A polgári piacban rejlik a fô kihívás oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Integrált jármûipari termékek

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LX. évfolyam 8. szám 2008. augusztus-szeptember www.raba.hu

Integrált jármûipari termékek és technológiafejlesztô rendszer kutatása 3. oldal

A Nemzeti Technológiai Program keretében a Rába Futómû Kft. által vezetett „Integrált jármûipari termékek és technológiafejlesztô rendszer kutatása” projekt célja a nyugat-dunántúli régió versenyképességének fokozása a jármûgyártás területén, a jármûipari technológia és termékinnováció által új termékek és szolgáltatások létrehozása, valamint korszerû tervezési és termelésirányítási eljárások fejlesztése és terjesztése a régió vállalatainál.

Emlékezzünk még a nyárra! 18–19. oldal

A polgári piacban rejlik a fô kihívás 12–13. oldal

FARKAS TIBOR

Nemcsak az üzem, de a magazin is „pihent” augusztusban, így talán már utánlövésnek tûnik beszámolni a családi napról. Reméljük azonban, hogy inkább kellemes nyári emlékeket idézünk fel vele, mint hogy bosszantanánk a dolgozókat.


2 oldal

2 Futómû Kft.

Eredményesség- és versenyképesség-

FARKAS ÁKOS futómûüzletág a jóváhagyott és kommunikált stratégiájának megfelelôen megkezdte a felkészülést a következô idôszak feladatainak végrehajtására. A stratégiai cél a tevékenységi kör fókuszának és versenyképességének további erôsítése. A komplett futómûgyártás, illetve a kovácsolt és megmunkált alkatrészek⁄modulok terén a vállalat három nagy jelentôségû kezdeményezést indított el, a vállalat erôforrásait (emberi és gépi erôforrásait egyaránt) ennek megfelelôen folyamatosan átalakítja – mondta el Pintér István elnökvezérigazgató.

A

A három kiemelt projekt a következô: a kovácsüzem kulcskapacitásainak rekonstrukciója; fenntartható versenyképesség és fedezet elérése a stratégiai termékcsoportokba tartozó termékeknél; kis értékû, nem stratégiai értékesítések áttekintése, minimális rendelési mennyiségek és értékesítési feltételek meghatározása. A kezdeményezésekrôl az egyes projektek vezetôit kérdeztük. FEJLESZTIK A KOVÁCSÜZEMET A kovácsüzem fejlesztési programja a kulcstechnológiák átvizsgálását, modernizálását célozza. A kulcskapacitásoknak megfelelôen az intézkedések három nagy csoportra bonthatók. A projektbe bevont gépek kiválasztását alapos elemzés elôzte meg. Fontos szempont volt, hogy az egymáshoz kapcsolódó technológiák egyensúlyban maradjanak, azaz ne legyenek szûk keresztmetszetek. A program egyik eleme, a Lasco II. gép átvizsgálása a Lasco cég be-

KOCSIS SÁNDOR vonásával már megtörtént. Az intézkedések második csoportja a Lasco folyatók fejlesztésére irányult. Itt egyrészt sikeresen befejezôdött a Lasco III. tengelycsonkfolyató présgép robotizációja, másrészt elkezdôdött a Lasco I. melegfolyató sajtó átvizsgálása a Lasco segítségével. A 6300 és 4000 tonnás Maxima présgépek esetében is jelentôs felújításokat tervez a Futómû Kft., ez jelenti a fejlesztések harmadik csoportját. Az egyik 6300 tonnás sajtó teljes felújítása decemberre befejezôdik, ekkor gyakorlatilag újszerû állapotba kerül a berendezés, a másik présgépet szintén felújítják. A tervek szerint egy présgépet manipulátorral vagy robottal fognak felszerelni, és ezzel a termékek ütemidôn belüli mozgatása is megoldottá válik. „A Futómû Kft. kovácsüzeme a világon kevés helyen megtalálható technológiai képességekkel, kapacitásokkal bír, s ez a képesség rendkívül alkalmas piacszerzésre. A vállalat stratégiai tervében éppen ezért a kovácsolt termékek kiemelt helyet foglalnak el. Emiatt a gyár mûszaki fejlesztése elengedhetetlen, mert a konkurencia szintén megteszi ezeket a lépéseket, és ez versenyhátrányhoz vezethet. A kovácsüzem fejlesztése így prioritást élvez” – nyilatkozta lapunknak a cég eredményesség- és versenyképesség-javításának e lényeges elemérôl Kocsis Sándor operációs és minôségügyi igazgató. „Nagy hangsúlyt helyezünk a gyártási folyamatok racionalizálására, a tartalékok kiaknázására is, ugyanis ha az egyes lépések nincsenek szinkronban, anyag-

DR. SZÔCS KÁROLY

VISSI FERENC

hiánnyal, vagy épp ellenkezôleg, anyagtorlódással küszködhetünk. A másik kulcsfogalom a minôség, mert a minôségi probléma minden oldalon tiszta veszteséget – többletköltséget, kapacitásvesztést – jelent. Ki akarjuk terjeszteni az »elsôre jót« megközelítést” – fogalmazott Kocsis Sándor. Erre a feladatra külön kis projektcsapatok alakultak, amelyekbe az összes kapcsolódó szervezet vezetôjét, valamint a dolgozókat is bevonták. Az igazgató fontosnak nevezte a japán rendszerbôl átvett 5S folyamatot, amely a munkakörnyezet tisztaságára, rendezettségére, szabványosítására vonatkozik. Ezt az idei év hátralévô részében és 2009-ben meg kívánják erôsíteni. A termelés természetesen nem lehetséges emberek nélkül, ezért a kft. programot indított a meglévô és az új alkalmazottak oktatására. Ennek oka az is, hogy a melegüzemi szakmunkásképzés rendszere gyakorlatilag megszûnt Gyôrben, ezért a cég elemi érdeke, hogy – nagyobb terhet a vállára véve – segítsen magán. A képzés során a résztvevôk általános tudásra (például anyagés kovácstechnológiai alapismeretekre) éppúgy szert tesznek, mint speciális (a konkrét gyártási folyamatokhoz, gépekhez, berendezésekhez kötôdô) tudásra. A programban tapasztalataik átadásával technológusok, termelésirányítók is szerepet vállalnak. ELEMZIK AZ

ALACSONY FEDEZETÛ ÜZLETEKET

A Futómû Kft. a fenntartható versenyképesség biztosítása ér-

dekében állandó fedezetmonitoringot vezetett be. A projekt lényege, hogy az egyes termékek értékesítésénél folyamatosan nyomon követik az eladási ár és az összes közvetlen költség különbségébôl adódó fedezetszint alakulását. Azon termékek esetében, ahol a fedezetszint nem éri el az elôre meghatározott küszöbértéket, további vizsgálat szükséges. A termékeket a beszerzési ár és az árazás szempontjából is értékelik, majd feltárják a javítási lehetôségeket. Ha nincs lehetôség a fedezetszint emelésére, a termék nem válhat stratégiai termékké. Dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató az intézkedés hátterérôl elmondta, egy cég életében fontos, hogy figyelemmel kísérje, termékeit miként értékesíti. Egy munka elvállalásánál jól kell kiszámítani, mennyibe kerül a kft.nek, majd az árban meg is kell állapodni a vevôvel. Ha minden jól megy, a gyártásnál visszaigazolódik, helyesek voltak-e a költségés árkalkulációk. A folyamat azonban itt nem ér véget: utána is állandóan figyelni kell, hogyan alakul az egyes termékek értékesítéséhez tartozó fedezet. A mai világban ez azért különösen fontos, mert számos olyan külsô tényezô befolyásolja a költségek alakulását, amelyeket a cég nem, vagy csak részben tud befolyásolni. Ilyenek az anyagárak, az energiaköltségek, az árfolyamváltozások, ráadásul az összes költségelemet jelentôs inflációs nyomás terheli. A cél az, hogy minden megkezdett üzlet nagyjából állandó fedezeti szint mellett maradjon. Dr. Szôcs Károly hozzátette,


3 oldal

Futómû Kft., Holding 3

javító projektek a Futómû Kft.-nél hogy ennek alapján az egyes üzletek rangsorba is állíthatók, amit rendszeresen megtesznek és a kapott eredményeket vizsgálják. „Nem szabad megengedni, hogy veszteséges termékünk legyen, mert a legrosszabb, ami történhet, hogy közvetlen költségszint alatt adunk el. Az efféle helyzet úgy jellemezhetô, mintha a termék mellé a kiszállításakor még pénzt is csomagolnánk. Ilyenkor persze általában nem a vevô rosszindulatáról, hanem a számunkra hátrányosan változó körülményekrôl van szó. Sok mindentôl függ, hogy vannake negatív vagy túlzottan alacsony fedezetû termékeink: nem mindegy, a kezdet kezdetén milyen megállapodást kötöttünk, jól becsültük-e meg a jövôbeni költségeinket, meg tudunk-e egyezni bizonyos kompenzációról például az árfolyamváltozások kapcsán, folyamatos mûködésünk hatékony vagy sem, és hogy van-e javítási lehetôség” – magyarázta az üzletfejlesztési igazgató. Hozzátette: miután nyilvánvaló volt, hogy az idei év kritikus lesz az anyag- és az energiaárak emelkedése, valamint az euró- és a dollárárfolyam alakulása miatt, ezért koncentráltan fogtak neki ennek a munkának. Megnézték, melyek a 10 százalékosnál kisebb fedezettel mûködô üzletek, és igyekeztek feltárni az okokat. A megoldást nem automatikusan az ár újratárgyalása jelenti, jó néhány esetben a hatékonyságnövelés vagy a vásárolt tételek átnézése hoz eredményt. „Sok feladatot megoldottunk, annak ellenére, hogy a külsô körülmények a vártnál is jobban ellenünk dolgoztak: a folyamatos energiadrágulás anyagárrobbanással párosult, miközben a forint rég nem látott módon megerôsödött az euróval és a dollárral szemben” – adott összegzést dr. Szôcs Károly. ÁTNÉZIK A KIS VEVÔKET A Rába Futómû Kft. tevékenysége során a nagyobb volumenû gyártásra koncentrál, ezért a kis értékû, nem stratégiai értékesítések áttekintése, minimális rendelési menynyiségek és értékesítési feltételek meghatározása kiemelten fontos feladat a stratégiai fókusz megôrzése szempontjából. Fontos, hogy csak olyan rendeléseket fogadjon be a vállalat, ami a cég számára értéket teremt. Bizonyos fedezeti szint vagy összeghatár alatt nem éri meg befogadni a rendelést. Farkas Ákos értékesítési igazgató kérdésünkre elmondta, hogy a Futómû Kft. komplett futómûvek és futómûalkatrészek gyártására szakosodott, saját kovácsgyára, szerszámüzeme, valamint vegyes válla-

lati formában mûködô öntödéje révén képes minden elôgyártmány elkészítésére. Köztudott, hogy a hôkezelés és a felületkezelés ugyancsak házon belül történik. E sajátos helyzetbôl adódóan a vevôk egy – jellemzôen nem autóiparban dolgozó – része az utóbbi kapacitásokat használta ki, és például festést, hôkezelést, felületkikészítést rendelt meg a cégtôl. Számítások igazolják, hogy bizonyos fedezeti szint vagy összeghatár alatt egyszerûen nem éri meg nekiállni ezeknek a kiegészítô tevékenységeknek, ezért a kft. a jövôben ilyen munkákat nem kíván elvégezni, hiszen az ezekbôl adódó bevételek nem meghatározóak a cég szempontjából, miközben a hozzájuk köthetô adminisztráció annyi idôt, energiát és létszámot vesz el más feladatoktól, mint egy komplett futómû elkészítéséé. Egy augusztus 1-jei igazgatói utasítás meghatározza, melyek a tilos tételek. A rendszerben még korábbról bent lévô megrendeléseket természetesen teljesítik. Farkas Ákos szerint a döntés 70–80 vevôt érint, közülük hosszú távon legfeljebb öt cég ilyen típusú kiszolgálását vállalják, beleértve a másik két Rába-leányvállalatot, a Rába Jármû Kft.-t és a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft.-t. Ezeken kívül a Futómûnek 60–63 futómûves vevôje van, amelyek közül kilenc adja az árbevétel 80 százalékát, míg a maradék 20 százalékot fizetik a többiek. Farkas Ákos hangsúlyozta, az idén a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek az utóbbiak vizsgálatára. Elsôsorban azt nézik meg, mi az a minimális rendelési nagyság, gyártási volumen, amivel érdemes foglalkozni. Ennek során nem egy esetben új szerzôdésben rögzítik a mennyiségi elvárásokat, árakat. Ebbe a sorba illeszkedik a termékportfólió-tisztítás évtized eleje óta tartó folyamata. A Rába azóta igyekszik rávenni vevôit, hogy ne egyedi, hanem standardizált futómûveket vásároljanak. Farkas Ákos megjegyezte, hogy ez sikerült a mezôgazdaságigép-piacon, a FÁK-országok buszpiacán is, az amerikai mellsôfutómû-piacon pedig már eleve standardok alapján dolgoztak. TUDATOS LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS

A három kiemelt projekt nemcsak a gépi, hanem az emberi erôforrások áttekintését is szükségessé tette. A cég méretét, vevô- és termékkörét stabilizálni kell. A cégméret változásával összhangban az erôforrások méretre szabására is sor kerül. „A Rába hosszú távú stratégiájá-

nak egyik meghatározó eleme, hogy a cégértéknek folyamatosan növekednie kell. Ennek alapvetô feltétele, hogy meg kell ôriznünk versenyképességünket, méghozzá a világpiacon, hiszen ahogy vevôink, úgy versenytársaink is Amerikától Japánig helyezkednek el. A versenyképesség megôrzésének fontos eleme a tudatos létszámgazdálkodás” – mondta el lapunknak Vissi Ferenc HR-igazgató. A továbbiakban rámutatott, hogy a gazdálkodás külsô feltételrendszere is romlik. A világgazdaságban érzékelhetôen recesszió kezdôdik, várható, hogy a hitelek drágábbak és nehezebben hozzáférhetôk lesznek, a piacok pedig szûkülnek. „Amennyiben ehhez nem alkalmazkodunk idôben, versenyhátrányba kerülünk” – fogalmazott Vissi Ferenc. Az intézkedések egy része már megtörtént, másik része a következô hónapok feladata lesz. A Futómû Kft. a produktív területen saját alkalmazotti állománya mellett jelenleg komoly bérmunkáshányaddal dolgozik. „Termelési csúcs” idején az ô számukat növelik, máskor az ô számukat csökkentik. Jelenleg a cégméret feletti ideiglenes munkaerô csökkentése van soron. „A fizikai dolgozók számának csökkenésekor meg kell nézni a nem produktív területet is. Bizonyos nem produktív-produktív arányt el kell érni ahhoz, hogy ne legyen túl nagy a költségszint, amely már a versenyképességet veszélyeztetné. A probléma itt is kettôs, hiszen közben meg kell ôrizni és át kell adni a tudást, emiatt frissen végzett szakemberekre is szükség van” – magyarázta a HR-igazgató. „A cégméret változásával összhangban az erôforrások méretre szabására is szükség van” – jegyezte meg a szakember. A kft. emellett törekszik a fiatalításra is. Ennek alapján az idén 15 szakmunkás került a vállalathoz tanulmányi szerzôdéssel. A cél az, hogy ez a szám jövôre 30–40 legyen. „A most tapasztalható piaci hullámzás természetes folyamat, egy egészséges cég tud ehhez alkalmazkodni. A Rába ezt már megtanulta, és most nincs másról szó, mint hogy egy szokásosnál kritikusabb helyzetben alkalmazza ezt a tudását” – mondta végül Vissi Ferenc. Pintér István hangsúlyozta: „A stratégia végrehajtásának módját és sebességét nagymértékben befolyásolják a körülöttünk zajló piaci események és a szinte naponta változó üzleti környezet. Fel kell ismernünk, hogy a világon most végigsöprô pénzügyi válság mindanynyiunk életét befolyásolja, így a jövôben a méret helyett az eredmé-

Mit támogat a Rába? A Rába felelôs cégként elkötelezett a város és a régió fejlôdése, egyes társadalmi problémák kezelése, valamint dolgozóinak életminôség-javítása mellett. Ezen törekvések megvalósulását hivatott segíteni a Rába újonnan elfogadott támogatási politikája. A támogatási politika szerves részét képezik a dolgozói támogatások. Minden évben hatalmas érdeklôdés kíséri a Rába családi napját, ami kellemes nyári kikapcsolódást jelent a családok számára. A Rába-bál a farsangi idôszak kiemelkedô eseménye, évrôl évre itt kerülnek átadásra a „Rába Leg” díjak is a dolgozók kiváló teljesítményének elismeréséül. A Rába feladatának érzi a dolgozók sportolási és rekreációs tevékenységének támogatását is. Az Üzleti Ligában évek óta sikeresen szereplô futballcsapat és az egyre népszerûbb szakszervezeti tekeversenyek a vállalat támogatásával zajlanak. Idén újabb elemmel bôvült a támogatási rendszer, a dolgozók júliustól a gyôri Rába Quelle élményfürdôbe is igényelhetnek ingyenes jegyeket. A vállalat aktív szerepet kíván vállalni a térség általános és kulturális fejlôdésében, ezért lehetôségeihez mérten támogatja a tartós, komoly, emberi és kulturális értékeket hordozó, elsôsorban helyi, illetve regionális kötôdésû, országos, esetleg nemzetközi szinten is figyelmet keltô rendezvényeket, mûvészeket, intézményeket. A Rába mindezeken túl fontosnak tartja az elesettek, a szociálisan hátrányos helyzetû vagy betegséggel küzdô emberek megsegítését is. A társaság jótékonysági célú támogatásainak kiváló példája a Mosoly Alapítvánnyal való együttmûködés, melynek keretében Gyôrladaméron létrejöhetett egy olyan fejlesztôközpont, amely a krónikusan beteg, fogyatékos vagy nehéz szociális helyzetben lévô gyermekek mindennapjait és iskolai tanulását segíti. MARTONICZ SZILVIA nyesség jelenti a legfontosabb mérôszámot. A most bemutatásra került projektek ezt a célt szolgálják, és ennek sikeres végrehajtása elengedhetetlen.”


4 oldal

4 Futómû Kft.

„Integrált jármûipari termékek és technológiafejlesztô rendszer kutatása” projekt a Rába Futómû Kft. vezetésével Nemzeti Technológiai Program keretében a Rába Futómû Kft. által vezetett „Integrált jármûipari termékek és technológiafejlesztô rendszer kutatása” projekt célja a nyugat-dunántúli régió versenyképességének fokozása a jármûgyártás területén, a jármûipari technológia és termékinnováció által új termékek és szolgáltatások létrehozása, valamint korszerû tervezési és termelésirányítási eljárások fejlesztése és terjesztése a régió vállalatainál.

A

A projekt résztvevôi a konzorciumot vezetô hazai nagyvállalaton, a Rába Futómû Kft.-n kívül egy kisvállalkozás (HNS Mûszaki Fejlesztô Kft.) és egy középvállalkozás (Borsodi Mûhely Kft.). Mindhárom gyôri székhelyû cég szorosan kötôdik a jármûiparhoz. A felsôoktatási közremûködô, a Széchenyi István Egyetem Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja (JRET) sikeresen irányította a 2008. ok-

tóber 31-én lezáruló RET-01⁄2005. pályázatot, amelynek egyébként ipari résztvevôje a Borsodi és a Rába is. A három és fél éves idôtartamú projekt teljes költségvetése mintegy 1,26 milliárd forint, melyben az ipari partnerek által biztosított saját forrás aránya megközelítôen 30 százalék. A projekt kulcstevékenységei az integrált termékfejlesztés és a számítógéppel támogatott mérnöki tevékenységek (tervezés, gyártás, illetve minôség-ellenôrzés) területeit ölelik fel. Mindezek mellett célul tûzte ki a megszerzett tudás menedzselését és terjesztését, illetve a vállalati kutatási potenciál emelését a fejlesztômérnökök tudományos tevékenységének támogatásával. A konkrét termékek – közúti jármûvek és mezôgazdasági erôgépek futómûvei, közúti és légi jármûvek alkatrészei, szerszámok, számítógépes mérôrendszerek – kifejlesztésén túl a

projekt újdonsága, hogy az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson és a termékfejlesztésen át a korszerû gyártási és minôségbiztosítási, sôt, a termelési rendszerszervezési eljárások, módszerek kialakításáig terjednek azok a tevékenységek, melyek a résztvevôk világpiaci versenyképességét és tudásbázisát bôvítik. A projekt eredményeként várhatóan olyan jelentôs tudás- és humánerôforrás-koncentráció jön létre, mely hatékonyan szolgálja a fenntartható fejlôdést. A célok elérését segíti az egyetem alapkutatási tevékenységének hasznosítása és az alkalmazott kutatásba történô bekapcsolódása, valamint ipari kapcsolatrendszerének további bôvülése is. A vállalatok számára különös értékkel bír majd a létrehozott komplex innovációs rendszer kis-, közép- és nagyvállalati modellje és ugyancsak példaértékû a program abból a szempontból, hogy három különbözô méretû cég együttmûködését valósítja meg.

DR. MOLNÁR KÁROLY, A KUTATÁS-FEJLESZTÉSÉRT FELELÔS TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTER ÉS PINTÉR ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ.

Rába: a külsô hatások sem törték meg a lendületet 2008 elsô félévében is folytatódott a gyôri Rába-csoport dinamikus növekedése: árbevétele az elôzô év elsô feléhez képest 18,3 százalékkal, 32,9 milliárd forintra nôtt. Mindhárom üzletág nyereséges mûködése, valamint

a kedvezôtlen árfolyamhatások kivédését szolgáló sikeres fedezeti ügyletek hatására a tôzsdei társaság a tavalyi év hasonló idôszakában realizált 263 millió forintos nettó eredményhez képes ebben az idôszakban 3,3 milliárd

forint feletti nyereséggel zárt. További pozitívum, hogy az eredményt érdemben nem befolyásolta az ingatlaneladások egyszeri hatása. Egy év alatt jelentôsen javult a mérleg szerkezete is: a nettó hitelállomány régen nem

látott szintre, 9,5 milliárd forintra csökkent. Továbbra is ellentmondásosan alakul a Rába stratégiai piacainak helyzete: az amerikai tehergépjármû-piac fellendülését tovább késlelteti az USA gazdasá-


5 oldal

Holding, IT 5 gi növekedésének általános lassulása. Ugyanakkor tovább tart a lendület az európai tehergépjármû-piacon és változatlanul kedvezô a piaci környezet az oroszországi buszpiacon is. A nehéztehergépjármû-piac visszaesése ellenére a projektként kezelt speciális futómûvek eladásának változatlanul magas szintje közel 60 százalékos árbevétel-növekedést eredményezett az amerikai piacon. Az Európai Unióban továbbra is dinamikusan bôvül a Rába piaci részesedése: az ideirányuló export nagysága több mint 27 százalékkal haladta meg a bázisidôszak szintjét. Eközben kismértékben, 2,4 százalékkal tovább nôtt az oroszországi eladások értéke is. A belföldi értékesítés ebben az idôszakban 7,6 százalékkal bôvült, aminek az oka elsôsorban a jármûértékesítés tavalyinál egyenletesebb ütemezése. A futómûüzletágban tovább zajlott az intenzív üzletfejlesztés: az elsô negyedévben a John Deererel aláírt ötéves stratégiai szerzôdést követôen a Rába a második negyedév során komplett szállítási szerzôdést kötött a német

Claas céggel is, ami éves szinten várhatóan 5 millió eurós árbevételt jelent a társaságnak. Az alkatrészüzletág termékszerkezete az elôzô évekhez képest jelentôsen átalakult: 2008-ban fajlagosan kisebb értékû alkatrészeket értékesít, ugyanakkor jelentôsen nagyobb volumenben, így összességében az elôzô év elsô feléhez képest 10 százalékkal nôtt az üzletág árbevétele. Bár a jármûüzletág értékesítése 23,5 százalékkal nôtt ebben az idôszakban, ennek oka elsôsorban a rendeléseknek már

említett éven belüli egyenletesebb eloszlása. Költségoldalon a megugró alapanyagárak (fél év alatt 35 százalékos mértékû drágulás), a kedvezôtlenül alakuló devizaárfolyamok (erôs forint, illetve egy év alatt 14,3 százalékkal gyengülô dollár), valamint a bázisidôszakhoz képest közel tíz százalékkal növekvô energiaárak együttesen nehezítették a Rába helyzetét 2008 elsô felében. Az elôzô évek során végrehajtott stratégiai átalakítások eredményeképpen a Rába mára

A 2008. I. FÉLÉVES KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYEK (IFRS SZERINT): KONSZOLIDÁLT ADATOK 2008 H1 MILLIÓ FORINTBAN NETTÓ

2007 H1

INDEX

32.918

27.826 118,3%

EBBÔL EXPORT

21.611

17.348

124,6%

EBBÔL

BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS

11.307

10.478

107,9%

ÜZEMI

EREDMÉNY

747

383

195,0%

NETTÓ EREDMÉNY

3.343

263

1272,6%

EBITDA

2.198*

1.930 113,9%

ÁRBEVÉTEL

*: AZ EBITDA A REALIZÁLT HEDGE-ZSEL 2.854 MILLIÓ FORINTOT TETT KI.

képessé vált a kedvezôtlen piaci hatások többségének kivédésére. A hatékonyság folyamatos fejlesztése az üzemi eredmény alakulásában is tetten érhetô: a 747 millió forintos érték csaknem a duplája a tavalyinak. A romló devizaárfolyamok és az alapanyagárak növekedése kismértékben (–1,7 százalék) csökkentette ugyan a bruttó fedezetszintet és az alapanyagok áremelkedésének vevôk felé történô továbbhárítása is csak késleltetetten tud megvalósulni. Ugyanakkor az eredményesen alkalmazott árfolyamfedezeti ügyletek jelentôs mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a társaság árbevétel-arányos jövedelmezôsége adózás után kiemelkedô értéket ért el. „A féléves eredményekben a Rába alkalmazkodóképessége tükrözôdik – hangsúlyozta Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója. – Eredményeink bizonyítják stratégiánk mûködôképességét és azt, hogy a vállalat ma már tudatosan használja az üzleti menedzsment teljes eszköztárát a fenntartható eredményesség biztosítása érdekében.”

A faxgép már a múlté – bevált az iSupplier modul z Oracle termelésirányítási és pénzügyi rendszer upgradejének, azaz verzióváltásának, -frissítésének újabb fázisa az év elsô felében kezdôdött meg. Az iSupplier modulról és a tapasztalatokról az egyik beszállítónkat, a Met-Na Kft. termelési vezetôjét kérdeztük.

A

Elôtte azonban arról, hogy mi is a május 15-tôl bevezetett iSupplier modul. Ez tulajdonképpen egy internetes szállítói portál, ami webalapú kommunikációt tesz lehetôvé a beszállítókkal. A fejlesztéstôl szorosabb együttmûködések kialakulását várta a Rába Nyrt., amelyre a számok ismeretében valóban szükség is van. A Rába Futómû Kft. hozzávetôlegesen 100 különbözô típusú szerelt egységet, valamint körülbelül 700 alacsony komplettségû pótalkatrészt gyárt. Mindehhez mintegy 2000 vásárolt terméket és további 800–900 bérmunkástételt szerez be 170 beszállítótól. A 2008. évi produktív beszerzésekre a Futómû Kft. a tervek alapján várhatóan 18 milliárd forintot fog költeni. A rendszer legfontosabb funkciója a rendelésmenedzsment támogatása. A korábban mûködô rendszer szerint a rendelések az Oracle-ben történô beszerzôi jóváhagyást követôen faxon vagy e-mailen keresztül jutottak el a szállítókhoz, akik hasonló módon küldték a visszaigazolásaikat. Az új szisztéma szerint mindez internetes felületen történik, ami gyorsabb folyamatot, kevesebb manuális teendôt eredményez, és megkönnyíti, hogy koncentráltabban figyeljenek az ellátási problémákat okozó kivételekre. Az új modul lehetôséget ad arra is, hogy a Futómû Kft. javítsa a tervezési folyamatait a beszállítói visszaigazolások online felhasználásával. A modul bevezetése a Jármû Kft.-nél és az Alkatrész Kft. sárvári üzeménél is megtörtént, és csak a beszerzôkön és a beszállítókon múlik, hogy mikor érnek el a Futómû Kft.-hez hasonló eredményeket. Ez tehát a rendszer, a tapasztalatokról pedig Nagy Lászlót, a Met-Na Kft. termelési vezetôjét kérdeztük: – A rendszerrôl pozitív tapasztalatokat tudok csak mondani, sokkal gyorsabb és átláthatóbb lett ugyanis általa a rendelés.

Régen a faxon érkezô adatok néha olvashatatlanok voltak, ami külön nehézséget okozott. Most, ha változik egy határidô vagy termékmennyiség, egy pillanat alatt javítani tudjuk – az internetes levelezésbôl pedig minden forgalmi adat egy pillanat alatt visszakereshetô. Azáltal, hogy kód szükséges a belépéshez, a biztonság is garantált. A kezdeti „gyermekbetegségeket” a rendszer nagyon hamar kinôtte, így szinte tökéletesen funkcionál. A Rába Nyrt. úttörô feladatot vállalt, amikor bevezette az iSuppliert, jó lenne, ha több cég is követné a példáját. A MET-NA CÉGTÖRTÉNETE A Met-Na Kft. 1986-ban alakult Nagy Béla másodállásos esztergályos vállalkozásaként. Ebben az idôben a cég által megmunkált gépipari és jármûipari alkatrészek a Mezôgép vállalatainak keresletét és a lakosság igényeit elégítették ki. A Mezôgép folyamatos megrendeléseivel biztosította a veszkényi iparos fejlôdését, valamint fôállásúvá válását. Ezután váltás következett, amikor nemcsak a Mezôgép, hanem gyakorlatilag az egész magyar ipar összeomlott. A rendszerváltozást követôen az országba külföldi befektetôk áramlottak, a magyar ipar gyorsan magára talált. Új megrendelôink az országba betelepült német vállalatok és a Rába Nyrt. gyára lett. A vállalkozás stabilitását az is mutatja, hogy bejegyezték a GyôrMoson-Sopron Megyei Cégbíróságon, így a Met-Na Korlátolt Felelôsségû Társaságként mûködik tovább 1997-tôl. A cég 100 százalékban a Nagy család tulajdonában áll. A céget két felelôs ügyvezetô irányítja, akik döntésképesek a szervezet bármely területén. A szélesedô kapcsolatok, növekvô megrendelések eredményeként a családi háznál lévô telephely kicsinek bizonyult: 2003 júniusában adták át az új, 1100 négyzetméteres üzemcsarnokot. A vállalkozás kezdettôl fogva nagy hangsúlyt helyez termékeinek kiváló minôségére, a vevôk megelégedettségének elérésére. Ennek, valamint a versenyképesség megôrzése érdekében 2002 júniusában megszerezték az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minôsítést. Ez nagy lépést jelentett ahhoz, hogy nagyvállalatok beszállítói lehettek – így a Rábáé is.


6 oldal

6 Futómû Kft., Üzletfejlesztés

Rába-tapasztalatok a rangos német lapban Németország legjelentôsebb autóipari szakmai folyóirata, az ATZ nyár eleji különszámában cikk jelent meg Andrási Mátyás terméktervezési szakértô és dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató tollából, amely a Rába Futómû Kft. nem közúti alkalmazású (angol kifejezéssel: off highway) jármûvekkel kapcsolatos tapasztalatait összegzi. Maga a kiadvány is ezt a témát járta körbe. (Ebbe a kategóriába a Rába az építôipari gépeket, a polgári és a katonai terepjáró teherautókat, valamint a mezôgazdasági jármûveket sorolja.) Az illusztrációkkal együtt tízoldalas írás német nyelven jelent meg, de angol nyelvû összefoglaló is olvasható volt mellette. „Arra törekedtünk, hogy fejlesztômérnöki szempontból összefoglaljuk a nem közúti alkalmazású futómûvek tervezését, vizsgálatát. Igyekeztünk néhány konstrukciós finomságot, részletet kiemelni. Emellett bevezetést adtunk a tervezés irányelveibe és nehézségeibe. Utóbbiak abból is adódnak, hogy nem közúti közlekedés esetén szokatlanul nagy igénybevételek jelentkeznek, és ezekrôl nem mindig állnak rendelkezésre statisztikailag megbízható bemenô adatok. Ugyanakkor az elvárások hason-

lóak, mint más területeken: a futómû legyen gyakorlatilag végtelen, az erôátviteli berendezés pedig egyre hosszabb élettartamú” – mondta dr. Szôcs Károly. Mindkét szakember nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy ilyen rangos lapban jelenhettek meg a Rába tapasztalatai. A felkérés egyébként egy tavalyi stuttgarti konferencián elhangzott elôadás alapján érkezett a kölni egyetem professzorától, aki egyben az ATZ szerkesztôje. Andrási Mátyás kérdésünkre arról számolt be, milyen témaköröket fejtettek ki a cikkben. Szóltak arról, hogy ezeknek a speciális futómûveknek miben kell különbözniük egy normál futómûtôl. Megemlítették a differenciálzár kérdését, amibôl a Rába három különbözôt használ, közülük az egyik szabadalommal védett. Írtak a kormányzás különleges követelményeirôl, a magas porszennyezés miatt alkalmazott nedves fékes konstrukcióról, valamint az elsôsorban a katonai terepjáró teherautóknál elterjedt abroncstöltô rendszerek kiépítésérôl, mûszaki megoldásáról is.

A Psalmus Hungaricus Moszkvában a Rába támogatásával Hatalmas sikerrel mutatták be Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus címû oratóriumát Moszkvában a Liszt Ferenc-zeneakadémia és a Csajkovszkij Konzervatórium közös elôadásában. A Rába támogatásával megvalósuló közös koncert a moszkvai zenei élet emlékezetes ünnepe volt, és egyben szenzációt jelentett a nemzetközi zenei életben is. A koncertet Tigran Alihanov, a Csajkovszkij Konzervatórium és Batta András, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem rektora nyitotta meg. Miként a közönséget köszöntô Batta András beszédében is elhangzott, Kodály azt akarta, hogy mindenki találkozzon a zenével, és értse a zene nyelvét. Ezen az estén mindenki egy nyelven beszélt, a megérdemelten világhírû magyar zene nyelvén. A koncert elsô részében a Missa brevis, a Miserere és a Mátrai képek hangzottak el, ezt követte Kodály ars poeticaként értelmezhetô fômûve, a Psalmus Hungaricus. Az elôadáson Erdei Péter karnagy dirigált. A Csajkovszkij Konzervatórium nagytermének világhírû pódiumán elhangzó koncert a magyar zene egyetemes értékének megfelelô módon vitte hírét a magyar kultúrának és a kultúra támogatóinak egyaránt. MARTONICZ SZILVIA


7 oldal

Futómû Kft., HR 7

MIMS – Nemzetközi Motor Show Szakkiállítás Moszkvában ugusztus 28. és szeptember 1. között került megrendezésre Oroszország és a FÁK-régió egyik legfontosabb autóipari eseménye, a Moszkvai Nemzetközi Motor Show Szakkiállítás. A jármûipar vezetô vállalatait felvonultató rendezvényen részt vett a Rába Futómû Kft. is, amely elsôsorban autóbusz-, trolibusz- és munkagépfutómûveket értékesít a térségben.

A

A jelentôs piacméretet képviselô és komoly növekedési potenciállal rendelkezô FÁK-térség a társaság stratégiai piacainak egyike. A vállalat kiállításon való részvétele immáron hagyományosnak mondható, a Rába az utóbbi években mindig jelen volt az idén 12.

alkalommal megrendezésre kerülô eseményen, amely kitûnô alkalmat kínál a partnerekkel való személyes találkozásra, konzultációra, új termékek, fejlesztések bemutatására. Az idei motorshow-n a komponens-, illetve a fôegységgyártóké volt a fôszerep. A Rába által kiállított termékek között számos újdonság is szerepelt. Az egyfokozatú tárcsafékes futómû például egy olyan termékcsalád része, mellyel a jövôben a tehergépjármûvek középés nehézkategóriáját teljes körûen képes kiszolgálni a vállalat. Az itt bemutatott abroncsfeltöltô rendszer alkalmazását lehetôvé tévô futómûvek szintén újdonságnak számítanak az orosz piacon. Ezzel a termékcsoporttal elsôsorban az olaj- és gáz-

ipari speciális tehergépkocsik területén számít elôretörésre a vállalat. A kiállítás öt napja alatt a legjelentôsebb vevôivel találkozott a Rába küldöttsége. Tárgyalásokat folytattak többek között a GAZcsoport vezetôivel, valamint az Urál tehergépkocsigyár szakembereivel is. A Rába figyelemre méltó sikereket ért el az orosz autóbusz- és a trolibuszpiacon, mára valamennyi jelentôs buszgyártónak szállít. Az elmúlt idôszakban dinamikus növekedést ért el a munkagépfutómûvek értékesítése terén is, a legújabb fejlesztéseknek köszönhetôen pedig a tehergépjármû-szegmensben is újabb pozíciókat szerezhet. MARTONICZ SZILVIA

KIS KÉPÜNKÖN A G A Z - C S O P O RT IGAZGATÓSÁG ELNÖKE, ZANOZIN SERGEY GEORGIEVICH.

Kollektív szerzôdés felülvizsgálata A HR ÉS AZ ÉRDEKKÉPVISELET KÖZÖSEN MEGKEZDTÉK A KOLLEKTÍV SZERZÔDÉS FELÜLVIZSGÁLATÁT, ELSÔSORBAN A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE VÁLTOZÁSAINAK ÁTVEZETÉSE CÉLJÁBÓL, ÍGY LÉNYEGI, ÉRDEMI VÁLTOZÁSOK NEM, CSUPÁN FORMAI, TÖRVÉNYI SZEMPONTÚ TARTALMI VÁLTOZÁSOK VÁRHATÓK. NAGY KORNÉLIA


8

8 oldal

Alkatrészgyártó Kft.

Auditált biztonság

egérkeztek a „Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszer” tanúsító okiratok, a napokban átveszik az okleveleket a Rába Nyrt. MEBIRtanúsító auditon átesett gyárai, üzemei. A Rába Futómû Kft.-nél – a futómûalkatrész-, a szerelde- és a szerszámüzem területén –, valamint az Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyárában tavaly lefolytatták az auditálást. A futómû kovácsüzeme, a móri gyár, valamint a Jármû Kft. tanúsítását ez évben végezte el a Vincotte.

M

A MEBIR szakmai irányítása a Rábánál Prédl Dezsô EBK- és igazgatási vezetô hatáskörébe tartozik, a szakmai felügyelet kiterjed az egyes leányvállalatokra is. – Azok a területek, amelyeket már tanúsítottak, egy éven belüli ellenôrzô tanúsításon estek át. Ez annyit jelent, ha a tanúsítás során kisebb hiányosságokat megállapítanak, a következô tanúsításig azokat helyre kell hozni. A Rába Nyrt.-nél két kisebb hiányosságot állapítottak meg. Az egyik, hogy a társaság szervezeti rendszerében nem volt egyértelmûen rögzítve, hogy a szakmai irányítást a EBK- és

igazgatási vezetô végzi a leányvállalatoknál is. Emellett még részletesebb vezetôi átvizsgálást kért az auditor a Rábánál. Ugyanis év végén mindig átvizsgálják a MEBIR-rendszert, és ez alapján kell az új feladatokat végrehajtani. Ez év júliusban ezek a területek is tanúsítva lettek – mondta elöljáróban Prédl Dezsô. A szakmai vezetô hozzátette, a helyzetet egy kicsit bonyolítja, hogy közben az OSHASszabvány, amely alapján az AIB Vinçotte Hungary Kft. a Rábát tanúsította, 1999-es volt, és 2007-ben módosították. Ezért ez évben, október 14-én egy, a Vinçotte vezetésével zajló továbbképzésen készülnek fel a társaság üzemei a 2007-es szabványra és a következô audit jövôre már aszerint lesz elvégezve. – A MEBIR mûködését húsz eljárási utasítás, egy kézikönyv, egy belsô biztonsági szabályzat és egy tûzvédelmi szabályzat határozza meg. Ezek folyamatosan a törvények, rendeletek változásához igazítva, permanensen követik a szabályváltozásokat és az élet követelményeit. Legutoljára a tûzvédelmi szabályzatot módosítottuk az új tûzvédelmi elôírások

szerint. De módosítottuk a Futómû Kft. dokumentációs rendszerében a tûzriadó- és a katasztrófaelhárítási tervet is, mert ezeken a területeken voltak törvényi változások – tájékoztatta magazinunkat Prédl Dezsô. Móron a telephely üzemelési és karbantartási vezetôi funkció mellett látja el az egészségvédelmi és biztonságtechnikáért felelôs koordinátori teendôket Herczeg Ferenc. – Régóta készülünk az auditra, s a folyamat alatt sok új elem jelent meg a rendszerben. S ha egy ilyen rendszert mûködtetünk, idôvel öngerjesztô folyamattá válik, amely feltárja saját hibáit, s tökéletesíti önmagát. Például a termelés, az üzem feltárja a problémákat, s lehetôség szerint maga megoldja. Amennyiben ez valami miatt nem megy, program készül a megoldásra, azt a felsô vezetéshez továbbítjuk – magyarázta Herczeg Ferenc. A koordinátor elmondta, minden évben célokat határoznak meg, amelyeknek az elérésére programokat hoznak létre, azokban leosztják a feladatokat, hogy a kitûzött célokat elérjék. Ilyen cél többek között a balesetek számának csökkentése. Tavaly egész évben 18 baleset történt, idén jelenleg 6 volt.


9 oldal

Alkatrészgyártó Kft. 9

a Rábánál – A megelôzésre is nagy hangsúlyt fordítunk, így a munkahelyi légtérszennyezés csökkentésére. Móron ez a habosítót, illetve a hegesztési területeket érinti. Hasonló a zajcsökkentés, fôleg a fémes, vázgyártó területen. Az új gyártmányok beindulásával sok egyengetési feladat volt, ezek zajforrást jelentettek az üzemben – említette a példákat Herczeg Ferenc. A sárvári gyárban Ondrus József munkavédelmi, tûzvédelmi elôadó, az üzemfenntartási osztály üzemmérnöke látja el a MEBIR-feladatokat. – Sárvár egy évvel elôbb lett auditálva, mint a móri gyár. Az auditorok úgy látták, alkalmas a rendszer, s nem találtak olyan jellegû problémákat Sárváron, hogy a tanúsítványt ne lehetett volna megadni. Idén másodszor is átestünk a vizsgálaton egy ellenôrzô audittal. A Sárváron folytatott képzési rendszer, amelyekbe az ipari tanulókat is belevonjuk, elôsegíti, hogy jó legyen a munkavédelmi helyzet. Az újfelvé-

ONDRUS JÓZSEF

HERCZEG FERENC

teleseket is igyekszünk integráltan oktatni, az elsô napon elméletivel kezdünk, s oktatjuk ôket a gépkezelésekre, a fennálló kockázatokra – magyarázta Ondrus József. A munkavédelmi, tûzvédelmi elôadó elmondta, 2004-ben Sárváron 8 olyan baleset volt, ami táppénzzel járt. Néhány kisebb sérülés is elôfordult, amelyek nem jártak táppénzzel, de ahol forgácsolás, lemezmunkák vannak, elôfordulnak ilyenek. A következô évben 3, 2006-ban és tavaly január 17-én egy baleset volt, amit be kellett jelenteni. Azóta, tehát több mint másfél éve nem történt táppénzzel járó baleset. – Foglalkozunk kockázatelemzésekkel is. Ezt fôként a vegyianyag-felhasználásnál, az érintésvédelemnél s a gyáron belüli közlekedésnél végezzük el. De fontos, hogy az épületbôl adódó kockázatok is fel vannak-e tárva – mondta végül Ondrus József.


10 oldal

10 Alkatrészgyártó Kft.

Félidôben Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. termelési terve az év elsô négy hónapjában az elképzeléseknek megfelelôen teljesült. Májusban az euró gyengülése, a forint erôsödése nem kedvezett, hasonlóan az exportra dolgozó magyar cégekhez. Ehhez az acél világpiaci árának emelkedése, Móron még a létszámgondok, Sárváron a haszongépjármû-gyártás visszaesése is hozzájárultak. Az Alkatrészgyártó Kft. ügyvezetô igazgatója, Urbányi László magazinunk érdeklôdésére elmondta, a csapat a második félévet a változásokra való felkészüléssel kezdte:

A

URBÁNYI LÁSZLÓ – Az euróárfolyammal sokat nem tudunk tenni, hatásunk nincs rá, fel kell készülni a védekezésre. A móri gyárban a hangsúlyos és tipikus feladat az euróárfolyam hatásának tompítása. Feladat még, ami Sárvárnál is jelentkezik, az acélárfolyam erôs emelkedése. Létkérdés, hogy ezt áthárítsuk a vásárlókra. Mint tudjuk, Móron a Suzuki a legnagyobb vásárló, ezért ez jelentôs feladat, s dolgozunk rajta. Mór 80 százalékban Suzukifüggô, a gyárban a második félév

kiegyensúlyozott. A darabszámot hozza a cég, jelenleg a legnagyobb feladat a második félévre, hogy a Splash gyenge fedezetét helyretegyék. Erre Czetli Imre gyárigazgató csapatával komplett programot állított össze, amelyben szerepel, hogy bizonyos tevékenységeket ki kell vinni a gyárból, másokat vissza kell hozni. – Másik probléma a létszámkérdés, ami három éve visszatérô. Vannak dolgozóink, akik a leállásra, többen minden leállásra megbetegszenek. Nem tudom az okát,

bizonyára véletlen lehet. Ennek a csúcsa tavaly volt, több mint tizenöt százalék volt a hiányzás. Már dolgozik rajta a HR-csapat, mert így nem tudunk megfelelôen dolgozni. Idén tíz százalék fölött volt a varrodában a hiányzás. S amikor az van, hogy ki tudjuk-e szolgálni a Suzukit vagy nem, akkor a rendesen dolgozó munkatársakat kénytelenek vagyunk túlóráztatni, mivel a darabszámot hozni kell. A notórius hiányzások rendbetétele mellett fontos feladat az NWA-hoz tarto-

zó környezetjavító akció. Ehhez a második félévben szeretnénk befejezni az üzemek rendbetételét. A varroda és a habosító padozata már kész, könnyû tisztán tartani, a huszonegyedik századnak megfelelô üzem. A következô feladat, hogy a hegesztôüzembôl, a „HEG 3”-ból is hasonlót csináljunk. Célunk, hogy a csúnya betonozott, olajos aljzatot, amit hiába takarítunk, nem látszik rajta, rendbe tegyük karácsonyig – magyarázta Urbányi László. Az ügyvezetô igazgató a még


11 oldal

Alkatrészgyártó Kft. 11

az Alkatrészgyártó Kft. hátralévô hónapok móri feladatairól elmondta, most zajlik a Swift nominációja – hab, huzat és váz – és a minimumfeladat a csapatnak, hogy azt mindenképpen elhozza. – Most jön az árajánlatadás ideje, olyan ajánlatot kell adni, hogy ezt tovább tudjuk vinni. Emellett dolgozunk egyéb üzleteken is. Ami már eredménye az elsô félévnek, hogy megnyertük a Renault Masterbe készülô habok gyártását, jövô év közepétôl a beszállítást, jelenleg a szerszámozás folyik – zárta a móri terveket Urbányi László. Sárváron kicsit más a helyzet, az elsô félév nagyon jól sikerült mind árbevételben, mind eredményben. A második félév emiatt is kihívás a gyár részére. Többek között azért is, mert úgy néz ki, hogy a volumen mintegy 25 százalékkal csökken az év második felében. – Ennek két oka van. Egyrészt a második félévben van két leállás. Igaz, az elsô nem volt teljes mértékû, de nagy volt a szabadsá-

golás. Sárváron a gyártás nem anynyira az autóiparhoz, hanem a haszongépjármû-iparhoz kötött, s azoknál is megszokott a leállás. Ha nem is vonalasan, de volt szünet, mint ahogyan a Rába Futómû Kft.-ben is, ami a második leg-

meg tudják csinálni. Sárvár 25 százalékkal elmarad a tervtôl NAFvonalon; ezt ugyan pótolta az elsô félévben a Metaldyne, de ez október végére kifut, ha nem is szûnik meg teljesen. – Legyártottuk az utolsó meny-

nagyobb vásárlója Sárvárnak. Jelenleg nagy feladat ehhez igazodni létszámban és bérmunkában, gépkapacitásban – részletezte Urbányi László. Második oka az alacsony volumennek, hogy a NAF-gyártás nem tudott felfutni arra a mennyiségre, amit a gyár tervezett. Ezt további tárgyalásokon helyre kell tenni, mert pluszberendezéseket vásároltak, hogy a tervezett darabszámot

nyiséget. Nem a mi forgácsolási árunkon és költségünkön bukott a dolog, vásárlónk vesztette el az üzletet. Jelen pillanatban dolgozunk azon, hogy más tételekkel pótoljuk, s már van több ajánlatkérés is. Gyakorlatilag Sárváron a második félév kihívás, hogy a lefelé menetet menedzseljük. Azt kell látni, hogy jelenleg bizonyos recesszió beindult a haszongépjármû-iparban, s mindenki behúzta a kézifé-

ket, ami jobban érzékelhetô, mint az autóiparban. Éppen ezért érinti jobban Sárvárt – magyarázta Urbányi László. Az ügyvezetô elmondta, hogy a helyzet megoldásában egyik fô feladat a létszámgazdálkodás. Azt a munkát, amit eddig kiadtak kisebb cégeknek, vissza kell hozni. Nincs értelme, hogy „lengjen” a gépkapacitás, az embereknek nincs mit csinálni, a munka meg kint van. Tehát ezeket vissza kell rendezni. Az elsôdleges, hogy a sárvári gyár el legyen látva. – Elkeseredve nem vagyunk, úgy gondolom, jelen pillanatban a trendektôl viszszatérve az Alkatrész Kft.-re – ami érinti mindkét gyárat –, az euró kezd visszarendezôdni. Úgy gondoljuk, ez helyre fog állni, ami természetesen segíti a munkánkat. A társaságnál hamarosan elkezdôdik a jövô év tervezése, pontosan ezért már folynak a tárgyalások a vásárlókkal: hogy látják, mint látják, a stratégiai tervnek megfelelôen hogyan tudjuk konszolidálni a jövô évet – mondta végül Urbányi László.

Online szolgáltatás a Suzukinak Sz igorú követelményeknek kell megfelelnie a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. online üzemének, 25–30 percenként kell a Suzuki gyártósoraira a megfelelô alkatrészeket szállítaniuk az alváz szerint szalagra kerülô autókhoz. Jelentôs anyagi kihatása lenne, ha rossz szállítás miatt meg kellene állítani a szerelôsort.

dik ajtóburkolat, csomagtér-negyedburkolat, zajszigetelô – bekerülnek a szerelôsorra, s a megfelelô autóba szerelik azokat – magyarázta Novák Péterné. A jelenleg 56 fôvel dolgozó online üzem 25–30 percenként fordul 30 autónyi alkatrésszel. Azok speciális szállítókocsikra vannak felrakva a Suzuki-gyártól üvegszá-

A Suzukinak logisztikai szolgáltatást nyújtó online üzem vezetôje, Novák Péterné elmondta magazinunknak, az esztergomi üzem 1999 decemberében kezdte meg mûködését. Abban az idôben még az esztergomi üzemben szerelték össze az autóüléseket a móri gyárban készült félkész ülésekkel és az MSC által rendelt kisalkatrészekkel. Késôbb a ToyoSeat vette át ezt a feladatot, Mór már nekik szállítja az ülésalkatrészeket. – Mi átváltottunk logisztikai tevékenységre, ami abból áll, hogy a Suzuki alkatrészeit szállítjuk be online rendszerben, alvázszám szerinti rendelésre. Ezek az alkatrészek – többek között padló, hátsó lámpa, kipufogó, dísztárcsa, esôvíz-elvezetô gumik, ajtókeretgumik, ötö-

las összeköttetésen percenként érkezô rendelésnek megfelelôen. – Ahogyan a szerelôsorra felkerül a karosszéria, beolvassák az alvázszámot, az automatikusan percenként érkezik hoz-

zánk. Mi az autógyárhoz az annak megfelelô adatok szerint az adott autóhoz szükséges alkatrészeket szállítjuk be. Azokat speciálisan kijelölt helyre rakodjuk le, onnan a Suzuki Material csoport dolgozói viszik tovább – folytatta Novák Péterné. A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. online üzeme csak a Suzukit szolgálja ki. Az autógyár három szalagjára szállítanak, s bizony nem egyszerû öszszehangolni, hogy mindegyikre idôben odaérjen az alkatrész. – Már rutinosabbak vagyunk, mint az indulásnál. Elôfordul, hogy ha mi oda is érünk a szállításnál, de a Suzuki materialos kollégája nem tudja kivinni a sorra az alkatrészeket, gond van. Ezt azonban rugalmasan kezelik a gyárban, megnézik, hogy ki a hibás. Az is súrlódási felület lehet, hogy a beszállításban nem veszik át az alkatrészeket, s csak a beépítésnél derül ki, jó alkatrészt raktunk-e fel. Amennyiben problémát okoznánk, s a sort meg kellene állítani, annak jelentôs lenne a költsége. Ezért fontos, hogy pontosan és idôben azt szállítsuk, amit kérnek tôlünk – mondta végül Novák Péterné.


12 oldal

12 Jármû Kft.

A polgári piacban rejlik a fô kihívás TORMA JÁNOS

JUHÁSZ KÁROLY Jármû Kft. idôarányosan jó teljesítményt tudott felmutatni a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Ugyanakkor javítani kell a hatékonyságon, s nagy kihívást jelent a polgári megrendelôk igényeinek ingadozása.

A

Torma János, a Rába Jármû Kft. ügyvezetô igazgatója tájékoztatásából kiderült: 4,2 milliárd forintos árbevételt ért el az elsô félévben a cég, ez idôarányosan jó teljesítésnek számít, mivel a tervezett – egész éves – árbevétel 8,2 milliárd forint. Az is érzékelteti ezt, hogy 2007 elsô félévében 800 millióval kevesebbet, 3,6 milliárdot tett ki a teljesítés. Torma János ezt a javulást elsôsorban a katonai értékesítésekkel magyarázza, mivel a megkötött szerzôdések jobban tervezhetôvé teszik az üzleti évet, a polgári vevôk esetén pedig a rendERDÉLYI SÁNDOR

szeres, havi lehívások segítik a tervezést. Az elsô félév értékesítésének meghatározó termékei a katonai „oldalt” illetôen a kifutó Rába Euro–3-as tehergépjármûvek és a MAN-HX jármûvek, míg a polgári igényeket a hagyományos Terex- és Schwarzmüller-termékek mellett az idén indított új, 2 és 10 tonnás Terex dömperek alvázai, valamint HAMM- és Sennebogen-alkatrészek jelentették. Az üzemi tevékenység eredménye 378 millió forint volt, Torma János szerint ez nem ad okot pa-


13 oldal

Jármû Kft. 13

JAKÓ ATTILA naszra, ugyanakkor még nagymértékben javítható. Ezért indította el a Jármû Kft. a Lean-programot, amelynek során folyamatosan fogják az új kihívásokra felkészíteni a munkatársakat. Közös munkával az eredményességet növelni lehet és kell – ez folyamatos elvárás. A 2. félévi tervekrôl szólva Torma János kiemelte a folyamatosan fejlesztett Euro–4-es Rába tehergépjármûveket, ezenkívül igen fontos a további MAN-HX jármûvek leszállítása is. Tervezünk értékesíteni Mercedeseket, valamint folyamatosan végzünk javításokat és nyújtunk egyéb szolgáltatásokat a honvédségnek az ez évben kötött megállapodások alapján. Az igazgató hangsúlyozta, az igazán nagy kihívást a polgári értékesítési terv teljesítése jelenti. Sajnos érezhetô

RUTHAYER JÓZSEF

a vevôigények hullámzása, ami a nyugat-európai gazdaság lassulásával magyarázható. Szerepet játszanak a növekvô energia- és alapanyagárak, hiszen például csak az acélé 40 százalékkal emelkedett az év eleje óta. A cég két fô feladata tehát: igazodni a változó igényekhez és erôteljes vevôkör-bôvítési offenzívát nyitni. Ez utóbbiról annyit, hogy szerencsére ma is több komoly ajánlatkérés áll feldolgozás alatt, és megegyezés esetén ezek segíthetnek majd a meglévô piacok ingadozásainak ellensúlyozásában. Összefoglalva megállapítható, hogy a hátralévô feladatok teljesítése, különösen az év utolsó hónapjainak tervszámait tekintve, komoly kihívás. Amennyiben teljesülnek az árbevétellel kapcsolatos célok, akkor várhatóan eredményes évet zárunk és jó alapokat teremtünk a következô évre, évekre – summázza Torma János.


14 oldal

14 Jármû Kft.

Elégedettek a közlekedési társaságok az új midibusszal

T

öbb hazai tömegközlekedési társaság, köztük a BKV is kipróbálta a Jármû Kft. közremûködésével gyártott új midibuszt, az S91-est. Sokkal több dicséret érkezett, mint kritika.

Ahogy arról már többször írtunk, a korábbi E91-es utódjának szánt S91 típusjelû midibusz alvázának gyártását kezdte meg a Jármû Kft. A felépítmény terveit a Molitus Kft. készítette, míg a karoszszálás a Webasto Hungária Kft.-t dicséri. Lukáts András konstrukcióvezetô most arról számolt be, hogy a mintajármûvet több tömegközlekedési társaság – a budapesti BKV, a Miskolci Közlekedési Vállalat, a Szegedi Közlekedési Vállalat, a Zala Volán és a Bakony Volán – próbálta ki júliusban, augusztusban és szeptemberben. Közülük az elsô két cég már vissza is jelzett tapasztalatairól írásban. A vélemények rendkívül hízelgôek. A BKV az Ikarus 405-ös típusú várjáratok cseréjére készülve a várba közlekedtette az S91-est. A frekventált járat különlegessége a nagy emelkedô, a folyamatosan sok utas, valamint a rossz – sok helyütt macskaköves, nem egyenletes – útburkolat. „A mi buszunk a három kipróbált konkurensnél jobbnak bizonyult. Dicsérték menetdinamikáját, mondván, hogy könnyedén, erôszak nél-

kül, szinte fél gázzal felment a kaptatón. Jónak ítélték az automata váltó és a motor összehangolását, a vezethetôséget, a szûk utcákban kiváltképp fontos kormányozhatóságot, a jó rugózású futómûvet” – fogalmazott Lukáts András. A teszt idején meleg, párás idô volt, s a sofôrök és az utasok is elismerték a felépítményezô által újonnan kifejlesztett légkondicionáló mûködését. A BKV néhány kritikai megjegyzést is tett, amelyek inkább apróságokra (például a kapaszkodási lehetôségek számára, a kapcsolók elhelyezkedésére, a visszapillantó tükrökre) vonatkoztak. Miskolcon az Avasra közlekedett a midibusz, ami szintén eléggé meredek útvonal. A borsodi nagyvárosban ugyancsak elégedettek voltak a járattal. A másik három helyrôl cikkünk elkészültéig még nem érkeztek meg az írásos vélemények, de szóban ugyancsak a dicséret volt messze túlsúlyban. A konstrukcióvezetô elmondta azt is, hogy tervben van romániai és görögországi bemutató, és érdeklôdnek Csehországból is, ahol a korábbi típusból Prágában hat-nyolc közlekedik. „Jó bornak is kell a cégér, tartja a mondás, így ezt az új jármûvet is be kell járatni a piacon. Remélem, ezekbôl a befektetésekbôl elôbbutóbb valóban rendelések lesznek” – bizakodott Lukáts András.


15 oldal

IT 15

Az Oracle Upgrade: kapcsolódás a „nagy” rendszerbe A

Rába Futómû Kft. vezetése 2005 végén döntött a karbantartás Oracle számítástechnikai rendszerrel (eAM) történô támogatásáról. Az akkor megfogalmazott alapvetô célok: a Futómû Kft. területén a teljes körû bevezetés biztosítása, a berendezések, eszközök javításával kapcsolatos feladatok, adatok nyomon követhetôsége (alkatrész-beépülés, javítási idôk, állásidôk, javításhoz szükséges erôforrások, szolgáltatások, gépenkénti, területenkénti karbantartási költségek), rögzítése, elemezhetôsége, valamint a váratlan meghibásodások hibabejelentési folyamatának gyorsítása (az eddigi manuális bejelentés kiváltása). Elvárás volt továbbá a megelôzô karbantartással kapcsolatos feladatok – rendszer általi hatékony – támogatása.

Ez a karbantartási rendszer 2006 áprilisától szigetrendszerként mûködik. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg önállóan mûködô eAM karbantartási rendszer csak egy ponton, a karbantartási raktári készleteken keresztül kapcsolódik az OM termelésirányítási és pénzügyi rendszerhez. Az OM 11i változat szerinti Upgrade-je lehetôvé teszi ennek megszüntetését, a karbantartási rendszer beintegrálását a „nagy” rendszerbe egy közös adatbázis felépítésével. A beintegrálás az IQSYS szolgáltató irányításával történik, rábás modulgazdák, illetve karbantartási vezetôk közremûködésével. Az integrálás feladatait egy közösen elfogadott, úgynevezett megoldási tervben rögzítettük. Ebben a tervben határoztuk meg azokat a migrációs (adatáttöltés) és integrációs feladatokat,

amelyek szükségesek a zökkenômentes átálláshoz, az eddigi adatok megôrzéséhez és lehetôséget adnak a karbantartási rendszer további fejlesztéséhez. Mi változik meg a migrációval, milyen elônyök származnak ebbôl? Az OM-rendszer a változás után – idôbeni eltolódás nélkül – látni fogja az eAM-rendszer adatait, amelyet a tervezésnél figyelembe tud venni (pl. tervezett leállások). Ezenkívül a készletmozgások szinkronizáltan jelennek meg. Jelenleg a két rendszer közötti napi áttöltés két órát vesz igénybe. Ez alatt az idô alatt a rendszer nem használható, és a raktárkészletváltozásról is csak egy nap késéssel jelenik meg az információ. Az adatmigráció során a törzsadatok (cikkek, mûszaki adatok, tervszerû karbantartás alapadatai) egy adattisztítás után áttöltésre kerülnek. Az integrálás után már csak egy adatbázis lesz, így megszûnnek a napi áttöltés miatt keletkezô problémák. A beszerzés elôkészítése is változik: a beszerzési igények követése jelenleg manuálisan, illetve a kulcsalkatrészeknél egy Excel tábla segítségével történik. Az integráció lehetôséget ad a sokféle karbantartási anyag bizonyos körének beszerzési támogatására, ami a karbantartás tapasztalatai alapján területenként meghatározandó különbözô cikk-kört jelent (pl. kulcsalkatrészek, tömegáruk). Ezen cikkekre – megadva a minimális, illetve maximális készletmennyiséget – tárolóhelyenként automatikus készletfigyelést tesz lehetôvé, segítve ezzel a beszerzési igények megfelelô idôben történô indítását. További elônye, hogy nemcsak a raktá-

ron lévô alkatrészmozgást figyeli az úgynevezett „min. – max. alkatrész-lekérdezés”, hanem a már beszerzés alatt álló, illetve a karbantartási munkarendelésekben definiált igényeket is. A szolgáltatásként rendelt beszerzések kezelése és a költségek berendezéshez kapcsolása is egyszerûsödik. Az eAM karbantartási szigetrendszerben az egyedi karbantartási szolgáltatás teljesülését és annak költségét külön kell figyelni, majd utólag rögzíteni a karbantartási munkarendeléshez. Az integráció után az OM-ben feladott karbantartási szolgáltatási igények teljesülésével (bérmunka bevételezés), azok adatai automatikusan a munkarendelésekhez is rögzítésre kerülnek. Ezzel az eszközök, berendezések kimutatásainál pontosan láthatóvá válnak a külsô cég által elvégzett karbantartási szolgáltatások adatai (költség, leírás, stb..). Az adatok feldolgozását segítô riportok felhasználóbaráttá válnak, amelyeket Excel file-okból azonnal feldolgozhatunk. Az adatok feldolgozását segítô riportok felhasználóbaráttá válnak, amelyeket Excel-fileokból azonnal feldolgozhatunk. Az egységes rendszer miatt egy bejelentkezéssel megoldható az összes adatkezelés. Nem kell külön bejelentkezni az OM-be és az eAM-ba. A szoftver alkalmazási körülményei alapvetôen nem változnak, ezért a gyors átálláshoz nem szükséges a teljes felhasználói kör (körülbelül 300 fô) ismételt oktatása. A változásokról oktatási anyag készül, amibôl az érintettek a rendszer éles indulásáig oktatást kapnak. Az éles rendszer tervezett indulási ideje: 2008. november 15. KOVÁCS GÁBOR ÉS HORVÁTH MIHÁLY


16 oldal

16 Jármû Kft.

Kecskeméten a H25-ös z európai szintû kecskeméti repülônapon a Rába Jármû Kft. is részt vett – most már második alkalommal. A rendezvényre látogatók közül több tízezren láthatták a Magyar Honvédségnek szállított Rába H-család „gyermekeit”.

A

A nyár derekán – néhány nap erejéig – ismét Kecskemét került a repülés iránt érdeklôdôk figyelmének a középpontjába. A sajtóvisszhangokból úgy tûnik, európai mércével nézve is jelentôs, minden eddiginél látványosabb és változatosabb programmal sikerült a nagy nemzetközi repülônapok sorába emelni a kecskeméti rendezvényt. Tény, hogy több mint százezer látogató, többtucatnyi dübörgô repülôgép, rakéták és harcjármûvek, veterán haditechnikai eszközök és korunk csúcsfegyverei adtak egymásnak randevút a nyár végi hétvégén, ünnepelve a 160 éves honvédséget. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szervezôk az idei repülônapot kettôs ünnepnek szánták, hiszen a már említett 160 éves honvédség mellett a légierô is immár hét évtizedes múltra tekinthet vissza. Ilyen jeles alkalomra illett is valami extraprogrammal kedveskedni a katonáknak és a civil közönségnek – aki kilátogatott a kétnapos rendezvényre, nem is csalódhatott, hiszen mind a földön, mind a levegôben volt látnivaló bôven. A rendezvényen második alkalommal vett részt a Rába Jármû Kft. a honvédségi jármûcsaláddal.


17 oldal

Jármû Kft., HR 17

jármûvel

Csocsó-vb-n munkatársunk ép eredménnyel zárta az idei csocsóvilágbajnokságot a Rába fiatal munkatársa, Leimpek László, aki évek óta állandó résztvevôje a sportág világversenyeinek. A versenyrôl, sportpályafutásáról és eredményeirôl számolt be magazinunknak a sportoló:

Sz

„Leimpek László vagyok, a féltengely- és mellsôtengely-teamben dolgozom már lassan 4 éve. 5 éve kezdtem el hobbiszinten foglalkozni a csocsóval, ami mára versenyszerûen ûzött szenvedélyemmé vált. Az idei világbajnokság a harmadik volt, amin sikerült részt vennem, az utóbbi kettôn a vállalat biztosított anyagi hátteret ahhoz, hogy a nevezési díjat ki tudjam fizetni, ezenkívül gondoskodtak rábás mezrôl is saját, illetve Perl László csa-

pattársam részére. Mindent egybevetve azt hiszem, hogy egy nagyon jó versenyrôl számolhatok be. A több mint 17 ország 2000 nevezôje 19 különbözô versenyszámban mérhette össze játéktudását egy jó hangulatú versenyen, ahol nagyon szép magyar sikerek születtek több kategóriában is. A nyílt páros kategóriában, ami a fô kategóriája ennek a megmérettetésnek, Kiss Géza és Melka László az 5. helyen végeztek, több világklasszis versenyzôt utasítva maguk mögé. Mi egy páros kategóriában a 32. helyrôl estünk ki, ami igazából nem rossz eredmény, de a tavalyi 25. helyezés után az azóta gyakorlásba fektetett energiát tekintve ennél jobb helyezésben bíztunk. Mindettôl függetlenül nem érzem, hogy okunk lenne szégyenkezésre, a motiváció évrôl évre

nagyobb és ez elôbb-utóbb meg fogja hozni a várt eredményt. Mivel idô hiányában nem tudok mindenkit személyesen megkeresni, aki részt vett az ügymenet lefolytatásában, itt szeretném megköszönni a vállalatnak és természetesen a kollégáknak a támogatást és az ügyintézést, amivel hozzájárultak, hogy részt vehessek ezen az eseményen. Külön köszönet Csontos-Hoffer Katalinnak, aki a szabadidejébôl áldozott arra, hogy a mezünket idôben megkapjuk, id. Perl Lászlónak és Redele Lászlónak, akiknek az utazás, illetve a szállás komfortosabbá tételét köszönhetjük és nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani Kozák Gábornak, a gyôri Csocsó Klub vezetôjének a gyakorlási lehetôségért.”


18 oldal

18 HR

Emlékezzünk emcsak az üzem, de a magazin is „pihent” augusztusban, így talán már utánlövésnek tûnik beszámolni a családi napról. Reméljük azonban, hogy inkább kellemes, nyári emlékeket idézünk fel vele, mint hogy bosszantanánk a dolgozókat.

N

Körülbelül 2500-an vettek részt a hagyományos, augusztus eleji találkozón, ezt leginkább az elfogyasztott sült húsok és gulyáslevesek számából lehet megítélni – tudtuk meg Alper Lászlótól, a Munkavállalók Szakszervezetének elnökétôl. A Rába már kilencedik alkalommal rendezi Kiskúton a majálishangulatú találkozót, aminek elôdjére – a stadionban töltött juniálisokra – is jól emlékszik még az érettebb ifjúság. De Kiskúton is korlátlan a hely, s ahogy azt a szervezôk hajdan elképzelték, kitûnô alkalom ez a munkába rohanó családok találkozására vagy akár a kötetlen beszélgetésre felettesek és beosztottjaik között. A program a tavalyihoz hasonlóan színes volt: nemcsak az ételnek és italnak, de a könnyed kultúrának is jutott szerep. Felléptek többek között a Gyôri Nemzeti Színház mûvészei: Szûcs Kinga és Nagy Balázs operettdalokat adtak elô. Volt hely a könnyûzenének, a sztárvendég a TNT énekese, Dobrádi Ákos volt. S akinek érdeklôdését a humor, a néptánc, a modern tánc vagy éppen a kutyabemutató kelti fel, annak sem kellett unatkoznia. A legnagyobb „durranás” – szerencsére nem szó szerinti értelemben – a hôlégballon volt. A tombola fôdíjaként ugyanis egyórás városnézô körútra vitték a nyertest, így augusztus végén a Szôcs család emelkedhetett a magasba (lásd 20. oldal). De értékes ajándékok találtak gazdára a kevésbé szerencsések között is, többek között mobiltelefonokat, márkás italokat, mûszaki cikkeket sorsoltak ki a többi díjazottnak. A hôlégballonnak egyébként a családi nap helyszínén is jutott szerep: a különbözô gyerekversenyek legügyesebbjeit körülbelül 25 méter magasra repítették fel, ahonnan már jól beláthatták a kiskúti sörkertet, majálisaink emlékezetes színhelyét.


19 oldal

HR 19

még a nyárra!

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: KOLOSZÁR TAMÁS TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-370


20 oldal

20 HR

Szôcs család a fellegek közt

Jubilánsok 15 ÉV Sáhó Zoltánné gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. Wellner Sebestyénné gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. 20 év Balogh Miklós gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. Döbrösi István szemcseverô, Alkatrészgyártó Kft. Kolinszki Norbert lakatos, Alkatrészgyártó Kft. Vámos János szerszámtervezô, Alkatrészgyártó Kft. Holczmann Péter szerszámkészítô, Rába Futómû Kft. Király Gábor üzemeltetô villanyszerelô, Rába Futómû Kft. Varga Sándor szerszámkészítô, Rába Futómû Kft. 25 év Bokorné Osvald Ildikó gazdasági vezetô, Alkatrészgyártó Kft. Egri Györgyné gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. Lakos István technológus, Alkatrészgyártó Kft. 30 év Horváth Ferenc fényezô, Rába Jármû Kft. Beke Imre gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. Csontos László raktáros, Alkatrészgyártó Kft. Gróf János esztergályos, Alkatrészgyártó Kft. Molnár Gyula esztergályos, Alkatrészgyártó Kft. Rácz Elemér NC-forgácsoló, Alkatrészgyártó Kft. Ruzsa Ernô NC-megmunkálóközpont-forgácsoló, Alkatrészgyártó Kft. Sarang János köszörûs, Alkatrészgyártó Kft. Szalai Sándor NC-forgácsoló, Alkatrészgyártó Kft. Vas János gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. Hidvégi József NC-marós, Rába Futómû Kft. Kiss Sándor minôségbiztosító, Rába Futómû Kft. Magyar Frigyes NC-esztergályos, Rába Futómû Kft. Németh Ferenc üzemfenntartási elôadó, Rába Futómû Kft. Németh Vilmos NC-marós, Rába Futómû Kft. Pálfi József cellavezetô, Rába Futómû Kft. Pirka Csaba marós, Rába Futómû Kft. Rákóczy Kálmán teamvezetô, Rába Futómû Kft. 35 év Nagy György gyártásfejlesztô, Rába Nyrt. Farkas Imre cellavezetô, Rába Jármû Kft. Somogyi Tamás termelési elôadó, Rába Jármû Kft. Biczó János megbízott csoportvezetô, Alkatrészgyártó Kft. Horváth Istvánné gépkezelô, Alkatrészgyártó Kft. Novák Jánosné szabász, Alkatrészgyártó Kft. Udvardy József lakatos, Alkatrészgyártó Kft. Bangha István karbantartó lakatos, Rába Futómû Kft. Kulcsár Béláné anyagvizsgáló, Rába Futómû Kft. Megál Gyuláné termelési elôadó, Rába Futómû Kft. Sárközi Béla fúrós, Rába Futómû Kft. 40 év Iván László teamvezetô, Rába Futómû Kft.

Tekler István (1953–2008) 1970-ben a mosonmagyaróvári Mezôgépgyárban kezdte a munkát, majd 1979-ben Gyôrbe költözött és a Rába MVG 28.000-es hátsóhíd-üzemében festôként dolgozott. 1986-ban a WP-festôbe került, ahol fényezôként, majd cellavezetôként látta el feladatát. Munkáját a legjobb tudása szerint végezte. 2008. VIII. 19-én munkahelyén tragikus hirtelenséggel örökre távozott. Emlékét kegyelettel megôrizzük. Isten veled, Pista!

A polgári piacban rejlik a fô kihívás oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Integrált jármûipari termékek

Recommend Documents