a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar

Magyarország külkereskedelme és vámszabályozási rendszere az Európai Uniós csatlakozás küszöbén

Küls szakmai konzulens:

Operatív konzulens:

Czirok Ádám

Prof. Dr. Décsy Jen

Nebehaj Katalin Nappali Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány

2002.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS………………………………………………………………………………. 4 1. A KÜLKERESKEDELEM BEMUTATÁSA…………………………………………... 5 1. 1. A külkereskedelem kialakulása és szükségessége……………………………... 5 1. 2. Integrációs formák……………………………………………………………... 6 1. 2. 1. Az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA)………………… 7 1. 2. 2. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)…………… 7 1. 2. 3. Gazdasági EgyüttmCködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)…………… 8 1. 2. 4. Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) ………………….. 9 1. 2. 5. Az Európai Unió (EU)……………………………………………………. 9 1. 3. Magyarország kereskedelmi kapcsolatai……………………………………... 10 1. 3. 1. Magyarország és a CEFTA……………………………………………... 10 1. 3. 2. Magyarország és az OECD……………………………………………... 11 1. 3. 3. Szabadkereskedelmi megállapodásaink értékelése……………………... 12 2. AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMRENDSZERE……………………………………………. 13 2. 1. A vámunió rövid története……………………………………………………. 13 2. 2. Az EU vámrendszere…………………………………………………………. 14 2. 3. Közösségi Vámkódex………………………………………………………… 15 2. 3. 1. A Közösségi Vámkódex szerkezete…………………………………….. 16 3. MAGYARORSZÁG AZ EU-CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN……………………….. 18 3. 1. Az eddig elért eredmények…………………………………………………… 18 3. 2. További teend k a csatlakozásig……………………………………………... 20 3. 3. A 2002. évi Országjelentés…………………………………………………… 21 4. MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME ÉS A VÁMBEVÉTELEK ALAKULÁSA A CSATLAKOZÁS ELLTT ÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSUK A CSATLAKOZÁS UTÁN……………………………………………………………………………………. 28 4. 1. A 2001-es év külkereskedelme……………………………………………….. 28 2

4. 2. A külkereskedelem jelenlegi helyzete………………………………………... 34 4. 3. A külkereskedelem változása a csatlakozás hatására………………………… 38 4. 4. Felmerül problémák és lehetséges megoldások……………………………... 39 ÖSSZEGZÉS…………………………………………………………………………….. 43 MELLÉKLET……………………………………………………………………………. 46 FELHASZNÁLT IRODALOM………………………………………………………….. 47

3

Bevezetés A világgazdaság globalizálódása és az integrációs folyamatok korunk történelmi horderejC fejleményei. A globalizálódás kiterjed a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területére, a mikro- és makrofolyamatokra. Az 1989-1990-es évek társadalmi-politikai változásai Kelet-Közép-Európában teljesen új helyzetet teremtettek. Gazdasági téren er sítette a változtatás kényszerét a KGST megszCnése, amelynek következtében a kis országok elveszítették piacaikat. Bebizonyosodott, hogy számukra az egyetlen dinamizáló centrum a fejlett Nyugat-Európa lehet. Hazánkban is felismerték ezt a szükségszerCséget. Miután az Európai Tanács 1993. júniusi ülésén kinyilvánította, hogy a feltételek teljesítése esetén a közép- és kelet- európai társult országok – ha kívánják – az Európai Unió tagjai lehetnek, Magyarország 1994. március 31-én hivatalosan benyújtotta a csatlakozási kérelmét. A tárgyalások jelenlegi állása szerint 2004. május 1-jével az Unió tagjává válunk. Hazánk tehát dönt lépés el tt áll. Az Európai Unióhoz történ csatlakozás nagy jelent séggel bír, mivel megteremti a demokratikus nemzetek közösségébe történ egyenjogú beilleszkedés politikai, pénzügyi és gazdasági feltételeit. Addig azonban még számos tennivaló akad: Magyarország ugyanis 2002. december 31-ig vállalta, hogy teljesíti a csatlakozás feltételeit, valamint befejezi a jogharmonizációt. A következ kben megvizsgálom hazánk külkereskedelmi kapcsolatait, az egyes nemzetközi gazdasági szervezetekhez való viszonyát. Bemutatom Magyarország külkereskedelmének jellemz it. Áttekintem, hogy hol tart jelenleg a jogharmonizáció, melyek azok a feladatok, amelyeket még el kell végezni a csatlakozásig, illetve a megadott határid ig. Keresem a választ arra, hogy a csatlakozás után felmerül problémákra milyen megoldások lehetnek, valamint arra is, hogy ha majd az Európai Unió és hazánk között a vámellenõrzés megszûnik, csökkennek a vámtételek, vámbevételek, akkor hogyan tudunk majd bevételeket produkálni a költségvetés számára.

4

1. A külkereskedelem bemutatása 1. 1. A külkereskedelem kialakulása és szükségessége A nemzetközi gazdasági kapcsolatok els formája a kereskedelem volt és ma is a legfontosabb tényez je. A külkereskedelem csírái már a történelem el tti korokban is fellelhet k. A különböz

közösségek közötti csere természetesen nagyon kezdetleges volt, általában

véletlen, egyszerC csere, amely mögött nem állt munkamegosztás. A társadalom fejl désével az ókorban, majd a feudalizmusban egyre nagyobb szerepet töltött be a külkereskedelem. A feudalizmusban a közlekedés, a távolsági kereskedelem már egyre inkább a t kés vállalkozás jellegét öltötte fel. A mai külkereskedelem alapjait a tengeri hódítások, majd a nyomukban kialakult gyarmatbirodalmak határozták meg. A nagy földrajzi felfedezések után a kereskedelem által biztosított haszon volt a mozgatórugója a külkereskedelemnek. A gyarmati rendszer kialakulása felgyorsította a világgazdaság fejl dését, egyre intenzívebbé váltak a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok. Az ipari forradalom, majd az ennek nyomán létrejöv

nagyipari termelés a

nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok fejl désének új tényez it hozta felszínre. A gépi nagyipar kialakulásával a nemzetközi kereskedelemben egyre inkább jelentkezett a nemzetközi verseny, amely miatt a hazai ipar és mez gazdaság védelmére volt szükség a külföldi áruk versenyével szemben. A külkereskedelmi politikában megjelenik a protekcionizmus, a hazai termel k védelme, a külföldi versenytársak háttérbe szorítása. Az állam által végrehajtott import-korlátozó és exportösztönz intézkedések következtében kizárták a világgazdasági konkurencia hatásait. A protekcionizmus a kezdeti id szakban el segítette a kevésbé fejlett gazdaságok fejl dését, meger södését. A monopóliumok kialakulásával a protekcionista külkereskedelem-politika a monopolista pozíciók és ennek hatására a monopolista extraprofit védelmét szolgálta. A nemzetközi kapcsolatokban a protekcionizmusnak sokféle formáját alkalmazták. Diszkriminációs, hátrányosan megkülönböztet

kereskedelmi politikát folytattak más

országokkal szemben, ha távol akarták ket tartani a hazai piacoktól. A legszéls ségesebb eset az embargó alkalmazása, amikor adminisztratív eszközökkel egyszerCen megtiltják valamely áru kivitelét.

5

A sajátos politikai-gazdasági tényez k mellett a nemzetközi kereskedelem kialakulásának alapja a kereskedelem révén elérhet el ny volt. Kezdetben az abszolút el ny dominált, kés bb azonban fokozatosan a komparatív, kölcsönös el ny lesz a meghatározó. Az abszolút el ny az országok közötti költség- és árarányok eltérésében rejl el nyök kihasználását jelenti. Az országok természeti, földrajzi adottságai eltér ek. Ezek a különbségek jelent sen befolyásolják az ország bels költség- és árviszonyait. A komparatív el nyök kihasználása mellett a külkereskedelem kedvez

hatásai

közvetetten is jelentkeznek. Az import révén nemcsak termékhez juthat az ország, hanem fejlettebb technikát-technológiát, tudást is importál. Ez a gazdaság hatékonyságának a növelését eredményezi. Ugyancsak kedvez hatású a világpiac versenykésztetése is. Mindezekb l láthatjuk, hogy a külkereskedelem minden ország számára egyaránt fontos. Különösen fontos azonban a nyitott gazdaságú országok számára, mint amilyen Magyarország is. A nyitott gazdaság azt jelenti, hogy a GDP több, mint a fele a külkereskedelemben realizálódik. A gazdasági nyitottság azt fejezi ki, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben kapcsolódott be a nemzetközi munkamegosztásba. A gazdasági nyitottságának számos mércéje ismert: az export illetve az import viszonya a nemzeti termékhez (vagy a nemzeti jövedelemhez vagy a GDP-hez), az egy f re jutó külkereskedelem nagysága, stb. Vagyis a gazdasági nyitottság mérhet kategória. Ha az exportintenzitási mutató (export/GDP) 15% alatti, az ország zárt gazdaságú, ha 45% feletti, akkor nyitott gazdaságúnak mondjuk. Magyarország tehát nyitott gazdaságú, mert termelésének kb. 40-50%-a exportra kerül.

1. 2. Integrációs formák A nemzetgazdaság fejl dése elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a világméretCvé váló nemzetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül, mert a világ országai, nemzetgazdaságai egy rendszert alkotva, sok szállal köt dnek egymáshoz. A világ országainak fejl dése nagymértékben függ e kapcsolatrendszert l. A nemzetközi kereskedelem élénkítése és a szorosabb gazdasági együttmCködés el segítése érdekében számos nemzetközi szervezet és megállapodás született. A nemzetközi integrációk egyik legfontosabb sajátossága napjainkban, hogy szuverén államok

vagy

nemzetgazdaságok

önkéntes,

6

komplex,

gazdasági

és

politikai

összekapcsolódásaként határozható meg. Ezek közül a legfontosabbakkal ismerkedünk meg.

1. 2. 1. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (European Free Trade Association) a Stockholmi Konvencióval hívták életre 1960. január 4-én az Európai Gazdasági Közösségen kívül maradt nyugat-európai országok. Az alapító tagok Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia voltak. Izland 1970-ben csatlakozott, az 1961 óta társult tag Finnország 1986-ban lett teljes jogú tagja a szervezetnek, és 1991-ben Lichtenstein is belépett az EFTA-ba. Id közben Nagy-Britannia, Dánia, Portugália, Ausztria, Svédország és Finnország az EU-hoz váló csatlakozása miatt kilépett a szervezetb l. Az EFTA célja el segíteni a kereskedelmi akadályok lebontását és a szorosabb gazdasági együttmCködést a tagországok között. A szerz dés nem korlátozza a tagok kereskedelempolitikai önállóságát a szervezeten kívüli országokkal kapcsolatban. Az EFTA

tagországai

együttmCködésük

keretében

összehangolják

kereskedelmük

ellen rzését, kereskedelempolitikájukat, a közvetett adóztatást, a szellemi és ipari tulajdonjogi szabályozásaikat és mez gazdasági politikájukat. Az EFTA döntéshozó testülete a tagországok képvisel ib l álló Tanács. Két tanácsadó bizottsága és 7 állandó bizottsága mCködik, és a szervezet munkáját titkárság is segíti. Az ipar, a szakszervezetek, a kereskedelmi kamarák képvisel ib l álló Konzultatív Bizottságnak és a tagállamok parlamenti képvisel ib l álló Parlamenti Bizottságnak tanácsadó-konzultatív szerepe van.

1. 2. 2. Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) Az 1989-90-es rendszerváltást követ en a KGST viszonylag legfejlettebb országai speciális helyzetbe kerültek. 1990 októberében újraegyesült a két Németország, s a régió átmenetben lév országai két tCz közé kerültek. Egyik oldalukon az egyesült meger södött Németország, míg a másik oldalon a bels

viszályoktól terhes, szétes ben lév

Szovjetunió. Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon a politikai váltás lezajlott, megkezd dött, illetve folytatódott a gazdasági rendszerváltás, az országokban egyre er teljesebbé vált az EK-hoz és a NATO-hoz történ csatlakozás igénye. E három

7

(négy) ország az átmenet következ éveiben sajátos szubrégiót alkotott, hasonló célokkal és nemzetközi megállapodásokkal. A

legcélszerCbbnek

tCn

integrálódási

forma

az

országok

közötti

szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt. Az alapelveket 1991. november 30-án fogadták el, melyek szerint a vámok és kereskedelmi korlátozások lebontása kölcsönösen és szimmetrikusan történik. Az el nyök globális egyensúlyára törekedtek a felek, és a megállapodás nemcsak az iparra, hanem a mez gazdaságra is vonatkozott. 1992-ben felgyorsultak a tárgyalások, amikor kiderült, hogy az EK-val kötött társulásviszony-megállapodások életbelépése után egymás piacain vámhátrányba kerültek, ugyanis az EK viszonylatában az ipari vámok jelent s része megszCnt, míg a három ország az egymás közötti kereskedelemben a legnagyobb kedvezményes tarifát alkalmazta. Fontos céllá vált a hátrányos helyzet megszüntetése és az egymás közötti kereskedelem visszaesésének megállítása. A Megállapodás rendelkezései 1994. július 1-jét l léptek hatályba. A megállapodás céljai: a kereskedelem b vítése a felek között, korrekt versenyfeltételek biztosítása és hozzájárulás a világkereskedelem harmonikus fejl déséhez. A CEFTA legf bb irányító és döntéshozó fóruma az országok delegált képvisel ib l álló Vegyes Bizottság, amely felügyeli a Megállapodás végrehajtását. A CEFTA-tagországok kormányf i évente egyszer találkoznak, és megvitatják az integrációval és a régióval összefügg politikai kérdéseket. 1. 2. 3. Gazdasági Együttm5ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Az OECD-t 1961-ben alapították, hogy az 1948-ban létrejött OEEC helyébe lépjen. Alapokmányát 18 nyugat-európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada írta alá. A szervezet célja a foglalkoztatás és a tagországok gazdasági növekedésének az el segítése, az együttmCködés fejlesztése és a gazdasági-szociális jólét növelése gazdaságpolitikájuk koordinálása révén. További cél a tagországok fejl d

országok

érdekében kifejtett er feszítéseinek ösztönzése és összehangolása. A tagországok együttmCködése a gazdaságpolitika minden ágára kiterjed, így többek között a környezetvédelem, az adózás, a mez gazdaság, a technológiafejlesztés területére. A szervezet határozatait és javaslatait formális hatalom híján nem képes

8

végrehajtani, ezért els sorban tanácsadó szerepet lát el, felméréseket, tanulmányokat készít az egyes országok, régiók számára, fórumokon vesz részt. Legf bb döntéshozó szerve a Tanács, amelyben valamennyi tagország kormánya képviselteti magát. A Tanács munkáját tizennégy tagú végrehajtó bizottság segíti, amelynek állandó tagja a hét legfejlettebb ország (G7), a hét másik tagot pedig rotációs módszerrel választják ki a tagországok közül.

1. 2. 4. Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1947. október 30-án 23 ország képvisel je írta alá a multilaterális vám- és kereskedelmi megállapodást, s 1994 végéig több, mint 100 újabb ország csatlakozott az Egyezményhez. Létrehozásának

célja

a

nemzetközi

kereskedelem

mind

szélesebb

körC

szabályozása, a világer forrás leghatékonyabb hasznosítása volt, külön kiemelve a fejl d országokat, valamint az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás megteremtése és a fogyasztás növelése. A GATT jelent s szerepet töltött be 1948 és 1994 között a nemzetközi kereskedelempolitikában, segítette a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdaságok liberalizálását, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok dinamikus b vülését. A WTO (World Trade Organization), vagyis a Világkereskedelmi Szervezet 1995. január 1-jét l – a GATT szerepét átvéve – alakítja a nemzetközi kereskedelem feltételrendszerét. Tevékenysége kiterjed a gazdasági élet egészére, beleértve a szolgáltatásokat, a szellemi termék kereskedelmet és a mez gazdaságot is.

1. 2. 5. Az Európai Unió (EU) Az Európai Uniót az 1993. november 1-jén életbe lépett Maastricht-i Szerz dés hozta létre. Az EU három pillérb l áll. Az els pillér az Európai közösségek, amely maga is összetett szervezet, mert az 1951-es párizsi szerz déssel megalapított Európai Szén- és Acélközösség (az ún. Montánunió), az 1957-es szerz déssel létrehozott Európai Gazdasági Közösség, és az Európai Atomközösség együttesen alkotják. Az Európai Unió második pillére a közös kül- és biztonságpolitika, harmadik pedig a bel- és igazságügyi együttmCködés.

9

Jelenleg az Európai Unió 15 tagországának 369 millió lakosával a világ egyik legjelent sebb gazdasági csoportját képezi. Az Unió egységes piacán a személyek, áruk, a t ke és a szolgáltatások korlátozások nélküli szabad mozgása válik lehet vé.

1. 3. Magyarország kereskedelmi kapcsolatai Harminc legfontosabb kereskedelmi partnereink között található az Európai Unió 12 tagországa, egy EFTA-ország (Svájc), három tengerentúli OECD-tag (USA, Japán és Korea)

és

három

további

OECD-tagország

(Törökország,

Csehország

illetve

Lengyelország). Vagyis a harminc legfontosabb partnerünk közül 19 OECD-tagország. A legfontosabbak közé került még három CEFTA-tag: Románia, Szlovákia, Szlovénia, az ezeken kívül szintén szomszéd 2 délszláv állam (Horvátország és Jugoszlávia) és Ukrajna, végül négy fejl d ország: Szingapúr, Kína, Tajvan, Brazília.

1. 3. 1. Magyarország és a CEFTA Magyarország egyike a CEFTA-t létrehozó négy államnak. Létrehozásának egyik célja az volt, hogy a rendszerváltás után megállítsa a kelet-közép-európai országok külkereskedelmének rohamos szCkülését; célkitCzései egyértelmCen a szabadkereskedelem létrehozására irányultak. A megállapodás els sorban az áruforgalom feltételeivel foglalkozik. Felépítése megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Tartalmát tekintve eleget tesz a GATT alapelveinek, nemzetközi szerz déses kötelezettségeinknek, figyelembe véve a tagországok EK-vel és az EFTA-val kötött megállapodásait. Az ipari termékek vonatkozásában cél a szabadkereskedelem. A felek megállapodtak, hogy új vámokat nem vezetnek be, a meglév ket pedig fokozatosan lebontják. Ezeket a termékeket három csoportba sorolták be („A”, „B” és „C” lista). E szerint a vámok lebontása azonnal, középtávon vagy hosszabb id szak alatt történik. Az egyezmény kiterjed a nem vámjellegC kereskedelmi korlátokra is: a felek nem vezetnek be új mennyiségi korlátozást, a meglév ket pedig 1993. március 1-jét l – néhány kivétellel – megszüntetik.

10

A célt sikerült elérni: a CEFTA-n belül kedvez bb versenyhelyzet jött létre az EUországokhoz képest. Magyarország számára kedvez

a mez gazdasági koncessziók

javulása is. Mindezen változások könnyítik a kisvállalkozók piaci megjelenését is. Az együttmCködés szorosabbra fCzése, a szubregionális együttmCködés er sítése, a politikai kapcsolatok javulása segítheti az EU-csatlakozást: az CEFTA így eszköz az EU felé vezet úton. A CEFTA f feladata tehát, amely összeegyeztethet az EU-csatlakozás céljával, az integrációs kapcsolatok továbbfejlesztése, er sítése, és nem a CEFTA integrációs szintjének mélyítése.

1. 3. 2. Magyarország és az OECD A magyar külkereskedelemi forgalom 80%-a a világtermelés kétharmadát adó OECD-országokkal realizálódik, ezért is volt szükség a kapcsolatok felvételére. Magyarország

1989-ben

kezdeményezte

a

kapcsolatok

felvételét,

aminek

eredményeképpen 1996. május 7-én az OECD 27. teljes jogú tagjává váltunk. Az OECD tagság révén Magyarország bekerült a fejlett ipari országokat tömörít szervezetbe, résztvev je lett gazdaságpolitikai egyeztet fórumuknak. Az OECD-tagságból közvetlen anyagi el nye nem származik az országnak, a közvetett haszon azonban óriási. Könnyebbé válik a hitelfelvétel, javul az ország hitelkockázati min sítése. Ehhez kapcsolódik, hogy az ország kedvez bb feltételekkel bocsáthat ki kötvényt, hozhat forgalomba értékpapírt. További el ny, hogy az OECD információs csatornaként is mCködik, és páratlan információs bázist nyújt: közvetlen ismeretekhez juthatunk a világgazdaságról, a világkereskedelem alakulásáról. Az OECD-tagság azért is fontos, mert a szervezet direktíváit, alapelveit alkalmazza az Európai Unió is. A tagság tehát javítja csatlakozási esélyeinket is, és egyben er síti hazánk világgazdaságba való bekapcsolódási folyamatát. Hozzájárul nem európai OECDországokkal folytatott gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok feltételeinek javításához, meger síti azt a képet, hogy Magyarország európai integrációs elkötelezettsége mellett a globalizálódó világgazdaság szerves részévé kíván válni.

1. 3. 3. Szabadkereskedelmi megállapodásaink értékelése

11

A két legfontosabb szabadkereskedelmi megállapodásunk (EU, CEFTA) alapjában ipari

szabadkereskedelmi

szerz dések

összessége,

melyekhez

mez gazdasági

preferenciális megállapodás kapcsolódik. Mind a két egyezmény az ezredfordulóra tCzte ki a szabadkereskedelem megvalósítását. Az EU-val aszimmetrikus megállapodást kötöttünk, amely figyelembe veszi hazánk és a tagok közötti fejlettségi különbséget. Ennek megfelel en már a szerz dés ideiglenes életbeléptetése óta kapjuk a kedvezményeket, míg mi csak az átmeneti id szak második felében kezdtük ezeket viszonozni. E szerz dést a párhuzamosságra való törekvés jellemzi. Ezzel szemben a CEFTA-megállapodás szimmetrikus, mert azt hasonló fejlettségi szintC országok kötötték. A megállapodások többek egyszeri kereskedelmi szerz désnél, mert lehet vé teszik a politikai konzultációt, a megállapodás kib vítését, illetve bizonyos esetekben lehet ség van piacvédelmi intézkedésekre. A szabadkereskedelmi megállapodások javították exportunk piacra jutásának feltételeit, s az ezen országokba irányuló export növekedési üteme meghaladta a magyar export átlagos b vülését. Figyelemre méltó, hogy a szabadkereskedelmi partnerekkel folytatott forgalmunk egyenlege pozitív, és ez a fizetési mérleg egyensúlya szempontjából is fontos. Említést érdemel az is, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások segítségével bonyolított áruforgalom szerkezete a fejlett országokéhoz hasonlít.

12

2. Az Európai Unió vámrendszere 2. 1. A vámunió rövid története Miel tt áttekintenénk a vámunió kialakulását és mCködését, tisztázzuk a fogalmát: a vámunió olyan kereskedelmi tömörülés, ahol az övezeten belül a külkereskedelem liberalizált, de a kívülállókkal szemben már közös küls vámokat és külkereskedelempolitikát (nem feltétlenül közös kvótákat) alkalmaznak. A vámunió lényeges eleme az Európai Unió négy alapszabadságon (az áruk, szolgáltatások, személyek és a t ke szabad forgalma) nyugvó bels piacának. A Közösség vámuniója nélkül nem volna lehet ség az Európai Unió kereskedelmi és fejlesztési politikájára, a közös mez gazdasági piacra, valamint a gazdasági és pénzügyi politikák tényleges összehangolására. A vámuniót az EU jogel djének, az Európai Gazdasági Közösségnek hat tagállama alapította meg. Az EGK-szerz dés 1958. január elsejével lépett életbe. A vámunió megteremtésének els

lépései között szerepelt az alkotó országok közötti vámok

felszámolása, a különböz

vámtarifák egységes tarifába történ

olvasztása, valamint a

közös piac kialakítása. A közös vámok kialakításánál az 1957. január 1-jei vámokból indultak ki. A Római Szerz désnek megfelel en ezeket minden egyes termék esetében a különböz tagországokban érvényben lév

vámok számtani átlagaként kellett megállapítani. Ezek

általában magasabbak lettek, mint 1958 el tt az NSZK-ban és a Benelux államokban, és alacsonyabbak, mint Franciaországban és Olaszországban voltak. Az EK-tagországok között a vámok és az egymással szembeni mennyiségi korlátozások lebontása (az 1970-es határid nél korábban) mintegy tíz év alatt 1968. július 1-jére fejez dött be. Ugyanebben az id pontban léptek életbe a közös küls vámok. Az EK-ban az els lépésben a vámunió, illetve a közös piac keretében 1968-ra megvalósult:

13

a bels

vámok (import- és exportvámok, valamint a vámokkal egyenértékC

illetékek) eltörlése, a küls országokkal szemben közös küls vámok bevezetése, a mennyiségi korlátozások és az azokkal egyenértékC intézkedések eltörlése, a kereskedelmi monopóliumok megtiltása, a nemzeti szubvenciók leépítése vagy egységesítése azokon a területeken, ahol fennmaradtak (pl. mez gazdaság, acélipar, hajógyártás) árfolyamstabilizálás a munkaer

számára a korlátozástól

és megkülönböztetést l mentes

munkavállalási lehet ségek biztosítása a partnerországokban a t keáramlás szabadsága, f ként a mCköd t kebefektetések vonatkozásában. A közös piaci integráció nagy hatással volt a tagállamok közötti együttmCködés alakulására és szerkezetére, valamint az egész nemzetgazdaság fejl désére. A bels vámok eltörlése a tagállamok kereskedelmének nagyobb részét a vámunión belülre terelte, ez megnövelte a piaci optimizmust, és ösztönz leg hatott a Közösségen belüli beruházásokra. 1968 és 1993 között a figyelmet arra összpontosították, hogy a vámtarifa-uniót olyan irányba fejlesszék, hogy ne csak a vámok legyenek egységesek, hanem az alkalmazásukhoz szükséges szabályok is. Ekkor dolgozták ki a közös származási rendelkezéseket, a vámraktárakra vonatkozó eljárásokat és más fontos szabályokat. Ennek a folyamatnak a tet pontja volt az Egységes Adminisztratív Okmány (a SAD) kidolgozása. 1988-ban történt meg a vámeljárások egyszerCsítése. A korábban külön alkalmazott vámbevallások helyébe a SAD-ot léptették. Ezzel párhuzamosan az egyéb kereskedelmi törvényeket is módosították, és ezáltal vált lehet vé, hogy a vámtarifa-unió valóságos vámunióvá alakuljon át.

2. 2. Az Európai Unió vámrendszere A vámunió mCködtetése a Bizottság és a tagállamok közös feladata. A Bizottság ezt a feladatát saját szervezetének Adóügyi és Vámuniós F igazgatósága útján látja el. Ez a közösségi

igazgatási

szerv

a

felel s

a

vámpolitika

fejlesztésére

irányuló

kezdeményezésekért, a vámjogszabályokkal kapcsolatos javaslatokért, a tagállamok vámigazgatásai közötti egyeztetések segítéséért, valamint azért, hogy közösségi szinten valósítsa meg az üzleti világnak szóló tanácsadást és a t lük származó kezdeményezések

14

visszacsatolását. A közösségi vámjog mindennapi alkalmazása, a vámok, jövedéki adók, valamint a beviteli árukat terhel ÁFA beszedése és az egyéb politikák alkalmazása a nemzeti vámigazgatóságok feladata. Emellett k tartják a kapcsolatot a nemzeti szintC üzleti közösségekkel. A tagországok vámbevételei teljes egészében az Unió bevételeinek részét képezik. 2001-t l a határországok 25%-ot visszatarthatnak adminisztratív célokra. Ha megnézzük a vámbevételek alakulását (1.ábra) láthatjuk, hogy 1987 és 1996 között a felére csökkentek. Ez az arány azóta még tovább csökkent: a tavalyi évben 1213%-át adták a vámok az Európai Unió bevételeinek. Ennek f oka, hogy egyre több vámmegállapodás születik, amelynek következtében csökkennek a tételek.

Vámbevételek 1971 1980 1987 1996

25,4 36,8 25 15,5

Agrárhozzájárulás 32,1 12,5 8,6 2,7

VAT 43,4 41,7 66,4 48,9

Negyedik forrás 32,9

1. ábra: Az EU költségvetési bevételeinek százalékos megoszlása

2. 3. A Közösségi Vámkódex A vámjogi és vámeljárási gyakorlat egységesítése az 1994-ben hatályba lépett Közösségi Vámkódex alkalmazásának eredményeként valósult meg. Ezzel a lépéssel sikerült a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó vámjogi és eljárási szabályozást megteremteni. Így mintegy 25 évvel ezel tt az egységes küls vámtarifák megteremtését követ en a vámjogi szabályozás is nemzetek felettivé, közösségivé vált, kiteljesítve ezáltal a vámunió vámrendszerbeli eszköztárát, egyben tükrözve és segítve az egységes bels piacon megvalósult áruforgalom szabadságát. Az egységes vámjogi szabályozás bevezetésével megszCnt a tagállamok szabályozási autonómiája, így a vámunió mCködése a vámeljárások oldaláról is teljesen kiszámíthatóvá, áttekinthet vé vált. A vámunió egységes vámpolitikáját biztosító szabályok felölelik a vámtarifa szabályozást, a közösségi vámsemlegesítések rendszerét és a közös kereskedelempolitikát 15

segít

származási szabályokat. A Közös Vámtarifát illetve az ún. Kombinált

Nómenklatúrában kifejezett vám- és statisztikai árubesorolást tanácsi rendelet szabályozza, amelyre építve az EU a gyakorlati vámeljárásban az Integrált Tarifát (a TARIC-ot) alkalmazza,

mely

utóbbiban

beépítésre

kerültek

mind

az

aktuális

közösségi

vámtételkedvezmények (vámsemlegesítések), mind a statisztikai számbavétel vagy az adóztatás szempontjából fontos kiegészítések, besorolási bontások. A Közös Vámtarifában rögzített vámtételek - hasonlóan a magyar Kereskedelmi Vámtarifához – tartalmazzák a WTO országokból származó importra alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételeket, a fejl d

országoknak egyoldalúan biztosított

preferenciális vámtételeket és a szerz déses alapon nemzetközi kötelezettségként rögzített vámtétel-kedvezményeket. A TARIC pedig mindezeken túl közzétesz az adott id szakban érvényesíthet - kontingensek esetén Brüsszelb l igényelhet – vámtétel-kedvezményeket is.

2. 3. 1. A Közösségi Vámkódex szerkezete A Közösségi Vámkódex általános szabályai – hasonlóan a magyar vámtörvényi el írásokhoz – tartalmazzák a Kódex területi és tárgyi hatályát és a szabályozás alkalmazását segít értelmez rendelkezéseket. Ezen túl, eltér en a hazai szabályozástól e cím alatt szabályozza a vámeljárásban alkalmazható képviselet feltételeit, és itt rendelkezik a vámjogi határozatokról, a vámjogi szabályozás alkalmazását támogató felvilágosításokról és olyan egyéb el írásokat is e helyen rögzít, mint a vámhatóság ellen rzési jogosultsága, az ügyfél együttmCködési kötelezettsége, a vámeljárás során keletkez adatok kezelése, a dokumentumok kötelez meg rzése, a vámeljárás során alkalmazandó árfolyamok megállapításának módja. Ezen kívül utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vámjogban alkalmazható egyszerCsítések meghatározására bizottsági eljárásban kerül sor. A következ

fejezetben („A vámbeszedés anyagi, jogi szabályai”) rögzíti a

szabályozás a vámbeszedés lehet ségét, a vámtétel alapját képez vámérték-megállapítás szabályait és az alkalmazható tarifa kiválasztást meghatározó származási el írásokat. A harmadik rész a nem közösségi áruk vámjogi rendeltetésének meghatározásáig érvényesítend

el írásokat fogalmazza meg. A Vámkódex e cím alatt kizárólag a

behozatali irányú árumozgás vámjogi rendeltetéseinek meghatározása el tti teend k szabályait rögzíti, szemben a magyar szabályozással, amely a vámhatáron átlép árukkal 16

kapcsolatos jelentkezési, árubejelentési és árubemutatási kötelezettséget is el írja, valamint a vámhatáron végzett ellen rz

vizsgálat feltételeit szabályozza, és mind az áruk

beleptetésére, mind azok kiléptetésére vonatkozó el írásokat magába foglalja. A Közösségi Vámkódex a továbbiakban meghatározza a vámeljárásokat, ezen belül kiemelten foglalkozik a vámraktárakkal, az aktív feldolgozással, illetve a különös vámeljárásokkal, mint a vámszabad terület és a vámszabad raktár. Külön cím alatt szabályozza a Vámkódex a kiléptetésre vonatkozó el írásokat, a vámtartozással kapcsolatos rendelkezéseket (a vámtartozás keletkezése, érvényesítése, megfizetésének határideje és megszCnése), valamint a vámvisszatérítést és a vám megfizetése alóli mentesítés feltételeit. Végül a Közösségi Vámkódex bárki számára biztosítja a jogorvoslati eljárást a vámszervek határozatai ellen vagy abban az esetben is, ha a vámhatóság nem hoz döntést a megadott határid n belül. Az említett tartalom egyértelmCen rámutat a magyar és a közösségi szabályozás tartalmi és szerkezeti eltérésére. Ezek közül is els sorban azt célszerC kiemelni, hogy a közösségi szabályozás nem az általános szabályok között tartalmazza a vámteher biztosítására vonatkozó el írásokat, hanem a vámtartozás szabályai között. Mindazonáltal a vámbiztosítékra vonatkozó közösségi szabályozás tartalmilag is eltér a hatályos magyartól, aminek egyik magyarázata az, hogy a Vámkódex rugalmas mozgásteret biztosít a tagállamok és azok vámhatóságai számára a vámbiztosíték mértéke, formája és id szerCsége tekintetében, továbbá az alkalmazható vámbiztosíték-mentesség kérdésének eldöntésében. A Vámkódex el írásai nem tartalmazzák a zálogjogra vonatkozó külön el írást sem, de a vámfelügyelet értelmezése hasonló célt tükröz Nem tartalmaz a Kódex a magyar szabályozásban ismert el írást sem a vámút meghatározására, sem az áruk szállítóeszközön történ

elhelyezésére, miután ezek

meghatározása nem tartozik közvetlenül a vámjogi és eljárási szabályozás hatályába.

17

3. Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén Az Európai Unió 1993-ban a koppenhágai tanács ülésén döntött a keleti b vítés lehet ségér l. Ezt követ en Magyarország 1994. március 31-én hivatalosan benyújtotta csatlakozási szándékát. Magyarország és az Eu kapcsolatát az 1994. évi törvénnyel kihirdetett Társulási Megállapodás megszületését l jegyezzük, mivel a Magyar Köztársaság az ún. „Európai Megállapodás” 1991. december 16-án Brüsszelben történt aláírásával hivatalosan is kinyilvánította: Magyarország végs célja, hogy a Közösség tagja legyen.

3. 1. Az eddig elért eredmények Hazánk jogharmonizációs tevékenysége az 1991. december 16-án aláírt Megállapodás óta folyamatos, kötelezettséget vállalva arra, hogy az ország jelenlegi és jöv beni jogszabályait közelítjük az EU jogszabályaihoz, adott mértékben adaptálva azokat. A jogközelítés amellett, hogy EU tagságunk feltétele, el mozdítja a piacgazdaság kiépítését, illetve a külföldi befektet k számára is biztonságot ad. Az Európai Unió elvárása a társult országok vámigazgatásai felé egy olyan nemzeti szabályozás megteremtése, amely biztosítja az EU vámjogi szabályozás közvetlen alkalmazhatóságát és érvényesíthet ségét. Magyarország vámtörvénye 1995 óta „kompatíbilis” a Közösségi Vámkódex-szel, mivel az 1995. évi C. törvény megalkotásakor az egyik alapvet követelmény volt az Európai Unió vámjogának alapul vétele, a hazai lehet ségeknek megfelel történ átvétele.

18

ütemben

A jogharmonizáció nyomon követhet folyamatának el segítése céljából a Magyar Köztársaság Kormánya 1995 októberében megtárgyalta és elfogadta a csatlakozást el készít jogharmonizációról, illetve a bels piaci integrációról szóló jelentést. Az Európai Unió egyik alappillérét jelent

Vámunió fejezet tárgyalása 1998

szeptemberében kezd dött, amely során a felek áttekintették azokat a vámrendszerbeli eszközöket, melyek segítik az Európai Unióban az áruk szabad áramlását, és kapcsolódnak a közös vámpolitikának a kívülálló országokkal szembeni alkalmazásához. A fejezet tartalma: vámtarifával kapcsolatos szabályok (Közös Vámtarifa, vám és statisztikai nómeklatúra, Integrált Vámtarifa); vámsemlegesítések (vámkontingens, vámfelfüggesztés, engedélyjegyes eljárás); az áruk piacra jutási kedvezményeinek feltételeit megfogalmazó származási szabályok rendszere; egységes vámjogi és eljárási szabályok (Vámkódex rendelkezései, ezen belül a gazdasági

vámeljárások

rendszere,

vámszabadterületekre

vonatkozó

szabályozás); az Európai Unió vámmentességi rendszere; az európai árutovábbítási rendszer szabályozása; a vámformalitások egyszerCsítése, az egységes vámokmány szabályai; a vámeljárás során támogatott korlátozó és tiltó rendelkezések alkalmazása; a nemzetközi vámegyüttmCködésre vonatkozó szabályok; a vámrendszer infrastruktúrája (Integrált Tarifa /TARIC/, a Kötelez Áruosztályozási Felvilágosítási Rendszer és a Kötelez Származási Információs Rendszer uniós szintC informatikai támogatása, határátkel helyek, nemzeti vámszerek). Magyarország a tárgyalások során vállalta, hogy - néhány kivétellel - a csatlakozástól kész és képes elfogadni és alkalmazni a vámunió fejezetre vonatkozó közösségi szabályokat. Magyarország induló tárgyalási álláspontjában kilenc termékre a csatlakozás id pontjától számított 5 éven keresztül éves vámkontingens megnyitását kérte. Az átmeneti mentesség iránti kérelem mellett, technikai adaptációs igényt két esetben terjesztett el : vámfizetésekkel kapcsolatos elévülési id és a gazdasági vámeljárásokhoz kapcsolódó engedélyek átmeneti fenntartásának érdekében.

19

Mivel az Európai Unióban nem 5 év, hanem 3 év a vámfizetési kötelezettségek elévülési ideje Magyarország jelezte, hogy a vámfizetések elengedésére, visszatérítésére és visszafizetésére vonatkozó nemzeti rendszerét a tagság el tt hozott határozatok alapján keletkez követelések, tartozások elévülési határidejéig fenn kívánja tartani. Az Európai Unió ezt az igényt elfogadta azzal a megkötéssel, hogy a csatlakozást követ utólagos vámvisszatérítés a magyar költségvetés terhére történhet. A gazdasági vámeljárások és a vámszabadterületek tekintetében Magyarország a csatlakozáskor hatályban lév és már a közösségi vámszabályok feltételeivel összhangban álló magyar engedélyek érvényességének elismerését igényelte a közösségi eljárás szerinti új engedélyek kibocsátásáig, de legfeljebb a csatlakozás id pontjától számított egy évre szólóan. (technikai adaptációs id szak). Ezt az igényt az Európai Unió elfogadta. A fejezet ideiglenes lezárására 2001. június 12-én került sor. A csatlakozásunktól kezd d en az Európai Unió Vámkódexe és végrehajtási rendelete közvetlenül hatályosak lesznek Magyarországon. Ugyanakkor az Unió Vámkódexe és végrehajtási rendelkezése számos helyen további nemzeti szintC szabályozást ír el . Az EU részletesen kifejti azt is, hogy a Csatlakozási Szerz désben mely témakörökben indokolt átmeneti rendelkezést beiktatni: azon származási bizonyítványok érvényességével

kapcsolatban,

amelyeket

a

Magyarországgal

szabadkereskedelmi

megállapodást kötött harmadik országban a csatlakozás id pontja el tt állítottak ki; a csatlakozás id pontjában gazdasági vámeljárásban vámkezelt vámáruk elszámolásával, illetve a vámvisszatérítés, vámelengedés szabályaival kapcsolatban.

3. 2. További teend=k a csatlakozásig A jogharmonizációs munkálatok nagy részén túl vagyunk, és az idei évet követ en a jogalkalmazásra terel dik a hangsúly. A csatlakozási folyamatban egy új fejezetet nyitott a vámhatóság: a vámszervezetet kell hozzáigazítani az európai uniós vámszervezethez. A jogharmonizáció mellett, mint ahogy az Országjelentés is rámutat, rendkívül fontos, hogy a csatlakozás pillanatában a vámigazgatás tudjon együttmûködni a vámunión belül az Európai Unió tagállamaival. Ezzel kapcsolatos feladatainkat fogalmazza meg az Európai Unió bizottsága egy

20

ajánlásában, egy javaslatában, amelynek a betartása kötelezõ erõvel érinti a magyar vámszervezetet. A vámlaboratóriumot erõsítenünk kell. Nemcsak azért, mert a tarifális besorolások kérdésében nagy szerepe lesz, hanem azért is, mert segíti a jogsértések felderítését. Japánban, amelynek a vámigazgatása hasonló nagyságrendC, mint Magyarországé, hét régióban van jobban felszerelt vámlaboratórium, mint Magyarországon az az egy. Jelent s váltás várható az elektronikus adatkapcsolatokban, mivel a csatlakozást informatikailag nagyon jól meg kell támogatni. Létre kell hozni a TARIC-központot, és ennek a programnak minden feltételét meg kell teremteni. 2004. január 1-ig két fontos projekttel kell elkészülni: Integrált Vámtarifa (ITMS) projekt Új Számítógépes Tranzit Eljárás (NCTS) projekt. Az utóbbi projekt hamarabb fog hatályba lépni, hamarabb lesz mCköd képes, mint Magyarország európai uniós csatlakozási id pontja, mivel ez az az út, amelyen az Európai Unió megfelel

fórumaival a magyar projektek fel tudják venni a kapcsolatot,

kommunikálni tudnak. A másik projekt az integrált vámtarifa projekt (ITMS), amely nélkül az Európai Unióhoz nem csatlakozhatunk.

3. 3. A 2002. évi Országjelentés A 2002-es év szeptemberében nyilvánosságra hozott Országjelentés részletesen tartalmazza hazánk vám és külkereskedelem területén eddig elért eredményeit, valamint következtetéseket von le a megállapított tényekb l, melyek, mint látni fogjuk pozitív irányúak. 25. fejezet: Vámunió „Magyarország az el z éves jelentés óta eltelt id szakban további haladást ért el a vámunió területén. A Vámunió fejezet jogszabályait 2002. januárjában a vámraktározás, az ideiglenes behozatal, a vámértékelés és a nem kereskedelmi jelleg$ vámáruk kezelése terén tovább harmonizálta az acquis-val (az Európai Unió közösségi vívmányai átvételének Nemzeti Programja). 2002. januárja óta Magyarország módosította a Tranzitegyezmény szerinti

21

egyszer$sített vasúti eljárásban történ áruszállításra vonatkozó szabályozását. A jelentés tárgyát képz id szakban Magyarország folyamatosan er sítette a Vám- és Pénzügy rség adminisztratív és végrehajtási kapacitását. Magyarország különösen fontos lépéseket tett az informatikai rendszerek összekapcsolhatóságát biztosító fejlesztések felgyorsítása terén. A magyar informatikai rendszer (VÁMKER – számítógépesített vámáru nyilvántartási rendszer) tartalmazza az összes vámkezelésre vonatkozó információt. 2002. januárjában véglegesítésre került a „Nemzeti Interoperabilitást Megvalósító Stratégia” és a Pénzügyminisztérium a stratégiának a következ

két éven belüli

végrehajtása érdekében 40 f t jelölt ki. A Vegyvizsgáló Intézet felhatalmazást kapott els fokú döntések meghozatalára. Az Intézetet laboratóriumának felszereltségét mozgólaboratóriumi szolgálattal fejlesztették és a rendelkezésre álló 27 f s létszám elegend nek látszik a Kötelez

Áruosztályozási

Felvilágosítási, illetve Kötelez Származási Felvilágosítási Rendszerekb l adódó feladatok megvalósítására. Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia háromoldalú, a vámlaboratóriumaikra

vonatkozó

együttm$ködési

megállapodást

írt

alá

2002.

januárjában. A határforgalom ellen rzést illet en több határátkel helyet nyitottak meg 2002 során - modernizálásukat követ en - az EU jöv beni küls határszakaszán: Letenyén a horvát határszakaszon (márciusban), Röszkénél a jugoszláv határon (áprilisban), Záhonyban az ukrán határon (júliusban), valamint Ártándnál és Gyulánál a román határszakaszon (júliusban). A magyar Vám- és Pénzügy rség, valamint a Fogyasztóvédelmi F felügyel ség között létrejött együttm$ködési megállapodás keretében két – az informatikai fejlesztéssel és a piacfelügyelettel foglalkozó – munkacsoportot állítottak fel. A jelentés tárgyát képz

id szakban sor került a vámszervek állományának a

nukleáris és radioaktív anyagok határátkel helyeken történ elfogását célzó képzésére.

Általános értékelés Általánosságban Magyarország már magas szint$ felkészültséget ért el e területen. A magyar szabályozás 2000 óta már nagymértékben harmonizált az acquis-val. Magyarországnak további er feszítést kell tennie, hogy a vámszabadterületekre vonatkozó szabályozása teljes egészében harmonizált legyen. A vámszabadterületek számát jelent s mértékben csökkenteni is kell. A Közösség által az Általános Preferenciális Rendszer

22

(GSP) keretében alkalmazott preferenciális származási szabályoknak a magyar rendszerbe történ átvételére csak a csatlakozás pillanatában kerül sor. Ami az acquis végrehatásához szükséges adminisztratív és végrehajtási kapacitást illeti, Magyarország folytatta a vámtisztek képzését és a szükséges berendezések modernizálását. Magyarország már rendelkezik az el írások és az eljárások alkalmazása terén tapasztalattal, melyek hasonlóak és néhány esetben azonosak azokkal, melyeket a Közösség alkalmaz. Mint a legtöbb tagjelölt ország, Magyarország sem alkalmaz bizonyos kereskedelempolitikai intézkedéseket a csatlakozás id pontjáig. Ennek olyan esetekben vannak következményei, amikor a nem preferenciális származás, az aktív- és a passzív feldolgozás szabályait kell alkalmazni. Például Magyarországon a Kötelez Származási Felvilágosítási Rendszert csak a preferenciális származás esetében alkalmazzák, miközben a Közösségben ezt a nem preferenciális származás esetében is használják. Az olyan, a Közösségben már elektronizált rendszerek, mint a kvóták, a vámfelfüggesztések és az integrált tarifa, melyeket jelenleg Magyarországon elektronikus formában még nem alkalmaznak, számítógépesítés alatt állnak. Folyamatos er feszítések szükségesek még ezeken a területeken, ide értve a nyelvtanulást és a szerz i jogi és a növény-egészségügyi jogszabályokkal kapcsolatos képzést. Az informatikai rendszerek további fejlesztése terén még fontos problémákat kell napirendre t$zni. A feladatoknak a tervezettnek megfelel Magyarország olyan helyzetbe kerül, hogy viszonylag rövid id

végrehajtása

esetén

alatt teljesíteni tudja

kötelezettségeit.

Következtetés Az 1997-ben kiadott országvéleményében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország jelent s er feszítéseket tesz, hogy összhangba hozza szervezetét és annak állományát azokkal a kötelezettségekkel, melyeket egy modern vámszervezetnek végre kell hajtania. A Bizottság hozzátette, hogy ha Magyarország er feszítéseit tovább fokozza, különösen a számítógépesítési projektek kezelése területén, néhány éven belül készen kell állnia azon kötelezettségek teljesítésére, melyek egy EU-s vámigazgatásra hárulnak. Az országvélemény óta Magyarország egyenletes fejl dést mutatott az acquis e területén való harmonizációban és folyamatosan fejlesztette és meger sítette a szükséges

23

adminisztratív kapacitásait is. Vámjogszabályainak az acquis-val való harmonizációja mára majdnem befejez dött és az adminisztratív kapacitások is viszonylag fejlettek, noha e tekintetben még számos kérdést kell megoldani. E fejezet tekintetében a tárgyalások ideiglenes lezárásra kerültek. Magyarország számára egy, a csatlakozást követ három évre, de legkés bb 2007. december 31-éig szóló - amelyik hamarabb bekövetkezik - átmeneti id szakot biztosítottak, amely id alatt a nem ötvözött alumíniumra éves vámkontingenseket nyitnak, és amely alatt Magyarországnak biztosítania kell a Közös Vámtarifában szerepl vámok alkalmazását e cikk tekintetében is. Magyarország általánosságban teljesíti azokat a vállalásait, melyeket e területen a csatlakozási tárgyalások során tett. A tagságra való felkészülés befejezése érdekében Magyarország er feszítéseinek most arra kell irányulnia, hogy biztosítsa nemzeti rendszereinek az EK váminformatikai rendszerével való teljes összekapcsolhatóságát, és er sítse a vámszolgálatok képességét a csalások és a gazdasági b$nözés elleni küzdelemre, melyet más végrehajtó testületekkel szoros együttm$ködésben kell végeznie. Ami az acquis-val való összhang biztosítását illeti, Magyarországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket azon intézkedések és el írások alkalmazására való felkészülés területén, melyek a csatlakozás pillanatában kerülnek bevezetésre, ideértve a vámszabadterületekre vonatkozó szabályozást is. 26. fejezet: Külkapcsolatok Az el z éves jelentés óta Magyarország folytatta a magyar jogalkotás tekintetében az összhang megteremtését a közös kereskedelempolitikát magában foglaló acquis-val és továbbra is összehangolta az EU-val a WTO-ban képviselt álláspontját és politikai döntéseit. A

közös

kereskedelempolitika

tekintetében,

a

csatlakozást

követ en

Magyarországnak össze kell hangolnia vámtarifáját az Európai Unióéval. Magyarország alkalmazott vámtarifájának átlaga jelenleg, az MFN vámokat illet en 11,7 % az összes termékre, 30,9 % a mez gazdasági termékekre, 14,8 % a halászati termékekre, és 7 % az ipari termékekre. Összehasonlításképpen az EU jelenlegi vámjainak szintje a következ : 6,3 % az összes termékre, 16,2 % a mez gazdasági termékekre, 12,4 % a halászati termékekre és 3,6 % az ipari termékekre. A

harmadik

Magyarország

országokkal

szabadkereskedelmi

kötött

bilaterális

megállapodást 24

megállapodások

kötött

a

tekintetében

Jugoszláv Szövetségi

Köztársasággal, amely megállapodás 2002 júliusában lépett hatályba. 2002 januárjában Magyarország nem-preferenciális megállapodást kötött az USA-val, amely a vámok csökkentését írja el

MFN bázison 70 termékre, egyes esetekben az EK közös küls

vámjainak szintjéig. A megállapodást el készít tárgyalásokra anélkül került sor, hogy az EK-val el z leg kielégít mértékben konzultációkra került volna sor, vagy a teljes kör$ információk megadása megtörtént volna. Magyarország, mint a CEFTA tagja, 2001 novemberében aláírta a mez gazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmének liberalizációjáról szóló 10. sz., és az áruk származási szabályairól szóló 11. sz. Kiegészít Jegyz könyvet. A fejlesztési politika, együttm$ködés és segítségnyújtás tekintetében Magyarország az OECD aktív tagja, és fejlesztési gyakorlatát összehangolja a Fejlesztési Segély Bizottság által lefektetett elvekkel. Megkezd dtek az el készületi munkálatok 2002 második felében a Külügyminisztériumban a fejlesztési együttm$ködés érdekében szükséges szervezeti és intézményi keretek megteremtése céljából. El készítés alatt áll egy részletes költségvetési terv a Nemzetközi Fejlesztési Együttm$ködési Alap létesítése érdekében, amely valószín$leg a 2003. évi Állami Költségvetés részeként kerül elfogadásra. A humanitárius segélynyújtási kezdeményezések végrehajtása céljából a hatóságok továbbra is együttm$ködnek a Magyarországon létrejött nem kormányzati szervezetekkel. A Magyarország által 2001-ben a fejl d országoknak nyújtott bilaterális és multilaterális segélyek összege 29 millió Eurót tett ki.

Általános értékelés Az EU és Magyarország megteremtette az együttm$ködés kereteit a WTO ügyek tekintetében mind miniszteri, mind szakapparátusi szinten. Magyarország támogatta az EU WTO-ban képviselt politikáit és pozícióit. A szoros együttm$ködés folytatandó. További szoros együttm$ködés keretében biztosítani kell Magyarország GATS kötelezettségeinek az EK kötelezettségeivel való összehangolását. A megfelel lépések e tekintetben meghatározásra kerültek. Magyarország megfigyel i státusszal rendelkezik a Polgári Légijárm$vek Kereskedelmér l szóló plurilaterális WTO Megállapodást illet en. A Textil- és Ruházati Termékek Kereskedelmér l szóló WTO Megállapodás (ATC) tekintetében sor került az ATC szerinti harmadik integrációs szakaszban a magyar integrációs programnak az EU-éval történ összehangolására.

25

Az Európai Megállapodáson és a fent említett új megállapodásokon kívül, Magyarország kétoldalú megállapodásokat kötött az EFTA-val, Törökországgal, Izraellel, Észtországgal, Litvániával, Lettországgal és Horvátországgal. Magyarország tagja a CEFTA-nak is. Magyarországnak biztosítani kell, hogy az Unió folyamatosan és teljes kör$ információkat kapjon a létez

kereskedelmi megállapodásokról, és bármely

tárgyalásról, amelynek célja valamilyen harmadik országgal történ

új kereskedelmi

megállapodás megkötése. A csatlakozás el tt Magyarországnak újra kell tárgyalnia, vagy fel

kell

mondania

a

harmadik

országokkal

megkötött

mindazon

nemzetközi

megállapodását, amely egy EU tagállam jöv beli kötelezettségeivel nem egyeztethet össze, beleértve a Japánnal megkötött Barátsági és Tengerhajózási Szerz dést is. Az áruk kereskedelmének engedélyezése tekintetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal a felel s továbbra is. A kett s felhasználású áruk exportellen rzésére vonatkozó magyar szabályozás módosításra került, és kidolgozás alatt van az ellen rzés alá es , kett s felhasználású áruk listájának az összehangolása. Az acquis-val való teljes összhang megteremtésére, különösen az általános exportengedélyek tekintetében csak a csatlakozás után kerülhet sor. Magyarország

rendszeresen

fejleményekr l,

és

kétoldalú

tájékoztatja

az

kapcsolatokat

ipart létesített

az

e az

területen EU

bekövetkez

tagállamokkal

az

exportellen rzési témákkal kapcsolatban kialakult legjobb gyakorlati megoldások kölcsönös megismertetése érdekében. Az exporthitelezési gyakorlat összhangban áll az EU jogszabályaival. A külkereskedelmi engedélyezés területén további er feszítések szükségesek az intézmények meger sítése céljából. Magyarországon az Európai Unió közös kereskedelempolitikájával történ összhang megteremtését a Külügyminisztérium végzi, amely az abban való jöv beli részvételt is irányítja. A Külügyminisztérium szerepe közigazgatási szinten, 2002. májusában tovább er södött, amikor az EU-csatlakozásért felel s államtitkár átvette a kereskedelempolitika irányításának

feladatát

is.

Mindazonáltal

az

EU-csatlakozással

összefüggésben

szükségessé váló adminisztratív kapacitások létesítésével kapcsolatos intézményközi konzultációk még nem eredményezték az ígért akcióterv megszületését. További

er feszítések

szükségesek

annak

biztosítása

érdekében,

hogy

az

adminisztratív kapacitások, figyelemmel Magyarország részvételére az EU fejlesztési együttm$ködési bizottságaiban és munkacsoportjaiban, a csatlakozásra rendelkezésre

26

álljanak. A vámügyi szolgálatokkal összefüggésben létesítend igazgatási infrastruktúra a vámunióról szóló fejezetben kerül megvitatásra.

Következtetés A Bizottság az 1997. évi országvéleményében megállapította, hogy Magyarország megfelel helyzetben van ahhoz, hogy e területen teljesítse a közösségi követelményeket. Az országvélemény óta Magyarország jelent s mértékben haladt el re és magas szintet ért el az acquis-val való összhang megteremtése terén. Az ezen fejezettel kapcsolatos tárgyalások ideiglenesen lezárásra kerültek. Magyarország nem igényelt átmenti intézkedéseket. Magyarország az e fejezetet illet en folytatott csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinek általában eleget tesz. A tagságra irányuló el készületek sikeres befejezése céljából Magyarországnak er feszítései fókuszába kell állítania a jogharmonizációs folyamat befejezését, beleértve azt, hogy a harmadik országokkal fennálló bilaterális megállapodásai teljes összhangba kerüljenek az EU-tagságból adódó kötelezettségekkel, valamint szükséges annak biztosítása, hogy megfelel

adminisztratív kapacitás álljon rendelkezésre a közösségi

acquis-nak a csatlakozás után e területen történ

teljes mérték$ végrehajtásához. Ez

magában foglalja az EU gyakorlatával összhangban álló fejlesztési politika kialakítását. Magyarországnak szintén gondoskodnia kell azon szükségessé váló igazgatási struktúrák létesítésér l,

amelyek

lehet vé

fogják

tenni

Magyarország

részvételét

az

EK

bizottságokban és munkacsoportokban. További haladást kell elérni a külkereskedelmi engedélyezés területén is.”1 Mint olvasható tényszerC bizonyítékokat kaptunk ara vonatkozóan, hogy az eddig elért eredmények er sen megalapozzák a csatlakozás lehet ségét, és kitCnik, hogy sikeres az eddig is kitCn en mCköd rendszerünk átalakításának folyamata.

1

A 2002. évi Magyarországról szóló Országjelentés

27

4. Magyarország külkereskedelme és a vámbevételek a csatlakozás el=tt, és várható alakulásuk a csatlakozás után 4. 1. A 2001-es év külkereskedelme A jogharmonizáció és a további teend k ismertetése után megvizsgálom hazánk külkereskedelmének 2001. évi alakulását a f bb országcsoportok és a termékszerkezet szempontjából, valamint a külkereskedelem egyenlegének változását, különös tekintettel az Európai Unióval folytatott kereskedelemre. 2001-ben az áruforgalom teljes egészét nézve a kivitel 8750 milliárd forintot tett ki, amely értékben 10, volumenben pedig 8%-os b vülést jelent a 2000. évi forgalomhoz képest. Az export növekedési ütemének lassulása májustól töretlen volt, de csak decemberre váltott csökkenésre. 28

A külkereskedelmi forgalom regionális szerkezetében enyhe változás zajlott le a múlt évben: valamelyest mérsékl dött az EU és a fejlett ipari országok túlsúlya, és n tt a kelet-közép-európai országok, azon belül is a CEFTA részesedése.

Országcsoport

A forgalom értéke

Változás 2000-hez viszonyítva

Megoszlás (%)

folyó áron, milliárd forint Fejlett országok Európai Unió Németország Ausztria Olaszország Közép- és kelet-európai országok CEFTA Fejl d országok Összesen

7205 6498 3115 693 547 1229 790 314 8748

574 533 157 5 81 202 143 30 805

82,0 74,0 36,0 8,0 6,0 14,0 9,0 4,0 100,0

2. ábra: A kivitel alakulása országcsoportok szerint 2001-ben A fejlett országok részesedése (2. ábra) a kivitelb l 82%-ot, értékben megközelít leg 7210 milliárd forintot tett ki. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem 9%-kal, több, mint 570 milliárd forinttal b vült az év során. A kivitel teljes növekményének majdnem kétharmada az Európai Unióval folytatott kereskedelemb l keletkezett. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország volt: az Európai Unióba irányuló exportunk közel fele, és teljes kivitelünk több, mint egyharmada – 3120 milliárd forint – német rendeltetésC volt. A második legfontosabb partnerünkkel, Ausztriával a kivitel értéke változatlan maradt (690 Mrd Ft), míg az Olaszországgal folytatott kereskedelemben – 17%-os b vülést követ en – 550 milliárd forintra emelkedett az exportárbevétel. A közép- és kelet-európai országokba exportált áruk értéke egyötödével, 200 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi értéket. A teljes exportnövekmény 25%-a az ezen országcsoportba irányuló kivitel növekedésének tulajdonítható, amelynek következtében 2001-ben egy százalékot n tt az országcsoport kivitelben elfoglalt súlya, és immár 14%-ot tesz ki. A CEFTA-országokkal lebonyolított forgalomban 11%-os b vülés következett be. A Romániába, Szlovákiába és a Cseh Köztársaságba irányuló export értéke különösen

29

nagy mértékben növekedett: összességében 120 milliárd forinttal volt több, mint 2000-ben. Az e három országgal folytatott kereskedelemben realizálódott az országcsoportba exportált termékek értéknövekményének 84%-a. A CEFTA-n kívüli legfontosabb partnerünknek, Oroszországnak mindössze 5 százalékkal nagyobb értékben, 135 milliárd forintért tudtunk terméket értékesíteni. A fejl d országokba kivitt áruk értéke, mintegy 10%-os b vülést követ en, 315 milliárdot tett ki, s az el z évekéhez hasonlóan 2001-ben is 4%-át jelentette az összexport értékének. A f bb országcsoportokba irányuló kivitelünk alakulását vizsgálva az év második felében az els höz viszonyítva 3%kal csökkent a forgalomban meghatározó súlyú, fejlett országok számára feladott áruk értéke, a közép- és kelet-európai országokba irányuló exportunk értéknövekedése 5, míg a fejl d ké 16%-ot tett ki az els félévihez hasonlítva, részben ellensúlyozva a fejlett országok külpiaci keresletében megmutatkozott visszaesés számunkra hátrányos következményeit. Érték-

Áruf9csoport Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

Milliárd forint 656 174 169 2713 5036 8748

Volumenindex

A forgalom megoszlása (%)

el9z9 év=100,0

1996

2000

2001

119,2 92,5 120,7 118 105,7 110,1

15 4 3 41 36 100

7 2 2 29 60 100

8 2 2 31 58 100

110,4 86,6 117,8 114,5 104,8 107,7

3. ábra: A kivitel alakulása áruf csoportok szerint 2001-ben A külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül meg rizte vezet

szerepét a

gépek és gépi berendezések árucsoportja (3. ábra). Az ebbe az áruf csoportba tartozó termékek kivitelének volumene 5, míg értéke 6%-kal b vült a 2000-es évhez képest. A forgalom értéke 5036 milliárd forint volt, ami az export 58%-át jelentette. A gépek és szállítóeszközökhöz tartozó termékek kerülnek a legnagyobb arányban az uniós piacra: 2001-ben hazánk gépexportjának több mint, ötharmada értékesült az Unióban. Az egységes európai piacra kiszállított gépek és szállítóeszközök részesedése a teljes magyar exportban meghaladja a 48%-ot. Az áruf csoporton belül a legnagyobb mértékben a híradás-technikai készülékek kivitele b vült. Az irodagépek és a gépi adatfeldolgozó berendezések kivitele 1,4 milliárd euróval esett vissza, és az 1999-és értékt l is elmarad közel 10%-kal.

30

A kivitelben mintegy 31%-os súllyal rendelkez feldolgozott termékek esetében a volumennövekedés 15, és az értékb vülés 18%-os volt. A forgalomnövekedés els sorban a videojátékok hirtelen felfutó exportjával magyarázható. Ezen termékféleség kiviteli értékének alakulása az egész áruf csoport exportjára jelent s hatással volt: a feldolgozott termékek kivitele az utolsó negyedévben 730 milliárd forintot tett ki, amely mintegy 10%kal magasabb az azt megel z három negyedév átlagos kiviteli értékénél. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében volt a legjelent sebb az árszintváltozás hatása (+8%). Az Európai Unióba kiszállított mez gazdasági termékek volumennövekedése 16, értékb vülése pedig 25%-ot ért el. Ennek ellenére hazánk agrárexportjának csupán közel fele irányul a közösség tagállamaiba. A mez gazdasági jellegC kivitelben a legnagyobb értékC forgalom a hús és húskészítményekb l bonyolódott le. Az áruosztályok közül a legjelent sebb növekedést a gabonafélék érték el, itt a két meghatározó termék a búza és a kukorica volt. Az energiahordozók és nyersanyagok áruf csoport kivitelének értéke egyaránt mintegy 170 milliárd forint volt, és ez az export 2-2%-át tette ki, amíg azonban az energiahordozóknál

ez

az

összeg

az

értékesítésb l

származó

bevétel

2%-os

növekedéseképpen, addig a másik esetében 7%-os csökkenés eredményeképpen alakult ki. Ha megnézzük a tíz legfontosabb exportországunkat (Melléklet, 1. ábra), látható, hogy közöttük kilenc fejlett – azon belül nyolc uniós – és egy CEFTA-tagország található. A kivitelünk 78 százaléka került ezekbe az országokba. Importoldalon szintén a május tekinthet

fordulópontnak, de az exportnál

er teljesebb visszaesést jellemzi, hogy a második félévben csak júliusban és októberben volt magasabb a behozatal értéke, mint 2000 azonos hónapjaiban. A behozatal értéke 2001-ben 9670 milliárd forint volt, ami értékben 7, volumenben pedig 4%-kal haladta meg a 2000. évi szintet.

Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Olaszország Ausztria Japán Közép- és kelet európai országok

Változás 2000-hez viszonyítva folyó áron, milliárd forint 6707 368 5586 293 2408 94 761 80 714 46 447 -35 1607 61

A forgalom értéke

31

Megoszlás (%) 69,0 58,0 25,0 8,0 7,0 5,0 17,0

Oroszország Fejl d országok Összesen

680 1352 9665

-52 173 601

7,0 14,0 100,0

4. ábra: A behozatal alakulása országcsoportok szerint 2001-ben

A fejlett országokból származó behozatalunk (4. ábra) 6710 milliárd forintot tett ki. Ezen belül az Európai Unióból behozott áruk forgalma képviseli a legnagyobb arányt. Németországból továbbra is legfontosabb partnerünkt l származott a behozatal egynegyede, mintegy 2510 milliárd forint értékben. A Németországból származó import 98%-át a feldolgozott áruk, valamint a gépek és szállítóeszközök áruf csoportba tartozó termékek jelentik. A közép- és kelet európai országokból származó import folyó áron 4, míg volumenben számítva 2%-kal haladta meg a 2000. évit. Az országcsoporttól vásárolt termékeink közel 80 százaléka az ún. visegrádi országokból, Lengyelországból (223 Mrd Ft), Csehországból (205 Mrd Ft) és Szlovákiából (173 Mrd Ft) származott. Mintegy 21 milliárd forinttal csökkent viszont a közép-kelet-európai régióba tartozó, CEFTA-n kívüli országokból származó import értéke. A fejl d országokból származó behozatal 15%-os b vüléssel 1350 milliárd forintot tett ki. Az országcsoportban legjelent sebb partnerünk Kína, az innen származó import értéke 42 %-kal n tt, amely a gépimport jelent s növekedésével magyarázható.

Áruf9csoport

Milliárd forint

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és Szállítóeszközök Összesen

281 195 792 3414 4983 9665

Érték- Volunemindex el9z9 év=100,0 113,4 108,9 98,2 99,5 104,2 99,4 107,0 105,2 106,8 103,9 106,6 104,0

A forgalom megoszlása 1996 5 4 12 44 35 100

2000 3 2 8 35 52 100

2001 3 2 8 35 52 100

5. ábra: A behozatali forgalom alakulása áruf csoportok szerint 2001-ben

32

A termékszerkezetet tekintve (5. ábra) ugyanúgy, mint a kivitelben itt is a gépek és szállítóeszközök, illetve a feldolgozott termékek képviselik a legnagyobb arányt, 52 és 35%-ot. Legfontosabb piacunktól, az Európai Uniótól közel 3000 milliárd forintért szereztünk be gépeket, amely az áruf csoport behozatalának 60%-át jelentette. Az energiahordozók behozatali értékének együttesen több, mint háromnegyedét kitev nyers k olajból és földgázból egyaránt 3%-kal kisebb mennyiségben vásároltunk. Az áruf csoport importjának több, mint 70%-a Oroszországból, mintegy 10%-a a visegrádi országokból származik. A nyersanyagok behozatalára 195 milliárd forintot, a 2000-es évnél 2 százalékkal kevesebbet költött a nemzetgazdaság. Az élelmiszerek, italok és dohány áruf csoport behozatala a 13%-os értékbeli b vüléssel 280 milliárd forintot tett ki. A behozatal volumene 9 százalékkal növekedett, amelyen belül a legjelent sebb növekedés (16%) a CEFTA-országok viszonylatában következett be. A tíz legfontosabb importpartnerünk (Melléklet, 2. ábra) között hét fejlett, azon belül öt európai uniós, két közép- és kelet-európai országot találunk. Az els három helyen ugyanazok a partnerek szerepelnek, mint a kivitelben, bár az importban nagyobb forgalom bonyolódik le Olaszországgal, mint Ausztriával. A behozatalban tíz legfontosabb partnerünkkel bonyolódik le a forgalmunk 70%-a. 2001-ben a külkereskedelemben 917 milliárd forint hiány keletkezett (6. ábra), ez 204 milliárd forinttal alacsonyabb, az el z évinél. Ezzel megszakadt az 1996-2000-es id szakban tapasztalt tendencia, mely szerint külgazdaságunkban évr l évre növekv mértékC passzívum keletkezett.

Év 1999 2000 2001

Milliárd forint -707 -1121 -917

Milliárd euró -2799 -4308 -3552

6. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege A hiány kivitelhez viszonyított aránya a megel z

évihez képest jelent s, 4

százalékpontos csökkenést követ en 10%-os volt, amely az elmúlt 6 évben a legalacsonyabb relatív hiányszint.

33

Az egyenleg kedvez bbé válása kizárólag azzal magyarázható, hogy az export volumenb vülése közel 4%-kal meghaladta az importét Az EU-val lebonyolított kereskedelmünket továbbra is növekv aktívum jellemzi: a 912 millárd értékC exporttöbblet 240 milliárddal haladja meg a megel z

év során

kialakult értéket. Az Európai Unión kívül a fejlett államokkal lebonyolított kereskedelemben viszont 2001-ben is behozatali többlet keletkezett. A hiány növekedésében az USA-val folytatott kereskedelemben kialakult 45 milliárd forintnyi egyenlegromlás játszotta a meghatározó szerepet. A kelet és közép-európai országok vonatkozásában a behozatal értéke az el z évben is felülmúlta a kivitelét, de a 378 milliárd forintnyi passzívum a 2001-es évinél 141 milliárd forinttal kevesebb volt. A CEFTA-országokkal folytatott kereskedelem egyenlege a 2000. évi 36 milliárd hiányból 25 milliárd forint többletre fordult. A mérleg a szabadkereskedelmi egyezményen kívüli, de a régióba tartozó országokkal szintén javult. A f bb országcsoportok közül egyedül a fejl d

országokkal folytatott

kereskedelemben tapasztalható az egyenleg romlása: az 1037 millió forintnyi passzívum 143 millió forinttal magasabb, mint 2000-ben.

4. 2. A külkereskedelem jelenlegi helyzete A külkereskedelmi forgalomban az import a 2002. év folyamán lényegében stagnált, míg az export növekv irányzata áprilistól megfordult. Az elemzés során használt euróban megadott KSH adatokat forintra átszámolva megközelít leg a következ adatokat kaptam. Az év els kilenc hónapjában a külkereskedelmi forgalom passzívuma (7. ábra) 527 milliárd forint, az el z évhez viszonyítva a hiány 104,5 milliárd forinttal csökkent. Az egyenleg ugyan még mindig negatív, a javulás azonban az el z folytatódik.

34

évhez hasonlóan

Év 2001. I-IX. hó 2002. I-IX. hó

Export (milliárd Ft) 5 906 6 325

Import (milliárd Ft) 6 538 6 852

Egyenleg (milliárd Ft) -631,5 -527

7. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom alakulása A következ

diagram (8. ábra) az el z

táblázat adatainak összehasonlító

ábrázolása, a két azonos id szak export és import forgalmát hasonlítja össze.

A külkereskedelmi termékforgalom 7 000 6 800 6 600 6 400

2001. I-IX. hó

6 200

2002. I-IX. hó

6 000 5 800 5 600 5 400 Export (milliárd Ft)

Import (milliárd Ft)

8. ábra: Az összehasonlító diagramm A kivitel az els kilenc hónapban összesen 6325 milliárd forint volt, ez 7,1 %-kal több az el z évhez képest. A kivitel els

negyedévi 8,6% növekedését a második negyedévben 8,8%-os

növekedés követte. Az el z

évek gyakorlatának megfelel en – alapvet en a nyári

szabadságolások miatt – a 2002-es évben is a harmadik negyedév növekedési üteme mérsékeltebb, az el zetes adatok alapján 3,7%. Az export dinamikájánál az el z év második felében tapasztalt mérsékl dés a közép- és kelet-európai, valamint a CEFTA országok esetén tovább folytatódott, míg a fejlett országoknál az átlaghoz közeli, a fejl d országcsoportnál er teljes növekedésnek indult.

35

A tizenöt Európai Uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben az exportunk 7,1%-kal (315 milliád forinttal) b vült. A legjelent sebb kereskedelmi partnerünk Németország, melynek részaránya 36,0 %, a növekedési ütem azonban az átlagnál mérsékeltebb, 5,7%-os, ami 124,1 milliárd forintot jelent. Svédországi exportunk több mint öt és félszeresére n tt, a kiviteli többlet 238,4 milliárd forint. Átlag feletti volt az emelkedés üteme a Nagy-Britanniába, Spanyolországba, Görögországba, Dániába és Luxemburgba irányuló kivitel esetén. Az exportunk az USA-ba - a 2001-es évhez hasonlóan - 4,9%-kal, azaz 115,6 milliárd forinttal, míg Japánba 2,9%-kal, tehát 9,4 milliárd forinttal csökkent az el z év azonos id szakához képest. A közép- és kelet-európai országokba kiszállított javak értéke az átlagnál 3 százalékponttal mérsékeltebben b vült, ami 4,1%-os növekedést jelent. Még ennél is szerényebb volt a CEFTA-országokba irányuló kivitel 3,1%-os növekedése. Ezen államok közül a Romániába és a Szlovéniába irányuló kivitel csökkent, míg a többi tagországba irányulóan az átlag felett n tt. Kiszállításunk a fejl d országokba 23,6%-kal, az átlagot jelent sen meghaladva növekedett. Mintegy kétszeresére n tt a Kínába, több mint másfélszeresére a Malaysiába és a Koreai Köztársaságba irányuló kivitel, mely összesen 25,5 milliárd forint exporttöbbletet eredményezett. Ezen országcsoport kivitelen belüli részaránya 4 %. A nemzetgazdasági kivitelen belül az ipari termékek részaránya 93%. Az ipari termékek kiviteli többlete (+431 milliárd forint) az élelmiszergazdasági termékek mintegy 3%-os csökkenése (-13,7 milliárd forint) következtében meghaladta a nemzetgazdasági összes növekményt. Az ipari kivitel növekedési üteme az átlagnál magasabb, 7,9%-os. A január-szeptember havi összesített import értéke összesen 6852 milliárd forint, 4,8%-kal több mint a 2001-es év azonos id szakában. A behozatal az els

negyedévben 5,0%-kal, a második negyedévben 4,2%-kal

b vült. A harmadik negyedév növekedési üteme 5,1%. Szeptemberben 8,4%-kal – az export havi dinamikáját meghaladóan – n tt az import, értéke mintegy 779 milliárd forint volt. A fejlett országokból származó beszállítás kismértékben, 0,4%-kal azaz 18,6 milliárd forinttal n tt. Az EU tagállamokból származó import 1,5%-kal (58,3 milliárd forinttal) b vült. Ezen országok közül a japán import jelent sen, közel 10%-kal, 29 milliárd forinttal csökkent.

36

A közép- és kelet-európai országokból származó behozatal a nemzetgazdasági átlagnál 1,1 százalékponttal alacsonyabb mértékben b vült. Ugyanez a CEFTA-országok esetén dinamikusan, 11,1%-kal n tt, és különösen b vült Lengyelország irányából 15,4%kal, vagyis 23,1 milliárd forinttal, valamint a Cseh Köztársaságból és Szlovéniából. A fejl d országokból származó import mintegy harmadával n tt (+29,9%; +253,5 milliárd forint), jelent sen b vült a behozatal Kínából (53 %-kal, azaz 124,8 milliárd forinttal), a Fülöp-szigetekr l (187%-kal, 62,8 milliárd forinttal) és Malaysiából (56%-kal; 41,5 milliárd forinttal). A nemzetgazdaság szempontjából meghatározó kereskedelmi aktívumunk az európai uniós országokkal jelent sen, 256,8 milliárd forinttal javult, 896,3 milliárd forint volt. Legjelent sebb partnerünk Németország pozitív egyenlege 620,2 milliárd forint, ami 117 milliárd forinttal kedvez bb, mint az el z évben. Számottev en javult az egyenleg Svédország (+219,7 milliárd forint), NagyBritannia (+48,6 milliárd forint), Spanyolország (+22,2 milliárd forint) vonatkozásában. Az egyenleg továbbra is negatív Ausztria, Olaszország, Finnország, Dánia és Luxemburg esetén. Ismételten ez mutatkozik az Írországgal folytatott külkereskedelmünkben is, amelynek az az oka, hogy az export értéke mindössze 40 százaléka az el z évinek. A közép- és kelet-európai országok számára a kivitelünk értékének növekedése elmaradt a behozatalunk b vülését l, a mérleg (-274 milliárd forint) 6,8 milliárd forinttal romlott. A CEFTA-országok esetén az importénál jelent sen mérsékeltebb exportdinamika következtében az egyenleg 40,6 milliárd forinttal romlott, a kereskedelmi hiány 16 milliárd forint volt. A fejl d országoknál a külkereskedelmi egyenleg (-848 milliárd forint) jelent sen, 205 milliárd forinttal romlott. Ebben nagy szerepet játszott a kínai forgalom egyenlege, ami –327,3 milliárd forint volt, így a hiány 109,5 milliárd forinttal n tt Összefoglalóan, az év els kilenc hónapjára is megállapítható: a külkereskedelmi statisztika adatai az éves prognózisnak megfelel ek, az egyenleg alakulását tekintve viszont az el rejelzéseknél kedvez bbek. Figyelembe véve a számunkra továbbra sem kedvez irányba változó külpiaci feltételeket az utolsó negyedévben nem számíthatunk a forgalom dinamizálódására. Optimális esetben is az eddigi viszonylag jó eredmények szinten tartása várható. A külkereskedelemi áruforgalom eddigi fejleményei alapján az év végére a vámstatisztika szerint 944 milliárd forint alatti külkereskedelemi deficitre számíthatunk.

37

Vám- és importbefizetések (millió Ft) 145 000 140 000 135 000

Vám- és importbefizetések (millió Ft)

130 000 125 000 120 000 115 000 110 000 105 000 1999. év

2000. év

2001. év

2002. évi el9irányzat

9. ábra: A vám- és importbefizetések alakulása Ha megnézzük a vám- és importbefizetések alakulását (9. ábra), látható, hogy azok évr l évre csökken

tendenciát mutatnak. Ennek egyik oka, hogy hazánk a WTO

kívánalmainak megfelel en, valamint az egyes vámmegállapodások következtében csökkenti a vámtételeit, illetve szünteti meg azokat egyre több termékre vonatkozóan.

4. 3. A külkereskedelem változása a csatlakozás hatására A vám- és egyéb korlátok további lebontása, megszCnése, valamint a csatlakozási tárgyalások el rehaladása mind a befektet kre, mind az Európai Unió piacaira törekv k exportképességére ösztönz en hat. A nagyobb verseny, a beszerzési alternatívák növekedése, a termelés globalizálódásából fakadó el nyök fokozott kihasználása mindenképpen az export- és versenyképesség javulását eredményezi. A csatlakozás id pontjának közeledtével a külföldi mCköd t ke-beáramlás feltétlenül megélénkül, számolni kell azonban a hazai vállalkozások növekv

38

profittranszferével is, valamint azzal, hogy a mára kialakult tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban (a külföldi befektet k és azon belül is a multinacionális vállalatok egyre inkább domináló szerepe és a koncentráció magas foka) korlátot szab a további befektetéseknek. Hosszabb távon elképzelhet

egy olyan befektetési alternatíva is, mely –

Írországhoz hasonlóan – az importtöbblet számottev

csökkenésével, esetleg aktívum

kialakulásával számol, de ez nagyságrendileg nagyobb külföldi t kebeáramlást és a keleti, illetve a fejl d országok piacának jelent s mértékC b vülését feltételezi. Szerkezeti

változásokra

a

külkereskedelmi

áruforgalom

termék-

és

piacszerkezetében is számítani kell, bár ennek mértéke várhatóan kisebb lesz az eddig végbement strukturális átalakulásoknál. A magyar külkereskedelem EU-országokra való koncentrációja már ma is jóval meghaladja a korábban csatlakozott országoknál megfigyelhet arányokat. Ennek további kismértékC fokozódása – f ként a behozatalban – minden bizonnyal bekövetkezik. Magyarországnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozás pillanatában átmeneti idõszak beiktatása nélkül kell alkalmaznia a Közös Vámtarifát, amely azt eredményezi, hogy a WTO-országok viszonylatában több mint 5000 esetben csökkennek a vámtételek, mintegy 1600 árura nõnek a vámok, és teljesen átalakul a fejlõdõ országok áruira biztosítandó vámpreferenciák rendszere, továbbá részesévé válunk az Európai Unió nemzetközi kereskedelmi szerzõdéses rendszerének. Ez utóbbi azzal jár, hogy egyrészt az Európai Unió vonatkozó megállapodásai szerint módosulnak az EU-n kívüli európai országokkal, valamint Törökországgal és Izraellel kötött szabadkereskedelmi megállapodásaink vámfeltételei, másrészt az Unió mediterrán és a fejlõdõ országokkal hatályos szerzõdéses rendszereinek vámtételeit alkalmazzuk. Az EU csatlakozás hatásaként a legnagyobb kedvezményes átlagos vámszint lényegesen, mintegy a felére csökken, ami általában kedvezõ hatással lesz a hazai gazdaságra. Mindazonáltal szorosabb versenyhelyzetbe kerül az elektromos gépek és felszerelések, a gépek és berendezések valamint a jármûvek hazai gyártása a Vámtarifa 84, 85. és 87-es árucsoportjába tartozó termékek vámjának lényeges csökkenése miatt. Hasonlóan hátrányos lesz egyes nyers- és alapanyagok vámtételének növekedése, miután Magyarország nyersanyagszegény, és e termékek importját hagyományosan a FÁKországokból bonyolítja. Ez utóbbi problémán némileg enyhíthet az a tény, hogy bizonyos 39

számunkra fontos nyersanyagok a Közösség vámpreferenciális rendszerének hatálya alá esnek, így például a hazai vegyipari termeléshez nélkülözhetetlen vinil-klorid monomer változatlan vámtétellel történõ beszerzése biztosítható marad a csatlakozást követõen is. Az alumíniumgyártáshoz importált ötvözetlen nyersalumínium beszerzésére pedig a csatlakozási tárgyalási alku eredményeként értünk el átmeneti alkalmazkodási idõt, amennyiben a csatlakozástól számított 3 év alatt évenként csökkenõ behozatali mennyiségre lehet a közösségi 6 százalékos vámszintnél kedvezõbb vámtételt alkalmazni a jelenleg 0 százalékos magyar vámszint helyett. 4. 4. Felmerül= problémák és lehetséges megoldások a csatlakozás után Ahogy a szabadkereskedelemre való átmenet lezárul, a kelet-közép-európai országok vállalatai minden korláttól mentes, Európa-méretC importverseny nyomása alá kerülnek. Az EU-tagság elnyerésével egyidejCleg a régió országai elveszítik GSPstátusukat a tengerentúli fejlett ipari államok piacán, azaz ezeken a piacokon versenyhelyzetünk hátrányosan változik. A kiviteli és a behozatali vámkezelések vámértékét vizsgálva észrevehet , hogy azok az elmúlt tíz évben többszörösére emelkedtek (10. ábra). A behozatali vámkezelések vámértéke 1038,8 milliárd forintról 2001-re több, mint a hétszeresére emelkedett (7786,7). A kiviteli vámkezelések vámértéke 1991-ben 761,5 milliárd forint volt. Ez a tavalyi évben közel a kilencszeresére, azaz 6405,7 milliárd forintra n tt. Ha azonban a vámkezelések számának változását nézzük, látható, hogy azok tíz év alatt mindössze az 1991-es érték kétszeresére emelkedtek. Tehát az egyes vámkezelések vámértékének növekedése els sorban a kiviteli, illetve behozatali vámeljárásban vámkezelt áruk vámértékének emelkedésével magyarázható.

Év 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996.

év év év év év év

Behozatali vámkezelések vámértéke (Mrd Ft) 1038,8 1184,8 1186,3 1619 2033,6 2590,9

Kiviteli vámkezelések vámértéke (Mrd Ft) 761,5 879,6 910,8 1174,4 1709,5 2262,1

40

Behozatali vámkezelések száma (ezer db) 732,1 875,7 974,9 1262,6 1082 1106,1

Kiviteli vámkezelések száma (ezer db) 750,2 859,6 717,9 882,3 995,5 953,1

1997. 1998. 1999. 2000. 2001.

év év év év év

3367,7 4367,7 4917,3 6808,3 7786,7

3143,4 3713,8 4784,6 5015,2 6405,7

1264,2 1440,1 1517,2 1742,7 1825,9

1042,5 1232,4 1265,8 1409,4 1495,3

10. ábra: A vámkezelések alakulása Az Európai Unióban érvényben lev

szabályzatok elfogadásakor, hazánk

vámtevékenységéb l származó bevételeinek teljes egésze az Uniót illeti meg. Magyarország, mint leend határország ezen bevételeinek csupán 25%-át tarthatja vissza esetleges adminisztrációs célokra. Azáltal, hogy az Európai Unió tagjává válunk az onnan származó vám- és importbevételek megszCnnek. Ennek oka, hogy az Unió tagországai az egymás közötti kereskedelmük során nem vetnek ki vámokat. Ez jelent s veszteséget jelent, mivel Magyarországnak ebb l a régióból származó behozatala az összes behozatalon belül közel 60 százalékot tesz ki. Nemcsak emiatt csökkennek azonban hazánk vámbevételei. Azokat a tengerentúlról érkez

árukat, melyek az Európai Unió tagállamain keresztül jutnak el hazánkba

valószínCleg már azel tt vámkezelni fogják, miel tt még Magyarországra érkeznének. Például, ha az Egyesült Államokból importálunk, és az a szállítmány a hamburgi kiköt be érkezik, akkor azt nem itt hazánkban, hanem ott Németországban fogják vámkezelni. Az exportáló ország szempontjából a vámkezeltetés helye teljesen mindegy, viszont az uniós tagok számára egyáltalán nem elhanyagolható, hogy melyik tagország államháztartásához jut el a bevétel 25 százaléka. Országunknak tehát arra kell törekednie, hogy a magyar határon legyen vámkezeltetve a lehet legtöbb európai uniós tagországba érkez szállítmány. Ennek két oka van: egyrészt ez az egyetlen módja, hogy növelni tudjuk a vámtevékenységb l származó bevételeink mértékét; másrészt

elképzelhet ,

hogy országunknak

még

nagyobb

jelent séget

tulajdonítanak majd az egységes Európán belül. A csatlakozás után a bels

határok megszCnésével a belföldi vámtevékenység

hetven-nyolcvan százaléka megszCnik.

41

Magyarország azonban nemcsak vámbevételeinek jelent s részét veszíti el, hanem bizonytalanabbá válik az importtermékek utáni áfa behajtása is. Ennek beszedése jelenleg kivetéses módszerrel történik a határon, a csatlakozást követ en azonban a bels határok megszCnésével ez nem valósítható meg. A közösségi vámszabad területi szabályok ismeretében egyértelmCen állítható, az Európai Unióhoz történ

csatlakozás következtében megszCnik a jelenleg mCköd

vámszabad területek tevékenysége nagy részének a jogalapja, hiszen azáltal, hogy Magyarország az EU vámterületének a részévé válik, az ezen kívülálló harmadik országok viszonylatában értelmezhet az a f szabály, hogy a vámszabad területen nem-közösségi áru felhasználásával végzett feldolgozási tevékenység végezhet . Így az érintett gazdálkodóknak még a csatlakozást megel z en dönteniük kell a tevékenységük folytatásának módjáról és lehet ségér l. Ehhez a hazai szabályozás úgy járul hozzá, hogy a Vámkódex vonatkozó szabályait csak a csatlakozástól alkalmazza és autonóm vámmentességi jog beiktatásával segíti a vámszabad területre beruházott termel eszközök változatlan feltétellel (vagyis vám- és áfa mentesen) történ

további mCködését, amit a szerzett jog meg rzéséhez biztosított

alkotmányossági követelmények is alátámasztanak. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a hazánkba települt jelenleg adózási kedvezményekkel

mCköd

multinacionális

cégek

elveszítik

privilégiumaikat,

és

elképzelhet , hogy elhagyják országunkat és más, nem EU-tagországba vándorolnak. Problémát jelent még, hogy legalább tíz- tizenötezer vámügyintéz i állás kerül veszélybe, mely a hazánkban javulásnak indult munkanélküliségi rátát ronthatja, és még számos szociális problémát vonhat maga után. Azon törekvés, hogy minél több cég vámkezeltessen nálunk, oly módon lenne elérhet , hogy megfelel körülményeket és gördülékeny ügyintézést teremtünk. Ezen kívül olyan szakképzett embereket alkalmazzunk, akik naprakészen, hiánytalanul és rögtön tudjanak segíteni és intézkedni a szolgáltatásunkat igénybevev knek, illetve a lehet legjobban ismerik az Európai Unió szabályait és gyakorlatát. Így próbálva meg vonzóvá tenni országunkat a vámkezeltetni kívánók számára. Ehhez el nyt jelent Magyarország számára az is, hogy a csatlakozás következtében – mivel határország - hosszú küls határaink lesznek. A multinacionális cégekkel szükségszerC megállapodásokat kell kötni arra vonatkozóan, hogy ne hagyják el hazánk területét. Erre vonatkozóan a megoldások

42

kidolgozás alatt állnak, de a legfontosabb, hogy meggy zzük ket: nekik is el nyös lesz, ha maradnak. A

csatlakozási

tárgyalások

legújabb

eredményeképpen

a

külföldi

vállalatok

adókedvezményei 2005 végéig fennmaradhatnak. A megszCn állásokkal kapcsolatban felmerül probléma megoldására a lehetséges út az Európai Unió által ilyen el forduló esetekre tartalékolt pénzalap igénybevétele, és a felszabaduló humán er megfelel irányú átképzése.

43

Összegzés

2002. december tizenharmadikán kitCzték a csatlakozás pontos id pontját: 2004. május elseje. Az eredeti tervek szerint január elsejét l lettünk volna EU-tagok, de ezt módosították. Ezzel azonban hazánk még el nyhöz is jut, hiszen az európai uniós költségvetési hozzájárulást csupán nyolc hónapra kell majd fizetnünk, míg a brüsszeli támogatásokat a teljes 2004-es évre megkapjuk. Megkezd dött tehát a visszaszámlálás. A vámrendszerünket tekintve a jogharmonizáció jól halad. Összességében elmondható, hogy a magyar vámszabályozás sokkal szigorúbb és részletesebb, mint az Unióé, amely ezzel szemben kevésbé átlátható, viszont nagyobb mozgásteret biztosít a gazdálkodók számára. „Egy dolog azonban vitathatatlan: ma már igazán korszer$ vámtörvénnyel dolgozhatunk, amely a tevékenység magas szint$ garanciális szabályozását nyújtva felel meg az államháztartási érdekek érvényesítésének, ugyanakkor egyfajta szabályozó szerepet tölt be a gazdasági életben és a nemzetközi kereskedelemben, mely utóbbi ma már világméret$.”2 Az Európai Unióba való belépéskor át kell majd vennünk a 600 tételes uniós joganyagot, s ezzel megszCnik az önálló magyar külkereskedelem. A nemzeti vámok helyébe közösségiek lépnek, a nemzeti piacvédelmi mechanizmusokat közösségiekkel kell felváltani, s az összes – nem tagországbeli – külgazdasági relációt is összhangba kell hozni a közösségi rezsimmel. Szabadkereskedelmi megállapodásainkat is csak azon országokkal lehet majd fenntartani, amelyeknek hasonló egyezménye van az EU egészével. Át kell majd venni az Unió valamennyi küls preferenciális megállapodását, és meg kell nyitni a magyar piacot mindazon térségek el tt, amelyekkel az Uniónak ilyen jellegC megállapodásai vannak (például a loméi egyezmény tagjaival, azaz egy sor afrikai, karibi és csendes-óceáni állammal). Mindezek

fényében

tehát

a

mostantól

létrejöv

szabadkereskedelmi

megállapodások viszonylag rövid ideig élnek majd, ám mindenképpen érdemes minden 2

Arnold Mihály: A vámeljárások változásai az EU-csatlakozás folyamatában Közlekedéstudományi Szemle 2002. 52. évf. 4. szám 44

olyan átmeneti megoldást is kiaknázni, amelyek révén növelhet a magyar kivitel. További haszna lehet az ilyen egyezményeknek, hogy piaci pozíciót lehet nyerni általuk, illetve a szélesebbé váló kapcsolatok fennmaradhatnak az EU-tagság elnyerését követ en is. Az Európai Unió valamint a kelet- és közép-európai régió összefonódása mennyiségileg aligha növelhet , azonban további jelent s hatások várhatók a csatlakozás után a dinamikus el nyök kihasználásából. Várhatóan javulni fog a piacra jutás lehet sége, továbbá növekedni fog a termékek versenyképessége. A kelet- és közép-európai régió várhatóan er síteni fogja az importkeresletet, a gazdasági modernizáció eddigi és jöv beni technikaimport-igénye is legnagyobbrészt az Európai unió tagállamain keresztül lesz kielégíthet . Fontos a jó kereskedelmi kapcsolat kialakítása Oroszországgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, valamint Jugoszlávia utódállamaival, amelynek következtében növelhet lenne a volumen. Ahhoz, hogy a hazánkon áthaladó forgalomból bevételünk származzon er síteni kell az infrastruktúrát. Ehhez az Európai Unió támogatást nyújt. Ez

egyrészt

jelenti

a

Záhonytól

Letenyéig

található

határátkel helyek

modernizálást, hogy az áruforgalom minél gyorsabban, fennakadások és adminisztrációs problémák nélkül történjen. A közlekedés és a szállítás páneurópai programja átfogó modernizációs keretbe kerül. Ez magába foglalja a vasútfejlesztést, ahol az átmen

forgalom jelent s. Ezen

forgalom további növeléséhez szükség lenne a vasúthálózat korszerCsítésére, valamint a megfelel rakodási lehet ségek biztosítására. Fontos a külföldi szállítók ösztönzése, hogy tranzitútvonaluk tervezésekor hazánkat válasszák. Ez nemcsak a vasút fejlesztését jelenti, hanem a nagyobb forgalmat bonyolító közúti közlekedést is. Ahhoz, hogy ezt elérjük új autópálya-szakaszokat kell létrehoznunk, illetve a meglev ket korszerCsítenünk. Magyarország tehát, mint láthattuk jelent s lépéseket tett és tesz az Európai Unió felé vezet úton, azonban még számos tennivaló akad addig, míg az Európai Unió teljes jogú tagjává válunk.

45

Melléklet

Helyezés 2001. év 2000. év 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 6. 5. 5. 6. 4. 7. 7. 8. 8. 9. 10. 10. 11.

Ország Németország Ausztria Olaszország Franciaország Egyesült Államok Hollandia Nagy-Britannia Belgium Románia Spanyolország

A kivitel értéke Részesedés a (millárd forint) kivitelb9l (%) 3 115 36 693 8 547 6 522 6 436 5 402 5 376 4 287 3 220 3 180 2

1. ábra: A tíz legfontosabb exportcélországunk 2001-ben

Helyezés 2001. év 2000. év 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

1. 3. 4. 2. 6. 5. 7. 9. 8. 12.

A behozatal értéke (milliárd forint) 2 408 761 714 680 453 447 409 382 285 223

Ország Németország Olaszország Ausztria Oroszország Franciaország Japán Egyesült Államok Kína Nagy-Britannia Lengyelország

Részesedés a behozatalból (%) 25 8 7 7 5 5 4 4 3 2

2. ábra: A tíz legfontosabb importcélországunk 2001-ben

46

Felhasznált irodalom 1. A külkereskedelmi áruforgalom (vámstatisztika szerinti) alakulása Konjunktúrajelentés 2002/3. 2. Arnold Mihály: A vámeljárások változásai az EU-csatlakozás folyamatában Közlekedéstudományi szemle, 2002. 52. évf. 4. szám 3. Árral szemben – A magyar külkereskedelem 2001-ben Cégvezetés, 2002. április, X. évf. 4. szám 4. Dr. Elek Erzsébet - Véghné Dr. Vörös Mária: Nemzetközi gazdaságtan Budapest, 1999. KönnyCipari MCszaki F iskola 5. Hamar Judit: Magyarország külkereskedelmének jellemz i és az EU-csatlakozás várható hatásai Külgazdaság, 2000. június, 44. évf. 6. szám 6. Közösségi Vámkódex 7. Külkereskedelmi termékforgalom, 2001 Gazdaság és Statisztika, KSH folyóirata 2002/4 8. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 9. Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana Aula, 2001 10. 2002. évi Magyarországról szóló Országjelentés 11. A Magyar Külügyminisztérium honlapja: www.kum.hu

47