a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

AZ ALCOA-KÖFÉM KFT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZ SÉGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ ÉVES BESZÁMOLÓK ALAPJÁN

Küls szakmai konzulens: Fülöpné Tóth Erzsébet

Opereatív konzulens: Némethné Dr. Gergics Márta

Mezey Balázs Nappali tagozat Pénzügy szak Adó-, vám-, illeték szakirány

2002.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés…………………………………………………………………

4

2. Az Alcoa-Köfém Kft. bemutatása………………………………………..

5

2.1. Az Alcoa-Köfém Kft. megalakulása, története 1990-t#l napjainkig…...

5

2.2. Az anyavállalat: Alcoa Inc., Pittsburgh (PA.) USA………………….…

7

2.3. Az Alcoa-Köfém Kft. Tevékenységi köre, piaci helyzete……………....

8

2.4. A vállalkozás számviteli politikájának f#bb elemei………….…………

10

3. Gazdaságossági hatékonysági vizsgálat………………………………….

12

3.1. A komplex hatékonyság vizsgálata…………………………………….

12

3.1.1. Er#forrás hatékonysági mutató………………………………………

13

3.1.2. Ráfordítás hatékonysági mutató……………………………………...

14

3.2. Részhatékonysági mutatók……………………………………………..

15

3.2.1. Eszközhatékonysági mutatók………………………………………....

16

3.2.2. T#kehatékonyság……………………………………………………...

17

3.2.3. Él#munka hatékonyság……………………………….……………….

18

3.2.4. Bérhatékonyság………………………………………………………..

18

3.2.5. Termelési költségszint…………………………………………………

19

4. A Társaság vagyoni helyzetének vizsgálata………………………………...

21

4.1. Az egyes eszköz-, és forráscsoportok bels# arányainak elemzése………..

22

4.2. A vállalkozás vagyoni helyzete…………………………………………...

25

4.2.1. Befektetett eszközök fedezete…………………………………………...

25

4.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége……………………………………………

25

4.2.3. Tárgyi eszközök elhasználódása…………………………………………

26

4.2.4. Tárgyi eszközök megújítási mértéke…………………………………….

27

4.2.5. Eszközök fordulatszáma………………………………………………….

28

4.2.6. Készletek forgási sebessége………………………………………………

28

4.2.7. Saját t#ke növekedési mutató…………………………………………….

29

4.2.8. T#kearányos adózott eredmény………………………………………….

30

4.2.9. T#keer#sség………………………………………………………………

31

4.2.10. Kötelezettségek részaránya………………………………….………….

31

5. A vállalkozás pénzügyi, likviditási helyzete………………………………....

33

5.1. A likviditási helyzet elemzése……………………………………………...

33

5.1.1. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.)…………………………………

34

5.1.2. Pénzhányad mutatója (Rövid távú likviditás III.)………………………… 35 5.1.3. Likviditási gyorsráta……………………………………………………… 35 5.1.4. Dinamikus likviditás……………………………………………………… 36 5.1.5. Hitelfedezettségi mutató………………………………………………….. 38 5.1.6. Vev#k átfutási ideje………………………………………………………. 38 5.1.7. Szállítók átfutási ideje…………………………………………………….

39

5.2. A vállalkozás eladósodottságának elemzése………………………………..

40

5.2.1. Eladósodottság mértéke…………………………………………………... 41 5.2.2. Nettó eladósodottság……………………………………………………… 41 5.2.3. Rövid távú eladósodottság………………………………………………..

42

5.3. A cash-flow kimutatás……………………………………………………...

43

6. A vállalkozás jövedelmez#ségi helyzetének elemzése………………………

47

6.1. Árbevételarányos jövedelmez#ség alakulása……………………………….

47

6.2. T#kearányos jövedelmez#ség alakulása……………………………………

49

6.3. Eszközarányos jövedelmez#ség alakulása…………………………………

50

6.4. Él#munkaarányos jövedelmez#ség alakulása………………………………

51

7. Összefoglalás…………………………………………………………………

53

Mellékletek……………………………………………………………………..

56

Felhasznált irodalom……………………………………………………………

69

1.

Bevezetés

„A piacgazdaságban kiemelt jelent sége van a vállalkozások megítélésének, értékelésének m ködésük állandó kontrolljának. Ehhez megfelel elemzési módszerek és eljárások szükségesek. A fokozatosan kialakuló magyar piacgazdaságban ugyancsak el térbe kerültek azok az igények, hogy a piac szerepl ir l megfelel

információk

álljanak rendelkezésre. A saját vállalkozásra vonatkozóan a számviteli törvény a beszámoló készítési kötelezettség bevezetésével eleve kötelez en el írja az üzleti események egyfajta értékelését, amelyet egyébként még számos gazdasági esemény tehet szükségessé. A versenytársakat, az üzleti partnereket illet en pedig elengedhetetlen a róluk rendelkezésre álló információk feldolgozása.”1 Dolgozatomat az Alcoa-Köfém Kft. 1999., 2000., 2001. évi beszámolóinak adatai alapján készítettem. A dolgozat els

részében a vállalkozás tevékenységének

hatékonyságát elemzem. Az ezt követ

fejezetekben a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez ségi

helyzetének alakulását vizsgálom. Bemutatom az eszközök, források összetételét, alakulását

az

évek

jövedelemtermel

során,

elemzem

a

likviditási-,

pénzügyi

helyzetet,

a

képességet. Dolgozatom egészében –ahol lehet ség nyílik rá- az

Alcoa-Köfém Kft mutatóit összehasonlítom a hasonló -fémalapanyag gyártótevékenységet folytató vállalkozások átlagával., Dolgozatomban igyekeztem összefoglalni azokat a legfontosabb mutatószámokat, melyek alkalmasak a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítéléséhez. Ugyanakkor mivel a vállalkozás nem rendelkezik sem befektetett pénzügyi eszközökkel sem hosszú lejáratú kötelezettségekkel, így ezek elemzésére nincs lehet ségem. Bizonyos esetekben azonban fontosnak tartottam több, hasonló tartalmú mutató kiszámítását, mert esetenként – pl.: jövedelmez ségi helyzet elemzésekor

–

a

különböz

eredménykategóriákhoz

viszonyítva

eltér

következtetésekhez vezethetnek.

1

Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése PERFEKT, 1998. [5]

4

2. Az Alcoa-Köfém Kft. bemutatása 2.1.

Az Alcoa-Köfém Kft. megalakulása, története 1990-t l napjainkig

Az állami tulajdonú, a Magyar Alumíniumipari Tröszthöz (Hungalu Rt.) tartozó Székesfehérvári Könny)fémm) 1991. június 20.-án korlátolt felel/sség) társasággá alakult. A szocialista nagyipar egyik kiemelt beruházását képviselt Könny)fémm) ismeretesen

teljes

alapanyag

(nyersalumínium)

szükségletét

kétoldalú

timföldegyezmény alapján a Szovjetunióból szerezte be, és termelésének mintegy 30%át KGST piacokon értékesítette. A timföld megállapodás által a vállalat számára biztosított

kedvez/, konszolidált

termelési, értékesítési környezet az 1980-as évtizedben kibontakozó mélyreható keleteurópai politikai és gazdasági változások következtében súlyosan megrendült. A megállapodás

1990-et

követ/

meghosszabbítására

a

politikai

és

gazdasági

rendszerváltás körülményei között semmi esély nem volt. Az alumínium iránti hazai és külföldi kereslet visszaesése, a fém világpiaci árának történelmi mélypontra való zuhanása, továbbá a hazai energiaköltségek vágtató iramú növekedése következtében a magyar alumíniumipar szinte máról-holnapra veszteségessé vált. A vállalat a termeléscsökkenés és az egyre növekv/ eladósodottsághoz kapcsolódó kamatterhek miatt 1991-re veszteségessé vált. A vállalat adósságállománya olyan gyors mértékben növekedett, hogy 1992. év végére a fizetésképtelenség komoly veszélye állt fenn. A gazdaságban felszínre kerül/ problémák, a magyar gazdaság általános válsághelyzete miatt a vállalat tevékenységének állami támogatással való fenntarthatósága ugyancsak megsz)nt. A Könny)fémm)nek

állami tulajdonban való m)ködési keretek között nem állt

rendelkezésére saját pénzügyi forrás, tartalék, amelyb/l kísérletet tehetett volna megújulásra. Erre egyébként még források birtokában sem vállalkozhatott volna felel/séggel a sikeres talpon maradás reményében. Egyik oldalról

teljesítménye,

kapacitása nem volt akkora, hogy az európai alumíniumpiacon meghatározó szerepre tehessen szert, más oldalról viszont méretei alapján annál nagyobb volt, semhogy

5

fordulékony, mozgékony vállalatként a piaci igények kisebb szegmensei kielégítésére specializálódjon. A fenti, válságos helyzetb/l való kijutást, a gyár fennmaradását csak egy t/keer/s stratégiai célú beruházó szerepvállalása, az ezzel együtt járó t/keinjekció, továbbá fejlesztési források folyamatos rendelkezésre állása biztosíthatták. Ezen követelmények megvalósítására 1990 küszöbén csak külföldi befektet/ jöhetett számításba. A Könny)fémm) iránt két szakmai befektet/ mutatott komoly érdekl/dést, az osztrák állami tulajdonban lév/ AMAG és az amerikai Alcoa. Az AMAG-gal 1990. év elejét/l, míg az Alcoa-val 1991 áprilistól folytak tárgyalások. Az osztrák vállalattal 1992-ben a tárgyalások véglegesen megszakadtak. Ajánlatát mind a Hungalu Rt., mind az Állami Vagyonügynökség elfogadhatatlannak ítélte. Amerikai részr/l a világ legnagyobb alumíniumipari vállalata, az Alcoa érdekl/dése kezdett/l fogva alaposabbnak bizonyult. A világvállalat európai térnyerésre irányuló stratégiája keretében tíz országra kiterjed/ tanulmányban mérte fel a szóba jöhet/ befektetési cél országok politikai, gazdasági helyzetét, esetünkben a piacgazdasággá való átalakulás kilátásait, továbbá az adott országban lév/ alumíniumipari kultúrát, tradíciókat és adottságokat. A tanulmány a feltárt súlyos problémák ellenére a Könny)fémm) megvásárlását javasolta A folytatott tárgyalások eredményeként 1993. január 1.-én az Alcoa a Könny)fémm) 50,1%-os tulajdonosa lett, majd 1996 július 1.-én megvásárolta a tulajdon fennmaradó 49,9%-át is. A magyar állam tulajdonosi érdekeit képvisel/ AV< (ma ÁPV Rt.) számára az értékesítésnél fontos szempont volt, hogy a világ legjelent/sebb és legtekintélyesebb alumíniumipari vállalata lépett be a magyar gazdaságba, s hogy hosszú távú, stratégiai befektet/i célokat hirdetett meg, illetve ilyen természet) kötelezettségeket vállalt. Az Alcoa vállalta a gyár korszer)sítését a legfejlettebb gyártási, vezetési technikák átadásával és alkalmazásával, továbbá az amerikai követelményeknek megfelel/ környezet-, munka-, munkaegészségügy-védelmet és munkaer/képzést.

6

Az összesen 75 millió USD-ért megvásárolt Könny)fémm)be – az akvizíciót követ/en Alcoa-Köfém Kft.-ként bejegyzett vállalatba – 1993-tól évenként átlagosan 20 millió USD befektetést képvisel. Az Alcoa az amerikai értékeket képviseli és honosította meg Magyarországon

a

munkabiztonság

területén,

az

egészséget

nem

károsító

munkakörülmények kialakításában, a környezetvédelemben, a vezetési etikában és a dolgozók képzésében. A Könny)fémm) adottságai, fejlett gyártási kultúrája és szakembergárdája tehát optimálisan találkozott az Alcoa t/ke és technológia transzfer készségével, korszer) eredményes üzletpolitikájával. Az Alcoa-Köfém Kft. Európa egyik legkorszer)bb alumínium feldolgozó gyárává fejl/dött, miközben a világ legnagyobb és legversenyképesebb alumíniumipari konszernjének vált részévé.

2.2.

Az anyavállalat: Alcoa Inc., Pittsburgh (PA.) USA

Az Alcoa a világ legnagyobb és legjelent/sebb alumíniumipari társasága, mely tevékenységével átfogja ennek az iparágnak minden fázisát. Els/ üzemét 1886-ban Charles Martin Hall alapította meg Pittsburghben, ahol a cég mai központja is megtalálható. A 110 éves múltra visszatekint/ multinacionális vállalat az alumíniumipar minden területén jelen van, így a bauxitbányászatban, a timföldgyártásban, az alumíniumkohászatban,

a

termékgyártásban

és

az

alumínium

hulladék

újrafelhasználásában. Tevékenységi körét folyamatosan szélesítve megvetette lábát a csomagoló-, az autó-, az épít/iparban, továbbá a fogyasztási termékek piacán éppúgy, mint az )rrepül/gyártás területén. A globális vállalatnak 37 országban több, mint 300 üzeme van, 142.000 alkalmazottal. A 2000. évi árbevétele az 1999.évi 16,3 milliárd USD értékr/l 22,9 milliárd USD-ra növekedett. Az Alcoa Európában 1920 óta van jelen és a hatvanas évekt/l folyamatosan terjeszkedik. Ma Európában több, mint 80 termel/ üzeme van 14 üzletágban 25.000 alkalmazottal 12 országban. Magyarországon kívül jelen van Angliában, Belgiumban, Franciaországban,

Hollandiában,

Olaszországban,

Írországban,

Oroszországban,

Németországban, Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Az európai régió a társaság árbevételéb/l kb. 20%-kal részesedik.

7

Magyarországon négy befektetése van az Alcoának: -

1993, ill.1996: Alcoa-Köfém Kft. (Székesfehérvári Könny)fémm), privatizáció keretében történt megvásárlása),

-

1994: Alcoa CSI, Hungary: Alcoa M)anyag Zárócsavar Gyár, Székesfehérvár (zöldmez/s beruházás),

-

1995: Alcoa-Fujikura Kft., Autó Kábelköteg Gyár, Mór ( privatizáció), és

-

1997: Alcoa Wheel Products, Europe, Alcoa Európai Keréktermék Kft., Székesfehérvár, (ugyancsak zöldmez/s beruházás).

Az Alcoa magyarországi beruházásainak összege 350 millió USD, s ezzel a 12. legnagyobb magyarországi beruházó, s harmadik legnagyobb amerikai. A négy vállalat összesen mintegy 6500 f/t foglalkoztat (a 10. legnagyobb foglalkoztató). Együttes árbevételük 2000-ben meghaladta a 600 millió USD, exportjuk az 500 millió USD értéket.

2.3.

Az Alcoa-Köfém Kft. Tevékenységi köre, piaci helyzete

A Köfém árbevétele az 1992. évi 170 millió USD értékr/l 2000-ben 400 millió USD értékre n/tt, s ezen id/szak alatt termelékenysége is megduplázódott. Termelésének 80%-át exportálja, amely a teljes magyar könny)fémexport mintegy 75%-át képviseli. Azon tíz legnagyobb magyar export/r között szerepel, amelyek a teljes magyar export 25%-át biztosítják. A vállalat létszáma az 1993. évet követ/en lényegében azonos szinten maradt, mintegy 1900 alkalmazottal. A vállalat nemzetgazdasági fontosságát az a híd-szerep is aláhúzza, amelyet tevékenységével betölt a Kelet-Nyugati piacok összekapcsolásában. A termeléséhez felhasznált feldolgozatlan alumínium 95%-a a szovjet utódállamokból származik, az el/állított alumínium

termékek 80%-át az

Európai Unió piacára exportálja. Az exportnál a legjelent/sebb célországok: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Ausztria, Olaszország.

8

Az export értékesítés nettó árbevétele az értékesítés f bb irányai szerint 40000000

Ausztria

E 35000000 z e 30000000 r 25000000

Belgium

f 20000000 o 15000000 r i 10000000 n t 5000000

Nagy Britannia

Németország Dánia Franciaország Olaszország Hollandia Norvégia Svédország Szlovénia

0 1999

2000

2001

USA Egyéb

A HVG által közölt1 TOP 50-es listán az Alcoa-Köfém Kft. Az alábbi helyezéseket érte el: 1999-ben 27., 2000-ben 21., 2001-ben ismét 21. volt az 50 legnagyobb árbevétel) vállalkozás között az Alcoa-Köfém Kft. Az 50 legnagyobb adózott eredmény) cég között 1999-ben a 54., 2000-ben a 43., 2001ben a 31. helyezést érte el a hazai vállalkozások között az Alcoa-Köfém Kft. A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cégek listáján 2001-ben az 50. helyezést érte el a vállalkozás. A Köfémnek négy gyáregysége van:

1

-

Öntöde: hengerelési és sajtolási tuskó gyártása

-

Hengerm): lemez-, szalag-, tárcsagyártás

-

Présm): profilok, rudak, csövek gyártása

-

Kamionfelépítmények gyártása

Forrás: http://hvg.hu

9

A társaság az alábbi (f/) tevékenységeket folytatja: -

Alumínium gyártás

-

Fémszerkezet gyártás

-

Fém épületelem gyártás

-

Fémalakítás, porkohászat

-

Fémfelület-kezelés

-

Fémmegmunkálás

A vállalat 1992-ben megszerezte és sikeresen meg/rizte rendszereire az ISO 9001 szerinti min/ség-, 1999-ben pedig az EU el/írásokat is kielégít/ környezetvédelmi ISO 14001-es tanúsítványt. A hengereltáruk vonatkozásában a QS9000/VDA6.1 min/ségi tanúsítványt múlt évben kapta meg. 2001.-ben a Magyar Business Leaders Fórum által kiírt „Üzleti élet a Környezetért” országos pályázat els/ díját nyerte el. 2.4

A vállalkozás számviteli politikájának f bb elemei

A Társaság Éves Beszámolót készít, ennek megfelel/en a kett/s könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A Társaság könyvvezetése a nemzetközi és a magyar számviteli szabályokkal összhangban,

a

eredménykimutatás

kett/s

könyvvitel

elkészítésének

rendszerében alapjául

történik.

szolgáló

A

mérleg

eszköz-,

és

forrás-

az és

eredményszámlák, a számlakeret számlaosztályainak tartalma megfelel a 2000. évi Számviteli Törvény el/írásainak. Az Alcoa-Köfém Kft. a Számviteli Politika kialakításakor figyelembe veszi és érvényesíti az Alcoa International Holding Co. Szakmai el/írásait, a nemzetközi szabályokat, valamint az Alcoa-Köfém Kft. vállalati irányelveit. A könyvvezetés a nemzetközi és a magyar számviteli szabályokkal összhangban a kett/s könyvvitel rendszerében történik. Az Alcoa-Köfém az Alcoa Holding által használt számlarendet (VISTA) alkalmazza, de természetesen a vállalat rendelkezik a VISTA számlatükör magyar f/könyvi számláknak történ/ megfeleltetésével a

10

számviteli törvény el/írásainak megfelel/en. A magyar hatóságoknak a magyar számlatükör alapján készülnek a jelentések. A társaság év közben havi rendszerességgel végzi a gazdasági események pénzügyi-számviteli feldolgozását, és készíti el a vállalat pénzügyi jelentését. A Társaság ’’A’’ típusú mérleget készít. A Társaság ’’A’’ típusú összköltség eljárású eredménykimutatást készít. A Társaság a számviteli törvénnyel összhangban kialakította a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési, /ill. önköltség számítási/ szabályzatát. Jelent/s összeg) hibának számít, ha a hiba feltárásának évében, a különböz/ ellen/rzések során, egy adott üzleti évet érint/en (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját t/két növel/-csökkent/ – értékének együttes (el/jelt/l független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, azaz 500 millió forintot. Minden esetben jelent/s összeg) a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellen/rzések során – ugyanazon évet érint/en – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját t/két növel/-csökkent/ értékének együttes (el/jelt/l független) összege meghaladja az ellen/rzött üzleti év mérleg f/összegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg f/összeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot. Lényegesnek min/sül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. Ennek megfelel/en a 100 millió Ft feletti tételeket min/síti lényegesnek a Társaság. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának min/sül, ha a jelent/s összeg) hibák és hibahatások összevont értéke a saját t/két lényegesen megváltoztatja. Minden esetben ilyen hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megel/z/ üzleti év mérlegében kimutatott saját t/ke legalább 20 százalékkal változik. A valutában, ill. devizában felmerült eszközök és források év végi átértékelésénél nem min/sül jelent/snek az 500 millió Ft alatti összeg.

11

3. Gazdaságossági hatékonysági vizsgálat 3.1. A komplex hatékonyság vizsgálata A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s azok érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (er"forrásfelhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innét származik a gazdaságosság f" elve: a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt!”1 A hatékonyság mutatói megmutatják, hogy a vállalkozás er"forrásait milyen hatékonysággal használja fel. A vállalkozás er"forrásai az eszközök, a t"ke (holtmunka), és a munkaer" (mutatók számításánál létszám- vagy bérköltségadatokkal fejezzük ki). Az er"források mellett vizsgálható még a költségfelhasználás hatékonysága is. A gazdasági hatékonyság a felhasznált er"források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával mérhet". A mutatók számításánál hozamként vehet" figyelembe az értékesíts nettó árbevétele, összes termelési érték, anyagmentes termelési érték, és a nettó termelési érték. A hatékonyság általános képlete a következ : G=

H E

vagy

E H

Ahol: G

= hatékonyság

H

= hozam (eredmény)

E

= felhasznált termelési er"forrás (ráfordítás)

A hatékonyságot nem lehet csak egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejl"désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést.

1

Dr. Lukács Lajos–Beller Ilona–Dr. Bíró Tibor Iparvállalatok gazdasági tevékenységének elemzése [11]

12

Az elemzéshez használatos kategóriák: A hozam kifejezésére: -értékesítés nettó árbevétele; -összes (bruttó) termelési érték a vállalkozás tárgyid"szaki teljes hozamértéke; -agyagmentes termelési érték, mely kifejezi, hogy a vállalkozás az új értékhez mekkora többletet ad hozzá; -nettó termelési érték a vállalkozás által a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást jelenti. Az er"források kifejezésére: -összes termelési költség -foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma -éves bérköltség -lekötött eszközök értéke -tárgyi eszközök nettó értéke -készletek értéke A termelési érték mutatók és a lekötött eszközök kiszámításának menete a 7. számú mellékletben található. 3.1.1. Er forrás hatékonysági mutató (100 forint súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési érték) A nettó termelési érték a vállalatnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és elemzésének egyik mutatója, a vállalkozás által létrehozott új értéket mutatja meg. A fent említett komplex hatékonysági mutató képlete:

100 Ft súlyozott, lekötött termelési tényez"re jutó nettó termelési érték

=

________Nettó termelési érték________ x 100 0.2 x Lekötött eszközök+1.8xKifizetett bér

A mutató felhasználható az adott vállalkozás fejl"désének mérésére és más cégekhez történ" viszonyításra.

13

Az

alkalmazott

szorzószámok

az

egyes

er"forrásokkal

szembeni

átlagos

hozamkövetelményt mutatják meg. Akkor átlagos a vállalkozás hatékonysága, ha a mutató értéke 100 Ft körül van. A magyarországi iparvállalatoknál a mutató értéke hosszabb id"sorban 80-85 Ft körül van. 1. táblázat

Év

Összeg (Ft)

1999 2000 2001

106,3 90,2 98,2

Index (%) El z év=100 85 109

Index (%) 1999=100 100 85 92

A kapott eredmények megmutatják, hogy 100 Ft súlyozott, lekötött termelési tényez"re hány forint nettó termelési érték jut. Mint látható egyedül 1999-ben volt átlag feletti a mutató értéke 106,3 Ft-tal.1999-r"l 2000-re jelent"sen, mintegy 15%-kal csökkent a komplex hatékonyság, pedig a nettó termelési érték7,5 %-kal emelkedett. Így a komplex hatékonyság romlása (minta kés"bbiekben bemutatom) a tárgyi eszköz-, készlet-, bérhatékonyság csökkenésével magyarázható. 2000-r"l 2001-re 9%-kal n"tt a hatékonyság, viszont az 1999-es évi termelékenységnek így is csak a 92%-át érte el a 2001-es. 3.1.2. Ráfordítás hatékonysági mutató (100 Ft él - és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem) A táblázatban szerepl" adatok tartalmát és számítását a 7.számú melléklet tartalmazza. Az adatokból számítható mutató a következ": 100 Ft él" és holtmunka ráfordításra = jutó tiszta jövedelem

______Tiszta jövedelem______ Összes él"- és holtmunka ráfordítás

x 100

A mutató segítségével megtudhatjuk, hogy 100 Ft él"- és holtmunka ráfordításra hány forint tiszta jövedelem jut.

14

2. táblázat

Év

Összeg (Ft)

1999 2000 2001

11.82 8.19 10.02

Index Index El z év=100% 1999=100% 100 69 69 85 122

A magyarországi iparvállalatoknál a mutató értéke hosszabb id"sorban 8-10 Ft körül van, tehát a vizsgált három évben a hatékonyság az átlag körül ingadozott. 2000-ben 31 százalékponttal csökkent, 2001-ben viszont 22 százalékponttal növekedett a 100 Ft él" és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem az el"z" évhez képest, ugyanakkor 1999. évi adatot bázisul véve 2001-ben a mutató értéke az emelkedés ellenére is csak 85 százalékát tette ki az 1999-es értéknek. A 2000. évi nagymértékM csökkenés megmagyarázható a mutató számlálójában lév" tiszta jövedelem kis mértékM (-103 061 ezer Ft) csökkenésével, valamint az él"- ás holtmunka ráfordítás nagyarányú (+33 425 526 ezer Ft) emelkedésével. 2001-ben valamelyest emelkedett a mutató értéke, köszönhet"en a tiszta jövedelem emelkedésének (+1 384 084 ezer Ft) és az él"és holtmunka jelent"s csökkenésének (-6 616 517 ezer Ft). Az él"- és holtmunka ráfordítás 2000. évi

növekedésének a f" oka az, hogy az

agyagjellegM ráfordítások 1999-r"l 2000-re 49,1%-kal azaz 32 959 796 ezer forinttal n"ttek. Ez a jelent"s anyagköltség növekedés a termelési volumen növekedésének tulajdonítható. 3.2.

Részhatékonysági mutatók

A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval szemléltetni, fejl"désére csak mutatók rendszere adhat jól megközelítést. Amíg a komplex hatékonysági mutató egy átfogó képet ad a vállalkozási tevékenységr"l, addig a részhatékonysági mutatók ezen változások okait nagyobb mélységben mutatják.

15

Eszközhatékonysági mutatók Az eszközhatékonysági mutatók a vállalkozás által a tárgyid"szakban el"állított termelési érték képz"déséhez a befektetett eszközök és a forgóeszközök hozzájárulását, fejezik

ki.

Egyaránt

alkalmasak

dinamikus

elemzésekre

és

vállalkozások

összehasonlítására. Tárgyi eszközök hatékonysága E mutató kifejezi, hogy a tárgyévben mMködtetett tárgyi eszköz állománnyal mennyi termelési értéket hozott létre a vállalkozás. A mutató növekedése ítélhet" kedvez"nek. A számításnál a nettótermelési érték kategóriát alkalmazom.

Tárgyi eszközhatékonyság =

_Nettó termelési érték_ Tárgyi eszközök értéke

x 100

3. táblázat

Év

Tárgyi eszközhatékonyság (Ft)

1999 2000 2001

68,6 67,5 74,0

Index El z év=100% 98,4 109,6

Index 1999=100% 100 98,4 107,9

2000-ben az el"z" évihez képest a tárgyi eszközhatékonyság 1,6 %-kal csökkent. Ennek oka az, hogy a tárgyi eszközök állományának növekedési üteme (+9,3 %) meghaladta a nettó termelési érték növekedésének ütemét (+7,5 %). 2001-ben ugyanakkor javult az eszközhatékonyság, ugyanis nettó termelési érték növekedési üteme (+14,4 %) meghaladta a tárgyi eszközök b"vülésének ütemét (+4,3 %), így összességében a tárgyi eszközök minden 100 forintjára 74 Ft nettó termelési érték jutott. Készlethatékonyság E mutató kifejezi, hogy a tárgyévben mMködtetett készletállománnyal mennyi termelési értéket hoztunk létre. A mutató növekedése ítélhet" kedvez"nek. A számításnál a nettó termelési érték kategóriát alkalmazom. Készlethatékonyság

=

Nettó termelési érték Készletek

x 100

16

4. táblázat

Év

Készlethatékonyság (Ft)

1999 2000 2001

195,0 132,0 217,9

Index El z év=100% 67,7 165,0

Index 1999=100% 100 67,7 111,7

A készlethatékonyság 2000-re jelent"sen 32,3 %-kal romlott. Ennek f" oka, hogy a készletek állománya 1999-r"l 2000-re 4 092 837 ezer forinttal, azaz 58,8%-kal n"tt. Ez a készletnövekedés kedvez"tlennek tMnhet, els" látásra a készletgazdálkodás hatékonyságának romlására enged következtetni. Ez azonban nem reális kép a készletgazdálkodásról, ugyanis készletek év végi magas állománya a kedvez" t"zsdei fémár miatti beszerzésekkel és a kiugróan magas januári rendelésekkel volt magyarázható.

2001-ben

a

készlethatékonyság

65

%-kal

emelkedett,

ez

a

készletállomány csökkenésével és a nettó termelési érték emelkedésével magyarázható. Elmondható, hogy az 1999-es évet bázisnak tekintve 2001-re 11,7 %-kal javult a készlethatékonyság és a mutató 2000. éves alacsony értéke csak a készletek rendkívül magas év végi állományával magyarázható. 3.2.1. T kehatékonyság A t"ke hatékonysága azt mutatja meg, hogy egységnyi lekötött t"ke (pl. saját t"ke, idegen t"ke, mMköd" t"ke, forgó t"ke stb.) mekkora termelési értéket hozott létre. T"kehatékonysági mutatóként számítható a bruttó termelési érték és saját t"ke aránya is. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló saját t"kével hányszoros teljesítményt ér el.

T"kehatékonyság

=

Bruttó termelési érték Saját t"ke

x 100

5. táblázat

Év

T kehatékonyság (Ft)

1999 2000 2001

508,1 611,2 490,8

Index El z év=100% 120,3 80,3

Index 1999=100% 100 120,3 96,6

17

A bruttó termelési érték 2000-ben jelent"s mértékben mintegy 49 %-kal emelkedett, a saját t"ke pedig 23,9 %-kal, ezzel a 100 Ft saját t"kére jutó bruttó termelési érték 103,1 Ft-tal emelkedve 611,2 Ft volt. A bruttó termelési érték közel 50 %-os emelkedése az értékesítés nettó árbevételének 45 %-kos emelkedésére vezethet" vissza. 2001-ben a saját t"ke 18,2 %-kal emelkedett, a bruttó termelési érték viszont 5,1 %-kal csökkent, így ezen változások hatására a t"kehatékonyság 20 %-kal visszaesett. 3.2.2. Él munka hatékonyság Az él"munka hatékonyságának vizsgálatakor arra keressük a választ, hogy az él"munka egységére (azaz 1 f"re) mennyi hozam jut. A létszámhoz viszonyíthatjuk a bruttó termelési értéket, az anyagmentes termelési értéket, valamint a hozzáadott értéket. A mutató értékét befolyásolja a létszám és a termelési értékek alakulása.

Él"munka hatékonyság =

___Nettó termelési érték___ Átlagos állományi létszám

6. táblázat

Év

Él munka hatékonyság (EFt)

1999 2000 2001

7 484 7 834 8 870

Index El z év=100% 104,7 113,2

Index 1999=100% 100 104,7 118,5

Az adatokból kitMnik, hogy folyamatosan javult az él"munka hatékonyság az évek folyamán. Amíg 1999-ben egy dolgozóra 7 484 ezer forint nettó termelési érték jutott, addig 2001-ben már 8 870 ezer forint, így az él"munka hatékonyság 18,5 %-kal javult. 3.2.4. Bérhatékonyság A mutató a vállalkozásnál felhasznált (kifizetett) bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki.

Bérhatékonyság

=

Nettó termelési érték Bérköltség

x 100

18

7. táblázat

Év

Bérhatékonyság (Ft)

1999 2000 2001

339,3 303,3 314,2

Index El z év=100% 89,4 103,6

Index 1999=100% 100 89,4 92,6

A bérhatékonyság a 2000. éves visszaesés után 2001-ben valamelyest javult, bár az 1999-es szintet még mindig nem érte el. A bérhatékonyság 2000. éves romlásának oka az, hogy a bérköltség növekedésének üteme (+20,3 %) meghaladta a nettó termelési érték növekedésének ütemét (+7,5 %). A bérköltség növekedését 15,6 %-ban az átlagos állományi létszám növekedése, 84,4 %-ban viszont a bérszínvonal emelkedése okozta. 2001-ben javult a bérhatékonyság, ekkor a nettó termelési érték 14,4 %-kal emelkedett, a bérköltségek viszont csak 10,4 %-kal haladták meg az el"z" évit. Ekkor a bérköltségek növekedéséért 10,7%-ban az átlagos állományi létszám növekedése, 89,3 %-ban a bérszínvonal emelkedése volt a felel"s. 3.2.5. Termelési költségszint A mutató kifejezi, hogy a társaság termelését milyen szintM ráfordításokkal folytatja. E mutató fordított hatékonysági mutatóként is értelmezhet". A mutató csak az összköltség típusú eredménykimutatás adatai alapján számítható ki közvetlenül. Kedvez", ha a mutató értéke 100 alatti és minél jobban az alatt van. Az összes termelési költség számítását a 7.számú melléklet mutatja. Termelési költségszint

=

Összes termelési költség Bruttó termelési érték

x 100

8. táblázat

Év

Termelési költségszint (Ft)

1999 2000 2001

97,2 95,2 93,8

Index El z év=100% 97,9 98,5

Index 1999=100% 100 97,9 96,5

A mutató értékeit figyelve megállapíthatjuk, hogy a termelési költségszint évr"l-évre csökkent, így a változás trendje kedvez"nek ítélhet". Az országos ipari átlag 92-94 forint körül alakul, a vállalkozás az átlagos ipari termelési költségszintet csak 2001-ben érte el. 19

A 100 Ft súlyozott, lekötött termelési tényez"re jutó nettó termelési érték 1999-r"l 2000-re jelent"sen, 15 %-kal csökkent. Mivel a nettó termelési érték 7,5 %-kal emelkedett, így a komplex hatékonyság romlása a tárgyi eszköz-, készlet- és bérhatékonyság csökkenésével magyarázható, melyek közül az utóbbi kett" romlott jelent"sebb mértékben. 2001-ben a nettó termelési érték 14,4 %-kal haladta meg az el"z" évit, ugyanakkor javult az eszköz- és bérhatékonyság, így a komplex hatékonyság megközelítette az 1999-es szintet. A t"kehatékonyság esetében 2001-ben volt jelent"sebb visszaesés, ekkor a t"kehatékonyság az 1999-es szint 96,6 %-ára esett vissza. Ez a csökkenés nem feltétlenül jelent rosszat, mivel ezt leginkább a saját t"ke jelent"s 18,2 %-os emelkedése idézte el" és nem a bruttó termelési érték nagyarányú visszaesése. A vállalkozás él"munka hatékonysága folyamatosan javult a vizsgált id"szakban, míg 1999-ben egy dolgozóra 7 484 ezer Ft nettó termelési érték jutott, addig 2001-ben már 8870 ezer Ft, ez az él"munka hatékonyságának 18,5 %-os javulását jelenti. A vállalkozás termelési költségszintje évr"l-évre javult. Ez azt mutatja, hogy a vállalkozás a termelési volumen növekedésével termelési tényez"ket egyre jobb hatékonysággal használta fel.

Forint

A hatékonysági mutatók alakulása 400 350 300 250 200 150 100 50 0

339,3

314,2

303,3

217,9

195 106,3 68,6 1999

132 90,2 67,5 2000

98,2 74 2001

Id szak Komplex hatékonyság

Tárgyi eszközhatékonyság

Készlethatékonyság

Bérhatékonyság

20

4.

A Társaság vagyoni helyzetének vizsgálata

A vállalkozásnak ahhoz, hogy m ködni tudjon, számos és sokféle eszközre van szüksége. Ezek egy része materiális, vagyis kézzelfogható formát ölt. Mások immateriálisak, vagyis nincs tárgyiasult formájuk. Harmadik részük pénzügyi eszköz. A vállalkozás vagyonát ezek az eszközök képezik. „Általános megközelítésben a vagyon természetes vagy jogi személyek által birtokolt anyagi javak és velük kapcsolatos jogok összessége. A vállalkozások vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök, ami által a vagyon számviteli értelemben a vállalkozásnál lév* befektetett eszközök, forgóeszközök, aktív id*beli elhatárolások együttes összege. Azt, hogy egy - egy vállalkozásnak milyen eszközökre és azokból mekkora mennyiségre van szüksége, a vállalkozás által végzett tevékenység határozza meg.”1 A közgazdasági gyakorlatban a vállalkozások összes eszközét együttesen bruttó vagyonnak, a saját forrással finanszírozott eszközök értékét pedig nettó vagyonnak nevezik. A magyar gyakorlatban a számvitelr*l szóló törvény az eszközöket a következ* csoportokba sorolja: -

Befektetett eszközök

-

Forgóeszközök

-

Aktív id*beli elhatárolások

Valamely eszköznek befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé való min*sítését, besorolását kizárólag a tevékenység szolgálatának id*tartama dönti el, az, hogy a vagyontárgy a tevékenységet egy évet meghaladóan, vagy annál rövidebb ideig szolgálja. A besorolás a vállalkozás feladata, mivel az eszközök rendeltetését, helyét , használatának várható id*tartamát leginkább ismeri.

1

dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése, Perfekt 1998. [5]

21

4.1.

Az egyes eszköz-, és forráscsoportok bels arányainak elemzése

A mérleg nagyvonalú elemzéséhez alkalmas módszer lehet az egyes eszköz- és forráscsoportok megoszlási viszonyszámainak kiszámítása több id*szakra vonatkozóan, ahol az eltérések felhívják a figyelmet a lényeges folyamatokra, legalábbis a részletesebben elemzend* felületekre. A vagyonstruktúra összetételére nincsenek általánosan elfogadott mértékek. A megítélés alapjául ugyanazon vállalkozás megel*z* évi adataihoz történ* hasonlítás szolgálhat vagy más hasonló szakmájú vállalkozásra számított mutatókkal való összevetés. Az egyes eszköz- és forráscsoportok bels arányai 9. táblázat Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Ingatlanok M szaki berendezések ... Egyéb berendezések ... Beruházások Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök

Források 1999 2000 2001 1999 2000 2001 48,4% 43,9% 48,6%Saját t ke 37,2% 38,5% 48,3% 0,4% 0,2% 0,2% Jegyzett t*ke 20,2% 16,9% 17,9% 48,0% 43,7% 48,4% T*ketartalék 13,7% 11,5% 12,2% 19,2% 18,1% 20,4% Eredménytartalék -2,7% 2,7% 10,8% 18,9% 18,6% 20,9% Mérleg szerinti eredmény 6,0% 7,4% 7,4% 5,2% 5,2% 5,4% Céltartalékok 0,0% 0,0% 0,0% 4,7% 1,8% 1,7% Kötelezettségek 49,7% 43,1% 46,0% 0,0% 0,0% 0,0% Hátrasorolt kötelezettségek 0,0% 0,0% 0,0% 51,4% 56,1% 51,3%Hosszú lejáratú kötelezettségek 0,0% 0,0% 0,0%

Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id beli elhatárolás

16,9% 31,2% 2,2% 1,1% 0,2%

Eszközök összesen

100% 100% 100% Források összesen

22,4% 16,4% Rövid lejáratú kötelezettségek 49,7% 43,1% 46,0% 29,7% 33,4% Passzív id beli elhatárolások 13,1% 18,4% 5,7% 1,5% 0,0% 2,4% 1,5% 0,1% 0,1% 100% 100% 100%

Az immateriális javak aránya igen alacsony volt 1999-ben, (mindössze 0,4%), s*t 2000-re 0,2%-ra csökkent az arányuk. A Társaságnál a szellemi termékek többnyire csak szoftver vásárlást jelentenek. A csökkenés oka (mind abszolút, mind relatív értelemben) az, hogy nem történt jelent*snek tekinthet* beruházás sem 2000-ben sem 2001-ben. Ugyanakkor 1999-ben a ’2000 év’ problémájához kapcsolódóan több számítástechnikai beruházás is történt. Jelent*sebb növekedés 2002-ben várható, mivel ekkor kerül bevezetésre az Oracle 11i integrált számítástechnikai rendszere. A jelenlegi elavuló termelésirányítási rendszerek cseréjére 2003 folyamán fog sor kerülni.

22

A befektetett eszközöket szinte teljes egészében a tárgyi eszközök alkotják. A befektetett eszközök aránya 2000-re 4,5%-kal 43,9%-ra csökkent, ez leginkább a beruházások arányának csökkenésével magyarázható. 2001-ben a befektetett eszközök aránya ismét elérte, s*t meghaladta az 1999-es értéket, ez az ingatlanok és a m szaki berendezések arányának növekedésével magyarázható. Bár a beruházások aránya az 1999-es 4,7%-ról 1,8%-ra csökkent és ez a szint 2001-ben is megmaradt ez nem mutatja a vállalkozás éves beruházás állományát, mely évek óta 5 milliárd forint körül mozog, s*t 2000-ben ez 6,6 milliárd forintot tett ki. Ezek a folyamatos beruházások lehet*vé teszik, hogy az Alcoa-Köfém Kft továbbra is a legfejlettebb technológiákat alkalmazza. 2000-ben forgóeszközök aránya növekedett a befektetett eszközök rovására. Ennek f* oka, hogy a készletszint jelent*sen, mintegy 5,5%-kal emelkedett, ez a kiugróan magas rendeléseknek volt köszönhet*. 2001-re a forgóeszközök aránya az 1999-es szintre csökkent ez a készletállomány csökkenésével magyarázható. Az értékpapírok állománya évr*l-évre csökkent, 2001-re a vállalkozás nem rendelkezett semmilyen értékpapírral. A 2000. év végi viszonylag magas pénzeszköz szint az év utolsó napjaiban kapott jelent*s összeg ÁFA visszatérítés indokolja. Jelent*sen emelkedett a saját t*ke részaránya, ami kedvez*, hiszen a mérleg szerinti eredmény, illetve az eredménytartalék állománynövekedésének volt köszönhet*. Legnagyobb mértékben az eredménytartalék növekedett az 1999. évi –2,7%-ról (1.120.699eft) 2001-re 10.8%-ra (5.024.306eft) emelkedett.. A jegyzett t*ke és a t*ketartalék aránya ugyan csökkent, de ennek az az oka, hogy míg a vagyon folyamatosan b*vült, a jegyzett t*ke és a t*ketartalék változatlanul 8 333 300eft, illetve 5 664 029eft maradt. A vállalkozás nem rendelkezik sem lekötött, sem értékelési tartalékkal. A

Társaság

nem

rendelkezik

sem

hátrasorolt,

sem

pedig

hosszú

lejáratú

kötelezettségekkel. A kötelezettségek állományának abszolút értéke 1999-r*l 2001-re 960 103eft-tal növekedett így a rövid lejáratú kötelezettségek arányának ingadozása leginkább a vetítési alap (mérlegf*összeg) változásával indokolható. Abszolút értékét tekintve a rövid lejáratú kötelezettségek 2000. év folyamán minimálisan emelkedtek. Ez két, egymással ellentétes irányú változás eredménye: egyrészt a rövid lejáratú hitelállomány növekedett 32%-kal (2 610 000 ezer forinttal), másrészt az év végi 23

szállítói állomány az 1999. év végi állapotához képest 15%-kal csökkent. A hitelállomány növekedése mögött nagyrészt az alapanyag készletek év végi volumenének jelent*s növekedése áll.

Forint

Készlet és hitel állomány alakulása 18000000 16000000 14000000 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0

Készlet Hitel

1999. Január

1999. December

2000. December

2001. December

Id szak

A passzív id*beli elhatárolások aránya igen jelent*s 1999-ben és 2000-ben (13,1% illetve 18,4%), ugyanakkor ez az arány 2001-re 5,7%-ra csökkent. A költségek, ráfordítások passzív id*beli elhatárolása soron szerepelnek azok a költségek, amelyek a tárgy id*szakot terhelik, de csak utólag kerülnek kiszámlázásra. Ilyen például a fuvarköltség, energia költség, nagy hányadot képviselnek az Alcoa vállalatok számára számlázandó költségek, és az igen jelent*s összeg (2000-ben 4 380 millió forint) teljesített, de nem számlázott alapanyag szállítások. Ennek aránya ezért ilyen magas, mert a Köfém az utolsó munkanapon lezárja az analitikus nyilvántartásait. Így teljesítést*l függetlenül csak azok a számlák kerülnek lekönyvelésre, amelyek az év utolsó napjáig beérkeznek. A passzív id*beli elhatárolások 2001. évi 342%-os (-6452 millió forint) csökkenését alapvet*en a cégcsoporton belüli átterhelésekre és az alapanyag készletekre vonatkozó elhatárolások drasztikus csökkenése okozta. A cégcsoporton belüli terhelésekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azok nagy része az év folyamán kiszámlázásra került és ez okozta az év végi elhatárolások között a jelent*s csökkenést. Az alapanyag készletekre történt nagyságrendileg kisebb (2001-ben 179 millió forint) elhatárolást az indokolja, hogy december második felében nem történtek lényeges beszerzések, illetve amelyek megtörténtek, azok nagy része kiszámlázásra is került. 24

4.2.

A vállalkozás vagyoni helyzete

4.2.1. Befektetett eszközök fedezete A mutató kifejezi, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t*ke. Kedvez*, ha a mutató minél nagyobb, mert ez azt jelenti, hogy a befektetett eszközök egyre nagyobb hányadát finanszírozzák és nem kell idegen forrást igénybe venni. A mutató értéke kedvez*, ha 100% közeli vagy afölötti. Ha a vállalkozás jelent*s beruházást valósít meg idegen forrásból, el*fordulhat 100% alatti mutatóérték is.

Befektetett eszközök fedezete

=

_____Saját t*ke_____ Befektetett eszközök

x 100

10. táblázat

Év 1999 2000 2001

Befektetett eszközök fedezete (%) 76,9 87,5 99,3

Index (%) el z év=100 113,8 113,5

Index (%) 1999=100 100 113,8 129,1

A mutató igen kedvez*en alakult a vizsgált id*szakban, 2000-ben és 2001-ben is egyaránt 13% körül növekedett a befektetett eszközök fedezettsége, köszönhet*en a saját t*ke jelent*s (23,9 illetve 18,2%-os) b*vülésének, ami az egyre jövedelmez*bb gazdálkodás jele. A befektetett eszközök állománya nem növekedett ilyen jelent*s mértékben (8,9 illetve 4,2%-os b*vülés). A két tényez* együttes hatására. Az 1999-es évet bázisnak tekintve 2001-re 29,1%-kal növekedett a befektetett eszközök fedezettsége, és ezzel elérte a kedvez*nek tekinthet* 100% közeli értéket. 4.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége Azt jelzi, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök finanszírozására (a termelésben résztvev* tartósan befektetett eszközökre) a saját t*ke milyen mértékben nyújt fedezetet. Kedvez* a mutató, ha a saját t*ke els*sorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.

25

Tárgyi eszközök fedezettsége

=

_____Saját t*ke_____ Tárgyi eszközök

x 100

11. táblázat

Év 1999 2000 2001

Tárgyi eszközök fedezettsége (%) 77,6 87,5 99,7

Index (%) el z év=100 112,8 113,9

Index (%) 1999=100 100 112,8 128,5

A mutató 1999-ben és 2000-ben is lényegesen kisebb volt az elvárható 100%-nál, de a 2000. évi 12,8%-os és a 2001. évi 13,9%-os növekedésnek köszönhet*en 2001-re a mutató megközelítette a minimálisan elvárható 100%-os értéket, vagyis a saját t*ke megegyezett a tárgyi eszközök értékével, arra fedezetet nyújtott. A saját t*ke 2000-ben 3 669 752 ezer Ft-tal, 2001-ben 3 456 348 ezer Ft-tal növekedett, ennek forrása a vállalkozás által termelt jövedelem -mérleg szerinti eredmény- volt. A tárgyi eszközök fedezettsége és a befektetett eszközök fedezete mutatók közötti hasonlóság magyarázata az, hogy az Alcoa-Köfém Kft nem rendelkezik befektetett pénzügyi eszközökkel (egyedüli kivétel a 2001-es év volt, de ekkor is csak 3 086 EFT értékben rendelkezett befektetett pénzügyi eszközzel) és az immateriális javak aránya is igen alacsony a mérlegben. Így 1999-ben 165 291 ezer Ft, 2000-ben 100 957 ezer Ft és 2001-ben mindössze 85 039Eft volt az eltérés a befektetett eszközök és a tárgyi eszközök között, ugyanakkor a tárgyi eszközök értéke mindhárom évben milliárdos nagyságrend volt (19-22 milliárd Ft). 4.2.3. Tárgyi eszközök elhasználódása A mutató a tárgyi eszközök állagára ad választ, vagyis kifejezi azok elhasználódását. A mutatószám %-os értéke minél közelebb áll 100 %-hoz, annál kevésbé elhasználódottak a tárgyi eszközök, és a befektetések pedig növekv* intenzitásúak. A mutató alacsony értéke a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja.

Tárgyi eszközök elhasználódása =

Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke

x 100

26

12. táblázat

Év 1999 2000 2001

Tárgyi eszközök elhasználódása (%) 66,0 61,3 56,5

Index (%) el z év=100 92,9 92,2

Index (%) 1999=100 100 92,9 85,6

A tárgyi eszközök elhasználódása évr*l évre növekszik. Bár a tárgyi eszközök nettó értéke a beruházásoknak köszönhet*en a vizsgált id*szak alatt 14 %-kal növekedett, ugyanakkor a tárgyi eszközök bruttó értéke viszont 33,1 %-kal emelkedett, így a tárgyi eszközök használhatósága 56,5 %-ra esett vissza. Összességében azonban a tárgyi eszközök használhatósági foka még jónak mondható. 4.2.4. Tárgyi eszközök megújítási mértéke A mutató kifejezi a tárgyi eszközök pótlását, vagyis arra ad választ, hogy a beruházási tevékenység milyen fejl*dési lehet*séget biztosít. Kedvez* a vállalkozás számára, ha a mutató értéke növekv*, vagyis a jelenlegi (bruttó) értéket egyre inkább új eszközökkel váltjuk ki. Amennyiben a mutatószám 10-30%körül alakul, azt valószín síti, hogy a vállalkozás jelent*s fejlesztésre készül. Amennyiben több éven át az arány magas, arra utal, hogy a vállalkozás folyamatosan fejleszti eszközeit.

Tárgyi eszközök megújítási mértéke

=

Tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök bruttó értéke

x 100

13. táblázat

Év 1999 2000 2001

Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) 17,4 18,8 13,0

Index (%) el z év=100 108,0 69,1

Index (%) 1999=100 100 108,0 74,7

A vizsgált id*szak alatt a tárgyi eszközök bruttó értéke 33,1 %-kal emelkedett, ugyanakkor a vállalkozás beruházás állománya a 2000. évi 6,6 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra csökkent, így 2001-ben a tárgyi eszközök megújítási mértéke 13 % volt. A mutató romlása ugyan nem kedvez*, de a 10 % feletti érték jónak mondható, ugyanis az arány azt is kifejezi, hogy az eszközök kevesebb mint 10 év alatt újulnak meg.

27

4.2.5. Eszközök fordulatszáma A mutató arra ad választ, hogy az összes eszköz hányszorosa az árbevételnek. A mutató akkor kedvez*, ha a hányados 1-nél nagyobb vagyis legalább egyszer megtérül a gazdálkodási év során. Eszközök fordulatszáma

=

__Értékesítés nettó árbevétele__ Eszközök összesen

14. táblázat

Év

Eszközök fordulatszáma

1999 2000 2001

1,89 2,28 2,43

Index (%) el z év=100 120,6 106,6

Index (%) 1999=100 100 120,8 128,6

Az értékesítés nettó árbevétele 45,4%-kal n*tt a vizsgált id*szakban, ugyanakkor az eszközállomány 12,7%-kal emelkedett. A két tényez* együttes hatására kedvez*en változott az eszközök fordulatszáma, a 2001. évi 2,43 fordulat így azt jelenti, hogy az értékesítés nettó árbevételében az összes eszköz több mint kétszer megtérül, ami jó eredménynek számít. A vállalkozás eszközeinek fordulatszáma 1999-ben még megegyezett, de 2000-ben már valamivel meghaladta a hasonló tevékenységet folytató iparvállalkozások átlagát (ágazati átlag: 1999-ben 1,89; 2000-ben 2,01)1. 4.2.6. Készletek forgási sebessége A készletek forgási sebessége a legfontosabb mutató valamennyi készletvizsgálati módszer közül. A forgási sebességet a fordulatok számával és forgásnapok számával is be lehet mutatni. A készletek napokban kifejezett forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a vizsgált készlet az adott id*szakban hány nap cserél*dik ki, illetve, a készlet hány napi átlagos árbevételnek felel meg. A készletek fordulatszámban kifejezett forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a vizsgált készlet az adott id*szakban hányszor fordult meg, vagyis térült meg az árbevételben. _Értékesítés nettó árbevétele__ = fordulat Készletek

1

______Készletek x 365______ = nap Értékesítés nettó árbevétele

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

28

15. táblázat

Év 1999 2000 2001 2002 Év

Készletek forgási sebessége (Alcoa-Köfém Kft) fordulatban Index (%) el z év=100 napokban Index (%) el z év=100 11,2 10,2 14,8 11,8

33 91,0 36 109,1 145,0 25 69,4 79,7 28 112 1 Készletek forgási sebessége (ágazati átlag)

fordulatban Index (%) el z év=100 napokban Index (%) el z év=100 1999 9,2 40 2000 8,6 93,5 42 105

1999-r*l 2000-re a vállalkozás nettó árbevétele 45 %-kal, készletállománya 56 %-kal emelkedett, így a fordulatok száma csökkent és a forgási sebesség 2 nappal hosszabb lett. Azonban a készletek 2000.12.31. magas állománya a kedvez* t*zsdei fémár miatti beszerzésekkel és a kiugróan magas januári rendelésekkel magyarázható, így az év egészét tekintve a készletek forgási sebessége kedvez*bb volt. A készletek forgási sebessége 2001-ben tovább gyorsult, ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak lényegében ugyanakkora értékesítési árbevétel eléréséhez (2000-r*l 2001-re az értékesítés nettó árbevétele mindössze 0,3 %-kal, 345 739 ezer Ft-tal növekedett) kisebb készletlekötésre volt szüksége A vállalkozás készlet forgási sebessége 1999-ben és 2000-ben is jobb volt az ágazati átlagnál, bár 2000-ben valamivel kisebb volt a különbség. A 2002. november végi egyenlegek alapján elmondható, hogy a készletek forgási sebessége valamelyest lassult, ugyanakkor az értékesítés nettó árbevétele az év végéig minden bizonnyal emelkedni fog, így a forgási sebesség is javulni fog. 4.2.7. Saját t ke növekedési mutató A mutató a jegyzett t*ke változását mutatja, vagyis azt, hogy a tevékenység során a saját t*ke nagyságában milyen változás következett be. A jegyzett t*ke változását a t*ketartalék, eredménytartalék, értékelési tartalék, el*z* évek áthozott vesztesége és a mérleg szerinti eredmény alakulása befolyásolja. Kedvez*, ha a mutató értéke 1-nél nagyobb. 1–nél kisebb mutató a t*ke vesztésére utal, amely ha tartóssá válik a vállalkozás vezet*ségének le kell vonni a megfelel* következtetést.

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

29

Saját t*ke növekedése

=

__Saját t*ke__ Jegyzett t*ke

16. táblázat

Év

Saját t ke növekedése

1999 2000 2001

1,84 2,28 2,70

Index (%) el z év=100 123,9 118,4

Index (%) 1999=100 100 123,9 146,7

A jegyzett t*ke összege nem változott a vizsgált id*szakban, így a mutató növekedése csak a saját t*ke növekedésének köszönhet*. 1999-r*l 2001-re a saját t*ke majdnem a másfélszeresére duzzadt, aminek oka az el*z* évek pozitív mérleg szerinti eredményének vállalkozásba történ* visszafordítása. Összességében elmondható, hogy a mutató értékei és a mutató változásának tendenciája kedvez*en alakult a három év során. 4.2.8. T kearányos adózott eredmény A t*ke hatékonyságát kifejez* mutató igen gyakori a jövedelmez*ség mérése során. E mutatót a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazzák (ROE= return on equity). A mutató kifejezi, hogy egységnyi lekötött t*ke mekkora adózott eredményt hoz a társaság számára. A mutató növekv* tendenciája kedvez*en értékelhet*.

T*kearányos adózott eredmény

=

__Adózott eredmény__ Saját t*ke

x 100

17. táblázat

Év 1999 2000 2001

T kearányos adózott eredmény (Ft) 16,12 19,29 15,38

Index (%) el z év=100 119,7 79,7

Index (%) 1999=100 100 119,7 95,4

1999-ben és 2000-ben 100 Ft saját t*kére 16,12 illetve19,29 Ft adózott eredmény jutott, ami a hasonló tevékenységet folytató iparvállalkozások adataival összehasonlítva igen jónak mondható (fémalapanyagot gyártó vállalkozásoknál 1999-ben és 2000-ben 100 Ft saját t*kére 2,64 illetve 6,29 Ft adózott eredmény jutott)1. A 2001. évi csökkenés oka

30

az, hogy míg az adózott eredmény 213.404 ezer Ft-tal csökkent, addig a saját t*ke 2000. évi adózott eredménnyel (3.669.752 ezer Ft) növekedett. 4.2.9. T keer sség A mutató a saját t*ke és a forrásösszeg arányát fejezi ki. Az a kedvez*, ha a mutató értéke növekedést jelez. Általában elmondható, hogy optimális esetben a mutató értéke 70% körül mozog, és a 30% alatt kritikus helyzet állhat el*. A mutató lényegében kifejezi, hogy a társaság eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját t*ke.

T*keer*sség =

Saját t*ke x 100 Összes forrás

18. táblázat

Év

T keer sség (%)

1999 2000 2001

37,2 38,5 48,3

Index (%) el z év=100 103,5 125,5

Index (%) 1999=100 100 103,5 129,8

2001-ben a saját forrás aránya mintegy 48 %-os volt, gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az összes eszköz felét saját forrással fedezi az Alcoa-Köfém Kft. Az 1999-es és 2000-es saját t*ke arány messze elmaradt a kívánatos szintt*l, azonban a 2001-re valamivel kedvez*bb helyzet alakult ki, mivel a cég t*keer*ssége ekkor 25 %-kal emelkedett, köszönhet*en a saját t*ke 18 %-os növekedésének és az összes forrás 5,8 %-os csökkenésének (ennek legf*bb oka a passzív id*beli elhatárolások állományának jelent*s, mintegy 70 %-os visszaesése) 4.2.10. Kötelezettségek részaránya A mutató megmutatja, hogy a kötelezettség hány százalékát képezi az összes forrásnak. A mutató együtt értelmezhet* a t*keer*sség mutatójával. Ebb*l következ*en a 70 %, vagy az azt meghaladó arány már kedvez*tlennek min*sítend*.

Kötelezettségek aránya =

Kötelezettségek Összes forrás

x 100

31

19. táblázat

Év 1999 2000 2001

Kötelezettségek aránya(%) 49,7 43,0 46,0

Index (%) el z év=100 86,5 107,0

Index (%) 1999=100 100 86,5 92,6

A kötelezettségek arányának csökkenése jó jel, bár 2001-ben ismét emelkedett valamelyest a kötelezettségek részaránya. Elmondható, hogy még mindig magasabb az idegen t*ke részaránya, mint a saját t*ke aránya. 1999-ben az Alcoa-Köfém Kft kötelezettségeinek aránya lényegében megegyezett a hasonló tevékenységet folytató (fémalapanyag gyártás) iparvállalkozások adatával (49,3 %), 2000-ben az iparvállalatok kötelezettségeinek aránya valamivel magasabb volt (46,7 %)1.

Összességében a vagyoni helyzet alakulása kedvez*nek mondható. A vállalati vagyon folyamatosan b*vült az évek során. A beruházások mértéke évek óta meghaladja az 5 milliárd forintos értéket, így a tárgyi eszközök megújítási mértéke 10 % fölött van ami közvetve utal arra, hogy a vállalkozás folyamatosan fejleszti eszközeit. A készletek forgási sebessége gyorsult, ez készletgazdálkodás hatékonyságának javulását mutatja. Kedvez*nek mondható a saját t*ke jelent*s, mintegy 46,4 %-os (+7 126 100 ezer Ft) emelkedése, mivel ez kizárólag az eredményes gazdálkodásból ered* pozitív mérleg szerinti eredmény vállalkozásba történ* befektetéséb*l ered. Jelent*s mértékben ennek köszönhet*en javultak a befektetett eszközök fedezete, tárgyi eszközök fedezettsége, t*keer*sség és a saját t*ke növekedési mutatók adatai. Valamelyest csökkent a kötelezettségek részaránya is. A vállalkozás t*kearányos adózott eredményét összehasonlítva az ágazati adatokkal megállapíthatjuk, hogy az Alcoa-Köfém Kft t*kehatékonysága messze meghaladja a hasonló tevékenység vállalatokét.

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

32

T kearányos adózott eredmény alakulása Alcoa-Köfém Kft 25 Fémalapanyag gyártó vállalkozások

Forint

20 15 10 5 0 1999

2000 Id szak

5.

A vállalkozás pénzügyi, likviditási helyzete

5.1. A likviditási helyzet elemzése „A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden id*pontban, a megkövetelt határid*re eleget tud tenni. Az ilyenforma fogalommeghatározás diszpozitív likviditás néven ismert. Emellett ismeretes strukturális likviditás is, amely azon eszközök figyelembevételét is jelenti, amelyek a vállalkozás vagyontárgyainak

gyors,

illetve

esetleges

elhúzódó

értékesítési

lehet*ségében

rejlenek.”1 A likviditás fenntartása a vállalkozás alapfeltétele, hiánya ugyanis rendszerint a vállalkozás tönkremeneteléhez vezet. A likviditás számításánál a rendelkezésre álló, és a szokásos vállalkozási üzletmenet mellett el*teremthet* pénzügyi eszközöket állítják szembe az adott id*pontban esedékes kötelezettségekkel. A likviditás vizsgálható rövid és hosszú távra. A likviditás vizsgálata els*sorban a likviditási mutatókkal (likviditási rátákkal) történik, amelyek a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik. Arról adnak számot, hogy a vállokozás milyen könnyen tud pénzhez jutni. Amiatt azonban, hogy a likvid eszközök összetev*i nem tehet*k pénzzé azonos id*tartam alatt, a likviditási mutatóknak különféle finomított változatai vannak.

1

dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése, Perfekt 1998. [5]

33

5.1.1. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) E mutatónál a likvid pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát vizsgáljuk, vagyis azt, hogy a forgóeszközök összege hány százalékát fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeknek. A társaság pénzügyi helyzetének megítéléséhez a forgóeszközök szerkezetét a likviditási fokozat szempontjából is szükséges megítélni, ehhez célszer likviditási mérleget összeállítani. A magyar gyakorlatban a mutatószám 100 % feletti értéke, a nemzetközi gyakorlatban általában 200 % körüli értéke elfogadható.

Likviditás I.

=

_____Forgóeszközök______ Rövid lejáratú kötelezettségek

x 100

20. táblázat

Év 1999 2000 2001

Rövid távú likviditás I. (%) 103,5 129,9 111,4

Index (%) el z év=100 125,5 85,8

Index (%) 1999=100 100 125,5 107,6

A mutató 1999-es, 2000-es értékei ugyan meghaladták a minimálisan elvárható 100%ot, de a vállalkozás likviditása még így is jelent*sen elmaradt az ágazati átlagtól (fémalapanyag gyártó vállalkozások likviditási rátája 1999-ben 128 %, 2000-ben 150 % volt)1. 2001-bem a likviditási mutató csökkent az el*z* évi 130 %-os értékhez képest. Ennek a csökkenésnek a f* oka a forgóeszközök állományának jelent*s, csaknem 14 %os csökkenése, mely els*sorban a készletek volumenének csökkenése miatt következett be.

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

34

5.1.2. Pénzhányad mutatója (Rövid távú likviditás III.)

E mutató képzésénél a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok és pénzeszközök

állományát

vesszük

figyelembe.

Ezáltal

a

mutató

kifejezi

a

kötelezettségek gyors teljesíthet*ségének arányát. A pénzhányad 100 % feletti értéke a rövid lejáratú követelések behajtására gyakorlatilag tökéletes biztonságot jelent a hitelez*knek. Pénzhányad

=

Értékpapírok + Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

x 100

21. táblázat

Év 1999 2000 2001

Rövid távú likviditás III. Index (%) el z (%) év=100 6,7 9,0 134,3 3,0 33,3

Index (%) 1999=100 100 134,3 44,8

A pénzhányad mutató értéke nagyon alacsony. Ez magyarázható az értékpapírok alacsony összegével és azzal, hogy a vállalat igyekszik a bankbetétállományát alacsony szinten tartani. Ha a vállalatnak nem sikerülne a vev*követeléseit id*ben behajtania, az komoly likviditási problémákat okozna. 2001-ben az Alcoa-Köfém Kft az el*z* évek gyakorlatától eltér*en nem rendelkezett semmiféle rövidlejáratú értékpapírral, ez a magyarázata a pénzhányad jelent*s csökkenésének. Ugyanakkor az elvárható 100 %-tól való jelent*s eltérés nemcsak az Alcoa-Köfém Kft-re jellemz*, hanem az egész ágazatra (pénzhányad mutatójának ágazati átlaga 1999-ben 7,0 %, 2000-ben 8,7 % volt)1. 5.1.3. Likviditási gyorsráta A likviditási gyorsráta a likviditási mutató változata. Eltérés a likviditási mutatóhoz képest, hogy a készletállományt figyelmen kívül hagyja, mivel a vállalkozás olyan készletekkel is rendelkezhet, amelyek nem tehet*k gyorsan pénzzé. A számlálóban ezért csak a gyorsan pénzzé tehet* forgóeszközök szerepelnek, vagyis a pénz, a piacképes értékpapírok és a vev*k. A mutató biztonságos minimális értéke 130 % körül van.

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

35

Likviditási gyorsráta

=

_Forgóeszközök - Készletek_ Rövid lejáratú kötelezettségek

x 100

22. táblázat

Év

Likviditási gyorsráta (%)

1999 2000 2001

69,5 78,0 75,7

Index (%) 1999=100 100 112,2 108,9

Index (%) el z év=100 112,2 97,0

Bár a mutató növekv* tendenciája kedvez*, de az el*z*ekben ismertetett okok miatt a likviditási gyorsráta értékei messze nem érték el a minimálisan megkövetelt 130 %-ot. A likvid pénzeszközök ilyen nagymérv hiánya komolyan veszélyeztetné a vállalkozás azonnali

fizet*képességét,

kötelezettségeinek

mintegy

azonban 50

az

%-át

a

Alcoa-Köfém

Kft

vállalatcsoporton

rövid

belüli

lejáratú

forgóeszköz

hitelállomány teszi ki, így ez nem tekinthet* teljesen idegen t*kének., és ha szükséges a vállalkozás bármikor újabb hitelhez juthat. 1999-ben és 2000-ben a vállalkozás gyorsráta mutatójának értékei egyaránt meghaladták az ágazati átlagot (ágazati átlag 1999-ben 64,9 %, 2000-ben 74,3 %)1. 5.1.4. Dinamikus likviditás Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás üzleti tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatnak megfelel*en 50%-nál nagyobb a jól m köd* társaságoknál.

Dinamikus likviditás

=

_Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye_ Rövid lejáratú kötelezettségek

x 100

23. táblázat

1

Év

Dinamikus likviditás (%)

1999 2000 2001

6,8 24,1 21,6

Index (%) el z év=100 354,4 89,6

Index (%) 1999=100 100 354,4 317,6

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

36

A dinamikus likviditási mutató tendenciájának változása kedvez*en alakult a vizsgált id*szakban. A likviditási helyzet 2000. évi javulása az üzemi (üzleti) eredmény jelent*s 354 %-os (+3.738.791 ezer Ft) növekedésének volt köszönhet*. Ugyanakkor elmondható, hogy a javulás ellenére nem éri el a mutató értéke a kívánt szintet, de ez nem a vállalkozás rossz gazdálkodásának az oka, hanem inkább ágazati sajátosság (1999-ben –2,1 %, 2000-ben 13,7 % volt a mutató ágazati átlaga). Ugyanis míg az Alcoa-Köfém Kft nettó árbevétele 2000-ben meghaladta a 112 milliárd forintot, addig az anyagjelleg ráfordítások aránya elérte a 100 milliárd forintot (ebb*l az anyagköltség 89 milliárd forint volt), ez is mutatja az ágazat magas költségigényét. A likviditási mutatók alakulása I. 150 130 110

150 129,9

128

Likviditás I. ágazati átlag

103,5

Pénzhányad

90 %

Likviditás I.

78

69,5 64,9

70

74,3

50 30 10 -10

Pénzhányad ágazati átlag Gyorsráta

6,7 7

6,8 -2,1

1999

9 8,7

24,1 13,7

Gyorsráta ágazati átlag Dinamikus likviditás

2000

Id szak

Dinamikus likviditás ágazati átlag

A likviditási mutatók alakulása II. 150 130

129,9

110

111,4

103,5

%

90 70

69,5

78

75,7

24,1 9

21,6

50 30 10 -10

6,8 6,7 1999

2000

3 2001

Id szak Likviditás I.

Pénzhányad

Gyorsráta

Dinamikus likviditás

37

5.1.5. Hitelfedezettségi mutató A mutató kifejezi, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. A mutató értéke akkor kedvez*, ha 100 %-nál magasabb, vagyis a vállalattal szembeni adósok nagyobb összeggel tartoznak mint amekkorával a cég tartozik a hitelez*inek.

Hitelfedezetségi mutató =

_______Követelések_______ Rövid lejáratú kötelezettségek

x 100

24. táblázat

Év 1999 2000 2001

Hitelfedezettségi mutató Index (%) el z (%) év=100 62,8 69,0 109,9 72,6 105,2

Index (%) 1999=100 100 109,9 115,6

Mint látható a követelésállomány jelent*s szerepet játszik a vállalat fizet*képességének fenntartásában. A követelésállomány ugyan egyre inkább fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre, de a vállalkozás adósságállománya még mindig nagyobb, mint a követelésállománya. 5.1.6. Vev k átfutási ideje A vev*állomány esetében a legfontosabb a minél gyorsabb megtérülés, a pénzzé válás. A vev*állomány megtérülését az árbevételben a vev*állomány forgási sebessége mutatja be, amelyet ki lehet fejezni a fordulatok számával és a forgásnapok számával. A vev*állomány fordulatszámban kifejezett forgási sebessége azt mutatja meg, hogy az árbevétel hányszorosa a vev*állománynak azaz a vev*állomány a vizsgált id*tartam alatt hányszor fordult meg. A vev*állomány napokban kifejezett forgási sebessége megmutatja, hogy a vizsgált vev*állomány hány napi árbevételnek felel meg, vagyis a vállalkozás vev*állománya hány nap alatt térül meg. Képletei: _Értékesítés nettó árbevétele__ = fordulat Átlagos vev*állomány

Átlagos vev*állomány x 365 Értékesítés nettó árbevétele

= nap

38

25. táblázat

Év 1999 2000 2001 2002

Átlagos vev futamid Index (%) Index (%) el z fordulatban napokban el z év=100 év=100 10,3 37 10,9 105,8 34 91,9 9,4 86,2 39 114,7 7,4 78,7 45 115,4

A 2000. évi javulás után 2001-ben romlotta az átlagos vev*futamid*. A fordulatok száma 10,9-r*l 9,4-re esett vissza, ami napokban számolva az átlagos vev*futamid* 5 napos emelkedését jelenti, és ez a romló fizetési fegyelemr*l árulkodik. A 2002 novemberi adatok szerint az el*z* évek tendenciáját követve a vev*k átfutási ideje 2002-ben is romlott. Bár az év végéig a mutató valószín leg javulni fog az értékesítés nettó árbevételének köszönhet*en, ez csak romló tendencia mértékének csökkentésére lesz elég. 5.1.7. Szállítók átfutási ideje A szállítónak történ* tartozások nagyságrendjét jelzi napokban, a vev*állomány hasonló tartalmú mutatójával való összehasonlítás jelzi a vállalkozás fizet*képességének alakulását. Azt is jelzi, hogy az anyagjelleg ráfordításokból illetve készletekb*l, tárgyi eszközökb*l mekkora rész az amely még nincs pénzügyileg rendezve. Kedvez*, ha az átlagos szállítói futamid* meghaladja az átlagos vev*futamid*t, mert ilyenkor feltételezhet*, hogy a vállalkozás a vev*állomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza.

Átlagos szállítói futamid* =

Átlagos szállítói állomány x 365 Anyagjelleg ráfordítások

26. táblázat

Év 1998 1999 2000 2001

Átlagos szállítói futamid (nap) 14 60 34 38

Index (%) el z év=100 429,0 56,7 111,8

39

A szállítói állomány 1999-ben az 1998. év végi állapothoz képest több mint 5.5 szeresére emelkedett. Ez utóbbi egyrészt az utolsó két hónap jelent*s alapanyag beszerzéseinek köszönhet* illetve annak, hogy az alapanyag kifizetések fizetési határideje az el*z* évi 8 napról 60-90 napra emelkedett. Az 1999-es kedvez* helyzet után 2000-ben a szállítói futamid* 26 nappal rövidebb lett, de ez részben megmagyarázható azzal, hogy az 1999-ben a mutató magas értéke részben az év utolsó két hónapjának jelent*s alapanyag beszerzéseinek volt köszönhet*, tehát olyan egyszeri hatás volt, mely 2000-ben nem módosította a mutató értékét. 2001ben ugyan 38 napra növekedett a szállítói futamid* ami önmagában már kedvez* értéknek mondható, de ugyanakkor a vev*i futamid* már 5 nappal hosszabbodva 39 napra emelkedett, és így mivel a vev*k átfutási ideje meghaladja a szállítói futamid*t, az összkép már nem mondható kedvez*nek. Összességében a likviditási helyzet nagymértékben javult az 1999. évhez képest. Azonban a mutatók értékei még nem érték el az általánosan elvárt szintet. F*leg a pénzhányad mutatónál van nagy elmaradás a kívánatos szinthez képest. Fontos lenne a hitelek állományának további csökkentése, ezzel a likviditási helyzet jelent*sen javulna. 5.2.

A vállalkozás eladósodottságának elemzése

Fontos a vállalat számára, hogy a felhalmozott adósság ne legyen magas a saját forrásokhoz képest. Ha a vállalkozási tevékenység folytatásához nagy arányú küls* forrást vesznek igénybe, az a társaság eladósodásához vezethet. Az összes kötelezettség nagyságrendjéb*l következtetni lehet a vállalkozás eladósodásának mértékére. Az eladósodás számszer sítéséhez az adósságállományból kell kiindulni. Egy vállalkozás adósságállománya alatt az összes kötelezettséget kell érteni, vagyis mindazon tartozások összességét, amelyek hitelnyújtóival, szállítóival, munkavállalóival stb. szemben fennállnak. Az eladósodás annak kifejezése, hogy a vállalkozás eszközeinek mekkora nagyságrendjére nincs saját forrásból fedezet. Ezt az eszközök és a saját t*ke különbségeként lehet meghatározni, amely lényegében az adósságállományt megjelenít* kötelezettségekkel azonos. Az eladósodás mérésére több mutatót is kidolgoztak, ilyenek az eladósodottság mértéke, a nettó eladósodottság, a rövid távú eladósodottság. Mivel az Alcoa-Köfém Kft nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel, így az ezt elemz* mutatókat nincs módomban bemutatni a dolgozatomban.

40

5.2.1. Eladósodottság mértéke A vállalat megítélésében fontos szerepet játszik. Azt mutatja, hogy a saját források a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Magyarországon kedvez*, ha a mutató értéke 150-180 %. A nemzetközi gyakorlatban a 200-300 %-os arány is elfogadható. Eladósodottság mértéke =

__Saját t*ke__ Kötelezettségek

x 100

27. táblázat

Év 1999 2000 2001

Eladósodottság mértéke Index (%) el z (%) év=100 75,0 89,3 119,0 104,8 117,4

Index (%) 1999=100 100 119,0 139,7

A mutató értékei elmaradnak az országos átlagtól, bár változásuk kedvez* tendenciát mutat. 2001-ben a mutató már meghaladta a 100 %-ot, vagyis a vállalkozás saját t*kéje meghaladta a kötelezettségek összegét. Ugyanakkor a vállalkozás mutatójának értékeit összehasonlítva az ágazati átlaggal a vállalkozás eladósodottságának mértéke már kedvez*nek mondható (ágazati átlag: 1999-ben 60,0 %, 2000-ben 60,8 %)1. 5.2.2. Nettó eladósodottság A mutató kifejezi, hogy a kintlév*ségekkel csökkentett kötelezettségek a saját t*ke hány százalékát kötik le. A nettó eladósodottság mutató felételezi, hogy a követelések el*bb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató minél kisebb értéke kedvez*. Nettó eladósodottság =

Kötelezettségek - Követelések Saját t*ke

x 100

28. táblázat

1

Év

Nettó eladósodottság (%)

1999 2000 2001

49,6 34,7 26,1

Index (%) el z év=100 70,0 75,2

Index (%) 1999=100 100 70,0 52,6

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

41

A mutató értékeinek csökken* tendenciája kedvez*nek mondható, bár a nettó kintlév*ség aránya a saját t*kéhez viszonyítva 2001-ben még mindig magas volt. A nettó eladósodottság mértékének csökkenése leginkább a saját t*ke és a követelések jelent*s 46 %-os (+7 126 millió forint) illetve 20 %-os (+2 619 millió forint) emelkedésének volt köszönhet*. Az Alcoa-Köfém Kft 1999-es, 2000-es nettó eladósodottságának fokát összehasonlítva az ágazati átlaggal megállapíthatjuk, hogy a vállalkozás ezen mutató tekintetében is kedvez*bb helyzetben van a fémalapanyag gyártó vállalkozásokhoz képest (ágazati átlag: 1999-ben 80,2 %, 2000-ben 70,0 %)1. 5.2.3. Rövid távú eladósodottság Azt jelzi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek likvid, azonnal fizethet* eszközökkel csökkentett részére az árbevétel mekkora fedezettséget nyújt. Kedvez*, ha a mutató értéke 100 %-nál kisebb és csökken* tendenciát mutat.

Rövid távú eladósodottság =

Rövid lejáratú kötelezettségek–(Értékpapírok+ Pénzeszközök) Értékesítés nettó árbevétele

x 100

29. táblázat

Év 1999 2000 2001

Rövid távú eladósodottság Index (%) el z (%) év=100 24,5 17,2 70,2 18,4 107,0

Index (%) 1999=100 100 70,2 75,1

Alapjában véve már a mutató 1999-es értéke megfelel* volt, de a csökken* tendencia hatására 2001-re még kedvez*bb helyzet alakult ki. A rövid távú eladósodottság mutatójának 18,4 %-os értéke gyakorlatilag azt jelenti, hogy a likvidforgóeszközökkel csökkentett rövid lejáratú kötelezettségekre az értékesítés nettó árbevétele ötszörös fedezetet nyújt. A rövid távú eladósodottság ágazati átlaga a vizsgált id*szakban valamivel magasabb volt az Alcoa-Köfém Kft mutatójának értékeinél (ágazati átlag: 1999-ben 26,2 %, 2000-ben 23,1 %)1.

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

42

Az eladósodottsági mutatók alakulása I. 120 104,8

100

89,3

%

80

75

60

49,6

40

34,7

24,5

20

26,1 18,4

17,2

0 1999

2000

2001

Id szak Eladósodottság mértéke

Nettó eladósodottság

Rövid távú eladósodottság

Az eladósodottsági mutatók alakulása II. 100 80 70 %

60 50

Eladósodottság mértéke

89,3

90

80,2

75

70

Eladósodottság mértéke ágazati átlag

60,8

60 49,6

Nettó eladósodottság 34,7

40 24,5 26,2

30

23,1 17,2

20

Nettó eladósodottság ágazati átlag Rövid távú eladósodottság

10 0 1999

2000 Id szak

5.3.

Rövid távú eladósodottság ágazati átlag

A cash-flow kimutatás

Az éves beszámoló mérlegb*l, eredménykimutatásból, kiegészít* mellékletb*l és üzleti jelentésb*l áll. A mérleg a vagyoni helyzetet mutatja be, az eredménykimutatás a jövedelemtermel* képességr*l és annak tényez*ir*l ad tájékoztatást. A vállalkozás pénzügyi helyzetének teljesebb, részletesebb bemutatása érdekében kell elkészíteni a számviteli törvény 7. sz. melléklete szerinti cash-flow kimutatást.

43

Az eredményszemlélet

elszámolás következtében az elszámolt árbevétel és az

el*állításához szükséges ráfordítások elszakadnak egymástól. Ezért fontos a pénzáramlási kimutatás (cash-flow), amely egy adott id*szakban bemutatja a pénzügyi források keletkezését és azok felhasználását. A cash-flow kimutatás forgalmi szemlélet , a realizált bevételek és kiadások összevetése alapján készül. Végösszege a bevételek és kiadások különbségét, azaz a pénzeszközökben bekövetkezett változást mutatja. A mérlegben és az eredménykimutatásban a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el amikor felmerülnek, s nem amikor pénzügyileg rendez*dnek. A pénzáramlás-kimutatás (cash-flow) az el*z* két kimutatást egészíti ki a vállalkozás m ködési, befektetési és pénzügyi tevékenysége által el*idézett pénzmozgások bemutatásával. A magyar számviteli törvény által el*irt cash-flow kimutatás szerkezete megfelel a Nemzetközi Számviteli Standard által javasolt csoportosításnak, mivel a számítás - a szokásos tevékenységb*l származó pénzeszköz változás - a befektetési tevékenységb*l származó pénzeszköz változás és - a pénzügyi m veletekb*l származó pénzeszköz változás megállapítására irányul. A szokásos tevékenységb*l származó pénzeszköz-változást indirekt módon, a befektetési tevékenységb*l és a pénzügyi m veletekb*l származó pénzeszköz-változást pedig direkt módszerrel indokolt bemutatni. -

Direkt módszer: a számítás a tényleges bruttó pénzbevételb*l indul ki, amelyekb*l levonják a tényleges bruttó pénzkiadásokat.

-

Indirekt módszer: a kiindulási alap az eredmény, amit korrigálni kell az eredmény nagyságát befolyásoló, pénzmozgással nem járó tételekkel.

Az Alcoa-Köfém Kft cash-flow kimutatását a számviteli törvény 7. sz. mellékletében bemutatott minta alapján készíti el. A cash-flow kimutatást a 8.számú melléklet tartalmazza.

44

I. Szokásos tevékenységb l származó pénzeszköz változás MGködési cash-flow: a vállalkozás alaptevékenységével kapcsolatos pénzmozgásokat tartalmazza, illetve azokat amelyek nem tartoznak a befektetési és finanszírozási pénzáramok közé. 2001-ben a vállalkozás m ködési cash-flow értéke 4 968 332 ezer forint volt. A cég m ködési cash-flow értékét leginkább az elszámolt amortizáció (4 089 935 ezer Ft), passzív id*beli elhatárolások változása (-6 452 231 ezer Ft) és a forgóeszközök (vev* és pénzeszközök nélkül) változása (+2 824 880 ezer Ft) alakította. Az el*z* évek gyakorlatától eltér*en 2001-ben a m ködési cash-flow értékét nem módosította a fizetend* társasági adó és a céltartalékképzés és felhasználás különbözete, ugyanis a vállalkozás 100 %-os beruházási adókedvezményt élvezett, illetve nem képzett céltartalékot. A vállalkozás m ködési cash-flow–jának legjelent*sebb módosító tétele a passzív id*beli elhatárolások változása volt, ennek okairól a 4.1. alatt már beszámoltam. II. Befektetési tevékenységb l származó pénzeszköz-változás Befektetési cash-flow: a számviteli értelemben vett befektetési eszközökkel kapcsolatos pénzmozgásokat kell itt szerepeltetni. Ebbe a kategóriába tartozik az immateriális javak, tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök beszerzése, eladása. A befektetett eszközök beszerzése jelent*s összeg volt 2001-ben (-5 597 605 ezer Ft), bár a 2000. évi értékhez képest 9,5 %-os visszaesés tapasztalható. A befektetett eszközök eladásából származó befektetési cash-flow érték továbbra is elhanyagolható nagyságrend

(+54 451 ezer Ft), de az el*z* évhez képest 35,7 %-os növekedés

figyelhet* meg.

45

III. Pénzügyi mGveletekb l származó pénzeszköz-változás Finanszírozási cash-flow: a vállalkozás saját t*kéjéhez és kölcsönfelvételeihez kapcsolódó pénzmozgásokat tartalmazza. A finanszírozási tevékenység a forrásokat biztosítja a m ködéshez és befektetéshez. Itt 2001-ben mindössze egy tétel található: hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – 469 360 ezer Ft értékben. 2000-ben ugyancsak egy tétel található a kimutatásban: hitel és kölcsön felvétele: +2 610 231 ezer Ft. A pénzeszközök állományváltozásának (azaz a vállalkozói cash-flow-nak) az értéke 2001-ben –513 933 ezer forint. A vizsgálathoz célszer

összeállítani egy elemz* táblát, amelyb*l megállapítható a

pénzforrások képz*désének és azok felhasználásának tevékenységi területenkénti megoszlása. A CASH-FLOW ÖSSZETEVNI 2001-ben 30. táblázat

Megnevezés

Összeg (ezer Ft) Megoszlás (%)

Források Folyamatos m ködésb*l Befektetési tevékenységb*l Finanszírozási tevékenységb*l Források összesen Felhasználások Folyamatos m ködéshez Befektetési tevékenységhez Finanszírozási tevékenységhez Felhasználások összesen

11 609 784

99,53 0,47 0,00 100,00

54 451 0 11 664 235 6 641 452

54,54 41,61 3,85 100,00

5 067 356 469 360 12 178 168

Az elemz* táblából kiderül, hogy 2001-ben a vállalkozás pénzforrásainak túlnyomó többsége (mintegy 99,5 %-a) a folyamatos m ködésb*l származik. A befektetési tevékenységb*l származó forrás jól m köd* vállalkozásra jellemz* módon nem játszik fontos szerepet. A finanszírozási tevékenységb*l származó pozitív pénzáram az adott évben nem volt. A folyamatos m ködésb*l származó pénzforrások 99,2 %-ban (99 024 ezer Ft híján) fedezetet nyújtottak a folyamatos m ködés és a befektetési tevékenység pénzszükségletére.

A

felhasználások

megoszlása

kedvez*nek

tekinthet*.

A

pénzkiáramlás több mint fele a folyamatos m ködés biztosítását célozta, míg a befektetési

tevékenység

felhasználásainak

42

%-os

aránya

sem

tekinthet*

rendkívülinek. A pénzkiáramlás 4 %-ra rúgott a hitelek törlesztése, visszafizetése, ez az 46

alacsony arány tette lehet*vé jelent*s összegek fordítását beruházási célokra. Összességében 513 933 ezer Ft kiadásra nem nyújtott fedezetet a folyamatos m ködésb*l és a befektetési tevékenységb*l befolyt pozitív pénzáram. 6.

A vállalkozás jövedelmez ségi helyzetének elemzése

A jövedelmez*ségi mutatókat az eredménykimutatás és a mérleg adatai alapján lehet számítani. Egy vállalkozás gazdálkodása akkor jövedelmez*, ha egy adott évet vizsgálva az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb, valamint a pénzügyi és a rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit és ráfordításait, így az adózás el*tti eredmény nyereség. A jövedelmez*ségi mutatók az üzleti kockázatot mérik, a vállalkozás m ködésének eredményességét fejezik ki, az eredmény létrehozásában közrem köd* tényez*k hozamát mutatják. „A jövedelmez*ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez -

min*sít* jelleg elemzés, a jövedelmez*ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel* képesség változását,

-

lehet*séget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival,

-

megteremti a lehet*séget a jövedelmez*ség tendenciaszer elemzéséhez,

-

a

számviteli

beszámolóban

tájékoztatást

nyújt

a

felhasználóknak

az

eredményesség változásáról.”1 Mind az eredménykategóriák, mind a vetítési alapok a vállalkozás saját döntése alapján célszer en választandók. 6.1.

Árbevételarányos jövedelmez ség alakulása

Az eredményarányos árbevétel az eredmény hatékonyságának oly módon történ* kifejezése, hogy a vállalkozásnál 100 Ft eredmény realizálása hány Ft árbevétel elérését tette szükségessé. A számítást az üzemi (üzleti) eredményre a legnyilvánvalóbb elvégezni, mivel ez az eredményfajta tisztán az értékesítési árbevételb*l képz*dik, nem tükröz*dik benne más jelleg bevétel hatása. Az összevetés elképzelhet* úgy is, hogy a 1

dr. Bíró Tibor - dr. Pucsek József - dr. Sztanó Imre:Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

Perfekt, 2001. [6]

47

számlálóban a szokásos vállalkozási eredmény és az adózott eredmény szerepel. Ebben az esetben az eredménykategóriával azonos tartalmú bevételi kategóriákat kell alkalmazni.

1. Árbevételarányos üzemi tevékenység eredménye=

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek

x 100

2. Árbevételarányos Szokásos vállalkozási eredmény x 100 szokásos vállalkozási Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pü.-i m veletek bevétele eredmény= 3. Árbevételarányos adózott eredmény =

Adózott eredmény x 100 Összes árbevétel + összes bevétel

31. táblázat

Év 1999 2000 2001 Év 1999 2000

Árbevételarányos jövedelmez ségi mutatók (Alcoa-Köfém Kft) Index (%) Index (%) Index (%) 1. (Ft) el z év=100 2. (Ft) el z év=100 3. (Ft) el z év=100 1,77 3,08 3,03 4,55 257,0 3,35 108,8 3,14 103,6 4,08 89,7 2,95 88,0 2,93 93,3 Árbevételarányos jövedelmez ségi mutatók (ágazati átlag)1 Index (%) Index (%) Index (%) 1. (Ft) el z év=100 2. (Ft) el z év=100 3. (Ft) el z év=100 -0,59 -1,08 -0,94 3,42 3,06 2,87 -

1999-ben a vállalkozás üzemi tevékenység eredményéhez viszonyított jövedelmez*sége igen alacsony volt, azonban köszönhet*en a jelent*s mérték

pénzügyi m veletek

nyereségének az árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény 3,08 Ft-ra emelkedett. 2000-re megfordult a tendencia, ugyanis míg a vállalkozás üzemi tevékenység eredményéhez viszonyított jövedelmez*sége jelent*sen javult (több mint két és félszeresére emelkedett), addig a milliárdos nagyságrend pénzügyi m veletek veszteségének köszönhet*en az árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény már csak 3,35 Ft volt. Megfigyelhet* még, hogy a vállalkozás jövedelmez*ségére a rendkívüli eredmény csak minimálisan hat. A vállalkozás mutatóinak 1999,. 2000. évi értékeit összehasonlítva a hasonló tartalmú ágazati adatokkal megállapíthatjuk, hogy míg a fémalapanyag gyártó vállalkozások 1999-ben veszteségesek voltak, addig az

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

48

Alcoa-Köfém Kft ha szerényen is, de nyereséges volt, azonban 2001-re a vállalkozás árbevétel arányos adózott eredménye már csak minimálisan haladta meg az ágazati átlagot. 6.2.

T kearányos jövedelmez ség alakulása

A sajátt*ke-arányos eredmény a saját t*ke jövedelmez*ségét szemlélteti oly módon, hogy a saját t*ke 100 Ft-jával hány forint eredményt ért el a vállalkozás. A mutató számlálójában a szokásos vállalkozási eredményt indokolt feltüntetni. Esetenként az adózás el*tti és az adózás utáni eredmény is szerepelhet a képletben.

1. T*kearányos üzleti tevékenység eredménye =

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye x 100 Saját t*ke

2. T*kearányos szokásos vállalkozási eredmény =

3. T*kearányos adózott eredmény =

Szokásos vállalkozási eredmény x 100 Saját t*ke

Adózott eredmény Saját t*ke

x 100

32. táblázat

Év 1999 2000 2001 Év 1999 2000

T kearányos jövedelmez ségi mutatók (Alcoa-Köfém Kft) Index (%) Index (%) Index (%) 1. (Ft) el z év=100 2. (Ft) el z év=100 3. (Ft) el z év=100 9,13 16,35 16,12 27,02 296,0 20,61 126,1 19,29 119,7 20,59 76,2 15,52 75,3 15,38 79,7 T kearányos jövedelmez ségi mutatók (ágazati átlag)1 Index (%) Index (%) Index (%) 1. (Ft) el z év=100 2. (Ft) el z év=100 3. (Ft) el z év=100 -3,20 -5,92 -5,24 19,75 17,83 16,85 -

A vállalkozás mutatóinak tendenciái hasonlóan alakultak az árbevétel arányos mutatókhoz. 1999-ben 100 Ft saját t*kére 9,13 Ft üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és 16,35 Ft szokásos vállalkozási nyereség jutott. A 3. mutató (t*kearányos adózott eredmény) adataiból látható, hogy a rendkívüli eredmény és az adófizetési kötelezettség csak minimálisan hatott a szokásos vállalkozási eredmény alakulására nem csak 1999ben, hanem az egész vizsgált id*szakban. 2000-ben a t*kearányos üzemi (üzleti) 1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

49

tevékenység eredménye 296 %-kal 27,02 Ft-ra emelkedett, azonban a pénzügyi m veletek veszteségének hatására a t*kearányos szokásos vállalkozási eredmény csak 26 %-kal növekedett. 2001-ben a jövedelmez*ség mindhárom mutató esetében 20-25 %-kal visszaesett, ennek oka az eredményesség csökkenése, valamint a saját t*ke 18 %-os emelkedése volt. Míg 1999-ben az ágazat –5,24 Ft t*kearányos veszteséggel zárta az évet, addig a vállalkozásnál 100 Ft saját t*kére 16,12 Ft adózott eredmény jutott, ami jelent*s eredménynek számít. 6.3.

Eszközarányos jövedelmez ség alakulása

Az eszközarányos eredmény mutató az eszközértékre jutó nyereséget Ft-ban fejezi ki. A mutatószám jelentése, hogy 100 Ft lekötött eszköz a vállalkozásnál hány Ft eredményt hozott létre. Az eszközök által létrehozott eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredményében jelenik meg. A mutatóban az adózás el*tti eredménnyel is lehet számolni, de hasonlíthatjuk az eszközértéket az adózás utáni eredményhez is. 1. Eszközarányos üzemi (üzleti) tevékenység eredménye= 2. Eszközarányos adózott eredmény =

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye x 100 Összes eszköz

Adózott eredmény x 100 Összes eszköz

33. táblázat

Eszközarányos jövedelmez ségi mutatók (Alcoa-Köfém Kft) Év

Index (%) el z Index (%) el z év=100 év=100 1. (Ft) 2. (Ft) 1999 3,40 6,00 2000 10,39 306,0 7,42 123,7 2001 9,94 95,7 7,42 100,0 Eszközarányos jövedelmez ségi mutatók (ágazati átlag)1 Év Index (%) el z Index (%) el z év=100 év=100 1. (Ft) 2. (Ft) 1999 -1,14 -1,86 2000 6,97 5,94 -

A vállalkozás eszközarányos üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az 1999. évi 3,4 Ftról 2000-ben a háromszorosára, 10,39 Ft-ra emelkedett és 2001-ben lényegében a 1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

50

vállalkozás fent tudta tartani ezt az eredményességi szintet. A vállalkozás eszközállománya 2000-ben 19,6 %-kal b*vült, adózott eredménye 48,2 %-kal, így ezek ered*jeként az eszközarányos adózott eredmény 24 %-kal emelkedett 7,42 Ft-ra. 2001-ben valamelyest csökkent a vállalkozás adózott eredménye (5,8 %-kal), ugyanakkor a vállalkozás eszközállománya is ugyanilyen mértékben csökkent, így az eszközarányos adózott eredmény nem változott. Látható, hogy míg az ágazat egésze 1999-ben veszteséges volt, az Alcoa-Köfém Kft minden lekötött 100 Ft-nyi eszköze 6 Ft-ot jövedelmezett. 2000-re ugyanakkor a vállalkozás eszközarányos adózott eredménye már csak 25 %-kal haladta meg az ágazati átlagot. 6.4.

Él munkaarányos jövedelmez ség alakulása

Az él*munka–felhasználás jövedelmez*ségét a létszámarányos eredmény mutató azzal fejezi ki, hogy a vállalkozás egy munkavállalójára hány Ft eredmény jut. A mutató év végi létszámadatokra és a vállalkozás átlagos állományi létszámára is számítható. 1. Él*munkaarányos üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = 2. Él*munkaarányos adózott eredmény =

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Átlagos állományi létszám

____Adózott eredmény____ Átlagos Állományi létszám

x 100

x 100

34. táblázat

Év

Él munkaarányos jövedelmez ségi mutatók (Alcoa-Köfém Kft)

1. (Ezer Ft) Index (%) el z év=100 2. (Ezer Ft) Index (%) el z év=100 1999 772 1365 2000 2759 357,0 1970 144,3 2001 2459 89,1 1837 93,2 Él munkaarányos jövedelmez ségi mutatók (ágazati átlag)1 Év 1. (Ezer Ft) Index (%) el z év=100 2. (Ezer Ft) Index (%) el z év=100 1999 -103 -168 2000 801 684 -

Az egy f*re jutó üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 1999-r*l 2000-re a három és félszeresére 2759 ezer Ft-ra emelkedett, az egy f*re jutó adózott eredmény ennél kisebb mértékben, mintegy 44 %-kal emelkedett az el*z* évhez képest. A vállalkozás átlagos állományi létszáma 2001-ben mindössze 1 %-kal emelkedett, így mind az él*munkaarányos üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, mind az él*munkaarányos adózott eredmény visszaesése leginkább az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és az

1

Központ Statisztikai Hivatal: A vállalatok pénzügyi adatai, Budapest, 2002 [3]

51

adózott eredmény 10 illetve 5,8 %-os csökkenésével magyarázható. A vállalkozás él*munkaarányos eredményessége 1999-ben és 2000-ben is jobb volt az ágazati átalagnál. Mind a négy fontos jövedelmez*ségi mutatónál (árbevétel-, t*ke-, eszköz-, él*munkaarányos) 1999-r*l 2000-re jelent*s javulás volt tapasztalható. 2001-re valamennyi

jövedelmez*ségi

mutatónál

visszaesés

volt

tapasztalható.

Ennek

magyarázata: az eredményes els* negyedév után a második negyedévt*l egyre markánsabban jelentkeztek a piaci recesszió jelei. Az alumínium világpiacának egyik sajátossága, hogy mintegy el*re jelzi a gazdaság várható alakulását. A vállalkozást tehát már akkor sújtotta a recesszió, amikor a gazdaság többi szerepl*je ezt nem, vagy csak kevésbé érzékelte. Az értékesítés nettó árbevételét ugyancsak negatívan befolyásolta a vizsgált id*szak az euró devizapiacokon való gyengülése, illetve a kezdetekhez viszonyított jegyzése. A vállalkozás árbevétele ugyanis dönt*en euróban realizálódik, míg m ködési költségei más devizanemekhez, els*sorban forinthoz köt*dnek. 2001-ben a forint konvertibilissé válásával új nehézséggel kellett szembenézni a vállalkozásnak, míg korábban els*sorban az euró és a dollár aránya befolyásolta a vállalkozás teljesítményét, addig 2001 második félévét*l a forint euróval szembeni gyors és jelent*s mérték er*södése tovább rontotta a vállalkozás eredményességét. Ennek ellenére 1999-ben és 2000-ben is jobbak voltak a vállalkozás jövedelmez*ségi mutatói az ágazati átlagoknál. Különösen az él*munkaarányos jövedelmez*ség volt nagyságrendekkel magasabb az ágazati átlagnál. A jövedelmez ségi mutatók alakulása I. 25

Forint

20 15

19,29 16,12

10 5

6 3,03

15,38 7,42

7,42

3,14

2,93

0 1999

2000

2001

Id szak Árbevételarányos adózott eredmény

T9kearányos adózott eredmény

Eszközarányos adózott eredmény

52

A jövedelmez ségi mutatók alakulása II. 25 20

19,29 16,85

16,12

Forint

15 10 5

7,42 5,94

6 3,03

3,14 2,87

-0,94

-10

1999

-1,86

2000

-5,24 Id szak

7.

Árbevételarányos adózott eredmény ágazati átlag T9kearányos adózott eredmény T9kearányos adózott eredmény ágazati átlag

0 -5

Árbevételarányos adózott eredmény

Eszközarányos adózott eredmény Eszközarányos adózott eredmény ágazati átlag

Összefoglalás

A vizsgált három év alapján (1999, 2000, 2001) a vállalkozásról az alábbiak állapíthatóak meg: A komplex hatékonyság ugyan romlott 2000-ben az el*z* évhez képest, de 2001-ben már javulás állt be ezen a téren. Mivel a nettó termelési érték 2000-ben 7,5 %-kal emelkedett, így a komplex hatékonyság romlása a tárgyi eszköz-, készlet- és bérhatékonyság csökkenésével magyarázható, melyek közül az utóbbi kett* romlott jelent*sebb mértékben. A részhatékonysági mutatók közül az él*munka hatékonyság javult folyamatosan az évek folyamán, az egy dolgozóra jutó nettó termelési érték 1999r*l 2001-re 18,5 %-kal emelkedett 8870 Ft-ra. Összességében a vagyoni helyzet alakulása kedvez*nek mondható. A vállalati vagyon folyamatosan b*vült az évek során. A beruházások mértéke évek óta meghaladja az 5 milliárd forintos értéket, így a tárgyi eszközök megújítási mértéke 10 % fölött van ami közvetve utal arra, hogy a vállalkozás folyamatosan fejleszti eszközeit. A készletek forgási sebessége gyorsult, ez készletgazdálkodás hatékonyságának javulását mutatja. Kedvez* az is, hogy folyamatosan javult a befektetett eszközök fedezete, 2001-re a mutató megközelítette a 100 %-ot, ami már jónak mondható.

53

A forrásoldalon kedvez*nek mondható a saját t*ke jelent*s, mintegy 46,4 %-os (+7.126.100 Eft) emelkedése, mivel ez kizárólag az eredményes gazdálkodásból ered* pozitív mérleg szerinti eredmény vállalkozásba történ* befektetéséb*l ered. Jelent*s mértékben ennek köszönhet*en javultak a befektetett eszközök fedezete, tárgyi eszközök fedezettsége, t*keer*sség és a saját t*ke növekedési mutatók adatai. A vizsgált id*szak során folyamatosan javult a társaság t*keer*ssége, de a 2001-ben még mindig magas idegen t*ke aránya miatt elmaradt a kívánatos szintt*l. Ha a kötelezettségállományt vizsgáljuk látjuk, hogy a vállalat nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettséggel. Ezzel szemben a rövid lejáratú hitelek aránya magas, de ezek vállalatcsoporton belüliek. A vállalkozás likviditási helyzete: a vizsgált id*szak egyik évében sem nyújtottak az I. fokon likvid eszközök fedezetet az azonnal esedékes kötelezettségekre. Összességében a vállalatnál likviditási hiány állapítható meg, ugyanakkor elmondható, hogy a likviditási hiány nem csak a vállalkozásra, hanem az egész ágazatra jellemz*, és a vizsgált mutatók tekintetében a vállalkozás kedvez*bb likviditási helyzetben volt az ágazatnál. A számított mutatók ugyan nagymértékben javultak az 1999-es évhez képest, de a gyorsráta és a pénzhányad mutató értéke messze elmarad a kívánatos szintt*l. Fontos lenne a hitelek állományának további csökkentése, ezzel a likviditási helyzet jelent*sen javulna. Az átlagos szállítói futamid* kedvez*en alakult: növekedett. Ez annak köszönhet*, hogy a vállalat kedvez*bb fizetési határid*t tudott kialkudni, 2002-ben szállítói futamid* minden bizonnyal emelkedni fog, ugyanis a szállítói állomány 2002 november végén 13 340 millió forint volt, szemben a 2001-es 9 566 millió forinttal. A vállalkozás eladósodottsági helyzete évr*l-évre javult, és minden mutató tekintetében jobb volt az ágazati átlagnál. Mind a négy fontos jövedelmez*ségi mutatónál (árbevétel-, t*ke-, eszköz-, él*munkaarányos) 1999-r*l 2000-re jelent*s javulás volt tapasztalható. 2001-re valamennyi

jövedelmez*ségi

mutatónál

visszaesés

volt

tapasztalható.

Ennek

magyarázata: az eredményes els* negyedév után a második negyedévt*l egyre markánsabban jelentkeztek a piaci recesszió jelei. Az értékesítés nettó árbevételét ugyancsak negatívan befolyásolta a vizsgált id*szak az euró devizapiacokon való gyengülése. Ennek ellenére 1999-ben és 2000-ben is jobbak voltak a vállalkozás

54

jövedelmez*ségi mutatói az ágazati átlagoknál. Különösen az él*munkaarányos jövedelmez*ség volt nagyságrendekkel magasabb az ágazati átlagnál. Az értékesítés nettó árbevételének a 2002. novemberi végi egyenlege 101 762 millió forint volt, ennek nyereségtartalma 3569 millió forint, tehát a vállalkozás mérleg szerinti nyeresége már 11 hónap összesített adatai alapján meg fogja haladni a 2001. évi nyereséget és az értékesítés nettó árbevétele vélhet*en meg fogja közelíteni a 2001-es nagyságrendet. Jellemz* adat még a gazdálkodás sikerességére, hogy az értékesítés nettó árbevételének nyereséghányada a 2002-es el*zetes adatok szerint magasabb az el*z* évek hasonló adatainál (1999:3,18 %, 2000:3,25 %, 2001:3,05 %, 2002:3,5 %). A vállalkozás anyagköltsége 2002 els* 11 hónapjában 74 414 millió forint volt, 2001 hasonló id*szakának anyagköltsége mindössze 116 millió forinttal magasabb. Az Alcoa-Köfém Kft. elemzésekor egy jól m köd*, fejl*d* céget ismertem meg. Ez a fejl*dés a gazdálkodás minden területén megmutatkozott. Vagyoni struktúrája megfelel*, bár kedvez*bb lenne a saját t*ke és a pénzeszközök magasabb aránya, ezáltal javulna a likviditási helyzet.

Az összkép azonban egy eredményesen gazdálkodó,

jövedelmez*, dinamikusan fejl*d* céget mutat.

55

Mellékletek 1. 1999. évi mérleg 2. 1999. évi eredménykimutatás 3. 2000. évi mérleg 4. 2000. évi eredménykimutatás 5. 2001. évi mérleg 6. 2001. évi eredménykimutatás 7. Mellékszámítások 8. 2001. évi cash-flow kimutatás

56

1. melléklet Mérleg eszközök (aktívák) 1999. év Tétel jele A I. I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 I/6 I/7 II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. III. III/1. III/2. III/3. III/4. III/5. III/6. III/7. B I. I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. III. III/1. III/2. III/3. III/4. IV. IV/1. IV/2. C. 1 2 3

A tétel megnevezése Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték3 jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el6legek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték3 jogok M3szaki berendezések, gépek, járm3vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm3vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el6legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll.-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít6 értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Forgóeszközök Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el6legek Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. visz. lév6 váll.-sal szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít6 értékpapírok Pénzeszközök Pénztár, csekk Bankbetét Aktív id'beli elhatárolások Bevételek aktív id6beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id6beli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen

ezer Ft 1999 19 952 091 165 291 0 0 0 165 291 0 0 0 19 786 800 7 894 912 7 794 098 2 147 766 0 1 950 024 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21 189 165 6 961 925 1 384 587 3 050 158 0 2 414 549 0 112 631 12 859 660 9 315 143 1 195 000 0 20 065 2 329 452 900 000 0 0 0 900 000 467 580 407 467 173 96 589 0 96 589 0 41 237 845

57

Mérleg források (passzívák) 1999. év Tétel A tétel megnevezése jele D. Saját t'ke I. Jegyzett t6ke Ebb6l visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett t6ke (-) III. T6ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1 Céltartalék a várható kötelezettségekre 2 Céltartalék a várható költségekre 3 Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek I/1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

ezer Ft 1999 15 351 883 8 333 300 0 0 5 664 029 -1 120 699 0 0 2 475 253 0 0 0 0 20 480 739 0 0

I/2. I/3. II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. II/8. III. III/1. III/2. III/3. III/4. III/5. III/6. III/7. III/8. G. 1. 2. 3.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebb6l: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev6t6l kapott el6legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív id'beli elhatárolások Bevételek passzív id6beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id6beli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20 480 739 0 0 8 117 067 7 591 11 091 341 0 84189 0 1 180 551 5 405 223 0 5 405 223 0 41 237 845

58

2. melléklet „A” Eredménykimutatás 1999. év Tétel jele 1 2 I. 3 4 II. III.

A tétel megnevezése

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés3 készletek állomány változása Saját el6állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Ebb6l: visszaírt értékvesztés 5 Anyagköltség 6 Igénybe vett szolgáltatások értéke 7 Egyéb szolgáltatások értéke 8 Eladott áruk beszerzési értéke 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjelleg. ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jelleg3 egyéb kifizetések 12 bérjárulékok V. Személyi jelleg. ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebb6l: értékvesztés A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 13 Kapott osztalék és részesedés Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jelleg3 bevételek Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 17 Pénzügyi m3veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m.veletek bevételei 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb6l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetend6 kamatok és kamat jelleg3 ráfordítások Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, értékvesztése 21 Pénzügyi m3veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m.veletek ráfordításai B Pénzügyi m.veletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény E Adózás el'tti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G Mérleg szerinti eredmény

ezer Ft 1999 18 333 117 59 540 267 77 873 384 69 826 140 088 209 914 1 483 911 0 57 798 904 3 548 801 5 654 105 78 015 0 67 079 825 4 001 393 335 428 1 422 802 5 759 623 3 081 857 2 244 700 0 1 401 204 0 0 0 0 0 0 93 555 0 2 116 283 2 209 838 0 0 484 190 484 190 0 616 794 1 100 984 1 108 854 2 510 058 0 0 0 2 510 058 34 804 2 475 253 0 0 2 475 253

59

3. melléklet Mérleg eszközök (aktívák) 2000. év Tétel jele A I. I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 I/6 I/7 II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. III. III/1. III/2. III/3. III/4. III/5. III/6. III/7. B I. I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. III. III/1. III/2. III/3. III/4. IV. IV/1. IV/2. C. 1 2 3

A tétel megnevezése Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték3 jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el6legek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték3 jogok M3szaki berendezések, gépek, járm3vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm3vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el6legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll.-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít6 értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Forgóeszközök Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el6legek Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. visz. lév6 váll.-sal szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít6 értékpapírok Pénzeszközök Pénztár, csekk Bankbetét Aktív id'beli elhatárolások Bevételek aktív id6beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id6beli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen

ezer Ft 2000 21 727 158 100 957 0 0 0 100 957 0 0 0 21 626 201 8 929 435 9 210 629 2 569 577 0 916 560 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27 684 451 11 054 762 1 767 020 4 713 206 0 4 505 369 0 69 167 14 705 214 11 068 652 1 169 220 0 188 143 2 279 199 754 000 0 0 754 000 0 1 170 475 234 1 170 241 38 226 0 38 226 0 49 449 835

60

Mérleg források (passzívák) 2000. év Tétel A tétel megnevezése jele D. Saját t'ke I. Jegyzett t6ke Ebb6l visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett t6ke (-) III. T6ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1 Céltartalék a várható kötelezettségekre 2 Céltartalék a várható költségekre 3 Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek I/1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

ezer Ft 2000 19 021 635 8 333 300 0 0 5 664 029 1 354 554 0 0 3 669 752 0 0 0 0 21 312 312 0 0

I/2. I/3. II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. II/8. III. III/1. III/2. III/3. III/4. III/5. III/6.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebb6l: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev6t6l kapott el6legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21 312 312 0 0 10 727 298 14 070 9 405 828 0 71 395

III/7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben III/8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id'beli elhatárolások 1. Bevételek passzív id6beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id6beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek Források összesen

0 1 093 721 9 115 888 0 9 115 888 0 49 449 835

61

4. melléklet „A” Eredménykimutatás 2000. év Tétel jele 1 2 I. 3 4 II. III.

A tétel megnevezése

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés3 készletek állomány változása Saját el6állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Ebb6l: visszaírt értékvesztés 5 Anyagköltség 6 Igénybe vett szolgáltatások értéke 7 Egyéb szolgáltatások értéke 8 Eladott áruk beszerzési értéke 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjelleg. ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jelleg3 egyéb kifizetések 12 bérjárulékok V. Személyi jelleg. ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebb6l: értékvesztés A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 13 Kapott osztalék és részesedés Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jelleg3 bevételek Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 17 Pénzügyi m3veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m.veletek bevételei 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb6l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetend6 kamatok és kamat jelleg3 ráfordítások Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, értékvesztése 21 Pénzügyi m3veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m.veletek ráfordításai B Pénzügyi m.veletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény E Adózás el'tti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G Mérleg szerinti eredmény

ezer Ft 2000 22 984 393 89 896 182 112 880 575 3 753 868 6 458 3 760 326 90 625 0 89 128 217 8 814 690 1 710 153 386 560 0 100 039 621 4 812 079 646 390 1 880 501 7 338 969 3 717 126 495 815 0 5 139 995 0 0 0 0 0 0 92 168 0 3 838 239 3 930 407 0 0 606 285 606 285 0 4 543 736 5 150 021 -1 219 614 3 920 381 0 14 282 -14 282 3 906 099 236 347 3 669 752 0 0 3 669 752

62

5. melléklet Mérleg eszközök (aktívák) 2001év Tétel jele A I. I/1 I/2 I/3 I/4 I/5 I/6 I/7 II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. III. III/1. III/2. III/3. III/4. III/5. III/6. III/7. B I. I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. III. III/1. III/2. III/3. III/4. IV. IV/1. IV/2. C. 1 2 3

A tétel megnevezése Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték3 jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el6legek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték3 jogok M3szaki berendezések, gépek, járm3vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm3vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el6legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll.-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít6 értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Forgóeszközök Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el6legek Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. visz. lév6 váll.-sal szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít6 értékpapírok Pénzeszközök Pénztár, csekk Bankbetét Aktív id'beli elhatárolások Bevételek aktív id6beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id6beli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen

ezer Ft 2001 22 632 675 81 953 0 0 0 81 953 0 0 0 22 547 636 9 511 658 9 716 892 2 515 840 0 803 246 0 0 3 086 0 0 0 0 3 086 0 0 23 888 952 7 660 961 2 084 989 2 405 335 0 3 109 331 0 61 306 15 571 449 8 045 471 3 735 715 0 67 152 3 723 111 0 0 0 0 0 656 542 1 493 655 049 60 855 7 268 53 587 0 46 582 482

63

Mérleg források (passzívák) 2001. év Tétel A tétel megnevezése jele D. Saját t'ke I. Jegyzett t6ke Ebb6l visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett t6ke (-) III. T6ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1 Céltartalék a várható kötelezettségekre 2 Céltartalék a várható költségekre 3 Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek I/1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

ezer Ft 2001 22 477 983 8 333 300 0 0 5 664 029 5 024 306 0 0 3 456 348 0 0 0 0 21 440 842 0 0

I/2. I/3. II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. II/8. III. III/1. III/2. III/3. III/4. III/5. III/6.

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebb6l: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev6t6l kapott el6legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21 440 842 0 0 10 257 938 631 9 565 837 0 675 868

III/7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév6 vállalkozással szemben III/8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id'beli elhatárolások 1. Bevételek passzív id6beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id6beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek Források összesen

0 940 568 2 663 657 0 2 663 657 0 46 582 482

64

6. melléklet „A” Eredménykimutatás 2001. év Tétel jele 1 2 I. 3 4 II. III.

A tétel megnevezése

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés3 készletek állomány változása Saját el6állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Ebb6l: visszaírt értékvesztés 5 Anyagköltség 6 Igénybe vett szolgáltatások értéke 7 Egyéb szolgáltatások értéke 8 Eladott áruk beszerzési értéke 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjelleg. ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jelleg3 egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V. Személyi jelleg. ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebb6l: értékvesztés A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 13 Kapott osztalék és részesedés Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jelleg3 bevételek Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 17 Pénzügyi m3veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m.veletek bevételei 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb6l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetend6 kamatok és kamat jelleg3 ráfordítások Ebb6l: kapcsolt vállalkozástól kapott 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, értékvesztése 21 Pénzügyi m3veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m.veletek ráfordításai B Pénzügyi m.veletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény E Adózás el'tti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G Mérleg szerinti eredmény

ezer Ft 2001 23 111 683 90 114 631 113 226 314 -3 703 910 0 -3 703 910 80 792 0 81 304 878 8 243 844 1 600 711 808 861 0 91 958 294 5 312 808 859 877 2 052 318 8 225 003 4 089 935 701 782 32 363 4 628 182 0 0 0 0 0 0 59 014 4 784 163 4 843 177 0 0 680 441 680 441 0 5 303 027 5 983 468 -1 140 291 3 487 891 0 31 543 -31 543 3 456 348 0 3 456 348 0 0 3 456 348

65

7. melléklet Adatok ezer forintban Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele + Saját el6állítású eszközök aktivált értéke +- Saját termelés3 készletek állomány változása - Eladott áruk beszerzési értéke - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

1999 77 873 384 140 088

2000 112 880 575 6 458

2001 113 226 314 0

69 826 -78 015 0

3 753 868 -386 560 0

-3 703 910 808 861 0

78 005 283 -57 798 904 -3 548 801

116 254 341 -89 128 217 -8 814 690

110 331 265 -81 304 878 -8 243 844

Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás

16 657 578 -3 081 857

18 311 434 -3 717 126

20 782 543 -4 089 935

Nettó termelési érték - Bérköltség - Személyi jelleg3 egyéb kifizetések Tiszta jövedelem

13 575 721 -4 001 393 -335 428 9 238 900

14 594 308 -4 812 079 -646 390 9 135 839

16 692 608 -5 312 808 -859 877 10 519 923

Megnevezés Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték3 jogok

1999

Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybe vett szolgáltatások értéke

2000

2001

7 894 912

8 929 435

9 511 658

7 794 098

9 210 629

9 716 892

2 147 766 17 836 776

2 569 577 20 709 641

2 515 840 21 744 390

6 961 925

11 054 762

7 660 961

24 798 701

31 764 403

29 405 351

1999 4 001 393

2000 4 812 079

2001 5 312 808

335 428

646 390

859 877

Összes kifizetett bér Megnevezés Anyagjelleg3 ráfordítások Személyi jelleg3 ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások

4 336 821 1999 67 079 825 5 759 623 3 081 857 2 244 700

5 458 469 2000 100 039 621 7 338 969 3 717 126 495 815

6 172 685 2001 91 958 294 8 225 003 4 089 935 701 782

Összes él'- és holtmunka ráfordítás

78 166 005

111 591 531

104 975 014

M3szaki berendezések, gépek, járm3vek Egyéb berendezések, gépek, járm3vek Aktivált tárgyi eszközök Készletek Lekötött eszközök Megnevezés Bérköltség Személyi jelleg3 egyéb kifizetések

66

Megnevezés Átlagos állományi létszám (f6) Éves beruházás állomány (ezer Ft) Tárgyi eszközök bruttó értéke (ezer Ft)

1999 1 814 5 226 728 29 998 010

2000 1 863 6 645 351 35 304 891

2001 1 882 5 191 000 39 941 092

Adatok ezer forintban Megnevezés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Személyi jelleg3 ráfordítások Értékcsökkenési leírás

1999 57 798 904 3 548 801 5 654 105 5 759 623 3 081 857

2000 89 128 217 8 814 690 1 710 153 7 338 969 3 717 126

2001 81 304 878 8 243 844 1 600 711 8 225 003 4 089 935

Termelési költségek

75 843 290

110 709 155

103 464 371

67

8. melléklet Adatok ezer forintban Megnevezés I. Szokásos tevékenységb'l származó pénzeszköz-változás (1-13) (M3ködési cash-flow) 1. Adózás el6tti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4. Céltartalékképzés és felhasználás különbözete 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. Szállítói kötelezettségek változása 7. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek változása 8. Passzív id6beli elhatárolások változása 9. Vev6követelés változása 10. Forgóeszközök (vev6 és pénzeszközök nélkül) változása 11. Aktív id6beli elhatárolások változása 12. Fizetett, fizetend6 adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetend6 osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységb'l származó pénzeszköz-változás (14-16) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék, részesedés III. Pénzügyi m.veletekb'l származó pénzeszköz-változás (17-24) 17. Részvénykibocsátás, t6kebevonás bevétele 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesít6 értékpapír kibocsátásának bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétele 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése 21.Véglegesen kapott pénzeszközök 22. Részvénybevonás, t6kekivonás (t6keleszállítás) 23. Kötvény, és hitelviszonyt megtestesít6 értékpapír visszafizetés 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása IV. Pénzeszközök változása (I+II+III)

2000 2001 3 650 104 4 968 332 3 906 099 3 717 126 0 126 282 65 248 -1 698 311 -80 347 3 710 663 -1 879 790 -4 038 882 58 363 -236 347 0 -5 557 440 -5 597 605 40 165 0 2 610 231 0

3 456 348 4 089 935 0 0 17 453 764 482 -166 592 -6 452 231 456 686 2 824 880 -22 629 0 0 -5 012 905 -5 067 356 54 451 0 -469 360 0

0 2 610 231

0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 -469 360 0 0

0 702 895

0 -513 933

68

Felhasznált irodalom 1. Alcoa-Köfém Kft.: Jelentés és éves beszámoló •

1999. december 31.

•

2000. december 31.

•

2001. december 31.

2. Amit a mérleg mutat, mérlegmutatók vállalkozások és költségvetési szervek részére SALDO, 2002 3. A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2000 Központi Statisztikai Hivatal, 2002 4. Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélésének módszerei NOVORG Kft, 1993 5. Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése PERFEKT, 1998. 6. Dr. Bíró Tibor - Dr. Pucsek József - Dr. Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése PERFEKT, 2001. 7. Dr. Sztanó Imre – Korom Erik: Számviteli folyamatok ellen@rzése és elemzése SALDO, 1999 8. Éve Katalin – Dr. Himber Péter – Kovácsné Soós Piroska: Számvitel-elemzés II. PERFEKT, 1999 9. http://hvg.hu

69

10. Kresalek Péter – dr. Pucsek József Példatár a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez PERFEKT, 2001. 11. Dr. Lukács Lajos – Beller Ilona – Dr. Bíró Tibor Iparvállalatok gazdasági tevékenységének elemzése PERFEKT, 1990. 12. Mérlegelemzési mutatók SALDO 13. Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés Kossuth Kiadó, 2000.

70