r.
évfolyam.
Budapest, 1907. márczius 3-án.
9. szám.
CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadj a a M. kir. Csendörségi Zscbkönyv szcI·kesztő-b izottsága.
ELŐFIZETÉSI ÁRA : Félévre _ _ 6 korona. ' Egé8~ évre 12 korona.
Negyedévre
3 korona,
A katonai biráskodás reformja. (A reform·kérdések n épszerüismertetése,) Ge,'Ő
Gyula honvM alezredes·hadbirótól.
A saj tóban, az országgyülésen és a delegációkban egyre hangosabban sürgetik, hogy katonai bünvádi el· járásunkat reform álni, vagyis javitani kell. Nem is l~het tagadni, sőt a legilletókesebb helyen, vagyis a legfel sőbb trónbeszédekben és hivatalos kormánynyilatkozatokban is elismertetett, hogy katonai bünperrendtartásunk - melynek eredete még Mária Terézia királyunk idejébe nyulik vissza - reforml'a szorul. De nem lehet tagadni azt sem, hogy egy ilyen reform keresztülvitele sok nehézsé'gbe ütközik és gondos megfontol ást igényel, mert a katonai biráskodás helyes kez elésótől függ nagyrészt a katonai fegyelem fentartása, minélfogva nem lehet a rolgári bünvádi eljárást, h it még oly jó is az, egyszerüen átvenni a katonaság számára, A kltton ai bünvadi elj árásban, tehát minden olyan elj árási formát lehető l eg kerülni vagy mással pótolni kelJ , a mi az eljárás gyo1'saságát akadályoz ná, vagy a (egyelemre káros kihatással lehetne. Ehhez járul még az a nehézség is, hogy a közös hadseregnél a bünvádi eljárást a magyar törvényhoz~s egymagában n em szabályozhatja, han em abba az osztrák t örvényhozás is beleszól, minekfolytán már a tervezet létrejövete1ébez is szükséges a Itét kormány, illetőleg első sorban a közös hadügyminiszter, a Itét honvédelmi és a két igazságügymirllszter hozzájárulása, a mit elérni már csak azért sem könnyü dolog, mert a kormányok itt is, meg túl is, gyakran változnak. Mind eme nehézségek daczára is azonban a reformtörekvések hivatalos nyilatkozatok szerint - már annyira haladtak, hogy az új katonai bün~ádi perr~n~ tarLás tervezete elkészült 6S mint törvénYjavaslat rovld időn belől a t örvényhozó testületek elé lesz te~jes,zthet? A dolog tehát elég aktuális és a csendorseget IS közelről érdekli, minélfogva szivesen teszek eleget. az én tisztelt szerkesztő barátom ama kérésének, hogy a reformnál szóba jöhető nagy kérdésekről 6S azo~ meg,: old ásának nehézségeiről e lapok olvasóit, n epszeru módon tájékoztassam. . E fe1adatnl1k úgy velek legczélszerübben megfel~lOl, ha mindenekelőtt röviden és nl1gyjában ö~szeh~s.onhtom a mi katonai bünperrendtartásunkat II SZilágyi Igazság-
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL
Budapest, IV, Egyetem-utcza.
4
az,
ügyminiszter alatt alkotott modern magyar polgcí1'i bünvádi perrendtar tással és azután rámutatva. ez utóbbinak előnyeire, megjelölöm az új katonai bünvádi eljárás iránt támasztható kiván alm akat, illetőleg az ezek megvalósitásával járó nehézségeket. Láss uk tehát elöször is azt, hogy miként folyik le nagyjáb an a bünper a polgári bünvádi perrendtartás szabál,yai szerint. A 710lgáti biinvácli eJj !í.rásban a vizsgálatot és a vizsgálati fogságot a vizsgálóbiró rendeli el; intéz kedése ell en két foku felfolyamodással lehet élni. A vizsgálat menetére egy úgynevezett 'vádtanács' ügyel feJ. A vizsgálati fogság rendszerint csak három bóig tarthat s azt csak a vádtanács hosszabbithatja meg kivételesen 1-1 hóval stb. A vádat rendszerint egy külön állami közeg, a kir. ügyész képviseli. A vádlott minden bünügyben, az eljárás minden szakában vehet maga mellé védőt, sőt részére a biróság sok esetben még akkor is rendel ki védőt a főtárgya láshoz, ha a vádlott védőt nem kiván.' A vizsgálóbÍl'ó a vizsgálat befejezt6vel ,t kir. ügyészt és vádlottat értesiti, a kik a vizsgálat kiegészitése stb. iránt inditványt tehetnek. A vádló 15 nap alatt vádiratot nyujt be, a mely ellen a vádlott kifogással élhet, A kifogás fölött a vád tanács határoz és vagy vád alá helyezi a vádlottat, vagy a vádirat elutasitása mellett az eljárást megszünteti. A vádtanács a vádaláhelyezéssel egyidejüleg a további fogvatal·tás kérdésében is határoz, valamint aziránt is, hogy mely tanuk és szakértők idézendők meg a főtár gyalásra, A fogvatartás t rendelő határozat ellen megint felfolyamod,isnak van helye. A polgá'd bünvádi eljárás súlY'pontja különben a fő tá1'gyaláson. van, Itt folyik le az egész bizonyitás nyilvánosan," a vádlott (védő) szeme elött, a vádlónak és az itéletmondásra külön berendeIt itélőbi7'áknaP jelenlétében, a kik köl Például, ha a büntetö törvényben .. vádbeli bűncselekményro öt évi szabadságveBztéBnél súlyosabb büntetés vau szabva, 2 A nyilvánosságot a biróság csak akkor zárhatja ki, ha a tlÍrgyalás nyilvánossága a köz,.endet, vagy a köze"/,ö!c$;séget veszélyoztetné. De még ebben az esetben is jelen lehot a vádlott és sértett részéről 2-2 bizalmiférfi (E. P. XVIII. fejezet), a Fontosabb esetekben a. itélőbÍl'óság wellett külön esküdtek működnek, a kik csak a fölött mondanak itólelet, vajjon a vád-
tI nUnll1111! l' ~ 1__ I
II
98
" CSENDÓRSÉGI LAPOK
1!I07 . maJ"Czins 3. =-=~-----==--:.-
zül a lJizsgálóbiTó ki van zlÍ?'va. Ugyanezért a vizsgálat s01'an kihallgatott vádlottal, tanukkal, szakérlőkkel és részesekkel felvett jegyzőkönyveket rendszerint nem szabad felolvasni a főtárgyaláson, hanem élőszóva l kell őket a többiekkel együtt az it élő birák előtt kihallgatni, hogy a birák saját szemeikkel és füleikkel tapasztalhassák nemcsak azt, hogy mit mond a vádlott és a tanu (szak él' tő), hanem azt is, hogy hogyan mondja azt és hogy egyaltalán minő külsejü, minő viselkedés ü, szóval minő benyomást tesz a kihallgatott egyén s ehhijz képest mennyiben látszik szavahihetőnek. De nemcsak a vádlottak at, tanukat és szakértőket hallgatja meg maga az itélőbiróság szóbelileg és közvetlenül, hanem a vád és a védelem képviselőit is. 4 És miután a vádló rendszerint a vádlott /'eThéTe szóló körülményeket szokta kiemelni, a védő pedig azt, a mi a vádlottat menti vagy a bünösségét enyhébb szinb en tünteti fel: az itélőbiróság teljesen világosan láthat a dologban és így alapos itéletet hozhat, még pedig csakis a saját meggyőződését követve, vagyis a nélkül, hogy bármiféle bizonyitási szabályhoz ~ lenne kötve. Már az igy hozott itélet is sok garanciát nyujt arra, hogy az igazságosságnak megfelel. de a polgári bünvádi perrendtartás még azt is megengedi, hogya vádló vagy a vádlott (védő) peTorvoslatlal is élhessen az itélet ellen, ba azt sérelmesnek talalja. Igy a polgári törvényszékek itélete ellen (elebbezésscl és bizonyos esetekben semmiségi panaszszal, a királyi táblák itélete ellen pedig további peror vosIattai (semmiségi panaszszal) lehet élni rendszerint. A felebbezéssel az itéletnek minden része (az indokolása is) megtámadható, mig semmiségi panaszt csak bizonyos semmiségi okoll miatt lehet tenni (pl. ha az itélőbiróság lesküdtszék) nem volt törvényszerüen alakítva, vagy a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zá1-ták ki stb.). Egy további gaxanciája még a polgári bün vádi elj árásnak az is, hogy a polgári bírák rés7.ére külön törvény biztositja a birói függetlensége t, a min ek következtében öket akaralttk eI/eMre át,helyezni, söt még előléptetn i sem szabad stb. E független séggel azért ruházza fel őket a törvény, hogy könnyebben ellenállh as sanak a jogosulatlan külső befolyásnak (megvesztegetésnek vagy felsőbb erőszakDILk). Mindezekkel szemben lássuk most már, miként alakul az eljarás a katonai bünperrendtartás szerint: Nálunk katonáknál a vizsgálat és a vizsgálati fogság elrendelése fölött nem a vizsgálóbíró vagy a vádtanács, hanem a "birói felsőbbségi jogot" gyakorló par-ancsnok lott bünös-e vagy nem. Ha az esküdtek a vádlottal bünösnek mondják, akkor a büntetést .. (jogtud6sokb6l á1l6) itélőbiróság szabja ki. .. Ezért mondják, hogy az eljárás a .szóbeliség. és .közvetlenség. elvén alapszik és .kontradiktorius •• G A katonai bünperrendtartás ezzel szemben megszabja, hogy mikor tekintendő a bünösség bebizonyitottnak beismeréssel, tanuvallomásokkal vagy gyanuokokkal.
--
dönt s ennek rendelkezése ellen felfolyamodással élni nem lehet." Vádtanács nincs. A mint a vizsgálat el van rendelve, az ügyet az egyik hadbiró veszi át, a i.d kiballgatja a vádlottat, továbbá kihallgatja vagy megkeresés utján ki hallgattatj a a tanukat, beszerzi a szakértői véleményeket, s ha valam i új vád merül fel, a vizsgálatot arra is kiterj eszti, szóval hivatalból megejti az összes vir.sgálati intézkedéseket. Külön közvadló vagy védő nincs, hanem a katonai bünperrendtartás e helyett azt rendeli, hogy a büntető eljárásban közreműködő hatóságok minden megállapításnál és elhatározásnál egyen lő gondot tartozna.k fordítani úgy a vádlott bünösségének bizonyitására, mint a védelmére szolgáló körülményekre. A vizsgálat befejeztével mindjárt össze is állíttatik a haditörvénysz ék, fl, melynek csak egy jogtudós tagja van, még pedig ugyanaz a hadbiró, a ki a vizsgálatot ve · zette. A haditörvényszék tárgyalása nem nyilvános s abban külön vádló közeg vagy védő n em vehet részt. A tárgyaláshoz csakis a vádlott idéztetik meg, de ez is csak addig marad ott, mig a vizsgálat során tett vallo mását előtte felolvas sák és ő rá az észl'evételeit megtette. Ezután a vádlott is eltávolittatik és a hadbir6 ismerteti azokat a jeggzőkönyvekel, mely eket ő a vizs · gálat során felvett, illetőleg az ezeken alapuló tényállást s egyuttal az esetre vonatkozó törvények ismertetése mellett inditványt tesz a hozandó határozatra (itéletre) nézve. A hadbiró inditvanya fölött a haditörvényszék (tehát maga az inditványozó badbiI-ó is) szavaz 7 és az így létrejött határozatot (itélete~, biI-ói végzést, megszüntetési határozatot) a birói felsőbbségi jogot gyakorló parancsnok elé terjesztik. Ha ez a határozatot megerősiti (esetleg egyuttal enylIiti vagy egészen megkegyelmezi), akkor az joget'ős és végr ehajtható, - ha ellenben az itéletet m egerős ite ndőn ek n em tartj a,B akkor az t a főtörvény szék elé terj eszti. Rendes }I
vád kez,
r en szá esk küs (zai tett É a k zel, A
vilá
ma az el egyrr És ny08 N mig én n tás,
Kt szól ' ez fc A
hely( ((,!ds megE erejü Va birós A já,rás ját i: azuti A 242. felelI rozzli szeriI
1907. márczius B. ----::,.
-
~-=:::...
---:::....-:...-
CSEND6 RSÉG I LAPOK
~ogy. ~ely~k most már a katonai és polgári bün.
vád:, el~aras .rübb különbségei és előnyei, azt a követ. kezo kozlemenyben fogj uk ki fejteni. (Folyt. kő,'.)
Az eskütétel módja. Irt .. ; E. Na.(jy Sándor.
(Vége.)
II. A mi az uj abbkori eskütételek módját illeti, azok rendesen vallási szer tartások szerint történtek. I nnen szá rm aznak azok a m a is használatos kifej ezések, hogy esküszöm a fe.szü letr e, esküszöm az evangeliumra, esküszöm a hét szentsegre, megesküszöm a thóra előtt (zsidókn ál) stb. 1\I ert a keresztr e, vagy evangelillmra t ett kézzel, vagy a th ór a el őtt történt az es küvés. És bi zony, még néhá ny évtizeddel is ezelőtt ott állott a kereszt a biróság asztalán s ha nem is arra telt kézzel, de a kereszt előtt esküdött a tanu. A gyermekem boldogságára, anyám hamvaira, tulvilági üd vöm r e es küsző m - fél e kifejez ések már inkább az átkozódásokhoz, mint a komoly eskük sor ába tartoz nak . . . Volt az eskünek m,;g egy másik módja is, t. i. a kézfogás, vagy kézadás. Ezt n ~m elyek a régi magyar eskü módjának tartj ák. A beosületes és önérzetes emberek előtt épen olyan er ős kötés volt a kézadás és kézfogás, mint 9.Z eskü. Hiszen fi h ázasságot m egelőző eljegyzési ünnepélyt ma is lIézfo g6 nak n evezik 8 a házasságra lép ő felek az egyházi szertartásos esküvés alkalmával megfogjlik egymás k e~é t. És az eskütét eln ek a régi kézadással való módja bizo· nyos körülmények között még ma is érvényes. Na, n a, örsvezető úr! ne tessék mosolyogni e felett, míg meg nem hallgatja., a mit mondok. Bebizonyítok én mind ent, ha állítani mm·em. Ez pedig nem is állit ás, h anem élő törvény. Keresse e l ő csak a "kisebb polgári peres ügyekrőh szóló 1877 ; XX II. t ör vényczikket, ennek a 20. §-ában ez foglalt atik; A községi biráshodásnál "a tanuk és szaMl'tők eskü h elyett lelkiismeretükre való hivatkozá.s mellett kfzadlÍssal er ősítik m eg vallomásukat. A vallomásnak ily meg er ő síté s e az esküvel erősített vallomással egyenlő erejünek tekintetik» . Vagyis a kisebb polgári peres ügyekben a kőzségi biróság előtt az eskütétel módja a kézndás. A mi már most a királyi biróságok (törvényszék, j!\,r!\'sbiróság, kil·. tábla, kir. e uria) előtti eskiitétel m~~ ját illeti, e t ekintetben nézzük meg előbb apolgan, azután a bü n tető eljár ást. A polgári tör vénykezési r endtartás (1868; LIV. t. -cz.) 242. §-a szerint ; "az eskütétel ~ó~ját (úgy a per~s fel elíre, mint a t anukra) az ügyvltelI szabalyok hat~ rozzák meg. F elek, kik az eskütételtől saját ~ltelv~lk szerint tör vényesen felme ntvék, ünnepélyes bizonylast
tartoznak eskü gyanánt letenni, mely azonban foganat ára nézve a valósággal letett esküvel minden tekintetben egyenlő». Ugyanezen törvény 204·. § -a szerint: «a kibalIgatás bevégeztével mindenik tanu a 242. §. szabályaihoz képest megeskett<etik arra, hogy minden körülményre nézve, a mely iránt megkérdeztetett, legjobb tudomása és lelkiismerete szerint a tiszta és teljes valóságot val lotta és semm it azol
jobb kezét a
~zivén
tartja_
100
- -- ----
CSENDŐRSÉGI LAPOK
"A némák es siketnémák, ha irni és olvasni tudnak, az esküt szövegének aláírásával teszik le, a siket tanuk pedig a velök közlött esküszöveget felolvassák ... "Ha pedig a siketek, a némák os siketnémák írni és olvasni nem tudnak, előlegesen megesketett tolmács közremüködesével, jelbeszéddel esküsznek» ... És a Bp. 590. §·a kimondja, hogy: "Jelen törvény eletbeléptevel a törvényeknek, rendeleteknek, szabá· lyoknak és a szokásjognak e törvénynyel ellenkező meg· állapításai hatályukat vesztikn. És ugyanezt ismétli a Bünvádi perrendtartást eletbe leptető 1897: XXXIV. t.·ez. 27. §·a is. Most már az a kérdes, hogyacsendőrök, ha tanuk gyanánt vannak abirósághoz megidézve, mily módon tegyék le az esküt? Egy földim szivességéből ismerem az 1886. evi aug. 12-ikén kelt 33816. számu honvédelmi miniszteri rendeletet, mely a csendőrök eskütétel módja. tekipteté· ben következőket tartalmazza: "Minden kétely kizárása végett és hogy egyöntetű eljárás alkalmaztassék, rendelem, hogy a csendőrségi legényseg oly esetekben, midőn királyi biróságok által tanukihallgatás vegett végtárgyaláshoz megideztetík, az uj szolgálati szabályzat r. resz 37. §. 5. pontja, nem· különben a csendőrségí szolgálati utasítás 5. §. értel· mében mindannyiszor oldalfegyverrel és felte tt föveg· gel s egyátalában épen úgy, mint a katonai biróság előtt jelenjen meg, a kalapleuételllek ily esetekben ki· zárólag csak akkor van helye, midőn a csendő r, mint tanu, a bemondott vallomásra meghiteltetik, de oldal· fegyverét akkor is megtartja s az esküt a gyakorlati szabályzatban előirt állásban teszi le. (Kalapját ballcézbe véve, balczombra oldalt helyezi, jobb kezét szemmagas · ságlict (elemelue, háj'om ujjút /ciuyujtva tartja.) "Azon elő forduló esetben azonban, midőn a csendőr például a polgári életben elkövetett büntett, vlOgy vét· ség miatt, mint vádlott idéztetik meg a kir. biróságok által, ezen megkeresésre ugyan az illető csendőr oldal· fegyver nélkül áUitandó elő a kihallgatáshoz, ilyeset. ben azonban a vádlott csendőr mindig egy altiszt vagy idősebb csendőr által vezetendő elő.)) Ez a osendőrök eskütételére vonatkozó rendelkezés, melynek nyilvános hatályon kivül helyezéséről nem tudok s ha nyiltan nincs hatályon kivül helyezve, akkor a csendőrökre ma is irányadó s e szerint kell eljárniok. Mert a csendőrség az 1881. III. t. cz. szerint katonai. lag van szervezve. A Bp, 30. §·a szerint: "A jelen tör. vény (t. i. az 1896. XXXIII t. cz.) a katonai biróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat nem érinti ... Igya csendőrökre, mint katonailag szer vezett őrökre , az előbb idézett honvédelmi miniszteri r endelet az irányadó s ahoz tartoznak alkalmazkodni. A katonákra a katonai szabályok állanak 8 miu tán a katonai törvények hatálya kiterjed a csend őrökre is, így a csendőrökre sem lehetnek másféle szabályok. Épen azél·t véleményem szerint az a csendőr teszi le
1907. márezius 3.
======================
helyes módon az esküt, a ki az eskü elmondása alatt kalapját balkezébe véve balczombjához oldalt helyezi, jobb kezét szemmagasságra felemelve, három ujját ki· nyujtva tal·tja.
ÉRDEKES NYOMOZÁSOK. A kutya a nyomozásban.
A "Gendarm» m. évi 18. számában irja egy német· ol'szá;(Í csendőrőrmester a következő esetet: Az 1883. év október hó 15-én a szomszéd községbeli tanitóMl azon távirati érte sitést kaptam, hogy az éj folyamán istálójának feltörése után, abból egy juhot loptak el. Azonnal nyergelt em és a h elysz in ére siettem. Aznap hajnalban gyenge hóesés volt, mely a netán l étező nyomokat elfödve, a nyomozást t etemesen meg. nehezitette. A községbe érve, elő ször a birót kerestem fel, kivel együttesen mentem el a helyszinére. Itt aztán azt is megállapitottam, hogy a hóesésen kivül, még azzal a kellemetlen helyzettel is számolnom kell, hogy az iskolás gyerekek az egész környéket összetapodták és igy valamelyes nyom feltalálásáról szó sem lehetett. A helyszinén n em is birtam semmiféle támpontot találni a nyomozás sikeres bevezetésére s igy az éjj eli őrt felkeresve, azon kérd ést in téztem hozzá, hogy az éj tolyamán nem látott· e valamelyik községbe1i lakosnál világosságot? Az éjjeli ő r erre elmondta, hogy B. mun· kásnál este 10 órakor ugyan eloltották a lámpát, de reggel három óra felé ismét meggyujtották. Meggyőző dést szerzendő, hogy n em· e ezen munkásnál találom meg a keresett fonalat, a bíróval, a velem levő juhász-/cutyától kisér've, annak lakására mentem, hol már a belépésnél friss pecsenye szag kellemes illata ütötte meg orrunkat. A lakáson csak az asszonyt talál· tuk, ki kérdéseimre beismerte, hogy juhpecsenyét sütött korán eltávozott férjének, de állitása szerint a hust egy ottani mészárszékben vette, Miután azonban a hivatkozott mészáros meghazudtolta az asszony ezen állitá· sát és igy alaposnak látszott a gyanu, hogy a tanitótól ellopott juhból lakmároztak, hozzáállottam a házmoto· záshoz, me ly azonban teljesen eredménytelenül végző· dött, a mennyiben sem a lakásban, sem az udvarban, sem It mellékhelyiségekben nem sikerült semmit sem találn om, a mi a felmerült gyanu megerősitésére szol· gálhatott volna. Már épen leverten és az asszony gunyos mosolyától kisérve távozni akartam, midőn váratlanul olyasmi tör· tént , a mi az asszony gunyos mosolyát hirtelen megfa· gyasztotta, az én levertségemet pedig örvendetes meglepe. tessé varázsolta. Az történt ugyanis, hogy midőn éppen a kapuhoz érve, azon kilépni akartunk, nagy rohammal rontott elébünk a juhászkutyám és bizonyos diadalmas nyargalá8sal lábam elé rakta egy fri ssen ölt juhnak beleit. A kutya által követett nyomon haladva, három percz· nyi távolságra egy kavics gödörhöz jutottunk, mel.vben gondosan bőrébe göngyölve ott h evert az ellop ott juh egy sarokban, csal, a czombjlÍból hiányzott egy darab, mely fi munkásnak reggeli pecsenyéül szolgált. Eme bizonyitékkal szemben az asszony persze nem tagadha,tott tovább, hanem beismerte, hogy a lopást tényleg férj e követte el. Ezt később a munkás is beis· merte.
A (Ir
Me fálás1 zák. men mas könn méte: A
lehet illeté dász és né
Pa Lapu telj ta mini! jutah tetés. zatát a jö~ szolg ID. ki csalá
Palla
oklev pitó-( g08 l
1907. márczius 3.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
101 megjelölt egyének segélyezése. Ez utóbbi alapitvány Panajott Sándor, cs. és kir. vezérőrnagy. a magyar korona országai· hoz tartozó csendőrség felü gyel ője 40 eVl katonai szolgálatának mult évi október h6 31 én történt betölt.ése alkalo mából -- az ő személye iránt érzett őszinte ragaszkodás és nagyrabecsülés maradandó jeléiU a cS8ndörségi zsebkönyv szerkesztőbizottsága által lé· tesitett, s mely ből magasztos r endelteté· séhez képest a folyó évben már segélyek is lesznek kiosztva. A csendőr hadapr6dképző és tiszti ismétlő tanfolyam záróvizsgája. A
csendőr hadapród·képző tanfolyam 28 hallgatója és az azok oktatására a tiszti ismétlő tanfolyamba berendelve volt 13 rangidősebb főhadnagy, a Pa· aajott Sándor tábornok, csendőrségi felügyelő elnöklete alatt Altorjay Imre ezredes, a III. szám u csendőr kerület parancsnokából, Koreska I'ilmos ezredes, a honvedelmi miniszterium 16. osz · tályának vezetőjéből, Fery Oszkár al· A német haclsereg" dr6tnélkiili távíró· berendezése. Felad6~szerkezet. ezredes, a belügyminiszterium csend. őrségi osztályának helyettes vezetőJé· Hogy rpedig a nyomozás eredménytelenül nem vég- ből és Oláh Od ön csendőr örnagy, mint a tanfolyam ződött és sikerűlt a tett·est kideriteni kizárólag juhász · parancsnokából állott bizottság előtt február hó 20·ától kutyámnak küszönhettem. 26-ig záró vizsgát tett, a melyen úgy a főbadn8gyok, mint a badapródok, a velük szemben támasztott követelményelmek teljesen megfeleltek: beigazolván azzal a KÉPEINKHEZ. tanfolyam parancsnokának, Oláh Od ön örnagynak szakszerü vezetését. A vizsga után a vizsgálóbizottság elnöke által czimzetes őrmesterekké előléptetett had, A drótnélleüli telegrafálás a hadsereg szolgálatá\Jan. apródok a lovaglásban szerzett jártasságukat igen sikeMa?'coni világbirü találmányát, a drótnélküli telégra· rült carrousselben mutatták be, azután pedig egy sikefálást immár a szárazföldi hadseregben is alkalmaz- rült vivóakadémiát, majd ezután tánczczal egybekötött zák. A n émet hadsereg részére BJ'aun professor a Sie- bucsúestélyt rendeztek, a melynek kedves emlékét a men s és Halske czéggel együtt alkalo mas berendezést állitott egybe, amely könnyü kezelhetősége mellett 100 llilométerre biztosan működik. A két szerkezet "össze hangolásall leh etövé teszi, hogya sürgöny t csak az illetékes állomás vegye fel, a mi hadászati szempontból igen nagyfontosságu és n élkülözhetetlen feltétel.
HIREK. Panajott Sándor-féle alapitvány. Lapunk mai számának "Hiv. rés?' ': .ébe~ telj tartalmilag közölj.ük. a ,honvedel~ minister urnak a "Torok 1'61'enczll·fele jutalmazási és segélyezési alap rendel· tetését némileg megváltoztató hat.:l'o· zatát a mely szerint ezen alapltvany a jö;őben kizárólag jutalmazásokra fog szolgálni. Közöljük tová.bbá ~ "Rokkant m . kir. csendőrlegénységl egyenek s ~zok családtagj ainak segélyez~sére lé testt~tt Panajott Sándor-féle ~lapltványll alaprt6 okJ eveJét, a mely alapltvan~nak, .az alapító-oklevél tartalma szermt, kl.zá~6Ia gos r endeltetése az alapitvány cZJmeben
A német hadsereg drótnélküli tú.viró·bereudezése. Leadó szerkezet.
102
CSENDÖRSÉGI J.JAPOK
berend elve volt tisztek és a hadapródok magukkal vive, bizonyára sokáig megfogják őrizni. Bedőlt laktanya. A heregszászi csendő r -lak tanya észal,; szárnyának fedele Raját solyától bedőlt és két kéménye összeomlott_ Sérülés nem történt. A kár fi 2000 koronut meghaladja. Kila.Jwltatás szüksége nem forgott fenn. Megtámadott csendőrök. GyŐrIi Imre la~tany'al{é szültséges csendőrt, postáról h~z,amenet Gyongloson, február 19-én este l .7 órakor IüraJy János ottanI lakos puszta kézzel megtámadta, Győrfi csendőr kardot has~. nált és támadóját sulyosan megsebesJtette, - Posztos Györ!!,y, krassószörén,l'megyei teregovai őrsbeli csendőr cz, örsvezető pedig Teregovan február l7-én délután hat óra táj han, fl. nelti szolgálatteljesitése l{özben ellen: szegült és öt megtámadni akaró Hozsa Jakab teregovaI lakos ellen kardot használt és azt sulyosan megsebe· sítette, A petrovai r ab16gyiIkosok elitélése. A máramarosszigeti kir, törvényszék esküdtbiró sága egy heti izgalmas és az ország általános érdeklődése mellett lefolytatott tárgyalás után, február 20·án hajnali négy órakor meghozta itéletét, melylyel a Petrova határában l (lOG, déczember 22-én, RIl'yafurt gazsággal előre megfontolt és vadállatias kegyetlenséggel végl'e is hajtott, post~ r ab lással párosult kettős gyilkosság értelmi szerzőjét, Hnsz Ábrah,imot és a gyilkosságot végrebajtó i\libálka Juon volt csendőr - petrovai lakosokat, kötél áHali halálra, Perl Lébet és Perl Fischt 1U - 10 évi, Filicsuk Jónást bat évi, végül pedig Biasl,ó Vaszilt - valamennyien petrovai lakosokat mint tettestlirsakat - öt évi fegyházra itélte, A tettesek tehát el fogják venn i gaz cselekmenyük büntetését, Mi csupán azért foglalkozunk lapunk minden olvasója előtt a napilapok I'éven már bizonyára ismert - ezen törvényszéki itélettel, mert az ann ak alapját képezett büncselekménynek testületünknek egy érdemes tagja, Zauberel' Jeremiás csen dőr őrmester -- ki a saját gyilkosát, annak kérelmére, az á1tala fedezett postaszánra elég könnyelmüen felvette, szintén áldozatául esett. Befejezett ténye kkel állván szemben, szavunk sem a közvélemény megnyugtatására bozott itélettel, sem pedig az annak alapját képezett cseleknlény kivitelével szemben most már nincsen s an nak részletezésébe sem óhajtunk bocsátkozni, mégis az embert az adott esetekben önkéntelen ül is áth ,ttó fájrlalom érzetével gon dolunk a kötelességteljesitése közben, tevékeny é letétől orozva meg fosztott Zauberer Jeremiás őrmester bajtársunkra, ki nek iragik u8 sorsa intő például lebeghet mÜlden szolgálaUeljesitő csendő r szemei előtt, figyelmeztetve öt arm" h ogy kötel ességteljesitése, a 8zabliJyok által is előirt körültekintés és kellő óvatosság nélkül, nem ésszerü kötelességteljesités és er edményeiben - a mint azt a jelen eset is szomoruan igazolta - ki n em sz,ímitható következményekkel járbat, Megnyugv áeunkra most már nekünk csak az szolgálhat, hogyabüntettesek a csendőrség által az ismer etlenség homályából előhiva a büntető igazságszolgáltatás kezébe adatván, attól méltó büntetésüket eh-ett~k, a mely büntetésnek a vádlottalIon való végrehajtása n em csak büntettet fog megtorolni, hanem a gonosz hajlamrnal biró egyenek előtt, bün ös szándékaik IUvitelében, bizonyára tilalomfát is fog állitani. Zauberer Jeremiás bajtársunknak pedig, ezuttal még bó tllJkart rögős hantjára a bajtársias őszint e részvét virágát letéve, IUvánunk csendes nyugalmat, hátmhagyott özvegyének és támasz nélkül maradt édes anyjának pedig részvétünk kífejezése mellett, vigasztalódást.
1907. márczius :3.
Régi bünesetek kiderítés,e. Ilyen czim alatt l~p~ nk f. éVI 6, számában közölt hlrfel kapcsolatban potlolag közöljük, hogya szép eredmény el,ér~~é?en főképe n Varga Ferencz jár~ső;m es ter~ heve~1 Jarasparan,csnok huzgólkodott. kit ilIes::;a1'os l\1lhaly őrmester erdoteleln és SzáZas Mihály ő rme ster kömlői ől'sparancsnok, valamint Gy, Szabó Sánd or és Vig János kömlői öl'sbeli csendő rök a legoclaadóbb buzgalommal támogattak.
egy li ii
hó egy !Dá SZÜ
KÜLÖNFÉLÉK. A világtengernek legmélyebb pontja, A Peng/ún brit kir. felmérő hajó a 23° 40' déli szélesség és 175°' O' nyugoti bosszuság alatt fedezte föl a világtengernek eddig ismert l egmélyebb'pontját, Erre ugy jött rá, hogy a kábel ezen a ponton elszakadt és az egyik vége 28,000 láb mélységre esett le a nélkül, hogyafenéket elér te volna_ Ez a pont 400 kilométernyire északra van ama helytől, melynek mélységét Altrich kapitány 1888-ban 26,400 lábbal állapitotta meg. Az -óceán legmélyebb pontjának eddig amp. Japántól délre eső helyet tekintették, melynek mélysége 27,000 láb_ Mért csillognak a csillagok, Az álló csillagokból kiinnuló fénysuga,rak keresztülbatolnak az üres térben és a föld atmoszféráján, mielőtt szemeinkhez jutnak, mert mint ismeretes, billió mértföldnyi re vannak tőlünk az állócsillagok. Azonban a lég soha sincsen teljes nyugalomban, és látjuk a léghajókon , hogya felsőbb légrégiókban néha nagy viharok vannak, mig lent szélcsend uralkodik, Ez a folyton mozgásban lévő l evegő majd jobban, majd gyengébben veszi fel a fénysugarakat. A l evegőnek eme mozgása kÖvetkeztében látjuk mi az állócsillagokat csillogni. Ha a fény nagyon erős, akkor fent nagy viharok lehetnek és lehe t rá szá,mitani, hogy ez a vihar az alsóbb régiókba is elj ut és az időjárást megváltoztatja, legtöbb esetben rossz időt hoz , A fagy mint gyógyszer. Pietet Raoul kisérletei szerint 65° C, hideg már oly erős, hogy se mmi melegvezető sem véd meg ben nünket. Pietet k i~érl ete ket tett, hogy m in ő hatással van a nagy hideg az állatokra, Be · gö ngyölte ő k et bundákba és 110 ° C. hideg verembe sülyeztette őket rövid id ő r,e, Az állatok kibirták a nagy hideget és re ndkivüli étvágygyal jöttek vissza. Erre maga :1 t\1 ~ÓS is lement a verem be és ~ égy perczig volt ott, Es a mid őn visszatér t farkas étvágya volt, A kisérletet még nyolczszor ismételte s ekkor gyomorbaja, melyben tiz év óta szenvedett, s az ezzel kapcsolatosan mutatkozó fájdalmak telj ese n megszüntek, Ezt az új gyógymódot frigotberáp iának n evezik és némelyek azt hiszik, hogy nagy jövője lesz neki. ' A hideg és az é l őlé n ye k. Nem kell igen nagy h őmérséklet csökkenés ahoz, hogy az emberi élet megszüniék, De némely állat szinte hihetetlen hideget bir el, ft nélkül, hogy ez az életére káros volna, Igy péJdául a csiga könnyen kibir hetven· nyolczvan fok hideget, is, Egyes kisérletezők a sz!\zlábut tették mestel's égesen előáUított hatvan foknyi hidegre és az állat mozgott, A békát tökéletesen jéggé lehet fagyasztani a nélkül, hogy megártana neki és a kigyó is könnyen elbir negy· ven fok hideget, Növénynél még kisebb lehet az életre és csirázó képességre nem ártalmas hőmé rséklet, Buzaszem, zab, borsó száznyolczvan foknyi hideg után még kicsil'ázott. A szivacs és egyes gombafajok csirája még kétszáz fok hideg után is életre képes.
9h nék mé
S pur at ség Az Ve köz s ig ezt ság Ez
Ség S
J tölt l"~
ogy npgy szin"
E osztl néz, lapu
II K
feJ.I 60 f
D ÖZV€
tel e
luk e Jeve Jeg for d
3 8: ról. tudj
S '2, } E vésl
:E lud:
QSENDŐRSÉGI LAPOK
em~er~m~.eri
k.ö rmök. Angol tudósok kiszámították, hogy az
70 éves k OrJ~ok h ét.. láb kIlen oz hüvely hosszúra nőnének ~rIo' A korom növési képessége ugyanis h etenkint ~gy ra:m,:~zketted hüve lyk, a mi egy esztendő alatt 1 és fél lllve y n e.
10:~
Balázs őrsvezető Zalatna. A lap rendese n jál' Galaoz· fen8sre. Mintán pedig onnek ut,!l só pstá.ja Za.la.tna, nézzen utána. az ottani postnhivatttlntÍl.
el~1 meg. Közönséges körömnek az ujjon 4 és fél
~lÓ ,k~ll. mIg teIJ.:sen ujra képződik. Ebből az kö vetkezik, hogy
FEJTÖRŐK
O eszteu.dos embernek 186·szor ujultak ki körmei. Ha m~L~ m~~ mlOden egyes kÖl'öm hosszát fél hüvelyk nek vesz. ~zu .. , or ennek. az embernek mindenik körme 7 l áb s Uéhkuvfyket tenn? kl, egy~ttvéve 77 és fél láb hoszszura nyul. ~éÚ zon ban. kl az, a kl 70 éves koráig nem vágja le a kör· gJ
l\.éptaJitny.
SUlyedö falu. Vena Modiát, egy kis olasz falut a h atósáaok parancsám teljese.n kiürit~tték,. mert a ki s hely;ég alatt ;;;'og a talaj s egy kozeh szakadek fele osuszik. Két ház már a mély. ségb~ zul~ant, most Uj abb három ház fogja ezeket követni. ~z Ij esztő ~seménynek egyszerü magyarázata a következő: "' .en.a Med,a alatt a talajt három réteg alkotja, e. melyek 10zott a lega lsó az ~gyagr<Í.~eg: Az agyagban felgyülemlik a víz s így a k é t ezután kovetkezo reteg oldalvást csuszik. A benlak6k ezt már régóta tudják s ezér~ házaikat 50- 50 méternyi távolságl:'fi;' építették, hogJ a foldet ne nagyon terheljék meg. Ez Id ő szennt a falu elveszettnek tekinthető.
Szerkesztői
üzenetek.
A szolgálatta l k apcs()latos kértlesekre " szerkesz tő
ség' n em válaszol. S. csend/ll'. A kard now változik. A szijazat nem vörös, ha· n em barna lesz.
J. P. esendőr. Hogy lrukor lesznek fi kérdéses állás ok be· tölhe, llem tudjIlk. Mindenesetre értesitve lesz. Felvidéki öreg zsnndá.r ok. Hogy lesznek·e változások 8Z egyuDruházf1tb ao és mikor, azt még nem tuqjuk. Az ÚJ szurony n(.gy bordáju, a közepéig élezett lesz; 8 szijazat pedig barna szinü. B. J. 1. Minden belyőrs égi kÓj'b{;znál van egy egészségügyi osztag; tehát 27 osztag van. 2. A • Viga, fényképező készülékre nézv e tegyen kérdést a hird eW ezégbez. Hirdetését a mai lapunkban is megtalálja. B. F. Ily en magánügyet nem közölhetünk. Hova gondol? Kh'áncsi havasi p .. óbacsendő... 1. Kérdéseire világos feleletet au az iUetékszabályzat 105. és 106. §.a 2. Akkor is csak 60 fill ért szilllIthat fel. D. S. Hazai szokásjogunk szerint a bázasságban élők és a.z özvegyek phrbérkötelesek; egyedüli s el egendő feltétele a kö· tele.ettségnek ,a parocbialis kötelék. Ha tehát a község többi lnkosll is fizeti a párbért, önnek is fizet!)ie ken. Egyébként loveléből azt vesszük ki, hogy valamelyes visszaé lés t ől tart, fö· l.g a temetkezési költségeket illetőleg; azt ajánljuk tehát, hogy fordllljon az ezen kérdésekben illetékes fő,zolgabiróhoz. 3. sz. előJi:r,ető. Barátjának van igaza. SZ. J. csendőr. Mindenes.tre értesitve lesz a kérvénye sorsá· ról. Azt, bogy a kérdésee állásokra lüket neveztek ki, nem tudjuk. Szeutesi" A várakozá.si illeték oly magas, mint a nyugdij . ~. Nem sZlÍmi tják be. B. P. őrsve:r,ető. New számithat új lJ óli felvételre, még ke· vésblJé arra, hogy a lll.gsz.kitott idő beszútnittassék. Mosó. A m egszakitás nélküli teljes 10 évi szolgálat betöltése után. Városi csendőrség. I gen; a mennyiben " szabályzatban nillcsen kivéte lrő l szó. De illik iB. Kuzmiis István őrsvezető. Réljük pontos ezimét velünk tudatni.
Ezen betük úgy helyezendők el, h ogy a felülröl lefelé és bal· ról jobbra olvasva, értelmes szavakat adjnnak. Számrejtvéoy. H ogy írunk le 1000·et zérusok nélkül, 7 egyenlő számjegygyel? Megfejtési
határidő:
1907 márczius II ·én.
Mind a bárDOl talányt megfejtők közölt egy darab Erzsébet· királyné s.natoriumi sorsjegy lesz kisorsalva.
Lapunk 6. számában közölt fejtörök helyes megfejtése:
KéptalnilY : .Nincs oly hosszú nap, hogy estéje IW volna •. - Belül"ejtvény: • Fm·sal1g •. - SZá/JlI'~jtvény: "Hároll1 és {él ét'." Helyesen megfejtették: Bátori Józser örsv. Lovászpatona; gávai örs; Dén János oz. örs'., Prsdeat·telep; Osálhi L. ez. örsv. Magyarböd ; Vanesik J. csendőr Dolova; beszterczebányai örs; Os elte csep dőr Mór; László G. örsv. Sándoregyháza; sziráki örs; Pánzs I. csendő r Málnapatak ; Rozner S., Funk S. és Varga Zs. Sárospatak; Pásztor M. őrm. és neie Rirálykul; ratkói örs; Németh F. őrm. Nagyenyed; magynrbermányi örs; siklósi örs; szigetv{u'i örs ; Ebrman M. j őrm. és fiai Fehértemplom ; jász· karajenői örs; Pa.p J ános őrsvezető S~á8zvár; kéméndi örs i Groesli GyuJ a és Barna D. pl'. cs. ez. örs,. Gödöllő; Riklik S. és Bátb csen
abádszalóki öra.
A Irisorsolt El·zsébcl·kil'ályné Sanalorium-sor'sjegyet Bátori JÓz.ge{ örsvezelőnek LO'pászpatonám elküldöttük .
104
CSENDŐRSÉGI LAPOK
HIVATALOS RÉSZ. Közigazgatási dÖlltvéll) ek. Vasuti alkalmazottak hatósági ),özegek.
.fl közforg alomban lévő vaspályák felügyelő és kezelő személyzetéhez tartozó egyének közigazgatási hatósági közegeknek tekintendők. (Minisztertanács 1 \J06. nov. J 4. 41,854. L M. sz. a.) Halászás robbanó anyaggal.
.-1 robbanó anyagokkal való halászással vádoltak e kihágás ban l"észesekMnt bünlefendők akkol", ha az a körülmény, hogyadlnamitot 6k dobták be a vizbe, megállapitásl ugyan nem nyert, de az, hogya 1'obbanás to ly tán megölt halak kifogása végett a helyszinén lart6zkodtak, beigazoltatott. (Földmivelésügyi miniszter 6386/906.) Péltipari munka munkaszüneti időben.
Az önálló pék-kisiparosok munkaszüneti időben ipari munkát maguk uégezhet,wk lakásukon és a lakással kapcsolalos mühelyben, feltéve, hogg ipa1'Ukat állandóan segédek, tanonczok és segédmunkások alkalmazása nélkül gyakorolják. A l'endesen üzleti segéd$zemélyzettel bil'ó pékiparosok azonban munkaszüneti napoleon saját személyükben sem dolgozhatnak. (A m. kir. belügyminiszter 1906. 4405. sz. határozata.)
1907. márczius 3.
A szolgálatban álló csendőrnek teljesen felfegyverkezve és felszerel ve [töltött karabélylyal (forgópisztolylyal) és feltüzött szuronynyal, kézi bilincscsel ellátval kell lennie.
A székesfőváros vagy törvényhat6sági joggal (elJ"uhá2ott városok belteriiletén azonban vagy olyankor midőn nappal előveze!ések foganatosittatn ak, - kivév" a 117. §. IX. pontjában megállapitott eseteke t - a karabélyról a szurony lev eendŐ . Hogy a szolgálatba induló csendőr, az őrjárati lapon kivül a szolgálat minemüsége szerint minő tárgyakat tartozik magával vinni, az az általános szolgálati határozványokban és külön rendeletekben van meghatározva. " Továbbá az idézett utasitás 37. §. 3. bekezdése el ső sorában «megbilincselni» szó után beszurandó: «fel. tüzött szuronynyal kisérni». Ugyanezen bekezdés után uj bekezdésként felveendő: "Az e tekintetben felmerülő kivételes intézkedés az 5. §. 1. bekezdésében van megállapitva». Mindezekből kifolyólag az 1901. évi augusztus 8-án 5370/eln. sz. alatt kelt rendeletem 3. pontjának utolsó bekezdését t. i. mely bizonyos esetekben a szuronyhüvely honn hagyását rendeli el, hatályon kivül helyezem. Kelt Budapesten, 1907. évi február hó 6-án. JekelfaluBsy Lajos, s. k.
Italmérési belyiség tisztátlansága.
Könendelet.
JtalméTési helyiségnek, az étel és ital elá1'USitására szolgáló eszközöknek tisztálalan állapotban tal·tása nem a közegészségügyi törvénybe, hanem az 1899. évi 78,543. számu belügyminiszteri l'encleletbe iitköző kihágást képez. (A m. kir. belügyminiszter 1906. 6595. sz. határozata.)
1462/24. szám. Az alábbi alapitó oklevelet és póthatározatot ezennel közzéteszem. Kelt Budapesten, 1907. évi február l-én. Jekel(alussy Lajos, s. k.
RENDELETEK. Körrelldelet. 13002/ 16. szám. A m. kir.belügyminister urral egyetértőleg a m. kir. III. számu csendőrkerület 7. szolnoki szárnyának 1 ső szolnoki szakaszától a tiszai aJsó köz. igazgstási járáshoz tartozó örsök ugyanezen szárny 2-ik szolnoki szakaszához, a tiszai közép közigazgatási járásba kebelezett örsök pedig ezen utóbbi szakasztól az l-ső , szolnoki szakaszboz kapcsoltatnak. Kelt Budapesten, 1907. évi február ll.én. JekeZ(alussy Lajos, s. k.
Körrendelet. 5095/16. szám. A "Cs-- 1. jelzetü Utasitások a m. kir. csendőrség számára» II. 5. § ának első bekezdése helyett irandó: "A csendőr nyilvános helyen szabályosan öltözködve és oldalfegyveresen tartozik megjelenni.
Alal)itó oklevél.
Én, jekel· és margitfalvi Jekelfalussy Lajos táborszernagy, cs. és kir. kamarás, stb. mint ezidőszerinti m. kir. honvédelmi minister, ezennel tudtára adom mindazoknak, akiket illet, hogy .A m. kir. csendőrség zsebkönyvének szerkssztő- bizottsága II az 1887-1904-. évben megjelent zsebkönyvekben közzétett "Vegyes közlemény,,-ek gyüjteményes kiadásából, valamint a csendőrségi felügyelőség áltaJ összeállitott és kiadott, s a m. kir. csendőrség eddigi müködése alatt előforduló nevezetesebb szolgálati eseményeket tartalmazó «Hiven, becsülettel és vitézül» czimü mü előfizetéséből befolyt tiszta jövedelmet oly kérele mmel terjesztette fel hozzám, hogy ezen összeg a csendőrségi szolgálatban roklnl.nttá vált legénységi egyének s azok családtagjai segélyezése czéljából alapitványként letéteményeztess ék, továbbÁ" hogy az emlitett zsebkönyv szerkesztő · bizottsága által az 1897-ik évben a m. kir. csendőrlegénység jutalmazására és segelyezésére létesitett Török Ferencz.féle alapítványnak jelenleg 85,300 korona törzsvagyonából 15,300 korona kihasittassék és a most létesülő alapitvány, úgy a zsebkönyv szerkesztő·bizottságának, mint
8,
al fe ki be a ki le
vá ál
cs fél
letl adi
21, bó Iye gá al ko' véJ bó te1 uj! ne be tel pil jel eSI
he m! vá
m.
tai
1907. márczius 3.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
az egész csendőrtiszti karnak óhajához képest _ azon alk alomból, hogy am. kir. csendőrség ezidő szerinti f~lügyelője :. Panajott Sándor cs. és kir. vezérőrnagy ur, k! ezen segelyalap megteremtőj e volt, a mult évi október hó 31-ikén töltötte be 40 évi szolgálati idejét _ a személye iránt érzett ragaszkodás és nagyrabecsülés ' kifejezéseül - nemkülönben az emlitett "Vegyes közlemény,,-ek és «Hiven, becsülettel és vitézül" czimü művek sajtó, alá rendezése, valamint ezen alapitvány létesitése körüli s minden irányu elévülhetetlen érdemei elismeréseül Panajott Sándor cs. és kir. vezérőrnagy nevéről neveztessék el. Mi n dezeknél fogva a magyar kir. csendőrség zsebkö nyvének szerkesztő- bizottsága által elém terjesztett kivánságok figyelembevételével s az általa adott felh atalmazás alapján és annak megemlitésével, bogy a m. kir. csendőrlegénység j utalmazására es segélyezésére létesitett 'förök Ferencz-féle alapi tványalap tőkéj éből a segélyezésre szolgáit részn ek kihasitása következtében az alapit ó oklevél szükségessé vált módositása iránt külön "Póthatá rozatlJ -ban intézkedem, - jelen alapit· ványr ól az alábbi pon tokba foglalt alapitó oklevelet áJlitom k i : I. Az alapitvány neve : "Rokkant m . kir. csendődegénységi egyének s azok családtagjainak segélyezésére létesitett Panajott Sándorféle alapitvány". II. A fenti alapitvány törzsvagyona jelenleg: A "Vegyes közlemény,,-ek, valamint a "Hiven, becsülettel és vitézül» czimü művek kiadás ából és egyesek adományaiból befolyt és takarékpénztárban elhelyeze tt 01 371 korona 05 fillérből és ennek időközi kamataibói. továbbá a Török Ferencz ·féle jutalmazási és segé· lyezési alapitványnak eddigi segélyezési czélokra szol· gált, de abból a fentiek értelmében kihasitott és ezen alapitványhoz átcsatolt vagyonrészből származó 15,300 korona névértékü 4 %·os magyar korona járadékkötvénybőI áll. A m. kir. csendőrség zsebkönyvének további kiadásá· ból befolyó tiszta jövedelmek, mindaddig, mig e tekintetben a zsebkönyv szerkesztő-bizottsága, esetleg ujabb alapitvány létesitése szempontjából m~sként nem határoz, va.lamint az ezen alapJtvány. JIl,~~a befolyó adományok, hagyom~n~ok, a ~onv.édelml IDllllSter utján, a m. kir. központJ állampenztarba, az, alapitványhoz leendő csatolás végett besz?I~~ltatandok. Ugy ezen pénzek, valamint az éVI Jovedelemnek. a . elen alapitó oklevél IV. pontjában fo~lalta~ sze,rJ~t Jesetleg fel nem használt, tehát megtaka~Jto~t, es a tőke~ hez csatolandó része is, lehetőleg elég Jól Jovedelme~ő magyar állami papirokba helyezendők el s ezen alapItván a m. kir. honvédelmi minister felügyelete alatt ,~ iir központi állam pénztárban őrizendő és kezelendo. m ·III. ·Ezen alapitványnak rendeltetése az, hogy kamataiból : aj oly rokkant nyugd'ijas m .
105
egyének, kik a szolgálatképtelenségüket OKOZOtt és szolgálattelj esitésből kifolyólag szerzett sulyos betegség, sérülés vagy sebesülés következtében, mint bármi kereset,re képtelenek, gyámolitásra szorulnak, ha évi nyugdijuk összege kisebb a legutóbb élvezett zsoldjuknál, - és pedig ezek közül különösen olyanok, a kik annyira tehetetlenek, hogy mások ápolása, vagy segélyezése nélkül el nem lehetnek, - továbbá másodsorban b) az a) alatt emlitett igényjogosultak elhalálozása után azok nyomorban sinlődő 0saládtagjai (özvegyek és árvák), - és végül harmadsorban e) oly állandó nyugellátásban nem részesült volt csendőrlegénységi egyének, kik önhibájukon kivül annyira szánalmas helyzetbe jutottak, hogy mások ápolására, illetve segélyezésére szorulnak, segélyben részesüljen ek. A segélyek összege legkevesebb 60 koron a, s legfeljebb 200 koron a lebet. Segélyben egy ugyanazon egyén ismételten is részesülhet. IV. Az alapitvány egy évi kamatjövedelmének 50 %-1.1 évenkén t egyszer és pedig dicsőségesen uralkodó királyunk I. Fe rencz József Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb születése napján, vagyis augnsztus hó 1S-án, a beérkezett és a csendőrkerületi parancsnokságok, valamint a csendőrségi felügyelő által véleményezett kérvények alapján osztandó ki, - annak másik 50%-1.1 pedig a következő év augusztus IS-áig terjedő idő alatt segélyért folyamodók segélyezésére forditandó. A mennyiben a visszatartott 50% ·nyi kamatjövedelem bármely oknál fogva egészben vagy részben fel nem használtatnék, a megtakaritott összeg a következő évi augusztus hó I S·án kiosztás alá kerülő segélyek összegének gyarapitására forditandó. A mennyiben pedig az augusztus hó IS-án kiosztás alá kerülő összeg az igényjogosultak csekély száma. vagy más ok miatt neru volna Isegélyezésre teljesen felhasználható, a megtakaritott összeg a ll. pont értelméb en tökésitendő. Az első segélyezés 1907. évi augusztus hó lS-án lesz eszközlendő. V. A segélyek nagyságát a m. kir. csendőrkerületi parancsnokságok javaslata és a csendőrségi felügyelő véleményezése alapján az ezen alapitó oklevél lll-ik pontjában foglalt korlátok között a m. kir. honvédelmi minister szabja meg és azokat ugyanő adományozza. A segélyre szorult egyének kiszemelése iránt s az erre vonatkozó javaslatok tekintetében a m. kir. honvédelmi minister külön rendelettel intézkedik. VI. Azon nem remélt esetben, ha a m. kir. csend· őrség feloszlattatnék, vagy megszünnék és a jelen alapitó oklevél III. pontja a), b) és e) betüi alatt megjelölt segélyt kérő igényjogosultak többé nem lennéMk, kir. csendőtlegénységi ezen alapitvány, lehetőleg haso,nló feltételek mellett,
:lfin~l_!UL I I
.,
rI 1OG~'==========C=S=E=N=D=Ó=R=SÉ=G=I=L=A=P=ű=..=K==
1907. márczius 3.
azon közigazgatási szervezet javára lesz forditandó, a czélokra szolgál, ennélfogva az a jövlíben «A m. kir. mely a m. kir. csendőrség helyébe lépve, a közbizton- csendőrségi zsebkönyv vállalat tiszta jövedelméből la m. kir. csendőrlegénység jutalmazására létesí tett Török sági szolgálatot teljesitendi. VII. Ezen alapitványam. kir. honvédelmi minister Ferencz·féle alapitvány» nevet viselendi. II. Az alapitvány vagyona 70,000, azaz hetvenezer felügyelete alatt áll és azt harmadik személyek irányában felmerült jogi ügyeiben a közalapitványi kir. ügy- korona névértékü 4% magyar korona járadékkötvényből áll, mely összeg a magyar kir. honvédelmi minister igazgatóság képviselendi. VIII. Ezen alapitó oklevél 5 egyenlő eredeti példány- fllfelügyelete alatt a m. kir. központi állampénztárban ban állittatott ki és ezek közül egy példány am. kir. őrizendő és kezelendő. III. Ezen alapitvány rendeltetése az, hogy annak honvédelmi ministeriumban, egy példány am. kir. belügyministeriumban, egy példány a közalapitványi kir. kamataiból oly tényleges állományu cse ndőrl egé aységi ügyigazgatóságnál, a negyedik a csendőrségi felügyelö- . egyének részére. kik magukat a közbiztonsági szolgánél, az ötödik pedig a m. kir. III. számu csendőr latban különösen eredményes működés által kitüntetik, kerületi parancsnokságnál helyeztetik el megőrzés végett. a nélkül, hogy a fennálló csendörségi szabályok szeri nt esetleg őket megillető egyéb dij akban csorbitást szenKelt Budapesten, 1907. évi február hó l·én. vednének, pénzjutalmak adassanak, mely pénzjutalmak Jekel(alussy Lajos, s. k. egyénenként 30 koronánál kisebb és 100 koronánál póthatározat. nagyobb összegre nem terjedhetnek. Ugyanazon egyén ismételten is részesülhet a jutaÉn, j ekel- és margitfalvi Jekelfalussy Lajos táborszernagy, CB. és kir. kamarás stb., mint ez idő szerinti lomban. IV. A jutalomdijak minden év augusztus hó 18-ikán, m. kir. honvédelmi minister ezennel tudtára adom mindazoknak, a kiket illet, hogy am. kir. csendőrség mínt Ö császári és apostoli királyi Felségének legmazsebkönyvének szerkesztő· bizottsága azon kérelemmel gasabb születése napján osztandók ki. A m. kir. csendőrkerületi parancsnokságok előter fordult hozzám, hogy az általa az l897·ik évben a m. kir. cse ndőrlegénység jutalmazására és segélyezésére jesztése alapján a jutalomdijak nagyságát, az ezen pótlétesitett 'förök Ferencz·féle alapitványnak jelenleg határozat III. pontjában foglalt korlátok között, a m. 85,300 korona névértékü 4 % magyar korona járadék- kir. honvédelmi minister szabja meg, s azokat ugyanő kötvényből álló törzsvagyonából a rokkant csendőrök adományozza. segélyezésére szolgáló rész fejében .l5,300 korona névV. Ezen alapítványam. kir. honvédelmi minister értékü 4- % magyar korona járadékkötvény kihasittassék felügyelete alatt áll és azt harmadik személyek irányáés ezen összeg az emlitett szerkesztő-bizo ttság által ban felmerült jogi ügyeiben a közalapitványi kir. ügylegujabban létesitett "Rokkant m. kir. csendőrlegénységi igazgatóság képvisel end i, egyének, s ezek családtagjainak segélyezésére létesitett Az alapitó oklevél VI. és VIII. pontjai továbbra is Panajott Sándor-féle alapitvány. alaptőkéjéhez csatol· érvényben maradnak. tassék. Minek hiteléül ezen póthatározat 4 eredeti példányHatál'ozatilag kimondta továbbá az emlitett szerkesztő ban kiállittatván, annak egy példánya a m. kir. honbizottság R.zt is, hogy miután a rokkanttá vált és védelmi ministeriumban, egy példány am. kir. belügysegélyre szoruló csendőrök száma évről-évre szaporodik, ministeriumban, a harmadik a csendőrségi felügyelőnél. a Török Ferencz·féle alapitvány jövőbeni 70,000 kor. a negyedik pedig a m. kir. III. számu csendőrkerületi alaptőkéjének jövedelme pedig a csendőrlegénység meg· parancsnokságnál helyeztetett el megőrzés végett. jutalmazására elegendőnek látszik, a zsebkönyv vállalat Kelt Budapesten, H107. évi február hó l·én. tiszta jövedelmét ezentul nem a most emlitett Török Jekelf'alu.ssy Lajos, s. k. Ferencz-féle jutalmazási, hanem az általa legujabban Kt;rrendelet. létesitett Panajott Sándor· féle csendőrlegénységi segé· lyezési alapitvány javára fogja fordítani. 12671 / 16. szám. A folyó évi február l-én 1462 '24. A szerkesztő· bizottság ezen határozatához az e tekin- szám alatt kelt körrendeletemmel (ugyanezen U.' K.) tetben megkérdezett csendőr tisztikar és legénység közzétett - a Panajott Sándor-féle alapitványra vonatis hozzájárulván a «magyar kir. csendőrségi zsebkönyv kozó - alapitó oklevél határozatainak végrehajtása vállalat tiszta jövedelm é ből a m. kir. csendőrlegénység tárgyában a következőket r endelem: j utalma.zására és segélyezésére létesitett Török Ferencz1. Az alapitó oklevél szövege, hivatkozással jelen körrenféle alapitvány.-ról 1897. évi április 30·án kiállított deletemre, az összes alosztályoknak kerületi parancsban alapitó oklevél L, II., III., IV., V. és VII-ik pontjainak telj tartalmilag kihirdetendő, oly meghagyással, hogy ; hatályon kivül helyezése mellett, az alapitó oklevelet a arról az egyes m. kir. csendőrörsök területén lakó s következő póthatározattal látom el, illetőleg uj pontokaz alapitó oklevél III. pontjában megjelölt és segélyre kal egészitem ki: szoruló egyének az örsparanosnokságok által alkalmilag r. Minthogy az alapitványezentul csakis ju talmaz~si értesittessenek.
t90 2. csen vetle kérv szor
azon dalm vona képe
és a napj kézb hozz 5.
1907. m á rczius :i.
_~~~DÖRSÉGI LAPOK
2. Az akár h ozzám beérkezett s esetről-esetr~ a csendőrkerületi paran csn okságokn ak kiadott, akár közvetlenül a csendőrkerületi par ancsnoksághoz beérkezett kérvények - a kellő puhatolás után s a segélyt kérő szorult h elyzetét igazoló h elyh at ósági bizonyitványnyal, vagy a sziikségh ez képest orvosi bizonyitványnyal is fel szer elt véleményes jelentés kiséretében - a csend őr kerületi paran cs nokslÍgok által a folyó évben, mint a segélyezés első évében, junius hó végével lesznek hozzám felterj esztendők, mig azontul esetr6"l-esetre azonnal és
annak tüzetes megjelö lésével, hogya ségélyezés a kérelmező Iwlyzetét tekintve, SÜ1·gős· e vagy sem II A véleményes jelentések megtételénél - tekin/et nélkü.l a rendi fok oza lokl'((, vagy egyéb kÖl'iilményekl'e - kizál'ólag csak a segélyt kéJ'ők anyagi helyzete lehetü·ányadó. Ezen segélyek iránti felterj esztések, mint eseb'ől esetre esed ékes bead ványok, a tlBeadványok laj stromába )) 39. szám alatt fel y e e ndők . 3. A m. kir. honvéd sz ámvevő s ég által az alapitvány, kiosztás végett r endelkezésre álló kamatjövedelmén ek összege minden Pl' j1tlius hó el~j pn hozzám bej elen· tendő.
4. A r end elke zésre álló összegb ez mérten az egyesek részére általam megszabott pén zsegélyek a magy. kir . cs e nd ő rk erül eti par ancsnokságok által, az általam tört ént utalványozás alapján , h ivatalos nyugta ellenében azon pénztárnál veendők fel, a melynél azok havi javadalm azása kiszolgáltstik. A pénzsegélyek az ide "Vonatkozólag plindan nyiszor től em nyerendő rendelethez képest - r ész ben augusztu.s hó IS- án, mint Ő császári
ls apos/oli kirtilyi Felségének legmagasabb születése napján, részben pedig esetről-esetre a7on1wl lesznek k ézbesiten d ők, s a bekövetelendő bélyeges nyugták h ozz ám felt erjesztendők. 5. A pénzsegélyben j'észesültek nevei, a segélyösszeggel együtt a területre n ézve illetékes csendőr kerületi parancsnokságok által kerületi parancsban m indannyiszor közzéteendők. 6. A m. kir. bonvéd számvevős ég a Panajott Sándorféle alapitványról külön számlakönyvet és ezzel kap{)sol atban czélszerü nyilvántartási jegyzéket vezet, az i dő nkén t rendelkezésre álló, az alapitvány czéljaira még igénybe nem vett kamatjővedelemnek takarékpénztárba, a netán befolyó adományok, ha~~mányok s egyéb összegeknek, valamint az elmult év~ )oved~lem fel n em használt, tebát megtakaritott részenek biztos és leh etőleg jól jövedelmező magyar áll~mi . p.apirokba h elyezése iránt, a m. kir. .ho~védelml .mInIster ~el ü gyelete alatt levő többi alapltvanyokra. nezv~ fen~all6 szabályokhoz képest intézkedik és, az. evenk ent keszltendő zár számadást minden év marczlUS havában a m. .,' kir. hon védelmi ministernek bemutatda. 7. A Török Ferencz-féle alapitvány végreha)tasa taráb 1897. évi május hó 24·én 32G12/ XVI. szám :iatt~iadott körrendelet (R. K. 26. sz. 1~9:.) ~.. P?ntjának másod ik és negyedik sorában levő «es penz-
107
segélyek» szavak - miután a Török Ferencz·féle alapitvány ezentul tisztán jutalmazási czélokat szolgál _ törl endő . Kelt Budapesten, 1907. évi február hó l-én. Jekelra~ussy Lajos, s. k.
SZE1\fÉLYI ÜGYEK. Legfel sőbb elhatározások. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1907. évi febr.
hó 6·án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával:
Szabó József, V. sz. csendőrkerületbeli alezredes p aran csnol,helyettesnek, a IV. sz. cseJlM1'kel'ületi parancsnok.ság idoiglenes vezetésével való nlp,g/lizatáslÍt és csi ksze ntimrei Csat ó Ferencz őrnagy II-od törzstisztn ek k parancsn okhelye ttesi minőségben, az V. sz. C$enMrkel'ületh ez való áthelyezését legkegyelmesebb en elrendelni méltóztatott. MegbizatáS: A m. kir. honvéc1elmi miniszter úrnak 1907. február 13-án kelt 1695. eIn. számu r end elete alapj án, 1907. február 15·ével: Dum bovic.g Emil , IV. sz. csendőrkerületbeli százados máramarosszigeti szárnyparancsnok, az I. sz. csendőr kerületnél a II·od törzstiszt teendőivel megbizatott.
Áthelyeztettek : 1907. február 15-ével: Geyer János, II. sz. csendőrkerületbeli százados ujvidéki szárnyparancsnok, hasonl 6 minőségben a IV. sz. csenc1őrkerülethez Máramarosszigetre. Lipcsey András, II. sz. csendőrkerületbeli százados, szárnyparancsnoki minőségb en ezen csendőrkerületnél Ujvidékre. Raschel Lambert hadnagy, l őcsei és Glatz Ödön hadnagy, rimaszombati szakaszparancsnok, mindket tő a IV, sz. csendőrkerület állományában,
kölcsönc'Jsen; továbbá 1907. márczius hó l-ével : Hamza Gyula I. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, a dési első szakasz parancsnoka, hasonló minőségben a VII. sz, csendőrkerületbe : Sepsiszentgyörgyre; Solt,iS," Sándor VI. sz. csendőrkerületbeli főbadnagy, a szombathelyi első szakasz parancsnoka, hasonló minő ségben az V. sz. csenuől"kerületbe: Turóczszentmártonba; &ombathy IstvfÍ n VII. sz. csendőrkerületbeli főhad nagy, sepsiszentgyörgyi szakaszparancsnok az I. sz. csendőrkerületbe : Désre mint első szakaszparanosnok; fancsali és prószéki Joób-Fllnesaly Győző V. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, turóczszentmártoni sza· kaszparancsnok a VI. sz. csendőrkerületbe : Szombathelyre mint első szakaszparancsnok; árkosi Mihály Károly IV. sz. csendőrkerületbeli fő hadnagy, nagyszőllősi szakaszparancsnok basonló minő· ségben a VII. sz. csendőrkerületbe : Brádm;
108
CSENDŐRSÉGI IJAPOK
1907. mál'CzltlB 3.
Gidó{aluy Elemér IV. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, Illyés István cz. őrmester ElJerha/"cl!. Terézzel, 1!l07. rozsnyói szakaszparancsnok, a VI. sz. csendő rk erületbe : február 2-án, Bókán; Székesfehérvárra mint első szakaszparancsnok; Szilcs JiLnos járásőrmester Zs(r;ovits Égető Julianná_ Lózsa Jenő r. sz. csenc1őrkerül etbeli hadnagy, dicső val, 1907. januá,r 29-én, 'l'opolyán; szentmártoni szakaszparancsnok, oktató tiszti minős ég a III. sz. csendőrkel'ületn él : ben, ugyanezen csendöl'kerület törzséhez ; Simon Márton járásőrmest er Moln!Í1" Etelkával, HJ07_ Buday Andor VII. sz. csendőrke rületbe li hadnagy, február 1O-én, Abonyban ; brádi szakaszparancsnok, az L sz. csendőrkerületbe : Tóth Imre cz. őrmester Puskás Rozália R6zával Dicsőszen tmárton ba; , 1907. február 9-én, Szeghalmon; Demel Károly VI. sz. csendőrkerületbeli hadapródSzili J ános cz. őrmester Szabó Anna Máriával, 1907. tiszthelyettes, a székesfehérvál'i II-dik szakasz ideiglenes február 9-én, Jászladányban ; parancsnoka, hasonló minőségben a IV. sz. csendőr a IV. sz. csendőrker ületn éJ : kerületbe : Rozsnyóra és végül Bátori F erencz járásőrmestel' Bolos E rzsébettel, 1907. Konkoly Iván VII. sz. csendőrkerületbeli hadapród- január 8·án, Beregszászon; tiszthelyettes, ideiglenes szakaszparancsnoki minőségben az V. sz.
lD07. február 7-én, Jabloniczon ; Dodonkct Ferencz örsvezető Mann Máriával, 1907. február j l-én, Siittőn; a VI. sz. csendőrkerül etn él ; Berecz György örSvézető Erzsébettel, 1!l07. febr_ 9-én, Tamásiban.
més
PÁLYÁZATOK.
Egy írnoki állás Sopron városnál. Fizetés 1400, esetleg 1200 korona. Lakpénz 350 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Német nyelv bírása,. Négy középiskolai osztály. Kérvények Sopron város tanácsához 1907. évi mál'czius hó 20-ig. Egy irnoki állás a kassai kir. járásbiróságnál. Fizetés p6tlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 kor. Magyar Nyugállományba helyeztetett: nyelv szóban és írásban. Négy középiskolai osztály. 1907. évi február hó l·vel; Kérvények a kassai kir. törvényszék elnökéhez 1907. IUry Sándor, III. sz. csendőrkerületbeli járásőrmester, évi márczius hó 15-ig. a megejtett felülvizsgálat alapján, mint «rokkant, minEgy irnoki állás a budapesti kir. törvényszéknél. dennemü népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan". Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpéllz GOO korona. Válo.sztott lakhelye : Máriaradna. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a budapest.i kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi márczius hó 17-ig. Elóléptettek: Egy szolgai állás a nagykárolyi kir. adóhivalalnál. az öt évi tényleges szolgálat betöltése után: Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 180 Gotthm'd Dávid, Jllikucs Péter és Popovics György, kor. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és ll. számu csendőrkerületbeli csendőrök, csendő1' czim - irásban. Kérvények a nagykárolyi m. kir. pénzügyiga,zzetes örsveze(őkké. gatósághoz 1907. évi márczius hó 20- ig. Egy hivatalszolgai állás a m. kir. belügyminiszteriumHázasságra léptek: ban. Fizetés pótlékkal 700 korona. Lal
szeri] tebát elő a hogy befej· A
8zol.ll nyév min eokkt igaza elő
elsőr
vagyi se sr An előn~
fogla A
a
1'1
mlÍi;-
ügyi vádll kezél ki a mén)
itélet mint
