Technológiai szintváltás a hídházak megmunkálásában. 5. oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXI. évfolyam 2. szám 2009. március www.raba.hu

Gyôr önkormányzata és a Rába szoros együttmûködése a belvárosi ingatlanfejlesztésben

2–3. oldal

Március elején írt alá szándéknyilatkozatot Gyôr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Rába Jármûipari Holding Nyrt. arról, hogy a gyôri Integrált Városfejlesztési Stratégiához igazodva az év végéig közösen dolgozzák ki a Rába tulajdonában lévô belvárosi területnek – a meglévô megállapodásokhoz igazodó – mindkét fél hosszú távú szempontjait figyelembe vevô ingatlanfejlesztési koncepcióját.

Sokkal többet bírnak majd a futómûveink 4. oldal

Technológiai szintváltás a hídházak megmunkálásában 5. oldal

Ezekben a napokban végzi a katonai jármûvekhez gyártott, mellsô futómûvek terhelhetôségének végsô vizsgálatát a Rába Futómû Kft. A hátsó futómûvekre nézve már elkészültek a teszteléssel, mindez egy igen nagyszabású fejlesztés fôpróbája, amelyen 21 mérnök és több más munkatársunk dolgozik.


2 oldal

2 Holding

Vegyes vállalatot alapított a Fehrer és a Rába z F. S. Fehrer Automotive GmbH és a Rába Jármûipari Holding Nyrt. a Rába alkatrészüzletága habosítóüzemének bevonásával vegyes vállalatot alapított Magyarországon.

A

A Fehrer–Rába Jármûipari Kft. 2009 októberében kezdi meg mûködését. Az autógyártók földrajzi közelséget és magas minôséget várnak el beszállítóiktól, aminek az együttmûködéssel mindkét partner messzemenôen meg tud felelni. A többségi tulajdonos 70, míg a Rába 30 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A tervek szerint az autóipari üléshab gyártására szakosodott vegyes vállalat keretében 12 millió euró értékû beruházás valósul meg a következô három évben. A tervezett fejlesztés több mint két és félszeres kapacitásbôvülést eredményez Móron, ami a partnerek meglévô vevôinek magasabb színvonalon történô kiszolgálásán túl további piacok megszerzését is lehetôvé teszi. Az új vegyes vállalat tevékenysége a tervezéstôl egészen a korszerû technológiával történô gyártásig terjed.

A Fehrer 70 százalékos részesedése a fejlesztéshez szükséges tôkébôl, a know-how-ból és a speciális berendezésekbôl tevôdik össze, míg a Rába 30 százalékos részesedését a munkaerô és a jelenlegi gyártókapacitás apportja révén biztosítja. Mindkét tulajdonos nagy szakmai tapasztalattal és kiterjedt vevôkörrel rendelkezik, ami megalapozza a közösen alapított vállalat mûködésének jövôbeli sikereit. – A Fehrer–Rába egyesíti a Fehrer teljes értékláncra kiterjedô vezetôi szakértelmét a Rába kedvezô földrajzi elhelyezkedésével, ami lehetôvé teszi a magyar és környezô piacok könnyebb elérését. A kelet-európai autóipar növekvô jelentôsége miatt a családi tulajdonban lévô Fehrer jármû beltéri alkatrészek specialistájaként fontos lépést tett pozíciói kiterjesztésére, biztosítva versenyképességét belföldön és külföldön egyaránt – mondta dr. Bernd Welzel, a Fehrer ügyvezetôje. – A vegyes vállalat megalapításával a Rába egyik stratégiai célkitûzése valósul meg. Az együttmûködésbôl fakadó kapacitásnövekedés és magasabb technológiai színvonal követ-

keztében a jövôben lehetôség nyílik újabb hazai piacok megszerzésére és a regionális szintû bôvülésére is. A Rába stratégiájával összhangban az alkatrészüzletág rendelkezésére álló fejlesztési forrásait az ülésváz- és -huzatalkatrészek gyártására koncentrálja – tette hozzá Pintér István, a Rába nyrt. elnök-vezérigazgatója. A FEHRER-CSOPORTRÓL Az 1875-ben Kitzingenben alapított, családi tulajdonban lévô Fehrer elsôsorban üléshabokat, ülésmodulokat, tetôvásznakat és napfénytetôket gyárt. A 20 telephelyen – többek között Németországban, Svédországban, Csehországban, Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Spanyolországban, Dél-Afrikában és Brazíliában – több mint 3000 embert foglalkoztató vállalat 420 millió euró árbevételt ért el 2007-ben. A Fehrer nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vevôi igényeket teljes mértékben kiszolgáló szervizközpontjaival, valamint a világszerte mûködô telephelyeivel könnyû elérhetôséget biztosítson partnerei számára.

Gyôr önkormányzata és a Rába szoros együttmûködése a belvárosi ingatlanfejlesztésben M BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ÉS PINTÉR ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ.

árcius elején írt alá szándéknyilatkozatot Gyôr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Rába Jármûipari Holding Nyrt. arról, hogy a gyôri Integrált Városfejlesztési Stratégiához igazodva az év végéig közösen dolgozzák ki a Rába tulajdonában lévô belvárosi területnek – a meglévô megállapodásokhoz igazodó – mindkét fél hosszú távú szempontjait figyelembe vevô ingatlanfejlesztési koncepcióját.

Az elmúlt évekrôl érdemes anynyit összegezni, hogy a Rába jelentôs telephely-koncentrációt hajtott végre, amelynek eredményeképpen Gyôr belvárosában 43 hektárnyi terület szabadult fel. A korábbi ipartelep kiürítését és környezeti kármentesítését követôen a terület egy részén már 2005-ben, az Engel ingatlanfejlesztô társaság közremûködésével megkezdôdött egy új városnegyed kialakítása. Az elmúlt hetekben aláírt szándéknyilatkozat értelmében a felek


3 oldal

Holding 3 közösen tekintik át, hogyan lehet a Rába középtávú ingatlanfejlesztési stratégiáját optimálisan összehangolni az Integrált Városfejlesztési Stratégiával. A Rába és a gyôri önkormányzat a szándéknyilatkozat értelmében közös munkacsoportot hoz létre, amelynek feladatai az alábbiak: – Térképezze fel az ingatlanra vonatkozó fejlesztési lehetôségeket a partnerségen alapuló tervezés elvét követve. – Vizsgálja meg az egyes fejlesztési lehetôségeknek az Integrált Városfejlesztési Stratégiába, illetve a Rába középtávú ingatlanstratégiájába való beilleszthetôségét.

– Válassza ki a fenti stratégiai célkitûzéseknek megfelelô ingatlanfejlesztési koncepciót, és azonosítsa be az annak megvalósításához szükséges, a felek által biztosítandó erôforrásokat. – Dolgozza ki a kiválasztott koncepció megvalósítását célzó együttmûködés kereteit. A munkacsoportnak az idei év végéig kell kidolgoznia részletes javaslatát. A szándéknyilatkozat a felek egyéb két-, illetve többoldalú megállapodásaiból származó kötelezettségeit nem befolyásolja. Borkai Zsolt, Gyôr polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: „A stratégiai jelentôségû szándék-

nyilatkozat igazodik a város által kidolgozott és széles körben egyeztetett Integrált Városfejlesztési Stratégiához és figyelembe veszi a megváltozott ingatlanfejlesztési lehetôségeket is. Jelentôsége, hogy harmonizálni kívánja a korábban két önálló koncepciót, biztosítva, hogy Gyôr pozíciójához méltó belváros alakuljon ki, amely szervesen integrálódik a történelmi belváros építészeti és funkcionális értékeihez. Az együttmûködéssel az utóbbi évtizedek korszakos jelentôségû projektje gyorsulhat fel, ami Gyôr XXI. századi, modern, európai városképét teremti meg.”

Pintér István, a Rába Nyrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: „A Rába tevékenysége több mint egy évszázada szorosan összefonódott Gyôr életével. A város egyik legnagyobb vállalataként nem csupán munkahelyek biztosításával és különféle anyagi támogatással, hanem a város jövôjének tervezésében való aktív, felelôs részvétellel is hozzá kívánunk járulni Gyôr fejlôdéséhez. Ezért üzleti célunkat, az alaptevékenységéhez nem tartozó ingatlanok hatékony hasznosítását is úgy kívánjuk megvalósítani, hogy az optimálisan járuljon hozzá a város hosszú távú, harmonikus fejlôdéséhez.”

A XXI. századi Gyôr arculatát meghatározhatja ez a terület „RITKÁN MONDUNK MOSTANSÁG ILYET, DE TALÁN SZERENCSÉSEK IS VAGYUNK, HOGY A VILÁGVÁLSÁG MOSTANI SZAKASZÁBAN KEZDJÜK EL A TERVEZÉST, HISZEN NÉHÁNY ÉV MÚLVA, AMIKOR REMÉLHETÔLEG A VÁLSÁGRÓL MÁR MÚLT IDÔBEN BESZÉLHETÜNK, MI KÉSZ KONCEPCIÓVAL ÉS STRATÉGIÁVAL ÁLLHATUNK A BEFEKTETÔK ELÉ” – NYILATKOZTA A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT KÖVETÔEN BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER A RÁBA MAGAZINNAK. – Polgármester úr, most a város segít a Rábának, vagy a Rába a városnak? – Közösen segítünk egymásnak, de maga a megállapodás is a közös gondolkodásról szól. Azt látom, s ezt helyeslem is, hogy a Rába nem akar úgy lépni az ingatlanfejlesztés ügyében, hogy elôtte nem konzultál a várossal. Remélhetôleg valóban olyan stratégiát tudunk kialakítani, amely mindkét félnek megfelelô és elfogadható. Egyértelmû, hisz az elmúlt évtizedek is ezt bizonyították, hogy a Rába nem tud létezni Gyôr nélkül; de ugyanezt mondhatja el a város is, amelyet több mint száz éve fémjelez a Rába. – Valóban történelmi lehetôség ez az öszszefogás, ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott? – Igen, mert a XXI. századi Gyôr kialakítását ez a mintegy negyven hektár jelentôsen befolyásolhatja. Nem mindegy, hogy milyen ingatlanfejlesztés irányába megyünk el, s én abban bízok, hogy a Rába, illetve az önkormányzat szakemberei meg tudnak állapodni egy olyan fejlesztési irányvonalban, ami a város érdekeit szolgálja, s persze mindenki elfogadhatónak tart. Felvetôdött a sajtótájé-

koztatón, hogy én milyen irányvonalat szeretnék, a válaszom továbbra is az, hogy a szolgáltatóipar, illetve a foglalkoztatás irányába mutató elképzelést tudnék szívbôl támogatni. Nekem nem a több tízezres lakónegyed a célom, és szerintem Pintér István vezérigazgató úr sem ezt a lehetôséget látja. De persze az is kérdés, hogy az általunk elfogadott stratégia mentén van, illetve lesz-e olyan beruházó, aki komolyabb fejlesztést hajt végre ezen az irányvonalon. De én bízom benne, hogy lesz olyan beruházó, aki a munkahelyek kialakítását célzó stratégiában lát fantáziát. – Pintér István vezérigazgató azt is mondta a tájékoztatón, hogy ezzel a Rába gyakorlatilag kaput nyit a belvárosnak, a városrész terjeszkedhet, levegôhöz juthat. Ön is így látja? – Igen, egyetértek azzal, hogy a régi belvárosi rész és a Rába területe – a Városrét – öszszekapcsolható. Most még ugyan két különálló városrészrôl van szó, de én bízom abban, hogy tíz-tizenöt éven belül összeforr a Belváros és az addigra remélhetôleg beépülô Mosoni-Duna-part, vagyis a Városrét. – Kilenc-tíz hónapot kap ez a munkacso-

port, hogy eredményt mutasson fel. Láttunk már példát arra, hogy ez az idô kevés, de olyat is, hogy sok a tervek, stratégiák elkészítésére. A Rábának nyilvánvalóan érdeke, hogy ne tolják ki a határidôt. A városnak is az? – Én mindent meg fogok tenni azért, hogy a kollégák, illetve az általunk delegált szakemberek olyan intenzitással dolgozzanak, hogy ez a kilenc hónap elég legyen a javaslat elôkészítésére. Ritkán mondunk mostanság ilyet, de talán szerencsések is vagyunk, hogy a világválság mostani szakaszában kezdjük el a tervezést, hiszen néhány év múlva, amikor remélhetôleg a válságról már múlt idôben beszélhetünk, mi kész koncepcióval és stratégiával állhatunk a befektetôk elé… – Mert ha a válság nincs, nincs ez a lehetôség sem? – Ezt nem hiszem. Régóta tartjuk ugyanis egymással a kapcsolatot és folyamatosan egyeztettünk az együttmûködés lehetôségérôl. Egyszerûen most jött el az idô, amikor a vezérigazgató úrral úgy láttuk, hogy a jövôbe kell tekintenünk, s ezt az együttmûködést el kell kezdenünk.


4 oldal

4 Futómû Kft.

RÁKÓCZY KÁLMÁN

Sokkal többet bírnak majd a futómûveink zekben a napokban végzi a katonai jármûvekhez gyártott, mellsô futómûvek terhelhetôségének végsô vizsgálatát a Rába Futómû Kft. A hátsó futómûvekre nézve már elkészültek a teszteléssel, mindez egy igen nagyszabású fejlesztés fôpróbája, amelyen 21 mérnök és több más munkatársunk dolgozik.

E

Rákóczy Kálmán fôkonstruktôr elmondta: az eddig gyártott polgári és katonai futómûveknek is magas volt a teherbírása és dinamikus a gyorsulása, a katonai jármûvek tekintetében azonban új kihívásoknak kell megfelelni amerikai megrendelônk igen magas szintû igényeihez alkalmazkodva. Míg a polgári jármûveknek elsôsorban az országúti kátyúk és bukkanók okoznak dinamikus terheléseket, a katonai jármûvek esetében pedig az úgymond „úttalan utak”, például a sivatagi és sziklás terep jelent sokkal nagyobb kihívást Afganisztántól Irakig. Új futómûveinknek az eddigi 10 tonnás tengelyterhelés helyett 11 és fél tonnát kell bírnia a vállalt fejlesztés szerint, de nemcsak az alapterhelhetôséget, hanem a dinamikus terhelhetôséget is növelték konstruktôreink, méghozzá a hagyomá-

nyos, országúti jármûveknél szokásos 3 G-rôl 5 G-re – tudatta Rákóczy Kálmán. A fejlesztést hihetetlen mértékben könnyíti meg a Rába által 2000 óta használt tervezôprogram, amelynek köszönhetôen néhány hét alatt, felesleges anyagfelhasználás nélkül elvégezhetô az a vizsgálat, amely korábban egy évet is igénybe vett, s vagy 3–4 változatot élesben kellett a drága futómûelemeken kipróbálni. A Futómû Kft. egy 3D-s tervezôszoftvert használ, mégpedig a Pro Enginer Wildfire 4-es verzióját, amelynek egy része – a Pro Mechanika – alkalmas az úgynevezett véges elemszámítások elvégzésére. Ennek segítségével tehát térbeli kivetítésben tesztelhetik mérnökeink a meghatározó teherhordó elemek – hídházak, gömbök, tengelycsonkok, kerékagyak – egyes pontjain ébredô feszültséget különbözô terhelések esetén. Nincs kézi rajzolgatás, mint régen: a program az adott paraméterekhez viszonyítja a feszültséget, s a konstruktôrök az eredmények ismeretében dolgozzák ki számítógépen az újabb és újabb megoldásokat. Ha túl nagy feszültség keletkezik egy ponton, több konstrukciós megoldás közül tudnak választani: vagy más, jobb

anyagminôséget alkalmaznak, vagy pedig az adott alkatrész geometriai alakján változtatnak, például nagyobbra cserélve a sarokrádiuszt, esetenként erôsítô betétlemezeket is alkalmazva. Ezekkel lehet tehát csökkenteni vagy más helyre hangolni a keletkezett feszültségcsúcsokat, de növelhetô a kifáradási határ technológiai beavatkozással is, ilyen például a tömörítô szemcseszórás, a nemesítés vagy a görgôzés alkalmazása. Néhány hét alatt elkészül a végsô változat és kipróbálják a szerkezet terhelhetôségét egy valódi prototípuson. A tapasztalat pedig azt mutatja – mondja a fôkonstruktôr –, hogy a számítógép által elôre jelzett és a valódi feszültségértékek között minimális az eltérés. Egy szó mint száz, ezek a tesztek elôzték meg az 5 G-s dinamikus terhelhetôségû, katonai futómûvek legyártását is, amelyekhez hasonlót az egész világon csak még egy cég képes elkészíteni a Rábán kívül. Ezek segítségével a 11 és fél tonnát alaphelyzetben bíró futómûvek 120 kilométeres óránkénti sebességre képesek bármilyen nehéz terepen, anyagkárosodás nélkül. Jelenleg a számítások viszszaigazolása van folyamatban, a hátsó futómûvek esetében már el-

készült, a mellsôknél még néhány napig tart a vizsgálat. Hozzá kell tenni egyébként, hogy a polgári jármûvek esetében van egy igen megbízható tesztelônk: ô Martin Macik, a cseh Dakar-versenyzô, aki futómûveinket 140–150 kilométeres sebességgel próbálja ki idôrôl idôre, a leglehetetlenebb terepen is.


5 oldal

Futómû Kft. 5

Technológiai szintváltás a hídházak megmunkálásában TRIPOLSZKI IMRE Futómû Kft.-ben még 2007 novemberében határoztuk el, hogy korszerûsíteni fogjuk a hídházak megmunkálási technológiáját. Olyan gépet választottunk, amely megfelelô termelékenységgel és pontossággal tudja helyettesíteni a kiöregedett Dunbar & Cook kétfejes eszterga munkáját.

A

Több gépgyártó ajánlata közül a Protostim által képviselt MAS Kovosvit SPH50DS esztergájára esett a választásunk. A gépen 2500 mm-es hosszig és 750 mmes átmérôig lehet megmunkálást végezni. Ez az eszterga tulajdonképpen egy esztergaközpont, mert nemcsak esztergálást, hanem fúrást és marást is lehet rajta végezni. A gép Siemens 840D CNC vezérléssel van felszerelve. A MAS Kovosvit nagy gyakorlattal rendelkezik a nagyméretû esztergák gyártásában. A vasúti jármûvek tengelyeinek megmunkálásához a világ számos jármûgyártójának már több gyártóberendezést szállítottak. Az SPH50DS kétfejes esztergán a hídház két tengelycsonkjának egyidejû megmunkálásán kívül el lehet készíteni a csapágyszorító meneteket és az orros tárcsa rögzítôhornyát is. Ezt a megmunkálást eddig 3 gépen 3 mûveletben tudtuk elvégezni. Az új gép üzembe állításával csökkenteni tudtuk az egy darabra esô megmunkálási idôt, valamint a 3 mûvelet összevonásával csökkent a tételek átfutási ideje is. A tervezés során jó kapcsolatot alakítottunk ki a gépgyártó MAS

Kovosvittel. A világgazdasági sítette az átvételi követelméválság ezt a beruházást is elérte. nyeket. Az átadás során a dolgoA hídházgyártás volumenének zók kezelôi, a technológusok csökkenésével, valamint a mezôgazdasági gépek piacának kismértékû növekedésével új feladatot kapott az éppen elkészült gép. Az elôátvétel során kérésünkre újabb megmunkálási lehetôséggel bôvítették a gép adottságait. A gépgyártó egy szuperfiniselô berendezés fogadására alkalmas interfésszel egészítette ki a gépet. Így alkalmassá vált a Caterpillar féltengelyek indukciós edzés utáni simító keményesztergálására és szuperfiniselésére is. A hídházeszterga január 2. hetében érkezett be a Futómû Kft.hez. A gépet a 28 ezres csarnokba telepítették le. A gép átvételét a 718.23-3311-002 hídház megmunkálásával végeztük el. Az eszterga kiváló színvonalon telje-

programozói oktatáson vettek részt. TRIPOLSZKI IMRE


6 oldal

6 Futómû Kft.

Számszerûsíthetô a futómûvek belsô tisztasága HATT ATTILA, MOLNÁR ANIKÓ ÉS GYUREK ZOLTÁN

filteren maradt szennyezôdés 0,1 mg méréspontosságú mérlegen, a felfogott szemcse nagysága pedig mikroszkóp segítségével mérhetô. Az eredményt – a szennyezôdést tartalmazó filtert a számszerûsített adatokkal együtt – archiválja a labor. A könnyû mosást és a biztonságos munkavégzést egy elszívófülke teszi lehetôvé, ennek legyártatása a munkaegészség-, a tûz- és a környezetvédelmi elôírások figyelembevételével történt. A mosótálcára szerkesztett munkaasztal pedig forgatható, így a nagyobb alkatrészek körbemosása sem okoz nehézséget. A berendezésnek köszönhetôen a mosáskor keletkezett „használt” folyadék a szórás elôtti szûrés eredményeként több-

gy nagyobb beruházásnak köszönhetôen mérhetôvé tette a Futómû Kft. a szerelésre kerülô alkatrészek tisztaságát. A mosásra, a szennyezôdés mérésére és a környezetbarát levegô kibocsátásra alkalmas berendezést január óta használják.

E

Hatt Attila gyártásfejlesztô, Gyurek Zoltán laborvezetô és Molnár Anikó projektvezetô az ezzel kapcsolatos tudnivalókat így foglalta össze: a futómûvek élettartamára és a meghibásodások valószínûségére nagy hatással van a beszerelendô alkatrészek felületi tisztasága is, mivel a nemkívánatos szemcsék károsíthatják a felületek épségét. Ennek felügyelete és biztosítása mindig elsôrendû szempont volt a Rábánál, ám a tavaly indult projekt keretében sikerült megvalósítanunk a tisztaság számszerûsíthe-

NÉMETH ZOLTÁN tô mérését is az ISO 16232-2007 szabványsorozat szerint. Terveink pedig szerencsésen egybeestek a vevôk által jelzett igényekkel is – tudatta Hatt Attila. A beruházás keretében a team kialakította a megfelelô laborkörülményeket és elkészült az új, speciális mosómunkahely is. A projekt felelôsei elmondták: a terveztetés és gyártás során fontos szempont volt többek között a könnyû mozdíthatóság, ezzel lehetôséget teremtettünk a nagyméretû alkatrészek üzemi mosására is. Az agresszív kémiai természetû mosófolyadék átszivattyúzható a szállítóhordóból, kiszórását pedig az 1 mikronos szûrôn át szórópisztollyal lehet elvégezni. A folyamat lényege, hogy az alkatrészrôl lefolyó, szennyezett folyadékot a rendszer visszaszívja egy 5 mikronos filteren keresztül. A

ször felhasználható lesz, az elszívott levegô pedig a beépített aktívszenes szûrôn keresztüláramolva a környezetre ártalmatlanul kerül ki a szabadba.


7 oldal

Holding, HR 7

Rába: Az év végére befékezô jármûipari piacon is 59 milliárdos árbevétel Az év utolsó hónapjaira kibontakozó erôteljes globális jármûipari recesszió ellenére a gyôri Rábacsoport 2008-ban éves szinten 58,7 milliárd forint árbevételt ért el, ami enyhe bôvülést jelent a 2007. évi 58,2 milliárd forinthoz képest. Az EBITDA értéke 4 milliárd, az üzemi eredmény értéke 1,1 milliárd forint lett. A jármûipart sújtó recesszió a jelentôs hatékonysági tartalékokkal rendelkezô társaságot felkészülten érte. Az utolsó negyedév óta a Rába – az elsôk között a jármûiparban – erôforrásait folyamatosan és rugalmasan a megváltozott iparági környezethez igazítja. A jármûipar gazdasági visszaesése a Rába stratégiai célpiacain eltérô módon jelentkezett. Az amerikai tehergépjármû-piacot egész évben érezhetô, mintegy 15 százalékos visszaesés jellemezte, aminek hatását a mezôgazdasági haszonjármûvek piaci keresletének szinten maradása enyhítette. A Rába – elsôsorban a speciális futómûvek eladásának növelésével – ezen a piacon 31,2 százalékkal, 108,5 millió dollárra növelte bevételeit 2007-hez képest. Az Európai Unióban, ahol fôként az utolsó negyedévben lehetett érzékelni a

megrendelések visszaesését, éves szinten 9,7 százalékos növekedés mellett 52,1 millió eurós forgalmat ért el a cégcsoport. A FÁK-országokba irányuló export ugyanakkor 27,5 millióról 17,4 millió euróra esett, ami elsôsorban az orosz buszpiac jelentôs általános visszaesésére vezethetô vissza. A belföldi árbevétel 21,6 milliárd forint volt, ami 6,1 százalékkal marad el a 2007-es 23 milliárd forintos értéktôl. Az általános piaci feltételek 2008-ban is negatívan befolyásolták a költségek alakulását: az alapanyagárak éves szinten több mint 20, az energiaárak mintegy 15 százalékkal emelkedtek. Az árbevételének közel kétharmadát exportból szerzô Rába számára éves szinten még nem jelentkeztek a forintárfolyam év végi jelentôs gyengülésének hatásai sem: az euró átlagárfolyama nem változott, miközben a dollár átlagosan 6,3 százalékkal ért kevesebbet forintban, mint 2007-ben. A társaság aktuális eredményszámait jelentôs átértékelés befolyásolta: a származékos ügyleteken keletkezett, nem realizált veszteség. Ennek hatására az adózás elôtti eredmény –5423 millió forintot

Practing A Rába Jármûipari Holding Nyrt. kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szakmai felsôfokú továbbképzésben aktív szerepet vállaljon. A képzésben való részvételt többféle tényezô is szükségessé teszi. Az egyik alapvetô ok az, hogy a felsôoktatásban tanuló hallgatók szakmai felkészültségének felmérése akkor a leghatékonyabb, ha a vállalat maga is részt vesz a képzésben. Másrészt a Rábánál rendkívül értékes, évszázados szakmai tudás halmozódott fel, ami a vállalatunknál felajánlott gyakorlati (practing) helyekre felvett hallgatók számára biztos gyakorlati tudást jelent. A szakmai felsôfokú továbbképzésben való részvételt a Rába Jármûipari Holding Nyrt. számára a Széchenyi István Egyetemen mûködô, 1996-ban létrehozott Practing Alapítvány biztosítja, melynek vállalatunk az egyik alapító tagja. Az alapítvány létrehozása óta több mint 100 hallgatót fogadott a Rába. Az alapítvány sikeres mûködését mutatja, hogy minden évben jelentôs a vállalathoz Practingra jelentkezôk száma. Mivel a felsôoktatásban jelentôs változások mentek végbe, illetve a követelményrendszer is rendszeresen változik, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. módosította a hallgatókkal szemben támasztott követelményeket. Az új feltételrendszert a 2009. már-

tett ki (a fenti hatástól megtisztított érték –344 millió forint), így a társaság –5098 millió forint nettó veszteséggel zárta az évet. Továbbra is ôrzi üzemi nyereségességét a Rába mindhárom üzletága. Az árbevételt tekintve a futómû-, illetve a jármûüzletág is képes volt minimális növekedést elérni, miközben az alkatrészüzletág a személyautó-gyártás utolsó negyedévben tapasztalt zuhanása miatt éves szinten 3 százalékos visszaeséssel zárta a 2008-as évet. A Rába mûködési stabilitásának biztosítása érdekében már 2008 utolsó negyedévében hozzáigazította mûködését a kedvezôtlenebbé váló piaci viszonyokhoz. Gördülô tervezése révén folyamatosan a várható piaci igényekhez igazítja erôforrásait. Rövidített munkahét bevezetésével biztosította, hogy a társaság megôrizze jól

cius 9-én hatályba lépett „Practing Alapítványon keresztül érkezô hallgató fogadásának menete” címû, HR22003 eljárási utasítás tartalmazza. (Elérési útvonal: Rába szabályozó dokumentumok⁄Holding eljárás⁄HR⁄HR22003.) Fontos megjegyezni, hogy azokat a pályázókat, akik a feltételeknek nem felelnek meg, a vállalat nem tudja fogadni Practing-gyakorlatra. Az alábbiakban az új szabályozás néhány lényeges elemét szeretném kiemelni: KI PÁLYÁZHAT PRACTING-GYAKORLATRA? A Széchenyi István Egyetem valamely karán BSC- vagy MSC-képzésen részt vevô utolsó éves nappali tagozatos hallgató, aki angol, német vagy orosz nyelvbôl legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezik. A Practing- (gyakorlat) helyet elnyerô pályázó a program keretében 3 hónapot tölt el (hetente 4x8 órás munkanap) a Rábánál, ahol munkájáért cserében fix díjban részesül. A három hónap a következô bontásban lehetséges: Ôszi szemeszter esetén: szeptember 15–december 15. Tavaszi szemeszter esetén: február 15–május 15. Mi a Rába alapvetô célja a practingosok fogadásával? – A Széchenyi István Egyetemmel való szoros együttmûködés további fenntartása. – A Practingra jelentkezôk interjúztatá-

képzett szakembereit. E tudásbázis megtartása, a stratégiai partnerek megôrzése, az aktív üzletfejlesztés folytatása, illetve a kulcstevékenységek modernizációjának megkezdése arra is alkalmassá teszi a Rábát, hogy a recessziót követô fellendülés kezdetekor képes legyen jelenlegi piaci részesedéseinek növelésére is. „Az elmúlt években lezajlott hatékonyságjavító intézkedések hatására a gazdasági válsággal ma egy stabil, rugalmas, tartalékokkal rendelkezô Rába néz szembe – jelentette ki Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója. – Bár az elôttünk álló év nagy részében várhatóan kedvezôtlen piaci és gazdasági körülmények között, csökkenô rendelésállomány mellett kell mûködnünk, a cégcsoport célja az üzemi nyereségesség fenntartása 2009-ben is.”

sa után kiválasztásra kerülô, kiemelkedô tudással rendelkezô hallgatók segítése a szakmai gyakorlat megszerzésében. – A szakmai gyakorlat során kiválasztott (kiváló képességû, motivált, csapatmunkára képes, precíz, felelôsségteljes) tanulók végzés utáni megtartása a Rábánál. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A PRACTINGRÓL Practingos hallgató fogadását igazgatók, menedzserek, illetve teamvezetôk kezdeményezhetik. Az igénylésben meg kell határozni, hogy a hallgatóra milyen feladatok várnak (akár diplomamunka-írás). A feladatmeghatározás a megfelelô tanuló kiválasztását segíti elô. A Practing keretében kiválasztott hallgatók kizárólag mentor segítségével dolgozhatnak. A mentorok a Rába vezetôi által kijelölt, megfelelô szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkezô munkatársak lehetnek. Egy mentor maximálisan három hallgatóval foglalkozhat. FELHÍVÁS KEDVES KOLLÉGÁK! AZ ÔSZI SZEMESZTERBEN IS TUDUNK HALLGATÓKAT FOGADNI, EHHEZ AZONBAN AZ IGÉNYLÉSEKET 2009. MÁJUS 15-IG LE KELL ADNI AZ ADOTT TELEPHELYEN (GYÔR, SÁRVÁR, MÓR) LÉVÔ EMBERI ERÔFORRÁS FEJLESZTÉSÉÉRT FELELÔS SZEMÉLYNEK. AZ IGÉNYLÉSEK JÓVÁHAGYÁSA UTÁN, 2009. MÁJUS VÉGÉN A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN KIHIRDETÉSRE KERÜLNEK A FELKÍNÁLT GYAKORLATI HELYEK. ZÁMBORI ESZTER


8

8 oldal

Jármû Kft. GYÖMRÔN ELÉGEDETTEK AZ ÚJ S91-ESSEL

Helyi járat lett a prototípusból Február 1. óta a Budapesttel határos Gyömrôn üzemel helyi járatként a Rába Jármû Kft., a Molitus Kft. és a Webasto Hungária Kft. közös munkájának eredményeként megszületett S91-es midibusz prototípusa. Gyenes Levente, a 14 ezer lelkes város polgármestere ennek háttereként elmondta, korábban a Volánbusz látta el ezt a feladatot egy csuklós Ikarus busszal, amely azonban méretei miatt a település sok utcájába nem tudott behajtani. Miután a szerzôdés lejárt, az önkormányzat pályázatot írt ki a szolgáltatás elvégzésére. A Webasto Hungária Kft. és a Gyömrôi Településüzemeltetô és Fejlesztô Kht. közösen adta be a legkedvezôbb ajánlatot az S91-essel, amelyet február 1-jén állítottak üzembe. A politikus elmondta: az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezôek. A jármû segítségével a város sokkal nagyobb területét, kisebb utcákat is be tudtak vonni a tömegközlekedésbe. Az emberek azért is szeretik, mert alacsony padlós, így a gyerekek és az idôsek – a leggyakoribb utasok – is könnyen fel tudnak rá szállni. Mûszaki probléma az elmúlt hetekben nem merült fel. Megelégedést váltott ki az új menetrend, valamint az egységes jegy- és bérletrendszer is. Gyenes Levente külön megjegyezte: nagyon örültek, hogy kiváló minôségû magyar terméket vásárolhattak. A város Gyömrô címû magazinjában kétoldalas cikk jelent meg az S91-esrôl Mezey Attila alpolgármester tollából. Ô szintén ki-

emelte: büszkék arra, hogy teljes egészében magyar fejlesztés, magyar szellemi alkotás és a magyar ipar terméke szolgálja a helyieket.

Elônyei között sorolta fel ideális méretét, alacsony szennyezôanyag-kibocsátási értékeit, a klímaberendezést, valamint kényelmes, mégis helytakarékos üléseit. Adamis Gábor, a magyar–német vegyes vállalat, a Webasto Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója az értékesítés hátterérôl kérdésünkre elmondta: a három cég rendkívül gyorsan alkotta meg a Görögországban, Norvégiában, Rigában, Csehországban és Izlandon népszerû E91-es utódának szánt S91-est, amelyet tavaly áprilisban mutattak be a szakmai és a nagyközönségnek a tököli buszfesztiválon. A jármû azt követôen teszteken vett részt potenciális vevôknél, például a BKVnél, Miskolcon, Szegeden, a Zala Volánnál, a Bakony Volánnál, de egy hónapig járta Csehországot is. Összesen 20 ezer kilométert futott, és eladására azért került sor, mert az így befolyt pénzt vissza lehet forgatni a projektbe. „Nagy reményeink vannak a típus üzleti sikerét illetôen, különben nem vágtunk volna bele a gyártásába” – tette hozzá Adamis Gábor. Torma János, a Rába Jármû Kft. ügyvezetô igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy nem lepôdött meg a gyömrôiek kedvezô tapasztalatain, mert az S91-est a teszteken is egyöntetûen dicsérte mindenki. „Ez a midibusz a mai kor minden igényét kielégíti” – fogalmazott a cégvezetô, aki külön is megemlítette a korszerû, CAN-rendszerû elektronikai megoldást, valamint a Rába által gyártott 8 méteres alvázat.


9 oldal

Jármû Kft. 9

Auditok a Rába Jármû Kft.-nél gy irányítási rendszert mûködtetô szervezet életének természetes része a rendszer évenkénti, az adott tanúsító szervezet által végzett felügyeleti vagy megújító auditja.

E

Ha a rendszer alapvetô mûködése – szabályozott eljárások szerinti tevékenység, belsô auditok, vezetôségi átvizsgálás stb. – rendben van, akkor azt mondhatjuk, hogy az évenkénti harmadik fél általi auditok a rendszer mûködésének rutinszerû ellenôrzési pontjai lehetnek. Természetesen nem ennyire egyszerû a helyzet, hiszen az ilyen megmérettetések azért mindig hordoznak magukban kihívásokat, és ez idén sem volt másként! A jelzett megmérettetések idôpontjai évente rendszeresen február hónapra esnek, a tanúsítások érvényességének lejárata elôtt, a meghatározott idôintervallumon belül. A Rába Jármû Kft. rendelkezik az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minôségirányítási, az AQAP 2110:2003 NATO kiadvány szerinti katonai minôségirányítási, valamint egy, az ISO 3834:2004 szabvány szerinti hegesztési minôségirányítási rendszerrel. Ezen rendszerek szabályozása a Minôségügyi kézikönyvben került integrálásra. Továbbá rendelkezünk a MSZ 28001:2003 szabvány szerinti MEBIR-rendszer tanúsítványával, errôl külön kézikönyv készült. Februárban tehát esedékes volt az ISO 9001:2000 szabvány szerinti felügyeleti audit, míg az AQAP 2110:2003 katonai minôségirányítási rendszernek a megújító auditja, mivel a kiadvány 2006-ban megváltozott. (Az ISO 3834, illetve MSZ 28001 szerinti au-

ditok most nem voltak esedékesek.) 2008-ban a társaság vezetése úgy döntött, hogy kifejleszti és bevezeti az ISO 14001:2004 szerinti környezetirányítási rendszert. A rendszer bevezetésére Takács László gyártásfejlesztési vezetô mint környezetirányítási megbízott kapott feladatot. A rendszer kiépítése 2008 nyarán kezdôdött a Denkstatt Kft. felkészítô segítségével. A fejlesztés során alapvetô cél volt, hogy ezt a rendszert is integráljuk a kézikönyvbe, és lehetôleg együtt, egy idôpontban kerüljön sor a minôségirányítási és a környezetirányítási auditra. A környezetirányítással kapcsolatos új szabályozások, eljárásutasítások bekerültek a rendszerdokumentumok közé, a belsô minôségirányítási audittapasztalattal rendelkezô auditor kollégák pedig képzést kaptak a környezetirányítási auditálás szabályairól. A KIRrendszer belsô auditja így a tervezett ütem szerint végrehajtható volt, és a 2008-as évet tárgyaló vezetôségi átvizsgáláson már teljes körûen tudtuk értékelni nemcsak a minôségirányítási, hanem a környezetirányítási rendszert is. Eközben megkerestük a TÜV Nord Kft.-t, amely nemcsak a minôségirányítási rendszerek, hanem a környezetirányítási rendszer tanúsítására szolgáló akkreditációval is rendelkezik, így kézenfekvô volt ôket felkérni az integrált rendszer tanúsítására. (A TÜV Nord munkatársai már évek óta az ISO 9001:2000 rendszer auditorai.) Tehát az auditon való megfelelés egyik kihívása idén ennek az integrált rendszerauditja, ezen belül a környezetirányítási rendszer tanúsító auditja volt.

A másik kihívás az AQAP 2110 NATO-kiadvány 2006-os változásának megújító auditja volt. Ebben az esetben alapvetô változás a rendszerben, illetve a szabályozásban nem volt, viszont a megváltozott kiadványok megfelelô behivatkozása a rendszerdokumentumokban jelentett többletfeladatot. Az AQAP NATO-kiadványok tanúsító auditjaira a HM FLÜ rendszerfelügyeleti osztályának van akkreditációja. A TÜV-vel és a HM FLÜ-vel sikerült úgy ütemezni az auditidôpontokat, hogy az integrált ISO 9001és ISO 14001-auditot néhány napon belül követte az AQAP-audit. Az integrált ISO 9001 és ISO 14001 rendszer auditjára két minôségirányítási auditor és egy környezetirányítási auditor érkezett. Mind a felügyeleti, mind a tanúsító audit eredményes volt, néhány jobbító javaslattal kiegészítve. A következô AQAP-auditra meglepetésünkre három auditor jött, és nemcsak a katonai többletkövetelményeket, hanem az „alap” ISO 9001 szabvány követelményeit is górcsô alá vették. A záróértekezleten a vezetô auditor egy nem megfelelôséget állapított meg, néhány jobbító javaslattal kiegészítve. Mivel a nem megfelelôség kijavítására a helyszínen javító intézkedést hoztunk (dokumentumpontosítás), így a a vezetô auditor javaslatot tett a tanúsítvány megújítására. Tehát a február az auditokra való elôkészületek és az auditok végrehajtása miatt zsúfolt, de egyben eredményes is volt. És márciusban a belsô auditok újból elkezdôdnek… KRASZTINA ZOLTÁn

Típusbizonyítványra vár az új H 14-es inden bizonnyal még márciusban megkapja a típusbizonyítványt az új H 14-es katonai jármû. A mûszaki részletekrôl, valamint a terhelt és üres állapotban is elvégzett vizsgálatokról érdeklôdtünk a Jármû Kft. szakembereinél.

M

„Az új H 14-es a katonai jármûcsalád legkisebb tagja, amely kéttengelyes, összkerékhajtású. Ránézésre kicsi köztük a különbség, a valóságban azonban nagy abban az értelemben, hogy az egyik fülkéje páncélozásra elôkészített, így utólagos páncélozás szerelhetô rá, ami védelmi képességet biztosít repeszek, robbanóaknák, lôszerek ellen” – mondta Peski Vilmos konstrukciós csoportvezetô. A két katonai terepjáró hajtáslánca ugyanaz: 240 kilowattos, hathengeres dízelmotor dobog bennük, ami lényegesen erôsebb erôforrást jelent, miután a régi típusban csak 206 kilowattos volt. Így lényegesen nagyobb teljesítmény és nyomaték áll rendelkezésre. A sebességváltó is változott, már nem 9, hanem 12 fokozatú, ráadásul automata és kuplungpedál sincs benne, ezt a feladatot egy pneumatikus szerkezet végzi. Folytatás a 10. oldalon.


10 oldal

10 Jármû Kft. PESKI VILMOS ÉS KOVÁCS JÓZSEF

„A sofôrnek ez sokkal kényelmesebb, mert jobban tud figyelni a vezetésre, ami fôleg nehéz terepen számít” – fogalmazott Peski Vilmos. A két jármû MAN-fôegységekbôl épül, Rába-futómûvekkel. Kovács József konstrukciós csoportvezetô hozzátette: az autókra személyszállító ponyvás felépítmény kerül. Ennek megfelelôen megerôsített borulókerettel rendelkeznek, ami növeli az életben maradási zónát egy esetleges baleset esetén. Úgy alakították ki, hogy levehetôk legyenek, mert különben a 180 centiméteres belmagasság miatt nem lehetne vasúton szállítani.

Peski Vilmos beszámolt az eddig elvégzett vizsgálatokról is. Házi vizsgálaton ellenôrizték az összes berendezés funkcionalitását, azt, hogy minden megfelelôen mûködik-e. Górcsô alá vették például a fék-, a kormány-, világító-, a hangjelzô rendszert, valamint a csörlôt. Speciális mûszerekkel mérték a fékhatást, a motorteljesítményt, a vonóerôt, a tömegeket, a tengelyterhelést. A cél az volt, hogy kiderüljön: a mûszaki specifikációban lefektetett adatok „ülneke” a valóságban. Nemcsak állóhelyi, hanem mozgás közbeni vizsgálatok is történtek. Ilyen körülmények között mérték a kormányzást, a futó-

mûveket, az alvázcsavarodás, és azt, hogy az egyes alkatrészek elférnek-e egymás mellett. Ezeken kívül afféle próba-típusvizsgálatot is végeztek azért, hogy ne az éles típusvizsgálaton derüljenek ki a hiányosságok. Ekkor a jóváhagyásra kötelezett részeket mérték, így például a fékeket, a jármû lassulását, gyorsulását, kormányozhatóságát, elhaladási és lefúvási zaját. Ha határérték feletti értéket tapasztalnak, meg kell keresni az okát és ki kell javítani. Most ez a zaj esetében fordult elô. Peski Vilmos elmondta: a típusvizsgálaton már túl van a H 14-es, és remélhetôleg még ebben a hónapban megkapja a típusbizonyítványt.


11 oldal

Alkatrész Kft. 11

Megújító audit Sárváron és Móron ikeresen lezajlottak a megújító auditok a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri és sárvári gyárában. Mindkét gyár a jelenlegi gazdasági helyzetben is bizonyította, hogy felkészültek a minôségirányítási rendszer vevôi igényeknek is megfelelô mûködtetésére.

S

Az alkatrészgyártó kft. minôség- és környezetirányítási vezetôje, Klein János elmondta magazinunknak, hogy a megújító auditokra háromévenként kerül sor, míg a közbeesô években felügyeleti auditokon ellenôrzik a mûködést. – Az auditorok a megújító auditon a rendszerkövetelmény-dokumentum elôírásainak minden pontjában ellenôrzik a megfelelô mûködést. Ez történt meg idén is mindkét gyárban. Idôben végrehajtásra került az audit a vevôk megelégedésére, hiszen közülük többen már a tanúsítás lejárta elôtt hetekkel rákérdeztek, hogy mikor küldjük el nekik az új tanúsítványokat. A vevôk bizalmához nagyon fontos, hogy érvényes tanúsítvánnyal rendelkezzen egy autóipari alkatrészgyártó cég – hangsúlyozta Klein János, s még hozzátette: A mai gazdasági viszonyok mellett kiemelten fontos, hogy a vevôk bizalmát meg is tudjuk tartani. Ennek lényeges része, hogy igazolni tudjuk, hogy az irányítási rendszerek az elvárt módon tanúsítva vannak. – Külön felkészítésre egyik gyárban sem volt szükség, mivel a mûködô kialakult rendszerben folyamatos felügyelet mellett a szabályozások szerint dolgoznak a munkatársak. A folyamatos mûködtetés eredményeként a szabályozásokban lényeges változtatásokra nem került sor. A gyártástechnológiában történt változásoknál, vagy új termékek bevezetésénél pedig a megfelelô ütemben, megfelelô projekttervekkel azonnal elkészítik az új szabályozásokat és a tervezett ellenôrzéseket. – Munkatársaink az audit során az auditorok megelégedésére mutatták be a tevékenységeket, igazolták azt, hogy felkészültek. Ennek bizonyítéka, hogy az eltérés minimális volt, és egyik sem volt jelentôs. A szabályozott mûködés igazolható volt az aktuális dokumentumok ellenôrzésekor. Az auditorok dicsérték mind a mendzsmentet, mind a munkatársakat, hiszen a munkájukat úgy tudják bemutatni, hogy azt ténylegesen elkötelezettséggel, hozzáértéssel és nagy tudással végzik – mondta Klein János. A megújító auditok feladata, hogy a három év fejlôdését is bemutassák. Itt is külön kiemelték az auditorok a gyártási kultúra változását. – Az eredményekhez nagyban hozzájárult a menedzsment fokozott támogatása. A napi operatív tevékenységekben kiemelten kezelték a minôséget, a minôségi munkavégzés és a gyártás feltételeit. Munkatársaink munkavégzését segíti a „vizuálmenedzsment” kialakítása. Ebben még sok lehetôség van. Eredmények vannak már, a kialakult területeken dolgozók közvetlen, gyors információhoz jutnak a napi tevékenységük során a minôségi munkavégzéshez. Mind a két gyár bizonyította az auditoroknak, hogy megfelelô felkészültséggel végzik a dolgozók a feladataikat. A jelen gazdasági helyzet miatti azonnali beavatkozások nem befolyásolják a minôségirányítási rendszer stabil mûködését. Ezt az auditorok meg is erôsítették – mondta végül Klein János.

KLEIN JÁNOS


12 oldal

12 Alkatrész Kft.

Eredményeket hoztak Móron folyamatos fejlesztések eredményeként jelentôsen nôtt a hatékonyság a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. Móri Gyárában. Az év végén bekövetkezett gazdasági válság hatásai elleni védekezésben is segítenek a változtatások, amihez új piacok keresése társul.

A

A móri gyár présmûhelymérnökség-csoportvezetôje, Flatsker Tamás a tavalyi évi folyamatos fejlôdéssel kapcsolatban emlékeztetett, hogy számos hatékonyságnövelô intézkedést vezettek be a területeken végrehajtott SMED tevékenységek eredményeként. Ilyen például, hogy a 400 tonnás présgépen ütközôrendszert alakítottak ki, ami azt szolgálja, hogy a szerszámokat nem kell minden szerszámcserekor kimérni, beállítani. – Az ütközôrendszer hatékonyabbá tette a szerszámcserét. Ugyancsak a hatékonyabb munkát segítette, hogy a gépkezelôk egyhetes képzésen vettek részt. A másik pont volt a szerszámjavítás, karbantartás biztonságának kialakítása, ami annyit jelent, hogy az egyes szerszámokhoz felmértük a pótalkatrészigényeket, a pótalkatrészeket beszereztük – magyarázta Flatsker Tamás. Elmondta még a csoportvezetô, hogy mindemellett – ugyancsak a négyszáz tonnás présgépen – szerszámmagasításokat végeztek a szerszámcserék hatékonyságának javításához. Így nem kell pótasztalt felszerelni a gépre, ami szintén növeli a hatékonyságot. – Impulzusolajzót szereztünk be, amivel az olaj mennyiségét tudjuk gazdaságosan és hatékonyan szabályozni. A szerszámokra felkerült egy korszerû kiesésérzékelô fénykapu is – mondta végül Flatsker Tamás. A nemfémes mérnökség csoportvezetôje, Csóka János elöljáróban elmondta, az elsô negyedév azzal telt, hogy elindultak a Splash gyártásával, a darabszám jelentôsen nôtt, a gyártás mindegyik nemfémes mûhelyben szép feladatokat adott. – A habosítóban felújított géppel kezdtük el a gyártást, a varrodában ki kellett alakítani azokat a gyártócellákat, amelyek erre a darabszámra alkalmasak voltak. A festôben pedig új eszközöket kellett legyártani megfelelô darabszámban és olyan minôségben, hogy hatékony legyen a termelés – sorolta Csóka János. A második negyedévtôl inkább arra koncentráltak, hogy azok a folyamatok, amelyek már összeálltak, jól mûködjenek. Gyári szinten hatékonyságjavító akciók indultak. – A nemfémes területen az akciók eredményeként hatvanmillió forint eredményjavítás adódott, ami jelentôsnek mondható. Az év vége felé már a válsággal kellett szembesülni és azóta is a válság ha-

tásaira kell reagálni. Ez azt jelenti, hogy a csökkenô kapacitás mellett mi hogyan tudjuk a hatékonyságot megôrizni. Emellett új piacok keresésére koncentrálunk. Ez a mérnökségnek jelentôs feladatot ad, hogy a lehetô legjobb ajánlatokat próbáljuk elôkészíteni – tudtuk meg Csóka Jánostól. A mérnökség hegesztési csoportvezetôje, Denke József kiemelte, hogy az elmúlt év fô feladata volt az elsô negyedévben, hogy megfeleljenek a Splash-gyártás felfutásához. – Miután ez teljesült, a különbözô leanakciókkal növeltük a termelékenységet és a gyártóterület rendjét, átláthatóságát. A hatékonyságnövelô akcióban a ponthegesztô roboton végeztünk átalakításokat, új elektródatartót vásároltunk, nagyobb lett a termelékenység. Rugószerelô célgépet alkalmazunk az eddigi kalapácsos mûvelet helyett a rugórögzítô fül elhajlításához – sorolta Denke József, majd hozzátette: – Cella-felülvizsgálatokat kezdtünk az utolsó negyedévben, ami jelenleg is folyik. Videóra veszszük, elemezzük a munkafolyamatokat, s nézzük, mik azok a veszteségek, amelyeket ki lehet szûrni, illetve hogy a veszteségek helyett értékteremtô mûveleteket végezzünk. Most leginkább a minôségre koncentrálunk, hogy a lehetséges hibákat a dolgozó minél egyszerûbben, önellenôrzéssel ki tudja szûrni. A termelésvezetô helyettese, Rigó József szerint a présáttelepítések, a két üzem összevonása meghozta az eredményt. – Január negyedikén beindult a folyamatos sorozatgyártás a területen. Sokkal átláthatóbb lett az üzem, tervezhetô lett a termelés az összevonás után. A programozással egyeztetve készítjük el a heti finomprogramot, a rendelések és elôrejelzések alapján megtervezzük a gyártást gépeinkre – magyarázta Rigó József. A termelésvezetô-helyettes elmondta még, hogy kialakították a készletvezérelt gyártást. A tárolóhelyeken három színt alkalmaznak, a pirosat, sárgát és a zöldet, s a konténerszámot is meghatározták. – Amikor piros színbe ér az alkatrész, el kell kezdeni annak gyártását, amit így a készletfogyás vezérel. Ez lehetôvé tette, hogy a fiforendszert száz százalékban tudjuk mûködtetni. Mindig a régeb-


13 oldal

Alkatrész Kft.

a folyamatos fejlesztések ben gyártott alkatrészeket vonjuk a gyártásba – tudtuk meg Rigó Józseftôl. A gyár termelésvezetôje, Kovács János kiemelte a tavalyi évvel kapcsolatban, hogy a gyártósorokat összevonták, átcsoportosították a dolgozókat. – Így nem kell két üzem között áthelyezni munkatársakat, ezentúl nem okoz problémát, hogy egyik géprôl átmenjenek dolgozni a másikra. Ugyanez vonatkozik a varrodára is. Ezzel a hatékonyságot és a munkaidô jobb kihasználását tudtuk elérni. A tavalyi évrôl még el kell mondani, hogy a teljesítményszázalékok az elvárásoknak megfelelôen alakultak. Ez egyrészt annak köszönhetô, hogy a dolgozókat rugalmasan lehetett mozgatni, másrészt a mûszaki módosításaink beváltak – mondta végül Kovács János.

„AMIKOR AZ IDEI ÉVET TERVEZTÜK,

BOLDIS GÉZA

TELJESEN LOGIKUSAN AZT A FOLYAMATOT KÖVETTÜK, HOGY VALAMENNYI VEVÔNKKEL TÁRGYALTUNK (VEZETÔKKEL, ÜGYINTÉZÔKKEL, VALAMINT A BESZERZÔKKEL). AZT KELLETT TUDNUNK, HOGY ILYEN HELYZETBEN AZ ILLETÔ CÉG VÁRHATÓAN MIT RENDEL TÔLÜNK AZ ÉVBEN. EZ ALAPJÁN ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE ÜZLETI TERVÜNKET.”

sára megváltozott a termékösszetétel, néhány nagy teljesítményû szerszámgépen kapacitásfelesleg állt be, ami súlyosan terhel bennünket, így tovább kellett csökkenteni a kiadásokat. Rugalmasságra kell törekednünk, és ezt várjuk el a beszállítói oldalon is. Nekünk is meg kellett „szorongatni” a beszállítókat és költségcsökkentésre bírni ôket. Az igazgató hangsúlyozta: a sárvári gyár alkalmazkodik, s azzal a túlélés feltételeit megteremti. – Az összkollektíva érdekeit nézve a túlélésnek nincs más alternatívája. A sárvári kollektíva azt teszi, amit kell, hiszen eddig is nagyon jól tudott élni azzal a konjunkturális lehetôséggel, amit a piac kínált. Abban bízom, hogy válsághelyzetben, a válság kezelésében és a túlélésben ugyanilyen jól tud gondolkodni.

Méretre állás és alkalmazkodás Sárváron Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyárában kiváló eredményeket produkált a kollektíva az év elsô felében. A gazdasági válság elôjele ôsszel volt érezhetô, amikor kezdtek csökkenni a megrendelések. A gyár mégis csak az év utolsó két hónapjában nem hozta a tervezett eredményeket.

A

A sárvári gyár igazgatója, Boldis Géza magazinunk kérdésére megjegyezte: a tavalyi elsô félévig az Alkatrészgyártó Kft., azon belül Sárvár remek eredményeket produkált. – Ôsszel jelentek meg azok a jelenségek, amelyek arra utaltak, hogy baj van a világban, magyarországi és „eurós” vevôinknél is. Erre reagálni

kellett, amit meg is tettünk. Tavaly elsô félévtôl kezdve nem volt más lehetôség, a vevôi igények csökkenéséhez igazodva egy olyan költségcsökkentési, létszámcsökkentési folyamatot kellett véghezvinnünk, amivel a vállalatunk még eredményes lehetett. – Amikor az idei évet terveztük, teljesen logikusan azt a folya-

matot követtük, hogy valamennyi vevônkkel tárgyaltunk (vezetôkkel, ügyintézôkkel, valamint a beszerzôkkel). Azt kellett tudnunk, hogy ilyen helyzetben az illetô cég várhatóan mit rendel tôlünk az évben. Ez alapján állítottuk össze üzleti tervünket. Ez azt jelentette, hogy a szigorításokkal – létszámleépítésekkel, nyugdíjaztatással, bérmunkások elküldésével, a túlórák megszüntetésével – a mûködôképesség megmaradhatott – részletezte Boldis Géza. Az igazgató szerint a világban, Európában a folyamat még nem állt meg. – A válság hatá-

A menedzsment ugyanakkor az alkalmazkodáson túl új piacokat is kutat. A válság lehetôségeket is hozhat, hiszen azok a cégek, amelyek nem tudnak megfelelni az új kihívásoknak, bedôlhetnek. Nekünk meg kell tudnunk, hogy kik ôk, hiszen az általuk gyártott termékeket átvehetjük. Reményeink szerint a második félév a piacokon elmozdulást hozhat. A sárvári gyárban mindent megteszünk azért, hogy a fellendülés kezdetekor, az „új startnál” is jelen legyünk.

13


14 oldal

14 Futómû Kft.

Amerikai tapasztalatok: az üzletben éppolyan fontos a verseny, mint az etika int korábbi lapszámunkban megírtuk, két fiatal kollégánk – pályázat útján – féléves amerikai tanulmányúton vett részt. Ezúttal Hofbauer Éva Ameri-

M

kai tapasztalatok: az üzletben éppolyan fontos a verseny, mint az etika címmel összegzi tapasztalatait, s mint írja, az Egyesült Államokban az az elv érvényesül, hogy „a verseny az élet szerves és természetes része, de ez a verseny nem ellenségek, hanem versenytársak között zajlik”. Íme a további részletek kollégánktól:

Egy ország vagy kultúra megismerésére egyesek szerint egy emberöltô is kevés, tapasztalatból mondhatom, hogy fél év elegendô volt – ha nem is kimerítôen – az ország kultúrájának, szokásainak és a meglátogatott cégek arculatának, mûködési módjának megismerésére. Az amerikai kultúra fontos jellemzôje az abszolút vevôközpontúság, mely a mindennapi életben (kiskereskedelem, hotel, közlekedés) is megnyilvánul. Az embernek valóban az az érzése, hogy az ô vevôi minôségben történô „kiszolgálása” a másik fél számára egy tudatos, fontos dolog. Ez a mindennapok komfortérzését, jó hangulatát nagymértékben növeli. Ugyanez a vevôközpontúság az iparban is (legalábbis az általam látott szegmensben) tetten érhetô. Ez egyrészt objektív tényezôkben – mint például a szerzôdéses feltételek szigorú betartása – is megnyilvánul, de ami adott esetben ezzel egyenértékû, az a szubjektív viszonyulás, ami egy olyan odafigyelést és ráhangolódást jelent, ami az európai, különösen a kelet-közép-európai kultúrákban (még) nem jellemzô. Ezt a tényt sok szempontból fejlettségük és fejlôdésük motorjának is érzem, hiszen ez az a tényezô, ami a gazdasági folyamataikat „fitten” tartja. A verseny számukra az élet szerves és természetes része, de ez a verseny nem ellenségek, hanem versenytársak között zajlik. Az üzleti etika nagyon sok helyen markánsan elôtérben van, és ez mindig szavatolja, hogy az üzleti viszony fenntartható és megújítható legyen. Sajnos arra nem volt lehetôség, hogy minden vevônél huzamosabb idôt töltsek el, viszont a nagy vevôk közül kettô is volt, akik kollegiális és szívélyes fogadásukkal lehetôvé tették, hogy belsô rendszereiket és folyamataikat az általános bemutatáson túl megismerhessem. Idôm nagy részét az elmúlt két év

HOFBAUER ÉVA

„A FOLYAMATOK TECHNOLÓGIAI ÉS MINÔSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL SOKKAL ÁTLÁTHATÓBBÁ VÁLTAK SZÁMUNKRA, ÉS EZ ÚGY ÉRZEM, AZ ÜZLETI SIKERESSÉG EGYIK FONTOS ÖSSZETEVÔJE.”

legnagyobb forgalmát biztosító vevônél töltöttem, mely sok szempontból nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen számos olyan technikai félreértést, nyitott ügyeket sikerült lezárni, amelyek az elmúlt idôszak teljesítéseit terhelték. A folyamatok technológiai és minôségügyi szempontból sokkal átláthatóbbá váltak számunkra, és ez úgy érzem, az üzleti sikeresség egyik fontos összetevôje. Néhány más vevô is késznek mutatkozott átfogó cégbemutatóra, ezzel is alkalom nyílt arra, hogy a vevô-beszállítói viszonyunkat tovább tudjuk fejleszteni, melynek a személyes találkozás és kommunikáció elengedhetetlen kelléke. A különbözô vevôknél látottak abban megerôsítettek, hogy a fejlesztési irányaink jók (erre vonatkozóan vevôi megerôsítéseket is kaptam), ugyanakkor ezek a látogatások⁄betekintések számos gyengeségünkre vagy

fejlesztési lehetôségeinkre is rávilágítottak, akár olyan formában is, hogy hasonló gyengeségeket külsô szemlélôként náluk markánsabban érzékeltem. A kiutazásom elôtt összeállított és jóváhagyott program a vevôi kapcsolatépítés, rendszer- és folyamatismeret bôvítésén túl képzéseket is tartalmazott, ennek legfôbb eleme a 6 szigma-tréning. Az 5 hetes oktatás, mely egy késôbbi idôpontban záróvizsgával fog végzôdni, betekintést nyújtott az amerikai oktatási rendszer erôsségébe is. A tréning teljesen gyakorlatorientáltan, a használható tudás megszerzésére épült, és mint sok minden másban, itt is érvényesült a vevôközpontúság, azaz a cél, hogy a hallgató értékes tudással gyarapodva fejezze be a tanfolyamot. Számos, régebbrôl már ismert vagy ismertnek vélt elvet, elméletet, technikát sikerült új megvilágításba helyezni, ami a gyakorlati alkalmazást segíti. A tanfolyam is megerôsítette azt az amerikai kultúrában meglévô markáns jegyet, hogy minden rendszerelem csak akkor elfogadott és elfogadható, hogyha az hatékonyan mûködik, melyért ôk folyamatosan mindent megtesznek. Összességében az amerikai társadalmat nyitottnak ismertem meg, de ennek feltétele, hogy az ember hasonló nyitottsággal és kezdeményezôen közelítsen minden élethelyzethez. Ha valahol érvényes, akkor az USAban egyértelmûen, hogy a sült galamb nem repül az ember szájába. Úgy érzem, a szerzett, megélt tapasztalatok sokat segítenek abban, hogy a cég meglévô gyengeségeinek javítását segíthessem.

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-370


15 oldal

HR 15

Futómû Kft., üzemi tanácsi (ÜT) választás: 2009. április 7. prilis 7-én üzemitanács-választás lesz a Futómû Kft.-nél. A választási bizottsághoz 13 érvényes jelölés érkezett. A munka törvénykönyve alapján 11 fô üzemitanács-tagot kell választani. A választás lebonyolításáról, területenkénti idôpontjáról a szokásos módon, hirdetményben, valamint a vb tagjaitól és a munkahelyi vezetôktôl kaphatnak tájékoztatást a munkavállalók.

Á

JELÖLTEK: DOBOS LÁSZLÓ 1963-ban született Jászárokszálláson. Szakmunkás-bizonyítványát és középfokú végzettségét már Gyôrben szerezte. 1982 augusztusában kezdett dolgozni a Rábánál mint megmunkálóközpont-kezelô. Kis kitérô után, 1997-ben lett ismét a Rába munkavállalója, azonos munkakörben, a hajtómûházüzem EX-CELL-O gyártósorán. Egy ciklus óta az ÜT választott és a KÜT delegált tagja. JANKÓ PIROSKA Lassan az itt töltött 15 évével az öreg rókákhoz tartozik a Rábánál, ennek ellenére születési évét tekintve (1974. 12. 05.) a fiatalabb korosztályt képviseli. A Futómû Kft. értékesítésén dolgozik már hosszú évek óta, fôiskolai diplomával. Az évek folyamán csak néhány hónapra volt távol a cégtôl kislánya születése miatt, azóta is boldogan, szeretetben él családjával. „Az elmúlt hónapok recessziós hatása számomra is világossá tette, milyen fontos a munkahelyem, a munkaadók és munkavállalók közötti szoros együttmûködés, ez a fô oka annak, amiért vállaltam az ÜT-jelölést.” LEIMPEK LÁSZLÓ Nôtlen, 27 éves. 2004-tôl a Rába Futómû Kft. dolgozója. Mágneses repedésvizsgálóként kezdte pályafutását. 2006 márciusától cellavezetôként tevékenykedik a féltengely-mellsôtengely teamben. Feladata az 5S- és a TPM-programokban való részvétel, a G8D készítése, valamint további adminisztratív feladatok ellátása. „Feladatomnak érzem, hogy a Rába jövôjének alakításában részt vállaljak, ezért is vállalom az üzemitanács-tagságot.” MAJOR ZSOLT 1964. augusztus 4-én született Gyôrött, jelenleg is itt él. 1981ben végzett géplakatosként. 1991 januárjában kezdett a Rábánál dolgozni, kezdetben kölcsönzött munkaerôként, majd szeptembertôl a Rába saját dolgozója lett a kiegymû-ház soron. 1992-ben gépi forgácsolói, majd 1994-ben NC-vezérlésû forgácsológép-kezelôi vizsgát tett. 1995-tôl gépbeállítóként, majd cellavezetôként, jelenleg szerszámbiztosítóként dolgozik a kiegymû-ház teamben. 1991 szeptemberétôl szakszervezeti tag, 2007tôl pedig szakszervezeti bizalmi. Nôs, egy gyermek édesapja. Felesége ápolónôként dolgozik, lánya egyetemi hallgató a Széchenyi István Egyetem mûszaki menedzser szakán.

„Az üzemi tanácstagi jelölést azért vállaltam, mert számomra ez egy kihívás, érdekel a vállalat jövôje, valamint fontosnak tartom kollégáim érdekeinek jó képviseletét.” MOLNÁR GÁBOR Mosonmagyaróváron született 1985-ben. A Bercsényi Miklós Szakközépiskolában érettségizett. Szakmája jármû-elektronikai mûszerész és szoftverüzemeltetô. Nyáron lesz két éve, hogy a Rábában dolgozik a hajtómûházteamben minôségellenôrként. Szabadidejét fôleg barátnôjével tölti, bulizik vagy a német juhászával járja a határt. „Úgy gondolom, hogy megvannak a kellô képességeim ehhez a feladathoz, szívesen képviselném a munkatársaimat a tanácsban.” NÉMETH FERENC 1954. július 23-án született Gyôrben, általános és középiskolai tanulmányait is itt folytatta. Egyetemi tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán végezte a vállalat ösztöndíjasaként. 1978. szeptember elseje óta dolgozik a Rábánál. Elsô munkahelye a jármû-vasszerkezeti gyáregységben volt, késôbb a Jármû Kft.-nél dolgozott. A vasútijármû-telephely megszûnése után a Futómû Kft. hídtestteamjéhez került 2007 februárjában. Munkába állása óta betöltött üzemfenntartási, mûvezetôi és üzemvezetôi munkaköröket. Kezdettôl fogva tagja a szakszervezetnek. PÉCZI MIHÁLY 1963-ban született Pápán. A Bercsényi-szakközépiskolában érettségizett és szerzett autószerelô-szakmát. Gyôrben él, nôs, két gyermeke van, lánya 19, fia 14 éves. A Rábához, a futómûszereldébe 1987 márciusában került, azóta is ott dolgozik, jelenleg termelési elôadó munkakörben. Az üzemi tanácsnak 3 éve tagja, és beválasztották a központi üzemi tanácsba is.

11 év alatt szerzett tapasztalatokat szeretném a dolgozók érdekében kamatoztatni.” SISKA LÁSZLÓ Siska László 1969. január 24-én született Gyôrben. A Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskolában végzett. Munkahelye a Rába Futómû Kft., munkaköre termeléskoordinátor. 1987 óta dolgozik a gyárban. Szakszervezeti tag, a Rába Szellemi Szakszervezet bizalmija. Nôs, két gyermeke van, lánya 14 éves, fia 11 éves. „Fontosnak tartom, hogy a dolgozók nyugodt munkakörülmények között dolgozhassanak, és még sokáig megtarthassák a biztos munkahelyeiket.” TÓTH SÁNDOR Tóth Sándor 1960-ban Gyôrben született. Nôs. Végzettsége villanyszerelô. 2003-ban elvégezte a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola PLC-programozói szakát. 1978-ban kezdett az akkori Rába Vagon- és Gépgyárban, a 28.000-es csarnokban mint TMK-villanyszerelô. Jelenleg mint karbantartó villanyszerelô dolgozik a 67.000-es csarnokban immáron 31 éve. 2008 óta szakszervezeti bizalmi. 2008-ban munkája elismeréseként mesteri címet kapott. „Céljaim: még jobban megfelelni a mostani és mindenkori erkölcsi és szakmai kihívásoknak, valamint javítani, fejleszteni a közvetlen és közvetett munkatársakkal való kapcsolattartást, erôsíteni a Rába Futómû csapatszellemét.”

RÓZSA MIHÁLY Rózsa Mihály 54 éves, nôs, 3 leánygyermeke van. 1969-ben érkezett a vállalathoz, jelenleg esztergályosként dolgozik a futómûlaborban. 1969 óta szakszervezeti tag. Az elôzô ciklusban is részt vett az ÜT munkájában.

VAJAS MIHÁLY 1954-ben Mosonmagyaróváron született. Gépszerelôként szerzett szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. A Rábában 1972 óta dolgozik, ez az egyetlen munkahelye. Jelenleg a Rába Kovácsgyárban mûszaki elôadói munkakörben dolgozik. Munkába állása óta szakszervezeti tag. A Rába Kovács Szakszervezet vezetôségi tagja. Nôs, két felnôtt, férjezett leánya van. „Az üzemi tanácsnak idáig három cikluson keresztül tagja voltam, ezért is vállalom a további jelölést, valamint érdekel a vállalat további sorsa és jövôje. Idén lesz 37 éve, hogy a vállalatnál dolgozom. Szeretnék a kollektíván keresztül a vállalat jövôjét alakító munkában részt venni.”

SÁNDOR LÁSZLÓ 1954-ben született, 38 éve dolgozik a Rábában menetköszörûsként, ez az elsô és egyetlen munkahelye. 1968 óta tagja a szakszervezetnek, jelenleg a szerszámgyár független szakszervezetének szociális elnökhelyetteseként tevékenykedik. A Rába Futómû Kft. üzemi tanácsának már harmadik ciklusában vesz részt mint üzemitanács-elnök, valamint a Rábánál mûködô központi üzemi tanács (KÜT) elnökhelyettese. Alapító tagként részt vesz a Rába Munkavállalók Szakszervezetének munkájában. Nôs, két felnôtt gyermeke és egy unokája van. „A jelölést azért vállaltam újra, mert az elmúlt

ZÁVORI PÉTER 1957-ben született Gyôrben, 1974-ben eddigi egyetlen munkahelyén, a Rábában helyezkedett el villanyszerelôként, azóta is a szerszámüzemben dolgozik. Nôs, két felnôtt fia van. A szakszervezetnek munkába lépése óta tagja, jelenleg mint szakszervezeti bizalmi. Az üzemi tanácsnak annak létrehozása óta tagja, az utolsó két ciklusban mint a központi üzemi tanács elnöke tevékenykedik a dolgozók érdekében. „Fontosnak tartom, hogy a megszerzett tapasztalatokat továbbra is kamatoztathassam.”


16 oldal

16 HR

A négynapos munkahét nehéz, de túl kell élni

NAGY ZOLTÁN

FRANK LÁSZLÓ

címben olvasható mondattal összegezhetô kollégáink véleménye a világban kialakult gazdasági válság hozta helyzetrôl, amelyhez igazodnunk kellett. De lássuk részletesen:

A

NAGY ZOLTÁN FUTÓMÛSZERELÔ, SZERELDETEAM

– A négynapos munkahét arra kell, hogy a Rába a válságból minél kisebb veszteséggel kilábaljon – ezt valamennyien belátjuk. A mi érdekünk is az, hogy a munkahelyünk megmaradjon, s késôbb a termelés visszaálljon a korábbi szinte. A kiesô fizetésünket azonban nehéz pótolni, s nyugodtan mondhatom a kollégáim nevében is, hogy megérezzük a négynapos munkahét hatását. Ötvenhét éves vagyok, a nyugdíj elôtt sok lehetôségem nem maradna már máshol elhelyezkedni, így mindent megteszek én is azért, hogy amiben én tudom, segítsem

KISS ZSOLT

a céget. De persze bízom abban, hogy újra visszajönnek az ötnapos hetek s a túlórák. FRANK LÁSZLÓ FOGAZÓ, TÁNYÉRKÚPKERÉKTEAM – A Rába Magazin elôzô számában olvastam, hogy ez a válság várhatóan elhúzódik, így ehhez a helyzethez kell nekünk is igazodnunk. Nehéz azzal vitázni, hogy minden jobb, mintha az utcára kerülnénk, de én is megerôsítem: megérezzük a bérünkbôl az ötödik nap, illetve a túlórák kiesését. Én ugyan elváltam, de magamon kívül a családomról is gondoskodnom kell; minden lehetôséget megragadok, hogy a válságból mi – ahogy a cégünk is – a legkevesebb rosszal jöjjünk ki.

KOVÁCS ZSOLT napos munkahétre, de akkor nem a világ, hanem „csak” a gyár volt válságban. Azt is túléltük, s hiszek abban, hogy ezt is túl fogjuk. Valóban: az emberek nem csupán az ötödik munkanap bérét veszítik most el egy idôre, hanem a túlóradíjakat is, így nem ritka, hogy harminc-negyven százalékkal kevesebb fizetést visznek haza. A vállalatvezetés részérôl én is támogatni tudom azt a törekvést, miszerint a bál megrendezésére szánt összeget – amely ugye idén elmaradt – azoknak a munkatársaknak a megsegítésére fordítjuk, ahol esetleg a férj és a feleség is nálunk dolgozik, így a bérkiesés is duplázódik. KOVÁCS ZSOLT

KISS ZSOLT

HÔKEZELÔTEAM-CELLAVEZETÔ

HAJTÓMÛHÁZKÖZPONTCELLAVEZETÔ

– A kilencvenes évek óta itt dolgozom, sok mindent én is túlés átéltem már. A mostani helyzetrôl azt mondom: szükséges rossz,

– Emlékszem, a kilencvenes évek elején volt már példa a négy-

KEDVES OLVASÓ! Márciustól a társaság honlapjáról is elküldheti a Rába Magazinnal, illetve a magazinban szereplô témákkal kapcsolatos véleményét, észrevételeit. Ha van olyan téma, amirôl szívesen olvasna, és úgy gondolja, másokat is érint vagy sok dolgozót érdekelhet, tegyen témajavaslatot! Az új ûrlap a honlap fôoldaláról, illetve a sajtóközpont oldalról a Rába Magazin menüpontra kattintva érhetô el. A bejegyzéseket a Rába Magazin szerkesztôsége kezeli. Márciustól minden munkavállaló e-mailben kap értesítést arról, ha a Rába Magazin legfrissebb száma hozzáférhetô a honlapon, így az érdeklôdôk még a nyomtatott változat megjelenése elôtt elektronikus formában is olvashatják a legfrissebb híreket. Számítunk véleményére, segítségére! MARTONICZ SZILVIA

Jubilánsok 40 ÉVE A RÁBÁNÁL Németh László, Rába Jármû Kft., cellavezetô 35 ÉVE A RÁBÁNÁL Béres István, Jármû Kft., ár- és kalkulációs elôadó Novák Jánosné, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, titkárnô Pintér Ernôné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, anyagkezelô

Csuzy József, karbantartási team I., karbantartó villanyszerelô Galambos Szilvia Mária, laboratórium, minôségbiztosító Kokas László, hidegüzemi team, szerszámkészítô Kulicskó Gábor, hôkezelô team, cellavezetô 25 ÉVE A RÁBÁNÁL Szántó Lívia, Jármû Kft., gyártástervezô

VARGA SÁNDOR amit át kell vészelnünk. Mivel a tartalékok minimálisak, jobban oda kell figyelnünk nekünk is a minôségi elôírásokra, a leadásokra, s arra kell törekednünk, hogy a négy nap alatt a legkevesebb hibával dolgozzunk – ezzel is a magunk és a cégünk érdekében cselekszünk. VARGA SÁNDOR SÜLLYESZTÔ - MELLSÔTENGELY, SZERSZÁMKÉSZÍTÔ

– Hogy mit tudok csinálni az ötödik napon? Ahogy a többiek, úgy én is próbálok pluszmunkát találni, amellyel pótolni tudom a kiesett bért. Lakatosmunkákat vállalhatok a kis kék könyvvel, alkalmi munkaként – nyilvánvalóan addig, amíg vissza nem térünk az ötnapos munkahétre. Én is azt mondom, hogy túl kell élnünk ezt a válságot, s remélhetôleg ott folytatjuk, ahol tavaly nyáron-ôsz elején abbahagytuk.

Csak a szerkesztô változott Egyrészt könnyû, másrészt nagyon nehéz dolgom lesz – látszott az elsô percben, amikor már tudni lehetett: több mint két év után én veszem át a Rába Magazin szerkesztését Koloszár Tamás kollégámtól. Nemcsak az ô sokéves szakmai tapasztalata, hanem a Rábához fûzôdô több évtizedes kapcsolata is sejtette, hogy nem akármilyen – szakmai és emberi – elvárásoknak kell megfelelni. Másrészt szerencsés helyzetbe kerültem, hiszen összeszokott csapat és kialakult (pontosabban minden bizonnyal komoly munka árán kialakított) munkamenet fogadott. A márciusi, azaz a kezükben tartott lapszám már ebben az új „felállásban” készült. Remélem, ebbôl Önök semmit nem vesznek észre – ez ugyanis azt jelenti, hogy sikerült informatív, színes, a Rába presztízsét tovább erôsítô magazint készítenünk. A cikkeket író, a Rába cégcsoport életének eseményeirôl tudósító újságírók csapata nem változott, mint ahogy az újság sem: továbbra is azért dolgozunk, hogy a Rába hírei eljussanak mindenkihez, aki a közös sikerért dolgozik! Pomaranski Luca felelôs szerkesztô

Technológiai szintváltás a hídházak megmunkálásában. 5. oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja

Recommend Documents