Rába-futómûvekkel. a Dakar-ralin. 5. oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Alapítóként ott a helyünk a Presztízs-díj-gálán 2 3

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

Rába-futómûvekkel a Dakar-ralin 5. oldal

LX. évfolyam 11. szám 2008. december www.raba.hu

Alapítóként ott a helyünk a Presztízs-díj-gálán 2–3. oldal

A régió gazdasági életének rangos társadalmi eseményén, a Kisalföldi Presztízs Díj gáláján alapító tagként vett részt a Rába Jármûipari Holdig Nyrt. – Pintér István személyében. Az ünnep ezúttal az aktuális gazdasági helyzetrôl is szólt, amely kapcsán az elnök-vezérigazgató a rendezvény elôtt azt mondta: „Amikor válság van, márpedig most az van, elengedhetetlen, hogy a vállalkozások öszszerakják a saját válságképüket, s erre kidolgozzák azt a válságprogramot, ami a túlélésüket segítheti.”

Katonai átvevôk jártak a Jármû Kft.-nél 8. oldal

A Rába Jármû Kft.-ben 2008-ra tervezett és legyártott katonai jármûvek utolsó darabjait a napokban vették át a Magyar Honvédség Logisztikai Ügynökség Minôségbiztosítási Osztály tisztjei. Az év végi átadásban üzemanyag- és vízszállítók, oldalrakodó konténerszállító jármûvek s egy különleges „monstrum”, egy autómentô szerepelt. Ez utóbbiból ezzel együtt már négy szolgál a honvédségnél.


2 oldal

2 Holding A FÁK-PIACOKAT IS ELÉRTE A VÁLSÁG, DE A GYÔRI CÉG KAPCSOLATAI ERÔSEK MARADNAK

Stratégiai partnerként tekintenek a Rábára

SZÔCS KÁROLY

PINTÉR ISTVÁN FÁK-piacokon is érezhetô válság ellenére továbbra is stratégiai partnerként tekintenek a Rábára az ottani cégek.

A

Üzletpolitikai gyakorlat a Rábánál, hogy a cégvezetés évente kétszer végiglátogatja stratégiai piacait. Az egyik ilyen köztudottan a FÁK-térség. Pintér István elnök-vezérigazgató és dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató nemrégiben egy hetet töltött Oroszországban és Fehéroroszországban, ahol szinte valamennyi nagy partnernél járt: jó alap kínálkozott a lassan véget érô esztendô értékeléséhez és a 2009-es év tervezéséhez, de a találkozóknak külön aktualitást adott a pénzügyi és gazdasági válság. Megkeresésünkre beszámoltak tapasztalataikról. Nyizsnyij Novgorodban a legjelentôsebb oroszországi partner, a GAZ-csoport vezérigaz-

gatójával, autóbusz-, alkatrész- és tehergépjármû-divíziójának vezetôjével tárgyaltak. „Ez azért lényeges, mert a legnagyobb forgalmat az autóbusz-divízióval bonyolítjuk le, de a legnagyobb növekedési potenciált a teherautóknál látjuk” – mondta dr. Szôcs Károly. Útban Moszkva felé megálltak a Rábától a legnagyobb mennyiségû terméket átvevô likinói autóbuszgyárban, ahol a vezérigazgatóval és a kereskedelmi igazgatóval folytattak megbeszéléseket. A Rába egyébként az alacsony padlós futómûvek újabb generációjával kíván megjelenni Oroszországban, miután a nagyvárosokban egyre elterjedtebbek az ilyen típusú jármûvek. Ezt követôen két trolibuszgyártónál jártak. A Vologda Holding keretében mûködô Transz-Alfa trolibuszgyárnak autóbusz-gyártási tervei is vannak, ami járulékos értéke-

sítési potenciál lehet a Rába-termékek számára. Pintér István lapunknak elmondta: fontos tapasztalatokra tettek szert az út során. „Oroszország sem tudja kivonni magát a válság hatásai alól, de az ottani partnereink megerôsítették együttmûködési szándékukat, a GAZcsoport pedig a stratégiai együttmûködési partnerséget. Változatlanul számítanak ránk hosszú távú programjaiknál, amelyek azonban a gazdasági nehézségek miatt feltehetôen némi csúszást szenvednek” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Úgy vélekedett, hogy a társaság FÁK-piacokra irányuló szállításai a pénzügyi helyzet miatt nehezen prognosztizálhatók, növekedést nem tervezünk, de a stratégiai projektekben lényeges elôrehaladásra számítunk, ami megalapozhatja a válság utáni idôszak növekedését.

Alapítóként ott a helyünk a Presztízs-díj-gálán A régió gazdasági életének rangos társadalmi eseményén, a Kisalföldi Presztízs Díj gáláján alapító tagként vett részt a Rába Jármûipari Holdig Nyrt. – Pintér István személyében. Az ünnep ezúttal az aktuális gazdasági helyzetrôl is szólt, amely kapcsán az elnök-vezérigazgató a rendezvény elôtt azt mondta: „Amikor válság van, márpedig most az van, elen-

gedhetetlen, hogy a vállalkozások összerakják a saját válságképüket, s erre kidolgozzák azt a válságprogramot, ami a túlélésüket segítheti.” Látvány, elegancia, szórakozás, no és nem utolsósorban üzleti kapcsolatok megalapozása – a Presztízs-díjat mindig különleges rendezvény keretében adták át Gyôrben: ebben a hetedik gálaest

sem tért el az elôzôektôl. Abban viszont igen, hogy a gazdasági világválság, a recesszióból kivezetô út megtalálása érdekében a szokásosnál többet esett szó az összefogásról, az abban rejlô erôrôl. Pintér István elnök-vezérigazgató ebben a témában így nyilatkozott: „A 2008 szeptemberében eszkalálódott hitelválság következményei még egyáltalán nem

mérhetôk fel, s ezt tartom a legnagyobb problémának. Az iparág szereplôi óriási bizonytalansággal kénytelenek szembenézni, mivel a pénzügyi válság csak most kezd átterjedni a reál szférára. Amikor válság van, márpedig most az van, elengedhetetlen, hogy a vállalkozások összerakják a saját válságképüket, s erre kidolgozzák azt a válságprogramot, ami a túlélésü-


3 oldal

Holding, IT 3

ket segítheti. Erre sajnos nincs recept, hogyan kell válságprogramot készíteni. Mint ahogy garancia sincs arra, hogy ha ezzel valaki rendelkezik, akkor biztosan túlélô lesz. Nagyon fontosnak tartom a rugalmasságot. A válságprogramot nem tekinthetjük állandónak, azt napi, heti, havi rendszerességgel frissíteni kell. Minél finomabb ugyanis a válság-

képünk, annál pontosabban tudjuk meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell meghoznunk ahhoz, hogy a válság végén is talpon tudjunk maradni. Némi iróniával azt is mondhatom, hogy most ezekben a hetekben, hónapokban íródnak az új válságstratégiai tankönyvek. Nincs mihez viszonyítani, a ma élô emberek ehhez hasonló válságot még nem éltek át. Elindult a hitelválság az USA-ból, s átterjedt valamennyi földrészre. Nincs ma olyan ország és nincs ma olyan vállalkozás, amely azt mondhatja magáról, hogy semmilyen formában nem érinti a válság. Azt már tudjuk, hogy a válság viharos gyorsasággal

terjedt, azt még nem, hogy mikor ér véget.” A november végén rendezett díjátadón alapítóként vett részt a Rába Jármûipari Holdig Nyrt. – Pintér István személyében. A helyszínt ezúttal is a gyôri egyetemi csarnok biztosította, a belépôjegy pedig jótékony célokat is szolgált, amiért cserébe a vendégek remek szórakoztató mûsort kaptak. Ez korábban is így volt, de a Presztízs-díj alapítói évrôl évre alkalmazkodnak kiírásukkal a régió gazdaságának, egyéb fontos történéseinek alakulásához. Ezért idén megint változás történt a választható kategóriákban is: „Az év vállalkozása” kategória megbontásával létrejött „Az év ipari vállalkozása” és „Az év vállalkozása” szolgáltatás díj. Egyre több ugyanis szerencsére megyénkben az elismerésre érdemes, példamutató teljesítményt felmutató vállalkozás, ezért érdemes a két egymástól jelentôsen eltérô ágazatban különkülön megmérettetést biztosítani nekik és megbecsülni díjjal is egyetegyet az ipari cégek és a szolgáltatók közül is.

A bírálóbizottság tagjainak szempontjain ez igazából nem változtatott, ezúttal is az adott feladatot, hogy a számos elismerésre méltó eredményt felmutató pályázó közül úgy válasszák ki a díjra javasoltakat, hogy ne csak a nyereséget vegyék számításba. A gyôri Széchenyi István Egyetem, a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az alapító vállalatok (így a Rába Jármûipari Holdig Nyrt. is) szakembereibôl álló zsûri mérlegelte többek között azt is, milyen menedzselési formákat alkalmaz a cég, milyen a kapcsolata környezetével, milyen hatást gyakorol az adott vállalkozás a régió, a megye gazdasági életére, munkaerôpiacára – azaz hány embernek biztosít megélhetést –, vagy innovatív megoldásaival mennyiben járul hozzá az iparág fejlôdéséhez. Most mindez azért is fontos, mert a gazdaságélénkítô és a társadalmat befolyásoló tevékenység a recessziós hullámvölgybôl kilavírozáshoz járulhat hozzá egyegy evezôcsapással.

Informatikai költségcsökkentési projekt kezdôdött N emrégiben indult el a Rába-Iqsys költségcsökkentési projekt. Ennek lényegérôl kérdeztük Nagy Tamás projektvezetôt, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. és egyben a Futómû Kft. IT-rendszer- és -folyamatfejlesztési vezetôjét.

– A Rába 2003 végén kilencéves szolgáltatási szerzôdést kötött a Szolgáltatóház Kft.-vel informatikai, pénzügyi és humán(bérelszámolási) szolgáltatásokra, ami csak 2012-ben jár le. A szerzôdés aláírásakor olyanok voltak a körülmények, hogy a szolgáltatási díj nagyságával és annak éves változásával kapcsolatban voltak bizonyos korlátok, és a legnagyobb szabadságfok az ebbe a keretbe betehetô szolgáltatások terjedelmében és minôségében volt. E szerint a szerzôdés szerint szolgáltatott eddig az Iqsys (a Szolgáltatóház, illetve az Integris jogutódja), tulajdonképpen nagyon magas színvonalon, magas rendelkezésre állási és reagálási idôkkel, viszont nagyon drágán. Ráadásul a régi szerzôdés struktúrája nem olyan, hogy rugalmasan tudná követni az ügyfél, azaz a Rába gyorsan változó üzleti igényeit, ami különösen a mai helyzetben szükségessé teszi egyrészt a szerzôdés felülvizsgálatát, másrészt a szolgáltatásoknak egy alacsonyabb, a Rába mostani igényeinek és teherviselô képességének jobban megfelelô terjedelemre és szintre hozását, és az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb szolgáltatási díjak, azaz alacsonyabb költségek kialakítását. Maga a projekt a teljes Rába-csoportra vonatkozik és a holding pénzügyi vezérigazgató-helyettese felügyeli.

– Akkor ez a projekt csak az informatikát érinti? – Nem, vonatkozik ugyanúgy a pénzügyi és a humánszolgáltatásra is, de amit a legtöbb felhasználó meg fog érezni – várhatóan már 2009 második negyedévében –, az az IT-szolgáltatások alacsonyabb szintje lesz. Ma például reggel hattól este hat óráig garantálja az Iqsys a számítógépes rendszerek – Oracle, levelezés stb. – rendelkezésre állását, ez valószínûleg lecsökken napi nyolc órára. (Ami egyébként nem jelenti azt, hogy a rendszerek csak 8 órán át mûködnek, de csak ennyi idôre lesz garantálva a mûködés, és ha ezen idôn túl hibásodik meg valami, nem követelhetjük az azonnali hibajavítást.) Ma egy kiemelt felhasználó számítógépének a hibáját négy óra alatt el kell hárítani, ez lehet, hogy a jövôben csak nyolc óra lesz. Minden attól függ, mi lesz az a szolgáltatási szint, ami a Rábának még megfelel és nem veszélyezteti a mûködôképességet, ugyanakkor a költsége is elfogadható, tehát jóval alacsonyabb a mostaninál. A projekt keretein belül a pénzügyi és a humánterületen is teljes folyamataudit zajlik le, amelynek a végeredménye valószínûleg a mostani munka- és felelôsségmegosztás megváltozásával jár. Az Iqsys, illetve a Magyar Telekom vezetésében olyan értelemben találtunk jó partnerre, hogy hajlandóak ezt a projektet végigcsinálni velünk közösen, hiszen nekik is érdekük, hogy a Rába hosszabb távon ügyfél maradjon. – És mit látnak majd a dolgozók, ha vége a projektnek?

– Elôször is születik egy új szerzôdés, új szolgáltatási szintekkel és árakkal. Másodszor, ami közvetlenül érint mindenkit, az az, hogy nem jelenthetnek be a Helpdesknek bármikor hibát, és ha bejelentik is például egy délelôtti idôszakban, valószínû, hogy a hiba elhárítása csak másnap, esetleg harmadnap fog megkezdôdni. Továbbá kevesebb nyomtató fog üzemelni és kevesebb számítógép is. Ez az elején biztosan kellemetlen és kényelmetlen is lesz, hiszen a rábások nem ehhez vannak szokva, ugyanakkor mindenkinek meg kell érteni, hogy ezeket a szolgáltatásokat, illetve a költségeket hozzá kell igazítani a vállalat helyzetéhez. Abban bízunk, hogy ezeket az intézkedéseket mindenki meg fogja érteni. Amint a megállapodás végleges lesz, az egyeztetett szolgáltatási szinteket természetesen el fogjuk mondani, hiszen mindenkinek tudnia kell, hogy mit várhat el a szolgáltatótól. Ami viszont már folyamatban van, az a Rábánál ma használt nyomtatók, számítógépek számának csökkentése, hiszen a kisebb költségszint eleve feltételezi, hogy a Rába a jövôben kevesebb eszközt használ. Ezért elképzelhetô, hogy többeknek el kell majd menni egy másik irodában lévô nyomtatóhoz, vagy az is, hogy ha valaki nem napi nyolc órában használ a munkájához számítógépet, akkor nem lesz saját gépe. Ezek az intézkedések összességében mind ugyanazt a célt szolgálják, hogy javítsák a vállalatcsoport eredményességét és versenyképességét. Ebben kérjük és el is várjuk mindenkinek a megértését és támogatását.


4 oldal

4 Amerika

Amerikában bizony az eladó van a vevôért ár az elsô látogatás során a Caterpillarnál feltûnt, hogy a vállalatok a belsô értékrendjüket, filozófiájukat egyszerû, jól érthetô, pár szavas üzenetekben fogalmazzák meg és következetesen, fôként vizuális eszközökkel kommunikálják mind a munkavállalók, mind a külsô partnerek felé – írja e-mail „beszélgetésünk” egyik kérdésére Polgár Szilárd amerikai ösztöndíjas kollégánk.

M

– Mikor érkeztek meg az Egyesült Államokba? – Szeptember 23-án, tízórás repülôút után. A chicagói repülôtéren Kôvári Pál, a Rába USA-kirendeltségvezetôje várt bennünket. Az elsô napokban ô kalauzolt minket a mintegy 10 millió lakosú városban és ismertette az indulással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, mint például a közlekedéssel kapcsolatos különbségek, valamint a Rába amerikai kapcsolatai, és a továbbiakban is segíti és koordinálja a munkánkat. – Milyen célokat fogalmazott meg, amikor megtudta, hogy sikeresen pályázott, s fél évet a tengerentúlon tölthet? – Elsôsorban a vevôink, illetve a vevôi elvárások alaposabb megismerését, másrészrôl pedig új beszállítói lehetôségek feltérképezését tûztem ki célul. Mindezek mellett fontosnak tartottam a már meglévô amerikai beszállítókkal folytatott együttmûködés további fejlesztését. – Ezek közül melyeket tudta is eddig teljesíteni? – Az eddig eltelt két és fél hónap alatt lehetôségem nyílt meglátogatni a Caterpillar, a JohnDeere és a Marmon telephelyét, valamint eljutottam a Meritor- és a Dana-raktárházakba is. Waterloo-ban, a JohnDeere telephelyén több napot is eltöltöttünk, így volt idô mélyebben megismerni a gyártási, logisztikai, illetve a beszerzési tevékenységüket. Úgy gondolom, hogy a náluk szerzett ismeretek zömét mi is hasznosítani tudjuk a késôbbiekben. – A beszállítói vonalon az elmúlt hetekben 15–20 acélgyártó céggel vettem fel a kapcsolatot kedvezô árajánlatok reményében. Az utóbbi hónapokban a dollár árfolyama a beszerzés szempontjából kedvezôtlenül alakult, így nehezebb lesz versenyképes árajánlatokat felmutatni. Az árajánlatkérést tovább bonyolítja, hogy az USA-ban tôlünk eltérôen fôként az ASTM-, illetve SAE- szabványoknak megfelelô anyagspecifikációkat használják. A meglévô beszállítóinknál történt látogatások során legfontosabb közös célként a határidôre történô szállítás nagymértékû javítását, a légi fuvarok megszüntetését határoztuk meg, ezen túl pedig az online beszállítói kommunikáció terén szeretnénk elôrelépni az iSupplier portál segítségével. – Milyen az USA egy magyar fiatal szemében? – Az elsô hat hetet gyakorlatilag szinte folyamatosan úton töltöttem, mintegy hatezer mérföldet utaztam. Illinois állam, valamint a középnyugati régió egy hatalmas összefüg-

gô mezôgazdasági terület. A Michigan-tó környéke pedig erôsen ipari jellegû. Innét keletre Pennsylvaniát már változatosabb, hegyvidéki táj jellemzi. Óriási távolságok vannak egy-egy város, sôt, városrészek között. Tôlünk eltérôen itt mindenki autóval jár, gyalogosokkal legfeljebb a belvárosban vagy az „elszegényedett” városrészekben lehet találkozni. Az átlagembereket leginkább a nyitottság és segítôkészség jellemzi, ami egyébként megmutatkozik a közlekedési morálban is. A házak elôtt, de még az üzemek falain belül is sok helyen lehet látni az amerikai zászlót, mindenhol megfigyelhetô egyfajta egészséges patriotizmus. Chicago rendkívül változatos a népesség összetételét tekintve rengeteg a spanyol ajkú és az ázsiai bevándorló. Az étkezési szokásokkal kapcsolatosan a legfeltûnôbb az volt, hogy ebédidôben a gyorséttermek zsúfolásig megtelnek az irodákból és üzletekbôl kiáramló tömeggel. – Milyen tapasztalatokat szerzett eddig, s azokat hol gyûjtötte be? – Már az elsô látogatás során a Caterpillarnál feltûnt, hogy a vállalatok a belsô értékrendjüket, filozófiájukat egyszerû, jól érthetô, pár szavas üzenetekben fogalmazzák meg és következetesen, fôként vizuális eszközökkel kommunikálják mind a munkavállalók, mind a külsô partnerek felé. Ezek az üzenetek egyformán jelen vannak az irodákban, az üzemcsarnokokban, illetve a vállalati honlapokon. A cégek komoly hangsúlyt fektetnek az informatikai rendszerük helyes használatára. A Caterpillar és a JohnDeere esetében is az egyeztetések során az egyik fô téma volt a valóságot a lehetô legpontosabban leíró tervezési paraméterek pontosítása. – A rábás munkája szempontjából mi a leghasznosabb tapasztalat, amit eddig szerzett? – Sikerült a JohnDeere beszállítóértékelési rendszerét személyesen is a helyszínen áttanulmányoznom. Ezeket az értékelési paramétereket egyébként a mi eladási és minôségbiztosítási vonalunkon eddig is folyamatosan figyelték. Úgy gondolom, hogy ebbôl a mi beszerzésünk is sokat hasznosíthat. Amíg mi jelenleg a beszállítóértékelési folyamat során csak a határidôre történô szállítás és minôségi PPM alapján rangsoroljuk a beszállítókat, addig a JD esetében ez a két objektív szempont kiegészül a költséghatékonyság, a mûszaki támogatás, valamint a kommunikáció minôségének mérésével. A mérést nemcsak a beszerzési vagy a minôségügyi szervezet, hanem egy keresztfunkciós csoport végzi, akik a szubjektív szempontokat bizonyos idôközönként közösen kiértékelik. Ez a megközelítés sokkal gyakorlatiasabb, jobban visszatükrözi a valós szállítói teljesítményt és nem utolsósorban költséghatékonysági elvárásokat fogalmaz meg a szállítók számára. – Mi a legnagyobb különbség a magyar és az amerikai gazdasági szemlélet között?

– A legnagyobb különbséget a vevôközpontúságban látom a két ország között. Azonnal szembetûnik a bevásárlóközpontokban, hogy az eladó van a vevôért és nem fordítva. A szabad vállalkozásnak, ellentétben Magyarországgal, itt évszázados hagyományai vannak. A vállalkozások sokkal törvénytisztelôbbek, illetve szabálykövetôbbek, mint nálunk. Itt nem igazán jelent erényt, ha valaki megkerüli a jogszabályokat. Igaz, már nálunk is szinte mindenhol adnak nyugtát, itt, az USA-ban pedig már egyenesen furcsán néznek arra a vásárlóra, aki véletlenül a pulton felejti. Lényeges különbség a két ország között a termékfelelôsség értelmezése. Az USA-ban a gyártók feltétlen felelôsséget kell hogy vállaljanak a termékeikért, szolgáltatásaikért, anélkül, hogy a fogyasztónak bizonyítani kellene bármilyen mulasztást. Mivel a kártérítések összege nincs korlátozva, a gyártók vannak kiszolgáltatott helyzetben. – A pénzügyi, gazdasági válság mennyire része a mindennapoknak az Egyesült Államokban? – A hírek folyamatosan arról szólnak, hogy a válság tovább mélyül és nem fog egyik napról a másikra megoldódni. A nagy autógyárak mind a csôd szélén vannak, és a kormánytól remélnek mentôövet, ezenkívül több üzlethálózat is bezárásra kényszerülhet. Jelenleg 6,7%-os a munkanélküliség, ez a szám könnyen lehet, hogy nôni fog a közeljövôben. A személyes hétköznapi tapasztalataim azonban ezzel kissé ellentétesek, mivel a boltokban az emberek általában zsúfolásig megpakolt bevásárlókocsikat tolnak maguk elôtt és több boltnál látható az „Eladót felveszünk” felirat. Bár valószínû, hogy ez a novemberi hálaadási készülôdésnek, illetve a karácsonynak tudható be. – Az elnökválasztás után bizakodóbban látják a jövôt az amerikai emberek – ezt ön is tapasztalja? – A választást nagyon sokan kivételes történelmi pillanatnak élték meg. Azok, akik a demokrata elnökjelöltre szavaztak, ôszintén bizakodóak a jövôt illetôen, azonban a republikánusok számára a választás eredménye csalódás volt. Mégis azt tapasztaltam, hogy a McCain-pártiak tudomásul vették Obama gyôzelmét, és inkább támogatják az új vezetést, mintsem széthúzásra buzdítsanak. Ez az összetartás mindenesetre valóban bizakodásra adhat okot pártállástól függetlenül. Úgy tapasztaltam, hogy az elnökválasztást követô napon az emberek között egyáltalán nem volt beszédtéma a választás eredménye. Mint ahogy késôbb kiderült, politikáról és vallásról nem igazán illik társaságban beszélgetni. – Magánjellegû téma a végére: a karácsonyt hol és hogyan ünnepli meg? – A szentestét feleségemmel töltöm, természetesen meglátogatjuk a szüleinket is. Karácsony napján pedig összejön a család aprajanagyja, aminek most különösen örülünk, hiszen már nagyon régen láttuk egymást.


5 oldal

Futómû Kft. 5

MARTIN MACIK

Cseh versenyzô Rába-futómûvekkel a Dakar-ralin Martin Macik cseh raliversenyzô csapata két kamionnal vesz részt a 2009-es Dakaron. Nem újdonság a versenyzô számára a Dakar, ahogy lapunk korábbi számában már beszámoltunk róla, 2004 óta Rába-futómûvekkel szerelt kamionokkal vesz részt a Dakar-ralikon, 11., illetve 12. helyezést sikerült elérnie, az idei Central Europe Rallyn pedig egyik, Rába-futómûvel szerelt kamionjával 4. helyezést ért el. A Rába Futómû Kft.-tôl 2007-ben egy szett futómûvet kapott, melyet új kamionjába épített bele, illetve kedvezményes áron biztosítottunk számára pótalkatrészeket. A csapat 2009-es Dakarra való felkészülése, a tesztelés 2008 októberében Tunéziában történt. (Fotóinkon ebbôl láthat rövid ízelítôt az olvasó.) A verseny különlegességét fokozza, hogy a Dakart ezúttal új kontinensen, Dél-Amerikában, Argentínában és Chilében rendezik meg. A Dakar így elhagyja Európát, hiszen a verseny rajtja (2008. január 3.) és végcélja is Buenos Aires lesz. A verseny teljes hossza több mint 9500 km, melybôl 5650 km a speciális szakasz. Dûnék, homok, végtelen utak, hegyek… Minden adott egy igazán nívós rali megrendezéséhez. A VERSENY KÜLÖNLEGES SZAKASZAI: 1500 M-TÔL 2000 M-IG: 610 KM 2000 M-TÔL 2500 M-IG: 240 KM 2500 M-TÔL 3000 M-IG: 70 KM 3000 M-TÔL 3250 M-IG: 15 KM A ralin körülbelül átlag 4000 m-es magasságban egy 120 km-es összekötô szakaszon is keresztül kell menniük a résztvevôknek. A Dakar jelentôségét jól mutatja, hogy 530 csapattal 49 nemzet képviselteti magát: 230 motorral, 30 quaddal, 188 gépkocsival és 82 kamionnal. A rendezvény 2008. január 18-án ér véget Buenos Airesben. Reméljük, Martin Macik csapata a legutóbbi Central Europe Rallyhoz hasonlóan elôkelô helyezést ér el. Ezúton is sok sikert kívánunk a versenyhez! DÖBRÖSI BALÁZS


6 oldal

6 Alkatrész Kft., Mór, Sárvár

Összevont présmûhelyek Móron A korábbi hegesztôüzem kiköltöztetésével egyesítették a két présmûhelyt a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. Móri Gyárában. Ezzel nemcsak a termelékenység javul, hanem az anyagok mozgatása és tárolása is optimalizálható.

Határidô elôtt, december elsô hetében áttelepítették a présmûhelyt a régi hegesztôüzem helyére a móri gyárban. A cég mérnökségi csoportvezetôje, Flatsker Tamás elmondta a Rába Magazinnak, hogy ott korábban a már kifutott terméket, az Opel Vectra crash-boxot gyártották. – A korábban gyártott termék kifutásakor született az az elképzelés, hogy a két présmûhelyt – amelyek eddig háromcsarnoknyi távolságra voltak egymástól – egyesíteni kellene. Ez termelésszervezés szempontjából rendkívül fontos – magyarázta Flatsker Tamás. A csoportvezetô szerint másik nagy elônye a telepítésnek, hogy a korábban egymástól távol lévô gépeket két sorba telepítették, koncentrálva a fô termékekre, a Suzuki-présalkatrészekre. A kialakítás elônye, hogy kevés félkész terméket kell tárolni, amit csúszdás technológiával továbbítanak a

présgépek között. A két egység összevonásával kialakított présmûhelyben fôként a Suzuki három típusához, a Splashhez, az SX4hez és a Swifthez gyártanak alkatrészeket. Emellett haszongépjármûvekhez, autóbuszok és vasúti személykocsik üléseihez készülnek présalkatrészek. – Tervezzük a SMED-rendszer bevezetését, amellyel a szerszámcsereidôt is csökkenteni tudjuk. Ehhez kiegészítô elemeket szeretnénk vásárolni. Az üzem jelenleg három mûszakban dolgozik, kettôben teljes leterheléssel, míg a harmadikban a sorozatszerszámokkal gyártó gépek mennek – mondta el Flatsker Tamás. A móri gyárban az új rendszer tervezési, végrehajtási fázisa három hónapig tartott, egészen az ajánlatkérés fázisától a gépek üzembe helyezéséig. A gépek telepítését külsô cég végezte. A hegesztômûhely kitelepítése után üres csarnok várta az áttelepített gépeket, amelyekhez ki kellett építeni az energiaellátást. Az ütemterv szerint december 15-re kellett volna elkészülni a munkákkal, ám azokat 8ára elvégezték. Jelenleg a gépek üzembe helyezése folyik, januártól indulhat a tényleges termelés.

Kevesebb beszállítóval, kisebb készlettel, olcsóbban jelenlegi gazdasági helyzethez igazodva a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. Sárvári Gyárában – több más mellett – a piachoz igazodva a beszerzés ütemezésével, a beszállítók centralizálásával, a raktározás átalakításával igyekeznek kivédeni a negatív hatásokat.

A

A sárvári gyár beszállításütemezô munkatársa, Pankaczi Károly – akinek a beszerzési rendszerek üzemeltetése, felügyelete és koordinálása a feladata – elmondta a Rába Magazinnak, mivel a jelenlegi gazdasági helyzet a jövôre nézve nehéz kilátásokat mutat, elsôként normalizálni kell a raktári készletállományt. – Teljes egészében optimalizálni kell a készletet, annyira visszavenni, amennyire a rendelésállomány azt megengedi. Másik lépés a világgazdasági helyzetnek megfelelôen az alapanyagár csökkentésének reali-

kedésbôl adódóan nazálása. Az acéliparban a gyobb árkedvezményejelenlegi négy-öt százaléket lehet elérni, érvényekos csökkenéseket az év síteni. A fizetési feltéteelsô hónapjaiban érvényelek javítását tervezzük, síteni kell a beszállítóktovábbra is cél az átlag nál, a partnerektôl olcsóbhetvennapos fizetési haban beszerezni az alaptáridô elérése. Tovább anyagot. Ugyanis a piac fejlesztjük a konszignátôlünk is azt várja el, hogy ciós raktárakat, ami a csökkentsük árainkat vemûködô tôke javulását vôink felé – sorolta a kíeredményezi. A jelenlevánatos lépéseket Pankagi CPS-rendszerben mûczi Károly. ködtetett tételek körét is A szakember hangsúlyoz- PANKACZI KÁROLY bôvíteni kívánjuk. Cél, ta, Sárváron is vallják a Rába Holding által meghatározott irányelve- hogy a beszerzett tételek ne a gyárban „feket, amelyek alapján centralizálni kell a be- küdjenek”, hanem a beszállítóknál. Tôlük szállítókat, azaz csökkenteni a számukat. lehívásos rendszerben tudjuk szükség sze– Ezáltal kedvezôbb feltételekkel tudunk rint folyamatosan biztosítani a gyártáshoz alapanyagot beszerezni, mivel ha egy beszál- szükséges alapanyagot – tudtuk meg Panlítótól többet vásárolunk, a forgalomnöve- kaczi Károlytól.


7 oldal

Jármû Kft. 7

Legyártották a mintákat a Sennebogennek Négy tétel mintagyártását végezte el határidôre a Sennebogennek a Rába Jármû Kft., s a késztermékeket már el is juttatta Németországba. A családi tulajdonban lévô darugyártónak ezúttal nem szerelt egységeket, hanem alkatrészeket kellett készíteni: kormánykart, kereszttartót, tartót, valamint a kabinemelô alsó keretét. A folyamat rendkívül gyorsan zajlott. Az októberi írásos megállapodást követôen november elején kezdôdtek meg az elôkészületek, s a kiszállítási határidô Mikulás napja volt. Homér Zoltán technológus elmondta:

annak ellenére, hogy a német cég öt-öt darabos sorozatgyártást kért, a kft. hétdarabosat indított, egyrészt a tapasztalatszerzés, másrészt az összeállító készülék gyártása miatt. „Három termékkel nem volt különösebb problémánk, az egy méterszer másfél méteres keretnél azonban jelentôs kihívással szembesültünk. A minták megfelelôek lettek, de még most is azon dolgozunk, hogy az összeállító készülék adja a kívánt méreteket, ne kelljen utólagos munkafolyamatokat – egyengetést, forgácsolást – beiktatnunk” – mondta a szakember.

HOMÉR ZOLTÁN A Jármûben jelenleg a Sennebogen válaszát várják a mintákkal kapcsolatban. A folytatás biztosnak tûnik: ezekbôl az alkatrészekbôl mintegy ötven darabot gyárthat a kft. jövôre.

Jármû: januárban vizsgázik a KIR A

z év végi hajrá miatt jövô év elején kerül sor az eddig jól vizsgázott KIR-rendszer külsô auditálására. A Rába Jármû Kft. május 21-én tartotta a projektindító értekezletet, azóta a környezetirányítási rendszer már a belsô auditon is átesett.

Ez évre három tanúsítás megszerzését tûzte ki célul a Jármû Kft., a MEBIR (OHSAS 18001:1999) és a hegesztési minôségirányítási rendszer (ISO 3834–2 2005) után már csak a KIR (ISO 14001) nem esett át a külsô auditon. A tavasszal elkezdôdött projektre a Denkstatt Hungary Kft. készítette fel a Jármû kft. munkatársait, és Takács László gyártásfejlesztési vezetô szerint a nemrég megtartott elôaudit során minimális eltéréseket állapítottak meg, ezek ebben az egy hónapban

TAKÁCS LÁSZLÓ

az adott területre terjedtek ki: az új eljárások elôkészítése során magát a környezettudatosabb gondolkodást igyekeztek a felkészítôk a munkatársakban tudatosítani. Hozzátette a vezetô azt is, hogy a környezetközpontú rendszer környezetvédelmi szempontjainak a kft. már a projekt elindítása elôtt is igyekezett megfelelni és az átköltözést követô beruházások, fejlesztések után kapott kedvezô hatósági szakvélemények mára igazolták ezt. A környezettudatosabb gondolkodásmód testet ölt számos fejlesztésben: így a festésnél

biztosan orvosolhatók. S hogy mirôl szólt ez a bô féléves projekt: elôször is döntést kellett hozni arról, hogy egy önálló környezetirányítási rendszert alakít-e ki a társaság vagy pedig az ISO–9001-be integrálja a rendszer közös elemeit. Mivel

FODOR ISTVÁN

VINKE LÁSZLÓ

a vállalat szerint a jövô az integrált rendszereké, a közös eljárásokat átvették, s számos kiegészítést tettek. A környezetspecikfikus eljárásokat el kellett készíteni, tehát szükség volt a környezeti tényezôk meghatározására, a környezetpolitika kidolgozására, s ki is adták az ehhez kapcsolódó eljárási és munkautasításokat. Takács László hangsúlyozta: az oktatási tematikák nem csak

a vizes zsírtalanító bevezetésében, az új veszélyeshulladék-tárolók kialakításában, az oldószerfelhasználás jelentôs csökkentésében és a kétkomponenses festékkeverôk beszerzésében. Az év végi hajrá miatt a külsô auditot a jövô év elejére kellett napolni, a tanúsítást a TÜV Nord Kft. végzi el – tudatta Takács László.


8

8 oldal

Jármû Kft.

Katonai átvevôk jártak a Jármû Kft.-nél Rába Jármû Kft.-ben 2008-ra tervezett és legyártott katonai jármûvek utolsó darabjait a napokban vették át a Magyar Honvédség Logisztikai Ügynökség Minôségbiztosítási Osztály tisztjei. Az év végi átadásban üzemanyag- és vízszállítók, oldalrakodó konténerszállító jármûvek s egy különleges „monstrum”, egy autómentô szerepelt. Ez utóbbiból ezzel már négy szolgál a honvédségnél.

A

A Jármû Kft.-nek december közepéig kellett befejeznie a honvédségi jármûvek leszállítását. A társaság minôségbiztosítási vezetôje, Krasztina Zoltán elmondta magazinunknak, a katonai átvétel mindig elôre, írásban megtett átvételre, felajánlás alapján indul. – A Jármû Kft. lejelenti a logisztikai ügynökség minôségbiztosításának, hogy az adott dátumra elkészült a jármû. A minôségbiztosítási képviselôk visszaigazolják az idôpontot, majd megjelennek a gyárban és az átvételre felajánlott jármûvekbôl mintavétel alapján kiválasztanak tíz százalékot, de legalább egyet és elvégzik az ellenôrzést – mondta elöljáróban Krasztina Zoltán. Az átvétel elôször a jármûvek kísérôdokumentumaival kezdôdik, a forgalmi engedély, a típusbizonyítvány, a kezelési és karbantartási utasítások meglétét, illetve tartalmukat ellenôrzik a katonai átvevôk. Ezek a mûveletek még az irodában zajlanak, s eltartanak másfél-két óráig minden alkalommal. – Ezt követi a jármûvek fizikai átvétele, ahol az átvételt végzôk többek között a teljességet, a festést, a tartozékokat, a kezelôszerveket nézik. Ellenôriznek egy-egy funkciót, majd a katonai átvételek lényeges része, a futáspróba következik. A kiválasztott jármûvekkel az átvevôk kimennek az écsi próbapályára, s a különbözô mûtárgyakon mozognak velük. Kipróbálják a mûködési funkciókat, a terepfokozatok, differenciálmûvek kapcsolhatóságát. Azon túlmenôen rendszeresen ellenôrzik a csörlôk mûködését, praktikusan az egyik jármûvet felvontatják a másik jármûvel a domboldalon. A jármûvek terepadottságait biztosító funkciókat is ellenôrzik, például az aláfutásgátló, illetve a sárvédôk felhajthatóságát, hiszen terepen mindjárt útban vannak a tereptárgyaknak – részletezte Krasztina Zoltán. A minôségbiztosítási vezetô elmondta, az átvételek során tapasztalt hiányosságok mérlegelése alapvetôen attól függ, hogy az eltérés kijavítható-e az átvétel ideje alatt. Ha nem korrigálható, a jármûvet visszautasítják, s a következô alkalommal kell megfelelnie. A visszautasított mennyiség 2008-ban tíz százalék alatt van. – A hiányosságok nagy része nem elsôsorban a jármûveken található, hanem a forgalmi engedélyek helytelen kitöltésébôl fakad. Erre kicsi a ráhatásunk, mert a közlekedési hatóság és az okmányiroda adja ki ezeket az okmányokat, és az ottani információ nem mindig felel meg a követelményeknek. A jelenlegi átvétel az utolsók egyike. Sajnos több különbözô külsô ok – elsôsorban a beszállítók csúszása – miatt a legtöbb jármû októbernovemberi idôszakra készült el. Ezért a katonai átvétel programozása november végétôl nagyon sûrû – tudtuk meg Krasztina Zoltántól, aki hangsúlyozta: – Mivel a legtöbb jármû átadása az év utolsó idôszakára esik, a feszített ütem minden résztvevôre – a beszerzéstôl a katonai projektmenedzserségen túl az üzemi dolgozók, a szerelde rendelkezésre állásáig – komoly pluszfeladatot ró. Nagyon sok jármûvet rövid idô alatt kell kibocsátani és olyan állapotba hozni, hogy azok katonai átvételre alkalmasak legyenek. A Jármû Kft.-tôl a katonai átvevôk az utolsó napokon Rába H–25-os vízszállítókat, MAN-alapra EMPL-felépítménnyel szerelt autómentôt, MAN-alapra szerelt oldalrakodó konténerszállító jármûveket, Rába H–25-ös üzemanyag-szállítót és egy MAN üzemanyag-szállítót vettek át. A kollégák már az utolsó, nagy feladatra készülnek, ez pedig a jármûvek katonai átvétel utáni szállítása a Magyar Honvédség központi raktárába. Ott megtörténik a jármûvek mennyiségi átvétele.


9 oldal

Tudásakadémia – HR 9

RTA-képzés: ezúttal kicsit másképp célok és a képzés fô elemei nem változtak, az RTA-sorozat mégis más lesz idén, mint tavaly volt. A legfontosabb különbség, hogy az elôadásokat ezúttal a Rába-menedzsment tagjai, s nem fôiskolai⁄egyetemi tanárok tartják, akik az elsô sorozatban fôképp az elméleti ismeretekre alapoztak. A négy részbôl álló elôadásokat és az úgynevezett kandallóbeszélgetéseket Pintért István elnök-vezérigazgató nyitotta meg.

A

Néhány szót a képzésrôl: az RTAsorozat átfogó stratégiai, piacorientált, illetve kontrollingszemléletet nyújt; betekintést ad továbbá a szervezeti formák mûködési hatékonyságába, illetve megmutatja, mi a szerepe az operációnak a mûködés hatékonyságának kialakításában. A cél az, hogy a képzés során a résztvevôk képesek legyenek a cég érdekében gondolkodni, döntési, kockázatvállalási, problémamegoldási képességeiket fejleszteni. Fontos az is, hogy a beszélgetések erôsítik az egyes vezetési szintek, a menedzsment személyes kontaktusait. A témakörök négy területet ölelnek fel, az elsô (decemberi) elôadás a „piacorientált stratégiaképzésrôl és mûködésrôl” szólt, a második címe „szervezet és stratégia” lesz, a harmadiké „mûködési hatékonyság”, a negyedik pedig „pénzügy, kontrolling” témakörben ad információkat a résztvevôknek. A stratégiaképzési blokk felelôse Pintér István elnök-vezérigazgató volt, a képzést pedig december 11én tartották Gyôrben. A sorozat úgy épül fel, hogy az egynapos elôadásokat félnapos mûhelymunka követi – az elôadáshoz képest egy héttel késôbb. Nézzük akkor, hogyan látták a résztvevôk az elsô képzés tapasztalatait: Rácz Imre tányérkúpteam-vezetô: – Érdekes és tanulságos volt számomra, hogy azokon a bemutató anyagokon, amelyek akár csak egy vagy két hónapja készültek, meny-

RÁCZ IMRE

nyire és miben kell változtatni. A legfontosabb tanulság is számomra az, hogy az alkalmazkodóképesség szerepe talán még soha nem értékelôdött fel ennyire, mint most. Diós Etelka értékesítési munkatárs: – Én tavaly még nem vettem részt a képzésen, így nincs összehasonlítási alapom, de számomra hasznos információkkal szolgált már az elsô elôadás is. Az értékesítés területén csapódik le ugyanis elsôként a gazdasági válság, amelyre nekünk gyorsan és hatékonyan kell válaszolnunk. Az is nagyon jó, hogy beleláthatunk a vállalat stratégiailag fontos döntéseinek hátterébe, hiszen úgy, hogy tudjuk a választ a miértre, mi is gyorsabban reagálhatunk. Kozma Balázs regionális értékesítési menedzser: – Számomra is az a legnagyobb haszna a képzésnek,

DIÓS ETELKA

KOZMA BALÁZS

hogy választ kapok arra, a vezetés mit és miért csinál, illetve mit tervez a jövôben. Az én területem Európán kívül esik, de ez nem jelenti azt, hogy például Japánban ne érzôdne a gazdasági válság hatása. Gyorsnak és hatékonynak kell lennünk – a képzés pedig pontosan ehhez ad hasznos és jó tanácsokat. Lukács György SCM-igazgató: – Számos dologról külön-külön nyilvánvalóan tudunk, de így, hogy mindezt kontextusban is látjuk, összeáll a pontos kép. Ez a képzés legnagyobb érdeme számomra, illetve még az, hogy látjuk: együtt gondolkodással hatékonyan és célirányosan tudjuk a problémákat kezelni. Rákóczy Kálmán konstrukciósteam-vezetô: – Fontos számomra is, hogy átfogó képet kapok a holding stratégiájáról, már csak azért is, mert mi szorosan együtt-

LUKÁCS GYÖRGY

mûködünk az üzletfejlesztéssel. Nem vagyok pesszimista, szerintem a válságot kezelni tudjuk, s másfél-két éven belül már nem ez fogja meghatározni a stratégiai döntések nagy részét. Voltunk már nehezebb helyzetben is: a kilencvenes évek elején, s azt is megoldottuk. Farkas Ákos értékesítési igazgató elôadóként vett részt az elsô rendezvényen: – Az elôadások is nyilván a helyzethez igazodnak, én arról beszéltem, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb lett a piackutatás, illetve a kommunikáció és az információhoz jutás. Nekünk azokat a piacokat kell most elsôsorban „nyomni”, ahová a válság nem gyûrûzött be. Ilyen pedig a mezôgazdaság, illetve a mezôgazdaságigép-gyártás – itt nekünk még jelentôs potenciálunk van.

RÁKÓCZY KÁLMÁN FARKAS ÁKOS


10 oldal

10 HR

Pápai áldással Száztíz éves a Rába dalkör A z ezernyolcszázas évek végén, amikor huszonöt vagongyári dolgozó megalapította az elsô gyôri munkás-kultúregyesületet, valószínûleg egyikük sem gondolt arra, hogy olyan énekkart alapítanak, amely még száztíz év múlva is szórakoztatja a dalok kedvelôit.

Abban, hogy a kórus eljuthatott ide és megünnepelhette száztíz éves fennállásának jubileumát, rendkívül nagy szerepe volt a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak. A Rába-gyár és a szakszervezet több mint száz éve támogatja az énekeseket. A dalosok emlékezetes koncertekkel köszönték meg a mecenatúrát a vállalatnak. A gyár dolgozói közül sokan a kórusban találták meg azt a kikapcsolódási formát, amely erôt adott nekik a vállalati feladatokhoz. A közös éneklés erôsítette a cégen belül az emberi kapcsolatokat. A próbákon ott ült egymás mellett az esztergályos és a mûvezetô, a raktáros és a technológus. A kórusban életre szóló barátságok kötôdtek. Az esztergályo-

sok, lakatosok, bérelszámolók sikert sikerre halmoztak. A rádiófelvételek, a legmagasabb kórusminôsítések, külföldi fellépések bizonyították, hogy a lelkesedés és az akarat nagy magasságokba emelheti az embert. Ezekhez a sikerekhez nagyban hozzájárultak a karnagyok. Gyakori vendég volt a kórusnál Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Halmos László, Vaszi Viktor, Vass Lajos, Medveczky Ádám. Szívesen jöttek, hiszen a magyar kórusmûvészet egyik fellegvára volt a Rába. Az országos és a gyôri zenei életben jól ismert mûvészek irányították a dalosokat: Pethô Kálmán, Varga Erzsébet, Hoffmann László és Pintér Ferenc. A sikerekrôl természetesen nem csak múlt idôben beszélhetünk. Hosszú ideje a többszörösen kitüntetett színházi karigazgató, Bojtárné Gál Anikó irányítja az énekkar munkáját nagy odaadással. Többek között neki és Kreitzné Turi Zsuzsanna vezetôségi tagnak köszönhetô, hogy a Rába Dal- és Társaskör a jövôjén gondolkodhat. Ehhez lelkierôt adhat a pápai áldás. A dalkörösök az áldást a szep-

tember eleji – önkormányzati segítséggel megvalósult – római útjukon kapták XVI. Benedek pápától. A Vatikánban, a 16 ezer fôs auditóriumban a pápa – magyar nyelvû köszöntôje után – Isten áldását kérte a kórusra, hogy tagjai még nagyon sok embert ajándékozhassanak meg az éneklés örömével. A római út után, november 24-én ünnepelte a dalkör fennállásának 110 éves jubileumát. A dalosok repertoárjukból egy estét betöltô ízelítôt adtak a nagyszámú hallgatóságnak a gyôri városháza dísztermében. A koncert utáni fogadáson pedig már szóba kerültek azok a tervek, amelyek remélhetôleg biztosítják a Rába Dal- és Társaskör jövôjét. AZ ÉNEKKAR HAGYOMÁNYOS ÉV VÉGI KONCERTJÉT A VASAS OTTHON NAGYTERMÉBEN TARTJA 2008. DECEMBER 22-ÉN 18 ÓRAKOR, MELYRE MINDEN ÉRDEKLÔDÔT SZERETETTEL VÁRNAK. DOMONKOS JÓZSEF


11 oldal

HR 11

Megállapodás 2008. december 10-én központi megállapodás született az érdekképviseletek és a Rába-csoport között a 2009. évi bérfejlesztésrôl. Hosszas tárgyalások, a lehetôségek és az igények részletes elemzése után, úgy érzem, a szakszervezetek és a munkáltatói oldal képviselôi korrekt megállapodást kötöttek. 2009. április 1-jétôl lesz bérfejlesztés hiányzáshoz kötött mozgóbér formájában, mely 2010 januárjától alapbéresedhet, amennyiben az alapbéresítés feltételei teljesülnek. A világban érzékelhetô válság, a jelenlegi világgazdasági helyzet és az ebbôl következô csökkenô vevôi igények miatt a bérfejlesztés mellett az alábbiakra is kitér a megállapodás: 2009. évben a termelési tervhez igazodó csökkentett munkarendben indul a munka, melynek részleteit majd a helyi megállapodások rögzítik. Megállapodtunk, hogy a kollektív szerzôdés módosítása során tárgyalunk az egyéves munkaidôkeret lehetôségérôl, amellyel a munkahelyek minél nagyobb számú, hosszú távú megôrzését tudjuk támogatni. Az érdekképviseletek kérésére a 2009. évi Rába-bál nem kerül megrendezésre, tekintettel a nehéz helyzetre, amit együtt kell „túlélnünk”, ezért a Rába-bálra félretett keretet, költséget is erre a közös túlélésre áldozzuk. NAGY KORNÉLIA

Mûszaki oktatás nem mûszaki végzettségûeknek (Folytatás) A Rába Magazin októberi számából minden kedves olvasónk értesülhetett arról, hogy a Rába Futómû Kft.-ben elindult egy olyan belsô oktatás, mely azon munkavállalóink számára is betekintést enged a termelést elôkészítô, illetve konstrukciós folyamatokba, akik bár munkájukból kifolyólag más területen jártasak, mégis a Rábával való azonosulás miatt érintettek.

Az elsô oktatáson a jármûipari alapismeretek elsajátítása volt a cél. Ezt követte a kovácsolással foglalkozó képzés, a kovácstechnológiák bemutatása. Az elôadást Körmendi Zsuzsanna tartotta, a gyakorlati oktatást Tancsics Ferenc vezette. Az elôadás keretében választ kaphattunk a kovácsolási folyamatot érintô alapvetô kérdésekre, megismerhettük a kovácsolás lépéseit, a Rábánál mûködô kovácsgépeket, ezek mûködési

elvét és fontosabb tulajdonságait. A gyárlátogatás során pedig láthattuk, hogyan mûködik mindez a gyakorlatban. Minden résztvevô nevében mondhatom, hogy a képzés elérte célját. Látni azt, hogy egy acélrúdból hogyan alakul ki például egy tengelycsukló, nem mindennapi élmény. Az elôadás-sorozat ezzel a témával még nem ért véget. A folytatás 2009 elején várható. ZÁMBORI ESZTER

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: KOLOSZÁR TAMÁS TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-370


12 oldal

12 HR

Ilyen volt 2008! KEDVES MUNKATÁRSAK! AZ EGÉSZ ÉVES KÖZÖS MUNKA UTÁN DECEMBERBEN ELÉRKEZIK A KARÁCSONY, AZ ÜNNEPLÉS ÉS A PIHENÉS IDEJE. A RÁBA-CSOPORT MINDEN MUNKAVÁLLALÓJÁNAK KÖSZÖNÖM AZ EZ ÉVI MUNKÁJÁT, KITARTÁSÁT ÉS HELYTÁLLÁSÁT. KÍVÁNOM, HOGY SZERETETBEN ÉS BÉKESSÉGBEN TELJENEK AZ ÜNNEPEK. AZ ÜNNEPI IDÔSZAK SEGÍTSE ÖNÖKET A TESTI-SZELLEMI MEGÚJULÁSHOZ, FELTÖLTÔDÉSHEZ, HOGY JANUÁRBAN ÚJULT ERÔVEL KEZDHESSÜK AZ ELÔTTÜNK ÁLLÓ ÉVET. PINTÉR ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

Rába-futómûvekkel. a Dakar-ralin. 5. oldal. A Rába Jármûipari Holding lapja. Alapítóként ott a helyünk a Presztízs-díj-gálán 2 3

Recommend Documents