Mór: Fókuszban a termékminôség 11. oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Superbrands díjat kapott a Rába 3. oldal

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXII. évfolyam 8. szám 2010. november-december www.raba.hu

Superbrands díjat kapott a Rába 3. oldal

A LEGEREDMÉNYESEBB MAGYAR VÁLLALATNAK JÁRÓ DÍJ UTÁN ÚJABB RANGOS ELISMERÉST KAPOTT VÁLLALATUNK. A VILÁG SZÁMOS ORSZÁGÁBAN MÛKÖDÔ S UPERBRANDS PROG RAM HAZAI ZSÛRIJE A LEGJOBB MAGYAR ÜZLETI MÁRKÁNAK VÁLASZTOTTA A RÁBÁT.

Rábás szakember az év rendszermenedzsere 7. oldal

Mór: Fókuszban a termékminôség 11. oldal

HOFBAUER ÉVA

A KÖZELMÚLTBAN RANGOS DÍJAT VEHETETT ÁT: AZ ÉV ISO⁄TS 16949 IRÁNYÍTÁSI RENDSZERMENEDZSERE LETT. A DÍJRA A VÁLLALAT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT 2006 ÓTA TANÚSÍTÓ⁄ÚJRATANÚSÍTÓ VINCOTTE HUNGARY KFT. AJÁNLOTTA A RÁBÁS SZAKEMBERT.


2 oldal

2 Holding

Rába: Beinduló növekedés javuló fedezet mellett ÚJ STRATÉGIA 2015-IG: „FÓKUSZÁLT NÖVEKEDÉS” fokozatosan javuló iparági környezetben a Rábánál megindult az árbevétel növekedése, ami a rendelésállomány alapján az év utolsó három hónapjában is folytatódhat majd. Ennek megfelelôen a menedzsment a 2010. évre megfogalmazott üzleti terv teljesülését biztosítottnak látja.

A

A társaság elfogadta a következô ötéves stratégiát, mely a Rába egyes termékvonalakon meglévô speciális ismereteire alapozott, az egyedi kiszolgálást és üzleti megközelítést kívánó piacokon a fókuszált növekedést tûzte ki célul. JAVULÓ NEGYEDÉVES TELJESÍTMÉNY Az elmúlt negyedév jelentôs sikereket hozott a Rába számára az üzletfejlesztésben, hiszen az Ural vállalattal kötött megállapodás révén az orosz piac egy új szegmensébe lépett be a társaság. Az együttmûködés kiterjed a Rába Fejlesztési Intézet keretében történô közös termékfejlesztésre is. A társaság árbevételét tekintve – a 2010 FÓKUSZÁLT NÖVEKEDÉSI STRATÉGIA, HANGSÚLY A SPECIÁLIS KOMPETENCIÁKON

elsô negyedévében tapasztalt mélypontot követôen – fokozatos emelkedés bontakozott ki az év további részében, mely a harmadik negyedévet is jellemezte. Az iparági környezet érzékelhetô javulása a növekvô rendelésállományban öltött testet. Az elsô három negyedévben a bruttó fedezeti szint 2 százalékponttal javult. A munkahelymegtartó állami támogatás április végén befejezôdött, a vállalat azonban a korábbi hatékonyságnövelô intézkedések következtében üzemi szinten e támogatás nélkül is profitábilisan tudott mûködni, még a szezonálisan jellemzôen alacsonyabb bevételû harmadik negyedév után is. Az üzletágak közül a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. és a Rába Jármû Kft. is pozitív üzemi eredményt tudott felmutatni. „A válság idôszakában végrehajtott üzletfejlesztési erôfeszítéseknek és a Rába straté-

giai piacain beindult növekedésnek köszönhetôen a társaság árbevétele emelkedett. A piaci környezet kiszámíthatóbbá vált, a rendelésállományunk alapján kijelenthetô, 2010 utolsó három hónapjában is folytatódni fog az árbevétel növekedése. A májusban megfogalmazott éves tervszámainkat – az 5%-os árbevétel- és EBITDA- növekedést – fenntartjuk. Különösen büszkék vagyunk a stratégiai piacainkon elért, részben már bejelentett projektekre és új vevôkapcsolatokra” – fogalmazott Pintér István, a társaság elnök-vezérigazgatója az elsô három negyedév eredményeinek értékelésekor.

A társaság igazgatósága jóváhagyta a következô ötéves idôszak stratégiáját. E szerint a Rába specializált szereplôként kíván jelen lenni azon szegmensekben, ahol a mérnöki tapasztalat, a kutatás-fejlesztési háttér, a kivitelezési kapacitás és a Rába teljesítményének piaci elfogadottsága együttesen áll rendelkezésre – az autóbusz, mezôgazdasági és off-road tehergépkocsi-futómûvek piacán. A stratégia kiemelt területe a múltban sikereket hozó, vevôvel közös termékfejlesztési programok kiterjesztése, melynek elônye az ebben a formában rejlô alacsonyabb K+F kockázat. „A társaság igazgatósága elfogadta a 2015ig érvényes stratégiát, mely a növekedést a piac által már visszaigazolt Rába-értékekre alapozza. Egyrészt jelen kívánunk lenni olyan, globális szinten alacsonyabb volumennel bíró piaci szegmensekben, ahol a Rába számottevô tapasztalattal, termékkel és mérnöki megoldásokkal rendelkezik, másrészt növelni kívánjuk értékesítésünket azokon a földrajzi piacokon, melyek egyedi megközelítést, helyi igényekhez alkalmazkodó üzletpolitikát követelnek meg” – nyilatkozta Pintér István.


3 oldal

Holding, Futómû Kft. 3

Újabb elismerés: a Rába a legjobb hazai üzleti márka emberek körében, illetve az identitás, azaz a márka kötôdése életünkhöz, hazánkhoz, értékeinkhez. Pontozták továbbá, hogy a márka hány éve van jelen a magyar piacon, a cég hány százaléka van magyar tulajdonban, a cég felsô vezetésében hány magyar állampolgár van, illetve hány embert foglalkoztat a vállalat Magyarországon. A Rába elsôsorban az identitás, ismertség és jó hírnév kritériumokra kapott magas pontszám alapján végzett az élen, a maximális 100-ból 93,29 pontot szerzett.

legeredményesebb magyar vállalatnak járó díj után újabb rangos elismerést kapott vállalatunk. A világ számos országában mûködô Superbrands program hazai zsûrije a legjobb magyar üzleti márkának választotta a Rábát.

A

Az idei évben elôször díjazta a legjobb hazai márkákat a MagyarBrands szakmai bizottsága. A kezdeményezés célja olyan „brandek” elismerése, amelyek nemzetközi szinten is méltó módon képviselhetik hazánkat, a hazai vállalkozásokat. A szervezôk fontosnak tartották, hogy felhívják a figyelmet a magyar márkák értékeire, sikereire, minôségére. A díjra az idei évben a Superbrands zsû-

rije jelölte a brandeket, 2011tôl azonban már pályázni is lehet. A jelöltek teljesítményét a zsûri és egy négyfôs bizottság értékelte hét kritérium alapján. Az értékelési szempontok között számszerûsíthetô, nyilvánosan elérhetô adatokon alapuló és úgynevezett „soft” kategóriák is szerepeltek, ilyen például a márka ismertsége, hírneve a fogyasztók és a szak-

Az év ötletadója T alig múlt húszéves

ucatnál több ötletláda-javaslatot nyújtott be évközben fiatal kollégánk, Vindisch Sándor, ezzel ô lett az év legaktívabb pályázója. Kocsis Sándortól, a Rába Futómû Kft. operációs és minôségügyi igazgatójától jutalmat vehetett át ezért.

„Ötletláda” cikksorozatunk ezúttal rendhagyó írással jelentkezik, ugyanis most nem az újítást, illetve az azt jegyzô kollégát mutatjuk be, hanem egy alig több mint húszéves fiatalembert, aki több díjazott pályázatot nyújtott be. Vindisch Sándor a kovács-

üzemben üzemeltetô villanyszerelôként dolgozik, 28 hónapja kollégánk. Jelenleg levelezô tagozaton érettségire készül (jövôre végez), azt követôen pedig diplomát szeretne szerezni a gyôri egyetem villamosmérnöki szakán. Az ambiciózus fiatalember mert

és mer „nagyokat álmodni”, ezért lehetett ô az év ötletadója. – Leginkább az motivál, hogy a munkánkat meg tudjam könnyíteni, illetve a termelés anyagköltségét csökkentsük, ha lehet. Nyilván az sem mellékes tény, hogy az elfogadott ötleteket díjazzák, de ez sorrendben nem az elsô nálam. Érdekel a terület, a munkám, s már most újabb tizennégy ötletem vár elbírálásra. Kiderül, ezeket is befogadják-e – mondta a villanyszerelô azt követôen, hogy Kocsis Sándortól átvette az év végi jutalmat. A Rába Futómû Kft. operációs és minôségügyi igazgatója elôbb gratulált a fiatalembernek, majd elmondta, a cégvezetés örömmel látja és tapasztalja, hogy sokan részt vesznek az ötletládaprogramban. „A válság miatt is gyilkos a verseny a piacon, így minden ötletnek helye van – tette hozzá. – Mi magunk is tudjuk, hogy nem minden kérdésre lehet egy irodában megadni a választ; sokszor azok a kollégák tudják legjobban, mi a megoldás, akik a problémával közvetlenül szembesülnek. Ezerkétszáz ember szürkeállományára számíthatunk, s ez nagyon jó érzés.” Kocsis Sándor végül azt is hozzátette, a díjazottak névsorát látva elmondható, tapasztalt és fiatal kollégák egyaránt kihívást és lehetôséget látnak ebben a pályázati lehetôségben. Vindisch Sándor hosszú távon tervez a Rábával, az iskola után rögtön itt kezdett, nem voltak ugyan felmenôi a gyôri gyárban, de biztos volt abban, hogy jó választás volt és lesz a Rába.


4 oldal

4 Futómû Kft.

Tech4Auto: „Vállalati innováció – egyetemi kutatás” 010. november 10–11-én 5. alkalommal került megrendezésre a Tech4Auto Regionális Kutatás-fejlesztési Konferencia és Laborbemutató „Vállalati innováció – egyetemi kutatás” mottóval.

2

Az elmúlt évekhez hasonlóan az esemény idén is a Rába kollégáinak aktív közremûködésével zajlott. A megnyitó köszöntôk után kutatás-fejlesztési együttmûködést írt alá a Rába Jármûipari Holding Nyrt. és a gyôri Széchenyi István Egyetem. A dokumentumot Vissi Ferenc, a Rába Jármûipari Holding humánerôforrás-igazgatója és dr. Szekeres Tamás rektor látta el kézjegyével. Az idei rendezvény mottóját követve a rábás elôadások az innováció témája köré szervezôdtek. A konferencia elsô napján Vissi Ferenc elôadásában bemutatta a Rába Csoport innovációs tevékenységét, kiemelte, hogy a futómûüzletágban a Rába Fejlesztési Intézet létrehozásával új lendületet kap a termékfejlesztés. Ahhoz, hogy a Rába jövôbeni célkitûzéseit teljesíteni tudja, elengedhetetlen, hogy olyan jól képzett, szakmai tapasztalatokkal rendelkezô munkatársakat foglalkoztasson, akik az alapkompetenciákon túl egy adott szakterület speciális kompetenciájával is rendelkeznek. A sikeres fejlesztési tevékenység bázisát képezi a Széchenyi István Egyetemmel már évek óta fennálló és virágzó kutatás-fejlesztési együttmûködés. A következô szekcióban dr. Lelkes Márk, a Rába Fejlesztési Intézet vezetôje mutatta be szervezete felépítését, mûködését. A korábban zömében konkrét vevôi specifikáció alapján történô fejlesztés mellett a jövôben kiemelt szerepet kap a saját fejlesztési folyamat – a piaci igényeknek elébe menve – a koncepciótól a sorozatgyártásig. Az intézet tevékenysége elsôdlegesen futómûvek, felfüggesztési és erôátviteli rendszerek fejlesztésére irányul. A fejlesztési intézet mûkö-

dése nyomán stratégiai célként fogalmazódik meg a fenntarthatóság, a magasabb hozzáadott értékû termékek részarányának növelése. Az intézet tevékenységét állami támogatással, új fejlesztômérnökök bevonásával és intenzív beruházással valósítja meg. A fejlesztések eredményeképpen 2015-re a 2009-ben értékesített futómûvek számának megduplázódását várja a társaság. Tancsics Ferenc, a kovácstechnológia vezetôje, egyben a Széchenyi István Egyetem doktorandusza dr. Halbritter Ernôvel (Széchenyi István Egyetem) készített közös kutatómunkájukról számolt be „Kovácshengerek tervezési folyamatának korszerûsítése új eljárások integrált alkalmazásával” címmel. A téma aktualitását napjainkban az adja, hogy a kiélezett piaci helyzet kikényszeríti az értékáram- (Value Stream) vezérelt folyamatokat. A prezentációban bemutatta a ko-

vácshengerlés folyamatát, a készre hengerelt geometria meghatározásának módját, a szúrástervet, a hengerlôszerszámokat, valamint részletesen tárgyalta az alapvetô problémák körét és a megoldási lehetôségeket. Bemutatta azt a lehetséges megoldást, amely képes a problémákat megfelelô hibahatárokon belül úgy kezelni, hogy az idôigényes és helyenként pontatlan korrekciók helyett automatikusan generálható megoldást alkalmaz. A kutatás, a vizsgálatok célja egy megbízható, egyszerûbb és gyorsabb tervezôi módszer meghatározása az elfogadható hibahatárokon belül, melyre vonatkozó vizsgálatokat és következtetéseket részletesen ismertette a prezentációban. A kutatás során megvizsgálták a görbehajlítás módszerét, meghatározták a módszer javításának lehetôségét, kijelölték a szük-


5 oldal

Futómû Kft. 5 séges korrekciós irányokat. További feladatként fogalmazódott meg a szúrásterv szerinti geometriai modell megfelelô pontosságú módosításának beillesztése a szúrástervkészítô algoritmusba (saját fejlesztés). Távlati célkitûzés a teljes szerszámtervezési folyamat integrálása a görbére hajlítás módszerével. Az integrált tervezôi algoritmus teszi lehetôvé a szerszámtervezésre fordított mérnökórák és ezen keresztül a tervezési költségek drasztikus csökkentését, hiszen több munkanapot igénybe vevô, bonyolult feladat redukálódik nem egészen 25–30 perces idôtartamra. A hengerlôszerszámok minôsített kipróbálásának elhagyhatóságától további lényeges költségcsökkenés várható, ugyanis egy stabil, konzekvens, egyszerû és megfelelôen pontos módszer kerül bevezetésre. Az új algoritmusok valós szerszámtervezéssel való tesztelése természetesen elengedhetetlen.

A kutatás ugyan még nem fejezôdött be, de a folyamat idôigényének várható csökkenésével az eljárás láthatóan komoly, számokban is kifejezhetô gazdasági elônyöket rejt magában. Szüts Lajos, a futómûüzletág fejlesztési igazgatóhelyettese „Termékfejlesztési folyamat BPR (Business Process Reengineering) szemléletû kialakítása Windchill PDM⁄PLM rendszerben” címmel tartott elôadást . Az üzleti folyamatok újraszervezésével egy vállalat radikális változást érhet el azáltal, hogy a vevôhöz kapcsolódó fôbb üzleti folyamatokra koncentrál, nem pedig a szervezeti funkciókra. A folyamat során cél a veszteségek kiiktatása, a költségek csökkentése, az átfutási idôk csökkentése, a rugalmasság javítása, a minôség és szolgáltatási színvonal javítása, melyek elérése azonban csak a folyamatok egyszerûsítésével, integrálásával és szükség szerinti automatizálásával valósítha-

tó meg. Ehhez kínálnak hatékony megoldást a PDM⁄PLM rendszerek. A PDM (Product Data Management) osztott, közös adatbázissal rendelkezik, sokfelhasználós környezet, piacvezetô webtechnológia, egyszerû használat mellett az adatok strukturált tárolását, verziókezelését teszi lehetôvé, míg a PLM (Product Lifecycle Management) PDM-re épülô folyamatmenedzsment-technológia, rugalmas, testreszabható, programozható közeg, hatékony feladatkezelési, nyomon követési, értesítési rendszer. A fejlesztési igazgatóhelyettes elôadásában részletesen kifejtette a folyamat újratervezésének, kialakításának lépéseit, a tervezés szakaszában alkalmazott technikákat, bemutatta a Rábánál kialakult termékfejlesztési folyamatot, valamint részletesen ismertette a PM alkalmazásának elônyeit is. DÖBRÖSI BALÁZS

Rába–SZE: együttmûködés a kutatás-fejlesztésben Rába újonnan elfogadott ötéves stratégiájában kiemelt szerepet kap az innováció, a kutatás-fejlesztés. A Rába Futómû Kft. magas hozzáadott értékû termékekkel kíván fenntartható növekedést elérni a megcélzott piaci szegmensekben, ezért a termékek mûszaki színvonalának további emelésében, a termékskála bôvítésében és versenyképessége fokozásában érdekelt. Az intenzív és sikeres kutatás-fejlesztési tevékenység a fenti célok elérésének egyik legfontosabb záloga.

A

A Rába Fejlesztési Intézet létrehozásával idén júliusban egy átfogó, többéves innovációs program vette kezdetét, ami a vállalat „technológiai átpozicionálásának” folyamatában az elsô jelentôs mérföldkô. A Széchenyi István Egyetemmel kötött együttmûködési megállapodás most egy újabb fontos állomást jelent. A kutatás-fejlesztési együttmûködést a Tech4Auto konferencia megnyitóján jelentették be a felek. A rendezvény fô témája az idei évben a vállalati innováció és az egyetemi kutatás hatékony együttmûködésének kialakítása volt. A Rába és az egyetem összefogása ennek jó példája lehet. A Széchenyi István Egyetem a NyugatDunántúl mûszaki értelmiségi képzésének meghatározó intézménye. Kutatási profiljában a jármûipar meghatározó súllyal szerepel. Az európai uniós és hazai társfinanszírozású programok mellett évek óta eredményesen mûködik a Jármûipari Regionális Tudásközpont (JRET), valamint a Jármûipari, Logisztikai Kooperációs Kutató Központ (JEL-KKK). A Tech4Auto konferencián elhangzott, az egyetem gyakorlatorientált, nyitott és a vállalatokkal szorosan együttmûködô intézménnyé, „az alkalmazott kutatások egyetemévé” kíván válni. Ez az elvárás fogalmazódik meg vállalati oldalról is. A kutatás-fejlesztési együttmûködés a Rába és az egyetem számára is komoly elônyökkel járhat és hozzásegítheti a feleket versenyképességük további növeléséhez. A Rába Futómû Kft. az egyetem szellemi potenciálját

felhasználva a Rába Fejlesztési Intézet keretei között lehetôséget lát korszerû, új, versenyképes termékek kifejlesztésére, és a fejlesztés céljait szolgáló alkalmazott kutatási programok folytatására. Az egyetem pedig az ipari gyakorlat oktatási tevékenységbe történô bevonásával, az oktatásba visszaforgatható kutatás-fejlesztési eredmények felhasználásával egy nemzetközileg elismert, piac-

képes tudással rendelkezô új mérnökgeneráció felkészítéséhez, valamint mûszaki kutatási-fejlesztési szolgáltatások nyújtásához nyerhet háttértámogatást. Az együttmûködés keretében a kutatás-fejlesztési munka szisztematikusan, közösen megalkotott éves terv mentén

zajlik majd. A stratégiai irányítást a negyedévente ülésezô irányító testület (IT) végzi. Az IT fogadja el az éves tervet és ellenôrzi annak teljesülését. A közös munka elsô évében termékfejlesztési vonalon a mezôgazdasági, a terepjáró-, tehergépjármû-, illetve az alacsonypadlós buszfutómûvek terén várható jelentôs elôrelépés.


6 oldal

6 Futómû Kft. Pattantyús-Ábrahám Imrérôl, a vagongyár egykori vezetôjérôl fia beszélt lapunknak

„Tudta, hogy bekövetkezik a bombázás” gyôri vagongyár negyvenes évekbeli története maga a történelem, benne a vadászgépgyártással és az 1944-es tragikus bombázással. A vállalatot akkor az óriási tekintélyre szert tett Pattantyús-Ábrahám Imre vezette. Fiát, az Egyesült Államokban élô Pattantyús-Ábrahám Tamást kértük emlékezésre.

A

– Ön hétéves volt, amikor édesapja 1941-ben a gyôri vagon- és gépgyár igazgatója lett. Milyen emlékei vannak a gyôri évekrôl? – Hárman voltunk testvérek, de édesapámnak a Rába volt a negyedik gyereke. Másodikos elemista koromban kerültünk Gyôrbe. Szüleim a Megyeháza utca és a Teleki utca sarkán lévô Szent Imre Katolikus Elemi Iskolába írattak be, ahová sok szegény gyerek járt. Szüleim azt akarták, hogy a szegénységgel is találkozzam. A gimnázium alsó négy osztályát Pannonhalmán végeztem, Gyôrbe csak vakációzni mentem haza. Aztán 1948-ban államosították az összes egyházi iskolát, így Pannonhalmának megszûnt a vonzereje. Így kerültem a gyôri Révai-gimnáziumba. 1950-ben kerültem vissza, az újonnan megalakulhatott bencés gimnáziumba. Ott érettségiztem 1951-ben. Utána beálltam a vagongyári öntödébe, az egyik korábbi nyáron pedig egy budapesti precíziós öntödében dolgoztam. Apám kohómérnök volt, ezért engem is érdekelt ez a terület. – Édesapja hogyan került a vagon- és gépgyár élére? – Ô annál a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmûveknél dolgozott mûszaki igazgatóként, amely a vagongyár egyik legnagyobb részvényese volt. A Rába veszteséggel mûködött, ezért apámat helyezték oda rendet tenni. Akkor már azt is lehetett sejteni, hogy Magyarország elôbbutóbb belép a világháborúba, és így fel fog futni a termelés. Valóban így történt. Elkezdték gyártani a Botond terepjáró kisteherautót, cseh licenc alapján a Turan tankot, majd a Messerschmitt 109-es vadászgépeket. Utóbbiról 1941 decemberében egyeztek meg a németekkel, és 1943 márciusában már fel is szállt az elsô gép, amiben, ha jól tudom, néhány mûszer és alkatrész kivételével minden magyar gyártmány volt. Hosszú kifutópályát kellett hozzá építeni. A Rába persze mást is gyártott, darukat, pontonhidakat, sôt, Magyarországon elsôként fejlesztette ki a hegesztetthíd-építés technológiáját. Abban az idôben épült a Munkácsy utcában egy modern bérház a gyár tisztviselôinek, valamint a gyárral szemben két bérház a munkásoknak. Kellett is, mert idôközben megnôtt az alkalmazotti létszám, az 1941-es ötezerrôl 1944-re tizenhárom és fél ezerre. Apám vezette be, hogy minden alkalmazottnak mindennap járt ingyen bôséges leves és kenyér. – Milyen volt a vezetési stílusa? – A hazugságot, a hízelgést nem tûrte el. Hetenként egy délelôtt járta a gyárat, meglepetésszerûen jelent meg az egyes részlegeknél, és kíváncsi volt a munkások problémáira. Nála

ez nem pózolás volt, hanem belülrôl jött. Óriási tekintélyre tett szert. – Édesapja hogyan élte meg a gyár 1944. áprilisi 13-i lebombázását? – Tudta, hogy bekövetkezik a bombázás, ezért bennünket jó elôre egy Sopron megyei faluba, Vágra költöztetett. A támadás az amerikai légierô klasszikus megmozdulása volt: az elsô hullámban robbanóbombákkal megnyitották az épületeket, majd fél-egy óra elteltével gyújtóbombákkal mindent felgyújtottak. Az elôkészületek ellenére pánik tört ki, a vadászgépek pedig géppuskázták a fejvesztve a Duna felé menekülô embereket – amerikai állampolgár vagyok, de ezt bûnnek tartom. Összesen háromszázan halhattak meg. Apám akkor szerencsére éppen betegen feküdt otthon, de a támadás hírére azonnal a gyárba rohant, és átvette az irányítást. Amikor eljött hozzánk Vágra, elsô mondata az volt: minden elveszett. Valójában csak a gyár harmada pusztult el, harmada megrongálódott, harmada pedig épen maradt. – Ön az ELTE-n végzett fizika szakon. Miért oda jelentkezett? – Jól mentek a természettudományos tárgyak. Engem a kohómérnökség érdekelt, de addigra apám már a soproni egyetemen tanított, s nem akarta, hogy ott legyek diák, ahol ô oktat. Bencés érettségivel a Mûegyetem szóba sem jöhetett, így vettek fel végül a második helyen megjelölt szakra. Nehezen ment, mert kérvényem hosszú idôre elakadt a helyi pártbizottságon.

– Ön 1956 ôszén, háromnegyed évvel édesapja halála után hagyta el Magyarországot. Milyen érzésekkel lépte át a határt? – A forradalom leverése után nem volt illúzióm, hogy megtorlás következik és visszafordítják a történelem kerekét. Úgy éreztem, semmire sem fogok jutni, hacsak nem lépek be a pártba. 1956 novemberében érkeztünk Pestre Miskolcról, s láttuk a rommá lôtt utcákat, tereket. Másnap nekiindultunk Ausztriának azzal, hogy lehet, többé nem jövünk vissza. Aztán 1968-ban látogattunk haza elôször, és akkor kellemes benyomásokat szereztem. – Milyen pályát futott be Nyugaton? – Már házas voltam 1956-ban. 1963-ig Angliában éltünk, ahol két cégnél dolgoztam fejlesztési munkákon. Utána az Egyesült Államokba kerültem a Westinghouse Electrichez. 1982-ig maradtam ott, majd a Bendix vállalathoz hívtak el. 1996-ban mentem nyugdíjba. Akkor elköltöztünk Dallasba, ahol két vállalatnál dolgoztam négy éven át, majd visszamentünk Michiganbe, pár évig a Visteon autóalkatrész-vállalat alkalmazottja voltam, majd önálló mérnökkonzulensként tevékenykedtem egy német félvezetôgyár michigani irodájában. Két és fél éve végleg nyugdíjaztam magam. Mindhárom gyerekem mérnök lett. Ôk folyékonyan tudnak magyarul, de öt unokám közül már csak egy beszéli a nyelvet. Életem egyik nagy ajándéka volt, hogy amikor elkerültem Magyarországról, nem kellett félnem, hajbókolnom.


7 oldal

Futómû Kft. 7

Kollégánk, Hofbauer Éva az év rendszermenedzsere zen eredmények – mint ahogy a vállalat sikeressége – nem kapcsolhatók egy ember tevékenységéhez. De hiszem, hogy az általam képviselt szemlélet és megközelítés az irányításom alatt kialakított új rendszerekkel jelentôsen hozzájárult egy új vállalati kultúra kialakításához, a minôségirányítási rendszer fejlesztéséhez, és újabb lépést tettünk a vállalat gazdasági, stratégiai és piacpolitikai céljainak eléréséhez” – nyilatkozta kollégánk, Hoffbauer Éva, aki a közelmúltban rangos díjat vehetett át.

„E

– Az év ISO⁄TS 16949 irányítási rendszermenedzser díjat – amelyet idén önnek ítéltek meg – kik kaphatják meg? – A címet az a személy nyerheti el, aki jelentôsen közremûködött Magyarországon mûködô termelô vagy szolgáltató vállalat vezetésébe hatékonyan beépült, bizonyíthatóan eredményes irányítási rendszerének fejlesztésében. A díj odaítélésénél a szakmai bíráló bizottság azt vizsgálja, milyen eredményt tud felmutatni a díjra jelölt személy vezetése alatt mûködô minôségirányítás szervezet a rendszer fejlesztésében, ezek az eredmények mennyiben segítették elô a szervezet gazdasági eredményességét, és⁄vagy elismertségét, piaci részesedésének növekedését, a vevôkör elégedettségét, a társadalmi felelôsségvállalást. – Tudja, hogy kik ajánlották erre a díjra? – A pályázatra a vállalat minôségirányítási rendszerét 2006 óta tanúsító⁄újratanúsító Vincotte Hungary Kft. ajánlott. – Az ember ilyenkor próbálja objektíven is végiggondolni, hogy mivel érdemelte ki az elismerést. Gondolom, ön is megtette: miben nyújtott saját megítélése szerint kiemelkedôt? – A díj odaítélése objektív, a pályázati kiírás részletesen definiálja az elbírálási kritériumokat, amelyek komplexen értékelik az egyéni szakmai teljesítményeket, illetve hogy a szervezet által elért eredmények mennyiben vezethetôk vissza a menedzser tevékenységére. A bírálóbizottság nemcsak a díjat kapó személyt nevezi meg, hanem egyoldalas, szöveges értékeléssel is megindokolja a döntést. A bizottsági vélemény és saját megítélésem szerint is kiemelkedônek értékelhe-

tôk az elmúlt egy évtizedben megszerzett szakmai képesítések, azoknak a gyakorlatba ültetése, s megvalósítása a vállalat rendszerében. Az elmúlt év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy sikeresen megtörtént a korábbi eljárás- és szervezetközpontú szabályozás és mûködés átalakítása egy folyamatközpontú irányítási rendszerré, amely összekapcsolódott a folyamatos fejlesztésre épülô kultúraváltással. Mára a Rába Futómû Kft.-nél általánosan elterjedt az a nézet, hogy a minôségirányítási rendszer nem kényszer, hanem lehetôség. A tanúsítványt a szervezet már nem csupán papírnak tekinti, hanem egyfajta viszszaigazolásának is az értékteremtô folyamatok „jóságának”, és mint hiteles bizonyítványt a vevô irányába. Elfogadott az a szemlélet, amely szerint egy cég akkor felel meg mindenben a szabványkövetelményeknek, ha üzletileg profitábilis, vevôi elégedettek, folyamatai szabályozottak. Ehhez pedig a kiépített rendszer csak egy keret, amely akkor szolgálja a

hatékony mûködést, ha a rendszerben dolgozó emberek a hogyant és a miértet is ismerik és aszerint tevékenykednek. Ezen eredmények – mint ahogy a vállalat sikeressége – nem kapcsolhatók egy ember tevékenységéhez. De hiszem, hogy az általam képviselt szemlélet és megközelítés az irányításom alatt kialakított új rendszerekkel jelentôsen hozzájárult egy új vállalati kultúra kialakításához, a minôségirányítási rendszer fejlesztéséhez, és újabb lépést tettünk a vál-

lalat gazdasági, stratégiai és piacpolitikai céljainak eléréséhez. – Magáról a ceremóniáról mit kell tudni: hol tartották, esetleg más kitüntetésekkel együtt osztották? – A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és a díjak átadására – a XIX. Magyar Minôség Hét rendezvényhez kapcsolódva – a november 2-án rendezett fogadáson került sor, több egyéb szakmai díj, mint például a Magyar Minôség Díj átadásával egyidejûleg. A díjkiosztón személyesen nem tudtam részt venni, mivel annak idôpontjában az Amerikai Egyesült Államok által finanszírozott vezetôi ösztöndíjprogram (HAESF Senior Leadership Award) keretében a tengerentúlon tartózkodtam; a program pedig nem tette lehetôvé a hazautazást. A Rába Futómû Kft. képviseletében, s a nevemben Kocsis Sándor vette át a díjat a ceremónián. – Ilyen feladatot mennyire szoktak nôkre osztani; jellemzôbb inkább, hogy ez a vezetôi terület a férfiaké? – Lehet, hogy korábban élt még ez a szemlélet, de a Rábánál – illetve az autóiparban – manapság ez már nem jellemzô. Véleményem szerint a megalapozott szakmai tudás, vezetôi képesség és az elért eredmények a fontosak egy vezetôi pozíció betöltésénél. – Fiatal munkatárs, aki a Rábánál már bizonyított: karrierjében mennyire számít mérföldkônek ez a díj? – Mindenképpen mérföldkô, hiszen ez a hazai szakmai életben az egyik legrangosabb díjnak minôsül, de nem változtat a korábbi célokon és a vállalat iránti elkötelezettségen. – A jövôben milyen új feladatok várnak még önre? – A minôségügyi menedzseri kinevezésemmel egy elveiben és mûködésében új minôségügyi szervezet kialakítására kaptam megbízást a vállalattól, ez önmagában nagy kihívást jelentô feladat. De kollégáim és a menedzsment támogatásával hiszem, hogy sikerül a megvalósítása. A díjjal együtt járó új feladatok között szakmai konferenciák, elôadások és nem utolsósorban az európai díjért való megmérettetés szerepel a közeljövô új szakmai kihívásai között.


8

8 oldal

Jármû Kft.

Üzleti folyamatok Windchillen A

Rába Jármû Kft. minôségirányítási rendszerben szabályozott folyamatait idôrôl idôre felülvizsgáljuk, rendszerint a belsô auditok keretében. A stratégiai tervek között szerepel az is, hogy a szabályozott belsô folyamatokat minél nagyobb mértékben támogassuk a rendelkezésre álló eszközökkel.

A Jármû kft.-ben a vevôktôl érkezô megkeresések – árajánlatkérések – kezelésére már korábban bevezettük az elektronikus feldolgozást, ezért kézenfekvônek látszott, hogy elsôként ezt a folyamatot támogassuk Windchill-programmal. A Rába Jármû Kft. és a Rába Futómû Kft. között a Windchillprogram közös felhasználására és fejlesztésére kötött együttmûködési szerzôdés alapján 2010. júniusban felvettük a kapcsolatot a Windchill-rendszergazdával, Mészáros Zoltánnal. A Jármû kft.-nél az árajánlatkérések folyamatgazdája Csizmadia Katalin üzletfejlesztési menedzser. Közösen meghatároztunk egy idôtervet a szükséges feladatokkal. Elsô lépésként az árajánlatok kezelését leíró eljárásutasítás alapján egy részletes folyamatábrában

írtuk le az üzleti folyamatot – beleértve az ajánlatadási fázisban részt vevô munkatársakat is – a vevôi megkereséstôl az ajánlat kiadásáig, illetve az eredmé-

nyesség visszakövetéséig. Ez alapján megkezdôdött a programozás a Winchillben. Ezzel párhuzamosan elindítottuk az oktatásokat. Elsô lépésként júliusban egy

általános windchilles oktatást, majd október-november hónapban több lépcsôben a kész jármûves program kezelésérôl, alkalmazásáról tartottunk képzéseket. Ezt követôen a terveknek megfelelôen november második felében megkezdtük az ajánlatadások Windchillen keresztüli kezelését. – Milyen elônyöket várunk a Windchilltôl? – Az ajánlatadás folyamatának gyorsabb lefutását, mivel a véleményezési státus nyomon követhetô, valamint az elvégzendô feladatokról e-mail figyelmeztetés érkezik az illetékes véleményezô számára. – Az ajánlatokhoz kapcsolódó dokumentumok egy helyen láthatók és elérhetôk, ami szintén könnyíti a véleményezési munkát. – A program adatbázisa alapján könnyen készíthetôk összegzések, kimutatások, melyek adatai segíthetik a következô ajánlatok elkészítésének munkáját. A program bevezetésének tapasztalatai alapján a Rába Jármû Kft. folytatja a Windchill bevezetését más területeken is. KRASZTINA ZOLTÁN MINÔSÉGBIZTOSÍTÁSI VEZETÔ


9 oldal

Jármû Kft. Különleges katonai követelmények: sikeres hidegindítási vizsgálat

A fagy sem akadály Rába Jármû Kft. a szerzôdéses kötelezettségének megfelelôen különbözô jármûveket szállít a magyar honvédség részére. Többek között védett felépítménnyel ellátott mentô Unimog U 5000 típusú jármûveket is.

A

A különleges katonai követelményeknek megfelelôen végrehajtottuk a hidegindítási vizsgálatot a páncélozott Unimog mentôkocsin a Jármû Kft. koordinálásában. Azért ilyen frekventált a hidegindítási képesség ezen jármûvek esetén, mert hamarosan külföldön teljesítenek szolgálatot, ahol az az elvárás a jármûvekkel szemben, hogy mínusz 30 és plusz 40 fok közötti hômérséklet-tartományban üzemeljenek. A Jármû Kft. szerzôdésben rögzített katonai követelmények alapján specifikálja jármûveit, ezek közül az egyik fontos elem a klimatikai követelmény. Ez azt jelenti, hogy a szállítandó jármûveknek megfelelôen kell indulni 243 és 313 Kelvin között (–30-tól +40 C°-ig), s ez a teljes jármûpalettára igaz, a G-Wagenektôl az Unimogon át a Rába által gyártott jármûvekig, tehát valamennyi olyan eszközre, amelyeket cégünk szállít. Ezt a – szállító által vállalt – képességet a Magyar Honvédség független vizsgálóintézettel vizsgáltatja meg. Most, november végén az Unimog U 5000-es védett mentôkocsi hidegindítását kívánták ellenôrizni és megvizsgálni a Magyar Honvédség szakemberei a Rába Jármû Kft. koordinálásában – tudtuk meg Major Balázs projektvezetôtôl. A vizsgálatok megkezdését vizsgálati terv elkészítése elôzi meg, amelyet – jelen esetben – a Rába Jármû Kft. a vonatkozó (NATO) jármûvizsgálati irányelvek szerint készít el. A terv tartalmazza a jármû téli átállásának tevékenységeit, amelyek a gépkocsivezetô által szakmûhelyben elvégezhetôk. Ennek során fel kell tölteni megfelelô hidegtûrô gázolajjal, motorolajjal a jármûvet, kondicionálni kell az akkumulátorokat stb. Ezen tevékenységek elvégzését követôen a jármû két napot áll a hûtôkamrában, egészen addig, ameddig a mért pontokon (hengerfej-hûtôfolyadék; motorolaj) el nem éri a mínusz 30 fokos hômérsékletet. – Az elvárásainknak megfelelôen az U 5000 hidegindítási vizsgálata sikerrel zárult – összegezte Major Balázs –, hiszen a jármû motorja rövid indítózást követôen beindult. Már csak a hivatalos vizsgálati jegyzôkönyv átadása és átvétele van hátra, hogy lezáruljon a haditechnikai ellenôrzô vizsgálat. Korábban a Rába H-sorozat jármûvei is teljesítették a vizsgálatot.

Illusztráció

9


10 oldal

10 Jármû Kft.

Felkészülés az év végére Az idei évben december 22-tôl január 9-ig lesz leállás a Jármû Kft.-nél, ami nem vonatkozik azon munkavállalókra, akik december 22én és 23-án az éves leltározásban részt vesznek. Vígh László gyártásvezetô elmondta: több céghez hasonlóan az év végén, az ünnepek között és január elsô hetében „nem fut” a Jármû. A szenteste elôtti két napban leltárt végzünk, s akiknek ezzel kapcsolatban feladatuk van, még bent töltik ezt a két napot, egyébként a termelés már ekkor is állni fog. Vígh László hangsúlyozta: az év végi feladatokat a megrendelések tükrében kell beosztani és azt mondhatjuk, hogy szerencsére már ez év második negyedévétôl folyamatos emelkedést könyvelhettünk el, ami a harmadik és negyedik negyedévben tovább folytatódott. Legjelentôsebb emelkedés a Hamm cégnél volt, de növekedés volt más vevôinknél is, pl. Sennebogen, Schwarzmüller. A Hamm cégnek gyártott meglévô és új termékek teljesítése jelenti a legnagyobb feladatot. A tartályok mellett a harmadik negyedévben megtörtént az alvázak mintagyártása, a negyedik negyedévben ezek sorozatgyártása kezdôdött el és folyik jelenleg is. A polgári vevôk megrendelései és elôrejelzései alapján várhatóan ez a tendencia folytatódik 2011-ben is. Mint az elôzôekben már említettem, ha a feladatok nagysága és teljesíthetôsége azt kívánja, a leállás egyes területeken rövidebb is lehet, illetve lesz.


11 oldal

Jármû Kft., Alkatrész Kft. – Mór 11

Decembertôl a Jármû is ötletel ÖTLETLÁDA-BEVEZETÉS A JÁRMÛ KFT.-NÉL A Rába Jármû Kft.-nél megkezdôdtek a dolgozói javaslati rendszer bevezetésének elôkészületei, a munkautasítás elkészült és kiadásra került. Miért döntöttünk a bevezetés mellett? Egyrészt mivel a minôségirányítás 8 alapelve közül kettônek, a dolgozók bevonásának és a folyamatos fejlôdésnek hatékony eszköze lehet a dolgozói javaslati rendszer. A másik fontos elôny, hogy a folyamatosan növekvô vevôi igényeknek való megfelelést így dolgozói ol-

dalról is tudjuk támogatni. A fizikai körülményeket – ötletláda, ötletkártya – már kialakítottuk. A javaslati rendszerrôl teljes körû dolgozói tájékoztatást tartunk. A bevezetést decemberben tervezzük azzal a céllal, hogy a 2011-es évben ez az eszköz már hatékonyan segítse a munkánkat. Reményeink szerint az értékes javaslatokért kapható ajándéktárgyak vagy nagyobb eredmények esetén a pénzjutalmak megfelelô motivációt adnak a további munkához. KRASZTINA ZOLTÁN

MUNKAERÔ-PIACI REINTEGRÁCIÓT SEGÍTÔ PROGRAM KATONÁKNAK

Újabb csoportot fogadtunk „Katonák munkaerô-piaci reintegrációjának (KMRI) képzési programja” keretében újabb küldöttség látogatott el hozzánk szakmai gyakorlatra. Az informatikai végzettségûek után most a személyügyi szakképesítésben részt vevôk közül egy 20 fôs küldöttség érkezett a gyôri székhelyünkre Veszprémbôl 2010. no-

A

vember 10-én. A látogatók nagy része már gyakorlott személyzetis a honvédségnél.

A szakmai nap egy általános cégbemutatóval vette kezdetét. A norvég képzési programban részt vevô katonák megismerhették a Rába tevékenységét. Ezt követôen a HR szakmai fórumon

Mészáros Mónika, a Rába Futómû Kft. HR-kontrolling, munkaügyi vezetôje és Csontos-Hoffer Katalin, a Rába Futómû Kft. emberierôforrás-fejlesztési vezetôje tartott HR-szakmai elôadást. Mészáros Mónika munkaügy- és kontrollingtémákról és az általános HR-tevékenységeinkrôl, Csontos-Hoffer Katalin pedig a

Mór: fókuszban a termékminôség A gyár igazgatója, Czetli Imre elmondta magazinunknak: amögött, hogy rövid két és fél év alatt elérték ezt az eredményt, hatalmas munka van. Az egész eljárási rendszert át kellett dolgozni, minôségi folyamataikat újra kellett építeni, újraszabták az ellenôrzések folyamatát, a felelôsségi köröket. Mindez komoly eredmény, a fejlesztések azonban tovább folytatódnak, hiszen a legjelentôsebb vevônk, a Suzuki esetében a nulla hiba a cél. Az autóiparban általánosan 50–100 körüli az elfogadott ppm-szám, de a Suzukinál a nulla hiba a cél. – További intézkedéseket, akciókat kellett bevezetni. Ezek megvalósítása a menedzsment napi részvételével folyik. Öszszeállítottam egy csapatot a HR, a minôségügyi, a termelési terület és a mérnökségvezetô részvételével, amelynek én mint gyár-

igazgató a részese vagyok. A csapat napi rendszerességgel foglalkozik az aktuális témákkal. Elemezzük, hogy milyen akciók voltak, hova jutottunk el, s a vásárló hol lát még problémát – sorolta Czetli Imre. Az akció indításakor áttanulmányozták az adatok összességét, megvizsgálták, mi az, ami a vevônél problémát okoz. – Van, hogy mi más problémát érzünk fontosabbnak, mint a vevô. Az adatok kielemzése után tisztán látszott, hogy néhány témával kiemelten kell foglalkoznunk, ezért minden tételnél kiválasztottunk három fô hibát és arra fektettük a hangsúlyt. Elkezdtük végignézni a gyártócellákat, a fokozatosság elvét követve. Nem estünk neki az egész területnek, most a varrodában kezdtük el a rendszert. Két cellát jelöltünk ki, meghatároztuk a felelôsségi köröket, miután lát-

FOTÓ: MATUSZ KÁROLY

képzésrôl, a teljesítményértékelési rendszerrôl és a Rába Tudásakadémiáról beszélt. Érdekes és hasznos volt az elôadások során kialakult szakmai eszmecsere, kölcsönösen tanultunk egymástól. A látogatás végül a Rába Jármû Kft. üzemlátogatásával zárult. NAGY KORNÉLIA

int minden iparágban, de az autóiparban különösen fontos a minôség helyzete. A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában a gyártási folyamatok mindennapos javításával elérték azt, hogy az egymillió darabra vetített vevôi reklamációs darabok száma – ppm-szám – a 2007-es érték töredékére csökkent, az elmúlt évben pedi az újonnan bevezetett intézkedések hatására az autóiparban általánosan elfogadott számnál is kedvezôbb értéket mutatott.

M


12 oldal

12 Alkatrész Kft. – Mór

FOTÓ: MATUSZ KÁROLY tuk, hogy hol van a gyökérok. Az igazgató elmondta, hogy a dolgozói önellenôrzést kellett sokkal mélyebbé tenni, alaposabbnak kell lenni. Az elemzések azt mutatták ki, hogy úgy lehet az egyébként nagyon jó folyamatokon javítani, ha a dolgozói önellenôrzést módosítják. – Javítani akkor tudunk, ha odavisszük a minôséget, ahol az megteremtôdik. Mivel nagyon manuális termékrôl van szó, nehéz mûszaki megoldásokat találni. Meg kellett vizsgálni, hogy az emberek mit és hogyan csinálnak. Milyen a gépállapot, hogyan kezelik az anyagot? Így jutottunk el oda, hogy az önellenôrzés paramétereinek javítása lehet a kulcs – folytatta Czetli Imre. Két cellával kezdtek, az új Swift modell elsô és hátsó ülôlapcellájánál. Felállítottak egy ütemtervet, mit mikorra csinálnak meg. Kiválasztották a csoportvezetôket, akiknek az elsôdleges feladata az lesz, hogy az önellenôrzést rendszerszerûen ellenôrizzék. – Különbözô idôtartamokat állítottunk be. Emellett a munkatársainkat is elkezdtük képezni, hogy tudják, miért és kiért fontos ez, miért számít a vevônek, milyen hatással van a jövônkre. Hiszen ha nem tudunk

CZETLI IMRE a minôségen mindinkább javítani, az nagyban ronthatja a versenypozíciónkat egy következô modellváltásnál. Esetlegesen ha a vevô kicsit is elégedetlen, másik beszállítót próbál ki. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen ennek a feladatnak a súlyával. Czetli Imre kiemelte: nagyon pozitív volt a dolgozók hozzáállása, mindenki maximálisan jól állt hozzá a dolgozóktól a vezetôkig.

– Szeptember elsején elkezdôdött ez a munka, a múlt héttel bezárólag a belsô hibák egynegyedére csökkentek ezeknél a celláknál. A folyamatnak még nincs vége, bár szeptember elsejétôl minden reggel ezzel foglalkozunk, s a munka felénél vagyunk. Óvatos, lassú lépésekkel haladunk, mindig csak egy-egy gyártócellát vonunk bele. Hiszen ha egyszerre többet indítunk, szétforgácsoljuk az erôket, nem lesz hatékony a munka. Így viszont egy

területre koncentrálva az emberekkel szinte nyolc órán át tartható a kapcsolat. – Emellett kialakítottunk egy képzési rendszert, melynek értelmében minden mûszaknál tájékoztatást kapnak a dolgozók, milyen hibák voltak az elôzô mûszakban, milyen vevôi visszajelzés érkezett, ezeken hogyan lehet javítani. Maguk a dolgozók is elmondhatják, hogy ôk hogyan látják, mi okozhatta a hibát. Elôjöttek rossz gépbeállítási paraméterek, karbantartásra kellett elküldeni a gépet. Tehát nem szûkítettük le egyszerûen az önellenôrzésre a folyamatot, hanem a hibák összességét kezeljük. Ezzel sikerült elérni, hogy az eddig bevont területeken a belsô hibák hetvenöt százalékkal csökkentek. A gyárigazgató hangsúlyozta: két-három éven belül várható lesz a modellváltás, s nekik olyan helyzetet kell teremteni, hogy esélye se legyen annak, hogy kiessenek a beszállítói körbôl. – Természetesen nemcsak ennek alapján döntenek, de ha árban jók tudunk lenni, s tudunk határidôre, kellô minôségben termelni, szállítani, jó esélyeink vannak. Úgy gondolom, a menedzsmentnek fontos feladata, hogy ezt a helyzetet meg tudja teremteni, s ami még fontosabb, fenn is tudja tartani. Ez a bevezetett, napi rendszerességgel zajló minôségi megbeszélés rutinná fog válni. Ha már annyira jó lesz a minôség, hogy nem lesz rá szükség, akkor is fenn kell tartani, nehogy a romlás visszatérjen – hangsúlyozta Czetli Imre, majd hozzátette: – A motiválás is fontos, s ha a kollégák azt látják, nap mint nap foglalkozunk a minôséggel, mindenki fontosnak érzi a témát. Elsôdleges, hogy mi magunkénak érezzük mindezt. A vezetésnek legyen az a gondolkodásmódja, hogy a hibáért elsôdlegesen ô felel. Úgy gondolom, ha egy hiba elôfordul, azért a vezetô a felelôs. Mindig neki kell megteremteni azt a helyzetet, hogy a hiba ne forduljon elô. Ez egy szemléletváltás, a jövôben ezen az úton kell haladni. Elkezdtük ezt korábban is, viszont a folyamatnak vannak lépcsôfokai, s tovább kell lépnünk. A két évvel ezelôtti út helyes volt, a folytatásához azonban újat kell kitaposni, azok az eredmények már nem megfelelôek. Magunkkal szemben is követelni kell, s természetesen a kollégákkal szemben is. Fontos, hogy mi magunk állítsuk fel a követelményrendszert.


13 oldal

Alkatrész Kft. – Mór 13

Élesben mûködik a beléptetôrendszer Móron Rába beléptetôrendszere egységesítésének részeként a Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában november elejétôl élesben mûködik a gyôri telephelyen már évek óta alkalmazott egységes beléptetô- és munkaidô-nyilvántartó rendszer. A társaság HR-vezetôje, Hajdú Károly elöljáróban elmondta a Rába Magazinnak, az eddigi beléptetôrendszer és a bérelszámolás egy komplett informatikai rendszerré alakult.

A

– A rendszer bevezetésével nemcsak a beléptetés lesz korszerûbb, hanem a munkaidô-nyilvántartás és az arról való bérelszámolás is. A sárvári bevezetés elôkészítése is folyamatban van, a projekt jövô évben indul. A szükséges képzést azonban az ott dolgozó munkatársak is megkapták. A móri projekt július 11-én indult, a program végrehajtásának ütemtervét elfogadták. A rendszer HAJDÚ KÁROLY telepítésével párhuzamosan a rendészeti és HR-dolgozók oktatása is megkezdôdött. Területenként munkánkat. Könnyebb a bérszámkijelölték a munkaidô-rögzítôket, fejtés, mert az eddigi hó végi hajrá akik a munkát november 1-jétôl a folyamatos munkával elkerülheelvégzik. – Némi nehézséget jelent, hogy ha a számítógépes szoftver nem pontos adatokat kap, azok nem keKOVÁCS ISTVÁNNÉ rülhetnek egyenesen a bérelszáÉS PINTÉR ZSUZSANNA molási rendszerbe. A munka, az adatok bevitele tehát nagy fegyelmet, pontosságot igényel. Az a cél, hogy a dolgozók a képzésen tanultakat megfelelôen alkalmazzák. A rendszer már élesben mûködik, az elsô elszámolás a novemberi. Ekkor ellenôrizzük, hogy megfelelôen alkalmazzák-e a dolgozók a tanultakat, és megszokták-e az új rendszert. A gép szigorúan számon kéri, ha valami nem megfelelô. Elmondhatjuk, hogy a projektet eredményesen lezártuk. A munkaügy, bérelszámolás munkatársa, Kovács Istvánné szerint a rendszer megkönnyíti, segíti a munkájukat. – Most a hó vége felé úgy látjuk, akik oktatáson vettek részt, kezdik megtanulni az alkalmazást. A faliújságon is kitettük, hogyan használják a beléptetôt. Most már látszik, hogy megkönnyíti a munkaügy, bérelszámolás munkáját – mondta magazinunknak Kovács Istvánné. Kollégája, Pintér Zsuzsanna munkaidô-rögzítô szerint is jó a rendszer. – A kollégák is úgy nyilatkoznak, hogy a rendszer könnyíti a

tô. Azért fôként eleinte oda kell figyelni, kontrollálni kell, a területi vezetôvel egyeztetni. Ha rossz

rögzítés történik, még lehet módosítani – magyarázta Pintér Zsuzsanna.


14 oldal

14 Alkatrész Kft. – Sárvár

A sárvári gyárigazgatóhelyettes bemutatkozik

BÁNYIK SÁNDOR Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyára igazgatóhelyettese, Bányik Sándor 1964-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait Moszkvában, az Autómechanikai Egyetemen végezte gépkocsi- és traktortervezôi szakon. Az Ikarus mátyásföldi gyárában kezdett el dolgozni tervezômérnökként 1989-ben.

A

– Itt a futómûves csoportban dolgoztam négy évig, utána pedig a típusfelelôsök csoportjába kerültem, aminek a késôbbiekben osztályvezetôje lettem. A luxus távolsági 350-es típussal kezdtem, de a késôbbiekben gyakorlatilag az összes Ikarus típussal foglalkoztam. Munkám folyamán többször együttmûködtem a Rába futómûves szakembereivel. Együtt fejlesztettük a „csökkentett kardántérszögû” futómûveket, a blokkolásgátlók bevezetését, illetve a tárcsafékek alkalmazását. Az alacsonypadlós városi autóbuszoknál nagy kihívás volt a portálhidak alkalmazása a minimális férôhely miatt. Az Ikarus sajnálatos hanyatlásakor Bányik Sándort a NABI

Észak-amerikai Jármûgyártó Rt.hez hívták át, ahol a tervezôi részleg vezetôje volt 7 évig. A nagy amerikai városok közlekedési vállalataival, mint Los Angeles, Miami, Dallas, Phoenix, együtt specifikálták az autóbuszokat. – Több, sajnos sikertelen próbálkozást tettünk a Rába-futómûvek közvetlen bevezetésére az amerikai piacon. E terveinket egy amerikai piacvédelmet szolgáló törvény hiúsította meg. A komplett futómûvel együtt nem fértünk bele a közbeszerzésekben elôírt negyvenszázalékos külföldi hányadba. Más jellegû együttmûködés is kialakult a két cég között, mert a NABI új európai autóbuszát Rába-alvázra szerette volna építeni. A közúti jármûvek után tett egy kitérôt a mezôgazdasági gépgyártás irányába. A Claas alkalmazásában a kelet-európai beszállítóknál folyó projektek bevezetéséért volt felelôs. – Termékek és termékcsoportok gyártásának áttelepítését irányítottuk a német és francia beszállítóktól Kelet-Európába. Itt a nyugati színvonalat követô, de

gyártási és logisztikai költségekben mégis olcsóbb cégeket próbáltunk beintegrálni a Claas beszállítói közé. Régi rábás ismerôsökön keresztül kapcsolatba kerültem a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyárával. A Claas Traktor és Sárvár között sikerült kialakítani egy mindkét fél részére elônyös együttmûködést, ami a traktorok pedáljainak gyártásával kezdôdött. Azóta a Claas más gyárainak is beszállítójává vált a sárvári gyár. Közremûködésemmel sikerült aláírnia a két cégnek a logisztikai és minôségirányítási megállapodást, ami egy hosszú távú együttmûködést tesz lehetôvé – mondta Bányik Sándor, majd így folytatta: – Mivel a szívemhez a közúti jármûvek mindig közelebb álltak, így öt év után megragadtam az alkalmat, hogy megpályázzam a sárvári gyár gyárigazgató-helyettesi pozícióját. Többfordulós interjúztatási folyamat végén október elsejével kezdtem Sárváron, ahol Boldis Géza igazgató úr irányítása mellett szeretném megismerni a gyár termékeit és gyártási folyamatait. Egy nagyon jó szakmai

gárdával dolgozhatok együtt, akik minden segítséget megadnak a gyors beilleszkedéshez. Az igazgatóhelyettes már az elsô hónapokban kapott önálló feladatokat, ezek közül a legfontosabb egy hatékonyabb együttmûködés kialakítása a sárvári gyár és a Futómû között, valamint a Claasprojektek hatékonyabb mûködtetése. – Hogy munkámat hatékonyabban tudjam végezni, Sárvárra költöztem. A hatékony munkavégzéshez természetesen a család segítsége és támogatása is maximálisan szükséges, amit meg is kapok a feleségemtôl és a két fiamtól. Ôk ugyan még Budapesten vannak, de a közeljövôben ôk is követnek Sárvárra. Fiaim gimnáziumba járnak, és úgy tervezzük, hogy a következô tanévet már itt kezdik. Feleségem végzettsége és nyelvtudása szintén lehetôvé teszi, hogy új munkahelyet találhasson magának a környéken – mondta végül Bányik Sándor, s még hozzátette: – Örülök, hogy lehetôséget kaptam új kihívások megoldására a Rába Holdingon belül.


15 oldal

HR, Sport 15

A Rába (önkéntes) Nyugdíjpénztár tájékoztatója A

z év vége közeledtével a 2010. évet érintô aktuális kérdésekrôl szeretnénk tájékoztatást adni.

Pénztártagjaink körében a legnagyobb érdeklôdést a 2008. évi válságot követôen a hozamok alakulása váltja ki. A Rába Nyugdíjpénztár 2009-ben ledolgozta a 2008. év veszteségét. 2009-ben és 2010 I–III. negyedévéig pozitív hozamot értünk el, és az elôrejelzések alapján ezt várjuk a hátralévô negyedik negyedévtôl is. Mint minden évben, ismételten felhívjuk pénztártagjaink figyelmét, hogy a 2010. adóévben is van lehetôség eseti befizetések teljesítésére a 30%-os adókedvezmény igénybevételéhez. Különösen a nyugdíj elôtt vagy ahhoz közel álló tagjainknak elônyös ez a lehetôség, de minden tag számára kedvezô. A nyugdíj elôtt állók részére véleményünk szerint jelenleg ez a legjobb befektetés. Az adókedvezmény mértéke a 2010-es adóévben nem változott, 100.000 Ft. Abban az esetben, ha a magánszemély 2020. január 1.

elôtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a kedvezmény mértéke: 130.000 Ft. A befizetendô összeg a teljes kedvezmény érvényesítéséhez az elsô esetben 333.333 Ft, a második esetben 433.333 Ft. Természetesen figyelembe kell venni az egyéni számlákon a munkáltató által utalt egyéni tagdíjakat, melyrôl szívesen adunk tájékoztatást. A befizetések teljesíthetôek banki utalással vagy csekken. Igazolást csak a 2010. december 31-ig beérkezett befizetésekrôl adhatunk ki. VÁLTOZÁS: az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje az adóévet követô év január 31. helyett február 15. Kérdés esetén a 96⁄624-131-es, 624-138-as és a 624-168-as telefonszámokon szívesen állunk rendelkezésükre. Minden kedves pénztártagunknak kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag Boldog Új Esztendôt kívánunk! RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR

Év végi leállások A Rába Futómû Kft. téli leállásának ideje: december 24–január 2. Az üzemszünetet a holdingközpontban az idei évben is a futómûüzletághoz igazodva rendelik el. A leltározást mindkét esetben a leállás ideje alatt végzik. A Rába Jármû Kft.-nél december 21. az év utolsó munkanapja. December 22–23. között leltározás zajlik. A leállás január 9-ével ér véget. Az Alkatrész Kft. móri üzemében december 21én kezdôdik a leállás. A leltár ideje december 21–23. Az elsô munkanap január 3.

Az Alkatrész Kft. sárvári üzemében az idei évben nem lesz leállás. A leltározást január 3-án és 4-én végzik az érintett kollégák. Az üzemszünet ideje alatt munkát csak a leltározásban részt vevôk, illetve az elôre egyeztetett területeken (szûk keresztmetszetû helyeken) dolgozók végeznek, illetve azok a kollégák, akik az év végi zárási folyamatokban érintettek. Az üzemszünet alatti munkavégzés idôpontját a közvetlen vezetôk adják meg. December 24-e (péntek) pihenônap lesz.

Jubiláló dolgozóink 40 ÉVE A RÁBÁNÁL Szabó János, Rába Futómû Kft., betanított lakatos 35 ÉVE A RÁBÁNÁL Renner Ferenc, Rába Futómû Kft., termelési elôadó Szammer Géza, Rába Futómû Kft., szemcseverô 30 ÉVE A RÁBÁNÁL Koloszár István, Rába Futómû Kft., fúrós Tibold Imre, Rába Futómû Kft., karbantartó lakatos

Mester József, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, NC-forgácsoló Nagy László, Rába Futómû Kft., marógépkezelô Polgár Gyula, Rába Futómû Kft., kovácssegítô Soós István Sándor, Rába Futómû Kft., hôkezelô Szakály László, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, karbantartó csôszerelô Csizmadia Imre, Rába Futómû Kft., hôkezelô Vörösné Csaplár Judit, Rába Futómû Kft., raktáros

25 ÉVE A RÁBÁNÁL Pintér Tibor, Rába Futómû Kft., gépjármûszerelô Tóthné Varga Tünde, Rába Futómû Kft., esztergályos

15 ÉVE A RÁBÁNÁL Tamás Terézia, Alkatrészgyártó Kft., Mór, alkatrészvarrónô Sárközi Imre, Alkatrészgyártó Kft., Mór, termelésirányító

20 ÉVE A RÁBÁNÁL Cele József, Rába Futómû Kft., cellavezetô Gábor Tamás, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, gépbeállító lakatos Herold József, Rába Futómû Kft., karbantartó szakmunkás Lanczendorfer Csaba, Rába Futómû Kft., mûszaki elôadó

10 ÉVE A RÁBÁNÁL Jassó Tünde, Alkatrészgyártó Kft., Mór, varrónô Pánczélné Ruff Evelin, Alkatrészgyártó Kft., Mór, betanított lakatos Töltôsi István, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô Makó Zsolt, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: D. MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: KOVÁCS ANITA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-521


16 oldal

16 HR

Évértékelés a vezérigazgatótól 2010 a lassú építkezés éve volt. A kedvezôtlen piaci környezet ellenére a termelés eredményességét továbbra is megôriztük, ami sok áldozatot követelt és követel ma is mindenkitôl. Stabilizáltuk és több vevôvel erôsítettük stratégiai partnerkapcsolatainkat. A jelentôs, jövôbe mutató megállapodások jó része már 2011-tôl érezteti hatását. Stabil pénzügyi helyzetben a Rába Fejlesztési Intézet létrehozásával új lendületet adtunk a termékfejlesztésnek. A futómûüzletágra fókuszáló 3 éves innovációs programmal a vevôk felé kívánjuk technológiailag újrapozicionálni a céget. A társaság igazgatósága elfogadta a vállalatcsoport középtávú, 2015 végéig szóló stratégiai tervét, amely alapvetôen a meglévô

vevôkörre támaszkodva, magasabb eredményesség mellett nagyságrendileg a forgalom megduplázását tûzte ki célul. A jövôben így a fenntartható növekedésre koncentrálunk, az árbevétel helyett a hozzáadott érték növelésére helyezzük a hangsúlyt. Folytatjuk a minôség és hatékonyság jelentôs javítását célzó programjainkat, hogy mindezek eredményeképpen a megtermelt eredménybôl a nehéz évek után mind a munkavállalók, mind a vállalat tulajdonosai érezhetô módon részesülhessenek. Stratégiai piacainkon 2011-ben lassú élénkülést várunk, ami az elôttünk álló idôszak tervezhetôségét és a hatékonyság további javulását is elôsegítheti. Stratégiai célunk, hogy a kiválasztott piaci szegmensekben ve-

vôinknél a legjobb minôsítést érjük el, ezért 2011-ben tovább folytatjuk az elsôsorban projektalapú beruházásokat, modernizálási programokat. Ehhez a belsô technológiai hatékonyság és minôségszemlélet mellett a teljes ellátási lánc javítására is szükség van, ami beszállítói oldalról is komoly változásokat jelent. Úgy gondolom, hogy a vevôk bizalma mellett kiemelten fontos, hogy mindannyian érezzük a vállalat elôtt álló lehetôséget, amit az elmúlt évek munkájával közösen teremtettünk meg. Az egész éves munkát megköszönve ezúton kívánok mindenkinek békés, örömteli ünnepeket és sikeres új évet! Pintér István elnök-vezérigazgató

Mór: Fókuszban a termékminôség 11. oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Superbrands díjat kapott a Rába 3. oldal

Recommend Documents