Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz

Kolip Eliz

Budapest 2003.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés.....................................................................................................................5 I.

Európai regionális politika.................................................................................7 1.1. Az Európai Unió regionális politikájának hatása Kelet Európára és Magyarországra.......................................................................................................7 1.2. A régiók szerepének felértékelődése ...............................................................8 1.3. Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára.......................11 1.4. A Magyar területfejlesztésről általában .........................................................13 1.5. Az EU- csatlakozásig elvégzendő feladatok.................................................14

II. A Balaton Régió SWOT analízise ....................................................................18 III. Az Európai Unió és a Balaton térség – regionális politika.............................23 3.1. A Balaton területi szerveződése.....................................................................23 3.2. A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete...........................................25 3.3. A Balaton Régió előtt álló kihívások.............................................................26 3.4. Infrastrukturális elképzelések, fejlesztések ...................................................28 3.5. Intézményfejlesztés........................................................................................32 IV. A balatoni turizmus fejlesztése ..........................................................................40 4.1. A turizmus helye és szerepe az Európai Unióban..........................................40 4.2. A minőségi turizmus megjelenése .................................................................42 4.3. A minőségi turizmus kialakítása...................................................................44 4.4. A minőségi turizmust megvalósító eszközök ................................................47 4.5. Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítása..............................................................................................................53 4.6. Vitorlásturizmus a Balatonon ........................................................................55

3

4.7. A balatoni golfturizmus fejlesztése................................................................62 4.8. A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein ..................64 4.9. Egyéb turisztikai fejlesztések.........................................................................65 Összegzés ..................................................................................................................68 Ábrák jegyzéke: ........................................................................................................70 Táblázatok jegyzéke..................................................................................................74 Irodalomjegyzék .......................................................................................................75

4

Bevezetés

Dolgozatom témája a Balaton Régió felkészülése az Európai Uniós csatlakozásra. Témaválasztásom azért esett erre a területre, mert a térségben végbemenő változások közvetett módon érintenek. E térségben a turizmus húzóágazat az ehhez tartozó szolgáltatásokkal együtt, ezért ezt a témakört kiemelten kezeltem. Ahhoz hogy ez az ágazat fejlődésképes maradjon és aktív részese legyen, a regionális politikának nagyarányú fejlesztések végrehajtása szükségesek. Dolgozatom fő volumene a fejlesztések illetve a szezon minőségének illetve a szezon időbeli mennyiségének növelése áll. Ennek értelmében négy nagyobb egységre bontom a dolgozatom.

Az alapvető felosztás a nagyobb egységből a kisebb egység felé való haladás. Ennek alapján: Az első fejezet az Európai Unióban végbement elképzeléseket folyamatokat tartalmazza. Az Európai Unió regionális politikáját illetve a régiók szerepét és szükségességességének általános bemutatását. A fejezetben ezen túlmenően a folyamatot is leírom, miként alakult ki és megy végbe Magyarországon illetve a Közép- Kelet- Európai térségekben. A fejezet további célja a régiók és az önkormányzati feladatkörök átalakulásának megváltozása, idomulása az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően. A következő fejezet célja a Balaton Régió SWOT – analízise, négy szempont alapján: A térség társadalmi-, gazdasági helyzete, infrastruktúrája, környezeti állapota. Ezt az elemzést fontosnak tartom, mert a térségben végbemenő és tervezett fejlesztések kiindulópontját képezi. A harmadik fejezet célja a Balaton Régió jellemzése a Régió és az Európai Uniós elképzelések egybevetése, valamint a térség infrastrukturális, gazdasági felkészültsége az Európai Uniós csatlakozás előtt. A térség feladatait a megkezdett fejlesztéseket és a jövőben még szükséges fejlesztéseket mutatom be. A negyedik fejezet célja a jelenlegi turizmus mint húzóágazat helye és fejlődése valamint az ezzel kapcsolatos elképzelések bemutatása. A fejezet középpontjában a szálloda- és gyógyturisztikai fejlesztések, a minőségi turizmus kialakítására való törekvések, a szezon elnyújtására- és a magasabb fizetőképességű kereslet megszerzésére való elképzelések,

5

fejlesztések állnak. A fejezetben helyet kap egyéb turisztikai ágazatok, mint a vitorlásgolf, falusi és borturizmus bemutatása. Dolgozatomban választ keresek arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek a Balaton Régió turisztikai ágazatának fejlesztésében valamint mire számíthat a Régió az Európai Uniós csatlakozás után. Kutatásom középpontjában a minőségi turizmusra irányuló projektek, fejlesztések állnak. Ezért a szekunder kutatási eszközök, szakmai folyóiratok, helyi sajtó felhasználásán kívül az Internet által biztosított naprakész információkat használtam fel. Dolgozatom alapjául a Gazdasági Minisztérium által közzétett Széchenyi terv keretén belül előirányzott tízéves gazdaságfejlesztési programja, a Balaton Régió 2002-2006- os stratégiai fejlesztési koncepciója. A beruházásokat tartalmazó részek információit a Balaton Projekt Iroda szolgáltatta. Segítségemre volt a Balatoni Hajózási Rt. marketingcsoportja, ahol személyes interjún is részt vettem. Konzultációkon rendszeresen részt vettem, munkámban segítségemre volt Káldyné Dr. Esze Magdolna belső konzulens, továbbá megköszönöm külső konzulensem Dr. Gruber Attila és felesége Gruberné Dr. Kis Pál Andrea közreműködését.

6

I.

Európai regionális politika

1.1.

Az Európai Unió regionális politikájának hatása Kelet Európára és

Magyarországra Kelet Európában a 80- as évtized végén már a tervgazdaság összeomlásának kezdeti jelei voltak megfigyelhetők, ennek ellenére egyetlen országban sem jelent meg a regionális politika kialakításának igénye. Ennek oka átmenet időszakában három tényezőben keresendő: •

a területi intézményrendszer gyengesége

•

a területi közigazgatás megoldatlansága

•

az önálló regionális politika megjelenésének korlátozott támogatása

„Magyarország volt a kelet európai országok között az egyetlen, amely a központi kormányzati struktúrában megjelenítette a területfejlesztést. Érvényesülni nem tudott, részben azért mert a területfejlesztési alap nem volt elegendő részben a szétaprózott finanszírozás miatt.”1 A kelet- európai társult tagállamokról készült jelentésekben megállapították, hogy a regionális és kohéziós politika kialakulatlan, a közösségi támogatásokhoz való hozzáférést több tényező akadályozza: •

Egyáltalán nincsenek vagy nagyon gyengék a regionális politikai eszközök.

•

Fejletlen az intézményrendszer, erőtlen az ágazatközi koordináció a regionális társprogramok finanszírozásában, a területi önkormányzatoknak nincsenek eszközeik, hiányos a szakértelmük.

•

A költségvetési szféra is jelentős változtatásra szorul: nehezen mobilizálhatók az állami pénzalapok

a

társfinanszírozáshoz

strukturális szükséges

támogatások források

kiegészítésére,

mennyisége,

tisztázatlan

minőségi

szempontból

megoldatlan a felhasználás hatékonyságának garantálása. 1

Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2001. 170. old.

7

a

A Bizottság a csatlakozásig elvégezendő feladatokat e hiányosságok felszámolásában határozta meg. Magyarország helyzetét a Bizottság megfelelőnek találta. 2

1.2.

A régiók szerepének felértékelődése

A rendszerváltozást követően a kelet- közép – európai államokban az állami közigazgatási rendszerekben a hiearchikus tanácsrendszer helyébe az önkormányzati struktúra lépett. Az önkormányzati

törvények

megteremtették

az

alkotmányos

alapokat

a

hatalom

decentralizált gyakorlásához. Az önkormányzatok ma már rendelkeznek szervezeti és döntési joggal. Az Európai Unió tagországaiban az Egységes Európai Okmány életbelépésével a szubnacionális szintek szerepe felértékelődtek. Ennek oka, hogy az új generális elv a közigazgatási egységeknek tágabb teret biztosított jogai gyakorlásában, másrészt a közös európai regionális politika színterén is kulcsszerephez jutott. Az új strukturális és támogatási politika a gazdaságilag gyenge régiók önkormányzataival való együttműködést fontos alapelvként kezelte. A politikai rendszer átalakulása Kelet Európában az önkormányzati alapszintek és gazdasági, politikai és funkcionális átalakítása került központi kérdéssé. A politikai változások ellenére fontos kérdést jelent a középszintű közigazgatási rendszerek átszervezése is. Ezek a szintek csekély mértékű önkormányzati jogokkal rendelkező a központi állam és a települések között elhelyezkedő közigazgatási egységek. A középszintű közigazgatási rendszerek az elmúlt rendszerben rendkívül erős politikai és újraelosztó szereppel bírtak. A középszintű közigazgatási rendszerek funkcióikat tekintve a volt

szocialista

országokban

felülvizsgálatra

kerültek,

így

részben

átalakultak

(Lengyelország), vagy megszűntek (Csehszlovákia utódállamaiban), vagy szerepük mérséklődött (Magyarország).

2

Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2001. 172 – 174. old.

8

A középszintű közigazgatás továbbfejlesztésének szükségessége Kelet- Közép Európában: •

Az önkormányzati rendszerek jogi kapcsolódó pontjai hiányoznak.

•

Az egyszintű önkormányzati rendszer miatt a regionális fejlesztési feladatok gazdátlanul maradtak. Ezt igyekeztek a középszintű rendszerre hárítani, azonban ez a szint a feladatot a hiányos struktúra miatt nem tudta ellátni.

•

Az önkormányzati rendszer dezintegráltsága felerősítették a kormányzat centralizált törekvéseit ezzel egymással rivalizáló közigazgatási egységeket állított egymással szembe.

Az Európai Unió regionális politikájának általános célkitűzése az Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Ennek biztosítása érdekében az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében támogatást nyújt a tagállamoknak. A támogatások igénybevételének feltétele az EU által meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv szolgál. Az Unió működését és elveit meghatározó Maastricht- i Szerződés a területfejlesztés általános céljait a kiegyenlített és hosszú távú gazdasági szociális biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében és a gazdasági, valamint a szociális összetartozás erősítésében határozta meg. Ezeket a célokat a következőkben konkretizálta: „-

a különféle régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, különösen a kedvezményezett és vidéki térségek hátrányainak mérséklésére.(130a. cikkely),

-

kiépítése és fejlesztése a transz-európai hálózatoknak (közlekedés, energia, és telekommunikáció) 129. Cikkely, 1. Bekezdés),

-

a környezet minőségét megőrizni és javítani (130 r. cikkely, 1. Bekezdés),

-

a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása (130 r. cikkely, 1. Bekezdés),

-

megóvni a nemzeti és regionális sokszínűséget (128. Cikkely, 1. Bekezdés)

-

a minőségi oktatás és képzés fejlesztése (126. Cikkely, 1. Bekezdés)

Az Európai Unió alapelveiben szereplő regionális politikai célok hosszú távon érvényesülnek, s azok nemcsak az Unió országainak területfejlesztési célkitűzéseit

9

határozták meg, hanem az oda igyekvőkét is, illetve mindegyik Európai ország fejlesztési politikájára hatnak, formálják annak módszereit is.”3 Az Európai Unió politikájában hangsúlyos szerepet kaptak a régiók, mert a globalizáció a kiélezett piaci versenyben új versenyeszközök bevetését teszi szükségessé és ezek az új gazdasági eszközök zöme a gazdaságot körülvevő térségi keretek közé szorítja. Ilyen új eszközök lehetnek a gazdaságban a korlátozásmentes tőkeáramlás, technológiai színvonal emelése, standardizálás, szabványosítás. Ezek mind szűk keretek közé szorítják az adott terméket egy adott piacon. A térség fejlődése is egyre inkább a belső erőforrásaira támaszkodik, versenyhelyzetbe kerül más térségekkel. Így a területi gazdasági érdek miatt tartós partnerségre van szükségük. A térségek, és településrendszerek adottságai sajátságosak, a területi érdek autonóm érdek. A területi érdek lényege, hogy az adott területen a gazdaságban a folyamatos alkalmazkodás és fejlődés alakuljon ki, valamint a helyi erőforrásokat számára a leghatékonyabb módon hasznosítsa. A régió alapvető területi funkciója az általános regionális érdekek feltárása, képviselete, és érvényesítése. Ma Magyarországon jelentős fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, a területek gazdasági hatékonyságának növelésére. Ezek területei a gazdasági és gazdasági intézményi hálózatok kiépítése, K+F szervezetek fejlesztése, innováció fejlesztés, a gazdasági – üzleti szolgáltatások fejlesztése, gazdasági ágazatok, tevékenységek elterjesztése, fejlesztése, a tőkevonzás és a területi infrastruktúra-fejlesztése, a regionális gazdaságtervezés, és környezetvédelem.

3

Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg - Campus Kiadó. Budapest – Pécs, 1998. 45. old.

10

1.3.

Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára

Magyarországon a területfejlesztési politika, mint kormányzati funkció 1990 előtt a sokadrangú, kevéssé preferált állami feladatok közé tartozott. A gazdaság tervezése irányítása ágazati elvekre épült. Ágazatokra osztották fel el az erőforrásokat, alakították ki a pénzügyi szabályozás rendszerét, a lényeges döntések ágazati szempontok alapján születtek, azok területi következményei ágazaton, majd vállalaton belüli üggyé váltak. A területfejlesztést gazdasági kérdésnek tekintették, ezért döntően infrastrukturális, szolgáltató jellegű feladatokat ellátó, megyei és helyi tanácsok nem voltak a területfejlesztés lényeges szereplői. Az ellentmondást a gazdasági rendszer struktúrája magyarázza. 1990 előtt a gazdasági rendszer – a piac, a verseny hiánya miatt – alapvetően az erős térségektől vonta el és a gyengébbeket preferálta. A vállalatok a termelési tényezőket (a munkaerőt is beleértve) lényegesen a valós társadalmi költségek alatt hasznosították, ezért a foglalkoztatás széleskörű kiterjesztése alapvető érdekük volt. 1990 után a differenciáló, gazdasági erők és az ezeket támogató szabályozás került előtérbe. A modern gazdasági struktúrák szervezeti és tulajdonformák egyenlőtlenül terjedtek. A gazdasági válság és következményei: a gyenge területi struktúrák, és a válságágazatok uralta térségek lettek az átalakulás vesztesei, a diverzifikált szerkezetű térségek pedig a nyertesei. A munkaerő felhasználása adó- és járulékterheinek megnövekedése gazdaságtalanná tette a munkaigényes vidéki ipartelepek többségének tevékenységét. Az új vállalkozások térbeli terjeszkedése, elsősorban a kereskedelem és szolgáltatás terén mutatkozik meg a 90- es évek elején. Az ipari tevékenységet folytató új gazdasági vállalkozások megjelenése azonban jóval mérsékeltebb. A külföldi működő tőke jelenléte a gazdasági centrumokba koncentrálódott. A telephelyválasztás elsődlegesen Budapest és környéke. Az ország keleti részén a befektetések mértéke csekély. A privatizáció során a főváros dominál, illetve nő a vidéki nagyvárosok súlya. Budapest – vidék viszonya Magyarországon a mai napig a fővárosé a szerep. Budapest és a vidéki gazdaság potenciálja közötti különbség jóval meghaladja a lakosságszám arányait. Gyakorlatilag a

11

beruházások és fejlesztések zöme a főváros területére koncentrálódik. Európában ez nem egyedi jelenség, már hosszú idők óta a regionális politika középpontjában a centrumok túlsúlyának mérséklése áll. Európa fejlett országaival egybevetve Magyarország túlzottan egypólusú ország. Az új magyar területfejlesztési politikát a nyugat Európai nemzeti és az EU közös regionális politikáját összevetve még mindig jelentős különbségeket lehet találni. •

A regionális fejlesztés támogatására Nyugat Európában – a regionális különbségek mértékének

függvényében-

sokkal

jelentősebb

összegeket

fordítanak,

mint

Magyarországon. Jelentős része az EU- támogatás formájában létezik. •

Azokban az országokban, ahol az innováció egyetlen központban összpontosul, a regionális politikát az egyes tevékenységek decentralizálását szolgáló törvények is segítik. Magyarországon az északkeleti megyék népességi súlyuknál fogva magas támogatásokban részesültek.

•

Nyugat Európában a támogatások ágazati irányultsága a feldolgozóipar és az exportképes szolgáltatások, ellenben Magyarországon volt túlsúlyban az infrastruktúra.

A regionális politika az általános gazdaság-és társadalompolitika integráns része. A stratégiai célkitűzések hosszú távú prioritásgócok közé csoportosíthatók: ilyenek az ipari versenyképesség javítása, a humán erőforrások, az idegenforgalom fejlesztése stb. A regionális politikának az egész ország területére kell kiterjednie. Magyarországon a regionális politikán gazdasági beavatkozást értenek, ezért a regionális politikát az általános gazdaságpolitika integráns részeként kell kidolgozni. Tervezési és fejlesztési szempontból az egész országot le kell fedni. Az átfogó tervezés sokszoros haszonnal jár, növeli az ágazati és a regionális programok hatékonyságát. Az ország lefedése nem járna együtt az erőforrások homogén elosztásával. Az ágazati és a regionális célok között folyamatos tervezési és végrehajtási kölcsönkapcsolatot kell biztosítani. Nemzetközi tapasztalatok alapján a térség keleti medencéje és a part közeli települések hosszú távon (2005-2010 körül) részévé válhatnak Budapest tágabb agglomerációjának, azaz egyre több lakófunkció fejlődhet át e térségben, éppen a jobb megközelíthetőség

12

(autópálya, intercity, gyorsvasút, elővárosi jellegű közlekedési rendszer) bővülésével. Ezek a funkciók együtt járhatnak a zöld technológiáknak a tó közelébe történő telepítésével, a kutatás-fejlesztés kitelepülésével és az otthoni munka (e-mail és Internet kapcsolatok) növekedésével.

1.4.

A Magyar területfejlesztésről általában

A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján:4 A magyar területi politika szorgalmazza:

•

Az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohézióit központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének erősítése az európai stabilitás érdekében.

•

Határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogatja az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magába foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet Európára

•

Az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erőteljesebb bekapcsolódását az európai tér- és gazdaságszervezetébe.

Szorgalmazni kell a közép-európai együttműködést: •

Kormányzati szinten a Közép- Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztési politikák összehangolása érdekében.

•

A szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú együttműködés keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén.

•

Az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, különböző területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában.

4

1996. évi XXI. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján

13

Ki kell használni Magyarország kedvező földrajzi fekvését Nyugat és Kelet Európa között: •

A főváros szubregionális központi fejlesztésével.

•

A Duna menti kooperációk erősítésével.

•

A tudás- és technológiaátadásban rejlő lehetőségek felhasználásával.

•

A személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek felhasználásával.

•

1.5.

A versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságora építve.

Az EU- csatlakozásig elvégzendő feladatok

Az ország területi szerkezetének állapota, a területi fejlődést és az Európai Unióhoz való felzárkózást befolyásoló regionális különbségek, a belső erőforrások felhasználása, a területfejlesztés decentralizált irányítása és finanszírozásási feltételeinek kialakítása még megoldásra várnak. Az országban illetve a régiókon belül ezek a feledatok megoldása még nem vagy csak részben tisztázott. •

A nemzeti gazdasági tér erős differenciáltságának valamint a centrumtérség kapcsolati hálójának dominanciájának csökkentése illetve kiegyenlítése, gyenge a régión belüli kohézió. A térszervezés eszköz- és intézményrendszerének decentralizálása, új kohéziós és strukturális politika kidolgozása szükséges.

•

A régiók megközelíthetőségi viszonyainak javítása: Komplex közlekedésfejlesztés, a régióközpontok bekapcsolása az autópálya-hálózatba, regionális repülőterek, új közlekedési tengelyek megteremtése.

•

Jellemző a fővárosból kiinduló, lassan terjedő, egyetlen innovatív régió. Az innováció orientált területfejlesztés alapjainak megteremtése, regionális innovációs stratégia, sokfunkciójú regionális innovációs központok fejlesztése

•

Preferált területek a főváros és a megyeszékhelyek vonzáskörzetében alakultak ki. A falusi települések az állami újraelosztás révén ezen területek vonzáskörzetén kívül

14

helyezkednek el. A regionális központok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), mint innovációs pólusok, és az ezen területek vonzáskörzetébe eső kis- és középvárosokat az újraiparosítás színtereiként-, a kistérségi település együtteseket ellátási-szolgáltatási egységekké kell átszervezni. •

Bürokratikus újraelosztás, gyenge az ágazatközi koordináció. Az állam operatív irányítási szerepkörének szűkítése, a stratégiai funkciók fejlesztése, erőteljes decentralizáció kialakítása fontos feladat. Magyarország tipikus unitárius állam: centralizált újraelosztás, gyenge középszint, szétaprózott önkormányzati struktúra jellemző. Teendők az EU csatlakozásig: a központi irányítás reformja, jogkörök és eszközök decentralizálása a régiókhoz, a területi közigazgatás átszervezése, a régiók alkotmányos szabályozása.

•

A területfejlesztési kiadások a GDP 0,3%-ával részesednek, a fejlett régiók (KözépMagyarország és Észak-Dunántúl) az állami beruházásokból népességarányuknál 25%kal nagyobb mértékben részesülnek. Az EU-csatlakozás után a finanszírozási források jelentősen bővülnek, az elosztási arányokban jelentős módosulás várható. A nagyságrendekkel

bővülő

fejlesztési

lehetőségek

kihasználására

versenyképes

regionális programokkal kell felkészülni.5 •

A hátrányos helyzetű térségek preferálása, az elmaradottság infrastrukturális komponenseinek fejlesztése, a versenyképesség javításának figyelmen kívül hagyása, a térség erős elemeire építő gazdaságfejlesztés hiánya tapasztalható. A regionális politika gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő orientációjának erősítése, a tudásigényes fejlesztések regionális központjainak és a hozzájuk kapcsolódó termelési hálózat kiépítése. A régiók gazdasági versenyfeltételeit javító tevékenységek, iparfejlesztési pólusok, K+F szervezetek, technológiai központok fejlesztése, az üzleti szolgáltatások bővítése, a belső kohézió erősítése szükséges. Az alacsony gazdasági színvonalú agrárterületeken alternatív foglalkoztatási lehetőségek megteremtése, környezetvédelmi szociális fejlesztési programok kidolgozása.

5

www. euroinfo.hu

15

•

Az új EU - konform regionális politika gazdasági hatása az, hogy az EU támogatási alapjaiból a mainál nagyságrendileg nagyobb fejlesztési források állnak majd a területfejlesztés rendelkezésére. Ennek egy része a munkahelyteremtésen keresztül közvetlenül a gazdálkodókhoz áramlik.

•

Az EU- támogatásokhoz való hozzájutás a központi és az önkormányzati költségvetés szerkezetében változtatást igényel. Az állami alapok és célelőirányzatok átrendezése. A közfeladatok finanszírozásának és a fejlesztés támogatások szétválásának lehetőségét kell elérni. A fejlesztési források elsődleges célok szerint differenciálódva jelenjenek meg. Elegendő forrás biztosítása az önkormányzatok feladatainak ellátására. Lehetőség megteremtése a forrásképzés, a pótlások és fejlesztések megvalósítására. Az önfinanszírozás javítása.

•

A régiók feladatainak pontos meghatározása összehangolása. A regionális fejlesztési tanácsok illetékességi területeit a NUTSII. egységekhez kell igazítani. A regionális fejlesztési tanácsnak törvényben szabályozott saját forrással kell rendelkeznie. A regionális tanácsok és kistérségi ágazati igazgatási szervek közötti kapcsolatrendszer kialakítása. A regionális fejlesztési tanácsoknak nincs törvényben rögzített feladatuk. Fontos a szervezet feladatainak törvényben való rögzítése, a feladatok között fontos az általános gazdaságfejlesztési szerepkör, a nemzetközi regionális együttműködésben való részvétel, a nagy infrastrukturális hálózatok fejlesztésében való szerepvállalás, környezetvédelmi szempontból a fejlesztések saját forrásokból való megoldása.

•

A területfejlesztési tanácsok működésének jogi alapokra való helyezése, pontos tevékenységének meghatározása, gazdálkodása törvényes felügyelete, működésének felügyelete, rendezendő feladat a területfejlesztési munkaszervezetek felállítása. A szervezet létrehozása fontos szerepet játszik az EU alapokhoz való hozzájutásban. Szükségszerű a professzionális programok és az ehhez tartozó menedzsment megléte regionális szinten. Megyei szinten a megyei jogú városi önkormányzatok, a kistérségi társulások esetén a városoknak kell megszervezni ezeket a munkaszervezeteket.

16

•

Az osztrák és a szlovén határ kivételével a települési és a gazdasági kapcsolatok intenzitása

gyenge.

Az

euro

régiók

működése

formális.

A

közigazgatás

kapcsolatszervező kompetenciája igen korlátozott. Az EU - csatlakozást követően a déli, a keleti és az északi határok felértékelődnek, az interregionális - támogatások növelik a határon túli régiók érdekeltségét, a Kárpát-medencei interregionális együttműködés piacbővítő tényezővé válhat.

17

II.

A Balaton Régió SWOT analízise

Mielőtt rátérnék a térség területi-, gazdasági-, társadalmi-, jellemzésére illetve a térségben zajló fejlesztési programokra, fontosnak tartom a térség SWOT analízisének felvázolását. Társadalmi helyzet Erősségek –

magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott szakismeret

–

megerősödött piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés

–

az állami munkaerő-piaci intézményrendszer jó területi lefedettséget eredményez

–

civil szféra aktivizálódása

–

jól kiépült szervezeti háttér

Gyengeségek –

a népesség öregedési folyamata

–

szezonon kívüli magas munkanélküliség

–

az átlagosnál magasabb “fekete” és “szürke” foglakoztatás

–

a szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus

–

jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések között

–

a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek határaival

–

a szervezetek között nincs meg az együttműködési nyitottság

–

a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban.

Lehetőségek –

országos döntéshozók számára kiemelten fontos fejlesztési terület a Balaton Régió

–

a szervezeteket hatékonyan egybefogó adottság a tó jelenléte

–

a tervezési-statisztikai régiókon keresztül a források növekedése

–

a civil-szféra aktivizálódása

18

Veszélyek –

kérdéses EU - konformitás

–

a koordinálatlan interregionális együttműködés következtében, gyenge hatékonyságú forrás felhasználás

–

a „fekete” és „szürke” gazdaság erősödése

Gazdasági helyzet Erősségek: –

A térség erős kapcsolódása a turizmushoz

–

A régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását.

–

Gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek

–

Nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia

–

A Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize

–

Vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörfforgalom

–

A háttérterületek változatos vonzerői. Nemzeti Park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek

–

Jelentős gyógy- és termálvíz-források

Gyengeségek: –

Jelentősek a régió belső különbségei

–

Tőkeszegény vállalkozások

–

Fejletlen szakmai információs rendszerek

–

Gyenge európai piaci pozíció a turizmusban

–

A minőségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak

–

Az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erősen szezonális jellegű, területileg túlzottan koncentrált

–

A komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szűkíti az idegenforgalmi szezont

–

Az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható

–

Kedvezőtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták

–

Gyenge szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai

19

–

Elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya

–

Korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra

–

Termelői együttműködések hiánya

–

Tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága

Lehetőségek: –

Az európai térszerkezetbe történő szerves betagozódás

–

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése

–

Budapest fejlődésének erőteljes kisugárzása

–

Innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelődése

–

A Balaton vonzerejét felértékelő turizmusformák, termékek terjedése a világban

–

A turizmus bővülő piacának kihasználása kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával mint konferencia-, borturizmus, aktív turizmus

–

A turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik

–

A lakossági jövedelmek növekedésével erősödik a belföldi turizmus

Veszélyek: –

Tőkehozamok csökkenése

–

Feketegazdaság erősödése

–

Gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyelőnyét

–

Az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt

–

Vízminőség romlása

–

A feszültségek folytatódása a Kelet-Közép-Európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása

–

Tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet

–

Tovább romló közbiztonság

20

Infrastruktúra Erősségek: –

Jelentős gyógy-és termálvízforrások

–

A közlekedési lehetőségek jobbak az országosnál

–

A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős

–

Balaton körüli kerékpárút dinamikusan épül

–

Hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma

–

Az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is

–

Jelentős a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és hosszúsága

Gyengeségek: –

A vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái

–

Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága

–

Hiányzik a régió komplex információs rendszere

–

Nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezést okoz

–

71-es számú, 7-es számú főút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetelenül zsúfolt a nyári szezonban

–

Belterületi utak számos településen rossz állapotúak

–

Északi parti vasútvonal villamosításának hiánya

Lehetőségek: –

A vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával

–

M7-es autópálya a főváros felől gyors megközelítést tesz lehetővé

–

71-es számú főút tehermentesítését is szolgálja az M8 I. szakaszának megépítése Balatonfűzfő és Balatonvilágos között

–

A 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése

–

Megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei

21

Veszélyek: –

Közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága

–

EU előírások a hulladékgazdálkodás terén

–

Indokolt útfejlesztések elmaradása

–

Indokolt közmű fejlesztések elmaradása

Környezet állapota Erősség: –

A parttól távolabbi települések érintetlensége

–

Területrendezési törvény megalkotása

–

Nehézipar minimális jelenléte

Gyengeség: –

Javuló tendenciát mutató, de sérülékeny és labilis vízminőség

–

A parti sáv fokozott környezeti terhelése

–

A Balaton vízpartja sűrűn beépített

–

Talaj és légszennyezés

–

Erózióveszélyes magaspart (Balatonfűzfő Balatonkenese, Balatonvilágos, Fonyód)

–

Rekultivációt igénylő tájsebek

–

Sérülékeny vízbázis (kiemelt környezeti problémák - karsztrendszer)

Lehetőség: –

A táj-rehabilitáció támogatottság a kormányzat részéről jelentős

–

Környezetvédelmi beruházások megvalósítása nemzetközi (ISPA) támogatás igénylésével (szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás témakörben)

–

Tehermentesítő utak megépülésével a levegő, és zajterhelés csökken

Veszély: –

A térség gazdaságát befolyásoló Balaton vízminőségének romlása (eutrofizáció) és ennek alapján a térségi ellentétek erősödése

–

Kárrendezés, rehabilitáció elmaradása

22

III.

Az Európai Unió és a Balaton térség – regionális politika

3.1.

A Balaton területi szerveződése

A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és változatos szépségű táj jelenti. A Balaton Régió - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet- három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A régió településének

gazdasági,

társadalmi

viszonyait

jelentősen

befolyásolja

földrajzi

elhelyezkedésük, a Balatontól mért távolságuk. A régióban 41 közvetlen partközeli és 123 háttértelepülés (közvetlen vízparttal nem rendelkező település) található. A régión belül lényeges különbségek alakultak ki, főként a Balaton parti és háttértelepülések között. A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény az önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési - statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési

egység,

hanem

közös

területfejlesztési,

idegenforgalmi-,

gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. „A regionális politika és a területi tervezés alapját Magyarországon a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció képezi, melyek alapján kialakításra került az ország 7 db tervezési-statisztikai régiója. A Balaton Fejlesztési Régió és egyben kiemelt üdülőkörzet nem része a tervezésistatisztikai régiók rendszerének, területét a Balatont érintő három statisztikai régió tókörnyéki települései alkotják.”6 Mivel a régió önállóan az Európai Unió regionális fejlesztési politikájában nem szerepel, ezért el kell érni, hogy a Balaton közvetlenül is, és a három régión keresztül, illetve azokkal való együttműködésben is megjelenhessen az Európai Uniós forrásoknál. 6

www.euroinfo.hu

23

Az EU csatlakozást megelőző feladatik és a csatlakozás utáni lehetőségek a Balaton régió számára: Ahhoz, hogy a Balaton térség már az EU csatlakozás utáni első időszakban (2004-2006) hatékonyan meg tudja valósítani fejlesztési projektjeit, arra van szükség, hogy a PHARE Projekt Előkészítő alapból megfelelő támogatást szerezzen. A csatlakozás utáni Uniós támogatások megszerzése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Tervhez, illetve annak operativ programjához illeszkedő projektek, programok, kidolgozására lenne szükség. A Balaton specifikus intézkedések a régió határokon túlmutató környezetileg érzékeny és turisztikailag fontos, kiemelt területfejlesztési régió közti intézkedések között kell, hogy megjelenjenek. Már elkezdődött a 2007.-2013. közötti programozási periódusra való felkészülés, a támogatási rendszer még nem tisztázott, a NUTS 2- es régió határok definiálása is egyeztetés alatt áll. Fontos, hogy az EU Régiók Bizottságában a Balaton régió képviselője jelen legyen és az Uniós támogatásokat minél szélesebb körben igénybe tudja venni. A csatlakozás után a Balaton Régió kiemelt szerephez kíván jutni regionális és helyi önkormányzati szinten. Fontos és jelentős szerepet játszik a térség fejlesztésében a turizmus illetve annak európai szintre való felhozása. Elő kell segítenie a térségen belüli hálózati kapcsolatok kiépülését a kistérségi központok gazdasági hatásának növelését, valamint szükséges a helyi vállalkozások támogatása fejlődésképességükhöz a feltételek kialakítása.

24

3.2.

A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete

A régió legerősebb, legkedvezőbb feltételek mellett fejleszthető üzletága a turizmus; a Balaton vízének, környezetének, ökológiai rendszerének jó minősége, annak javítása alapfeltétele a vezérágazat fejlesztésének. Ez az ágazat fejlesztése az épített környezet, infrastruktúra és az információs hálózatok fejlesztésével érhető csak el. Mivel a régió gazdag természetes környezettel és a minimális nehéziparral rendelkezik, ezért az emberközpontú fejlesztés került középpontba. A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait alapvetően befolyásolja a földrajzi fekvés, a Balaton-parttól való távolság. A parti sáv településein nagyobb a vállalkozói aktivitás, magasabb a jövedelem, kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, alacsonyabb a munkanélküliség. (1. ábra) A régió területén az ország népességének 2,4%-a, míg a vállalkozások 3,0%-a, ezen belül a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások 7,0%-a működik. A vállalkozások mérete (gazdálkodási forma és foglalkoztatott létszám alapján) kisebb az országos átlagnál. A térségen belül a part mentén intenzívebb a vállalkozói tevékenység, mint a part közeli településeken. A munkanélküliség a part menti településeken alacsony, míg a part közeli településeknél az országos átlaghoz közeli, tartós értékek jellemzik. Különösen érvényes ez a déli part egészére. Az északi part ellenben megosztott: a középső szakasz munkanélküliségi mutatói tartósan magasabbak, viszont Keszthely környékén kedvezőbb a munkahely kínálat. Ugyanakkor a térség egészére jellemző, hogy a foglalkoztatás egy része erősen szezonális, s ez a munkaerőpiac strukturális egyensúlyának hiányát eredményezi. Ezt a helyzetet tovább élezheti az a tényező, hogy maga az üdültetés, mint gazdasági tevékenység konjunktúra érzékeny.7

7

www.balatonregion.hu

25

Folyamatosan csökkenő népesség, a kis lélekszámú települések túlsúlya A Balaton Régió lakóinak száma 251 ezer, a lakónépesség 1990 és 1998 között – követve az országos tendenciákat - mintegy 2%-kal csökkent. A népesség csökkenését a térség egyre kisebb vándorlási nyeresége ma már nem képes pótolni. A régió településszerkezetét (14 város található a térségben) alapvetően a kis népességszámú, 500 és 2000 közötti lélekszámú települések túlsúlya jellemzi. A régió népességére a kis mértékű, de folyamatos csökkenés és az elöregedés jellemző, melynek oka a partközeli településeken a természetes szaporodás csökkenése, és a települések többségére jellemző kiegyenlített vándorlási mérleg. A Balaton Régió népessége 1990. és 1998. között közel 2 százalékkal csökkent. Ezen belül a partközeli települések lakossága majdnem 4 százalékot fogyott, míg a háttértelepüléseké kis mértékben emelkedett. (KSH 2000 évi adat) (2. ábra) A 14 éven aluli népesség aránya jelentősen csökkent a közvetlen partközeli településeken a népességen belüli hányaduk 1990-ben még 19 %-ot, 1998-ra már alig 16 %-ot, a háttértelepüléseken pedig 20%, illetve 18 %-ot tett ki. Ezzel egyidejűleg a 60 éves és idősebbek aránya mérsékelten nőtt, 19-ről 20 %-ra a partközeli településeken, illetve a háttértelepüléseken 19 %, nem változott. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve prognosztizálható, hogy a régió népessége tovább csökken (2005-re kb. 3 ezer fővel), s ugyanakkor az öregedési folyamat tovább tart. 8 3.3.

A Balaton Régió előtt álló kihívások

A régió gazdasági, társadalmi viszonyaiban éles törésvonal húzódik a parti és a háttértelepülések között. A térség elérhetősége nehézkes, gazdasága egy lábon áll, a vállalkozások fejlődését tőkehiány nehezíti, munkaerőpiacát a szezonalítás jellemzi. A régió kiemelkedő súlyú ágazatának, a turizmusnak az átalakulási folyamata még nem fejeződött be, a szektor nyereségtermelő képessége még nem kielégítő, a kínálat területileg koncentrált, a szolgáltatási színvonal alacsony. A régió, jelenleg nem része a – jövőben az Európai Unió Strukturális Alapjaiból is támogatandó – tervezési-statisztikai régiók (NUTS II) rendszerének. További sajátosság, hogy a Balaton Régió három tervezési-statisztikai

8

www. balatonregion.hu

26

régió határán fekszik, így azok fejlesztési programjaiban többnyire súlyához és lehetőségeihez mérten kisebb szerepet kap, továbbá az összehangolt fejlesztés is nagy nehézségekbe ütközik. A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A régió az évtized végére a megnövekedett szabadidő, az élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A régió stratégiai céljai négy meghatározó nagyobb volumenű területet foglal magába. –

A térség egyoldalú gazdasági szerkezetének átalakítása, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala.

–

Az elérhetőség javítása

–

A Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon. A turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése.

–

Új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése.

A fenti célok eléréséhez nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. Elsősorban azokra a programelemekre koncentrál, amelyeknek a megvalósítása már meghaladja a régió, az önkormányzatok és

a vállalkozó szektor lehetőségeit,

erőforrásait.

Az

állami

szerepvállalásnak további szempontja, hogy annak elemei a régió egészére húzóhatást fejtsenek ki.

27

3.4.

Infrastrukturális elképzelések, fejlesztések

Az elérhetőség javítása A Balaton Régió elérhetősége, jó közlekedési megközelíthetősége a fejlesztés és a fejlődés egyik kulcskérdése. Egyaránt szükséges a nemzetközi elérhetőség, az országon belüli elérhetőség, valamint a régión belüli települések egymás közötti elérhetőségének javítása. Ennek érdekében az alprogram három területre koncentrálódik: regionális repülőterek fejlesztésére, ami elsősorban a nemzetközi megközelíthetőséget szolgálja, az autópályaépítésekre, amelyek a Balaton Régió országon belüli elérhetőséget javítják, valamint a közúthálózat és a vasúthálózat fejlesztésére, ami a települések régión belüli jobb elérhetőségét segítik elő. Autópálya-fejlesztés – az országon belüli elérhetőség javítása A magyar gazdaság fejlődésében kiemelt szerepet játszanak az autópálya és a gyorsforgalmi út beruházások. A közlekedéspolitikai ágazati terv a hazai autópályarendszer teljes kiépítését 2030-ra irányozza elő. A tervben meghatározott összes fejlesztés megvalósulása esetén 3650 km gyorsforgalmi út épül, amelyből 1970 km autópálya és 1680 km autóút. Az autópálya-építési program a közvetlen célokon túl a piacok megnyitásának általános célját is szolgálja. A piacgazdaságnak ugyanis lételeme, hogy folytonosan újabb és újabb erőforrásokat tár fel, vele párhuzamosan pedig újabb és újabb piacokat nyit meg. Ezért a kormány a Széchenyi Terv autópálya-építési programja, valamint a Széchenyi plusz keretében a fejlesztések gyorsítása mellett döntött. Ezek a fejlesztések több ponton is érintik a Balaton Régiót. (3. ábra) •

Az M7autópálya felújítása és továbbépítése keretében megépült a Budapest és Székesfehérvár között a bal pálya harmadik sávja, továbbá Zamárdi és az országhatár között a teljes 2×2 sávos autópálya egy ütemben valósult meg. A térségben 70 km út épül, teljes a költség 138 Mrd Ft. Az M7 építésének szakaszai:

28

•

A Budapest-Zamárdi közötti út 95 km hosszú szakaszának felújítása és a jobb pálya, valamint az aluljárók megépítése a teljesítés az autópályára vonatkozóan 2002. április 30-a, az aluljárókkal kapcsolatban november 30-a volt.

•

2001 és 2004 között valósul meg az M7 autópálya Balatonszárszó-Ordacsehi közti 21,4 km-es, valamint a Becsehely-Letenye közötti 10,1 km hosszú szakaszának építése, amelynek költsége 43,0 Mrd Ft, illetve 16 Mrd Ft.

•

A tervek szerint 2004 és 2006 között kell megindulnia az M8 autópályává fejleszthető autóúttal összefüggésben a dunaújvárosi Duna-híd, illetve a csatlakozó utak (9 km) építésének 24 Mrd Ft összköltséggel (2004 - ben 6 Mrd Ft, 2005-ben 8 Mrd Ft, 2006 – ban 10 Mrd Ft összköltséggel).

•

A régió szempontjából igen fontos, hogy az – M8 autópályává fejleszthető – autóút Veszprém-Dunaújváros közötti 92 km hosszú szakaszának építése 2005-ben indul, összes költsége 83 Mrd Ft (2005-ben 10 Mrd Ft, 2006-ban és 2007-ben 15-15 Mrd Ft, 2008-ban 20 Mrd Ft, 2009-ben 23 Mrd Ft). A térséget érintően Balatonakarattya, Balatonkenese és Balatonfűzfő tehermentesítése sürgető feladat. Az első ütemben olyan elkerülő főút építése szükséges, amely a távolabbi jövőben a tervezett gyorsforgalmi úthálózat, az M8 részévé válhat. Ez a gyorsforgalmi út megoldja az Észak- és Dél-Dunántúl közötti kapcsolatot is, miközben az M7 autópálya északi partra irányuló forgalmának levezetésére is alternatívát jelent (az M7 autópályából válik ki és a 8. sz. főút veszprémi elkerüléséhez csatlakozik). Az első szakaszban az M7 autópályától indulva megépülhet a Balatonakarattyát, Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő út, Fűzfőn visszakötve a 71-72. sz. főutak jelenlegi csomópontjába. A második szakasz a Balatonfűzfő-Szentkirályszabadja-Veszprém közötti útvonal, a 73. sz. Csopak-Veszprémi főút bővítésével visszakötve a 71. sz. a főútba. Vonalvezetése megfelel az autópályára vonatkozó előírásoknak. Az M8 térséget érintő teljes hossza 33,0 km, a beruházás költsége 31,5 Mrd Ft.9

9

www. gm.hu

29

•

A térség tehermentesítése természetesen akkor válik véglegessé, ha megépül az autóút Veszprém-Rábafűzes közötti 138,0 km hosszú szakasza is (várhatóan 115 Mrd Ft összköltséggel).

Autópályák és autóutak építése és felújítása a Balaton Régióban (2002-2009) 1. sz. táblázat Autópálya/ Autóút BalatonszárszóOrdacsehi (M7) ZamárdiBalatonszárszó BecsehelyLetenye (M7) DunaújvárosVeszprém (M8)

Építés/felú Beruházás 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 jítás (km)

(Mrd Ft)

21,4

43,0

13,2

42,0

10,1

16,0

92

83,0

Forrás: www.gm.hu (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium)

A közúthálózat fejlesztése – a régión belüli elérhetőség javítása A Balaton Régió települései közötti elérhetőség javításának célja, hogy az úthálózat a térségen belül szövetszerű rendszerré váljon, és egyúttal tehermentesítse a főútvonalakat is. Ennek érdekében szükséges a Balaton Régióban: az országos közúthálózat, valamint a vasúti hálózat fejlesztése. Az országos közúthálózat fejlesztése: A régió területén megújításra szorul a belső közúthálózat, és szükséges a hálózat hiányzó elemeinek kiépítése. A 2002 kora tavaszán indult a Badacsonyt elkerülő első, a Tapolca déli részét tehermentesítő út második üteme, valamint a 65. sz. főút négysávosítása (a 81,9 - 83,3 km között). Keszthely északi és északnyugati, Badacsony, Balatonszentgyörgy észak-keleti, Felsőpáhok, valamint Hévíz

30

elkerülése, tehermentesítése. A beruházások költségvonzata mintegy 14,5 Mrd Ft –ra becsülhető.10 A vasúthálózat és regionális repülőterek fejlesztése Szabadbattyán - Siófok- Balatonszentgyörgy között - fonyódi központtal - távvezérlő berendezés üzemel. Szükséges ennek korszerűsítése és kiterjesztése a Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa - Murakeresztúr - Gyékényes vonalra. Indokolt továbbá az északi part villamosításának megoldása a gyors közlekedés biztosításával párhuzamosan, valamint az állomások és a szerelvények minőségi fejlesztése. A fejlesztés forrásai hosszú távon teremthetők meg. A Balaton Régióban négy regionális repülőtér fejlesztésére kerül sor, ebből kettő már jelenleg is működik.(Sármellék és Siófok – Kiliti) Két repülőtér – Szentkirályszabadja és Tapolca – jelenleg még nem szolgál polgári repülési célokat, ezeken a repülőtereken további jelentős fejlesztésre van szükség. Balaton Airport A Balaton Airport Sármellék és Zalavár között fekszik, közúton a 75-ös és 76-os másodrendű főutakon közelíthető meg. A legközelebbi 7-es elsőrendű főút 15-18 km-re halad el a repülőtér mellett. Egy beton és egy füves kifutópályával, gurulópályákkal, az alapfunkcióhoz

tartozó

létesítményekkel

(forgalmi

épület,

irányítótorony),

és

iparvágánnyal rendelkezik. A Balaton Airport nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér, majdnem 900 gépet fogad és indít, mintegy ötezer fős utasforgalommal.

A

repülőtér

térségében

zajló

egészségturisztikai

fejlesztések

következtében a forgalom további gyors növekedése várható, ami a reptér folyamatos fejlesztését igényli.

10

www. gm.hu

31

Siófok - Balatonkiliti repülőtér A Siófok - Balatonkiliti repülőtér elsősorban a magánrepülőgépek fogadását látja el, komplett határátlépési és vámügyi szolgáltatásokkal, ezen túl a sportrepülés céljait is szolgálja, továbbá légi rendészeti és mentési feladatokat is ellát. A repülőtér 1990 óta üzemel polgári repülőtérként, jelentős kisgépes forgalommal. 2001-ben elkészült a repülőtér pályavilágítása. A repülőtér alkalmas kisgépes, műszeres repülő kiképzésre és gyakorlásra. A repülőtér fejlesztésének egyetlen még hiányzó eleme a kifutópálya gurulóút szilárd burkolattal való ellátása. Szentkirályszabadja A fejlesztés célja a szentkirályszabadjai, jelenleg katonai repülőtér polgári célú hasznosításai. A repülőtér szomszédságában levő gazdasági társaság már megfinanszírozta a fejlesztés megvalósítását előkészítő tanulmányokat. Eszerint a szentkirályszabadjai repülőtér - Európa bármely részéből - biztosíthatja a Balaton északi oldalának gyors és könnyű elérhetőségét. A legfontosabb feladatok a repülőtér korszerűsítése, a civil és a katonai légi forgalom feltételeinek biztosítása érdekében. Tapolca A fejlesztés célja a Tapolcán levő repülőtér nyilvános, nem kereskedelmi repülőtérként való

megtartása

és

fejlesztése.

Ehhez

szükséges

a

hobby-

és

sportrepülés

alapinfrastruktúrájának kiépítése.

3.5.

Intézményfejlesztés

Az utóbbi másfél évtizedben világszerte új gazdasági ágazatok kerületek előtérbe: az informatika, a biotechnológia, a környezetvédelmi ipar, a design és a média. Közös jellemzőjük, hogy az előállított termékben vagy szolgáltatásban, a hagyományos ágazatokhoz képest jóval nagyobb a tudás, a kutatás-fejlesztés szerepe. Ezeknél az új ágazatoknál már nem a nyersanyag vagy a tőke, hanem a termék, szolgáltatás

32

előállításához szükséges tudás és kreatív szellemi munka a meghatározó. További jellemzője az ilyen tudásalapú ágazatoknak, hogy gyakran olyan telephelyet keresnek maguknak, amelyek nem rendelkeznek ipari hagyományokkal. Hasonlóképpen előnyt élveznek azok a térségek, amelyek színvonalas, természetközeli szabadidős kínálatot tudnak biztosítani a tudásalapú gazdaságban dolgozó, magasan kvalifikált és magas jövedelmű rétegeknek. Végül a tudásalapú gazdaság szereplői előszeretettel keresik telephelyül a felsőfokú oktatási intézményekkel és kutató-fejlesztő intézetekkel jól ellátott térségeket. A Balaton Régió adottságai alapján ma részben megfelel ezeknek az elvárásoknak, ugyanakkor a tudásalapú gazdaság letelepedéséhez és kifejlődéséhez az előttünk álló évtizedben sok területen céltudatos és összehangolt fejlesztésre van szükség. Cél, hogy a Balaton Régióban: –

új, tudásigényes és a környezetet nem terhelő gazdasági ágazatok letelepítésével járuljon hozzá a régió gazdaságának több lábra állásához, diverzifikálásához,

–

támogassa a tudásalapú gazdaság letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, és

–

segítse elő a tudásalapú gazdaság megerősödését.

A Balaton Régióban a tudásalapú gazdaság letelepítéséhez és megerősödéséhez egyszerre szükséges az intézményi háttér kiépítése, a speciális ágazatok célzott fejlesztése, valamint az új gazdasági ágazatokkal kapcsolatos társadalmi fogadókészség kialakítása és erősítése. Ennek legfontosabb eszközei: –

a tudásbázis intézményi hátteréhez (felsőoktatás, kutatás-fejlesztés) szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, valamint

–

az innovációs központok és a tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése.

Ágazati fejlesztés: –

a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban",

–

a biotechnológiai és környezetvédelmi ipar fejlesztése, valamint

–

a média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése.

33

–

A tudásalapú gazdasági ágazatokkal kapcsolatos társadalmi fogadókészség kialakítása, a Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt megvalósítása, közelebbről:

–

a modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása a lakosság és a vállalkozások körében, továbbá

– A

informatikai képzés, továbbképzés javítása. tudásbázis

intézményi

hátteréhez

(felsőoktatás,

kutatás-fejlesztés)

szükséges

infrastrukturális feltételek megteremtése. Az intézményfejlesztés célja: –

fejlesztési támogatást biztosítson a felsőoktatási, kutatás-fejlesztési intézmények infrastrukturális feltételeinek javítására, bővítésére,

–

elősegítse a felsőoktatási intézmények, intézményi karok telepítését a régióban, mindenek előtt a biotechnológiai és az informatikai ipar, a környezetvédelmi ipar területén,

–

támogassa a kutatóintézetek és egyetemek K+F infrastruktúrájának kiépítését.

Innovációs központok és a tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése Az innovációs központok egy, közös telephelyre koncentrálják az innovatív, modern, hightech ágazatokban működő vállalkozásokat, valamint a kutatás-fejlesztési intézményeket. Hasonlóképpen az egyetemi ipari parkok is ezt a célt szolgálják, azzal a különbséggel, hogy a parkszerűen kiépített telephely vállalkozások egész sorának a letelepítését is lehetővé teszik. A Balaton Régióban új, innovatív, high-tech ágazatokat meghonosító ipari parkok kialakítására kedvező feltételt teremt az a tény, hogy az elmúlt évtizedben a térség ipara már elmozdult a híradástechnikai ágazatok felé. Ebből eredően az alprogram feladata, hogy a Balaton Régióban elősegítse az innovációs központok és az egyetemi ipari parkok létrehozásához szükséges infrastruktúra fejlesztését. Ágazati fejlesztés Európa jelentős turisztikai régióiban a turizmushoz, valamint a turizmus alapjául szolgáló tevékenységhez – többnyire valamilyen sportághoz – szükséges eszközök gyártása és innovációja egymást kiegészítve és egymást felerősítve haladt. Hasonlóképpen a Balatonhoz szorosan kapcsolódó sportok, szabadidős elfoglaltságok (vitorlázás, horgászat,

34

túrázás, kerékpározás stb.) is képesek e tevékenységekhez kapcsolódó alkatrészek, kiegészítők, eszközök gyártására és szervizére keresletet támasztani a térség mikró- és kisvállalkozásai körében. Ráadásul a régió szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy ezek a termékek kis anyagráfordítással, környezetbe illeszkedő technológiával, minimális szállítási igénnyel előállíthatók. A biotechnológiai és a környezetvédelmi ipar fejlesztése A biotechnológiai és a környezetvédelmi ipar napjaink leggyorsabban fejlődő ágazatai közé tartozik, növekedésük alig marad el az informatikától és a médiától. A két iparág közös jellemzője még, hogy – szemben jó néhány hagyományos iparággal – nem terhelik meg a természeti környezetet, ellenkezőleg, az iparágak fejlesztései éppen a környezet, az agrárgazdaság, és az egészség megőrzését szolgálják. Ezért az alprogram célja ezen a területen a biotechnológiai és a környezetvédelmi iparban működő vállalkozások régióba való betelepítésének az elősegítése, a betelepítéshez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése A Balaton Régió vonzereje, természeti-táji adottságai lehetőséget kínálnak stúdiók, filmműhelyek letelepítésére, idővel pedig egy "Balaton Filmipari Park" létrehozására. A döntően üzleti alapú fejlesztést nagyban elősegítheti a szükséges infrastruktúra előkészítése, megteremtése. A tudásalapú gazdasági ágazatokkal kapcsolatos társadalmi fogadókészség kialakítása – Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt

A BRIT (Balaton Régió Információs Projekt) A tudásalapú gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek

megteremtése,

illetve

fejlődésének megerősítése csakis akkor járhat sikerrel a Balaton Régióban, ha a lakosság és a vállalkozások körében megfelelő fogadókészséggel találkozik. Ehhez szükséges:

35

–

a lakosság és a vállalkozások körében a modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés javítása,

–

a térség vezető gazdasági ágazataihoz, mindenek előtt a turizmushoz kötődő informatikai szolgáltatások és rendszerek kiépítése, valamint

–

a térségben az informatikai képzés erősítése.

A BRIT a közvetlen célokon kívül nagyban hozzájárulhat a Balaton Régióban: –

új munkalehetőségek teremtéséhez,

–

a lakosság életkörülményeinek javításához, és

–

a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez.

A Balaton Régió településszerkezetét döntően a kis népességszámú, 500 és 2000 közötti lélekszámú települések túlsúlya jellemzi. Ilyen nagyságú településeken a lakosság modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférését legjobban a már bevált teleházak segíthetik. A teleházak olyan közösségi telekommunikációs szolgáltatóházak, amelyek informatikai, irodatechnikai, számítógép- és Internet-hozzáférés biztosításával, valamint további kapcsolódó szolgáltatásokkal állnak a település lakói rendelkezésére. Hasonlóképpen a lakossági hozzáférést növelheti a távmunka terjedésének elősegítése. Az otthoni számítógépen végzett munka terjesztése érdekében célszerű támogatni a régióban a távmunkával foglalkozó vállalatok letelepítését, illetve a letelepítéshez szükséges infrastruktúra megteremtését. A távmunka a Balaton Régióban vonzó foglalkoztatási megoldás lehet a nagyvárosokból vagy a Balaton parti övezetéből kitelepülők számára. Ugyancsak fontos szerepet játszhat a Balaton Régió nehezen megközelíthető, elsősorban somogyi területein. A vállalkozások körében sürgető feladat az új informatikai kisvállalkozások támogatása és letelepítése a régióban, valamint a kisvállalkozások modern információs és kommunikációs eszközökkel való ellátottságénak javítása. Szintén a vállalkozások, közelebbről a turizmus területén működő vállalkozások ellátottságát szolgálja az on-line turisztikai információs rendszerekhez való kapcsolódás elősegítése. Fontos feladat az a hardware és software támogatás, amely lehetővé teszi, hogy a térség turisztikai kisvállalkozásai kapcsolódni tudjanak a Nemzeti és a Balatoni On-line Turisztikai Adatbankhoz. Ezáltal a vállalkozók

36

számára

lehetővé

válik,

hogy

üzleti

vállalkozásuk

információit,

reklám-

és

tájékoztatóanyagait a világhálón helyezhessék el, illetve azon keresztül bonyolítsanak le fontos üzleti akciókat, a turisták pedig szállást foglalhassanak elektronikus úton a szállásadó kisvállalkozásoknál. Ez a kapcsolódás tehát jelentősen növeli a kisvállalkozások marketing lehetőségeit és piacra jutási esélyeit. Az informatikai képzés, továbbképzés javítása A lakosság és a vállalkozások modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésének elősegítéséhez szükséges a Balaton Régióban az informatikai képzés, valamint a továbbképzés infrastrukturális feltételeinek javítása. A tudásalapú gazdaság fejlesztési program forrásszerkezete (Mrd Ft) 2. sz. táblázat Programok

Hazai források

Hazai

Állami Önkormán Vállal-kozói yzati

és egyéb

Európa Összesen

források i Unió összesen

magán Intézményfejlesztés

13,6

2,7

47,2

63,5

6,3

69,8

Ágazati fejlesztés

7,5

0,9

45,4

53,8

4,6

58,3

Balaton Régió

1,5

0,7

7,8

10,0

0,5

10,6

22,6

4,3

100,4

127,3

11,4

138,7

információs társadalom fejlesztése Összesen

Forrás: www.balatonregion.hu

A Balaton Kockázati Tőkealap A tudásalapú ipar fejlesztésének egyik eszköze a Balaton Régióban egy – állami alapítású, de magánforrásokat is hasznosító – kockázati tőkealap létrehozása. Ennek előnye, hogy csökkenti az innovatív, tudásalapú gazdaság területén tevékenykedő kisvállalkozások és a finanszírozó pénzintézetek számára a fejlesztéseknél felmerülő bizonytalanságokat, kockázatokat. Az alap a környezetbarát technológiával rendelkező, vagy a biotechnológia

37

és az informatika területén működő kisvállalkozások térségbe településéhez, vagy az itt megtelepült vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységéhez, beruházásaikhoz nyújt támogatást. A lakható térség kialakítása A Balaton Régió a demográfiai változásokat tekintve - tompított mértékben, de – leképezi az országos folyamatokat, azaz a népesség elöregedése és lassú fogyása jellemző. A vándorlási különbözet kedvezőtlen tendenciái arra utalnak, hogy a térség vonzereje csökkent, és a fiatalok egy része is más térségekben látja a megélhetési lehetőségeket. A térségben a minőségi turizmus fejlesztése vagy a tudásalapú gazdaság kiépítése, csakis akkor járhat sikerrel, ha a térségben lakók életkörülményei, mindenek előtt a lakókörnyezet és

a

lakásviszonyok

jelentősen

javulnak.

A

Balaton

Régióban

a

lakosság

életkörülményének a javítása három szempontot vesz figyelembe: •

az épített környezet védelme, megújítása,

•

a bérlakás–építés, és

•

a nyugdíjasházak építése.

Az épített környezet védelme A régióban ma még vannak olyan építészeti értékek, amelyek megóvása mind a régió, mind a nemzet szempontjából fontos és lehetséges. A népi építészeti emlékek mellett a térség ma már megszűnt gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó építményeinek felújítását, újrahasznosítását foglalja magába. A falvak megújításának eredményeként a Balaton Régió ma még kevésbé látogatott településein is növelhető a látogatók száma, mivel ennek révén új szálláskínálat, új turisztikai látnivalók alakíthatók ki. Hasonlóképpen fontos feladat a közterületek – parti sétányok, közparkok – és a műemléképületek védelme, felújítása. A régió sajátos helyzetéből fakad, hogy a strandok, parti fürdőhelyek is szervesen hozzátartoznak a településképhez, az épített környezethez.

38

Bérlakás-építés Az elvándorlás megakadályozásának, a negatív demográfiai folyamatok visszafordításának egyik fontos eszköze – az alapvetően fiatal családosok helyzetén segítő – bérlakás program, illetve a Balaton Régió szoros kapcsolódása a Széchenyi Terv bérlakásépitési programjához. A nyugdíjasházak építésének támogatása A régió hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területe. A Bakony és az Alpok közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe. Ezekre az adottságokra ráépíthető olyan üzleti alapon létesített és működtetett nyugdíjasház építési program, amely állami támogatással hoz létre kapacitásokat. A nyugdíjasház-építési programot a háttértelepülések felé célszerű terelni szakemberek véleménye szerint, mivel ezzel a lehetőséggel javítja a foglakoztatási helyzetet, megélhetést nyújt az ott lakók számára, és növeli a vásárlóerőt a térség gazdaságának termékei iránt. Az életminőség javítására fordított összegek 3. sz. táblázat Életminőség javítása –

Hazai források

Hazai

Európ Összesen

lakható térség, élhető

forráso ai

Balaton

k

Unió

Költségvetési Önkormán Vállal-kozói összese yzati

és egyéb

n

magán 9,6

1,9

13,1

24,6

9,6

34,2

Bérlakás-építés

3,0

0,9

4,6

8,5

0,0

8,5

Nyugdíjas házak

1,0

0,5

1,3

2,8

0,2

3,0

Életminőség javítása –

13,6

3,3

19,0

35,9

9,8

45,7

Az épített környezet védelme

lakható térség, élhető Balaton

Forrás: www.balatonregion.hu

39

IV. A balatoni turizmus fejlesztése 4.1. A turizmus helye és szerepe az Európai Unióban Az Európai Uniónak a turizmust illetően nincs világosan meghatározott kompetenciája, ennek ellenére jelentős, mert más közösségi kiegészítő tevékenység részeként számos programban szerepelt és részesedett az integráció előnyeiből. Ilyen például a távolsági értékesítés vagy a fogyasztók tájékoztatásának szabályozása is érinti a turizmust. „A turizmusra tehát az általános tervek és szabályok érvényesek, és a vele kapcsolatos tevékenységre csak azok alapján, illetve a kiemelt területekre kidolgozott politikák végrehajtása során, azok részterületeként kerül sor.”11 A szubszidiaritás elvét, miszerint a döntéseket a Közösségen belül mindig az állampolgárokhoz legközelebb álló szinten kell hozni, tehát az EU nem avatkozik be olyan témákba, amelyek helyi regionális szinten kezelhetők, a turizmust illetően a különböző tagországok eltérő módon értelmezik. A turizmus szerepe a regionális politikában jelentős helyet foglal el. A turizmus segítségével hasznosíthatók olyan erőforrások, amelyek csak csekély gazdasági hozamot eredményeznének. Ilyen például a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan vagy termelés alól kivont területek, falusi- tanyasi életmód. A turizmus több ponton kapcsolódik a vidékfejlesztéshez ilyenek a lovaglás, horgászat, falusi turizmus. Ezáltal, hogy a területet bekapcsolja az ágazatba, az ott élőknek munkát biztosít. Elősegíti a hagyományok megőrzését is továbbá hozzájárul az infrastruktúra fejlesztéshez. A csatlakozási tárgyalásokon a turizmus külön nem szerepel, azonban az ország számára fontos feladatot jelent a turizmus, mint ágazat fejlesztése és felzárkóztatása az Európai Unióba. A turizmus, mint ágazat még számos területen fejlesztésre szorul. Ezek a területek Lengyel Márton szerint:

11

Lengyel Márton: Magyarország Csatlakozása az Európai Unióhoz. Turizmus Stratégia.KIT

Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 1999. 27. Old.

40

a.) A tudatos fejlesztés modelljének kialakítása: •

A reálszférával is számoló gazdaságpolitika kialakítása.

•

A turizmus intézményrendszerének korszerűsítése, központi és regionális szinten.

•

A turizmuspolitika kialakítása és megvalósítása: - integrált tervezés - jogi és közgazdasági szabályozás – szakképzés, marketing

b.) Prioritás az exkluziv turizmus fejlesztésének:: •

A turizmuspolitikában és tervezésben lehetőség biztosítása az exkluziv turisztikai termékek kifejlesztésének: - gyógy- és az ökoturizmus különböző fajtáinak kiemelése a tervezésben.

•

Ösztönző rendszer kialakítása a tervek megvalósítására. – infrastruktúrafejlesztés, az adó- és hitelkedvezmények valamint támogatás kutatás, nemzeti marketing, szakképzés kialakítása során.

c.) A vállalkozások működési feltételeinek javítása: •

Az adópolitika korszerűsítése. – az adók radikális csökkentése – az adófizetők körének kiszélasítése

•

A hitelpolitika korszrűsítése

•

Kis és közepes vállalkozások erősítése.

•

Szakképzés, tájékoztatás fejlesztése.

d.) Az emberi erőforrások fejlesztése: •

A turisztikai szakképzés korszerűsítése.

•

A turizmusra nevelés kialakítása a lakosság körében. - a tömegtájékoztatás fokozott bevonása - viselkedéskultúra javítása – turisztikai ismeretek terjesztése

41

e.) Marketing: •

A nemzeti szintű marketing korszerűsítése.

•

A regionális marketing korszerűsítése.

•

A vállalatok marketing tevékenységének fejlesztése.

4.2.

A minőségi turizmus megjelenése

A Balaton Régióban még nem fejeződött be a turizmus szerkezetváltása. A régió kulcságazatának a fejlődése az elmúlt évtizedben javarészt követte a politikai és gazdasági rendszerváltást követő gyors külpiaci szerkezetváltást. A magyar turizmus az elmúlt évtized elején ugyanazzal a problémával szembesült, mint az ország egésze: a tervgazdaságról a piacgazdaságra, és a keleti piacokról a nyugati piacokra való átállás kihívásával. Az 90-es évtized elején az egykori KGST-országokból érkező látogatókra épülő, igénytelen tömegturizmus hirtelen elvesztette küldő piacait, a belföldi turizmus pedig a gazdasági-társadalmi változások jelentős lakossági terhei és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt esett vissza. A minőségi turizmusra való áttérés elsődleges oka a tó ökológiai állapotának megőrzése. Másrészt az új keresleti tendenciáknak is csak magas színvonalú és komplex turisztikai termékekkel és szolgáltatásokkal lehet megfelelni. Ezért a fejlesztés középpontjában a régiónak sajátos jelleget adó, a minőségi elemeket kiemelten kezelő, a térség egészére kiterjedő, változatos, egyedi vonzerőkre épülő termék kínálat kifejlesztését indokolt állítani. A Balaton Régió jelenlegi turisztikai súlyát jelzi, hogy 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégforgalmának 17%-át a régióban regisztrálták. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek száma az elmúlt évtizedben, az 1990ben regisztrált 800 ezerről – a turizmus külpiaci irányváltását kísérő 1992-es mélypont ellenére – 2000-re egymillió fölé emelkedett. (4. ábra)12

12

www.balatonregion.hu

42

A változással párhuzamosan azonban jelentősen módosult a külföldi és a belföldi vendégforgalom aránya. Amíg 1990-ben a vendégek 76%-a külföldi, 24%-a pedig belföldi volt, addig 2000-re - a vendégek számának általános növekedése mellett – a külföldiek aránya 51%-ra csökkent, a belföldieké viszont 49%-ra emelkedett. A folyamat mögött az áll, hogy a belföldi vendégforgalom az elmúlt tíz év alatt két és félszeresére növekedett, miközben a külföldi vendégforgalom enyhén csökkent. A vendégek számának növekedése tehát a régióban - a külföldi és a belföldi vendégforgalom arányait tekintve - a korábbinál jóval egészségesebb, kiegyensúlyozottabb forgalomszerkezet kialakulásához vezetett. 13 A Balaton Régióban - a látogatók számának emelkedése ellenére - az elmúlt tíz esztendőben mintegy hatodával csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. A csökkenés javarészt a turizmus külpiaci szerkezetváltására, a volt KGST-országokból érkezett, többnyire a tömegturizmushoz kapcsolódó látogatók számának csökkenésére vezethető vissza. A csökkenés ellenére azonban a térség ma is meghatározó jelentőségű

az

ország turizmusában, hiszen 2000-ben az

összes

vendégéjszaka 27%-át, majdnem ötmillió vendégéjszakát a Balaton Régióban töltötték el. A vendégéjszakák számának csökkenését ebben az esetben is a forgalom szerkezetének átalakulása kísérte: amíg a külföldi vendégéjszakák száma 1990 és 2000 között kétharmadára csökkent, addig a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma egyharmadával emelkedett. A belföldi-külföldi vendégforgalom szerinti szerkezet így ma már kiegyensúlyozottabb, de a balatoni kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmában (67%-os részesedéssel) továbbra is a külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák aránya a meghatározó. A Balaton Régió kereskedelmi szálláshelyein 2000-ben eltöltött közel ötmillió vendégéjszaka 59%-át a szállodák regisztrálták. Ezt követték a kempingek 23%-os, a turistaszállók és ifjúsági szálláshelyek 8%-os, a nyaralóházak 6%-os, és a panziók 4%-os részesedéssel. Az országos átlagot meghaladó átlagos tartózkodási idő A vendéjszakák számához hasonlóan a régióban az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a látogatók átlagos tartózkodási ideje is. Amíg a térségben 1990-ben a látogatók átlagosan 7,3 napot töltöttek el, addig 2000-re az átlagos tartózkodási idő 4,8 napra csökkent. A

13

www.balatonregion.hu

43

csökkenés ellenére azonban a látogatók átlagos tartózkodási ideje még ma is jóval meghaladja a 3,4 napos országos átlagot. A jelentős visszaesés mindenek előtt a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejében történt, ami 1990 és 2000 között majdnem a felére, 6,4 napról 3,3 napra csökkent. A külföldi látogatóknál a visszaesés enyhébb volt, az átlagos tartózkodási idő 7,6 napról 6,2 napra csökkent. A külföldi vendégforgalom egyoldalú orientációjú. A balatoni turizmus szerkezetváltásának hiányára utal, hogy a külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele az elmúlt öt esztendőben nem változott számottevően, a régió a hagyományos küldő országok mellett nem tudott új piacokat meghódítani. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik, az európai vendégek töltötték el 2000-ben a vendégéjszakák kétharmadát. A küldő országok szerint továbbra is Németország vezeti a rangsort – amíg országos átlagban a német vendégek töltik el az összes vendégéjszakák 23%-át, addig a Balaton Régióban a német vendégek aránya 45%. Ehhez képest a további küldő országok részesedése a Balaton Régióban eltöltött összes vendégéjszakából már meglehetősen szerény: Ausztriáé 5%, Hollandiáé 4%, Dániáé 3%. (5. ábra)14

4.3.

A minőségi turizmus kialakítása

A magyar gazdaság világpiaci versenyképessége döntően az egyedi, komparatív versenyelőnyt jelentő területek fejlesztésével növelhető. Erre az egyik legkiválóbb lehetőség a Balaton, mint Közép-Európa legnagyobb, édes vizű tava, a térségben található gyógy-, termál-, és ásványvizek, természeti és klimatikus adottságok valamint a Balatonfelvidéki Nemzeti Park nyújtotta adottságok turisztikai kiaknázása. A minőségi turizmus fejlesztés célja a Balaton Régióban: –

sokszínű turisztikai kínálat kialakítása,

–

minőségi, - magas fajlagos költéssel és hosszabb átlagos tartózkodási idővel jellemezhető - turisztikai termékek fejlesztése, valamint

–

14

a turisztikai szezon elnyújtását segítő fejlesztések támogatása.

www.balatonregion.hu

44

A hosszabb szezonra nyúló termékeket a turisták magasabb fajlagos költése, de egyben a termékek magasabb beruházási, fejlesztési költsége jellemzi. A Balaton Régió turizmusában a különböző turisztikai termékek jól elkülönülnek egymástól abban a tekintetben, hogy milyen hosszú szezonra terjednek ki. –

1-3 hónapos szezonra – júniustól augusztusig – korlátozódik a strandokhoz és a kempingekhez kötődő turizmus,

–

6-8 hónapos - márciustól októberig terjedő – szezon jellemzi a bor-, a kulturális, az öko-, a horgász, a kerékpáros, a lovas, a vitorlás és a golfturizmust, végül

–

egész évesre nyújtható a szezon az egészségturizmusban és a konferencia-turizmusban, illetve ehhez kapcsolódva a magasabb kategóriájú szállodákban.

Ezek a turisztikai termékek azonban nemcsak a szezon hossza, hanem egyúttal a turisták fajlagos költése tekintetében is eltérnek egymástól. Amíg a főszezonra koncentrálódó tömegturizmusnál (parti üdülés, strand, kemping) a turisták fajlagos költése átlagosan 120 euro alatti, addig a hosszabb, a 6-8 hónapos szezonra is alkalmas minőségi turisztikai termékeknél a fajlagos költés már jóval magasabb, – például a lovas turizmus esetében 160 euro, a vitorlás turizmusnál 250 euro.15 A turisztikai szezon elnyújtására alkalmas termékek fejlesztése tehát egyúttal a turisták átlagos fajlagos költésének növelésével jár. Végül a különböző hosszúságú szezonra nyúló turisztikai termékek jól elkülönülnek egymástól a fejlesztés költségét tekintve is. Ahogyan növekszik a szezon hossza az egyes termékeknél, ezzel arányosan növekszik a termék fejlesztésének, a hozzá kapcsolódó beruházásnak a költsége is: –

legalacsonyabb a fejlesztési, beruházási költség az 1-3 hónapos szezonra korlátozódó turisztikai termékeknél,

–

ennél jóval nagyobb fejlesztési beruházást igényelnek a 6-8 hónapos szezon turisztikai termékei,

–

az egész éves szezont biztosító turisztikai termékek fejlesztési, beruházási költsége pedig kiemelkedően magas.

15

www.balatonregion.hu

45

A szezon hossza valamint a fejlesztés, beruházás költségei közötti kapcsolatot figyelembe véve a Balaton Régió tízéves turizmusfejlesztési programjában a vállalkozói források mellett: az állam aktív szerepvállalása indokolt az egész éves szezonhoz kapcsolódó termékek fejlesztésénél, a 6-8 hónapos szezonnal jellemezhető termékek javarészt összehangolt térségi fejlesztést, és így a régió valamint az önkormányzatok forrásainak a bevonását igénylik.. A régió turizmusát ma alapvetően a rövid szezon és a tömegturizmus jellemzi. A főszezon mindössze 6 hétig tart, az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, az átlagos költés az európai uniós átlag alatti, miközben a tó terhelhetősége a főszezonban maximálisan kihasznált. Ezért a Balaton Régióban szükséges a tömegturizmus és a minőségi turizmus időbeli, térbeli szétválasztása. A tömegturizmus időben a főszezonra, területileg elsősorban a déli partra, a minőségi turizmus időben az elő- és utószezonra, területileg pedig az északi partra, és a déli part egyes pontjaira koncentrálódhat.

46

4.4.

A minőségi turizmust megvalósító eszközök

A minőségi turizmusfejlesztés programja a következő elemekre épül: Az egész éves szezont

biztosító

termékek

körében:

az

egészségturizmus

fejlesztésére,

a

konferenciaturizmus fejlesztésére, valamint a minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítására. A 6-8 hónapos szezonra alkalmas termékek közül az erősen beruházás igényes termékek fejlesztésére: a vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztésére, a lovas turizmus, továbbá a golfturizmus fejlesztésére. Az állam szerepe itt is meghatározó. Olyan beruházásokat támogat, amelyek köré a vállalkozások és az önkormányzatok további turisztikai fejlesztéseket építhetnek fel. Az egészségturizmus fejlesztése Az egészségturizmus megteremtésével illetve elterjesztésével a 1,5 hónapos szezon kitolását igyekeznek elérni, ennek az egyik legjobb eszköze az egészségturizmus fejlesztése. Az átlagos tartózkodási idő jelentősen hosszabb lesz, a fajlagos költés átlagosan egyharmaddal magasabb, mint a turizmus más ágaiban. A régió egyaránt alkalmas a hagyományos gyógyászati, valamint az egyre népszerűbb egészségmegőrző (fitness, wellness) ágazat fejlesztésére. A régió adottságai alapján, elsősorban az egészségmegőrzést karbantartást szolgáló fitness és wellness központok fejlesztésére kínál kedvező lehetőséget. „ A gyógyturisztika és wellness, mint termék megjelenése Siófokon egy olyan egyedülálló kínálatot jelent a turisztikai piacon, Magyarországon belül is, aminek az elemzések alapján több szempontból sincs igazi konkurenciája, vagyis azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ajánlunk, sem Hévíz, sem Zalakaros, sem igazán versenytársa, mert egyszerűen csak a testi-lelki harmónia elősegítését és az egészség megőrzését szolgálja. Ennek résztvevői elsősorban azok a minőségileg magasabb szintet megvalósító beruházások, mint a Hotel Vértes, Hotel Azúr. Ezeknél a szállodáknál a négycsillagos wellness szolgáltatások és a konferenciaturizmus lesz a kínált termék.”16

16

Siófoki Hírek. XVI. évf. 2. Szám. 9.old.

47

A gyógyturizmus marketing eszközei A magyar egészségturizmus kínálatának megjelenítésekor a kínálat valódi minőségét kell tükröznie. Az igényes relaxációs és regenerációs imázs hangsúlyozása ugyanolyan fontos, mint a hagyományos gyógyturizmusé. Az új termékek népszerűsítéséhez elengedhetetlenül fontos. Az új imázs kialakítása történelmi múlttal keverve. Rómaiak illetve törökök fürdőkultúrájának emlékeit az új imázsba beépítve közvetíteni. Wellness esetében mint új divatos pihenési forma megismertetése reform életmód megismertetése. •

Kiadványok: A design és fotóanyag minőségének célcsoport szerinti átalakítása, a magyar fürdők és szállodák ajánlataival. A nemzetközi piacon 2002- ben csak tematikusan válik szét a gyógy- és wellness kínálat, de az új beruházások megjelenése miatt ezek az idei évtől, 2003- tól már újabb kiadványokban jelenik meg. A jelenleg is elterjedt kiadványokat egy újabb kiadvány bővítené. Az Élményfürdők kiadvány, ezek tartalmazzák az élményfürdők szolgáltatásait, meghatározott kritériumok alapján.

•

Kiállítások: A kiállításokon csatlakozni kell az európai fürdők megjelenéséhez, mint például az ESPA és az ITB által támogatott standokhoz. Az egészséturizmus kiállításokon célszerű szorgalmazni más külföldi szolgáltatókkal való együttes megjelenést (Ausztria, Németország, Hollandia). Belföldön önálló vásár szervezése szakmabeliek számára, kibővítve a szépségápolás témát a turizmus kínálatával.

•

Egyéb

promóciós

eszközök:

A

kínálat

minél

szélesebb

körű

kialakítása

termékkapcsolással, ilyen például a gyógyvízből előállított egészségmegőrző szóróanyaggal.

Gyógyvíz

alapú

termékek,

bioélelmiszerek

bemutatása,

masszázsbemutatás. •

Speciális eszközök: Ehhez a területhez tartozik az orvostársadalom bekapcsolása, mivel ennek a csoportnak kiemelkedő szerepe van a kínálat és a kereslet kialakításában. Fontos szerepet játszik a témához kapcsolódóan Magyarországon és a környező országokban megrendezett orvos- kongresszusoknak. Itt megismerkedhetnek a gyógyvízzel kapcsolatos terápiák alkalmazásával és lehetőségével. Study- tourok szervezése is meglehetősen elterjedt eszköz aktív rheumatológusok, fizikoterápiás

48

szakemberek számára. Az Egészségügyi Minisztériummal való együttműködés elősegíti a szóróanyagok megfelelő helyre való eljuttatását.

A Balaton Régióban rejlő fejlesztési lehetőségek Az egészségturizmus két ágazatának fejlesztési lehetőségei a régióban területileg viszonylag jól elhatárolódnak egymástól. A déli parton – a gyógy- és termálvízkészletre alapozva – a gyógy- és termálturizmus fejlesztése célszerű. Ez egyaránt magába foglalja: a hagyományos gyógyhelyek - Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány - fejlesztését, valamint új, feltárt, de még nem, vagy csak szerény mértékben kiaknázott termálvízforrások – Balatonszemes, Táska, Csiszta-puszta, Fonyód, Somogyszentpál, Nagyberény – turisztikai hasznosítását.

Az

északi

parton

az

ásványvizekre

alapozva

fejleszthető

az

egészségturizmus (Tapolca, Kékkút, Zánka, Balatonfüred, Csopak). A háttértelepülések bevonását is szorgalmazzák. 2002 január 17-19. között

megrendezett IV. Siófoki

Turisztikai napokon ismertették a háttértelepülések szerepeit az idegenforgalom illetve a szezon elnyújtását hangsúlyozó programban. „A tizennyolc kilométerre, szépséges dombok között fekvő Nagyberényben azonban egy vállalkozó 65 fokos , sós termálvizet hozott a felszínre. Ő egy nagy szállodát szeretett volna felépíteni, de ezt a helyhatóság nem tartotta környezethez méltó beruházásnak, […] A siófoki Önkormányzat lépett: immár 280 millió forintot fektetett a terület megvásárlásába, a vizet pedig a Balaton – parti szállodákba szeretnék eljuttatni. Eddig az Azúr, Vértes, Diána, a Római Ház és az egyelőre Magtárnak hívott új, négycsillagos szálloda jelezte érdeklődését. A Széchenyi –tervhez kapcsolódóan pályázatok is készülnek a termálvíz hasznosítására.”17

17

Turizmus Panoráma, Kuczik Andrea: Siófok télen is fürdőváros lenne. 2002. február 7. 8. old.

49

A cikkben közölt tények megvalósítása csak részben megoldott, mivel a csőrendszer kiépítését az önkormányzat már nem tudta finanszírozni, ezért a város a gyógyvizet szigetelt tartálykocsikban szállítaná a megrendelők felé. Az elhasznált vizet pedig a sió csatornába öntenék, ami természetesen nem szennyezné a Balaton vízminőségét. A balatonfüredi Projekt Iroda információi szerint készültek nagyobb volumenű gyógyturisztikai projektek a Balaton körül: •

Balatonszemes: 30 ha területen Termálfürdő és termálkemping kialakítását tervezi wellness szolgáltatásokkal színesítve, az elmaradhatatlan medence-, szauna- és pihenőszigettel, pihenő bárral.

•

Fonyód termál projekt: 9 hektáros területen Termál- és élményfürdő komplexum létesítése, komplex szolgáltatási kör kialakítással, amely a holt szezonban is képes a Balatonhoz vonzani a látogatókat. A 3 ütemre tervezett létesítmény szakasza a következők: 1. termál- és élményfürdő szabadtéri medencékkel 2. termál és gyógyszálloda 3. üdülőfalu, sportkomplexum. Cél: egész évben működő, szezontól független gyógyászati részleggel ellátott termálfürdő létesítése, melyet fittness-wellness szolgáltatások nyújtásával tesz komplexé.

•

Buzsák – Csisztapuszta: a régi gyógyfürdő teljes restaurációját, korszerűsítését tervezi, valamint 108 ha területen lehetőség van luxus színvonalú, wellness és 400 ágyas gyógyszálloda, 400 fős gyógycentrum, 150 szobás 4 csillagos szálloda, 250 szobás 5 csillagos

szálloda,

üdülőfalu,

sportcentrum,

150

szobás

sportszállóval

-

konferenciaközpont, aquapark, élménypark, üzletközpont, szórakoztató negyeddel bővített komplexum kialakítására.

50

Természeti adottságai miatt mind az északi, mind a déli part egyaránt alkalmas az egészségmegőrzést és - karbantartást élményszerű programként nyújtó fitness és wellness turizmus fejlesztésére.

Konferenciaturizmus fejlesztése A konferenciákhoz kapcsolódó turizmus napjaikban a turizmus egyik leggyorsabban növekvő ágazata. Ma világszerte mintegy ötvenezer nemzetközi szervezet működik, amelyek több-kevesebb rendszerességgel tartanak rendezvényeket. Ugyancsak jelentős keresletet támasztanak a vállalatok, amelyek rendezvényei éves szinten több tízezerre tehetők. Előnyös, hogy a rendezvények időben többnyire a turisztikai főszezonon kívül esnek, és ezáltal biztosítják a szálláshelyek folyamatos töltését, a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát, továbbá a rendezvényeken résztvevők átlagos költése a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok és számítások szerint az átlagos turista költésének legalább háromszorosa. Az alapvető előnyökön túl a konferenciaturizmus fejlesztése egyben sajátos módon visszahat a Balaton Régió egészének turisztikai fejlesztésére is. Egyfelől a konferencia helyszíne a Balaton ismertsége miatt jobban eladható, mint más térségben. Másfelől viszont a konferenciák tovább növelhetik a Balaton ismertségét és látogatottságát, hiszen a konferenciavendégek többsége a tapasztalatok szerint idővel, többnyire családos turistaként ismét felkeresi a konferencia helyszíneket. A konferenciaturizmus nemcsak magas fajlagos bevételt adó, hanem egyúttal tőkeigényes beruházásokat is igénylő ágazat. A nemzetközi konferenciák kétötöde speciálisan erre a célra kiépített kongresszusi központok szolgáltatásait keresi. Noha a rendezvények kétharmadát az ötszáz résztvevőnél kisebb rendezvények adják, folyamatosan növekszik a több ezres létszámú rendezvények száma is. A fejlesztés irányai Jelenleg a Balaton Régió, a szállodák kapacitása miatt csak kisebb létszámú konferenciák, szemináriumok fogadására alkalmas. A konferencia- és szekciótermekkel rendelkező szálláshelyek is sok esetben technikai fejlesztésre szorulnak.

51

–

a létező konferencia rendezvényhelyszínek technikai korszerűsítése (pl. tolmács berendezések, vetítők, Internet-kapcsolat stb.),

–

a meglévő parti szállodák hivatásturizmushoz és konferenciákhoz kapcsolódó bővítése, megfelelő mennyiségű és nagyságú különtermek kialakítása, valamint

–

néhány nagyobb multifunkcionális (kongresszusi, kulturális, kiállítási) központ létrehozása.

A fejlesztés marketing eszközei •

Vásárok és kiállítások: Az Európában és más kontinenseken szervezett rendezvények közül 3-4 nemzetközi jelentőségű, a többi az adott piacot célozza meg. A megrendezett vásárok MKI (Magyar Kongresszusi Iroda) felmérései alapján: a vásárokon 5-25 magyar kiállító vesz részt a magyar standokon. A vásárokon való megjelenést az MKI marketing akcióval vezeti fel, a kapcsolatápolást a rendszeres e- mailek és rendszeres visszajelzésekkel oldják meg. A belföldi piacokon felmerült egy olyan work-shop rendezvényre, ahol a helyszínek is bemutatkoznak. 18

•

Kiadványok, hirdetések: A konferencia turizmus kiadványai külföldön már könyv alakban jelenik meg. Magyarországon még a korábbi füzet illetve prospektusforma jellemző. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően szükséges a kiadványok stílusának megváltoztatása. A hirdetésekkel kapcsolatosan 2003- ban új irányt határoztak meg: Új kongresszusi helyszínek az EU közeli Magyarországon.

•

A konferencia és üzleti turizmus szakmai szervezeteivel való kapcsolattartás: A szervezeteken illetve ezekkel való kapcsolattartáson keresztül a cél a nemzetközi hírnév megszerzése. Az MKI a bevételi források mértékében vállal képviseletet a szervezetekben. Fontosabb szervezetek: a külföldi utazási irodai szövetségek.

18

A Magyar Turizmus Rt. 2002-2003. Évi marketingterve. 40.old.

52

Beruházások: a Széchenyi-terv keretén belül megnyert pályázatok •

Balatonalmádi:

Auróra Szálloda rekonstrukciójával, bővítésével, kongresszusi

központot hoznak létre 500 férőhelyes nagyterem és három, 60- 65 m2 alapterületű különteremmel. A 400 millió forintos projekthez a GM 50 százalékos támogatást nyújt. •

Balatonfüred: az egykori szabadtéri szinpad területére többfunkciós konferencia- és kulturális központot terveznek. A nagyterem 620-1300 fős rendezvények tartására lesz alkalmas, emellett egy 569 férőhelyes rendezvénycsarnokot, valamint több 45-177 férőhelyes előadótermet alakítanak ki. A két fejlesztés együttes beruházási értéke 1,3 milliárd forint. Állami támogatás megközelíti a 645 millió forintot.19

4.5.

Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek

kialakítása Minőségi szálláshelyek hiánya a minőségi turizmus, így az egészségturizmus és a konferenciaturizmus fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya. Noha az elmúlt fél évtizedben a magasabb kategóriájú szállodák iránti igény mind a belföldi, mind pedig a külföldi turisták körében erősen növekedett, a térség kínálatában továbbra is a tömegturizmushoz igazodó, olcsó szálláshelyek a meghatározók. A fejlesztés céljai a meglévő szállodák télisítése, a meglévő szállodák színvonalának emelését, 4 csillagos kategória szintjére való fejlesztését (felújítás és új szolgáltatások – pl. uszoda, konferencia, fitness terem, tenisz, gyermekjátszótér, fedett-, illetve őrzött parkolók stb. - megteremtése), új, magas kategóriájú szállodák - 4 és 5 csillagos szállodák - építését, valamint üdülőfalvak fejlesztését (a parti sávban hét, a háttértelepüléseken három).A fejlesztés kiemelt célja, hogy a Balaton Régióban az évtized végére egy kiterjedt, minőségi, 4 csillagos szállodahálózat jöjjön létre. Ugyancsak kiemelt cél olyan üdülőfalvak kialakítása, amelyek – a szálláshelyen kívül – komplex minőségi programkínálatot nyújtanak a turisták, különösen a gyermekes családok részére. (6.ábra) A következőkben a nagyobb volumenü beruházásokat mutatom be, amelyek már az idei szezonban megnyitják kapuikat

19

Turizmus Panoráma. Széchenyi-terv: Nyertes pályázatok. Gyógyfürdők és konferencia-központok. 2002. április 4. 11. old.

53

az idelátogató vendégek elött. A felsorolt adatok a Siófoki Hírek és a 2 heti Turizmus című szakmai lapok által közölt adatok. Megvalósult Szálloda projektek •

Tapolcai Termálszálló: A szintén Széchenyi-terv keretén belül nyert pályázó a tapolcai Termálszálló a Balaton -felvidék egyik legjelentősebb beruházása. A Termálszálló 232 szobával új gyógyászati központtal kíván 2003 nyarán nyitni. A pályázók a szálloda felépítéséhez 382 millió a termálfürdő megvalósításához 774 millió forint támogatást kaptak.20

•

Club Tihany: A Hotel saját bevételéből gazdálkodta ki a fejlesztéséhez szükséges összeget. 78 Balatonra néző szobájukat és 30 apartmanjukat klimatizálták. Kiépítették a hoteltévé- és a vendégazonosításra is alkalmas chipkártya rendszert. Egy méter vastagságban homokot terítettek szét a strand alján. A következő célként a családi üdülési szokásoknak igyekeznek megfelelni. 48 családi szobát kívánnak létrehozni.21

•

Hotel Volán: Az 1973 ban megépült szállodát közel négy éven át újították fel. A Hotel igény szerint három részre osztható 300 férőhelyes konferenciateremmel rendelkezik, továbbá öt 30férőhelyes szekcióteremmel rendelkezik. Széchenyi pályázaton 75 millió forint támogatást nyert, ebből a wellness egységet kívánják fejleszteni.22

•

Hotel Azúr: A korábban kétcsillagos siófoki Szálloda ez év végére négycsillagos szálloda lesz. A kétmilliárd forintos beruházás ezerfős kongresszusi központtal és wellness részleggel gyarapodik. Három Hotel épület , étterem kerül átalakításra. 23

•

Hotel Best Western Magistern: A háromcsillagos siófoki Hotel Best Western Magistern közel negyedmilliárdos beruházással, minőségi wellness szolgáltatásait bővíti. Az idén

20

Turizmus Panoráma.Termálszálló Tapolcán. 2002. április 4. 11. old.

21

Turizmus Panoráma. Fucskó H.: Fejlesztési láz a Club Tihanyban. 2002. Június 13. 20. old.

22

Turizmus Panoráma: Modernizált Volán Hotel. 2002. Május 30. 18. old.

23

2 heti Turizmus: Kiemelt turisztikai fejlesztések 2003- ban. 2003. feruár 3. 10. old.

54

tavasszal április elején várható négycsillagos kategóriába való átlépése. Ide sorolnám a Hotel Vértes beruházását is, amely szintén ebbe a kategóriába kíván átlépni közel félmilliárdos beruházással.24 •

Hotel Residence: Vadonatúj házzal bővül a siófoki szállodasor. A Congress and wellness Hotel Residence. Szintén négycsillagos kategóriát képvisel. 2003 nyarán nyitja meg kapuit. Klimatizált helyiségekkel, konferenciateremmel és wellness központjával. Egyedülálló bussiness centerrel rendelkezik, ami állandó fax- internetfénymásolás lehetőséget biztosít.25

4.6.

Vitorlásturizmus a Balatonon

A minőségi turisztikai termékek fejlesztésénél alapvető szempont, hogy azok úgy segítsék elő a szezon elnyújtását és a magasabb fizetőképességű kereslet lekötését, hogy közben megőrzik a Balaton ökológiai egyensúlyát. Ezeknek az elvárásoknak a vitorlázás messzemenően megfelel. A vitorlás turizmus szempontjából az Európai Unióban a tavak átlagos terheltsége 4 hajó hektáronként, miközben a Balaton jelenlegi terheltsége 0,4- 0,5 hajó/hektár, azaz a balatoni vitorlázás - természettel harmonizáló - fejlesztésére még jelentős tér nyílik. A vitorlás turizmus Európa-szerte a turisták egyik kedvelt időtöltése, ezért az európai tavak többségénél a vitorlás turizmus fejlesztése ma már sok esetben ökológiai korlátokba ütközik. A közép-európai versenytársaknál javarészt már elérték a terhelhetőség felső határát, ezért a balatoni vitorlás turizmus fejlesztése egy nemzetközileg versenyképes piaci rés kihasználását is jelenti. A Fertő-tó ausztriai szakaszán igen élénk vitorlásélet folyik, a vitorlások száma mintegy 15 ezer, annak ellenére, hogy a Fertő-tó területe mindössze a Balaton fele, és a tó rendkívül sekély vizű. A Wörthi-tavon közel ezer vitorlás van, és ez egyúttal - a tó mérete miatt a maximális terhelhetőség felső határa is

24

2 heti Turizmus: Kiemelt turisztikai fejlesztések 2003- ban. 2003. feruár 3. 10. old.

25 Siófoki Hírek. Mecseki Renáta: Residence Conference & Wellness Hotel. XV. évf. 8. Szám. 8. old.

55

A fejlesztés célja a vitorlás turizmus – környezet-, és vízminőség-védelmi szempontokat figyelembe vevő - fejlesztésének célja: a vitorláskikötők kapacitásának – a jelenlegi 3 ezerről – 10 ezer férőhelyre való bővítése, ezzel párhuzamosan pedig a kapcsolódó kikötői és tóparti szolgáltatások fejlesztése. 6. térkép

Kikötők a Balaton Régióban A Balatonon összesen, maximálisan mintegy 30 ezer vitorláshajó elhelyezése lehetséges. Ez a maximális létszám 2020 évre esedékes.(7. ábra) „ A Balatonon optimálisan 20 ezer vitorláshajó fog hajózni. Ez a szám 2010-2015 között teljesülhet. Ma hosszú távra 10 évre lehetséges tervezni, mivel a gazdasági tárca is 10 évre készíti el a Balaton Fejlesztési Programját. A 10 éves fejlesztési program alapján, a Balatonon összesen mintegy 25-30 új vitorláskikötő létesítése valószínű. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 30 db nagyobb (100 férőhelyet meghaladó) vitorláskikötő szám megduplázódhat.”26 Magyarországon a vitorláskikötők számos kritikus akadályba ütköznek, ezek három csoportot alkotnak: –

A hatóságok, amelyek hosszadalmas, bürokratikus eljárásokkal akadályozzák a vízparti fejlesztéseket (Nemzeti Park, Környezetvédelmi Felügyelőség);

–

A konkurens vitorláskikötő-fejlesztők, akik a hazai viszonyok közt érdekeik képviseletére jobban képesek;

–

A telek- és árviszonyok, amelyek fejlődést mutatnak, emelkedő árak mellett a vízparti területek megszerzésének lehetősége, esélye évről évre romlik.

Ezen kockázatok feloldásának lehetőségei: –

A vitorláskikötő fejlesztési program „központi „irányítása, megvalósíthatósági tanulmányok készítése útján;

26

Balatoni Hajózás Rt. Siófok: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. 47. old.

56

–

A megvalósítandó vitorláskikötő területének gyorsabb megszerzése szerződésekkel, és azokra évről évre, 3-3 db komplex megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatástanulmány

elkészítése,

és

rendelkezésen

tartása

(a

kiviteli

tervek

megrendelhetősége érdekében); –

A vitorláskikötői területek gyorsabb ütemű megszerzése, előny elérése az ingatlanpiacon; megfelelő előszerződéseket, bérleteket, vásárlásokat alkalmaz a területekre vonatkozóan, mert később az ingatlanárak az egyes objektumok jövedelmezőségét ellehetetlenítik. A vízparti árak nem stagnálnak, hanem még mindig dinamikusan emelkednek. A Balatoni Hajózás Rt. 2002-2012- ig összesen 14 db új kikötő építését tervezte. Ebből megvalósításra kerül nyolc kikötő. Ennek okai nagyobbrészt anyagi eredetű, a kikötő tervek egy része már magánkézbe került, egy része pedig még beruházóra vár. A finanszírozási terveket illetően a társaságnak a fenti célok elérése érdekében 22750 millió Ft beruházási igénye lesz. A beruházási igényt saját forrásból (13947 millió Ft) és pótlólagos finanszírozásból (8802 millió Ft) kell előteremteni. A vendégforgalom a Balatoni Hajózási Rt. előzetes számításai alapján a jelenlegi 6 ezer főről 36 ezer főre, a vendégéjszakák száma 85 ezerről 500 ezerre nőne. A társaság kikötőinek vendégei évente a jelenlegi 1 milliárd Ft helyett 10 milliárd Ft- ot költenének el a régióban.

57

Vitorlás turizmus-fejlesztési program forráskoordinációs terve 4. sz.táblázat. Források helye (Millió Ft/ Millió Euro)

Megnevezés

1.

1.2 meglévő vitorláskikötök fejlesztése 2.

Vitorlás-meteorológiai adatszolgáltatás és információ -ellátás fejlesztése

3.

Vitorlás hajók műholdas helymeghatározó rendszerének kiépítése

4.

6.

Terület feji. tanácsok

Önkormá nyz

Egyéb, Eu, stb.

2003-2006

2006-2012

1000/4,1 1000/4,1

500/2,05

500/2,05

a

a

1000/4,1

a

a

100/0,4

a

200/0,82

100/ 0,4

a

100/0,4

50/0,2

50/ 0,2

50/ 0,2

50/0,2

75/ 0,3

25/ 0,1

Saját

kormányzati

7000/ 28,57 7000/ 28,57 100/0,4

4000/ 16,32 4000/ 16,32 100/0,4

200/0,82

BFT

Vitorláskikötök fejlesztése 1.1 Új vitorláskikötök létesítése

5.

Évek

Vitorláshajó-mentés Hajóvezetö-képzés iskolarendszerű fejlesztése Marketing tevékenység fejlesztése (éves költségek) ebből: PR~ 25 SP 15 Kommunikáció (reklám, kiadványok) 100 Mobiltelefonos kommunikációs rendszer 10

50/ 0,2

a

a

50/0,2

50/ 0,2

a

a

25/0,1

25 / 0,1

a

a

(Forrás: Balatoni Hajózási Rt.: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. Siófok. 2002.)

58

50/0,2

Kikötőfejlesztési program középtávú fejlesztési koncepciói: 1. Keszthely: 240 férőhely kialakítása a megvalósítás 2003 ősztől indulna a várható befejezés 2004 tavasza. 2. Alsóörs: 140 férőhelyes kikötő kialakítása, megvalósítása 2003 ősztől a befejezés aátadás 2004 tavaszán várható. Ez nem teljesen a Balatoni Hajózás Rt. tulajdonát képzi a megvalósítás 50% -ban más magánbefektető a beruházó. 3. Balatonboglár: A jelenlegi 230 férőhelyet még 80 férőhellyel bővítenék. A beruházás kezdete 2004 őszére tervezik, befejezése 2005 tavaszára várható. 4. Balatonszemes: A jelenlegi 100 férőhelyet 330ra bővítenék A fejlesztést 2003 őszére tervezik, befejezése 2004 tavasza. 5. Balatonudvari: 130 férőhelyes kikötő létesítését tervezik. Ez a beruházás 2005 őszén kezdődne, átadását 2006 tavaszára tervezik. 6. Siófok: A jelenlegi 300 férőhelyes kikötőt 500 férőhellyel bővítenék. A fejlesztés kezdete 2004 ősze, átadását 2006ra tervezik.

59

A beruházási költségek részletezése (adatok millió Ft / millió Euro)27 Táblázat: 5.

Férőhely bővítés költségei 200 / 0,82

Felújítások költségei 300 / 1,22

Összes költség

2002

Új férőhelyek költségei —

2003

400 / 1,63

200 / 0,82

500 / 2,04

1100 / 4,49

2004

800 / 3,27

250 / 1,02

500 / 2,04

1550 / 6,33

2005

1000 / 4,08

250 / 1,02

600 / 2,45

1850 / 7,55

2006

1200 / 4,89

250 / 1,02

650 / 2,65

2100 / 8,57

2007

1200 / 4,89

500 / 2,04

700 / 2,86

2400 / 9,80

2008

600 / 2,45

600 / 2,45

1000 / 4,08

2200 / 8,98

2009

700 / 2,85

650 / 2,65

1000 / 4,08

2350 / 9,59

2010

700 / 2,85

700 / 72,86

1000 / 4,08

2400 / 9,80

2011

700 / 2,85

700 / 2,86

1500 / 6,12

2900 / 11,84

2012

700 / 2,85

1200 / 74,90

1500 / 6,12

3400 / 13,88

Összesen

8000 / 32,65

5500 / 22,45

9250 /37,76

22750 / 92,86

Évek

500 / 2,04

Forrás: Balatoni Hajózási Rt.: Vitorláskikötő fejlesztési program. 2002-2012. Siófok. 2002.58. old.

27

Balatoni Hajózás Rt. Siófok: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. 58. old.

60

A fejlesztés várható hatása a tó turizmusára A Balatoni Hajózási Rt. által végzett felmérések alapján a vitorlásvendég átlagosan 13,5 napot tölt el, költése az átlagos turistáénak kétszerese. A társaság jelenlegi 6 ezer fős vitorlásvendége mintegy 85 ezer vendégéjszakát tölt el a Balatonon. Ennek költés-vonzata évi 1 milliárd Ft. A fejlesztési program eredményeként , az elérhető vendégszám 36 ezer fő lenne, a vendégéjszakák száma 500 ezerre nőne. A vitorlásturizmus a Balatoni Hajózási Rt. szakemberei szerint a vitorlásturizmus jelentős bevételeinél fogva a jövedelmek megszerzési lehetőségét egyenletesebbé teszi, így a térség a legjelentősebb üzletága lesz.

A Balatoni Hajózási Rt. vitorlásturizmusa vendégeinek, vendégéjszakáinak és a bevételek –becsült- száma 2002 és 2012 években28 Táblázat 6. A régió éves bevételei a vitorlásturizmusból (vendégek költése) M.Ft M. Euro

Évek

Vendégszám (db)

Vendégéjszakák száma (db)

2002

6.000

85.000

1.000

4,08

2012

36.000

500.000

10.000

40,8

Forrás: Balatoni Hajózási Rt.: Vitorláskikötő fejlesztés, 2002-2012.Siófok. 2002. 53. old

28

Balatoni Hajózás Rt. Siófok: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. 53. old.

61

Az egész Balatoni vitorlásturizmus vendégeinek, vendégéjszakáinak és a bevételek -becsült- száma 2002 és 2012 években Táblázat 7. Vendégszám (db)

Vendégéjszakák száma (db)

2002

15.000

210.000

2.000

8,16

2012

80.000

1.100.000

22.000

89,79

Évek

A régió éves bevételei a vitorlásturizmusból (vendégek költése) M. Ft M. Euro

Forrás: Balatoni Hajózási Rt.: Vitorláskikötő fejlesztés, 2002-2012. Siófok. 2002. 53. old

4.7.

A balatoni golfturizmus fejlesztése

Világszerte dinamikusan bővülő piaci kereslet. A golfpályák és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások világszerte mintegy 50 millió játékos által támasztott piaci keresletre számíthatnak. Ez a kereslet az elmúlt évtizedben közel egyharmadával növekedett, de Európában ennél is gyorsabban, évente mintegy 10-15%-kal, azaz közel félmilliónyi új játékossal bővült a golfozók tábora. Kiugróan gyorsan, a tíz esztendő alatt ötszörösével emelkedett a golfozók száma Hollandiában, Norvégiában és a szomszédos Ausztriában. Annak ellenére tehát, hogy a golf Magyarországon még csak nagyon szűk kör kedvelt sportja, a számunkra legfontosabb turistaküldő országokban, és mindenekelőtt Nyugat Európában, napjainkra már tömeges kereslet támasztására képes szabadidős tevékenységgé vált. A dinamikusan növekvő keresletet viszonylag gyorsan követte a kínálat növekedése, bővülése. Az Egyesült Államokban jelenleg 17 ezer golfpálya áll mintegy 27 millió golfozó részére, mégis évente közel 400 új golfpályát nyitnak meg. Európában - a hirtelen megugrott helyi kereslethez igazodva - Skandináviában, Ausztriában és Hollandiában, újabban pedig - a hagyományos, mediterrán turisztikai kínálatot kiegészítve Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban növekedett rendkívül gyorsan a

62

golfpályák száma. Magyarországon az alacsony belföldi kereslet miatt ma még csekély a golfpályák száma, és ezek döntő hányada - mint ahogyan a büki pályát javarészt az osztrák turisták tartják fenn – közvetlenül kötődik a külföldi kereslethez. A nemzetközi keresleti tendenciákat figyelembe véve a balatoni golfturizmus fejlesztésének célja, hogy: magas fajlagos költéssel járó kiegészítő programot nyújtson más minőségi turisztikai termékek - például az egészségturizmus – számára, önálló termékként időben kiszélesítse az üdülési szezont,

területileg a háttértelepülésekre koncentrálva

enyhítse a part menti sáv terheltségét, segítse elő egy új vendégkör megjelenését, valamint az angolszász területekről eddig viszonylag kisebb számban érkező turisták számának növekedését, továbbá biztosítson kikapcsolódási és sportolási lehetőséget az egyre több hazai golfozó tábor számára. A Balaton Régióban jelenleg nincs golfpálya, noha mind az északi, mind a déli part háttértelepülései sok alkalmas helyszínt kínálnak a golfsport számára. Az alternatív golfpálya-fejlesztési program lehetőséget biztosít a jó területi adottságokkal és elhelyezkedéssel rendelkező, valamint az idegenforgalomban jelentősebb szerepet betöltő települések környezetében golfpályák létesítésére. A tíz éves program 30 településnek nyújt támogatást. Ezek a települések: Balatonfüred, Debrecen, eger, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kecskemét, Kehidakustyány, Kiskunmajsa, Máriakálnok, Nagybajom, Pápa, Parádsasvár, Pilisvörösvár, Sárvár, Siófok, Sopron, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tihany, Tiszafüred, Velence, Veresegyház, Veszprém, Visegrád, Zalaegerszeg, Zalakaros.29 A szakemberek számítanak a magyar a gazdaság további fejlődésével, ami pozitív hatással lenne a háztartások bevételeire is. A háztartások bevételének növekedése a szabadidős kikapcsolódást nyújtó költségkeret bővülését eredményezi. Szerintük a megnövekedett szabadidő miatt a közeljövőben Magyarországon is nő a golf iránti kereslet.

29

SPA & Wellness. Hegyi Attila: Golf- alternatív megoldások. 2003. március. 22-23. old.

63

4.8.

A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein

Magyarországon a lovas turizmus számos formája – lovas üdülés, túrázás, oktatás, edzőtáborozás, vadászat, fogathajtás – vonzza a turistákat. Sajátos előny és táji adottság, hogy a Balaton környéke, mindenek előtt a háttértelepülések övezete különösen alkalmas az önálló vonzerőt jelentő, változatos lovas túraútvonalak kialakítására. Viszonylag alacsony színvonalú kínálat. A régióban jelenleg több mint hetven lovas-turisztikai létesítmény található. A lovas központok nagysága és színvonala azonban nagyon eltérő. A vállalkozók döntően futószárazással, rövidebb távú lovagoltatással, csillagtúrákkal foglalkoznak. A lovas központok egy része ma még nem tud szállást vagy vendéglátást nyújtani a vendégeknek. A legnépszerűbb és legjobban jövedelmező lovas turisztikai forma, a túralovaglás pedig csak szórványos jelenség a Balaton Régióban, a több mint hetven lovas centrumból alig tíz foglalkozik több napos túrák szervezésével. A lovas turisztika iránti kereslet főként a balatoni turizmus számára legfontosabb turistaküldő országokban - így például Németországban, ahol közel 2,5 millióan lovagolnak, többségük pedig saját lóval is rendelkezik, – jelentős. A legnagyobb turistaküldő országok azonban egyben a legnagyobb konkurenciát is jelentik. Németország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Írország és Lengyelország ma már komoly versenytársak a lovas turisztikai piacon. Ugyancsak komoly konkurenciát jelenteken a hazai versenytársak - Hortobágy, Bugac, Bábolna - is, ahol a lovas turizmus önálló termék. Ezzel szemben a lovas turizmus a Balaton Régióban, mindenek előtt a part menti sávban jelenleg csupán a rövid szezonra korlátozódó üdülési kínálat egyoldalúságát oldó kiegészítő elem. A fejlesztés főbb irányai: a lovas túracentrumok és lovardák fejlesztése, szolgáltatásaik bővítése, mindenekelőtt a háttértelepüléseken, a lovas túracentrumok együttműködésének elősegítése és a túraútvonalak kialakítása, valamint önálló vonzerőként balatoni lóversenypálya, nemzetközi szintű ügető- és galopp pálya építése, lovas rendezvények Balaton Derby - szervezése. A lovasturizmus fejlesztése 1997 áll fejlesztés alatt. 2002 ben emelte az Európai Unió az ágazat PHARE- programon belüli fejlesztését. Nemsokkal később elkészült a Lovas

64

Turizmus fejlesztési koncepció, ami a Széchenyi-terv egyik kiemelt alprogramjaként is szerepel.

4.9.

Egyéb turisztikai fejlesztések

Ökoturizmus fejlesztése A Balaton környékének adottságai folytán az ökoturizmus fejlesztése nyújtja az egyik legjobb lehetőséget a turizmus fejlődése fenntartható jellegének erősítésére, egy dinamikusan növekvő kereslet Balaton Régióhoz történő vonzásához. Ennek a lehetőségnek a kihasználását megkönnyíti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrejötte és fejlesztési elképzelései, a Káli–medence fejlesztése, a Salföldi Természetvédelmi Major létrehozása. A fejlesztés keretében szükséges az ökoturizmusra alkalmas területek helyreállítása, kiemelten kezelve a túraútvonalak, kilátók, pihenő pontok, bemutató helyek kialakítását, felújítását. Az ökoturizmus marketing eszközei Kiadványok: Hazánk nemzeti parkjainak, tájvédelmi körzeteinek, természetvédelmi területeinek

konkrét

információk,

tehát

tanösvények,

madárles,

zónarendszerek,

engedélyek részletezése. Látogatható barlangokról leporelló készítése. Kiállítások: Mind belföldi, mind külföldi kiállításokon fontos, hogy Nemzeti Parkjaink nagyobb hangsúlyt kapjanak. Magyarország egyedülálló Európában nemzeti parkjainak nagyságával. A természeti környezet minősége, a közel érintetlen területek kiemelt jelentőségűvé válik. A környezetben eltöltött szabadidő lehetőségei előnyt jelentenek a turisztikai célterületek kiválasztásában. Egyéb eszközök: Teljes körű adatbázis kialakítása, kiegészítése: Ökoturizmussal foglalkozó beutaztató utazási irodákkal, bioszálláshelyekkel, egyéb szolgáltatókkal. Fontos a WTO által szervezett rendezvénysorozatokon a rendszeres részvétel. Szükséges lenne az ökoturizmus megismertetése iskolákban, vetélkedősorozat megszervezése, lebonyolítása.

65

Bor-, és gasztronómiai turizmus fejlesztése A bor- és gasztronómiai turizmus népszerűsége növekszik, e termékek fejlesztése a nemzeti turizmus politikájának, marketingnek egyik súlypontja. A turisták valamennyi csoportja számára élményt jelentenek a borhoz és az étkezéshez kapcsolt programok. A Balaton környékén hat ismert borvidék található: Badacsonyi, Balatonfüred–csopaki, Balaton-felvidéki, Somlói, Dél-balatoni, Balaton–melléki. A szőlő– és bortermelés napjainkban folyó újjáélesztését és minőségének emelését a turizmus nagymértékben segítheti.

Kerékpáros turizmus fejlesztése

A kerékpározás környezetbarát közlekedési mód és turisztikai vonzerő is egyben. Alkalmas a rövid balatoni szezon meghosszabbítására, illetve az utazási élmények gazdagítására. A térség ideális kerékpározási felszín, a kerékpározásnak több eleme a térségben adott, a kerékpárút-hálózat kiépítése (kb. 55 km hosszan) és az út menti turisztikai szolgáltatások megszervezése azonban előttünk álló feladat. − a balatoni „bringa” körút (220km) és a háttér települések, vonzerők bekapcsolását biztosító kerékpárutak kiépítése, illetve − az útbaigazító táblarendszer, a pihenőhelyek és fotópontok kijelölése, − kiegészítő szolgáltatások kiépítése, szerviz hálózat, kerékpár tárolók. Az útvonalak között elsősorban azok lehetnek sikeresek, amelyek a régió természeti, kulturális, gasztronómiai nevezetességeit kötik össze.

66

Falusi turizmus fejlesztése A falusi turizmus fejlesztése a régió háttértelepülései számára az egyetlen lehetőséget jelenti a turizmusba való bekapcsolódásra, és ezáltal a máshol megtermelt jövedelmeknek a térségbe való vonzására. A régióban tehát a regionális gazdasági-társadalmi kiegyenlítődés egyik fő eszköze a mezőgazdaság, főleg a szőlő és bortermelés korszerűsítése mellett a falusi turizmus fejlesztése lehet. A fejlesztés célja a régió háttértelepülésein a korszerű, magas színvonalú falusi vendégfogadás feltételeinek megteremtése. –

a falusi szálláshelyek korszerűsítése (fürdőszoba, vízöblítéses wc, telefon, virágosítás),

–

a vendégfogadási ismeretek és az idegen nyelvek elsajátítása,

–

hagyományok felelevenítése, pinceszer, kézműves mesterségek

–

marketing kutatás, katalógusok és ismertetők kiadása, részvétel idegenforgalmi vásárokon, tájékoztató irodák információval való ellátása, Internet, kapcsolatok kiépítése utazásközvetítőkkel

–

minősítés és minőség-ellenőrzés megszervezése.

67

Összegzés Dolgozatomban a Balaton Régió felkészülésének és az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz való fejlesztések bemutatása volt a célom. Kutatásom középpontjában a turizmus fejlesztése és a minőségi turizmusra való áttérés bemutatása állt. Választ kerestem a térségben rejlő turisztikai fejlesztésekre és lehetőségekre. A következő eredményekre jutottam: •

A dolgozatom témájának feldolgozása nem bizonyult könnyű feladatnak, mivel a Balaton Régió helye az Európai Unió regionális politikájában nem önálló régióként jelenik meg. A másik nehéz feladat a turizmus bemutatása volt valamint a turizmussal kapcsolatos elképzelések bemutatása, mivel ez az ágazati rész sincs teljes egészében tisztázva az Európai Unióban. Nincsenek egységes elképzelések s a turizmusra vonatkozó jogalap is hiányzik.

•

Az országon belül a Balaton Régió, mint már említettem nem önálló térség viszont hosszabb távon előnyére válna, ha önálló régióként szerepelne az Európai Unióban. Fontos szerepet játszik az ország imázs alakításában, hiszen a térség a turisták által elsődlegesen keresett terület.

•

Bevételi forrásai és bevételei is nagyságrendileg nem elhanyagolható. A régióban rejlő lehetőségek

nagyobb

részt

ismeretesek,

megvalósításához

elengedhetetlen

a

támogatások mennyisége és minősége is. Mivel nem önálló régió, ezért a forráselosztásoknál a határos megyék fontossági sorrend szerint használják fel forrásaikat. •

A minőségi turizmusra való áttérés megindult, további cél a szezon meghosszabbítása. A fejlesztések megindultak, a nagyobb beruházások a térségben még magán nagyberuházók végzik, jelentősek a pályázatokon való részvétel. Az állami támogatások mennyisége és gyakorisága a beruházások nagyságához mérten kis mértékű. Fontos feladat lenne, hogy a Balaton ismét a külföldi turisták és a családok kedvenc üdülőhelyévé váljon.

68

•

A turisztikai fejlesztéseken kívül fontos szerepet játszik a térség infrastrukturális fejlesztése, kisebb ágazatok, szolgáltatások letelepítése a térségben. Az Európai Uniós csatlakozásunk után valószínűsíthető ezen folyamatok felgyorsulása., bízhatunk abban, hogy a Balaton Régió ismét kedvelt üdülőterületté válik az ideutazók számára, az itt élő polgárok tisztes megélhetést biztosító térségévé válhat.

69

Ábrák jegyzéke: 1. ábra:

A Balaton Régió településeinek fejlettsége komplex mutató alapján

(egyéni vállalkozó/1000 lakos, szja köteles jövedelemalap/lakos, kiskereskedelmi boltok száma/1000 lakos, munkanélküliségi ráta)

Forrás: www.balatonregion.hu

2. ábra:

Azállandó népesség száma a Balaton Régióban 2000- ben, településenként

Forrás: www.balatonregion.hu

70

IR

A JN A R K U K Á V O L IP É J E F N Ó L H T Ú Ö K Á Z S O R Y G A M Ő C D 1 2 0 3 U B V jU Y A J G ÁO

3. ábra:

A Balaton Régió úthálózatának fejlesztése 2000-2015 között

Forrás: www.balatonregion.hu

71

4 2 1 8 0 6

4. ábra:

A kereskedelemi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma a Balaton

Régióban, ( 990-2000 belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban)

Forrás: www.balatonregion.hu 5 ábra:

A szállodák száma a Balaton Régióban, 1990-2000 (kategóriák szerint)

Forrás: www.balatonregion.hu

72

6. ábra:Kikötők a Balaton Régióban (2001)

Forrás: www.balatonregion.hu

73

Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat:

Autópályák és autóutak építése és felújítása a Balaton régióban (2002-2009)

2. sz. táblázat:

A tudásalapú gazdaság fejlesztési program forrásszerkezete

3. sz. táblázat:

Az életminőség javítására fordított összegek

4. sz. táblázat:

Vitorlás turizmus-fejlesztési program forráskoordinációs terve

5. sz. táblázat:

A beruházási költségek részletezése

6. sz. táblázat:

A Balatoni Hajózási Rt. vitorlásturizmusa vendégeinek, vendégéjszakáinak és a bevételek –becsült- száma 2002 és 2012 években

7. sz. táblázat:

Az egész Balatoni vitorlásturizmus vendégeinek, vendégéjszakáinak és a bevételek-becsült- száma 2002 és 2012 években

74

Irodalomjegyzék

Könyvek, jegyzetek 1. Horváth Gyula: Európai regionális politika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2001. 2. Horváth Gyula: A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban, MTA, Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2000. 3. Lengyel Márton: Magyarország Csatlakozása az Európai Unióhoz. Turizmus Stratégia, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 1999. 4. Rechnitzer János: Területi stratégiák, Dialóg - Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 1998. 5. A Magyar Turizmus Rt. 2002-2003. Évi marketingterve. 40. old. 6. Balatoni Hajózás Rt. Siófok: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. 47. old. 7. Balatoni Hajózás Rt. Siófok: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. 58. old. 8. Balatoni Hajózás Rt. Siófok: Vitorláskikötő fejlesztési program 2002-2012. 53. old. 9. Lengyel Márton: A turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Vállalatgazdasági Tanszék. Budapest, 1997.

Internetes oldalak 1. www.euroinfo.hu 2. www.balatoninfo.hu 3. www.balatonregion.hu 4. www.gm.hu

75

Folyóiratok 1. 2 heti Turizmus: Kiemelt turisztikai fejlesztések 2003- ban. 2003. feruár 3. 10. old. 2. 2 heti Turizmus: Kiemelt turisztikai fejlesztések 2003- ban. 2003. feruár 3. 10. old. 3. Siófoki Hírek. XVI. évf. 2. Szám. 9.old. 4. Siófoki Hírek. Mecseki Renáta: Residence Conference & Wellness Hotel. XV. évf. 8. Szám. 8. old. 5. SPA & Wellness. Hegyi Attila: Golf- alternatív megoldások. 2003. március. 22-23. old. 6. Turizmus Panoráma, Kuczik Andrea: Siófok télen is fürdőváros lenne. 2002. február 7. 8. old. 7. Turizmus Panoráma. Széchenyi-terv: Nyertes pályázatok. Gyógyfürdők és konferencia központok. 2002április 4. 11. old. 8. Turizmus Panoráma.Termálszálló Tapolcán. 2002. április 4. 11. old. 9. Turizmus Panoráma. Fucskó H.: Fejlesztési láz a Club Tihanyban. 2002. Június 13. 20. old. 10. Turizmus Panoráma: Modernizált Volán Hotel. 2002. Május 30. 18. old.

76