Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
Számviteli politika és értékelési szabályzat a SANOFI-SYNTHELABO-nél
Küls szakmai konzulens: Dolhai Tamás
Operatív konzulens: dr. Sutus Imre
Héri Krisztina Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés …………………………………………………………………… 2. A piaci környezet és a SANOFI-SYNTHELABO Rt. ………………….… 2.1. A magyar gyógyszerpiac ……………………………………………… 2.2. A SANOFI-SYNTHELABO története ………………………………… 2.3. A SANOFI-SYNTHELABO Rt. ……………………..…………… 3. A Számviteli politika ……………………………………………………… 3.1.1. A számviteli politika célja ……………………………………… 3.1.2. A számviteli politika területei …………………………………… 3.2. Beszámolás és könyvvezetés …………………………………………… 3.2.1. Könyvvezetési kötelezettség …………………………………… 3.2.2. Számviteli alapelvek …………………………………………… 3.2.3. Az éves beszámoló formája …………...………………………… 3.3. A mérlegtételek tartalma és értékelése ………………………………… 3.3.1. Befektetett eszközök …………………………………………… 3.3.2. Forgóeszközök …………………………………………………… 3.3.3. Id beli elhatárolások ……………………………………………... 3.3.4. Saját t ke ………………………………………………………… 3.3.5. Céltartalékok …………….……………………………………… 3.3.6. Kötelezettségek ………………………………………………… 3.3.7. Költségek könyvelése …………………………………………… 3.4. Az eszközök értékcsökkenése ………………………………………… 3.5. Értékvesztés elszámolása ……………………………………………… 3.6. Számviteli elszámolás szempontjából min sítést igényl témák ……… 3.7. Kiegészít melléklet tartalma …………………………………………… 3.8. Üzleti jelentés ………………………………………………………… 3.9. Könyvvezetés és bizonylatolás ………………………………………… 3.9.1. Számlarend ……………………………………………………… 3.9.2. Számviteli bizonylatok ………………………………………… 3.9.3. Bizonylati rend ………………………………………………… 3.9.4. Bizonylatok meg rzése ………………………………………… 3.9.5. Könyvviteli zárlat ……………………………………………… 3.10. Analitikus nyilvántartások ……………………………………… 4. Az értékelési szabályzat …………………………………………………… 4.1. Az értékelés fogalma, és alapfogalmak ………………………………… 4.2. Befektetett eszközök értékelése ……………………………………… 4.3. Befektetett pénzügyi eszközök értékelése …………………………… 4.4. Készletek értékelése …………………………………………………… 4.5. Követelések értékelése ………………………………………………… 4.6. Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok értékelése ………………… 4.7. Pénzeszközök értékelése ……………………………………………… 4.8. Források értékelése …………………………………………………. 5. Összefoglalás, javaslatok ……………………………….………………. 6. Irodalomjegyzék ……………………………………………………….. 7. Mellékletek ……………………………………………………………..
2
3 5 5 7 10 13 14 14 16 17 17 18 19 19 25 27 28 28 29 30 30 31 31 32 34 35 35 35 36 36 36 37 38 38 39 45 46 46 49 50 51 52 53 54
1. Bevezetés A piacgazdaság mCködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piacgazdaság szerepl i hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek alapvet en szükségesek gazdasági döntések meghozatalához. A számviteli információrendszer mCködésének eredményeképpen szolgáltathatók információk a piaci szerepl k vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulásáról, ennek jogszabályi kereteit és feltételeit teremti meg a számviteli törvény. Az elmúlt években hazánkban végbement társadalmi, gazdasági változások és az Európai Unióhoz való csatlakozás közelsége tette szükségessé a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel számviteli rendszer kiépítését. A határokon túlnyúló t kebefektetések miatt nemzetközi szinten egyre sürget bbé vált az igény a beszámoló készítés elveinek egységesítésére. A fejlett piacgazdasággal rendelkez
országok tapasztalatait figyelembe vev
és a nemzetközi
számviteli gyakorlattal összhangban lev számviteli szabályozás hozzájárulhat a piacgazdaság gyorsabb fejl déséhez. Az 1992. január 1-jén bevezetett számviteli törvény azóta többször módosításra került, 2001. év január 1-t l pedig új törvényként hatályba lépett annak újrakodifikált és továbbfejlesztett változata a 2000. évi C. törvény. A technikai jellegC, jellemz en formai korrekciók számos helyen érintették a már többször módosított és kiegészített számviteli törvényt és mellékleteit. Ezért a terjedelmes módosítás helyett célszerCbb volt az újrakodifikálás. A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek, a törvény célja és hatálya nem változott. A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Uniónak erre a területre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós képet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermel képességér l, vagyonáról, vagyoni helyzetének alakulásáról, pénzügyi helyzetér l és jöv beli terveir l.
3
A törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyekkel az Európai Unió tagállamai nem törvényben, hanem szabványok segítségével fogalmaznak meg. Magyarországon azért van szükség részletesebb törvényi szabályozásra, mert a sajátos jogi, adózási és ellen rzési gyakorlat a standardokat, mint jogszabályokat nem fogadja el ma még. Nálunk is ki kell majd dolgozni a nemzeti és nemzetközi standardokat, hiszen a számvitel nemzetközi fejl dése ebbe az irányba mutat. Amíg nincsenek nemzeti standardok addig különösen kiemelt, meghatározó szerepe van a számviteli politikának, valamint a számviteli politika keretében elkészítend számviteli bels szabályzatoknak. A SANOFI-SYNTHELABO Rt a számviteli politikáján keresztül részletezi a mérlegtételekhez kapcsolodó értékelési elveket, az értékhelyesbítésbe bevont eszközök körét, az egyes eszközök- és forrásfajták értékelésénél alkalmazott sajátos értékelési eljárásokat. A SANOFI-SYNTHELABO Rt.-n keresztül mutatom be a számviteli politika és a számviteli politika részét képez értékelési szabályzat kialakítását.
4
2. A piaci környezet és a SANOFI-SYNTHELABO Rt. 2.1. A magyar gyógyszerpiac A magyar gyógyszergyártás kiemelked en jelent s mind a gazdaságban, mind az egészségügyi ellátásban. A több mint száz éves múltra visszatekint hazai gyógyszeripar a magyar ipar egyik legversenyképesebb ágazata. Részesedése az ipar bruttó termelési értékében 1998-ban 2,4 százalék volt. A mennyiségi mutatóknál jóval nagyobb az ágazat jelent sége min ségi értelemben, az innovációk és a szerkezeti modernizáció szempontjából. A fejl déshez nagymértékben hozzájárult, hogy a hazai gyógyszergyártók beruházásai 19941998 között 81 milliárd, kutatás-fejlesztési ráfordításai 41 milliárd forintot tettek ki. A hazai gyógyszerpiacon jelenleg 188 gyártó van jelen, s ebb l az els
20 vállalat
bonyolítja le az értékesítés mintegy 75 %-át. Látható tehát, hogy sok olyan kis cég mCködik, amelyek piaci részesedése még az 1%-ot sem éri el. A 1.sz. ábra mutatja hazai gyógyszerpiac megoszlását az értékesítés tükrében 2001-ben. 1. számú ábra
Hazai gyógyszerpiac megoszlása 2001-ben Richter Gedeon 9.10%
Többi gyártó 44.80%
Richter Gedeon
EGIS 7.40% Novartis Hungaria 6.70% SanofiSynthelabo(Chinoin) 6.10%
Glaxo Wellcome 2.60%
Merck Sharp & Dohme Biogal-Teva 4.20% Pfizer 3.90% Lilly 3.60% 3.30%
Pharmacia 2.80% SmithKline Beecham Schering-Plough 2.70% Central East. 2.80%
EGIS Novartis Hungaria Sanofi-Synthelabo(Chinoin) Merck Sharp & Dohme Biogal-Teva Pfizer Lilly Schering-Plough Central East. Pharmacia SmithKline Beecham Glaxo Wellcome
Többi gyártó
Forrás: Gyógyszerészet (2002 január )
5
1. számú táblázat A magyar gyógyszeripar fõbb jellemzõi 1998-ban
Összes árbevétel
204,7 Md Ft
954,5 M USD*
Ebbõl hazai
92,4 Md Ft
430,9 M USD
Export
112,3 Md Ft
523,6 M USD
Foglalkoztatottak száma (f )
14 000
Beruházás
26,9 Md Ft
125,4 M USD
K+F
11,8 Md Ft
55,0 M USD
Beruházás az árbevétel arányában
13,1 %
K + F az árbevétel arányában
5,8 %
Forrás: Gyógyszerészi Hírlap*1998-ban az USD átlagos forintárfolyama 214,45 Ft
A hazai gyógyszerpiacon megfigyelhet az is, hogy piacrészesedés alapján évek óta szinte állandó a sorrend a gyógyszergyárak között. Az els 5 helyen álló vállalat, melyek a magyar piacon meghatározó szerepet töltenek be, ezek sorrendje az utóbbi 5 évben csak minimális mértékben, illetve az elmúlt 3 évben egyáltalán nem változott. A gyógyszeripar humán gyógyszereket (ezen belül hatóanyagokat és kész kiszerelt gyógyszereket), állatgyógyászati készítményeket, finomkémiai termékeket, gyógyszeripari és növényvéd szer intermediereket, növényvéd szereket, laboratóriumi vegyszereket és diagnosztikai készítményeket, valamint vitamintartalmú élelmiszereket és gyógytermékeket állít el . Emellett a gyógyszeripari vállalatoknak lehetnek egyéb (például kozmetikai)
6
üzletágai is. Mind a termelésben, mind a stratégiai törekvésekben azonban meghatározó a gyógyszerek súlya. A gyógyszerpiacnak három nagy területe különböztethet meg. A legnagyobb területet a vényköteles, szabadalmaztatott és védjegyzett gyógyszerek alkotják. A második a "pulton keresztül" (over-the-counter drugs - OTC), közvetlenül a fogyasztóknak értékesített, nem vényköteles gyógyszereket tartalmazza. Zömmel fájdalomcsillapítók, hashajtók, torokfájás és különböz fert zések elleni szerek, vitaminok tartoznak ide. A harmadik területet az úgynevezett generikumok képezik, amelyek alacsony árú, jó min ségC, csak összetételük alapján azonosított és csomagolt termékek. Ezek nem állnak szabadalmi oltalom alatt. Nemcsak gyógyszerek, hanem gyógyhatású szerek, a természetben el forduló, nem szabadalmaztatható szubsztanciák is lehetnek generikumok.
2.2. A SANOFI-SYNTHELABO története A CHINOIN jogel djét, a „Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, dr. Kereszty és dr. Wolf” 1913. november 21-én jegyezték be a cégbíróságon. A „CHINOIN” fantázianevet eredetileg egy chinin tartalmú gyógyszer nevének szánták, de jó hangzása és gyors megjegyezhet sége miatt helyénvalóbbnak találták, ha inkább a vállalati termékek márkajelzésére és magának a vállalatnak elnevezésére alkalmazzák. Ekkor született meg a CHINOIN vállalat-, egyúttal márkanév. A SANOFI-val, majd a SYNTHELABO-val történt fúziók következtében mára világméretC vállalattá vált. A külföldön követett vállalati piacpolitika nyomán az 1930-as évekre a CHINOIN leányvállalatokkal, érdekeltségekkel, képviseletekkel, fiókvállalatokkal és bizományososok közremCködésével exporttevékenységét az egész világra kiterjesztette. Az 1948-as év mérföldk
volt a gyógyszergyár történetében, hiszen sok száz hazai
vállalathoz hasonlóan a cég tulajdonformája csaknem négy évtizedre megváltozott. A t késtulajdont és vállalatirányítást az állami tulajdonú nemzeti vállalati forma és a vele járó újszerC irányítási rendszer váltotta fel.
7
A CHINOIN vezet sége 1989
szén kezdeményezte az állami vállalati státusz
megszüntetését. A hazai környezet bizonytalanságai, a gyakori jogszabályi változások, az exportpiacok beszCkülése miatt a privatizációs stratégia vezérelve az volt, hogy a tulajdonos egy külföldi gyógyszergyártó vállalat legyen, amely a gyógyszergyártás területén nagy tapasztalatokkal rendelkezik, jól kiépített piaci hálózata van, igényt tart a kutatási tevékenységre, nagyrészt meg kívánja tartani a vállalat hagyományos tevékenységi körét és minél kevesebb létszámleépítést kíván végrehajtani. A francia SANOFI mellett döntöttek. Az akkor még a francia állam tulajdonában lév Elf Aquitaine k olaj-kitermel és feldolgozó vállalatcsoporthoz tartozó SANOFI beruházása egy közép-európai országban azt jelezte, hogy Franciaország a nagy mértékC szabad t kéjével szerepet kíván játszani a kelet-közép-európai térség fejlesztésében, méghozzá nemcsak a hagyományosan franciabarát országokban. A SANOFI tehát 40%-os tulajdoni hányadot vásárolt a CHINOIN-ban. 1999. május 18-án újabb vállalategyesülés történt, amikor a SANOFI és a SYNTHELABO szentesítette a két nagyvállalatcsoport fúzióját. Ezzel megalakult a SANOFI-SYNTHELABO vállalatcsoport. A fúzió célja többek között a két cég fejlesztési tevékenységének harmonizációja, szervezeti és mCködésbeli összehangolása volt. A SANOFI és a SYNTHELABO fúziójára lehet séget a két cég hasonló vállalati kultúrája és egymást kiegészít termékpalettája biztosított. Az egyesült vállalatnak különösen er s pozíciói lettek a szív- és érrendszeri, a központi idegrendszeri és a trombózis kezelésének területén. A jöv ben a fentieket a rosszindulatú daganatok kezelésére használt készítmények fogják kiegészíteni. A SANOFI-SYNTHELABO Franciaország második, Európa hetedik és a világ tizenkilencedik legnagyobb gyógyszervállalata lett. 1999-ben a vállalat forgalma elérte a 35 milliárd frankot. A cég 33000 dolgozójából, mintegy 8400 az orvoslátogató, akiknek a munkája lehet vé teszi, hogy naponta 50000 orvost érjenek el. A 15 nagy kutatási centrumban mintegy 5000 munkatársat foglalkoztatnak. A vállalat részvényei szerepelnek francia t zsdén, a vállalat t zsdei értéke 200 milliárd frank. Els sorban a receptre kapható originális termékek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkoznak, de a vállalat jelen van az OTC (Over The
8
Counter) és a generikus termékek piacán is. A vállalat 10 vezet termékét a 2. számú táblázat tartalmazza. számú táblázat 2. számú táblázat A SANOFI-SYNTHELABO 10 vezet terméke:
Termék neve
Alkalmazási területe
Stilnox/Ambien/Myslee
Alvászavar
Plavix
Atherothrombosis
Aprovel/Avapro
Magas vérnyomás
Fraxiparine
Vénás trombózis
Dépakine
Epilepszia
Corotrope/Primacor/Milrila
Szívelégtelenség
Ticlid
Atherothrombosis
Eloxatine
Végbélrák
Cordarone/Ancaron
Szívritmuszavar
Tildiem
Magas vérnyomás
Forrás: A vállalat bels- ismertet- füzete
A SANOFI-SYNTHELABO a világ öt kontinensén, több mint 100 országban képviselteti magát. Jó partnerkapcsolata van Japánnal, gyártókapacitással rendelkezik Kínában, ipari és kereskedelmi tevékenységet folytat Latin-Amerikában. Sikeres volt az USA piacára történ kilépése, nagy jöv t jósolnak a vállalatnak ezen a területen is. Magyarországon a SANOFI-SYNTHELABO kezdetben még a CHINOIN nevét használva mCködött, 2001 januárjától azonban önállóan folytatja a mCködését, természetesen a CHINOIN termel kapacitását kihasználva, annak korábbi termékeit is forgalmazva.
9
A SANOFI-SYNTHELABO magyarországi leányvállalatai a CHINOIN Rt. és a SANOFISYNTHELABO Rt. A SANOFI-SYNTHELABO Rt. Magyarország ötödik legnagyobb gyógyszerforgalmazója. Egyaránt forgalmazza a vállalatcsoport termékeit; a Stilnox®-ot, az Aprovel®-t, a Plavix®-ot és a Fraxiparine®-t, mind a CHINOIN ismert gyógyszereit; az Algopyrin®-t, a Quarelin®-t, a NO-SPA®-t és a Jumex®-et. 2002. márciusától újabb telephellyel b vült a CHINOIN, miután megvette a Pharmavit veresegyházi üzemét. A pezsg tablettáival hírnevet szerzett céget Somody Imre alapította. Az amerikai Bristol-Myers Squibb is lehet séget talált a dinamikusan fejl d Pharmavitban. A cég a tulajdonukba került, ám a piaci növekedés lassulása, a konkurencia er södése nem kedvezett, és a cég jelent s adóságokat könyvelhetett el. 2002. márciusában az amerikai cég és a SANOFI-SYNTHELABO között aláírt megállapodás szerint a vállalat telephelye, eszközei és a gyógyszergyártásban résztvev munkatársak a CHINOIN-hoz kerültek.
2.3. SANOFI-SYNTHELABO Rt. A SANOFI-SYNTHELABO Rt. egy részvénytársaság, melyet a SYNTHELABO S.A. alapított 1996-ban. A társaság 1997. január 1.-én kezdte meg tevékenységét. A cégbíróság 1997. szeptember 16-án jegyezte be. Az anyacég 1999-ben egyesült a SANOFI S.A.-val, ebb l jött létre a SANOFI-SYNTHELABO. 1999. július 1.-vel a SANOFI-SYNTHELABO cégcsoport tagjaként a CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti termékek Gyára Rt. vette át a társaság teljes tevékenységét, eszközállományát, illetve alkalmazottait. A társaságnak 1999. július 1.-je és 2000. december 31-e között üzletszerC tevékenysége nem volt. A 2000-es év folyamán döntés született, miszerint a SANOFI-SYNTHELABO cégcsoport termékeinek magyarországi értékesítését és marketingjét 2001. január 1.-t l egy, a cégcsoporthoz tartozó, de önálló társaság végezze. Ennek eredményeként a 2000-es év folyamán a jegyzett t ke 400.000.000 Forintra történ felemelésére került sor, illetve a célszerCbb irányítás okán a társaságot megvásárolta a CHINOIN Rt.
10
A társaság f ként az alábbi tevékenységet folytatja: Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme Természettudományi, mCszaki kutatás, fejlesztés A társaság tulajdonosai: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. 99,9975% 399.990 eFt SANOFI-SYNTHELABO S. A.
0,0025%
10 eFt
A társaság 2001 évi legfontosabb mutatói: A) T keszerkezeti mutatók (osztalék jóváhagyása el tti állapot) = 1 178 041 * 100 = 25,06%
1. T keer sség = Saját t ke Mérlegf összeg
4 701299
A Saját t ke részesedése 25,06% az összes forráson belül, ami optimális esetben 30% és 70% közé esik. 2. Befektetett eszközök fedezete = Saját t ke
= 1 178 041 = 286,3%
Befektetett eszközök
411 466
A mutató megmutatja, hogy a befektetett eszközre mekkora fedezetet nyújt a saját t ke. 100% felett a mutató értéke stabil. 3. T ke forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele = 15 387 311 = 13,06 Saját t ke
1 178 041
Azt mutatja, hogy a nettó árbevételben a saját t ke 13,06-szor térül meg. 4. T keellátottsági mutató = Saját t ke
= 1 178 041 = 0,49
Készletek + Befektetett eszközök
2 423 201
5. Készletek forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele = 15 387 311 = 7,65
11
Készletek
2 011 735
A készlet 7,65-ször térül meg, azaz 1 Ft értékC készletre 7,65 Ft-os árbevétel jut.
B) MCködési, gazdálkodási mutatók (osztalák jóváhagyása el tti állapot) 1. Árbevétel arányos eredmény = Üzemi tevékenység eredménye = 967 922 Nettó árbevétel
*100 = 6,29%
15 387 311
2. T kearányos jövedelmez ségi mutató = = Adózás el tti eredmény = 947 422 Saját t ke
*100 = 80,42%
1 178 041
C) Pénzügyi mutatók (osztalék jóváhagyása el tt) 1. Likviditási mutató = Forgóeszközök
= 4 203 166 = 138%
Rövidlejáratú kötelezettségek
3 054 809
100% felett a mutató értéke kedvez . 2. Likviditási mutató II. = Forgóeszközök – Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek
= 2 191 431 = 0,72 3 054 809
Azt mutatja meg a mutató értéke, hogy a leglikvidebb forgóeszköz milyen fedezetet nyújt a rövidlejáratú kötelezettségekre.
12
3. A Számviteli politika A számviteli politika a nemzetközi számviteli standardok tanulmányozásával jelent meg a hazai számviteli alapfogalmak között. A nemzetközi számviteli standardok olyan számviteli el írások, amelyek összefoglalják a számviteli alapelveket, módszereket és eljárásokat annak érdekében,
hogy
az
alkalmazásukkal
elkészült
éves
beszámolók
nemzetközileg
összehasonlítóak legyenek. Amíg nincsenek számviteli standardok, addig különösen kiemelt a számviteli politika szerepe. A számviteli politika a számviteli törvény el írásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer kialakítását kell, hogy megalapozza. A számviteli politika kialakítását a számvitel törvényi szintC szabályozása teszi lehet vé és egyben szükségessé. A törvényi szintC szabályozás több területen döntési lehet séget ad a vállalkozás vezetésének (például: az értékelés, a leltározás, a szokásos és a rendkívüli tevékenység meghatározása, a közvetlen és közvetett költségek meghatározása, az értékhelyesbítések alkalmazása, stb. területén), - a törvényértékelésre vonatkozó el írásainak keretei között – és tág teret biztosít a vezet i számvitel kialakítására, mCködtetésére. A számviteli törvény el írása értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni: •
az eszközök és források értékelési szabályzatát
•
az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát
•
az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels szabályzatot
•
pénzkezelési szabályzatot
A számviteli politika a számviteli törvényben megfogalmazott számviteli elvekre és értékelési el írásokra épül. Ezek megfelel
érvényrejuttatásával lesz a vállalat vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetér l bemutatott kép megbízható és valós. A vállalkozásnál az éves beszámoló alátámasztására írásos dokumentum formájában rendelkezésre kell, hogy álljon, a többször módosított számviteli törvénynek megfelel számviteli politika. Ki kell
13
alakítani, és írásba kell foglalni, tehát a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli politikát.
3.1.1. A számviteli politika célja 1. Alapot biztosítani, hogy a dolgozók el tt egyértelmC és világos legyen az elvégzend feladat, annak hogyanja. 2. Értelmezhet legyen a számviteli tevékenység ellátásának az állapota. 3. A könyvvizsgáló és más ellen rz szervek megítélhessék a feladat végrehajtásának jog- és szabályszerCségét. A számviteli politika célja továbbá, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejCleg a vezet i döntésekhez is használható információbázisul szolgálhat. Azért is szükséges, mert meghatározó elemeit és azok változását, a változások eredményre gyakorolt hatását az éves beszámoló kiegészít mellékletében ismertetni kell, és nyilvánosságra kell hozni. A számviteli politika kialakításánál a vállalkozó a vállalkozás gazdasági stratégiájából kell, hogy kiinduljon. A vállalati stratégiát az üzletpolitika valósítja meg, az üzletpolitikát a megfelel en kialakított számviteli információs rendszerrel kell támogatni.
3.1.2. A számviteli politika területei 1. Általános elvek, eljárások, módszerek •
Eszközök, források besorolása
•
Értékelési módok, eljárások
•
Értékcsökkenés módszerei
14
•
KisértékC eszközök elszámolása
•
Felértékelés
•
Értékvesztés meghatározásának, elszámolásának a rendje
•
Árfolyamváltozások elszámolásának a módja
•
Céltartalék képzés rendje
•
Jelent s hiba meghatározása
•
Fajlagosan kisértékC eszközök meghatározása
•
Együttesen kisösszegC követelések definiálása
•
Nem jelent s árfolyamveszteség meghatározása
•
Nem realizált árfolyamveszteség kezelése
•
Legfontosabb szabályzatok elkészítése Vállalati számlarend Leltározási szabályzat Önköltség számítási szabályzat Értékelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat
•
Veszteség elhatárolás kezelése
•
Számviteli folyamatok rendszeres ellen rzésének a rendje
•
Küls kapcsolatok tartásának a módja
•
Számviteli politikáért felel sök köre, feladataik stb.
2. Könyvvezetéssel kapcsolatos kérdések • Könyvvezetés rendje, 6-7 számlaosztály használata • Készletr l vezetett nyilvántartások • Szintetikus, analitikus nyilvántartások kapcsolata, zárlat, egyeztetések 15
• Mérlegkészítés id pontjának megválasztása • Fordulónap és mérlegkészítés közt elvégzend feladatok • Könyvvezetésért való felel sség meghatározása 3. Beszámolóval kapcsolatos kérdések • Választott beszámolási rendszer • Mérleg és eredménykimutatás sémája • Kiegészít melléklet, üzleti jelentés tartalma és felépítése • Beszámoló ellen rzésének a módja • Elemzési feladatok meghatározása
3.2. Beszámolás és könyvvezetés A gazdálkodó mCködésér l, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l az üzleti év könyveinek zárását követ en, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg f összegét l, a foglalkoztatottak számától, mindezek határértékét l függ. A vállalkozás kett s könyvvitelt vezet, és éves beszámolót készít. Az éves beszámoló tartalmazza: -
a mérleget,
-
eredménykimutatást,
-
a kiegészít mellékletet,
A kett s könyvvitelt vezet vállalkozó üzleti jelentést is köteles készíteni. Az üzleti év az az id tartam, amelyr l a beszámolót kell készíteni. A folyamatosan mCköd gazdálkodók esetében az üzleti év id tartama 12 naptári hónap, ez megegyezik a naptári évvel, amit l bizonyos esetekben el lehet térni. Ez a vállalkozásnál január 1.-t l
16
december 31.-ig tart. Az éves beszámoló letétbe helyezésének id pontja az üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Az éves beszámoló letétbe helyezésének helye a területileg illetékes Cégbíróság, és ezzel egyidejCleg az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata.
3.2.1. Könyvvezetési kötelezettség A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során el forduló, a vagyoni, pénzügyi jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekr l – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. El kell számolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek a tárgyévvel kapcsolatosak. A könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembe vételével a kett s könyvvitel rendszerében magyar nyelven történik.
3.2.2. Számviteli alapelvek A számviteli törvény a beszámoló elkészítésénél és a könyvvezetésnél kötelez vé teszi a számviteli alapelvek betartását. (Az alapelvekt l csak a törvényben szabályozott módon lehet eltérni. ) Az alapelvek érvényesítése a megbízható és valós összkép biztosítható és valós összkép biztosítását szolgálja. A számviteli alapelvek a következ k: 1. A vállalkozás folytatásának elve 2. A teljesség elve 3. A valódiság elve 4. A világosság elve 5. A következetesség elve 6. A folytonosság elve 7. Az összemérés elve
17
8. Az óvatosság elve 9. A bruttó elszámolás elve 10. Az egyedi értékelés elve 11. Az id beli elhatárolás elve 12. A tartalom els dlegessége a formával szemben elve 13. A lényegesség elve 14. A költség – haszon összevetésének elve
3.2.3. Az éves beszámoló formája A
naptári
évek
beszámolóinak
az
összehasonlíthatóságát
a
mérleg
és
az
eredménykimutatás szerkezeti felépítésével, tagolásával, tartalmával, továbbá a mérlegtételek értékelési elveinek, módszereinek állandóságával kell biztosítani. A mérleg tagolását, valamit az eredménykimutatás felépítését a számviteli törvény el írásai, illetve melléklete szerint végzik el. A mérleg az „A” változat szerint készül. Az eredménykimutatás a választott költségkönyvelési módszernek megfelel en összköltség eljárással, azon belül az „A” változat szerint készül. A társaság konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett. A mérlegkészítés id pontja tárgyévet követ január 10-e. A mérlegkészítés id pontja összefüggésben van az éves zárlat feladataival. A könyvviteli zárlathoz egy-egy naptári id szak végén a folyamatos könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. Havonta, negyedévenként részleges, év végén teljes könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A mérlegben és az eredménykimutatásban az eszközök-források, bevételek és ráfordítások adatait bruttó módon általában ezer forintban kell kimutatni, de ha a mérlegf összeg meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor millió forintban kell az adatokat szerepeltelni. A mérleg és eredménykimutatás minden tételénél fel kell tüntetni az el z év megfelel adatait. Amennyiben az adatok nem hasonlíthatóak össze, azt a kiegészít
mellékletben
indokolni kell. Az el z üzleti év vagy évek elkövetett jelent sebb hibái miatt végrehajtott
18
módosításokat külön oszlopban kell szerepeltetni, az el z évi adatok mellett, mert azok nem képezik részét a tárgyid szak adatainak. A mérleg valódiságát mind a befektetett, mind a forgóeszközökre vonatkozóan leltározással kell alátámasztani. A leltározás id pontjáról, lefolytatásáról, a leltározók, a leltárellen rök kijelölésér l, a leltárívek, valamint a megfelel
tablók kiadásáról és a
leltározási ütemtervr l a Leltározási Szabályzat, és az ennek alapján kiadott pénzügyi igazgatói rendelkezés intézkedik.
3.3. A mérlegtételek tartalma és értékelése 3.3.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell sorolni. Immateriális javak Az immateriális javak közé azok a nem anyagi javak tartoznak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Immateriális javak között kell kimutatni: -
Vagyoni értékC jogok, kivéve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékC jogok
-
Szellemi termék
-
Üzleti vagy cégérték
-
Immateriális javakra adott el leg
-
Immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak között kimutatható:
-
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
-
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
19
Az alapítás-átszervezés és a kísérleti-fejlesztés adott évi közvetlen önköltségeit a cég nem aktiválja. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök olyan materiális vagyontárgyak, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten, tartósan, de legalább egy éven túl szolgálják, és ez id alatt fokozatosan vesztik el értéküket. A tárgyi eszközöket aktiválni kell, és utánuk értékcsökkenést kell elszámolni. A tárgyi eszközök közé soroljuk: •
•
•
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékC jogok -
földterület, telek
-
épület
-
építmény
-
ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékC jog
MCszaki berendezések, gépek, jármCvek -
mCszaki berendezések, felszerelések
-
mCszaki jármCvek
Egyéb berendezések, felszerelések, jármCvek -
irodai bútorok
-
irodai felszerelések
-
hardverek
-
kutatási gépek, berendezések
-
környezetvédelmet szolgáló gépek, berendezések
-
egyéb gépek, berendezések
-
rövid élettartalmú irodai felszerelések
-
egyéb jármCvek
20
•
Beruházások, felújítások
•
Beruházásokra adott el legek
•
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Egyes tételek tartalma: -
Földterület, telek: a földterület a földnek egy bizonyos darabja, területe. A telek kisebb földterület, amelyen ház áll vagy építkezni lehet rá.
-
Épület, építmény: általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jön létre. A talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelel használatra alkalmatlanná válik.
-
MCszaki gépek, berendezések: olyan gépek, mCszerek, szerszámok stb., amelyek a befektetett eszközök közé tartozást min sít egy évet meghaladó tevékenység szolgálatán túlmen en, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják.
-
MCszaki jármCvek: a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló szállítóeszközök (rakodógépek, szállító targoncák stb.)
-
Irodai bútorok, felszerelések; egyéb gépek; berendezések; egyéb jármCvek: a vállalkozás tevékenységét közvetetten szolgáló gépek, berendezések, jármCvek.
-
Hardverek: irányítástechnikai automaták, folyamatszabályozási rendszerek, számítógépek központi és perifériális egységei, stb.
-
Kutatási gépek, berendezések: olyan berendezések, amelyek közvetlenül szolgálják a kutatás-fejlesztési tevékenységet.
-
Környezetvédelmet szolgáló gépek, berendezések: olyan gépek, berendezések tartoznak ide, melyeket környezetvédelmi céllal szerez be a cég.
21
-
Rövid élettartalmú irodai felszerelések: azok az irodai felszerelések tartoznak ide, melyek minimum egy, de maximum három évig szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
-
Beruházások, felújítások: A rendeltetésszerCen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értéke (beruházás), valamint a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett b vítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, összefügg munkák – még nem aktivált – bekerülési értéke (felújítás) tartozik ide. A felújítások közé sorolható munkálatok: Épületek, építményeknél: -
épületek tet szerkezetének lebontása és újraépítése új héjazattal
-
tet fedés, átrakás, tet csere
-
épületekre kiterjed födémcsere, meger sítés (nem aládúcolás)
-
homlokzat teljeskörC felújítása
-
teljes padlóburkolat cseréje
-
tartószerkezetek meger sítése, ha a szerkezet többlet teherviselésre lesz alkalmas
-
teljeskörC alap meger sítés, ha az épület állagát újszerCvé teszi
-
nem termel
épületek bels
teljeskörC felújításai (padozat felújítás, festés,
tapétázás, nyílászárók felújítása, elektromos-, víz-, csatorna-, fCtési vezetékhálózat felújítása) -
kerítésszakaszok bontásával járó kerítések felújítása, amely az eredeti állapotot állítja vissza
-
építményeket, épületeket kiszolgáló víz-, villany-, gáz-, és csatornázási vezetékek központi elhasználódás esetén, amelynek célja az újszerC állapot helyreállítása
-
iparvágányok általános felújításai
-
térvilágítások, illetve ehhez kapcsolódó világítási eszközök teljes körC felújításai 22
MCszaki berendezések, gépek, jármCvek, egyéb berendezések, felszerelések esetében: -
termelést biztosító er átviteli elektromos-, hCt rendszer, gáz-, víz-, g z-, kondenz-,
leveg ellátás
elhasználódott
gerincvezetékeinek
b vítése,
nagyjavítása, újszerC állapotban történ felújítása -
g ztermel kazánok f egységeinek (pl. nyomás alatti rész, ég k) teljes körC felújítása
-
légsCrít
kompresszorok teljeskörC felújítása, nagyjavítása (pl. 20. 000
üzemóra utáni nagyrevízió) -
hCt kompresszorok,
elpárologtatók,
kondenzátorok
teljeskörC
felújítása,
nagyjavítása
-
-
generátorok, turbinák teljeskörC felújítása, nagyjavítása
-
híddaruk és futómacskák teljeskörC felújítása, nagyjavítása
-
szerszámgépek teljeskörC felújítása, nagyjavítása
-
gépjármCvek teljeskörC felújítása, nagyjavítása
Nem aktiválandó felújítások: Nem tekinthet beruházásnak és költségként számolandók el a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantarási munkák. Ide tartoznak az alábbiak: Termel
üzemekben lév
berendezéseink éves ismétl d
karbantartási munkálatai,
beleértve ezen berendezések, gépek mCködéséhez szükséges gáz-, víz-, g z-, kondenz-, csatorna-,
leveg -,
elekromos-,
hCt vezeték
gerincvezetékekr l
való
leágazásának
karbantartását, valamint a berendezések, gépek biztonságos üzemeltetéséhez, kezeléséhez szükséges padozatok tisztasági meszelését, a vezetékek, tartószerkezetek állagának, illetve elhasználódásának csökkenését célzó festéseket és szigetelésjavításokat. Ide tartozik az épületgépészeti berendezések mCködésének felülvizsgálata, karbantartása (szakaszos, illetve részleges cseréket is), amelyeknek els dleges célja a folyamatos üzemeltetés biztosítása, még akkor is, ha a karbantartás egymást követ
id pontja egy évet meghaladja, mivel a
ciklikusságot befolyásolják a küls szezonális tényez k.
23
Befektetett pénzügyi eszközök A törvény alapján a mérlegben kimutatásra kerül
részesedéseket, értékpapírokat
min síteni kell olyan szempontból, hogy hosszú távra (egy évnél hosszabb id re), illetve rövidtávra szerzett meg, hogy tartós jövedelemre tegyen szert (osztalék, kamat), vagy befolyásolási, irányítási, ellen rzési lehet séget érjen el.
•
A befektetett pénzügyi eszközök körébe tartoznak: Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban -
Részesedés többségi részesedésC vállalatnál
-
Részesedés jelent s részesedésC vállalatnál
•
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
•
Egyéb tartós részesedés
•
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
•
Egyéb tartósan adott kölcsön -
Dolgozóknak adott lakásépítési kölcsön – külön analitika szerint
-
Egyéb vállalkozóknak adott kölcsön
•
Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír
•
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Azt, hogy egy vállalkozást mely csoportba sorol az Rt., az dönti el, hogy a részesedés
milyen arányokat képvisel. A többségi részesedésC vállalkozás részvényeinek több mint 50%-a, a jelent s részesedésC vállalkozás 20% és 50% közötti része van a SANOFI-SYNTHELABO Rt. tulajdonában.
24
3.3.2. Forgóeszközök Készletek A vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök 1. Amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, - áruk - göngyölegek - közvetített szolgáltatások 2. Amelyek az értékesítést megel z en a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, - befejezetlen termelés - félkész termékek - késztermékek 3. Amelyeket az értékesítend termékek el állítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni, - anyagok: -
vásárolt alapanyagok
-
vásárolt segédanyagok
-
vásárolt egyéb anyagok
-
egyszer használatos eszközök, mCszerek, készülékek
-
munkaruhák, egyenruhák, véd ruhák
-
egy évnél rövidebb id alatt elhasználódó szerszámok, mCszerek, berendezések
4. Készletre adott el legként az ilyen címen átutalt – levonható el zetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget kell kimutatni. Követelések Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l jogszerCen ered , pénz formában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már
25
teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesít értékpapír, tulajdoni részesedést jelent befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, el legfizetéshez kapcsolódnak, ideértve az egyéb követeléseket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb jogcímen átvett követeléseket. Tételesen a követelések közé kell sorolni: -
Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev k)
-
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
-
Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben
-
Váltókövetelések
-
Egyéb követelések Értékpapírok Az értékpapírok között a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt
hitelviszonyt megtestesít értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelent befektetéseket kell kimutatni. Értékpapírok tagolása: -
Részesedés kapcsolt vállalkozásban
-
Egyéb részesedés
-
Saját részvények, saját üzletrészek
-
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok Pénzeszközök Pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és csekkeket, továbbá a
bankbetéteket foglalják magukban. Devizaszámla könyvvitele: A devizakészletet és annak állományváltozását devizanemenként is rögíteni kell a forintban történ könyvelés mellett.
26
3.3.3. Id beli elhatárolások A Számviteli Törvény az alapelvek között a következ t fogalmazza meg: „Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet érintenek, az adott id szak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogy az alapul szolgáló id szak és az elszámolási id szak között megoszlik.” (id beli elhatárolás elve) A mérlegben kétféle id beli elhatárolás szerepel: -
Az eszköz oldalon lév aktív id beli elhatárolás
-
A forrás oldalon lév passzív id beli elhatárolás 1. Aktív id beli elhatárolás megbontása a mérlegben:
-
Bevételek aktív id beli elhatárolása
-
Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása
-
Halasztott ráfordítások 2. Passzív id beli elhatárolás megbontása a mérlegben:
-
Bevételek passzív id beli elhatárolása
-
Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása
-
Halasztott bevételek A SANOFI-SYNTHELABO Rt. a rövid zárási határid miatt az összemérés elve alapján a
szokásos költségekre és bevételekre is alkalmazza az id beli elhatárolást, mivel a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az id szakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerülnek. A jutalékot és közvetít i díjat a társaság hó végén lekönyveli, és a következ hó els vasárnapján automatikusan vissza, tehát egy negatív könyvelést hajtanak végre.
27
3.3.4. Saját t ke Saját t-ke elemei: -
Jegyzett t ke
-
Jegyzett, de be nem fizetett t ke (negatív el jellel kell szerepeltetni)
-
T ketartalék
-
Eredménytartalék
-
Lekötött tartalék
-
Értékelési tartalék
-
Mérleg szerinti eredmény
3.3.5. Céltartalékok 2001-ben a társaság nem képzett céltartalékot. Céltartalék a várható kötelezettségekre Az adózás el tti eredmény terhére céltartalékot kell képezni, ha a következ feltételek együttesen teljesülnek: -
múltbeli vagy folyamatban lév ügyek,
-
szerz désb l származó, harmadik fél felé fizetési kötelezettség,
-
mérlegkészítésig rendelkezésre álló információk alapján várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek,
-
de összegük vagy esedékességük id pontja bizonytalan és a vállalkozó a szükséges fedezetet, más módon, még nem biztosította.
Céltartalék a jöv beni költségekre A képzéshez szükséges feltételek: -
várható, jelent s, id szakonként ismétl d költségekre,
28
-
a mérlegkészítés id pontjáig rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhet en vagy bizonyosan felmerülnek,
-
de összegük vagy felmerülésük id pontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív id beli elhatárolások közé.
Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerül költségeire nem képezhet .
3.3.6. Kötelezettségek Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l ered , pénzformában teljesítend elismert tartozások, amelyeket a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelez , a kölcsönz által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. Kötelezettségek lehetnek:
-
-
Hátrasorolt kötelezettség
-
Hosszú lejáratú kötelezettség
-
Rövid lejáratú kötelezettség
Hosszú lejáratú kötelezettség: - a hitelez vel kötött szerz dés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követ egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
-
Rövid lejáratú kötelezettség: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségb l átsorolt törleszt részletet is, a vev t l kapott el leg, az áruszállításból és szolgáltatásteljesítésb l származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetend osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
29
3.3.7. Költségek könyvelése A törvény lehet séget ad a vállalkozónak arra, hogy saját maga döntsön arról, hogy csak els dleges költségelszámolást végez és költségeit az 5. és 8. számlaosztályokban tartja nyilván, vagy másodlagos költség elszámolást is végez és a 6. és 7. számlaosztályokat is használja. A cég csak az 5. és a 8. számlaosztályokat használja a költségek elszámolására, ugyanakkor a társaság a költségeit költséghelyekre, és költségvisel kre bontja. Pl.
- telefonköltség és bérleti díj könyvelése: költséghelyenként (marketing, számvitel, beszerzés stb.) - reklámköltség
könyvelése:
költséghelyenként
és
költségvisel nként
(marketing/MagneB6) A könyvelés SAP rendszerben történik, melynek moduljai a következ k: FI
- Finance
MM
- Material Management
AM
- Asett Management
IM
- Investment Management
SD
- Sales Management
HR
- Human Resources
CO
- Controling
A Controling a költségeket figyeli költséghely és Co szám alapján. A Co számot le lehet bontani: -
termékre
-
orvoslátogatokra
-
kutatásra
3.4. Az eszközök értékcsökkenése Az immateriális javak és a tárgyi eszközök hosszú ideig vesznek részt a termelési folyamatban. Eközben értéküket fokozatosan veszítik el, tehát mindkét csoportra értékcsökkenés számolandó el. Az értékcsökkenés a befektetett eszközök használatbavétele 30
után
bekövetkezett
elhasználódás,
gazdasági
avulás
pénzben
kifejezett
értéke.
Mérlegfordulónapi értékük megállapításának egyik eszköze az értékcsökkenés elszámolása. (A használat teljes id tartalma alatt nem lehet az eredeti bekerülési értéken értékelni.) Az értékcsökkenés lehet:-
terv szerinti
-terven felüli Terv szerinti értékcsökkenéssel kell kifejezni a gazdálkodónál a használatban lév immateriális javak és tárgyi eszközök használat miatti fizikai kopásának és technikai avulásának mértékét. Értékcsökkenési leírást a rendeltetésszerC használatba vételének napjától kezdve a leselejtezés, értékesítés napjáig, illetve a tervezett maradványértékig lehet elszámolni, a hasznos élettartalmának az id szaka alatt. Az értékcsökkenés megállapítására a Törvény a vállalkozások részére számos lehet séget biztosít.
3.5. Értékvesztés elszámolása A Számviteli Törvény az óvatosság elve alapján kimondja, hogy a különféle eszközökben bekövetkezett értékvesztéseket a tárgyévi eredmény alakulásától függetlenül el kell számolni, a pénzügyi eszközöket, készleteket és a követeléseket leértékelni és újraértékelni kell. A nem amortizálódó eszközök mérlegfordulónapi értéke megállapításának egyik eszköze az értékvesztés elszámolása.
3.6. Számviteli elszámolás szempontjából minDsítést igénylD témák Jelent-s összeg: hibának számít, ha a hiba feltárásának évében, a különböz ellen rzések során, egy adott üzleti évet érint en (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját t két növel -csökkent – értékének együttes (el jelt l független) összege
31
meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, azaz a mérlegf összeg 2%-t, vagy az 500.000 eFt feletti tételeket min síti lényegesnek a társaság. Lényegesnek min-sül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. Ennek megfelel en az 500.000 eFt feletti tételeket min síti lényegesnek a társaság. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának min-sül, ha a jelent s összegC hibák és hibahatások összevont értéke a saját t két lényegesen megváltoztatja. Minden esetben ilyen hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megel z üzleti év mérlegében kimutatott saját t ke legalább 20 százalékkal változik. A valutában, illetve devizában felmerült eszközök és források év végi átértékelésénél nem min-sül jelent-snek az 500.000 eFt alatti összeg, tehát nem szükséges az átértékelés ezen összeg alatt. Az értékvesztés megállapítása során fajlagosan kis érték: készletnek min sül az a készlet, amelynél a nyilvántartáson való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét. Ezeknél a készleteknél az értékvesztés elszámolása a könyv szerinti érték arányában történhet. A társaság az értékvesztéseket állandóan, a negyedéves zárásnál pedig fokozottan figyeli és könyveli.
3.7. KiegészítD melléklet tartalma A kiegészít mellékletbe azokat az adatokat kell felvenni, amelyeket e törvény ezen és megel z paragrafusaiban el ír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, mCködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektet , a hitelez k számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepl kön túlmen en – szükségesek. A kiegészít
melléklet számszerC adatokat és szöveges
magyarázatokat tartalmaz.
32
A kiegészítD melléklet felépítése 1. Általános rész -
A vállalkozás bemutatása -
mCködési forma
-
alapítás alakulás id pontja
-
tevékenységi kör
-
piaci helyzet
-
A számviteli politika f vonásai
-
A számviteli alapelvekt l, valamint a törvény el írásaitól való eltérés ismertetése
-
A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának értékelése
2. Mérleghez kapcsolódó specifikus rész -
A nem összehasonlítható adatok bemutatása és indoklása
-
Értékelési eljárások konkretizálását, megváltoztatásuk okát és hatását
-
Min sítés megváltoztatását
-
Immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a bruttó érték és az értékcsökkenési leírás alakulását mérlegsoronként
-
Értékcsökkenés módosítását és annak hatását
-
Részvények számát és névértékét részvénytípusonként
-
A felértékelés összegét és annak változását eszközcsoportonként
-
A várható veszteségre képzett céltartalék részletezését
-
A garanciális kötelezettség és céltartalék kapcsolata
-
Azon kötelezettségek, melyek nem jelennek meg a mérlegben, de kihatásuk lesz a pénzügyi helyzetre melyeknél a visszafizetend összeg nagyobb, mint a kapott összeg
Eredménykimutatáshoz kapcsolodó specifikus rész -
Össze nem hasonlítható adatokat és indoklásukat
-
A nem anyagjellegC szolgáltatást
-
Kísérleti fejlesztés tárgy évi költségei
-
Adóalap módosító tételeket és azok jöv beli módosító várható alakulását, hatását 33
-
Rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése
3. Tájékoztató rész -
Be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, a bérköltséget, a személyi jellegC egyéb kifizetéseket állomány szerinti bontásban
-
Az igazgatóság, felügyel bizottság üzleti év után járó juttatásait, a részükre folyósított el legeket és kölcsönöket, lényeges feltételek és garanciák közlésével
-
A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök részletezett adatai
-
Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok készletének mennyiségi és értékadatai
-
Környezetvédelmi kötelezettségek, környezetvédelmi költségek fedezetére a tárgyévben, illetve el z üzleti évben képzett céltartalék összegének, továbbá a tárgyévben a környezetvédelemmel kapcsolatban elszámolt költségeknek a bemutatása
4. Cash Flow Kimutatás
3.8. Üzleti jelentés Szorosan kapcsolódik a kiegészít
melléklethez. Az éves beszámoló adatainak
értékelésével megfelel képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l. Tartalmaznia kell: -
a piaci helyzet áttekintését, jöv beni alakulását, az értékelés összetételét,
-
a kutatás-fejlesztés eredményeit,
-
az információs rendszer alakulását,
-
az Rt. szervezetének változásait,
-
a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentést nem kell a Cégbíróságon letétbe helyezni, de biztosítani kell a
tulajdonosok, részvényesek számára a betekintést.
34
3.9. Könyvvezetés, bizonylatolás 3.9.1. Számlarend A kett s könyvvitelt vezet
gazdálkodó az egységes számlakeret el írásainak
figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a beszámoló elkészítését maradéktalanul biztosítja. A számlarend a következ ket tartalmazza: -
minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését
-
a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséb l egyértelmCen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érint
gazdasági
eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát -
a f könyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát
-
a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a f könyvi könyveléssel
és a kett között az értékadatok számszerC egyeztetésének lehet ségét biztosítani kell.
3.9.2. Számviteli bizonylatok Számviteli bizonylat minden olyan küls és bels okmány (függetlenül annak nyomdai vagy egyéb el állítási módjától) amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem el tt kell tartani. A számviteli bizonylatot a gazdasági mCvelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának id pontjában magyar nyelven kell kiállítani. Külföldi szállító számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelel adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellen rzéshez feltétlenül szükségesek.
35
3.9.3. Bizonylati rend Minden gazdasági mCveletr l, eseményr l, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági
mCveletek
folyamatát
tükröz
összes
bizonylat
adatait
a
könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli ) nyilvántartásokba csak szabályszerCen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. SzabályszerC az a bizonylat, amely az adott gazdasági mCveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítend és a más jogszabályban el írt adatokat a valóságnak megfelel en, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén el írásszerCen javítottak.
3.9.4. Bizonylatok megDrzése Az üzleti évr l készült beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, f könyvi kivonatot, továbbá a naplóf könyvet, valamint minden a számviteli törvénynek megfelel nyilvántartást, az adatok feldolgozásánál alkalmazott mCköd képes állapotban tárolt számítógépes programot legalább tíz évig meg kell rizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat (f könyvi számlákat, analitikus illetve részletez nyilvántartásokat) legalább nyolc évig kell olvasható formában, visszakereshet módon meg rizni. A meg rzési kötelezettség a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik.
36
3.9.5. Könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlathoz egy-egy naptári id szak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészít , helyesbít , összesít könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. Évközben havonta és negyedévenként részleges, év végén teljes könyvviteli zárlatot kell végrehajtani.
3.10. Analitikus nyilvántartások 1. Az immateriális javak analitikus nyilvántartása a Számvitel feladata. 2. Ugyancsak itt történik a tárgyi eszközök nyilvántartása is, a jelenleg alkalmazott SAP AM ( asset management ) moduljának használatával. 3. A beruházásokkal kapcsolatos elszámolás nyilvántartása, a leltározás a számvitel feladata. 4. A befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartása is a számvitelen történik. 5. A vásárolt készletek, nyilvántartása a jelenleg használt SAP és MM (material managenent) rendszeren keresztül valósul meg. Az elszámoló árkülönbözet számítása a kontrolling feladata. Az SAP rendszer mCködését, folyamatait és a jogosultságokat külön leírás részletezi. A leltározás lefolytatására vonatkozó el írásokat, a leltárhiányok, többletek kimutatását, elszámolását a Leltározási Szabályzat tartalmazza.
37
4. Az értékelési szabályzat 4.1. Az értékelés fogalma, és alapfogalmak Az értékelés fogalma a számvitelben sajátos tartalommal bír. Azt a tevékenységet jelenti, amely során egy vagyontárgy értékét kiszámítjuk. Egy vagyontárgy értékét úgy kapjuk meg, ha a mennyiségét beszorozzuk annak egységárával. Az értékeléssel kapcsolatos fogalmak Egységár: az a pénzmennyiség, amelyen egységnyi termék vagy szolgáltatás számbavétele megtörténik. Eladási ár: (piaci egységár) az a pénzösszeg, amennyit a piacon egy termék vagy szolgáltatási egységért adnak, amennyiért a piac azokat elismeri. Beszerzési ár: az a pénzösszeg, amennyiért a piacon egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárolható, beszerezhet . El állítási ár: az a pénzösszeg, amennyibe egységnyi termék el állítása vagy szolgáltatás végzése a vállalkozónak kerül. Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerüléskor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez vagy beszerzési költségen, vagy el állítási költségen számított érték. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat a nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentjük. A számviteli törvény értékelésre vonatkozó f-bb szabályai A számviteli törvény értékelési szabályai részben keretszabályok, azaz több vonatkozásban is választási lehet séget biztosítanak a vállalkozó számára. Ezeknek a lehet ségeknek a kihasználása, illetve az erre vonatkozó döntések az Rt. számviteli politikájában kerülnek szabályozásra.
38
4.2. Befektetett eszközök értékelése Az eszközök bekerülési (beszerzési, el állítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történ beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg kapcsolható tételek együttes összege. Megjegyzés:
Meghatározása
az
összemérés
számviteli
alapelv
követelményének
teljesülését segíti el-: a beszerzéshez kapcsolódó költségek abban az id-szakban csökkentsék az eredményt, amikor azok fedezete – az adott eszköz használata során – a (ár)bevételben megtérül. Beszerzésnél: Beszerzési ár = Számla szerinti érték ÁFA nélkül (engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár), + le nem vonható ÁFA, + tarozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke + kapcsolódó bels teljesítések: -
saját el állítás közvetlen költségen (szállítás, rakodás, alapozás, üzembehelyezés, stb.),
-
beruházás
tervezés,
el készítés,
beruházás
lebonyolítás,
az
új
technológia (betanítási) díjai, közvetlen költségei + egyéb költségek, amelyek egyedileg kapcsolhatók, -
közvetít i költség (bizományosi díj),
-
beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási és jövedéki adó)
-
vámköltség, statisztikai illeték,
-
vagyonszerzési illeték,
-
jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
-
egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakért i díj),
-
vásárolt vételi opció díja,
-
üzembe helyezésig felmerült hitelkamat és biztosítási díj,
-
szállítási és rakodási költség,
39
-
bankgarancia költsége,
-
próbaüzem költségei és az ahhoz vásárolt anyagok,
-
az eszköz üzembe helyezéséhez szükséges tanulmányi út költségei.
A bekerülési értéknek nem része a levonható ÁFA, és az ellenérték arányában megosztott ÁFA le nem vonható hányada. Az eszközök beszerzési értékének meghatározása mindig csak a számlázott érték alapján történik, így a számla szerinti érték és az eszköz beszerzési értéke között nem lehet eltérés. Saját el-állításnál: El állítási költség = El állítás és üzembehelyezés közvetlen költsége + kapcsolódó küls teljesítmények számlái (ÁFA nélkül) + amennyiben az ÁFA nem levonható, része a beszerzési árnak + az el bb felsorolt egyéb költségek, ha azok közvetlenül kapcsolhatók a saját el állításhoz A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemelés során el állított, raktárra vett, értékesített termék költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke. Apportként történ
bevitel esetén a társasági szerz désben meghatározott érték a
bekerülési érték. Az alapítás-átszervezés és a kísérleti-fejlesztés adott évi közvetlen önköltségeit a cég nem aktiválja. Az immateriális javak a mérlegben mindenkori nettó értéken szerepelnek. Ez az érték az eszköz tényleges beszerzési ára, illetve el állítási költsége, csökkentve a mérlegkészítésig elszámolt, halmozott értékcsökkenéssel, növelve a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel. A tárgyi eszközök mérlegben mindenkori nettó értéken szerepelnek. A SANOFISYNTHELABO Rt. minden évben leltároz, amely egy adott évben az összes tárgyi eszköz 1/3-át érinti. Ha egy mérlegid szakban fizikai leltározás nem történik, az eszközök a könyv
40
szerinti értéken és mennyiségben szerepelnek a mérlegben a következ leltározás id pontjáig. A tárgyi eszközöket a SANOFI-SYNTHELABO Rt. egyedileg tartja nyilván. Az értékcsökkenésre vonatkozó szabályok A terv szerinti értékcsökkenési leírás a befektetett eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékének költségként való elszámolása. Terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el: - földterület, - telek, - képz mCvészeti alkotás, - olyan eszköz után, amely az értékéb l nem veszít, illetve amelynek értéke évr l évre n , - üzembe nem helyezett beruházás esetében. Terven felüli értékcsökkenés sem számolható el: - a 0-ra leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális javak és tárgyi eszközöknél. Az értékcsökkenés megállapítására a Törvény a vállalkozások részére számos lehet séget biztosít. A vállalkozás, az értékcsökkenés szempontjából kétféle, a beszerzés forrása szerinti eszközt különböztet meg. A SANOFI-SYNTHELABO csoporthoz tartozó vállalattól beszerzett, illetve valamely harmadik félt l beszerzett eszköz. A SANOFI-SYNTHELABO csoporthoz tartozó vállalattól beszerzett eszközök esetén az értékcsökkenés mértéke megegyezik az értékesít
vállalatnál alkalmazott mértékkel. A harmadik félt l beszerzett
eszközök esetén a bruttó érték, a hasznos élettartam, és a hasznos élettartam végén várható maradványérték alapján évenként arányosan számolja el az eszköz értéket költséghelyenként, figyelembe véve a tevékenységre jellemz körülményeket. Az elszámolás alapja mindenkor a maradványértékkel csökkentett bruttó érték.
41
Az értékcsökkenés visszaírása: Az eszközökre elszámolt terven felüli értékcsökkenést csökkenteni kell, ha az adott eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb, mint az eredeti bekerülési érték, és az alacsonyabb értéken való értékelés nem, vagy csak részben állnak fenn. Terv szerinti értékcsökkenés 1. Tervezett használati id Mind az immateriális javaknál, mind a tárgyi eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása az üzembe helyezés els napjától kezd d en, havonta rendszeresen – a meglév bruttó érték alapján – az egy napra es leírási kulcs alkalmazásával történik. Hasznos élettartam az az id szak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalat az eredmény terhére elszámolja. Az új tárgyi eszköz, immateriális javak aktiválása esetén annak éves leírási kulcsát – hacsak az eltérés alapos okkal nem támasztható alá – az azonos vagy hasonló rendeltetésC eszközök -, illetve az újjal lecserélt korábbi eszköz leírási kulcsával azonos mértékben állapítjuk meg. Az eltér kulcs alkalmazását, és okát a kiegészít mellékletben indokolni kell. Az immateriális javak egyes csoportjainál a vállalkozás az alábbi tervezett használati id k alapján számítja az értékcsökkenést: -
vagyoni értékC jogok
6 év
-
üzleti vagy cégérték
6 év
-
szellemi termékek
-
- nagy értékC szoftverek (100 eFt felett)
5 év
- kis értékC szoftverek (100 eFt alatt)
2 év
- egyéb szellemi alkotások
várható élettartam szerint
kísérleti-fejlesztés aktivált értéke
hasznosulás szerint, de max. max. 5 év
-
alapítás-átszervezés aktivált értéke
5 év
42
Kísérleti fejlesztés elszámolása: A törvény lehet séget biztosít arra, hogy a cég maga döntse el, aktiválni akarja a kísérleti fejlesztés során felmerült közvetlen költségeket vagy sem. A cég a 2001. január 1. után ezen a jogcímen felmerült közvetlen költségeket nem aktiválja. A tárgyi eszközök egyes csoportjainál az Rt. az alábbi tervezett használati id-k alapján számolja el lineáris módszerrel az amortizációt: -
Földterület, telek
0
-
Épületek
20
-
Építmények
10
-
MCszaki gépek, berendezések
10
-
MCszaki jármCvek
5
-
Irodabútorok
5
-
Irodai felszerelések
5
-
Hardverek
3
-
Kutatási gépek, berendezések
10
-
Környezetvédelmet szolgáló gépek, berendezések
10
-
Egyéb gépek, berendezések, felszerelések
10
-
Rövid élettartalmú irodai felszerelések
3
-
Egyéb jármCvek
5
2. Tervezett maradványérték A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke (esetleg haszonanyag – vagy hulladékérték) A maradványérték, amelyet a rendeltetésszerC használatbavétel, az üzembe helyezés id pontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. Ha a hasznos élettartam id szaka rövidebb, mint az eszköz fizikai elhasználódása, erkölcsi avulása által mCszakilag meghatározott id szak, akkor kell maradványértékkel számolni. Ha a kett
43
egybeesik, akkor a maradványérték a visszanyerhet haszonanyagok, illetve hulladékanyagok értékével egyezik meg. Amennyiben valószínCsíthet , hogy ezek értéke nem jelent s, a maradványérték nulla is lehet. Az eszközök hasznos élettartam végén várhatóan realizálható piaci értéke akkor jelent s, ha meghaladja az 1 millió Ft-t. A SANOFI-SYNTHELABO Rt.-nél csak az autóknak van maradványértéke, mert a technikai avulás és az elhasználódás miatt a többi eszköznek a hasznos élettartama végén már nincs piaci értéke. Ha nem jelent s a várhatóan realizálható piaci érték, akkor a maradványértéket nulla forintban határozzuk meg. Terven felüli értékcsökkenés A terven felüli értékcsökkenés nem tervezhet , váratlan mértékC elhasználódást jelent. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyi eszközöknél, az immateriális javaknál abban az esetben kell elszámolni, ha az -
a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált vagy megrongálás, megsemmisülés következtében rendeltetésének megfelel en nem használható, illetve használhatatlan,
-
vagyoni értékC jog a szerz dés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthet ,
-
a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz
-
az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelent sen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke.
44
Tartósan magasabb a könyv szerinti érték akkor, ha a piaci érték több mint 1 éven át alatta marad. Ha az eszköz könyv szerinti értéke magasabb a piaci értéknél, és a kett
közti
különbség meghaladja a piaci érték 30 %-t, vagy legalább az 1 millió Ft-ot, akkor jelent snek min síti a cég. Azonnali értékcsökkenés elszámolása Az 50. 000 Ft egyedi beszerzési, el állítási (közvetlen önköltség) érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési vagy el állítási költségét egy összegben a használatbavételkor azonnali értékcsökkenési leírásként számoljuk el. Értékcsökkenés visszaírása Ha az üzleti év végén az egyedi eszköz piaci értéke jelent sen meghaladja a könyv szerinti értékét (nettó érték), akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenést. A SANOFI-SYNTHELABO Rt. jelent snek min síti a különbözetet, ha meghaladja az eszköz könyv szerinti értékének 30 %-t, de legalább az 1 millió Ft-ot.
4.3. Befektetett pénzügyi eszközök értékelése A gazdasági társaságban lév
tulajdoni részesedést jelent
befektetés bekerülési
(beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). A hitelviszonyt megtestesít kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja – a vételár részét képez – felhalmozott kamat összegét. A mérlegben, a gazdasági társaságban lév
tulajdoni részesedést jelent
befektetést,
valamint a hitelviszonyt megtestesít , egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírt bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni.
45
Az értékvesztés elszámolása Függetlenül attól, hogy a befektetést a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök között tartjuk nyilván, értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a befektetés könyv szerinti és piaci értéke közötti – veszteségjellegC – különbözet tartósnak mutatkozik és jelent s összegC. Tartós akkor, ha a mérlegkészítést l számított 1 évet meghaladja. Jelent s összegC, ha a 20 millió Ft-ot meghaladja. Az értékvesztés visszaírása Ha a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelent sen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkentetni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét. Jelent s összegC a különbözet, ha a 20 millió Ft-ot meghaladja.
4.4. Készletek értékelése A készleteket a mérlegben tényleges beszerzési áron, illetve tényleges el állítási költségen szerepelteti a vállalkozás, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve a visszaírt értékvesztés összegével. Ez az alábbi értékelést jelenti készletfajtákon belül: -
A vásárolt készleteket mennyiségben és értékben tartja nyilván a vállalkozás. A vásárolt készletek értékelése év közben anyagár-különbözettel módosított éves standard áron történik FIFO módszerrel. A beérkezett nem számlázott készleteket elszámoló áron tartja nyilván az Rt.
-
A saját termelésC készleteket év közben éves standard áron, év végén pedig tény termelési költségen mutatjuk ki. Saját termelésC készlet el állítási értékének meghatározása: •
Közvetlen önköltség:
46
Azok a költségek, amelyek adott, saját termelésC készletekhez (illetve a készlet el állításához kapcsolódó tevékenységhez), közvetlenül merültek fel, az el állítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, ahhoz egyedileg hozzárendelhet ek: -
közvetlen anyagköltség -
alapanyag
-
félkész termék
-
csomagolóanyag (amely a termékt l nem választható el)
-
közvetlen bérköltség
-
közvetlen bérek járulékai • Az el állítási költségek közé tartoznak az el állításhoz közel álló
-
meghatározott költséghelyen gyCjtött – azon általános költségek arányos összegei, amelyek az adott termékre (szolgáltatásra) közvetlenül nem, de megfelel
mutatók,
jellemz k segítségével feloszthatók. -
a termel berendezések anyag – energia költsége, értékcsökkenése és egyéb költségei
-
egyéb üzemeltetési általános költség (a terméket gyártó üzem, illetve a termelési folyamathoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó költséghelyek általános költségei). •
-
Az el állítási költségnek (a közvetlen költségnek) nem része:
a ténylegesen felmerült, de a termék el állításához nem szükséges költségek (selejt, hiány stb.)
-
értékesítés költségei (értékesítéshez kapcsolódó szállítási költség, reklám, piackutatás költsége)
-
el állítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatás személyi, anyagi és egyéb költségei Az értékvesztés elszámolása A vásárolt készleteknél (anyag, áru), illetve a saját termelésC készleteknél (befejezetlen
termelés, félkész és késztermékek) ha a bekerülési (beszerzési, el állítási) érték, illetve a könyv szerinti érték veszteségjellegC különbözete tartós és jelent s, a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. Tartósnak definiálja a cég azt, ha a könyv szerinti érték több mint 1 éve a piaci érték felett van. A cég minden veszteség jellegC tételt jelent snek min sít.
47
A fentieken túl értékvesztést kell elszámolni a készletekre, ha a vonatkozó el írásoknak nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. Ebben az esetben a csökkentést addig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságának (értékesíthet ségének) megfelel , mérlegkészítéskor, illetve a min sítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ha a termék lejárata 180 napon belüli, vagy nem eladható, illetve lassan mozog, akkor 100%-os értékvesztést számol el a társaság. A termék sajátos jellege miatt vagy el van adva, ilyenkor nem kell értékvesztést elszámolni, vagy nincs eladva, amikor 100%-os értékvesztést kell elszámolni A SANOFI-SYNTHELABO Rt. félévkor, szeptember végén és év végén számol el értékvesztést a saját termelésC készletekre. Az értékvesztés visszaírása Az értékvesztés visszaírása helyett a Sanofi-Synthelabo Rt. a következ
technikát
alkalmazza: A korábban elszámolt elszámolt értékvesztés összegét visszaveszi, és új összeget képez az alapelveknek megfelel en. A selejtezett és az értékesített termékekre jutó értékveszést így vezetjük ki, és csak azokra képezünk új összeget, amelyek még állományban vannak.
4.5. Követelések értékelése A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a szerz dés szerinti, az MNB által meghirdetett devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamon számított értékével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni.
48
A mérlegben a követelést, könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, illetve amíg el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben. Az értékvesztés elszámolásának feltételei: -
Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló követelés legyen
-
A mérlegkészítés id pontjáig pénzügyileg nem rendezett követelés legyen
-
A mérlegkészítés id pontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérül értéke közti különbözet veszteségjellegC legyen
-
A veszteség tartósnak és jelent snek mutatkozzék. A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.
A cég tartósnak min síti a veszteséget, ha meghaladja az évet, és minden veszteség jellegC tételt jelent snek min sít. Vev k késedelmes fizetése esetében az értékvesztés elszámolása: -90 napon túl
25%
-180 napon túl
50%
-360 napon túl
100%
Az értékvesztés összegének meghatározása: Az értékvesztés összegét a vev , az adós min sítése alapján, vev nként, adósonként kell meghatározni, vagy a vev nként, az adósonként kisösszegC követeléseknél – a vev k, az adósok együttes min sítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható.
4.6. Hitelviszonyt megtestesítD értékpapírok értékelése A gazdasági társaságban lév
tulajdoni részesedés, és a hitelviszonyt megtestesít
értékpapír mérlegbeli értékelése megegyezik a hosszú távú befektetéseknél leírtakkal.
49
A hitelviszonyt megtestesít
értékpapír beszerzési értéke nem tartalmazhatja a vételár
részét képez kamat értékét. Az értékvesztés elszámolása Függetlenül attól, hogy a befektetést a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök között tartjuk nyilván, értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a hitelviszonyt megtestesít értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közti különbözet veszteségjellegC, tartósnak mutatkozik és jelent s összegC. Tartós akkor, ha a mérlegkészítést l számított 1 évet meghaladja. Jelent s összegC akkor, ha a 10 millió Ft-ot meghaladja. Az értékvesztés visszaírása Ha az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelent sen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkenteni kell. Jelent s összegC, ha a 10 millió Ft-ot meghaladja.
4.7. Pénzeszközök értékelése A fordulónapi forint pénzkészleteket a pénztárban ténylegesen meglév , illetve a bankértesítés alapján egyeztetett összegben kell a mérlegben szerepeltetni. Devizamozgásokat a banki teljesítés napján érvényes, a folyószámlát vezet bank által hivatalosan közzétett vételi devizaárfolyamon forintosítja a vállalat. Devizális tételek értékelése A valutakészlet, devizaszámlán lév
devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést,
befektetett pénzügyi eszközöket, értékpapírokat, illetve kötelezettségeket az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán számítjuk át forintra. A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket át kell értékelni az üzleti év mérlegfordulónapjára szóló MNB devizaárfolyamára, ha az értékelésb l adódó – összevont – különbözet a fenti követelésre, kötelezettségre és eredményre gyakorolt hatása jelent s.
50
Jelent s a hatás, ha az értékelési különbözet abszolút értékben eléri az 500 millió Ft-ot. Amennyiben az értékelés, összevontan, veszteséget eredményez, akkor egyenlegében a pénzügyi mCveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Ha az értékelés, összevontan, nyereség, akkor a pénzügyi mCveletek egyéb bevételei között kell elszámolni, és id belileg el kell határolni.
4.8. Források értékelése Saját t-ke: A mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Céltartalék: A céltartalékok értékelése a mérlegben könyv szerinti értéken történik. Kötelezettség: Év közben a kötelezettségek a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek. Az import beszerzés, az import szolgáltatás, a hitel és egyéb más külföldi pénzértékre szóló tartozás forintértékét az MNB szerz dés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyama alapján határozzuk meg.
51
5. Összefoglalás, javaslatok A Számviteli Törvény szerint a vállalkozók számviteli politikát kötelesek készíteni, illetve ennek elkészítéséért és módosításáért a vállalkozó képviseletére jogosult személy a felel s. Határideje újonnan alapított vállalat esetén az alapítástól számított 90 nap, törvénymódosítás esetén a módosításokat ugyancsak 90 napon belül kell átvezetni. A társaság a számviteli politikáját elkészítette a törvényben foglaltaknak megfelel en. Véleményem szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a társaságnál zajló egyedi folyamatok részletesebb leírására és a sajátosságok kidolgozására. Ily módon a számviteli politika hatékonyabban tudná ellátni a következ funkcióit: 1. Gazdasági döntések el segítése. 2. Egyéb területen jártas és kevésbé képzett munkatársak is képesek legyenek eligazodni a különböz területeken. 3. Könyvvizsgálók és APEH-s szakemberek könnyebben elvégezhessék munkájukat, hiszen a társaságnak évente 7000-8000 számlával kell dolgoznia, melyeket lehetetlen átvizsgálni, ezért vizsgálják, hogy az elviek rendben vannak-e. Ezt az eljárást nevezik ráhagyásos vizsgálatnak (reliance audit) További javaslatok: 1. Zárási Kézikönyv elkészítése, melyben részletesen le vannak írva, illetve be vannak mutatva a havi, negyedéves, éves zárási munkák, folyamatok. 2. Sajátos tranzakciók leírása, bemutatása. Pl. természetbeli juttatások adói könyvelésének leírása gyakorlati szempontból, gépkocsi kivezetése könyvekb l, fontosabb költségek könyvelése 3. Vev k utáni céltartalék képzésének részletezése
52
6. Irodalomjegyzék 1) Sipos Antalné – Bence Géza – Bikki István – Korbonits Dezs : Egy mindig megújuló vállalat: A CHINOIN története, (1910-1995), Budapest, 1996 2) A SANOFI-SYNTHELABO ismertet füzete – Fókuszban a vállalat 3) Gyógyszerészet címC folyóirat, 2002. január 4) Kék delfin címC folyóirat, 2002 szeptember 5) 2002. évi C. törvény a számvitelr l 6) Sabján Julianna – dr. Sutus Imre: Számviteli bels szabályzatok, Versal 2000 7) dr. Nagy Gábor: Számviteli politika és értékelési szabályzat, 2001 8) dr. Nagy Gábor: Az újrakodifikált számviteli törvény, Perfekt, Budapest, 2000 9) dr. Adorján Csaba: Számvitel 2001, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Kiadása, 2000 10) Er s József: Számviteli törvény 2001, Verzál könyvek, Budapest 2000 11) Pencze Jánosné: Új köntösben a számviteli szabályzatok, Önadozó 2001/2.szám
53
8. Mellékletek 1) Mérleg “A” változat – eszközök, 2001. december 31 2) Mérleg “A” változat – források, 2001. december 31. 3) Eredménykimutatás “A” változat, 2001. december 31. 4) Számlatükör
54
1.számú melléklet 12191525-5146-01(statisztikai számjel) 01-10-043308 (Cégjegyzék száma) SANOFI - SYNTHÉLABO RT.
2001. december 31. MÉRLEG "A" változat
Eszközök (aktívák)
Sor- A tétel megnevezése b
szám
12/31/00
12/31/01
e
c
A
Befektetett eszközök
0
411,466
I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
0
29,208
1
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
0
0
2
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
0
0
3
Vagyoni értékû jogok
0
15,325
4
Szellemi termékek
0
13,883
5
Üzleti vagy cégérték
0
0
6
Immateriális javakra adott el legek
0
0
7
Immateriális javak értékhelyesbítése
0
0
II.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
0
377,733
1
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékC jogok
0
56
2
Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
0
0
3
Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek
0
377,672
4
Tenyészállatok
0
0
5
Beruházások, felújítások
0
5
6
Beruházásokra adott elõlegek
0
0
7
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
0
0
0
4,525
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
0
0
2
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
0
0
3
Egyéb tartós részesedés
0
0
4
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
0
0
5
Egyéb tartósan adott kölcsön
0
4,525
55
6
Tartós hitelviszonyt megtestesíto értékpapír
0
0
7
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
0
0
B
Forgóeszközök
407,375
4,203,166
I.
KÉSZLETEK
0
2,011,735
1
Anyagok
0
0
2
Befejezetlen termelés és félkész termékek
0
0
3
Növendék-, hízó- és egyéb állatok
0
0
4
Késztermékek
0
0
5
Aruk
0
2,011,333
6
Készletekre adott elolegek
0
402
II.
KÖVETELÉSEK
2,723
2,073,171
1
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevok)
0
1,961,586
2
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
0
2,750
3
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozással szemben
0
0
4
Váltókövetelések
0
0
5
Egyéb követelések
2,723
108,835
300,351
0
III. ÉRTÉKPAPÍROK 1
Részesedés kapcsolt vállalkozásban
0
0
2
Egyéb részesedés
0
0
3
Saját részvények, saját üzletrészek
0
0
4
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesíto értékpapírok
300,351
0
104,301
118,260
0
5
104,301
118,255
IV. PÉNZESZKÖZÖK 1
Pénztár, csekkek
2
Bankbetétek
C.
Aktív idõbeli elhatárolások
3,724
86,667
1
Bevételek aktív idobeli elhatárolása
3,724
56,020
2
Költségek, ráfordítások aktív idobeli elhatárolása
0
30,647
3
Halasztott ráfordítások
0
0
411,099
4,701,299
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (A+B+C)
Keltezés: Budapest, 2001. január 5.
56
2. számú melléklet 12191525-5146-01(statisztikai számjel) 01-10-043308 (Cégjegyzék száma) SANOFI - SYNTHÉLABO RT. 2001. december 31. MÉRLEG "A" változat
Források (passzívák)
Sor- A tétel megnevezése
12/31/00 b
szám
Adatok EFtban 12/31/01
d
c
D
Saját tõke
409,267
1,178,041
I.
Jegyzett t ke
400,000
400,000
Ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
0
0
II.
Jegyzett, de még be nem fizetett toke (-)
0
0
III.
. Toketartalék
0
0
IV.
Eredménytartalék
7,450
9,267
V.
Lekötött tartalék
0
0
VI.
Értékelési tartalék
0
0
1,817
768,774
VII. Mérleg szerinti eredmény E
Céltartalékok
0
0
1
Céltartalék a várható kötelezettségekre
0
0
2
Céltartalék a jöv beni költségekre
0
0
3
Egyéb céltartalék
0
0
F
Kötelezettségek
952
3,054,809
I.
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
0
0
1
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
2
0
0
3
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
0
0
II.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
0
0
1
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
0
0
2
Atváltoztatható kötvények
0
0
3
Tartozások kötvénykibocsátásból
0
0
4
Beruházási és fejlesztési hitelek
0
0
5
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
0
0
57
6
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
0
0
7
Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozással szemben
0
0
8
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
0
0
952
3,054,809
Rövid lejáratú kölcsönök
0
0
Ebb l: az átváltoztatható kötvények
0
0
2
Rövid lejáratú hitelek
0
0
3
Vevoktol kapott elolegek
0
0
4
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
809
70,827
5
Váltótartozások
0
0
6
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
0
2,875,838
7
0
0
8
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
143
108,144
G
Passzív idõbeli elhatárolások
880
468,449
1
Bevételek passzív idobeli elhatárolása
0
0
2
Költségek, ráfordítások passzív idobeli elhatárolása
880
468,449
3
Halasztott bevételek
0
0
411,099
4,701,299
III. RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (D+E+F+G)
Keltezés: Budapest, 2001. január 5.
58
3. számú melléklet 12191525-5146-01(statisztikai számjel) 01-10-043308 (Cégjegyzék száma) SANOFI - SYNTHÉLABO RT.
2001. december 31. 'A'' EREDMÉNYKIMUTATÁS
Sor-
A tétel megnevezése b
szám
12/31/00
12/31/01
e
c
1
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
0
15,190,810
2
Export értékesítés nettó árbevétele
0
196,501
I.
Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.)
0
15,387,311
3
Saját elõállítású eszközök aktivált értéke
0
0
4
Saját termelésû készletek állományváltozása
0
0
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke (03.+04.)
0
0
III.
Egyéb bevételek
0
28,055
Ebb l: visszaírt értékvesztés
0
0
5
Anyagköltség
0
275,576
6
Igénybe vett anyagjellegû szolgáltatások értéke
0
2,171,160
7
Egyéb szolgáltatások értéke
2,974
3,517
8
Eladott áruk beszerzési értéke
0
10,375,228
9
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
0
0
2,974
12,825,481
IV.
Anyagjellegû ráfordítások (05.-09. sorok)
10
Bérköltség
0
872,119
11
Személyi jellegû egyéb kifizetések
0
82,535
12
Bérjárulékok
0
330,146
V.
Személyi jellegû ráfordítások (10.+11.+12.)
0
1,284,800
VI.
Értékcsökkenési leírás
0
152,612
VII.
Egyéb ráfordítások
853
184,551
0
38,424
-3,827
967,922
Ebb l értékvesztés A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)
59
13
Kapott (járó) osztalék és részesedés
0
0
Ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott
0
0
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
0
0
Ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott
0
0
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
0
0
Ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott
0
0
5,627
23,111
Ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott
0
0
Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei
447
5,123
6,074
28,234
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
0
0
Ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott
0
0
Fizetendõ kamatok és kamatjellegû ráfordítások
0
28,532
Ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott
0
28,532
20
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
0
0
21
Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai
5
4,664
IX.
Pénzügyi mûveletek ráfordításai (18.-21. sorok)
5
33,196
B.
PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.)
6,069
-4,962
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+A+B)
2,242
962,960
X.
Rendkívüli bevételek
0
0
XI.
Rendkívüli ráfordítások
0
15,538
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)
0
-15,538
E.
ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY (+C.+D.)
2,242
947,422
425
178,648
1,817
768,774
14
15
16
17 VIII. 18
19
XII.
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegû bevételek
Pénzügyi mûveletek bevételei (13.-17. sorok)
Adófizetési kötelezettség
F.
ADÓZOTT EREDMÉNY (+E.-XII.)
22
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
0
0
23
Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés
0
0
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+F.+22.-23.)
1,817
768,774
Keltezés: Budapest, 2001. január 5.
60
4. számú melléklet SzK Fõkönyvi számla GAAP Váll Hosszú szöveg CHIN 181100 GAAP SABO Dolgozói kölcsön, egyéb tartozás CHIN 181110 GAAP SABO Dolgozói kölcsön technikai CHIN 261010 GAAP SABO Készlet eloleg ig. (készl. teszk. immat.) CHIN 261011 GAAP SABO Készlet eloleg ig.ÁFA CHIN 261012 GAAP SABO Vevoi eloleg igénylés ÁFA CHIN 312002 GAAP SABO Késedelmi kamat elöirás tech. szla CHIN 441010 GAAP SABO Vevoi eloleg igénylés CHIN 467030 GAAP SABO Import szolgáltatások ÁFA technikai CHIN 911102 GAAP SABO Fixed Assets in progress CHIN 911103 GAAP SABO Tangible Fixed Assets CHIN 911104 GAAP SABO Amortization of F/A CHIN 911107 GAAP SABO Other Intangibles CHIN 911108 GAAP SABO Amortization of Intangibles CHIN 911116 GAAP SABO Investments in other companies-non listed CHIN 911136 GAAP SABO Deferred income tax long term portion/assets CHIN 921202 GAAP SABO Inventories-Gross Amount CHIN 931205 GAAP SABO Accounts & Notes Receivable CHIN 931206 GAAP SABO Provisions for Accounts & Notes Receivable CHIN 931208 GAAP SABO Accounts Receivable Interco CHIN 931210 GAAP SABO Other current assets (net) CHIN 931212 GAAP SABO Deferred income tax short term portion/assets CHIN 931218 GAAP SABO Marketable securities CHIN 931228 GAAP SABO Cash and Banks CHIN 940012 GAAP SABO Retained earnings CHIN 940020 GAAP SABO net income current year CHIN 942006 GAAP SABO Deferred income tax long term portion/liabilities CHIN 942007 GAAP SABO Provision for Risks & Contingencies CHIN 942016 GAAP SABO Deferred income tax short term portion/liabilities CHIN 942017 GAAP SABO Accounts & Notes Payable CHIN 942019 GAAP SABO Accounts Payable Interco CHIN 942021 GAAP SABO Other current liabilities CHIN 942024 GAAP SABO Other borrowings CHIN 960000 GAAP SABO Retirement provision CHIN 960101 GAAP SABO Sales CHIN 960102 GAAP SABO Client rebates and discounts CHIN 960201 GAAP SABO Standard COGS CHIN 960202 GAAP SABO Revaluation variance CHIN 960203 GAAP SABO Industrial variance CHIN 960301 GAAP SABO Other Income CHIN 960302 GAAP SABO Royalties Income CHIN 960303 GAAP SABO Royalties Expenses CHIN 960304 GAAP SABO Inventory Adjustments CHIN 960305 GAAP SABO Other expenses CHIN 960401 GAAP SABO Distribution Expenses CHIN 960405 GAAP SABO Allocated distribition costs CHIN 960501 GAAP SABO Marketing expenses CHIN 960601 GAAP SABO Bad Debt Expenses CHIN 960602 GAAP SABO Sales Management
61
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
960603 960607 960701 960704 960801 960901 961001 961003 961005 961007 961100 961101 961102 961202 961203 961204 961205 961207 961208 961209 961301 961302 961401 961501 961601 961701 961702 961703 961801 961802 962200 963530 969999 999998 1111000 1112000 1113000 1113100 1191000 1192000 1193000 1193100 1211200 1211300 1211400 1213000 1213100 1291200 1291300 1291400 1293000 1293100
GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP GAAP
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
Internal Sales Force Sales Forces material /booklets/PLV Samples ISS (scientific information) Advertising expenses General & Admin. Expenses Medical Direction Local Clinical studies Research expenses Industrial development Hungarian revaluation difference reverse Realised Exchange Gain & Loss Unrealised Exchange Gain & Loss Management Actions (Others) Net book value of tangible fixed assets sold Net book value of intangible fixed assets sold Net book value of financial assets sold Sales value of tangible fixed assets sold Sales value of intangible fixed assets sold Sales value of financial assets sold Finanacial Expenses Third Party Financial indicator Intangible assets Interco sales Interco COGS Major Interco Income Major Interco Expenses Internal Gain/Loss Current Income Taxes Deferred Income Taxes Átértékelésbol adódó nem realizált árfoly.nyereség Elöirt késedelmi kamat GAAP adjustments tech. Késedelmi kamat átvezetési számla Vagyoni értékü jogok bruttó értéke Üzleti vagy cégérték bruttó értéke Szoftverek bruttó értéke Know-how bruttó értéke Vagyoni értékü jogok amortizációja Üzleti vagy cégérték amortizációja Szoftverek amortizációja Know-how amortizációja Épületek bruttó értéke Építmények bruttó értéke Ingatlanhoz kapcs. vagyoni értékû jogok bruttó ért Egyéb gépek, berend., felsz. bruttó értéke Egyéb jármüvek bruttó értéke Épületek amortizációja Építmények amortizációja Ingatlanhoz kapcs.vagyon értékû jog amortizációja Egyéb gép, berend., felsz. amortizációja Egyéb jármüvek amortizációja
62
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
1511000 1511001 1511002 1512000 1512001 1521000 1521100 1811000 1811001 1910000 2120300 2150300 2191000 2310120 2310130 2311000 2340100 2390120 2390130 2390400 2410000 2611000 2611100 2620000 2919000 3110000 3120000 3120001 3130000 3130001 3140000 3140001 3150000 3150001 3190000 3310000 3611000 3612000 3613000 3630100 3660100 3660200 3660400 3691100 3691200 3691300 3691400 3693200 3693300 3693600 3740100 3810500
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
Befejezetlen beruházások Tárgyi eszköz technikai számla Tárgyi eszközre adott elõleg elszámolási számla Immateriális javak technikai számla Immateriális javakra adott elõleg elszámolási szla Beruházásokra adott elolegek Beruházásokra adott elolegek ÁFA-ja Dolgozóknak adott kölcs laképre Dolgozó lakásép kölcs.éven belüli rész techn.szla Hosszú lejáratú bankbetétek Marketing anyagok Fuvar ÁB/SZB Nem készletezett nem cikksz. megrend. Éveleji átértékelési árkülönbözet Chin-tól Vásárolt ker. áru (Chinoin termék) Chin-tól Vásárolt ker. áru (Nem Chin termék) Kereskedelmi áruk értékvesztése ÁB/SZB Készletezett kereskedelmi áruk Chin.tól vás. keráru(Chinoin termék) árkülönbözete Chin.tól vás. keráru(Nem Chinoin termék) árkülönb. SB Éveleji átértékelési árkülönbözet Tovább számlázott szolgáltatások Készletekre adott elolegek belföld Adott eloleg ÁFA belf.k. VPOP Azonnali vámfizetés Késztermékek értékvesztése Belföldi Interco vevök Belföldi Egyéb vevök Belföldi vevök átértékelés Külföldi Interco vevök Külföldi Interco vevök átértékelés Külföldi egyéb vevök Külföldi egyéb vevök átértékelés Kétes követelések Kétes követelés átértékelés Hitelezö nem IC vevök (Követel egy) átsor. tech Alapítókkal szembeni követelések Dolgozói tartozás/bérrsz mbér elöleg,tüzel,üdül.ut Dolgozók elszámolásra felvett elölege Dolgozói elszámolás (technikai) Nem IC szállítók Tart. egyenlege (Adós szállítók) Dolgozónak adott lakás ép.kölcsön tárgyévi része Vállalkozóknak adott kölcsön tárgyévi része Chinoinnál elhelyezett betét Import beszerzések ÁFA-ja Import szolgáltatások ÁFA-ja Belföldi szolgáltatások ÁFA-ja Értékesítést terhelo ÁFA Rendezés alatt álló banki tételek Sanofi Világ Gyermekei alapítv.elszámolási számla Chinoin Rt. elszámolási számla Rövid lejáratú egyéb értékpapírok Pénztár SABO
63
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
3843100 3843101 3843200 3843201 3843300 3843301 3843400 3843401 3843500 3843501 3843600 3861200 3861300 3862300 3890100 3890200 3910100 3910900 3911100 3911900 3920100 3920200 3920900 3921900 4110100 4120300 4130100 4140100 4150100 4190100 4230100 4350100 4410100 4410101 4421000 4422000 4424000 4425000 4429000 4441000 4441001 4442000 4442001 4449000 4520200 4610100 4620100 4640100 4640200 4640300 4640400 4640500
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
SB CRL HUF Elsz.betét10016340-20000593 SB CRL HUF bank átutalási elszámoló SB CRL FRF Elsz.betét 10016340-23090593 SB CRL FRF bank átutalási elszámoló SB CRL FRF Elsz.betét 10016340-36090593 SB CRL FRF bank átutalási elszámoló SB CIB HUF Elsz.betét 10700024-25409901-51100005 CIB HUF bank átutalási elszámoló SB CIB HUF KÁRTYAFEDEZETI CIB HUF kártya átutalási elszámoló SB CRL EUR Elsz.betét 10016340-36090593 CIB Ft betétszámla Credit Lyonnais Ft betétszámla Credit Lyonnais Deviza betétszámla Átvezeztési számla Bank és pénztár között Átvezetési számla bankszámlák között Bankkamat provízió Egyéb nem interco bevételek aktív idob. elhat. Továbbszlázott regisztr.tev. bev. prov. Interco Egyéb Interco bevételek aktív idob. elhat. Elore kifizetett Biztosítási díjak províziója Elore kifizetett Költségszámlák províziója Egyéb nem interco költségek aktív idob. elhat. Egyéb Interco költségek aktív idob. elhat. Jegyzett toke Deviza árfolyam-különbözet a toke átváltásából Eredménytartalék Jegyzett, de még be nem fizetett toke Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Várható kötelezettségek Chinoin által nyújtott egy éven túli kölcsön Vevöktöl kapott elölegek Vevöktöl kapott függo elolegek Belföldi szállítók Belföldi Interco szállítók Beérkezett, de nem számlázott anyagok Beérkezett, de nem számlázott beruházás Belf.köt.kor.számla nem IC(Tart.egyenl.Árf.nyer.) Külföldi szállítók Külföldi szállítók átértékelése Külföldi Interco szállítók Külföldi Interco szállítók átértékelése Külföldi köt. nem IC Tart.egyenl.átsorolási számla ChinÁltNyujtHosszu lej kölcsönök éven belüli része Társasági és osztalékadó Személyi jövedelemadó Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Rehabilitációs hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Környezetvédelmi termékdíj
64
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
4650100 4660010 4660100 4660200 4660300 4660400 4660500 4670100 4670200 4670300 4680100 4691100 4710100 4710200 4720100 4720200 4720300 4730100 4730200 4740100 4740101 4750100 4761000 4770000 4810100 4820100 4820200 4820300 4820600 4820700 4820900 4821800 4831700 4832100 4832200 4832900 4833010 4840200 4840300 4840400 4840500 4910100 5112011 5112021 5112030 5112040 5112050 5112090 5112100 5112121 5112122 5112140
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
VPOP import anyag Halasztott ÁFA Elozetesen felszámított ÁFA Aktívált saját telj. elözetesen felszám. ÁFA Import szolgáltatások elözetesen felszám. ÁFA Import beszerzések elözetesen felszám. ÁFA Arányosítással kiszám. elözetesen felszám. ÁFA Fizetendo ÁFA (termék, szolgáltatás) Aktívált saját telj.fiz.ÁFA (belso szla után) Import szolgáltatások után fiz.ÁFA ÁFA pénzügyi teljesítése Iparüzési adó Jövedelem elszámolási számla Étkezési jegy elszámolási számla Fel nem vett munkabér Fel nem vett táppénz Fel nem vett egyéb járandóság TB kötelezettség(bérrsz) TB kötelezettség Osztalék fizetési kötelezettség Osztalék fizetési kötelezettség átértékelés Egyéb rövidlejáratu kötelezettség (feljegyzés) Dolgozótól levont, utalandó kötelezettség Hitelezö nem IC vevök (Vevök követel egyenlege) Licenc költség provízió Várható Auditálási költségek Várható Kutatási költségek Várható Bonus bér, tb, munkaadói járulék Biztosítási provizíó Várható egyéb ktg prov.(takarít.marketing.telefon) Karbantartási költség provízió Várható Kereskedelmi költségek Belföld Free goods prov. Belföld Interco Kongresszusi ktg. provízió Interco Technical fee prov. Egyéb Interco ktg.passzív idob. elhat.(K-Eu ir.ktg Várható Bankkamatok, bankköltségek Társasági adó provízió Rehabilitációs hozzájárulás provízió Szakképzési hozzájárulás provízió Helyi iparuzési adó provizíó Nyitómérleg számla Gyógyszer cso.ag.közvetett anyagkölts.Std áron Közvetett kutatási-fejlesztési anyagköltség Számtechnik. kapcs közvetett anyagköltség Laboreszközök (Kutatás) Egyéb közvetett anyagköltség Vásárolt üzemanyag Munkaruha, egyenruha, védoruha Tisztítószerek Tisztálkodószerek Klisé készítés ktg.
65
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
5112150 5112160 5112170 5112200 5113110 5113130 5113140 5114010 5114020 5114030 5114040 5114050 5114060 5115400 5115500 5121300 5121310 5122210 5123100 5123110 5123120 5123200 5123210 5124200 5124210 5124300 5124400 5124410 5124420 5124500 5124510 5126100 5126200 5127100 5127200 5127300 5127400 5127500 5127600 5128200 5129100 5212000 5212100 5212200 5212300 5212400 5221000 5221100 5222000 5223000 5223100 5224000
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
Hírlap, folyóirat Szakkönyvek Nyomtatvány, másolópapír, irodaszerköltségek Kereskedelmi áru közvetett felhasználása Nem term.berend. elektr. energia+felár+engedm nem termelö berendezések göz nem termelö berendezések ivóvíz Leltári hiány, többlet Selejtezés Lassan mozgó készletek értékvesztése Leértékelés Kimérési hiány-többlet Áruminta Pharma std áron Pharma variancia Egyéb jutalék ( Belföldi jutalék + R O W ) Egyéb jutalék ( Belföldi jutalék + R O W ) prov Sanofi által áthárított technikai szolg.ktg. Belföldi utazási és szállásdíj ktg.(üzleti) Belföldi utazási és szállásdíj ktg.(oktatási) Egyéb utazási költség (Taxi) Külföldi utazási és szállásdíj ktg.(üzleti) Külföldi utazási és szállásdíj ktg.(oktatási) Nem termelo gépek, berendezések karbantartása Nem termelo gépek, berendezések karb.Provizió Épületek javítása, karbantartása Jármüvek javítása, karbantartása Jármüvek javítása, karbantartása Provízió Jármüvek Ecotrans üzemeltetési átalány Számítógép karbantartás Számítógép karbantartás provízió Ecotrans szolgáltatás költsége (átalány ktg.) Ecotrans vámkezelés Posta, távíró, telefon, rádió,tv. Adatbázis hozzáférési költség(IMS,DERWENT) Informatikai szolgáltatás Fuvar költség (értékesítéshez nem kapcsolódó) Szoftver karbantartás Adatátviteli költségek Hulladékégetés költségei Licence költség Közvetett bérköltség Bonus közvetett bérköltség Szabadságpénz közvetett Túlóra közvetett bérköltség Mûszakpótlék közvetett bérköltség Személyi jellegü reprezentációs költség üzleti Személyi jellEgyébKifiz(KmPénz,tuzoltódíj,MÁVstb.) Nyugdíjpénztári hozzájárulás Végkielégítés törvényes Végkielégítés vállalati Betegszabadság
66
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
5225000 5226000 5227000 5228000 5229000 5292000 5293100 5294100 5295000 5296000 5512000 5515000 5516000 5517000 5522000 5523000 5611000 5611300 5611400 5611500 5611600 5611700 5611800 5611900 5612000 5612200 5613000 5614000 5614100 5614200 5614300 5615000 5615100 5615200 5615300 5615400 5615500 5615600 5615700 5616000 5616010 5616020 5616030 5616040 5616050 5616080 5616090 5616100 5616110 5616120 5616130 5616140
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
Napidíjak Albérleti, lakbér, lakásrezsi hozzájárulás Személygépkocsi használati ktg.térítés Tisztelet díjak (szakszervezeti tisztségviselok) Megbízási díjak Közvetett TB járulék Bonus közvetett bér TB járuléka (Provízió) Szabadságpénz közvetett TB jár. (Provízió) Egyéb személyi jellegu kifizetések TB jár. Egészségügyi hozzájárulás NemTerm.tárgyi eszköz terv szerinti ÉCS leírása Immateriális javak terv szerinti Écs. Kölcsönadott tárgyi eszk. terv szt.i é.cs.l. Közvetlen K+F nem termelõ berendezések écs Nem Term tárgyi eszköz terven felüli ÉCS leírása Immateriális javak terven felüli ÉCS leírása Személygépkocsik bérleti díja Egyéb gép bérleti díja Garázs bérleti díja Lakásbérleti díj Fénymásolók bérleti díja Hardware,software bérleti díja Iroda bérleti díja Raktározás költségei Vállalati tájékoztatás költségei Filmlaboroknak kifizetett költségek Belföldi kutatások költségei Szakirányú képzéssel kapcsolatos költségek Nyelvoktatással kapcsolatos költségek Informatikai képzéssel kapcsolatos költségek Átképzési költségek Promóciós költségek / utaztatás Promóciós költségek / szakértoi díjak Promóciós költségek / nyomtatványok Promóciós költségek / szóróanyagok Reklám költségek Marketing célú rendezvények költségei Promóciós költségek / Konf. Kongresszus Külsös orvoslátogatók kölcsönzési díja Konferencia, kongresszus részvételi költségek Szabadalommal és védjeggyel kapcs. költségek Szakértoi díjak Auditálás Takarítás, szemétszállítás, parkfenntartás Vagyonorzés, vagyonvédelem Munkaero felvétellel kapcsolatos költségek Munkaero kölcsönzés Pályázati díjak Perköltségek, ügyvédi költségek Tagsági díjak Fénymásolási költségek Fordítási költségek
67
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
5616150 5616160 5617000 5618200 5618300 5618400 5618500 5618600 5618700 5640000 5670000 5672000 5673000 5680200 5680300 5680400 5911000 5940000 5941000 5942000 8610100 8610150 8620100 8620200 8622000 8631100 8632100 8632200 8635100 8636100 8637000 8637010 8637200 8640800 8650100 8660500 8660900 8661000 8661100 8661300 8661500 8662100 8662200 8662300 8673100 8673200 8673300 8674100 8682100 8689100 8691100 8710100
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
Irattári rendezés Más szervekkel végeztetett bérelszámolás Törzskönyvezés költségei Üzemegészségügyi költségek Jubileumi jutalom, nyugdijba vonulók jut. Segélyek Tanulmányi ösztöndíj, tanulói jutalom Étkezési hozzájárulás Vállalati rendezvények Bankköltségek Vagyonbiztosítás Feleloségbiztosítás Egyéb biztosítási díjak Munkaadói járulék közvetett Szakképzési hozzájárulás Oktatási kedvezmény Saját vállalkozásban végzett beruházás CO-ból Befejezetlen beruházás átvezetési számla Befejezetlen beruházás Beruházásokra adott elõleg Értékesített tárgyi eszköz nettó értéke Értékesített immateriális javak nettó értéke Export követeléssel kapcs, árfolyamveszteség Import kötelezettséggel kapcs, árfolyamveszteség Értékelési árfolyam veszteség Hitelezési veszteségek Káreseményekkel kapcsolatos egyéb ráfordítások Fizetett kártérítések Fizetett késedelmi kamatok Pénzügyi elsz. során keletkezo kerekítési különb. Immat. javak selejt,hiány,káres.terven felüli écs Tárgyi eszköz selejt,hiány,káres.terven felüli écs Dolg. befizhez kapcs.ráfordítás(ÁFA,Idegenforgadó) Értékvesztés pharma Belföld Céltartalék képzése várható kötelezettségekre Elözö évi Royalty ráford. Elözö évi kereskedelmi ráford. Elözö évi adminisztrációs ráford. Elözö évi kutatási ráford. Elözö évet érintõ promociós és reklám költség Elözö évi regisztrációs költség Alapítványnak átadott pénzeszközök Önkéntes nyugdíjpénztár támogatása Más vállalkozónak átadott pénzeszközök Le nem vonható ÁFA Arányosítással elszámolt ÁFA Cégautók magáncélú használata utáni ÁFA Személygépk.haszn.után fiz.o SZJA és eü.hozzájár. Helyi iparuzési adó Nem nevesített egyéb ráforítások Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás Pénzintézeteknek fizetett kamatok
68
CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN CHIN
8720110 8740100 8750100 8760100 8770100 8780100 8810100 8810300 8910100 8920000 9111194 9111195 9111196 9140004 9610100 9610150 9610200 9610210 9610220 9610250 9610300 9610410 9610440 9610445 9610500 9620100 9620200 9631100 9632100 9633100 9635100 9637200 9640800 9650100 9660200 9660210 9660220 9661080 9661650 9661710 9661810 9661910 9689100 9710100 9720110 9730100 9750100 9760100 9770100 9850100
SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO SABO
Kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatok Befekt pügyi eszk értékvesztése Devizakészletek árfolyamvesztesége Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Kötvények kamata Értékpapírok értékvesztése Térítés nélk.átadott imm.jav/tárgyi eszk. Nettó é. Követelés elengedése Eredményt terhelo társasági adó Jóváhagyott osztalék Humán gyógyszer kiszerelt belföld Humán gyógyszer kiszerelt belföld kábítószer Humán gyógyszer kiszerelt import belföld Vásárolt anyag, keráru és hulladék ért. belföld Értékesített tárgyi eszköz bevétele Értékesített immateriális javak bevétele Egyéb értékesítés marketing bevételek Egyéb értékesítés promóciós nyomtatvány, szóróag. Egyéb értékesítés reklám Egyéb promóciós bevétel (ISS) Egyéb értékesítés adminisztrációs bevételek Egyéb értékesítés kutatási bevételek Egyéb értékesítés regisztrációs bevételek Egyéb értékesítés regisztrációs bevételek belföld Egyéb értékesítési bevételek(nem kiemelt) Export Követeléssel kapcs. árfolyam nyereség Import kötelezettséggel kapcs. árfolyam nyereség Hitelezési veszteségekre befizetett összegek Káreseménnyel kapcsolatos bevétel Bírságokkal kapcsolatos bevételek Kapott késedelmi kamatok Dolgozói egyéb befizetések Céltart.felh.várható vesztes. Belföld Céltartalék felh. várható kötelezettségekre Elözö évi marketing bevételek Elözö évet érintõ egyéb prom. nyomtatvány bevétel Elözö évet érintõ egyéb reklám bevétel Elözö évekkel kapcsolatos bevételek Belföld Elözö évet érintõ promóciós bevétel Elözö évi Adminisztrációs Bevételek Elözö évi Kutatási Bevételek Elözö évi Egyéb bevételek.(nem kiemelt) Nem nevesített egyéb bevételek Pénzintézetektol kapott kamatok Kapcsolt vállalkozóktól kapott kamatok Magánszemélyektol kapott kamatok Devizakészletek árfolyamnyeresége Bef. pü.i eszk. értékesítésének árfolyamnyeresége Kötvények kamata Elengedett köt., más által átvállalt köt.
69
