CSENDŐRSÉGILAPOK 9!? .-""'''1t STOWASSER J. jogtalan elsajátitásról. Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága

16. szám.

BudapestI 1916 junius 1.

X. évfolyam.

CSENDŐRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága.

6

EL FIZETÉSI ÁRA: Félévre Egész évre 12 korona.

/

A

_

_

Negyedévre

6 korona. 3 korona.

Megjelen minden hó i-én, iO-énés20-án

jogtalan elsajátitásról.

b·tet: Rádai Géza dr. budapesti kir. fáb/ai tanácsjegyz6, kü.. ügyészségi megbízott.

Többször fordult elő a gyakorlatban, hogy a nyomozó h atóságok vagy közegek egyes olyan esete)iben, midőn vagy a cselekmény tárgyi súlyának csekélysége, vagy pedig a tettlls alanyi bünösségének kisebb foka miatt igen sulyosnak találták a sikkasztás vagy lopás elnevp,­ zését, a cselekményt megfelelő tényáll adék hiányában is j ogtalan elsajátitásnak minősitették. Ennek magyaráza­ tát abban kell keresni, hogy a jogtalan elsajátitás ese­ teinek (Btk. 365, 366 és 368. § §) tény álladéka tulnyo ­ m ó an a magánj ogból van merítve, a nyomozó szemé­ lyek pedig állandóan bűnügyekkel foglalkozván, a magán­ j ogi kérdések körül csekélyebb j ártasságal rendelkeznek; másrészt a Btk. 367. §-a szövegezésénél fogva futólagos elolvasásra tág értelmezést látszik megengedni. Nem lesz érdektelen tehát, e vétségekkol mind önmagukban, mind az egymáshoz és főleg egyéb bűncselekményekhez való viszonyukban vizsgálni s az itt j elentőséggel biró magánj ogi fogalmakat is szemügyre venni_ Némi időszerüséget ad a kérdéssel való foglalkozás­ nak az, hogy a lakósság részint visszatért, részint viss� a_ térőben van : azokra a helyekre, melyek katonai müve­ letek szinhelyéül szolgáltak s az ilyen helyeken a saját haderőnk vagy ennek egyes tagjai által elhagyott, vala­ mint az ellenséges csapatok által elszórt s azoktól zsák­ mányolt katonai felszerelési czikkek nagyobb mennyi­ ségben találhatók, melyekről két m. kir. belügyminisz­ teri rendelet is rendelkezik. A Btk. j ogtalan elsajátítás czimü fejezetében négy b űncselekmény van elhelyezve, melyek mindegyike vét­ ség. Lényegüket tekint.ve az első két §-ban - 365 és 366. § -okban - emlitettek nem tekinthetők két telj esen különböző bűncselekménynek ; ezek valój ukban ugyan­ egy jogellenes cselekménynek: a talált tárgy jogtalan elsáj átitásának különböző megnyilvánulásai, melyeket csak a t.árgy más volta különböztet meg egymástól. A Btk. 365. §-ában körülirt bűncselekményt ugyanis bármilyen elveszett dologra nézve el lehet követni kincs kivételével ; mig a 366. § szerinti vétség tárgya

SZ ERKESZTŐSÉG É S KIADÓHIVATAL Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.

kizárólag az elvesztett kincs. Még abban tér el egymás­ tól e két büncselekmény, hogy mig a Btk. 365. §-a minden esetben nyolcz napos határidőt enged a bejelen­ tésre, addig a 366. § szerint egyes esetekben t. i . , ha a kutatást a hatóságnak előre bejelentették, 30 napos a bejelentési határidő. E határidőre és j elentőségühe ké­ sőbb még visszatérünk. L A Btk. 365. §-a szerinti jogtalan elsajátitást az követi el, aki az általa talált idegen ingó dolgot a ható­ ságnak, vagy annak, aki azt elvesztette, át nem adja· Elkövetési cselekménye ennélfogva a birtokban tartás melletti át nem adás. Az a szándék tehát, hogy a találó a dolgot eltulaj doni tsa, nem szükséges, hanem elég, ha a nála levő dolgot elmulasztja átadni, illetve bejelenteni. Ez a mulasztása is csak akkor büntethető, ha a találástól számitott nyolcz nap már eltelt s a dolgot mégis magánál tartj a . Ez alól azonban vannak mindkét irányban kivételek. Nevezetesen: ha a találó a dolgot a nyolcz nap eltel­ tével sem adj a át, de elfogadhatóan igazolni képes�h� a dolgot ki akarta szolgá-Uatni, de ezt elfelejtette, vagy nem volt rá ideje, mert sürgős munkával igen el volt foglalva, mentesül a büntetés alól ; épen úgy, mintha­ ami az átadási szándék komolyságát legj obban bizo­ nyitja - a nyolcz nap elmultával a dolgot a hatóság­ nak, vagy előző birtokosának önként átszolgáltatja. Viszont a nyolcz nap eltelte előtt is befej ezett ez a bűn­ cselekmény, ha a találó a dolgot elfogyasztja, eladja, vagy másképen kimutatja, hogy nem áll szándékában azt visszaadni. Már abban is k ülönbözik a j ogtalan elsajátitásnak ez az esete a lopástól, h ogy nem tényálladék i kelléke az eltulaj donitási szándék. A másik eltérés abban áll, hogy a találó nem veszi el a dolgot másnak birtokából vagy birtoklatából, mert épen azért (( talált dolog I) az, mivel kiesett másnak az uradalmi köréből, vagyis a birto­ kából. Ez az a pont, ahol a büntetőj ognak eme része a magánj oggal találkozik. Lényeges tehát anll ak pontos ismerete, hogy milyen dolgot lehet találni, vagyis mit értünk elveszett dolog alatt. Ha ugyanis a dolog nem elveszett, az elsaj átitó cselekménye nem jogtalan elsajá-

é s. a többi ha� gszereket ál aláno �n tót, ga ro ' t ká e om t a t rm ha · du ehsmert legJobb gyártm. Bzálht. we HeI!!! , ' !t t

MAGYARORSZÁG

1� �.-""'''1t STOWASSER J 9!?

•

LEGNAGYOBB

s

HANGSZERGYÁRA

os. és kir. udvari és hadsereg szállij;�, a Rák6czi-Tárogat6 feltaláI6ja, Buda:pesi,

II., Lánczhid-utcza 5. - GyáJ;& : Ontlíház-utcza 3. t ása,

-

Régi hangszerek Javí-

vétele és beoserélés. - Ariegyzék minden hangszerröl külön kiildetik.

1 82

CSENDŐRSÉGI

titás, hanem más bűncselekmény és pedig rendszerint lopás; vagy pedig, ha a tárgy nem birtokban levő, sem elveszett dolognak nem tekinthető, elsaj átitása bűn­ cselekményt, legalább is bűntett et vagy vétséget nem képez s a találó (elsajátitó) csupán az esetleg megsér­ tett rendészeti szabályok miatt kihágás czimén büntet­ hető. Elveszettnek az a dolog tekinthető a magánjog sze­ rint, mely a tulaj donos hatalmából, birtokából kiesett és nem tudják, hogy ki a tulaj donosa. Ha tehát valaki elveszett dolgot talál s tudj a, vagy tudnia kell, hogy ennek ki a tulajdonosa, - főleg, ha nem nyilvános he­ lyen, hanem saját lakásán, vagy a tulaj donos l akásában illetve ahhoz tartozó helyeken - találta nem j ogtal an elsajátitást, hanem lopást követ el. Ennek érdekes és gyakori esete az, midőn kéjnőknél vendégeik órájukat , vagy pénztárcáj ukat a padlón vagy valamely butoron ottfelejtik s ezt távozásuk után a kéjnő eltulaj donitja. Igen gyakran találkozunk olyan esetekben is ilyen véde­ kezéssel, mikor a panaszos azt állítj a, hogy zsebéből vették ki a kérdéses értéktárgyat. E védekezés tehát figyelembe nem vehető, mert nem j ogtalan elsajátitás­ b an, hanem mindenképen lopásban válik az ilyen tettes bünössé, még ha védekezésének valóságát ol is fogadnók . Épen úgy nem lehet figyelembe venni a vasutasok­ nak vagy másoknak, akik az állomások területéről lop­ nak, azt a védekezését, hogy az általuk eltulaj donitott buza a vasuti sin mentén ki volt szóródva, vagy hogy a félkerék sajtot egy üres vasuti kocsi sarkában találták , mert a tárgyak nem estek ki a va.mttársaság birtokábó l s azok elvét ele lopás. Általában úgy a magánj ogban, mint a büntetőj ogban elfogadott szabály az, hogy a \'asuti kocsikban, forgalmi vállalatok helyiségeiben, a szállodák szobáiban talált dolgok nem tekinthetők el­ veszetteknek, mert azok a vállalat tulaj donába mennek át, ha tulaj donosuk nem j elentkezik Elvételük tehát lopást képez. Ezt egy esetben a kir. Curia a tánczterem padlóján felejtett tárgyra is kimondotta. Ez esetben tehát az eltulaj donitás lopást képez. Vannak azonban esetek, amidőn viszont az eltulaj do­ nitás még jogtalan elsajátitásnak sem minősithető. A magánj og szerint ugyanis bizonyos esetekben a talált dolog szabadon elsajátitható_ Ily esetekben azután az elsaj átitást nem is lehet büntetni. Szabadon elsajá­ tithatók pedig a magánjog értelmében az uratlan ingó dolgok. Uratlan dolgok pl. a tenger terményei, a vad­ állatok, - melyek alatt minden nem házi állatot kell érteni - és az elhagyott dolgok. A dolog ilyen értelem­ ben elhagyottnak csak akkor tekinthető, ha a tulajdo­ nos azzal a szándékkal hagyta el, hogy tulajdonjogáról lemond. Ezt vagy a tulaj donos kij elentéséből vagy pe­ dig a körülményekből lehet megállapitani. Nem vonhatók tehát ide uratlan dolgokul azok a tár-

Ha fáj a feje

1916

junius 1.

gyak, amelyeket valaki menekülés közben eldob vagy pl. megsebesülve, megbetegedve nem bir tovább vinni, avagy az ilyenkor beálló gyengesége miatt, hogy köny­ nyebben mozoghasson, kényszerüségből elhagy. Ezek nem tekinthetők olyan dolgoknak, melyek tulajdonjogáról a tulajdonos önként lemondott volna s így el sem sajá­ tithatók. Ebből az okból is csak helyeselhetők a m. kir. belügyminiszter 1 914. évi 8076. res. és 9059. res. számu rendeletei, melyek szerint a lefolyt harczok szinterén talált, valamint a laktanyákon kivül elhelyezett és a harcztérről visszatérő (sebesült) katonák birtokában volt és elhagyott katonai felszérelések, edények, fegyverek, lőszerek beszolgáltatandók s az ellenségtől zsákmányolt fegyverek és felszerelési czikkek sem állithatók ki kiraka­ tokban vagy hozhatók forgalomba, hanem ezeket szin­ tén be kell szolgáitatni a legközelebbi katonai parancs­ nokságnak. A vadállatok elsajátitására nézve azonban több rend­ beli korlát áll fenn. Így először is nem sajátithatók el a megfogott és őr­ zött, a megszeliditett és a kertben vagy zárt ürben levő állatok. , A vadászati törvény (1 883. évi XX. tcz.) ismét korlá­ tokat állit fel. E szerint hasznos vadakat - s ezeket sem a tilalmi időben - csak a vadászatra j ogosult sajátithat el, a dúvadakat a földtulajdonos is elpusztit­ hatj a a saját földjén, de vadászatot ezekre is csak a vadászati j og bérlőjének beleegyezésével rendezhet. Kor­ látozzák az uratlan állatok elsajátitását a halászati tör­ vény (1888 : XIX. tcz.), a madarakra nézve pedig az 1 883 : XX., 1 894 : XII. és az 1 907 : L tczikkek. A méh­ rajra nézve az 1 894. évi XII. tozikk rendelkezik, oly­ formán, hogy csak két nap mulva és csupán akkor l esz uratlan dolog és sajátitható el, ha idegen telekre száll. Ha nem száll át más telekre, bármennyi idő mulva sem sajátithatj a el j ogosan más, mint a volt tulaj donos. A nem házi állatok elsaj átitására vonatkozó fent idé­ zett szabályok megsértése természetesen, - minthogy ezek nem elveszett tárgyak, hanem mégis csak uratlan dolgok, ha egy részüknek szabad elsajátitása nincs is megengedve - nem a Btk. 365. §-a, hanem az illető kihágási rendelkezések szerint büntethető, a mébraj e1sajátitásának kivételével, mert ennek, mint tényleg el­ veszett dolognak, j ogtalan elsajátitása a Btk. 365. §-a szerint vétséget képez. Nem követhető el továbbá j ogtalan elsajátitás vétsége a birói gyakorlat szerint az uratlan dolgokon kivül az értéktelennek tekinthető igen csekély értél,ü tárgyakra sem s azokra nézve, amelyeket a találó jóhiszemüleg ilyeneknek vél. Az előbbire példa egy rongyos szakado­ zott zsebkendő, utóbbira pedig egy udvaron téglák kö­ zött talált törött aranygyürü, melyet a találó j oggal hitt rézgyürünek. Az elsajátitás szabadságát a csekély

�:sz�!�j:� !:�n��� Z

LAPOK

em

Beretvás-pastillát -

-

Ára li 1.20. Kapható minden gyógytárban. mely 10 percz alatt a. legmakac sabb migraint �s fejfájást elmulasztja. Késziti Beretvás TaDl.é.s gy6gyszeré sz Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három dob oznál ingy. postai Bzállitás.

CC a> .....

§

.....

p

al ......

Bg a

r:i S

�

A megszállott Albániából.

-

Albán lakosság várja az élelmiszer szállitó hajókat.

...... 00 �

184

CSENDŐRSÉGI LAPOK

értékü tárgyakra k i óhaj tja terjeszteni az uj polgári törvénykönyv törvényjavaslata, mely szerint (Bizottsági szöveg 427. § -a), ha a talált dolog értéke öt koronát meg nem halad, a találó egy év mulva megszerzi a dolog tulajdonát, amennyiben ez i dő alatt az előző tulaj ­ donos nem j elentkezik nála. II. A Btk. 366. §-a a talált kincs j o gtalan elsaj átitá­ sáróI rendelkezik.

A kincs annyiban különbözik más talált dologtól, hogy ez anyagánál vagy műbecsénél fogva értékes tárgy és oly régóta van elrejtve, hogy tulaj donosát ezért mál' nem lehet kideriteni. A kincsre vonatkoz.ólag az a szab ály áll fenn, hogy ha értéke a 300 koronát nem haladja meg, fele a találó é , fele azé, akinek telkén vagy más helyén megtalálták ; ha pedig ezt meghaladja, a találó, a hely tulaj donosa és a kir. kincstár egyforma részekben osztozna rajta. Ha a találó a kincset nem j elenti be, a Btk. 366. §-a szerinti büntetésen felül még az a joghátrány is éri , hogy jutalékától elesik; ha pedig csak tudatlanságból mulasztotta el a bejelentést, a pénzbüntetésén felül juta­ lékának csupán két harmadrészét veszti el s ez a rész a bej elentőt fogj a illetni. A bej elentés kétféle határidejének jelentőségére nézve ugyanazok állanak, mint a talált dolog bejelentésének nyolcz napos hat.áridejére. A kir. Cmia határozata sze­ rint a kincstalálást nem elég a földbirtokosnál bejelen­ teni, hanem a hat6sághoz kell erről j elentést tenni. Még felemlitésre érdemes itt, hogy: ez egyike azon lJárom bűncselekménynek, melyek büntetése a büntető törvénykönyv szerint egyedül pEÍnzbüntetés. (A másik kettő a becsületsértés egyszerü alakj a és a Btk. 4·43. §-fl, szerinti büncselehmény.) Már itt megemlithető, hogy a j ogtalanul elsajátitott, tehát talált vagy té vedésből birtokba került tárgynak vagy kincsnek a tal álótól stb. való mogvétele vagy egyébkénti megszerzése, ha a további j ogszerző ennek szerzésmódját ismerte, orgazdaság vétségM, ha pedig a körülményekből gyanithatta, a: Kbtk. 1 29. § - a szerinti tulajdon elleni kihágást képezi . III. Érdekes és gyakran tévesen hivatkozott szakasza e fej ezetnek a 367. p aragrafus, mely a véletlenül vagy tévedésből valakinek birtokába jutott i degen ingó dolog elsaj átitásáról rendelkezik. E § részint a sikkasztással, részint pedig a csalással határos. A sikkasztástól az különbözteti meg, hogy a dolog nak a sikkasztásnál jogos uton és tudatosan kell a tet­ tes birtokába kerülni s csupán az eltulaj donitás jogta­ lan, mig itt már maga a birtokbakerülés nem nyug­ szik jogi alapokon. Igy egy esetben, midőn valaki a fel­ váltás végett neki átadott pénz helyett kevesebbet ad

I

I

1.

vissza s mivel ezt a sértett azonnal nem vette észre, a különbözetet magának megtartotta, a kir. Curia nem sikkasztást, hanen j ogtalan elsajátitást állapitott meg, mert a különbözet, melyet a tettes j ogtalanul elsajáti­ tott, nem a sértett tudtával és beleegyezésével, hanem a sértett tévedésével maradt birtokában.

Csalást pedig csupán akkor lehet a Btk. 367. §-a sze­ rint jogtalan elsaj átitás helyett megállapitani, ha a tévedést a tettes fondorlatosan maga idézte elő. A 367. §. szerinti j ogtalan elsajátitás lényege az, hogy valaki a vétlen tévedés folytán birtokába került tárgya t megtartsa, felhasználja vagy elidegenitse. Ilyen esetek a mindennapi életben igen sűrűn fordul­ nak elő, de csak lnsebb hányaduk kerül a birósághoz. Ide tartozik pl. az az eset, ha az ember az előszobában levő több kalap, bot, esernyő közül sietségében nem a sajátj át veszi magához és viszi haza s ezt nem igyek­ szik, mihelyt tévedését észrevette, tulajdonosának nyom­ ban visszaadni. Ha azonban az elcserélést szandékosan vitte véghez és rossz kalapj a helyett tudva másnak jó kalapját teszi a fejére, l opásban válik bűnössé. Hasonló eset az, midőn a nyájhoz idegen marha csatlakozik ; ha valaki hez az utczán idegen kutya sze­ gődik s ezt hazaérve, magának megtartj a, ha ugyan nem elveszett állatról van szó, mert ilyen utóbbi eset­ ben esetleg a 365. §. szerinti bűncselekmény keletkezi k. Ha ellenben a kutya nem magától csatlakozott hozzá, hanem füttyentgetéssel vagy más módon édesgette ma­ gához, lopást követett el, a mennyiben a tulajdonos udvaráról vagy háza elől csalta el, vagy különben tudja, ki a kutya tulajdonosa, ellenben a Btk. 365. §-a sze­ rinti jogtalan elsajátitáshan bűnös az, aki egy nagyobb városban, anélkül, hogy tudná, ki az eb tulaj d onosa, valamely láthatóan gondozott, örvvel és kutyajegygyel ellátott értékes kutyát fog meg és vi sz haza, melyről feltehet te, hogy az elveszett s nem gazdátlan csatan­ goló állat. Egyik többször előforduló esete az ezen § -us szerinti jogtalan elsajátitásnak az is, midőn valaki a névazonos­ ság folytán vagy egyéb hasonló okból tévesen neki kézbesitett, de mást illető küldeményt megtartj a. Ilyen esetekben, ha az átvételen felül valamely más jogsértő viselkedést fejt ki az átvevő, cselekménye könnyen vál­ tozhatik át csalássá. Gyakran fordul elő s e § -us alá esik az is, ha valaki pl. 10 koronányi tartozását 10 koronással akarj a fizetni s tévedésből egy 20 koronás bankjegyet ad át, vagy 100 koronás tartozásáért tévedésből 6 db 20 koronást ad oda, vagy pedig a számla összegét rosszul adja össze a végösszegben egyes számjegyeket elnéz és többet fizet, mint kellene, a másik fél pedig a többletet tudva és rosszhiszemüen megtartja. Ha a rosszhiszemüsé g nem

Lajos gépföraktára Szegeden

Szántó ............

1916 juniuB

Z.ótér-bérház, Városháza mellett. (Rákóczi szoborral Bzemben.)

............

Csendőrségi fegyvergyári kerékpárok. - Csendőrségi dlszvarr6gépek. - Vllághlril tünélkUII p athéfo· nok. - ViIághirU tUs gramofonok. - Lemez ujdonságok és kerékpár felszerelési ozikkek fóraktárosa.

Csekély havi törlesztés !

•

Ké pes fliárjegyzékem dijtalan !

•

Csendlirségl Urak legkedveltebb bevásárlási helye.

cc -

o"> ......

P t:I

�. ol -

a

� § g I' I lQ HI5� 1--1

II

�

'*

A megszállott Albániából.

-

Magyar népfölkelő csapatok bevonulása Alessióba.

I�

--�._-�--

CSENDŐRSÉGI LAPOK

186

bizonyitható, a sértett fél kárát a másik féltől csakis magánjogi alapon, a polgári biróság előtt, alaptalan gazdagodás cziméll követelheti. Végül e szakasz s nem a 365. §. szerint minősitette a kir. Curia annak a fuvarosnak a cselekményét, ki fát szállitott és a fa lerakása után néhány nap mulva észrevette, hogy egy idegen SZÜl' maradt a kocsiján, a szürt hazavitte és felhasználta. IV. Kiválóan magánj ogi jogviszonyokat �édelmez a Btk. 368. §-ában, mely utolsó esete a jogtalan elsajá­ titásnak. E szakasz szerint ugyanis az büntetendő, aki a saját ingó dolgát, vagy másnak a dolgát ugyan, de a tulajdonos részére, attól, akinek joga van arra, hogy It dolgot magánál tartsa, elveszi. Ahhoz, hogy e szakaszt alkalmaztassuk, tudnunk kell, kinek van ilyen j oga. Ezt amellett, hogy a haszon­ élvezőt és zálogbirtokost maga a Btk. 368. §-a felem­ liti, a magánj og, a kereskedelmi váltó- és csődtörvény határozzák meg. Ilyen joga van a magánjog szerint a használatra, mint személyes szolgalmi j ogra j ogosultnak ; ez ugyan rendszerint ingatlannak (lakásnak) a használatára szo­ kott szoritkozni s nem esik e szakasz védelme alá; továbbá a haszonkölcsönbe vevőnek - aki ingó dolgot ingyen h asználatra kap - a bérlőnek, aki ingó dolgot pl. kerékpárt, cséplőgépet, zongorát bérel, a nőnek, Il.ki a hagyatékot nem köteles addig kiadni. az örökösöknek, mig hozományi követelését ezek ki nem elégitették stb.; a kereskedelmi és váltótörvény szerint pedig megtar­ tási jog illeti meg a kereskedőt kereskedelmi ügyletek­ ből kifolyólag lejárt követeléseire nézve bárkivel szem­ ben, le nem járt kövAteléseire nézve veszély esetén ke­ reskedővel szemben. A megtartási j og körébe sorozható a visszatartási jog is. Ez megilleti pl. azt, aki más részére az ez által adott anyagból, mint szabó, ékszerész vagy más iparos valamilyen müvet, igy ruhát, ékszert, stb. készit. Ezt eddig csak egyes birói határozatok mondották ki , de e szabályt a polg. törvényk. javaslata is magá':>an foglalj a. Ez kIsegitő jelentőséggel is bir és pedig abban az esetben is, ha más módon valakinek a kijátszása meg nem torolható. Igy azt a megtörtént esetet is e szakasz alá lehet vonni, midőn a kereskedő által feldolgozásra adott anyagból készített ruhákkal eljött a szabó a keres­ kedőhöz s a rubákat a kapu előtt hagyta. A kereskedő valamilye1;l. ürügygyel kiment a másik szobába, felhozatta It szabó tudtán kivül a ruhákat s ekkor visszatérve közölte a szabóval, hogy most nem veszi át a ruhákat, mert nem képes fizetni. A szabó lemenve már csak hült helyét találta a ruháknak. A Btk. 368. §-a szerinti bűncselel,mény alJban egye­ zik a Btk. 365. és 365. §-ában emlitett bűncselekmé-

I

I

Ne vegyen hangszert, mig

junius

1.

nyekkel s abban különbözik a lopástól, hogy ehhez sem szükséges az eltulajdonitási szándék, sőt abban a 365. és 366. szakaszoktól el is tér, hogy itt valójában ki is van zárva az eltulajdonitás, mert a dolgot vagy It tulaj­ donos veszi el, aki sajátját el nem tulajdonithatja vagy más ugyan, de a tulajdonos részére. E cselekmény már a birtoktól való megfosztással be van fejezve. Ez a cselekmény is tulajdonképen lopás, de nem a dolognak, hanem a dolog birtokának lopása. Megkülön­ böztetendő a Kbtk. 127. §-ától, amely viszont a dolog használatánctk lopását bünteti. Vagyis a 368. §. eseté­ ben a tulajdonos állandóan meg akarja ismét tartani magának a dolgot, mig a Kbtk. 127. §-a esetén csupán hosszabb-rövidebb ideig használja a tettes a dolgot s e használa ttal kárt okoz. Természetesen nemcsak szorosan véve a tulajdonost., hanem a birtokost is érteni kell e vétség alanyai alatt. Pl. ha valaki bérel egy kerékpárt s azt ismét bérbe adja, csupán birtokosa a kerékpárnak, de ha albérlőjé­ től a bérleti idő letelte előtt jogtalanul visszaveszi, a Bkb. 368. § -a szerinti vétséget követi el. A Btk. 368. §-a a gyakorlatban legtöbbször zálogolás esetében szokott alkalmazást nyerni, midőn a zálogba vett dolog tulajdonosa ezt a zálogba vevőtől visszaveszi. Ha a tilosban talált állatokat beha.jtani igyekező csősz­ től a tulajdonos az állatokat eltereli s a csőszt eközben megveri, a kir. Curia határozata szerint mint a Btk 368. §-a szerinti vétség, mind pedig a hatósági 'k özeg elleni erőszak külön-külön megállapitandó. A kir. Curia 68. számu döntvénye szerint ide tar­ tozik az az eset is, midőn valakinél másnak a dolgát birói foglalás alá vették s a tulaj donos ezt a másnál lefoglalt dolgát önhatalmulag elviszi. Ha e cselekményt a végrehajtást szenvedő követi el, cselekménye a Btk. 359. §-ába ütközik. Még kiemelendő e szakaszra vonatkozólag, hogy a birói gyakorlat szerint a Btk. 368. §-a nem alkalmaz­ ható abban az esetben, midőn a bérlő a bérelt helyi­ ségben levő ingóságait, melyeket a bérbeadó törvényes zálogjoga terhel, ennek tudta és beleegyezése nélkül el­ száll itja. A Btk. 368. §-a ugyanis csupán egyedileg meg­ határozott zálogtárgyakat védelmez s a bérbeadó zálog­ joga csak akkor tekinthető ilyennek, ha az ingóságok birói uton lefoglaltatnak, vagy ő maga birtokába veszi. Ez utóbbi összefügg azzal a magánjogi szabálylyal, mely a j elen szakasz alkalmazásánál mindig szem előtt tar, tandó, hogy ingókra zálogjog csak akkor szerezhető ér­ vényesen, ha az ingók a zálogbirtokosnak tényleg bir­ tokába is adatnak. Az emlitett bérbeadó csak a Btk. 368. §-a alapján léphetne fel sikerrel és pedig csakis akkor, ha a butorok elszállitása következtében lejárt bérkövete­ lése egészben vagy részben behajthatatlanná válnék.

REM É NYl MIHÁLY

legujabb árjegyzékét át nem olvasta, melyet

1916

I

há�a&�:�S�k!::i::�adémi�

ingyen és bérmentvlf küld Budapestről, Király-utcza

.. 58.

e=t:\

Hegedük, fa- és rézfuvóhangszerek, czimbalmok. - Zenekarok teljes felszerelése; - Csendőrök kü­ lönös. figyelmes és olcsóbb ldszolgálásban részesülnek. - Régi hangszerek becserélése és javitása,

............

Minden hangstterröl á1',jegytték külön-külÖn kérrendö.

•...........

1916 junius

CSENDŐRSÉGI LAPOK

1.

Bűnjel a porban, lrta: Nyomozó.

A csendőrség i szolg�lati utasitás 5. és 8. s-ai utol só bekezdéseinek és az Altalános szolgálati határozva,nyok VIr. fej. 1 3. pontjának egybevetett értelme szerint a szolgálatot teljesitő csendőr - természetesen rend­ kivüli esetektől eltekintve - köteles a portyázást oly mérsékelt menetben teljesiteni és eközben oly kiváló éberséget kifejteni, hogy a körülötte történhet ő esemé­ nyeket s minden mást, ami mellett elhalad, módjában legyen alaposan megfigyelhetni. Az utasitások e l'endelkezései, magától értetődőleg, nemcsak a tulajdonképeni portyázásnál, hanem minden­ nemü külszolgálatnál figyelembe veendők, mert a csend­ őrnek minden kÖl'ülmények kö zött s már csak azért is tisztában kell lennie a körülőtte történő dolgokkal és eseményekkel, hogy meglepetéseknek kitéve ne lehessen. Az idézett utasitások ama kijelentéseiből : mindent jól megfigyelhessen . . . figyeImét a legcsekélyebb rész­ letekre is terjeszsze ki . . . kétségkivül következtethető, hogy ez a kötelezettség nemcsak egyes kivételes dol­ gob'a, eseményekre vagy egyénekre vonatkozik, hanem kivétel nélkül mindenre, amit érzékeinkkel észrevehetünk. Köztuuomásu, hogy aprócseprő, jelentéktelen semmi­ ségeknek látszó események vagy tárgyak gyakran vezet· nek fontos körülmények felismerésére vagy felfedezé­ sére. És tagadhatatlan az, hogy csak az a csendőr tel­ jesitheti eredményesen szolgálatát, aki nemcsak észre­ veszi a körülötte történteket, hanem lehetőleg az azo­ kat előidéző okokról, azok jelenségének minémüségéről is meggyőződni törekszik. Az alábbi esetben épen az emlegetett figyelmesség vezette eredményre a nyomozó járőrt egy betöréses lopás nyomozásánál, amelynek tettesét egyébként aligha sikerült volna kidel'itenie_ Az eset a következő : Dl'. Sz. J. budafoki lakos a mult évi junius hó 9-től 26-ig lakásáról távol lévén, csak hazatértekor vehette észre, hogy bezárt lakásából ismeretlen tettes, l<özelebb­ ről meg nem határozható napon ezüst evőeszközöket, egy téli szőrmebundát, egy arany foghid at, egy pár czipöt, egy pár csizmát és egy szines csiszolt üveggömbbel fedett zsebórát, összesen 1 1 86 K értékben ellop ott. Minthogy addig senki se vette észre, hogy a lakás ajtaja a betörés, illetve ez esetben álkulcscsal való ki­ nyitás után nyitva maradt, hozzávetőleg sem lehetett

megállapitani, hogy az emlitett, több mint két heti idő alatt mikor járt a tolvaj a lakásban, az azonban két­ ségtelennek látszott, hogy elég ideje lehetett neki az ellopott holmik elrejtésére, illetve értékesitésére. Káros panasza folytán Balázs György őrmester és Szögyényi Bálint népfelkelő őrmesterből állott járőr kezdte meg a nyomozást ebben az ügyben s a hely­ szini szemle alkalmával mindjárt megállapitották, hogy a tettes álkulcscsal dolgozott a lakás kinyitásánál, mert a zárakon semmiféle erőszak nyoma nem volt észre­ vehető. Ebből a körülményből következtetve szinte bizonyosra vette a já'rőr, hogy tapasztalt zárnyitogató, tanult tolvaj j árt a lakásban s hogy ez csakis a közeli fővárosból rándulhatott ki. Nyom nem volt semmi. S igy arra nózve, vajjon egyedül volt-e a tettes vagy többedmagával, semmifóle támpontot nem sikerült felfedezni. Az a további jelenség azonban, hogy a tettes csak a könnyen hozzáférhető tárgyakat vitte el s az elzárt szekrényekhez nem nyult, az előbbi feltevéssel szemben arra engedett következtetni, bogy a tettes vagy egyedül dolgozott vagy ha többedmagával volt is, megzavarhat­ ták a munkájában s igy nem sokat időzhetett a lakás­ ban vagy pedig, ami szintén feltehető volt, még csak kezdő lehetett e téren. Az ellopott tál'gyak közül az evőeszközök káros nevé­ nek kezdőbetüivel és ötágu koronával lévén ellátva, eze ­ ket és az órát megtalálás esetén felismerte volna a járőr, a többi tárgyakat azonban, különös ismertető jelük nem lévén. csak a káros ismerhette volna fel, de arról, hogy ez a járőrnek minaen iaőben rendelkezé­ sére álljon, szó sem lehetett. Miután pedig igen valószinünek látszott, hogy a lopott ezüstnemüeket, az arany foghidat éR a bundát is, mint feltünő, de egyébként könnyen értékesithető tárgyakat már zálogba tette vagy eladta a tettes, a czipőt és a csizmát, pedig, :wiután ilyet mindenlü szokott hordftni , feltünés nélkül viselhette és zsebében hordhatta az órát is, igen kevés kilátása lehetett a járőrnek, hogy a minden kiinduló pont nélküli nyomozás során valahol felismerhesse az utóbb emlitett tárgyak egyikét vagy másikát. Ily körülmények kÖ7.ött amellett, hogy az esetről a budapesti rendőrséget, a lopott tárgyak teljes leirását közölve, azonnal értesitették, elsősorban a helyben isme­ rős tolvajokat szándékoztak sorra venni és a helybeli villanytelep gyakran változó munkásai között akartak szétnézni, hátha az utóbbi időben valami gyanus alak került az alkalmazottak vagy napszámosok közé. Amint e czélból a villanytelep nagykiterjedésü terü­ letén áthaladtak, egy a földön fekvő, hosszukás négy­ szög alaku papirdarabka ragadta meg Balázs őrmester figyelmét. Ez is csak azért, mert nyomtatott irás lévén rajta, anna_k vastagabban nyomtatott betüiböl anélkül, hogy felvette volna, látta, hogy az egy órás és éksze­ résznek egyszerü üzleti j egyzékpapirj a, amilyent a fő­ városi vagy környékbeli élelmes kereskedők nj üzlet­ nyitáskor, vagy üzletáthelyezés esetén ezerszámra szok­ tak nyomatni és a közönség között szétosztatni. Minthogy pedig a nyomozott tárgyak között óra is volt és mert kiváncsi volt az őrmester, hátha 11j üzlet

Czlmbalmot,hegedüt,tárogatót,harmóninmot és az összes (nó· és ütő- hangszereket ugyszintén azok alkatrészeit és húrokat általánoSQB elismerve le1Jjobban száJl1t Magyarország legelső, legnagyobb • • • és legrégibb hangszergyára. lrteoz6k .al1l4.11 ...� bmnentve

187

SCHUNDA V. JÓZSEF ca. és kir. udv. hangszerszáUitó, az orsz. m. kir. zene­ akadémia, valamint az összes budapesti szinházak bangszerszállitója, a pedil-czimbalom és rekonatruüt t6r0rató ""Idilli IeltaWólL Alapittatott 1S.7-ben.

188

CSENDŐRSÉGI

nyilt meg Budafokon vagy a szomszédos Albertfalván, felemelto a papirdarabkát s akkor látta, hogy az Grün­ banm Károly budapesti órás és ékszerész rekrámczédulája. MáJ' épen elakarta dobni a czédulát, m ikor észre­ vette, hogy annak tulsó oldalán kézírás is van, még pedig a következő tartalommal : Elismervény. Egy darab üveggömb órát javitás végett. 5 K. U13. VI. B. átv. GrÜnbaum. elv. VII. 13. Igaz ugyan, hogy hasonló órája másoknak is lehe­ tett. de azért több mint bizonyos, hogy hasonló l\örül­ mények közt bármelyik csendőr kezébe is keliilt volna oz a czédula, rögtön a keresett órára gondolt volna. Ugyancsak erre gondolt Balázs őrmeste� is és a czé­ dub birtokában az alkalmazottak között kezdett érdek­ lődni, hogy kinek van a leirásnak megfelelő zsebórája s többek megkérdezése után végre egyik lakatossegéd­ től megtudta, hogy Bódi József napszámosnállátott egy ilyen órát. A napszámost valahonnan a vonalról keritették elő. Az óra nála volt. Beismerte mindjárt, pogy a felmuta­ tott c7.édula annak javitásáról szól. O dobta azt el, mikor az órát visszahozta. Az óra holszerzésére nézvo pedig azt adta elő, hogy Budapesten lakó cselédleány szeretőjétől kapta ajándékba. Szeretője nevét azonban nem akarta megnevezni. JlÍl'őr a napszámost őrizet alá vevén, mielőtt annak lakását, illetve lakóhelyén levő holmij át átkutatták volna, menetközben károsnak megmutatta az órát, aki azt, mint sajátját ismerte fel. Gyanusitott legény ekkor is megmaradt előbbi álli­ tása mellett s még alTa sem mutatott meglepetést, mi­ kor a járőr a lakása átkutatás át helyezte kilátásba, mert - mint mondá - nála semmi lopott holmi nincs, ő a lopást el nem követte s arról másként nincs is tudo­ mása. M ikor azonban tudtára adta a járőr, hogy még ez esetben is a fővárosba fogják kisérni, ahhoz a leány­ hoz, akitől az órát állitólag kapta, hogy azt az óra hol­ szerzése iránt kikérdezhessék, meggondolta a legény a dolgot és kijelentette, hogy nem a szeretöjétől, hanem barátjától, Császár Ferencz tinnyei lakostól l\apta az órát, még pedig akként, hogy ez utóbbi azt javitásba adván, mivel a kiváltáshoz szükséges összeggel nem rlmdelkezett, az óráról kapott elismervény átadása mellett, neki aj ándékozta azt. Arra nézve, hogy a barátja hol szerezte az órát, lopta-e, vette-e, mitsem tudott vagy nem akart előadni és azt sem tudta megmondani, hogy a rendeseL. Buda­ pesten lakó Császárnak hol van a lakása, csupán annyit mondott, hogy valahol a fővárosban van. A legénynek a lakásán levő holmiját ezek daczára is átkutatta a járőr s mintán azok közt semmi gyanusat nem talált, elővezette a legényt az óráshoz, aki bizo­ nyitotta is, hogy az órát nem ez, hanem egy mó'sik fiatalember hozta javitás végett. A budapesti rendőrség segitségével megtalálta a járőr Csász�ír Fcrencz gyanusitottat is. Ez a' két tanuval szemben már nem tagadta, hogy az óra ő tőle került az ól'áshoz, a lopást azonban még ekkor nem, ismerte be, hanem Bódihoz hasonlóan ő is azt állitotta hogy a szeretőjétől kapta az órát, de ő sem akarta a szeretője nevét és lakását megnevezni. Hiába figyelmeztette járőr nevezettet, hogy az óra hol es mikénti E'zerzését hitelesen és elfogadhatóan kell igazolnia, a legény konokul ragaszkodott ahhoz, hogy a leány nevét és laluísát nem árulja el, de ebbeli csö­ könyösségét csak azzal indokolta, hogy nem akarja azt

LAPOK

1916

junius

1.

c;sendőri kikérdezésnek kitenni és ezzel megszégyeniteni. Es csak akkor gondolta meg a dolgot jobban, mikor daczoskodása miatt elfogását jelentette ki az őrmester. Ekkor mindjárt be is ismerte, hogy nem kapta ő az órát senkitől sem, hanem ő követte el a lopást s ehhez egyik lakatossegéd barátjától kapta az álkulcsot. Nehogy p edig azt is magával rántsa a bajba, egy­ idejüleg kijelentette, hogy a barátja előtt azt hozta fel ii rügy ül az álkulcs elnyerése végett, hogy szekrénye kulcsát vesztette el s annak kinyitásához van szüksége az álknlcsra. Bódit ellenben ltlleplezte, amennyiben be­ mondta, hogy ennek már akkor megmondta, hogy az óra lopásból származik, mikor a j avitásról szóló czédu­ lát átadta neki. Beismerte továbbá, hogy az ellopott evőeszközöket s a czipőt és csizmát zálogba tette 114 koronáért, a zálog­ jegyeket azonban, miután nem tudta értékesiteni, el­ dobta; ugyancsak hasonló módon járt el a réznek gon­ dolt arany foghiddaI is, mig a bundát, miután, mint kezdő tolvajnak, nem volt kellő tapasztalata annak hol és miként való értékesitéséhez, a zálogházban pedig nem fogadták el tőle 'és magánál sem merte tartani, egyik napon esteli időben a Duna partján otthagyta. -je

Amint látjuk, ezt a lop�tst nem igen lehet valami rendkivüli esetnek tekinteni. Számtalan hasonló esettel van dolga a nyomozó csendőrnek és bizony nagyon gyakran előfordul, hogy a bevezetett nyomozás ered­ ménytelen marad, aminek egynémely esetben a hiányos személy- és helyiismeret az oka, de az sincs kizárva, hogy egyes mellékkörülményeket nem vett figyelembe a járőr és emiatt lett eredménytelen a nyomozása. S talán ez esetben sem állitunk lehetetlenséget, ha azt mondjuk, hogy ez is kideritetlen maradt volna, vagy legalább is a tettest nem tudta volna kézrekeriteni a járőr, ha nem veszi figyelembe azt a jelentéktelen papirszeletkét. Vannak ilyen aprócseprő, hátramaradt jelenségek, tár­ gyak, nyomok úgyszólván minden bűncselekménynél. Otthagyja, vagy elhagyja azt a tettes akaratlanul, vélet­ lenül vagy gondatlanságból. Esetleg eldobja szándéko­ san, mint a jelen esetben is történt, abban a hitben, hogy senki se akad, aki az ilyen j elentéktelen tárgyat figyelemre méltatná vagy épen felvenné, sőt ba fel­ veszi is, kérdés, vajjon tud-e abból messzebbmenő kö­ vetkeztetéseket levonni. A csendőrnek azonban meg kell l,átni mindent. Hiva­ tásával járó kötelessége utalja erre. Es épen azért, hogy e kötelességének eleget tehessen, nem szabad elsietni a szolgálatát, hanem mérsékelt menetben, mindent jól megfigyelve kell teljesitenie azt.

KÉPEINKHEZ. A megszállott Albániából.

Albánia, mint önálló fejedelemség vagy királyság csak a balkán-török háboru után, a bukaresti béke értelmé­ ben kezdett volna kialakulni, a szláv érdekek ellen­ sulyozására osztrák-magyar és olasz protektorátus alatt. Zöldágra vergődni azonban ekkor sem tudott ép ugy, mint ezer évnél többéves multjában soha. A bukaresti béke alapján kapott fejedelmét : Wied herczeget, a kivül­ ről szított és titokban Essad pasa által belülről is tá­ mogatott lázadók csakhamar menekülésre kényszeritet-

1 9 1 6 junius

CSENDŐRS�GI

1.

ték s igy Albánia függetlenitése, amelyet magok az alMnok sem tudtak évezrede s harczaik alatt soha ki­ vivni, ezuttal sem sikerült. Albániának ugyanis évszázadok óta göröggel, török­ kel, bolgárral, szerbbel és montenegróival vegyessé vált lakossága nemzetileg sohasem tudott egységessé válni. Még maguk az albán törzsek két főcsoportja : a malcur· ok (malisszorok) és mirditák sem voltak egyakaraton soha, még kevésbé tudtak egységessé lenni a közéjük keve­ redett idegen nemzetbeliekkel. Ennélfogva nem csoda, ha az ezekből az ellenségeskedésekből származott elé­ gületlenség és gyülölség évszázadok óta folytonos har­ czok szinhelyévé tette egész Albániát. Maga az igazi albán nép csekély száma és kulturálatlansága miatt sohasem tudott uralomra iutni, viszont azonban meg­ tudta akadályozni azt, hogy más népek, pl. leginkább a törökök, zavartalanul uralkodjanak felette. Ilyen zavaros viszonyok között találta őket a világ­ háboru is. Uralkodójukat elüzték. A lakosság egy része hozzánk, más része Olaszországhoz, egy harmadik része pedig Essad pasához az évtizedes uralkodójelölthöz huzott. A tartomány déli és nyugati részébe, Durazzó­ tól Valonáig az olaszok fészkelték be magokat, Szkutari környékét pedig már előbbről a montenegróiak birto­ kolták De jött nemsokára a leszámolás. Szerbiát és Montenegrót levertük. S a bolgárok az Ochrida-tó és Dibra irányából nyugatra s a mi csapataink pedig Szkutaritól délfelé előnyomulva, csakhamar elfoglalták Albánia területét is egészen V alona közeléig, maguk előtt hajtva az úgyszólván megállás nélkül menekülő, kiéhezett szerbeket és olaszokat, akik a rendes körül · mények között is igen szegény sorsban élő albán lakos­ ságot élelmi és élvezeti czikkeiből ekkorára majdnem teljesen kiélték. Mint az egyidej üleg közreadott képeinkről is l átható magyar népfelkelők járják most ennek az örökös har­ czok által tönkretett tartománynak a tengerparton el­ terülő legszebb vidékeit. Tőlök és általuk él most Albánia szegény lakossága e területen mindenütt. Cso­ portokba verődve várja a nép élelmis.z er-szállitó haj óin­ kat, tárt karokkal fogadja átvonula csapatainkat, ha nem egyébért, már csak azért is, mert ezek valósággal j ó­ létet jelentenek most a mindenéből kiszipolyozott, éhező albán lakosságra.

HIREK.

Adományok. A vak katonák javára : a tolnatamási örs legénysége 5'88, a ·predeali örs legénysége pedig R8 koronát ; az elesett katonák árvái részére pedig Diriczi János őrmester a 2. oszt.ályú ezüst vitézségi érem utáni első havi érem-pótdiját 8 koronára kiegé­ szitve l,üldte be hozzánk. Az adományokat . rendelte­ tési helyére jutattuk. Dicsérő elismerés. A cs. és kir. 9. szállásmesteri osz­ tag-parancsnokság Gergelyfi János, 1. számu csendőr­ kerületbeli tábori csendőrszolgálatot teljesitő őrmestert, az ellenség előtt telj esitett kitünő és eredményes szol­ gálataiért, dicsérő okirattal tüntett e ki. - A m. kir. 1 7. honvéd gyalogezredparancsnokság Sztupár Tivadar, 1. számu csendőrkerületbeli örsvezető cz. őrmesternek, eredményes munkálkodásáért, dicsérő elismerését fejezte k' . - A cs. és kir. 1 6. hadtest-parancsnokság Tóth

Csodásan szép hangn, von6val, teljesen 131szerelve 8 korona. Ébenfa felszereléssel 12 és 1 8 kor. Mester­ míivek 20 és 40 korona. Egész finomak részletre is.

Rosszakat m uvésziesen javit.

LAPOK

18\)

György IL, VI. sz. csendőrkortiletbeli cs. cz. őrmestor­ nek, az ellenség előtt teljesitett hasznos és érdemdús szolgálataiért a legfelsőbb szolgálat nevében dicsérő elismerését fejezte ki és őt dicsérő okirattal is kitün­ tette_ Villámcsapás. Május hó 9-én Nagyalmás községben elvonult zivatar alkalmával a villám az ottani örslak­ tanyába lecsapott s a laktanyában tartózkodott Cseke Lajos cs. C7. őrmestel't is sujtotta. A villámcsapás által Cseke őrmester a balszemén szerencsére csak könnyebb sérülést szenvedett s a laktanya épül etén is csak jelen­ téktelen kárt okozhatott. Hadikölcsön-jegyzések. Madaras Elek örsvezető cz. őrmester, árokaljai örsparancsnok, a II. hadikölesönre 1 1 00, a III-ra 2050 és a IV -re 1 050, összesen 4200 koronát jegyzett az országos hitelszövetkezet utján, Kugyela János, porcsalmai örs beli cs. cz. őrmester, Il Z r . hadikölcsönre 1 500, a II-ra 1 000, a III-ra 500 és a IV -re 500, összesen _ 3500 kOl'onát jegyzett ; Madarász István IV. sz. csendőrkerületbeli cs. ez. őrmester a harcz­ térről, a hidalmási adóhivatal utján, az L hadikölcsönre 200, a II-ra 200 és a IV-re 600, összesen 1000 koronát j egyzett. ..

..

,

,

!{ULONFELEK.

Hadifoglyok élete Japánban. Az a frankfurti bizottság, a maly a fogságban lévő német katonák sorsának enyhítésével foglalkozik, - levelet kap ott 1 9 1 G j a n �l, r 1 0 iki kelettel Yokohamából, a mely a Japánban lévő német, magyar és osztrák hadifoglyok helyzetéről tudó­ sított. A levél a többi közt a következőket mondja : - A Csingtauban foglyul esett német, magyar és osztrák katonákat Japánban különböző fogoly táborokban őrzik. Általánosságban jó dolguk van. Eleinte az uj életviszo­ nyok és a táplálkozás módjának szokatlansága folytán még szenvedtek, de azután javult az állapot minden tekintetben. A japán kormány mindent megtett, hogy a hadifoglyok sorsát elviselhetővé tegye. Segítőbizottsá­ gok alakultak Tokióban, Yokohamában és Kobeban, a melyek országszerte gyűjtést rendeztek. Nagy összeg folyt be, a melyből a h adifoglyokat támogatják. Német­ országból és Ausztria-Magyarországból is jelentékeny összegek érkeztek számukra, úgy hogy a foglyokat ellát­ hatták vajjal, kenyérrel, teával, kávévAl, ' konzervvel, ruhával és jó ágyakkal. A foglyok azonkivül havi fize­ tést is kapnak. Még könyvtáruk is van. Természetes, hogy a segítő-bizottságok semmi különbséget sem tesz­ nek a német, magyar és osztrák . hadifoglyok között. Ma már minden tábornak saját konyhája van, a mely­ ben hazai módra készülnek az ételek. A hauifoglyokat nem használják föl munkára. Munkáshiány Angliában. A munkáshiány Angliában minden té "en érezhetővé válik. A lakóépületekben mu­ tatkozó nagy hiányt már több gyülésen tették szóvá. Napról-napra nő a lakásszükség, mert a statisztika szerint évente átlag százhuszezer uj lakásra van szükség, ez időszerint azonban ennek egyharm ada hiányzik, ez a hiány pedig naponként kétszázzal emelkedik Különö­ sen az ipari kerületek érzik meg nagyon a lakásmizeriá­ kat, mert a meglevő épületek igen nagy százaléka annyira rozzant, hogy le kellene bontani, de nincs munkás.

e M �:t�é:�í!���er:. c:�= �� Cll M DALO (laerős, tiszta hangu

TaROGATÓ ősrégi magyar hangszer, csodásan szép hangu, 5 bil­ lentyüvel 1 6 kor., 6 billentyüvel 21 kor., 8 bil­ lentyüvel 25 kor. Valódi r6zsafáb61 70 K, 80 K és feljebb. Finomabbak részletre is kaphat6k.

Szerkesztői üzenetek.

A szerkesztőség a szolgálattal kapcsolatos kérdé · sekre é s névtelen levelekre nem válaszol, kéziratot

H IVATALO S

}i'elvilág ositást kérő ny u y ! 1 i jas nép[ö ll,elő. É vi 480 K. illetékes.

Folyósitását

a

m. kir. b elügyminiszter

úrtól irásban

kérheti.

Vi tás terület. 1. A közmondás,

hogy :

háza előtt seperj en » , felelettel szolgál, gyalogjáró

« mindenki

a

maga

2. Az udvar és az utczai

tisztántartását az örs közgaz
ti:lrtoúk

esz·

közölni.

Sz. ll . 1. Az idegen houosság nem törvényes akadály. 2. Nem , a

járőr

személyes

felszólitásának

er edménytelensége

oset én.

Kárpáti.

1 . Felvételr e nem

számithat.

2.

Sorsjegyei

nem

nyertek.

G. Gy. csendőr. OTogerősen elmarasztalható ugyan, de mig a csendőrség legénységi állományában ténylegesen szolgál, 7.s01dja és egyéb illetmény ei e czimen le nem foglalhatók.

K o nsta n t i nápoly. 1. Már előfor dult. 2. Igen, rendes gyalog­ sági fegyver r ol , a melylyel a hajón is el van látva. 3. Igen, leg­ közelebb megvalósul.

V o l hyn ia. 888.

Előléptethető ;

1.

valóságos r enc1fokozatba

azonban cRak akkor, ha az illető aHis7.ti vizsgát tett. 2. A had­ s e regfőparancsnokságnak

f. évi

márczius

8-áu

kelt

1 4!J 1 9. sz .

relHle l otp. :1 . A harcztéri szol gálat jöhet számitásba. 4-5.

Szol ­

gálati ügy.

J _. G. 100. A helye� bitett laktanyaszabály értelmében : igen . Népfii l liPlő. Hogy e kérdést a multban miként értelmezték, Jlem tudhatjnk.

A jelenleg

kialakult

vélOlllény szeri nt

e

remI·

fokozat valóságos.

Vezényelt c sendŐ l ' . Kérelmezheti.

V. A. ő l'm e ste r. Igen. 1 . Olvassa ol lapllnk f. évi 1 0. s7.ámában

I\lókus.

7.sony' j elige alatti üzenetünket.

Kérdései

egyébként

« 444. Po' sajnosau

uélkiHözik azt a komolyságot, melyet egy csendőrtől, különösen a j elen nagy időkben joggal elvárhatnánk. Nyugállományba

Arany.

helyezése

napjáig

mind nesetre

jogosan viselheti.

B. J .

n éplö l lielő

Lövéte.

szemle alkalmával előadhatja.

P"naszát

Efélék

a

legközelebbi

közlésére

örs·

nem váll aIk oz·

hatnnk.

H árom vitatkozó. N'lm engecIélyezhotő. A l pár 1 fJ 16. Névtelen levélre nem válaszolunk.

D. S. nIoy. Igénye van. Vftez.

A 1 09 órát

kitevő

különbözet

fej ében ti k. 85 fillért

köteles fizetni. 2. Igen.

I\lezei csendőr, Naszó d . Rémmesékkel nem foglalkozunk.

L. Sz. J. őrmester.

Alárelldelteknek tiltva van előljáróik

cselekedeteit bir álat tárgyává tenni.

O. ő r l l l . Alsófehérmegye.

1 . Minden tényleges szolgálati idő

beszámit. 2. Igen. 3. Ahol üresedés van.

Neposzi öt'ey csendö,'. 1 . Felvétele esetén előző tényleges szolgálati ideje b eszámit s azt a pótdijat

kapja, a melyet

utol­

jára élvezett. 2. Nem.

A. 1 1 1 .

A bevonulás

óráj a

és

nem az asztalhov.

ülés ideje

szítDlit.

F. táh. cs. ő. Rendszeresitése minden esendőrr e egyformán kiterj ed.

B. J. 1. Ingatlan. 2. Csupán a tényleges szolgálatban töltött idő számit.

-

Czin konralus. Ö nre is vonatkozik. SOl'sje(Jyei nem nyertek : Szorád járásőrm. és 2500,

RESZ.

SZEMÉLYI ÜGYEK.

vissza nem ad, levélben pedig csak igen kivételes oly esetekben válaszol, ha a válasz, kényességénél fogva, nyilvánosan meg nem adható. RérjUk ennélfogva olvasóin kat, hogy leveJeikkel bélyeget ne k Uldjenek

csupán

1916 junius 1.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

1 90

Legfelsőbb elhatározás :

Ö császári és cLpostoli kü'ályi Fel.c;ége legkegyel­ mesebben adományozni méltóztatott : rt lIculidiszitményes 8. osztályu katonai éTdemkc1'eszlet : az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartása elis· meréseül : Madarász Henrik, II. számu csendőrkerületbeli csendőrszázadosnak, az orsovai csendőr szárny parancsnokának ; továbbá elrendelni méltóztatott, hogy : a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék : az ellenség előtt tanu sit ott vitéz magatartása elisme­ réseül : Andrits Radoszláv, a cs. és kir. 69. gyalogezrednél be­ osztott VI. számu csendőrkerületbeli csendőr főhac1nagynak ; az ellenség előtt teljesitett kitünő szolgálataik elis­ meréseül : Lázár István, egy sy,állásmesteri osztálynál beosztott IV. és Fonyó László, a tábori csendőrségnél beosztott VI. számu csendőrkerületbeli csendől'századosolmak. adományoz ni méltóztatott : a k01'onás ezüst é1YlemkeTesztet a vitézség i iÍrem szalagján :

ellenség előtt teljesitett különösen kötelességhű szolgálataik elismeréseü! : Széplaki János járásőrmesternek, a IV., Lőrinez János csendőr ez. őrmesternek és Kornya Zaehariás örsvezető ez. őrmesternek, az L, Kocsis István, ' Molnár I stván és George János csendőr ez. őrmestereknek, a IL, Lőrinezi Domokos csendőr ez. őrmesternek a IlL, Mayer János, Minarik Laj os és Rákosi Mihály csendőr ez. őrmestereknek, az V., Darabont János és Magó Pál csendőr ez. ől'mestereknek a VIII. számu csendőrkerületben ; továbbá : Gutmann Albert törzsőrmesternek, a III., Wild Róbert törzsőrmesternek, a VII., Nagy Mihály csendőr ez. őrmesternek, a IL, Kovács Miklós esendŐJ: ez. őrmesternek, a Ill., Bócsa Ede és Gay János csendőr ez. őrmestereknek, az V., Bécs Károly őrmesternek, a VI. és Deák József csendőr ez. őrmesternek, az V. számu esendől'kerületben ; továbbá : Piezkó József III. számu csendőrkerületbeli csendőr ez. őrmesternek, két ember életének saját élete kockáz­ tatásával történt megmentéseért a koronás tlzüst érdem­ keresztet ; megenge�ni mélt6ztatott, hogy : Kostka Agoston, III. számu csendőrkerületbeli száza­ dos, a baj or királyi 4. ' osztályu koronás katonai érdem­ rendet a kardokkal és az

CSENDŐRSÉGI

1916 junius 1 .

Jánosi Mihály VII. számu csendőrkerületbeli csendőr ez. őrmester a bajor koronás 2. osztályu katonai <érdemkeresztet a kardokkal elfogadhass a és viselhesse. Adományoztatott :

191 El6léptettek : őrmesterré :

1 9 1 6. évi április hó 1 1 -ével : Péter József örsvezető ez. őrmester, a VII. számu csendőrkerületben ; ötsvezető ez. or'mestel"ré

a hadrakelt seregnél : Ö császan és apostoli királyi Felsége által erre fel­ hatalmazott parancsnokság által : az ellenség előtt tanusitott vitéz magutartásuk elis­ meréseül : az 1. osztályu ezüst vitézségi érem :

Ádám Dániel csendőrnek, a II. számu csendőrkerű­ Jetben ; a 2. osztály u ezüst vilézségi é1'em :

Sostarécz János örsvezető ez. őrmesternek, a VI. sz. (lsendőrkerületben ; IIomoki József és Szabó János őrmestereknek a lY. számu csendőr­ !kerületben ; a bronz vitézség i érem :

Poschner Ferencz ől'mesternek, a lY., Torma Vilmos örsvezető ez. őrmesternek, a IL, Szabó Gábor őrmesternek, a III., Miklós István örsvezető ez. őrmesternek, a Ill., .Péntek István csendőr ez. őrmesternek, az V., Buciumean András csendőr ez. őrmesternek, a II., Kárpáti (Koprich) István, J?:alász György, Afra Ferencz, Simon László, ."Balázs Péter I., Ujvári Pál csendőröknek a IL, D. Nagy József járásőrmesternek, a IL, :f.artin Mihály őrmesternek, a VII., ütvös Miklós és Benes Gyula csendőr ez. őrmestereknek, a III., Moldován János csendőr ez. őrmesternek, a VII., Kele János, csendőr ez. őrmesternek, az V. és Juhász István I. csendőr ez. ő rmesternek a II. sz. (lsendőrkerületben. Kineveztetett : csendőr

LAPOK

tÖl'zsőrmesturé :

1 9 16. évi május hó l -ével : Horváth József Sándor, III. számu csendőrkerületbeli <őrmester.

1 9 1 5. évi október hó l -ével : Kreisz Pál csendőr ez. őrmester, a III. számu csendőr­ kerületben ; csendőr' ez. ő1'mesterré :

a következő csendőrök : 1 9 1 6. évi április hó l S-ával : Rekkert Mátyás és Ercse Mihály, az I., 1 9 1 6. évi április hó 22-ével : Ruszin l\fihály, a IV., Lázár Manó a VII. és Szabó Ferencz a VIII., 1 9 1 G. évi április hó 25-ével : Tesik Pál a III., 1 9 1 6. évi május hó l -ével : . Abrahám Simon, Kecskés János, Kovács Dénes II., Kis András, Kristóf Rezső, Kertész Mihály, Szelkudeán György és Sipos András, az L, Farkas János II. és Balogh Ferencz 1. , a II., Nagy B. Károly, Nagy Mihály I., Takács István, Do­ monkos Imre, Takács l\Iátyás, Belédi Károly, Pusztai István, Török István I., Molnár Gergely, Domokos Ist­ ván, Csernyeczki József, Mészáros János, Varga Laj os, Mezei Mihály II., Borsi József, Szabó Ferencz II., Dir­ lea Avakum, Zajácz Mihály, Kovács István VII., Svin­ tek Ferencz, Gólya György, Papp Bálint, Sinka István, Péli Dezső, Varga József Ill., Pistyur József, Kis Já­ nos V., Kapráriu Péter, Báskai Pál, Gordos Miklós, Tóth János IV., Zrinyi György, Takács Béla, Vágó And­ rás, Batka Menyhért, Pödör József, Dömötör J6zsef, Jakab József, Kancsal Gyula, Kupó István, Szabó Gyula, Novogradecz Pál, Tóth Imre I., Orosz József, Gergely Sándor, Vajda János II., Nagy János III., Gosztonyi Géza, Tóth F. András, II., IIorváth Boldizsár, Bozsán László, IIorváth Péter L, Zuzik Pét�r, Lehoczky Gábor, Izsák Laj os, Vásárhelyi András, Acs Szabó András, IIarkály Mihály, Fazekas Sándor, Turcsicz Mihály, Kopácsi István, Koller József, Bekő Sándor, Sértő Jenő, Dudás József, Takáts József, Belák Pál, Gulyás Fe­ renez, Gömör Géza, Tóth Imre II., Magyar Ferencz, Bodorits János, Balog Boldizsár, Varga Orbán, Vargyas Antal, Ecsedi Lajos, Tóth Ferencz III. Sinka József, Palkovics János, Lantos Pál, Szücs Kálmán, Koncz (Lip­ tai) Lajos, Kelemen János, Rúzsa Lajos, Varga Sándor II., Biró Imre, Katona István, Papp Pál II., Csinger Ven-

Magyar Köztisztviselök és Állami Alkalmazottak Takarékpénztára Köztisztviselöi kölcsönök törlesztésre. Előlegek értékpapirokra. Családi házak és telepek létesitése.

r é s z v é n ytá rs a s á g

B u d a pest, VII., Rákóczi-ut 76. sz. -= -

Telefo n 153-44. szám. =-

Ala ptő ke 2.000,000 koro n a.

ElIogadunk betéteket takarékpénztárf könyvecskére. 1. Oly tak.arékbetétek után, melyeket hat hónapi felmondási Id05 lekötése mellett helyeznek el intézetünknél, 6% (hat) betéU kamatot fizetünk. (A tókekamatadó levoné.úval.)2.0Iy takarék­ betét után, me!>.'nél a betev6 az 1. pontban ett felmondáal Idót ki nem koti, 61/1% (6t éa fél) betéti atot üzetaiJlk. (A tókekamatadó levonáúnl.)

�:!

Kölcsönök lakbérletiltás ellenében. Külföldi pénznemek vé­ tele és eladása. Sorsjegyeknekrészletreés készpénzért való eladása.

Előleget nyujtunk értékpapIrokra, soÍ'Sjegyekre, vidéki inté­ zetek részvényeire. Személyt kölcsönöket foly6sltunk kezesség mellett vagy jel­ zálogos biztosíték ellenében, jutányos kamattétel mellett. Utalványok, tntézvények és chequek beszedését elvállaljuk igen mérsékeJt költségek felszámításával. Veszünk és eladunk értékpapirokat, idegen pénzekel

------

CSENDŐRSÉGI

1 92

ezel, Kovács A . Lajos, Frühwald Ferencz, Bugyik Illés, Vas Antal, Vigh Rezső, Kallós Jó�sef IL, Bertics József, Szücs Jenő, Székely Pál, Lukács József, Holmik Ferencz, Cseh János II., Máté Péter; Fiszter Antal, Viszkó (Krszkó) Miklós, Ughi Ferencz, Gombár Gábor, Tamás György, Kurtucz György, Szabó István II., 1\faronyi Márton, Radicsev József, Kö:ffe r Laj os, Török József, Rónaszéki János, Csapó Antal, Tepliczki Mihály, Fekete Zsigmond, Kenyeres Mihály, Horváth István L, Káplár János, Wohner Lipót, Antal Imre, Ollé Kálmán Baczkó György, Kis Sándor, Szonda Lajos, Kovács Sándor L, Szitás István, Mátyás Pál, Farkas Imre, Süveges József, Azar Gábor, Palvik Gyula, Farkas József L, Rákóczi , Márk, Kiss Károly, Lőrincz József, Takarcsik József, Acs János, Kisbe zdányi Mihály, Csürős Károly, Rózsa Sámuel, Pály István, Danka András, Varga Lőrincz Gyula, Gobodi János, Dobos János, Czakó János, Fazekas Gergely, Agócs Dezső, Kasza István, Szelei Pál, Nagy R. ,Tános, Szabó István L, Mányi János, Dönczös András, Kocsis Imre, Hajdu Ferencz, Szabó István IlL, Esküdt János, Molnár Demeter, Kiss Miklós, Rinyu József, Nagy József IlL, Francziszezi Gyula, Paál János II., Szakál Imre, Komjáti Sándor, Sinkó Káli Gábor, Pap Lajos L, Pataki József, Mile Ferenez, Márkus László, Ruskó József, Bula Ignácz, Kis István IL, Farkas Sándor I., Lénárt József, Kovács György Ill., Berzava Miklós, Fülöp Pál, Orosz János II., Péeseli János, Szabó Sándor VII., Horti József, Rékási Pál, Szántó Sándor, Barabás l\Iiklós és Füri János, a IlL ; Pintér lJ aj os, Gács József, Novák József, Reglin János, Varga Sándol' L, Kovács Lajos L, Kajdi István, Kovács József, Gózon Miklós, Budai Gyula, Vitéz Ferencz, Csonka Kálmán, Sági Sándor, Zormann János, tv e á ét fi b J ��� : ; �s. �� !: i� ;� �., ��já �! v �� Ö i� Istvan, Torok Dezso, RaJ kl Janos, SomogyI Andms, Balogh Péter, Papp János IV., Horváth Sándor IL, Baranyai József, Turóezi Bálint, Turi István, Pap János ' pe' ter,· ' t o' K aro ' · ly, Ml' h o l ICS III ., Horva' th V ende l, Szan Panka György, Fehér Péter, Horváth László, Balassa Sándor, Bujtor István, Hajdics Imre, Hegedüs György, Farkas Pál, Virág Lajos, Imre József L, Molnár Károly, Pálfi Péter , Balogh János , Györe István ' Vaida Imre ' J Fekete István, Zakál Antal, Balogh József, Cseke I\álmán, Polgár József, Ujj Kálmán, Tóth János VIIL, Acs Józsefr Kruczli József, Bruznikán Vazul és Balázs István L, a VL és végül : Budaházi Imre, Nagy István, Tari Sándor, Szilágyi Miklós, Bogdán Rozalin, Ráksi József, Faur Partin, Perva János, Barna György, Kis Károly, Janka János, Tóth Laj os, Wolfort Mihály, Radeczki Pál, Barna György, Mihály Lajos, Jánosi József, T. Nagy Imre, Lakatos Jó-

� f � ;r

I�r

� ! � : �� �

LAPOK

li .. :

'

S Z A' n T I

csendőrs égi sapkák

és aczélzö ld h ajtó ka po sztó m á r kap ható. . .

J o' Z S E f 'I

_

d IJ - . .. Jegyzékem • t a I anu I k" u ldö m . •

.

A .

•

: :

• J egyzékem ..

talanul

�I J- • . ku ldom •

. •

Egyed ül nálam kaphatók a Helical, Premier, Postieion, Britania, Eska és saját ös�zeállitásu legkedveltebb hegyi : kerékpárok. E gépekből hadseregünk részére is szálli : tottam . Pathé fünélküli beszélőgépek, lemezek és varró: gépek óriási választékban, kedvező részletfizetésre is.

t.................

I

i ntézzü k

B u dapest, VI. , Gyá r-utcza 26. Nagyvárad , R u l ikovszky-út 22.

el

a

postai

pénzk ü ld e m ényeket

Kárász-utcza 9. czi mezn i kérj ü k. -

: : : :

: ..........................:

....

A h áboru okozta sze m é l yzet h iány m iatt m egrend e l é seket,

: : •

. : : : : : !....................... : ........................

•

föüz letü nk-böl

:

" , . bé rpalota' b an gé p áruháza1 8 év ota létezlk Szegeden , a varosl _

Fontos ér tesi tés !

l ettel rendszeres itett tábori

1.

:..............\•••••••••••••••�.............:.. "' : ! epes , na á : : :• �épes nagy ��- : g y .� - : : �

r

uj H onv. M i n . ren d e­

junius

zsef, Szamu János, Kulcsár Gyula, Biró Sámuel, Racskó József, Fazekas Mihály, Less József, Németh István. Bereczki Márton, Manaszi József, B. Nagy Zsigmond, Szabó Ferencz, Vigh Mihály, Biri Gábor, Botos József, Szabó István, Korcsinszki József, Boros Ferencz, Hett-­ man János, Marinkás János, Póstás Sándor. Kovács Pé­ ter, Saliga János, Vincze János, Barta Gyula, Kiss Ferencz, Sándor László, Barnó György, Bagi István, Berényi Mózes, Pásztor István, Veres Mihály, K. Varga János, Luczás János, Vikás Péter, Ruskó János, Szabó István, Nagy József, Porcsin Márton, Á dám Antal, Tar János, Dóra Béla, Nagy Sándor, Fekete József, Drago­ mir János, Rusz Miklós, Antal Bertalan, Debreczeni Jó­ zsef, Kiss János, Horváth István, Bencze György, Bögre­ Imre, Kovács András, '!'örök János, Kontra Sándor, Rákó Mihály, Bócsi András, Csüllög István, Som Já­ nos, Torma Bálint, Major Péter, Tandi János, Makra Péter, Veres János, Gulyás Imre, Boros János, Szilágyi János, Mik János, Kallós László, Baracsi István, Kovács Vincze, Gráfel István, Tóth Lajos, Réti József, Füzesi Lajos, Izsó József, Balogh János, Váradi Sándor, Jám­ bor Gábor, li. Szabó Sándor, Braczkó István, T. Kiss Kálmán, Treiszth Illés, Lovas István, Szabó László, Hegyesi Imre, Saliga István, Hajdu Ferencz, Samu La­ j os, Szabó János, Csernyák András, Tóth István, Tóth János Kardos András, Cs. Szabó István, Juhász Imre, Pány� Tivadar, Ö krös Mihály, Dormán Gergely, Bekó László, Barna Imre, G. Tóth István, Szombati Sándor, Oláh Imre, Kurucz Ferenez, Klinkovics István, Tari Lajos, Jámbor Imre, Keserü Lajos, Janicsek István, Székely Ferenez, Kornis János, Gavlucz János, Szeke­ res István, Molnár Ferencz, Erdei Albert, Veres Balázs_ ................................................

k k. F 1· 0 O Az

1916

és

csak

s zegedi

k ü l dem ényeket, l evel ezéseket

azért

a

Szeged,

17. szám.

Budapest, 1916 j unius 10.

X. évfolyam.

C SENDŐ RSÉGILAP OK Szerkeszti és kiadj a a M. kir. Csendörségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága.

'ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félévre Egész évre 12 korona..

_

_

Megjelen minden hó i.én, iO·énés20.án

6 korona. 3 korona.

Negyedévre

I. Most j elent meg a belügyminiszternek vándoro,

m ó dszer al­

megvál asztott

vezető

h a akad

államférfi,

nagyfoku kezdemé­

akiben

nyező erő m e l l ett igen erős éleslátás és gyak orlati tudás

1 5,000/1 9 1 6.

czigányokról,

eIn.

akiket

nomád - vagy oláhczigányok­

csoportositani

sőt

van, mely ritka érzékkel p árosítani,

számu rendelete a kóbor (sátoros) vidéken

okulva, a helyesen

l, a l mazásával sisi phusi munkát is le lehet győzni akkor

1" l a : Fe.< zfy /Jéla, be/ügym iniszteriumi min. oszfálylanricsos.

némely

Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.

t al a tain

czigányügyröl.

A

SZ E RKESZTŐS ÉG ÉS KIADÓHIVATAL

tudja azokat a szükséges és czélravezető intézkedéseket, amelyek

nagy

e

sikerét

feladat

egyedül

biztositj ák s

amelyeknek h i ánya vagy n em módszeres alkalmazása a multban nemcsak h azánkban, de egész Európaszerte oka

n ak i s neveznek.

A bel ügyminiszter ur a háboru okozta rendkivüli és

volt e téren az egymásra halmozódó sikertelen ségeknek

problémának a megoldá­

E czikknek az is a czélja, h ogy reámllÍasi'lon arra ­

Mindenki előtt ismeretes, hogy a czigánykérdés meg­

vetőleg kezdeményezett és n agyobbára rendőri intézke _

óriási egyéb elfoglaltsága közepette időt tudott szakitani alTa is, hogy

ennek a nehéz

amint azt a rendelet i s teszi -, h ogy most csak alap­

sához is hoz zányulj on. oldása j óformán az összes európai államokat állandóan társadalomra

szem be n pedig kétségteltln,

Ezzel

nyomftsztóak.

felette

a p olgárosult

üzelmeik

hiinös

elköv etett

kárhozatos életm ódj uk é s el\özben

mert

foglalkoztatja,

h ogy a ezigányokat a nomád életről - m e ly tul ajdon­ képeni

ere dője

ft

és kudarczoknak.

rossznak - lesz oktatni

eddig kom o ­

désekről

van

és lehet csak szó, mert a m ég s7.ükséges

telepitési, szocziális és polgárositási kiegészitő dések

tételekhez

kerülhetnek

é s a megfelolő előfel­

SOlTa

valósithatók meg.

képest

utáni nyugod ­

csak a háboru

természetszerüleg

tabb időkben

tézkedések, mint a l apvető

intézke­

Ám

a

mostani in­

renclellwzések csak abban az

l yan vagy meg s e m kiséreltetett, vagy amennyiben vala­

esetben fogják biztosithatni a későbbi siker telj ességét,

tétetett i s ,

ha a végrehajtás a gyakorlatban m eg fog felelni a bel ­

mely

ezekkel

elérni

eredményt

ellen eddi g itt- o t t noknak

társadalmi

vagy

hatósági

nem

alkalmazott

biz onyultak,

intézkedés sikerül t.

A

czigányok

intézkedések hatály tala­

kóborlásaik közben elkövetett su­

lyosnál sulyosabb büntetendő cselekmények száma nem fogy.

A hatóság

helyenként

nem azt eredményezte,

alkalmazott szigora náluk

ellene

törő

nem a nagy nyul ó nemes

polgáJ'i társadalmat

még j obban

horderejil

kérdés uttörő

intencziók

teljes

Ha a

folyik, h a ­

rendezésére

irá­

megértésével é s átérzé­

sével. E téren pedig a legvégső fokon a m. kir, csen dőrség ,

h ogy eddigi életmódj ukat meg­

változtatják : ellenkezőleg azt eredményezte, hogy a czi­ gány az

ügyminiszter ur remekül lefektetett intenczióinak. végrehajtás nemcsak hivatalos parancsszóra

az a szerv,

amelyen mint pillérek en n}7ugszik a siker­

nek titka. És itt nem győzöm eléggé

hangsúlyozni azt,

gyülöli az államhatalom közbi ztonsági közegeivel együtt,

hogy a gyakorlati végrehajtásnak a renrlszerességen kivül

silt ellenük nem ritka esetben még b o sszlwal is fordu l .

állandónak, vagyis a lefektetett elvek és

Á m a legt öbb államban a czigányügy megoldása terén

delkezés6k is

alapján

az

előál litásra a dott

a megtett ren­

1 0 n apon tul fáradhata.tlanul és m egtörb etlen ii l álla n dón a k, foly­

eddig alig él·tek el. A z emberek tehát azon bjtben élnek, bogy It kóborczigányn ak ál'tanÍ 11em

tonos11ak kell lenn i .

czigány,

aki

mjtuk. És igy lassanként kialakult az a vélemény, h ogy

sátorban piszokban tanyáz, döghussal táplálkozik,

aki­

m egfelelő eredm ényt

lebet, mert sem törvény, sem más i n tézkedés nem

fog

l\Jert a m o s t is nomád

életet

folytató

e z a kérdés megold h atlan, mert a czigányfajt tel epiteni

nek családi

é s polgárositani nem lehet.

törvényt nem ismer, aki testileg minden

Hisiphusi

munkának

látszik

tehát sokak előtt e fel­

gal szemben

ál lat i as ,

edzett,

vallása

fáradhatlan

sok és

esetben

nincs,

viszontagság­

kitartó

kalandor,

lelkileg néha bátor, támadó, erőszakos és vérengző mar.

adat nagysága.

E czikknek éppen az a czélja, hogy reámutasson arra,

h ogy a történet tanulságain és a mult megfigyelt tapasz-

ee

élete

talócznak, máskor gyáva, meghunyászkodó rabszolgának bizony ul, aki

általában

könnyelmü,

léha,

többi h a � gBzereket általános �n . ·· t harmonl-ka't' ta'roo-ato Hegedu ' t' éselIsmert legjobb gyártm. Bzálllt. I!!t a

,

MAG'VARORSZÁG

"- STOWASSER J

....ö.......

•

LEGNAGYOBB

HANGSZERGYÁRA

cs. és kir. ud"Ql'i és hndsereg szállit�. lL Rákóczi Tál'oglt6 feltalá16ja, Budapost, II., Lánczhid, utcza 5. - Gyám : Ontöbáz utcza 3. - Régi hangszerek javi­ tásA., vétele és becserélés. - Árjegyzék m i n elen h(mgszer , ö! külön küldetik.

dologtalan,

1 94

CSENDŐRSÉGI

hazug, furfangos, megbizhatlan, dőzsölő kéj encz is egy­ uttal, de aki amellett, hogy még mindig az ösztönök világában tévelyeg, mégis ügyes, találékony és rugal­ mas elméjü is, aki ravaszságával és 'fent körülirt tu- lajdonságánál fogva hihetetlen módokon igyekezni fog kifárasztani a hatóságokat és kibnjni akarni a rend­ szeres és módszeres uj kezelés alul. Ennek pedig nem szabad és nem is fog megtörténni. Nem fog megtörténni azért, mert amig egyrészt bizom a magyar elsőfoku rendőrhatóságohban és a magyar királyi csendőrségben, másrészt - mint erre már rá­ mutattam - a belügyminiszter ur a czigányok kárho­ zatos közéleti szereplése, i lletve ezen szereplés lehetet­ lenné tétele s a megzavart társadalmi rend és nyuga­ lom helyreállitásának biztositására olyan irányelveket állapitott meg, amelyek a kóbor czigányok lassu át­ alakulásának alapját megvetik és lehetővé fogják tenni, hogy aránylag rövid időn belül Magyarország nemcsak a harczi vitézségben, hanem ebben a kulturmunkában i s az európai államok között vezetni fog. A czigányügy történetéből kitetszik, hogy a czigányok azért terj edtek el, illetőleg azért vonulhattak át szinte feltartóztatás nélkül egész Európán, mert olyan korban jöttek, mikor az államok még csak a kezdetén voltak a belső szervezkedésnek. Egymásközti összeköttetésük laza volt, közös elhatározásra vagy cselekvésre mindenképen alkalmatlan. Igy aztán, mikor erélyesen kezdtek velük elbánni, az államok egymás területére kergették öket, külömböző időkben, hol itt, hol oit voltak szigol'ubbak velük es mindig volt menedékhely, ahol meghuzhatták magukat. A czigány ok ősi vándorló ösztönükön kivül egyéb okoknál fogva folytatták kalandos életmódjukat. Egy-egy vidéken vagy országrészben csak addig tartóz­ kodtak, amig azt a területet a maguk módja szerint ki nem élték, azaz amig a lakosság ki nem ismerte őket és fel nem mondta nekik a vendégszeretetet vagy épen hatósági közbenjárással le nem rázta őket a nyakáról.,Azok­ tól az intézkedésektől, amelyeket e czélra a kormányok életbeléptettek, a mai kor fia - fájdalom - minden bölcsességet kenytelen megtagadni. Az eddigi összes in­ tézkedéseken vörös fonálként huzódik végig az ötlet­ szerüség és ld lehet mutatni, hogy egyik kormány a másik kisérleteÍről rendesen mit sem tudott, sőt mindig ugyanazokat a visszatérő hihákat követték el, ami csakis ugy magyarázható, hogy a tett kisérI etek a nagy idő­ közökben rendesen feledésbe mentek, A külföldi kisér­ letekről viszont megállapitható, hogy ezek hire vagy be sem hatolt az országba, vagy itt nem tartották ér­ demesnek azol,at ii,gyelembe venni. Igy aztán minden kormányférfi előlről kezdte a dolgot és igy alakult ki az a vélemény, hogy e kérdés megoldhatlan, a czigány­ fajt nem lehet telepiteni. Azt llem vették eközben észre, hogy ezt az állitást az éld maga l épten-nyomon megczáfolja, mert hiszen p

Ha fáj a feje

1916

junüls

10.

a település folyamata évről-évre tart. A kormányoknak tehát legfelj ebb az a feladat jut, hogy ezt siettessék. A czigánytelepités tehát nem az a megoldhatlan sisifusi feladat többé, aminőnek a mult balsikerei után min­ denki tartotta. A mult századokban a polgárositási kisérletek azért jártak annyi balsikerrel, mert abban az időben még a legj obban művelt és szen'ezett államok sem rendelkez­ tek azokkal az intézményekkel, melyek egy ilyen czivi­ lizatorius akczió megvalósitásához szükségesek. Az akkori kormányoknak, ha voltak eszméik, de nem voltak esz­ közeik, amelyekkel azokat megvalósithassák. Akkor nem volt vasut és nem volt telefon, táviró, nem volt egy­ séges közigazgatás, szervezett polgári végrehajtó intéz­ mény, nem volt kifejlett közoktatásügy és annak ezrekre menő tanitóserege, nem voltak gyermekmenedékhelyek tizezrekre menő befogadóképességgel, nem volt gyáripar, nem volt iparoktatási szervezet és az államok gazdasági helyzete sem engedte meg a szükségessé váló költeke­ zést. A mai állam a régi hez képest, össze sem hason­ lítható készültséggel mehet bele a küzdelembe és a he­ lyes legfőbb irányitás mellett játszva fogja legyőzni a felmerülő akadályokat. Sajátságos jelenségnek látszik, de ugy van, hogy a czigányügy éppen azokban a külföldi államokban van a lehetőség szerint megoldva, amelyekről a kérdéssel nem foglalkozók a legkevésbé feltételezték volna. Ezek az államok Hpanyolország, Oroszország és Szerbia. Spanyolországbau 1 783-ban III. Károly, miután rá­ jött, hogy száznál több drákói szigoruságu királyi ren­ delettel sem lehetett semmire sem menni, legfeljebb, hogy a czigányokból a társadalom legveszedelmesebb ellenségei lettek, a felvilágosodottságáról hiressé vált reformer, Aranda miniszterével 44 czikkből álló törvényt készittetett, mely a czigányok életviszonyait emberséges módon rendezte. E törvény kimondj a többek közt, hogy minden pálya megnyilik ama czigányok előtt, kik meg­ települnek és a kóborlással, nyelviik használatával és ruhaviseletükkel felhagynak. Az ilyenek unokái nemes­ séget is kaphatnak. E rendeletnek igen jó eredménye lett, mert az ottani czigányok a spanyol köznép szo­ kásait felvették, nemkülönben nyelvüket és ruházatukat . Spanyolországban a telepités sikerültnek mondható. Oroszországban ll. Katalin a roppant terjedelmü ko­ ronabirtokokon telepitette le őket és ma már maj dnem mind önálló lakóhelylyel birnak és a vándorlással tel­ j esen felhagytak. Oroszországban, ami mindenesett'e meg­ lepő, a czigányok ellen sohasem bocsátottak ki .tiltó rendeleteket, ott mindenkor emberségesen bántak velük. A pétervári kormányzóság kivételével az egész ország nyitva állott előttük, hol abban az időben a vadászat és halaszat teljesen' szabad volt. A városok közelében külön telepeik vannak, ahol lókereskedéssel, kovács­ munkával és állatkuruzslással foglalkoznak A kóborlási

�:Bz�l�jV:: !:�:U:f Z

LAPOK

em

Beretvás-pastillát

mely 10 percz alatt a legmakac sabb migraint �s fejfájást elmulasztja.

�

- Ára

li 1.20.

- Kapható minden

gyógytárban.

Késziti Beretvás TUID.ás gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingy. postai szállitás.

p 9 1 6 jnnins 10.

CSENDŐRS�GI LAPOK

\lbJ\ullll ké,)ek.

"Jl,IQ<ar

e

IPI' k .\Iessió el;'tl.

1 95

,.

196

vágy bennük is megvoU, 1 809-ben a kormány ettől szigoruan eltiltotta őket és az 1 839-iki rendelet meg­ telepedésükre 1841 j anuár elsej ét tüzte ki utolsó határ­ idŐül. Ma már Oroszországban nincsen vándorczigány, valamennyinek van állandó lakása. Oroszország ama államok közé tartozik, ahol a czigányok polgárositása úgyszólván teljes sikerrel j árt. Szerbiában Milos szerb fejedelem kezdett először a megtelepitésükkel foglalkozni, elismerésül azokért a szol­ gálatokért, amelyet a szerb szabadságharczban tettek, amikor is a szerbekkel együtt vitézül harczoltak a tö­ rökök ellen. A fejedelem a háboru után Pozsarevácz mellett egy czigánytelepet létesitett. Ami az embereket a szerb v:1rosokban meglepte, az, hogy ott oly czigány házaló kat látott, férfit és nőt vegyesen, akik épen ugy, mint nálunk a bosnyákok, apró házi ipari tárgyakat árulnak. 1\1ás házalók vasszerszámokat és házi eszközöket árulnak, igen jó s kemény furót, reszelőt, fejszét, némelyek ácsbárdot is tudnak l,észiteni és maguk árulják Még meglepőbb, amit a szerb falvakban lehetett tapasztalni. Szerbiában alig van falu, abol a kovácsmesterséget ne a czigányok látnák el. Ha az ember az okát kérdezi, megtudja, hogy a szerb ember érthetlen előitéletből a kovácsmesterséget hozzá nem méltó munkának tartja és nem igen adja rá magát. A kovácsmesterség igy Szerbiában kizárólag a czigányok szabad almává lett és kimondhatni mindjárt eleve, hogy a szerbiai czigányok tömeges megtelepedése annak az előnyösebb társadalmi helyzetnek köszönhető, amit a kovácsmesterség révén el tudtak érni. Nagyra is vannak e mesterségükkel, mely nekik nemcsak polgarj ogot, de becsületet is szerez pol­ gártársaik szemében. A szerb földmüves a kovácsra szinte naponként rá,szorul és ha pénze nincs, hitelbe kénytelen dolgoztatni nála és igy a czigánykovácscsal jó viszonyban igyekszik állani. Ezek a körülmények a czigányt régen kiemelték abból a félig türt és alapjában megvetett állapotból, melyben nálunk a falusi czigány él. A szerbiai czigánykovács ot a munka teljesen eman_ cipálta, számottevő tagj a a falunak és a korcsmában nem szégyel sort ülni vele a módos parasztgazda. Szerbiában a czigányok még a következő tárgyakat ké­ szitil, : u. m. üstöket, kolompokat és öntött rézből val ó csengőket, értenek továbbá a rézed.ények ónozásához is. Készitenek továbbá vesszőből és fahéj ból kosarakat, kákából és m ás haj lékony anyagokból csinos disztárgyakat, amelyeket maguk adnak el. Á llati belekből hurt sodornak, ebből rostahálót készitenek, a famunkások dézsát, teknőt, apró ládikákat és skatulyákat készitenek Mint zsibárusokkal is találkozni velük és fogla lkozn:1k toIl- és pehelygyüjtéssel is és a szerb falvakban a batyu­ val házaló czigány épen olyan ismert alak, mint nálunk a toUas zsidó. Lókupecz czigány és kereskedő ma is fölös számmal van köztük. A p�lgárosodás szempontjá-

I

I

� ,

Szántó

............ .

. ..

1 9 1 6 junius 10.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

Lajos gépföraktára Szegeden

Z.ótér-.ú.... Váro••'.a meUett. (RákóOD

����:

� ��... :!. ..�k�::: .�

Csendőrségi fegyvergyári kerékpárok. . k; Vi " tQ . . .

� ,; ;

ból a szerbiai czigányság állapota nagyon tanulságos. Elsősorban Szerbiában a czigányt nem tartják szárma­ zásánál fogva dologkerülőnek és tolvajnak és nem fél­ nek tőlük úgy, mint - nálunk. Ennek a népfajra nézve az az örvendetes hatása van, hogy neki megfelelő mun­ kához juthat és e munkájánál valamint tehetségénél fogva nyitva áll az ut előtte az emelkedéshez, amit hazai czigányainkra nézve nem lehet mondani. Nálunk az előitélet oly nagy, hogy a czigányt cselédnek meg nem fogadják és még napszámosnak is csak végszük­ ség esetében szokták felfogadni. Ipari pálya pedig épen nem nyilik meg előttük, nincs rá eset, hogy magyar kisiparos czigányfiut fogadna fel inasnak. Szerbiában ellenben a czigányoknak magasabb társadalmi rétegekbe való felemelkedése a legjobb folyamatban van. Sabác­ ban például találni czigány boltost, kávést, mészárost ; bérkocsis is van köztük. Nizsben számos czigányhor­ dárt lát.ni az utczákon és nincs panasz a megbizható­ ságuk ellen. Kétségtelenül megállapitható, hogy mind e három államban a czigányok települése, polgárosulása akkor fárt sikerrel, amidőn az nem tisztán erőszakos uton eszközöltetett. Szemben állanak ezzel a nagy kulturállamok : Franczia­ ország, Angolország és Németország. Francziaországban H í6 1 -ben az orleansi parlament tüz­ zel-vassal való kiirtásukat rendelte el. XIII. és XIV. Lajos alatt e rendeleteket valóban végre is hajtották, ugy hogy a czigányok száma erősen leapadt, de mégis ma­ radt fenn egy csekély töredék belőlük. A rendek min­ dent elkövettek, hogy szabaduljanak ettől a veszedel­ mes emberfajtól, de még 1 7 1 O-ben is arról panaszkodik egy hivatalos jelentés, hogy a királyságot elözönlötték. A XIX. század elej én végre gyökeresen végzett veli.i.k a franczia kormány. 1 802 deczember G-án éjjel összefog­ dosták a czigány okat, hajóra ültették és az afrikai par­ tokra kitették. Ma aztán persze Francziaországban kevés a czigány. De van. S minthogy Francziaors7.ág mit sem tett a czigányok sorsának javitására, az oUlevők a fiz�kai és erkölcsi sülyedés megrenditő képét mutatják. De hogy a czigánykérdés Francziaorsllágban meg­ oldva a mai napig alig lehet, azt mutatja az a körül­ mény is, hogy 1 9 1 2-ben fogadtatott el a a vándorfog­ lalkozások gyakorlásáról és a kóborlók forgalmának megrendszabályozásáról ll szóló törvényj avaslat, melynek végrehajtása 1 9 1 3-ra tüzetett ki. A bekövetkezett hábo­ rús helyzet miatt az eredményre vonatkozó további adataink nincsenek. Angolországban 1 53 1 -ben szigoru rendelet jelent meg ellenük. Skótországhól 1 679-ben kiutasitották őket. Az eljárás az volt, hogy az elfogott czigányt fli.lénél fogva fához szegezték és őrt állitottak mellé, a ki mutogatta a népnek. A visszatérőt pedig felakasztották. VIII. Hen�

-

••o'borral ....beD.)

Csendőrségi diszval'l'Ógépek. - Vllágh"U tUnélkUII

�

...... ......

ath6fo-

,�!;'.'.�'.,,!.k '!����':!.��:'::.:�'�:.���k���.:.'�a '.:�·.�u.,

•.m."

... . L

I

1916

junius

.)

1 0.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

•

Albl\llh.t képek.,

-

Alu.ió litkl-Jk'

•

Drin (01y6D ,·erl billJ.1.

197

CSENDŐRSÉGI LAPOK

1\)8

rik drákói szigonal törvényt hozott a csavargókra, akik közül állitólag 1 8.000-et akasztatott fel és ezek közt igen sok czígányt. Leányai :Mária és Erzsébet alatt az üldözés nem enyhült. Erzsébet idejében egy kormány­ rendelet kimondta, hogy minden egyptusit, akit egy l1ónap mulva az országban találnak, minden itélet nél­ kül halállal kell büntetni, sőt a czigányokra nézve fel­ függesztette a templomi menedékhelyeket is, tehát ott is szabad ,'olt őkot letartóztatni. Csak a XVIII. század­ ban kezdtek velük emberségesen bánni. II. György há,l'om oBztá,lyba sorozta őket : a rossz magaviseletiiek büntetése egy hónapi fogság, a kóborlóké hat hónap és mogkorbá,csolá,s, a javithatlanokat két évre deportál­ ják Mindezelmek az intézkedéseknek azonban nem volt ml'g a kivánt eredményü hatásuk. Csak akkor kezdett Angliában javulni a helyzet, a midőn a XIX. században londoni és bristol i társas egyesületek a czigányok meg­ telepitését tüzték ki maguk elé feladatul. Mint minden magánvállalkozás azonban, teljes eredményt nem érhe­ tett el, úgy hogy Angolországban a czigányügy a mai napig sincs egészen megoldva, amit az a körülmény is bizonyit, hogy Angolországban 1 008-ban nyujtottak bo tÖ l'vényjavaslatot a vándorlakások szabályozásáról, ami alatt a czigánysátrak értendők. Németországban is a leghihetetlenebb módon jártak o l ellenük. 1498-ban F roiburgban tartott országgyülésen elhatározták, hogy a czigányokat egy év alatt a német nemzet országaiból ki kell kergetni, ha pedig azután is mutatni mernék magukat, legszigol'ubban büntettesse­ nek. De ennek nem l ett megfelelő eredménye, amiért is ujabb és ujabb rendeletek ldbocsátására volt szükség. A különböző német államok az egymásután következő évszázadokban a legkeményebb rendeleteket 'ldják ki a czigányok ellen, melyek befogadásukat, otttartózko­ dásukat vagy pedig még csak átutazásukat is szigoruan tilalmazzák és a büntetések mindig a legkegyetlenebbek. Akik a rendeletekkel daczolnak, elvesztik minden va­ gyonukat, a férfiakat agyonlövik, az asszonyokat meg­ vesszőzik, később még a visszatérő asszonyokra is halál­ büntetés vár. I. Frigyes porosz király rendeletei szerint, ahol meglátják őket, meg kell huzni a vészharangot. A határon mindenfelé akasztófákat kell felállitani ezzel a felirással : « Erre akasztják a czigányokat és más tolvajnépséget, férfit, asszonyt I> . Azokat, akik már ki voltak utasítva és mégis visszatértek, de megjavulni nem akarnak, amennyiben 1 6 évesek elmultak, fel is kell akasztani. I. Vilmos porosz király 1 7 25-ben paran­ csot ad, hogy azokat a czigányokat, akik a porosz királyi állam területére lépnek és 1 8 évesek elmultak, nemi különbség nélkül fel kell akasztani. Württembergben Szászországban, Thüringiában, Heuss herczegségben, Po­ merániában és Westfáliában is többé-kevésbé hasonló módon jártak el velük. A különböző német államok-

I I

legujabb árjegyzékét át nem olvasta, melyet

10.

ban kiadott üldöző rendeletek hatástalanságán felhábo · rodott kormányok végre a legképtelenebb é s barbár ke­ gyetlenségükben megszégyenitő intézkedéseket tették. Néhol a szó teljes értelmében ráuszitották a csőcselé­ ket a czigányokra és ugy mészároltál< 10 őket, mint a barmokat. Hogy hová fajult el a czigányok kegyetlen üldözése és milyen emberek vettek benno részt., elTe jellemző adatot közöl Rlldiger, aki elbeszél i , hogy a XVIII. század elején egy rajnamelléki német fojedelem vadászata végén a teritékre került vadak mellé odafek­ tettek egy agyonlőtt czigány[t!�Ezonyt is, a szoptatós gyermekével együtt. E szigorn rendeletek és eljárás daczára, melynek igen-igen sok ártatlan is áldozatul esett, mindig voltak Németországban czigányok és van­ nak ma is. E7.t élénken bizonyitja az, hogy a német birodalmi gyülésen J 0 1 :2. évben Delbrück államtitkár közölte, hogy a kormányok intézkedéseket szándékoz­ nak tenni « a czigányok , és általában a nomád hordák ellen i> . � : Hazánkban a czigá,nyok 1 4 1 3-ben jelentkeznek. Zsig­ mond király, ki egyszersmind római császál' is volt, 1 423-ban szabadalom-levelet adott nekik. Az ezután l<ö­ vetkező legrégibb okirat. Mátyás királytól való. E sza­ badalomlevél a Szebenszékben tartózkodó czigányoknak szól, kik Nagyszeben város védelmére bizonyos munk[\,­ kat tartoznak teljesiteni és adómentességet élveztek. Mátyás király tehát megparancsolja az erdélyi vajdá k ­ nak és alvajdáknak, hogy a czigányokat eddigi szabad­ ságaikban és szokásaikban meg ne há,boritsák. A czigá­ nyok lassu bevándorlására és itteni fogadtatására 'vilá­ got vet János Zsigmond királynak, mint Erdély fejedel­ mének egy oklevele, melylyel az Apafiaknak az épen akkor Moldvából Erdélybe menekülő fáraók vagyis czigá­ nyok közül, kik addig, mig szabadok voltak s jobbágyul senkihez be nem állottak, 25 sátoralja czigányt adomá­ nyozott. II. Rákóczi Ferencz a czigányok érdekéken kü­ lön rendőrbiróságot állit fel. A legrégibb czigánytelepü­ lés a mai Aradmegyébe kebelezett Zarándmegyében volt Simánd községben. A XVIII. század II. évtizedében a törökök végleges kiüzése és a II. Rákóczi Ferencz sza­ badságharczának bukása után a bécsi kormány a törö­ köktől visszafoglalt és teljesen néptelenné vált hódolt­ sági részek laktelepitésével és szervezésével kezdett fog­ lalkozni. Ekkor vetett szemet először a czigányokra, kik Erdélyből a Bánságra önmaguktöl kezdtek beszállin­ gózni és ott főképen aranymosással foglalkoztak. Szá­ mos adatot találni e korból, melyek az ottani czigányo k életviszonyait megvilágitják. A legrégibb adat 1 7 1 8-ból való. Ez év deczemberében az administmtio elrendeli az összes kerületi hivataloknak, hogy a czigányokat össze kell irni és tőlük fejenkint 5 forint harácsot kell beszedni. Nem a megtelepitésükre vagy sorsuk javitá­ sára gondolnak tehát, hanem azért irják össze őket,

REM ÉNYl MIHÁLY

Ne vegyen hangszert, mig

1 9 1 6 junius

ingyen és bérmentve

há�ag�:;8��k�:ri::t,adémi� ae

küld Budapestről, Király·utcza 58.

SrE)

Hegedl1k, fa- és rézfuv óhangszerek, czimbalmok. - Zenekarok teljes felszerelése; - Csendőrök kft· lönös, figyelmes és olcsóbb .k iszolgálásban részesülnek. - Régi hangszerek becserélése és javitása.

............

::aa::r::s;;:=:..__

Minden hangs1terről árjegy1ték kiUön-küZön ké/rendő. ;

............

I

1916

juniua 1 0. '".

".

(

1);

OSENDŐRSÉGI LAPOK l UU

CSENDŐRSÉGI

200

hogy az akkori viszonyokhoz képest j ó nagy adót vet­ hessenek ní.j uk. És jeÜemző a kormányzóságra, hogy amig a világ minden tájáról nagy áldozatokkal, állami segit­ séggel és termószetesen hosszu ideig tartó adómentes­ séggel toborozták a bcvándorlókat a Bánság benépesi­ tésére, addig a czigányokról egy félszázadon át soha sincsen más gondoskodás, csak az, hogy adój.ukat men­ tül szigol'ubban kell behajtani és mentül magasabbra emelni. Szegeden is voltak már telepitett czigányok a XVIII. század elején. Az ország északi részében Tren­ csénmegye 1 7 1 !:J-ben foglalkozott először a czigányügy rendezésével. Trencsénmegye példáj át követték Pozsony-, Bars- és Zemplénmegyék. 1 76 1 . évi november 1 3-án j elent meg Mária Terézia hiressé vált első rendelete a czigány ok megtelepiiéséröl. A czigányügy országos rendezésére az volt az elsö kisér­ l et Magyarországon. Tartalma az, hogy a czigányokat le kell telcpiteni, a földesurak adjanak nekik házhelyet ós földet, fogadják j obbágyuknak, a parasztok pedig támogassák őket, hogy kedvük jőjjőn a munkára. Ne nevezzék őket czigányoknak, ami megbélyegző elneve­ zés, hanem uj magyaroknak. Lóval ne kereskedjenek és lakóhelyükröl eltávozniok ne legyen szabad. A kö­ vetkező rendelet 1 767 novémber 27-én j elent meg és ebben Mária Terézia már a gyermekek elszedését pa­ rancsolja meg. A földmives nevelőszülők egy leány tar­ tásáért 1 2 forintot kaptak egy évre, artlig a leány 1 2 éves lett, azután 1 4 éves koráig 1 4 forintot. A fiuk ért 1 2 éves korukig szintén 1 2 forintot fizetett a kincstár, ezenkiviil az első felruházás költségeit is viselte. A czigányok egymással házasságra nem léphetnek, ha pedig egy nem czigány férfi czigányleányt akarna elvenni, ennek írott bizonyitványnyal kell igazolnia, hogy ne­ mesi vagy polgári vagy paraszt házban szorgalmasan szolgált, a katholikus vallás alaptételeit ismeri és ez esetben a czigánymenyasszony a kincstádól 50 forintot kap hozományul. A - fiukat, kik 1 6 évesek elmultak és hadi szolgálatra alkalmasak, be kell sorozni, a gyön­ gébbeket mesterségre kell tanitani. 1 7 7 3-ban uj rende­ let a gyermekek erőszakos elszedését uj ólag szigoruan meghagyta és pedig ugy kellett ezt végrehajtani, hogy a gyermekek szüleiktől és más czigányoktól teljesen el­ különittessenek. Ehhez képest több helyen éjnek idején meglepték a czigányokat és minden öt éven felüli gyer­ meket kocsira tettek és elvittek. Mindez szivettépő jele­ netek közt ment végbe. De az eredmény nem felelt meg a nagy várakozásnak és pedig azért, mert a rendelet csak Magyarországra szólott és hatálya nem terjedt ki a szomszéd tartományokra, sőt Erdélyre sem. De ma­ gában a szorosan vett Magyarországban is sok mulasz­ tást követtek el a megyék, melyek a gyermekek elkob­ zását nem akarták végrehajtani. Ennek pedig az volt a

LAPOK

1916

junius 1 0.

magyarázata, hogy a czigányokat az olcsó munkájukért a legtöbb földbirtokos pártfogásába vette. Ha a czigá­ nyok nagy alkalmatlanságára voltak is a köznek, de egyesek sok hasznukat vették és ezek a megyével szem­ ben mindig megtudták őket-védeni. Egy félszázad mulva az erdélyi országgyi:ilés kiküldött bizottsága leplezetlen Ő'szinteséggel feltárta ezeket a visszaéléseket és ellenük törvényhozási intézkedéseket tartott szükségeseknek. Ezek a baj ok Mária 'I'erézia idejében nagy mértékben fenn­ álltak és hátráltatták a telepitési terv megvalósitását. II. József 1 783-ban összes országaiban érvényes általá­ nos hatályu rendeletet bocsátott ki, moly a czigányok végleges megtelepitését lett volna hivatva végrehajtani. E főszabályzatnak nevezett rendelet nevezetesebb pontjai­ ban foglaltattak, hogy : a czigány gyermekeket, mikor négy évesek elmultak, legalább is minden második esz­ tendőben el kell vinni a szülőktől, a szomszédos köz­ ségekben szétosztani, ahol is a papoknak különös gon­ dot kell viselni arra, hogy ezek az iskolában rendes tanulásban részesüljenek, hogy aki czigányul beszél 24 botot kap és hogy a czigányok nem házasodhatnak össze. Az egykoruak II. Józsefnek sok pontból álló ren­ deletét nagyon emberségesnek találták és igen sokat vártak tőle. De nagy sikere ennek sem volt. Ennek okát abban kell keresni, hogy sok pontja egyenesen végre­ hajthatatlan. A gyerm'ekek elszedése, az összeházasodás, a czigány nyelv használatának tilalmazása, mindezek szinte lehetetlenséggel határos parancsok voltak. A czi ­ gányok általában nagyon makacsul ellene szegültek a végrehajtásolmak. Iliába épitettek nekik házakat, ők sátort ütöttek az udvaron és abban laktak. A gyerme­ kek elszedése szörny ü jel m i etek közt ment végbe, a szü­ lők a hajukat tépték és kétségbeesetten a földre dobták magukat, a parasztok között kiosztott gyermekek meg­ szöktek és addig bujdostak, amig haza találtak a szü­ Jeikhez. Azzal sem mentek sokra, hogy a lovaikat el­ szec1ték. Rövid idő mulva más loval\at keritettek ma­ guknak, természetesen meg nem engedett módon. A mai államnak ettől a kudarcztól nem kell tartani, mert van vasutja, mely a közeli szomszédság helyett az ország tulsó szélére szállithatj a az elszedett gyerme­ ket és van gyermekmenedékhelye, mely azokat megbiz­ ható embereknél helyezi el és ezeknek nemcsak j ól gond­ jukat tudja viselni, de ami a legfőbb, mint élő szerve­ zet nem jön abba a kisértésbe, hogy egy napon ráunj on a czigánygyermekek gondozására és azokat szélnek bo­ csássa, mint 1 783-ban történt. Erdélyben a II. József 1 783-iki rendeletét szintén csak részben tudták végrehajtani, bár ott erélyesebben fog­ tak hozzá, mint az anyaországban. Ott az 1 7 9 1 -iki 01'­ szággyülés külön bizottságot küldött ki, mely a czigány­ ügygyel igen behatóan foglalkozott. Munkálatát 1 794-ben

Czimbalmot, hegedüt, tárogatót, harmóDiumot és az összes fUló- és ütő-haDgszereket ugyszintén azok alkatrészeit és húrokat általánosan elismerve legjobban szállit Magyarország legelső, legnagyobb • • e r g yára é s l en nibb hannsz ,., ré .. . ,., . '

!rjegyzék

! .

.

!

minden

hangszerröl

bérmentve küldetik.

SCH UNDA V. JÓZSEF

cs. és � ir: udv. ha�gszers.!' álliló_ az orsz_ lI}_ k!r. Z!l"Caka de mm, �a !a�mt az ossze� budapesh szmhazak hangszerszalhtojU. a pedál-CZImbalom és rekonstruált Alapillatott 1847-ben_ tárogató egyedüli feltalálója.

Bu dapest, IV . ker., Magyar-utc za 16. - 18.-26. szám.

I

�r I,.

I

-

--..��.!���------�

•

1916

CSENDŐRSÉGI LAPOK

junius 1 0.

201

adta be a következő czim alatt : (( Opinio de Domicilia­ tione et regulation e Zingarorum " .-+< Ez a munkálat az 1 8 10-iki országgyülésen felvétetett, minek következ­ ménye lett az 1 8 1 0. évi 40. erdélyi törvényczikk. E tör­ vény szentesitésA azonban sokáig késett és végre 1 837· ben az a válasz érkezett reá, hogy a czigányok letelepité­ sének ügye a végrehajtó hatalom ügyköré'Je tartozik. Igy azután sem politikai, sem törvényhozási uton nem történt semmi sem, bárha ugy a kormány, mint a ren­ dek szükségesnek tartották a végleges rendezést. Ezen anomáliának egyik általános oka a szemközt álló ma­ gánérdekeknek titkos erejében rejlett. A bizottmány véleménye szerint a tett rendeletek, bármily czélszerüek lettek volna is, eredményre nem vezethetnek, mert a magánérdekeket csak törvényes felhatalmazással kisza­ bott kemény büntetésekkel lehetett volna elérni, ily büntető törvények kiszabására pedig, főleg, midőn ne­ mes birtokosok és tisztviselők fékezéséről van szó, ná­ lunk a végrehajtó hatalom felhatalmazva nincs, vala­ mint alkotmányos országban általában nem is lehet. A szabadságharcz leverése után következett absolut kormány más akadályok leküzdésével lévén elfoglalva, a czigányügyet pihenni hagyta. Az alkotmány helyre­ állitása után többször volt ugy!1n szó a kóbor czigányok megtelepitéséről, de intézkedések nem történtek Társa­ dalmi uton József főherczeg - mint ez köztudomásu czigánytelepitési kísérleteket tett, amelyekre sok pénzt áldozott anélkül, hogy valódi eredményeket érhetett volna el. Fehérmegyében alcsuti birtokán, nemkülönben a ldsjenői, bánkuti, hatvani és göböljárási pusztákon számos czigánycsaládot megtelepitett és földmüvelésre akarta őket szoktatni. A siker főképen � zért maradt el , mert törvényes és egységes eljárás hiányában a megyei hatóságok nem támogltthatták eléggé · a főhel'czeg törek­ véseit. A czigányügy történetének,-+<+< tüzetesebb előadását azért tartottam szül\ségesnek, hogy dedl1ktive megálla­ pitható legyen, miszerint csalös erőszakos rendszabá­ lyokkal a czigánykérdést a multban megoldani sehol sem lehetett. (Vége köv.)

mellyel szemben a japánok és a khinaiak, mint a sárga faj tagjai összetartanak. A czikk a többi közt ezt mondj a : Sanghájban az angol parkon 1 904 május elején a következő figyelmeztető sorokat láttam kifüggesztve : (( Ja­ pánoknak és khinaiaknak nem szabad padra leülniök. II A távoli Keleten az angol ember személyesen csak ke­ veset érintkezett a sárga fajjaJ. A ki nyilvános társaság­ ban japán vagy khinai nővel mert mutatkozni, vagy a ki ilyen nőt feleségül vett, azt az angolok erkölcsileg megromlott embernek tekintették. Ilyen fölfogásban ne­ velték föl a távoli Keleten a fehér fajt és az európai gyarmatokban levő kulturembere k malkodó fajnak tekin­ tették magukat. Az orosz-japán háború idején és különösen az angol· japán szövetség megkötése után valamivel olcsóbban adta már a fehér faj. Sem az angolok, sem más európai em­ ber nem tudta addig elgondolni, hogy szövetség lehet­ séges egy kulturállam közt, mint a milyen Anglia és Japánország közt. Ebben a szövetségben minden keletf ázsiai ember erkölcsi arczulütést látott, a melyet Angol­ ország nemcsak magának, hanem az egész febér faj nak adott. ·Ez volt az alapoka annak, hogy a távoli Kele­ ten és a gyarmatokon megtört a fehér faj hatalma. Később meg kellett élnünk, hogy Angolország latba­ vetette szavát az emópai háború mellett és Szerbiával, Oros'?Jországgal, Francziaországgal és Japánországgal szö­ vetkezve részt is vett ebben a háborúban. Mi késztette Angolországot arra, hogy beleavatkozzék a háborúba ? Mint olyan kereskedőnek, aki huszonöt év óta élénk üzleti összeköttetésben voltam angol gyirosokkal és hajóstársasá­ gokkal, az a szilárd meggyőződésem , hogy az angol ex­ p ortőr és gyáros mindig meg volt elégedve a német keres­ kedővel, a német kereskedők Angolország legjobb és legnagyobb vásárlói közé tartoztak és nagyrabecsülték, mert mindig pontosan fizettek. Másrészről gyakorlati tapasztalataim alapján állíthatom, hogy az angol nagy­ exportőrök és gyárosok Németország legnagyobb és l.!lg­ jobb vásárlói közé tartoztak és hogy az volt a hirük, hogy mindenben pontosan teljesítik kötelességüket. En­ nek következtében az a véleményem, hogy sem az an­ gol gyáros, sem a nagyexportőr nem kivánta a háborút Németországgal. Ellenben az angol hajóstársaságok vol­ tak azok, a melyek minden körülmény között háborút akartak, hogy ezzel megsemmisíthessék a német keres­ kedelmi flottát. Mert az angol hajóstársaságok czélja az, hogy monopolizálják a gyártmányok és nyers­ anyagok szállítását és az Angolország által való ám­ csere közvetítését. , , Angol ország úgy számított, ha Oro3z ország. Franczia AL TALAN O S I SMER E T E K. ország, Németország, Magyarország és Ausztria háborúba vdnul, Angolország biztosítja magának Japánország és Az angolok és j apánok. Belgium támogatását és kötelessége csak az lesz, hogy néhány százezer embert a csatornán át a kontinensre Egy svéd ujság «Veszedelem a távoli keleten» czim­ szállítson. Angolország elejétől fogva számított arra, mel czikksorozatot közölt. A czikksorozat rámutat arra hogy mindezeket a hatalmakat évtizedekre meg fogja a nagy változásra, a melyet a háború teremtett meg gyöngíteni az európai vérfürdő és ezzel Angolország a távoli Keleten. Angolország és Oroszország magatar· hatalma nagyobb lesz, mint a minő bármikor volt. tása és eljárása csak veszedelmet zudít a fehér fajra, Q Körülbelül husz hónapi háború után azonban egé­ szen másként alakult a helyzet, mint a hogy az ango­ lok kezdetben elképzelték. Az angolok legelső sorban * • Vélemóny a czigányok Ietelepitésél'öl és megrendszabá­ Japánország tekintetében számították el magukat. An­ l yozásáról. golország azt hitte, hogy a Japánországgal /való szö** Déry : A czigányok Európában.

Csúz, Rheuma, Köszvénv

amely

sok

ezer

hálairat

és

orvosi

vélemény

szerint

biztos

h atásu

esetén próbálja meg

a

világhirü

erősitett CAPCINE (Papri ka) kenőesőt háziszer.

-

Eredeti

tégely

ára 2

korona.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

202

vetségi szerződések és kötelezettségek arra fogják in­ dítani ezt az országot, hogy Európába az antant-hatal­ mak segítségére nagyobb hadsereget küldjön és. hogy Japánország a háborúba való bevonása következtében hosszabb időre szintén meg fog gyöngülni. Ez a szá­ mítás azonban teljesen balul ütött ki. Japánország Angolországnak nagyon engedelmes és figyelmes tanít­ ványa, de sőt azt mondhatjuk, hogy a tanítvány mesteré­ nek a fejére nőtt. Japánország hidegen és kitérően arra az álláspontrll helyezkedik, hogy az ő érdekei nem Európában vannak, hanem erejét arfa kell fölhasz­ nálnia, hogy saját helyzetét a távoli Keleten erősítse meg. Japánország csak annyi részt vett a háborúban, a mennyi szükséges volt ahhoz, hogy saját hasznára tanulmányozhassa a szárazföldi és tengeri háborút. Ellenben fölhasználta Japánország az európai kavaro­ dást arra, hogy megkezdje Rhina eljapánosítását. Japán· ország rengeteg mennyiségü mindenféle árut szállított Ofoszországba és ez pénzügyileg nagyon megerősítette. A háború husz hónapja alatt Japánországnak sikerült száztizenhét municziógyárat létesítenie és ezzel minden időkre függetlenítette magát Európától a municzió tekin­ tetében. A Japánországgal való szövetség tehát az első és a legnagyobb hiba volt. Angolország ezt most világosan belátja. Ezt a tévedését a jövőben minden körülmények között drágán fogja megfizetni.

KÉPEINKHEZ. Albániai

képek.

Alesszió vagyis ltZ ókori elnevezés szerinti Lissos Al bánia északi részén a Drim folyó mellett, SImtaritól délre, a Durazzó felé vezető tengerparti vonalon fek­ szik. Egyébként j elentéktelen, csak mintegy 3000 főnyi l akossal biró község, de hajdani várszerü megerősitésé­ nél fogva és mert egyik legrégibb tengeri kikötőj e Albániának, már az ókorban i s nevezetes hely voU. Nevezetességét emeli az, hogy katholikus püspöki székhely és hogy Skanderbéget, igazi nevén Rastrióta Györgyöt, aki q,z albánoknak 25 éven át hősies vezére és fejedelme volt s annak idej én a nagy Hunyadi János­ sal szövetségre is lépett a törökök ellen, 1 46S-ban Alessióban temették eL A mostani háborunkban Alessio elfoglalása is eg:yik eredménye volt a Balkánon dicsőségesen müködő had­ sel'egünk győzelmeinek. Montenegró eleste után ugyanis, amint Hkutarit elhagyták győztes csapataínk, AleEsiónál találtak először megemlitésre méltó ellentállásra, de az ellentálJ ó szerb, olasz és montenegrói keverékcsapato­ kat már az első órákban visszavonulásra és Alessió feladására kényszeritették. Magyar csapatok táboroztak eHor, mint képeink egyikén is látható, Alessió alatt s bizony a község belterületén felvett ugynevezett utczai képet feltüntető jelenet s azok a nevető arczok egye­ nesen arra mutatnak, hogy a lakosságot ez a változás kellemesen érintette.

1 9 1 6 juniuB 1 0.

HIREK.

Adományo k. A vak katonák részére Gar.abuczi Józse f őrmestertő l 1 0 k oronát ; a vöröskeres zt részére pedig Szabó Lőrincz őrmestert ől, gyüjtés czimé.n 84 koronát kaptunk. Az adományokat rendelteté si helyére juttattuk. . Jegyzések a hadikölcsönre. Oláh Imre torjási örs­ beli csendőr cz. őrmester a IV. hadikölcsö nre 1000 és Szórád Dénes járásőrmester és nej e a III. hadikölcsiinre 2000 és a IV. -re 1 000 koronát jegyeztek. Kérelem. A n agygáji örsparancs nokság kéri azon örs­ parancsno kságot, amelyek Zsífkovíts Béla, állítólag a harcztéren megsebesü lt és nyugdíjazo tt csendőrőrmester, továbbá Rovó Antal és Gyuloczán Vitályos csendőrök tartózkodási helyét ismerik, hogy azt, az általuk 1 9 1 3-ban megrende lt arczkép megküldh etése czéljából, veje kö­ zölni szivesked jenek.

,;

Szerkesztői üzenetek.

s. J. Verestorony. A7. ottani szabályok idevág6 rendelke· zéseit nem ismerjük. Sz. S. Az összes okmányokat, az esetleges iskolai bizonyit­ ványt kivéve, a szárnyparancsnokság hivatal b61 csatolja. 120. A szolgálati szabályzat alapj án. Eger 1887. 1. Továbbra is birtokában marad. 2. Igen. 3. Cs-20. jelzetü ]Jatározványok III. fejezet 1 3. "pont. C u l p a . A nyugállományba helyezés napjával megszünik. 1 886. Csupán a nyugdij kiszabásánál vehető figyelembe. Rokkan t járásőrmesteJ>. 1. Segélyre nincs igénye. 2. Nem, hiszen neje még nem özvegy. 3. Nem. 4. Ilyen rendelet nincs ; mint tévesen bemutatott éR a csendőrségnek rendelkezésre bo­ csátott ily egyének szabadságoltalása iránt, a megfelelő illtézk e­ keués folyamatba tétetett. Csendőröl{. Igen. K. 1\1 . Sándorfalva. Jelzett levele nem érkllzett h oz7.ánk. Szarvas. 1. Szabály értelmében öt é,i csen dőrségi szolgálat után. 2. Feltétel a háv,asulandók megélhetésének biztositása. 3. Kisérelje meg. 4. Hendfokozat szerint különuöző. 5. Kérheti szol gálati uton. B. J. Predeál. Kitüntetés adományozását nem lehet kérni. Háborús viszonyok Számok hi ányában a kötvény értékét nem kaphatja meg. A. B. Mint még a régi nyugdijtörvény alapj án nyugdijazott egyén, nem ténylegesitheW. Erdé l y. Megkaphat6 ; kérje irásban a szárnyparancsllokságtól. JIegyaJja. Nincsen. n J. Csákvár. Jobb ma egy biztos veréb, mint holnap egy biz onytalan túzok. Szatmárnémeti. A békásmegyeri örs szolgálati j egyben táj é koztatni fogja. Marg i t l{a. '.rörzsőrmesteri vizsgára vizf' gftzott altisztek boesáthat6k, kik legalftbb három h6napon át mint önálló Öl'S­ parancsnokok is kipr6báltattak és a kerület székhelyén tartandó tanfolyamot eredményesen hallgatták. Népföl /,elő. Három havi megfelelően teljesitett szolgálat után az 1 9 1 5 . évi 264. 781/ 1 G. számu honvéd elmi miniszteri ren­ deletre va16 hivatkozással örskihallgatáson kérheti. 562. N . T. 1. Nem tudjuk. 2. :Munka alatt áll. 3. Kérje örs· kihallgatáson. K. T. A dolgon nem változtathatunk. VHatkozók. 82. Nem vonhat6 le.

1\1. Komáromujváros. Amennyibeu a7. étkezési pótlék - mint elnevezése is mutatja - az élelmezéshez va16 hozzájárulás, ilyenre igényük nem lehet, mivel élelmezésiik költségeinek egy részét a város viseli. 555. Igen, rendfokozatuknak megfelelően. H. A. Kérje kihallgatáson.

Csodásan szép hangll, vonó val , teljesen fJl· szerelve 8 korona. Éb enfa felszereléssel 12 és 18 kor. Mester·

H EG E D U ··

müvek 20 és 40 korona. Egész fi n o m a k részletre i s . Rosszakat m Gvésziesen j avit.

Arjegyzéket az összes hangszerekrlíl Ingyen k ü l d

szab. aczélszerkezettel, r észl �tre is. Cso· , daerös, tIszta bangu régi magyar hangszer, CSOdás�:e:-��!':!,,� !t lentyüvel 1 6 kor., 6 billentyüvel 21 kor., 8 bil­ lentyüvel 25 kor. Valódi r6zsafából 70 K, 80 K és feljebb. Finomabbak részletre is kaphat6k.

CZIMBALOM

� c;;;: ;; � �� �.

1916

CSENDŐRSÉGI

junius 10.

H IVATALO S R É SZ . SZEMÉLYI ÜGYEK. Legfelsőbb elhatározás :

LAPOK

203

különleges alkalmazásban teljesitett különösen köte­ lességhű ilzolgálatának elismeréseül : Ignácz l\Iátyás csendőr ez. őrmestel'lle k, a IlL számu csendőrkerületben ; (lZ ezüst

é1'demkeresz t et

ct vitézségi él'em szalagján :

Dávid András és Székely János csendől'llek, a II. és Sziics Gyula csendőrnek, a VIIL számu csendőrkerü­ letben.

Ö császári és apostoli királyi Felsége a következő legfelsőbb parancsiratot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani : Elrendelem : Idei glenes nyugállományba helyeztettek : hogy az ujólagos dicsérő elismerésem másodszor és harmadszor IS tudtul adathassék és hogy ez az ezüst 1 9 1 6. évi junius hó l-ével : katonai érdemérem szalagján alkalmazott egy, illetőleg két ezüstpánt 'által nyerjen külsőleg kifejezést. Zsebe István, V. számu csendőrkerületbeli járásőr­ Alapitom : mester, a megejtett felülvizsgálat alapján, mint « rokkant 1 . A katonai érdeméremnek egy uj fokozatát, mely mindennemü népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan. )1 �(Különös dicsérő elismerésem )) jeIéül fog adományoz­ Választott lakhely : Körmend. (Vas m.). tatni. Bráth Dezső, IV. számu csendőrkerületbeli járásőr­ Az uj érem a j elenlegi katonai érdeméremnél vala­ mester, a megej tett felülvizsgálat alapján, mint « rokkant mivel nagyobbra, a korona körül egy babérkoszoruval mindennemü népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan)) . és aranyozva készítendő. V álasztott lakhely : Szatmár-Németi. 2. Egy Vasérdemkeresztet koronával és korona nélkül legénységi egyének részére, melynek adományozási jogát Előléptettek : a hadseregfőparancsnoknak és a délnyugati hal'czvonal parancsnokának Engedem át, mely jog általuk, utólagos őnnestel'ré : j óváhagyás mellett, a magasabb pal'ancsnokokra, had­ 1 9 1 6. évi május hó 1 5-ével : testparancsnokokig bezárólag átruházható. Kelt Bécsben, 1 9 1 6. évi április hó l -én. Szentmiklósi János örsvezető ez. őrmester, a III., .F el'enez József; s. k. csendőr ez. őrmesten'é :

Ö I'súi;zan és ajJostoli királyi Felsége legkegyel� me sebben adományozni méltóztatott : (l hadidiszitményes

3. osztályu katoncú ér'del/tkeresztet :

az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartása elis­ meréseül : Rutich József, a 306. honvéd gyalogezrednél beosz­ tott V. számu csendőrkerületbeli csendőr hadnagynak ; (/, koronás ezüst érdemkel'esztet a vitézségi él'em

szalagján :

az ellenség előtt teljesitett különösen kötelességhü szolgálataik elismeréseül : Rácz László, Illés József és Sándor János csendőr cz. őrmestereknek, a II., Á cs Gergely csendőr cz. őrmesternek, a IlL, Zechmeister Mihály és Cziczkai Antal csendőr cz. őrmesterelmek, a VI. sz. csendőrkerületben ;

1 9 1 6. évi május hó l-ével : Kiss Sándor, Majzík Zsigmond, Tóth János L , Kurdics Balázs, 'l'akó Laj os, Laux Adolf, Fehér György, Papp János, Vass Imre I., Vass Sándor, Kolozsvári Pál, Pesti Károly, Makai Imre II., Köteles Zsigmond, Molnár Jó­ zsef, Dávid Gergely, Garai Márton, 1\Irena János, Csa­ tári J�aj os, L. Tarsoly Dániel, Varga Sándor, Nyága Pé­ ter, Török Sándor, Tóth Márton, Máté István, Vass Imre II., Dancsó József, Balogh Sándor L, Nagy Sándor L, Filip György, Szatmári András, Pénzes Sándor, Fuchs István, Nagy Laj os IL, Galgóczi Lajos, Kalmár Gyula, Béres József, Dudás István, Bóné Károly, Kovács Bá­ lint, Sikkes András, Gellén Ferencz, Földesi Miklós, Koncz József, Nyisztor Győző, Zsebi József, Váradi György, Kandra György, Polónyi István, Kozma Mihály, Márkus Mihály, Száva György, Dohi József, Balogh András, Serbán András, Gém Laj os, Rideg József, Sütő Sándor, Hoppe László, Buzsle Pásk, Szalaknai .Tózsef, Nagy Vincze, Kisvászi Peter, Tasi József, Varga József, Tóth Lajos, Kovács Imre, Borla Flórián, Kovács Lajos, Braun János, Popa János, Mendl Márton, Gulyás Al-

Magyar Köztisztviselők és Állami Alkalmazottak Takarékpénztára Köztisztviselői kölcsönök törlesztésre. Előlegek értékpapirokra.. Osaládi házak és telepek létesitése.

r é s z v é n ytá r s a s á g

Bu dapest, VII., Rákóczi-ut 76. sz.

= Telefon 153-44. . szám. = Alaptőke 2.000,000 koro n a.

Elfogadunk betéteket takarékpénztárl könyvecskére. 1. Ol! takarékbetétek utá n melyeket hat ·hónapi felmondási id�

,

lekötése mellett helyeznek el intézetdnknéI, 6% (hat) betét! kamatot fizetünk,(A tőkekamatadó l evo nbhal . )2.0Iy takarék­ betét után, me!y' nél a betev� u 1. pontban jelzett felmondáu időt ki nem koti, 61/1% (öt él fél) betéti kamatot fizetünlr.. (A tókekamatadó levo náaávaJ.)

Kölosönök lakbérletiltás ' ellenében. Külfóldi pénznemek vé­ tele és eladása. Sorsj egyeknek részletre és készpénzért való eladása.

E1őleget nyujtunk értékpaplrokra. lIorsjegyekre, vidéki inté­

zetek részvényeire.

Személyi kölcsönöket folyósitunk kezesség mellett vagy jel­ zálogos biztositék ellenében, jutányos kamattéteJ me ll e tt Utalványok., lntézvények és cllequek beszedését eiváJIaljuk

igen mérsékel t költségek felszámitásával. Veszünk és eladnnk értékpapirokat, idegen pénzeket

CSENDŐRSÉGI

204

LAPOK

1 91 6

junills 1 0.

bert, Tóth Dániel, Boros János, Papp Antal, Kiss József Okiratil ag megdicsértetett : Einholez Mihály, Bunta Mihály, Száraz György, a m. kir. honvédelmi miniszter ur által : Kertész Imre, Buzi Imre, Kugyela János, Vörös Mihály, Baliga Antal, Fekete Mihály, Mikló Mihály és Marton a háboruban teljesitett kitiinő szolgálataiért : János a VIIL számu esendőrkeriiletben. báró Orbán Bódog, VII. számu esendőrkel'ületbeli továbbá : főhadnagy. 1 9 1 5. évi julius hó l -ével : Hurezán �Iiklós, a VIII., Nyilvánosan megdicsértettek : 1 9 l 6. évi áp rilis hó l -ével : a m. kir. V. számu csendőrkerületi parancsnokság Pongrácz János, a IV., által : 1 9 1 6. évi május hó l -ével : Bálint Győrgy örsvezető ez. őrmester, valamint a VI. Magyari István, a II., számu esendőrkeriilettől vezényelt Tóth Sándor III. csendőr ez. őrmester és Tóth János I. csendőr, mert il 1 9 1 6. évi május hó G-ával : folyó évi márezius 29-én Nagysalló községbm keletke­ Á brahám György L , a IL , zett tiizvész továbbterjedését gyors és bátor eljárásuk­ 1 9 1 6. évi május hó 1 o-ével : kal lokalizálták, a tüzoltás és vagyonmentés köriil nagy buzgalmat és fáradhatatlan tevékenységet fejtettek ki. Lengyel Sándor és Miklós János, a II., Lojek Pál, a IV., Szabó Benjamin, a VIIL, Névváltoztatás. 1 9 1 6. évi május hó 2 1 -ével : Gyurics István, II. számu csendőrkerületbeli csendőr, Pülőp András, az L számu esendŐrJ,eriiletben. a saját és Tivadar nevü kiskoru gyermeke családi nevét, belügyminisztel'i engedélylyel « Szőrényi H'e ; Tenesán János VII. számu csendőrkerületbeli cSl'ndől' pedig Lovaglási j utalomdij ball részesittettek : « Téesi ,) -re változtatták a m. kir. III. számu esendőrkeriiletben : Bokor Bertalan őrsvezető ez. őrmester és Ö tvős Mik­ ................................................ lós cs. ez. őrmester 4 - 4 drb, Kupó István cs . ez. őr­ mester 3 drb, Vajda Gyula járásőrmester, Pintér János, Szatmári Lajos, Megyeri Antal őrsvezető ez. őrmesterek &" Kovács István id. ny. áll. őrsvezető ez. őrmester � -2 dl'b, ! gépáruháza 18 év óta létezik Szegeden, a városi bérpalotában : a m. kir. VI. számu esendőrkeriiletben : Dűbos Lajos, :..............................�............... : 9 • • • N&meth Istyán IX., Németh János IL, Bagies Zsigmond • • • • • esC'ndőr ez. őrmestel'ek és Maj or László csendőr, 3 - 3 · • K epes nagy al'·: Kepes ' , ' y ar, .• ' nag : drL ; : jegyzékem � jegyzékem dij - : .. d ij- � . / talanul k ü ldöm, : : talan u l küldöm, : : a m. kir. VIlL számu esendőrkeriiletben ; German : . : : • ])ezső, Kosztin József örsvez ető ez. őrmesterek 3-3 drb, · • • : ................ ........................ ......• . Biró Ferenez és Fábián 1\1 ihály cs. ez. őrmesterek 2-2 • • (hb, Kádár István őrsvezető ez. őrmester 4 drb, Péter­ : Egy edül nálam kaphatók a Helical, PI'emiel', Postieion, : man Sándor cs. ez. őrmester, B. Nagy Zsigmond és : Britania, Eska és �aját öSl-zeállitásu legkedveltebb hegyi - : Kiss Gábor csendőrök 3-3 drb, Bleier Rezső járás­ : kerékpárok, E gépekből hadseregünk részére is szálli- : ii r mester, Varju Imre őrsvezető ez. őrmester és Dibáczi : tottam. Pathé tünélküli beszélőgépek, lemezek és val'ró· : János csendőr 2-9! drb, 10 koronás aranyból álló : gépel< óriási választékban, kedvező részletfizetésre is. : lovagló si j ut alomdijban részesittettek !...............................�••••o•••••••••: IL,

I SZinTÓ J ÓZ S E f-J A �

VAR NAV I

Az

uj H o n v . M i n . re nde­

l ettel re n d szeres itett tábori

I

csendörséoi sapkák

és aczélz öld

h ajtóka

I __

L.

csendőrségi nyomtatványok és felszerelési czikkek .teljes raktára.

· k k. FIO O r

•

::

B u da pest , VI. , Gyá r-utcza 26. Nagyvárad , R u l i kovszky-út 22.

Fontos ér tesi tés ! A háboru okozta sze m élyzet h iá n y m iatt

föüzlet ü n k-böl m egre n d e l éseket,

Kárász-utcza I -------------------------p osztó már kapható.

SZ EG ED I

i ntézz ü k

el

a

postai

pénzk ü l d e m é nyeket

9. cz i m ez n i -

és

csak

szegedi

k ü l d eménye ket, l eve l ezéseket

azért

a

Szeged ,

kérj ü k. '

X. évfolyam.

Budape st, 1916 j unius 20.

18. szám.

CSENDORSEGI LAPOK "

,

Szerkeszti és kiadja a M . kir. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága.

&

EL FIZETÉSJ; ÁRA: Félévre Bgész évre 12 korona.

A

_

_

Negyedévre

6 korona. 3 korona.

Megjelen minden hó i.én, 10.énés20.án

czigányügyről.

l1'ta : Feszty Béla, belügyminiszteriumi min. osztálytanácsos.

II. A czigányiigy történetének 1< tüzetesebb előadását azért tartottam szükségesnek, hogy deduktive megálla­ pitható legyen, miszerint c sakis erőszakos rendszabá­ lyokkal a czigánykérdést a multban megoldani sehol sem lehetett. , Azo k, akik cs�kis erőszakos módszerek alkalmazásával teljes eredményt vélnek elérhetni a czigány-mizéria megszüntetés e körül, ezen vélelmüket ugy formulázták meg, mintha itt egy alkalmilag összeverődött és össze­ szövetkezett bűntevő társasággal állanánk szemben, me­ lyet egyszerüen lefogni és megsemmisiteni kell, mint a londoni anarchistákkal történt. Feledik, hogy ily­ nemii kisérlet - miként a fent előadottak igazolják a multban sem vezetett a kivánt eredményre. �em te­ kintik, hogy a czigány a fajt alkotó törzskereten belül természetes uton folytonosan szaporuló és igy önmagá­ ban kiegészülő nomád nép, mely bűnben születve és erre nevelkedve, mint a vadállat csupán az élet és faj ­ fenntartásért él és - mint látjuk - uralkodik is. Számtalan jel arra vall, hogy a czigány magát a mi üldözésünk által jogaiban sértve érzi, azt tartván ugyanis, hogy a mi vagyonunk a:l> Ő kintlevő tőkéje, melynek kamatját felszólitás nélkül bármikor bekivánhatja (lopás) a tőkét pedig felmondás nélkül bevonhatja (rablás) és az őt ebben akadályozót jogosan megfenyitheti (gyü­ kOBSág). A polgárosult fehér bűntevő mindig tudja, hogy amikor a máséhoz nyul, bűnt követ el s h ogy a bűnhődést elkerülj e, igyekszik a felderitésre vezető nyomokat eltüntetni, néha önként bevallj a bünét és megtörve vezekel. A czigány ellenben ugy dolgozik, hogy munkáját legtöbbször felismerhetni, mintegy kér­ kedni, feltünni akar bravurjaival, a nyomokkal nem min­ dig törődik, a rablott holmit magánál tartj a, a neki való ruhadarabot viseli is, nem törődve a felismeréssel, annak j eIéül, hogy a szerintünk Mínös uton szerzettet ő j ogosan keritette meg és joggal magáénak tekinti. * Déry : A czi gányok Európában.

es

SZ ERKES Z TŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.

Arra pedig alig van eset, hogy tettét be is vallj a vagy hogy fölötte lelkiismereti furdalást érezzen. Ö nála ez ismeretlen érzés. Hogy ez igy van, arról a dánosi eset tárgyalása alkalmával mindenki, akit nem csupán a lázas kiváncsiság, a rendkivüliség izgalma vonz ott oda s aki az ott leadott czigány és egyéb vallomások mé­ lyére tekintett, meggyőződést szerezhetett. Sztojka Bajka a vadasi juhásztól lopott fehér szürt D ánoson is vi­ selte, sőt még Szentkirályott is rajta volt mikor elfog­ ták, Vlaskó Laj o s gyóni erdőőr botj ára és fokosára a Fabókék portáj án akadtak rá "" csendőrök egy kendő­ vel együtt, melybe a Lakatos és Kolompár név volt bevarrva. A dánosi zsákmányból dohányt, szivart, csiz­ mát aj ándékoztak egy nem faluj okbeli embernek, sőt még figyelmeztették is, hogy ne mutogassa, mert bajba kerül. De ők maguk ezen bajtól nem tartottak. A sok rossz aprósághoz görcsösen ragaszkodtak, pedig ha az értéktelen függőt, kést, revolvert eldobják, alig van a részességre nézve ellenük bizonyiték. Lakatos Angyél (Csoroszlya) arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt felelte ; « krumplit szedeb , de nem a magáéból jegyzi meg az elnök, « amit szedek, az már enyém )) , volt reá a sokat j elen�ö válasz. Mindezekből folyólag eléggé megállapitható, hogy a j órészt csupán ösztöne által irányitott czigány bűntevő nem eshetik azonos elbánás al á a másfaju bűntevővel, mert mig a czigány születésétől kezdve ellenállhatlan kényszer alatt áll, acLdig It mi fajunkbeli blintevőt szüle­ tési terheltségtő! mentesen legtöbbször az elébe vetődő alkalmak. körülmények, helyzetek vezetik, dobják, kény­ szeritik a bűn utjára. A rendszernek is megkülönböztetettnek kell tehát lenni, melylyel a kétfelé osztályozott bűnösök meg­ fékezését elérni akarj uk, annál inkább, mert a czigány kivétel nélkül már születésekor igényli a módszeres kezelést, mig a fehér faj ból csak a megtévelyedettek tehát a kivételek esnek külön elj árás alá. Igy állván a dolgok, azt is megállapithatjuk, hogy tisztán erőszakos uton a czigányt lefoghatjuk, lebélye­ gezhetj ük, mint a marhát eloszthatjuk, a kimutatott helyre kisérhetjük, erőnk elég van hozzá, de a kimuta­ tott helyen megtartani nem birj uk, mert az erőszak

többi hangszereket o a HegedU ·· t, harmOnl· ka.' t, t a' rogatót, elismert legjobb gyártm. MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB HANGSZERGYÁRA '' TOWASSER I��_"''''' GyárI' : Ontöház J S er külön és

_

•

a

általán s n szállit.

C8. él kir. udvari és hadsereg Bzállit{!, a Rákóczi-Tárogató feltalálója, Budapest, ll., LáÍlczhid-ntoza 5. utcza 3. - Régi hangszerek javi. küldetik. tása, vétele és beoserélés. - Arjegyzék minden hangsz ről

-----�-206

OSENDŐRSÉGI

LAPOK

1 916

j unius

20.

nem kelti föl benne a helybenmaradás szükségének ér­ zetét. Védekezik ellene és ép ugy összefolyik, mint a viz, melynek sima tükrét az előre törtető hajó felka­ varj a ugyan, de utána minden elsimul, háborgásnak nyoma sem marad. Mindebből pedig az következik, hogy a czélravezető módszert nem csupán kivülről ható, erős70akos hatalmi eszközök alkalmazásában kell keresnünk, hanem belső va$yis lelki kényszer alá kell őket egyidejüleg helyez­ nünk oly irányban, hogy a további vándorlás lehetet­ lenségél'e, a letelepülés szükségességére és halaszthat­ lanságára önmaguktól ráj őjjenek s az elhelyezkedést . önmaguk is óhajtsák. Az államhatalomnak kettős czélj a kell, hogy legyen a czigánykérdés megoldásánál. A legközelebbi czél a modern, kulturálIam követelte közrend érdekében a

z ata van ott a humánus és a czigál1yok sorsát erősen j avitani czélozó intézkedéseknek is. A rendelet - amely csak '1zokra a kóbor czigányokra terj ed ki, akiknek rendes lakóhelyük nincs - minde­ nekelőtt kimondja, hogy a czigányok ezentul az eddig szokásos kóborlásaiktól eltiltatnak. Akiknek van rendes lakóhelyük, de mégis kóborolnak, azokat a hatóság ha nem találj a idegenben való tartózkodásukat kellően indokoltnak - a körülményekhez képest kényszerút­ levéllel vagy tolonczuton rendes lakóhelyükre utasitja, illetve kisérteti. A czigányokat ott, ahol épen tartózkodnak, előál�it­ ják, összeirják, nyilvántartásba veszik és előre kiszemelt és a különleges kivánalmaknak megfelelni látszó köz­ ségekben elhelyezik. A 1 8-55 éves férfiakat népfölkelő bemutató szemle.

A legtöbben azt hiszik, h ogy a czigányt megállitani és lelkületét átalakitani nem lehet. De igen is lehet. Mert mint a biológia tanitja : minden élő lény képes más környezetben, más éghajlati és megélhetési viszonyok között, megfelelő nevelési módszer alkalmazása mellett eredeti énj étől megválni és a szükséghez képest bizo­ nyos mértékig átalakulni. Ha ez igaz, amit senki két­ ségbe nem vonhat, akkor a czigányt is lehet erőszak nélkül oly viszonyok közé juttatni, hogy eredeti énjé­ től megválj on és átalakuljon. Ez az a tantétel, amely a természet örök érvényességü törvényén alapszik és nem a puszta erőszak alkalmazásán, ami a dacznak felkeltője és az ellenállásnak kiváltója, nemcsak a czigány népnél, hanem minden népnél, melynek lelki világa a teljeB meghunyászkodásra nincsen berendezve. És ezen elvek telj es felismerésében és alkalmazásá­ ban van meg a garancziája annak, hogy ezuttal a czigánykérdés megoldása nálunk sikel'ülni fog. A bel­ ügyminiszter emberies mély gondolkozása, nagy tudása, gyakorlati érzéke és törhetlen energiáj a biztos zálogai ennek. Egy pillantás a korszakot alkotó belügymini szteri 1 5,000/ 1 9 1 6. számu rendeletre, nyilvánvalóvá teszi, hogy a szükséges erélyes rendszabályok mellett egész soro-

illetve utósorozó bizottság elé állitják, a kevésbé alkal­ masokat segédszolgálatra osztják be. Az alkalmatlanok visszakisértetnek abba a községbe, ahol a hozzátarto­ zóik vannak, illetve ilyeneknek nem létében abba a községbe, amely tartózkodó helyül az illetők részére kij elöltetett. Ragályos betegségben nem szenvedő lovaik h adiszol­ gáltatásképen a katonaság részére vétetnek igénybe. A szabály szerint j áró megfelelő ellenértéket természete­ sen - épen ugy, mint mások - megkapják. A j övőre igavonó állatot (ló, öszvér, szamár) csak rendőrható­ sági engedélylyel szerezhetnek. Ezekkel az állampolgári kötelezettségekkel szemben azonban a hadbavonult, illetve hadiszolgálatokra igénybe vett czigányok családjai a 1 00,000/19 14. számu pénz­ ügyminiszteri utasit ás értelmében épen ugy fognak hadi segélyben részesülni, mint ahogyan mások családj ai , részesülnek. Akik pedig a törvény alapján közmunkára kötoleztetnek, azoknak a végzett munkájukkal arányban álló munkadij vagy térités fog j árni. Ugy a segélyt, mint a munkadijat, illetve téritést azonban nem kap ­ ják egészben kézhez, hanem ezeket a pénzeket cseké­ lyebb értékü szükségleti czikkekre (só, füszer, dohány, gyufa stb.) szükséges összegek kivételével az előljáró­ ságok által kiszemelt és megbizott egyének kezelik a j avukra mindaddig, amig munkássággal, j ózan élettel és a letelepülésre való haj landósággal megbizhatóságuk­ nak kézzelfogható bizonyitékát nem fogják adni. Miután minden nyilvántartásba vett czigánynak ki lesz j elölve a helye, ezt a helyet természetesen enge­ dély nélkül elhagyniuk nem szabad. Hatósági rende­ letre vagy hatósági engedély alapj án azonban más köz­ ség határában is vállalhatnak munkát és alkalmazhatók arrá. Az ellenőrzés eszközéül szolgálnak a most emli­ tett engedélyen kivül azok a czigányigazolványok, ame­ lyekkel minden egyes, 1 2-ik életévét betöltött vagy ilyen korunak látszó nyilvántartásba vett czigány a községi előlj áróság által dij talanul ellátandó.

kóborlás, a csavargás megszüntetése. A távolabbi czél pedig a czigányok polgárositása. A kóborlás beszüntetése természetesen csak helyhez kötés utj án érhető el. Ezen czél elérés éh ez az első lépés­ nél van csak némi erőszakra szükségünk. Később a czigány az ellenőrzést, mint kibirhatlan nyügöt rövide­ sen megunja, a vándorlással, mivel belátni kénytelen, hogy ez az eddigi szabad életmód folytatására, a lopásra, utonállásra, rablásra, kasszafurásra alkalmul többé nem szolgálhat, felhagy, illetőségi illetve kijelölt tartózkodási helyére megy s ott megélhetés után lát, szóval önma­ gától megváltozik, lelkületében átalakul és az őt körül­ vevő társadalomnak kárára, terhére, úgy mint eddig volt, ez után nem lesz, de ami fő, nem is lehet.

Ha fáj a feje

�:8z�l�jV:: !:�n��f Z

em

Beretvás-pastillát -

mely 10 percz alatt a legmakac sabb migraint �s fejfájást elmulasztja. - Ára K 1.20. Kapható minden gyógytárban. Késziti Beretvás TaJUás gy6gyszerész Kispesten. O�ok által ajánlva. Három doboznál lngy. postai szállitás.

1916

junius

•

M.

CSF:lNDŐRS:EGI LAPOK �07

CD :0
...

:0 � :0 .... :0 I'l '0 ....

A� oJau barc_térről.

�-

208

CSENDŐRSÉGI LAPOK

1 9 1 6 junius M.

Röviden ezek volnának a rendeletnek azok a z üdvös delkezés, h anem az emberiességből folyó és j avitó esz­ intézkedései, amelyek főként az állampolgári kötelessé- . köznek is beváló fakultativ intézkedés. gek telj esitésének biztositását czélozzák azokkal szem­ A 7. és 1 0. § -ok egészségügyi rendelkezéseket t e r­ ben, akik eddig azok alól kivonták magukat. talmaznak az o ltás és állandó egészségügyi ellenőrzés Hogy a mai nehéz időkben It harcztérre férfi kell, tekintetében, sőt intézkedés van arra, hogy a h eveny hogy a katonaságnak ló kell és hogy mindenkinek, aki fertőző betegségekben szenvedők elkülönitve kezeltesse­ nek és lehetőleg járvány- vagy közkórházban elhelyez­ itthon maradt, fokozott. mértékben dolgozni kell, azt a tessenek. A 1 5. § . ezenfelül még annak a megállapitását leginferioriusabb czigány is tudj a és meg fogj a érteni, is elrendeli, hogy kik azok, akik közellátásra szorulnak hogy a régi, jó időknek vége van, immár ő sem lehet és esetleg abban részesitendők. többé kivétel. A lelkében azért a háborgásnak nyoma Ennyi humánus rendelkezés után az államhatalom az , sem marad, ha nem is fog izleni a katonáskodás és a munk a és ha külsőleg theátrális j eleneteket fog is rög­ egész világ itélőszéke előtt igazán telj es ethikai alapot tönözni az elvett lovak után. A legkibirhatlanabb lesz nyer arra, hogy a közrend, közbiztonság és közegész­ a helybenmaradás kötelezettsége. Ennek végrehajtása ség nagy érdekeinek biztositása czéljából a megtorló körül kétségtelenül sok baj is lesz, ámde hatékonyan hatalmát a renitensekkel szemben a maga telj es sulyá­ elő fogja mozditani e téren a siker biztositását két val gyakorolja. Mert akik az államhatalom gondoskodó rendszabály. Egyrészt az a gondoskodás, amelylyel a kezét elutasitjlik és tovább daczolnak a rend fenntartá­ sára és a saját j óvoltuk biztositására irányuló rendel­ belügyminiszter emberiesen biztositotta, hogy a nyil­ vántartott czigányok a községben ne csak elhelyezést kezésekkel, azok már igazán maguk hivj ák ki önmaguk ellen a 13_ § -ban rejlő szigo ru megto rlást. és munkát, de élelmezést, legszükségesebb l'uházatot, A nagy különbség azonban ott áll elő, hogy a drákói szi­ tüzelőt és feltétlenül szükségleti tárgyakat is kapjanak, melyeknek ellenértéke a munkaképesek keresményéből gorral és következetességgel alkalmazott megtorlás többé később visszatérül. Az első időkben ez a rendelkezés már a czigány szemében sem erőszak, mert a czigányok kiválóan alkalmas lekötési módszernek fog bizonyulni. igen j ól fogják tudni, h ogy a megtOl-Iásra ők maguk Másrészt pedig a 1 3. §-ban megállapitott büntetés, amely szolgálnak vagy szolgáltak rá és ez oly nyomot hagy szerint az a nyilvántartott czigány, aki a hatósági in­ a lelkületükben, mely nem fogj a kiváltani belölük azt tézkedéseknek megátalkodottan ellene szegül, vagy bé­ az érzést, melyet évszázadok során a legtöbbször egy­ kétlen természete, megrögzött bűnözési hajlama, avagy magában alkalmazott j ogfosztás és erőszak keltett bennük . Miután a kényszermunka-telepen való elhelyezés annyi­ gyakori szökési kisérletei által akár a többi nyilvántar­ tott czigányra, akár a lakosságra veszedelmesnek bizo ­ szor, amennyiszer visszatérő intézkedés lesz, egészen nyul, a z állami kényszermunka-telepbe kerül. E z olyan kétségtelen eredményül fogj a szülni azt, hogy a czigá­ fél e internálási, helyesebben tán relegálási hely, amely nyok eddig szokásos kóborlása Magyarországon teljesen átmenetet képez a fegyházak és az 1 9 1 3. évi XXI. meg fog szünni. Ezután fog j önni a czivilizatorius munkának máso­ t.-ez.-ben megalkotott dologházak között. Egyik kézben tehát a kenyér, amit j óakarattal nyujt dik része, a nyilván tartott czigányok polgárositása, O az állam, a másik kézben az ostor, ami könyörtelenül illetve ennek si ettetése, mert ez a munka tulaj donképen fogj a érni azokat, akik arra minősülnek, hogy az reájuk már régen lassu folyamatban van. Hisz hazánkban lesuj tson. immár mintegy 240 ezer állandóan letelepedett, rendos lakással és keresettel biró czigányfaju honpolgár él, A rendelet 4. § - a arról intézkedik, hogy a kellő gon­ dozás alatt nem álló hét éven aluli kóbor czigánygyel'­ akik között igen sok tanult egyén is van, sőt alj árás­ biró, néptanitó és római katholikus pap is akad kö­ mekek állami gyermekmenhelyek kötelékében helyez­ tessenek el. Szó sincs l'óla, h ogy a czél az volna, hogy zöttük. Ezt a lassu folyamatot kell maj d állami beavat­ minden czigány anyának kebléről letépessenek a gyer­ kozással gyorsitani, hogy ezek az uj magyarok meo mekek. Ellenkezőleg. Az elhagyott, az önként f01aj ánlott, coloni )) minden tekintetben simuljanak a nemzettesthez. a teljes züllésnek kitett gyermekek védelméről van szó, Ennek tárgyalása azonban tullépné ezen czikk ke­ vagy olyanokról, akiknek eltartói hosszabb szabadság­ reteit. Az eddig előadottakból nyilván megállapitható a nagy vesztésre itéltettek. Épitve a czigáI1iV szülőknek gyerme­ keik iránti mesés szeretetére, igen hatékony modszer­ czigányakczió kétségtelen sikere, melynek végrehajtása nek is fog bizonyulni a gyermekmenhelyekben való idő­ során azonban rendszeresnek, állandónak, kitartónak flzaki elhelyezés a tekintetben, hogy a szülők megtör­ és türelmesnek kell lenni. Az egyes községeknek ugyan, j enek, megjavulj anak, mert ha érdemeseknek mutatkoznak amelyek a nyilvántartottak tartózkodási helyéül lesznek a kiboesátásra, gyermekeiket ujból vissza is kaphatj ák. kijelölve, talán nem egészen lesz ez a (' szerencseu az A gyermekeIvétel tehát nem erőszakos imperativ ren- inyükre, ám a főszolgabirák helyes kijelölő érzéke meg

I

,

Ne vegyen hangszert, mig

REMENYI MIHÁLY

há�a&!:�S��::k�:d::1!tadémi� ,.

legujabb irjegyzékét át nem olvasta, melyet Ingyen és bérmentv6 küld Budapestről, Király-utcza 58.

ee �

Hege(lük, fa- és réz fllvóhangsze rek, czimbalmok. - Zenekarok teljes felszerelése. - Csen dől'ök kftlönös, ügyelmes és olcsóbb liiszolgálásban részesülnek. - Régi hangszerek becserélése és javitása. •......

·....

MindenJt angs1terről ár,ieuu1ték külön-lr,üZön két'endő.

•...........

I

..... c.o

.....

� -L... .

§

.... .

�

ul w

9

o 1,1 1 00

tz;:j

� g "'l e+:l � �

§

P:I

*

Az olasz harcztérről

-

Boroevics vezérezredes József föherczeggel és Le Beau altábornagygyal. lS C c.o

-

------ -

---

-- -

� -

,

CSENDŐRSÉGI LAPOK

210

1 9 1 6 junius 20.

fogj a találni a módját annak, hogy ebből nagyobb sur­ lódá.sok s zúgolódások ne származzanak. Egyebként igen kevés lesz az a község, ahol uj nyilvántartásba vett czigányel em lesz elhelyezendő, mert az természetes, h ogy

károk is, akik odaadó tanulmánynyal és nagy buzga­ lommal látták el ennek a nehéz kérdésnek minden rész­ letét és a további végleges rendezése folyamán az or­ szág még igen sokat fog köszönhetni.

ha nincs is egyes czigányoknak vagy czigánycsaládok­ nak valamely községben törvényesen megállapitott vagy a községi törvény alapján megállapitható illetőségük, de

ÉRDEKES NYOMOZÁSOK.

ha az heigazolást nyer, hogy az illető községben enge­ délyezett vagy megtürt település révén hosszabb időn át tartózkodtak és ebből folyólag ott születtek vagy valamolyes, az odavaló tartozandóságot igazoló közok­ mányok birtokába jutottak, ebben az esetben a forma­ szerü illetőség megtagadása esetén is az i l letők term é­ szetszerülog abban a községben fognak elhelyeztetni, mely ily módon tulajdonképen már a multban ottho­ nukká vált. Igen nagy figyelem fordítandó az előállitások alkal­ mával a helyes osztályozásra. A rendelet ugyanis ki­ fojezetten kij elenti, h ogy nem vonatkoznak az abban foglalt rendelkezések a letelepült czigányokra vagyis azokra, akiknek rendes lakóhelyük van, akik tehát a hatósagok előtt ismeretesek. Miután a czél az, h ogy a kóborczigányok l assan, l eg­ alább is olyan helyzetbe h ozassanak, amilyenben a már letelepültek vannak, tehát a faj azonosság m i att igen kell vigyázni arra, nehogy ártatlan, uton levő és m n,­ gulmt igazolni i s tudó letelepült czigúnyfaju munkások indokolatlan zaklatásnak legyenek kitéVE}. Viszont azonban alkalmazni kell a rendelkezéseket olyan kóbor czigányokra, akik a fenntart ásukra szük­ séges anyagi eszközökkel rendelkezn ...k vagy valaminő foglalkozást igazolnak. Ezek a feltevéeek igen gyakran fognak olyan czi gányoknál is beválni, akik munkásiga ­ zolványnyal is birnak, de ezt nyilván megállapithatólag csak a munkakerülő életmód palástolására h asználják. A magyar királyi csendőrség dolga lesz az ilyen ravasz­ Irodáson és furfangon keresztül látni és az igazi és való tényállást ff\lderiteni, annyival inkább, mert a mai idők­ ben mindenkinek ki kellvén a munkából venni a részét, még minden munkakerülő vagy munkátlan czigánynak is lehet erejéhez és egyéniségéhe:?; mért megfelelő mun­ l(át biztositani. Nem mulaszthaiom el, hogy ujból reá ne mutassak a belügyminiszter kezdeményező bátorságara, aki ezt az egyik legnehezebb belügyi kérdést végre ren dezés alá vette. Sándor János belügyér nevét az ország min­ den lakosa, de különösen a hatóságok .és II vidéki bir­ tokosság - akik legi nkább érezték e kérdés megoldhat­ lanságának hátrányait - hálásan fogj a emlegetni. A belügyminiszternek tevékeny . m unkatársai voltak Pe1'én!J i X;;igmond beíró és Németl/y Károly államtit-

I

Alkalmi

marlla]i:ereskedök. Irta : Nyomozó.

A háborús állapot egészen átalakitotta az emberiséget. Szolid üzletemberek egykettőre felcsaptak nagykereske­ dőknek _: lekvárban, czérnában utazó ügynökökből had­ seregszállitók l ettek ; ügyvédek, ékszerészek bakancs és csizma· szállitásokat vállaltak el s egyes j ómódu gazdál­ kodók, akik más időkben leguagyobb ellenségei voltak a tolvaj oknak, máról-holnapra tolvaj okká l ettek magok is. Az « alkalom szüli a tolvajt .) példaszó talán sohasem bizonyult be j obban valóságnak. mint most, a háborús viszonyok között. Zavarosban h alászni nagyon sokan szeretnek. S . úgy virágzik a tolvajlás is, mintha legdi­ csőbb hazafiság volna tolvajnak lenni. Vagy talán abból indulnak ki az emberek, hogy a h áború úgy is pusztit 'embert és vagyont egyaránt, ily nagy pusztulás köze­ pette tehát fel sem tünik, h a az itthonmaradottak szin­ tén a pusztitók, kárositók közé állanak. S miután drága a megélhetés, megfizethetetlen a ruházkodás, soha nem ismert árakat számit fel min­ denki, aki valamit elad : nagyban dolgoznak mindjárt a tolva.j ok is, hogy lépést tarthassanak amazokkal. Közhirré ment, h ogy a h adseregszállitók rövid idő alatt óriási vagyonokat nyertek össze, tebát gazdagodni igyekszik mindenld és bizony a niódban, amelyek kö­ zött ezt sikerülni remélik, sajnos nem igen válogatósak. Ha nem tisztességes uton is, csak sikerüljön. Ez a fő ! Ilyenformán gondolkozott a többek között K. K. tápiógyörgyei géplakatos is. Mult év nyarán cséplőgéppel járván, alkalma volt neki imitt amott helyi és vagyoni ismereteket szerezni. Igy tudta meg azt is, h ogy az Első Magyar Élelmiszer R. T. hadse regszállitó czég, a hadsereg részére sz álli­ tandó vágómarhákat az Uj szász-rózsási bérgazdaság lege­ lőjén őrizteti addig, mig a különféle csapatok részére el nem kell szállitani. Pár száz darab szarvasmarha mindig volt a legelőn. S miután az oda, ill etve onnan való szállitás folytán ez a mennyiség úgyszólván n apról-napra változott., a gulyát pedig csak pál' suhancz őrizte, többször előfor­ dult volna, hogy hirtelenében sem a tulaj donos rész­ vénytársaság, sem a felügyel et iránt intézkedő gazdaság

;;;ket SCHUNDA V. JÓZSEF

Czimbalmot, hegedüt, tárogatót, harmóniumot és az összes fuvó- és ütő-hangSZ � gys� inlén az?k alkatrész �it és húr�k�t altalanosan ehsmerve legjobban szallIt Magyarország legelső, legnagyobb és le(Jrénibh hangszergyára • • • • . ... . ' Ariegyzék

minden

hangszerró1

bérmentve küldetik.

.

•

cs. és !
Buda pest, IV. ker., Magyar-utcza

16. - 18.-26.

szám.

CSENDóRSl3lGI

1 9 1 6 junius 20.

nem tudta volna megmondani, hány darabnak is kell lenni a gulyának tulaj donképen. Bj szakára néhány darab szálfából összetákolt akolba terelték a suhanczok a marhákat, ők maguk pedig egy az akol közelében épitett kunyhóban huzódtak mpg, ha esős vagy hüvös volt az idő, egyébkor azonban a sza­ badban háltak az akol körül. K. K. gépész e körülményeket ismervén, a cséplés befej ezte után hasznára akarta fordita,ni ebbeli i smere­ teit. E czélból O. r. és O. B. tápiógyörgyei testvérgaz­ dákat igyekezett rábeszélni, hogy alkalomadtán hajtsa­ nak el néhány darabot a gulyából. A gépészt az is ösztönözte erre, hogy a tervezést követő idő u tán néhány nap mulva katonai szolgálatra kellett bevonulnia és habár szép keresetre is t ett szert a nyár folyamán, arra törekedett, hogy még türhetőbb viszonyok között hagyhassa a családját és magával is vihessen el pár száz koronát. A két gazda eleinte hallani sem akart a dol ogról, ilyen keresetre nem voltak rászorulva. Dc visszatartotta őket a szégyen is, ami leleplezésük elmaradhatatlan követ­ kezménye lett volna. A gépész azonban, miután észrevette, hogy a két gazda csakúgy immel · ámmal védekezik a rábeszélés ellen, arldig kisérletezett velök, mig mul t évi szeptem­ ber 3-án végre megegyeztek. Az emlitett napon délután erős szeles, esős idő tá­ madt, ami rájuk nézve éppen kedvező volt. A három férfi tehát, amint besötétedett, utnak indult, még pedig, hogy a községbeliek előtt fel ne tünjék, erre az alka­ lomra az O.-ék t anyáján j öttek össze. Két nappal később, szeptember 5 - én , az Ujszász-ró­ zsási gazdaság tiszttartója a zzal a panaszszal j elent meg az uj szászi örs ön, hogy az elmult n apok valamelyikén, közelebbi megbatározással l egfelj eb b két nap alatti idő­ köz ben, ismeretlen tettesek 16 darab, 24 . OOO K értékü febér és - vöröstarka ökröt és tinót elloptak a legelőn volt körülbelül 1 78 darab vágómarb a közül. A l opást csak a panasztétel napján reggel vették észre s mivel aznap éppen országos vásár volt Szolnokon, a tiszttartó úgy okoskodott, hogy akkor éj szaka lopbat­ ták el az ökröket és bizonyosan a vásárra h ajtották. Ez a feltevés, - habár, mint később beigazolódott, részben meg is felelt a tényeknek, - kissé erőltetett­ nek látszott, mert hiszen akármilyen merész l egyen i s a tolvaj s akármilyen könny li is most eladni a vágó­ marhát, helyes következtetés mellett még sem lehet fel­ tételezni, hogy közvetlen a szomszéd városba levő or­ szágos vásárba be merjen állitani 1 6 drb marhával a tulaj donjogot igazoló járlatok nélkül. A tiszttartó azon­ ban addig kardoskodott ebbeli feltevése b el yessége mel-

lett, hogy Szentmi klósi Mór őrmester örsparancsnok végre is rászánta magát s egy népfelkelővel, az előze­ tes helyszini szemle megej tése helyett, Szolnokra men­ tek át a tiszttartóval egyiitt. Véletlenül szerencsések is lettek volna, ha közvetlen fi panasztétel után mindjárt vonatra ül"e, h amaroHan megjelenhettek volna a vásáruan. De mert csak délelőtt 1 0 óra után kaptak vonatot s így csak déltáj ban j ut ­ hattak a vásártérre, amikor már fél ig-meddig vége ,"oll a marhavásárnak, '3em ott, sem pedig it va suti mkodó­ n á l nem találtak rá a keresett j ószágra. A délel őtt i i dőt azonban felhasználta az őrmester. Távi ratozott a környékbeli ö rs öknek s bejelentette az esetet Abo nyba a j árás parancsnokának is, így aztán f i vásárból� egyenesen it lopás helyszí nére meb etett, ah ova idejekorán megérkezvén, a gulyások egymással ellenté­ tes bemondásai daczára is megállapith atta, hogy a l opás szeptember 4-én virradóra tört ént, mert nkkor reggel találták az akol egyik oldalán a korlátot lefeszitve, amiről pedig azt h itték, hogy a marhák törhették le. Minth ogy pedig abban az időben, mint már fentebb is j eleztem , esős i dő volt, abból a feltevésuől kiindulva, hogy valaboi, a legelőn kivül eső területen még meg­ lehet t al álni a Hí d arab marh a nyomát s ugyanebből esetleg meglebet állap i t a n i az irányt is, amerre azokal el h aj t ották, körülvizsgálgatták a terület et s így fedezték fol, hogy a marhákat a Budapest felé vezető, úgyneve­ zett Sós-uton h aj tották el. Ebbe az irányba in dult tehát a j árőr a tiHzltartó­ val együtt kocsin szeptember 6-án s a z utmenti t anyá ­ kon kérdezősködve, a Korsós csárda mellett t áborozó Vidák József uj szászi teknőváj ó czigánytól megtudta" hogy szept ember 4 -ére virrada éjj el három paraszt kiné­ zésü ember hajtott ott el 1 G-20 darab marhát. Tovább haladva Koczka István mezőőnel t alálkozott a j árőr. Ez megerősitette a czigány állitását, sőt hozzá­ tette, hogy m iután akkor száj- és körömfájás m i a tt tilos volt az uj szászi hatá, ból szarvasmarhát kihaj tani, fel akarta tartóztatni az i smeretlen embereket, de azok szóba sem állottak vele, hanem megzavarták n, m arhá­ kat s további kérdésére i s, hogy hová h ajtják az öl\rö­ ket, h iszen nincs abban az irányban vásár sehol, csupán annyit kiált u tt vi ssza az egyik, h ogy Nagykátára. Miután pedig előrelátható voU, bogy ez a fulelet csak félrevezetés akart lenni, Tápiószelének, maj d ezen át­ h aladva Tápióbicske i rányában folytatta fl, pubatolást a j árőr, abban a feltevésben, hogy a jelzett i rányba vezető ut mellett erdők lévén, ott valószinüleg megbu7,ódtak a tolvaj ok a nappali i d őre. Ezen az uton haladva folytatták a kérdezősködést s így kerültek össze két zsidó kereskedővel , akiket szintén

L aj o s gé pföraktá ra Szegeden

Sz á ntó ••••••••••••

LAPOK

Zsótér-bérház, Városháza. mellett. (Rákóczi szoborra.l szemben.)

............

Csendőrségi fegyvergyári kerékpárok. - Csendórségi diszvarr6gépek. - Vllághlr:i tUnél kUIi p athéfo­ nok. - ViIág hirU tUs gramofonok. - Lemez ujdonságok és kerékpár felszerelési o (i kk e k főraktárosa.

Csekély havi törl esztés !

•

Képes föárjeg yzékem dijtalan !

•

Csendörségi Urak legkedveltebb bevásárlási hel y e.

---

-

� I�

- -

�

CSENDŐRSÉGI

megkérdezlük, mire az egyik azt felelte, h ogy épen az­ nflp hajtottak ft keresetthez hasonló marhákat a Deutsch Miksa tanyáj ál'a, aki a káros részvénytál'saságnak is szállitój a volt. Ez a tanya éppen utba esvén, alighogy m egközoli­ tették, az odatartozó területen legelésző nagy csapat marha között mindjárt felismert a tiszttartó néhány darabot a koresett ökrök közül, mire behajtattak a tanyára. Deutsch Miksa a járőr kérdéseire beif;mert e, hogy a megj elölt tíz darab vágómarhát előző napon vette a szolnoki vásárban 1 3.000 kororonáért tápiógyörgyei emberektől s ennek bizonyságára mindjárt kihozta a járlatokat is, amelyeket, - mint mondá - a vásárban zseb l'etéve, állitólag addig meg se nézett. Legnagyobb meglepetésére ekkor vette észre, hogy a járlatok, amelyeknek átirását az eladókra bizta, nem i s a z ő nevére, hanem Demkó András névre lettek átirva, el adókként pedig O. 1. és O. B. tapiógyörgyei lakosok szerepeltek. Deutschnak a vétel körüli j óhiszemüsége kétségtelen volt. Az a vélekedése azonban, hogy a Demkó András név csakis az eladók vagy az átirók tévedéséből kerül­ hetett a j árlatokba, nagyon kétesnek látszott s ennél sokkal valószinübb volt az a feltevés, hogy eladók szándékosan i ratták be azt az i degen nevet azért, hogy lia a csendőrség a szolnoki járlatkönyvben keresné az átirt marhák uj tulajdonosát, ezen a néven puhatolj a­ nak utána Tápióbicskén, a félrevezetési szándék tehát kétségtelen volt, annál is inkább, mert ilyen nevü egyén éppen nem is volt a községben. 1\Iegvolt hát a tettesek közül kettő s igy bizton re­ mélhette a járőr, hogy az addigi adatok nyomán a har­ madik tettest és a hiányzó marhákat is könnyü lesz maj d előkeriteni. A j árlatokat elkobozván, Bozsódi Zsigmond járásőr­ mester vezetésével, aki az előző eredménytelen nyomo­ zásról értesülvén, a nyomozás további vezetésére ekko­ rára kiszállott, másnap tovább folyta,tták a puhatolást. Az O. testvérek azonban valahogy megsejtették a közeledő veszélyt, megugrottak hazulról s egész napon át a határban bujkáltak. De " a j árőr mégsem töltötte tétlenül az időt, mert aznap még a községházán meg­ állapitották, hogy négy darab marhára Cs. 1. és V. V. ottani lakósok tanuskodása mellett, hogy azok a tette­ sek s aját nevelései, váltották ezek a j árlatokat s miután kettő ezek közül már megvolt, több helyen való kérde­ zősködés után megtudták azt is, hogy a másik két jár­ lat alapján két tinót Budapestre a közvágóhidra szálli­ tottak el a tettesek vonaton. Ugyanaznap egy másik j árőr, a határban való nyomozás közben négy darab marhát talált bitangságban, amelyekről később kiderült, hogy tettesek bocsátották szabadon a tanyáj ukról, mi­ után addig nem tudtak rajta tuladni. Ekként beszerezvén a bizonyitékokat, aznap éjj el tar­ tott lesállás mellett, lllfogták a titkon hazatért tette-

�-

LAPOK

1 9 1 6 junius 20.

seket is. Majd átlmtatván lakásaikat, az ott talált 8840 K. készpénzt és 6 drb régi j árlatot elkobozták. A lopás bizonyitása azonban még eme bizonyitékok mellett sem akart sikerülni, mert az O. testvérek a lopást és azt, hogy ahhoz harmadik társuk is lelt volna, konokul tagadták, azt állitván, hogy a marhákat szep ­ tember 5 -én tanyájuk előtt bitangságban találták s őket legfelj ebb csak az terhelheti, hogy erről jelentést nem tettek, hanem a marhák egy részét j ogosulatlanul eladták. Arra pedig hiába szólitották fel őket, hogy a marhá­ kért kapott pénzből hiányzó részt adj ák el ő vagy iga­ zolják el fogadhatóan, kinek adták és miért, mort ezekre a kérdésekre mindannyiszor kereken megtagadták a feleletet. Mint.hogy azonban ilyen feltiinő esetet nom lohet oly titkon kezelni, hogy a csendőrjárőrök ide-oda járkálása gyanut ne keltsen és hire ne menjen a lakosság közt a nyomozás miokból való folytatásának, ez esetben is akadtak olyanok, akik az O. testvéreknek K. K-val utóbbi időben való összoköttetéséről tudomással bir­ ván, mindjárt sejtették, hogy ez az összeköttettés a nyomozás alatti esetre is kiterjedhetett s ennek az alap­ j án besugták a nyomozást vezető járásőrmesternek, hogy a harmadik tettes bizonyára K. K. lesz, azzal a hozzáadással, hogy nevezett az utóbbi napokban nagyobb mennyiség ü buzát vásárolván, készpénzzel fizetett min­ denütt. Ez alapon K K. gyanusitottat is felidéz tette volna it járőr, de már a községházán megtudta, hogy ez az előző napon vonult be Nyitrára katonai szolgálatra. Lakása átkutat ása mellett azonban 3 1 60 K t és több mint 1 5 mm. buzát talált a j árőr, mely utóbbira nézve gyanu­ sjtott felesége beismerte, hogy pár nappal előbb vette a férje,

de az ezért fizeteti-, valamint a náluk talált nagyobbösszegü pénznek hol és miként való szerzését a nő nem tudta igazolni s izgatottságában csupán any­ nyit mondott, hogy néb ány nappal előbb egy éjjel tá­ vol volt a férj e, maj d azt követőleg Szolnokon is meg­ fordult és ez i dő alatt szerezte valahol fl, pénzt. Távirati megkeresésre az illetékes katonai parancs­ nokság őrizetbe vette K-t és megmotozása al kalmával nála talált 1 00 K 22 ft is biztositván, erről értesitést küldött a j árőrnek. Ezekkel a bizonyitó adatokkal szemben már megad­ ták magukat az O. testvérek és beis merték a lopás el­ követését, valamint azt is, hogy abban K volt a társuk s ő volt a dolog kezdeményezője is.

A tettesek letartóztatva, a bünjelek és bizonyitékok beszerezve, i lletve biztositva lévén, a szép eredmény tel­ j esen a kezükben volt s igy az örs és a járásparancs­ nok jogosan hihette, hogy a tettesek terhelő bűncselek­ ményeket teljesen kideritették és n em is gondolt arra. hogy ez az eredmény az O. testvéreket terhelő más büncselekmény kideritését is előmozditja. Pedig így történt. Igaz, hogy sem a bejelentett pa.-

CSENDŐRSEGI

1!)16 j unius M.

naszból nem tudhatta, sem a nyomozás során felderitett adatokból nem következtethette a j árőr, de mint néhány nappal később kiderült, a tetteseket, j obban mondva az O. testvéreket ugyancsak fentebbemlitett társaság kárára elkövetett más bílncselekmény is terhelte s ezzel volt összefüggésben nevezettek az a védekezése is, hogy őket

csak a jogtalan elsajátitás vétsége terbeli. A mult év j unius havában ugyanis a káros társaság­ nak a györgyei uradalomban is volt egy nagyobb csa­ pat vágómarbája, amelyből - legalább akkor úgy hit­ ték - az ide-oda való b aj hászás közben valahol 6 drb elveszett. Akkor erről nem tettek panaszt sehol. A fentebbi eset kideritése után azonban az O. testvérek felé tere­

lődött a gyanu s a társaság ezt a kecskeméti kir. ügyész­ ségnek tudomására is hozta, mire az ügyészség felhívta az illetékes tápiószelei örsöt, h ogy ebben az irányban ejtse meg a nyomozást. Horváth János nyomozott ebben az uj abban felme­ rült ügyben és hosszadalmas utánjárás és a tápi ógyör­ gyei j ádatkönyv átvizsgálása után megállapitotta, hogy az elveszettnek hitt marhákat csakugyan az O. testvé­ rek szállitották el, még pedig az előbbiekhez hasonl ó módon, bamis uton beszerzett járlatok alapj án. Az eredmény pedig az lett, hogy a részben O. l , l'észben pedig egy uj abb társ F . A. által váltott járla­ tokkal a tápiószelei vásáron eladott marhákat egy nagy­ kőrösi marhakereskedő vette meg, ez hamarosan tovább­ adta egy tápiógyörgyei lakosnak, aki ugyancsak rövid idő mulva a jákóhalmai vásáron T. czeglédi mészáros­ nak adta el, de a j árlatba nem ennek a nevét, hanem Hörömpő nevet irattak, ami pedig ott teljesen ismeret­ len volt. Ezeknek azonban már csak a bőreivel és a járlatai­ val lehetett beszámolni, mert a mészáros levágta mind. Ezekről a járlatokról is m eglehetett állapitani, hogy eredetileg j ogtalan uton jutotLak a tettesek birtokába, amennyiben azt, hogy a j ós2:4gok sajá,t, nevelése ik, egy­ más j avára tanusitották.

Ennél a nyomozásnál is láthatjuk, hogy a legbizto­ �abb kiindulási támpontot csakis az alapos helyszini szemle adhatja meg. Vannak ugyan esetetek, amikor ettől, a tettesekről esetleg a cselekményből előbb be­ szerzett bünjelekről való előbbi értesülés folytán vagy talán mert a megjelölt tettes ek üldözése elébbvalónak látszik, el lehet vagy el is kell térn i, de az bizonyos, esak hogy - eme rendkivüli okoktól eltekintve az a nyomozóközeg jár el helyesen, aki, mi előtt a tulajdonképeni nyomozásba belefogna, a helyszini szem­ lét tartja meg. - o

re;;�tgb

O h a rm O n i k á i

Orgonahangu, '! vált6val 7 K finom 9 K. Csodásan erős hangu, S igaz vált6val i 1 K. Egész zenelutri hangu 4, igaz vált6val 1 4 K. Erős aczél hanguak 1 8, 20, 25, 40 K. Finom kétsoros harmonikák, háromsoroBak, gramatikuB hanguak is készülnek.

logyoróssy Gynla

LAPOK

�13

KÉPEINKHEZ.

Az olasz harcztérről. Az olasz harcztér egy év óta tartó állóh arczait ala­ posan megélénkitették dicső csapataink pár héttel ez­ előtt. Az olaszok addig fenyegettek bennünket az egy­ más után meginditott de eredménytelenül befej ezett offenziváikkal, mig egyszer csak a mi h ős csapataink mutatták meg mkik, hogy tulaj donképen milyen is az az igazi o ffenziva. Hiszen igaz, hogy ők is ilyenforma szándékkal kezdték el mindannyiszor a j óel őre bej elen­ tett támadást, de mindannyiszor, mint lövedékeik a kő­ sziklákon, úgy tört meg minden erőlködésük hős csapa­ taink ércz falán. S ez az, amit ők most nem tndtak utánunk csinálni. Ugyanis : amily tehetetlenek voltak meginditot t támadá­ saikat érvényre flmelni annak idej én velünk szemben, ép úgy nem tudtak ellentállani most mogin(litott elő­ nyomulásunknak, holott az óriási terepnehézségek és a pánczélfalu erőditésekkel megrakott erődövezet, mind az ő előnyüket szolgálta az egész déltiroli területen s mégis a foglyok ezreivel, óriási hadizsákmány veszte­ séggel és erődeik egész sorozatának elvesztésével kellett bünhődniök a hitszegő árulásért, amelyet velünk szem­ ben elkövettek. Mint az egyidejüleg köz readott képeink mutatj ák, nagy az élénkség és mozgalom az olasz fronton . Pedig ez még csak a kezdete volt a mi támadásunknak. Foly­ tatása még következik. Hős csapataink a Lombard-sik­ ság peremén állanak már, ahonnan fejveszetten mene­ kül az olasz lakósság biztosabb táj ak -felé. Az olasz had ­ vezetőség pedig zavartan kapkod ide- oda, mert előtte is szinte kézenfekvő annak a lehetősége hogy b a hirtele­ nében nem sikerül magokat össíloszedniök, ft monarch i a czimeres lobogój a kerülhet a hires nevezetességü Ve]onrze tornyainak és ll. Doge palotáknak ormaira.

IIIREK.

Adományok. Az özvegyek és árvák részére a fekete ·

halomi örs legénységétől 1 7 k. ; a vak katonák részére Varga Sándor őrmester a 1 06. gyaloghadosztálytól 8 k. : végül a létesitendő csendőrségi internátus alapj a j avára PáHi Sándor őrmestertől 1 k. adomány érkezett hoz­ zánk. Az adományokat rendeltetési helyére j utottuk. Dicsérő elismerés. A cs. és kir. palankai (Szerbia) körlet parancsnokság Miklósi György ujvidékí szárny­ beli csendőr ez. őrmesternek, különösen értékes kincs· tári tárgyaknak beszolgáltatásáért, dicsérő elismerését nyilvánitotta és őt 20 korona. pénzjutalomban is része­ sitette. - A « Russ II fel deritő különítmény, Kopacz Dénes brassói szárnybeli csendőr ez. őrmesternek, a különitménytől történt bevonulása alkalmából, ott a hadjárat alatt másfél éven át teljesitett kitünő szolgá­ lataiért, a legfelsőbb szolgálat nevében teljes elismeró­ sét fej ezte ki. Köszönetnyilvánitás. Csiktusnádi Betegh Miklós, a cs. és kir. 1 2. hadtest területére kinevezett kormány­ biztos, ezen megbízatása alól történt felmentése alkal­ mahól, a mílködése ideje !:t.latti támogatásáért, az ille­ tékes csendőrtisztikarnak és legénységnek bálás köszönetét ki.

f

Csodásan erős, tiszta hangu beBzélögép 30 K, nagy . Union > szerkezettel 36 K . - Legszebb han Q ­ tréfás elő­ operak, l e m ezek az összes da)ok, zenék, adások stb. 60 fi l l .-tól 3 K-ig. Javitási matere m .

G ra m O

on

Árjegyzéket az összes hangszerekrö! ingyen küld

��:���esr���r Budapest, Rákóozi-ut

71 . szám.

�-- -

92 1 4

CSENDŐRSEGI

I

Szerkesztói üzenetek.

V i l a l lwzól.:. Járőrvezetői jelvény viselésére az jogosult, kit a kerületi p arancsnokság járőrvezetiívé kinevezett.

23. T. p. Várják be türelemmel. S. J . népf. Zsolna. Forduljon szakaszparancsnokához. F. A. őrm. 'r. p. 350.

A

csendőrkerületnél

számittatik

fel

1 9 1 5 május hó 1. óta. V i lú\J báború 1 9 1 6. A szolgálati sllabályzat mérvadó. Eszterrrom 7777. 1. Gondoskodás tárgyát képezi. 2. Az in­ tézkedés már folyamatban van. 3. Nem. 4. Szolgálati uton a honvédelmi miniszter úrhoz.

N!lu{Jtli jas. 1. Segélyre nincs igénye. 2. A csendőrlegénységre érvónyes kimaradáfoi kedvezmény a népfölkelőkre nem vonat­ koztatható. Na�lyilsai népföll.elő. Nóvtelon levélre nem válaszolunk. Sz. J. népf. Irsa.

Honvédelmi miniszter úrhoz czimzett kér­

vényben kérj e.

BácsImi népI. Az 1 9 1 5. évi 26478 1 / 1 6 számu honv. miniszt. rendelotre való hivatkozással örskihallgatáson kérheti. Erdé l yi. Igen, a Cs. 20. johetü határozványok UI. fej ezet 9. pontja értelmében.

D. I. 'l'énylegesitése esetén előző szolgálati ideje beszámit és azt a pótdijat kapja meg, amelyet utoljára élver,ett. II . Gy. 1. Az örökösök ot illeti meg. Kérj e az illetél<es pót­ zászlóalj-pamncsnokságtól. 2. Nem kötelesek fizetni. 3. Bls:wmo­ ü tó dolog, de nincs módunkba rajta segiteni. D . M. népf. Nem. H a l át'őrizeti örs. 1. és 2. Igen.

Karpáti népI. 1 . Még nincs végérvényesen eldöntve. 2. Rejt­ vény ek megfejtésével nem foglalkozunk. 3. Nem. 4. Kérje örs­ kihallgatáson.

1\1 . N. I . Ha a kérelem jogos lett yolna, úgy nem utasitják el. A. F. Parajel. 1. Nincs nem is ténylegesithotők.

igénye. 2. Yissza nem tarthatók, de

N. X. 1 . Mint magyar államp olgár, nevét csupán magyaros hangzásura vftltoztathatj a. 2. Csak osztrák állampolgár vehető wI.

p. Ől'Ul.

T.

p_ 23'1. A.

küldött egy koronát a csendőrségi intornátus javára bevételeztük. Kérdéseire innen nines módunk­ ban vftlaHzolni . Kór(1ezze meg tiszti előljáróját.

B. J. a táborban. 1 . Úgy szolgálatban, kivül viselhető. 2. Korlátlan ideig elviselheti.

mint

sz olgálaton

K. A. volt csendőr. l . Igen. 2. lIa katonai zsold ban része­ sül, úgy a szakaszvezotői. 3. Az ottani szabályt nem ismerjük.

V. D. népI. szl.v. Xyllgdijra nincs igénye.

FEJTÖRÓK. Képtalány.

'," ,, -í' I ,. Y. "

[}Q

'U �

-

.IH

Betütalány.

O� hi

Tréfás számtal ány.

Van nekem egy kedvenc számom ; Két ötödét ha elveszem, Az egész csupa rom leszen. Megfejtési határidő : 1 !J 1 6 julins l -ig. Mind a három talányt megfejtők között egy darab Brzsébet királyné szanatorium-sorsj egy lesz kisorsolva.

1 9 1 6 junius �o.

LAPOK

H IVATALO S

RÉSZ.

Körrendelet.

Ö császári és apostoli királyi Felsége 1 9 1 6 . évi április hó 1 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával legke­ gyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a vitézségi érmeknek a hadrakelt seregnél a köpenyen engedélye­ zett viself'si módja, a háboru tartamára a mögöttes Jrszágrészekre is kitelj esztessék Elöj egyzendő az A-26. jelzetü Sza':>ályzat L Rész 5. lapszám és az 1 9 1 4. évi 6 1 . számu" Rendeleti Közlöny­ ben (Szabályrendeletek közzétett 1 59.502/7. számu ' kör­ rendeletnél. Kelt Budapesten, 1 9 1 6. évi junius hó 5-én. Báró Hazai Samu, s. k.

SZEMÉLYI UGYEK. Legfelsőbb elhatározás :

Ö császári és apostoli királyi Felsége legkegyelme­ sebben elrendelni méltóztatott, hogy : a legfelsőbb dicsérő elismerés uj ólag tudtul adassék : az ellenség előtt teljesitett kitünő szolgálatai olisme­ réseül : Gergely Endre, egy gyaloghadosztálynál beosztott II. számu csendörkerületbel i csendőrfőhadnagynak ; adományozni méltóztaiiott : a koronás ezüst érdemkereszt et a vitézséfJi érem szalagján :

az ellenség előtt teljesitett különösen kötelességhű szolgálataik elismeréseül : Kovács Béla őrmesternek, az L, Drenyovszki Ádám őrmesternek és Molnár Balázs csendőr ez. őrmesternek, a II. , Kassai József és Kocsis Keresztély csendőr ez. őrmesterelmek, a VII., Kassa János őrmesternek és Juhász István csendőr ez. őrmesternek, a II., Ács Kálmán csendőr ez. őrmesternek, a IlL, Román Elek és Dadám Pál csendőr ez. őrmestereknek, az V., Hobár József és Kereselies János csendőr ez. őrmestereknek, a VI., Zsurka Szabin, Bernáth Salamon, Prigye János és Zomonitia Mihály, csendőr ez. őrmestereknek a VII., Dudás András csendőr ez. örmesternek, az VIII., Balázs Péter csendőr ez. őrmesternek, az I., Bordás György csendőr ez. őrmesternek, a II., Petri Antal csendőr ez. őrmesternek, a IlL, Danis István és Horváth János VI. csendőr ez. őrmestereknek, az V., Szijgyártó Márton és Filkér Károly csendőr ez. őrmestereknek, a VII., Nagy Imre és Albuez Péter csendőr ez. őrmestRreknek a VIII. sz. csendőrkerületben.

215

CSENDŰRSÉGI LAPOK

1 9 1 6 j unius 20.

Adományoztatott : a hadrakelt seregnél :

Ö császan és apostoli királyi Felsége által erre fel­ hatalmazott parancsnokság által : az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásuk elis­ meréseül : az 1.. osztályu ezüst vitézségi érem .-

Homoki József őrmesternek, a IV. számu csendőr­ .kerületben ; a 2. osztályu ezüst vilézségi érem .­

Szentmiklósi János örsvezető cz. őrmesternek, a IV. és Béres Laj os csendőrnek, a VIII. számu csendőrkerü­ letben ; a bTonz vitézségi érem .-

Danyi Antal csendőr cz. őrmesternek, a II., Horváth János örsvezető ez. őrmesternek, Nagy István II. őrmesternek és Heiszer József örsvezető ez. őrmesternek az V., Bencze Sándor, Péter Miklós és Giliczán János csendőr ez. őrmestereknek, a III., Herczeg Imre, csendőr cz. őrmesternek a VI. és Vén János örsvezető ez. őrmesternek, a VIII. számu
Áthelyeztetett : 1 9 1 6. évi j unius hó l -ével : Rutich J6zsef hadnagy, az V. számu csendőrkerület :állományából a VI. számu csendőrkerület állományába.

Ideiglenes nyugállományba helyeztetett : Tóth Dániel V. számu csendől'kerületbeli j árásőrmes­ ter, a megejtett felülvizsgálat alapján, mint (Ij elenleg .szolgálatképtelem , 1 9 1 6. évi junius h6 l -től számítand6 tlgy évre. Választott lakhely : Miskolez.

O�iratilag megdicsértettek : a m. kir. II. számu csendőrkerületi parancsnokság által : Pálfi Károly, Szilágyi Márton j árásőrmesterek, Márk .János őrmester, Filiszár István, Dobó János, Pósa, Bir6 István II., Pusztai József, Olasz István, Deák Mi­ háJy, Györgypál Albert, Németh János l, Árkus Antal,

Szücs Imre, Pásztor Mihály, Endrédi József, Linder Já­ nos, Jandó István, Cloósz János, Mészáros Mihály II. , Ferencz János, Varga Pál, Jónás Gyula, Bogyor Sán­ dor, Szőcs Mihály II., Dimény József, Kolofon �éla, Dombi Márk, Szakács Károly, Gál Imre, Balázs Abra­ hám, Tamás József L, Nyiri Imre, Stróbli GyÖl gy, Fábián Imre, Szabatyán István, Gersch Jozsef, Gerendi Ferencz, Balogh Sándor, Boér János, �ikit János, Kon­ nerth János, Bartók András, K opacz Aron örsvezető ez. őrmesterek, Bor Pál, Czirj ák János, Gaál István, Ma­ czelka József, Pintér Ferencz, Szoéri János, Pintér Jó­ zsef IL , Szabó János IL, Nagy Ferencz 1. , Kiss Sán­ dor II., Ferencz Géza, Zelei Mihály, T6th Laj o s II., Varga István L, Kiss János II., Csiszár József, l\fátis Miklós, Szabó János IV., Dombovári György, Gubik György, Kluesik Márton, Oláh Péter L, Wendling Já­ nos, Hegyesi Imre, Mingesz Fülöp, Bakos András, PáHi Mihály, Szabó István V., Tihanyi Laj os, Kiss G. Lajos, Papp Imre, Balázs Péter III., Fazekas Sándor, Gergich Pál, Sávai Pál, Király József, Szabó István L, Kőszegi Fel'encz, Balassa Vincze, Prekulás György, Csete Sán­ dor, Nagy Károly, Kiss M. István, Kovács Ferencz L , Tályai Sándor, Kovács Dénes, Zolnai András, B. Nagy Gyula, Illés Károly, Sorbán Ottó, Katona Gyula, Nagy István II. , Hunyadi Pál, Boros László, Jókay Zsigmond, Lengyel Gábor, Zöld Sámuel,'" Szücs János, Szák János, Vágási' Dénes, L aczkó Tamás, Szabó Lajos L, Barth a Gábor, Popovics György, Török Imre, Viragh György, Lévai Sándor, Mester Ferencz, Papp András, Domán y János, Bersan Demeter, Bakos Mihály és Nemes Já­ nos L, csendőr ez . őrmesterek, a j elen háború folya­ mán a közbiztonság és a hadügy érdekeinek előmozdi­ tása terén kifejtett ügybuzgó és eredményes szolgála­ taikért. Lovasi Antal, Szörényi István, Lányi György, Hett­ linger J6zsef, Makai Ferencz őrmesterek, Galicza Mihály, Pauli József, Hódi Sándor és Elek Sándor örsvezető ez. őrmesterek, különböző irodaI alkalmazásban úgy békében, mint a j elen háború folyamán o daadó ügybuzgalommal teljesitett ki váló szolgálataikért. a m. kir. III. számu csendőrkerületi parancsnokság által : Kampler Sándor, csendőr ez. őrmester, a magyar államva sut ak szabadkai üzletvezetőségének terület én, egyes vasut.i alkalmazottak megvesztegetése utj án pol­ gári egyéneknek a katonai tényleges szolgálat alól tör­ tént j ogtalan felmentése és a mt'gvesztegetett egyének kinyomozása, elfogás a és 3J megvesztegetésre forditott pénzösszegek megállapitása körül kifejtett igen buzgó leleményes és körültekintő elj árásáél't . a m. kir. VII. számu csendőrkerí:ileti parancsnokság által :

Magyar Köztisztviselők és Állami Alkalmazottak Takarékpénztára Köztisztviselői kölcsönök törlesztésre. El6legek értékpapirokra.. Csa.ládi házak és telepek létesitése.

ré s z v é n ytá r s a s á g

B u d a p est, VII., Rákóczi-ut 76. sz . -= -

Telefon 153-44. szám. =-

Ala ptŐke 2.000,000 ko ro n a.

Ellogadunk betllteket takarékpénztárl könyvecskére. 1. 011

takarékbetétek után, melyeket hat hónapi felmondásl idiS lekötése mellett helyeznek el in tézetdnknél, 6% (hat) betéU kamatot fizetünk.(A tókekamatadó levonáshal.)2.0Iy takarék­ betét után, me!>.'nél a betm as l. pontban J elzett felmondba ldöt ki nem koti, 61Mb (öt ,. fél) betétl líamatot fizetüDk.. (A tökekamatadó levonáűnL)

Kölcsönök lakbérletiltás ellenében. Külfóldi pénznemek vé· tele és eladása. Sorsje� eknek részletre és készpenzért való eladása.

Előleget nynjtunk értékpaplrokra, 8orsJegyekre, vidékl inté­

zetek részvényeire.

Személyi k öl csönök et folyósltnnk kezesség mellett vagy jel­

zálogos biztosíték ellenében, jutányos kamattétel mellett.

Utalványok, lntézvények és chequek beszed ését elvállaljuk

igen mérséKel t költségek felszá mításával. Veszünk és eladnnk értékpapirokat, idegen p'nzekel

CSENDŐRSÉGI LAPOK

216

Varga János I. a VI. kerülettől a beszterczei szárny­ hoz vezényelt csendőr ez. őrmester, többrendbeli betö­ réses lopás és lopási kisérlet tetteseinek 1 � napon át folytatott nyomozás utáni kideritése és elfogásáért. . Kanabé János és Voloncs György csendőr ez. őrmes­ terek és Bartis István csendőr, többrendbeli betöréses lopás tetteseinek 1 5 napon át történt nyomozás utáni kideritése és elfogás áért. Nyilvánosan

dor, Ujvári Miklós, Boros Sándor, Fülöp Sándor, Szi­ lágyi Laj os I., Angyal Laj os, Somogyi Laj os, Brumári Lukács, Horváth Imre 1., Dragos Péter, Halasi Mihály, Stökl Ferencz, Antal Tivadar, Bécsi Imre, Huszár Ist­ ván, Tornyai Józsaf, Kozma György, Gyuk Imre és Kiss János III. csendőr cz. őrmesterek. Galambos Ferencz, Miklós Pál, Tumó István, Tuba Laj os, Beretka István, Komáromi Istyán és Kotyesz János, Batizi István, Kasza Gábor, Lukács Ferencz II. , Nagymélykuti Vincze, Németh Sándor József, Pancz István, Sipos S. István, Aladsisch Antal, Bal:áth József, D ömötör Péter, Kaliczka Laj os, Komlósi József, Pósa József, Sigmond László, Papp Lajos II. , Atanaczkov György, Rudics Károly, Sztipics István, Turucz János, Biró János, Oresán Miklós, Albert Mihály, Gereben János, Bakos Mildós, Dragán György, Tamás János, Sass Miklós, Czeizinger Lajos, Kristály István, Bálint Ferencz II. , Gyerán Árkádia, Nagy Mihály IV. , O ttimán Demeter, Csegedi András, Sándor Mihály, Mészáros J. IV., Bölkei János, Kecskés István II., Szabados Elek, Galucz János, Jurcza Sándor, Muresán Sámuel, Darabos Péter, Kutsera Miklós, KÖrmendi Mihály, Mógor József, Fodor László, Bardócz Albert, Rabi József, Máté György, La­ kos Lajos, Vasadi László, Bakó Imre, Kovács József, Hava György, Kiss József T. , Riszta Miklós, Vida József, Vass Laj o s II., Vödör János, Péter Gyula, Hegedüs Já­ nos, Bagosi Gyula és Klusóczki Gyula csend őrök, a j elen háború folyamán, úgy a közbiztonság terén, mint a hadügy érdekeinek előmozditása körül kifejtett ügyk_ ér buzgó és eredm ényes s�.?�gál9:tai_ . _t_

megdicsértettek :

a m. kir. II. számu csendőrkerületi parancsnokság által : Hermann György törzsőrmester, Biró Ferencz II., Zsinka István őrmesterek, Hézső Sándor, Szabó Lőrinez, Nagy Benj amin, Görög Mihály, Erdődi János, Magyari Ferencz II. , Cloós Kel:esztély örsvezető ez. őrmesterek, Bartha Mihály, Bondár Balázs, U dvari István, Turi Ist · ván, Tamási Laj os József, Nagy 'Pál II. , Sipos Imre, Lajtos Dénes, Blahó József, Pálink ás Károly, F odor András, Illés István II., Világos József, Papp János II. , Tóth Sándor, Poller András, Balanyi Pál, Bagi János, Sebestyén Mátyás, Nagy Pál I., Szalóki Antal, Szabó .JÓzsef János, Tóth János V. , Kovács Mátyás, Sánta János, Sarnyai Miklós, Gera József, Pap Rákosi Józsel� Bernáth Ferencz, Somogyi Mátyás, Moré János, Pittuch László, Kámvás Imre, Papp Sándor, Balogh Imre, Hodoscsek János, Juhász Miklós, Kovács János III., Pozsár István IV., Bikis Gábor, Patkós Mihály, Hege­ düs Sándor, László Lajos, Horvá;th Imre III. , Kovács Lázár,. Máté Bika Tódor, Skoda Adám, Szedlár János, Tarczal József, Ungor István, .. Zischka Gyula, Darida Mihály, Kovács Ferencz II. , Otvös István II. , Veres Dávid, Varga Lajos II., Ádám Vincze, Grozáv Sándor, Répás Boldizsár, Sárkány János, Tóth Béla, Péterfi József, Mager.. Laj os, Szakács László, Vincze János, Tol­ nai György, Ordögb János, Komáromi Márton, Kovács József II., Burai József, Demeter József, Darabont Já­ nos, Balanyi Józef Géza, Lugosi Sándor Imre, Kovács István l, Miedt Perenez, Adameszku János, Szekeres Károly, Németh Gyula, Bal.ogh János, Piti Imre, Kocsis Sándor, Kalmár Sándor, Abrahám György, Maj or Jó­ zsef, Mészáros János II., Illés Pál, Kósa Gergely, Fehér József, Kraj czár János, Tóth Pál I., Dom okos János, Kránitz Pál, Hajnal István, Kollár Pál. Komluski Du­ sán, Krecsun Miklós, Szabó István VI. , Vesmás Laj os, Franzen Péter, Polovics János, Szögi Ferencz, . Mihanek Ferencz, Virág János, Piroska János, Zsényi Pál, Jár­ fás István, Ko�j áti János, Nagy 1Iibály II. , Csuri Sán­ dor, Péntek József, Nemes János, Sztakó János, F aragó István, Simon Péter, Faragó Sándor II. , Kozma Sán-

VAR NAV I

Az

uj H onv. M in . rende­

l ettel rend szeresitett tábori

I

csen dörségi sapk ák

és aczélz ö l d hajtó ka iJo sztó már kapható. :: .

I I

I

j unius 20.

1916

_ _ _ _ _ _ _ _

.... +++++... +........+..+...+.+...+...+++++.....

Ii S Z A n T U J O Z S E f I

:

i

:

"

,

gépáruháza 18 év óta létezik Szegeden, a városi bérpalotában :

+..+.. ++·+++·+·++++++++···+·+++·++····+·++·+++ :

••

•

' · nagy á r- : • K epes

i talanul

dij- . : jegyzékem küldöm, :

A '

.

• • K' · epes

,

•• •

nagy ar- + : 6 jegyzékem dij. : : talan ul klildöm . :

•• •• + • •+ + . . + + +•• +.+�+.++++•••�•••••••••••+••••••+++• ••••+••

!

: : : :

! i

Egyedül nálam kaphatók a H el ical, Premier, Postieion , Britania, Eska és saját ös�zeállitásu legkedveltebb h egyi- : kerékpárok. E gépekből hadseregünk részére is szállitottam. Pathé tünélk ü li beszélőgfopek, lemezek és varró- + gépek óriási választékban, kedvező részletfizetésre is. :

!...........++++.......................... AAAAA!

L. SZ E G E D ,

csendőrségi nyomtatvány ok és felszerelési czikkek teljes raktára.

· k k. F10 O r

•

B u dapest, VI. , Gyár-utcza 26. Nagyvára d , R u l i kovszky-út 22.

r

Fon tos ér tesités ! � há�,oru. o �oz�a sze m é l yzet h i� n y . m iatt , csak .

.

.. . letu n k - bol fouz m egre n d e l éseket,

mtezz u k

el

a

postai

pénzk ü l de m é nyeket

Kárász- utcza 9 . czi m ez n i kérj ü k. -

és

sze � edi

k u. l demenye ket,

l evel ezéseket

azert

a

Szeged, '