Népszabadság A parraghozás ,11. oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Népszabadság A parraghozás 2013.04.03 - 1,11. oldal - [5257263] A kamaracézár és udvarának olajképéhez Uj Péter készített vázlatot. Kamarázás SZERDA Álmodozásra nincs növekedés, mondotta (húzta alá) Parragh László kamaracézár, a Magyar Vállalkozók Legnagyobb Barátja a minap, aztán egy kicsikét még javítgatta az EU-s pályázatok hatékonyságát, beindította a takarékszövetkezeti hitelezést, és odahangsúlyozta fölöttébb karakánul, hogy kormányzati akaratra nem lesz itten növekedés (no!), és csak "reálgazdasági alapra tud növekedni a gazdaság", amely közgazdasági tétel eredetiségét és jelentőségét nem tudnánk kellőképpen túlbecsülni. A kamaracézár egyfajta magyar Krugman is lehetne talán, ha a közgazdasági pályát nem tarolta volna le a méltán nemzetközi hírnevű Heti Válaszpublicista jegybankelnök. Parragh igazi sikerterülete a munkahelyteremtés, tudniillik saját munkahelyét elképesztő ügyességgel teremtette meg. A főtevékenységként űzött, hol Demján Sándorral, hol nélküle, hol lelkes, hol kevésbé lelkes kormánytámogatásba csúcsosodó közgazdaságtani live show-k (lehetne erre TEÁOR) valóságos gyöngyszemei (vagy ékszerdobozai) a kiváló szellemi teljesítményekben egyébként is bővelkedő, sőt néha túltengő közéletnek. Ha felsőoktatási reform, ha adópolitika, ha forintárfolyam, ha satöbbi, kamarásék nem restek megmondani, amit meg kell, és nem restek bokázni a kormány mögött, ha meg azt kell. A szorgalmas bokázás eredménye pedig a törvényerőre emelt nem kötelező, de mégis kötelező kamarai tagság, oppardon, regisztráció, nagyon is kötelező díjjal, és rögtön egy másik kis törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy azt a kis kötelező díjat a NAV szedje be. Na, ez a reálgazdaság. Most volt a befizetési határidő, az elmúlt hetekben több tucatszor nyilatkozott valamely Parragh vagy al- Parragh a kamara rendkívüli fontosságáról, mindannyiszor egyetlen érdemi és értelmes információt bírtak mondani: hogy az ötezret befizetni kötelező, és ha valaki nem fi zeti, attól a NAV behajtja. Az összes nyilatkozat összes nyilatkozója nem tudott egy értelmes és hihető mondatot összeügyeskedni arról, hogy mi szükség van az egészre, mi lenne itt az érdemi tevékenység. Az érdemi tevékenység ez. A parraghozás. ( TEÁOR-t, most!!!) A legutóbb elcsípett nyilatkozatban az egyik al-Parragh már azt domborította ki, hogy nemcsak törvényi kötelezettség, de erkölcsi kötelesség is befizetni a befizetendőt. Erkölcsi kötelesség a többiekkel szemben, akik már tisztességesen befizették. Csodálatos érv. Erkölcs és kamara (illetve: parraghozás) viszonyát én sokkal bonyolultabbnak látom, de az biztos, hogy ha a huszonegyedik századi Magyarország reálgazdaságának erkölcsiségéről kellene nagyméretű táblaképet festenem (olaj, vászon), akkor a kamaracézár és udvara központi alakok lennének. *Uj Péter

==***==


Figyelő Fantomcégek nyomában 2013.04.04 - 19. oldal - [5259130] *Kamarai regisztráció Becsléseink szerint 256 ezer magyar vállalkozás nem tett eleget kamarai díjfizetési kötelezettségének. A 470 ezer fizető összesen 2,35 milliárd forint bevételhez juttatta a gazdasági érdekvédelmi szervezeteket. Bár továbbra is tapasztalható berzenkedés a regisztráció és a hozzájárulás fizetése miatt, ám jóval kisebb mértékű, mint tavaly, az induláskor volt - erősítették meg a Figyelőnek több területi kamaránál. A vállalkozók továbbra is értetlenkednek, mi szükség az újabb adatszolgáltatásra, hiszen a cégnyilvántartásban s az egyéni vállalkozókról vezetett adatbázisban szerepelnek, az 5000 forintos regisztrációs díjat pedig sarcnak tartják. A kamarák jelzése szerint sokan azt gondolták, hogy elég volt a hozzájárulást tavaly megfizetni, az idén már nem kell. Így meglepetéssel konstatálták, hogy évenként, újra és újra le kell róni. TISZTUL A KÉP A határidő március 31-én járt le, és a fizetési kötelezettség miatt fanyalgókat maguk a vállalkozók hűtötték le. A sok kritika mellett az internetes fórumokon szép számmal akad olyan vélemény is, amely a kamarai regisztráció előnyeire hívja fel a figyelmet. A tavalyi regisztrációs díjból országos szinten 2,35 milliárd forint bevétele származott a kamaráknak - mondta el a Figyelőnek Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Ez a rendelkezésre álló források 23,5 százalékát jelenti. Ebből elsődlegesen informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, illetve általános gazdasági, partnerközvetítési és pályázatfigyelési tanácsadási szolgáltatást nyújtanak. Értékelése szerint a 2011-ben a regisztrá-cióról hozott törvény betöltötte a célját, folyamatosan tisztul a kép, transzparensebb lett a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók köre. A 2012-es év adatai szerint 630 ezren regisztráltak a területi kamaráknál. Közülük 470 ezren tettek eleget adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségüknek. A főtitkár úgy vélekedett, nemcsak az idei esztendő, hanem a következő, sőt, az azt követő is rámegy arra, hogy kiszűrjék a rejtőzködő, nem működő fantomcégeket. Az átvilágítás nagyon is ráfér a gazdasági szereplőkre, az építőiparban a lánctartozások miatt elengedhetetlen a kivitelező cégek priorálása, ezért évek óta él a regisztráció, és a gazdaság fehérítésében van jelentős szerepe. A kamaránál vezetett nyilvántartásban utána lehet nézni az üzleti partnernek, hogy rendelkezik-e megfelelő eszközparkkal, munkaerővel vagy csak "táskás vállalkozó, aki tovább akarja passzolni a megrendelést másoknak" - ecsetelte Dunai Péter az adatszolgáltatás jelentőségét. NEM BÜNTETÉS Ausztriában és Németországban magyar építőipari cégek egyébként nem is jelentkezhetnek munkára a kamarai regisztrációról szóló igazolás nélkül. Nem tartotta rossz aránynak a főtitkár, hogy a nyilvántartásokban szereplő cégek és vállalkozók mintegy 30 százaléka nem adott semmiféle életjelet magáról, becslések szerint 100-200 ezer közötti társas vállalkozást és egyéni vállalkozót kellene beterelni a rendszerbe. A céges szektor teljes transzparenciája 4-5 év alatt teremthető meg. Ami a díjfizetési kötelezettséget illeti, az MKIK főtitkára hangsúlyozta, hogy nem a behajtáson, a büntetésen van a hangsúly, hanem azon, hogy minél többen önkéntesen tegyenek eleget e törvényi kötelezettségnek. Késlekedni viszont nem tanácsos, ugyanis a NAV adók módjára hajtja be, amelyért plusz 5000 forint eljárási díjat is felszámol. Parragh László, az MKIK elnöke. Nem tanácsos késlekedni a regisztrációval


Vállalkozók, cégek, fantomok A cégnyilvántartásban és az egyéni vállalkozókról vezetett adatbázisban összesen 886 ezer egyéni és társas vállalkozást tartanak nyilván - közölte az MKIK a Figyelővel. A 886 ezer nyilvántartott cég és egyéni vállalkozó közül 630 ezren adtak valamilyen életjelet magukról, jelentkeztek be a kamaráknál, ám ténylegesen csupán 470 ezren teljesítették az adatszolgáltatást s fizették meg az 5000 forintos hozzájárulást 2012-ben. A kamarák az adatbázisok összevetésével azt próbálják meg kinyomozni, hogy hol vannak a rejtőzködő cégek, egyéni vállalkozók. Nem csekély számú fantom-, szüneteltetett vállalkozást kell kiszűrniük; e pillanatban rekordmagas számú, 256 ezer vállalkozásról, egyéni vállalkozóról nem lehet semmit tudni. *CSEKE HAJNALKA

==***==


Magyar Hírlap Erősödő magyar-török kapcsolatok 2013.04.04 - 11. oldal - [5260528] *A kormány megduplázná a külkereskedelmi forgalmat Ankarával, a mezőgazdaság és az építőipar növelheti a teljesítményt Eddig kihasználatlan potenciál rejlik a magyar-török gazdasági kapcsolatokban, ezt felismerve a magyar kormány duplájára növelné a két ország közötti külkereskedelmi forgalom mértékét. "Az elmúlt időszakban alaposan átalakultak a világgazdasági erőviszonyok, a válság utáni időkben pedig Törökország a világ egyik vezető gazdasága lesz. A magyar kormány, felismerve ezt a tényt, minden szükséges politikai lépést megtesz ahhoz, hogy külkereskedelmi forgalmunk Törökországgal belátható időn belül megduplázódjon" - jelentette ki tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara török gazdasági szemináriumán Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Elmondta, olyan országról van szó, amely nyolc százalék fölött tudta a legnehezebb, válságos években növelni a gazdaságát, az államadósságát pedig mindeközben negyven százalék alatt tartotta. Beszámolójából kiderült, ma Törökország a 19. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az unión kívüli országok közül pedig az ötödik. Az elmúlt évben kétmilliárd dollár értékű külkereskedelmi forgalmat tudtunk realizálni, ebből az export 1,6 milliárd dollárt tett ki, míg a hazánkba érkező import félmilliárd dollárra tehető. Az államtitkár szerint nagy lehetőség rejlik a magyar szarvasmarhaexportban, az elmúlt évben a teljes kivitel csaknem kétharmada Törökországba irányult. Ezért Orbán Viktor magyar és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő megállapodása értelmében nemrég felállt az a török-magyar mezőgazdasági munkacsoport, amelynek célja, hogy a magyar szarvasmarhaexport növelése érdekében közösen rugalmasabbá tegyék a török állat-egészségügyi szabályozást. Mindemellett Szijjártó Péter fontos kitörési pontnak nevezte az építőipart, a török kormány ugyanis nemrég tizenötmilliárd dollárból megvalósuló kórházépítési projektet indított el, amelynek keretében a magyar szakembereknek és vállalatoknak is lehetőségük nyílhat a törökországi megjelenésre. Ezenfelül a nagy vasútépítési projektekben is szerepet kaphatnak a magyar építőipari vállalatok. Szijjártó Péter elmondta, az áprilisban nyíló orosz kereskedőház mintájára török kereskedőház létrehozására is nyitott az államtitkárság. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a török gazdaság már régen felismerte azt - amit a magyar kormány 2010-ben -, hogy gyorsan bővülő gazdaságot erős kamarai rendszer nélkül nem lehet megvalósítani. "A török gazdaságba nagyon jól beágyazott rendszerről van szó, ami jótékony módon hozzájárult a dinamikus növekedéshez" - jegyezte meg az elnök. Hasan Kemal Gür nagykövettel egyeztetett Szijjártó Péter és Parragh László *Köpöncei Csilla

==***==


Napi Gazdaság Csak lassan nyílik a zárt piac 2013.04.04 - 5. oldal - [5260568] Bár a szlovén gazdasági vérkeringésbe nem könnyű bekerülni, azonban egy jó termék, egy helyben alapított cég és egy üveg bor megnyithatja az eddig zárt kapukat a magyar vállalkozások előtt. A szlovén-magyar áruforgalom folyamatosan nő, 2012-ben megközelítette az 1,7 milliárd eurót - mondta érdeklődésünkre Balogh Géza, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovén Tagozatának elnöke. Érződik azonban a szlovén gazdaság válságának hatása is. A helyi cégek ugyanis megszenvedik egyik fő partnerük, Olaszország gazdasági visszaesését, így új piacokat keresnek, például a magyarok által már bejáratott osztrákot. Mindez egyúttal lehetőséget is teremt a magyar vállalkozásoknak, hiszen ennek következtében az eddig zárt piacok kezdenek megnyílni fogalmazott a kamarai vezető, aki szerint ennek megfelelően tagozatuk is egyre több megkeresést kap szlovén részről. Erre a nyitásra a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szerint amúgy is szükség van, mivel a szlovénok meglehetősen visszafogottak a külföldi tőkével kapcsolatban: az ország piaca kicsi és nagyon zárt, a legtöbb ágazatban vannak domináns hazai szereplők, ráadásul rendkívül hosszúak és bonyolultak az engedélyezési eljárások, ahogy a munkaerő-piaci szabályok is merevek és munkavállalócentrikusak. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban továbbra is vannak kihasználatlan lehetőségek: főképp az ipari beszállítói kapcsolatoknál - leginkább jármű és gépgyártás -, a megújuló energiaforrásoknál, az élelmiszer-feldolgozó iparban, a turizmusban, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék exportjánál juthatnak szerephez magyar cégek. A helyzet azonban nem egyszerű: a HITA külön felhívja a figyelmet, hogy néhány nagy élelmiszer-ipari hálózatba igen nehéz új beszállítóként bekerülni. Vannak ugyanis olyan árucikkek, amelyeknél a vevők a szlovén termékeket preferálják, s egyszerűen nem vagy alig hajlandóak külföldi terméket vásárolni. A magyar cégek mellett szól, hogy a jelenlegi gyenge forint miatt árelőnyük van a nyugati országok vállalkozásaival szemben - hangsúlyozta Balogh. Ha egy magyar vállalkozó szlovéniai exportban gondolkodik, érdemes lehet helyi céget alapítani. Balogh tapasztalatai szerint ugyanis az, aki szlovén céget alapít, nagyobb eséllyel pályázhat meg helyi munkákat, valamint nagyobbak a piacra jutás esélyei is. A nyelvtudás legalább ennyire fontos, enélkül az üzletkötés elképzelhetetlen - állítja a szakember, aki szerint amennyiben nem áll rendelkezésre szlovén tolmács, úgy az angol az ajánlott nyelv, de a vállalkozások vezetői az osztrák határ közelében beszélhetnek németül is, sőt a Mura-vidéki vállalkozásoknál kis szerencsével akár magyar nyelven is lehet tárgyalni. A HITA szerint a szlovén üzleti életben elterjedt szokás a csekély értékű ajándékozás, így, mivel jó hírük van a magyar boroknak, azt ajánlja a szervezet, hogy a kapcsolatfelvétel kezdetén egy üveg jó minőségű száraz vagy félszáraz fehérbort adjunk ajándékba a leendő partnernek. Mivel egyre több a csődeljárás és laza a fizetési fegyelem - ez különösen igaz az építőipari vállalkozásokra -, érdemes körültekintően üzleti partnert választani. A Mura-vidéki magyarság központjában, Lendván áprilisban nyílik egy úgynevezett Kárpát iroda (ezt hamarosan egy kereskedőház is követi), amely adatbázissal segíti majd a helyi partnerek megtalálását, valamint közreműködik a helyi sajátosságok megismerésében, a nyelvi nehézségek leküzdésében, a jogszabályi környezetet bemutatásában. GRAFIKON KÉTOLDALÚ FORGALOM FORRÁS: KSH *DZINDZISZ SZTEFAN

==***==


Magyar Nemzet Törökország felé nyitunk 2013.04.04 - 11. oldal - [5260504] A magyar kormány célja az, hogy rövid időn belül megduplázódjon a Magyarország és Törökország közötti kereskedelmi forgalom - mondta el tegnap Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara török tematikájú gazdasági szemináriumán kiemelte: a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve Törökország Magyarország 19. legfontosabb partnere. *(MTI)

==***==


Világgazdaság Élénkítenék a török kapcsolatot 2013.04.04 - 5. oldal - [5260672] *KELETI NYITÁS A külkereskedelem értékét

kormány

megduplázná

Ankarával

a

A magyar kormány azt célozza, hogy rövid időn belül megduplázódjon a magyar-török külkereskedelmi forgalom értéke, amely jelenleg mintegy évi kétmilliárd dollárt tesz ki - mondta Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Török Tagozatának szervezésében megrendezett szemináriumon. A külügyi és külgazdasági államtitkár kiemelte: a kormány a keleti nyitás keretében szorosabbra fűzné a magyar-török gazdasági kapcsolatokat. A kereskedelmi forgalom bővítéséhez szükséges politikai lépéseket a magyar kormány már megtette részben a két miniszterelnök februári budapesti tárgyalásán megkötött megállapodásoknak megfelelően mondta. A kereskedelmi forgalom bővítésének lehetséges módjaként egyrészt a magyar szarvasmarha-kivitelt emelte ki az államtitkár. Tavaly 110 ezer élő marhát exportált az ország, amelynek több mint kétharmada (mintegy 70 ezer) Törökországba irányult. A magyar és a török agrárminiszter részvételével munkabizottság állt fel, amelynek célja, hogy rugalmasabbá tegyék a török állategészségügyi szabályozásokat. Emellett további lehetőségeket kínál a magyar cégek előtt az a nagyszabású törökországi kórházépítési sorozat, amelynek keretében négy év alatt 15 milliárd dollárból 30 kórházat építenek. A földrengésvédelem megteremtését szolgáló beruházások terén is szerepet kaphatnak magyar cégek. A héten jelentette be a Star Seismic Europe nevű magyar cég, hogy elnyerte egy törökországi toronyház földrengésvédelmi eszközeinek megtervezésére és gyártására vonatkozó megbízást. Törökország a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve jelenleg Magyarország 19. legfontosabb partnere, az EU-n kívüli országok közül pedig az ötödik legjelentősebb. Tavaly a két ország közötti külkereskedelmi forgalom értéke mintegy 1,6 milliárd eurót tett ki, Magyarország 1,2 milliárd euró értékben exportált, míg a behozatal 400 millió eurónyi volt. GRAFIKON Termékforgalom (Törökországgal, folyó áron, millió euró) FORRÁS: KSH *T.G.

==***==


EchoTV - Hiradó Keleti nyitás 2013.04.03 - 19:45 (hossza: 2 perc) - [5259596] Biró Zsuzsa (műsorvezető): - A magyar kormány megtette a szükséges politikai lépéseket a magyar-török gazdasági együttműködés elmélyítésére - jelentette ki a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára. A kabinet célja ugyanis az, hogy rövid időn belül megduplázódjon a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Tudósító: - Törökország Magyarország 19. legfontosabb kereskedelmi partnere, az Európai Unión kívüli országok sorában pedig az ötödik legjelentősebb. Szijjártó Péter kiemelte: a keleti nyitás meghirdetése óta nemcsak ezért fontos a kis-ázsiai országgal való jó viszony erősítése. Szijjártó Péter (külgazdasági ügyekért felelős államtitkár): - Merthogy Törökországon keresztül mi egy egész régiót tudunk elérni. Tehát hogyha valaki jó pozícióban van a török piacon, az magával vonzza azt, hogy az adott régióban, tehát az arab világ felé, illetve a Kaukázusi Köztársaságok irányába is egy jó pozícióból tud elstartolni. Tudósító: - Tavaly több mint 2 milliárd dollár volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, ebből Magyarország 1,6 milliárd dollár értékben exportált Törökországba. A kormány azt szeretné, ha rövid időn belül ez a forgalom megkétszereződne. Ebben az iparkamaráknak is nagy szerepet szánnak. Parragh László (elnök, MKIK): - Egy nagyon szoros és nagyon hatékony együttműködés van ma a török kamarai vezetés és a magyar kamara között. És azért, ahogy említettem a török kamara felépítését, ez a kamara hihetetlen mértékben be van ágyazva a török gazdaság működésébe. Tudósító: - Abba az országban, amely a válság legnehezebb éveiben is 8 százalékos gazdasági növekedést tudott produkálni, és képes volt 40 százalék környékén tartani az államadósságát. Seda Sevgi (tanácsos, Török Köztársaság Nagykövetsége): - Ha Törökország továbbra is így fejlődik, akkor hamarosan a világ 10. legnagyobb gazdasága lesz és ezért nevezik már most is Törökországot Európa Kínájának - mondta Seda Sevgi kereskedelmi tanácsos. Tudósító: - Az idei év második felében Szijjártó Péter államtitkár Ankarába látogat, hogy tájékozódjon arról, hogy hol tart a két ország között kötött korábbi megállapodások végrehajtása.

==***==


pecsistop.hu Kellemes ünnepeket: behajtással fenyeget a kamara 2013.04.01 22:38.39 - [25259808] A tavalyi roppant türelmes év után idén már büntetéssel és behajtással fenyegetőznek a kamarák a kötelező regisztrációra fizetendő összeg miatt, ráadásul az időzítés is remek. Van, aki a családi kassza utolsó ötezresét utalta át húsvét előtt. Kamarák-húsvét: egy-nyúl Mint ismert: a kamaráknál tavaly vezették be a kötelező regisztrációt, amely azonnal ötezer forintos sarccal is járt. Amint azt már akkor tudni lehetett, minden évben kell regisztrálni, és ez minden évben pénzbe fog kerülni. A kamarák vezetői sok mindennel érveltek. Az egyik fő argumentum az volt, hogy ezt nem ők találták ki, a másik meg, hogy rengeteg dolgot tesznek cserébe, akár kéretlenül is, vagy úgy, hogy az illető mit sem tud róla, mégis jobb neki. Az idei regisztrációs díjjal már nem lesznek olyan türelmesek, mint a tavalyival: aki a héten nem fizetett, attól behajtják, és a NAV büntetésére is számíthatnak. A lépés különösen elegáns, így húsvét előtt, most, hogy a kormány, így az ország is jobban teljesít, és a legtöbb vállalkozónak a legnagyobb gondja, hogy a kamarákat fenntartsa. Tudunk olyan egyéni vállalkozóról, aki a családi kassza utolsó filléreit utalta át a kamarának húsvét előtt, és valahogy nem volt hálás azért sok jóért, amit addig cserébe kapott, vagy majd ezután fog. "A Kamara vonuljon ki az oktatásból" Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányának egyöntetű véleményét öntött levélbe a regisztráció és a díj kapcsán (a levelet rövidítve közöljük): "Tisztelt Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara! A jogszabályi rendelkezésekkel nem értek egyet, de jogkövető állampolgárként regisztráltam Önöknél és befizettem a kamarai hozzájárulást. Nem igényeltem az Önök szolgáltatásait és nem kérek továbbra sem a rám erőltetett befizetésekért cserébe semmit azon túl, hogy nagyon szeretném, ha kivonulnának az oktatásügyből, mert a Kamara eddigi javaslatai és az azok alapján elfogadott jogszabályok véleményem szerint negatív hatásúak a magyar oktatás egészére (tankötelezettség leszállítása, felsőoktatás átalakítása, közismereti tárgyak óraszámai a szakképzésben, Parragh úr nyilvános megnyilatkozásai a piacképes tudásról, a "tücsökszakról", stb.)" Nagy levelére ugyan válaszolt a kamara, ám annak közléséhez nem járultak hozzá. A pécsi szakszervezeti vezető a Pécsi STOP-nak elmondta: a regisztrációval a kamarák sem értenek egyet, de vele sem. - A kamara arra hivatkozott, hogy számukra fontos, hogy a fiatalok magas életszínvonalat biztosító műszaki felsőfokú képzést kapjanak - mondta Nagy. - Azzal is "megfenyegettek", hogy a gazdaság egyre inkább bevonul az oktatásügybe, bár én ezt már sokszor hallottam. Azzal, hogy a kamara pénzt szed a vállalkozóktól és a cégektől, még nem a gazdaság maga, az oktatásügyben pedig már bizonyította inkompetenciáját. -1-


hirado.hu Parragh: Össze kell hangolni a keleti nyitást szolgáló munkát 2013.03.29 08:46.39 - [25238775] Parragh László, a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint a keleti export beindításához a legfontosabb azoknak az eszközöknek, intézményeknek az összehangolása, amelyek ugyan léteznek már, de a még korántsem hatékony az együttműködésük. Téli szalámi, Ikarus busz - remélhetőleg ismét eljutnak a keleti országok piacaira. De ezek mellett más élelmiszeripari termékek, az orvosi műszerek és a gyógyszerek is kelendőek lehetnek a térségben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a 180 percben hangsúlyozta, évtizedekkel ezelőtt, amikor ezeket a termékeket nagyban exportálta Magyarország, legendás volt a hazai élelmiszer- és konzervipar, de a magyar elektronika is jelen volt a piacon. Magyarország exportlehetőségei a rendszerváltás után egy csapásra megváltoztak, 1991 elején a sajtó rendre arról cikkezett, hogy nagyon nehéz helyzetbe került a hazai gépipar - benne az Ikarus és a Rába -, valamint a gyógyszeripar és sok könnyűipari vállalat is. A keleti piacok bezárultak, a magyar termékeket viszont, Parragh László szerint, azóta sem felejtették el. "Szerencsére Magyarországnak még mindig patinás a neve, tehát a magyar termékekre még mindig nagyon pozitívan emlékeznek vissza a keleti piacokon, néha talán még pozitívabban is, mint amilyen a tényleges termékszínvonal. Tehát ilyen értelemben a lehetőségeink adottak, a megfelelő termelőkapacitásokat kell fölépíteni, illetve arról gondoskodni, hogy a termelőkapacitás folyamatosan azonos minőséget és mennyiséget tudjon produkálni " nyilatkozta az MKIK vezetője. A magyar kis- és közepes vállalati (kkv) szektor ma jellemzően nem képes arra, hogy megjelenjen külpiacokon, évtizedes munka, hogy újra magára találjon keleten. A keleti nyitás politikája, a diplomáciai és üzleti találkozók sora kezdi ezt a hosszú folyamatot - hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában a kamarai elnök. Ez nagyon az eleje, ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a vállalatokat "nagyon megmozgatja "ez a törekvés, nagy az érdeklődés a részükről a keleti export beindítására - tette hozzá. Parragh László kiemelte, Közép-Ázsiában van néhány ország, ahol a magyar politikai gesztusok következtében hazánk már lényegesen nagyobb, akár dupla akkora forgalmat bonyolít, mint egy-két évvel ezelőtt. Magyarország továbbra is az élelmiszereivel hódíthat elsősorban, de jók a magyar orvosi műszerek, gyógyszerek és van néhány cég, amely logisztikában tud megfelelő szolgáltatást nyújtani. "Tehát sok-sok felület van". Hozzátette: az élelmiszeripart tekintve Magyarország adottságai rendkívül jók, de technológiában még nagyon sokat kell fejlődnie, a nyugati országok élelmiszer-feldolgozásban előrébb járnak, és ezért tudnak olcsóbban termelni. Arra a kérdésre, hogy Magyarország lehet-e ismét nagyhatalom buszgyártásban, Parragh László azt mondta, vannak országok, amelyek "megcsinálták" ezt, ki tudtak ugrani a környezetükből. Példa erre Dél-Korea, ahol egy átgondolt program szerint talpra tudták állítani a gazdaságot, majd a világ élvonalába emelték. "Szerintem erre Magyarországnak is megvan az esélye, de az még nagyon messzire van, hogy ezt a célt elérjük" - tette hozzá. Parragh László szerint a legfontosabb azoknak az eszközöknek, intézményeknek az összehangolása, amelyek ugyan léteznek már, de a még korántsem hatékony az együttműködésük. A kamarai elnök ebbe a körbe sorolta a finanszírozást, a fizetésbiztosítást, a kereskedőház modellt - amelynek a kiépítésén most dolgoznak -, valamint hangsúlyozta, nagyon fontos egy feltőkésítési program, amely révén a cégek technológiához juthatnak nyilatkozta a 180 percben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

-2-


MTI Szijjártó Péter: le kell dolgozni a magyar kereskedelmi hiányt Oroszországgal szemben

Budapest, 2013. március 27., szerda (MTI) - A magyar külgazdaság-politika egyik legfontosabb feladata a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolat kiegyensúlyozása, a két ország külkereskedelmében mutatkozó mintegy 5 milliárd dolláros magyar passzívum ledolgozása - hangsúlyozta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán az MKIK magyar-orosz tagozatának gazdasági fórumán, Budapesten. A keleti nyitás sikere nagymértékben múlik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a kereskedőház-rendszer szoros együttműködésén - emelte ki Szijjártó Péter. Elmondta, hogy az idén Moszkvában, Asztanában, Rijádban és Pekingben mindenképpen nyílik magyar kereskedőház, hogy ezeken a piacokon a magyar kis- és középvállalkozások érvényesülését segítsék. Az államtitkár rámutatott: Oroszország Magyarország számára a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner, az Európai Unión kívüli kapcsolatban pedig az első helyen áll, míg Oroszország esetében Magyarország a 23. helyet foglalja el. A magyar-orosz külkereskedelemi forgalomban 2008 csúcsot jelentett, akkor 14 milliárd dollárt tett ki a két ország közötti kereskedelem, majd 2009-ben 8,5 milliárd dollár mélypontra jutott, azóta bővül, bár 2012-ben némileg mérséklődött az előző évhez képest, és 11,6 milliárd dollár tett ki, ugyanakkor az egyenleg az energiahordozók magyar importja miatt 5 milliárd dollár magyar negatív szaldót mutat - mondta Szijjártó Péter. Magyar oldalról a legnagyobb potenciált a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek adják, a két szektor jelenlegi részesedése az orosz piacra irányuló magyar exportban 8 százalék, így bőven van lehetőség a fejlődésre. Orosz kereslet van magyar szarvasmarha, búza, kukorica, zöldség, gyümölcs iránt, emellett nyitottak más termékekre is, köztük a magyar tudástechnológia, nanotechnológia termékeire - tette hozzá. Az Oroszországba irányuló magyar export növeléséhez felvásárlási kapacitással, raktározási lehetőséggel kell rendelkezni, és meg kell szervezni a szállítást, az elosztás fejtette ki Szijjártó Péter. Az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi üzletlánc keresi Közép-Európában partnerét raktárbázis kialakítására. A HITA olyan befektetés-ösztönzési ajánlatot ad az orosz kiskereskedelmi láncnak, hogy Magyarországot vonzó célponttá tegye - hangsúlyozta az államtitkár. Az oroszországi magyar export növelését segíti majd a Moszkvában április 23-án nyíló kereskedőház, amelyet a Questor magáncég hozott létre, viszont keresik az állam bekapcsolódásának lehetőségét - jelezte Szijjártó Péter. Az államtitkár kiemelte, hogy számítanak a kamara közreműködésére is annak az adatbázisnak a létrehozásában, amelyben a potenciális magyar kínálat, illetve az orosz potenciális kereslet szerepel majd. Beszédében Szijjártó Péter kitért arra, hogy Oroszország 2014-ben Szocsiban téli olimpiát, illetve 2018-ban labdarugó világbajnokságot rendez, és magyar mérnöki tudással, infrastruktúra fejlesztő kapacitással be lehetne kapcsolódni ezekbe az orosz fejlesztésekbe. Parragh László, az MKIK elnöke a gazdasági fórumon fontosnak nevezte az intézményrendszerek együttműködését. Kifejtette: a kamara nemzetközi tevékenységét több területen is erősítni, jelen van az európai kamarában, az Eurochambres-ben, a bilaterális kapcsolatok bővítésére tagozatokat, illetve vegyes kamarákat működtet. -3-


Tavaly az MKIK tagozatán keresztül az orosz régiókkal is erősítette kapcsolatát, illetve vizsgálja az együttműködési lehetőséget az orosz tulajdonban került Volksbankkal - mondta az MKIK elnöke. Tóth Imre, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint az MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke a gazdasági fórumon elmondta: az orosz föderációs kamara megítélése szerint is az MKIK magyar-orosz tagozata tavaly az orosz piac egyik legaktívabb résztvevője volt a cseh és a német kamarák mellett.

InfoRádió Lejár a fizetési határidő 2013.03.29 - 10:09 (hossza: 3 perc) - [5252284] Műsorvezető: - Jövőhéten kedden lejár a fizetési határideje az öt ezer forintos kamarai díjnak. Dunai Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára elmondta április végéig elhúzódik a banki utalások feldolgozása és ezt követően fogják átadni a nem fizető vállalkozások adatait behajtásra az Adóhivatalnak. Kaputa Júlia beszélt Dunai Péterrel. Dunai Péter (főtitkár, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - A határidő minden évben március 31-e valóban most hétvégére esik. Nagyon sokan már korábban teljesítették. Én úgy gondolom, hogy a legtöbben ezen a héten utalnak és fognak még utalni a hátralévő banki napban. Az sem tragédia, ha valaki ezt április 2-án, vagy 3-án teszi meg. Kaputa Júlia (riporter): - Annál is inkább, mert gondolom, hogyha hétvégére esik egy határidő legalábbis az Adóhivatal gyakorlatban ez így van akkor a következő munkanap éjfél. Dunai Péter: - Így van a következő munkanap számít, de valójában szerintem április végéig fognak olyan helyzetbe kerülni a területi kamarák, főleg azok ahol nagy számú vállalkozás van. Ezt fel is tudják dolgozni és tiszta képük legyen arról, hogy ki az aki teljesítette a befizetést és ki az aki nem. Riporter: - A törvénymódosításnak köszönhetően az Adóhivatal most már tíz ezer forint alatti tartozásnál is megindíthatja majd a végrehajtást és ugye ez igaz lesz a kamarai tagdíjakra. Most mi lesz annak a menete tehát mikor adják önök majd át az Adóhivatalnak a nem teljesítő vállalkozásoknak az adatait? Itt szó volt arról, hogy a határidő lejártát követő pár napon belül átadják ezeket az adatokat. Most ugye viszont azt említette, hogy április végéig történik meg a feldolgozás. Hogyan lesz akkor ez? Dunai Péter: - Annak nincs realitása, hogy itt néhány napon belül tiszta kép legyen. Hiszen mint valóban említettem az előbb főleg Budapesten ahol ez száz ezer fölötti vállalkozást érint ezeknek a banki beérkezéseknek a feldolgozása biztos, hogy hosszabb időt vesz igénybe. Erre az én becslésem szerint a jövő hónap rámegy. Ezt követően fogják összehasonlítani a területi kamarák a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozói központi nyilvántartás adataival a saját adatbázisukat, tehát hogy ki regisztrált hiszen volt egy regisztrációs kötelezettség is az elmúlt évben. Ki az aki megfizette tavaly is és idén is a kamarai hozzájárulást. Akik nem fizették azoknak a listáját fogják ezt követően átadni a NAV területi igazgatóságainak. Én szerintem erre legkorábban májusban kerülhet sor. Valószínűleg területi kamaránként eltérő időpontban. Riporter: - Az adatok egyeztetése mit fog jelenteni? Mi történik azokban az esetekben, amikor a tavalyi regisztráció és mondjuk a mostani határidő között egy cégnek székhelyváltozása volt -4-


mit tegyen hova utaljon egyáltalán az adatok hogyan kerülnek át vagy hogyan futnak majd össze önöknél? Dunai Péter: - Amennyiben tavaly óta történt változás akkor elvileg itt a kamarán belüli rendszerben ez meg kellett, hogy jelenjen, hiszen a vállalkozásnak a kötelezettsége, hogy amennyiben a kamarai regisztrációban szereplő alapadataiban változás áll be akkor azt feltüntesse. Ha székhely változás volt akkor természetesen ebben az évben ahhoz a területi kamarához kell fizetni a kamarai hozzájárulást is ahol a cégnek az új székhelye van. Egyébként az elmúlt évben is volt rá példa, hogy rossz helyre mentek az utalások. Elég nehézkes volt ezt kitisztázni. Ha vállalkozás felhatalmazást adott rá akkor egyik kamara átutalta a másiknak. Legtöbbször ez visszautalásra kerül és akkor újra el kell utalni a megfelelő helyre.

HírTV A magyar-orosz külkereskedelem kiegyensúlyozása a cél 2013.03.28 - 07:24 (hossza: 2 perc) - [5247582] A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozását a Miniszterelnökség külgazdasági államtitkára. Szijjártó Péter erről a Kereskedelmi és Ipar Kamara magyar-orosz tagozatának gazdasági fórumán beszélt. A politikus délután magas állami kitüntetést adott át a Gazprom orosz gázmonopólium elnökének. Riporter: - A magyar áruk 80 százaléka az Európai Unióban talál piacra - mondta a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar-orosz gazdasági fórumon. Parragh László (elnök, MKIK): - Van azonban a világnak még egy nagyon fontos része, ami gyorsan fejlődik, ami legalábbis nyitott a magyar áruk és szolgáltatások iránt és ezeken a területeken megpróbálunk tagozatokkal megjelenni. Így rendkívül aktív a magyar-orosz tagozatunk. Riporter: - A magyar-orosz kereskedelmi mérleg nincs egyensúlyban. A gázfüggőség miatt Magyarország öt milliárd euróval többet importál, mint amennyit kivisz Oroszországba. A külgazdasági államtitkár szerint az exportot segítheti az a kereskedőház, amely április 23-án nyílik Moszkvában. Szijjártó Péter (külgazdasági államtitkár): - Elkezdtük a tárgyalásokat az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi üzletlánc képviselőivel, így jelenleg Közép-Európában keresik azt az országot, amely az első számú partnerük lehet, ahol raktárbázist hoznak létre, ahol szállító flottát, magyarul kamion flottát hoznak létre és ahol a legnagyobb mértékű felvásárlást le tudják bonyolítani. Riporter: - Szijjártó Péter az országházban magas állami kitüntetést adott át Viktor Zubkovnak, az orosz miniszterelnök első helyettesének, aki egyben a Gazprom orosz gázmonopólium elnöke. Viktor Zubkov (orosz miniszterelnök-helyettes): - Nagyon fontos a keleti áramlat az energiaellátás terén Európában. Azon kívül Oroszország természetesen készen áll arra, hogy részt vegyen a Paksi Atomerőmű modernizációján.

-5-


Riporter: - Viktor Zubkov élénkítené az együttműködést a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az építőiparban. Oroszország jövőre téli olimpiát, 2018-ban pedig labdarúgó világbajnokságot rendez.

delmagyar.hu Egyre piacképesebb az andragógia szak 2013.03.28 08:11.02 - [25229215] A kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint sokan azért választják az andragógiaképzést, mert az a legegyszerűbb. Farkas Éva szegedi egyetemi docens úgy látja, egyre piacképesebb a sokak által csak tücsökszakként emlegetett andragógia. "Fogalmam sincs" - válaszolta egy középkorú férfi egy kisfilmben arra a kérdésre, mi az andragógia. A filmet a 22. Országos Közművelődési Konferencia keddi kerekasztal-beszélgetésén vetítették. A tegnap véget ért, andragógusok által szervezett programsorozat apropóján azt is megkérdeztük, mit csinálnak az andragógia szakos hallgatók, akiknek a képzését - több másikkal együtt - a "tücsökszakok" közé sorolta Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár. - Az andragógus szakon felnőttképzési szakembereket képzünk. A végzett hallgatók képesek egy felnőttképzési vállalkozásnál, munkaügyi központnál vagy nagyvállalatnál felnőtteknek szóló képzési célú programokat, például nyelvi, informatikai tanfolyamokat megszervezni. El tudják készíteni a képzési programot, képesek megszervezni a tanfolyamot, a vizsgáztatási folyamatot is le tudják bonyolítani, kiállítják a bizonyítványokat, tanúsítványokat és elégedettségmérést végeznek. Rendezvényszervezési ismereteket is tanulnak - mutatta be a szakot Farkas Éva, az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetének docense, aki bő egy hete nyílt levélben oktatta ki Parragh Lászlót. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy ezt a "tücsökszakot azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem". "Parragh úr láthatóan rendkívül tájékozatlan a felsőoktatás kérdéseit illetően, az andragógia hallatán pedig egyenesen paranoiás tüneteteket mutat, anélkül, hogy tisztában lenne félelme tárgyával és annak valós tartalmával" - írta az egyetemi docens. Farkas Éva lapunknak elmondta: jelenleg két szinten folyik Szegeden az andragógusképzés, a hároméves alapszakon és a kétéves mesterszakon. Az alapszakon, nappali tagozaton az első évfolyamosok most 30-an vannak - a korábbi évfolyamokon 70-80 fős létszámok voltak. A kétéves mesterképzésen - andragógia és kulturális mediáció szakirányon - már személyre szóló képzést biztosítanak, ezért nem is törekednek a nagy létszámokra, 10-15 főt képeznek. - Még fogalmunk sincs, hogy a jövő tanév hogy alakul. Az andragógia beleesett abba a 16 szakba, amely első körben nem kapott állami támogatást. Most kapnak, ha elérik a hallgatók a 445 pontot, ami irreálisan magas felvételi pontszám. Egyre piacképesebb a szak, ezért a költségtérítéses képzésre is biztosan jelentkeznek majd - vélekedett az oktató. Legyél aktív, ötletelj!

-6-


Az andragógusképzés helyzete és munkaerő-piaci perspektívái - ezek voltak a fő témái a Farkas Éva vezette kerekasztal-beszélgetésnek. A szakma részéről Baráth Tibor, a Qualitas Kft. ügyvezető igazgatója, az SZTE Közoktatási Vezetőképző Intézet igazgatója, Orbán Hedvig, az Agóra igazgatója, és Pásztor Tibor, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési főigazgató-helyettese fejtette ki véleményét. Hallgatói oldalról Aszódi Nándor végzős andragógus és Kovács Anett egykori andragógushallgató, az SZTÁV Felnőttképző Zrt. szegedi kirendeltségvezetője érvelt a képzés mellett. Elhangzott, hogy az andragógus szakemberekre van igény, a közművelődési intézmények is nyitnak feléjük. Az a hallgató, aki jól helyt szeretne állni a szakmájában, minél előbb kezdje el a gyakorlatot valahol - akár önkéntesként -, vállalja el a legkisebb feladatokat is, merjen ötletelni - hallottuk a jó tanácsokat.

-7-


Magyar Nemzet Sok vállalkozás akadhat fenn a rostán 2013.04.02 - 11. oldal - [5254231] *Több mint százötvenezer cég a határidő letelte után két hónappal sem egészítette ki adatait Megindultak az első eljárások azok ellen a vállalkozások ellen, amelyek elfeledkeztek céges adataik módosításáról. A cégbíróságoknak - jelentős változás híján - a következő időkben sok dolguk lehet, 165 ezer társaság ugyanis két hónappal a határidő letelte után sem végezte el a papírmunkát. A vállalkozói szféra átrostálásában az adóhivatal is részt vesz: eddig több mint nyolcezer olyan cég adószámát törölte, amely tavaly nem készített mérlegbeszámolót. Új szakaszához érkezett a céges adatok kötelező módosításának folyamata. Megindultak ugyanis az első olyan eljárások, amelyekben a kötelezettségeiket elmulasztó társaságokat igyekeznek rászorítani a törvényben meghatározott információk közlésére. Somogy megyében például - tudtuk meg a Kaposvári Törvényszék szóvivőjétől - eddig hat ügy vette kezdetét. Vadócz Attila tájékoztatása szerint mindannyiszor az ügyészség fordult a cégbírósághoz, s azt kérte: mivel a szóban forgó vállalkozások a határidő végéig, február elsejéig nem tettek eleget az előírásoknak, ügyükben indítsák meg az úgynevezett törvényességi felügyeleti eljárást. Hasonló procedúra az ország sok tízezer vállalkozása ellen kezdődhet nemsokára - legalábbis erre lehet következtetni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium adataiból. Kérdésünkre a tárca azt tudatta: Magyarország 609 ezer cége közül nagyjából 444 ezer felel meg a jogszabály előírásainak, vagyis 165 ezer vállalkozás nem egészítette ki cégügyi információit. A statisztika szerint Zalában és Csongrádban nevezhető a legjobbnak a helyzet, itt száz cégből átlagosan legalább 85 eleget tett kötelezettségének. A sor végén a főváros kullog, Budapesten eddig a társaságok 67 százaléka - a 245 ezer vállalkozásból 165 ezer - intézte el a szükséges papírmunkát. A budapesti tapasztalatokról szólva a fővárosi cégbíróság vezetője, Kenesei Judit lapunknak úgy fogalmazott: adatmódosító beadványok még manapság is érkeznek, némelyek ugyanis kivártak. Egyesek pénzügyi okok miatt halasztották el a törvényben rögzített információk megadását, mások úgy döntöttek, hogy az előírásnak akkor tesznek eleget, ha társasági szerződésüket gazdasági tevékenységük nyomán egyébként is módosítani kellene. A bírósági vezető elmondása szerint hamarosan a fővárosban is befejezik a kötelező adatmódosítás miatt befutott kérelmek feldolgozását, a szabályt figyelmen kívül hagyó cégek kérdőre vonása ezután kerülhet szóba. A számonkérésről Kenesei Judit elmondta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság maga is megindíthatja, miként a procedúra kezdetét veheti más hatóságok vagy a magánszemélyek jelzése alapján is. Eljárásában a cégbíróság először felszólítja az érintett vállalkozást a kötelezettségek teljesítésére, szankció kiszabása a sikertelen kapcsolatfelvétel után következhet. A bírósági vezető megjegyezte: a törvény akár tízmillió forintos büntetés megállapítására és végső soron - a szabályszegő társaságok törlésére is lehetőséget ad. Pénzbírsággal és akár vállalkozásának megszűnésével annak a cégvezetőnek is számolnia kell, aki nem gondoskodik a számviteli beszámoló elkészítéséről. Kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője, Linczmayer Szilvia azt mondta el: tavaly - a jelenlegi adatok szerint - 34 ezer társaság feledkezett meg a pénzügyi helyzetét bemutató dokumentum beadásáról. Az adóhatóság felszólítást postázott az érintetteknek, egyúttal mulasztásuk miatt átlagosan 107 ezer forintos bírságot szabott ki rájuk. Sokan nem reagáltak az első felszólításra, a NAV így ismét levelet küldött. Második felszólítást nagyjából tízezer társaságnak postáztak, és az újabb hatósági küldeményt újabb bírság kísérte, amelynek átlagos összege 208 ezer forint volt. Az érintettek többségét ez sem vette rá a beszámoló elkészítésére, 8600 cég így búcsút mondhatott adószámának; az ügyek végére a cégbírósági törlés tesz pontot. TÖRÖLTETNÉK A KÖDDÉ VÁLT TÁRSASÁGOKAT. Vasárnap lejárt az idei évre szóló, ötezer forintos kamarai hozzájárulás lerovására szabott határidő, de


tulajdonképpen az sem késik el, aki április elején fizeti be a hozzájárulást - ezt közölte kérdésünkre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A tudnivalókról szólva Dunai Péter elmondta: az esetleges késedelemért kamatot vagy pótlékot a kamarák nem számíthatnak fel, a köztestületek csak a jogszabályban meghatározott összeget várják a vállalkozóktól. A főtitkár ugyanakkor két fontos részletre hívta fel a figyelmet. Elsőként arra, hogy a regisztráció és a hozzájárulás nem kapcsolódik össze. A regisztráció egyszeri kötelezettség, ha a vállalkozás valamely főbb adata - például székhelyének címe vagy főtevékenysége - megváltozik, arról köteles tájékoztatni a kamarát. Az ötezer forintos hozzájárulás befizetése ezzel szemben évről évre jelentkező kötelezettség, az összeget minden esztendő március utolsó napjáig kell leróni. Fontos az is - mondta Dunai Péter -, hogy a hiányzó hozzájárulásokat a Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV) hajtja be, s eljárásáért az adóhatóság ötezer forintos díjat számít fel. Így ha valaki nem fizeti be az ötezer forintos hozzájárulást, attól utóbb - a végrehajtási költség miatt - tízezer forintot szed majd be a NAV. A főtitkár említést tett a 2012-es adatokról is. Közlése szerint eddig nagyjából 510 ezren fizették be a tavalyi hozzájárulást. A szám igencsak elmarad a becslésektől, korábban ugyanis úgy számoltak, hogy az országban hétszázezer vállalkozásnak kell átutalnia az ötezer forintot. Ezzel kapcsolatban Dunai Péter azt mondta: jelenleg is tart az a tájékoztató kampány, amelyben a helyi kamarák igyekeznek felkeresni a területükön működő olyan gazdasági szereplőket, amelyek tavaly nem fizették be a hozzájárulást, vagy elfeledkeztek a regisztrációról. Volt, amikor az derült ki, hogy az egyéni vállalkozó meghalt, esetleg szüneteltette tevékenységét, máskor pedig arra figyeltek fel a köztestületeknél, hogy a keresett cég elköltözött, köddé vált. A kamarák a jövőben kezdeményezni fogják, hogy a cégbíróság törölje az elérhetetlen, kötelezettségeit nem teljesítő társaságokat - mondta a főtitkár. Végül megjegyezte: április végére válhat egyértelművé, hogy mely vállalkozók feledkeztek meg tavaly, az idén, esetleg mind a két évben a hozzájárulás befizetéséről. Az elmaradások behajtásáért a kamarák így májusban kereshetik meg az adóhivatalt. GRAFIKON A kötelező céges adatmódosítás adatai; Az elektronikus beszámolók 2012-es adatai Forrás: KIM *JAKUBÁSZ TAMÁS

==***==


Világgazdaság Eszéki irodát nyitott a Kárpát 2013.03.29 - 6. oldal - [5249376] Megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Eszéki Irodája. A közelmúltban, március 21-én került sor a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Eszéki Irodájának megnyitására. Az ünnepélyes megnyitón Radetzky Jenő cégvezető, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója és Dr. Vladimir (c)išljagić, Eszék-Baranya Megye főispánja köszöntötte a vendégeket, ezt követően került sor a gazdasági fórumra, ahol magyar és horvát gazdasági szakértők ismertették a magyar külgazdasági tevékenységeket és befektetői lehetőségeket. A rendezvényen részt vett a Magyar kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozata is.

==***==


InfoRádió Lejárta kamarai hozzájárulások befizetési határideje 2013.04.02 - 15:21 (hossza: 2 perc) - [5258285] Boros Péter (műsorvezető): - A hétvégén lejárt a vállalkozások kamarai hozzájárulásának befizetési határideje. Sigmond Árpád összefoglalója. Riporter: - Várhatóan április végéig eltart a banki átutalások feldolgozása,ezt követően adja át a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara az adóhivatalnak azok listáját, akik nem fizették be az 5000 forintos kötelező hozzájárulást - mondta Dunai Péter a MKIK főtitkára: Dunai Péter (főtitkár, MKIK): - Ha székhely változás volt, akkor ebben az évben ahhoz a területi kamarához kell fizetni a kamarai hozzájárulást is, ahol a cégnek az új székhelye van. De az elmúlt évben is volt rá példa, hogy rossz helyre mentek az utalások. Elég nehézkes volt ezt kitisztázni. Riporter: - A nem fizető cégeknek az adóhivatal a végrehajtási eljárás során 5000 forintos behajtási díjat is fel fog számítani. Zara László az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke ezért is látta úgy, hogy a vállalkozások nagy része, amely nem vesz igénybe kamarai szolgáltatásokat, plusz adóteherként tekint a díjra: Zara László (elnök, Adótanácsadók Országos Egyesülete): - Ezt egy plusz tehernek érzik a vállalkozások. Megmondom őszintén, a mi egyesületi tagjaink is az adótanácsadók is ezt érzékelik, hogy ez egy plusz adó. Riporter: - Dunai Péter szerint természetes, hogy pár évig eltart, amíg olyan szintű szolgáltatási rendszert alakítanak ki, amivel már elégedett az érintett vállalkozások többsége: Dunai Péter: - Mi nem szívesen kerülünk szembe a vállalkozói társadalommal a behajtás kapcsán, de egyrészt törvényi kötelezettség, és úgy gondolom, erkölcsi kötelezettség is. Azoknak az érdekében vagy azokkal szemben, - és ez a többség - akik eleget tettek ennek a fizetési kötelezettségnek. Riporter: - A tavalyi évi hozzáárulásokból eddig több mint 2,5 milliárd forint folyt be a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarához.

06.38.17-06.43.57 Exporttermékek Műsorvezető: - Téliszalámi, Ikarus-busz. Volt, van és lesz remélhetőleg a keleti országokban is. de emellett más élelmiszeripari termékek, az orvosi műszerek és a gyógyszerek is kelendőek lehetnek keleten. Pusztai Balázs interjúja. Lopkovicz Sándor (volt kereskedelmi és termeltetési igazgató, Szegedi szalámigyár): - A kapacitása a gyárnak 10 450 tonna/év. Megközelítően a kétharmada, 6 700-7 000 tonna, amit exportra szállítunk a világ körülbelül 30-32 országába. A Pick szalámi a legdrágább a piacon, pedig több mint 50 féle szalámival kell versenyeznie ugyanazokon a piacokon. -1-


Riporter: - 1983-ban készült ez a felvétel, Lopkovicz Sándor a Szegedi szalámigyár akkori kereskedelmi és termeltetési igazgatója beszélt a vállalat export sikereiről. Ez pedig egy szlovák tudósítás 1977-ből, egy pozsonyi Ikarusz-busz kiállításról, egy luxusautóbuszon túl szó van benne egy olyan típusról is, amelyből akkor 200 darabot rendeltek el a Csehszlovák utakra. Magyarország talán legsikeresebb terméke persze a KGST piacán túl eljutott a harmadik világ számos országába is. Több százezer Ikarusz-t exportáltunk. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Legendás volt a magyar élelmiszeripar, a konzervital, de az elektronikai ipar is jelen volt a közös piacnak a forgalmában. Nagyon széles volt a választék. Riporter: - Mondja Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Magyarország exportlehetőségei a rendszerváltás után egy csapásra megváltoztak. 1991 elején a sajtó rendre arról cikkezett, hogy nagyon nehéz helyzetbe került a hazai gépipar, benne az Ikarusz és a Rába. De a gyógyszeripar és sok könnyűipari vállalat is. A keleti piacok bezárultak. A termékeinket viszont Parragh László szerint azóta sem felejtették el. Parragh László: - Szerencsére Magyarországnak még mindig patinás a neve, tehát a magyar termékekre még mindig nagyon pozitívan emlékeznek vissza a keleti piacokon. Néha talán még pozitívabban is, mint amilyen a tényleges termékszínvonal. Tehát ilyen értelemben a lehetőségeink adottak. A megfelelő termelőkapacitásokat kell fölépíteni, illetve hát arról gondoskodni, hogy a termelőkapacitás az folyamatosan azonos minőséget és mennyiséget tudjon produkálni. Riporter: - A magyar kkv szektor ma jellemzően nem képes arra, hogy megjelenjen külpiacokon. Évtizedes munka, hogy újra magára találjon keleten. A keleti nyitás politikája, a diplomáciai és üzletember találkozók sora kezdi ezt a hosszú folyamatot – mondja a kamarai elnök. Parragh László: - Ez nagyon az eleje, ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy a vállalatokat nagyon megmozgatja ez az egész. Valahányszor a miniszterelnökkel utaztam, vagy akár egyedül utaztam és üzletemberek kísértek, mindig 30-40 üzletember az adott reláció iránt érdeklődően eljött és nagyon aktív tevékenységet folytatott. Nagyon sok üzlet is köttetett és én azt látom, hogy például Közép-Ázsiában van néhány ország, ahol egy-egy ilyen politikai gesztus eredményeként ma már lényegesen magasabban, tehát duplája forgalmat bonyolítunk, mint egy évvel ezelőtt vagy két évvel ezelőtt. Riporter: - Melyek azok a termékek, amelyekben jók lehetünk ezeknél az országoknál? Parragh László: - Értelemszerűen itt is az élelmiszeripar, élelmiszergazdaság az, ami elsőként az embernek az eszébe jut, de jók a magyar orvosi műszerek, illetve jó a magyar gyógyszeripar. Van jó néhány olyan magyar cég, aki logisztikában megfelelő, tehát sok-sok felület van. Riporter: - Lehetünk-e újra nagyhatalom mondjuk buszgyártásban? Parragh László: - Vannak országok, akik ezt meg tudták csinálni, akik ki tudtak ugrani a környezetükből. Ha megnézzük Dél-Koreának a megerősödését, egy átgondolt program mentén talpra tudták állítani a gazdaságot és a világ élvonalába tudták emelni. Szerintem erre

-2-


Magyarországnak is megvan az esélye, de az még nagyon messzire van, hogy ezt a célt elérjük. Riporter: - Talán könnyebb a helyzet, hogyha az élelmiszeripari lehetőségeket nézzük? Parragh László: - Hát az élelmiszeriparban Magyarországnak az adottságai rendkívül jók. Ugyanakkor technológiában még nagyon sokat kell fejlődnünk. Tehát a tőlünk nyugatra lévő országok az élelmiszer feldolgozásban előttünk járnak és emiatt tudnak olcsóbban termelni. Riporter: - Az ár meghatározó, de nem minden. A Pick Szeged Zrt. termékei például ma sem tartoznak a legolcsóbbak közé. A cég tájékoztatása szerint a téliszalámi, a szalámik között ma is az egyik legmagasabban árazott termék világszerte. Az élelmiszeripari óriás egyébként kivételnek tekinthető, növelte exportját. Ma 7 700 tonna készítményt visz évente mintegy 35 országba. Összességében 3-4 ezer hazai cég jelenik meg valamelyik külpiacon, jellemzően a szomszédos országokban. Parragh László szerint az egyes orosz régiókban lenne mér érdemes próbálkozni. A kereskedelmi és iparkamara elnöke továbbá a volt szovjetunió országaiban, az arab világban, Törökországban, Kínában és Brazíliában lát még lehetőséget. Parragh László: - Fel kell kutatni azokat a cégeket, akik alkalmasak arra, hogy felnőjenek exporttevékenységre. A legfontosabb teendő azoknak az instrumoknak az összehangolása, amelyek már vannak, léteznek, de még koránt sem hatékony az együttműködés. Értem ez alatt a finanszírozást és a fizetésbiztosítást, értem alatta a kereskedőház modellt, aminek a kiépítésén most dolgozunk és most próbáljuk létrehozni. Nagyon fontos egy tőkejuttatási vagy feltőkésítési program, amin keresztül technológiához tudnak jutni a cégek. Tehát nagyon sok olyan terület van, aminek a munkáját még ha meg is van már, nagyon pontosan össze kell hangolni a közeli jövőben.

hvg.hu Ön befizette a kötelező kamarai díjat? 2013.04.02 08:49.00 - [25262347] Várhatóan április végéig tart a banki átutalások feldolgozása, majd ezt követően adja át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az adóhivatalnak azok listáját, akik nem fizették be az ötezer forintos kötelező hozzájárulást - mondta az InfoRádiónak a kamara főtitkára. A hétvégén lejárt a vállalkozások kamarai hozzájárulásának befizetési határideje. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az InfoRádióban kifejtette: ha székhelyváltás történt, akkor ebben az évben ahhoz a területi kamarához kell fizetni a kamarai hozzájárulást is, ahol a cégnek a székhelye van. Tavaly is volt rá példa, hogy rossz helyre mentek az utalások, elég nehézkes volt ezt tisztázni - tette hozzá. A nem fizető cégeknek az adóhivatal a végrehajtási eljárás során ötezer forintos behajtási díjat is fel fog számítani. Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke azonban úgy látta, hogy a vállalkozások nagy része, amely nem vesz igénybe kamarai szolgáltatásokat, plusz adóteherként tekint a díjra.

-3-


Dunai Péter szerint természetes, hogy egy pár évig eltart, míg olyan szintű szolgáltatási rendszert alakítanak ki, amivel már elégedett az érintett vállalkozások többsége. Úgy vélekedett, hogy a fizetés törvényi és erkölcsi kötelezettség is. A tavalyi évi hozzájárulásokból eddig több mint 2,5 milliárd forint folyt be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához.

-4-


hirado.hu Szijjártó: a kormány megtette a lépéseket a magyar-török együttműködés elmélyítésére 2013.04.03 12:16.16 - [25273667] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara török gazdasági szemináriumán Szijjártó kiemelte: a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve Törökország Magyarország 19. legfontosabb partnere, az EU-n kívüli országok sorában pedig az ötödik legjelentősebb. A magyar kormány megtette a szükséges politikai lépéseket a magyar-török gazdasági együttműködés elmélyítésére, és a kabinet célja az, hogy rövid időn belül megduplázódjon a két ország közötti kereskedelmi forgalom - mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten. Tavaly 2 milliárd dollár felett volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, és a mérleg Magyarország javára billent: az ország 1,6 milliárd dollár értékben exportált Törökországba és 0,5 milliárd dollár értékben importált onnan. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a török-magyar külkereskedelmi kapcsolat nemcsak kétoldalú viszony, mivel Törökországon keresztül Magyarország egy egész régiót - az arab világot, a kaukázusi köztársaságokat - is elér.

mti.hu Szijjártó: a kormány megtette a lépéseket a magyar-török együttműködés elmélyítésére 2013.04.03 12:07.59 - [25273612] Budapest, 2013. április 3., szerda (MTI) - A magyar kormány megtette a szükséges politikai lépéseket a magyar-török gazdasági együttműködés elmélyítésére, és a kabinet célja az, hogy rövid időn belül megduplázódjon a két ország közötti kereskedelmi forgalom - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) török gazdasági szemináriumán Szijjártó Péter kiemelte: a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve Törökország Magyarország 19. legfontosabb partnere, az Európai Unión kívüli országok sorában pedig az ötödik legjelentősebb. Tavaly 2 milliárd dollár felett volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, és a mérleg Magyarország javára billent: az ország 1,6 milliárd dollár értékben exportált Törökországba és 0,5 milliárd dollár értékben importált onnan. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a török-magyar külkereskedelmi kapcsolat nemcsak kétoldalú viszony, mivel Törökországon keresztül Magyarország egy egész régiót - az arab világot, a kaukázusi köztársaságokat - is elér. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy jelenleg 38 magyar vállalat működik Törökországban, és 293 török vállalat Magyarországon, ilyen például a budapesti repülőtéren a földi kiszolgálást végző Celebi, vagy a Duna Döner Kft. A külkereskedelmi forgalmat elsősorban a szarvasmarhaexport, az építőipar, valamint a vízgazdálkodás és környezetipar területén lehet növelni - mondta Szijjártó Péter. Kifejtette: Magyarország tavaly 110 ezer élő szarvasmarhát exportált, ebből 70 ezret Törökországba. Orbán Viktor magyar és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő megállapodása értelmében felállt az a török-magyar mezőgazdasági munkacsoport, amelynek célja, hogy magyar -1-


szarvasmarhaexport növelése érdekében közösen állategészségügyi szabályozást - mondta az államtitkár.

rugalmasabbá

tegyék

a

török

Az építőipari együttműködésről kifejtette: Törökországban kórházépítési program indul, amelynek keretében négy év alatt 15 milliárd dollárból 30 kórházat építenek fel, ezek földrengésvédelmének kiépítésében magyarok is részt vehetnek, az ezzel kapcsolatos tárgyalások már folynak. A vízgazdálkodás és környezetipar területén például közműhálózatok építésében, víztisztításban, szennyvízkezelésben nyílhat lehetőség a magyar vízipari és környezetipari klaszter vállalatai számára; erről is elkezdődtek az egyeztetések - mondta az államtitkár. Szijjártó Péter kifejtette: a légi közlekedés is sűrűbbé válik a két ország között, emellett április elsejei hatállyal Magyarország felfüggesztette a biometrikus adatok felvételi kötelezettségét az ankarai magyar nagykövetségen és az isztambuli főkonzulátuson. Ezenkívül ugyancsak április elsejétől a 6 és 12 év közötti török állampolgárok számára eltörölte Magyarország a vízumeljárás díját. Magyarország kezdeményezte azt is, hogy 30-ról 90 napra emelkedjen a vízummentesség a diplomata szolgálati és speciális útlevelek tekintetében. Megkezdődtek az egyeztetéseket a magyarországi török emlékhelyek felújításáról is, és tárgyalnak a nukleáris képzési együttműködésről is. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Moszkvában április 22-én nyílik a magyar kereskedőház, és ha egy törökországi nyitásra is érkezik javaslat, akkor Magyarország abban is partner, hogy Törökországban kereskedőházat nyisson. Az államtitkár kifejtette: az MKIK szerdai rendezvénye méltó folytatása annak az együttműködésnek, amit idén megkezdtek a többi között a magyar-török üzleti fórummal és a két miniszterelnök találkozójával. A válság után semmi nem lesz ugyanolyan mint előtte, nem lehet ugyanazokkal a gazdaságpolitikai eszközökkel sikeressé tenni egy országot vagy egy vállalatot - mondta Szijjártó Péter. Jelezte: a külgazdaság területén is új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség; ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarországnak is be kellett neveznie abba a szövetségkötési versenybe, amibe a nyugat-európai versenytársak már régen beneveztek. Ezért indult a keleti nyitás politikája, amely a gyors növekedést produkáló piacokra koncentrál - hangsúlyozta az államtitkár. Szijjártó Péter hozzáfűzte: a válság átrendezi a világgazdaság térképét, új centrumok és erőviszonyok jönnek létre, és az egyik legerősebb és legfontosabb szereplő Törökország lesz. Törökország a válság legnehezebb éveiben 8 százalékos gazdasági növekedést tudott produkálni, és képes volt 40 százalék környékén tartani államadósságát. Kérdésre válaszolva elmondta: várhatóan idén az év második felében Ankarába látogat, hogy áttekintsék, hol tart a két miniszterelnök találkozóján kötött megállapodások végrehajtása. Parragh László, az MKIK elnöke előadásában hangsúlyozta: az MKIK már korábban megkezdte a keleti nyitást, létrehoztak számos vegyes kamarát a legfontosabb partnerországokkal, hogy segítsék a magyar áru- és szolgáltatásexportot. Az MKIK -2-


magyar-török tagozatától azt várják, hogy tovább erősítse az üzleti kapcsolatot Törökországgal; ehhez minden feltétel adott - vélekedett az elnök.

-3-

Népszabadság A parraghozás ,11. oldal - [ ]

Recommend Documents