Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR
A KORONA KERESKEDELMI ÉS VÁLLALKOZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE
Külső szakmai konzulens: Fogarasi Tibor
Operatív konzulens: Dr. Cseh Ferenc
Szabó Péter Zoltán nappali tagozat számvitel szak vállalkozási szakirány 2003
1
Tartalomjegyzék I. Bevezetés ................................................................................................................. 3 II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése.......................................... 5 II.1. A gazdasági hatékonyság elemzése..................................................................... 5 II.1.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata.............................................. 5 II.1.1.1. A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata................... 6 II.1.1.2. A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata........................................... 6 II.1.2. A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata .............................................. 9 II.1.2.1. Az eszközhatékonyság elemzése ........................................................... 9 II.1.2.2. A készlethatékonyság elemzése ........................................................... 10 II.1.2.3. A bérhatékonyság elemzése ................................................................. 12 II.2. Anyagi, vagyoni helyzet elemzése .................................................................... 14 II.2.1. A mérlegszerkezet elemzése....................................................................... 14 II.2.2. Az eszközök fedezetségének elemzése....................................................... 18 II.2.3. Az eszközök forgási sebességének elemzése ............................................. 20 II.3. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata......................................................... 20 II.3.1. A rövid távú likviditás vizsgálata ............................................................... 20 II.3.2. A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata ................................ 23 II.3.3. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata.................................... 24 II.3.4. Az eladósodottság elemzése ....................................................................... 26 II.4. A jövedelmezőség elemzése.............................................................................. 27 II.4.1. A költségszintek vizsgálata......................................................................... 27 II.4.2. Az árbevétel-, a tőke- és az eszközarányos jövedelmezőség vizsgálata.... 29 II.4.3. Árréstömeg, árrésszint, haszonkulcs elemzése........................................... 31 III. Összefoglalás, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása............. 34 IV. Irodalomjegyzék ................................................................................................. 37 V. Mellékletek........................................................................................................... 38
2
I. Bevezetés A piacgazdaságban egy vállalkozás életben maradásához, versenyképességének megtartásához elengedhetetlen, rendkívül fontos a vállalkozások gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értelmezése. A gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze, egyrészt a gazdálkodás belső folyamatainak és eredményességének értékeléséhez, másrészt információkat nyújt a tulajdonosok, befektetők, partnerek és hitelezők számára. A vállalkozás vezetéséhez szükség van olyan menedzsmentre is melynek tagjai szakmai és helyi ismeretekkel rendelkeznek -, akik rugalmasan, kellő időben tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci környezethez és a szükséges lépéseket megteszik. Az elemzés során megállapított következtetések meghatározzák a cselekvés irányát. Az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a tényezőket, körülményeket, melyek a vállalkozás gazdálkodását befolyásolják. Egy vállalkozásnak nemcsak nyereségének növelése a célja, hanem a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása. Szakdolgozatom témája egy székesfehérvári iparcikk kereskedelmi vállalat, a Korona Rt. anyagi, vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének komplex elemzése. Az információk forrásai az elmúlt évek éves beszámolói és évközi elemzések. A Korona Rt.-nél az elmúlt öt évet elemeztem, míg az összehasonlítás alapjául vett Zalaiparker Rt.-nél csak az elmúlt két év adatai álltak rendelkezésemre. Az összehasonlításra azért volt szükség, hogy jobban értékelhető képet kapjuk a Korona Rt. gazdálkodásáról, ezért az adatokat egy hasonló profilú és méretű, hasonló piaci helyzetben lévő, ám az ország más régiójában működő vállalkozás adataival vetettem össze. 1989-90-ben gyökeres változások történtek Magyarországon. A 90-es évek a rendszerváltás évei voltak, ahol elsősorban társadalmi-politikai kérdések kerültek előtérbe. A gazdaság átalakítására csak 1991-től kezdődően került sor. A tulajdonviszonyok átalakításával, a magánosítás, a privatizáció szükségességével gyakorlatilag minden politikai párt egyetértett. Ezt az időszakot a számos nagyvállalat közül az ország egész területén csak kevés megyei iparcikk kereskedelmi vállalat élte túl, ezek között van a székesfehérvári Korona, a zalaegerszegi székhelyű Zalaiparker, a Nógrádker és a bajai Bácska Rt.. Többségük
évekkel
ezelőtt
ünnepelte
3
fennállásának
50.
évfordulóját.
A 90-es évekig töretlen fejlődés volt a jellemző mindegyikre. Ekkor változtak meg a tulajdonviszonyok, mely mindkét társaságnál három fázisban zajlott le: •
Az első fázis az előprivatizáció volt. Ez azt jelentette, hogy az állami tulajdonban lévő boltok és vagyon bizonyos hányadát be kellett fizetni az államnak. Előprivatizáció csak a Zalaiparkernél történt, a Koronánál nem.
•
A
következő
fázis
a
társaságok
tulajdonosi
formájának
megváltoztatása a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján. Az állami tulajdon magántulajdonná vált. •
A harmadik fázik a még állami tulajdonban lévő vagyon megvásárlása közvetlenül vagy MRP-n keresztül
Az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) olyan pénzügyi-finanszírozási technika, amely lehetővé teszi, hogy egy cég munkavállalói szervezett módon, de a végeredményt tekintve egyénileg váljanak résztulajdonossá a munkáltató társaságában oly módon, hogy a felvett hitel vagy a vételár részletek törlesztésére és a kamatok fizetésére ne a magánvagyonuk, hanem a társaság vagyona szolgáljon és a tulajdonszerzés folyamatában az egyoldalú bérérdekeltség helyett megtermelődjék a közös érdekeltség, a cég nyereségének és vagyonának a növelése. A Korona Rt.-nél az utolsó MRP törlesztőrészlet várható időpontja a 2008. évben lesz. A rendszerváltást követően Magyarországon is megjelenő és folyamatosan terjeszkedő
–
nagy
alapterülettel
és
hatalmas
árukínálattal
rendelkező
–
bevásárlóközpontok és hipermarketek mindkét vállalkozásra rányomják a bélyegüket. A számviteli törvény 2001. évtől érvényes változásai miatt a mérleg, az eredménykimutatás és a könyvvitelben alkalmazott számlarend illetve számlatükör alakilag és tartalmilag is változott. A vállalkozások több dologban szabad kezet kaptak. Bővültek a vállalkozás által választható mérleg- és eredménykimutatás formák. Nagyobb szerepet kap a vállalkozások számviteli politikája. Ezt követően a vállalkozások nehezebben hasonlíthatók össze. A további szabályozásokra, változásokra az egyes mutatók vizsgálatakor részletesen kitérek. Mind a Korona Rt., mind a Zalaiparker Rt. esetében a 2001. évtől a mérleg és eredménykimutatás kibővült, ebből következően egyes mutatószámok esetében kismértékű eltérések lehetségesek, de nem döntő jelentőségűek.
4
II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése II.1. A gazdasági hatékonyság elemzése A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki, ezért a hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ezek reciprokával mérhető. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt”!1 A gazdasági hatékonyság vizsgálatán az összes lekötött termelési tényező együttes eredményességét értjük. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A vállalkozások gazdálkodásának összehasonlító elemzésére és értékelésére a vállalkozási szintű hatékonysági, jövedelmezőségi és a vagyoni helyzetet jellemző mutatók alkalmasak. Az elemzés nemzetgazdasági szemléletű, de vállalati szintű teljesítménymutatókkal történik.
II.1.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatószámmal kifejezni, külön kell vizsgálni a lekötött termelési tényezők és a ráfordítások hatékonyságát. 1. táblázat: a komplex gazdasági hatékonyság alakulása adatok Ft-ban Megnevezés
1997
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre jutó nettó termelési érték
77,3
79,0
79,0
76,7
56,6
69,7
53,7
100 Ft élő- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem
10,3
12,1
11,4
17,1
8,4
13,3
7,0
1
Irodalomjegyzék [1]
5
II.1.1.1. A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata A lekötött termelési tényezőket, az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek és a készletek, továbbá a kifizetett bérek összegeként számszerűsítjük. Azt mutatja meg, hogy az adott időszakban 100 Ft lekötött termelési tényezővel mekkora nettó termelési értéket lehet előállítani. A Korona Rt.-nél 1998 és 1999 után folyamatos csökkenés tapasztalható. A csökkenés oka az, hogy a nettó termelési érték csökkent, míg a lekötött eszközök állománya 1997-től 1999-ig csökkent, utána pedig nőtt. Az értékesítés nettó árbevételének csökkenése még a költségek csökkenése mellett is a nettó termelési érték csökkenését vonta maga után. A Zalaiparkernél a lekötött termelési tényezők hatékonysága a vizsgált időszakban alacsonyabb szinten van mint a székesfehérvári társaságnál, ahol szintén csökkenés tapasztalható. A lényegesen nagyobb nagyságrendű, de kisebb súlyszámmal szereplő lekötött termelési tényezők állománya 6,1%-kal csökkent, azonban a nagyobb súlyszámmal szereplő kifizetett bérállomány 5,7%-kal jelentős mértékben hozzájárult a mutató romlásához. Egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan kihasználni lekötött termelési tényezőit. Arra, hogy a lekötött termelési tényezők hatékonyságát milyen tényezők alakítják, a parciális hatékonysági mutatók vizsgálatánál kapunk választ.
II.1.1.2. A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata A hatékonysági mutatók azt mutatják meg, hogy a vállalkozások mekkora mértékben használják ki erőforrásaikat, vagyis konkrétan az árbevétel (vagy termelési érték) egy egységének eléréséhez mekkora értékű erőforrást (eszközt, tőkét, stb.) használnak fel. 2. táblázat: a ráfordítások hatékonyságát befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összes élő- és holtmunka ráfordítás Nettó árbevétel Eladott áruk beszerzési értéke Tiszta jövedelem
1997
1998
-
Korona Rt. 91,5 102,4 132,1 102,2
1999
-
2000
2001
94,9 90,6 89,7 101,0
K. Rt. 66,2 93,3 108,5 91,5
Z. Rt. -
K. Rt. 108,9 105,4 94,2 -
Z. Rt. 96,5 103,7 86,4 -
93,3
94,5
70,5
-
103,8
93,9
-
93,7
94,3
70,9
-
105,1
96,4
-
90,6
94,5
64,0
-
105,7
96,6
-
99,9
89,9
91,8
-
85,7
80,2
6
A számviteli törvény változásai miatt a költségnemek köréből kikerült az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítmény, az egyéb költség pedig már nem önálló költségnem. 2001. évtől az addig az eladott áruk beszerzési értékében elszámolt leltári többleteket és hiányokat, valamint selejtezéseket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások
között
kell
könyvelni
a
számviteli
törvény
szerint.
A terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján kell meghatározni. Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés bizonyos esetekben visszaírható. Megszűnt a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek amortizálási időkorlátja. A Korona Rt. esetében a végeredményt tekintve 1997-ről 2001-re javult a ráfordítások hatékonysága, de az ezt megelőző években a mutató stagnált, képviselt már ennél magasabb értéket is. A változás okai a következők (a 2. táblázat alapján): •
a tiszta jövedelem a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent (a 2001. évi az 1997. évi értéknek a 70,7%-a)
•
az összes élő- és holtmunka ráfordítás a vizsgált időszakban szintén csökkent, kivéve a 2001. évet
•
a 2000. évben a legmagasabb a mutató értéke, az összes élő- és holtmunka ráfordítás - ezen belül az anyagjellegű ráfordítások - jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a tiszta jövedelem
•
a 2001. évben az anyagjellegű, a személyi jellegű és az egyéb ráfordítás is emelkedett, ami rontotta az előző évi hatékonyságot
Az élő- és holtmunka ráfordítások között mindkét vállalkozásnál a legjelentősebb az anyagjellegű ráfordítások összege, ezen belül is az eladott áruk beszerzési értéke, mint ahogy a 3. táblázatban láthatjuk. 3. táblázat: az eladott áruk beszerzési értékének aránya az összes ráfordításon belül adatok %-ban Megnevezés Eladott áruk beszerzési értéke
1997
1998 Korona Rt.
1999
82,6
80,2
80,2
7
2000 K. Rt. Z. Rt. 72,8
74,9
2001 K. Rt. Z. Rt. 73,5
75,1
A bruttó termelési érték összetevőinek vizsgálata során megállapítható, hogy a Korona Rt-nél (1.ábra) a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya. Az anyag- és anyagjellegű szolgáltatások költségei szembetűnően nagyobb arány képviselnek évről-évre. A tiszta jövedelem arányának csökkenését az értékesítés nettó árbevételének csökkenése okozza. 1. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Korona Rt.) A bruttó termelési érték összetevői
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Értékcsökkenési leírás Anyagköltség, anyagjellegű szolg. Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem
1997 1998 1999 2000 2001
A Zalaiperker Rt.-nél a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya, mert az összes kifizetett bértömeg növekedett. A létszám csökkentése mellett az átlagbér emelkedett. 2. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Zalaiparker Rt.) A bruttó termelési érték összetevői
Értékcsökkenési leírás 100% 80%
Anyagköltség, anyagjellegű szolg.
60%
Összes kifizetett bér
40%
Tiszta jövedelem
20% 0%
2000
2001
8
II.1.2. A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyság jellemzésére szolgáló mutatószámok önmagunkban nem elegendőek a vállalkozás hatékonyságának megítéléséhez. Mivel ezek a mutatók összevontan adnak információt a hatékonyságról, vizsgálni kell az ezt alakító tényezőket is. Erre a parciális hatékonysági és igényességi mutatókat használjuk. Külön vizsgáltam, hogy a két vállalkozás milyen hatékonysággal használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat (aktivált tárgyi eszközök, lekötött eszközök, kifizetett bérek), továbbá a mutatók reciprokát, az igényességi mutatók, melyek megmutatják, hogy egységnyi hozam (jelen esetben nettó termelési érték) eléréséhez mekkora erőforrás felhasználás szükséges.
II.1.2.1. Az eszközhatékonyság elemzése Az eszközök hatékonyságának vizsgálatakor az eszközök két csoportját szokás vizsgálni. Az aktivált tárgyi eszközöket az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, és az egyéb berendezések, felszerelések, járművek állományának összegeként számszerűsítjük. A lekötött eszközök értéke az aktivált tárgyi eszközök és a készletek állományának az összegével egyenlő2. 4. táblázat: az eszközhatékonyság és eszközigényesség alakulása adatok Ft-ban Megnevezés
1997
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
100 Ft aktivált tárgyi eszközre 88,8 jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre 112,6 jutó aktivált tárgyi eszköz 100 Ft lekötött eszközre jutó 50,5 nettó termelési érték
98,5
95,0
81,2
60,0
69,5
58,4
101,6
105,3
123,2
166,7
144,0
171,2
53,4
55,9
51,4
31,5
46,0
32,3
100 Ft nettó termelési értékre jutó lekötött eszköz
187,2
178,8
194,4
317,3
217,4
309,4
198,0
Az eszközhatékonyság vizsgálata során láthatjuk, hogy egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló eszközeit. Az aktivált tárgyi eszközök hatékonysága a Korona Rt.-nél 1998-ban majdnem elérte a 100 Ft-os határt (e fölött elfogadható a hatékonyság), majd az ezt követő években fokozatosan romló tendenciát mutat. Ennek okai a következők:
2
3. Melléklet
9
•
1998-tól a bruttó termelési érték csökkent, aminek kiváltó oka az árbevétel csökkenés. A forgalom elmaradásában, a piaci pozíció gyengülésében kiemelkedő szerepet kapott a vállalkozások - ezen belül is a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások - számának további gyarapodása. Továbbá ebben az évben nyitottak meg, illetve kezdték meg működésüket az Interspar, a Praktiker, Tesco és az Alba Plaza.
•
Az árbevétel csökkenés miatt 1998-tól kezdve minden évben romlott a nettó termelési érték.
•
Az aktivált tárgyi eszközök állományának változása stagnált a vizsgált években (ennek változása csak kis mértékben befolyásolta a hatékonyság romlását).
A lekötött eszközök hatékonyságát vizsgálva még rosszabb a helyzet. A Koronánál az 1999-es évig némi javulás volt tapasztalható utána fokozatos romlás. Igaz, hogy a készletállomány nagysága fokozatosan csökken, de a nettó termelési érték romlása nagyobb mértékű és az aktivált tárgyi eszközök állományának 1999-től történő növekedése nagyon nagy mértékben befolyásolja a hatékonysági mutató romlását. Az aktivált tárgyi eszközökön belül 2000-től megnőtt az ingatlanok állománya. Ebben az évben aktiválta az 1999-es beruházásait a társaság (Tip-Top Cipőáruház, Műszaki Áruház átalakítása és felújítása). A következő évben a részvénytársaság két eddig még bérleményként működő kiskereskedelmi egységét vásárolta meg a székesfehérvári önkormányzattól. A Zalaiparkernél az aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök hatékonysága is rendkívül kedvezőtlenül alakul. A zalai vállalat nettó termelési értéke csak kismértékben haladja meg a Korona Rt.-ét, azonban az aktivált tárgyi eszköz állomány másfél-, míg a lekötött eszközei – annak ellenére, hogy a készletállomány csökkent - majdnem kétszerese a Koronáénak.
II.1.2.2. A készlethatékonyság elemzése A készletek olyan eszközök, melyek közvetlenül vagy közvetetten részt vesznek a vállalkozási tevékenységben, egy éven belül felhasználják vagy eladják őket. Egy kereskedelmi vállalkozás esetében rendkívül nagy hangsúlyt kell helyezni a készletállományra. A cél az, hogy a lehető legkisebb készletlekötéssel a lehető legnagyobb hozamot érjék el.. A túl kicsi készlet nem biztosítja a várt forgalmat, a túl
10
nagy készlet pedig nem talál piacra, így felhalmozódhat, immobillá válhat. A vásárlói igényekhez tehát mennyiségben, minőségben és választékban egyaránt igazodni kell. A készletgazdálkodás feladata az optimálishoz közeli készlet biztosítása, emiatt nélkülözhetetlen a készletek folyamatos elemzése. 5. táblázat: a készlethatékonyság és készletigényesség alakulása adatok Ft-ban 1997
Megnevezés
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
100 Ft készletre jutó nettó termelési érték
117,1
116,8
136,1
140,3
66,4
136,2
72,4
100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges készlet
85,4
85,6
73,5
71,3
150,6
73,4
138,2
Annál jobb a hatékonyság, minél magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készletlekötéssel, illetve egységnyi forgalom lebonyolításához minél kisebb készlettömegre
van
szükség.
A
Korona
Rt.-nél
a
készlethatékonyság
az
eszközhatékonysággal szemben már kedvezően alakult. Igaz, hogy a vizsgált években a készletállomány és a nettó termelési érték csökkent, de a készletek nagyobb mértékben csökkentek, mint a nettó termelési érték és ezért a 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték meghaladja az elfogadott értéket. A készletek a körülmények miatt folyamatosan csökkentek a vizsgált időszakban, de nyilvánvaló, hogy minimális készlettel „élettelenek” a boltok, nem lehet a vásárlói igényeket kielégíteni. A társaság célja egy megfelelő készlet kialakítása, mely megfelel a vásárlói igényeknek. A Zalaiparkernél ez a hatékonysági mutató is kedvezőtlen. A készletállomány magasabb, mint a nettó termelési érték. A készletek csökkentésével lehetne a hatékonyságon javítani, csak kérdéses, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnának a megváltozott árukészlethez. A módosításhoz a folyamatosan változó fogyasztói igényeket szükséges lenne felmérni. 6. táblázat: az áruk átlagos tárolási ideje adatok napban Megnevezés Áruk átlagos tárolási ideje
1997 57
1998 1999 Korona Rt. 66 55
11
2000 K. Rt. Z. Rt. 77 107
2001 K. Rt. Z. Rt. 71 98
Mindkettő vállalkozás ruházati és vegyesiparcikkek értékesítésével foglalkozik. A Koronánál az áruk átlagos tárolási ideje a szakmai átlaggal szinte azonos, míg a Zalaiparker esetében az áruk tárolási ideje viszonylag magas. A készletgazdálkodás hatékonyságának megítéléséhez szükséges még a forgási sebesség vizsgálata. 7. táblázat: a készletek forgási sebességének alakulása 1997
1998 Korona Rt.
1999
napokban
46
52
43
55
83
51
76
fordulatokban
7,9
7,0
8,5
6,7
4,4
7,2
4,8
Megnevezés Készlet forgási sebesség
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
A készletforgási sebesség fordulatban azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban hányszor térül meg a vállalkozás készletállománya a nettó árbevételben. Napokban kifejezve azt mutatja, hogy a készletállomány hány nap alatt térül meg, vagyis hogy hány napi értékesítés összegét köti le. A készletforgási sebesség ebben a szakmában 4080 nap között mozog. Mint ahogy az áruk átlagos tárolási ideje, ezáltal a készletforgási sebesség is kedvezően alakult a Korona Rt.-nél. A Zalaiparker Rt.-nél a készletek forgása 2000-ben még meghaladja a szakmai átlagot, a következő évben már beleesik az intervallumba. A társaságnál az átlagkészlet 11,7%-os csökkenése mellett az árbevétel ennél jóval kisebb mértékben 3,6%-kal csökkent, aminek következtében a készletforgás fordulata nőtt. Javul a készlethatékonyság és gyorsul a forgási sebesség, ha: •
változatlan forgalom mellett az átlagkészlet értéke csökken
•
változatlan készletérték mellett a forgalom növekszik
•
növekszik a lekötött készletek értéke, de a forgalmi növekménynél kisebb mértékben
•
(kis mértékben) csökken a forgalom, ennél nagyobb mértékű átlagkészlet csökkenés mellett
•
növekvő forgalom mellett csökken az átlagkészlet
II.1.2.3. A bérhatékonyság elemzése Az élőmunka a gazdálkodás erőforrásainak legfontosabb elemét képezi. A közgazdasági értelemben vett érték létrehozásának alapvető forrása. A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók munkavégző képessége. A vállalkozásoknak az élőmunkával is, mint minden más termelési tényezővel, megfelelően gazdálkodniuk kell, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a 12
modern piacgazdaságokban az élőmunkaráfordítások aránya folyamatosan nő az összes ráfordításon belül. Ugyanakkor az emberi erőforrás rendelkezik olyan sajátos tulajdonságokkal, melyek markánsan megkülönböztetik a többi erőforrástól, hiszen itt mind a szervezeti, mind az egyéni céloknak, elvárásoknak érvényesülniük kell. 8. táblázat: bérhatékonyság és bérigényesség alakulása Megnevezés 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges kifizetett bér
1997
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
205,7
201,8
198,2
196,8
157,9
180,1
144,6
48,6
49,6
50,5
50,8
63,3
55,5
69,2
A bérhatékonyság mutatójának értéke mindkét vállalkozásnál romló tendenciát mutat. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy ez a romlás elsősorban nem a kifizetett bérek indokolatlan növekedésének, hanem a nettó termelési érték kedvezőtlen alakulásának tulajdonítható. A konkurencia erős növekedése és a kereslet csökkenése miatt a Korona Rt. kénytelen csökkenteni boltjainak számát – ezáltal a munkaerőt is – és az ingatlanokat bérleményként tovább üzemeltetni. A dolgozói létszám a vállalkozásnál folyamatosan csökken.3 A boltjainak nagyrésze 2-3 fős egység, melyek ma már a lehetséges legminimálisabb létszámmal dolgozik, ami még a forgalom bonyolításához szükséges, és vagyonvédelem szempontjából elengedhetetlen. A nagyobb egységek esetében is feszített a létszám. Az esetleges létszámkiesést jól szervezett munkával kell megoldani a vezetőknek. A létszámcsökkentés ellenére a társaság már évek óta minden évben 10%os bérfejlesztést hajt végre, ezáltal a dolgozók átlagkeresete szinte mindig az országos átlaggal azonos szinten van. 9. táblázat: az egy főre jutó nettó termelési érték alakulása adatok E Ft-ban Megnevezés 1 foglalkoztatottra jutó nettó termelési érték
1997 1 380
1998 1999 Korona Rt. 1 684
1 850
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
2 016
2 090
1 160
1 214
A táblázatban számolt mutató értéke a vizsgált évek során kedvezően alakult, ami annak köszönhető, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben csökkent, mint a dolgozói létszám az évek során. 3
8. számú melléklet
13
II.2. Anyagi, vagyoni helyzet elemzése
II.2.1. A mérlegszerkezet elemzése A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely eszköz oldalon a befektetett eszközöket (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) és a forgóeszközöket (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök), forrás oldalon a saját és az idegen tőkét (rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek) mutatja. A befektetett eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, míg a forgóeszközök pedig egy évnél rövidebb ideig. A gazdasági társaságok a számviteli törvény 2001-ben életbe lépett módosításainak következtében kétféle mérleg és négyféle eredménykimutatás közül választhatnak. Az anyagi, vagyoni helyzet elemzése a vállalkozás mérlegében szereplő adatok alapján történik. Egy vállalkozásnak ahhoz, hogy működni tudjon számos és sokféle eszközre van szüksége. Az eredményes vállalkozási tevékenység egyik feltétele, hogy a befektetett és forgóeszközök megfelelő arányban álljanak rendelkezésre. A befektetett eszközök biztosítják a tevékenység feltételeit, lehetőségét. A forgóeszközök állománya a tevékenység jellegének, az alkalmazott technológiának a függvénye. A két eszközcsoport aránya a hatékonyság szempontjából is nagyon fontos, hiszen ahhoz, hogy a tartós használatban lévő eszközöket a vállalkozás megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni, megfelelő mennyiségű és összetételű forgóeszközállományra van szükség. 10. táblázat: az eszköz- és forrásstruktúrát jellemző megoszlások adatok %-ban Megnevezés
1997
1998
1999
Korona Rt.
2000
2001
K. Rt.
Z. Rt.
K. Rt.
Z. Rt.
Tartósan befektetett eszközök aránya
43,6
38,7
47,2
51,5
46,0
50,7
73,6
Forgóeszközök aránya
55,9
60,1
52,4
48,2
53,7
49,1
26,1
Idegen tőke aránya
37,8
40,8
21,0
17,6
44,2
19,4
22,7
hosszú lejáratú kötelezettségek
42,7
31,5
10,2
0,0
7,1
16,3
3,2
rövid lejáratú kötelezettségek
57,3
68,5
89,8
100,0
92,9
83,7
96,8
Saját tőke aránya
59,7
56,7
75,9
80,8
54,9
78,2
77,1
Céltartalék aránya
0,0
0,1
0,1
0,1
0,0
0,0
0,0
Forgótőke aránya
57,4
56,7
44,1
38,0
23,1
42,0
5,3
14
A tartósan befektetett eszközök aránya 40-50% körül mozog a vizsgált időszakban a Korona Rt.-nél. Ezen belül az ingatlanok jelentős arányt képviselnek, minthogy a társaság már majdnem 100%-ban tulajdonosa az ingatlanoknak, amikben kiskereskedelmi egységeit működteti. A forgóeszközökön belül a legnagyobb arányt 70 – 80%-ot a készletek és követelések alkotják. A forgóeszközök szerkezete folyamatos változáson ment keresztül az évek folyamán (14. táblázat). 3. ábra: a Korona Rt. eszközstruktúrája A Korona Rt. eszközösszetétele
Aktív időbeli elhatárolások
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Forgóeszközök Befektetett eszközök
1997
1998
1999
2000
2001
4. ábra: a Korona Rt. forrásstruktúrája A Korona Rt. forrásösszetétele
Passzív időbeli elhatárolások
100% 90% 80%
Rövid lejáratú kötelezettségek
70% 60% 50% 40%
Hosszú lejáratú kötelezettségek
30% 20% 10% 0%
Saját tőke
Céltartalékok
1997
1998
1999
2000
15
2001
Ha a saját tőke aránya a forrásokon belül meghaladja a 70%-ot a forrásösszetétel megfelelő. A két vállalkozást összehasonlítva megállapítható, hogy ha a Zalaiparker 2001. év végén nem értékeli fel ingatlanjait, akkor az idegen tőke aránya továbbra is 30% fölött lenne. A Korona Rt.-nél ennek a mutatószámnak az alakulása 1999-től kedvező. Az előző két évben a forrásokon belül jelentős arányt képviseltek a hosszú lejáratú kötelezettségek, melyek 100%-ban beruházási hitelből álltak. Ennek felvételére az eddig még bérelt üzlethelyiségek tulajdonjogának megvásárlásához volt szükség. Továbbá 1998-ban megnőtt a rövid lejáratú kötelezettségek aránya, ami a forgóeszköz finanszírozásra felvett rövid lejáratú hitelnek tudható be. A következő években -, mint ahogy a 8. táblázatban is látható - a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a forrásokhoz viszonyítva 17% és 20% körül mozgott. 5. ábra: a Korona Rt. mérlegszerkezetének változása Ft 800 000
Befektetett eszközök
700 000
Forgóeszközök
600 000
Aktív időbeli elhatárolások
500 000
Hosszú lejáratú kötelezettségek
400 000
Rövid lejáratú kötelezettségek
300 000
Saját tőke
200 000 Céltartalékok
100 000 Passzív időbeli elhatárolások
0 1997
1998
1999
2000
2001
A Zalaiparkernél jelentősen megnőtt a befektetett eszközök aránya (46%-ról 73,6%-ra), melynek oka, hogy a vállalkozás felértékelte ingatlanjait. Ennek hatására – a forrás oldalon az értékelési tartalékba kell elhelyezni az értékhelyesbítés összegét – megnőtt változott a saját tőke összetétele és nagysága. A saját tőke aránya az összes forráson belül 77,1%-ra nőtt 2001-re. Hosszú lejáratú kötelezettségei a felére csökkentek, rövid lejáratú kötelezettségei viszont csak 2,1%-kal csökkentek (14. táblázat).
16
6. ábra: a Zalaiparker Rt. eszközstruktúrája A Zalaiparker Rt. eszközösszetétele
Aktív időbeli elhatárolások
100%
Forgóeszközök
80% 60%
Befektetett eszközök
40% 20% 0%
2000
2001
7. ábra: a Zalaiparker Rt. forrásstruktúrája A Zalaiparker Rt. forrásösszetétele
Passzív időbeli elhatárolások 100%
Rövid lejáratú kötelezettségek
80%
Hosszú lejáratú kötelezettségek
60%
Céltartalékok
40%
Saját tőke
20% 0% 2000
2001
A céltartalék sajátos forráselem, amely valójában sem a saját, sem az idegen tőkéhez nem sorolható. A kétes vevőkre és a határidőn túli kintlévőségekre képzett céltartalék a vevők és a követelések összegét helyesbíti a behajtható és feltételezhetően befolyó összegre. A garanciális kötelezettségekre, végkielégítésre, korengedményes nyugdíjazásra képzett céltartalék – ahogy a nevében is benne van – valójában a nyereségből (részben az adózatlan, részben az adózott eredmény terhére) képzett olyan „tartalék”, amelyet a cég a jövőben felmerülő költségek fedezetére, a realizált nyereségből félretesz, elkülönít és tartalékol, az óvatos értékelés elvének megfelelően 17
megakadályozva ezen nyereségrész felhasználását, osztalékként való kifizetését. 2001től kezdődően az új számviteli törvény megváltoztatta a céltartalék-képzési lehetőségeket. A vevőkre képzett céltartalék helyett értékvesztést kell elszámolni. Említést kell még tennem a forgótőkéről, mely a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként számítható és a saját forrással finanszírozott forgóeszközök értékét mutatja. A negatív érték rövid lejáratú kötelezettség többletre és forgótőke hiányra utal. A forgótőke aránya a forgótőke saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Mindkét vállalkozásnál pozitív az arány, de évről-évre csökken. A Korona Rt.-nél az okokat az 5. ábra szemlélteti. A saját tőke növekedése mellett mind a forgóeszközök, mind a rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek.. Míg a Zalaiparkernél a saját tőke szerkezetének változása (értékelési tartalék növekedése) jelentős mértékben rontotta a forgótőke arányát.
II.2.2. Az eszközök fedezetségének elemzése Az előzőekben a vállalkozások eszköz- és forrásösszetételét vizsgáltam, ezen túlmenően a vagyoni helyzet stabilitásához szükséges az eszközök fedezetségének vizsgálata is. 11. táblázat: az eszközfedezetségi mutatók adatok %-ban Megnevezés
1997
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
Vagyonfedezet I.
136,7
146,3
160,7
156,9
119,5
154,1
104,7
Vagyonfedezet II.
173,8
179,4
165,2
156,9
126,4
160,4
105,7
Tárgyi eszközök fedezetsége
139,3
148,2
162,6
158,2
120,8
154,5
104,9
Az eszközöket a mérlegben a saját tőke, a tartós passzívák és a hitelek, kölcsönök finanszírozzák. Alapelv, hogy a hosszabb távon át működő befektetett eszközöket a hosszú lejáratú források (a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek), míg a forgóeszközöket rövid lejáratú kötelezettségek finanszírozzák (ha a vállalkozás saját tőkéjével nem tudja finanszírozni vagy ha kedvezőek a hitel feltételei). A vagyonfedezet I. és II. mutatója, valamint a tárgyi eszköz fedezetség mutatója akkor tekinthető megfelelőnek, ha értéke 100 felett van. A mutatókból megállapítható, hogy a két vállalkozás anyagi, vagyoni helyzete eltérő egymástól, de mindkettő esetében fedezi a saját tőke és a hosszú lejáratú
18
kötelezettség a befektetett eszközöket és tárgyi eszközöket. A Koronánál a vizsgált évek alatt a vagyonfedezeti mutató folyamatosan javult. A saját tőkét a jegyzett tőke változatlansága mellett a pozitív mérleg szerinti eredmény növelte. A vagyonfedezet II. mutató csökkenésének oka, hogy a boltok tulajdonjogának megvásárlásához felvett hosszú lejáratú hitelt az évek folyamán folyamatosan törlesztették, így 2000-ben a cégnek már nincsenek hosszú lejáratú kötelezettségei. 2001. februárjában azzal a céllal, hogy a középvállalkozások kamatfizetéséhez kapcsolódó adókedvezményt érvényesíteni tudják, 45 millió Ft (melyből 30 millió Ft hosszú lejáratú) beruházási hitelt vettek fel ingatlanvásárláshoz. Továbbá a felvett hitel segítségével megtörtént a belvárosi Opera Kisáruház és a Gombház Rövidáru bolt megvásárlása is a Városi Önkormányzattól. Ezzel a működő egységek csaknem 100%-ban saját tulajdona lett a Korona Rt.-nek, kivétel a móri Színes Kisáruház, illetve jelenleg még bérleti díjat fizetnek a központi irodahelyiségek után is. A vagyonfedezet I. és II. mutatójának 150% feletti értéke nagyon kedvező képet mutat a társaságról, megállapítható, hogy anyagi, vagyoni helyzete stabil. A Zalaiparker Rt.-nél mindhárom mutató csökkent a vizsgált időszakban. Ez annak köszönhető, hogy a társaság felértékeltette ingatlanállományát. A befektetett eszközöket az üzleti év folyamán legfeljebb a piaci értékig fel lehet értékelni. Erre nagyobb összegű hitel felvételekor szükség lehet, hogy fedezetet biztosítson a tényleges visszafizetésre (jelzálog). Az eszközfedezetségi mutatót mellett vizsgálni kell a saját tőke változását is. Az eredménykategóriák változásai hatással vannak a mérleg szerinti eredményre, ami megváltoztathatja a saját tőke összetételét.4 A számviteli törvény kimondja, hogy a mérleg szerinti eredményt a következő évben az eredménytartalékba kell átvezetni. A saját tőke összetételének változása a két vállalkozásnál a következőképpen alakult: •
A Korona Rt-nél a pozitív mérleg szerinti eredmény évről-évre növelte az eredménytartalékot, ezáltal nőtt a saját tőke is. Továbbá 2001-ben 10 millió Ft értékben részvényt bocsátott ki a vállalkozás. Végeredményben a saját tőke értéke 2001-ben az 1997. évi értéknek a 119,2%-a.
•
A Zalaiparker Rt. a 2001. évben – az előzőekben már említettem – felértékeltette ingatlanállományát, ami a forrás oldalon az értékelési
4
1/1-1/4 számú melléklet
19
tartalékot növeli. Ennek következtében a saját tőke a vizsgált időszakban 156,2%-kal nőtt.
II.2.3. Az eszközök forgási sebességének elemzése Az eszközök és a saját tőke fordulatszáma arról ad tájékoztatást, hogy a vizsgált időszakban az eszközállomány illetve a saját tőke hányszor térül meg a nettó árbevételben. 12. táblázat: az eszközök és a saját tőke fordulatszámának alakulása Megnevezés
1997
1998
1999
2,6 4,3
Korona Rt. 2,3 4,0
2,7 3,6
Eszközök fordulatszáma Saját tőke fordulatszáma
2000 K. Rt. 2,0 2,4
2001
Z. Rt. 1,8 3,3
K. Rt. 1,9 2,4
Z. Rt. 1,0 1,2
A mutatók a vizsgált időszakban folyamatosan kedvezőtlen irányba változnak. Ez azt jelenti, hogy mind az eszközök, mind a saját tőke forgási sebessége csökken, egyre kevesebbszer térülnek meg a nettó árbevételben. A kedvezőtlen változások oka abban keresendő, hogy mind a nettó árbevétel, mind az összes eszköz csökkent az évek folyamán. A nettó árbevétel csökkenésének okát már többször említettem. A saját tőke fordulatszáma is csökkent. Ehhez nagymértékben a saját tőke növekedése is hozzájárult, ami a pozitív mérleg szerinti eredményeknek köszönhető, amik minden évben növelték a saját tőkét. A Zalaiparkernél a mutatók a Koronához képest alulmaradnak. A nagymértékű csökkenés az ingatlanok értékhelyesbítése okozta mindkét mutatónál.
II.3. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban a megkövetelt határidőre eleget tudjon tenni.
II.3.1. A rövid távú likviditás vizsgálata 13. táblázat: a rövid távú likviditás mutatói adatok %-ban Megnevezés
1997
1998
1999
Általános likviditási mutató Rövid távú likviditási mutató I Rövid távú likviditási mutató II
Korona Rt. 147,8 147,4 249,1 258,0 215,2 277,4 207,4 153,4 202,6
Rövid távú likviditási mutató III
57,4
38,0
20
33,0
2000
2001
K. Rt. 274,4 274,4 241,5
Z. Rt. 121,6 131,0 111,8
K. Rt. 253,1 302,3 264,7
Z. Rt. 114,9 118,7 99,7
73,3
11,8
106,3
9,5
Az általános likviditási mutató a forgóeszközök és a kötelezettségállomány egymáshoz való arányát fejezi ki. Mindkét cégnél meghaladja a vizsgált időszakban a 100%-os határt, ami azt jelenti, hogy a forgóeszközök állománya meghaladja a kötelezettségeket. A Korona Rt. esetében 253,1%, míg a Zalaiparkernél 114,9%. Ennek oka, hogy a zalaegerszegi vállalkozás forgóeszközállománya több mint másfélszerese, kötelezettségállománya pedig átlagosan több, mint háromszorosa a Koronáénak. Az általános likviditási mutató számítása során keletkező adatokból viszont csak általános következtetéseket lehet levonni. A cégek pillanatnyi helyzetének megítélésre alkalmatlan. A forgóeszközök összetételét likviditás szempontjából vizsgálni kell. Erre a következőkben került sor. A rövid távú likviditási I. mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a különböző likviditású forgóeszközök összege a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Ha a mutató értéke 100% felett van, kedvezőnek mondható. Nemzetközileg viszont a 200-300%-os érték az elfogadott. A Korona Rt.-nél a vizsgált időszakban a mutató alakulása nagyon jónak mondható. Ezzel szemben a Zalaiparkernél a forgóeszközök alig haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ennek oka, hogy a társaság viszonylag magas hitelállománya és a szállítók felé irányuló tartozása. A rövid távú likviditás II. mutatója megmutatja, hogy az előzőnél likvidebb forgóeszközök (forgóeszközök – követelések) milyen arányt képviselnek a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. A székesfehérvári társaságnál ez a mutatószám is jónak mondható, értéke tökéletesen elfogadható. A zalaegerszegi vállalkozásnál 2000ben még meghaladja a 100%-ot a mutató értéke, a következő időszakban ez már nem sikerül. A rövid lejáratú kötelezettségek 2,1%-os csökkenése mellett a forgóeszközök (csökkenés 11,2%) és a követelések (csökkenés 3,0%) különbözete 12,7%-kal csökkent a vizsgált években. A rövid távú likviditás III. mutatójának vizsgálata során még eltérőbb képet kapunk a két vállalkozásról. A két leglikvidebb forgóeszköz (értékpapírok és pénzeszközök) összegének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányával a cégek gyors teljesítőképességét vizsgáljuk. Az évek során a Korona Rt.-nek sikerült 2001-ben elérni a 100%-ot. Ez azt jelenti, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit teljes egészében fedezni tudja pénzeszközeivel és értékpapírjaival. 1999-ig az értékpapírok az 1997-es állomány 39,2%-ára csökkentek, pénzeszközei pedig 42,9%-ra. Rövid lejáratú kötelezettségei ezzel szemben nem csökkentek ilyen nagy mértékben, csak 72,6%-ra. A
21
következő két évben mind az értékpapírok, mind a pénzeszközök állománya jelentős mértékben növekedett, a rövid lejáratú kötelezettségek kis mértékű változása mellett. A Zalaiparkernél ez az érték kritikusnak minősíthető. Ennek oka, hogy a pénzeszközök és értékpapírok aránya a forgóeszközökön belül jelentősen alacsony. A mutató rendkívül alacsony értéke ellenére a fizetőképességgel idáig problémák nem merültek fel. Az egyes mutatók országos átlagait figyelembe véve a Korona Rt. likviditása kimagaslóan jó. 14. táblázat: a vállalkozások likviditását alakító tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek
1997
1998
-
Korona Rt. 113,3 104,6 165,7 121,9 74,8 135,9 113,6
1999 68,9 78,6 64,8 32,2 57,3 53,5 40,8
2000 K. Rt. 89,5 89,8 39,8 65,5 259,6 90,5 81,3
2001
Z. Rt. -
K. Rt. 114,1 97,5 118,5 562,8 105,5 103,6 123,8
Z. Rt. 88,8 88,3 97,0 83,7 63,8 97,9 94,0
További információt nyújt a vállalkozások likviditásáról a gyorsráta, mely a forgóeszközök és készletek különbségének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányát mutatja, és a hitelfedezetségi mutató, ami a követelések és rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. 15. táblázat: gyorsráta és hitelfedezetségi mutató alakulása adatok %-ban Megnevezés
1997
1998
1999
Korona Rt.
2000
2001
K. Rt.
Z. Rt.
K. Rt.
Z. Rt.
Gyorsráta
108,0
99,7
107,8
106,2
30,9
144,0
28,4
Hitelfedezetségi mutató
50,6
61,7
74,8
32,9
19,1
37,7
19,0
A gyorsráta a Korona Rt. esetében nagyon jól alakult. Igaz, hogy évről-évre csökkent a forgóeszköz- és készletállomány, de ennél nagyobb mértékben a rövid lejáratú kötelezettségek aránya (14. táblázat). Az elfogadott 160-180%-os szakmai átlagot azonban nem éri el. A gyorsráta alacsony értéke a Zalaiparker Rt.-ről nagyon kedvezőtlen képet mutat. Alacsony értékének oka, hogy a készletállomány jelentős arányt képvisel a forgóeszközökön belül és a pénzeszközállomány is szintje is alacsony.
22
A
vállalkozásoknál
számított
hitelfedezetségi
mutatókból
arra
lehet
következtetni, hogy a vállalkozások követelésállománya nem fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Azaz a társaságok nagyobb összeggel tartoznak, mint az adósaik. A mutatószámok értékét rontja, ha a szállítóállomány növekszik, de a Korona Rt. folyamatosan arra törekszik, hogy növelje szállítóállományát, kedvezőbb fizetési kondíciókkal kösse meg szállítói szerződéseit, a cél a 80-90 napos fizetési határidők elérése). Úgymond „ingyenes forrás” elérése a cél. A társaságnál a vizsgált időszakban a követelésállomány nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. A Zalaiparker esetében ez a likviditási mutatószám is rossznak mondható. Ennek oka, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között (a magas szállítóállomány mellett) jelentős a rövid lejáratú hitelek nagysága is.
II.3.2. A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata A cégek likviditásának szempontjából rendkívül fontos tényező, hogy milyen gyorsan tudja kintlévőségeit behajtani, illetve kötelezettségeit mennyi idő alatt elégíti ki. Lévén, hogy két kereskedelmi vállalkozásról van szó, a vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata jelentős fontosságú. 16. táblázat: a vevők forgási sebességének alakulása Megnevezés Vevők forgási sebessége
napokban fordulatokban
1997
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
9
10
7
9
14
11
14
61,5
35,5
49,2
42,1
26,2
32,4
25,7
A vevők forgási sebessége fordulatban megmutatja, hogy a vevőállomány a vizsgált időszakban hányszor fordult meg az árbevételben, míg a vevők forgási sebessége napokban azt mutatja, hogy a vállalkozás vevői átlagosan hány nap alatt elégítették ki kötelezettségeiket. Mindkét mutató a vevők fizetési fegyelméről nyújt információt. A Korona Rt.-nél 1997-ről 1998-ra romlott a vevők fizetési fegyelme, melynek oka, hogy 6,6%-os árbevétel csökkenés mellett a vevőállomány az előző évihez képest 161,7%-ra nőtt. Az 1998-as értéknél a következő két évben javulás tapasztalható. 2000-ben 29,1%-kal csökkent az értékesítés árbevétele. A Korona Rt. ebben az évben megszüntette – az eddig az árbevétel jelentős arányát adó – nagykereskedelmi tevékenységét. Az utolsó vizsgált évben javult a vevők fizetési
23
fegyelme. Ennek oka, hogy az árbevétel 5,1%-os növekedése mellett a vevőállomány ennél jóval nagyobb mértékben, 36,4%-kal emelkedett 2000-ről 2001-re (18. táblázat). A Zalaiparker Rt.-nél a vevők fizetési fegyelme rosszabb, mint a Korona Rt.-nél. Azonban ez az összehasonlítás egy kicsit torzít, mert a Zalaiparker árbevétele kb. 1,5szerese, vevőállománya pedig 2-2,5-szerese a Korona Rt.-jének. 17. táblázat: a szállítók forgási sebességének alakulása Megnevezés Szállítók forgási sebessége
napokban fordulatokban
1997
1998 1999 Korona Rt.
2000 K. Rt. Z. Rt.
2001 K. Rt. Z. Rt.
26
23
18
29
41
27
43
14,2
15,9
20,4
12,5
8,8
13,3
8,5
A szállítók forgási sebessége a cégek fizetési fegyelméről ad tájékoztatást. A Korona Rt. szállítói tartozásait átlagosan 25-30 nap között teljesíti. A beszerzési kondíciók javulása következtében a fizetési kötelezettségek eltolódtak a hosszabb határidejű szállítói kötelezettségek felé. A vizsgált időszakban a cég megítélése a szállítók részéről nem változott, a vállalkozásnak nem voltak fizetési problémái szállítótartozásaival kapcsolatban. A Zalaiparker Rt. esetében kedvezőbb a helyzet. Szállítói tartozásait 40 nap után rendezi. A csökkenés oka azonban nem a Zalaiparker Rt. fizetési fegyelmében keresendő, hanem épp ellenkezőleg, a kedvező kondíciókkal megkötött szállítói szerződésekben. 18. táblázat: a vevők és szállítók forgási sebességét befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Vevők Szállítók Nettó árbevétel Anyagjellegű ráfordítások
1997
1998
1999
-
Korona Rt. 161,7 81,6 93,4 91,5
68,0 74,2 94,3 94,9
2000 K. Rt. 82,9 107,5 70,9 66,2
Z. Rt. -
2001 K. Rt. 136,4 102,1 105,1 108,9
Z. Rt. 98,2 100,2 96,4 96,5
II.3.3. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata A dinamikus és a hosszú távú likviditási mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye milyen fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre, illetve a teljes kötelezettségállományra.
24
19. táblázat: dinamikus és hosszú távú likviditási mutató alakulása adatok %-ban Megnevezés
1997
1998
1999
Korona Rt.
2000
2001
K. Rt.
Z. Rt.
K. Rt.
Z. Rt.
Dinamikus likviditási mutató
24,8
18,0
42,6
30,0
4,2
56,9
2,1
Hosszú távú likviditási mutató
14,2
12,3
38,2
30,0
3,9
47,6
2,0
A dinamikus likviditási mutató esetén az általánosan elfogadott érték 50% feletti. Azt jelenti, hogy az üzemi, üzleti tevékenység legalább 50%-ban fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ekkor tekintik megbízhatónak a cég pillanatnyi likviditását. A dinamikus likviditási mutató a Korona Rt. esetében a 2001. évben már kedvező. Ezt megelőzően 1997-ről 1998-ra romlott a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése (rövid lejáratú hitel forgóeszköz finanszírozásra) miatt a következő évre az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 26,7%-kal nőtt, míg a rövid lejáratú kötelezettségek a felére csökkentek (21. táblázat). 2000-ben mindkét tényező csökkent, de az üzemi, üzleti tevékenység eredménye nagyobb mértékben, majdnem 40%-kal. A következő évben nagyfokú javulás tapasztalható, mely az üzemi tevékenység majdnem 100%-os növekedésének köszönhető. A hosszú távú likviditás alakulása hasonló, mint a dinamikus mutatóé. Az összes kötelezettségeken belül folyamatosan csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, aminek következtében a mutató javult. A kedvező szintet (30%) a Korona Rt. 1999-től folyamatosan teljesíti. 20. táblázat: a dinamikus és hosszú távú likviditást alakító tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Üzemi tevékenység eredménye Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek
1997 -
1998
1999
Korona Rt. 98,2 126,7 135,9 53,5 113,6 40,8
2000 K. Rt. 63,9 90,5 81,3
Z. Rt. -
2001 K. Rt. 196,2 103,6 123,8
Z. Rt. 48,2 97,9 94,0
A Zalaiparkernél korántsem ilyen kedvezőek a mutatók. Egyik mutató sem tudja megközelíteni a kedvező szintet, sőt még a kedvező szintek 10%-át sem. Ennek oka, hogy a kötelezettség állomány, ezen belül is a rövid lejáratú kötelezettségek aránya – mely nagyrészt szállító kötelezettségekből és rövid lejáratú hitelekből áll – rendkívül magas. Az üzemi, üzleti tevékenység, mint ahogy a 17. táblázatból látszik, a rövid lejáratú kötelezettségek 4,2%-át fedezi 2000-ban, míg 2001-ben még ennél is kevesebbet. Egy év alatt több, mint 50%-os csökkenés következett be az üzleti
25
tevékenységből származó eredményben. Ez a hosszú távú likviditási mutatót is tovább rontotta.
II.3.4. Az eladósodottság elemzése 21. táblázat: az eladósodottság mutatószámai adatok %-ban Megnevezés
1997
1998
1999
2000
2001
Eladósodottság mértéke
Korona Rt. 157,7 139,0 361,3
K. Rt. 459,6
Z. Rt. 124,3
K. Rt. 403,2
Z. Rt. 339,0
Nettó eladósodottság
45,0
41,5
9,1
14,6
66,1
17,0
24,1
Adósságszolgálati mutató
36,4
23,4
352,0
-
-36,5
293,0
-102,4
Az eladósodottság elemzése három mutatószám segítségével történik. Az első az eladósodottság mértéke, mely megmutatja, hogy a saját tőke mekkora fedezetet biztosít a kötelezettségekre. A Korona Rt.-nél az évek folyamán nagymértékű a javulás. A mutató értéke nagyon jó, még nemzetközileg is elfogadott lehetne. A nagymértékű változás annak a következménye, hogy az ingatlanvásárlásra felvett hosszú lejáratú hitelállományt a vállalkozás visszafizette. 2000-ben már nincs is hosszú lejáratú kötelezettsége. Szinte mindent saját forrásból finanszíroz. A Zalaiparkernél a vizsgált időszakban is jelentés mértékű javulás tapasztalható, ami a már említett ingatlanok felértékelésének köszönhető. Ennek következtében a saját tőke állománya is megnőtt és így a mutató 300 % fölé emelkedett. A nettó eladósodottság mutató az összes kötelezettség és követelés különbségének a saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Minél jobban közelít a nullához annál jobb. A székesfehérvári társaságnál itt is hatalmas változás történt. A kötelezettségeken belül szinte nullára csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, amin belül még a rövid lejáratú kötelezettségek is csökkentek (ezen belül a szállítói kötelezettségek). Ezzel párhuzamosan a saját tőke is növekedett (pozitív mérleg szerinti eredmények, részvénykibocsátás), ami tovább javította a mutató értékét. Az adósságszolgálati mutató megmutatja, hogy a társaságoknál képződő szabadon felhasználható jövedelem mekkora fedezetet nyújt a hosszú lejáratú kötelezettségekre. A Korona Rt.-nél 1997-ben és 1998-ban rendkívül alacsony volt a mutató értéke. Mindkét évben volt a társaságnak beruházási és fejlesztési hiteltartozása. A mutatószám csökkenése annak tudható be, hogy 1998-ban a mérleg szerinti eredmény alig haladta meg az 1 millió Ft-ot. Ezt követően nagyfokú javulás történt, a hitelek 26
visszafizetése megtörtént, 2000-ben már nem volt hosszú lejáratú kötelezettsége a társaságnak. 2001-ben a társaság újabb beruházási és fejlesztési hitelt vett fel, mely a tárgyi eszközök fedezetségének vizsgálatakor már említésre került. A zalai társaságnál ellenben nagyon rossz az adósságszolgálati mutató. A negatív előjel a negatív mérleg szerinti eredmény miatt van. A következő évre „javult” a mutató: igaz, hogy a mérleg szerinti eredmény tovább romlott, de a hosszú lejáratú kötelezettségek 57,5%-kal csökkentek, melyek állománya 20 millió Ft-nál alacsonyabb lett.
II.4. A jövedelmezőség elemzése A jövedelmezőségi mutatók az eredménykimutatásból5 számíthatók. A vállalkozások jövedelmi helyzetének átfogó elemzéséhez a következő mutatók használhatók fel: •
jövedelmezőség közvetett mutatói o költségszint mutatók
•
jövedelmezőség közvetlen mutatói o árbevétel-, eszköz- és tőkearányos eredményszint mutatók
II.4.1. A költségszintek vizsgálata A jövedelmezőség közvetett mutatói közé a költségszint mutatók tartoznak. A következő táblázatban a 100 Ft nettó árbevételre jutó összes értékesítési költséget, közvetlen értékesítési költséget és közvetett értékesítési költséget vizsgáltam. A vizsgálathoz „B” típusú – forgalmi költség eljárásra épülő – eredménykimutatásra van szükség. A Zalaiparker Rt. részéről nem állt rendelkezésemre az említett dokumentum, ezért csak a Korona Rt. tudtam adatait vizsgáltam. 22. táblázat: az értékesítés költségszintjeinek alakulása adatok Ft-ban Megnevezés 100 Ft nettó árbevételre jutó értékesítési költség 100 Ft nettó árbevételre jutó közvetlen értékesítési költség 100 Ft nettó árbevételre jutó közvetett értékesítési költség 5
1997
1998
97,6
97,5
97,7
97,1
95,9
92,7
91,6
91,4
88,5
88,0
4,9
5,9
6,3
8,6
8,0
2/1-2/2 számú melléklet
27
1999 2000 Korona Rt.
2001
Az értékesítés költségszintje rendkívül magas és jelentősebb javulás csak 2001ben tapasztalható. Magyarországon az országos ipari átlag 91-92 Ft. Ehhez képest a költségek magasak. Az eredményesebb gazdálkodáshoz mindenképpen szükséges lenne a költségeket csökkenteni. Mint már említettem, 2001-ben a 100 Ft nettó árbevételre jutó értékesítési költség javult, a vizsgált időszakban most a legkedvezőbb. A javulás oka, hogy emelkedett az árbevétel és az emelkedés nagyobb mértékű az eladott áruk beszerzési értékénél. A továbbiakban az értékesítés összes költségét külön bontva közvetlen és közvetett költségre - is vizsgáltam. A közvetlen költségek az értékesítéssel arányosan változó költségekről ad felvilágosítást. Mivel a vizsgált időszakban folyamatosan csökken az árbevétel, így a csökkenés a közvetlen költségeknél is tapasztalható. A közvetlen költségek között a legnagyobb arányt az eladott áruk beszerzési értéke képviseli, melynek évenkénti alakulása a 2. táblázatból nyomon követhető. Az értékesítés közvetett költségei a forgalom volumenétől független költségek. A viszonylag állandó, fix költségekről nyújt tájékoztatást. A mutató a társaságnál nagyon kedvezőtlenül alakult. A nettó árbevétel csökkenésével a közvetett költségek növekedtek, kivéve a 2001. évet. Itt már csökkentek a közvetett költségek. Az értékesítés közvetett költségét további két költségre lehet bontani, melyek alakulását a következő táblázat tartalmazza. 23. táblázat: az értékesítés közvetett költségeinek alakulása adatok Ft-ban Megnevezés 100 Ft nettó árbevételre jutó igazgatási költség 100 Ft nettó árbevételre jutó egyéb költség
1997
1998
1999
2000
2001
Korona Rt. 4,3
5,1
5,2
7,5
7,8
0,6
0,8
1,0
1,1
0,2
Az igazgatási költségszint azt mutatja, hogy az értékesítéstől függetlenül milyen nagyságrendűek az igazgatás személyi, anyagi és egyéb költségei. A vizsgált időszakban a vállalatnál romlott az igazgatási költségszint mutató, egyre nagyobb az igazgatási költségek aránya. Az egyéb költségek közé a működés egyéb közvetett költségei tartoznak, ezek általában rezsi költségekhez kapcsolódnak. 1999-ig növekedtek 2000-től csökkenni kezdtek, a következő évben 17,7 millió Ft-ról 3,2 millió Ft-ra csökkentek. Jellegükből adódóan megtakarítási lehetőségek rejlenek bennük, amelyeket (amint azt a mutató
28
alakulása mutatja) a Korona Rt. megfelelően ki is használ. A mutató értéke a vizsgált időszakban kiemelkedően jó, jelentősen az országos ipari átlag (3,5 – 4 Ft) alatt van. A költségszint mutatók nem mutatnak egyértelmű képet a vállalkozás jövedelmezőségi helyzetéről. Az értékesítés közvetlen költségeinek szintje nagyon magas, igaz évről-évre csökkent az eladott áruk beszerzési értéke, de az értékesítés közvetett költségeinek szintje ezalatt kedvezőtlenül alakul.
II.4.2. Az árbevétel-, a tőke- és az eszközarányos jövedelmezőség vizsgálata A jövedelmezőség közvetlen mutatói az üzemi üzleti tevékenység eredményét viszonyítják a nettó árbevételhez, a saját tőkéhez, illetve a teljes eszközállományhoz. Mivel ezek a mutatók a mérlegből és az „A” típusú – összköltségeljárással készülő – eredménykimutatásból számíthatók, ismét lehetőségem nyílt a két társaság adatait összehasonlítására. 24. táblázat: a jövedelmezőség közvetlen mutatói Megnevezés
1997
1998
1999
Korona Rt.
2000
2001
K. Rt.
Z. Rt.
K. Rt.
Z. Rt.
3,0
2,7
1,0
5,0
0,5
8,8
10,6
6,5
3,2
11,8
0,6
5,0
8,0
5,3
1,7
9,2
0,5
100 Ft árbevételre jutó üzleti tevékenység eredménye
2,1
2,2
100 Ft saját tőkére jutó üzleti tevékenység eredménye
9,0
100 Ft összes eszközre jutó üzemi tevékenység eredménye
5,4
Az árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye mindkét vállalkozásnál rendkívül alacsony. A Korona Rt.-nél viszont nagyon kedvezően alakult a vizsgált időszakban még annak ellenére is, hogy a nettó árbevétel évről-évre csökkent. Az üzemi, üzleti tevékenység számításakor a legnagyobb arányt a ráfordítások között – lévén, hogy kereskedelmi vállalkozásról van szó – az eladott áruk beszerzési értéke képviseli. A társaságnál 2001-re nagymértékű növekedés tapasztalható. A bérbeadási tevékenység arányának a növekedése jelentősen – nincsen elábé vonzata – jelentősen javította a mutatót. A Zalaiparkernél az árbevétel arányos jövedelmezőség kritikusan alacsony szinten van, 2000-ben 1 Ft, azaz az üzleti tevékenységből származó eredmény az értékesítés nettó árbevételének az 1 %-a.
29
A tőkearányos üzemi eredményt vizsgálva hasonló megállapítást tehetünk, mint az előzőekben. A mutató a Korona Rt.-nél stagnál, de javulást mutat. A saját tőke minden évben emelkedett, a pozitív mérleg szerinti eredmény és a részvénykibocsátás miatt. A 2000. év mélypont volt a mutató szempontjából. A nagykereskedelmi tevékenység megszűnése miatt bekövetkező árbevétel csökkenés hatással volt az üzemi eredményre is. A 2001. évben az árbevétel már növekedett és ezzel párhuzamosan az üzemi eredménynél is pozitív változás tapasztalható. A másik társaságnál ez a mutató is rosszul alakul, itt is nagyon alacsony szinten van az érték. A saját tőkéhez képest nagyon alacsony az üzemi tevékenység eredménye. A következő időszakban tovább romlik a mutató. Ez azt jelenti, hogy egységnyi saját tőkével a vállalkozás egyre kevesebb üzemi eredményt ér el. Már sokszor tettem rá említést, hogy az ingatlanok felértékelése miatt megváltozott a saját tőke szerkezete. Az elemzés során egyes mutatószámoknál javulást, a többi esetben csökkenést, romlást okozott. Az összes eszköz arányos üzemi eredmény elemzése során láthatjuk, hogy a Korona Rt.-nél ugyanúgy mint a tőkearányos üzemi eredménynél ingadozás tapasztalható. Az üzemi eredmény változására már kitértem, az összes eszköz (mérlegfőösszeg) változását azonban még nem vizsgáltam. A 25. táblázatból láthatjuk, hogy mi okozza a mutató stagnálását. Végeredményt tekintve a mutató 1997 és 2001 között javult. A mérlegfőösszeg az időszak alatt 9%-kal csökkent, de az üzleti tevékenység eredménye 56%-kal nőtt. Ennek hatására majdnem a duplájára növekedett a mutató értéke az öt év alatt. A Zalaiparkernél a mutató alacsony szintje és romlása ugyanarra vezethető vissza, mint amit az előző mutatónál már leírtam. A jövedelmezőség közvetlen mutatóit befolyásoló tényezők változásait eddig csak külön-külön táblázatban vizsgáltam. A könnyebb átláthatóság miatt egy közös táblázatba foglaltam a tényezőket. 25. táblázat: a jövedelmezőség közvetlen mutatóit befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Nettó árbevétel Saját tőke Összes eszköz (mérlegfőösszeg) Üzemi tevékenység eredménye
1997 -
1998 Korona Rt. 93,4 100,2 105,5 98,2
30
1999 94,3 105,9 79,1 126,7
2000 K. Rt. Z. Rt. 70,9 103,4 97,2 63,9 -
2001 K. Rt. Z. Rt. 105,1 96,4 108,6 256,2 112,2 179,7 196,2 48,2
II.4.3. Árréstömeg, árrésszint, haszonkulcs elemzése Az árrés az értékesítés nettó árbevételének és az eladott áruk beszerzési értékének a különbsége. Az árrésnek fedezetet kell biztosítania a tevékenység során felmerülő költségekre, ráfordításokra, beszerzésekre és az eredményre. Az árréstömeg egy kereskedelmi vállalkozásnál döntő jelentőségű, nagy mértékben befolyásolja a vállalkozás jövedelmi viszonyait. 26. táblázat: az árrésszint és haszonkulcs vizsgálata adatok %-ban Megnevezés Árrésszint Haszonkulcs
1997 19,4 24,0
1998
1999
Korona Rt. 21,8 21,6 27,9 27,6
2000 K. Rt. 29,3 41,5
Z. Rt. 23,1 30,0
2001 K. Rt. 28,9 40,7
Z. Rt. 22,9 29,8
Az árrésszint megmutatja a realizált árréstömeg nettó árbevételhez való arányát, míg a haszonkulcs az árréstömeg és az eladott áruk beszerzési értékének hányadosa. 27. táblázat: az árrésszintet és haszonkulcson befolyásoló tényezők alakulása előző év = 100% Megnevezés Árréstömeg Nettó árbevétel Eladott áruk beszerzési értéke
1997 -
1998
1999
Korona Rt. 105,2 93,4 93,4 94,3 90,6 94,5
2000 K. Rt. 96,1 70,9 64,0
Z. Rt. -
2001 K. Rt. 103,7 105,1 105,7
Z. Rt. 95,8 96,4 96,6
A Korona Rt.-nél a elmúlt öt évben szinte minden évben növekedett az árrésszint és a haszonkulcs. 1999-ben és 2001-ben csökkent, de akkor is csak nagyon kis mértékben. 1998-ban az eladott áruk beszerzési értéke nagyobb mértékben csökkent mint a nettó árbevétel, ez növelte az árréstömeget. A csökkenéseket a boltok számának történő csökkentése idézi elő. A veszteségesen működő kiskereskedelmi egységeket a társaság a továbbiakban bérleményként üzemelteti. A következő évben a relatív változás (27. táblázat) szinte megegyezik a két tényező esetén, de az abszolút változást vizsgálva a nettó árbevétel csökkenés dominál, ennek hatására az árréstömeg 6,6%-kal csökkent, de az árrésszintet ezek a csökkenések
csak 0,2%-kal rontották. 2000-ben tovább
csökkent az árréstömeg. Mivel a társaság ebben az évben megszüntette a nagykereskedelmi tevékenységét, a nettó árbevétel 29,1%-kal, az eladott áruk beszerzési értéke pedig 36%-kal. A csökkenések mértékéből láthatjuk, hogy a nettó árbevételen belül jelentős bevételforrásnak számított a nagykereskedelmi tevékenység. A Fő utcai
31
Tip-Top Cipőáruház és Műszaki Áruház külső és belső felújítási és átalakítási munkálatai elhúzódtak, a forgalom a két üzletben visszaesett. Ennek ellenére az árréstömeg csak 3,9%-kal csökkent, ami megnövelte az árrésszintet és a haszonkulcsot. 9. ábra: a Korona Rt. árbevételének megoszlása Az árbevétel megoszlása E Ft 3 000 000 2 500 000 2 000 000
ELÁBÉ
1 500 000
árrés
1 000 000 500 000 0
1997
1998
1999
2000
2001
10. ábra: a Zalaiparker Rt. árbevételének megoszlása Az árbevétel megoszlása
E Ft 3 000 000
ELÁBÉ
2 500 000
árrés
2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0
2000
2001
32
Az árváltozás az alábbi esetekben növeli az árréstömeget, s ezáltal az árrésszintet és a haszonkulcsot: •
eladási ár növelése változatlan beszerzési ár mellett
•
mind a két ár növelése, de az eladási ár jobban növekszik
•
változatlan eladási ár mellett csökken a beszerzési ár
•
eladási ár növekedése mellett a beszerzési ár csökken
•
csökkenhet mind a kettő, de a beszerzési ár nagyobb mértékben
33
III. Összefoglalás, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása Szakdolgozatom témája a Korona Rt. gazdálkodásának komplex elemzése volt, összehasonlítva egy hasonló tevékenységet végző, de az ország más területén működő Zalaiparker Rt. mutatószámaival. Mindkét társaság fő profilja a ruházati és vegyesiparcikk kereskedelem és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások. Az információk forrásai az éves beszámolók voltak (Korona Rt.: 1997-2001, Zalaiparker Rt.: 20002001). Az elemzés során elsősorban a komplex elemzés tantárgy keretében megismert eljárásokat és módszereket használtam. A komplex gazdasági hatékonyság mindkét vállalkozásnál kedvezőtlenül alakult. Egyértelmű csökkenés mutatható ki. A parciális gazdasági hatékonyság mutatóinak vizsgálata során csak a készlethatékonysági mutatónál nem tapasztalható csökkenés. A csökkenések oka, hogy folyamatosan csökken a nettó árbevétel, ezáltal a nettó termelési érték is. A bérhatékonyság alakulása is kedvezőtlen, ami nem a bérek jelentős mértékű növekedésének tudható be, hanem a már említett nettó termelési érték csökkenésnek. A boltok számának csökkentése következtében a dolgozói létszámot is kénytelen csökkenteni a vállalkozás, emellett azonban folyamatos bérfejlesztést hajt végre. A két vállalkozás eszköz- és forrásstruktúrájában is sok hasonlóság fedezhető fel. A likviditás vizsgálata során mindkét vállalkozásnál a saját tőke aránya meghaladja a 70%-ot. A Korona Rt.-nél megfigyelhető, hogy hosszú lejáratú kötelezettségeit – beruházásra és ingatlanvásárlásra felvett hiteleit teljes egészében törlesztette. Kedvezően alakulnak a rövid lejáratú likviditás mutatói is. A szállítóállomány növelése mindenképpen cél lenne, annak ellenére, hogy rontaná a mutatószámok értéket, de a kedvező fizetési kondíciókkal megkötött szerződések esetén a társaság úgymond tovább használhatná a saját pénzeszközét. A pozitív mérleg szerinti eredmény évek óta növeli a saját tőkét, ennek hatására a vagyonfedezeti mutatók is kedvezően alakulnak és a saját tőke fedezetet biztosít a vállalkozás rendelkezésére álló tárgyi- és befektetett eszközökre. Közös vonás, hogy mindkettő társaságnak harcolni kell a multinacionális cégekkel szemben a csökkenő piaci részesedéséért. Székesfehérváron a Baumax, Interspar, Tesco, Praktiker, Auchan, Metro nagyáruházak megjelenése a boltok 34
számának csökkentését eredményezte a Korona Rt.-nél. A bezárt egységeket bérleményként üzemelteti tovább a társaság. A vállalkozás 2001. évben 20 egységben6 bonyolította kiskereskedelmi tevékenységét. A székesfehérvári üzlethálózat már teljes egészében a társaság tulajdonában van. A Móron lévő Színes Kisáruház még bérleményként
üzemel.
A
részvénytársaság
központjául
szolgáló
épület
a
székesfehérvári önkormányzat tulajdonában van, mely után bérleti díjat fizet a társaság. A magas bérleti díjak miatt, az Rt. már többször jelezte a Székesfehérvári Önkormányzatnak vásárlási szándékát. A Korona Rt. igyekszik lépést tartani a konkurencia diktálta ritmussal, azonban a lakossági forgalom egyértelműen áttevődött a nagy bevásárló központok irányába. Divat és szokás lett a hétvégi nagy családi bevásárlás, ami időhöz nincs kötve a késői nyitva tartás miatt és egyben programot jelent az egész családnak. A Korona Részvénytársaság a hagyományos, sok kisebb, helyileg szétszórt egységekre épülő kiskereskedelmi tevékenységet folyat, profilban a szakboltok irányába haladva. Ezzel szemben a bevásárlóközpontokban hatalmas épületekben folyik az értékesítés. A hiperés szupermarketek olykor beszerzési ár alatt kínálják termékeiket eladásra a vevők odacsábítása érdekében. Ehhez azonban folyamatosan óriási árukészlet kell, amihez hatalmas tőke szükséges. Sem a Korona Rt., sem a Zalaiparker Rt. nem tudja ezzel felvenni a versenyt, csak a saját eszközeikkel élhetnek. A Korona Rt. üzleteinek többsége a belvárosban található. 2000-ben a belváros elején megnyitotta kapuit az Alba Plaza több különböző, szinte minden fogyasztói igényt kielégítő üzlettel és egy óriási multiplex mozicentrummal. A belvárosi üzletek forgalma jelentősen csökkent az Alba Plaza „vásárló elszívó” hatása miatt. A nagy bevásárlóközpontok a nagyobb forgalmi csomópontokon, a városba bevezető többsávos utak mellett épültek fel. A belváros kezd elnéptelenedni. A város vezetősége csak pár évvel ezelőtt kezdve felismerni ezt a problémát. Megtörténtek az első lépések a turisták és vásárlók visszacsalogatására a belvárosban. Térkőburkolatot kapott a belváros fele, több kisebb-nagyobb korzó jellegű (teraszosodás) vendéglátó egység kezdte meg működését. A kiállítások, vásárok gyakorisága
megnőtt.
karácsonyfaállítás,
A
karácsony
díszlámpák,
közeledtével
díszkivilágítás
évek
szerelése.
óta A
hagyomány
belvárosi
a
üzletek
legnagyobb hátránya, hogy a Fő utca jellege miatt autóval, teherautóval nehezen megközelíthetőek a boltok, ezáltal az árufeltöltésből és áruszállításból származó
6
9/1. számú melléklet
35
bonyodalmakat a vevők elkerülvén egy – a rakodás szempontjából is könnyebben és jobban megközelíthetőbb - nagyáruház mellett döntenek. Mostanra, hogy a Korona Rt. üzletei saját tulajdonúak, évről-évre sor kerül egyegy üzlet felújítására, korszerűsítésére. A belvárosban 1999, 2000-ben a már említett Tip-Top Cipőáruházon és Műszaki Áruházon történt felújítás. A 2002. évben alapterület bővítéssel járó beruházás van folyamatban a Diszkont Áruház területén és megszépül maga a főépület is. A Zalaiparker Rt. konkurencia szempontjából előnyösebb helyzetben van. A társaság nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Nagykanizsán, Keszthelyen és Hévízen is üzemeltet kiskereskedelmi egységeket7. A társaság üzleti tevékenységét illetően évek óta veszteséget könyvelhet el. Zalaegerszegen most éli virágkorát a hipermarket és plazaépítés. A belvároson kívül eső, de szinte majdnem egymás mellett lévő Zala Plaza (egy évvel ezelőtt nyitott) és Tesco (a nyáron nyitotta meg kapuit), már érezteti hatását a belvárosban. Itt is a fogyasztók „átáramlása” lesz észrevehető. A Korona Rt.-nél a számítástechnikai eszközökön és programokon javítani kellene. Lassan már 8 éve, hogy léteznek a Windows alapú operációs rendszerek kiszorítván a DOS-t. Szinte minden programhoz a Windows szükséges. Ezzel szemben a Korona esetében elvétve akad egy-két számítógép a hálózatban, amin az előbb említett operációs rendszer fut. Szükségesnek tartanám a számítógéppark fejlesztését, bővítését az adminisztrációs munka gyorsítása, hatékonyságának javítása érdekében, továbbá a XXI. század elején már nagyobb hangsúlyt kellene szentelni az Internetnek (pl: saját honlap). A lakossági vásárlás egyértelműen áttevődött a nagy bevásárló központok felé, a vásárlások nagyobb része közületi vásárlás. Mindenképpen cél kell, hogy legyen ezen fogyasztók megtartása. Véleményem szerint egy úgynevezett törzsvásárlói kör kialakítása, törzsvásárlói kártya bevezetése - melyekkel kedvezményeket lehetne igénybe venni – a közületi fogyasztók megtartásához és további bővítéséhez vezetne. A részvénytársaság anyagi helyzete stabil és rendelkezik tartalékokkal. A rendelkezésre álló szabad pénzeszközt véleményem szerint a legcélszerűbb lenne befektetni. A legjobb befektetésnek továbbra is az ingatlanok bizonyulnak ma az országban. Magyarország 2004. május 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz. Az ingatlanárak messze az uniós érték alatt vannak és egészen addig míg nem érik el a szintet emelkedni fognak. 7
9/2. számú melléklet
36
IV. Irodalomjegyzék [1]
Dr. Bíró Tibor- Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése PERFEKT, 659-A/1997
[2]
Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése PERFEKT, 1998.
[3]
Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés Kossuth Kiadó, 2000
[4]
Dr. Birher Ilona – Dr. Pucsek József – Sándor Lászlóné dr. – Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése PERFEKT, 696/2001
[5]
Dr. Gazsó József – Dr. Körmendi Lajos: Az elemzés, ellenőrzés módszertana PSZF jegyzet
[6]
Dr. Birher Ilona – Dr. Jánosa András – Kádárné Golobics Ibolya – Dr. Pucsek József Kereskedelmi tevékenység gazdasági elemzési és ellenőrzési sajátosságai PSZF jegyzet, 1995
37
V. Mellékletek
1.
A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt. mérlege
2.
A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt. eredménykimutatása
3.
Aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök számítása
4.
A vállalkozásoknál számított hozammutatók
5.
Kifizetett bérek számítása
6.
Az összes élő- és holtmunka ráfordítás számítása
7.
A részvénytársaságoknál számított árréstömeg és árrésszint
8.
A vizsgált vállalkozások létszám- és béradatai
9.
A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt. bolthálózata
10. Képletgyűjtemény
38
1/1. A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt. mérlege (eszközök) adatok E Ft-ban Z. Rt.
Korona Rt. 1997
1998
1999
2000
A. Befektetett eszközök
455 242
426 281
411 196
435 433
I. Immateriális javak
1 981
1 498
910
541
1. Vagyoni értékű jogok
680 020 9 455 6 969
2. Üzleti vagy cégérték 3. Szellemi termékek
1 981
1 498
910
541
2 486
II. Tárgyi eszközök
446 815
420 687
406 237
432 026
666 864
1. Ingatlanok
401 476
385 861
374 525
381 294
623 157
38 435
28 952
20 243
40 095
35 188
6 904
5 874
4 520
10 637
8 111
4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 6. Immateriális javak értékhelyesbítése
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Beruházások
6 949
408
5. Beruházásokra adott előlegek 6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök
6 446
4 096
4 049
2 866
3 701
1. Részesedések
3 650
2 075
2 275
1 775
3 100
2 796
2 021
1 774
1 091
601
B. Forgóeszközök
583 318
661 083
455 664
408 022
818 921
I. Készletek
339 057
354 747
278 662
250 100
607 546
2. Értékpapírok 3. Adott kölcsönök 4. Hosszú lejáratú bankbetétek 5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
1. Anyagok 2. Áruk
303
100
163
644
3 284
338 754
354 647
278 499
249 456
604 004
3. Készletre adott előlegek
258
4. Állatok 5. Befejezetlen termelés és félkész termékek 6. Késztermékek II. Követelések
114 444
189 673
122 849
48 925
139 972
43 529
70 405
47 866
39 687
126 056
4. Egyéb követelések
70 915
119 268
74 983
9 238
13 916
III. Értékpapírok
41 495
50 600
16 272
10 661
54 546
1 495
595
775
3. Egyéb értékpapírok
40 000
50 005
15 497
IV. Pénzeszközök
88 322
66 063
37 881
98 336
16 857
1. Pénztár, csekk
2 450
2 676
2 952
2 386
4 738
85 872
63 387
34 929
95 950
12 119
4 757
13 163
3 404
2 253
4 651
1 043 317
1 100 527
870 264
845 708
1 503 592
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból 2. Váltókövetelések 3. Alapítókkal szembeni követelések
1. Eladásra vásárolt kötvények
10 000
2. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények
2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
39
661
2 653 51 893
1/2. A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt. mérlege (források) adatok E Ft-ban Z. Rt.
Korona Rt. 1997
1998
1999
2000
D. Saját tőke
622 376
623 625
660 728
683 317
812 865
I.
364 482
364 482
364 482
374 282
783 344
1 180
280
660
546
Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék
5 753
5 753
5 753
5 753
844
214 848
252 141
253 390
291 505
82 461
37 293
1 249
37 103
11 777
-53 784
E. Céltartalékok
338
901
774
1 078
23 752
1. Céltartalék a várható veszteségekre
338
901
774
1 078
23 752
F. Kötelezettségek
394 774
448 557
182 897
148 674
653 787
I.
168 666
141 331
18 663
0
46 600
168 666
141 331
18 663
IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény
2. Céltartalék a várható kötelezettségekre 3. Egyéb céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Beruházási és fejlesztési hitelek 2. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
46 600
3. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4. Tartozások kötvénykibocsátásból 5. Alapítókkal szembeni kötelezettségek 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek
226 108
1. Vevőktől kapott előlegek 2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból
307 226
164 234
148 674
607 187
6 277
3 937
3 611
2 784
8 133
158 206
129 164
95 796
102 977
255 304
13 334
127 335
27 335
2 000
266 621
3. Váltótartozások 4. Rövid lejáratú hitelek 5. Rövid lejáratú kölcsönök
1 536
6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
48 291
46 790
37 492
40 913
75 593
G. Passzív időbeli elhatárolások
25 829
27 444
25 865
12 639
13 188
1 043 317
1 100 527
870 264
845 708
1 503 592
Források összesen
40
1/3. A KORONA Rt. és ZALAIPARKER Rt. mérlege (eszközök) („A” változat) adatok E Ft-ban Z. Rt.
K. Rt. 2001 A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló váll-ban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll-sal szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekk 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
41
481 425 236
1 989 132 2 935
236
874 2 061
480 269 438 612 31 085 8 762
1 984 880 627 179 27 245 10 611
1 810
920
10 300 1 319 535 1 317
300
1 317
620
465 711 243 959 386
705 759 536 646 3 397
243 401 172 57 996 54 151
533 249 112 715 100 465 154
3 845 60 005
12 096 45 637 2 653
10 59 995 103 751 1 907 101 844 1 589 985 604
42 984 10 761 3 353 7 408 6 935 2 278 4 657
948 725
2 701 826
1/4. A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt. mérlege (források) („A” változat) adatok E Ft-ban Z. Rt.
K. Rt. 2001 D. Saját tőke I. Jegyzett tőke
741 991 374 282
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. III. IV. V.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék
10 5 753 303 282
VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2.
Céltartalék a jövőbeni költségekre
3. F. I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3.
Egyéb céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész. visz. lévő váll-sal szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra adott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból
4.
Beruházási és fejlesztési hitelek
5.
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6.
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7. 8. III. 1. 2.
Tartós kötelezettségek egyéb rész. visz. lévő váll-sal szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek
3. 4. 5. 6. 7. 8. G. 1. 2. 3.
2 082 851 783 344
844 28 677 2 500
58 674 0
1 319 535 -52 049 0
184 036 0
614 442 0
30 000
19 800
30 000 19 800
154 036
594 642
7 500
251 714
Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész. visz. lévő váll-sal szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek
3 200 105 191
10 356 255 746
38 145 22 698
76 826 4 533 288 3 345 900
Források összesen
948 725
42
22 698
2 701 826
2/1. A KORONA Rt. és ZALAIPARKER Rt. eredménykimutatása („A” típus – összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Korona Rt. 01. 02. I. II. 03. 04. III. 05. 06. 07. 08. IV. 09. 10. 11. V. VI. VII.
Z. Rt.
1997 1998 1999 2000 2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 2 681 854
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelési készletek állományváltozása Aktivált saját teljesítmények értéke Anyagköltség Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Alvállalkozói teljesítmények értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Társadalombiztosítási járulék Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek
2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 2 681 854 10 886 6 345 27 214 8 796 64 706 422 0 0 0 0 422 39 677 44 792 46 527 43 618 51 676 47 587 54 570 55 259 64 358 49 483 2 159 283 1 955 491 1 847 665 1 181 599 2 071 088 2 205 2 246 547 2 054 853 1 949 451 1 289 575 2 174 452 182 989 182 030 164 948 157 588 234 366 14 857 23 252 26 398 20 682 18 900 78 140 77 332 64 657 60 518 96 845 275 986 282 614 256 003 238 788 350 111 24 134 31 878 28 594 31 022 36 775 66 997 68 500 69 157 63 281 99 239
VIII. Egyéb ráfordítások
18 742
14 257
11 402
12 877
53 091
A. 12. 13. 14. IX. 15. 16. 17. X. B. C. XI. XII. D. E. XIII. F. 18. 19.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott osztalék és részesedés Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Pénzügyi befektetések leírása Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés
56 147 8 043 7 9 167 17 217 23 612
55 159 3 259 237 11 220 14 716 47 445
69 905 2 919
44 650 1 756
13 805 16 724 29 523
3 617 5 373 3 371
33 314 7 069 28 653 7 750 33 357
415 24 027 -6 810 49 337 55 303 60 019 -4 716 44 621 7 328 37 293
9 616 57 061 -42 345 12 814 584 10 744 -10 160 2 654 1 405 1 249
1 232 30 755 -14 031 55 874 20 927 29 075 -8 148 47 726 10 623 37 103
5 220 8 591 -3 218 41 432 23 483 -23 483 17 949 6 172 11 777
-53 784
G.
Mérleg szerinti eredmény
37 293
1 249
37 103
11 777
-53 784
43
4 000 37 357 -29 607 3 707 4 651 62 142 -57 491 -53 784
2/2. A KORONA Rt. eredménykimutatása („B” típus – forgalmi költség eljárással) adatok E Ft-ban 1997
1998
1999
2000
01.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
2 677 667
2 500 916
2 357 298
1 671 397
02. I. II. 03. 04. III.
Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmények Az értékesítés közvetlen költségei
2 677 667 10 886 323 029 2 159 283 2 482 312
2 500 916 6 345 334 473 1 955 491 2 289 964
2 357 298 27 214 308 043 1 847 665 2 155 708
1 671 397 8 796 297 321 1 181 599 1 478 920
05. 06. 07. IV. V.
Értékesítés költsége Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Az értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások
114 613 16 739 131 352 18 742
127 917 19 964 147 881 14 257
123 733 23 764 147 497 11 402
126 062 17 684 143 746 12 877
A. 12.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
56 147 8 043
55 159 3 259
69 905 2 919
44 650 1 756
13.
Kapott osztalék és részesedés
7
237
14. IX. 15. 16.
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Pénzügyi befektetések leírása
9 167 17 217 23 612
11 220 14 716 47 445
13 805 16 724 29 523
3 617 5 373 3 371
17. X.
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai
415 24 027
9 616 57 061
1 232 30 755
5 220 8 591
B.
Pénzügyi műveletek eredménye
-6 810
-42 345
-14 031
-3 218
C.
Szokásos vállalkozási eredmény
49 337
12 814
55 874
41 432
XI. Rendkívüli bevételek XII. Rendkívüli ráfordítások
55 303 60 019
584 10 744
20 927 29 075
23 483
D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XIII. Adófizetési kötelezettség
-4 716 44 621 7 328
-10 160 2 654 1 405
-8 148 47 726 10 623
-23 483 17 949 6 172
F.
Adózott eredmény
37 293
1 249
37 103
11 777
18.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
19.
Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés
G.
Mérleg szerinti eredmény
37 293
1 249
37 103
11 777
44
2/3. A KORONA Rt. és ZALAIPARKER Rt. eredménykimutatása („A” típusú – összköltség eljárással) adatok E Ft-ban K. Rt. 01. 02. I. 03. 04. II. III.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelési készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált teljesítmények értéke Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 13. Kapott (járó) osztalék, részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény
45
Z. Rt.
2001 1 756 462 2 585 144 1 756 462
2 585 144
0 30 961
483 483 80 474
49 361 96 823 9 225 1 248 706 1 404 115 166 731 17 840 66 994 251 565 29 221 14 925 87 597 754
50 711 122 145 11 761 1 992 063 1 374 2 178 054 249 311 19 311 105 010 373 632 31 776 70 239 33 301 12 400 406 378
1
7 624 1 146 9 525 1 575 4 907
48 48 946 13 524 14 924 1 149 1 149 25 213
673 807 27 169 -12 245 155 0 52 204 -52 204 -52 049
7 155 2 370 89 967 0 19 894 -19 894 70 073 11 399 58 674
-52 049
58 674
-52 049
2/4. A KORONA Rt. eredménykimutatása („B” típus – forgalmi költség eljárással)
01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. IV. V.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés bruttó eredménye Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 09. Kapott (járó) osztalék, részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G.
Mérleg szerinti eredmény
2001 1 756 462 1 756 462 296 424 1 248 706 1 545 130 211 332 136 489 3 282 139 771 30 961 14 925 87 597 754 1
7 624 1 146 9 525 1 575 4 907 673 7 155 2 370 89 967 19 894 -19 894 70 073 11 399 58 674
58 674
46
3. Aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök számítása adatok E Ft-ban 1997
Megnevezés Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Aktivált tárgyi eszközök Készletek Lekötött eszközök
1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt. Z. Rt. K. Rt. Z. Rt. 401 476 385 861 374 525 381 294 629 113 438 612 627 179 38 435
28 952
20 243
40 095
35 188
31 085
27 245
6 904
5 874
4 520
10 637
8 111
8 762
10 611
446 815 420 687 399 288 432 026 672 412 478 459 665 035 339 057 354 747 278 662 250 100 607 546 243 959 536 646 785 872 775 434 677 950 682 126 1 279 958 722 418 1 201 681
4. A vállalkozásoknál számított hozammutatók adatok E Ft-ban Megnevezés
1997
1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt. Z. Rt. K. Rt. Z. Rt. 2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 2 681 859 1 756 462 2 585 144
Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök 0 0 0 0 0 0 0 aktivált értéke ± Saját termelésű készletek 0 0 0 0 0 0 0 állományváltozása - Eladott áruk beszerzési 2 159 283 1 955 491 1 847 665 1 181 599 2 062 544 1 248 706 1 992 063 értéke - Alvállalkozói teljesítmények 0 0 0 0 2205 0 0 értéke = Bruttó termelési érték
508 384
545 425
509 633
489 798
617 110
507 756
593 081
39 677
44 792
46 527
43 618
51 644
49 361
50 711
47 587
54 570
55 259
64 358
127 458
96 823
122 145
421 120
446 063
407 847
381 822
438 008
361 572
420 225
24 134
31 878
28 594
31 022
36 775
29 221
31 776
= Nettó termelési érték
396 986
414 185
379 253
350 800
401 233
332 351
388 449
- Bérköltség - Személyi jellegű egyéb kifizetések = Tiszta jövedelem
182 989
182 030
164 948
157 588
234 366
166 731
249 311
14 857
23 252
26 398
20 682
19 686
17 840
19 311
209 140
208 903
187 907
172 530
147 181
147 780
119 827
- Anyagköltség - Anyagjellegű szolgáltatások értéke = Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás
47
5. Kifizetett bérek számítása adatok E Ft-ban 1997
1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt. Z. Rt. K. Rt. Z. Rt. 182 989 182 030 164 948 157 588 234 366 166 731 249 311
Megnevezés Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések = Összes kifizetett bér
14 857
23 252
26 398
20 682
19 686
17 840
19 311
197 846
205 282
191 346
178 270
254 052
184 571
268 622
6. Az összes élő- és holtmunka ráfordítás számítása adatok E Ft-ban 1997
Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összes élő- és holtmunka ráfordítás
1998
1999
2000
2001
Korona Rt. K. Rt. Z. Rt. K. Rt. Z. Rt. 2 246 547 2 054 853 1 949 451 1 289 575 2 256 168 1 404 115 2 178 054 275 986 282 614 256 003 238 788 360 234 251 565 373 632 24 134 31 878 28 594 31 022 36 775 29 221 31 776 66 997 68 500 69 157 63 281 99 239 2 613 664 2 437 845 2 303 205 1 622 666 2 752 416 1 684 901 2 583 462
7/1. A KORONA Rt.-nél számított árréstömeg és árrésszint Megnevezés Árbevétel - ELÁBÉ = Árrés
1997
1998
1999
2000
2001
E Ft % 2 677 667 100,0 2 159 283 80,6
E Ft % 2 500 916 100,0 1 955 491 78,2
E Ft % 2 357 298 100,0 1 847 665 78,4
E Ft % 1 671 397 100,0 1 181 599 70,7
1 756 462 100,0 1 248 706 71,1
518 384 19,4
545 425 21,8
509 633 21,6
489 798 29,3
507 756 28,9
7/2. A ZALAIPARKER Rt.-nél számított árréstömeg és árrésszint Megnevezés Árbevétel - ELÁBÉ = Árrés
2000 E Ft % 2 681 859 100,0 2 062 544 76,9 619 315 23,1
48
2001 E Ft % 2 585 144 100,0 1 992 063 77,1 593 081 22,9
E Ft
%
8. A vizsgált vállalkozások létszám- és béradatai Megnevezés Alkalmazottak száma (fő) Kifizetett bér (E Ft) Bérszínvonal (Ft/hó)
1997
1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt. Z. Rt. K. Rt. Z. Rt. 295 246 205 174 346 159 320 182 989 182 030 164 948 157 588 234 366 166 731 249 311 51 692 61 663 67 052 75 473 56 447 87 385 64 925
9/1. A KORONA Rt. bolthálózata Bolt Üzlet neve szám 1. BELVÁROSI Üzletház Székesfehérvár 2. KORONA-MIX Háztartási-Vegyi Székesfehérvár 5. Munkaruházati Bolt Székesfehérvár 17. TIP-TOP Cipőáruház Székesfehérvár 18. VILLANYÁSZ Székesfehérvár 24. PAPIRUSZ Irodaszer, Nyomtatvány, Papíráruk Székesfehérvár 24/1. Papírbolt Székesfehérvár 28. Háztartási-festékbolt Székesfehérvár 32. GOMBHÁZ Székesfehérvár 33. DUETT Ruházati Bolt Székesfehérvár 38. HÁZÉPÍTŐK Boltja Székesfehérvár 39. Vasbolt Székesfehérvár 46. Háztartási-vegyi bolt Székesfehérvár 51. OPERA Illatszer - Ajándék Kisáruház Székesfehérvár 53. SZÍNES Kisáruház Mór 64. BODY SECRET Fehérnemű Márkabolt Székesfehérvár 66. MŰSZAKI Áruház Székesfehérvár 67. KORONA-DEPÓ Székesfehérvár 69. AGRO Üzletház Székesfehérvár 73. METALLOGLOBUS Színesfém és Műanyagbolt Székesfehérvár 75. KORONA-DISZKONT Áruház Székesfehérvár
49
Cím Megyeház u. 3. Várkapu u. 6. Prohászka Ottokár u. 22. Lakatos u. 6. Dr. Koch László u. 4. Fecskepart Virág Benedek u. 9. Prohászka Ottokár u. 10. Fő u. 9. Szent János köz 2. Széchenyi u. 138-142. Tolnai u. 24. Fecskepart Basa u. 2. Köztársaság tér 2. Kossuth u. 6. Várkapu u.2. Fecskepart Mátyás király körút 11. Fecskepart Tobak u. 11-13.
9/2. A ZALAIPARKER Rt. bolthálózata Bolt Üzlet neve szám
Cím
Zalaegerszegi bolthálózat 5. ÁRKUS Papírbolt 10. NAGYKER. raktár 22. PROFI Üzletház 26. BÁRÁNY Divatház 30. KOMFORT Lakástextil 44. FÓKUSZ háztartás-felszerelés 48. SZIVÁRVÁNY háztartási bolt 52. LOTTÓ Ruhaház 56. KIP-KOP Cipőbolt 61. DROGÉRIA 66. IFJÚSÁGI Áruház 74. PALETTA Háztartási bolt 78. KALAMÁRIS Papírbolt 80. DELTA Bevásárló udvar 86. ALFA Vasudvar Nagykanizsai bolthálózat 8. MESTER Barkácsbolt 14. BÉTA Iparcikk udvar EURO Fürdőszoba szalon 15. ARANYKÉZ Szaküzlet 16. FAVORIT Kisáruház 60. ERGO Ruházati bolt 75. ERZSÉBET Üzletház 90. KANIZSA Áruház 106. Leértékelt ruházat Keszthely-Hévíz bolthálózat 125. PRAKTIKA Üzletház 130. HELIKON Kisáruház 135. GAMMA Bevásárló udvar - vas-műszaki-vegyi 137. - munkaruházat 170. BALATON Áruház 163. HORIZONT Kisáruház
50
Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg
Kazinczy tér 2. Hock J. u. 94. Jákum u. 1. Széchenyi tér 2. Kazinczy tér 5. Berzsenyi u. 3. Rákóczi u. 5-7. Deák tér 1. Kossuth u. 22. Kazinczy tér 1. Kossuth u. 22. Kossuth u. 19-23. Kossuth u. 19-23. Rákóczi u. 50-52. Hock J. u. 59.
Nagykanizsa Nagykanizsa
Eötvös tér 25-26. Űrhajós u. 3.
Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa
Ady u. 1. Erzsébet tér 3. Ady u. 1. Erzsébet tér 1-3. Fő u. 2. Eötvös tér 28.
Keszthely Keszthely Keszthely
Kossuth u. 11. Kossuth u. 15. Deák F. u. 55.
Keszthely Hévíz
Kossuth u. 23. Széchenyi u. 9.
10. Képletgyűjtemény Bruttó termelési érték:
Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök aktivált értéke ± Saját termelésű készletek állományváltozása - Eladott áruk beszerzési értéke - Alvállalkozói teljesítmények értéke = Bruttó termelési érték
Anyagmentes termelési érték:
Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Anyagjellegű szolgáltatások értéke = Anyagmentes termelési érték
Nettó termelési érték:
Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás = Nettó termelési érték
Tiszta jövedelem:
Nettó termelési érték - Bérköltség - Személyi jellegű egyéb kifizetések = Tiszta jövedelem
Aktivált tárgyi eszközök:
Ingatlanok + Műszaki berendezések, gépek, járművek + Egyéb berendezések, felszerelések, járművek = Aktivált tárgyi eszközök
Lekötött eszközök:
Aktivált tárgyi eszközök + Készletek = Lekötött eszközök
Összes kifizetett bér:
Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések = Összes kifizetett bér
Élő- és holtmunka ráfordítás:
Anyagjellegű ráfordítások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Egyéb költség = Élő- és holtmunka ráfordítás
51
Termelési költség:
Anyagköltség + Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Egyéb költség = Termelési költség
100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre jutó nettó termelési érték =
Nettó termelési érték ⋅ 100 Összes eszköz ⋅ 0,2 + Összes kifizetett bér ⋅ 1,8 100 Ft élő és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem =
Tiszta jövedelem ⋅ 100 Összes élő - és holtmunka ráfordítás 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték =
Nettó termelési érték ⋅ 100 Aktivált tárgyi eszközök állománya 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték =
Nettó termelési érték ⋅ 100 Készletállomány
100 Ft lekötött eszközre jutó nettó termelési érték =
100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték =
Nettó termelési érték ⋅ 100 Lekötött eszközök állománya
Nettó termelési érték ⋅ 100 Összes kifizetett bér
100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges aktivált tárgyi eszköz lekötés =
Aktivált tárgyi eszközök állománya ⋅ 100 Nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges készlet =
Készletállomány ⋅ 100 Nettó termelésiérték
100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges lekötött eszköz =
Lekötött eszközök állománya ⋅ 100 Nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges kifizetett bér =
Tartósan befektetett eszközök aránya = Forgótőke =
Összes kifizetett bér ⋅ 100 Nettó termelési érték
Befektetett eszközök állománya ⋅ 100 Összes eszköz
forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek
Forgótőke aránya =
Forgótõke Saját tõke
⋅ 100
52
Saját tõke ⋅ 100 Befektetett vagyon Saját tõke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Vagyonfedezet II. = ⋅ 100 Befektetett eszközök Vagyonfedezet I. =
Tárgyi eszköz fedezetség =
Saját tõke ⋅ 100 Tárgyi eszközállomány
Vagyonforgási sebesség (eszközök fordulatszáma) =
Nettó árbevétel Összes eszköz
Kötelezettségek ⋅ 100 Összes forrás Saját tõke Saját tőke aránya = ⋅ 100 Összes forrás Saját tõke Saját tőke növekedés (Tőkenövekedés) = Jegyzett tõke Nettó árbevétel Tőkeforgási sebesség (Saját tőke fordulatszáma) = Saját tõke Céltartalék állomány ⋅ 100 Céltartalék aránya = Saját tõke Idegen tőke aránya =
Forgóeszközállomány ⋅ 100 Kötelezettségek állománya Forgóeszközállomány Rövid távú likviditási mutató I. = ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Általános likviditási mutató =
Rövid távú likviditási mutató II. =
Összes forgóeszköz - készletek ⋅ 100 Rövid lejáratú készletek
Rövid távú likviditási mutató III. = Gyorsráta =
Értékpapírok + pénzeszközök ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek
Forgóeszközök − készletek ⋅ 100 Rövidlejáratúkötelezettségek
Hitelfedezetségi mutató =
Követelése k ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó árbevétel Vevõállomány Vevõállomá ny ⋅ 365 Vevők forgási sebességi napokban = Nettó árbevétel Anyagjellegű ráfordítások Szállítók forgási sebessége fordulatban = Szállítóállomány
Vevők forgási sebességi fordulatban =
Szállítók forgási sebessége napokban = Dinamikus likviditási mutató =
Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek állománya
Hosszú távú likviditási mutató = Eladósodottság mértéke =
Szállítóállomány ⋅ 365 Anyagjellegű ráfordítások
Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Összes kötelezettség
Saját tõke ⋅ 100 Összes kötelezettség
53
Nettó eladósodottság =
Adósságszolgálat =
Kötelezettségek - követelése k ⋅ 100 Saját tõke
Mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás ⋅100 Hosszú lejáratú kötelezettségek
Értékesítés költségszintje =
Összes értékesíté si költség ⋅ 100 Nettó árbevétel
Értékesítés közvetlen költségszintje = Értékesítés közvetett költségszintje = Igazgatási költségszint =
Egyéb költségszint =
Értékesíté s közvetlen költsége ⋅ 100 Nettó árbevétel
Értékesíté s közvetett költsége ⋅ 100 Nettó árbevétel
Igazgatási költségek ⋅ 100 Nettó árbevétel
Egyéb általános költségek ⋅100 Nettó árbevétel
Árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye (100 Ft nettó árbevételre jutó üzleti tevékenység eredménye) =
Üzemi üzleti tevékenység eredménye ⋅100 Nettó árbevétel Tőkearányos üzleti tevékenység eredménye (100 Ft saját tőkére jutó üzleti tevékenység eredménye) = Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Saját tõke Eszközarányos üzleti tevékenység eredménye (100 Ft összes eszközre jutó üzleti tevékenység eredménye)= Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Összes eszköz Átlagkészlet =
Nyitó készletállomány + Záró készletállomány 2
Készletforgási sebesség fordulatban =
Készletforgási sebesség napban = Áruk átlagos tárolási ideje =
Nettó árbevétel Átlagkészlet
Átlagkészlet ⋅ 365 Nettó árbevétel
Áruk Eladott áruk beszerzési értéke / 365
54
