Buszok. Norvégiába és Svédországba oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXIV. évfolyam 3. szám 2012. május www.raba.hu

A Rába közgyûlése egyetért a társaság hosszú távú céljaival 2–3. oldal

12–13. oldal

A RÁBA NYRT.

ÉVES RENDES KÖZGYÛLÉSE ELFOGADTA AZ IGAZGATÓSÁG BESZÁMOLÓ-JÁT A TÁRSASÁG 2011. ÉVI MÛKÖDÉSÉRÔL. A RÁBACSOPORT 454,5 MILLIÓ FORINTOS TÁRGYÉVI EREDMÉNYNYEL, 35,7 MILLIÁRD FORINTOS MÉRLEGFÔÖSSZEGGEL ZÁRTA A 2011. ÜZLETI ÉVET. A CÉGCSOPORT TOVÁBB ERÔSÍTETTE PÉNZÜGYI STABILITÁSÁT, EREDMÉNYESSÉGÉHEZ MINDHÁROM ÜZLETÁG POZITÍV ÜZEMI EREDMÉNNYEL JÁRULT HOZZÁ.

Mintegy ezer jármûrôl gondoskodik a vevôszolgálat 11. oldal

Buszok

Norvégiába és Svédországba

EZRES NAGYSÁGRENDÛ JÁRMÛ ÉS ESZKÖZ MÛSZAKI KISZOLGÁLÁSÁRÓL KELL GONDOSKODNIA A RÁBA JÁRMÛ KFT. ÁLTAL LÉTREHOZOTT VEVÔSZOLGÁLATI KÖZPONTNAK – TUDTUK MEG KRASZTINA ZOLTÁNTÓL, A RÁBA JÁRMÛ TERMÉKFEJLESZTÉSI ÉS MINÔSÉGBIZTOSÍTÁSI VEZETÔJÉTÔL.


2 oldal

2 Holding nyába mutat” – hangsúlyozta Pintér István, a Rába Nyrt. elnök-vezérigazgatója a társaság éves közgyûlésén. 2011 üzleti sikerei a pénzügyi eredmények szintjén is megmutatkoztak. A társaság árbevétele 10 százalékkal, 39,4 milliárd forintra bôvült. A cégcsoport az üzemi eredmény szintjén is kiemelkedôen teljesített, az elmúlt 10 esztendô legeredményesebb évét tudhatja maga mögött. A Rába pénzügyi és devizakockázatai tovább mérséklôdtek, a stratégiai szövetségek és a piaci fókusz erôsítése a vevôi kockázatokat is jelentôsen csökkentette. A közgyûlés a társaság konszolidált éves beszámolóját az alábbi fô adatokkal fogadta el: A közgyûlés az igazgatóság elôterjesztése alapján úgy határozott, hogy a társaság osztalékot nem fizet, továbbá felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a vállalat alaptôkén felüli vagyonából saját részvényeket szerezhessen árfolyamkarbantartás és⁄vagy a stratégiai

PINTÉR ISTVÁN, A RÁBA NYRT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA

A Rába közgyûlése egyetért a társaság hosszú távú céljaival

Rába Nyrt. éves rendes közgyûlése elfogadta az igazgatóság beszámolóját a társaság 2011. évi mûködésérôl. A Rába-csoport 454,5 millió forintos tárgyévi eredménynyel, 35,7 milliárd forintos mérlegfôösszeggel zárta a 2011. üzleti évet. A cégcsoport tovább erôsítette pénzügyi stabilitását, eredményességéhez mindhárom üzletág pozitív üzemi eredménynyel járult hozzá.

A

„Az exportpiacok élénkülése, a megerôsített stratégiai partnerkapcsolatok és az intenzív termékfejlesztési munka 2011-

ben meghozta a várt áttörést a Rába-csoport számára. Fókuszált növekedési stratégiánk jelentôs fejlesztésekben öltött testet. Kiemelt partnereinkkel közös projek-

tjeink stratégiai értéke már ebben az évben megmutatkozott. Új fejlesztésû termékeink várható piacra lépése változatlan piacméret mellett is a további növekedés irá-

célok megvalósítása céljából. A közgyûlés egy újabb évre megerôsítette a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. könyvvizsgálói megbízatását.


3 oldal

Holding

Dinamikus növekedési pályán a Rába 2012 elsô negyedévében tovább folytatódott az árbevétel markáns bôvülése a Rábánál. A vállalatcsoport 6%-ot meghaladó növekedés mellett közel 10 milliárd forintos forgalmat realizált az év elsô három hónapjában. Az eredményhez jelentôs mértékben hozzájárult a cégcsoport húzóága, a futómûüzletág, és az alkatrészüzletág is számottevô javulást tudott felmutatni. A jármûüzletág megrendeléseit az export lendületes bôvülése jellemezte. Az EBITDA jelentôs növekedése mellett a vállalat pozitív tárgyévi eredményt könyvelhetett el. A Rába kihasználta a bôvülô külsô piaci környezet lehetôségeit az elsô negyedévben: az élénkülô exportpiacok igényeire a vállalatcsoport a stratégiai partnerkapcsolatok megerôsítésével és intenzív termékfejlesztéssel válaszolt. Az energiaárak és az árfolyamok növekedését a társaság belsô hatékonyságának növelésével ellensúlyozta az év elsô negyedében. A futómûüzletág árbevétele csaknem 10%kal emelkedett, a vállalat az amerikai, az európai és a belföldi piacokon egyaránt jól teljesített. Kisebb mértékû árbevétel-növekedés jellemezte az alkatrészüzletágat. A jármûüzletág a külpiacokon megduplázta értékesítését. Az EBITDA közel 70 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, 648 millió forintot tett ki 2012 elsô három hónapjában. A cégcsoport valamennyi üzletága növekedést tudott felmutatni az üzemi eredmény tekintetében. A társaság összességében pozitív tárgyévi eredménnyel zárta az elsô negyedévet.

A „best in class” megítélés záloga a nemzetközi élvonalba tartozó vevôk elvárásainak maradéktalan teljesítése, a meglévô termékek továbbfejlesztésén túl a teljes körû megoldások elôtérbe helyezése. „2012 a növekvô nemzetközi integrálódás és a felívelés éve a Rába-csoport számára. Fejlesztési eredményeink bevételtermelése elkezdôdött. A Rába stratégiája jól vizsgázott a válság utáni idôszakban: a már bejelentett inno-

vatív fejlesztéseknek és a jelenleg folyó projekteknek köszönhetôen vállalatunk egyre inkább a globalizálódó nemzetközi jármûipar szereplôjévé válik. További külsô piacok irányába is mozdulunk. Transzparens és stabil mûködésre törekszünk, ami elengedhetetlen feltétele a hagyományosan fontos nemzetközi vevôk körében kialakult bizalom megôrzésének” – hangsúlyozta Pintér István, a Rába Nyrt. elnökvezérigazgatója.

3


4 oldal

4 Holding, Futómû Kft.

A magyar márkák legjobbjait díjazták Záróakkordjához érkezett a második alkalommal megrendezett MagyarBrands-programsorozat, április végén a Nemzeti Színházban átadták a legjobb hazai márkáknak járó elismeréseket. A programot 2010-ben hívták életre azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a magyar cégek teljesítményére, sikereire. Az értékelés alapvetôen számszerûsíthetô kritériumok – tradíció, menedzsment, foglalkoztatás, tulajdon – alapján történik, melyet reprezentatív fogyasztói kutatás (ismertség) és szakmai elbírálás (reputáció, identitás) egészít ki. A Rába 2011-ben sem talált legyôzôre az üzleti márkák versenyében, így immár második alkalommal vehette át a legsikeresebb hazai brandeknek járó elismerést a MagyarBrands-program nagyszabású záróeseményén.

Utat mutat a John Deere-fejlesztés A Rába vezetése 2007-ben alapította meg a Rába Musztáng díjat, amely a kiemelkedô teljesítményeket hivatott elismerni évrôl évre. 2011-ben egy csapat vehette át a lovat formázó bronzszobrot az elmúlt évek egyik legjelentôsebb fejlesztésének példaértékû megvalósításáért, a John Deere új, csúcskategóriás traktorjaihoz készülô futómû megalkotásáért. A fejlesztés igazi csapatmunka volt, melyen száznál is több ember dolgozott legjobb tudása szerint. A projektteam tagjai közül 6 szakembert – Andrási Mátyás konstruktôrt, Molnár Istvánt, a kísérleti üzem vezetôjét, Németh Zoltán technológust, Rácz Imre termelési menedzsert, Tripolszki Imrét, a forgácsoló technológia teamvezetôjét és Vass István termelési menedzsert – kértünk fel arra, hogy idézzék fel velünk a fejlesztés legfontosabb mozzanatait, eredményeit és tanulságait. Ahogy sokak számára ismeretes, a fejlesztési projekt 2007 végén indult, s 2008-ban kötött fejlesztési megállapodást a mezôgazdasági jármûveket gyártó amerikai cég és a gyôri vállalat. A Rába 1998 óta szállít futómûveket a John Deere nagy teljesítményû gumihevederes traktoraihoz.

A mostani fejlesztést elsôsorban a jármû alkalmazhatóságának kiterjesztése indokolta, ugyanis a korábban jellemzôen csak mezôgazdasági célokra készülô erôgépeket további, például építôipari felhasználásra is alkalmassá szerette volna tenni a John Deere egy újabb piaci szegmenst megcélozva. A tervezés során a teljesítménynövekedés és a környezetvédelmi elôírások szerinti modellváltás követelményeit is figyelembe kellett venni. Már a kezdetekkor világossá vált, hogy olyan nagy horderejû feladatról van szó, ami egy külön termékmegvalósítási projekt indítását teszi szükségessé valamennyi szervezet bevonása mellett. – Tíz évre visszamenôleg ez volt a Rába Futómû Kft. egyik legjelentôsebb termékfejlesztési projektje, úgy a költségvetését, mint az idôtávot vagy a feladat összetettségét tekintve – vallják a kollégák. Összemérhetô azzal, amit a futómû elsô generációjának kifejlesztése jelentett, s hatását tekintve talán túl is lép azon. A John Deere fejlesztési megbízás, illetve az akkoriban már futó és kilátásban lévô egyéb projektek ismeretében ugyanis felismerte a cég, hogy a termékfejlesztés kinôtte kereteit, mindez a kuta-

tás-fejlesztési potenciál célzott megerôsítését és végül a Rába Fejlesztési Intézet létrehozását vonta maga után. A projektnek köszönhetôen egyfajta szemléletváltás is elindult a cégnél. – Ha mindent összevetünk, évtizedes dogmák dôltek meg a szereldében – summázza Andrási Mátyás projektvezetô. A fejlesztômérnök szavai szerint vannak olyan eljárások – ilyen például a tányérkúpkerék beállítása –, amelyeket ennél a futómûnél úttörô módon tudott alkalmazni a csapat, holott a kezdetekkor sokan úgy vélték, ez a Rábánál nem mûködik. – Kiderült, hogy igenis mûködik, s egyáltalán nem vagyunk kevésbé jó cég, mint piacvezetô partnereink, csak éppen nem szabad megállnunk az elsô kudarcnál – tette hozzá. Az erôfeszítéseket végül siker koronázta, és a tavalyi év szeptemberében elkezdôdhetett az új futómû sorozatgyártása. A sikeres fejlesztéssel egyben remek referenciát is szerzett a Rába, hiszen bizonyította, hogy képes nemzetközi projektek komplex menedzselésére. Ez azonban a vevôvel minden szintre kiterjedô szoros együttmûködést és a szervezetek között hatékony kooperációt kívánt.

A konstrukció megszületése után a technológia feladata volt, hogy a John Deere képviselôivel a gyárthatóság oldaláról nézve is átvizsgálja az egész konstrukciót. Ezen beszélgetések alatt nagy változások történtek, új technológiákat honosítottak meg, tökéletesítették a korábban használt módszereket. Csak egyetlen példa: a fogaskerekeket is áttervezték, új eljárások jelentek meg például a fogaskoszorúk megmunkálása terén, bevezették a fogfej-lenyeséses technológiát. A fogaskerekek esetében nemcsak a gyártás, hanem maga a tervezés is gyökeresen átalakult. A korábban alkalmazott szoftver helyébe a John Deere világszínvonalú megoldása lépett. Ez egy egészen más szemléletet jelentett, hiszen az új program magát a gyártóeszközt is beleértelmezi a tervezésbe, ebbôl generálják le ugyanis azt a fogaskereket, amit használni szeretnének, nem pedig a rajzból, amivel csak körülbelül megfelelô fogaskerék gyártható. A fordított személet miatt a technológiával is más viszonyt kellett kialakítani. A csapatmunka a siker egyik kulcsfontosságú tényezôjévé lépett elô.


5 oldal

Futómû Kft. 5

A cél az volt, hogy a valós lehetôségeket és a konstrukciós elképzeléseket nem ütköztetve, hanem egyeztetve egy olyan terméket hozzanak létre, ami úgy gyártható le, ahogy az a rajzon szerepel, és a vevôi igényeknek is maradéktalanul eleget tesz. Nem kis kihívást jelentett, hogy a projekt ideje alatt a stratégiai beszállítók is kicserélôdtek, nem beszélve arról, hogy mindez a szerszámok cseréjével is járt. 2008 végén, amikor az elsô mintadarabok elkészültek, elkezdôdhetett a teszt a kísérleti üzemben. A konstrukció által elôírt vizsgálatoknak megfelelôen elindították a tesztsorozatot, egy-két futáspróba után viszont kiderült: túl nagy a veszteségi teljesítmény, a magas fordulatszám-tartomány miatt nagy volt az olajszint-ingadozás. Így át kellett tervezni az olajozási rendszert, ekkor döntöttek a száraz karteres megoldás mellett. Az új futómûvek gyártási feltételeinek biztosítása ugyancsak tartogatott kihívásokat. A munka megkezdésekor az eredeti futómû gyártásához egy évtizeddel ezelôtt kiépített technológiai színvonal jellemezte a szereldét. A projekt ideje alatt a John Deere projektvezetôje öszszességében 6 hónapot töltött a vállalatnál, ahol a rábás kollégákkal közösen tüzetesen átvizsgálták a gyártási folyamatot. Fontos megjegyezni, hogy az alkatrészek túlnyomó többségét „házon belül” gyártó John Deere rendkívül szigorú feltételeket fogalmaz meg beszállítóival szemben. A futómû valamennyi alkatrészére ugyanazon követelményrendszert alkalmazzák, mint a saját gyártású tételekre. Ez azt jelenti, hogy minden egyes csavar, alátét vagy akár öntvényház ugyanolyan szûrôkön megy át, mintha azt Waterlooban gyár-

tották volna, éppen ezért csak olyan alkatrész kerülhetett a futómûvekbe, amit a John Deere maga is beépítene a termékbe. Ma már elmondhatjuk, XXI. századi technológiával sikerült felszerelni a szereldét. A gyártási folyamat számos elemét automatizálták, az érzékeny beállítási mûveleteket számítógép-vezérelt mérôberendezések végzik, melynek eredményeképp az emberi tévesztés esélye minimálisra csökkent. A fejlesztéseknek köszönhetôen mind a darabszám, mind a minôség tekintetében ugrásszerû javulást sikerült elérni. Jó példa erre a csavarozástechnika, ahol az újonnan üzembe állított nyomatékra húzó gépek miatt sokkal kevesebb a hiba. Végül néhány szó magáról a termékrôl és az alkalmazásról: a csúcskategóriás traktor a rácsatlakoztatott scraperrel 40 kilométer/órás sebességgel képes haladni, teljesítménye 560 lóerô. A fejlesztés során a kormányzási rendszerre különös hangsúlyt kellett fektetni, ami érthetô is, hiszen a futómû életének körülbelül felét kormányzással tölti. A futómû 2,8 tonnás, belsejében n y o m o t t olajozási rendszer mûködik, a kúptányérkeréknél pedig száraz karteres kenôrendszert alakítottak ki. A kúpkerékhez speciális, csak erre a célra kifejlesztett tömítôgyûrû került, s bizonyos helye-

ken a NASA-nak és a repülôgépiparnak kifejlesztett, speciális mûanyag súrlódó tárcsákat alkalmaznak. Új fejlesztésû fogaskerekek, beálló hordógörgôs csapágyak – s még számos részfejlesztés tette összetettebbé a feladatot. Bizakodásra ad okot, hogy a gumihevederes traktor a kezdeti nehézségek után mára megtalálta piacát, kinôtte gyerekbetegségeit, így várhatóan stabil keresletre számíthat a jövôben. Ezt igazolják az elsô pozitív vevôi visszajelzések is. Ahogy cikkünk legelején említettük, a Rába Musztáng díj célja a rendkívüli teljesítmények elismerése. A siker ez esetben valóban extra erôfeszítést igényelt, hiszen a munka dandárját épp a gazdasági válság idején kellett elvégezni. Mivel a mezôgazdaságigép-gyártók oldalán a visszaesés kevésbé volt erôteljes, így Gyôrben csökkentett munkaidôben kellett lépést tartani a heti öt napon napi tíz órát dolgozó megrendelôvel.

A projektteam tagjai elmondták, jólesô meglepetéssel fogadták az elismerést, ami már csak „hab a tortán”, hiszen elmondásuk szerint a John Deere és az elsô visszajelzések alapján maguk a felhasználók is elégedettek a végeredméynyel. Kétségkívül a szakmai büszkeség is hajtotta a csapatot, hiszen a globális jármûipar olyan neves szereplôjének bizonyíthattak, mint a John Deere, aki elismerte a rábás mûszaki tudást. A projektnek számos más pozitív hozadéka is volt, ilyen például, hogy az újonnan kidolgozott technológiák a jövôben a többi területre is exportálhatók, így a projekt valóban mintaértékûnek tekinthetô. Fontos hangsúlyozni, hogy száznál is többen dolgoztak a fejlesztés sikeréért, az elismerés mindanynyiukat megilleti. A JOHN DEERE SCRAPER FUTÓMÛ FEJLESZTÔCSAPATÁNAK MI IS ÔSZINTÉN GRATULÁLUNK.


6 oldal

6 Futómû Kft.

Rábával fut az amerikai szarvas Rába az elmúlt években számos olyan cég fontos beszállítójává vált, amely a világ jármûiparának elit klubjába tartozik. E sikerekre joggal lehetünk büszkék mindannyian.

A

Ezúttal az egyesült államokbeli John Deererel több mint másfél évtizede meglévô, egyre erôsebb kapcsolatot mutatjuk be a Rába Futómû Kft. hét szakembere – Andrási Mátyás konstruktôr, Farkas János teamvezetô, Horváth Gyula minôségbiztosító, Légmán László konstruktôr, Nagy Gábor gépbeállító, Vass István termelési menedzser és Zalka Árpád minôségbiztosító – elmondása alapján. Hogy az olvasó a címet is pontosan értse: a John Deere szlogenje „Nothing Runs Like a Deere”. Ez szójáték, ami jelentheti, hogy „semmi sem fut úgy, mint egy Deere”, és azt is, hogy „semmi sem fut úgy, mint egy szarvas”. A Deere & Company nevû, a legtöbbek által márkanevérôl John Deere-ként ismert cég központja az Illinois állambeli Moline-ban van. A társaság – amelynek részvényeit a New York-i tôzsdén jegyzik – a világ vezetô mezôgazdaságigép-gyártója, traktorjai, kombájnjai, bálázói, vetôgépei, permetezôi, haszongépjármûvei széles körben ismertek. Az 500 legnagyobb amerikai vállalat rangsorában, a Fortune 500-as listán a 98. helyen állt 2011-ben.


7 oldal

Futómû Kft.

Az alapító, John Deere 1804-ben született, és 1836-ban került Illinois-ba, hogy Vermont államban megmeneküljön a bankcsôdtôl. Új lakhelyén öntött acélból készült ekéivel aratta elsô sikereit, amelyek jobbak voltak az akkor használatos vas- és faekéknél. Az újabb mérföldkövet az elsô traktorok gyártása jelentette a múlt század tízes éveiben. A cég jelenleg mintegy két tucat országban közel 50 ezer embert foglalkoztat, és nemcsak az agrárium, hanem az építôipar és az erdészetek számára is gyárt gépeket. A Rába és a John Deere kapcsolata a kilencvenes évek közepére datálható. Az amerikai cég akkor gumihevederes traktorral akarta bôvíteni termékpalettáját, és ennek kapcsán kereste meg a Futómû Kft.-t. Gyôrben rendkívül gyorsan és magas minôségben kellett megtervezni és legyártani a leendô jármû futómûvét, ami sikerült, így a cég elnyerte a sorozatgyártás lehetôségét. Mindez azért is nagy dolog, mert a világhírû amerikai vállalat 80 százalékban maga készíti alkatrészeit és csak 20 százalékban vásárol másoktól. A Rábán belül egyébként eredetileg

két konstrukció készült: egy olyan, amelyben két hidromotor-behajtás volt és teljesen független a két oldal, és egy másik – ami végül megvalósult –, amelyben össze van kötve a két oldal és a különbséget bolygómûvön keresztül visszük be. A világszinten is réspiaci terméknek tekinthetô nedves fékes futómû konstrukciója jelenleg az ötödik generációnál tart. E technológia egyik szakértôjének egyértelmûen a Rába számít. Bonyolultságára jellemzô, hogy az új, nemrégiben kifejlesztett, a korábbinál robusztusabb, 2,8 tonnás futómû több mint 200 alkatrészbôl áll össze, aminek egy része egyedi, azaz direkt ehhez a megoldáshoz fejlesztették ki. Mindez rengeteg mérnöki munkát, a gyártó teamektôl pedig nagy szakértelmet igényel. Az új futómûhöz egy profilköszörûgépet is vásárolt a cég, emellett új technológiai eljárásokat is bevezettek. Viszonylag kis darabszámú, speciális szaktudást igénylô termékrôl van tehát szó, ami kiválóan illeszkedik a Rába fókuszált növekedést hirdetô stratégiájába, melyben a vállalat azokat a globális szinten alacsonyabb volumenû piaci szegmenseket célozta meg, ahol a mérnöki tapasztalat, a kutatás-fejlesztési háttér és a kivitelezési kapacitás egyaránt rendelkezésre áll. A Rába emellett még egy fontos termékkört – nagyméretû, 530 mil-

liméter átmérôjû tányér- és kúpkerekeket – szállít az amerikai társaság egy másik traktorához. Ezt a John Deere régebben leppelt kivitelben gyártotta, de a Rába köszörült megoldása jobb minôséget eredményezett.

A gyôri cél egyértelmû: legalább a mostani szinten kell teljesíteni, folyamatosan fejleszteni a gyártási kultúrát és teljesíteni a várhatóan augusztustól növekvô, a mostaninál nagyobb darabszámban megmutatkozó igényeket.

7


8 oldal

8 Futómû Kft., kutatás-fejlesztés

Melegalakító kovácsszerszámok kopásvizsgálata T

TANCSICS FERENC

ancsics Ferenc és dr. Halbritter Ernô PhD tudományos vizsgálatának eredményét a közelmúltban a Tech 4 Auto konferencián mutatta be a gyártásfejlesztésen dolgozó kollégánk, Tancsics Ferenc. Az elôadás néhány elemét olvashatják cikkünkben.

– A melegalakító szerszámok élettartamának új technológiákra alapozott növelése az utóbbi évek jól felismerhetô törekvése – szögezte le az elején Tancsics Ferenc. Így folytatta: – Az élettartam növelésének egyre jobban terjedô megoldása a melegalakító szerszámok PVD-bevonatolása. A Rába Futómû Kft. kovácsgyárában 2008-ban végeztük az elsô kísérleteket a melegfolyató-tüskék PVD-bevonatolásával kapcsolatosan. Akkor az elért eredményt a legyártható munkadarabok számának növekedésével mutattuk ki. Legutóbbi vizsgálataink során a kopás számítására, a számítások kísérleti ellenôrzésére a párhuzamos nyomólapok között végzett zömítést választottuk. Az ilyen jellegû zömítésnél a korábbi kutatási eredményeinket felhasználva meghatároztuk a súrlódási tényezô várható értékét, matematikailag modelleztük a szerszám és a munkadarab érintkezésénél az anyagáramlást, majd az Archard-féle kopási modell szerint számoltuk a helyi kopási mélységet. A számításokat mérésekkel is ellenôriztük. A vizsgálatok aktualitása arra a tendenciára vezethetô vissza, hogy napjaink piacképes kovácsüzemeit az értékáram-vezérelt folyamatok mellett a készre munkált geometriát legjobban megközelítô, NNS-kovácsdarabok elôállítási képessége is jellemzi. Az NNS-kovácsdarabok elôállításához nagy teljesítményû, hosszú ideig tartós alakadó felülettel rendelkezô szerszámok szükségesek (NNS-szerszámok). Munkánk során NNS-szerszámok alakadó felületeinek élettartam-növelési lehetôségeit vizsgáltunk, egyszerûsített fizikai modell segítségével. Célkitûzéseink között szerepelt a kopási folyamatok megismerése; a kopást jellemzô együttható és a legnagyobb kopási mélység meghatározására alkalmas algoritmus létrehozása; valamint a korszerû PVD-bevonatok melegalakító szerszámok élettartamára gyakorolt hatásának vizsgálata, a PVD-eljárással bevont felületek kopására jellemzô együttható meghatározása. Munkánk a kopásfajták, kopási mechanizmusok feltérképezésével indult. Bonyolult kovácsdarabok egyidejûleg több kopásfajta elôfordulását is feltételezik. A kopásfajták vizsgálata során megállapítottuk, hogy a hagyományos melegalakító NNS-szerszámok tönkremenetele alapvetôen az abrazív kopások miatt következik be. Ennek kiemelt oka a munkadarab revés felülete. A revét nem alakítható, kemény vasoxid-vegyületek alkotják. A Rába kovácsüzemében használatos kovácsszerszámok zömében NK2 anyagminôségbôl készülnek. A mûködô felületek nemesített keménysége átlagosan 400 HBS, érdessége 1,6 Ra. A kovácsolás során a szerszám alakadó felületelemei a mechanikus igénybevételek mellett erôs hôhatásnak is ki vannak téve, melynek a gyártási folyamat során összegzôdô hatását (felületi és felületközeli rétegekben végbemenô

diffúz folyamatok) figyelembe kell venni. A szerszám alakadó felületének kilágyulásra veszélyes hômérsékleti küszöbértéke 450 Celsius-fok. A vizsgálatokat ez alatt az érték alatt célszerû végezni a felületi kilágyulás közben bekövetkezô szerszámdeformációk elkerülése érdekében, ugyanis a deformáció és kopás hatásában nehezen különíthetô el. Az elôadás része volt a kísérleti szerszámok kopásképének vizsgálata is: – A vizsgálatokhoz elôször egy MathCAD-programot készítettünk, mely alkalmasan választott kopási tényezô (Rába kovácsüzemében használatos zömítô szerszámok felületi keménysége alapján) és egyéb input paraméterek mellett egyszeri és tetszôleges ciklusra képes meghatározni a legnagyobb kopás helyét és mélységét, sík felületek között végzett zömítés esetén. A módszer egy kinematikailag megengedett sebességmezôbôl levezetett elmozdulásmezô alapján határozza meg az Archard-összefüggést leíró tényezôket, majd generálja az összefüggés szerinti adatokat. A matematikai modell ellenôrzésére zömítési kísérleteket végeztünk a LASCO–III gyártósoron. 26 ezer ciklus után levéve a bevonattal ellátott és a bevonat nélkül készült nyomólapokat, szabad szemmel összehasonlítva is megállapítható volt, hogy a bevonattal ellátott szerszámnál az üreget határoló körvonal nagyobb területet zárt. Ez véleményünk szerint az eltérô súrlódási viszonyokra vezethetô vissza. Az elsô zömítésnél feltételezhetôen még nem keletkezik kopási üreg. Ilyen körülmények között a zömített munkadarab és a nyomólap érintkezési felületének nagyságát egyértelmûen a súrlódási tényezô határozza meg. Minél kisebb a súrlódási tényezô értéke, annál nagyobb lesz az érintkezési felület. A súrlódási tényezô kezdeti értéke, a kezdeti érintkezési felület nagysága tehát meghatározó a kopási üreg alakulására. A hagyományos eljárással készült és a PVDbevonattal ellátott zömítô alsó szerszámfelek kopásképeit ezt követôen a Széchenyi István Egyetem anyagvizsgálati laboratóriumában, Mahr PMC 800 háromkoordinátás mérôgépen vizsgáltuk az erre a feladatra kidolgozott vizsgálati eljárás szerint. A mérési módszer pontossága kulcsfontosságú volt a kopási tényezôk vizsgálata során, ugyanis a kopott szerszámokon utólagosan kellett megállapítani azt, hogy a kopást megelôzôen hol helyezkedett el legnagyobb valószínûséggel a munkadarab, azaz hol volt a munkadarab által meghatározott koordinátarendszer. A kopásgörbék elemzésekor láthatóvá vált az, amire kovácskollégáink korábban már utaltak: a gyártás folyamán a munkadarab inhomogén hô-

mérséklet-eloszlása inhomogén elmozdulási és nyomási viszonyokat idézett elô, ezért nem voltak azonosak és a súlypontra szimmetrikusak a kopási mélységek. Megállapítottuk azt is, hogy a lágyabb szerszámfelület kevésbé karakteres, ugyanakkor mélyebb kopásgörbével rendelkezik, a felületi érdességcsúcsok nagyobb szórást mutatnak, mint az a bevonatolt szerszám felületén tapasztalható. A zömítési kísérletek a matematikai modell meglepô pontosságára is utaltak, ugyanis a számított és a méréssel meghatározott legnagyobb kopásmélység között csupán 2,3 százalék, míg a legnagyobb kopási helyek pozíciói között is csak 4,75 százalék relatív hiba volt kimutatható. A módszer helyességét a kovácstechnológián elvégzett FVM-analízisek is megerôsítették. Összefoglalva elmondható: munkánkban újszerûen a robot kiszolgálású gyártósoron alkalmazott elôzömítést, mint a süllyesztékes kovácsolásnál gyakori párhuzamos nyomólapok között végzett zömítést alkalmaztuk kopásvizsgálatra. A kopásvizsgálatnál az Archard-féle modell szerinti helyi elmozdulásokat egy olyan kinematikailag megengedett sebességmezô alkalmazásával számoltuk, ami figyelembe veszi a súrlódási tényezô értékét, azaz a munkadarab hordósodását is. A súrlódási tényezô várható értéke – a korábbi kutatási munka eredményeinek felhasználásával – meghatározható az elôzömített munkadarab geometriai adatai alapján. Az Archard-féle modellnél értelmezett helyi nyomásértéket az ismert Siebel-formulával határoztuk meg. A szükséges számítások elvégzésére MathCAD programot készítettünk. A nagyszámú elôzömítés melletti tényleges kopás igazolta a kidolgozott, a könnyen kezelhetô analitikus megoldásunk használhatóságát. Ez a módszer a valós gyártási körülmények között, mondhatni, külön költség nélkül alkalmazható a melegalakító szerszámok kopásvizsgálatára, a kopási együttható meghatározására, a különbözô PVD-bevonat élettartam-növelô hatásának vizsgálatára.


9 oldal

Futómû Kft. 9

GÉPÉSZMÉRNÖK-HALLGATÓK ORSZÁGOS VERSENYE GYÔRBEN

Rábás csapaté a legjobb mûszaki megoldás és a közönség díja Az idei évben már hatodik alkalommal rendezték meg a Gépész- és Mechatronikai Mérnök Hallgatók Országos Konferenciáját a Széchenyi István Egyetemen április 1–4-e között. Összesen 8 cég és 16 csapat (80 hallgató) vett részt az eseményen. A hagyományoknak megfelelôen a Rába Futómû Kft. is képviseltette magát a szakmai versennyel egybekötött rendezvényen, ahol a vegyes, több intézmény hallgatóiból kialakított csapatok az ipari gyakorlatból vett gyártási, gyártástechnológiai és tervezési feladatok megoldása során mérhették össze tudásukat. A cégek a szakmai program összeállításába is bekapcsolódtak. A Rába kiadott témája az

idén a „Meglévô futómû-konstrukció olajozási rendszerének áttervezése mechatronikus elemekkel” volt, kifejezve azt, hogy a vállalat a hagyományos futómûvek mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet az intelligens rendszerek fejlesztésére. A feladaton két csoport dolgozott, munkájukat rábás szakemberek segítették. A csapattagok a BME, a Széchenyi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Gödöllôi Egyetem hallgatói közül kerültek ki. A négy nap során mindkét csapat különbözô megoldási lehetôségeket dolgozott ki az olajozási rendszer fô elemére, villamosan hajtott, illetve mechanikusan hajtott szivattyút választottak ki. Mindkét koncepcióban magas szin-

ten integrált mechatronikai rendszert vázoltak fel, emellett kitértek a projekt egyéb ele-meinek (ütemterv, költségszámítás, egyebek) meghatározására is. A szakmai konzultációk során lehetôség nyílt a Technológiai Centrum meglátogatására, amely nagyban elôsegítette a szóban forgó futómû megismerését, ezáltal a feladatok magasabb szintû kidolgozását. A konferencia jelentôs sikerrel zárult, mivel a cégek vezetôibôl, a gyôri egyetem és több hazai egyetem szaktanszékeinek vezetôoktatóiból álló zsûri a Rába 2-es csapatának ítélte a „Legjobb mûszaki megoldás” díját. A csapat a közönségdíjat is elnyerte, megelôzve az SRN és a Visteon csapatait. LELKES MÁRK

ÖTLETLÁDA

A visszatérô díjazott: Bogdán Lajos Újabb Ötletláda-pályázatát fogadták el a Futómû Kft.-nél dolgozó gyôri kollégánknak. Bogdán Lajos elôször 2009-ben szerepelt ebben a rovatunkban, majd 2010-ben és 2011-ben is bemutattuk. Most ismét apropót adott... Bogdán Lajos elhivatottsága és motivációja nem változott az elmúlt három évben – vele kapcsolatban annyi történt 2009 óta, hogy elérte a 25 éves törzsgárdatagságot. Ezt meg is jegyeztük 2010-ben, amikor azért szerepelt a Rába Magazinban, mert kollégájával közösen a VPA–1000-es berendezéssel kapcsolatban nyújtott be ötletkártyát. Egy évvel késôbb a Lasco II. gyártósoron a GH 4000 Sun szelep meghibásodásának alternatív megoldására is javaslatot tett, amit a bírálóbizottság szintén díjazott. Ezúttal a Lasco III. gyártósoron, a kenôanyag-ellátó berendezésnél, a GF-szórófejek kiváltására ta-

lált kedvezôbb megoldást: – Egy külsô cég által kidolgozott terv alapján dolgoztunk ezzel a géppel, és sajnos rendszeres vendég volt a karbantartó team, annyi volt a meghibásodás. Ez pluszköltség volt a cégnek, s persze kiesés a munkában, mert a berendezés állt, amíg javították. A mûködési elvet átlátni volt kicsit bonyolult, amit, mint mondtam, nem mi dolgoztunk ki. De azt is el kell mondanom, hogy a korábbi Ötletláda-pályázatok is segítettek a megoldás megtalálásában. Egy hétig gondolkodtam a terven, aztán benyújtottam a pályázatot. A megoldás milliós nagyságrendû megtakarítást jelent, így a díjazásom is a legmagasabb kategóriába esik. Nem tagadom, hogy ez is számít, de a fô motivációm még mindig a sikerélmény. Bogdán Lajosról annyit kell még tudni, hogy még egy nagyobb pályázata elbírálásra vár...

10 Futómû Kft.

Belsô szállítási menet(t)rendek a Futómûnél A

Futómû Kft. által használt csarnokok kialakítása, elhelyezkedése miatt a termelés közbeni anyagáramlás jelentôs szállítási kapacitás használatát teszi szükségessé.

Ennek optimalizálása az átfogó logisztikai projekt egy fontos része, célja, hogy az anyagmozgatás hatékonyságát növelje, ugyanakkor ne hátráltassa az értékteremtô termelési folyamatokat. Ennek a kettôsségnek a feloldását célozta meg a projekt anyagmozgatással foglalkozó része, amelynek elsô szakaszában egy telephelyen belüli anyagmozgást szabályozó menetrend készült el, aminek nem titkolt célja, hogy a szervezett és szabályozott anyagmozgatás alapjait letegye. Ezzel párhuzamosan zajlanak a Széchenyiegyetemmel közös projektrészek, melyek kapcsán számítógépes szimulációs eljárásokkal elôször a 67.000-es csarnok optimális rakodási helyeinek elhelyezkedését határozzuk meg, majd egy olyan járatterv készül, mely a tényadatokon alapulva a leghatékonyabb anyagáramlási tervet fogja a kezünkbe adni. Nagy elônye ennek az egyébként bonyolult, gyártási folyamatok tervezéséhez, optimalizálásához használt szimulációs eljárásnak, hogy bármilyen elképzelt helyzetet le lehet majd benne modellezni, így a változásokra mindenkor elôre fel lehet készülni. A TELEPHELYEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSOK RENDSZERE

A telephelyen belüli szállítások rendszere szerint az üzemek közötti szállítás csak tehergépjármûvel és platós targoncával valósítandó meg. Alapfelvetés, hogy az üzemek közötti villás targoncás szállítás tönkreteszi a targoncákat, így azt mindenképpen el kell kerülni. A villás targoncák a felrakási és lerakási pontokon üzemelnek, a szállítóeszközök le- és felrakása a feladatuk. A telephelyi, üzemek közötti szállítást a menetrend szerint közlekedô tehergépkocsik végzik, szám szerint 3, illetve 1 traktor vontatta pótkocsi. AZ ÜZEMEK KÖZÖTTI SZÁLLÍTÁS A DÉLELÔTTÖS MÛSZAKBAN

A délelôttös mûszakban a szállítást az üzemi menetrend szabályozza, a menetrendet jellemzôen az eddigi gyakorlat alapján, azt többszöri méréssel visszaellenôrizve alakítottuk ki. Ebben a mérési és alkotási folyamatban részt vettek a logisztika, az üzemi logisztika és a szállítást igénylôk mellett a szállítást végzô sofôrök is, így közös munkával állítottuk össze a jelenleg használt menetrendet. A menetrend célja, hogy az üzemek közötti szállításról információt adjon a szállítást igénylôknek, mikor, milyen irányba várható szállítási kapacitás, illetve az adott jármû milyen további helyekre megy tovább. Így az anyagok elszállítási, érkezési ideje a menetrend alapján körülbelül 30 perces pontossággal megadható. A menetrend megalkotásakor az volt a cél, hogy egy tartható, megbízható menetrend ké-

EGY PÉLDA A MENETREND ÉRTELMEZÉSÉRE: A TRAKTOR 6 ÉS 7 ÓRA KÖZÖTT KEZD A 67000-ES 1-ES KAPUNÁL, AHONNAN A FELÜLETKEZELÔBE MEGY A 201-ES JÁRATSZÁMON, MAJD SZINTÉN 6 ÉS 7 ÓRA KÖZÖTT A FELÜLETKEZELÔBÔL AZ ELFO-BA A 202-ES JÁRATSZÁMON. szüljön, ami alkalmazkodik az igényekhez, ugyanakkor biztosítja a költséghatékony szállítás mûködését is. Amennyiben a menetrendtôl eltérô szállítási igény merül fel, amit annak rendkívüli vagy sürgôs jellege indokol, a gépjármûveket vezénylô logisztikai szervezet intézkedik a végrehajtásáról, de ez esetben a kapacitást várhatóan egy késôbbi szállítási feladattól vonjuk el. Ugyanez a helyzet akkor, ha valamelyik rakodási ponton a rakodás késedelmet szenved, ezért a megbízható menetrend fenntartása sok munkatárs összehangolt munkáját igényli, különös tekintettel a rakodási helyeken közremûködô targoncás kollégákra. A menetrendbôl 2 verzió létezik, száraz idôs és esômenetrend, amit leginkább az indokol, hogy a rakodóterületek nem univerzálisan használhatóak. Az esômenetrend csapadékos idôben lép érvénybe, és olyan eszközöket tartalmaz, amelyekkel csapadékos idôben is meg lehet oldani az anyagok biztonságos szállítását és azok be tudnak állni a fedett rakodóterületekre. Fontos, hogy csapadékos idôben a szállítási kapacitás csökkentett, így a feladatok rangsorolása válhat szükségessé. Az üzemi menetrend minden fel- és lerakási ponton ki van függesztve, illetve a hálózaton is elérhetô a \\Rabart\futomu\FmuSCM\ Infoatadas\Anyagm-Sped\telephelyi anyagmozgatás\Menetrend tervezô.xls útvonalon. Érdemes pár szót szentelni a menetrend értelmezésének, hiszen ez az, amivel a szállítást igénylô találkozik. – Vízszintes sorokban: a közlekedô jármûvek és az idôablak. – Függôleges oszlop tetején lévô hely: errôl

a megállóhelyrôl beszélünk. – Sorban lévô hely: erre a helyre megy tovább a kocsi. ÜZEMEK KÖZÖTTI SZÁLLÍTÁS A DÉLUTÁNOS MÛSZAKBAN

A délutános mûszakban a szállításra nincsen kötött menetrend, hanem azt mindennap az eseti igényeknek megfelelôen alakítjuk ki, jellemzôen egy tehergépkocsi végzi azoknak a tételeknek a szállítását, amelyeknél a termelés sajátossága ezt indokolja. A délutáni szállítási igényeket a \\Rabart\futomu\FmuSCM\ Infoatadas\fuvarozas\TELEPHEN BELÜLI FUVARIGÉNYEK.xls file értelemszerû, 14 óráig történô kitöltésével lehet igényelni. Az így kialakított feladatlistát kapja meg a dél-utános sofôr, az azon szereplô feladatokat végre kell hajtania. Amennyiben ennek akadálya van, azt fel kell jegyeznie és alá kell íratnia. Itt is cél, hogy a menetrend elôre tervezett legyen. A menetrend alkalmazása és az arra való támaszkodás kezd meghonosodni a Futómû Kft. életében, letéve ezzel a jövôbeni szállítási rendszer alapjait. Jelenleg abban a szakaszban vagyunk, amikor minden visszajelzés, ötlet, javaslat segíti a hatékony rendszer kialakítását, így akiben felmerül ilyen, az ne habozzon megosztani a logisztika dolgozóival. Az egyetemi közös projektrészek lezárása után az eredmények alapján várhatóan új menetrend kerül kiadásra, de annak formátuma, elve már véglegesnek tekinthetô. FERENCZI BALÁZS

Jármû Kft. 11

Mintegy ezer jármûrôl gondoskodik a vevôszolgálat zres nagyságrendû jármû és eszköz mûszaki kiszolgálásáról kell gondoskodnia a Rába Jármû Kft. által létrehozott vevôszolgálati központnak – tudtuk meg Krasztina Zoltántól, a Rába Jármû Kft. termékfejlesztési és minôségbiztosítási vezetôjétôl.

E

Arra kértük Krasztina Zoltánt, mutassa be az évek óta mûködô vevôszolgálati tevékenységet, amelynek kiindulási pontját a Magyar Honvédséggel kötött szállítási keretszerzôdés jelenti. Mint köztudott, ennek értelmében a Rába Jármû Kft. 2003-tól terepjáró gépjármûveket, valamint ezek egy részéhez adaptáltan repülôtéri munkaeszközöket szállít a Magyar Honvédség részére. A korábbi évekhez képest 2011-tôl változás történt a gépjármûvek kivitelében, mindjobban elôtérbe kerülnek azok védett változatai. Mint ahogy korábban már beszámoltunk róla, a szállított termékek garanciaidejének lejárta utáni idôszak tapasztalatait értékelve a Magyar Honvédség úgy döntött, hogy a jármûvek garanciaidôn túli javításával és szervizellátásával a Rába Jármû Kft.-t bízza meg. A Rába Jármû Kft. úgynevezett Vevôszolgálati Központként funkcionálva összefogja, szervezi, koordinálja – és saját szervize révén részben elvégzi – a teljes jármû- és eszközállomány garanciaidô utáni mûszaki kiszolgálását Magyarország határán belül. A szállított jármûvek közül jó néhány már külföldön is szolgál, a Magyar Honvédség missziós feladatait támogatva. Ezen jármûvek szervizelésére már szerzôdéseket kötöttünk olyan külföldi cégekkel, amelyek jelen vannak ezeken a területeken és felkészültek a javításokra, valamint a hazai HM Currussal is. Ezenkívül a vevôszolgálati központ elemzi, értékeli a rendelkezésre álló információkat, arról a Magyar Honvédség megfelelô szervezeteit rendszeresen tájékoztatja, és a garanciaidôn túli javításoknál annak érdekeit képviseli – tudatta Krasztina Zoltán. A szállítási keretszerzôdéssel összhangban az említett feladatra az elsô szerzôdést 2008-ban kötötte a Honvédelmi Minisztérium szakirányú szervezete és a Rába Jármû Kft., amit évrôl évre újabb megállapodások követtek. A tavaly megkötött szerzôdés érvényessége hamarosan lejár, így az elkövetkezô napokban végzik el az utolsó munkálatokat, s le is zárják a szerzôdést. Emellett folyamatban van az ez évi

TAMÁS LÁSZLÓ, KRASZTINA ZOLTÁN, TÓTH ENDRE

szerzôdés elôkészítése – tudatta Krasztina Zoltán –, az egyeztetô tárgyalások a következô napokban megkezdôdnek. „Itt fontos megjegyezni, hogy egy adott évre vonatkozó szerzôdés lejárati ideje a folyamatosság biztosítása érdekében átnyúlik a következô évre” – tette hozzá. A vevôszolgálat munkájával kapcsolatban a termékfejlesztési és minôségbiztosítási vezetô elmondta

azt is: a garancia idôn túli javításokra évente megkötött szerzôdések részletesen szabályozzák a folyamatot a bejelentéstôl a javítási határidôkön keresztül egészen a javításokról készült számlák elkészítéséig bezárólag. A javításokat részben a Rába Jármû Kft. Szervize – két fô szervizszerelôvel, raktárkészletháttérrel –, részben pedig társaságunk szerzôdött szervizpartnerei

végzik. Saját szervizünkhöz tartoznak a tatai, pápai, székesfehérvári, gyôri és esetenként a budapesti telephelyû Rába-jármûvek. Jelenleg 16 szervizzel van együttmûködési szerzôdésünk, ezek mindegyike az adott termék márkaszervize vagy a termék gyártója. A jármûvek telephelyeit figyelembe véve pedig – azok vonzáskörzetében – régiókat alakítottak ki, ahol megtalálhatók a különbözô típusú jármûvek szervizei. A régiók kialakításának nagy elônye, hogy így a jármûvek szervizbe szállításának költsége és a javításokra fordított idô is optimalizálható, amely szempont az elsô szerzôdésünk megkötésénél kiemelt jelentôséggel szerepelt. Krasztina Zoltán kiemelte: a 2003 óta tartó folyamatos szállítások eredményeként most már ezres nagyságrendû jármû és eszköz mûszaki kiszolgálásáról kell gondoskodnunk. „Ez a munka felelôsségteljes és nagy kihívás, ugyanis a hadrafoghatóság mellett partnerünk feladatainak elvégzéséhez mindenkor biztosítanunk kell az üzemképes jármûveket, eszközöket. Négy, sikeresen teljesített és az induló ötödik évbôl arra következtetünk, hogy a Magyar Honvédség elégedett a munkánkkal. Természetesen arra törekszünk, hogy a legfontosabb partnerünknek nyújtott ez irányú új szolgáltatásunkkal is elôsegítsük hosszú távú együttmûködésünket” – tette hozzá.


12 oldal

12 Jármû Kft.

Buszok Norvégiába és Svédországba Rába Jármû Kft.-nek Norvégiába sikerült S91-es midibuszokat értékesíteni, s a jármûtípus iránt egy svéd cég is érdeklôdött. A részletekrôl Csizmadia Katalin üzletfejlesztési menedzser és Krasztina Zoltán, a cég termékfejlesztési és minôségbiztosítási vezetôje számolt be.

A

A két szakember elmondta: a Rába egészen 2007-ig gyártott midibuszalvázakat az Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft. számára, a fôvárosi cég azonban 2007-ben megszûnt. A Rába ezután a Molitus és Webasto cégekkel állapodott meg új midibusz létrehozásáról, amely a keresztségben az S91-es elnevezést kapta. „Kihívás volt egyrészt, hogy maga a gyártás a Rába koordinálásával történjen, másrészt, hogy a késôbbiekben mi biztosítsuk a szerviz- és pótalkatrészhátteret” – mondta Krasztina Zoltán.


13 oldal

Jármû Kft. 13

A norvég RSA jármûforgalmazó társaság megrendelésére gyártott buszok alváza Gyôrben, a Rába Jármû Kft.-nél készült, a felépítményezésre pedig a Molitus Kft. budapesti, majd pécselyi telephelyén került sor. A drammeni cégnek jó tapasztalatai vannak a magyar buszokkal kapcsolatban, hiszen a korábbi években is vásároltak jármûveket az Ikarus Egyeditôl, s azok is Rába-alvázon futnak. Az S91-esek „saját lábon” jutottak el az északi országba. A végvevôknél eddig pozitívak a tapasztalatok. „A gyártás maximálisan vevô-specifikusan zajlott: ha kérték, extra üléseket, hárompontos biztonsági öveket szereltünk be, vagy alkalmassá tettük a jármûvet arra, hogy biodízellel mûködjön” – hangsúlyozta Csizmadia Katalin. Jó hír, hogy a norvég vevô után a svéd, göteborgi székhelyû Vingabustól is érkezett megrendelés S91-es midibuszokra. A Jármû kft.-nél remélik, hogy júniusra tervezett kiszállításuk után további rendelések érkeznek a skandináv piacról.


14 oldal

14 Alkatrész Kft., Mór, Sárvár

A Suzuki új modelljéhez is a Rába szállít ülésfôegységeket Évente mintegy 2,5 milliárd forintos árbevételt hozhat a Rábának az a megállapodás, amelynek keretében a társaság alkatrészüzletága hátsó ülésvázakat és -huzatokat, valamint fejtámlahuzatokat gyárt a Suzuki új generációs modelljébe. A hat évre szóló beszállítói jogot kemény versenyben nyerte el a Rába Jármûipari Alkatrész Kft. a Suzuki-ülésrendszerekért felelôs Magyar Toyo Seat Kft.-tôl. Az új jármûtípusba

beépítendô ülésvázakat, -huzatokat és fejtámlahuzatokat a móri üzem szállítja. A termékek különlegessége, hogy kartámaszos, dísztûzött változatban is készülnek. A most tetô alá hozott szerzôdés révén a Suzuki számára szállított Rába-termékek köre tovább bôvült, amely így teljes egészében lefedi a társaság kompetenciájába tartozó, külsô beszállítók által elnyerhetô termékportfóliót. A 6 évre szóló megállapodás az új modell teljes élet-

ciklusára biztosítja a gyártási jogokat a Rábának. Az újonnan elnyert üzlethez egy technológiai korszerûsítési program is kapcsolódik. A Rába-csoport középtávú stratégiájában az alkatrészüzletág céljai között jelölte meg a Magyar Suzuki Zrt.-vel és Magyar Toyo Seat Kft.vel történô minél szorosabb együttmûködést nemzetközileg is versenyképes termékek elôállítására, valamint a széles körû vevôi igények kielégítésére.

Épül az MQBcsarnok Móron A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában 2012. március hónapban megkezdôdött az MQB Halter gyártásához szükséges, 870 négyzetméter hasznos alapterületû, raktározási feladatokat ellátó csarnok bôvítése, valamint a csarnokhoz szervesen kapcsolódó 250 köbméteres tûzivíztározó medence építési munkái. A móri gyár telephelyüzemelés- és karbantartás-vezetôje, Herczeg Ferenc elmondta magazinunknak, a tervezési munkák és a szükséges szakhatósági és helyszíni egyeztetések a tavalyi évben már elkezdôdtek, idén február-márciusban megtörtént a kivitelezô kiválasztása és a szerzôdéskötés, majd a munkaterület átadás-átvételét követôen a területet ideiglenesen körbekerítették és lezárták. – A régi betonburkolat felbontása és a betontörmelékek darálása megtörtént, valamint a szükséges helyeken a régi kerítések lebontása is. Jelenleg a területen földmunkák és az alapozási munkálatok folynak – mondta Herczeg Ferenc. A tûzivíztározó medence szerkezetkész, rövidesen megkezdôdnek a vízszigetelési ellenôrzések. – A kivitelezés megkezdésével a beruházási terület zavartalan biztosításához és a közlekedési balesetek elkerülése érdekében módosult a gyár elôtti parkolók, valamint a buszok közlekedési rendje. Felfestettük a gyalogosútvonalakat, gépkocsiparkolókat, valamint kihelyeztük a megváltozott közlekedés rendjét szabályozó táblákat – tudtuk meg Herczeg Ferenctôl.

Új automata szalagfûrészgép darabol Sárváron A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyárába 2012. április közepén érkezett az a spanyol gyártmányú új automata szalagfûrész-berendezés, mely a darabolási kapacitás bôvítését hivatott szolgálni. Mint azt Guzmics Tamás mûszaki vezetôtôl megtudtuk, a berendezést a szállító cég szakemberei üzembe helyezték. Az átadásátvételi eljárást követôen a berendezés a termelést megkezdte, folyamatosan három mûszakos munkarendben dolgozik. – A berendezés üzembe állításával lehetôség nyílt a kötegben történô darabolásra, mely elsôsorban a jelentôs számú bolygócsapszeg, nyírópersely, görgôcsap és csapszegek gyártásánál jelent normaidô-megtakarítást, ezáltal hatékonyságnövekedést. Az új gép olyan kapacitásokat biztosít a sárvári gyár számára, ami elkerülhetôvé teszi a hétvégi túlórákat úgy, hogy a kiszolgáló munkaerô létszámát nem kellett

növelni – mondta Guzmics Tamás. Az új berendezés a pontosabb vágási méretek révén, kisebb anyagnorma-felhasználással, további forgácsolási mûveleteket megspórolva jelentôs megtakarítást eredményez, ezáltal a beruházás megtérülése biztosított. Például a 200 mm átmérôjû rúdanyag darabolásánál darabonként legalább 0,13 kilogramm anyagmegtakarítás és 1,5 perc normaidô-csökkenés érhetô el. – A berendezés automata üzemmódban dolgozik – akár ötven különbözô munkadarab programozott gyártására képes –, így a kiszolgálását a darabolómûhelyben dolgozók a többi berendezés mûködtetése mellett látják el. Kollégáink a gép üzemeltetésének folyamatát a beszállító szakembereitôl elsajátították, így ez garantálja, hogy a gép képességeit a szériagyártás folyamán is maximálisan ki tudjuk használni – mondta végül Guzmics Tamás.


15 oldal

HR 15

Jubilánsok 35 ÉVE A RÁBÁNÁL Kovács József, Rába Futómû Kft., hôkezelô-üzemeltetô I. Marjai József, Rába Futómû Kft., forgácsoló Rácz Ferenc, Rába Jármû Kft., jármû-villamossági szerelô 30 ÉVE A RÁBÁNÁL Birkás József, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, esztergályos Biró József, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, szakoktató Csáki Gyula, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, esztergályos Fehér László, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô Horváth Imre, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, NC-esztergályos Horváth János, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, NC-esztergályos Komáromi László, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, csoportvezetô Papp Imre, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, köszörûs Szántó Jenô, Rába Futómû Kft., szakértô Vass József Tamás, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, lakatos 25 ÉVE A RÁBÁNÁL Biró Ernô Tamás, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, gépbeállító Bratkó János, Rába Futómû Kft., jármûvezetô Herkovits Ferenc, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, vezetôszerelô 20 ÉVE A RÁBÁNÁL Czéh Melinda, Alkatrészgyártó Kft., Mór, szabó-varró Füredi Szabolcs, Rába Futómû Kft., üzemfenntartási elôadó Hornyák Mihályné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô Ivicz Júlia, Alkatrészgyártó Kft., Mór, raktáros Klipács Miklósné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, szabó-varró Nagy Gábor, Rába Futómû Kft., szerszámgép-beállító Szász Ferencné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô 15 ÉVE A RÁBÁNÁL Baranyai István, Rába Jármû Kft., lángvágó Füvesi Károly, Rába Jármû Kft., lakatos Guitprecht Tivadar, Alkatrészgyártó Kft., Mór, lakatos Kéring Roland, Rába Jármû Kft., termelési elôadó Ott János, Rába Jármû Kft., szervizmunkatárs Takács János, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô

Hazalátogatott a Rába-Balaton motorvonat

A Rába – „leánykori nevén” Magyar Vagon- és Gépgyár – alapítása, talán nem is teljesen véletlenül, egybeesik a 11-es vonalnak nevezett Gyôr–Veszprém Bakonyvasút 1896-ban történt megnyitásával. A gyár elsô termékei vasúti tartálykocsik, metró-, villamos és vasúti személykocsik voltak, de a vasúti kocsik gyártása egészen az 1970es évek közepéig végigkísérte a gyár történetét. A különbözô komfortfokozatú vasúti személykocsikon kívül motorvonatok gyártása is a tevékenység része volt. Ennek keretében készült többek között a Rába-Balaton motorvonat is. E típusból az 1959–60-as próbaüzemet követôen 2 motorvonat – a BaMot 701 és 702 – üzemelt hosszú idôn keresztül elôször a MÁV, késôbb a GYSEV szolgálatában. Hosszú ideig a Balaton északi partján voltak üzemben és szállították a – nyáron megnövekedett létszámú – utasokat, üdülô családokat, turistákat. Sokak számára ez már nosztalgia, amit szívesen átélnének újra… Így gondolja ezt a Bakonyvasút Szövetség is, amely évek óta szervez nosztalgiavonat-túrákat a Budapest–Székesfehérvár–Veszprém– Zirc–Gyôr vonalon és vissza ugyanezen a vonalon Budapestre. Az idei évben április 21-én, szombaton került sor az eseményre. A délelôtt 11 után érkezô vonatot nagyszámú lelkes érdeklôdô várta Gyôrben. A vonatszerelvény elején az egykori Déli Vasút 109-es számú, zöld színû gôzmozdonya haladt, a nosztalgiaés élménykocsik – köztük a régi büfékocsi – után pedig a sort a Rába-Balaton BaMot 701-es motorkocsi zárta. A vonat korhû ruhákba öltözött személyzettel érkezett a várakozó utasok és érdeklôdôk nagy örömére. A szerelvény 2 órás gyôri tartózkodást követôen visszaindult, Vi-

nyén majálishangulat és a Föld napja alkalmából rendezett faültetés, Porva-Cseszneken és Zircen további érdekes programok várták a vendégeket megálláskor. Az utat Veszprémig 4 alagút is „színesítette” – ezekbôl a leghosszabb 242 méter hosszú Eplény közelében. Nem döntöttek rosszul azok, akik éltek a lehetôséggel és a nosztalgiavonatozást választották hétvégi programként. Minden tisztelet azoknak, akiknek munkája hozzájárult ahhoz, hogy ez a program létrejöhessen. Bízunk benne, hogy a jövôben is többször lehet még hasonló élményben részünk. NÉMETH ATTILA NÉHÁNY SZÓ A BAMOT 701 ÉS 702 MÛSZAKI JELLEMZÔIRÔL: A motorvonatot 2–2 (tehát összesen 4) Ganz-MVG 6 hengeres, fekvô hengerelrendezésû dízelmotor hajtotta eredetileg, ezek teljesítménye egyenként 150 LE volt. A motorok hidrodinamikus tengelykapcsolók közvetítésével egy-egy irányváltóval egybeépített, mechanikus, 4 fokozatú bolygómûves sebességváltón át hajtották meg a hozzájuk közelebb esô forgóváz belsô tengelyét. A motorkocsikra felszerelt elektropneumatikus távvezérlés lehetôvé tette mind a 4 motor egy vezetôállásról történô kezelését. A fékrendszer Knorr önmûködô mechanikus rendszer volt. A motorokat 1967-ben Rába-MAN D 2156 HM6U típusú motorokra cserélték. A vonat legnagyobb sebessége 90 km⁄óra volt, 64 másodosztályú ülôhellyel rendelkezett.

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: D. MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-521


16 oldal

16 HR A FEJLESZTÉS RÉGÓTA TERVBEN VOLT, A DOLGOZÓK VÉLEMÉNYE POZITÍV A VÉGEREDMÉNYT ILLETÔEN

Új porta: reklámfelületnek sem utolsó

Elkészült az új portaépület, amely mostantól XXI-i századi modern arculattal köszönti a belépôket. A cég színeit és logóját felhasználó bejárat nemcsak az imázs szempontjából fontos, de a dolgozók és a vendégek számára is megkönnyíti a közlekedést. Régen érlelôdött ez a beruházás, most jött el az ideje a kivitelezésnek is – szögezte le az elején Major Emil, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. fôépítésze. Hozzátette: „Igyekeztünk a szakszervezet kéréseit, észrevételeit is beépíteni, így valóban olyan portaépület született, amely a legmodernebb elvárásoknak is megfelel, ugyanakkor a közlekedést is megkönnyíti a gyár területére be-, illetve kifelé menet.” Ez utóbbinál alapvetô változás, hogy mostantól két sávon haladhat a forgalom, így olyan torlódás nem alakulhat ki, mint amilyen a korábbi, egysávos portánál volt. Az épületbe valóban a legmodernebb kamerarendszert építették be, amellyel nyomon követhetô a gyárterületen történô mindenne-

mû mozgás. A személyi beléptetô rendszer próbaüzeme zajlik, éppúgy, ahogy a detektoros kapuké is – ezeknél kisebb módosítások történtek, s történhetnek is még a jövôben. A célunk az, hogy a további mûködésük zavartalan legyen. A parkolók kapcsán felmerült az a probléma, hogy bizonyos idôszakokban azért telnek meg, mert nem kizárólag a Rába dolgozói parkolnak ott. Most úgy tûnik, hogy van elegendô hely, tehát meg tudnak állni a kollégák a bejárathoz közeli parkolóban. Két mozgássérült-parkolóhelyet is kialakított a cég. A kamionok behajtása nem az új kapun történik – ezt várhatóan táblával jelzik majd nekik, de

MAJOR EMIL ehhez a közútkezelô engedélye is szükséges. Major Emil fôépítész azt is hangsúlyozta, hogy a bejáraton elhelyezett Rába-logó jó reklámfelület is egyben. Mert aki a Kardán útról érkezik, már messzirôl láthatja az arculat egyik új jelképét, s azt, hogy a Rábába érkezik.

AZ ÚJ PORTAÉPÜLETRÔL A MUNKATÁRSAK VÉLEMÉNYÉT IS KIKÉRTÜK, EZT OLVASHATJÁK:

Tóth Sándor karbantartó-villanyszerelô: – Összességében jó véleményem van az új portáról, számos elônnyel jár ugyanis. Azzal például, hogy a parkolás a közelben megoldható, illetve a buszmegálló is ott található, a dolgozni járó emberek akár öt-tíz percet is nyernek munkába menet. Ha a beléptetô rendszer kisebb hibáit a próbaüzem során kiküszöbölik, s az is tökéletesen fog mûködni, nem lesz ok a panaszra.

Szabó Gergely kontroller: – Csak jót tudok mondani az új portáról. Az épületen megjelenik a rábás színvilág és arculat, az érdekes, modern építészeti formák pedig jó benyomást tesznek a vendégekre és az itt dolgozókra egyaránt. A be- és kilépéssel kapcsolatban szinte csak pozitív tapasztalataim voltak: eddig még nem kellett várakoznom egy esetben sem és talán még a portások is mosolygósabbak lettek.

Tóth Judit recepciós: – Csatlakozom az elôbbiekhez, nagyon jó véleményem van a portafejlesztésrôl. Csak pozitívumot tudok felsorolni, hiszen ez a porta megfelel a legszigorúbb elôírásoknak is, közel van a parkoló, ami szerencsés a dolgozóknak, és kényelmes a vendégeknek is. A munkatársaknak a detektoros áthaladást még meg kell tanulniuk, s akkor várhatóan kevesebbszer jelez majd be a készülék.

Buszok. Norvégiába és Svédországba oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja

Recommend Documents