a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

Az egyéni vállalkozások adóztatásának tapasztalatai

Küls szakmai konzulens:

Operatív konzulens:

Dér Ferencné

Dr. Kovács László

Korándi Lídia Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány

2003

1.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés -A Dér és Társa Könyvel - Adótanácsadó Bt. Bemutatása 2. Az egyéni vállalkozások bemutatása 2.1. Az egyéni vállalkozás fogalma 2.2. Az egyéni vállalkozás alapítása 2.3. Az egyéni vállalkozások m,ködési szabályai 2.4. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának megsz,nése 3. Az egyéni vállalkozások adóztatásának bemutatása 2002-ben 3.1.

A tételes költségelszámolás 3.1.1. A vállalkozói bevételek elszámolása 3.1.2. A vállalkozói költségek elszámolása 3.1.3. A veszteségelhatárolás 3.1.4. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai 3.1.5. Az osztalékadó

3.2. Az egyéni vállalkozó átalányadózása 3.3. A tételes átalányadózás 3.4. Az általános forgalmi adó 3.5. A helyi adók 3.5.1. A helyi adók ismertetése 3.5.2. Az EU- csatlakozással hatályba lép helyi adó változások 3.6. Az egyszer,sített vállalkozói adó (EVA) 3.7. Az egyéni vállalkozókat terhel járulékok 3.7.1.A társadalombiztosítási- és az egyéni járulék 3.7.1.1 Az egyéni vállalkozó saját jogon fizetett járulékai 3.7.1.2. Az egyéni vállalkozó alkalmazottai részére fizetett járulékok 3.7.2 Az egészségügyi hozzájárulás (EHO) 3.7.3. Az egyéni vállalkozókat terhel egyéb járulékok és hozzájárulások 4.

Az egyéni vállalkozók helyzete, fejlesztésének és támogatásának lehet ségei hazánkban és az EU-ban

5.

Az egyéni vállalkozások és a gazdasági társaságok összehasonlítása 5.1

A gazdasági társasággá alakulás szabályai, lehet ségei

2.

5.2 6.

Az egyéni vállalkozások és a kft.-k összehasonlítása

Összefoglalás

Mellékletjegyzék Mellékletek: 1. Az egyéni vállalkozók megyei szint, megoszlása 2001-ben 2. A vállalkozói igazolvány 3. Bevallás az egyes adó- és járulékkötelezettségekr l a tevékenységét 2002. adóévben megszüntet adózó részére (0271 számú bevallás) 4. A kisvállalkozói kedvezmény részletez adatai (0153-11 számú nyomtatvány) 5. Bevallás

a

személyi

jövedelemadóról,

a

járulékokról,

és

az

egészségügyi

hozzájárulásról 2001. évre (0153, 0153-A, 0153-B, 0153-C számú nyomtatványok) 6. A külföldön is adózott jövedelmek (0153-03 számú nyomtatvány) 7. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, veszteség kiszámítása (0153-10-B) 8. Az elkülönülten adózó jövedelmek, és ezek adója (0153-02) 9. A 12%-os felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre 10. A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre 11. Áfa bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegér l (0265/650/651 számú bevallás) 12. Helyi ipar,zési adóbevallás 13. Vállalkozók nettó árbevételének és a vállalkozói szint, adóalap megosztása 14. Az egyéni vállalkozó saját jogú járulékbevallása a 2001. évr l 15. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása a 2001. évr l 16. Az egyéni vállalkozókat terhel járulékok alapja és mértéke 2002-ben 17. A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre Irodalomjegyzék

3.

1. Fejezet Bevezetés- A Dér és Társa Könyvel9- Adótanácsadó Bt. bemutatása

Szakmai gyakorlatomat az 1991-ben alakult, könyvelésre és adótanácsadásra szakosodott betéti társaságnál töltöttem, és az itt szerzett szakmai ismeretek alapján írtam meg szakdolgozatomat az egyéni vállalkozások adóztatásának tapasztalatairól. Az iroda vezet je mérlegképes könyvel i és adótanácsadói végzettséggel rendelkezik, a három alkalmazottnak szintén mérlegképes könyvel i végzettsége van. Megközelít leg 120 vállalkozás könyvvezetését, bérszámfejtését készítik el a megkötött szerz désekben foglaltak szerint. A vállalkozások összetételük szerint az egyéni vállalkozásoktól a Kft-ig vegyesek. Árbevételük az évi 1,3 millió Ft-tól 1,5 milliárd Ft-ig terjed. Gyakorlatilag a legkisebb forgalmú kényszervállalkozástól kezdve a nagyremény,, fokozatos fejl dést mutató cégek teljes adminisztrációját végzik. A számviteli törvény hatálya alá tartozó társaságoknak külön díjazás ellenében elkészítik a szükséges szabályzatokat, melyek folyamatos frissítése is a feladatkörükbe tartozik. A tárgyév zárásaként az egyéni vállalkozások adóbevallását, az egyszeres könyvvezetést választó, valamint a kett s könyvvezetés, társaságok eredménykimutatását és mérlegét összeállítják. Szakmai gyakorlatom ideje alatt aktívan részt vettem az iroda munkájában a bizonylatok rendszerezését l, kontírozásától kezdve, a számítógépes adatrögzítésen át egészen az egyes adóbevallások elkészítéséig. Számomra a legérdekesebb és talán leghasznosabb munkát mégis az egyszer,sített vállalkozói adóval kapcsolatos feladatok elvégzése jelentette. Az eva 2003. január 1.-i bevezetése ugyanis különleges feladatokat szabott az iroda minden alkalmazottjára. Az eváról szóló törvény tanulmányozása, megismerése után el kalkulációkat kellett készíteni arról, hogy melyik vállalkozónak, társaságnak érdemes a 2003. évre ezt az új adózási formát választania. Szakdolgozatom témájához igazodva az egyéni vállalkozásokra vonatkozó kalkulációk készítésével foglalkoztam, melynek legszemléletesebb eseteit dolgozatom eváról szóló fejezetében ismertettem, és személyes tapasztalataimat összefoglaltam. Az egyszer,sített vállalkozói adóval kapcsolatos munkám során betekintést nyerhettem a 2003. évre vonatkozó fontosabb jogszabályi változásokba is, hiszen a 4.

kalkuláció készítéséhez elengedhetetlen (a valóságh, összehasonlítás szempontjából) a 2003-as jogszabályok alkalmazása. Gyakorlatom során rengeteg hasznos szakmai tapasztalattal gazdagodtam, és a f iskolán szerzett tárgyi tudásomat sikerült kiegészítenem, a gyakorlatban alkalmaznom. Szakdolgozatomban ezeket a tapasztalatokat gy,jtöttem össze, és az irodában könyvelt egyéni vállalkozók 2001. évi bevallásának adatait a Veszprém megyében m,köd vállalkozások adataival összevetve készítettem rövid elemzéseket az egyéni vállalkozások helyzetére vonatkozólag. Fontosnak tartottam –a téma aktuális jellege miatt- betekintést nyerni az Európai Unió

országaiban

m,köd

vállalkozások

helyzetébe,

támogatási

és

fejlesztési

lehet ségeikbe, ugyanis hazánk EU csatlakozásának küszöbén tisztában kell lenni azzal, mire is számíthatnak a magyar vállalkozók tagországgá válásunk után. Úgy érzem, sikerült egy gyakorlatban is hasznosítható, az adózás útveszt iben segítséget adó összefoglaló dolgozatot készítenem az egyéni vállalkozásokról, és teljes képet kapnom arról, hogy is m,ködik mindaz a gyakorlatban, amit a f iskolás éveim alatt oly sok tantárgy keretében elsajátítottam.

5.

2. fejezet Az egyéni vállalkozások bemutatása

A vegyes tulajdonú piacgazdaság kiépítésének fontos feltétele, hogy növekedjen a magántulajdonon

alapuló

egyéni

vállalkozás

részaránya

a

gazdaságban

és

a

magánvállalkozás a gazdaság egyik jelent s tényez jévé váljon. Azt, hogy az egyéni vállalkozók milyen jelent s helyet foglalnak el hazánk gazdasági életében mi sem bizonyítja jobban, mint évr l évre növekv számuk. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Megyei Igazgatósága által közölt adatok alapján az alábbi diagrammon szemléltetem.

Az m,köd egyéni vállalkozások számának alakulása Veszprém megyében 1997-2001-ig Nyugdíjas 20000 15000 10000 5000 0

1870 5252

2015 5720

1835 5733

2119

2611

6157

6078

Mellékfoglalko zású

11110

10970

11294

11447

11270

F foglalkozású

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

1. számú ábra

Amint az ábra mutatja, minden évben megfigyelhet

az egyéni vállalkozások

számának növekedése, ha nem is nagy mértékben. Ennek okaként említhet az egyéni vállalkozások irányából a kft.-k és bt.-k irányába történ átrendez dés. Ennél nagyobb volt azonban az újonnan alapított egyéni vállalkozások száma, így jött létre minden évben egy bizonyos fokú növekedés A 2001. december 31-i adatok alapján országosan mintegy 479 556 egyéni vállalkozást tartottak számon, ami azt jelenti, hogy Veszprém megyében található a vállalkozások 4,2%-a. A megyei szint, országos megoszlást az 1. számú mellékletben szemléltetem.

6.

Az egyéni vállalkozások törvényi szabályozása Elkerülhetetlen

az

egyéni

vállalkozások

alapításának,

m,ködésének

és

megszüntetésének a jogi feltételeit megteremteni. Mindezek érdekében az Országgy,lés az egyéni vállalkozásokról az 1990. évi V. törvényt (1.) alkotta meg. E törvény célja, hogy az egyéni

vállalkozások

szabályozásával,

a

vállalkozói

szabadság

és

az

azonos

versenyfeltételek biztosításával el segítse a magyar gazdaság fejl dését.

2.1 Az egyéni vállalkozás fogalma Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek min sül természetes személy gazdasági tevékenysége, amely alatt az üzletszer,en, ellenérték fejében, nyereségés vagyonszerzés céljából, saját kockázatra, rendszeresen folytatott termel

vagy

szolgáltató tevékenység értend . Így egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatnak a magyar állampolgárokon kívül például a letelepedési, illetve munkavállalási engedéllyel rendelkez személyek is. A devizajogszabályok szerint külföldinek min sül természetes személyek Magyarországon gazdasági társaság formájában vállalkozhatnak. Az egyéni vállalkozás minden belföldi természetes személynek alanyi jogává válik.(1.) Csupán az nem vállalkozhat, akinek tekintetében a törvényben felsorolt kizáró okok állnak fenn: •

akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért b,ncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy

•

valamilyen foglalkozástól eltiltottak.

Tehát a forgalom biztonsága és a fogyasztói érdekvédelem biztosítása érdekében els sorban azokat a b,ncselekmények jelentenek kizáró okot, amelyek elkövetése a leginkább veszélyezteti a gazdasági élet tisztaságát. A vállalkozás m,ködésének törvényességét szolgálja az a szabály, hogy olyan személy, aki már korábban viszonylag súlyosan összeütközésbe került a törvénnyel ne, kaphasson vállalkozói igazolványt. Speciális szempontok érvényesülnek akkor, ha valaki olyan b,ncselekményt követ el, amelyet a bíróság a foglalkozás gyakorlásától joger sen eltiltotta. Ilyenkor nem lenne célszer, megengedni azt, hogy az eltiltott foglalkozás körébe es tevékenységet folytasson az egyéni vállalkozás keretében. 7.

•

Fontos korlátozás a korlátlan felel sségek halmozódásának elkerülése érdekében, hogy gazdasági társaság korlátlanul felel s tagja (betéti társaság beltagja, illetve közkereseti társaság tagja) nem lehet egyéni vállalkozó.

•

Ugyanígy nem lehet egyéni vállalkozó, akinek korábban kiadott igazolványát azért vonták vissza, mert társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulékát vagy adóhátralékát felszólítás ellenére saját hibájából nem fizette meg.

A törvény alapján bármely, jogszabály által nem tiltott üzletszer, gazdasági tevékenységet folytathat az egyéni vállalkozó, mint például: termel , értékesít , szolgáltató, mez gazdasági termel tevékenységet, iskolán kívüli magánjelleg, oktatást, kulturális szolgáltatást. Csupán egy fontos korlátozást tartalmaz a törvény. A társasági törvény általános szabályával összhangban kimondja, hogy az egyéni vállalkozó nem folytathat olyan tevékenységet, amelyet törvény, törvényerej" rendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn.(1.)

2.2 Az egyéni vállalkozás alapítása Az alapításhoz a törvény csupán két feltételt ír el : a cselekv képességet és az állandó lakhelyet. Ezek megléte esetén csak az nem vállalkozhat, akit a törvény tételesen felsorolva kizár az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvány (2. számú melléklet) birtokában folytathatja tevékenységét. A vállalkozói igazolványt kérelemre - az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével, - a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyz je adja ki az Okmányiroda közvetítésével. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó: •

nevét,

•

leánykori nevét,

•

születési helyét és idejét,

•

anyja nevét,

8.

•

székhelyét, (a központi ügyintézés helyét)

•

telephelyeit, (a tevékenység gyakorlásának helyeit, amelyek a székhellyel azonos közigazgatási területen vannak)

•

fióktelephelyeit, (azokat a telephelyeket, amelyek a székhelyt l közigazgatásilag eltér helyen vannak)

•

tevékenységi körét és

•

tevékenységének megnevezését. Az adatok megváltozását a vállalkozó köteles a változástól számított 15 napon belül

a jegyz nek bejelenteni, aki minden változáskor új vállalkozói igazolványt ad. Ez azért fontos, mivel csak az igazolvány kötelez

tartalmaként el írt adatok ismeretében van

lehet ség az egyéni vállalkozói tevékenység törvényességének ellen rzésére. A kérelemhez mellékelni kell: •

a kérelmez nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn kizáró okok,

•

hatósági igazolást arról, hogy a kérelmez vel szemben nem állnak fenn kizáró okok,

•

a jogszabályban el írt képesítés meglétét igazoló okiratot

•

jogszabályban el írt más hatóság engedélyét

•

a kérelmez nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához adatokról. A jegyz az érintett szervezetekt l az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer

útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Ezek megállapításához szükséges adatokat a jegyz - a kérelem rögzítését követ két napon belül - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján továbbítja az illetékes hatóság számára. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, de ez az igazolvány több, akár egymástól jelent sen eltér tevékenység gyakorlására, illetve több telephely, fióktelephely (üzlet, termel -szolgáltató egység) fenntartására is jogosít. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül van lehet ség a mez gazdasági termel tevékenység és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások gyakorlására.

9.

Bizonyos önálló szellemi munkavégz k (m,vészek, tervez k stb.), valamint bérbeadók adószám birtokában, de nem vállalkozóként m,ködhetnek.

Az egyéni vállalkozóvá válás költségei Az egyéni vállalkozás alapításának nagy el nye, hogy nem igényel nagy anyagi ráfordítást. A gazdasági társaságokkal szemben nincs törvényileg el írva, hogy mennyi t kével kell rendelkezni ahhoz, hogy a vállalkozás megalapítható legyen. Csupán a következ ráfordításokkal kell az egyéni vállalkozónak számolnia: •

az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának díja 5 000 forint, amely illetékbélyegben kell megfizetni,

•

az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására irányuló kérelemhez csatolandó hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának díja 1 500 Ft, amelyet a postahivatalokban beszerezhet készpénz-átutalási megbízással (postai csekken történ befizetéssel) kell teljesíteni, A 2000. november 1-je el tt kiadott vállalkozói igazolvány érvényességének

megsz,nése miatt történ cseréje - az érvényességi határid n belül - 2002. június 30.-ig illetékmentes.

2.3. Az egyéni vállalkozás m>ködési szabályai Az egyéni vállalkozók tevékenységüket ugyanolyan feltételek szerint végezhetik, mint a vállalatok, a szövetkezetek vagy a gazdasági társaságok. A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, illetve folytatásához az igazolvány birtoklásán kívül a törvény csak két feltételt határoz meg: 1. Ha a vállalkozó olyan tevékenységet kíván folytatni, amelyhez jogszabály hatósági engedélyt ír el , akkor az csak az engedély birtokában kezdhet

meg, illetve

gyakorolható. (Pl.: ÁNTSZ, t,zoltóság, rend rség, egyéb szakhatóság engedélye)

10.

2. Képesítési követelmények: Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat az egyéni vállalkozó, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési el írásoknak megfelel, vagy van olyan alkalmazottja, illetve segít

családtagja, aki az el írt képesítésekkel rendelkezik. A

vállalkozónak tehát nem kell személyében képesítést igazolnia. Mivel az egyéni vállalkozónak több telephelye, illetve több fióktelephelye is lehet, a képesítési

követelményekre

vonatkozó

el írásokat

mindazokon

a

telephelyeken

érvényesíteni kell, ahol a vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet folytat. Ha azonban különböz

telephelyein eltér

képesítéshez kötött tevékenységet folytat, a képesítési

el írásokat telephelyenként kell érvényesíteni.(1.) Ezeknek a feltételeknek a meglétét már az igazolvány kiadása során vizsgálják, és a szakképzést igazoló okmányokat is be kell mutatni.

A személyes közrem>ködés A törvény személyes közrem,ködést ír el

az egyéni vállalkozóra nézve. Nincs

lehet ség arra, hogy a természetes személy tisztán üzleti befektetéssel alapítson egyéni vállalkozást. A személyes közrem,ködést azonban tágan kell értelmezni. Az egyéni vállalkozó ugyanis nem az igazolványban foglalt tevékenység személyes gyakorlására kötelezett, hanem közrem,ködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet. Így az üzlet, telephely üzemeltetéséhez üzletvezet t is alkalmazhat. Els sorban ugyanis befektetett t kéjének gyarapításában érdekelt. Az egyéni vállalkozói tevékenység többféle jogviszonyban végezhet . Ezalatt azt kell érteni, hogy az egyéni vállalkozó lehet f állású, nyugdíjas, más, legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkez , közép- vagy fels fokon nappali tagozaton tanuló, valamint társas vállalkozás tagja. Ezen jogviszonyok tisztázása fontos a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítás szempontjából, hiszen jelent s különbségek vannak az egyes jogviszonyok esetén. Nyugdíjas egyéni vállalkozó esetén kiegészít tevékenység, egyéni vállalkozóról beszélünk.

11.

Veszprém megyében 2001-ben az alábbi megoszlás tapasztalható az egyes jogviszonyok között. (Az adatok az irodalomjegyzék 14. m,véb l származnak.)

Az egyéni vállalkozások jogviszony szerinti megoszlása Veszprém megyében 2001-ben 13%

57%

30%

F foglalkozású

Mellékfoglalkozású

Nyugdíjas

2. számú ábra

Amint az ábra mutatja, a Veszprém megyében tevékenységet folytató egyéni vállalkozók közül minden nyolcadik nyugdíjas, vagyis a viszonylag magas arányt képviselnek. Az, hogy az egyéni vállalkozók nagy hányada (több, mint fele) f foglalkozásúként végzi tevékenységét magyarázható azzal, hogy egy komoly vállalkozás vezetése, m,ködtetése egész embert kíván, így célszer, azt f állásban végezni. Lehet ség van az egyéni vállalkozó számára alkalmazottak, bedolgozók, segít családtagok és középfokú szakoktatási intézményi tanulók foglalkoztatására. A segít családtagként való foglalkoztatási lehet séget a kedvez bb társadalombiztosítási szabályok alkalmazása érdekében a törvény fenntartja. A Polgári Törvénykönyv (PTK) 685.§-a meghatározza a segít családtagok körét is. Annak min sül: •

közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon; örökbefogadott; mostoha- és neveltgyerek; az örökbefogadó-, a mostoha és a nevel szül ; testvér),

•

egyeneságbeli rokon házastársa,

•

jegyes,

•

házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,

•

testvérének házastársa.

Az egyéni vállalkozó felel9ssége Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel s a vállalkozás keretében folytatott tevékenységéb l ered kötelezettségeiért, tartozásaiért teljes vagyonával. (1) A korlátlan felel sségek halmozódásának kizárása érdekében a természetes személy csak egy egyéni 12.

vállalkozást alapíthat, és egyidej,leg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felel s tagja: közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. A korlátlan felel sséget ugyanis megkérd jelezi, ha ugyanaz a természetes személy ugyanazzal a vagyonával tartozik korlátlan felel sséggel több egyéni vállalkozásban, illetve gazdasági társaságban. Az erre irányuló újabb szerz dés (mint jogszabályba ütköz ) semmis. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó betéti társaságban kültagi viszonyt, kft.-ben és rt.-ben tagsági viszonyt létesíthet. 2.4. A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megsz>nése Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, igazolványát visszaadhatja az azt kibocsátó szervnek. Megsz,nik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha a vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekv képességét. Figyelemmel azonban az egyéni vállalkozás családias jellegére, a törvény lehet vé teszi, hogy a vállalkozó özvegye, vagy örököse, ha pedig az örökös kiskorú gyermek, akkor annak törvényes képvisel je (pl.: gyámja) folytassa a tevékenységet az örökös nevében és javára. Ehhez a törvény két feltételt ír el : •

az özvegyi jog gyakorlójának meg kell felelnie a törvényben el írt egyéb feltételeknek

•

és a vállalkozói tevékenység folytatását a vállalkozó elhalálozásától, illetve cselekv képességének elvesztését l számított három hónapon belül be kell jelenteni a területileg illetékes jegyz nek. A képesítéshez kötött tevékenység esetén, ha az egyéni vállalkozó személyében felelt

meg az el írásoknak, akkor az özvegyi jog nem képesített gyakorlója köteles szakképzett alkalmazottat, vagy segít családtagot foglalkoztatni. (1.) Bár a törvény az egyéni vállalkozás alapítását alanyi joggá teszi, e konstrukció fenntartásának gyakorlati jelent sége abban van, hogy a lakosság, a fogyasztók, megrendel k és általában az üzleti partnerek nagyobb bizalommal vannak a már ismert, jól bevezetett vállalkozással szemben, mely egy hosszabb folyamat eredményeként jött létre. A vállalkozói tevékenység megszüntetése, illetve átalakulás esetén bevallást kell tennie az egyéni vállalkozónak a megsz,nés évére vonatkozóan az egyes adó- és járulékkötelezettségekr l. Ezen bevallás nyomtatványát az 3. számú melléklet tartalmazza.

13.

3. fejezet Az egyéni vállalkozások adóztatásának bemutatása 2002-ben Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után osztalékadót fizet. Ekkor vállalkozói jövedelem szerinti adózást

alkalmazó

egyéni

vállalkozóról

beszélünk.

Meghatározott

esetekben

átalányadózást, vagy az általános forgalmi adót is magában foglaló tételes átalányadózást is választhat. Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózását e bontásban mutatom be, ismertetve az egyes adózási formák el nyei, hátrányait, és a rájuk vonatkozó fontosabb jogszabályokat. Azt hiszem a következ diagramm önmagában is választ ad arra, hogy melyik adózási formák legel nyösebbek, illetve a legközkedveltebbek az egyéni vállalkozások körében. (Adatok a 14. m,b l.)

Az egyéni vállalkozók adózási forma szerinti megoszlása Veszprém megyében 2001-ben Tételes költségelszámolású Átalányadós

15218

Tételes átalányadós 3

10208

3. számú ábra

Amint az ábra mutatja, a 2001-es évre csupán 3 egyéni vállalkozó választotta a tételes átalányadózást Veszprém megyében. Bár ez a diagrammból nem derül ki, de mindhárom vállalkozó fodrász volt. Azt, hogy mi az oka ennek az alacsony aránynak a másik két adózási formával szemben, a fejezet további részeiben ismertetem.

3.1. A tételes költségelszámolás A vállalkozói jövedelem szerint adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tételes költségelszámolást alkalmaz, és e tevékenységéb l származó vállalkozói bevételét a 14.

vállalkozói költséggel csökkentve meghatározza vállalkozói jövedelmét. A vállalkozói jövedelem képezi az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadójának alapját. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak kötelessége az összevont adóalapját és a külön adózó jövedelmeit bevallani, adóját megállapítani, és az adót befizetni. A vállalkozói személyi jövedelemadó bevallási nyomtatványa a 4. számú mellékletben látható. (6.) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, és az elérésük érdekében felmerült összes költséget is együttesen kell elszámolni.

3.1.1 A vállalkozói bevételek elszámolásának szabályai Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (6.) nevesíti azokat a tételeket, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenység során bevételként jellemz en el fordulnak. Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben lehet: •

jellemz en el forduló bevétel,

•

az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefügg bevétel és

•

egyéb bevétel.

Az egyéni vállalkozó jellemz en el forduló bevételei közé az alábbiak tartoznak: •

az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként vagy ezek el legeként befolyt összeg, természetben kapott ellenérték,

•

a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték,

•

a kapott kamat,

•

a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, illetve az ilyen jogcímeken fizetett összegek visszatérítése,

•

a költségek ellentételezésére, beruházásokra felvett támogatás, melyet maximum 3 év alatt kell elszámolni,

•

az el állított vagy vásárolt terméknek, szolgáltatásnak a piaci értéke, ha az egyéni vállalkozó azokat saját céljára felhasználja, illetve másnak ellenszolgáltatás nélkül átengedi.

15.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefügg bevételek A tevékenység megszüntetésének évében bevétel: •

a korábban költségként elszámolt és a megsz,néskor meglév összes készlet leltári értéke

•

a kisérték, tárgyi eszköz leltári értéke (2001.01.01-t megel z

beszerzés esetén

30000FT-ot, azután 50000Ft-ot meg nem haladó érték, tárgyi eszköz) •

a gazdasági épület, az üzlet, a m,hely, az iroda és egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték

•

az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig rendelkezésre álló, a megszüntetésr l beadott adóbevallást követ en befolyt összeg december 31-ei id ponttal

Az egyéni vállalkozó bevétele 2002-ben növelhet a korábban tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe vett összeggel, ha az egyéni vállalkozó a szerz désb l ered bármely kötelezettségét a szerz d fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése, vagy jogutód nélküli megsz"nése miatt az adóévben nem teljesítette. (6.) A fent említett vállalkozói bevételt az egyéni vállalkozó a törvényben meghatározott tételekkel csökkentheti. Fontos szabály, hogy e csökkent tételek legfeljebb az összes bevétel mértékéig vehet k figyelembe. Ilyen bevételt csökkent tételnek min sül: •

A legalább 50%-kal csökkent munkaképesség, alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként a részükre fizetett havi munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér fele.

•

A szakképz iskolai tanulóval kötött tanulószerz dés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forint.

•

A fent említett, sikeres szakmai vizsgát tett (folyamatosan továbbfoglalkoztatott) tanuló után fizetett társadalombiztosítási járulék összege. Ez az összeg az alkalmazottként való foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapig vehet

figyelembe. Ez a

szabály alkalmazható a korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén is.

16.

•

Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt összeg. Fontos feltétel, hogy az elszámolás ne támogatásból származó bevétellel szemben történjen. Az elszámolt összegbe nem értend bele a kutatás-fejlesztés vásárolt értéke.

•

Az 50 f nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti bevételét évi 30 millió forinttal, de legfeljebb az ún. kisvállalkozói kedvezmény mértékéig. A kisvállalkozói kedvezmény valójában a tárgyi eszközök beruházási költségének

kétszeres elszámolását teszi lehet vé, hiszen amellett érvényesíthet , hogy a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, illetve költsége is elszámolható. Ezt a kedvezményt csak az 50 f nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értéke alapján. A kisvállalkozói kedvezmény maximum értéke: •

a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó része, de legfeljebb évi 30 millió forint illetve

•

az ingatlan (kivétel az üzemkörön kívüli), a tenyészállat, a gépek, berendezések, felszerelések és járm,vek, valamint a kisérték, tárgyi eszközök adóévi együttes beruházási, beszerzési költsége. Ezek az eszközök a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, üzemi céllal kell, hogy szolgálják, és ne legyenek korábban használatba vett eszközök.

Ilyen címen elismert beruházásnak a 2. pontban szerepl

tárgyi eszközök számítanak.

Fontos szabály, hogy a feltételeknek az érvényesítés évében, és az azt követ

négy

adóévben kell fennállniuk, különben a tárgyévi adót növelten kell megfizetni. A kisvállalkozói kedvezmény adatairól nyilatkozni kell az éves személyi jövedelemadó bevallás keretében. A bevallás ezen részének formanyomtatványát a 4. számú melléklet tartalmazza. Az egyes egyéni vállalkozók esetében -eltér

tevékenységük miatt- más- más

bevételi forma dominál. Szintén nagyon eltér lehet az egyes vállalkozók bevételének, vállalkozói kivétjének nagysága, és ebb l kifolyólag eredményessége is. A következ táblázat egy kimutatást tartalmaz az egyéni vállalkozók árbevételének nagyságáról, eredményességükr l és a vállalkozói kivét tömegér l megyei, illetve irodai szinten

17.

Táblázat az egyéni vállalkozók eredményességér l eFt/f /év Az 1 vállalkozóra jutó árbevétel eredmény kivét Megyei szinten • f foglalkozású • mellékfoglalkozású • nyugdíjas

5903 3772 3052

-34 20 -7

298 256 324

Átlagosan Irodai szinten

4987 4840

-15 15

295 195

1. számú táblázat

Érdekes megfigyelni, hogy megyei szinten egyedül a mellékfoglalkozásúak eredményesek (természetesen nem egyenként, hanem összesített adatok alapján.) Ennek oka lehet az, hogy náluk a legkisebb az egy f re jutó vállalkozói kivét, tehát kevesebb költséget számoltak el, ami az eredményességük javulását mutatja. Az irodai szint, adatoknál még nagyobb a különbség az 1 f re jutó eredmény esetében. Ennek oka szintén a vállalkozói kivét alacsony összege, ami miatt kevesebb költséget tudtak a vállalkozók elszámolni. 3.1.2. A vállalkozói költségek elszámolása A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához szükséges a vállalkozói költségek meghatározása. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás, valamint az értékcsökkenési leírás számolható el. Fontos szempont a költségelszámoláskor, hogy azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, melyeket az egyéni vállalkozó tevékenységével kapcsolatban használ, más célra részben sem használhat, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelm,en alá kell, hogy támasszák. Ezen okok miatt nem min sülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el: •

a vállalkozói kivétet, 18.

• a bevétel megszerzésével közvetlenül összefügg kiadásokat: a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzésére, el állítására fordított kiadást az alkalmazottnak kifizetett bér, és azok közterheit a 16. Életévét betöltött segít családtag részére kifizetett (legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó) összeg, és annak közterheit az olyan biztosítási díjat, melynek biztosítottja az alkalmazott a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre fizetett kamatot az üzlet, a m,hely bérleti díját a hivatali, üzleti utazás esetén az utazás a szállás díját •

az adott el leget,

•

a tárgy eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását,

•

a tevékenység megkezdése el tt (legfeljebb 3 évvel) beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag-és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint az így beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Több önálló tevékenységhez (pl.: egyéni vállalkozói és mez gazdasági stermel i

tevékenység együttes fennállása esetén) használt tárgyi eszköz esetében választania kell az egyéni vállalkozónak, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthet költséget. A költség nem osztható meg az egyes tevékenységek bevételei között. A vállalkozói kivét speciális szerepet tölt be a személyi jövedelemadózásban. Ugyanis a fent említett esetben a vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költséget jelenti a vállalkozói személyi jövedelemadó esetében, azonban az összevont adóalap részét képezi, mint önálló tevékenység bevétele. Így a vállalkozói kivét után a progresszív adótábla szerint adózik az egyéni vállalkozó. A vállalkozói kivét ugyanis nem más, mint az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg. A vállalkozói kivéttel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthet . Adójóváírás sem alkalmazható vele szemben, hiszen az csak munkaviszony alapján kifizetett összeg után vehet

figyelembe. Az adójóváírást

igénybevev nél azonban beleszámít az összes jövedelem számításba.

19.

A társadalombiztosításban is fontos szerepet tölt be a vállalkozói kivét hiszen az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét után (de legalább az el z hónap 1-jén érvényes minimálbér után) fizeti a társadalombiztosítási járulékot. A kivét összegér l a vállalkozó maga dönt, a személyi jövedelemadó törvény nem ír el semmiféle kötelezettséget ezzel kapcsolatban. Dönthet úgy is, hogy nem “vesz ki” személyes közrem,ködése címén a vállalkozásából jövedelmet, de dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel “fizet” a saját személyes munkavégzéséért. Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben “kivett” vállalkozói kivét összege jelent sen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetend

adó mértékét. Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz

közeled egyéni vállalkozónak ajánlott a kivét összegét megnövelni olyan szintre, hogy magasabb összeg, nyugdíjban részesüljön. 3.1.3. A veszteségelhatárolásról Lehet sége van az egyéni vállalkozónak az adóévben keletkezett veszteségét elhatárolni. Ez a veszteség abból adódik, hogy a vállalkozó nem tudja érvényesíteni az összes költségét a fent említett tételekkel csökkentett bevétellel szemben. Tehát ha költségei meghaladják bevételét, akkor vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, veszteség számítására alkalmas nyomtatvány az 5. számú mellékletben található. A veszteségelhatárolás a következ szabályok szerint végezhet : •

korlátlan ideig elhatárolhatja a kezdés és az azt követ két év veszteségét

•

az elhatárolt veszteséget a következ öt adóév bevételével szemben számolható el

•

az egyéni vállalkozó saját döntése alapján, tetsz leges bontásban számolhatja el az elhatárolt veszteséget

•

az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekr l áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani.

•

az elhatárolt veszteség elszámolásánál a korábbi évekr l áthozott veszteséget kell el ször figyelembe venni.

•

A veszteségelhatárolás az adóhatóság engedélye alapján végezhet

a vállalkozói

tevékenység megkezdésének évét követ 4. adóévben és az azt követ adóévekben, ha a veszteség keletkezésének évében a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50%-át.

20.

3.1.4. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai A fenti szabályok alkalmazásával a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó három féle adót fizet: •

a vállalkozói adóalap után 18% mérték, vállalkozói SZJA-t,

•

a vállalkozói osztalékalap után 20%-os, illetve 35%-os mérték, adót,

•

vállalkozói kivét utáni adótábla szerinti progresszív adót.

Err l bevallást kell készítenie, melynek formanyomtatványát az 6. számú melléklet tartalmazza. A személyi jövedelemadó a következ séma alapján számítható ki: (19.) 1. Nem önálló tevékenységb l származó jövedelmek 2. Önálló tevékenységb l származó jövedelmek 3. Egyéb jövedelmek 1.+2.+3. Összevont adóalap 4. Számított adó 5. Számított adó kedvezményei 4.-5.

Összevont adóalap adója

6. Összevont adóalap adóját csökkent kedvezmények 4.-5.-6. Összevont adóalapot terhel , kedvezményekkel csökkentett adó 7. Az elkülönülten adózó jövedelmek adója 4.-5.-6.+7. Az éves jövedelem adója 8. Levont, kifizetett adóel leg 9. Az éves adófizetési kötelezettség Az összevont adóalapba tartozik az önálló tevékenységb l származó jövedelem, a nem önálló tevékenységb l származó jövedelem, valamint az egyéb jövedelem. Az egyéni vállalkozó esetében leginkább az önálló tevékenységb l származó jövedelemnek van szerepe, hiszen annak min sül a vállalkozói kivét. Nem önálló tevékenységb l származó jövedelme is lehet az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha e tevékenysége mellett munkaviszonyban is folytat tevékenységet. 21.

Ekkor bevételnek min sül minden olyan vagyoni érték, melyet pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként kap a magánszemély. Ezen jövedelemcsoportok együttes összege után 2002-ben az adót az alábbi progresszív adótábla alapján kell kiszámítani: 0-600 000 Ft

20%

600 001-1 200 000 F 120 000 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész

30%-a

1 200 001 Ft-tól 300 000 Ft és az 1 200 000 Ft-on felüli rész 40%-a Az így kapott számított adó csökkenthet

bizonyos kedvezményekkel, hiszen a

személyi jövedelemadóról szóló törvény a mentességek, kedvezmények biztosításával különféle gazdasági, szociális célok megvalósulását kívánja el segíteni. Az összevont adóalap adója a külföldön megfizetett adó beszámításával, valamint az adójóváírásnak, a nyugdíjjárulék- és magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményének levonásával állapítható meg. 1. Ha a belföldi illet ség, magánszemély külföldr l származó jövedelme után külföldön is fizet adót, akkor a kett s adózás elkerülésér l szóló egyezmények értelmében a külföldön megfizetett adó beszámítható. Ha Magyarország és a jövedelemforrás országa között nemzetközi egyezmény van hatályban, akkor az egyezményben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Egyezmény hiányában a külföldr l származó jövedelmet figyelembe kell venni az összevont adóalapban, de korlátozottan érvényesíthet csak a külföldön megfizetett adó beszámítása. A következ szabályokat kell alkalmazni. (19.) 1. a számított adót az összevont adóalappal elosztva átlagos adókulcsot kell meghatározni 2. az átlagos adókulccsal meg kell szorozni a külföldön adózott jövedelmet 3. ezzel az összeggel csökkenteni kell az adót, de ez az összeg nem haladhatja meg a sem a számított adónak, sem a külföldön megfizetett adónak a 90%-át. Átszámításkor az év utolsó napján érvényes, hivatalos MNB árfolyamot kell alkalmazni. A külföldön is adózott jövedelmeket az SZJA bevallásban fel kell tüntetni. A bevallás ezen részének formanyomtatványát a 7. számú melléklet tartalmazza.

22.

Példa a külföldön megfizetett adó beszámítására Egy egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje 650 000 forint, külföldr l származó forintra átszámított jövedelme 1 960 000 forint, mely után külföldön 420 000 forintnak megfelel

összeg, adót fizetett. Mennyi adót kell fizetnie, ha Magyarország és a

jövedelemforrás országa között nincs kett s adózás elkerülésér l szóló egyezmény? Vállalkozói kivét

650 000 Ft

Külföldön is adóköteles jövedelem

1960 000 Ft

Összevont adóalap

2 610 000 Ft

Számított adó 300 000 + (2 610 000 – 1 200 000)*0,4

864 000 Ft

Külföldön megfizetett adó beszámítása: átlagos adókulcs: 864 000 / 2 610 000=0,331=33,1% külföldön adózott jövedelem átlagos adókulccsal számított adója: 1 960 000 * 0,331=648 760 FT Ez az összeg nem lehet több, mint: a számított adó 90%-a, vagyis 864 000 * 0,9=777 600 Ft, illetve a külföldön megfizetett adó 90%-a, vagyis 420 000 * 0,9=378 000 Ft. Mivel a külföldön megfizetett adó 90%-a kevesebb, mint az átlagos adókulccsal számított külföldön adózott jövedelem, ezért legfeljebb 378 000 Ft adó vonható le. Így: az összevont adóalap adója: 864 000 – 378 000 = 486 000 Ft.

2. A számított adó adójóváírás címén csökkenthet . Az egyéni vállalkozó csak akkor vehet igénybe adójóváírást, ha tevékenységét munkaviszony mellett folytatja, vagy mint egyéni vállalkozó táppénzt kap, ugyanis a törvény kimondja, hogy az adójóváírás csak abban a hónapban vehet igénybe, amelyikben az összevont adóalapnak bérnek min sül jövedelem is a részét képezi. Ha az adóévben bevallott összes jövedelem az 1,2 millió forintot nem haladja meg, akkor az adójóváírás mértéke a bér 18%-a, de évente maximum 108 000 forint lehet. Egyéni vállalkozó esetén az összes jövedelemhez tartozik a vállalkozói kivét, valamint a vállalkozói osztalékalap is. (11.)

23.

Csökkentett összeg, adójóváírás vehet igénybe, ha ez éves összes jövedelem az 1,2 millió forintot meghaladja, de nem éri el az 1,4 millió forintot. Ekkor az amúgy maximálisan igénybe vehet adójóváírást csökkenteni kell az 1,2 millió forintot meghaladó rész 18%-ával. 3. A kötelez en fizetend nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj után az egyéni vállalkozót engedmény illeti meg, melynek mértéke a fizetett járulék, illetve tagdíj 25%-a. A tagdíjak mértéke a következ képpen alakul: (11.) A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj pénztári tagdíjak mértéke 2002-ben Kizárólag a tb.-i nyugdíj hatálya Magánnyugdíj alá tartozó biztosított esetén Nyugdíjjárulék mértéke Tagdíj mértéke

pénztár tagja esetén

8%

2%

-

6%

2. számú táblázat

A járulékfizetés fels határa napi 6490 forint, így az egész évre számított fels határ 365 * 6490 = 2 368 000 forint. A legmagasabb összeg, ami levonható engedményként a számított adóból: 2 368 000 * 0,08 * 0,25 = 47 377 forint Sajátos helyzetben lehet az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói kivétje vagy az átalányadó alapja a mindenkori minimálbér összegét nem éri el, ugyanis ebben az esetben nekik legalább a minimálbér összege után az egyéni járulékot, magánnyugdíj-pénztári tagdíjat meg kell fizetniük. Ekkor függetlenül attól, hogy a bevallott jövedelme ennél kevesebb, a minimálbér után fizetett járulékra, tagdíjra érvényesíthet

a 25%-os

engedmény. Az egyéni vállalkozó az egyéni járulékot, tagdíjat költségként nem számolhatja el, az engedmény érvényesítéséhez pedig szüksége van olyan jövedelemre is, amely az összevont adóalap részeként adózik.

24.

A fenti engedményekkel csökkentett számított adót az összevont adóalap adójának nevezzük. A törvény nevesíti azokat az adókedvezményeket, melyek ezt az adót csökkentik. Ezek a kedvezmények jellemz en valamilyen, az állam által preferált célra befizetett összeghez kapcsolódnak. Az egyéni vállalkozók szempontjából a következ kedvezmények bírnak nagy jelent séggel: (15.) 1. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz kapcsolódó adókedvezmény Az öngondoskodás egyik formája, hogy a magánszemélyek önkéntes kölcsönös biztosítópénztár tagjai lesznek. A tagoknak tagdíjat kell fizetniük, amely után adókedvezmény vehet igénybe. A kedvezmény a pénztár igazolásán feltüntetett összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 forint. Ez a határ akkor sem léphet túl, ha az egyéni vállalkozó egyszerre több pénztárnak is a tagja. Kivételt képeznek ez alól azok a személyek, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je el tt töltik be. Esetükben a fels határ 130 000 forintra módosul. 2. Megállapodás alapján a társadalombiztosításhoz és a magánnyugdíj-pénztárhoz befizetett összeg kedvezménye A magánszemély saját maga vagy más személy javára társadalombiztosítási ellátásra megállapodást köthet. Ezt nyugellátásra jogosító szolgálati id és nyugdíjalapot képez jövedelem szerzése céljából lehet kötni. Az egyéni vállalkozó által az adóévben e célra befizetett összeg 25%-ával az összevont adóalap csökkenthet . Ha más javára köt a fentiek szerint megállapodást, akkor választhat, hogy az adóévben befizetett összeget költségként számolja el, vagy utána a már ismertetett adókedvezményt érvényesíti. A saját javára kötött megállapodás alapján fizetett összeg után csak adókedvezmény érvényesíthet , az költségként nem számolható el. 3. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés kedvezménye A pénztártag magánszemélynek lehet sége van arra, hogy a tagdíját kiegészítse. A 6%-os tagdíj legfeljebb 10%-ra egészíthet ki. Ehhez a kiegészítéshez ugyancsak adókedvezmény kapcsolódik, amely a pénztár által kiadott igazoláson szerepl , az adóévben kiegészítésként befizetett összeg 30%-a.. Ha az egyéni vállalkozó munkáltató az alkalmazottja tagdíját egészíti ki, akkor azt az összeget csak költségként számolhatja el. A saját részére befizetett összeg után azonban csak kedvezményt érvényesíthet, költségként nem számolhatja el.

25.

4. Közcélú adományok kedvezménye A személyi jövedelemadóról szóló törvény adókedvezménnyel is segíti azokat a civil szervez déseket, amelyek közhasznú tevékenységet folytatnak. Az adókedvezményt a közhasznú szervezet, egyház, közérdek, kötelezettségvállalás által kiadott igazolás alapján lehet érvényesíteni. Mértéke az adományozott összeg 30%-a, de nem haladhatja meg az 50000 forintot, kiemelked en közhasznú szervezetnek történ

adományozás esetén a

100000 forintot. 5. Biztosítások kedvezménye A belföldi székhely, biztosítóintézettel kötött élet- és nyugdíj-biztosítási szerz dés alapján fizetett biztosítási díj adóévben befizetett összege után a magánszemély adókedvezményt érvényesíthet akkor, ha az a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Életbiztosítás esetén határozott id tartamú, legalább 10 éves futamidej, szerz dés szükséges. Nyugdíjbiztosítási szerz dés esetén a szolgáltatást kiváltó biztosítási esemény lehet a biztosított nyugdíjba vonulása, a nyugdíjkorhatár elérése, vagy a biztosított halála. A kedvezmény a biztosító intézet által kiadott igazolás alapján vehet

igénybe,

mértéke az adóévben befizetett összeg 20%-a, de több szerz dés esetén sem haladhatja meg az 50 000 forintot. 6. A befektetési adóhitel A befektetési adóhitel egy sajátos adókedvezményi forma, mivel az ezen a címen érvényesített kedvezményt a magánszemélynek el bb-utóbb vissza kell fizetnie. Ebb l a visszafizetési kötelezettségb l adódik az elnevezése is. A kedvezményt az érvényesítheti, akinek a t keszámlán nyilvántartott befektetési állománya az el z év december 31-én fennálló befektetési adóhitele alapjához képest növekedett. A kedvezmény a növekmény 20%-a, de legfeljebb 200 000 forint. 7. Személyi és családi kedvezmények Súlyosan fogyatékos egyéni vállalkozó esetén az összevont adóalap adója csökkenthet az állapot fennállásáig havi 1500 forinttal. Családi kedvezmény vehet

igénybe a

kedvezményezett eltartottak után, melynek havi összege az eltartottak számától függ en a következ képpen alakul:

1 eltartott esetén 3.000 Ft 2 eltartott esetében 4000 Ft/f , 3 vagy több eltartottnál 10 000 Ft/f . 26.

A fent említett kedvezmények esetén fontos korlátozást jelent, hogy együttes összegük legfeljebb az összevont adóalap adójáig terjedhet. A kedvezményekkel csökkentett adót nem egy összegben, hanem adóel leg formájában kell megfizetni. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét adóel legét legalább az év elejét l kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóel legnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követ hónapban kell megfizetni.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a különadózó jövedelmek keretében adózik minden olyan jövedelme után, amely nem képezi részét az összevont adóalapnak. A fejezet els részében ismertetett bevétel-és költség elszámolási szabályokat kell a vállalkozói jövedelem megállapításánál alkalmazni. A különadózó jövedelmekre és ezek adójára vonatkozó bevallási nyomtatvány a 8. számú mellékletben található.

A vállalkozói bevételb l levonva a csökkent

tételeket, valamint a vállalkozói

költségeket, határozható meg az egyéni vállalkozó jövedelme. Az egyéni vállalkozónak lehet sége van a vállalkozói jövedelemb l levonni a közcélú adomány meghatározott értékét a törvényben nevesített feltételek teljesülése és igazolások megléte esetén, ha azt az összevont adóalap adójával szemben adókedvezményként még nem érvényesítette. Az erre vonatkozó fontosabb szabályok a következ k: •

Kiemelked en közhasznú szervezetnek történ befizetésnél a befizetés 150%-a, tartós adományozás külön kedvezményeként a befizetés további 20%-a, de összesen legfeljebb a jövedelem 20%-áig terjed összeg vonható le.

•

Ez a szabályozás vonatkozik a közhasznú szervezetnek, az egyháznak és a közérdek, kötelezettségvállalás céljára történ befizetés esetére is.

•

A két eset együttes fennállása esetén azonban legfeljebb a jövedelem 25%-ig vonható le.

27.

Az egyéni vállalkozó így kapott jövedelme jelenti az adóalapot, amely után 18%-os vállalkozói

személyi

jövedelemadót

köteles

fizetni.

A

törvényben

nevesített

adókedvezmények figyelembe vételével csökkenthet a fizetend adó, de legfeljebb annak összegéig. A vállalkozói adókedvezményeket három nagy csoportba sorolhatjuk. Beszélhetünk beruházási adókedvezményr l, térségi adókedvezményr l, illetve a kisvállalkozások adókedvezményér l. (10.) 1. •

Beruházási adókedvezmények: Az 1996.december 31-ét követ en megkezdett -legalább 1 milliárd forint érték,termék-el állítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követ öt adóév közül azokban

érvényesíthet

a

vállalkozói

SZJA

felével

megegyez

összeg,

adókedvezmény, amelyekben a megel z adóévhez viszonyítva a vállalkozói bevétel legalább a beruházás értékének 5%-val megfelel összeggel n tt. •

A fenti szabályozás vonatkozik kereskedelmi szálláshely létesítésére is, azonban ez esetben a törvény 25%-os, de legalább 600 millió forintos bevételnövekményt ír el .

•

Ha az egyéni vállalkozó kiemelt térségben és/vagy vállalkozói övezetben rendelkezik telephellyel,

akkor

jövedelemadójának

teljes

összegére

érvényesíthet

az

adókedvezmény a fenti szabályokat figyelembe véve. Kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén 5%-os, vállalkozói övezetben megkezdett esetén viszont 1%-os bevételnövekményt kell elérni.

2.

Térségi adókedvezmények

A térségi adókedvezmények lényege, hogy a kiemelt térségben, illetve vállalkozási övezetben telephellyel rendelkez egyéni vállalkozó adókedvezményt tudjon érvényesíteni beruházásai után. Kiemelt térségnek számít az a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megel z év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15%-ot. Vállalkozási övezetnek min sül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység. •

A beruházás értéke 6%-ának megfelel adókedvezményt vehet igénybe az üzembe helyezés évében a kiemelt térségben telephellyel rendelkez

28.

egyéni vállalkozó a

telephelyén üzembe helyezett és ott üzemeltetett gép értéke után. A vállalkozási övezetben történ

beruházás esetén a kedvezmény az építmény értéke után is

érvényesíthet . •

Ugyancsak igénybe vehet a beruházási érték 6%-nak megfelel összeg, kedvezmény e két övezetben infrastrukturális beruházás esetén is.

•

Ha a vállalkozó a fenti két esetben említett beruházások tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezést l számított három éven belül másnak átengedi, akkor az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie.

3.

Kisvállalkozások adókedvezménye Ez az adókedvezmény a 250 f nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni

vállalkozóknak, vagyis a kisvállalkozóknak ad lehet séget vállalkozói jövedelemadójuk csökkentésére. A kedvezmény konkrét esetei a következ k: •

A 2000. december 31-ét követ en megkötött, tárgyi eszköz beszerzéséhez, el állításához szükséges hitelr l szóló hitelszerz dés alapján adókedvezményként vehet igénybe a hitel kamata.

•

Ennek mértéke az adóévben fizetett hitel kamatának 40%-a.

•

Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 5 millió forintot.

•

Abban az évben vehet igénybe a kedvezmény, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásban szerepel, de utoljára abban az évben, amelyik adóévben a hitelt vissza kell fizetni.

•

Az érvényesített adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni, ha a hitelszerz dés megkötését követ négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az elhárítatlan küls okok miatt maradt el), illetve ha az üzembe helyezést követ 3 éven belül a tárgyi eszközt elidegeníti.

Ezek a kedvezmények csak akkor alkalmazhatók, ha a vállalkozó jövedelemadójának legalább 30%-át megfizeti. (Kivétel, ha 100%-os adókedvezményre, vagy kisvállalkozói kedvezményre jogosult.)

29.

A három kedvezménycsoporttal kapcsolatban érvényesíteni kell azt a szabályt, hogy egy beruházás esetén csak egy kedvezmény érvényesíthet . Az, hogy melyik, a vállalkozó saját döntése. Kivétel ez alól, hogy a fenti adókedvezmények valamelyikével egyidej,leg ugyanazon beruházásra a vállalkozói igénybe veszi az ún. kisvállalkozói kedvezményt is.

Az adóel9leg fizetés szabályai A kiszámított, kedvezményekkel csökkentett adó alapján a vállalkozó évközben adóel leget fizet. (2.) Az adóel leg összege legalább az év elejét l keletkezett vállalkozói adóalap adója és az adóévi jövedelem után már befizetett adóel leg különbözete. A fizetett adó és a ténylegesen fizetend adó közötti különbséget a vállalkozó az adóévet követ évben adóbevallással korrigálja. (15.)

Amint a fentiek alapján látható, a vállalkozói személyi jövedelemadó keretében sok kedvezményt, engedményt vehet igénybe az egyéni vállalkozó. Ez részben el nyt jelent a másik kett csökkenthet .

adózási formával szemben, hiszen a fizetend Viszont

a

kisvállalkozói

kedvezmény,

adó összege jelent sen a

beruházási,

térségi

adókedvezmények esetében meggondolandó, hogy igénybe veszik-e ket, hiszen nem kis megkötöttséggel jár az, hogy a beruházás keretében beszerzett, létrejött tárgyi eszköz három éven belül nem értékesíthet . Ha ez mégis megtörténik, akkor késedelmi pótlékkal növelten kell az adókedvezményt visszafizetni. A vállalkozói személyi jövedelemadó másik hátránya az adófizetési kötelezettség kiszámításának bonyolultságában rejlik. Ugyanis ezen adózási forma estén rengeteg olyan tényez áll fenn, amelyek a fizetend adó kiszámítása során hibaforrást jelentenek. Ilyen például a költségek helytelen elszámolása; az adójóváírás kiszámítása; a kedvezményekre, engedményekre való jogosultság rossz megállapítása. Tehát következtetésképpen az mondható el, hogy a jogszabályok pontos betartása lényegesen könnyebb az átalányadózás és tételes átalányadózás esetén. Itt problémát „csupán” az jelenthet, hogy nem minden adóalany felel meg ezen adózási formák által támasztott követelményeknek.

30.

3.1.4. Az osztalékadó A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapja után osztalékadót köteles fizetni. Az osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemb l kell megállapítani. A törvény nevesíti azokat a tételeket, melyek az osztalékalap kiszámításánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet módosítják. Növel9 tételnek számít: •

a pénzintézet igazolása alapján a pénztartalék csökkenésének összege

•

ha az egyéni vállalkozó a korábbi év(ek)ben üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó értékével az akkori vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt 2001ben ellenszolgáltatás nélkül átadta- de nem természetbeni juttatásként-, akkor az akkori érték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez az összeg a tárgyi eszköz 1 éven belüli átruházásakor a levont összeg 100%-a 1éven túli, de 2 éven belüli átruházásakor 66%-a 2 éven túli, de 3 éven belüli átruházásakor 33%-a 3 éven túli átruházásakor nulla.

•

ha az egyéni vállalkozó 2001-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek a beruházási költségével az 1999. és/vagy 2000. évben részben vagy egészben adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette, akkor növel tételnek számít a beruházási költség címén ténylegesen levont összeg. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növel tételek együttes összegét

csökkenteni lehet legfeljebb annak összegéig az alábbi tételekkel: •

az egyéni vállalkozó beruházási és felújítási költség- nyilvántartásban szerepl , 2001. évben felmerült beruházási költsége, ha a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezés hiányában még nem kezdte a 2001. évben,

•

a kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéb l 2001-ben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást a 2001. évben kezdte el. A személygépkocsi nem tekinthet

31.

kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, ezért arra nem vonatkozik a fenti szabály még akkor sem, ha utána a cégautó adót megfizették., •

az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefügg bírság, késedelmi pótlék összege, amelyet az egyéni vállalkozó tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellen rzése során feltárt szabálytalanságok következményeként fizetett meg.,

•

a pénztartalék adóévi növekménye.

Az így meghatározott vállalkozói osztalékalap után az osztalékadót az alábbiak szerint kell megfizetni: •

Az osztalékel leg adója 20%.

•

Az osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a költségként elszámolt vállalkozói kivétnek a jegybanki alapkamat kétszeresével számított összegét, 20%-os adót kell fizetni.

Vagyis az osztalékadó = (vállalkozói kivét*2*jegybanki alapkamat)*20% •

Az ezt meghaladó részt 35%-os osztalékadó terheli.

Vagyis = (osztalékalap-20%-kal adózó rész)*35% •

Az osztalékadót legkés bb a személyi jövedelemadó benyújtására el írt határid ig kell megfizetni.

•

a 35%-os adót visel osztalékalap után 11% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Példa az osztalék után fizetend adó megállapítására Egy egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje 300 000 Ft, vállalkozói osztalékalapja 400 000 Ft. A 2002. 01. 01-jén érvényes jegybanki alapkamat 8%. A 20%-os adó összege: 300 000 * 2 * 0,08 * 0,2=9600 Ft A 35%-os adó összege: 400 000 – (300 000 * 2 * 0,08) * 0,35=123 200 Ft Fizetend adó összesen: 9 600 + 123 200 = 132 800 Ft.

32.

3.2. Az egyéni vállalkozó átalányadózása

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az egyéni vállalkozó átalányadózást választhat azokra az évekre, amelyekben a következ feltételeknek megfelel: •

A megel z adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg.

•

Nem áll munkaviszonyban.

•

Az ÁFA törvény szerint alanyi adómentes, vagy csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat.

•

Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenység kiskereskedelmi tevékenység, akkor választhat átalányadózást, ha el z évi bevétele a 18 millió forintot nem haladja meg, illetve nem áll munkaviszonyban. Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó nem létesít

munkaviszonyt és a 4, illetve 18 millió forintos összeghatárt nem lépi túl.

Az átalányadó megállapítására vonatkozó szabályok Az átalányadózó bevételeit a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóhoz hasonlóan állapítja meg. Ezen bevétellel szemben az átalányadó alap kiszámításához meghatározott költséghányad érvényesíthet . Ennek mértéke függ attól, hogy milyen tevékenységet folytat, illetve nyugdíjas-e az egyéni vállalkozó. •

Általában 40%-os költséghányad érvényesíthet .

•

80%-os költséghányad érvényesíthet épít ipar

kivitelezés,

ipari- és mez gazdasági termék-el állítás,

vadgazdálkodási

szolgáltatás,

halászati

szolgáltatás,

feldolgozóipari szolgáltatás, szállítás, raktározás, fényképészet stb. tevékenységek, illetve meghatározott üzletek esetén.

33.

•

Kiskereskedelmi

tevékenységet

folytató

egyéni

vállalkozó

esetén

87%

a

költséghányad. Ha ez a vállalkozó kizárólag a 2. pontban felsorolt tevékenység(ek)et végzi 93%-ra módosul. •

Kiegészít

tevékenység, (nyugdíjas) egyéni vállalkozó esetén a költséghányadok

rendre 25%, 75%, 83% és 91%-ra módosulnak.

Az átalányadó összegét az alábbiak szerint kell kiszámolni, ha az adóévi jövedelem: legfeljebb 200 000 forint,

akkor 12,5%

200 000-600 000 forint,

akkor 25%

600 000-800 000 forint,

akkor 30%

800 000 forintnál több,

akkor 35%.

Az így kiszámított átalányadóra negyedévente adóel leget kell fizetni. Az átalányadózásra való jogosultság megsz,nik, ha a vállalkozó nem teljesíti számlaadási kötelezettségeit.

3.3. A tételes átalányadózás A fodrász, a kozmetikus, a személyszállító egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, illetve az átalányadózás helyett választhatja a tételes átalányadózást, valamint fizet vendéglátó tevékenység esetén a bejelentés évének els napjától az 1997. és az 1998. évekre, ha a következ feltételeknek mindegyike teljesül: •

A tételes átalányadózás évében csak az el z ekben felsorolt tevékenységek egyikét (fodrász és kozmetikusi tevékenységet együtt is), kizárólag egyedül végezheti. Nem foglalkoztathat alkalmazottat, szakképzésben részt vev

tanulót, segít

családtagot,

vagy más személyt. •

A személyszállító tevékenységét csak saját tulajdonában lév , vagy egyedül bérelt személygépkocsival folytathatja.

•

A fizet vendéglátó tevékenységet saját lakásában vagy üdül jében folytatja, több esetén azok közül csak egyben.

34.

A tételes átalányadó összege az egyes tevékenységek esetén

Tevékenység fodrász kozmetikus együttesen fizet vendéglátó szobánként magántaxis

Adó összege 100 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 24 000 Ft 120 000 Ft

3. számú táblázat

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét év közben szünteti meg, akkor a tételes átalányadó összegét id arányosan kell elszámolni. Ha nem teljesíti számlaadási kötelezettségét, az éves tételes átalányadó összegét 10%-kal növelten kell megfizetni a mulasztási bírságtól függetlenül. Az egyéni vállalkozó köteles a tevékenységével kapcsolatos valamennyi bevételi és költségbizonylatot meg rizni. A tételes átalányadót egyenl

részletekben, a negyedévet követ

hónap 12.-ig kell

megfizetni.

3.4. Az általános forgalmi adó Az ÁFA törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén belül kell alkalmazni, és kiterjed minden olyan természet személyre, jogi személyre, és jogi személyiség nélküli szervezetre, amely saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, és gazdasági tevékenységet végez. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (4.) rendelkezései alapján adót kell fizetni az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve a termékimport után. Az ÁFA törvény nevesíti azokat az eseteket, amelyekre nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség. ezek alapján kétféle adómentességet lehet megkülönböztetni. 1. Tárgyi adómentesség A tárgyi adómentes termékértékesítések és szolgáltatások körébe az alábbiak tartoznak: •

földterület értékesítése, bérbe és haszonbérbe adása

•

lakóingatlan értékesítése

35.

•

diákotthoni, kollégiumi ellátás

•

postai szolgáltatás

•

engedményezés és tartozásátvállalás

•

a kizárólag ügyvéd által végezhet tevékenység

•

oktatás

•

szociális ellátás

•

közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás

•

könyvtári, múzeumi, levéltári és egyéb kulturális szolgáltatás stb.

Tárgyi adómentesség esetén az értékesítés tárgya mentes az adó alól függetlenül attól, hogy ki végzi az értékesítést. Ez esetben az adó elszámolására a következ szabályok vonatkoznak: •

az adóalany adó fizetésre nem kötelezett,

•

adólevonási jogát nem gyakorolhatja,

•

nem terheli adónyilvántartási, -bevallási, és –elszámolási kötelezettség. 2. Alanyi adómentesség Az az adóalany, akinek a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakhelye belföldön van, jogosult az adóév elején alanyi adómentességet választani.

•

Az adómentesség választására jogosító értékesítési árbevételi összeghatár 2.000.000 Ft

•

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén az összeghatár 4.000.000 Ft.

•

Ha

az

adóalany

tárgyi

adómentesség

alá

tartozó

termékértékesítést

és

szolgáltatásnyújtást, valamint mez gazdasági tevékenységet is folytat, akkor az ebb l származó bevételt nem kell a fenti összeghatárnál figyelembe venni. (4.) Alanyi adómentesség esetén is érvényesek a tárgyi mentességnél említett elszámolási szabályok, azonban ez esetben különös eljárásokat is kell alkalmazni: •

ellenérték nélküli, de termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak min sül ügyletek,

saját

vállalkozásban

végzett

beruházás,

illetve

megsz,nés

esetén

adómegállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettsége van az adóalanynak, •

termékimport esetében pedig adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettsége van.

36.

Példa az alanyi adómentesség esetén fizetend áfára (19.) Egy 2000-ben kezd egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választott. A vállalkozó minden évben a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta az SZJA szabályai szerint. 2002-es bevételei az alábbiak voltak:

adatok Ft-ban 25%-os termék- 12%-os szolgálta- Tárgyi adómentes Mez gazdasági értékesítés

tásnyújtás

szolgáltatásnyújtás tevékenység

jan. 8. jan. 10.

280 000 320 000

300 000

jan. 20. jan. 26.

26 000 180 000

febr. 10. febr. 20.

160 000

200 000 580 000

38 000 310 000

febr. 22.

88 000

márc. 5.

126 000

márc. 10.

340 000

márc. 12. márc. 18.

160 000 680 000

márc. 26.

12 000

4. számú táblázat

Kérdések: •

Melyik értékesítés során kell el ször felszámítani az áfát?

•

Mekkora összeg után kell az áfát felszámítani?

•

Mikor kell bejelenteni a vállalkozónak, hogy átlépte az alanyi adómentesség határát?

•

Mikor kell az els adóbevallást benyújtania?

•

Mikor választhat újra alanyi adómentességet a vállalkozó?

37.

Az alanyi adómentesség összeghatára 2 000 000 forint. Összefoglaló táblázat a vállalkozó értékesítéseir l adatok Ft-ban Dátum

Összeg

Halmozott összeg

jan. 10.

320 000

320 000

jan. 10.

300 000

620 000

jan. 26.

180 000

800 000

febr. 10.

200 000

1 000 000

febr. 20.

580 000

1 580 000

márc. 10.

340 000

1 920 000

márc. 12.

160 000

2 080 000

5. számú táblázat

El ször a március 12.-i értékesítés után kell az áfát felszámítani a teljes összeg, a 160 000 forint után. A vállalkozónak a változás bekövetkezését l, azaz március 12.-t l számított 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatóságnál, hogy átlépte az alanyi adómenetesség határát. Az els

bevallást 2003. február 15-ig kell benyújtani, mert a vállalkozó éves áfa-

bevallónak min sül. A vállalkozó 2005.-ben választhat újra alanyi adómentességet.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése, és annak halasztása F szabály szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítés, illetve részteljesítés id pontjában keletkezik. Az adóalanynak bizonyos esetekben lehet sége van az adófizetési kötelezettség halasztására, amely azonban annak keletkezését nem befolyásolja. A pénzben kifejezett ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult az egyéni vállalkozó, mint olyan adóalany, aki nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeir l köteles nyilvántartást vezetni. A halasztás legkés bb addig az id pontig tart, ameddig az ellenértéket megfizetik. Az ellenérték részletekben történ

megfizetésekor a halasztás a ténylegesen fizetett

összegben foglalt adó erejéig lejár. A halasztás haladéktalanul lejár, ha:

38.

•

az adóalany követelését engedményezi,

•

az adóalany alanyisága megsz,nik,

•

az adóalany jogállása oly módon változik, hogy t le ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem követelhet ,

•

az

ellenértéket

egészben

vagy

részben

az

adófizetési

kötelezettség

keletkezésének id pontjától számított 60 napon belül nem fizették meg.

Az adó alapja és mértéke Az Áfa törvény rendelkezései alapján adót kell fizetni az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve a termékimport után. Az adó alapját a teljesítés ellenértéke képezi. Ebbe az ellenértékbe beletartozik minden, amit a teljesítésre kötelezett adóalany a megrendel t l, vagy egy harmadik személyt l kap, így különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások. Az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos költségei; az adók, és más kötelez jelleg, befizetések. (Kivétel az áfa.) Nem tartozik az adóalapba az árleszállítás, engedmény címén elengedett összeg. Az általános forgalmi adó mértéke 25%-os normál adókulcs minden olyan terméknél és szolgáltatásnál, amelyik nem tartozik a 12%-os és 0%-os adókulcs alá, és nem mentes az adófizetési kötelezettség alól. A kedvezményes, 12%-os adókulcsot kell alkalmazni a 9. számú mellékletben felsorolt esetekben. Nulla kulcs alá tartoznak: •

a 10. számú mellékletben felsorolt termékek

•

a termékexport

•

a termékexporttal egy tekintet alá es termékértékesítés

•

a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

39.

Az adólevonási jog Az adóhalmozódások elkerülése miatt az arra jogosult személy az általa fizetend adó összegéb l levonhatja az el zetesen felszámított adó összegét. Az adólevonási jog gyakorlása személyi, illetve tárgyi feltételekhez kötött. A személyi feltételek a következ k: •

kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres, vagy a kett s könyvvitel szabályai szerint vezeti

•

nem gyakorolhatja arra a termékbeszerzésre és szolgáltatás igénybevételre, melyre nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza. kivéve ha az adóalany az SZJA rendszerében az átalányadózást választotta

Az adólevonási jog tárgyi feltétele: •

az adólevonási jog kizárólag az el zetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Nem vonható le az el zetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és

szolgáltatást: •

egészben

vagy

részben

nem

az

adóalanyiságot

eredményez

gazdasági

alá

termékértékesítéshez

tevékenységhez, •

közvetlenül

tárgyi

adómentesség

tartozó

és

szolgáltatásnyújtáshoz, •

üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel;

•

ólmozott és. ólmozatlan motorbenzin, ill. személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik,

•

távolsági és helyi személytaxi-közlekedés igénybevétele esetén.

A fizetend és a levonható adó különbségeként kapjuk meg a fizetend , illetve a visszaigényelhet adó nagyságát, ugyanis joga van az adóalanynak visszaigényelni adóját, ha a levonható adója meghaladja a fizetend

adó nagyságát. A visszaigénylésnek

megvannak a saját szabályai, melyek az elmúlt években szigorodtak a visszaélések megnövekedett száma miatt. Ezen szabályok a következ k:

40.

•

éves és negyedéves bevallásra kötelezett adóalany esetén a tárgyévi göngyölített adóalapnak el kell érni, vagy meg kell haladni a 4 millió Ft-t,

•

a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható adó göngyölített összege la. 200.000 Fttal meg kell, hogy haladja az erre az id szakra jutó fizetend adó összegét,

•

a havi bevallók esetén további követelmény, hogy a tárgyéven belül la. kett egymást követ hónapban visszaigényelhet adó legyen.

•

a visszaélések csökkentése érdekében fontos szabály, hogy a kiegyenlítetlen, rendezetlen számlák összegére jutó adó nem igényelhet vissza.

Az adóbevallások Havi adóbevallást kell azoknak készíteni, akiknek a tárgyévet megel z

évben

fizetend adójának összege elérte az 1 millió Ft-ot. Éves bevallást kell készíteni azoknak, akiknek a tárgyévet megel z

évben a termékértékesítésb l ill. szolgáltatásnyújtásból

származó árbevételének áfa nélküli összege nem éri el a 8 millió Ft-ot. Negyedéves bevallást kell benyújtani minden más esetben. Az általános forgalmi adókötelezettséget, illetve a jogosultságot adóbevallási nyomtatványon kell szerepeltetni, és meghatározott id pontig az adóhivatalhoz benyújtani. A havi bevallóknak a 65-ös számú nyomtatványon tárgyhót követ hó 20-ig, a negyedéves bevallóknak a 650-es számún a tárgyid szakot követ hó 20-ig, míg az éves bevallóknak a 651-es nyomtatványon tárgyévet követ

év február 15-ig kell az adófizetési

kötelezettséget, illetve a visszaigénylési jogosultságot bevallani és az illetékes adóhivatalnak eljuttatni. A tárgyévben elmulasztott negyedéves bevallásokat is tárgyévet követ

év február 15-ig kell benyújtani. (A nyomtatványokat lásd a 11. számú

mellékletben) Az állam szempontjából fontos bevételi forrást jelent az általános forgalmi adó, hiszen ez alkotja a költségvetés bevételeinek nagy részét. A Dér és Társa Könyvel Adótanácsadó Bt.-nél könyvelt 40 egyéni vállalkozó 2001. évi adataira támaszkodva elemzést végeztem a vállalkozásokat terhel adók, egymáshoz viszonyított arányáról. Az

41.

alábbi diagramm szemlélteti, hogy az egyes kötelezettségek milyen mértékben jelentenek anyagi megterhelést egy kisváros egyéni vállalkozói számára.

Az egyéni vállalkozásokat terhel adók megoszlása Áfa 51%

SZJA 31%

Helyi adók 18%

4. számú ábra

Amint az ábra mutatja, az általános forgalmi adó képezi a legjelent sebb kötelezettséget az egyéni vállalkozás számára. Ez tapasztalható országos viszonylatban is. A személyi jövedelemadó már kisebb mérték, megterhelést jelent, de a helyi adók foglalják el a harmadik helyet annak ellenére, hogy több adónemb l épülnek fel, mint a helyi ipar,zési adó, kommunális adó, gépjárm,adó.

3.4. A helyi adók Hazánkban

a

demokratikus

választással

hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremt

létrejöttek

az

önszervez

helyi

önkormányzatok, melyeknek alapvet

feladata a helyi közszolgálatok biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. A helyi adókról az Országgy,lés a 1990. évi C. törvényt alkotta. (13.) A települési önkormányzatoknak joga van rendelet útján helyi adók bevezetésére. Az erre vonatkozó f bb irányelveket a törvény szabja meg, de egyes esetekben az önkormányzatok szabad kezet kapnak a helyi adók mértékének megállapításában. 42.

A helyi adókat a következ bontásban csoportosíthatjuk: 1. Vagyoni típusú adók 1.1. építményadó 1.2. telekadó 2. Kommunális jelleg, adók: 2.1. kommunális adó 2.2. idegenforgalmi adó 3. Helyi ipar,zési adó Részletesen csak az egyéni vállalkozókra vonatkozó helyi adók bemutatására térek ki és kizárólag a Tapolcai Önkormányzat 2002. évre vonatkozó rendeleteiben megállapított adómértékeket ismertetem. (Adatok az irodalomjegyzék 12. m,ve alapján.) 1. Az építményadó Építményadót kell fizetni az önkormányzat illet ségi területén lév lakás és nem lakás céljára szolgáló épületekre, vagyis az építményekre. Az adó alanya az, aki a naptári év els napján az építmény tulajdonosa. Az adó mértéke Tapolcán 2002-ben a következ volt: nem lakás esetén 100Ft/m2, 300Ft/ m2, illetve 400Ft/m2. 2. Telekadó A telekadó fizetési kötelezettség alá esik minden, az önkormányzat illetékességi területén lév beépítetlen belterületi földrészlet (telek). Az adó alanya az, aki az év els napján a telek tulajdonosa. Tapolcán 2002-ben nem kellett telekadót fizetni. 3. Vállalkozók kommunális adója Kommunális adót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak az általa, az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai létszáma után 2000FT/f értékben. Az adó kötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a vállalkozónak a székhelye, vagy csupán a telephelye van-e az önkormányzat illet ségi területén.

43.

4. Idegenforgalmi adó Annak a vállalkozónak kell idegenforgalmi adót fizetnie, aki az önkormányzat illet ségi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, ami nem min sül lakásnak, illetve aki ezen a területen legalább 1 vendégéjszakát eltölt nem állandó lakosként. Tapolcán 2002-ben a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó 300Ft/nap volt. 5. Helyi ipar>zési adó Helyi ipar,zési adót kell fizetnie annak a vállalkozónak, aki az önkormányzat illet ségi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási (ipar"zési) tevékenységet folytat. Az adó alapja állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az értékesített termék. illetve szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatás értékével, valamint az anyagköltséggel. Tapolcán az adó alapja után 2%-os adót kellett fizetni. Bevallási nyomtatványát a 12. melléklet tartalmazza. A vállalkozó nettó árbevételének, valamint vállalkozási szint, adóalapjának megosztásáról a 13. mellékletben található nyomtatványon kell nyilatkozni a bevallás keretében. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén átalány fizetésére kötelezett a vállalkozó, melynek mértéke 4 000 Ft/nap. Az adó megfizetésére vonatkozó szabályok Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kommunális adó, illetve a helyi ipar,zési adó után adóel leget kell fizetnie az el z adóév adójának megfelel összegben. Ha az el z adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóel leget ennek megfelel en arányosítani kell. (2.) 3.5.2. Az EU- csatlakozással hatályba lép9 helyi adó változások Eddig viszonylag kevés szó esett arról, hogy milyen teend ik vannak az önkormányzatoknak az unióhoz történ csatlakozással kapcsolatban. A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001.évi L. törvény hazánknak az Európai Unióhoz történ csatlakozásának napján hatályba lép

módosítása éppen az önkormányzati rendeletek

harmonizációját is hivatott biztosítani. A hazánkban biztosított nagyfokú önkormányzati rendeletalkotási szabadság eredményezheti azt, hogy az egyes önkormányzati adórendeletek ellentétesek lehetnek bizonyos –az állami támogatások tilalmára vonatkozó- EU- rendelkezésekkel. A 44.

törvénymódosítás úgy teremti meg az összhangot az önkormányzati rendeleteknek az EUtámogatásokra

vonatkozó

szabályaival,

hogy

korlátozza

az

önkormányzatok

kedvezménynyújtási lehet ségét, illetve el írja, hogy az önkormányzat valamennyi vállalkozó számára csak azonos adómértéket állapíthat meg rendeletében. Így a vállalkozókat négyféle adónem terhelheti: építményadó, telekadó, vállalkozók kommunális adója és helyi ipar,zési adó. A törvénymódosítás a csatlakozás után sem zárja ki teljesen az önkormányzat kedvezménynyújtási lehet ségét a vállalkozók számára, ugyanis az ipar,zési adóban –az önkormányzat

döntése

alapján-

kisebb

méret,

vállalkozók

adómentességet,

adókedvezményt élvezhetnek. De az önkormányzat a rendeletalkotás során kizárólag arról dönthet majd, hogy mekkora összeg, (legfeljebb a 2,5 millió forintot meg nem haladó) adóalappal rendelkez vállalkozóknak nyújt kedvezményt, illetve hogy mekkora legyen a kedvezmény összege. Az adóalap alatt természetesen a vállalkozási szinten számított adóalapot kell érteni, és nem azt, ami az adott önkormányzat illetékességi területére a megosztás során jut. F

szabály szerint a helyi adókról szóló törvény módosított rendelkezései a

csatlakozáskor lépnek hatályba, azaz az önkormányzatok ezen id pontot követ en csak a törvényben foglaltak szerint nyújthatnak mentességeket, kedvezményeket. Ekkortól hatályon kívül kell helyezni valamennyi önkormányzati rendeletben ezen id pontig biztosított kedvezményt, mentességet, kivéve a határozott idej,eket.

3.6. Az egyszer>sített vállalkozói adó Az egyszer,sített vállalkozói adó (az eva) Magyarország legújabb adóneme, a róla rendelkez

törvény 2003. január 1.-t l lép hatályba. Dolgozatomban az eva egyéni

vállalkozókra vonatkozó szabályainak ismertetésére szorítkozom. Egyéni vállalkozóként az eva választására jogosult: •

a vállalkozói igazolvánnyal rendelkez magánszemély,

•

a közjegyz ,

•

az önálló bírósági végrehajtó,

•

az egyéni szabadalmi ügyviv ,

•

az egyéni ügyvéd,

•

a magán állatorvos (ha tevékenységér l igazolvánnyal rendelkezik).

45.

Az eva választásának feltételei: Az eva választásának feltételei részben a választást megel z id szakra (amely az adóévet megel z naptári év és az azt megel z adóév), részben az eva szerinti adózás adóéveire vonatkoznak. A megel z id szakra vonatkozó legfontosabb feltétel, hogy a gazdálkodónak a választás évében és az azt megel z

adóévben folyamatosan és

ténylegesen m,ködnie kellett. A számla- vagy nyugtaadás az eva rendszerének fontos eleme, ezért kizárja az eva választását, ha az el z ekben említett id szakban az adóhatóság a fenti kötelezettségek elmulasztása miatt joger sen mulasztási bírságot szabott ki. A bevételi követelmény értelmében 15 millió forint áfával növelt éves bevétel meghaladása esetén már nincs lehet ség az eva választására. Ez vonatkozik a választást megel z két adóévre, valamint az evaalanyiság éveire is. Ezek értelmében megsz,nhet az eva alanyiság a bevételi határ túllépése esetén, számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt, mulasztási bírság kiszabása esetén és az eva alany saját döntése alapján. Az átalányadózással kapcsolatosan kialakult szabályokhoz hasonlóan a megsz,nést követ négy adóévre az eva nem választható. Az evaalany nyilvántartás-vezetési kötelezettsége Az egyéni vállalkozók e törvény szerint 3 féle nyilvántartás vezetésére kötelezettek: •

bevételi nyilvántartás vezetésére,

•

közterhek nyilvántartására és

•

a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartására.

Ezekben a meghatározott adatokat id rendben, folyamatosan és ellen rizhet módon kell rögzíteni. Az eva alapja és mértéke Az eva a pozitív adóalap 15%-a Az adóalap az egyéni vállalkozó által az adóévben megszerzett összes bevétel. A bevétellel szemben költség nem számolható el, ezért olyan tevékenység esetén, melynek folytatása sok költséggel jár, nem érdemes az evaalanyiságot választani az SZJA-val szemben. Egyéni ügyvéd, vagy biztosítási ügynök esetében viszont (a kevés elszámolható költség miatt) kifejezetten javasolt az eva választása. Az egyéni vállalkozóra nézve a törvény a bevétel meghatározása kapcsán részletes szabályokat tartalmaz. Ezek szerint bevétel az adóalany által bármely jogcímen és 46.

formában mástól visszafizetési kötelezettség nélkül megszerzett vagyoni érték, forintban kifejezve. Bevételnek számít a termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó el zetesen felszámított áfa is, tekintettel arra, hogy az eva alany nem jogosult áfa levonásra. A bevételt f szabály szerint azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon az evaalany rendelkezési jogot szerez az adott vagyoni érték felett. Ez legtöbbször az átvétel vagy a jóváírás napja. Egyéni vállalkozók esetében a törvény sajátos védelmet állít fel a bevétel megszerzésének

id pontjával

összefüggésben.

E

szerint

legkés bb

a

bizonylat

kibocsátásától számított 30. napon az eva alanynál a bevételt megszerzettnek kell tekinteni. Ennek oka, hogy az eva alany olyan bizonylatot bocsát ki, amely „küls ” nem evás gazdálkodót az áfa levonására jogosítja. Így indokolt a bizonylat kibocsátását követ meghatározott id n belül az azon feltüntetett összeget megszerzett bevételnek tekinteni és utána a 15%-os eva megfizetését el írni. Az áfát érint9 kötelezettségek Az eva alany az eva megfizetésével kiváltja áfa-kötelezettségét. Ez alól kivételt jelent a termékimport, amely után az áfa megfizetése a vámhatóság kivetése szerint továbbra is kötelez . Az eva alanya az el zetesen felszámított áfa levonására nem jogosult, hiszen az áfa törvénynek nem alanya (a 15%-os adómértékben általány jelleggel van benne az áfa kötelezettség, vagyis egy átlagos fizetend áfa már csökkentve van egy átlagos levonható adóval.) Ha kés bb az evát az adózó elhagyja, és ismét áfaalany kíván lenni, visszamen legesen sem lehet adót visszaigényelni az eva szerinti adózás id szakára. Az SZJA- val kapcsolatos rendelkezések Az egyéni vállalkozót az adóévben nem terheli cégautóadó, vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó. Ez azonban nem mentesíti az

t egyébként kifizet ként, munkáltatóként terhel

adókötelezettségek

teljesítése alól (pl. természetbeni juttatások). Az eva választásával egyidej,leg az egyéni vállalkozó az SZJA- törvény megsz,nésre vonatkozó szabályai szerint megállapítja a készleteit és pénztartalékait, és ezeket az eva id szakban nyilvántartja, bevallásaiban feltünteti. Ha az egyéni vállalkozó megsz,nik eva alany lenni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá részletes vagyonleltár készítésével térhet vissza. 47.

Az eva és a helyi ipar>zési adó Az eva választása nem mentesíti az egyéni vállalkozót a helyi ipar,zési adó fizetése alól, azonban az adóalap megállapítása más módon történik, ugyanis az eva alany az eva alap (a bevétel) 50%-a után fizeti a helyi ipar,zési adó 2%-os mértékét. Az eva és a járulékok Eva választása esetén –vállalkozói kivét hiányában- a f9állású egyéni vállalkozó a járulékokat f szabályként a tárgyhónapot megel z

hónap els

napján érvényes

minimálbér után fizeti meg. E helyett a magasabb összeg, társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb összeg, járulékalap után kívánja megfizetni. Err l a bejelentéskor nyilatkozni kell. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az eva alap 4%-a után köteles járulékfizetésre. Kiegészít9 tevékenységet folytató vállalkozó a baleseti járulékot (5%) az eva alap (bevétel) 10%-a után fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az eva bevallása részeként vallja be. Mivel az eva 2003. évre való választásának bejelentési határideje 2002. december 20.-a volt, ezért az iroda november havi munkája kib vült el zetes kalkulációk készítésével arra vonatkozólag, hogy melyik ügyfélnek lenne érdemes 2003-ra áttérni az egyszer,sített vállalkozói adó hatálya alá. Ebben a munkában aktívan részt vettem, így bepillantást nyerhettem már a 2003-ra vonatkozó adózási szabályokba, változásokba. A következ ekben

néhány érdekes

példán

szeretném

szemléltetni, hogy mekkora

különbségek keletkezhetnek az adó- és járulékfizetési kötelezettségben az eva választása, illetve nem választása esetén. Próbáltam példámhoz –a szemléletesebbé tétel érdekében- olyan egyéni vállalkozókat keresni, akiknek várható éves nettó bevételük megközelít en azonos, 5 millió forint. A 2003. évre vonatkozó szabályok alapján 5 egyéni vállalkozót vetettem vizsgálat alá a várható adófizetési kötelezettségre vonatkozólag. Els lépésként minden esetben megvizsgáltam, hogy alakulna a fizetési kötelezettség, ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózás keretei között marad a vállalkozó. A következ eredményekhez jutottam. 48.

adatok Ft-ban

6. számú táblázat 1. Vállalkozói bevétel

2.

5 000 000

3.

5 000 000

4.

5.

6.

5 000 000

5 000 0000

5 000 000

5 000 000

-

-

-

-

•

nem áfás

•

12%-os áfás

4 720 000

5 000 000

-

-

-

-

•

25%-os áfás

280 000

-

5 000 000

5 000 000

5 000 000

5 000 000

Kisvállalkozói kedv

-

-

-

-

800 000

-

Vállalkozói költség

4 400 000

3 424 000

3 500 000

4 200 000

4 200 000

4 200 000

-

550 000

3 000 000

-

-

3 000 000

-

•

nem áfás

•

12%-os áfás

600 000

2 000 000

-

-

-

-

•

25%-os áfás

3 400 000

224 000

-

3 000 000

3 000 000

500 000

-

-

-

2 500 000

2 500 000

-

400 000

650 000

500 000

400 000

400 000

700 000

-

-

-

800 000

800 000

-

-285 600

304 000

1 250 000

-300 000

-300 000

1 125 000

Ipar>zési adó

100 000

100 000

100 000

50 000

50 0000

100 000

18%-os adóalap

600 000

1 576 000

1 500 000

800 000

0

800 000

18%-os váll. adó

108 000

283 680

270 000

144 000

0

144 000

Adózás utáni jöv.

492 000

1 292 320

1 230 000

658 000

0

656 000

Csökkent tételek

-

-

-

-2 400 000

0

-

-

-

-

-2 400 000

0

-

Váll. osztalékalap

492 000

1 292 320

1 230 000

0

0

656 000

20%-os alap

120 000

195 000

150 000

0

0

210 000

20%-os adó

24 000

39 000

30 000

0

0

42 000

35%-os alap

372 000

1 097 320

1 080 000

0

0

446 000

35%-os adó

130 200

384 062

378 000

0

0

156 100

Progr. adó alapja

400 000

650 000

500 000

400 000

400 000

700 000

Progresszív adó

80 000

130 000

100 000

80 000

80 000

145 000

Nyugdíjjár. kedv.

12 750

13 812

12 750

12 750

12 750

-

-

-

-

-

-

-

67 250

116 188

87 250

67 250

67 250

145 000

145 350 1 226 930 2 115 250

-38 750

-ebb l:anyagköltség vállalkozói kivét ÉCS ÁFA egyenlege

o

-Tárgyi e. N ért.

Progr. adókedv. Progr. adófiz. köt.

Össz adófiz. köt TB járulék

-182 750 1 712 000

174 000

188 500

174 000

174 000

174 000

-

Nyugd.+eg. bizt. jár

69 000

74 750

69 000

69 000

69 000

-

EHO (3450 Ft/hó)

41 400

41 400

11 400

11 400

41 400

-

-

-

-

-

-

35 000

Össz. TB kötel.

284 400

304 650

284 400

284 400

284 400

35 000

Össz. közteher

429 750 1 531 580 2 399 719

245 650

101 650 1 747 100

Balesetb. járulék

49.

Az els

esetben egy olyan vállalkozó szerepel, aki horgásztó üzemeltetésével,

valamint hozzá kapcsolódóan üdültetéssel foglalkozik. Az üdültetéshez szükséges ingatlant bérli, ezért neki jellemz en 25%-os el zetesen felszámított áfás költsége van, de anyagköltsége egyáltalán nincs. Ezzel szemben bevételeit (a tevékenység jellegéb l kifolyólag) jellemz en 12%-os fizetend áfa terheli. A második vállalkozó csatornatisztítással foglalkozik, amely tevékenységet 12%-os fizetend áfa terhel. A felmerült költségek nagy része is 12%-os kategóriába tartozik, illetve áfa-mentes. Tehát a vállalkozónak nincs anyagköltsége. A harmadik egyéni vállalkozó k m,vesként tevékenykedik, ezért bevételeit 25%-os áfa fizetési kötelezettség terheli, költségei viszont jellemz en nem áfásak, és anyagköltsége egyáltalán nincs. A negyedik esetben egy olyan vállalkozót vizsgáltam, aki a következ évben (2003ban) nagy mérték, beruházásra készül 4 millió forint értékben. Mind bevételei, mind költségei jellemz en a 25%-os áfa kategóriába tartoznak, és költségeinek nagy része anyagköltség. Az ötödik eset csupán annyiban különbözik az el z t l, hogy megvizsgáltam azt a lehet séget, ha a vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt is érvényesíteni tud a beruházás kapcsán. Az utolsó vizsgált vállalkozó egy nyugdíjas, tehát kiegészít tevékenység, egyéni vállalkozó.

Az adókalkuláció második lépéseként kiszámoltam, mennyi lenne a fenti egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettsége, ha a 2003-as évre áttérnének az egyszer,sített vállalkozói adóra. A következ eredményekhez jutottam.

50.

adatok FT-ban

7. számú táblázat 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Vállalkozói bevétel

5 626 400

5 600 000

6 250 000

6 250 000

6 250 000

6 250 000

-12%-os

5 286 400

5 600 000

-

-

-

-

-25%-os

350 000

-

6 250 000

6 250 000

6 250 000

6 250 000

EVA (15%)

845 460

840 000

937 500

937 500

937 500

937 500

56 364

56 000

62 500

62 500

62 500

62 500

Ipar>zési adó

Össz. adófiz. köt. TB járulék

901 824

896 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000

174 000

174 000

174 000

174 000

174 000

-

Nyugd.+ egbizt. jár.

69 000

69 000

69 000

69 000

69 000

-

EHO

41 400

41 400

41 400

41 400

41 400

-

Balesetbizt. járulék

-

-

-

-

-

31 250

Összes járulék

284 400

284 400

284 400

284 400

284 400

31 250

Összes közteher Javaslat:

1 186 224 1 180 400 1 284 400 1 284 400 1 284 400 1 031 250 SZJA

MINDEGY

EVA

SZJA

SZJA

EVA

Amint a táblázatból látszik az els vállalkozónak nem érdemes az evát választania, mivel bevétel-és költség szerkezete miatt a legtöbb esetben áfa visszaigénylésre jogosult. A második vállalkozó esetében nem lehet egyértelm,en eldönteni az evára való áttérést, mivel nagyon kis különbség mutatkozik csupán a két adózási forma között, és általában kevés a fizetend áfája is. A harmadik vállalkozónak mindenképpen ajánlott az evát választania 2003.-ra, mivel 25 %-os áfa fizetési kötelezettségével szemben nem tudja a költségeiben lév el zetesen felszámított áfát levonni, hiszen jellemz en nem áfás költségei vannak. A negyedik és ötödik eset egyértelm,en szemlélteti, hogy az a vállalkozó aki 2003.ban tárgyi eszköz beszerzésre, illetve beruházásra szánja el magát, az eva keretein belül semmi kedvezményt nem tud érvényesíteni. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás lehet vé teszik a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását, kisvállalkozói kedvezmény igénybevételét és a vállalkozói osztalékalap is csökkenthet a tárgyi eszköz nettó értékével. Ezen kívül az áfa törvény lehet séget ad a tárgyi eszköz áfájának visszaigénylésére. A

nyugdíjas

vállalkozó

esetében

az

állapítható

meg,

hogy bevétel- és

költségszerkezete miatt érdemesebb az evát választania, bár a járulékfizetési kötelezettség tekintetében nem mutatkozik nagy különbség.

51.

3.7. Az egyéni vállalkozókat terhel9 járulékok 2002-ben 3.7.1. A társadalombiztosítási- és az egyéni járulék

A társadalombiztosításban a Magyar Köztársaság állampolgárainak, valamint a területén tartózkodó más természetes személyeknek a részvétel kötelez . A biztosítottak úgy szereznek jogosultságot a társadalombiztosítási ellátások igénybe vételére, hogy az 1997. évi LXXX. törvény (7.) rendelkezései szerint rendszeresen járulékot fizetnek. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.

Az egyéni vállalkozók esetében fontos szempont az, hogy milyen jogviszonyban folytatja a magánszemély vállalkozói tevékenységét, ugyanis más-más szabályok érvényesülnek a különböz

jogviszonyok esetén. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési

kötelezettségét a jogviszonyok szerinti bontásban mutatom be. Az egyéni vállalkozó más szempontból is „speciális” esetnek min sül a társadalombiztosítás területén, ugyanis

saját maga, valamint alkalmazottai után is

kötelezett a járulékok megfizetésére.

Az egyéni vállalkozónak az adózás rendjér l szóló törvény értelmében jellemz en évente egyszer kell járulékbevallást (lásd 14. számú melléklet) benyújtania (az adóbevallás keretében), ha az adó- és járulékfizetési kötelezettsége az év egészére nem haladja meg a 4 millió forintot. A járulékot viszont -függetlenül attól, hogy f állású vállalkozó, vagy kiegészít

tevékenység, nyugdíjas, illetve közép- vagy fels fokú oktatási intézmény

nappali tagozatán tanul- maga után negyedévente, alkalmazottja után pedig havonta kell megfizetnie. Az egyes járulékok fajtái, mértéke és az értük járó ellátás az alábbiak szerint alakult 2002-ben.

52.

Az egyes járulékok fajtái és mértéke 2002-ben 8. számú táblázat

A járulék fajtája és mértéke

A járulékért járó ellátás

TBJ

11%-os egészségbiztosítási járulék

•

egészségügyi szolgáltatás

EJ

3%-os egészségbiztosítási járulék

•

pénzbeli egészségbiztosítási ellátás

TBJ

18%-os nyugdíjbiztosítási járulék

•

szolgálati id

EJ

8%-os nyugdíjjárulék, (vagy 2% járulék •

nyugellátás, baleseti nyugellátás

+6% tagdíj mgn-nyd. pénztári tagságnál) •

5%-os baleseti járulék

baleseti ellátás

TBJ= társadalombiztosítási járulék része EJ= egyéni járulék része Most tekintsük át az egyes jogviszonyok esetében, valamint az alkalmazottak részére fizetend járulékok körét.

3.7.1.1. Az egyéni vállalkozó saját jogon fizetett járulékai F9állású egyéni vállalkozóra vonatkozó speciális szabályok •

A biztosított egyéni vállalkozó járulékalapját képezi a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képez

jövedelem, de mindkét esetben legalább a

tárgyhónapot megel z hónap els napján érvényes minimálbér. •

Tételes átalányadózó esetében szintén a fenti minimálbér jelenti a járulékalapot.

•

Az egyéni nyugdíjjárulék (8%) esetében létezik egy fels határ, amely feletti éves jövedelem után már nem kell megfizetni a járulékot. Ez a határ napi 6490 forint, azaz évente2 368 580 forint.

•

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja-e a tárgyév január 1-t l a tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a göngyölített vállalkozói kivét kevesebb a göngyölített minimálbérnél, akkor a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.

53.

A f állású egyéni vállalkozó saját részére 29%-os társadalombiztosítási járulékot és 11%-os egyéni járulékot egyaránt fizet. Kizárólag akkor nem köteles a minimálbér alapulvételével ezeket a járulékokat megfizetni, ha táppénzben, baleseti táppénzben részesül, keres képtelen, katonai, illetve polgári szolgálatot teljesít vagy külföldön munkát vállalóként megállapodás alapján fizet járulékot.

Példa a f állású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapítására Egy f foglalkozású egyéni vállalkozó 2002-ben a következ összeg, vállalkozói kivéteket számolta el havonta: januárban és februárban 50 000 Ft-ot, márciusban 195 000 Ft-ot. Az év többi hónapjában nem volt vállalkozói kivétje. Ezen összegek alapján táblázatba foglaltam a vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat, és megállapítottam a járulékalapokat minden negyedévre vonatkozólag.

Járulékalap

1. negyedév

Hónap

Váll. kivét havi

Halmozott

Havi

Halmozott

összege

kivét

minimálbér

minimálbér

Január

50 000 50 000

40 000

40 000

Február

50 000 100 000

50 000

90 000

295 000 Ft

Március

195 000 295 000

50 000

140 000

2. negyedév

Április

0 295 000

50 000

190 000

Május

0 295 000

50 000

240 000

0 FT

Június

0 295 000

50 000

290 000

3. negyedév

Július

0 295 000

50 000

340 000

Augusztus

0 295 000

50 000

390 000

145 000 Ft Szeptember

0 295 000

50 000

440 000

Október

0 295 000

50 000

490 000

November

0 295 000

50 000

540 000

150 000 Ft December

0 295 000

50 000

590 000

4. negyedév

9. számú táblázat

A göngyölítéses módszer alapján halmozni kell mind a vállalkozói kivétet, mind a minimálbért. Minden negyedév végén meg kell vizsgálni, hogy melyik halmozott összeg a

54.

nagyobb, ugyanis az, és az el z negyedévi alap különbözete képezi majd a vállalkozó járulékalapját. Ezen konkrét példa esetében az els negyedévben a vállalkozói kivét három havi összege képezi a járulékalapot. A második negyedévben bár nem számolt el kivétet az egyéni vállalkozó, a halmozott adatokat vizsgálva megállapítható, hogy még mindig a vállalkozói kivétek összege a nagyobb. Mivel azonban az után az összeg után már megfizette a járulékot, így 0 lesz a járulékalapja. Az utolsó két negyedévben azonban lesz fizetési kötelezettsége, hiszen a halmozott összeg, minimálbér már meghaladja a kivét halmozott összegét, így a negyedéves halmozott összegek különbözete képezi a járulékalapot.

A többes jogviszonyos egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkez , illetve közép- vagy fels fokú oktatási intézményben tanuló egyéni vállalkozó esetén a járulékok alapját az egyéni vállalkozóként ténylegesen elért, járulékalapot képez jövedelmet kell tekinteni, tehát a vállalkozói kivétet vagy az átalányadó alapot. Ilyenkor nem kell figyelembe venni a minimális járulékalapot. Tehát, ha az adott hónapban nem vesz ki vállalkozói kivétet, akkor

járulékfizetési

kötelezettsége

sincs.

A

3%-os

egészségbiztosítási

járulék

megfizetésére nem kötelezett a többes jogviszonyos egyéni vállalkozó, de a többire igen. A nyugdíjjárulék fels határát képez jövedelmet a többes jogviszony esetén együttesen kell figyelembe venni.

A kiegészít9 tevékenység>, nyugdíjas egyéni vállalkozó járulékfizetése A nyugdíjas egyéni vállalkozónak sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetnie, mivel a szolgálati id t már letöltötte, így nem kell neki tartalékot képeznie nyugdíjas éveire. Azonban ahhoz, hogy baleseti ellátást kapjon, 5%-os baleseti járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja után. A baleseti járulékot a negyedéves összesített járulékalap után kell bevallani.

55.

3.7.1.2. Az egyéni vállalkozó által alkalmazottai részére fizetend9 járulékok Az egyéni vállalkozó alkalmazottai részére 29%-os társadalombiztosítási (18% nyugdíjbiztosítási és 11% egészségbiztosítási) járulék fizetésére kötelezett. A járulék alapját az a jövedelem képezi, amelyet a jövedelemadó- el leg számításánál jövedelemnek tekintettek. Kivételt képez ez alól, ha a vállalkozó alkalmazottja nyugdíjas. Akkor ugyanis az 5%-os balesetbiztosítási járulékot kell fizetni az alkalmazott után. A segít családtagok után is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennek alapja a segít családtag részére fizetett jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megel z hónap 1-jén érvényes minimálbér 30%-a.

3.7.2. Az egészségügyi hozzájárulás Az egészségügyi hozzájárulás két részb l áll: fix összeg,, illetve %-os mérték, hozzájárulásból. Ez utóbbi esetében beszélhetünk 11, illetve 25%-os mérték, EHO-ról. Az EHO kötelezettséget és annak elszámolását a 15. számú mellékletben található nyomtatványon kell bevallani. 11%-os EHO-t kell fizetni a következ esetekben: •

Az összevont adóalapba tartozó azon jövedelmek után, amelyeket a tb- szabályok szerint nem terhel járulék.

•

A külön adózó jövedelmek közül a 35%-os vállalkozói osztalékalap után.

•

A kisösszeg, kifizetések után, ha a kifizetésben részesül természetes személy a tbszabályok szerint nem biztosított, vagy nem min sül alkalmi munkavállalónak.

25%-os EHO-t kell fizetni a cégautó magáncélú használata miatt keletkez jövedelem után a cégautóadót fizet nek az adó 25% után. Az egyéni vállalkozó alkalmazottai után tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Ennek összege havi 4 500 forint, napi összege 150 forint. Segít családtagjai részére is fizetnie kell a havi 4 500 forintos EHO-t, ha azok havi jövedelme

56.

eléri a minimálbér 30%-át. A f állású egyéni vállalkozónak saját maga után is meg kell fizetnie ez egészségügyi hozzájárulást. Mivel az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége meglehet sen sokrét, és összetett, ezért készítettem egy összefoglaló táblázatot az általa fizetend

járulékok

alapjáról, és mértékér l a 2002-es szabályok alapján. A táblázat a 16. számú mellékletben található. Azt, hogy az egyéni vállalkozó számára az egyes járulékok mekkora mértékben jelentenek anyagi megterhelést, a következ ábrán szemléltetem. Összehasonlításképpen a Veszprém megyei egyéni vállalkozók járulékbevallásainak adatait összevetem egy kisváros vállalkozóinak

egy

részénél

megfigyelt

adatokkal.

Az

EHO,

a

nyugdíj-

és

egészségbiztosítási járulék esetén csak az egyéni vállalkozók által saját jogon fizetett járulékokat szemlélteti az ábra, magukba foglalva a társadalombiztosítási- és az egyéni járulékokat is.

Az egyéni vállalkozások által fizetett járulékok megoszlása irodai szinten 2001b 14%

1% 55%

30%

Nyugdíjb. jár

Egészségb. jár

Baleseti jár.

EHO

A Veszprém megyében benyújtott 2001-es évre vonatkozó járulékbevallások feldolgozott adatai alapján a következ megoszlás tapasztalható az egyes járulékok között.

Az egyéni vállalkozások által fizetett járulékok megoszlása Veszprém megyében 2001-ben 17% 1% 56%

26% Nyugdíjb. jár

Egészségb. jár

57.

Baleseti jár.

EHO

A két ábra összehasonlításából látszik, hogy nem lehet nagy eltéréseket találni az irodai szint,i és a megyei szint, megoszlások között. Ez arra enged következtetni, hogy valószín, nem nagy az eltérés az egyes járulékalapok, vagyis a vállalkozói kivétek között. (Mivel a másik esetleges járulékalap, az el z

havi minimálbér mindkét esetben

megegyezett.) A baleseti járulék elenyész aránya a többi járulékhoz képest nemcsak abból adódhat, hogy mindössze 5% a mértéke, hanem kevés olyan alkalmazottja van a vállalkozóknak, akik után ezt kötelesek fizetni, vagyis kevés nyugdíjast foglalkoztatnak, illetve kevés a nyugdíjas egyéni vállalkozó.

3.7.3. Az egyéni vállalkozókat terhel9 egyéb járulékok és hozzájárulások Szakképzési hozzájárulás Az Országgy,lés által alkotott, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (8.) célja, a nemzetgazdaság által igényelt korszer,en képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejl dése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása. Ezen célok érdekében szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett az egyéni vállalkozó is, az átalányadót fizet

egyéni vállalkozó kivételével. A járulék alapja és

mértéke a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek a 1,5%-a. A szakképzési hozzájárulás teljesíthet szakképz iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével. Ekkor a fent említett kötelezettség csökkenthet az alábbi jogcímeken: •

a tanuló pénzbeli juttatása és díjazása összegével a minimálbér 30%-áig, valamint az ezt terhel járulékok összegével,

•

a tanulónak járó munkaruha, egyéni véd eszköz, tisztálkodási eszköz, étkeztetés, vizsgáztatás, útiköltség térítés számlával igazolt költségével, valamint a szállásköltség térítés tanulónkénti 1000 Ft-ig terjed összegével.

58.

A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be fizetési kötelezettségét az adóévet követ év február 15.-éig. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségre adóel leget kell fizetni a tárgyév els felére vonatkozóan július 20.-ig. (8.) Kulturális járulék A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, meg rzésének, valamint hazai és határon túli terjeszkedésének támogatásával kapcsolatos feladatok ellátására kulturális járulékot kell fizetni annak a vállalkozónak, aki a 17. számú mellékletben felsorolt termékeket és szolgáltatásokat el állítja, kiadja, importálja, elvégzi, illetve kivitelezi. Egyéni vállalkozó esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. (5.) Munkaadói járulék A foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (3.) rendelkezései vonatkoznak a munkaadói járulékfizetési kötelezettségre. Ezek alapján minden munkaadónak a munkavállaló részére kifizetett bruttó munkabér, illetmény, végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás után 3% munkaadói járulékot kell fizetni. A fizetési kötelezettség összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az elszámolást követ hónap 20.–áig. A rehabilitációs hozzájárulás A megváltozott munkaképesség, személyek foglalkoztatási rehabilitációjának el segítése céljából a munkaadó egyéni vállalkozó hozzájárulást köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 f t meghaladja, és ezek közül a megváltozott munkaképesség,ek száma nem éri el a kötelez foglalkoztatási szintet, vagyis az 5%-ot. A foglalkoztatottak létszámán az átlagos statisztikai létszám értend . A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként el leget kell fizetni. A hozzájárulás éves mértéke 2002-ben 31 500 Ft/f , összege a kötelez szintb l hiányzó létszám és ezen összeg szorzata. (3.)

59.

foglalkoztatási

4. fejezet Az egyéni vállalkozások helyzete, fejlesztésének és támogatásának lehet9ségei hazánkban és az Európai Unióban

Az egyéni vállalkozások mind hazánkban, mind az Európai Unió gazdasági életében kiemelked

helyet foglalnak el. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kis- és

középvállalatok által elért eredmények. Kis- és középvállalkozások között találkozhatunk nagy számban egyéni vállalkozókkal is. Mind a rendszerváltás el tt, mind azután az egyéni vállalkozások gazdasági tevékenységének túlnyomó többsége bejegyzett vállalkozások keretében zajlott. (Még akkor is, ha a vállalkozások egy része az adófizetési kötelezettségeinek nem teljesen tett eleget.) Ennek okaként az alacsony belépési korlátot, viszonylag kis költségekkel és ésszer, id n belül lehetett vállalkozást alapítani-, a legális vállalkozások számára számos el nyt, valamint jogi biztonságot lehet említeni. (17.) Az Európai Unióban kb. 40 000 kivételével valamennyi vállalkozás a kis- és középvállalkozások körébe tartozik. A 18 millió vállalkozás kb. 50%-a alkalmazottak nélküli, míg 44%-uk csak 1-9 f t alkalmazó mikrovállalkozás. Az átlagos méret, EU vállalkozás 6 f t alkalmaz. A foglalkoztatottak 66%-át a 250 f nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adják. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban ez az arány valamivel magasabb. A kis- és középvállalkozások adják a forgalom 60%-át. (21.)

A Magyarországon 2001. január 1-jén m,köd

vállalkozások elsöpr többsége,

96.5%-s továbbra is mikrovállalkozás (66% alkalmazott nélküli és 30.5% 1-9 f t foglalkoztató). A kisvállalkozások aránya 2.8%, a középvállalkozásoké 0.6%. Az EU-s adatok feldolgozottsága ennél sajnos jóval rosszabb, az adatsor csupán 1997-es.

A

mikrovállalkozások

súlya

84,1%,

a

kisvállalkozásoké

5,9%,

középvállalkozásoké 0,8%. (20.) Ezen adatokat a következ diagramm szemlélteti.

60.

a

A m,köd vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása (%) Magyarországon (2000) és az EU-ban (1997) 70 60 50 40 30 20 10 0

66 49

44,1 30,5

alkalmazott nélküli

1-9 f

2,8 5,9

0,6 0,8

0,1 0,2

10-49 f

50-249 f

249 f felett

Magyarország

Európai Unió

5. számú ábra

A mikrovállalkozások által dominált ágazatok közé tartozik a kiskereskedelem, az idegenforgalom, a pénzügyi közvetít i tevékenység és az egyéb szolgáltatások. A kisvállalkozások által dominált ágazatokhoz tartozik a kiadói tevékenység és a felvett m,sorokról másolatok készítése, a nagykereskedelem, a ruházati ipar, a b r és fa árucikkek gyártása. A középvállalkozások els sorban az élelmiszer-feldolgozó iparban, a számítógépgyártásban, a közlekedésben, a m,anyagiparban, a textiliparban és a gépek és berendezések gyártásában dominálnak. (21.) Az Unió területén évente mintegy kétmillió-az állomány 10-12%-ának megfelel vállalkozás indul. Ezek közül igazi növekedésre kevés képes, de az új munkahelyeket, mégis e vállalkozások hozzák létre.

Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések, programok számára, 1996-ban egységes fogalmi meghatározást ajánlott a kis- és közepes méret, vállalkozásokra. Az általános, valamennyi szektorra kiterjed meghatározás alapján a következ határértékeket kell figyelembe venni.(20.)

61.

A kis- és középvállalatok meghatározására vonatkozó határértékek

EU

Magyarország

Alkalmazottak száma

EU

Magyarország

Forgalom

Nettó árbevétel

Mikro

0-10 f

Kis

10-49 f

10-49 f

-7 mEUR

50-249 f

50-249 f

-40 mEUR

Közép

EU

Magyarország

Mérlegf összeg

0-10 f -700 mFT

-5 mEUR

-500 mFT

-4000 mFT -27 mEUR

-2700 mFt

10. számú táblázat

Az EU országaiban ezen kívül meg kell felelni egy függetlenségi kritériumnak is, azaz legfeljebb 25%.ig lehet olyan tulajdonosa a cégnek, amely nem tartozik a kis- és középvállalkozások körébe. Ezek alapján látható, hogy az egyéni vállalkozások minden tekintetben megfelelnek a kis- és középvállalatokkal szembeni követelményeknek, tehát minden, ami az fejlesztésükre, támogatásukra vonatkozik mind Magyarországon, mind az EU-ban, teljes egészében értelmezhet az egyéni vállalkozásokra is.

Az egyéni vállalkozások f9 problémái Az egyéni vállalkozások gazdálkodásának f bb pénzügyi problémáját az adózás jelenti. Ezen vállalkozások adóztatásának módja a személyi jövedelemadózás alá esik az Európai Unió országaiban, amely a többi társaság társasági adójához képest progresszív jelleg,, emiatt hátráltatja a kisvállalkozások nyereség-visszaforgatásának lehet ségét, és ezért a befektetési képességük korlátozott. (Magyarországon ez a probléma az EVA által megoldódni látszik.) Ennek kiküszöbölésére, az üzleti feltételek javítása, a nagyobb adósemlegesség érdekében a tagállamoknak biztosítani kellene a választási jogot a társasági adó fizetésére vonatkozóan, vagy korlátozni kellene a visszaforgatott nyereségre kivetett adót a személyi jövedelemadózásban. Fontos lenne, hogy az adószabályok ne módosuljanak a vállalkozások jogi formájának megváltozása miatt. Az egyéni vállalkozások fennmaradása érdekében a vállalkozás öröklés vagy ajándékozás útján

62.

történ megszerzését, átalakulását a vagyonszerzési adókban és cégbejegyzési díjakban indokolt el segíteni. Az Európai Bizottság rámutat, hogy a egyéni vállalkozások megbukásának kockázata Európában elfogadhatatlanul nagy, az újonnan létrejött vállalkozások 50%-a nem éli túl az els 5 évet. Ebben dönt tényez a késedelmes fizetés. Az egyéni vállalkozók szenvednek legtöbbet attól, hogy vev ik nem fizetnek id ben. Sérülékeny a készpénzforgalmuk, gyakran ugyanazon korlátozott számú szállítóra támaszkodnak, az általuk kiszolgált nagy cégekkel szemben pedig gyengék. Az adósságbehajtás adminisztrációs költségei is aránytalanul sújtják

ket, ugyanis nem rendelkeznek szakosított személyzettel a

kintlév ségek kezeléséhez. Jelent s hatást gyakorol likvidításukra az, hogy milyen gyorsan tudják érvényesíteni a hitelez k kárigényeket. (17.) A késedelmes fizetések leküzdésér9l szóló irányelv a következ ket javasolja: •

írásbeli szerz dés hiányában, illetve ha a szerz dés err l nem rendelkezik, a számla keltét l számított 21 nap a fizetési határid

•

a késedelmes fizetések utáni minimális törvényes kamatlábat az európai piaci kamatlábakat követ

referencia kamatláb + 8 százalékpontos résben javasolja

meghatározni. Ez utóbbi – svéd minta alapján – a késedelmes fizet k elrettentését szolgálja. •

Gyorsabb eljárások bevezetése bírói beavatkozás nélkül, amelyekben kevés a formalitás, és csekély költséget vonnak maguk után. A 20 000 eurós küszöb alatti adósságok esetében pedig a hitelez egyszer,sített jogi úton adhassa be az adósságot.

Az egyéni vállalkozások fejlesztése A kisvállalkozások (köztük az egyéni vállalkozások) fejlesztésér l aligha túlzás azt állítani, hogy minden országban napirenden lév kérdés. Leggyakrabban a társadalmi és területi egyenl tlenségek csökkenését, a szegénység visszaszorítását várják t le, de a fejlett országokban is részben ezen a területen keresik versenyképességük javításának lehet ségeit. Másrészt az is megfigyelhet , hogy a kisvállalkozás fejlesztésben sok a kudarc, kevés a siker, egyre több, nagy nemzetközi szervezet, mint a Világbank és az EU néz szembe a gyökeres változtatás szükségességével. Amikor a hazai kisvállalkozásfejlesztési politika továbbfejlesztésér l beszélünk, érdemes figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat is. (18.) 63.

Az Európai Unióban széles körben elismert a kisvállalkozások társadalmi és gazdasági jelent sége. A rájuk irányuló fejlesztési politika a 80-as évek közepén indult fejl désnek. E vállalkozói kör 80-as években tapasztalt gyors terjeszkedése a tagországokban a 90-es évekre lelassult ugyan, de az a tendencia amit egyre növekv szerepük jellemez, tovább folytatódik. Az Európai Bizottság megállapítása szerint ezek a vállalkozások dönt szerepet játszanak az új munkahelyek teremtésében és a gazdasági növekedésben. Szabályozásuk legfontosabb célja a kisvállalkozások fejl dését el segít környezet megteremtése, javítva versenyképességüket. A kisvállalkozások fejl désével kapcsolatos problémák legnagyobb része abból származik, hogy méretgazdaságossági okok miatt túl magas az általuk igénybe venni szándékozott er források és szolgáltatások tranzakciós költsége. Ez igaz a pénzügyi szolgáltatásokon belül f leg a hitelezésre és a t kebevonás lehet ségére, valamint az állam által el írt kötelezettségek (adózás, könyvvitel, járulékfizetés, információszolgáltatás) teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra is. A kisvállalkozások fejl dése azokban az országokban dinamikusabb, melyekben a tranzakciós költségeket sikerül alacsonyan tartani.

A

magyar

kisvállalkozások

szükségességét, és a megfelel

felismerik

a

versenyképesség

javításának

feltételek megléte esetén tömegesen igénybe is veszik

azokat, melyek segítik ennek elérését. Ezek közé tartozik az is, hogy az egyéni vállalkozások könyvel cégeket bíznak meg könyvelési feladataik ellátására. (18.) 1990 óta minden évben több ezer vállalkozást jegyeztek be, mára a KSH által m,köd nek tekintett egyéni vállalkozások száma meghaladja a 400 000-t. Ezek mindegyikének rendszeres és egyre összetettebb számviteli, nyilvántartási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Annak ellenére, hogy ezek a vállalkozások egyszeres könyvvitel alkalmaznak, így adminisztrációjuk viszonylag egyszer,, többnyire nincs módjuk arra, hogy a számviteli és az adózási feladatokra maguk szerezzék meg a szükséges szaktudást. Az egyes adózási típusokra szakosodott könyvel cégek számára sokkal könnyebb elsajátítani a számviteli és adózási jogszabályok tartalmát, követni a változásokat, mint az üzletvitellel foglalkozó vállalkozó számára. Ennek megfelel en Magyarországon már a kilencvenes évek els felében olyan könyvelési és adótanácsadói kínálat alakult ki, amely képes a vállalkozások minden méretének és típusának szolgáltatást nyújtani. Ennek hatásait azzal lehet érzékeltetni, hogy megpróbáljuk elképzelni, mennyi id t, energiát és 64.

adózással kapcsolatos többletproblémát jelentene az, ha a vállalkozások mindegyike maga próbálná teljesíteni számviteli és adózási feladatait. Az egyéni vállalkozások támogatási rendszere Többek között azért is, hogy Magyarország elkerülje a f ként külföldi nagytulajdonosok túlsúlyának káros hatásait, az 1989. utáni id szak kormányai –a nyugati mintákat követve- a kisvállalatok támogatását szolgáló új intézmények hálózatát hozták m,ködésbe. 1995. óta az ipari tárca fennhatósága alatt m,köd

Vállalkozásfejlesztési

Tanács felel a kisvállalkozás- támogatás koordinálásáért. A nagyobb városok önkormányzatai is felállították a vállalkozástámogatás helyi intézményeit. A kisebb városokban és egyes falvakban pedig a helyi önkormányzat az ilyenfajta tevékenységért felel s szakért ket alkalmaz. A nyugati mintákat követve felállították a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt 1990-ben, melynek feladata a m,köd kisebb vállalkozások és az új, induló vállalkozások fejl désének támogatása. (18.) Egy központosított szervezet nem képes teljesíteni ezt, a jellemz en a vállalkozások közelében végrehajtható feladatot, ezért hozták létre a helyi vállalkozói központok hálózatát. A helyi önkormányzatok, a vállalkozók egyesületei és a bankok is hozzájárulnak a központok kiadásaihoz, de költségvetésük f forrása a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a PHARE- program. A támogatás f formái: •

kedvezményes hitelek,

•

hitelgaranciák,

•

vissza nem térítend támogatások. Kedvezményes hitelt kaphatnak a magyar kisvállalkozók az MNB kezelte Start

hitelprogramok keretében is. Ilyen hitelt szolgáltat a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a Magyar Export- Import Bank is. Külföldi pénzeket is mozgósítottak ilyen célra a magyar kormányok: •

japán forrású vállalkozói hitelek,

•

Európai Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) hitelei,

•

Magyar- olasz vegyes finanszírozású hitelek,

•

PHARE-hitelek. (21.)

65.

Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája a kis- és középvállalkozások fejl dését el segít környezet megteremtését célozza az Unió egész területén. E cél elérése érdekében többéves programok kerültek kidolgozásra, melyek mindegyike egy sor, vállalkozást támogató intézkedést tartalmaz. Ezen programokat röviden az alábbi táblázatban mutatom be, ismertetve legf bb céljukat.

A vállalkozások finanszírozását támogató közösségi programok 11. számú táblázat

A program neve CREA program

A program célja Megkönnyíti

a

kisvállalkozások

hozzáférését

a

vállalkozás-fejlesztési t kéhez. I-TEC program

Ösztönzi a technológiailag innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos korai befektetéseket.

Eurotech Capital

A

vállalkozások

által

vállalt

csúcstechnológiájú

projektekbe befektetett magánt ke ösztönzése. Vállalkozások

növekedését Munkahelyteremtés ösztönzése, növekedés el mozdítása.

szolgáló pénzügyi intézkedések „Üzleti Angyalok Hálózat”

Hozzáférést biztosít új finanszírozási forrásokhoz a banki és a kockázati t kén kívül.

Növekedési

és

védelmi program Kölcsönös

Környezet- Garancia nyújtásával segíti a hozzáférést az új környezetvédelmi beruházási hitelekhez.

garanciakonstruk- Finanszírozza

ciók támogatása

a

kölcsönös

garanciatársaságok

létrehozását.

A fentiek alapján látható, hogy mind hazánkban, mind az Európai Unióban nagy gondot fordítanak a vállalkozások fejlesztésére. Remélem, hogy ez hosszú távon is folytatódni fog, és sikerül a vállalkozásoknak talpon maradniuk a nagy, multinacionális cégekkel szemben. Magyarország az Unióhoz való csatlakozása után a hazai vállalatok is részt vehetnek az EU vállalkozás-fejlesztési programjaiban, így talán a még er sebb versenyben helyt tudnak állni már a nemzetközi piacon is.

66.

5. fejezet Az egyéni vállalkozások és a gazdasági társaságok összehasonlítása

5.1. A gazdasági társasággá alakulás szabályai, lehet9ségei Az egyéni vállalkozás csak abban az esetben alakulhat át gazdasági társasággá, ha el tte magát egyéni cégként a cégjegyzékbe bejegyeztette. Az egyéni cég nem jogi személy, de a gazdasági társasággá alakulás után azzá válik. A bejegyzés kérelemre történik, és nem jár nagy anyagi megterheléssel, csupán a következ ráfordításokkal kell számolni: •

a cégbejegyzési eljárás illetéke 10 000 Ft,

•

egyéni cég bejegyzése esetén a közzétételi költségtérítés 10 000 Ft,

•

hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyz nek, ezen felül a közjegyz a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség).

A bejegyzés után az egyéni cég id korlát nélkül, bármikor átalakulhat egyszemélyes kft.vé, illetve egyszemélyes rt.-vé. Az átalakulás el tt a számviteli törvény szabályainak megfelel en az egyéni cég köteles egyszer,sített mérleget készíteni.

5.2. Az egyéni vállalkozás és a kft. összehasonlítása

Az egyéni vállalkozók és a kft.-k összehasonlító elemzését több szempont alapján készítettem el kitérve arra, hogy az egyes szempontok esetében melyik vállalkozási forma jelent könnyebb, egyszer,bb, illetve el nyösebb megoldást. Kft.-k esetében az egyszemélyes kft.-kre vonatkozó speciális szabályokra is ismertetem.

67.

Könyvvezetés, adózás Alapvet

különbség a két vállalkozási forma között, hogy míg az egyéni

vállalkozók jellemz en egyszeres könyvvezetést alkalmaznak, addig a jogi személyiség, gazdasági társaságok közé tartozó kft.-k kötelez en csak a kett s könyvvezetés szabályait alkalmazhatják. Adózásukban a legnagyobb különbséget az jelenti, hogy az egyéni vállalkozók vállalkozói kivétjük, illetve vállalkozásból származó jövedelmük után az SZJA keretei között adóznak, a kft.-k viszont (gazdasági társasági mivoltuk alapján) a társasági törvény alá esnek, és korrigált adózás el tti eredményük alapján lineáris, 18%-os adókulccsal adóznak. \k is igénybe vehetik az egyéni vállalkozók esetén ismertetett kisvállalkozói kedvezményt, amennyiben megfelelnek a támasztott követelményeknek. Az általános forgalmi adó-, jövedéki- és fogyasztási adókötelezettség egyaránt terheli mindkét vállalkozási formát. E szempont alapján az a következtetés vonható le, hogy bár az egyéni vállalkozások könyvvezetése egyszer,bb, mégis adózásuk bonyolultabb éppen amiatt, hogy sok adónem esetén k különleges elbánásban részesülnek. A kft.-k esetén nagy el nyt jelent a lineáris, nem progresszív jelleg, adókulcs, bár ez a probléma az egyéni vállalkozók esetében az egyszer,sített vállalkozói adó bevezetésével megoldódni látszik. Alapítás Egyéni vállalkozás alapítása minden magyar állampolgárnak alanyi joga. Csak az nem alapíthat vállalkozást, aki ellen a törvényben meghatározott büntet jogi eljárás folyt. Az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvány birtokában folytathatja csak tevékenységét. Nem kötelez az egyéni vállalkozást egyéni cégként bejegyeztetni a cégjegyzékbe. Kft.-k esetében viszont az alapítás hatósági engedélyhez kötött és nem létesíthet vállalkozás induló vagyon nélkül. Az alapításról alapító okirat készül. Kft el re meghatározott összeg,, a tagok által vállalt törzsbetétekb l álló törzst kével alakul. Minden tagnak rendelkeznie kell legalább 100 000 forint nagyságú törzsbetéttel. A törzst ke minimális nagysága 3 millió forint, mely pénzbeli és nem pénzbeli betétekb l áll. Alapításkor a tagok által befizetett pénzbeli betét nem lehet kevesebb, mint 1 millió forint és a törzst ke 30%-a. A GT alapítását a társasági szerz dés megkötését számított 30 napon belül be kell jelenteni a Cégbíróságnak. A gazdasági társaság a bejegyzés napjával jön 68.

létre. Cégbejegyzésig a tagoknak az összes vállalt pénzbeli betétet be kell fizetniük és a nem pénzbelieket rendelkezésre kell bocsátaniuk. Egyszemélyes kft. esetén már az alapítás el tt be kell fizetni, rendelkezésre kell bocsátani minden pénzbeli és nem pénzbeli betétet. Minden kétséget kizáróan elmondható, hogy az egyéni vállalkozás alapítása sokkal egyszer,bb eljárás keretében zajlik és annak feltételei is elérhet bbek mindenki számára, mint a kft.-k esetében. A vállalkozás tagjai Az egyéni vállalkozásnak egy tagja van, az egyéni vállalkozó. Egyszemélyes kft. esetében is csupán egy tag birtokolja a vállalkozás összes üzletrészét. Az üzletrész testesíti meg a bejegyzés után a tagok jogait és a társaság vagyonából ket megillet hányadot A kft. általában a 10-12 taggal, közepes nagyságú t kével rendelkez vállalkozások legkedveltebb formája, melyben minden tag rendelkezik bizonyos nagyságú üzletrésszel. Tilos a kft. tagjait nyilvánosság útján gy,jteni. El ny jelent az egyéni vállalkozó számára, hogy érint kérdésekben, és egyedül

dönt egyedül a vállalkozást

részesedik a vállalkozás nyereségéb l. A vállalkozások szervei

Egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó testesíti meg a vállalkozás minden „szervét”. \ a tulajdonos, az igazgató egy személyben,

képviseli vállalkozását.

Kft. esetén a tagok közül egy, vagy több személy látja el az ügyvezet szerepét,

a

vezet tisztségvisel . A kft. legf bb szerve a taggy,lés. Minden kft., amely 50 millió forintnál nagyobb törzst kével rendelkezik, felügyel bizottság létrehozására kötelezett. Ezen társaságoknak könyvvizsgálót is kötelez választaniuk. A felel9sség Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel a vállalkozásért. A kft.-k nevében szerepl „korlátolt” szó is utal arra, hogy ez esetben a felel sség egy speciális formája van jelen, ugyanis a tagok nem a társasághitelez inek tartoznak

69.

felel sséggel, hanem magának a társaságnak. Ez a felel sség viszont csak a vállalt törzsbetétek mértékéig terjed. Felel sség szempontjából mindenképpen a kft.-t tartom a biztonságosabb vállalkozási formának, hiszen a tagok nem felelnek teljes vagyonukkal a kft.-ért. Személyes közrem>ködés Az egyéni vállalkozás esetében a törvény személyes közrem,ködést ír el

a

vállalkozóra nézve. Ezt azonban tágan kell értelmezni, hiszen nem a tevékenység gyakorlására kötelezett a vállalkozó, ezért nem szükséges, hogy a vállalkozási tevékenységnek megfelel

képesítése legyen. A személyes közrem,ködésért „cserébe”

kapja az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivétet. KFT.-k esetében nem kötelez a tagok számára a személyes közrem,ködés, de külön díjazás ellenében vállalhatják. Képesítéshez kötött tevékenység esetén elég, ha van a társaságnak egy olyan alkalmazottja, aki ezzel a képesítéssel rendelkezik. Ilyen szempontból „kényelmesebb” egy kft. tagjának lenni, hiszen a vállalkozási tevékenységben nem kell személyesen közrem,ködni. Nyereség esetén amúgy is részesül a kft. tagja üzletrészének arányában az adózott eredményb l. Megsz>nés Egyéni vállalkozás úgy sz,nhet meg, ha a vállalkozó visszaadja vállalkozói igazolványát, vagy valamelyik hatóság az igazolványt visszavonja. Egy kft. saját elhatározásból csak akkor sz,nhet meg, ha azt a tagok legalább háromnegyedes többséggel megszavazzák. Megsz,nhet egy kft. akkor is, ha a társasági szerz désben meghatározott id tartam letelt, vagy ha a bíróság felszámolási eljárás során a társaságot megsz,ntnek nyilvánítja. Átalakulás Az egyéni vállalkozás átalakulási szabályait a fejezet els

részében már

ismertettem. Kft. bármilyen más gazdasági társasággá átalakulhat, amennyiben az ahhoz szükséges t kével rendelkezik. Az átalakulásra az alapítási szabályok érvényesek. 70.

Átalakulásnak kell tekinteni a gazdasági társaságok egyesülését, illetve szétválását i Véleményem szerint ezek voltak a legfontosabb különbségek e két vállalkozási forma között. Természetesen mindegyiknek megvannak a maga el nyei és hátrányai. A választás függ attól is, hogy az adott vállalkozó, illetve tagjelölt milyen mentalitású, mennyire bírja elviselni a vállára nehezed felel sség súlyát, mekkora kockázatokat képes hozni, illetve mennyire jártas a gazdasági életben. Nem utolsó sorban a rendelkezésre álló t ke nagysága is befolyásolhatja azt, hogy ki, milyen formában vállalkozzon, alapítson társaságot.

6. fejezet Összefoglalás Dolgozatom célja az volt, hogy részletesen bemutassam ez egyéni vállalkozók adóztatására vonatkozó szabályokat, ezzel is szemléltetve, hogy milyen sokrét, és szövevényes is az els

hallásra oly egyszer,nek gondolt, egyéni vállalkozóként való

adózás. Meglátásom szerint azonban az egyéni vállalkozók esetében sikerült olyan szabályozást kialakítani, amely sok könnyítést ad a vállalkozóknak adófizetési terheik alól. Itt els sorban az adókedvezmények rendszerére gondolok, hiszen alkalmazása során jelent sen csökkennek az adózók terhei. Az adókedvezmények ellenére mégis az tapasztalható, hogy a vállalkozók különböz úton. módon, de megpróbálnak kibújni az adófizetési kötelezettség alól. A rossz adómorál oka lehet a dolgozatomban ismertetett sok adó- és járulékfajta puszta léte, valamint az egyes adófajták esetén a magas adókulcsok. Az egyéni vállalkozók helyzetét összességében bizakodónak látom, bár hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása még egy nagy megpróbáltatást jelent majd számukra. Bár a csatlakozás után k is részesülhetnek majd az uniós támogatásokból, mégsem biztos, hogy talpon fognak maradni a hazánkba egyre inkább betör multinacionális vállalatokkal szemben. Ez még azonban a jöv zenéje, az addig hátralév években még sok változtatás mehet végbe hazánkban, amely alól az adórendszerünk sem jelenthet kivételt.

71.

Mellékletjegyzék

1. Az egyéni vállalkozók megyei szint, megoszlása 2001-ben 2. A vállalkozói igazolvány 3. Bevallás az egyes adó- és járulékkötelezettségekr l a tevékenységét 2002. adóévben megszüntet adózó részére (0271 számú bevallás) 4. A kisvállalkozói kedvezmény részletez adatai (0153-11 számú nyomtatvány) 5. Bevallás

a

személyi

jövedelemadóról,

a

járulékokról,

és

az

egészségügyi

hozzájárulásról 2001. évre (0153, 0153-A, 0153-B, 0153-C számú nyomtatványok) 6. A külföldön is adózott jövedelmek (0153-03 számú nyomtatvány) 7. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, veszteség kiszámítása (0153-10-B) 8. Az elkülönülten adózó jövedelmek, és ezek adója (0153-02) 9. A 12%-os felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre 10. A nulla felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre 11. Áfa bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegér l (0265/650/651 számú bevallás) 12. Helyi ipar,zési adóbevallás 13. Vállalkozók nettó árbevételének és a vállalkozói szint, adóalap megosztása 14. Az egyéni vállalkozó saját jogú járulékbevallása a 2001. évr l 15. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása a 2001. évr l 16. Az egyéni vállalkozókat terhel járulékok alapja és mértéke 2002-ben 17. A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre

72.

Irodalomjegyzék 1. 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásokról 2. 1990. évi XCI törvény az adózás rendjér l 3. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról 4. 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 5. 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról 6. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 7. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetér l 8. 2001. évi LI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról 9. 2002. évi

törvény az egyszer,sített vállalkozói adóról

10. Adó 2001/7. Pénzügyi és adóirányítási szaklap. Geomédia Rt., Budapest, 2001. 11. Adó 2001/14-15. Pénzügyi és adóirányítási szaklap. Geomédia Rt., Budapest, 2001. 12. Adókalauz 2002/2: Helyi adók településenként. Budapest, 2002 13. Adókódex: Adótörvények 2002. II. Geomédia RT., Budapest, 2002. 14. Az APEH éve 2001. APEH évkönyv Budapest, 2002 15. HVG: Adókülönszám 2002-re, Budapest, 2002. 16. HVG: Társadalombiztosítási különszám 2002-re, Budapest, 2002. 17. Kállay László: Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben Közgazdasági szemle, 2002. július- augusztus 18. Kállay László: A kisvállalkozások támogatásának rendszere. Közgazdasági szemle, 2001. november 19. Dr. Rácz Ildikó: Adóismeretek. Perfekt, 2002 20. Schifner Marianna: Kis vállalkozások- nagy lehet ségek, avagy az európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája. Budapest, 2001. 21. Schifner Marianna: A leggyakoribb kérdések a magyar uniós csatlakozásról. Budapest, 2002.

73.