BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány

VÁLLALATFINANSZÍROZÁS: A FAKTORING

Készítette: Krátki Edina Budapest, 2010

KRÁTKI EDINA


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...........................................................................................................3 2. Faktoring, a pénzteremtés modernkori alternatívája .........................................5 2.1. A faktoring története napjainkig ................................................................5 2.2. A faktoring jogi környezete........................................................................9 2.3. A faktoring működése ................................................................................13 2.3.1. A faktoring típusai.............................................................................13 2.3.2. A faktorválasztás szempontjai...........................................................15 2.3.3. Bírálati szempontok a faktoring oldaláról .........................................16 2.3.4. A faktoring működésének lépései .....................................................18 2.4. A faktoring pénzügyi oldala.......................................................................26 2.5. Az újdonság: Az e-faktoring ......................................................................29 3. Faktoring a gyakorlatban...................................................................................31 3.1. A faktoring előnyei.....................................................................................31 3.2. A faktoring ügylettel járó kockázatok........................................................34 3.2.1. Ügyfélkockázat...................................................................................35 3.2.2. Ügyletkockázat...................................................................................38 3.2.3. Belső működési kockázat ...................................................................39 3.3. Az ügyfél-faktor viszony sajátosságai........................................................39 3.4. A faktoring fejlődése és helyzete hazánkban .............................................40 3.4.1. A faktoring lehetőségei hazánkban ...................................................40 3.4.2. A faktoring helyzete napjainkban .....................................................42 3.4.3. Az állam szerepvállalása ...................................................................49 3.5. Faktoring: A megoldás a problémákra ......................................................51 4. A nemzetközi faktoring.....................................................................................53 4.1. A nemzetközi faktoring gyakorlata és menete ...........................................53 4.2. A nemzetközi faktoring típusai ..................................................................59 4.3. A belföldi és nemzetközi faktoring összehasonlítása.................................62 4.4. A faktorláncok szerepe a nemzetközi faktoringban ...................................63 5. Összegzés ..........................................................................................................66 Irodalomjegyzék....................................................................................................69 Mellékletek............................................................................................................72

2

KRÁTKI EDINA


1. Bevezetés A faktoring megjelenése egy időre tehető a kereskedelem létezésével, a kereskedők azóta próbálják szolgáltatásaikért az ellenértéket behajtani. Az üzleti életben bekövetkezett változásoknak köszönhetően sok innovációval találkozhat a nehézségeire megoldást kereső vállalkozó, ilyen megoldás a faktoring. Szakszerű meghatározás szerint folyamatos megállapodás a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó között a következőkről: a faktor megvásárolja a szállító követeléseit azonnali fizetés mellett, eközben kezeli a vevőköveteléseket, adminisztratív feladatokat lát el és beszedi a számlaköveteléseket. A faktoring fogalmának néhány soros meghatározása a következő1:

„A faktorálás (pénzkölcsönzés számlakövetelés megvásárlása ellenében) hosszú múltra visszatekintő pénzügyi művelet, ami az üzleti élet fejlődésével összhangban, időről-időre némileg átalakul, és a gazdasági élet szereplőinek igényeihez igazodva korszerű formában újra és újra felbukkan.”

Ez a pénzügyi szolgáltatás mára már globális szinten hozzáférhető, üzleti vállalkozások százezrei alkalmazzák ezeknek a bankoknak és faktortársaságoknak a szolgáltatásait, a faktorált forgalom pedig évről évre egyre nagyobb mértékben bővül. A feltörekvő országok esetében vonzó megoldás lehet, mint a drága és elérhetetlennek tűnő hitelek alternatívája. A bankok esetében a kérelmező csak nagymértékű fedezet esetén kaphatja meg a megfelelő segítséget és a procedúra, melynek során a bank felméri a kérelmező állapotát, elkészíti a neki szánt konstrukciót, bizony hosszú időt vesz igénybe. Ezek a vállalkozások a legtöbb esetben olyan termékekkel rendelkeznek, melyek iránt van kereslet, amely dinamikusan bővül. Ennek ellenére nem rendelkeznek megfelelő tőkével, hiszen a gyártás folytatásához nem folyik be a bevétel, így nem tudják kielégíteni a fennálló igényeket. Ha nem sikerül rövid időn belül megfelelő forráshoz jutni, a likviditási problémák tartóssá válhatnak. Ebben az esetben jelenthet megfelelő megoldást a faktoring. 1

A Magyar Faktoring Szövetség definíciója

3

KRÁTKI EDINA


Hazánkban azonban ez a szolgáltatás csupán a rendszerváltást követően vált relevánssá. A helyzetet nehezíti, hogy a legtöbb vállalat alig ismeri, vagy ha igen, akkor sem bízik benne eléggé ahhoz, hogy alkalmazza. Modern szóval élve nagyobb marketingre lenne szükség a szolgáltatás népszerűsítése érdekében. Bár magával a kifejezéssel szinte napi szinten találkozhatunk a sajtónak köszönhetően, azonban a legtöbb embernek csupán egy új pénzügyi definíciónak tűnik, amelynek a lényegét így nem látja át és nem alakul ki benne elegendő bizalom ahhoz, hogy esetlegesen megvizsgálja, és ha megfelelőnek találja, alkalmazza ezt a finanszírozási formát. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az esetleges ügyfelek a faktoringdíjat is túlzottan magasnak ítélik meg, mivel nem ismerik, hogy miből tevődik össze. Azonban azt már nem vizsgálják meg, hogy más alternatívákkal szemben milyen költségmegtakarító hatásai vannak2. Így a faktoring sajnos nem tud bekerülni az őt megillető helyre a vállalati hitelpiacon. A legnagyobb segítséget a kkv-k, azaz a kis- és középvállalkozások esetében jelenthetné ez a finanszírozási forma, mert ezekben az esetekben állapítható meg az a tény, hogy bár igény lenne a fejlesztésre, a kapacitás növelésére, azonban a likviditási problémák, melyekkel a cégnek napi szinten meg kell küzdenie, ezt megakadályozzák. A kis-és középvállalkozások a hazai gazdasági életben meghatározó súllyal bírnak, a legutóbbi adatok szerint a munkavállalók több mint 70 %-át a kkv-k foglalkoztatják és a vállalati bevételek 60 %-át ők teszik ki. Tehát a megfelelő finanszírozási forma igénybevételével ez a szektor igazán dinamikus fejlődésen mehetne keresztül. Mi is a faktoring és hogyan jelenthet kiutat a vállalkozásoknak a mindennapi pénzügyi problémák során? Melyek az előnyei és milyen kockázatok vetődnek fel az alkalmazása során? Mit tegyen az a cég, melynek külpiaci tevékenysége során egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie? Melyik faktorházat válasszuk és milyen szempontok szerint? Munkám során ezekkel a kérdésekkel foglalkozom és próbálok meg választ találni rájuk.

2

Erről bővebben a Faktoring pénzügyi oldala c. fejezetben

4

KRÁTKI EDINA


2. Faktoring, a pénzteremtés modernkori alternatívája 2.1. A faktoring története napjainkig3 A faktoringra a legtöbben, mint a modernkor pénzügyi eszközére gondolnak, azonban ez a finanszírozási forma jóval hosszabb múltra tekint vissza. Az 1800-as években a technológia magával hozta a termelés gazdaságosságának növekedését, az üzemméretek növekedni kezdtek, több nagyobb központ alakult ki, ahonnan ellátták az egész országot, ebben nagy segítséget jelentett a vasúthálózat rohamos növekedése. Ezáltal a termelők és a fogyasztók messzebbre kerültek egymástól, a kapcsolat elszemélytelenedett. Idővel részlegek alakultak ki egy-egy faktoron belül, amelyek szakosodva foglalkoztak az ügyfelekkel. Az első világháború végére azonban globális szinten differenciálódott a faktoringok tevékenysége. Németországban például a Reichsbank rendeletében megtiltotta a követelések megelőlegezését, amely gyakorlatot több más európai ország is átvett, így a faktorálás jelentősége csökkent, térhódítása megtorpant. Az Egyesült Államokban ezzel ellentétben a faktoring a két világháború között újra dinamikus fejlődésnek indult. Megjelentek a diszkont finanszírozó társaságok, ezek vállalatoknak kölcsönöztek, és visszafizettették a kölcsönt, függetlenül attól, hogy a vevő fizetett-e nekik vagy sem. A tömegtermelés, hitelek és részletre vásárlás hamarosan széles körben elfogadottá vált, így a faktorházak és diszkont finanszírozók nagyon közel kerültek egymáshoz. Hazánkban a faktoring megjelenése az 1920-as illetve 1930-as évekre tehető. Azonban a szocializmus éveiben, amikor a tervgazdaság adta a gazdálkodás vázát, ez-az akkoriban pénzintézeti tevékenységnek titulált eszköz teljesen megszűnt. A garanciafaktorálás gyakorlata szintén az 1920-as évektől vált ismertté, ebben az esetben a faktor vállalta a kockázatot a vevő fizetésképességéért, azonban csak abban az esetben, ha a szállítói hitel nyújtását is vállalta az ügyfél. Az 1960-as években a bankok számára lehetővé vált, hogy faktorálással is foglalkozzanak, és mivel a faktorcégek hozzájuthattak az olcsóbb pénzhez az alacsony kamatlábaknak köszönhetően, így a faktoring növekedésnek indult. A banki háttérnek köszönhetően pedig a faktoring szakma elfogadottabbá, tekintélyesebb finanszírozási móddá vált mind a szakma, mind az ügyfelek szemében. 3

Dr Martinkó Károly- Faktoring, a vállalatfinanszírozás hamupipőkéje

5

KRÁTKI EDINA


A bankok segítséget jelentettek abban is, hogy ez a pénzügyi eszköz átkerüljön az európai üzleti gyakorlatba is, ezzel új piacot szolgáltatva Amerika számára az öreg kontinens személyében. Két amerikai faktor, a Walter E. Heller&Company és a First National Bank of Boston is megjelent az európai területeken, legelsőként Nagy-Brittaniában és Németországban. Mindkettejük céljainak részét képezte az amerikai export fellendítése, illetve belföldi faktor szolgáltatása egy külföldi országban. Működésük során több új faktorcéget hoztak létre a térségben. Az 1970-es évektől kezdődően kezdett színesedni a piac, a kereskedelmi bankok is egyre élénkebb érdeklődést mutattak, azonban nagyon kevés független faktor létezik, a legtöbb még mindig banki kézben van. Ezek hátránya, hogy tevékenységi körük igen szűk és csak néhány ágazatban vannak jelen. Azonban általánosan jellemző, hogy az európai faktoring modernebb módon alkalmazta az Amerikából átvett gyakorlatot. Az ügyfélkörük sokkal diverzifikáltabbá vált, illetve a visszterhes faktoring szerepe is megnőtt az itteni gyakorlatban. A magántulajdonú cégek akkor indultak növekedésnek, amikor a kamatlábak hatásának és bankok növekvő rugalmatlanságának köszönhetően, a cégek kénytelenek voltak más finanszírozási formához folyamodni. A kisebb vállalkozások esetében pedig egyértelműen a faktoring maradt az egyetlen megoldás. A hazai faktoring fejlődésében fontos lépcsőnek bizonyult a Magyar Nemzeti Bank megjelenése aktív résztvevőként, ami az 1970-es évek végére tehető. A magyar vállalatok nevében kötött keret-megállapodásokat a külföldi faktorcégekkel, hogy a külföldre irányuló szállítások biztosítása egyszerűbben működhessen. Illetve ezzel egyidejűleg a külföldi faktortársaságoknak is volt kihez fordulniuk Magyarországon. A faktoring újjáéledése a kétszintű bankrendszer kialakulásával tehető egy időre, melyre a rendszerváltás után került sor. A kereskedelmi bankok sorra próbálkoztak, azonban konkrét tervek híján erőfeszítéseik nem arathattak sikert. Ennek következtében a faktoring nem tehetett szert széleskörű ismeretségre hazánkban, és az érdeklődők közül is csak az exporttal foglalkozók vehették igénybe, az importőröket túlzottan kockázatosnak ítélték meg a pénzügyi intézmények. Terjedését az is gyengítette, hogy a vállalatok jelentős hányada a faktorcégek tevékenységét a kétes követelések behajtásával azonosította, ezért legtöbbször nem szavaztak nekik bizalmat.

6

KRÁTKI EDINA


A cégeknek ugyanis csupán bejelentési kötelezettségük volt, a tevékenységük felett semminemű felügyelő szervnek nem volt ellenőrző funkciója. Körülbelül 15 évvel ezelőtt azonban ténylegesen megindult a faktoring átértékelése, amikor is egy liberális devizatörvénynek köszönhetően az eladók „nyitva szállítás” mellett tudtak csak szállítani vevőiknek az addig megkövetelt akkreditív vagy inkasszó helyett. Erre a problémára jelentett megoldást a faktoring a szorult helyzetbe kerülő vállalatok számára. A gyártók számára azonban egy másik probléma merült fel a finanszírozásban, a hazánkban is megjelenő kiskereskedelmi láncok elterjedésével. A legtöbb esetben csak hosszú fizetési határidő esetén voltak hajlandóak szóba állni a gyártóval, viszont erős piaci pozíciójuk révén a gyártók számára fontosnak bizonyult, hogy termékeik a láncok polcaira kerülhessenek, így kénytelenek voltak vállalni a fent említett fizetési feltételeket. Így megnőtt azon beszállítók hiteligénye, akik kisebb tőkeerőt képviselnek a társaiknál. A beszállítóknak a faktoring szolgáltatásokat igénybe véve nem kell hosszú időre lekötniük a tőkéjüket, így folyamatosan teljesíteni tudja kötelességét a láncok felé. A hazai faktorálási folyamatok az utóbbi időben jóval átláthatóbbak lettek, amely a Magyar Faktoring Szövetség 2003-as megalakulásának köszönhető. Napjainkban a faktoringtársaságok által kínált szolgáltatások újra kiemelkedő szerephez jutnak, hiszen a verseny egyre kiélezettebb, a cégek által kínált kondíciók egyre fontosabbak a jobb pozíció elérése érdekében. Azonban ezek következtében a szállítók piaci helyzete romlik,

ami

finanszírozási

és

likviditási

problémákat

okozhat

főként

a

kis-és

középvállalkozások esetében. Ezekben az esetekben pedig a faktoring jelentheti a megoldást a nehézségekre. Annak ellenére, hogy az első időkben az export faktoring tette ki a faktortevékenység nagy részét, mára a belföldi ágazat vált igazán elterjedtté. A faktorált forgalom értéke évről évre nő, de még mindig a lehetőségeknek csak egy része került kiaknázásra. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a versenytársak nem mindig ismerik egymást, nem rendelkeznek összehasonlítási alappal, normákkal, szerződési feltételekkel. A legtöbb bank foglalkozik faktoring tevékenységgel, de egyik esetben sem akkora volumenű az ilyen irányú tevékenységük, hogy saját részleg foglalkozzon ezzel. A magyar faktorok legtöbbje olyan követeléseket részesítenek előnyben, amelyek könnyen eladhatóak, biztosan van igény az adott termékre vagy szolgáltatásra, a szállító és vevő kapcsolata biztos lábakon áll, a visszáru mennyisége pedig elhanyagolható. A feltételek

7

KRÁTKI EDINA


között szerepel az is, hogy a követelés mögött jogos igény álljon. Az optimális fizetési határidőt általában harminc illetve kilencven nap között szokták megállapítani, ezt az időt tartják ideálisnak, mert ennél kevesebb idő esetén nem nyereséges az üzlet a faktor számára, azonban túl hosszú határidő esetén a kockázat jelentős mértékben növekszik. Hazánkban az építőipar számít a legkockázatosabb területek egyikének, mégis ez a cégek elsőszámú célpontja. A fizetési hajlandóság rossznak számít, a teljesítések az átadáskor esedékesek, azonban ezekben szinte semmi ciklikusság nem figyelhető meg. Legtöbbször azonban sok a módosítgatás vagy jogi viták alakulnak ki a különböző nézeteltérések miatt. Ennek függvényében a fizetések közötti időtartamok is változatos képet mutatnak. A kizáró okok között szerepel a faktorálás elvállalás szempontjából a különös tulajdonosi összefonódások és a bizományi értékesítésből származó követelések. A faktoring ügyfélköre a legtöbb esetben a kkv szektorból kikerülő társaságokból áll, akik nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű saját tőkével, és mivel bevételük sem folyamatosan folyik be, így ezeket az átmeneti időszakokat más forrásból kell finanszírozniuk. Éppen ezekből az okokból kifolyólag a legtöbb esetben nem juthatnak hitelhez sem. A kis-és középvállalkozásokra jut a vállalati hitelek egyharmada, ezzel szemben a GDP-beli részesedésük 45%. A faktorált forgalomra vonatkozólag nincsenek pontos statisztikai adatok, de az elmondható, hogy legkiemelkedőbb szereplőnek a Magyar Factor Zrt. számít a hazai piacon, forgalma 20 milliárd körül mozog, másrészről a nemzetközi faktoring esetén 90%-os részesedést ért el. A Magyar Factor Zrt. mellett jelentős forgalmat bonyolít még: MKB, Raiffeisen Bank, CIB, Citibank. A magyar pénzintézetek közül, melyek faktoring tevékenységgel foglalkoznak, csak néhányan tagjai bizonyos nemzetközi szervezeteknek, az MKB és a Magyar Factor Zrt. az FCI-t választották. Ennek az alacsony tagszámnak az oka főleg a szigorú belépési kritériumokban rejlik, a szóban forgó intézménynek legalább 2 millió dollár saját tőkével kell rendelkeznie és 20 millió dolláros forgalommal évente a nemzetközi faktoring esetében. Az esetek nagy részében a társaságoknak a nemzetközi forgalom kérdése jelenti a problémát, hiszen, mint már arról szó volt, a legtöbb esetben a belföldi forgalom teszi ki tevékenységük jelentős hányadát.

8

KRÁTKI EDINA


A faktoring fontosságát jól jellemzik a statisztikai adatok, 2004-ben a pénzügyi forgalom 850 milliárd €-t tett ki, amelyből Európa körülbelül 612 milliárd €-t jelent, azonban sajnálatos módon ez hazánkban mindössze 1 milliárd. Optimizmusra az ad okot, hogy

a

szektor

megtízszerezte

a

1997 forgalmát.

óta Az

elmúlt években a válság sajnos visszavetette

800000 600000 400000 200000

forgalmát hazánkban, azonban 2010

0

felére

jósolnak.4

a

1000000

faktoring

második

ugyan

A faktoring forgalom alakulás Európában 20032009 (m illió EUR)

már

2003

fellendülést

2004

2005

2006

2007

2008

2009

1. ábra: A faktoring forgalom alakulása Európában 2003-2009 (millió EUR) Forrás: Factors Chain International5

2.2. A faktoring jogi környezete A faktoring lényegében megfelel a követelés biztosítéka mellett nyújtott hitelnek. A faktor a követelést megvásárolja, ez különbözteti meg az árbevétel-engedményezésétől. A faktornak az a célja, hogy teljesen az ő birtokában legyen a megvásárolt követelés, és ennek következtében aztán az ő tulajdonát képezze majd a teljes ellenérték, ami a vevőtől befolyik, így visszakapva a már a szállító felé megfizetett pénzét. A vevő érdeke pedig az, hogy időben megkapja az ellenértéket, jóval előbb, mint azt a vevő teljesíteni tudná. A hazai gyakorlatban, több esetben is visszkereset melletti engedményezésnek számít, amikor az engedményező az engedményessel szemben kezesként felel a kapott ellenérték összegéig. Visszkereseti jog nélkül azonban egy előre meghatározott hányad esetében a faktor vállalja azt a kockázatot is, amely az adós fizetésképtelenségéből eredhet. Az engedményezés tilos a jogosult személyéhez kötött vagy jogszabály által kizárt követelések esetében. Érvénytelennek számít az a megállapodás, amely a kötelezett értesítése nélkül jött létre. Veszélyt jelenthet a kötelezettre nézve, ha úgy teljesít, hogy az engedményezésről szóló értesítés nem magától az engedményezőtől származik, így kétszeresen teljesíthet. A kötelezett azonban hivatkozhat az alapszerződés érvénytelenségére adott esetben, vagy ha a követelés nem jött létre. 4 5

Részletesebben A faktoring helyzete napjainkban c. fejezetben http://www.factors-chain.com/?p=ich&uli=AMGATE_7101-2_1_TICH_L773120274

9

KRÁTKI EDINA


Azok az ellenkövetelések számíthatóak be a kötelezett által, amelyek egyneműek, és lejártak illetve fenn kell állnia a jogalapjuknak az értesítéskor. A jog azonban pontosan nem szabályozta eddig a faktoring helyzetét a tulajdonosi jogcímeket sem. Amerikában például gondosan kidolgozták a törvényeket már az 1970-es évek elején, ezzel szemben azonban az Egyesült Királyságban sincs külön törvény erre, a faktoringot beillesztették a már meglévő keretek közé. A legfontosabb kérdés a jogi szabályozás során, hogy ki és hogyan szerezhet jogcímet a szóban forgó árura vagy szolgáltatásra, illetve a megvásárolt követelésre. Régebben a zálogjogot szerették volna megszerezni, hiszen akkoriban a faktor kezelte az árut. De ahogyan visszaszorult az áru értékesítése a faktor oldaláról, úgy került nagyobb hangsúly az érvényesíthető engedményezésre. A követelés egy olyan „vagyontárgyat” képez, amelynek a tulajdonlása nem lehetséges birtoklással, hiszen az nem ingóság. A faktoringszerződésben a szállító a faktorra ruházza a követelés beszedésére irányuló jogát engedményezéssel. Fontos szempont, hogy a faktor megvédhesse a követeléshez kapcsolódó jogait egy esetleges felszámolással vagy csődeljárással szemben, ha az ügyfél csődöt jelent. Mivel a legtöbb esetben az országok saját jogrendjükbe illesztették bele a faktoringra vonatkozó szabályozásokat, így ez a nemzetközi faktoring esetében problémát jelenthetett, hogy melyik ország törvénykezése és szabályai legyenek a mérvadóak. Az esetleges viták elkerülése érdekében precedensként kezelik az angolszász jogban kialakult tapasztalatokat. Faktoring tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet engedélyével végezhetnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények az 1999. évi CXII. Törvény alapján. A PSZÁF engedélyének megszerzéséhez több kritériumnak is meg kell felelni, igazolniuk kell működésük stabilitását és biztonságosságát egyes dokumentumok bemutatásával. Csak engedély esetén lehetséges ezen kívül a vezető tisztségviselő megválasztása és a struktúra megváltoztatása a tulajdonosok tekintetében. Az 1999. évi CXII. törvény szerint faktoring tevékenységet végezhet azon hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás, amely rendelkezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével. Mint már szó volt róla, bizonyos dokumentumokat be kell szerezni ahhoz, hogy ezt megszerezhesse az adott intézet, bizonyítandó a stabil és biztonságos működést, emellett engedélyköteles az is, ha a tevékenységi kört módosítani kívánják illetve, ha vezető

10

KRÁTKI EDINA


tisztségviselőt kívánnak megválasztani. Ezeknek a feltételeknek megfelelően kétszáznál is többen tudnának faktoring szolgáltatást végezni, azonban legtöbbjük a lejárt követelések megvásárlásával foglalkoznak. A Hitel- és Pénzintézeti Törvény a faktoringot a pénzkölcsönnyújtás egyik formájaként definiálja, de pontos törvényi meghatározást nem használ rá. Szintén országonként kérdéses még, hogy milyen szervezetek gyakorolhatnak faktoring tevékenységet, van ahol csak bankon keresztül folyhat ilyen fajta pénzügyi tevékenység, más esetekben egyéb pénzintézeten keresztül, olykor pedig csak gazdasági társaságoknak van erre joguk. A magyar szabályozás erre vonatkozóan nagyon liberális, a bankok és a pénzügyi vállalkozások is faktorálhatnak, de a pénzügyi vállalkozások csak részvénytársasági vagy szövetkezeti formában. Egyes országok esetében viszont előfordul, hogy csak banki jogosítvánnyal lehetséges a faktorálás folytatása, máshol éppen fordítva. Érdekes kérdést jelent még a nemzetközi faktoring kérdésköre, hiszen itt akár az összes szereplő földrajzi elhelyezkedése lehetséges különböző országokban, de ugye minimum két különböző ország jogrendje érvényesül. Problémát jelenthet még a tranzakciók esetében is, hogy mi a mérvadó. Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) ezt megakadályozandó 1995-ben egy munkacsoport létrehozását rendelte el az összes potenciális lehetőség és következmény kivizsgálására. Az első, amit megállapítottak, hogy a jogrendszerek sokfélesége miatt a nemzetközi engedményezés nem érvényesíthető vagy megtámadható az engedményes hitelezői által. Így a faktornak minden lehetséges dolgot meg kell tennie, hogy a kockázatokat minimalizálni tudja a nemzetközi jogi harmonizáció bevezetéséig. A faktornak gondoskodnia kell szerződésében arról, hogy a magyar jog legyen az irányadó, vagy olyan egyéb jog, amely mindkét fél kötelességeit ugyanolyan szinten ismeri el. A faktorra történő engedményezések pedig érvényesek legyenek az adós országának jogai szerint, és összhangban legyenek minden egyéb formasággal. Ezt követően a fordulópontot jelentette az ügyben az UNIDROIT egyezmény, amelyet 1988. május 28-án fogadtak el Ottawa-ban, az International Institute for the Unification of Private Law által, ezt Magyarország 1997-ben ratifikálta. Ez az egyezmény csak akkor használható, amikor a szállító és a vevő más országban található és ezek az országok csatlakoztak ehhez az egyezményhez.

11

KRÁTKI EDINA


Legkonkrétabban az UNIDROIT egyezmény fogalmazza csak meg, hogy mit is jelent a faktoring, amit hazánk ratifikált és törvényei közé iktatta. Azonban csak akkor alkalmazható, ha mind a szállító mind a vevő csatlakoztak az egyezményhez és székhelyük különböző országban található. A faktoringról a Polgári Törvénykönyv is tesz említést, ebben az esetben nem nevesített szerződésfajtaként szerepel. „A faktoringszerződés valamely jövőben esedékessé váló követelés átruházását, megvásárlását jelenti, ez tehát engedményezésnek fogható fel, a faktoringszerződésről szóló értesítést követően a kötelezett csak az engedményesnek teljesíthet.” Ezidáig a faktoring atipikus volta miatt a Ptk. alapján nem nevesített szerződésfajtának tekintették, ezeknél az ügyleteknél eddig a Ptk. engedményezésre és tartozásátvállalásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására van szükség. Hazánkban sokszor visszkereset melletti engedményezésnek tekintik, ahol az engedményező az ellenérték erejéig kezesként felel, vagyis az engedményező az áru árával felel az engedményes felé. A faktorálók csak a saját tőkéjük erejéig fogadhatnak el visszafizetendő pénzeszközt, amely sok esetben korlátozza a lehetőségeiket. A magyar törvénykezésben azonban eddig nem volt teljesen pontosítva a faktoring fogalma, tömören a követelések megvásárlásának, megelőlegezésének, valamint leszámítolásának ítéli meg, függetlenül attól, hogy ki végzi a követelések esedékességének nyilvántartását és a beszedést. Komoly előrelépést jelentene azonban, ha a Ptk a faktoring fogalmát definiálná, azonban az alkotmánybíróság visszaadta az új Ptk-t, így az csak 2011 januárjától fog életbe lépni. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, nem tartották megfelelőnek a kétlépcsős hatálybalépését, szerintük több időre van szükség a felkészüléshez, mert így sérülhet a jogbiztonság. Az új Ptk-ban VIII. fejezete vonatkozik a faktoring szerződésre. Ebben a részben került leírásra a faktoring szerződése fogalma, illetve annak érvényessége. Meghatározzák a keretösszeg megállapítására vonatkozó szabályozást, tisztázzák a kezességre vonatkozó előírásokat. Ezen felül determinálja a kötelezett értesítésére és beszámítási jogának terjedelmére vonatkozó szabályokat. Külön részként említik a faktoring szerződésre vonatkozókat, melyből kiderül, hogy a faktoring szerződést harmincnapos felmondási

12

KRÁTKI EDINA


határidővel bármelyik fél felmondhatja. Útmutatást ad az engedményezés esetében alkalmazandó szabályokra vonatkozóan is. Ugyan az életbelépésére még várni kell, ez azonban már pozitív jelként értelmezhető arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban a faktoring jogi megközelítése jóval szabályozottabbá és világosabbá válhat. Az új szabályok életbelépésével szükség lesz további szabályozások meghozatalára, mint a hitelintézeti törvény, a számviteli szabályozás pontosítására, melyet a Magyar Faktoring Szövetség jövőbeni céljai egyikeként tűzött ki, emellett fontosnak tekintik a felszámolások szabályozását.6

2.3. A faktoring működése 2.3.1.A faktoring típusai Ahhoz, hogy a faktoring működését teljesen megérthessük, elsősorban tisztában kell lennünk a faktoring szolgáltatások válfajaival. Elsőként említeném meg a hagyományos vagy a visszteher nélküli faktoringot, amikor a faktor és az ügyfél között folyamatos kapcsolat áll fenn, a faktorálás gyakorlatilag az összes vevőkövetelésre vonatkozik. Így az ügyfél mentesül a nyilvántartástól, az ellenőrzéstől, beszedéstől, elkerüli az esetleges fizetésképtelenségből adódó veszteséget. Sokszor csak a számla másolatát adják át a faktornak, de olykor a faktor maga továbbítja az eredeti számlát a vevő felé. Nagyobb ügyfeleknél pedig eleve elektronikus formában továbbítják azokat. A faktor pedig kifizeti a követelések vételárát, az ügyfél a faktortól várja el az értékesítésből származó összegek beszedését. A faktor vállalja a felelősséget, hogy abban az esetben is kifizeti az ellenértéket, ha a kötelezett nem teljesíti a kifizetéseket, így az ügyfél teljes védelemben tudhatja magát. A faktor előleget fizet, arra tartalékolja a visszatartott részt, hogy kellő fedezete alakuljon ki a problémás esetekben. A másik, hazánkban jóval népszerűbb finanszírozási forma a visszterhes faktoring. A faktor ebben az esetben is adminisztrál, ellenőriz és beszed, sőt finanszíroz is, azonban nem vállalja el az ügyfél helyett a kockázatot. A faktornak teljes a visszkeresete, ha a kifizetés nem történik meg (ez pontosan azt jelenti, hogy joga van ahhoz, hogy a partnere garantálja a fizetést vagy a követelését megvásárolja tőle). A faktor ebben az esetben tehát a szállítón is számonkérheti a kifizetést. A számla lejártát követően erre három hónap múlva van

6

Világgazdaság 2009. február 24-i száma alapján

13

KRÁTKI EDINA


lehetősége a faktorcégnek. Azonban a szerződésben megtalálható, hogy a faktor ilyen esetekben inkább nem él visszkereseti jogával, hanem újabb követeléseket vesz meg. Az ügynöki faktoring egy igen kevéssé ismert típus, amelynek keretében a vevő közvetlenül a faktornak fizet a biztonsága miatt. A faktor nem végez adminisztrációt, vagy beszedést, sem pedig a kockázatot. Az ügyfél a faktor megbízottjaként jár el, így ő kezeli a követeléseket. Ilyenkor általában az ügyfél rengeteg kis vevővel rendelkezik, azonban nincs lehetőség csendes faktoring alkalmazására. A bizalmas faktoringot olyan ügyfelek számára „találták ki”, akik számára pénz szükséges ahhoz, hogy a szállítók hiteligényét finanszírozzák, de nem igényelnek adminisztrációs szolgáltatásokat illetve a kockázat átvállalását sem. Ezt a fajtát főleg az Egyesült Államokban alkalmazták, a vevők sokszor nem voltak képesek az egész összeg átutalására, így áttértek az „egész forgalom” elv használatára. A vevő a számlák tulajdonjogát a faktorra engedményezi, de a követeléseit maga intézi, ahogy a beszedést is. A csendes faktoringnál a hitelbiztosítás a jellemző, általában 80 % kártérítéssel. Az ügyfél önrészt visel, így érdekeltté válik a követeléskezelési és beszedési feladatok ellátásában. Azonban van olyan eset is, amikor a faktor minden feladatot ellát épp a finanszírozást kivételével. A faktor kezeli a követelését, a beszedést és védi az ügyfelet a rossz követelésektől, azonban nincs előlegfizetés és kamat az előlegre sem természetesen. Ezt nevezzük esedékességi faktoringnak, amikor az összeget vagy az esedékességkor fizetik ki vagy ha a vevői fizetések beérkeznek, rosszabb esetben a fizetésképtelenség kiderülte után.

14

KRÁTKI EDINA


A fentiekben felsoroltakat az alábbi táblázatban lehet összefoglalni a különböző szempontok alapján. 1. Táblázat: A faktoring típusai

Hitel-

Vevő-

Követelés-

Finanszírozás

Beszedés biztosítás értesítés

kezelés

Teljeskörű szolgáltatás

Igen

igen

Igen

igen

igen

Visszterhes faktoring

Igen

nem

Igen

igen

igen

Ügynöki faktoring

Igen

nem

Igen

nem

nem

Esedékességi faktoring

nem

lehet

Igen

igen

igen

Bizalmas faktoring

igen

nem

Nem

nem

nem

Csendes faktoring

igen

néha

Nem

nem

nem

Forrás: Martinkó Károly- Faktoring: A vállalatfinanszírozás hamupipőkéje

2.3.2. A faktorválasztás szempontjai Ha egy vállalat védekezni szeretne a körbetartozás káros hatásai ellen, akkor az esetek nagy részében a faktorálás megoldásához fordul. A folyamatot, mely a kapcsolatfelvételtől a szerződéskötésig tart, két szakaszra bontható: -

szerződéskötés előtti rész

-

szerződéskötés utáni rész.

A szerződés megkötése előtt mind a vállalatnak, mind a faktornak lépéseket kell tennie, hogy minél tisztább kép alakuljon ki mindkét oldalról. Azok a vállalatok, akiknek további tőkére van szüksége, először megvizsgálják a pénzügyi helyzetüket, hogy aztán a legmegfelelőbbet válasszák a faktoringok nyújtotta lehetőségek közül. Ez a finanszírozási forma azoknak segíthet, akik csupán pótlólagos tőkét szeretnének beszerezni, a csőd szélén álló vállalatok esetében igen csekély rá az esély, hogy a faktoring segítségével lábaljanak ki a bajból. Szintén elemezésre szorul, hogy pontosan mire van szükség a faktor által nyújtott szolgáltatások közül. Például aki rendelkezik hitelbiztosítással, akkor nincs szüksége a full szerviz faktoringra, vagy ha fejlett a szakértelmük a vevőhitelezés terén, akkor ezt a területet

15

KRÁTKI EDINA


nem is kívánják outsourcingolni. Sokszor elégnek bizonyul az is, ha a faktor csak pénzügyi tanácsadást vállal, illetve adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat lát el. Az ügyfél részéről az alapos vizsgálat után a következő lépés a faktorválasztás. Hazánkban ez nem bizonyul könnyű feladatnak, mivel a faktoring viszonylag ismeretlen finanszírozási forma, a szolgáltatások köre igen szűkös. Az ügyfél engedményezi követeléseit a faktorra, amit ideális esetben a faktor jellemzőinek a vizsgálata előz meg.

A faktor által kínált

kondíciók pedig igen eltérőek lehetnek, ezért érdemes elemezni a kínálatot, mielőtt elhamarkodottan döntene a vállalat. A szerződések közül ajánlatos több mintát is begyűjteni és aztán ezzel hatni a faktorcégre, hiszen ilyenkor még hajlékonyabbak és könnyebben engednek díjszabásaikból a kiélezett versenyhelyzet miatt. A faktorválasztásnál a szempontok között kiemelkedő helyen szerepelnek az elbírálás szempontjából a költségek. Természetesen nem lehet abszolút mértékben összehasonlítani más pénzforrások költségeivel, azonban azt megállapíthatjuk, hogy a kamat mindenképpen versenyképesnek mondható, de nem lehet egyszerűen hozzáadni a faktordíjat és így összevetni más finanszírozási módok díjaival, figyelembe kell venni a faktorálás egyéb előnyeit is. Egyenként kell megvizsgálni a faktorálás költségeit súlyozva az előnyökkel. Ide sorolható például az is, hogy a faktorálás során jelentős költségeket takarítanak meg azáltal, hogy az egyes szolgáltatásokat a faktor elvégzi egyedül, és nem kell külön-külön cégekre bízni. A faktor gyors segítséget nyújt, nem kell a pénzre várni és így nem halmozódnak fel további adósságok. Összességében tehát gondos kalkulációt kell végezni azelőtt, hogy kiválasztanánk a számunkra megfelelő finanszírozási módot. Sokszor a faktor változtat az előre megbeszélt feltételeken és erre jogosultsága is van. Megeshet az is, hogy ezzel az ügyfél céljainak elérését hiúsítják meg, így az ügyfélnek van arra lehetősége, hogy szerződésben kösse ki azt, hogy csak ésszerű okok miatt változtathat a feltételeken a faktor, és ha ez mégsem így történik, úgy a faktor megszüntetheti a megállapodást. A faktor sok esetben még hosszabb időt kérhet a megállapodás megszüntetésére, ami az ügyfélnek jelentős pénzösszegbe kerülhet. 2.3.3. Bírálati szempontok a faktor oldaláról A szerződés létrejötte előtt azonban a faktornak is vannak szempontjai arra vonatkozólag, hogy kivel hajlandóak együttműködni. Alapos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a faktor ne kockáztassa a faktorálás sikerességét, ennek érdekében a faktorcég új üzletekkel foglalkozó munkatársa megbeszélést tart a leendő ügyfelével.

16

KRÁTKI EDINA


Miután mindkét fél alkalmasnak találta a másikat első látásra, akkor a faktor a vállalkozást vizsgálja meg az ügyfél engedélyével. Ennek a lépésnek a céljai közé tartozik a vevő minőségének és a faktor kockázatának megbecslése,

az

adminisztratív

funkciók

átnézése,

a

vállalkozás

erősségeinek,

gyengeségeinek és jövedelmezőségének elemzése, a tehermentesség felőli megbizonyosodás. A faktor pénzügyi ajánlatot készít a látottak alapján, így a faktor elkerülheti az elkapkodottságból eredő veszélyeket. A faktornak az ügyfél által megadott adatokon kívül lehetősége van független forrásokból is tájékozódni a cég helyzetéről, ilyenek például a különböző cégjogtárak, amelyekből a faktor információt nyerhet a vállalat bejegyzésére, cégformájára, tőkéjére, tulajdonosaira vonatkozólag. Más forrást jelenthet a vezető tisztségviselők korábbi tevékenységi köre, szakmai rátermettségére. A faktorálás szempontjából fontos tényező a kínált áru vagy szolgáltatás jellege, ez meghatározza a faktor számára a vevő hitelképességét. Hiszen azok a beszállítók, akik terméke iránt nagy a kereslet, válogathatnak a vevők között, így a fizetés is gördülékenyebb. A terméket illetően, minél egyszerűbb és ismétlődő a termék, annál kisebb a valószínűsége a vitáknak és ellenköveteléseknek. Minél nagyobb a verseny az ágazatban, annál nagyobb a vevőkockázat, amellyel a faktornak szembesülnie kell. Ennek köszönhetően a faktorok sokszor megmaradnak a biztonságos iparágaknál, ahol a fizetésképtelenség nem jöhetett szóba.7 Sok esetben a vevő megtiltja a szállító számára, hogy a vele szembeni követeléseket átengedményezze másra8. Azonban ez sokszor előfordul nemzetközi kereskedelmi vállalatok hazai érdekeltsége esetében. A faktornak alaposan meg kell vizsgálnia az ügyfél adminisztratív eljárásait, mert tudnia kell, hogy az ügyfele a megfelelő árukat szolgáltat a vevőinek és korrekt számlákat állít ki a vevők számára. Meg kell vizsgálnia, hogy a rendelések felvétele, termékek termelésbe állítása, a számlák kiállítása, követelések kifizetése illetve a jóváíró számlák kiállítása a megfelelő módon történik-e és ellenőrizhető-e. A faktornak tehát ésszerűen fel kell mérnie az adott ügyfél pénzügyi helyzetét, jövőjét, jövedelmezőségét, ezért ajánlatos elemezniük a cash-flow elemzéseket, vezetői beszámolókat, köztartozásokat.

7 8

Ez az oka, hogy az építőipar a faktorálás szempontjából nemkívánatos iparágnak számít. Ez a tendencia figyelhető meg a hazai kereskedelmi láncoknál az utóbbi időben

17

KRÁTKI EDINA


Ha a vállalat sok vevővel rendelkezik, nem túl költséghatékony az összes vevőt külön-külön megvizsgálnia, ilyenkor az állandó vevők minőségét vizsgálják meg, mekkora arányú a beszedési szakcégek alkalmazása. Ezen tényezők függvényében a faktorcég kikalkulálja a faktordíjat. 2.3.4. A faktoring működésének lépései Piackutatás és elemzés A faktorcégek számára a szerződés felmerülése előtt az információk megszerzése és elemzése stratégiai fontosságú a piac minél alaposabb feltérképezése végett. Az információk begyűjtésével lehetővé válik számára az erőviszonyok felmérése, ezáltal el tudja helyezni magát a többi szolgáltatóhoz viszonyítva. A piackutatás tehát a marketing információs rendszerének számít és a szerződés megkötése előtt a faktorálás folyamatának fontos eleme, és nemcsak a faktorcéget érinti közvetlenül, hiszen a vállalkozások is igyekeznek minél pontosabb képet kapni a piaci helyzetről, hogy a lehető legjobb döntést hozzák meg a külső finanszírozás keresésének során.

Keresés A piac áttekintése után a következő lépés a konkrét cég megkeresése. Sokszor a vállalatok a hiányos vagy nem megfelelő információnak köszönhetően a nem a megfelelő képet alkotják a piaci helyzetről, viszonyokról. Az ilyen esetekben célszerű döntés a faktor részéről a vállalatok konkrét megkeresése, hogy pontosítani tudják azok ismereteit. A vállalatok nem célirányosan gyűjtik össze az információkat, hanem a legtöbb esetben véletlenszerűen, eseti ügyletek kapcsán. A közvetlen kapcsolatfelvételnek számos módja ismeretes, az egyik legismertebb a direkt marketing (DM), melynek során a megismertetni kívánt termékeket a különböző kommunikációs csatornákon keresztül eljuttatják a potenciális ügyfélnek úgy, hogy a reakciókat is mérni tudják. Az ilyen jellegű üzeneteknél előnyt jelenthet, ha személyes hangvételben történik a megkeresés. A cégeknek ebben az esetben egy olyan lista áll a rendelkezésükre, amelyet már többszörösen szűkítettek, hogy a cég az ő érdekeinek leginkább megfelelő, az érdekeltségi körükhöz a legnagyobb mértékben illő vállalatok körét megtalálhassa. Egy másik módszer az úgynevezett „cold call”, melynek elsődleges célja a kapcsolat felvétele, hogy a későbbiekben egy személyes találkozó is megvalósíthatóvá váljon. Az ilyen

18

KRÁTKI EDINA


esetekben a hangsúly szintén a személyes hangnemre helyeződik9. Az ügyfélszerzés első lépcsőjének fogható fel ez a folyamat, melynek során az értékesítéssel foglalkozó munkatárs megkeresi akár ismeretlenül is az adott vállalatot ismertetve a termékeket, szolgáltatásokat egy esetleges későbbi találkozó reményében. A célirányos keresés módszerei közé sorolhatóak a workshopok, melyek abban nyújtanak segítséget, hogy az ügyfelek el tudjanak igazodni a különböző szolgáltatások között, illetve konstruktív módon tudják megoldásokat kialakítani a problémák orvoslására. Az ilyen találkozók során lehetőség nyílik a tapasztalatok cseréjére, az információk megosztására, ezzel könnyítve a tájékozódást a szolgáltatások sűrűjében. Egy workshopvezető segítségével felvezetik az éppen aktuális témát, problémát, röviden ismertetve a tényeket, majd ezután alakulhat ki egy interaktív véleménycsere, sok esetben a résztvevők kis csoportokba tömörülnek és úgy törekednek az adott eset minél alaposabb megismerésére és a probléma megoldására. A közreműködők így hasznos segítséghez juthatnak, az ötletek és különböző álláspontok segítenek abban, hogy más megvilágításból is szemügyre vehessék az eseteket. Megemlíthető még emellett az ügynökök kiemelkedő szerepe a faktoring területén. Ezek az üzletkötők pénzügyi tanácsokkal látják el a potenciális ügyfeleket, megpróbálnak olyan szolgáltatásokat a kliensek számára ajánlani, amelyek orvoslást jelentenek a felmerülő likviditási nehézségekre, így növelve a faktorcégek ügyfélkörét. Vannak egyéb hagyományosnak mondható marketingeszközök is, például sok esetben hirdetnek meg oktató jellegű szemináriumokat, ahol az érdeklődők szélesebb körű betekintést nyernek a faktoring világába. Manapság azonban a leghatékonyabb eszköznek a média világa bizonyul, az eszközök közül is a legkiemelkedőbb az Internet, melynek térnyerését minden szegmensben érzékelhetjük. Ezekkel az eszközökkel a faktorcégek lényegesen hatékonyabban közelíthetik meg a célközönséget. A leggyümölcsözőbb kapcsolatépítésnek a közvetlen ajánlás bizonyul, hiszen ezúton azok az ügyfelek ajánlják a faktorcéget ismerőiknek, akik elégedettek a

nekik nyújtott

szolgáltatásokkal. Ezáltal az ügyfél már úgy keresi meg a faktorcéget, hogy sokkal nagyobb bizalommal közeledik felé, hiszen jó referenciákat kapott előzőleg. Így az elbírálás folyamata is jelentősen felgyorsulhat.

9

A faktorcégek az utóbbi időben hangsúlyt fektetnek a marketing eszközeire az ügyfélkörük bővítése éredekében.

19

KRÁTKI EDINA


A marketing eszközök között említendő még a közvetlen úton, indirekt marketing. Ide sorolhatóak azok az esetek, amikor az ügyfél keresi meg a faktorcéget miután találkozott vele tanulmányokon keresztül vagy egyéb más úton. Azonban az ilyen ügyfelek száma igen kevés és ezekből a megkeresésekből lesz a legkisebb eséllyel valódi üzlet, mert őket, bár érdeklődőek ez iránt a finanszírozási forma iránt, nagyon nehéz meggyőzni a bizalmatlanság miatt. Az információ beszerzése A begyűjtött információk milyenségétől sokszor függ a helyzet további alakulása és a kapcsolat sikeressége. A kockázat elemzésének szempontjából mindenre kiterjedő vizsgálatra van szükség, ebből a szempontból lényegi kérdés a tényadatok megszerzése. A faktornak a következő adatokra van szüksége a legtöbb esetben: ¾ az elmúlt két év beszámolója (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet) ¾ cég-és termékismertetők ¾ szerződések másolata ¾ folyószámlák forgalmának analitikus kimutatása ¾ számla- illetve szállítólevél-másolat ¾ cégkivonat és aláírási címpéldány ¾ köztartozás befizetéséről szóló igazolás Az értékesítés feladata ezek után a megszerzett adatok analizálása, majd előterjesztést készít a menedzsment számára a további döntések meghozatalához. Kockázat menedzsment A kockázatok kezelésének feladata első lépcsője a begyűjtött információk elemzése, teljes körű bevizsgálása, a kockázatok felismerése és javaslatok felajánlása a kockázatok csökkentésére. A vezetőség ezen szempontok alapján bírál el mindenegyes esetet és hoz döntést. A meghozott döntések esetén is vannak lehetőségek, az adott előterjesztést elfogadhatja, elutasíthatja vagy támogathatja, azonban csak bizonyos feltételek teljesítése mellett.

20

KRÁTKI EDINA


A döntés az ügylet létrejöttéről Mint az előbb már kifejtésre került, a kockázatok megismerése után a következő lépés a döntések meghozatala. Pozitív elbírálás esetében a szerződés megkötésére kerül a sor, amihez a legtöbb esetben szükség van egy keret-megállapodásra, melyben minden tényezőt tisztáznak. Az ügyletet három tényező határozza meg: ¾ megelőlegezés mértéke ¾ vevőlimitek ¾ szállítói limit. A megelőlegezés mértéke azt az összeget jelöli, amelyet a faktor a benyújtott számla bruttó értékéből megfinanszíroz előre. Ez az arány általában 80%körüli, azonban függ az ellenkövetelések mértékétől is, ugyanis ha ez meghaladja a 15%-ot, akkor a megelőlegezés mértéke csökkenhet. Ugyanez az eset áll fenn akkor is, ha a kapcsolat viszonylag új keletű és nincs elég tapasztalat ahhoz, hogy bizalmi helyzet alakuljon ki. A megállapított előleg szintjét természetesen olykor módosítani kell abban az esetben, ha az ellenkövetelések az előre megbecsültnél nagyobb méreteket öltenek. Magától értetődően ez fordítva is lehetséges. Hiszen ha a becsült levonások kisebb mértékűek a vártnál, az előleget pozitív irányba is változtathatják. A vevőlimit szintén meghatározó tényezőnek számít, ez a fogalom azt a követelésállományt jelöli, amire még a faktor előleget ad a szállítónak egy bizonyos vevő vonatkozásában. Az elsődleges szempont a vevő bonitásának felmérése, azonban több más tényező is befolyásolja. A vevőlimitet nagyon könnyű meghatározni abban az esetben, ha a szállító jó bonitású vevőkkel rendelkezik, a vevőlimitet csupán a vevőkör nagysága illetve a fizetési határidők korlátozhatják. Ezt azonban módosíthatják a nem várt tényezők, úgymint a fizetési morál hirtelen romlása, vagy a szezonalításokból eredő forgalomingadozások. Ebből fakad leginkább a különbség a visszteher nélküli és visszterhes faktoring között. A visszteher nélküli ügylet esetében a limit nem kérdéses, hiszen azt a biztosító állapítja meg, hogy mekkora összeget hajlandó biztosítani. A faktor döntheti el, hogy nagyobb limit finanszírozását is elvállalja. Ha azonban a biztosító nem biztosítja az adott vállalatot, akkor a faktor egyedül is finanszírozhat, azonban ebben az esetben már a saját eszközeit, portfolióját

21

KRÁTKI EDINA


kockáztatja. Egyes alkalmakkor a vállalatok jelentkeznek több, megfelelő bonitású vevővel, azonban úgy határoznak, hogy kisebb vállalkozásokat is bevonnak a portfoliójukba, azonban a legtöbb ilyen esetben ezeknek a cégeknek a mérlege nem áll a legjobban. Biztosított ügyletben a faktor vállalhatná ezt a kockázatot, azonban ha egyedül kell viselnie a kockázatokat biztosítás nélkül, a faktor ezt már nem feltétlenül kockáztatja meg. Visszterhes faktoringnál már egészen máshogy alakulnak a körülmények, a nemfizetés esetén a faktor érvénybe lépteti a visszterhet, így az előleg összege visszakerül a szállítótól a faktorhoz. Sokszor kerülnek bevonásra az olyan kisebb ügyfelek is, akik ugyan veszélyt jelentenek a faktorra, de a szállító vevőportfoliója miatt a faktor ezt még elbírja. Azonban ezt a szállítónak is tudnia kell, mert ez egy fontos körülmény lehet a partner megítélése szempontjából, de ha a vevő fizetésképtelensége már az üzlet megkötése előtt is nyilvánvaló, akkor erre nem kerül sor. Bár a fizetésképtelenség a faktor számára nem jelent veszteséget a visszaszedés miatt, azonban ez a szállítót már hátrányosan fogja érinteni. A kockázat mérlegelése innentől kezdve pedig már az ő feladata, ha úgy érzi, hogy ezáltal a forgalma bővülni fog és megéri, akkor megteheti, hogy elvállalja. A statisztikák azt mutatják, hogy az így bevont vevőknél nem szokott fizetésképtelenség felmerülni, úgy tűnik, hogy csak adósságuk elkerülése végett alakul ki a rossz jövedelmezőségi mutató. A szállítói limit a harmadik tényező a döntések elbírálásának esetében. Ez a fogalom a faktor által a szállítónak nyújtott előleg maximum értékét jelöli. Ez hitelkeretként funkcionál, amelyet a szállító tetszőlegesen tölthet meg vevőkövetelésekkel. A folyószámlahitelhez hasonlít a leginkább, mert a bejövő jövedelmekből kerül visszatöltésre a hitelkeret. A szállítói limitet a vevői limitek százalékos arányának segítségével határozzák meg a megelőlegezés mértékének figyelembevételével. A szállítói limit összegénél is meg kell említenünk a korlátozó tényezőket, a vevőportfolió minősége és a visszteherbíró képesség itt is lényeges szempont. Azonban abban az esetben, ha ezek a szempontok megfelelőek az adott szállítónál, akkor a faktortól olyan nagyságrendű hiteleket kaphatnak, amelyeket egy bankintézmény nem tudna a rendelkezésükre bocsátani. A bankoknál ugyanis fontos szempont a biztosíték, melyet a vállaltok csak nagyon ritkán tudnak felmutatni. A faktoringnak azonban elegendő, ha a szállító jó vevőkövetelésekkel bír. Szerződéskötés Mielőtt a konkrét, szállításokhoz kapcsolódó lépések megkezdése előtt a felek megkötik a szerződést, amely egy olyan keret-megállapodást jelöl, amely tartalmazza a faktorügylet

22

KRÁTKI EDINA


minden fontos elemét. A szerződés megkötése több szakaszból áll, melyeket a továbbiakban különbontva vizsgálunk meg. 1. Szerződéskötés: A keretszerződés aláírásával minden részlet pontosan meghatározásra kerül, úgymint a kockázatelemzés által indokoltnak tartott, a bizottsági tagok által előírt kondíciók (faktordíj, kamat, vevőlimitek, szállítói limitek, megelőlegezés, biztosítási díj, egyéb költségek) 2. Ügyfélazonosítás: Bekérik a hitelesítéshez szükséges dokumentumokat, azaz az aláírási címpéldányokat, cégkivonatokat, illetve az ügyvezető személyi iratainak hiteles másolatát. 3. Igazolások: A befizetési kötelezettségek és jogosultságok hiányának igazolása elengedhetetlen követelmény a faktorcégek részéről, az APEH illetve VPOP bocsátja ki ezeket az igazolásokat. 4. Nyilatkozatok kiadása: A nyilatkozatokat általában, mint a szerződés mellékleteiként találjuk: -bankszámla-nyilatkozat -pénzmosás megelőzéséről szóló nyilatkozat -ügyvezetői felelősségvállalás, melyben az ügyvezető vállalja, hogy esetleges szándékos vagy gondatlanságból eredő károkért saját vagyonával felel -tagi hitelnyilatkozat, melyben a vállalat megígéri a faktornak, hogy a hitelező tudta nélkül nem kerül kivevésre a tagi kölcsön -falhatalmazás, inkasszó: a szállító bankszámlái felett a faktornak a szállító inkasszó jogosultságot ad, így a hitelező érvényesítheti követelését adósa ellenében 5. Engedményező értesítő aláírása: Engedményezési értesítőikben a faktorok értesítik ügyfeleiket a faktorügylet létrejöttéről. Tudomásulvételi záradékot is tartalmaz ez a levél, annak érdekében, hogy az esetleges későbbi vitáknak elejét tudják venni. A faktor ügylet ennek a záradéknak az aláírásával és a levél visszaküldésével kezdődhet meg. A számlákra a szállító köteles az engedményezési nyilatkozatot minden esetben jól láthatóan feltüntetni, ennek gyakorlati megoldása úgy néz ki, hogy etikett vagy bélyegző formájában jelenik a megjegyzés rovatban. Azonban a követelést érvényesíteni csupán akkor lehet, ha a vevő elismeri annak jogosságát, tehát semmilyen

23

KRÁTKI EDINA


kifogást nem támaszt az áru mennyiségével, minőségével kapcsolatban. Ezt igazolnia kell a szállítólevélen, kísérő igazoláson vagy magán a számlán az áru hibátlanságára vonatkozó megjegyzéssel. Azonban az ügylet folytonosságára való tekintettel a faktorcég mindig meghatározza a szállító számára, hogy milyen eseményekről kell hatálytalanul tájékoztatnia, ezek a következők: -Esetleges számlahiba, jóváíró számlák kiállítása: A szállítónak minden hibásan kiállított illetve azt jóváíró számláról másolatot kell küldenie a faktorcég részére, hivatkozva az eredeti számla számára benne. -Indirekt fizetés: Megeshet a nem megfelelő tájékoztatás vagy figyelmetlenség miatt, hogy olykor a vevő egy ideig még mindig a szállítónak fizet. Ezeket a kifizetéseket azonnal tovább kell utalni a faktor számára, hiszen a szállító azt már megkapta egy alkalommal előleg formájában. Ezután figyelmeztetnie kell a szállítónak a vevőt a végbement változásokról, ha ezek után sem változik a helyzet, a vevőlimit törlésre kerül. Legtöbbször abban az esetben, ha az előleg összegét az esedékesség utáni harmadik felszólítást követő 2. héten belül sem utalja át a vevő, azaz, amikor eléri a számlalejáratát követő 60. napot, akkor az adós kötelezettsége beírásra kerül az úgynevezett Nem Megelőlegezhető Követelések (NMK) közé: vagyis a megelőlegezést törlik. Kivételes alkalmakkor ez a határidő kicsivel rövidebb is lehet, de erről feltétlenül informálják a szállítót. NMK-ba azonban egyéb indokok miatt is bekerülhet a szóban forgó követelés (pl.: ellenkövetelés a számlával szemben, reklamáció, illetve ha limit feletti a követelés). Ezután létrejön az előlegezés az előre kiegyezett formátumban (eredeti, fax, elektronikus) a vevőhöz és faktorhoz is eljuttatott számlákra. Az előleg mértékét a benyújtott számlák (bruttó, áfás) összege és a szerződésben megállapított megelőlegezési százalék szorzataként számítják ki. Azonban ezek is változhatnak a szállítói limit, ellenkövetelések, jóváírás, skontó, díjterhelések miatti javításoknak és a limitek miatti határnak köszönhetően. Monitoring A folyamatos állapotfelmérés, odafigyelés elengedhetetlen a jó kapcsolat fenntartásához. Négy területre terjed ki a köre, ez is mutatja fontosságát. Ezek a területek a következők: kockázatkezelés, ügyfélkapcsolat kezelése, ügyfélmenedzsment és a key account managerek feladatköre, mely leginkább a szállítókkal való kapcsolattartásra terjed ki. Kockázatelemzés

részére

kitérve

a

szállító

gazdasági

és

pénzügyi

helyzetének

negyedévenkénti elemzését értik, összehasonlítva azokat az előző hasonló időszakok adataival

24

KRÁTKI EDINA


illetve az adott szektor, versenytársak jelen helyzetével. Az elemzés folyamán a vállalkozás likviditását meghatározó tényezők (tartozások, bevételek, a vevő- és szállító állományi szerkezetének alakulása) is kiemelkedő szerepet kapnak. Olykor személyes találkozások (field audit) alkalmával alakítanak ki egy egész képet az adott cég jelenlegi ügyleteiről, illetve jövőképéről. A faktor a bizonytalanságok és esetleges károk, veszteségek elkerülése végett folyamatosan nyomon követik az ügyfeleik ügyleteit, kapcsolatukat a szállítóikkal. Ellenőrzésük alatt tartják a teljesítések idejét, a fizetési morál alakulását és általánosságban az ügyletek alakulását. Ezt megtehetik akár bizonyos „csődfigyelő” rendszerek vagy akár a média igénybevételével is. Ennek a módszernek az alkalmazásával a faktorcég elkerülheti azt is, hogy fiktív számlák kerüljenek kibocsátásra, ezzel okozva jelentős károkat a faktorcégnek a szállító. Ezekben

az

esetekben

nyújthat

jelentős

segítséget

az

egyeztetések

rendszere.

Megkülönböztetnek heti-, kétheti- illetve havi rendszerességgel küldött egyeztetéseket. A heti rendszerességgel jelentkező egyeztetések közé soroljuk az egyezető listákat, melyek összegzik a tárgyheti történéseket az adott ügyféllel kapcsolatban (követelésbeérkezés, napi mozgások egyenlege, nem megelőlegezhető követelések, megelőlegezhető követelések, maximális megelőlegezhetőség, elszámolási számla egyenlege átutalások, követelésállomány, faktor költségek – és egyéb díjak elszámolása). A heti egyeztetések közé tartozik még a számlakivonat (jogcímenkénti bontásban az elmúlt héten keletkező különböző jogcímeken terhelt összegek), a szaldólista (nyitott tételek vevőnkénti és számlánkénti bontásban, pénzmozgások

fizetési

időpont

megjelölésével)

illetve

a

kiértékelés

lista

(záró

követelésállomány különböző szempontok szerinti részletezése). A kéthetenkénti kimutatások tartalmazzák a felszólítások listáját, amely a lejárt számlák összessége az esedékesség és összeg feltűntetésével, vevők szerinti bontásban, akikre a felszólítás vonatkozik. A havonta elkészített egyeztetések jelentik a késedelmi kamatlistát, amelyben kimutatásra kerülnek azok az összegek, melyet a szállító a késedelmes fizetés esetén ró ki a vevőkre. A faktorcég ezt is vevőnkénti és összeg szerinti bontásban kapja meg. Ezen listák pontos kitöltése a szállító és vevő érdekeit egyaránt szolgálja, hiszen így elejét lehet venni bárminemű nem létező összegek kiszámlázásának és az ebből eredő kellemetlenségeknek. Az egyeztetés másik területe a kapcsolattartás, melyet három részre szokás bontani.

25

KRÁTKI EDINA


Elsőként említhető meg az ügyfélmenedzsment, mely a szállítókkal való folyamatos kapcsolattartásra törekszik szinte napi szinten. A megfigyelt területek közé tartozik a partner fizetőképességének állandó elemzése, a megállapított limitek folyamatos felülvizsgálata, a szállító vevőportfoliójának ellenőrzése. A másik területnek tekinthető a vevőmenedzsment, melyen belül a faktorcég az exportimportvevőkkel tartja a kapcsolatot, és ha bármiféle vitás helyzet keletkezik, annak megoldására törekszik. A limitkérelmeket is ők továbbítják a biztosító felé, hogy ott kerüljön elbírálásra. Számlamenedzsment, mintegy pénzügyi részlegként funkcionálva elvégzi a kibocsátott számlák nyilvántartását, könyvelését és felmerülő probléma esetén arról értesítik az ügyfelet és segítkeznek a szükséges módosítások véghezvitelében. Ebben segítségükre lehet az úgynevezett e-faktoring szolgáltatás, mely az Internet segítségével kér be automatikusan számlákat, azonban nem teljes számlacsomagot, csupán egy-egy számlát, azonban sajnálatos módon ez okot adhat nemlézető számlák faktorálása is a szállítónak. A monitoring tehát olyan kommunikációs eszköz, mely a kapcsolat nehézségeinek elkerülését segíti elő, ha a rendszer megfelelően ki van építve. A monitorozás kiterjed a rendszerben futó ügymenetek állapotának követésére, ellenőrzési, beavatkozási és döntési csomópontok kijelölésére.

2.4. A faktoring pénzügyi oldala A faktoring folyamatában fontos szerepe van a pénzügyi feltételek megszabásának a faktorcég által. Az ügyfélnek mérlegelnie kell, hogy melyik faktorcég az, amelyikkel szívesen működne együtt. Az általa vizsgált szempontok között kiemelkedően fontos szerep jut a faktor által kínált díjaknak, azaz hogy összességében mennyibe fog kerülni a faktorálás. A folyamatos kapcsolat esetén a faktor kereteket állít be az egyes partnerek esetében. Ezek a keretek azt jelzik, hogy bizonyos finanszírozási igények esetében a faktor meddig a pontig lehet teljesítőképes. A továbbiakban láthatjuk azokat a fogalmakat, melyek ennek a megértésében a segítségünkre lehetnek.

26

KRÁTKI EDINA


Kamatláb A kamatláb a faktorcég számára az ügylet költségeit jelenti, amit gondos mérlegelés előz meg, melynek során felmérik az üzlet előnyeit és természetesen a kockázatokat is, például a vevő esetleges fizetésképtelenségét, a cégvezetés összetételét, a vevők pénzügyi helyzetét10. A kamatszámítását tekintve több módszer is létezik, egyesek napokra lebontva tartják számon például. Azok, akik az aktuális piaci alapkamatot tudják alapul venni, azok a kamatot tekintve is versenyképesek tudnak maradni. Faktordíj Ez a tétel fedezi a kezelési és beszedési folyamatok díját. A meghatározása szintén alapos felmérést követően valósul meg. A tényezők, melyek alapján összeállítják, számlák és jóváírások száma, az árengedmények mértéke és gyakorisága, aktív vevőszámlák mennyisége. A faktor a számlák adminisztrációjáért illetve a rendszeres ellenőrzésért felel, amit a végleges faktordíj szintén tükröz. Az egyszerűség kedvéért vegyük az alábbi példát: A számla bruttó értéke: 1 millió HUF A faktordíj: 1 % Előfinanszírozás mértéke: 75 % Fizetési határidő: 40 nap Éves kamatláb 12 % Ebben az esetben a teljesen finanszírozott összeg a 750 000 HUF. A faktordíj ebben az esetben 10 000 HUF, ezt levonják ebből az összegből. Tehát miután megkapta a faktorcég a számlát, az ügyfél 740 000 HUF-ot kap kézhez. Ha fizet a vevő a 40 nap, azaz a fizetési határidő letelte után, akkor a faktorcég átutalja számára a számla értékének fennmaradt 25 %ának a kamattal csökkentett részét, azaz 250 000 HUF- 9 863 HUF= 240 137 HUF.

10

Erről bővebben a Faktoring működése a gyakorlatban c. fejezetben

27

KRÁTKI EDINA


A faktorálás ára ebben az esetben 19 863 HUF11 , a lenti sorokból egyértelműen kiderül, hogy miből tevődik össze ez az összeg: Faktordíj: 1 000 000* 0,01

=10 000 HUF

Kamat: (1 000 000* 0,75)*(0,12*40/365)

=9 863 HUF

A megfizetett faktordíj 3 napos pénzhasználati díja :

=131,5 HUF

10 000*0,12*40/365 A faktorcégnek ténylegesen megfizetett összeg:

=19 863 HUF

(faktordíj+kamat) Az ügyfélnek a faktorálás összes költsége:

=19 994,5 HUF

Biztosítási díj A visszteher nélküli faktoringok esetében a hitelbiztosítási díjjal is számolnunk kell12. Egyes esetekben ezt az összeget tartalmazza a faktordíj, azonban sok esetben külön díjként számolják fel. Ennek mértéke az utóbbi időben a gazdasági helyzetnek köszönhetően meredeken emelkedik. A faktor a vállalati ágazati elhelyezkedése alapján sorolja be a faktorált vállalatot hitelkockázat szerint. A faktorcég megvizsgálja a vállalat előző öt évbeli veszteségeit, a jellemző veszteségeket az adott ágazaton belül, a vállalat vevőinek összetételét, a hitelezési időszak hosszát. Ezen tényezők figyelembevételével állapítja meg a vállalatra kiróható biztosítási díjat. Előleg A faktornál komoly döntést kíván az is, hogy mekkora összeget tart vissza a megvásárolt követelésből, amíg a vevő teljesít. Ennek az összegnek megfelelőnek kell lennie abban az esetben is, ha problémák merülnek fel. Mennyiségi levonások, jóváírások, árengedmények esetén ezzel az összeggel lehet gazdálkodni. Ez az előleg 75-80 %-ra tehető általában. Azonban a szerződésben kiköthetnek olyan eseteket, melyek esetében az előleget tiltják. Például a kellékhiányos, limit feletti, lejárt, vitatott, jóváírás esetében, amikor a faktor levonja az átutalásból ezeket az összegeket.

11 12

De ezen felül még figyelembe kell venni a pénzhasználati díjat, melynek összege 131,5 HUF Ennek összege az elmúlt években nagy mértékben megnövekedett a gazdasági válság hatására

28

KRÁTKI EDINA


Ilyen a lenti példa, amelyben a finanszírozási hányad 75 %, a faktordíj pedig 1 %-ot tesz ki. 2. Táblázat: A megelőlegezés folyamata

Jogcím

Művelet

Összeg

A

Számla bruttó összege

1 000 000

B

Előlegezés: 75 %

750 000

C

Faktordíj: 1 %

10 000

D

Pénzbevétel előző számlákból

500 000

E

Ebből ügyfélnek járó 25 %

F

Előző utalás bankköltsége

1 000

G

Skontó

15 000

H

Skontó 75 %-a

I

Jóváírás

J

Jóváírás 75%-a

K

NMK*-ból kikerült

L

Ennek 75 %-a

D*5/100

G*75/100

125 000

11 250 35 000

I*75/100

26 250 50 000

K*75/100

M NMK-ba került

37 500 60 000

N

Ennek 75%-a

M*75/100

45 000

O

Terhelt kamat

5 000

P

Limit felettiből kikerült

17 000

Q

Egyéb díj

2 000

R

Utalható összeg

R=B-C+E-F-H-J+L-N-O+P-Q 829 000

* „NMK”: nem megelőlegezhető követelések

2.5. Az újdonság: Az e-faktoring Életünkben egyre nagyobb szerepet játszik az Internet és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, manapság már nem létezik olyan pénzügyi művelet, amelyet ne lehetne megoldani az eszolgáltatásokkal. Az on-line kapcsolat által az életünk könnyebbé válhat és sokkal hatékonyabb módon tudjuk intézni ügyeinket. Hazánkban ezt a szolgáltatást elsőként a Magyar Factor Zrt. vezette be, meglátva a fejlődési lehetőséget az Internet nyújtotta kényelemben.

29

KRÁTKI EDINA


A szolgáltatás bárhol igénybe vehető, csupán Internet-hozzáférés és természetesen egy webböngésző szükségeltetik hozzá. Az e-faktoring lényege, hogy az ügyfelek naprakészen követni tudják a követelésállományuk alakulását, ez segíthet abban, hogy a vevők csak annyi finanszírozást vegyenek igénybe, amennyire ténylegesen szükségük van és elkerüljék a felesleges költségeket, így megtakarítva a kamat költségeit. Az e-faktoring számos előnnyel bír az ügyfelek számára ezen túl is. Az interneten keresztül hatékonyan, gyorsan és biztonságos módon folytathatunk adatlekérdezést, illetve adatnyújtást a faktor felé, tehát ez egy kétirányú folyamat, ami mindkét fél feladatát megkönnyíti.

2. ábra: Az e-faktoring a Magyar Faktor demováltozatában13

Az ügyfél bármikor hozzáférhet az információkhoz, ha az egész követelésállományra kíváncsi, de abban az esetben is, ha a vevőnkénti lebontás érdekli, ahogy azt az 1. ábrán is láthatjuk, sőt lehetősége nyílik minden egyes számla lekérdezésére. Hozzáférhet az aktuális finanszírozási helyzethez, de a beérkezett tételeket 2 évre visszamenőleg is ellenőrizheti. A kommunikáció a faktor és az ügyfél között jelentős mértékben felgyorsulhat és sokkal hatékonyabbá válhat. Az adatok lekérdezése mellett, mint már említettem, az adatok feldolgozására és a továbbítására is lehetőség van a faktor felé. A megváltozott számlázási adatokat, az új ügyfelek adatait, az esetleges reklamációkat gyorsan el lehet juttatni a faktorcég részére, így is gyorsítva a faktoring-ügyintézést. 13

http://www.magyarfactor.hu/index.php?p=info&cat=308

30

KRÁTKI EDINA


Az előnyök mellett azonban meg kell, hogy említsük az e-faktoring hátrányait is, mert sajnos ezzel is számolni kell. Sajnos a követelésállományok növekedése jóval több munkát és odafigyelést igényel a faktorcég munkatársaitól, akiknek napi szinten frissíteni kell az adatokat és az ügyfelek rendelkezésére kell állniuk, illetve jellemzővé válik, hogy egy-egy munkatársra egyre több ügyfél jut, ezzel növelve az esetleges figyelmetlenségek, hibák lehetőségét. A rengeteg információ megtévesztő lehet és sokszor a csalóknak kedvez, hiszen lehetőségük nyílik fiktív számlák, dokumentumok, kimutatások létrehozására és eljuttatására az ügyfelek felé. Mivel ezekben az ügyletekben nagy pénzekről van szó, így egyre nagyobb károkat okozhatnak a faktorcégek számára, akik ezt ellenőrző- és kontrol folyamatok létrehozásával

próbálják

kivédeni,

olykor

szúrópróbaszerű

ellenőrzésekkel,

vevők

megkérdezésével próbálnak fellépni az ilyen jellegű károkozások ellen. Azonban a legjobb megoldásnak az bizonyul, ha a vevő és a faktorcég között minél szorosabb és pontosabb az információáramlás, így megelőzve a félreértéseket, tévedéseket és csalásokat.

3. Faktoring a gyakorlatban 3.1. A faktoring előnyei A faktoring szolgáltatás ugyan még viszonylag ismeretlen a hazai vállalkozások körében, azonban tagadhatatlan, hogy rengeteg előnnyel jár mind a vevő, mind a szállító szempontjából. A következőkben ezeknek a szempontoknak a csoportosítása következik A forrásbevonás egyszerű eszköze Kifejezetten a kisvállalkozások számára kifizetődő, mert általában ők azok, akik korlátozott forrásokkal rendelkeznek, például a fizetési határidők túlzott hossza miatt, azonban nem akarnak eladósodni. A faktorálás alatt nem változik a vállalat hitelbesorolása, ugyan nő a rendelkezésére álló pénzállomány, de hitelkötelezettségei nem keletkeznek, ezenkívül jobb hitelfeltételek állnak az igénybevevő rendelkezésére, így aztán a későbbiekben is banki kölcsönhöz juthatnak alacsonyabb költségek ellenében. Nő a pénz forgási sebessége, hiszen a gyors és rugalmas ügyintézés hatására az ügyfél 24 órán belül pénzhez juthat, ezáltal bankképessé válhat. A kapott összeg korlátlan tőkét jelent, ez a pénzforrás ugyanis együttnőhet a vállalat forgalmával és mégsem jelent adósságot a cég számára és vonzóbbá teszi a mérleget. Kielégíthető a

31

KRÁTKI EDINA


kereslet, így aztán minél jobban nő az eladások száma, egyenes arányban nő a pénzeszköz mennyisége. A faktoráltatni kívánó cégnek nem kell hitelképesnek lennie, nyereséges működés sem szükséges hozzá, az egyetlen szempont, hogy a vevői fizetésképesek legyenek és a faktoringnak nincs is több akadálya. Nem kell tulajdonrészt sem kockáztatniuk, a kérelem során nem szükséges még az üzleti terv vagy más biztosíték bemutatása sem. Versenyelőny biztosítása Mint az már említésre került a faktoring történeti fejlődésének leírása során, főleg a kisebb kereskedők számára előnyös a faktorálás, ha több nagykereskedelmi partnerrel állnak kapcsolatban, ugyanis ebben az esetben jellemző, hogy a vevő csak 60 vagy 90 napra fizet, akkor a likviditási problémák miatt a vállalat nem képes újra belefektetni a termelési folyamatokba, így azonban nem tudnak kereskedni, mert nincs mivel. A faktor azonban a számlák ellenértékének egy részét azonnal megelőlegezi, így az rögtön visszaforgatható, így javul a termelés tervezhetősége és nem szükséges árengedményt sem nyújtani csak azért, hogy a piaci pozícióját ily módon javítsa. A fizetések hosszú határideje mellett a nyitvaszállítás is komoly gondokat okozhat a cégnek, erre is megoldás lehet a faktoring, mely nagyobb biztonságot nyújt a szállító számára és a piaci helyzete javul, így jobb feltételeket nyújthat vevőinek, versenyelőnyt biztosítva magának. Ha gyorsabban tudja kifizetni saját beszállítóit, akkor pedig a velük való kapcsolat is sokkal előnyösebben alakulhat. Mivel a nyitvaszállítás ebben az esetben lehetségessé válhat, elkerülve a kockázatokat, a vállalatot nem terheli az akkreditív nyitásának bonyolult és költséges volta. Biztonság, gyorsaság, kényelem Költségmegtakarítási szempontból is kedvező a faktoring használata, hiszen a faktor magára vállalja az összes behajtással járó adminisztrációs, ellenőrzési feladatot és elkerülhetőek az esetleges majdani pereskedések költségei. Ezáltal a vevő pedig mindig naprakész információkat szerezhet be. Azonban ha a szállítások átmenetileg szünetelnek, akkor az ügyfélnek nem kerül külön költségébe. Nemzetközi faktoring esetén nem kell ismernie az adott cégnek a külföldi partner országának szokásait, törvényeit, szabályait, költségeket takaríthatnak meg azáltal, hogy nem kell meglátogatni a partnert külön tárgyalások miatt (vagy éppen a beszedésre irányuló megbeszélések miatt), illetve elkerülhető egy külképviselő költséges alkalmazása.

32

KRÁTKI EDINA


A vezetők megszabadulnak a súlyos tehertől, amit a kintlévőségek behajtása jelent, egyes felmérések szerint a döntéshozók 50%-a évente 6 hetet veszít azáltal, hogy ezt a problémát illetve az ebből eredő cash-flow gazdálkodási nehézségeket próbálja meg áthidalni. A faktoring segítségével azonban van idő a fontosabb ügyek intézésére, a vezetők jobban oda tudnak figyelni a partnerekre és így sokkal jobb üzleti kapcsolat alakítható ki. A hitelek felvételénél az ügyfélnek a hiteldokumentáció kitöltésére és hitelbiztosításra is szükség van, azonban ez a faktor esetében sokszor elhanyagolható. Az eladósodottságának mértékét nem növeli, ugyanakkor csökkenti a vevőállományát. A faktoring egyik kiemelkedő eredménye, hogy javul a vevő fizetési fegyelme, így növekszik a szállító biztonságérzete. A faktoring azonban nemcsak a szállító szempontjából előnyös, hanem a vevőnek is sok pozitívumot jelenthet. Elsősorban a nyitvaszállítás miatt kedvező, mert ebben az esetben a vevőnek nem kell előre fizetnie, ami egyéb esetben a szállítónak túl rizikós lenne, azonban így már biztonságosan szállíthat partnerének. Így a vevő előnyösebben tud piaci lehetőségeket szerezni. Ahogy javul a szállítói helyzet pénzügyi szemszögből, a szállítási határidők megbízhatóvá válnak és az ütemezés a kereskedelem szempontjából előnyösebb helyzetbe juttatja a vevőt. Egyes faktorcégek olyannyira rugalmasak, hogy halasztott fizetést is lehetővé tesznek partnereik számára vagy a periódust hosszabbítják meg egyes esetekben. Ha a faktor kedvezményes szolgáltatásokat nyújt a szállítónak, az pozitívan befolyásolja az együttműködést vevő és szállító között, amelyek hosszabb távúvá válhatnak ezekben az esetekben. A faktoring igénybevétele mind a folyamatos szállítások, mind pedig az egyszeri alkalmak esetében is előnyökkel járhat. Ugyan faktoringról mindenkinek a nehézségekkel rendelkező, de fejlődőképes kis-és középvállakozások14 jut az eszébe, de olykor nagyvállalatok is szokták követeléseiket faktoráltatni. Azonban ennek oka nem a financiális problémák között keresendőek, hanem inkább évvégén szeretnének a mérlegen korrekciós simításokat elvégezni, javítani tudják az eladósodottsági mutatót, így növelve meg a rendelkezésre álló pénzeszközeiket.

14

Bővebben A faktoring helyzete napjainkban c. fejezetben

33

KRÁTKI EDINA


A fejlesztés eszköze A faktorálás igénybevételével a vállalat konkrét üzleti feladatokat is könnyebben tud megoldani, a növekedési kilátások javulhatnak, hiszen van lehetőség a már újonnan rendelkezésükre álló forgótőkével a vállalat tevékenységeinek bővítésére. A már meglévő termékeket fejleszthetik vagy diverzifikálhatják, hogy a keresletet minél szélesebb körben kielégíthessék. Segítséget jelenthet ez a finanszírozási mód akkor is, ha olyan termékről van szó, amely erősen függ a szezonalitástól. Például az üdítőipari vállalatok számára jelenthet segítséget a téli időszakban, amikor az emberek jóval kevesebbet költenek a hűsítő italok megvásárlására. Összefoglalva tehát a faktoring folyamatos megoldást jelent a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó között, hogy a faktor megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett, előnyei közé tartozik a szállítói likviditás javulása, a részletes hitelkérelem és hitelbiztosíték mellőzhetősége, a naprakész adminisztráció, a fizetési fegyelem javulása, a gyors pénzhezjutás illetve, hogy „üres” időszakokban a szállítónak nem kerül pénzébe. Ezen tények figyelembevételével pedig kijelenthető, hogy a faktorálás előnyös megoldást jelent a szállító és vevő számára egyaránt15.

3.2. A faktoring ügylettel járó kockázatok Bár kívülről a faktoring egyáltalán nem tűnik kockázatosnak, de közelebbről nézve már akadnak veszélyesebbnek tűnő lépések. A faktoring leegyszerűsítve teljesített, elismert áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének kiegyenlítése. A dolgot az teszi látszólag egyszerűvé, hogy a faktor csak akkor vállalja a faktorálást, ha a szállító vevője fizetőképesnek bizonyul. Azonban a tények ellenére a faktoring a hiteleszközök között az egyik legkockázatosabb. A legtöbb faktorcéghez forduló ügyfelet a bankok már túl kockázatosnak minősítik. Más vállalkozások esetében az jelenti a gondot, hogyha gyengébb adóminősítési körből kerülnek ki. A banki hitelezés ebből a szempontból egyszerűbb, mert ott a bank és az ügyfél között köttetik meg a megállapodás. Ezzel szemben a faktoringnál nem erről van szó, ebben az esetben elválik egymástól az ügyfél és a kötelezett személye, így az ügylet jóval

15

www.faktoringszovetseg.hu

34

KRÁTKI EDINA


kockázatosabbá válik. A faktorcég jóval kevesebb információt képes beszerezni az a faktorálandó vállalatról. Mivel a faktorcégek elsődleges szempontja a profit minél kevesebb kockázattal történő megszerzése, kiemelkedő szerepet kap az ügyfél bonitásának vizsgálata, ahhoz hogy a megfelelő kondíciókat kialakíthassák. A kockázat felbecslése végigkíséri a faktor és ügyfél kapcsolatot, mivel folyamatos megegyezés tárgyát képezi és a kondíciókat egyfolytában módosítják a körülmények változásától függően. Első lépésként a megszerzett információkat, mint BAR lekérdezéseket, számviteli kimutatásokat elemzik alaposan, ez a döntés előkészítés folyamatának központi része. A faktor számára kockázatot jelenthet a faktorált ágazat sajátossága, illetve a résztvevők (szállító és vevő) fizetőképessége. A kockázatokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani: ¾ Ügyfélkockázat: a vállalat pénzügyi teljesítménye és a vezetőség milyensége ¾ Ügyletkockázat: a faktorált ágazat, az áru vagy szolgáltatás jellege, az átvett követelés bonyolultsága ¾ Belső működési kockázat: a faktorálást végző vállalat tevékenységének jellege 3.2.1. Az ügyfélkockázat Az ügylet kevésbé kockázatossá tételéhez nagyon fontos az ügyfél megfelelő megítélése, figyelembe kell vennie a faktorcégnek az adott vállalat pénzügyit teljesítményét és gazdasági mutatóit. Ennek megállapítására leginkább a pénzügyi, stabilitási kimutatások és számviteli beszámolók átnézése. A faktorcégek olykor több adatot és kimutatást is kérni szoktak, idetartozik például a kétéves beszámoló, az aktuális évközi mérlegadatok és főkönyvi kivonatok, a cégkivonat, 12 hónapra előremenőleg a költség-haszon elemzések, az üzleti terv stb. A vállalkozásokat többféle szempont alapján lehet elemezni, megkülönböztetünk objektív illetve szubjektív szempontokat.

35

KRÁTKI EDINA


Az objektív szempontok a következők: ¾ A stabilitás felmérésének vizsgálatakor az elsődleges célja a faktornak a vállalat eladósodottságának megbecsülése. Erre megfelelőek a kamatfedezeti vagy eladósodottsági mutatók. Ezekből kiderülhet, hogy a vállalat mennyire elkötelezett a faktorálás iránt, mennyi vesztenivalója van. ¾ A jövedelmezőségi foka egy vállalatnak fontos tényező, mert ez alapján a faktor meg tudja állapítani, hogy ki lehet számára ideális. Így megvizsgálja, hogy mennyire nyereséges a vállalat illetve milyen lehetőségek állnak előtte a jövőben. A jövedelmezőségi mutatók pedig azt segítenek megállapítani, hogy mennyire jól tudja felhasználni a faktor a kapott pénzeszközt. ¾ A likviditás a legfontosabb szempont, mert ez mutatja, hogy az ügyfél mennyire fizetőképes. Ebből következtethetünk arra, hogy a vállalat milyen szinten tud eleget tenni a rövidtávú kötelezettségei határidőre való kifizetéseinek. Ennek legfőbb oka az, hogy a faktorálás is rövidtávú futamidőre szól, így érdeke fűződik a vállalat minél jobb fizetőképességének. A másik csoport részét képezik a szubjektív kritériumok. Ezek is hozzásegítik a faktort ahhoz, hogy kialakítsa az adós minősítését. A szubjektív szempontok között első helyen szerepel a menedzsment elemzése. Eközben a faktor megvizsgálja a vállalat hiteltörténetét és bizonyos szinten a vezetők, mint magánszemélyek tevékenységét is átnézik. Erre lehetőségként adódik a BAR, a cégjogtár illetve különböző internetes adatbázisok lekérdezése. Ezek a szempontok, a többieket figyelembevéve, elenyészőnek tűnhetnek, azonban a faktor szeretne minél teljesebb képet kapni a vezetők szakmai rátermettségéről, a vállalat üzleti múltjáról. A faktoring következő lépésként a vevőállományt és a forgalom részletes analízisét tűzi ki céljául. Elsősorban a beszállítók és az ügyfél kapcsolatát tekintik át, képet kapva a létrejött szerződések feltételeiről, a fizetési határidőről, a kondíciókról, a fizetési fegyelemről, az esetleges visszárukról és reklamációkról. A faktor itt keresi a válaszokat a kibocsátott számlák mennyiségét és összegét illetően. Ha a vevő újnak számít, akkor a többi hasonló ügyfelek vizsgálatával próbálják meghatározni a jövőbeni kérdéseket, illetve megpróbálják felmérni az adott vevő addigi forgalmát. Ezzel kapcsolatban a vevő és szállító kapcsolatát részletesen elemzik. A szerződések áttekintése során fény derülhet a már említett szállítási, fizetési határidőkre, reklamációkra, 36

KRÁTKI EDINA


garanciális és visszavásárlási kötelezettségekre, kizárólagossági jogokra. A kiskereskedelmi láncok és szakáruházak esetében ezenfelül még sok egyéb költségről és külön megállapodásról eshet szó, úgy mint marketingköltség, polcpénz, forgalmi jutalékok. Ezek a követelésállományt illetően jelentenek fontos momentumot, hiszen ezek az aprónak tűnő kiadások mind csökkentik azt. Így ezek fokozottan fontosak a vevő kockázatelemzésének szempontjából. A vevő és szállító esetében a hosszú évekre visszatekintő közös múlt nagyon sok dologra enged következtetni. Kiderülhetnek nem várt adatok az esetleges fizetési szokásokról, a forgalom bizonyos tényezőktől függő alakulásáról, a vitás kérdések rendezéséról. Fontos a kapcsolat folytonossága, mivel így a vevőkövetelések folyamatosan képződnek, amelyek fedezetet jelenthetnek a keletkezett visszárukra és más kikönyvelésekre. A befizetésre benyújtott számlák egyes esetekben nem kerülnek kifizetésre, de ebben az esetben fedezetül szolgálhatnak a folyamatos kiszállítás és számlázás során keletkező újabb számlák, melyet ha már kifizetnek, az biztonságot jelent a vállalat számára, hogy az előtte kiküldésre került számlák ki lesznek fizetve. Ebben az esetben segítséget jelenthet a faktor tapasztalata az egyes árucikkekre, illetve tevékenységi körre vonatkozólag. Biztosítékot jelenthet számukra, ha a faktorcég vállalja a számlák faktorálását. Azonban a faktor számára problémát jelenthet az esetleges kockázat, mely a két vállalat összejátszásából eredhet. Olykor a két vállalat megállapodhat külön fiktív számlázásban, mely a faktor számára veszélyes helyzetet teremthet. A faktorcégnek tehát meg kell vizsgálnia a vállalat vevőkörét is, hiszen a kockázat szempontjából fontos a vevők bonitásának elemzése is. A vevő pénzügyi beszámolóját is át kell tekintenie a faktornak, ebben segítségül szolgálhatnak a különböző internetes és egyéb adatbázisok. Ezek alapján világossá válhat a vevő fizetőképessége. Azonban még a szállítóról szerzett információkhoz viszonylag könnyen hozzá lehet jutni, a vevő esetében ez jóval nehezebb feladatnak bizonyulhat. A szállítón keresztüli beszerzésre akkor van lehetőség, ha a szállító és vevő közötti kapcsolat bizalmi alapokra épül és hajlandó a vevő belemenni az ilyen jellegű adatszolgáltatásba. Ennek ellenére sokszor a vevő ezt barátságtalan és bizalmatlan gesztusnak tekintheti, és így nem járul hozzá és ekkor kell a már említett más módszerekhez folyamodni. A vevőportfolió beszerzése után fontos annak beható vizsgálata is, megfelelő esetben a portfolió sok vevőből áll, akiknek a fizetési fegyelme jónak vagy legalábbis átlagosnak

37

KRÁTKI EDINA


mondható. Ha a vevő csupán egy szállítóval rendelkezik, akkor sem lehetetlen a faktorálás, de ebben az esetben a kockázat is nagyobb, ami meg fog mutatkozni az árban is. Akkor is más a helyzet, ha sok vevővel rendelkezik a szállító, de csak egyet akar faktorálni, de azért ez az eset is más, mert a szállító számlájára azért érkezhet utalás más vevőtől is. Abban az esetben, ha az ügyfél beszámolóját elismert könyvvizsgálók auditálják, sokkal kedvezőbb elbírálás alá esik, hiszen a faktorcég sokkal biztonságosabbnak ítéli meg a helyzetet. 3.2.2. Ügyletkockázat Az ügyfél faktorálhatóságának meghatározásához az egyik legfőbb szempont a termék vagy szolgáltatás jellege, illetve az adott ágazat kockázatossága16. Bár a piac folyamatosan növekszik, de a kereslet kevésbé gyors ütemben növekszik, mint a kínálat, ezért a vállalatok között egyre élesebb a verseny. A kockázatok növekedése abból ered, hogy a faktorintézmények ebből adódóan olyan területeken is vállalnak faktorálást, ahol eddig nem, és ez nagyobb kockázatot jelent számukra. Így aztán felmerül a kérdés, hogy minden ágazat faktorálható-e, mert bár nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy melyik ágazat tekinthető biztonságosnak és milyen mértékben, azért léteznek bizonyos tevékenységek, amelyeket a faktorcégek kevésbé faktorálnak. Ilyen területként említhető például az összeszereléssel, építőiparral foglalkozó intézményeknél keletkező számlák, hiszen itt nem alkalmaznak halasztott átutalásos fizetési módot. A faktorok leginkább azokat a tevékenységi köröket és árucikkeket tekintik viszonylag könnyen faktorálhatónak, ahol a kereslet jelentősnek mondható, a vevő és szállító kapcsolata nagy múltúnak számít, és kevés a visszáru. Azonban fontos momentum, hogy a követelés mögött valós teljesítés álljon. A biztos keresletű árucikkek esetében fennáll az áru visszatartásának joga, ami azt jelenti, hogy nemfizetés esetén a vevőnek vissza kell adnia az árut, így aztán az eladó továbbértékesítheti azt, amíg a kért összeg be nem érkezik. Fizetési problémák keletkezésére biztos kereslettel jelentkező áru esetén kisebb az esély. Szezonáruk esetében sokkal hangsúlyosabb ez a kérdéskör, hiszen a szállító számára problémát jelenthet, ha az összes szaloncukrot visszaszállítják januárban az eladhatatlanság miatt. Ekkor a szerződésben ezt a

16

A gazdasági válság miatt az elmúlt években a kockázatelemzés még nagyobb hangsúlyt kapott

38

KRÁTKI EDINA


kockázatot is figyelembe kell venni, mert ez igen nagy nehézséget okozhat a faktornak és a szállítónak is, mert a benyújtott számlákból levonják ezt az összeget. Ennek eredményeként kialakult már egy speciális faktoring-iparág, ahol előfinanszírozzák a vállalat állammal szembeni követeléseit, mint például az áfát, vámokat, egyéb illetékeket. Ilyen faktorcég az is, amely az európai uniós- és agrártámogatásokat előre finanszírozza, míg az adott összeg meg nem érkezik, a hiányzó összeget akkor utalják át. 3.2.3. Belső működési kockázat A faktortársaságok esetében is keletkezhet kockázat, amely a belső tevékenységi köréből eredhet. A faktorálás élőmunkát igényel, ebből adódóan a faktorálás során tévedéseknek is van esélye. A faktortársaságok működéséhez kiépült infrastruktúrára van szükség (számítógépes rendszer, programok), azonban ha ez a rendszer elavult, nem alkalmas az adatok megfelelő nyilvántartására, feldolgozására, az ügyfélkör adatainak kezelésére. Ebben az esetben a faktorcég sem válik megbízhatóvá, ami befolyásolja a sikerességét. Problémát jelenthet az is, ha a szervezeti hierarchia nincs megfelelően kialakítva, mert ekkor nincs tisztázva, hogy kinek mi a feladata, hatásköre. Nincs meghatározva, kinek mi a felelőssége, így nehéz biztosítani a megfelelő financiális hátteret. Ehhez azonban tőkére van szükség, melyet az egyes, tőkével rendelkező nagyobb bankok képesek garantálni hitelkeretként a faktortársaságok számára. A faktortársaságok esetében a kulcsot a szaktudással rendelkező munkaerő és annak folyamatos továbbképzése, a fejlett infrastruktúra jelenti. Összességében kijelenthetjük, hogy a faktortársaság működési kockázata függ a rendelkezésére álló erőforrások mértékétől, a személyi és tárgyi feltételek összhangjától illetve pénzügyi helyzetétől.

3.3. Az ügyfél-faktor viszony sajátosságai A faktor számára egyértelmű kockázatot jelentenek az eladó és a vevő közti viták, reklamációk, akár hibás szállításból, akár szerződésszegésből erednek. Kiutat jelent számára, hogy élhet a visszkereseti jogával, ami az ügyfélt kötelezi arra, hogy követelését visszavásárolja. Azonban előtte elegendő idő áll a rendelkezésükre, hogy a vitás ügyeket rendezni tudják. Azonban a nemzetközi faktorálás esetében a faktor ennek az időnek a lejárta után sem adja vissza a követelést, hanem kivárja, hogy a vevő mégis fizessen, esetleg a szállító kompenzálja a reklamációt. 39

KRÁTKI EDINA


Az ügyfélnek könnyebbséget jelent, hogy a vevőt nem szükséges értesíteni a követelések visszaengedményezéséről. Esetleg a vevő rossz néven vehetné, megzavarhatná őt, hogy az eddigiekben megállapodottakkal ellentétben nem a faktornak kell teljesítenie, hanem egyes számlákat a szállító felé kell kiegyenlítenie, míg másokat a faktornak kell kifizetnie. Egyes esetekben a faktor garanciát vagy biztosítékot kér a leendő ügyfele társaitól, vezető tisztségviselőktől, vagy a tulajdonosoktól, mint természetes személyektől. A faktor ezzel próbálja bebiztosítani magát a szállító esetleges csődje esetén, ha nem sikerül az előleget visszanyerni a vevőktől. Segítséget jelenthet ez akkor is, ha a dokumentációk hiányosságából adódóan nem juthat a pénzéhez. A faktor számára elégséges, hogy csak az ellen biztosítsa be magát, ha az ügyfél a szerződésszegésből eredően nem teljesíti fizetéseit a faktor irányába. Ilyen esetekhez soroljuk azt, ha az ügyfél nem utalja át a hozzá teljesített fizetéseit, vagy ha az ügyfél nem azt szállítja a partnere felé, mint amiről számlát eljuttat a faktorhoz. Ezeket a kockázatokat azért fedi le a faktor, mert kívül esnek az ellenőrzési körén. Ha a faktornak ennél nagyobb biztosítékra van szüksége, akkor a biztosítékot nyújtónak számolnia kell azzal, hogy a faktor veszteségeiért felelősséget vállal abban az esetben, ha a megállapodás hibája miatt a faktor nem juthat a követelések ellenértékéhez, vagy ha valamelyik vevő fizetésképtelenné válik. A visszteher nélküli faktoringnál a faktor az elfogadott követelésekre átvállalja a kockázatot, az elnemfogadottakra pedig elkerüli a veszteséget azáltal, hogy nem fizet semmiféle előleget rájuk.

3.4. A faktoring fejlődése és helyzete Magyarországon 3.4.1. A faktoring lehetőségei hazánkban A kis-és középvállalkozások számítanak a leginkább érintettnek a finanszírozáshoz jutás nehézségeit illetően. Akadályként tornyosulnak előttük a biztosítékokra vonatkozó szigorú kikötések és a viszonylag magas kamatok. Ennek ellenére még közülük is meglehetősen kevesen veszik igénybe a faktortársaságok szolgáltatásait. Fő okként említhető, hogy hazai ismertsége viszonylag alacsonynak számít, pedig minden más egyéb szolgáltatásnál jobban segíti elő a vállalatok növekedését. A cégnek nincs szüksége tovább vállalni a pénzügyi kockázatokat, a kereskedelem jóval biztonságosabbá válik.

40

KRÁTKI EDINA


A vállalat költséget takaríthat meg, ha a faktorcég leveszi válláról a nyilvántartás, figyelés és ellenőrzés nehézségeit. Mégis a fejlett országokban a faktoring a cash-flow problémák bevált megoldása, ennek ellenére nálunk még csak „Csipkerózsika-periódusát” éli. Bár a statisztikai adatok folyamatos növekedést tükröznek, azonban a piac nagysága miatt a potenciális forgalom a jelenleginél ötször több lehetne. 2001-es adatok szerint 10 milliárd forintnyi faktorált forgalmat tartottak nyilván, amely az összes vállalati hitelezés egy százalékát tette ki. Ez az arány az Európai Unió esetében 2,5 százalék volt. 2001-et követően pedig tovább lassult a növekedés üteme. Nyugaton az esetek jelentős hányadában a kereskedelmi bankok teremtették meg a faktoring szolgáltatás feltételeit, ezzel szemben hazánkban azok a bankok, akik erre vállalkoztak, legtöbbször a kétes követelések behajtásáig jutottak el. A hagyományos tevékenységet végző faktorok esetében a vevő bonitásának vizsgálata az elsődleges szempont, mert meg kell győződnie a vevő megbízhatóságáról. A faktor előnye abból származik, hogy olyan finanszírozási szintet is el tud vállalni, amely az ügyfél saját tőkéjének a sokszorosát jelenti, természetesen ez függ a követelésforgalom nagyságától. A faktorpiac ismeretlenségének megszüntetésére az intenzív marketingtevékenység bizonyul a legjobb megoldásnak. Potenciális ügyfél lehet bármely olyan vállalkozás, amelyik multiknak, nagykereskedelmi cégeknek szállít be, emellett a már elvégzett szolgáltatások számláit benyújthatják előfinanszírozásra. Mégis sokakat riaszt vissza a szolgáltatás ára, mely ugyan először drágának tűnhet, azonban ha összevetik a hitelek kamataival, akkor sokkal kedvezőbb megoldásnak bizonyul, mindemellett a faktoring nem egyszeri, hanem folyamatos megoldást jelent. Az árat befolyásoló tényezők közé sorolható a követelés megvásárlása és a vevő fizetése eltelt idő nagysága, a szereplők adóminősítésétől függő kamat, a résztvevők bonitása, a vevők száma. Hiszen minél több vevővel rendelkezik a faktoring, annál kisebb a faktor kockázata is. Azonban a faktor díja körülbelül a bruttó számlaérték 1,5-3,5 %-át teszi ki. Azonban ez nem csupán finanszírozási forrást jelent, hanem sokkal több segítséget a cégnek, nem kell figyelmet és plusz energiát fordítaniuk az adminisztrációs feladatokra, a kintlévőségek beszedésére vagy a folyamatos ellenőrzésre. Hazánkban körülbelül ötszázezer vállalkozás él a faktoring intézmények adta lehetőségekkel, mely a kis-és középvállalkozások csupán nagyon kis hányadát teszi ki. Azonban ez az arány

41

KRÁTKI EDINA


nem csak Magyarországon ilyen alacsony, egyes források szerint például a nyolcvanas években még a nyugati országokban sem számított elterjedt finanszírozási formának. Az ügyfelek árbevétele évente 100 és 400 millió forint közé tehető, mely szintén megfelel a nyugati példának. Azonban 30 milliónál kisebb mértékű forgalom esetén a faktoring nem kifizetődőd sem az ügyfélnek, sem a faktornak. Kivételt képez ez alól az eset, amikor a vállalkozásról megjósolható előre, hogy a jövőben dinamikus fejlődés elé néz. A faktoring mindazon termékek körére kiterjed, amelyek azon fogyasztási- és iparcikkek részét képezik, melyeket rendszeresen szállítanak le, ugyanakkor ésszerű mértékben. Ha általánosítani szeretnénk, minden idetartozik, melyet a szuper-, hiperáruházakban, a bevásárlóközpontokban megvásárolhatunk, de idesorolhatóak bizonyos rendszeresen nyújtott szolgáltatások, mint például üzemberendezések karbantartása. Ezek legtöbbször olyan ágazatok, melyek nem rejtenek magukban túl sok akadályt, nem jellemző a lazaság, vagy a tranzakciók mértéke nem túl nagy. Kerülik az olyan ügyleteket, ahol a fizetési fegyelem az átlagosnál rosszabbnak mondható, a vevő szállítóként is szerepel az ügyletben, vagy netán a fizetés csak bizonyos feltételek teljesülésével jön létre. Azonban a faktorálhatóság nemcsak a szektor milyenségétől függ, hanem az ügyféltől is. Negatív eredményre jutnak az elemzés során, ha nem találják megfelelőnek a vállalkozás teljesítményét vagy a vezetőség jelent problémát. Azonban nem feltétlenül jelent kizáró okot, ha a cég egy adott időszakban veszteséges, hiszen sok esetben épp a faktoring jelenthet megoldást a cég problémáira. 3.4.2. A faktoring helyzete napjainkban A piaci elemzések szerint ebben az évben már megélénkülhet a faktoringpiac is a kockázatok mérséklődésével. A legerősebb megtorpanás az elmúlt években 2007-ben volt megfigyelhető, az előző évek sikereihez képest a bővülés már csak egy számjegyű volt, annak ellenére, hogy lett volna lehetőség a fejlődésre a piaci potenciál alapján. Legfőbb oknak a kormányzati támogatások, programok leállása nevezhető, amik magukkal hozták az építőipari beruházások elmaradását. A lakossági vásárlóerő csökkenésével azonban a kisvállalkozások forgalma is esett és a vállalkozások is fenyegetve érzik magukat az ügyfelek nemfizetése miatt. A mindennapi fogyasztási cikkek piacára termelők érzékelték a legkevésbé a válság hatásait, nekik inkább az áruházláncok jelentette kockázattal kellett számolniuk a fizetési határidőket illetően és a visszárujogot is egyre többször érvényesítik. A kisebb vevők esetében a körbetartozásnak van negatív hatása.

42

KRÁTKI EDINA


A PricewaterhouseCoopers (PwC) előrejelzései szerint a faktoring versenyképes alternatívává válhat a kkv-k forgóeszköz-finanszírozását tekintve a jövőben. A 2009-es évben is mindenképp visszaesés volt megfigyelhető, a válság magával hozta a nehézségeket, amelyekkel a kkv-knek szembe kellett nézniük, beszűkültek a források, a költségek pedig ezzel egy időben emelkedtek. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a kkv-k mellett a multik esetében is egyre nagyobb az érdeklődés az eddig rájuk nem jellemző faktoring szolgáltatások iránt. A PwC 2009-es tanulmánya szerint a fúziók és az új szereplők piacra lépésével fog átrendeződni a piac. Ezen megállapításukat arra alapozták, hogy a 2007-ben tapasztalható dinamikus növekedés után 2008-ban már csak 3 %-kal növekedett a forgalmuk, ami így is csak a lehetséges piac 0,4 %-át fedte le. Ennek alapján 2009-re még nagyobb csökkenést jósoltak, amiből majd a kereskedelem és a szolgáltatás terén lehetséges a növekedés.

3. ábra: A faktoringpiac bővülése17 2009-ben a hitelbiztosítók óvatosságukról tettek bizonyságot, amikor bejelentették, hogy jelenlétüket mérséklik a faktoring piacán, ennek egyenes következményeként a visszkereset nélküli faktoring is visszaesett, mivel a hitelezési kockázatot el akarták kerülni. Csak két intézmény (Garantiqua Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) vállalta, hogy továbbra is a piacon marad kezességet nyújtva a faktorcégek számára, így segítve azokat. Az elmúlt hetek kimutatásaiból is az derül ki, hogy a 17

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/az-exportfaktor-az-iden-is-bovul-293413

43

KRÁTKI EDINA


hitelbiztosítók jelentős profitcsökkenéssel zárták le a tavalyi évet az előző évekhez képest, a Világgazdaság februári írásában nemes egyszerűséggel „fekete évnek” titulálja a 2009-es esztendőt. Ugyan érzékelhetően nőtt az igény a hitelbiztosítók irányába, azonban problémaként jelentkeztek a kockázatvállalásra vonatkozó szigorítások. A díjszínvonal 30-70 százalékkal emelkedett 2009-ben, a késedelmes fizetés és a nemfizetés kockázata ugyanis sokszorosára emelkedett, mivel a díjrendszer kockázatarányos elven működik. Az elmúlt évben ugyanis a fizetőképesség 20-30 százalékkal romlott, jóval több behajtási lépésre volt szükség, hogy a kintlévőségüket a vállalatok a magukénak tudják. A jogi eljárások száma is a sokszorosára növekedett, 2009-ben 15 ezernél is több eljárást indítottak, és egyelőre az idei év is nagyon hasonlókra enged következtetni, csak januárban nyolcezerszer jelentek meg a bíróságon ecélból, annak ellenére, hogy ezek az eljárások igen hosszúra nyúlnak és csak az év második felében derül majd ki, hogy eredményes eszközök-e a követelések behajtása érdekében. A 2010-es évre még további, ugyanakkor jóval kisebb mértékű díjemelést jósolnak a hitelbiztosítóknál. Negatív változásként jellemezhető ezen felül az ügyfelek számára, hogy egyéb változásokat is bevezettek az elmúlt évben, a kockázatuk csökkentése érdekében az önrész mértékét is megnövelték. Az idei évben a tavalyi rossz beszámolók hatása is érezhetővé válik majd, befolyásoló tényezőként játszik szerepet még a gazdasági környezetre vonatkozó bizonytalanság. A további elemzések során nehézséget jelent majd a 2009-es adatok elemzése, melyek előreláthatólag szerkezetükben fognak eltérni az eddigiektől. A hitelbiztosítók életében tehát meghatározó kérdés az, hogy mikor válik lehetővé a gazdasági növekedés és mely szektorokat fogja először érinteni. A kockázatos szektorok közé tartoznak változatlanul az építőipar, az acél- illetve az autóipar. A tavalyi évben a Magyar Faktoring Szövetség adatai alapján a forgalom 739 milliárd forintra csökkent az előző évi 816 milliárdról. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy az utolsó negyedévben már javulás állt be a piacon.

44

KRÁTKI EDINA


4. ábra: A faktoringpiac fejlődése (2002-2009)18

Közelebbről nézve a 2008-as és 2009-es év adatait a lenti táblázat segítségével vizsgálva elmondható, hogy a bruttó forgalom jelentős mértékben csökkent a tavalyi évre, illetve az ügyfelek száma is csökkent. A futamidő és a forgalom visszkeretes része azonos maradt a 2008-éhoz képest. A 2009-es év első hónapjaiban már láthatóvá vált, hogy a faktoring piac forgalma csökkenni kezdett, a gazdasági válság miatt a kiszállítások száma visszaesett, tehát a faktorálható mennyiség is csökkent, a fizetési fegyelem pedig ebből adódóan romlott. A piaci szereplők összességében majd 10 %-os forgalomcsökkenésről számolhattak be, de természetesen a kép az egyes szereplőkre lebontva ennél árnyaltabb, voltak olyan faktorcégek, akiket jóval kevésbé rázott meg a tavalyi helyzet. A forgalomcsökkenés ellenére azonban az ügyletek száma azonban növekedett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint. Ez mutatja azt, hogy ugyan a cégek forgalma csökken összességében, azonban a faktoring tevékenység egyre elterjedtebbé válik, illetve valószínűleg egyre hosszabb fizetési határidőket kénytelenek a cégek nyújtani, melynek következtében a gyors pénzhezjutás érdekében igénybe veszik ezt a finanszírozási szolgáltatást.

18

http://ecoline.hu/penzugyek/20100215_faktor.aspx?s=rss (A Magyar Faktoring Szövetség adatai alapján)

45

KRÁTKI EDINA


3. Táblázat: Faktoring a 2009-es adatok tükrében19 Bruttó faktorált forgalom (mrd HUF) Ügyfélszám Futamidő (nap) Visszkeresetes forgalom (%)

2008

2009

831 4474 69 73

739 2980 69 73

Forrás: Magyar Faktoring Szövetség

A nagy beszállítók forgalma korlátozottabbá vált, a piaci szereplő száma radikálisan csökkent. A múlt évben a faktorcégekhez fordulók köre is jelentős átalakuláson esett át. A kkv-k mellett megjelentek a nagyvállalatok az egyéb finanszírozási formák beszűkülése miatt, ennek eredményeképp már ezek a szereplők is teljesen megbízhatónak és kompatibilisnek érzik a faktoringot a forgóeszközhitelekhez képest. A jövőben pedig ennek a tendenciának a növekedését látják a szakértők, úgy vélik, egyre többen látják majd a finanszírozás megoldását a faktoringban, amely magával hozza az új szereplők megjelenését is a piacon körülbelül 5 éven belül. A leginkább vonzó tulajdonsága a faktoringnak még mindig az, hogy az ügyfelek külön biztosíték nélkül jutnak finanszírozáshoz, egyes vélemények szerint a vállalkozók mérlegelésében még mindig mellékes szempont, hogy a válságban a faktor jóval nagyobb informáltságot biztosít, biztonságosabb forma és a költségek megtakarításában is jelentős szerepe van. A fő érv, hogy a válságban jóval hamarabb pénzükhöz jutnak a vállalkozók és akkor is megoldást jelent, ha nehéz helyzetben a hagyományos finanszírozási formákhoz nem tudnak fordulni. A banki hitelezés jelenlegi óvatossága mellett a faktoring szerkezete jelentheti a kiskaput. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a helyzetben növekedett a faktoring elfogadottsága és ismertsége. Az igazán pozitív tulajdonságai kerültek előtérbe a válságban, azaz a vevőállomány kezelése, a követelések behajtása, és a biztosítás. A gazdaság lassú emelkedését prognosztizálják, így valószínűleg a faktoring esetében javulás az év második felére várható. A piac továbbra is koncentrálódni fog, a faktorcégek száma esetlegesen csökkenhet majd, a következő két évben azonban már növekedésre lehet számítani. Az elmúlt években főként a banki tulajdonban lévő faktorok számára volt előnyös a környezet, a bankoktól jelentős forgóeszközhitelekhez juthattak kiszervezéseken keresztül.

19

http://www.faktoringszovetseg.hu/html/hirek.html

46

KRÁTKI EDINA


Azonban a jövőben népszerűvé válhatnak a bankoktól független faktorok iránt. Az idei évben 10 százalékhoz közelítő növekedést tartanak valószínűnek. A Faktoring Szövetség feladatának érezte azt is, hogy egy rugalmasabb konstrukció kidolgozásában segítse a vállalatokat, így csökkentve az adminisztratív költségeket és az átfutási időt.

A faktoring szövetség és a kereskedelmi láncok között megindult egy

kommunikáció, együttműködés kialakítására törekednek a jövőben, ami leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt években a faktorcégek forgalma 32-42 %-a a kereskedelemből származott. Azonban az elmúlt két évben ez is változni látszik és az arányok egy kissé eltolódtak.

A faktorált forgalom ágazati megoszlása 2007-2009

100

7 10

7 12

13 7

80 60

39

42

35

Szolgáltatás

8

Építőipar

40

13

10

20

26

25

32

5

4

3

2007

2008

2009

0

Egyéb Kereskedelem Ipar Mezőgazdaság

5. ábra: A faktorált forgalom ágazati megoszlása 2007-2009 Forrás: Magyar Faktoring Szövetség20

A fenti ábrán egyértelműen láthatóvá válik, hogy bár még mindig a kereskedelem területéről kerül ki a legtöbb ügyfél, azonban az elmúlt években jelenlétük csökkent, helyüket inkább az ipari ágazat vette át. A kereskedelem esetében a problémát az jelenti, hogy a nagyobb láncoknak beszállító vállalatok szembesülnek azzal, hogy a láncok nem járulnak hozzá az engedményezéshez, így gátolva őket abban, hogy a finanszírozás optimalizálása érdekében faktorcéghez forduljanak. A már eddigiekben is rizikós ágazatként említett építőipar szintén visszaszorulóban van a faktoring résztvevői közül. Általában azokat a követeléseket vásárolja meg a faktorcég, melyek mögött önkormányzatok vagy állami felelősségvállalás áll, illetve a beruházók esetében vállalják ezt a kockázatot. Azokban az esetekben, amikor az alvállalkozók 20


47

KRÁTKI EDINA


szeretnék faktoráltatni a követelésállományukat a fővállalkozókkal szemben, az üzlet rizikós volta miatt a faktorcégek nem vállalják a kockázatot. A továbbiakban a faktoringot igénybevevők szerkezeti felépítését tekintve elmondhatjuk, hogy a válság előretörésével a kkv-k finanszírozási lehetőségei beszűkültek, az üzleti környezet is jelentősen romlott. A fizetési határidők esetében a rossz körülményeknek köszönhetően már nem ritka a 90-120 napos határidő sem, így azonban a szektorban szereplők nem tudják hosszú távon finanszírozni működésüket. Ezeknek a tényeknek a következtében a faktoring újra kedvező alternatíva lehet a kis-és középvállalkozásoknak a bankok által kínált feltételekkel szemben. A vállalkozások azonnal hozzájutnak a termékek ellenértékéhez és nem kell foglalkozniuk az ilyenkor szokásos adminisztratív feladatokkal. Ahogy a lenti ábra is mutatja, az utóbbi két évben a kisvállalatok vették igénybe a legtöbb esetben a faktoring szolgáltatást, a középvállalkozások részesedése ennek csupán a fele, bár 2009-re részesedésük növekedett, a mikrovállalatok jelenléte a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt csökkenésnek indult.

Faktorált forgalom az ügyfelek nettó éves árbevétele szerinti bontásban

100

21

28

80 60

Középvállalkozások

51

55

40 20 0

Kisvállalkozások Mikrovállalkozások

28 2008

17 2009

6. ábra: Faktorált forgalom az ügyfelek nettó éves árbevétele szerinti bontásban Forrás: Magyar Faktoring Szövetség21

A faktorcégeknek alkalmazkodniuk kell a változó állapothoz, korábban a faktoring hátrányaként említették a magas faktordíjat, azonban mostanra a bankok által által felszámított költségek és a faktordíj egyre közelebb kerülnek egymáshoz, tehát ez alapján a faktoring lehet a kedvezőbb alternatíva.

21


48

KRÁTKI EDINA


A kamattámogatás sokat segíthetne a helyzeten (melyre opció a már említett, 2007-ben megszűnő Lánchíd Program lett volna), így tovább lehetne csökkenteni a költségeit, amely tovább javítaná a kkv-k helyzetét, amelyek a csak a komplikált, bonyolult procedúra után juthatnak hitelhez. Az elmúlt években Magyarországon megfigyelhető, hogy a faktoring részesedése alacsony, a kis-és középvállalkozásoknak csupán 0,4 %-a veszi igénybe, ehhez mérten a szomszédos országokban ez az arány jóval nagyobb, Csehországban például kétszer akkora.

4. táblázat: A kkv-k száma és az általuk igénybevett faktoring szolgáltatás aránya22

A PwC adatai szerint Magyarországon most 60 olyan pénzügyi vállalkozás van, amely faktoring szolgáltatást nyújt, egy részük lejárt követelések vásárlásával foglalkozik. A Magyar Faktoring Szövetség 29 tagja körülbelül 95 %-ban fedi le a faktoring forgalmat. A PcW előrejelzései alapján a piac további összpontosulására lehet számítani, a kisebb piaci résztvevők azért küzdenek, hogy átvészeljék valahogyan a válságot, mert romlanak a fizetési feltételek illetve ha esetlegesen speciális területen folytatják tevékenységüket, az szintén visszaesést jelenthet a számukra.

3.4.3. Az állam szerepvállalása

A faktoring helyzete, mint az már az előző fejezetek során kiderült, nem nevezhető stabilnak a forrásfinanszírozás területén hazánkban. Ehhez hozzájárul az is, hogy az állam részéről nem jut ez a finanszírozási forma megfelelő támogatáshoz. Bár a KKV faktor kap segítséget, azonban ezek a legtöbb esetben a rövid lejáratú bankhitelekre korlátozódnak. 22

http://ecoline.hu/penzugyek/20100215_faktor.aspx?s=rss

49

KRÁTKI EDINA


A Lánchíd Faktoring Program tűnt az első jelentős állami beavatkozásnak, melynek bevezetésére 2003-2005 került sor, sajnálatos módon azonban 2007-ben a programot megszüntették. A GKM által indított program célja az volt, hogy a faktorálást vonzóvá tegye és elterjessze a mikro-és kisvállalkozások körében, eszerint a vállalkozás megvásárolja és beszedi a vele szerződő vállalkozás rövid lejáratú, halasztott fizetési idejű, le nem járt követeléseit. A Lánchíd faktoring program segítségével az adott vállalat évi 3

százalékpontos

kamattámogatáshoz juthat, azonban ez az összeg a támogatási szerződés ideje alatt legfeljebb 5 millió forint lehet. A GKM-annak ellenére, hogy a piaci szereplők ezt egy kiváló támogatási programnak találták-megszüntette ezt a fajta segítségnyújtást 2005-ben. A program kezdetén körülbelül négyszáz vállalkozás vett részt benne, azonban az évek alatt ezt a számot nem sikerült számottevően megnövelni. Az egymilliárd forintos hitelkeretből 2003-ban 200, 2004-ben 472, 2005. július 20.-ig – felfüggesztéséig - pedig 350 millió forint került felhasználásra. A faktorcégek tehát a program kedvező volta ellenére sem tudták elterjeszteni azt a finanszírozási módot. A program kudarcának okai az alábbiakban foglalhatók össze: ¾ A faktorcégek beépítették áraikba a kamatkedvezményt, ezáltal csökkentve a valós támogatás mértékét, ¾ A program ismertetésére nem épült fel megfelelő marketing-információs rendszer, ezért a potenciális ügyfelek figyelmét nem keltette fel a program, ¾ A sajátos monitoring és adatszolgáltatási kritériumoknak nehéz volt megfelelni, ¾ A program indulásakor még nem volt a piacon a mai számú és piaci részesedésű banki, vagy banki hátterű faktoring cég, ¾ Nem volt intézményi gazdája a programnak. A korábbi Program egy átmeneti felfutás után úgy tűnt, hogy nem tudta kellő mértékben növelni a faktorálásba bevont vállalkozások számát. A támogatási források szűkössége miatt ezért a GKM a felfüggesztése mellett döntött. A GKM azonban 2006-tól újra elindította a programot, próbálta sikerét garantálni a szabályok rugalmasabbá tételével, azáltal hogy a Hitelgarancia Zrt-t bekapcsolták a folyamatba, illetve a

50

KRÁTKI EDINA


résztvevő faktorcégek körét is bővítették, így 2006. májusában már 27 faktortevékenységgel foglalkozó intézmény vett részt. A faktorcég a faktoringszerződés megkötése vagy egy adott követelés faktorálása feltételeként hitelbiztosítást köthet. A Hitelgarancia Zrt. a rendelkezésére álló faktorálási garanciakerete terhére pedig készfizető kezességvállalási szerződést köthet. A faktordíjon, az ügyleti és a késedelmi kamaton felül a faktorcég jogosult a vállalkozással szemben a Hitelgarancia Zrt. által felszámított, maximum 0,8 százalék készfizető kezességvállalási díjat további költségként a Lánchíd programban felszámítani. Az alacsonyan jegyzett tőke azonban a legtöbb vállalatnak gondot okoz a finanszírozás terén, ez főleg azoknál lép fel komolyabb problémaként, akiket a legjobban érintenek a körbetartozások. A likviditásuk fenntartását leginkább a támogatott konstrukciók tudják a leginkább elősegíteni, ezért megfelelő a Lánchíd faktoring program, hiszen nem igényel tárgyi fedezetet. A megfelelő mértékű állami támogatás hiánya mellett a viszonylagos ismeretlenség okoz még problémát a faktoring elterjedésében. Ennek javítása érdekében bizonyos körülmények tisztázására lenne szükség. A faktoring piaci potenciáljának bővítését segítené elő elsősorban, ha tisztáznák a pontos fogalmát, típusait, adózási, számlázási és könyvelési szabályait, hogy a faktoring fogalma ne fonódjon össze szorosan a kétes követelések behajtásának fogalmával. Ezen intézkedések meghozatalával egyértelművé válna a folyamatok nyomonkövethetősége, ha rávilágítanának a módszertani, adatgyűjtési alapokra. Azonban meg kell találni az egészséges egyensúlyt, hogy a piac ne legyen túlszabályozva, de mégis interveniáljon az állam bizonyos szinten a faktoring ügyletek számának növelésében. Addig, hogy ez megvalósuljon, hosszú még az út, a Lánchíd Program sajnálatos újbóli megszűnése azt a tényt hozta magával, hogy továbbra is kiemelten kell kezelni az ügyet és a Lánchíd Programot helyettesítve egy újabb megoldással segíteni a faktorcégeket a céljaik elérésében az állam bevonásával.

3.5. Faktoring: A megoldás a problémákra A Magyar Factor Zrt-nél tett látogatásom és interjúm alkalmával nyerhettem betekintést a faktoring igazi problémamegoldó szerepébe egy konkrét eseten keresztül. A faktoring életszerű illusztrálása végett a dolgozat ezen fejezetében egy vállalat nehézségei kerülnek bemutatásra, a megoldásként szolgáló faktoringot is szemléltetve, bizonyítva, hogy ez a lehetőség adott a gazdasági élet szereplői számára a financiális helyzetük javítására.

51

KRÁTKI EDINA


Egy üdítőital gyártásával foglalkozó cégnek akadtak likviditási problémái a nyári szezonban. A megnövekedett fogyasztás miatt a vállalatnak a gyártási volumenét is fokoznia kellett. Azonban a megfelelő tőke nem állt a rendelkezésére ennek megteremtéséhez. A szóban forgó cég egy hazai tulajdonban lévő, nagy múltra visszatekintő vállalat, mely a hazai piacon igen nagy részesedéssel bír. Hosszú időn keresztül sikerült felvennie a versenyt a szegmensben jelenlévő többi külföldi háttérrel rendelkező multicéggel, a kért árut mindig pontosan és a megfelelő mennyiségben szállították le. Azonban az igények folyamatos növekedésének lett az eredménye, hogy egyre nehezebben tudtak megfelelni ezeknek a feltételeknek. A hosszú fizetési határidők és a láncok által kiharcolt kondíciók miatt végül pótlólagos tőke bevonására kényszerültek. Elsőként - mint hazánkban a legtöbb vállalat - a banki hitelben látták a megoldást, azonban a fedezet hiánya miatt a bank visszautasította őket, úgy ítélve meg, hogy nem szolgáltat számukra elegendő garanciát. Ezt követően egy jogi cég tanácsára fordultak a faktoring felé és a kezdeti adminisztratív feladatok és a megfelelő dokumentumok benyújtása után a faktor keretszerződés megkötetett a két fél között. Az első alkalmakkor eseti jelleggel szállításonként alkalmazták a faktoringot, a későbbiekben a szállítói limit azonban már emelkedett. Az újonnan jött segítség a forgalom növekedését eredményezte, a vállalat újra képes volt a külföldi szállítókkal versenyezni, a láncok által diktált feltételeket pedig jóval könnyebben teljesítették. A gyártás ütemezése rugalmasabbá vált a megfelelő tőke mennyiségével, nem kellett az alap- és csomagolóanyagok beszerzéséhez a kintlévőségek bizonytalan befolyására várni. A vállalat évekkel ezelőtt exporttevékenységbe kezdett, amely még inkább kockázatosnak bizonyult, ugyan a fizetési határidők reálisabbak voltak, azonban a nyitvaszállítás és a távolság miatt az áru ellenértékének befolyása még bizonytalanabb volt, a törvényi szabályozás ismeretlensége pedig még tovább nehezítette a szállító helyzetét. A faktoring bevonásával azonban a külföldi partnert minősítették és a számla értékének 80 %-át a faktor hitelezte, a fennmaradó összeget pedig a vevő fizetésekor kapta meg a szállító. A javuló körülményeknek köszönhetően a vállalat hosszabb fizetési határidőket is be tudott vállalni, így javítva alkupozícióját a piacon a láncoknál, ezáltal termékei a legtöbb áruházlánc polcain megtalálható. A cég élete tervezhetőbbé vált, a fizetés a fent említett módon bonyolódott, a vállalatnak nem kellett a pénzéért kopogtatnia, a faktoring segítségével a kintlévőségek könnyebben folytak be, a megfelelő szakemberek segítségével a behajtás egyszerűbbé vált.

52

KRÁTKI EDINA


A faktor szolgáltatásainak a segítségével a vállalat helyzete egyszerűbbé vált, és sikerült kilábalni a bajból és az átmeneti problémákat megoldani, felvéve a versenyt a többi beszállítóval. A kezdeti kisebb nehézségek és a faktorálási díj ellenére a vállalatnak mégis megérte a faktoringot választani. A kockázatok csökkentek, a termékek forgási sebessége megnőtt, a gyártás tervezhetősége jobbá vált, a cég likviditása szintén javult. Reménykedésre adhat okot ez a „sikertörténet”, a legtöbb hazai kis-és középvállalkozás hasonló problémákkal küzd, várhatóan a többi vállalat is élni fog a jövőben ezzel a lehetőséggel, a faktoring ismertsége szélesebb körű lesz és egyre több hazai gazdasági szereplő veszi majd igénybe ezt a lehetőséget.

4. A nemzetközi faktoring 4.1. A nemzetközi faktor gyakorlata és menete A nemzetközi faktoring esetében általában kétfaktoros rendszerről beszélhetünk. Az exportőr egy keret-megállapodás útján megbízza az exportfaktort, hogy az általa megvásárolt követeléseket engedményezze tovább a külföldi illetőségű, úgynevezett importfaktorra. Az importfaktor pedig átvállalja a külföldi partner fizetési kockázatát és azt, hogy beszedi az adott követeléseket. A szállítónak közvetlen kapcsolata csak az exportfaktorral van, vele köti meg a szerződést. Az importfaktor összekötő szerepet tölt be a vevő és exportfaktor között, hiszen az exportfaktor felé teljesíti kötelezettségeit úgy, hogy közben ugyanezt vállalja a vevő felé is. A nemzetközi faktoring folyamata a következő lépésekből épül fel: 1. Az exportfaktor a keret-megállapodás megkötése előtt megkapja a vállalattól a megfelelő adatokat ahhoz, hogy elemezni tudja a helyzetet, felmérve, hogy mekkora kockázatot vállal a faktorálás véghezvitelével. Illetve megkapja a vevő vállalatáról is a megfelelő adatokat, hogy teljes körű képet alkothasson 2. Az exportfaktor aztán megadja a szükséges információkat az importfaktornak, főleg az üzleti tevékenységre fókuszálva, ezek a következők: • a szállító pontos neve és címe • az értékesíteni kívánt vagy értékesített mennyiség hozzávetőleges értéke • áru vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése • szállítási feltételek, Incoterms klauzulák (pl., EXW, FOB, FCA..) 53

KRÁTKI EDINA


• fizetési módozatok, határidők • a vevők száma, jellege • a számlák, esetleges jóváíró számlák körülbelüli várható száma 3. Az importfaktor aztán felülvizsgálja a kapott adatokat, ellenőrzi őket és összehasonlítja a vevő tényleges helyzetével, majd tájékoztatást nyújt az exportfaktornak. 4. A kapott eredményeket mérlegelve az exportfaktor kiértékeli a helyzetet, és döntést hoz a vállalni kívánt kockázatokat figyelembevéve. 5. Miután a szerződés megköttetett a felek között, az alkalmazott eljárás hasonlít a belföldi faktoringéhoz, de ebben az esetben a vevő követve az eredeti számlán feltüntetett engedményezési záradékot, az importfaktornak fizet, a szállító pedig minden kiküldött számláról másolatot készít és elküldi azt az exportfaktornak, aki aztán továbbítja az importfaktor felé. 6. Az exportfaktor befogadja a követeléseket és továbbküldi az importfaktornak mellétéve a számla másolatot. 7. Az importfaktornak ezután tartozása keletkezik az exportfaktor felé a követelések beszedésére és beszámolásra vonatkozóan, az exportfaktor pedig a vevője felé tartozik ugyanezekkel. 8. A visszteher nélküli faktoring esetében a helyzet más, az exportfaktor az importfaktor felé szolgáltatja az egyes vevőkre kért bizonyos összeget, melyre a biztosítás esetében van szükség. Ezt az importfaktor jóváhagyja, így az ügyfél felé is vállalható ez a limit. Az importfaktor vállalja az esedékesség után 90 napra való teljesítést az adós helyett, abban az esetben nem, ha a vevő tagadja azt, hogy fizetési kötelezettsége van a szállító felé, vagy ellenkövetelést nyújt be. Abban az esetben sem vállalja az importfaktor, ha szerződésszegés miatt nem áll fenn a megállapodás. 9. Az importfaktor a viták rendezésében segíthet, azonban felelősséggel nem bír az ilyen esetekben.

54

KRÁTKI EDINA


7. ábra: A faktoring működése Forrás: Világgazdaság23

A kétfaktoros rendszernek azonban megvannak mind az előnyei, mind a hátrányai, most nézzük meg azokat az egyes szereplőket külön-külön megvizsgálva. Az ügyfél helyzete sokkal egyszerűbbnek bizonyul, hiszen csak az exportfaktorral áll kapcsolatban, ennek ellenére egy olyan szakemberrel dolgozik együtt, akinek átengedve a követeléskezelés és beszedés feladatát, biztosítja magát a rizikó ellen, nagyobb likviditást tud elérni a vállalat a faktortól kapott előleg által. Ha több országról illetve vevőről van szó, akkor is csak egyetlen elszámolást kap a faktortól. A kommunikáció is csak egy csatornán keresztül folyik, leegyszerűsítve, a saját nyelvén és az üzleti élet szokásai is ismerősek a számára. A külföldi fizetések átfutási ideje csökken, ezzel szemben növelni tudja a versenyhelyzeti pozícióját, azáltal hogy nem kell például akkreditívvel terhelnie magát. A faktor pedig leveszi a terhet az ügyfél válláról, ezzel is könnyítve a helyzetet. A nemzetközi faktoring esetében azonban vannak bizonyos előfeltételek is, amelyeket a faktor kiszab. Lennie kell az importőr és az exportőr között előzetes kapcsolatnak. Az átadott követelések semmi esetben sem lehetnek lejártak, illetve a faktor meghatároz egy éves faktoringforgalmat, aminek meg kell felelnie az ügyfélnek. Az árut pedig nyitvaszállítással kell lejuttatni a vevőhöz. Az exportfaktor szemszögéből elmondható, hogy ügyfelei részére szakszerű segítséget nyújt, mindehhez azonban nincs szüksége a másik ország szokásainak és jogainak ismeretére. Nem szükséges idegen nyelven kommunikálnia a vevőkkel, és nem kell attól sem tartania, hogy a fordításokból esetlegesen félreértések születnek. Az importfaktor megállapítja a vevő hitelkeretét, így a vállalandó kockázat is csökken. Az importfaktor sok esetben segít a viták 23

http://www.vilaggazdasag.hu/kkv/kkv-hirek/faktoring-exportoroknek-295047

55

KRÁTKI EDINA


megoldásában, így sokszor az exportfaktor ez alól a kellemetlenség alól is mentesül. Az importfaktor közreműködése hasznos lehet a vevő fizetésképtelensége esetén is (lásd ábra). A vevőnek szintén előnyös a nemzetközi faktor használata, mert a saját országában rendezheti tartozásait, és szintén nem kell megküzdenie az idegen nyelv okozta kellemetlenségekkel. Vitás ügyek esetén ennek még nagyobb jelentősége van. 60

Portugália Hollandia

40 napok

20

Belgium

Írország

20

19

19

18

0

-40

27 41

50 65

-100

Svájc

31

16

35

14

11

10

23 39

10 28

Norvégia

Svédország 10 19

8 29

7

7

27

25

6

6 21

Átlagos késedelmes fizetési idő Átlagos szerződéses lejárati idő

48 68

75

Finnország

Egyesült Királyság

-60 -80

Ausztria

41 22

-20

Németo.

Olaszország

Dánia NyugatEurópa Franciaország

Görögország

Spanyolország

8.ábra: A fizetési fegyelem alakulása Európában Forrás: dr. Martinkó Károly: Faktoring- A vállalatfinanszírozás hamupipőkéje 24

A hátrányokat tekintve, természetesen azokkal is rendelkezik a nemzetközi faktorálás intézménye. A két faktor együttes alkalmazása esetén arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a költségek is duplázódnak. A faktor díját mindenképpen meg kell emelniük, hiszen a faktor díján a két faktornak ezen együttesen kell osztozkodnia. A faktorálás költsége több tényezőből tevődik össze, egyrészt az importőr minősítésének a költségvonzatából, másrészt természetesen a faktoringdíjból, ami a számla értékének egy bizonyos százaléka, illetve az előlegként fizetett összegek kamata is hozzájárul a költségek növeléséhez. Az adatok kezelése során mindenképpen fontos momentum, hogy a párhuzamos adatkezelés sok esetben jelent többletköltséget és természetesen többletmunkát. A folyamat is kissé lelassul, hiszen az intézkedések az exportfaktort követően az importfaktoron is keresztül mennek, így az információ áramlása a vevő és a szállító lassabbá válik. 24

Forrás: www.bvk.hu/fajl.php?id=292

56

KRÁTKI EDINA


Az importfaktornak nem minden esetben jelent kedvező változást a nemzetközi faktorálás. Ha a vállalat több országba is exportál, akkor lehet, hogy az importfaktor országába csak egy nagyon kis hányada jut, így az importfaktor számára ez az ügylet gazdaságtalannak bizonyul. Ha csak pár számla van, akkor a hitelkockázat mértéke jelenthet problémát. A faktorok így az esetek nagy részében csak azért vállalják el az importfaktor szerepét, hogy egy későbbi ügylet során megsegítik őket az előző partnerek. A nemzetközi faktoring gyakorlata a Magyar Faktor Zrt. vonatkozásában A faktorálás megkötésének első lépése (FCI segítsége esetén) az adatlap kitöltése. Sokszor standard partnerekkel dolgoznak, ilyenkor nincs szükség erre, mert a faktorcég már rendelkezik az adatokkal, a vállalatnak csak a vevőre vonatkozó információkra van szüksége. Ha a szállítónak van saját biztosítása, akkor kész limitről beszélünk. A kért adatok pedig a hitelbiztosítóhoz kerülnek majdani feldolgozásra. A faktoroknak saját kommunikációs rendszerük van, a Magyar Factor Zrt. esetében ezt a rendszert edifactoringnak hívják, amely olyan online rendszer, ami összeköti a faktoringházakat Amszterdamon (az FCI központján) keresztül. Ott található a rendszergazda, minden FCI-tagnak van ott egy portaládája, ahová az üzenetek érkeznek és ezeket hívják le a faktorházak. Az üzeneteknek több fajtájuk van, mely leginkább a tartalomtól függ. Körülbelül 20 fajta üzenet létezik, amelyek a faktorálás minden lépését lefedik, már a limitkéréstől kezdődően. A biztosítótól végleges limit kérhető, a FCI esetében a tárgyalási szakaszban a szállítóval még nem adnak végleges limitet, azaz még nincs kötelezettség. Az üzeneteket tekintve az elsőből derül ki, hogy ki a szállító, a másodikból a vevő személyére derül fény, míg a harmadikban érkezik meg az előzetes válasz. A negyedik üzenet tartalmazza az árajánlatot. Az üzenetek által konkretizálható a tárgy, erről kap értesítést a faktorház, majd végleges limitet kérnek, ez azonban csak adminisztrációs lépésnek tekinthető a legtöbb esetben, hiszen a már előzetesen kapott limittől nem térnek el általában. Abban az esetben térhetnek el ettől a gyakorlattól, ha a szóbanforgó vállalatról valami rossz dolog derül ki, például elveszíti a tőkéjét, vagy tulajdonosi összefonódások vannak. Ha nincsen semmmi visszásság, még akkoris a jóváhagyások plusz időt jelentenek, olykor több hónap is eltelhet és lecsúszhat a faktor, amely kínosnak bizonyul a szállító felé, de ez tényleg nagyon ritka. Az elektronikus rendszerben a kapott adatok egy „asztalt” képeznek, ezen keresztül érkeznek az értesítések, az adatokat itt kapják meg, például a devizanemre, vevőre, szállítóra, faktorházra vonatkozóan.

57

KRÁTKI EDINA


A háttérrendszer össze van kötve az edifactoring hálózatával, a beérkező számlák bekönyvelődnek és automatikusan továbbküldi őket a rendszer a faktorháznak. Ez a rendszer elősegíti egy precíz folyamat létrejöttét, ha valami rendellenesség történik, hibaüzenet érkezik róla. Legtöbbször a devizanemmel vannak problémák vagy a fizetési határidőkkel. A vitának is létezik formaüzenete, jelzi, hogy utána kell járni a problémának, a megoldásról is érkezik természetesen üzenet. Ami a legfontosabb üzenetek közé tartozik, az a payment report, mely pénz befizetődéséről tartalmaz információt, a remittance üzenet pedig megerősíti felénk, hogy a faktorház továbbutalta azt. A faktorházaknak a díjat azután fizetik, hogy a számla és az üzenet elküldésre kerül, ennek kalkulálása pedig a havi forgalom alapján történik. A reportok lehívásakor ellenőrizhető, hogy milyen faktorháznak melyik nap küldtek üzenetet, az üzenetek olykor a működés ellenőrzésére is szolgálhatnak. A statisztikák lehívásakor az üzenetekből nyerik ki azt is, hogy milyen forgalma van a faktorháznak az adott hónapban, ez lebontható faktorházanként vizsgálva export-illetve importforgalomra, de akár a limitkérésről is kaphatunk információkat. Az FCI felé bizonyítandó mennyiségi és minőségi elvárásokról is küldhetnek információt magának az FCI-nak a rendszer segítségével. Az FCI szigorú feltételeinek kell megfelelni, ahhoz hogy valaki tag lehessen. Felvételkor először társult tagság státuszba kerül a faktorház és csak három év után lehet teljes jogú a tag. Ez egyrészről presztízst is jelent, másrészről az éves közgyűlésen bizonyos kérdésekben csak a teljes jogú tagok szavazhatnak. Az éves beszámoló elküldése is kritérium az FCI rendszerében, belépéskor minden tag elfogadja az alapszabályokat. Egy országon belül több tagja is lehet az FCI-nak, egymást segíthetik is akár, hiszen odavissza alapon mindkét félnek csak haszna származhat abból, ha segít a másiknak, így a társaságok hangsúlyt fektetnek a folyamatos kapcsolattartásra és –építésre. A rendszeren belül sok a belső képzés (évente akár három alkalommal is sor kerülhet rá), olykor kérdőíveket küldenek szét a tagok véleményének alaposabb megismerése céljából. Minden tagnak kötelező egy vizsga letétele, mely két szintből áll, angol nyelvű és évről évre változik, fejlődik. Ezen kívül FCI diplomát adó kurzus is lehetőségként szolgál a folyamatos képzésre. Az exportfaktoring esetében jellemző, hogy a kkv-k azzal a problémával szembesülnek az utóbbi időben, hogy a hazai piac már beszűkült, a vállalatok ezért próbálnak a nemzetközi porondra lépni, azonban gondot okoz a helyi ismeretek hiánya. Ebben az esetben jelenthet segítséget az exportfaktorálás, amely az utóbbi években egyre ismertté válik a vállalkozók

58

KRÁTKI EDINA


körében, azonban még így is csekély szeletnek bizonyul a belföldi faktorhoz képest, csupán 4 %-ot tesz ki, az Európára jellemző 8 %-kal szemben. Visszatartó erőt elsősorban ismeretlensége jelenti, illetve a drágább faktoring díjak a belföldi faktoringéhoz képest, hiszen ebben a konstrukcióban a külföldi faktor és a hitelintézet is szerepel. Azonban ennél sokkal lényegesebb, hogy az exportáló fizetése 100%- ban biztosítva van, és nem kell számolnia a késedelmes fizetéssel vagy azzal, hogy a vevő nem fizet egyáltalán. Az exportfaktoring leginkább az autóipar, a kereskedelem és az áruexport szegmenséből kerül ki, de érkeznek igények a legkülönbözőbb területekről is.

4.2. A nemzetközi faktoring típusai A faktoring nemzetközi alkalmazásának három lehetősége van. Az első esetben a vállalat egy faktorcég segítségét veszi igénybe, aki kapcsolatban áll az FCI-jal, vagyis tagja ennek a nemzetközi faktoring szervezetnek. A másik esetben a faktorcég kapcsolatban áll egy hitelbiztosítóval, aki az adott ügylet kapcsán biztosítási limitet határoz meg a vállalatnak. A harmadik esetben pedig a szállító rendelkezik már meglévő hitelbiztosítással és azt engedményezi a faktorra. Az első eset tűnik a legegyszerűbbnek, az FCI segítségével a kinti partner nagyobb nehézségek nélkül tudja intézni az ügyletet. Az FCI partnerek 100%-os vevőgaranciát adnak, a szervezet segítségével pedig a vevők elérése jóval kevésbé bonyolultabb, hiszen az importfaktor közvetlenül fel tudja venni a kapcsolatot velük. Az importfaktornak lehetősége van a helyi sajtó, médiumok elérésére és olyan adatbázisok használatára, amelyek megtekintésére, felkeresésére a más országbeli faktoroknak sokkal kevesebb esélyük van. A helyi faktorok ebben az esetben közvetítőként lépnek fel, írásban és telefonon is kapcsolatot tudnak létesíteni a vevővel annak saját nyelvén, hiszen sok esetben ez is problémát jelent, olykor a közép-kelet-európai országokban sok vállalatnál nem találnak olyan munkatársat, aki beszélne angolul, németül vagy esetleg franciául. Ilyenkor az exportfaktor számára korlátozott lehetőségek állnak a rendelkezésére az esetlegesen felmerülő problémák megoldására. Az importfaktor az ilyen alkalmakkor felszólítást küld ki az ügyfélnek, egyéb esetekben is ő továbbítja a számlákat felé. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a cégek bevizsgálása ingyenes, szemben azzal az esettel, amikor a biztosítók segítségét kérik. Azonban ennek a módszernek is megvannak a maga hátrányai. A faktorcégek és FCI együttes igénybevételekor az export- és importfaktor költségeit is meg kell fizetnie az ügyfélnek illetve a viszontbiztosítás díját is, tehát az felettébb drágának bizonyulhat. A költségérzékeny 59

KRÁTKI EDINA


cégeknél ez pedig a szolgáltatás igénybevételének az akadályának bizonyulhat, de olykor még a jó kondíciókat elérőknek is problémát jelenthet. A nemzetközi faktorálás másik típusának tekinthető, amikor a faktorcég hitelbiztosítók segítségével faktorálja a vállalatot. A biztosítók maximum 80-85% biztosítást nyújt szemben az előbb említett 100%-kal. A hitelbiztosítók feladatkörébe nem tartoznak bele az előbb felsorolt tevékenységek, melyeket az importfaktor elvégez, ilyen feladatnak minősül például a követelések nyilvántartása, a teljes behajtási procedúra. A garanciát ebben az esetben a biztosító adja és engedményezi a faktorra, a felszólításokat pedig a faktor küldi, ezért sokszor merülnek fel a már említett nyelvi problémák, másrészről más súlya van annak, ha a faktor küldi a felszólítást. Mivel a faktor lesz a biztosított, így neki kell szoros együttműködést kialakítani a szállítóval. Ennek a rendszernek szintén vannak hátrányai, sok esetben a vevők túl nagynak bizonyulnak sok részleggel, melyek olykor nem is egy országban vannak, felépítésük túl bonyolult ahhoz, hogy a felmerülő problémákat könnyen kezelni lehessen, egyáltalán be lehessen azonosítani, hogy mi a probléma forrása. A számlafizetésnél ez sokszor jelenthet nehézséget, a procedúra nehezen követhető, egy hiba végeláthatatlanná teszik, és ilyenkor nincs, aki segítséget nyújtson, csak a szállítóra lehet hagyatkozni. A harmadik lehetőséget a visszterhes szerződés jelenti, amikor mindig van vevőbiztosítás, sokszor a szállító már rendelkezik saját kötvénnyel valamelyik biztosítónál. Abban az esetben, ha még nincs neki, akkor válogathat, hogy mely vevőit ajánlja fel. A faktorcég alapvetően az FCI által nyújtott biztosítást veszi igénybe, ezt a faktorcéggel kapcsolatban álló biztosítónak tudomásul kell vennie. Ez az eshetőség régen jelenthetett problémát, amikor az FCI-mint szervezet- még nem volt jelen minden országban, mára a fokozatos terjedésének köszönhetően ez már nem fordulhat elő. Azonban még a rendszer kialakulása után az újonnan létrejövő faktorházak csak a saját exportjukkal foglalkoztak, nyújtottak vevőgaranciát, így a biztosítási rendszer csak lassan alakult ki. Ez főleg a környező országokra jellemző, úgymint Románia, Bulgária, a volt Jugoszlávia országai, illetve megemlíthetők még a FÁK országai. Mára már egy országon belül több olyan szervezet is van, amely FCI-tag és importot is vállalnak, sok esetben bankok is faktorálnak. A Magyar Factor Zrt. esetében például az osztrák tulajdonos miatt rendelkeznek cseh, szlovák, román, lengyel illetve osztrák testvércégekkel. Természetesen valamilyen szinten 60

KRÁTKI EDINA


előnyösebben viselkednek velük, de az üzletet piaci alapon kötik meg, az ár az, ami fontosnak bizonyul. Az előnyberészesítés oka legtöbbször az, hogy a lebonyolítás közben más a viszony a testvércégek között. A szállítónak nem kötelező az összes vevőjét faktoráltatni, azonban az sokszor problémát jelent a faktorcégnek, hiszen ha a szállító csak a problémás, nem fizetőképes vevőit faktoráltatja és a jólfizető ügyfeleit nem, az a faktoringnak nem előnyös. A válság hatására a faktorcégek tapasztalatai azt mutatják, hogy a biztosítók egyre több szigorítást alkalmaznak a biztosítási limit meghatározásánál, tudatosan a kockázatok csökkentésére törekednek. Céljuk a kihasználatlan limitek lefaragása, „tisztogatásba” kezdtek. Ha a szállítónak biztosítása van, a faktor visszterhes szerződést köt vele, a faktor betekintést kérhet a kötvénybe. Ha gond van a vevővel, a kárfizetés esetén a limitet a faktorra engedményezik. A visszterhes szerződés esetén így a faktor kockázata nagyobb, mert a faktor nem kezeli a kötvényt, így nem ő jelenti a kárt, nem tartja felügyelete alatt a dolgok állását. Ennek következményeképpen a biztosító sokszor ki is bújhat a felelősség és a fizetés elől, ezért visszterhes a szerződés.

61

KRÁTKI EDINA


4.3. A belföldi és nemzetközi faktoring összehasonlítása

A két faktorálási mód sok esetben hasonlít egymáshoz, vannak közös elemek, úgymint a vevőhitelezés, a számlák megelőlegezése, a hitelkockázat átvállalása, a kintlévőségek beszedése. Azonban a többi pontban nagyon is eltérnek egymástól. Az első lényeges eltérés a devizanem, a belföldi faktoring esetében a faktor egyetlen devizanemet használ a nyilvántartások kezelésénél és a megelőlegezésnél. A nemzetközinél a faktorhát több devizával dolgozik, ha az exportőr például több deviza segítségével értékesíti áruit vagy szolgáltatásait, így a faktor is az adott ország fizetőeszközében folyósítja az előleget. A faktor a belföldi típus esetében a kockázatot együtt is vállalhatja, már ami a vevőhitelek ellenőrzését

és

veszteségekből

eredő kockázatokat illeti.

A faktoring forgalom m egoszlása 2009-ben Magyarországon (m illió EUR)

A kétfaktoros rendszer azonban lehetővé

teszi

nyújtását

a

a

270

hitelbiztosítás

szállítónak

Hazai

az

Nemzetközi

exportfaktor részéről, azonban az

2250

exportfaktornak az importfaktor nyújt védelmet a hitelveszteség 9. ábra: A faktoring forgalom megoszlása 2009-ben Magyarországon (millió EUR)25

ellen, és a hitelek ellenőrzését intézi a helyi viszonyokban. A belföld esetében a faktorok hajlamosak sokszor nagyobb kockázatot vállalni, a visszterhes faktoring ezért jöhet szóba, tehát a faktor a vevő fizetési kockázatát nem vállalja át magára, míg a nemzetközi esetében többnyire visszteher nélküli szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek, azaz a faktor az ügyfél részéről magára veszi a hitelveszteség kockázatát. A belföldi faktoring esetében a vevő és a szállító illetve a faktor is ugyanazon jogi szabályozási körbe esik, míg nemzetközi viszonylatban legalább két ország jogrendje mosódik össze, amely nehezíti a helyzetet. A helyi kereskedelmi szokások, szabályozások és a nyelv is ugyanaz, míg a különböző országokban ezek nagyon is különböznek egymástól, így 25

http://www.factors-chain.com/?p=ich&uli=AMGATE_7101-2_1_TICH_L773120274

62

KRÁTKI EDINA


a kétfaktoros rendszer jelentheti a segítséget, hiszen az importfaktor helyi ismeretei megkönnyíthetik a szituációt. A belföldi faktoring esetében a faktorház feladata a kintlévőségek behajtása, míg nemzetközi oldalon a kétfaktoros rendszerek viszonylatában az importfaktor kötelessége teljesíteni ezt a feladatot. A szolgáltatás minősége belföld esetén a faktoron múlik a leginkább, ezzel szemben a nemzetközi faktorálásnál a kétfaktoros rendszerben leginkább az importfaktoron múlik a nyújtott tevékenységek milyensége, az export-és importfaktor szolgáltatásait ugyanarra az alapra kell helyezni, így egységesíteni kell a szabályokat is.

4.4. A faktorláncok szerepe a nemzetközi faktoringban A nemzetközi faktor terjedése miatt a szabályok egységesítésére, az elszámolások tekintetében pedig megállapodásokra volt szükség, hogy az export- illetve importfaktorok közötti viszonyt harmonizálni tudják, így szervezeteket hoztak létre. A szabályok a következő területekre vonatkoznak: • az importfaktor elfogadja az új ügyfelet és hitelkockázatot vállal • rendezik adott esetben a vitákat és érvényesítik a visszterhet • magábafoglalja

az

exportfaktor

kötelezettségeit,

a

követelések értékét, az engedményezés érvényességét • az importfaktor fizetési határidejét és módját Az exportfaktor kötelessége, hogy olyan módon kösse meg az adott üzletet, hogy az megfelelően harmonizáljon a fenti szabályokkal olyan mértékben, hogy ne legyen felelős az importfaktor irányába, nem teheti magát ki olyan kockázatoknak, amelyek az importfaktor számára kudarcot jelenthetnek. A szabályoknak tartalmazniuk kell azokat az elemeket is, amelyek az importfaktor elszámolását érintik az exportfaktor felé, betekintést kell engedniük a két faktor közti viszonyba, a fizetésekbe, a vitatott számlákba, és általánosságban a számlákba is. A faktorláncok dinamikus terjeszkedésbe fogtak, hogy ügyfeleiket a lehető legszélesebb körben és legkedvezőbb módon ki tudják szolgálni.

63

KRÁTKI EDINA


Régebben a láncok országon belül zárt rendszert alkottak, manapság az FCI(Factors Chain International)-amely szervezetbe minden országból igen sok tag tartozik- nyitott rendszerként működik, nem korlátozzák a csatlakozó országok számát egy adott országból. Azonban ez a versenyt is erősíti, hiszen ha a faktornak egy országból több ügyfele is van, akkor azok versenyre kelnek az importüzletekért. Nemzetközi faktoring az FCI segítségével A faktoring célja a bonyodalmak enyhítése, melyek fennállnak a nemzetközi kereskedelem során legelterjedtebbnek számító nyitvaszállítás esetén. A faktor által nyújtott szolgáltatások közé tartozik ebben az esetben a vevő hitelképességének vizsgálata, a hitelkockázatok elleni biztosítás, teljeskörű biztosítás a veszteségek ellen, begyűjtik és kezelik a kinnlévőségeket és segítséget nyújtanak a finanszírozásban, hiszen azonnali készpénzt nyújtanak a kinnlévőségek ellenében. Ha az exportfaktoring a Nemzetközi Faktoring Szövetség (FCI) tagjai között jön létre, az ügylet hat különböző működési egységre bontható. Először az exportőr aláír egy faktoring-szerződést, melyben átengedményezi a kinnlévőségét a faktorra, ezt követően a faktor válik a felelőssé az ügylet lebonyolításának minden tekintetében. Az exportfaktor az importőr országában keres olyan faktort, amely szintén az FCI tagja. Ezután a kinnlévőségeket átengedményezi rá az exportfaktor. Ezzel egy időben az importfaktor megvizsgálja az exportőr termékeinek vásárlóját hitelképesség szempontjából. Ezáltal a vevő megrendelheti az árut nyitvaszállítás útján, ahelyett hogy akkreditívet alkalmazna, aminek hátránya, hogy sokkal költségesebb és bonyolultabb finanszírozási mód. Az áru szállításakor az exportfaktor a számla értékének 80%-át is megtérítheti előre a szállítónak. Amikor az értékesítés végbemegy és az áru leszállítódik a kért helyre, az importfaktor begyűjti az esedékes számlákat és felelőssé válik a teljes összeg azonnali átutalásáért az exportőrnek, aki aztán kifizeti az exportőrnek a fennmaradó összeget. Abban az esetben, ha 90 nap elteltével egy igazolt számla kifizetetlen számla marad, az importfaktor a számla értékének 100%-át garantáltan kifizeti. Az egyes szakaszok nemcsak arra szolgálnak, hogy az exportőr számára kockázatmentes értékesítést biztosítson, hanem hozzásegíti termékei vonzóbbá tételéhez azáltal, hogy jobb feltételeket tud ajánlani külföldi ügyfeleinek. Mind az exportőr, mind a vevő nyer a faktoring

64

KRÁTKI EDINA


igénybevételével azáltal, hogy pénzt takarítanak meg az adminisztráció és nyilvántartás terhétől való megszabadulásával. Minden esetben az exportőrök számára minden országban biztosítva van a legjobb eljárási mód, mivel az exportfaktor nem csupán azért jelöl meg bizonyos importfaktorokat, mert azok FCI-tagok, hanem több importfaktort versenyeztetnek egyszerre, és azok kerülnek kiválasztásra, akik magasabbszintű szolgáltatásokat képesek nyújtani. Néhány ritka esetben az FCI-tagok úgy kezelik ügyfeleik üzleteit, hogy ne vonnak be más faktorokat. Az Európai Közösség területén ez egyre általánosabbá válik, hiszen a határok eltűnnek gyakorlatilag az országok között. Habár az FCI-tagok irányítják üzleteiket, egy dolog bizonyos marad, céljuk, hogy a nemzetközi kereskedelem bonyolult világában úgy intézzék üzleteiket, hogy az mind az ügyfél, mind a szállító számára kielégítő legyen. A továbbiakban szeretném röviden magát az FCI-t bemutatni. Az FCI-nak bárki a tagja lehet, aki megfelel a követelményeknek, azonban az elmondható, hogy a belépés feltételei igen szigorúak, hiszen a faktorcégeknek rendelkezniük kell legalább 2 millió dollárnak megfelelő tőkével és minimum 20 millió dollárnak megfelelő értékű faktorált forgalommal más az FCI körébe tartozó tagokkal. Az FCI megalakulása 1964-re tehető, amikor is két faktorcég (a brit Shield Factor és a svéd Svensk Factoring A.B.) Stockholmban aláírta megállapodását és a következő évben megalakult a Factor Chain, a két említett vállalat mellett alapítóként szerepel még az S/S Factoring, a Factoring-rahoitus Oy és a Forenede Factors A/S. 1968-ban pedig úgy döntöttek, hogy ezt a láncot világméretűvé teszik, egy bizottság segítségével pedig meg is tervezték az átszervezést és 30 faktorcég részvételével konferenciát hoztak létre, ahol az FCI ténylegesen megalakult. Céljaiként a következőket jelölte meg a szervezet: erősíteni és egységesíteni a nemzetközi faktoringot, a jogi és technikai problémák feloldása, ennek segítésére egy 4fős, állandó bizottságot hoztak létre Amszterdamban. Az elmúlt harminc évben az FCI tagjainak a forgalma az ötvenszeresére növekedett, így mostanra a világ legnagyobb faktorszervezete és amellett, hogy a világ legnagyobb országaiban jelen van, a fejlődő országokra is figyelmet fordít. A nemzetközi jog szabályainak lefektetésében is nagy szerepet játszik, céljának tekinti a meglévő faktoring eszközök színesítését és folyamatosan tájékoztatja a tagjait és az érdeklődőket egyaránt.

65

KRÁTKI EDINA


A faktorláncokat illetően meg kell említenünk még a második legnagyobb faktorláncot, az International Factors Group-ot (IFG), amelynek taglétszáma szintén egyre bővül, sokan már részvényesként is jelen vannak a szervezet életében, illetve a forgalma is dinamikusan növekszik évről évre. A First National Bank of Boston hozta létre az IFG-t az 50-es évek végén és rövid időn belől tagjainak száma már a 30 felé tartott.

Magyar vonatkozás: Magyar Faktoring Szövetség A szövetség 2003 közepén alakult meg, 33 tagvállalatot tömörít magába jelenleg, ezek közé bankokat és szakosított pénzintézeteket is sorolhatunk. A faktoring súlya egyre inkább növekszik, elmondható, hogy a kkv-k rövidlejáratú hitelállományának a 10%-át a faktoring teszi ki. A szervezet természetesen megalakulásakor különböző célokat tűzött ki, amelyeket röviden a következőképpen lehetne összegezni: ¾ Stabil jogi és számviteli hátteret kívánnak biztosítani a jövőben. ¾ Szeretnék felkelteni a vállalkozások figyelmét erre a finanszírozási formára is, hogy minél többen vehessék igénybe. ¾ A bizalmat kívánják erősíteni az emberekben ez iránt a viszonylag új finanszírozási forma iránt, meg szeretnék velük jobban ismertetni. ¾ Kapcsolatot ápolnak különböző szakmai szövetségekkel és hatóságokkal. Például: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ¾ Szakmai fórumokat, előadásokat tartanak a szélesebb körben való ismertsége érdekében.

5. Összegzés

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy hazánkban a vállalkozásoknak egyre több problémával kell szembenézniük a finanszírozások területén. Az egyre hosszabbodó fizetési határidők, a válság miatt kialakult likviditási gondok miatt a cégeknek szükségük van egy hathatós alternatívára a banki hiteleszközökkel szemben, ennek ellenére a vállalkozások igen kis hányada veszi igénybe ezt a finanszírozási formát.

66

KRÁTKI EDINA


A hazai piaci potenciál jóval nagyobb faktoringforgalomra enged következtetni a valósnál. A faktoring ügyfelei leginkább a kis- és középvállalkozások köréből kerülnek ki, pénzügyi helyzet tekintetében leginkább ők kényszerülnek pótlólagos források bevonására annak ellenére, hogy mind a GDP, mind a munkahelyteremtés tekintetében igen magas arányt képviselnek hazánkban a vállalatok között. Azonban a helyzet javításához hiányzik a szakmai és állami segítségnyújtás és szoros összefogás. Mindenképp jó jelnek tekinthetők a Magyar Faktoring Szövetség által eddig elért változtatások, az informáltság és a jogi szabályozás tekintetében egyaránt. Ennek ellenére hiányzik a megfelelő háttér a további problémák eszközlése érdekében, a piaci önszabályozó mechanizmusok kialakítására és életben tartására lenne igény. A média az informáltság területén egyre aktívabb szerepet vállal magára, információt nyújtott az újonnan induló állami támogatásokról, azonban ezek korai megszűnése még nagyobb bizonytalanságot és tanácstalanságot alakított ki a piac szereplőiben. Az államigazgatás segítségére lenne szükség egy működőképes keret kialakítására, illetve az üzleti élet résztvevőinek is működtetniük kellene egy olyan rendszert, amely egy új változást hordozna magában a problémákkal küzdő vállalkozások fizetőképességének helyreállítására. A vállalkozások pénzügyi helyzetükért a legtöbb esetben nem okolhatóak, egyre többen vannak, akik segítségért kiáltanak a fizetési határidők rövidebbé tétele és a tarozások felszámolása érdekében. A krízisbe került vállalatok külső segítség nélkül belső változtatásokra kényszerülnek, elbocsátásokhoz kénytelenek folyamodni és a cég tartalékait élik fel, reménykedve egy kedvezőbb megoldás eljövetelében. A mai gazdasági helyzet, amely hazánkban már második éve súlyosbítja a vállalkozások életét. A kínálat és a piaci viszonyok átalakulásával sajnos nem fejlődik párhuzamosan a kereslet, így a verseny egyre kiélezettebbé válik a piac szereplői között, így nagy a hangsúly a versenyképességen, ami azonban csak akkor lehetséges, ha a vállalatnak megfelelő tőke áll a rendelkezésére és eszközeit folyamatosan fejleszteni tudja, innovációkat tud végrehajtani. Erre kínál megfelelő megoldást a faktoring, mely a követelés engedményezésének útján az ügyfelet a számla lejárta előtt tudja pénzhez juttatni, így nem áll útjába akadály a további működés terén. A faktoring azért is lehet alkalmas választás a banki hiteleszközökkel szemben, mert az ottani feltételek a mostani helyzetben egyre szigorúbbá válnak és az eljárások is jóval hosszadalmasabbak. Ugyan történtek kísérletek a faktoring megismertetése céljából, azonban még mindig nem jutott el az üzenet teljes egészében az érintett vállalkozásokhoz, a bizalmatlanság sajnos még 67

KRÁTKI EDINA


mindig jellemző, így látványos és átütő változásra lesz szükség ahhoz, hogy a vállalatok merészebbek legyenek és belekezdjenek egy új finanszírozási módszer alkalmazására jó példával elől járva a többi vállalat előtt.

68

KRÁTKI EDINA


Irodalomjegyzék

Martinkó Károly (2002.) – Faktoring – a vállalatfinanszírozás Hamupipőkéje, Budapest, SALDO Petrik Béla (2003.) - A faktoring ügyletekről MAGYAR JOG 2003. 50. ÉVF. 1. KÖT. , pp. 821. Nagy Zoltán (2007.) - A faktoring fogalmának elméleti megközelítése, értelmezése, in Szabadfalvi József (szerk.) Publicationes Universitatis Miskolcinensis pp:373-404, Secito Juridica et Politica Chikán Attila (2003.) – Vállalatgazdaságtan; AULA Kiadó, Budapest Illés Ivánné (2003.) – Társaságok Pénzügyei; Budapest, SALDO Dr. Nagy Zoltán (2009.) – A faktoring; HVG-ORAC Kiadó Kft. Dr. Madár Péter, Dr. Schepp Zoltán, Dr. Szabó Zoltán, Dr. Szebellédi István, ifj. Dr. Zeller Gyula (2002.) – Pénzügyek alapjai; UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Anonymus: Nehéz esztendő után a hitelbiztosítók. Világgazdaság, 2010. február 24., pp: 8. Anonymus: Bővülésre van kilátás. Világgazdaság 2010. február 24., pp: 8. Anonymus: Az idei év a túlélésről szólhat, Világgazdaság, 2010. február 24., pp: 8. World Factoring Yearbook – 2000-2008, Hungary BCR-FCI Szigeti Péter (2005.) - „Kudarcot vallott az állami faktoringprogram”. Világgazdaság, 2005. május 5., pp: 12-13.

69

KRÁTKI EDINA


Internetes források http://www.hodfaktor.hu/faktortort.html Anonymus(2006) – MKB: Arccal a faktoring felé http://www.nol.hu/archivum/archiv-402137 letöltés ideje: 2010. február 4. 16:56 Anonymus(2010)- Le nem járt követelést vegyenek - kkv-finanszírozás másképp http://ecoline.hu/penzugyek/20100215_faktor.aspx?s=rss letöltés ideje: 2010. március 4. 18:38 Origo(2010)- Törvénybe foglalták a lízing- és faktoring szabályokat http://www.origo.hu/uzletinegyed/jog/uzleti/20091124-jog-torveny-lizing-2.html letöltés ideje: 2010. február 4. 17:14 Világgazdaság (2009) – Az exportfaktor az idén is bővül http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/az-exportfaktor-az-iden-is-bovul-293413 letöltés ideje: 2010. február 4. 17:52 HVG (2009) – A kiscégek eszközeit használják a multik http://hvg.hu/gazdasag/20091021_faktorng_l%C3%ADzing letöltés ideje: 2010. február 7. 12:42 FigyelőNet (2009) – Átrendeződik a faktoringpiac http://www.fn.hu/vallalkozas/20091021/atrendezodik_faktoringpiac/ letöltés ideje: 2010. március 4. 17:23 B.Varga Judit: Nagyobb elvárt forgalom, magasabb díjak http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=443502 letöltés ideje: 2010. április 29. 19:30 Napi Gazdaság – Újrainduló hitelezés, bővülő faktorpiac http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=443531 letöltés ideje: 2010. április 29. 19:52 B.Varga Judit: „Bankosodott” a faktoring http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=440441 letöltés ideje: 2010. április 29. 18:35 B.Varga Judit: Értékesítéshez igazodó finanszírozás http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=439951 letöltés ideje: 2010. április 29. 18:07 B.Varga Judit: Faktoringgal a csőd ellen http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=439999 letöltés ideje: 2010. április 18. 17:32

70

KRÁTKI EDINA


B. Varga Judit: A vevőket az ágazat is húzza http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=440016 letöltés ideje: 2010. április 19. 19:43 B.Varga Judit: Szűkített banki források http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=437443 letöltés ideje: 2010. április 19. 18:56 Tatár Attila: Faktoring: komoly előnyök http://www.bankweb.hu/cikk.php?id=502 letöltés ideje: 2010. február 4. 19:23 Világgazdaság Online- Faktoring exportőröknek http://www.vilaggazdasag.hu/kkv/kkv-hirek/faktoring-exportoroknek-295047 letöltés ideje: 2010. február 4. 18:34 http://www.hitelgarancia.hu/ http://www.faktoringszovetseg.hu/ http://www.magyarfactor.hu/ http://www.factors-chain.com/ http://faktoring.lap.hu/

71

KRÁTKI EDINA


Mellékletek

72

KRÁTKI EDINA


1. számú melléklet Részlet az Unidroit Egyezményből

UNIDROIT EGYEZMÉNY a nemzetközi követelés-vételről Az Egyezményben részes Államok, tudatában annak a körülménynek, hogy a nemzetközi követelés-vételnek (faktoring) fontos szerepet kell betöltenie a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében, felismerve ennélfogva annak fontosságát, hogy egységes szabályok elfogadása segítségével olyan jogi kereteket biztosítsanak, amelyek megkönnyítik a nemzetközi követelés-vételt, megőrizve ezenközben a követelés-vétel különböző felei között a tisztességes érdekegyensúlyt, megállapodtak a következőkben:

I. Fejezet Alkalmazási terület és általános rendelkezések 1. Cikk 1. Az Egyezmény az e fejezetben ismertetett követelés-vételi szerződésekre és kinnlévőségek engedményezésére irányadó. 2. Az Egyezmény alkalmazásában „követelés-vételi szerződés” az a szerződés, amelyet egyik fél (a szállító) a másik szerződő féllel (faktor) köt, és amelynek alapján a) a szállító a faktorra engedményezi vagy engedményezni fogja az olyan adásvételi szerződésből keletkezett kinnlévőségeit, amelyek a szállító és vevői (adósai) által kötött szerződésekből erednek, ha ezek nem olyan szerződések, amelyeknek tárgyát az adós személyes, családi vagy háztartási használat céljából szerezte meg; b) a faktornak az alábbiak közül legalább két tevékenységet el kell látnia: - a szállító megelőlegezése, ideértve kölcsönöket és előleg folyósítását, - kinnlévőségekkel kapcsolatos számlavezetés (könyvelés), - kinnlévőségek beszedése, - védelem az adós fizetési késedelme vagy mulasztása esetére; c) a kinnlévőségek engedményezéséről az adósokat értesíteni kell.

Forrás: http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSZ5nagyzoltan453_467.pdf 2010.04.12.

73

KRÁTKI EDINA


2. számú melléklet Lánchíd program

Forrás:https://www.commerzbank.hu/hu/nagyvallalatok/files/lanchid_faktoring_program.pdf - 2010.02.14.

74

KRÁTKI EDINA


3. számú melléklet A Magyar Faktoringszövetség tagjai 2009-ben

Cégnév Székhely 3525 Miskolc Széchenyi utca 19. Apsus Zrt. 1023 Budapest Bécsi út 3-5. Buda-Faktor Zrt. 1138 Budapest Váci út 188. Budapest Bank Rt. 1053 Budapest Szép utca 2. CE Faktor Zrt. 1075 Budapest Madách tér 4. Central Faktor Zrt. 1037 Budapest Montevideo út 6. CIB Factor Zrt. 1024 Budapest Lövőház utca 7-9. City-Faktor Zrt. 1051 Budapest Szabadság tér 7. Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe Harmincad utca 3. Debt-Invest Pénzügyi Szolgáltató 1051 Budapest és Befektetési Zrt. Szőlő utca 38-40. DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi 1034 Budapest Szolgáltató Zrt. 1117 Budapest Budafoki út 107-109. Díjbeszedő Faktorház Zrt. 1124 Budapest Apor Vilmos tér 25-26. e-f@ktor Pénzügyi Szolg. Zrt. 1132 Budapest Váci út 48. Erste Faktor Zrt. 8164 Balatonfőkajár Kossuth utca 16. Forrás Takarékszövetkezet 1036 Budapest Lajos utca 48-66. GLOBAL Faktor Zrt. 1116 Budapest Hengermalom út 1. Kvantum Investment Zrt. 3525 Miskolc Városház tér 11. Laurus Zrt. 1094 Budapest Bokréta utca 5. Leszámítolóház Zrt. 1074 Budapest Dohány u. 14. Magyar Factor Zrt. 1027 Budapest Henger utca 2/b Magyar Követeléskezelő Zrt. MKB Bank Zrt. 1056 Budapest Váci u. 38. 1053 Budapest Szép utca 4. Next Faktor Zrt. 1037 Budapest Montevideó utca 2/C. Platinium Zrt. Cházár utca 9. Primátus Pénzügyi Szolgáltató Rt. 1146 Budapest 1054 Budapest Akadémia utca 6. Raiffeisen Bank Zrt. 3300 Eger Almagyar u. 5. Régió Solvent Pénzügyi Zrt. 1036 Budapest Lajos u. 46-48. I. em. UniCredit Factoring Zrt. 3530 Miskolc Széchenyi u. 6/A Vorient Zrt. Forrás: www.faktoringszovetseg.hu/html/taglista.html - 2010. április 29.

75

Telefonszám 06/46/381-981 346-7610 405-6619 327-0290 327-8404 437-0618 336-2212 374-5362 268-0000 328-3914 382-8703 309-6671 328-4055 06/88/561-600 436-7500 206-1500 46/412-784 219-5130 478-26-00 346-3733 268-7813 327-9510 436-7623 887-4900 484-4459 06/36/421-215 301-5200 06/46/413-185

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Recommend Documents