BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány
FACEBOOK ORSZÁG GYERMEKEI Hogyan befolyásolja a közösségi háló az 5.-8. osztályos diákok fogyasztói magatartását?
Készítette: Baumgartner Júlia Budapest, 2011.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 3 Ábrajegyzék........................................................................................................................... 5 Táblázatjegyzék……………………………………………………………………………..5 I. A közösségi média és a közösségi háló.............................................................................. 8 I.1. Közösségi média – social media - általános jellemzése.............................................. 8 I.2. Közösségi háló - social network általános jellemzése .............................................. 10 I.3. Közösségi háló története ........................................................................................... 11 I.3.1 www.baratikor.com............................................................................................. 13 I.3.2 www.hi5.com ...................................................................................................... 14 I.3.3 www.iwiw.hu ...................................................................................................... 14 I.3.4. www.myvip.hu illetve www.myvip.com ........................................................... 16 I.3.5 www.myspace.com ............................................................................................. 17 I.3.6. www.facebook.com............................................................................................ 18 I.3.7. www.twitter.com................................................................................................ 20 I.3.8. Összehasonlítás .................................................................................................. 20 II. Az internet generáció ...................................................................................................... 23 II.1. Az I(nternet) generáció általános jellemzése ........................................................... 23 II.1.1. Prepubertás korúak ........................................................................................... 24 II.1.2. A kiskamaszok .................................................................................................. 25 II. 2. Felső osztályosok, mint fogyasztók ........................................................................ 26 II.2.1. Márkák szerepe ................................................................................................. 28 II.3. Felső osztályosok, mint médiafogyasztók ............................................................... 29 II. 4. Internet és a gyerekek ............................................................................................. 31 II. 4. Közösségi oldalak és a gyerekek ............................................................................ 33 II.5. Az internetes reklámok és a gyerekek ..................................................................... 37 III. Saját kutatás................................................................................................................... 41 III.1. A kutatás célja ........................................................................................................ 41 III.2. Kutatási módszerről a kérdőív esetében ................................................................. 41 III. 3. Hipotézisek kérdőív esetében ................................................................................ 42 III. 4. Kérdőív elemzése .................................................................................................. 43 III. 4. 1. A megkérdezettek demográfiai jellemzői...................................................... 43 III. 4.2 Internethasználat jellemzői és az internetes reklámok .................................... 45 III.4.3. Közösségi oldalak és a közösségi oldalon megtalálható reklámok ................. 49 3
III.5. Kutatási módszer – fókuszcsoportos interjú........................................................... 55 III.6. Hipotézisek a fókuszcsoport esetében .................................................................... 55 III. 7. Fókuszcsoportos interjú......................................................................................... 56 III.7.1. Az internet és a közösségi háló szerepe .......................................................... 56 III.7.2. Reklámok......................................................................................................... 59 III.7.3. Ha én felnőtt lennék…..................................................................................... 64 IV. Összefoglalás, konklúzió............................................................................................... 66 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 70 Mellékletek .......................................................................................................................... 74
4
Ábrajegyzék 1.ábra:iwiw oldalletöltések száma........................................................................................16 2.ábra: Felhasználók napi bejelentkezése.............................................................................21 3.ábra: Az oldalon töltött idő (perc) .....................................................................................21 4. ábra: Google Trends .........................................................................................................22 5. ábra: Saját médiaeszközzel való rendelkezés (N=2001) ..................................................30 6. ábra:Az internethasználat célja a netező gyerekek körében .............................................32 7. ábra: Generációnk.............................................................................................................35 8. ábra A megkérdezettek kor szerinti megoszlása (n=200)…............................................ 43 9. ábra Átlagosan mennyi időt töltesz az interneten? (n=200) .............................................46 10. ábra Leggyakrabban mire használod az internetet? (n=200)......................................... 46 11. ábra Milyennek tartod általában az internetes reklámokat? (n=200) ............................ 47 12. ábra Az ismert közösségi oldalak közül melyiken vannak regisztrálva is? (n=200)..... 49 13. ábra Azon a közösségi oldalon, ahol a legtöbbet vagy, mit csinálsz? (n=200) ............. 50 14. ábra Írd le milyen játékokkal szoktál játszani a közösségi oldalon keresztül! (n=200) .51 15. ábra Hány fan - rajongói - oldalnak vagy a tagja? (n=200)............................................52 16. ábra Rákattintottál-e már egy reklámra a közösségi oldalon? (n=200) ..........................52 17. ábra Miért kattintottál rá? (n=200) .................................................................................54 18. ábra Cola vs. Pepsi .........................................................................................................60 19. ábra United Colours of Benetton ....................................................................................61 20. ábra: Rihanna Covergirl .................................................................................................61 21. ábra Dover - real beauty .................................................................................................62 22. ábra: Pedigree Dentastix.................................................................................................62 23. ábra: Old Spice ...............................................................................................................63 24. ábra Lacoste....................................................................................................................63
Táblázat jegyzék 1. táblázat Mennyire fontosak neked az alábbiak (%) ? (n=200) ........................................ 44 2. táblázat Milyen gyakran végzed a következő tevékenységeket szabadidődben? (n=200) ............................................................................................................................................. 45 3. táblázat Mivel kapcsolatos internetes reklámok keltik fel az érdeklődésedet? (n=200) . 48 4. táblázat Milyen márkának a reklámjával találkoztál legutóbb? (n=200) ........................ 48 5. táblázat Kereszttábla: fun oldalak - reklámra kattintás (n=200) ..................................... 53
5
Bevezetés „Ha azt mondom Internet, mi jut először eszetekbe róla?” - „Facebook!”. Nem lepődtem meg, amikor a kérdésemre ezt a választ kaptam a fókuszcsoportos beszélgetéseim során. A XXI. században ezt a kifejezést mindenki ismeri, akár tengerentúlon él, akár nem, akár faluban, akár városban, akár általános iskolás, akár gimnazista. Már több tanulmány, könyv, szakdolgozat is a Facebook témát boncolgatta. Valami újat akartam megvizsgálni ebben a témakörben, egy korosztály fogyasztói magatartását a közösségi hálót érintően. Személyes élmény is fűződik a téma kiválasztásához. Könyvtárba általában könyvért tér be az ember, ám mikor általános iskolások tömegét találtam számítógépek előtt egy falusi könyvtárban igencsak elgondolkodtam. Szóba elegyedtem velük mit csinálnak, miért nem otthon interneteznek, de a válasz nagyon is egyszerű volt: „ Facebookon játszunk és itt könnyen együtt lehetünk.” Megdöbbentem, hogy a Facebook nemcsak napi 10 perces időtöltés már nekik sem, hanem szórakozási, közösségi tevékenység, ami által saját világot építenek maguknak. Ezután kezdtem el igazán érdeklődni e korcsoport iránt és választottam a „Facebook ország gyermekei” címemet. Célom, hogy a szakdolgozatomban az összefüggéseket objektíven feltárjam, feloldjam a problémákat, megválaszoljam a kérdéseket. Az első részben az általános fogalmakat tisztázom, elsősorban a social media és social network témaköröket érintve. A második részben az általam kiválasztott fogyasztói korcsoport jellemzőit, összetételét, általános – és médiafogyasztási szokásait, internetről, közösségi oldalakról és azon belül fellelhető
reklámokról
alkotott
véleményét
vizsgálom
különböző
tanulmányok,
szakirodalmak segítségével. A harmadik részben a primer kutatásom kvalitatív és kvantitatív eredményeit tárom fel. Az előbbinél három fókuszcsoportos interjút készítettem, ami összesen 16 általános iskolás kórú gyermeket jelent. Az utóbbi esetében a kitöltött írásbeli kérdőívek elemzését értem, amit kétszázan tettek meg. A két kutatási módszer alkalmazása révén még inkább közelebb kerültem a konklúzió levonásához.
6
Ezt az utolsó részben meg is teszem: összefoglalom a gyerekek és a közösségi oldalak kapcsolatát valamint javaslatot teszek, hogyan lehet a leghatásosabban elérni őket. Köszönettel tartozom azoknak a tanároknak, igazgatóknak, akik segítettek közelebb kerülni a diákokhoz, lehetőséget adtak a közvetett (kérdőívek) vagy közvetlen (fókuszcsoportos interjúk) kommunikációhoz. Remélem dolgozatom majd az utókor érdeklődését is felkelti és újabb kutatásokra sarkallja őket, hiszen folyamatosan fejlődő világban élünk és hiába aktuális a téma, már „holnaputánra” lehet megváltozik minden.
7
I. A közösségi média és a közösségi háló I.1. Közösségi média – social media - általános jellemzése Egyes tanulmányok szerint a közösségi média – angolul social media - kifejezést mai értelmében először Chris Shipley használta 2006-ban. Mivel a közösségi média egy elég tág fogalom, nehezen lehet egy mondatban megfogalmazni mindazt, amit ez jelent. Matthew Tommasi összegyűjtött 50 különböző választ, 50 különböző megkérdezettől, amibe beletartoznak: újságok, internetes oldalak, cégek, személyek. Állítása szerint, ahány ember, annyi válasz. Az AG. Communications Group például így fogalmaz: „A social media egy online media, ahol az emberek egymással beszélgethetnek, részt vehetnek valamiben, megoszthatnak bármit az online térben.” Az iContact egy gyűjtőfogalomként kezeli, ami magába foglalja a technológiát, a szociális kapcsolatokat és a szavak, képek bonyolult világát. Végül Matthew Tommassi definíciójában a social media-t az interneten keresztül, felhasználó által létrehozott és alakított tartalomként azonosítja. 1 Andreas Kaplan és Michael Haenlein – a közösségi médai kutatói – eképpen írták körül a jelentését „internetes alkalmazások olyan csoportja, amely a web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épül, ami elősegíti, hogy kialakuljon és átalakuljon a felhasználó által létrehozott tartalom”. 2 Saját nyelvezetre lefordítva valahogy úgy írnám le, hogy „mindenkié, mindenkiért”. A felhasználók a web 2.0 megjelenésével már nemcsak megfigyelői, hanem alakítói is az internetes világnak. Interakció alakul ki a két résztvevő között, hiszen a felhasználók írják a blogokat, a különböző wikiket, véleményüket közölhetik bármivel kapcsolatban, tölthetik fel a videókat Youtubera és egy külön világot is alakíthatnak maguknak Facebookon. Lássuk kicsit részletesebben mik is a közös jellemzői ezeknek az oldalaknak: •
Részvétel: Alakítók, véleményformálók a felhasználók, nem csak másodlagos szerepet töltenek be e média világában, hanem tőlük függ és általuk alakul.
•
Nyitottság: A közösségi média nyitott mindenre, a visszajelzésekre, kritikákra, szavazásra, adatok megosztására. Ezáltal a felhasználók úgy érezhetik, kezükben tartják a világot.
1
Michael Tommasi. 50 definitions of social media, 2011. letöltés dátuma: 2011. 10. 22. http://thesocialmediaguide.com/social_media/50-definitions-of-social-media 2 Andreas M. Kaplan, Michael Haenlein: Definitions and classification of social media, 2010. letöltés dátuma: 2010.10.22. http://www.slideshare.net/guestef2b2f/social-media-definition-and-classification
8
•
Párbeszéd:
kétirányú,
nemcsak
információközlésre
jó,
hanem
annak
a
visszacsatolása is lehetséges. •
Közösség: A közösségek még könnyebben szerveződhetnek, a távolságok nem számítanak.
•
Kapcsolatiság: a közösségi média leginkább a kapcsolatiságon alapszik, a hivatkozásokat használja fel, hogy összekössön oldalakat, forrásokat, embereket. 3
Ahhoz azonban, hogy már csak karnyújtásnyira kerüljünk a közösségi média fogalmának teljes megfejtéséhez, többféle csoportot kell megvizsgálnunk. Antonie Mayfield What is social media e-bookjában hat különböző csoportot állapít meg:4 •
Social networks – Közösségi hálózat: A felhasználók lenyomata az Interneten. Saját profil oldaluk lehet képekkel, véleményekkel, kedvencekkel, miközben ismerősöket kereshetnek, megoszthatnak bármit bárkivel, valamint beszélgetéseket folytathatnak. Ilyen közösségi hálózatok a Facebook, Myspace, iwiw (csak itt Magyarországon). Mivel a szakdolgozatom középpontjában ez a téma áll, a későbbiekben még visszatérek rá.
•
Blogs – blogok: Online újságokként is lehet értelmezni őket, amit nem csak újságírók használhatnak. Napról- napra vagy akár ritkábban változik a tartalmuk, amiket maguk a felhasználók szerkesztenek és korrigálnak. Remek lehetőség vélemények közlésére, vitatkozásra és kommentek reagálására is. Többféle típus létezik, vannak személyes, politikai, gazdasági – business, „almost media” és „mainstream media” blogok. Mindegyik esetében vannak kiemelkedő, felkapott oldalak, ám a blogok esetében mindig van lehetőség újat, merészebbet, kiemelkedőbbet alkotni.
•
Wikis – wikik: Ha a blogok az online újságok, az úgynevezett wikik az online könyvek, tudományos írások, enciklopédiák lehetnének. Ez a tudásanyag bárki számára ingyenesen elérhető, szerkeszthető, felhasználható. Megkönnyíti a felhasználók munkáját, hiszen csak pár másodpercet vesz igénybe egy-egy kutatás, míg ha a könyvtárban tenné ezt az ember, több órába telne. Míg az előnyeihez a „kényelmes” jelzőt is felsorolhatnánk, addig a hátrányaként megemlíthető a nem
3
Szűcs Csaba: Közösségi média a belső kommunikációban, 2009.08.09. letöltés dátuma: 2011.10.22. http://publicrelationshub.wordpress.com/2009/08/19/kozossegi-media-a-belso-kommunikacioban-ii/ 4 Szempontsor forrása: Antonie Mayfield: What is social media internetes kiadványa, 2008.08.01. letöltés dátuma: 2011.10.22. http://www.icrossing.co.uk/fileadmin/uploads/eBooks/What_is_Social_Media_iCrossing_ebook.pdf
9
mindig releváns és pontos megfogalmazás is. A leghíresebb és leginkább használt wiki egyértelműen a 2001-ben induló Wikipedia. Ilyen oldalak még a wikia, wikiHOW, wikinews •
Podcasts Lehetővé teszi hang- és videó anyagok közzétételét az interneten, úgy, hogy a felhasználók feliratkozhatnak az adott anyag újdonságait tartalmazó feedre (általában mp3 állományok). A "Podcasting" szó az "iPod" és "broadcasting" szó összeolvadásából keletkezett. A kifejezés félrevezető lehet, mert a podcasting technológia használatának nem feltétele egy iPod vagy bármilyen hordozható zenelejátszó.5
•
Forums – Fórumok: A közösségi médiának az a területe, ahol különböző témákban (topikokban) olvashatunk véleményeket, kritikákat, valamint mi is feltárhatjuk kételyeinket, segítséget kérhetünk, akár adhatunk egymásnak. Regisztrált felhasználók használhatják ezeket a fórumokat, ahol a személyi háttér kevésbé fontos, csak az, hogy mit írsz, természetesen adminisztrátorok által ellenőrizve.
•
Content communities – tartalmi közösség: Közösségek, akik megosztanak és szerkesztenek különböző területeknek megfelelő oldalakat. A leghíresebb oldalak közé tartozik a Flickr (fényképmegosztó oldal), Youtube (zene- és videó megosztó oldal). De ebbe a fogalomkörbe tartoznak még a Picasa, Indavideo, Ustream stb. oldalak is.
Mayfield még egy külön csoportot is definiál, amit mikroblogoknak nevez, amik egyszerű, rövid, tömör szövegeket tartalmaznak, általában személyesebb hangvételűeket. A közösségi háló és a blogok tökéletes kombinációjaként definálja. Az egyik leghíresebb mikroblog a Twitter.
I.2. Közösségi háló - social network általános jellemzése Szakdolgozatom egyik alapköve a social network, magyarul közösségi háló. A kifejezést szintén nem olyan egyszerű megfogalmazni ugyanúgy, mint a közösségi média esetében. Danah M. Boyd és Nicole B. Ellison Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship című 2007-es tanulmánya alapján „a közösségi hálózat a legtágabb értelemben véve olyan hálózatot jelent, melynek tagjai kapcsolatba léphetnek, kommunikálhatnak egymással. Olyan embereket "szolgál ki", akiket közös érdeklődési körük köt össze, illetve, akik érdeklődnek mások érdeklődési körei iránt. Ebben az értelemben beletartozhatnak a 5
Wikipedia, 2011.09.14. letöltés dátuma: 2011.10. http://hu.wikipedia.org/wiki/Podcasting
10
fogalomba a fórumok, a videó megosztók, akár az azonnali üzenetküldő szolgáltatások is.”6 Szűkebb értelemben olyan webes alkalmazás, ahol bejelölhetjük az ismerőseinket, képeket tölthetünk fel, beszélgethetünk egymással, tudathatjuk, hogy mi történik velünk, így a valóságbeli társas kapcsolatainkat fenn tudjuk tartani. Hogy elég-e ez - egy érzelmi lénynek, mint az ember – hogy a valahova tartozás igényeit kielégítse, már egy másik, de igen érdekes kérdéskört vet fel. A tanulmány három alapvető sajátosságot, tulajdonságot sorol fel. •
A felhasználók publikus, félig publikus oldalakat hozhatnak létre maguknak
•
Összeköttetést biztosít a felhasználók között
•
A használók áttekinthetik saját kapcsolataikat és mások kapcsolatait
I.3. Közösségi háló története Már 1995-ben próbálkoztak az első webes közösségi háló létrehozásával és fenntartásával, ez az amerikai classmates.com volt. Az oldal azóta is működik, aminek célja a régi osztálytársak, munkatársak kapcsolattartása volt, ám még túl kezdeti oldal volt, így nem nevezhető teljes mértékben közösségi hálózatnak. Ahol a három alapvető tulajdonság már megjelent, az a SixDegrees volt 1997-ben. Az elnevezés – Hat lépés - Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájában felbukkanó elméletre épül, miszerint ahhoz, hogy a föld egyik pontjáról a másikra eljusson egy üzenet 6 emberre van szükség, mivel mindenki kapcsolatba hozható mindenkivel. Ám ez az oldal se működött sokáig. Ezek után több, kevesebb sikerrel alakultak új közösségi oldalak, ilyen volt a (AsianAvenue, BlackPlanet, MiGente, LiveJournal, Cyworld, LunarStorm) 2001 és 2002-ben négy jelentősebb oldal látott napvilágot: Ryze.com – ami végül nem vált népszerűvé – Tribe.net – ami csak kis közönséget vonzott – Friendster.com – ami elsősorban a társkereső oldalakat akarta leváltani, azonban nagy csalódást okozott, mivel kifogásolható volt a működése és sok regisztráló ezért elhatárolódott tőle – és a Linkedlin – ami az üzleti réteget mozgatta meg. Ez utóbbit Magyarországon is egyre többen ismerik, hiszen üzleti szolgáltatássá alakult az oldal, így a legtöbb üzletember, gazdasági szakértő,
6
Fazekas Bernadett, Socail networking – közösségi hálózatok, 2008. november 28. letöltés dátuma: 2011.10. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozati-jelensegek/520 , Danah M. Boyd , Nicole B. Ellison: Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship, 2007. letöltés dátuma: 2011.10. http://jcmc.indiana.edu/vol13/issue1/boyd.ellison.html
11
marketing professzor valamint a gazdasági szektorban tanuló hallgatók is megtalálhatóak a Linkedlin hálózatában.7 2003-tól egyre több közösségi hálózat próbált népszerűvé válni, több - kevesebb sikerrel. Majd áttörést hozott a myspace, Facebook, majd a magyar körökben a wiw (később iwiw) és a myvip. Mélyreható elemzésük előtt, azonban vizsgáljuk meg a közösségi hálózatok felépítését, működését. Az igaz, hogy a legtöbb közösségi oldal a felhasználók nagy számára épít, ám vannak olyan közösségi hálózatok is, amik a „nagyágyúkkal” ellentétben egy szűk közönség részére készültek, akiket összetart az azonos érdeklődési kör, ízlés. Saját magunk is létrehozhatunk ilyet a ww.ning.com segítségével. Ahhoz, hogy a felhasználói és élvezői legyünk egy oldalnak, regisztrálnunk kell. Ez egy űrlap kitöltésével lehetséges – ahol oldalanként különböző számú – kérdést tesznek fel az életünket illetően: becenév, kor, nem, lakhely, érdeklődési kör, vallási -, politikai nézet stb. Az is elvárt már az ilyen oldalaknál, hogy profilképet töltsünk fel magunkról, ami lehetőleg felismerhető legyen. Amint tagok vagyunk, ismerősöket is szerezhetünk magunknak, ahhoz csak be kell jelölni őket, majd megvárni, míg visszajelölnek. Van lehetőség elutasításra is, mikor valakit nem szeretnénk ismerősünkként bevonni az életünkbe, vagy akit nem is ismerünk. Sokszor hallani a „nem is tud köszönni, de ismerősök vagyunk Facebookon” című panaszkodást. Ez sok esetben igaz, hiszen vannak, akik csak gyűjtik az ismerősök számát, de a virtuális világban való „kapcsolatot” már a való életben nem hajlandóak alkalmazni. Most már minden közösségi háló esetében lehet posztolni az üzenőfalra, lájkolni, kommentelni ismerősök állapotát, zenéit, képeit, ezen kívül még sok más lehetőség van „kihasználni” a közösségi oldalak által nyújtott előnyöket. Cégek, márkák, hírességek saját oldalakat hozhatnak létre, aminek segítségével olcsón és gyorsan megoszthatják információikat a nagyvilággal. Játékok és alkalmazások sokasága áll rendelkezésünkre, amik szintén színessé teszik ezt a „világot”. Az utolsó vizsgált pont a biztonság kérdése. Csak erről a témáról több száz oldalas tanulmányok készültek és készülhetnek még. Hallhatunk rémhíreket, olvashatunk követőprogramokról és sajnos sokan spamek százait is kapják egy-egy oldalon megadott személyes adataik miatt. Ami biztos: amit egyszer megadtunk valamelyik közösségi 7
INAPLO: Közösségi hálózatok története, 2008.05.12. letöltés dátuma: 2011.10.22. http://szocial.blogspot.com/
12
oldalon, az már bekerült egy adathálóba, így az adathalászok el tudják érni könnyen azokat. Többféleképpen lehet ezek ellen védekezni, felkészülni: a publikus adatoknál beállíthatjuk, hogy ki mennyit láthat belőlünk, így egy ismeretlen nem fog megtudni rólunk semmit, a másik lehetőség pedig, hogy nem adhatunk meg „túl privát” adatokat. A kor, nem még nem tartozik ebbe a kategóriába, de a telefonszám, lakhely már igen. Ha megadjuk a számunkat, nem kell meglepődni, ha hívásokat kapunk piackutató cégektől vagy más egyéb álcégektől. A 2011 szeptemberében egy biztonsági kérdést felvető cikk nagy botrányt kavart. Egy ausztrál hacker leleplezte, hogy a Facebook kilépés után is képes követni és rögzíteni a felhasználóját a neten. Hiába léptünk ki, a Facebook egy cookie (süti) által tudta, hogy melyik oldalakon járunk, ha olyanra tévedtünk ahol like gomb vagy más Facebook alkalmazás is futott. Amint ez a hír napvilágot látott a Facebook csapata törölte ezt a „sütit”, ám egyesek szerint a Facebook nem megszűntette a felhasználók követését csak nehezebbé tette.8 Az alábbiakban magyarországi használat alapján 2 kisebb: (baratikor.com, hi5.hu), 4 nagyobb közösségi oldal (iwiw, myvip, myspace, Facebook) valamint egy mikroblog (twitter) - de egyesek szerint közösségi háló témakörébe is beleillő oldal - létrejöttével, elemzésével folytatom a közösségi hálózat fejezetet. I.3.1 www.baratikor.com A baratikor.com elsősorban Magyarországon és Lettországban lett híres a közös fejlesztés miatt. 2004-ben indult el az oldal, eredetileg még csak lett, majd 2006-ban már több nyelven is elérhető volt. Felépítése hasonló a közösségi oldalakhoz, lehet levelezni, beszélgetni ismerősökkel, albumokat létrehozni, virtuális ajándékokat küldeni és persze játszani. Ám 2006-os gyors térhódítása és ismeretsége nem a szerkezetének és alkalmazásainak volt köszönhető, hanem az ingyenes sms küldő szolgáltatásának. Napi 10 ingyen 100 karakteres üzeneteket lehetett küldeni bármelyik mobilszolgáltató irányába. Ezért volt akkora sikere kezdetekben, az akkori gimnáziumi, főiskolás hallgatók mind ismerték, ma már az új generáció kevésbé. 2007 decemberében ezek az sms-ek korlátozódtak napi 1-re, majd 2008 augusztusában végleg megszűnt ez a lehetőség is. Bár igaz még most is vannak olyan lehetőségek, hogy olcsóbban lehet megvenni az sms küldés díját vagy egyéb fizetős szolgáltatás igénybevételével kapható 10 ingyen sms.
8
Index: Törölte a Facebook a kémkedő sütit, 2011.09.28. letöltés dátuma: 2011.09.28. http://index.hu/tech/2011/09/28/torolte_a_Facebook_a_kemkedo_sutit/
13
2011 október 21-én a magyarok által látogatott legkedveltebb oldalak sorrendjében a 3946. helyet foglalta csak el.9 I.3.2 www.hi5.com A másik vizsgált magyarok által kevésbé népszerű közösségi oldal a hi5.com. Azért választottam ezt az oldalt, mert „nem engedik, hogy elfelejtsem”. Még évekkel ezelőtt regisztráltam, bár nem is emlékszem, hogy használtam-e az oldalt, de azóta is kapom az értesítéseket és a spameket a hi5 fejlesztéseivel, újdonságaival kapcsolatban. Az oldalt 2003-ban hozták létre, majd 2008-ban a comSore a harmadik legnépszerűbb social network site-ként jellemezte, az egy hónapon belül elért magas látogatottsága miatt. Itt is ugyanazok a lehetőségek állnak rendelkezésünkre, fotók feltöltése, kapcsolattartás chaten és üzenetekben, csoportok kialakítása, azonban az ismerősök kezelésénél be lehet állítani ki milyen „szinten” van közel a felhasználóhoz. Az egyik nagy különbség a hi5 és a barátikor.com között, hogy az előbbi esetében rengeteg játékkal lehet játszani, már a kezdőlapon is játékhirdetésekkel találkozhatunk. 2011-ben még több fejlesztés történt ezen a téren, úgy tűnik a hi5.com fő profilja a „szórakoztatás”, ezen belül pedig az online játékok. Negatívumaként megjelenik a spam, amit már az előbb személyes élményből fakadóan kifejtettem. Elsősorban Mexikóban, Mongóliában és néhány latin amerikai országban vannak felhasználói az oldalnak. 2011. október 21-én Magyarország csak a 656. a hi.com felhasználói rangsorában.10 Magyarországon két nagyobb közösségi hálót említhetünk meg: myvip, iwiw. Igaz, népszerűségük csökkenő tendenciát mutat, ám még a mai napig is, a fiatalok nagy része tisztában van e két szó jelentésével. I.3.3 www.iwiw.hu Az egyik legsikeresebb magyar közösségi oldal a 2002. április 14-én működését megkezdő wiw (who is who?) volt. Ma már nem sokan ismerik ezt a nevet, hiszen 2005-ben már az új névvel ismerte meg a nagyközönség: iwiw. Várady Zsolttal ötletének és fejlesztéseinek köszönhetően nyerte el azt a kinézetét, funkcióját az oldal, amit régen megismertünk. Akkoriban teljesen újdonságként hatott ránk az ismerősök keresése, profiloldal létrehozása, képek feltöltése, üzenet küldése.
9
Alexa: baratikor.com, letöltés dátuma: 2011.10.21. http://www.alexa.com/siteinfo/baratikor.com# Alexa:hi5.com, letöltés dátuma: 2011.10.21. http://www.alexa.com/siteinfo/hi5.com#
10
14
Az iwiw működése minden olyan jellemzőt magában foglal, ami egy közösségi háló működéséhez szükséges. Az új név felvételekor rengeteg új szolgáltatást is beépítettek a rendszerbe, ám nem csak fejlesztés történt, hanem „csere” is. Megváltozott a szolgáltatási szerződés és a reklámokkal kapcsolatos szabály: ezek után már számítani lehetett rá, hogy megjelennek az oldalon a különböző bannerek. A legújabb funkciók közé tartoztak: többnyelvűség, apróhirdetések, üzenőfal könnyebb kezelése, fórumok, topikok indítása stb. Bekerülni a rendszerbe csak meghívó küldésével volt lehetséges, így akarták korlátozni a készítők a hatalmas érdeklődést, hiszen a növekedéssel nem tudott lépést tartani az iwiw rendszere. 2006 márciusában a tagok száma már meghaladta az 500 ezret. 2006 április 28-án a vezetőség egy milliárd Ft értékben eladta az oldalt a Magyar Telekomnak, ettől a naptól kezdődően ők foglalkoztak a weboldal és szerverek működésével. Decemberben már másfél milliós regisztrált felhasználót tudhatott magáénak az iwiw, ami egyre inkább növekedett.11 Fejlesztések zömének voltunk szemtanúi, amiket mobilokra és a számítógépekre egyaránt készítettek, ám így is elérte az oldalt a „végzete”, a Facebook megjelenése és térhódítása. Ezek után a hírfolyam és a tetszik gomb bevezetése révén már mindenki csak a „Facebook másolatát” látta az iwiw működésében, akik egy teljesen új kinézetű oldal létrehozásával már regisztrált felhasználókat is vesztettek. A szocial.blogspot.hu írói szerint lassú és rossz a fejlesztések iránya, ami nem tud lépést tartani a felhasználók elvárásaival. A hwsw.hu elemzései alapján a Webaudit rendszere 2010 februárjában napi 120 millió iwiw oldalletöltést mért, a napi egyedi látogatók száma 1,46 millió, a látogatások száma pedig 3,3 millió volt. 2011 februárjára az egyedi látogatók száma 1,1 millióra, a látogatások száma 2,1 millióra olvadt, de ami a legnagyobb különbséget mutat: oldalletöltések száma 40 millióra esett. Áprilisban még súlyosabb zuhanás vette kezdetét, aminek eredményeképp az oldalletöltés április közepére napi 20-25 millióra csökkent, a látogatások száma már csak 1,4-1,5 millió, az egyedi látogatók tábora pedig 800 ezer körülire csappant.12
11
Irodalmi Internet Napló:IWIW, 2006.10.13. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-cegek/285-international-who-is-who 12 Dojcsák Dániel: Lassan elnéptelenedik az iwiw, 2011.04.26. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.hwsw.hu/hirek/46558/Facebook-iwiw-kozossegi-web.html
15
1. ábra: iwiw oldalletöltések száma
Forrás: http://www.hwsw.hu/hirek/46558/Facebook-iwiw-kozossegi-web.html
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy sok felhasználó még fenntartja profilját és néha be is néz az iWiW-re, de az aktivitás nagy része kivándorolt az oldalról. Ezek az adatok nem kedveznek a cégeknek, hirdetőknek sem, akik az iwiw oldalain népszerűsítik termékeiket. A legújabb adatok szerint, 2011. október 24-én a globális becsült internethasználóknak csak 0,032 % látogatta meg naponta az iwiw.hu oldalt, ami folyamatosan csökken, hiszen előtte 3 hónappal még 0,04% volt ez az arány. Az iwiw.hu 2368. az összesített globális lista alapján, Magyarországon pedig a 8. , előtte hírportálok és természetesen a Facebook helyezkedik el.13 I.3.4. www.myvip.hu illetve www.myvip.com A myvip 2006. április 8-án kezdte meg működését, ám ekkor már nem számított újdonságnak, hiszen az iwiw, sőt már a baratikor.hu is nagy népszerűségnek örvendett. Itt is megtalálhatóak a szokásos funkciók, levelezések, képek feltöltése, adatlapok karbantartása, ismerősök keresése. 2006 végétől kezdve újabb lehetőségek jelentek meg: myvip klub, rádió hallgatás, zene feltöltés, képek mappába rendezése illetve a faliújság is. Nagy újdonságnak számított, hogy lehetőségünk volt hozzászólni egymás képeihez valamint, hogy látható volt ki látogatta meg a profiloldalunkat. Ez a funkciói nagy ellenállást váltott ki, így „rejtett módon” is be lehetett lépni az oldalra, ám egy idő után, újra visszatértek a „látható módra”. Fiatalos külsejével és gyors szervereivel, illetve folyamatos fejlesztéseivel gyorsan és nagy látogatottságra tett szert az oldal. 2009-ben több mint két millió regisztrált felhasználója volt már, elsősorban a fiatalabb közönség, míg az idősebb korosztály megmaradt az 13
Alexa: iwiw.hu 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/iwiw.hu
16
iwiwnél. Ám ugyanarra a sorsra jutott, mint a már korábban említett magyar közösségi oldal, egyre több az elhagyatott adatlap vagy a kilépések száma, így hiába a sokszínűség, fejlesztés, a myvip a mai gyerekeknek már nem jelenti azt, mint nekünk még 2006-ban. Az alexa.com legújabb adatai sem részletezik a myvip.hu helyzetét, mivel túl alacsony és kicsik a százalékok, ha myvip.com alapján keresünk rá, akkor az összes internetező közül csak 0,002%-a lépett be átlagosan naponta az myvip oldalára 2011. október 24-én. Magyarországon csak a 364. már a leglátogatottabb oldalak közül.14 A magyar közösségi oldalak elemzése után, térjünk át a két nagyóriás, myspace és Facebook elemzésére. I.3.5 www.myspace.com A myspace 2003-ban látott napvilágot, ami Tom Anderson nevéhez köthető. Magyarországon kevésbé híres, ám a tengerentúlon nagy népszerűségnek örvendett és örvend még a mai napig is, bár jelentőségéből vesztett. Minden megtalálható, ami igazán közösségivé varázsol egy oldalt, a blogok, zenék, fotók, videók feltöltése valamint indulása után nem sokkal megjelent a chat szolgáltatás is. 2004-ben a tengerentúlon a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, ez egyrészt a zenekarok feltűnésének is köszönhető. A Friendster oldalról kitiltott zenekarok saját myspace oldalakat, profilt csináltak, ami által a rajongóikat is átcsábították az oldalra. Ez egy remek lehetőség volt – főként a kevésbé ismert bandák számára – hiszen megoszthatták zenéiket, koncertre invitálhatták a zenekedvelőket valamint újdonságokat közölhettek magukról és szerzeményeikről. A MySpace-t 2005-ben vette meg a News Corporation közel 600 milliárd dollárért. 15 Az oldalon naponta több százezer új felhasználó regisztrál, forgalma indulása óta folyamatosan növekszik. A magyar tizenévesek körében kevésbé ismert, ám az oldal nagysága vitathatatlan, hiszen a Facebook megjelenése előtt a myspace.com volt az egyik közösségi oldal óriás, ami útmutatóul is szolgált a mai oldalaknak. A Social Network című filmben is megfigyelhető, hogy Mark Zuckerberg gondolatai is a „mitől lesz más a Facebook, mint a myspace?” kérdés körül forogtak. 2011 október 24-én az összes internetező ember közül 0,83%-a látogatja meg naponta az oldalt, ami az összesített ranglistán a 119. –et, USA-ban a 72. helyet foglalja el. 16
14
Alexa: myvip.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/myvip.com INAPLO: Közösségi hálózatok története, 2008.05.12. letöltés dátuma: 2011.10.22. .http://szocial.blogspot.com/ 16 Alexa: myspace.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/myspace.com 15
17
I.3.6. www.facebook.com Utolsó közösségi oldalként, a Nagy Óriást, a világ harmadik legnépesebb „országát”, a Facebookot elemzem. „Lakossága” 650 millió feletti, amit csak Kína és India előz meg. Komolyabban elemezve a Facebookot, kezdjünk mindent az elejéről, a kialakulástól. Mark Zuckerbeg gondolkodásmódját és csapatának összeállását a nagysikerű filmből a Social Networkből is ismerhetjük. Kezdetben az oldalnak egyszerű felépítése volt, ám már akkor is innovatívnak számított profiloldalával és egyéb funkcióival. TheFacebook néven vált ismertté a harvardi egyetemisták körében, majd a később Facebook néven tovább futó oldalra egyre többen csatlakoztak, így kiterjesztették más egyetemekre, gimnáziumokra is. Ezután már a pénz és befektetők is előtérbe kerültek, az első támogató Peter Thiel volt félmillió dollárral. 2006-tól már bárki regisztrálhatott, az oldal működtetésén egyre nagyobb számú csapat dolgozott és dolgozik mind a mai napig. 2008 elején a felhasználók száma már elérte a 70 milliót. A milliárd dolláros ajánlatokkal bombázott oldal 2007-ben a médiafigyelem középpontjába került, amikor a Microsoft a részvények 1,6%-áért 246 millió dollárt fizetett ki, főleg az Amerikán kívüli hirdetési lehetőségek miatt.17 A pontos értékét azonban nehéz meghatározni, hiszen napról napra változhat. 2009 óta tervezik, ám előreláthatólag 2012 elején viszik tőzsdére a Facebookot, ahogyan már korábban a twittert is. Magyarországon 2007 óta figyelhető meg a regisztrált felhasználók számának – eleinte lassabb – majd később gyors iramú növekedése, ami által a Facebook a második legnépszerűbb oldallá vált hazánkban.18 Működésében minden megtalálható, ami az eddigi közösségi oldalaknál megfigyelhető volt. Üzenőfal, profil, chat, üzenet, like gomb képek, videók, zenék, játékok, csoportok, rajongói oldalak stb. 2006-ban nagy sikert értek el a fejlesztők a „News feed” bevezetésével, amivel az ismerőseink legújabb állapotfrissítéseit, képeit vagy bármilyen történéseit követhettük. Tehát a Facebook – szerintem - legnagyobb pozitívuma és egyben negatívuma is, hogy „mindenkiről, mindent, bárhol, bármikor” megtudhatunk. Érdekesség, hogy az egyik fókuszcsoportos megkérdezettem egyből azt válaszolta, hogy azért jó a Facebook, mert tudja ki - kivel jár és ki - kivel szakított. Részletesebben erről majd a III. fejezetben írok, de ez alapján is látható, hogy mi az egyik olyan dolog, ami miatt sikeres. 17
INAPLO: Közösségi hálózatok története, 2008.05.12. letöltés dátuma: 2011.10. .http://szocial.blogspot.com/ 18 Alexa: Topsites in Hungary 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/topsites/countries/HU
18
Alkalmazások gazdag tárházát vonultatja fel az oldal a felhasználóknak - ha akarunk idézeteket olvasunk, állatokat nevelünk, farmot működtetünk, de harcolhatunk vagy éppen pókerezhetünk is, bejelölhetjük hol tartózkodunk vagy melyik hírt, blogot olvassuk éppen. Most már alig van olyan elektronikus multimédiás eszköz, amin keresztül ne tudnánk csatlakozni a Facebookhoz: mobiltelefonokon – akár egyszerű módban ingyen, akár előfizetéssel - amik egy teljesen új utat nyitottak az oldal előtt; különböző tab-okon, tv képernyőjén keresztül – ahol már több szolgáltatáscsomag is az előfizetők rendelkezésére áll – és a lehetőségek tárháza még nem ért véget. Valamint fontos megemlíteni, hogy az oldal folyamatosan fejleszt, 2011 októberében-novemberében például megváltoztatta az üzenőfal szerkezetét, a chat és képek megjelenítését is. De mire a szakdolgozatom értékelésre kerül, biztos vagyok benne, hogy már ismét új szolgáltatásokat mutat nekünk a Facebook. De akár ez megtörténhet holnap is. Az oldalnak több politikai, pszichológia és kulturális hatása is van. Az oldalon tüntetéseket lehet szervezni – ahogy azt a magyar főiskolások idén, a tandíj elleni tiltakozásra is használták – vagy egyéb bojkottot, lázítást is véghez lehet vinni. A pszichológiai hatásokat most nem fejteném ki, a későbbiekben az általános iskolásokra gyakorolt hatását elemzem, ám rengeteg tanulmány és oldal is kárhoztatja vagy éppen dicsőíti a „Facebook hatalmát”. A kultúrában is nyomot hagyott maga után az oldal, film is készült róla, valamint könyvek, szakdolgozatok sokasága jelent meg és nem tudhatjuk, hogy még mit hoz a jövő. Az adatokat mélyrehatóbban is érdemes megvizsgálnunk a Facebook esetében. 2011 januárjában a következő statisztikát lehetett olvasni: „A Facebook statisztikája szerint percentként nagyjából 510 ezer komment, 383 ezer 'post like', 232 ezer üzenet, 136 ezer fotófeltöltés, 99 ezer barátság elfogadás, 83 ezer 'status update', 79 ezer meghívás, 73 ezer oldal 'like', 66 ezer fotó taggelés és 55 ezer link megosztás történik. Ez összesen nagyjából 1 millió 790 ezer kattintással egyenlő percenként, ami több, mint Budapest lakosainak száma 2010-ben.”19 2011 október 24-én a világon internetezők 43%-a látogatja naponta a Facebookot, ez elég magas százalék, ha csak belegondolunk, hogy az előbb már elemzett oldalaknál mekkora számokat kaptunk. Már az előbb említett időpontban a világon a 2. legnézettebb oldal, egyedül a google.com előzi meg, de 10 országban így is a Facebook a vezető.20 19
Envezettem.blog.hu, 2011.01.15. letöltés dátuma: 2011. 10.27. http://envezettem.blog.hu/2011/01/15/Facebook_orszag 20 Alexa:Facebook.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/Facebook.com
19
I.3.7. www.twitter.com Utolsóként a twitter.com rövid elemzésével foglalkozom. Egyes elemzésekben mikroblogként olvashatunk róla, de van aki besorolja a közösségi oldalak közé. 2006 októberében alapította a San Fransisco városában működő Obvious Corp. Gyors népszerűségének köszönhetően a twitter kikerült a tőzsde piacra is, így értéke már milliárdokban számolható. Működésében különleges, hogy csak 140 karakteres üzeneteket oszthatunk meg egymással, akár sms-ben is, aminek díja a szolgáltatótól függ. Annyi a teendő csak, hogy fel kell iratkozni egy barát, de akár színész, film, zenekar vagy bármilyen érdekelt felhasználó követésére, így tudjuk meg róluk a legfrissebb információkat. Még a miniszterelnökök, politikusok is megtalálhatóak a twitter rendszerében. A technet.hu összeállított egy magyar twitter listát azoknak, akik újonnan regisztrálnak, hogy tudják kit érdemes követni és kitől tudnak meg fontos információkat. Míg az oldal már több mint 200 millió felhasználónál tart, addig ez Magyarországon jóval kevesebb – 57 ezer körüli. Talán a használata tűnik nehéznek elsőre, ám a gimnazisták, egyetemisták és főiskolások körében egyre nagyobb teret hódít.21 Az alexa.com alapján a világon a 9. leglátogatottabb oldal, USA-ban a 7., magyarországi adatokat nem közöl. Napi látogatottsága az internetezők között 2011. október 24-én 8,7% volt, ami jóval elmarad a Facebook adataitól, de túlszárnyalja a myspacet és iwiwet.22 I.3.8. Összehasonlítás Érdekességképpen összevetettem – a már korábban is használt- a www.alexa.com által a twitter, Facebook, myspace és iwiw látogatottságát. Ezen az oldalon más internetes weblapok statisztikáját is tudjuk tanulmányozni, akár összehasonlítani. 2011. november 5-én lekért adatok alapján a napi rangsor pontosan azt mutatta, amit már az október 24-ei adatok alapján is sejteni lehetett. A Facebook győzött, a twitter követi, majd a myspace és az iwiw. Érdekes a következő ábra abból a szempontból, hogy az iwiw néhol megelőzi a Facebookot. Ez esetben a regisztrált felhasználók napi látogatottságát hasonlítottam össze. Tehát egy nap, egy ember hányszor lépett be az oldalára. Augusztusban még itt is a „nagy óriás vezetett”, majd egyre kevesebbszer jelentkeztek be a felhasználók, így az novemberre csökkenő tendenciát mutat. Az iwiw esetében erősen hullámzó, míg a myspace és a twitter napi háromszoros - négyszeres bejelentkezéssel erősen stagnál. 21
Gárdos Attila: Egy kis Twitter statisztika 2011. 03.19. letöltés dátuma: 2011.10.27. http://kozmedia.blogspot.com/2011/03/egy-kis-twitter-statisztika.html 22 Alexa: twitter.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/twitter.com
20
2. ábra: Felhasználók napi bejelentkezése
Forrás: http://www.alexa.com/siteinfo/twitter.com
Az oldalon átlagban eltöltött időt elemezve a Facebook az abszolút győztes, ahol átlagban 30 percet is eltöltenek a felhasználók. Ezután az iwiw és a twitter fej- fej mellett halad átlagos 7 perccel, míg a myspace oldalán csak 2 perc az átlagos eltöltött idő. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem azt mutatja, hogy az iwiw népszerűbb a myspace-nél, hanem csak azt, hogy a használói körében népszerűbb. Az viszont látható, hogy a Facebook mindent visz. 3. ábra: Az oldalon töltött idő (perc)
Forrás: http://www.alexa.com/siteinfo/twitter.com
A Google Trend segítségével összevethetjük, hogy melyik közösségi oldalra milyen gyakorisággal kerestek rá az felhasználók a Google kereső program segítségével. A következő grafikon 2004-től hasonlítja össze a négy oldal keresési gyakoriságát. Mint látható, a myspace 2005-ben felfelé ívelő tendenciát mutatott, ám 2008 végén, amikor a Facebook egyre nagyobb hírnévre tett szert, a myspace elérte a csúcsot és onnan kezdve elkezdett csökkenni,2011-re már nem mérvadó a keresési gyakorisága. A Facebook viszont 2009 végére négyszeres – ötszörös növekedést mutat, amit egy év alatt ért el. A keresési csúcspontja után szintén csökkenés majd hullámzó gyakoriság figyelhető meg. Az iwiw
21
2007 végétől, 2009 végéig volt minimálisan is mérvadó, majd a twitter – az összes közül legkésőbb – 2009-ben vette csak fel ezt a versenyt, ám keresési gyakorisága nem sokban marad el az iwiwtől. 4. ábra: Google Trends
Forrás: http://www.google.com/trends?q=Facebook.com%2Ctwitter.com%2Cmyspace.com%2Ciwiw.hu&ctab =0&geo=all&date=all&sort=0
A már elemzett oldalakkal kapcsolatban van személyes tapasztalatom. Szakdolgozatom megkezdése előtt mindegyiknek a tagjává váltam, persze volt olyan, aminek már a felhasználója voltam. Legjobbat és legrosszabbat nem tudnék kiemelni és nem is akarok, hiszen nem a saját attitűd vizsgálatom van a középpontban, de annyi bizonyos, hogy a leginkább a „világ harmadik országához” szeretek tartozni. Hogy mit hoz a jövő a közösségi hálók történetében nagyon nehéz előre kiszámítani. Aki fejleszt, annak van jövője. De meddig lehet még fejleszteni, meddig lehet még újat kitalálni? Mit követel majd a trend? Vagy a közösségi oldalt követi a trend? Ezek a kérdések még mind megoldásra várnak, de nem az én feladatom ezeket megválaszolni. Szakdolgozatommal egy közösségi oldalt használó korosztállyal és azon keresztül az őket érő reklámhatásokról szóló témakörben merülök el. Így a következő részben az általános iskolások kerülnek a középpontba.
22
II. Az internet generáció A bevezetésben már említett történet alapján választottam az általános iskolások felsőosztályos korcsoportját. Valamint valami új kérdéskört akartam megválaszolni, egyben feloldani bizonyos társadalmi, gazdasági és a magam által felállított kérdéseket is. Természetesen ezt a témakört nem elsőként kezdem el boncolgatni, így dolgozatom ebben a részében korábbi tanulmányok, olvasmányok, szakdolgozatok és nem utolsósorban könyvek fontosabb gondolatait is vizsgálom. Fontos megemlíteni, hogy szakdolgozatomban nem vizsgálom az alsós korosztályt (610 évesek). A „miért” kérdésre a választ a saját kutatásomnál bővebben kifejtem majd, de röviden összefoglalva a már „tudatosabban internetezők” korcsoport vizsgálatával akartam foglalkozni. Ezt az elképzelésemet Vajda Zsuzsanna pszichológus is alátámasztja, aki azt elemezte az Internet című könyvben, hogy míg a 4-5 évesek egyáltalán nem, a 6-9 évesek már kezdik érteni, fel tudják fogni néhány esetben –például beszélő kutya - hogy amit látnak az nem a valóság, addig a 10 év feletti korosztály már egyértelműen tudatában van annak. Így a felsőbb osztályosok ítélőképességében jobban meg lehet bízni.
II.1. Az I(nternet) generáció általános jellemzése Az én korosztályom – az Y generáció – már nem a legfiatalabbak közé tartozik. Úgyis mondhatnánk „eljárt felettünk is az idő”. A ma gyermekei már másvalamibe születnek bele, mint mi, más befolyásolja az életüket. Ez a technika, azon belül is elsősorban az internet rohamos fejlődése. Többféleképpen is nevezik őket: Z generáció, M generáció, Net generáció vagy, ahogy a dolgozatom során hivatkozni fogok rájuk: I generáció, azaz az internet generáció, az 1990es évek közepe után született fiatalok. Ám Don Tapscott – az Alliance for Converging Technologies és a New Paradigm Learning Corporation elnöke – úgy fogalmaz, hogy az internet generáció az 1999-ben 2 és 22 éves közötti gyermekek, fiatalok.23 Tehát nem egyértelműen határolható el egymástól az Y és I generáció. (Magyarországon inkább az első korosztály meghatározását lehet elfogadni, hiszen hozzánk később érkezett el a technikai fejlődés, vele együtt az internet is. ) Ők azok a gyerekek, akik a digitális médiával együtt nőnek fel. Don Tapscott a következőképp fogalmaz A digitális gyermekkor című könyvében: „a mai gyerekek elszakadnak a múlthoz tartozó, egyirányú, központosított médiától, és maguk formálják a
23
Don Tapscott: Digitális gyermekkor, 1998.p.132.
23
sorsukat.”24 Az internet és gyerekek kapcsolatára a későbbiekben még visszatérek, ám most először is a korosztály általános jellemzésére koncentrálok. Nem csak az I generáció jelzővel lehet illetni a mai általános iskolásokat. Pszichológiailag a koruk alapján is el tudjuk különíteni egymástól őket. Az 5.-6. osztályosok a prepubertás, míg a 7. és 8. osztályosok már a kamaszkor alsó korszakhoz sorolhatóak. Ahhoz, hogy jobban megismerjük a korosztályt, el kell merülni „működésükben”, gondolataikban, amiben - az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesület oldalán - Kádár Judit lényegre törő írása lesz segítségemre. II.1.1. Prepubertás korúak A prepubertás kort a „vihar kapujában” jelzővel illeti, ami maga a hirtelen jött káosz. Nehezebbnek ítéli, mint a kamaszkort, hiszen ekkor változik és alakul a legjobban a gyerekek személyisége. Az érzelmek összekuszálódnak, az okos, rendszerető gyerekből pillanatok alatt egy rendetlen, hanyag gyerek válhat. Nem tudják, hogyan viselkedjenek, néha feleselnek, néha elszégyellik magukat, próbálnak kitörni a gyermekkorból, ám ahogy Kádár Judit fogalmaz: „mindig elbotlanak a lábukban”.25 A gyerek lázad, de annyira még nem elég kamasz, hogy csak úgy otthagyja az otthon melegét és a gyerekkor könnyedségét. A tanulásban általában ekkor rontanak a legtöbben, de ez nem jelentené, hogy a gyerekek „butulnak”, csak változik a logikájuk, átlátják az összefüggéseket. A szociális életük ekkor a legszínesebb. A szülők háttérbe szorulnak és a kortársakkal való kapcsolat veszi át a vezető szerepet. Bandáznak, játszanak, sportolnak, csúfolják a másikat, hol kiállnak egymásért, hol elárulják egymást, a fiúk utálják a lányokat, a lányok undorodnak a fiúktól. Tehát elég sokoldalú csoportéletet élnek, talán olyat, amit eddig még soha. A csoporton belül nem szabályok, hierarchia vezeti őket, hanem a pillanatnyi érzéseik. Kádár Judit etikátlan korként jellemzi a prepubertás korúakat. Nyitottak és nagyon érzékenyek az etikai kérdésekre – barátság, igazságtalanság, árulás – ám ezeket nem képesek a gyakorlatban alkalmazni. Nagyon gyenge a problémamegoldó képességük. Identitásuk kezd kialakulni. Ez az a kor, amikor akarnak valamelyik csoporthoz vagy csak valakihez tartozni. Ekkor alakítják ki a legjobb barátnő, legjobb barát kategóriákat, amiket aztán igyekeznek megtartani, ám – mint már említettem – pillanatnyi történések, érzések befolyásolják őket. A betyárbecsület ekkor a legközpontibb téma náluk. Ekkor kötődnek a 24
Don Tapscott: Digitális gyermekkor, 1998. p.11 Kádár Judit: Hány éves a gyerek? (4.rész) 2006.09.17. Letöltés dátuma: 2011.10.13. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=430
25
24
baráti vérszerződések, ami elsősorban a lányoknál az „örökkön – örökké” jelzővel azonosul. Az ötödik- hatodikos gyerekek felfedezők, újítók, feltalálók. A fiúk számítógépeket, repülőket, egyéb járműveket készítenek, rajzolnak, a lányok szobákat tervezgetnek, romantikus elképzelt útvonalakról készítenek terveket. Ebben a korban jelentkezik elsősorban a számítógép és az internet használata – ami révén kiélhetik feltaláló énjüket. A lehetőségek tárháza végtelen. Tehát most már jobban átlátjuk a prepubertás korúak viselkedését, gondolkodását, most a kiskamaszokkal kapcsolatos tényeket vizsgálom meg. II.1.2. A kiskamaszok A kamaszkor alsó szakasza 13-15 éves kor közé tehető, ezeket a gyerekeket nevezik kiskamaszoknak. Határproblémákkal küszködnek, ami a Kádár Judit frappáns írása alapján a „a bőrükre van írva”. Ez a pattanások, a biológiai átalakulásuk kora. Kitaszítva érzik magukat az egyik legbiztosabb pont: a testséma biztonságából. Testi bizonytalanság jellemzi őket, beindulnak a nemi hormonok, ám még nem férfias – nőies impulzusokkal jellemezhető. Ezek az érzések, változások a gyerekkor felé lökik őket vissza, ám ez az, ami ellen a leginkább védekeznek, amit a legjobban elrejteni próbálnak. Ambivalens az érzelmi világuk, egyszerre engedik közel (sóvárgás, vágyakozás) és taszítják el az embereket (rideg közömbösség). „A pubertás korú gyerek határozott acting out (ágálás) hajlama, ami az önszabályozás, önkontroll gyengülésével párosul”, ez a szülőket erősebb szabálybetartásra ösztönzi. 26 Ebben a korban elengedhetetlen az apa szerepe, hiszen ő testesíti meg az erőt, az irányítást, míg az anya a gyermekkor jelképe. A kiskamaszok hedonisztikusnak tűnnek, olyan kis felnőtteknek, akik éppen azt teszik és éppen akkor, amikor akarják. Alkalmazkodni sem szeretnek igazán, ha valami nem a saját elképzelésük szerint történik dacosak, ám egyben szorongók és bűntudattal telnek meg. Feszültségtűrő képességük nem a legfejlettebb még ebben a korban, így számos problémájuk akadhat ebből, ami lehet akár önsanyargatás vagy más, például étkezési – teljesítmény zavarok. Inkább kísérletező kedvűek, teljesítményük erősen hullámzó, inkább a kivételek és az egyediség, mint a szabály és az általános érdekli őket. Ekkor a gyerekek továbbtanulásuk szempontjából választás elé kerülnek, ami már a későbbi életüket is befolyásolja: ha szakközépiskolát választ, nehezebben kerül be egyetemre; ha gimnáziumot, sokat kell 26
Kádár Judit: Hány éves a gyerek? (5.rész) 2006.09.17. letöltés dátuma: 2011.10.13. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=431
25
tanulni, ám a felsőoktatás elérhetőbb. Elsősorban a lányokon hagy nyomot az e féle gondolkozás, ami egy részben meg is félemlíti őket. Társas életükben megjelennek a szerelmek, barátságok, ám minden, mindenki szeme láttára zajlik. A felnőttek - elsősorban szülők számára - érthetetlen a kusza kapcsolati hálózatuk, sokszor zajosnak, öncélúnak, elítélendőnek látszik – ám valójában legtöbbször ezt a „lázadást a hagyományok ellen” magatartást is akarják mutatni magukról a gyerekek. Ebben a korban válnak igazán rajongókká, ekkor választják ki kedvenc focicsapatukat, zenekarukat, akikre „felesküsznek”, akiket életük végéig követni akarnak. A kiskamaszkor az életút legforradalmibb szakasza. Etikailag kettős szerepet játszanak. Az eredetiség, spontaneitás áll a világuk középpontjában, leginkább a sztereotípiáktól és az általánosítástól tartanak. Az egyediséget helyezik előtérbe, ám ugyanakkor elítélik a többieket: a plázába járó lányokat, a másik futballcsapat játékosat. Domináns tevékenységeik közé tartozik az unatkozás, fantáziálás, rendbontás. Az első esetben a meg nem értettség, az elégedetlenség érzését kelti fel a gyerekben, míg a második esetében egy új, jobb világot képzelnek el maguknak, ahol csillogó életet élnek, sztárként elismert fiatalok. A harmadik tevékenység esetében a csoport jelenléte nélkülözhetetlen, egy teljes egészként működik. Úgy gondolom a korosztály belső működését sikerült körbejárni, természetesen nem lehet az összes 10-14 éves gyereket a már felsorolt két kategóriába besorolni, hiszen mindig vannak kivételek. Van, aki még 14 évesen is 9 éves gyerek fejével gondolkodik, de van, aki 14 évesen már 17 évesként él. Az viszont megfigyelhető, hogy a gyerekek sajnos sokkal előbb kezdenek el felnőni, alakulni, sőt ők akarják is ezt a folyamatot. Vajda Zsuzsanna pszichológus szavaival élve: „a gyerekek, amióta világ a világ, mindig azt szerették volna tenni, amit a felnőttek.”27
II. 2. Felső osztályosok, mint fogyasztók 2008-ban a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet felmérést készített, 2000 8-14 éves korú gyermeket kérdeztek meg kommunikációs, fogyasztói valamint életmódbeli szokásaikat illetően. Ez a magas részvételi szám reprezentálja az ország gyermekeit, kiskamaszait. A kérdőívezés papíralapú volt, amiben megkérdezték a gyerekeket valamint szüleiket is, ezután a napi tevékenységeikről naplóvezetés révén 27
Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010., p. 168.
26
vontak le következtetéseket. A kutatás azt mutatta, hogy a felmérésben részt vettek két nagyobb részre bontható: a 8-11 és 12-14 évesek csoportjára. Míg az elsőt inkább az állatok, autók, sportok, játékok, filmek érdeklik és tájékozódni az idősebb testvértől, barátoktól, néha a szülőktől szoktak, addig a másik korcsoport esetében már előtérbe kerülnek a számítógépek, zenék, sztárok, a csajozás és a fiúzás. Itt a barátok kerülnek az információforrás tetejére, míg a szülők a háttérbe. 28 Ebben a generációban az a még egyedibb, hogy minden eddiginél jobban befolyásolják szüleik fogyasztását. Nem csak az előbb felsorolt érdeklődési körüket illetően, hanem már az élelmiszer- és ruhavásárlás, de a háztartási cikkek esetében is döntő szerephez akarnak jutni. Don Tapscott szerint érdemes belegondolni abba, hogy mekkora „hatalma” van a vásárlások – és a szülők - felett annak a gyereknek, aki olvassa a legújabb teszteket, véleményeket a termékekről és akik tisztában vannak a legújabbak létezéséről. A – már korábban említett – felmérés szerint Magyarországon egy átlagos magyar 8–14 éves gyermek havi szinten 3300 forintot költ el: a korcsoportba tartozó körülbelül 830 ezer fiatal esetében ez évi 33 milliárd forintot jelent. A gyerekek nemcsak a kifejezetten nekik szánt termékek, hanem a család más vásárlásaira, beszerzéseire is komoly hatással vannak. A gyerekek 82 százalékának hallgatnak a véleményére a család ruha-, 71 százalék esetében élelmiszervásárlásaiban, de 29 százalék esetében még autóvásárláskor is.29 Kerüljünk közelebb a felső osztályos –internet generáció, prepubertás korúak és kiskamaszok – fogyasztói ismérveihez, magatartásához: •
Az internet generáció választási lehetőséget akar: Semmitől sem idegenkednek jobban, mint a mesterséges korlátozásoktól. Lehetőségek tárházát kell előttük feltárni, ahhoz, hogy elégedettek legyenek.
•
Az internet generáció testre szabhatóságra vágyik: Olyan aprólékos és igényes termékekre vágynak, amik tökéletes összhangban vannak igényeikkel. A korosztály elemzésénél is olvasható már korábban, hogy az egyediség és nem az általános a fő jelző választásaiknál.
•
Az internet generáció időnként meg akarja gondolni magát: Ahogyan azt a számítógépes játékoknál is megszokták, ha valami nem úgy történik, ahogy
28 29
- Molnár Zsuzsanna: Hogyan élnek, hogyan gondolkodnak a mai gyerekek? 2008.09.15. letöltés ideje: 2011.10.12. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=561
27
akarják, csak egy gombnyomás és újrakezdik azt. Nem csak a hibákat akarják kijavítani, hanem bizonyos esetekben változtatni akarnak döntéseiken. •
Az internet generáció vásárlás előtt kipróbálja a termékeket:Nem csak nézők, olvasók és hallgatók, hanem ők már felhasználók. Elutasítják a szakértelem magyarázatát, nem könnyű őket meggyőzni arról, hogy valamire szükségük van, ők tapasztalatot akarnak szerezni. Ezért jó döntés néhány videó játék esetében, hogy ingyenes demo letöltését engedélyezik az interneten keresztül, ami aztán a későbbiekben nélkülözhetetlenné válhat fogyasztója számára.
•
A technika nem elkápráztatni akar – a célszerűség számít: Ők már a számítógépekkel és internettel együtt nőttek fel, már nem csodálják azt, amit még a nagyszüleik - sőt talán még a szüleik is - igen. Don Tapscott szerint „ezt a közönséget csak a funkció érdekli, a forma nem; a technika képességei fontosak, nem maga a technika”.30
II.2.1. Márkák szerepe Van egy nagy kérdéskör, amit a gyerekek fogyasztói magatartásában még vizsgálnunk kell: a márkák szerepét. Doninique Desjeux – a Sorbonne antropológiai professzora –a következőképp nyilatkozik a márkákról: „kamaszkorban igen fontos szerepe van a márkáknak: személyes identitást és a jól beazonosítható öltözködési kódok mentén szerveződő csoportokhoz való tartozást jelölnek”31 „Rajongva tisztelik a márkát, a társadalmi háló centrumát.” – állapítja meg Nathalie Meyes, a Consojunior vizsgálat vezetője.32 A Kids Attitude kutatóinak kérdésére egyik fiatal interjúalany azt válaszolta, hogy nem szereti a márkás göncöket, de azokban jár, hiszen ha nem azt tenné, akkor kiröhögnék és „csövesnek” neveznék. Természetesen azért ez egy elég szélsőséges vélemény, de az sokszor megfigyelhető, hogy márka nélkül senkinek se nézik egymást a gyerekek. Ha nincs legalább egy Nike vagy Adidas cipőd, úgy gondolják nincs kialakult személyiséged sem. Márpedig a prepubertás korúak és kiskamaszok célja a valakivé válás. Don Tapscott is alátámasztja a márkákról kialakított véleményt, miszerint a tizenévesek mindig is nagy hangsúlyt fektettek a márkákra. A jó minőségen kívül a „király” termékeket
30
Szempontsor forrása: Don Tapscott: Digitális gyermekkor, 1998.p.224. Nathalie Sapena: Főnyeremény a gyermek, 2006. p.52. 32 Nathalie Sapena: Főnyeremény a gyermek, 2006. p.53. 31
28
akarják, „király” nevekkel, melyeket a leglezserebb cimborák és legnagyobb sztárok is használnak. Aszerint vásárolnak, hogy mások mit gondolnak majd erről a farmerról. Naomi Klein No Logo című könyvében olvashatunk egyes cégek marketing koncepciójáról is, miszerint a cégek a márka kiépítésénél rájöttek, hogy a trendiség, a lazaság, a „coolság” kifejezések a követendőek. Tehát a terméküket azzá kell varázsolni. A Pepe Jeans farmercég marketingigazgatóját hozza fel példaként, aki így fogalmazta meg a vállalat célját: „Azt akarjuk, hogy a laza srácoknak a farmerünkre, és a logónkra nézve az jusson eszébe: hű de király! Most azon dolgozunk, hogy a Pepét a megfelelő helyeken a megfelelő emberek hordják.”33 Nathalie Sapena Főnyeremény a gyermek című könyvében is arról ír, hogy a divatszakma elsősorban a 8-12 éveseket tudja a legkönnyebben megkörnyékezni, hiszen a kislányok ennyi idősen már eldobják a Barbie babáikat, a divatért, a ruhákért. Ők azok, akik már a tinilányokra akarnak hasonlítani és megtenni azért mindent.34 Hogy mi lesz a logók, márkák jövője azt különbözőképpen látják, míg az előbb említett szerző szerint a márkafüggőséget nem növik ki a gyerekek, hanem inkább még fokozódik ebben a korosztályban, addig Don Tapscott szerint a márka kérdése a 22-es csapdáját rejti magában. Hiába lojális az internet generáció a márkákhoz, az új médium térhódítása veszélyes arra nézve.
II.3. Felső osztályosok, mint médiafogyasztók A 10-14 évesek médiafogyasztási szokásaikban a kid.com nevezetű Szonda Ipsos kutatás 2009-es eredményeit veszem alapul, ami a magyar 8-14 éves korú gyermekeket vizsgálta és megállapításaiban 2001 fős mintanagysággal dolgozott. A médiafogyasztásuk szórakoztató funkciója elsősorban a televízióhoz kapcsolódik, sőt többedmagukkal is szívesen ülnek a képernyők előtt. Az újságokat inkább csak „lapozgatásra” használják. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy már a gyerekeknek is van egy olyan része, akik nem érzik komfortosan magukat, ha nincs lehetőségük internetezni. A mobiltelefon-használat nélkülözhetetlensége pedig még ennél is nagyobb mértékben érvényesül a fiatalok körében. Az sem elhanyagolható, hogy milyen elektronikai eszközökkel rendelkezik a korosztály. A grafikonból látható, hogy a 8-14 éves korosztály 60 százaléka rendelkezik már saját mobiltelefonnal, 39 százalékuk pedig saját használatú színes TV-vel is. Ezek mellett a fiatalok majdnem negyedének van saját mp3 lejátszója és számítógépe. „A szülők 33 34
Naomi Klein: No logo, 2000. p.83. Nathalie Sapena: Főnyeremény a gyermek, 2006. p.63.
29
bevallása alapján következtethető, hogy a legtöbb esetben van valamiféle korlátozás ezen eszközök használata esetében. Emellett nem elhanyagolható azok aránya sem (25-25%), akik bármiféle korlátozás nélkül használhatják a saját számítógépüket, illetve tévéjüket.”35 5. ábra: Saját médiaeszközzel való rendelkezés (N=2001)
Forrás:. http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1234535285kidcomm_20090213.pdf
Egy amerikai szerzőpár, Roberts és Foehr 2010-ben keletkezett írásukban igyekeznek teljes keresztmetszetében feltérképezni, hogy az amerikai gyerekek és a fiatalok hogyan használják a médiát. A tipikus 8 éven felüli amerikai gyerek lakóhelyén 3 televízió van, ezenkívül szinte valamennyien rendelkeznek mobiltelefonnal, mp3 lejátszóval vagy iPoddal. Emellett használják a számítógépet is. Egyre többen interneteznek a mobiltelefonjuk segítségével, vagyis folyamatosan „be vannak kapcsolva”, miközben a fizikai valóság elhalványodik számukra. A kutatásokból kiderült, hogy a 8 éven felüli gyerekek többsége egyszerre több médiát is használ, amiknek többsége megtalálható szobáikban, hiszen a kommunikációs eszközök folyamatosan a gyerekek szobájába vándorolnak, ezáltal is a szülőknek egyre kevésbé van beleszólási joguk és egyre kevesebbet látnak abból, amit a gyerekük csinál az interneten.36 Ezután vizsgáljuk meg a médiafogyasztás attitűd csoportokat.
35
Szonda Ipsos: Kid.com 2009. letöltés dátuma: 2011. 10. 14. p.12. http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1234535285kidcomm_20090213.pdf 36 Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010.
30
•
Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó: általában minden megengedett, bármit nézhetnek, bármit használhatnak, fő eszközként a televíziót, mobiltelefont és internetet használják.
•
Kontrollált és ritkább médiahasználó: itt a szülők már jobban beleszólnak gyerekük médiahasználatába, akik életében kisebb szerepet is tölt be az.
•
Tudatos médiahasználat és közepes kontroll: ők a tökéletes arany középutat képviselik, nincsenek eltiltva, de elengedve sem a média világában. Ők a legnyitottabbak, ők azok akik utánanéznek és beszélgetnek a látottakról, hallottakról barátaikkal, szüleikkel.37
A kutatás igaz azt mutatja, hogy a televízió még mindig a vezető médium a gyerekek körében, ám ez folyamatosan változóban van és egyre inkább átveszi ezt a vezető szerepet az internet.
II. 4. Internet és a gyerekek Az Nrc. Piackutató VMR.kids nevű 2009-es felméréséből egyértelműen kiderül, hogy egyre több gyerek az internetet választja szabadidős tevékenységének. A mai gyerekek számára a számítógép használat és az internetezés életük természetes velejárója, a 15 év alatti netező gyerekek csaknem fele minden nap fellátogat a világhálóra.38 Amint a grafikonon is látszik a 7-10 évesek elsősorban játékokra használják, ám még a 1114 évesek 91%-a is szívesek játszik interneten keresztül. Az ő esetükben azonban nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, videónézés és az ismerőskereső oldalak. Közösségi oldalakat saját bevallásuk alapján a 11-14 éveseknek már több mint háromnegyede látogat, chatelni 61 százaléka szokott. Az ábrán az is észrevehető, hogy az iskolai feladatok megoldása interneten hátrébb szorult a többi tevékenységgel szemben.
37
Szempontsor forrása: Szonda Ipsos: Kid.com 2009. letöltés dátuma: 2011. 10. 14. p.12. http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1234535285kidcomm_20090213.pdf 38 NRC online: Ismét a gyerekek kerültek középoontba.2009.04.20. letöltés dátuma: 2011.10.14. http://nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=2&news_id=527&parentID=930
31
6. ábraAz internethasználat célja a netező gyerekek körében
Forrás: http://nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=2&news_id=527&parentID=930
2010-ben az Európai Uniós EU Kids Online kutatása 25 országból 23.420, 9-16 éves gyerek internetezési szokásait vizsgálta meg. A Biztonságos Internet Program (Safer Internet Program) volt a támogató, így elsősorban inkább biztonsági, kockázatokról szóló kérdéseket tettek fel a gyerekeknek. Az interneten keresztül megvalósuló zaklatásban (bullying) a 9-16 éves magyar internetező gyermekeknek és fiataloknak az uniós átlagnak megfelelő mértékben volt részük az elmúlt egy év során: 100 megkérdezettből 6 tapasztalt ilyet. Szintén az EU átlagnak - 13% megfelelően találkoztak a weben található szexuális oldalakkal. A gyerekek az internetet leginkább otthon használják (85%), illetve az iskolában (63%), ám az elérés módja változatos: 48% a saját szobájából internetezik, míg 31% már a mobiltelefonjáról teszi azt. A magyar 9 és 16 év közötti internethasználó gyermekek európai uniós összehasonlításban átlagosnak tekinthetőek a használat gyakorisága szempontjából. A magyar gyermekek közel háromötöde (58%) naponta, egyharmaduk (35%) heti egyszer-kétszer, 7 százalékuk ennél is ritkábban használja az internetet.39 Összességében elmondható, hogy a magyarországi adatok nem térnek el az EU-s átlagtól, ám a szülői kontroll és támogatás jóval az átlag alatt van hazánkban.
39
EU Kids Online: Magyarország legfontosabb eredmények 2010. letöltés dátuma: 2011.10.17. http://www.ithaka.hu/Kutatas/EU_Kids_Online
32
A PEW Internet & American Life Project Teens and Social Media címen 935, 12 és 17 év közötti gyerekek internetezési szokásait vizsgálta. Mivel ez csak az Egyesült Államokra kiterjedő kutatás és mivel a korcsoport sem teljesen megfelelő az általam vizsgáltnak, így csak néhány érdekesebb dolgot emelnék ki az eredményekből. Ők is megállapították azt a tényt, hogy a mai web 2.0, a mai közösségi médiaként emlegetett internet már a kamaszok életének alapköve. 39%-uk tölti fel folyamatosan képeit, rajzmunkáit, egyéb történeteit, 33%-nak saját honlapja van, 28%-uk pedig folyamatosan blogokat ír. A megkérdezett fiúk inkább videó feltöltéssel, - letöltéssel foglalatoskodnak, míg a lányok inkább már az előbb említett blogokat írják vagy olvassák. „Multi-channel teens” jelzővel illetik a kutatók ezt a korcsoportot, akik már elsősorban nem személyesen tartják a kapcsolatot barátaikkal és beszélik meg a problémáikat, hanem 39%-uk telefonon, 21%-uk pedig a közösségi oldalakon keresztül teszi ezt meg. Ez utóbbi médiafelület életükben egyre fontosabb szerepet tölt be, hiszen általa „szuperkommunikátorokká” válnak, ahogy ezt az amerikai kutatás írja.40 Több kérdéskör vizsgálatával is foglalkozhatnék az internet témát illetően, de szakdolgozatom szempontjából egyik szeglete a legérdekesebb: a közösségi oldalak.
II. 4. Közösségi oldalak és a gyerekek A legutóbb említett amerikai kutatásnak volt egy másik kérdésköre is, Teens, Privacy and Online Social Network címen. Ezt a kutatást 10-17 éves gyerekek körében, 2006-ban végezték, így már nem annyira releváns, hiszen azután kezdett el igazán nőni – például az egyik általa elemzett közösségi oldal - Facebook népszerűsége. De néhány érdekességet itt is megemlítek: •
A Facebook és a myspace van túlsúlyban a közösségi oldalak használatában (már 2006-ban!).
•
Sok információt adnak meg magukról a felhasználók, több mint 80%-uk töltötte fel a személyes adatait és saját képeit a profiljára, ami az idősebbek körében még inkább jellemző.
•
A lányok és fiúk elképzelései és közösségi oldal használata eltér egymástól, ahogy a biztonság és a megosztás kérdésköre is.
40
PEW Internet & American Life Project: Teens and Social Media, 2007.12.19. Letöltés dátuma: 2011.10.19.
33
•
A legtöbb háztartásban a szülők jobban beleszólnak az internet használatába, mint más média esetében.41
A korábban már említett EU Kids Online kutatás a következőket állapította meg 25 európai ország 9-16 éves nethasználójáról: 57 százalékuk rendelkezik profillal valamilyen közösségi oldalon. Az arány az életkor előrehaladtával folyamatosan nő: a 9-10 évesek körében ez az arány 24 százalék, a 11-12 évesek között 48 százalék, a 13-14 éveseknél 72 százalék, a 15-16 évesek között pedig 81 százalék. A közösségi oldalak Hollandiában (78%), Szlovéniában (76%) és Litvániában (75%) a legnépszerűbbek, illetve Romániában és Törökországban a legkevésbé kedveltek (47-47%). Ami nagyon érdekes egy megállapítás, hogy a nethasználó kamaszok közül a magyaroknak van a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon. 45%-uk 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik – ezt csak Nagy-Britannia közelíti meg – míg az uniós átlag csak 29%. A magyar 9-16 éves korúak EU-s átlagon felüli közösségi oldal aktivitást mutatnak, több mint kétharmaduknak van saját profiloldala.42 Ez a szám folyamatosan nő napról-napra, saját tapasztalatból és az általam megkérdezett tanárok elmondásából is ezt a következtetést vontam le. A kamaszok számára a “Facebookozás” valamiféle aktivitás, tehát nem csak szemlélődnek, „kukkolnak”, legtöbben naponta ténykednek is. Frissítik az állapotukat, hivatkozásokat osztanak meg, fényképeket és videókat töltenek fel, különböző alkalmazásokkal játszanak, - foglalkoznak, teszteket, kvízeket töltenek ki és természetesen lájkolnak, azaz tetszést nyilvánítanak akár külső, akár ismerőseik oldalán is. Talyigás Anikó, matematika és informatikus tanár több tanóráját is arra fordította, hogy a gyerekekkel az internetről, elsősorban a közösségi oldalakról beszélgessen. Elmondása szerint, mikor megkérdezi a kiskamaszokat, hogy mire használják a számítógépet, mindegyik válasza: „internetezésre”, ha azon belül is megkérdezi, hogy mit csinálnak, a válasz: „chatelek”. Szerinte ezeknek a gyerekeknek egyértelmű - hogy ha csak otthon ülnek is – információáradat éri el őket, nem gondolják, hogy ez egészségtelen lenne, egyértelműen életük részét képezi. Mikor fogalmazást íratott a gyerekkel, abból is a következő szavak merültek fel a legtöbbször: chatelek a barátaimmal, zenét hallgatok,
41
PEW Internet & American Life Project: Teens, Privacy and Online Social Network, 2007. április 18. Letöltés dátuma: 2011.10.19. 42 EU Kids Online: Magyarország legfontosabb eredmények 2010. letöltés dátuma: 2011.10.17. http://www.ithaka.hu/Kutatas/EU_Kids_Online
34
naplót írok, közösségi holnapokra regisztrálok. Az általa megkérdezett gyerekek közül csak egy írta, hogy jobb lenne az internet nélküli világ.43 Írja, de ő is használja. Vajda Zsuzsanna pszichológus is úgy gondolja, hogy a 10-14 éves korúak esetében is 7. ábra: Generációnk
egyre népszerűbb a közösségi oldalak használata, míg 1-2 évvel a nemzetközi szinteken maradtak - amit az iwiw, myvip jelentett - mára már mindenki a globális óriás, Facebook
felhasználójává
médiafogyasztás
még
vált.
inkább
Az
aktív,
lerövidíti
szabad
szerinte
a
gyermekkort, a „felnőttkorba való átlépés, a családból a „külvilágba” való kilépés felületévé válik”.44 Az internetes kommunikáció fontos szerepet játszik a serdülők értékeinek és egyéniségének kialakításában. Szociális interakciókat főként barátaikkal folytatják, akikkel személyesen is kapcsolatban állnak. A internet generáció szerint, „aki nincs Facebookon az nem is létezik”. Az ezmiez.com tökéletesen kifigurázta ezt a felfogást, ami egyre több gyerekre, de sajnos fiatalokra és felnőttekre is igaz. Az egyik legégetőbb kérdés, hogy a 10-14 éves gyerekek tisztában vannak-e a negatívumokkal, veszélyekkel.
Forrás:http://ezmiez.hu/maig eneracionk
Sokan nem gondolnak rá, hogy amit megosztanak, az mindenki számára elérhető, az bárki által letölthető, akár felhasználható. Jellemző rájuk, hogy óra alatt raknak ki valamit az üzenőfalukra, éppen a tanórát vagy a tanárt szidva. Ám abba sem gondolnak bele, hogy ezt az illető is el tudja olvasni. Több ilyen történetet meséltek a tanárok, akikkel elbeszélgettem, szerintük ez nyugtalanító, hogy átgondolás nélkül, csak a „megosztás” jár a diákok fejében. Nem csak abból van a probléma, ha az üzenőfalat használják magánügyek kitárgyalására, hanem ha a profiloldalukon különböző privát adatot is megadnak. Szabó Endre – jogász és adatvédelmi szakértő – a problémát abban látja, hogy nemcsak a gyerekek, de még a felnőttek is olyan adatokat adnak meg magukról, amit a való életben nem tennének. Akár e-mail címűket, mobiltelefonszámukat, de még a lakcímüket is. A 43
Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010. 44 Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010.p.169.
35
még nagyobb probléma szerinte, hogy egyre több 18 éven aluli, sőt 14 éven aluli is van a közösségi oldalakon, akiket nem tudnak ezért kérdőre vonni semmilyen jogszabálysértés miatt. „Az érintett a rá vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalakor él információs önrendelkezési jogával (és nem visszaél azzal, mert saját adataira nézve ezt jogi értelemben nem is teheti meg). A jog nem kínál eszközt arra, hogy az adatalany döntését bárki megkérdőjelezze, csak ő gondolhatja meg magát utólag”.45 A közösségi oldalakon való részvétel nem tartozik a jog kérdéskörébe. Nem írja elő ki, hogyan viselkedhet, a jogszabályok, jogok és kötelezettségek rendszerét nem határozzák meg egy ilyen közösségre nézve. Tehát az állami szabályozás nem tehet semmit, ez a közösségi oldal üzemeltetőjének a feladata. Ezeket azonban nagyon egyszerű kikerülni, erre példa, hogy a Facebook is előírja, hogy 14 éven aluli gyerekek nem regisztrálhatnak, ám ez nagyon könnyen megoldható, hiszen csak megváltoztatják a születési idejüket. Szabó Endre szerint a közösségi oldalak közül azok lesznek a legvonzóbbak és azok élnek túl mindent, akik a legjobban védik a felhasználók adatait és az adatok hozzáférhetőségét illetően a legvilágosabb szabályokat alkotják. Még inkább nyugtalanító az a tény, hogy a chat és egyéb kommunikációs internetes források miatt a gyerekek magyar nyelv használata veszélyben van. Néhány
újszerű
kifejezés
a
gyerekek
beszélgetéseiből:
„cs!mizu?”,
„megvok”,
„beflesheltem”, „LOL”, „XD”, „Lájkolom”, „omg”, „nm”. Ez csak nagyon kevés általuk használt szófordulat – de bevallom őszintén – kutatásom során kerültem szembe olyan kifejezésekkel, amiket én sem értettem, pedig a közöttünk lévő generációs különbség – már ha egyáltalán tényleg van – vajmi kevés. A már korábban említett három különböző ember – jogász, tanár, pszichológus – véleménye egyöntetűen az, hogy nem szabad elhanyagolnia a szülőknek a közösségi oldalakról szóló beszélgetést gyermekeikkel. Igen, de a probléma, hogy egyrészt, a gyerek nem biztos hallgat a szülőre, másrészt a szülők sajnos már csak megfigyelők, nem elsősorban használók. Ők követik a gyerekeket a technikában, nem fordítva. Vajda Zsuzsanna szerint a felnőttek világa is nagyon keveset tud arról, hogyan befolyásolja a fejlődést az a tény, hogy az internet, a közösségi oldalak a mindennapi élet alkotórésze lett. „Ez egy nagyon komplex kérdés. Először is az első probléma az életkori határ kérdése. Nincsenek tapasztalatok arra nézve, hogy milyen hatást gyakorol a gyerekekre az internet 45
Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010.p.49.
36
használata. Második probléma pedig az új kommunikációfajtával tovább folytatódik a trend, amelynek során egyre több tanár, szülő veszíti el kontrollját a gyerekek felett.” Ám elhangzik az az érv is – azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek túl korán kezdik használni az internetet és a közösségi oldalakat – hogy a „felnevelkedés során a különböző történelmi korok gyermekeinek mindig az adott kultúra feltételeihez kellett alkalmazkodniuk. A gyermekek „természetes” környezete, a felnőttek által teremtett mesterséges környezet”. 46 Több tanulmány és könyv is keresi a válaszokat arra, hogy mit csinál egy gyermek a közösségi oldalakon. Ehhez szeretnék én is hozzájárulni, ezért is választottam kutatásom egyik alapkövének.
II.5. Az internetes reklámok és a gyerekek Az internetes reklámok vizsgálatánál elkerülhetetlen, hogy tudjuk mik is azok a történetek, filmek, szerepek és képzelt világok, amik fontosak az általam vizsgált korcsoport számára és amik érdeklik őket. Hiszen ezeket nem befolyásolja az – a márka tudathoz hasonlóan hogy a gyerekek milyen médiafelületen találkoznak vele, ezek azok a történetek, amik bármilyen reklámot érdekessé tehetnek számukra. A prepubertás korúaknak „meghallható” történetekre van szükségük. Az egyik ilyen típus a deviancia-történet. Kalózok, kalandorok, szuperhősök – nem csak az izgalmasság miatt kedvelik ezeket a karaktereket, hanem a normán kívüliség a vonzó bennük. Újat akarnak felfedezni, tapasztalni, ekkor a leginkább érdeklődök más kultúra irányába. A másik ilyen típus az egység története, ahol kiállnak egymásért a szereplők, feláldozzák magukat a másikért. Ekkor szeretnek mondákat, legendákat hallgatni és olvasni. A harmadik típus pedig az egyszemélyes hős története, aki küzd a sorsáért és mindent megtesz annak beteljesüléséért. Kádár Judit szerint az egyik leg”meghallhatóbb” történet az e korú gyerekek körében a Pál utcai fiúk. 47 A kiskamaszok nem tudják nem kimutatni érzéseiket. Ha haragosak, bánatosak vagy boldogok, az mind az arcukra van írva. Ők, akik mindenevők, hallgatók, nézők, olvasók ám a tanulságot nem szabad nyilvánosan rájuk erőltetni. Minden érdekli őket, kutatják a felnőttek világát – akár kigúnyolásból vagy rajongásból. Leginkább a saját világukban dúló harcokról szeretnek hallani, azokat újra átélni. Újra feltűnnek a jó, gonosz, szép és rút karakterek, mint még kiskorukban a mesék esetében. Kádár Judit két dolgot emel ki, 46
Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010.p.177. 47 Kádár Judit: Hány éves a gyerek? (4.rész) 2006.09.17. letöltés dátuma: 2011.10.13. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=430
37
amikkel kapcsolatban vigyázni kell esetükben: mindenük a humor, de nem szabad túlzásba vinni azt sem és átlépni a határt, másodikként pedig a történetek tanulságának elemzését vetik el, hiszen ez a korosztály kicsit még mindig álmodozik.48 Nem fogom vizsgálni az ATL, sem a BTL reklámok hatását, benyomását a korcsoportomra nézve. Nem, mivel leírásukat sem Ádámtól és Évától és a közösségi hálót sem az internet megjelenésétől kezdtem. Így csak azokra a reklámokra koncentrálok, ami az általam vizsgált szegmenssel, az internettel, ezen belül is a közösségi oldalakkal hozható kapcsolatba. Nem sok forrás áll rendelkezésemre ezt a témát illetően, hiszen ez elég kényes kérdés. Sokak szerint a 14 év aluli gyerekeknek szóló internetes reklámok sem etikusak és ezek létezését sem szabadna megengedni, ám kivédésük és kikerülésük szerintem egyelőre kivitelezhetetlen. Ha csak megvizsgáljuk a 2008. évi XLVIII. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló reklámtörvényt is, láthatjuk, hogy nincs szabályozás az internetes reklámokat illetően. A 8. § a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését védi, ám itt csak azt fejtik ki, hogy milyen reklámok nem sugározhatóak nekik (erőszakos, szexualitást tartalmazók). Valamint a 18. § és a 19. § is csak az alkoholos italok és dohánytermékek korlátozásaival kapcsolatban említik meg a 14 éven aluli személyeket.49 A reklámipar alapvető nehézségek elé néz, hogy átültesse a televíziós, gyerekeknek szóló reklámokat az internetre, ám ez egy másik közeg, más játékszabályokkal. A kisiskolások, prepubertás korúak, kiskamaszok a legkönnyebben elérhetőek e téren, mivel már mindennapi eszközként használják az internetet, ám még sem élettapasztalatuk, sem valóságérzetük nem elég ahhoz, hogy tudják mit és hogyan is használnak. Nathalie Sapena az internetes reklámokat, láthatatlan reklámokként jellemzi. A 16 éves Max esetével bizonyítja ezt, aki blogjaiban játékokról írt véleményt és fedte fel a kódokat, amit – az elsősorban fiú – kiskamaszok előszeretettel olvastak. Majd a Microsoft is érdeklődött a kis zseni után, játékokkal halmozták el és kérték, hogy tapasztalatait írja meg blogjában. Tehát ez egy kiváló kommunikációs csatornát jelentett számukra a potenciális
48
Kádár Judit: Hány éves a gyerek? (5.rész) 2006.09.17. letöltés dátuma: 2011.10.13. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=431 49 2008. évi XLVIII. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló reklámtörvény, 2008. letöltés dátuma: 2011.10.10. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800048.TV
38
fogyasztók felé. Max állítása szerint nem a véleményét vették meg, ő csak tesztel és ír. Ám ez a történet is mutatja, hogy milyen könnyen lehet vásárlásra ösztönözni a gyerekeket és még nem is kell milliókat költeni a médiumokra. A 14 éves Daniel Castillo véleménye is alátámasztja az előzőekben leírtakat: „az internet tagadhatatlanul sokkal fogékonyabbá tett engem a reklámokra. Ha például több oldalon is dicsérő szavakat olvasok egy játékkal kapcsolatban, arra gondolok: Hű! Ha mindenkinek ennyire tetszik, akkor nekem is meg kell szereznem.”50 De azok a reklámok, amik ügyetlenül épülnek a tartalomba, halálra vannak ítélve. Jogosan háborodik fel egy kiskamasz, mikor a pop –up reklámok megjelennek a csevegés közben vagy kéretlen e-maileket kapnak különböző hirdetésekként. Itt az idő, hogy kreatív reklámokkal oktatási vagy szórakoztatási értéket közvetítsenek a cégek a gyerekeknek. Don Tapscott szerint a jó internetes reklámoknak - amiket a gyerekek is észrevesznek - a következőket kell tartalmaznia: •
Bővelkedjenek szórakoztató értékekben és információs tartalomban
•
Vonzó webhelyeket kell létrehozni
•
A különböző csoportokat, a különböző oldalakon kell elérni
•
A reklámokat integrálni kell egymással, ahogy az a hagyományos médiában nem megoldható51
Ám Don Tapscott könyvének megírása óta sok minden megváltozott. Egy teljesen új szegmens látott napvilágot, ami olyan közel került a gyerekekhez, mint semmi más. Ezek a közösségi oldalak. A cégek számára egy olyan közeg, ami egy új esélyt ad nekik – hogy a már elavult internetes reklámokkal ellentétben – valami új oldalról, új módszerrel szólítsa meg a kiskamaszokat. Több reklámot is fellelhetünk ezeken az oldalakon: a hagyományosak közül- felugró ablakok, bannerek; ám újabb, kreatívabb irányokat is megfigyelhetünk: játékok közbeni termékelhelyezéseket, rajongói oldalakat, like gyűjtésekkel kapcsolatos hirdetéseket, nyereményjátékokat stb. Ez azért is lehet újszerű, mivel itt a gyerekek tudják, de nem akarják észrevenni, hogy ezek nekik is szóló reklámok. Hiszen „szórakoznak” közben. Kutatásomnak ez a kérdéskör a másik alapköve, méghozzá pontosan arra voltam kíváncsi, hogy a gyerekek mit gondolnak a közösségi oldalakon lévő reklámokról. Milyen
50 51
Don Tapscott: Digitális gyermekkor, 1998. p.226 Don Tapscott: Digitális gyermekkor, 1998. p.236.-237.
39
lehetősége van a cégeknek közel kerülni hozzájuk? Mit kell reklámozniuk, azt hogyan és hol? Fontos megemlítenem, hogy nem a befolyásolhatóságukat és semmiképpen sem a manipulációjukra keresem a választ, hanem a tényfeltárás a cél. Végezetül Vajda Zsuzsanna igen érdekes gondolataival zárom ezt a fejezetemet. „A gyermekkort a modernizáció „fedezte fel”…ám a kontroll nélküli médiatársadalomban való felnevelkedés következményei igaz nem lesznek olyan látványosak, mint a pénzügyi szabályozatlanság okozta gazdasági válság, de a hatásuk még súlyosabb lehet.”52
52
Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében, 2010.p.186.-187.
40
III. Saját kutatás Mielőtt elkezdtem a saját kutatásomat több általános iskolai tanárral is beszélgettem az általuk tanított gyerekekről. Úgy gondoltam ők azok, akik biztosan irányt tudnak mutatni nekem. Korábban már említettem, hogy miért nem térek ki az alsóosztályosokra (ítélőképességük és tudatos internethasználatuk nem elég kiforrott). Az általam megkérdezett tanárok is azt javasolták, hogy ne tegyem. Szerintük nem is könnyű válaszra bírni őket, valamint sajnos nem tudják beazonosítani a különböző kérdésköröket, mint a közösségi oldalak, az e-mail rendszerek vagy bármi ezekhez hasonlót. Ők csak használják azt, de nem tudatosan. Míg az első osztályosokat elsősorban az írni-olvasni nem tudásuk miatt zártam ki a kérdőíves megkérdezések esetén, a 2.-3. osztályosokat az előbb említettek miatt. A 4. osztályosokat már inkább a felsőbb osztályosokhoz lehetne hasonlítani, mert köztük és az ötödikesek között nem nagy különbségek vannak, ám a meghatározás szerint a felsőosztályosok 5.-től felfelé vannak, így a negyedikeseket sem elemeztem. Mielőtt a kérdőívemet elkészítettem áttekintettem a saját Facebook ismerőseimet. Körülbelül 80-100 fő 14 év alatti gyerek az ismerősöm. Ez eddig fel sem tűnt nekem, de a majdnem 900 ismerősömből ez egy elég nagy szám - azokról a kiskamaszokról még nem is beszélve, akiket nem jelöltem vissza. Külön érdekesség volt, hogy az általam meginterjúvoltak hazaértemkor már be is jelöltek ismerősnek. Tehát az „ismerős gyűjtés” náluk természetes folyamat.
III.1. A kutatás célja Az általános iskolások és a közösségi oldalak használatának valamint az azokon keresztül fellelhető reklámok kapcsolatának elemzése. Bővebben kifejtve a kutatásom a hol? mit? hogyan? kérdésekre adja meg a választ.
III.2. Kutatási módszerről a kérdőív esetében A kérdőívem – az általános demográfiai kérdésektől eltekintve - 3 részből tevődik össze: internetről és internetes reklámokról általánosságban, közösségi oldalakról és az ott megjelenő reklámokról általánosságban, valamint a diákok értékítéletét és szabadidős tevékenységét is vizsgáltam. Négy igazgató volt segítségemre – négy faluból: Magyarpolány, Noszlop, Halimba, Kislőd – abban, hogy négy különböző iskolába eljussanak a kérdőíveim az 5.-8. osztályosokhoz. A kérdőívek elkészítése során igen nagy gondot fordítottam arra, hogy minden egyes kérdés és válaszlehetőség világos legyen a gyerekek számára. Emiatt nem kerültek
41
szakkifejezések a kérdőívembe, nem tettem fel bonyolultan a kérdéseket, sőt igyekeztem inkább az „ő fejükkel”gondolkozni. Ebben is segítségemre voltak a már korábban említett tanárok és igazgatók. Kutatásom során 200 diák töltötte ki a kérdőívet. Ez alapján nem vonhatok le általános következtetéseket az ország összes ilyen korú lakosára nézve, ám az ezekben a falvakban élő és internetező gyerekekre vonatkozóan igen. A kérdőívek elemzését SPSS programmal végeztem. A kérdések és lehetséges válaszok kódolása után már „csak” a 200 kérdőív eredményeit kellett – szintén kódolva – beírni. Mielőtt nekikezdtem ennek a módszernek, több fórumon és könyvben is utána olvastam, hiszen nem olyan egyszerű az írásos kérdőívek kiértékelése, mint az online esetében, ahol a program maga elvégzi helyettünk.
III. 3. Hipotézisek kérdőív esetében Az általam megkérdezett általános iskolák felsőosztályos korú gyerekeinek többsége regisztrálva vannak valamelyik közösségi oldalon. Az általam megkérdezett általános iskolák felsőosztályos korú gyerekei leginkább játékra használják a közösségi oldalakat. Az általam megkérdezett általános iskolák felsőosztályos korú gyerekei nem szeretik az internetes reklámokat, de rákattintottak már.
42
III. 4. Kérdőív elemzése III. 4. 1. A megkérdezettek demográfiai jellemzői A megkérdezettek között nincs nagy különbség a nemek összetételében, 115 fiú (57%) és 85 (43%) lány töltötte ki a kérdőívet. A születési idejüket illetően – a korábban már meghatározott- 5.-6.-7.-8. osztályos korosztály alapján - a 1997-2001-es év közé kellene esniük, ami a 10-14 éves korosztály. Ám előfordul három 9 éves – ők lehetnek a nem évvesztesek – három 15 és 16 éves valamint egy 17 éves kitöltő is. Ez utóbbi kettő korosztályt a visszafogott vagy osztályt ismétlő diákok képviselik. Megoszlásuk alapján azt láthatjuk, hogy a 12 éves korúak vannak a legnagyobb arányban, 27%, de közel hasonló a 11 évesek részaránya is. 8. ábra A megkérdezettek kor szerinti megoszlása (n=200)
Forrás: Saját kutatás
A megkérdezettek falubeli általános iskola tanulói, így mindösszesen csak 13 (8%) városi lakosú gyerek volt a kitöltők között. Ők ingáznak a lakóhelyük és az iskola települése között. Mivel a városi gyerekek aránya ilyen alacsony, ezért nem lehet általánosítani az eredményeket a városi általános iskolásokra. Fontosnak tartottam megnézni, hogy mi az, ami az értékítéletükben kiemelt szerepet kap. A kérdőívemben felsoroltam különböző értékeket, fogalmakat, ezután egy négyes skálán (nem fontos, kicsit fontos, fontos, nagyon fontos) be kellett jelölniük, melyik megállapítás jellemző rájuk. A táblázatban sárga színnel emeltem ki, amit a legtöbben jelöltek meg az adott kategóriában.
43
1. táblázat Mennyire fontosak neked az alábbiak (%) ? (n=200)
család barátok szeretet hírnév becsület gazdagság igazság erőszakmentesség környezetvédelem tudás siker szabadság egészség
nem fontos
kicsit fontos
fontos
nagyon fontos
Össz.
0 0,5 0,5 35,5 3,5 25,5 3,5 9
0 4 8,5 40,5 12 37,5 12,5 12,5
12,5 50 34 15,5 42,5 26 44,5 36,5
87,5 45,5 57 8,5 42 11 39,5 42
100 100 100 100 100 100 100 100
3,5 1,5 6,5 4 1
16 9,5 23,5 10 2
46,5 54 40,5 39,5 21,5
34 35 29,5 46,5 75,5
100 100 100 100 100
Forrás: Saját kutatás
Ami igen pozitív, hogy a családnál nem volt „nem fontos” és „kicsit fontos” kategória jelölés. Egyértelműen a gyerekek életében a család egy központi helyet foglal el. Semelyik megállapítás esetében nem volt ilyen nagyarányú egyetértés a gyerekek között. Amit a legtöbben nagyon fontosnak gondoltak ezen túl: szeretet, erőszakmentesség, szabadság, egészség. A szeretet és szabadság elvont fogalmak. Kérdés, hogy a korosztály érti-e pontosan ezeket a fogalmakat, illetve mit ért ezen fogalmak alatt. Ami kevésbé fontos a számukra, az a hírnév és a gazdagság. Ez elég meglepő, hiszen a sztereotípia azt mondatja velünk, hogy minden gyerek szeretne híres és gazdag lenni. Ez a feltevés most - az általam kutatott gyerekek körében – megdőlni látszik. Ezek szerint mégis tudják, hogy a hírnév és a gazdagság nem minden, ha „nincs kikhez hazamenned”. Legtöbben a fontos kategóriába jelölték a barátok, becsület, igazság, környezetvédelem, tudás és siker meghatározásokat. Ez utóbbi alapján tehát már a felső osztályosok is éheznek a sikerre, szeretik elérni céljaikat. Örömteli, hogy a környezetvédelmet is fontosnak tartják, ehhez hozzájárulhat az is, hogy két iskola – Magyarpolány, Halimba – ÖKO – iskolai programmal is működik. A korosztály szabadidős tevékenységét is megvizsgáltam. Különböző lehetőségeket soroltam fel nekik, ahol szintén egy négyes skálán (soha, ritkán, gyakran, mindig) kellett jelölniük azt. Ebben az esetben két kategóriába vontam össze az adatokat, az első két meghatározást vettem „nem jellemzőnek”, az utolsó kettőt pedig „jellemzőnek”.
44
2. táblázat Milyen gyakran végzed a következő tevékenységeket szabadidődben? (n=200) sport olvasás tv nézés
nem jellemző 51 129 35
jellemző 149 71 165
Összesen 200 200 200
133
67
200
62 59 107 38 38
138 141 93 162 162
200 200 200 200 200
175 99
25 101
200 200
internet használat tanulásra internet használat a közösségi oldalak miatt játék a szabadban játék az interneten zenehallgatás barátaimmal vagyok moziba, színházba megyek vásárlás
Forrás: Saját kutatás
A megkérdezettek esetében a legjellemzőbb szabadidős tevékenység a tv-nézés, ezután a zenehallgatás és a barátok következnek. 75%-uk jellemző elfoglaltsága a sportolás, aminek egyrészt a falusi, természeti környezet is magyarázata lehet. A közösségi oldalak szerepe is jelentős a szabadidős tevékenységeikben, hiszen 138-an jelölték meg a gyakran vagy mindig kategóriát. A legkevesebben a mozik és színház látogatást jelölték meg, amit az „internet használata tanulásra” követ, majd az olvasás. Ez eléggé elszomorító, hiszen az úgynevezett
kulturális
időtöltések
egyre
inkább
háttérbe
szorulnak,
ennek
megváltoztatásáért sokat tehetnek az iskolák – pl: színházlátogatások szervezése- és természetesen a családok is. Játszani is inkább a szabadban, mint interneten szoktak, ez egy megnyugtató eredmény, hiszen így a társas élmények sokkal nagyobb szerepet kapnak az életükben, mint egyéb internetes játékok. Bár felmerül a kérdés, hogy ez valóban így van-e vagy csak ezt jelölték meg. Megfigyelhető, hogy a kitöltők közül nagyon kevesen használják szabadidejüket információszerzésre, tanulásra, inkább a kikapcsolódást választják. III. 4.2 Internethasználat jellemzői és az internetes reklámok Ebben a részben 5 kérdést tettem fel a gyerekeknek, amelyben az internettel kapcsolatos tevékenységüket és az internetes reklámról alkotott véleményüket akartam feltárni. A 10-14 éves korosztály médiafogyasztási szokásaiban egyre nagyobb szerepet kap az internet. A kérdőívemet kitöltők közül 41,5% nem netezik minden nap. Itt felmerülnek különböző kérdések, hogy van-e internetkapcsolatuk otthon, esetleg a szülők tiltják meg a mindennapi internetezést, vagy csak egyszerűen nem érdekli őket a világháló. Az is
45
előfordulhat, hogy bár nem interneteznek minden nap, ha mégis, akkor nagyon sok ideig. Ezek a válaszok sajnos ebből a kérdésből nem derülnek ki. 9. ábra Átlagosan mennyi időt töltesz az interneten? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
Sokkal pontosabb képet kapunk az internet szerepéről a megkérdezettek életében, ha azt vizsgáljuk mire is használják azt. A következő diagramon ez tökéletesen látható. 10. ábra Leggyakrabban mire használod az internetet? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
Fontos megemlíteni, hogy az utasításban arra kértem őket, hogy csak a három leggyakrabban végzett tevékenységet jelöljék be. Így még inkább nagy jelentősége van annak, hogy a „videókat nézek és zenét hallgatok a Youtube-on” megállapítást jelölték be a legtöbben, összesen 144-en. Mindösszesen 15-tel maradt le a „közösségi oldalakat nézek”
46
meghatározás, amit 129-en jelöltek. Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a közösségi oldalak hódítanak és nemcsak a felnőttek világában. A harmadik leginkább végzett tevékenység a játék lett. Korábban elemzett adatok alapján – Nrc. Piackutató VMR.kids – is azt látjuk, hogy hasonlóak az eredmények, csak fordított sorrendben: játék, zenék-videók, közösségi oldalak. Ezután már jóval nagyobb különséggel jelölték be a Skype és MSN használatát, valamint a „házi feladat elkészítéséhez használom” opciót. A legkevesebbet fórumokat és blogokat olvasnak, tehát a közösségi médiából a közösségi oldalakat (social network) és a tartalmi közösségeket (content communities) használják leginkább. Egyéb kategóriát is megjelölték hárman, ahova mindannyian a filmeltöltéseket írták. Megállapítható, hogy ez a korosztály inkább szórakozásra használja az internetet és nem tanulás, tudás megszerzésére. A közösségi oldalak szerepére még visszatérek később. Az internetes reklámokról való gondolkodásuk egyértelműen negatív. Idegesítőnek és unalmasnak gondolják, ám 58-an bejelölték az „érdekes” jelzőt is. Ennél a kérdésnél több választ is adhattak, ám nagy ellentmondások nem voltak. Akik idegesítőnek gondolták, általában az unalmast is megjelölték és ugyanez volt megfigyelhető az érdekes, vicces és fontos esetében. Bár ez utóbbit jelölték be a legkevesebben, csak 31-en. Ketten írták az egyéb meghatározásához, hogy „nem igazak”. Elgondolkodtató, hogy miért váltják ki a reklámok ezt a nagy ellenszenvet a megkérdezettek körében. 11. ábra Milyennek tartod általában az internetes reklámokat? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
Az internetes reklámoknál kíváncsi voltam arra, mi az, ami kiváltja bennük a pozitív érzetet, mire kíváncsiak, milyen reklám kelti fel az érdeklődésüket. Ennél a kérdésnél is –
47
mint már korábban – összevontam a négy kategóriát (egyáltalán nem érdekel, kicsit érdekel, érdekel, nagyon érdekel), két meghatározásra: nem érdekel, érdekel. 3. táblázat Mivel kapcsolatos internetes reklámok keltik fel az érdeklődésedet? (n=200) élelmiszerek játék ruha sport műszaki cikkek autó, motor
nem érdekel 189 111 105 103
érdekel 11 89 95 97
összesen 200 200 200 200
102 120
98 80
200 200
164
36
200
170
30
200
kozmetikai cikkek akciók, nyereményjátékok
Forrás: Saját kutatás
Mindegyik kategóriánál inkább az érdeklődés hiánya volt jellemző. Leginkább az élelmiszerek reklámjai nem érdeklik őket, majd az akciók és a kozmetikai cikkek. Viszont van néhány eset, ahol az érdeklődés jelentős számú, ez a műszaki cikkekkel, sporttal és ruhákkal kapcsolatos internetes reklámok. Könnyebben észreveszik azokat a hirdetéseket, amelyek a külsejükkel, kinézetükkel kapcsolatosak, mint olyanokat, amik napi szükségletük
(élelmiszerek)
vagy
amiből
nyereményjátékok). A „Felsőosztályosok, mint fogyasztók” részben kitértem egy kicsit a márkával való kapcsolatukra
hasznot
is
húzhatnak
(akciók,
4. táblázat Milyen márkának a reklámjával találkoztál a legutóbb? (n=200)
is. Kérdőívemben nyílt kérdésként tettem fel a kérdést, hogy melyik az a márka, amivel legutóbb találkoztak az interneten. 149 fő jelölte meg, hogy nem emlékszik a legutóbbi látott reklámban szereplő márkára. A táblázatból kategóriánként láthatjuk, hogy milyen márka típusokat említettek meg, amiből a legtöbb a „cipők” lett, ezt követi a „mobiltelefonok”. Ez utóbbinál leginkább az Apple iPhone és a Sony Erickson márka volt a legtöbbet
márka típus szépségápolás mobiltelefonok cipők autók játék kutya eledel táskák nem emlékszem
megemlített, míg a cipők esetében az Adidas, Nike, összesen Puma (ezt a legtöbben, 17-en) és a DC, Vans (5-en írták) márkák a „nyerők”. Az autóknál a Ferrarit és
fő 3 8 25 6 3 3 3 149 200
Forrás: Saját kutatás
a BMW-t említették, egy kitöltő pedig a Suzukit. A táskáknál volt érdekes még az eredmény, ahol a Fila márkát írták, aminek népszerűsége 48
valószínűleg a Tescoval közös kampányának volt köszönhető. Ez egyfajta bizonyíték arra, hogy a márkatudatosságot fel lehet építeni már a megkérdezettek korosztályában, sőt az előbb megemlített márkákkal kapcsolatos reklámokra még fogékonyak is. III.4.3. Közösségi oldalak és a közösségi oldalon megtalálható reklámok Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy melyek azok a közösségi oldalak, amiket ismernek. Ezután arra vonatkozóan is feltettem a kérdést, hogy melyik az az oldal, amit nemcsak ismernek, de használnak is. Az ismeretséget a Facebook(192fő), iwiw(163fő), myvip (161fő) hármas nyerte, a közepesen ismert kategóriát a twitter(52fő) és a baratikor.com (40fő) a kevésbé ismertet a myspace (29fő) és a hi5.com(11fő). Az egyéb kategóriában volt néhány oldal meghatározása, ám sajnos ezek közül egyik sem közösségi oldal volt. Legtöbben a gmail e-mail szolgáltatót írták, mint lehetőség vagy egyéb játék oldalakat. Ez alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek körében nem mindenki volt tisztában a közösségi oldal fogalmával. Vizsgáltam azt is, hogy azok közül, akik ismerik ezeket az oldalakat, hány százalékuk használja is. Ez alapján szerkesztettem meg a következő diagramot. 12. ábra Az ismert közösségi oldalak közül melyiken vannak regisztrálva is? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
A Facebookot ismerők közül 166 fő használja is ezt a közösségi oldalt. Érdekesség, hogy itt már a myvip lett a második, nem az iwiw. A baratikor.com és twitter esetében is változást látunk, ahol megfigyelhető, hogy bár az utóbbit többen ismerik, mégis kevesebben használják azok közül, mint a kevésbé ismert baratikor.com esetében. Az 49
utolsó kettő oldalnál is ugyanez figyelhető meg, ami szerint a myspace az utolsó ebben a sorban, hiszen a 29 fő közül csak 17% használja is, azaz 5-en. Minden kitöltő esetében megállapítható, hogy regisztrálva vannak valamelyik közösségi oldalon. Mint, minden hasonló elemzésnél a Facebook nyert a népszerűséget illetően. Ám a megkérdezettek esetében a közösségi oldalak szerepét is körvonalazni kell. Fontos, hogy azt leginkább mire is használják. A legtöbben beszélgetnek, chatelnek az ismerőseikkel, barátaikkal (71%), ezután következik az „írok az üzenőfalra” meghatározás, amit 45% csinál általában. A harmadik ebben a sorban a barátok oldalainak megnézése, amit majdnem ugyanannyian tesznek meg, mint ahányan az üzenőfalat használják. Játékra csak a megkérdezettek 37%-a használja a közösségi oldalakat, míg a fun – rajongóioldalakat alig néhányan, csak 11,5% nézi meg. Ha most feltenném ennek a 200 gyereknek személyesen a kérdést, akkor az alábbiak alapján valószínűleg ez lenne a válaszuk: „chatelek, posztolok, kukkolok”. 13. ábra Azon a közösségi oldalon, ahol a legtöbbet vagy, mit csinálsz? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
A megkérdezettek körében, több, mint 80% van fenn a Facebook oldalán. Úgy véltem, hogy talán a játék az, ami a leginkább vonzotta őket először a regisztrálásra – erre a gondolatmenetre még a fókuszcsoportnál visszatérek. Így feltettem a kérdést, hogy mik azok a játékok, amikkel játszanak a közösségi oldalon keresztül. A legtöbben, (134 fő) azt jelölték, hogy nem szoktak a közösségi oldalakon keresztül játszani. Itt is kategorizáltam őket, hiszen rengeteg játék lehetőséget olvastam a válaszok között.
50
14. ábra Írd le milyen játékokkal szoktál játszani a közösségi oldalon keresztül! (n=200)
Forrás: Saját kutatás
Mint látható, a legtöbben a lövöldözős, harcos játékokat kedvelik. Az „állatok etetése és gondozása” is kedvelt játékok közé tartozik, olyanok, mint az ebnevelde és a cicatanya. A legkevesebben az autós, motoros játékokat említették. Két esetben a konkrét megnevezést használtam, nem kategorizáltam, hiszen a többivel ellentétben, itt nagyobb volt az említések száma. Ez a Farmwille és a Sims Social, amik esetében egy saját virtuális világot tudnak felépíteni a gyerekek,farmot művelhetnek vagy csak barátokat szerezhetnek és szórakozhatnak. A közösségi oldalon több lehetőség van a reklámozásra, főleg a Facebook kínál kreatív lehetőségeket. A fun – rajongói – oldalak által kiválóan fel lehet építeni a felhasználókban a márkaismertséget és a hűséget. Mivel egy oldal „lájkolása” hozzátartozik a napi Facebook használathoz, érdekelt, hogy ezt a megkérdezettek közül hányan és hányszor tették meg.
51
15. ábra Hány fan – rajongói – oldalnak vagy a tagja? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
A legtöbben (több, mint 50% ) egy rajongói oldalnak sem tagja, a legkevesebben – 8 fő – pedig 20 feletti oldalszámmal rendelkeznek. Meglepő eredmény jött ki, mivel ha annyit használják a közösségi oldalt és az üzenőfalát is, akkor elkerülhetetlen, hogy ne lássák ki mit lájkolt és ne kövessék ők is azt a példát. Valamint ebben a korban még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kedvenc zenészeiknek, színészeiknek, vagy csak a kedvenc márkáknak. Lehetséges, hogy nem teljesen értették a rajongói oldal fogalmát. A következő kérdésre a megkérdezettek 63,5%-a válaszolta, hogy nem kattintott még rá egy reklámra se. Tehát a válaszadók többsége nem nyitott a reklámokra. 16. ábra Rákattintottál-e már egy reklámra a közösségi oldalon? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
Megvizsgáltam, hogy ennek a két kérdéskörnek van-e valamilyen kapcsolata egymással. Aki több rajongói oldallal rendelkezik, ő vajon nyitottabb-e arra, hogy rákattintson egy reklámra. Azt láthatjuk, hogy van kapcsolat a válaszok között.
52
5. táblázat Kereszttábla: fun oldalak – reklámra kattintás (n=200)
Rákattintottál-e már egy reklámra a közösségi oldalon?
Hány fan oldalnak vagy a tagja?
igen
nem
Összesen
Egynek sem vagyok a tagja
28
76
104
10-nél kevesebbnek vagyok a tagja
28
35
63
10-20 Facebook oldalnak vagyok a tagja
11
14
25
20 fölött van a Facebook oldalaim száma
6
2
8
73
127
200
Összesen
Forrás: Saját kutatás
Aki nem rendelkezik rajongói oldalakkal kevésbé kattint rá reklámokra, míg akinek több ilyen oldala van, az elutasítás és rákattintás aránya egyre csökkenőben van, majd az utolsó meghatározás esetében meg is fordulnak az arányok. Ez alapján az mondható el a megkérdezettekről, hogy nem hiába rendelkezik több Facebook oldallal, hiszen nyitottabb a márkák, reklámok felé is. Érdekes, hogy míg az előző kérdésnél legtöbben azt írták, hogy nem kattintottak reklámokra (127 fő) , addig a „miért” kérdésnél már kevesebben jelölték be ugyanazt az opciót (112 fő). Azok közül akik rákattintottak, legtöbben azért tették, mert érdekelte őket a tartalom, ezután már csak a humor és a zene befolyásolta jobban őket. A kedvenc zenészek, színészek, híres emberek jelenléte is hozzáad valamit a reklám értékéhez, 12%uk emiatt kattintott egy közösségi oldal reklámjára. Az egyéb kategóriában a „véletlen” meghatározás fordult elő, ami valószínűleg a felugró ablakok miatt lehetett. Elég szerteágazóak a válaszok, nem emelkedik ki egyik sem mérvadóan, de az érdeklődés a megkérdezettek esetében többet jelentett, mint a reklám, hirdetés kinézete.
53
17. ábra Miért kattintottál rá? (n=200)
Forrás: Saját kutatás
Az előző kérdésekben a közösségi oldallal és reklámjaival kapcsolatban tudtunk meg infromációkat, amik az utolsó részben tett javaslataimban nagy segítséget jelentettek nekem. A korábban felállított hipotézisek esetében valóban igaz, hogy a felsőosztályos gyerekek regisztrálva vannak valamelyik közösség oldalon, nem volt meglepő eredmény az sem, hogy a legtöbben Facebookon. A hipotézisem az volt, hogy leginkább játékok miatt használják a megkérdezettek az internetet, de ez nem igaz, mivel inkább a Youtube és a közösségi oldalak fontosak számukra, a játék csak a harmadik volt a sorban. Megállapítható, hogy bár játszó korban lévő gyerekekről beszélünk, de már a csoport, közösség és a média jobban vonzza őket. Amint azt tapasztalhattuk, a gyerekek elég elutasítóak a reklámokkal szemben. Ám nem lehet azt megállapítani, hogy nem is törődnek velük, „nem fogyasztják a reklámokat”. Korábban említett kutatások alapján is kiderült, hogy mégiscsak lehet hatni rájuk, fontos ennek a korosztálynak, hogy valakivé váljon. A fókuszcsoport még inkább segített közelebb kerülni a kérdések megválaszolásához.
54
III.5. Kutatási módszer – fókuszcsoportos interjú A fókuszcsoportos interjúalanyaim kiválasztásánál segítségemre voltak tanárok valamint azok a barátaim, akiknek általános iskolás korú testvérük van. Mielőtt beszélgettem volna velük, kértem a szülők beleegyezését írásban, amit minden esetben meg is kaptam. Így összesen 16 gyerekkel beszélgettem el. Az első esetben – 4 gyereknél – ez 30 percig, a második esetben – szintén 4 gyereknél – 40 percig, a harmadik esetben – 8 gyereknél –44 percig tartott. Mivel a kérdőívem során csak vidéki gyerekekkel beszélgettem, úgy döntöttem, hogy a fókuszcsoportos beszélgetésekbe belevonom a fővárosban élőket is. Így 8 vidéki és 8 fővárosi gyerek, 6. - 7. és 8. osztályosak voltak az alanyaim. A beszélgetések kellemesen teltek, a gyerekek megnyíltak előttem, bátran vállalták véleményüket. Mindig volt egy-egy nagyobb hangú vagy visszahúzódóbb természetű gyerek. Mindenkinek a véleményére kíváncsi voltam, nem engedtem, hogy bárki is háttérbe szoruljon. Úgy éreztem jól esett nekik ez a kis beszélgetés, hiszen olyan dolgok is szóba kerültek, amiket otthon nem biztos, hogy megbeszélnek szüleikkel. Nem egy esetben kérdezték meg, hogy megcsináljuk-e ezt az interjút holnap is. Természetesen, mivel a felvétel és a részvételük a beszélgetésben is tökéletes volt, nem került rá sor. Érdekesség volt, hogy egyfajta fiatal tanárként tekintettek rám – így volt, aki jelentkezett, volt, aki csak akkor szólalt fel, mikor ránéztem és bíztattam, hogy válaszoljon. A budapestiek esetében – bár lehet a magas létszámuk miatt is –nehezebb volt lépést tartani, nagyon sokat akartak közölni és egyszerre zúdították rám a véleményüket, így a koncentrálás és türelem a középpontba került velük kapcsolatban.
III.6. Hipotézisek a fókuszcsoport esetében Az általam megkérdezett 6.-7.-8. osztályos korú gyerekek közül mindenki a Facebookot tartja a legjobb közösségi oldalnak. Az általam megkérdezett 6.-7.-8. osztályos korú gyerekek észreveszik a közösségi oldalon lévő reklámokat, ha az színes és feltűnő, ám nem szeretik a pop-up reklámokat. Az általam megkérdezett 6.-7.-8. osztályos korú gyerekek szeretik az internetes reklámokat, ha a kedvenc színészük,énekesük, sportolójuk szerepel benne.
55
III. 7. Fókuszcsoportos interjú Mielőtt nekikezdtem volna a gyerekek interjúztatásának, elkészítettem egy fókuszcsoport guide-ot, amiben összeszedtem gondolataimat és a legfontosabb témakörökre, kérdésekre helyeztem a hangsúlyt. Az jellemző volt a megkérdezett gyerekekre, hogy nem szerettek várni, nem szerettek túl sokat ülni és gondolkodni, így a kérdéseket is igyekeztem minél játékosabban összeállítani. Három részre osztottam fel az interjút, az elején a szokásos bemutatkozással kezdtük, a fogalmak megmagyarázásával és kértem tőlük, hogy bátran merjék felvállalni véleményüket, hiszen ebben az esetben nincsenek jó vagy rossz válaszok csak különbözőek. III.7.1. Az internet és a közösségi háló szerepe A második részben az internetről és a közösségi hálóról beszélgettünk. Az asszociációs játéknál, miszerint az internetet kellett egy szóval jellemezniük, szinte mindenkitől egy szót kaptam: Facebook. Magyarázatuk szerint ők ott „találkoznak”, hiszen azon keresztül chatelnek és beszélik meg a napi dolgaikat valamint a híreket is innen tudják meg. Másik lehetőségként az internetről a játék jutott eszébe az egyik interjúalanynak, mert ő nem támogatja annyira ezt a Facebook használatot, csak azért van regisztrálva, mert a többiek is. Így már nem is volt kérdéses, hogy a közösségi oldal hallatán mi jut eszükbe, természetesen a Facebook a válasz. Ám voltak, akik már nem is az oldalra asszociáltak, hanem egy-egy funkciójára: chat, lájk, üzenőfal. Ezután még inkább belemerültünk ebbe a témakörbe. Az általam megkérdezettek közül mindenki regisztrálva van Facebookon, ezen kívül van aki myvipen és/vagy iwiwen is, de azokat az oldalakat már nem is használják. A twittert ismerik, ám használni nem szokták, mert túl bonyolultnak tartják. Használt közösségi oldalakként még idesorolták az MSN-t, Youtube-ot, Indavideo-t, Farmerama-t és az e-mail rendszereket: citromailt, freemailt és a gmailt. Tehát elmondható, hogy a fogalmakkal – a magyarázatom után – sem voltak tisztában a 6. és 7. osztályos megkérdezett gyerekek. A nyolcadikosok már értették a különbségeket az oldalak között. Kértem, hogy elemezzék melyik a legjobb azok közül, ahol regisztrálva vannak, de igazából nem okozott meglepetést a válasz, szintén a Facebook nyert. A legjobb alkalmazás szerintük benne a chat, a játékok és, hogy mindenkiről lehet tudni mindent.
56
Egy lány így jellemezte: „A Facebook azért jó, mert így tudom ki-kivel jár vagy ki- kivel szakított.”Egy esetben elég racionális választ kaptam: „igazából a Facebook az csak azért jó, mert ott mindenki regisztrálva van, semmivel sem több, mint az iwiw vagy a myip, csak többen vannak”. Ebben igaza van az interjúalanyomnak, hiszen a Facebooknak az egyik legnagyobb vonzóereje a hatalmas „lakossága”és a szájról – szájra terjedő pozitív megítélése. A regisztrálásnál már sokkal különbözőbb válaszokat kaptam, mint az előbbiek esetében. A vidékiek nagy része az idősebb testvér vagy barátok javaslatára és elsősorban játékok miatt regisztráltak. Volt, aki ezt nyáron tette meg, hogy tudja tartani a kapcsolatot az osztálytársaival. A budapestiek esetében az osztályfőnök kérte meg az osztályt, hogy jelentkezzenek fel a Facebook oldalra, mert akkor könnyebben meg tudják osztani egymással az információkat, akár kirándulásokról, akár házi feladatokról. Azután persze már ők is inkább a játékokat kezdték el használni és a chat funkciót. A kérdésnél, hogy hogyan regisztrálhattak, ha elméletileg nem lehetne – a Facebook 14 év alatt ezt nem engedi – egyöntetű választ adtak: „csaltunk”. A legtöbben már lassan húsz évesek lesznek az adatlapjuk alapján vagy akár még több. Többféle tevékenységre használják az oldalt. Kértem meséljék el ki mit csináltak legutóbb, mikor beléptek, erre a legtöbben a chat-et említették. Általában a sorrend az értesítések, üzenetek megnézése, ismerős jelölések visszaigazolása vagy elutasítása és ezután hódolnak a játékoknak, üzenőfal adta lehetőségeknek. A lányok megemlítettek idézetes alkalmazásokat, amiket előszeretettel néznek meg minden alkalommal. Az egyik hatodik osztályos fiú így fogalmaz: „… legutoljára lájkoltam egy oldalt is, hogy bekerüljek egy nyereményjátékba”. Erre a társai körében nagy nevetés tört ki, ám mindenki elkezdte kérdezgetni, hogy mi volt ez, mit lehet nyerni, tehát egymásnak adják át az információkat. Az egyik hetedik osztályos fiú pedig a telefonját mutatta meg nekem, amin keresztül bármikor tud internetezni, és amit lefekvéskor meg felkeléskor is egyből használ, hogy tudja mi történt abban a pár órában. Ekkor elkezdtem érdeklődni aziránt, hogy mennyit foglalkoznak naponta a Facebookkal és van-e valaki aki határt szab a használatának. Elenyésző volt azoknak, a száma, akik azt mondták, hogy nem használják naponta, mert annyira nem érdekli őket. Ők azok, akik állításuk szerint csak a többiek miatt vannak fenn az oldalon, mert cikinek éreznék, ha ez nem így lenne. Tehát megállapítható, hogy a Facebook az egy napi tevékenység a megkérdezett gyerekek többségének.
57
A busapesti 6. és a vidéki 8. osztályosok esetében a szülők nem avatkoznak bele abba, hogy mennyi időt töltenek fenn az oldalon, akkor használják és úgy, ahogy akarják. Így fogalmaz az egyik hatodikos lány: „… a nagymamám meg anyukám, apukám is fenn van, akkor meg miért korlátoznának?”. A hetedikesek körében ez már nem így van, ők általában egy órát tölthetnek a számítógép előtt vagy addig, amíg a szülők vagy testvérek nem akarják használni azt. Az ő esetükben az is meg van szabva, hogy elsősorban tanuláshoz és azon felül használhatják csak játékokra vagy bármi másra az internetet. Már korábban említették többször is a játékokat, így rátértem azok szerepére a közösségi oldalon keresztül. A nyolcadik osztályosok kivételével mindenki játszik - szinte mindennap ha belépnek a Facebookra. Ám korábban ők is erre használták, viszont most már elmondásuk szerint: „kinőttünk ebből”. Ennél a kérdésnél rengeteg játékról hallottam, olyanokról, amiknek létezéséről nem is tudtam, de mindenesetben nagy hévvel meséltek a rossz és jó tulajdonságaikról. A legtöbbször a Farmwille-t és a Sims Social játékot emlegették, az utolsó esetben még arra is rábeszéltek, hogy lépjek be, hiszen akkor „szomszédok lehetünk”. A lányok még különböző állatnevelős játékokat, míg a fiúk inkább a harcosakat emelték ki. Tehát a kérdőívben és fókuszcsoportban részt vett gyerekek hasonlóképpen használják a játékokat a közösségi oldalakon keresztül. Érdekesség, hogy egy hetedikes lány így fogalmaz a nála fiatalabbak esetében: „Jajj a kisgyerekek folyamat játszanak, pamkutya vagy mivel, harcos játékokkal meg bunyósokkal. Mi sokkal értelmesebbekkel játszunk, mint az Ikaria vagy a Farmwille”. Hogy melyik az értelmesebb, azt nem az én jogom eldönteni. Ezután kíváncsi voltam, hogy a fun – rajongói – oldalak használata mennyire jellemző rájuk. Elmondásuk szerint, már mindenki lájkolt egy-egy oldalt, ami igazán meglepő, hiszen a kérdőívekből nem ezt lehetett kikövetkeztetni. Elsősorban nem a márkák oldalait részesítették előnyben, hanem inkább sztárok oldalait vagy viccesebb témával rendelkezőkét. „Én nem szoktam nagyon lájkolni, csak ami nyereményjáték volt, vagy amire megkértek.” Arra, hogy mennyire követik az oldal történéseit már különböző válaszokat kaptam. Van, aki mindent követ, meg is nézi, hogy van-e valami újdonság – ő valószínűleg az, aki olyat lájkolt, ami valóban az érdeklődési körébe tartozik – van, aki csak akkor kattint rá esetleg vagy olvassa a történéseket, ha azt kirakják az üzenőfalra és vannak, akik abszolút nem érdeklődnek a korábban már bejelölt oldalakért. Legtöbben az „arany középutat” említették meg. Érdeklődtem, hogy vajon „mi a menő” most a környezetükben, de erre szinte mindenkitől teljesen más választ kaptam: pankráció, Jóban Rosszban, David Guetta, DC márka stb. 58
Az akciókról, nyereményjátékokról alkotott véleményük is fontos volt számomra, hogy mennyire veszik azt észre és érdekli őket. A nyolcadikos lányok nyilatkoztak róla csak pozitívan, a többségük hazugságnak és becsapásnak gondolta, ami csak egy másik oldalra akarja átkalauzolni az embert. „Én nem hiszek a nyereményjátékokba az interneten, sokkal inkább olyanokban, amit ténylegesen látok, például a Tescoban, amikor Fila táskát lehetett akciósan venni vagy most a Tefal edényeket.” Ám érdekesség, hogy voltak, akik elutasítóan nyilatkoztak, utána mégis bevallották, hogy nemrégen regisztráltak egy-egy nyereményjátékra. A megkérdezettek közül osztályoldaluk – mint már korábban említettem – csak a budapestiek esetében volt, amit elsősorban információs csatornaként használnak. Elmondásuk szerint itt szavaztak az osztálykirándulás helyszínére, az osztályfőnök itt osztotta meg az évnyitó pontos időpontját és egyéb fontos közérdekű információkat is. A vidékiek nagyon jó dolognak tartják ezt a lehetőséget, de voltak, akik ódzkodtak a felvetéstől, hogy az osztályfőnökük ismerősük legyen, hiszen akkor mindent tudna róluk. III.7.2. Reklámok A fókuszcsoportos interjúk harmadik részében már áttértünk a reklámokról alkotott véleményekre. Először az interneten látott reklámokról kérdeztem őket, hogy mit gondolnak róla. Mindenkinek negatív véleménye volt Állításuk szerint vagy kiikszelik vagy nem is figyelnek oda rá. Abban az egyben mindenki egyetértett, hogy a felugró ablakok (pop-up) és a beférkőző (interstitial) reklámok nagyon idegesítőek. Egy fiú azért megemlíti, a többiek pedig helyeselnek rá és bólogatnak, hogy „…azért az a reklám, amelyikkel iPhonet nyerhetsz az jó”. Amikor már jobban belemélyedünk a témába, többségük bevallja, hogy igen emlékszik erre meg arra a reklámra valamint, hogy kattintottak is már banner feliratokra. Van, aki elmondja, hogy a feltűnő reklámokat azért megnézi; a lányok többsége is elmesélik, hogy a ruhákról szóló hirdetések különösen érdeklik őket és van, aki majdnem mindegyikre emlékszik. De állításuk szerint, ez nem hatásos, hiszen az emberek nem hisznek benne és ők sem egy reklám hatására fogják megvenni az autójukat vagy csak a dezodorukat. Egy hatodikos fiú így gondolkodik a reklámokról: „A reklámok arra valók, hogyha bemész egy boltba, akkor emlékezz rá, hogy mit láttál”. Egyedül ő volt, aki felvetette ezt, amit a többi résztvevő hirtelen nem is értett. De a viselkedésükből és a válaszaikból arra a következtetésre jutottam, hogy bár ellene vannak minden reklámnak, amit csak látnak vagy hallanak, mégis reklámfogyasztók – erre már korábban a kérdőívemnél is utaltam. Jobban emlékeznek egy-egy reklámra, mint azt elsőre 59
gondolnánk. Érdekesség, hogy az internetes reklámokat jobban eltűrik és kedvelik, mint a televízióban látottakat, főleg azt, amelyikkel játszani és szórakozni lehet. A Facebookon is ugyanúgy észreveszik a reklámokat, a többség szerint ez kevésbé idegesítő, hiszen nem találkoznak annyi felugró ablakkal, amiről néhányan úgy gondolják, hogy csak vírusos lehet. A közösségi oldalakon lévő reklámokról is kérdeztem véleményeiket, ám ez esetben mutattam nekik különböző képeket. Az első esetében a Facebookon található reklámokról kérdeztem őket, ami általában a kezdőlap és a profiloldal megnyitásánál is látszik. Ez az opció nem tetszik egyik megkérdezettnek sem, ám néhányuk megemlítette, hogyha látja, hogy barátja is lájkolta, akkor ő is megnézi, mi lehet az. Szintén visszatért az iPhone nyereményjáték téma - ám most más gyerekek esetében – hogy az egy „nagyon vonzó reklám”. Mutattam nekik játék közben is hirdetéseket, azt a legtöbben szintén leszavazták, mivel ilyenkor a játékra koncentrálnak. (3. melléklet) Ezután iwiw-en található reklámokat mutattam nekik, az oldalt lévő bannerről szintén nem jó véleménnyel vannak. A mozgó hirdetések – meglepő módon – még inkább nem a kedvence a többségnek. Mindenki leszavazta ezt a hirdetési módot, ám amelyiken iPhone mozgó reklám volt, azt már érdekesebbnek találták. De itt is volt, aki megemlítette, hogy nem emiatt venné meg, hanem azért mert tudja, hogy jó telefon. Mikor megkérdeztem ezt honnan tudja, a válasz az volt, hogy az internetről, telefonos tesztekből. (4.melléklet) Amikor a fókuszcsoportos interjúkat készítettem, az iwiw-en egy új reklámozási módszer volt fellelhető: a kilépés gomb után öt másodpercet kellett várni – amíg egy reklámot kellett nézni - és csak utána lehetett valóban kilépni. 18. ábra Coca cola és Pepsi Erről a funkcióról senkinek sem volt jó véleménye, volt, aki megemlítette, hogy kikapcsolná az egész számítógépet
vagy
inkább
kihúzná
azt
a
konnektorból. Ez a fajta reklám a többség szerint kényszeríti az embert, hogy végignézze és ez nem „fair”. (5. melléklet) Végül, ezzel a témával kapcsolatosan az általános véleményükre voltam kíváncsi egy-egy reklámmal kapcsolatban, ezért mutattam nekik néhány ismert és
Forrás: http://media.photobucket.com/image/coca %20cola%20pepsi/risingun_wwe/cocacola-vs-pepsi-01.jpg
60
nem ismert hirdetést, tv reklámot. Az első kép esetében arra voltam kíváncsi, hogy értik-e a poént, felismerik-e egy hirdetésről, hogy az mit is akar sugallni. A nyolcadikosok körében nevetés tört ki, viszont a hetedikes és hatodikos megkérdezettek körében az értetlenség volt megfigyelhető. Egyből rávágták, hogy „hülyeség”, „ezt most nem értem”, „ez most mit akar?” kérdéseket, véleményeket. Miután elmondtam, hogy mit is akar jelenteni ez a kép, akkor már viccesebbnek gondolták, ám továbbra sem tetszett senkinek a reklám. Egy lány meg is jegyezte: „Nem kellene rárakni hogy ki mit szeressen, majd mindenki eldönti magának”.
19. ábra United Colours of Benetton
A második képnél - ami a United Colours of Benetton rasszizmus elleni kampánya volt - szintén a nem értettség vette át a szerepet. Mindegyik csoportban tanakodtak, hogy mit akar reklámozni ez a kép, miről szól. A nyolcadikosok szerint az örökbefogadást akarta jelképezni, a hetedikesek tanácstalanok voltak, a fővárosi hatodikosok esetében
pedig
komolytalanság
volt
Forrás: http://www.fuegin.com/wpcontent/uploads/2010/05/asianbaby2.jpg
megfigyelhető. Voltak, akik „perverz” reklámnak tartották, a legtöbben megállapították, hogy csak a szőke, fehér nő néz ki gyönyörűnek, hiszen ő magyar lehet. E reklám 20. ábra Rihanna Covergirl
elemzésénél úgy gondolom megfigyelhető, hogy a bújtatott reklámokat nem igazán értik az általam megkérdezettek. Nekik könnyen érthető, egyszerű üzenetekre van szükségük. Az általam megkérdezettek közül mindenki rajong valakiért, valamiért. Mindenkinek meg vannak a kedvencei a zene világától a színészeken keresztül, egészen a pankrációig. Ezért mutattam nekik két olyan hirdetést, ahol valamilyen híresség reklámozza a márkát. Az elsőnél Beckham írja fel az „impossible is nothing” kifejezést, amivel az Adidast reklámozza. Erről csak a lányok nyilatkoztak pozitívan, megemlítették, hogy erre interneten is rákattintanának, ám a
Forrás: http://guanabee.com/wordpress/ wpcontent/uploads/2009/03/riha nna-cover-girl-people-march3409-450x605.jpg
fiúk abszolút ellene voltak, egy vélemény szerint „Beckham már béna, lejárt lemez”. Ezután mutattam meg a Rihanna reklámot, amin a Covergirl arcaként népszerűsíti a márkát.
Erre meglepően minden fiú és lány interjúalanyom pozitívan reagált. Bár nem ismerték a 61
márkát, nem is hallottak még róla, de Rihanna miatt érdekelte őket. A fiúk a „dögös”, „csinos”, „menő csaj” jelzőkkel illették az énekesnőt, amivel a lányok is egyetértettek. Tehát olyankor, amikor valami „cool sztár” reklámoz, már nem is fontos, hogy mit és miért, az általam megkérdezettek odafigyelnek rá. Ám volt, aki megjegyezte: „Ha a reklámarc nem is sztár, akkor legalább nézzen ki jól, azzal mindent el lehet adni.” Pont ezért is mutattam meg nekik a Dove – Real
21. ábra Dove – real beuty
Beauty kampányának egyik plakátját, ahol nem a modell alkatú, 90-60-90-es méretű nők vannak a középpontban. A vélemények többsége pont azt tükrözte, amit előre feltételeztem: visszatetszést. Még a lányok is úgy nyilatkoztak a képről, mint ami nem esztétikus, nem szép, a fiúk közül voltak néhányan, akiket abszolút nem érdekelt az egész, hiszen a Dove nem az ő márkájuk, nem nekik szól a reklám. Miután elmeséltem a kampány célját már megfigyelhető volt a vélemények változása,
Forrás: http://pamemichelle.files.wordpress.com/2011/10/ doverealbeauty.jpg
akkor már többen nyilatkoztak pozitívan a képről. „ Igen, ha úgy nézzük nem az a lényeg, hogy nem olyan szépek, hanem, hogy boldogok”. Érdekes, hogy ennyire befolyásolja a nézetüket a médiából sugárzó „igazi nő, szép nő” karakter és nem tudnak elképzelni egy teltebb, ráncosabb, szeplős modellt reklámarcnak. 22. ábra: Pedigree Dentastix
Mutattam
nekik
egy
„cukibb”,
viccesebb reklámot, hogy ne csak komolyabb témákat érintsünk, ez a Pedigree Dentastix kutyafog tisztító reklám volt. Többségük nevetett rajta és egyik kedvencükként említették meg, idéztek a reklámból, meséltek róla mi tetszik nekik benne, mi, ami Forrás: http://dzurilgen.files.wordpress.com/2010/02/dentastix_tvboard.jpg
kevésbé. Összességében elmondható, hogy
ez
a
reklám
beindította
fantáziájukat, a kutya gazdik pedig abszolút tökéletes, hasznos reklámként írták le a televíziós reklámszpotot és a plakát hirdetést is. Interneten többségük rákattintana.
62
A bankhirdetéseket úgy jellemezném, hogy túl sok információ, túl kis helyen, amit az ember nem igazán tanulmányoz, hiszen erre „nincs sok ideje”. Érdekelt, hogy az interjúalanyaim mit gondolnak róla, de véleményük nem okozott meglepetést. Elsősorban nem nekik készülnek ezek a reklámok, ám a sok információ őket is zavarta valamint többségük megemlítette, hogy a bankok mind csak „átvágják az embereket, mert nem árulnak el minden információt”. Kérdés, hogy ezt a véleményüket az otthon elhangzottak alapján építették fel vagy valóban így gondolják, de egy biztosan megállapítható, hogy a megkérdezettek ugyanolyan elfoglaltak, mint a felnőttek, akiknek szintén nem jut idejük arra, hogy elpazarolják azt egy-egy hosszabb, információval teli reklámra. A televízióban – szakdolgozatom
23. ábra Old Spice
elkészítésekor – többször láthattuk az Old
Spice
„Smell
like
a
man”
reklámját, amit már tanóráimon is többször
elemeztünk
különlegessége
miatt. Azt már megállapítottam, hogy a megkérdezetteim reklámfogyasztók, ami ebben
az
bebizonyosodott.
esetben A
szintén hetedikesek,
Forrás: http://www.adrants.com/images/old_spice_on_a_horse.jpg
hatodikosok egyből a „fehér lovon ülök” kifejezéssel kezdték. Utána viszont senki sem a legjobb jelzőket használta a reklámot illetően: „unalmas”, „nagy az összevisszaság”, „idegesítő a pasi”. Egyik lány megjegyezte, hogy „az nem szép dolog, hogy ennyire ránk akarják tukmálni ezt a sprayt”, de volt, aki magyarázta a többieknek, hogy mit is akar ez a reklám: „Szerintem azért van ez a reklám, mert azt akarják elhitetni, hogyha ezt használják, akkor ilyen emberekké válnak, hogy bármikor fehér lovon ülhetnek”. Az sem jó ezek szerint, ha „kimondja” egy reklám, hogy „ezt vedd meg, ettől neked jobb lesz” és az sem, ha már annyiszor szerepel a 24. ábra: Lacoste köztudatban, hogy az már unalmassá, erőltetettnek tűnik. Utolsóként egy Lacoste márkát népszerűsítő, inkább
érzelmi
hatást
kiváltó
reklámot
mutattam nekik. Az általam megkérdezettek közül mindenki úgy nyilatkozott, hogy ez a jó Forrás: http://mefi.be/img/blog/lacoste_plakat.jpg
reklám, ez az, amire rákattintanának az
63
interneten is. „Ez egy színes, fiatalos reklám”, „olyan szabadok…”, „a boldogságtól ugrálnak” magyarázatokat adták a hirdetésekkel kapcsolatban. A márkát néhányuk ismerte csak, de azzal mindenki tisztában volt, hogy ruhát és cipőt reklámoz. III.7.3. Ha én felnőtt lennék… Utolsó kérdésemet játékkal zártam le. Mindenki egy-egy reklámszakembert játszott el, akik egy márka jövőjéről döntenek, hogy hol szeretnék azt reklámozni az interneten belül, ha az ő korosztályukat szeretné megközelíteni. Ezt – ahogy én észrevettem – mindegyikük élvezte, hiszen kicsit „felnőtté válhattak” és vitatkozhattak vagy segíthették egymás ötletét. Az ötletek alapján teljesen el lehetett különíteni őket. A nyolcadikos lányok kuponokkal, akciókkal kapcsolatos reklámokat csinálnának, amit a nyolcadikos fiúk elsősorban felugró ablakként helyeznének el, ami nem engedné a közvetlen belépést a Facebook oldalra. Ez a megoldás a lányoknak is tetszett, ám ők egy rajongói oldallal is bepróbálkoznának, amin feltűnő, színes hirdetéseket helyeznének el. Hiába ítélik el a felugró, bekúszó reklámokat, ők ugyanezt a lehetőséget alkalmaznák. A hetedikesek egyből elkezdték a brainstormingot. Az „ő reklámjuk” egy teljesen más világot tükrözne, amiben az emberek boldogabbak, híresebbek, kedveltebbek és sikeresebbek. Szerintük egy ruhamárka esetén például azt kellene mutatni az embereknek, hogy ha felveszik azt, teljesen más életet élhetnek. Az elhelyezést illetően már konkrét terveik voltak: „
biztosan egy rajongói oldalt csinálnék, amit aztán folyamatosan kiraknék
üzenőfalra. -
igen, az egy jó ötlet és kiraknánk a belépés utáni oldalra, ahogy valaki belép lájkolnia kell, csak akkor mehet tovább.
-
ez kényszerítés igaz, de nem rossz.”
Megemlítették, hogy lehet egy sztárral csinálnák a reklámot, de nem tudják, hogy annak milyen jogi következményei vannak. Ők élvezték talán a legjobban a játékot minden eshetőségről és lehetőségről beszélgettek. A hatodikosoknál már másabb volt a helyzet, ők is megemlítették a felugró ablakok elhelyezését, a rajongói oldalak létrehozását, ahol lájkokat gyűjtenének. A lányok viszont „cuki, csillogó és XD feliratokat” tudnak elképzelni jó reklámként a Facebook oldalsávjában. Tehát az „ifjú reklámosok” is hasonló dolgokat használnának, amikről eredetileg nincsenek jó véleménnyel, amiket elutasítanak.
64
Az elbúcsúzásnál, mikor kértem, hogy kérdezzenek, ha valami nem volt világos nekik, vagy ha valami érdekli őket, a többségük kérdése az volt, hogy „Bejelölhetlek Facebookon?” A hipotéziseim közül mindegyik helytálló volt. A Facebook a leginkább kedvelt közösségi oldal, valóban a feltűnő, színes reklámok a kedvencek, a felugró ablakokat viszont mindannyian idegesítőnek találják. Ha sztárok a reklámarcok, azt minden megkérdezett gyerek kedveli, csak az ő kedvenceikhez mérten kell kiválasztani, ki legyen az. Úgy gondolom a kérdőívek és fókuszcsoportos interjúk alapján körvonalazódott, hogy mi az, amit ezek a gyerekek elutasítanak, vagy éppen szeretnek, így a végső következtetéseket is le tudom vonni ezek segítségével.
65
IV. Összefoglalás, konklúzió Szakdolgozatom elkezdésekor nem gondoltam, hogy ennyire hatással lesz rám a témám, a kutatásom, nem hittem, hogy napi szinten keresek, kutatok és megfigyelem a környezetemben lévő gyerekeket. Ha találkoztam egy felső osztályos diákkal, egyből a közösségi oldalakra terelődött a szó. Beszélgettem, akivel csak tudtam, majd a kérdőívem és fókuszcsoportjaim még inkább segítettek abban, hogy következtetéseket tudjak levonni. Természetesen nem általánosíthatok, nem állíthatom, hogy mindenkire igaz az, amit megállapítottam, de a 200 kérdőív kitöltő és a 16 fős fókuszcsoportos interjúalanyok után bátrabban nyilatkozok véleményemről. Ezeknek a gyerekeknek már más az életük, nem a szabadban bújócskáznak, fogócskáznak vagy nem éppen a televízió előtt ülnek nap, mint nap, de még nem is videójátékokkal vannak elfoglalva. Egy új világuk, új lehetőségük van arra, hogy kibontakozzanak. Egy új „játékuk” van: www.facebook.com. De ez nem szó szerint érthető játéknak - még ha arra is használják az oldalt. Az én értelmemben ez a saját maguk által irányított, alakítható játék. Ha kedvük van hozzá csak beszélgetésre használják, képek feltöltésére, információk szerzésére, lájkolásra, hozzászólásra, egyszóval saját világot építhetnek fel és gondozhatják azt. Ezzel együtt nőnek fel, sokszor ezzel együtt kezdik és fejezik be napjukat. Korábbi időtöltéseik már nem is olyan jelentősek, mivel kiszélesedett a lehetőségük tárháza. Azonban míg a bújócska esetében tudják a játékszabályt, itt nem, mégis ugyanúgy használják, mintha csak egy játék lenne. Pedig nem az. Nincsenek tisztában a kockázatokkal, csak a szórakozást tartják szem előtt. De azt nem állítanám, hogy ez az ő hibájuk, ezzel minden generáció így lenne, akár internetgeneráció, Y vagy X generáció. A gyerekek általában először tesznek valamit, aztán gondolkodnak és ez mindig is így volt ezért is vágyik vissza kicsit mindenki a gondtalan gyermekkorba. Ám visszafogni, lassítani lehet ezt a folyamatot, csak folyamatos kommunikációra és odafigyelésre van szükség, amit mind a szülők, barátok, ismerősök, tanárok is megtehetnek. Természetesen ezzel nem azt akarom kijelenteni, hogy a Facebook rossz - hiszen magam is használója, sőt élvezője vagyok – csak „okosan” kell használni, amit egy 10-14 éves gyerek nem biztos, hogy ért. Kutatásaim és az interjúalanyaim is alátámasztották ezeket a következtetéseimet. Az előbb felsoroltakból is látszik, hogy az általam megkérdezett gyerekekhez való „eljutás”, a kommunikációs csatorna kiépítése a leginkább a közösségi oldalon, elsősorban a Facebookon keresztül adatik meg. Így ezt a lehetőséget ki is használják a cégek, márkák,
66
gyerekeknek szóló hirdetések, reklámok. Ha szülő lennék, ezt valószínűleg erkölcstelennek tartanám és nem elfogadhatónak, hogy még itt is „bombázzák a gyerekeket reklámmal”. Ám említettem, ez nem egy játszótér. Itt a felnőttek, cégek is alakítják azt a világot, amiről a gyerekek úgy gondolják, csak az övüké. Valamint lehetőség ez nekik azért is, mert nincsenek korlátozások, nincsen még jogszabály arra, hogy a reklámok nem szólhatnak gyerekeknek a Facebookon keresztül és amíg nem is lesz ilyen, változás sem lesz. De nem szülő vagyok, hanem reklámszakembernek készülő hallgató, így megvizsgáltam, hol, mivel, hogyan lehet közelebb kerülni az általam kiválasztott korcsoport eléréséhez. Itt ismét fontos megemlítenem, hogy nem a befolyásolhatóságukat és semmiképpen sem a manipulációjukra keresem a választ, hanem a tényfeltárás a cél. A „hol?” kérdésre a válaszom ismételten: www.facebook.com. Hiába vannak regisztrálva más közösségi oldalakon, az már „lejárt lemez” számukra. A kijelentésemet mind az általam vizsgált tanulmányok, mind a kutatásom alátámasztotta. Ezt a kérdést volt a legegyszerűbb megválaszolni, a magam által felállított hipotézisek is helyt álltak ennél a résznél. A „mivel?” kérdéshez először általánosságban a korcsoport jellegzetességeiről, általánosés médiafogyasztási magatartásáról kutattam, majd ezt követte az internetről és a reklámokról vallott véleményük. A még közelebbi válaszhoz pedig saját kutatásaim is hozzájárultak. Az megállapítható, hogy ez a korcsoport nem szereti és elutasítja a reklámokat – ez alól a közösségi oldal reklámjai sem kivételek - ám ismeri, fogyasztja őket. Egyszerű megfogalmazás lenne a „színes, feltűnő, vicces, fiatalos” kifejezésekkel körülírt reklám. Ám az általam vizsgált 10-14 éves korcsoportban is vannak különbségek, még rájuk sem lehet általánosan levonni következtetéseket. Ha egy ötödikes gyerekről beszélünk, nekik egyértelmű közlésekre van szükségük, egy állat legyen aranyos, egy modell legyen sztár vagy „csak” nagyon szép. Talán kijelenthető, hogy még ez a korosztály az, akiknek legkevésbé van negatív tapasztalatuk a reklámokkal kapcsolatban. Ha a megkérdezett hatodikos, hetedikes gyerekeket vesszük, ők már azok, akiknél már kialakult egy személyiség: a fiúk deszkás, sportos márkákat kedvelnek, autókért, motorokért, mobiltelefonokért, elektronikai eszközökért, sportért vannak oda, míg a lányok már a „csajosabb” dolgok iránt érdeklődnek, ruhák, sminkek és már előtérbe kerülnek náluk a fiúk. Ekkor már „menők” akarnak lenni és azért mindent megtenni, hogy valakivé váljanak, valaki felfigyeljen rájuk. Nekik a „menő” márkák kellenek, legyen az egy iPhone vagy egy Converse cipő. 67
Minden, ami valamiért „király” az számít nekik, ezt kell elérni, hogy azzá váljon a termék. Ekkor a kedvenc énekeseik, színészeik, sztárjaik véleménye is sokat jelent nekik, akiket utánozni – még – nem „ciki” nekik. A nyolcadikos megkérdezett gyerekek esetében is elmondhatóak az előbb leírtak, ám itt már van felfogásbeli különbség. Ők már jobban lázadnak, már felnőttnek tekintik magukat, tovább tanulnak, és már inkább kifelé tekintenek az általános iskolából. Már nem szeretik, ha befolyásolni akarják őket vagy irányítani. Így ők nem szeretik azokat a reklámokat, amik láthatóan, hallhatóan eladni akarnak. Az érzelmekre ható reklámok már sokkal többet jelentenek nekik, amik meg tudják szólítani a lázadó felnőtt, de mégis gyerek énjüket. Erre jó példa egy Lacoste reklám vagy egy iPhone nyereményjáték - amiket nem tesznek egy kalap alá azokkal, amik egyértelműen el akarják adni terméküket. Még ha tudják is, hogy nincs különbség a szándékokban. A „hogyan?” kérdésre a legnehezebb a válasz. Megvizsgáltam mit csinálnak a Facebook oldalán, milyen játékokat használnak, hogyan használják a fun oldalakat, mit gondolnak különböző reklám elhelyezésekről. De nem egyszerű levonni a következtetéseimet, különböző vélemények és válaszok miatt. Itt is hasonlóképpen választanám szét a megkérdezetteimet, osztályonként. Az ötödikesek elsősorban játszanak és még nem úgy használják a Facebookot, mint idősebb társaik. Így legegyszerűbben elérni őket játékok közben vagy egyszerű eszközökkel, feltűnő bannerekkel lehet. Játék közben rengeteg lehetőség van, ami által a gyerekek márkatudatossága könnyen növelhető: például a Sims Social alkalmazásban az ételt a Dunkin Donutsból lehet rendelni. Így már többet nem lesz ismeretlen számukra ez a márka, főleg, hogy nap, mint nap találkoznak vele és beszédtémává is könnyen válhat. Tehát véleményem szerint a játékban alkalmazott tárgyak, feliratok, lehetőségek hatásosak lehetnek. A hatodikos és hetedikesek körében is alkalmazható ez a fajta reklám módszer, ám náluk már a fun oldalak és az üzenőfalon „elterjesztett” reklámok kedveltsége jelentősebb. Posztról – posztra terjedő reklám talán a legjobb lehetőség a megkérdezett gyerekek elérhetősége szempontjából, hiszen – mint már említettem – mindenki menővé akar válni és ekkor még a mások véleménye nagyon is számít. Érdekes, hogy míg a pop-up és interstitial reklámokat elutasítják, mégis meg - meg figyelik, ha éppen az, az általuk hőn áhított „coolság” eléréséhez hozzásegítő termék. A megkérdezett nyolcadikos elérését tekintem a legnehezebb feladatnak, hiszen használnak, de elutasítanak, figyelmüket nem köti le könnyen semmi. Ők már arra 68
használják a Facebookot, amire a „nagyok”, a felnőttek: kevés játék, inkább a kapcsolatok építése, fenntartása a cél valamint a saját kialakult személyiség kihangsúlyozása képekkel, egyedi véleményekkel. Talán rájuk is inkább az üzenőfali posztolások hatnak a legjobban, de itt már felértékelődik a fun – rajongói – oldalak jelentősége is, amik megtestesítik őket, ami alapján le lehet vonni a következtetéseket, hogy kik is ők valójában. Az egyediség nekik nagyon fontos, ezek az oldalak pedig egyfajta lenyomatai annak. Az ott megtalálható hirdetéseket, körleveleket, nyereményjátékokat bizonyosan könnyebben észreveszik, mint bármilyen bannert az oldal jobb szélén. Így, meglátásom szerint, az ő esetükben egy jól összerakott fun page akciókkal és nyereményjátékokkal hatásos lehet. Bár véleményem szerint az ötletes reklám esetében - ami szórakozást, élményt és beszédtémát ad – majdnem mindegy, hogy a közösségi oldalon belül hol helyezkedik el. Kreativitásra van szükség ahhoz, hogy ezt a korosztályt elérjék a cégek. De először időt kell áldozni arra, hogy megismerjék őket. Hiszen a lehetőségek tárháza végtelen, úgy is mondható, hogy a határ a csillagos ég. Úgy gondolom dolgozatommal sikerült közel kerülni a felsőosztályosok közösségi oldalról és azon belül a reklámokról alkotott véleményéhez, gondolataihoz. Ezáltal én is nagyobb rálátást szereztem, nemcsak a korcsoport „működésére”, életére, hanem a közösségi hálókra és lehetőségeire is. A témán belül törekedtem az objektivitásra, adatok és kutatásaim által vontam le következtetéseimet. Kellemes érzés fog el a szakdolgozatommal kapcsolatban, hiszen élveztem a kutatást – főleg a fókuszcsoportos interjúkat – valamint úgyis mondhatnám, hogy „rajongója” lettem a témámnak.
69
Irodalomjegyzék Könyvek: 1. Csepeli György, Demetrovics Zsolt, Koronczai Beatrix, Rácz Bence, Szabó Endre Győző, Szabó György, Székely Iván, Talyigás Anikó, Talyigás Judit, Turchányi Géza, Vajda Zsuzsanna, Z. Karvalics László: Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében. Scolar Kiadó, 2010, Budapest. p.256. 2. Don Tapscott: Digitális gyermekkor. Kossuth kiadó, 2011,Budapest. p. 384. 3. Eszes István- Bányai Edit: Online Marketing, Műszaki Könyvkiadó 2002. Budapest. p.176. 4. Naomi Klein: No logo. Tudatos vásárlók Egyesülete, 2004, Budapest. p.459. 5. Nathalie Sapena: Főnyeremény a gyermek. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet – Gondolat Kiadó, 2010, Budapest. p.156. 6. Susan Eastman - Douglas Ferguson - Robert Klein: Reklámozás és marketing a médiában, kábelen és a világhálón. Jószöveg Múhely Kiadó, 2005, Budapest. p.331. Egyéb kiadványok: 1. Antonie Mayfield: What is social media internetes kiadványa, 2008.08.01. letöltés dátuma: 2011.10.22. 2. PEW Internet & American Life Project: Teens and Social Media, 2007.12.19. Letöltés dátuma: 2011.10.19. 3. PEW Internet & American Life Project: Teens, Privacy and Online Social Network, 2007. április 18. Letöltés dátuma: 2011.10.19. Internetes cikkek, források: 1.
2008. évi XLVIII. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló reklámtörvény, 2008. letöltés dátuma: 2011.10.10. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800048.TV
2.
Alexa: baratikor.com, letöltés dátuma: 2011.10.21. http://www.alexa.com/siteinfo/baratikor.com#
3.
Alexa: hi5.com, letöltés dátuma: 2011.10.21. http://www.alexa.com/siteinfo/hi5.com#
4.
Alexa: iwiw.hu 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/iwiw.hu
70
5.
Alexa: myspace.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/myspace.com
6.
Alexa: myvip.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/myvip.com
7.
Alexa: Topsites in Hungary 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/topsites/countries/HU
8.
Alexa: twitter.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/twitter.com
9.
Alexa:Facebook.com 2011.10.24. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.alexa.com/siteinfo/Facebook.com
10. Andreas M. Kaplan, Michael Haenlein: Definitions and classification of social media, 2010. letöltés dátuma: 2010.10.22. http://www.slideshare.net/guestef2b2f/social-media-definition-and-classification 11. Dojcsák Dániel: Lassan elnéptelenedik az iwiw, 2011.04.26. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://www.hwsw.hu/hirek/46558/Facebook-iwiw-kozossegi-web.html 12. Envezettem.blog.hu, 2011.01.15. letöltés dátuma: 2011. 10.27. http://envezettem.blog.hu/2011/01/15/Facebook_orszag 13. EU Kids Online: Magyarország legfontosabb eredmények 2010. letöltés dátuma: 2011.10.17. http://www.ithaka.hu/Kutatas/EU_Kids_Online 14. Fazekas Bernadett, Socail networking – közösségi hálózatok, 2008. november 28. letöltés dátuma: 2011.10. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozatijelensegek/520 , Danah M. Boyd , Nicole B. Ellison: Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship, 2007. letöltés dátuma: 2011.10. http://jcmc.indiana.edu/vol13/issue1/boyd.ellison.html 15. Gárdos Attila: Egy kis Twitter statisztika 2011. 03.19. letöltés dátuma: 2011.10.27. http://kozmedia.blogspot.com/2011/03/egy-kis-twitter-statisztika.html 16. http://www.icrossing.co.uk/fileadmin/uploads/eBooks/What_is_Social_Media_iC rossing_ebook.pdf 17. INAPLO: A Facebook és minialkalmazásai, 2009.11.17. letöltés dátuma: 2011.10.10. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-cegek/788-a-Facebook-esminialkalmazasai 18. INAPLO: Közösségi hálózatok története, 2008.05.12. letöltés dátuma: 2011.10. http://szocial.blogspot.com/
71
19. INAPLÓ: Social-networking, közösségi hálózatok, 2008.11.28. letöltés dátuma: 2011.10.11. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozati-jelensegek/520 20. Index: Törölte a Facebook a kémkedő sütit, 2011.09.28. letöltés dátuma: 2011.09.28. http://index.hu/tech/2011/09/28/torolte_a_Facebook_a_kemkedo_sutit/ 21. Infographics: Tinik a twitteren, 2011.09.29. letöltés dátuma: 2011.10.25. http://infographics.blog.hu/2011/09/29/tinik_a_twitteren?utm_medium=link&utm_ campaign=bloghu_cimlap&utm_source=szerkesztett 22. Irodalmi Internet Napló:IWIW, 2006.10.13. letöltés dátuma: 2011.10.24. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-cegek/285-international-who-is-who 23. Kádár Judit: Hány éves a gyerek? (4.rész) 2006.09.17. Letöltés dátuma: 2011.10.13. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=430 24. Kádár Judit: Hány éves a gyerek? (5.rész) 2006.09.17. letöltés dátuma: 2011.10.13. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=431 25. Michael Tommasi. 50 definitions of social media, 2011. letöltés dátuma: 2011. 10. 22. http://thesocialmediaguide.com/social_media/50-definitions-of-socialmedia 26. Molnár Zsuzsanna: Hogyan élnek, hogyan gondolkodnak a mai gyerekek? 2008.09.15. letöltés ideje: 2011.10.12. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=561 27. MTI: Nehéz leszokni a technikáról a mai generációnak, 2011.01.05. letöltés dátuma: 2011.10.12. http://www.netambulancia.hu/nehez+leszokni+a+technikarol+a+mai+generacionak 28. NRC online: Ismét a gyerekek kerültek középoontba.2009.04.20. letöltés dátuma: 2011.10.14. http://nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=2&news_id=527 &parentID=930 29. Soulbook: Iskolai teljesítmény és a közösségi oldalak, 2011.09.01. letöltés dátuma: 2011.10.11. http://soulbook.blog.hu/2011/09/01/iskolai_teljesitmeny_es_kozossegi_oldal 30. SPSS fórum, letöltés dátuma: 2011.11.02. http://sgforum.hu/listazas.php3?id=1097686892&order=reverse&index=1&azonosi to=spss 31. Statisztikus.hu: Az adatfeldolgozás folyamata, letöltés dátuma: 2011.11.02. http://statisztikus.hu/fuggelek/adatfeldolgozas/ 72
32. Szonda Ipsos: Kid.com 2009. letöltés dátuma: 2011. 10. 14. p.12. http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1234535285kidcomm_20090213.pdf 33. Szűcs Csaba: Közösségi média a belső kommunikációban, 2009.08.09. letöltés dátuma: 2011.10.22. http://publicrelationshub.wordpress.com/2009/08/19/kozossegi-media-a-belsokommunikacioban-ii/ 34. Tasnádi Ildikó: Gyakorlati útmutató az SPSS statisztikai program használatához, letöltés dátuma: 2011.11.02. http://nik.uniobuda.hu/Farkas/SPSS/SPSS%20jegyzet.html 35. Wikipedia, 2011.09.14. letöltés dátuma: 2011.10. http://hu.wikipedia.org/wiki/Podcasting
73
Mellékletek 1.számú melléklet: Kérdőív Kedves kérdőívemet kitöltő! Szakdolgozatom témájának középpontjában ti, az általános iskolások álltok és az internethez, közösségi oldalakhoz való viszonyotok! Ezen kívül még az internetes reklámokkal kapcsolatos véleményetekre is kíváncsi vagyok. A kérdőívem 17 kérdést tartalmaz, kitöltése teljes mértékben név nélkül történik és csak pár percet vesz igénybe. Kérlek titeket segítsetek nekem ebben! Előre is köszönöm szépen! Baumgartner Júlia 1. Átlagosan mennyi időt töltesz naponta az Interneten? (Karikázd be a helyes választ!) a. b. c. d.
Naponta 1 óránál kevesebbet Naponta 1-2 órát Naponta 2 óránál többet Nem internetezek mindennap
2. Leggyakrabban a következők közül mire használod az Internetet? (Karikázd be a helyes választ! Maximum csak hármat karikázz be!) a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.
házifeladat elkészítéséhez használom videókat nézek és zenét hallgatok a Youtube-on e-mailezek játszok blogot olvasok Skypeolok, MSN-t használok közösségi oldalakat nézek (Facebook, iwiw, twitter stb.) fórumokat olvasok kedvenc színészeim, zenészeim és sztárok honlapját nézegetem Egyéb:................................................................................
3. Milyennek tartod általában az internetes reklámokat? (Karikázd be a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a. b. c. d. e. f.
vicces érdekes fontos információkat tartalmaz unalmas idegesítő Egyéb:................................................................................
74
4. Mivel kapcsolatos internetes reklámok keltik fel az érdeklődésedet? (Soronként tegyél egy x-et!) Egyáltalán nem érdekel
Kicsit érdekel
Érdekel
Nagyon érdekel
Élelmiszerek Játék Ruha Sport Műszaki cikkek (mp3, mobiltelefon, tv stb.) autó, motor kozmetikai cikkek akciók, nyereményjátékok egyéb:
5. Milyen márkának a reklámjával találkoztál legutóbb az interneten? (Írd le a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a. .................................................................................... b. nem emlékszem 6. Melyik közösségi oldalt ismered? (Karikázd be a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a. b. c. d. e. f. g. h.
Facebook iwiw myspace myvip twitter baratikor.hu hi5 Egyéb:................................................................................
7. Az alábbi közösségi oldalak közül melyiknél vagy regisztrálva? (Karikázd be a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a. b. c. d. e. f. g. h.
Facebook iwiw myspace myvip twitter baratikor.hu hi5 Egyéb:................................................................................
75
8. Azon a közösségi oldalon, ahol a legtöbbet vagy, mit csinálsz? (Karikázd be a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a. b. c. d. e. f. g. h.
írok az üzenőfalra leveleket küldök megnézem a barátaim oldalait képeket töltök fel a profil oldalamra játszom fan oldalakat - rajongói oldalakat - nézek beszélgetek az ismerőseimmel Egyéb:................................................................................
9. Írd le, milyen játékokkal szoktál játszani a közösségi oldalon keresztül! (Írd le a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a. .................................................................................... b. nem szoktam a közösségi oldalakon keresztül játszani 10. Hány fan –rajongói – oldalnak vagy a tagja? (Karikázd be a helyes választ!) a. b. c. d.
Egynek sem vagyok a tagja 10-nél kevesebbnek 10-20 Facebook oldalnak vagyok a tagja 20 fölött van a Facebook oldalaim száma
11. Rákattintottál-e már egy reklámra a közösségi oldalon? (Karikázd be a helyes választ!) a. igen b. nem 12. Miért kattintottál rá? (Karikázd be a helyes választ! Több válasz is lehetséges!) a) b) c) d) e) f) g) h)
mert érdekelt a tartalom mert színes, feltűnő volt a hirdetés vicces. humoros volt a kép, figura mozgó kép volt a kedvenc zenészem, színészem, híres emberem szerepelt benne jó volt a zenéje Egyéb:................................................................................ Nem kattintottam rá még egy reklámra se a közösségi oldalon
76
13. Mennyire fontosak neked az alábbiak az életben? (Soronként tegyél egy x-et!) Nem fontos
Kicsit fontos
Fontos
Nagyon fontos
család barátok szeretet hírnév becsület gazdagság igazság erőszakmentesség környezetvédelem tudás siker szabadság egészség
14. Milyen gyakran végzed a következő tevékenységeket szabadidődben? (Soronként tegyél egy x-et!) Soha
Ritkán
Gyakran
Mindig
Sport Olvasás Tv nézés Internet használat tanulásra Internet használat a közösségi oldalak miatt (Facebook, myvip, iwiw stb.) Játék a szabadban Játék az interneten Zenehallgatás Barátaimmal vagyok Moziba, színházba megyek Vásárolás Egyéb:
15. Nemed: (Karikázd be a helyes választ!) a) Fiú b) Lány 16. Születési idő: _____________ 17. Lakóhely: (Karikázd be a helyes választ!) a) Falu b) Város c) Megyeszékhely d) Főváros Köszönöm szépen a segítségedet! 77
2. melléklet: Fókuszcsoport guide
Fókuszcsoport guide I. Bevezetés • • •
Moderátor bemutatkozása (fókuszcsoport célja; hangfelvétel készítése miért fontos) Néhány fontos fogalom tisztázása (közösségi háló, alkalmazások, fun page stb.) Jó tanácsok: „Nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak különböző vélemények.” Merjenek véleményt alkotni, beszélni róla, vitatkozni, kérdezni. • Interjúalanyok rövid bemutatkozása II. Az Internet és a közösségi háló szerepe a.
Asszociációs játék • Kérlek mondd el azokat az első szavakat, amelyek eszedbe jutnak a következő szóról: Internet. Bármilyen érzést, véleményt, hangulatot, ami eszedbe jut először. • Kérlek mondd el azokat az első szavakat, amelyek eszedbe jutnak a következő szóról: közösségi oldal. Bármilyen érzést, véleményt, hangulatot, ami eszedbe jut először. b. Közösségi oldalak szerepe • Mik a kedvenc internetes oldalaid? Miket látogatsz gyakran? Miért? • Melyik közösségi oldalon vagy regisztrálva? Ezek közül melyik a legjobb? Mit gondoltok a leghasznosabbnak, legszórakoztatóbbnak? Minek vagy kinek a hatására regisztráltatok? • Gondolj a legutolsó alkalomra, amikor beléptél arra az oldalra. Mit csináltál? Mivel foglalkoztál? Milyen hangulatot váltott ki ez belőled? • Milyen gyakran látogatod ezeket az oldalakat? c. Közösségi oldalak használata • Most ha ebben a pillanatban belépnénk, mire kattintanál? • Játszani szoktál? Ha igen, mivel? Miért jók ezek a játékok? • Tagja vagy valamelyik rajongói oldalnak? Sorolj fel néhányat! Mire használod őket? Gyakran látogatod ezeket az oldalakat? Kapsz különböző értesítéseket, leveleket a rajongói oldalaktól? • Van az osztályodnak is külön oldala? Mire használjátok? Szerinted hasznos?
III. Reklámok d. Dumáljunk a reklámokról! • •
Mi a véleményetek általában az internetes reklámokról? Miért? Mit gondoltok, hatásosak ezek a reklámok? Szerintetek túl sok van belőle? Találkoztatok már a közösségi hálón reklámokkal?
e. Észreveszed? • •
Mutatok nektek néhány közösségi hálón megjelenő reklámot. Mondjátok el a véleményeteket, melyik miért jó, miért nem, észrevennétek-e, ha csak úgy használjátok az oldalt? Játék közben is észrevennétek őket?
f. Hogy tetszik a reklám? •
Milyen fajta reklámokat kedveltek? Tudtok mondani egy kedvencet?
78
•
Mutatok nektek különböző érzést kiváltó reklámokat. Kérlek mondjátok el a véleményeteket, hogy melyik tetszik. melyik nem és hogy miért ez volt a válaszotok.
IV. Ha én felnőtt lennék… •
Képzeljétek el, hogy most felnőtt üzletemberek, üzletasszonyok vagytok. A közösségi oldalakon szeretnétek reklámozni a különleges terméketeket. Hogyan tennétek ezt meg? Milyen lenne az a reklám? Hol, melyik oldalon helyeznétek el?
V. Befejezés, köszönetnyilvánítás, ajándékosztás 3. számú melléklet
4- számú melléklet
5. számú melléklet
79
