BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR

           

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK MESTER KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY    

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE SZEREPE ÉS SÚLYA A MAGYAR GAZDASÁGBAN MAGYARORSZÁG TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE A KÖZELMÚLT ÉS JELEN TÜKRÉBEN                   KÉSZÍTETTE: CSONKA CSILLA

BUDAPEST, 2012

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS

4

II.

AZ FDI, MINT FORRÁSBEVONÁSI LEHETŐSÉG

7

II.1.

A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALATOK JELLEMZŐI

9

II.2.

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRA, AZ ÁLLAM SÚLYA A GAZDASÁGBAN

12

II.3.

AZ FDI ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS VISZONYA

17

II.4.

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA A TŐKEFELHALMOZÁSRA ÉS A TERMELÉKENYSÉGRE

21

II.5.

AZ FDI HATÁSA A FIZETÉSI MÉRLEGRE

25

  III. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE JELENTŐSÉGE A MAGYAR GAZDASÁGBAN III.1.

29

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE ÁLLOMÁNY MAGYARORSZÁGON ÉS A KKE RÉGIÓBAN

34

  IV. MAGYARORSZÁG A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE VONZÁSÁNAK ÚTJÁN

37

IV.1.

HAZÁNK TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE A VERSENYTÁRSAKHOZ KÉPEST

37

IV.2.

MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉSE

43

IV.3.

A GAZDASÁGPOLITIKA LEHETŐSÉGEI

50

IV.4.

MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁJA AZ FDI VONZÁSÁRA ÉS MEGTARTÁSÁRA

56

IV.5.

SZERVEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK AZ FDI VONZÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE

63

  V.

A VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ ADÓZÁS ÉS MUNKAJOG 2012. ÉVI VÁLTOZÁSAI

72

V.1.

AZ ADÓZÁST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

72

V.2.

A MUNKAJOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA

79

  VI. ÖSSZEGZÉS

83

IRODALOMJEGYZÉK

86

FÜGGELÉK

91

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

98

 





   3

I.

BEVEZETÉS

Számos magyar külgazdaságról szóló tanulmány legelső – immáron örökérvényűnek ható – ténymegállapítása az, hogy Magyarország kicsi és nyitott ország. Ez a két jelző ténylegesen determinálja az ország létezésének keretrendszerét. A magyar gazdaság jelenlegi állapotában is elmondható, hogy külgazdasági politikájának alakításakor az export növelésére kell törekedni, azért, hogy az egyenleg kisebb részét tegye ki az import annak érdekében, hogy a függést optimalizálni lehessen. Egy ilyen adottságokkal bíró ország maga dönti el, hogy adott körülmények között miképp kívánja az export növelését megvalósítani. Az egyik hathatós megoldás a külföldi működőtőke vonzása. A jelenleg általam betöltött menedzsment-támogató pozíció rálátást biztosít a beruházási döntésekre és aktív részvételt követel meg a kormányzati kapcsolattartást illetően. Egy nemzetközi nagyvállalat alkalmazottjaként olyan projekteket kísérhetek végig útjukon, melyek több mint ezer munkavállaló számára biztosítottak eddig állást, szakképzést. A témaválasztás kapcsán mindenképpen célként fogalmazódott meg tehát egy olyan témakör fókuszpontba állítása, amely mögött tapasztalati, gyakorlati ismeretek is meghúzódnak. A külföldi működőtőke magyarországi jelene, pozíciója esetemben valóban a mindennapi praktikum középpontjában áll. Sok érv és indulat születik a közéletben a jelenlévő multinacionális vállalatok ellen és mellett. Mindenképpen célszerű tehát megvizsgálni azon makrogazdasági tényeket, melyek rávilágítanak a külföldi működőtőke jelentőségére. Ezek a külföldi érdekeltségű vállalatok hazánkban a GDP-hez 20-25 százalékban járulnak hozzá, nekik köszönhető a beruházások közel egyharmada, a foglalkoztatás 15 százaléka, – illetve a korábban leírtakat alátámasztandó – a teljes export 65-70 százaléka. Az FDI tehát nagymértékben hozzájárul hazánk gazdasági növekedéséhez, vonzása ezért elengedhetetlen számunkra. Ezen a ponton számos kérdés merül fel. Miképp mozdítható elő, hogy Magyarországba még több tőke áramoljon, milyen az ideális környezet, mely azt fogadni tudja, alkalmas-e az ország gazdasága a befogadásra? Ez utóbbi az abszorpciós képességet hivatott jelezni, melyet illetően még van bőven tennivaló és sok kiaknázatlan lehetőség. Ezekre a kérdésekre a választ a következő keret adja meg. Először kifejtésre kerül, hogy az FDI, mint forrásbevonási lehetőség miért ideális megoldás. Ezt igazolandó munkámban összefoglalom mindazokat a jellemzőket, amelyek leírják a Magyarországon jelenlévő külföldi érdekeltségű vállalatokat, majd négy fő területre koncentrálva kifejtem a főbb makrogazdasági összefüggéseket. Ez a négy terület az FDI és az államháztartás, a    4

gazdasági növekedés, a termelékenység és tőkefelhalmozás, végül a fizetési mérleg kapcsolatát, a rájuk gyakorolt hatást szemlélteti. Külön fejezet foglalkozik a magyarországi külföldi működőtőke állománnyal, hazánk közelmúltjával az adott kérdéskörben. Láttatván az FDI gazdaságunkban betöltött jelentős szerepét, elengedhetetlenné válik országunk tőkevonzási képességét pozícionálni a versenytársakhoz képest, illetve értékelni hazánk versenyképességi rangsorban betöltött szerepét. Ez egyértelműen magába foglalja gyengeségeinket és főbb erősségeinket is. Ismertetvén mindezen tényezőket könnyen meghatározhatóvá válik; milyen gazdaságpolitika mentén valósulna meg ideálisan a külföldi működőtőke további vonzása és megtartása. Ehhez az alternatívához képest kerül bemutatásra a tényleges külgazdasági stratégia idevágó része. Mivel nem pusztán a Nemzetgazdasági Minisztérium a külföldi tőke vonzásának egyedüli letéteményese, ezért olyan szervezetek eredményeit is összefoglalom, melyek ebből a feladatból jelentős mértékben kiveszik részüket. A Minisztérium elképzelései és az intézmények munkája azonban adott gazdasági és jogi körülmények közé ágyazódik, melyek jelentősen meghatározzák, és egyben behatárolják lehetőségeiket és eredményeiket. 2012 két terület; az adózás és a munkajog számottevő változását hozta magával, melyek intenzíven befolyásolják a beruházási környezetet. Ebből az okból kifolyólag célszerű a változások következményeit feltárni. A szakdolgozat tehát olyan FDI-t érintő témákra helyezi a hangsúlyt, mint a külföldi tőke magyar gazdaság átalakulásában betöltött szerepe, jelenlegi súlya és jövője. Az egyes témakörök kifejtésénél a közgazdasági elméletek és a gyakorlat is – egymást erősítendő – bázisát adják a munkának. A beruházói oldal szemszöge, egyes aspektusok, melyek hatással lehetnek a tőkeinvesztícióra, illetve azok az ösztönző tényezők, támogatások, melyek előmozdítják a beruházások megvalósulását, mind-mind kifejtésre kerülnek. Akár kisebb, akár ezer főt foglalkoztató külföldi tulajdonú vállalat letelepítéséről legyen szó, hazánk kiválasztása a cég székhelyéül meghatározott szempontok alapján történik, ezért a teljesség igényét szem előtt tartva az egyes szektorok ajánlásainak ismertetése is a dolgozat elemei közé került. Nagyvállalati véleményt tükröz a munka- és adójog változásait ismertető rész, amely az egyes újdonságokat és következményeket egy nemzetközi porondon aktívan szereplő, hazánkban is jelenlévő céget, illetve annak európai leányvállalatait képviselő jogász és egy hazai adószakértő, auditor segítségével született meg. Az egyes közvetítők szerepének bemutatásakor az ITD-ből lett HITA feladatai kerültek a célkeresztbe csakúgy, mint az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara működése,    5

célkitűzései és eredményei. Az egyes nemzetek tőketulajdonosainak gazdasági érdekeit védik a hozzá hasonló kamarák, melyek a tőke letelepítésének szintén felelősei, hiszen a networkingen keresztül a beruházók véleményt cserélnek, ajánlásokat tesznek, a hálózaton keresztül ismereteket, tapasztalatokat szereznek a kiválasztott országgal kapcsolatban. Beruházási döntéseiket pedig később ezek alapján hozzák meg. Összességében célszerű a kamarák közül az egyik, ez esetben az AmCham eredményeit és tevékenységét röviden áttekinteni. Bemutatását mérete és az FDI vonzás tekintetében elért vívmányai igazolják. Magyarország már túllépett az „olcsó és szakképzett” munkaerővel kecsegtető piacon, vonzerejét már más tényezők adják. Ez nagyon sok lehetőséget hordoz magában, ám szem előtt kell tartani, hogy éppen emiatt a tőkevonzás nagyban múlik a gazdasági, jogi, politikai környezeten. El kell ismerni azt a tényt, hogy egy multinacionális vállalat bármikor képes pár hét alatt kihelyezni tevékenységét más, szakértőkkel ellátott országba. Egy kivonuló befektető pedig viszi magával a másikat. Ez ellen tenni sokkal nehezebb, mint a már működő rendszert ésszerűen fenntartani. A munkám célja tehát az, hogy rámutassak az FDI jelenlétének fontosságára, szemléltessem mi áll rendelkezésünkre a fogadására, illetve milyen változtatásokat lenne ésszerű bevezetni versenyképességünk elősegítését illetően, azért, hogy még többen maradjanak és minket válasszanak. A cél elérésében segítséget jelentett a gazdaságkutató intézetek munkássága, a Központi Statisztikai Hivatal, az MNB forrásai, a személyes interjúk, a közvetítők belső publikációi, kutatásaik, illetve az egyes érdekesebb, témába vágó jogszabályok tanulmányozása. Ezúton is köszönet illeti dr. Török Hildát a közgazdaságtan elméleteinek alaposabb megismertetéséért, a szélesebb látókörért, gondolataiért, egy számomra teljesen új látásmódért, melyek mind lehetővé tették, hogy ez a dolgozat ilyen formában szülessen meg.  



   6

II.

AZ FDI,1 MINT FORRÁSBEVONÁSI LEHETŐSÉG

 

Csakúgy, mint minden vállalkozásnak, nagyvállalatnak, egy országnak is hasonló módon szüksége van tőkére. Ezt előteremtheti belső forrásokból, illetve külső segítséggel egyaránt. Ez utóbbi globalizált világunkban minden országban megjelenik valamilyen formában. A külső segítség igénye különösen igaz a tőkeszegénység problémájával küszködőkre. Az ő esetükben a belső erőforrások nem teszik lehetővé a szükségletek kielégítését, illetve a növekedést. A külső tőkeforrás megjelenhet hitel, portfólió befektetés, támogatás, segély és külföldi működőtőke formájában. Több szempontból is elmondható, hogy ez utóbbi tőkebevonás hosszú távon a legelőnyösebb az említettek közül. A hitel elsősorban államadósságot generál, ha a megszerzett forrást nem megfelelő irányba injektálják, másodsorban a régi struktúrák bebetonozódását és a versenyképesség csökkenését eredményezheti. A portfólióbefektetések rövidtávra szólnak és spekuláció övezheti őket, jellegük miatt pedig hosszú távon nem lehet rájuk építeni. Ha a segély lehetőségét egy ország kénytelen számításba venni, az komoly gazdasági, szociális, politikai és egyéb gondok meglétét jelzi, tehát a tét ez esetben nem a fejlődés és a növekedés, hanem a fennmaradás. A külföldi működőtőke a forrásbevonás lehetőségei közül a legalkalmasabb hosszú távon

a

gazdaság

motorjává

válni,

hozzájárulni

a

gazdaság

teljesítményének

növekedéséhez, felfuttatni a beruházásokat. Előnyei közé tudható, hogy ha az FDI beáramlása intenzívebbé válik, akkor az ország exportképessége is növekszik, ami együtt jár a külső egyensúly javulásával, adóbevételeket generál, technológiát hoz be, munkahelyeket teremt, új munkafolyamatokat eredményez; összességében gazdagít. Tagadhatatlan, hogy a tőketranszfer az esetek nagy százalékában technológia beáramlást is jelent, amely a műszaki környezet fejlődéséhez járul hozzá, ami pedig további külföldi tőkét vonz és ösztönzi a gazdaság növekedését, miközben a termelékenységre

is

kedvező

hatással

bír,

hiszen

a

megvásárolt

vállalatok

                                                             1   Foreign  Direct  Investment  –  Közvetlen  Külföldi  Működőtőke  Beruházás.  A  Magyar  Nemzeti  Bank  értelmezésében  FDI‐hoz  „azok  a  befektetések  tartoznak,  amelyekre  teljesül,  hogy  egy  ország  rezidens  befektetője  egy  másik  ország  rezidens  vállalatában  való  tartós  részesedés  megszerzésére  törekszik.”  A  tartósság kulcsjelentőségű, hiszen stratégiai gondolkodásmódra utal, tehát nem a rövidtávon magas hozam  az injekció célja. Sőt, a beruházó meg kívánja határozni a vállalatvezetés mikéntjét.   Ha a tulajdonszerzés egy vállalatban meghaladja a 10 százalékot, akkor már FDI‐ról beszélhetünk. Ennek  oka  nagy  valószínűséggel  abban  rejlik,  hogy  egy  nagyvállalat  ekkora  részét  megszerezni,  már  nem  részvénykereskedelmi célokkal történik, gyors haszonszerzés mellett. Egy ilyen arányú tulajdonlás magával  vonja a stratégiai gondolkodást is.    

   7

termelékenységén keresztül a hazai vállalkozások produktivitása is javul. A hatás tehát tovagyűrűzik.2 Hazánk esetében is elmondható, hogy a rendszerváltás idején nem állt rendelkezésre elegendő belső forrás. A tőkeszegénység problémáját Magyarország pedig ésszerűen FDIal kívánta kezelni. Ez a lehetőségek közül a legjobb megoldást jelentette, hiszen az a felvázoltakhoz mérten közvetlenül és közvetetten is kifejtette hatását, hiszen a tőkevonzó képesség emelésének érdekében az akkori kormány a befektetések számára olyan „környezetbarát” körülményeket teremtett, melyek a hazai vállalkozások számára is kedvezőek voltak hozzájárulván fejlődésükhöz, ezzel pedig versenyképességünk javulásához.

                                                             2

 Ezt a folyamatot a szakirodalom a „spillover” kifejezéssel írja le. 

   8

II.1. A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALATOK JELLEMZŐI A külföldi érdekeltségű vállalatok tehát pozitív szereplői a fogadó ország gazdaságának, letelepedésük számos előnnyel jár. Magától értetődően merül fel a kérdés; mi is jellemzi a Magyarországon letelepedő, külföldi érdekeltségű vállalatokat? Először is a KSH adatai alapján számuk 2009-ben a 30 ezret érte el.3 Nem meglepő az, hogy a szolgáltatási szektorban vannak zömmel jelen, hiszen ez a fejlett államokban hasonlóképp elmondható. Kereskedelem, pénzügyi, gazdasági szolgáltatás, ingatlan ágazat a leginkább jellemzőek. Az azonban már érdekfeszítő tény, hogy ha nem a vállalatok számára kerül a hangsúly, hanem a hozzájuk fűződő tőkére, akkor annak csak a 60 százalékát képviseli a szolgáltató szektor. Bár a feldolgozóiparban a külföldi vállalatok alig 10 százalékban képviseltetik magukat, tőke és erőforrás igényességük győz, 35 százalékát adják a beérkező forrásoknak. A bevezetőben említést kapott, hogy a külföldi működőtőke hazánkban átlagosan milyen részt vett ki a GDP növekedéséből. Arra azonban ugyanolyan célszerű felhívni a figyelmet, hogy a már megtermelt bruttó hazai terméket illetően az FDI az ágazatokból miképp veszi ki a részét. A KSH tájékoztatási adatbázisából kiválóan látszik, hogy a hazánkban jelenlévő, külföldi érdekeltségű vállalatok a GDP 25 százalékát termelték ki. Ezt pedig a már előbb említett feldolgozóipari és szolgáltatóipari szektorokban tette. Az előbbi esetében jelentős szerep jut a jármű-, villamosgép-, műszergyártásnak. Az utóbbit illetően még érdemes megemlíteni

a

szállítmányozás,

kereskedelem,

távközlés

területeit,

melyeken

diadalmaskodunk. Maguktól értetődőek a beruházási értékek is. A kedvező politikai, gazdasági pozícionálás eredménye, hogy 1996-ban a beruházások 30 százaléka kapcsolódott az FDIhoz, majd ez a tartomány a magasban is maradt. A kedvező értékeket a 2000-es évek törték meg, néhány szakértői vélemény szerint azért, mert a lakosság nagymértékben ingatlanokba ruházott be, ezért az összberuházáshoz képest az FDI aránya kisebb lett. A legalacsonyabb állóeszköz felhalmozási szint 2006-ot jellemzi. Ebben az évben emelkedett egyrészt az állami beruházások száma, másrészt a TV székház ostrom, illetve az őszi eseményeket követő belpolitikai bizonytalanság is kedvezőtlen légkört jelképeztek a                                                              3

 Elemzésközpont: http://www.elemzeskozpont.hu/content/ksh‐jelenti‐201112, Utolsó betöltés: 2012.  március 25. 

   9

külfööldi nagytőkke számáraa. S bár azóóta az orszáág növeked dő tendenciiát mutat a külföldi tőkebbeáramlás teekintetében n, mégsem éérjük el az 1990-es 1 évek k csúcsponttját. A teljes képphez nem elhanyagollható a fo oglalkoztatás kérdése sem. A 2008-ban 2 tapassztalt 17 száázaléknyi FDI F beruházzás 660 ezeer foglalkozztatott felnőőttet jelképeez. Ez az év jelentette a csúcsot, melyet m a ggazdasági válság kitö örésével m már nem sikerült a rákövvetkező évvben megtarrtani. A váállalatok áttstrukturáltáák tevékenyységeiket, melynek m eredm ményeképp 60 ezer emberrel e kkevesebb do olgozott 20 009-ben küülföldi érdeekeltségű vállaalatok számáára. A 1. szzámú ábra aalapján elmo ondható, ho ogy ezek a vvállalatok a magyar munkkavállalók átlagosan á 15 5 százalékát át foglalkozttatják. Nem szükséges hangsúlyozzni, hogy ez m mennyire teteemes számaadat. 1. számú ú ábra FDI részesedés a GDP--ből, beruházáásokból és a fo oglalkoztatásb ból 1995-20099 között (százaalék)

Forrás: KSH (in Bala atoni-Pitz 201 11)

A Az ábrával kapcsolatba k an több gonndolatot is érdemes elindítani az útján. A GDP-hez G való hozzájáruláás elsősorbaan a szektorr produktum ma, annak a foglalkoztaatási számad datokkal való viszonyítáása pedig teljesen t loggikus lépéss, – akár a ténylegess adatokat, akár a százaalékos adattokat nézzü ük – hiszenn még ha csak c megkö özelítőleg iis, de alapv vetően a termeelékenységeet mutatja ez e az arány.. Ebből ped dig könnyen n láthatóvá vválik, hogy az FDIhoz kkapcsolódó termeléken nység mindiig magas, ső őt, magasab bb, mint a hhazai vállalaatok által megttermelt, egyy főre eső produktum m esetében. Ennek okaa a technolóógiai ismerretekben, hatékkonyabb munkafolyam m matokban, a vállalattirányítás mikéntjében m n, a tőkeb bevonási képességben és sok más tényezőben t rejlik. A tanulási t foly yamat szinttén importáálódik, a m ott nívó elérrése, vagyiss nagyon magyyar vállalatookra nézvésst elvárássá válik egy meghatározo

   10

nagy a valószínűsége annak, hogy a magasabb termelékenységi szintet a hazai térfélen elősegítik a külföldi tulajdonnal bíró cégek. Nem csak az a tény releváns, hogy hány főt foglalkoztatnak ezek a vállalatok, hanem az is, hogy a hazai bruttó átlagbérekhez képest miképp pozícionálhatóak. Kimutatható, – tehát a KSH adataiban ez is szerepel – hogy magasabb bérezést adnak ezen vállalatok, mint a hazai bruttó vagy nettó átlagbér.4 A havi nettó 141 ezer forintot felülmúlni nagy valószínűséggel azért nem kiemelkedő teljesítmény, mert ezek a vállalatok bizonyos szintű szakismeretet követelnek meg munkavállalóiktól. Ez az átlagnál magasabb bérezés nem pusztán a befizetett járulékok és adók végett bír jelentőséggel, melyek szilárd központi bevételt jelentenek, hanem annak okán is, hogy ez a magasabb bérszint jelképezi; hazánkba nem az olcsó munka végett jönnek a beruházni kész cégek. Képesek és hajlandóak megfizetni a szakértelmet, igaz – és ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni – ennek a szakértelemnek az ára a nyugati országokéhoz képest még mindig jóval alacsonyabb. Szintén szót kapott már az FDI export-import tevékenységre vonatkozó részesedése. A kivitel és behozatal szerkezete azonban még nem. A közelmúlt évei alapján látható, hogy a kivitel esetében a gépek, szállítóeszközök domináltak. Ennek a súlya két harmad arányban volt érezhető. A feldolgozott termékek és az élelmiszerek csak ezek után következtek. A behozatal esetében is hasonló tendencia észlelhető, igaz itt a volumennek csak körülbelül a felét teszik ki a gépek és szállítóeszközök, ám ez így is jelentős teljesítmény. Ezek után következik a feldolgozott termékek és nem meglepő módon az energiahordozók importja. A legutóbbi pedig igencsak kiveszi a részét a külkereskedelmi hiány termeléséből. A többi termékcsoport esetében ugyanis az arányok csaknem kiegyenlítődnek, azonban energiahordozókból Magyarország nem exportál, az import volumene azonban jelentős.

                                                             4

 Elemzésközpont: http://www.elemzeskozpont.hu/content/ksh‐jelenti‐201112, Utolsó betöltés: 2012.  március 25. 

   11

II.2. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRA, AZ ÁLLAM SÚLYA A GAZDASÁGBAN

Az FDI pozitív hozadékainak áttekintésekor hangsúlyt kell kapjon a központi költséghez való hozzájárulása. A külföldi működőtőke egyértelműen gyarapítja a központi bevételeket, ezért ezt a kérdéskört feltétlenül érdemes mélyebben feltárni és a számokat, eredményeket megvizsgálni.5 Célszerű az elmúlt négy évet célkeresztbe tenni, hiszen elsősorban ez tükrözi esetünkben leginkább a jelen tendenciáit. A cél nem egy idősor elemzése, vagyis az, hogy bizonyítást nyerjen az FDI államháztartásbeli hozzájárulásának folyamatos növekvő mértéke, hanem az, hogy érzékelhető legyen, hogy a közelmúltban, illetve a jelenben számszerűsíthetően mennyivel járult hozzá a külföldi működőtőke az állam gyarapodásához. Ezen túlmenően pedig az elmúlt néhány év befizetései tükrözik leginkább a pénzmennyiség jelenértékét. Egy 1999-es adat ebben az esetben nem mérvadó. Egy külföldi érdekeltséggel bíró cég számos adónem vonatkozásában járul hozzá a központi költségvetés bevételi oldalához. A legnyilvánvalóbb adónem a társasági nyereségadó. Nem elhanyagolható az iparűzési adó sem, ám fontos azt is megjegyezni, hogy ez az adónem helyi büdzsét gyarapít, tehát a központi költségvetésbe nem kerül bele. Ez azt jelenti, hogy bár fontos tényező, jelen esetben csak annyit érdemes vele kapcsolatban megemlíteni, hogy mértékével csökkenthető a nyereségadó alapja, amelyhez mérten adózik a vállalat az államháztartásba. Csak a központi költségvetést illető hozzájárulásokat figyelembe véve a számszerűsíthető tények a következőek. A társasági adó része az államkasszából 2008-ban 487,5 milliárd forint volt. Ez a rákövetkező évben 385,5 milliárd forintra rúgott, amely jelentős visszaesést jelentett. Ez az óriási csökkenés a gazdasági válságnak is betudható. A helyzet komolyságát mutatja, hogy ez a bevételi tétel 2010-ben 324,3 milliárd forintra zuhant, jelentős hiányt eredményezve a költségvetésben. Ezekhez a számadatokhoz viszonyításképp a külföldi érdekeltségű vállalatok 2008-ban társasági adó címén 168 milliárd forintot, 2009-ben 148 milliárd forintot fizettek be. Elmondható tehát, hogy 34-39 százaléka az adott adónemnek az FDI meglétével magyarázható. Tudomásul véve azokat az adótámogatásokat, melyeket az ország a külföldi tőke tulajdonosainak engedményez megállapítható, hogy ezek a befizetések még így is jelentős mértékűek. Nem elhanyagolható tény ugyanis, hogy ezen vállalatok ténylegesen befizetett társasági adója az adóalaphoz képest jóval alacsonyabb,                                                              5

 A témakör az APEH/NAV éves bulletin által feltűntetett adatokon alapul. Éves APEH bulletin:  http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/kiadvanyok/bulletin, Utolsó betöltés: 2012. március 25. 

   12

mint egy olyan magyar cég esetében, amelyik nem kap ilyen típusú adótámogatást. Az adóalap vonatkozásában pedig – a korábban említettekkel összhangban - jelentőséggel bír a helyi iparűzési adó is, mely tekintetében elmondható, hogy körülbelül évi 143 milliárd forintot fizettek be 2008, 2009 során a külföldi érdekeltségű vállalatok a helyi önkormányzatok kasszájába. Viszonyításképpen ezek az összegek eltörpülnek a tb-bevételekhez képest, melyek sokkal meghatározóbb szerephez jutnak. Csak a tb-járulékok esetében konstatálható, hogy 662 milliárd forintnyi befizetés tulajdonítható az FDI-nak 2008-ban. Ez az összes tbbevételnek „pusztán” 21 százaléka, ami azért is érdekes adat, mert a foglalkoztatottak körülbelül 15-17 százaléka köszönheti megélhetését külföldi tulajdonú vállalatoknak. Ez teljes mértékben alátámasztja azt a korábbi megállapítást, miszerint a munkavállalóknak jobban megéri egy külföldi vállalatnál dolgozni, hiszen a magasabb bérek eredményezik a nagyobb arányú tb-hozzájárulást. Ez a tendencia logikusan érvényesülhet akár a személyi jövedelemadó esetében is, hiszen magasabb bérek mellett, magasabb befizetett SzJA-ról beszélhetünk, amely elképzelhetővé teszi, hogy az FDI-hoz köthető befizetett SzJA mértéke sem tükrözi a 15-17 százalékos munkavállalói arányt, hanem azt esetleg ugyanúgy meghaladja, mint az a tb-befizetések esetében is megtörtént. A tb-járulékok összege 2009re szintén jelentősen csökkent; 610, 4 milliárd forint került ezen a jogcímen a központi kasszába. Az

eddig

említett

adónemeket

figyelembe

véve

az

FDI-hoz

kapcsolódó,

államháztartásba befizetett bevételek 2008-ban 8,6 százalékra tehetőek, 2009-ben pedig már „csak” 8,1 százalékra. A csökkenés sokkal inkább a válságnak és a visszafogottságnak köszönhető, mintsem a magyar tőke megnövekedett hozzájárulásának. Az államháztartásba történő befizetéseknek köszönhetően felmerül egy kiemelkedően fontos tényező, amely még nem kapott érdemi említést. Ez a faktor az állam súlya a gazdaságban. Elmondható ugyanis, hogy a kormányzati szektor beruházásai, üzleti szerepvállalása révén aktívan hozzájárul a gazdaság eredményeihez. Az állami szerepvállalás valamilyen mértékben minden országban jellemző, ám sokkal reálisabb képet vázol fel az FDI gazdaságban betöltött szerepéről, ha úgymond az állami szektor kikerül a számításokból. Ezzel azért is érdemes apellálni, mert egy ország gazdaságának igazi erejét azt mutatja meg, miképp képes boldogulni az irányító kéz nélkül.

   13

Az MNB adatbázisa is rejt olyan számításokat, melyek pusztán a privát szektor teljesítményét mérik figyelmen kívül hagyva az állami szerepvállalást.6 A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a privát szektor által termelt GDP 22-30 százaléka köszönhető a külföldi érdekeltségű vállalatoknak. Ha nem a bruttó hazai termék, hanem a beruházások kerülnek a vizsgálat középpontjába, akkor elmondható, hogy az elmúlt tíz év beruházásainak a 15 százaléka köthető az állami szférához. Ezt a hozzájárulást figyelmen kívül hagyva – ahogy azt a Központi Bank is adatbázisában megtette – láthatóvá válik, hogy az FDI-hoz köthető állóeszköz felhalmozások mértéke eléri a 30 százalékot. Ez jelentős teljesítménynek könyvelhető el, különösképpen, ha ezen túlmenően az a tény is hangsúlyt kap, hogy a lakosság lakáscélú beruházásai 2006-tól növekvő tendenciát kezdtek mutatni. Ennek köszönhető, hogy az FDI-nak tulajdonítható állóeszköz felhalmozások aránya az összes beruházáshoz képest csökkent. Ha pusztán a vállalati szektor felhalmozásai kerülnek górcső alá, – lecsupaszítván az ilyen irányú állami és lakossági szerepvállalástól – akkor észlelhető, hogy a beruházásokhoz a külföldi tőke 40 százalékban járul hozzá. Az adatbázis a foglalkoztatási adatokat is számításba veszi. Elvonatkoztatván az állami szektor vállalásait ettől a területtől azt eredményezi, hogy nem 15-17 százalékra lesz tehető a külföldi tőkének köszönhető foglalkoztatási arány, hanem 20 százalékra. Ezek az adatok a költségvetés megszorításainak, illetve a költséghatékonyság javításának köszönhetően nagy valószínűséggel számottevően módosulnak 2012 során. Ha nem a külföldi tőke GDP-hez, beruházásokhoz történő hozzájárulásának vagy foglalkoztatásból kivett szerepének vizsgálata a cél, hanem az FDI területi eloszlása, akkor a végkövetkeztetés nem okoz meglepetéseket, hiszen a tőke olyan régiókban összpontosul igazán, ahol az egy főre eső bruttó hazai termék magas értéket ér el, illetve a munkanélküliek száma alacsony. Ez feltételezi, hogy a fejlett régiók inkább preferáltak a beruházók számára, hiszen az infrastruktúra, munkaerő és más lényeges tényezők is rendelkezésre állnak.7 Ez eleve feltételez egy Budapest központú megközelítést, melyet a cégbejegyzések is igazolnak. Ezek szerint a vállalatok fele Budapesten működik. Ezt a számot nem biztos, hogy hiteles alapul lehet venni, hiszen a cégbírósági bejegyzések megtévesztőek lehetnek. A székhely szerinti besorolás nem feltétlenül jelent tényleges tevékenységi helyszínt. Budapest dominanciája azonban – még ha nem is pontosan                                                              6

 MNB: www.mnb.hu/kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu_inflation_201106, Utolsó betöltés: 2012.  március 25.  7  Antalóczy – Sass (2005) 

   14

számszerűsíthetően – érezhető mind a hazai, mind a külföldi működőtőke letelepedésének esetében is. A többi régióhoz képest tőkevonzó képessége még a közép-magyarországi, a közép-dunántúli, illetve a nyugat-magyarországi régiónak van. Közvetlenül Pest megye után Győr-Moson-Sopron rendelkezik a legmagasabb FDI állománnyal. Az Audi beruházásai ilyen nagymértékben nyomnak latba. Külföldi működőtőke hiányától leginkább a legszegényebb régiók szenvednek. Zala, Baranya, Tolna és Nógrád a tőke által elkerült területek. Az eddigi tények és érvek mind azt hivatottak hangsúlyozni, hogy milyen erős az FDI súlya a magyar gazdaságban, milyen pozitív járulékai vannak annak, ha a külföldi tőke Magyarország mellett dönt és hazánkban telepedik le. A dolgozatnak nem elsődleges célja olyan érveket és irodalmat felmutatni, amelyek számításaik alapján azt teszik vizsgálatuk fókuszpontjába, hogy milyen eredményeket ért volna el a magyar gazdaság FDI nélkül. A legfőbb cél rámutatni arra, hogy milyen elengedhetetlen feltétele a külföldi működőtőke jelenléte a magyar gazdaság fejlődésének, növekedésének szempontjából. Jelentős azonban hangsúlyozni, hogy az ehhez felhasznált irodalom, az FDI hiányára épülő kutatások nem pusztán a külföldi működőtőkéhez kapcsolható mutatók aggregált adatokból való kivonására építenek, hiszen a bruttó hazai termék és a beruházások nagy része másmilyen módon, az FDI beáramlása nélkül is megvalósult volna. Az azonban valószínű, hogy a háztartások megtakarításai önmagukban nem lettek volna képesek a vállalatok és az állam finanszírozási igényeit kielégíteni. Árvai Zsófia és Menczel Péter8 írásukban rávilágítanak, hogy ehhez a tényhez mi minden járul hozzá. A pénzügyi szabályozások rendszerváltást követő megváltozása, a háztartások likviditási korlátai, az elhalasztott fogyasztás után a lakosság vágyainak hirtelen beteljesedése mind, de még az optimista növekedési várakozások is a lakossági megtakarítások csökkenését eredményezték. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy minden megvalósuló beruházás ezekből a megtakarításokból jelentős forrást vett el, ami az expanzív költségvetési politika mentén szintén csökkentette a rendelkezésre álló eszközöket. Korábban már említést kapott, hogy ezeket a hiányzó forrásokat milyen módon lehet pótolni, az azonban még nem, hogy az FDI bevonásával megvalósuló finanszírozás eredményezhet-e GDP növekedési többletet.

                                                             8

 Árvai Zsófia – Menczel Péter (2001) 93‐113 p. 

   15

A következőkben a legjelentősebb közgazdasági munkák kerülnek összefoglalásra, melyek azt vizsgálják, hogy a külföldi működőtőke hat-e a növekedésre.

   16

II.3. AZ FDI ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS VISZONYA9 Többször kapott hangsúlyt, hogy a külföldi működőtőke a gazdaság motorjává válik, fellendíti a növekedést, a fogadó országot kedvező pályára tereli. Célszerű tehát összefoglalni a közgazdaságtan elméleteit, következtetéseit a témakörben. A

neoklasszikus

közgazdaságtan

követői

az

ötvenes

években

leginkább

a

tőkefelhalmozás kérdését tették vizsgálatuk központjába. Ezt illetően az 1956-os, híres Solow10 modell a legideálisabb példa. Az ez időtájban elterjedt egyensúlyi modellek általánosságban a technikai, technológiai fejlődés jelentőségét vizsgálták, illetve tipikusan zárt gazdaságú országokban gondolkodtak. Ezek esetében rövidtávon a megtakarítási ráta ténylegesen hozzájárult a gazdasági növekedés rátájának emelkedéséhez. Tizennégy év telt el, amikor Brems11 adaptálta és továbbfejlesztette a Solow modellt a nyitott gazdaságokra is. Munkájában rámutatott arra, hogy minden általa megvizsgált esetben az FDI az összes tőkemennyiséget megnövelte, ami a gazdasági növekedést egy rövidebb távon élénkítette. Az 1990-es évek az endogén növekedéselmélet jegyében teltek, melyek már nem a tőkefelhalmozás kérdését, sokkal inkább a technológiai felfutást vizsgálták, melyet az egyensúlyi növekedés alapjául vettek. 1998-ban Borensztein12 és társai mutattak rá arra, hogy az FDI nem pusztán tőketranszfer, de technológia-behozatal is, tehát a külföldi működőtőke-befektetések immáron hosszú távon is a növekedést generálják. Mindez a fogadó országban lezajló ismeretbővülésnek köszönhető, amely a külföldi tőke hiányában lassabban, vagy egyáltalán nem valósult volna meg. Borensztein munkássága kifejti, hogy a külföldi működőtőkének köszönhetően a megvásárolt vállalatok termelékenysége nő. Ez a növekedés pedig átgyűrűzik a hazai tulajdonban lévő vállalatok teljesítményére, mely szintén javuló tendenciát mutat. Levonva a megfelelő következtetéseket; az FDI egyrészt befolyásolja a tőkefelhalmozás folyamatát, továbbá a technológiai transzfernek köszönhetően növeli az azt befogadó ország termelékenységét. Ezen felül 2004-ben Harrison és szerzőtársai vizsgálataik eredményeképpen arra a következtetésre jutottak, hogy a külföldi működőtőke befogadásának következményeképp                                                              9

 A közgazdaságtan tanulmányai, ismeretei, kutatói vonatkozásában szélesebb látókör és irodalom dr. Török  Hilda javából állt rendelkezésre, illetve a kutatók munkásságáról Balatoni és Pitz is beszámol.    10  Solow, R. M. (1956) 65‐94.p  11  Brems, H. (1970) 320‐331 p.  12  Borensztein – De Gregorio – Lee (1998) 115‐135p. 

   17

a fejlődő országokban csökken a kamatláb, mely kedvező terepet biztosít a hazai befektetések felfutásához. A gondolatfonalat tovább vezetve Kose13 és társai már arról számoltak be, hogy az FDI-ra alapozott modernizáció megvalósításának érdekében az egyes kormányok olyan környezetet teremtenek a külföldi tőkebefektetések számára, amely a hazai befektetések felfutásának is kedvez. A jótékony hatások vizsgálatán túlmenően, azok ellentételezéseképp is akadtak elképzelések. Agosin és Mayer 2000-es munkája14 alapján gyengítő hatások is érvényesülhetnek a fogadó országban. Kutatásaik és eredményeik megerősítették azt az elgondolást, miszerint a felvásárlások és fúziók nem biztos, hogy emelik a tőkeállományt. Ennek eléréséhez az szükségeltetik igazán, hogy a vállalatok bevételeiket ismételten beruházásra fordítsák az adott országban. Ha az értékesítési bevételekből vagy fúziókból származó jövedelmüket a beruházó, külföldi tőke tulajdonosai fogyasztásra használják, akkor nem lesz hatása az FDI-nak az aggregált tőkemennyiségre. Az is kiemelkedő fontossággal bír és a gyengítő tényezők sorát szaporítja, ha a közvetlen tőkebefektetés a hazai beruházások ellenében valósul meg, azokat kiszorítja. Az FDI-nak egészséges esetben további új belföldi befektetéseket kell bevonzania. Ha ez megtörténik, akkor ténylegesen igazolható, hogy az FDI növekedési többlethez járult hozzá. A negatív hatások vizsgálatához sorolható Aitken és Harrison munkája15 a termelékenység befolyásolását elemzendő. A szerzőpáros rámutat arra, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalat annak köszönhetően, hogy termelékenyebb és kialakult, hasznos exportkapcsolatai vannak, képes nagyobb piacra termelni, illetve ezzel a hazai cégek keresletét elvonni. Ez a kibocsátás visszaeséséhez vezethet és összességében a hazai szektor termelékenységét csökkenti. Az FDI növekedéshez, termelékenység javulásához való hozzájárulását különböző empirikus vizsgálatokkal kívánták a kutatók igazolni. Az ezekből eredő tanulságok a következőek.

                                                             13

 Kose – Prasad – Rogoff – Wei (2006)   Agosin, M. R. – Meyer, R. (2000)  15  Aitken – Harrison (1999) 608‐615 p.  14

   18

Az elemzések során Blomströmék16 és Borenszteinék is rámutattak például az FDI áldásos hatására. A számításaik azonban azért érdekesek, mert a termelési függvény tekintetében minden ország esetében ugyanazt feltételezték. Éppen ezért eredményeiket Ericson és szerzőtársai17 megkérdőjelezték. Ezen túlmenően pedig kétkedésüknek adtak hangot azt illetően, hogy nem nyert bebizonyítást az oksági kapcsolat az FDI és a gazdasági növekedés között. Állításuk szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a gazdasági növekedés miatt egy ország kedvező és kedvelt célpontja lesz a külföldi tőkének, úgy ahogy az sem, hogy pusztán a külföldi, hosszú távú tőkebefektetések generálják a gazdaság dinamikájának növekedését. Az

azonos

termelési

panelökonometriai

függvény

regressziók,

problematikáját érthetőbben

az

megfontolva

jöttek

országspecifikus

létre

a

hatások

figyelembevételével létrejött vizsgálatok. Carkovic és Levine18 2005-ben öt éves periódusokra lebontva vizsgáltak meg 1960 és 1995 között 68 országot és nem tudták megerősíteni az FDI és növekedés között lévő pozitív oksági kapcsolatot. Ennél azonban jóval szerencsésebben boldogult Nair-Reichert és Weinhold,19 akik 24 fejlődő ország adatait elemezték 1971 és 2005 között, majd megállapították, hogy pozitív és jelentőséggel bíró hatása van az FDI-nak a növekedés tekintetében. Az oksági vizsgálatokat gyarapítva Basu, Chakraborty és Reagle20 arra a következtetésre jutottak, hogy az FDI és a GDP között kétirányú kapcsolat létezik, tehát nem magyarázzák, hanem kimutathatóan erősítik egymást hosszútávon. Vizsgálataik szintén több ország adataira alapoztak. A tekintetbe vett periódus 1978 és 1996 közé esett. Sikerült ezen túlmenően még egy lényegi megállapítást igazolniuk, miszerint a zárt gazdaságú országok esetében kimutatták, hogy az oksági kapcsolat inkább a GDP-ből mutat az FDI felé, mintsem fordítva. Tehát, ha egy ország zárt gazdasággal bír, mely folyamatosan erősödik és növekszik, akkor a tőkevonzása is erősödik, ezzel együtt hosszútávon növekszik az FDI jelenléte. Vagyis nem beszélhetünk arról, hogy az FDI vonzza a GDP növekedést, sokkal inkább a gazdasági dinamika hozza magával a külföldi működőtőkét. A témában alkalmazott másik kutatási módszer az idősorelemzést hívta segítségül. Ezek azért is jelentős munkák, mert a fordított okságra is példát tudnak szolgáltatni. Zhang                                                              16

 Blomström – Lipsey – Zeyan (1994)   Ericson – Irons – Tryon (2001) 241‐253 p.  18  Carkovic – Levine (2005)  19  Nair‐Reichert – Weinhold (2001) 153‐171 p.  20  Basu – Chakraborty – Reagle (2003) 510‐516 p.   17

   19

2001-es kutatása 11, ezúttal távol-keleti és dél-amerikai országot és azok adatait vette szemügyre 1970 és 1995 vonatkozásában. Ellentétben a korábbi megállapításokkal ő már igazolni tudta, igaz csak öt ország esetében, hogy igenis az FDI generált gazdasági növekedést, megállapítása szerint rövidtávon. Hat országra nézvést azonban ugyanazt tapasztalta; a növekedés generálta az FDI állomány gyarapodását. Igazát erősítendő Cuadros, Orts és Alguacil21 is végeztek az 1980 és 2000 közé eső időszakra elemzéseket, melyek kifejezetten a negyedéves szakaszokat vizsgálták. Igaz, csak három ország teljesítményét vették figyelembe, azonban esetükben elmondható volt, hogy nemcsak rövid, de hosszú távon is az FDI hatott a gazdaság dinamikájára és nem fordítva. Ramírez22 Mexikót tanulmányozva ugyanerre a következtetésre jutott, Fedderke23 és Romm pedig dél-afrikai államok esetében igazolták a hasonló feltevéseket. A sorból Kína vizsgálata sem maradhatott ki, melyet Xiaohui, Burridge és Sinclair24 végeztek és szintén alátámasztották az FDI-tól GDP növekedés irányába mutató okságot, igaz annak fordított változatát is egy meghatározott időszakban.

                                                             21

 Cuadros – Orts – Alguacil (2004) 167‐192 p.   Ramirez (2000) 138‐162 p.  23  Fedderke – Romm (2006) 738‐760 p.  24  Xiaohui – Burridge – Sinclair (2002) 1433‐1440 p.  22

   20

II.4. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA A TŐKEFELHALMOZÁSRA ÉS A TERMELÉKENYSÉGRE25 Általánosságban tehát több esetben is igazolásra talált az FDI növekedésre gyakorolt kedvező hatása. Ez hazánk esetében is tetten érhető, tehát elengedhetetlen szemügyre venni azt mind a tőkefelhalmozás, mind a termelékenység tekintetében. A témában általánosan és nem magyarország-specifikusan végzett megfigyeléseket két szerzőpáros. Először 1999ben Bosworth és Collins,26 majd 2005-ben Mody és Murshid.27 Munkájuk során a különböző típusú tőkeáramlások28 hatását vizsgálták a hazai beruházásokra, vagyis azt, hogy az FDI milyen mértékben növeli vagy csökkenti a hazai állóeszköz felhalmozást. Hatvan ország adatainak tanulmányozása során úgy találta mindkét páros, hogy a külföldi működőtőke nem szorít ki hazai beruházást. Bár következtetéseik azonos kimenetelűek voltak, számításaik különbségeket vonultattak fel. Bosworth és Collins kalkulációi alapján egy FDI-hoz köthető dollár 81 cent hazai befektetést eredményez, míg egy hitelből származó dollár „csak” 50 centnyi hazai befektetést generál. Ez egyértelművé tette, hogy sokkal kifizetődőbb a tőkebevonásnak az FDI-hoz kapcsolódó válfaja, mintsem a hitelfelvétel, ráadásul a kettő érték közti nagy különbség azt is jelentheti, hogy az FDI a beruházási kedvet inkább ösztökéli. Az is hangsúlyt kapott, hogy a rövidtávú portfólió befektetések és a fogadó országbeli beruházások között nincs szoros kapocs, tehát bevonásuk nem serkenti a hazai beruházási kedvet. Mody és Murshid számításai más eredményekhez és következtetésekhez vezettek. Ők egy dollárnyi FDI esetén 71 centnyi hazai beruházást láttak megvalósulni, míg egy dollárnyi hitelhez 61 cent hazai beruházást kötöttek. S bár esetükben is bebizonyosodott, hogy jobban megéri külföldi tőkét bevonzani, mintsem hitelfelvételhez folyamodni, a kettő közti különbség nem volt kiemelkedően szignifikáns, ráadásul ők a portfólió befektetések vizsgálatakor arra jutottak, hogy 1 egységnyi ilyen típusú beruházás 46 cent hazai befektetést von magával. A két szerzőpáros tanulmányai a fejlett államokra vonatkoztak, azonban hazánk vizsgálatát illetően célravezető a posztszocialista blokkra koncentrálni. Mileva 2008-as                                                              25

 A fejezetben hivatkozott tanulmányok forrása megegyezik a II.3. fejezetével.    Bosworth – Collins (1999) 146‐169 p.  27  Mody – Murshid (2005) 249‐266 p.  28  hitelek, portfóliótőke és FDI  26

   21

kutatásai29 eredményeképp 22 ilyen ország eseteit vizsgálta. Arra a következtetésre jutott, hogy a még nem kialakult fejlettségi szint okán a külföldi működőtőke kétharmada zöldmezős beruházásként valósult meg.30 Ez abból a szemszögből szerencsés fejlemény, hogy zöldmezős mivoltuk révén ezek a projektek az állóeszköz-felhalmozást gyarapították. Mileva ezen túlmenően számításba vette az FDI-hoz köthető, hazai beruházások megjelenését is, ugyan azt sem zárta ki, hogy bizonyos esetekben a hazai tőkeinjekció a külföldi végett kiszorulhat. Az általa végzett mérések közelebb álltak Mody és Murshid eredményeihez. Az említett 22 országot nagyító alá véve azt látta, hogy egy külföldi működőtőkéhez kapcsolódó dollár 70 centnyi hazai befektetést von magával. Mivel Mileva törekedett a maximális pontosságra, munkájában két ország csoportot különböztetett meg. A differenciálás alapja a 2004-es EU-s tagság lett, ezért az egyik klaszterbe kerültek a 2004-től tagállami státuszt kapók, illetve Horvátország, majd a másik csoportba az akkor nem csatlakozó tagállamok. Megismételvén a kalkulációkat figyelemreméltó értékeket kapott. Térségünkben hosszútávon egy egységnyi FDI további 0,92 egységnyi beruházást vont maga után. Sőt, a második csoportban lévő országok vonatkozásában még szignifikánsabb beruházás mennyiséggel járt egy egységnyi külföldi működőtőke.31 A feltételezései szerint ez azzal indokolható, hogy az első csoport esetében a privatizáció nagymértékben vonzotta a külföldi tőkét, tehát a további tőkeáramlás kevéssé volt jellemző, míg a második csoport esetében ez nem merült fel. Hazánk esetében a következőket lehetett tapasztalni. A rendszerváltás utáni években a beruházások egyharmada kapcsolódott valamilyen formában a külföldi működőtőkéhez. A kezdethez képest ez az arány csökkenő tendenciát mutatott később, a legkedvezőtlenebb értéket 2003-ban lehetett tapasztalni. Ezek után az újbóli privatizációs hullámnak köszönhetően ismételten érezhetővé vált az FDI szerepének növekedése a hazai beruházásokban. 2006 eredményezett újabb lefelé vezető ágat, a beruházási ráta32 – csakúgy, mint az invesztíciós kedv – visszaesett. Ezt a tendenciát követte az FDI is, illetve a hozzá köthető beruházások volumene.                                                              29

 Mileva (2008)   Olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A  telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek  sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra  kiépítési – bekötési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozás.  31  Fontos megjegyezni, hogy Mileva szerint a pénzügyi rendszer fejletlensége okán a posztszocialista  országokban nincs hatása a portfóliótőkének a beruházásokra.  32  A bruttó állóeszköz‐felhalmozás aránya a GDP‐hez képest.   30

   22

A külföldi működőtőkéhez köthető beruházások GDP-hez viszonyított aránya és annak fejlődése szintén érdekességeket rejt. 2001-ig 6 százalék körüli értékeket lehetett tapasztalni, majd ezután a csökkenő tendencia révén 2010-ben ez az arány 2 százalék alá esett. Ez azért is szerencsétlen végkifejlet, mert egyértelmű, hogy a beruházások együttesen növelik a keresletet, élénkítik a gazdaságot. Ezen túlmenően pedig hosszútávon elmondható, hogy mind az FDI, mind a hazai beruházások összessége hozzájárul az állóeszköz-állomány növekedéséhez is. Ha a rendelkezésre álló állóeszközök mértéke növekszik, akkor potenciálisan nő a kibocsátás mértéke is. Az FDI termelékenységre gyakorolt hatását illetően gazdag irodalommal bír a közgazdaságtan beleértvén a prókat és kontrákat is. Balasubramanyam33 kutatótársaival arra a következtetésre jutott, hogy az FDI hatása a termelékenységre kiemelkedőbb, mint a tisztán hazai beruházásoké. Ezt a kijelentését 46 országot átfogó vizsgálataira alapozta és magától értetődőnek tartotta ennek fényében a tudás fogadó országba történő átáramlását, melyet a tanulmányok tudásspillovernek neveznek. Görg és Greenaway34 2004-ben azonban rámutattak arra, hogy a spilloverek meglétét nem látják igazoltnak a feldolgozóipar tekintetében sem a fejlődő, sem a fejlett országokban. A szerzőpáros magyarázatának értelmében a külföldi érdekeltségű nagyvállalatok ismerik a módját annak, hogy a tudást miképp védjék meg a befogadó ország vállalataitól. Ezt számos módszerrel elérhetik. Például a munkafolyamatok jelentős szétszabdalásával, a munkaerő-állomány különböző területeken való rotációjával, bizonyos területeken kizárólag saját szakemberek alkalmazásával, jogi lépésekkel, etc. A 2004-es tanulmányt követően számos cáfolat érvelt a tovagyűrűző hatások mellett.35 Mindezeket figyelembe véve végzett 2011-ben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is Magyarország esetében számításokat, hogy meg tudja határozni az FDI milyen arányban járult hozzá a termelékenységhez. A kutatás kimutatta, hogy a teljes tényezőtermelékenység36 1997-től kimagaslóan emelkedett, illetve ez a dinamizmus 2007-ben megakadt.37 Az adott év gazdasági relevanciával bíró eseményeiből kiindulva ezért a

                                                             33

 Balasubramanyam – Salisu – Sapsford (1996): 92‐105 p. (1999): 27‐40 p.   Görg – Greenaway (2004): 171‐197 p.  35  Halpern – Muraközy (2007): 781‐805 p., Lin – Saggi (2007): 206‐220 p., Blalock – Gertler (2008): 402‐421  p.   36  Az összes termelési tényező felhasználásával realizált output.   37  A dinamizmus megtöréséért a 2006. őszi, öszödi beszédet követő események és a belpolitikai  bizonytalanság is felelős.   34

   23

gazdasági válság, illetve a költségvetés módosítása felelősek. A vizsgálat a Granger38 féle eljárást alkalmazta, mely alapján oksági tesztet végeztek, mellyel igazolni látták, hogy a termelékenység és a külföldi működőtőke között csak egyirányú kapcsolat van. A hatást rövid és hosszú távon is figyelembe vették és számszerűsítették. Eredményül a kutatók pedig azt kapták, hogy ha 1 százalékkal emelkedik az FDI GDP-hez mért aránya, akkor egy negyedévre rá a termelékenység 0,03-0,04 százalékkal emelkedik. Hosszú távon pedig 0,081 és 0,090 közé tehető ugyanez a multiplikátor érték. Tehát ha tartósan növekedik 1 százalékponttal az FDI/GDP, akkor a teljes tényező-termelékenység dinamikája 0,08 és 0,09 százalékponttal emelkedik. A teljesség érdekében a kutatóintézet számításokat végzett a termelékenység és a többi forrásfinanszírozás vonatkozásában is, vagyis elemezték fejlődik-e a termelékenység a külföldi hitelnek, vagy portfólióberuházásnak köszönhetően, van-e oksági viszony közöttük. Szignifikáns kapcsolatot nem tudtak kimutatni. A kutatók célszerűnek találták azonban igazolni és számszerűsíteni, hogy mennyivel lenne alacsonyabb a teljes tényezőtermelékenység vagy annak dinamikája, ha a folyó fizetési mérleg hiányát nem külföldi működőtőkéből kívánta volna hazánk finanszírozni. A számítások értelmében a termelékenység dinamikája éves szinten 0,55 százalékkal lett volna alacsonyabb 1996 és 2010 között. Ez kimagasló értéknek minősül, hiszen az adott időszakban, az átlagos GDP növekedési ráta 2,3 százalék volt. Akár a megvalósuló beruházásokat, akár a teljes tényező-termelékenységet vesszük alapul, bizonyíthatóvá válik, hogy az FDI-nak jelentős szerep adatik a gazdaság növekedésének szempontjából.

                                                             38

 Kétlépcsős eljárás, mely a reziduumok vizsgálatán alapszik, komplex matematikai vizsgálat. 

   24

II.5. AZ FDI HATÁSA A FIZETÉSI MÉRLEGRE39 Az utolsó nagy, összegzendő terület, melyet jelentős mértékben befolyásol a külföldi működőtőke beáramlása; az FDI fizetési mérlegre gyakorolt hatása, mely többféleképpen realizálódik. A külföldi működőtőke egyrészt finanszírozási forrásként jelenik meg a pénzügyi mérlegben, másrészt a neki köszönhetően létrejövő jövedelem egy része a fogadó országból kiáramlik. Ezen túlmenően a külföldi tőkéhez köthető, általa előállított áruk exportja és az előállításhoz szükséges eszközök importja is befolyásolja a fizetési mérleg egyenlegét. Az FDI révén megvalósuló technikai fejlődés az ország exportképességén is segíthet, javuló termelékenységet generálhat, melynek eredményeképp a külföldi források költsége ellentételeződik a jövedelem soron. Ezen túlmenően a fizetési mérleg hiányát a legcélszerűbb és legkevésbé kockázatos FDI forrásból fedezni. A portfólióbefektetésekhez képest jóval kevesebb rizikót rejt, hiszen az utóbbi esetében a nem mélyen integrált beruházás beáramlása hirtelen megállhat, mennyisége

jelentősen

csökkenhet.

A

deficit

különböző

forrásokból

történő

ellentételezésére De Mello40 végzett vizsgálatokat 1997-ben, aki rámutatott egyben arra is, hogy a folyó fizetési mérleg GDP-hez képest mért hiánya és a szintén GDP-hez mért FDI arány között nem mutatható ki olyan kapcsolat, amely arra utalna, hogy a külföldi tőke jelentős mértékű befogadása a fizetési mérleg hiányával párosulna. Egyszerűsítvén ez annyit jelent, hogy a külső egyensúlytalanság nem köthető a nagyarányú FDI jelenléthez. Magyarország esetében tényszerűen megállapítható, hogy az elmúlt 15 évben a fizetési mérleg jövedelem sora hiányt mutat, mely annak is köszönhető, hogy a külföldi működőtőke által megtermelt jövedelem növekvő mértékben áramlik ki Magyarországból. Ez a deficit járul hozzá jelentős mértékben a fizetési mérleg hiányához. Az sem elhanyagolható tény, hogy a fizetési mérleg egyenlegéhez az export és import értékek, azok szaldója is hozzájárul, ráadásul 2009-ig ezek egyenlege szintén hiányt eredményezett. A KSH értékelése szerint 1995 és 2009 vonatkozásában a több, mint 10 százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalatok importja meghaladta az exportteljesítményüket. Ennek ellenére ebben az időszakban mind az export, mind az import 70 százaléka köthető hozzájuk. A 2009-es évben változás történt, a külkereskedelmi mérleg többletet eredményezett, az export-import viszonyában változás állt be. Ez a külföldi érdekeltségű vállalatok esetében nem következett be, az export-import egyenleg negatív maradt. A teljes                                                              39 40

 MNB: Magyarország fizetési mérleg statisztikái: http://fma.mnb.hu/, Utolsó betöltés: 2012. március 25.   De Mello (1997) 1‐34 p. 

   25

importhoz képest a külföldi tulajdonú vállalatok importja is hasonlóan mérséklődött, ellenben a teljes exporthoz képest jóval inkább visszafogták az exportjukat. Ennek következtében 2009-ben az import 72 százalékban volt köthető a külföldi tulajdonban lévő cégekhez, az export pedig csak 64 százalékban. Az említett arányok, értékek, számok a következőkkel igazolhatóak. A vámszabad területek megléte az 1990-es években nagymértékben hozzájárult az export többletet termelő beruházások megvalósulásához, melyeket tovább motivált a régióban, országban tapasztalható alacsonyabb költségszint. A vámszabad terület haszna abban állt, hogy a területre beszállított vámáru után nem kellett vámot fizetni, ha az ott végzett termelési tevékenység export céllal valósult meg, illetve ha a raktározási tevékenység ideiglenes volt a harmadik országba való szállításig. A vámszabad területeknek, illetve az itt végzett tevékenységeknek köszönhetően fordulhatott az elő, hogy míg az ország belső gazdasága import többlettel bírt 1996 és 2003 között, addig ezeken a területeken az export többlet volt a jellemző.41 A teljes exporton belül a vámszabad területi export aránya 47 százalékra emelkedett az időszakban. Ez természetesen azt vonta magával, hogy a folyó fizetési mérleg deficitjét egyre inkább a vámszabad

területeken

működő,

külföldi

tőkéből

üzemeltetett

vállalkozások

ellentételezték. Ha ez a tőke nem állt volna rendelkezésre, akkor a belső gazdaság importigényét, illetve az általa termelt importtöbbletet hitelből kellett volna ellensúlyozni. Kojima 1978-as munkája42 alapján igazolást nyert, hogy az export céllal megvalósuló, a gazdaságba mélyen beilleszkedő külföldi érdekeltségű beruházások rövidtávon ronthatják, hosszabb távon azonban mindenképp javítják a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. Az FDI teljes fizetési mérlegre vonatkoztatható hatása azonban már a megtermelt jövedelmek kivitelétől függ. Ez a jövedelemrepatriálás a folyó fizetési mérleg egyenlegében érhető utól. A jövedelmek esetében tapasztalt negatívummal szemben áll a pénzügyi mérlegbe felvezetett beáramlott tőke, amely pont a folyó fizetési mérleg hiányát ellentételezi. A közvetlen tőkebefektetések egyenlege43 pedig nálunk 1995 és 2009 között, majdnem minden évben pozitívummal járult hozzá a pénzügyi mérleg alakulásához. Ez önmagában annyit jelent, hogy kevesebb tőke áramlott ki az országból FDI formájában, mint amennyi beáramlott Magyarországra. Ennek velejárója az a tény is, hogy a külföldi működőtőke formájában kiáramló, nálunk megtermelt jövedelmek meghaladják, a hazai forrásból                                                              41

 Szakolczai (2005)   Kojima (1978)  43  A rezidensek külföldön végrehajtott tőkebefektetései és a külföldiek hazai beruházásainak egyenlege.  42

   26

megvalósuló beruházások által külföldön megtermelt, hazahozott jövedelmek értékét. Ez a jövedelem sor negatívumát jelenti. Hazánkban 2001-ig az FDI-hoz kötött tőkebeáramlás és az azzal együttjáró jövedelemkiáramlás viszonyában pozitív volt az egyenleg, amely azt követően negatívvá alakult. A vízválasztó 2002-es évtől a közvetlen működőtőke által megvalósult beruházásokhoz kötődő jövedelem repatriálása meghaladta az országba hozott FDI-hoz köthető tőkebeáramlást. Ez annak volt köszönhető, hogy a jövedelmek kivitele megnövekedett, miközben a tőke beérkezése jelentősen lassult. Ezt pedig tetézték az olyan nagy értékű tranzakciók, mint a MOL saját részvényeinek kivásárlása, illetve a Budapest Airport magánosítása. Összegzésképp elmondható, hogy Magyarországon a rendszerváltás után és jelenleg is a beruházások megvalósításában nagy szerepet játszik a közvetlen külföldi működőtőke. A szükséges további források portfólióbefektetésekből vagy hitelből valósultak meg. Az FDI beáramlásának szempontjából kritikus időszakot a válság évei jelentenek, hiszen ez a periódus hordoz leginkább kockázatot a tőke tulajdonosai számára, mivel eszközeik a beruházás miatt nem likvidek és könnyen kivonhatóak, ezért fenntartásokkal, vagy egyáltalán nem valósítják meg beruházásaikat. A realizált tőkebeáramlás azonban dinamizálja a gazdaságot, tehát még ha magas értéket is mutatnak a kiáramló jövedelmek a külföldi működőtőke tekintetében, akkor is elmondható, hogy az FDI költségéhez44 képest a beáramló tőke mennyisége és a gazdaságban gyakorolt jótékony hatása dominál. Az FDI eredményességét még inkább igazolja a GNI-ra45 gyakorolt hatása. Ez a mutató a GDP-ből ered és egyben összegzi a szektorok elsődleges jövedelmét, a hazai szektorok és a külföld egymás közt realizált jövedelem átutalásait, az EU-tól kapott támogatásokat és az Európai Uniónak fizetett adókat,46 vagyis az összes jövedelemmozgást indikálja. A KSH statisztikából47 nyert adatok alapján az 1. számú táblázatban látható, hogy a bruttó hazai termék és a bruttó hazai jövedelem között lévő rés folyamatosan nőtt. Ez az emelkedés a gazdasági válság évében állt meg. A két mutató értéke közti különbség azért

                                                             44

 Más forrásbevonáshoz mért implicit költségek.    Gross National Income  46  Az „EU‐nak fizetendő adó” sor 2004‐től, tehát tagságunktól képezi a GNI adatok részét.   47  KSH: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/monsz/monsz0709.pdf, Utolsó betöltés: 2012. március  25.  45

   27

lényeeges, mert a hazánkb ban megteermelt és a magyar lakosság ááltal felhasználható jöveddelmek közti differenciiát mutatja, vagyis ideáális indikáto ora a jólét m mérésének.

1.

számú táblázat

Forrás: Sajátt táblázat (KS SH adatbázis alapján) a

A Az FDI és a termelékeenység köztti kapcsolatt vizsgálatak kor a 20111-es gazdaságkutató intézzet által véggzett tanulm mány nem m mulasztotta el e a GNI-ho oz köthető sszámszerű kapcsolat k feltárrását sem. A legcélszerrűbbnek a kkutatók azt látták, l hogy y az FDI hassznát a legin nkább az mutaathatja ki, ha megnézzik mennyiiben módosult volna a bruttó nnemzeti jövedelem mutaatója más finanszírozá f ási forrás e setén. A hiitelből törtéénő beruháázás-finanszzírozás 6 százaalékkal alaacsonyabb GNI-t, G a pportfóliótők ke bevonás 14 százallékkal alaccsonyabb jöveddelem muttatót generrált volna. A fenti táblázat GNI G adataitt és a Viilágbank rendeelkezésére álló á bruttó nemzeti n jövvedelem muttatókat48 fig gyelembe vééve ez anny yit tenne, hogyy hitelfinannszírozás esetén e Lenngyelország és Észtország möggé lehetne minket rangssorolni jöveedelmi szem mpontból, pportfólitőkee bevonása esetén peddig Litvánia mögé. Minddez pedig egyértelműv e vé teszi, hoogy a külfö öldi működő őtőke jelent ntősen hozzájárult a jólét és a gazdasság növeked déséhez.

                                                             48

 Wo orld Bank: http p://data.world dbank.org/inddicator/NY.GN NP.PCAP.PP.CD D, Utolsó betööltés: 2012. m március 25. 

   28

III.

A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE JELENTŐSÉGE A MAGYAR GAZDASÁGBAN

 

A Szovjetuniótól való leválásunkkal párhuzamosan számos kihívással kellett szembenéznünk. Az egyik ilyen a gazdaságunk átalakulása volt, amely az egész régiót jellemezte. Egyértelmű volt, hogy a KGST megszűnésével a tagországoknak egyre nagyobb lett az igénye a külföldi tőkére, hiszen a növekedéshez szükséges forrásigényt ki kellett elégíteni. Ennek köszönhetően a külföldi működőtőke megjelenése, erőteljes növekedése és a régió gazdasági átalakulása egy időben történt. Politikusainknak, döntéshozóinknak azzal kellett szembesülniük, hogy a nemzetközi kereskedelmi, pénzügyi rendszerbe éppen csak belecsöppenő Magyarország gazdasági szerkezete nem megfelelő és hamar összeroppanni képes. Ezt tetézte az eladósodottság akkori magas mértéke is. Ezen tényezőknek köszönhetően vajmi kevéssé volt valószínű, hogy pusztán belső erőforrásokból hazánk képes lesz talpra állni és megfelelő fejlődési pályára lépni. A régió volt KGST országai eltérő módon, de végeredményben ugyanazt igyekeztek megvalósítani; talpon maradni, fejlődni, melynek eszköze lett tehát hazájukba külföldi tőkét bevonni. Ez egy igen szerencsés megoldás volt, hiszen a 70-es évektől kezdve sokkal divatosabb volt a problémamegoldás egy másik válfaja; a hitelfelvétel. Ezzel azonban csak az eladósodottság mértékét növelték volna, a modernizációt nem biztos, hogy eredményesen támogatta volna ez a lépés. Az FDI becsalogatása azonban a reálgazdaságban is pozitívumot eredményezett, tehát megfelelő irányt képviselt erre helyezni a súlypontot. A pozitívum a folyó fizetési mérleget is érintette, mely egyszerűen megmagyarázható. A felzárkózni kész, transzformálódó országok törvényszerűen hiánytól szenvedtek folyó fizetési mérlegüket tekintve, mivel egy gazdasági problémákkal küszködő országra jellemző, hogy a lakosság a pénzét nem tudja, nem akarja megtakarítási célzattal eltenni, a beruházásokat ennek ellenére finanszírozni kell, miközben – és ez hazánkra különösen igaz volt – az államháztartás helyzete is kérdéses, az övmegszorító költségvetési politika pedig nem jellemezte ezt az időszakot. Ezek a tényezők mind a passzívum emelkedéséhez járultak hozzá, melyet legcélszerűbben FDI bevonással tűnt legkedvezőbben legyűrni. Két másik megoldás is adódhatott volna.

   29

Az egyik a már említést kapott hitelfelvétel. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. egy friss tanulmánya49 szerint ez a választás azt eredményezte volna, hogy a ma kibocsátott bruttó hazai termék 9 százalékkal lenne alacsonyabb. Ez a tanulmány rávilágít arra is, hogy a portfolió tőke – a másik megoldás – ennél még károsabb hatást fejtett volna ki. Ebben az esetben 14,7 százalékkal lenne kevesebb az egy főre eső kibocsátás, ha a fizetési mérlegünk passzívuma ellen ekképp védekeztünk volna. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a külföldi működőtőke behívása mennyire volt eredményes, miképp hatott a termelékenységre. Ezt a Világbanktól50 származó, hazánkba érkező FDI adatok GDP-hez51 való hozzámérése támasztotta alá. Átlagot vizsgálván az elmúlt 15 év 2,5%-os GDP bővüléshez megközelítőleg 0,7-0,9 százalékban járult hozzá a külföldi működő tőke. Ez egy jelentős mértékű ráhatás. A kérdés már csak annyi, hogy az FDI mennyibe kerül, tehát a hazánkba lépő működő külföldi tőke által megtermelt jövedelem milyen mértékben áramlik ki az országból. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti fázisban gyorsan vonják ki a vállalatok a megtermelt jövedelmet, ám ez magától értetődik. A tőke tulajdonosai ugyanis nagy kockázatot vállalnak és szeretnék a kezdeti invesztíciót mihamarabb viszontlátni. Hosszabb távon viszont kevesebb megtermelt jövedelmet vonnak ki az adott országból. Az említettek miatt volt érdemes a korábbi fejezetben nem csak a GDP alakulását szemügyre venni, de a GNI mutatót is. Ez utóbbi ugyanis már jelzi a jövedelemkiáramlást is.52 A tanulság paradox módon abban áll, hogy a mérleg passzívummal küzdő ország külső forrást igyekszik bevonni a hazai véráramba a passzívum csökkentésének érdekében, miközben a külföldi működőtőke bevonásával a folyamat kezdetén pont az ellenkezőjét éri el, mivel még több passzívuma lesz. Ennek ellenére hosszútávon az FDI még mindig a legkedvezőbb alternatívát kínálja. Mivel a rendszerváltást követően erre a lehetőségre fókuszáltunk, elmondható, hogy jelenleg a külföldi tulajdonú vállalatok aránya Magyarországon kimagasló. Elsősorban a KSH statisztikái53 alapján hazánkban ma minden 5. ember egy külföldi érdekeltségű vállalatnak köszönheti a munkáját, ráadásul a foglalkoztatás növekvő tendenciát mutat.                                                              49

 Balatoni – Pitz (2011)   Világbank adatbázisa (http://data.worldbank.org/indicator/BX.KLT.DINV.CD.WD) Utolsó betöltés: 2012.  március 25.  51  Az MNB számításai alapján Magyarország GDP‐jének alakulása:  (http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_statisztikai_kiadvanyok/mnbhu_kts_tabla_osszevont?action=Sea rch&text=gdp) Utolsó betöltés: 2012. március 25.  KSH: http://mek.oszk.hu/09900/09970/09970.pdf, Utolsó betöltés: 2012. március 25.  52  Magyarország GNI alakulása: http://www.indexmundi.com/facts/hungary/gni, Utolsó betöltés: 2012.  március 25.  53  KSH adatbázis: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/vallalkregkul.pdf, Utolsó betöltés:  2012. március 25.  50

   30

1995-től

napjainkig

folyamatosan

nő

a

külföldi

vállalatok

itthon

biztosított

munkahelyeinek a száma. Nem elhanyagolható az sem, hogy a magyarországi exportból mennyire veszik ki ezek a vállalatok a részüket. Az Állami Számvevőszék 2008-as jelentése alapján54 65-70 százalékban járulnak hozzá a hazánkban letelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok az export teljesítményéhez, míg az import 73 százaléka kapcsolódik FDI-hoz. Ez egy döbbenetes arány, ami tökéletesen rámutat függőségi helyzetünkre. Az is tagadhatatlan tény, hogy a külföldi vállalatok teljes mértékben be kell tartsák az adó- és járulékfizetési kötelezettségeiket. Az egykori APEH által nyilvánosságra hozott adatok alapján55 2008-ban és 2009-ben a befizetett társasági adó megközelítőleg 37%-a volt betudható a külföldi érdekeltségű vállalatoknak, tehát az államháztartás szempontjából is döntő, hogy ezek a cégek jelen legyenek és nyereséget realizáljanak. Érdekesség, hogy ez az arány annak ellenére ilyen magas, hogy számos vállalat kedvezőbb adózási feltételek mentén telepedett le. S bár sokan az adótámogatások ellenében gondolkodnak, a külföldi tőke vonzásának határozottan jót tesz egy kedvezőbb adókulcs. Az adóbevételek szempontjából még így is megéri kedvezményeket biztosítani. Nem pusztán adó- és járulékfizetés útján képesek a külföldi vállalatok a magyar államháztartást kedvezőbb helyzetbe hozni. Általában ezek a nagyobb külföldi vállalatok – nem feltétlenül pusztán adó visszaigénylés okán – magukra vállalnak szponzorációs, támogatói szerepeket. Mivel PR tevékenységük központjában a saját környezetük áll, ezért az oktatás, egészségügy, egyes alapítványok, sport ágazatok, etc. könnyebben elnyerik támogatásukat. Ezen területek finanszírozását is megkönnyebbítik ezek a cégek az államháztartás számára, s bár összenemzeti szinten elmondható, hogy az államháztartás ilyen típusú kiadásaihoz képest elenyésző a közép- vagy nagyvállalati támogatási arány, mégis fontos ezt megemlíteni és számításba venni, hiszen hozzáadott értéket képvisel. Ugyanez elmondható az önkormányzatok életben maradásának szempontjából is. Az említést érdemelt APEH bulletin alapján 2008-2009 vonatkozásában 300 milliárd forintot fizettek a külföldi vállalatok iparűzési adóként. Az önkormányzatok finanszírozása pedig                                                              54

 Állami Számvevőszék: http://www.asz.hu/tanulmanyok/2008/ertekelo‐tanulmany‐a‐2009‐evi‐ koltsegvetesi‐tervezes‐makrogazdasagi‐mozgasterenek‐nehany‐osszefuggeserol/t207.pdf ‐ 67 p., Utolsó  betöltés: 2012. március 25.  55  Éves APEH bulletin: http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/kiadvanyok/bulletin, Utolsó betöltés:  2012. március 25.   

   31

kétségtelenül

érzékenyen

érinti

a

magyar

költségvetést,

melynek

határozottan

könnyebbséget jelent ezen vállalatok jelenléte. Miután ennyire nyilvánvaló a külföldi érdekeltségű vállalatok jelenlétének fontossága, nem elhanyagolható magyarországi jövőjük vizsgálata sem. Tény, hogy a világ minden szempontból átalakulóban van, a BRIC országok jelentősége folyamatosan nő, a súlyok a világgazdaságban áthelyeződnek, talán kiegyenlítődnek, talán drasztikusan eltolódnak. Az, aki versenyben marad, életben marad. A versenyben maradáshoz pedig megújulás kell. Ez az, amire az Európai Unió országai kevésbé képesek. Európa vezető szerepe kihunyni látszik és ezt többek közt az is igazolja, hogy az egyes országok növekedésének dinamikája nagymértékben lelassult. Sajnos ez igaz hazánkra is. Hamarosan eldől, hogy a régióban lévő országokhoz képest mennyire leszünk képesek versenyben maradni. Jelen pillanatban különböző gazdaságpolitikai, pénzügyi eszközökkel igyekszünk a leszakadást megakadályozni, melynek az egyik kiemelt célja a külföldi beruházások Magyarországra csábítása. Kitűnő például szolgál erre az Audi 2011-es, győri beruházása, melynek köszönhetően 1800 új munkahely valósul meg,56 vagy a Mercedes Kecskeméti invesztíciója, melynek hatására 2500 új munkahely teremtődik.57 Ezek a sikerek több szempontból is jelentősek, nem pusztán munkahely-teremtési aspektusból. Először is bizalmat jelentenek a német tőke felől, mely Magyarország számára kiemelkedően fontos, hiszen a németekkel folytatott export-import tevékenység megközelítőleg a GDP 26-28 százalékára rúg. Az országba érkező pénzmennyiség technológia transzferrel és képzéssel is társul, ami specializálódást is eredményez, ráadásul azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ezek a beruházások nem Budapest-központúak. Számos esetben a legnagyobb kihívást az eredményezi a kormányzat számára, hogy miképp lehetne a meglévő beruházásokat, a külföldi tőkét a fővároson kívüli megyékre, településekre koncentrálni. Tudomásul kell azonban venni azt a tényt, hogy Magyarország jelentős hiányosságoktól szenved azokon a területeken, melyek determinálják a magyar versenyképességet elősegítő megújulást. A pusztán gazdaságpolitikai eszközök mellett muszáj a K+F kiadások mértékének növelésére, a technológiai együttműködésre, a szabadalmi rendszerre fókuszálni. Hazánk versenyképessége ma már határozottan nem a kiemelkedően alacsony bérezésű munkaerőben rejlik. Ebből a megfontolásból Ázsia már sokszorosan legyőzte a                                                              56

 Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Audi_AG#A_2011‐es_gy.C5.91ri_beruh.C3.A1z.C3.A1s, Utolsó  betöltés: 2012. március 25.  57  HVG: http://hvg.hu/gazdasag/20091016_bajnai_mercedes_beruhazas_kecskemet, Utolsó betöltés: 2012.  március 25. 

   32

régiót. Nagymértékű potenciál rejlik az említett tényezőkben is, melyeket illetően jelen pillanatban Magyarország a világátlagot sem éri el. Bízhatunk abban, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet – mely 2009-ben kezdte meg Budapesten működését – jelentősen előrelendítheti a fejlődést ezen a téren, ám ez még nem elegendő; akciótervek és velük egyező irányú lépések szükségesek. Szintén hátráltatólag hat a foglalkoztatási és megtakarítási ráták kedvezőtlen alakulása, amely határozott „átgondolást” igényel. Ezen felül pedig elmondható, hogy a tőkevonzáson túl számos tényező is meghatározó szerepet játszik abban, hogy a beáramló tőkéből egy adott ország a leginkább profitálni tudjon, fel tudja szívni, abszorbálni tudja a tőkét és a vele járó hasznot. Ezt az FDI abszorpciós képességet növelheti, ha fejlődik az infrastruktúra mind szállítmányozási, mind helyi és kommunikációs értelemben. Az intézményrendszer stabilitása ugyanúgy kulcsa a sikernek, mint a pénzügyi és makroökonómiai egyensúly, vagy akár a humán erőforrás tudásszintje, elérhetősége, mobilitása, etc. Ezek mind-mind gazdasági tényezők, azonban hangsúlyozni kell a politika és a vállalatok együttműködésének jelentőségét is. Egy külföldi, éppen befektetni készülő vállalat

számára

elengedhetetlen,

hogy

azt

érezze;

partnerként

kezelik.

A

gazdaságdiplomácia és Magyarország diplomatái, a közreműködő szervezetek, kamarák ezért nagyon sokat tehetnek. Az FDI vonzás tekintetében elsődleges cél nem pusztán a tőke becsábítása, sokkal inkább hosszútávú megtartása és újbóli beruházásra való ösztönzése. Nem kizárólag a gazdasági háttér segíti a tőkevonzást, legalább ennyire fontos politikai, diplomáciai vonalon azt elérni az egyes külföldi vállalatoknál, hogy stratégiai szempontból közelítsenek országunk felé, tehát hosszú távra tervezzenek. Hiába van tőkevonzó képességének teljében egy ország gazdasági szempontból, ha a diplomáciai tényezőre nem figyel, és hiába rendelkezik kiváló diplomatákkal, ha a gazdasági környezet nagy hiányosságokat rejt. A két oldalnak maximális összhangban kell lennie, hiszen akár Magyarország múltjára, vagy jelenére gondolunk, be kell látnunk, hogy hazánk számára a külföldi működőtőke kulcsfontosságú és a jövőben is az marad. Intő jelnek minősül tehát a Nokia jelentős leépítése, az IBM váci gyárának bezárása, vagy a GE visszavonulása.

   33

III.1. A KÜ ÜLFÖLDI M MŰKÖDŐTŐ ŐKE ÁLLOMÁNY MAGYARORSZ ZÁGON ÉS S A KKE E58 RÉGIÓB BAN A Az FDI megtartása, vo onzása nem m pusztán Magyarorsszág számáára kulcsfon ntosságú kérdéés, a kelett-közép-eurrópai régió törekvéseit hasonlók képpen érinnti, hiszen a tőke mozggásának egyyre gyorsuló ó mivolta é s iránya is erre e a terüleetre összponntosult, amiikor erős intennzitással hirrtelen megérrkezett az ééppen rendsszerváltáson n átmenő orrszágokba a nyugati tőke.. Ezt a berruházói ked dvet döntőeen befolyássolta a priv vatizáció szzéles skálán n mozgó kínállata. A frisssen piacgazdasághoz c satlakozó országokat o körbezsongt k ta a külföld di tőke, s miveel az FDI--ra helyező ődött a súúlypont a gazdaság stabilizációója szempo ontjából, hamaarjában felvvetődött an nnak a kérrdése, hogy y mivel leh het a tőkétt eredmény yesebben vonzzani, illetvee milyen hatásai h – pozitív, neegatív egyaránt – leehetnek a külföldi műköödőtőkénekk

a

gazdaság

teljeesítményére,

növeked désére,

küllönösképp milyen

terüleeteken csappódik le ez a hatás. S hha már jelen n van a külfö öldi tőke mi miképp lehet a belőle szárm mazó hasznoot maximalizálni. 2.

számú ú ábra

A magy yar működőtőőke állomány GDP-hez G viszzonyított arányya

Forrás: F MNB, UNCTAD (in n Balatoni – Pitz P 2011)

nt megfogallmazódott, hogy a küllföldi műköödőtőke a GDP-hez G Ellső releváns kérdéskén mikéépp aránylikk. Ezt egyrészt a Magyaar Nemzeti Bank koráb bban hivatkkozott statiszztikáiból is láátni lehet, másrészt m haasznos forráást biztosít az UNCTAD59 adatbbázisa.60 Az ENSZ

                                                             58 59

 közép‐kelet‐euró ópai régió   United Nations C Conference on n Trade and D evelopment 

   34

adatbbázisát azéért is érdeemes alapuul venni, mert szám mos esetbeen hivatkozznak rá Magyyarország kormányai, k ráadásul köözel hasonló ó eredmény yeket vonulttat fel a száámítások terénn, mint a Nemzet N Ban nk, tehát szzámítási módszertanuk m kat illetőenn kevéssé térnek el egym mástól. A 2.. számú ábrra az elmúlt lt 15 év adaatait mutatjaa, mely a m magyar műk ködőtőke állom mány GDP-hhez viszony yított arányáát jelzi százzalékos arán nyban. A Az ábrán szereplő érték kek lineárissan, szigniffikánsan em melkednek, észlelhető, hogy a rendsszerváltást követő idő őszakban a jelenlegih hez képest igen alacsoony, Magyarország GDP P-jéből 25 százalékos s arányt teszz ki a külfö öldi működőtőke mérttéke. Ennek k az oka egyfa fajta óvatossság is. Gyakorlatilag 11988-ig nem m áramlott FDI hazánkkba. A még g útjukat keresső régióbelli országok k gazdaságii, politikai pályája ek kkor nem biztosított komfort érzettet. A privattizációs lehetőségek naagyban von nzották a nyugati országgokat, de a bizalom csak szépen lasssan fokozó ódott, melyyet elősegíteett OECD, IMF, IBRD RD, Európa Tanács, NAT TO béli taggságunk, illeetve későbbb Európai Uniós U tagálllami státusszunk is. Ennek E az eredm ménye az az a ív, melyeet az ábra lláttat, és am melyen tükröződik a 20010-es FDII adat is, melyynek értelmében több mint m 70 száázaléka a brruttó hazai terméknek FDI-hoz kö ötött. Ez megkközelítőleg 19 ezer milliárd m forrintot tesz ki. Ezek az a értékek szignifikán nsnak és riaszztónak hathaatnak, kitetttségre utalnaak, valójábaan egymagáában ez az iinformáció nem sok minddent árul el. 2.

számú táblázat

FDI a KKE régió orrszágaiban (a GDP-hez mérrt százalékos aarány)

Forrás: UNC NCTAD (in Szá ázadvég Tanullmány 2011)

k percepcióót alkalmazn ni és megvizzsgálni, hoggy az eredm mények a Célszerű teháát egy másik régióó országaihooz képest miképp m alakkulnak. Eztt az 2. szám mú táblázatt hivatott szzolgálni,                                                                                                                                                                                        60

UNC CTAD:http://w www.unctad.o org/Templatess/Search.asp??intItemID=1584&lang=1&ffrmSearchStr= =fdi+hung ary&ffrmCategory=aall§ion=w whole, Utolsó  betöltés: 201 12. március 25 5. 

   35

melyben az UNCTAD forrás ésszerűen átlagot is tartalmaz. Az átlagszámításnak abban az esetben van értelme, ha Magyarország teljesítménye a többiek átlagához kerül mérésre, tehát az adott sor nem tartalmazza hazánk eredményeit, annak ellenére, hogy azok szintén a táblázat részét képezik. Tény, hogy a többi régiós országhoz képest Magyarország teljesítménye kimagasló. Ezzel párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy ez minek tudható be. Bár számos gazdaságiés versenyvonatkozású tényező is segít, nem szabad megfeledkezni arról, hogy hazánk miképp startolt a régió országaihoz képest a rendszerváltás után. Lengyelország adósságállományát úgy kívánta kezelni, hogy azt leíratta, melynek köszönhetően szignifikáns hátrányba került, kevésbé ideális beruházási területnek minősült. A csehszlovák duó többi sorstársától elkülönülten, minimális együttműködéssel, egyedül gondolta bevenni az „európai várat”, sokáig a visegrádi országok létrehozását sem méltatta. Ezek az országok voltak a rendszerváltás időszakában leginkább Magyarország versenytársai a térségben. Csehország időközben megváltoztatta látáspontját, egyértelművé vált számára a kooperáció szükségessége. Megítélésének pozitív mivolta azt eredményezte, hogy hasonló arányokat mutat a tőkefogadás tekintetében, mint hazánk. Magyarország nagyon helyesen, intenzíven nyugat felé közelített, miközben diplomáciája is kedvező szelet kapott. A bizalom meglendült felé, minek okán sokkal erőteljesebbek az értékek hazánk esetében, amely nem aggasztónak, legfeljebb intő jelnek minősíthető arra nézvést, hogy milyen mértékben kötelességünk figyelni a külföldi töke helyzetére és az azt érintő körülményekre. A táblázatnak akad más érdekessége is, Bulgária FDI aránya meghaladja az éves GDPjét. Nem meglepő, hogy akkor kapott nagyobb ívet a beáramlás, amikor tagországi státusza kezdett beigazolódni, tehát „biztonságossá” vált. Ezt a mintát Magyarország is követte. A táblázat érdekessége még, hogy Észtország hozzánk képest több működőtőkét fogad, bár nem a bolgár mértékhez igazodván.

   36

IV.

MAGYARORSZÁG A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE VONZÁSÁNAK ÚTJÁN

Eddig a szakdolgozat minden fejezete, témaköre azt hivatott megmutatni, hogy a külföldi működőtőke, annak jelenléte milyen erőteljes mértékben járul hozzá Magyarország gazdaságának fejlődéséhez akár a termelékenység növekedése, akár a hazai összberuházások bővülése által. Az FDI-nak kiemelkedő súly jutott országunk gazdasági fejlődésében, ám ezzel a kijelentéssel egy időben felmerül a kérdés; miként lehetséges az, hogy bár Magyarország nyitott ország, a külföldi működőtőkét sikeresen vonzza, mégis a többi európai uniós (verseny)társaihoz képest a válságon kívüli időszakot figyelembe véve – alulteljesít? A viszonyítási alap e tekintetben a foglalkoztatás, a növekedés és a megvalósuló beruházások mennyisége. Magyarország versenyképességének vizsgálata, helyzetértékelése, gazdasági lehetőségei, stratégiája tehát egyértelműen a fókuszpontba kell kerüljenek, csakúgy, mint azok a szervezetek, intézmények, melyek a működőtőke vonzását hivatottak szolgálni.

IV.1. HAZÁNK TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE A VERSENYTÁRSAKHOZ KÉPEST

A cél Magyarország esetében kettős; egyrészt több külföldi működőtőkét igyekszünk vonzani, miközben a már ittlévő beruházókat stabilan meg kívánjuk tartani és reinvesztícióra bírni, másrészt felelősségünk megtalálni a módját miképp lehetne még inkább felhasználni az FDI jelenlétét, az általa kínálkozó lehetőségeket. A feltett kérdésre a választ, a második cél megvalósítását szolgálja Balatoni András és Tőrös Ágnes 2010-es munkája,61 melyekből fontos tanulságok, következtetések vonhatóak le, illetve amely az IMD adatbázisát hívta segítségül. Az IMD az International Institute for Management Development rövidítése, amely egy olyan alapítvány által működtetett szervezetet takar, mely menedzserek képzését teszi lehetővé megcélozván azok globális viszonyok közepette való helytállását. Az intézet világszerte azonban híresebb a berkein belül végzett versenyképességi kutatásoknak köszönhetően. Az IMD a rendszerváltás évétől minden évben kiadja a Világ Versenyképességi Évkönyvét,62 amely 57 országot rangsorol az alapján, hogy azok képesek-e fenntartható üzleti, politikai, gazdasági környezetet biztosítani úgy, hogy az                                                              61

 Balatoni – Tőrös (2010) 33‐58 p.   World Competitiveness Yearbook  http://www.imd.org/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf, Utolsó betöltés: 2012. március 25.  62

   37

orszáágban jeleenlévő válllalatok, ggazdasági szereplők s versenyképpességét növeljék. n Világgviszonylatbban a feltűn ntetett orszáágok számaa azért csek kély, mert ccsak azok képezik k a vizsggálat részét,, melyek a globális g gazzdaságban komolyabb k szerepet tölltenek be, illetve az orszáágban rendeelkezésre állló statisztikkai adatok a nemzetkö özi sztender erdnek megffelelőek, elfoggadhatóak. Erre E az utó óbbi tényezőőre a rangsor készítői különösen ügyelnek, hiszen a vizsggálat adatainnak több mint m 60 százzaléka olyaan indikátorrokból tevőődik össze, amelyek hivattalos közlem ményekben n, statisztikkákban rend delkezésre állnak. Az ilyen típu usú hard adatook mellett a kutatók alkalmaznak a k még kérdőíves felmééréseket is, melyeket felsőf és középvezetők válaszolnak meg mindeen országbaan. Az ebbő ől nyert adaatok értelem mszerűen őek, mivell minőségii jellemzőket igyekeeznek a készítők nehezen számsszerűsíthető rangssorolni. Kéérdőív készül olyan témakörök kben, mintt például aaz életmin nőség, a korruupció, vagy a vállalkozzói kedv. M Magyarorszáág a 2011-ess rangsorbaan a 47. hely yet foglaltaa el, amely iigazolja a korábban k említtett kettőssééget. Kedveező tény, hoogy hazánk k rajta van a listán, ám m mi az okaa annak, hogyy majdnem sereghajtók s ént kullog? 3.számú táb blázat k Az anaalízisben felhasznált adatok

aját táblázat (aa Balatoni és Tőrös tanulmá ány alapján, 22010) Forrás: Saj

A Az említést érdemelt é Baalatoni és Tőőrös cikk allapján elmon ndható, hoggy a legcélszerűbb a poszttszocialista országok, ezen belül Magyarorsszág növekedési modeelljét meghaatározni, vagyyis megtaláálni azokat a tényezőőket, mely yek külön-k külön, vagy gy akár eg gyüttesen deterrminálják a növekedésst. A cikk gondosan meghatározzza ezeket a faktorokat, majd csopoortosítja az országokatt. Ez a klassszifikáció a gazdaságffejlesztési m modellre ko oncentrál

   38

az IMD által vizsgált és rangsorolt országok esetében. Az intézet által felvonultatott országok egyrészt széles skálát fednek le, másrészt az általa támasztott mutatókkal szembeni kritériumok révén érdemi következtetések vonhatóak le belőlük. A szerzőpáros 25 olyan IMD által felhasznált mutatót vett figyelembe a vizsgálat során, melyek érdemben meghatározzák egy ország növekedését. A 25 mutató egy része könnyen számszerűsíthető, azonban bizonyos adatok kérdőívhez kapcsolódnak, tehát nehezebben dolgozhatóak fel. Minden ilyen esetben egy egytől tízig terjedő skála került alkalmazásra. S bár a 3. számú táblázatban felsorolt változók száma jelentősen kevesebb, mint az IMD által vizsgáltaké (365 típusú adat és kritérium), azonban a szerzőpáros a megfelelő következtetések levonása érdekében ezeket tovább kategorizálta. A klasszifikáció eredménye hat csoport lett. Az első csoportba tartoztak mindazok a tényezők, melyek a technológiai fejlődést határozzák meg. Ilyenek a tudástranszfer, a szabadalmak jogi szabályozása, a technológiai együttműködés, a K+F kiadások, stb. Az első csoport tényezői mind felelősek a gazdaság intenzív növekedéséért, ezért közös elnevezésük; pozitív externáliák és skálahozadék lett. A második kategóriába kerültek az újraelosztás és az elvonás mutatói, a kormányzati kiadásokat jelző tényezők, melyek együttesen az állam mérete elnevezést kapták. A harmadik főkomponens az extenzív tényezők elnevezést kapta, mely a Solow modell jól ismert elemeit hivatott magába foglalni. Ilyen adatok a megtakarítási és fogyasztási ráta, illetve a foglalkoztatás mutatói. A negyedik csoport elemeit az export és import GDP-hez mért arányai, a beáramló FDI és a belső piac mérete adták. Ebből adódóan a külpiaci nyitottság gyűjtőnevet kapta. Az ötödik komponens az állami támogatások mértéke, a hatodik pedig a jövedelmi egyenlőség elnevezést kapta. A hat csoport vonatkozásában végzett vizsgálat arra fókuszált, hogy az egyes komponensek miképp hatottak a gazdaság növekedésére az 57 országban. Ehhez regressziós elemzést végeztek, melyből számos következtetést vontak le. Az egyik legérdekesebb és FDI szemszögből leglényegesebb eredmény azt indikálja, hogy ha a közvetlen állami támogatások mértéke növekszik, akkor az várhatóan a gazdasági növekedés kárára válik. A megállapítások értelmében tehát a direkt támogatások kontraproduktívak és nem járulnak hozzá az externális hatások belsővé tételéhez. Hangsúlyozandó, hogy a kijelentés az 57 vizsgált országra vonatkozik.

   39

A külföldi működőtőke szempontjából releváns a külpiaci nyitottság faktor, hiszen ez foglalja magába a belső piac méretét, a GDP arányos FDI volumenét, illetve a külkereskedelmi nyitottság mértékét.63 Az analízis igazolja, hogy a kis, nyitott államok a zárt gazdasággal bíró országokkal szemben jelentős növekedésbeli előnyre tesznek szert. Ezáltal nyitottságuk sokkalta inkább előnynek számít, mintsem hátránynak, vagy kitettségnek. Az egyes faktorok döntő mivolta mellett a tanulmány célul tűzte ki ezek mentén az országcsoportok behatárolását is, melyet a klaszteranalízis segített. S bár a cikk minden klasztert elemez, hazánk szempontjából jelentőséggel a posztszocialista, gazdasági és politikai átalakuláson átesett országok klasztere bír. Magyarország mellett ebbe a csoportba

tartozik

még

Románia,

Ukrajna,

Szlovákia,

Bulgária,

Horvátország,

Lengyelország, Szlovénia, Litvánia, Lettország, Észtország és érdekességképp Kazahsztán is.64 Ezekben az országokban tapasztalható a külpiaci kitettség, melyhez a belső piac kis mérete is hozzájárul. Érdekesség és egyben intő jel, hogy az externáliák komponens tekintetében ezek az országok az átlag alatti teljesítményűekhez sorolhatóak és a délamerikai országok csoportjában mért szinttel egyező értékeket mutatnak. A jövedelmi különbségek tekintetében sajnos a klaszterhez tartozó országok szintén átlag alatt teljesítettek, miközben a vállalatok számára nyújtott állami támogatás mértékét és az állam méretét illetően enyhén átlag feletti értékeket produkáltak. Magán a klaszteren belül is csoportokat különített el a Balatoni-Tőrös szerzőpáros. Az elsőben Románia és Ukrajna, a másodikban Bulgária, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia, a harmadikban Magyarország, Litvánia és Szlovákia kaptak helyet. Az első csoportra a kimagasló mértékű állami támogatások jellemzőek, a másodikban a redisztribúció szintje és az állam mérete jelentősen meghaladja a klaszter átlagát, a harmadikban pedig kimagasló értéket tapasztalni a külpiaci kitettséget illetően, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek alacsony értéket mutatnak. Fontos megemlíteni, hogy az első két csoport országai a pozitív externáliák tekintetében az összes megvizsgált 57 országhoz mérten kiemelkedően rossz értékeket értek el. Bár Észtország és Kazahsztán is a klaszter részét képezik, annyira különböznek egymástól és a többi országtól, hogy egyediségük révén nem kerültek besorolás alá.                                                              63

 Az Export és az import összege a GDP‐hez viszonyítva.   A felsorolt országokra jellemző a legnagyobb a külpiaci kitettség, melyet tetéz a kis belső piac is, s bár  posztszocialista mivolta végett indokolt lenne Csehországot szintén ebbe a klaszterbe sorolni, a szerzőpáros  a sűrűsödési pontokat meghatározva az országot más csoportba helyezte.    64

   40

A posztszocialista klaszter tagjait azonban nem csak egymáshoz, hanem más klaszterekhez is lehet hasonlítani. Leginkább az európai típusú modellek klasztere65 bizonyul célszerűnek, hiszen földrajzilag is, történelmi szempontok alapján is, és gazdasági megközelítésből is ez indokolt. Nem pusztán a pozitív externáliák és a skálahozadék tekintetében marad el a posztszocialista csoport teljesítménye, ezt tetézi, hogy a technológiai fejlődést leginkább meghatározó mutatókat illetően kimagasló eredményeket az európai típusú modellek tagországai érnek el. Hazánk esetében például az egy főre jutó számítógépek száma még az egy harmadát sem éri el a skandináv, illetve a liberális modell megfigyelésekor

tapasztaltaknak.

A

GDP-hez

viszonyított

K+F

ráfordítások

vonatkozásában is elmondható, hogy míg a skandináv modell országainak teljesítménye a 3 százalékot éri el, addig hazánk az 1 százalékot sem. Végül a szellemi tulajdonjogok területén a mediterrán országokkal egyetemben teljesítünk. Hozzájuk képest pozitív különbséget az urbanizáció szintje jelent, mely Magyarországon magasabb értéket mutat, igaz ez az elért szint még mindig alacsonyabb a többi európai modellnél tapasztaltakhoz képest. Az extenzív növekedési faktorok területén szintén nem a posztszocialista országok teljesítenek kimagaslóan. A háztartások GDP-hez viszonyított kiadását illetően a mediterrán országokhoz hasonló magas értéket érnek el. Magyarország tekintetében a kritikus tényezőt és a legnagyobb lemaradást az aktivitási ráta jelenti. A foglalkoztatottság bővítése elsődleges feladat kell legyen a makrogazdasági egyensúly és a hosszútávú növekedés érdekében. A külkereskedelmi nyitottság a posztszocialista országok esetében lényegesen nagyobb, mint az európai modelleknél. Ez a tényező különbözteti meg őket leginkább a mediterrán csoporttól. A nyitottság esetükben azért releváns és érdekes faktor, mert ezek a gazdaságilag, politikailag átalakuló államok általában kisméretűek, ami miatt a skálahozadék növekedéséből származó előnyöket nem képesek kihasználni abban az esetben, ha csak a belső piacra fókuszálnak. Az állami támogatások mértéke ezekben az országokban nem csak önmagukban, de az európai modellek viszonylatában is magasabb. Ez a korábban említettek miatt nem kedvez a növekedésnek, ráadásul a már meglévő, kedvezőtlen struktúrákat betonozhatja be, ahelyett, hogy a pozitív externáliákat finanszírozná. Legrosszabb esetben a magas állami támogatás mellé szegődhet a korrupció, amely szintén nem a fejlődés útját szolgálja.                                                              65

 Az európai típusú modell szintén több alrészre tagolható. Pl.: mediterrán, skandináv, etc. modell.  

   41

A jövedelemkülönbségek az európai átlaghoz képest alacsonyabbak, amely erős pozitívumnak számít, ám ez nem a posztszocialista mivolt és a gazdasági, politikai átmenet eredménye, sokkal inkább a szocializmus öröksége, melynek következtében a különbségek folyamatosan egyre nagyobbá válnak. Ezt az elmúlt időszak fokozatosan növekvő jövedelmi differenciái is igazolják.

   42

IV.2. MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGI66 HELYZETÉRTÉKELÉSE A posztszocialista klaszter elemzését követően magától értetődően merül fel a kérdés; miképp értékelhető önmagában hazánk versenyképessége? A külföldi működőtőke vonzását illető stratégia kialakítása során ugyanis ugyanazokat a tényezőket kell figyelembe vennünk, mint amelyeket a külföldi tőke tulajdonosai is számításba vesznek. Magyarország versenyképességét a következőképpen lehet jellemezni az elmúlt évtized vonatkozásában figyelembe véve három determináns tényezőt.67 Az első a gazdasági növekedés mértéke, üteme, melyet illetően kijelenthető, hogy az ország 2001 és 2011 között realizálódó gazdasági teljesítménye trendszerű romlást mutat. A mögötte megbúvó okok

visszavezethetőek

a

külső

konjunktúra

alakulására,

a

jellemző

fiskális

megszorításokra, illetve a versenyképesség folyamatos romlására, melyek hátterében strukturális problémák húzódnak meg. A témakör azon gazdasági folyamatok bemutatását célozza meg, melyek tartósan, leginkább jellemzik Magyarország versenyképességét. Az európai integrációhoz történő csatlakozás időszakában az európai vezetők, közgazdászok mind pozitív reményeket tápláltak a magyar felzárkózást illetően. A gazdaság növekedési potenciálja kedvező volt, a 2000-es évek elején a gazdasági növekedés ütemét tekintve hazánk éllovasa volt a régiónak, amely igazolta ezeket az elvárásokat.68 A 2004-es bővítést követően azonban a visegrádi országok közül a legszerényebb gazdasági növekedés jellemezte az országot, mivel a gazdaság felzárkózása olyan mértékben megtorpant, hogy az egy főre jutó GDP az EU átlaghoz viszonyítva 2009ben már alig haladta meg a 2003-as szintet.69 Ez abban az esetben járt volna Magyarország számára kevesebb hátránnyal, ha a régió országainak gazdasága hasonló tendenciát mutatott volna. Őket viszont a lendületes növekedés jellemezte, ezért történhetett meg az, hogy hazánk Lengyelországgal szemben tapasztalt előnye jelentősen csökkent, míg a                                                              66

 Egy nemzetgazdaság versenyképessége olyan képesség, melynek köszönhetően úgy tud létrehozni,  felhasználni, illetve a globális verseny keretei között értékesíteni termékeket és szolgáltatásokat, hogy  közben saját termelési tényezőinek hozadéka és állampolgárainak jóléte fenntartható módon növekszik. A  versenyképesség feltétele az erőforrások termelékenységnövekedésének elősegítése a vállalatok és más  intézmények hatékonyságának növekedését biztosító feltételek folyamatos fenntartásának útján.    67  A versenyképességi helyzetértékelés alapjául a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 februárjában  nyilvánosságra hozott teljesítményértékelő publikációja szolgál, mely sokban támaszkodik az Eurostat  adatbázisára.  http://www.kormany.hu/download/4/9c/10000/Versenyk%C3%A9pess%C3%A9gi%20Helyzet%C3%A9rt%C 3%A9kel%C3%A9s.pdf  Utolsó betöltés: 2012. március 29.  68  A gazdasági növekedés mértéke meghaladta az évi 4 százalékot.  69  Eurostat http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_r_e2gdp&lang=en, Utolsó  betöltés: 2012. március 29. 

   43

csehekhez viszonyított lemaradás növekedett. Időközben pedig Szlovákia is érdemben lehagyta Magyarországot. Egyes szakértők szerint a gazdasági potenciál romlása már 2003-ban a 3-4 százalékos növekedés ellenére is tapasztalható volt, mivel a régió többi országának teljesítménye meghaladta országunkét. A gazdasági növekedés potenciálja mellett a versenyképesség tekintetében döntő szerepet játszik második tényezőként az is, miképp képes egy ország a területén előállított termékeket más piacon értékesíteni, exportálni. Az ország nyitottsága már többször említést érdemelt, ám ezen túlmenően elmondható, hogy az elmúlt tíz évben az exportteljesítmény egy év kivételével folyamatosan nőtt. A kieső 2009-es évre a gazdasági világválság rányomta a bélyegét, amely a kereskedelem volumenén is éreztette hatását világszerte. Pozitív tényként könyvelhető el, hogy az Európai Unió import növekedéséhez képest a magyar export volumenének bővülési üteme intenzívebb volt.70 Megjegyzendő azonban, hogy a visegrádi országok tekintetében tapasztalt exportbővülés mellett a magyar elmaradt. Csehország, Szlovákia és Lengyelország részesedése az EU importjából nagyobb ütemben nőtt az elmúlt évtizedben, mint Magyarországé. Ez a tény versenyképességi problémákra utal. A harmadik releváns faktor, amely a kompatitivitásról árulkodik egy külső finanszírozási forrásokra ráutalt ország esetében; az FDI vonzás. Magyarország e tekintetben hagyományosan a magas működőtőke-vonzású országok közé sorolható, bár az egy főre vetített FDI beruházási állomány értéke elmarad Csehország és Szlovákia teljesítményétől. A működőtőke-vonzó képesség romlását mutatja az új befektetések elapadása, és az egyre csökkenő újrabefektetési ráta. A Nemzetgazdasági Minisztérium publikációjában felhasznált MNB adatok alátámasztják, hogy 2005-ig az FDI-nak köszönhetően termelt jövedelmeknek több mint 50 százaléka újra befektetésre került az országban. 2005-től kezdődően azonban a haszonként kivitt jövedelmek aránya szignifikánsan oly mértékben megnőtt, hogy 2009-ben már a megtermelt profit több mint négyötödét hazánkból osztalék formájában kivitték. A három versenyképességet meghatározó tényező azt indikálja, hogy a romló gazdasági teljesítmény strukturális okokra vezethető vissza, nem kizárólag a konjunkturális gazdasági háttérre. Ennek bizonyítékai azok a nemzetközileg elismert felmérések, melyek középpontjában a versenyképesség áll. Az IMD és a WEF rangsorolása, módszerei már ismertetésre kerültek, azonban ezek eredményeit összevetni is célravezető kiegészítvén az                                                              70

 Ez akár úgyis értelmezhető, hogy hazánk nagyobb piaci részesedésre tett szert legfőbb felvevőpiacán,  vagyis az EU‐ban.  

   44

Ease of Doingg Business következttetéseivel. Ez utóbbi versenykéépességi raangsor a k és hasonlóképp h vezethez, m mérhető, kv vantitatív Világgbankhoz köthető pen a másiik két szerv tulajddonsággá kívánja k lekéépezni az országok versenyképe v ességét. Móódszertanát illetően felméérése a vállalati műk ködést érinttő adminiszztratív terheeket klasszzifikálja, a vállalati műköödés tíz terüületén külön n értékelő kkomponenseek összesítéésével. Az eegyes komp ponensek szám mszerűsíthető mutatók alapján éértékelik a szabályozo ottság szinntjét és miinőségét. Jelennleg 183 ország o verssenyképesséégi vizsgállatát végzi a Világbbank ilyen módon. Összzehasonlítváán a WEF és é az IMD rangsorával, a Doing Business küülönbségek ket mutat egyréészt módszeertanában, másrészt m piaacgazdaságii megközelíítését illetőeen. A három intéézmény rangsorát Maggyarország versenyképe v ességének vvonatkozásáában a 3. szám mú ábra szem mlélteti. 3.szám mú ábra

Forrás: IM MD, WEF, Eassy Doing Businness in Nemzeetgazdasági M Minisztérium, 22011. február 

A Az ábrák alaapján szemléltetett ranggsor a köveetkezőképpeen értelmezzhető. Az IM MD még 20100-ben nyilváánosságra hozott kiadvványában Magyarország M g a 42. helyyen szerepell. A friss elem mzésben hazzánk már azz 47. pozícióót foglalja el, amely jeelentős vissszaesésnek minősül. m Az eegy évvel korábbi k hely yezés az EU U-n belül a 18. legverrsenyképeseebb pozíciótt betöltő orszáág szerepétt jelenti, azzonban sokkkal rosszab bb a helyzeet a kelet-kközép-európ pai régió vonaatkozásábann, ott ugyanis csak S Szlovákia teljesítmény t yét sikerültt felülmúlni, mivel szom mszédunk erredményei 2010 2 során szignifikánsan romlottak. Tágabbb időintervalllumban, 20000 és 2010 voonatkozásáb ban elmondhható, hogy a rangsorbaan szereplő országok szzámának növeekedése elleenére Magy yarországot egyre rosszabb helyree regisztráljják a listán n. Ez azt jelennti, hogy szzámos újon nnan besorrolt ország is jobb eredményekeet prezentáált, mint hazánnk. A 2000. év 27. hely yéről három m év alatt sik került három m helyezéstt esni. 2003 és 2009 közöött pedig tíz helyben méérhető Magyyarország besorolásána b ak romlása.  

   45

A régióbeli versenytársakhoz, tehát a visegrádi országokhoz mérvén az ország teljesítményét illetően megállapítható, hogy míg hazánk lefelé tartó spirálba került, addig 2000 és 2010 között Csehország és Lengyelország nyolc helyezéssel rangsoroltak előbb az időszak kezdetéhez képest.71 Pozitívumként vehető számba esetünkben a szlovákok drasztikus visszaesése, melynek köszönhető, hogy nem Magyarország a visegrádi országok sereghajtója a versenyképességi küzdelemben. A WEF globális versenyképességi 2011-2012-es jelentése72 hazánkat a 48. helyre sorolja be, amely kedvező eredményként hat annak fényében, hogy az egy évvel korábbi publikációhoz képest négy helyet léphetett előre az ország. Kevésbé szerencsés, hogy a Világgazdasági Fórum mércéje szerint Magyarország egy évvel ezelőtt az Európai Unió országai közül 22. a versenyképesség tekintetében. A visegrádi országhoz képest mért teljesítményt illetően a jelentés az IMD eredményeivel hasonlatos pozíciót határozott meg az ország számára. A WEF és IMD vizsgálatai együttesen arra a következtetésre vezetnek, hogy Magyarország kompetitivitásában romló tendenciát mutat. Csak 2005 és 2008 között több mint húsz helyezéssel került alább az ország. Hangsúlyozandó azonban az a tény is, hogy 2008 és 2010 között tíz hellyel sikerült korrigálni. A visegrádi országok pozíció elfoglalását illetően szintén az IMD következtetéseihez konvergáló eredményeket igazolt a Fórum.73 A Világbank Ease of Doing Business rangsorában74 hazánk 2011-ben az 51. helyen került nyilvántartásba. Ez az egy évvel korábbi helyezéshez képest öt helyértékű visszaesést indikál. Az EU-n belüli teljesítményt illetően szintén az utolsó harmadba sorolta a Világbank az országot. A visegrádiak viszonylatában kapott eredmények a korábbi értékeket erősítik. Az IMD és a WEF mérései nagyobb időszak adatait tükrözik le, míg a Doing Business csak 2006-tól közöl idősoradatokat. Magyarország versenyképességi helyzetének ingadozását – amely a 3. számú ábrán is tetten érhető – azonban ezek az idősorok is jól igazolják. A kilengések nagy valószínűséggel a módszertan eltérő mivoltának köszönhetőek. Fontos kiemelni pozitívumként, hogy Magyarországot a Világbank a felmérések alapján a 10 legnagyobb javulást elért ország közé rangsorolta.75                                                              71

 Csehország a 37.‐ről a 29. helyre került, Lengyelország a 40.‐ről a 32.‐re.   Global Competitiveness Report – World Economic Forum:  http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalCompetitivenessReport_2010‐11.pdf Utolsó betöltés: 2012.  március 29.  73  Hangsúlyozandó, hogy a vizsgálatban szereplő országok száma az adott időszakban változott, a pusztán  helyezéseken alapuló összehasonlítás módszertani szempontból nem helytálló.  74  Worldbank: http://www.doingbusiness.org/rankings, Utolsó betöltés: 2012. március 29.  75  2010‐ben.  72

   46

Ezek a versenyképességi vizsgálatok nemcsak miheztartás végett bírnak jelentőséggel, hanem intenzíven segítik is az országokat abban, hogy a jobb eredmények elérésének érdekében képesek legyenek döntően változtatni célkitűzéseiken, hiszen a beavatkozást igénylő területeket könnyebben meghatározhatják általuk. Ennek megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium is a fejlesztendő területeket ezen besorolások alapján jelölte ki. A Minisztérium szakértői munkájuk során abból az alapfeltevésből indultak ki, hogy Magyarország teljesítményét nem csak a gyengeségek kezelésével lehet javítani, az erősségek tekintetében is előrelépésre, fejlesztésre van szükség. A versenyképességi benchmarking76 során SWOT77 analízist vetettek be, melynek keretében a három rangsor által használt indikátorok közül szűrtek, választottak ki 135-öt azzal a céllal, hogy a versenyképesség javítására irányuló, szükséges kormányzati intézkedések beavatkozási területeit beazonosítsák. A munka első fázisában közel 500 indikátor közül azonosították a legfontosabbakat egy szűrő algoritmus segítségével. A szűrés szabálya nem csak a rangsorbeli teljesítmény tekintetében vizsgálta az egyes indikátorokat, hanem a benchmarking értelmében azt is értékelte, hogy az egyes indikátorok esetében mennyire térnek azok el a kijelölt országok78 és a visegrádiak jelzőszámaitól. A vizsgálatnak köszönhetően olyan faktorok jelentősége is előtérbe került, melyeket tekintve hazánk átlagos értékekkel bír, ám a viszonyításra kijelölt országokhoz képest jelentősen jobb, vagy rosszabb értékeket tud magáénak. A következő munkaszakaszban a lecsökkentett indikátorok tartalmi elemzésére került sor, melynek keretén belül elhagyták azokat a jelzőszámokat, melyek vonatkozásában változtatni a gazdaságpolitikai területén belül nincs mód, tehát irrelevánsak.79 Az utolsó fázisban az első két szakasz után a szakértők a fennmaradt indikátorokat osztályozták három fő szempont alapján. Az adott irányszám tekintetében mennyire valószínű az előrelépés és milyen léptékű lehet, maga a tényező mennyire bír jelentőséggel a hazai vállalati szektor vonatkozásában, illetve reális-e az indikátor értékének megváltoztatására való törekvés.                                                              76

 Küszöbszám, viszonyítási alap, amely lehetővé teszi eltérő dolgok összehasonlítását vagy mérését.  Stratégiai tervezésnél a számszerűsített cél, amelyet el kell érni.   77  Versenyképességi analízis során használt eljárás, melyben az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és  veszélyek kerülnek kivizsgálásra.   78  Szlovénia, Finnország, Ausztria, Írország, ami azért bír jelentőséggel, mert ezek az országok a Balatoni‐ Tőrös szerzőpár által behatárolt klasztertől távol esnek.  79  Példának okán Magyarország lakosai a földrajzi adottságoknak köszönhetően nem szenvednek maláriától,  tehát „a malária gazdaságra gyakorolt hatásai” olyan jelzőszám, amely az ország esetében nem  értelmezhető. Az ehhez hasonló tényezők kiszűrésre kerültek. 

   47

A legutolsó szakaszban s megmaradtt 135 jelzősszámot tíz csoportba ossztották, meelyet a 4. szám mú táblázat foglal f összee.80 4. számú tááblázat

Foorrás: Saját tááblázat (a Nem mzetgazdasággi Minisztérium m publikációja a alapján, 20111. február)

 

A vizsgálatoot végző szakértők áltaal figyelem mbevett összzes tényezőő a függeléék részét képezi, melyet összevetv ve az előbbbi táblázaattal kijelen nthető, hoggy az erősségként elkönnyvelhető jeelzőszámok k csak 18 szzázalékban képviseltetiik magukatt, amely egy yértelmű lemaaradást jelezz. A vizsgáálat eredménnyei alapjáán elmondhaató, hogy a javulás érrdekében szükséges a makkrogazdaság gi stabilitás javítása és a növekedéés dinamikuusabbá tételee. A

pénzügyyi

környezzet

jelzőszzámai

rám mutatnak

a

vállalkoozások

hiitel-

és

tőkeffinanszírozáási feltételeek javításánnak szükségességére, miközben elengedhettetlennek minőősülnek olyyan szemlléletformálóó intézkedések is, melyeknek m köszönhettően az admiinisztratív terhek t csök kkennének, az üzleti környezet kiszámíthaatóbbá váln na és a vállaalkozások eggyes kezdem ményezéseitt az állam jo obban támo ogatná. A Minisztériuum egyértelműen rávillágít arra, hogy h az állami újraelossztás hatéko onyságát, strukktúráját át kell k gondollni, az eduukáció terülletén pedig a közoktaatás minőséégét kell javítaani. A foglaalkoztatás javulásának érdekében a rendszertt a munkaerrő-piaci igéényekhez kell iigazítani, hoogy a lakosság ezeknekk az igények knek elegett tudjon tennni. Eközben n pedig a kritikkus társadallmi csoporto ok81 munkaaerő-piaci essélyeit sem szabad szem m elől tévesszteni.

                                                             80 81

 Az eegyes indikáto orcsoportokba a tartozó jelzőőszámokat a ffüggelék tartalmazza.    Pályyakezdők, kisggyermekes nő ők, alacsony kéépzettségűek,, romák etc. 

   48

Az állam működése, a K+F programok és az energiahatékonyság kérdésében pedig a következő konklúzióra jutottak a Minisztérium szakértői. A közszolgáltatások minőségére nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a K+F tevékenységeket kellőképpen kell ösztönözni, míg az ennek szolgálatába állított eszköz- és intézményrendszer hatékonyságát fejleszteni kell. Energiahatékonysági szempontból pedig szintén fókuszpontba kell helyezni a különböző fejlesztési programokat és a társadalmi szemléletváltást ösztökélő kezdeményezéseket.

   49

IV.3. A GAZDASÁGPOLITIKA LEHETŐSÉGEI82

A Nemzetgazdasági Minisztérium által felvázolt tények megmutatják, hogy Magyarország számára még számos fejlesztendő terület van, korántsem sikerült kiaknázni mindazon lehetőségeket, melyek az FDI-nak köszönhetően hazánk előtt hevernek. Figyelembe véve a versenyképességi indikátorok szűréséből származó eredményeket, ismervén a gyengeségeket és erősségeket, célszerűvé válik összegezni a gazdaságpolitika által adódó lehetőségeket a jobb versenyképesség elérésének érdekében. Az elsődleges cél, hogy hazánk gyorsabb, dinamikusabb növekedési pályára álljon, a külföldi működőtőke szempontjából pedig annak magas jelenlétéből legyen képes több előnyt kovácsolni. Sokan úgy vélik, hogy a nyitottságunknak köszönhetően a betelepülő multinacionális vállalatok csak kihasználják a magyar gazdaságot, jelenlétükkel kettős gazdasági szerkezetet hoznak létre, amelyben az egyik oldalon ott áll a multinacionális vállalat a maga versenyképességével és exportorientáltságával, míg a másik oldalon a stagnáló, magyar kis- és középvállalkozások rekednek meg olyképp, hogy versenyhátrányuk stabilan fennmarad és a továbbiakban is képtelenek lesznek beilleszkedni a nemzetközi kereskedelembe. Az elmondottakat cáfolandó Alfaro és Charlton83 cikkét célszerű felhozni példaként, melyben bizonyítást nyer, hogy lényeges tényezőnek minősül melyik szektor fogadja a külföldi működőtőkét. A szerzőpáros meglátása szerint a primer szektorba érkező külföldi tőke negatívan hat a növekedésre, ám a feldolgozóiparba bevont ilyen jellegű kapacitások hatékony termelékenységi és hazai beruházási spillovert vonnak maguk után. A szolgáltatások szektorában a szerzők nem tapasztaltak jelentős kapcsolatot. Az FDI-állomány meglétéről, előnyeiről, effektívebb kihasználásáról, a tapasztalatokról jó néhány cikk, tanulmány, számítás született. Érdemes tehát ezeket összegezni és levonni a Magyarország számára lényeges következtetéseket. Lipsey és Sjöholm84 arra törekedtek, hogy megállapítsák milyen tényezők mentén tapasztalhatunk egyes országokban más eredményeket az FDI hatékonyságát illetően. Arra a következtetésre jutottak, hogy az abszorpciós kapacitás vizsgálata indikálja megfelelően ezeket a különbségeket. Érdekességképp elmondható, hogy ezt a képességet éppen azok a tényezők határozzák meg leginkább, melyek tőkevonzás tekintetében is a legjelentősebbek.                                                              82

 A felhasznált irodalom forrásai a II.2. és II.3. fejezetekével egyezőek.   Alfaro – Charlton (2007)   84  Lipsey – Sjöholm (2005)   83

   50

Számos közgazdász kötötte az FDI eredményességét a humántőkéhez. Blomström, Borensztein, Blonigen és Wang mind amellett érveltek, hogy az ország humántőkéjének egy bizonyos szintet el kell érnie ahhoz, hogy a külföldi működőtőke hozzájáruljon a gazdaság növekedéséhez. Ezt Carkovic és Levine kétkedéssel fogadták, empirikus vizsgálatuk során nem tudtak kimutatni ilyen jelentőséget a képzés szintjéhez kapcsolódóan. A kutatók közt akadtak olyanok is, akik eredményekkel igazolták, hogy egy államnak megfelelően gazdagnak kell lennie ahhoz, hogy az FDI-nak érdemi hatása legyen a gazdaságra nézve. Ilyen elveket vallott Blomström és Wolf is. Mások a pénzügyi rendszerben vélték megbújni a külföldi működőtőke hatékonyságának kulcsát. A nézetet osztó Adams, Alfaro, Lensink, Hermes85 úgy gondolták, hogy a tudás csak akkor tud átgyűrűzni, ha a megfelelő források a vállalkozások rendelkezésére állnak beruházásaik megvalósítása érdekében. A tanulmányok célkeresztjéből nem kerülhetett ki a kereskedelmi nyitottság kérdése sem. Balasubramanyam és Alguacil is azt vallják a nyitottság elengedhetetlen és kritikus feltétele annak, hogy a külföldi működőtőke növekedési hatását egy ország realizálni tudja. Lényeges elemnek számít a helyi kommunikációs és szállítási infrastruktúra minősége. Emellett tették le voksukat Liu és Li, illetve Easterly. Easterly ezen túlmenően osztotta Adams, Johnson és Acemoglu86 nézetét, miszerint az intézmények hatása jelentősnek minősül a gazdasági növekedés szemszögéből, ráadásul azok ideálisan kiépített, hatékonyan működő mivolta a tőkevonzó képességre is hatással bír, akár a beruházások költségét is csökkenthetik. Prüfer és Tondl pedig rámutattak arra is, hogy a külföldi működőtőkéhez kötött spillover hatások a kiépített, jól működő intézmények meglétével is összekapcsolható. Ez utóbbi szerzőpáros hangsúlyozta még a makroökonómiai stabilitás jelentőségét. Ennek hiányában az ország tőkevonzó képessége csökken, ezen túlmenően pedig az egyensúlytalanság csorbítja az FDI termelékenységet növelő hatását. Tekintettel

az

abszorpciós

képességi

vizsgálatokból

származtatott

előbbi

következtetésekre, illetve azokra a faktorokra, melyeket illetően a posztszocialista klaszter – így hazánk is – az európai modellekhez képest lemarad, az alábbi területeket lenne érdemes fejleszteni, kiaknázni, modernizálni, átalakítani.                                                              85 86

 Hermes – Lensink (2003): 142‐163 p. in dr. Török Hilda   Acemoglu – Johnson (2005) 949‐995 p., Adams (2009): 939‐949 p. in dr. Török Hilda 

   51

9 Indokolt a pénzügyi rendszert mélyíteni és hatékonyabbá tenni. 9 Elengedhetetlen a humántőke színvonalának emelése. 9 Az üzleti szféra döntéseit megkönnyítendő, hosszútávú terveit szolgálandó kiemelkedően fontos a makroökonómiai egyensúly megteremtése egy olyan környezettel egyetemben, amely kiszámíthatósága révén válik vonzóvá. 9 Mind a szállítási, mind a kommunikációs infrastruktúra területén tapasztalt hiányosságokat le kell küzdeni. 9 Biztosítani kell az intézményrendszer stabilitását és további fejlődését. Ezeket a megállapításokat támasztja alá a Világgazdasági Fórum87 versenyképességi indexe is, mely szerint hazánk hátránya olyan tényezőkből ered, mint az intézményi keretek, melyek átláthatóságát, szabályozási rendszerét, vagy akár a bizalom kérdését illetően is rosszul áll. A WEF szerint a makroökonómiai stabilitás szempontjából az államadósság magas mértéke a legkritikusabb szempont, az árupiaci hatékonyság tekintetében pedig a nem effektív adórendszer, illetve az adók mértéke jelentik a hátrányt. Szintén nem előnyként fogalmazható meg az alacsony foglalkoztatottsági ráta, illetve az a tény, hogy a jól képzett hazai szakemberek jelentős része külföldön hasznosítja tudását. A Fórum szerint a pénzügyi szektor hiányossága a hitelhez jutás nehézkességében rejlik, illetve a hazai piac finanszírozási képessége és a kockázati tőke mértéke is alacsonynak minősül. Utolsó tényezőként pedig a beszállítói hálózatok és a regionális klaszterek minőségét érte kritika, kis mennyiségükkel egyetemben. Mindezeket egybevéve elmondható, hogy Magyarország gazdaságpolitikájának fókuszpontjában ténylegesen az említést érdemelt tényezők fejlesztése kell, hogy szerepeljen. Az sem elhanyagolható tény, hogy bár az FDI vonzását országunk továbbra is célul tűzi ki, törekedni kell arra, hogy a jelentős forrásbeáramlás ne eredményezze se rövid, se hosszú távon a külső egyensúly felbomlását. A legtöbb kelet-közép-európai – átalakuló – ország esetében tetten érhető volt a jelentős FDI beáramlás 1995 és 2009 között, mely számos esetben eredményezte a folyó fizetési mérleg deficitjét. Ez Lengyelország,                                                              87

 World Economic Forum  http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011‐12.pdf, Utolsó betöltés: 2012. március 25. 

   52

Csehország, Bulgária, Románia és akár Horvátország esetében is megállapítható. Csak kevés országnak sikerült szufficitet generálnia folyó fizetési mérlegét illetően. Célszerű megvizsgálni miben rejlik a siker titka, miképp tudják ezek az országok annak ellenére megőrizni külső egyensúlyukat, hogy jelentős mértékű külföldi működőtőke áramlik hozzájuk. Példaként felhozható Hollandia, Svédország, illetve az európaitól eltérő mérce szemléltetésére Szingapúr is. Hollandia nyitott gazdaságú országnak számít, a tőke leginkább az Európai Unióból áramlik a területére, de az Amerikai Egyesült Államok is jelentős beruházónak minősül esetében, illetve India és Kína is kiveszik részüket a tőkeinvesztícióból. Az FDI szektorális eloszlását illetően elmondható, hogy az üzleti szolgáltatások élveznek preferenciát, melyet az infokommunikáció, vegyipar és orvostudományok követnek. S bár az ország számára egyre kevésbé bír jelentőséggel a termelési tevékenység, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenységek szintje is alacsonynak minősül, ennek ellenére a 2009-es holland mérések szerint az országba áramló működőtőke 10 százaléka K+F intenzív területekre érkezett. Az ország ösztönözte a külföldi vállalatok letelepedését annak a reményében, hogy azok új termelési technológiát és menedzsmentmódszereket hoznak be. Az egyenlő elbánás és a hazai vállalatok versenyképességének megőrzése érdekében azonban a holland állam nem tett különbséget a támogatások tekintetében hazai, illetve külföldi vállalatok között. Ennek további pozitív hozadéka lett, hogy a külföldi vállalatok minden iparágban megjelentek. Az állam által kínált támogatások adókedvezményeket, hitel- és garanciális feltételeket, vissza nem térítendő támogatásokat, valamint állami részvételt jelentenek. A cél, hogy a beérkező forrásokat három területre vonják be. Ezek az üzleti vállalkozások indítása és bővítése,

az

innováció

és

technológia

fejlesztése,

illetve

az

energetika

és

környezetvédelem. Az ország szerencsés gazdasági helyzetéből adódóan az önkormányzatoknak lehetősége adódik olyan beruházásokat támogatni, melyek a helyi érdeket szolgálják. Felmerül a kérdés; miért ennyire kapós Hollandia? A stabil beruházási környezet, a piac kiszámíthatósága, a kedvező földrajzi elhelyezkedés mind az ország legfőbb erősségei közé sorolható, mely segíti őt a tőkevonzásban és -megtartásban. A földrajzi elhelyezkedést illetően nagy előnyt képvisel, hogy Hollandia fő kereskedelmi partnerei a környező országok, ezért velük az együttműködést nem csorbíthatják sem szállítási, sem logisztikai, illetve nyelvi akadályok.    53

Az FDI tekintetében második pozitív példával szolgáló ország Svédország, melyet azért érdemes példaképp felvonultatni, mert a tőkevonzó képessége a legliberálisabb szabályozás eredménye. Éppen ezért nem véletlen, hogy a svéd tőkeimport kimagasló – közel 40 százalékos – aránya az Amerikai Egyesült Államokból érkezik.88 A svéd kormány regionális alapon biztosítja a foglalkoztatási támogatásokat és egyéb szubvenciókat, melynek oka abban rejlik, hogy az ország számos területe igen gyéren lakott, ahol nehézségekbe ütközik megfelelő számú és képzettségű munkaerőt találni, tehát önmaguktól a beruházók ezeket a területeket inkább elkerülnék.89 Hasonlatosan a holland példához, Svédország esetében is igaz, hogy a tőkebeáramlás az autóipar, üzleti szolgáltatások és az infokommunikáció területeit érinti. A kormány nem tesz különbséget hazai vagy külföldi beruházók között, a befektetés-ösztönzés mindenkinek egyenlően jár. Az állam preferenciája itt is a munkahely-teremetésre irányul, illetve olyan tőkeinjekciókra, melyek vállalkozásindító jelleggel rendelkeznek. A munkahelyteremtő támogatáson túl a Svéd Gazdasági és Regionális Fejlesztési Hivatal90 biztosít kedvezményes vállalkozói hiteleket, illetve szponzorálja a K+F programot is. Az utolsó példa egyedi és különleges, hiszen az ország helyzete is sajátos, ráadásul nem európai állam. Szingapúr FDI vonzó képességét azért is érdemes bemutatni, mert az ország a délkelet-ázsiai térség kereskedelmi, pénzügyi, logisztikai, K+F központja, ráadásul nyitottságára és versenyképességére nézvést is világelső. Gazdaságának növekedése az exportnak és a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek a függvénye. Kikötője forgalmi tekintetben nem véletlenül szintén világelső. A tőke ennek megfelelően leginkább az olajfinomítás, elektronika és a logisztika területére áramlik leginkább az USA felől. Az ország okosan felismerte, hogy Kína alacsony – igaz időközben egyre növekvő – munkabéreivel nem tud és nem célszerű versenyeznie, ráadásul Kína óriási belső piaccal rendelkezik, amivel Szingapúr képtelen lett volna tartani az iramot. A súlypontot ezért a munkaintenzív iparágakról átirányította a tudás- és technológia intenzív területekre, illetve a szolgáltatásokra.91 A támogatások tekintetében is ez a preferencia érződik, sőt a kormány

                                                              A többi nagy tőkeimportőr Németország, Franciaország és Luxemburg.   Ez Magyarország tekintetében is hasonlóképpen jellemző.   90  Tillväxtverket  91  Magyarország hasonlóképpen kezdi felismerni, hogy munkaerő tekintetében a súlypontot nem az  olcsóságra célszerű irányítani.  88 89

   54

jelentős szerepet vállalt a képzettség és az infrastruktúra javításában, az intézmények fejlesztésében, a K+F programok megvalósításában. Szingapúr sikerének a titka a stabil makroökonómiát biztosító politika, az egészséges pénzügyi rendszer, a képzett munkaerő, melynek munkával kapcsolatos felfogása egyedi és nagy előnyt reprezentál, illetve a fejlett infrastruktúra. Az ország gazdasági növekedésének fő forrása tehát két pilléren nyugszik; az állami támogatásokon és a beáramló FDI-on.

   55

IV.4. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁJA AZ FDI VONZÁSÁRA ÉS MEGTARTÁSÁRA Tekintetbe véve a korábbi versenyképességi helyzetértékelést, levonván a megfelelő következtetéseket, kifejtvén a tőkevonzást illető szükséges teendőket a következő releváns lépés megvizsgálni miként határozza meg a Magyar Kormány stratégiáját a külföldi működőtőke vonzására irányulóan. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenlegi FDI-t érintő programja92 a következőképpen foglalható össze. A Külgazdasági Stratégia szerves része a közvetlen külföldi tőkebefektetések ösztönzése. Az erre létrehozott rendszert a kormány továbbfejleszti, melyek során az alábbi főbb tényezők kerülnek a fókuszpontba. 9 A súlyponti ágazatok kiemelése 9 Újrabefektetések növelése 9 A beruházások elmaradottabb térségekbe csábítása 9 Stratégiai szemléletmód-váltás a támogatási rendszert illetően 9 Hazai KKV-k fejlesztése 9 Új, nagybefektető országok terjeszkedésében rejlő lehetőségek kiaknázása Mint az látható, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelkedő hangsúlyt fektet a befektetés-ösztönzési program továbbfejlesztésére. Az indoklásban az áll, hogy az elvégzett hatásvizsgálatok rámutattak arra, hogy a program a rövidtávú költségvetési aspektus helyett, a hosszútávú, stratégiai célokra kell irányuljon, hiszen a korábbi években a leginkább figyelembe vett tényezők a külföldi befektetés nagysága, a létrejövő munkahelyek száma, illetve a tervezett export értéke voltak. Jelenleg azonban jelentősebbnek

bizonyulnak

a

beruházás

makromutatókra

gyakorolt

hatásai

a

makrogazdasági egyensúlyt szem előtt tartandó. Ilyen a GNI és a fizetési mérleg mérőszámaira kifejtett hatás. A minisztérium szerint a beáramló tőkeállomány eredményezte jövedelem-egyenleg romlás ugyanis az oka a GDP és a GNI közt egyre növekvő különbségnek. Ezt a differenciát szűntetné meg fokozatosan a magyar kormány. A program finomhangolása egyben azt a célt is szolgálja, hogy az ország kevésbé preferált déli és keleti részeire is beruházásokat irányítson. Ezen túlmenően pedig                                                              92

 Nemzetgazdasági Minisztérium   http://www.kormany.hu/download/1/d7/30000/kulgazdasagi_strategia.pdf   Utolsó betöltés: 2012. március 27. 

   56

kulcsfontosságú cél nemcsak az új beruházók érkezésének segítése, de a már hazánkban letelepedett vállalatokat arra rábírni, hogy újabb tőkeinvesztíciót valósítsanak meg Magyarországon elősegítvén a gazdaság működését.93 Hangsúlyozván, hogy a kisebb ügyletek más típusú befektetés-ösztönzési gyakorlatot kívánnak meg, mint az óriásberuházások, az ösztönzési programot ennek megfelelően a KKV-k igényeire is át kívánják szabni, mivel 2008 óta a kis- és középvállalkozások egyre nagyobb része helyezi tevékenységét külföldre. A KKV-k mellett szól még az az érv is, hogy egyre jelentősebb háttériparát adják a külföldi vállalatok hazai termelésének azzal, hogy beszállítói ezeknek a cégeknek. Ezzel pedig szerepük fontossága a külső egyensúlyra gyakorolt hatásuk révén megnő. Beszállítói pozíciójuk révén ezek a kis- és középvállalkozások a külföldi érdekeltségű vállalkozások exportjához járulnak hozzá, tehát helyettesítik az import egy részét, ami egyben azt is jelenti, hogy pozitívan járulnak hozzá a folyó fizetési mérleg alakulásához. Az új befektetés-ösztönzési program az Új Széchenyi Terv keretein belül valósul meg, melyben a következő ágazatok élveznek kedvező elbírálást. 9 Egészségipar 9 Élelmiszeripar 9 Gyógyszeripar 9 Biotechnológia ipar 9 Járműipar 9 Megújuló energiák hasznosítására irányuló iparágak 9 Nemzeti kulturális örökséghez tartozó turisztikai szolgáltatások 9 Logisztika 9 Regionális szolgáltató központok létesítése 9 K+F beruházások A kormány kifejezetten elhatárolódik a bioethanolhoz és biomasszához köthető beruházások állami forrásból történő támogatásától. Ugyanez vonatkozik a koncessziós tevékenységre irányuló beruházásokra, illetve a turisztikai luxus tőkeinjekciókra. A nagy tőkebefektető országok kínálta lehetőségek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt az álláspontot képviseli, hogy a hagyományos tőkekihelyező térségek94                                                              93

 A külgazdasági stratégia nagyon erősen hangsúlyozza, hogy az adott beruházások a magyar állami pénzek  felhasználásával valósultak meg.   94  Észak‐Amerika, Nyugat‐Európa, Japán 

   57

mellett a BRIC országokat95 is számításba kell venni, illetve egyes arab államok is befektetési szándékkal fordulnak a régió felé, tehát ezen országok tőkéjéért a versenybe Magyarországnak is be kell szállnia. Ezek kiaknázása diverzifikációs szándékainkat, célunkat is segíti. Az USA-ból érkező tőke elsősorban a szolgáltatások, IT, az élettudományok, illetve a biotechnológia irányába áramlanak. A feltörekvő országok, illetve az arab országok törekvéseire jellemző azonban a vegyes vállalati gondolkodás vagy a vállalatok felvásárlása. A kész projekttervek hasonlóképp keltik fel érdeklődésüket.

Figyelembe véve a támogatási rendszer jelentőségét az FDI-vonzás vonatkozásában, a program kiigazításának kifejtése több szót és megjegyzést érdemel. A Minisztérium vitairatában erős hangsúlyt fektet a közvetlen külföldi befektetéseket ösztönző támogatási rendszer olyan irányú továbbfejlesztésére, amely garantálja, hogy a támogatás odaítélésekor figyelemmel kísérik a beruházás fizetési mérlegre gyakorolt hatását, illetve a regionális és ágazati szempontokat. A kormány által előnyben részesített, alkalmazandó eszközök között szerepelnek az EKD beruházások,96 képzési támogatások, fejlesztési adókedvezmények. A kormány számára előnyt élveznek azok a befektetések, amelyek Magyarország keleti és déli régiói felé, a feldolgozóipar és a K+F területére irányulnak.97 A támogatási kérelmek elbírálásánál és a támogatás mértékének megállapításánál olyan szempontok kerülnek mérlegelésre, mint a beruházás nemzetgazdaságra gyakorolt jövedelmi hatása, a teremtett új munkahelyek száma és azok fenntartására vállalt időtartam, a megvalósulás által érintett régió elmaradottságának foka, illetve a beruházás gazdaságösztönző hatása. Mindezek mellett szintén jelentőséggel bír a beruházással érintett iparágban termelt hozzáadott érték, vagy a magyar beszállítók minél magasabb arányú bevonása. A megfogalmazott szempontok nem térnek el a korábbi gyakorlattól, ám a beszállítók figyelembe vétele komoly fejlődési lehetőséget hordoz a KKV-k számára abban az esetben, ha az ösztönző-rendszer az ő likviditásukra fókuszál leginkább. A multinacionális vállalatoknál ugyanis bevett gyakorlat, hogy 30-45-90 napos határidővel fizetik ki beszállítóikat, melyet egyik hazai vállalkozás sem tolerál jól. Ez a fizetési megkötés ugyanis komoly gondot okoz fizetésképességűk és fennmaradásuk szempontjából. A mostanában újjáéledő rulír hitelprogram a korábbi gyakorlattal ellentétben már olyan                                                              95

 Brazília, Oroszország, India, Kína   Egyedi kormánydöntéssel megítélt beruházási és foglalkoztatási támogatás.  97  Ez az Európai Unió preferenciáinak követését is jelzi egyben.  96

   58

vállalkozások számára is elérhetővé vált, melyek eddig nem minősültek kellően “nagynak”.

Még

mindig

problémát

jelent

azonban,

hogy

a

nagyvállalatokkal

együttműködő, azokkal nagyobb volumenű projektet megvalósítani készülő KKV-k forráshiányuk révén kevés eséllyel indulnak egy pályázaton. Ez a nagyvállalat számára is kedvezőtlen

fordulat,

hiszen

költséghatékonyabban

működik

együtt

a

helyi

vállalkozásokkal, mint ha más országból szerzi be az eszközöket. Ahhoz, hogy a kormány által meghatározott célok mentén valósuljon meg a KKV-k piacképesebbé tétele a beruházás-ösztönzés

eszközeit

felhasználva

az

szükséges,

hogy

a

kis-

és

középvállalkozásokat a rendszer rövidtávon, kellő pénzeszközökkel és biztonságos háttérrel ruházza fel. Az elmaradott régiók irányába terelő beruházás-ösztönzés szintén pozitív elgondolás abban az esetben, ha ezekben a régiókban kellő mennyiségű, mobil és jól kvalifikált munkaerő áll a beruházó vállalat rendelkezésére a piacon. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a problémát a külföldi döntéshozók először megpróbálják kezelni. Határmenti elhelyezkedés esetén a szomszédos ország lakosságát ösztökélik munkavállalásra.98 Magyarország esetében példát szolgáltat a szlovákiai magyarság, vagy a határ közelében élő szlovák polgárok. Idővel azonban a munkavállalók munkába járását segítő köztes buszjáratok működtetése költséges megoldássá válik, ráadásul jó eséllyel a fluktuációs ráta is kritikussá válhat a cég személyzetét illetően, tehát emelkedik annak is a valószínűsége, hogy egy újabb régiót megcélzó beruházási terv megvalósításakor már nem Magyarországban gondolkodik az adott cég, jó esetben pusztán egy másik magyar régiót céloz meg; nem kívánván küszködni a kellő számú és képzettséggel bíró munkavállalók felkutatásával és megtartásával. A déli és keleti régiókban történő beruházás növelését segítheti a megfelelő mennyiségű és minőségű utak megléte, illetve a közlekedési hálózat bővítése. Hangsúlyozandó, hogy a megfelelő beruházási helyszín kiválasztásakor nem pusztán az állami támogatás mértéke dönt, hanem a környezet élhetősége is, a többi, szolgáltatást nyújtó cég közeli jelenléte. Ideális, ha a beruházás helye könnyen elérhető, és nagyvároshoz kapcsolódik. A dolgozók munkába kell tudjanak állni akár több műszakkezdéssel, a beszállítók meg kell közelítsék a cég telephelyét, az igazgatóknak könnyen kell tudniuk mozogni két helyszín között. Ehhez mind-mind megfelelő utak és hozzáférés kell a különböző közlekedési eszközökhöz, melyek kellően frekventáltan                                                              98

 Lásd Nokia, Suzuki, etc. 

   59

elérhetőek kell legyenek. Ezen túlmenően a vállalat vezetői családostól települnek le több évre, ráadásul magas beosztású expatriótaként hozzá vannak szokva a kimagasló orvosi, oktatási, szórakoztatási, etc. szolgáltatásokhoz. Ennek biztosításához szükséges a megfelelően fejlett környezet. A nagyvállalat nem kívánja elveszteni az általa költségesen kinevelt menedzserét azzal, hogy évekre olyan helyszínre delegálja őt, melyet az száműzetésnek érez. Nem szabad megfeledkezni a szegénység okait feltárni célzó közgazdasági tézisről sem, amelyik a szegénység ördögi körét tárja fel; miszerint a szegény ország azért szegény, mert szegény.99 Az adott állam ugyanis belekerült egy olyan spirálba, melyből kiszabadulni nem képes. Ez igaz a fejletlen régiókra is. Pusztán beruházás-ösztönző támogatásokkal nem fogja megnyerni egy adott kormány a régió számára a beruházókat, mert nem képes olyan szolgáltatásokat, infrastruktúrát, munkaerőt kínálni, amelyre szüksége van. A nagytőke pedig határozottan ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, miszerint ő akarja eldönteni, hogy véghez viszi-e a beruházását, illetve hova telepedik le és milyen feltételekkel. Ha ez elfogadható az adott ország vezetésének számára és támogatja a határozott célokat, akkor örömmel veszi azt a vállalat. Ha nem, akkor még mindig rendelkezésére áll két lehetőség. Az egyik az, hogy mindenképpen az adott, esetlegesen nem támogatott területet választotta cégének egyik székhelyéül, tehát támogatástól független a döntése, a másik pedig, hogy alternatív versenyzőt választ a többi ország közül. Amennyiben sikerült kellőképpen ösztönözni a nagytőke döntéshozóját és az adott beruházás realizálódik, az utógondozási folyamat elengedhetetlen lépés. A Minisztérium ezt a lépcsőt olyképp összegzi, hogy annak a jövőben is kiemelt szerepet kell kapnia, akár hazánkban, akár a külképviseleteken végzett munka során azzal a céllal, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok által megtermelt nyereséget minél nagyobb arányban forgassák vissza a tőke tulajdonosai. A kormány ezzel másodlagosan az új fejlesztési projektek finanszírozását is fedezni kívánja. Az utógondozási folyamatot illetően a következő tényeket érdemes kifejteni. A 20042011-es támogatási időszak auditálását jelenleg az Állami Számvevőszék végzi. Az ellenőrzést az ÁSZ összekötötte az after care tevékenységgel, amely talán abból a szemszögből nem szerencsés, hogy kevés a valószínűsége annak, hogy az auditot végző szervnek maximálisan kifejtik a vállalatok konstruktív és némely esetben kedvezőtlennek minősülő véleményüket. Első körben a támogatási programban résztvevő vállalkozásoknak                                                              99

 Az elmélet kifejtője Ragnar Nurkse észt közgazdász. A tézis a Hubpages nevű internetes portálon elérhető.  http://saif113sb.hubpages.com/hub/‐VICIOUS‐CIRCLE‐OF‐POVERTY – Utolsó betöltés: 2012. Március 27.  

   60

közel 100 kérdésre kellett felelniük, melyek a támogatási tárgyalásoktól, a szerződés megkötésén, a szükséges igazoló dokumentumok benyújtásán át a projekt megvalósulására vonatkoztak. Több tényezőt azonban nem sikerült számításba venni az audit során. A vállalkozások válaszadásra rendelkezésre álló ideje a felhívó levél kézhezvételétől számítva átlagosan 5 nap volt, igaz indokolt esetben 3 napos halasztásért lehetett folyamodni a vizsgálat vezetőihez. A kérdések összetettsége révén egy többmilliárdos projekt esetében ez nem volt elegendő idő a válaszadásra, ráadásul az auditról szóló felhívás a külföldi cégvezetők számára is csak magyar nyelven lett kiküldve. A kérdőív kitöltésének elektronikus úton kellett eleget tenni, azonban a rendszer nem támogatta az Internet Explorer böngészőt, melynek eredményeképpen a betáplált adatokat többször is rögzíteni kellett a teljesítés érdekében,100 melynek elmulasztása tisztázatlan következményeket vont maga után. A kérdések összeállításakor nem tettek különbséget az európai uniós támogatások, a KKV-knak nyújtott szubvenciók, illetve az EKD szerződés keretén

belül

Magyarországon

letelepedő

cégeknek

nyújtott

beruházás-ösztönző

támogatások között. Ez hasonlóképpen igaz a támogatás formáját illetően. Ebből adódóan a kérdések 55-60 százalékára nem tudtak a vállalatok választ adni, ráadásul a kérdőív nem biztosított megjegyzések beszúrására lehetőséget, amely érdemben tudta volna segíteni az auditorok munkáját. Az egyes kérdéstípusok sem vezettek eredményre minden esetben, mivel a rendszert, közműködő szervezeteket, szerződéskötést, a támogatások lehívását értékelő ötös skála egymagában nem mutatja meg, hogy konkrétan mi adott elégedettségre okot, vagy milyen javaslatokkal élne a nagyvállalat, vagy akár a kisvállalkozás a támogatási programot ösztönzően. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy adott az igény a visszajelzésre, ám nem egyértelmű, hogy milyen szervnél tehetnek javaslatot a cégek, márpedig azok, akik újabb beruházásban gondolkodnak, igénylik bizonyos esetekben a változtatást. Összességében az audit és az after care jelenlegi időszakáról megállapítható, hogy a tőkét hazánkba visszairányítani kívánt elképzelésekkel nem áll összhangban. A szerződés megkötését megelőzően, annak megszületésekor a külföldi érdekeltségű, letelepedni készülő vállalatok döntéshozóival gazdaságdiplomatáink személyesen veszik fel a kapcsolatot, bizonyos esetekben a vállalat maga nem kéri a támogatást, azt a kormány ösztönzőleg ajánlja fel általuk. A szerződés megkötése ezért egyedi körülmények és                                                              100

 Megjegyzendő, hogy a nagyvállalatok adatbiztonsági megfontolásból és a belső szabályok betartása  végett más böngészők használatát blokkolják ezért nem adott a lehetőség az elektronikus akadályok  eltávolítására az egész rendszer biztonságából kifolyólag.  Ez határozottan igaz az IT szolgáltatást nyújtó  cégek esetében. 

   61

feltételek mentén valósul meg, azonban ezt a személyreszabott elbánást a vállalat a későbbiek során már nem feltétlenül kapja meg. Ez köszönhető a folyamatok szétszabdaltságának is. A támogatási időszakban a közreműködő szervezetek, pénzügyi közvetítők egyazon keretszerződés

megvalósulásának

időszakában

eltérő

és

folyamatosan

változó

követelményeket támasztanak a vállalat felé, amely a tapasztalatok alapján a rendszer bizonytalanságát, kiszámíthatatlanságát és kiforratlanságát sugallja. Ez igaz olyan esetekben, amikor az auditor februárban kéri számon az előző év mérlegeredményét, miközben az a vállalat mérete és a rá vonatkozó szabályok értelmében csak az adott év májusában kerül jóváhagyásra. Hasonlóképp hozható fel példaként ugyanazon információt bekérő űrlap többféle elnevezése, illetve a nem egyértelmű adatbekérések, vagy az idegennyelv szerződéskötési időszakon túlmenő alkalmazásának hiánya. Kijelenthető tehát, hogy sok esetben hiába pozitívan ítélhető meg a külföldi érdekeltségű vállalat döntéshozóival felvett kapcsolat és a lefolytatott tárgyalások, kárt okozhat a későbbiek során, ha a vállalat nem érzi magát partnernek, a kapcsolatot nem tudja közös előnyökön és megelégedettségen alapuló viszonynak értékelni. Az interperszonális kapcsolatok nyilvánvalóan kiemelkedő szerepet játszanak a beruházási döntés során. Az érem másik oldalát a nagyvállalatok beszállítói adják. Az említetteken túlmenően a kormány tervei között szerepel közvetett export-növekedést elérni, melyet a beszállítói program megvalósulásával kíván elérni. A Minisztérium tervezi, hogy a közeljövőben az EKD támogatási rendszerben résztvevő nagyvállalatokkal beszállítói együttműködésre szóló keretmegállapodást köt abból a megfontolásból, hogy a megfelelő kapacitással bíró hazai vállalkozások lehetőséghez jussanak. Ez a terv egyértelműen a KKV-kra helyezi a hangsúlyt, azonban jelenleg tényként deklarálható, hogy a rájuk irányzott EKD támogatás az érvényes értékhatárok mentén nem minősíthető reális támogatási forrásnak, ezért a terv részét képezi megvizsgálni egy KKV-knak kedvező, nemzeti forrásból biztosított beruházási támogatási struktúra kiépítésének a lehetőségét. A kibontakozó program további részleteiről a kormány azonban még nem nyilatkozott. A konkrét akciótervekre, a bővebben kifejtett stratégiára, pontos részletekre ez hasonlóképpen igaz. Külgazdasági stratégiánk nem ismerteti mindezeket, kifejezetten hanyagolja például Magyarország pozícionálását a versenytársakhoz képest. Ennek pedig az átláthatóság, tervezhetőség, koordinálhatóság és a megfelelő felépítettség látja kárát.    62

IV.5. SZERVEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK AZ FDI VONZÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE A versenyképességi helyzetértékelés és egy esetlegesen megfelelő külgazdasági stratégia közel sem lehetnek kellően eredményesek, ha a gazdaságdiplomaták és a nekik asszisztáló szervezetek nem kellő erő teljében küzdenek meg a kihívásokkal. Ebből az okból kifolyólag a fejezet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)101 és a külföldi működőtőke vonzáshoz aktívan hozzájáruló AmCham Hungary102 bemutatására fókuszál, kiegészítvén a finanszírozási kérdések megoldását szolgáló EXIM és a MEHIB pénzintézetek működésének ismertetésével. Az AmCham – hasonlóképp a hazánkban lévő különböző nemzeteket képviselő kereskedelmi- és iparkamarákhoz – tevőlegesen veszi ki részét a beruházások Magyarországra csábításából, ám két okból kifolyólag célszerűbb a többiektől elvonatkoztatva ennek az intézménynek a munkájára helyezni a hangsúlyt. Először is tevékenységét 1989-ben kezdte meg Magyarországon, tehát élharcosa a külföldi tőke betelepítésének már közvetlenül a rendszerváltás kezdetétől. Ezen túlmenően pedig a 2011 szeptemberében általa szervezett és lebonyolított „Mitől vonzó Magyarország” címet viselő konferencia számos minisztériumi és vállalati szakértő közös bevonásával választ keresett döntő horderejű kérdésekre az FDI vonzás tekintetében, melynek következtetéseit érdemes bővebben kifejteni. Az AmCham tehát egy politikailag semleges, nem kormányzati és pénzügyileg független,103 szervezet, amely 450 tagjának érdekeit képviseli. A magyarországi iroda méretét tekintve a legnagyobb Közép- és Kelet-Európa viszonylatában. A kamarát és munkatársait két stratégiai cél motiválja munkájában; Magyarország versenyképességének előmozdítása, illetve az amerikai és más nemzetközi nagytőke igényeit kiszolgáló érdekképviselet.104 A magyarországi iroda erejét az európai kamarából meríti, melynek 17 000 vállalat a tagja, és amely tevékenységének eredményeképpen 1,1 milliárd dollár beruházás valósult meg Európa és az Amerikai Egyesült Államok szerte. Csatlakozásukkor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk a kamara etikai kódexének elfogadásáról, amely olyan célkitűzéseket tartalmaz, mint az egészséges és biztonságos munkahely megteremtése, a szociális biztonság előmozdítása, a tisztességes munkaadói elbánás, természetvédelmi törekvések, jogkövetés, etc..                                                              101

 Hungarian Investment and Trade Agency   American Chamber of Commerce in Hungary – Amerikai Kereskedelmi‐ és Iparkamara  103  Tagdíjakból és egyéb hozzájárulásokból tartja fent magát, határozottan ügyelve a politikai  semlegességre.   104  AmCham: http://www.amcham.hu/overview, Utolsó betöltés: 2012. április 1.  102

   63

A kamara lehetőséget biztosít tagjai számára egy közös platform kialakítására, melynek köszönhetően a közös érdeklődésre számot tartó témákat a tagok kifejthetik, megvitathatják, eredményre juthatnak. A munka során a törvényhozói ág is képviselteti magát,

elősegítve

a

beruházói

réteg

befolyásának

érvényesülését

a

politikai

döntéshozatalban. A már említést kapott AmCham által megszervezésre kerülő szeptemberi konferencia olyan témakörök kifejtésére fókuszált, mint azon tényezők, már meglévő pozitívumok meghatározása, melyek segítenek vonzóbbá tenni Magyarországot a külföldi működőtőke számára. A kamara ugyanis intenzíven kiveszi a részét a külföldi tőke tulajdonosaival megvalósuló tárgyalásokból, melyek során aktívan érvel a magyarországi beruházások mellett. A konferencia és a think tank-ek tehát segítséget nyújtottak a tapasztalatok összegyűjtésével. Röviden az alábbi érveket hozták fel a konferencia résztvevői Magyarország mellett a beruházások megvalósítását illetően.105 9

kedvező az ország elhelyezkedése

9

fejlett infrastruktúrával rendelkezik

9

stabil a gazdasági és politikai környezet

9

elindult a megfelelő szabályozási és vállalkozási környezet kialakítása

9

észrevehetőek az ágazaton belüli és kormányzati együttműködés jelei

9

markánsan megjelennek a városfejlesztéssel kapcsolatos szándékok

9

a kínálat újrapozícionálása folyik a közép-európai versenytársak és piacok figyelembevételével

9

színvonalas a munkaerő képzettsége

9

munkajogi béke uralkodik

9

egyre hangsúlyosabb szerepet kap a szakképzés az oktatáson belül

9

folyamatosak a spontán kezdeményezések (kulturális, gasztronómiai téren)

9

az országnak hagyományosan jó a külföldi megítélése

9

magas az életminőség színvonala

Elképzelhető, hogy a fenti állításokkal kapcsolatban nem minden jelenlévő szakértő és befektető értett egyet, vagy osztana a mai napon hasonló nézeteket. A teljességhez                                                              105

 AmCham: http://www.amcham.hu/amitol‐szerintunk‐vonzo‐magyarorszag‐es‐amiktol‐vonzobb‐lehet,  Utolsó betöltés: 2012. április 1. 

   64

hozzátartozik, hogy a résztvevők között olyan személyiségek is megfordultak, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői, vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Magától értetődik, hogy a közös munka során a felek a hosszútávú együttműködést elősegítő gondolatokat helyezték előtérbe. A konferencia több panelbeszélgetés keretén belül zajlott. Az első munkacsoport a termelés szemszögéből tett az országgal kapcsolatban megállapításokat. Ezek alapján elmondható, hogy a tagok a korábban említett tényezőknek hangsúlyos szerepet tulajdonítottak a siker elérésének érdekében, azonban további szempontok figyelembe vételére is rávilágítottak, melyek alapján egy beruházó újra döntést hoz. Ilyen tényezőnek minősül, hogy milyen a kormánnyal ápolt kapcsolata, a kapcsolattartás minősége. Mennyire nyitott és elérhető a kétoldalú kommunikáció irányába az ország kormánya, illetve mennyire hatékony az intézményrendszer és az milyen könnyen ismertethető meg a külföldi vezetők, tőketulajdonosok számára. Jelentőséggel bír továbbá az adózási környezet, illetve a politikai és vállalati grémium összekötésével megbízott kapcsolattartó személye is, mely igen szubjektív elemnek minősül, ám rugalmassága, alkalmassága és személyisége döntő súllyal bír a beruházási döntésben. Ezek alapján a résztvevők javasolták a kormány felé az adminisztrációs terhek csökkentését, illetve a bürokratikus rendszer, jogszabályi környezet egyszerűsítését. A csoport tagjai szintén fontosnak tartották a kormányzat nyitottságának fokozását, a párbeszédek kezdeményezését és a potenciális befektetők folyamatos, kezdeményező, célzott megkeresését. Szintén elengedhetetlennek ítélték meg az Egyedi Kormány Döntések során a szektor-specifikus ismérvek, illetve területi különbségek figyelembe vételét és az EKD rugalmasabbá tételét. A kormány által kezdeményezett beruházás-ösztönző rendszer beszállítókra történő kiterjesztése jó iránynak bizonyul annak fényében, hogy a multinacionális vállalatok ajánlásai között szerepel a hazai beszállítói kör kiszélesítése. A vállalati vezetők106 és szakértők energiacsökkentést irányoztak elő és hangsúlyt fektettek a “soft” tényezők erősítésére a potenciális befektetési célhelyeken. A

szolgáltatás

szekcióülése  szintén

tanulságos

következtetésekre

vezetett.

Magyarországon a szolgáltató szektort egyrészről a multinacionális cégek, másrészről a KKV-k alkotják, illetve ebbe a szegmensbe tartoznak a közszolgáltatók is. A csoport

                                                             106

 Beke Zsuzsa – Richter Gedeon NyRt, Dr. Ascsillán Endre – GE Healthcare, Dr. Mester Ákos – Erős Ügyvédi  Iroda/Squire, Sanders & Dempsey (US) LLP, Gál Péter – Opel Southeast Europe Kft. 

   65

tagjai elsősorban a magán üzleti szférára koncentráltak. A résztvevők107 egyetértettek abban, hogy hazánknak a nagybefektetők számára kell a környezetet vonzóvá tennie, mindezt fenntartható módon, a cégek hosszútávú maradásán dolgozva. Ezzel egyetemben azonban jelentőséggel bír a magyar kiszolgálóbázis megteremtése, versenyképességének erősítése is. A résztvevők előirányozták egy egységes stratégia megalkotását, mely hangsúlyozza az innováció támogatásának jelentőségét, előtérbe helyezi az innovatív szolgáltatások ösztönzését, illetve elősegíti a magasabb értéket teremtő szolgáltatásokra való koncentrálást. A csoporttagok szintén kiemelték a kiszámítható jogi és gazdasági, valamint versenytámogató környezet megteremtésének szükségszerűségét, kiemelték elvárásaikat a nyelvoktatás és szakképzés intenzív fejlesztését illetően már a középfokú oktatásban. A felsőfokú oktatásban pedig fontosnak tartják a tudásbázis megteremtését, a vevő-központú szemlélet terjesztését. A kormányzati adminisztrációt illetően jelezték igényeiket az adminisztrációs környezet egyszerűsítését, illetve a szabályozási és fejlesztési koncepciók átláthatóságát preferálandó. A panelmunka során felmerült egy egységes minősítési rendszer kialakításának igénye is a KKV szektorban, továbbá egy vidékfejlesztési terv létrehozásának szüksége, melynek segítségével Budapesten kívülre is települhetnének szolgáltató központok. Kiemelendő és intő jel, hogy a cégvezetők jelezték a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságából adódó elbizonytalanodás kedvezőtlen hatását, amely már most érezhető a potenciális befektetők szintjén. Összességében elmondható, hogy a konferencia során lehetőség adódott az egyes szektorok képviselőinek hangot adni elképzeléseiknek, érvelniük a megfogalmazott javaslataik mellett és kívánságaikat prezentálni a kormányzat képviselőinek. A fenti összegzés tekintetében érdemes és célszerű áttekinteni miképp értékeli a HITA saját szerepét az újraberuházásokban.108 A Nemzeti Külgazdasági Hivatalt a Magyar Kormány hozta létre 2010-ben, melynek eredményeképp 2011. január 1-jén kezdte meg működését a Nemzetgazdasági Miniszter irányítása alatt. Hangsúlyozandó, hogy a HITA önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek minősül, melynek fő tevékenysége a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés. A hivatal a budapesti irodán kívül 6 regionális központot és 9 információs pontot üzemeltet 155 alkalmazottal. Feladatai                                                              107 

Pintér Mónika – PWC, Katona István – Celanese , Szénássy Alex – Laboratory Group, dr. Wallacher Lajos –  Erős Ügyvédi Iroda/Squire, Sanders & Dempsey (US) LLP.    108  A HITA újrabefektetésekben vállalt szerepét tárgyaló rész alapjául Dobos Erzsébet elnökasszony  prezentációja szolgál.  

   66

tekintetében az ITD Hungary utódjának tekinthető, de jogutódlás szempontjából ez a megállapítás nem helytálló. A befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés feladatai egyben azt is jelentik, hogy a

HITA

támogatja

a

magyar

KKV-k

külgazdasági

tevékenységét,

azok

nemzetköziesedését, vagyis az exportfejlesztést. Ezen felül előmozdítja a külföldi cégek magyarországi letelepedését, kezeli a velük megvalósítandó projekteket, végigkíséri a befektetési támogatások útját, ugyanakkor már a tárgyalások kezdeti szakaszában is aktívan jelen van, ugyanis a külgazdasági szakdiplomata-hálózatot szakmai szemszögből irányítja. Feladatai közé tartozik még az Enterprise Europe Network magyarországi felügyelete, a KKV-knak nyújtandó szaktanácsadás, kiállítások, konferenciák szervezése. A hivatal kereteit az Új Széchenyi Terv és a külgazdasági stratégia adják. Ez a tény pedig egyértelművé teszi a felé támasztott kívánalmakat. A HITÁ-nak a meglévő, tradicionális exportpiacok megtartásán túl, új, dinamikusan fejlődő piacokat kell meghódítania.109 A

befektetésösztönzési

célok

és

eredmények

mindenképpen

a

Strukturális

Reformprogram110 alapján definiálhatók, melynek célja elsősorban az államháztartás konszolidációja, majd a gazdaság növekedésének ösztönzése, illetve a foglalkoztatás növelése és a magyar gazdaság versenyképességének fokozása. A befektetésösztönzési rendszer hátterében a következő, Ernst &Young által 2011-ben megjelent tanulmány is felvetett tényeket, melyeket érdemes figyelembe venni.111 A befektetők nagy része bizalmukat megtartva továbbra is Közép-Kelet Európát tartja az egyik legfontosabb beruházási célpontnak. A régiót az EY a harmadik helyre rangsorolja, Magyarországot pedig vonzó befektetési célpontként definiálja. A felmérés értelmében 2010-ben az ország a külföldi beruházók által teremtett munkahelyek tekintetében 5., míg a projektek számát figyelembe véve a 12. helyet érte el Európában. 2009-hez képest 2010 során a bejelentett beruházási döntések száma 38 százalékkal nőtt. A tanulmány tehát hangsúlyozza a magyar piac kedvező helyzetét és vonzó mivoltát. A beruházásösztönzési főosztály feladata tehát ennek fényében a külföldi működőtőke Magyarországra vonzása és integrálása a magyar gazdaságba, mely egyben azt is jelenti, hogy az ország kedvező célországként való feltűntetéséért is felel, illetve célzott tőkekereséssel, projektgyűjtéssel és azok kezelésével is foglalkozik. Mindez együtt jár a                                                              109

 Balkán, Kelet‐Európa, Közel‐Kelet, Távol‐Kelet.   Széll Kálmán Terv  111  Ernst &Young European Attractiveness Survey, 2011  http://www.businessandleadership.com/reports/partner/74‐ernst‐and‐young/report/226‐ernst‐and‐ youngs‐2011‐europe/, Utolsó betöltés: 2012. április 2.  110

   67

célzott befektetési projektek feltárásával, a lehetőségekhez képest teljeskörű, egyablakos intézési rendszer kiépítésével és irányításával, a projektek támogatásával és végül a „reinvest” nevű programmal. A külgazdasági stratégia keretén belül már ismertetett preferált, támogatandó ágazatokban a hivatal jelentős sikereket könyvelhet el magának. Az autóipar Magyarországon a legmeghatározóbb szektor a külföldi működőtőke fogadásának tekintetében. Több mint 630 járműipari cég van jelen az országban munkát biztosítván 100 ezer munkavállalónak. A legnagyobb külföldi beruházók közé tartozik Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Japán. A tőkéért folytatott harcban olyan közép-keleteurópai versenytársakat kell Magyarországnak legyőznie, mint Lengyelország, Csehország és Szlovákia, illetve Románia. Az elmúlt időszak nagy sikerei közé sorolható az Audi 930 millió eurós beruházása, amely 2100 főnek biztosít munkát Győrben, a General Motors 500 millió eurós tőkeinjekciója, amely a szentgotthárdi motorgyár bővítésével járt, a Daimler B osztályú járművek próbagyártására irányuló beruházása, az SMR visszapillantó tükrök gyártását célzó invesztíciója és végül a Hangkook új üzemcsarnoka, amely 56 ezer négyzetméteren biztosít munkát újabb 700 fő részére. Az elektronika a második legjelentősebb iparág hazánk nemzetgazdaságában, mivel az ipari kibocsátás több mint 24 százaléka és az ország exportjának 33 százaléka köthető hozzá. Ezen felül pedig megközelítőleg 92 ezer főnek biztosítanak az iparág beruházói munkát. Az USA és Németország112 képviselteti magát leginkább a külföldi működőtőke behozatalában. Hazánk versenytársai a térségben szintén a közép-kelet-európai államok, azonban hosszútávon Kína nagyobb konkurenciát jelent az egész régiónak. Egyelőre 2010ben, illetve 2011-ben is új beruházási bejelentéseknek örülhetett a HITA és a kormány. Először a Becom nyilatkozott a digitális árammérők gyártásáról Tatabányán, majd a Harman International kommunikálta a székesfehérvári gyár európai központtá fejlesztését. 2011-ben a Bosch is új budapesti központi telephelyet ígért, illetve a Jabil Tiszaújvárosban új technológia fejlesztését és gyárkapacitás-bővítést jelentett be. A következő nagy horderejű, intenzíven FDI-t vonzó terület az ICT, vagyis az infokommunikációs technológia iparága, melynek keretén belül Magyarországon több mint 14 ezer vállalkozás érdekelt eszköz- és szoftverfejlesztésben. Az iparágnak köszönhetően 100 ezer munkavállaló dolgozik a szektorban, melyeket olyan multinacionális vállalatok képviselnek Magyarországon, mint az IBM, a Cisco Systems, az SAP, a HP, a T-Systems,                                                              112

 GE, Flextronics, Jabil (USA), Bosch (Németország) 

   68

a Miicrosoft, az Oracle és a Walt Disnney Compan ny. Az ICT T szektor azz ország GD DP-jének 10 szzázalékát adja, a miközb ben az elm múlt 8 év gaazdasági nö övekedéséneek 25 százaalékához járultt hozzá.113 Sőt, az export e forggalom több b mint 4/5 5-e multinaacionális vállalatok Magyyarországonn gyártott vagy összeszzerelt hardv vertermékein nek exportjáából szármaazik. A világ egyikk leggyorsabban növekkvő iparágán nak előnyeiiből hazánkk is kiveszi részét. r A bioteechnológia, jól fizettő, magas kvalitású, stabil hátteret h bizztosító, tud dásalapú munkkahelyeket teremt. A szektorhozz tartozik a gyógyszeeripar és aaz orvosi eszközök e gyárttása is. Diinamikus, fejlődő f válllalatok, maagas foglalkoztatotti llétszám, kiimagasló szelleemi értékterremtés jelleemzi az iparrágat. Éppen n ezért bír nagy n jelentőőséggel, hog gy olyan nagyyvállalatok képviselteti k k magukat Magyarorszzágon, mint a Sanofi A Avensis, a Teva, T az 114 AstraaZeneca, a GSK, G az Alkaloida éés végül az Egis Servieer.

4.szám mú ábra Az IT TD/HITA seggítségével leteelepedő cégek Magyarország ágon

Forrás ás: HITA, válla alati bemutató ó

A támogatanndó szektoro ok, vállalkozzásformák közül k nem szabad s meggfeledkezni az SSCkről115 sem. Ilyeen szolgáltaató központtból több mint m 60 létezik és meggközelítőleg g 26 ezer munkkavállaló szzámára nyú újtanak meggélhetést. Jeellemzően könyvelési, k adótanácsadási, IT, ügyfé félszolgálatii tevékenysséget végzőő vállalato ok képviselltetik maguukat a szeektorban, melyybe leginkáább az USA-ból, U N Nagy-Britan nniából és Nyugat-Euurópából érkeznek é beruhházók. Hasoonlóképp azz autógyártáás és az elek ktronika ipaarágakhoz, eezen a terülleten is a közép-kelet-euróópai államo ok adják a vversenytársaakat. 2010-b ben jó néhán ány cég jelen ntette be                                                              113

 A sszektor gazdassági növekedé ésben betöltöött mértékéről a HITA vállalati prezentáciiója számol be e.   GlaaxoSmithKlinee  115  Shared Service C Centre vagy Business Suppoort Centre, vagyis Üzletsegíítő Központokk  114

   69

magyarországi letelepedését. Így jött létre a Credit Agricole cash management központja Budapesten, az Emerson 40 főt alkalmazó sales centere Székesfehérvárott, az ESAB szintén 40 főt foglalkoztató pénzügyi központja, vagy akár a Grundfos és a KCI 100-100 főnek megélhetést biztosító pénzügyi központja Budapesten. 2011-ben az Adminex jelentette be letelepedési szándékát, ám a cég igen lassan vitelezi ki beruházásait. Az eddig ITD és HITA által megvalósult beruházásokat a 4. számú ábra reprezentálja a leginkább, amely tökéletesen rávilágít a két hivatal tevékenységének jelentőségére. Jelenleg a HITA Befektetői Támogatások osztálya éppen ezeket a térképen megjelölt vállalatokat segíti azzal, hogy koordinálja a kiemelt státuszúakat és egy-ablakos szolgáltatást igyekszik nekik nyújtani, miközben a beruházás támogatás testreszabott kiajánlásán túl a lehető legteljesebb mértékben promótálja a meglévő ösztönző programokat. Ezen túlmenően pedig az EKD támogatások kijelölt közreműködő szervezeteként is megállja a helyét, melynek köszönhető, hogy a kihelyezett támogatások tekintetében az államháztartás egyenlege már 2004-ben pozitívra fordult.116 A Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzései szerint a 82 megvalósuló projekt 2019-re 486 milliárd forint bevételt eredményez majd a magyar államkasszának. A HITA a reinvest program keretén belül jelenleg is azon fáradozik, hogy újrabefektetésekre

ösztönözze

a

már

jelenlévő

vállalatokat.

Ennek

értelmében

szektoronként azonosítja be a nagyvállalatokat, pontosan meghatározza az újrabefektetési lehetőségeket, – akár a támogatandó területeket, régiókat, iparágakat, beruházás típusokat figyelembe véve – illetve felelős egy célnak megfelelő programterv kialakításáért. A vállalati megelégedettség felmérése és az újrabefektetési szándék felderítése szintén a program részét képezik. A reinvest program megformálását is segítheti, az ITD vagy HITA közreműködésével már befektető külföldi nagyvállalatok igényeit szintén feltárhatja a munkaerő piacon általuk keresett munkavállalók végzettsége, a felkínált állások típusa, illetve maga az alkalmazotti létszám. Ez okból kifolyólag a függelék részét képezi117 egy angol nyelvű táblázat, amely a korábbi, beruházásokat jelölő térképen feltűntetett külföldi érdekeltségű vállalatok igényeit szemlélteti. A beruházások finanszírozását két intézmény segíti elő jelentős mértékben. A Magyar Export-Import Bank Zrt. olyan kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet,                                                              116 117

 Ekkor még az ITD Hungary véghezvitt munkájának köszönhetően.    2. számú függelék 

   70

melynek irányításába az állam saját jogon, illetve a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül szól bele azáltal, hogy az Eximbank az MFB csoport tagja. Az EXIM alaptőkéje 10,1 milliárd forint, hitelfelvételeiért a Magyar Állam készfizető kezességet vállal 320 milliárd forint értékig. A bankot – a MEHIB-bel együtt118 1994-ben hozták létre azzal a célkitűzéssel, hogy segítse elő a Magyarországon előállított áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítését. Ez utóbbi alaptőkéje 4,25 milliárd forint. Hazánk esetében az exporthitel ügynökségi funkciók az Eximbank és a MEHIB között kerültek megosztásra. Az EXIM exportfinanszírozást nyújt119 és exportcélú garanciákat vállal.120 Exportfinanszírozási termékei és szolgáltatásai alternatív, illetve kiegészítő pénzügyi eszközök, amelyek célja a kereskedelmi bankok kockázatvállalási képességének, illetve készségének hiánya miatt a kereskedelemfinanszírozásban keletkezett űr betöltése. A MEHIB maga exporthitelt biztosít, küldetését illetően pedig elmondható, hogy a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése az elsődleges feladata azáltal, hogy az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatait megosztja, illetve a pénzügyi intézményrendszert – ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitelbiztosítás

rendszerét

–

piacgazdasági

eszközökkel

továbbfejleszti.

“A

MEHIB

szolgáltatásai kiterjednek az exportőrök rövid, közép- és hosszú lejáratú szállítói hitelek, a külföldi befektetések, a bankok által nyújtott vevőhitelek és a hitelintézetek által faktorált követelések kockázatainak biztosítására. A biztosítások – módozattól függően – a kereskedelmi és a politikai kockázatok ellen nyújtanak védelmet az exportáló vállalkozások és bankjaik számára.”121 Azzal, hogy ezek a szervezetek a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozását teszik lehetővé a vállalkozások számára, a finanszírozási alternatívák révén a

cégek

ki

tudják

aknázni

exportlehetőségeiket,

növelhetik

ezáltal

külpiaci

versenyképességüket. Sem az Eximbank, sem a MEHIB nem versenytársa a magánszektorbeli bankoknak. Olyan exportügyletek megvalósulását segítik elő, amelyek egyébként nem jönnének létre, mindezzel segítve a magyarországi munkahelyek megőrzését, újak létrehozását, valamint a nemzetgazdaság fejlődését.                                                              118

 Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság   A bank elő‐ és utófinanszírozást biztosít közvetlenül és közvetve is.  120  A garanciák hitelfedezeti és kereskedelmi jellegűek.  121  http://www.mehib.hu/Default.aspx?menuid=101&block=1 Utolsó betöltés: 2012. április 19.  119

   71

V.

A VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ ADÓZÁS ÉS MUNKAJOG 2012. ÉVI VÁLTOZÁSAI

A beruházásösztönző támogatási program a külföldi tőketulajdonosok által figyelembe vett tényezők közül csak egy, ám szintén kritikus faktor a beruházási döntés meghozatalakor a gazdasági környezet mellett az adózási, politikai, jogi berendezkedés is, mivel ezek az ösztönzők eredményességét szolgálhatják vagy kevésbé ideális esetben gátolhatják. A fejezet célja a közelmúlt két területet – adózás és munkajog – érintő változásainak áttekintése, mivel a munkatörvénykönyv módosítása azzal a szándékkal történt,

hogy

kedvezőbb

környezetet

teremtsen

a

multinacionális

vállalatok

beruházásaihoz, míg az adózás területén megvalósított módosítások egyértelműen a fiskális természetű nehézségekre szolgáltak megoldásul. Ezzel együtt nem elhanyagolható hatásuk a külföldi érdekeltségű nagyvállalatokra.122

V.1. AZ ADÓZÁST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK Minden vállalat egyik központi célja a pofit maximalizálásán túl, a lehető legkörültekintőbb költséghatékonyság, az adminisztratív terhek optimalizálása. Ebből az okból kifolyólag kiemelkedő hangsúlyt kap az adózási terület. A vállalat működéséhez, likviditásához, a költségek tervezéséhez, és a szükséges adminisztrációs terhek szempontjából is jelentős szerepe van a kiszámítható adójogi és munkajogi környezetnek. Az adózásról szóló törvények egyre gyakoribb változtatása és az adóterhek növelése nemcsak pénzügyi többletterheket jelentenek a vállalkozások számára, hanem az állandóan változó jogi környezetből a jogkövető hozzáállás ellenére is növekvő adókockázatokkal, növekvő adminisztrációs terhekkel és munkaórákkal, többlet tanácsadói költségekkel és az eddigieknél is nehezebb közép- és hosszútávú költségtervezéssel járnak. A 2011. évre irányadó adócsomag gazdaság fellendítését segítő adócsökkentési intézkedései után 2012-ben a kormány az adóelkerülést megakadályozandó szigorú intézkedéseket vezetett be azért, hogy a hibás gyakorlatokat kiküszöbölje, a törvények be nem tartását szankcionálja és támogassa az adózási morált. A 2012-es év változásai                                                              122

 A fejezet nagyban támaszkodik az EM Corporation jogi igazgatójával, Jurgen Alennel folytatott  beszélgetésre, szakmai véleményére, illetve a Bozsik Renáta adószakértővel, adótanácsadóval történt  egyeztetésre. Bozsik Renáta az egykori APEH kiemelt adózói osztályán auditori pozíciót töltött be, jelenleg  külföldi leányvállalatok adózását koordinálja.    

   72

kevésbé drasztikusak, ám több területet érintenek, mint a korábbi években. A társasági adózás, ÁFA, SzJA, juttatások és eljárások területeit érintő változásokat 2011. november 29-én jelentették be. A multinacionális- és nagyvállalatokat leginkább érintő jelentős adóváltozások a következőkképp foglalhatóak össze. A társasági adó vonatkozásában az előző évi adózási törvénymódosítás ellenére, mely előzetesen hatályba léptette a 2012-től egységes, 10 százalékos társasági adókulcsot, annak ismételt módosításával a bevezetés egyelőre 2013-ra tolódik. A jogalkotók változatlanul hatályban hagyták a 2011 évre irányadó társasági adó kétsávos adókulcs rendszerét, így az 500 millió forint feletti adóalapra alkalmazandó 19 százalékos kulcs továbbra is változatlanul tartja a társasági adóterheket. A tervezett egységes 10 százalékos társasági adókulcs jelentősen javítana a nagyvállalatok adóterhein és további jelentős beruházásokat vonzana. A veszteségelhatárolás intézményében is jelentős korlátozások bevezetését iktatták hatályba. A veszteségelhatárolás lényege, hogy az új beruházások, projektek kezdeti időkben felmerülő költségeit a vállalkozások a későbbi nyereségükből levonhatják, ezáltal a kezdeti költségeket érvényesíteni tudják későbbi pozitív adóalapjukból. A korábbi szabályozás alapján a nyereséges évek eredményének teljes mértékéig figyelembe lehetett venni a korábbi évek veszteségét, a módosítás alapján azonban már csak az adóalap legfeljebb 50 százalékáig lehet azt érvényesíteni (tehát a korábbi években felmerült jelentős kezdeti beruházási költségek ellenére is adófizetési kötelezettség keletkezhet az azokat meg nem haladó nyereség esetén is). Mindezek által lassul a beruházások megtérülése, ami szintén csökkentheti Magyarország versenyképességét. Minden céget érint a reprezentációs költségek, céges ajándékok kategóriájába tartozó elemek adóváltozása. Ide olyan költségek tartoztak, mint a partnerek üzleti vendéglátása, a céges rendezvények, események, tréningek, üzletfeleknek adott különféle ajándékok. 2011ig ezek a tételek a társasági adó keretein belül kerültek adóztatásra, adóalaptól függően maximum 19 százalékos adókulccsal. 2012-től ezek a juttatások a Személyi Jövedelemadó Törvény keretein belül juttatásként adóznak, vagyis 16 százalékos SzJA és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget vonnak maguk után a már 119 százalékos szuperbruttó adóalap után. Ezek a terhek egy megközelítőleg ezer főt foglalkoztató, közepesen költekező olyan nagyvállalat felől, mint a BP, British Telecom, vagy a Citigroup, nagyjából 10 millió forintnyi kiegészítő adóbevételt jelentenek vállalatonként.

   73

Bár Magyarország fejlesztési programja, külgazdasági törekvései hangsúlyozzák a K+F tevékenységek jelentőségét, kevésbé van ezzel összhangban a 2012-től életbe lépő megközelítés, melynek értelmében a kutatás-fejlesztés definícióját kiterjesztették a vállalati eszközökkel és saját munkavállalókkal végzett K+F tevékenységre is, a kapcsolódó közvetlen költségek ezentúl nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak, ezért nem vonhatóak le az innovációs adó alapjából. Ezen felül pedig a fizetendő innovációs hozzájárulás összegét nem lehet csökkenteni sem a cég saját K+F tevékenységhez kötött közvetlen költségeinek összegével, sem a más nem profit célú kutató intézetek által gyakorolt kutatás-fejlesztési tevékenységek költségével. A pozitívumokhoz sorolható, hogy a kormány kedvezően, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősítette az adományozás összegét és az érvényben lévő adókulcsot változatlanul hagyta, ezzel segítvén az adományozási tevékenységek kedvező adózás melletti gyakorlását. Szintén kedvező hatással bír, hogy az éves pénzügyi beszámoló vagy a hat hónapnál nem régebbi előzetes mérleg alapján az osztalékelőleg kifizetése egyszerűsödik. Ez nagyon kedvező hír a multinacionális vállalatok számára, melyek az évközi osztalékelőleg kifizetését a korábbi szabályok szerint jelentős adminisztratív többletterhekkel, könyvvizsgáló által hitelesített közbenső mérleg alapján juttathattak évközi osztalékot tulajdonosaiknak. Sőt, a kormány kezdeti elképzeléseitől eltérően a helyi önkormányzatok adókivetési jogát nem szélesítik ki, vagyis nem adják meg nekik a lehetőséget további helyi adók megállapítására. A negatívumok között tartható nyilván a 2010 októberében előirányzott krízisadó, melyet az energia, telekommunikációs és kiskereskedelmi szektor vállalataira vet ki a kormány a költségvetési egyenleg kompenzálása végett. Az adó alapját az adófizető nettó bevétele adja, rátái pedig szektoronként különböznek. A kiskereskedelmi szektor járt e tekintetben a legkedvezőbben a 0 és 2.5 százalék közötti kulccsal. Kevésbé volt szerencsés az energiaszektor a stabilan meghatározott 1.05 százalékos kötelezettséggel, azonban a legrosszabbul a telekommunikációs szektor résztvevői jártak az 1 és 6.5 százalék közötti rátával. A krízisadó mellett a külföldi érdekeltségű vállalatok részéről is érdeklődés övezte az egészségtelen élelmiszerekre kiszabott hamburger adót, illetve a baleseti adót, mely a Központi Egészségpénztár készleteit hivatott feltölteni. 2012 során új kulturális adót is bevezettek.

   74

A személyi jövedelemadó típusú terhek vonatkozásában történt változások közül a leginkább a cafetéria rendszer 2012-től hatályos szabályok szerinti átszervezése jelentette a vállalatok számára a legnagyobb kihívást. Elsősorban a lassú információáramlás, a bevezetett kibocsátókkal történő szerződéskötés időigényes volta és az új hozzájárulási rendszer kialakítása okozta a komplikációk javarészét. Ehhez járult még hozzá az a nehézség is, hogy sok esetben a HR típusú szolgáltatásokat a költséghatékonyság, praktikum, összeférhetőség érdekében a vállalatok kiszervezik más leányvállalatokhoz. A cafetéria szolgáltatásokkal járó adó és más gyakorlati változásokat pedig egy kihelyezett rendszerrel nehéz egyeztetni, amire nagyobb szükség lesz, ugyanis 2012-től az eddig juttatásonkénti korláttal bíró természetbeni juttatásokat alkalmazottanként 500 ezer forintban

maximalizálták,

melynek

nyilvántartása

a

vállalati

rendszerben

az

adókötelezettségek teljesítésének érdekében további erőforrásokat igényel. A juttatásokra számított 16 százalékos SzJA-val és a 10 százalék értékű egészségügyi hozzájárulással a 2011-es 19,04 százalékról összesen 30,94 százalékra emelkedtek az adóterhek a cafetéria rendszer elemeit illetően.123 A vállalatoknak, így eleve emelniük kellett a juttatási csomag értékét, legalább olyan mértékben, hogy az egy évvel korábbi szintet tartani tudják. Ez pedig arra kényszerítette őket, hogy jobban gondolják át javadalmazási rendszerüket. A cafetéria

juttatásokra

bevezetett

értékhatárba

belekalkulálandó

az

alkalmazottak

képzésének vállalat általi támogatása (iskolarendszerű képzés költsége) is, mely sok esetben már bőven meghaladja a cafetéria juttatások után megmaradt összeget. Ennek értelmében a cég változatlan adóterhelés szándéka mellett csak limitáltan tud hozzájárulni a munkavállalók iskolarendszerű továbbképzéséhez, amely komoly gondolatokat ébresztett a vállalati vezetőkben, hiszen ez egyrészt megcsorbítja a kompenzációs eszközeiket, ráadásul érdekük is az alkalmazottak továbbnevelése, miközben ez a hűség kiváltásának is a módja, hiszen a hosszútávon kinevelt dolgozót két-három évre tanulmányi szerződéssel maradásra lehet bírni. Az általában alacsonyabb szakképzettséggel rendelkező (és így alacsonyabb keresetű) munkavállalókat foglalkoztató cégek szembekerültek azzal a kormány oldaláról érkező kezdeményezéssel

is,

hogy

az

adójóváírás

megszűntetésével

hátrányba

kerülő

alkalmazottak bérét a cégek szükségszerűen megnöveljék annyival, hogy a 2011-ben kapott havi nettó bér szintjét elérjék. Ez az elvárás nemcsak a bruttó béremelésből következő többlet közterhek miatt keltett felháborodást, hanem a gyakorlati alkalmazás                                                              123

 2011‐ben a 119 százalékos adóalapra számoltak fel 16 százalék SzJA‐t. 2012‐ben 119 százalékos  adóalapra vezettek fel 16 százalék SzJA‐t és 10 százalék EHO‐t. 

   75

körében felmerülő bizonytalanságokkal való szembesülés okán is. Bár az elvárt béremelést szabályosan végrehajtó vállalkozások terheit átmenetileg enyhítheti a szociális hozzájárulásból igénybevehető kedvezmény, ugyanakkor a bérek és azok adóterheinek többletköltségei

közép

és

hosszútávon

mindenképpen

jelentős

terhet

rónak

a

vállalkozásokra. Kedvező fejleményként említhető a természetbeni juttatások adóztatásában a 2010-ig hatályos, a nagyvállalatok gyakorlatában széleskörűen alkalmazott „természetbeni és egyéb juttatások szabályzat” alapján történő juttatás esetén a kevesebb adminisztratív teherrel járó természetbeni juttatásként adóztatás ismételt bevezetése 2012-től.

A

vállalatok által jellemzően a dolgozóknak nyújtott juttatások tekintetében a 2011. évi szabályoknak

megfelelő

egyéni

jövedelemként

történő

adóztatása

rendkívüli

adminisztrációs terhet jelentett a jogkövető nagyvállalatok számára, ezért az még a jelentősen csökkent adóterhelés ellenére is meglehetősen kedvezőtlen fogadtatásra talált. A dolgozóknak adott ajándékok tekintetében személyenkénti, juttatásonkénti mennyiség és értékbeni nyilvántartást kellett vezetni ahhoz, hogy a mennyiségtől és értékhatártól függően

változó

adózási

módnak

és

adómértéknek

megfelelően

történjen

az

adókötelezettség teljesítése. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy minden 780 Ft bruttó értéket meghaladó ajándék átvételekor a munkavállalónak el kellett ismernie az ajándék átvételét. Természetbeni juttatásként évi 3 db, és a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó érték adózhatott. Minden más a bérszámfejtésen keresztül a munkavállaló jövedelmeként kellett hogy szerepeljen. Hasonlóan nehézkes adminisztráció sújtotta egy nagyobb értékű (kb. 20 ezer Ft feletti) ajándéktárgy üzletfélnek való juttatását, melynek értékéről a juttatónak igazolást kellett kiállítania, majd a kapott „jövedelem” után az adóelőleget a megajándékozottnak kellett bevallania és megfizetnie az adóhatóság felé. Az eredeti

rendelkezések

2011

eleji

sietős

módosítása

szerencsére

visszavonta

a

multinacionális cégek által széleskörben igénybevehető kávéautomatából történő ingyenes vagy kedvezményes alkalmazotti fogyasztás személyenkénti és tételes adóztatását. Mindezen példák azt érzékeltetik, hogy egy jól működő adózási koncepció nem átgondolt megváltoztatása nemcsak a többlet adó vagy adminisztratív terhek miatt bír kedvezőtlen hatással, hanem még az általuk közvetített „üzenet” is előnytelen az ország hírnevére, gazdasági stabilitására és versenyképességére nézve. Egy 3 ezer főt foglalkoztató Erste bank, vagy egy 700 főnek munkát biztosító BP számára ez igen problémásan kivitelezhető feladatot jelentett. Az új megoldás értelmében egy 51,17 százalékos adókulcs mellett ettől a gondtól megszabadulhatnak azok a    76

nagyvállalatok, melyek minden munkavállalóra egységes szabályokat alkalmazva adnak ajándékokat. Ezeknek az értéke már nem kerül bejegyzésre a bérjegyzékben, ám bizonyos költségtípusok adózása megközelítőleg 30 százalékkal többet fog adózni, ami milliós nagyságrendű változást eredményez a befizetett adók vonatkozásában. Lényeges változás és határozottan kedvezőtlenül érinti a külföldi vállalkozásokat, hogy a főiskolák, egyetemek részére biztosított támogatások összegét, illetve a munkavállalók továbbképzésére (nyelvi és szakmai képzések) költött összegeket a továbbiakban nem lehet levonni a bruttó adókötelezettségből. 2012-től saját gyakorlati szakmunkásképzés folytatására lehet már csak kedvezményt igénybe venni. Ez azért is bír kedvezőtlen hatással, mert a vállalatok számára a támogatás lehetőséget nyújtott, hogy azokat a főiskolákat, egyetemeket támogassák, melyek profiluknak megfelelő szakembereket képeznek. Ezen túlmenően pedig az iskola-vállalat között megvalósuló kapcsolatok felvételét és kialakítását tették lehetővé, illetve állásbörzék és egyéb toborzási programok sikerét garantálták. Az EKD szerződések tetemes hányada a munkakezdő, diplomás fiataloknak nyújtott pozíciók megteremtését célozza meg, ám ezek betöltését ezzel az intézkedéssel kevésbé támogatja a kormány, szignifikánsan megnövelvén a toborzási költségeket. Az általános forgalmi adó változásait illetően két tényezőt kell számításba venni. A 27 százalékos adókulccsal a világon harmadik legmagasabb ÁFA rátát tudhatja magáénak Magyarország közvetlenül St. Lucia (40 százalék) és Dzsibuti (33 százalék) után. Ez a kisebb, beszállítói vállalatok számára jelent majd finanszírozási nehézséget, akik külföldre értékesítik termékeiket, és a hazai szolgáltatások és termékbeszerzések miatt visszaigénylő pozícióban vannak. Továbbá sújtják a hazai végfogyasztókat is, akik az ÁFA emelés hatásaként begyűrűző áremelésre valószínűleg fogyasztásuk további csökkentésével reagálnak, mely a keresletcsökkenés mértéktől függően nehezítheti a magyar gazdaság válságból történő kilábalását. A 2012-es változások azonban más következményeket is generálnak. A külföldi beruházók számára talán legjelentősebb ezek közül az, hogy az ÁFA visszatérítésre rendelkezésre álló idő 75 napra hosszabbodott. A korábbi évek gyakorlatában az adózók csak a kifizetett számlák áfatartalmának visszaigénylésére voltak jogosultak, ugyanakkor ez a szabályozás ellentétes volt az Európai Unió harmonizált gyakorlatával. A hazai törvényi szabályozás harmonizálásának következtében az adóhatóság 2011 végével utalta ki a vállalkozásoknál a korábbi évek addig kifizetetlen számlái miatt függőben lévő még vissza nem igényelt ÁFA összegeket. Az áfatörvény módosítása értelmében a    77

visszaigénylésnek nem feltétele a szállítói számlák kifizetettsége az Unió elvárásaival összhangban, ám mindez a rendelkezés további előnyhöz juttatja a csalárd áfagyakorlatot folytató vállalkozásokat, így az adóhatóság arra kényszerült, hogy a kiutalásra nyitva álló 30 illetve 45 nap helyett az időtartamot – mely határidőn belül a kiutalás előtti ellenőrzéseket visszaigényelt adó jogossága tekintetében is le kell folytatnia – meghosszabbítsa. Az adózás rendjében szóló törvényben a kiutalásra rendelkezésre álló általános határidőt 75 napban határozták meg, mely a korábbi ki nem fizetett számlák tekintetében további nyilvántartás vezetésével csökkenthető, bár a számításokban vétett vétlen hiba is a rövidebb kiutalási határidő választása esetén jelentős bírsággal járhat. Tehát a változtatás nem csak likviditási kérdéseket vet fel, de a hibás bevallások és komoly büntetések elkerülése érdekében adminisztratív erőforrások bevonását is. Az adóeljárásokat illetően két tényező érinti különösen a vállalatokat. Az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százalékáról 200 százalékára emelkedett olyan esetekben, ahol igazolt a bevételek eltitkolása, a dokumentumok, adatok eltűntetése. Az egyszerűbb, nem jogszerű eseteket 50 százalékos adóbírsággal sújtják, illetve a kockázatos adózók követésére és szoros felügyeletére nyilvántartási rendszert vezetnek be. A NAV ellenőrzési eljárásában történt változás a helytelen gyakorlatot hivatott visszaszorítani. Az ellenőrzési eszközök számát a kormány megnövelte, illetve az ellenőrzés idejét a hivatal ezentúl nem egyezteti előre. Kedvezőbb azonban a hozzáállás az igazoló dokumentumok nyelvét illetően. 2011-ben a NAV még nem fogadott el idegennyelvű iratokat a vizsgálatok során, azonban 2012-től komoly fordítási költségeket takaríthatnak meg a vállalatok azzal, hogy angol, francia és német nyelvű irataikat nem kell lefordíttatniuk.  

   78

V.2. A MUNKAJOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA A vállalati és politikai szféra, illetve a közélet által legvitatottabb változtatás 2012-ben a munkajogi környezetet érintette. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyvét a köztársasági elnök 2012. január 6-án hirdette ki, mely jelentősen megváltoztatja majd a munkaviszonyok szabályozását. Az új kódex a vállalatok helyzetét a következőképpen determinálja. Az új előírások nagyobb teret adnak a felek által folytatott tárgyalásoknak, illetve a munkavállaló kártérítési felelősségének meghatározása is a polgári jogi kárfelelősség szabályaihoz igazodik. Ezen felül a törvény a munkaviszony megszűntetését is újból meghatározza, megkísérelvén rendezni a korábbi törvényben meglévő hiányosságokat. Az európai unió országaiban alkalmazott foglalkoztatási formák is átültetésre kerültek, melyek a vállalatoknak kedvezvén elősegítik a rugalmas munkaviszonyok kialakítását. A törvény számos munkáltatónak kedvező szabályozást vezet be, mely a külföldi érdekeltségű vállalatok tetszését is hivatott elnyerni. Ezek közül az egyik a fegyelmi intézmények újbóli visszaültetése a munkajogba. Ennek értelmében a munkaviszonyból származó kötelezettségszegés esetében mind a kollektív szerződés, mind a munkaszerződés hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg a munkavállaló ellenében. Az eljárást a munkáltató indíthatja meg, ha azt szükségesnek ítéli. Ezeken a fegyelmi szabályokon alapul a munkavállaló további szankcionálása, mely a károkozásért akár négyhavi távolléti díjra rúghat. A korábbi szabályok szerint a büntetés felső plafonja 1.5 havi díj volt. Jelentős változtatásokat vezet be a törvény a munkaviszony megszűntetésére vonatkozóan is. A korábban rendes felmondásként definiált, jelenleg felmondásként értelmezett lehetőséggel már a határozott idejű szerződések esetében is élhetnek a felek. Ez a bérelt munkaerő esetében kedvez a nagyvállalatoknak. A munkáltató élhet felmondással a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, míg a munkavállaló is jogosulttá válik megszűntetni munkaviszonyát abban az esetben, ha annak fenntartása bizonyíthatóan lehetetlenné válik, vagy az ő számára jelentős sérelemmel járna. Felmondás esetén a végkielégítés két esetben bizonyul jogosnak. Akkor, amikor a munkáltató felmondása közlésének időpontjában teljesülnek a végkielégítés feltételei, illetve amikor a felmondás oka nem a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos hátrányos magatartása vagy egészségi okra visszavezethető képessége. Jelentőséggel bírnak a jogellenes munkaviszony megszűntetésére vonatkozó szabályok, melyek vonatkozásában nagy változást jelent, hogy a munkaviszony megszűnése a    79

jognyilatkozat közlésekor történik meg és nem a jogellenességet megállapító bírósági ítélet jogerőre lépésekor. Ez egyben azt is jelenti, hogy számos munkaügyi perrel szembenéző vállalatnak nem kell majd elmaradt munkabért és egyéb járandóságot kifizetnie, illetve csak

egyedi

esetekben

kötelezhető

majd

a

munkáltató

a

munkavállaló

újrafoglalkoztatására. A munkáltató maximum 12 havi távolléti díjat köteles fizetni abban az esetben, ha a kár bizonyítást nyer. A kártérítési kötelezettség vonatkozik a munkavállalóra is. Ha a munkavállaló az, aki a munkaviszonyt jogellenesen szűnteti meg, akkor a rá érvényes felmondási időre szabott távolléti díjat köteles a munkáltatójának megfizetni. Ez a határozatlan időtartamú munkaszerződésekre vonatkozik. Határozott időtartamú munkaviszony esetén maximum 3 havi távolléti díj szabható ki a munkavállalóra. Azonban egyéb kár okozásáért a munkáltató akár 12 havi távolléti díjat kaphat kártérítésként. Az új törvénykönyv számos olyan szabályt tartalmaz, amely eddig nem, vagy hiányosan szerepelt a kódexben. Ilyen, eddig nem létező elemnek minősül a munkáltatói szabályzat, mely nem más, mint a munkáltató által egyoldalúan megállapított szabályok összessége. Ha ezt a szabályzatot a munkáltató a helyben szokásos és általánosan ismert módon közzéteszi, akkor azt a munkaügyi bíróság minden munkavállalóval közöltnek tekinti. Ez a munkaügyi perek során bír jelentőséggel. Az új kódex értelmében megújul a többműszakos munkarend fogalma, amely a gyártással foglalkozó vállalatok számára releváns. Az új törvény bevezeti a kötetlen, munkavállaló által szabadon beosztott munkarend alkalmazásának szabályait, illetve az uniós jogszabállyal összhangban létrehozza az elszámolási időszak intézményét, amely lehetővé teszi a heti munkaidő hosszabb idő alatt történő ledolgoztatását. Ez egyértelműen a munkáltatói oldalnak kedvez, csakúgy, mint a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó új jogszabály, amely a kárfelelősséget az előreláthatósághoz köti, vagyis nem kell megtérítenie a munkáltatónak azt a kárt, mellyel kapcsolatban bizonyítani tudja, hogy annak bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Ez utóbbi szabályozás számos kérdést nem tisztáz és nagyon sok esetben a munkavállalót hátrányosan érinti. Ezzel ellentétben pedig tapasztalni lehet, hogy a munkavállalói oldal kárfelelősségi szabályai súlyosbodtak a már említett kártérítési mértékek megemelésével. Újdonság és egy uniós tagállamban célszerű megoldás, hogy az alapbér megállapítási és kifizetési pénzneme a külföldön végzett munka esetén devizában meghatározható. A vállalatok számára határozottan kedvező újdonságnak minősülnek az új jogi intézmények, melyek létrejötte a hatékonyabb munkaszervezést hivatott szolgálni. Ezek a    80

részmunkaidőben történt munkavégzés új formái. Ide tartozik az on-call-work, tehát a behívás alapján történő munkavégzés, mely lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállaló a feladatok esedékességéhez igazodva teljesítse munkaköréből adódó kötelezettségeit. Szintén újdonság a munkakör megosztásának bevezetése, melyben ugyanazt a munkakört látja el több munkavállaló egy munkaszerződés keretén belül, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy valamelyikük mindig ellátja a munkaköri feladatokat. A magyar jogi környezetben eddig szokatlan, de más országokban bevett megoldás a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása, melynek sajátossága abban rejlik, hogy az egy munkakörbe tartozó feladatot több munkáltató felé kell teljesítenie a munkavállalónak. Megjegyzendő, hogy az említett lehetőségek számos előnyt jelentenek a munkáltatói oldal számára, ám ez nem kizárólag a rugalmas és hatékony munkaszervezést szolgálja. Az új szabályok lehetőséget biztosítanak a fizetési kötelezettségek enyhítésére, melyekkel költséghatékonyabbá tehető a vállalati működés. Ezen túlmenően pedig a részmunkaidős megoldásokkal a foglalkoztatási statisztikák is kedvezőbb értékeket mutathatnak. Tényleges, kedvező hatást a munkavállalói oldal számára a jövő gyakorlata eredményezhet. Összegezve, az Országgyűlés által elfogadott törvény sok, a gyakorlatban felmerülő tisztázatlan kérdésre ad választ. Érezhető a kormány törekvése, hogy az új munkajogi kódex a polgári jog alapjaihoz közelítsen. Ezt kommunikációjában a kormány úgy árnyalta, hogy meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók és munkáltatók egyenrangú félként folytassanak tárgyalásokat. A törvény – a már említettek értelmében

–

bevezette

a

Nyugat-Európában

már

alkalmazott

részmunkaidős

foglalkoztatási intézményeket. Az összes új szabály célját – a kormány közzétételeinek értelmében – a foglalkoztatási struktúrák hatékonyabb, piacképesebb ám munkavállalóbarát munkaviszonyainak megteremtése adja. Az adó- és munkajogi környezet változásait kifejtendő és szem előtt tartandó sem szabad megfeledkezni arról, hogy az ország jogrendszere által képviselt demokratikus értékek minősülnek az állam legfőbb erősségének. Ezen értékek minden országban különös figyelmet kapnak a külföldi működőtőke tulajdonosaitól, a beruházóktól, hiszen tevékenységük biztos hátteréül szolgálnak, melyekre tehát fokozottan fókuszálnak. Minden államban létezik sajátos jogi környezet, saját kereskedelmi, munkajogi, egészségügyi, tőzsdei, etc. szabályozás, ám a legfőbb mérce a francia forradalom kitörése    81

óta a Montesquieu féle háromhatalmi ág önálló és független működése, az emberi jogok és a demokratikus értékek tiszteletben tartása. Csak az azonos politikai, és hasonló jogi berendezkedésen alapuló országok között valósul meg egyenrangú viszony, amely az üzleti életre és ezáltal az országok polgárainak jólétére is kihat. Egyértelmű tehát, hogy szövetségesi viszonyra két ország csak akkor lel, ha azonos értékek képviseltetnek területükön. Ez pedig feltételezi, hogy az egyedi jogszabályok, hasonló politikai, jogi környezetben kevésbé hátráltatják, determinálják az együttműködést, mintha pusztán az értékek maguk sérülnének.

   82

VI.

ÖSSZEGZÉS

A külföldi működőtőke beruházások értéke 2009-ben 1,55 milliárd eurót ért el, mely a 2000 és 2009 közötti időszak legalacsonyabb FDI áramlásáról tett tanúbizonyságot. Ennek fő oka a világgazdasági válságban és egyéb versenyképességi faktorokban keresendő, melyeknek eredményeképp a külföldi befektetők nagy része elhalasztotta vagy törölte tervezett erőforrásbevonásait. 2008-hoz képest a befektetett közvetlen működőtőke értéke 2009-ben 37 százalékkal csökkent. Mivel a válság rányomta bélyegét a külföldi működőtőke áramlásra is, a 2009-es év adatai kevésbé érzékeltetik realisztikusan Magyarország tőkevonzását. A III.1. fejezet 2. számú táblázata alapján azonban már érzékelhető a valós tendencia az FDI áramlás vonatkozásában, mely határozottan rávilágít EU-s tagságunk jelentőségére ezen a területen is. A Magyarország felé mutatott bizalom eredményeképp 2006-ig, a belpolitikai bizonytalanságot szülő események bekövetkeztéig a hazánkba érkező FDI mértéke szignifikáns volt. Az ezt követő időszak és a válság azonban súlyos károkat okozott e tekintetben. Talán a jó irányt mutatja és támasztja alá az a tény, hogy 2010 nem adósságot generáló tőkebefektetéseinek értéke megközelítőleg 3 milliárd eurót ért el. A régiós versenytársak közül Csehország, Lengyelország és Románia teljesítenek Magyarországnál jobban.124 A szlovák szomszédok eredményeit határozottan felülmúljuk, ám ez nem feltétlenül referenciaalap. Intő jelnek minősül tehát megfontolni miképp változtatható ez a kedvezőtlen trend. Az újrabefektetett jövedelmek aránya az FDI-ban 50 százalék körüli értéket mutat. 2004-től tapasztalható az a tendencia, hogy a külföldi beruházók a Magyarországon megtermelt nyereségük nagyobb részét utalják osztalékként külföldre, mint az korábban megszokott volt, tehát fő feladat az új beruházók bevonzása mellett a már meglévőket újrabefektetésre ösztönözni. Ez gondos stratégia kiválasztását teszi indokolttá. Elmondható, hogy a kitűzött célnak megfelelően a dolgozatban sikerült rámutatni az FDI jelenlétének fontosságára, szemléltetni azt, hogy mi áll Magyarország rendelkezésére a működőtőke fogadására, illetve milyen változtatásokat lenne ésszerű bevezetni a versenyképesség elősegítését illetően, azért, hogy még többen maradjanak és minket válasszanak. Ehhez segítséget nyújtott, tartalmi keretet adott a Századvég Gazdaságkutató Intézet, ezen belül Balatoni András és Pitz Mónika 2011-es munkássága, a Központi                                                              124

 A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban hivatkozott versenyképességi helyzetértékelése alapján. 

   83

Statisztikai Hivatal, az MNB forrásai, a jogi- és adószakértőkkel folytatott személyes megbeszélések, a közvetítők belső publikációi, kutatásaik, illetve az egyes érdekesebb, témábavágó jogszabályok, elméletek és vizsgálatok tanulmányozása. Egyértelműen igazolást nyert az FDI súlya és jelentősége hazánkban, megvizsgálván a külföldi működőtőke gazdaságra gyakorolt hatását, Magyarország versenyhelyzetét, bemutatván a bruttó hazai termékből, a beruházásokból és a foglalkoztatottságból való részesedését. Ezt követte az FDI gazdasági növekedésre és a külső egyensúlyra gyakorolt hatásának elemzése. A GDP bővülését illetően említést kapott az addicionális tőke biztosítása, illetve a közvetlenül és közvetett módon is megnövelt termelékenység is. A folyó fizetési mérleg alakulása szintén terítékre került, melynek köszönhetően érdemben láthatóvá vált, hogy az FDI beáramlások a jövedelmek soron deficitet képeznek, ugyanis az elmúlt 15 évben az FDI-hoz köthető jövedelmek hiánya növekvő mértékben járult hozzá a folyó fizetési mérleg passzívumához annak ellenére, hogy a pénzügyi mérlegben az FDI többletet mutatott. Ennek a két tényezőnek az eredője a GNI-ban összegződik. Elmondható azonban, hogy a külföldi működőtőke összességében jelentősen járult hozzá a jólét emelkedéséhez a rendszerváltást követő években. Beáramlása maximálisan előnynek minősül, melyet ösztönözni kell. A dolgozat igyekezett rávilágítani egyes mérvadó gazdaságpolitikai megközelítésekre is, illetve értékelte Magyarország versenyhelyzetét, bemutatta külgazdasági törekvéseit. A beruházásösztönző program és az azt közvetítő HITA szerepe és célkitűzései is előtérbe kerültek az egyes szektorok kormányzatnak tett ajánlásaival egyetemben, melyeket az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara is közvetített a 2011-ben megrendezésre kerülő konferenciáján. A jogi és gazdasági környezetet befolyásoló új Munka Törvénykönyve és az adózást érintő szabályozások zárták a dolgozatot, melyeknek legfontosabb célja volt megmutatni, hogy az egyes elemek változása milyen hatással bírhat a beruházó vállalatokra, illetve Magyarország versenyképességére. A szakdolgozatban egyértelműen sikerült bebizonyítani, hogy egy egyre inkább kihívásokkal teli környezetben a hosszútávú egyensúly megteremtése végett az FDI megtartására és újabb befektetések ösztönzésére kell Magyarországnak koncentrálnia, illetve a kormányzati stratégia kialakításakor a nagy és multinacionális vállalatok törekvéseit is szem előtt kell tartani. Beruházói szempontból ugyanis befektetésre ideális adottságokkal rendelkezik az ország, nagy potenciál rejlik benne, melyet maximálisan ki    84

lehetne aknázni, azonban ehhez biztonságos makrogazdasági környezet és stabil politikai rendszer szükségeltetik. Csakis rajtunk áll tehát, hogy miképp sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel.  

 

   85

Irodalomjegyzék  Balatoni András – Pitz Mónika (2011): A külföldi működőtőke jelene és jövője a magyar gazdaságban. (A  tanulmány az AmCham megrendelésére készült, melyet tagjai számára 2011. novemberében bemutattak.)  Antalóczy Katalin – Sass Magdolna (2005): A külföldi működőtőke‐befektetések regionális elhelyezkedése és  gazdasági hatásai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LII. évf. 5. szám    Árvai Zsófia – Menczel Péter (2001): A magyar háztartások megtakarításai 1995 és 2000 között.  Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2. szám, 93‐113 p.    Solow, R.M. (1956): A contribution to the Theory of Growth. Quarterly Journal of Economics, 70 65‐94.p    Brems, H. (1970) A growth model of international direct investment. American Economic Review, 60, 320‐ 331 p.    Borensztein, E. – De Gregorio, J. – Lee, J. W. (1998): How does foreign direct investment after growth?  Journal of International Economics, 45, 115‐135p.    Kose, M. A. – Prasad, E. – Rogoff, K. – Wei, S. J. (2006): Financial globalization: a reappraisal. IMF Working  Paper, 06/189     Agosin, M. R. – Meyer, R. (2000): Foreign direct investment in developing countries. UNCTAD Discussion  Paper, no:146    Aitken, B. J.– Harrison, A. E. (1999): Do domestic firms benefit from direct foreign investment? Evidence  from Venezuela. American Economic Review, 89, 608‐615 p.    Blomström, M. – Lipsey, R. E. – Zeyan, M. (1994): What explains developing country growth? NBER Working  Paper, No. 41‐32    Blomström, M. – Wolf, E. (1994): Multinational Corporations and Productivity Convergence in Mexico. In  Baumol, Nelson, Wolf: Cross‐National Studies and Historical Evidence, 263‐284 p., Oxford University Press    Blomström, M. – Globerman, S. – Kokko, A. (2001): The determinants of cross‐country spillovers from  foreign direct investment. In N. Pain: The inpact of multinational corporations on the UK economy. London:  Palgrave    Ericson, N. R. – Irons, J. S. – Tryon, R. W. (2001): Output and inflation in the long‐run. Journal of Applied  Econometrics, 16, 241‐253 p.    Carkovic, M. – Levine, R. (2005): Does foreign direct investment accelerate economic growth? In Moran –  Graham: Does foreign direct investment promote development? Institute for International Economics,  Washington, D. C.    Nair‐Reichert, U. – Weinhold, D. (2001): Casuality tests for cross‐country panels: a new look at FDI and  economic growth in developing countries. Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 63, 153‐171 p. 

  Basu, P. – Chakraborty, C. – Reagle, D. (2003): Liberalization, FDI, and growth in developing countries: A  panel cointegration approach. Economic Inquiry, 51, 510‐516 p.     Cuadros, A. – Orts, V. – Alguacil, M. (2004): Openness and growth: Re‐examining foreign direct investment,  trade and output linkages in Latin America. The Journal of Development Studies, 40, 167‐192 p.    Ramirez, M. D. (2000): Foreign Direct Investment in Mexico. A cointegration analysis. The Journal of  Development Studies, 371, 138‐162 p. 

   86

  Fedderke, J. W. – Romm, A. T. (2006): Growth impact and determinants of foreign direct investment in  South Africa, 1956‐2003. Economic Modelling, 23, 738‐760 p.    Xiaohui, L. – Burridge, P. – Sinclair, P. J. N. (2002): Relationships between economic growth, foreign direct  investment and trade: Evidence from China: Applied Economics, 34, 1433‐1440 p.    Bosworth, B. P. – Collins, S. M. (1999): Capital flows to developing economies: Implications for saving and  investment. In Brookings papers on economic activity, no.: 1. Brookings Institution, 146‐169 p.    Mody, A. – Murshid, A. P. (2005): Growing up with capital flows. Journal of International Economics, 65. évf.  249‐266 p.     Mileva, E. (2008): The impact of capital flows on domestic investment in transition economies. ECB Working  Paper Series, no.: 871    Balasubramanyam, V. – Salisu, M. – Sapsford, D.  (1996): Foreign direct investment and growth in EP and IS countries. The Economic Journal, 106, 92‐105 p.   (1999): Foreiign direct investment as an engine of growth. The Journal of International Trade and Economic  Development, 8, 27‐40 p.    Görg, H. – Greenaway, D. (2004): Much ado about nothing? Do domestic firms really benefit from foreign  direct investment? World Bank Research Observer, 19, 171‐197 p.    Halpern László – Muraközy Balázs (2007): Does distance matter in spillover? The Economics of Transition,  15. évf., 781‐805 p.    Lin, P. – Saggi, K. (2007): Multinational firms, exclusivity and the degree of backward linkages. Journal of  International Economics, 71. évf., 206‐220 p.    Blalock, G. – Gertler, P. J. (2008): Welfare gains from foreign direct investment through technology transfer  to local suppliers. Journal of International Economics, 71. évf., 402‐421 p.    De Mello, L. (1997): Foreign direct investment in developing countries and growth: A selective survey. The  Journal of Development Studies, 34, 1‐34 p.    Szakolczai György (2005): A magyar gazdasági növekedés és felzárkózás kulcsa: az exportorientált gépipari  fejlesztés. Statisztikai Szemle, 83. évf.    Kojima, K. (1978): Direct Foreign Investments: A Japanese Model of Multinational Business Operations,  Croom Helm, London    Balatoni András – Tőrös Ágnes (2010): Gazdaságfejlesztési modellek empirikus klasszifikációja és a poszt‐ szocialista növekedés szűk keresztmetszete. Külgazdaság, LIV. évf., 5‐6. szám, 33‐58 p.    Alfaro, L. – Charlton, A. (2007): Growth and the quality of foreign direct investment: Is all FdI equal?,  Harvard Business School Working Paper, no.: 07‐072.     Lipsey, R. E. – Sjöholm, F. (2005): The impact of inward FDI on host countries: Why such different answers?  in Moran – Graham – Blömstrom: Does foreign direct investment promote development? 23‐43p.  Washington D. C. Institute for International Economics  

  Hermes, N. – Lensink, R. (2003): Foreign direct investment, financial development and economic growth,  Journal of Development Studies, 40(1) 142‐163 p. 

  Acemoglu, D. – Johnson, S. (2005): Unbunding institutions. Journal of Political Economy, 113(5), 949‐995 p. 

   87

Adams, S. (2009): Foreign direct investment, domestic investment and economic growth in Sub‐Saharan  Africa, Journal of Policy Modeling, 31, 939‐949 p.   

Internetes források  Világbank   http://data.worldbank.org/indicator/BX.KLT.DINV.CD.WD  Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://data.worldbank.org/indicator/NY.GNP.PCAP.PP.CD  Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://www.doingbusiness.org/rankings  Utolsó betöltés: 2012. március 29.    MNB   http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_statisztikai_kiadvanyok/mnbhu_kts_tabla_osszevont?action=Sear ch&text=gdp   Utolsó betöltés: 2012. március 25.  www.mnb.hu/kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu_inflation_201106   Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://fma.mnb.hu/  Utolsó betöltés: 2012. március 25.    Indexmundi – Magyarország GNI alakulása  http://www.indexmundi.com/facts/hungary/gni   Utolsó betöltés: 2012. március 25.    KSH  http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/vallalkregkul.pdf  Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://mek.oszk.hu/09900/09970/09970.pdf  Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/monsz/monsz0709.pdf   Utolsó betöltés: 2012. március 25.    Állami Számvevőszék  http://www.asz.hu/tanulmanyok/2008/ertekelo‐tanulmany‐a‐2009‐evi‐koltsegvetesi‐tervezes‐ makrogazdasagi‐mozgasterenek‐nehany‐osszefuggeserol/t207.pdf ‐ 67 p.   Utolsó betöltés: 2012. március 25.   

   88

APEH/NAV  http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/kiadvanyok/bulletin   Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://www.nav.gov.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf  Utolsó betöltés: 2012. április 5.  http://www.nav.gov.hu/data/cms131074/top100_2009.pdf  Utolsó betöltés: 2012. április 5.  http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/kiadvanyok/nav_vilaga  Utolsó betöltés: 2012. április 5.    Wikipédia  http://hu.wikipedia.org/wiki/Audi_AG#A_2011‐es_gy.C5.91ri_beruh.C3.A1z.C3.A1s  Utolsó betöltés: 2012. március 25.    HVG  http://hvg.hu/gazdasag/20091016_bajnai_mercedes_beruhazas_kecskemet  Utolsó betöltés: 2012. március 25.    UNCTAD  http://www.unctad.org/Templates/Search.asp?intItemID=1584&lang=1&frmSearchStr=fdi+hungary&frmCa tegory=all§ion=whole  Utolsó betöltés: 2012. március 25.    Elemzésközpont   http://www.elemzeskozpont.hu/content/ksh‐jelenti‐201112  Utolsó betöltés: 2012. március 25. 

  World Competitiveness Yearbook  http://www.imd.org/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf   Utolsó betöltés: 2012. március 25. 

  World Economic Forum  http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011‐12.pdf  Utolsó betöltés: 2012. március 25.  http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalCompetitivenessReport_2010‐11.pdf   Utolsó betöltés: 2012. március 29.    Nemzetgazdasági Minisztérium 

   89

http://www.kormany.hu/download/1/d7/30000/kulgazdasagi_strategia.pdf   Utolsó betöltés: 2012. március 27.  http://www.kormany.hu/download/4/9c/10000/Versenyk%C3%A9pess%C3%A9gi%20Helyzet%C3%A9rt%C 3%A9kel%C3%A9s.pdf  Utolsó betöltés: 2012. március 29.    Hubpages  http://saif113sb.hubpages.com/hub/‐VICIOUS‐CIRCLE‐OF‐POVERTY   Utolsó betöltés: 2012. Március 27.    Eurostat   http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_r_e2gdp&lang=en   Utolsó betöltés: 2012. március 29.    AmCham  http://www.amcham.hu/overview  Utolsó betöltés: 2012. április 1.  http://www.amcham.hu/amitol‐szerintunk‐vonzo‐magyarorszag‐es‐amiktol‐vonzobb‐lehet   Utolsó betöltés: 2012. április 1.    Ernst &Young   http://www.businessandleadership.com/reports/partner/74‐ernst‐and‐young/report/226‐ernst‐and‐ youngs‐2011‐europe/  Utolsó betöltés: 2012. április 2.    Deloitte  http://www.deloitte.com/view/hu_HU/hu/a584c7c204a38210VgnVCM100000ba42f00aRCRD.htm  Utolsó betöltés: 2012. április 5.    Exim Bank  http://www.eximbank.hu/eximbankrol/kuldetes/  Utolsó betöltés: 2012. április 19.    MEHIB  http://www.mehib.hu/Default.aspx?menuid=101&block=1  Utolsó betöltés: 2012. április 19. 

 

   90

Függelék  1..

A Nemzzetgazdasági M Minisztérium  által figyelem mbevett versen nyképességi jeelzőszámok azz egyes  indikkátorcsoporto ok alapján 

 

 

   91

 

 

   92

 

 

   93

 

 

   94

 

 

  Forráss: Nemzetgazdasági Miniszztérium, 2011.. Február 

 

 

   95

2.

A külföldi érdekeltségű ű, ITD, HITA köözreműködése e által letelepe edett vállalatook munkaerőigénye, és  fogglalkoztatotti llétszáma 

 

                         

   96

 

  Forrá ás: Saját táblá ázat   

 

   97

Táblázatok és Ábrák Jegyzéke    1.

számú ábra: FDI részesedés a GDP‐ből, beruházásokból és a foglalkoztatásból 1995 és 2009 között  

2.

számú ábra: A magyar működőtőke államány GDP‐hez viszonyított aránya 

3.

számú ábra: Magyarország helyezése a WEF, IMD és a Doing Business versenyképességi rangsorában 

4.

számú ábra: Az ITD/HITA segítségével letelepedő cégek Magyarországon 

1.

számú táblázat: Magyarország GDP‐jének és GNI‐nak alakulása 1995 és 2009 között  

2.

számú táblázat: FDI a KKE régió országaiban (a GDP‐hez mért százalékos arány) 

3.

számú táblázat: Az analízisben felhasznált adatok 

4.

számú táblázat: A versenyképességi indikátorok csoportosítása 

 

   98