BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK
MIÉRT VÁR OLYAN TÜRELMESEN TÖRÖKORSZÁG?
Készítette: Vértesi Katalin
Budapest, 2012
Tartalomjegyzék
Bevezetés ............................................................................................................................... 1 1. Fejezet ............................................................................................................................... 3 Az európai és a török/iszlám civilizáció ............................................................................. 3 2. Fejezet ............................................................................................................................... 4 Törökország történelmének főbb momentumai ............................................................... 4 2.1. Törökország az első világháborúban ...................................................................... 5 2.2. A Török Köztársaság kikiáltása .............................................................................. 6 2.3. A reformok és a kemalizmus ................................................................................... 6 2.4. Törökország a második világháborúban ................................................................ 7 2.5. Az első szabad választások ....................................................................................... 8 2.6. A ciprusi feszültség ................................................................................................... 8 2.7. Törökország a ‘70-es ’80-as években ...................................................................... 9 2.8. Turgut Özal ............................................................................................................. 10 2.9. Törökország a 90-es években ................................................................................. 10 2.10. Törökország 2002-2009 ........................................................................................ 11 3. Fejezet ............................................................................................................................. 12 Törökország az európai integráció útján ........................................................................ 12 3.1. A társulási megállapodástól a tagjelölt státuszig ................................................. 12 3.2. A török csatlakozás jelenlegi állásáról 2011 ......................................................... 15 4. Fejezet ............................................................................................................................. 19 Az eu- csatlakozás előnyei és hátrányai Törökország számára..................................... 19 4.1. Politikai megközelítés ............................................................................................. 19 4.1.1. Törökország nemzetközi befolyása ................................................................ 19 4.1.2. Védelem és biztonságpolitika.......................................................................... 20 4.1.2.1. Törökország hadászati kapacitása .......................................................... 20 4.1.2.2. Törökország kapcsolata a régió országaival .......................................... 21 4.1.3. Törökország szerepe a közel-keleti térségben ............................................... 24 4.1.4. Igazságügy és belpolitika ................................................................................ 26 4.1.5. Demokrácia ...................................................................................................... 28 4.1.6. Valóban az EU - e az a modern út, amelyet Atatürk elképzelt? ................. 31 4.1.7. Függetlenség és szuverenitás........................................................................... 31
II
4.1.8. Ciprus ............................................................................................................... 33 4.2. Gazdasági megközelítés .......................................................................................... 35 4.2.1. Törökország gazdasága ................................................................................... 35 4.2.2. Törökország mezőgazdasága .......................................................................... 38 4.3. Társadalmi és kulturális megközelítés .................................................................. 39 4.3.1. Emberi jogok, sajtó-, szólás- és vallásszabadság .......................................... 40 4.3.1.1. Emberi jogok ............................................................................................. 40 4.3.1.2. Sajtó- és szólásszabadság ......................................................................... 43 4.3.1.3. Vallásszabadság ........................................................................................ 44 4.3.2. Kisebbségek védelme ....................................................................................... 45 4.3.2.1. Kisebbségek története Törökországban ................................................. 45 4.3.2.2. Törökország kisebbségeinek eloszlása .................................................... 46 4.3.2.3. A kurd kisebbség ...................................................................................... 48 4.3.3. Kultúra ............................................................................................................. 50 4.3.4. A török közvélemény az Európai Unióról ..................................................... 51 5. fejezet .............................................................................................................................. 53 Az EU és Törökország előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása .......................... 53 5.1. Gazdaság ................................................................................................................. 53 5.2. Geopolitika .............................................................................................................. 54 5.3. Társadalom ............................................................................................................. 56 5.4. Kultúra és vallás ..................................................................................................... 57 5.5. Ciprus ...................................................................................................................... 60 5.6. Demokrácia ............................................................................................................. 60 Bibliográfia......................................................................................................................... 65 Mellékletek ......................................................................................................................... 72
III
Ábrák és táblázatok jegyzéke
I. Ábra: GDP szektoronként………………………………………………………………36 Forrás: DG Trade Statistics, [2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world, 21 March 2012 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38 II. Ábra: Törökország kereskedelme az EU-val………………………………………….37 Forrás: DG Trade Statistics, [2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world, 21 March 2012 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38 III. Ábra: Törökország etnikumai………………………………………………………...48 Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g#Etnikai.2C_ny elvi.2C_vall.C3.A1si_megoszl.C3.A1s, letöltés ideje: 2012-04-17, 21:03 IV. Ábra: A vallás és a modern irányzat összefüggései…………………………………..52 Forrás: PM Erdogan Gets High Marks for Foreign Policy On Eve of Elections, a More Upbeat Mood in Turkey, [2011], Pew Research Center, Pew Global Attitudes Project, Survey Reports, [June 7, 2011], http://www.pewglobal.org/2011/06/07/on-eve-of-elections-a-more-upbeat-mood-inturkey/, letöltés ideje: 2012-03-06, 15:40 V. Ábra: Az iszlám tematizálása az ARD és a ZDF műsoraiban…………………………58 Forrás: Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius Ekönyvtár, p.25 http://www.grotius.hu/doc/pub/FIQXWM/2011_5_rostoványi_európai%20(euró)iszlám%2 0vagy%20iszlám%20európában.pdf, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44 VI. Ábra: Amivel az iszlámot azonosítja az európai társadalom…………………………59 Forrás: Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius Ekönyvtár, p.26 http://www.grotius.hu/doc/pub/FIQXWM/2011_5_rostoványi_európai%20(euró)iszlám%2 0vagy%20iszlám%20európában.pdf, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44
IV
I. Táblázat: Törökország GDP/fő változása 1999-2011………………………………….35 Forrás: CIA World Factbook, http://www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=tu&v=67, letöltés ideje: 2012-04-19, 12:56 (a 2011-es adat forrása: European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March) II. Táblázat: Török-EU mezőgazdasági termékek kereskedelme………………………39 Forrás: European Commission - Agriculture and Rural development, Turkey – Agriculture and Enlargement http://ec.europa.eu/agriculture/enlargement/countries/turkey/profile_en.pdf, Letöltés ideje: 2012-04-18,
V
Bevezetés Törökország földrajzi helyzetét tekintve pontosan Európa és Közel-Kelet határán fekszik. Habár sok olyan kulturális és vallási elemmel rendelkezik, amely inkább kelet felé húzza, ennek ellenére a szekularizációs folyamat óta igyekszik nyugat felé közeledni, európai értékekkel rendelkezni és Európához tartozni. A csatlakozási folyamat az Európai Unióhoz már nagyon régóta húzódik, több akadályba is ütközött. Azonban a kérdés még mindig lezáratlan és még sokáig napirenden lesz. Horvátországgal 2005-ben együtt kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. Míg Horvátország 2013 júliusában már teljes jogú taggá válik, a Törökországi csatlakozási tárgyalásokban még sok fejezet hátra van. A 35 fejezetből mindössze egyetlen fejezetet zártak le sikeresen. Mi is lesz az Európai Unió és Törökország kapcsolatának jövője? Erre többféle forgatókönyv létezik. Habár az elmúlt években a gazdasági válság okozta nehézségek miatt az Európai Unió figyelme kevésbé fordítódik a bővítés felé, azonban a válság következtében olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben az EU-nak rendkívül kedvező lenne egy dinamikusan fejlődő gazdaság csatlakozása. Nagyon sok cikk, tanulmány és szakdolgozat foglalkozik azzal, hogy az Európai Unióra milyen hatással lenne a török csatlakozás és annak előnyeivel, hátrányaival. Azonban azzal, hogy Törökország milyen lehetőségekkel és kihívásokkal találkozna a csatlakozás következtében, igen kevés írás foglalkozik. Dolgozatomban elsősorban ezekre a
szempontokra
szeretnék
koncentrálni.
Törökország
oldaláról
megvizsgálni
a
csatlakozással járó változásokat, hogy mely területeken fejlődhetne gyorsabban az ország és milyen nehézségekbe ütközne. Szeretném megvilágítani, hogy milyen kihívásokkal kell szembe néznie Törökországnak a csatlakozás kapcsán, illetve addig még milyen reformokra van szükség, milyen problémák várnak még megoldásra. Fontos szempontnak tartom, hogy vajon ennyi év után úgy érzi-e még Törökország, hogy a csatlakozás kedvező lenne-e számára? Mivel egy dinamikusan fejlődő gazdasággal bíró, rendkívül nagy és fiatal népességgel rendelkező országról van szó, szüksége van-e az Európai Unióra ahhoz, hogy az Atatürk megálmodta modern államot létrehozza? Vajon hogyan viszonyul a török közvélemény az elhúzódó csatlakozáshoz? Mi a véleménye az
1
országnak a Németország, Franciaország és Ausztria által, a teljes tagság helyett ajánlott ’rendkívüli partnerség’ státuszhoz? Az európai közvélemény miért barátságtalan a török csatlakozást illetően? Az utolsó fejezetben szeretném bemutatni az Európai Unió egyes szempontjait is a csatlakozást illetően, majd ezeket elemezni és összehasonlítani, a török fél szempontjaival. Sok kérdés felmerül a csatlakozást illetően, amelyekre a választ keresem. Kutatásomhoz segítségül hívtam a budapesti Török Nagykövetséget. Lehetőségem nyílt interjú készítésére Anil Kayalar követségi titkárral, aki nagyon sok információval állt a rendelkezésemre. Sok már általam ismert szempontot erősített meg és újakra is rávilágított, melyeket beépítettem a dolgozatomba. Melyik fél számára lenne kedvezőbb a csatlakozás? Vagy mindkét fél számára előnyös lenne Törökország EU-tagsága? De akkor miért húzódnak el ennyire a tárgyalások? Vagy még egyik fél sem készült fel az integrációra?
2
1. Fejezet Az európai és a török/iszlám civilizáció A mai európai (nyugati) civilizáció gyökerei nem kis mértékben Európán kívülre nyúlnak vissza. A Nyugat-római Birodalom bukása után a mediterrán kultúrkör vált európai civilizációvá, így a premodern Európa kultúrája sok Európán kívüli elemmel rendelkezik. Kezdetben az egyiptomi, a mezopotámiai, az antik görög, majd később a vallás jelentőségének megerősödésével a zsidó-keresztény majd az iszlám lett a meghatározó. Ezeket a kulturális elemeket először a Római Birodalom, Bizánc, az Iszlám Világbirodalom és végül az Oszmán Birodalom közvetítette. Az iszlám megjelenése jelentős hatással volt az európai civilizációra. Azonban a két rivális, univerzalizáló vallás és civilizáció „összecsapásában” Európa válasza a dzsihád ellen a keresztes háborúk voltak. Az iszlám a görög kultúra fennmaradásában fontos szerepet játszott, mivel az vagy latin, vagy arab fordításokban maradt fenn. Egyesek szerint kizárólag az araboknak köszönhető, hogy maradt fenn emlékünk az antikvitásból. Az arab hellenizmus során kiemelkedő arab tudósok sok új elemmel gazdagították a tudományokat. Az európai egyetemeken több száz éven keresztül arab tudományos munkák jelentették a legfontosabb tankönyveket. A felvilágosodás és a reneszánsz hoz lényegi változást az európai kulturális önértelmezésben. A muszlimok, amivel még lényegesen hozzájárultak az európai kultúrához az a 8–9. századi iszlám expanzió volt, amikor hatalmas, korábban a Római Birodalomhoz tartozó területeket foglaltak el a Földközi-tenger partvidékén, miáltal a Mediterráneum térsége “az iszlám és a kereszténység között húzódó határvonallá” változott. Henri Pirenne, francia történész elmélete szerint tehát lényegében az iszlám terjeszkedés volt az, amely megvetette a keresztény középkor alapjait, vagyis előidézte a magát keresztény Nyugatként meghatározó Európa kialakulását. A mai kulturális értelemben vett Európa keletkezése a tizennyolcadik századra tehető. Európa „találta fel” a modernitást, ugyanakkor a modernitás „európaizálta” Európát. Ezáltal létrejött az „eurocentrikus Európa”, a kizárólag európai, nyugati eredetű kulturális tradícióval. Ekkor részben törlődött vagy szorult a háttérbe mindaz, ami nem nyugati, hanem keleti, orientális eredetű, beleértve az egyiptomi vagy iszlám örökséget.
3
A történelem során mindig másként jelent meg az, hogy a keleti kultúra része vagy nem része az európai kultúrának. Például a romantika irányzatát teljes „Kelet kultusz” jellemezte, így akkoriban az az álláspont terjedt el, hogy az iszlám kultúrának kifejezetten jótékony hatása volt az európaira. A spanyolországi muszlim megszállást pedig kifejezetten negatívként értékelték, Spanyolország Európa centrumától való lemaradását ennek tulajdonították. Ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor mi a közös az európaiakban. A nyelv, terület, jog, vallás gazdaság, politikai rendszer, kultúra, olyan jellemzők, amelyek terén különbségek vannak az európaiak között. Anthony Smith szerint Európa inkább kultúrák családja, részben közös történelmi és kulturális örökséggel. Európának és történelmi múltjának éppúgy része a latin kereszténység, mint a görög ortodoxia, a nyugati „társadalmiság” és a keleti „államiság”, a nyugati jogállam és a keleti birodalom, a nyugati állampolgár és a keleti alattvaló, a nyugati individualizmus és a keleti közösségiség. Európa történelmi múltjának része az iszlám is. Nehezen eldönthető kérdés, hogy mi számít civilizációs-kulturális értelemben Európának. Vajon hol húzódik a civilizációs-kulturális keleti határa és mit nevezünk „európaiságnak”? Az európai identitás ma civilizációs-kulturális jellegű, közös politikai identitás még nem alakult ki. Azonban a közös történelemnek az iszlám is része, habár már a történelem folyamán is és a jelen iszlám kép is egy külső, idegen másság megtestesítője. 1 2 (1- 2. Melléklet)
2. Fejezet Törökország történelmének főbb momentumai Ebben a fejezetben bemutatom Törökország történelmének legfontosabb állomásait, illetve a jelenlegi vallási, etnikai és gazdasági helyzetét mutatom be az országnak. Az első világháborútól kezdődően, a Török Köztársaság kikiáltását Musztafa Kemal munkásságán és reformjain keresztül. Majd a második világháborús szerepét mutatom be, azután az első szabad választásokat. A ciprusi konfliktus hátteréről és kialakulásáról és Turgut Özal
1
Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E-könyvtár Samuel P. Huntington [2004]: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest 2
4
munkásságáról írok, majd a ’90-es és 2000-es évek eseményeivel és a ma is hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan vezette kormánnyal fejezem be.
2.1. Törökország az első világháborúban Az első világháború kitörése után, Törökország igyekezett független maradni, azonban Németország egyre inkább a hadba lépését szorgalmazta. 1904 októberében megkezdték a hadba lépést és orosz kikötőket támadtak meg. Novemberben már az Orosz birodalom hadat üzent Törökországnak. Annak ellenére, hogy német fegyverekkel, felszereléssel és többnyire német tisztekkel harcoltak, a törökök nagy veszteségeket szenvedtek a háború folyamán. A legtöbb hadjáratuk kudarcot vallott, de az egyik legnagyobb győzelmüket a Musztafa Kemal vezette hadjáratban aratták le Gallipolinál. A törökök küzdelme a török-lakta területek visszaszerzéséért 1917-18 végéig is eltartott. A világháború a törökök számára a vesztes oldalon végződött, így a győztes hatalmak felosztották maguk között az Oszmán Birodalmat. Nagy-Britannia igényt tartott Arábiára, Jordániára, Palesztinára, Irakra és a Boszporuszi szorosra. Az egyezmények során Olaszország Anatólia déli részét igényelte, Franciaország pedig Szíriát, Libanont, valamint Délkelet-Anatólia egy részét kívánta ellenőrzése alá vonni.3 A területi követelésekkel szemben a török hadsereg ellenállást szervezett, melyet Musztafa Kemal vezetett. Azonban nemcsak a külföldi hatalmakkal szemben voltak feszültségek, hanem a nemzeti és a szultáni seregek között is feltámadtak a harcok, az Oszmán Birodalom megbukott. A Nagy Török Nemzetgyűlés Musztafa Kemalt elnökké választotta. A sèvres-i békeszerződést felülbírálva Törökország határait a lausanne-i konferencián határozták meg, ami többé-kevésbé megegyezik a mai határaival. 1922. november 1-jén megszüntették a szultanátust.
3
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.24-34.
5
2.2. A Török Köztársaság kikiáltása Musztafa Kemal összeállította az alkotmányt, majd óvatos lépésekkel, fokozatosan vezette be a köztársaságot, hiszen muszlim állam még sohasem szembesült köztársasági eszmékkel. Mind a jobb és baloldal konzervatívjai ellenállással fogadták, attól tartva, hogy Kemal ugyanúgy diktatórikus rendszert akar bevezetni, csak a köztársaság nevében. Kemal egy ügyes csellel módosította az alkotmányt, melybe bekerült, hogy Törökország államformája köztársaság. A parlament ezt kénytelen volt elfogadni és 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot, elnökének pedig Musztafa Kemalt választották. 4
2.3. A reformok és a kemalizmus 1925-ben európai öltözék hordását írták elő. A női kendőt vagy fátyolt nem érte törvényi tiltás, de nem nézték jó szemmel. Az ország áttért a Gergely-naptár használatára és a vasárnap lett a pihenőnap, valamint az arab írásról áttértek a latin ábécére. A legradikálisabb reform volt, hogy a nők egyenlőséget kaptak, megszüntették a férj kizárólagos akaratából történő válást, a többnejűséget, nem ismerték el hivatalos házasságnak az iszlám szokás szerint kötött frigyeket, illetve jogegyenlőséget vezettek be az öröklés terén is. Megnyíltak az egyetemek a nők előtt. 1931-ben a Köztársasági Néppárt programjában rögzítették a kemalizmus hat alappillérét:
Republikanizmus: A köztársasági rendszer bevezetése.
Popularizmus: A nép érdeke előbbre való bármely csoport- vagy osztályérdeknél.
Etatizmus: Az állam határozott szerepet tölt be a gazdaság irányításában.
Forradalmiság: A reformprogramban előírt változtatások megvalósítása az állam irányításával történik.
Nacionalizmus: Új nemzettudat kialakítása.
Szekularizmus: Az állam és vallás kettéválasztása, vagyis teljes szekularizáció.
A kemalizmus alaptételei csak fokozatosan öltöttek testet, de sohasem alkottak átfogó ideológiát. Megmaradt rugalmas nézetrendszernek és akár nagyon eltérő világlátású, 4
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p..34.
6
világnézetű emberek is teljes joggal tarthatták magukat kemalistának. Miután Musztafa Kemal felvette az Atatürk, a “törökök atyja” családnevet a kemalizmust atatürkizmusnak nevezték. A reformok annyira radikálisak voltak néhol, hogy az emberek nehezen tudtak lépést tartani velük, így ellenállások és zavargások törtek ki, a reformok lelassításáért. Ezek megfékezésére kegyetlen kivégzések következtek. 5 Flesch István szerint bár történtek kísérletek a többpártrendszer bevezetésére, de Atatürk úgy látta, hogy azok segítenék a reformokat ellenzők törekvéseit, így önkényes eszközökkel, egypártrendszerben volt kénytelen irányítani az országot. Ekkoriban Törökország nyugati országokhoz való közeledését azon politikája alapozta meg, hogy támogatta a status quo-t és a nyugati államokhoz hasonlóan ellenezte Németország és Olaszország területi revíziós törekvéseit. A nyugathoz való közeledés egyik jeleként 1932-ben tagja lett a Népszövetségnek.6
2.4. Törökország a második világháborúban Atatürk halála után a köztársaság második elnöke Ismet Inönü lett, aki atatürki eszmék szerint de jóval józanabbul és kiegyensúlyozottabban és türelmesebben kormányzott. Inönü szándéka az volt, hogy a háború során az ország semleges maradjon. Veszélyes vizeken evezve hol az egyik hol a másik félnek ígérgetett. A Szovjetunióval barátsági szerződést kötött, a Britekkel a Földközi-tenger védelméről kötöttek megállapodást. Később azonban a szovjet kapcsolatok elhidegültek, így fennállt a lehetősége, hogy megtámadja a Szovjeteket délről. Azonban azt Törökország hamar felmérte, hogy ha a vesztes oldalon köt ki, akkor a nyugati hatalmak ismét feldarabolhatják az országot, ahogyan azt az első világháború után eltervezték. Végül 1945 februárjában Törökország hadat üzent Németországnak és Japánnak, ezzel jogot nyerve arra, hogy az ENSZ alapító tagja legyen. Az ország a Szovjetunióval szemben fontos stratégiai pozíciót töltött be, így a háború után aktív segítséget kapott az Egyesült Államoktól a Marshall –segély keretében és tagja lett az OECD-nek.7
5
Kereskesházy József [2000]: Az igazi Kemal- Egy köztársaság születése, Terebess Kiadó, Budapest Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p..35-41. 7 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.47-57. 6
7
2.5. Az első szabad választások Törökország úgy vélte, hogy csak úgy lehet igazi szövetségese az Egyesült Államoknak, ha elmélyíti a demokráciát az országban. 1950 május 15-én megtartották az első szabad, titkos szavazáson alapuló választásokat. Ismet Inönü vaskezű gazdasági irányítása és a szabályozottság az életszínvonal rovására érvényesült, így nem túl nagy népszerűségének köszönhetően a választásokon a Demokrata Párt győzedelmeskedett és az új miniszterelnök Adnan Menderes lett. Inönüt magas rangú katonatisztek felkeresték, hogy katonai hatalomátvétellel visszaszerezze a hatalmat, azonban Inönü nemet mondott és az ellenzék vezetőjének szerepét fogadta el. A Demokrata Párt folytatta nagyjából ugyanazt a politikát. Emellett megkezdődtek a vallásos tömegek érdekeit védő enyhítő intézkedések. A müezzin választhatott, hogy arabul vagy törökül szól e híveihez, növelték a vallási iskolák számát. 1952-ben az ország tagja lett a NATO-nak.8
2.6. A ciprusi feszültség 1954-55-ben a Ciprust felügyelő angol kormányzat ellen görög terrortámadást indítottak. Ez a törököknek sem tetszett és elkezdődtek a török-görög ellentétek. 1955 szeptemberében sikerült tárgyalásra vinni az ügyet Londonban, amikor több török városban lázongások törtek ki. Végül 1959-ben született az a döntés, hogy Ciprus független állam és közös török-görög irányítása lesz. Azonban az egyezmény belső feszültséget keltett Törökországban és az ellenzék 1960-ban katonai puccsot hajtott végre és az ország irányítását átvette a Nemzeti Egység Bizottsága. A junta alkotmányozó nemzetgyűlés hívott össze, amelynek célja volt a többségben kormányzó párt hatalommal való visszaélésének megakadályozása. Ezt követően a választásokon az Igazságpárt győzött, koalíciós kormány alakult és a miniszterelnök ismét Ismet Inönü lett. 1960-ban Ciprus önálló állam lett, azonban már 1963-ban belpolitikai feszültségek jelentkeztek mind Török- mind Görögországban, melyek kedvezőtlenül befolyásolták Ciprus sorsát. 8
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.58-69.
8
Karácsony este a görögök megtámadták a szigeten élő törököket. Ankara az angoloktól kért segítséget, de végül 1964 tavaszán az ENSZ békefenntartók léptek közbe. 1974-ben a görögök ismét államcsínyt hajtottak végre. Bülent Ecevit akkori török miniszterelnök ismét az angoloktól kért segítséget, ami ismét elmaradt. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hozzáállása nem tetszett a törököknek és 1974. július 20-án az Atilla-hadművelettel partra szálltak. A sziget 40%-át elfoglalták, amivel Ciprus kettészakadt a zöld vonal elnevezésű demarkációs vonal mentén. 1983-ban kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet Törökországon kívül egyetlen ország sem ismert el. Az ezt követő időszakban Törökország távolodott a nyugati hatalmaktól és felmelegítette szovjet kapcsolatait. Az USA is embargót rendelt el a Törökországba szállítandó fegyverekre és katonai segélyszállítmányokra és a törökök is bezártak amerikai katonai létesítményeket.9
2.7. Törökország a ‘70-es ’80-as években 1965-ben újra szabad választásokat rendeztek Törökországban, melyet Süleyman Demirel Igazságpártja nyert meg. A sajtó és az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, és a gazdaságban is nyugati mintájú ötéves terveket vezettek be. Ezekben az időkben kezdődött meg a török vendégmunkások beáramlása Németországba, Franciaországba és a Benelux államokba. A vándorlások következtében a radikális csoportok külföldön kezdtek el szervezkedni és 1968-as francia diáktüntetések hatására Törökországban is forrni kezdett a levegő. 1974-es választásokat ismét Bülent Ecevit nyerte meg, aki amnesztiát hirdetett és a korábbi radikálisok tovább folytatták szervezkedéseiket. A hetvenes években a szélsőséges szervezetek harcai súlyosbodni kezdtek. Ecevit kormányának gazdaságpolitikája következtében pedig eladósodott az ország. Így a 1979-es választásokat már nem nyerte meg Ecevit. Utódja Süleyman Demirel lett, aki Turgut Özal segítségével kidolgozta az új gazdaságpolitikai programot, mellyel helyreállíthatják a lerombolt gazdaságot. Ennek ellenére a Demirel kormánynak nem sikerült megegyeznie az ellenzékkel és nem sikerült megfékeznie az erőszakot. 9
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.70-81.
9
Azt ezt követő három évben katonai junta irányította az országot. A hadsereg drasztikus eszközökkel állította meg az erőszakhullámot. Több száz embert tartóztattak le, végeztek ki, a legtöbb pártot beszüntették és a politikusokat tíz évre eltiltották a politizálástól. A szakszervezeteknek és minden civil szervezetnek megtiltották a politikába való részvételt. Mindössze három új párt megalakulását engedélyezték, melynek egyike Turgut Özal Anyaország Pártja volt, amely az 1983-as választásokat megnyerte.10
2.8. Turgut Özal Atatürk után az egyik legfontosabb időszaknak az ő elnökségét tartják. A még 1980-ban indított gazdasági reformoknak köszönhetően a gazdaság évi 7%-os növekedést produkált, csökkent a kereskedelem deficit, nőtt az export értéke, az ország megnyílt a világkereskedelem felé. Az infrastruktúrára, az elektromos hálózatra és a telefonvonal kiterjesztésére nagy figyelmet fordított. Az emberi jogok tekintetében is hozott változást az időszak. A junta idején betiltott kurd önkifejezést és nyelvhasználat korlátozást feloldotta. Özal iszlámbarát kormánya nagyobb szerepet biztosított a vallási iskoláknak. Törvényt hoztak az iskolai kendőviselés engedélyezéséről, amit azonban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Az egyetemeken a viselet szabályozását a rektorokra bízták. Törökország 1987-ben kérelmezte felvételét az Európai Gazdasági Közösséghez. Özal mindig igyekezett jó kapcsolatot építeni a török népekkel, gazdasági és kulturális szerződéseket kötöttek. Az öbölháború idején az ország mindenben kiállt a NATO szövetségesei mellett. Elzáratta az Észak-Irakból érkező olajvezetéket és az Irakba irányuló áruforgalmat leállította. Özal bár látványos eredményeket ért el, az ország adósságai nőttek.
2.9. Törökország a 90-es években 1993-ban Tansu Ciller lett a miniszterelnöknő, aki koalícióban kormányzott a szociáldemokratákkal. Cillernek sikerült kieszközölnie a vámunió létrejöttét az Európai Unióval, amely 1996. január 1-jén lépett életbe. 10
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.82-107.
10
Az 1995-ös választásokat az iszlamista Jólét Pártja nyerte meg, miniszterelnökké Necmettin Erbakant tették. rendelkezései
és
Az iszlámbarát kormány túlzottan is valláspártoló
megnyilvánulásai
következtében
a
hadsereg
szervezésével
szakszervezetek és egyetemisták követelték a kormány lemondását. A nemzeti érzelmeket felkavarta a Szíriában bujkáló, terroristának tartott kurd munkáspárti vezér keltette feszültség, így az 1999-es választásokon a nacionalista Bülent Ecevit nyerte. Az Ecevit kormány idején ez Európai Unió elismerte Törökország jogosultságát a csatlakozásra.11
2.10. Törökország 2002-2009 2002-ben az előrehozott választásokat az iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan lett. Kormányzása alatt, felélénkült a gazdaság, megreformálták a bankrendszert, a társadalombiztosítást, mezőgazdaságot és visszaszorították az inflációt 12%-ra. Bővültek a kurdok jogai, eltörölték a halálbüntetést, csökkentették a hadsereg politikai hatalmát. Ezek a reformok elősegítették az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az Erdogán kormány a 2007-es ciklust is megnyerte, azonban több olyan intézkedés is született, amely kiváltotta a szekularizációt támogatók ellenérzését. Ilyen botrányt keltett Abdullah Gül köztársasági elnökké választása. A tiltakozások ellenére, azonban maradt ebben a pozícióban. Az Erdogan kormány legjelentősebb gazdasági lépése a Nabucco gázvezeték-projektben való részvétel volt. 2009-ben a kormány bejelentette, hogy kész nyitni a kurd kérdés rendezése felé. 2011. június 12-én ismét újraválasztották Recep Tayyip Erdogan minszterelnököt. 12
11 12
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.108-124. Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.136-140.
11
3. Fejezet Törökország az európai integráció útján Az Európai Unió alapszerződése 49. cikkelye szerint bármely európai ország csatlakozhat az Európai Unióhoz, amely teljesíti a szerződésben foglalt kritériumokat. A tagjelölt országoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük: alkalmazniuk kell az Unió által elfogadott politikai értékeket és normákat, olyan stabil intézményi rendszer kialakítása, amely garantálja a demokráciát, jogállamiságot, emberi jogok valamint a kisebbségek védelme és tiszteletben tartása. Működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, amely képes megbirkózni az Unión belüli verseny nyomásával illetve a piaci erőkkel.13
3.1. A társulási megállapodástól a tagjelölt státuszig Törökország a szekularizációs folyamat óta igyekszik a nyugat felé közeledni és európai értékrendű országként Európához tartozni. Alapító tagja az ENSZ-nek, 1949 óta az Európa Tanács, 1952 óta a NATO, 1961 óta az OECD tagja. Törökország társult tagsági kérelmét 1959-ben nyújtotta be az Európai Gazdasági Közösséghez. 1963. szeptember 12-én aláírták a társulási szerződést, az ún. Ankarai Megállapodást. A megállapodás keretében három lépcsőben hozták létre a vámuniót, amely a mezőgazdasági termékeket nem foglalta magában. Létrehozták a Társulási Tanácsot, amely figyelemmel kísérte a kétoldalú kapcsolatokat. A megállapodáshoz tartozott egy jegyzőkönyv, amelyben részletesen meghatározták a vámok eltörlésének folyamatát, valamint a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályozást is. Utóbbi lehetővé tette a török munkaerő korlátozott beáramlását Európába. Az 1970-es években a kapcsolatok megtorpantak, amikor Ciprus problémája került napirendre. A szigeten megerősödött a görögországi egyesítő mozgalom, majd a Görög Nemzeti Gárda kísérletet tett egy katonai hatalomátvételre, amire válaszul a törökök megszállták Észak-Ciprust. A megmozdulást nemzetközi közösség elítélte. Az enyhülés jeleként a társulási tanácsban döntést hoztak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok 7 éven belül való megszüntetéséről. A kapcsolatokat azonban ismét beárnyékolta, 13
Vincent Morelli [2011]: European Union Enlargement: A Status Report on Turkey’s Accession Negotiations, September 09
12
ezúttal a török belpolitika. Az iszlám radikálisok katonai puccsát követően a polgári közigazgatás és jogrendszer visszaállításához fél évtizedre volt szükség. A Tugrut Özal vezette kabinet 1987. április 14-én benyújtotta az ország teljes jogú tagságot célzó csatlakozási kérelmét. Ezzel megkezdődött az út a tagjelölti státuszig. Az Európai Bizottság 1989. december 20-án hosszas viták után befogadta a török csatlakozási kérelmet. A Bizottság egyben felhívta a figyelmet a gazdasági és politikai kihívásokra, illetve arra, hogy Törökország csatlakozását az eddigiektől eltérő módon szükséges kezelni a csatlakozás folyamatot. Az 1981-es görög csatlakozást követően a török-európai kapcsolatok ismét megtorpantak. A görög-török kapcsolatokat a Ciprusi problémán kívül még számtalan légtér, tengerihatárvita nehezítette. Az Európai Tanács 1990-ben egy gazdasági, ipari, kutatási és kulturális együttműködést serkentő ún. Matutes csomagot adott ki, melyet a Bizottság, már görög nyomásra elutasított. A 90-es években a Közösség politikáját az integráció mélyítése jellemezte a bővítéssel szemben. A vámunió utolsó fázisának elindítására az Ankarai Megállapodás után 32 évvel került sor. A javaslatot az Európai Parlament 1995. december 13-án hagyta jóvá és az 1995. december 31-én lépett hatályba. Törökország bekerült a MEDA14 program kedvezményezettjei közé, melynek keretében 1996-1999 között 375 millió ECU segítette felzárkózását. Az Agenda 2000 külön szól a török kérdésről: „Az Európai Uniónak továbbra is segítenie kell Törökországot a problémák megoldásában és abban, hogy minél szorosabb kapcsolatokat építsen ki az Unióval.” 1997-ben újabb kísérlet volt, vámunió további mélyítésére (az agrártermékek és a szolgáltatások szabad áramlására), környezetvédelmi, energiapolitikai
és
telekommunikációs,
valamint
a
török
civil
szférával
való
együttműködésre az emberi jogok védelmével kapcsolatban, azonban ez sem hozott áttörést. Az Európai Tanács Elnökségi Következtetéseivel összhangban a Bizottság 1998 márciusára kidolgozta az „Európai Stratégia Törökországnak” című javaslatcsomagot. Ekkor Törökország még mindig nem kapta meg a hivatalos tagjelölti minősítést. Erre végül az 1999. decemberi helsinki európai tanácsi ülésen került sor. A 2001. márciusi csúcson az állam- és kormányfők elfogadták az EU-török csatlakozási partnerségi szerződést, mely rögzíti a rövid, közép és hosszú távú célokat. A török parlament elfogadta a jogharmonizációra vonatkozó Nemzeti Programot, valamint a
14
Az EU és a Mediterrán-térség közötti partneri kapcsolatrendszer
13
koppenhágai kritériumok teljesítéséhez szükséges alapvető fontosságú alkotmánymódosító lépések is történtek, illetve az emberi jogok területén is eredmények születtek. 2004 decemberében a Bizottság beterjeszti a csatlakozási javaslatot. A csatlakozási tárgyalások végül 2005. október 3-án megkezdődtek, annak ellenére is, hogy Ausztria a végsőkig ellenezte. A Közösség úgy próbálta Ausztriát kompenzálni, hogy azonnal elindították a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal is, ami azért fontos tényező, mivel 2011-ben jóváhagyták Horvátország 2013-as csatlakozását, mialatt a Törökországi kapcsolatok igencsak stagnálnak. Törökország, csatlakozási szándékának bejelentése után 42 évvel elindult a csatlakozás felé vezető úton. 2006 szeptemberében az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta a török csatlakozással kapcsolatos jelentést. A jelentés hiányosságokat állapított meg a szólás- és a vallásszabadság, kisebbségi jogok, a polgári-katonai intézmények szétválasztása, a helyi bűnüldözés, a nők jogai, szakszervezeti jogok, kulturális jogok, valamint a bírósági határozatok állami szervek által történő gyors és megfelelő végrehajtása terén. Ezen kívül a Közösség az örmény-török kapcsolatok rendezésére és a népirtás elismerésére kérte a török kormányt. 2007 márciusában Törökország újabb fejezetet nyithatott meg az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásain, miután az Európai Unió tagállamainak nagykövetei Brüsszelben beleegyeztek a vállalat- és iparpolitikával kapcsolatos kérdések megvitatásának megkezdésébe, júniusban pedig a Bizottság hozzájárult a társasági jogi és szellemi tulajdonjogi fejezetek megnyitásához is. A Tanács 2008 februárjában felülvizsgált csatlakozási partnerséget fogadott el Törökországra vonatkozóan, majd decemberben két további fejezet, a tőke szabad mozgásának és információs társadalom és média területének tárgyalását kezdeményezte. Újabb fejezet megnyitásával folytatódtak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2009 júniusában. Az adózás témakörében Törökországnak át kell alakítania áfa-szabályozását az uniós csatlakozásig, és a jövedéki adókkal kapcsolatos előírásain is változtatnia kell. 2009 decemberében miniszteri szinten folytatódtak Brüsszelben az eu-török tárgyalások az uniós csatlakozásról. Megnyitották a környezetvédelmi témafejezetet, amivel együtt 12 fejezetről kezdték el a tárgyalásokat az összesen 35-ből - ezek közül azonban eddig mindössze egyet zártak le sikeresen. Az Európai Parlament 2010 februárjában Törökország uniós csatlakozási felkészülését értékelte. A képviselők további lépéseket várnak a jogállamiság, a szólásszabadság, a 14
jószomszédi kapcsolatok, a kisebbségi jogok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén.15 Mióta Törökország hivatalos tagjelölt státuszt kapott, a közvélemény is szerepet játszik tárgyalások menetében. Az EU tagállamainak többségében, az állampolgárok nagyon kritikussá váltak a török csatlakozással szemben, ezzel egyidejűleg pedig a törökök is kételkedni kezdtek az EU szívélyességében. 16
3.2. A török csatlakozás jelenlegi állásáról 2011 Törökország és az unió kapcsolata összetett, és a jövőbeli török uniós tagság sok tényezőtől függ. Az európai hozzáállást beárnyékolja a bevándorlás, a munkahelyek, az ország politikai reformja és a muszlim populációval kapcsolatos aggodalmak. 2011 során Törökország nagy politikai és gazdasági változásokon ment keresztül. Többek között nemzeti választásokon eldöntötték, hogy ki lesz, aki az elkövetkezendő öt évben irányítja és erősíti az országot a liberális, demokratikus úton. Ahmet Davutoglu, török külügyminiszter, a török külpolitikát már 2010-től kezdődően igyekezett úgy alakítani, hogy egy független, nagy területi befolyással bíró országgá válhasson. Nem sokkal később az EU bővítésért felelős biztosa, Stefan Füle, Törökországgal új “stratégiai dialógus” szükségességét javasolta. Annak ellenére, hogy vannak, akik szerint dinamikus változások mennek végbe Törökországban, az uniós csatlakozási folyamat igencsak stagnál. 2011-ben nem nyitottak meg újabb acquis fejezetet. Az Unió szerint a legfőbb probléma, hogy Törökország túl lassan alkalmazza a kritikus reformokat, legfőképp a sajtószabadság területén. A júniusi nemzeti választások lehetővé tették egy új alkotmány kidolgozását, amelyet az EU nem csak a reformok tekintetében fog figyelni, de azt is ellenőrzi, hogy belekerülnek e ellenzéki és kisebbségi érdekek is. Elemzők szerint 2010-ben a Török- EU kapcsolatok elérték legmélyebb pontjukat és ez 2011-ben sem változott sokat. Ezt a megállapítást, a csatlakozási tárgyalásokat körülvevő két esemény is alátámasztja. 2011 februárjában Nicolas Sarkozy, a francia köztársasági elnök Törökországba látogatván kijelentette, hogy szerinte Törökország inkább közel-
15
Törökország: Az Ankarai Megállapodástól a csatlakozási tárgyalásokig, Euvonal, Utolsó frissítés: 2012.04.11. 16 Törökország az Európai Unióban: Mit gondolnak az állampolgárok, Euractiv
15
keleti ország, mint európai és szoros kötelékek szükségesek, azonban ez nem takar feltétlenül teljes jogú EU tagságot. 2011 elején az Európai Néppárt képviselői módosítási javaslatot tettek, hogy az Unió intézményei vizsgálják meg egy megkülönböztetett partneri viszony kialakításának lehetőségét, a teljes tagság alternatívájaként. A módosítást elvetették, de az ötlet továbbra is fennmaradt. Törökország tagsága, amikor és ha egyáltalán bekövetkezik, az attól függ, hogy hogyan tudja az ország az eu-s előírásokat teljesíteni. Ami ezen felül még megoldásra vár szintén, az a Ciprusi probléma. 2011 nyarán a ciprusi kérdés megint napirendre került, mint a csatlakozási folyamatot gátoló tényező. Törökország újdonsült elnöke az 1974-es megszállás évfordulóján északCiprusra látogatott. A török cipriótákhoz intézett beszédében kijelentette, hogy 2011 végére tárgyalás útján megoldásnak kell születnie, vagy a sziget megosztott marad. Valamint azt is mondta, hogy a területi engedmény nem elfogadható és ha “Dél-Ciprus” lesz 2012. július elsejétől a soros EU-s elnök, akkor Ankara befagyasztja a kapcsolatokat az Unióval, hiszen nem tud együttműködni egy olyan elnökkel, amely nem ismeri el. Andrew Duff, az Európai Parlament EU-Törökország Közös Parlamenti Bizottságának tagja az elnök kommentárját a ciprusi politikájában való erőteljes fordulatként értékelte. Christofias, ciprusi elnök és a görög ciprióták szerint annak ellenére, hogy Erdogan miniszterelnök felajánlotta, hogy segít előremozdítani a tárgyalásokat, Törökország továbbra sem lesz képes rendezni a problémát. A görög ciprióták szerint Ankara az oka annak, hogy nem tud végleges megállapodás születni az ügyben. Szerintük Törökország érdeke, hogy a sziget megszállás alatt maradjon, amíg az ország EU tag nem lesz. Az EU az éves jelentésekben megjegyzi, hogy a csatlakozási megállapodáshoz csatolt kiegészítő protokoll által előírtak ellenére Törökország továbbra is elutasítja a légi és vízi kikötők megnyitását a ciprusi kereskedelem számára. Ez 2011-ben sem változott és az éves jelentés ugyanúgy tartalmazza, hogy Törökország nem teljesítette a kiegészítő protokollban foglalt kritériumokat. Az európai szkepticizmus következtében, Törökország egyre közömbösebb viselkedést mutat az Európai Unió felé, mind bel- és külpolitikáját tekintve. Egyes szakértők szerint az eu-s reformok gyors megvalósítása a poszt-iszlamista AK part megerősödését és legitimalizálását tette lehetővé, amely az “europanizáció” helyett inkább saját hatalmát
16
igyekszik erősíteni. Erdogan miniszterelnök szerint az új alkotmány az országot az európai normák irányába tereli. Egyes elemzők szerint viszont érdekes az a tény, hogy a 2011 júniusában tartott választások során egyetlen párt kampányának sem volt központi eleme az európai uniós csatlakozás. Egyesek szerint pedig az is előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy hat évvel a csatlakozási tárgyalások megkezdése után a török polgárok már sok példa nélkül álló reformot elfogadtak, mégsem az Európai Uniós tagság lesz az ország végső állomása. Ezt az elképzelést alátámasztja Gul, török elnök, Chatham House-ban tartott beszéde: „perhaps the Turkish public will say ‘let’s not become a member’ despite having successfully concluded negotiations.” - „a sikeresen befejezett tárgyalások ellenére a török közvélemény talán azt mondja majd, hogy ‘ne legyünk EU tagok’”. 17 A német Marshal Fund’s Transatlantic Trends statisztikái szerint 2010-ben a török szavazók már csak 30%-a gondolta úgy, hogy Törökország nyugattal közös értékeket képvisel és inkább nyugathoz tartozik. Az eu-s tagság támogatottsága pedig 2004 óta 73%ról 38%-ra esett vissza. 18 A Török Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Alapítvány (Turkish Economic and Social Studies Foundation - TESEV) mutatói szerint a törökök 69%-a még mindig úgy gondolja, hogy Törökországnak EU taggá kellene válnia. Mindhárom európai uniós intézmény szerint a török reformok jó irányba haladnak, de nagyon lassan, illetve felkérte az országot, hogy tegyen kiegészítő intézkedéseket bizonyos területeken, úgy mint, szólás-, média- és vallásszabadság. A három intézmény szintén kifejezte, hogy a reformok megvalósítását minden politikai párt és a civil társadalom bevonásával kell végrehajtani. Törökország továbbra is ellenérzését fejezi ki a csatlakozási tárgyalások lassúsága miatt. Azonban úgy tűnik, hogy a tárgyalások addig stagnálnak, amíg a három fő probléma legalább egyikét megpróbálja megoldani az ország. ( Ez a három a következő: a ciprusi megszállás, az ország beleegyezése a légi és vízi kikötők megnyitásáról a ciprusi kereskedelem számára és a kiegészítő protokoll kritériumainak betartása. ) Szakértők szerint a legrosszabb forgatókönyv ami előfordulhat, az az, hogy a ciprusi tárgyalások összeomlanak és 2012 júliusára, amikor Ciprus lesz a soros elnök, 17
Vincent Morelli [2011]: European Union Enlargement: A Status Report on Turkey’s Accession Negotiations, September 09 18 German Marshall Fund, Transatlantic Trends 2011 Partners
17
Törökország befagyasztja az Európai Unióval a kapcsolatokat. Erre válaszul az EU átmenetileg megszakítja a csatlakozási tárgyalások már megnyitott fejezeteit és nem nyit meg újakat. A csatlakozást ellenzők és támogatók közötti vita tovább folytatódik. A török politikusok a tárgyalások lassúságát, illetve egyes EU tagok ellenállását fogják hibáztatni. Törökország és támogatói továbbra is azzal fognak érvelni, hogy az Európai Unió jól járna a csatlakozással, mivel az ország kulcsszerepet tölt be a közel-keleti régióban, különösen Irak, Irán, Oroszország és a Fekete-tengeri régiót tekintve. Ezenkívül növekvő szerepe van az európai energiaellátásban is, mint összekötő ország a kaszpi és közép-ázsiai olaj- és gázszolgáltató rendszerekkel. A másik oldalon azonban sok európai azt gondolja, hogy habár fontos a kül- és energiapolitikai az Európai Unióban, de azok csak két-három fejezetet tesznek ki és Törökországnak megegyezésre kell jutnia az egész acquis communautaire-re vonatkozóan. Ezenkívül sok európai vitatja, hogy Törökország nagy biztonság- és külpolitikai szereppel bírna Európa számára. Végül pedig sok európai fejezte ki, hogy szeretné látni, hogy a reformok és az új alkotmány következtében hogyan és milyen irányba fog változni Törökország. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy bármelyik fél is készen állna a csatlakozásra. Habár Erdogan miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy “if they [EU] do not want Turkey in, they should say so ... and we will mind our own business and will not bother them.” - “ha nem akarják [EU], hogy csatlakozzunk, akkor mondják meg… és mi [Törökország] tesszük a magunk dolgát és nem zavarjuk őket”. A szakértők szerint az EU-Törökország csatlakozási tárgyalások elfognak tartani tíz vagy akár még több évig is, hacsak meg nem egyezik a két fél a tárgyalások lezárásáról. Ezt még a jövő dönti el.19
19
Lásd: lábjegyzet 17
18
4. Fejezet Az eu- csatlakozás előnyei és hátrányai Törökország számára Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai hatalma. Ma már huszonhét tagja van és folyamatosan bővül, így 2013 júliusától már huszonnyolc lesz Horvátország csatlakozásával. Az Unió érdeke, hogy a gazdaságilag gyengébb országokat segítse és fejlessze kohéziós politikáján keresztül, valamint a nyugati típusú demokráciát támogassa.
Így
mondhatjuk,
hogy
az
európai
integrációhoz
való
csatlakozás
tulajdonképpen egy kedvező lehetőség az országok számára. Törökország számára is sokféle előnyt, kihasználandó lehetőséget, illetve negatív hatást rejt magában. A csatlakozással járó előnyöket és hátrányokat politikai, gazdasági és társadalmi szempontok szerint értékeltem.
4.1. Politikai megközelítés 4.1.1. Törökország nemzetközi befolyása Törökországnak közeli kapcsolata, történelmi köteléke van az európai országokkal, a közép-keleti országokkal, a balkáni országokkal, közép-ázsiai országokkal és a Kaukázussal. Nagyon sok nemzetközi szervezetnek és együttműködésnek tagja. 20 Törökország teljes jogú európai uniós tagságával együtt regionális és nemzetközi hatékonysága, befolyása is növekedne. Az ország jelentős haderővel, közel egy milliós hadsereggel rendelkezik, amelynek majdnem egészét a NATO rendelkezésére bocsájtotta. A koszovói és afganisztáni21 NATO légierő műveletekben is fontos szerepet játszott. Ez is
20
Egyesült Nemzetek Civilizációk Szövetsége (UN Alliance of Civilizations), Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Gazdasági Együttműködés és Fejlődés Szervezete (OECD), Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (OSCE), Európai Tanács (CoE), Világkereskedelmi Szervezet (WTO), Feketetengeri Együttműködés Szervezete (BSEC), gazdasági együttműködési Szervezet (ECO), Fejlődő Országok 8 (D8), Dél-Kelet Európai Együttműködési Folyamat (SEECP), Ázsiai Konferencia (CICA), Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) 21 Törökország nagy erőkkel vett részt az afganisztáni háború utáni békefenntartásban. 2002-ben Törökország vette át az ISAF (International Security Assistance Force) vezetését Nagy Britanniától. 2003 februárjáig 1400 katonával voltak jelen Afganisztánban, majd a kivonulás után főleg katonai és rendőri kiképzőket küldtek. 2005 februárjában már ismét 1600 katonát állomásoztattak Afganisztán területén, mivel újra átvették az ISAF vezetését. A katonákon felül a török kormány mindig igyekezett pénzügyi eszközökkel is támogatni Afganisztán újjáépítését segélyek és különböző befektetések formájában.
19
bizonyítja, hogy Törökország igen fontos szerepet tölt be a közel-keleti térség békéjének és stabilitásának fenntartásában. Tulajdonképpen rendelkezik azokkal a katonai, politikai és gazdasági eszközökkel, amik ahhoz kellenek, hogy befolyásolni tudja a térség történéseit. Az európai integráció tagjaként nem csak regionális, de nemzetközi és globális kérdésekben, esetleg konfliktusok megoldásában is jelentősebb szerephez jutna. A Közös Kül- és Biztonságpolitika keretein belül zajló műveletekben már részt vehet, azonban a döntéshozatalba nem szólhat bele. Emellett gazdasága felzárkózhatna, amelynek következtében a politikai ereje is növekedne. A csatlakozás növelné Törökország befolyását a Balkán térségében is, illetve hatékonyabban tudna fellépni konfliktus-helyzetben és képes lenne megoldásokat találni, kihasználva az EU és a Balkán szoros kapcsolatát. Törökország összekötő kapocsként szolgál nemcsak kelet és nyugat között, de dél és észak között is. A déli összekötő szerepére jó példa Szomália esete. Az 1991-ben bezárt török nagykövetség újranyílik Mogadishu városában, valamint 2012. március 6-án a török légitársaság elindította rendszeres repülőjáratát Szomália és Törökország között. Törökország elkötelezett az afrikai országok mellett. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szerint szükség van egy új mechanizmus kialakítására, amely segítséget nyújt a rászoruló országok lakóinak. Összekötő kapocs a fejlett és fejlődő országok között is, illetve azokkal az országokkal is, amelyeknek segítségre van szükségük. 22 23 Az energiapolitika kapcsán is jobban tudná védeni az érdekeit, így Oroszországgal és Közép-Ázsiával szemben is hatékonyabb lenne az EU-val az oldalán. 24 (2. Ábra)
4.1.2. Védelem és biztonságpolitika 4.1.2.1. Törökország hadászati kapacitása A közel egy millió fős hadsereg a második legnagyobb a NATO szövetségesek közül. A török hadsereg 5 részre oszlik, a szárazföldi haderőre, a légierőre, a tengerészetre, a 22
Turkey to re-open its embassy in Somalia, [2011], World Bulletin, 18 August 2011 European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March 24 Törökország szerepe a Közel-Kelet biztonságának és stabilitásának biztosításában, Biztonságpolitikai Szemle, Corvinák 23
20
csendőrségre, illetve a parti őrségre. Legjelentősebbek ezek közül természetesen a szárazföldi erők, a légierő és a tengerészet. Biztonságpolitikai kihívás, vagy nemzetközi parancs esetén 50 ezer katona azonnal telepíthető egy misszióba és további 200 ezer katona telepítésére is rövid-távon készen állna az ország. A több száz F16-os, illetve F4 Phantom II-es vadászgépekkel felszerelt, megfelelő szállító kapacitásokkal, kommunikációval és rakétarendszerrel támogatott légierő talán a legütőképesebb Európában. A török hadikiadások az európai trendekkel ellentétben továbbra is növekvő tendenciát mutatnak. 2002-ben Törökország a 12. helyen állt a világon ebben a tekintetben, amely összehasonlítva az alapvetően, a katonai költségeiket csökkenteni igyekvő európai országokkal, mindenképpen szembetűnő. Törökország hadiipara sokáig meglehetősen fejletlen volt, és a NATO-csatlakozástól kezdve két évtizeden keresztül nem történt előrelépés. Nagyon sokáig az Egyesült Államok hadiszállítmányai szorult, azonban az 1974-es ciprusi válságtól kezdődően kezdte csökkenteni függését, majd 1985 óta a védelmi minisztérium alá rendelve, már külön államtitkár foglalkozik a hadiipari ügyekkel. A török hadifelszerelések jelentős része származik az Egyesült Államoktól, mivel 2003-ig lojális szövetségesek voltak. Valamint a 90-es évek folyamán Izraellel váltak stratégiai partnerré, így tőle is sok felszerelést és támogatást kapott.
4.1.2.2. Törökország kapcsolata a régió országaival Ahhoz, hogy Törökország képes legyen hatással lenni a régió történéseire nem csak hadi, gazdasági, politikai kapacitásokkal kell rendelkeznie, de nagyon fontos szempont még a térség államaival való kapcsolata is. Országonként szeretném ezt bemutatni a következőkben. Szíria: A hidegháború utáni ellenséges hangulatot a 2000-es években egyre javuló bilaterális kapcsolatok váltották fel. A két ország között jelentős kereskedelem folyik, különösen mióta felállították a török-szír szabadkereskedelmi övezetet. A török befektetések és magántőke egyre nagyon befolyásra tesz szert Szíriában és a török politikának is egyre nagyobb hatása van a szír döntésekre. A két ország kapcsolata baráti, Törökország ezt tudatosan is felhasználhatja a közel-keleti térség stabilizálására. 2007-ben
21
Basír al- Asszad Ankarába látogatott, ahol a két államfő több területen is megegyezett a további együttműködésről. Pereszlényi Zoltán szerint, aki a 90-es évek közepén szolgált nagykövetként Szíriában, az iszlám, csak afféle kötőanyagként jelenik meg Szíriában, ahol nem az arab népesség van túlsúlyban. Nagy gazdagság jellemző a felsőosztályra, de a középosztály is viszonylagos jólétben él. Aszadék a városi kereskedőkkel kötöttek érdekszövetséget, így egész Szíriát más érdekek mozgatják, mint a többi iszlám országot. Az arab tavasz kapcsán nem a rendszer megdöntése volt a cél, hanem a diktatórikus hatalomgyakorlási stílus megváltoztatása. (Egyiptommal ellentétben, ahol inkább a szegénység játszott nagy szerepet abban, hogy megakarták dönteni a rezsimet, Szíriában jólét van.) Tehát az emberek csak reformokat akartak. Erre a tényre Ahmet Davutoglu török külügyminiszter is felhívta Basír al-Asszad figyelmét. Tagadhatatlan, hogy emberi jogok terén igencsak hiányosságok vannak Szíriában. Homsz városába sokáig nem engedték be a Vöröskeresztet. Híradások szerint nem ritka, hogy tüzérséggel lövik a lakosságot és kivégzések, kínzások és az újságírók üldözése is mindennapos. Djebel, Zaviye, Homs és Zavedan városok közel fekszenek a török határhoz, így rengeteg menekült megy át Törökországba. Így a törökök közvetlenül tapasztalják, hogy milyen kegyetlenségek folynak Szíriában. Török álláspont szerint akármikor menekülnek hozzájuk Szíriából, etnikai, vallási hátterüktől függetlenül befogadják szír testvéreiket, szomszédaikat. Davutoglu külügyminiszter többször is próbálta meggyőzni Basír al-Assad miniszterelnököt, hogy reformokra van szükség. Ha több szabadságot biztosít népének, akkor ő is biztonságban lehet. Elmagyarázta a török külpolitika öt alappillérét, amely közül a legfontosabb a szabadság és biztonság közötti egyensúly megtartása. Nem lehetséges csak a biztonsággal foglalkozni, az embereknek szabadság is kell. Törökország, Katar és Kuvait terjesztette be azt az indítványt, amelyben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011 decemberében elmarasztalta Szíriát emberiség elleni bűntettek miatt. Törökország azt várja a nemzetközi közösségtől, hogy támogassa a török erőfeszítéseket és igényli egy olyan egyértelmű üzenet továbbítását a rezsim felé, amely az eddigi módszerek folytatása esetén rávilágít annak nemzetközi következményeire. 25 26 25
European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March 26 Budapesti Corvinus Egyetem, Gyakorlati Diplomácia Társasága, A Gyakorlati Diplomácia Társasága alapításának ötödik évfordulójára szervezett panelbeszélgetésen Rostoványi Zsolt, Kaponyi Erzsébet és Pereszlényi Zoltán mutattak rá a szíriai konfliktus különböző aspektusaira
22
Izrael: Törökország az első olyan iszlám ország volt, aki elismerte a zsidó államot. A térség két gazdaságilag és katonailag legfejlettebb állama a 90-es évek közepén kötött először partnerséget,
Szíriával
szemben.
A szabadkereskedelmi
egyezmények
megnyitották az utat a két ország közötti gazdasági kooperáció felé. Az AKP 27 hatalomra kerülése után a kapcsolatok továbbra is csak fejlődtek, mert felismerték a partnerségben rejlő lehetőségeket. A gazdasági és katonai kapcsolatok töretlenek, néha akadnak feszültségek, de a stratégiai partnerség továbbra is él. Olyan mértékű befolyása nincsen mint Szíria esetében, de közvetett hatást képes elérni az izraeli döntésekkel kapcsolatban, így ezáltal a regionális folyamatokra is. Törökország nem csak a térség arab államaival tart fenn jó kapcsolatokat, hanem az arab tenger közepébe ékelődött zsidó állammal is. A 2010-11-es éveket tekintve azonban a zsidó államtól való eltávolodást figyelhetünk meg, amely egy kisebb ‘Amerikaelleneséggel’ is párosul. Ezt azonban úgy is lehet tekinteni, mint Törökország pozicionálást a régió gazdasági és politikai centrumaként. Ez a vezető szerep pedig a nyugati párti vagy iszlám párti koncepciók egyikével sem egyeztethető össze. Ezzel kapcsolatban Ahmet Davutoglu külügyminiszter szavait idézem, aki 2010-ben úgy fogalmazott: „Itt az ideje, hogy Törökország európai legyen Európában, és keleti legyen Keleten, mert mindkettő mi vagyunk.” Irán: A két perzsa állam viszonya történelmileg jó volt. Az 1990-es években a két ország kapcsolata azonban erősen hullámzott, és a gazdasági együttműködés leépülésén túl, politikai, társadalmi, és ideológiai problémák is kialakultak közöttük. A 2011-es terrortámadásokat követően Irán egyre jobban kezdett elszigetelődni, így rászorult a török gazdasági és politikai kapcsolatokra is. Az AKP hatalomra kerülése erősítette a jó viszont. A két ország kapcsolata jelentős fejlődésen ment keresztül, azonban még ma sem olyan szoros a kapcsolat, mint Szíria vagy Izrael esetében. A török-iráni kapcsolatok javulása jelentősen hozzájárulna a térség stabilizálásához, különösen mivel Irán egyre meghatározóbbá válik a térségben gazdasági erősödése, fegyverkezése és kétes kimenetelű atomprogramja miatt. Irán északi részét jelentős számú kurd kisebbség él, így ez közös problémát jelent Törökországgal. 2007-ben megegyeztek a kurd szeparatisták elleni közös fellépésről. Gazdasági kapcsolataik közös érdekekre épülnek, mivel egymás gazdasági „tranzit” országai.
27
Igazság és Fejlődés Pártja, 2002 óta van hatalmon Törökországban.
23
Irak: A két ország kapcsolatát hagyományosan pragmatizmus jellemezte, így gazdaságikereskedelmi együttműködéseik kialakulhattak. A 90-es években itt is a kurd probléma hozta közös nevezőre a két államot. A 2003-as iraki háború negatív hatással volt a törökiráni kapcsolatokra, valamint a gazdasági kapcsolatok is gyengültek. A kurd problémák továbbra is csak rontanak a helyzeten. 28
4.1.3. Törökország szerepe a közel-keleti térségben Törökország egy túlnyomó többségben iszlám-vallású, de szekuláris állam, a Közel-Kelet és Európa határán. Sajátos földrajzi fekvéséből adódóan a nyugati és az arab/iszlám civilizáció találkozási pontját jelenti. Azonban ez sokszor kétoldali problémát jelent, hiszen az Izraellel és az Egyesült Államokkal ápolt jó kapcsolatai miatt sok arab ország elfordult tőle. Mivel történelmi, kulturális, politikai, társadalmi és gazdasági kötelékek is fűzik kelethez, így segíthetné, közelebb hozhatná és mélyíthetné a közel-keleti országok és az európai országok kapcsolatát. Hogy Közel-Keleten béke legyen, abban az Európai Unió is érdekelt, tehát a törökök csatlakozása esetén az Európai Unió is biztosabb kézzel kezelhetné a közel-keleti békefenntartást és Törökország befolyása is jelentősen megnőne Európával a háta mögött. Mivel Törökország geopolitikai helyzetét tekintve fontos szereplő, összekötő kapocs nyugat és kelet között, így az EU közel-keleti politikájának döntéshozási folyamataiban is részt venne. Ezáltal hatékonyabban tudná kezelni és megoldást találni a régió problémáira. Törökország európai uniós tagsága az egész muszlim világra hatással lenne. Sok arab ország támogatja is, mivel segítené a térség stabilitását. A párbeszéd csatornáját tudná képezni a két eltérő civilizáció között. A nyugati érdekek kelet felé való közvetítőjévé válhat Törökország. Ez oda-vissza működhetne, mivel a közel-keleti országok is tudnák nyugat felé közvetíteni az iszlám világ problémáit. Erre jó példa az, amikor az arab tavasz kapcsán a tunéziai embereket Törökország teljes vállszélességgel támogatta a kezdetektől. Amikor sok ország vonakodott attól, hogy Mubarak miniszterelnöknek mondjon bármit is, 28
Törökország szerepe a Közel-Kelet biztonságának és stabilitásának biztosításában, Biztonságpolitikai Szemle, Corvinák
24
akkor Erdogan miniszterelnök parlamenti beszédében felszólította Mubarakot, hogy távozzon és tisztelje népe akaratát. Mivel Törökország megígérte népének, hogy átlátható gazdasági és kormányzati rendszert, demokratikus rendszert és több szabadságot biztosít, így nem volt más hátra, mint támogatnia a nép akaratát Tunéziában is. Törökország nem mondta a népnek, hogy szálljon szembe a rendszerrel, de ha már önszántukból megszületett ez az elhatározás, hogy megvédik szabadság, gazdasági és politikai jogaikat, akkor Törökország kiáll mellettük. Törökország kiáll az európai értékek mellett. Az Egyesült Államokkal való viszonya is meghatározó a közel-keleti régió kérdéseiben. Törökország már a NATO csatlakozástól kezdve az Egyesült Államok érdekeit segítette, követte. Az 1980-tól 2003-ig tartó időszakot a török-USA kapcsolatok legjobb időszakának nevezik. Mivel akkor egy olyan erős, közel-keleti hatalom volt, aki jó kapcsolatokat alakított ki Izraellel, így az USA-nak szüksége volt rá. A viszonyok megromlásáért az iraki háború a felelős. A két ország kapcsolata azóta sem javult. Az
Egyesült
Államok
közel-keleti
befolyása
vitathatatlan,
ezáltal
akadályozza
Törökországot a régió vezető pozíciójának megszerzésében. Az Egyesült Államok miatt Törökország csak korlátozottan képes befolyásolni a Közel-Kelet eseményeit, stabilitását. Ebben Törökországnak az európai uniós tagság sokat segítene. Az Unió is szeretne a közel-keleti eseményeket illetően függetlenebbül mozogni az USAtól és Törökország is ezt szeretné. Törökország a teljes tagsággal az Európai Unióval a háta mögött sokkal nagyobb befolyást tudna elérni, mint egyedül az USA-val szemben. 29 30 Törökország alapító tagja az Európa Tanácsnak, tagja a NATO-nak és már több, mint ötven éve az Európai Biztonsági Rendszer szerint működik, így a teljes európai uniós tagsággal még ’európaibbá’ válhatna. A csatlakozás sok olyan reformmal járna, mint intézményi, igazságügyi reformok, illetve megerősítené a demokráciát az országban, gazdaságilag stabilabbá tenné az országot és elősegítené a fenntartható fejlődést is. Ezekkel a változásokkal be tudná bizonyítani, hogy az iszlám és a modernitás nem zárja ki egymást. Az ország, amely képes a modernizációt és a hagyományőrzést egyensúlyba hozni, mint egy ’modell’ országként működhetne a Közel-Kelet számára. Követendő példaként
29
ÖNIS, Ziya: Turkey and the Middle-East after September 11.: The importance of the EU dimension, Koc University, Istanbul 30 Lásd: lábjegyzet 28
25
tekinthetnének rá, amely szintén erősítené befolyását a térségben és különösen meghatározó szerephez jutna a stabilizáció megteremtésében és fenntartásában. 31
4.1.4. Igazságügy és belpolitika Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos igazságügyi és belpolitikai reformmal járna. A demokrácia megerősödésével az intézményi, kormányzati működés sokkal átláthatóbb lenne. A korrupció egy súlyos probléma Törökországban és a csatlakozás általi reformok enyhítenék az ilyen jellegű problémákat. Hasonlóan súlyos probléma a drog- és ember-csempészet, amely az uniós határokkal könnyebben ellenőrizhető lenne.
Ha Törökország határai azonosak lennének az EU
határaival, akkor az Unió, mind pénzügyileg, mind technikailag tudná biztosítani a határok biztonságát és ellenőrzését. Napjainkban az EU egyik legfontosabb kérdése az illegális migráció problémája. A Schengeni határ-ellenőrzési kódexben leírtak szerint az EU szabályok szerint egységesen járna el az illegálisan be- és kilépőkkel szemben. „Ez a rendelet módosítja a személyek határátkelőhelyeken történő ellenőrzésére vonatkozó, meglévő jogszabályokat. Rendeltetése, hogy a külső határokon történő átkelésre vonatkozó szabályok meghatározásán, illetve a belső határokon végzett ellenőrzések visszaállításán keresztül javítsa az integrált határ-ellenőrzési politika jogalkotási oldalát.” 32
Törökország földrajzi helyzetéből adódóan a terrorizmus veszélyének szintén ki van téve. Egy 2012. márciusi hír szerint Izrael óvva intette állampolgárait törökországi utazásaiktól, mivel az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács terrorelhárító irodája olyan információkhoz jutott, hogy terroristák Törökországban Izrael- és zsidóellenes merényleteket készülnek elkövetni. 2010 májusában már adtak ki hasonló figyelmeztetést az izraeli hatóságok, miután egy Gázai övezetbe tartó segélyflottát izraeli kommandós támadás ért. Természetesen az eset nagy felháborodást váltott ki Törökországban.
31
MEHMET, Ugur [2008]: Economic implication of turkish membership: the advantages of tying one’s hands, University of Greenwich 32 Europa-Az uniós jogszabályok összefoglalói, Schengeni határ-ellenőrzési kódex,
26
Mi sem bizonyítja jobban a térség terrorista akcióktól és merényletektől való sújtottságát, hogy 2012 februárjában, Indiában és Grúziában dolgozó izraeli diplomaták ellen kíséreltek meg robbantásos merényleteket.33 Azonban nemcsak a térség terrorista támadásaitól kell tartania Törökországnak, hanem saját belső stabilitása érdekében is óvatosnak kell lennie. Ilker Basbug, volt török vezérkari főnök, a legmagasabb rangú katonatiszt, akit megvádoltak és bíróság elé állítottak terrorizmus vádjával. Az ügyészség szerint az Ergenekon-csoport34 2003-ban megpróbálta megdönteni Recep Tayyip Erdogan kormányát. Basbug tagadja a vádakat, ügyvédje szerint pedig a vádirat következetlen és teljesen hiteltelen. 35 36 A robbantásos merényletekre is van példa az országon belül, így az a 2012. márciusában bekövetkező bombatámadás, amely Isztambul központjában következett be. Körülbelül tízen sérültek meg, ebből öten rendőrök. A robbantás háttere még nem tisztázott, de felmerült az a verzió is, hogy a támadás a rendőrség ellen irányult. 37 Az előbbiekben említett esetek alapján mondhatjuk, hogy Törökország jelenlegi helyzetén egy demokratikusabb, átláthatóbb belpolitika sokat javítana. Mint teljes jogú tag, részt tudna venni az EU terrorizmus elleni küzdelmében, a döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétellel reformokat javasolna, és hatékonyabban fel tudna lépni az országban uralkodó korrupció és a térséget fenyegető terrorizmus ellen. A cseh származású EU-biztos a beszédében elmondta, május és június „környékén” külön munkacsoportokat állít majd fel a Bizottság, amelyek technikai segítséget nyújtanak Törökországnak arra, hogy a jogrendszerüket közelebb hozzák az EU-joganyaghoz. Ezek a területek javarészt lefedik azokat a tárgyalási fejezeteket, amelyeket az EU Tanácsa már évek óta blokkol, elsősorban amiatt, hogy Törökország nem alkalmazza Ciprusra a vámuniót
biztosító
ankarai
megállapodáshoz
csatolt
kiegészítő
jegyzőkönyvet.
(Törökország ezen felül nem engedélyezi ciprusi hajók kikötését a török kikötőkben, és ciprusi repülőgépek leszállását török repülőtereken). 38
33
Izrael nem ajánlja Törökországot, [2012], MTI, 2012. március 14. A török kormány szerint: török ultranacionalista csoport, amelynek részvevői a török katonaság volt tagjai, ügyvédek, üzletemberek, akik célja a feszültség keltése, annak érdekében, hogy a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megbukjon. 35 Nagy Gergely, [2010], Újabb tábornokok buktak bele az összeesküvésbe, 2010. február 23. 36 Bíróság előtt a volt török vezérkari főnök, [2012], Népszabadságonline, 2012. március 26. 37 Robbantás Isztambul központjában, [2012], Népszabadságonline, 2012. március 1. 38 Emberi jogi kiritikák Törökországnak, [2012], Bruxinfo.eu, 2012. március 29. 34
27
Ami még nagyon fontos kérdést képez Törökország számára az a vízum megadása az EUba. Törökország már vagy tizenhét éve a vámunió tagja. Minden európai polgár élvezi az összes előnyét annak, hogy a vámunió tagja. A török üzletembereknek azonban még mindig a követségeken kell várakozniuk, ahhoz, hogy bejussanak az EU országaiba. Annak ellenére, hogy Törökország a vámunió tagja és tagjelölt státuszt élvez, nincsen vízummentessége. Törökország nem érti azt, hogy olyan országok, akik még csak nem is tagjelölt
országok,
nincsen
intézményi
kapcsolatuk
az
EU-val,
mégis
van
vízummentességük. 2009-ben a Troika találkozón Davutoglu külügyminiszter rákérdezett, hogy mit kell még Törökországnak tennie, ahhoz, hogy megkapja a vízummentességet. Az EU három kritériumot nevezett meg: biometrikus útlevél, az újra bebocsátást biztosító egyezmény, és az integrált határmenedzsment. Törökország megígérte, hogy ezt egy éven belül teljesíti. Ez így is történt, leszámítva, hogy az újra bebocsátást biztosító egyezményt csak akkor hajlandó aláírni, amikor az EU is kész megadni a vízummentességet. Egyidejű végrehajtást igényel Törökország, mivel ciprus hibáján már tanultak- nyilatkozta Davutoglu külügyminiszter. (Az EU megígérte, hogy ha a török ciprusiak igennel szavaznak az eu-s csatlakozást illetően, akkor ők is teljes érvényű EU tagok lesznek és nem lesznek izolálva. Törökország szerint ez a mai napig nem történt meg.) „amikor ők [EU] megkapják a döntést a vízummentességről, azon a napon alá lesz még írva az újra bebocsátást biztosító egyezmény” – nyilatkozta Davutoglu. 39
4.1.5. Demokrácia Erdogan kormánya alatt megkezdett reformoknak köszönhetően felmentették Fethullah Gülent, vallási személyiséget a korábban ellene felhozott vádak alól. Iszlám irányzata, a Fény Gyülekezete nevű kurd misztikus mozgalom, de nem politikai ihletésű. Eszméit elsősorban a tudás és az iskoláztatás támogatásának útján terjeszti. Némelyek a gyülekezet tagjait olyan iszlám újítóknak tartják, akiket a keresztény világban leginkább a protestánsokhoz, vagy a katolikusoknál az Opus Dei-hez lehet hasonlítani. Alapítványaikat vallásos
üzletemberek
bőkezű
adományokkal
támogatják,
amelyből
oktatási
39
European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March
28
intézményeket, általános és középiskolákat, valamint egyetemek egész hálózatát építették meg Törökországban, a Balkánon és Közép-Ázsiában. Az egyetemi oktatásban az iszlám erkölcsi elvek alapján a korszerű nyugati technika elsajátítását igyekeznek előmozdítani. Már a médiabirodalma is kiépült, saját újságokkal, tévéállomásokkal rendelkeznek. Özal, Demirel és Ecevit miniszterelnökök is elismeréssel nyilatkoztak ezekről az iskolákról és a török kultúra terjesztésében való munkájukról. Szociológusok azt hangsúlyozzák, hogy Gülen mozgalma a török iszlám terméke, amely megtanult egy olyan államban tevékenykedni, ahol a szekularizmus elvei uralkodnak. Általában az arra irányuló törekvés erős, hogy bebizonyítsák, hogy a muzulmán hit nem akadályozza a demokratikus rendszerek, társadalmak felépülését. 2004 áprilisában, Isztambulban tartott iszlám demokraták világkongresszusán is ez volt érzékelhető. Szerintük a baj akkor kezdődik, ha az iszlámot politikai célra használják fel, illetve visszaélnek vele. Az Erdogan-kormány alatt egy új teológiai iskola is megjelent, amely a Korán korszerű értelmezésének szenteli magát. Egyik vezető képviselője, Mehmet Aydin filozófus és teológus, aki a vallási ügyek államminisztere. 2002-ben választották meg először, majd 2007-ben újraválasztották. Célja, hogy megbékéltesse Európát és a muzulmán világot. Ő elevenítette fel, hogy a 19. század elején török tudósok már foglalkoztak az iszlám és a demokrácia összeegyeztethetőségének problémakörével. Musa Kázim efendi, sejhüliszlám az Oszmán Birodalom főmuftija meghatározta a tekintélyuralmi rendszerek és a jog uralmának különbségét a vallás szempontjából. Arra mutatott rá, hogy a jog közelebb áll a kinyilatkoztatás szelleméhez, mint a tekintélyelvűség. A Koránban pedig számos utalás található, miszerint az alkotmányos rend szükségszerű, tehát a törökök a demokratikus értékeknek és jogoknak egész sorát fejlesztették ki vallási alapon. A törökök identitásának meghatározásában fontosabb a vallás, mint a nemzetiség. Azonban a kutatások azt is megmutatták, hogy 2000-2007 között jelentős mértékben csökkent a kizárólag vallási alapon működő pártok támogatottsága. Ez azt bizonyítja, hogy az emberek, habár a vallást fontosnak tartják, de azt nem feltétlenül szeretik bevinni a politikába. Az Erdogan-kormány (Erdogan maga is istenfélő muzulmán) igyekszik bebizonyítani, hogy Törökország, az egyetlen muzulmán többségű ország, amely alávetette magát a
29
demokrácia szabályainak, meg tud felelni a korszerű nyugati követelményeknek és az iszlám igenis összeegyeztethető a demokráciával. 40 A demokrácia kérdését, azonban többféle oldalról is meglehet közelíteni. Például a hadsereg és a kormány kapcsolatát vizsgálva láthatjuk, hogy Atatürk a szekulraizmus védelmezőjeként a hadsereget helyezte előtérbe és csak mögötte volt a demokrácia, illetve az európai elköteleződés. Tehát adott esetben a szekularizmus megőrzése felülírná a demokráciát és az európai elköteleződést. 1945 óta a hadsereg, közvetve vagy közvetlenül négyszer lépett fel a kormány ellen, amelyről úgy vélték, hogy túlságosan korrupt vagy túlságosan iszlamista. 41 Tehát a hadseregnek a célja, hogy védelmezze az állam szekuláris, világi értékeit, azonban az európai értelemben vett demokratizálódási folyamatoknak a hadsereg túlzott dominanciája eleve gátat szab. Ez a befolyás megmutatkozott 2008-ban, amikor az alkotmánybíróság keresztbe tett a kormány azon törekvéseit illetően, hogy megváltoztassák a 80-as évek elején született alaptörvényt. Az AKP végül referendumot írt ki és a 26 pontos alkotmánymódosítást, amely jelentősen szűkre szabta a hadsereg és az igazságszolgáltatás intézményeinek jogkörét, és megnövelte a végrehajtó hatalom mozgásterét, bővítette a nők, a kiskorúak és a fogyatékkal élők jogait, továbbá deklarálja egy ombudsmani hivatal felállítását, 77 százalékos részvétellel a török társadalom 58 százaléka megszavazta. Az Európai Unió és az USA pozitívan fogadta a referendumot eredményét, a nyugati vezetők sorra gratulációjukat fejezték ki Erdogannak, helyeselvén a reform irányultságát. 42 A közel-keleti térség egy olyan országa Törökország, ahol a demokrácia és a hagyományok őrzése összhangban vannak. Ez a modell követendő példa lehet a térség többi országa számára is. Talán megfontolnák a demokrácia és a iszlám értékek összeegyeztetését. A jelenlegi török vezetéssel kapcsolatban összegzésként elmondható: Erdogan és holdudvara láthatóan annak bebizonyítására törekszik, hogy a demokratikus vezetés és a muzulmán kulturális önazonosság korán sem összeegyeztethetetlen egymással. A
miniszterelnök
nem
véletlenül
von
folyamatosan
párhuzamot
a
nyugati
kereszténydemokrata pártok és az általuk megvalósítani kívánt modell kötött, az iszlámdemokrata kifejezés meghonosításának nem titkolt céljával. 43
40
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina Kiadó, Budapest, p.152-154. A török politikai válság és az EU, [2012], Budapest Analyses, 2012. április 18. 42 Zgut Edit, [2011], Leugrik-e Törökország a demokrácia villamosáról? 2011. január 17. 43 Lásd: lábjegyzet 42 41
30
4.1.6. Valóban az EU - e az a modern út, amelyet Atatürk elképzelt?
Az első fejezetben kifejtettem, hogy az iszlám és európai kultúra gyökerei közösek. Az európai kultúra forrásainak egy része arab nyelven maradt fenn és nagyon sok keleti elemmel gazdagodott a történelem folyamán. Tehát akár hogyan is nézzük, közös történelmünk van Törökországgal és kelettel. Musztafa Kemal Atatürk, az Oszmán Birodalom helyére megalapította a modern Török Köztársaságot. Létrehozta a szekuláris államot, amely egyedülálló az iszlám országok körében. Létrehozott egy új országot és egy nemzetet, amely új célok elébe tekint. Rengeteg reformot vezetett be, amellyel a modernizáció szintjét kívánta emelni. Atatürk számára fontos volt a szekuláris, nemzeti öntudattal rendelkező társadalom megteremtése. Fontosnak tartotta a ’törökség’ létrejöttét. Vagyis a nemzeti függetlenség és szuverenitás értéke nem zárható ki Atatürk ideológiájából. Tehát felmerül a kérdés, hogy Atatürk úgy képzelte-e el a modernizációt Törökországban, hogy egy integrációhoz csatlakozik, amellyel elveszíti szuverenitása egy részét, vagy Törökországnak egyedül kell véghezvinnie, kialakítania a modern, nyugatias államot? Atatürk szerint az Európával való integráció nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy modern állammá épüljön ki Törökország. Vajon szükség van-e a függetlenség feladására és egy nagyobb szövetséghez csatlakozásra ahhoz, hogy megteremtse Törökország azt a modern államot, amelyet Atatürk elképzelt? 44
4.1.7. Függetlenség és szuverenitás
Ma a szuverenitásnak nagyon sokféle értelmezése lehet, attól függően, hogy a jelenség leírásának mely elemét ragadjuk meg. "A szuverenitásnak nincs egyetlen definíciója, mert a kifejezés jelentése attól az elméleti kontextustól függ, amelyben használják." Krasner a szuverenitás négy alapjelentését különbözteti meg, amelyek rímelnek a bodin-i definíció elemeire: a belső főhatalom, politikai autoritás ("domestic"), a határt átszelő mozgások 44
TULGAR, Fethi Gurur [2009]: Advantages and disadvantages of EU membership for Turkey, M.A. Thesis, Bahcesehir University, Istambul.
31
ellenőrzésének képessége ("interdependence"), a modern vesztfáliai rendszer, azaz territorialitás és autonómia külső szereplők kizárásával ("Westphalian"), a nemzetközi jogban elismertség, szerződéskötési képesség ("international law"). Bodin-nél a "souveraineté" a király főhatalmát jelentette belsőleg a feudális urakkal szemben, külsőleg pedig a pápai hatalommal szemben. A modern államok kialakulásával a belső szuverenitás jelentette, hogy az állam területén kizárólagosan az állam politikai fennhatóságának akarata érvényesül, és saját jogrenddel bír. A külső szuverenitás az állam kifelé irányuló, nemzetközi jogilag elismert, önálló politikai érdekérvényesítését takarta. Mára a külső szuverenitást a belső szuverenitás "logikus következményének " tekinthetjük, ahol az adott állami kereteken belül a belső szuverenitás egy intézményhez (pl. brit Parlamenthez) vagy egy közösséghez tartozik, "hogy az állam, mint egész, a főhatalom birtokában részt vehessen a külső kapcsolataiban ". A belső szuverenitás birtokosa tehát a külső szuverenitást is birtokolja, anélkül, hogy a nemzetközi szerződésekben vagy kapcsolatokban közvetlenül részt venne vagy a nemzetközi rend elismert szereplője lenne. Egy "összeadódott szuverenitás" jött létre. Az Európai Unió jövője bizonytalan, abban az értelemben, hogy nem lehet tudni, hogy föderációvá válik az évek során vagy más kapcsolata lesz a tagországoknak. Ma preföderális integrációként szokták emlegetni, ami a kormányközi (intergovermentális) és a nemzetek feletti (szupranacionális) között helyezkedik el. Amikor egy állam csatlakozik egy integrációhoz, bizonyos mértékben elveszíti szuverenitását. Pontosabban önként átadja szuverenitásának egy részét, vagyis bizonyos kérdésekben nem dönthet függetlenül, hanem a döntést átruházza az integrációt képviselő intézményekre. Persze csatlakozáskor ezzel tisztában vannak az országok és önként mondanak le ezen jogosítványaikról. Az országnak mérlegelnie kell, hogy megéri-e számára a ’csere’. Szuverenitása egy részéért cserébe, mit tud biztosítani az integráció számára. Ezt kell mérlegelnie Törökországnak is az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően. Vállalja-e az ország, hogy a döntések többsége nem nemzeti szinten születik? Kedvezően fog-e hatni az országra, ha az EU-val közösen kell meghozni bizonyos döntéseket? A tradicionális nemzetállam szerepének csökkenése vajon előnyös-e az országok számára és vajon Törökország számára milyen hatással lenne? 45
45
Kovács Gabriella, [2004], Az európai integrációs folyamat és a szuverenitás története – 1, 2004. október 11.
32
4.1.8. Ciprus
Ciprus 2012. július elsején veszi át hat hónapra Dániától az EU soros elnöki teendőit. Mivel az Európai Unió nem ismeri el az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, így a soros elnökség alatt Törökország semmilyen hivatalos kapcsolatot nem hajlandó fenntartani a szigetország déli részén található, görög többségű Ciprusi Köztársasággal, hacsak nem tudnak megoldásra jutni a ciprusi kérdést illetőleg. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter jelezte, hogy ha a ciprusi elnökséggel nem is, de az Európai Bizottsággal, az EU többi intézményével, Catherine Ashton-nal és a tagállamok külügyminisztereivel továbbra is jó kapcsolatot szeretnének ápolni. A sziget egyesítésére az elmúlt évtizedekben már számos kísérlet született, 2004-ben Kofi Annan megszervezett egy találkozót a két fél részére, hogy tisztázzák a problémákat. A török ciprióták erős többséggel elfogadták az egyesítésre vonatkozó döntést, a görög ciprióták viszont elutasították a népszavazáson. Törökország úgy látja, hogy a görög fél részéről nincsen meg a politikai hajlandóság, hogy megoldják az évtizedek óta húzódó problémát. A jelenlegi status quo kedvező a görögök számára, így nem igyekeznek megoldást találni. A szigetet kettészelt állapotban akarják tartani, azt várva, hogy egy napon a törökök majd megunják és beleegyeznek, hogy a török ciprióták, mint hagyományos kisebbség fog élni a szigeten. Ez nem fog megtörténni. Ciprus nem fog visszamenni a 60-as évekbe, amikor a török ciprióták még gettókban éltek. Jobb lenne egy új álláspontot kialakítani és az EU-nak is támogatnia a probléma megoldásának folyamatát. Törökország még a mai napig tárgyalnak Ban Ki-Moon ENSZ titkárral és próbálják az eseményeket úgy terelni, hogy a két fél megegyezésre tudjon jutni. Az acquis communautaire szerint az egész sziget az EU tagja. De az EU acquis megbukott északon. Amennyiben az EU valamilyen módon az Észak Ciprusi Török Köztársaságnak biztosítja a soros elnökségben való részvételét, akkor Törökország is elismerné a soros elnökséget. Másik esetben Törökország megszakítja a kapcsolatot a soros elnökséggel hat hónapra. Mivel nem igazság, hogy egész Ciprust a görög ciprióták lakta déli rész képviseli, amikor van egy északi része is, amelyet törökök laknak. A külügyminiszter ez után nyolc évvel is úgy látja, hogy az EU hibát követett el, amikor így vette fel a közösségbe Ciprust. Ez a lépés az Európai Unió alapelveivel mond ellent.
33
Vajon van-e esély a megoldásra 2012. július elejéig? A kérdésre nehéz válaszolni. Az elmúlt évtized tárgyalásai alapján a két álláspont igen távol áll egymástól bizonyos kérdésekben, így államigazgatás struktúrája, állampolgárság, vagyonjogi kérdések stb. Tehát, ha az elmúlt évek során nem sikerült megegyezésre jutni, így kevés az esély arra, hogy a közeljövőben találjanak egy mindkét fél számára megfelelő megoldást a problémákra. Törökország azon elhatározása, hogy ciprusi soros-elnökség alatt befagyasztja a kapcsolatokat, sem az EU, sem pedig Görögország oldaláról sem változtatja meg az álláspontokat. Az azonban valószínű, hogy következő fél év során nagy előrehaladás nem várható az EU- török párbeszédben, mivel az a tény sem elhanyagolható, hogy a csatlakozási tárgyalások menetét félévről-félévre az EU Tanácsának soros elnöksége határozza meg. Törökország teljes jogú tagsága esetén ilyen problémák fel sem merülhetnének. Hiszen Törökország tagsága esetén a ciprusi probléma megoldásra találna. Mindkét, az északi és déli államot is elismerné az Európai Unió és Ciprus, mint egyesült államként képviselhetné az Európai Uniót soros elnökként. A ciprusi kérdés az EU-NATO közötti együttműködést is akadályozza, hiszen Törökország, Ciprussal ellentétben tagja a NATO-nak. Így, a teljes jogú tagság és a ciprusi kérdés megoldása több szempontból is kedvező lenne mind az EU, mind Törökország számára. Amit még érdemes megemlíteni, hogy a ciprusi partok mellett, nemrég talált földgázmező áttörő jelentőségű lehet Ciprus gazdasága szempontjából, ugyanis az a mennyiség, ami kitermelhető, messze több annál, mint amit saját maga fel tud használni, így bekapcsolódhat egy nemzetközi energetikai hálózatba, és exportálhat földgázt akár gáz, akár cseppfolyós állapotban. A ciprusi köztársasági elnök, Chrisztofiász úr deklarálta, hogy a földgázkitermelésének hasznából a ciprusi görög és török közösségeknek egyaránt részesednie kell. Törökország szintén kutatásokba kezdett a sziget északi partjai mentén. Tehát nem valószínű, hogy ebben a kérdésben tovább éleződnének az ellentétek a két állam között. 46 47 48 49
46
Törökország nem akar beszélgetni a ciprusi EU-elnökségével, [2012], MTI, 2012. március 23. Tamás Kinga, [2012]: Három földrész határán, 2012. március 24. 48 Az EU nem a lehetőséget látja Törökországban, [2012], Bruxinfo.eu, 2012. március 24. 49 DODD, Clement [2009]: Solving the minority problem in Cyprus, A historical account, Perceptions Journal of International Affaires, Autumn-Winter 2009, Volume XIV Number 3-4 47
34
4.2. Gazdasági megközelítés 4.2.1. Törökország gazdasága A 2010-es becslések alapján Törökország 2011-es GDP-je 548,2 milliárd € és a GDP/fő 7597,7€. A török GDP/ fő még mindig nem éri el az európai uniós országok GDP/ fő átlagát. A gazdaság növekedése dinamikus, gyorsan fejlődik. Törökországban a GDP/ capita 1999 óta megduplázódott, ami azért is jelentős, mert a népessége is ezzel párhuzamosan nőtt. Stabil és gyors fejlődést mutat a gazdaság.
Törökország GDP/fő változása 1999-2011
I. Táblázat
$
1999
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
GDP/ capita
6 200
8 400
9 000
12 000
11 900
11 500
12 300
13 000*
Forrás: CIA World Factbook, http://www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=tu&v=67, letöltés ideje: 2012-04-19, 12:56 *a 2011-es adat forrása: European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March
A gazdaság szerkezetének változása is jelentős. A GDP százalékában a szolgáltatások egyre többet tesznek ki, míg 2001-ben még csak 59,8% volt, a 2010-es adatok szerint már 63,8% volt. Ugyanakkor a kereskedelem és a mezőgazdaság GDP-hez viszonyított arányai csökkentek. 2001-ben a kereskedelem a GDP 30,2%-át tette ki 2010-ben pedig már csak 26,7%-át. Ugyanerre a két évre vizsgálva a mezőgazdaság csak 0,3%-al csökkent.
35
GDP szektoronként
I. Ábra
Forrás: DG Trade Statistics, [21 March 2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38
Törökország és az EU 1963-ban Szabadkereskedelmi Megállapodást kötöttek, majd 1995. december 31-én életbe lépett a Vámunió. A Vámunió következtében az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. A szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre a vámunió nem vonatkozik. A Mediterrán- Unió szabadkereskedelmi övezete révén a mediterrán partnerekkel is szabad kereskedelmi kapcsolatai vannak Törökországnak. Az EU-val létrejött Vámunió által tehát szabad kereskedelmi megállapodása van az CEFTA50 tagjaival, Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal, Horvátországgal, BoszniaHercegovinával, Tunéziával, Marokkóval, a Palesztín Hatósággal, Szíriával, Egyiptommal, Grúziával, Albániával, Montenegróval, Szerbiával, Chilével, Jordániával és Libanonnal. A kereskedelmet vizsgálva jól látható, hogy Törökország legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, kivitelének fele a 25 EU tagországba irányul, az import 40%-a azoktól származik. Legfontosabb export piacai: Németország, Nagy-Britannia és Olaszország; legnagyobb import szállítói: Németország, Nagy-Britannia Olaszország és az EU-n kívül Oroszország és Kína. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, ami az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít. Törökország 2007-ben 497 millió euró, 2008-ban 538 millió euró, 2009-ben 566 millió euró uniós pénzügyi segítségben részesül az intézményi kapacitás, a regionális és 50
European Free Trade Areas-Európai Szabadkereskedelmi Övezet
36
határokon átnyúló együttműködés, a vidékfejlesztés és a humán erőforrások fejlesztésére, ami további együttműködési lehetőségeket kínál a friss integrációs tapasztalatokkal rendelkező országok intézményei, vállalatai számára.51 Törökország kereskedelme az EU-val
II. Ábra
Törökország Kereskedelme az EU-val 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 -10000 -20000 2007
2008
2009
Import
Export
2010
2011
Egyenleg
Forrás: DG Trade Statistics, [21 March 2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38
Törökország számára az EU a legfőbb kereskedelmi partner. 2010-ben a török export 46%a irányult az EU-ba, ami 40 milliárd euró volt, a török import 40%-a származott az EUból, ami 54 milliárd eurót tett ki. Az ábrán is látható, hogy évek óta a török import meghaladja eu-s kivitelének értékét, bár úgy tűnik, hogy az EU-ba irányuló exportja növekvőben van. Törökország jelentős kereskedelmi partnerei még: Oroszország, Kína, USA, Irán. A gazdasági válság okozta gazdasági környezet és a világgazdaság változásai következtében tagadhatatlan, hogy gazdaságilag az Európai Unió számára is egyaránt kedvező lenne Törökország csatlakozása. Az ’új’ ország, új piacot, kereskedelmi lehetőségeket és befektetési potenciált jelentene az EU-nak. Emellett az ország dinamikus fejlődésének köszönhetően a Világbank statisztikái szerint a világ 16. legnagyobb gazdaságává vált, amely az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere. A 2002-2007 közötti időszak a török gazdaság történetének leghosszabb növekedési időszaka volt, 6-8 %-os növekedési ütemet diktált. Mivel az európai piacok beszűkültek, ezt a gazdasági világválság lelassította, így 2009-ben a gazdaság teljesítménye 5%-kal visszaesett. Azonban 2010-ben Törökország 8,9 %-os növekedést produkált, ami azt jelenti, hogy az OECD-ben ez a legmagasabb érték, sőt csak Kína és Argentína előzte meg 51
Magyarország Főkonzulátusa, Isztambul, Törökország, A török gazdaság helyzete
37
Törökországot. Ezek a növekedési mutatók és az, hogy az IMF segítsége nélkül tudta átvészelni a válságot, bizonyítja, hogy a fejlődés stabil alapokon áll. A török gazdasági kapcsolatok jelentősége nemcsak az olajban gazdag közel-keleti országokkal nőtt meg, hanem a balkán térségében is egyre jelentősebb. Az OECD előrejelzései szerint 2017-re Európa második legmagasabb gazdasági növekedéssel rendelkező országa lesz. Amit szintén fontos megemlíteni, hogy Törökország növekvő fiatal, jól képzett népessége kiváló munkaerőt biztosíthatna az elöregedő európai társadalom számára. Növekvő belső piaca, érett dinamikus magánszektora, liberális és biztonságos befektetési környezete, magas képzettséggel rendelkező és költséghatékony munkaerő piaci kínálata csupa előnyt jelentene Európa számára. 52 53 54 55
4.2.2. Törökország mezőgazdasága
A csatlakozást illetően a mezőgazdaság az egyik kulcskérdés Törökország számára, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. Törökország területének körülbelül a felén mezőgazdasági tevékenység folyik, amely meghaladja az EU-27 átlagát (41%). Az ország csatlakozása körülbelül 39 millió hektárral gyarapítaná az EU mezőgazdasági területét. Ez a terület az EU-27 mezőgazdasági területeinek 22 százalékát tenné ki. A török mezőgazdaság szerkezete hasonló a 2004-ben csatlakozott országokéhoz. A 2011-es összeírás szerint körülbelül 3 millió gazdaság található Törökországban, míg az EU 27 országában összesen 15 millió. Tehát a török gazdaságok száma igencsak magas összehasonlítva a többi EU tagországéval. Azonban a gazdaságok méretüket tekintve kisebbek, mint az EU átlag. Egy török gazdaság 6 hektár, míg az EU átlag 13 hektár. A legtöbb családi gazdaság, amelyeken családi foglalkoztatás van. 56
52
Szigetvári Tamás [2011]: Pax Osmana, Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, június 16. 234.szám 53 Szárnyal a török gazdaság, [2011], MTI, 2011. szeptember 12. 54 DG Trade Statistics, [2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world, 21 March 2012 55 BAGIS, Egemen; MICHEL, Louis [2011]: Turkey and EU membership: A win-win situation, 2011.12.12. 56 European Commission - Agriculture and Rural development, Turkey – Agriculture and Enlargement
38
Török – EU mezőgazdasági termékek kereskedelme
II. Táblázat
Millió €
2008
2009
2010
EU-27 import
2.687
2.510
2.895
EU-27 export
1.195
1.008
1.573
EU kereskedelmi egyenleg
-1,492
-1,502
-1,322
Forrás: European Commission - Agriculture and Rural development, Turkey – Agriculture and Enlargement http://ec.europa.eu/agriculture/enlargement/countries/turkey/profile_en.pdf, Letöltés ideje: 2012-04-18, 21:42
Habár csökkenőben van, de még mindig nagy részét képezi a mezőgazdaság Törökország gazdaságának. Az EU-nak nagy kihívást jelentene egy ilyen nagy mezőgazdaság csatlakozása a közös agrárpolitikához.
4.3. Társadalmi és kulturális megközelítés A GDPCA57 adatai szerint 2011. december 31-i eredmények azt mutatják, hogy Törökország népessége 74.724.269. Az előző évhez képest a lakosság 1.001.281 fővel növekedett. A lakosság 50,2 százaléka férfi (37.532.954 fő) és 49,8 százaléka nő (37.191.315 fő). A népesség fele 29 éves kor alatti. Az országban az átlag életkor 29 év. Míg a férfiak számára az átlag életkor 29 év, a nőknél ugyanez 30 év. 58 (3. Melléklet) Tehát egy dinamikusan fejlődő, fiatal, növekvő népességű országról beszélünk, így felmerül a kérdés, hogy Törökországnak mennyire van szüksége arra, hogy az európai integrációhoz tartozzon. A másik oldalról pedig az Európai Uniónak demográfiai szempontból tekintve inkább előnyös, mint hátrányos lenne Törökország csatlakozása.
57
General Directorate of Population and Citizenship Affaires Ministry of Interior General Directorate of Civil Registration and Nationality, Turkish Statistical Institute, Press Release, No:16, 27.01.2012. 58
39
Azonban az EU szerint mind az emberi, mind más szabadságjogok terén sok olyan hiányossága van Törökországnak, amelyek még megoldásra várnak. Török álláspont szerint az ország teljesítette a demokratikus elvárásokat, mind az emberi jogok, vallás, szólás és médiaszabadság területén, hiszen azáltal, hogy ezek teljesültek kezdődhettek csak meg a csatlakozási tárgyalások.
59
Anil Kayalar követség titkár is
hasonlóan jellemezte a helyzetet, hogy Törökország már teljesítette az EU demokratikus feltételeit, ennek ellenére nem állítja, hogy nincsenek hiányosságai Törökországnak e tekintetben. Azonban minden erejével azon van, hogy pótolja ezeket a hiányosságokat.
4.3.1. Emberi jogok, sajtó-, szólás- és vallásszabadság 4.3.1.1. Emberi jogok Mind a nyugati és nem nyugati civilizációk igyekeznek saját civilizációjuk filozófiai gyökereire visszavezetni az emberi jogok kérdését. Ebből adódóan az iszlám ezt a “saria” jogra vezeti vissza. Vannak olyan muzulmán teoretikusok, akik szerint az emberi jogok összeegyeztethetetlenek
az
iszlámmal.
Mások
azonban
pontosan
a
teljes
összeegyeztethetősége mellett állnak ki. Samuel Huntington is az összeegyeztethetetlenségre alapozva gondolta úgy, hogy a jövő konfliktusgóca az iszlám és a nyugati kultúra összeütközése lesz. Véleménye szerint elsősorban az iszlám és a Konfucianizmus ellentétes a keresztény eszméken alapuló olyan értékekkel, mint a demokrácia, a szabadság, és az emberi jogok. Törökország már 1954-ben ugyan aláírta az Európai Emberjogi Egyezményt és 1987-ben ratifikálta az Európai Emberi Jogi Konvenció 25. cikkelyét a személyes panaszjogokról, valamint 1989-ben csatlakozott az Európai kínzásellenes konvencióhoz is, azonban ezen egyezmények maradéktalan végrehajtásával kapcsolatban a mai napig problémák merülnek fel. 60 Mialatt az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az Arab Tavasz demokratikus megmozdulásai támogatását hangsúlyozta, az EU szerint az emberi jogok súlyosan sérültek 59
European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March 60 Balázs Judit [2009]: Törökország Kelet és Nyugat között, Budapest- Kairó
40
Törökországban. A kormány 2005 óta nem helyezett nagy hangsúlyt az emberi jogokra. Így mind az emberi jogok, mind a gyülekezési és szólásszabadság egyaránt sérültek a több száz kurd politikai aktivista, író, újságíró elleni folyamatos vádemelés és bebörtönzés során. A nők elleni erőszak és megkülönböztetés is általános jelenség az országban. Ezt jól szemlélteti az is, hogy sokkal kevesebb nő dolgozik Törökországban, mint férfi. Az Eurostat szerint a nők és férfiak számának foglalkoztatottsága között a legnagyobb eltérés Törökországban található. 61 A 2011-es Human Rights Watch riportja a “‘He Loves You, He Beats You’: Family Violence in Turkey and Access to Protection,”- “’Szeret téged, megüt téged’62: Családon belüli erőszak Törökországban és a védelem elérhetősége,” című dokumentum bemutatja és elemzi a török nők, leányok ellen, apák, férjek, élettársak által elkövetett erőszakos bűnöket. A riport jól szemlélteti, hogy a régi török erőszak törvény mutat némi hiányosságot, valamint azok betartásával is a rendőrségnek, a hatóságoknak, az ügyészeknek és a bíráknak gondjaik voltak, ezáltal megbízhatatlanná téve a védelmi rendszert. Az Európai Unió úgy látja, hogy a török parlamentnek egy erősebb, átfogóbb törvényt kellene elfogadnia a helyi erőszak megfékezésére. A tervezet már el is készült. A tervezet széles körben szabályozza a védelmet. “Törvény a család védelmére és a nők elleni erőszak megelőzésére”. A korábbi “erőszak elleni törvény” csak a házas asszonyokra vonatkozott. Ezzel szemben az új törvény nem tesz különbséget házas és nem házas nők között, illetve gyerekekre és más családtagokra is vonatkozik. A törvénytervezet a rendőrségnek és helyi hatóságoknak is biztosít különböző szintű segítségnyújtási lehetőséget, valamint segítségnyújtó szolgáltatásokat erőszak áldozatainak és azoknak, akiket ez a veszély fenyeget. Ezek a segítségnyújtó szolgáltatások magukban foglalják akár ideiglenes pénzügyi támogatásokat vagy esetenként új személyazonosság létrehozását áldozatok számára. A bíróságok számára pedig lehetőséget ad arra, hogy az erőszak elkövetőit felelősségre vonják. Egyik legfontosabb része a tervezetnek, hogy a Családi és Szociális Ügyek Minisztériuma olyan “erőszak-megelőző és ellenőrző központokat” hoz létre, amelyek biztosítják a
61 62
European Commission [ed.:2011]: Pocketbook on the enlargement countries, Eurostat Pocketbooks Turkey: Adopt Strong Domestic Violence Law, [2012], Human Rights Watch, March 7, 2012
41
megfelelő személyzet és források meglétét az erőszak elleni harcban, illetve segítségül szolgálnak a törvény betartásában. A nők jogaiért harcoló csoportok és a Család és Szociális Ügyek Minisztériuma hónapokig dolgozott a tervezeten, amelyet végül 2012. február 24-én a miniszterek tanácsa átdolgozott. Az új verzió neve “család-védelmi törvényre” rövidült és csökkentették az erőszak megelőző és ellenőrző központok létesítésére vonatkozó törekvéseket, valamint minden nemi egyenlőséggel kapcsolatos ajánlást eltávolítottak belőle. Az új verzió a parlament egyenlőségi bizottsága (KEFEK) elé került, azonban a nők jogait védő csoportok elégedetlensége miatt végül az eredeti verzióból is sok részlet visszakerült a tervezetbe. Ezt a kompromisszumos változatot a török parlament jogi bizottsága március 8-án jóváhagyta. A törvénytervezet többek között előirányozza, hogy az erőszakoskodókat elektronikus lábbilinccsel látják el, amely lehetővé teszi állandó megfigyelésüket, valamint az erőszak áldozatai szükség esetén állami segítséggel új identitást és lakhelyet kaphatnak, hogy az esetleges bosszútól védve legyenek. A török iskolásoknak külön tanórákat fognak tartani az egyenjogúságról és az emberi jogokról. Nőszervezetek bírálták és elégtelennek nevezték a törvénytervezetet. Nehezményezték, hogy a családügyi minisztérium a törvénytervezet szövegezésénél nem vette figyelembe a véleményüket. 63 “Egy nagyon kiemelkedő pillanat lenne Törökország számára, ha a végső törvény kézzelfogható lépéseket tenne az erőszak megfékezésére és az áldozatok segítésére…a kormánynak meg kell mutatnia, hogy úgy védelmezi a nőket, mint egyéneket, jogokkal és nem csak családtagként tekint rájuk.” - mondta Gauri van Gulik, a Human Rights Watch, nők jogainak védelmezője. 64 A két legfrissebb nemzetközi szintű lépés, amelyet Törökország tett a nők jogainak védelme és támogatása érdekében a következők: - 2011. december 11-én Peru, Kanada és Törökország fogadták el a javaslatot, hogy október 11-ét kinevezzék a “leánygyermekek nemzetközi napjának”. Ez talán felhívja a figyelmet arra, hogy a leányoknak a világban milyen nehézségekkel kell, szembenézzenek nap, mint nap, így a diszkrimináció, erőszak, korlátozott hozzáférés az oktatáshoz és egészségügyi szolgáltatásokhoz.
63 64
Elektromos lábbilincset kapnak az erőszaktevők Törökországban, [2012], MTI, 2012. március 6. Turkey: Adopt Strong Domestic Violence Law, [2012], Human Rights Watch, March 7, 2012
42
- A másik legfontosabb dolog pedig, hogy Törökország volt az első, aki aláírta az “Isztambul Egyezményt”, amely az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a helyi erőszak megfékezésére és megelőzésére jött létre. Ez az első nemzetközi egyezmény a nők elleni erőszak megállítására. 65
4.3.1.2. Sajtó- és szólásszabadság A média- és szólásszabadság egyike a legemlegetettebb problémáknak, mellyel Törökországnak szembe kell néznie. A kemalista katonaság és a kormány rendezetlen viszonya nagyon sok problémát szül. Egy átlátható, demokratikus rendszer könnyebben kezelhetővé tenné az ilyen ellentéteket. Ahmet Sik és Nedim Sener oknyomozó újságírók több mint egy évig börtönben ültek. Sik Fethullah Gülen, a muzulmán teológus és hitszónokról írottak miatt, Sener pedig könyvében feltárja, hogy milyen mulasztásokat követett el a rendőrség és az igazságügyi szervezet Hrant Dink örmény újságíró meggyilkolása ügyében. 66 Az AKP szerint ezek az újságírók azok közé a nacionalista-kemalista katonatisztek közé tartoznak, akik meg akarják dönteni a kormányon levő Igazság és Fejlődés Pártját. Az ellentétek egyértelműek, azonban a tény, hogy ezeket az újságírókat írásaik miatt börtönbe zárták, homlokegyenest ellenkezik a média- és szólásszabadság elveivel. Az eljárás ráirányította a figyelmet a törökországi véleményszabadsággal kapcsolatos aggodalmakra: több tucat újságíró ül börtönben terrorizmus vádjával, az ankarai kormány pedig nemzetközi bírálatok célpontjává vált. A bírálók szerint a kormány arra használja fel az Ergenekon néven elhíresült állítólagos összeesküvést, hogy elhallgattassa ellenfeleit. Az Ergenekon-perben körülbelül 400 személyt állítottak bíróság elé az illegális hálózatban való részvétel vádjával. A letartóztatott újságírók közül hatan továbbra is börtönben vannak, köztük Yalcin Kücük publicista és Söner Yalcin, az Oda tévécsatorna tulajdonosa.
65
ASAN, H.E. MS. Askin [2012], Permanent Mission of Turkey to the United Nations, New York 29 February 2012 66 Miklós Gábor, [2012]: Az imám hadserege visszalő, 2012. március 10.
43
Az Ergenekon-hálózat az ügyészség szerint katonai államcsíny végrehajtásának céljával alakult 2003-ban. 67 Törökország csatlakozásához vannak még megoldandó problémák, azonban ezeket pont egy átláthatóbb rendszer segítségével lehetne kezelni és kiküszöbölni.
4.3.1.3. Vallásszabadság Kemal Atatürk egyik leglényegesebb reformja volt, hogy az államot és az egyházat szétválasztotta, teljes szekularizációt vezetett be. Ez egyben szabad vallásgyakorlatot is jelentett volna, azonban ez nem teljesen érvényesül az országban. Nem csak a keresztény hitűek vallásgyakorlása nem biztosított, de sokszor negatív megkülönböztetésben részesülnek az iszlám nem szunnita ágához tartozó hívők is, így az iszlám alavita ágához tartozók
is,
akik
12-20
millióan
vannak
Törökországban.
Habár
hivatalosan
vallásszabadság van, de sokszor nem biztosítottak a nem szunnita muzulmán vallásúak jogai. A Törökországi Protestáns Egyházak Szövetsége jelentést készített a vallási kisebbségek helyzetéről, amelyet átadtak az ankarai parlament Emberi Jogi Bizottságának. A jelentés szerint 2007 a „nem-muzulmánok sötét éve volt”. A jelentés további megállapítása szerint a keresztények nem érzik magukat biztonságban. „Annak ellenére, hogy az alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, az utóbbi évtizedben megsokasodtak az olyan kampányok, melyek célja a nem-muzulmán csoportok megbélyegzése, rágalmazása és provokálása, sőt fizikai bántalmazása” – emelte ki a dokumentum. 68
67 68
Török újságírók szabadon engedése, [2012], MTI, 2012.03.12. Balázs Judit [2009]: Törökország Kelet és Nyugat között, Budapest- Kairó
44
4.3.2. Kisebbségek védelme 4.3.2.1. Kisebbségek története Törökországban A kisebbségek jogai és helyzete az egyik fő oka annak, hogy az Európai Unió több tárgyalási fejezet megnyitásától évek óta elzárkózik. A soknemzetiségű, sokvallású Oszmán Birodalom felbomlása után Kemal Atatürk a nemzetnek egy egységes identitást adott, a török identitást. Az ország területén élőket, vallási vagy etnikai hovatartozástól függetlenül kizárólag töröknek ismerte el. Ennek következménye egy kulturális homogenizáció lett, amely nincs tekintettel a kisebbségekre és jogaikra és ez egyre több problémát okoz az országnak. A legsúlyosabb problémának a kurd-kérdés mondható. A török állam etnonacionalista megközelítés révén az etnikai kisebbségek létét is megkérdőjelezi. A kurd kisebbség helyzete alapvetően meghatározza a török– EU viszonyt, sőt a kilencvenes évek végén részben emiatt is állt le a csatlakozási folyamat. A 2003 óta kormányon levő Erdogan a csatlakozástól motiváltan jogszabályi, társadalmi reformokat hajtott végre az emberi és szabadságjogok tekintetében és emellett a kisebbségek jogainak kiszélesítése is bár lassan, de előrehalad. Törökország kormányzásának alapvető eszköze az állam és társadalom kapcsolatában az általános állampolgárság, mely szerint minden török állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és lehetőségekkel bír és ezt az elvet az alkotmány védelmezi. Ennél fogva a csoportos jogok vagy az állampolgárság megkülönböztetése a török politika számára nehezen feldolgozható koncepciót jelentenek. Az 1923-as laussanne-i békeszerződés alapján a nem muzulmán közösségeket, mint az örmények, bolgárok, görög-ortodoxokat vagy a zsidókat három csoportba sorolják: 1. A legszélesebb közösségi és vallási jogokkal rendelkező csoport az örményeket, bolgárokat, görögöket és zsidókat foglalja magába. Ezen csoportba tartozók még saját vallási iskolát is létesíthetnek és tarthatnak fenn. 2. A második csoportba tartoznak azok a kisebbségek, akik a békeszerződés idején már Törökország területén éltek, de a békeszerződés nem tesz róluk említést. Ezek a kisebbségek már nem hozhatnak létre saját vallási iskolát és vallási tevékenységüket is csak saját épületeikben gyakorolhatják. 3. A harmadik csoportba azok a kisebbségek tartoznak, akik a békeszerződés idején még nem tartózkodtak Törökországban. Ilyenek például a protestánsok vagy a Jehova tanúi. Ők korlátozott jogokkal rendelkeznek.
45
A kulturális homogenizáció ellentétes azon eszmékkel, amelyek megteremtésén Európa már a második világháború óta fáradozik. Ez akkor is így volt, amikor 1963-ban Törökország megkötötte a társulási szerződést az Európai Gazdasági Közösséggel. A törökök szerint a Kemal Atatürkre vonatkozó állítások nem jogosak, hiszen ő olyan időszakban kezdte meg a demokrácia felé az utat, amikor Európa egyes részein még totalitárius rendszerek uralkodtak. Az Európai Uniót viszont nagyban befolyásolja a kisebbségekkel való bánásmód abban, hogy mikor vagy egyáltalán akarja-e Törökországot a Közösségbe befogadni. A kurd-kérdésről a törökök úgy vélekednek, hogy nem állhat az Uniós csatlakozás útjába, hiszen ez Törökország belügyi kérdése. Interjúmban Anil Kayalar kiemelte, hogy a kurdkérdés legproblémásabb része az, hogy a kurdok között rengeteg terrorista van, akik veszélyt jelentenek az országra nézve, sőt akár nemzetközi szinten is. Habár sok előrelépést történt már török részről, azonban a török állam számos jogi és technikai akadályt gördített a kisebbségek nyelvének használata és vallásuk gyakorlása elé. Mindezen megszorítások hatványozottan érvényesek az el nem ismert kisebbségekre, így az asszír-keresztény, kaldeus, orosz-ortodox, katolikus és a protestáns közösségek tagjaira, valamint a kurdokra és az alavita kisebbségek tagjaira. Az Európai Bizottság elismerte a jelentős elmozdulást a Koppenhágai kritériumok teljesítésének irányába, ám a továbbiakban is szükség van az alapos ellenőrzésre annak biztosítására, hogy a megindult, kisebbségeket érintő reformok intenzitása ne csökkenjen, és az eddig elfogadott reformok maradéktalanul megvalósuljanak. 69
4.3.2.2. Törökország kisebbségeinek eloszlása Noha Törökországban alkotmánya szerint mindenki török, és a statisztikai intézet kiadványaiban nem szerepel a nemzetiség vagy kisebbségi rovat, azonban az ország etnikai, vallási térképe nagyon tarka.
69
Balázs Judit [2009]: Törökország Kelet és Nyugat között, Budapest- Kairó
46
2007-ben a Nemzetbiztonsági Tanács felkérésére egy kutatócsoport egy tanulmányt készített az ország lakosságának etnikai megoszlásáról. Mivel általános népszámlálás nem készülhetett, emiatt az adatokat fenntartásokkal kell kezelni. Az eredmények értelmében a törökországi „törökség” mintegy 50 millió főt tesz ki, azonban ez a címszó is különböző etnikumokat takar. Számon tartanak köztük türkméneket, azerieket, tatárokat, terekeméket, karadzsájokat, yörüköket és taxtadzsikat. További öt millió fő a törökösödés előrehaladottabb fázisában tart, ezáltal a törökök legfeljebb az ország lakosságából 55 milliót, azaz kb. 75%-ot tesznek ki. Az ország legnagyobb kisebbségét a kurdok adják. A hozzájuk nyelvben és kultúrában közel álló zazákkal együtt számuk 12,6 millió fő, azaz 17% (ebből 2,5 millió már jelentősen előrehaladt az etnikai tudat elvesztésében). Ezzel ellentétben elgondolkodtató, hogy a tanulmány szerint az elmúlt évtizedben a kurdok növelték az arányukat a népességben. Tehát a kivándorlás és asszimiláció ellenére a kurdok súlya továbbra is növekedni látszik. Bár a török választási küszöb 10%, de a jelenlegi kurd parlamenti párt (melyet az elmúlt években többször megpróbáltak feloszlatni, illetve a PKK70-val fenntartott kapcsolatokkal vádolják), a DTP71 támogatottsága a kurd többségű területeken biztosnak tűnik; ráadásul a nyelvi és egyéb jogok kiterjesztésével a kurd etnikum identitástudata is valószínűleg erősödni fog. Elgondolkodtató, hogy egy független iraki Kurdisztán színre lépése mennyire gyorsítaná fel ezt a folyamatot. A cserkeszek 2,5 milliót tesznek ki, azonban több mint 80%-uk elveszítette már nyelvi önállóságát. A meglévő cserkesz szervezetek azonban a népcsoport számát 6 millióra teszik, és további nyelvi jogokat követelnek. Grúzia függetlenedése után etnikai újjáéledés játszódott le közöttük, azonban nyelvüket javarészt ők is elveszítették. A lázok száma kb. 100 ezer fő (más becslések fél millióra teszik számukat). Az ő körükben is „népi reneszánsz” figyelhető meg az utóbbi években. A bosnyákok száma 2 millió, az albánoké 1,3 millió, azonban nagy részük töröknek vallja magát. Az arab lakosság, mely jellemzően az ország délkeleti területein él, kb. 870 ezer fő. A pomákok számát 600 ezer főre teszik, azonban legnagyobbrészt eltörökösödtek. A cigányok pedig 700 ezer fő körül vannak, nyelvükben többségében eltörökösödve.
70 71
Kurd Munkáspárt Demokratikus Társadalom Pártja
47
A vallási kisebbségek terén a görögök 15 ezer főt számlálnak, a zsidók kb. 20 ezret, míg az örmények 60 ezer fővel a legnépesebb keresztény közösséget alkotják. A muszlim, azonban nem a szunnita iszlámot követő alevik száma 11 millió.72
Törökország etnikumai III. Ábra
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g#Etnikai.2C_nyelvi.2C_vall.C3.A 1si_megoszl.C3.A1s, letöltés ideje: 2012-04-17, 21:03
4.3.2.3. A kurd kisebbség Törökország évtizedek óta küzd a kurdkérdés megoldatlanságával, az ország területén 2011-es adatok szerint körülbelül 15 millió kurd származású személy él, javarészt Törökország gazdaságilag elmaradott keleti és déli részein, a szíriai, iraki és iráni határvidéken. Ez láthatjuk, hogy jóval több, mint a 2007-es adatok szerinti szám. Az itt élő 72
http://mcc-history.blog.hu/2009/08/21/torokorszag_repedezo_nemzetallam,
letöltés ideje: 2012-03-
12, 13:14 48
kurd kisebbségek oktatásügyi, egészségügyi és munkavállalási lehetőségei jóval kedvezőtlenebbek a nagyvárosi lakosság mozgásteréhez képest. Az Erdogan kormány érdemei közé sorolható, hogy nem fordult el a problémától, és napirendre vette a kurdok jogainak kiszélesítését, az uniós csatlakozási törekvések részeként fokozatosan enyhítette a kurd kisebbség anyanyelv- használati jogain. Az első kurd nyelvű iszlám ima 2009 tavaszán elhangzott Törökországban, és megkezdte műsorszórását az állami kurd nemzetiségi tévécsatorna is. Mára a média egészében feloldották a korlátozásokat, így már több tucat rádió és televízió csatorna sugároz adást kurd és más kisebbségi nyelveken. Ezenkívül már politikai gyűléseken is használhatják a kurd nyelvet. Az enyhítő reformok ellenére 2009-ben betiltott Demokratikus Társadalom Pártjának kurd tagjait őrizetbe vették. 2010. január 13-án a hatóságok könnygázt és vízágyúkat vetettek be azon tüntetők ellen, akik molotov koktélokkal, és kövekkel fejezték ki nemtetszésüket a 152 kurd aktivista és politikus őrizetbe vétele ellen. A per során a bíró nem volt hajlandó meghallgatni őket, mondván, hogy nem érti a kurdot, és "ismeretlen nyelvként" akarta jegyzőkönyvbe vetetni a felszólalásokat. Ha bűnösnek nyilvánítják a vádlottakat, akár 15 évnyi szabadságvesztésre is ítélhetik őket. A tárgyalásokat egyelőre berekesztették. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) negyed évszázados akciói eddig körülbelül 45 ezer emberéletet követeltek. A Kurdisztáni Munkáspárt az ország területén élő 15 millió kurdok jogainak
elismerését,
illetve
saját
alkotmányt
követel.
A
több
ország
által
terrorszervezetnek titulált PKK célja, hogy az Anatólia kurdok lakta keleti és délkeleti régiói számára autonómiát harcoljon ki. A környező országok közül Irán és Irak területén is nagy számban találhatók kurdok, így ezeknek az országoknak úgymond közös érdekük, hogy ne függetlenedjenek a kurdok. Hiszen, ha az egyik országban sikerül kivívniuk az autonómiát, az láncreakciót indítana el és a többi kurd- lakta terület is hasonló igényekkel lépne fel. A 2009-ben megkezdett kurdokkal kapcsolatos kulturális könnyítéseket a török társadalom többsége, legfőképpen a keményvonalas nacionalisták, kedvezőtlenül fogadták. Ami nemzetközi szempontból ennél is kínosabb, kisebbségeket térintő kérdés az 1915-ös örmény népirtás, melynek tagadása máig rút seb Törökország történelmi emlékezetén. A török-örmény közös történelmi bizottság már tíz éve tárgyalóasztalhoz ült, de az örmény holokauszt hivatalos elismerése még várat magára.
49
4.3.3. Kultúra Társadalmi és kulturális szempontból Törökország csatlakozása hozzájárulna ahhoz, hogy az EU egy globális hatalommá váljon. Európa és az EU jövőjét az összefogás és a konszolidáció kellene, hogy jellemezze, nem pedig a kulturális tagolódás. Az EU fő elképzelései között szerepel, hogy megteremti a kultúrák közötti párbeszédet. Mint befogadó és toleráns közösség, nem a közös valláson kellene alapulnia, hanem egyetemes értékeken, mint szabadság, demokrácia jogállamiság és az emberi jogok tisztelete. Törökország csatlakozása az EU-hoz egy nagyon fontos üzenet lenne az egész világ számára: a „civilizációk összecsapása” elmélet megdőlhetne. Valamint nyilvánvaló bizonyítéka lenne annak, hogy az iszlám és a demokrácia nem zárják ki egymást, igenis összeegyeztethető a kettő. Törökország elkötelezetten támogatja a különböző kultúrák dialógusát. Spanyolországgal együtt kezdeményezték a Civilizációk Szövetsége (AOC) szervezet létrehozását. Törökország EU tagsága a pozitív univerzalizmus szimbóluma lenne. Ezáltal sok muszlim ország csatlakozna ehhez a folyamathoz, látva, hogy az egyetemes értékek, a multikulturalizmus és tolerancia győzedelmeskedtek. Meggyőzné ezeket az országokat, hogy a kulturális vagy vallási különbségek nem akadályozzák meg őket abban, hogy összefogjanak és egy közös jövőképet teremtsenek az egyetemes értékekre építve. Az arab vezetők figyelme Törökország felé irányul, Törökország sorsa sokkal nagyobb hatással lesz ezeknek az országoknak a népeire, mint az egyes EU tagállamok üzenetei. Amikor azt látják, hogy Törökország az EU-ban ’bent van’, az Európai Unió ezen országok tiszteletét fogja kivívni azzal. Ez a lépés fogja az EU-nak biztosítani azt az eszközt, amellyel közvetlenül és hatékonyabban érheti el ezeket az országokat. Törökország a közel-keleti országok számára egy demokratikus modellt testesít meg, amely össze tudja egyeztetni a hagyományokat és a modernizációt. Ha Törökország EU tag lesz, akkor a többi ország látni fogja, hogy az egyetemes értékek győztek és követni fogják azt. 73
73
BAYAR, Firat [2012]: Why the European Union needs Turkey: Variety of contributions, Turkish Embassy in Ljubljana, XIII. Bled Forum on Europe 30 March
50
4.3.4. A török közvélemény az Európai Unióról „…ahogy a Zaman című török lap vasárnapi publicisztikája megfogalmazta, „az EU soha nem állt készen Törökországra, és soha nem is fog”. A szerző úgy véli, ez kockázatokkal jár: „Törökország megrekedt EU-tagsági folyamata fenntarthatatlanná válik, és hacsak nem következik be változás a politikai légkörben, úgy minden esély megvan rá, hogy Törökország azt mondja, „basta” (elég! – a szerk.), és elhagyja a tárgyalóasztalt.” [Szőcs László, 2012] 74 A Pew Research Center’s Global Attitudes Project kutatásai szerint a törökök majdnem egyenlő arányban megosztottak abban a kérdésben, hogy az ország jelenleg milyen irányba halad. A statisztikák azt mutatják, hogy 49 százalékuk elégedetlen avval az iránnyal, amely felé az ország jelenleg halad és 48 százalékuk pedig elégedett vele. Ez a 2010-es adatokhoz képest javulás, amikor is 60 százalékuk volt elégedetlen és mindössze 38 százalékuk volt csak elégedett. A 2009-es adatokhoz képest pedig egyenesen drámai a változás, mivel akkor négyből három török érezte úgy, hogy az ország rossz irányba halad. (4. Melléklet) A Pew Research Center’s Global Attitudes Project statisztikái szerint habár a törökök továbbra is jó dolognak tartják az ország európai unióhoz csatlakozását, azonban a lelkesedésük csökkenni látszik az elmúlt években. Arról sincsen megegyezés, hogy Törökország jövője Európához vagy inkább a KözelKelethez kapcsolódik-e erősebben. A törökök 17 százaléka gondolja úgy, hogy az országnak a jövőben Európa felé kellene közelednie, 25 százalékuk szerint pedig KözelKelet felé kellene orientálódni. 37 százalékuk pedig úgy véli, hogy a két térség egyformán fontos az ország számára. 75
Szőcs László, [2012]: Se lenyelni, se kiköpni, 2012. március 13. PM Erdogan Gets High Marks for Foreign Policy On Eve of Elections, a More Upbeat Mood in Turkey, [2011], Pew Research Center, Pew Global Attitudes Project, Survey Reports, June 7, 2011 74
75
51
Érdekes jelenség, hogy a lakosság véleménye az ország helyzetéről összefügg a vallásossággal. A muszlim törökök, akik napi ötször imádkoznak, 64 százalékos erőteljes többsége, elégedett azzal az iránnyal, amely felé az ország tart. Azok a muszlim törökök, akik egy héten legalább egyszer imádkoznak, de kevesebb, mint napi ötszöri alkalommal, 41 százaléka elégedett csak. Azok a muszlim törökök pedig, akik csak ritkán vagy vallási ünnepek alkalmával imádkoznak, mindössze 32 százaléka elégedett a jelenlegi helyzettel. 76 (Ábra) A vallás és a modern irányzat összefüggései
IV. Ábra
A vallásos törökök elégedettebbek azzal az iránnyal, amely felé az ország tart
Elégedett
Elégedetlen
67
64 56 41
32
Ritkán imátkozik
32
Legalább 1 héten 1-szer imádkozik
Napi ötször imádkozik
Forrás: PM Erdogan Gets High Marks for Foreign Policy On Eve of Elections, a More Upbeat Mood in Turkey, [2011], Pew Research Center, Pew Global Attitudes Project, Survey Reports, [June 7, 2011], http://www.pewglobal.org/2011/06/07/on-eve-of-elections-a-more-upbeat-mood-in-turkey/, letöltés ideje: 2012-03-06, 15:40
Az ábrán láthatjuk, hogy az iszlámvallású törökök elégedettek azzal az iránnyal, amely felé országuk tart, vagyis támogatják az ország Európai Unióhoz való csatlakozását. Ez a tény arra enged következtetni, hogy az iszlámvallásúak nem gondolják, hogy a kulturális vagy vallási különbségek problémát jelentenének az integrációhoz való csatlakozást illetően. Anil Kayalar, törökországi nagykövetségi titkárral való interjúmban előkerült az a kérdés is, hogy vajon Törökország lakossága támogatja-e a csatlakozást. Interjúalanyom válasza erre az volt, hogy “néhány évvel ezelőtt egyértelműen igen, azonban ma már körülbelül 50 százalék nemmel felelne.” Szerinte ez azért van, mert a törökök nagyon negatívan élik meg az EU lépéseit az országuk felé. Így például a vízum-kérdést, amely miatt sok török
76
Lásd: lábjegyzet 72
52
üzletembernek a követségeken kell álldogálnia, hogy bejuthasson az EU országaiba munkaügyben. Anil Kayalar véleménye szerint az EU politikája Törökországgal kapcsolatban nincsen egyensúlyban, nem határozott és következetes. Arra a kérdésre, hogy vajon az elhúzódó tárgyalások miatt, előbb utóbb nem fog-e Törökország elfordulni Európától az volt a válasza, hogy: “ha nem fogadnak bennünket, akkor mi mást tehetnénk?”.
5. fejezet Az EU és Törökország előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása A 2005-ös csatlakozási tárgyalások megkezdése óta Törökország nagyon sok reformot hajtott már végre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy európai szintre kerülve csatlakozni tudjanak az európai integrációhoz. Persze még bőven akadnak hiányosságok a reformok terén, így a tárgyalások egy jó pár éve stagnálnak. Az európai hozzáállást beárnyékolja az immigráció, a munkahelyek, az ország politikai reformja és a muszlim populációval kapcsolatos aggodalmak. Azonban érdemes megvizsgálni, hogy a csatlakozás előnyei és hátrányai milyen arányban állnak egymással.
5.1. Gazdaság A 2008-2009-es válság okozta gazdasági környezet és a világgazdaság változásai következtében tagadhatatlan, hogy gazdaságilag az Európai Unió számára is egyaránt kedvező lenne Törökország csatlakozása. A török gazdaság viszonylag kevés veszteséggel vészelte át a gazdasági válságot és dinamikusan fejlődik tovább. 2010-ben az OECD országok közül a legmagasabb növekedést produkálta és az OECD előrejelzései szerint 2017-re Európa második legmagasabb gazdasági növekedéssel rendelkező országa lesz. Firat Bayar azt nyilatkozta, hogy a török egyetemek évente körülbelül 500 ezer diplomást biztosítanak77, így az ország jól képzett, növekvő és fiatal népessége jó munkaerőt biztosítana Európa számára, hiszen az Európai társadalom épp az elöregedéstől szenved. 77
Firat Bayar [2012]: Why the European Union needs Turkey: Variety of contributions, Turkish Embassy in Ljubljana, XIII. Bled Forum on Europe 30 March
53
Népességéből adódóan jó felvevő piacot képez az Európai Unió számára, valamint stabil gazdasági környezete kedvező a befektetések számára is. Ez fordítva is működik, így a török befektetések is biztosítanák Európa területén a fejlődést. Törökország megnövelné az EU piacot és egy nagyobb piac, növekedést stimulál, több exportot és új munkalehetőségeket biztosít. Habár Törökország gazdasága nagyon gyorsan és stabilan fejlődik, de az átlagos európai életszínvonalat még nem tudja biztosítani, ez a GDP/ fő adataiból ki is derül (Lásd: 4.2. Gazdasági megközelítés c. fejezet). Tehát, az EU szemében úgy tűnhet, hogy egy még elmaradt gazdaság befogadásáról kellene dönteni, amely sok kihívás elé állítaná a Közösséget. Az Európai Unió Törökország közel-keleti gazdasági kapcsolatain keresztül nagyobb gazdasági befolyásra tenne szert a térségben. Az erőforrások és energiapolitika tekintetében ez lényeges kérdés Európa számára, mivel a világ legenergiagazdagabb országaival
szomszédos
Törökország,
így
Európa
hozzáférést
kapna
a
régió
energiaforrásaihoz és azok biztonságos szállítása sem okozna gondot. Véleményem szerint az integrációs kapcsolatok révén gazdasági szempontból mindkét ország előnyhöz jutna. Európa déli illetve keleti szomszédaival való kapcsolata is megerősödne, mivel Törökország, mint tranzit ország lehetőséget biztosítana úti, vasúti, légi és tengeri közlekedés kiépítésére. A határ-menedzsment területén és az illegális határátlépések, csempészések és bűnözések elleni harcban fontos szerepet játszana az ország csatlakozása. 78
5.2. Geopolitika Európa Törökország segítségével párbeszédet tudna kialakítani a közel-keleti térséggel. Kiterjeszthetné gazdasági és politikai befolyását is a régióra, valamint rálátást biztosítanának
a
török
kapcsolatok
közel-keleti
kulcsfontosságú
kérdésekre.
Biztonságpolitikai szempontból ez nagyon fontos, hiszen Törökország olyan összeköttetést biztosítana Európa és a Közel-Kelet között, amely nagyban hozzájárulna a térség stabilizálásához. Törökország és az EU együttes erővel tudnák orvosolni a régió konfliktusait. Ami nagyon kiemelkedő, már Törökország kapcsán kifejtettem az előző
78
European Commission, Enlargement, What advantage would the EU gain from Turkish accession?, Last update: 30.10.2010.
54
fejezetekben, hogy egy minta országként szolgálna Törökország a keleti országok számára. Példaértékű, hogy a kilencven százalékban iszlámvallású, keleti kultúrával rendelkező ország képes demokratikusan működni. Ez a demokrácia ’terjesztéséhez’ az Európai Unió egyik legfontosabb missziójához járulna hozzá az arab világban. Urmas Paet az észt külügyminiszter nyilatkozta 2011-ben: „Az arab tavasz elvezetett odáig, hogy mérlegeljük, hogy az EU hogyan tudna segíteni ezeknek az országoknak a demokratizálódásban, illetve hogy Törökország segítsége hasznos lenne, mivel ’soft power’eszközével hatással tud lenni, sőt hatékonyabban tudja befolyásolni a helyzetet, mint az EU vagy az USA egymaga”. 79 Biztonságpolitikai szempontból még fontos megemlíteni, hogy Európa, egy olyan országgal az integrációjában, mint Törökország, amely hidat képez kelet és nyugat között, könnyebben megérthetné és ezáltal kezelhetné az iszlám világ konfliktusait és problémáit. Ez a ’hídország’ egy kommunikációs csatornát tudna képezni kelet és nyugat között. Ezenkívül Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező tagja és ezen adottságaival biztonságpolitikai szempontból nagy támogatást jelentene az Európai Uniónak akár egy esetleges háború kitörésénél vagy akár azon törekvésében, hogy az Egyesült Államokkal egyenrangú hatalommá váljon. Véleményem szerint az sem elhanyagolható tényező, hogy a hosszadalmas csatlakozási tárgyalások során elképzelhető, hogy Törökország Európából kiábrándulva és elutasítva inkább kelet felé kezdi irányítani a figyelmét. Ez a forgatókönyv Európa számára nem lenne túl kedvező, hiszen elveszítené azt a szövetségesét, amely képes lenne befolyását növelni a Közel-Keleten és Európa kiszorulna a térségből. Együttes erővel mindkét ország sokkal hatékonyabban tudná befolyásolni a térség eseményeit. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Törökország csatlakozásával Európa egy multikulturális integrációvá válna, amely egy integráció esetében fontos tényező.
79
Lásd: lábjegyzet 74
55
5.3. Társadalom A növekvő európai életszínvonalnak köszönhetően az elöregedő társadalom az egyik legnagyobb kihívása Európának. Az Európai Unió társadalmának körülbelül 14 százaléka 65 éven felüli és ez az érték 2050-re meg fog duplázódni. Európában, az elmúlt évezredben, a várható áltag életkor megnőtt. A férfiak esetében 45,7 évről 75,0 évre, nők esetében 49,6 évről 79,9 évre növekedett. Ezzel egyidőben az európai születések száma pedig lecsökkent. Ennek a két tényezőnek az együttes hatásaként az európai társadalom elkezdett ’öregedni’ és a hosszú-távú előrejelzések szerint ez a folyamat a jövőben gyorsulni fog. Ezek a demográfiai változások hatalmas gazdasági és társadalmi problémák okozói. Mialatt az idős emberek száma nő, az aktív munkaképes korú emberek száma pedig csökken, ezáltal feszültséget okozva a munkaerőpiacon. 80 Az előző fejezetekben már említettem, hogy a török társadalom demográfiáját tekintve, dinamikus, fiatal és növekvő. (Lásd: 4.3. Társadalmi és kulturális megközelítés c. fejezet) Teljes jogú tagként az Európai Unió második legnagyobb népességű országa lenne Németország után. Tehát nem kétséges, hogy Törökország növekvő, fiatal társadalma felfrissítené az öregedő európai társadalmat és rengeteg aktív munkaerőt tudna biztosítani Európa számára. Demográfiai szempontból Európának nagyobb szüksége lenne a fiatal török munkaerőre. Európa viszont ugyanezt a fiatal, növekvő populációjú országot bevándorlás szempontjából tekintve inkább veszélyesnek, mint előnyösnek is láthatja. A bevándorlás az európai polgárok tíz legfontosabb problémája közé tartozik, és ez a jövőben is így lesz. Ezért az Uniónak és tagállamainak az érdekében áll egy olyan átfogó stratégia kialakítása a bevándorlás kezelésére, amely minden érintett, (az Unió, annak polgárai, a bevándorlók és a származási országok) számára előnyös, ugyanakkor viszont határozottan kezeli annak kedvezőtlen hatásait, különösen az illegális bevándorlást. 81 Az Európából kivándorlók több mint 400 éven át sereglettek Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába és (kisebb mértékben) Afrikába. Szebb életet kerestek saját maguk és családjuk számára, vagy az otthoni vallási és politikai üldöztetés elől menekültek. Ma 80
European Commission [2010]: Independent living for the aging society Európai Bizottság, Kommunikációs Főigazgatóság [2009]: Lehetőség és kihívás, migráció az Európai Unióban, május 81
56
viszont jólétükkel és politikai stabilitásukkal az Európai Unió országai vonzzák mágnesként a bevándorlókat. Az Unióban jogosan tartózkodó 18,5 millió harmadik országbeli állampolgár legnagyobb részben Törökországból (2,3 millió), valamint Marokkóból (1,7 millió), Albániából (0,8 millió) és Algériából (0,6 millió) érkezik. Különösen Németországban és Franciaországban él nagyszámú török kisebbség. Az európai társadalom, rossz tapasztalatai és a növekvő európai török kisebbség miatt negatívabban áll a török csatlakozáshoz. (Ábra) Ehhez kapcsolódik az, hogy a Törökországnak ígért uniós vízummentességet még mindig nem adták meg. Davutoglu külügyminiszter szerint a török munkaerőtől tartó tagállamoktól feleslegesen aggódnak. „önök szerint hány török költözne az EU-ba? Nem a ’60-as években élünk, a török gazdaság ma sokkal több munkalehetőséget ad, mint az EU. Ezt a franciáknak és a németeknek is meg kell érteniük” – jelentette ki Davutoglu. Törökország szerint már olyan országok is megkapták a vízummentességet, akiknek sem földrajzi sem politikai kapcsolatuk nincsen az Európai Unióval. 82
5.4. Kultúra és vallás A kulturális és vallási különbözőség vajon mennyiben befolyásolja a két fél kapcsolatát? Nyilvánvaló, hogy az iszlám vallással kapcsolatos problémák nem választhatók el az adott országok „történelmi“ vallásainak helyzetétől, illetve az állam és az egyház(ak), illetve vallás(ok) sajátos, az adott országra jellemző viszonyától. Több nyugat-európai ország gyakorlata nem részesíti egyenlő elbánásban a különböző vallási közösségeket: a muszlimok nem kapják meg ugyanazokat a jogokat, mint egyes keresztény egyházak. Nem ritka az az eset, amikor muszlim közösségek keresztény „szövetségest“ keresnek maguknak a vallás, mint közös nevező alapján. A legnagyobb muszlim közösségeket a törökországiak képezik, Németországban, Hollandiában, Dániában és Ausztriában. (5. Melléklet) Egy felmérés szerint a német ARD83 és ZDF84 dokumentum- és riportműsoraiban, beszélgetéseiben 2005 és 2006 folyamán az iszlám 81%-ban negatív összefüggésben 82
Az EU nem a lehetőséget látja Törökországban, [2012], Bruxinfo.eu, 2012. március 24. Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlichen Rundfunkanstalten der Bundesrepublik Deutschland – német média szolgáltató (televízió, rádió, online) 83
57
szerepelt, s csupán 11%-ban “tárgyilagosan”, mint vallás, illetve kultúra, s 8%-ban a mindennapi élettel kapcsolatosan. (7/a, Ábra) A negatív összefüggések közül a terrorizmus/extremizmus áll az élen, ezt követi az iszlám szerepe
a
nemzetközi
konfliktusokban,
a
vallási
intolerancia
és
a
fundamentalizmus/iszlamizáció. V. Ábra
Forrás: Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E-könyvtár, p.25 http://www.grotius.hu/doc/pub/FIQXWM/2011_5_rostoványi_európai%20(euró)iszlám%20vagy%20iszlám %20európában.pdf, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44
Fentiekhez hozzájárul az általánosan felerősödött idegenellenesség – szélsőséges esetben idegengyűlölet (xenofóbia, iszlamofóbia) –, s a 2001. szeptember 11-i események, majd az azóta végrehajtott terrorakciók (különösen a londoni és madridi merényletek), vagy akár a közelmúltban történt toulous-i mészárlás “mindkét fél” számára negatív következményei, amelyek egyfelől erősítették az őshonos lakosság gyanakvását a muszlimokkal szemben, erőteljesen negatív irányba tolva el, az erőszakkal és a terrorral azonosítva az általános muszlim-képet, mintegy alátámasztva ezzel a Huntingtoni civilizációs paradigmát, másfelől a muszlimok többsége úgy érzékelte, hogy a biztonság érdekében a szabadságjogokat korlátozó intézkedések, illetve az egész terror elleni háború elsősorban ellenük irányult. 85
84 85
Zweites Deutsches Fernsehen – Németország második legnagyobb televíziós szolgáltatója Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E-könyvtár
58
Amivel az iszlámot azonosítja az európai társadalom
VI. Ábra
Forrás: Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E-könyvtár, p.26 http://www.grotius.hu/doc/pub/FIQXWM/2011_5_rostoványi_európai%20(euró)iszlám%20vagy%20iszlám %20európában.pdf, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44
Rendkívül lényeges kérdés a muszlimok integrációs, illetve szeparációs hajlandósága. Ezt a kérdést ugyancsak alapvetően eltérően látják maguk a muszlimok és a nem muszlim lakosság. A legtöbb nyugat-európai országban a közvélemény nagy része úgy véli, a muszlimok nem kívánnak alkalmazkodni a helyi életmódhoz, szokásokhoz, hanem inkább az elkülönülést választják. Franciaországban a legalacsonyabb az így gondolkodók aránya, azonban még itt is meghaladja az 50%-ot (53%). Maguk a muszlimok azonban ezt a kérdést sem így látják. A franciaországi muszlimok 78%-a, a spanyolországi muszlimok 53%-a vélekedik ellenkezőképpen. NagyBritanniában is nagyobb azoknak a muszlimoknak az aránya, akik a muszlimok alkalmazkodási készségét feltételezik (41%), mint akik szerint inkább elkülönülni kívánnak (35%). Németország különbözik a fentiektől: itt a muszlimok többsége egyetért a németek többségével: 52%-uk véli úgy, hogy a muszlimok inkább szeparáció-pártiak, s csak 30% gondolja ellenkezőképpen. Ami a török lakosságot érinti, amelynek 98 százaléka muszlim, támogatják az eu-s csatlakozást és úgy vélik, hogy országuk jó irányba halad. (Lásd: 4.3.4. A török közvélemény az Európai Unióról c. fejezet) Mindenesetre az adatok alapján mondhatjuk, hogy az európai állampolgárok negatívabban állnak a muszlim lakossághoz, mint fordítva. Ez egy sarkalatos pontja az európai állampolgárok Törökországgal való kapcsolatának. Az európaiak inkább elutasítóak a keleti, iszlám kultúrával, mint befogadóak. Ez magyarázható az elmúlt évtized eseményeivel,
a
terrorizmus
megerősödésével
és
terrorcselekmények
számának 59
növekedésével, illetve, ahogyan már előzőleg is említettem az idegenellenesség előtérbe kerülésével.
5.5. Ciprus A ciprusi probléma megoldatlansága rendkívül hátráltatja a csatlakozási folyamatot. Törökország csatlakozásával mindkét fél számára kedvező megoldás születhetne. Az Európai Unió úgy véli, hogy ezt a problémát még a csatlakozás előtt orvosolni kell. Az EU nem tartotta Törökországtól demokratikus lépésnek Észak-Ciprus megszállását és ezt nem nézheti el egy, az integrációhoz csatlakozó államtól. Törökország pedig azt szeretné, ha az Európai Unió elismerné az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. A 2012 júliusától kezdődő ciprusi soros-elnökség még egy problémapont az EU-török kapcsolatokban. Hiszen Törökország ígérete szerint befogja fagyasztani a kapcsolatokat a soros-elnökséggel, amennyiben addig nem találnak megoldást a problémákra. Erre elég kevés esély látszik, hiszen már rendkívül régóta húzódik a kérdés és a felek eddig még nem jutottak megegyezésre. Anil Kayalar titkárral való interjúmban beszéltünk a ciprusi kérdésről is. A titkár úr megítélése szerint nem érezni mindkét fél részéről a hajlandóságot a megoldás keresésére. Ahmet Davutoglu külügyminiszter úr nyilatkozta azt, hogy a mostani helyzet kedvező a ciprusi görögök számára a jelenlegi status quo miatt. Arra várnak, hogy Törökország majd megunja a helyzetet és elfogadja, hogy a törökök kisebbségben éljenek Cipruson. A külügyminiszter kijelentette, hogy ez nem fog megtörténni.
5.6. Demokrácia Ami a legégetőbb probléma az Európai Uniónak Törökországgal kapcsolatban, az a demokrácia hiányosságai. Mivel az Európai Unió megítélése szerint az emberi jogok és szólás- vallás- és sajtószabadság területén az ország hiányosságokkal rendelkezik. Az EU aggódik a sajtószabadság korlátozása miatt és hangsúlyozza, hogy a független sajtó nélkülözhetetlen egy demokratikus társadalomban. Ezzel összefüggésben rámutat a bíróság szerepére a sajtószabadság védelmében, valamint az ellenőrzés és a felügyelet rendszerének megfelelő működésére. Az EU egy új médiatörvény szükségességét hangsúlyozza annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő olyan esetek, mint a 60
Nedim Sener és Ahet Sik oknyomozó riporterek ügye (Lásd: 4.3.1.2. Sajtó- és szólásszabadság c. fejezetben). A szólásszabadsággal kapcsolatban Ahmet Davutoglu, török külügyminiszter kifejtette, hogy a török média igenis szabad, „elég csak megnézni a kormányt érő kritikákat a sajtóban, ilyeneket nem lehetne olvasni, ha nem lenne szabad”. Az EU helyesli az alkotmánymódosítás elfogadását, azonban annak betartatását és maradéktalan végrehajtását hiányolja az emberi jogok, a gyülekezési és egyesülési szabadságra vonatkozó jogok területén. Mivel ezen jogok a 2010 decemberében történt diáktüntetések, a rendőrség általi erőszakos leverése következtében sérültek. Ezenkívül a demokratikus intézményekre vonatkozóan, az intézmények megfelelő, független és átlátható működését kell biztosítani, hogy ne forduljanak elő olyan ügyek, mint az Ergenekon (Lásd: 4.3.1.2. Sajtó- és szólásszabadság c. fejezetben) és más hasonló ügyek. Kulcskérdésnek bizonyul a kisebbségek helyzete Törökországban, ezen belül is a kurdok helyzete. Interjúmban Anil Kayalar, követségi titkár megjegyezte, hogy nem problémának hívná ezt a kérdést, amivel probléma van szerinte, az a kurd terrorizmus. Az Unió elismerte, hogy sok előrelépés történt a kurdok helyzetét illetően, azonban még mindig nem elégedett ezzel kapcsolatban. Európa úgy véli, hogy teljes tagság helyett jobb lenne a „különleges partneri” státusz, amelyet Németország, Franciaország és Ausztria ajánlott. Törökország ezt teljesen elveti. Anil Kayalar követségi titkár úgy véli, hogy már most is különleges partnerségi viszonyt ápol Törökország az EU-val, tehát akkor mi változna. Ők szeretnének tagja lenni az integrációnak és ez az ajánlat véleménye szerint komolytalan, nem megfontolt. Tehát sok olyan tényező van még Törökország kapcsán, amelyet az Európai Unió a demokrácia hiányaként értékel. Török álláspont szerint pedig elismerik ezeket a hiányosságokat, azonban úgy vélik, hogy a csatlakozással könnyebb lenne megoldani ezeket a problémákat. Ahmet Davutoglu szerint az Európai Unió előtt két út áll: „vagy mielőbb felveszi Törökországot, és akkor geopolitikailag is számottevő, befolyásos, kulturálisan befogadó és hatalomközpontú lesz a következő évtizedekben, vagy egy perifériális, gazdaságilag kevésbé dinamikus, és monokulturális közösség marad.” 86
86
Az EU nem a lehetőséget látja Törökországban, [2012], Bruxinfo.eu, 2012. március 24.
61
Összegzés Az európai és az iszlám történelem és kultúra közös múltra tekint vissza, így sok közös elemet tartalmaz, azonban a történelem során mindig másként jelent meg az, hogy a keleti kultúra része vagy nem része az európai kultúrának. Európának és történelmi múltjának éppúgy része a latin kereszténység, mint a görög ortodoxia, a nyugati „társadalmiság” és a keleti „államiság”, a nyugati jogállam és a keleti birodalom, a nyugati állampolgár és a keleti alattvaló, a nyugati individualizmus és a keleti közösségiség. Európa történelmi múltjának része az iszlám is. Törökországban 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot, amely Musztafa Kemal nevéhez fűződik. A kemalizmus által kezdődött meg az ország modernizációja és Európa felé fordulása. Nagyon sok radikális reformot vezetett be, így többek között azt, hogy az ország áttért a Gergely-naptár használatára és a vasárnap lett a pihenőnap, a nemi egyenjogúságnak is érvényt szerzett, valamint az arab írásról áttértek a latin ábécére. 1945-ben Törökország az ENSZ alapító tagja volt, majd 1952-ben az OECD tagja lett. Atatürk után az egyik legfontosabb időszaknak Turgut Özal elnökségét tartják, aki 1987ben kérelmezte Törökország felvételét az Európai Gazdasági Közösséghez. Az 1990-es években, az Ecevit kormány idején ez Európai Unió elismerte Törökország jogosultságát a csatlakozásra. 2002-ben az előrehozott választásokat az iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte meg, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan lett és máig ő vezeti a kormányt. Az EU és Törökország 1963. szeptember 12-én aláírták a társulási szerződést, az ún. Ankarai Megállapodást. A megállapodás keretében három lépcsőben hozták létre a vámuniót. Törökország hivatalos tagjelölti minősítést az 1999. decemberi helsinki európai tanácsi ülésen kapott. A 2001. márciusi csúcson az állam- és kormányfők elfogadták az EU-török csatlakozási partnerségi szerződést, mely rögzíti a rövid, közép és hosszú távú célokat. Törökország, csatlakozási szándékának bejelentése után 42 évvel elindult a csatlakozás felé vezető úton, és 2005. október 3-án megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A 35 fejezet közül eddig mindössze egyet zártak le sikeresen. A csatlakozási tárgyalások nagyon hosszúra nyúlnak, így felmerül a kérdés, hogy vajon Törökország meddig fog várakozni az Európai Unióra.
62
Törökországnak politikai szempontból vizsgálva kedvező lenne az eu-s csatlakozás, mivel Európával a háta mögött még hatékonyabban tudná érvényesíteni érdekeit a közel-keleti régióban, valamint az EU szoros balkáni és mediterrán kapcsolatai révén ezeken a területeken is növekedhetne a nemzetközi befolyása. Biztonságpolitikai szempontból Törökország európai uniós csatlakozása hozzájárulna a közel-keleti térség stabilizálásához, illetve összekötő kapocsként szolgálna nyugat és kelet között. Ezek az országok követendő példaként tekintenék, hogy a demokrácia és a hagyományok összeegyeztethetőek. A csatlakozással az Európai Unió is kiterjeszthetné befolyását a közel-keleti területekre, illetve multikulturális hatalomként nagyobb globális befolyásra tenne szert, mint egy elszigetelt, regionális és monokulturális hatalom. Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik az Egyesült Államok után, amely biztonságpolitikai szempontból szintén kedvező lenne Európa számára. Törökország gazdasága dinamikusan fejlődik, az OECD előrejelzései szerint 2017-re Európa második legnagyobb gazdasági növekedéssel rendelkező országa lesz. Ennek ellenére a GDP/ fő adatok mutatják, hogy az életszínvonal még mindig nem érte el az európai szintet, amely alátámasztja az EU bevándorlással kapcsolatos aggodalmát. A gazdasági válság következtében azonban olyan gazdasági környezet alakult ki, hogy az Európai Uniónak kedvező lenne egy olyan stabil gazdaság csatlakozása, mint Törökországé. A legkevésbé, sem elhanyagolható tényező, Törökország hatalmas lélekszámú, fiatal és jól képzett népessége, amely gazdasági és társadalmi szempontból is kedvező lenne, mivel felvevő piacot képezne, illetve felfrissítené az elöregedő európai társadalmat. Megoldásra váró feladatok között szerepel a demokratikus, emberi- és szabadságjogok kérdése, amelyben Törökország saját bevallása szerint is fejlődnie kell még. Az EU elismeri, hogy kisebbségek helyzete Erdogan miniszterelnök kormánya alatt sokat haladt előre, azonban ezt a kérdést illetően is még elégedetlen a Közösség. Ami még beárnyékolja a török csatlakozást az a ciprusi kérdés, amely kicsúcsosodik a 2012 júniusától kezdődő ciprusi soros elnökség idején, amikor is Törökország előreláthatólag megszakítja a kapcsolatot a soros elnökséggel, amennyiben nem születik megoldás addigra. Törökország szerint nincsen meg mindkét fél részéről az akarat, hogy megoldják a helyzetet. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szerint a jelenlegi status quo megfelelő Görögország számára, így nem áll érdekében a megoldás felé hajlani.
63
Európa úgy véli, hogy Törökország tagsága helyett jobb lenne a „különleges partneri” státusz, amelyet Németország, Franciaország és Ausztria ajánlott. Törökország ezt teljesen elveti. Anil Kayalar követségi titkár úgy véli, hogy már most is különleges partnerségi viszonyt ápol Törökország az EU-val, tehát akkor mi változna. Ők szeretnének tagja lenni az integrációnak, és ez a javaslat véleménye szerint komolytalan, nem megfontolt. A
különböző
szempontokat
összevetve,
arra
a
megállapításra
jutottam,
hogy
Törökországnak nem szüksége van az Európa Unióra, hanem ő szeretne csatlakozni. Külpolitikai befolyása és gazdasági kapcsolatai nagyon jók, gazdasága is gyorsan fejlődik és stabil. Persze rengeteg előnnyel járna Törökországnak az eu-s tagság, azonban látszik, hogy Európa nélkül is képes volt eljutni mostani pozíciójába. A jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben talán az Európai Uniónak inkább előnyére válna, mint hátrányára a török csatlakozás. Természetesen a dolgozatban feltárt hiányosságok pótlására szükség van. A jövőre tekintve, hosszú távon úgy gondolom, hogy Európának jobban megérné egy multikulturális nagy befolyású hatalommá válnia. A csatlakozás által, az EU, legfőbb célját segítené elő, a demokrácia és a béke terjedését. Az elhúzódó tárgyalások következtében a török társadalom habár még mindig támogatja a csatlakozást, azonban egyre csökkenőben van az Európa felé fordulás támogatottsága. Szerintem Törökország elfordulása Európától a jövőben problémákat okozhat. Úgy gondolom, hogy Európa feladata lenne az, hogy bebizonyítsa, hogy a Huntingtoni elmélet megdőlni látszik, és a különböző kultúrák tudnak egymás mellett élni.
64
Bibliográfia
Könyvek, kiadványok:
BAYAR, Firat [2012]: Why the European Union needs Turkey: Variety of contributions, Turkish Embassy in Ljubljana, XIII. Bled Forum on Europe 30 March
Center for Strategic Research, Republic of Turkey, Ministry of Foreign Affaires, Annual Report 2011
European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March
Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina Kiadó, Budapest
Flesch István [2004]: Atatürk és kora. Musztafa Kemal Atatürk függetlenségi háborúja és kormányzása, Corvina Kiadó, Budapest
GROENENDIJK, Kees; GUILD, Elspeth [2011]: Visa Policy of Member States and the EU towards Turkish Nationals after Soysal, Economic Development Foundation Publications No: 249, Second revised and updated edition September 2011, Radboud University Nijmegen
HUNTINGTON, Samuel P. [2004]: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest
Kereskesházy József [2000]: Az igazi Kemal- Egy köztársaság születése, Terebess Kiadó, Budapest, (első kiadás Pantheon, Budapest, 1943)
Tanulmányok
AYDIN, Senem; KEYMAN, E. Fuat [2004]: European Integration and the Transformation of Turkish Democracy, Centre for European Policy Studies, EUTurkey Working Papers, No. 2/ August http://aei.pitt.edu/6764/1/1144_02.pdf, letöltés ideje: 2012-03-31, 15:54
Balázs Judit [2009]: Törökország Kelet és Nyugat között, Budapest- Kairó http://terebess.hu/keletkultinfo/OszmanIII.v%E9gleges.pdf, letöltés ideje: 2012-0321, 18:00
Európai Bizottság, Kommunikációs Főigazgatóság [2009]: Lehetőség és kihívás, migráció az Európai Unióban, május http://ec.europa.eu/publications/booklets/move/81/hu.doc, letöltés ideje: 2012-0408, 19:37 65
European Commission [ed.:2011]: Pocketbook on the enlargement countries, Eurostat Pocketbooks http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-GM-11-001/EN/KS-GM11-001-EN.PDF, letöltés ideje: 2012-04-08, 16:07
European Commission [2010]: Independent living for the aging society http://ec.europa.eu/information_society/activities/policy_link/brochures/documents/ independent_living.pdf, letöltés ideje: 2012-04-08, 18:57
MEHMET, Ugur [2008]: Economic implication of turkish membership: the advantages of tying one’s hands, University of Greenwich http://mpra.ub.uni-muenchen.de/18547/1/MPRA_paper_18547.pdf, letöltés ideje: 2012-03-27, 12:29
MORELLI, Vincent [2011]: European Union Enlargement: A Status Report on Turkey’s Accession Negotiations, September 09 http://www.fas.org/sgp/crs/row/RS22517.pdf, letöltés ideje: 2012-02-23, 19:16
ÖNIS, Ziya: Turkey and the Middle-East after September 11.: The importance of the EU dimension, Koc University, Istanbul http://www.turkishpolicy.com/images/stories/2003-04-EUforeignpolicy/TPQ20034-onis.pdf, letöltés ideje: 2012-03-28, 19:00
Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius Ekönyvtár http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FIQXWM, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44
Rostoványi Zsolt [2011]: Az iszlám az Európai Unióban: A multikulturalizmus kudarca? előadás, Budapest, április 20. http://www.slidefinder.net/i/iszl%C3%A1m_moderns%C3%A9g_van_konfliktus_h %C3%ADv%C5%91/32493445/p2, letöltés ideje: 2012-02-20, 13:48
Szigetvári Tamás [2011]: Pax Osmana, Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, júnuis 16. 234.szám http://www.vki.hu/sn/sn_234.pdf, letöltés ideje: 2012-03-28, 17:44
Periodikák:
DODD, Clement [2009]: Solving the minority problem in Cyprus, A historical account, Perceptions Journal of International Affaires, Autumn-Winter 2009, Volume XIV Number 3-4
KÖSEBALABAN, Hasan [2011]: Turkey and the New Middle East: Between Liberalism and Realism, Perceptions Journal of Inernational Affaires, Autumn, Volume XVI Number 3
66
Today’s Zaman www.todayszaman.com
Turkishweekly www.turkishweekly.net
Cikkek:
BAGIS, Egemen; MICHEL, Louis, [2011]: Turkey and EU membership: A winwin situation, 2011.12.12. http://euobserver.com/7/114603, letöltés ideje: 2012-03-27, 12:39
Bíróság előtt a volt török vezérkari főnök [2012], Népszabadságonline, 2012. március 26. http://nol.hu/kulfold/birosag_elott_a_volt_torok_vezerkari_fonok, letöltés ideje: 2012-03-30, 11:45
Elektromos lábbilincset kapnak az erőszaktevők Törökországban, [2012], MTI, 2012. március 6. http://hvg.hu/vilag/20120306_torokorszag_no_eroszak, letöltés ideje: 2012-04-17, 21:27
Elindul az Uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, [2012], MTI, 2012.01.16. http://www.origo.hu/itthon/20120116-kotelezettsegszegesi-eljarast-inditmagyarorszag-ellen-brusszel.html, letöltés ideje: 2012-04-09, 16:33
Emberi jogi kiritikák Törökországnak, [2012], Bruxinfo.eu, 2012. március 29. http://kitekinto.hu/europa/2012/03/29/emberi_jogi_kritikak_torokorszagnak/, letöltés ideje: 2012-04-17, 18:24
Az EU nem a lehetőséget látja Törökországban, [2012], Bruxinfo.eu, 2012. március 24. http://kitekinto.hu/europa/2012/03/24/az_eu_nem_a_lehetseget_latja_torokorszagb an, letöltés ideje: 2012-03-30, 12:02
Izrael nem ajánlja Törökországot, [2012], MTI, 2012. március 14. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/14/06/Izrael_nem_ajanlja_Torokorszagot.aspx letöltés ideje: 2012-04-19, 14:35
Kovács Gabriella, [2004]: Az európai integrációs folyamat és a szuverenitás története – 1, 2004. október 11. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=7626, letöltés ideje:2012-04-09, 12:24
Miklós Gábor, [2012]: Az imám hadserege visszalő, 2012. március 10.
67
http://nol.hu/kulfold/20120310-az_imam_hadserege_visszalo, letöltés ideje: 201203-30, 11:54
Nagy Gergely, [2010]: Újabb tábornokok buktak bele az összeesküvésbe, 2010. február 23. http://kitekinto.hu/europa/2010/02/23/ujabb_tabornokok_buktak_bele_az_osszeesk uvesbe/, letöltés ideje: 2012-03-30, 13:07
Robbantás Isztambul központjában, [2012] Népszabadságonline, 2012. március 1. http://nol.hu/kulfold/robbantas_isztambul_kozpontjaban, letöltés ideje: 2012-03-30, 11:57
Szárnyal a török gazdaság, [2011], MTI, 2011. szeptember 12. http://hvg.hu/gazdasag/20110912_torok_gdp, letöltés ideje: 2012-03-12, 13:24
Szőcs László, [2012]: Se lenyelni, se kiköpni, 2012. március 13. http://nol.hu/kulfold/20120313-se_lenyelni__se_kikopni, letöltés időpontja: 201203-30, 11:50
Tamás Kinga, [2012]: Három földrész határán, 2012. március 24 http://kitekinto.hu/europa/2012/03/24/harom_foldresz_hataran/, letöltés ideje: 2012-04-06, 15:15
Törökország nem akar beszélgetni a ciprusi EU-elnökségével, [2012], MTI, 2012. március 23. http://kitekinto.hu/europa/2012/03/23/torokorszag_nem_akar_beszelgetni_a_ciprusi _eu-elnoksegevel/, letöltés ideje: 2012-04-06, 15:18
Törökország szerepe a Közel-Kelet biztonságának és stabilitásának biztosításában, Biztonságpolitikai Szemle, Corvinák http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=92, letöltés ideje: 2012-03-29, 18:22
Török újságírók szabadon engedése, [2012], MTI, 2012.03.12. http://hvg.hu/vilag/20120312_torok_ujsagirok_szabadon_engedes, letöltés ideje: 2012-03-30, 12:04
Turkey to re-open its embassy in Somalia [2011], World Bulletin, 18 August 2011 http://www.worldbulletin.net/?aType=haber&ArticleID=77655, letöltés ideje: 2012-04-14, 10:56
Zgut Edit, [2011]: Leugrik-e Törökország a demokrácia villamosáról? Készült az Európai Unió Intergrációs Alapjának támogatásával, 2011. január 17. http://kitekinto.hu/eia/2011/01/17/leugrik e_torokorszag_a_demokracia_villamosarol, letöltés ideje: 2012-03-31, 14:51
68
Világhálós források:
ASAN, H.E. MS. Askin, [2012], Permanent Mission of Turkey to the United Nations, New York, 29 February 2012 http://www.un.org/womenwatch/daw/csw/csw56/general-discussions/member states/Turkey.pdf, letöltés ideje: 2012-03-21, 13:08
Budapesti Corvinus Egyetem, Gyakorlati Diplomácia Társasága, A Gyakorlati Diplomácia Társasága alapításának ötödik évfordulójára szervezett panelbeszélgetésen Rostoványi Zsolt, Kaponyi Erzsébet és Pereszlényi Zoltán mutattak rá a szíriai konfliktus különböző aspektusaira http://www.uni-corvinus.hu/?id=48687&tx_ttnews%5Btt_news%5D=11620&L=1, letöltés ideje: 2012-04-14, 11:40
CIA World Factbook, indexmundi.com http://www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=tu&v=67, 12:56
letöltés
ideje:
2012-04-19,
DG Trade Statistics, [2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world, 21 March 2012 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38
European Commission - Agriculture and Rural development, Turkey – Agriculture and Enlargement http://ec.europa.eu/agriculture/enlargement/countries/turkey/profile_en.pdf, Letöltés ideje: 2012-04-18, 21:42
European Commission, Enlargement, What advantage would the EU gain from Turkish accession?, Last update: 30.10.2010. http://ec.europa.eu/enlargement/questions_and_answers/turkey_en.htm#2, letöltés ideje: 2012-02-23, 17:15
Europa-Az uniós jogszabályok összefoglalói, Schengeni határ-ellenőrzési kódex, Utolsó frissítés: 2010.04.23. http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/free_movement_o f_persons_asylum_immigration/l14514_hu.htm, letöltés ideje: 2012-04-19, 14:30
Az Európai Parlament 2011. március 9-i állásfoglalása a Törökország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P7-TA-20110090&language=HU, letöltés ideje: 2012-04-09, 16:04
German Marshall Fund, Transatlantic Trends 2011 Partners http://www.gmfus.org/publications_/TT/TT2011_final_web.pdf, letöltés ideje: 2012-03-06, 13:22
69
Letter from the Council of Europe Commissioner for Human Rights to Mr Recep Tayyip ERDOĞAN, Prime Minister of Turkey [2010], European Commissioner for Human Rights, 16. December 2010, https://wcd.coe.int/com.instranet.InstraServlet?command=com.instranet.CmdBlob Get&InstranetImage=1967293&SecMode=1&DocId=1698544&Usage=2, 201204-02, 13:26 Magyarország Főkonzulátusa, Isztambul, Törökország, A török gazdaság helyzete http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Istanbul/hu/gazdasag/, letöltés ideje: 201203-12, 14:23
Ministry of Interior General Directorate of Civil Registration and Nationality, Turkish Statistical Institute, Press Release, No:16, 27.01.2012. http://www.turkstat.gov.tr/PreHaberBultenleri.do?id=10736, letöltés ideje: 201203-21, 17:27
PM Erdogan Gets High Marks for Foreign Policy On Eve of Elections, a More Upbeat Mood in Turkey, [2011], Pew Research Center, Pew Global Attitudes Project, Survey Reports, June 7, 2011 http://www.pewglobal.org/2011/06/07/on-eve-of-elections-a-more-upbeat-mood-inturkey/, letöltés ideje: 2012-03-06, 15:40
Törökország: Az Ankarai Megállapodástól a csatlakozási tárgyalásokig, Euvonal, Utolsó frissítés: 2012.04.11. http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_csatlakozasdokumentumok&id= 19, letöltés ideje: 2012-02-24 11:13
Törökország etnikai vallási térképe, Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g#Etnikai.2C_ny elvi.2C_vall.C3.A1si_megoszl.C3.A1s, letöltés ideje: 2012-04-17, 21:03
Törökország az Európai Unióban: Mit gondolnak az állampolgárok, Euractiv http://www.euractiv.hu/kulpolitika/linkdossziek/trkorszag-az-europai-unioban--mitgondolnak-az-allampolgarok, letöltés ideje: 2012-02-17, 13:11
Törökország - repedező nemzetállam? [2009], MCC Történelem szakirány blogja, 2009.08.21. http://mcc-history.blog.hu/2009/08/21/torokorszag_repedezo_nemzetallam, letöltés ideje: 2012-03-12, 13:14
A török politikai válság és az EU [2012], Budapest Analyses, 2012. április 18. http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/ analysys_159_hu.html, letöltés ideje: 2012-03-31, 14:20
Turkey: Adopt Strong Domestic Violence Law, [2012], Human Rights Watch, March 7, 2012 http://www.hrw.org/news/2012/03/07/turkey-adopt-strong-domestic-violence-law, letöltés ideje: 2012-03-20, 14:14
70
Disszertációk, Ph.D. értekezések:
Béky Linda [2010]: A demokrácia-kritérium vizsgálata Törökország uniós csatlakozásának folyamatában, Szakdolgozat, Budapesti gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar, Gazdaságdiplomácia szak, nappali tagozat, EU-kapcsolatok szakirány, Budapest. http://elib.kkf.hu/edip/D_14995.pdf, letöltés ideje: 2012-04-02, 0:07
Csicsmann László [2006]: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és ÉszakAfrikában, A nyugati típusú demokrácia adaptálásának lehetőségei és korlátai a tágabb értelemben vett Köze-Keleten, Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola, Budapest. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/39/1/csicsmann_laszlo.pdf, letöltés ideje: 2012-0418, 21:35
TULGAR, Fethi Gurur, [2009]: Advantages and disadvantages of EU membership for Turkey, M.A. Thesis, Bahcesehir University, Istambul. https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:0FvZEF gwGIJ:libris.bahcesehir.edu.tr/dosyalar/Tez/084585C1.pdf+eu+accession,+%22adv antages+for+turkey%22&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESiRsuyrlsEeM01I1 bhGKRSWm5cTcb7CdhPr0iR_09CgSpYrvGjBaXye2uKUGI5St7BFhoVxHI2cqZnUfu10AtQAxsWpin7datERnfNIAhrX8VxKsLzt0yljxCG3PIXhf3DmBz&sig=AHIEtbShDDjTK VxuwKsXKu9g1difwi5GvA, letöltés ideje: 2012-03-23, 11:58
71
Mellékletek 1. Melléklet: Törökország térképe
Forrás: BAYAR, Firat [2012]: Why the European Union needs Turkey: Variety of contributions, Turkish Embassy in Ljubljana, XIII. Bled Forum on Europe, 30 March
2. Melléklet: Törökország és környezete térkép
Forrás: BAYAR, Firat [2012]: Why the European Union needs Turkey: Variety of contributions, Turkish Embassy in Ljubljana, XIII. Bled Forum on Europe, 30 March
72
3. Melléklet: Törökország népességének korcsoport szerinti eloszlása (2011)
Forrás: Turkish Statistical Institute, 2012. január 27. http://www.turkstat.gov.tr 4. Melléklet: Elégedettek-e a törökök azzal az iránnyal, amely felé az ország tart? Elégedettek-e a törökök azzal az iránnyal, amely felé az ország tart? Elégedetlen 100
Elégedett
93 81
79 75
80
58 60
55
56
75
60
58
49 48
40 40
41
40
39
38
20
0
4 2001
18
19
2002
2003
2004
2005
2006
2007
21
22
2008
2009
2010
2011
Forrás: PM Erdogan Gets High Marks for Foreign Policy On Eve of Elections, a More Upbeat Mood in Turkey, [2011], Pew Research Center, Pew Global Attitudes Project, Survey Reports, June 7, 2011 http://www.pewglobal.org/2011/06/07/on-eve-of-elections-a-more-upbeat-mood-inturkey/, letöltés ideje: 2012-03-06, 15:40
73
5. Melléklet: A muszlim lakosság Európában
Ország
Muszlimok száma
Lakosság százaléka
Franciaország
6 000 000
10,0
Németország
4 000 000
4,9
Nagy-Britannia
1 600 000
2,7
Spanyolország
1 000 000
2,3
Hollandia
980 000
6,0
Olaszország
825 000
1,4
Belgium
400 000
4,0
Ausztria
385 000
4,7
Svédország
352 000
3,9
Svájc (nem tagja az EU- 330 000
4,3
nak) Dánia
270 000
5,0
EU
15-25 000 000
3,5-5,5
Forrás: Rostoványi Zsolt, [2011]: Európai (euro-) iszlám vagy iszlám Európában
74
6. Melléklet: Interjú Interjú alany: Anil Kayalar, másodtitkár, Török Nagykövetség Budapest Interjú kérdések: 1. Mit gondol, az EU tagság Törökország számára előnyös lenne? Miért van szüksége az EU tagságra Törökországnak? Mit nyerne az ország a tagsággal? 2. Mi a véleménye a „speciális partnerségről”, amelyet Németország, Franciaország és Ausztria ajánlott? 3. A szólás-, sajtó- és vallásszabadság garantálva vannak ma Törökországban? Összhangban vannak az EU követelményeivel? 4. Mi a véleménye a kurd-kérdésről? Gondolja, hogy Törökország EU tagságát aláássa az etnikai probléma? 5. Hogyan értékeli a 2010-ben referendummal elfogadott alkotmányreformot? 6. Annak ellenére, hogy a tárgyalások hosszúra nyúlnak, Törökország közvéleménye támogatja az ország EU csatlakozását? 7. Hogyan értékeli az elhúzódó csatlakozási tárgyalásokat? Mi a véleménye az EU Törökországgal való kapcsolatáról, hozzáállásáról? 8. Mit gondol, több év csatlakozási tárgyalás után Törökország nem fogja elveszteni érdeklődését Európa iránt? 9. Mi a véleménye a ciprusi kérdésről? Hogyan lehetne megoldani a problémát? 10. A 2012. júliusi soros elnökség idején valóban be fogják fagyasztani a kapcsolatokat a soros elnökséggel? Ez hogyan hat majd a tárgyalásokra? 11. Mi a véleménye a kulturális különbségekről, amelyeket a csatlakozás akadályaként szoktak emlegetni? 12. Gondolja, hogy az EU-nak is kedvező lenne Törökország csatlakozása? Vagy egy mindkét fél számára kedvező helyzet lenne? 13. Hozzátenne még bármit, amivel segítené a téma megértését vagy fontosnak tart? Szeretném megköszönni a hozzájárulását és segítségét ahhoz, hogy jobban megértsem ezt a nemzetközi kérdést Törökország szemszögéből!
75
