Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar
A számviteli politika kialakítása és érvényesítése a Szigma-Coop Kft-nél Küls szakmai konzulens
Operatív konzulens
Mészáros Miklósné
Némethné dr. Gergics Márta
Horváth Tünde Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány
2003.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5
2. Számviteli szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
2.1. A magyar számviteli szabály kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7
2.2. A számviteli rendszerek harmonizációja (az IAS-ek az EU-ban, Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
3. A számviteli politika általános követelményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10
3.1. A számviteli politika kialakításának szükségessége . . . . . . . . . . . .
10
3.2. A számviteli politika fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10
3.3. A számviteli politika célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10
3.4. A számviteli politika ajánlott tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11
3.5. A számviteli politika közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12
3.6. A számviteli politika megalkotásának gyakorlati szempontjai . . .
13
4. A számviteli törvény és a számviteli politika közötti összefüggések . .
14
4.1. A számviteli politika törvényi szabályozása, az elkészítés lehet ségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
14
4.2. A számviteli alapelvek érvényesülése a számviteli politika kialakítása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15
5. A Szigma-Coop Kft. rövid bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
18
5.1. Megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
18
5.2. Szolgáltatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
18
5.3. Piaci helyzet, értékesítési csatorna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
19
5.4. Üzletpolitika, gazdasági helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
19
5.5. Beszállítók, alvállalkozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
20
5.6. Vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
20
6. Alkalmazott számviteli politika a Szigma-Coop Kft-nél . . . . . . . . . . .
22
6.1. A számviteli politika sajátos vonásai a beszámoló készítésénél . .
22
6.1.1. A beszámoló választott formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22
2
6.1.2. A mérleg formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22
6.1.3. Az eredménykimutatás formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22
6.1.4. A kiegészít melléklet szerkezete, tartalma . . . . . . . . . . . . . . .
23
6.1.5. A beszámoló készítésének id pontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26
6.1.6. A beszámolóért való felel sség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26
6.1.7. A beszámoló nyilvánosságra hozatala, letétbehelyezése, közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.8. A beszámoló id szakának feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26 27
6.2. A számviteli politika összeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
28
6.2.1. A számviteli politikáért való felel sség . . . . . . . . . . . . . . . . . .
28
6.2.2. Eszközök és források min sítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
28
6.2.3. Eszközök értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
29
6.2.4. Az eszközök értékcsökkenése, maradványérték . . . . . . . . . . . .
30
6.2.5. Az eszközök értékvesztése, visszaírások, értékhelyesbítés . . .
31
6.2.6. A mérlegben szerepl források értékelése . . . . . . . . . . . . . . . .
31
6.2.7. Céltartalék képzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
32
6.2.8. Aktív és passzív id beli elhatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
32
6.2.9. Rendkívüli tételek elszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
33
6.2.10. Költségelszámolás módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
33
6.2.11. Árfolyamkülönbözet elszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
34
6.2.12. Jelent s összegC hiba meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
34
6.2.13. Könyvviteli zárlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
35
6.3. A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok sajátosságai . .
36
6.3.1. Számlatükör, számlarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
36
6.3.2. Számviteli bizonylat rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
38
6.3.3. Leltározási szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
41
6.3.4. Selejtezési szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
45
6.3.5. Értékelési szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
50
6.3.6. Önköltségszámítási szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
53
3
6.3.7. Házipénztár kezelési szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
56
7. Az új számviteli törvény hatása a számviteli politika kialakítására . .
60
7.1. Az újrakodifikálás szükségessége, célja, indokai . . . . . . . . . . . . .
60
7.2. Az új számviteli törvény, hatályba lépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
61
7.3. A számviteli törvény néhány módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
63
7.4. A számviteli politika változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
65
7.5. A számviteli alapelvek változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
65
7.6. Vitatható változások a számviteli törvényt, - politikát illet en . . .
67
8. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
68
9. Irodalomjegyzék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
69
10. Melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
70
4
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a számviteli politika kialakítását, érvényesítését választottam, mindenek el tt azért, mert az új - 2000. évi C. – számviteli törvény felértékelte a számviteli politika, és a kapcsolódó szabályzatok szerepét, jelent ségét. Szakdolgozatom els részében a magyar számviteli rendszer kialakulásával, illetve a számviteli rendszerek harmonizációjával foglalkozom. 1875-t l a magyar számviteli szabályozás folyamatosan változott, fejl dött. 2001. január 1-jét l – a várható Európai Uniós csatlakozás következtében – egy új törvény lépett hatályba. Ez a törvény az eddigieknél is nagyobb összhangot teremtett a hazai szabályozás és az Európai Uniós számviteli irányelvek között. F cél a nemzeti számviteli standardok kialakítása, mely célt a kormány rendeletben határozott meg. Ezek a standardok jelenleg a törvénybe kerültek be. Ezt követi a számviteli politika általános követelményei, jellemz i. A számviteli politika a számviteli törvény gyakorlati végrehajtásához, megvalósításához szükséges szabályok, eljárások, módszerek összességét tartalmazza. A törvény több területen, témában választási lehet séget kínál. Így a gazdálkodónak a számviteli politikáját az adottságainak, körülményeinek megfelel en kell kialakítania. A számviteli politika és a számviteli alapelvek érvényesítése biztosítja, hogy a vállalkozó össze tudja állítani a vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetér l a megbízható és valós összképet mutató beszámolót. A számviteli politikának meghatározó, fontos szerepe van a számviteli rend szabályozásában, valamint hozzájárul a vállalkozó eredményre vonatkozó céljainak megvalósításához is. A vállalkozásoknak úgy kell kialakítaniuk a saját számviteli rendszerüket, hogy bel le a számviteli törvényben el írt beszámolási kötelezettség teljesíthet legyen, ne csak tükrözze a tényleges vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetet, illetve a gazdaság eredményét, hanem jelezzen el re, segítse feltárni a gazdaságban rejl problémákat is. A számviteli rendet úgy kell kialakítani, hogy az a könyvvizsgálat és adóellen rzéssel szemben támasztott követelményeknek is megfeleljen.
5
Szakdolgozatom központi eleme, az általam látogatott Szigma-Coop Kft. bemutatása után, hogy a törvény által meghatározott számviteli politika követelményeit hogyan alakítják ki, hogyan érvényesítik a Kft-nél. Külön fejezetben elemzem a számviteli politikának a beszámolóhoz való kapcsolatát, a számviteli politika tartalmát, valamint a szervesen kapcsolódó szabályzatok speciális sajátosságait. A kett s könyvvitelt vezet
vállalkozásoknak kötelez
elkészíteni a
számlarendet és a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. További elkészítend szabályzatok: – az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, – az eszközök és források értékelési szabályzata, – a pénzkezelési szabályzat, – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels szabályzat. Ezen szabályzatokban a feladatokat azért kell rögzíteni, mert azok nélkül a számviteli törvényt a vállalat sajátos körülményeikre tekintettel nem tudnák a számviteli alapelveknek megfelel en és ellen rizhet módon végrehajtani. A számviteli politika a számviteli törvény gyakorlati megvalósulása, kiemelt szerepe van minden vállalkozás életében. Ezért is tartom szakdolgozatom témaválasztását megfelel nek és aktuálisnak.
6
2. Számviteli szabályozás 2.1. A magyar számviteli szabály kialakulása Az 1875-ös kereskedelmi törvény XIX. századi magánjogunk legfontosabb jogi alkotása. A törvény szabályozta a kereskedelmi társaságokat, kereskedelmi ügyleteket, valamint a keresked k jogait és kötelezettségeit. A kereskedelmi társaságok korábbi három neme helyett négy nemét ismeri el, így a közkereseti-, a betéti-, a részvénytársaságot, valamint a szövetkezetet. A törvény egyes részei azonban nem váltak be egészen. Így a szövetkezetekre és biztosításra vonatkozó részek, melyekre nézve a kormány 1894-ben reformjavaslatokat dolgozott ki. A kereskedelmi törvény nagy részét a Polgári Törvénykönyv 1960-ban hatályon kívül léptette, de rendelkezéseinek egy része az els Gazdasági társaságokról szóló törvényig (1988.) hatályban volt. Az 1980-as évtizedben a magyar gazdaság lényeges lépéseket tett a piaci viszonyok megteremtése felé mind az intézményrendszer, a jogszabályi háttér, mind a vállalkozások kialakítása területén. Az 1988. évi társasági törvény (GT) a rendszerváltás folyamatának egyik legels és alapvet törvénye volt, még a „szocialista piacgazdaság” jegyében készült. 1990-ben elindult a magyar privatizáció folyamata. Az 1991. évi XVIII. számviteli törvény 1992-ben lépett hatályba, azóta folyamatosan módosult, fejl dött. A 2000. évi C. törvény is az 1991. évi törvényre és annak módosításaira épül, az alapelvek változtatása nélkül. Mindez azért, hogy a magyar számviteli szabályozás teljes összhangban legyen az európaival.
7
2.2. A számviteli rendszerek harmonizációja (az IAS-ek az EU-ban, Magyarországon) A piacok globalizációjának fontos eleme a számviteli követelmények egységesítése, a számviteli standardok összehangolása. A globális számviteli standardok rendszerének létrehozásáért a Nemzetközi Számviteli Standardtestület (IASB, International Accounting Standards Board) a felel s. Beszámolók egységesítésével foglalkozik, azáltal, hogy javítja a nemzetközi számviteli standardok és azok értelmezése közötti összhangot, szCkíti a választási lehet séget. A standard kifejezés általában olyan szabályozás, amelyet nem feltétlenül jogi kényszerít
er , hanem inkább szakmai megfontolások alapján követnek. Azért nem
szabványnak fordítják, mert a számviteli el írások kevésbé egyértelmCek, mint például a mCszaki szabvány. A számviteli alapelvek szellemében kell a konkrétan nem szabályozott kérdésekben eljárni. Az Európai Unió területén leghamarabb 2005-t l kell alkalmazni a nemzetközi számviteli standardokat, az IAS-eket (International Accounting Standards). Ezeket azonban meg kell vizsgálni, hogy ne legyenek ellentétesek a számviteli irányelvekben foglaltakkal. Az IAS-ek elfogadása, egységessé tétele az EU-ban nemcsak technikai feladat a szakembereknek,
hanem
lehet ség
is
arra,
hogy
a
számvitellel
kapcsolatos
követelményeiket felülvizsgálják. Több felmérés utal arra, hogy az Európai Unió néhány tagállamában kötelez
a
nemzetközi számviteli standardok alkalmazása, annak ellenére, hogy azokat az európai uniós számviteli irányelvek mellett teljes körCen nem lehet alkalmazni. Ez a kett s követelményrendszer eddig nem okozott problémát. Azonban az IAS-ek beszámolókészítési világstandardokká (IFRS) válása már okozhat konfliktust, a választási lehet ségek szCkítése miatt. Ha a Bizottság rendelete hatályba lép, és ezeket az IFRS-eket jogszabállyá emeli az EU, akkor a 2004-es tagállammá válásunktól Magyarországon is kötelez vé válnak, fordításuk, értelmezésük elengedhetetlen lesz.
8
Magyarországon jelent s feladat a nemzeti számviteli standardok kidolgozása. Alapvet kérdések gyakorlati megoldása hiányzik: •
az akvizícióra vonatkozó céltartalék,
•
a
külföldi
befektetés
értékesítésén
jelentkez
felhalmozott,
halasztott
árfolyamkülönbözet kezelése, •
a pénzügyi eszközök kivezetése,
•
a céltartalék diszkontálása,
•
a korkedvezményes nyugdíj, illetve a végkielégítés miatti kötelezettségen felüli, munkavállalókkal kapcsolatos jóléti kötelezettség számbavétele,
•
a pénzügyi lízingbevételek kezelése a lízingbeadónál,
•
az építési / kivitelezési szerz dések számbavétel,
•
a konszolidációhoz kapcsolódó, illetve az elhatárolt adóveszteség továbbvitelén kívüli halasztott adó elszámolása. A magyar számviteli törvény összhangban van a nemzetközi el írásokkal, ugyanakkor a
magyar gyakorlat és annak részletes szabályozása eltér a környez
fejlettebb uniós
tagállamok gyakorlatától. Az új törvény el írja, hogy meg kell alkotni az IAS-ekre épül nemzeti számviteli standardokat, illetve, hogy a kormány rendeletben határozza meg e standardok létrehozásának és bevezetésének feltételeit. E nemzeti standardok híján jó néhány „standardszabály” egyel re – az európai gyakorlattól eltér en – a törvénybe került be.
9
3. A számviteli politika általános követelményei 3.1. A számviteli politika kialakításának szükségessége A számviteli politika kialakítását a számvitel törvényi szintC szabályozása teszi lehet vé és egyben szükségessé. A törvényi szintC szabályozás keretjellege több területen döntési lehet séget ad és tág teret biztosít a társaság vezet je részére a megfelel
számviteli
rendszer kialakítására, mCködtetésére. A beszámoló akkor ad a társaság vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetér l valós és megbízható képet, ha a számviteli politikában rögzítésre kerülnek a számviteli törvény keretein belül választott eljárási szabályok és értékelési el írások.
3.2. A számviteli politika fogalma A számviteli politika a számviteli törvény el írásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a társaság adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer kialakítását alapozza meg.
3.3. A számviteli politika célja A számviteli politika célja összefoglalóan az, hogy meghatározza a vállalkozásnál alkalmazott számviteli rendszer szabályait, mCködtetésének rendjét, amely alapján a vállalkozás össze tudja állítani – a gazdasági élet szerepl i, valamint a tulajdonosok számára – a vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetér l a megbízható és valós képet mutató beszámolót, és amely rendszer egyidejCleg a vezet i döntések számára is a lehet legtöbb információt biztosítja.
3.4. A számviteli politika ajánlott tartalma
10
A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemz szabályokat, el írásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelent snek, nem lényegesnek, nem jelent snek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, min sítési lehet ségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében a társaság önálló szabályzat formájában elkészíti: a) a számlarendet, b) számviteli bizonylati rendet, c) az eszközök és források leltározási szabályzatát, d) az eszközök és források értékelési szabályzatát, e) az önköltségszámítási szabályzatot, f) a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika tartalmát tekintve 3 részre lehet bontani: 1. Általános elvek, eljárások, módszerek: - eszközök, források besorolása, - értékcsökkenés módszerei, kisértékC eszközök elszámolása, - felértékelés elszámolása, - értékvesztés meghatározásának, elszámolásának rendje, - árfolyamváltozás elszámolásának módja, - céltartalék képzés rendje, - jelent s hiba meghatározása, - fajlagosan kisértékC eszközök meghatározása, - együttesen kisösszegC követelések definiálása, - nem jelent s árfolyamveszteség meghatározása, - veszteségelhatárolás kezelése, - számviteli folyamatok rendszeres ellen rzésének rendje, - küls kapcsolatok tartásának módja,
11
- számviteli politikáért felel sök köre és feladataik. 2. Könyvvezetéssel kapcsolatos kérdések: - könyvvezetés rendje, 6-7-es számlaosztály, - készletekr l vezetett nyilvántartások, - f könyvi, analitikus nyilvántartások kapcsolata, zárlat, egyeztetések, - mérlegkészítés id pontjának megválasztása, - fordulónap és mérlegkészítés között elvégzend feladatok, - könyvvezetésért járó felel sség meghatározása. 3. Beszámolóval kapcsolatos kérdések: - választott beszámolási rendszer, - mérleg és eredménykimutatás sémája, - kiegészít melléklet tartalma, felépítése, - beszámoló ellen rzésének módja, - elemzési feladatok meghatározása.
3.5. A számviteli politika közzététele A számviteli politika nyilvános kell, hogy legyen. A számviteli politika nyilvánossága abban fejez dik ki, hogy az új számviteli törvény szerint a vállalkozónak a kiegészít mellékletben be kell mutatnia a vállalkozás számviteli politikája alapvet elemeit és azok változását, a változások eredményre gyakorolt hatását. Az így nyilvánosságra kerül számviteli politika alapján a beszámolót felhasználók képet nyerhetnek a vállalkozásnak a számvitel rendszeréhez való viszonyáról, azon keresztül stratégiai célkitCzéseir l.
3.6. A számviteli politika megalkotásának gyakorlati szempontjai
12
A számviteli politikát írásba kell foglalni. A vállalkozás nagysága, tevékenységének jellege, a gazdasági események fajtái, gyakorisága jelent sen befolyásolják, hogy milyen mélységC, részletezettségC legyen a számviteli politika. Formáját illet en egyetlen szabályzat, amely magában foglalja a számviteli politikát és a törvényben meghatározott szabályzatokat, de készíthet
több részb l álló, külön-külön
írásba foglalt szabályzat is. Ezen bels szabályzatok elkészítése során 3 lényeges kérdéskört kell tisztázni: –
mit és milyen mértékben szabályoznak,
–
ki, milyen fórum fogadja el,
–
hogyan történjen maga a szabályozás.
13
4. A számviteli törvény és a számviteli politika közötti összefüggések 4.1. A számviteli politika törvényi szabályozása, az elkészítés lehet4ségei A számviteli politika készítését a számviteli törvény kötelez vé teszi abból a megfontolásból, hogy a törvény nem tartalmaz minden területre részletes szabályokat – ezért jellemezzük e tekintetben keret jellegCnek -, továbbá több területen, témában választási lehet séget kínál fel. A vállalkozó feladatává teszi, hogy a számviteli törvény által nem részletezett szabályokat kidolgozza és válasszon a felkínált lehet ségek közül. A számviteli politika összeállítása során figyelembe veend követelmények a) A számviteli törvény normatív jellegC el írásai: Minden vállalkozás számára egyformán kötelez ek, ezekt l eltérni csak a számviteli törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A törvény legfontosabb normatív jellegC el írásai a törvényben rögzített számviteli alapelvek. A számviteli politikát többek között a számviteli törvényben rögzített alapelvek alapján kell kialakítani, és írásba foglalni. A számviteli alapelvek azok a szabályok, amelyeket a beszámoló készítése, a könyvvezetés során kötelez alkalmazni. Az alapelvek megsértése a számviteli törvény megsértését jelenti az összes jogkövetkezményével együtt. b) A számviteli törvény keret jellegC el írásai: Választási lehet séget kínálnak fel a vállalkozó számára. Ezekben a témákban a vállalkozóknak maguknak kell dönteniük, hogy melyik megoldást alkalmazzák, és ezt a döntést a számviteli politikájukban rögzíteni kell. Az új számviteli törvényben számos ilyen döntési pont van, több mint a korábbiban.
c) Más jogszabályok el írásai:
14
A számviteli renddel kapcsolatban a számviteli törvény el írásain túl más jogszabályok el írásait is figyelembe kell venni (TÁNYA, ÁFA), így azok figyelembe vételének rendjét, módját a számviteli politikában célszerC szabályozni.
4.2. A számviteli alapelvek érvényesülése a számviteli politika kialakítása során A vállalkozás számviteli politikájának kialakítása során mindenek el tt a számviteli törvényben meghatározott számviteli alapelvekb l kell kiindulni. A számviteli alapelvek egyik lehetséges csoportosítási módja: Általános alapelv: - Vállalkozás folytatásának elve Tartalmi alapelvek: - Teljesség elve - Valódiság elve - Összemérés elve - Óvatosság elve Tartalomra ható kiegészít alapelvek: - Egyedi értékelés elve - Id beli elhatárolás elve - Tartalom els dlegessége a formával szemben elve - Lényegesség elve - Költség-haszon összevetésének elve - Bruttó elszámolás elve Formai alapelvek: -Világosság elve - Következetesség elve - Folytonosság elve
15
A vállalkozás folytatása elvének megvalósulása kiinduló feltétel a többi alapelv érvényesítésének. A vállalkozás folytatásának elve érvényesülését a számviteli politika kidolgozása során a vagyontárgyak értékelési módjának és eljárásának helyes megválasztásával kell biztosítani. A vállalkozás valódiság elvének érvényesítését a vállalkozás számlarendjének, leltározási szabályzatának, a f könyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás egyez ségét biztosító ellen rzéseknek meghatározásával tudja biztosítani. Az összemérés elve akkor teljesül, ha a bevételek és költségek, ráfordítások ahhoz az id szakhoz kapcsolódnak, amikor a gazdasági események megtörténtek. Itt kell kapcsolódni a számviteli politika azon feladatához, melyben meg kell határozni a vállalkozásnál a beszámoló készítésének id pontját és a beszámoló készítésének id szakában felmerül (ismertté vált) minden olyan tételt el kell számolni az üzleti évre, amely az adott id szak gazdasági eseményét jelenti. Az óvatosság elve megköveteli, hogy a vállalkozás számviteli politikájában szabályozni kell a céltartalék képzés alkalmazott módszerét, a követend eljárást. A reális eredmény meghatározása a beszámoló készítése során egyaránt szolgálja a tulajdonosok, a befektet k, a hitelez k és az üzleti partnerek érdekeit. A számviteli politika kialakításánál az értékelési mód és eljárás szabályainak meghatározásánál az egyedi értékelés elvének is érvényesülni kell. Ez egyrészt szolgálja a valódiság elvének érvényesülését, másrészt a beszámoló elkészítéséhez összeállított leltáron keresztül az áttekinthet séget és értékelhet séget biztosítja. A gazdasági eseményeket a valóságos tartalmuk szerint kell a számviteli elszámolások során megítélni és elszámolni. Ezt a követelményt a társasági adó törvény is megfogalmazza azzal, hogy a gazdasági esemény célja nem lehet csak az adóel ny elérése. Ezt jelenti a tartalom els dlegessége a formával szemben elv. Az adott vállalkozás számviteli politikájában kell rendelkezni, hogy az adott vállalkozás körülményei között mit tartanak lényegesnek. A lényegesség függ a tétel vagy a tévedés nagyságától, ahogyan azt megítélik. A világosság elve akkor érvényesül, ha a vállalkozás számviteli rendszere áttekinthet , abban egy számviteli szakember nehézségek nélkül eligazodik, az információ a felhasználók számára érthet .
16
Következetesség elvének a f célja, hogy az állandóságot megteremtse. Ez azt jelenti, hogy az egymást követ
években a kialakított számviteli politikát következetesen
alkalmazni kell. Ennek feltétele az ésszerCen kialakított számviteli szabályzatok. A folytonosság elve szoros összefüggésben van a következetesség elvével. A vállalkozás számviteli politikájában megfogalmazott szabályok szerint az egymást követ években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változhat. A Nemzetközi Számviteli Standardok a számviteli törvény alapelvein kívül további követelményeket is megfogalmaznak, melyeket szintén figyelembe kell venni a számviteli politika, valamint a beszámoló készítésénél. – Hasznosíthatóság: az információt a felhasználó hasznosan tudja alkalmazni a döntéseihez. – Id szer ség: az információnak a hírértéke ne avuljon el, a késedelmesen közölt információ elveszítheti hasznosíthatóságát. – Semlegesség: az éves beszámolónak tárgyilagosnak kell lennie. – Az információ akkor min sül megbízhatónak, ha a felhasználók támaszkodhatnak rá. – Helytállóság: a számviteli információknak teljes körCnek, hiánytalannak és komplettnek kell lennie, megfelel en biztosítani kell a felhasználhatóságot.
17
5. A Szigma-Coop Kft. rövid bemutatása 5.1. Megalakulása A társaság 1980-ban kezdte meg tevékenységét gazdasági munkaközösségként. Ez a társasági forma 1988-ig mCködött, akkor azonban a megváltozott törvényi, jogszabályi háttér következtében kisszövetkezeti formában folytatta célja megvalósítását. 1990. március 1-jét l már korlátolt felel sségC társaságként jegyezték be. Ez a forma mind a mai napig fennáll. A Kft-t közel húsz év óta az épületgépészeti kivitelezésben összeszokott, egykor GYÁÉV-es mCszaki és fizikai dolgozók alapították. A Gy r-Sopron Megyei Állami Épít ipari Vállalat azóta felszámolásra került.
5.2. Szolgáltatásai A társaság ügyvezet je, egyben többségi tulajdonosa, mCszaki irányítói és szerel szakemberei a megfelel szakmai végzettséggel és gyakorlattal rendelkeznek. A SzigmaCoop Kft. átlagosan 60 személyt foglalkoztat. A székhelyen 15 ember szellemi tevékenységi körben, míg a vidéki munkaterületeken szerte az országban további 40-45 f dolgozik alvállalkozókkal együtt. Rendkívül összeszokott 60 f r l van szó, akik feladatuk maximális szinten történ elvégzésére törekednek. A Szigma-Coop Kft. egy épületgépészeti, kivitelez és szolgáltató kft. Megrendelésre, pályázatok alapján a következ szolgáltatásokat végzi el: •
épületgépészeti f vállalkozó,
•
központi fCtés, víz-, gáz-, csatornaszerelés, karbantartás,
•
klíma- és légtechnikai rendszerek tervezése, szerelése,
•
épületgépészeti automatikák szerelése, üzembehelyezése,
•
átalánydíjas karbantartás, szervizszolgálat,
•
sprinkler tCzvédelmi rendszerek kivitelezése.
18
5.3. Piaci helyzet, értékesítési csatorna A Kft. székhelye Gy r. A piac szempontjából ez igen el nyösnek mondható. Mindenek el tt azért, mert 3 ország találkozásánál fekszik, ami az Európai Uniós csatlakozás következtében el segítheti a külföldi piacszerzést, terjeszkedést. A társaság az eltelt év alatt jelent s munkát végzett, olyan referenciákkal rendelkezik, amely folyamatos piacot biztosít számára. Törekednek nagyobb munkák megszerzésére, melyekkel nagyobb nyereséget is érhetnek el. Jelent sebb munkák: -
Budapest Aréna, Budapest
-
Denso, Székesfehérvár
-
Zenon, Oroszlány
-
Duna Plaza, Budapest.
5.4. Üzletpolitika, gazdasági helyzet Tevékenységüket els sorban Gy r- Moson- Sopron megye területén kezdték, 2001-t l azonban kiterjedt az ország egész területére. A vállalat Gy rben a konkurens tevékenységek miatt nehezen tud munkát szerezni, más térségekben több lehet sége van. Megrendel ik körébe tartoznak nagy nemzetközi társaságok, vállalatcsoportok, belföldi vállalkozók. Munkát folytat: Budapesten, Székesfehérváron, Oroszlányban, Komáromban, Tatabányán. Megfelel , megbízható tervezéssel próbálják biztosítani: - a folyamatos, állandó munkát, ezzel a munkalehet séget, - a stabil osztalék fizetést, - a társaság finanszírozását saját forrásokon keresztül, - és mindezeken felül a nyereséget. A Szigma-Coop Kft. célja, hogy megbízói számára stabil, korrekt és megbízható partner legyen.
19
5.5. Beszállítók, alvállalkozók Az egyes munkaterületekre egyedileg rendeli meg a szükséges anyagokat egy jól bevált szállítói körb l. Az egyes termékek beszerzésénél árajánlat kérése alapján döntenek a szállítóról. A termeléshez szükséges anyagokat belföldr l szerzik be, anyagfelhasználás mintegy 0,5%-a származik közvetlen importból. Legfontosabb szállítók: -
Lindab Kft., Biatorbágy
-
MeGold egyéni cég, Gy r
-
Mart Szaniter Nagykeresked Kft., Dunakeszi
-
BSH légtechnikai Kft., Budapest
-
Airvent légtechnikai Rt., Bp.
-
Trane (külföldi szállító)
Az elvégzend feladatot, munkát nagyobb részben alvállalkozókkal végezteti, ahol a legfontosabb szempont a munka min sége. Kiemelt alvállalkozók: -
Hopferwieser Kft., Vác
-
Total Walter Kft., Bp.
-
Welltech Rt., Bp.
-
MC Procold Kft., Bp.
-
CLH hCtés és klímatechnika Kft., Bp.
5.6. Vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzet Szakdolgozatom 2-5. számú melléklete mutatja a Kft. 2001-es eredménykimutatását és mérlegét, 2002-es várható eredménmykimutatását és várható mérlegét, melyekb l a következ
következtetések vonhatók le a 6. számú mellékletben felhasznált mutatók
alapján. A társaság 2002-ben is eredményes évet tudhat maga után. Az el z évhez képest n tt a mérleg szerinti eredménye 3%-al, osztalék fizetésre is sor került.
20
Az összes eszközhöz viszonyítva a tárgyi eszközök aránya csökkent, a forgó eszközök aránya viszont n tt az el z évi adatokhoz képest. A tárgyi eszközök körében kiemelked gazdasági esemény nem történt, a forgó eszközök értéke viszont 76,1%-ra emelkedett, a kiemelked vev követelés miatt. A saját t ke ütemes növekedése, a folyamatos nyereséges mCködés sem tudta biztosítani a 4.655.897 eFt-os – 35,4%-al megnövekedett – árbevételhez szükséges eszközállomány finanszírozását. Ezért folyamatos hitel igénybevételével gazdálkodnak, melynek záró állománya a mérlegben 80.250 eFt. A forrás oldalon a kötelezettségek nagyobb mértékben történ változása miatt 181 %-ra emelkedett a kötelezettségek aránya a saját t kéhez, így a likviditási mutató is csökkent, 100 Ft kötelezettségre 118,1 Ft forgóeszköz jut a tavalyi 124,1 Ft helyett. De az 1 éven belül elhasználódó forgó eszközökb l a kötelezettségeket teljes egészében finanszírozni tudják. Az értékesítés nettó árbevétele teljes egészében belföldi értékesítés. Az árbevétel növekedése töretlen. Az anyagjellegC ráfordítások 44%-al növekedtek, míg a személyi jellegC ráfordítások csökkentek 12,6 %-al a létszám csökkenése miatt, az értékcsökkenés - a tárgyi eszközök szinte változatlansága miatt - 6%-ot csökkent. A jövedelmez ségi mutatók valamelyest csökkentek az el z évhez képest.
21
6. Alkalmazott számviteli politika a Szigma-Coop Kft-nél 6.1. A számviteli politika sajátos vonásai a beszámoló készítésénél 6.1.1. A beszámoló választott formája A társaság könyvvezetésben a kett s könyvvitelt köteles alkalmazni, éves beszámolót készíti el. A 2002-es évben a könyvvezetést meghatározó mutatók értéke: - nettó árbevétele várhatóan
4.655.897 eFt
- mérleg f összeg várhatóan
2.064.683 eFt
- átlagosan foglalkoztatottak létszáma
60 f
6.1.2. A mérleg formája A társaság az éves beszámoló mérlegének a számviteli törvény 1. számú mellékletében közzétett „A” változat szerinti formáját készíti el. Ez az „A” változat felépítésében a korábbi törvény által meghatározott mérlegnek felel meg, annak egy b vített, korszerCsített változata.
6.1.3. Az eredménykimutatás formája A társaság a számviteli törvény 2. számú mellékletében közzétett összköltség eljárással készített „A” változat szerinti eredménykimutatást készíti el. Ez az eredménykimutatás séma megfelel a korábbi törvény összköltség eljárással készül eredménykimutatásának.
22
6.1.4. A kiegészít4 melléklet szerkezete, tartalma A számviteli törvény el írásai alapvet en meghatározzák a kiegészít
melléklet
tartalmát. A társaság vagyoni-, pénzügyi helyzetének, mCködési eredményének megbízható és valós bemutatása érdekében a kiegészít melléklet az alábbiakban részletezett szöveges és számszerC adatokat, magyarázatokat tartalmazza a Szigma-Coop Kft-nél: Tájékozató rész: a) Általános el írások Amennyiben a törvény alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegend a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történ bemutatásához, úgy az el írtakon túlmen en további információkat kell megadni. b) Tételes el írások – a társaság valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetének értékelése, – a számviteli politika meghatározó elemei, azok változása, eredményre gyakorolt hatása, – az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, az értékcsökkenés elszámolásának alkalmazott módszere, – az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – el z évt l eltér – értékelési eljárásokból ered , az eredményt befolyásoló eltérések indoklása, a vagyoni-, pénzügyi helyzetre, eredményre, az eszközök és források állományára gyakorolt hatása, évenkénti megbontásban, – a feltárt jelent s összegC hibák eredményre, az eszközök és források állományára gyakorolt hatása, évenkénti megbontásban, – a vezet tisztségvisel k (ügyvezet igazgató, Felügyel Bizottság tagjai) üzleti év után járó járandóságainak összege, folyósított el leg, kölcsönök összege, a nevükben vállalt garanciák, a kamat mértéke, a visszafizetett összegek, azoknak az adatai, akik a társaság képviseletére jogosultak és az éves beszámolót kötelesek aláírni, – az értékesítés nettó árbevétele f bb tevékenységi bontásban,
23
– azon kötelezettségek összege, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelent séggel bírnak és a mérlegben nem jelennek meg, – a mérlegen kívüli egyéb tételek, – a lekötött tartalék jogcímek szerint, – a mérlegen kívüli függ
és biztos kötelezettségvállalások összege fajtánkénti
részletezésben, – a saját t ke üzleti éven belüli változása, annak okai, – a tárgy évben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, bérköltsége, személyi jellegC egyéb kifizetései állománycsoportonkénti bontásban.
Mérleghez kapcsolódó kiegészítések: a) Általános el írások – össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása, – a besorolások és min sítések miatti változások számszerC hatásának bemutatása, – a mérlegformátum változtatásának indoklása, – új mérlegtételek tartalmának, az elkülönítés indokainak bemutatása, – a tartós változásokat el idéz tényez k és számszerC hatásuk részletezése. b) Tételes el írások – a képzett céltartalékok, illetve annak felhasználása jogcímek szerint; lényeges eltérés esetén indoklás szükséges, – a hosszúlejáratú kötelezettségek következ üzleti éven belül esedékes törlesztései, – meghatározó jelent ségC tárgyi eszköz leírásának változtatása esetén az eredményre gyakorolt számszerCsített hatás bemutatása, – a követelésekre elszámolt, valamint a halmozottan elszámolt értékvesztések összegének mérlegtételek szerinti bontásban történ bemutatása, – azoknak a kötelezettségeknek a bemutatása, ahol a visszafizetend összeg nagyobb a kapott összegnél, – a bevételek aktív id beli elhatárolásának, a halasztott ráfordítások passzív id beli elhatárolásának, a halasztott bevételek jelent sebb összegei, azok id beli alakulása,
24
– azoknak a kötelezettségeknek az összege, amelyeknek a hátralév futamideje több mint 5 év, valamint a zálogjoggal, vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek fajta és forma szerint, – a társasági adó megállapításánál jelentkez adóalapot módosító tételek, – a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerCsített hatása, – az immateriális javak, tárgyi eszközök nyitó bruttó értéke, annak növekedése, csökkenése, átsorolások, záró bruttó értéke; ugyanezeket az adatokat a halmozott értékcsökkenésr l is be kell mutatni, – a tárgyévi értékcsökkenési leírás összege mérlegtételek szerinti bontásban, – az elszámolt értékcsökkenési leírás részletezése leírási módonként, továbbá a terven felüli értékcsökkenés összege; a jelent s összegC terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege is. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések: – az össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása, – az eredménykimutatás összeállításánál az egyik változatról a másikra történ áttérés esetén a szükséges tájékoztatás és az áttérés indoklása, – a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti részletezése, ha eredményre gyakorolt hatásuk jelent s.
6.1.5. A beszámoló készítésének id4pontja A társaságnál az üzleti év id tartama megegyezik a naptári évvel, így a beszámoló fordulópontja a tárgyév december 31 -e. A beszámolási id szakra vonatkozó könyvelést a tárgyévet követ április 10 -ével zárják le.
25
6.1.6. A beszámolóért való felel4sség A vállalkozáson belül a gazdasági osztálynak a feladatát képezi az éves beszámoló szakszerC, törvényi el írásoknak megfelel elkészítése, bizonylatokkal való alátámasztása, a munkafolyamatok irányítása, ellen rzése. A vállalkozás képviseletére jogosult személyként az ügyvezet igazgató, valamint a gazdasági vezet írhatja alá a beszámoló részét képez mérleget, eredménykimutatást és kiegészít mellékletet.
6.1.7. A beszámoló nyilvánosságra hozatala, letétbehelyezése, közzététele A taggyClés által jóváhagyott a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a társaság a számviteli törvény értelmében az üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezi. A társaság közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a letétbehelyezéssel egyidejCleg a beszámoló egy eredeti példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett éves beszámolót ismételten közzéteszi.
6.1.8. A beszámoló id4szakának feladatai A társaság a számviteli politikában meghatározza a beszámoló készítés feladatait, és ütemezi a feladatokat. A fordulónap és a beszámoló készítés napja közötti id szakban a legf bb feladat minden olyan tételnek az elszámolása, amely a beszámoló készítés id szakában ismertté vált és a beszámolóval lezárt id szakot érinti, továbbá a következ feladatokat végzik el:
26
–
tárgyi
eszközök
és
immateriális
javak terven felüli értékcsökkenésének
elszámolása, –
a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamkülönbözetének és értékvesztésének elszámolása,
–
készletek, követelések, értékpapírok értékvesztésének elszámolása,
–
a valutakészletek, devizakészletek árfolyamkülönbözetének elszámolása,
–
a külföldi pénzértékr l szóló követelések, kötelezettségek árfolyamkülönbözetének elszámolása,
–
céltartalék képzés meghatározása és elszámolása, valamint az el z évi céltartalék képzés összegének megszCntetése,
–
aktív és passzív id beli elhatárolás tételeinek meghatározása és elszámolása,
–
a befektetett eszközök piaci értékre való „felértékelése” alkalmazása esetén, az értékhelyesbítések és az értékelési tartalék meghatározása.
27
6.2. A számviteli politika összeállítása 6.2.1. A számviteli politikáért való felel4sség Jelen számviteli politika 2001. január 1-jét l lépett hatályba. A társaság mCködése során a számviteli politika érvényesüléséért az ügyvezet igazgató a felel s. A számviteli politika kialakításánál igen körültekint en és el relátóan kell eljárni. Az el írások gyakori változása sérti a számviteli alapelvek betartását. Amennyiben mégis meg kell változtatni az el írásokat, azt minden esetben indokolni kell és a változás kihatását is ki kell dolgozni, arról a kiegészít mellékletben számot kell adni.
6.2.2. Eszközök és források min4sítése A társaság a számviteli törvény által el írt fogalmi meghatározást alkalmazza. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolja. Az olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalkozó tevékenységét, mCködését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, a befektetett eszközök közé tartoznak. A forgóeszközök között mutatja ki mindazokat az eszközöket, amelyek nem tartósan szolgálják a vállalkozó tevékenységét, vagyis egy éven belül elhasználódnak, vagy egy éven belül elkerülnek a vállalkozástól. A bevételek, kiadások és ráfordításokra is a törvény által tételesen megfogalmazott min sítési szabályokat alkalmazza. A min sítésnél az egyedi értékelés elvének érvényesítését biztosítania kell.
6.2.3. Eszközök értékelése
28
Az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési értékét a számviteli törvényben meghatározott beszerzési áron állapítják meg. 2001. január 1. után beszerzett eszközöknél az 50.000.-Ft értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékét a mérlegben nem szerepeltetik. A befektetett pénzügyi eszközök (részesedések) a f könyvi könyvelés adatai alapján szerepelnek a mérlegben. Az anyagokat év közben költségként elszámolják. A közvetített szolgáltatások értékelése a számlázott tényleges összeg alapján történik. A befejezetlen állomány értékét a folyamatban lév
munkáknál munkaszámonkénti
kigyCjtéssel megállapított, felhasznált anyag beszerzési értéke és az óranyilvántartásokból kiszámított bérköltség és járulékai, esetleg egyéb közvetlen (pl. géphasználat) költség együttes összege alapján határozzák meg. Az egyéb követelések értékelése a számításokkal alátámasztott, elismert alapbizonylatok alapján történik. A pénzeszközök forintban kifejezett értéke a f könyvi könyveléssel és a bizonylatokkal egyez összeg. A forintért vásárolt valutát, devizát a ténylegesen fizetett összeg alapján megállapított árfolyamon, egyéb valuta és devizakészlet értékét az MNB hivatalos devizaárfolyamán értékelik és szerepeltetik a mérlegben. A mérlegfordulónapi és a könyv szerinti érték különbözetét az eredményre gyakorolt hatás szempontjából a 2 millió Ft-ot meghaladó összeg esetében tekinti jelent snek a társaság. Az eszközök nyilvántartása Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományában bekövetkezett változásokról mennyiségben és értékben kimutatott, folyamatos részletez nyilvántartást vezetnek. Az anyagokról nem vezetnek év közben mennyiségi nyilvántartást. Az anyagkészlet fordulónapi leltár alapján szerepel a mérlegben. Az 50.000 Ft egyedi beszerzési ill. el állítási érték alatti vagyoni értékC jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök esetében analitikus nyilvántartást nem vezetnek.
29
6.2.4. Az eszközök értékcsökkenése, maradványérték A társaság az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének elszámolására az id arányos leírási módszeren belül a bruttó érték alapján a lineáris leírást választotta. Az 50.000 Ft egyedi beszerzési illetve el állítási érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök értékét a beszerzéskor egy összegben értékcsökkenésként számolják el. A 200.000 Ft egyedi beszerzési illetve el állítási érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök értékét a két év alatt egyenl összegben értékcsökkenésként számolják el. A 2001 évben beszerzésre kerül
immateriális javak és tárgyi eszközök hasznos
élettartamát és maradványértékét az alábbiak szerint határozzák meg. Élettartam
Maradványérték
6 év
0
Hosszú élettartamú
50 év
0
Rövid élettartamú
16,5 év
0
200.000-1.000.000 Ft-ig
7 év
0
1.000.000-
7 év
5%
Személygépkocsi
5 év
300.000 Ft
Tehergépkocsi
5 év
500.000 Ft
Számítástechnikai eszközök
3 év
0
Immateriális javak Építmények:
Tárgyi eszközök:
6.2.5. Az eszközök értékvesztése, visszaírások, értékhelyesbítés Mérlegkészítéskor az eszközök értékelése során értékvesztést számolnak el a befektetések könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti veszteségjellegC különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelent s összegC. A befektetett és
30
forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részesedést jelent
befektetéseknél
elszámolják a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti veszteségjellegC különbözetet, ha annak összege több mint a könyv szerinti érték 15%-a. A befektetett, vagy a forgóeszközök között kimutatott pénzügyi eszközöknél a mérlegkészítéskor a piaci érték jelent sen és tartósan magasabb, mint a bekerülés könyv szerinti értéke, a különbözet a korábban elszámolt értékvesztést értékvisszaírással csökkenti. Az értékvesztés visszaírásával az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értékét.
6.2.6. A mérlegben szerepl4 források értékelése A saját t két, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értékben szerepeltetik. A kötelezettségek között csak megtörtént gazdasági esemény alapján fennálló, szabályszerC bizonylattal alátámasztott, december 31-ig ki nem egyenlített tartozások szerepelhetnek. Az importbeszerzés, az importszolgáltatás, a hitel és egyéb külföldi pénzértékre szóló tartozás forint értékét az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján határozzák meg.
6.2.7. Céltartalék képzése A céltartalék képzésénél a számviteli törvényben foglaltakat alkalmazza a társaság. A céltartalék nem tekinthet saját forrásnak, mivel nem lehet szabadon felhasználni, hanem csak arra, amire képezik. Céltartalékot képeznek olyan múltbeli, illetve folyamatban lév
ügyletekb l, vagy
szerz désekb l származó - harmadik féllel szemben - fizetési kötelezettség várhatóan
31
felmerül összegeire, melyek még nem következtek be, de bizonyosan fel fognak merülni. Továbbá olyan esetben, amikor a várható kötelezettség összege és esedékessége még bizonytalan, de a mérlegkésztés id pontjáig rendelkezésre álló információk alapján indokolt a képzés, mert annak fedezete más módon nem biztosított. Nettó elszámolás elve érvényesül. Ha nagyobb az igény, mint az el z évi képzés, akkor a különbséggel növelik, ha kisebb az igény, mint az el z évi képzés, akkor a különbséggel csökkentik a céltartalék összegét. Céltartalékot lehet képezni olyan jöv beni költségekre, melyek id szakonként jelentkeznek, de így az egyenletesen jelentkez teher az egyes üzleti évek eredményét pontosabbá teszi. Ilyen címen céltartalékot akkor lehet képezni, ha a várható költségek feltételezhet en, vagy bizonyosan felmerülnek, de az összegük vagy a felmerülésük id pontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan.
6.2.8. Aktív és passzív id4beli elhatárolások Az aktív és passzív id beli elhatárolásoknál a számviteli törvényben leírtakat alkalmazzák. Az elhatárolás célja, hogy a több évet érint
események eredményre
gyakorolt hatása az érintett évek között arányosan legyen megosztva. Ezzel biztosítható az összemérés és a valódiság elve.
Aktív id beli elhatárolás Bevételek aktív id beli elhatárolásaként számolják el a tárgyévben járó, de a tárgyévet követ évben esedékes árbevételt, egyéb bevételeket. Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása a tárgyévben fizetett költségek, ráfordítások következ évet terhel része (pl.: el fizetési díjak). Passzív id beli elhatárolás
32
Bevételek passzív id beli elhatárolása olyan bevételek, melyek tárgyévben befolytak, de csak a következ id szak bevételét kell, hogy képezzék, valamint a devizális eszközök év végi értékelés összevont árfolyam nyeresége. Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása a tárgyévet terhel , de csak a következ évben fizetend költségek (pl.: közüzemi díjak), a lezárandó évhez kapcsolódó fordulónap és mérlegkészítés id pontja között kifizetett illetve megállapított, jóváhagyott, de ki nem fizetett prémiumok, jutalmak és azok járulékai, a fizetend kamatok (kölcsön, hitel).
6.2.9. Rendkívüli tételek elszámolása A társaság a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat a számviteli törvényben foglalt rendelkezések szerint számolja el. A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységt l, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.
6.2.10. Költségelszámolás módja A társaság a költségeket az 5. költségnemek számlaosztályban számolja el, a számlarendben szabályozott részletességgel. A költségek munkaszámok szerinti gyCjtése a 6-os számlaosztályban történik. Ez a gyCjtés az utókalkuláció alapja.
6.2.11. Árfolyamkülönbözet elszámolása Itt szabályozzák a vállalatnak a valutakészletét, devizakészletét, külföldi pénzértékre szóló eszközeit és forrásait.
33
Az MNB hivatalos devizaárfolyamát alkalmazzák a mérlegtételek forintértékének meghatározásához. Egy adott napon történ elszámolást minden tranzakciónál egyazon árfolyamon kell forintban elszámolni. A tranzakciók elszámolásánál a bekerülés napjára, illetve a szerz dés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon átszámított forintértékeket kell a könyvvezetés nyilvántartásába felvenni. Ebb l következ en a folyamatos könyvelésben lezárult ügyletek (kiegyenlítések) árfolyamkülönbözete is elszámolható folyamatos jellegét l függ en a pénzügyi mCveletek egyéb ráfordítása illetve egyéb bevétele között. Külföldi pénzértékre szóló tételek mérlegfordulónapi értékelését a választott árfolyamon végzik el. A fordulónapon érvényes választott árfolyamon történ értékelés és a könyv szerinti érték különbözete összevontan jelenik meg az eredményszámlákon. Ha az üzleti év végi értékelésnek összevont árfolyamkülönbözete: -
veszteség, akkor a pénzügyi mCveletek egyéb ráfordításaként,
-
nyereség, akkor a pénzügyi mCveletek egyéb bevételeként számolják el, ezt
id belileg
el
kell
határolni,
melynek
megszüntetése
a
következ
évek
árfolyamveszteségeinek fedezetéül szolgál. A szabályokat nem kötelez
alkalmazni, ha a különbözet illetve az eredményre
gyakorolt hatás nem jelent s.
6.2.12. Jelent4s összeg? hiba meghatározása Jelent s összegC hibának tekintend a társaságnál, ha az ellen rzés, önellen rzés által feltárt egy adott üzleti évet érint en (évenként külön-külön) megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját t két növel , csökkent
értékének együttes (el jelt l
független) összege meghaladja az ellen rzött üzleti év mérleg f összegének 2%-át.
6.2.13. Könyvviteli zárlat
34
A társaság a gazdasági eseményeket felmerülésük alapján folyamatosan könyveli. A bizonylatokat legkés bb a tárgyhót követ 18-ig kell a könyvekben rögzíteni. A számviteli törvény szerint a könyvviteli zárlathoz egy – egy naptári id szak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészít , helyesbít , összesít zárlati munkák és a számlák technikai zárása tartozik. A törvény kötelez en csak 1 alkalommal írja el a zárlatot, a beszámoló készítését megel z en. Ez általában nem elégséges ezért negyedévenként zárást készítenek. A zárlati munkák körébe tartoznak: – gazdasági események könyvviteli elszámolása, ezen belül törvény el írja, hogy a készpénzmozgást
azonnal,
a
bankszámlák
pénzeszközök forgalmát a következ
mozgását
értesítéskor,
egyéb
hó 15-éig kell könyvelni, egyéb gazdasági
események legalább negyedévenként rögzítend k, – eredménykimutatás elkészítése, – f könyvi kivonat készítése ellen rzésnek: a kett s könyvvitelt vezet vállalkozás a könyvviteli számlákból – legalább a beszámoló készítését megel z en – f könyvi kivonatot köteles készíteni; a vállalkozás az éves beszámolóhoz illetve az évközi mérleghez készít f könyvi kivonatot. – mérleg összeállítása, – mérlegszámlák zárása.
35
6.3. A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok sajátosságai 6.3.1. Számlatükör, számlarend Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági mCveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. A számlarend készítésének a célja, hogy meghatározza a folyamatos könyvvezetés szabályait a számviteli törvényben rögzített egységes számlakeret el írásaira figyelemmel. A számlarend tartalmazza: – minden alkalmazásra kijelölt számla számát és megnevezését (számlatükör), – a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséb l egyértelmCen nem következik, – a számla T és K oldalára könyvelend tételeket, – a f könyvi számla és az analitika kapcsolatát, – a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A számlarend összeállításáért, karbantartásáért, a könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felel s. A f könyvi könyvelés és szinte az összes analitikus nyilvántartás - folyószámla-, készletnyilvántartás, bérelszámolás - vezetése számítógéppel, számítógépes programmal történik, a gazdasági osztályon. Számlatükör A számlatükör a számviteli törvény által el írt egységes számlakeret el írásainak megfelel en a társaságnál megnyitásra kerül f könyvi számlák számait és megnevezéseit tartalmazza. A társaságnál csak azokat a számlákat nyitják meg, amelyek a gyakorlatban felmerül gazdasági események könyveléséhez szükségesek. Az információs igényeknek megfelel en további alszámlák is használhatók a megfelel számlacsoporton belül.
36
A kapcsolt vállalkozásokkal összefügg számlákat jellegüknek megfelel en megbontják úgy, hogy a gazdasági mCveletek külön f könyvi számlákon szerepeljenek. A szöveges számlamagyarázatban azokban az esetekben kerül a számlák tartalmának meghatározására sor, ha az a számla elnevezéséb l egyértelmCen nem derül ki. Analitikus nyilvántartást készítenek és vezetnek az alábbi tételeknél: - immateriális javak és aktivált tárgyi eszközök, - beruházások, - készletek, - követelések, -befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, - kötelezettségek, - saját t ke elemeinél. A f könyvi kivonat összeállítása A zárlati tételek lekönyvelés után, az analitikus nyilvántartások és a f könyvi számlák egyeztetését követ en f könyvi kivonatot készítenek, amely alkalmas arra, hogy a vállalkozás meggy z djék a könyvelés számszaki helyességér l. A társaság az éves beszámolóhoz illetve az évközi mérleghez készít f könyvi kivonatot. A f könyvi kivonat tartalmazza: - a vállalkozás megnevezését, - azt az id szakot, amelyre a f könyvi kivonat tartozik, - a f könyvi kivonat összeállításának (számítógépes kiiratásának) id pontját, - azoknak a f könyvi számláknak a számlaszámát és megnevezését, amelyek az adott év során megnyitásra kerültek (könyvelési adatokat tartalmaznak), - az összes számlák halmozott T és K forgalmát, vagyis a "forgalom oszloppárt", - az összes számlák T vagy K záróegyenlegét, vagyis az "egyenleg oszloppárt".
37
6.3.2. Számviteli bizonylat rendje A vállalkozás a számlarend elkészítésével együtt a bizonylati rendet is szabályzatban rögzíti. A bizonylati szabályzat kidolgozásánál figyelemmel vannak a számviteli törvény bizonylati renddel, bizonylati fegyelemmel kapcsolatos el írásaira. Számviteli bizonylatnak min sül minden, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban lév
természetes személy vagy más
gazdálkodó által kiállított, készített okmány (ami lehet számla, számlát helyettesít okmány, szerz dés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek min síthet irat), amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, figyelembe véve a világosság elvét is. A számviteli bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek mind a bels , mind a küls bizonylatoknak meg kell felelni. A bizonylatokon szerepelnie kell: - a bizonylat megnevezése, sorszáma vagy egyéb más azonosítója, - a bizonylatot kiállító gazdálkodó, szervezeti egység megjelölése, - a gazdasági mCveletet elrendel személy vagy szervezet megjelölése, - az utalványozó és rendelkezés végrehajtását igazoló személy aláírása, - az ellen r aláírása (szervezett l függ en), - a készletmozgások bizonylatain az átvev aláírása, - a pénzkezelési bizonylatokon az átvev , az ellennyugtán a befizet aláírása, - a bizonylat kiállításának id pontja, a gazdasági mCvelet jellegét l függ en annak az id szaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat elszámolásának vonatkoznia kell, - a gazdasági mCvelet megnevezése, tartalma, - a gazdasági mCvelet mennyiségi, min ségi értékbeni adatai,
38
- küls
bizonylat esetén a fentieken túl a bizonylat kiállítójának neve, címe,
adóazonosító száma, - a bizonylat címzettjének neve, címe, adóazonosító száma és az adózáshoz szükséges adatok (adó alapja, adó összege), - a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének megjelölése, - az összesítés id szakának megjelölése, - a könyvelés módjára vonatkozó utasítás, az érintett f könyvi számlákra történ hivatkozás (kontírozás), - minden egyéb adatot, amelyet más jogszabály el ír. A vállalkozás által kibocsátott számla, egyszerCsített számla, számlát helyettesít okmány a hitelesség és megbízhatóság érdekében a kibocsátó képviseletére feljogosított személy aláírását és a cég azonosító adatait is tartalmazza. Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok azok, amelyek a készpénz kezeléshez, a számlázáshoz, az értékkel bíró nyomtatványok köréhez tartoznak, illetve illetéktelen felhasználása visszaélésre adhatnak lehet séget. A készpénz kezeléséhez kapcsolódóan az alábbiakban felsorolt nyomtatványokat szigorú számadású nyomtatványnak min sítik: 1. készpénzfelvételi csekk, 2. elszámolási utalvány, 3. pénztár be-, kivételezési bizonylat, 4. kimen számlák. A kiállítás során rontott szigorú számadású nyomtatványokat nem semmisítik meg, mint rontott bizonylatot meg rzik és a nyilvántartásban mint rontott bizonylatot feltüntetik. A bizonylatok kiállítása, ellen rzése, feldolgozása, meg rzése
39
A szabványosított nyomtatványok helyett alkalmazhatók a kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatványok. Alapvet
követelmény, hogy a bizonylatok megfeleljenek a
tartalmi el írásoknak és biztosítsák az áttekinthet séget, egyértelmC adattartalom követelményeit. A bizonylatok kiállításánál figyelembe veszik: - a bizonylat ott, annál a szervezeti egységnél kerüljön kiállításra, ahol a gazdasági esemény keletkezik, - a bizonylaton minden szükséges adat feltüntetésre kerüljön, - a bizonylat adatainak megnevezése biztosítsa az egyértelmC kitöltést, - a kitöltésért felel s személy aláírása szerepeljen a bizonylaton, - eligazítást tartalmazzon a bizonylatáramlás útján, - csak a szükséges példányszámban készüljön. A bizonylatok feldolgozását megel z en ellen rizik a bizonylat kiállításának helyességét, az esetleges hibás bizonylatokat feldolgozást megel z en helyesbítik. A számviteli bizonylatokat legalább 8 évig olvasható formában meg rzik. Az éves beszámolót, valamint az azt alátámasztó f könyvi kivonatot, leltárt és értékelést, az analitikus nyilvántartást, egyéb kiegészít
nyilvántartásokat olvasható
formában legalább 10 évig, a számítógépes program változása vagy új program alkalmazása esetén az eredeti anyagokat változatlan formában, az utólagos módosítás lehet ségét kizárva rzik meg. Alkalmazott bizonylatok: - befektetett eszközök bizonylatai, - készletekkel kapcsolatos bizonylatok, - pénzforgalmi bizonylatok, - számlázási és számlaellen rzési bizonylatok, - a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások bizonylatai, - a munkabérek folyósításának bizonylatai, -
leltározási nyomtatványok.
40
6.3.3. Leltározási szabályzat A számviteli törvény "A mérlegtételek alátámasztása leltárral" cím alatt a leltárra és a leltározásra vonatkozóan az alábbi szabályt írja el : " A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény el írásai szerint meg rizni, amely tételesen, ellen rizhet módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglév eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben." A leltározás a befektetett- és forgóeszközök, valamint azok forrásai, továbbá az idegen tulajdonú eszközök valóságban meglév
állományának megállapítása. A leltározási
tevékenységhez tartozik a hiányok és többletek megállapítása és azok rendezése, valamint a selejtezend és értékcsökkent eszközök feltárása is. A mérlegkészítés id pontjában annak a tényleges vagyoni helyzetet kell rögzítenie. Ezért a szabályszerC leltározás az el bbi követelményt kielégít mérleg elkészítésének el feltétele. A leltározás célja: - a helyes eszköz- és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódiságának biztosítása, - a könyvelés, illetve nyilvántartások ellen rzése és egyúttal a bizonylati fegyelem megszilárdításának el segítése, - a vállalkozói tulajdon védelme és az anyagi felel sök elszámoltatása, - a csökkent értékC készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása. A mérleg alapja a leltár, annak teljessége érdekében szükségszerC, hogy a leltár tartalmazza a vállalkozás minden eszközét és ezek forrásait. A mérlegvalódiság elvéb l következik, hogy a leltárban nem lehet saját tulajdonként szerepeltetni: - a bérelt vagy kölcsönvett, - eladott, de el nem szállított, - a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket.
41
A leltárnak mind mennyiségileg, mind pedig a tulajdonviszonyok tekintetében a valóságot kell tükröznie, ugyanez vonatkozik az eszközállapot min sítésére, melynek következtében csökkent értékC eszköz nem szerepelhet teljes értékCként. A leltárral szemben támasztott követelmények: – a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, – minden leltárnak a valóságot - az eszközöknek a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és helyesen megállapított értékét - kell tükröznie, – a leltárnak áttekinthet en, leltározási helyenként, fajta, típus, méret és min ség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia az eszközöket és forrásokat. A társaság mennységi nyilvántartást nem vezet, ezért a leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben nyilvántartott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel minden évben a leltár összeállítását megel z en végzik. A leltározást fordulónappal végzik. A fordulónapi leltározást a tárgyév december 15-30a közötti id tartamon belül hajtják végre. EgyidejCleg szükséges feltárni az elfekv , a csökkent értékC és selejtezend készleteket, továbbá ellen riztetni a készletek tárolásának helyességét és a raktározási el írások betartását. Különösen fontos a fordulónapi leltározás a társaság elszámolási rendszere mellett, amikor tételes nyilvántartást nem vezet az anyagokról. A leltározáshoz leltárfelvételi ívet használnak. A leltározási nyomtatványon a leltár fordulónapját és a leltárfelvétel id pontját feltüntetik.
Leltározási szabályzat eszköz- és forráscsoportonként A társaság eszköz- és forrásállományát - december 31-i fordulónappal - az alábbiak szerint leltározza: – vagyoni érték jogok esetében egyeztetik, hogy a nyilvántartás szerinti összeg szerz dés szerint még fennáll, és az érték megfelel-e a még hátralév id nek.
42
– szellemi termékek (szoftverek) esetében meggy z dnek arról, hogy a nyilvántartásban szerepl tételek még használatban vannak, ellenkez esetben gondoskodnak a selejtezésr l. – a tárgyi eszközöket - a f könyvvel egyez , naprakészen vezetett - analitikus (egyedi) nyilvántartással történ
összehasonlítással leltározzák, a használhatatlan eszközöket
kiselejtezik. A tárgyi eszközöket 4 évenként ténylegesen leltározzák. – beruházások befejezetlen állományát a zárlat id pontjáig elvégzett munka alapján a számlázott érték és a felmerült aktiválandó költség, saját kivitelezésben végzett beruházásoknál a ráfordított közvetlen költségek meghatározásával veszik számba. – a befektetett pénzügyi eszközök között szerepl részesedések számbavétele a társasági szerz dések és a nyilvántartások alapján történik. Minden évben ellen rzik, hogy a kapcsolt vállalkozásoknál mutatkozik-e tartós értékvesztés. – az anyagokat minden évben december 31-i fordulónappal tényleges megszámlálással és méréssel, a leltározás követelményeinek betartásával leltározzák. A társaság elszámolási rendszere indokolja, hogy az épületekhez, szolgáltatásokhoz szükséges különböz anyagokat, berendezéseket, gépeket a konkrét kiviteli tervek alapján a helyszínre egyedileg rendeli meg. Raktárra csak a kisértékC anyagok kerülnek. – speciális tevékenységb l fakadóan, a központi raktáron kívül a munkahelyi készleteket is leltározzák, ezek a nullmCveletes készletek, melyeken munkafolyamatot még nem hajtottak végre. – a közvetített szolgáltatások állományát a ki nem számlázott munkákban résztvev szállítók teljesített számláinak számbavétele alapján állapítják meg. – a befejezetlen állományt a folyamatban lév munkák tényleges, közvetlen önköltségének megállapításával leltározzák. A leltározás a munka során felhasznált anyagok értékének és a ráfordított munkaid bér és járulékainak számbavételével történik. – az árbevételb l származó követelések összegét a kiszámlázott, elismert, de december 31ig ki nem egyenlített számlák alapján, a f könyvvel egyeztetett analitikus nyilvántartás alapján veszik számba. – egyéb követelések összegét a f könyv és a kapcsolódó alapbizonylatok alapján határozzák meg. – pénzeszközök
leltározása
az
ellen rzött
id szaki
számlavezet pénzintézetek kivonatai alapján történik.
43
pénztárjelentés,
valamint
a
– a kötelezettségek leltára az elismert szállításból vagy szolgáltatásból származó, ki nem egyenlített szállítói számlák egyeztetett, fordulónapi, az analitikus nyilvántartással alátámasztott egyenlegéb l áll. – egyéb kötelezettségek leltárának alapja a bizonylatokkal alátámasztott, egyeztetett f könyvi egyenleg. – a rövid és hosszú lejáratú hitelek leltározásának alapja a hitelt folyósító pénzintézetek fordulónapi hitelkivonata. – a kölcsönöket, a kölcsönt nyújtó vállalkozással kötött szerz dés alapján, a teljesített törlesztések számbavételével és a f könyvi nyilvántartással történ
összehasonlítással
leltározzák.
A leltározás ellen rzése A leltározás a mérlegvalódiság biztosításának, a társasági tulajdon védelmének, a gazdasági hatékonyság növelésének fontos eszköze. Mindezekért különös gondot fordítanak a leltározással kapcsolatos valamennyi feladat végrehajtásának ellen rzésére. A vállalkozás gazdasági vezet je felel s a leltározásnak, mint a mérleg bizonylati alátámasztásának szabályszerC végrehajtásáért.
44
6.3.4. Selejtezési szabályzat Az év folyamán bizonyos id szakonként, de legkés bb az év végi leltározás el tt vizsgálat tárgyává teszik az eszközök állapotát, használhatóságát, alkalmazásuk hatékonyságát. Megvizsgálandó, hogy profil módosulás vagy a piaci igények megváltozása miatt a szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások közül mi az, ami már nem hasznos a vállalkozás számára a feleslegessé válás miatt a használatból kivont szellemi termékek értékesíthet k-e vagy kiselejtezésre kell javasolni. Ingatlanok, építmények, épületrészek, mCszaki berendezések, gépek, jármCvek, beruházási létesítmények feleslegessé válása megállapítása után, az elkülönített tárgyi eszközökr l döntenek, hogy értékesítik-e vagy leértékelve továbbhasználják, illetve selejtezési eljárás alá vonják. Azokat a készletféléket, amelyek a gazdaságos termelést nem szolgálják, vagy felhasználásuk min ségromlást idézhet el , leértékelési, ill. selejtezési eljárás alá vonják.
A felesleges vagyontárgyak ügyvitelével kapcsolatos feladatok A
felesleges
vagyontárgyak
feltárásának,
hasznosításának,
leértékelésének
és
selejtezésének ügyvitelével kapcsolatos döntés el készítése és a döntési feladatok a végrehajtásának koordinálása a Selejtezési Bizottságot feladata, amelyet vállalkozás vezet je vagy annak megbízásából az ügyvezet jelöl ki. A Selejtezési Bizottság javasolt összetétele: A bizottság vezet je: tagjai:
MCszaki igazgató MCszaki igazgató megbízottja Anyaggazdálkodó Jegyz könyv-vezet
45
Felesleges vagyontárgyak feltárása A vállalkozás mCködése során a felesleges vagyontárgyak feltárása folyamatos tevékenység. A folyamatos feltárási tevékenységet a vállalkozás szintjén az ügyvezet irányítja és ellen rzi. A feladat ellátásában a szervezeti egységek vezet i közremCköd tevékenységet tartoznak kifejteni. Minden szervezeti egység vezet jének feladata az irányítása alá tartozó területen - a kijelölt munkavállalók útján - a felesleges vagyontárgyak folyamatos feltárása. A szervezeti egységek használatában, kezelésében lev vagy munkaterületükön tárolt vagyontárgyakat az egységek vezet i, a leltározás megkezdése el tt - id szakosan - vagy szükség esetén felmerülésekor a Selejtezési Bizottsággal azokat felülvizsgáltatni, illetve a feleslegessé válást min sítetni tartoznak. Minden könnyen mozgatható tárgyi eszközt, amelyet a szervezeti egységek feleslegesnek min sítenek és lejelentettek, az e célra kijelölt helyiségben tárolnak. A feleslegessé vált vagyontárgyak megóvásáról, szükség szerinti karbantartásáról a f építés vezet utasításának megfelel en a kijelölt személy tartozik gondoskodni. A felesleges vagyontárgyak min sítése A Selejtezési Bizottság a szervezeti egységek vezet inek véleménye illetve egyetértésének figyelembevételével döntési javaslatot állít össze. A döntési javaslat kitér a felesleges vagyontárgyak hasznosításának módjára. A felesleges vagyontárgyak hasznosítása, illetve a selejtezés ügyvitele során következetesen kell figyelemmel kísérni a vállalkozás tulajdonvédelmének betartását. Hasznosítási módok: - vállalkozáson belüli átcsoportosítás, - eladás beszerzési értéken, - értékesítés leértékelt áron, - térítés nélküli átadás más gazdálkodó szervezetnek, - bérbeadás,
46
- leértékelés és készleten tartás, - selejtezés. A döntést írásba foglalják, a döntési javaslat elkészítésében részt vev k az írásban kapott döntés alapján a vállalkozás érdekeinek figyelembe vételével kötelesek további munkájukat végezni. A takarékos gazdálkodás érdekében el kell érni, hogy selejtezésre csak a már használatlan vagyontárgyak kerüljenek. A leértékelés A számviteli törvény el írja, hogy azokat a készleteket, amelyek az eredeti rendeltetésüknek nem felelnek meg - az értékelés elvének betartásával - a mérlegbe csak csökkentett értéken szabad felvenni. A vásárolt készletek beszerzési árát csökkenteni kell: –
ha a tényleges piaci értékük (piaci áruk) alacsonyabb, mint a nyilvántartások szerinti beszerzési ár (tartós árcsökkenés),
–
ha azok csökkent értékCek.
Csökkent értékC a vásárolt készlet és annak beszerzési árát csökkentik, ha a vásárolt készlet: – a vonatkozó el írásoknak (szabvány, szakmai el írás) nem felel meg, – eredeti rendeltetésének nem felel meg, vagy megrongálódott, – felhasználása, értékesítése kétségessé vált, – feleslegessé vált. A leértékelés attól az id ponttól kezd d en kötelez , amikor a csökkentett értékCség bekövetkezett. A készletek leértékelésére vonatkozó javaslatokat a készletek kezelésére hivatott szervezeti egység vezet je jogosult el terjeszteni. A leértékelési javaslatot minden esetben dokumentált indoklással támasztják alá. A leértékelési javaslatban feltüntetett készlet leértékeléséhez a szükséges engedélyt az ügyvezet adja.
47
A leértékelni szándékolt készletet a teljes értékC készletekt l elkülönítik, ez a raktárvezetés
feladata.
A
leértékelt
készleteket
a
leértékelési
eljárás
során
megkülönböztetett jelzéssel látják el. A leértékelt készletr l a könyvelés "L" jelzésC nyilvántartó lapokat készít el.
A selejtezés végrehajtása A selejtezés el készítésér l a Selejtezési Bizottság vezet je köteles gondoskodni: – értesíti a kezel
raktárt és az érintett szervezeti egység vezet jét a selejtezés
id pontjáról, – a nevezettek kötelesek a selejtezésre kerül
tárgyi eszközöket, készleteket a
selejtezésre úgy el készíteni, hogy azokat a Selejtezési Bizottság megfelel en ellen rizni, megvizsgálni, és min síteni tudja. A selejtezés lefolytatása el tt a Selejtezési Bizottság köteles megvizsgálni, hogy: –
a hasznosítási eljárás során szabályosan jártak-e el,
–
a rendelkezésre bocsátott okmányok bizonyító erejCek-e,
–
a selejtezési szabályzatban el írt feltételek fennállnak-e.
Visszautasíthatja a selejtezést abban az esetben, ha a hasznosítási eljárásnál nem szabályosan jártak el, vagy ha lehet ség mutatkozik az értékesítésre. A megsemmisítési eljárás A selejtezett tárgyi eszközöket, készleteket általában nem semmisítik meg, nem teszik használhatatlanná. Ezt csak abban az esetben rendelik el, ha megsemmisítést hatósági eljárás teszi kötelez vé. Kivételes esetben e rendelkezésen túlmen en szükségessé válhat a selejtezett vagyontárgy megsemmisítése. Az erre vonatkozó javaslatot a Selejtezési Bizottság terjeszti el a vállalkozás vezet jének. Ilyen esetek, ha a selejtezett tárgyi eszköz, vagy készlet (vagyontárgy) – még hulladékként sem hasznosítható, – raktározás, tárolóhely hiányában nem lehetséges a tárolása,
48
– a megsemmisítést jogszabály nem tiltja. A kiselejtezett vagyontárgyak megsemmisítését a vállalkozás vezet je minden esetben írásban rendeli el. A megsemmisítés végrehajtásánál a Selejtezési Bizottság vezet jének és két megbízottjának jelen kell lennie. A veszélyes hulladékok megsemmisítésér l a környezetvédelmi szabályok betartásával gondoskodnak. Ez minden esetben a Selejtezési Bizottság feladata és felel ssége. A felesleges vagyontárgyak számviteli elszámolása Az egyéb bevételek között számolják el az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséb l származó bevételek értékét az értékesítés id szakában, és a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételeket. A feleslegessé vált és selejtezett, de értékesített, valamint a hiányzó, vagy megsemmisült vagyontárgyakat, készleteket a könyvelési nyilvántartásból kivezetik és a számviteli el írásoknak megfelel en elszámolják.
Ellen rzés A felesleges vagyontárgyak (tárgyi eszközök, készletek) folyamatos feltárásának végrehajtását, a lebonyolítás szabályszerCségét, a Selejtez
Bizottság tevékenységét az
ügyvezet vagy az általa megbízott személy folyamatosan ellen rzi.
49
6.3.5. Értékelési szabályzat A társaság a számviteli politika keretében elkészíti az eszközök és források értékelési szabályzatát
is,
mivel
összehasonlíthatóságát
az a
egymást
mérleg
és
követ
naptári
évek
eredménykimutatás
éves
beszámolóinak
szerkezeti
felépítésének,
tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Értékelés alatt az eszközöknek és forrásoknak az éves beszámoló mérlegében szerepeltetend
értékének meghatározását értik. Az értékelési szabályzat tartalmazza a
számviteli politika keretében hozott döntések gyakorlati végrehajtását, az eszközök és források értékelési technikáját. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéb l indulnak ki, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltér rendelkezés nem akadályozza, illetve ha a vállalkozói tevékenység folytatásának ellentmondó tényez , körülmény nem áll fenn. Az el z évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást el idéz tényez k tartósan -legálabb egy éven túl- jelentkeznek és emiatt a változás állandónak, tartósnak min sül. Ez esetben a változtatást el idéz tényez ket és számszerCsített hatásukat a kiegészít mellékletben részletezik. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellen rzik, és egyedenként értékelik. A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor a mérlegtételek körültekint en elvégzett értékelése során figyelembe vesznek minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglév
eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ténylegesen
bekövetkezett és ismertté vált.
Az egyes eszközök, források konkrét értékelési el írásai
50
–A vagyoni érték
jogok mérleg szerinti értékét a jogokért kifizetett összeg és a
szerz dés, valamint a használati id szerint még hátralév
id szak részaránya alapján
állapítják meg. –A szellemi termékek (szoftverek) vásárolt termékek, ezért tényleges beszerzési áron kerülnek az eszközök közé. A mérlegben szerepl érték meghatározásához figyelembe veszik -a meghatározott élettartam alapján- a már eltelt használati id t és a még hátralév id alapján számítják ki a tényleges értéket. –A
tárgyi
eszközöket
nyilvántartásokkal) egyez
a
könyvviteli
nyilvántartásokkal
(f könyvi,
egyedi
nettó értékben – beszerzési költségükön az értékcsökkenés
levonásával értékelik. A nettó értékben szerepel az esetleges maradványérték is. Számviteli politikában az értékcsökkenés elszámolásának módját bruttó érték alapján, lineáris módszerrel határozzák meg. (A maradványértéket szükség szerint az értékcsökkenés meghatározásánál figyelembe veszik.) –2001. január 1. után beszerzett eszközöknél az 50.000 Ft értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékét mérlegeikben nem szerepeltetik. –Befektetett pénzügyi eszközök (részesedések) a f könyvi könyvelés adatai alapján szerepelnek a mérlegben. A befektetés társasági szerz dés szerinti értéke azonban csak akkor szerepeltethet 100%-os értékben a beszámolóban, ha a kapcsolt vállalkozás piaci megítélése tartósan nem csökken és a gazdasági társaság saját t ke értékének a befektetés névértékével arányos része nem csökken a befektetés könyv szerinti értéke alá. Ha a feltételek nem állnak fenn, az értékvesztést elszámolják. Az értékvesztés az el írások szerint visszaírható. –Az anyagkészlet értékét a december 31-i fordulónapi leltárban szerepl mennyiségek és a beérkez
számlák szerinti, tényleges utolsó beszerzési ár szorzatának összegzésével
állapítják meg. Ha az anyaghoz kapcsolódóan, egyértelmCen megállapítható beszállítási fuvarköltség is felmerült, a beszerzési egységárban azt is figyelembe veszik. –A közvetített szolgáltatások értékelése a számlázott tényleges összeg alapján történik. –A befejezetlen állomány értékét a folyamatban lév munkáknál a munkaszámonkénti kigyCjtéssel megállapított, felhasznált anyag beszerzési értéke és az óranyilvántartásokból
51
kiszámított bérköltség és járulékai, esetleg egyéb közvetlen költség együttes összege alapján állapítják meg. –A
szolgáltatásból
származó
követelések
értékelésének
alapja
az
analitikus
nyilvántartásban és a f könyvben szerepl kiszámlázott, elismert, december 31-ig ki nem egyenlített, áfá -val növelt számlaérték. A számviteli törvényben és politikában megfogalmazott körülmények fennállása esetén az értékvesztést és a visszaírást elszámolják. –Egyéb követelések értékelése a számításokkal alátámasztott, elismert alapbizonylatok alapján történik. –A pénzeszközök forintban kifejezett értéke a f könyvi könyveléssel és a bizonylatokkal egyez összeg. A forintért vásárolt valutát, devizát a ténylegesen fizetett összeg alapján megállapított árfolyamon szerepeltetik a mérlegben. Egyéb valuta és devizakészlet értékét az MNB hivatalos devizaárfolyamán értékelik. –A saját t két, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben – a számviteli törvény figyelembe vételével – könyv szerinti értékben szerepeltetik. –A kötelezettségek között csak megtörtént gazdasági esemény alapján fennálló, szabályszerC bizonylattal alátámasztott, december 31 -ig ki nem egyenlített tartozások szerepelhetnek. –Az importbeszerzés, az importszolgáltatás, a hitel és egyéb külföldi pénzértékre szóló tartozás forint értékét az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján határozzák meg. –A társaság nem él a tárgyi eszközök piaci értékkülönbözetének évenként történ elszámolási lehet ségével.
52
6.3.6. Önköltségszámítási szabályzat Az önköltségszámítás célja, a társaság vezet inek megbízható információk biztosítása a tevékenység eredményességének folyamatos vizsgálatához. Az önköltségszámítási szabályzat alkalmazási területe a vállalakozás által folytatott rendszeres szolgáltatási tevékenység. Minden egyes kalkulációs egységet egyedi munkaszámmal jelölik meg. A tevékenység, szolgáltatás megkezdését minden esetben a munkaszám kiadása el zi meg. A munkaszámokat az alábbiak szerint alakítják ki: 61
: a munka f könyvi számlaszámát jelöli,
6102
: 2002. évben indított munka,
6102001
: 2002. évi 1-es munkaszám,
6102100
: 15 millió forint alatti úgynevezett "kis" munkákat tartják,
6102200
: 2002. évi átalánydíjas karbantartások,
6102300
: 2002. évi bér és járulékainak felosztásra szolgáló technikai munkaszám,
6102500
: 2002. évi egyéb közvetlen anyag, anyagjellegC és egyéb költség,
6102600
: 2002. évi garanciális költségek,
6102001 - 6102600 számlák (munkaszámok): költségnemenként, a közvetlenül felmerül vagy mutató alapján felosztott költségek, 6102800
: 2002. évi általános költségek,
6102900
: az 5. számlaosztályban elszámolt, a közvetlen költségek fogalmába nem
tartozó tételeket gyCjtik (ELÁBÉ). A költségeket els dlegesen 5., költségnem számlaosztályban számolják el. A közvetlen, közvetett költségeket a 6. számlaosztály felhasználásával különítik el. A kalkuláció sémája a költségnemek tagolásával egyez : – anyagköltség, – igénybevett szolgáltatások költségei, – egyéb szolgáltatások költségei, – bérköltség,
53
– személyi jellegC egyéb kifizetések, – bérjárulékok. Közvetlen anyagköltség: – az épületgépészeti alapanyagok, – a segéd-, üzem-, fCt anyagok, – a konkrét munkára közvetlenül felmerül épületgépészet fogalomkörbe tartozó egyéb anyagok, – felszámított szállítási, rakodási költség. Igénybevett szolgáltatás közvetlen költsége: Más vállalkozóval végzett szállítás, fuvarozás. Közvetlen bérköltség, személyi jellegC egyéb közvetlen kifizetés: – fizikai dolgozók alapbére és járulékai, – fizikai dolgozók egyéb bére, prémiuma az alábbiakban meghatározott módon kerül felosztásra: az adott hóban az adott munkaszámon felmerült bruttó alapbér százalékának arányában a 6102300-as technikai számláról, havonta. Egyéb közvetlen felmerül költségek: Értékcsökkenési tehergépjármCvek,
leírás: a
fizikai
a
termelésben dolgozók
által
közvetlen használt
használt
szerszámok,
személyszállító
a
jármCvek
értékcsökkenési leírását lineáris leírási kulccsal december 31-én számolják el. A 6102500as technikai számláról felosztásra kerül az egyes munkaszámokra. Havonta felosztásra kerül személyi jellegC egyéb kifizetések: A fizikai dolgozók által használt személyszállító jármCvek cégautó adója, cégautó adó 25%-a (egészségügyi hozzájárulás), a cégautó adó 25 %-ának 3%-a (munkaadói járulék), a 6102300 technikai számláról az adott hóban az adott munkaszámokon felmerült összes közvetlen bruttó bér arányában kerül felosztásra.
54
Igénybevett szolgáltatás közvetlen költsége: A munkaadói járulék fizikaiakra jutó része az adott hóban az adott munkaszámokon felmerült összes közvetlen bruttó bér arányában kerül felosztásra. Egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék: A közvetlen bruttó bért terhel egészségbiztosítási (11%) és nyugdíjbiztosítási (18%) járulék az adott hóban az adott munkaszámon felmerült összes közvetlen bruttó bér arányában kerül felosztásra. Évente felosztásra kerül egyéb közvetlen költség: Éves záráskor a leltárkészlet értékének, és a saját termelésC készlet lekönyvelése után a tényleges anyagköltség arányában a 6102500-as munkaszámon az egyéb közvetlenül felmerül költség felosztásra kerül.
Mindezt egy példán szemléltetve: 6102215 munkaszámon Zenon, Oroszlány karbantartási költségeit gyCjtik, mely kapcsolódó költségek a következ k szerint vannak megbontva: 5111
Vásárolt anyagok költsége
411.223 Ft
512
Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök
5132
Egyéb anyagköltség
5292
Egyéb igénybevett szolgáltatás költsége
52999
Közvetített szolgáltatás technikai számla
30.320 Ft 4.048 Ft
Költségek összesen:
56.000 Ft 7.278.738 Ft 7.780.329 Ft
Kapcsolódó kimen számlák egyenlegeinek összege (árbevétel):11.250.000 Ft A munkaszámhoz tartozó költségek és árbevételek egyenlege mutatja az elért nyereséget, mely 3.469.671 Ft.
55
6.3.7. Házipénztár kezelési szabályzat A számvitelr l szóló jogszabály el írásainak betartása érdekében a házipénztár kezelését az alábbiak szerint szabályozzák: A pénzkezelés rendjéért az ügyvezet
felel. A felel sség kiterjed a házipénztár
jogszabályi el írásoknak megfelel mCködésére, az elszámolási és nyilvántartási rendjének kialakítására, valamint ezek betartásának rendszeres ellen rzésére. A készpénzforgalmat a házipénztár biztosítja. Általános pénzkezelési szabályok A pénztáros a házipénztárban köteles kezelni az illetékes pénzintézett l készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a készpénzben befizetett összegeket. Az idegen pénzt vagy értékeket elkülönítetten kezelik és tartják nyilván. A pénztárzárlat után a házipénztár készpénzállománya nem haladhatja meg az 5.000.000 Ft -ot, azaz ötmillió forintot. A bérfizetést a társaság átutalással rendezi. A mCködéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolításáért és a pénz meg rzéséért a pénztáros felel. A házipénztár biztonságának megtartása és az esetleg keletkezett károk megtérülése érdekében a biztosító társaság vagyonbiztosításának el írásait betartják. Csak valódi és forgalomban lév pénzeket (bankjegyeket és érméket) szabad elfogadni a befizet t l, és kifizetést is csak ilyen pénzben lehet teljesíteni. Az átvett pénzr l a befizet elismervényt ad, amelyen - bankjegy esetén - feltünteti annak sorozatát és sorszámát. Nem fogadható el olyan bankjegy vagy érme, amelyr l nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából vagy sérült meg.
A pénz kezelésével kapcsolatos feladatok
56
A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felel sséggel kezeli és a könyvelést végz személy ellen rzi. Az ellen r feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellen rzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellen rzése. Az ellen r köteles a pénztárjelentést kézjegyével ellátni. A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellen rzése utólagosan történik. Házipénztár mCködtetése, pénzmeg rzés A pénztárban lév készpénz biztonságos meg rzésér l a pénztáros köteles gondoskodni. A pénztáros a pénzt a pénztár helyiségben elhelyezett páncélszekrényben köteles rizni. A páncélszekrény eredeti kulcsát kizárólagosan a pénztáros, a másodpéldányt a cég ügyvezet je rzi. Pénztári nyilvántartások vezetése A pénz kezel jének minden pénztári befizetést és kifizetést felmerülésük sorrendjében pénztárjelentésbe kell feljegyeznie. A pénztári nyilvántartás céljára szabvány nyomtatványt alkalmaznak és a használatba vett tömböket a gazdasági vezet vagy ügyvezet hitelesíti. A készpénz elszámolására "id szaki pénztárjelentés"-t használnak. A jelentés szerinti készpénz egyenleg meglétét folyamatosan ellen rzik. Havonta a jelentést szabályszerCen lezárják és a könyvelésre átadják. Pénztárzáráskor megállapítják a pénztárban lév készpénzállományt, és címletenkénti bontásban rögzítik a záró pénzkészletet. A pénztárosnak a záró pénzkészlet helyességét aláírásával igazolnia kell a pénztárjelentésen, a könyvelést végz
személy ugyancsak
aláírásával köteles igazolni. Az üresen maradt sorokat a pénztárjelentésen át kell húzni. Esetleges eltérés esetén az okokat felderítik, és jegyz könyvet vesznek fel.
A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása
57
A befizetésekr l és kifizetésekr l szabvány bizonylatot állítanak ki. Amennyiben a be- és kifizetéshez a gazdasági esemény valamennyi adatát tartalmazó alapbizonylat kapcsolódik, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítása mell zhet . A bizonylattömbök szigorú számadású nyomtatványok, tehát annak megfelel en tartják nyilván. A bizonylatok felhasználásának ellen rzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A bizonylatokat a be- és kifizetés sorrendjében havi sorszámmal látják el. Ezt a számot szerepeltetik a pénztárjelentésben. A pénztárbizonylatokon a mellékletek számát minden esetben feltüntetik. A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvev
teljes nevének kiírásával igazolja. A
bizonylaton feltüntetik az átvev személyi igazolványának számát is. Ha a pénz felvételére jogosult személyesen nem jelenik meg, megbízottja részére csak szabályszerCen
kiállított
meghatalmazás
ellenében
fizethet
ki
az
összeg.
A
meghatalmazást a kiadási bizonylathoz kell csatolni. A bevételezési bizonylatokat 3 példányban állítják ki, az els példány a könyvelésé, második a befizet é, a harmadik pedig a tömbben marad. A kiadási bizonylatokat 2 példányban állítják ki, az els példány a könyvelésé, a második a tömbben marad. Mindkét bizonylatról kiállított tömböket a pénztáros rzi. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: • beszerzésre, • szolgáltatás igénybe vételére, • kiküldetési költségre, • jóléti elszámolásra, • kisebb kiadásokra (reprezentációs költség, postaköltség), • illeték kifizetésre, • egyéb, nem átutalással történ kötelezettségek teljesítésére.
58
Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket. Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összegr l el kell számolnia. Szigorú számadású nyomtatványok E címen kell nyilvántartása venni: • kiadási pénztárbizonylati tömböket, • bevételezési pénztárbizonylati tömböket, • készpénzfelvételi utalványok füzete nyomtatványait. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és az utolsó felhasználás dátumát, valamint az igénybevev aláírását. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását az adminisztrátor végzi.
59
7. Az új számviteli törvény hatása a számviteli politika kialakítására 7.1. Az újrakodifikálás szükségessége, célja, indokai Az 1992. január 1-jével életbe lépett számviteli törvény el írásai általában véve összhangban álltak az Európai Unió számvitelre vonatkozó fontosabb irányelveivel és tekintetbe vették a nemzetközi számviteli standardokat is. A kontinentális európai és az angolszász országok számviteli gyakorlatából példát merítve, a többször módosított számviteli törvény egyre inkább megfelelt a piacgazdaság követelményeinek. A törvény alapján elkészített beszámolóból az érdekeltek, a piac szerepl i – kötelez
nyilvánosságra hozatal és közzététel mellett – döntéseik
megalapozásához szükséges információkhoz juthattak. A törvény újrakodifikálásának f célja, hogy a szabályozás teljes mértékben, formailag és tartalmilag összeegyeztethet legyen az Európai Unió irányelveivel, ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele, hogy szCnjenek meg ezek az eltérések. A teljes harmonizációhoz szükséges formai, tartalmi változások, a többször módosított számviteli törvényt sok helyen érintik, emiatt a törvény újrakodifikálása elkerülhetetlen volt. Az újrakodifikálást indokolta az is, hogy a törvény el írásai közé be kellett építeni a gazdasági változások miatti számviteli szabályokat, a törvény végrehajtásához szükséges fogalmakat, értelmez rendelkezéseket. Az újrakodifikálás nem egy teljesen új törvény létrehozását jelenti, ugyanis a törvény célja és a törvényben megfogalmazott számviteli alapelvek nem változtak; a törvényi el írások csak kiegészültek, aktualizálódtak. Ez azt is jelenti, hogy az újrakodifikált törvény olyan részletszabályokat tartalmaz, amelyeket az Európai Unió tagállamaiban nem törvényben rögzítenek. Erre azért volt szükség, mert Magyarországon a számviteli standardok „jogszabály”-ként nem funkcionálnak. A részletes el írásokat igényli az is, hogy az érvényben lév
adójogszabályok –
különösen a társasági- és osztalékadóra vonatkozóak – fizetési kötelezettségének számítási
60
alapja meghatározásánál ezen el írásokra építenek, és a számviteli törvény el írásai szoros kapcsolatban vannak a gazdasági társaságokról szóló törvény el írásaival. A törvény akkor válhat igazán keret-törvénnyé, ha Magyarországon megteremt dnek a nemzeti számviteli standardok kidolgozásának és elfogadásának szabályai, és a nemzeti számviteli standardokban foglalt részletszabályok kötelez el írásokká válnak. A törvény kimondja: „Azokat a törvényi el írásokat kiegészít , részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni…” A nemzeti számviteli standardok el segíthetik azt, hogy ez esetleg korszerCtlenné váló el írások helyébe újak lépjenek, törvénymódosítás nélkül, valamint a szükséges számviteli szabályok id ben megszülessenek.
7.2. Az új számviteli törvény, hatályba lépése Az új számviteli törvény alatt a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvényt értjük, amely 2001. január 1-jét l hatályos, és a számvitelr l szóló 1991. évi XVII. törvény helyébe lépett. A törvény f bb változásai: - B vült az egyéb szervezetek köre. - Megjelenik az üzleti év fogalma, s a beszámolóban ennek gazdasági eseményeir l kell számot adni. - A gazdálkodó eltérhet a törvény el írásától, ha a törvény alapján kevésbé megbízható és valós összkép adódna a vállalkozásról. - A valódiság elve er södött az óvatosság elvével szemben. - N tt a számviteli politika jelent sége, b vült a tartalma. - Az üzleti jelentés a továbbiakban nem része az éves beszámolónak. - A vállalkozások csak 2003. december 31-éig vezethetnek pénzforgalmi szemléletC könyvet. - B vültek a vállalkozás által válaszható mérleg- és eredménykimutatás-formák. - A mérleg és eredménykimutatás információtartalma b vült, sorainak tartalma változott.
61
- B vült az eszközök bekerülési értékét képez költségek köre. - A
terv
szerinti
értékcsökkenést
a
hasznos
élettartam
végén
várható
maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján kell meghatározni. - Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés bizonyos esetekben visszaírható. - MegszCnt a vagyoni értékC jogok, szellemi termékek amortizálási id korlátja. - A vev kre képzett céltartalék helyett értékvesztést kell elszámolni. - A saját t ke mérlegsor kib vült a lekötött tartalék mérlegsorral. - Változtak a céltartalék képzési lehet ségek. - B vült a passzív id beli elhatárolás köre. - A költségnemek köréb l kikerült az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítmény, az egyéb költség pedig már nem önálló költségnem. - A törvény rögzíti a számviteli szolgáltatás tartalmát, nyújtásának feltételeit. - B vült a kiegészít mellékletben közlend információk köre. - A törvény újabb – alaki és tartalmi – követelményeket állít a beszámolót alátámasztó bizonylatokkal szemben. Az új számviteli törvényt az elfogadása óta többször módosították, így: a) a 2000. évi CXXIV. törvény a hitelintézetekr l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény módosításairól 158. §-a, amely a t kepiaci fogalmak pontosítását tartalmazza, b) a 2001. évi L. törvény a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 89.§.(1) bekezdése, amely kiszélesítette a számlaaláírás alóli mentesség körét, jogcímét, c) a 2001. évi LXXIV. törvény a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról II. rész: IV fejezet, 118-133. és 173.§-a, amely több pontosító jellegC módosítást tartalmaz. A 2000. évi C törvény módosítását egyrészt a jogszabályi környezet változása, másrészt a gyakorlati alkalmazás során túlzottan szigorúnak bizonyult el írások enyhítése, a törvényen belüli egyes el írások közötti összhang megteremtése indokolta.
62
A számviteli törvényt módosító rendelkezések 2002. január 1-jével léptek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit el ször a 2002. évben induló üzleti évr l készített beszámolóra kellett alkalmazni. A rendelkezés lehet séget biztosított arra, hogy a gazdálkodók saját döntésük alapján a módosításokat a 2001. évben indult üzleti évr l készített beszámolóra is alkalmazhatták. Az alkalmazást az indokolta, hogy a módosítás több könnyítést, egyszerCsítést tartalmaz, amely a gazdálkodók számára el nyös, jelenleg meghatározott kötelezettség alól mentesít.
7.3. A számviteli törvény néhány módosítása Jelent s egyszerCsítés, hogy valamennyi devizaügyletet egyféle módszerrel kell értékelni, mind a követeléseket, mind a kötelezettségeket ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon kell forintra átszámítani. A vállalkozás választhatja bármely hitelintézetnek a teljesítés napján érvényes átlagárfolyamát - a deviza vételi és eladási árfolyamának számtani átlagát - illetve az MNB hivatalos devizaárfolyamát. Emellett arra is van lehet sége, hogy vagy csak deviza vételi árfolyamon vagy csak deviza eladási árfolyamon számolja át a devizát forintra. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének meghatározásánál figyelembe kell venni a várható maradványértéket. Tehát az új számítási mód szerint a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét annyi évre kell felosztani, ahány évig ezen eszközöket el reláthatóan használni fogják. A terven felüli értékcsökkenés elszámolhatóságánál a törvény korlátokat állított fel, miszerint terven felüli értékcsökkenés nem számolható el a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél. A gyakorlati tapasztalatok alapján a tervezett maradványértéket elért eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának korlátozása, ha az elszámolás feltételei fennállnak, nem életszerC, ezért ezt a korlátozó rendelkezést törölték.
63
A módosítás szerint terven felüli értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért eszközöknél is elszámolható, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltételei fennállnak. Az adatok feldolgozásánál alkalmazott számítógépes programot 10 évig mCköd képes állapotban kellett meg rizni. Ez bizonyos gazdálkodói körben egyszerCen kivitelezhetetlen volt, technikailag nem volt megoldható. A módosítások következményeképpen azt kell biztosítani, hogy a számítógépes program változása vagy új program alkalmazása esetén az eredeti adatokat tartalmazó anyag változatlan formában, az utólagos módosítás lehet ségét kizárva meg rzésre kerüljön. Az egyedi eszköz piaci értékét általánosan a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján kellett meghatározni. Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék összegének meghatározásánál azonban nem a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló piaci értéket, hanem a mérlegfordulónapi piaci értéket kellett figyelembe venni, mely eltér értelmezésekhez vezetett. Az el írások közötti összhang megteremtése érdekében a módosítás szerint ha a vállalkozó él a piaci értékelésbe bevonható eszközöknél az értékhelyesbítés és hozzá kapcsolódóan értékelési tartalék kimutatásának lehet ségével, akkor egységesen a mérlegkészítéskori piaci értéket kell figyelembe venni. 2001 -t l a gazdálkodó eltérhet a törvény el írásaitól, ha az azokhoz való ragaszkodás rontaná a beszámoló megbízható és valós összképét. A törvényt l eltér
gazdálkodó
köteles a beszámolót független könyvvizsgálóval felülvizsgálni minden évben, amikor eltér a törvényt l. A választott könyvvizsgálónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy egyetért-e vagy sem azzal a módszerrel, amit a gazdálkodó alkalmazott.
7.4. A számviteli politika változásai Az új számviteli törvény felértékelte a számviteli politika szerepét, jelent ségét.
64
– a
számviteli
politika,
a
megbízható,
valós
összképet
nyújtó
beszámoló
alapkövetelményén belül hozzájárulhat a vállalkozó eredményre vonatkozó célkitCzéseinek megvalósításához, – a számviteli politika tartalma az el írások és választási lehet ségek gyarapodása miatt b vült, – az új számviteli törvény pontosabbá tette a leltározási el írásokat. A számviteli törvény változatlanul el írja, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési eljárások alapján ki kell alakítani, illetve aktualizálni kell a vállalkozás sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel helyi módszereket, amelyeket az írásba foglalt számviteli politika tartalmaz. A már mCköd vállalkozásoknak az új számviteli törvény hatálybalépését l számított 90 napon belül aktualizálniuk, módosítaniuk kell számviteli politikájukat. Ezért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felel s. Mivel 2001. január 1-jét l lépett életbe az új törvény, a gazdálkodóknak a számviteli politikájukat 2001. március 31-ig módosítani kellett. A gyakorlatban ez nagy valószínCséggel új számviteli politika készítését jelentette.
7.5. A számviteli alapelvek változása Az új számviteli törvény a számviteli elvek közül meger sítette a valódiság, az összemérés, a teljesség és a lényegesség elvét, s bizonyos értelemben gyengítette az óvatosság elvét. A valódiság elve valamelyest er södött az óvatosság elvével szemben, ez a hatása egyebek között annak, hogy visszaírhatók az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenései, valamint a forgóeszközök és a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztései. Az összemérés elve: a terv szerinti értékcsökkenésnél ezentúl számolni kell a maradványértékkel,
céltartalék
képezhet
az
65
id szakonként
ismétl d
jöv beni
költségekre, illetve kötelez
lett céltartalékot képezni a függ
és a jöv beni
kötelezettségekre. A teljesség elve: a devizás tételek esetében ezentúl nem kell a tárgyévre elszámolni a mérleg fordulónapját követ
pénzügyi rendezés miatti átértékeléseket. Minden devizás
tételt át kell értékelni a fordulónapon, ha az átértékelés hatása jelent snek min síthet . A teljesség elvét er síti még, hogy jelent sen b vülnek a kiegészít melléklet tartalmi elemei. A lényegesség elvének egyik f változása az, hogy újrafogalmazták annak a jelent s hibának a fogalmát, melynek feltárása esetén a beszámolót ismételten közzé kell tenni. A törvény most rögzíti a lényeges hiba mértékét is. A másik f
változás, hogy a
gazdálkodónak min sítenie kell, mit tekint az adott tételre vagy eseményre nézve jelent snek, lényegesnek. Ilyen új min sítési területek a valuta- és devizatételek mérlegfordulónapi értékeléséb l származó árfolyamkülönbözet, az üzleti vagy cégérték, egyes befektetett eszközök értékhelyesbítése, a mérleg- és eredménykimutatás-tételek összevonása. A lényegesség, valamint a költség-haszon elvét juttatja érvényre a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható vagyoni értékC jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékhatárának 50 ezer forintra történ felemelése. Az óvatosság elvét er síti, hogy b vült a céltartalék képzés hatóköre, viszont gyengíti, hogy kötelez lett a terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések visszaírása, s hogy a valuta- devizatételek mérlegfordulónapi átértékelésekor nemcsak az árfolyamveszteségek, hanem az árfolyamnyereségek is elszámolhatók, ha jelent sek. Az egyedi értékelés elve: ezentúl egyedenkénti értékelésnek min sül az is, ha a különböz
id pontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos
paraméterekkel rendelkez
eszközöket az átlagos beszerzési áron, továbbá FIFO-
módszerrel értékelik.
7.6. Vitatható változások a számviteli törvényt, - politikát illet4en A számviteli törvény változása 2001-t l, hogy a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felel s, még akkor is, ha a
66
számviteli politikát megbízás vagy vállalkozási szerz dés alapján küls
személy vagy
szervezet készíti el. Az új számviteli törvény már tartalmazza a behajthatatlan követelés fogalmát. Ez olyan követelés, amelyet biztosan nem egyenlítenek ki. Mivel ez torzítaná a megbízható és valós összképet, le kell írni hitelezési veszteségként. A törvény szerint bizonyítani kell a „behajthatatlanság tényét és mértékét”. Ehhez segítségül rögzíti, hogy behajthatatlan a követelés, ha a végrehajtott adósnak nincs fedezete, ha a hitelez a követelést cs d-, felszámolási, önkormányzati adósságrendezési eljárás során elengedi, illetve ha az adós a megadott címen nem található, és a felkutatás „igazolatlan” eredménytelen volt. Arra viszont nincs utalás, hogy mivel lehetne igazolni az eredménytelen kutatást. Nagyon fontos változás, hogy megszCnt a szokásos és a rendkívüli mérték megkülönböztetése. A gazdasági esemény jogcíme, jellege és nem nagyságrendje, mértéke dönti el, hogy az egyéb vagy a rendkívüli események között kell kimutatni azokat.
67
8. Összegzés 2000-ben megtörtént az európai uniós irányelvekt l való technikai és formai jellegC eltérések megállapítása, és megkezd dött a korrigálása is. Ennek eredményeképpen egy új törvény született, és lépett hatályba 2001-t l. Azóta ez a törvény már átesett egy módosításon 2001-ben, és 2003 -tól is új módosítások lépnek életbe. A sok változás azonban nem feltétlenül jelent negatívot. A módosítások mondhatók annak, hogy 2004-t l várhatóan Magyarország is az Európai Unió tagállama lesz és emiatt törekednek megfelelni, az összhangot megteremteni az európai uniós számviteli irányelvekkel. Az új törvény, a módosítások új el írásokat jelentenek, melyek jelent sen befolyásolják a számviteli politikát, mivel az szinte az egész törvényt átszövi. Kiemelt szerepe miatt a számviteli politika jelent ségét nem gyengítik a változások, hanem inkább er sítik, egyértelmCbb eligazítást adnak a kiegészítéshez, az elkészítéshez, tartalmi b vülést is jelentenek. A számviteli politika nélkülözhetetlen a vállalkozások életében, a vállalatra jellemz
speciális sajátosságokat tükrözi, a számviteli alapelvekre épülve. Problémát
jelenthet a számviteli politika kialakításának elmaradása, ugyanis a számviteli politika nem más, mint a számviteli törvény gyakorlati megvalósulása. Ha Magyarország valóban az Európai Unió tagja lesz, akkor a számviteli szabályozás tekintetében a középmez nyben foglalna helyet.
68
9. Irodalomjegyzék 1. Dudás Jánosné, Kapásiné dr. Búza Mária, Nagy Katalin, Sövényi Gézáné: A számviteli törvény el írásai 2001. január 1-jét l SALDO Bp. 2000. 2. Fekete Imréné: Vége a Bábeli zCrzavarnak Európában? Számvitel, adó, könyvvizsgálat 2002/2. február 3. Kapásiné dr. Búza Mária: Az IASB törekvései a számviteli nemzetközi összehangolására I-II. Számvitel, adó, könyvvizsgálat 2002/3. március – 4. április 4. Dr. Nagy Gábor: Az éves beszámoló kötelez mellékletei Számviteli levelek, 3. különszám 5. Somos Róbertné, dr. Sugár Dezs né, Molnár Lajosné, Vörös László, Zolnai Aladárné: Számviteli szabályzatok 2001. SALDO Bp. 2001. 6. Szigma-Coop Kft.: Számviteli Politika, Leltározási-, Selejtezési-, Értékelési-, Önköltségszámítási-, Házipénztár kezelési szabályzat 7. Umenhoffer Ferenc: A számviteli politikáról az új számviteli törvény alapján Adó 2002/9 8. Umenhoffer Ferenc: Az új számviteli törvény módosításai Adó 2002/7 9. A számviteli törvény módosítása Adó-kódex 2002/1 10. Számviteli szabályok Számviteli különszám 2001-re, HVG
69
10. Melléklet 1. A Szigma-Coop Kft. irodaépülete 2. A Szigma-Coop Kft. 2001. évi eredménykimutatása 3. A Szigma-Coop Kft. 2001. évi mérlege 4. A Szigma-Coop Kft. 2002. évi várható eredménykimutatása 5. A Szigma-Coop Kft. 2002. évi várható mérlege 6. Vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmez ségi mutatók 7. F bb referenciamunkák 8. TÜV tanusítvány 9. Tanusítvány 10. Oklevél 11. Szigma-Coop Kft. által elkészített gépek, berendezések
70
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF.: 67. TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar E-mail:
[email protected]
________________________________________________________________________
FIGYELMEZTETÉS Az archívumból az 1., 8., 9., 10., 11. mellékletek hiányoznak, a hallgató által leadott digitális példány azokat nem tartalmazta. A hiányzó mellékletek csak a nyomtatott változatban lehet megtekinteni!
2.melléklet "A" 2001.12.31. "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (Összköltség eljárással) Sor-szám
adatok e Ft-ban A tétel megnevezése
01.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02.
Export értékesítés nettó árbevétele
I. 03.
Tárgy év
3 438 741 -
Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
3 438 741
Saját el%állítású eszközök aktivált értéke
-
04.
Saját termelés( készletek állományváltozása
-
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke (03+/-04)
III.
Egyéb bevételek
0 7 968
Ebb%l: visszaírt értékvesztés
-
05.
Anyagköltség
1 492 575
06.
Igénybevett szolgáltatások értéke
07.
Egyéb szolgáltatások értéke
08.
Eladott áruk beszerzési értéke
09.
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
1 169 797
IV.
Anyagjelleg/ ráfordítások(05+06+07+08+09)
2 816 153
10.
Bérköltség
11.
Személyi jelleg( egyéb kifizetések
44 633
12.
Bérjárulékok
74 200
V.
Személyi jelleg/ ráfordítások (10+11+12)
VI.
Értékcsökkenési leírás
40 385
VII.
Egyéb ráfordítások
22 147
131 981 19 293 2 507
193 235
Ebb%l: értékvesztés A. 13.
312 068
-
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+/-II+IIIIV-V-VI-VII)
255 956
Kapott (járó) osztalék és részesedés
9 171
Ebb%l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14.
15.
16.
17. VIII. 18.
9 050
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
-
Ebb%l: kapcsolt vállalkozástól kapott
-
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége -
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg( bevételek
-
Ebb%l: kapcsolt vállalkozástól kapott
-
Pénzügyi m(veletek egyéb bevételei
258
Pénzügyi m/veletek bevételei (13+14+15+16+17)
1 641 -
Fizetend% kamatok és kamatjelleg( ráfordítások Ebb%l: kapcsolt vállalkozásnak adott
25 572 -
20.
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
-
21.
Pénzügyi m(veletek egyéb ráfordításai
-
IX.
Pénzügyi m/veletek ráfordításai (18+19+/-20+21)
B.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A+/-B)
X.
Rendkívüli bevételek
XI.
Rendkívüli ráfordítások
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)
E.
ADÓZÁS ELITTI EREDMÉNY (+/-C+/-D)
F.
27 213
PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.)
C.
XII.
SZIGMA-COOP KFT.
50 538
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb%l: kapcsolt vállalkozásnak adott
19.
41 109
Ebb%l: kapcsolt vállalkozástól kapott
23 325 279 281 5 155 -5 155 274 126
Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E-XII)
47 873 226 253
22.
Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre
23.
Jóváhagyott osztalék, részesedés
100 000
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+/-F+22-23)
126 253
72
-
Aláírás: Horváth Zoltán ügyvezet' igazgató
3. melléklet MÉRLEG 2001.12.31.
MÉRLEG ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Tárgy év
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I.
205 875
IMMATERIÁLIS JAVAK
3 526
1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke
-
2.Kísérlet fejlesztés aktivélt értéke
-
3.Vagyoni érték% jogok
174
4.Szellemi termékek
3 352
5.Üzleti vagy cégérték
-
6.Immateriális javakra adott el/legek
-
7.Immateriális javak értékhelyesbítése
-
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
180 807
1.Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték% jogok
76 726
2.M%szaki berendezések,gépek,járm%vek
70 880
3.Egyéb berendezések, felszerelések, járm%vek
28 729
4.Tenyészállatok
-
5.Beruházások, felújítások
-
6.Beruházásokra adott el/legek
4 472
7.Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
21 542
1.Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2.Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
7 100 -
3.Egyéb tartós részesedés 4.Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
14 431 -
5.Egyéb tartósan adott kölcsön
11
6.Tartós hitelviszonyt megteszesít/ értékpapír
-
7.Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
-
B. FORGÓESZKÖZÖK I.
1 062 731
KÉSZLETEK
78 150
1.Anyagok
77 550
2.Befejezetlen termelés és félkész termékek
-
3.Növendék-, hízó- és egyéb állatok
-
4.Késztermékek
-
5.Áruk
-
6.Készletekre adott el/legek
600
II. KÖVETELÉSEK
329 067
1.Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev/k)
287 230
2.Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
1 978
3.Követelések egyéb részesedési viszonyban lév/ vállalkozással szemben
-
4.Váltókövetelések
-
5.Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK
39 859 -
1.Részesedés kapcsolt vállalkozásban
-
2.Egyéb részesedés
-
3.Saját részvények, saját üzletrészek
-
4.Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít/ értékpapírok
-
IV. PÉNZESZKÖZÖK
655 514
1.Pénztár, csekkek
367
2.Bankbetétek
655 147
C. Aktív id;beli elhatárolások
195 362
1.Bevételek aktív id/beli elhatárolása
43 635
2.Költségek, ráfordítások aktív id/beli elhatárolása 3.Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
SZIGMA-COOP KFT.
151 727 1 463 968
Aláírás: Horváth Zoltán ügyvezet! igazgató
MÉRLEG 2001.12.31.
MÉRLEG FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Tárgy év
D. Saját t;ke (50-60.sorok)
605 253
I. JEGYZETT TEKE
150 000
Ebb/l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
-
II. JEGYZETT DE MÉG BE NEM FIZETETT TEKE (-)
-
III. TEKETARTALÉK
-
IV. EREDMÉNYTARTALÉK
329 000
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
-
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
-
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok
126 253 -
1.Céltartalék a várható kötelezettségekre
-
2.Céltartalék a várható veszteségekre
-
3.Egyéb céltartalék
-
F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (alárendelt kölcsönt;ke)
856 301 -
1.Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
-
2.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév/ vállalkozással szemben
-
3.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
-
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
9 375
1.Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
-
2.Átváltható kötvények
-
3.Tartozások kötvénykibocsátásból
-
4.Beruházási és fejlesztési hitelek
9 375
5.Egyéb hosszú lejáratú hitelek
-
6.Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
-
7.Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév/ vállalkozással szemben
-
8.Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
-
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1.Rövid lejáratú kölcsönök Ebb/l: az átváltoztatható kötvények
846 926 -
2.Rövid lejáratú hitelek
93 708
3.Vev/kt/l kapott el/legek
9 161
4.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5.Váltótartozások 6.Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7.Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév/ vállalkozással szemben 8.Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek G. Passzív id;beli elhatárolások 1.Bevételek passzív id/beli elhatárolása 2.Költségek, ráfordítások passzív id/beli elhatárolása 3.Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN
SZIGMA-COOP KFT.
640 261 1 160 114 102 522 2 414 17 2 397 1 463 968
Aláírás: Horváth Zoltán ügyvezet! igazgató
4.melléklet VÁRHATÓ, TERVEZETT EREDMÉNYKIMUTATÁS "A" 2002.12.31.
"A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (Összköltség eljárással) Sor-szám
adatok eFt-ban A tétel megnevezése
01.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02.
Export értékesítés nettó árbevétele
I. 03.
Tárgy év
4 655 897 -
Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
4 655 897
Saját el'állítású eszközök aktivált értéke
-
04.
Saját termelés+ készletek állományváltozása
-
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke (03+/-04)
III.
Egyéb bevételek
0 13 094
Ebb'l: visszaírt értékvesztés
-
05.
Anyagköltség
1 953 543
06.
Igénybevett szolgáltatások értéke
07.
Egyéb szolgáltatások értéke
08.
Eladott áruk beszerzési értéke
09.
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
1 861 297
IV.
Anyagjelleg0 ráfordítások(05+06+07+08+09)
4 052 774
10.
Bérköltség
11.
Személyi jelleg+ egyéb kifizetések
11 606
12.
Bérjárulékok
67 700
V.
Személyi jelleg0 ráfordítások (10+11+12)
VI.
Értékcsökkenési leírás
38 015
VII.
Egyéb ráfordítások
48 537
201 159 34 885 1 890
193 428
272 734
Ebb'l: értékvesztés A. 13.
-
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+/-II+IIIIV-V-VI-VII)
256 931
Kapott (járó) osztalék és részesedés
19 200
Ebb'l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14.
15.
12 000
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
-
Ebb'l: kapcsolt vállalkozástól kapott
-
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
1 456
Ebb'l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16.
17.
-
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg+ bevételek
22 184
Ebb'l: kapcsolt vállalkozástól kapott
-
Pénzügyi m+veletek egyéb bevételei
-
VIII.
Pénzügyi m0veletek bevételei (13+14+15+16+17)
18.
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
-
Ebb'l: kapcsolt vállalkozásnak adott
-
19.
42 840
Fizetend' kamatok és kamatjelleg+ ráfordítások
19 283
Ebb'l: kapcsolt vállalkozásnak adott 20.
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
-
21.
Pénzügyi m+veletek egyéb ráfordításai
-
IX.
Pénzügyi m0veletek ráfordításai (18+19+/-20+21)
B.
19 283
PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.)
23 557
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A+/-B)
280 488
X.
Rendkívüli bevételek
-
XI.
Rendkívüli ráfordítások
-
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)
-
E.
ADÓZÁS ELITTI EREDMÉNY (+/-C+/-D)
XII. F.
SZIGMA-COOP KFT.
-
Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY XII)
280 488 50 488 (+/-E230 000
22.
Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre
-
23.
Jóváhagyott osztalék, részesedés
100 000
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+/-F+22-23)
130 000 Aláírás: Horváth Zoltán ügyvezet1 igazgató
5. melléklet VÁRHATÓ, TERVEZETT MÉRLEG 2002.12.31.
MÉRLEG ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Tárgy év
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I.
195 653
IMMATERIÁLIS JAVAK
2 555
1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke
-
2.Kísérlet fejlesztés aktivélt értéke
-
3.Vagyoni érték+ jogok
113
4.Szellemi termékek
2 442
5.Üzleti vagy cégérték
-
6.Immateriális javakra adott el5legek
-
7.Immateriális javak értékhelyesbítése
-
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
171 780
1.Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték+ jogok
71 905
2.M+szaki berendezések,gépek,járm+vek
33 449
3.Egyéb berendezések, felszerelések, járm+vek
66 426
4.Tenyészállatok
-
5.Beruházások, felújítások
-
6.Beruházásokra adott el5legek 7.Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
21 318
1.Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
20 454
2.Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
-
3.Egyéb tartós részesedés
-
4.Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
-
5.Egyéb tartósan adott kölcsön
864
6.Tartós hitelviszonyt megteszesít5 értékpapír
-
7.Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
-
B. FORGÓESZKÖZÖK I.
1 570 415
KÉSZLETEK
43 123
1.Anyagok
43 123
2.Befejezetlen termelés és félkész termékek
-
3.Növendék-, hízó- és egyéb állatok
-
4.Késztermékek
-
5.Áruk
-
6.Készletekre adott el5legek
-
II. KÖVETELÉSEK
973 332
1.Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev5k)
951 952
2.Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3.Követelések egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben
-
4.Váltókövetelések
-
5.Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK
21 380 -
1.Részesedés kapcsolt vállalkozásban
-
2.Egyéb részesedés
-
3.Saját részvények, saját üzletrészek
-
4.Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít5 értékpapírok
-
IV. PÉNZESZKÖZÖK
553 960
1.Pénztár, csekkek
12 054
2.Bankbetétek
541 906
C. Aktív id;beli elhatárolások -
2.Költségek, ráfordítások aktív id5beli elhatárolása
-
3.Halasztott ráfordítások
-
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
SZIGMA-COOP KFT.
298 615
1.Bevételek aktív id5beli elhatárolása
2 064 683
Aláírás: Horváth Zoltán ügyvezet! igazgató
VÁRHATÓ, TERVEZETT MÉRLEG 2002.12.31.
MÉRLEG FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) adatok E Ft-ban A tétel megnevezése
Tárgy év
D. Saját t;ke (50-60.sorok) I.
735 253
JEGYZETT TFKE Ebb5l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
150 000 -
II. JEGYZETT DE MÉG BE NEM FIZETETT TFKE (-)
-
III. TFKETARTALÉK
-
IV. EREDMÉNYTARTALÉK
455 253
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
-
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
-
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok
130 000 -
1.Céltartalék a várható kötelezettségekre
-
2.Céltartalék a várható veszteségekre
-
3.Egyéb céltartalék
-
F. KÖTELEZETTSÉGEK I.
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (alárendelt kölcsönt;ke)
1 329 430 -
1.Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
-
2.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben
-
3.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
-
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
80 250
1.Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
-
2.Átváltható kötvények
-
3.Tartozások kötvénykibocsátásból
-
4.Beruházási és fejlesztési hitelek
6 250
5.Egyéb hosszú lejáratú hitelek
74 000
6.Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
-
7.Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben
-
8.Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
-
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1.Rövid lejáratú kölcsönök Ebb5l: az átváltoztatható kötvények 2.Rövid lejáratú hitelek
1 249 180 -
3.Vev5kt5l kapott el5legek
19 550
4.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
823 041
5.Váltótartozások
-
6.Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
-
7.Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben
-
8.Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek G. Passzív id;beli elhatárolások
406 589 -
1.Bevételek passzív id5beli elhatárolása
-
2.Költségek, ráfordítások passzív id5beli elhatárolása
-
3.Halasztott bevételek
-
FORRÁSOK ÖSSZESEN
SZIGMA-COOP KFT.
2 064 683
Aláírás: Horváth Zoltán ügyvezet! igazgató
6. melléklet Vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmez ségi mutatók 2001.év (%)
2002. év (%)
1. Mérleg szerinti eredmény változása
-
103,0
2. Árbevétel változása
-
135,4
3. Tárgyi eszközök aránya Tárgyi eszköz é./ Összes eszköz é.
12,35
8,32
4. Forgóeszközök aránya Forgóeszköz é / Összes eszköz é.
72,59
76,1
5. T"keellátottság Saját t ke / Összes forrás
41,34
35,60
6. Források aránya Kötelezettségek / Saját t ke
141,5
181,0
7. Likviditás Likvid aktivák / Likvid passzívák
124,1
118,1
8. Árbevétel arányos jövedelmez"ség Adózás el tti er / Nettó + összes bev.
7,84
6,00
9. Eszköz arányos jövedelmez"ség Adózás el tti er. / Összes eszköz é.
18,72
13,59
10. Vagyon arányos jövedelmez"ség Adózás el tti er. / Saját t ke
45,30
38,15
7. melléklet F bb referenciamunkák
• Gy ri H szolgáltató Vállalat h központok generál kivitelezése • Gy r, GRABOPLAST Rt. Hulladékéget gépészeti kivitelezése • Keszthely, Óvoda kazánház rekonstrukció • COCA-COLA AMATIL Kft., Dunaharaszti Raktárközpont, Irodaház gépészeti szerelés • Sopron, Fedett uszoda földgázátállítás • Komárom, Tornacsarnok épületgépészet • Gy r, GARDÉNIA Mintabolt (DÉNIA) épületgépészet • Budapesti Tejipari Szolgáltató Vállalat földgáz-átállítás generált komplett kivitelezése • Hévíz, Gyógyfürd gépészeti átalakítás • AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. épületgépészeti kivitelezése 100.000 m2 csarnok Gy rben (Kompresszorház, f>t központ, csarnok légtechnikája, bels f>tés és h>tés a csarnokban) • Gy r, GRABOPLAST Rt. lakkozó CO Oltóberendezés • Gy r, Ady E. úti 16 lakás épületgépészeti kivitelezés • Gy r, Bencés Gimnázium kollégium gépészeti kivitelezése • GRABOPLAST Rt. M>b rgyártó gépsorok, elszívás, zaj és D.O.P. kibocsátás csökkentése • Gy r, ÉDÁSZ Rt. h központ és ABB el szigetelt távvezeték gépészeti szerelés • PLUSZ Élelmiszer Diszkont Áruházlánc Gy r, Csorna, Komárom • COCA-COLA AMATIL Kft., Gy r I-III. csarnok, irodab vítés • Jánossomorja, Dr. Oetker Kft. irodaépület és raktárcsarnok • Gy r II. sz. Pályaudvari Feldolgozó Postaüzem • AGS csarnok, Kunsziget épületgépész szerelés • Gy r, ROBUST-PLASTIK Kft. épületgépész szerelés • Pannonhalma Apátság gépészeti felújítás • Tatabánya, SUOFTEC Keréktárcsagyár 40.000 m2-en teljes gépészeti kivitelezés • Kecskemét, THYSSEN csarnok épületgépészet • Gy r, AMOCO Fabrics Europa 42.000 m2 sprinkler szerelés
• ELECTROLUX LEHEL, Jászberény épületgépész szerelés • COCA-COLA AMATIL Dunaharaszti , Raktár és irodaépület-, épületgépész szerelés, • GRABOPLAST Tatabánya,
4m széles m>padló gyártásához szükséges csarnok
komplett gépészeti munkája és technológia • Gy r, PLAZA gépészeti kivitelezés • Debrecen, CURVER EBES 22.000 m2-es csarnok gépészet • AUDI Gy r, H>t és sürített leveg központ szerelése (2,5 MW) • Baumax bevásárolóközpont komplett szerelése, Gy r • Suoftec, Tatabánya technológiai kemence összeépítése, felállítása • F vállalkozóként a Robert Bosch Kft. csarnok gépészeti munkáira, összes terület: 20.000 m2 Hatvanban + komplett sprinkler szerelés • Fehérvár PLAZA gépészeti kivitelezés • Nokia, Komárom 20.000 m2 csarnok komplett gépészeti, sprinkler szerelés • Perlos M>anyagüzem gépészeti kivitelezése Komáromban • Szeged, PLAZA gépészeti kivitelezés • Miskolc, PLAZA gépészeti kivitelezés • Újhartyán, Nissho csarnok 3500 m2 • Veszprém, TESCO gépészeti kivitelezés • Páty, M1 Business Park gépészeti kivitelezés • Weslin Hungary Autóipari Rt., Oroszlány gépészeti kivitelezés • Sanyo, Dorog gépészeti kivitelezés • TDK Hungary Kft., Rétság, gépészeti kivitelezés • Samsung, Göd gépészeti kivitelezés • Veritas I-II-III-IV. ütem, Dunakiliti gépészeti kivitelezés • Veritas 8 tonna/óra g zkazánház+autokláv technológia • Airport Business Park, Vecsés 16.000 m2 csarnok gépészeti és sprinkler kivitelezés • Airport Business Park, Vecsés 20.000 m2 csarnok gépészeti és sprinkler kivitelezés • Coloplast Tatabánya Orvosi Segédeszközgyár gépészeti kivitelezés folyamatban • DENSO II. ütem, épületgépészeti kivitelezés folyamatban • ZENON Oroszlány, épületgépészeti kivitelezés folyamatban • Budapest BS ARÉNA generál gépész kivitelezés folyamatban
