Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
A magyar vámigazgatás az európai uniós csatlakozás küszöbén
Küls szakmai konzulens:
Operatív konzulens:
Cserepes István
Dr. Décsy Jen
Nagy Ildikó Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány
2003.
Tartalomjegyzék Bevezetés…………………………………………………………………………………..3. 1. Európai Unió rövid bemutatása.….…………………………………………………….6. 2. Az Európai Unió külkapcsolata, vámigazgatása…………………………….…………9. 2.1. Külkapcsolatok………………………………………………………………………9. 2.2. Közösségi vámkódex………..……………………………………………………...10. 2.2.1. Létrehozásának szükségessége………..…….…………………………………..10. 2.2.2. Felépítése, szerkezete………...………………………………………………….11. 3. EU – Magyarország kapcsolata……..…………………..……………………………..16. 3.1. Kapcsolat.…..……………………………………………………………………….16. 3.2. Az Európai Megállapodás tartalma……..…………………………..……………...18. 4. Magyarország vámigazgatása és annak helyzete………….…………………………..22. 4.1. Vámigazgatás……………………………………………………………………….22. 4.2. Vámjogszabályok fejl dése………..………………………………………………..26. 4.3. Magyar vámtörvény, létrejöttének szükségessége………………………………….27. 5. Jogharmonizáció jelenlegi állapota……..……………………………………………..29. 5.1. A magyar vámtörvény és a Közösségi Vámtörvény összevetése..…..……………..29. 5.2. Teljes harmonizáció……………………..………………………....…………….....32. 5.2.1. Szükséges lépések………………………….…..………………………………..32. 5.2.2. Integrációs Hivatal…………………………………………………….……..….34. 5.2.2.1. Létrejötte………………………………………………………………………34. 5.2.2.2. Tevékenysége………………………………………………………………..35. 5.2.3. Interoperabilitás Program………………………………………………………..36. 6. Pápai Vámhivatal tevékenységének bemutatása………………..……………………..38. 7. A vámigazgatás várható helyzete a csatlakozás után……………...…………………..50. 8. Következtetések……..……………………………………………..…………………..52. Felhasznált irodalom……………………………………………………………..……54. Melléklet jegyzék………………………………………..….…………………………56.
2
Bevezetés Magyarország számára az uniós csatlakozás rendkívüli jelent séggel bír. A taggá válás érdekében már a kilencvenes évek elején elkezd dtek a tárgyalások hazánk és az Európai Unió között. Az Európai Unió 1993-ban, a koppenhágai tanácsi ülésen döntött a keleti b vítés lehet ségér l. Mára elérhet
közelségbe került az Európai Unióhoz való
csatlakozás lehet sége. Dolgozatom tárgya a magyar vámigazgatás helyzetének bemutatása az uniós csatlakozás küszöbén, az EU-val kapcsolatos viszony, a már teljesített, és a még szükséges lépések a harmonizáció érdekében. Az Európai Bizottság a legutóbbi országjelentésben Magyarországot – 9 másik országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia) együtt – alkalmasnak min sítette az európai uniós csatlakozásra, így hazánk várhatóan 2004. május 1-jét l az Unió tagja lehet. A csatlakozási szerz dések aláírását 2003. tavaszára tervezik. Azonban vannak – t lünk független – akadályok, amelyek megakadályozhatják taggá válásunkat. Ilyen korlátozó tényez volt a 2002. október 19.-ei ír népszavazás, amely döntött arról, hogy törvényer re emelkedik-e az unió b vítésének alkotmányos el feltételeit megteremt
nizzai szerz dés. Az EU többi tagországában
elegend csupán a parlamentnek ratifikálni a dokumentumot, az ír alkotmány azonban népszavazást ír el ehhez. A 49,5%-os részvételi aránnyal megtartott szavazáson 63%-os többséggel az írek jóváhagyták a 2000. decemberében kötött nizzai szerz dést. [8.] Így ez a komoly akadály elhárult az uniós b vítés el l. Másik korlátozó tényez a török helyzet. Mesut Yilmaz török miniszterelnök-helyettes „súlyos válságot” jósolt arra az esetre, ha az EU még a decemberi koppenhágai, a b vítés els
körének tárgyalásait lezáró
csúcstalálkozón sem ígér konkrét tárgyaláskezdési id pontot. A török fenyegetés valószínNleg arra utal, hogy Ankara megakadályozhatja a legfelkészültebb tagjelölt, Ciprus görög és török részének egyesítését. Ha azonban emiatt Ciprus kimaradna a tagfelvételb l, Görögország az egész b vítés megvétózását tervezi. [7.] A koppenhágai csúcstalálkozó sikeres volt a 10 tagjelölt ország számára. A törökök tárgyaláskezdési id pontjáról nem született döntés, csupán annyit közöltek, hogy az err l való döntést 2004-re halasztják. Nem tudni azonban, hogy a törökök ezt a választ minként értékelik. Jelenleg azonban az az egyik legfontosabb feladat, hogy az ország megfeleljen az uniós elvárásoknak. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a csatlakozni kívánó 10 tagjelölt ország a 2004-es évig képes teljesíteni a felvételi kritériumokat, 2002. végéig pedig lezárni 3
a csatlakozási tárgyalásokat. A 2002. októberében közzétett országjelentésben hazánk csillagos ötöst kapott többek között a határvédelem fejlesztéséért, amely a schengeni rendszerbe való majdani belépés miatt fontos, de ez a jelentés a hiányosságokat is említi. A tagjelöltek hiányosságainak listája a 2003. április 16-ára tervezett, Athénban aláírandó csatlakozási szerz dés ratifikációs folyamatában jut majd fontos szerephez, hisz a tagállamok parlamentjeinek alapot adhat némi vitatkozásra. A b vítést ellenz k megnyugtatására szolgál a csatlakozási szerz désbe iktatandó, három évre szóló védzáradékról szóló bizottsági javaslat, amely „kivételes intézkedésekre” – például a bels vámhatárok ideiglenes visszaállítására – adna módot, ha valamelyik új tag az Unió mNködését veszélyeztet
módon nem teljesíti bel- és igazságügyi, illetve bels
piaci
vállalásait. [7.] A csatlakozási id pontig azonban a magyar gazdaság számára még rengeteg teend van hátra. A magyar gazdaság minden területének kompatibilissé kell válni az Európai Unió gazdaságával. Ennek érdekében napjaink kiemelked feladata az Európai Unióhoz történ csatlakozás el készítése, a jogharmonizáció, az integráció folyamatos napirenden tartása. A csatlakozási folyamat során tárgyalandó kérdésköröket pontokba szedték. A Magyar Köztársaság Kormányának így kialakított 29 álláspontja között szerepel a vámunió, vámjog kérdésköre is. A magyar kormány programjában els dleges szempont az Unióhoz való csatlakozás megvalósítása. Ennek érdekében az elmúlt években már jelent s változások zajlottak le a vámtörvényben, vámigazgatásban. 2002. december 31-ig a közösségi vívmányokat teljes egészében át kell venni, az intézményfejlesztési feladatokat pedig le kell zárni. A tárgyalások folyamán, és az évek során napjainkig hozott harmonizációs intézkedések kapcsán a vámigazgatás területén 95%-os kompatibilitást sikerült elérni az Unióval. Ennek létrejötte érdekében jelent s módosítások valósultak meg, de még mindig vannak teend k a vámigazgatás területén. A hazai gazdaság védelme érdekében azonban a teljes harmonizáció nem lehetséges addig az id pontig, amíg ténylegesen uniós tagok nem leszünk, ugyanis vannak olyan el írások, amelyek csak a csatlakozás id pontjától megvalósíthatóak. Az Európai Unió elvárása a magyar vámigazgatással szemben, hogy a taggá válás után védje a Közösség gazdaságát.
4
Az Európai Unió elvárásainak megfelel en a magyar vámigazgatás 7 közigazgatási régióban mNködik, és a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok el segítése érdekében a vámterhek állandóan csökkennek. Az elmúlt évek során megszüntettük az általános vámpótlékot, és a szabadkereskedelmi megállapodások hatására csökkentek, s t a legtöbb helyen 0%-ra módosultak a vámtételek. Azonban egyes vas- és acéltermékek importjára vámpótlék került bevezetésre 2002. június 03-tól 2002. december 03-ig a hazai ipar védelme érdekében. Továbbra is lényeges marad, hogyan realizálódnak a költségvetési bevételek, ugyanis jelenleg a költségvetés 50%-át a vámigazgatás adja. A vámtételek mérséklése azonban nem jelenti a bevételek csökkenését, ugyanis mindezek ellenére változatlan a bevételek nagysága, esetenként növekv is. [1. Melléklet] Ezt az okozza, hogy a lebonyolított forgalom viszont óriási mértékben növekedett.
5
1. Európai Unió rövid bemutatása Az Unió olyan, számos szektort felölel magas fokú integrációs képz dmény, amely a tizenöt tagállam gazdasági, szociális és politikai területein, valamint az állampolgári jogok és a külkapcsolatok vonatkozásában fejti ki tevékenységét. Az európai integrálódási folyamat 1946-ig vezethet vissza, amikor Churchill „egyfajta Európai Egyesült Államokról” tett említést a Zürichi Egyetemen mondott beszédében. „Szükséges valamiféle Európai Egyesült Államokat létrehoznunk. Az Európai Egyesült Államoknak, ha jól és hitelesen hozzák létre, úgy kell felépülnie, hogy ne az egyes államok anyagi ereje számítson mindenekel tt. A kis nemzetek ugyanannyit érnek, mint a nagyok, és becsületüket a közös célhoz való hozzájárulásukkal vívják.”1 1957. március 25-én írták alá, és 1958. január 1-jén léptették életbe a római szerz dést, amellyel megalakították az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. Cél a közös piac létrehozása, a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, és az életszínvonal gyors emelése volt. Az EK külkapcsolatainak egyik leglényegesebb tárgyköre a közös kereskedelempolitika. „Ide tartozik a közös vámpolitika, beleértve a közös vámtarifát, a legnagyobb kedvezményes és preferenciális vámtételeket, a fejl d országok tekintetében mNködtetett GSP (általános vámkedvezményes) rendszert, az általános és speciális export- és importrendszer, amelynek különleges eleme a textil- és textilruházati import rendszere, a piacvédelmi, dömpingellenes és szubvencióellenes szabályozás, exporthitel-biztosítás, valamint a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO-val) való megállapodások, a nemzetközi áruegyezmények, harmadik országokkal kötött megállapodások.”2 Megvalósítandó intézkedések közé tartozott többek között a vámok és a mennyiségi korlátozások, valamint az ezekkel egyenl hatású intézkedések megszNntetése, közös vámtarifa és kereskedelempolitika megvalósítása a kívül álló államok felé. 1967. július 1-jén a Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomközösség intézményének egyesülésével hozták létre az Európai Közösséget, az EK-t.
1 2
Winston Churchill, 1946. augusztus 19. Zürich www.euportal.hu Az Európai Unió külkapcsolati rendszere; közös kereskedelempolitika 6
1968-ban a közösségen belül megalakult a vámunió, vagyis a tagországok közötti kereskedelem mennyiségi és vámkorlátoktól mentes lett, de az EK-n kívüli országokkal szemben közös küls kereskedelempolitikát vezettek be. 1992. február 7-én Maastrichtban az Európai Közösség kormányf i aláírták, 1993. november 1-jén pedig hatályba léptették azt a szerz dést, amely az Európai Közösség tagállamaiból létrehozta az Európai Uniót. Ez a szerz dés nagyra tör programot szabott a tagállamok számára: monetáris unió 1999re, új közös politikák, európai állampolgárság, közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bels biztonság megteremtése. A maastrichti szerz dés három alapra épül: -
gazdasági integráció,
-
közös bel- és külbiztonsági politika,
-
bel- és igazságügyi együttmNködés.
Ez a három pillér adja az unió alapelveit, melyet minden tagországnak el kell fogadnia. Alapító tagok: Franciaország, Olaszország, NSZK, Benelux államok Csatlakozási folyamat: -
1973. a ”hatok”-ból ”kilencek” lesznek: csatlakozik az Egyesült Királyság, Írország és Dánia
-
1981. csatlakozik Görögország
-
1986. csatlakozik Spanyolország és Portugália
-
1990. a német újraegyesülés után a volt NDK Németország részeként tagja az Európai Közösségnek
-
1995. csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország
-
? 2004. 10 új taggal 25 tagúra b vül az Unió [6.;15.]
A b vítés következményeként az Unió is óriási kihívásokkal néz szembe. Szükségképpen meg kell er sítenie a döntéshozó mechanizmusát annak érdekében, hogy egy 25 tagból álló Unió mNködni tudjon.
7
A mai, illetve a tíz országgal kib vül EU és az USA néhány adata EU-15
EU-25
USA
Terület (ezer km2)
3239
3975
9364
Lakosság (millió f?)
377
452
281
GDP (milliárd euró)
8524
8929
10709
GDP/f? (euró)
22530
19767
34960
9,3
10,2
4,8
Munkanélküliség (%) 1. Táblázat1
1
HVG 2002. október 11. XXIV. évfolyam, 41. szám 9. oldal
8
2. Az Európai Unió külkapcsolata, vámigazgatása 2.1. Külkapcsolatok Az Európai Uniónak eredetileg nem volt közös külpolitikája. Külügyek területén csupán együttmNködés formája létezett a tagállamok közös tevékenysége során. Az EU esetében az
államok
szintjén
kialakult
valódi
külpolitikáról
nem
beszélhetünk,
hanem
összefoglalóan többnyire külkapcsolatoknak nevezzük. Mivel az EU-nak nincs integrált külpolitikája, ezért az Európai Unió szervezetét „gazdasági óriás és politikai törpe” jelz vel is illetik. Az EU a nemzetközi kapcsolatok fontos, meghatározó jelent ségN szerepl je. Külkapcsolatokon a közösség által kötött nemzetközi szerz déseket, a más nemzetközi szervezetekben való részvételét, és a mindezekkel kapcsolatos közösségi jogalkotást értjük. Megfigyelhet , hogy az EU egy-egy meghatározott földrajzi régió államait általában azonos módon igyekszik kezelni, és rendszerint mindegyikükkel ugyanazt a megállapodást köti. Az Unió külkapcsolataiban lényeges elem a közös kereskedelempolitika, és a kívülállókkal szemben alkalmazott közös vámtarifa. A közös kereskedelempolitika integrációs alapját a vámunió képezi. A tagállamok közötti, bels áruforgalomban felszámolták az összes intézményes akadályt. A vámok alakítása, esetleges véd intézkedések bevezetése, a kereskedelmet érint nemzetközi megállapodások kötése és végrehajtása uniós hatáskör, tehát az Unió egészén belül ezek egységesek. A vámok és kontingensek nélküli kereskedelem fokozatos kiterjedése, az európai szintN versenyszabályozás feladatai új és egyenl
esélyeket kínáltak a társult országoknak
integrációérettségük bizonyításában is. Agenda 2000 a Bizottság javaslatait tartalmazta az Unió keleti irányú kiterjesztésének fontos el feltételeire, nevezetesen a 2000-2006 közötti költségvetésre, továbbá a strukturális alapok és a közös agrárpolitika reformjára vonatkozóan. Az Unió a tagjelölt országokkal társulási megállapodásokat kötött, melyek a csatlakozásig meghatározzák a kapcsolataik keretfeltételeit. Az EU kib vítése és Magyarország csatlakozása után a magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 80%-a fog az Unión belül bonyolódni. Az EU bels rendje, f képp az egységes bels piac szabályai lesznek az irányadók az Unióval folytatott kereskedelemben. [4.]
9
2.2. Közösségi Vámkódex 2.2.1. Létrehozásának szükségessége Az Európai Közösség az 1957-ben aláírt Római Szerz dés 9. cikke 1. bekezdése értelmében a nemzetközi áruforgalom egészére kiterjed
vámunión alapul, amelynek
megvalósítására 12 év átmeneti id szakot adott a Szerz dés. A vámunió sikeres mNködtetése érdekében azonban már 1968-ra megvalósították a közös vámpolitikát és döntés született (az EGK 1496/68. számú Tanácsi Rendelettel) a Közösség egységes vámterületté nyilvánításáról. A vámunión belül azonban még továbbra is fennmaradtak a határok, s emellett a tagállamok vámjogi és vámeljárási szabályai is nemzeti szinten mNködtek tovább. 1993ban került bevezetésre az egységes bels piac és szNntek meg a tagállamokat fizikailag elválasztó vámhatárok. A vámhatáron lefolytatott vámellen rzés és eljárás helyét a közösségi számítógépes rendszerrel támogatott okmányellen rzés vette át. A vámjogi és vámeljárási gyakorlat egységesítése az 1994-ben hatályba lépett Közösségi Vámkódex (a 2913/93/EGK Tanácsi Rendelet alkalmazásának eredményeként valósult meg). Így sikerült megteremteni a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó vámjogi és eljárási szabályozást. Ezzel a vámjogi szabályozás nemzetek felettivé, közösségivé vált. Sikerült elérni, hogy bármely tagállamban azonos feltételekkel vámkezelhet egy harmadik országból érkez
vámáru. Így a tagállamok gazdálkodói teljesen versenysemleges
feltétekkel dönthetik el, mely tagállamban vámkezeltetik az importált árut. A vámkezelést végz vámszerv a közvetett adókat, pl. az áfát a vámteher részeként kizárólag abban az esetben vetheti ki, ha a termék végs fogyasztásának helye a vámkezelést végz tagállam területe. Magyarország az Európai Megállapodás aláírásával tárulási szerz déses viszonyt létesített az Európai Unióval, és célként rögzítette a vámunióhoz történ csatlakozás igényét is. Ennek megvalósítása céljából 1998-ban kezd dtek meg a csatlakozási tárgyalások, s sor került a közösségi vívmányok átvilágítására. A Vámunió fejezet alá tartozó közösségi vívmányok hatályos magyar vámrendszerrel való egybevetése 1998 tavaszán történt meg.
10
szén és 2000
A 2913/92/EGK Tanácsi Rendelettel kihirdetett Vámkódex 1994-t l hatályos, amely id közben a 82/97/EK; a 955/99/EK; és a 2700/00/EK rendelettel módosult. Az egységes, nemzetek feletti vámjogi, vámeljárási szabályozás létrehozásának els dleges célja azonos feltételek biztosítása a bels
piacon mNköd k számára. A Közösségi
Vámkódexnek magában kell foglalnia a hatályos vámjogszabályokat. A Kódex olyan általános szabályokat és eljárásokat tartalmaz, amelyek biztosítják a Közösség és harmadik országok közötti áruforgalommal kapcsolatban a vámtarifa és egyéb közösségi szinten bevezetett intézkedések végrehajtását. Ennek érdekében az Európai Unió Bizottsága korszerNsítve és egyszerNsítve egységes szerkezetbe rendezte a korábban hatályos vámjogi rendeletet és irányelvet. SzéleskörN ellen rzési jogosultságot biztosított a vámszerveknek, s a keresked k jogbiztonságának növelése érdekében rögzítette a fellebbezéshez való jogot. Ilyen feltételek mellett az EU költségvetési bevételeinek beszedése is biztonságosabbá válik. A tagállamokban közvetlen hatállyal érvényesített egységes Közösségi Vámkódex feltételeinek felülvizsgálata a Vámkódex Bizottságban történik, amelybe a tagállamok delegálják képvisel iket. A tagállamok szakért inek részvétele a garancia arra, hogy minden tagállamban a jogalkotási célnak megfelel egységes jogalkalmazásra kerüljön sor. [9.]
2.2.2. Felépítése, szerkezete A Közösségi Vámkódex felépítésében IX címb l áll, melyek fejezetekre tagolódnak tovább. Ezeken belül cikkeket találunk. A Kódex összességében 253 cikkb l épül fel. A következ kben szeretném bemutatni a Vámkódex szerkezeti felépítését, kissé kitérve a tartalomra is. I. Cím: Általános rendelkezések Ez a cím foglalja magában az általános szabályokat, melyek hasonlóan a magyar vámtörvényi el írásokhoz, tartalmazzák a Kódex területi és tárgyi hatályát és a szabályozás alkalmazását segít értelmez rendelkezéseket. 11
Eltér en a magyarországi szabályozástól, a Kódex itt szabályozza a vámeljárásban alkalmazható képviselet feltételeit, itt rendelkezik a vámjogi határozatokról, a felvilágosításokról, és egyéb el írásokról, mint például a vámhatóság ellen rzési jogosultságáról, az ügyfél együttmNködési kötelezettségér l, a vámeljárás során keletkez adatok kezelésér l, a dokumentumok 3 évig történ
meg rzésér l, az alkalmazott
árfolyamok megállapításának módjáról. A Vámkódex területi hatálya a Közösség és a harmadik országok közötti kereskedelem vámjogi és vámeljárási feltételeire terjed ki a Közösség vámterületét érint nemzetközi szerz dések figyelembevételével. Személyi hatálya kiterjed a természetes és a jogi személyekre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkez , de jogképes személyi egyesülésekre. A szabályozás értelmében azonban kizárólag a Közösség területén állandó lakóhellyel vagy telephellyel rendelkez közösségi személyek jogosultak vámjogi kedvezményekre. II. Cím: Tényez k, amelyek alapján a behozatali vagy kiviteli vámok és az áruk forgalomra vonatkozó egyéb intézkedések alkalmazásra kerülnek A Vámkódex alapvet anyagi jogát szabályozza, itt rögzíti a vámbeszedés lehet ségét, a vámtétel alapját képez vámérték-megállapítás szabályait és az alkalmazható tarifát, és az azt meghatározó származási el írásokat. A vám kiszabása az áruk vámtarifába történ
árubesorolásán alapul. A Közösségi
Vámtarifa az ún. Használati Vámtarifa (TARIC), amely a Kombinált Árunómenklatúrán túl tartalmazza a közösségi vámtételeket, a mez gazdasági termékekre kivetend kiviteli és behozatali
terheket,
az
autonóm
és
szerz déses
vámtételeket,
az
átmeneti
vámfelfüggesztéseket és az egyéb tarifális intézkedéseket. A Vámkódex csak a nem preferenciális származási szabályokat rögzíti – de ezekre is csak utalásszerN el írást – amelyek a WTO országokból származó áruk esetén alkalmazhatók. A vámérték meghatározására vonatkozóan a Kódex csakúgy, mint a magyar vámtörvény a WTO Vámérték Egyezményének szabályait integrálta. III. Cím: Az áru vámjogi rendeltetését megel z el írások a Közösség vámterületére behozott árura vonatkozóan A nem-közösségi áruk vámjogi rendeltetésének meghatározásáig érvényesíthet szabályok. 12
E cím alatt a behozatali irányú árumozgás vámjogi rendeltetésének meghatározása el tti teend k szabályai jelennek meg. A Közösségi Vámkódex el írásai szerint az EU vámterületére belép áru vámfelügyelet alá kerül addig, amíg annak vámjogi státusza nem rendez dik. E cím tartalmazza azokkal az árukkal kapcsolatos teend ket is, amelyekre a közösségi vámhatáron árutovábbítási eljárást kérnek. Ezek az áruk a rendeltetési helyre történ megérkezéskor átmeneti meg rzés nélkül vámkezelhet ek. IV. Cím: Vámjogi rendeltetés Az áruk vámjogi rendeltetésére vonatkozó szabályok. Ezen cím alatt rögzíti a Vámkódex az áruforgalom szabadságának elvét, amelyet a vámjogi rendeltetésnél kell alkalmazni. Vámeljárások: A vámeljárás alá vonás feltétele az árura vonatkozó vámbejelentés megtétele. Ez megtehet írásban, elektronikusan és korlátozott esetben, szóban is. A vám bejelentésére sor kerülhet normál vagy egyszerNsített eljárásban is. Normál eljárásban az áru felett rendelkezésre jogosult a vám elé állított áruról az ún. Egységes Vámáru-nyilatkozaton adhat vámbejelentést, csatolva hozzá az el írt okmányokat is. EgyszerNsített eljárás alkalmazása esetén háromféle megoldás lehetséges, a hiányos árunyilatkozattal történ , a helyettesít
okmánnyal történ
vámbejelentés és a helyi vámkezelés, mely esetben
árubemutatás, illetve vám elé állítás nélkül, vámhatósági jelenlét nélkül érkeztethet az áru a rendelkezésre jogosult nyilvántartásába történ bejegyzéssel. Felfüggeszt és gazdasági vámeljárások: A felfüggeszt
eljárások alatt a Vámkódex a küls
árutovábbítási, a vámraktározási
eljárást, az aktív feldolgozási eljárás felfüggeszt esetét, továbbá a vámfelügyelet alatti feldolgozást és az ideiglenes behozatalt érti. A felfüggeszt eljárás azt jelenti, hogy az ilyen eljárásban vámkezelt nem-közösségi árura az eljárás id tartama alatt nem kell vámot fizetni. A közösségi szabályozás ugyanakkor lehet vé teszi a vámhatóság számára vámbiztosíték nyújtási kötelezettség el írását. Gazdasági vámeljárás alatt a vámraktározás, a termelési célú aktív, passzív és vámfelügyelet alatti feldolgozás, valamint a vámterületen átmeneti használati célú ideiglenes behozatal értend . (Ezt már a magyar szabályozás is átvette). A gazdasági vámeljárások
alkalmazása
vámhatósági
engedélyköteles 13
tevékenység.
Gazdasági
vámeljárások akkor alkalmazhatóak, ha ezzel a tevékenységgel nem sérül a közösségi termel k érdeke. A közösségi szabályozás megengedi az áruk vámraktáron kívüli vámraktározási eljárásának alkalmazását is. A vámraktár amúgy olyan hely, amely vámfelügyelet alatt áll. A vámraktár mNködését a vámhatóság engedélyezi, vagy egyes esetekben maga üzemelteti. A vámraktárak köz- és magánvámraktárként is üzemeltethet ek. A vámbiztosítékot az üzemeltet nyújtja. Itt jelenik még meg a kiviteli eljárásra, a bels
árutovábbítási eljárásra vonatkozó
szabályozás is. A kiviteli eljárás szabályozásának célja, hogy a Közösség vámterületér l végleges rendeltetéssel kiszállított áru is vámfelügyelet mellett hagyja el az országot. Bels
árutovábbítási eljárás akkor alkalmazható, ha egy közösségi árut a Közösség
vámterületén belül egyik helyr l egy másikra szállítanak, mégpedig valamely harmadik országon keresztül anélkül, hogy az áru vámjogi státusza változna. A bels továbbítási eljárásban történ szállítás nemzetközi megállapodás alapján; TIRokmány fedezetével; ATA-igazolvánnyal; Rajna Manifest-tel; NATO 302-es okmánnyal és postai úton lehetséges E címen belül a 3. fejezet tartalmazza az egyéb vámjogi rendeltetéseket, konkrétan a vámszabad-területekre és a vámszabad-raktárakra vonatkozó szabályozásokat. V. Cím: Kiléptetés a Közösség vámterületér l A kiléptetésre vonatkozó el írásokat szabályozza. Lényege, hogy a kiléptetend
árut
mindenképpen vámellen rzés alá kell vonni a kivitelhez kapcsolódó vám- és egyéb szabályok maradéktalan érvényesítése céljából. VI. Cím: Kedvezményes eljárások A Közösségi Vámkódex csupán két vámmentességi jogcímet tartalmaz (melyek a tértiárura és a tengeri halászat termékeire vonatkoznak), amelyet a Vámkódexben rögzített felhatalmazás alapján a Tanács állapított meg.
14
VII. Cím: Vámtartozás A vámtartozás kifejezés a vámfizetésre való kötelezettséget jelenti, függetlenül a fizetési határid t l. A Közösségi Vámkódex e cím alatt tartalmazza a vámbiztosíték-szabályokat. A Kódex el írja,
hogy
vámbiztosíték
a
vámtartozásért
felel s
személyt l
kérhet .
A
biztosítéknyújtás kötelez eseteit a Vámkódex rögzíti, a nem kötelez esetek megítélését a vámhatóságokra bízza. Az összevont biztosítékot olyan mértékben kell meghatározni, hogy állandóan lehet vé tegye a kérdéses vámtartozások fedezetét, amelyek összege id ben változó. A vámtartozás keletkezése behozatali vagy kiviteli irányú vámeljáráshoz, vagy egyes cselekményekhez köthet . Vámadós a vámkezelést kér
személy, közvetett képviselet
esetén vámadós az is, akinek a nevében benyújtásra került a vámáru-nyilatkozat. A vámtartozás megállapítása, kivetése és nyilvántartása a vámhatóság kötelezettsége. A vámtartozások nyilvántartásba vételére a Kódex 2 napos határid t rögzít abban az esetben, amikor az áru kiadható a tartozás megállapítását követ en. A közösségi el írások szerint a vámtartozást azonnali, vagy halasztott módon lehet megfizetni, az el bbi a közlést l számított 10 napon belül esedékes, a halasztott fizetésre legfeljebb 30 napos határid biztosítható. A fizetési kedvezmények alkalmazásának alapfeltétele a vámtartozás vámbiztosítékkal történ fedezése. A vámtartozás megszNnhet a tartozás megfizetésével, elengedésével, a vámeljárás érvénytelenítésével, az áruk lefoglalásával, és elkobzásával A Vámkódex értelmében a vámot kérelemre vagy hivatalból vissza lehet téríteni. VIII. Cím: Jogorvoslat A Vámkódex bárki számára biztosítja a jogorvoslati eljárást, amely kétszintN, els fokon a vámhivatal dönthet, másodfokon független fórum, bíróság, vagy más független testület dönt. IX. Cím: Záró rendelkezések [9.]
15
3. EU – Magyarország kapcsolata 3.1. Kapcsolat Magyarország számára sokáig nem volt mód hivatalos kapcsolattartásra az Európai Gazdasági Közösséggel, ugyanakkor nálunk is szükség volt a nyugati gépekre, technológiákra,
amit
hazánk
agrárkivitellel
viszonzott.
(Bár
Magyarország
külkereskedelmének mintegy 20%-a bonyolódott le nyugati országokkal) Ezt a kapcsolatot azonban veszélybe sodorta az EGK kereskedelem- és agrárpolitikája. Ennek elkerülésére 1968-ban „technikai megállapodás”-nak nevezett szerz dést kötöttünk az EGK-val. Eszerint az illetékes magyar külkereskedelmi vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy az EGK által megállapított árak alatt nem szállít sertéshúst, s ennek ellenében a magyar szállítások mentesülnek egy pótlólagos importteher, az ún. pótlefölözés alól. 1973-ban Magyarország csatlakozott a GATT-hoz, így a nyugati országok többségének el kellett volna törölnie a mennyiségi korlátozásokat, de ezt nem tehették meg, mivel közös kereskedelempolitikát vezettek be 1975-t l a KGST-országokkal szemben. 1989-ben a vasfüggöny – berlini fal – lebomlásával elkezd dött a szovjet birodalom szétesése, a KGST és a Varsói Szerz dés feloszlása, aminek következményeképp Magyarország – a volt KGST-országok közül els ként – 1989 elején diplomáciai kapcsolatot létesített az Európai Közösséggel. A társulási tárgyalások az Európai Közösség és Magyarország között nem sokkal az els szabadon választott magyar kormány megalakulása után, már 1990 decemberében elkezd dtek. Rögzítették Magyarország GATT-tagságából ered teljes liberalizációjának fokozatos, 1995-ig történ megvalósítását. A kelet-európai országok felzárkózásához az Európai Unió, akkor még Európai Közösség, megpróbált segítséget nyújtani. A csatlakozni akaró országokkal, el ször 1991-ben Magyarországgal,
Lengyelországgal,
Csehszlovákiával,
1993-ban
Bulgáriával,
Romániával, majd 1995-ben Észtországgal, Litvániával, és Lettországgal társulási megállapodást kötött. Ezt megkülönböztetve más EK-társulási megállapodástól, ezeket Európai Megállapodásnak nevezik. Magyarország és Lengyelország 1994 áprilisában hivatalosan is benyújtotta az Európai Unióhoz csatlakozási kérelmét. Az Európai Tanács 1994. decemberi esseni értekezletén hozott határozat szerint a középés kelet-európai társult államokkal való csatlakozási tárgyalások megindításának feltétele 16
azok megfelel felkészültsége a tagságra, továbbá az Unió intézményi reformja, amely alkalmassá teszi a Közösséget a kib vülésre. Meghatározták az el készít
stratégia
keretében azokat a módszereket, melyekkel segíteni kívánja az adott országok integrációs felkészülését. A külügyminiszterek félévenként egyszer, az állam- és kormányf k évente egyszer, a gazdasági, pénzügyi, ill. agrártárcák vezet i, szintén egyszer, rendszeres konzultációt tartanak. 1997. december 12.-13. A luxemburgi csúcson döntöttek az újabb, keleti irányú b vítési folyamat megindításáról. 1998. márciusában megnyitották az ún. Európai Konferenciát, s ezzel megindult a csatlakozási folyamat. Magyarországot másik négy országgal a tárgyalások els
körébe sorolták, de
hangsúlyozták a folyamat nyitott jellegét, ami azt jelenti, hogy az országok teljesítményükt l függ en átkerülhetnek az els , ill. második csoportba. A pénzügyi támogatást a PHARE program biztosítja, összhangban az el készít stratégiával. 1998. március 31. Brüsszelben megkezd dnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. 2002. december 12.-13. Koppenhágai csúcs: Lezárják a még nyitott fejezeteket a csatlakozási folyamatban, s egyezségre jutnak a történelmi jelent ségN b vítés feltételeir l, tehát kimondták az igent a Közösség régi és leend tagjai a b vítésre. 2003. április 16. Csatlakozási szerz dés ratifikálása az április 12-i magyar népszavazást követ en. 2004. május 1. Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Az Unió keleti irányú b vítésének folyamata az „európai” társulási megállapodásokat kötött els tíz közép- és kelet-európai országot öleli fel. Az 1994-ben életbe lépett magyar – EK társulási megállapodás határozza meg hazánk és az Unió kapcsolatainak keretfeltételeit mindaddig, amíg az Unióhoz való csatlakozásunk nem történik meg. [15.] A következ
részben ezt a megállapodást, tehát az Európai Megállapodást szeretném
bemutatni.
17
A vámmentesen importált termékek aránya a magyar – EK társulási megállapodás vámlebontási ütemterve szerint (a teljes import százalékában) Év
Az EU magyar importjában
Magyarország EU-importjában
1992
42
24
1997
74
35
2001
74
95
2. táblázat1 3.2. Az Európai Megállapodás tartalma 1991. december 16-án írták alá a magyar – EK Európai Megállapodást, mely 1994. február 1.-jén lépett életbe. A közbees
id szakban a kereskedelempolitikai részt felölel
ideiglenes megállapodás volt érvényben. A magyar fél kifejezetten azzal a szándékkal kötötte, hogy a szerz dés teljesítése felkészítse az Európai Közösségben való tagságra. „A szerz dés célja a következ : az ipari termékek szabadkereskedelmének megteremtése; kölcsönös kedvezmények nyújtása a mez gazdasági termékek importjának kezelésében; a t ke, a szolgáltatások és a munkaer áramlásának, valamint a letelepedésnek a fokozatos liberalizálása; együttmNködési célok kitNzése; politikai dialógus kialakítása.”2 A megállapodás az ipari áruk vámjainak fokozatos (az unió részér l gyorsabb ütemN) lebontásáról
rendelkezik,
egyes
agrárkereskedelmi
kedvezményeket,
bizonyos
védzáradékokat rögzít. Az eredetileg megkötött szerz dést számos újabb szerz dés egészíti ki vagy módosítja, így a textil- és a textilruházati kereskedelem, a borkereskedelem, a bor- eredetvédelem kérdéseivel, a származási szabályok továbbfejlesztésével, a piacra jutás feltételeinek javításával, s azzal kapcsolatban, hogy Magyarország részt vehessen a közösségi programokban. A csatlakozás pillanatáig a társulási megállapodás képezi az Európai Unióval való kapcsolataink jogi alapját és kereteit. A vállalt kötelezettségek el írás szerinti teljesítése a tagságra való érettségünk megítélésének fontos kritériuma. 1 2
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája 135. oldal, 1. táblázat www.euportal.hu: Az Európai Megállapodás; 3. bekezdés 18
A társulási megállapodás a négy alapszabadságra: az áruk, a szolgáltatások, a munkaer és a t ke szabad mozgására épül. E szerz désben az els és legkidolgozottabb intézkedési csomag a szabadkereskedelem megteremtésére irányul. A szerz dés az ipari termékeket illet en a Közösség és Magyarország között teljes szabadkereskedelmi övezetet létesít. Ez azt jelenti, hogy az áruk vámoktól, illetékekt l, valamint mennyiségi korlátozásoktól és azokkal egyenértékN intézkedésekt l (pl. exportés importengedélyezést l) mentesen, szabadon áramlanak azokban a szektorokban is, amelyek kereskedelmét a Közösség hagyományosan különleges rendszer keretében kezelte. (pl. textil- és acéltermékek) A szabadkereskedelmi övezet megteremtése aszimmetrikus módon valósul meg: az Unió gyorsabban nyújtja a kedvezményeket, Magyarország pedig – felkészülési id t nyerve – kés bb viszonozza ket. Az általános ipari termékek magyar exportja esetében, amelyek a teljes magyar export 60%-át tették ki a szerz dés létrejöttének id szakában, a mennyiségi korlátozásokat 1992. március 1-jén eltörölték. E termékkörben, amelynek a vámszintje 1991-ben 6,6% volt, a kereskedelem mintegy 75-80%-a vámmentessé vált. A fennmaradó ipari termékek kereskedelmét a szerz dés vámkvótákkal és vámplafonokkal szabályozta. 1995. január 1-jén hatályba lépett a szabadkereskedelem a fennmaradó ipari termékek magyar exportja esetében is. A textil- és textilruházati termékek esetében a szabadkereskedelem létrejötte hosszabb id szakot vett igénybe, a mennyiségi korlátozásokat 1997. december 31-én számolták fel A termékek mintegy 15%-a esetében a vámokat 1994. december 31-ig, további 25% esetében 1997. december 31-ig eltöröltük. A fennmaradó termékkörben a vámlebontás 1995. január 1-jén kezd dött, és 2000. december 31-én fejez dik be. Az importhoz kapcsolódó díjakat és illetékeket 1995 és 1997. között három lépésben szüntettük meg. Az Európai Megállapodás alapján, a kereskedelem feltételeinek további kölcsönös könnyítése céljából 1997-ben megkezd dtek az EU-val a tárgyalások az ipari termékek megfelel ség-tanúsítási bizonyítványainak kölcsönös elismerésér l. A mez gazdasági termékeket illet en a felek a szerz désben csupán kölcsönös kedvezményeket nyújtottak egymásnak, mivel a Közösség agrárpolitikája miatt a szabadkereskedelem csak a tagsággal együtt valósulhat meg. Gazdaságunk szempontjából kiemelked jelent ségN feladatnak min sült, hogy a magyar export hagyományosan 20-25%-át kitev
élelmiszer-gazdasági export számára javuló 19
feltételeket teremtsünk. Ugyanakkor az Unió valamennyi tagállamában a mez gazdaságot érint bármely intézkedés folyamatosan belpolitikai feszültség forrását képezte és képezi. A társulási szerz désben eredetileg rögzített piacra jutási könnyítések, amelyek az agrárkivitelben szerepl
áruk csaknem kétharmadát érintették, különböz
elemekb l
tev dtek össze, annak megfelel en, hogy a magyar exporttermékeknek az EK-piacokra való bejutását els sorban a vámok és a – sokszor 100%-os szintet elér – lefölözések befolyásolták. El ször is a Közösség szerz déses kötelezettségként megadta részünkre azokat a könnyítéseket, amelyeket 1990 óta egyoldalú, évenkénti döntés alapján biztosított. Másodszor, az eddig kedvezményben nem részesített, de a magyar exportban fontos szerepet betölt
agrártermékekre az EK vám- és lefölözéskedvezményt adott. A
kedvezményeket mennyiségi keretek között nyújtották. A magyar mez gazdasági és élelmiszer-ipari import esetében alapvet en az import mennyiségi rendszerét szabályozták, a vámok szerepe másodlagos volt. A mez gazdasági és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmében kialakított kedvezmények rendszerét néhány évvel a társulási megállapodás hatálybalépését követ en ki kellett igazítani. Ennek egyik oka, hogy a GATT uruguay-i fordulóján létrejött megállapodásokat 1995-ben mindkét fél elkezdte alkalmazni. (A létrejött változások lényege, hogy a mennyiségi korlátozásokat, ill. a velük egyenértékN intézkedéseket vámosították, tehát a korlátozások helyett megemelték a vámokat. Másik oka, hogy 1995. január 1-jét l három ország, Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott az Unióhoz, s a velük meglév kétoldalú kedvezményes megállapodásaink hatályukat vesztették, tartalmukat át kellett emelni az Európai Megállapodásba. A módosított szerz dés 1999. január 1-jén lépett hatályba. A létrejött kiigazítás legf bb eleme, hogy a magyar exportnak a szerz désben szerepl termékcsoportokban 60%-ról 80%-ra emelkedett a kedvezmény mértéke az alkalmazott vámok esetében. A megállapodás fontos eleme, hogy a felek garantálják egymásnak a kvótán felüli szállítások mennyiségeire az uruguay-i forduló megállapodásainak hatálybalépését megel z
kedvez bb vámszintek alkalmazását, el segítve a forgalom hagyományos
nagyságának fennmaradását. A származási szabályokat az Európai Megállapodás 4. számú jegyz könyve tartalmazza. Itt határozzák meg, mely feltételek teljesülése esetén tekinthet egy termék magyar vagy közösségi származónak, azaz teljes egészében, vagy kielégíthet en Magyarországon vagy a Közösségben megmunkáltnak. Csak ebben az esetben érvényesülnek (EUR 1 származási bizonylattal vagy számlanyilatkozattal igazolva) a szerz dés szerinti kedvezmények. A 20
különböz származás összeadható, kumulálható, és ez kiterjed az EU-tagállamokon kívül az EFTA-országok és valamennyi közép- és kelet-európai társult országra, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodásunk van. Ez megnöveli a kedvezményes kereskedelmi elbírálás alá es termékek körét. A szerz dés tartalmaz egy olyan védzáradékot is, amely szerint Magyarország bizonyos iparágak védelme érdekében átmenetileg emelheti a vámokat. Jelenleg ezt alkalmazza, pl. a vas- és acélipari termékeknél. [15.]
21
4. Magyarország vámigazgatása és annak helyzete 4.1. Vámigazgatás A Vámtörvény 173.-174. §-a foglalkozik részletesen a vámigazgatás témakörével. A pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében a vámszervezet önálló költségvetési szervként mNködik. A vámigazgatás a pénzügyigazgatás része. A ráháruló végrehajtási feladatokat a Vám- és Pénzügy rség végzi. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. Ezen belül irányítja a Vám- és Pénzügy rség költségvetési gazdálkodását, az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja fejlesztési terveit, továbbá a Vám- és Pénzügy rség gazdálkodása tekintetében célszerNségi és eredményességi ellen rzést végez. A vámszervezet a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló központi költségvetési szervként mNködik. Létszámát jogszabályban meghatározott feladataitól függ en a pénzügyminiszter állapítja meg. A határátkel helyekkel kapcsolatos tevékenységek a Kormány hatáskörébe tartoznak. A velük kapcsolatos vámigazgatási feladatokat a Vámtörvény végrehajtási rendelete határozza meg. A vámszervezetet a Vámtörvény hatálybalépése után csak törvény, kormányrendelet
vagy
ezek
felhatalmazása
alapján
pénzügyminiszteri,
vagy
a
pénzügyminiszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet kötelezheti a vámtörvényben nem szabályozott feladatok végrehajtására. A kereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi vámügyekben a külügyminiszter a pénzügyminiszterrel, egyéb nemzetközi vámügyekben pedig a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben jár el. A vámigazgatási feladatok végrehajtását és a vámszervezet szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat a vámtörvény végrehajtási rendelete tartalmazza, és szabályozza. A vámszervezet az üzemeltet je a közúti határátkel helyeknek is. Csak a központi szervének az engedélyével végezhet a közúti határátkel hely 200 méteres körzetében – kamionterminál kivételével – ipari vagy kereskedelmi szolgáltató jellegN tevékenység. A vámszervezet
központi
szerve
dönt
a
engedélyezésében.
22
határátkel helyeket
érint
kérdések
A vámszervezet szervei: -
Hatósági jogkörrel rendelkez vámszervek: -
az alsó fokú (helyi szerve) közül: a vámhivatal, a nyomozó, a szabálysértési hivatal, a Vámáruraktár,
-
a középfokú szervek közül: a vámszervezet igazgatási területi szervei, a Központi Repül téri Parancsnokság, a Vám- és Pénzügy rség Központi BNnüldözési Parancsnoksága, a Központi Ellen rzési Parancsnoksága, a Központi
Jár rszolgálati
Számítástechnikai
Parancsnoksága,
Központja
(VPÜSZK),
az
Ügyvitelszervezési
Vám-
és
és
Pénzügy rség
Vegyvizsgáló intézete, -
fels fokú szerv: a vámszervezet központi (országos) szerve a Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnoksága, valamint az országos parancsnok.
-
Hatósági jogkörrel nem rendelkez vámszervek: -
azok a szervek, amelyek feladata a vámszervek technikai, anyagi eszközzel való ellátása, pénzügyi, gazdálkodási feladatok végzése, továbbá az állomány alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése.
A vámszervezet egyes szerveinek hatásköre: Az alsó fokú szervek: •
végzik a vámkezeléseket, kiszabják, beszedik, helyesbítik, ha szükséges visszatérítik a vámot, és az azzal együtt beszedend
forgalmi adókat, illetéket, pótlékokat,
vámigazgatási bírságot, az egyéb költségeket, s határoznak a vámfelügyelet kérdésében, •
ellátják a jövedéki ellen rzéssel és adóztatással kapcsolatos els
fokú hatósági
feladatokat, •
intézkednek a vámszervezet hatáskörébe utalt jogszabálysértések megel zésér l, felderítésér l,
•
törvényben
meghatározott
körben
nyomozó,
szabálysértési
hatósági
jogkört
gyakorolnak, •
k engedélyezik a Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség alapján történ árutovábbítást,
23
•
a hatáskörükbe rendelt ügyekben eljárnak,
•
az ügyfelek részére tájékoztatást adnak, amennyiben szükséges,
•
ha az általuk kiszabott vámtartozás elévült, törlik.
Az igazgatási területi vámszerv: •
az alsó fokú szervek tevékenységét – nyomozó hivatalok kivételével – irányítja, felügyeli és ellen rzi,
•
engedélyezi a Tranzitegyezmény szerinti összkezességet és biztosítéknyújtás alóli mentességet,
•
a hatáskörébe tartozó vám-, jövedéki és adóügyekben eljár,
•
az irányítása alá tartozó alsó fokú szervek els fokú határozatai elleni fellebbezéseket elbírálja,
•
kiadja az elfogadott export ri és a könyvelés szerinti elkülönítés iránti engedélyeket, s a Tranzitegyezmény szerinti különleges zárak alkalmazására vonatkozó engedélyeket,
•
elvégzi a feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyek intézését,
•
a hatáskörébe tarozó esetben dönt a vámteher, vámigazgatási bírság, kamat, késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, helyesbítése, visszatérítése, s az általa kiszabott és elévült vámteher törlésér l.
A Vám- és Pénzügy rség Központi BNnüldözési Parancsnokságának feladata a hatáskörébe utalt pénzügyi bNncselekmények megel zése, felderítése, valamint nyomozás az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint, valamint a felderítési feladatai végzése során észlelt egyéb bNncselekmények esetében a hatáskörrel rendelkez nyomozó hatóság értesítése. A Központi Ellen rzési Parancsnokság els fokú hatósági jogkörébe tartozik az utólagos ellen rzések esetében a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, helyesbítése, visszatérítése, s az általa kiszabott és elévült vámteher törlése, s dönthet a vámfelügyelet kérdésében is. A Vám- és Pénzügy rség Központi Jár rszolgálat Parancsnoksága feladatkörébe ellen rzési,
rzési és kísérési, továbbá a jövedéki ellen rzések tartoznak. Ellen rzési
tevékenysége során dönt a vámfelügyeletr l is.
24
A vámtartozásról, a jövedéki adótartozásról, illetve a jövedéki bírságról szóló hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása a Vám- és Pénzügy rség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központjának (VPÜSZK) – mint számlavezet szervnek – a feladata, az els fokú hatósági jogkörébe tarozik. Ide tartozik még az elévült vámtarozások és az elévült vámkövetelések törlése is. A vámszervezet központi szerve: •
feladata a vámszervezet alsó- és középfokú szervei mNködésének a biztosítása, továbbá tevékenységük irányítása, felügyelete és ellen rzése
•
engedélyezi a Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség nyújtását jelent
egyedi
garanciajegy kiadását •
eljár els fokon azokban az ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak
•
másodfokon eljár a területi vámszervek els fokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok esetében, és határozatban dönt, ha a vámfizetésre kötelezett a késedelmi pótlék elutasításának jogalapját, vagy összegszerNségét vitatja
•
a hatáskörébe utalt ügyekben felügyeleti jogkört gyakorol, intézi, illetve felügyeli a vámellen rzéssel és vámkezelésekkel összefügg nemzetközi vámigazgatási ügyeket, és nyomozó hatósági jogkört gyakorol
•
a határ rséggel egyetértésben intézkedik ideiglenes határátkel helyek megnyitásáról
•
intézi a feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket
•
biztosítja, irányítja és ellen rzi a vámstatisztikai és egyéb adatfeldolgozással és adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet
•
engedélyezi a mellékúton (határt átszel út, melyen csak a határsávforgalomban vámés engedélymentesen behozható, illet leg kivihet áruk szállíthatók át az államhatáron) történ áruszállítást
•
a hatáskörébe tartozó esetekben dönt a vámigazgatási bírság és az egyéb költségek kiszabásáról, beszedésér l, elengedésér l, mérséklésér l és az általa kiszabott fizetési kötelezettségek elévülése esetén azok törlésér l
•
elvégzi a hatáskörébe utalt utólagos ellen rzések esetén a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabását, beszedését, helyesbítését, visszatérítését, elévült vámteher törlését, illetve dönt a vámfelügyeletr l
25
•
az országos parancsnok másodfokon eljár a vámszervezet központi szervének a határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében, valamint törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol azok esetében.
A vámszervezet feladatai: •
az államhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellen rzése, vámterhek és egyéb közterhek kiszabása és beszedése
•
külön törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatok ellátása
•
közvetlenül vagy közvetve termékek, termények, áruk azonosságának a vizsgálata, illetve a vizsgálat megtörténtének ellen rzése
•
a
vámokmányok
adatainak
vám-
és
statisztikai
célú
ellen rzése,
javítása,
nyilvántartása, összesítése, feldolgozása, átadása •
nemzetközileg ellen rzött termékek és technológiák forgalmának ellen rzése
•
a vámtörvényben meghatározott ellen rzési és utólagos ellen rzési feladatok, valamint különböz
feltételt l függ
vámkedvezmények elbírálásához szükséges ellen rzési
feladatok ellátása •
a jövedéki törvény és a végrehajtásra kiadott jogszabályokban meghatározott ellen rzési, adóhatósági feladatok ellátása
•
pénzügyi (vám- és deviza, adó- és jövedéki) szabálysértések megel zése, felderítése és elbírálása
•
meghatározott körben anyagi javak, értékek rzése, kísérése
•
a közúti határátkel helyek üzemeltetése, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtása
•
külföldi vámigazgatásokkal és nemzetközi vámszervekkel kapcsolatosan felmerül szakmai feladatok ellátása
•
a kötelez
felvilágosítással kapcsolatos feladatok ellátása, különösen azok kiadása,
visszavonása. [1.] 4.2. Vámjogszabályok fejl?dése A tudományos kutatások, a krónikák bizonyítása alapján tudjuk, hogy a vámok szinte egyid sek az emberi társadalmak kialakulásával. A vámeljárások jogi szabályozása, a vámtechnika azonban csak a XIX.-XX. században alakult ki. A magyar vámjog története mintegy 1000 éves múltra tekint vissza. A vámok beszedése mindig a király, ill. állam
26
jogosultsága volt. A vámjog szabályozásáról szóló 1924. évi XIX. Tc. rendezte el ször törvényi szinten a vámjogot. Az ezt követ években azonban a gazdasági világválság szétzilálta a nemzetközi kereskedelmet, félreállította a vámokat. Lényeges változás 1968. január 1-t l következett be, az ún. „hatékony vámrendszer” bevezetésével az „új gazdasági mechanizmus” részeként. Ekkor kapcsolódott be a magyar gazdaság a nemzetközi gazdaságba. A vámigazgatási ügyeket – a mindössze 19 szakaszból álló – a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. sz. tvr., és az ennek végrehajtásáról szóló 9/1966.(II.5.) Kormányrendelet szabályozta [5.] 4.3. Magyar vámtörvény, létrejöttének szükségessége A gyakorlati alkalmazásban azonban joghézagok alakultak ki, hiányzott egy törvényi szintN, minden területet felölel
jogforrás. Ennek és a nemzetközi követelményeknek
eleget téve született meg az 1995. november 14-én elfogadott, új európai színvonalú kódexünk, az 1995. évi C. Tv. a Vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról. A vámjog a vámrendszer egyik eleme a vámtarifa mellett. A vámjog törvényi szabályozásának igénye jóval az Európai Unióval kötött megállapodás aláírása el tt megfogalmazódott, 1987 óta napirenden szerepl feladat volt. A kilencvenes évek elején a példátlanul gyors ütemben lezajlott külkereskedelmi liberalizáció és a külgazdasági
kapcsolatrendszer
teljes
átrendez dése
felvetette
a
külgazdasági
szabályozórendszer átfogó átalakításának szükségességét is. Mérföldk volt az Európai Unióval 1991-ben megkötött Társulási Megállapodás, mely el írta az európai vámjogi harmonizáció
követend
feltételeit,
és
részletesen
meghatározta
a
kölcsönös
vámlebontáson alapuló szabadkereskedelmi feltételeket. Tehát ez a megállapodás meger sítette a vámtörvény-alkotás szükségességét és id szerNségét, miközben világosan rögzítette
a
vámrendszer
korszerNsítésének
egyéb
feladatait
is.
A
szervezeti
változtatásokkal párhuzamosan új alapokra kellett helyezni a vámjogot és a vámeljárást. Megnövekedett a vámrendszer stabilitása iránti igény is, így mindenképpen szükségessé vált a vám jogi szabályozása. Kiemelked szerepe volt az adótörvénnyel való illeszkedés követelményének is a törvényalkotás folyamán, mivel a vám is egy adó típusú köztartozás, amit a vámszervezet útján ún. kivetéses módon szednek be. A szabályozás átláthatóságát csak olyan szabályozás biztosítja, amelyben a vámtörvény meghatározza a vámhatóság által kivetett és beszedett összes pénzügyi teher fizetési rendjét. Követelményként
27
jelentkezett bels jogharmonizációs szinten a vámtörvénynek a Kormány modernizációs programját támogató szerepe is. [16.;17.] A törvényjavaslat kidolgozásánál figyelembe vették ’A vámrendszer korszerNsítését szolgáló törvényi szabályozásról szóló’ 3337/1992 Kormányhatározat alapelveit. Ezek közül a legfontosabbak: -
A Kyotói Egyezmény azon rendelkezéseinek beépítése a törvénybe, amelyek alkalmazására Magyarország kötelezettséget vállalt, valamint a Vámkódexhez történ , gazdasági érdekeinkkel egyeztethet igazodás.
-
A vámeljárás általános és speciális szabályait, illetve a vámokkal együtt kivetett adók fizetési rendjének szabályozása.
-
A vámfizetések megtérülését a törvénynek biztosítania kell, a fizetés alól csak a törvény adhat mentességet.
-
A vámmentességek körét a nemzetközi gyakorlathoz igazodva kell szabályozni, a kedvezmények biztosítására mérlegelési jogkör nem adható.
-
Biztosítani kell a vámeljárás egyszerNsítésének feltételeit, amely feltételezi a vámszervezet utólagos ellen rzésének b vülését.
-
A vámterheket az EU szabályokkal megegyez en egységesen kell alkalmazni.
-
A vámigazgatás irányítását kizárólag és közvetlenül a pénzügyminiszter hatáskörében kell meger síteni.
Ezek az alapelvek határozták meg közvetlenül a vámtörvény-javaslat elkészítését. Úgy kellett a vámjogot törvényi szintre emelni, hogy az már az EU Vámkódexéhez történ jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tegyen. Ezeknek a feladatoknak csak egy olyan vámtörvény felelhetett meg, amely az akkoriban hatályos vámjogi szabályoknál er sebb külgazdasági szabályozó szerepet vállal, miközben az áruforgalom szabadságának, gyorsításának igényét is figyelembe veszi, de csak a vámbevételek megfelel biztosíthatósága függvényében. Az Európai Unióval vállalt jogharmonizációs kötelezettségnél szempont volt a fokozatos teljesítés úgy, hogy a csatlakozásig meg rizzük a magyar vámjog autonómiáját. Az elmúlt id szakban
a
vámtörvény
sorozatos
változtatásokon
ment
keresztül.
Ennek
következményeként sikerült elérni, hogy a magyar vámigazgatás mostanra 95%-os kompatibilitást ért el az Európai Unióéval. A vámszabad-területek szabályozása jelent még feladatot a harmonizáció során. 28
5. Jogharmonizáció jelenlegi állapota 5.1. A magyar vámtörvény és a Közösségi Vámtörvény összevetése A magyar és a közösségi szabályozás között tartalmi és szerkezeti eltérés még egyaránt megtalálható. A közösségi szabályozás például nem az általános szabályok között tartalmazza a vámteher biztosítására vonatkozó el írásokat, hanem a vámtartozás szabályai között (a Kódex XII. Címe alatt a 189-200. cikkekben). A vámbiztosítékra vonatkozó közösségi szabályozás mindazonáltal tartalmilag is eltér a hatályos magyar szabályozástól, ugyanis a Vámkódex rugalmas mozgásteret biztosít a tagállamok és azok vámhatóságai számára a vámbiztosíték mértéke, formája és id szerNsége tekintetében, továbbá a vámbiztosíték-mentesség kérdésében. Azonban a Közösség a saját forrását jelent
vámbevételek fedezetének
megfelel biztosítását minden tagállamtól elvárja. A Vámkódex nem tartalmaz a zálogjogra vonatkozó külön el írást sem, de a vámfelügyelet értelmezése hasonló célt szolgál. A Kódex nem tartalmaz el írást – a magyar szabályozástól eltér en – sem a vámút meghatározására, sem az áruk szállítóeszközön történ
elhelyezésére, mivel ezek
meghatározása nem tartozik közvetlenül a vámjogi és eljárási szabályozás hatályába. A Vámkódexben használt vámtartozás kifejezés a vámfizetésre való kötelezettséget jelenti, míg a magyar definíció szerint az el írt határid ben meg nem fizetett, közölt vámterheket jelenti. A Kódex értelmezi a behozatali és kiviteli vám fogalmát is, a csatlakozást követ en nálunk is bevezetésre kerül a közös agrárpolitika érvényesítése céljából megállapított export illeték rendszer. Az áru vám elé állítása a nem közösségi áru megérkezésér l szóló vámhatósági értesítési kötelezettséget jelenti, míg a magyar szabályozás a kiviteli ellen rzés eszközeként is alkalmazza, a vámfelügyelet biztosítása céljából. Az áru kiadásán a Vámkódex a magyar szabályozásban áruátengedésként meghatározott intézkedést ért, ezzel szemben a magyar szabályozás csak a vámáruk belföldi forgalom számára történ vámkezelési eljárás esetén alkalmazza, ha a vámterhet már megfizették, vagy az ügyfél egyszerNsített vámeljárás alkalmazására jogosult.
29
A képviseleti jog feltételeit még a magyar szabályozás nem vette át, bár a közösségi szabályok rugalmas lehet séget biztosítanak a vámbejelentés tekintetében, és ez befolyásolja a vámfizetésre kötelezett személyét is. Lehet közvetlen képviseleti ellátás, ebben az esetben a megbízott a megbízója nevében és érdekében cselekszik, és lehet közvetett képviselet, amikor a képvisel a saját nevében, de a megbízója érdekében jár el. Utóbbi esetben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen vámadósnak min sülnek. A csatlakozással azonnal megszNnik a jelenlegi hazai gazdaságpolitikai érdeket tükröz vámsemlegesítések autonóm lehet sége. A magyar gazdálkodóknak is a bizottsági eljárást kell követni ahhoz, hogy tarifális vámkedvezményekben részesülhessenek. Míg a Vámkódex – a vámhatáron belép vámáruk vámjogi rendeltetésének meghatározás el tti szabályait tartalmazó cím alatt – kizárólag csak a behozatali irányú árumozgást tartalmazza, a magyar szabályozás rögzíti a vámhatáron átlép
árukkal kapcsolatos
jelentkezési, árubejelentési és árubemutatási kötelezettséget is, valamint a vámhatáron végzett ellen rz
vizsgálat feltételeit is szabályozza, és mind a beléptetésre, mind a
kiléptetésre vonatkozó el írásokat magában foglalja. A magyar és a közösségi szabályozás különbözik a kiegészít
árunyilatkozat adás
lehetséges módjában is. A Vámkódex ugyanis általános, id szakos vagy gyNjt kiegészít bejelentés lehet ségét rögzíti. A jelenlegi magyar szabályozástól eltér en az egyszerNsített, vagy helyettesít okmány elfogadásának napja a vámokmány elfogadásának id pontja. Az
ideiglenes
behozatalra
vonatkozó
szabályokat
Magyarországon
2002-ben
harmonizáljuk a közösségi el írásokkal. A csatlakozásig azonban nem alkalmazzuk a részbeni vámfizetési kötelezettség esetén el írt havi 3%-os vámfizetési kötelezettségi szabályt, mert a 2% mértékN hatályos magyar el írás jobban megfelel az ideiglenes használatban érdekelt gazdálkodók érdekeinek. A magyar szabályozásban a csatlakozásig nem alkalmazzuk a Vámkódexnek megfelel rövidebb behozatali határid t sem. A vámszabad-területek terén is jelent s az eltérés a közösségi és a magyar szabályozás között. A közösségi vámszabad-területek területileg koncentráltan mNködnek (jelenleg 33 helyen), míg a magyar gyakorlat a vállalatonkénti vámszabad-területté nyilvánítást alakította ki, amelynek vámellen rzése – pénzügyi biztosíték hiányában – kevésbé lenne 30
kezelhet . A Közösség az ellen rzés fizikai feltételeinek biztosítását (a kerítést és a be- és kiléptetés szigorú ellen rzését) írja el , míg a magyar szabályozás ezen túlmen en tevékenységi vámbiztosíték feltételt is meghatároz. Az EU-hoz való csatlakozással pedig zömében megszNnik a hazánkban jelenleg mNköd vámszabad-területek tevékenységének jogalapja, hiszen uniós tagként a vámszabad-területeinken csak nem-közösségi áru felhasználásával
végzett
feldolgozási
tevékenység
végezhet .
Így
az
érintett
gazdálkodóknak még a csatlakozást megel z id szakban dönteniük kell a tevékenységük folytatásának módjáról és lehet ségeir l. A hazai szabályozás a Vámkódex vonatkozó szabályait csak a csatlakozástól alkalmazza. A közösségi vámrendszer szabályain belül nem a Vámkódex részletezi a közösségi vámmentességi rendszer jogcímeit és feltételeit, hanem a 918/83/EGK Tanácsi Rendelet. Tehát az EU-hoz történ
csatlakozásunkat követ en hazánk is ezt fogja alkalmazni a
jelenleg vámtörvényben szabályozott feltételek helyett. Amúgy a két szabályozás csaknem azonos jogcímeken írja el a vámmentességi lehet ségeket. [1.;2.;3.;9.] A közösségi szabályok ismeretében megállapítható, hogy a teljes harmonizáció eredményeként a hatályos magyar szabályozás lényeges egyszerNsítése várható. Kiiktatásra kerülnek a nemzeti szabályozás különös jogcímei, átrendezés történik az el írások törvényen belüli helyét illet en is.
31
5.2. Teljes harmonizáció 5.2.1. Szükséges lépések Magyarország csatlakozási felkészülését már a kilencvenes évek elején megkezdte. Így az európai uniós csatlakozásra való tudatos felkészüléssel a magyar vámigazgatás napjainkra már 95%-os kompatibilitást mutat az uniós vámigazgatással kapcsolatban. Ennek érdekében a vámtörvényben folyamatos változtatások történtek. Félévente módosult a vámtörvény. Ennek során sikerült elérni, hogy vámtörvény által el írt szabályozások mostanra többségében megegyeznek a Vámkódex szabályaival. A csatlakozás id pontjától kezd d en ránk is a Közösségi Vámkódexben el írt szabályok vonatkoznak. A módosítások is rendre azért történtek, hogy a csatlakozás pillanatában a magyar vámtörvényr l
a
Közösségi
Vámkódex
alkalmazására
való
áttérés
minél
zökken mentesebben történjék. A 10 megyei igazgatóságot átszervezték, és 7 regionális igazgatóságot hoztak létre bel lük. A regionális igazgatóságok helyettes vezet i ellen rzik a vámügyeket, jövedéki szabályozást, és informatikát. Bizonyos átszervezésre az Országos Parancsnokságon is sor került, egyes igazgatóságok hatáskörét növelték, illetve összevonásokra került sor. A vámigazgatás
folyamatosan
hozza
létre
az
uniós
módszerekkel
kompatibilis
számítástechnikai rendszerét. A déli határszakaszok kiemelt fejlesztésér l döntöttek, modernizálják a határátkelés ellen rzéseit, és új határátkel helyeket építenek. Az uniós követelményeket figyelembe véve már 2000. márciusára befejez dött a nemzetközi elvárásoknak megfelel vámszervezet kialakítása. A 2003-as évre azonban még így is maradt teend . A Vámtörvény 2003. évi módosítása közé tartozik például a vámbiztosítékra vonatkozó szabályozás is. A módosítás hatályba lépésével csaknem teljes egészében megvalósul a hazai szabályozás EU-kompatibilitása. Azonban
továbbra
is
fennmarad
a
vámfizetések
biztonságára
ügyel
szigorú
feltételrendszer, annak érdekében, hogy a költségvetés bevételi oldala ne szenvedjen hiányt. Bevezetik a vámszámla alkalmazásának lehet ségét is. Bármely vámfizetésre kötelezett ügyfélnek joga lesz arra, hogy egy kereskedelmi banknál vámszámlát nyisson, s a vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit ezen keresztül teljesítse. A 2003-ban megvalósuló módosítások között szerepel a képviseleti szabályok átvétele is. Ennek átvétele a feltételek körültekint megfogalmazása esetén egyúttal szolgálhatja a 32
vámügyi tevékenységet hivatásszerNen végz gazdálkodói kör meger södését is. Ez pedig összhangban van a kis- és középvállalatok támogatását célul kitNz
gazdaságpolitikai
célokkal. A vámügynöki tevékenység jöv jét a közvetett- és közvetlen képviseleti ellátás nem fogja hátrányosan érinteni, hiszen a vámszakmai tevékenységet hivatásszerNen gyakorló vámügynökök tudnak a legoptimálisabb feltételek biztosításával vállalkozni a közvetlen képviseleti ellátásra is. Az ügyfelek érdekeit mérlegel módosítás is történik, mely szerint az utólagos ellen rzést végz vámszervezetnek is lehet sége lenne a méltányosság gyakorlására, amennyiben ezt az ellen rzött ügyfél kérelmezi. Szigorodni fognak azonban a vámigazgatási bírságra vonatkozó méltányossági szabályok, a jöv ben nem gyakorolható méltányosság, ha a bírság összege meghaladja a kiszabott vámteher 6%-át. A Vámtörvény módosítása er síti a vámszervezet pénzügyminisztériumi felügyeletét, irányítását és ellen rzését. Ez hozzájárulhat a szolgáltató típusú szemlélet formálásához, miközben szigorúan számon kérhet a kiszabott vámterhek pontos beszedése. Az ideiglenes behozatal szabályozása már konform az uniós szabályokkal. Eltérés csupán abban van, hogy az el írt havi 3%-os vámfizetési kötelezettség helyett nálunk a 2%-os mértéket alkalmazzuk, mivel ez jobban megfelel a gazdálkodók érdekeinek. A csatlakozásig a Vámkódexnek megfelel rövidebb behozatali határid t sem alkalmazzuk. Lényeges eltérés már csak a vámszabad-területek szabályozásánál jelenik meg. A tevékenység engedélyezésének feltételeit azonban a csatlakozásig valószínNleg nem fogják megváltoztatni,
ennek
oka
a
vámszabad-területek
kiemelt
nemzetgazdasági
szerepvállalása. Ugyanis Magyarország fejl dése meghatározó mértékben függ a külföldi mNköd t ke-beruházások alakulásától és ezen belül a többségükben vámszabad-területen letelepedett cégek tevékenységét l. Hazánkban jelenleg mintegy 140 vámszabad-terület van. Ezek export tevékenységüknek köszönhet en pozitív hatást gyakorolnak a külkereskedelmi mérleg egyenlegére. A hatályos szabályrendszer csatlakozásig történ meg rzése a gazdasági fejl dés egyik záloga. A külkereskedelemben elfoglalt súlyuk az exportban közel 50 %, de importban is 40% körüli. 2001-ben az ország összes exportjának 35%-át bonyolító 10 legnagyobb vállalat közül 8 vámszabad-területi cég volt. S még egy lényeges
érv
szól
mellettük,
a
vámszabad-területi
termékszerkezetet és technológiát képviselnek. 33
gazdálkodók
versenyképes
A vámjogi szabályozásban már egyre szélesebb körben alkalmazott lehet ség, hogy az import helyett növekv
arányú hazai termék felhasználásával termelhessenek a
vámszabad-területek, amelyek termelésük 87%-át az európai szabadkereskedelmi térségbe exportálják. Az EU-harmonizációnak eleget téve, s egyúttal az érintett gazdálkodók csatlakozásra történ id beni felkészülését is el segítve a 2003-as módosítással beemelésre kerül a hazai vámjogi szabályozásba a közösségi vámszabad-területi szabályozás is, amely a csatlakozás id pontjában lép hatályba. Ennek ismeretében a gazdálkodók saját elhatározásuk szerint ütemezhetik a csatlakozásra történ felkészülésüket. [12.;13.] A következ kben a csatlakozásra való felkészülést segít
hivatalról, és a rendszerek
együttmNködését segít programról szeretnék írni.
5.2.2. Integrációs Hivatal 5.2.2.1. Létrejötte Az eltelt évek jelent s gazdasági és társadalmi változásokat hoztak, amelyek az utóbbi id ben felgyorsultak, és egyre er teljesebb hatással vannak a Vám- és Pénzügy rség integrációs tevékenységére. Az Európai Unióval fennálló határszakasz megszNnésével járó el nyök, melyek várhatóan serkenteni fogják a gazdasági növekedést, csak egy jól felkészült, európai szintN háttérintézmény-rendszerrel érvényesülhetnek Magyarországon. Magyarország és az Európai Unió közötti tárgyalások el rehaladásának eredményeképpen 1998. január 1-jén a Vám- és Pénzügy rség megalakította a Vám- és Pénzügy rség európai integrációját koordináló szervezeti egységét, az Integrációs Hivatalt. A Vám- és Pénzügy rség 2000-ben végrehajtott átszervezése keretében az Integrációs Hivatal is meger sítésre került. Addig az id pontig els sorban koordinációs feladatokat ellátó Hivatal 2000. els negyedévének végére a megújítást követ en már képessé vált a szakmai f osztályokkal együttmNködve, az integrációval érintett egyes szakterületek önálló vitelére. Az Integrációs Hivatal a Vám- és Pénzügy rséget érint
aktuális jogszabályok
vizsgálatánál hatékonyan részt vett a Kormány jogharmonizációs programjának felülvizsgálatában. [10.]
34
5.2.2.1. Tevékenysége Az Európai Unió Közösségi Vívmányai Átvételének Nemzeti Programját (ANP) a 2184/1999. (VII. 23.) sz. Kormányhatározat szerint a Külügyminisztérium által kidolgozott szempontok alapján 2000. március 30-ig aktualizálta, és felülvizsgálta. Már a 2000. évben szoros kapcsolatot alakított ki az EU bizottság F igazgatóságával, s jó kapcsolatot alakított ki több EU-tagország vámigazgatásával, amely lehet vé teszi, hogy a Vám- és Pénzügy rség szakemberei tanulmányozhassák az európai uniós gyakorlatot a különböz szakterületeken. Az Integrációs Hivatal folyamatosan nyomon követi a Korrupció Ellenes Stratégiai Terv végrehajtását, amelyet a Vámetikai konferencián jegyz könyvben rögzítettek, s az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy támogatja az elképzelést, s figyelemmel kíséri a megvalósítását. Az Integrációs Hivatal kialakította a Vám- és Pénzügy rség Integrációs Munkatervét, amely a testület integrációs felkészülésére vonatkozóan tartalmaz konkrét feladatmeghatározásokat. A Munkaterv az el irányzott feladatokat 8 fejezetben tartalmazza, melyek a következ k: 1. A Vámjog és a Vámeljárások Vám- és Pénzügy rséget érint feladatai 2. Közösségi Agrárpolitika Vám- és Pénzügy rséget érint feladatai 3. Jövedéki területeken fellelhet különbségek 4. Az EU külkereskedelmi statisztikai rendszere 5. A bel- és igazságügyi együttmNködés testületet érint feladatai 6. Pénzügyi ellen rzés Vám- és Pénzügy rséget érint feladatai 7. Oktatás 8. A humánpolitikát érint feladatok A vámeljárás fejezet fontos integrációs feladata az EU számítástechnikai rendszereihez való csatlakozás, melynek alapfeltétele, hogy az EU távadat-átviteli rendszeréhez kapcsolódjunk. Az Integrációs Hivatal a Jogi és Igazgatási F osztállyal együttmNködve közös munkacsoportot hozott létre a vámügyi együttmNködés alapját alkotó egyezmények átvételének
megkönnyítése
érdekében.
feldolgozta
a
egyezményeket,
megjelölt
A
35
munkacsoport valamint
gyakorlati
szempontból
adatvédelmi
szempontból
összehasonlította a hatályos magyar szabályozással. Jelent s lépések történtek a Nemzetközi BNnügyi EgyüttmNködési Központtal (Nebek) való együttmNködés érdekében is. Problémaként merül fel a szomszédos országok alacsony jövedéki adókulcsa, ami kedvez a feketegazdaságnak. Ezért lényeges feladat a feketegazdaság elleni harc területén az ellen rzés fokozása. A pénzügyi ellen rzés szakterületével kapcsolatos EU-s joganyagokat a Hivatal munkatársai áttekintették, és megvizsgálták az egyes tagországok konkrét gyakorlatát is. Ezzel kapcsolatosan az Integrációs Hivatal kezdeményezésére a tagországok vámigazgatásai betekintést engedtek saját szakterületükhöz kapcsolódó gyakorlatba. Az Integrációs Hivatal tevékenységével hatékonyan segíti a tagországok gyakorlati tevékenységének megismerését, s a jogharmonizáció miel bbi megvalósítását. [10.]
5.2.3. Interoperabilitási Program Az EU-csatlakozás nemcsak az ország, hanem a Vám- és Pénzügy rség számára is ad feladatokat. Az Unióval kompatibilis informatikai rendszerek tökéletes mNködését már a csatlakozást megel z en legalább egy évvel biztosítani kell az EU számítógépesített vámrendszereivel való összekapcsolhatóság érdekében. A Brüsszelben mNköd
DG
TAXUD (Adózás és Vámunió F igazgatósága) még 2001. elején Interkonnektivitási Tanulmányt készített, amelynek eredményéb l kiderült, hogy a legtöbb tagjelölt ország nemcsak nem felel meg az interoperabilitási követelményeknek az EU-csatlakozáshoz szükséges összes vám- és adóinformatikai rendszerekkel kapcsolatban, de kell ismerettel sem rendelkeznek. Ennek a helyzetnek a javítására 2002. januárjában kiadták az Interkonnektivitási CD-t, mely a hiányosságokat hivatott pótolni. A rendszerek együttmNködtethet ségének megoldását akár az európai uniós csatlakozás egyik el feltételeként is említhetjük. Az interoperabilitás szót magyarra fordítva talán „rendszerek együttmNködtethet ségének” lehetne nevezni. Ennek a szónak nincs olyan pontos magyar megfelel je, amely pontosan fedné a tartalmát. Jelen esetben az EU és a nemzeti rendszerek közötti olyan kapcsolatot jelenti, amelyben az elemek nemcsak mNszaki-informatika értelemben képesek az együttmNködésre, hanem a rendszerek nem informatikai részei, a jogi szabályozások, az
36
eljárások, az oktatások, stb. szintén egységesek. Tehát biztosított legyen az EU-rendszerek teljes hazai megfelel sége is. A Program célja egy olyan nemzeti rendszer kidolgozása és megvalósítása a Vám- és Pénzügy rségnél, hogy azok az EU IT (Információ Technológiai) rendszereihez már a csatlakozás pillanatában kapcsolódni tudjanak, biztosított legyen az információcsere az EU és az új tagállamok között. Ahhoz, hogy a kitNzött cél megvalósulhasson, a Nemzeti Interoperabilitási Stratégia fogalmazza meg az egyes beindítandó projekteket, azok általános szervezetét és a teend ket. Fel kell számolni többek között az infrastruktúra, a nyelvtudás alacsony szintjének hiányosságait. A Vámigazgatás részére négy projekt beindítását írják el . Az els
a CCN/CSI
kommunikációs csatorna, a második az ITMS, amely kialakítása még az EU-ban is folyamatban van, a harmadik az NCTS, azaz az új számítógépes tranzitrendszer, a negyedik az EMCS, a jövedéki termékek mozgását ellen rz rendszer. A fejlesztésekkel egyidejNleg biztosítani kell az együttmNködést és a kapcsolódást az egyéb nemzeti rendszerekhez, például a PM-hez, az APEH-hez és az ügyfelekhez is. Napjainkra már mindaz elkészült, amit az EU elvárásként megfogalmazott: tehát rendelkezésre állnak a felhasználói követelmények, az el tanulmányok, a projektindító dokumentumok. Megalakult a program legf bb döntéshozó testülete, a Felügyel Bizottság is, melynek elnöke Arnold Mihály altábornagy, tagjai pedig az illetékes minisztériumok és a magyarországi EU Misszió munkatársai. Az Interoperabilitási program igazgatójának feladata a Program és az ahhoz kapcsolódó projektek el rehaladásának biztosítása, összhangban az Interoperabilitási Stratégiával. Felügyeli a projektek el rehaladását az üzleti terv, a szakmai változáskezelési terv, az EU csatlakozási stratégia, valamint a nemzeti interoperabilitási stratégia alapján. S minden olyan lényeges változás elfogadása is az igazgató hatáskörébe tartozik, amely kihathat a program végrehajtására. Ezeket a Felügyel Bizottságnak kell továbbítania, akik döntenek a jóváhagyásról. S végezetül irányítja a projekttulajdonosok interoperabilitással kapcsolatos munkáit. [11.]
37
6. Pápai Vámhivatal tevékenységének bemutatása Ebben a fejezetben a Pápai Vámhivatal jelenlegi, csatlakozás el tti tevékenységét szeretném bemutatni. A
Pápai
Vámhivatal
a
Vám-
és
Pénzügy rség
Közép-Dunántúli
Regionális
Parancsnokságának a felügyelete alá tartozó, hatósági jogkörrel rendelkez
szerv.
Tevékenységét két f irányban fejti ki, így ennek megfelel en két alosztály található: vám alosztály, és jövedéki alosztály. Jövedéki és vám szakterületen is hét-hét pénzügy r végzi tevékenységét. Szervezeti felépítése meglehet sen egyszerN. A Hivatal tevékenységét a vámparancsnok felügyeli és koordinálja. A vám- és jövedéki alosztály dolgozói, a parancsnok, parancsnok-helyettes és egy titkárn teszik ki az itt dolgozók létszámát. A Vámhivatal az illetékességi szabályokban foglaltak alapján szinte minden vámkezelésre illetékes. A következ kben a vám szakterületén tevékenyked k munkáját szeretném b vebben bemutatni. Az alapvámkezeléseket a Pápai Vámhivatal Globálvám Kft által mNködtetett szolgálati helyén végzik, míg a Hivatalban történnek az utólagos intézkedések, a különféle engedélyek kiadásának ügyintézése, és az ügyfélfogadás. El ször vegyük sorra a Szolgálati helyen végzett feladatokat. Mint már említettem, itt végzik az alapvámkezeléseket. Ezt a terület földrajzi elhelyezkedése is indokolja, hiszen a város szélén található, s így a nagy kamionforgalom különösebben nem zavarja a város közlekedését. A szolgálati helyen négy pénzügy r teljesít szolgálatot, el adói, szemlészi, ügyintéz i, és revizori munkakörben. Az el adó veszi át az ügyfélt l a vámigazgatási- és vámeljárásokra vonatkozó kérelmeket, ellen rzi a kérelemhez szükséges mellékletek meglétét, s leigazolja azokat. Ellen rzi a kérelmek megfelel ségét, a szükséges iratok meglétét, s azok tartalmi megfelel ségét. ^ dönt a kérelem visszaadása, elfogadása, visszautasítása, és az áruvizsgálat módja fel l, s felügyeli a vámkezelési kérelmek elintézésének (feldolgozásának) folyamatát. A szemlész átveszi az el adótól az árunyilatkozatokat, okmányokat. Ezek után megvizsgálja a kérelmet és mellékleteit a körözésekre és figyel ztetésekre vonatkozóan, ellen rzi az azonossági jelek egyez ségét. Elvégzi a számítógépes nyilvántartásba vételt [2. melléklet], vámvizsgálatot, kivezetéseket, visszaigazolásokat (a behozatali irányú árunyilatkozatok f vámhivatali példányainak megküldését). 38
Az ügyintéz normál eljárásban átveszi a szemlészt l a munkalapot és mellékleteit (árunyilatkozatokat, okmányokat). Megvizsgálja a benyújtott kérelmet és mellékleteit alaki és tartalmi szempontból. Elvégzi a számítógépes feldolgozást, határozatkészítést, az árunyilatkozat és mellékletei záradékolását, a határid s tételek figyelemmel kísérését, felfüggesztésb l való kivételét. A revizori munkakörben szolgálatot teljesít pénzügy r átveszi az ügyintéz t l a felülvizsgálatra váró kérelmeket, mellékleteit (árunyilatkozatokat, okmányokat), s a meghozott határozatokat. Felülvizsgálja a feldolgozott okmányokat szakmai (alaki, tartalmi) és pénzügyi szempontból, meghozott határozatok jogszerNségét, a vámteher összegének helyességét, s figyelemmel kíséri a vám megfizetésének teljesülését. ^ dönt a határozat kiadhatósága, elutasítása, visszaadása fel l, a vámérték-vizsgálat elrendelésér l. Az általa felülvizsgált határozatok vámhivatali példányát kézjegyével látja el. A kiadható határozatok átvételére az ügyfeleknek 3 munkanap áll rendelkezésükre a határozathozatal id pontjától számítva. Az ügyfelek személyesen veszik át a határozatokat, s err l a szolgálati helyen kézbesít könyvet vezetnek, melyben rögzítik az átvett határozat számát, átvev nevét, címét, s az átvétel dátumát. Az alapvámkezelések közül nagyságrendet tekintve a legtöbb munkát a kiviteli ellen rzés jelenti. A 2002-es évben december 1-jéig 7300 db végleges kivitel, és 3225 db újrakivitel történt. Kiviteli ellen rzés alá kell vonni azt a belföldi árut, amelyet végleges rendeltetéssel külföldre kívánnak szállítani, és azt a vámárut, amelyet külföldre szállítanak vissza (ez az ún. újrakivitel). Az Egységes Vámárunyilatkozat elnevezésN (EV) okmányon a bejelentési (1) rovatban a végleges árukiszállítást 1-es [3. melléklet], míg az újrakivitelt 3-as kóddal jelöljük. A kiviteli ellen rzés vámvizsgálatból, az áru azonosításából, valamint az adózatlan jövedéki termékek esetén a vámteher biztosításából áll. Az áru átengedésér l az áru azonosítását, adózatlan jövedéki termék esetén a vámteher biztosítását követ en döntenek. Az ügyfelek a kivitelre kerül áru vámvizsgálatát, az áruk részletes adatait tartalmazó, három példányban kiállított konszignáció (részletes jegyzék) [4. melléklet] benyújtásával kérhetik. Ennek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyeket a kiviteli ellen rzéshez benyújtott árunyilatkozatnak tartalmaznia kell. A vámvizsgálat igazolásával ellátott részletes jegyzék alapján a kiviteli ellen rzés újabb áruvizsgálat nélkül elvégezhet , amennyiben az áru/vámáru azonossága kétséget kizáróan megállapítható. Közúti szállítás 39
esetén – amennyiben nincs nemzetközi vámokmány – a kiviteli ellen rzésre adott árunyilatkozathoz csatolni kell a két példányban kiállított Rakományjegyzéket. Újrakiviteli eljárásnál szükséges a behozatali célú vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat ügyfél példányának bemutatása is. Amennyiben az ügyfél a vámhatósággal hitelesíttetni kívánja az áru származását, legkés bb a kiviteli ellen rzéshez csatolni kell a megfelel en kitöltött származási bizonyítványt (EUR 1) [5. melléklet]. Kiviteli irányú eljárásként el fordul még az ideiglenes kivitel is. (2-es bejelentési kód). A forgalom arányában ennek nagyságrendje nem jelent s a pápai Vámhivatalnál (125 db). Azokat az árukat kell ideiglenes kivitelben vámkezelni, amelyeket állagváltozást nem eredményez
mNvelet céljából, visszahozatali kötelezettséggel szállítanak külföldre. A
vámkezelés során vámvizsgálat, továbbá a kivitelre kerül megállapítása, annak biztosítása, a visszahozatali határid
áru azonosságának megállapítása, és az
ideiglenesen kivitt áru elszámolása szükséges. A visszahozatali határid
huszonnégy
hónap, ami indokolt esetben meghosszabbítható. Az ideiglenes kivitel során az áru átengedésér l az áru azonosítását követ en döntenek. Az ideiglenes kiviteli vámkezelés nemzetközi vámokmánnyal, ennek hiányában EV okmány kiállításával kérhet . Az EV-n meg kell jelölni az ideiglenes kivitel célját, az áru azonosítási lehet ségeit. Az ideiglenes kiviteli eljárásban vámkezelt áruval a megállapított határid lejártát követ harminc napon belül el kell számolnia az ügyfélnek. Az elszámolás történhet: -
az áru belföldre való visszahozatalával
-
csere esetében a csereáru behozatalának és vámkezelésének igazolásával
-
külföldön történ értékesítésének igazolásával
-
az áru megsemmisülésének igazolásával
Szintén jelent s feladatot jelent az árutovábbítási eljárás. Vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól bármely másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával történik. Az árutovábbítás vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából és a vámteher, áruk esetében pedig a forgalmi adók biztosításából áll. Az erre irányuló kérelem elfogadásakor kezd dik, s a vámárunak és az iratoknak a rendeltetési vagy a kiléptetést végz
vámhivatalnál történ
bemutatásakor fejez dik be. Az árutovábbítást EV
benyújtásával kell kérni. A vámhivatal meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és a vámáru bemutatási határidejét, amelyen belül az áru/vámáru további vámkezelését, illetve 40
kiléptetését kell kérni. Amennyiben a szállítás során baleset, vagy más el re nem látott és a szállítást akadályozó, vagy az alkalmazott azonossági jelek megsérülését okozó esemény következik be, haladéktalanul értesíteni kell az esemény színteréhez legközelebb lev vámhivatalt, és az esemény megtörténtét a hivatallal igazoltatni kell. A fuvarozott vámáru csak a rendeltetési hely szerint illetékes vámhivatal írásos engedélyével szolgáltatható ki a címzett részére. Az árutovábbítási eljárásnak két típusa létezik:
-
nemzeti árutovábbítás
-
küls árutovábbítás (ezen belül beszélhetünk Tranzit Egyezmény szerinti árutovábbításról
Nemzeti árutovábbításról beszélhetünk abban az esetben, amikor magyar vámterületen történ
árutovábbításról van szó. Más esetben küls
árutovábbításról beszélünk.
Mindegyiket rögzíteni kell a VÁMREG rendszerben. Az árutovábbítás során alkalmazhatjuk az árutovábbítás egyszerNsített szabályait is. Ebben az
esetben
beszélhetünk
engedélyezett
címzettr l/feladóról.
Az
engedélyezett
címzett/feladó a vámhivatal közvetlen közremNködése nélkül érkeztethet, indíthat szállítmányt. Minden esetben szükséges a vám elé állítás: az ügyfél a vámhatósághoz bejelentést tesz arról, hogy az áru/vámáru a vámhivatalhoz, vagy a vámhatóság által kijelölt vagy engedélyezett helyre, vagy a vámokmányon rendeltetési vagy feladási címként feltNntetett helyre megérkezett, vagy az el bbi helyekr l kiviteli vámeljárás keretében indításra került, melynek következtében megvalósult az áru vámellen rzés alá vonása. A vám elé állítás elektronikus úton is teljesíthet . Ilyenkor a nyilvántartásba vételi tételszámot és a kirakási – vagy kiviteli irányú vámeljárások esetén berakási – engedélyt elektronikus válasz formájában adja meg a vámhivatal. Az elektronikus vám elé állításra a vámhivatal automatikusan és folyamatosan, elektronikus formában közli döntését. Az áru megérkezését követ en a rendeltetési vámhivatalnak vissza kell küldeni a továbbítási okmány 5. számú példányát (folyamatos kék szélN példány). Miután visszaérkezett ez a példány az indító vámhivatalhoz, csak akkor lehet elintézettnek tekinteni az eljárást. A bizonyos határid n belül vissza nem érkez okmányok nyomán nyomozólevelet kell indítania a hivatalnak. Az alapvámkezelések közé tartozik még a belföldi forgalom számára történ vámkezelés is, így ezt is szintén a Szolgálati helyen végzik. A belföldi forgalom számára történ vámkezelésnek két típusa létezik:
-
behozatal
-
újrabehozatal 41
Az els típusát 4-es, míg az újrabehozatalt 6-os kóddal jelöljük meg az EV-n a bejelentési rovatban. Ez a fajta vámkezelés is jelent s feladat, hisz nagyságrendjét tekintve a kivitelek után ez a fajta vámkezelés fordul el a leggyakrabban. A vámáru jelleget megszüntet vámeljárások közé tartozik. Vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséb l, beszedéséb l és a vámáru kiadásából áll. A vámáru behozatalával kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítését is ellen rizni kell a vámkezeléskor. 1.000.000 Ft feletti vámérték esetében például vámértékbevallás benyújtása is szükséges [6. melléklet]. Az áruátengedésr l (a vámárunak a
vámfizetésre
kötelezett
vámárunyilatkozaton
megjelölt
telephelyére
történ
elszállításáról) normál eljárásban a vámvizsgálatot követ en kell dönteni. Összevont árunyilatkozat adását is engedélyezheti a vámhivatal normál vámeljárásban, legfeljebb tíz munkanapos határid vel. Az engedélyt azonban a hivatal visszavonja, ha az engedélyhez szükséges feltételek már nem állnak fenn. Az összevont árunyilatkozatot legkés bb az engedélyben meghatározott összevonási id szak leteltét követ harmadik munkanapon be kell nyújtani. A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut akkor adhatja ki a hivatal, ha -
az ügyfél megfizette a kiszabott vámterhet, vagy arra vámbiztosítékot nyújtott, illetve annak megfizetésére halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik.
-
egyszerNsített eljárásban az egyszerNsített árunyilatkozatot a vámhatóság elfogadta.
A vámáru kiadása vámjogi szempontból az áru feletti szabad rendelkezést jelenti. Az ügyfél rendelkezhet halasztott vámfizetési engedéllyel. Ebben az esetben a vámárut a vámkezelés után, a vám megfizetése nélkül kiadhatja a hivatal az ügyfél részére, s neki elegend
az engedélyben meghatározott id
után vámterhet fizetnie. Ez az id
15
munkanap. 91-es fizetési mód kóddal jelöljük az EV 47-es rovatában. Az ügyfélnek a vámteher megfizetése után nem kell igazolnia a fizetés teljesítését a vámhivatalnál. Belföldiesítésnél a vámtétel meghatározása szempontjából lényeges a származás igazolása. Ez alapján vehet igénybe – a kereskedelmi egyezmények alapján – a kedvez bb vámtétel. A
szabadkereskedelmi
számlanyilatkozattal,
vagy
megállapodások EUR
1
keretében
származási
a
származás
bizonyítvánnyal
igazolása
történhet.
A
számlanyilatkozatot 6000 eurós értékhatárig eredeti aláírással minden export r, míg e feletti vámérték esetén csak „elfogadott export r” állíthat ki. Az EUR 1 származási bizonylat kiállításának hitelesítése a vámhivatal feladata.
42
Az Általános Preferencia Rendszer keretében preferenciális vámelbánásban részesül országokból, valamint a legkevésbé fejlett országokból származó és közvetlenül onnan vásárolt vámáruk származását a kedvezmény igénybevétele céljából FORM A származási bizonyítvánnyal kell igazolni. A Pápai Vámhivatal Szolgálati helyén 2002. december 1-jéig 3490 db behozatal, és 101 db újrabehozatal történt. A következ kben a vámáru jelleget megtartó vámkezelések közül az aktív feldolgozást szeretném bemutatni. A Pápai Vámhivatal forgalmát tekintve az aktív feldolgozásban való vámkezelés jelent s nagyságrendet képvisel. December 1-jéig 2500 db aktív feldolgozásban vámkezelés történt. Az aktív feldolgozásnak két fajtája ismert és alkalmazott: -
Felfüggeszt eljárás: Külföldi féllel kötött szerz dés keretében a külföldi fél által ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott vámáruval végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, amelynek eredményeként a végterméket a feldolgozást követ en külföldre visszaszállítják, anélkül, hogy az esedékes vámteher befizetésre került volna.
-
Vám-visszatérítési eljárás: A vámteher megfizetése mellett vámkezelt vámáruval végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, mely során létrejött végterméket külföldre kiszállítják és ennek alapján a behozott vámáru után a kiszabott és megfizetett vámterhet a vámhatóság visszatéríti.
Az aktív feldolgozás kizárólag tevékenységi engedély birtokában végezhet . A feldolgozást végz székhelye, telephelye szerint illetékes vámhivatal engedélyezi annak a szervezetnek, mely a feldolgozást maga végzi, illetve mással elvégezteti. A tevékenységi engedélyt írásbeli kérelemre – normál eljárásban – akkor kell kiadnia a Hivatalnak, ha a) a kérelmez
a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkez
szervezet, és
vámszempontból megbízható, b) a tevékenység helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság joger s engedéllyel hozzájárult, c) a feldolgozás alá vont vámáru felhasználását nyomon lehet követni d) az aktív feldolgozási tevékenység gazdaságilag indokolt e) további engedély szükségessége esetén a kérelmez már rendelkezik azokkal. 43
Az engedélyezésekor a vámhivatal dönt a feldolgozás alá vont vámáru felhasználásának ellen rzési módszerér l. Az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámárukkal az ügyfél köteles elszámolni a vámkezeléskor meghatározott visszaviteli határid
lejártáig (ez a lejárat a hivatal
engedélyével többször is meghosszabbítható). Az aktív feldolgozás -
felfüggeszt eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámáru feldolgozásra történ átadásából, valamint a visszaviteli határid megállapításából és elszámolásából,
-
vám-visszatérítési eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséb l, beszedéséb l, a vámáru feldolgozásra történ átadásából, valamint a visszaviteli határid megállapításából, az elszámolásból és a vámteher visszatérítéséb l áll.
A vámáruval való elszámolást legkés bb a visszaviteli határid lejártát követ negyedév els hónapjának tizenötödik napjáig köteles az ügyfél kérni a vámhivataltól. Az elszámolás a vámáru elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonásának igazolásával történik. Elszámolásra alkalmas vámeljárás alatt -
külföldre végleges rendeltetéssel történ kiszállítást
-
közvámraktárba kivitel céljából történ beraktározást
-
belföldi forgalom számára, illetve
-
újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történ vámkezelést,
-
vámszabadterületre történ betárolást kell érteni.
Amennyiben nem történik meg határid n belül az elszámolás kérése, a vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki, s felszólítja az ügyfelet az elszámolásra. Az elszámoláshoz be kell nyújtania az ügyfélnek: -
az aktív feldolgozási eljárásról szóló árunyilatkozatok igazolásul szolgáló ügyfélpéldányait
-
a feldolgozott áru azonosságát és az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonást igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát
-
az elszámolási kulcs alapján elkészített anyag-felhasználási kimutatást
-
vám-visszatérítéses eljárás esetén a befizetést igazoló okmányokat
-
hulladék, maradék vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozatot
-
felfüggeszt eljárásban a kumulációs vámteher megfizetését igazoló okmányokat (amennyiben volt ilyen) 44
Amennyiben a késztermék kiszállítása olyan szabadkereskedelmi megállapodás keretében történt, amely a nem származó anyagok vonatkozásában vám-visszatérítési, vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát írja el , az anyag-felhasználási kimutatást úgy kell elkészíteni, hogy a származás igazolása mellett kiszállított termékbe beépített származó és nem származó anyagok elkülöníthet ek legyenek, valamint az anyag-felhasználási kimutatáson fel kell tüntetni a kumulációs vámteher befizetését igazoló okmányok számát. A két példányban benyújtott anyag-felhasználási kimutatást a vámhivatal az elszámolásra vonatkozóan záradékolja, eredeti példányát bevonja, másolati példányát pedig a benyújtott egyéb okmányokkal együtt visszaadja az ügyfél részére. A vámhivatal az aktív feldolgozási vámeljárás elszámolási adatait ellen rzi és az elszámolható vámárukat jóváírja. Tíz nap alatt (dekádonként) belföldi forgalomba hozott végtermékek el állításához felhasznált vámáruk belföldi forgalom számára történ legkés bb az összevonási id szakot követ
vámkezelését
második munkanapon kell kérni a
vámhivatalnál. Ha az aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik, akkor a felfüggeszt eljárás esetében a vámterhet az aktív feldolgozásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor, a forgalmi adókat pedig a belföldi forgalom számára való vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat elfogadása napján érvényes szabályok szerint kell kiszabni. Vám-visszatérítési eljárásban a még ki nem szabott vámterhet kell beszedni. A felfüggeszt eljárás esetében a belföldiesítéskor – forgalmi adók kivételével – kiszabott vámteher után kamatot (naponta a jegybanki alapkamat 365öd részét) kell fizetni, amennyiben azokra készpénzbiztosítékot nem nyújtottak. Vám-visszatérítési eljárásnál a vám összege 5% levonásával téríthet vissza az ügyfél kérésére. Azonban csak a 2001-ben behozott termékek után megfizetett vám téríthet vissza. Az aktív feldolgozási eljárás már kompatibilis az európai uniós el írásokkal, tehát már megfelel az uniós elvárásoknak csakúgy, mint az ideiglenes behozatal. Az ideiglenes behozatali vámeljárás lehet vé teszi a visszaviteli kötelezettséggel ideiglenesen behozott vámáru – a vámtörvény végrehajtási rendeletében meghatározott jogosult általi – használatát részleges vagy teljes vámmentességgel, anélkül, hogy az ilyen vámárura tarifális intézkedések vagy mennyiségi korlátozások vonatkoznának Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut változatlan állapotban kell külföldre visszaszállítani. Vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a vámfizetési kötelezettség és 45
a visszaviteli határid
megállapításából, a vámteher kiszabásából, a vámáru belföldi
forgalomba kerülése esetén fizetend vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll. Részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után az ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára azon vámteher összegének két százalékát kell megfizetni, melyet a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása id pontjában végzett belföldi forgalom számára történ vámkezelés esetén fizettek volna. Az így fizetett vám összege nem haladhatja meg a belföldi forgalom számára történ vámkezelés esetén fizetend vám összegét. Az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárukkal a visszaviteli határid lejártát követ ötödik munkanapig el kell számolni. A Hivatal tevékenységében a vámraktározás illetve a vámszabadterületi feldolgozás is helyet kap. A vámraktározási eljárás keretében a vámraktárba be lehet tárolni: -
a vámárut anélkül, hogy az ilyen vámárura behozatali vámteher és/vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának
-
kivitelre kerül árut, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak kés bbi id pontban kerül sor.
A vámraktározási eljáráshoz tevékenységi engedély szükséges, melyet a Vámhivatal ad ki. A vámraktározás vámvizsgálatból, az áru/vámáru azonosításából, a beraktározásból és a vámraktározási eljárást lezáró vámigazgatási eljárás alá vonásból áll (kiraktározás). Kétféle vámraktár típus létezik: magán- és közvámraktár. Az el bbib l kett , utóbbiból három mNködik a pápai Vámhivatal illetékességi területén. Mint láthatjuk minden vámeljárás alapja a vámvizsgálat. A vámvizsgálat módját a vámhivatal határozza meg. Az alkalmazott vámvizsgálati módot a hivatal nem indokolja. A vámvizsgálat lehet: EgyszerNsített:
adminisztratív: Ebben az esetben vámvizsgálat teljes okmányvizsgálatból áll. szúrópróbaszerN:
A
küldemény
egy
egységét
vizsgálják meg tételesen Tételes:
A küldemény egészét tételes vizsgálat alá veszik. Lehet küls
vagy bels
vizsgálat. A vizsgálat
tárgyában és módjában különbözik a kett egymástól. 46
A vámhivatal illetékességi területén egy vámszabad-terület is mNködik. A vámszabadterület a vámterületen belül, raktározás vagy ipari feldolgozás céljából elkülönített olyan terület, amelyen a feldolgozás az állammal szembeni költségekt l mentesen történik. Létesítésére a vámszervezet központi szerve ad engedélyt, több minisztérium, és szerv egyetértésében. A kiadott engedély az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén visszavonható. A vámszabad-terület vámellen rzés alatt áll. Oda árut/vámárut bevinni, vagy onnan kihozni csak a vámhivatal engedélyével szabad. Pápán a ki- és betárolás engedélyezése számítógépes rendszeren keresztül valósul meg. A vámhivatal további vámszakmai tevékenysége a vámhivatalban történik. Ezek a tevékenységek els sorban az utólagos eljárásokkal kapcsolatosak, illetve az egyszerNsített vámeljárások esetén az elektronikus vám elé állítás technikai megvalósításával. ^k felügyelik az ún. darálót. Ez egy számítógép, mely a vám elé állítás során fogadja az ügyfél által küldött adatokat, és automatikusan megadja/megtagadja az engedélyt az áru kirakására. A Pápai Vámhivatalnál három ügyfélnek van engedélye az elektronikus vám elé állításra. Utólagos eljárások alatt a vámteher helyesbítését, vám-visszatérítéseket, aktív feldolgozási eljárásban, ideiglenes behozatalban, exporttermékbe beépítés címén vámmentesen vámkezelt áruk elszámolását, belföldiesítését, valamint a jogorvoslatokat érthetjük. Legtöbb feladatot az aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal, illetve az exporttermékbe beépítés címén vámmentesen vámkezelt vámáruk elszámolása jelenti. Az elszámolás módjáról a korábbiakban részletesebben írtam már. Az eddigiek során 244 db elszámolási kérelem érkezett a hivatalhoz. Vámteher helyesbítése az összfeladathoz képest csekély nagyságrendben fordul el . Amennyiben a kereskedelmi forgalomban behozott vámáruknak a vámteher kiszabásakor elfogadott vámértéke nem felel meg a valóságos vámértéknek, a vámterhet az elévülés határidején belül kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell. A helyesbítés címén megállapított fizetési kötelezettséget határozattal kell megállapítania a hivatalnak. Eddig 27 esetben érkezett helyesbítési kérelem a hivatalhoz. A helyesbítési kérelmeket a vámhivatal számítógépes rendszerben dolgozza fel. A rendszerben 8-as jelN számítógépes naplószámot kap. 47
A vám-visszatérítések nagyságrendje sem túl jelent s. A Pápai Vámhivatalnál leginkább el forduló vám-visszatérítési jogcímek: -
kedvez bb vámtétel utólagos igazolása: például a vámáru kedvez bb vámtételre jogosító származását az ügyfél csak kés bb igazolja, vagy az eredetileg benyújtott nem felelt meg az el írt követelményeknek, s újat nyújt be (számlanyilatkozat, EUR 1, FORM A), vagy utólag vámkontingenst [7. melléklet] nyújt be (meghatározott keretmennyiségig kedvezményes vámtétel alkalmazását teszi lehet vé, Gazdasági Minisztérium adja ki rá az engedélyt a különböz cégeknek).
-
lecserélés: A lecserélés címén behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru ellentételeként – a behozatalt követ en – azzal azonos vámtarifaszám alá tartozó magyar származású, vagy a belföldi forgalom számára vámkezelt árut szállít külföldre az ügyfél, s ez esetben visszatéríthet a kiszállított áruval azonos értékkel megegyez
vámértékre megfizetett vám. A Pápai Vámhivatalnál ez általában
hústermékeknél fordul el , mivel nagy mennyiségben vámkezeltetnek itt húsféléket, s azoknál egyébként is több termék tartozhat egy tarifaszám alá. -
külföldi tértiáru: Ha a vám esedékessége napjától számított három éven belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy a belföldi forgalom számára vámkezelt árut az eredeti küld
címére visszaküldik (kiviteli okmányon a 40-es rovatban
feltNntetik a megel z vámkezelés számát) szerz dés meghiúsulása, szavatossági, illetve jótállási igények alapján. Ezekben az esetekben az ügyfél kérelmére a számlavezet vámszerv a visszatérítend vámot a visszatérítésr l rendelkez
határozat [8. melléklet] joger re emelkedését l
számított tizenöt napon belül kamatmentesen köteles visszautalni. A vámhivatalhoz eddig 67 esetben érkezett a fenti jogcímeken vám-visszatérítési kérelem. A kérelmeket a vámhivatal szintén számítógépes támogatással dolgozza fel. A rendszerben a határozatok 9-es számítógépes naplószámot kapnak.
48
Itt
kell
megemlíteni,
hogy
a
kedvez bb
vámtétel
utólagos
igazolása
során
árunyilatkozatonként négy-négyezer forint költségtérítést kell fizetni. A határozatot a számítógépes rendszer 8-6-os számítógépes naplószámmal nyomtatja. A fizetési határid eltér a vámteher megfizetését l, mivel ezt a határozat joger re emelkedését követ öt munkanapon belül kell befizetni, illetve a következ munkanapon a hivatalnál az eredeti pénzforgalmi bizonylattal igazolni.
Az ún. jogorvoslatok jelent s feladatot jelentenek, mivel ilyen tárgyban a hivatalhoz idáig 191 db kérelem érkezett. Az ún. jogorvoslatok közé tartoznak a határozat módosítása, kiegészítése, kijavítása ún. módosító lap [9. melléklet] benyújtásával, valamint az államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezések. A fellebbezések száma rendkívül csekély. Azok elbírálása, amennyiben a vámhivatal nem ért egyet vele, a Regionális Parancsnokságon történik. Amennyiben a fellebbezésnek a vámhivatal helyt ad, akkor a jogsértést saját hatáskörben orvosolja. Az egyéb jogorvoslatok jelent s hányada a vámfizetési kötelezettséggel nem járó alapvámkezelésekre utólagosan benyújtott származást igazoló okmányok feldolgozása. A hivatal, mivel az EV 36. rovata számítógéppel támogatott, a kérelmeket a számítógépes rendszer keretében dolgozza fel. A rendszer e jogorvoslatok tekintetében 8-as számítógépes naplójelN határozatot hoz. Az egyéb számítógépes támogatást nem élvez rovat módosítása, kiegészítése, kijavítása államigazgatási határozattal történik. Azokban az esetekben, amikor a jogorvoslati kérelem kiviteli irányú vámkezelésre vonatkozik a vámhivatal a határozat egy példányát a KOPINT-DATORG RT. részére küldi meg, mivel azok számítógépes feldolgozása ott történik.
49
7. A vámigazgatás várható helyzete a csatlakozás után A csatlakozás közeledtével egyre inkább fel kell készülnünk a taggá válás utáni helyzetre. A már európai uniós tagok vámigazgatásának szemléletéb l következtetni tudunk a várható magyarországi helyzetre is. A csatlakozás után nálunk is az uniós el írásokat kell alkalmazni, azok alapján kell dolgozni, azoknak kell megfelelnünk. Az Európai Unió kib vítése és Magyarország csatlakozása után a magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 80%-a az Európai Unión belül fog lebonyolódni. A Pápai Vámhivatal esetében ez az arány 90%-osra valószínNsíthet . Ezáltal a kivitel és a behozatal túlnyomó része végképp mentesül a nemzetközi kereskedelem szabályai és esetleges korlátai alól. Az Unió bels rendje, f képp az egységes bels piac szabályai lesznek az irányadóak az EUval folytatott kereskedelemre. A magyar külkereskedelemnek az EU-n kívülálló országokkal
lebonyolódó
mintegy
20%-a
(Pápán
10%-a)
az
Unió
közös
kereskedelempolitikájának hatáskörébe kerül. Ez azt jelenti, hogy például a vámok alakítása, esetleges véd intézkedések bevezetése, a kereskedelmet és a hozzá kapcsolódó gazdasági viszonyokat fejleszt nemzetközi megállapodások megkötése és végrehajtása uniós hatáskört fog képezni. Magyarországnak alkalmazkodnia kell a Közösség érdekeihez: támogatnia kell az olyan lépéseket is, amelyekhez esetleg nem fNz dik közvetlen érdeke, de a többi állam érdekében támogatja, így valószínNleg a többi állam támogatását is könnyebben megnyerhetjük magunknak a saját érdekeinknél. [12.] Mivel az Európai Unióban az államhatárok könnyedén, ellen rzésekt l mentesen átléphet k, ez velünk sem lesz másként. Így a csatlakozás után az államhatárunk teljes hosszának körülbelül felénél – mivel az Unió területén belülre fog esni – az ellen rzések megszNnnek. A fennmaradó résznél azonban meg kell er síteni a határvédelmet, mivel azok egyben az Unió határát is fogják jelenteni. Az Unión kívül maradó országokhoz való viszonyt alapvet en az Európai Unió velük kiépített kapcsolatrendszere fogja meghatározni. Tehát a Magyarország által kötött kétoldalú megállapodások (csakúgy, mint a magyar-horvát, magyar-jugoszláv vagy a magyar-izraeli kapcsolatokban) a csatlakozás pillanatában érvényüket vesztik, s helyette az Unió megállapodásai lépnek életbe. A közösségi hatáskörbe tartozó kérdésekben Magyarország helyét és képviseletét az Európai Unió veszi át.
50
A csatlakozás napján éles változások fognak történni a vámügyintézésben, ugyanis a csatlakozás id pontjáig a vámhatárokon, a belterületi vámhivataloknál, vámügynökségek szolgálati és állandó vámfelügyeleti helyein a munkát még a megszokott rendben kell végezni. A csatlakozás pillanatától kezdve azonban már az uniós normáknak megfelel en kell tevékenységüket végezni. MegszNnik a vámhatár Magyarország és az Unió, illetve a velünk együtt csatlakozó szomszédos országaink határán, tehát a vámügyintézések mennyiségileg jelent sen csökkenni fognak, ugyanis a külkereskedelmi forgalom kis hányada fog csak az Unión kívül bonyolódni. Az adóhatárok azonban nem szNnnek meg, s e téren továbbra is a Vám- és Pénzügy rség lesz az illetékes hatóság, a forgalmi adók kivetése továbbra is a vámhivatalok tevékenysége marad. A vámhivatalok feladatai átalakulnak, új feladataik lesznek. A vámkezel
helyek számának jelent s csökkenése
várható, az utólagos ellen rzésekre helyez dik át a hangsúly. [12.] Mivel a vám szakterületén foglalkoztatott pénzügy rök feladatai így is csökkennek, a jelenlegi létszám valószínNleg magas lesz. Az ily módon munka nélkül maradó pénzügy röket valószínNleg a jövedéki szakterületre helyezik át, mivel az ottani feladatok megmaradnak, s ott szükség lehet a növekv létszámra. A Vám- és Pénzügy rség alapvet
feladata marad a jöv ben is a kormányzat és a
költségvetés elvárásainak teljesítése, a bevételek biztosítása. A vámárunyilatkozatfeldolgozó rendszernél 2004. januárjában olyan automatizmust fognak alkalmazni, amely képes lesz törzsadatokat ellen rizni, és a vámadatbázis részére is biztosítja az alapvet információkat. A végs technológiai rendszer 2005. január 1-jén áll majd rendelkezésre, a kés bbiekben az utólagos eljárásokat is nyílván tudják majd tartani. A jöv ben nagyobb hangsúlyt kap majd a hazai forgalomba kerül termékek vizsgálata, hogy megfelelnek-e a biztonsági el írásoknak, rendelkezésre állnak-e a megfelel min ségi tanúsítványok, s minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a piacvédelem. [12.] A magyar vámigazgatás jöv beni helyzetének kidolgozása jelenleg zajlik, a konkrétumok kidolgozása még hátra van. Erre a kérdéskörre az uniós csatlakozás közeledtével lehet csak határozott választ adni.
51
8. Következtetések Magyarország már a kilencvenes évek elejét l készül arra, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Mostanra úgymond „célegyenesbe” ért az ország, hiszen már a csatlakozás pontos dátumát is kitNzték: 2004. május 1. A felkészülést tekintve a magyar vámigazgatás nagyon jó helyen szerepel. A vámigazgatás 95 %-ban kompatibilis az uniós szabályozással. Azonban a jöv re nézve, a csatlakozást követ id szakra a Vám- és Pénzügy rségnek még nincsen pontos meghatározása. Még jelenleg is kidolgozás alatt áll, milyen helyzetben is lesznek majd a vámhivatalok az Unióban. Mivel a külkereskedelem nagy része az Unión belül fog bonyolódni, jelent sen csökkenni fog a vámkezelések száma. Ebb l az következik, hogy a jelenlegi vámkezel helyek közül sok feleslegessé fog válni. E téren még sok a bizonytalanság, ugyanis nem lehet még tudni, hogy melyik vámhivatalnak milyen sorsa lesz 2004 után. A csatlakozás utáni állapotról még senki sem tud biztosat mondani, bár a vámigazgatáson belül jelenleg is több, a csatlakozás utáni munka zökken mentességét el készít projekt is folyamatban van, folyamatos a felkészülés az európai uniós csatlakozásra. Jelen állás szerint azonban pontos ismeretekkel sem a vámközremNköd k, sem a vámigazgatás nem rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy hogyan és hány f vel indulnak neki az uniós munkának. Ami jelenleg bizonyos, az az, hogy a taggá válás id pontjától a jelenlegi vámtevékenység 80%-a feleslegessé válik, ami el reláthatóan a vámközremNköd k számának jelent s csökkenéséhez vezet. Tehát a csatlakozással megvalósuló külkereskedelmi forgalom jelent s csökkenése miatt a vámügyintéz k helyzete is bizonytalan. A vámügynöki tevékenység jöv je lehet például az is, hogy logisztikai feladatokkal b vítik tevékenységi körüket, vagy a Közösség tagállamai közötti úgynevezett bels piaci forgalom statisztikai nyilvántartási kötelezettség ellátásában közremNködnek. Az, hogy a létszámcsökkenés igaz lesz-e a vámigazgatásra, már korántsem olyan bizonyos, hiszen számos új feladat hárul a Vám- és Pénzügy rségre, a hangsúly áttev dik a nagyobb apparátust igényl ellen rzési munkára. A vámszabályozás tekintetében a legnagyobb bizonytalanságot a vámszabad-területek helyzete adja, mivel az Unió területén lényegesen eltér a tevékenységi engedélyezés. 52
Ezeket a módosításokat Magyarországon csak a csatlakozás pillanatában hajtják végre, ugyanis az ország gazdaságának szempontjából meglehet sen hátrányos lenne az új szabályozás
korábbi
bevezetése.
A
vámszabad-területen
mNköd
cégek
exporttevékenysége a külkereskedelmi mérlegünk egyenlegére er sen pozitív hatást gyakorol. A vámszabad-területekre vonatkozó hatályos szabályozás EU-hoz történ csatlakozásig történ meger sítése gazdasági követelmény, amely a külföldi befektetések ösztönzésén túl a hazai háttéripar felzárkóztatását is szolgálja. Az új szabályok azonban a 2003. évi módosítással már bekerülnek a Vámtörvénybe, azonban ezek csak a csatlakozás id pontjában lépnek hatályba. Ez a megoldás a gazdálkodók szempontjából nagyon el nyös lépésnek tekinthet , hiszen így fel tudnak készülni az elvárásokra, saját elhatározásuk szerint ütemezhetik a csatlakozásra történ
felkészülésüket, ideértve a
termel eszközök sorsát, és amennyiben szükséges, tevékenységük „belföldiesítését”. Véleményem szerint problémát jelenthet, hogy szinte csak egy évünk maradt a csatlakozásig, és ennek ellenére még mindig sok a bizonytalanság a csatlakozással kapcsolatban, a Vámhivatalok nem tudják pontosan, mire is számíthatnak az Európai Unió tagjaként. Azonban ennek ellenére bízom benne, hogy a vámigazgatásnak sikerül zökken mentesen venni a csatlakozással járó változásokat, hiszen ennek megvalósulása érdekében mindent megtesznek a Vám- és Pénzügy rségnél.
53
Felhasznált irodalom:
1. A 2001. évi LXXIV. törvénnyel módosított 1995. évi C. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról
2. A
végrehajtásról
szóló
243/2001.(XII.11.)
Kormányrendelettel
módosított
45/1996.(III.25.) Kormányrendelet
3. A Vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló –55/2001.(XII.28.) PM rendelettel módosított 10/1996.(III.25.) PM rendelet
4. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar EU kapcsolatok fejl dése, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002.
5. Dr. Kállai Lajos – Sztanó Imréné dr. Adók, illetékek, járulékok és vámok 2000. Saldó Rt. Budapest 2000.
6. Európa Kalauz Ifjú EU-polgárok felvételi vizsgája az EU intézményeibe; Környezet és Fejl dés Kiadó Európa 2000 a Demokráciáért alapítvány, Budapest 1999
7. HVG, XXIV. évfolyam 41. szám, 2002. október 11. Kocsis Györgyi: Az utolsó brüsszeli országjelentések, Kártyacsata
8. HVG, XXIV. évfolyam 43. Szám, 2002. október 26. Kocsis Györgyi: Az írországi népszavazás eredménye
54
9. Közösségi Vámkódex 2002.
Kiadja: VPOP megbízásából VIVA Média Holding
10. Pénzügy r A vám- és Pénzügy rség lapja 128. évfolyam, 2001. március Dr. Tizedes László: Az Integrációs Hivatal tevékenysége
11. Pénzügy r A vám- és Pénzügy rség lapja 129. évfolyam, 2002. július Cziránkó Ibolya: Meg kell oldani a rendszerek „együttmNködését”
12. Vám-Zoll Magazin, A Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnokságának lapja, 2002. november Juhász Veronika: A vámszakma és az ország jöv jér l tanácskoztak.
13. Vám-Zoll Magazin, A Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnokságának lapja, 2002. november
Beszteri Sára: Megszavazta a Parlament a Vámtörvény 2003. évi
módosítását
Internet: 14. www.bmf.gv.at/zollreis/zoll/_start. htm 15. www.euportal.hu 16. www.vam.hu. 17. www.vaminfo.hu 18. www.zoll-d.de
55
Melléklet jegyzék
1.
Vámigazgatás bevételei
2.
Igazolás nyilvántartásba vételr l
3.
Kiviteli vámáru-nyilatkozat
4.
Konszignáció
5.
EUR 1
6.
Vámértékbevallás
7.
Vámkontingens
8.
Határozat vámvisszatérítésr l
9.
Módosító lap
56
Vámigazgatás bevételei1 Adatok Mrd. Ft
**
ÉV
Vám- és vámkeze lési díj
Vámpótlék
Statisztikai illeték
Vámbiztosíték számla
Import fogy. adó
Jövedéki adók
ÁFA
Egyéb bev.
Összesen
1995
97,5
73,2
29,3
47,5
34,8
-
388,2
**
670,5
1996
93,4
98,8
22,7
32,4
31,3
-
486,2
**
764,8
1997
86,9
29,1
9,5
34,4
35,7
-
597,6
**
793,2
1998
104,0
*
6,8
24,8
18,8
289,8
795,2
**
1234,4
1999
98,3
0,3
5,2
36,4
22,2
433,6
936,7
**
1532,7
2000
100,8
0,0
1,2
34,5
26,9
471,0
1211,8
18,8
1865
2001
87,4
0,9
0
34,6
34,4
498,8
1319,6
20,3
1996,0
Bevételek az APEH által kezelt számlákon jelentkeztek.
Bevételek id arányos teljesülése Adatok Mrd. Ft 2001. évi bevétel
2002. évi ktgvetési el irányzat
2001. I.-VIII. hó
2002. I.VIII. hó
Vám
87,4
95,0
55
57,3
Stat.ill. és vámpótlék Vámbiztosíték
0,9
0,0
0,6
0,9
66,7
-
34,6
25,0
27,1
24,7
78,3
98,8
122,9
120,0
82,7
82,9
67,3
69,1
1261,4
1295,5
829,3
878,2
65,7
67,8
Vám- és importbefiz. Importtermékek áfája
1
www.vam.hu 57
Id arányos telj. 2001.% 2002%. VIII. hó VIII.hó 62,9 60,3
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF.: 67. TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar E-mail:
[email protected]
________________________________________________________________________
FIGYELMEZTETÉS Az archívumból a 2-9. mellékletek hiányoznak, a hallgató által leadott digitális példány azokat nem tartalmazta. A hiányzó mellékletek csak a nyomtatott változatban tekinthet!k meg!
