.L évfolyam.
BUdapest, 1907. május 5-én.
18. szám.
CSENDŰRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendörségi Zsebkönyv sze r·kesztő-bizotl.sága.
ELÖFIZETÉSI ÁRA:
Félévre __ 6 korona,
Egész évre 12 korona. N e gyedévre
I
3 korona.
Megjelenik
SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL
minden vasárnap.
Budapest, IV, Egyetem-utcza 4 sz.
Névtelen levelek és irásszakértés. u'ta: Szél,ely Vladim i,', á,!IQ.mrendörségi fogalmazú.
L Nyomozásainkban nagy szerep jut a névtelen levalekn ek. A nagyközönség segitségére ugyanis mindig rá vagyunk utah'a. A nagyközönség az a mesebeli Argus, mely szemeivel mindenhová betekint és néha l
olyan tebát, mely a nagyközönség képzelőclését ugyancsak felcsigázza szinte azzal járó dolog, hogy a nyomozó hatósághoz naponta érkeznek be lehetetlenebbnél leh etetlenebb, sokszor egyenesen megmosolyogni való n évtel en értesitések, melyek a legképtelelenebh dolgokat tálalják fel. Teszem fel, mikor a főváros hires sikkasztója KecA' kemétby Győző sillerü]trn elemeit félmilli óvftl tengeren túlra zarándokoH, a névtelen lel'eleket alig győzte a postás a főkapitányságra hordani. A derék cletektivfönök néha igazán alaposan dühbe gurult, a mikor a postaszállitmányol,at kézbesitették neki, hogy "nézze át ezeket s szükséghez képest intézkedjéku. Akadt névtelen levél, mely a legkomolyabban arra esküdt, hogy I\ecskemétby a fővárosban van női rubában. Bajuszát leborotválta s gyümölcsko[a lett a Garay piaczon. Másikban egyenesen egy kültelki korcsmát jelöltek meg, melybe egy idő óta a nagy sikkasztóhoz teljesf!n basonló fiatal ember jM ebédelgetni. Valahogy behab· zsolja az ebédet s sietve odább áll. Szóval gyanus. A harmadik levél Ü'ója biztosan tudta, hogy Kecske· méthy egy bünös szövetség megbízásából emelte el a pénzt, azt aztán erőszakkal elvették tőle, a miért ft becsapott ember hújában a Dunába ölte magtít. Tessék csak a kifogott hullák között keresni. És így tovább. Az egyes levelek tartalmából ugyltn már messziről ki]{~tszott. bogy nem szabad ezeket komolyan venni. De édes Istenem! A kapanyél is elsülhet, a lehetetlenségekről is bivalalosan, utánajarással kell megálhtpitani, hogy lebetetlenségek. Az efféle névtelen levelek csak boszantó kiserői s következményei egy· egy nagyobbszabásu n,yomozásnak, annyival is inkább, mert a jó kedvre hajlók még meg is tréfálják ezekkel az embert. Vajjon példánl nem boszantó·e az efféle. mikor egy nagy betörés tettesét kereste egyik vidéki rendőrség s egy szép napon egy névtelen levél arra fillyelmezteti ft főkapitány t, hogy vegye csak elő ft polgármester ujonnan felfogadott szolgáját, iziben meglesz a tettes. A főkapitánynak nagyon óvatosan kellett hozzáfognia a kényes feladathoz, mig kideritette, hogy a levél rágalom. Mert hát lígy egészen semmit sem szu.barl sutba dobni.
306
CSENDŐRSÉGI LAPOK
A ne"l'telen levelek harmadik sorába tartoznak azok, a hol már a legközvetlenebbül érdekel bennünket a levél irója, It ki oHul, galád módon a névtelenség köpönyege alatt helyezi el bosszúját és piszlwlódó rágalmait, vagy egyenesen büntetendő cselel.mé· nyelue: többnyire zsarolásokra indul el hozzáférhetetlen inkognitóban. ilyen esetekben mar épenséggel nem urról van szó, hogy a névtelen levélben nyomozási anyago t leljiink, hanem magának a névtelen levél szerzőjének kinyomozáBa válhatik feladatunkká, hogy azt megérdemelt itélő széke elé allithassuk. Igen erdembeli nyomozások ezek néba. Vajjon ki nem emlékszik személyes tapasztalásból is arra, hogya névtelenül rágalmazók és piszkolódók mennyi baj, sőt mennyi tragéclia szerzői?! Éln például soha nem tudom elfelejteni annak az érzékeny s tisztalelkü tanitókisasszonynak esetét, a ki egyszerre csak azon vette magát észre, hogy az emberek súgnak-búgnak körülötte, kerülik s igen furcsán néznek rá ... majd a tanfelügyelő magához czitálta, s ott szigoru hangon mszólt: Egy csomó levél van itt, a melyek a maga erkölcstelen eletrnódj:l.t panaszolják. FalujabeIi besugók ezek, okvetlen van a dologban valami. Nézzen más hely után, különben szégyenszemre eltá"l'olittatom. A kis lány sirva ment haza A beleölte magát a vizbe. A rágalom - az a veszett kutya - agyonharapta ... Végül kiderült, bogy az egésznek szerzőj e a kántor volt, a kínek tolakodó udvarlásait a lányka erélyesen visszautasította. Évekkel ezelőtt az ujságok is sokat foglalkoztak ezzel. Uily érdemes feladat juthat ilyen esetben a nyomozónak, ha kikutatja a lesből támadót s lerántbatja az orv utonállóról a leplet l iifemkiilönben nyomósak azok a nyoillozások is, mikor zsarolóbandák kinyomozására nincs több adat, mint egy névtelen levél. Az ujságok is gyakran hoznak effajta amerikai biíuszövetsegekrő l hirt. A lényeges az, hogy egyik-másik polgártárs, a kinek a földi j avak ból elég sok, sőt nagyon is sok jutott, egy szép nap egy ilyenfajta levelet kap: "Ha egy hét alatt nekünk 10,000 koronát nem bocsát rendelkezésünkre, úgy a halál fia. A ..... . újságba tegye közzé "Készségesen" j elige alatt, bajlandó·e ennek eleget tenni, a mikor is mi az összeg átadásának módozatait meg fogjuk szabni. Óvakodjék a rendőrség igénybevételétől, illert szemünk mindenllOvá lát, kezünk mindenüvé él' s ön akkor nem kerülbeti ki sorsát. A követelt pénz az ön életének . váltságdija.
A "Fekete kéz» (1IIa1'kista ~zöuetség helybeli fi6kja.1I
~ !)07. májua 5.
New-Yorkban, Chikágóban,
egyszóva!. Amerikában,
meglebetősen grasszáln ak ezek a bandák s néha ezek
elszánt legények ig8n komolyan v e endők. Száz és száz Pinkerton irodabeli detektiv futltossa le lábát utánok. Nálunk persze nem megy az ilyen nagyban, de utánzatai akadnak itt is. Még a jó vidéken is, a melynek erkölcseit a köztudat mindig szelídnek és jobbnak szereti feltiintetni. Annak idején fL betyárkorszakban, a betyárcsapatolI szivesen dolgoztak ilyen zsarolással, földe s urakat, gazdag bérlőket megpumpolva emigyen. Csakhogy ezek a betyárok büszkén, hivalkodva, az írásos üzenetben meg is nevezték magukat. Ma a betyárvilág utódai: a sunyi, apró gazemberek nem adják ilyen elö kelön. Bizony a névtelenség álarcza mögé bujnak. Még az irást is elváltoztatják, úgy hogy ember l egyen a talpán, a ki a betüvetés után rátalál a bujkáló zsaroló haramiára. Az utóbb felemlitett esetekkel fogunk most bővebben foglalkozni. A mikor a nyomozás egyedüli vagy l egalább is főfontosságu czélja a névtelen l evél, irás irójának kinyomozása. Ez a nyomozás igen sok esetben összevág az irásszakértés tudományával, ezed legközelebbi fejtegetésünkben erről is adunk érdekes és szeml éltető ízelitőt. ltZ
A IrtI>:
hítéletről.
ro'ág L ásoló csendőrszázMlo •.
Csak az Istent tagadó állíthatja, elkorcsosult felfogásból, hogy nincs Isten! De az ilyen felfogás u egyén iő csak jó módjában, jö dolgában feledkezik meg az Istenről, s midőn bajba, veszélyes helyzetbe,1mlyos betegsegbe kerül, renldBz.erU1.r,\ magába tér, Istenhez, illetve az Istenbe vetett folyamodik. :1Ifindannyian jártunk iskolába, vallás\lnk szerint részes ültünk többé· kevésbé a vallási oktá.tá,eoJti. ban, s igy legalább a magunk vallásfelekezete tanaival lényegében tisztában kell bogy legyünk. :1IIinden II széles ez országban divó valll1sfelekezet alapját azon sarkalatos igazság képezi, hogy .Isten van, ki mindnyájunk felett őrködik, mindnyájunk cselekedeteit ösmeri, jutalmazza és bünteti; ki nem feledkezik meg a mindens ég l egparányibb alkotó eleme irő l sem, 8 a ki a teremtés koronájául az embert tette meg, kit észszel, gondolkozóképességgel ruházott fel, uogy fl. rajta kivül álló létezőket uralja, s önmagán segitsen. Minden vallás alaptétele az, bogy flZ ember a valllísi, erkölcsi és emberi törvényeken megtartani köteles, s ha ezen tételeket áthágja, bűnt követ el. Végeredményében a vallás követelménye az, hogy mindeuki a jót a rossztól megkülönb öztetni tudja, a jót
ki mi embe oldáSI milye egy fo s CSll, bivat lett l és az Fe is va: Kö ségür felha rinti dával Ez inkál soks2 szám ségrE Ki magi nyiti nem
t907. május 5. -==-
-~~
----
-~-~
CSENDŐRSÉG! LAPOlt
-=---~
cselekedje, a rosszat kerülje ; embertársain tebetségéhez mérten jó szivvel segitsen, önmagával s embertarsaival szemben igazságos, jóakaró, általában pedig erkölcsös és becsületes legyen . Jóllehet nem mindenkin ek volt alkalma a vallás tanai b tüzetesebben megtanillni, mégis - mert nem csak az iskola, de maga az emberi társadalom is elősegiti ezen tanok m egösmerését és terj edését - kell, bogy mind. nyájunknak fogalm a l egyen a maga vallása sarkalatos tételeiröl, s mert, mint fentebb j eleztet ett, a kül önböző vallások végeredményében az erkölcsösséget és becsületességet, emberszeretetet követelik meg, nyilvánvaló, hogy azon eltérések, melyek az egyes vallás felekezet ek egyeB vallási tételei vagy az isteni tisztelet közötti kül önbségben nyilvánulnak meg, nem szabad, hogy bárkit megtéveszBzenek vagy hogy ezek folytán a kül ö nb öző felekezeth ez tartozók között egyenetlenség, sur. lódás, az ugyn evezett felekezeti türehnetlenség nyerjen tápot. Nem szabad, mert a hol a t ársadalom vagyaszer· vezet milyenségénél fogva kizárólag az emberre van szükBég, ott az ilyen társadalom, az ilyen Bzervezet egészébe ütött ék gyanánt repeszt éB rombol a felekezeti surlódás és akadályozza azon czél egyöntetü szolgálását és eléréBét, mely az illető társadalomnak, szervezetnek feladata. Igy vagyunk mi csen dőr Bég iB külö n böző vallásfelekezetü emb erekből szer vezve azon czélllll, hogy felekezeti k ülönbség nélkül az e mberek élete és vagyona biztonsága fölött őrködj ünk. A testület kiegészitésén él nin cs tekintet arra, bogy ki milyen vallásu, mer t emberekre, becsületes, intact emberekl"e van szükség, B viszont a feladatunk megoldá sánál sem szu.bad tekintettel lennünk arra, hogy ki milyen vallásu, mert a csen d őr e l őtt minden ember egyforma kell hogy legyen felekezeti különbség nélkül, s csak ezen felfogás mellett vagyunk és leszünk képesek hivatásunk magaslatára áll ani, csak ilyen felfogás mellett lehetünk képesek mint egy test egyöntetüen eljárni éB az emb eriség j avára munkálni. Felekezetünk tanitásai szerint azo nban köteleBségeink is vannak felekezetünkkel szemb en. Kötele Bségiink pedig e l ső sorban hivatalos kötelességünk mellett bitéletünket ápolni s a módot, alkahnat felhasználni, hogy a lehetőség szerint a vallásunk Bzerinti isteni tiBzteleten megjelenjünk, s ebben iB jó példával járjunk elő. Ez minden i ste nfél ő ember kötelessége, annál is inkább nekünk csendő röknek, kiknek fáradságos, igen sokszor veszélyeB szolgálata éB nemes hivatása mellett Bzámtalanszor van szükségünk a bizalomra, a reménységre, megerősödésre. Ki merné azt állitani, hogy az isteni tiszteleten való magáhaszállás, az Istenhez való fo hászkodás nem könynyiti meg jövendő munkánkat, nem erőBiti bizahnunkat, nem táplálja l·eménységünket j nem hat jótékonyan
--
20'
lelkünkl"e, nem hoz megnyugvást számunkra ? Meggyő ződéBb ől ilyent állitani senki sem merne. Ra ez áll, ugy áll az is, hogy a valláserkölcBi kötelmek gyakorlásának elmulasztása, vagy pláne a vallást alanság bÖll, nemcBak azért, mel·t a vallási törvények ilyennek. nyilvánitják, banem azért is, mert az ilyen ember mulaBztáBával, könnyehnü gondolkozásával megfOBztja magát a lelki megnyugvastól s azon energiától, melyet fehldata megoldásához a valláBos életből merit. bet, B a melyahboz, bogy becsületes, intact felebarát legyen, feltétlenül szükséges. Nem a szinleges, nagyképüsködő álBzenteskedés az, mely az ember egyéni értékét növeli, s csak külsősé gekben nyilvánul meg, hanem azon vallásosBágról van szó, azaz: a bitéletnek olyan ápolásáról, mely az egyén lelki életét betölteni, cselekedeteit j óra irányitani , a rOBsztól megóvni képes és még sem köti le egyoldaluan, nem teszi fanatikussá az egyént. Bár mind en örsünkön ki van adva a Bielik Imre katonai lelkósz által kiadott valláserkölcBi irányu mü, s el iB lett annak idején rendelve, hogy ezen mű egyes részletei felolvastassanak s ezáltal abitélet ápoltu.ssék, még sem mondhatni, bogyavalláB és hitélet tana inak csak részlegeB oktatása is kiképzéBi rendszerünkben helyet foglalna. De erre égető szükség nincs is, mert minden cse ndőr egyénnek saját valláBa alaptételeivel különben is tisztába n kell lennie, s miként a polgári ember cBakis lelkészei utján az isteni tisztelet alkalmával tanulja meg éB tartja emlékezetében vallása tanitásait, ugy a cBendőrnek is elég, ba ezen alkalmakat basználju. fel ily irányu kikepzésére és hitélete ápoláBára. Azonban gyakori azon téves felfogás, hogy az alkalmak és módok felhasználása a csendőrBégi szolgálat miatt lehetetlen. Ehhez járul, hogy igen sol( parancBnok ugy magát, mint alárendeltjeit illetőleg megfeledkezik ezen emberi kötelességeiről, s hogy azért, mert valamely épen érdekelt felekezetnek temploma, lelkéBze nincs az örsállomáson, ezen körülményt egyesek saját mentségükre kihasználják, mulasztásuk tudatában ma· gukat ezzel igyekeznek megnyugtatni, s előfordul az is, bogy a csendőrök egymás elő tt szinte restelkednek vallásuk tanitásait követni vagy azokat gyakorolni, mi által könnyen lábrakap a vallásos élet elhanyagolása, a hitélet elsatnyulása, minek következményei: az erkölcs· telenség, becstelenség, az embernek emberi mivoltából való kivetközése lehetnek. Enebézségek eloszlatása végett legyen Bzabu.d hangBulyozni, bogy a szolgálat csak réBzben korlátozhatja a hitélet ápolását, de meg nem szüntetheti, B csak az illetö parancsnoktól függ, hogy rendkivüli esetek kivételével, a szolgálatot úgy OBzsza be, bogy a legénység egy fésze minden vaBár- és ünnepnapon a vallása isteni tiszteletén részt vehessen, s a parancsnok gondoskodása kell hogy legyen, hogy ezen lelki szü kséglete t kielégitse, közönyöBöket erre BarkaIljon, az utób-
208
OSEND ŐRSÉG! LAPOK
biaknak lelkére jótékonyan hasson, annál is inkább, mert egy vallásos, becsületes erzületü egyénre a nehéz feladat megoldásánál inkább számithat a parancsnok, mint ana, ki vallástalan. De maga a parancsnok se feledkezzék meg arról, hogy a jó példaadás ebben is az ő teendője. Sokszor hallani, hogy egyes örs ökön a legénység azért nem jár templomba, mert a legénység felekezete szerinti templom vagy lelkészség nincs az örs állomáson. Természetes, hogy mindenki első sorban legszivesebben megy a maga vallása templomába, de ha ilyen nincs nem vét vele, ha elmegy egy más felekezet templomába s ott száll magába és tiszteli meg Istenét a maga módja szerint. Senki sem követeli tőle ez által, hogy vallását tagadja meg és senki sem róhatja ezért meg, pláne akkor, ha valamely bajtársa felekezetének templomát látogatja, mert ezzel is tll.nuságot tesz bajtársias érzületéről, s kifejezésre juttatja az összetartozandóság elvét, növeli az egymás iránti bizalom és ragaszkodást, melyre a mi, számtalan veszélylyel járó szolgalatunkban elengedhetetlenül szükség van, de az érdekeIt polgarság is ezt megtisztelésnek veszi, s ezt honoráIni is igyekszik viszont tisztelettel és bizalommal. Sokat a szégyenkezés tart vissza a vallás gyakorlatától. Ez pedig csak annak a jele, hogy az ilyen egyén hiányos vallási nevelésben részesült, nem elég erős a hitéhez való ragaszkodása. Az ilyeneket a l:>ajtársak, az érdekelt paranosnokok világositsák fel, szeretettel tanitsák ki, hogy a vallási életet gyakorolni nem szégyen, s hOl!y nagyobb szégyen és megrovást érdemlő az, ha valaki vallását megtagadja, vagy valamelyes ürügyek alatt magát vallásos erkölcsi kötelmei alul kivonja. Ha pedig akadna olyan, ki magáról megfeledkezvén, bajtársát csupán más felekezetüségénél fogva kisebbitené, vagy pláne kigunyolná, fel kell őt világositani, hogy álutakon jár és csak magát kisebbiti az ily viselkedéssel, mert ilyen cselekedet. gondolkozási mód csak arra enged következtetni, hogy a saját vallásának azon parancsát, hogy ((tiszteljed felebarátodat, mint tenmagadat. nem ösmeri, vagy ha ösmerné, nin cs benne annyi erkölcsi készség, h ogy e parancsot követni tudná. Mindnyájunknak bajtársi kötelessége, hogy egymás vallási életét tiszteletben tartsuk, s közrehassu nk, hogy ki-ki vallási életét ápolhassu, a magukról megfeJedkezettek a helyes útra térj enek, mert mindnyájunk vallásában megtalálhatjuk azon igazságot, hogy Isten van, s azon tiszteletreméltó tanitást, hogy mindnyájunknak ' becsületeseknek, erkölcsöseknek, feladatunk telj esitésében önzetlennek és kötelességtudónak kell lennünk, a mit különben a felekezeti különbség nélkül vallásunkban gyökeredző szolgálati eskünkkel meg is fog adtunk, tehát ne feledkezzü nk meg azon kötelmeinkről sem, melylyel az Istennek tartozunk.
1907. május 5.
A szeszes italok hatása. A szeszes italok élvezése igen régi szokás& az embereknek, de míg régi időkben különös ün~epsé?ek alkalm~ val került a jómódban levőknek a asztala.ra a JÓ bor, addIg ma a legolcsóbb előalJítási móddal készült különböző szesztartalmu italok minden néposztály háztartásában feltalálhatók, egyaránt iszszák nők, férfiak, gyermekek és csecsemők éB így az emberiségnek idült, lassan előre haladó mérgezését és elfajulását hozzák létre_Mig régente a szeszes italt csak szőlőből készítették, addig ma óriási területeket ültetnek be burgonyával s ezt nem tápszeriiI, hanem pálinka készítésére használják fel. A nép azt hiszi, hogy a szesz erősít. Szoptató anyák azt képzelik, hogy maguk és gyermekük erősödik a szesz élvezete folytán, sokan kérkednek azzal, mennyi szeszt birnak el. Öseink hőstettekkel kérkedtek, a mai ifjuság azzal vetekedik, hogy ki bir több bort, Bört önteni a garatra. A kocsmák száma gombamódra szaporodik, itt iszsza el keresetét nemcsak a férj, hanem az asszony, sőt sok esetben a gyermek is, s így megy tönkre a családi élet. Általános a néphit, hogy a szesz nélkülözhetetlen tápszer. Egy északamerikai utra és visszafelé utazásra fölszerelt északnémet Lloyd-hajó hivatalos éleImi készletét átvizsgálva, annak l/.-l/o_od részét a szesz tette ki és pedig 1106 üveg külöböző bor, 560 üveg pezsgő, 430 üveg cognac és likőr, nyolcz üveg pálinka_ Minden szesztartalmu ital, még a higitottak is, úgy mint a sör és gyümölcsbor .is, épen olyan méreg, mint a morfium, opium, hasis és a cocain. Határozottan állítom, hogy minden szesztartalmu ital, akár mértékletesen használva is, sem nem erősít, sem nem táplál, és így az egészség előnyére nem irbató. Mert azok, a kik minden szeSZBS italtól tartózkodnak, egyérteImüleg oda nyilatkoznak, hogy épen olyan siker es müködést, legyen az szellemi vagy testi, fejtenek ki, mint abban az időb en, a mikor mértékletesen ittak bort vagy sört. Érdekes kisérletet tettek a berni nevelőintézetben. A gyermekek egy részétő l megvonták a szeszt, másik részének igen kevés higított bort adtak rendszeresen s ez u tóbbiak a kísérletezés tartama alatt álmosak kevésbé figyelmesek, kevésbé munkabirók voltak, s náluk ideges tüneteket észleltek. A biztosító-társaságok adataiból kitünt, hogy azok, a kik az italtól teljesen tartózkodnak, hosszabb életűek. Azok az állítások, mint.ha a szeszes italok jólesőleg iz.. gatnák az agyat, elfelejtetnék a fáradságot, fájdalmat, árzéstelenítenének hideg ellen, hevitenének, érzéki csa16. dáson alapulnak, mert bénitják az érzékeket s ez maga mérgezési tünet, mely tünetek csak addig állanak feDD, a mig a mérgezés kihat_ Mások takarékoskodásból fogyacztják a szeszt, mert azt hiszik, hogy csökkenteni lehet ivással a tápszerfelvétel mennyiségét.. Tévednek, mert takarékoskodnak a szervezet rovására. Epen olyan joggal ajánlhatnánk akkor az arzént, mert hizlal. A mértéktelen szeszélvezettől az agy és az idegrendszer elfajul s az iszákosság, valamint az ebből származó bajok át is örökölhetők. Az elváltozások közül, a miket a szesz mértéktelen élvezete előidéz a szervezet műkö désében, legkártékonyabb a szesznek az agyra gyakorolt hatása. Svájczban a felnőttek 10 százaléka mértéktelen szesz-ivás következtében hal meg, ugyanott az öngyilkosok harmincz százaléka iszákos. Németországban a börtönbe s fegyházba kerültek 75%-a részeg állapotben követte el a terhére rótt büntényt. Szombat estétől hétfő reggelig háromszor annyi büncselekményt visznek véghez, mint köznapokon. A nehézkól'osok, hülyék,
1907. máj us 5.
CSENDÖRSÉGI LAPOK 209
CSENDŐRSÉGI LAPOK -===- --
~JO
süketnémák háromnegyedrésze iszákos szülőktől származik. Egy orvos összehasonJította 10 mértékletes és 10 iszákos család leszármazottjait. Előbbiek 50 egeszséges gyermeke közül 11 halt meg hevenybetegségben, utóbb iak 54 gyermeke között csak 9 volt egészséges, a többi törpenövésű, hülye, süketnéma, angolkóros, stb. A boerok is jó példát nyujtanak a szeszivás ellen. A kitartó, szivós harczias faj szabadságharczának egész lartama alatt víznél egyebet nem ivott. Aszeszellenes egyesületeknek erélyesen kell megkezdeniök a harczot a szeszes italok ellen s a mozgalomba be kell vonni az egész tlirsadalmat osztály különbség nélkül.
KÉPEINKHEZ. Miként arról olvasóink a napilapok révén tudomás· sal birnak, 6 cs. é~ ap_ kir. Felsége az utóbbi időben csaknem két héten át Csehország fővárosában, Prágában tartózkodott. Ö Felségét egész utjában leirhatatlan lelkesedéssel és pompáml fogadták. Képeinkben az utazás, illetve fogadtatás néhány jelenetét mutatjuk be.
-:::=:~
május --=-= - 1907. - -_._--
5.
egyént távozásra hivta fel. Erre Szehi Vadász csendfalhoz nyo.mta. mire Vadászés Szehit fejenvágva, a további támadásra képtelenné tette. Szehi sérülése sulyos, de nem életveszélyes; Vadász csendőr könnyű sérülest szenvedett. Az örsparancsnok eljárása birálat tárgyává tétetett. Árvíz. A sok esőzés következtében megáradt D UM a torontálmegyei Borcsa községet teljesen elöntötte. A község lakossága összes holmijával együtt Zimonyba meneküL E czélra két vontató gőzös négy uszályhajó és hét dereglye bocsájtatott a lakosság rendelkezésére, melylyel az átköltözést április ~4-én megkezdették. A borcsai örs, n ős örsparancsnokával együtt Pancsovára költöztetett át. A csendőrség éberség ének és a gyors segélynek köszönhető, hogy emberéletben és ingó vagyonban kár nem esett. őrt torkon ragadva, a csendőr kardot rántott
KÜLÖNFÉLÉK.
Amerika leggyorsabb vasuti vonata. Az ame rikai vasutak a szerencsétlenségek terén, de a gyorsaság mezején is megelőzik az európaiakat. Ez idő szerint Amerika leggyorsabb vonata a Pennsylvánia vasuttársas ágnak Pennsylvánia Speczial nevű luxus expresszvonata, melya Newyork és Csikágó közötti Óriás utat, HIREK. 9125 angol mértföldet, vagyis 1473 kilométert 17 Óra Sztrájk. Lupény községben az urikányzsilvölgyi magyar és 41 percz alatt teszi meg. Indul a New-Yersey nevü kőszénbánya részvénytársaság bánytíiban április 23·án állomásról délután 4 óra 14 perczkor s másnap reggel körülbelül 2000 bányász sztrójkba lépett. A sztrájk 8 Óra 55 perczkor Csikligóban van. Ez ugyancsak 16 óra kitö rés ére az szolgált okul, hogy lj, banyászoktóllevont és 41 percz, de a csikágói idő egy órával később j ár, szénjárandóság, templomi és zenepénzek, valamint az mint a n ewyorki, tehát a valóságban 17 óra és 41 egy év előtt nekik kilátásba helyezett bérjavitás kifize- perCE alatt futja be a vonat ezt az óriás távol8ágot. Uttéset az igazgatóság április helyett csak május hónap- közben nem áll meg, csak ötször, North-Filadelfiában, ban óhajtotta teljesiteni, mig a banyászok azt már az Harrisburgblln, Pennsylvánia állam fővárosában P itt sáprilis 21-én eszközölt fizetés alkalmával remélték. burgban, Forth-Wayenben és Csikágó közvetlen közeA sztrájkolók lakásaikba zárkózva a passiv resistentia lében, a hol már kénytelen futását meglassítani, Engleálláspontjára helyezkednek, a rendet nem zavarják, de woodon. A megállási i dő Filadelfiában 1 percz, Harrisa sztrájktörőket fenyegetik. Erre, valamint a sztrájko- burgban 4 percz, Pittsburgban 5 percz. Fortb-Wayenlók nagy számára való tekintettel és miután a sztrájko- ben s Englewoodban 1-1 percz. Az átlagos középsebeslók tekintélyes része csak a terrorizmustól való félelmé- ség Newyork és Filadelfia között óránkint : 97.47 kiloben nem állott munkába, a dolgozni szándékozók vé- méter, Filadelfia és Harrisburg között : !) 3.5·~ kilométer, delmére nagyobb számu csend ő rségi erő és egy század Harrisburg és Pittsburg között, a hol a világblrü Horaeskatonai kal"hatalom összpo ntosittatott. Ennek védelme hol Curve (lópatkókanyarodás) van és irtózatos maalatt aztán sokan munkába lépteI;. A közigazgutási gasra vivő begyl utat kell megtenni, 78_19 kilométer hatóság által foganatositott szigoru rendszabályoku ál Pittsburg és Forth-Way en között: 82.56 kilométer, fogva kilátás van reá, hogy ezen nagyar ányu sz trájk Forth-Wayen és Englewood között pedig 8ú.44 kilomielő bb megszünik. méter. Az egész ut átlagos közepsebessége óránként Gyilkosság. Szincsák GábO!., hajdumegyei egyeki 87.44 kilométer. Tekintve azonban azt, hogy a vonatok lakost április 25 én délután hat óra tájban Tiszabábol - a pálya külö nböz ő részeit nem a középsebességgel, hanán agyonütötték. Az eddig ismeretlen tettesek kézre- nem a könnyebb részeket sokkal nagyobb sebességgel futkeritésére széleskörü nyomozás indittatott. ják be, a Pennsylváni a Speczial valóságos sebessége pél~arázdálkodás. Szebi Miklós és Balogh György cse- dául Newyork és Filadelfi a köz ött eléri óránkint a pel! lakosok április 22-én reggeli hat órakor ittas álla- 1 ~0- 1 30 kilométert. Ha pedig késés van, akkor ennek potban betértek Ungár Sándor csepeli szatócs üzletébe helyrepótlására a leghihetetlenebb sebesség kifejté sétől és ott garázdálkodni, majd pedig az árukat törllÍ-zuzni sem riadn ak vissza_ Nemrégen történt p éld ául, hogy ez kezdték és ily módon a szatócsnak mintegy 20 korona a vonat Harrisburgba két órai késéssel érkezett be, de kárt okoztak. A szatócs a csendőrörsre szaladt és az ese- azért Csikágóba nemcsak hogya rend es i dőb e n futott tet ott bejelentette_ Az örsparancsnok a vett jelentés be, banem még két pe rczezel a kitűzött id ő elő tt. Terután, minthogy azt lényegtelennek tartotta, Vadász méazetes, hogy ez a lege rőltetettebb, egész 150- 160 kilométerig terj edő óránkénti sebesség nélkül nem törcsendőrt utasitotta, hogy kössön kardot s a panaszos ténhetett meg. ~litásának mibenlét éről meggyőződést szel'zendő, menJen el az üzletbe s ha a panaszolt egyének még ott A megoperált elefánt. A l ondoni állatk ertb en van volnának, azokat onnan való távozásra hivja fel. Vadász a többi közt egy különös képen szelid és kedves elefánt, csendőr a meghagyáshoz képest eljárva, az üzletben amely.Jevel névre hallgat. Egy idő óta végtelenül szomegjelent s a még mindig ott levő, két garázdálkodó moru es bágyadt volt ft, köz önség őszinte sajnálkozá.-
s:lra. sallel __ tolta: egy ht a mel Az ál" latát. vál fel lábát sz ögei
Aztán Örét '
Uti
alatt 1
1907. május 5 .
CSENDŐRSÉG I LAPOK
A Id"áJy eUéptet a
A kil"áJy:elinduJ BenesovbÓJ.:(Az
s:ím. Volt azonban egy őre, a ki igen intelligens ember adJigaddig figyelgette a bús állatot, mig ki nem puha· _ .tolta a baj okát. Az el efánt egyik láM ,'a sántított. Elővett egy hatalmas kést, s belehasított avestag Bzaruhártyába, a mely az elefántok lábát fogságukban szokta bevonni. Az állat hű séges szemeivel követte opel'ateurje mozdulatát, De egyszerre eleven húst érintett a kés. Orrmányá· vál felkapta őrét s a ketreez sarkába vitte. De felemelte lábát s hagyla szépen lassan megmozdítani a hosszú szöget, a mely már jó mélyen beleette magat húsába. Aztan odakapott orrmányával s szépen kihuzta ö_maga. Örét vigyázva felemelte s szépen ki vitte ketreezé ből. Utazás a föld körül. Mióta Verne Gyula 80 nap a.latt utaztatta körül a földet, azóta nem állapodott meg 6
21 l
diszszáza,l _eJőtt .
'előtérben
Ferencz
Ferdinánd~trónörökös).
a közlekedő eszközök fejlődése, han em egyre kevesebb és kevesebb nap' a s?Orította le ez utazás tartamát. Leg· lljabban az orosz vasuti miniszterium állította ö' sze a föld körül való utazás tartamát, a hogyan és ameunyi idő alatt teheti majd meg az ember, ha a leggyol"sobt.. vasuti vonatokat és oezeáni hajókat használja. Igy Brémától Szentpétervárig 1 t/o nap Szenlpétel'vártól Vladivosztokig 10 nap Vladivosztoktól San·Franeziszkóig 10 nap San·Fl'ancziszkótól New,Yol'kig 4 t /. nap 7 nap New·Yorktól Brémáig' Összesen 33 nap Ez a számítás azonban az orosz, szibériai vasuton 48 kilométer óránkénti menetsebességet tételez fel. Ha
CSENDŐRSÉGI LAPOK
~l~
azonban itt is az óránkénti 60 kilométer sebességet tételezzük fel és mivel már most is kisérleteznek olyan haj6kkal, melyek Newyorkt61 Brémáig 5-6 nap alatt jussanak: a földet 28-30 nap alatt fogjuk körülutazhatni. Hogy azonban meddig érjük be ezzel az idővel ~ annak a villamosság a megmondhatój a.
Szerkesztői
üzenetek.
Névtele ll levelekre, továbbá a szolgálattal kapcsolatos ],érflósel,l'e a s7.el·kesztőség nem válaszol. Sz. Gy. csendőr. Kérdésére megtalálja n feleletet a zsebkönyv 3 1~. oldalán_ R. J. Egyolőre Dincs kilátás a személyzet szaporitó,sára. A kérvény az esetleges iskolai bizonyitvány esatolásáva.! szolgálati uton terjesztendő reJ. Négy közép osztály és a közbiztonsági szolgálat terén szerzett ismeretek.
1907. május 5.
HIVATALOS RÉSZ. Közigazgatási döntvények. Állatol, levágása munkaszlineti napokon.
Allalaknak m unkaszüneti napokon déli 12 órlÍig, illetve juni lls és julius h6napokban délelőtti 10 óráig va/ó IcvlÍgdsa, illetőleg leszurása, történjék az bál'hol, tehdt a vdgóhidon is, a vasdrnapi munkaszünet szempontjdból a szablílyokba nem fit/cözik. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter J 906. évi 66,203. sz. határozata.) \Tasárnapi munkaszünet kiterjedése a ház!tI6kra.
V. csenelőr. Megitélhető, de csak esetleges magánvagyonából hajtható be.
A VClsámapi munkaszüneti rendelkezések hatálya a hdzaltik árusitására is kilel'jed_ (A m. kit. kereskedelemügyi minisztel' 1906. évi 64,635. sz. határozata.)
P. M. csendőr. Kéljen felvilágositást a szakaszparancsnokságtól.
SZEMÉLYI ÜGYEK.
D. P. csendőr. A ,Magyal' Pénzügyőr» kiadóhivatal,,: Budapest VIII. Német-utcza 57. sz. alatt van_
K. M . L Közvetlen előljárójának jelentse be az esetet. 2. A szabályok értelmében kell mindenkor, tehát ilyen esetben is, eljárni.
K. L . osendőr ez. örsvezető. Tizenkét évi tényleges szolgálat előtt csak azon esetben van igénye 8z igazolványra, ba szolgá.latban történt sérülés folytán lett felülvizsgálva. A szerződéses postanlesteri állásokra néz"e nincsen külön kvali.fikáció megállapitva és csupán a megállapított biztosíték letétele kivántatik. Az ilyen áll6.eok elnye,.ésére az igazolvány n em bir befolyással.
yitatkozók. A mennyiben napi t kor. szolgálati pótdijat élvez, a kkor 2!1 évi szolgálat után 1128 kor. nyugdijra van igénye. Nagy csendőr Budapest. Ha nem volt más mód a veszély elbúritáslÍra, akkor igen .
V _ J . Csak küldje be Ilzokat II nyomozásokat. Ha tanulságosak 6z ivesell közöljük, sőt dijazzuk ís . BalatImi zsandár. Minden hó J·én és 15-én.
J _ Istyán örm~ster. Mere"ina. A kérdezett ügyben a kerü leti parancsnoksúgnál esetleg val",ki falvilágosit"st adhat. A minist eriumban csak al,kor l enne nyoma. ha tényleg megkapt .. volna_ Egyuttal figyelmeztetjük, h ogy levólben csak a legritkábh esetben válaszolunk, ha ugyanis az ügy e helyen diszkrét természeténél fogvu, neru volna tá"rgyaJbató. Szajáni csendőr. Az á/a,'czos monet r end.z6je, h a hatósági engedélye nem volt, magáért az álarozos menet rendezéséért a Kbtk. 76. §-a értelmében megbüntethetö, de "zért, h ogy egy kis leiny egy lÍlarczostól megijedve sulyo. idegbajt kap, az illelll álarczos csak akkor volna bünvádi eljárás alá - és pedig a btk. 301. §-a é,·telmében - ,'onLató, h. a megijeszlés szándéi
F. M . cs. ez. örsvezetil. Besz!Ímitják.
B. J. járásőrmester. Csak a felvétel iránti kérvény ben magáb~n kérje, h ogy a csekély korkülönbségtől eltekintsenek. P. ez. őrmester. A terjedelem - amint olvashatta _ nincs korlátozva. csak az van megmondva, hogy túlterjengős ne legyen . Beküldött dolgo?at .. a többivel együtt lesz elbirálva. TiszamelJél
Tiszti előléptetések. Ő császál'i és apostoli királyi Felsége 1907. évi április hó 23-án Prágában kelt legfelsőbb elhatározásával 1907. évi május hó l-vel legkegyelmesebben kine('ezni méltóztatott : A magya-r kil'álili a;enddrség álloli~án.IJrí ban e~rGdessé: S zöcs Mihály t, a IT. számu csendőrkerület ideiglenes vezetésével megbizott alezredest, (rang 1907. junius 271 ezen csendőrkerület parancsnokává való kinevezés mellett; ale::redessé: l U07. május l-ei ranggal a következő őrnagyot:
Oláh Ödönt, a lIT. s:lóámu csendőrkerület parancsnokhelyettesét ; ó"rnag!fokká: 1!J07. május l-ei ranggal a követkesó. II. törzstiszti teendőkkel megbizott I. oszt. százado. sokat: Balló Rezsőt, (1. rangszám) a VII. és Tyll Lászlót, (2. rangszám) a II. sz. csendőrkerület nél ; továbbá (Begió Mikló~, a magyar horvát-szlavon csend őrs ég állományába tartozó L 08ztályu százados rangjának fentartása mellett), a következő IT. törzstiszti te e ndőkkel megbizott I. oszt. századosokat: felsőbányai Bánya!! Albert (4. rangszám) és Szalhmál'Y Józsefet, (5. rangszárn) az I., végül LOl'á,tlh Dénest, (6. rangszám) az V. számu csendőrkeriiletnél, II. törzstisztekké való kinevezes mellett. (Re nd. 4446. eIn. sz. 1907. április 24.) továbbá: I. oszüi/yu .9z!Ízadosokkrí: a következő II. oBztályu századosokat: CS·is:;Ú1' Gyulát a VI., GÖ1nöty Lászlót a IV., Nyisztor Sándort, a honvédelmi ministerium 16. osztályába. beosztva és létszám felett vezetve a III., továbbá Töt'ök
(8. rgsz. Lamber· Józsefet a VIT., Mo/nlír a VII., Rezsőt,
továbbá (T6th
nak fe Fried (22. Tg! Gra.bov. (25. rgs csendőr:
1907 helyette
Ban
(2. rgsl a IV., 1 KO/deo/:: mindke' Malldr délyi R
1907. május 5.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
Kálmánt, a IV., Borhy Sándort, a III. , Rafain Imrét, az 1., Proch Józsefet és Végh Ferenczet, mindkettőt II., Varga Gusztávot, az v., Sebesta Ottokál·t, a III., lIagll Bélát, az V., Lipcsey Andrást, a II., Polster Kálm~nt, a IV., végül Fuxhoffer Gyulát és Nagy Vilmost, mlOdkettöt az V. számu csendőrkerület állomá,nyában.
a,
II osztálylt századosokkrí : 1907. május l·ei ranggal a következő föhadnagyokat: Ziegler Emilt, (1. rangszám) az 1., Sigmond Lázru.t, (2. rgsz.) a II., edvei nlés Bélát, (4. rgsz.) a VI., Gencsy Arnoldot, (5. rgsz.) a VII., eUrekarcsai Lukács Ákost (6. rgsz.) az V., Kricsfalussy Ferenczet, (7. rgsz.l a VIII.: Addmoss!J Bélát, (8. rgsz.) a VI., Ltizd'r Jenőt, (9. rgaz.) a IV., GOI'eczk!J Gyulát, (10. rgsz.) a VI., Raith Ernőt, (11. rgaz.) az 1., Vráblik Mátyást, (12. rgsz.) am., Krausz Antalt, (13. rgsz.) a honvédelmi miniszterium 16. osztályába beosztva és létszám felett vezetve az I., továbbá lenes Árpádot (14. rgsz.) a III., Ro:sll!lai Bélát, (15. rgsz.) a VIII., h..1einer Gyulát, (16. rgsz.) a II., petrovinai Pek?'Í Józsefet, (17. rgez.) a VII., J':ovács Károlyt, (18. rgsz.) a II. és Dom.b,ll Sándort, (19. rgsz.) a VI. számu caendőrkerület állományában ; főhadnagyokká :
1907. máj us 1· ei ranggal a következő hadnagyokat: Mrú::: Henriket, (1. rgsz.) éa Gidófalv!f Elemért, (2. rgsz.) a VI., J(acsicz Pált, (3. rgsz.) az V., nemesszeghi Nemesszeghy Lászlót, (4. rgsz.) a III., Szopkó Győzöt, (6. rgsz.) a VII1., BCtSl.lel· Jánost, (7. rgsz.) a IV., Lázsa Jenőt, (8. rgsz.) az 1., Márialak!} Imrét, (9. rgsz.) a III., Raschel Lambertet, (10. rgsz.) a IV., egyházpakai II IIdrássy Józsefet, (11. rgsz.) az V., Kolba Oszkárt, (12. rgsz.), a VII., szentléleki Hajdá Mártont, (13. rgsz.) a VIlL, Molnár Károlyt, (14. rgaz.) a IV., Hel'old Gyulát, (16. rgsz.) a VII., Nemessún!}i Lajost (17. rgsz.) az V., Szvoboda Rezsőt, (18. rgsz.) a VI., Verbó Jánost, (19. rgsz.) a II., továbbá: (Tóth Sándor II. sz, csendőrkerületbeli hadnagy rangjának fenntartása mellett), a következő hadnagyokat: Friedl'ich Róbertet, (21. rgsz.) a II" Buday Andort, (22. rgsz.) az 1., VIaszaty Bélát, (23, rgsz.) a Ill., Grabovszky Bélát, 24, rgsz.) a IV., Szederkényi Eleket, (25. rgsz.) az V, és Kertész Jenőt, (26. rgsz.) a IV. számu csenclőrkel'ület állományában ;
hadnag!}okká: 1907 május l-ei ranggal a következő hadapród·tiszthelyettese ket : Barcsay Árpádot, (1. rgsz.) a VII., Dell/el Károlyt, (2. rgaz,) és S zm azsenka Ervint, (3. rgsz.) mindke ttőt a IV., wehrfesti Al'm.andola Vladimirt, (4. rgsz.) a III" Konkoly hánt, (5. l'gsz.) és Szinte Gábort, (G. rgsz.) mindkettőt a IV., Zsakó Józsefet, (7, rgsz.) a VII, MallciT Bélát, (8. l'gSZ.), Bm'os Lajost, (9. rgsz,) és ETdélyi Rikárdot, (10. rgsz.) mindhármat a II" Mar'sckálek
Jánost, a IV., Andort, kettőt a
213
(11. rgsz.) az L, F'öldvárszkl/ Pált, (12. l'gsz.) SOn/o9!li Mihályt, (13. rgsz.) a Ill., Löcherer (14. rgsz.) Todore.~zk Lajost, (15. rgsz.) mind. VIII. számu cscndőrkerü]et állományában.
J. osztlÍl!}u százados sZ(Ím.vivőkké: 1907. május l-ei ranggal a következő II. osztály u százados·számvivőket:
Suba Ls,jost, a VI. és LrizfÍ?' Sándort a VIII. számu csendőrkerület
állományában ; főhadnagy-szlÍmvivőlrk é:
1907 május l-ei ranggal a következő hadnagy.szám. vivőket : Tamás Gergelyt, (1. rgsz.) a IV. és Letsli Jenöt, (2. rgsz.) az I. számu csenclőrkerület állományában ; haclnagy-számvivőkké :
1907 május l· ei ranggal a következő számvivő-tiszt helyettest: &tempdk I stvánt, (1. l'gsZ.) a VI. számu csendőr kel'ületnél; továbbá(Mihaljevic József, a magyar horvátszlavon csendőrség állományába tartozó számvivő.tiszt helyettes rangj ának fenntartása mellett), a következő számvivő- tiszthelyettest : Ambrus Gyulát, (3. rgsz,) a VIII. számu csendőr kerület állományában.
Tiszti áthelyezés. A m. kir, honvédelmi miniszter urnak 1907. április 22-én kelt 4334/eln. számu r endeletével 1907. évi május hó l·ével ríthelyezte/tek: felsőbányai Bánl/ay Albert, II-od törzstiszti teendők kel megbizott VI. sz., vRlamint S zatmáTy József, II-od törzstiszti teendőkkel megbizott II. sz. csendőrkerületbeli századosok hasonló minőségben az L sz, csendőrkerülethez ; Dum.bovics Emil, II·od törzstiszti teendők kel megbizott I. sz. csenclőrkerületbeli százados hasonló minőség ben a VI. sz, csendől'kerülethez; továhbá : Kintis István, L sz. csendől'kerületbeli százados, zilahi szárnyparancsnok, hasonló minős égben, ugyanazon csendőrkel'ületben: Tordára; altorjai Lőrincz Ignácz, II. sz. csendörkerületbeli százados, nagybecskereki szárnyparancsnok, hasonló minő ségben a IV. sz. csendőrkerületbe : Kassára; Ra/ain Imre, VI. sz. csendőrkerületbeli százados, kaposvári szárnyparancsnok, hasonló minős égben az I. sz. csendőrkerületbe : Zilahra és Pols/er Kálmán, II. sz. csendőrkerületbeli százados, pancsovai szárnyparancsnok, hasonló minőségb en a IV. sz. csendőrkerületbe : Beregs2<ászra; . továbbá ideiglenes 8zál'Dyparancsnoki minőségben a következő főhadnagyok:
Sig111ond Lázár, Vi sz.
csendő,'kerületbeli főhadnagy,
~14
CSENDŐRSÉGI LAPOK
beregszászi ideiglenes 8zárnyparancsnok, a II. számu csendőr kerületbe : Pancsováxa; edvi nlés Béla, V. sz. csendőrkerül etbeli főhadnagy, balassagyarmati szakaszparancsnok, a VI. sz. csendőr· kerületbe: Pécsre; ettrekarcsai Lukács Ákos. V. sz. osendől'kerületbeli főhadnagy. esztergomi szakaszparancsnok, ugyanezen osendőrkerületben: Pozsonyba; K?'icsfa/usiJ J!'erencz, III. sz, csendőrkeriiletbeli fő hadnagy, nyiregyházai szakaszparancsnok, jel enlegi ál· lomáshelyén való meghagyás mellett, a VIII. sz. csendőr· kerületbe; Adámosy Béla, IV. sz. csendől'kerületbeli főhadnagy, kassai szakasz parancsnok, a VI. sz, csendőrkerületbe : Kaposváxra ; LÚZlí?' Jenő, V. sz. csendőrllerületbeli főhadnagy, nyitrai I·ső szakaszparancsnok, a IV. sz. csendőrkerü · letbe: IJőcsére; Raith Ernő, IV. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, ungvári I·ső szakaszparancsnok, az L sz. csendőrkel'ü, letbe: Kolozsváxra; l'TabUk Mátyás, I. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, zilahi szakaszparancsnok, a III. sz. csendőrkerületbe : Egerbe; Rozsnyai Béla, VI. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, zalaegerszegi szakaszparancsnok, a , 'III. sz. csendőr · kerületbe: Debreczenbe; petrovinai Pekri József, II. sz. csendőd,erületbeli fő· hadnagy, a lugosi I·ső szakasz parancsnoka, a VII. sz. csendőrkerületbe : Segesvárra; l\:ovács Károly, III. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, kecskeméti szakaszparancsnok, a II. sz. csendőrkerületbe : Szentesre ; Menkina János, VI. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, a III. kaposvári szakasz parancsnoka, ugyanezen csendőr· kerületben Sopronba; továbbá Szőke Béla. III. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, az I· s ő aradi szakasz parancsnoka, a VII. sz. csendőrkerü· letbe: BraBs6ba; és végül Szopk6 Győző, V. BZ. úsendőrkerületbeli hadnagy, komáromi szakaszparancsnok, segédtiszti és szentléleki Hajdó Mál'ton, ugyanezen csendőrkerület. beli hadnagy, aranyos· maróti szakaszparancsnok, oktató· tiszti minőségben a VIII. sz. csendőrkerület törzséhez : Debreczenbe; továbbá jelenlegi alkalmaztatásukban való meghagyás mellett: Hunyctz Károly, VI. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, az I-ső kaposvári szakasz parancsnoka a III. sz. esendől" kerületbe: Kecskemétre az I·ső Bzakaszhoz; Nevelits Kálmán, IV. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, munkácsi szakaszparancsnok, a IV. sz. csendőrkerül etbe : Kassára; Siko?'szky Zsigmond, n. sz. csendőrkerületbeli főhad· nagy, ujvidéki szakaszparancsnok, az I. sz. csendőrkerü· letbe : Nagyenyedre; Tirts Béla, I. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, nagy.
enyedi szakaszparancsnok, a VI. sz. csendőrkerületbe : Zalaegerszegl'e; Bezsilla Kálmán, vn. sz. csendőrkerületbeli főhad. nagy, csikszeredai szakaszparancsnok, a VI. sz. csendőr. kerületbe: Kaposvárra az I·ső szakaszhoz ; Lénet'l/! József, V. sz. csendőrketületbeli főhadnagy, liptószentmiklósi szakaszparancsnok, ugyanezen csendőrkerületben : Nyitrára az I·ső szakaszhoz ; Busz J!ínos, VI. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, magyaróvári szakaszparancsnok, II II. sz. csendörkerü. letbe: Lugosra az I·ső szakaszhoz ; ZseliJonka József, I. sz. csendőrkerületbeli főhad nagy, besztel'czei szakaszparancsnok, a III. sz. csendőrkerületbe : Uj vidékre ; Pífdt Oszkár, IV. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, gyöngyösi szakaszparancsnok, a VI. sz. csendőrkerüJetb e : Győrre;
Zelkó Henrik, VII. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, fogarasi szakaszparancsnok, az I. sz. csendőrkerületbe : Zilahra; Sáfúl'Y László, III. sz. csendörkerületbeli hadnagy, a III. aradi szakasz parancsnoka, a VII. sz. csendörkerü· letbe: Kézdivásárhelyre ; Kálmán János, I. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, topánfalvi szakaszparancsnok, a VIL 8Z . csendőrkerü· letbe: Dévára; Mdrialaky Imre, III. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, orosházi szakaszparancsnok, a VIII. sz. csendőrkerületbe : az a1'll.di I·ső szakaszhoz ; egyházpakai Ancll"ássy József, III. sz. osendőrkeriilet· beli hadnagy, a budapesti I·ső szakasz parancsnoka, az V. sz. csendőrkerületbe : Esztergomba; Molnál' Károly, rI. sz. csendőrker ül etbeli hadnagy, pancsovai szakaszparancsnok, a IV. sz. csendőrkerületbe : Beregszászra; NeillesslÍiI!Ji Lajos, V. sz. cs endőrkerületbeli hadnagy, zWllláiszakaszparancsnok,. ugyanezen . Balassagyru:matra ; Tóth Simdor, IV. sz. csendőrkerületneli hadnagy, reg szászi szaka9zparanc~nok , a II. sz. cse,nd.5rkerü.letltle ~',~: Temeskubinba: Fried'/'ich Róbert, VI. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, nagykanizsai szakaszparancsnok, a II. sz. csendőrkerli. letbe: Nagybecskerekre; ForgiÍch Elemér, III. sz. cse ndőrkerületbeli hadnagy, kalocsai szakaszparancsnok, a VII. sz. csendőrkerületbe : Csikszeredára ; Grabovszky Béla, II. sz. cseIidlírkerületbeli hadnagy, oraviczabányai szakaszparancsnok, a IV. sz, csendőr· kerületbe: Ungváxra; SzederkéniJi Elek, II. sz. csendőrkerül etbeli hadnagy, a temeavári I· ső szakasz paran csn oka, az V. sz. csendőr kerületbe: Komáromba; Bezerédi Titusz, lY. sz. csen dőrk er ületb eli badnagy, szatmárnémeti szakaszparancsnok, a II. sz. csendőrke· rületbe: Pancsovára;
Knlu számvi IV. sz. J/l1fr sZ>tJll\i
Enie rancsn( biró 82
UJ07 Jldlú Súndor
Cs (I III I, l'ell'zsl Józ~ef,
Tolh l vir's Á ÖTSV"ZE
az ö
Lá::1 ll. sz. pamnc f':i iJI Ze
llJU7.május 5.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
Bal'ényi Fexencz, IV. sz. csendőrkexületbeli hadnagy, felsővisói szakaszparancsnok, a VliI. sz. csendől'kerü l etbe: Szatmárnémetibe ;
P'l'eszly Loránd, III. sz. csendőrkerül etbeli hadnagy, nagyszalo ntai szakaszparancsnok, ugyanezen csendőr kerú letben : Kalocsára ; bobrovniki és felső-driethomai Lukácsy Béla, II. sz. {JsendŐl'kerü]etbeli hadnagy, fehértemplomi szakaszpa_ Jancsnok, az V. sz. csendőrkerületb~:...llitQ§.~lnltJ:nik.o lósra ; - - -------- - - - -
LlÍzá1' István, III. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, az aram II. szakasz parancsnoka, az I. sz. csendörkerületbe : Topánfalvára ; Pr'ö hle Gusztáv, Il sz. csendőrkerületbeli hadnagy, a lugosi rI. szakasz parancsnoka, a VI. sz. csendőrkerü letbe : Magyaróvárra ; Val/rí József, III. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, a nagyniradi II. szakasz parancsnoka, ugyanezen csendörkerületben : Kiskunfélegyházára ; Hubay Győzö, I. sz. csendörkerületbeli hadnagy, a kolozsvári II. szakasz pamncsnoka, a VI. sz. csendőr kerületbe : Nagykanizsára; fial/ IJzay Imre, I. 8Z. cse ndőrkerületlJeli hadnagy, a d si ll. szakasz parancsnoka, az V. sz. csendőrkerületbe : Aranyosma!'ótra; L rbír Sándor, IV, ~z. csendőrk erüle tbe li százados _ számvivő, számvivőségi vezető , hasonló min őségb en a VIlI. sz. csendörk erületbe : Debreczen be ; és li-uhn Ottó. Vli_ sz. csendörkerületbeli főh adn agy _ számvivő, számvivőségi v ezető, hasonló minő ségb en a IV. sz. csendörkerületbe : Kassára j végül J/ayyar Gábor, III. sz. cse nd őrker ül etb eli hadn agy számvivő, a VIII. sz. cs endőrke!'ül e tbe : Debreczenbe.
Beosztatott : Erdélyi Sándo!', a kolozsvári VI. hon védker ületi parancsllok ság törzséh ez tartozó I. osztály u sz ázados- hadbiró az 1. számu cs e ndől ke rül eti par an csnoksághoz. Előléptettek
;
19U7. é vi április hó 12-ével : Dátvr(í Vincze, S imon Lajos, Takács L ászló L, Szabó Sándor, {f,mkrí J án os, Dekli Péter, [Ja.i~ot János, CsulI /Z,ál Fülöp, Dl'agula J án os, &latl.·y Erazm us, PI'l'/'zsollm Ernő, rLs::ridi Amhru s, Mi/rányi Ernő, Illés József, Uh1!láril; J ános, B é/:ési Győrgy, GaiZrí Ede. Trlfh Balázs, il"a 1'tÍC$0I11/ J ózsef, Né"relh Elek, Pola/'ovir '8 Ádám és [(omom Péter. V. sz. csen d ől'kerületbeli örsvozetők.
C: illl: d es (Í'r lllesterckké;
az öt évi tényleges szolgálat befejezése után: lAzril' Tivadar, Vcmcsa Sándor és Tör~sök Lajos, a Il. sz. és Mago s Mihály, a III. sz. cBe n :~ő~~kerüle tbe':i parancsnokság állományába tartozó osendol'ok, csent/OT c=illlzele.~ öl'l~l' ezet ő/;ké.
215
J elvénypótdi,j adományozása. A m. kir. honvédeImi minister 1907. évi mál'czius hó 9-én kelt 4270l/16. számu rendeletével Grbdn Sándor, III. sz. csendőrk erületbeli jál'ásőrmesternek, a koronás ezüst érdemk~reszt után a napi 3:? fill érnyi ielvénypótdijat, 1907. január hó l -től kezdődőleg adományozta. 'l'ürzsőrmestel'i
vizsga.
A II. sz. cse ndő rk e rül e t állom ányában, a tö rzsőrm as teri tanfolyam hallgatása után, Dankó PáJ, LlIlImonrt György, Rí! Sándor, L al;alOS István és Iványos István örsvezetők, ál'riJi s hó 4-én a törz sől'm esteri vizsgát "jó. eredménynyel letették.
Járf;rvezeMi jelvénynyel elláttattak: Kiss Gu~ztáv, [('ITI1/(tZSill János. Ji'ngelsperger Ferenoz, Fel;eteL:'tszló, f<Jiw[es: György, ]rí:sa György, és PoI/Ipel' János, III. sz. csendőrkerületbeli csendő l'ök. Házasságra léptek: Foale Tivadar. JI. 8Z. csendőrkerületheli cz. őrsvezető Einvág Annával 19U7. évi aprilis hó 14-én Facseten; &ücs Györ gy, III. sz. csendőrkerü letbeli cz. őrmester Kovács J olán naL 1907, évi április hó 1S·án Acsán; lliasríCZ!I Lajos, III. sz. csendőrkerületbeli örsvezető Bitler Máriával, J 907. évi április hó 9·én Nagyzerinclen; PievlÍ1'I1, An drás, V. sz, cscn,lörl<eriUetbeli őrmester [[anée:;!! Gizellá val, 1907. évi április Ló 6-an Tohjban; E úZlIl/ín Zsigmond, V. 8Z. csendőrkerületbeli örsvezető Vaczeddlik Dertával, 1 ~07. á.prilis hó J5-én, Pozsonyba.n.
PÁLYÁZATOK. Egy írnoki állás a törökkanizsai kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 14·00 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és írásban. Német és. szerb, esetleg r omán nyelvben való jaa·tasság. Négy középiskolai osztály. Három havi próbaszolgálat. Telekkönyvi vizsga K,é~yén.J:ek a n agykikindai kÜ'"törvényszék elnökéhez 1907. eVl ma.Jus hó 17-ig. E gy iskolaszolgai állás a lugosi áll. főgymnásium n ál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakás természetben. Magy .. r nyelv szóban és írásban; . Eg~ évi ideiglenes alkalmazás. A vall:ís- és közoktataSI mllllszterhez CZlmzeIt kérvények a lugosi áll. főgymnúsium igazgatóságához 1907. évi május hó 1S-ig. Egy hivatalszolgai állás a gyergyór;zentmildó8i ,m. kir. adóhivat ..lnál. l"izetés pótlékkal 600 kOl·ona. Lakpenz 160 kOl·ona. Ruha.illetmény 60 l
1907. május 5.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
216
pénz 360 korona. Szertárbér :l4 korona. Irodaátalány 16 korona. UtiátaJány 873 kOl'ona 45 fillér, illetve 583 28 fillér. Magyar nyeli, szóban es irásban. Próbaszolgálat. Kérvények az Esztergom vármegye főispánjához 1907. évi május hó 19·ig. Egy hajdm állás Pozsony vármegyénél. Fizetés 600 korona. Lakpénz 180 kOl·ona. 'l'ermészetbeni ruházat. Mellékilletmények. Magyar nyeh szóban és irásban. Német és tót nyelvek szóban. Félévi próbaszolgálat. Kérvények Pozsonyvármegye alispánjához 1907. évi május hó 15·ig. Egy hivatalszolgai állás az orsovai adóhivatalnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz 180 koronal Rnhailletmény GO korona. Magyar nyelv szóban és irás ban. Kérvények a lngosi m. kir. pénzügyigazgatósághoz 1907. évi május hó 18·ig. Egy rendőrőrmesteri és egy rendőrtizedesi állás 'l'emeRYár városnáL Fizetés 1080, illetve 960 kOl·ona. Természetbeni lakás és rubáza t. Magyar és német nyelv szó han és irás ban. Román vagy szerb nyelvben való
jártasság. Számolás. Hat ba,~i próba.szolgálat I~ér~ények Temesvár város polgármest,en hlvatalához 1907. eVl Juniua hó lO·ig nyujtandók be. Egy irnoki állás a budapesti kir. törvén yszéknél. Fi. zetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 600 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középi s.ko~ai osztály. Telekkönyvi vizsga. Ké,r~ények a bl~dapestt kir . tör vény_ szék elnökéhez 1007. eVl máJUS ho 22-lg. Egy hivatalszolgai állás a budapesti kir. törvényszék_ nél. Fizetés pótlékkal 700 korona, Lakpénz pótlékkal 300 korona, esetleg természetbeni lakás. Ruhailletmény 100 korona, vagy tel'mészetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a budapesti kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi junius hó 7-ig. . Három szolgai állás a budapesti Paste ur intézet és 1,6rháwál. Fizetés 900, 800, illetve 700 korona. R ubnilletmény 100 korona. Lakpénz 900 koron a fizetéssel bil'ó áliásnál 300 korona. Magyar nyelv szó ban és irásban. Számolás. Kérvények a budapesti Pasteur intézet és kórház igazgatóságához 1907. évi juniuR hó 3-ig.
A magyar királyi államvasutak nyári m enetrendj e. A von~tok
ind ulása Budapest nyugoti r.;:r6l ÉrVényes 1907 május bó i-tilI.
A vonatok
érl{ezése
Budapest nyugo ti p.u.-ra.
Ér\,.,uyes 190. május hó i·lől.
bosszú , adh",t csa kutatásai! rajzát SZE Mseket, 1 az, a mi vele szen sel mérle fonál jut Ha ni zések csc relem az dozásukb indulato1 tás a hu; egy az E ról sem egyszerü, Ezen való,zill'Í E zek! jecliv ell szólva a kell e lső dások rE Máské n évtelen sit valak
