A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Hivatalos lapja*alapította Zipernowsky Károly 1908-ban 95. ÉVFOLYAM

és....igen

kedvező feltételekkel!

A <J>2 fluxus: A1211 és a /34/ egyenletek összehasonlításából az következik, hogy a görbület figyelembevételével számított Q>2 n a ~ gyobb, mint a görbület elhanyagolásával számított ertek. Irodalom [I]

K. Kársai, D. Kerényi, L. Kiss: Large Power Transfonners. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.

[2]

Kerényi Dénes, Kiss László: Feszültségigénybevclel növekedése a hatásosan földelt hálózatokon üzemelő transzformátorokban a csillagpontlazítás hatására. Elektrotechnika 79. 1986. 3.szám Kiss László: Kezdeti lökőfcszültség-closzlás változó nagyságú soros és párhuzamos kapacitású transzformátor tekercselésben. Elektrotechnika 93. 2000. II.szám Kiss László: Transzformátorok rövidzárási rcaktanciájának számítása. Elektrotechnika 92. 1999. 6-7.szám

[3]

[4] [5]

Fűtőkábeleket a Raychem ipari fűtőkábelek legnagyobb hazai forgalmazójától! Megrendelés, szaktanácsadás, tervezési és kereskedelmi információ: VILLÉRT Rt. Szerelési anyag és Kisfeszültség készülék Üzletág 1072 Budapest, Király u. 57. Telefon: 342-2100/102, 103 Fax: 342-2100/116

Muttnyánszky Ádám: Statika. Kézirat. 1945. Budapest, 103. o.

2002. 95. évfolyam 3. szám

91

EMC

Zavarvédelem és EMC Dr. Rejtő Ferenc A zavarvédelem lényegében egyidős az elektrotechnika, illetve a rádiózás történetével. Az első (német) erősáramú, és az első rádiós zavarvédelmi törvény már a XIX. század végén megjelent. A rádiózás terjedésével 1931 -ben az USA-ban megalakul az első nemzetközi RFI bizottság. Hazánkban ekkor már működik rádiózavar-elhárítő szolgálat. Az EMC világszervezet jellegű, első bizottsága pedig 1957-ben, az lEEE-en belül jön létre. A rádiófrekvenciás zavarvédelem és a túlfeszültség elleni védelem (ez részben átfedi a villámvédelmet és viszont) mintegy 100 éves múltjával klasszikus tudományágak. A zavarvédelem újabb ágai többnyire új eszköz, illetve berendezés elterjedéséhez kapcsolódnak. A tirisztor és a tranzisztor (erősáramú) alkalmazása váltotta ki a hálózati felharmonikusproblémák kezelésének fokozott szükségét. Az TC-s áramköri egységek terjedésével a zavarvédelem szerves része lesz az ECAD-nak is. Az informatikai, irányítástechnikai rendszerek hardvervédelme, illetve adatvédelme pedig ugyancsak sajátos, már-már történelmi múltúnak tekinthető zavarvédelem. Utolsó példaként említjük, hogy az energetikai hálózatok, a lakossági háztartási villamos berendezések szaporodása, és legutóbb a mobil telefónia térhódítása miatt előtérbe került az elektromágneses zavarvédelem biológiai vonatkozása is. A fent említett és más, többé-kevésbé önálló zavarvédelmeket művelő szakemberek sajátos gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, ezért tudásuk jelentős része a különféle területek között jellemzően nem "csereszabatos". Ugyanakkor a berendezésekben egyre szorosabban és egyre vegyesebben kerülnek egymás mellé a legkülönfélébb típusú alkatrészek, és ezek komplex zavarvédelmi problémái. Pl. számítógépünk kapcsolóüzemű tápegységének működése felharmonikusokkal szennyezi a hálózatot, és rádiófrekvenciás zavart okozhat szűkebb környezetében. Számítógépünket tönkre teheti a hálózati túlfeszültség, de tönkre lehető egy jól irányzott elektrosztatikus kisüléssel is. Féltjük egészségünket (oktalanul) a monitor különféle sugárzásától, és óvnunk kell (jogosan) a monitort a hálózati frekvenciás mágneses tértől, a hangszóró permanens mágnesének terétől, vagy egy másik monitor közvetlen szomszédságától. Atechnika fejlődésével sajátos tendenciájú helyzet alakult ki. A mikroelektronika oldalán a tipikusan zavarérzékeny, míg a zavarvevő egységek oldalán néhány évtized alatt egyre parányibb, egyúttal egyre érzékenyebb alkatrészek tűntek fel. Míg az elektroncső akár Ws nagyságrendű zavarenergiát elvisel, addig ez a kritikus immunitási érték az újabb integrált áramköri egységekben nWs felé közelít. Aviszony 109-szeres! A másik oldalon, a tipikusan zavaradók oldalán a világ 1990-es villamosenergia-termelése (és szállítása, fogyasztása) 2020-ra várhatóan megduplázódik. Európában a rádió-, tévéadók összességében 2000 MW-ot meghaladó teljesítménnyel szórják a műsorokat. A mobiltelefonok piaca még nem telítődött, de így is hazánkban 2002 elején mintegy 5 millió előfizető van.

Dr. Rejlő Ferenc, a Miskolci Egyelem Villamosmérnöki Intézet Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék docense, a MEE tagja Szakmai lektor: Gyurkó István, okl. villamosmérnök, az ÉMÁSZ Rt. osztályvezetője. ;i MEE tagja INFROMACIO: a cikk részlet a szerző "EMC-alapok" című. készülő könyvéből

02

A tipikus zavarvevők csökkenő immunitása (zavarokkal szembeni ellenállóképessége) és a zavaradók növekvő emissziója (zavarok kibocsátása) együtt eredményezi az elektromágneses összeférhetőség résének (angolul: EMC gap, magyarban EMC-olló) szűkülését, illetve záródását. Ezt erősíti az adók és a vevők térbeli közeledése. Az itt említeti tény önmagában is jelentős motiváció az EMC tudományágának kifejlődésében, az EMC-direktíva létrehozásában. Korunk újszerű szemléletű, integrált zavarvédelmének szükségességét, összetettségét az előzőben vázolt sajátos összeférhetőségi "olló" szárainak záródásán túl további okokkal, példákkal mutatjuk be. 1.Egységnyi területen vagy térfogaiban olyan jelentős mennyiségű egység, berendezés halmozódik fel, amelyek egyidejű, egymáshoz közeli működése jelentősen növeli a zavarás esélyét. Itt "elemi" példa az elektronikai integráció fokának növekedése. Más példák: informatikai eszközök halmozódása riporterek közvetítő fülkéjében vagy katonai akció területén; különféle villamos háztartási eszközök szaporodása; villamos orvosi eszközök és kiszolgáló berendezések halmozódása a műtőben; személygépkocsik intenzív elektronizációja, számítógépesítése. 2.Új típusú, spontán zavaradő, vagy zavaradóként, illetve vevőként is funkcionáló készülékek, részegységek hirtelen és tömeges megjelenése. Például: triac-os vezérlésű vagy távirányítós háztartási készülékek, kapcsolóüzemű tápegységek, monitorok, mobiltelefonok elterjedése. 3.Sokféle helyen használt, sokféle műanyag. Növekedik az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés veszélye. Például: műanyag burkoló- és csomagolóanyagok, szigetelések, alkatrészek tömeges használata. 4.A vezeték nélküli távközlés fejlődése, elsősorban a nagyteljesítményű tévé- és rádióadók szaporodása miatt az eredő rádiófrekvenciás térerősség alapszintje néhány évtized alatt százszorosára nőtt. Emiatt bizonyos berendezések meglepetésszerűen nem eredeti funkciójuknak megfelelően tévé- vagy rádióadást vehetnek. Például: kórházi EKG-berendezés tévéadást vesz; magnó segítségével CB-rádiók beszélgetését lehet fogni, nyúlásmérő bélyegekkel működő erőmérő rádióvevőként is működik, 5.A berendezések működési frekvenciája felfelé tolódik, e mellett a különféle egységek együtt, igen széles frekvenciatartományban működhetnek. Például: a legújabb CPU-k órafrekvenciája a GHz-es tartományban van; és megjelent a híre az 5 GHz-es LAN-hálózatnak is; az inverteres ívhegesztő áramforrások működési frekvenciája (energetikai vivőfrekvencia) 20 kHz-ről 100 kHz-re módosult. A modem repülőgép komplett navigációja, kommunikációja több mint 10 frekvenciasávon a lOGHz-ig terjedő tartományban zajlik. 6.Energetikai és informatikai egységek, zavaradók és -vevők szoros fizikai és térbeli kapcsolatban működnek egymás mellett. Ötvöződik a gyenge- és erősáramú problémákkal egyidejű foglalkozás szükségessége. ELEKTROTECHNIKA

EMC Például: villamos hajtások irányító, energiaátalakító és motor egységei; robotok érzékelő, jelfeldolgozó és technológiai egységei; villamosenergia-állomások informatikai rendszerei. 7.Esetenként meglepő, szokatlan zavaradó, -vevő együttesek létrejötte, működése. Például: villamos ívhegesztés automatizálása, pozicionálása optikai szenzorok alkalmazásával az ív közelében; pacemaker-es egyén mobiltelefon használata; egyes optocsatolásos egértípusok működése direkt napfényben; nagy frekvenciás nagy feszültséggel működő sebészkés és az infúzióadagoló automatika közelsége; számítógép monitorok transzformátorhelyiség feletti irodában; repülőgép-monitor működési feltételeinek változása a Föld helyileg változó mágneses terében. 8.A legtöbb - villamossággal működő - berendezés zavarérzékeny, a védelmek hatékonysága pedig sokszor véges. Extrém példák: optikai kábeles adattovábbítás esetén is fellépnek EMC-zavarjelenségek. Megfelelő nukleáris töltet robbantásával földrészekre kiterjedő, csak különleges intézkedésekkel védhető elektromágneses zavarhullám hozható létre (HNEMP hatás). 9.Az információ egyre értékesebbé, fontosabbá válik. Lehallgatása vagy elnémítása akár erőszakos cselekmények árán is előtérbe kerülhet. Példa: egyes rendszerek biztonságos működése az információ zavartalan áramlásán is múlik: néhány napos szünet már országos bankrendszerek teljes összeomlását okozza. Védelmek hiányában különleges vevőkkel lehallgathatók az ATM-eknél végzett műveletek. Kisméretű "e-bombák"~kal tönkre tehetők informatikai berendezések. 10.Megjelentek zavarvédelmi témák, amelyeket már eleve az EMC "fogad be". Például: hálózati frekvenciás, szórt mágneses terek intenzitásának csökkentése; új típusú háztartási készülékek hálózati visszahatása; információtechnikai adatvédelem erősítése; NEMP elleni védelem stb. 11 .Egyéb társadalmi okok szerepe: az utóbbi évtizedekben erősödó' környezetvédelmi szemlélet, és az elektromágneses tér biológiai hatásának előtérbe kerülése a napi sajtó szintjén is. Felsoroltak alapján igazolva látszik, hogy azEMC-ben nemcsak a különféle zavarvédelmi területek Összekapcsolására volt szükség, hanem egy új zavarvédelmi stratégiára is. Ennek lényeges eleme, hogy széles nemzetközi együttműködéssel nemcsak a zavaremissziót kell korlátozni, hanem az immunitást is megfelelő szinten kell tartani. A klasszikus zavarvédelmek továbbélésére és önálló fejlődésére szükség van. Ma már viszont aligha lehet művelni specifikus zavarvédelmet általános kompatibilitási ismeretek nélkül, mint ahogy az EMC is csak konkrét alkalmazástechnikai példák sokaságán keresztül sajátítható el. Nem várható el, hogy egy EMC-szakember mindenféle zavarvédelem tudományágát egyformán uralja, de azt el kell várnunk, hogy a zavarvédelemmel foglalkozók megismerjék az EMC alapfogalmait, szemléletmódját és legfontosabb előírásait. A következőkben Összegezzük a zavarvédelem és az EMC viszonyát (hangsúlyozzuk, hogy ez az összegzés az MSZ IEC 50 (161) meghatározását az elektromágneses összeférhetőségről nem helyettesíti, de azt figyelembe veszi): Az EMC a hagyományos zavarvédelmek eredményeit is felhasználó új tudományág, amely sajátos, környezettudatos szemlélettel, a legújabb technikai eredmények felhasználásával, nemzetközi előírások figyelembevételével igyekszik megteremteni a leg2002. 95. évfolyam 3. szám

különfélébb - villamossággal működő - egységek, eszközök, berendezések és ezek rendszereinek egymás melleit működését és az ember védelmét. Az EMC tárgya a teljes elektromágneses környezet, ezért az elektromágneses összeférne tőség a zavarkibocsátás és zavartűrés összhangjának létrehozásán alapuló elektromágneses környezetvédelemnek is tekinthető, amelynek hatása a technikai és az élő környezetre egyaránt irányul. A ma már klasszikus tudományágnak tekinthető zavarvédelmek EMC-ben szervesen összekapcsolódnak. Az EMC azonban számos ok miatt többet jelent, mint a zavarvédelmek integrációja.

Világítástechnikai bemutató a HOLUX-nál AMEE Világítástechnikai Társasága és a HOLUX Kft. rendezésében 2002. január 30-án informatív előadásra került sor a HOLUX Kft. Béke úti bemutatótermében. Hosó János, a cég vezérigazgatója bevezetőelőadásában a megnövekedetl feladatok által indokolt, a szervezeti felépítéssel kapcsolatos változások ismertetése mellett kiemelte a tudatos partner választást, amely a fényforrásokra, működtető szerelvényekre, bel- és kültéri lámpatestekre, villanyszerelési anyagokra egyaránt kiterjed. A kizárólagosan képviselt cégek közül kiemelte a Tridonic-Atco nemzetközi konszernt, amely az előtétek és gyújtók gyártása mellett leányvállalatot alapított a jövő ígéretes új fényforrásai, a LED-ek fejlesztésére és gyártására. A belléri lámpatestek gyártói közül német Ridi céget, valamint a korábban Nokia néven forgalmazott világítástechnikai sínrendszerek gyártóját, a finn Nordic Alumíniumot mutatta be. A kültéri lámpatestgyártó cégek közül többek között az AEC, valamint a főleg fény vetőket gyártó SBPcégeket ismertette. A beltéri világítás új lámpatestjeiről Hajdúk István fejlesztési főmérnök adott tájékoztatást, amelynek érdekessége volt az a számítógépes szimuláció, amelynek segítségével fotorealisztikus ábrákon, egy berendezett iroda példáján mutatta be, hogy a különböző lámpatestekkel milyen világítási hatások érhetők el. Pataky Gergely gyakorlati bemutatót tartott, amelyen a résztvevők a DALT fényszabályozást rendszert, és a számítógépes fényszabályozást ismerhették meg. A kültéri világítás eszközeit Arató András ismertette ezután, különös tekintettel az éjszakai égbolt látványát zavaró, vagy a lakásokba éjszaka beszűrődő, zavaró fényszennyezés csökkentésére alkalmas eszközökre és a fényszabályozási lehetőségekre. Bod Balázs az új közvilágítási lámpatestekről adott tájékoztatást, amelyben többek között bemutatta az újonnan kifejlesztett „fullprotect" védettségű Serika lámpatestet (az optikai és a szerelvénytér egyaránt 1P66). Liptai László a tér-, sport- és díszvilágítás fényvetőit ismertette, közlük a Cricket fényvetőket. Az előadás végén a HOLUX Kft.pályázatot hirdetett meg. A pályázaton a városképet kedvezően alakító, korszerű, dekoratív megjelenésű világítás létrehozására vállalkozó települések önkormányzatai vehetnek részt, és a világítás korszerűsítéséhez szükséges eszközök árának 20%-át nyerhetik meg támogatásként. Sajtóközlemény

93

Szabványosítás

A szabványosítással kapcsolatos törvénymódosítások A magyarországi szabványosítás és szabvány alkalmazás mindig hűen tükrözte az ország gazdasági és társadalmi helyzetét. Közismert például, hogy 1948-ban a kormány a szabványügyi szervezetet államosította, a szabványosítást az állam közvetlen irányítása alá helyezte. A Magyar Szabványügyi Hivatal országos hatáskörű államigazgatási szervként működött. Az állami szabvány mint "az államirányítás egyéb eszköze" jogszabály jellegű normaként funkcionált, azt hatályba kellett léptetni és kötelezően kellett alkalmazni. A hatósági eltérési engedélyhez kötött szabványok még szigorúbb megítélés alá estek, ezektől ugyanis csak az illetékes hatóság felhatalmazása alapján lehetet eltérni. Ezt az állapotot rögzítette még az 1988-as szabványosításról szóló minisztertanácsi rendelet is. A rendszerváltást követően megkezdődött a szabványosítás magyarországi rendszerének átalakítása. Több éves előkészítő munka után az Országgyűlés megalkotta az 1995. évi XXVIII. törvényt a nemzeti szabványosításról. A törvény megteremtette a kereteit a piacgazdaságokban és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott szabványosítási rendszernek. Ennek megfelelően a nemzeti szabványosítás hazánkban is önkéntes, közhasznú tevékenységgé vált. A törvény a következőket írja elő a nemzeti szabvány alkalmazásáról: " 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. (2) A szabványok közül jogszabály kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezően alkalmazandónak." A törvény adta lehetőséggel élve a szakminiszterek miniszteri rendelettel kötelező alkalmazásúnak minősítettek egyes szabványokat, elsősorban a biztonságtechnika, az egészség, a környezet és a fogyasztói érdekek védelme területén. így pl. a belügyminiszter a tűzvédelemmel és a villámvédelemmel, a gazdasági miniszter a villamos biztonságtechnikával kapcsolatos szabványokat nyilvánította többek között kötelező alkalmazásúnak. A rendszerváltás után kormányintézkedések történtek annak érdekében, hogy a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) az európai szabványügyi szervezetekbe rendes tagként felvételt nyerjen. Ennek eredményeként az MSZT 1996 óta rendes tagja az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI), és jelenleg 1991 óta korlátozott jogkörrel járó társult tag státusszal rendelkezik az Európai Szabványügyi Bizottságban (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságban (CENELEC). Ahhoz, hogy az MSZT ezekben a szabványügyi szervezetekben is teljes jogú tag legyen, teljesíteni kell a CEN/CENELEC kilenc felvételi feltételét. E cikk keretében a kilenc feltételből csak hármat emelünk ki: 2. feltétel: A nemzeti szabványügyi rendszernek az önkéntes szabványosítás konkrét jogi keretei között kell működnie. 7. feltétel: A nemzeti tag alapvető feladata az európai szabványok bevezetése. Ennek során az európai szabvány megkapja a nemzeti szabvány státuszát, és vissza kell vonni a vele ellentétes 94

dokumentumokat. A magyar nemzeti szabványállománynak legalább 80%-ának kell európai szabványnak lennie. 9. feltétel: Alkalmazni kell a CEN/CENELEC copyright-politikáját és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó előírásokat. 2000. év végére eltértük az európai szabványok 85%-os bevezetési szintjét, így 2001 januárjában az MSZT 1997 után ismét benyújtotta a teljes jogú tagság iránti kérelmét a CEN-nek és a CENELEC-nek. 2001 júniusában ismét elutasították a kérelmünket két ok miatt: az EU-alapelvekkel ütközően még mindig sok a miniszteri rendelettel kötelező alkalmazásúnak nyilvánított magyar szabvány, és nincs rendezve a szabványok szerzői jog védelme. Ez természetesen gyorsító hatással volt az amúgy is ideiglenes megoldásnak szánt kötelezően alkalmazandó szabványok rendszerének megszüntetésére. Az Országgyűlés 2001. december 18-án elfogadta a 2001. évi CXII. törvényt a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról. A törvénymódosítás többek között - a következőket írja elő: 4. § (1) A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes." (2) Az Sztv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek." Ennek alapján tehát nem rendelhető el szabvány kötelező alkalmazása, viszont jogszabály hivatkozhat szabványra. Ez történik pl. a 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet esetében, amelynek a 4. §-a kimondja: a honosított harmonizált szabványok követelményeit kielégítő villamossági terméket úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti a biztonsági követelményeket. A rendelet műszaki tartalmához kapcsolódó honosított harmonizált szabványok jegyzékét az MSZT-nek közzé kell tenni. Ezt az előírást az MSZT teljesítette: a Szabványügyi Közlöny 1998. augusztusi számának melléklete tartalmazza a rendeletben hivatkozott nemzeti szabványokjegyzékét. Ugyanez a helyzet az elektromágneses összeférhetőségről szóló 31/1999. (VI.ll.) GM-KHVM rendelet, de több más rendelet esetében is [pl. 21/1998. (IV.17.) IKIM; 22/1998. (IV.17.) IKIM; 24/1998. (IV.29.) IKIM-NM; 39/1997. (XII.19.) KTM-IKIM stb. rendeletek]. Felmerül a kérdés: a kötelező alkalmazású szabványok eltörlése után mi a teendő? Kell-e alkalmazni ezeket a szabványokat, vagy nem, nyugodtan el lehet-e térni a szabványok előírásaitól? Úgy véljük célszerű és ajánlatos továbbra is alkalmazni ezeket a szabványokat (pl. MSZ 172, MSZ 274, MSZ 1585, MSZ 1600, MSZ 1610 stb.), ugyanis a szabványokban meghatározott biztonsági szintet mindenképpen el kell érni. A nem kötelező szabványok, ha lehet, még kötelezőbbek az ún. kötelező alkalmazásúaknái - ugyanis nincs kitől eltérési engeELEKTROTECHNI KA

Szabványosítás délyt kérni, és az esetleges eltérésekért a tervező és kivitelező egyaránt felelősséggel, esetleg büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ha olyan szerencsétlen helyzet adódik, hogy a szabványt nem alkalmazó, vagy attól eltérő nem tudja bizonyítani a szabvánnyal megegyező biztonsági szintet, és emiatt baleset, káreset, tűz stb. történt, akkor alkalmazhatják vele szemben a BTK foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről szóló 171. §-át, amely foglalkozási szabályokra hivatkozik. Ilyen foglalkozási szabályoknak tekinthetők a szabványok is. Megjegyezzük, hogy a belügyminiszter máris kiadta a 2/2002. (1.23.) BM rendeletét a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról. A rendelet mellékleteiben megállapított műszaki követelményeket a rendelet utasítása szerint meghatározott körülmények között alkalmazni kell. És milyen követelményeket tartalmaznak a mellekletek? Az eddig kötelező alkalmazásúnak nyilvánított tűzvédelmi és biztonságtechnikai szabványok szószerinti szövegét a szabványokra utaló jelölés, hivatkozási szám nélkül, így pl. a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza az MSZ 10900, az MSZ 15688 és az MSZ 274 szabványok teljes szövegét a módosításokkal. Szóval az alapvető biztonsági előírásokat nem lehet megkerülni - hanem szabványként, akkor jogszabályként kötelezőek! Ugyanakkor a tűzoltótechnikai eszközökre vonatkozó nemzeti szabványok, valamint a rendelet mellekletében megállapított műszaki követelmények előírásaitól a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója kérelemre eltérést is engedélyezhet. A CEN/CENELEC 9. feltételének teljesítése érdekében az Országgyűlés a 2001. évi XLVIII. törvénnyel módosította a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt. Amódosítás értelmében: " /. § (4) Nem tartoznak e törvény alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei,... valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések." A kötelező alkalmazású szabványok megszüntetésével gyakorlatilag az összes magyar nemzeti szabvány tehát szerzői jogi védelem alatt áll. " 6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta." A CEN/CENELEC szerzői jogi rendjéhez hasonlóan a szabványok kidolgozásában közreműködő szakértők az MSZT-rc ruházzák a műveik, azaz a szabványok felhasználási jogát.

A nemzeti szabványosításról, és a szerzői jogról szóló törvények módosításával remélhetőleg elhárult minden akadálya annak, hogy az MSZT teljes jogú tagja legyen az európai szabványügyi szervezeteknek. Arató Csaba, a MEE tagja, Tel.: 202-45-36

KÖNYVISMERTETÉS: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése Megjelent a budapesti TÜV Rheinland Akadémia minőségirányítással, a minőségirányítási rendszerek fejlesztésével foglalkozó, kifejezetten gyakorlatorientált módszertani segédkönyve. A kötet szó szerint értendő kerctjátékba illesztve vezeti végig az olvasót a minőségügy folyamatán. Az esettanulmányok láncolata egy meseszerűen elképzelt, de minden szükséges jellemzővel rendelkező vállalkozás fejlődési folyamatán vezet keresztül. A feldolgozást humoros és élvezetes megfogalmazások segítik, még a mértékegységek terén is. A másutt megszerzett elméleti tudás mellé olyan jártasságot ad mindenkinek, ami által munkahelyükön rövid idő alatt saját munkaterületükön képesek önálló szakmai - minőségügyi - feladatok ellátására. A fogalomgyűjtemény -mint kiindulási és egységes értelmezési lehetőség- különösen hasznos. Ez után a minőségirányítás alapelvei és a termék, termelés, felhasználás fogalmai fogalma, a követelmények mérése, a jogi szabályozás szolgál legális segédeszközként, példát mutató tömörséggel. A kilenc nagy fejezetbe rendezett tapasztalati tudás kitér a gazdasági vonatkozásokra, a menedzsmenttámogató eszközök létrehozására a minőség létrehozásában - témakörökre is. Ötletes ábrák segítik az eligazodást a minőségirányítási rendszerek rejtelmeiben is. A szerkesztő, Koczor Zoltán az olvasóktól nyitottságot kér a leírt eljárások helyi adaptációja során, hogy a minőség egyértelműen pozitív értékhordozóként, kellő elméleti és gyakorlati hozzáértésen keresztül valósuljon meg. A lépésről-lépésre haladás - a könyv által kínált támogatást elfogadva és használva - segít ebben. (Minőségirányítási rendszerek fejlesztése - Módszertani segédlet, 348 oldal, TÜV Rheinland Akadémia, Budapest, 2001)

„ALAPÍTVÁNY AZ IDŐS NYUGDÍJAS VILLAMOS SZAKEMBEREK MECSECÍTÉSÉÉRT" köszönetet mond Dienes Géza, Bp. • ÉDÁSZ Rt. • Hemm Béta, Bp. • OSRAM Kft. Rózsa Sándor, Bp. • Simon György, Szeged t a ' m o g a t ó k n a k a 2002 január 1. és február 15. között beérkezett pénzadományokért

DK Bencze János Tel.: 374-2977

Kérjük támogassák továbbra is alapítványunkat az 1%-os adófelajánlásukkaí

Adószám: 18084238-1-41 és adományaikkal : Számlaszám: POSTABANK 11991102-02181147 Köszönjük!

és a POSTABANK Rt-nek, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek működési költségátvállaló támogatásáért.

2002. 95. évfolyam 3. szám

95

Szabványosítás

Az elektrotechnika területeit érintő, 2001. III. \ negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Jelmagyarázat: MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. MSZ HD... Európai harmonizációs dokumentumot szöveghűen bevezető magyar szabványjelzete. MSZ IEC... IEC szabványt szöveghűen bevezető magyar szabványjelzete. idt: (az angol identical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom teljes azonosságának a jele. Jóváhagyó közleményes bevezetés: Európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának bevezetése. Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti mint jegyzékes jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványokitt történő felsorolása c rovat helyhiánya miatt nem lehetséges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapjáról a "Jegyzékek" linkre kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket rendszeresen frissítünk. Fordításos bevezetésre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. FORDÍTÁSSAL BEVEZETETT SZABVÁNYOK MSZ 146-11:2000 36 kV (Um = 42 kV)-nál nagyobb és legfeljebb 150 kV (üm = 170 kV) névleges feszültségű, extrudált szigetelésű erősáramú kábelek és szerelvényeik E szabvány a villamos erőművekben és alállomásokon, illetve főelosztó- és elosztóhálózatokban rögzített elhelyezésére alkalmazott, 36 kV (U m = 42 kV)-nál nagyobb és legfeljebb 150 kV (U m = 170 kV) névleges feszültségű, 1.5. szakaszban felsorolt típusú, extrudált szigetelésű erősáramú kábelek és szerelvények vizsgálati követelményeit határozza meg. A követelmények egyerű kábelekre, különálló erű, háromerű kábelekre és szerelvényeikre vonatkoznak szokásos fektetési és üzemelési feltételek esetén, de nem vonatkoznak különleges kábelekre és szerelvényeikre, pl. tenger alatti alkalmazásra tervezett kábelekre, amelyeknél a szabványos vizsgálatok módosítására vagy különleges vizsgálati feltételekre lehet szükség, MSZ 50268-1:2000 Égetésnek kitett kábelek és vezetékek közös vizsgálati módszerei. Meghatározóit körülmények között égő kábelek és vezetékek füstsűrűségének mérése, 1. rész: Vizsgálóberendezés Az EN 50268 előír egy vizsgálati módszert a meghatározott körülmények között égő villamos kábelek és vezetékek füstsűrűségének mérésére.

96

Ez az I. rész a vizsgálóberendezés részleteit adja meg. MSZ EN 50268-2:2000 Égetésnek kitett kábelek és vezetékek közös vizsgálati módszerei. Meghatározott körülmények között égő kábelek és vezetékek füstsűrűségének mérése. 2. rész: Vizsgálati eljárás. Ez a 2. rész a vizsgálati eljárást írja elő. E szabvány tartalmazza a megfelelőség ajánlott követelménycinek egy tájékoztató mellékletét.

MSZHD359S2:2001 Lapos, poli(vinil-klorid) köpenyű felvonóvezetékek - Az MSZ 1164:1996 helyett - (idt HD 359 S2.1990) E HD követelményei legfeljebb 450/750 V U(/U névleges feszültségű, lapos, PVC-szigetelésű és PVC-köpenyű, felvonókhoz vagy hasonló alkalmazásokhoz használt hajlékony vezetékekre vonatkoznak. Összetett szerkezetű vezetékekre (pl. különböző méretű erekkel rendelkező vezetékekre) vonatkozó előírásokat nem tartalmaz. MSZ HD 360 S2:2001 Kör szelvényű, gumiszigetelésűfelvonó vezetékek normál használatra - Az MSZ 1159:1996 helyett - (idt HD 360 S2:199O; idt HD 360 S2.I990/AL1991) E HD követelményei legfeljebb 450/750 V névleges feszültségű, felvonókhoz vagy hasonló alkalmazásokhoz használt, kör szelvényű, gumiszigetelésű, beszövött, hajlékony vezetékekre és gumiköpenyes hajlékony vezetékekre vonatkoznak. Összetett szerkezetű vezetékekre (pl. különböző méretű erekkel rendelkező vezetékekre) vonatkozó előírásokat nem tartalmaz. MSZ EN 50060:1998 Korlátozott bekapcsolási idejű kéziívhegesztőáramforrások Ez a szabvány a bevont elektródás, kézi ívhegesztésre szolgáló, korlátozott üzemű áramforrásokra alkalmazható. Ezen hegesztő-áramforrások: a) névleges legnagyobb h e g e s z t ő á r a m a 160 A-ra van korlátozva, b) hőkioldó szerkezettel vannak ellátva, c) terhelhetőségét a referenciaclckIrodák azon számának megadásával jellemzik, amelyek leolvaszthatók a hegesztő-áram forrással hideg és meleg állapotban, d) adattábláján meg van adva a legnagyobb kimenő teljesítményéhez szükséges biztosító árama. (Ez a szabvány nem alkalmazható a forgógépes hegesztő-áramforrásokhoz) Ez a szabvány meghatározza a szerkezeti kialakítás biztonsági követelményeit és a fontos teljesítménykövetelményeket, valamint leírja a megfelelőség igazolását szolgáló vizsgálati módszereket.

MSZ EN 60974-l:1998+Al:2001 Ívhegesztő berendezések. l.rész:Ivhegesztő-áramforrások (IEC 60974-1:1998) Az IEC 60974 ezen része azokra az ívhegesztésre és rokoncljárasaira érvényes, amelyeket olyan ipari és célú felhasználásra terveztek, amelyek tápfeszültsége nem haladja meg az ÍEC 60038 1 . táblázatában megadott értékeket, vagy külső gépi meghajtásúak. Ez a szabvány nem érvényes a kézi ívhegesztés korlátozott bekapcsolási idejű áramforrásaira, amelyeket elsősorban nem szakképzett személyek számára terveztek. Az IEC 60974 ezen része a hegesztő-áramforrások és a plazmavágó rendszerek szerkezeti kialakítására vonatkozó biztonsági követelményeket és kialakításukra vonatkozó követelményeket határozza meg. MSZ EN 60034-9:1998 Villamos forgógépek. 9. rész: Zajhatárértékek (IEC 60034-9:1997) Az IEC 60034 e része előírja a legnagyobb A-súlyozású hangteljesítményszinteket az olyan ÍEC 60034-1 szerinti villamos forgógépek gyári átvételi vizsgálataihoz, amelyeknek az IEC 60034-6 szerinti hűtési módjuk, az IEC 60034-5 szerinii védettségi fokozatuk, valamint a következő jellemzőik vannak: -

szokásos, váltakozó- vagy egyenáramú kivitel, a zajszint csökkenését célzó kiegészítő, speciális villamos, mechanikai vagy akusztikai módosítások nélkül; - névleges teljesítményük 1 kW (vagy kVA) és 5500 kW (vagy kVA) közötti, ez utóbbit is beleértve; - fordulatszámuk legfeljebb 3750 min' 1 . Az átalakítókról táplált motorokat c részből kizárlak. (Az ezekre vonatkozó feltételekre útmutatóként lásd az IEC 60034- 17-et.) E szabvány tárgya a legnagyobb A-súlyozású hangleljesítményszint, L W A meghatározása decibelben, dB, szabványos kivitelű villamos forgógépek által kibocsátott légzajokra a teljesítmény, a fordulatszám és a terhelés függvényében, valamint a megfelelő mérési módszerek és vizsgálati feltételek előírása a gépek hangteljesítményszintjénck meghatározására.

MSZ EN 60034-12:2001 Villamos forgógépek. 12. rész: Legfeljebb 690 V feszültségű 50 Hz-es, háromfázisú, rövidre zárt forgórészű, egy fordulatszámú indukciós motorok indítási jellemzői (IEC 34-12:1980+ Al: 1992, módosítva) - Az MSZ EN 60034-12:1998 és az MSZ EN 60034-12:1995/A11:1999 helyett - (idt EN 60034-12:1995; idt EN 60334-12: 1995/A2.-I995; idt EN 60334-12/A2:1995; idt EN 60334-12:1995/AU:J999; neq IEC 34-12:1980+A1:1992) E szabvány az olyan 690 V-nál nem nagyobb feszültségű, háromfázisú, rövidre zárt forgórészű, egy fordulatszámú indukciós motorok indítási

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás jellemzőire vonatkozik, amelyeket közvetlen hálózati vagy csillag-háromszög indításra terveztek, és az SÍ üzemmódra (legnagyobb névleges, folyamatos (erhelés) méreteztek, és amelyeknek bármilyen védettségi fokozatuk lehet. E szabvány abban az esetben vonatkozik a kétfeszültségű motorokra, ha mindkét feszültségre a fluxustelítési szint azonos. MSZ EN 60034—16-1:1998 Villamos forgógépek. 16. rész: Szinkrongépek gerjesztőrendszerei. 1. főfejezet: Fogalommeghatározások (IEC 60034-16-1:1991+1992. évi helyesbítés) E szabvány a villamos szinkrongépek gerjesztőrendszereire vonatkozó fogalmakat határozza meg. MSZ EN 60276:2000 Szénkefék, kefetartók, kommutátorok és csúszógyűrűk fogalommeghatározásai ésmegnevezései (IEC 276:1968+A 1:1987) Ez az ajánlás villamos forgógépek szénkeféire és kefetartóira vonatkozik. Jelenleg csak a hengeres kommutátorokhoz és csúszógyűrűkhöz alkalmazott szénkefékre cs kefetartókra érvényes. MSZ EN 60044-1:2001 Mérőtranszformátorok. 1. rész: Áramváltók (IEC 60044-1:1996, módosítva) - Az MSZ EN 60044-1:1999 helyett - (idt EN 60044-1:1999; idt EN 60044-1:1999/A1:2000); Az IEC 44-nek ez a része az újonnan gyártott áramváltókra vonatkozik, amelyeket 15 -100 Hz frekvenciájú villamos mérő-, illetve villamos védelmi berendezésekben használnak. Az előírások alapvetően a különálló tekercsekkel rendelkező transzformátorokra vonatkoznak, azonban, ahol helyénvaló, takaréktranszformátorokra is alkalmazhatók. A mind mérési, mind védelmi célra készült áramváltóknak a szabvány összes fejezetét ki kell elégíteniük. Megjegyzés: Szabadtéri mérőtranszformátorok számára, amelyek feszültsége > 123 kV, a rádiófrekvenciás zavarfeszültség (RIV) mérésére alkalmasak az EMC irányelvben meghatározott követelmények teljesítésének igazolására. Útmutatóul a vizsgálati eljáráshoz az EN 60694:1996 6.3. szakasza követhető. MSZ EN 60044-2:2001 Mérőtranszformátorok. 2. rész: Induktív feszültségváltók (IEC 60044-2:1997, módosítva) - Az MSZ EN 60044-2:1999 helyett - (idt EN 60044-2:1999: idt EN 60044-2:1999/A 1:2000) Az IEC 44-nek ez a része induktív feszültségváltókra vonatkozik, amelyeket 15 Hz és 100 Hz közötti frekvencián működő, villamos mérőműszerekhez és villamos védelmi eszközökhöz használnak. Jelen szabvány alapvetően különálló tekercsekkel rendelkező feszültségváltókra vonatkozik, azonban ahol helyénvaló, takarék transzformátorokra is alkalmazható. A jelen szabvány nem vonatkozik laboratóriumi célú feszültségváltókra. MSZ EN 60335-2-4:2001 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2. rész: Centrifugák egyedi előírásai (IEC 335-2-4:1993) - Az MSZ EN

2002. 95. évfolyam 3. szám

60335-2-4:1998 és az MSZ EN 60335-2-4: 1995/A 1:2000 helyett - (idt EN 60335-2-4:1995;

idt EN 60335-2-4:1995/AJ: 1997; idt EN

60335-2-4:1995/A2:2OOO) E szabvány tárgya az olyan, háztartási és hasonló jellegű, legfeljebb 10 kg száraz ruhatöltetű, legfeljebb 50 m/s kerületi dobsebességű villamos centrifugák biztonsága, amelyek névleges feszültsége egyfázisú készülék eseten legfeljebb 250 V, egyéb esetben 480 V. A mosógépekbe beépített centrifugák ruhatöltetük nagyságától függetlenül e szabvány hatálya alá tartoznak. Az olyan készülékek, amelyek nem kifejezetten a szokásos háztartási használatra készültek, de amelyek veszélyeztethetik a környezetünket ilyenek például a laikusok által üzletekben, a kisiparban vagy a mezőgazdaságban használatos készülékek - e szabvány hatálya alá tartoznak. MSZ EN 60335-2-5:2001 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2. rész: Mosogatógépek egyedi előírásai (IEC 335-2-5:1992, módosítva) - Az MSZ EN 60335-2-5:1998, az MSZ EN 60335-2-5:1995/Al:2000, az MSZ EN 60335-2-5:1995/A2:2000 és az MSZ EN 60335-2-5:1995/AI1: 2000 helyett - (idt EN 60335-2-5:1995; idt EN 60335-2-5:1995/A1: 1999; idt EN 60335-2-5:1995/A2.2000) E szabvány tárgya az olyan, háztartási és hasonló jellegű, villamos mosogatógépek biztonsága, amelyek rendeltetése edények, evőeszközök és más konyhaeszközök elmosása és öblítése, e mosogatógépek névleges feszültsége egyfázisú készülékek esetén legfeljebb 250 V, egyéb esetben legfeljebb 480 V. A mosogatógépek tartalmazhatnak eszközöket a víz melegítésére és a szárítására. A szabvány a célszerűség határáig figyelembe veszi azokat a közös veszélyeket, amelyeket a lakásban és annak környezetében lévő személyek által hozzáférhető készülékek e személyekre nézve jelenthetnek. MSZ EN 60335-2-74:1998 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2. rész: Hordozható merülőforralók egyedi előírásai (IEC 335-2-74:1994) E szabvány tárgya az olyan háztartási és hasonló jellegű, hordozható merüló'forralók biztonsága, amelyek névleges feszültsége legfeljebb 250 V. A szabvány a célszerűség haláráig figyelembe veszi azokat a közös veszélyeket, amelyeket a lakásban és annak környezetében lévő személyek által hozzáférhető készülékek e személyekre nézve jelenthetnek. E szabvány általában nem veszi figyelembe annak veszélyeit, hogy - a készüléket felügyelet nélküli kisgyermekek, beteg vagy idős emberek használhatják; - a készülékkel kisgyermekek játszhatnak. MSZ EN 60335-2-78:2000 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2. rész: Külső téri gnllsütőrostélyok egyedi előírásai (IEC 335-2-78; 1995) E szabvány tárgya az olyan háztartási és hasonló jellegű, külső téri grillsütó'rostélyok biztonsága, amelyek névleges feszültsége legfeljebb 250 V.

MSZ EN 60335-2-81:2000 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biz.tonsága. 2. rész: Lábmelegítők és melegítő lábszőnyegek egyedi előírásai (IEC 603352-81:1997) E szabvány tárgya az olyan háztartási és hasonló jellegű lábmelegítők és melegítő lábszőnyegek biztonsága, amelyek névleges feszültsége legfeljebb 250 V. Az olyan készülékek, amelyek nem kifejezetten a szokásos háztartási használatra készültek, de amelyek a nyilvános használatban személyeket veszélyeztethetnek - ilyenek például a szakképzetlen személyek által üzletekben, a kisiparban vagy a mezőgazdaságban használatos készülékek - e szabvány hatálya alá tartoznak. A szabvány a célszerűség határáig figyelembe veszi azokat a közös veszélyeket, amelyeket a lakásban és annak környezetében lévő személyek által hozzáférhető készülékek e személyekre nézve jelenthetnek. E szabvány általában nem veszi figyelembe annak veszélyeit, hogy - a készüléket felügyelet nélküli kisgyermekek használhatják;- a készülékkel kisgyermekek játszhatnak. 1. MEGJEGYZÉS: Figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy -

a szárazföldi, vízi vagy légi járművekben használatos készülékekre további előírások lehetnek szükségesek; - a trópusi országok számára készült készülékekre különleges előírások lehetnek szükségesek; - számos országban a nemzeti egészségügyi hatóságok, a nemzeti munkavédelmi hatóságok és más, hasonló halóságok további követelményeket írnak elő. 2. MEGJEGYZÉS: Nem érvényes e szabvány: - a kifejezetten orvosi felügyelet mellett használandó készülékekre; - a villamos takarókra és párnákra (IEC 60335-2-17); - a villamos fűtésű szőnyegekre; - az állattenyésztésben használatos villamos fűtőkészülékekre (IEC 60335-2-71). MSZ EN 60335-2-84:2000 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2-84. rész: Illemhelyek egyedi előírásai (IEC 60335-2-84:1998) E szabvány tárgya az olyan - legfeljebb 250 V névleges feszültségű - villamos illemhelyek biztonsága, amelyekben a székletet tárolják, szárítják vagy megsemmisítik. (Villamos illemhelyek használhatók szemét, pl. papír vagy ctelhulladék befogadására is.) E szabvány a szokványos illemhelyekkel együtt használatos villamos berendezésekre is vonatkozik. Példák az ilyen villamos berendezésekre: -

szivattyúzóegységek, aprítóegységek, fűtött ülések, önműködő üléslefedő eszközök.

MSZ EN 60335-2-88:2000 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékekbiztonsága. 2. rész: Futó'-, szellőző- vagy légkondicionáló rendszerekben használatos légnedvesítők egyedi előírásai (IEC 60335-2-88:1997)

97

Szabványosítás E szabvány tárgya a háztartási, kereskedelmi és könnyűipari alkalmazású (ami lehet nagy, külön álló, kereskedelmi berendezés is) fűtő-, szellőzővagy légkondicionáló rendszerekben használatos villamos légnedvesítők biztonsága. A légnedvesítők a párologtató vagy porlasztó rendszernek megfelelően, vízbefecskendezéssel, gőzzel stb. működnek, és legnagyobb névleges feszültségük legfeljebb 250 V egyfázisú készülékeke esetén, illetve 600 V minden más készülék esetén. Az e szabvány szerinti IégnedvesítŐkkel kapcsolatban használható légkondicionáló berendezések az IEC 60335-2-40 hatálya alá tartoznak. MSZ EN 60335-2-90:2000 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2. rész: Nagykonyhai mikrohullámú sütők egyedi előírásai (IEC 60335-2-90: 1997) E szabvány tárgya az olyan, nagykonyhai mikrohullámú sütők biztonsága, amelyek névleges feszültsége egyfázisú készülék esetén legfeljebb 250 V, a többi készülék esetén legfeljebb 480 V. Az e szabvány hatálya alá tartozó készülékeknek olyan ajtaja van, amely lehetővé teszi, hogy a használó hozzáférjen a sütőtérhez. MSZ EN 60335-2-90:2000 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2. rész: Légnedvesítők egyedi előírásai (IEC 60335-2-98:1997) E szabvány tárgya a legfeljebb 250 V névleges feszültségű háztartási és hasonló jellegű villamos légnedvesítők biztonsága. A helyiség levegőjének nedvesítése víz párologtatásával vagy porlasztásával történik. MSZ EN 60704-1:1999 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározásának vizsgálati módszere. 1. rész: Altalános követelmények (IEC 60704-1:1997) Az IEC 704 e része telepről vagy hálózatról működő, háztartási vagy hasonló jellegű villamos készülékekre vonatkozik (beleértve azok tartozékait vagy részeit is). Ez a szabvány az Lw hangteljesítményszint műszaki pontosságú objektív mérési módszereivel foglalkozik, amelyet a mérendő készülék előírt üzemállapotában, az alkalmazni kívánt frekvenciatartományban kell meghatározni és dB-ben kell megadni. A leírt módszerek általában kezelő jelenléte nélkül működtetett készülékekre vonatkoznak. A hangteljesítményszintek pontos meghatározásának módszereit, például az ISO 3741 és ISO 3745 szerinti módszereket, e szabvány nem tartalmazza. MSZ EN 60335-2-90:2000 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározására. 2. rész: Porszívókra vonatkozó előírások (IEC 704-2-1:1984, módosítva) Ezek az egyedi előírások a háztartási és hasonló jellegű, száraz üzemű, hordozható, hálózatról vagy telepről táplált porszívókra vonatkoznak. E szabvány célja olyan módszerek meghatározása, amelyek a porszívók zajkibocsátásának mé-

98

résére szolgálnak. Nem foglalkozik az ellenőrzés és mintavétel módjával. MSZ EN 60704-2-2:1999 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározására. 2. rész: Ventillátorosfűtőberendezésekre vonatkozó előírások (IEC 704-2-2:1985) Ez a szabvány a padlóra, asztalra vagy pultra stb. történő elhelyezésére tervezett, vagy falra szerelendő villamos, ventillátoros fűtőberendezésre vonatkozik. MSZ EN 60704-2-3:1999 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározására. 2. rész: Mosogatógépekre vonatkozó előírások (IEC 704-2-3:1987+1989. évi helyesbítés, módosítva) Ezek az egyedi előírások olyan egybeépített, háztartási és hasonló célra szolgáló mosogatógépekre vonatkoznak, amelyek automatikus programvezérléssel vagy anélkül, hideg és (vagy) melegvizes táplálással, megszakítható vagy állandó kapcsolattal a víz-, illetve a csatornarendszerhez, padlóra, fal mellé a padlóra állítva, pultba építve vagy pult, konyhai munkalap, vagy mosogatótálca alá helyezve, falra szerelve vagy pultra helyezve működnek. MSZ EN 60704-2-4:1999 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározására. 2. rész: Mosogatógépekre és centrifugákra vonatkozó előírások (IEC 704-2-4: 1989) E szabvány a különálló, háztartási és hasonló jellegű villamos mosógépekre és centrifugákra vonatkozik. MSZ EN 60704-2-5:1999 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározására. 2. rész: Hőtárolós kályhákra vonatkozó előírások (IEC 704-2-5:1989) Ez a szabvány olyan villamos, hőtároló rendszerű, helyiségfűtő készülékekre vonatkozik, amelyek mesterséges hŐleadással működnek. A fűtőkészülékek padlón álló, falra szerelhető vagy beépítésre szánt típusúak lehetnek. MSZ EN 60704-2-6:1999 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározására. 2. rész: Forgódobos ruhaszárítókra vonatkozó előírások (IEC 704-2-6:1994) E szabvány az IEC 1121 szerinti háztartási forgódobos ruhaszárítókra vonatkozik. Szárítóként használt, kombinált mosó-szárítógépekre való alkalmazása jelenleg vizsgálat tárgyát képezi. MSZ EN 60704-2-7:1999 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározásának vizsgálati módszere. 2. rész: Ventilátorokra vonatkozó előírások (IEC 60704-2-7:1997) E szabvány villamos, háztartási vagy hasonló jellegű, egyenáramú vagy váltakozó áramú táplá-

lásra tervezett ventilátorokra vonatkozik (beleértve azok kiegészítőit és alkatrészeit is). A motor, a járókerék és a ventilátorház (ha van ilyen) egy egységet képeznek. MSZ EN 60704-2-8:1999 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározásának vizsgálati módszere. 2. rész: Villanyborotvákra vonatkozó előírások (IEC 60704-2-8:1997) E szabvány telepről vagy hálózatról működő, háztartási vagy hasonló felhasználású villanyborotvákra vonatkozik. Hasonló felhasználáson szállodákban, kórházakban, üzletekben, irodában történő felhasználást kell érteni. MSZ EN 60704-2-11:1999 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározásának vizsgálati módszere. 2-11. rész: Villamos konyhagépekre vonatkozó előírások (IEC 60704-2-11:1998) E szabvány olyan villamos konyhagépekre vonatkozik, amelyek vagy különálló, egy műveletre alkalmas, vagy többfunkciós gépek lehetnek, a különböző műveletekhez szükséges megfelelő kiegészítőkkel és tartozékokkal. Ezeket a készülékeket eredetileg pultra, asztalra, munkalapra vagy mosogatóra kell helyezni, falra kell szerelni, be kell építeni vagy kézben kell tartani; hálózati vagy elemes táplálásúak, és alkalmasak az IEC 60619 4. fejezete szerinti műveletek elvégzésére. MSZ EN 60704-3:1999 Vizsgálati módszer háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek zajkibocsátásának meghatározása. 3. rész: Eljárás a közölt zajkibocsátási értékek meghatározására és igazolására (IEC 704-3:1992) Az IEC 704 e része háztartási és hasonló jellegű készülékek között zaj ki bocsátási értékének meghatározására és igazolására szolgáló módszereket tartalmaz. E szabvány az IEC 704-1 hatálya alá tartozó összes és hasonló jellegű készülékre és az egyes készül ék fajták egyedi követelményeivel foglalkozó IEC 704-2 sorozat hatálya alá tartozó készülékekre vonatkozik. A szabványt olyan készülékek esetében kell alkalmazni, amelyeket nagy mennyiségben (sorozatban, illetve tételekben), ugyanazon műszaki követelmények teljesítésére gyártanak és amelyeket azonos zaj ki bocsátási érték jellemez. MSZ EN 60238:2001 Edison-menetes lámpafoglalatok (IEC 60238: 1998) - Az MSZ EN 60238:2000 és az MSZ EN 60238:1998/A1:2000 helyett E szabvány azokra az E14-es, E27-es és E40-es Edison-menetes lámpafoglalatokra vonatkozik, amelyeket csak lámpák és lámpatest jellegű adapterek* hálózati csatlakoztatására terveztek. A szabvány azokra a kapcsolós lámpafoglalatokra is vonatkozik, amelyeket csak olyan váltakozó áramú áramkörökben való használatra szánnak, ahol az üzemi feszültség nem haladja meg a 250 V effektív értéket. E szabvány vonatkozik továbbá a sorosan kapcsolt lámpák hálózati csatlakoztatására tervezett, E5-ös Edison-menettel ellátott, 25 V-ot nem meg-

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás haladó üzemi feszültségű, belső téri használatra szánt lámpafoglalatokra, valamint a sorosan kapcsolt lámpák hálózati csatlakoztatására tervezett, ElO-es Edison-menettel ellátott, 60 V-ot nem meghaladó üzemi feszültségű, belső téri és szabadtéri használatra szánt lámpa foglal átokra is. Amennyiben ésszerűen alkalmazható, e szabvány hatálya a sorosan kapcsolt lámpák hálózati csatlakoztatására tervezett, Edison-menetes lámpafoglalatoktól eltérő IámpafogIálatokra is kiterjed. MEGJEGYZÉS: Ilyen típusú lámpafoglalat kerül alkalmazásra például a karácsonyfák fcnyfüzérciben. A szabvány érvényessége azokra a lámpafoglalatokra is kiterjed, amelyek részben vagy egészben valamely lámpatest szerves részét képezik, vagy amelyeket készülékekbe való beépítésre szánnak. A szabvány csak a lámpafoglalatokra vonatkozó követelményeket tartalmazza MSZEN 60634:1999 Vizsgáló hőforráslámpák (HTS-lámpák) lámpatestek melegedésvizsgálatához (IEC 634:1993) E nemzetközi szabvány a lámpatestek IEC 598 szerinti melegedésvizsgálatainak elvégzéséhez szükséges vizsgáló hőforráslámpák (HTS- lámpák) követelményeit tartalmazza, amely lámpák főleg a lámpafej által vezetett hő és a konvekciós hőáramlás hatásának ellenőrzésére szolgálnak. MSZ EN 60923:2000 Lámpatartozékok. A kisülőlámpák előtétjei (a fénycsőelőtételek kivételével). Működési követel'menyek (IEC 923:1995)

E szabvány a kisülőlámpák, pl. a nagynyomású higanylámpák, a kisnyomású nátriumlámpák, a nagynyomású nátriumlámpák és a fémhalogén lámpák előtétjeinek működési követelményeit határozza meg. Minden egyes főfejezet az egyedi előtéttípusok jellemző követelményeit részletezi. E szabvány kisülőlámpákkal összekapcsolt, induktív típusú előtétekre vonatkozik. E szabványt az IEC 922 szabvánnyal együtt kell alkalmazni. MSZ EN 61195:2000 Két végükön fejelt fénycsövek. Biztonsági előírások (IEC 61195:1999) E szabvány az általános világítási célokra szolgáló, Fa6, Fa8, G5, G13, 2 G I 3 , R17d és W4.3x8.5d fejű, két végükön fejelt fénycsövek valamennyi csoportjának biztonsági követelményeit határozza meg. E szabvány azt a módszert is meghatározza, amelyet a gyártónak a teljes gyártás értékelése alapján e szabvány követelményeinek való megfelelőség igazolásához használnia kell. MSZ EN 61199:2000 Egy végükön fejelt fénycsövek. Biztonsági előírások (IEC 61199:1999) E nemzetközi szabvány az általános világítási célokra szolgáló, 2G7, 2GX7, GR8, 2G10, GlOq, GRIOq GXIOq, GYIOq, 2G11, G23, GX23, G24, GX24 és GX32 fejű, egy végükön fejelt fénycsövek valamennyi csoportjának biztonsági követelményeit határozza meg. E szabvány azt a módszert is meghatározza, amelyet a gyártónak a teljes gyártás értékelése alap-

ján e szabvány követelményeinek való megfelelőség igazolásához használnia kell. FORDÍTÁSSAL BEVEZETETT VA NYMÓDOSÍTÁS OK

SZAB-

MSZ EN 60335-2-9:1995/All:2001 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2-9. rész: Grillek, kenyérpirítók, és hasonló hordozható készülékek egyedi előírásai. MSZ EN 60335-2-59:1997/All:2001 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2-59. rész: Rovarölők egyedi elő-

MSZ EN 60598-2-10:1989/Al:2000 Lámpatestek. 2. rész. Egyedi követelmények. 10. főfejezet: Hordozható, gyermekeket vonzó lámpatestek (IEC 598-2-10:1987/AI: 1990) MSZ EN 60947-1:1999/A 1:2001 Kisfeszültségűkapcsoló- és vezérlőkészülékek. I. rész: Általános előírások (IEC 60947-1: 1999/A 1:2000) - Az MSZ EN 60947-1:2000 módosítása - (idt EN 60947-1:1999/A 1:2000; idt IEC 60947-1:1999/A 1:2000) Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján Littvay Alajos (MSZT). Telefon: 456-6872

V. Műszaki Biztonsági Konferencia Beszámoló egy villamos biztonságtechnikus tollából A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet 2001. november 20-21 -én, Budapesten a Hotel Agroban rendezte meg V. Műszaki Biztonsági Konferenciáját. A rendezésben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is közreműködött, operatív rendezőként a Dunagáz Gázipari Oktató és Minősítő Rt. biztosította a Konferencia zökkenőmentes lebonyolítását. Wiegand GyŐzőköszöniöttc a Konferencia részvevőit, majd Olajos Dezső, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet igazgatója megnyitó beszédében kiemelte a műszaki biztonsági tevékenység jelentőségét, legfontosabb feladatként az emberek személyvédelmét és értékes berendezéscink megóvását jelölte meg. A két évente megrendezett konferenciák rendkívül fontosak az összefoglaló áttekintés, az elemzés és magatartás, az EU-csatlakozás feladatai és a rendszerek teljes átfogása szempontjából. A ncmzelközi műszaki biztonsági tevékenység sok közös vonása közül a kazánokkal kapcsolatos kazánfelügyeletet, a baleset és katasztrófamegelőző tevékenységet hangsúlyozta. Rövid összefoglalót adott a hazai, már történelmi múltnak: a Kazánfclügyelcl 1854-ben alakult, és az Ipartestület is fennállásának 100 éves jubileumára készül. A Műszaki Biztonsági Felügyelet 10 éves küzdelmes tevékenységét a jövőt illetően erősen megkérdőjelezte. A Konferencia plenáris ülése 10 előadás keretében foglalkozott a nemzetközi kapcsolatokkal, az EU-csallakozással járó jogi szabályozás feladataival, a szabványosítás jelenlegi helyzetével, a minősítési eljárásokkal, a balesetmegelőző munkavédelmi és katasztrófavédelmi teendőkkel. A műszaki biztonság minden területén komoly gondot jelent a gazdasági szerkezet, az új és a közeljövőben várható törvények, az új szabványszemlélet változásával járó műszaki és adminisztratív feladatok összehangolása, a zökkenőmentes átmenet megoldása a megszokott és az új között. Két fő szekcióban, három csoportban, hat témakörben 43 előadás hangzott el. A Veszélyes berendezések és létesítmények szekciójában a nyomástartó berendezések és rendszerek, a veszélyes folyadékok tárolótartályai és a

2002. 95. évfolyam 3. szám

villamosmű és villamos fogyasztói berendezések biztonsági felügyelete területén felmerülő kérdéseket, újdonságokat és gondokat taglalták az előadások . A Horizontális kérdések szekciójában a súlyos ipari balesetek megelőzése, az oktatás, képzés, a személyi megfelelőség követelményei, a hegesztés és anyagvizsgálat időszerű kérdéseit ismertették az előadók, c/.cn belül a jelenlegi súlyos gondokat, a folyamatban lévő elemző vizsgálatokat, a már bevezetett és a várhatóan bevezetésre kerülő változásokat, változtatásokat. A villamos biztonság témájában elhangzott hozzászólások általánosan az EU-csatlakozás érdekében hozott új jogszabályok, szabvány alkalmazási feltételek miatt érzett bizonytalanságot tükrözték. Példaként említeném az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Csuba Bendegúz tü. őrnagy előadását az OTSZ és az új szabványok együttes alkalmazásáról. A Konferencia kiállítása keretében a KE-TECH Kft. bemutatta anyagvizsgáló eszközeit, az érdeklődőknek működés közben szemléltette új megoldásait. A Dunagáz Rt. poszterekkel és szórólapokkal szemléltette széles körű oktatási és minősítő tevékenységét, míg a "Fiksz 999" Kft. modellen szemléltette a tartályok felújítására alkalmazott "duplafalúsítási" technológiai megoldását. Elismerésre méltó módon - "V. Műszaki Biztonsági Konferencia Kiadványa" címmel - minden részvevő rendelkezésére bocsátották a konferencián elhangzott előadásokat teljes terjedelmükben, nemcsak kivonatos formában, sajnálatos azonban, hogy a kiadvány nem tartalmaz minden előadást. Fodor Lászlóné villamosmérnök, MEE tag [email protected]

99

Egyesületi élet

Együttműködés a VDE és a MEE Technikatörténeti Bizottságai között Rendszeres együttműködés alakult ki a VDE és a MEE Technikatörténeti Bizottságai között. A kapcsolat a 80-as években kezdődött, amikor a magyar bizottság akkori elnöke. Király Árpád meghívta a német bi/ottság tagját, a Deutsches Museum elektrotechnikai részlegének igazgatóját, Dr. Friedrich Heilbronnert, aki érdekes előadást tartolt Budapesten. 1991 -ben a VDE ünnepi tudományos üléssel emlékezett meg a híres Laul'fen-Frankfurt háromfázisú erőátviteli kísérlet és nemzetközi clcktrotecnikai kiállítás centenáriumáról. A konferencián a MEE nem csak történeti referátummal vett részt, hanem az alkalmi kiállításra eljuttatott egy ős transzformátort is, amelyet a rendezők a váltakozó áram szimbólumaként helyeztek cl a bejáratnál. A referátum megjelent a VDE technikatörténeti könyvsorozatában. Frankfurtban kapcsolódott be a német elektrotechnikai életrajzi lexikon szerkesztésébe a magyar fél. Kezdetben csak a híres magyar elektrotechnikusokról szóló cikkek megírásáról volt szó, de később a közös csoportmunkában francia, amerikai, német tudósok életrajzai is kerültek ki magyar szerző tollából. Érdekes, hogy a németek olyan magyarokról is kértek cikket, akikel idehaza alig ismerünk, például Scháfer Béláról, akit ők a higanygőzegyenirányító-kullúra megteremtőiéként tisztelnek. Hamarosan kitűnt, hogy saját történelmünkről is tanulhatunk a közös munkában. Különösen fontos a részvétel a VDE évente megrendezett technikatörténeti "workshop"-jain, tudományos konferenciáin. Ezeket általában német műszaki múzeumokban rendezik, de esetenként külföldi helyszín is szóba jöhet. Tavaly a bécsi Siemens-Forum látta vendégül a bizottságot. A téma a háború utáni újrakezdés volt, amelynek magyarországi történetéről a magyar bizottság elnöke tartott előadást. 2001. október 24-25-én az RWE recklinghauseni múzeumában volt a konferencia. Ennek egyik oka az volt, hogy 2000. decemberben nyitották meg a múzeumot, amelyet az 1928-ban épült 110 kV-os transzformátorállomásban, illetve az ahhoz épített új épületrészben helyeztek cl. Nem csak abban hasonlít a mi elektrotechnikai múzeumunkhoz, hogy egy műemlék transzformátorállomásban van, hanem kiállítási koncepciója is azonos. Átfogó képet ad a villamos energia előállításáról, elosztásáról és felhasználásáról. Alapelve szintén a történetiség, az elektrotechnika mai eredményeit egy fejlődési folyamat jelenlegi állomásaként mutatja be. Ahogyan nálunk, otl is a múzeumban helyezték el az Egyesület könyvtárát és archívumát. Tárolása, nyilvántartási rendszere kiváló, lehetővé teszi az igényes kutató munkát. A mostani konferencia témaköre: „A villamosság évszázada-a villamosítás fejlődése és hatásai" volt. Előadások részletezték a villamosításnak az iparra, mezőgazdaságra, közlekedésre, hírközlésre, háztartása, gyógyászatra, sőt még a szabadidő kihasználására gyakorolt hatását is. Érdekes színfoltja volt a programnak a villamossággal kapcsolatos hirdetésekről tartott előadás. Az előadások bevezetői voltak a kerckasztal-jellegű, magas színvonalú beszélgetéseknek.

Az RWE recklinghauseni transzformátorállomása, amely helyei ad a/ elektrotechnikai múzeumnak, a VDE könyvtárának és archívumának is. A homlokzaton a Westfáüai Elektromos Művek (VEW) eredeti emblémája látható. A cég a közelmúltban fuz-ionáh az RWE-vel.

100

2002-ben Drezdában, majd 2003-ban Budapesten, a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban rendezik meg a találkozót. A téma nálunk a nagyfeszültség előállításának története. Ennek az ad aktualitást, hogy 2002-ben lesz a dörzselcktromos gép megalkotója, Ottó von Guericke születésének 400., 2003-ban pedig Dániel Ruhmkorff, a szikrainduktor feltalálója születésének 200. évfordulója. A sort Jedlik viliarafeszítője, majd Zipernowsky, Déri és Bláthy transzformátora folytatja. A múzeum erre az alkalomra időszaki kiállítással készül, együttműködve a müncheni Deutsches Museummal. Az érdekes kiállítás és konferencia bizonyára sok magyar szakember érdeklődését is felkelti majd. Dr. Jeszenszky Sándor, a MEE Technikatörténeti Bizottságának elnöke

Lapszemle A Proceedings of the IEEE 2001. júliusi számának néhány cikke: -

Agyba beültethető biometrikus elektronika

-

Idegelektronikai halárfelület

-

Analóg szclessávűi megráló csíp biológiailag reális szaglókcrcghez

- Informatika a biológiai és fotoelektromos receptorokban -

Epileptikus aktivitás; Villamos elfojtás, szabályozás

- A neuronok közepes nagyságú tüskéinek komputeres modellezése - Az agyfunkciók és az ideg kémia mágneses rezonaniás leképzése -

Az agy dinamikus leképzése

- Motoros és közvetlen agy-komputer kommunikáció A cikkeket általában kutatócsoportok írták. A legtöbb cikk 100-nál több irodalmi hivatkozást tartalmaz-

Elektrotechnical Review. Vol. 68, No.: 2-3/2001. Ljubljana Grega íiizjak: Behavior of Electric Generators in Small Hydro Power Plants During Faults in the Distribution Network. A kis vízerőművek generátorai általában közvetlenül táplálják a közép- cs kisfeszültségű elosztóhálózatokat. A Logarska Dolina körzetet 20 kV-os középfeszültségű hálózat látja el. A 4500 MW-os teljesítmény 45%-át ötven vízerőmüvi generátor látja cl. A szerző beszámol a 20 kV-os hálózat komputeres zárlati számításáról. Közeli 3f zárlat a szinkron generátor instabilitását okozza, ha a zárlatot nem szakítják meg 130 ms-on belül. Távoli zárlat esetén, ha a generátor kapcsain még 20% feszültség marad, max. 400 ms-on belül kell megszakítani a zárlati áramot. Aszinkron generátorok viselkedését is szimulálják a programmal. Ha a generátor gyűjtősínén 2% feszültség maradt, és a zárlat megszakítása 400 ms volt, a generátor névleges fordulatszámmának dupláját érte el. Természetesen távolabbi hibánál és kisebb zárlati időnél a fordulatszám-növekedés kisebb. A vizsgálatokból az derül ki, hogy a szokásos 400 ms-os zárlati időtartam esetén súlyos stabilitási problémák lépnek fel szinkron generátoroknál, és igen nagy fordulatszám-növekedés jön létre aszinkron generátoroknál.

ELEKTROTECHNIKA

Információk

Információk szerzőink részére

í;.,®'1.1 •

:

' -

•

;

>

.

V

1.

2.

3.

4.

5.

;

-••-:.

•

•-•'•••

•

"

•

"

•

•

" . " -

:

"

•

"

;

-

,

: . : , :

:

•

"

• : . : . .

•

A főszerkesztői beköszöntőben említett „tudományos" cikk alján szakmai lektorként a MEE Elnöke mellett működő Lektori Bizottság két tagja szerepel, akiknek részletes véleményét a szerző (névtelenül) megkapja, és...! E „kétlektoros"-nak nevezett cikkek mellett természetesen - továbbra is megmaradnak az űn. „egylektoros" cikkek. A szerző neve a cím alatt, fényképe - ha óhajtja - a cím mellett. A cikk alján a szerző neve, végzettsége, tud. fokozata, - ha óhajtja: cége neve, beosztása- és feltétlenül elérhetőségi adatai: telefon, fax, e-mail (lehetőleg ez utóbbi!). A „MEE tagja" információval zárul a sor. Eddig a „kétlektoros" cikk felső címe és alsó információmezeje is ilyen, a különbség a „Szakmai lektor" után van: a már említett „... két tagja", helyett az „egyetlen" lektor adatai következnek: hasonlóan a szerző adataihoz (amit óhajt közölni). Az eddig is alkalmazott „0-lektoros" cikkek esetében újdonság, hogy a Tartalomjegyzékben cikkük címe elé a rovat megnevezése kerül, majd a cím után a szerző neve zárójelben. Magában a cikkben a szerző neve a szöveg aljára kerül, elérhetőségével (lehetőleg e-mail címével) együtt. Aki „felső címes és szerzŐs, fényképes" megjelenést kíván, annak a szerzőnek javasoljuk, hogy mellékeljen lektori véleményt kéziratához, Á 2002/2. számhoz mellékelt márciusi Program és Tájékoztató-ban olvashatták, hogy a rendszeresre tervezett Rovatszerkesztői értekezlet előtt másfél órás beszélgetésre nyílik alkalom, T. Szerzőink és T. Olvasóink, valamint a Szerkesztőség munkatársai között. Szeretettel meghívjuk Önöket e szerkesztőségi nyílt napra. Javasoljuk: éljenek a lehetőséggel! Kérjük T. Szerzőinket, hogy csak akkor adjanak sú'ríín gépelt, nyomtatott anyagot, ha a helyesírási ellenőrzés során nem lesz szükség a „hogy" elé vesszőt tenni, a „stb." elől a vesszőt elvenni, a kérdő névmásból vonatkozó névmást alakítani („mely-amely") stb. Szerkesztőség

Fázisjavítás, környezetszennyezés nélkül

Magyarországon 1970 és 1984 között 100 000 db-os nagyságrendben készült PCB-vel impregnált fázisjavító kondenzátor. Ezek kondenzátorok nagy része ma is megtalálható használatban lévő állapotban, vagy meghibásodás miatt lecserélve, de az adott intézmény kapcsolóterében tárolva. Az európai uniós csatlakozásunk közelgő időpontja miatt a magyar kormány, és ennek hatására a Környezetvédelmi Minisztérium, megkülönböztetett figyelmet fordít minden, a környezetünkre jelentős terhelést okozó technológiára, gyártási folyamatra. így került a figyelem középpontjába a PCB is. Ennek eredményeképpen megjelent az 5/2001. (11.23.) KÖM rendelet, amely szabályozza a PCB-tartalmú kondenzátorok nyilvántartását, jelentési kötelezettségeit. A végső cél a még használatban lévő PCB-tartalmú kondenzátorok forgalomból való kivonása és szakszerű megsemmisítése. A KRL Kontrol Kft. magáévá tette a fentieket és a 2002. évet a KRL Kontrol Környezetvédelmi évévé nyilvánította. A cél érdekében - akciós árakon - lecseréli a PCB-tartalmű kondenzátorokat. A részletes ismertetés az Elektrotechnika 4. számában fog megjelenni. Kropkó László Tel.:O6-(23)381-818

Kiállítás a Millenárison 2001. december közepén nyílt meg az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok c. kiállítás, amely a művészet, tudomány, ipar, technika legfontosabb személyiségeit mutatja be két volt Ganz-gyári üzemcsarnok mintegy 13 000 négyzetméteres területén. 290 műtárgy reprezentálja a neves alkotók műveit, pl. Zipernowsky-DériBláthy köpeny- és magtranszformátorát, a „villanydclcjes forgónyok"-at, a Van de Graqff-gencrálort. Az elektrotechnika tudományának és gyakorlatának kiváló művelői között megtalálható többek között Boy Zoltán, Bródy Imre, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Simányi Károly, Zipemowsky Károly. A kiállítás 2002. december 31-ig látogatható, naponta 10-21 óra között.

S.M.

Magyarországon 1970 és 1984 között gyártott ipari fázisjavító kondenzátorok impregnálóanyaga ún. klórozott-bifenil (PCB) volt. A PCB kiváló elektromos és fizikai tulajdonságokkal rendelkezett (kémiailag rendkívüli stabilitás, nem lángoló, sőt tüzet oltó hatás, nagy dielektromos állandó, kis diclektromos veszteség, nagy szigetelési ellenállás, nagy átütési szilárdság). A kedvező tulajdonságok miatt a PCB kiszorította az ásványolajat mint impregnálószert az ipari fázisjavító kondenzátorok esetében. Néhány év alatt azonban kiderült: a nagy kémiai stabilitás miatt a PCB nehezen bomlik, szabadba jutáskor nagy a környezetterhelő hatása, toxikus tulajdonságai miatt a vele közvetlenül érintkezésbe kerülő emberek egészségét is veszélyeztetik. A felismert káros hatások miatt a PCB felhasználása a 80-as évek elejére jelentősen csökkent, később az egész világon betiltották. 2002. 95. évfolyam 3. szám

101

Nekrológ

In memóriám Simonyi Károly Az első világháborúban még dörögtek az ágyuk, amikor - 1916-ban ~ Egyházasfaluban, egy tízgyermekes szegényparaszt, földműves család hetedik gyermekeként meglátta földi világunk fényeit. 1934-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész és Vegyészmérnöki Karára; és egyidejűleg Pécsre is, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára. Már dörögtek a második világháború ágyúi, amikor 1940-ben először mint mezei jogász, majd mint műegyetemi hallgató, sikeresen abszolválta tanulmányait. Gépészmérnökként a Villamos Gépek és Mérések Tanszékén (Liska tanszék) kezdett; majd az Atomfizika Tanszékre (Bay tanszék) ment át. Papp Györggyel meghatározó szerepet töltött be a Bay Zoltán által vezetett, világhírű, holdradar kísérletben. A háború végén elvitték katonának, s 40 kilósán került hadifogságból haza. 1948-tól a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának (Sopron) tanszékvezető egyetemi tanára. Egyidejűleg Bay Zoltán külföldre távozása miatt, a Budapesti Műszaki Egyetemen az „Elméleti villamosságtan" tárgy előadója. A soproni egyetemen megépített réSimonyi Károly édesanyja szecskegyorsító berendezéséért Kossuth-díjat kapott (1951). 1952-től a Budapesti Műszaki Egyetem Elméleti Villamosságtan Tanszékének tanszékvezető tanára, egyben a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomfizikai Osztályának vezetője. 1956-ban megválasztják a KFKI Forradalmi Bizottsága elnökének. 1957-ben - mint a forradalomban hasonló szerepet vállalt Taky professzor ellen is - megindult a harc. Decemberben távozik a KFKI-től. Majd 1970. december 31-én, amint ezt egy - Staar Gyulával folytatott beszélgetésben mondja: „Lecsavaroztam tanszékvezető egyetemi tanári névtáblámat, és annak hangsúlyozására, hogy a folyamatot irreverzibilisnek tartom, az üveglapot leejtettem a kőre. ...Es mentem helyet keresni. Kiderült, mindenki fél tőlem. Senki nem hitte el, hogy én már nem akarok semmit, csak tanítani.... Életformám lett a visszavonultság." Saját értékelése szerint: „Sikerélményt az életemben az oktatás, a hallgatókkal való kapcsolat és a könyveim adtak". Az ElméA soproni nagyfeszültségű gyorsító berendezés leti villamosságtan tankönyvét Bí it fcl'GST.i III

V h, 1 E G H T IC W

at KiKKTlíUlEt H^|K4! SZÓTOK

A &

izgalmas kirándulás egy igazán "idegen" nyelvben

102

(1952) öt nyelven adták ki, és csak a német nyelvűnek 10 kiadása jelent meg. „ Tízévesen kezdtem latinul tanulni, később németül, majd a gimnáziumban angolul. A Rózsadombon illett franciául is tudni, nevelőapám hatására kezdtem elsajátítani a szerbhorvát, később az orosz nyelvet "A kínaival való foglalkozás eredménye egy magyar - kínai elektrotechnikai szótár. „És abban a pillanatban, amikor kimondjuk ezt a szót, szakbarbár, szemünk előtt megjelenik a fizikus, a mérnök, aki szakbarbár. Németh Lászlóval együtt hiszek abban, hogy nincs kétféle műveltség, hanem minden tudományterületnek megvan az általános műveltséghez tartozó része.u Soha nem látott sikert aratott annakidején 1978-ban „A fizika kultúrtörténete7' című könyve. Második bővített kiadása 1981-ben; a harmadik átdolgozott kiadás 1986-ban, a negyedik újra átdolgozott kiadás 1998-ban jelent meg. Több külföldi kiadó megkeresése alapján 1990-ben került a könyvesboltokba a német nyelvre átdolgozott első, majd 1995-ben a második kiadás: Nem sokkal a könyv megjelenése után a Norddeutsche Rundfunkban hangzottak el a következő mondatok: „Itt valami nem stimmel, ez egyszerűen lehetetlen. De mégis, kénytelenek vagyunk belátni, hogy igenis lehetséges. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora hatalmas munkát végzett, s megszégyenít mindenkit, aki azt hiszi, hogy ELEKTROTECHNIKA

Nekrológ K. SiMONYI

KUITURGESCHICHTE DER PHYSIK Von den Anfángen bis 1990

' f1 Az ! 978-as kiadás címlapja...

..e-, inniuk nemei nyelvű kiadása

A XIX. század

az egyéni teljesítmények kora lejárt. Könyve a nyugati kultúra túrháza. Leibnitz volt az utolsó polihisztor, de úgy tűnik, Simonyi most új mércét állított ezzel a nagyszerű könyvvel." S a 2001. év túlszárnyalta a lehetetlent. Megjelent Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete (XIX. század). „Régi nagy adósságom kis részlettörlesztését, háborgó lelkiismeretem enyhe csillapítását veszi most kézbe az olvasó - írja a könyv előszavában -Kötelességemnek érzem ugyanis és éreztem kezdettől fogva, hogy a magyarországi fizika kultúrtörténetét is megírjam, kijelölve a magyar fizikusoknak, természettudósoknak a méltó, az őket megillető helyet - nem a világ tudóstársadalmában, hanem a mi érzelmi világunkban, értékítéletünkben, kissépatetikusabban: a szívünkben". A figyelmes olvasó gyönyörködik az adóságtörlesztés kincsében. A cím azt sugallja, hogy csak a XIX. század jelenik meg a soron következő" oldalakon. Az „Előzetes áttekintésben " azonban röviden visszapillant a régebbi múltra is. A XIX. század szülötte Jedlik Ányos (1800-1895); Bolyai Farkas (1802 - 1860); Eötvös Loránd (1848-1919); Zipernowsky Károly (1853-1942); Bláthy Ottó (1860-1939); Déri Frigyes (1854-1938); Kandó Kálmán (1869 - 1931); MuttnyánszkyÁdám (1889-1976); Pattantyús-Ábrahám Géza(1885-1956); Verebély Lászó (1883 -1859); Deák Ferenc (1803-1876); PetőfiSándor (1823-1849); Arany János (1817—1882); Jókai Mór (1825-1904); Madách Imre (1823-1864); Mikszáth Kálmán (1837-1910); Ady Endre (1877-1919); Herczeg Ferenc (1863- 1954); Márai Sándor 1900 -1989); Liszt Ferenc (1811- 1866); Erkel Ferenc ( 1810 - 1893); Bartók Béla (1881-1945); Kodály Zoltán (1882-1967); Munkácsy Mihály (1844-1900); Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919); Zala György (1858-1937); A század 23. évében vetette papírra Kölcsey Ferenc a Himnuszt, de ugyanekkor, tehát 1823-ban írta le Bolyai János levelében atyjának: „semmiből egy új, más világot teremtettem"\ és ez idő tájt jelentette ki Széchenyi István: „Magyarország nem volt, hanem lesz". Feszülten figyeltünk, vártunk. Reméltük, hogy a tanszékvezetői táblát lecsavarozó, írásba menekült kéz folytatja a XIX. századot, s ahogy a magyar-kínai szótára a kínai ösztöndíjas diákoknak a kínai nyelvet tanította, még mutat nekünk is valamit, hajdanvolt tanítványainak s azok tanítványainak abból a XX. századból, amelyben annyi megpróbáltatás, siker és kudarc érte, de amelyben megszületett a „fényméter "; amelyben pl. a Braunschweigi Műszaki Egyetem könyvtárának alapműveiben - az elméleti mechanikát Budó Ágoston; az elméleti villamosságtant Simonyi Károly; a héjszerkezetek méretezését Csonka Pál; a talajmechanikát Kézdy A rpád; az alapozáselméletet Széchy Károly; a fémek képlékeny alakítását Geleji Sándor; a háromfázisú forgógépek elméletét Kovács K. Pál neve fémjelezte. 2001. október 9-én azonban, életének 85. évében, átlépte azon határokat, amelyeken innen sokszor volt része a megnemértés. Barátai és tisztelői, mindazok, akik szerették és megbecsülték, tudták és értékelték, hogy életében mindig a jót, és a bölcsességet példázta. Simonyi fényképe a hátsó borítóról

2002. 95. évfolyam 3. szám

Dr. I/llítOS Tibor

103

Világítás - Technika - Történet

A VILÁGÍTÁSTECHNIKA 40, a GYAKORLATI VILÁGÍTÁSTECHNIKA 25 éve jelent meg

I A K A G Ö GYÖRGY - MAROTI GYÖRGY

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

A Mesterséges világítás számítási módszerei és a Sportvilágítás (3., Ül. 8.) fejezetek Gergely Pál okl. villamosmérnök munkája. A Bevezetés-t (1. fejezet) is az ő jegyezte, mert nemcsak írta, hanem szerkesztette is a könyvet. A Gyakorlati világítástechnika eddig megnevezett szerzői és szerkesztője már nem írnak több könyvet, cikket, tanulmányt, nem lehet hozzájuk fordulni értékes tanácsaikért; szakmai és személyes beszélgetéseket sem folytathatunk velük: Gelléri Emil 1995-ben, Faragó György 1996-ban, Gergely Pál 1998-ban távozott.... A könyv 4. fejezetét, a Fényforrások-at Poppe Kornélné okl. fizikus, 5. fejezetét, a Lámpatestek-et Vincze Vilmos villamosmérnök jegyezte. A 8. fejezet: a Szabadtéri munkahelyek és közlekedési területek szerzője e sorok írója (okl. villamosmérnök). A 9. fejezet, a Díszvilágítás: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök munkája. A könyv lektora: Dr. Schanda János, a fizikai tudományok kandidátusa.

Gyakorlati világítástechnika Szerkesztette: Gergely Pál '. O N v V < t A O Ö

BUDAPEST.

/$}&*AX&rtvMj Szerzíik:

A múlt század hatvanas éveitől - évtizedekig - a világítással foglalkozók körében „a Faragó-Maróti" fogalom volt. A Műszaki Könyvkiadó által 1962-ben kiadott Világítástechnika lapjain nőttek fel a fiatal szakemberek, és - véleményem szerint - ma is sokan forgatnák e lapokat, ha az antikváriumokban több könyvre lehetne rálelni. A részletes tartalomjegyzék mellett (pontosabban: előtt!) „összevont tartalom" is található a könyv elején, íme: I. Világítástechnikai alapfogalmak II. Fényforrások (a belső borítón: „a higany lámpákról szóló fejezetet dr. Gelléri Emil fizikus írta") III. Lámpatestek IV. Belsó' helyiségek világítása V. Szabadtéri világítás VI. Különleges világítás (ebben a fejezetben „a jármű-, a fényképészeti és a reklámvilágítási rendszerekről", valamint a „különböző létesítményeknél használatos világítási fajtákról" olvashatunk) VII. Világítási berendezések szerelése VIII. Az anyagok világítástechnikai tulajdonságai IX. Színdinamika (a belső borítón: „a színdinamikáról szóló fejezetet Szepessy Sándor okl. gépészmérnök írta") Az előszót írta és a szöveget ellenőrizte: Gregor Aladár okl. gépészmérnök. Szerkesztette: Magyari Béla okl. elektromérnök. A Faragó György - Maróti György szerzőpárosból „a Faragó Gyuri bácsi" is fogalom lett. A 15 évvel később megjelent Gyakorlati világítástechnika Belsőtéri világítóberendezések (ó.)fejezetét ő írta. Dr. Gelléri Emil okl. fizikus az Alapfogalmak (2.) fejezetének szerzője volt.

104

f a r a g ó György okl. gépészmérnök

D r . Gelléri Emit okl. fizikus

Gergely Pál okl. vilim nos mérnök

Poppe Komé Iné okl. fizikum

Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök

. Vetési Emil okl. villamosmérnök:

Vincze Vilmos villamosmérnök

fó.H+W^'fe***' ? ff, JS tj/L

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977 A Műszaki Könyvkiadóban a felelős szerkesztő Guller Jánosné okl. villamosmérnök volt, aki az 1970-es Világítástechnika Ankéton megkérdezte tőlem - mint volt évfolyamtársától -, „kikre gondolnál egy gyakorlati világítástechnikai könyv szerkesztőiként?" Gondolkodás nélkül válaszoltam: Dr. Lantos Tiborra és Gergely Pálra). így kezdődött... Dr. Vetési Emil e-mail: [email protected] Információ olvasóink r é s z é r e Dr. Simonyi Károlyról, fiáról, tudományos munkásságukról az „Almok álmodói - Világraszóló magyarok" kiállításon rész- ; letes ismertetést közölnek, A Van de Graajf-gyorsító is látható ; Millenáris Kiállításon. 1

:• ^ • •

Szerkesztőség

ELEKTROTECHNIKA

Olvasói levél

„Mindent a fogyasztóért"... és ahogy azt egy öreg szolgáltató látja A levél a több mint negyven éves vevőszolgálati tapasztalataimon alapul, ennek ellenére nem gondolom, hogy már mindent láttam, vagy helyesen ítélek meg, ami a szolgáltatások területén látható, vagy hallható. Elfogadom, hogy ezeket a jelenségeket mindenki másként ítéli meg. Azonban ha valakinek más tapasztalatai vannak, vagy jó ötletei, javaslatai, akkor kérem, indítsunk erről vitát. Talán a kollektív bölcsességgel még eredményesen ki lehet védeni a továbbiakban említésre kerülő anomáliákat. Hangsúlyozni szeretném, hogy írásommal a legkevésbé sem szeretnék megbántani egyetlen tisztességes kereskedőt, vagy szolgáltatót, azonban aggódva látom azt az egyre növekvő folyamatot, ami a fogyasztók (vásárlók) becsapásával és veszélyeztetésével jár. Talán még nem késő beszélni erről és tenni ellene. A probléma olyan növekvő, hogy a Fogyasztóvédelem társadalmi támogatása nélkül egyedül nem tudhat minden sunyiságot kivédeni. Nézem az ml 2001. december 6-i műsorát, ahol többek között a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója, Huszay Gábor úr szomorúan mondja el, hogy csak egyetlen napon a piaci ellenőrzéseik során 18 féle műszaki termék azonnali betiltásáról kellett intézkedniük. Ezek többsége villamos készülék és karácsonyfa égőfüzér volt. Ezen túlmenően az utóbbi években majdnem minden Magyar Közlönyben olvashattunk a betiltott élet- és balesetveszélyes termékekről. Sajnos ez csak a Jéghegy pici csúcsa", mert csak azokról az esetekről szól, amelyeket az ellenőrzések feltártak. Feltételezhető hogy Egyesületünk tagjai mindnyájan találkoztak hasonló esetekkel, ezért a kérdés az, hogy mi erről a véleményük, és van-e javaslatuk a minőségvédelem és fogyasztóvédelem hatásos megoldására. Az igazi gondokat az okozza, hogy sok az olyan, a liberalizált piacra hivatkozó (gyakran ismeretlen) kereskedő, aki a kereskedelem és a minőségvédelem elemi játékszabályait sem tartja be. Ez ritkán szokott tévedésen alapulni, gyakori a szándékos gátlástalanság. Az ő árújuk szándékosan kikerüli a minó'ségellenőrző pontokat, és látszólag olcsón lehet ezeket megvásárolni. Nem gondolnak tetteik következményeire, gondatlanul veszélyeztetik a vásárlóik biztonságát. Sajnos évente több baleset és káreset történik emiatt, de én még nem hallottam arról, hogy ilyen esetben előfordult volna szigorú és nyilvánosan ismertetett felelősségrevonás. Ha egy ilyen forgalmazót megkérdeznek, tisztában van-e az általa elkövetett veszélyeztetésekkel, akkor az a cinikus válasz: "Miért kekeckedik velünk a hatóság, hiszen ezeket a termékeket külföldön szabadon forgalomba lehet hozni!?" A minőségvédelem nem az ő feladatuk. Magyarországon minden területen megtalálhatók azok a jól felkészült vizsgáló intézmények, akik képesek bármilyen forgalomba hozni kívánt termék minősítésére. Az a kereskedő, aki hosszú távon és nem anonim módon akar kereskedni, többnyire bevizsgáltatja a terméket, vagy megköveteli szállítójától a vizsgálati okmányok bemutatását. Sajnos az élet ettől sokkal árnyaltabb, sok „furcsasággal" lehet találkozni. Ezek közül a teljesség igénye nélkül szeretnék itt néhányat megemlíteni: - A magyar vásárló (nem tudni miért) minden fenntartás nélkül vásárol a legsötétebb aluljáróban is olcsó „félárúnak" mondott hajszárítót és más villamos terméket utcai alkalmi árusoktól. Ekkor még nem zavarja, hogy nincs hozzá semmiféle garancia, okmány, számla stb. Sőt még az sem zavarja, hogy nem tudják kipróbálni. Az már csak később derül ki, hogy a termék nem is működik, esetleg lopott volt, kicsit ráz stb. Az ilyen vásárló nem döbben rá arra, hogy veszteségének maga is okozója. Rohan reklamálni a szervizhez és a Fogyasztóvédelemhez, közben nem is sejti, hogy az élete is veszélybe került a készülék használata során. Az eladó természetesen soha többé nem található meg. - A régebben „KGST piac"-nak becézett piacokon a villamos készülékeket fődarabokra szétszedett állapotban árusítják. Ezekből a vásárló otthon állítja össze készülékét (ahogy sikerül). Nem sok az esély arra, hogy a darabokban árult, laikus által összeszerelt készülék biztonságos legyen. Nem biztos hogy, a részegységek valaha is egyazon készülék részei voltak. Az ilyen árusítás megfelel a vonat-

2002. 95. évfolyam 3. szám

kozó jogszabályoknak, de nagyon sok veszélyt jelent a vásárlóra nézve. Az árust a legkevésbé sem izgatják a következmények. Ha a vevő vásárlása nem volt sikeres, akkor az árus arra hivatkozik, hogy ő nem készüléket adott el, csak alkatrészeket. A hiba biztosan a vásárló által végzett nem szakszerű összeszerelés eredménye. Ez a kereskedelmi forma kijátssza a törvényt, látszólag legális és azon alapul, hogy rendeletileg tilos az ilyen helyeken komplett késztermékeket forgalmazni. Nem biztos viszont a részegységek „alkatrész" megnevezésű árusítása. A vásárló élet- és vagyonbiztonsága ez esetben fokozottan veszélyeztetve van. - Csak félve mondom ki, mert senkinek az üzleti érdekeit nem szeretném megsérteni, de elgondolkoztató az a fajta reklám, amelyben egy-egy áruházlánc összesen 9990 Ft-ért 3-4 különféle, látszólag nagytudású szerszámgépet kínál megvételre. Ezekhez még további ajándékként ad hordozótáskákat, fúrókészleteket, fűrészlap-készleteket, csiszolókorongokat, csavarhúzó betéteket stb. A vásárló boldogsága csak később csappan meg, amikor a készülékek meghibásodnak. Egy-egy ilyen készülék ma 120-150 db különféle alkatrészből áll (beleértve a fogaskerekeket, motort és elektronikus fordulatszám-szabályozós kapcsolót stb.), ezért örök rejtély marad, hogyan lehet úgy előállítani, hogy kb. 3200 Ft-os egységáron lehessen eladni, és még a gyártó és közvetítő kereskedők haszna is realizálódjon. - A kereskedelmi szabadság olyan kiterjedt, hogy egy bonyolultabb műszaki termék forgalmazásához sem szükséges szakkereskedés vagy szakkereskedő. A termékeket gyakran az üzlet nem tudja és nem akarja az eladáskor kipróbálni, tehát ott nem derül ki a használhatóságuk. Indok: „A vásárlási jogok biztosítják a vásárló részére a későbbi reklamációs lehetőségeket". Az indok jól hangzik, de a vásárló becsapása ezzel el is kezdődik. Valószínűsíthető, hogy egy élelmiszer-szakáruház, aki egyébként sokféle műszaki terméket is forgalmaz, nem rendelkezik a próbához szükséges villamos csatlakozókkal és szakemberrel. A termékskálájuk nagyon nagy a villany vasalótól az 1 000 000 Ft feletti házimoziig is. Itt jogilag látszólag minden rendben van, a gondok otthon a vásárlónál jelentkeznek. Az ilyen üzletben vásárolt készülékek vásárlói cseréje nagyon bonyolult és nem ritkán lehetetlen. - Talán az könnyen belátható, hogy egy olcsó, kisértékű, nem legálisan forgalomba hozott termék javítása nagyon kis eséllyel lehet gazdaságos és műszakilag biztonságos. A javító szakember sem tudja a konstrukció gyenge pontjait megváltoztatni. A számlával dolgozó, szakmai hírnevükre sokat adó szakemberek körében ezen termékek javítása enyhén szólva nem népszerű. A fekete munkában végzett javítás nem ismeretlen, de a vevő részére ez semmiféle minőségi garanciát nem jelent. Rendkívüli módon rontja a szolgáltató jó hírét. Miért kell ezekről a gondokról „lelkizni"? Azért, mert a MEE tagsága kiváló villamos szakemberek hatalmas gyülekezete. Az Egyesület a tagjain keresztül felvállalhatna olyan ismeretterjesztő feladatot, amely előre felhívná a leendő vásárlók figyelmét azokra a fontos teendőkre, amelyeket vásárláskor célszerű megkövetelni és betartani. Ez egy nagyon nagy „missziós feladat", de nem megoldhatatlan. Egy jó ügy szolgálata nagyban növelné az Egyesület jó hírét. Amódszert kell jól kitalálni, és egymással összehangolva jól végrehajtani. Pl. nagyon sokat tehetnek az áramszolgáltatós kollégák. Természetesen ugyanígy segíthetnek a javító-szolgáltatók is, és minden más tagtársunk. Remélem, sikerült gondolatokat ébreszteni. Várjuk javaslataikat, de lehet vitatkozni is a témán. Baráti üdvözlettel Jakabfalvy Gyula a V1LLGÉP Szövetség és a Magyar Szerviz Szövetség elnöke

105

Egyesületi élet

Javaslat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület történetének írására Egyesületünk 100 éves évfordulója alkalmából két kiadvány is megjelent, bemutatva az elmúlt 100 év egyesületi történéseit, a magyarelektrotechnika fejlődését. A kiadványok: — „A Magyar Elektrotechnikai Egyesület története" és — „A Magyar Elektrotechnika története" áttekintést nyújtottak a MEE 1990-1999 közötti történetéről. A kiadványok szerzői minden elismerést megérdemelnek azért, hogy az Egyesület első 100 évének történetét ilyen magas színvonalon megírták és méltóképpen bemutatták. A munkával kapcsolatos nehézségekre utal, mint írják: „A MEE alapításáról szóló történeti források között alig lehetett találni eredeti dokumentumokat." Ugyanakkor - mint az anyagból megállapítható - más időszakra, így az utolsó évtizedekre vonatkozóan bőséges információs anyagból válogathattak. Azonban ez sem mindig biztosíthatta a teljességet. A fenti megállapítások nem kisebbítik a szerzők érdemeit, csupán azt igazolják, hogy az idők távlatában még a legalaposabb kutatás sem tudja pótolni a közvetlenül szerzett információkat. Ezek előre bocsátása után a megoldást abban látjuk, hogy ajövó'ben négyévenként készüljön Összefoglalás az Egyesület történéseiről. A „Történéseket" a tagság részére el kell küldeni. Emellett - 25 évenként - helyzetfelmérő ismertetést is kell készíteni, ami nyilvános jubileumi kiadvánnyá bővíthető. A „Helyzetfelmérés" az Egyesület fejlődéséről, az elektrotechnikai iparral való kapcsolatáról nyújt tájékoztatást, és így képet alkothatunk a XXI. század elektrotechnikájának hazai alakulásáról, változásairól is. A javasolt megoldással megfelelő alapot biztosíthatunk az Egyesület második, száz éves történetének megírásához, amelyre a folytonosság, az elmúlt 100 esztendő kötelez is bennünket.

Történések (az egyesületi élet fontosabb eseményei) — a vezetőségválasztások eredményei az egyesületi felső vezetők rövid életrajzával, — azoknak a közgyűlési határozatoknak ismertetése, amelyek befolyásolták az Egyesület működését, — nagyrendezvények, vándorgyűlések tématerületei és látogatottsága, — szakosztályok és szervezetek tématerülete, működésük főbb eredményei, nagyobb rendezvényeik, — a MEE-tagság szakirodalmi tevékenysége — társegyesületi és nemzetközi kapcsolat alakulása, eredményei — a MEE-tagok állami kitüntetései, indoklással, — az egyesületi díjazottak ismertetése, indoklással, — az egyesületi tagok közgyűlései javaslatainak sorsa, — MEE-kiadványok.

— tagság összetétele, férfi-nő, végzettség, kor szerinti megoszlás, aktív dolgozói taglétszám, nyugdíjasok létszáma, munkanélküliek száma, vállalkozók és alkalmazottak száma négy év átlagában, — tagdíj összege a változások megjelölésével, — a nyugdíjasok és az iíjú szakemberek élethelyzetének értékelése.

Helyzetkép a harmadik csoportról A villamosenergia-rendszer helyzetének és az erősáramú ipar alakulásának nagyvonalú ismertetése, kiemelve azokat a változásokat, amelyek a MEE szervezetére, valamint tevékenységére jelentősebb hatással voltak. A munkavállalók életkori és szociális helyzetére is ki lehet térni, amennyiben KSH-adatok rendelkezésre állnak. A gazdasági, ipari tevékenység mutatói ismertetése esetén is hivatalos irodalomra kell hivatkozni.

Helyzetkép a negyedik csoportról Egyetemi és főiskolai képzés helyzete: — oktatási rendszer a villamosmérnöki folyamatban, — hallgatói létszám, végzett hallgatók száma kb. 4 éves ciklusokban, — képzés költségvonzata, anyagi támogatási formák, — távoktatási rendszer helyzete, — továbbképzési lehetőségek. Iskolarendszerű szakemberképzés helyzete, szakterületek: — végzett szakmunkások, technikusok száma kb. 4-5 éves ciklusokban, — MEE szerepe a szakemberképzésben és -továbbképzésben, — vállalati szakemberképzés helyzete, — elektrotechnikai végzettségű szakemberek száma a különböző szakterületeken, — szakmunkások részvétele a MEE tagságában.

A megvalósítási javaslat időbeli ütemezése A MEE 2025 első felében esedékes 125 éves jubileumát figyelembe véve az első, jubileumi kiadvány formájában megjelenő Helyzetfelmérésnek 2024-ben készen kell lennie, ezért azt a 2023. évi statisztikai adatokkal célszerű lezárni, amelyek a 2024 elején megjelenő 2020-2023. négyéves időszak visszatekintő „Történés"-ből nyerhetők. Figyelembe véve a felsorolt teendőket és a négyéves ciklusokat, az első „Történés"-! 2004 közepéig, a 2000-2003. közötti időszak adatainak feldolgozásával célszerű megjelentetni. Amennyiben a feltételek 2002 vége előtt teljesíthetők, akkor 2003-ban „kísérleti", hároméves „Történés" is készíthető.

Helyzetfelmérés, helyzetképek

A megvalósítás feltételei

A helyzetfelmérés alapján készülő helyzetképeket a következő csoportosításban célszerű elkészíteni. — a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezeti felépítéséről és a szervezeti egységek tevékenységéről, — az egyesületi tagság élethelyzetéről, — a hazai erősáramú elektrotechnika és a MEE kapcsolatáról, — a villamos szakemberképzésről.

1. A MEE archívumának megszervezése, aminek részfeladatai: — Az archiválandó anyagok típusainak előzetes összeírása. — Az archiválás rendszerének meghatározása (csak központi, vagy regionális szinten is legyen?). — A központi és esetleg regionális archívumi helyek meghatározása {csakis hivatásos szerveknél). Annak hosszútávú fenntartási és karbantartási szerződéssel való biztosítása. — Végleges archiválási eljárások összeírása (várhatóan mind regionális, mind központi szinten, illetve hierarchikusan is szükséges). 2. A „Történések", illetve „Helyzetfelmérés" témáinak, szerkezetének véglegesítése. 3. MEE történetíráshoz szükséges adatszolgáltatási és tárolási feladatoknak SZMSZ-be történő felvétele és elfogadtatása. 4. Keretek biztosítása a „Történések", illetve „Helyzetfelmérés" megírási, szerkesztési és kiadói feladataihoz. A „Javaslat" Összeállítói úgy látják, hogy egyes feladatokat csakis megbízási alapon, történetírási és irodalmi ismeretű, a MEE ügyeiben jártas szakértőkkel, illetve cégekkel szabad elvégeztetni. Az Egyesületi Elnökség irányítása mellett célszerűnek látszik hivatásos szervező és számítógépes adatbázis-szakértők bevonása is. A „Javaslatot" készítők szerint a MEE Technikatörténeti Bizottsága társadalmi alapon is nyújthat további segítséget.

Helyzetkép az első csoportról A MEE szervezeti felépítése összefüggései rajzban is bemutatva (A rajzokon az egység megnevezésén kívül jelenjen meg az egység vezetőinek neve, foglalkozása és az egységet alkotó egyesületi tagok száma. A rajzok, illetve adatok tükrözzék a lényeges változásokat.) — A MEE egészére vonatkozó „Történések"-bő! a lényegesek kiemelése. — Aszervezési egységekre vonatkozó „Történések"-bői a lényegesek kiemelése. — Hosszú távú hazai és külső kapcsolatok, működési formái, tématerületei, eredményei mutatói, tématerületei. — Az egyesületi gazdálkodás helyzete, bevétel/kiadás, tagdíjbevétel, működési vállalkozási egyenleg a lényeges változások feltüntetésével.

Helyzetkép a második csoportról Az Egyesület története egyben a tagság története is, és így a hazai elektrotechnikai szakemberek története. A tagságról kialakuló kép sorosan kapcsolódik az Egyesület és a magyar elektrotechnika történetéhez. Szempontok: — taglétszám, a pártoló tagok száma legalább négyéves bontásban,

106

Budapest, 2001. december 14. Dr. L Kiss László a javaslatot kidolgoz/) MEE Technikatörténeti Bizottsági tagok nevében [email protected]

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet Bay Zoltán emlékére Kopjafa 2002. február 6-án a Kaposvár melletti Juta községben, a Hősök terén Bay Zoltán emlékére kopjafát avattak, amely a Radar Alapítvány kezdeményezésére készült. Egyrészt emléket kívántak állítani Bay Zoltán professzor emlékének, másrészt tisztelettel adózni a volt 2. Rádiótechnikai zászlóalj személyi állományának. Az ünnepségen Tóth György ny. mérnök ezredes, a Radar Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta Bay Zoltán életútját és az esemény jelentőségét. Részletek a beszédéből: 1940-től mint kormánybiztos, a Honvédelmi Minisztérium megbízásából kutatócsoportot szervezett. Tagjai: Jáky József hadmérnök ezredes, Istvánffy Edvin elektromérnök, egyetemi tanár, Dallós György fizikus és Winter Ernő elektromérnökök. Feladatként a mikrohullámok alkalmazásának elméleti alapjait kellett meghatározni és szerkezeti megoldásokat kellett kidolgozni. Afeladatnak eleget tettek, és megszerkesztették a SAS, a BORBÁLA, a BAGOLY és a TURUL lokátorok prototípusait. A háború kimenetele nem tette lehetővé, hogy ezeket a lokátorokat harci szolgálatba állhassanak, de egy felkészült mérnöki, technikusi gárda tudása megmaradt, amelyet az 1949-ben kezdődő lokátorrendszer-telepítésénél alapul tudtak venni. A SAS típusú lokátorállomáson, amelyet Bay Zoltán tervezett, én mint tiszti iskolás növendék 1950-ben még dolgoztam. Ez a lokátor tette lehetővé a világon először a hold-föld távolságának megmérését is 1946. február 6-án hajtottak végre. Ez indította el a radarcsillagászatot. A megemlékezések után Szabó Pál mérnök ezredes, a veszprémi magasabb egység parancsnoka leplezte le a Székelyfi József készítette kopjafát, amely a Radar Alapítvány, Juta önkormányzata, a MTESZ Somogy megyei Szervezete és a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. támogatásával jött létre. AMEE volt elnöke tiszteletére állított kopjafaavatáson aMEE Kaposvári Területi szervezet elnöke is jelen volt. Sebestény Gyula a MEE Kaposvári Szervezete elnöke

Kitüntetések a MEE Győri Szervezet évzáró taggyűlésén 2001. december 4-én tartotta a MEE Győri Szervezete a beszámoló- és évzáró taggyűlését, amelyen részt vett Tóth György úr, az ÉDUKO elnöke is. Formabontó szervezéssel a taggyűlést egy szakmai előadással nyitottuk, amelyen Papp László úr ügyvezető a "Szélerőművek a gyakorlati elektrotechnikában " címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A hallgatóság tájékoztatást kapott az ÉDASZ Rt. szélerőmúMétesítési elképzeléseiről az előkészítés eddigi eredményeiről. A taggyűlés levezető elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a MEE Országos Küldöttközgyűlése napirendjeiről és határozatairól. A tavaly választott elnökség beszámolójában a folytonosság és a megújulás köré csoportosította célkitűzéseit és programját. Fontos feladat, hogy Egyesületünk a környezet további folyamatos átalakulása mellett megőrizze szakmai rangját, pénzügyi stabilitását, kialakítsa új működési modelljét. A Győri Szervezet vezetőségének 2001. évi beszámolóját és 2002. évi célkitűzéseit Kőmíves István titkár ismertette. Hangsúlyozta, hogy a szakmai hitelesség, a változó feltételekhez való alkalmazkodás- és a tagság - különösen a fiatalok - aktivizálása az eredményes működés záloga. Kiemelte, hogy 2001. évben taglétszámunk néhány fővel nőtt. Rcndezvcnyprogramunk a tavalyi centenáriumi évnél lényegesen szűkebb volt. Tájékoztatta a tagságot, hogy az informatikai korszerűsítés jegyében a MEE is létrehozta honlapját (www.mee.hu), amelyen 2002. elején információ szerezhető a Győri Szervezetről és az ÉDUKO-ról is. A MEE elnökség döntése szerint egy MEE szerverre telepítve minden tag alanyi jogon kap a közeljövőben e-mail címet. Tájékoztatta a tagságot, hogy az Elnökség előterjesztésére az Országos Küldöttközgyűlés 3 év után megváltoztatta az aktív MEE tagok éves tagdíját 2000 Ft-ról 2500 Ft-ra. A diákok, nyugdíjasok tagdíja, illetve a regisztrációs díj (1000, 111. 500 Ft) nem változott. A Győri Szervezet 2001. évi gazdálkodásáról és a 2002. évi pénzügyi tervről Csaplár Tamás gazdálkodási szakreferens tartott beszámolót. A vezetőség az elmúlt évben új tervezési, ténykövetési módszert, és formátumot dolgozott ki. A taggyűlés résztvevői ezen táblázatok kivetítésével követhették az ismertetésre kerülő számadatokat. Elmondható, hogy szervezetünk pénzügyi helyzete stabil. A működési bevételek és kiadások negatív egyenlegét a vállalkozási tevékenység aktívuma ellensúlyozta, így 2001. évben pénzügyi tartalékaink kismértékben nőttek. A 2002. évi gazdálkodásnál is az óvatosság jegyében, a bevételekkel fedezett kiadásokat engedélyezi a vezetőség. A taggyűlés a Szervezet működéséről és pénzgazdálkodásáról szóló beszámolókat egy tartózkodással elfogadta.

2002. 95. évfolyam 3. szám

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2001-től közhasznú szervezetként működik. A közhasznúsági minősítés feltételeit mind az egyesületi központnak, mint a területi szervezeteknek teljesíteni kell. Ezen feltételeknek való megfelelés miatt a vezetőség felülvizsgálta az 1998-ban elfogadott SZMSZ-t, és több módosítási javaslatot terjesztett a taggyűlés elé. Az ún. érdemi módosítások körébe tartozik, hogy a vezetőségnek évente kell a taggyűlés elé terjeszteni a működési és gazdálkodási beszámolót. Ezen belül 3 évente tisztújításra is sor kerül. A taggyűlés módosította a határozatképességre vonatkozó szabályokat a MEE központi szabályozásával megegyezőre. Az ún. nem érdemi módosítások az ÉDUKO megalakulására és díjalapítására, a jelölő bizottság megválasztási módjára, vezetőségi tagjelöltek állítására, díjszabályzatok működtetésére, ill. a belső ügyvitelre, irattározásra vonatkoznak. A taggyűlés az SZMSZ módosítását egyhangú szavazással elfogadta. Az SZMSZ nyomdatechnikai kivitele után azt bármely MEE-lag vagy külső érdeklődő megtekintheti a vezetőség tagjainál. Szabályzatunkat a MEE központjába, ill. az ÉDUKO tagszervezetéhez is eljuttatjuk. A taggyűlés legünnepélyesebb napirendje a 2001. évi díjak átadása volt. 2000-ben a MEE centenáriumi és a Győri Szervezet megalakulásának 50-ík évében a vezetőség javaslatára a szervezet taggyűlése 2 díjat alapított. A Czigány Béla szakmai és a Hellebronth Antal szervezési díj díjszabályzatát elkészítettük, független díjbizottságot hoztunk létre, és a névadók családjától a hozzájárulást a névhasználathoz megszereztük. A díjbizottság döntése 2001. évben a következő. Czigány Béla szakmai díjat kapott: Lengyel György úr, a Széchenyi István Főiskola nyugalmazott docense, korábban az ÉDÁSZ osztályvezetője. 1954-ben szerezte első diplomáját és 1957 óta tagja folyamatosan a MEE-nek. Rendezvényeink aktív támogatója. Tóth Vilmos úr villamosmérnök, aki az M VG-bcn kezdte pályafutását, majd az ÉDÁSZ dolgozója lett. Jelenleg a TRAMER Kft. üzemvezetője, 1970 óta tagja a MEE-nek, a transzformátor munkabizottság tagja. Hellebronth Antal szervezési díjat kapott: Dániel István úr, aki 1962-ben szerzett diplomát. A Győr 11. Erőmű után az ÉDÁSZ Vállalat, majd Rt. fejlesztési szakterületein dolgozott. 1965 óta tagja a szervezetünknek. Művészi fotóival szervezetünk életének megörökítője évtizedek óta. Erdélyi Bálint úr, aki mérnök-tanár és nyugdíjazása előtt a Pattantyús-Á. Géza Szakközépiskolában tanított, illetve igazgatóhelyettes volt. 1990 óta tagja a MEE-nek, több ciklusban volt Szervezetünk vezetőségi tagja. Betegsége miatt a díjat később adjuk át neki, addig is jobbulást kívánunk. 2000-ben a centenáriumi évben Szervezetünk javaslatára az ÉDUKO is alapított díjat, amelyet első ízben a 2000. június 8-i Centenáriumi regionális konferencián adtunk át, kiemelkedő munkát végző 4 tagtársunknak, akik szervezetük alapító tagjai. 2001-ben az ÉDUKO díjbizottság döntése alapján

ÉDUKO Gothard Jenő díjat kapott:

Fogarasi Ferenc úr, az ÉDÁSZ Rt. nyugalmazott vezérigazgató helyettese, rendezvényeink aktív résztvevője. 1962 óta tagja a MEE-nek. A díjátadáson részt vett Tóth György úr is, aki 2001. február óta az ÉDUKO elnöke. A kitüntetettek közvetlen szavakkal köszöntek meg a megtisztelő elismeréseket. Fogarasi Ferenc úr a MEE tevékenysége támogatóiként megemlékezett a Szervezet korábbi vezetőségi tagjairól, közöttük azokról is, akik már nincsenek közöttünk. A taggyűlés zárásaként a levezető elnök megköszönte a jelenlévőknek, hogy részvételükkel megtisztelték a Szervezetet, elfogadták a vezetőség beszámolóját és javaslatait. Minden jelenlévő és elfoglaltság miatt jelen nem lévő tagtársunknak jó egészséget és sok sikert kíván az új évben a Szervezet vezetősége, egyben kéri, hogy részvételükkel, aktivitásukkal támogassák az egyesületi programok sikeres megvalósítását. Horváth József MEE Győri Szervezet elnöke

107

Hírek

Az Elektrotechnika hirdetési árai a 2002. évre (ÁFA nélkül)

Útijelentés

a Magyar Elektrotechnikai Egyesület vezetőinek a Lengyel Elektrotechnikai Egyesület (SEP) meghívására 2002. február 7-10, között Varsóban tett látogatásáról Példányszám: 7500 db havonta. A MEE delegáció tagjai: Dr. Berta István elnök, Orlay Imre főtitkár Az INDUSTRIA és a Vándorgyűlési szám dupla belső borítós. és Lernyci Péter ügyvezető igazgató A varsói repülőtéren Jan Grzbybowski, a SEP függetlenített főtitkáA Pártoló (,Jogi") Tagok rövid álláshirdetéseit és céginformációit a ra fogadta a MEE delegációt. rendszeresen megjelenő kiadványainkban térítésmentesen közöljük.Meglátogatott intézmények, cégek: 1. BBJ-SEP vizsgáló állomásán (www.bbj-sep.com.pl) tájékoztatást adtak nemzeti és nemzetközi tevékenységükről. A Technikai költség magyar MEEI-nek megfelelően termékek vizsgálatával és az ezt Áraink a kész, színrebontott és kromalint (nem kész anyag követő tanúsítással foglalkoznak a világítástechnikai, tartalmazó anyagokra vonatkoznak, Ft esetén), Ft elektronikai berendezések, szerelési anyagok, információtechnikai és irodai készülékek, orvostechnikai Színes berendezések, kábelek és vezetékek területén. A varsói A4 oldal Külső borító B/l 375 000 + 14 000 vizsgálóállomásukon túl Lublinban is létrehoztak egy új A4 oldal Külső borító B/4 330 000 + 14 000 laboratóriumot. Tevékenységükhöz tartozik még tanácsadás, 1/2 oldal Külső borító B/4 170 000 + 8000 tanfolyamok szervezése, szabványosítás és kiadványok megjelentetése. Belső borító B/2 A4 oldal 285 000 + 14 000 A4 oldal 265 000 Belső borító B/3 + 14 000 2. Twelve Electric kisvállalat (www.twelveE.com.pl): 10 éve alakult a villamosenergia-méréssel és -gazdálkodással Belső borító 1/2 oldal 160 000 + 8000 kapcsolatos műszerek és rendszerek fejlesztésére. Legújabb Belső borító 1/4 oldal 85 000 + 6000 termékeik a feszültség minőségi paramétereit mérő és Belív A4 oldal 255 000 + 14000 regisztráló készülékek. A sikeres vállalkozás 2000-ben számos 1/2 oldal 150 000 Belív + 8 000 hazai elismerést kapott, többek között a SEP Belív 1/4 oldal 75 000 + 6 000 „Elektroinstallációért" Díjat. Magyar kapcsolatokat is keresnek, elsősorban értékesítésre. Fekete-fehér 3. SEP Központ: A látogatás során találkoztunk többek között Belív A4 oldal 155 000 + 7000 Stanislaw Bolkowski SEP elnökkel, aki a Varsói Egyetem Belív 1/2 oldal 80 000 + 4000 rektorhelyettese. Kölcsönösen tájékoztattuk egymást 1/4 oldal Belív 45 000 + 3000 tevékenységünkről. Belív 1/8 oldal 30 000 + 3 000 4. STOEN (Varsói Elektromos Művek, www.stoen.pl): A4 oldal PR-cikk 100 000 + 7 000 Megtekintettünk egy 120/15 kV-os alállomást, amelynek primer A4 Szóróanyag kiküldése oldali berendezései SF6 szigetelésűek. Ezt követően a 80 000 a lappal együtt formátum közelmúltban felújított ISO 9001^ szerint tanúsított üzemirányítójukban tájékozódtunk. Érdekessége, hogy a A5 60 000 diszpécser a szerelőkocsikat GPS rendszeren keresztül figyeli. formátum Ezután egy fogyasztói irodában kaptunk tájékoztatást a Hirdetés a Program és A4 oldal 70 00 fogyasztói kapcsolatokról, ismertették a számlázási- és tájékoztatóban tarifarendszerüket. A STOEN privatizáció előtt áll, potenciális érdeklődők: az EDF, VATTENFALL. Műszaki adatok: Raszter rácssűrűség: 60 5. PSE (Lengyel Villamos Művek Központ, www.pse.pl) és Tükörméret: Lengyel Nemzeti Teherelosztó: Tájékoztatást kaptunk a lengyel villamosenergia-rendszer felépítéséről, majd megtekintettük a A4: 180x255mm, 1/2old.: 180xl20mm, 1/4old.: 88xl20mm közelmúltban felújított korszerű nemzeti teherelosztót. Kifutó: 294x208 Különlegesség volt számunkra, hogy egy külön számítógépes rendszeren, illetve munkahelyen már jelenleg is folyik a Alap megjelenése: minden hó 15-én villamosenergia-kereskcdeíem előkészítése és annak Hirdetések leadása: ha szedetni kell, akkor a számot megelőző' hólebonyolítása. nap 5., ha filmet adnak, akkor a számot megeló'ző hónap 10. 6. MEDCOM kisvállalat (www.medcom.com.pl): orvosi, számítástechnikai eszközök összeszereléséből fejlődött ki. Az ELEKTROTECHNIKA folyóirat előfizetési díja Jelenleg akkumulátortöltő és felügyeleti rendszereket, egész évre 4200 Ft + ÁFA konvertereket, invertereket, felharmonikus szűrőket gyártanak hazai és külföldi megrendelésre. A cég 2001-ben elnyerte a Egy szám ára 350 Ft + ÁFA ( a 7-8. szám összevontan jelenik lengyel miniszterelnök „A legjobb lengyelországi meg). kisvállalkozás" díját. Magyar kapcsolatokat is keresnek, E-mail: [email protected]; http:/www.mee.hu elsősorban értékesítésre Szerkesztőség, bővebb információ, hirdetésfelvétel: 1. APS Energia kisvállalat (www.aps.waw.pl): akkumulátortöltő és felügyeleti rendszereket, felharmonikus szűrőket, valamint Szilágyi Zsuzsa (Tel.: 353-1108, fax: 353-4069) speciális plazmatechnikai berendezéseket gyártanak. Magyar Megjegyzés: A hirdetések és PR-cikkek tartalmáért a megrendelő kapcsolatokat is keresnek, elsősorban értékesítésre. Igen jól előkészített és szervezett programon vettünk részt. A fogadó vállal felelősséget! partnerek mindenütt a SEP egyéni, illetve jogi tagjai, a vendéglátások egy részét ők vállalták. A SEP és a gyártó jogi tag vállalatai érdeklődésüket jelezték az INDUSTRIA, valamint a MEE VándorBudapest, 2002. január 2. gyűlés kiállítása iránt. Lernyei Péter sk. felelős kiadó 108

Budapest, 2002. február 11.

/L.P.VJ ELEKTROTECHNIKA

MCset A megnyugtató választás

Az MCset középfeszültségű (1-24 kV) fémrekeszelt elosztóberendezés teljes körű megoldásaival elébe megy a fogyasztói/felhasználói igényeknek. m Megbízható üzemviteli folytonosság • Garantált kezelői biztonság keresztreteszelésekkel • Komplex felügyeleti rendszer (Sepam) • Minimális karbantartási igény • Teljes körű ívál lóság • Vákuum vagy SF6-os kapcsolókészülék • Telepítési egyszerűség • Távműködtethetőség • Új típusú kisteljesítményű mérőváltók

" "^ Schlieider Vevőszolgálat

ex

telefon: 382-2800. fax:362-2606 e-mail; [email protected] http ://www. schneider-eiectric.hu

Schrieider Electric

P A Tjfl/TR V" Szünetmentes áramellátás, amely

valóban rendkívüli:

P r é m i u m energia, dinamikus rendszerek: 150-1650 kVA MTBF: 1 380 000 óra 1A 5 MW$ tartalék 1

'

• i n t e g r á l t aggregát

Opció: m*e»

—

Továbbá statikus UPS-ek: PILLÉR APOSTAR AR: 3...100 kVA PILLÉR APOSTAR AS: 60...400 kVA

Tel.: 221-7406

Fax: 222-1987

E-mail: [email protected]

PTOD^C 6 Á RON F O R GALMAZZA:

Mile

Budapest Cím: Mádi u. 52. Tel.: 06/1-431-9000 ta: 06/1-431-9817 E-mail: [email protected]

Dunaújvárus Északi Ipari Park 06/25-503-260 06/25-503-271 [email protected]

Miskolc Fonoda u. 2, 06/46-506-222 06/46-506-223 [email protected]

Veszprém Házgyári út 24. 06/88-591-132 06/88-401-266 veszprem(a)mile-kft.hu