i. évfolyam.
BUdapest, 1907. április 21-én.
16. szám.
CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendörségi
ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félévre __ 6 korona. Egé sz évre 12 korona. Negyedévre
3 korona.
Zspbköll~ v szerkesztő-bizottsága.
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL
Budapest, IV. Egyetem·utcza 4 sz.
Felhivás a csendőrség felemelt létszámának kieg6szitésére. A csendőrség létszámának 830 fővel immlÍr költségvetésileg biztositott emelése folytán előállott hiány ez idő sZel'int 1385 főre rug. Hogy e tekintélyes számot tevő hiány mielőbb eloszlatható legyen, közreadjuk az alábbi c~iJc/:e/, melynek a .felell /kező, illetve leluélelrc alkalmas egi/énekke/ való mcgismerlelél;/l kétségtelenül hozzá fog járulni ahhoz, hogy a testület mielőbb kiegészittessék. Különös tekintettel a csapatok jelenlegi kedvezőtlen viszonyaira, valamint a nagy mérveket öltő kivándorlásra szükségesnek látjuk a csendőrörsök figyeImét e jelenségekre felhivni s őket úgy a saját jól felfogott érdekükben, valamint a drága hazánk sorsát befolyásoló l egfelsőbb szolgálat érdekében is n emes versenyre buzditani oly irányban, hogy minden örs tartsa mora.lis kötelességének. legalább egy· egy jelent· kezőt gyüjteni s így a fennálló létszámhiánynak rövid idő a.latti m egszüntetéséhez, nemcsak a közszolgálat, h anem, és különösen saját érdekük ben is, hathatósan hozzájárulni.
A
csendőrség
szaporítása.
a legéllyseggel ualó szapo1'itása
A belügyministerium folyó évi költségvetésében csendőrségnek
810
(őnyi
utiteleU (el, melyböl 230 fő lovasitandó lesz. E szaporitás már május elsejéue/ életbe lép. Itt az ideje, hogy a belügyi kormánynak eme minden magasztalásra érdemes intézkedése folytán 810 f?nYi katonaviselt férfi kapjon biztos és tiszlességes megelhetést uiztosító állást s a kivándorlás s az idegenben való bizonytalan tapogatódzás helyett édes hazánknak tegyen haszno s szolgálatokat, mely szolgálatokért különben oly jól van dijazva, ho gy abból n emcsak tis~tességesen megélh et han em - rendes életmód s k ell ő beosztás mellett ~ (éke is lehet, csa/ádala}Jit,~í.~ra is g,on~olhat. , Lássuk csak mennyi is a cse/ldor'olr (izetese es egyeb illetménye. A n api zsold a következő: a haclapródtiszthelyettes és őrm ester részére 3 kor. 29 fillér, az örsvezető részére 2 kor. 74, fill., . a csendőr r észére 2 kor. 20 fill . (hauí 66 kor., tlletve 68 kM. '2U (),
. .
apróbacs endőr Tészére 2 kor. 6 fill. . Tehát a belépő egyén az első naptól kezdve egyeven
át t/api ':2 k01'. U ( 'I'Btldes fizetésúen részesül, mely mindenkor egy egész hóra előre fizettetik Hi; a próbai dő letelte után esedékes napi :2 kor. 20 fill. esendő)'i illeték azután egész a 18-ik szolgálati évig minden három évben szaporodik az úgynevezett szolgálali póI. dijjal és pedig az első három év után napi 30 fillér . rel (évi l09 kor. 50 fill.), hat év után ehhez napi 10 fillér (évi 3G kol'. 50 fill. ) jön, kilencz év után ismét napi 1(1 fillér, a tizenkettedik év után napi 20 fillér, a tizenötödik év után napi tO fillér s a tizennyolczadik év után ismét J U fill ér; tshát ekkor már ~ pótdíj napi 90 fillé)'re (évi 328 kor. 50 fill.) emelkedik, mely a. fiz etéssel teljesen egyenJö elbirálás alá esik s így a nyuydijba is beszámiltatik. Mind ezeket összevéve kitüni" , hogy a csendőr jó ruházaton és uri elszálláso. láson kivül az első három évben (beleértve ebbe a próbaidőt is) évi 751 k01'. 90 illetue millt c.'endől' 803 kol'. /~,zl({ (ize/ést kap, mely azután a szolgálati pótdijjal a fentebb vázolt mérvben minden három évben növekszik; felviheti azonban minden erkölcsös és tehetséges ember a járásőrmesterségig s akkor azután csak il, tiszta fizetése évi 1805 koronára emelkedik. Ezenki vül gondoskod va van a kincstár költségén a kórházi ápolásokról s a nősök családtagjainak gyógyittatásáróI, az lltazási költségekről, bizonyos külső szolgálatoknál napi 80 filler vezényeltetés i pótdijról és külön ösen eredményes szolgálati ténykedésekért fényes megjutalmazásokról is. A szolgálatképtelenné vált csendőr nyugdíj /'Ogy esetleg uégkielégilés tekintetében ugyanoly elbirálásban részesül, mint az állami szolgák; megélhetése tehát a legrosszabb esetben is biztositva van. Felemlitésre érdemes ezek után még a csendőrség
r,
élelmezése és sza/gálata. Az élelmezés a nőtleneknél közös s többnyire havi 27 koronáél't oly bőséges, hogya legnagyobb étvágyu embert is kielégitheti; ezenkivül ebből fedeztetik a mosás, a szakácsné bére s a tisztogatáshoz szükséges czik· kek ára; alaktanya tisztántartáslÍra és világitására szükséges költségeket ellenben a kincstár adja, sőt ha az örsön csak 3 csendőr marad, akkor a szakácsné héréhez is havi 18 koronával járul hozzá a kincstár; de mindezeknek értékes disze a többnyire mindsn laktanyához tartozó veteményes és gyümölcsös kert, mely egész nyáron át a dolgozgatni szerető embemek neme.s és hasznos szórakozást nyujt. Ne gondolja tehát senki,
18:1
CSENDŐRSÉG! LAPOK
hogya csendőrseg olyan kaszárnya-rendszerbe van szorítva, mint a honvédség vagy a közös hadseregbeli katonaság, ne gondolja, hogy kellő szórakozást és meleg otthont nem fog találni a bajtársak között. Lesz itt szellemének művelésére is ideje és alkalma. A szolgálatra e helyen osak röviden lehet kiterjeszkedni. Köteteket irhatnánk ennek hasznosságáról, dicső ségéről és változa,tosságairóL Azt mondja egy latin példabeszéd, hogy "justitia est regnorum fundamentum" vagyis, hogy az igazság az államok alapja; már pedig a csendőr ennek szolgálatábau áll; a os end őr intézmény az igazságszolgáltatásnak egyik dolgozó karja, e nélkül, béna lenue az igazság Istenasszonya. Képzeljük el országunkat egy kertnek. melyben az embereket hasonlitsuk hasznos és ártalmas növényekhez, It csendőr e kertben a kertészi teendőket végzi; gyomlálgatja az ártalmas növényeket, hogy el ne nyomják a hasznosakat. Külömhen a csendőrség szolgálatát ennek szervezeti utasitása a következőkben összesiti : "A csendőrség a közbiztonság fenntartására rendelt katonailag szervezett őrtest.
Feladata: működése területén a személy és vagyonbiztonságot megóvni a békét és közrendet fenntartani, a büntető tön-ények a rendeletek és szabálYI'endeletek megszegését a véletlenségből vagy bármily természetü mulasztás ból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart békét és r endet helyre·· állitani. az azok ellen vétőket kitudni s megfenyités végett az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni." Mindezek utan tehát minden komolyan gondolkodó, jövőjét szivén viselő s józan életü, irni, olvasni tudó katonaviselt emberI/ek s a már kiképzett honvéd-knek és barmadik évük utolsó felét szolgaló kctlonálrnctk melegen a.jánljuk a csendó'rség mostani szap ol'it (í.~ál1 ak ((licit/máI IIl eyragad,zi, hogy maguknak szép és biztos jövőt biztositsanak. Ne rettentse őket vissza az a sokat emlegetett vas-fegyelem, mert bizony-bizony sehol se olyan fekete az ördög, mint a minőre azt festik; a fegyelem rendszerető , becsületes embernek nem lehet ijesztő fogalom, mert hisz a polgári életben is kötve van a tisztességes emb er épen oly nagy ta,l án még terhesebb kötelességek teljesitéséhez is, mint a minőket a fegyelem követel. A cseridőrségnél l~ szabadnak ér ezbeti magát a kötelességét hiven, becsülettel és vitézül teljesitő ember s hozza még előljárói, bajtársai és polgártársai becsülését és szeretetét is megnyerbeti. Iszákos ember .azonban ne jöjjön a csendőrséghez, mert hát a berugott ember félig bolond s ilyen ember kezébe nem való a tö ltött fegyver. A felvétel úgy történik, hogy a jelentkező katona(honvéd) könyvecskéjével a legközelebbi csendőrörsre megy, a hol a további eljárásr61 tájékozást szere'z het s ügye tiz-tizenö t nap alatt teljes elintézést nyer.
-=-=--=====1=90",7=.április 21.
Szinleges rablógyilkosság. Közli: },,'eill Józser
örs,ez"tő.
Az 1899. év julius hó 30-án Sándorháza község elöljál'ósága arról értesitette az örsöt, hogy aznap virradóra K. M. ottani bérlőt meggyilkolták és kirabolták. K. örsvezető a nyomozás megejtésére azonnal a helyszinére sietett, hol K-t vértócsában a szoba padlóján fekve találta. Megérkezésekor már jelen volt a községi jegyző és a körorvos, kik K. vizsgalatával voltak elfoglalva. Az örsvezető kérdésére az orvos kijelentette. hogy a golyó szerencsére a borda csontokban megakadt és igy nemes részt nem érintvén, a sérülés nem veszélyes. Az örsvezető erre a tényállás részletes megállapitásához és a helyszini szemle megejtéséhez fo gott. Elsősorban kikérdezte az udvarban lakó bél'esnét, kí K. M.·nél, családja fürdőben távol lévén, a házi teendőket ellátta. A béresné elő adta, hogy K. M. előző éjj el reggel :3 óralwr érkezett baza, kissé ittas állapotban és azonnal hálószobájába vonu lt vissza. Reggel a szokott időben bekopogtatott a hálószoba ajtój án, de minthogy erre választ nem ka,pott és a rendes szokástól eltérőleg a hálószoba ajtaja is be volt zárva, azon feltevésben, hogy gazdája a késői hazaérkezés folytán, még mélyen 9.l.udhatik, eltávozott. Később újból visszatért és miután zörgetésére most sem kapott feleletet, rosszat sejtve, betörte az ajtót. A hogy a szobába lépett, iszonyodva látta, hogy K. M. vért6csában élettelenül fekszik a pad16n, a szobában levő ruha-szekrény ajtaja pedig fel volt törve és abból a fehérnemű ki szórva. Egyebet az esetre vonatkozólag nem tudott előadni. A helyszini szemle megejtésénél K~ örsvezetőnek legelőszöl' is 8zemb etünt, hogy az előszoba és ebédlő padlózatán vérnyomok voltak láthatók. Az előszoba ajtajának kulcsa pedig ott feküdt az előszobában levő asztalon. A pénzszekrény szintén az előszobában volt elhelyezve. A pénzszekrény nyitva volt, azonban nem erőszakkal lett feluyitva, miután a kulcs benne volt a zárban. Az ebédlőben levő iróasztalon, az örsvezető egy látszólag valamely könyvből kiszakitott összehajtogatott nyomtatott lapot talált, melyen a következő szavak szines irónnal voltak aláhuzva: "Digitalis purpwl'ea Lumó.
Hatása: idegcsillapit6; lass'itja a verkm'Í1 /gést. Napi adag, leg feljebb egy g·i'amm. Nagyobb adag halált okOZ/l.
Miután K. M. közben eszméletét visszanyerte, az örsmost már a j egyző és orvos jelenlétében annak kikérdezéséhez fogott. K. M. előadta, bogy reggel 3 órakor érkezvén haza, az e lőszoba és ebédlőn keresztül a hálószobába ment és midőn itt gyertyát gyujtott, az ablakfűggöny mögül egy hatalmas testalkatu férfi ugrott el ő és a kezében tartott forgópisztoly t rásűtötte. Ö a lövéstől találva azonnal összerogyott és eszméletét V8sztvén, a tovább történtekről semmit sem tud. A feltett vezető
---------CSENDŐRSÉGI LAPOK kérdésr e még előadta, hogya pé;z8zekrényben huszezer korona készpénz volt, mit a merénylő valószinüleg magával vitt. A merénylőt nem ismerte fel és azt közelebbről leirni sem volt képes, a mennyib en a merénylet végrehajtása egy pill anat műve volt, ,Előadta továbbá, hogy hazaérkezésén él az előszoba kulcsát belülről a zárban hugyta és az ajtót maga után becsukta . Az előszoba ajtajána.k üvegtáblái akkal' épek voltak ós a mennyiben a hely szini szemle megejtésénél az egyik tábla be volt törve, ezt csak a tettes törhette he, a lakásba való behatolása alkalmával. Arra a kérdésre, hogy ba a merénylő ily módon csak utána hatolt be a lakásba, miképen volt lehetséges, llagy a háló?zobában már előbb elrejtőzködjék, sérült azt válaszolta, hogy valóBzinüleg azon i dő alatt hatolt a szob,iba és rejtőzkődött a függöny mögé, mig ő a gyer tyát meggyujtotta. K. örs,ezető további kérdéseire sérült még előadta, hogy betörés és l opás ellen hatvanezer kOl'onám volt biztos itva. Az örsvez~tő mind ezek alapján ana a köv(jtkezte ésr€> jutott, hogy ez esetben aligbanem szinlelt rablógyi lkossligrúl van szó és ezen nézetét a jelenl evő jegyző és orvossal is közölte. .A. jegyző és orvos azonban ezt, képtelenségnek jelen. tették ki, különösen az orvos igen hatalmas érvekkel dokumentálta aszinlelés lehetetlenségét, felhozván, hogy csak vóletlenaégnek tulajdonitható a sárült életben maradása és ha a forgópisztoly golyója nem akad m eg véletlenül a borda ceonton, a lövés föltétlenül azonnali halált okozott volna. Már pedig képtelenség felt enni, hogy valaki a biztos halálnak tegye ki magát, csupán azért, hogy esetleg a biztosiM társaságot megkárosithassa. Az örsvezető ugyan maga is kénytelen volt belátni ezen érvek sulyos voltát, azonban ez nem tántoritotta el feltev ésétől, melynek valószinü voltára nézve a maga részéről a következő ellenérvek et küldte csatasorba. 1. Az elő szoba kulcsa nem az ajtóban, hanem az asztalon találtatott, holott sérült azt állitja, hogy a kulcsot az ajtóban hagyta, Ki tette tebát a kulcsot az 3sztaJra? Az állitólagos merénylő bizonyára nem. 2. Hogyan kel'ü!1;ek a vérnyomok az ebédlő és e16szoba padlój ára? Az állítólagos merénylő nem séft1~t meg ; mert k öz te és a sérült között dulakodás ~~m 18 volt. A vémyomok tehát csakis. magát?l , a s~ft11t~ől származhatnak, ki az önmagán ejtett loven utan k:vánszorgott az előszobába, ott betörte az aJtó , a~l~a: és mindent elrendezett, hogy abetörést valoszlDuve tegye. . .lá' 'l és ez az orvos :~ . A lŐ8eb alapos megvIzsga sana , .'1'elmét is kikerülte - határozottan meglatszott a, po S:~és, m ely a sebet értil és igy a .lö;és nem nehany lé ésről hanem közvetlen közelről tortent.. . p , . ó t l n talált lap It m ellett bIZonyit, bogy 4·. Az II asz a o It ' idegcsillaK. 1-L, ki teljesen egdsz8éges ember vo es ti
pitó szerekre nem volt szüksége, már l'égebben foglalkozott az öngyilkORság gondolatával. 5. Mindezekből pedig valószinü, hogy li. M. öngyil. kosságot akart elkövetni és csak miután a sérülés nem volt életveszélyes, határozta el magát arra, hogy a kedvező alkalmat fbIhasználva, a betörést fogja BzímuJálni és ezáltal magának a biztosított összeget meg8zerezni. Ezen érvek erejétől áthatva, az örsvezető meg lévén győződ ve arról, hogy c8akis 8zinlelt rablógyilkos8ággal áll szemben, ennek természetes folyományaként önlrénytelenül arra a következtetésre kellett jutnia, hogy ez esetben a li. M. által használt forgópisztolynak is feltétlenül a lakásban kell lenni e. Ez iránt kérdést is intézett K. M.-hez, ki határozottan kijelentette, hogy ilyen fegyver nincsen és nem is volt a lakásán. Az örsvezető erre kutatni kezdett a forgópi sztoly után és első sorban a nyitott pénztár-szekrényt vizsgálta át, mely alkalommal a szelh'ényben nem csekély meglepetésére a következő idézést találta: .Sikkasztás büntettével vádolt lL M. fe1hivatik, hogy folyó hó 21-en d. e. 9 órakor alulü'ott ügyészségnél, különbeni elővezetés terhe mellett, jelenjen meg.» . Ime telJ:1t most már meg volt az öngyilkossági kisérl et magyarázata is. Az idézés 21-ére szólott és K. M. 20-án éjjel a reá váró büntetéstől való félelmében elhatározta, hogy elpusztitja magát. Most már az örsvezető még nagyobb buzgalommal látott hozzá a forgópisztoly kereséséhez és fáradozását csakhamar siker is koronázta. A forgópisztoly a kályba csövébe volt rejtve. Egyetlen golyó hiányzott belőle, az az egy, mely ott huzódott meg li. M. bordái között. Most már K. M. sem tagadhatott. tovább. Beismert mindent és beismerésének részletei minrlenben igazolták az örsvezető helyes következtatéseit K. M. azonban következetes maradt elbatározásában, mert gyógykezelés végett lakásán hagyatván, l'á következő éjjel a fent leirt méreggel elpusztitotta magát. Most alaposabban végezte a dolgot, mert mikor észrevették a mérgezés t, már nem lehetett rajta segiteni. Az örsvezetö azonban meglehetett elégedve önmagával mert a fenforgó körülmények között valóban remek munkát végzett. Buzgalma, körültekintése és éleslátása mellett ez esetben a helyszini szemle alapos és nagy gonddal eszközölt megtal'tása nyujtotta a legbiztosabb támpontot észszel'ü következtetéseihez, melyek sikerhez juttatták. Kevésbé gyakorlott nyomozó a kellő körültekintés hiányában, bizonyára heteken át ütötte volna a nem létező rablógyilkos nyomát, miközben maga a bünös bünhődés helyett a biztositó t~rsaság által közben kiutalványozott tekintélyes summaval Jelentékeny jutalom ban is részesült volna.
CSENDÓRSÉ GI L~OK
~RDEKESNYOMOZÁSOK Látszat és valóság. I{özH: Incze Sándor örsvezetö.
Egy ujabb eset !Ln nak igaz.:>lására, hogy a látszat bűn, ügyekben milyen könnyen irányithatja a gyanut ártatlanok ellen és milyen óvatos körültekintéssel kell a nyomozó csendőrn ek eljárnia, hogy a látszat csalfa képétől magát tévutra vezetni és a helyes Ü"ánytól eltérittetni ne engedje_ 'Mult év január hó 24·én este fél nyolcz ónt tájban egy 1ti éves suhancz jelent meg a csikszentsimoni örsön és előadta, hogy félórával azelőtt a Csikcsatószeg felőli uton hazafel é haladva, látta, midőn előtte vagy 30- 40 lép6snyi távolságra egy négy főből álló csoport a csíkszentsimoni V. testvéreket karókkal I
viseltek. Ugyancsak megállapította a j árőr, hogy a kél'· déses időben F. és bárom társa is tényleg csizmát viseltek, Közben a másik Bérült is eszméletre tért és a járőr által kikérdezve, el őadta, hogy a támad ók közül hatá rozottan felismerte F. J.-t. A gyanuokok és bizonyitékok ilyen összehalmozórlása mellet t kétségtelen nek látszott, hogy a tettesek tényleg csakis F. és társai lehetnek ; miért is a j árőr ezeket kikérdezve, kellő figyelmeztetés és a gyanuokok és bizonyitékok felsorolása után őszint e beismerésre szólította fel. De valamennyien h atározottan tagad ták a cselekmény elkövetését és alibijük igazolására több tanura is hivatkoztak. A nyomozás folyamán és a kikérdezések alkalmával a járőr v ezet őn e k, ki mint igen ügyes nyomozó volt ismeretes és éleslátásának és kitiinő m egfigyelő tehetségének többször szolgáltat ta kétségtelen tanuj eIét, feltünt egy előtte véren gz ő természetünek ismert községbeli legény alakja, ki feltünő módon sürgött-forgo tt folyton azon helyeken, a hol a j árőr megjelent és látható izgatott , sággal és feltünő é rdekl ődéssel leste és figyelte a történteket. A j árőrvezető n e k ezen l egény viselkedése nagyon gyanusnak tiinvén fel, daczára az F. és társai ellen felmerült bizonyitékokn ak, elbatározta, hogy arra is ki terj eszti a nyomoz ást, hogy nem-e ez a legény a tettesek egyike. E czélból puhatol6dzni kezdett, hogy a kér déses legény a cselekmény elkövetése idejében hol tartózkodott. Ennek folyamán megállapitotta, hogy a legény több társával egész délután a csikcsatószegi korcsmában mulatott és estefeló, azon ki fogással, hogy elszakadt bundáját megvarratja, néhány társa kísér etében az ottani szücsmesterhez ment, a hova belépve, a fa li órára mutatva ezt a megjegyzést tette: «nézzétek csak, pont hét ór akor érkeztünk ide I) . Miután e csel ekményt pontban este hét órakor követték el, ez a kijelentés is annál gyanusabbnak tünt fel a j árőrv ez ető előtt, mert olyan fe!tünő módon történt, hogy szinte kétségtelennek látszott, hogy a legény alibij ének igazolása czéljából tette figyelmessé a jelenlevőket arra, hogy pont hét órakor érkezett a BZÜOSmesterhez. Ez a gyanu még fokoz ódott, midőn a járőr azt is megállapitotta, hogy a szücs fali órája félórával késik. tehát a legény társaival tényleg félnyolczkor érkezett oda, holott a korcsmából még jóval hét óra előtt tavozott és az ut onnan a szücshöz alig vett pár perczet igénybe. A járőr a további nyomozások fo lyaman azt is megtudván, hogy azon időhe n , midőn sértettek a korcsmában tartózkodtak, több gyermek játszadozott a korcsma körüli térségen, - ezen gyer ekeket is kipuhatolta és ezek közül kettő ís akadt, kik egybehangzóan előad ták, hogy látták nemcsak azt, hogy a sérültek mikor távoztak a korcsmából. de azt is látták, hogy nemsokára ezután a szó ban l evő legény három tar sával karókkal fölfegyver-
- --
--- --.------.::.-...--
1907. április 2 1.
CSENDŐRSÉGI LAPOK :- .:....- - ::::::... ---=-==---=- ----.-- --=..o==--_-=- = ke.zv~ ~tána sompolyogtak a sérülteknek. IIogy aztán ml tortent nem tudhatták, miután úgy a sérültek, mint az őket követő legények csakhamar eltüntek az est homályában. A járőrvezető most a gyanusitott legényt kérdezte ki és ügyesen föltett kérdésekkel csakham[tr beismerésre is birta, úgy hogy ez társait is megnevezte, kik aztán hasonlóan beiemerték a cselekményelkövetését. Igy azután a valódi tettesek kerültek a biróság elé; mig ha a j árőr a látszatra adva, megelégszik az F_ és társai ellen felmerü lt gyanuokok és bizonyitékokkal, könnyen megtörténhetett volna, hogy ártatlanok szenvedtek volna a bünösök helyett.
ÁLTALÁNOS ISMER.ETEK. A haj_
Az ember egész teste szőrrel van fedve ; ha ugl anis nagyitó üvegén át nézzük bárhol a bőrt , apró szőröcs kéket látunk azokon a helyeken, melyeket különben meziteleneknek gondolunk, pl. a báton. Kivétel ez alól csak a felső szemhéj. az ajkpir, a tenyér és talp, továbbá a kéz- és lábujjaknak első percze, ezek abszolute mez ítelenek. L egsürübb a szőrnövés a [ejbőrön, és ez a haj ; legritkább a háton és czombokon, melyek csak apró pelyhekkel, úgynevezett lanugo·szőrökkel vannak boritva. Nekünk európai emberekn ek kattkáznsi hajunk van, melynek főtulajdonsága az, hogy sima, fényes, puba, egyenes és hosszura növő . Maga a hajszál hengeres fonálalakn, csak a göndör hajszál lapos. A kaukázusi hajra jellegző még az a kellemetes hajszag, mely semmiféle szaghoz sem hasonlitható s legkifejezettebben gondosan ápolt tiszta gyermekek haj án érezhető, mert felnőttek haja legtöbbször idegen illatokkal telt, férfiaknál a bornak vagy dohányn!1k szaga érzik rajta. A haj az ember legfőbb természetes ékessége, azért a legvadabb és legrégibb népek is nagy gondot forditottak rá; a fésü a legrégibb toaletteszköz s a legelső recept, melyet ismerünk, egy haj festő szert ir elő és igen e lőkelő helyről származik, a. mennyiben. Shesh egyiptom i királyné állitotta össze. MInden szervunk kozött a haj a legkényesebb s a legt~bb elváltozásn,ak van alávetve' a testnek és léleknek mmden Bzenvedese, bubánat, ~ond meglátszik rajta, úg~ hogy ép oly joggal mondbatjuk a lélek tükrének, mmt a ~ze~et .. A haj kozmeti káját, azaz a haj ápolásának sz30lJalyrut JO t.nd~1 mind enkinek, a ki bajdiszét a leh ető leghosszabb IdeIg meg akarja tartani. Volt iclő, mikor a hajat növénynek tartották, :uelynek talaja a fejbőr; onnan származnak azok a mesek, hogy némely halottnak rendkivül hosszura megnőtt a ~aJa a ko orsóban. A haj tényleg niivenyekhez hasonh.t~ató, p megvan a sza'ra és a gyökere, ámde azzal a kulonb-
-~----c_===.c==
185
séggel, hogy szárában, azaz a hajszálban élet nincsen. Azért a haj at két főrészre szokás osztani, egy élő részre, azaz a gyökérre, és egy élettelen részre, azaz a hajszálra. A baj gyökere a hajtüszőbe van beágyazva. A bajtüsző nem egyéb, mint a fejbőrnek kis nyílá sa, melynek belső végét a fejbőr mélyében a baj szemölcs zárja el. A bajszemölcsben véredények vannak, melyek a hajat táplálják. Ha a hajszemölcs elpusztul, akkO!' vége a hajnak. Tebát az egész haj legfontosabb része a szemölcs. A haj gyökere - ellentétben a kemény és rugalmas hajszállal - puba; végén van a hagyma, mely a hajBzemölcsöt úgy körülveszi, mint az emlőbimbót a csecsemő szája; azért a hagyma kissé , vastagabb, mint maga a haj szál, kihuzott hajon kis - sötétebb szinü - gombocskákat látunk, éz a hagyma. A gyökerestül kihuzott haj más tárgyakhaz odatapad, mert puha, nedves a gyökel'e, ámde a haj szemölcsöt kitépni nem lehet, az benmarad a tüsző fenekén és uj hajat boz létre. Ugy It hajgyökér, millt It hajszál három réteg ből áll. KiYill van a béja, mely épp oly szarupikkelyekből áll, mint a bőrnek hámrétege ; a héj alatt van a kéreg, mely kemény sejtek ből áll, legbelül pedig a bél vagy hajvelő fekszik, mely átlátszó, azért azt a benyomást teszi, mintba ott sem volna, hanem a belyén egy üres csatorna futna végig a hajszálon. A bél különben csak a gyökérben puha, a hajszálban száraz s a három réteg közt legfontosabb a kéreg, mert egyrészt az adja meg a hajnak a szilárdságot, rugalmasságot, másrészt sejtjei közt foglal helyet a haj zsil:ia és festéke, mely utóbbitól a baj szine függ. A festék a vérből származik s minél nagyobb mennyiségben van jelen, annál sötétebb szinü a haj; a zsiradék pedig a faggyumirigyekből kerül a hajba, illetve a h,tjgyökérbe, melyhez a tüsző falán át nyilik a mirigy nyil ása. Azért mondják, hogy a faggyumirigy a hajtüszö függeléke. A hajtüsző bizonyos természetes irányban fekszik a fejbőrben, a mely irány dirigálja a hajszálak fekvését: a hajszálak ugyanis csak a fejbúbon, az úgynevezett örvényen feküsznek kuszán, egyébként a fejbőr széle felé bajolnak. Ha a hajtüszők meredeken feküdnének a fejbőrben, minden szál hajunk az égnek meredne; borzongáskor ez úgy is megtörténik olyan módon, bogy a hajtüszők mási)!: függeléke, a vékony kis hajizom összehuzódik. Ez önkény telen ül történik; a hajizmokat csak ritka ember tudja önkényesen müködésbe hozni, mert azok el vannak csenevész ve, állatoknál azonban teljes épségben vannak, úgy bogy azok tetszés szerint tudják szőrüket fölborzolni. Látjuk, hogy a baj és a fejbőr közt szerves összefüggés van s hogy a haj ápolásiban nem annyira maga a baj, mint inkább a fejbőr a fontos.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
186
KÉPEINKHEZ. Az igazgyöngy és a gyöngykészité~. Évszázadok óta ezel' meg ezer ember töri a fojét azon, hogy a természet adta éi!.Azerek, a milyen a gyémá?t, a többi drágakő s a nemes gyöngyök keletkezesének tll.kát és mesterseges előallitásának lehetőségét kitalálj a. Ezek a százezreket, sőt milliókat érő drágaságok nemcsak a nyerészkedőt csábítják keletkezésük titkának fürkész ésé re ; a tel'mészettudósokatis régóta ösztönzik, hogy nagy érdeklődés sel foglalkozzanak a drágakövek létrejöttének kérdésével. S valóban az efajta tudományos kutatás az utóbbH időben némi sikereket ért el. A legújabb kutatók bizonyos nemes gyöngyfajtákat választottak kisérleteik tárgyaiúl, s az a siker, mely nehány ily kisérletet koronázott, elképzelhetővé teszi, hogy a tudomány idővel a keleti gyöngyöt egyszerű ipari úton is előállítja s az igazi gyöngy kel etkezéséről költött évezredes meséket is halomra dönti. A valódi gyöngyöt létre hozó legismertebb kagyló a gyöngy-ház kagylókhoz tartozik s tudományos neve beleagrina margarilifera. Ennek a kagylónak két faj át, egy nagyot és egy kicsit ismeljük; mindkettő egyforma szép gyöngyöket terem, de a nagyobbik faj szebbeket. Mindkettő nagyobbára az Indiai-oczeánban, de e mellett az Antillák mexikói öblében és Ausztrália éjszaki partjai mentén is előfordul. Magáról a gyöngy keletkezeséről a természettudomány több elmeletet vall, melyek közül a két alábbi a leginkább elfogadott. A legtöbb természettudós szerint a kagylóhéj belső rétege, vagyis az állat köpenye termeli a gyöngyöt. A héj és gyöngyegyazon anyagokból keletkezik. de azzal a különbséggel. hogy a héj egyes anyagrétegei a gyöngyben megfordított sorrendben következnek, azaz, a mi a hej nál külsőréteg, az a gyöngy nél mag, míg a gyöngy felszinének anyaga a bej legbelső rétegeivel azonos. Ezzel szemben más természettudósok azt állítják, hogy a gyöngyök legnagyobb része nem a köpeny terméke, han em a kagylóban élő állat veséjének vagy úgyuevezett Bryanus-fele szervének megszilárdúlt váladéka. Ennek a váladéknak természetes sorsa az volna, hogy az állat kivesse magából, miért is az olyan kagyló, melyben a gyöngy megmarad, tényleg beteg. Ime a milliókat érő nemes gyöngy, melyért annyiszor folyt patakokban a könny és vér, az emb eri gazdagság eme jelképe, nem egyéb egy hitvány puba tesRi állat vesekövénél ! Mivel a gyöngy keletkezése fel ől a górcsövi vizsgálatok sem adnak döntő fölvilágositást, egyik elm életet sem lehet fö ltétlenül igaznak elfogadni, babár, mint említettük, az első több hivet szám!!\! a tudósok között. Ha azonban a g6rcső a keletkezésről nem ad is pontos fel világosítást, mégis neki köszönhető az a fölfedezés, hogy minden gyöngy magja valami idegen test. Egyolasz geologus, Filippi, adta először ennek a magnak tudományos meghatározását. Szerinte a mag szerves eredetű és pedig egy, a distomák osztályába tartozó bélféreg. mely egyideig elősdi gyanánt él a kagylóban, majd a kagylót elhagyván, benne hagyja lehámlott felső bőrét, mely kö rül aztán a gyöngyház-réteg lerakódik. A gyöngy keletkezésének e rövid fejteg etése után áttérhetünk a gyöngykészités történetére s mai fejlettségének ismertetésére. A most annyira szereplő kinaiak voltak az elsők, a kik a gyöngykészitéssel foglalkoztak. Természetesen nem csináltak igazi, tökéletes gyöngyöket, hanem osak úgynevezett félgyöngyöket, melyeket a
következő módon aUitottak elő; apró szilárd testeket, ólomból öntött parányi Buddhaszobrocskakat nyomtak be óvatosan a kagylóállat köpenye és a héja kőze. Az ali at, a melyet az idegen test nyomasa izgat, kinjában erősen IL héj falához szorítja az t, miuél fogva oz helyén még jobban megszilál'dl'tl s lassanként a héjbIt teljesen belenyomódik. Idő multával aztán az igy rász edeit kagyló· kat összegyűjtik, kinyitják s az akkorra .gyöngyhaz . anyaggal már teljesen bevonódott testecske ket késsel kifeszegetik belőle. Az így nyert félgyöngyök fényben és tisztaságbau annyira megközelítik az igaziakat, hogy ékszerűl nagyon jól alkalmazhatók. Tök életes gyöngyöket azonban n em tudtak a kinaiak sem csinálni. A múlt században Linné, a hires své d természettudós, egy mesterségeB gyöngytermés-szaporító módot bocsájtott árúba. Egyvevőül kinálkozó gothenburgi kereskedőnek azt ajánlotta, hogy fúra ssa át a kagylók héját, minek következtében az izgato tt 'állat 8zaporáb· ban fogja termelni a gyöngyöt. A kereske dő 18,001) ta lIért fizetett ezért a módszerért, abból azonban, hogy örökösei később a titkot 500 tallérért tovább adták, azt lehet következtetni, hogy gyakorlatilag nem igen volt értékesíthető.
Az előbb emlitett Filippi és Rüchenmeister egy másik természettudós, az élősdieknek a kagylóba való mesterséges bevezetésével kísérleteztek s ajánlották ezt az elj árást a termelőknek ; azonban ez a módszer sem bizonyúlt sikerre vívő nek. 181,D-ben és 1858· ban két franczia tudós, Moquin-Taudon és Cloquet a Linné-féle módszer n)omán tovább kisérleteztek, azonban szi ntén sikertelenül. 1885-ben Tahiti szigetének környékén végez tek ilyesféle kisérleteket. Bouchon-Brandely, az ottani kisélletek intézője, apró üveg- és kőgolyócskákat csúsztatott egy külön e czélra fúrt nyílason a kagy ló belsejébe. A fúrás külső nyílását elzárta egy fad ugóval, hogy az állat a betolt idegen tárgyat ugyanegy úton megint ki ne lökhosse. S valóban négy hét elmúltával a golyók közűl néhány már be volt vonva gyöngyházréteggel, a gyöngy képződése tehát megkezdő dött. Legtovább azonbau eddig egy Bouton nevű fr anczi a tudós haladt a gyöngy csinálás ban. RoscoJl.'ban, a Bretagne partjain levő tengeri laboratóriumban végezte kisérleteit és pedig egy új kagyl6fajtán, az úgynevezett Haliotis tubel'culata-n, mely héja belső részének külő nös ragyogása s könnyű tenyészhetösége miatt különiiiseJli "" a.lk almas az ilyen kisérletezésekre. Bouton az b éjon keresztül már nem valami telj esen idegen • ha nem egy gyöngyház darabkáttolt be s nem, jei, a héj és a köpeny közé, banem belj ebb az lekző üregébe, m elynek természetes nyilásain húzott finom Ionalakkal a betolt gyöngyház darabkát' úgy megszilárditotta, hogy az állat nem vethette ki magából. Három -négy hó nap ml'tl va csakugyan keletkeztek iB a kagylóban gyöngyszerű képződm ények, melyek az igazi gyöllgyökhöz telj osen hasonlók. Bouton felesége már visel is egy gyilrllt, melynek két ilye n m este rséges gyöngy a mindenki által megcsodált ékessége. Ime, fl, mesterséges gyöngycsinálás módszerei és eddigi eredményei. Ezeken kívűl azonban nagy gyöngyntánzó ipar is van, mely az igaz gyöngyétőllényegileg t elj esen különböző, de hozzá hasonló anyagból igyekszik gyöngyszerű ékköveket csinálni. Leginkább fo lyó savba áztatott opál üveget s egy a Vörös-tengerben lakó fó ka. faj metszőfogait használják erre a czélra. Minde;ek az utánzatok természetesen sokkal olcsó bbak, mint az igazi nemes gyöngyók, melyektő l a figyelmesebb vizsgáló könnyen meg is tudja azokat különböztetni.
1907. április 21. - -
...:. :::=-:::.....
__ -
~-
CSEND6RSÉGI LAPOK
--..;;---:.-_::---- -,-.-._-- - -
GyöngyÖk.
HIREK. C~e~dőr~zámvívő-tiszti vizsga. A csendőrspg i felü . gyeloscg hivatalos helyisegében április i3·án Panajott SándOr tábornok, csendőrségi felügyelő elnöklete, Altar. j ay Imre, Koreska Vilmos ezredesek, Fel'y Oszkár alezredes, Szíj Géza főhadnagy, Tasi Dániel főb adna gyszámvivő es Stolzenberg János csendőr számtanácsosból állott vizsga-bizottság előtt számvivőtiszti vizsga tal'tatott. A vizsgára bocsájtott Hein György járásőr mester, Erdélyi Sándor, l!'odor Emil, Hajnal Aladár és Dacsinszky Zsigmond törzsőrmssterek a vizsgát jeles, illetve j ó eredméuynyel letették. Lovasítás. A m. kir. csendőrség lovasállományának 230 fővel történt szaporitása következtéb en a szükséges pótlovak felavatása és idomitása czéljából a budapesti potlókeret parancsnokság állománya 5 lovas csendőrrel felemeltet.ett, Czegléden pedig Petrás-Kammerer Gyula alezredes parancsnoksága alatt egy lovas-járásőrmester és 15 lovascsendőrböl álló létszámmal egy pótló-avató es pótló-idomitó osztály állittatott fel. P6ruljárt garázdálkod6k. Budaörsön április 7-ikén este Ritter l\látyás és Toma Venczel budaörsi lakosok ittas állapotban az ottani örslsktsnya egyik ablakát káromkodások között betörték és azon ürügygyel, hogy őket valaki meglőtte, a laktanyába való bebocsáttatásw{at követelték. A bonn levő Mattyók Emil örsvezető és 'I'arsoly Zsigmond próbacsendőr efre kardot kötve a laktanya udvarán külön épületben lakó Bacsa I stván őrmester, örsparsncsnokot felköltötték, ki kard nélkül kijött s az állítólagos panaszosoknak kaput nyittatott. Alig hogy bejöttek, a sötét előszobában Ritter Mátyás BacsR István őrmestert, Toma Venczel pedig Tarsoly Zsigmond próbacSéndőrt torkon ragad ták. Mattyók örsvezető társainak vadeImére ugyan kardot rántott, de azt a sötétben dulakodók között használni nem tudta. Dulakodás közben az előszoba ajtada ldnyilott, s ekkor
--=-
187
-~
Bitter az őrmestert eleresztve, Mattyók örsvezetőt ragadta torkon, kinek ez alkalommal kezéből a kard kie.~ett, mi~ az őrmester felkapott s azzal a Tarsoly probacsendor által abban a pillanatban földretepert Tomát kétszer fejbevágta. Az ily módon felszabadult próbacsendőr szintén kardot rántva, Tomát, ki daczára kapott sérüléseinek, még mindig támadott, mellbeszurta. Rittert IJedig, ki - nagy erejü ember lévén _ az örsvezetőt félkézzel torkánál fogva, egy kézzel az őrmester felé kapott és annak zubbonya jobb ujját is leszakította, az időközben bevonult járőr egyik tagja, Szőke csendőr, miután támadásaival ismételt felszólitás után sem. volt hajlandó felhagyni, kétszer hasbaszurta, s igy a ket meresz egyén a további támadásra keptelenné vált. Sérülése minclkettőnek Bulyos. A bünvádi eljárás ellenük természetesen fo lyamatba tétetett. Nagy ékszerlopás. Salgótarjánban április 9·én délután félegy órakor Lővi Sándor ékszerész üzletét álkulcscsal kinyitották és onnan mintegy 30,000 korona értékü amny, ezüst és cl!-:í.gakö"es ékszert elloptak. Tettes gyanánt egy állitólagos Boros F erent7, nevü id egen egyén , ki aZll ap az üzletLen járt elfogatott ugyan, de annál a lopott tárgyak közül mi sem találtatott. Társa, ki a lopott ékszereket valószinüleg magával vitte, menekülőben van. Kézrekeritése iránt széles körü intézkedés tétetett. A mint utólag értesülünk, a tettes az összes ellopott tárgyakkal együtt Fükő járáAőrmester által kézrekerittctett, illetve elfogatott. Vasuti katasztrófa. Dorozsmán a Szeged felől jövő 703. számu gyorsvonat több kocsija a ,áltó elromlás a I,övetkeztében a vonattól elszakadva helytelen siupárra ment és az ott veszteglő három szenes kocsiba ütközött minek következtében három ember meghalt, bároU: sulyosan és számosan könnyen megsebesültek. A sebesülteknek aSzegedről m entőkocsikkal kiküldött 18 Orl'OS nyujtotta az els ő segélyt. A szerencsétlenség szin helyére
Tellgeri gyJngykflgyMk.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
188
a rend fentartása és egyéb más intézkedések megtétele végett a szegedi csendő rk erület tanosztályának parancsnoka három altiszt és 17 csendőrrel kivonult, s a haloltak és sebesültek elszállitásáig, valamint a romok eltakaritásáig a helyszinén maradt. Az anyagi kIÍr másfél millió koronára rug. Dynamitmerénylet. A Nagybányán és annak vidékén sztrájkoló kincstári bányamunkások egyike április 8-án az igazgatósági épület felé egy dynamittöltényt dobott, a mely azonban, miután az épület előtt folyó Zazárpatakba esett, kárt nem okozott. A tettes utáni nyomozás folyamatban van. A sztnijkolók magatartása különben is fenyegető, a mennyiben a hozzájuk nem csatlakozott zuzdai munkásokat ugyancsak 8·án Felsőbányán megtámadták, mielőtt azonban a dolog összeütközésre került volna, a támadók szétoszlattak és közülük egy izgató elfogatott. Másnap a sztrájkolók az izgatásél·t elfogott társuknRk a rendöl'seg börtönéből való kiszabaditását megkisérelték, de a tömeg a csendőrség által szuronyrohammal szétszóratott. A rend fentartására, a "eszélyeztetett pontokon nagyobb számn csendőreégi erő c:s egy· egy gyalog század katonaság van összpontositva. Dohos őrnagy a belyszinén van. Értesités. Lapunk mult heti számában a debreczeni kerületnél rendszeresitett három irodaszolgai állásra vonatkozó pályázatra való hivatkozással, értesitjük az érdeklődőket, hogy ezen állások elnyerése iránti kérvények beadásának határideje, az igényjogosult altisztekre nézve, honvédelmi miniszter úr ő nagymeltóságának f. hó l ~-én kelt 48410/ 20. sz. rendeletével, folyó hó 30·ig meghosBzabbittatott.
KÜ LÖNFÉLÉK. Legdrágább fémek. Ha az ember féml'ől beszél, akkor általánosságban az a vélemény, hogy az aranyaleg· drágább fém, pedig még vagy huszonnégy az aranynál drágább fémet ismerünk. Igy mindjárt a gallium kétszázhal'mincz8zor drágább, mint az arany; vagy a kalczium , a melyet egyébként vegyületekben, más elemekkel együtt elég bőven találunk, szintén igen drága, mert a vegyii· letből való kivonatolása igen nehéz. Kilogrammja 56,"!50 koronába kerül. ' A billiárd. A billiárd szó a Britisch-Múzeumban őr. zött mult századból való okirat szerint Kew Vilmos londoni zálogháztulajdonostól éred, a ki az üzletének jelvényeü l szolgaló három golyóval minden este iróasz. talán szokott játszani; dákónak rőfjét használta. Bill a , Wil.liam (Vilmos) angol névnek röviditése, és yard (rőf) osszetétel éből jött a billiárd szó divatba, mely te. hát a Vilmos rőfjét jelenti. A billiárdot szülőhazájában előszö r mostohán fogadták .s hamarább ismerték Francziaországban, mint Angha sok részében. Manap már a czivilizáH világ mlllden részében elterjedt ez a játék és vele együ tt a
franczia szavak, melyel'et a különböző játékok elneve· zésére használnak. Magyar szók az egyes játékok kifejezésére még nincsenek, hanem el vannak fogadva a karamból, piramidli, kis és nagy kégli, preferáncz ; ezek egyszersmind a legszoká~osabb játékok Magyarországon. A kerékpározás és a sziv működése. A kerékpározás batása a SzíVI~ eddigelé sokak előtt ismeretlen volt, B csakis újabban mutatkozik haladás e tekintetben. A mióta ugyanis a kerékpár a katonai szolgálatban is szélesebb körü alkalmazást nyert, a katonaorvosoknak kitünő alkalmuk van pontos vizsgálatokat tenni aziránt, hogy milyen hatása van fi kerékpározásnak llZ emberi test egyes szervei re. A katonaol'vosok vizsgálatai dapján tünt ki, bogya kerékpározásnál a végzett munka nagysága sokkal nagyobb, mint a gyaloglásnál, mert pl. 10 kilométer sebesség mellett egy órai gyaloglásboz 13,000 méter kilogrammal kevesebb erőkifejtés kell, mint az ugyanannyi ideig tartó négy kilométer sebess égű kerékpározáshoz. Dombos utakon, vagy hegynek föl, illetől eg szél ellen kel'ékpál'ozva még ennél is je· lentékenyebb munka kifejtésére van szükség. Ezeket az igazságokat annál is inkább szem előtt kell tartani, mert a kerékpározók rendszerint abban a téves hiszemben vannak, hogy pL egy órai kerékpározásn::íl kisebb mun· kát végeznek, mint egy órai gyaloglásnál. E7. a csalódás könnyen visz az erők tulfeszítóséhez, a minek káros volta pedig nyilvánvaló. Ha a szükséges izummunka, meg· halad egy bizonyos határt, úgy az oxyg én felhasználásá. nak megfelelően növekedik a szív munk ája is, a meny. nyiben fi súv összehuzódások száma perczenkint szaporodIk es mmden egyes összehuzódásnál nagyobb menyn~iségű vér hajtatik az ütőér , rendszerbe BS annyival frIssebb, munkabiróbb ismét a sziv. A mértékletes, kevés folyadékfelvétel már ezen oknál fogva is könnyíti a szív munkáját. A kerékpározásnál tehit a nagyobb folyadékfelvét~lt ~erül.ni kell. Az olyan gyakorlatot, a mely, mint a kerekparozas, gyorsan emeli a vérnyomást, a nélkül hogy helyi kifáradási tüneteket hozna létre az órákh08saat működő izmokban és a mely nagy erőkifejtés t a fejlődés éveiben csak a legnagyobb óvs.tos,sáll'lla.I b~dna megengedni, nehogy a szív izomereje kiflj8Iitte8'.';-:~ sek. A, tUls?k kerékpározás folytán különösen négy 81i.,.. b.eteg~eg lephet fel: o. szív-izom tultengése, akut szivtag~las, . krónl~us billentyűbántalom, ideges zavarok. Az elso tulajdonkepen fiziológiai következménye a folytonos gyako:latnak és szűk korlátok közt még előnyösnek is ve.~et? Az egyszerű megerőltetés s tulfeszítés folytán el?ldezett akut"szívtágu lás rendkivül nagyfoku lehet, a n~lk~l, hogy kulönös pa naszra adna okot. A kerékpározas altaI okozott szivbillentyü bajok rendszerint másodlagosak, a melyek a már előbb fellépett táguláshoz csatlakoznak. A szívtágulás mellett az ideges szivbajok a leggya~,ra~ban. előforduló betegségei a kerékpározóknak. A. ke~ej{paroz(Ls tehát általában különleges káros hatást fejt kI a szivre, különösen a fejlődéHben lévő szervezetben.
1~07. április -
2l.
--="--=-=-===:::::.-
====
-~::-
-
OSENDŐRSÉG I LAPOK
Vándorló kövek. Az északamerikai Nevada államban vándorló köveket találtak. E kövek csaknem teljesen kerekek s átlag öt·hat hüvelyk átmérőjüek. Jellemző sajátosságllk, hogy ha valami sima helyen, például táblán vagy padlón helyezik el egymástól két-három lábnyira, rögtön a közél?pont felé futnak s ott, mint a tojások a fészekben, öSSzeblljnak. Bármelyiket veszik el innen s h elyezik bizonyos távolságra, síetve fut társaiho z a vizszintes talajon; ha azonban négy.öt lábra vagy távolabbra teszik, a helyén marad. Valószinü, hogy delejes természetü az anyaguk. A szabad ég alatt, gödörben, rendesen egy csomóban találják e köveket. A , toast. eredete. ij"álunk Magyarországon, a hol valósággal dühöng .t pollltrköszöntő mánia, valószinüleg mindenkit ér. t1ekelni fog az, hogy honnan származik ezeknek It szónoklatoknak nagyo n haszuálatos, ugyszólván internaczionalis el. nevezése, " tonst? Ez angol szó és eredetileg pirítóst jelent. Az angol Mrsaságokban azelőtt ugyanis az volt a szokás, hogy egy lakománál az, a ki poharát felemelve valakinek egészségére akart inni, a pohárba egy darabka pirított kenyeret tett. A pohár azután szájról. száj !"It járt és végül visszakerűlt aszónokhoz, lt ki azután felhajtotta a maradókot. A pirított kenyér szoká,át azóta régen elhagyták, de a felköszön . Wk elnevezése toast maradt.
HASZNOS TUDNIV A.LÓK. .A foghagymaszag eltávolitása. Az olyan eszközön, mely foghagymával érintkezett, mint pl. kés, villa stb. sokáig megérzik és nehezen távolitbató el a hagyma szag. Hogy · tehát e tekintetben hamar és könnyen ezélt éljünk, nem ken egyebet tennünk, mint az illető eszközt száraz, tört sóval m egdörzsölni, mire a kellemetlen szag nyom nélkül el fog tünni.
189
fel, megtapadni nem engedi, mig ellenben ha forrón kenjük be vele a fa sebét, a sejtekböl kiszirárgó viz a kátrány melegsége által gyorsan elpárolog S a kátrány mélyebben hatol a sebbe s igy megóvja a sebzett ág!!,t a rothadástól. Mit tegyünk a jégverte gyümölcsfákkal1 Sajnos, az utóbbi években sok helyen óriási pusztitásokat tett !L jég és vihar, nagy mértékben megrombolván a gyümölcsfákat is, jó lesz azért már most gondoskodni arról, hogy a fák körüli szükséges teendőket késedelem nélkül megtegyük, mert addig kell orvosoini a sérült fákat, mig a sebek teljesen ki nem száradnak; mert minnél friss ebb állapotban bánunk el It sebbel, annál hamarább gyógyul be. A kisebb sérülések magnktól is behegednek; a nagyobb sebeket, ha szilánkosak, előbb simál·a kell metszeni és marhatrágyáVlIl, hamuval vagy fasz en porral kevert sárral be kell kenni. A faszénpor azért jó a sár. ban mert rotbad4stól menten taJ.tja a sebet és meg. gyorsítja a behegedést. Kiilönösen a kemény magu gyümölcsfák, ll. ID. szilva, baraczkfa sebeit nem szabad sokáig bekenetlenül hagyni, mert ezeken amugy is ha· mar kitör a mézgafolyás és még inkább, ba a sebeket a levegőtől el n em zárjuk. A mézgafolyás pedig a fa halálát okozza. A vastagabb letörött ágakat simára le kell metszeni es a metszés helyét jól bekenni. A vékonyabb, ujjnyi vastagságu törött ágakat a jövő tavaszig ne bántsnk; mert ha most visszametszszük, csak fölös . leges hajtásra kényszeritjük ft fát, mi által a fa. gyengül, az nj hajtások pedig szigorubb télben amngy is elfagynak. J\Iiután a nyári bararzfák tisztogatására, vagyiS a fölösleg es ágak levágására augusztus bónap a legjobb időszak, azokon egyben ezt a munkát is megtehetjük A vihar által derékon letörött fákat legjobb őszszel vagy tavaszszal másokhI pótolni. Ha a törés az ojtáson felül történt, remélbetjük, hogya fa uj nemes törzset hajt, de ha a törés az ojtáson alul van, akkor csak abban az esetben hagyjuk meg a fát, ha még elég fiatal arra, hogy ujra beoj tsuk. A megsérült fákat őszszel trágyázzn.k meg, hogy ez által erejökben megszaporod.ván, ann.al könnyebbeu kihev81·hessék a sérüléseket. A Jégverte fak gyümölcsét is meg kell vizsgálnunk. A megsebzett v~gy levert gyümölcsöt, ba csak félig érett IS, le~cz~l~zerubb megaszalni, a legselejtesebbjét pedig eczetkeszltesre felhasználni, vagy jószággal megetetni.
Mivel fessük be avasalkatrészeket 1 Minden fes· tésnél a legelső kellék, hogy az a tárgy, a mit festeni akarunk, szárazon, tisztára le legyen törölve, mert kü· lönben nem is fog jól a festék. Vasat jó min őségü olajos festekkel vagy pedJ g miniummal s.zokás ~eken~i, sőt utóbbira másodszor nem piros, de maa aZJDU olaJOS festék et használni. Legujabban e drága festékek helyett tiszta s jóminőségü közönséges czementet használnak, melyet olajosfesték sürüségüvé készitve e.gy n~gyobb ecset segélyével ép úgy alkalmazhatunk, mmt barmely más festéket. A rozsdás vasrészeket JÓ lesz azonban előbb horzsakövel vagy petróleummalletisztltaDl; A c~e ment a legolcsóbb és legtartósabb bevonatot kepezl a Szerkesztői vason. Németországban a szeszfőzdékben igen elterj edt A szolgú,Jatta.l kapCSOlatos I (él'dó~eh:rc a. !oözCI'kesztö· az alkalmazása. . Sebtapasz nagyobb fákra. Nagyobb fák sebem a SÓ~. ;~,::.:~~a~~:~~~ető. Az igéoyjogosultsági igazolványt csakis kőszénkátrány olcsóságánál fogva nagy~n alkalmas. a 12. szolgtl.lati év uetölt~se után ]\:érhe~i. lfavasi CS0tHl ől'. J, A föknpitányi lllyataI \, ~el'ulet, 1~ 61ent.:z ]J végb ől 28-30 fokra kell azt felmeleg,te~" hogy a JÚzsef·tér 7, sz a" a reDJÖl'föpa.ranc~Dol\l;ág pedIg, fi hol a fel · sebre tapadjon. Ugyanis, midőn egy. nagyobb ag lev~g:;a étel véO'ett jelentkezni kell, VIn. Mosonyi -ntcza r), sz. ~. van. által n agyobb seb keletkezik valamely fán,. a se e. . ; Távir:til." biába jelentkezik. A katonai és csendőrségl ~z.ol~ szine n irkossá válik, mivel a megsértett sejtekből v~z u·áloti időt közvetlen· átlépés esetén beszámitják. Az utazáSI l ( . , Dgy elo" , mely a kőszénkátrányt, ha h,ldegen kenIk ~em képez megszokitást, azonban az azonnali rel vótel úgysz6lván SZivar
iizeuetek.
?
••
'."
CSENDÖRSÉGI LAPOK
lUO
ki yon zá.rva) mert nincsen mindig üresedés ijs olőbb u személyi s erkölcsi okm.~nyait is átkérik s igy bizony olykor hetekig keU "{ll'ni a felavatásig. l{omenesa)jai csendőr. Kérdését nem értjük, mert llem irta meg, hogy miféle újságot ért. NJugalolll cs. őrmester Makfalva. Korheti a nyugdija ~eg v111tú.sát. A yégkielégitési összeg esetről-eselre, lesz megállaprtv,a: (le több lllint a nyngdijazr.sniLl "lapul vett lJletméllyek Mt "VI összege nem Jehet. A kér"ényhez hatósági orvosi bizonyitvány csatolandó, mely igazolja, hogy egészségi állaj)otához l<épe8l, lllé~ lecralábL kot évig élhet, azon kivűl két t",nu előtt áláirt nyi1"ll~ozn~ (névaláirások hatáságilag igazolva) IlOgy miuilen további igényről lemond - és ha nős, fi nő beleogyoző nyilatkozata is csatolandó. A kérvény t • nyih'ántartáslÍra nézve illetékes hon· védkiegészit6 llarancsnoksághoz kell benynjtani. lllely azt Do bODvéllelmi minlszterbez felteljeszti. Sz. Gy. örRvezetö. Legénységi szabadsúgkérelwek nem bélyeg_ kötelesek. Jelentsék be az esetet a szárnyparancsnol,ságnM. B. J. őrmester. Ujpesten az állami polgári fiuiskol. Ferencz J ózseI·tér l . sz. alo.bt van. Az igazgató Gl'aizinger István. Fereuez Bárdfalva. 1. Az elborsájtás iránti kérvény t az ódesanyjának ken - a közigazgatási ható.:í~ utján, hol a kellő okmányokkal felszerelik benyujtania. Ha úgy áll a dolog. mint leirta, valószinű, hogyelbocsájtják. '2. Ha el nem bocsájtanák, a közölt indokokkal a birtokboz közelebb belyeztetését Mrelmezheti. Mindenütt a hol elemi iskola van. Bátran fordul· bat akármelyik polgári iskoláboz is. 4. Kérdését nem értjük. 5. Glas a helyes. Beteg emberek. Nagyon terjengősen megirt s a felfogásban itt·ott gyönge dolgozal, mely reánk nézve csak akkor birna úrtékkel, ha a leirt lelki gyöngeségek specziális osendőrbeteg ségek volnának; dehát ezek az egész em~eri8ég általánosan ismert gJ'öngeRégei. Kéziratát ki"átelesen vissz.küldöttük. Ajánljuk azonban figyelwébe az .Erdekes nyomozásoko rovabít. Meg. van a tehetsége hozzá, hogy tanulsúgQs llyomOll;ások érdekes leirásával jól felhasználható közleményeket irhasson. S. V:lrnay és Fia czégnél, VII. Rákóczy·út 28.
a.
HIVATALOS RÉSZ.
1907. áprili s 21.
az elkövetési cselekmrfn!lul'I! lalálkozó eszközcsclekl'ésck u tettesnek, mint önálló bOncselekmények {el ncm róhatók. (Curia J 907. febr. 14, 1515/907_ sz. a. IV, Bt.) Betörésos lopás különleges esete.
A Btk. 336. .§-ánnJ.- 3. panijához. Ll bet6nJs téllyri/la(lékdt megdl/apitja vád/oltuk uc ct tette, hogya kalll)'(b' ajtó alsó l'észét egy {ada,r-abbnl uddig {e~zilette7c, mi(/ ct tolózárhoz itttua, azt fellmzhaltrík (Curia 1907. febr_ Hl. 1645/907. sz. a. IV, Bt.) A betörése~ és belllászásos IOp;t.s lUinősitésébez.
A Blk. 3SU. s-a 3. pon~jríl1uk J. télele .5zcl'inl (f, úetöl'éses és bemászásos lopásnál a csclekmé/!?J min6silésél'c nézve nem lesz különúségcl nz, hogy u leltes /Ili cze1ból hatolt be a bezárt épületbe. A lopds cullza/ál ct tÖr'vény csuk a {eltö1'éses lopásnál kö/'eteli meg. (Curia 1907. febr. 19. 1649/ 907. sz. a. r. Bt,) Gondatlanság
It
fegyverl;:ezelés körül.
11 Btk. 2m. §- iÍba ütköző biincselekményt leÖl/el el (/z, a ki {egyuert mcímak kiiavitcí$ végett álad, a nélhi!, hogy azl a fegyver töltött uol/cím {igyelmeztetné, valamint a.z is, a ki ct jal,itás czéljából át,'elt fegyvert lIem vizsgá(ja meg előre, vajjon meg uan-r az (öltve, vagy nem; hu a feg!Jver el.sülé.5c által vata./rine/; Jwl ála okozlcblolt. (Curia 1907. jan. ~4,_ 784. sz. a. II. Bt.)
SZEMÉ'LYI ÜGYEK. Okiratilag megdicsértettek :
Bftlltetííjogi dtilltvéllyek. :Nyollltat\'áIlY utjáll elkö"etett zsarolás.
A Btk. 851. §-áúal7 foglalt zs(/rolrí.~ /'élséfr létesül PS úiiil(etelldli abba,I oz; esetben 'is, hl! o, rrigalmazó, vnqy becsületsértő állitás, melYI/ek I/yomtiltvány utján való közzé/élelé/'el II fenyegetés vagyoni has::;oll szeTzése czéljából lör":'lt, való tény1"e /'olultkozolt is. (Curia 1907. febr. 5, 1149/ 907. s~. a. IV_ Bt.) JUag'ánlaksértés bűntettének alkotó elemei.
Jlag lÍl1 lak /lIcfJsé1"tésének Mntettét az követi el, a ki másnak lakásáua az ott lakó, vagy alnkással 'rendelkezó' beleegyezése nélkül jogtalanul cl'őszakkal , {enyegetéssel, vagy hai/lis kulf'sok használala dUal behatol. Az erőszak, fenyegetés, vagy hamis lculc.sok !w.sznúlata tehát e/lnck a bÜI/c.~elekmény1!ek alkotó elemei, melyek mindegyikével, mint eszközcselekvéssel a magán/ak megsél'té:;e III egvatósilható. Ebúől köuetkezik az is, hogy
a m. kir. honvédelmi miniszter részéről: Hidegh J ózsef, V. sz. csendőrkerületbeli járásőrmester a közbiztonsági szolgálat terén hosszabb időn át kifejtett kötelességhü és eredményes működ ese ért. HarslÍllyi Gergely m, kir. VI. számu csendőrkerület I,eli járás őrmester a közbiztonsági szolgálat terén hoszszabb időn át kifejtett kötelességbű és eredményes tevékenységeert. BokO/' György IV. számu csen dőrkerül e tb eli őrmester, a közbiztonsági szolgálat terén közel 24 éven át teljesitett eredményes szolgálataiért es egy gyilkosság tetteseinek kiváló szakértelemmel és leleményességgel tör-' té nt kideritéseért. Gonclu Ferencz, illo/ná,!' Salamon, SIeigeI' Antal, Bé,'es Gusztáv, Chit!lil István, FöldvlÍri Károly, Gdlik Tamás Sebeny Ferencz és Olerei/; József V. sz . csendőr kerületbeli törzsőrmester ek sok évi különböző alkalmazásban teljesitett büzgó és sikeres szolgálataikért, végül Gergely János V. sz. csendőrkerületbeli csendőr cz. örsvflzető, ~gy veszélyes gonosztevő nek életveszélylyel
1907. április :!~
CSENDŐRSÉGI LAPOK --=
-=
191 -_ .... - - - --
járó nehéz köhlmények közt történt elfogásával tanusitott önfeláld ozó és kötelességhü szolgálatteljesitésért. IL Nag!! F erencz III. sz. csendörkerületbeli örsvezetők, czimzetes ó'rmestel·eklr.é; Gál L aj os n. sz. csendőrkerületbeli járásőrmestel', Kiss Sándor, Rácz J'ános és H 01'válh András czim1 ~ r endbeli lólopás tetteseinek kiváló ügyességgel és zet es örs vezető másodaltisztek pedig valóságos Ötsve körültekintő szakértelemm el eszközölt kézreker itéseért zetó'lcké. és az igazságszolgáltatás kezébe történt átadásáér t. SZl/kács Györ gy Il sz. csendőrkeri;il etbeli őrmester, Névváltoztatás. az upátfalvai örs kör]etben elh arapódzott lopások tette. Furkó László III. 8Z. esen dőrkerületbeli ez. örsvezetö Beinek kiváló ügyességgel és körültekintő szakértelemmel eszkö zölt kideritéseé rt és a tettesekn ek az igazság- az t 907 febl'Uár hó 28-án kelt 111636/IlI.-e sz. belügyminiszt eri engedély alapján vezetéknevét "Fündiu.re; szolgáltatás kezéb e történt átadásáért. Getsies Péter VII. sz. csendőrkerületbeli csendőr az A m. kir IL számu csendőrkerületi paran csn okság 1907 január 28·án kelt J 36745/ 906. sz. belügyminiszl'észéről: teri engedély alapj án vezetéknevét «ATatIY'>-l'a,; Fekete József ez. őrmester, Sciri János örsvezető és BOl'llschlőgel J án os szintén VII. számu csendőrkerü Lalwe')' József csendőr, 1 ~ rendbeli lólopás tetteseinek kinyomozása körül tanusitott kiváló tevékenységükért letbeli próbacsendör az 1!J07 rn árczius 8 ·án kelt 22142/VL sz. belügyminiszteri engedély alapján vezetéknevét "Boés örsparancsnokuk hathatós támogatásáért. l' OS)) -r a változtatta. Badics György csendőr, D,Z apátfalvai örskörletben elharapódzott lopások tetteseinek kinyomozása körül Házassá gra l é ptek : tanusított kiváló tevékenységeért és örsparan csnokán ak hathatós támogatásaért. A m. kir. IL sz. csendőrkel'ületi parancsnokság állo• K eresztesi György járásőrmester, a közbiztonsági szol- mányában : gálat terén huzamosabb időn át kifejtett eredményes Szabó István ez. őrmes ter Andrés z Annával, J 907 müködéseért, a saját, valamint j árása területén l evő márczius hó 1~·é n Apatinban. öl'söknek kiváló szakértelemm el való vezetéseért és alár end eltj ein ek czélirányos befolyásolásáért. PÁLYÁZATOK. K eresztély Dom okos é~ Oláh Péter uj vidéki szárny· beli ö rs v eze t ők, a közbiztonsági szolgálat terén tanusiEg y írnoki állás a máriaradnai kir. járásbir6ságnáL tott eredményes műk ö d és ü kél·t örseiknek és alárendelt Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. cs endőreikn e k helyes és czélir ányos vezetése ért. Magyar nyelv szóban és irásban, Négy középiskolai oszA m. k ir. V. számu csendőrkel'ü leti parancsnokság tály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények az aradi kir. tör-
ré sz érő l :
Flei,~c het J ános járásől'm estel' és
Losonczi Márton a l!özbiztonsági szolgálat terén kifejtett buzgó és er edményes tevékenységeért, de különösen alárendeltjein ek h elyes befolyásolásáért és oktatásáél't, valamint kifogástalan magaviseleteért. Tomek Gyula és Vi'rág József törzsőrmesterek, valam int Farkas J ózsef cz. őrm ester, előbbi számvivőségi, a két utóbbi segé dtisztségi segédmunkási minőségben hosszabb időn át ki fejtett tevékenységük, gyors, pontos buzgó és sikeres szolgálataikért. őrmest e r,
Nyilvánosa n megdicsértettek : A m. kir. II. számu
csendőrkerületi
r ész éről :
parancsnokság .
B ogncíl' J ános és Mal'kó Mihály csend.őr cZlmz.etes örsvezető k , a közbiztonsági szolgálat teren. tanuslt.ott eredményes működésükért és példás magavlseletukert. EJőJ éptettek:
1907 áprili s hó l -ével : " Pál/i József, MáT/on Gyula, Pardi ~ándor,. Dezso Demeter, Ltíbadi András, Gál István, Ilun Mlbály és
,vényszék eln ökéhez 1907. óvi május bá 5-ig. Egy hivatalszolgai állás a budapesti kir. büntető törvényszéknéL Fizetés pótlékkal 700 korona. Szabályszerü lakpénz és 60 korona lakbérpótlék, esetleg természetbeni lakás. Ruhailletmény évi 100 korona, vagy természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a budapesti kir. büntető törvényszék elnökéhez 1907. évi május hó 15-ig. Egy szolg ai állás a törökkanizsai m. kir. adóhivatalnáL F izetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz 160 kOI'. Rubailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a nagybecskereki m. kir. ptlnzügyigazgatósághoz 1907. évi április hó 30-ig. Egy irodasegédtiszti állás Budapest székesfőváros nál. Fizetés 1400 korona. Lakpénz 600 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középis~olai osztály. Kérvények a székesfőváros tanáesához eZlIDezve ennek segédbivatalába 1907. évi április hó 30· ig. Egy hivatalszolg ai állás a vingai j árásnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 korona. 32 korona cSIzmapénz. Magyar nyelv szóban és irásban, szerbül, rom~ nul és németül beszélők előnyben részesülnek. Kérvenyek Temesvármegye alispánjához 1907. évi május hó 4-ig.
19~
CSENDÖRSÉGI LAPOK
Egy írnoki állás a miavai kir. járásbirÓsagná\. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban, német és tót nyelv ismerete. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a nyitrai kir. tÖl"Vényszék elnökéhez 1907. évi április hó 27-ig. Egy hívatalszolgai állás a kolozsvári kir. itélő táblána\. Fizetés pótlék kal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 200 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magy tU nyelv szóban és írásban. Kőnyomdászatban való jártasság. Kérvények a kolozsvári kir. itélőtábla elnökéhez 1907. évi május hó 6-ig. Egy hívatalszolgai állás a homonnai szolgabirói hivataInal. Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 korona. Ruhailletmény 80 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a Zemplén varmegye alispánjához 1907. évi május hó 5-ig. Egy irodatiszti állás a soproni kir. pénzügyigazgat6ságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Törvényszerü lakpénz. Magyar nyelv szóban és írásban. Négy középiskolai osztály. Kérvények a sopI'oni m. kir. pénzügyigazgatósághoz 1907. évi május hó 5-ig. Egy irnoki állás a paksi kir. járáshiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a szekszárdi kir. tör· vényszék elnökéhez 1907. évi április hó 25-ig. Egy hivatalszolgai állás a kovásznai kir. járásbiró. ságnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 korona. Ruhailletmény 100 korona, vagy természetbeni mházat. Magyar nyelv szóban és írásban. Kérvények a kézdivásárhelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. április 28-ig. Egy szolgai állás a temesvári m. kir. kataszteri térkép tárnáI, esetleg más hivatalnál. Fizetés pótlékkal 700 korona. Szabályszel'ü lakpénz. Buhailletmény 60 koroniL Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a t emesvári kir. pénzügyigazgatósághoz 1907. évi május hó 7-ig. Egy hívatalszolgai állás a kaposvári, esetleg áthelyezés folytán más m. kir. pénzügyigazgatóságnál. Fi. zetés pótlékkal 600 korona. Lak pénz 180 korona. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyel v szóban és irásban. Kérvények a kaposvári m. kir. pénzügyigazgat6sághoz 1907. évi április hó 30-ig. Egy közrendőri állás Pozsony városnál. Két korona 30 fill ér napidij. Lakpénz 100, illetve 160 korona. Buhailletmény. Félévi próbaidő. Magyar nyelv szóban és irásban. Német és tót nyelv ismerete. Kérvények Pozsony város rendörkapitányi hivatalához 1907. évi április hó 30-ig. Egy írnoki állás a nagymartoni kir. járásbíróságnál. Fizetés 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és írásban. Négy középiskolai osztály. 'l'elekkönyvi vizsga. Kérvények a soproni kir. törvényszék elnökéhez J 907. évi április hó ~5-ig. Egy írnoki állás a szabadkai kir. törvényszéknél.
- ==========-:: : =: : =: :
1907. apt'i li B 2l. ~..=.==-=-== =
Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyar nyelv szóban és Ü'ásban. Négy közép iskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kél"Vények a szabadkai kir. törvényszék elnökéhez 1907. április hó 26-ig. Egy laboránsi állás a Magyar Nemzeti Muzeumnál. Fizetés 900 korona. Lakpénz 300 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban, még egy nyelvnek ismerete. Valamely mesterségben való jártas. ság; ezeken kivül a fa, fém, börtárgyaknak, szöveteknek, edényeknek muzeumi prreparálásában, javitásában, felfüzésében, mérgezési eljárásokban, fényképezés és mű szerekkel bánásban való jártasság. Kérvények a vallás- és közoktatási m. kir. miniszterh ez czimezve, a Magyal' Nemzeti Muzeum . igazgatóságához 1907. évi május hó 5-ig. Egy iskolaszolgai állás az orsz. m. kir. zeneakadémiánál. Törvényszerü fizetés és lakpénz. Magyar nyelv szóban és irásban. Liftkezelésben való jártasság. Kérvé nyek a m. kil'. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czimezve. a m. kir. zeneakadémiánál, Buda,pesten, VI., Andrássy-ut 67. 1907. évi április hó 30-ig. Egy írnoki állás az aradi kir. űgyészségnél. Fizetés pótIékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Kérvények az aradi kir. ügyészséghez 1907. évi május hó 4·ig. Két hívata1szolgai állás a kereskedelemügyi m. kir. miniszteriumnál. Fizetés pótlékkal 700 korona. Lakpénz pótlékkal 300 korona. Rnhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium elnöki iktató hivatalába 1907. évi április hó 30-ig. . Egy ker tész-szolgai állás Csik vármegyén él. Fizetés 600 korona. Lakpénz 180 korona. Ruhailletmény 60 korona. Mellékilletmény. Magyar n yelv szóban és írásban. Kertészi teendők ben való jártasság. Kérvények Csik vármegyéhez l ll07. évi m ájus hó l-ig. Egy hivatalszolgai állás II kászonalcsiki Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 korona. m ény 60 korona. ::11agyar nyelv szóban és Kérvények Csik vármegy éhez 1907. évi május hó t-ig. Egy Írnoki állás a váczi kir. járásbíróságnál. Fizetes 1400 korona. Lakpén z 360 korona. Magyar nyelV' szóban és ·irásban . Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a pestvidéki kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi április hó 27-ig. E gy hívatalszolgai állás a nagybányai kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 600 kor ona. L akpénz pótlékkal 160 korona, esetleg természetbeni lakás. Buhailletmény 100 korona vltgy természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a szatmárnémeti kir. törvényszék elnökéhez 1907. május 6-ig. Egy mezőőri állás Sopron városn ál. Fizetés 600 korona. Magyar nyelv szóban és irásban, n émet nyelv ismer ete. Két évi próbaidő. Kérvények Sopron város rendőrkapitányi hivatalnál 1907. évi ápl'ilis hó 30-ig.
