Bármelyik hadsereg büszke volna jármûveinkre oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Együttmûködik a fôapátság és a Rába 4

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LX. évfolyam 9. szám 2008. október www.raba.hu

Együttmûködik a fôapátság és a Rába 4. oldal

Együttmûködési megállapodást kötött egymással a Rába Jármûipari Holding Nyrt. és a Pannonhalmi Fôapátság. Pintér István elnök-vezérigazgató és Várszegi Asztrik püspök-fôapát az aláírás után kölcsönös elônyökrôl és hosszú távú kapcsolatról beszélt.

Üléshabok Mórról a Renault Masterbe 9. oldal

Bármelyik hadsereg büszke volna jármûveinkre 12–13. oldal

Magas minôségi követelményeknek kell megfelelni a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában a Renault Master üléshabok gyártása során. A cég a nagy autógyártók beszállítójától, a Grupo Antolintól nyerte el a projektet.


2 oldal

2 Holding

Közgazdászhallgatóknak a Rábáról Széchenyi István Egyetem másodéves közgazdászhallgatóinak tartott elôadást a Rába Jármûipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Pintér István a napokban. Az elôadás a társaság és az egyetemi felsôoktatás erôsítését célzó megállapodás részeként indított sorozat elsô része.

A

A vezérigazgató szerint cél az is, hogy a potenciális utánpótlás megismerje, mit csinál a Rába, s a társaságot egy megfelelô jövôt biztosító, választható munkahelyként azonosítsák a hallgatók, amikor a pályaválasz-

tási döntésüket meghozzák. Az egyetem „J” épületében Pintér István nagyszámú hallgató elôtt a stratégiai tervezés témakörben tartott elôadást. Annak fókuszában az állt, hogy a Rába a XXI. században hogyan végzi a stratégiai tervezést, figyelembe véve azokat az ismereteket, azokat a technológiákat, amelyek a tárgykörben az elmúlt két-három évtizedben születtek, beleértve a tulajdonosi értékteremtést, a cégértéknövelést és a többi meghatározó elemet. A társaság több mint tíz éve lett privatizálva, s azóta van a Budapesti Értéktôzsdén, ami

egy egészen más típusú kihívás elé állítja a vállalatvezetést, a menedzsmentet, mint a korábbi idôszakok. Az elmúlt tíz évben más mûködési módot kellett megtanulni. Elôadásának elsô részében a vezérigazgató bemutatta a hallgatóknak a Rába Nyrt. felépítését s azt, milyen struktúrában dolgozik, milyen stratégiát követ, milyen stratégiai céljai vannak a cégnek. Az ezt követô elméleti részben a mai stratégiai tervezés folyamatát mutatta be Pintér István a legkorszerûbb menedzsmentelvek alapján. A végén a hallgatók kérdéseire válaszolt az elôadó.


3 oldal

Holding 3

Hitelesség és transzparencia – élre tört a Rába Portfolio.hu 2000 óta vizsgálja a magyar tôzsdén jegyzett vállalatok transzparenciáját. A felmérés adatai szerint az elmúlt években fokozatosan javult a Rába megítélése. A tavalyi évben a társaság egészének transzparenciáját tekintve a 4. helyet szerezte meg a Rába, ami kiváló eredménynek mondható, az idén azonban még ezt a teljesítményt is felülmúlta a vállalat és több kategóriában is az élre tört.

A

A felmérésben a korábbi évekhez hasonlóan befektetésialap-kezelôk és elemzôk 1–10-ig terjedô skálán 6 szempont alapján értékelték az egyes tôzsdei vállalatokat. A rangsorolt 16 vállalat közül a Rába kapta a legjobb minôsítést 8,41 összesített pontszámmal. A vállalat a vizsgált kategóriák mindegyikében elsô vagy második helyezést ért el, a tájékoztatás hitelességét tekintve pedig a harmadik helyen végzett. A társaság egészének transzparenciáját, az alkalomszerûen

adott információk minôségét, valamint a befektetôi napot is a Rábánál értékelték a legjobbra az elemzôk. A megkérdezett 33 cég alapkezelôi és elemzôi a befektetôi kapcsolattartó személyével is maximálisan elégedettek, ebben a kategóriában a képzeletbeli dobogó második fokára állhatott fel a vállalat. Fontos megjegyezni, hogy a válaszok relatív szórása a Rábánál az egyik legkedvezôbb, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek álláspontja egységes. Az elemzést végzô

szakértôk úgy vélik, a példaértékû minôsítés hátterében az áll, hogy a társaság folyamatosan teljesítette stratégiai célkitûzéseit, az évente kétszer (az elsô és a harmadik negyedéves gyorsjelentés után) tartott elemzôi és sajtótájékoztatón nagy nyíltsággal kommunikál. Az áttekinthetô és informatív gyorsjelentés publikálásának idôpontja jó elôre tudható és rendszerint nem is változik, a hétköznapi közlemények pedig lényegre törôek és érthetôek. MARTONICZ SZILVIA

A Rába segítette a sérült fiatalok táborozását Az Értelmileg Sérültek és Segítôik Gyôr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete augusztus végén táborozást szervezett értelmileg sérült fiatalok számára. Az egyesület célja az volt, hogy az intézményben élô, valamint a családban nevelkedô fiatalok és szüleik számára tartalmas, programokban gazdag nyári tábort biztosítson, továbbá sérült embertársaink társadalmi integrációját elôsegítse. A tábor zavartalan lebonyolításához adományával a Rába is hozzájárult. A megye területérôl 53 fô értelmileg sérült fiatal és 27 fô kísérô, családtag töltött el egy élményekkel teli, felejthetetlen hetet Fonyódligeten. A vakációt több hónapos szervezômunka elôzte meg. Az egyesület munkatársai érdekes programok összeállításával igyekeztek színesebbé tenni a nyaralást. A vakáció ideje alatt a fiatalok sportversenyeken, kézmûves-foglalkozáson és hajókiránduláson vehettek részt. A Rába támogatásának köszönhetôen a résztvevôk elfeledhették, ha csak 1 hétre is, küzdelmes hétköznapjaikat.


4 oldal

4 Holding

Együttmûködik a fôapátság és a Rába A Rába támogatási politikája értelmében aktív szerepet kíván vállalni a térség fejlôdésében, ezért lehetôségeihez mérten támogatja a tartós, komoly értékeket. A Pannonhalmi Fôapátság ezer év mûvészeti, tudományos, kulturális, építészeti és teológiai értékeit ôrzi, mindezt a Rába is támogatni kívánja. A magyar államisággal egyidôs bencés fôapátság és a több mint egy évszázados ipari múlttal rendelkezô Rába partnersége mindenképpen figyelemre méltó. Találkozási pontot teremtett ugyanis két olyan szereplô között, amelyek a térség fejlôdését, legyen az kulturális vagy ipari értelemben vett, hosszú évtizedek óta meghatározzák és formálják. Pannonhalma ezért is kitûnô, támogatásra érdemes partner, hiszen olyan erôt képvisel, ami jelentôs hatással volt a vállalat külsô környezetére. A támogatás célja tehát, hogy a társaság hozzájáruljon az egyetemes értékek megôrzéséhez, az emberek jó érzésének emeléséhez. Nem titkolt szándéka továbbá, hogy dolgozói, üzleti partnerei, a helyi közösség, valamint a szélesebb közönség számára is közelebb hozza közös örökségünket azáltal, hogy lehetôséget biztosít a monostor kulturális programjain, hangversenyein való részvételre, az apátság gazdag gyûjteményének megismerésére. – Fontosnak tartom azt, hogy egy nagy hagyományokkal rendelkezô vállalat újra megtalálja a gyökereit a huszonegyedik században – fogalmazott Pintér István. Az elnökvezérigazgató nem titkolta azt sem, a Rába a növekedés útjára lépett, stratégiájában kiemelt helyen szerepel Európa. Arra törekednek, hogy a régió közéletébe ismét aktívan bekapcsolódjanak és a Rába ismét elfoglalja azt a helyet, amely nagysága és jelentôsége alapján méltán megilleti. Várszegi Asztrik püspök-fôapát úgy fogalmazott az aláírás után, hogy ami a Rába életében a hagyományt és megújulást jelenti, annak Pannonhalmán az örökség és a küldetés a szinonimája. Az örökséget hûséggel próbálják ôrizni, a küldetést pedig nem tegnap, hanem ma és holnap megvalósítani. A püspök-fôapát szerint ezért is fontos, hogy értékeken alapuló, személyes kapcsolatokat teremtsenek, mint amilyen – tegnap óta immár hivatalosan is – a Rábával létrejött. MARTONICZ SZILVIA

gyüttmûködési megállapodást kötött egymással a Rába Jármûipari Holding Nyrt. és a Pannonhalmi Fôapátság. Pintér István elnök-vezérigazgató és Várszegi Asztrik püspökfôapát az aláírás után kölcsönös elônyökrôl és hosszú távú kapcsolatról beszélt.

E


5 oldal

Futómû Kft. 5

ANDRÁSI MÁTYÁS

Új technológiák, közös kutatások olytatódik a Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpontban (JRET) a munka, miután a program résztvevôi újabb 3,5 évre nyertek el 900 millió forintos támogatást, amelyet további 350 millió forinttal egészítettek ki a projektben szereplô vállalatok. Minderrôl a szeptember végén a Széchenyi István Egyetemen megrendezett Tech4Auto szakkiállításon számoltak be az érintett szereplôk.

F

– Rendkívüli módon fejlôdtek, dinamizálódtak és mélyültek el a kutatói munkák a regionális tudásközpont révén az egyetem korábbi kutatási megbízásaihoz képest – emelte ki Szilasi Péter Tamás menedzser-igazgató a harmadízben megtartott Tech4Auto Regionális K+F Konferencia és Jármûgyártás-technológia Szakkiállítás sajtótájékoztatóján. A kiállítás évrôl évre a JRET sikeres kutatási projektjeit foglalja össze, és helyet ad egy regionális kutatás-fejlesztési konferenciának is. Idén három fô témát jelöltek meg, így a nagy bonyolultságú, magas minôségi színvonalú jármûipari alkatrészek gyártástechnológiájának és szerszámainak kutatásával, korszerû jármûfôegységek fejlesztése és diagnosztikai eljárásainak kutatásával, illetve a technológia- és tudástranszferrel foglalkoztak. Az ingyenes expón huszonöt gyártástechnológiával foglalkozó, tervezôszoftvereket forgalmazó és szolgáltató cég mutatkozott be mintegy kétszáz négyzetméteren. A konferenciasorozatban huszonöt elôadás várta

az érdeklôdôket és a szakmabelieket. – Minden regionális Pólus-koncepció három fôszereplôt feltételez, a helyi önkormányzat, a vállalkozói szféra és a felsôoktatási intézmények együttmûködésén alapul a program – hangsúlyozta Simon Róbert Balázs gyôri alpolgármester. A gyôri Pólus program az Autopolis névre hallgat, és a jármûgyártásra fókuszál. Az alpolgármester elmondta, példaértékû a Széchenyi István Egyetem együttmûködése a gazdasági élet szereplôivel. Azt is hangsúlyozta, Gyôr városa elismeri az egyetem oktatási és tudományos tevékenységét, és összhangban találja az önkormányzati törekvésekkel. A Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont munkája folytatódni fog – errôl már Czinege Imre, a JRET elnöke számolt be. – A munka a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal égisze alatt folyik, és a célja az, hogy versenyképes termékeket fejlesszenek a vállalatok az egyetemi kutatóhelyekkel együttmûködve. Tulajdonképpen ez folytatása annak a hároméves programnak, amit sikeresen befejeztünk. A Rába Futómû Kft.-vel korszerû futómûveket, a Visiocorp Bt.-vel mérôrendszereket fejlesztünk közösen, a Borsodi Mûhely Kft.-vel pedig új technológiákat honosítunk meg a hôkezelés és forgácsolás területén – mondta Czinege Imre. A projekt a 900 millió forintos támogatás mellett további 350 millió forintból gazdálkodhat a következô három és fél évben az érintett cégek jóvoltából.


6 oldal

6 Futómû Kft.

TANCSICS FERENC

Rábás elôadások a Tech4Autón A

Tech4Auto Szakkiállítás keretében rábás dolgozóink is ismertették kutatásaik eredményeit.

A kovácsolási folyamatok optimalizálása témakörben a Rába Futómû Kft. részérôl Tancsics Ferenc a Széchenyi István Egyetem részérôl dr. Halbritter Ernô, dr. Solecki Levente, illetve Gergye Tamás és Kiss Balázs folytatott kutatásokat. A kutatás létjogosultságát az adta, hogy egyre bonyolultabb munkadarabok esetében kell a kovácsolásnál a gazdaságos gyártást biztosítani, a növelt méretpontosságok, a különleges elvárások egyre nagyobb kihívást jelentenek a kovácstechnológiai tervezés terén is. A versenyképesség csak költségelemzéseken alapuló célirányos kutatásokkal és technológiai fejlesztések segítségével tartható fenn. A költségelemzések kijelölik a fôbb fejlesztési irányokat elsôsorban az energiatakarékosság, szerszámköltségek csökkentése, illetve a környezetvédelem területén. Ezen szempontok gyakran az alakítás munkaszükségletére és a szerszám élettartam-növelési lehetô-

ségeire terelik a figyelmet. A kutatás részletesen foglalkozik az alakítás-munkaszükséglet csökkentésének lehetôségeivel, annak minimalizálásával, illetve azzal, hogy az alakítási munkát meghatározó paraméterek helyes változtatásával hogyan növelhetô a szerszámok élettartama. Kutatásuk során korszerû FEM (Finite Element Method) és FVM (Finite Volumen Method) szimulációs módszereket is felhasználtak. Dr. Horváth Péter a Széchenyi István Egyetem részérôl, illetve Andrási Mátyás a Rába Futómû Kft. részérôl az Optimalizált konstrukciós eljárások kutatása jármûfôegységek méretezéséhez címmel végeztek kutatásokat és tartottak elôadást a Tech4Auto keretein belül. A versenyképesség biztosításához elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, hiszen a piaci verseny egyre erôsebb, ugyanakkor egyre olcsóbb futómûveket igényelnek a vevôk és fejlesztés nélkül a hozzáadott érték sem növelhetô. A Rábánál új termék gyártása elsôsorban vevôi igényre történik. A termékfejlesztések általában egy meglévô típus bázisán egy új típus vagy típusváltozat kialakítását jelen-

tik. A fejlesztési idôk rövidek, 1 éven belül kell prototípust gyártani, mely folyamatos kihívás elé állítja a Rábát. A JRET az alábbi területeken kapcsolódott be a kutatásba: – Termékfejlesztés Pl. speciális futómû-konstrukciók fejlesztése mezôgazdasági erôgépekhez (pojektvezetô: Andrási Mátyás – Rába) – Kutatás-fejlesztés Pl. végeselemes méretezési módszerek kiterjesztése a kifáradásvizsgálat irányába (projektvezetô: Andrási Mátyás – Rába) Korszerû számítógépes csapágy-méretezési program kialakítása haszongépjármû-futómûvek és erôátviteli berendezések csapágykiválasztásához (projektvezetô: Herczeg Imre – Rába) A kutatás keretein belül a Xerion traktor esetében hôtani számításokat, a John Deere traktor esetében hajtáslánc-szimulációt, a Rába MAXS futómûcsalád esetében szilárdsági számításokat, illetve csapágyszámításokat is folytattak. DÖBRÖSI BALÁZS

Az 5S már a mindennapi munka része Rába Futómû Kft.-ben elindított 5S-programok eredménye a területek terjedésével egyre látványosabbá válik, a különálló mintaterületek lassan összeérnek.

A

A hónap közepén újabb mérföldkôhöz érkezett a megkezdett

folyamat, a szerszámüzemben is kialakításra került az elsô mintaterület, miközben az alkatrészüzemben az 5S kiterjesztésére meghatározott ütemterv szerint minden teamnél lezárásra került az elsô, külsô oktató⁄tanácsadó jelenléte nélkül lezajlott program.

Az elmúlt negyedév eredményeirôl, a vevôk és külsô szervezetek visszajelzéseirôl és nem utolsósorban a folytatásról kérdeztük Hofbauer Éva folyamatosfejlesztés-vezetôt és Vass Istvánt, az alkatrészüzem termelési menedzserét.

– Miért fontos mérföldkô, hogy a szerszámüzemben is megjelent az elsô 5S-mintaterület? – A Rába Futómû Kft. az 5S-re építi a folyamatos fejlesztés stratégiáját, mint ahogy ezt a Rába Kiválóság Ház is mutatja. Azzal, hogy egy üzemben kialakítjuk az


7 oldal

Futómû Kft. 7 elsô mintaterületet, egy újfajta megközelítésmód, szemlélet, egy új munkakultúra kezd el terjedni az adott területen, melynek mint a hálózatok csomópontjai, az 5Smintaterületen dolgozó kollégák lesznek a kiindulópontjai. A pár hónappal ezelôtti szereldeüzemi programot követô szerszámüzemi 5S-program megkezdésével már elmondhatjuk, hogy a kft. minden gyártóüzeme bekapcsolódott a programba – kezdte válaszát a program irányításáért és mentorálásáért felelôs folyamatosfejlesztés-vezetô. – Az 5S szellemisége és eredményei a cégen belül folyamatosan terjednek, és ahogy azt a bevezetôben jeleztük, az alkatrészüzemben már önjárónak nevezhetô ez a tevékenység. Mit jelent ez pontosan? – Az év elsô felében lezajlott programok tapasztalatai alapján az 5S-programok tervezésének alapkoncepciója arra az elvre lett felépítve, hogy a gyártási folyamat szempontjából a vevôhöz legközelebb esô területektôl haladunk visszafelé és egységesen, az üzemek szintjén tervezzük a programokat. Miután egy üzem minden teamjénél létrehozunk egyegy mintaterületet, a folyamatosfejlesztés-szervezet által koordinált és külsô oktató⁄tanácsadó segítségével lebonyolított programok továbblépnek egy újabb üzembe, és ezzel párhuzamosan megkezdôdnek az üzemen belüli „önálló” kiterjesztési programok, melyek mentorálása természetesen továbbra is a folyamatosfejlesztés-vezetô feladata. Ennek megfelelôen, míg az ütemtervben meghatározott 5S-programok zajlottak, az alkatrészüzemmel elkezdtünk kidolgozni egy koncepciót, hogyan indítható be egy kiterjesztési program, ha minden teamnél elkészül az elsô 5S-TPM-mintaterület. Összegeztük a mintaterületek tapasztalatait, kidolgozás-

VASS ISTVÁN

ra kerültek a standardok (egységes színrendszerek, az 5S-láda tartalma, nyomtatványok, eljárások, munkafolyamatok, az 5S fenntartásának visszaellenôrzésére egy mérô-értékelô audit kérdôív stb.), majd egy egynapos módszertani workshop keretében a teamvezetôk egységes koncepciót alakítottak ki, milyen ütemben, milyen sebességgel kezdik meg az önálló munkát. Vass István kollégámmal kidolgoztunk egy „belsô” oktatási programot, mely az oktatóanyagtól a programok lebonyolításának lépésein át az 5S-térképig (a teamenként bevonásra kerülô gépek listája heti bontásban) mindenre kiterjedt. – Ahogy Hofbauer Éva említette, az elsô önálló programok az alkatrészüzemben indultak el. Milyen volt a fogadtatás, az elsô tapasztalatok? Mekkora kihívást jelentett elsôként nekifogni egy ilyen tevékenységnek? – kérdeztük Vass István termelési menedzsert. – Bár a látható jelek egyelôre még „szigetekként” tûnnek ki környezetükbôl, a régi és új állapotok közötti különbség szembeötlô, úgy gondolom, ezt senki nem kérdôjelezi meg. A program támogatása elsô pillanattól kezdve egyértelmû volt számomra, hiszen mikor a gyárba jöttem, úgy gondoltam, innen akarok nyugdíjba menni, és ahhoz, hogy ez megvalósuljon, versenyképesnek kell maradnunk a jelenlegi piaci körülmények között, melynek eszköze az 5S bevezetése, a veszteségek levadászása és megszüntetése a gyártási folyamatok minden területén. Természetesen kihívásnak is tekintettem, hiszen új feladatok elé is állított a program, a napi munka mellett most már oktatói szerepkörben is helyt kell állnom. Ehhez a teamvezetô kollégáktól is maximális támogatást kapok, és akik-

kel eddig találkoztam az oktatáson és a gyakorlati részen, azt tapasztaltam, hogy értik, miért csináljuk és akarják is csinálni. A legnagyobb változás szerintem a szemléletben van, de ez igazán nem mérhetô, csak közvetett módon. – Melyek az 5S terjedésének legfontosabb hatásai? – Úgy gondolom, az alkatrész területén, ahogy nô az 5S-be bevont területek nagysága, úgy fokozódik a rendezettség. A terület növekedésével egyenes arányban fokozódik a rend megtartása, ami nem parancsra, hanem a jó példa miatt van, ami azért is jó, mert a parancs általában elôször mindig ellenkezést vált ki, de a jó példa késztet mindenkit a követésre. Az oktatáson részt vevôk számának növekedésével úgy érzem, egyre többen vannak azok, akik megértik az 5S-tevékenység lényegét és az 5S-szlogenünk jelentését, azaz, hogy mindaz, amit megkezdtünk, nem csak a takarításról szól, csak annyi ideig hanyagoltuk ezt a tevékenységet, hogy az 5S bevezetését csak egy nagytakarítással tudtuk kezdeni – mondta tapasztalatainak részletezését Vass István. – Az 5S fontos hatással van a termelés hatékonyságára, minôségére, a munkabiztonságra és természetesen a dolgozói megelégedettségre. Azt, hogy az 5S változást hoz a munkakörnyezetben, már nemcsak azok a kollégák, illetve környezetük érzi, akik részt vesznek egy-egy mintaterület kialakításában, de vevôi oldalról is pozitívak a visszajelzések, ami egyegy üzlet „odaítélésekor” a döntés fontos paramétere lehet. Az egyes programok során rögzítésre kerülô „problémák” garantálják a folyamatos fejlôdést – vette át a szót Hofbauer Éva. – Kiemelt eredménynek tartom a sokasodó PDCA-listák és megoldásra váró problémákra indított akciók ko-

ordinálására kialakult csapatmunkát a gyártóteamek és a karbantartás szervezete között, melynek eredményeként egyre több, a korábbi 5S-programok során feltárt problémára indított intézkedés valósul meg, megerôsítve ezzel a kollégák számára azt az elvet, hogy a láthatóvá tett és PDCA-listában rögzített problémák nem merülnek feledésbe. – Melyek a jövôre vonatkozó célok, tervek? – Az alkatrészüzemnél – kezdte a választ Vass István – az idei cél minimum három önálló terület kialakítása minden teamnél, de lesz olyan, ahol négy terület is sorra kerül. Csökkenteni szeretnénk a feltárt hibakártyák megoldásának átfutási idejét, a karbantartási szervezettel közösen olyan munkamódszer kialakítása a cél, hogy a felmerült problémák (sárga kártyák) nagy részét az 5S-program ideje alatt meg lehessen szüntetni. – A jövôben – tette hozzá a folyamatosfejlesztés-vezetô – tovább folytatódik a megkezdett munka, öntevékenyen azoknál a teameknél, ahol már sikeresen lezajlottak a tréningek, a kft. többi területén, üzemekben, irodákban, raktárakban a már bevált mintaterületkialakításokkal. Cél, hogy fél éven belül a kft. minden termelési teamjénél legyen kijelölt 5S-terület, hogy a kialakított alapra építve megkezdhessük a Rába Kiválóság Házban definiált módszerekkel az építkezést, a termelôterületeken továbbléphessünk a TPM (öntevékeny karbantartás), míg a támogató és kiszolgáló (irodai) folyamatoknál a VSM (értékáram-elemzés) irányába. Tervben van egy Kaizen magazin beindítása és az 5S-területek értékelésének beépítése az ösztönzôrendszerbe, emellett cél, hogy az 5S-programokban részt vevôk számát megtöbbszörözzük.

HOFBAUER ÉVA


8

8 oldal

IT

Már éles az OM-rendszer a szerszámüzemben któber végén elindult az új Oracle termelésirányítási és pénzügyi rendszer a Futómû Kft. Szerszámüzemében is. A változástól többek között azt várják, hogy hatékonyabbá válik a gyártásprogramozás és a rendelésütemezés, valamint átláthatóbbak lesznek a szerszámgyártás költségei.

O

A sikeres tesztelés után már élesben mûködik az OM-rendszer a szerszámüzemben – tudtuk meg Tóth Attila üzemmenedzsertôl, aki hozzátette: a kollégák már átálltak az új szisztémára, és biztos abban, hogy a kezdeti nehézségeket, a gyakorlatlanságot a rendszer folyamatos használatával a felhasználók egyre inkább leküzdik. Az üzemmenedzser beszámolt a mintegy fél évig tartó fejlesztés során az elmúlt hónapokban elvégzett munkáról. Elmondta: az IQSYS fejlesztôivel és a futómûves modulgazdákkal júniusig felmérték a folyamataikat, majd a „finomhangolás” következett. „A szer-

számüzemben tizenhat megkülönböztetett folyamatot azonosítottunk, és mindnek megvan a saját logikája. Ezekre külön variációkat kellett kitalálni” – magyarázta Tóth Attila, aki kérdésünkre beszámolt arról, mit remélnek a változástól. „Azt várjuk, hogy a szerszámüzemi gyártás hatékonyabb, ütemezettebb lesz, ezáltal a gyár-

tási határidôket jobban meg tudjuk határozni és a megrendelôket a vállalt határidôre ki tudjuk szolgálni. A korábbi rendszerben több olyan rossz folyamat volt, amit az OM-beve-

zetéssel ki tudunk küszöbölni. Egy példa: egy több tételbôl álló készülék esetében az új OM az egyes tételek gyártását is ütemezi. Korábban, az úgynevezett tasakrendszernél mindent egyszerre indítottunk, és ha a megrendelô menet közben visszamondta a rendelését, addigra a darabolás már befejezôdött, és néha már a megmunkálás is elkezdôdött. Az OM-mel ezek a veszteségek csökkenthetôk” – mondta az üzemmenedzser. Pozitív hozadékként említette, hogy most már szakmánként látják az adott idôszakban mutatkozó terheléseket, így jobban tudnak reagálni átütemezéssel, kihelyezéssel, „le tudják csapni a csúcsokat”. Az új rendszer egyébként teljes körûen lefedi a szerszámüzemi gyártási folyamatokat. Bár volt, aminek a kezelése – beszerzés, készletezés, raktározás – eddig is OM-rendszerben folyt, ezentúl ez kibôvül. Ezzel egy pontosabb rendszer mûködik, s mindenki számára hozzáférhetô adatok állnak rendelkezésre.


9 oldal

Alkatrészgyártó Kft. 9

Üléshabok Mórról a Renault Masterbe

agas minôségi követelményeknek kell megfelelni a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában a Renault Master üléshabok gyártása során. A cég a nagy autógyártók beszállítójától, a Grupo Antolintól nyerte el a projektet.

M

A móri gyár ügyfélkapcsolati menedzsere, Varga Csaba elmondta magazinunknak, bár Magyarországon kevésbé ismert a Grupo Antolin, a világ szinte összes nagy autógyártójával kapcsolatban vannak. A cég spanyol és francia központtal mûködik, Mór mintegy két éve mindkettôvel kapcsolatban van.

– A Grupo Antolin belsô autóalkatrészeket gyárt, többek között üléseket, tetôpanelt, ajtót, amik a fô termékcsoportjaik. Cégünk több alkatrészféleségben tárgyalt velük, végül a Renault Master-üléshab gyártásában sikerült projektet indítani. A határidôk nagyon szorosak, a sorozatgyártást idén nyáron nyertük el, ezt megelôzôen karácsony elôtt elkészültek a prototípusok. A sorozatgyártás jövô nyáron indul el – részletezte Varga Csaba. Móron 120 ezer kettes és 25 ezer egyes üléshabot gyártanak, a végleges szerszámok már elkészültek, az elsô darabok kiszállítása a 44. héten megtörtént. A Grupo Antolin képvise-

lôje nagyon elégedett volt az elsô habokkal, külön köszönetet mondott a dolgozóknak, hogy a feszített idôterv ellenére szinte hibátlan munkadarabok készültek. Ezt követôen folynak a próbák, s még néhány esetleges módosítás után jövô júniusban elkezdôdhet a szériagyártás. – Társaságunknak nagyon fontos, hogy egy új és nagy vevôvel sikerült kapcsolatba kerülni. S más projektekre is számítani lehet tôlük. Igényeik magasak, nagyok a minôségi követelmények, egy új szemléletet kell elsajátítanunk, de ezeket teljesítenünk kell – mondta végül Varga Csaba.

Minôséggel a vevô elégedettségéért A

vevô, a vevôi elégedettség áll a minôségügy középpontjában a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. Sárvári Gyárában.

A sárvári gyár minôségügyi vezetôje, Szabó György elöljáróban elmondta magazinunknak, a minôségügyi tevékenység egy átfogó értelmezés a korábbi minôségbiz-

tosítással szemben, azt is magában foglalva komplex rendszer. Teljes rendszerirányítást, rendszerfelügyeletet és gyártásfelügyeletet is jelent egyben. – Mint általában minden termék-elôállítással foglalkozó vállalatnál, így nálunk is elsôsorban a gyáron belüli folyamatokra, azok minôségi színvonalára helyezôdött a hangsúly, melynek mérésé-

hez különbözô mérô- és mutatószámokat képeztünk. A mûködésmutatók nagyban segítik a munkánkat, azok alapján követhetjük, hogy romlás vagy javulás van. Egzaktul csak így lehet a mûködés minôségét követni, befolyásolni. Nem elégséges csak jót, de jól is kell csinálni – hangsúlyozta Szabó György. A 2007-es mûködés hatékony-

ságát igazolja, hogy az Autocluster benchmarking klubjának résztvevôi között 3 mutatószám tekintetében ért el legjobb vállalati értéket a sárvári gyár. A reklamációs költségek mindössze 0,004 százalékot, a belsô selejt 0,07 százalékot tett ki az árbevétel arányában, míg a hiányzási ráta nem érte el a 2,5 százalékot. Folytatás a 10. oldalon.


10 oldal

10 Alkatrészgyártó Kft.

A minôségügyi vezetô szerint a vevô bizalmát nagyban befolyásolja, ha meggyôzôdik arról, hogy jól mûködik a rendszer. Nemcsak a terméket vizsgálja, de a rendszert is, meggyôzôdik, mennyire biztonságos a gyártás, a minôség, mit tesz a cég azért, hogy a vevôhöz ne érjen oda a hibás termék. – A vevô az általa ki nem mondott feltételekre is kíváncsi. Nekünk az a célunk, hogy ô elégedett legyen, mi ennek a célnak megpróbálunk maximálisan eleget tenni. S a „vevô a központban” ne csak szlogen legyen – magyarázta Szabó György. Sárváron úgynevezett keresztfunkcionális teamekkel próbálják elejét venni a selejtnek. A teamben mûszaki, termelési szakemberek, a beszerzés, a minôségügy s a dolgozó is benne van. S ha a selejt oda vezethetô vissza, a gyártást végzô dolgozó tud elsô kézbôl beavatkozni. – Ha mégis hibás darab kerül ki a vevôhöz, azzal nyújtunk neki garanciát, hogy az elvárt idôn belül tájékoztatjuk, milyen feladatokat végeztünk, illetve vég-

zünk el annak érdekében, hogy a következô szállítástól már ne kapjon hibás darabot. A helyesbítô tevékenységünket a hibaelhárítástól az ismétlôdés megakadályozásáig szigorúan a vevô által elfogadott szabályok szerint hajtjuk végre, ezzel is igazolva azt, cégünk mindent megtett, hogy még egyszer ne forduljon elô – részletezte Szabó György. A minôségügyi vezetô a belsô selejtek csökkentésével kapcsolatban elmondta, folyamatosan – a lehetôségekhez mérten csoport- vagy munkahelyszintig lebontva – figyelik a mutatókat. A számítógépesháttér-támogatott rendszer bevezetése könnyítene ebben a folyamatban végzett munkán. – A különbözô területeket folyamatosan tovább próbáljuk fejleszteni. A jövô az, hogy a munkahelyek teljesítménye – darabszámra, minôségre vonatkozóan –, a tisztaság, a fegyelem, a munkakörnyezet, a munkamorál fokozatosan javítható legyen. Szabó György megjegyezte, miután egy gazdasági válság jelei mutatkoznak, minden vevô a jobb

és olcsóbb minôséget akarja. Ilyenkor egy vevôi reklamációt sem engedhet meg magának a cég. – S amire nagyon oda kell figyelnünk, hogy a vevô ki nem mondott igényeit is figyelembe kell venni. Ô dönti el, mit nem épít be, esetleg vizuális megjelenés alapján is képesek számunkra hátrányosan dönteni. Sokszor nem elég a pontosság, a külcsín is fontos. Ezeket figyelembe kell venni, amikor a folyamatokat megtervezik a mérnök kollégák, mert késôbb bosszulják meg magukat, ha nem tesszük, s egy másik cég jelenik meg konkurensként. A minôségügyi vezetô hangsúlyozta, vannak olyan problémák, amelyek alapján nemcsak a vevô irányába történô kapcsolattartást kell szorosabbra fûzni, de a beszállító irányába is továbbítani kell. Esetleg segítve is ôt a megoldásban. – Mindent megteszünk azért, hogy a beszállítóinkat felfejleszthessük arra a szintre, amit a vevônk elvár és megfizet. Rendszeresen auditáljuk beszállítóinkat, kimegyünk a kritikus, illetve a stratégiailag fontos beszállítóink-

hoz. A velük való kapcsolattól majdnem annyira függ a gyár léte, mint a vevôi igények kezelésétôl. A beszállítói hátterünk jelenleg kielégítônek mondható – magyarázta Szabó György. A minôségügyi vezetô hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy cégrôl jó minôségi vélemény alakuljon ki, erôs összefogás, fegyelem kell. Ehhez tartozik a szaktudás, a folyamatos képzés. – Vannak problémáink a személyi utánpótlással, illetve a szakképzéssel. A minôségbiztosításhoz nem tudunk azonnal alkalmazható tudású fiatalokat felvenni. Anynyira elméleti a képezés, hogy sokszor egy tolómérô használata is gondot okoz. Többéves szakmai munka kell ahhoz, hogy önálló, megfelelô szintû gyártósori minôségbiztosítói tevékenységet el tudjon látni egy fiatal szakember. Az elvárások nagyok, már nincs idô arra, hogy több hónapon, éven keresztül tanítgassuk az embereket. Elvárás, hogy rövid idôn belül – legfeljebb három hónap után – teljes értékûen alkalmazhatók legyenek az ifjú kollégák – mondta végül Szabó György.


11 oldal

Jármû Kft. 11

Hamarosan kigördül az ötvenedik tartályfelépítményes bázisjármû E

gy családi vállalkozásként induló, de ma már nemzetközi mértékû, osztrák cég és egy gyôri tradíciókkal rendelkezô, hazai vállalat nagy találkozásáról szól ez a történet. És persze a Magyar Honvédségrôl, amely e két gyár munkájának haszonélvezôje.

Ma már jól ismert – hisz többször említett – tény, hogy a Rába Jármû Kft. 2003-ban kötött tizenöt évre szóló szerzôdést a Honvédelmi Minisztériummal: a bázisjármûveket a gyôri vállalat biztosítja a honvédség számára. Az alváz- és alkatrészgyártás Gyôrben történik, a tartályfelépítményezés azonban egy „külsô” üzemben, Dunaharasztiban. Hamarosan az ötvenedik bázisjármû is legördül a gyártósorról, így itt az alkalom, hogy bemutassuk a Schwarzmüller céget és a velük folyó közös munkát.

A Schwarzmüller vállalat családi vállalkozásként indult az 1800-as évek végén Ausztriában. Mára több (szám szerint 20) országban is telephellyel rendelkezik, bátran mondható, hogy európai hírû, amihez hozzájárult az az évente több mint tízezer jármû is, amely mostanáig elkészült a Schwarzmüller-gyárakban. Széles a gyártott gépjármûvek palettája: padlós, platós és ponyvás vontatók, haszonjármû-felépítmények és pótkocsik mellett készítenek speciális faszállítókat, tartálykocsikat, billenôs jármûveket, konténer- és nehézgépszállítókat is. Mikor a Rába a honvédségi tenderhez keresett partnercéget, nyilvánvaló választásnak tûnt a Schwarzmüller cég. Az elsô közös tartályfelépítményes jármû 2005-ben gördült be a honvédség telephelyére, s mint már írtuk, idén megközelíti, jövô év elejére pedig már el is éri

az ötvenet a leszállított gépkocsik száma. – Az együttmûködés gyümölcsözô: a Rába Jármû Kft. által legyártott alvázakra mi építjük fel a jármûvek felsô részét. Nyilvánvaló visszajelzés számunkra, hogy a honvédség az új típusoknál – például az alakmásító készlettel rendelkezô tartálykocsiknál – is ránk számít. Az együttmûködés hosszú távra szól, s ez mind a Rábának, mind pedig a Schwarzmüller vállalatnak nagy lehetôséget jelent. Az együttmûködésrôl a tapasztalataink nagyon kedvezôek. A visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy magas mûszaki színvonalú jármûveinkkel a honvédség illetékes szakemberei maximálisan elégedettek, és reméljük, ez alapot teremt arra, hogy a gépjármû-fejlesztési program keretében a tartályfelépítményes kocsijainkon kívül más termékek szállítására is megrendelést kapunk.


12 oldal

12 Jármû Kft.

Bármelyik hadsereg büszke volna a jármûveinkre


13 oldal

Jármû Kft. 13 Honvédelmi Minisztérium és a Rába Nyrt. közös, tizenöt évre szóló Gépjármû Beszerzési Programjának (GBP) tapasztalatait összegezték október 15-én Écsen, a Rábaringen tartott konferencián. Mint a honvédség részérôl elhangzott: a gyártott jármûvek – mind képességüket, mind megjelenésüket tekintve – bármelyik NATO-hadsereg jármûvei mellett megállják a helyüket.

A

A Honvédelmi Minisztérium (HM), a Magyar Honvédség (MH) és a Rába képviselôi délelôtt elôadásokban összegezték az elsô 5 év tapasztalatait. Az elôadások az igények megfogalmazásától a szükséges fejlesztések elvégzésén keresztül a szállított jármûvekkel szerzett tapasztalatokig sok témát felöleltek. A sokrétû megbeszélést dr. Horváth József dandártábornok, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének vezérigazgatója, Pintér István, a Rába Nyrt. vezérigazgatója és Torma János, a Rába Jármû Kft. ügyvezetô igazgatója vezette le. Délután sor került a már szállított és a konferenciára felvonultatott közel 30féle jármû statikus bemutatójára. Az együttmûködés summázására a Magyar Honvédség három illetékes fôtisztjét kérte fel a Rába Magazin, akik a haderôtervezésért, az ehhez kapcsolódó beszerzési igények megfogalmazásáért és realizálásáért felelnek. Pelikán János mérnök-ezredes, a kereskedelmi terület képviselôje korrekt partnernek nevezte a Rábát, amely öt éve szállít a GBP keretében Rába, MAN és Mercedes típusú jármûveket a honvédségnek. – Fontos a szerzôdés konstrukciója, vagyis hogy nem egy meghatározott jármû került beszerzésre, hanem szerzôdéskiegészítésekkel rugalmasan követjük a változó igényeket – mondta az ezredes. – Tehát a Magyar Honvédség nem egy típust jelölt meg azzal a céllal, hogy utána akár húsz évig csak azt vásárolja, hanem megvett egy magyar gyártási képességet, ami a nyugati alvállalkozók kiegészítésével lefedi az eddigi és a várható igényeit a honvédségnek – tette hozzá. Hernádi Zoltán mérnök-ezredes szerint a képességkialakítás stratégiáját úgy építik fel, hogy meghallgatják az alkalmazókat – akik használják az eszközt –, figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat, és mindehhez természetesen a rendelkezésre álló erôforrásokat. – A Rábával azért nagyon fontos a stratégiai együttmûködés, mert ezek a képességigények – fôként a Magyar Honvédség missziós szerepvállalásai következtében – folyamatosan változnak. Ahogy egy új fenyegetettség megjelenik, arra nekünk azonnal reagálni kell. Az elmúlt öt év kiemelkedô tapasztalata, hogy ez a fajta szerzôdéses konstrukció a Rábával megteremti ennek a gyors reagálásnak a feltételeit, s így mindig olyan igényeket elégíthetünk ki, amelyekre az adott szituációban a katonák megóvása érdekében szükség van – összegezte véleményét Hernádi ezredes. Dr. Rusz József mérnök-ezredes hangsúlyozta: a gépjármûpark 10 százaléka elvileg lecserélôdött, s az új típusokat a mûveleti alkalmazások helyszínein élesben próbálják ki. Küszöböt jelent az áttérés az Euro–3-as motorról az Euro–4-esre, s mint az ezredes hozzátette: a típust nemcsak a csapatok alkalmazzák, hanem már a katonai szakoktatásba is beépült. – A fiúk elégedettek, mivel olyan új képességek jelentek meg, amiket eddig a csapatok vagy nem tudtak biztosítani, vagy nem kellôen üzembiztos módon biztosították azokat. Az új típusoknak a hadiipar szintjén is komoly jelentôségük van, s azokat a problémákat, amelyek Afganisztánban, Irakban a kontingensek részérôl a mûveleti alkalmazás során jelentkeznek, képesek vagyunk kezelni a magyar hadiipari kapacitásokkal – szögezte le dr. Rusz József ezredes. A fôtisztek szavaiból kiderült az is: a Rába Jármû Kft. által gyártott katonai autók között olyan is van, ami töltött már fel C–17-es repülôgépet – ez sokat elmond a NATO-hadseregek eszközparkjához való alkalmazkodásról. Egy másik, Rába által szállított jármû képes a Magyar Honvédségben használt összes gépjármû mentésére, vontatására – egy autóbusz vagy egy páncélozott harcjármû (BTR) vontatása sem okoz problémát számára. Felszerelésének köszönhetôen nemcsak technikai, hanem összeroncsolt jármûbôl személyi mentésre is képes. Összegzésképpen a katonai szakágvezetôk úgy fogalmaztak: ezek a jármûvek olyan európai szintû, modern teherautók, amelyek mind tudásukban, mind esztétikájukban felvehetik a versenyt a NATO és az EU bármelyik hadseregének jármûveivel.


14 oldal

14 HR

Mûszaki oktatás nem mûszaki végzettségûeknek

Kedves Kollégáim! Már 2008 szeptemberében megkezdôdött annak a projektnek a tervezése, mely során nem mûszaki végzettségûek egy elôadás-sorozat révén betekintést kaphatnak a Rába termelést elôkészítô, illetve konstrukciós tevékenységeibe. Az oktatás célja, hogy a Rába Futómû Kft. azon dolgozói is átlássák a rábás mûszaki folyamatokat, akik bár munkájukból kifolyólag más területen jártasak, mégis a Rábával való azonosulás és komplex gondolkodásmód miatt érintettek lehetnek. Idén októbertôl az oktatási projekt útjára indult. Az oktatás nagy elônye, hogy a 4 órás elméleti képzést egy szintén 4 órás gyakorlati bemutató követi. Október 6-án az elsô ilyen elméleti elôadást Rákóczy Kálmán tartotta meg. A nagyszámú érdeklôdô miatt (46 fô) két csoportot kellett indítanunk, aminek HR-részrôl csak örülni tudtunk, hiszen ez azt jelenti, hogy sokan tartják hasznosnak a programot. November végére várható az elôadás-sorozat folytatása, amikor is a kovácstechnológiát ismerhetik meg a résztvevôk. ZÁMBORI ESZTER


15 oldal

HR 15

Életet menthetnek a rábások ok év után elôször ismét kiszállásos véradást tartottak a Rábánál, s bár a jelentkezôk száma közepes volt, így is meglehet, hogy dolgozóink mentik meg valaki életét.

S

Tizenegytôl fél háromig, ha nem is tömegesen, de érkeztek véradók október 17-én az orvosi rendelô elé, ezúttal nem a doktort, hanem a kitöltendô kérdôíveket keresték. Aki már vett részt véradáson, annak nem újdonság ez az igazán rövid procedúra: az egészségügyi kérdésekre adott válaszokat – némi adminisztráció után – a vérellátó szolgálat orvosának kell megmutatni, hogy a szolgálat meggyôzôdjön arról, nincs kizáró oka a véradásnak. Kezünkbe nyomják a kellékeket, s ami talán nem is olyan nagy gyötrelem munkaidôben: kapunk egy fekvôhelyet, s persze egy szúrást a karunkba. A véradással ma már nem sör és virsli, hanem egy 500 forintos Tesco-utalvány jár, valamint egy csoki, egy üveg víz, hogy erôre kapjon, akinek szüksége van rá. Polgár Ferenc volt az elsô véradó, ötven-

egy éves munkatársunk, aki a 28 ezres csarnokban melegmunkásként dolgozik. Szavai szerint szerencsére senkivel nem történt még a közvetlen környezetében olyan baleset, amely miatt azonnali vérátömlesztésre szorult volna, de azért belegondol az ember, hogy ô is szorulhat mások segítségére. – Hallani, olvasni lehet néha, hogy kevés a vér az országban, pedig ha valami, ez aztán tényleg csak az embereken múlik, s nem pénzkérdés. Negyedóra vagy húsz perc az ember életébôl, egy apró szúrás és lehet, hogy megmenti valakinek az életét. Örülünk, hogy eljöttek a Rábába, ha máskor is kiszállnak hozzánk, biztosan itt leszek – mondja Polgár Ferenc. Ugyanígy véli Schreiner Tímea, a stratégiai igazgatóság fiatal munkatársa is. – Kívánom mindenkinek, hogy csak ezen az ágyon kelljen feküdnie, amíg leveszik a vért, s mondjuk ne az intenzív osztályon, ahol ô szorul mások segítségére. Nekünk ez semmibe nem kerül, sôt, a segítségen túl még egészséges dolog is, mivel felfrissíti a saját vérünket.

Sikeres együttmûködés a Rába és a gyôri szakközépiskolák között

Jubilánsok

Folyamatos a cég azon törekvése, hogy a környék szakközépiskoláival jó kapcsolatot ápoljon. Ennek elsôdleges oka az, hogy egyre erôsebb az a tendencia, miszerint a leendô technikusi végzettségû embereket már az iskolapadban meg kell szólítani, és számukra vonzóvá kell tenni a Rába által kínált munkalehetôséget, hiszen nagyon nagy a kereslet irántuk. Ennek érdekében toborzásokat tartunk a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Mûvelôdési Központ, illetve a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképzô Iskola és Kollégium tanulói számára. Ezen törekvésünk eredményeképpen 2008 júliusában 10, Jedlik-iskolából érkezô, NC-gépkezelôi végzettséggel rendelkezô fiatal kezdte el három hónapos rotációs programját a Rába Futómû Kft.-nél. A program keretében megismerhették a tengelycsuklóteam, a nap- és bolygókerékteam, a tányér- és 15 év Koller Imre hôkezelô, Rába Futómû Kft. Máté Viktória rendelésvállalási elôadó, Rába Futómû Kft. Sölét Kálmán NC-esztergályos, Rába Futómû Kft. Szabó Ervin NC-esztergályos, Rába Futómû Kft. Vadas Árpád esztergályos, Rába Futómû Kft. Horváth István lakatos, Rába Alkatrész Kft. Rigó József termelésirányító, Rába Alkatrész Kft. 20 év Horváth Zoltán köszörûgép-kezelô, Rába Futómû Kft.

kúpkerékteam és a szerszámüzem munkáját. Minden egyes területen mentori irányítást és tanítást kaptak. A rotációs program szeptember utolsó hetében hivatalosan véget ért, de nyilvánvaló, hogy a fiatalok fejlôdése a projekt lezárulásával nem fejezôdik be. Mindegyikôjüket elhelyeztük egy-egy területre, amely természetesen tanulási gyorsaságuktól függôen a késôbbiekben még változhat. Szeretnénk elérni, hogy a Rába Futómû Kft. minél kiválóbb szakembereivé váljanak az elkövetkezendôkben. Az utánpótlás kinevelésében nagyon fontos szerepe van a segítô mentoroknak, illetve a teamvezetôknek, ezért ezúton szeretném megköszönni a Rába Futómû Kft. nevében odaadó munkájukat. Kedves Kozma András, Peidl Balázs, Váczi Gergô, Polgár Dániel, Nyíri Ottó, Erdélyi György, Weisz Tamás, Újvári Máté, Galgóczi Balázs és nem utolsósorban Szabó Gábor, nagyon sok sikert kívánunk nektek! ZÁMBORI ESZTER

Silvasáni Ilona fémfelületelôkészítô, Rába Futómû Kft. 25 év Kaiser Ferenc karbantartó csôszerelô, Rába Alkatrész Kft. 30 év Ferenczi Antal minôségellenôr, Rába Futómû Kft. Vadász Ernô gépjármûszerelô, Rába Futómû Kft. Bander József kontroller, Rába Jármû Kft. 35 év Molnár Lajosné munkaügyi nyilvántartó, Rába Futómû Kft. Pozsgai Ilona Katalin munkaügyi nyilvántartó, Rába Futómû Kft.

Szabó Károly beszerzô, Rába Futómû Kft. Magyar Ferenc hegesztô, Rába Alkatrész Kft. Nochta Ferencné vételezô, regisztráló, Rába Alkatrész Kft. Boros Rezsô személygépkocsi-vezetô, Rába Nyrt. 40 év Boros Sándor esztergályos, Rába Alkatrész Kft. Kocsis Bertalan köszörûs, Rába Alkatrész Kft. Kövér Lajos lakatos, Rába Alkatrész Kft. Szélesi Lajos esztergályos, Rába Alkatrész Kft.

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: KOLOSZÁR TAMÁS TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-370


16 HR

16 oldal

Bármelyik hadsereg büszke volna jármûveinkre oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Együttmûködik a fôapátság és a Rába 4

Recommend Documents