CSENDŐRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendő l' sé~i Zsehkönyv szel'keszlő-bizottsága

r.

évfolyam.

Budapest, 1907. juniuB 23-án.

25. szám.

CSENDŐRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendől'sé~i Zsehkönyv szel'keszlő-bizottsága.

ELŐFIZETÉSI ÁRA:

F élévre __ 6 korona.

Egesz évre 12 korona.

Negyedévre

3 korona.

A közrendészet és a nyomozási eljárás. Irto.: .Yémethy

FP1'ellcz. cseDdőrszá.~ados.

l. .\ kozl'Plldés::.et, mint tudomány azon elveknek fog-

lalatja. m elyekn ek alkalmazása által az államban a fenyegető veszélyek és báboritások közvetlenül elh áríttatnall, annak l,ároa következményei megszüntetnek vagy enyhittetnek és a,z emberek fin omabb szükségletei, melye· ket a magasabb müveltség kiván. kielégíttetnek.'" A veszélyek ös l1 áhoritások, melyelmek elbáritása a közrendészeti tudomány tárgyát képezi, sz ármazhatnak vagy az emberel; gonosz akaratából, vagy azoknak vigyázatlansúgából, vagy a természeti elemektöl, azaz az emberi akarattál független eseményektől. Azon szervek. melyeknek hivatása a sél·téseket és htiboritásokat czélszerü intézkedések áHal megelőzni és a társaság finomabb szükségleteiről gondoskodni, a J'endőri hatóságok, melyek ebbeU kötelmeiket a végrehajtó közegek: a csenr1ó"l'ség és a rendőrség által gyakorolj ák. A közrendészeti ügyek helyes kezelése nagy fontossággaJ. bír, mel·t attól függ az embernek biztonsága és védelme mindenféle sértés és baleset ellen , melyeknek czélsz€l'ü rendőri intézkedésekkel elejét lehet venni. A rendőri intézmények az ígazságügynek is nagy Bzolgálatokat tesznek, a mennyiben t. i. a bünösnek kézrekeritését eszközlik és igyasértettnek a sértő általi l,árm entesitését is lehetövé teszik. A fentirtakból kitetszik, hogy a rendőrségi és csendörségi intézmény czélja az állam rzéljával, t. i. a köz "I\" Közvetve a tÖl'vényhoz{J,snak és pedig úgy R polgál'inak, mint a büntetönek és a törvényszékeknek feladata, bogy a jog· sérehueket elbáritani igyekezzenek. A polgári törvényhozás az ált.1 felel meg e feladatának, hogy a jog\liszooyokat a lnagányosck között lDegI111~~ltJ~, .~ l ,á.Ital a. pola,j,rok tudhatják, mihez tarlsál, magukat kolcsonos o1"1ntkezés:ikben' a büntetö törvényhozás, n mennyiben ey. a fenyegetett b(lnteM. hltal a büntettek elkövetésétő l elijeszt; • tÖl"vényszél{~k is hatnak a jogsértés eknek eJhfLriM.sára, a mennyiben a sértőt megbiintetik és • sértsttnek elégtételt szereznek. . . De sem • törvényeknek léte, sem a tön·ényszékeknek. fenall,~sa által nem lehetsége. a sédéseket tökéletesen elhánt'Dl,. rész mt azért Dlert sok ember a törvényeket nem ismeroi, részmt m61:t soka~ reménylik, hogy gonosz tetteik fel nem fog~ak fed~z~:~nl~ Azért szükséges yalawely inté. et, mely állal a torvénye vala. )5 cholo iai hatásukbo.lli hinnyán seglttchk és a sértése~, . ~~lt ro!detlenségek közyetleniil elhárittatnak és ezen mtézet.

8 J~ú:reltdészet.

SZERKESZTÖSÉG És KIADÓHIVATAL Budapest, IV. Egyetem-utcza 4 sz.

bátorság létesitésével és a jog uralmával tökéletesen megegyezik és azért a rend és csend fentartásám létesitett intézmények nem mint a békés polgiroknak ostora, banem mint az álladalom czélja elérésére szükséges feltétel, t ehát mint az állam fentartására szükséges i. táp jelentkezik. A közrendészeti ügyeknek különféle kezelése leginkább oka annak, hogy a különféle államok között a művelt­ ségre és az életszüllségletellre nézve oly roppant különbség lótezik. Oly ország. melynek jó közrendészeti ig~ zgatása van, már a külsejében is különbözik oly országtól, melynek közreudészete lüányos. Oly országokhan, melynek rendőri állapota lJiányos, lépten-nyomon találkozunk oly állapotoklIal, melyek a műveltség bizonyos fokára emelkedett polgárokat degustálják, mert pOl', piszok és nyomoruság, durva emberek botrányos magaviselete, az egészségre hátrányo~ állapotoknak fellépte, az emberek élete és vagyona elleni merényletek nem épen mondbatók azon eldoradói állapotoknak, melyeknek létesülését a czivilizált állapotok polgársága megköveteli és kivánja. De mindezen állapotoknak nemcsak culturpolitikai szempontból van jelentősége, hanem a jóléti rendészet szempontjából is, mert oly államot, hol ragadós betegségek tizedelik meg a lakosságot, boI az emberek élete és vagyon a naponta veszélyeknek van kitéve, idegenek nem igen látogatják, sőt kerülik az ily orsz:ígot, holott az idegenforgalom növekedése a lakosság anyagi jólétét és uj j övedelmi források megnyitását ereclménye~ne. Ily nagy kihatással van egy közbiztonságilag jól berendezett állam a lakosság jólétére, miről való gondoskodás a rendészet ügyét legfelsőbb fokban kezelő kormányhelyeknek feladata és egyszersmind kötelessége is. A közrendészet, min L abstract fogalomnak, végezéljainak elérésére a végrehajtó hatalom közegei roliködnek közre. A rendnek es a bátorságnak fental'tására és minden veszelyeknek megelőzésére fl csendörségnek több irányban kell tevékenységet kifejteni. Ezen tevékenységek pedig a következők: az észlelő, megelőző, megtorló és felfedező tevékenység. A csendőrségnek minden müködése ezen tevél,enysegre vezettethetik vissza, de minthogy ezen tevékenységek c~{l,k azt czélozzák. hogy a veszélyek megelőztes-

2no

CSENDŐRSÉG~ L~OK__ _ =====-_ -=-.!;07. junius ':!i3. ----~--

senek, azért a megelőzési tevékenység fo~alm~ban sz:~ lesebb értelemben minden többi tevékenyseg, mmt ann eszköze foglaltatik. " . A:I, észlelő tevékenység abban áll, hogya csendorseg i arkodik It maga területén minden eseményről, mely aP l,öz- va.gy magán bátorságo I, sértheti, :~gy rendh~b.~­ ritást előidézhet, valamint annak okaIrol s okozóuol még a sél·tés beállása előtt vagy legalább ngyanaz~n időben magánalt tudomást szerezni. Ezen tevékenyseg felügyeJesi tevékenységnek nevezhető. . . Az észlelés vagy általános, midőn pl. a po rtyazasok nál a csendőrség figyelme nincsen épen különös személyek felé irányozva, vagy k:ii!önös. mely blzony.os tárg'yak vagy személyekre vonatkozik, melyek a .rendőr­ ség figyeimét már felkeltették s melyek :eh~t ~lInt valószinü okai a rendháboritRsnak, a csendo l'seg altal üldözendők. ' . A csendő rség észlelési tevékenységéhez tartozIk, hogy veszélyes emberek ismertető jelei, a rendháborit.ás és veszélyek (égések, pestis, árvi zek, vasutI szerencset· lenségek, marhadög, exploziók) hihető okai felől a.datolt szereztessenek. Ezen adatok szereztetnek : hallás és látás azaz körültekintés áltaL A csendőrség megelőző tevékenysége abban áll, hogy a legalkalmasabb intézkedések tétessenek, hogy a sértéseknek és háboritásoknak, akár ezek emberek gonosz akaratából, akál' a természeti eseményekből erednek, elej e vétessék. . Az elnyomó tevékenység abban áll, hogy a felVigyázat. daczára kitört háborgatások és sértések, physikai erő rögtöni alkalmazása által elnyomattassanak. A felderitő tevékenység akkor alblmaztatik, midőn bizonyos előforduló esetekben, hol valamely büntény elkövetésére gyanithatni, megvizsgálj a : követtetett-e el valóban és min ő körülmények között büntett és ki annak valószinüleges szerzője és ha azt , kir e alapos gyanu esik, a szükség ugy hozván magával, ől·i zet alá veszi, a büntető bíróságn ak további vizsgálat végett bejelenti és ezt a bizonyitékok gyüj tésében támogatja. Szinte valamely bekövetkezett baleset után is gyakorolja ezen tevékenységet, hogy felfedezni iparkodik, mi adott a balesetre okot. hogy azok a jövőben elhárithatók legyen ek. Az állam csak akkor felelhet meg rendeltetésének, s a biztonságot csak akkor szerezheti meg polgárainak, ha az államhatalom kellő müköc1ésében nincsen gátolva azaz, ha a közbiztonság fentartatik . Ali pedig a közbátol'lét az államban a közcsend és rend az államhatalom és batóságoknak tekintélye, a tÖl'I'ények uralma fentartásaban és az állami kötelék és szervezés biztosításában. A közl.Jiztonság megháborittathatik El nép csoportosulása, zen ebona, zendülés és forradalom által. A csoportosulás abban áll, hogy valamely váratlan, vagy várt eseménynél egy helyen rendkivüli embersoka-

ság tódul össze, melynél elégületlen hangulat mutatkozik. .t. lásból lesz zenebona, ha az egybegyült po 1 A cso OSUl rendellen ességet vagy sértést követ el. I Y sokaság ~~ ~me I szolC1álhat vagy valamely magán ember. Erre a ~ómu gata;tasa vagy valamely kormány. vagy nek b?szau t' m : dés vagy' oly állapot, melyn ek bekövethatósagl l n ekz , .' kezte az államnak tulajdolllttatlk. Czélja a zenebonának lehet ellenáll~s b izon:yo~ intézkedés ellen, vagy valaminek erőszak allah kicsIkarasa, v90Iamely tartozó kötelesség leráz ása, vagy va l a ~ e ly tett intéziledésnek vagy felsőbb parancsnak meghlUsl' tás a elfogottak kiszabaditása, vagy egyéb a kormány elle~ ellenséges szelle mmel mutató büntetés és a közcsendnek bármiképeni háboritása. A zenebonából lesz zendülés, ha a hatóság által el őre­ hocsáto tt megintés elleni nyakasság és erős zaknak használata oly fokra hág, hogy a csend és rend helyreállitására rendkivüli erő alkalmazása szükséges. Forradalom pedig akk or keletkezik, ha a felkelt soka· dulom az államnak és törvényes szel'Veinek az en· gedelm ességet megtagadj a és az államha tóságok s az azoktól kiküldött fegy,eres erő ellen fegyvert fog . A csoportosulást illetőleg a cseI).dőrség kötelessége, minden alkalommal , boi nagy embertömeg verődi k össze, arra ügyelni, hogy semmiféle rendetlenség, személyvagy vugyonsértés elő ne forduljon; ha pedig a rendetlenség mégis beáll, vagy ha a csoportosulókn ál mutatkozó elégületlenségi szellem rruatt attól tartható, II csoportosulást kimélettel oszlassa el és csak az ellenszegülőke t és felbujtókat fogja el. A zenebona, zendülés és forradalomra nézve a csendőr­ ség kötelességei a következők: l. Minthogy ezek gyakra.n messze te rj e dő elégiiletség következményei, azért a cse n dőrs égnek feladata II nép hangulatát, politikai és társadalmi viszonyokra, fől eg uj törvények és intéz ményekre n ézve észlelni, a közvél eményről maganak tudomást szerezzen ; kodni kell továbbá a népesség szükségeivel és óh90jtásaival és panaszai val megismerkedni 8 sőbb tudomásra juttatni, igazságtnJan panas20kra a népet vnJamely köztekin télyben álló személy által világositani, a rossz akaratu befolyásokat pedig, melyek alaptalan elégedetlenséget és izgatottságot igyekeznek szitani, er élyesen le kell küzden i. 2. Szükséges, hogy a titkos tervezgetésekre, melyek II köz~iztonságl'a veszélyesekké válhatnak, kellő felügyelet fordittassék, azért a titkos politikai társaságokra, melyek gyülekezéseiket elrejtik, gondot kell forditan i. Ugyszintén szemmel kell kisérni a gyanut keltő s bUJtog~tást könnyen okozható személyeket, kik sokszor lathato kereset nélkül sok pénzt költenek; Ii ülönösen a gyanus külföldieket, kik válságos ülőpontokban sokszor nagy számmal jelentk eznek az orszá"ban. Ezen felügyeletnek azonban nem szabad kémkedéssé fajulni, a mennyiben ezen eljárás, mint ez t a multak

t 907. junius 23.

CSENDŐRSÉGI

tapasztalatai igazolj ák, a csendőrséget gyülöletessé tennék, a mi az intézménynek mindenesetre ártana. 3. Figyelmet kell forditani a lázitó iratokra is. Lázitó iratok alatt oly iratok értetnek, melyek a népet nyiltan zendülésre hívj ák fel vagy melyek a felsőbbséget, az alkotmányt lealacsonyitj ák, azt gyülölet vagy guny tárgyává tenni iparkodnak. Ezeknek szerzőjét ki kell nyomozni és irányában a törvényes elj árást folyamatba tenni. Végül meg kell akadályozni oly tetteket, melyek a felsőbbség tekintélyének lerontására vagy valamely tett felsőbb intézkedés meghiusitásá.ra irányozvák. Ilyenek 9. nyilt parancsok, rendeletek és egyéb hatósági hirdetéseknek leszakitása, eltép és e, bemocskolása vagy egyéb módoni sértése. A csendőrségnek gondja legyen arra, hogy a kö zrend háboritásai kitörésre ne kerüljenek, hanem már csirájukban elfojtassanak. Ott, hol a törvényes rend helyreállitása csak erősza­ kos eszközökkel lehetséges, mint végső eszköz, a fegyver alkalmazandó. De ezen esetben nem szabad elfelejteni, hogy a fegyveres erő többnyire csak tévedő polgárokkal áll szemben, kikn ek életét lehetől eg kimélni kell, miért is a csendőrség csak annyira használja fegyvereit, a mennyire ez okvetlenül szükséges a sokaság szétoszlatúsára, és a rend helyr eállitásá.ra. A helyzet veszélyessége többnyire elragadja a csendőrt és nagyobb vérontást idéz elő, minő okvetlenül szükséges volna. ny válságos pillanatok próbakövei a csendőr jellemtulajdonai egyikén ek: a higgadtságnak és nyugodtságnak, melynek őt a legkritikusabb helyzetben sem szabad cserben h agynia. Hogy a még egészen el nem nyomott zenebona nagyobb terjedeIm et ne öltsön, vagy a látszólag elnyomott, ujra ki n e törj ön, szükséges, hogya zenebona szinhelye megtisztittassék, az odavezető utczák elzárassanak, harangok félreverése és torlasz ok épitése megakadályoztassék és mindazon hatósági intézkedések betartása, melyek a zenebona ujra kitörését leh etetlenné tenni czélozzák ellenőriztessék.

A

járőrök

által követendő elv a nyomozás során. Irta.: Konnerth János csencldr.

A járőr, mint nyomozó közeg, mindennemü. nyomozási cselekm ényt jogosult és köteles teljeSItem, . a melyeket felettes parancsnoksága, a kir. ügyészség, lm. járásbiróság stb. neki elrendeL Ezért az eh'endelő ható ság lesz felelős. . A járőr önálló tevékenysége azonb.nn a nyomozas terén bizonyos korlátok közé van .szol'1tva. . A nyomozó járőr tulajdonképem 111v9Jtáslt általában

LAPOK

291

az, hogy az elkövetett büntetendő cselekmények felfedezése, azok kideritése és a tettesek, részesek kikutatása körül saját észlelése és megfigyelése alapján közrem űködj ék. Mindezekből kifolyólag joga van mindenkit kikérdezni, a ki iránt gyanut táplál, vagy akitől a bűn­ cselekmény tekintetében elősegitő, utmutató vagy felvilágositó kijelentéseket vél remélni. Megjegyzendő azonban, hogy a járőr által eszközölt kikérdezés nem kihallgatás oly él't"lemben, hogy arról a kikérdezett által aláiratandó jegyzőkönyvet vehetne fel, a mit a járőr szolgálati viszonyaival nehezen is lehetne összeegyeztetni, hanem egyszerüen olyan ténykedésnek tekintendő, a melyből a járőr adatokat, tapasztalatokat és észleleteket szerez a kérdéses ügy mikénti áll ására nézve, hogy azután a további nyomozást az így szerzett fonáIon könnyebben és biztosabban vezethesse. Mindegyik s€rtettet, terheltet és tanut egyenként, a másiknak távoll étében kell kikérdezni . A kikérdezések eszközlésénél legelső és fő szabályul a legtökélet esebb kQmolyságot tartsa szem előtt a járör ; mindenek fölött azonban a legnagyobb kiméletességet tanusitsa a kikérdezendő iránt és n e tévessze szem elől soha, hogy az általa gyanuba vett egyen bűnössége még legkevésbé sem kétségtelen. Megtörtént számtalan eset bizonyitja, hogy egy gyanuba fogott egyen, mind annak daczára, hogy ellene a legterhelőbb bizonyitékok látszottak fennforogni, megjs büntelen volt. A gyanuba fogott egyén mellett, ha valóban bünös is, létezhatnek oly enyhitő körülmények, a melyeknek érvényesülését nemcsak nem szabad lehetetlenné tenni, de sőt ezek nak kideritése is feladatát képezi a nyomozó járőrnek. Már pedig ezeknek a szempontoknak a türelmetlenség, durvaság, gorombaság, esetleg testi bántalmazások vagy kinzások ellentétei. A gyanu alá. vett egyént okvetlenül beismerésre birni és ebből a czélból nem riad ni vissza semmitől, téves felfogása volna a nyomozó tevékenységének. Hisz értéktelen lesz az itélő biró előtt a legtökéletesebb beismerés is, ba csak a legtávolabbi adat is arra mutat, hogy az kierőszakolt vagy kicsalt volt. Ezenkivül különösen szem előtt kell tartanunk azt az elvet, hogy közéletünk tagadhatlanul egyik leghasznosabb és tiszteletre legméltóbb, a békében is hal'czban álló katonaságnali, saját szeretett testületünknek magasztos hivatása és tekintélye ellen vétkezünk, ha rosszul értelmezett kötelességérzetből vagy túlhajtott buzgalom ból a bünvádi nyomozás fontos terén oly erő­ szakosságokra ragadtatjuk magunkat, a melyeket az illető biróság ilyenekül felismerve semmit érőnek jelent ki s a talán valóban bünös egyént is felmenti; ezenkivül a lakosság irányunkban az úgynevezett ,csendőr atrocitások,) miatt ellenszenvvel is viseltetnék. Tehát jalszavunk legyen, hogy az jgazságsz~Jgálta~ás csalt igazságos eszközöklrel élhet, s amely bIzonyItasI

CSENDŐRSÉG! LAPOK

292

anyag nem jogos alapon épiüt fel, az magától halomra dől. Ezenkivül a törvény is+' azt mondja, hogy vallomásnak vagy beismerésnek kieszközlése végett nem szabad sem igéretet; biztatást, ámitást, fenyegetést, erőszakot vagy kényszert használni, sem pedig a gyanusitottat éjjeli kihallgatással vagy más módon kifáraszLani. Szigom megtorlás is vár az ez ellen vétő csendőrre s a mellett ily módon végzett munkája is semmit érővé válik, miért is a törvénynek fent idézett kijelentése minden nyomozó közeget hasson át, hogy ez által egyfelől a csendőri nyomozás során kivett, kétségtelenül önkéntes vallomások és beismerések rendszelessé válása, testületünk féltékenyen őrzött tekintélyét és méltóságát is még jobban öregbitse; másfelől, hogy megszünjenek a lapoknak bár ritkán, de mégis előfor­ duló közlései a 'csendőri kegyetlenségek,,-ről. .A. járőr felszólithat valakit arra, hogy kérdésér e válaszoljon, de az illetőnek azt meg is tenni nem kötelessége. Magának a vádlottnak is megadta a törvény+<+< azt a jogot, hogy még a birói eljárás során sem köteles vallomást tenni s ha e jogával él, akkor még abirónak sem szabad többé hozzá kérdést intézni. .A. gyanusitott e vallomásmegtagadási jogának annál is inkább kell tehá.t érvényesülni a nyomozás sorím, a mikor bünössége legkevésbé sem nyilvánvaló, a mikor még csak gyanu alB vett személyként áll a nyomozó já.rőr előtt.

Fentiekből kifolyólag tehát, ha a j árőr valakit kikérdezni akar a nyomozás folyamán és az illető kijelenti, hogy ő nem ad választ kérdéseire, nincs egyéb mit tenni, mint azt tudtul venni 8 az illető kikénlezésével azonnal felhagyni. Ezek utáu megemlíteni kivánom, hogy adott esetben, ha a fenti érvelések szellemében járunk el, nemcsak saját szellemi képességünket is - észleleteillk és tapasztalatai nk alapján fejlesztjük, hanem előlj áróink és a polgári h atóságok elismerését, s főleg a lakosság 1·0konszenvét és tiszteletét magunknak kivívj uk , mi által a közbiztonság teréni ténykedései nket nagy mérvben megkönnyítjük és így minden adandó alkalommal munkáinkat sikerrel végezve, javában virágzó testületünket érdemekben gazdagitjuk es öregbitjük.

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. Elitélt állatok. A sötét középkorban nem volt épen ritkaság, hogy nem csak embereket, hanem oktalan állatokat is, rendes birói úton, vád alá fogtak, szabályszerű tárgyalás után el• Bűnvádi Perrendtartás 135. §. 1-s6 bek. Perrendtartás 134. §.

*' Bünvádi

1907. juníus 2~

itéltek S annak rendje és módja szerint ki is végeztek. Felsorolunk erre nézve egy pár érdekes p~ldát. Párisban 1266· ban egy disznót, mely egy gyereket megevett, törvényszék elé állítottak és rendes tárgyalás után gyil o kosságért tűzáltali halálra it él tek. S a hóhér az itéletet sznbályszerüleg végre is hajtotta. Ugyancsak Frnncziaország egyik városkájában, 1386-ban egy disznó egy fiucska balkezét leharapván, szintén törvényszék elébe került hol is azt az itéletet hozták rá, hogy bal első lába a' hóhér általlevágassék, aztán pedig annak rendje és módja szerint felllkasztassék . .A. hóh ér végrehajtotta az itéletet, akasztás elő tt azonban a disznóra nadrágo t és mellé ny t adott. Németországban 1456-ban és 1553-ban több disznót itéltek el, részint elevenen való eltemetésre, részint pedi g felakasztásra, mivel hogy szintén gyerekeke t martak, vagy ettek meg. Szintén Németországban történt, hogy 1685-ben Ansbach környékén egy farkas több nőt s gyermeket tépett szét s a babonás nép azt hitte, 'logyez nem közönséges farkas, hanem a nemrég elhunyt polgármester, ki a népet nagyon sanyargatta s ki a szóbeszéd szerint házának padlásáról nézte végig saját temetését. A farkast elfogták, behozták a városba, felöltöztették szépen, sőt még oly szakállat s álhaj at is tettek reá, a mi nőt a polgármester viselt s azután ünnepiesen felakasz tották. 1389-ben halálra ítéltek egy lovat, mely egy embert agyon rugott. 1405-ben egy ökröt akasztottak fel s 1499ben egy másikat, mely egy leányt ölt meg. Bécsben egy kutyát, mely egy városi t anáosos lábába harapott, arra itélt a törvényszék, hogy egy évig s egy n apig zárva legyen a bolondok szekrényébe, a hol a lázongókat és zavarcsinálókat állították ki pellengérre. 1610-ben egy pár veszett kutyát. mivel egy barátot is megmartak, törvé nyszéki itélet folytán a hóhér ütött agyon_ Stilfs tiroli község 1519-ben beperelte az egereket, hogy sok kárt okoznak. A biróság külön vé d őt rendelt ki az egerek számára. .A. tárgyalás n apj án egész rendben megtörténtek a különféle vád- és védbeszédek és viszonválaszok és kimondatott az itélet, hogy a kárt okozó állatok kötelesek Stilfs m ezői ről és rétj eirő l 14 nap alatt elpusztulni és soh a többé nem té rhetnek oda visszai a védő javaslatára azonban a gyönge koruaknak és a hasas egereknek újabb 14 nap engedtetett_ A világi h atóságokkal egye nlő szigorral járt el az egyházi is. A VIII- ik században szent Firmin a még addig lakatlan Reichenau s zigetéről száműzte a kígyókat, varangyos békákat és mérges férge ket. Midőn 1732-ben Luozemben a pajorok (cserebogár-pondrók) mindent elpusztítottak, F üssen zárdából Szent Magnus botját hozták elő a férgek elüzésére és azt proozesszióban hordták szét a mezőkön különféle szent mondásQ k és ö rd ög üző mondókák mellett. Valóságos pert is folytattak az egyház emberei Chur püspökségben a oserebogarak ellen. Háromsz or idézték őket törvényszék elé s mivel kiskorllság miatt n em jelentek meg, gondnokot neveztek ki számukra, ki védő beszédébe~ felhozta, hogy ők is isten teremtményei, hogy emberemiekezet óta laknak e vidéken s nem lehet őket élelmüktől megfosztani. .A. törvényszék aztán száműzte a bűnösöket félreeső pusztákra. 1479-ben Bern város bölcs tanácsa idéztette meg a cserebogarakat s más kártékony férgeket a lausannei egyházi törvényszék elé, mely a vádlottaknak külön vé d ő t rendelt ki. A tárgyalás eredménye folytán a lausannei . püspö~ kimond~a reájok az egyházi átkot, sőt egyuttal a nadalyokra IS, melyek a halakat megölik. Egy lel-

t 907. juniu8 23.

CSENDÓRSÉGI LAPOK 293

CSENDŐRSÉG! LAPOK=-======-=

294

kész ily egyházi átkot 1559-~,en, mondott a drezd~i verebek ellen különösen azon bunukért, hogy a predlkáoziót éktelen lártnájukkal zavarták, . , Mulatságos egy bázeli kakas eS,ete IS, melyet, mlv~l tojást tojt, melyből, a közhit szen,nt, a rettenetes bazllikus kelt volna ki, 1474-ben nyilvánosan eretneknek nyilatkoztattak ki s ünnepiesen elégettek,

liÉPEINKHEZ, A koronázÍls ,juhih!llJlla. Jllnius hó S-Íln volt negyven óvt' I.1.nnak, bogy Ö Felségét Magyarország királyává liOronlÍ.zták. - A jubileum 1.1. fontos eseménynek megfelelő ünuepélyességekkel tartatott meg, melynek fén~ pontjáta koronázási Mátyastemplomban lefolyt egyházi ünnepély képezte. En~ck az ünnepélynek ragyogó ltépe feledbetetlen mamd.. nllndenkire nézve, kik annak szemtl.1.Dui lehettek. O Felsége II király, a daliás trónörökös és I1Z udvar fcl vonulUsIl, a királyi herozegnők diszmagyar toaleltjei, a pompas mngyar diszruhákba öltözött előkel őségek káp ráztató csoportjai, a csillogó drága ékszerek káprázn.tos változa tossága, a zene, a disznöYények illata: mindez összevegyült ott a templom gyönyörü hajójában és mesésen szép harmoniát teremtett,

HIREK. Egy nagyarányu hetöröbanda megsemmisitése , Egy Talesmann Nissen Márlms neru bllkoviniai illető . ségli házaló, a stanislaui cs, kir. országos törvényszék által több rendbeli betöréses lopás ért reá mért több évi fegyházbüntetésnek kitöltése elől megszökve, 1900- ban Magyarországba menekült s itt az országot öSBzecsatangolva, Szolnok-Doboka megyében Saj ómagyaros községben, Steinberger Nátbán név al att állandó lakást bérel ve, letelepedett. Ily módon ma gát az igazságszolgáltatlÍ.S sujtó karja alól kivonva, a magábaszállás és a becsületes munkával való kenyérkereset utjára térés helyett büneiIJe visszaesve, pénztárak kifosztására határozta el magát s egy betörőbanda szervezeséhez fogott, minek sikeresebb keresztülvitele czéljából egy sajómagyarosi család leányát is eljegyezte. E7.cn csnJádd::t1 ily módon bizalmasabb yiszonylat lépve, úgy ennek. valamint a,z ő, Bukovinában visszahagyott ismerősei köréből kezdte meg a veszedelmes t,ársaság összetoborzását s ily módon a nagy haszonn al kecsegtető vállalkozáshoz sikerült is neki k ülönböző irányokban egymástól távol eső helyeken híveket szereznie és az akczióképes bünszövetséget Weltm ann Mór n agybányai, Mózes Móricz borhidi (mi ndkettő Szatm ármegye\ Schönberger Guttmann Ber: nM Petrozsényban (Hunyadmegye) álnéven bujkáló, tovabbá a bukovinai Szadagora kö zségi illetőségü Izrael Kálmán ~s Reich Hersch, ez utóbbi katon aszökevény , a rohornru Talesmann- és a topornai Fubrmann- családokból, végül pedig az ugyancsak külföldi illetőségü F uhrmann Márkus, Bruckmann Mózes és Mühlstein BerI ből összeállitani a. A nagy körültekintéssel Összeválogatott és szétszórt tagokhól álló bünszövetség, miután magát a Brechner Gusztáv szászrégeni kovács által

készitett álkulcs ok, fmók, yésők és feszilő,vnsn,kból állott betolőszelszámokkal ellátta, a s Z,? rv. e~ö , Talesmann Nissen Márl<us ve7.etése ala,tt mukoile ~ et me,gkezdte és magát időrő l-i d őre, a s~ u,k~égh ;-z ,kepest uJ, all
1907. juniU8 23.

CSENDŐRSÉGI LAPOK ..

-. ___ ....l __

Kj oWd föherczeguo 1eánr:\val, Erzsébet f6hel'czegnövel a koronázÍtsi jubileumi misére hajtat.

Pillnnatfölvétel a Mátyás.templom előtt, a koronázási jubileumi mise kor.

295

=== CSENDÖRSÉGI LAPOK ===,.---=-=====1==-9-== 07~.~junill~ 23._

296

mérvben veszélyeztető tolvaj szövetkezet megsemmisitése valóban oly érdem, a mely önmagát dicséri s a melyért az eljárt csendőr egyéneket 8Z ország lakosságának hálája illeti. Czigántok garázdálkodása Junius hó 4· én a Szabolcsmegyében levő Bashalom pusztán répakapálással foglalkozott négy hajduhadházi ember élelmiszer tarisznyáját a répaföld végén levő dülőut mentéről reggel nyolcz óta tájt az arra elhaladó mintegy tiz kocsiból álló czigábykaraván tagjai, a tulajdonosok szemeláttára, eltulajdonitották. A károsult négy munkás a czigány kocsitábot után iramodva, Bnnak három utolsó kocsiját elérve, feltartóztatta és az ellopott tarisznyák visszaadását követelte, mire az utmenti cserjésből nyolcz·tiz czigáoyféifi előb uj va, akárosokat forgópisztolyokkal és botokkal visszavonulásra kényszeritette, mire aztún az egész karaván elvonult. A panaszosok jelentésére Szigeti József járásőrmester, gávai járásparancsnok és Lcitne!' csendőr a czigányok üldözésére indultak s azokat még ugyanaz nap délután bárom órakor a Varjulapos pusz· tától mintegy egy kilométer távolságra hat kocsival , táborozva feltalálták. Amint azonban a járőr a karavánt mintegy 150 lépésnyire megközelítette, a karaván füfi tagjai az orszlÍgúttól jobbra és bill ra, különböző irányban futásnak eredtek. A járőr az országut baloldalán menekülő négy czigány t vette üldözőbe, de miután azok ruhát, csizmát magukról eldobálva menekültek, őket utólérni a gabonaföldön nem tudta, mire a járásőj'meste~ két, a csendőr pedig három lövést tett utánuk, de a cZlgányok ennek daozára elmenekültek s a király· telki erdőbe be futva, nyomtalanul eltüntek. A járőr e~kor vIs.sz.~for?ulva, a karavánt összeszedte s a gávai foszolg8~lrol hivatalnak átadta. A rabló czigányok nyo · mozása n'ánt széleskörü intézkedés tétetett. . Egy csendőr megtámadtatása. Junius hó 9 én este kIlencz órakor Szolnokon Menkó Mihály szolnoki lakos ~~olnár In:r~ szolgálatot telj esiM csendőrt, ki őt kihágá~ IDIlltt beklser~~ akar~a, megtámadta. A szorongatott helJ:ze.tben 1evo. csendőroek Fodor István szintén szolnoki or~beh cZlmzet.es örsvezetö, a ki különben szolgá· l~ton kml1 volt, vedelmére sietett s bajtársa támadó~aval . szemben .kardot használva, annak fejére három, J~bb es bal karjára egy· egy vágást mért. Menkó sérü· lese sulyos, de nem életveszélyes. Az eset az épen ~zolno~on időzött dr. Szekeres Gyuln. százados·hadbiró altal VIzsgálat tárgyává tétetett. . ~llenszegtt1~s .. ~::;atmtÍri .József csendőr junius hó 13·an Na.gY8zo11ő~on, a neki szolgálatteljesités közben ellenszegu,Jt B~ldal Sand or ottani lakos ellen szurony! használt 6S raJt.a súlyos sérülést ejtett.

KÜ LÖNFÉLÉrr. A 16 életkora. .Körülbelül huszonöt. év II ló rendes életkora, ~ar nem nlka a harminczeves ló sem. Sőt akadnak ko~tuk olyanok is, a melyek még ennél is jóval ma. gasabb eletkor~ ér~ek el igen jó kondiczióban. Példa rá egy magyar 10 pályafutása, mely bizony elég hányt. yetett vo~t s a szegény pára mégis 45 évig húzta az ;g~t. ~eg)egyze~~ő, ~ogy e ló élettörténete teljesen hitees a. ato~ alapjan Iródott meg. Ez a paripa mao-yar á~laml. menesből került 1852-ben Leyss osztrák had~a blrt~kaba é.s ekkor ötéves volt. A ló 1859·ben gazdájávgJ egyutt, a kl ~~lánu~ . hadnagy volt, mindvégig részt vett az olaszor8zagl badJaratban; Magentánál egy kiküldetés

I

alkalmával, franczia katonák sűrü során keresztül törve megmentette gazdája életét, lehetetlen akadályokat játszva ugorván át. 1863-baIl. a hadnagy a lovat egy barátjának adta el, a kitől viszont 1865-ben egy gyalogezredbeli őrnagy vette meg; igy került aztán 1866· ban megint osak az olaszországi harczmezőre. Első gazdája, Leyss hadnagy itt elvesztette szeme elől a lovát, de 1873-ban rátalált Bécsben egy omnibusz elé fogva; 1882·ig szakadatlanul figyelte a ló pályafutását, ekkor megint megvette a lovat, hogy legalább utols6 éveit pihenésben élhesse le. 1892·ben még jó egészségben végezte a könynyebb munkát. Utolsó perczig fürg e és ~ber maradt s lábai mindvégig épek és hibátl anok voltak. Etvágya és emész· tes e állandóan kifogástalan volt és csupán kimulása előtt két nappal nem izlett néki a takarmány. Csont,áza most is megvIln a bécsi állatorvosi intézet muzeumában. Ez a példa is azt bizonyitja, hogy a tiszta faj-ló, ba nem tnlRágosan korJÍn fogják igáha, sokáig és baj nélkül türi a legna~yobb fáradalmakat. A kövérségrőL Érd~kes tudni, hogy emberben hol fordul elő zsirszövet s uol és milyen arányban szaporodik r-z a kövérségneL A kÖvér emberek anatómiájával Igazán tudományo san Blchat, franczia tud6s foglalkozott először, valamivel több mint száz évvel ezelőtt. Az Ö vizsgálataiból tudjuk, hogyakoponyll belsejeben nincsen zsír. At. arczon vau bőven. Ismel'etes a kövér emberek úgyneveze~t "holdvilágképe», s vannak emberek, kiknél az arcz zSIJ'J'étege lehetetlenné teszi amimikát. Kaczaghatnak a nélkul, hogy egy arczvonásukat is mozdulni látnók. Az alsó állkapocs alatt s a nyakon igen nagy men nyiségü leb et a zsír. Ez a toka, mely oly nagy lehet, hogya. mellre lelógbat. A bőrön jellegzetes barántul futo mely rnnczok vannak, melyek a tokát részekre osztják s így lebet 3-as, 4-es toka. A mellkason nagyon sok lebet a zsir; az emlőmirigyek környékén szinte bihetetlen mennyiségü zBír rakódhatik le. A has fal&inak köv ér· sége áJtalánosan ism~rt j~le.ns~g. IsmereteB a "poczakos», «potrohos., "pókhasu)) klfsJezes, melylyel a nyelvjárás épen a has kövérség ét vette a testalkat megjelölésének" alapJ áuL A ha.sfalakon valóban felette nagy mennyisegu zsir rakódbatik le. Nem lehetetlen a bibliai történet n:ikor a balkezes Ehud úgy döfi kardját Eglon moabit~ király hasába, hogya penge után még fl, markolat is beleszala~t,. s a zsir elnyelte az egészet. Már az ősindiai orv~sl .Iratok IS megemlítik, hogya zsir szeret a baBra rakodn\. A hason összegyűlt zsír néba arasznyi. Természetes, h?gy rengeteg súlya lebuzza. Igy keletkeznek egyrészt Jellegzetes ~ánczok, m~srészt lelógó has, mely csaknem a térdeklg erhet B fl, Járást zavarja. Fiatalabb emberekn~l a__ baB falon fl, zsirlerakódás egyenletesebb BZOkott .lenDl, oregeknél a has alsó I'észei hajlamoBabbak a .háJa80c1~sr~. A végtagok főleg felső reszeikben s az lz.uletek korul szoktak erősebben megbízni. Nagy kövér· segnél valóságos hengerekke válnak s még az ujjak iB oly yasla?o~ lehetn~k, hogy - mint egy római cBászán'ól legyz; fola krómka .- a női nyakékeket gyürüként tudJ~k vlBelm. A belső szervek közül a szív körül rakódbatik le sok zBír. Állandóan van zsir II vesék körül is. Van~ak. azonban testrészek, melyeken sohasem rakódik le ZSH, Ilyenek például a szemhéjak es a fülkagylók.

Szerkesztői

üzenetek.

Névtelen levelekre, továbbá II szolgála.ttal ka.pcsolatos kérdéseln'e a szerkesztőség nem válaszol. al!t;":~a!~ó~n e$etére még az !J.lt. Bzolg. hat. XVI. 20. pontja

1907. juniuB 23.

CSENDŐRSÉG! LAPOK

297

Csopo.Lok a Mátyás-templom előtt, a koronózási jubileumi mi.ekor.

M . A. J. A feltételek a kérd ezett ir~llyban ugyanazok, mini a csendőrségnél. A felvételt aká.r szó belileg, akár folyamodvi,nyball kérh eti. Al'a

FEJTÖRÓK. Betürejtvén y_

Rá

,K III

Számrejtvény.

Megfejtési határidő: 1907 julius L Mind a h árom talány t megfejtIIk között egy darab Erzsébetkirályné s&na.toriumi sorsjegy lesz kisorsolva.

Lapunk 22. számában közölt megfejtése:

fejtörők

helyes

[(éptalúny: (<11fihez könnyen {érünk, ne/ll lJec.~iiljük nagyra". Verslalúny : ,Vá?', Sríl', NYIÍl', IÚi}'» . Számrejtuény'- "4-12,,. Helyeson megfejtették: Illés József csendőr Kaprióra, Fekete Géza örs vezető Óhegy, KOI'ács János örsvezető és KOCSlS József oz. örsv. Fehérvárcsurgó! Horvá.th Ferenoz I, jörmester GyiSr szentmárton, Végb Kálmó'n örs vezető S tubnyafürdő. Bátori József örsv. Győrszentmárton, Révész János csendőr Szaj án, Groesli Gyu]a ez. őrsvezető Gödöllő, .Fazekas Ferencz jőrmester és Dombi J ózsef ő rmester Bácsalmás, Gergely Sá.ndor jörmester Dés.

A kiS01'solt E1'zsébet-kir'ályné Sanat01'iwm-S01'sjegyel József csendó'rnek j{apri6r'ára elküldöttük.

més

NYILTTÉR.* 'I'uristáknak és k e rélcpárosoknak. Nekünk megküldött és teljes hitelt érdemlö órtesitéeek sz~rint a Kwizda féle Fluid (Kigyó védjegy) és .Tunsta-flUld. tekmtélyes tul'lstá.k, kerék-

Egy v"l:ball van 1804 ember. Ezek közt h.á~~mSz~\ :n~~i IT:Z:óo\~:dl:':í~~Onky:it~.:~1~~~;;~:ö ~~~ndé::\:~~:és~~ttszé:ri~:á~ a gyalogos, mint a t"üzér, és tlzszer.. annyI a. tuz l, m~n árbao ~ Kwizda-féle Buid azon tlllajdoDsággal bir, hogy a test izomzatát "zár_ Kérd és, hogy hány gyalogos, tu zél' és huszár van v - eUentállóvá és kitartóvá teszi, annyira, hogy a legnagyobb megerőltetóseket ie könnyedén kibirja. Másrészt pedig ezen szer tel· . jesen feléleszti a pettybüdt izomzatot, fáradtságot és IDlnden Verstalány. túleröltetésb61 származó fájdalmat megs.imtet. Ezen, szakférfiak Z-vel az ajtón is tGlálod. által tett kijelentések hasznos utbaigazitóeul szolgálliatnak gy'S-sel ez eső után látod. loglóknak ós sportkedvelőknek. C-vel az oroszok legfőbbje 20-szal magyar disze.. legtöbbj e * Ai e rovatban foglaltakért a szerkesztő,ég nem vállal feleG-al BZÓp hazám korul veszem, lőaséget. Hogy soha el ne veszszen.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

298

SZEMÉLYI ÜGYEK.

HIVATALOS RÉSZ.

Okiratilag megdicsértettek :

Közigazgatási döntvények. Tejszállitás állatbetegség miatt lezárt mujorból.

Aki mgadós száj- é,~ kötömt'cíjás miatt lezúrt ?nojO?'ból a beteg8ég megszünte előlt lejet szcillit, az 1888. évi VlI. t.-ez. 79_ §-ában körülirt és a 153. §. h) pont júba iitköző kihágúsl kÖt/eli cl. (A m. kir. belügyminiszter 1!l06. évi 1406. sz, határozata.) Naptárak árusitás" piaczokon. lI-aptárakat hetipiaczokon I'S vásá?'okon még azoknak is csak az alispán, illelve polgá/'llle8ter engedélye it/apjdn lehel árusitani, akik fiz/e/ükben ijilwigazoluányuk alapján jogosan árusitanak naplámkat. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1906. évi 44,187. 8Z. batározata.) Lövöldözés gummipnskával.

A gummipuskáual való löuöldözés a /cihágLísi büntető­ lörv6ny 1:/8. §-ába ütköző kiluígást képez. (A m, kir. belügyminiszter 1905. évi 4875. sz. határozata.)

Járás- és örsparancsnokságok felállitá8a. A m. kir. L sz. csendőrkel'ületi parancsnokság területén a következő uj járás- és örsparancsnokságok áJIittattak fel: 1907. május hó l-ével: a kolozsvári szárnynáJ: a nagysármási; a marosvásárhelyi szárnynál : a radnóti és a dési Bzárnynál: a kékesi járásparancsnokságok ; a marosvásárhelyi szárnynál : a mezőcsávási, a dési szárnynál : a sófalvi és négerfalvi, a zilahi szárnynál: a k ettősmeze i, a tord:ti szárnynáJ: a maroslekenczei. Május hó 2-ával: a marosvásárhelyi Bzárnynál: a mikeszászi, a tordai 8zárnynál: a nyligvai. Május hó 3·ával: a nagyenyedi szárnynáJ: a veresegyházi, monovni, maroscsucsi, csombordi, vládházai, oláhdályai és alsógáldi. Május hó 4-ével: a dési szárnynál : az :tlsóbalázsfalvi. Május hó 8-ával: a dési szárnynál : az esztényi és szászmáté-i. Május hó 12- ével: a nagyenyedi szárnynáJ: a magosi. Május hó lS-ával: a dési Bzárnynál: a nagyiklódi és Május bó 18-ával: ugyancsak a dési szárnynál : a kaczkai uj örspllJ:ancsnokságok.

1907. junius 23.

a m. kir. 1. sz. csen c1ől'kerületi parancsnokság altal: Fekete Gyö rgy j áráső rmester, naszódi örs és jarasparancsnok, mivel anaszódvidéki helyiérdekü vasutvonal épitése alkalmával, a kiszebrai lakosság ellenállása és ismételt támadásai közepett a csend és r end feuntartására s :tz épitkezések zavartalan menetének biztositására oly czélszerü intézkedéseket tett, hogy a vasutépités minden akadály n e1kül b e fejezhető volt, Marosi György cz. örsvezető a marosvásárbelyi szárnyáJIom ányából, 24< evet meghaladó csendőrségi szolgálati ideje alatt mindenkor tanusitott kifogástal:tn magaviselete, teljes megbizbatósága, rendkivüli kitartása és eredményes működése ért. Nagy Sándor, Kovács Sándol' jár ásőrmesterek és Fuksz Kálmán őrmester a zilahi szárny állomáoyából, 15 éven felüli csendőrs égi szolgálatuk alatt, a közbiztonsági szolgálat terén kifej ezett eredményes működé­ sük és általában tanusitott előnyös magatartásukért. Magyari András örsvezető, magyarvalkói öraparancsnok, a magyarvalkói és borzási görög katbolikus templomokban HJ07. évi február havában elkövetett betö· reses lopások tettes einek, bo~szas és fáradságos nyomozás után való kézrekel'itéseért.

Nyilvánosan megdicsértettek : a m. kir. I. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: Bo'l'os Imre, Eovácö Zsigmond C;?;. örsvezető, Viyh István, BábaJános csendőr cz. örsvezető, J(lkilb JózsefIL, Málé István, Vágási Dénes, Bács János csendőr a dési szárny állományából, mivel anaszódvidéki helyiérdekü vasutvonal állitáse alkalmával, a kiszebrai lakosság ellenállása és ismételt támadásai közepett a csend és rend fenntartását s a vasutépités zavartalan befejezését biztositották.

Elóléptettek: 1907.

juniu~

bó l-ével:

a m. kir. II. sz. csendőrkerület állományában : S ZUI'di~s János, Bestily Pál, Oláh Sándor és Ulő Mihály cz. öl'svezetők, valóságos öl'öveze.tőlrlró; 1907. má,jus hó 16-ával: a m. kir. VII, sz. csendőrkerület állományában az altiszti vizsga sikeres letétele után, cz. örsvezető II. altisztekké : az Lszárnynál : Szőc~ Gábor csendőr cz. örsvezető 6.; Talá?' Mibály csendőr cz. örsvezető g, : Amlw1!S Ágoston csendőr cz. őrsvezető 12.; Bo?·osl1!1ni Miklós csendől' ez. örsvezető 15. és 7'mnás Gyula csendőr 17. rS!lgszámmal;

1907. junius 23.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

a 2. szárnynál :

lÚJ?~o,li rs tv~n ,csendőr cz. örsvezető 1. ; J{o vács István csen do.r 3. ;, (. ~,~k;( Alajos csendőr 4, ; FC/,gy L ázár csend or 5, es I ttalyos György csen dőr (l Z, örsvezető 19 m~u~~;

.

a :3 . szárnyn ál : Bdlinl n.én es csend. ez. örsv. 2. ; Ba'raM s Izsák esen(l. cz. orsv. 8. ; (; 87'gely József csendőr 13.; Sipos J ózse: csen~ . 14. ; Jánosi Béla csen d. cz. örsv. 16. ; Albel t Dá~lel csend. cz. ÖI·SV. 21. ; Aszalos Sámuel c~end. c~. orsv. 22. ; !vIa/dauer György csend. cz. örsv. 23.; Sw cs. Peter csend. cz. örsv. 24. és Ko uács Mihály csend. cz. orsv. 25. rangszámmal ; a 4. szárnyn ál : .sza iJ ,í .JÓzsef csend. cz. örsv. 10.; l{rilmlÍl1 Bálint csend. cz. örsv. ll. és To ma Zakariás csend. cz. örsv. 20. rangszá=al ; s végül az 5. szárnynál : Szau'; Ignácz csend. cz. ÖI'SV. 7. és Vi/os Ád~ csend. cz. örsv. 18. rangszámmal.

Katonai szolgálati j ellel ellátta ttak: az 1. osztályu katonai szolgálati jellel : a II. sz. csendő rk el'ü le t állományában : Jeskcí István járásőrmester 1906. aug. l 2·én, L ovas Bálint 1907. márez. 21·ér.., Tállczos Laj os őrmester J 907. ápr . 6·án ; a VII. sz. csendőrkerület állományában : Soós György járás őrmeste r 1907. május 22·én ; a II. osztályu katonai szolgálati jellel : az 1. sz. cs endőrkerület állom ányában : l3o/'l;sa Mihály cz. örsv., 1907. j anuár 25·én ; a II. sz. cs e ndőrke rü let állományában : Székel!! András ez. őrm este r, 1906. októbel' l -én, Veszlel' J ózsef csend. cz. örsv. 1H07. február 13·an, Dl If(rS István cz. őrm ester, 1 ~107. junius lO·én ; a VII. sz. cs en előr k erül et allományában : lJá/(i Márton csend. cz. örsv. 1907. februá r 1il·án, Takác .. László I. csen d. ez. ör sv. 1907. mái·cz. hó l ·én, K (I] wol! cZCli Bálint cz. őrm ester, 1907. márcz. h ó l ·én, lúss Istvál. I . csend. ez, örsv. 11907. április hó ::l~·én, G.'Iöl'gydeák Jó zse f ez. ő rm ester, 1907. jun . hó HJ·én, fl öc<; JanoA örsvezető, 1907. feb ruár hó J5·én, Péczi Sánd or ez. őrmester, 1907. jun. hó 4· ' n, Horváti, I stván II. ez. őrmester. 1907. máj. hó 12·én, Bük(a József örsv" 1~j()7. márcz. hó j ·én, FCl1'hll; ,János 1. cz, örsv., 19U7. január hó l 8·án, 1\'C/9Y Péter cz. őr· mester, 1907. j anuár hó 27·én, TC/kcic,~ János r. Öl·SV., HI07 , márezius hó 7·én, hsihorárs István ez. örsv,. 1\l07, máJUS h ó J O'en, Móznrl' Zgigmond csend, cz. órsv., 1907 . január hó ~8·án, l\"érneth József I. ez· őrmester, 1907. ja nuár hó 3·án, Fodo/' János cz. örsv.,

19?7.

ju~ius

299 h ó Ú-én, JeMy János ez.

őrmester,

1907.

m~~us ho 25·én, Soós Ignácz csend. ez. örsv., 1907.

maJUS hó 23·án. Járőrvezetői

j e lvénynyel elláttattak:

a VI. sz. cs endőrkerül e ti parancsnokság által : Swbó István IV., L áng Ist ván, Bodás Lajos Süle ' Sándor és Mútyds J ános csendőrök.

Házasságra lépett:

Kiss József VI. sz. csendőrkerületbeli ez. őrmester S ólyom Vilmával, 1907. junius hó 4·én, Szentantal . falván.

PÁLYÁZATOK. . Több posta·távirda segédtiszti állás a posta·tavirda hl,vataloknáJ.. Fizetés 1400 korona. Törv ény sz erű lak· ~enz . , Magyar nyelv szóban és irasban. Négy közép. lskolal osztály. Hat havi próba,szolgálat, a 6·ik hónap. ~ an posta·tavirdavizsga. Kérvények azon posta· tavil'da. Igazgatóságh oz, melynek kerületében a próbagyakorlatot elvégezni óhajtja 1907. évi julius hó 31·ig. Egy iskolaszolgai állás a bártfai áll. gymnasiumnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és il'ásban. Egy évi ideiglenes alkalo mazás. A vall ás· és közoktatásügyi minisztel'hez czimzett kérvények a lrassai áll. főreáliskola igazgatóságához 1907. évi julius hó l ·ig. Egy irnoki állás a nagy h ~l mágyi jál'ásbiróságnál. Fi· zetés pótléklral 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irás ban. Négy középiskolai osztály. 1'elekkönyvi vizsga, Kérvények az aradi tör· vényszék elnökéhez 1907. évi julius hó 7·ig, Egy kat aszteri irattárt kez elő irodatiszti állás a sátoraljaujhelyi pénzügyigazgatóságnál. Fizetés pótlék· kal 1400 korona. Lakpénz 360 korona. Magyal' nyelv szóban és írásban. Földmüvesiskola és egy évi gazda· sági gyakorlat. Négy középiskolai osztály. Ideiglenes alkalmazás. Kérvények a sátoraljaujhelyi pénzügyi gaz· gatósághoz 1907. évi julius hó 1O·ig. Egy hivatalszolgai á llás a sásdi adóhivatalná!. Fi· zetés pótlékkal 600 kOl'ona. Lakpénz pótlékkal 1(;0 kol'. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irás· ban. Kérvények a pécsi pénzügyigazgatóságboz 1907. évi julius bó :j·ig. Egy hivatalszolgai á llás a szombathelyi pénzügy· igazga tóságnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal gOO korona. Ruhailletmény 60 kor. Magyar nyelv szóban es irásban. Kérvények a szombatbelyi pénzügyigazgatóságboz 1907. évi julius hó 3·ig. Egy hivatalszolgai állás a hernádzsadányi jMásbiró· ságná!. Fizetés pótlékkal (jOO korona. Lakpénz pótlék-

CSEND ŐRSÉGI

LA_POK

1907. juníus ~~

~:l~ OI~ ) ====================~~~~~~=================== kal J 6U kOl·ona. Huhaílletmény 100 korona, esetleg terméS7.etbeni ruházat. JlIagyar nyelv szó bau és irásban. Ken éoyek a kassai törvényszpk elnöluihez 1!107. évi . ' julins hó 20-ig. Egy h ivat alszolgai állás a váczi járásbuóságoál. "Fl' zetés pótlékkal 600 korona. Szabályszerü lakpén z és 60 korona lakpénzpóUék, vagy. természetbeni lakás. Ruhailletm ény 100 korona vagy termószetbeni ruházat .. ~a: gyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a peotvldekl törvényszék eln ökéhez H107. évi julius hó 18·ig. kezelői állás amarosillyei járásbiróságnál. Fi zetés póHél,kal 1400 koron a. Szabályszer ü lakpénz. IIIagya r nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai oszt~ly. Telekkönyvi vizsga. Kérvények lL dévai törvényszék elnökéhez, 1907. évi julius hó "!O·ig. Egy irnoki állás a zilahi ügyészségnél. Fizetés 1400 korona. Lakpénz 360 korona. Magyar nyelv szóban és írásban. Négy középiskolai osztály. Kérvények a zilahi ügyészséghez, 1907. évi julius hó ll-ig. A m. kir . államvasutak zágr ábi és aradi üzletvezetőségénél, 700 korona fizetéssel és J 50-300 korona lakp énzzel javadalmazott L szolgai állások és pedi g : I . h ét, ill etőleg h árom hivat alszolgai, :1. két·két állomásmálházói, :1. öt vonatmálházói, a zágrábi üzl etveze tőségn é l, 4. tiz, ill etőleg n égy váltóőri, 5. két, illetőleg egy lámp akezelői és ';;.10 korona fiz etéssel és 150- 300 korona lakpénzzel javadalmazott állás, 6. nyolcz, ille tőle g öt pályaőri. Valamennyi állással természetbeni egyenruházat, a vonatmálházói állással ezenkivül kilométerpénz jár. A lámp akezelői állás az aradi üzletvez etőségnél a végleges kinevezés elnyeréséig 2 korona 40 fill ér n apibérrel jllvl1,dalmazva. Feltételek : lIagyal' nyelv szóban és írásban, szám olás. A hivatalszolgai állás kivételével hat havi p róba· szolgalat. Ezenkivül: ad 2. a vasuti személy- és közbizt"Ünsági szabályzat ismeret~ ; ad :1. a forgalmi utasitás v on atkezelésl'ől szóló határ ozváuyaiuak és a jelzési és vo n atvezető i utasitás ismerete; ael 4. a VáltÓŐl'i szolgálatra vonatkozó utasitások is merete; ad 5. a vasuti személy- és közbiztonsági szabályzat s a lámpakezelés ismerete. Az aradi üzletvezetöségnél bádogosi iparra vonatkozó képesités. ad 6. a pálya j ókarbantartásának s a pályaő ri utasitásnak ismerete. Egy hivatalszolgai állás a nagyhalmágyi járásbirósngnál. Fizetés pótlékkal ()QO koron a. Lakpénz 180 kor. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Német és román nyelv. Kérvények az aradi törvényszék eln ökéhez 1907. évi julius hó 5 ·ig.

Egy

Egy hivat alszolg ai állás az orosh ázai járásbirósá.gnál. Fizetés p 6~l ékkal 600 koron a. Lakpénz pótlél