III. évfolyam 2012/2. szám
A tartalomból: Festetics-trófeaszemle 2. oldal
l
Monográfia a zalaegerszegi erdõkrõl 2-3. oldal
l
A Vadászati Hatóság beszámolója 3-4. oldal
l
Vizslavezetõ tanfolyam 5. oldal
Vadásznap – 2012
l
Javaslatok a vadászati törvény módosításához 8-9. oldal
l
Vadászatfesztivál 10. oldal
l
Kedves Gyerekek! 11. oldal
l
Vadászjegyérvényesítés 12. oldal
Fotó: Szakács László
6-8. oldal
2
III. évfolyam
Festetics-trófeaszemle – 2012 563 trófeát állítottak ki Keszthelyen ikerrel zárult a hagyományteremtõ szándékkal, elsõként megrendezett Festetics trófeaszemle szeptember közepén Keszthelyen. Az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás óta nem volt hazánkban hasonló méretûszakmai alapokon megrendezett- trófeakiállítás.
S
A szakmai program keretében tartott nagy sikerû elõadást Prof. dr. Faragó Sándor a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora „Vadászni pedig szükséges” címmel.
A zalai vadászkürtösök megnyitóját követõen a megjelenteket Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, a Zala megyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte. A szemle sikeres megrendezéséért külön kiemelte Polster Gabriellát, a Vadászati
Kulturális Egyesület regionális alelnökét és Varga Ernõt, Zala megye nyugállományú fõvadászát. Munkájuknak köszönhetõen a szemlén 563 darab trófea került kiállításra, szakmai igényességgel és méltó módon a Festeticsek szelleméhez. A köszöntõt követõen Tengerdi Gyõzõ, a HM VEREGA Zrt. vezérigazgatója hivatalosan is megnyitotta az elsõ Festetics-trófeaszemlét. A rendezvényhez kapcsolódott a Vadászati Kulturális Egyesület által kiírt „Vadászalkotók-alkotó vadászok” címû pályázati anyagából összeállított kiállítás megnyitója. Oláh Csaba, az egyesület elnöke értékelte a beérkezett és zsûrizett közel száz alkotást, és átadta az alkotói díjakat. Ezt követõen Tengerdi Gyõzõvel közösen átadták az egyesület Hubertus-kereszt gyémánt fokozatát Galamb Gábornak, a HM Kaszó Zrt. vezérigazgatójának szakmai munkásságának elismeréseként.
Fotók: Polster Gabriella
A színpadi események sorában zajlott Füle Szilveszter és Dr. Jánoska Ferenc CIC és SCI trófeabírálati bemutatója, amelyet solymász- és néptáncmûsor követett. A szemlén kiemelt helyen láthatták – Zalában elsõként – az érdeklõdõk azokat a Festetics gímszarvas trófeákat, amelyek a Ter mé szet tu do má nyi Mú ze um raktárából „kerültek” elõ kalandos úton. Ugyancsak fõ helyre került a szemle legmagasabb pontszámú gímje (CIC 250,06), mely valamennyiünk büszkeségére „zalai bika”, s amelyet Szabadics József hozott terítékre 2009-ben. Összességében elmondhatjuk, hogy vadászattörténeti szempont-
ból is kiemelkedõ volt a trófeaszemle. Valamennyi hozzánk eljuttatott trófeát ígéretünkhöz híven kiállítottunk. Külön öröm volt számunkra, hogy a többségében három megyébõl származó trófeák közül, Zala megye számban és minõségben is kiemelkedõt nyújtott. A szervezõk nevében köszönettel tartozom valamennyi vadásztársunknak, akik segítõ munkájukkal, erkölcsi támogatásukkal, trófeáikkal hozzájárultak rendezvényünk sikeres lebonyolításához. Találkozzunk 2013 szeptember 13-15-én Keszthelyen a második Festetics-trófeaszemlén! Tóth Csaba, a keszhelyi Vadászati Múzeum igazgatója
Tanulmány a zalaegerszegi erdõkrõl Egyedülálló monográfia született Szakács László tollából maga nemében a legelsõ monográfia az országban, mely egy település teljes erdõgazdálkodási, erdészet- és vadászattörténeti históriáját egy keretben foglalja össze, ennél fogva hasznos módszertant is nyújt a szakemberek számára – hangsúlyozta Kiss Gábor Szakács László A zalaegerszegi erdõk és az erdõgazdálkodás története a kezdetektõl 2010ig címû könyvének bemutatóján a Keresztury Irodalmi kör rendezvényén. A Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, a Millecentenáriumi Közalapítvány kuratóriumi
A
Bürü
3
2012/2.
Zala megyei vadásznap keretében változatos kutyás programokkal várták az érdeklõdõket a szervezõk szeptember elsején. Elõször Osadczuk Csaba rövidszõrû és Zámbó Zoltán drótszõrû magyar vizslájának munkájában gyönyörködhettünk, akik magas fokú képzettségrõl tettek tanúbizonyságot a fegyelmezõ gyakorlatok során: láthattunk elfektetést, helyben maradást, elõreküldést, fektetést sípra és kézjelre, mezei keresést majd szárnyas és szõrmés vad valamint dúvad apportját. Végezetül lõtt szárnyasvad mély vízbõl való kihozása következett, a kutyák itt is jól dolgoztak, bár az átadások nem voltak maradéktalanul tökéletesek.
A
Az Országos Agarász Egyesület is képviseltette magát, a tõlük megszokott színvonalú jelenléttel. Keresztes János az OAE elnöke
elnöke kifejtette: a tanulmány további érdeme, hogy a Zalaegerszeghez csatolt korábban önálló községek erdészettörténetét is feldolgozza, megjelenítve összefüggéseiben. Jelezte, hosszú út vezetett a kiadásig, melynek költségeit részben a város és a Millecentenáriumi Közalapítvány biztosította. A kiadás mellé támogatók is álltak, melyek közül kiemelkedik a Zalaerdõ Zrt., mint fõszponzor. Szakács László, Bedõ Albertdíjas erdészettörténész, nyugdíjas kerületvezetõ erdész vetített képes elõadásban beszélt tanulmányáról, melybõl sok érdekesség és tény derül ki. Többek között az, hogy a város erdei három tájegység találkozásában fekszenek, ami éghajlati, környezeti és vegetációbeli különbséget jelent. Mindez hatással volt az erdõsültségre, valamint az erdõk kiterme-
Vadászkutyás programok A zalai vadászati évadnyitón tartott elõadást az agarak, agarászat múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl melyet nagy érdeklõdéssel hallgatott a közönség. Megtudhattuk, hogy az Egyesület 1835-ben alakult, 1991-ben alapították újjá, céljuk az agarászat népszerûsítése. Szeretnék megvalósítani, hogy a magyar agár fajta visszanyerje rangját és ismét vadászkutyaként szolgálhasson. A nap fénypontja azonban a va dász ku tya-szép ség ver seny volt, melyre közel 40 kutyát neveztek. A regisztrációhoz nem volt szükséges törzskönyv és bármilyen korú fajtatiszta kutyus
lésére. A napterasznak nevezett ságodi fennsík erdei (melyek Deák Ferenc idejében még igencsak nagy kiterjedéssel bírtak) estek elsõként áldozatául a kitermelésnek, melyet mezõgazdasági céllal hajtottak végre. A tudatos erdõgazdálkodás kevésbé volt jellemzõ, viszont már akkoriban Zalaegerszeg területén a püspökség, Csácsban a zalavári apátság, Botfán az Erdõdy majd a Hüvös család és Besenyõben a Skublicsok nagyon szakszerû erdõgazdálkodást folytattak. Mindez csak egy apró ízelítõ a sok adatot, dokumentumot és társadalomrajzi érdekességeket is felvonultató, közel négyszáz oldalas, CD-fotómelléklettel ellátott kötetbõl, melyet a kiadó Millecentenáriumi Közalapítvány elnökénél, Kiss Gábornál lehet megvásárolni. Ára 3000 forint. Antal Lívia
indulhatott. A programpontot Takács Árpád megyei kynológus nyitotta meg, bemutatva a bírókat: Or bán Sán dor a MEOE Nagylengyeli Szervezetének elnö ke, FCI tel je sít mény bí ró, a megyei kynológiai bizottság tagja és Kertész Sándor FCI teljesítménybíró.
velek és finom tápok várták a nyertes kutyusokat. Az úgynevezett Best in Show-díszkörben – a legszebb azaz a fajtagyõztes kutyákat csodálhatták meg a nézõk, a kutyák tovább konkuráltak fajtacsoport szerinti beosztásban, minden csoportból 1-1 kutya jutott tovább a végsõ megmérettetésre,
A bírálatok a már jól ismert szempontok alapján zajlottak, az alapos egyéni bírálat alatt a kutyák fogazata, nemi jellege, mozgása, anatómiája, gazdával való kontaktusa is értékelésre került. A mezõny erõsségét mutatja, hogy egyetlen kutya sem kapott kitûnõ minõsítésnél rosszabbat. A szakkommentátornak és a kihangosításnak köszönhetõen a közönség nyomon követhette a fejleményeket. Ami a díjakat illeti, a szervezõk az idén is kitettek magukért, nagyon szép kupák, érmek, okle-
ahol 5 kutya közül választották ki a bírók a szépségverseny elsõ három helyezettjét: 1. Isouf, azawakh, tulajdonos Nagy Olga Mária BIS 2. Jch, Multi-Ich Boróka Grand Amity, rövidszõrû standard tacskó, tulajdonos Hermánné Bedics Rita RES.BIS 3. Bori, hannoveri véreb tulajdonos Márkovics János BIS III. 4. Púder, rövidszõrû magyar vizsla, tulajdonos Mármarosi Anna Junior BIS Hermánné Bedics Rita
4
III. évfolyam
A Vadászati Hatóság beszámolója A 2012. évi õzbak és gímszarvasbika bírálati szezon eredményeirõl A Zala megyei vadászatra jogosultaknak a 2012/13. vadászati évben 1854 õzbak elejtésére volt lehetõségük. Megyénk tekintetében – a Zala Megyei Területi Vadgazdálkodási Tanács egyetértésével – a korábbi években jellemzõ 6000 õz elejtésének kötelezettségét, ez évben 5500 egyedre csökkentettük, figyelembe véve azt, hogy egyes területeken az õzállomány mennyisége már nem indokolta a megemelt kilövési terv alkalmazását. Összehasonlításként – az alábbi táblázatban feltüntetett számú ÕZBAK trófeát mutatták be a trófeabírálaton a 2011. illetve a 2012. években:
Vadfaj
Összes elbírált
Arany
Ezüst
Bronz
Összes érmes
-1
-2
-3
Összes hibás
Õzbak 2011
1737
3
5
29
37
27
14
2
43
Õzbak 2012
1719
6
12
37
55
43
28
20
91
A tavalyi (2011) évhez képest némileg csökkent az összes elejtések száma, az érmes trófeák száma nõtt - sajnálatosan a szakszerûtlen elejtések aránya megduplázódott!
ÍME, AZ IDEI (2012) ZALAI ÕZBAK DOBOGÓS HELYEZETTEK: Sorszám
Vadászatra jogosult – Elejtés ideje és helye –
C.I.C pontszám
Kor
kiskoponyával (gr)
Tömeg
Minõsítés
(év)
1.
Magyarszerdahely / Nagykanizsai Hubertus Vt.
641
174,30
5
kész
2.
Alsópáhok / Gyöngyösmenti Földtulajdonosok Vt.
472
134,43
6
kész
3.
Zalaszántó / Sümegi Földtulajdonosi Közösség
481
134,13
4
korai kilövés
A Magyarszerdahely községhatárban elejtett õzbak az „örök” zalai ranglista 2. helyére került. (Kisgörgõ,1989 / 640 gr. / 177,50 IP. / a zalai elsõ) A Zala megyei vadászterületeken az idei 2012/13. vadászati évben 1417 GÍMSZARVAS BIKA elejtésére van lehetõség. Melybõl idõarányosan (2012. november 20.) az alábbi táblázatban feltüntetett számú gímtrófeát mutatták be a trófeabírálaton. Az elõzõ (2011) évrõl szintén idõarányos (2011. november 20.) tényszámok olvashatóak.
Vadfaj
Összes elbírált
Arany
Ezüst
Bronz
Összes érmes
-1
-2
-3
Összes hibás
Gímszarvas bika 2011
934
62
175
235
472
131
31
22
184
Gímszarvas bika 2012
828
45
148
202
395
86
20
17
123
Összehasonlítva, a tavalyi (2011) évhez képest idõarányosan csökkent (-11%) az összes elejtések száma, az érmes trófeákkal egyetemben (-16%) – azonban a szakszerûtlen elejtések aránya is csökkent! (-33%) Az ún. mínusz pontos trófeák számának csökkenésének okát elsõsorban, az idei évben elejtett trófeák átlagos szárhosszának csökkenésében látjuk. Kiemelném az arany érmes trófeák számának (27%-al) való csökkenését, mint negatív eredményt.
AZ IDEI GÍMSZARVAS BIKA SZEZON ELSÕ HÁROM KAPITÁLIS TRÓFEÁJA: Sorszám
Vadászatra jogosult – Elejtés ideje és helye –
C.I.C pontszám
Kor
kiskoponyával (gr)
Tömeg
Minõsítés
(év)
1.
Szentpéterfölde / ZALAERDÕ Zrt.
13,37
242,72
14
érett
2.
Kustánszeg / Elsõ Zalai Erdõbirtokossági Társulat
12,41
234,13
8
8
3.
Nagykutas / Szép Zala Vt.
12,35
227,36
10
korai kilövés
Idén 5 gímtrófea súlya haladta meg a 12 kg-os kapitális súlyt. Sajnálatos, hogy az "ötökbõl" kettõ trófea, mínusz pontos minõsítést kapott. Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal osztályvezetõje
Bürü
5
2012/2.
Vizslavezetõ tanfolyam Vadász alkalmassági vizsgával Zalavölgye Vt. Egervár, területén 2012. augusztus 11-én kezdtük el a már hagyományosnak mondható alapvizsgára és vadász alkalmassági vizsgára felkészítõ tanfolyamot. Ugyanis vadászaton csak vadász alkalmassági vizsgával rendelkezõ kutya vehet részt. Tíz foglalkozást terveztünk,amit hétvégeken meg is tartottunk.
A
A foglalkozásra 10 kutya érkezett. Fajta szempontjából 1 sima szõrû német vizsla, 2 drótszõrû német vizsla, 1 kismüszterrlandi vizsla, 1 sima szõrû magyar vizsla, 4 drótszõrû magyar vizsla és egy labradorretriver. A tanfolyamot, mint a korábbi években is, én vezettem. Az elsõ foglalkozáson felmértük a kutyák képességét, aport készségét, kezelhetõségét, a gazdával való kapcsolatát stb. A késõbbiek során megtanítottuk a szárnyas és szõrmés lõtt vad elhozását, úgy fedett terepen légszimattal, mint csapázással. Nagyon élvezték a kutyák többek között a lõtt vadkacsa elhozását mély vízbõl. Hétrõl hétre látványosan fejlõdtek kutyáink, már általában szabályosan fogták az elhozandó madarat, nyulat. Fegyelmezettségük, vadászkészségük is folyamatosan jó irányba alakult. A lövésfélõség egyik kizáró ok. Amelyik kutya fél a lövéstõl, azt kizárják a vizsgán. Egy jó képességû német vizsla emiatt már a felkészülés során kiesett. Szorgalmas munkával kutyáink és vezetõik a tanfolyam végére, vizsgára felkészült szintet értek el.
Elérkeztünk a vizsga pillanatához. Amit 2012. október 14-én Zalaszentgróton szerveztünk meg, igazi fácánvadászat alkalmával. Reggel 8.30 órakor találkoztunk a
még két kutyával jelentkeztek vizsgára, azok felkészítése máshol történt. Így összesen 9 vizsgázó kutya és vezetõje vett részt a vadászaton. Még mielõtt a vadászat megkezdõdött Pomázi Ágoston vezetõ bíró eligazított bennünket a vizsga követelményeirõl és annak lefolyásáról és felhívta a figyelmet többek között a fegyelmezett magatartásra.
A vizsga részvevõi benzinkútnál. Itt a vizsgára történõ regisztráció és a vadászat elõtti eligazítás megtörtént, majd a fácánvadászat helyszínére mentünk. Itt jegyzem meg, hogy sajnos három fõ nem jelent meg a vizsgán annak ellenére, hogy jó képességû, kutyájuk volt. A mi kutyáinkon kívül
Megkezdõdött a vadászat. Kutyáink felkészültségét mutatta, hogy a fácánok felkutatásában, megállással való jelzésében serényen részt vettek. A lõtt madár aportírozását a tanult módon hajtották végre. Eredményesen csapázták a szárnyazott, elgyalogolt
madarakat. Igyekeztek nem lemaradni a vadászaton profiként dolgozó rutinos kutyáktól. A kutyavezetõk kissé izgatottan, de határozottan irányították kutyáikat, ha kellett behívták, ha kellett elõre küldték, vagy elfektették a lõálláson. A mély vízbõl való elhozást, ami a vízre lõtt vadkacsa elhozását jelentette, minden kutya teljesítette. Nagyon kellemes, szép napsütéses idõben zajlott a vadászat és a vizsga. A vadászat vége felé szépen gyûltek a madarak. A vadászat vezetõje elégedetten nyugtázta, hogy a kihelyezett 100 darab fácánból 84-et sikerült terítékre hozni. A teríték megtekintése alkalmával ifjú hölgyeket és urakat avattak fácán vadásszá. Mi pedig izgultunk, hogy kutyáink bírálati lapja mit fog tartalmazni. Bizakodtunk, hisz nagy hibát nem követtek el kutyáink. Megszületett a minõsítés, mind a kilenc kutya megfelelõen teljesítette az elõírt feladatokat, vadászatra alkalmasnak minõsült. Nagyon jól szervezett, jól irányított, fegyelmezett vadászaton vehettünk részt. Remélem jelenlétünkkel nem zavartuk szórakozásukat. Köszönjük az Újbarázda Vt. vezetésének a lehetõséget az eredményes vizsga letételéhez. Itt jegyzem meg, hogy a 2013ban is tervezünk vizslavezetõ tanfolyamot, melyre az alábbi telefonszámon lehet jelentkezni. Zámbó Zoltán kiképzõ Z. M. Vadászkamara Kynológiai Biz. tagja Telefon: 06-20-485-2442
A Vadászati Hatóság beszámolója képekben
A magyarszerdahelyi nagy bak
(Fotó:Czanik Tibor)
Szentpéterfölde – ZALAERDÕ Zrt.
(Fotó: Páll Tamás)
6
III. évfolyam
z idén 2012. szeptember 1-én ismét a festõi Bak-Sohollári völgyben szervezte meg a megyei vadászati évadnyitót a Zala Megyei Vadászszövetség, a Zala Megyei Vadászkamara és a Zalaerdõ Zrt. A csöpörgõs, borús idõ ellenére is több száz érdeklõdõ vett részt az ünnepélyes megnyitón.
A
Jakab István, az országgyûlés alelnöke, a Magosz elnöke nyitotta meg a rendezvényt a Hét Vezér Emlékhelynél. Magyarországon a gazdáknak, az erdészeknek és a vadászoknak szövetséget kell kötniük, mert közösen kell megtalálniuk az utat a vadkárok rendezéséhez, a vadorzók elleni fellépéshez, a természet megóvásához. - mondta beszédében. A köszöntõ után a megye vadászati tisztségviselõi megkoszorúzták az emlékhelyet és a Vadászok Életfáját.
Vadásznap 2012 – Sohollár Az ünnepségen részt vevõket ezután a keszthelyi Asbóth Sándor Huszárbandérium kísérte a Hubertus kápolnához, ahol Vajai László, a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Fõosztályának vezetõje mondott beszédet. A vadászok, vadgazdálkodók helyzetérõl, közérzetérõl szólt, kiemelve, hogy a vadhús-értékesítés jelentõs többletbevételt hozott a szabályozás javításának köszönhetõen. Beszélt a vaddisznó állomány robbanásszerû elszaporodásáról is, ami nem honi jelenség, egész Európát érinti. A megnyitót követõen kezdetét vette a hagyományos Hubertus szentmise, amelyet dr. Márfi Gyula veszprémi érsek celebrált. A mise után Feiszt Ottó, az OMVK elnöke, Pálinkás Róbert, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke és dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke kitüntetése-
Jakab István
ket adott át a vadért, zalai vadászatért kiemelkedõ munkát végzõ vadászoknak. Az ünnepség az újonnan vizsgát tett kezdõ vadászok ünnepélyes vadásszá avatásával folytatódott. A felsorakozott vadászjelöltek Páll Tamás, az OMVK Zala megyei alelnöke elõtt letették a vadászfogadalmat, majd Néber Szilveszter megyei fõvadász és Páll Tamás alelnök prof. Dr. Faragó Sándor a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora elé vezették a vadászje-
Vajai László
KITÜNTETETTEK: Kamara Aranyérme: – Hopp Tamás (Zalaerdõ Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészete) Nimród érem: – Egle Zoltán (Zalaerdõ Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészete) – Dr. Götli István (Zalavölgye Vadásztársaság) – Karikó Róbert (Zalaerdõ Zrt. Zalaegerszegi Erdészete) – Dr. Szabó Antal (Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság) Hubertus kereszt – arany fokozat: – Mazzag Ferenc (Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke) – Zsernoviczky Károly (Pacsai Vt.) Hubertus kereszt – ezüst fokozat: – Bárdosi András (Zalaerdõ Zrt. Lenti Erdészete) – id. Dobó Béla (Zalaerdõ Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészete) – Horváth János (Adria Vadásztársaság)
lölteket, aki a jelöltek vállát vadásztõrrel érintve kézfogás kíséretében vadásszá fogadta a fogadalomtevõket. Az ünnepség hangulatát a Vas Megyei Vadászkürt Együttes és a Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar alkalomhoz illõ dallamai fokozták. A délután folyamán a sohollári völgy különbözõ pontjain számos szórakozási lehetõség közül választhattak a látogatók.
Hubertus kereszt – bronz fokozat: – Bíró György (Erdõgazdasági Dolgozók Vadásztársasága, Nagykanizsa) – Egyed Gyula (Erdõgazdasági Dolgozók Vadásztársasága, Nagykanizsa) *** Páll Tamás, az OMVK Zala Megyei területi szervezetének hivatásos vadász alelnöke adta át a hivatásos vadászok 2012. évi versenyének díjait. A verseny díjazottjai: I. helyezett: Kozma József, a Zalavölgyi Vt hivatásos vadásza, II. helyezett: Horváth János, a Kanizsa Agrár Mezõgazdasági Szövetkezet vadásza, III. helyezett: Vereczkey Bálint, a Bánokszentgyörgyi Erdészet hivatásos vadásza.
Bürü
7
2012/2.
BEMUTATÓ PROGRAMOK Vadászkutya bemutató, vadászkutya szépségverseny, magyar agár futtatás, íjászbemutató a Hunor-2000 Vadásztársaság szervezésében. SZÍNPADI PROGRAMOK Térzene, Országos Agarász Egyesület - Alapítva 1835 - bemutatkozása, Erdélyi Tamás szarvasbõgõ bemutatója, Gyermekrajz pályázat eredményhirdetése, Néptánc bemutató, Operett -és musicalválogatás, IV. Zalai Szarvasbõgõ és III. Gyermek Szarvasbõgõ Verseny, vadfõzõ verseny eredményhirdetése EGÉSZ NAPOS RENDEZVÉNYEK Vadásztársasági bemutatók, kiállítások, légfegyveres céllövészet bukó és mozgó célra, gyermek játszóház, légvár, gazdasétány - Magosz Zala megyei Szervezete. A zalai vadász alkotómûvészek kiállítása és a „Erdõk mélyén, vadak útján” rajzpályázat kiállítása az esõs idõ miatt meghiúsult.
A VERSENYEK ÉS VETÉLKEDÕK EREDMÉNYEI: III. ZALAI SZARVASBÕGÕ VERSENY: I. helyezett: Horváth Imre, Körmend II. helyezett: Horváth Gyula, Pusztaszentlászló III. helyezett: Horváth Csaba, Pölöske II. ZALAI GYERMEK SZARVASBÕGÕ VERSENY: I. helyezett: Takács Gábor Levente, Misefa II. helyezett: Horváth Dávid, Pölöske III. helyezett: Matulicz Mátyás, Kerkaszentkirály
VADFÕZÕ VERSENY: Vándorserleg: Hubertus Vadásztársaság, Nagykanizsa Szarvassonka fûszervajjal zöldség alapon, szarvasgombával Vaddisznó java, kapornya mártással parmezános hajdinakrokettel Õszi gyümölcsök fagylalttal, szarvasgombás áfonyamártással Levesek: I. helyezett: Vitárgya Hegyi Hollók - Vegyes tárkonyos leves II. helyezett: Hencsei Ferenc - Vadmalac belsõség tárkonyos leves III. helyezett: nem került kiadásra Bográcsételek: I. helyezett: Kürtös menti Vt. – Vad süldõ pörkölt különleges fûszerezéssel (kakukkfû, borókabogyó tea) II. helyezett: Tóth-Hús Kft. – Babgulyás III. helyezett: Molnár család – Zöld paprikába töltött õzpörkölt hasábburgonyával, öntettel Szarvas pörkölt krumpli pitában Õzrolád szalonnás erdei gombával töltve Õzrolád tojásos erdei gombával töltve, pásztor tarhonyával, vegyes savanyúsággal
A RAJZPÁLYÁZAT DÍJAZOTTJAI: ALSÓTAGOZAT: I. helyezett: Balogh Virág, a nagykanizsa-palini Általános Iskola tanulója II. helyezett: Rékli Tibor, a zalaegerszegi Eötvös J. Ált. Iskola tanulója III. helyezett: Szentes Gréta, szilvágyi tanuló KÜLÖNDÍJAK: A Zala Megyei Vadászkamara különdíja: Sziva Nátán, a nagykanizsai Zrínyi-Bolyai Ált. Isk. tanulója A Zala Megyei Vadászszövetség különdíja: Fazekas Dalma keszthelyi tanuló A VKE Diana Vadászhölgy Klub Zala megyei Szervezetének különdíja: Simon Laura zalaegerszegi tanuló A Helikon Kastélymúzeum különdíja: Lukács Anna, a nagykanizsai Zrínyi-Bolyai Ált. Isk. tanulója. FELSÕTAGOZAT: I. helyezett: Horváth Alexanda zalakarosi tanuló II. helyezett: Várhelyi Boglárka, a nagykanizsa-palini Ált. Isk. tanulója III. helyezett: Imre Brigitta, a bagodi Fekete István Ált. Isk. tanulója KÜLÖNDÍJAK: A Zala Megyei Vadászkamara különdíja: Vuk Viktória, tótszerdahelyi tanuló A Zala Megyei Vadászszövetség különdíja: Gerõ László, a nagykanizsa-palini Általános Iskola tanulója A Zalai Vadászalkotók Egyesületének különdíja: Kis Franciska - A nagykanizsa-palini Általános Iskola tanulója A Helikon Kastélymúzeum különdíja: Szõllõsi Lívia - A nagykanizsa-palini Általános Iskola tanulója A Zala Megyei Vadászszövetség csoportos különdíjait kapta: – IPA Zala Megyei Egyesületének gyermektábora – Öveges ÁMK Óvodájának „Katica” csoportja
Sült ételek: I. helyezett: Hunor 2000 Vadásztársaság, Szepetnek – Mázas vad Karaj tejszínes pecsenyelével, burgonyafánkkal II. helyezett: Szép Zala Vadásztársaság, Bagod – Fantáziatál III. helyezett: Válickavölgye Vadásztársaság – Sült tarja sült krumplival, szilvakompóttal, medvehagymával Különdíjak: Zrínyi Vadásztársaság, Zalaegerszeg – Süldõ pörkölt Hubertus Vadásztársaság, Nagykanizsa – Halászlé Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság, Nagylengyel – Vadpörkölt Zalavölgyi Vadásztársaság, Ligetfalva – Pincepörkölt Pacsai Vadásztársaság – Vaddisznó pörkölt Kigyóstói Vadásztársaság, Salomvár – Vadpörkölt dödöllével
8
III. évfolyam
A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség által, a zalai vadászok véleményének összegzésével készített javaslat a vadászati törvény módosításához Megyénkben 2012. 09. 13-án Nagykanizsán, és 2012. 09. 19-én Zalaegerszegen tartottunk fórumot a Vtv. módosítási elképzelésekrõl, és külön felhívtuk a vadászatra jogosultakat véleményük kifejtésére. Az alábbiakban összegezzük a többségi álláspontot a 2012. június 25-én kelt központi szempontsor figyelembevételével. Mely területek nem minõsülnek vadászterületnek? 1.) A Vtv. 8. § (2) bekezdése által meghatározott – vadászterületnek nem minõsülõ területek felsorolásánál - javasoljuk azt kiterjeszteni olyan területekre is, melyeket a földtulajdonos (földhasználó) olyan fix kerítéssel kerített be, mely megakadályozza a területre való bejutást a vadászati jog gyakorlása során. Javasoljuk, hogy ne a végrehajtási rendelet, hanem a törvény szabályozza a „zártkert” kérdését. Adjon szabad kezet a vadászati hatóságnak, hogy a helyi viszonyok ismeretében dönthessen egyes zártkertek, vagy azok bizonyos részének vadászterületté nyilvánításáról. Ne kelljen az összes földtulajdonos véleményének beszerzése, ez nem megoldható a gyakorlatban. A vad tulajdonjogának problémája 2.) Egyöntetûen a vad tulajdonjogát az állam kezében kívánja hagyni a zalai vadászközvélemény. Mely három kérdésben kell a földtulajdonosainak dönteniük? 3.) A Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának sorrendjét javasoljuk megcserélni, elõször szülessen döntés a vadászterület határvonalának megállapításáról, azt követõen válasszák meg a képviselõt. Egyebekben a vadászterület határának megállapítását javasoljuk továbbra is a földtulajdonosok kompetenciájában hagyni azzal, hogy a vadászati hatóság szigorúan tartassa be velük a vadászterületnek minõsítés törvényi feltételeit. A tulajdonosi gyûlés összehívásának eljárási szabályait ésszerûsíteni kell, ne kelljen minden önkormányzati hirdetõtáblán elhelyezni a felhívást, legyen elegendõ azt átadni a községi (esetleg járási) közigazgatási hatóságnak közhírré tételre. A vadászati hatóság általi területkijelölés mellett sok szakmai érv felsorakoztatható, azonban félõ, hogy különbözõ érdekkörök nyomásának nem biztos, hogy ellent tudnának állni. A vadászterület minimális nagysága 4.) A vadászterület minimális nagysága maradjon továbbra is 3.000 ha. A földtulajdonosi vadászati közösségek jogi helyzete 5.) Mindenképpen újra kell fogalmazni a földtulajdonosi közösségek jogi helyzetét, de a földtulajdonosi képviselõkét is! A formátlan jogközösségi forma nem mûködik, vagy egyesületi, vagy valamilyen gazdasági társasági forma vagy egyéb – pl. polgárjogi társaság –, keretében kellene mûködniük, a Vtv-ben meghatározott, jogszabályban rögzített elvek alapján. A tulajdonosi képviselõk jogállását, feladat és felelõsségkörét is pontosítani kell, külön kitérni a jogszabályban az idõközönkénti elszámolási kötelezettségük módjára. Földtulajdonosi gyûlések összehívásának kezelhetetlen volta 6.) Ugyanaz, mint a 2. pontban leírtak. A haszonbérleti szerzõdés idõtartama alatt a haszonbérlõ megszûnik 7.) A Vtv. 17. § (6) bekezdésben foglalt szabályozás módosítását nem javasoljuk. A jogutódlás, mint jogintézmény velejárója az, hogy a jogelõd helyébe lép a jogutód minden vonatkozásban. A jogutódlással történõ megszûnés esetén a jogelõd adósságait is viselnie kell a jogutódnak, megilletik tehát a jogosítványai is.
A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a haszonbérleti szerzõdést… amennyiben, egyebek mellett, a vadászterületen egy vadászra legalább 100 hektár vadászterület hányad nem jut, avagy a haszonbérleti díjat nem az adott vadászterület vadállományának összetételére tekintettel állapították meg. Véleményünk az, hogy mindkét megoldás felett eljárt az idõ, e korlátozások szükségtelenek. Köztudott, hogy a VT-nél csak a társaság kisebb része vadászik, tehát a létszámkorlátozás nem indokolt, a haszonbérleti díj mértékét pedig a piaci viszonyok határozzák meg, azok két független szereplõje közötti megállapodásba a hatóság nem szólhat bele. 8.) A Vtv. 18. § (4) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakat, ebbõl következõen a 17. § (2) bekezdésének elõírásait is, törölni kell, a szempontrendszer indokaival egyetértünk. A haszonbérleti szerzõdések 10 évre, az üzemterv idõtartamára köttetnek 9.) A haszonbérleti szerzõdés idõtartamát egy "szarvasöltõ"-nek, 12-15 évnek megfelelõ idõszaknak javasoljuk meghatározni. Ha a haszonbérlet lehetséges idõtartama megnövekedne, úgy ehhez kellene igazítani a vadgazdálkodási üzemterv idõtartamát is 10.) A regionális és az éves terv megléte és szakszerû mûködtetése feleslegessé teszi a költséges vadgazdálkodási üzemterv kötelezõ elõírását. Ha maradna, természetesen a haszonbérleti idõtartam törvényi mértékéig kell annak idejét is emelni. Az éves vadgazdálkodási terv 11.) Az éves vadgazdálkodási tervnek ne kelljen tartalmaznia a Vtv. 47. § (2) d) pontjában elõírtakat. Indokolatlan és életszerûtlen. A hivatásos vadászok jelenleg kettõs nyilvántartásban szerepelnek 12.) Egyetértünk azzal, hogy a hivatásos vadászok nyilvántartását szolgálati igazolvánnyal, jelvénnyel és naplóval való ellátását is a Kamara végezze. Kötelezõ a tagságuk, indokolatlan az, ha a hatóság szolgáltatást végez. A hatóság ellenõrizzen! A hivatásos vadászok tevékenysége 13.) A Vtv. 50. § (2) bekezdését akként javasoljuk módosítani, hogy "vadászterületenként legalább egy, és minden befejezett 3.000 ha vadászterület felett" legyen kötelezõ a hivatásos vadász alkalmazása. Vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának elõzetes hozzájárulásával létesíthetõ 14.) A 20. pont keretében a vadkár kérdéskörben fejtjük ki. Vadászati kíméleti terület 15.) Egyetlen jogszerû megoldás lenne a vadászati tilalom idején keletkezett vadkár ügyében, ha azt az elrendelõ hatóság viselné. Ez azonban nem tûnik reálisan elérhetõ célnak. Legalább azt kellene elérni, hogy ha az egész vadászterületre vezetne be vadászati tilalmat a hatóság – és nem a vadászatra jogosultnak felróható okból –, akkor rendelkezzen a vadkár viselésérõl is a határozatában a hatóság. Egyéni lõjegyzék 16.) Az egyéni lõjegyzék vezetésének kötelezõvé tételét kellene megszüntetni. Nem is vezetik a gyakorlatban, nincs is rá szükség, a vadászati napló az alapdokumentuma a vad elejtésének, ahol szerepel a nagyvad azonosító száma is. Vadászati engedély 17.) A Kamara személyi és tárgyi feltételei alkalmasak a vadászati engedélyek kiadásához szükséges ügyintézésre. Meg kell szerezni ezt a jogosultságot!
Bürü
9
2012/2.
A vadászjegy 18.) Egyetértünk a háromféle – lõfegyver, vadászíj és ragadozó madár igénybevételével folytatott vadászat – három fajtájú vadászjegyének bevezetésével. Vissza kellene állítani a trófeabírálat korábbi rendszerét 19.) Egyetértünk azzal, hogy valamilyen szankció járuljon a mínuszpontos kilövéshez, de nem a korábbi, automatikus árbevétel elvonás. Az adott vadászterület trófeás vad kilövési lehetõségének valamilyen szintû, 15-20-30 %-ot elért mínuszpontos teljesítésekor a vadászati hatóság szankcionáljon egyedi határozatban, trófeás vadlövési lehetõség, golyóérett elejtési lehetõség csökkentésével, esetleg bírsággal. A vad által és a vadban okozott károk kérdésköre 20.) A vadkár ügyet alapjaiban újra kell gondolni. Gyakorlatilag ezen múlik a vadállomány, a vadászati struktúra jövõje. A szabályozás irányát kell megváltoztatni. A jelenlegi Vtv. szabályok nem teszik a földhasználót érdekeltté a vadkár csökkentésében, kiküszöbölésében. A kárfelelõsség szabályait úgy kell kialakítani, hogy a földhasználó is érdekelt – anyagilag is – legyen a vadkár elhárításában. ENNEK ÉRDEKÉBEN AZ ALÁBBI JAVASLATOKAT TESSZÜK: a.) A vad a magyar állam tulajdona akkor, amikor a kárt okozza. A magyar állam földalapú támogatást nyújt a mezõgazdálkodó földhasználóknak, tehát elõírhatja számukra a vadkár elhárításának módját, viselésének mértékét. A földalapú támogatás, vagy annak meghatározott részének legyen feltétele: – az erdõszegélyek mentén 4-5 m-es csíkban alacsony növénykultúra vetése, – a vadászati, vadkár elhárítási berendezések elhelyezésének, mûködtetésének – pl. lõnyiladékok kialakítására térítésmentes biztosítása, – vetésforgó alkalmazása, ne kerülhessen pl. kukorica több éven ugyanoda, ne 3-4 növényfaj monokultúrája uralja a határt évtizedekig, – a kukorica aratása után legalább egy hónapig ne szánthassák be a tarlót, – az aratásra érett termést azonnal arassák le, de elõtte egyeztetési kötelezettsége legyen a földhasználónak a vadászatra jogosulttal az aratás idõpontjáról, hogy a vadkár felbecsülhetõ legyen. b.) A Vtv. 75. § (1) bekezdését úgy kell módosítani, hogy a vadászatra jogosult ne a kár öt százalékot meghaladó részét, hanem a vadkár nélküli átlagtermés 5–10, esetleg 15 %-ot meghaladó részét legyen köteles megfizetni. No, ez már érdekeltté tenné a földhasználót a vadkár csökkentésében! c.) A zártkertekben csak a vadkár nélküli átlagtermés 50 %-át meghaladó részét kelljen a vadászatra jogosultnak megtérítenie, belterületen ne legyen egyáltalán vadkár miatt kárfelelõssége – legalább mezõ- és erdõgazdálkodásban keletkezett kár esetén – a vadászatra jogosultnak. Zártkertben, belterületen nem lehet vadászni. A zártkert részben a belterület teljes egészében emberek által sûrûn látogatott, lakottnak minõsülõ vadászterületnek nem számító területek. Aki itt mezõ-, erdõgazdálkodásra adja a fejét, gondoskodjon a vadkár elhárításáról – kerítse be a kertjét – vagy viselje a vadkárt. d.) A Vtv. tételesen, taxatíve is sorolja fel a földhasználó vadkárelhárításban meglévõ feladatait, kötelezettségeit. Ezek nem teljesítése esetére a jogszabály határozza meg a kármegosztás mértékét. e.) A közigazgatási eljárásban csak olyan szakértõ kerülhessen kijelölésre, akinek személyét mindkét fél – földhasználó és vadászatra jogosult is – elfogad elõre. Ha ilyen nincs, a károsult bíróságtól kérje az elõzetes bizonyítási eljárást, ne legyen lefolytatható a közigazgatási vadkár megállapítási eljárás. f.) Kötelezõen alkalmazandó erdészeti és mezõgazdasági vadkárfelmérési módszertani útmutató készüljön kiadásra, melynek elõírásaitól a szakértõk ne térhessenek el.
g.) A károsult legyen köteles okirattal bizonyítani a közigazgatási vagy bírósági eljárás során az általa learatott termés mennyiségét és annak értékesítését a befolyt vételárra is kiterjedõen. Ezen kötelezettsége terjedjen ki az általa mûvelt és a vadkárral nem érintett hasonló növénykultúrájú területek termésére is. A fenti elvek alapján mûködtetett vadkártérítési eljárás esetén a vadászati jogot birtokló földtulajdonosok a vadászati haszonbérleti szerzõdések kötésekor kénytelenek lesznek odahatni, hogy csak olyan személy vagy szervezet lehessen haszonbérlõ, aki a szakmailag indokolható létszámú vadállományt tart fenn, és képes megfizetni a vadkárt is. Külön javasoljuk orvosolni azt az anomáliát, hogy a gyorsforgalmi utak (autóút, autópálya) esetén a vadászatra jogosult mûködési körébe tartozó rendellenességként értékeli a bírói gyakorlat egy ostoba legfelsõbb Bírósági eseti döntés alapján azt a tényt, ha a vad az útra kerül. Ennek egyértelmûen az útfenntartó felelõsségének kellene lennie. 21-22.) Egyetértünk a „Szempontrendszerben” leírtakkal. Védelmi berendezések 1. Pontosítandó a Vtv. 78. § (4) bekezdése, melynek értelmében a vadászatra jogosult a vasút létesítõjénél, fenntartójánál megfelelõ védelmi berendezések létesítését, illetõleg vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti a mezõ- és erdõgazdálkodáson kívül okozott károk megelõzése érdekében. Nem lehet tudni, milyen vasúti jelzések elhelyezésével lehet megelõzni, hogy egy állat ne kerülhessen a sínekre, illetve hogyan kell közlekedni a vasútnak ahhoz, hogy az ilyen véletlen eseményeket megelõzhesse. Védelmi berendezés csak megfelelõ kerítés lehet, melyre a vasútnak nyilván nincs anyagi forrása, a jogosult viszont szintén nem tudja ennek költségét fedezni. Ha az autópálya üzemeltetõje díjat szed azért, hogy a közút a balesetmentes közlekedésre alkalmas legyen, ezért kerítést épít, úgy a vasút üzemeltetõje pedig gondoskodjon a megfelelõ védelmi berendezésekrõl a saját költségén, miután szolgáltatásáért szintén díjat szed. Amennyiben erre nincs lehetõsége, úgy kössön biztosítást, de a vétlen jogosulttól ne követelhessen emiatt kártérítést. Vadászati hatóságok hatás- és feladatköre 2. Több javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a vadászati hatóságok hatás- és feladatkörét szükséges lenne bõvíteni, kiemelt feladatként pedig elõírni a vadászatra jogosultaknál – és ebben a földtulajdonosi vadászati közösségek is benne lennének – a jogszabályszerû mûködés rendszeres ellenõrzését. Természetesen ez nem helyettesítené az ügyészségek és a bíróságok hatáskörébe tartozó feladatokat, a vadászati hatóságok a szakmai, vadgazdálkodási elõírásokat, az éves terv betartását ellenõrizhetnék azzal, hogy jogsértõ gyakorlat, vagy mulasztás esetén meg kellene határozni, milyen intézkedéseket tehetnek (pl. az ügyészség értesítése, eljárás kezdeményezése, stb.). Zalaegerszeg, 2012. október 29. Dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke, és a Zala Megyei Vadászszövetség titkára
Bürü
A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség lapja
Felelõs kiadó: Dr. Nádor László elnök Felelõs szerkesztõ: Néber Szilveszter titkár Lapszerkesztõ: Antal Lívia Grafika és nyomdai elõkészítés: Antal Lívia Munkatársak: Czoborné Bárány Erika, Bedõkné Petõ Szilvia Nyomda: Gura Nyomda, Zalaegerszeg Kiadja: A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. l Tel.: (92) 599-440 e-mail:
[email protected]
10 agyarország vadgazdálkodásának, erdõgaz dál ko dá sá nak, természetvédelmének nem csak nagy hagyományai vannak, de európai mércével mérve is jelentõs, kiemelkedõ helyet foglalnak el. A XXI. Század nagy kérdése, hogy a környezetvédelemmel együttesen ezek a tényezõk milyen irányba viszik a világot? Sorsfordító kérdés ez!
M
Megválaszolása minden – felelõsséggel gondolkodó – vezetõ és szakember kötelessége. Konferenciák, tanulmányok, cikkek foglalkoznak a témával, de a mindennapi életre gyakorolt hatásuk nehezen mérhetõk. Családapaként, több évtizedes vadászmúlttal, pedagógusként, s nem utolsó sorban intézményvezetõként kötelességemnek éreztem a gyermekek, s rajtuk keresztül a családjaik számára valósan, hitelesen bemutatni a vadászat, a vadgazdálkodás, az erdõgazdálkodás, a természetvédelem szépségeit, s ezek kölcsönhatásait. Nap, mint nap látjuk, tapasztaljuk a negatív tendenciákat, ellenszenvet, amely körül vesz bennünket. A Vadászfesztivál kiötlõjeként bíztam abban, hogy sikerül minél nagyobb számú gyermeket, szülõt bevonni
III. évfolyam
ANDRÁSHIDÁN, A ZALAEGERSZEGI ÖVEGES JÓZSEF ÁMK-BAN
Vadászfesztivál
Megyei Vadászkamara természetvédelmi és kulturális felelõse, az erdõ-, mint élõhelynek a bemutatásával nyitották meg. A megnyitón jelenlévõknek az intézmény diákjai zenés mûsorral kedveskedtek. Ugyanezen a napon avattuk fel az intézmény új informatikatermét, mely a – Vadászfesztiválhoz hasonlóan – közös összefogás
szeti relikviák, a város óvodásainak, iskolásainak rajzai, fotói, festmények, professzionális ter-
mészeti fotók, háromdimenziós életképek, a magyar vadászati irodalom remekmûvei, zalai vadászok régiségei, féltve õrzött emlékei és még sok-sok kincs egy más világot tárt minden látogató elé. A hét számos bemutatót, ismeretterjesztõ elõadást, érdekesebbnél érdekesebb programot nyújtott kicsiknek, s nagyoknak egyaránt. Minden gyermek megtalálta a számára felejthetetlen élményt nyújtó programot. Bízom abban, hogy erõfeszítéseink nem voltak hiába valók, s csak egy fajta kezdetet jelent azon az úton, amit szükséges megtennünk annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék másképpen lássa a világot, hiszen õk a jövõnk zálogai. Köszönet Mindenkinek, aki közvetlenül, vagy közvetve segítette az andráshidai Vadászfesztivál létrejöttét. Domján István igazgató
VÁLTOZÁSOK A VADÁSZFELELÕSSÉGÉS BALESETBIZTOSÍTÁSBAN Az Országos Magyar Vadászkamara 2013-tól ismételten a Groupama Garancia Biztosítóval kötött szerzõdést a vadász felelõsségés balesetbiztosítási szolgáltatásra, melynek feltételei a következõk: A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ VADÁSZ FELELÕSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁSÁNAK DÍJAI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI
a programokba, ezzel is elõsegítve a vadászatról kialakított kép pozitívabb kialakítását. A zalaegerszegi Öveges József ÁMK-ban 2012. november 5tõl – egy héten keresztül – tartott programsorozat sokféle élményt kínált a város és a környék gyermekeinek, családjaiknak. A fesztivált ünnepélyesen Balaicz Zoltán Zalaegerszeg város alpolgármestere – stílusosan – Fekete István gondolataival, Néber Szilveszter, a Zala Megyei Vadászkamara titkára Zala megye vadászatának fõbb jellemzõinek, míg Varga Gellért, a Zala
eredményeként nagyobb részt a településrész cégeinek, vállalkozóinak, az intézménybe járó diákok szüleinek segítségével, valamint pályázati pénzbõl valósult meg. A termet, a számítógép feltalálójáról, Neumann Jánosról neveztük el. Az ÁMK-ba lépve – a két hétig tartó kiállítás ideje alatt – minden betérõ egy különleges miliõbe került, amely nem hétköznapi, nem szokványos, kissé távol áll a nagyvárosi világtól, de még a kertvárosi jelleggel bíró Andráshidától is. A kiállítókon elhelyezett trófeák, vadászati és erdé-
– 2013-tól 1000 Ft/év alapdíjjal, valamint évi 2000 forintos emelt díjjal is megköthetõ a biztosítás. – A felelõsségbiztosítás révén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége az alapbiztosítási díjjal megkötött biztosítás esetén szerzõdõnként 12 millió forint/kár és 12 millió forint/év/fõ, illetve emelt díj esetén 18 millió forint/kár és 18 millió Ft/év/fõ. – A balesetbiztosítás keretében a biztosító a Magyarországon bekövetkezett vadászbaleset kapcsán az alábbi szolgáltatást teljesíti: – baleseti halál esetén 600 000 forint, illetve emelt díj esetén 1 200 000 forint egyösszegben történõ kifizetése; – 100%-os rokkantság esetén 500 000, illetve emelt díj esetén 1 000 000 forint forint kifizetése; – múlékony sérülés, csonttörés, csontrepedés esetén egyszeri 30 000 forint, illetve emelt díj esetén 60 000 forint gyógyulási támogatás kifizetése; – baleseti kórházi napi térítés 2000 Ft/nap, míg emelt díj esetén 4000 forint/nap (maximum 15 napig). A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ VADÁSZ FELELÕSSÉGÉS BALESETBIZTOSÍTÁSA FEDEZETET NYÚJT – a fegyveres vadászat során Magyarország területén okozott olyan károkra, amelyekért az okozónak kártérítési kötelezettsége van; – a vadászattal, vadásztársaság vadgazdálkodásával összefüggõ baleset során bekövetkezõ múlékony sérülés, rokkantság, baleseti halál esetére. KÁRBEJELENTÉS Groupama Garancia Biztosító Központi Üzleti Igazgatóság Cím: 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. Telefon: +36 1 462 3808 o Fax: +36 1 462 3817
Bürü
11
2012/2.
Kedves gyerekek! Szeretettel köszöntünk benneteket az újságunk új, gyerekeknek készült oldalán, mely a KölyökLes nevet kapta. Ezen az oldalon feladatokat, rejtvényeket, természet,- és környezetvédelmi teszteket, totókat, versenyfelhívásokat, meséket, verseket, mondókákat, találós kérdéseket és még sok más dolgot találtok majd. Reméljük, kedvetekre válogattok közülük. Indulásként egy kétfordulós tesztsorozatot készítettünk vadászat, erdõ-,
I. FORDULÓ 1. Igaz-e az alábbi állítás? „A szélkerék bár környezetkímélõ energiaforrás, a madárvonulás szempontjából Európa több államában veszélyt jelent a telepítésük. 1 Igen 2 Nem X Csak ha rossz helyre telepítik 2. Melyik volt az elsõ nemzeti park Magyarországon? 1 Hortobágyi Nemzeti Park 2 Bükki Nemzeti Park X Õrségi Nemzeti Park 3. Melyik a legkisebb nemzeti parkunk? 1 Bükki Nemzeti Park 2 Aggteleki Nemzeti Park X Õrségi Nemzeti Park 4. Mely nemzeti park címerében láthatjuk a darut, mely násztáncot jár? 1 Hortobágyi Nemzeti Park 2 Kis-Kunsági Nemzeti Park X Aggteleki Nemzeti Park
vad-, és természetvédelem témakörökbõl. Töltsétek ki a TOTÓT. Minden kérdésre csak egy válasz lehet helyes. A megoldásokat beküldhetitek e-mailben a
[email protected] e-mail címre vagy levélben a következõ címre: Zala Megyei Vadászszövetség, 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39.
BEKÜLDÉSI HATÁRIDÕ: 2012. február 28. A helyes megoldást beküldök neve és címe megjelenik a következõ számunkban, a két forduló után a legeredményesebben szereplõk pedig külön díjazásban részesülnek.
11. Mely hónapban (napon) van az Országos Dohányzásmentes Nap? 1 November 13. 2 December 6. X November 17. 12. Mikor van a Környezetvédelmi Világnap? 1 Június 5. 2 Április 22. X Május 30. 13. Mit ünneplünk minden évben október 4-én? 1 Az állatkertek világnapját 2 A madarak napját X Az állatok világnapját 14. Hogy nevezik a közönséges fácánt más néven? – cseh fácán – vadászfácán – mongol fácán 15. Milyen színû a tarka szarka farka? – fekete-fehér – fekete – fehér
5. Mi volt az „Év madara” 2012-ben? 1 Egerészölyv 2 Fecske X Bagoly
16. Melyik növénnyel rokon a csicsóka? – csicseriborsó – kukorica – napraforgó
6. Mi volt az „Év fája” Magyarországon 2012-ben? 1 Ezüst hárs 2 Zelnicemeggy X Ezüst nyár
17. Milyen színû a csicsóka virága? – nincs virága – sárga színû – piros színû
7. Milyen színû konténerben gyûjtjük (szelektív hulladékgyûjtés esetén) a színes üvegeket? 1 Kék konténer 2 Zöld konténer X Sárga konténer
18. Melyik a vaddisznó kedvenc csemegéje? – kukorica – csicsóka – mindkettõ
8. Hogyan csökkenthetjük a káros hatásokat a mindennapokban, ezáltal is segítve a „globális felmelegedés” minimalizálását? 1 Kerüljük a természetben tartózkodást hosszú távon 2 Csökkentünk mindent ami káros gázkibocsátással jár X Kisebb mennyiségben használunk télen fûtõanyagot 9. Hogyan csökkenthetnéd az „ózonlyuk” növekedését? 1 Csökkentek minden olyan tevékenységet, mely a káros kémiai anyagokat juttatja a levegõbe 2 Tudatosan járok-kelek a természetben X Kerülöm a gépjármûvel történõ közlekedést 10. A felsoroltak közül melyik a „megújuló” energiaforrás? 1 Hõerõmûben termelt energia 2 Ottó-motor által termelt energia X Árapály által termelt energia
19. Mi a kormorán hivatalos neve? – gödény – kárókatona – halfarkas 20. Milyen alakban vonul a „vadliba”? – U alakban – V alakban – ék alakban + 1., Mely vándormadarunkra igaz az alábbi állítás? Méhek és darazsak a kedvenc ételei, ezért „darázs-madárnak” is hívják egyes vidékeken. Homok vagy löszfalban fészkelnek, nagyon színes a tollazatuk. 1 Gyurgyalag 2 Szalakóta X Jégmadár
Zalai Gímszarvasért Alapítvány
Köszönet a támogatásért A
Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriuma tisztelettel megköszöni támogatóinak a 2011. évi adójuk 1%-ának felajánlását. 2012 évben a befizetett adók 1%ból az alapítvány részére 179.449 Ft került kiutalásra, amely összeget élõhely fejlesztési tanulmányokra használjuk fel.
Vadászjegy-érvényesítés A vadászjegy érvényesítése az elõzõ évek gyakorlatának megfelelõen egyénileg és csoportosan történik. Csoportos vadászjegy érvényesítés esetén a vadászatra jogosultak – Zala megyében állandó lakcímmel rendelkezõ tagjai és alkalmazottai részére – névjegyzék alapján érvényesíthetik a vadászjegyeket. Idõpontot nem határozunk meg elõre, kérjük a vadászatra jogosult szervezetek vezetõit, képviselõit, hogy elõzetesen egyeztessenek idõpontot a sorban állás elkerülése végett.
EGYÉNI VADÁSZJEGY ÉRVÉNYESÍTÉS RENDJE: 2013. JANUÁR 3-TÓL FEBRUÁR 28-IG keddi és csütörtöki napokon 8.00–12.00 óráig és 13.00–15.00 óráig. PÉNTEKI NAPOKON SZÜNETEL az érvényesítés. A vadászjegy kiváltás és érvényesítés díja kamarai tagoknak: 15.000 Ft (vadászjegy: 10.000 Ft, tagdíj: 4.000 Ft, biztosítás: 1.000 / 2.000 Ft) A 2012/2013. vadászati évre szóló vadászjegyek 2013. február 28-ig érvényesek! A Vadászkamara Területi Szervezete a befizetett díjakról számlát állít ki. Az érvényesítéshez szükséges: s vadászjegy, s 2012/2013. évi egyéni lõjegyzék. Vadászjegy érvényesítéssel más személy is megbízható. Az elsõ vadászjegy kiváltását személyesen kérjük intézni! Kiváltásoz szükséges: s Állami Vadászvizsga bizonyítvány, s személyi igazolvány, lakcímkártya. A 2008. évben váltott és betelt, lejárt érvényességû vadászjegyeket, illetve az egyéni lõjegyzéket nem kell leadni, – csak bemutatni – azt az 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) és a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) értelmében a vadász köteles 5 évig megõrizni! A betelt vadászjegy helyett a Vadászkamara díjmentesen új vadászjegyet állít ki. A 2013. évben a vadászok többségének vadászjegye betelik, ezért az érvényesítés több idõt vesz igénybe az új vadászjegy kiállítása miatt. Az OMVK országos elnöksége 2/1999. számú határozata alapján a 70. életévükbe lépõ és a náluk idõsebb vadásztársak kamarai tagdíjmentességet élveznek. Kérjük, hogy a hosszas sorban állás elkerülése miatt vadászjegyét már januárban érvényesíttetni szíveskedjen! Bedõkné Petõ Szilvia
VADÁSZVIZSGÁRA FELKÉSZÍTÕ ISMERETTERJESZTÕ ELÕADÁSOK A ZALA MEGYEI VADÁSZSZÖVETSÉG szervezésében VÁRHATÓAN 2013. JANUÁR VÉGÉTÕL Zalaegerszegen, A VADÁSZKAMARA IRODAHÁZÁBAN, a vizsga helyszínén, Zalaegerszeg, Petõfi S. u. 39. szám alatt. Jelentkezés a 92/599-440, vagy Néber Szilveszter fõvadásznál a 30/239-4655 telefonszámon.
