évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

59. MEE Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás 2012. 09. 5-7. Budapest, Kongresszusi Központ

Szervezett-villamosenergia piac algoritmus fejlesztése és alkalmazása Növelhető-e a hazai szélerőmű kapacitás energiatárolás alkalmazása esetén? 2. rész Szünetmentes áramellátó rendszerek 2. rész Meghatározások Világítástechnika a szemhez igazítva Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012. 06. 06. Kina világelső a villamos energetikában? 2. rész Vízerőművek Készen áll a nemzetközi megmérettetésre a szolárház

105. évfolyam

2 0 1 2 /07-08

www.mee.hu

Tartalomjegyzék 2012/07-08

CONTENTS 07-08/2012

Baji Csaba Sándor: Beköszöntő: . ..................................... 4

Sándor Csaba Baji: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Divényi Dániel Péter – dr. Raisz Dávid – dr. Dán András – Sleisz Ádám: Szervezett-villamosenergia piac algoritmus fejlesztése és alkalmazása .................................................... 5

Dániel Péter Divényi – dr. Dávid Raisz – dr. András Dán – Ádám Sleisz: Development and application of the algorithm for organized electric energy market

Hartmann Bálint – dr. Dán András: Növelhető-e a hazai szélerőmű kapacitás energiatárolás alkalmazása esetén? 2. rész ................... 8

Bálint Hartmann – dr. András Dán: Possibilities of the extension of Hungarian wind power capacity by means of energy storage? Part 2.

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Dr. Kárpáti Attila – Mosonyi Károly – Vörös Miklós: Szünetmentes áramellátó rendszerek 2. rész Meghatározások ...................................................................... 12

Dr. Attila Kárpáti – Károly Mosonyi – Miklós Vörös: Uninterruptible power supply systems Part 2. Definitions

Dr. Gaál-Szabó Zsuzsanna: Transzformátorolajok élettartamának növelése .......... 15

Dr. Zsuzsanna Gaál-Szabó: Increase the life of transformer insulating oils

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Erbeszkorn Lajos: Világítástechnika a szemhez igazítva . ............................. 18

Lajos Erbeszkorn: Illumination techniques adjusted to the eyes

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Úr Zsolt

Dr. Novothny Ferenc – Kádár Aba – Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012. 06. 06. ................................................................... 23

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Protection against Electric Shock Committee Meeting on 06. 06. 2012.

Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

HÍREK

NEWS

Kimpián Aladár: Kina világelső a villamos energetikában? 2. rész Vízerőművek ............................................................................. 26

Aladár Kimpián: Is China leading in the world on the field of electrical energetic? Part 2. Hydroelectricity

Dr. Bencze János: Újabb előrelépés az e-mobilitás elterjesztésben . ....... 29

Dr. János Bencze: New step forward on the propagation of e-mobility

Tóth Éva: A világon egyedülálló hőtározót épít Bécs .................... 30

Éva Tóth: Wien builds a unique heat-storage equipment

Farkas András: Intelligens Épület, Épületautomatizálás ’2012 ............. 30

András Farkas: Intelligent buildings, Building-automation ‘2012

Mayer György: Felkészülés az okos mérés bevezetésére ........................ 31

György Mayer: Preparing the implementation of smart metering

Mayer György: Beszállítóit díjazta az ELMŰ és az ÉMÁSZ ....................... 31

György Mayer: ELMŰ and ÉMÁSZ awarded them subcontractors

Tóth Éva: Készen áll a nemzetközi megmérettetésre a szolárház ................................................................................. 32

Éva Tóth: The so called “Solar house” is ready to the international test

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Ünnepélyes Rubintdiploma átadás .................................. 34

Ceremonial handing over of a Rubin Diploma

Arany László: Hírek Szegedről ........................................... 35

László Arany: News from Szeged

SZEMLE 36

REVIEW

NEKROLÓG 38

OBITUARY

HELYREIGAZÍTÁS ................................................................... 25

CORRECTION

FELADVÁNY ............................................................................. 35

PUZZLE

PR CIKKEK Electro Sistem ........................................................................... 22 MAVIR ZRt. ................................................................................. 33

PR ARTICLES Electro Sistem MAVIR ZRt.

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· energoexpo hungária kft. · enersys Landis & gyr · OBO Bettermann Kft. · Omicron electronics gmbh · Schneider electric zrt. ·

Tisztelt Olvasók! Nincs megállás! Mozgalmas időben kerül megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ez évi, 59. Vándorgyűlése. A villamosenergia-ipar folyamatosan új kihívásokkal és változásokkal szembesül. A Parlament tavaly fogadta el határozatát a Nemzeti Energiastratégiáról. Folyik a kapcsolódó cselekvési tervek előkészítése. A napi sajtó folyamatosan hírt ad olyan programokról, mint az okos mérők felszerelése, villamos autó töltőállomások kialakítása, kampány a tudatos energiafelhasználásért, a hazai dekarbonizációs útiterv elkészítését támogató ágazati munkacsoportok megalakulása, melyek részben a jövőbe történő befektetések. Ezek mellett számos más projekt végrehajtása is folyik, mint például az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, bővítésének előkészítése, a megújuló erőművek új átvételi rendszerének előkészítése, magyar-szlovák földgázvezeték létesítése, a Déli Áramlat gázvezetékrendszer beruházásának megkezdése, amelyek az ország biztonságos gázellátásának javítását szolgálják. A befektetők a szélerőmű-létesítési pályázat kihirdetésére várnak. Folyamatosan bővül a HUPX hazai energiatőzsde forgalma. Arról is hírt kaptunk, hogy leálltak az AES Tisza II. Erőmű és a Dunamenti Erőmű 215 MW-os blokkjai, ezzel mintegy 2000 MW szabályozható – ugyan az utóbbi években már keveset működő –, de az ellátásbiztonság szempontjából fontos erőmű-kapacitás működése szűnt meg. Az Európai Parlament és Tanács a közelmúltban fogadta el az energiahatékonyságról szóló irányelvet, amely a tagállamok és az energiaiparban működő vállalkozások napi feladatává tette az energiahatékonyság javítását, elsősorban az energiatakarékosságot szolgáló beruházásokon keresztül. Készül az egységes európai üzemviteli szabályzat, hálózatfejlesztési terv, kísérleti okos hálózatok működnek.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Az előbbi projektekben, akciókban az iparág számos dolgozója vesz részt, folyamatosan új szakmai ismereteket, technikai, kereskedelmi megoldásokat megismerve. Az egyesület vándorgyűlései jó alkalmat kínálnak az eredmények bemutatására, ismeretszerzésre, tapasztalatok kicserélésére és a gazdaságilag ugyan elkülönült, de szakmailag összetartozó, a fogyasztók jó kiszolgálásában együttesen érdekelt társaságok munkavállalói személyes kapcsolatainak elmélyítésére is. Az új feladatokra való felkészülés mellett számot lehet adni olyan sikerekről, mint az átviteli hálózat fejlesztési stratégia végrehajtása, az ITO modell kialakítása, új erőművek üzembe helyezése és más eredmények. A Vándorgyűlés központi gondolata a „Megfizethető energia”. Ez elsősorban azt jelenti, hogy napi tevékenységünknek, iparági fejlesztéseknek, beruházásoknak a fogyasztókat kell szolgálni, a vállalkozásoknak versenyképes, a háztartásoknak, közintézményeknek a pénztárcához illő szolgáltatást kell biztosítani. A széndioxid-szegény energiatermelésre való átállás nem lesz olcsó, és még sokáig kell várni arra, hogy a megújuló erőművekben előállított villany ára összemérhető legyen a hagyományos erőművek árával. Emiatt nagyon fontos, hogy a hazai erőműpark megújítása a fogyasztók számára kiszámítható, legkisebb többletterhet eredményező módon menjen végbe, és mindenki számára megfizethető legyen az energia. Ennek érdekében kívánok a Vándorgyűlés résztvevőinek eredményes együttgondolkodást.

Baji Csaba Sándor elnök-vezérigazgató

energetika Energetika

ENERGETIKA energetika Divényi Dániel Péter, Dr. Raisz Dávid, Sleisz Ádám, Dr. Dán András

Szervezett villamosenergiapiac algoritmus fejlesztése és alkalmazása A BME kutatóegyetemi programjának egyik kiemelt kutatási területe a fenntartható energetika témaköre. A Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet csoportja komoly részt vállalt a kutatási feladatokban. A projekt lezárásához közeledve cikksorozatot indítottunk, melyben bemutatjuk az elvégzett kutatások legfontosabb eredményeit. A cikksorozat második része „A magyar szervezett villamosenergia-piac integrációjának stratégiája” c. területen végzett kutatások eredményeit ismerteti. The research on sustainable energy is one of the priority research domains of the BME Research University Program. The Power Systems and Environment Group (Department of Electric Power Engineering) took considerable part in this project. Approaching the end of the project we have started a series of articles to present the most important results of our investigations. The second part of the series gives a review about the research focusing on the „Strategy of integration of the Hungarian power exchange”.

biztosítja, hogy a tőzsdén megkötött ajánlatok tényleges szállításra és kifizetésre kerülnek. A másnapi tőzsde (day-ahead market) minden nap a másnapi szállításokra vonatkozó ajánlatokat gyűjti össze, majd zárt aukció keretében elvégzi a klíringet, s meghatározza a klíringárat (Market Clearing Price, MCP) és a kereskedett mennyiséget (Market Clearing Volume, MCV). Minden nyertes ajánlat az MCP szerint kerül elszámolásra, függetlenül az ajánlatban megadott ártól. Termékek A magyar áramtőzsdén órás és blokktermékekre lehet ajánlatot tenni. Az órás termékek minden európai piacon megtalálhatók, például a H02 termékre adott 1MWh ajánlat másnap 1:00-2:00 között 1MWh szállításra vonatkozik, állandó teljesítmény mellett. Az órás termékekre alapvetően kétféle ajánlat tehető: lépcsős és lineáris ajánlat. Az előbbiben egy limitár és egy mennyiség kerül meghatározásra: eladás esetén az adott limitár feletti MCP kialakulása esetén a meghatározott mennyiség szállításra kerül. Ha az MCP nem éri el a meghatározott limitárat, az ajánlat nem kerül elfogadásra, nincs szállítás. Hasonló módon kezelendő a vételi lépcsős ajánlat is, amikor a limitár értelemszerűen maximálisan elfogadható árat jelent. Ha a lépcsős ajánlatokat ár szerint sorba rendezzük és ábrázoljuk a p-q (ár-mennyiség) diagramon, akkor egy lépcsős görbét kapunk (1. ábra). Lineáris ajánlatokban egy mennyiséghez két ár, egy kezdő- és egy végsőár (p0, p1) kerül megadásra. Ha az MCP a kezdőár alatt vagy a végső ár felett alakul ki, akkor az ajánlat teljes mértékben elfogadásra, vagy elutasításra kerül. Abban az esetben, ha a két ár közé esik a klíring ár, az ajánlatból arányosan megfelelő rész kerül csak elfogadásra. A lineáris ajánlatokat ábrázolva lépcsők helyett adott meredekségű szakaszokat látunk.

Bevezetés A magyar villamosenergia-piac kifejlődésének egyik fontos állomása volt 2010 nyarán a hazai szervezett villamosenergiapiac, közismertebb nevén áramtőzsde elindulása. A Hungarian Power Exchange (HUPX) azóta folyamatosan fejlődik, egyre nagyobb volumenű kereskedés és likviditás jellemzi. 2011 nyarán elindult a határidős piac is, valamint a másnapi piacon bevezetésre kerültek a blokktermékek. Jelenleg a legnagyobb erőfeszítések az OTE (cseh), OKTE (szlovák), valamint a HUPX összekapcsolása irányában történnek [1]. A HUPX szűk kétéves működése alatt a hazai, valamint a régiós villamosenergia-kereskedelem meghatározó része lett. A BME-VET Villamos Művek és Környezet csoportja folyamatosan figyelemmel kíséri az áramtőzsde fejlődését. Ennek során került kifejlesztésre egy algoritmus, melynek segítségével a másnapi szervezett villamosenergia-piacok és piac-összekapcsolások klíringje szimulálható. Az algoritmust a közeljövőben az oktatásban is fel kívánjuk használni. Szervezett villamosenergia-piac Ismertetés A szervezett villamosenergia-piac több szempontból is előnyös kereskedési formát nyújt. A továbbiakban csak a másnapi kereskedéssel foglalkozunk. A kereskedők anonim módon adhatnak ajánlatokat, melyek megkülönböztetésmentesen kerülnek az ajánlati könyvekbe. Így egyenlő elbánásban részesül mind a kiskereskedők egy-egy ajánlata, mind a nagykereskedők nagy szállított mennyiségre vonatkozó ajánlatai is. Az áramtőzsde mögött álló Elszámolóház

Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 7 - 0 8

5

1. ábra Aggregált kínálati és keresleti görbe A magyar áramtőzsdén lehetőség van blokktermékek beadására is. Egy blokktermékre adott ajánlat több órára egyszerre vonatkozik, például BASE blokk esetén mind a 24 órára. A blokkajánlatok a vonatkozó órák átlagára szerint kerülnek elfogadásra vagy elutasításra. Részleges elfogadásuk a legtöbb áramtőzsde esetében nem lehetséges („fill-or-kill”). Kitekintve az európai szervezett villamosenergia-piacokra, további speciális termékek is megtalálhatók: rugalmas órás és blokkajánlatok, kapcsolt blokk ajánlatok, vagy terhelésváltoztatási és leállítási korlátok [2]. Piac-összekapcsolás Határon keresztül történő kereskedéshez az érintett keresztmetszetekre kapacitásjogot is kell szerezni. A jelenlegi rendszerben ez külön szervezett kapacitásaukciókon zajlik, aminek következményeként a villamosenergia-kereskedelem és a kapacitásjog megszerzése egymástól függetlenül történik, s így kockázatot hordoz magában. A piacok összekapcsolásával lehetőség nyílik

implicit kapacitásaukcióra: a kereskedők az összekapcsolt tőzsdékre adják be ajánlataikat, s a klíring során veszik figyelembe a határkeresztező kapacitás, tehát a két piac között lehetséges maximális áramlás mértékét. Így az ajánlatot tevő kereskedő implicit módon kereskedik a szomszédos országban ajánlatot adó kereskedőkkel kapacitásjog vásárlása nélkül. Algoritmus fejlesztése A probléma jellege Az ajánlati könyvekben összegyűlt információ alapján a klíringeredmények meghatározása igen összetett feladat. A különböző termékek és korlátok miatt egy több ezer, folytonos és bináris változóval rendelkező, négyzetes költségfüggvényt maximalizáló optimalizálási feladatot (Mixed Integer Quadratic Problem, MIQP) kell megoldani. A piaci szabályzat miatt erre alig pár perc áll rendelkezésre, ami még a mai nagy teljesítményű számítógépek esetén sem egyszerű feladat. Ennek ellenére a probléma megfelelő megfogalmazásával, valamint egy ún. branch-and-bound módszer alkalmazásával a megoldás elfogadható idő alatt megtalálható. Algoritmus ismertetése A kutatás fő célkitűzése egy olyan algoritmus létrehozása volt, mely a fenti klíringszámítást elvégzi. Az elkészült szoftver jelenlegi formájában számos különböző vizsgálat és elemzés végrehajtásához segíthet hozzá. Az algoritmus a Nyugat-Európában etalonnak használt COSMOS algoritmuson alapul [3], ill. néhol továbbfejlesztésre került. Így az algoritmus jelenleg a következő funkciók kiszolgálására képes: • lépcsős és lineáris órás termékek • blokktermékek: profil és kapcsolt, előre definiált és felhasználó által definiált, fill-or-kill tulajdonság • ATC alapú piac-összekapcsolások szimulációja tetszőleges számú piac esetén Az algoritmust a CPLEX és MATLAB szoftverek támogatásával implementáltuk. Görbefelbontás A tőzsdék ajánlati könyveinek tartalma az adatok érzékenysége miatt természetszerűen nem publikus. Azonban az algoritmus működését csak tényleges adatokkal lehet verifikálni. A nem elérhető adatok pótlására egy külön algoritmust fejlesztettünk ki, mely a publikus aggregált görbék feldolgozásával elfogadható becslést ad az ajánlati könyvek tartalmára. Tőzsdei szabályoktól függően az algoritmusnak kétféle variációja létezik. A cseh, szlovák és korábban a román szervezett villamosenergia-piacon csak lépcsős órás termékekkel lehet kereskedni. Ebben az esetben az aggregált görbe is lépcsős, tehát a görbe ajánlatokra bontása könnyebben megoldható. Azonban a cseh-szlovák piac-összekapcsolás miatt erre a két tőzsdére csak közös aggregált görbe érhető el, ahol a cseh és szlovák ajánlatok egy görbébe összegezve érhetők el. Ebben az esetben a két tőzsdéhez tartozó ajánlatok/lépcsők elkülönítése már egy összetett probléma megoldását jelenti (2. ábra). Az ábra a kínálati görbe felbontását illusztrálja. Mivel mindkét tőzsdére külön-külön adott a teljes felajánlott, s ebből elfogadott mennyiség, ezért az egyes ajánlatokat úgy kell csoportosítani, hogy az összegük megfeleljen a publikált mennyiségeknek. A feladat nem minden esetben megoldható, mert elképzelhető, hogy a görbén egy lépcső valójában két azonos áron beadott ajánlatból alakul ki. Ebben az esetben a „legszélesebb” lépcső megtörésével alakítjuk ki az ajánlatokat. A feladat az illusztrálthoz képest jóval bonyolultabb, hiszen nem 5-6, hanem


6

MWh

OTE-CZ

OKTE-SK

Összesen

Sikeres

820

750

1570

Nem sikeres

350

330

680

2. ábra A cseh-szlovák görbe felbontásának illusztrációja 60-100 lépcső szeparálását kell elvégezni. Ez egy sokváltozós diofantikus egyenletrendszer megoldását jelenti. Az osztrák és magyar görbék felbontása jellegénél fogva más módszert igényel, mivel ezek a görbék lineáris ajánlatokat is tartalmaznak. A 3. ábra a (fiktív) lineáris ajánlatokat mutatja, a 4. ábra pedig ezek aggregálását. A feladat valójában az aggregált görbéből előállítani az egyes ajánlatokat. A szétbontáshoz az eredeti függvény inverzét (5. ábra) ves�szük: az ár lesz a független, és az adott áron felajánlott men�nyiség a függő változó. Ez csak kölcsönösen egyértelmű függvények esetén tehető meg, tehát a lépcsős ajánlatokat előbb el kell távolítani. Az inverzfüggvény meredekségét az 5. ábrán a kék görbe mutatja, a meredekség változásait az 1. táblázat tartalmazza. Ezen egyszerű esetben a töréspontok könnyen párba állíthatók, s az ajánlatok megállapíthatók: • A +18,75 és –18,75 meredekségváltozást 28 és 36 €/MWh között tapasztaljuk. Tehát ebben az ár-intervallumban feltételeztünk egy 18,75 meredekségű lineáris ajánlatot, amelynek mennyisége (36‑28) × 18,75 = 150 MWh. • Hasonlóképpen a -50 meredekségváltozással párosítható egy +10-es és egy +40-es változás, ezért további két ajánlatot kapunk: (30-20) × 10 = 100 MWh, ill. • (30-25) × 40 = 200 MWh. A felbontást általában több száz ajánlatra kell elvégezni, s az eredmény a legtöbb esetben nem ilyen egyértelmű. Egy-egy töréspontban több ajánlat is kezdődhet/végződhet, ami tovább bonyolítja az algoritmust.

3. ábra A példában szereplő, nem ismert (reprodukálandó) lineáris ajánlatok

Limit ár (€/MWh) Eladó

30

Vevő

70

MCP (€/MWh) 60

Többlet (€) 50

1500

20

200

2. táblázat Eladói és vételi többlet szemléltetése 3,7 M Ft-tal növekedett volna. Százalékos mértékben ez elhanyagolhatónak tűnik, de éves szinten már 1300 M Ft-ot jelent.

4. ábra A 3. ábrán szereplő ajánlatok aggregálásából származó kínálati görbe (az azonos árhoz tartozó ajánlati értékek összege)

5. ábra A 4. ábrán szereplő aggregált görbe inverze: Q(P), ill. annak meredeksége (dQ/dP) Validáció A klíringalgoritmus és a 20 +10 görbék felbontásának módszerét működését 25 +40 valós, internetről letölt28 +18,75 hető, aggregált görbék30 –50 ből előállított HUPX, valamint OTE és OKTE 36 –18,75 ajánlatok segítségével 1. táblázat Eladói és vételi többlet igazoltuk. A kezdeti neszemléltetése hézségek után mára a HUPX hivatalos klíring eredményét az általunk fejlesztett algoritmus hiba nélkül reprodukálni tudja. Az OTE és OKTE tőzsdék sajátossága a megoszthatatlansági korlát, aminek következtében az aggregált görbék nem tartalmaznak minden információt. Ennek ellenére a cseh-szlovák összekapcsolt tőzsde hivatalos eredményét 90-95%-os pontossággal reprodukálni tudtuk.

Ár

Meredekség változás

LEENDŐ PIAC-ÖSSZEKAPCSOLÁS VIZSGÁLATA A cseh, szlovák és magyar villamosenergia-piacok összekapcsolása már igen közel került a megvalósításhoz, a tervek szerint már idén elindul. Az implicit kapacitásaukció bevezetésével a kereskedelmi forgalom várhatóan megnövekszik, melynek gazdasági hatása kimutatható. A tőzsdék esetében ezt az ún. társadalmi jólét (social welfare) értékének változásával mutathatjuk meg. A társadalmi jólét értéke megfelelő matematikai formulával definiált, mely leírja, hogy a tőzsdén kereskedett ajánlatok milyen többletet, profitot termeltek. Az alábbi táblázat ennek megértését segíti. Az eladói és vevői többlet a kereskedő által megadott limitár és kialakult piaci ár különbségének, valamint a kereskedett men�nyiségnek a szorzata. A kereskedők többletének összegéből számítható a társadalmi jólét. A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás görbefelbontás alapú szimulációja során több kérdésre is válasz adható. A 2011-es ajánlatok alapján a vizsgálat kimutatta, hogy összekapcsolást feltételezve a hazai társadalmi jólét értéke napi szinten


7

ÖSSZEFOGLALÁS és Kitekintés A szervezett villamosenergia-piacok megjelenésével a villamosenergia-kereskedelem egy új formája alakult ki az elmúlt pár évben. 2010-ben elindult a hazai áramtőzsde is, s ezzel párhuzamosan a BME-VET is komoly kutatási munkát folytat az áramtőzsdékkel kapcsolatban. Kifejlesztésre került egy klíringszámítást elvégző algoritmus, mely számos termék és korlát figyelembevételére alkalmas. A kutatási munkával párhuzamosan egy újabb irányban is lépéseket tettünk: elkezdtük egy multiágens alapú villamosenergia-kereskedelmi szimulátor fejlesztését, amely intelligens és autonóm szoftver „ügynökök” segítségével próbálja meg leképezni a villamosenergia-rendszer egyes szereplőit (fogyasztók, termelők, kereskedők, rendszerirányító stb.), és a köztük létrejövő kereskedelmi-fizikai kapcsolatokat. E kutatásról egy későbbi időpontban fogunk beszámolni részletesen. Irodalomjegyzék [1] www.hupx.hu/communications/shownews.html?contentID=180 [2] Implementation study, CWE Market Coupling, www.belpex.de [3] COSMOS description, CWE Market Coupling algorithm, www.apxendex.com

Divényi Dániel Péter

BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport, doktorandusz MEE-tag [email protected]

Dr. Raisz Dávid BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport, docens MEE-tag [email protected]

Dr. Dán András BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport, egyetemi tanár MEE-tag [email protected]

Sleisz Ádám BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport, doktorandusz MEE-tag [email protected]

Konzulens: Dr. Kiss Péter – okleveles villamosmérnök, BME-VET adjunktus

Hartmann Bálint, Dr. Dán András

Növelhető-e a hazai szélerőmű kapacitás energiatárolás alkalmazása esetén?* 2. rész Magyarország megújuló energia termelésének növelésére a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv ambiciózus célokat tűzött ki a 2010-es évekre; ezen időszak alatt az ország beépített szélerőművi kapacitásának megduplázása a terv. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a nagyarányú fejlesztés milyen műszaki feltételeket támaszt a magyar villamosenergia-rendszerrel szemben. A MAVIR és a Magyar Energia Hivatal által kiadott tanulmányok szerint a bővítés egyik fő korlátja a rendszerben lévő szabályozási tartalékok nem elegendő volta. A korábbi lapszámban megjelent cikkünk [1] folytatásaként azt vizsgáljuk, hogy a magyar villamosenergia-rendszer terhelés/termelés változást kiszabályozó gradiens képességét hogyan lehetne javítani, elősegítve ezzel is a szélerőművek rendszerintegrációját. The Renewable Energy Action Plan of Hungary has set ambitious goals for the decade, concerning the use of renewables; wind capacity of the country is to be doubled in this period. However the question may arise, what technical conditions will be imposed against the Hungarian power system as the result of such large-scale development? Studies published by MAVIR Hungarian Transmission System Operator Company Ltd. and the Hungarian Energy Office have highlighted insufficient control reserves as one of the major obstacles of further capacity expansion. As continuation of our previous paper [1] we examine the possibilities of the improvement of the ramping capabilities of the Hungarian power system, thus supporting the integration of wind power.

Bevezetés Cikkünk első részében részletesen foglalkoztunk két olyan tanulmánnyal is [2-3], mely a szélerőművek bővítési lehetőségeit vizsgálva született az évek során. Ezek közül a MAVIR által kiadott tanulmány már 2008-ban is kitért a szabályozási gradiens okozta problémákra: „a támogatott áron termelő, nem szabályozható entitások vagy a hálózatra zsinór menetrend szerint termelő önszabályozó kooperációk elterjedésével” csökkent a rendszerben a szekunder és perces tartalékot biztosító erőművek aránya. Ezzel pedig nemcsak a szabályozási tartomány csökkent, hanem „minden blokk leállásával [csökkent] a rendszer szabályozási sebessége (gradiense), azaz [romlott] a magyar VER szabályozási rugalmassága. A szekunder tartalékok csökkenése a VER-ben pedig csökkenti a rendszerbe befogadható időjárásfüggő entitások teljesítményeit…”. A tanulmány 2.6. fejezetében ismertetésre kerül az is, hogy a rendszerben addig mért, a szélerőművek által okozott legnagyobb felfutási gradiens 49 MW/15 perc, míg a legnagyobb lefutási gradiens 35 MW/15 perc volt. * A cikk 1. része az Elektrotechnika 2012/03 szám 9. oldalától olvasható


8

Ugyanez a problémakör részletesen is tárgyalásra került alig egy év elteltével egy másik MAVIR tanulmányban [4] is. A szerzők a munkához a hazai rendszer szélerőműveinek, valamint a szabályzásba bevont erőműveknek a 2009. második félévi, és 2010. első félévi adatait használták fel. A vizsgálatok eredményeként megállapításra került, hogy a szélerőművek által leadott teljesítményváltozás gradiense az idő több, mint 95%-ban a 2,5 MW/perc határon belül volt, mind fel, mind le irányban. További tapasztalatként megfogalmazták, hogy az üzemi szabályzat által előírt, névleges beépített kapacitásra vonatkoztatott 10%/perc gradiens korláttól is messze elmaradnak a magyarországi értékek. A szekunder szabályozásban részt vevő erőműveket vizsgálva fel és le irányban egyaránt az időszak 80-100%-ban legfeljebb 10-15 MW/perc gradiens értékkel tudtak szabályozni, így a szélerőművi kapacitás bővülése eredményeként fellépő nagyobb gradiens értékek kiszabályozása már meghaladhatja az erőműpark képességeit. A tanulmány végső következtetése szerint „a magyar VER jelenlegi szabályozási lehetőségei, és a várhatóan akár 740 MW-ig növekvő beépített szélkapacitás mellett a szélerőművek mindenkori beépített teljesítményének 10%*BT/perc gradiens értékének jelentős túllépése veszélyeztetheti a megfelelő minőségű és biztonságos energiaellátást”. Cikkünkben bemutatásra kerülnek azok a kutatási eredmények, melyek során a magyar villamosenergia-rendszer gradiens képességének szükséges növelését vizsgáljuk az egyes szélerőmű beépítettségi szcenáriók függvényében. A vizsgálatok eredményeként javaslatot teszünk több technológiának a bevonására, melyekkel a rendszer gradiens képessége javítható. A vizsgálat módszertana A vizsgálatokat ezúttal is két módszerrel folytattuk le; statisztikai elemzést készítettünk a nyilvánosan elérhető historikus adatokból, illetve ezek további értékelésére számítógépes szimulációt használtunk. A munka során a 2009. január 1-től 2011. december 31-ig terjedő teljes 3 éves időszakot vizsgáltuk – ez lényegesen hosszabb időszakot jelent, mint a hivatkozott tanulmányok vizsgálata. Az adatok 1 perces felbontásban kerültek felhasználásra, a 3 évről így összesen 1 576 800 adatpontot vizsgáltunk. A szélerőművek termelési adatai a MAVIR honlapján közvetlenül is elérhetőek. A rendszer fel- és le irányú szabályozási gradiensének számításához online csak a 15 perc alatt igénybe vehető forgó tartalékok mennyisége áll rendelkezésre. Fontos megjegyezni, hogy ezen adatok kereskedelmi, és nem műszaki jellegűek. Az egyes erőművek tényleges gradiens értékeit jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen üzemállapotban vannak a gradiens igény jelentkezésekor, ez pedig elsősorban a napszakoktól függ. Jelen cikkben bemeneti adatként a bruttó tény rendszerterhelés és a 15 perc alatt igénybe vehető forgó tartalék különbségéből 1 percre átszámított értékeket használtuk fel, így a gradiensek szempontjából „best case” szituációt modelleztünk. A ténylegesen elérhető gradiens értékek várhatóan nagyobb pluszkapacitás installálását teszik szükségessé. Az általunk számított gradiens értékekből készítettünk eloszlásfüggvényt, mind a le, mind a fel irányú szabályozási tartalékokat kiértékelve. A szélerőművek perces felbontású termelési adataiból a perces változások kiszámíthatóak, ezekből pedig a szabályozási tartalékokhoz hasonlóan képezhető eloszlásfüggvény – ez mutatja meg, hogy a magyarországi szélerőművekre mekkora MW/perc gradiens jellemző az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján. A szélerőművi termelési adatokat – hasonlóan korábbi cikkünkhöz – ezúttal is extrapoláltuk a

[2] által definiált, az üzemzavari gázturbinák méretéhez igazított három szcenárióra (330+120=450, 330+240=570 és 330+410=740 MW). A villamosenergia-rendszer által biztosított szabályozási gradiensek értékét nem extrapoláltuk, vizsgálatunk célja ugyanis éppen azon kiegészítő egység paramétereinek feltérképezése volt, amelynek ezt a feladatot kell majd ellátnia a jövőben. A szélerőművi termelés, valamint a rendelkezésre álló szabályozási tartalék gradiensének historikus értékeit idő szerint egymáshoz rendelve vizsgáltuk, hogy mely időpillanatokban, mekkora nagyságban, és milyen hosszú időre kell kisegítést biztosítani a rendszernek ahhoz, hogy a szélerőművek termelésében bekövetkező változásokat szabályozni legyen képes. Az így összeállított vektorokat MATLAB segítségével dolgoztuk fel, perces felbontásban. Amennyiben adott percnél elegendő szabályozási gradiens állt rendelkezésre, az esettel nem foglalkoztunk. Ha azonban ez a feltétel nem valósult meg, kiszámítottuk, hogy mekkora teljesítmény gradiensre (MW/perc) lenne szükség a rendelkezésre álló mennyiségen felül. A számítógépes programban ezek mellett rögzítésre került, hogy egyhuzamban mennyi ideig tartott ez a gradiens túllépés. Mind a teljesítmény gradiensre, mind az időtartamra kapott eredményekből eloszlásfüggvényt készítettünk, és a görbe alatti terület 95%-os értékének elérését tűztük ki célul úgy, hogy: • az egység (energiatároló) képes legyen a szükséges teljesítmény gradiens kiegészítést biztosítani az esetek 95%-ban • az egység (energiatároló) képes legyen a szükséges időtartamon keresztül teljesítmény gradiens kiegészítést biztosítani az esetek 95%-ban A szimulációkhoz használt, MATLAB alá írt program egy korábbi, szintén saját készítésű szimulációs program részben módosított változata. Az eredeti program célja az volt, hogy a villamosenergia-rendszerrel kooperációban üzemelő szélerőművek és energiatárolók működését képezze le úgy, hogy az energiatárolás célja a szélerőművek termelési gradiensének korlátozása legyen. A programban tetszőlegesen választhatjuk meg az engedélyezett fel, illetve le irányú gradiens nagyságát, tetszőleges teljesítmény/idő mértékegységben (jellemzően MW/perc vagy MW/15 perc), ehhez képest fog beavatkozni az energiatároló. Amennyiben az egy időbélyeggel korábbi értékhez képest többet termelt a szélerőmű, fel irányú gradiens túllépés fordulhat elő; amennyiben ez be is következik, a többletenergiával a tárolót töltjük, elkerülve ezzel azt, hogy a rendszer más egységeinek le irányú szabályozást kelljen végrehajtani. Ha ellentétes irányú a változás, azaz a szélerőmű termelése csökkent, a tárolt energia megfelelő hányada kisütésre kerül, így elkerülve a gradiens túllépést, illetve megelőzve a hálózat többi eleménél bekövetkező fel irányú szabályozást. Jelen cikkben ismertetett szimulációk során az eredeti programot elsősorban a statisztikai kiértékelésekhez használtuk, a különböző teljesítményű és kapacitású energiatárolók időbeli működésének szimulációja a nagy mennyiségű bemeneti adat (a perces felbontás miatt 1 576 800) miatt igen nagy futási idővel jár.

1. ábra A magyar villamosenergia-rendszer le és fel irányú gradiens képessége (2009-2011) Hasonló statisztikai kiértékelést végeztünk a szélerőművek tényleges termelését felhasználva, ennek eredményei láthatóak a 2. ábrán. Az esetek döntő többségében ennek a szabályozási igénynek a nagysága – függetlenül annak irányától – 2,5 MW/perc értéknél kisebb volt, 5 MW/perc gradiensnél nagyobb értékek pedig elvétve fordultak elő. Megállapítható továbbá az is, hogy a magyarországi szélerőműparkok együttes termelésének a változása messze a 10%*BT/perc gradiens alatt volt az eddig eltelt időszakban.

2. ábra A szélerőművek gradiense (2009-2011) A 2. ábrán látható arányok fokozatos változása figyelhető meg a 3. és 4. ábrán. Ezek a diagramok rendre a 450, illetve 740 MW-os szélerőművi beépítettséggel számoló, extrapolált szcenáriókra érvényes eredményeket mutatják. Látható, hogy a 0-2,5 MW/perc gradiensen belülre eső perces termelésválto-

A vizsgálatok eredményei A 3 éves periódus során az idő 2,85 illetve 1,62%-ban nem állt rendelkezésre le, illetve fel irányú szabályozási tartalék. Ezektől az esetektől eltekintve általánosságban megállapítható, hogy a rendszer az esetek legalább 90%-ban rendelkezik 5 MW/perc nagyságú szabályozási gradiens képességgel. A magyar villamosenergia-rendszer le és fel irányú gradiens képességének eloszlását részletesen az 1. ábra mutatja be.


9

3. ábra A szélerőművek gradiense, 450 MW-os beépített teljesítmény esetén (2009-2011)

zások aránya fokozatosan csökken, a legnagyobb beépítettségű szcenárióban már csak az esetek kb. 75%-a tartozik ide. Ezzel párhuzamosan megnő az igény a nagyobb szabályozási gradiensek felé, az 5-10 MW/perc tartomány elkezd telítődni. A növekvő beépített szélerőművi kapacitás következtében

(esetek 4,58%-a), a 95%-os lefedettséghez pedig 23,5 MW/perc gradiens tartozik. A fel irányú szabályozás hasonló értékeit tekintve a kisegítést igénylő 14 433 perc az összes eset 2%-át teszi ki, míg a 95%-os küszöböt 25,5 MW/perc gradiensnél lépjük át. A szükséges gradiens kisegítésre vonatkozó vizsgálatok eredményeit foglalja össze az 5. ábra. Látható, hogy a beépített szélerőművi kapacitástól eltérő mértékben függ a fel illetve a le irányú szabályozási gradiens szükséges kisegítésének nagysága. Annak eldöntésére, hogy a feladat ellátására egy vagy két energiatárolót kívánnánk használni, meg kell vizsgálni a szükséges kisegítések időbeliségét. Ha a fel és le irányú szabályozási igények időben jól váltakozva követik egymást, várhatóan kisebb egységteljesítményekkel számolhatunk. A kérdés megválaszolásához a jövőben további vizsgálatokat kívánunk végezni. A következőkben azokat a vizsgálatokat tekintjük át röviden, melyek a rendszerben lévő gradiens képesség hiányának idő-

4. ábra A szélerőművek gradiense, 740 MW-os beépített teljesítmény esetén (2009-2011) növekvő perces termelésváltozások jól láthatóan még a jelenleginél nagyobb szélerőműpark esetén is a rendszer által kiszabályozható tartományba esnek. [1]-ben ismertetett kutatásainkhoz hasonlóan azonban ebben az esetben is a folyamatok időbelisége az, ami alapján a részletes vizsgálatokat elvégezni célszerű. A korábban leírtaknak megfelelően két fő szempont szerint vizsgáltuk a gradiens túllépéseket: a túllépés nagysága, illetve a túllépés időtartama szerint. Amennyiben a jelenleg beépített, 330 MW-os szélerőművi teljesítménnyel számolunk, a 3 éves periódusban 708 611 olyan percet találunk, amikor leszabályozási igényt jelentett a szélerőművek termelésének változása, ebből 19 797 olyan perc volt (az esetek 2,79%-a), amikor a rendszer (le)szabályozási gradiense nem volt elegendően nagy. Ahhoz, hogy ezen esetek 95%-át lefedjük, 19 MW/perces teljesítményre van szükségünk. Fel irányú szabályozási igény 719 137 percben volt, ebből 7 038 percben (0,98%) nem állt rendelkezésre elegendő nagyságú felszabályozási tartalék. Ezen eseteknél a 95%-os küszöböt egy 16 MW/perc gradiens képességű egység alkalmazásával érjük el. Az egyel nagyobb, összesen 450 MW-nyi beépített szélerőművi teljesítményre extrapolált szcenárió esetén a 708 611, leszabályozási igényt támasztó perc közül 23 174 esetben nem bizonyul elegendőnek a rendszer gradiense, ez 3,27%-os arány. A 95%-os határ eléréséhez 22 MW/perc gradiensnek megfelelő nagyságú teljesítményt kell rendszerbe állítanunk. Fel irányú szabályozás szempontjából 8 599 percben (1,2%) van szükség a rendszerben jelen lévő szabályozás kiegészítésére, az esetek 95%-át pedig 22 MW/perc gradienssel tudjuk kielégíteni. Az 570 MW-os beépítettségű szcenárió esetén ezek a számok tovább nőnek. A leszabályozási tartalékok kiegészítésére 26 877 percben van szükség, ami az összes eset 3,79%-át teszi ki. A 95%-os küszöbhöz tartozó gradiens értéke 22,5 MW/perc. A fel irányú szabályozást vizsgálva összesen 10 619 esetben (1,48%) nem bizonyulnak elegendőnek a rendszerben lévő szabályzó erőművek. Ahhoz, hogy ezen esetek 95%-ban is elegendő szabályozási gradiens álljon rendelkezésünkre, 25 MW/perc kiegészítés szükséges. Az általunk vizsgált, legnagyobb szélerőművi kapacitással rendelkező esetben összesen 740 MW-nyi termelőegységünk van. A leszabályozás kisegítésére 32 481 percben van szükség


10

5. ábra A szükséges gradiens kisegítés nagysága tartamát vizsgálták, a 2. pontban leírtak szerint, kezdve a le irányú szabályozással. Amennyiben 330 MW-os beépített szélerőművi teljesítményre extrapoláljuk a 2009-2011 közötti időszak adatait, 11 865 olyan időszak volt, amikor a rendszer gradiens képességeit meghaladó mértékben kellett volna szabályzást biztosítani. Ebből 7 645 esetben 1 perces volt a túllépés, 2 614 esetben 2 perces, míg 814 esetben 3 perces. A 95%-os küszöb értéke 4 perc. A 450 MW-os szcenáriót vizsgálva 14 267 időszakban lépne fel igény nagyobb gradiensre: 9 429 esetben 1 perces, 3 051 esetben 2 perces, 918 esetben 3 perces időtartammal, ekkor is 4 perc lesz a 95%-os görbe alatti területhez tartozó érték. Ha a még nagyobb, 570 MW szélerőművi teljesítménnyel számoló esetre nézzük ugyanezeket az eredményeket, a 16 872 esetből 11 407

6. ábra A szükséges le irányú szabályozási gradiens kisegítések száma

alkalommal 1 perces a túllépés, 3 472 és 1 014 esetben pedig 2 illetve 3 perces. A 95%-ot ismét 4 percnél érjük el. A vizsgált beépítettségi szcenáriók közül a 740 MW-os esetben lesz – a vártnak megfelelően – a legtöbb olyan időszak, amikor a villamosenergia-rendszer gradiens képessége nem lesz elegendő lefelé irányban. Az összesen 20 867 esetből 14 428 alkalommal 1 perces, 4 157 alkalommal 2 perces, 1 161 alkalommal pedig 3 perces egybefüggő időszakban kellene kisegítést biztosítani. A 95%-os küszöbérték eléréséhez még ebben az esetben is figyelembe kell vennünk a 4 perces időszakokat. Amennyiben a fel irányú szabályozási gradiens képességet vizsgáljuk, hasonló eredményeket kapunk, a következőkben röviden ezeket is áttekintjük. A vizsgált 3 éves periódusban 719 137 olyan perc volt, amikor felszabályozási igényt jelentettek a szélerőművek. Ha a beépített kapacitás tekintetében 330 MW-tal számolunk, összesen 5 316 olyan periódus van, amikor nem elegendő a rendszer felszabályozási gradiensének nagysága. Ebből 3 725 esetben 1 perces, 1 022 esetben 2 perces, 285 esetben pedig 3 perces a hiány. A 95%-os küszöbérték 4 perchez tartozik. A 450 MW-os beépített teljesítményű esetben 6 518 esetben kell kisegíteni a rendszert, 4 653 alkalommal 1 percig, 1 226 alkalommal 2 percig, 328 alkalommal pedig 3 percig, míg a 95%-hoz tartozó érték 3 perc. Ha extrapolációval tovább növeljük a szélerőművek teljesítményét 570 MW-ra, már 8 124 olyan időszakunk lesz, amikor nem elegendő a szabályozás gradiens képessége. Ezen időszakokból 5 957 alkalommal 1 percet, 1 440 alkalommal 2 percet, 385 alkalommal pedig 3 percet kell a kisegítő egységnek működnie, a 95%-os küszöb átlépése 3 percnél bekövetkezik. Végül a legnagyobb, 740 MW-os kapacitás esetén 11 148 periódusban lesz szükség a gradiens képesség kiegészítésére. 8 439 esetben 1 perc, 1 834 esetben 2 perc, 466 esetben 3 perc lesz ezen periódusok hossza, a 95%-os érték pedig 3 percnek adódik. Ezeket az eredményeket foglalja össze a 7. ábra. A kiszámított teljesítmény gradiens és idő értékeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szükséges gradiens kisegítés hossza 3-4 percnél nem szükséges, hogy hosszabb legyen – ez az érték segíthet meghatározni az energiatároló kapacitásának

energiatároló) üzembe állításával, mely képes percenként kb. 25 MW-os teljesítményt kezelni, és kapacitása elegendő ahhoz, hogy 4 percig folyamatosan maximális teljesítménnyel üzemelhessen. Itt is meg kell jegyeznünk azonban, hogy amennyiben rendelkezésre állnak az erőművek tényleges gradiens értékei, a vizsgálatokat elvégezve eltérő eredmények adódhatnak, nagyobb kisegítést eredményezve. Ezen bemeneti adatokkal történő szimuláció későbbi terveink között szerepel. Összefoglalás Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve döntően fogja meghatározni az évtized megújuló energiával kapcsolatos beruházásait. Amennyiben a célként kitűzött kapacitásértékeket minden területen el kívánja érni az ország, nem várathat magára a megfelelő műszaki megoldások kidolgozása sem. A szerzők két részes cikkükben a szélerőművek rendszerintegrációjának két aspektusát vizsgálták. Az első részben [1] a szélerőművek menetrendezéséből adódó leszabályozási energiaigény rendelkezésre állásával kapcsolatos vizsgálatok kerültek bemutatásra, míg jelen cikk a szélerőművek gradiensének, és a magyarországi villamosenergia-rendszer szekunder szabályozásába bevont erőműveinek gradiensének egymásra hatását vizsgálta. Hasonló tanulságok vonhatók le mindkét esetből; az elmúlt évek trendjét megfordítandó, növelni kell a rendszerben rendelkezésre álló szabályzó egységek számát, legyen szó akár ilyen célra épülő erőművekről, akár különböző energiatárolási technológiákról. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton is köszönik Dr. Tombor Antalnak a kétrészes cikk lektorálását, valamint az általa megfogalmazott értékes észrevételeket, amelyek nagyban hozzájárultak e munkánk elkészítéséhez. A munka szakmai tartalma kapcsolódik a "Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben" c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását a TÁMOP-4.2.2.B-10/1--2010-0009 program támogatja. Irodalomjegyzék [1] Hartmann Bálint, Dr. Dán András: Növelhető-e a hazai szélerőmű kapacitás energiatárolás alkalmazása esetén?, Elektrotechnika, 2012. vol. 3., pp. 9-12 [2] MAVIR Zrt.: A szélerőművi kapacitásbővítés lehetőségei és feltételei a magyar villamosenergia-rendszerben, V1.31, 2008 [3] Magyar Energia Hivatal: A magyar villamosenergia-rendszerbe illeszthető szélerőművek mennyisége, 2009 [4] MAVIR Zrt.: A magyar VER szekunder szabályozásba bevont erőműveinek és a szélerőművek gradiensének egymásra gyakorolt hatásairól, 2010

Hartmann Bálint 7. ábra A szükséges fel irányú szabályozási gradiens kisegítések száma nagyságát. Hasonló módon, a szükséges teljesítmény gradiens kisegítés nagyságából becsülni tudjuk az energiatároló teljesítményének nagyságát, ez 330 MW-os szélerőművi teljesítmény esetén 19 MW/perc (itt a le irányú szabályozás a szűkebb keresztmetszet), 450 MW esetén 22 MW/perc, 570 MW esetén 25 MW/perc, 740 MW esetén pedig 25,5 MW/perc. Ezen értékek alapján jó közelítéssel mondhatjuk, hogy amennyiben a magyarországi szélerőművek beépített teljesítménye megduplázódik, az így keletkező le és fel irányú szabályozási gradiens többletigény is kezelhető egy olyan egység (például

BME Villamos Energetika Tanszék doktorjelölt MEE-tag [email protected]

Dr. Dán András BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport egyetemi tanár MEE-tag [email protected]

Lektor: Dr. Tombor Antal


11

Villamos Berendezések és védelmek Villamos berendezések és védelmek

Dr. Kárpáti Attila, Mosonyi Károly, Vörös Miklós

Szünetmentes áramellátó rendszerek* II. rész

1 táblázat A hibatípusok megoszlása kisfeszültségű hálózaton. (A rendelkezésre állás 99,9%-os) Megnevezés

%-os érték

Központi betáplálás kiesése (power outage)

26

Vízszálltó csővezeték törése (burst water pipe)

1

Bombázás, robbanás (bombing)

7

A cikk az első részben az UPS-ek telepítésének indoklásával foglalkozik.a hálózati kiesések hatására keletkező anyagi károk elemzésével. A második részben az UPS-ek megbízhatósági jellemzőinek megfogalmazását adja. A harmadik részben pedig irodalmi adatok alapján különböző áramellátási feladatok megoldására rendszermegbízhatóságot javasol.

Alkalmazott szabotázsakciója (employee sabotage)

3

Tranziens feszültségváltozás (power surge)

3

Hurrikán (hurricane)

6

Tűz (fire)

6

The first part of the paper deals with the motivation of the application of UPS systems, on the basis of the financial losses because of the network outages. The second part contains a short summary and interpretation of the reliability parameters used for the UPS systems. In the third part suitable system reliability will be proposed for various power supply poblems.

Földrengés (earthquake)

6

Viharkárok (storm damage)

12

Közvetlen hálózati kiesés (network outage)

2

Árvíz (flood)

10

Emberi hiba (human error)

2

Hardver hiba (hardware error)

8

Kezelési hiba (service failure)

1

Szoftver hiba (software error)

5

Egyéb (other)

2

Meghatározások

1. Bevezetés A szünetmentes áramellátó rendszerek (UPS-ek) drága berendezések. Telepítésük mégis sokszor indokolt, mert a közhasznú elosztóhálózat ellátási biztonsága sok fogyasztó számára már nem megfelelő. Indokolt a telepítés, ha − az áramellátás kiesése által okozott anyagi veszteségek a telepítési és üzemeltetési költségeket jóval meghaladják, − ill. a közvetlen károkon túlmenően a létrejövő veszélyhelyzet sem elhanyagolható. Az első csoportba tartozik az erősen számítógépesített üzleti szféra. A második csoportba a nagy energiaellátó/ipari/közlekedési rendszerek irányítása sorolható. Először irodalmi adatok alapján néhány általánosabb adatot ismertetünk: − A tápláló hálózat meghibásodása miatt fellépő közvetlen költségek ~ 150 milliárd USD/év. (Business week 1999) − Az üzleti életben alkalmazott számítógéprendszereknél a tapasztalt havi hálózati zavarok száma ~120. (IBM) − Tipikus üzemi tapasztalat: 9 hálózati kimaradás évente. Ennek az eredő költségkihatása majdnem 3 millió USD, a munkavállalók termelékenységcsökkenésének figyelembevétele nélkül. (Find/SVP) − Érdekességképpen a hálózati feszültségkiesések okainak [2] sokféleségét mutatja az 1. táblázat. − Közvetlenül a számítógépesített üzleti szféra veszteségeire (irodalmi, (USA)) adatok alapján) az 2. táblázat tartalmaz összefoglaló adatokat. Nagyipari rendszerekben a veszteségek jóval nagyobbak lehetnek, nem beszélve a keletkező veszélyhelyzetekről. Érzékeltetésképpen néhány példa: − Energiatermelő és -elosztó rendszerek irányítása (atomerőművek, összefüggő/országos energiaelosztó rendszerek). − Veszélyes technológiákat alkalmazó, vegyipari nagyvállalatok (pl. olajfinomítók). − Nagy közlekedési rendszerek irányítása (vasút, repülőtér). Jelenleg már sokféle típusú UPS létezik. Ezek között a zavarelhárító képességük és a megbízhatóságuk alapján lehet * A cikk I. része az Elektrotechnika 2012/04 szám 10. oldalától olvasható


12

2 táblázat Alkalmazás

Költség USD (1 óra kiesési időre)

Tőzsdei brókercég

(5-7) millió

Hitelkártya-üzletág

(2-3) millió

Call center 800# üzletág

150 000 – 225 000

Repülőjegy-biztosítási üzletág

50 000 – 100 000

Mobiltelefon-szolgáltatás

35 000 – 45 000

ATM szolgáltatás

10 000 – 15 000

választani. A zavarelhárító képességek szerinti osztályozást a megelőző cikkben (Szünetmentes áramellátó rendszerek, I. rész) ismertettük. Jelenleg a megbízhatóság szerinti csoportosítással foglalkozunk. Az UPS-ek megbízhatósági jellemzői statisztikus jellemzők. A 2. pontban az ezekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat foglaljuk össze, azok rövid magyarázatával együtt. A 3. pontban a különböző alkalmazásokhoz javasolt megbízhatósági kategóriákat ismertetjük irodalmi adatok, szabványok, és vezető gyártók ajánlásai alapján. Az "összefoglalás" rövid összefoglaló elemzést tartalmaz. 2. Az UPS-ek jellemzésére használt legfontosabb megbízhatósági adatok − Megbízhatósági szempontból minden rendszernek két alapállapota van, ezek: 0hibátlan állapot, Hhibás állapot. − Tartalékolt rendszereknél a két alapállapot között köztes állapotok is fellépnek, amikor a rendszer bizonyos részei már hibásak, de a rendszer az eredeti feladatát még el tudja látni.

MTTR, h 3. táblázat Az RÁ, MTBF és MTTR közötti kapcsolat − A közbülső állapotokból lehetséges az elmozdulás MTBF,h 0,25 0,5 1 3 6 12 24 a H (további meghibásodás), ill. 0 állapot (javítás) 5 000 0,9999500 0,9999000 0,9998000 0,9994004 0,9988014 0,9976057 0,9952229 felé. Számításokkal min10 000 0,9999750 0,9999500 0,9999000 0,9997001 0,9994004 0,9988014 0,9976057 den állapotban való tartózkodás valószínűsége 20 000 0,9999875 0,9999750 0,9999500 0,9998500 0,9997001 0,9994004 0,9988014 meghatározható, mint az 50 000 0,9999950 0,9999900 0,9999800 0,9999400 0,9998800 0,9997601 0,9995202 idő függvénye, ahol az n-ik állapotban való tar100 000 0,9999975 0,9999950 0,9999900 0,9999700 0,9999400 0,9998800 0,9997601 tózkodás valószínűsége 200 000 0,9999988 0,9999975 0,9999950 0,9999850 0,9999700 0,9999400 0,9998800 Pn(t). − Az egyes állapotok közöt500 000 0,9999995 0,9999990 0,9999980 0,9999940 0,9999880 0,9999760 0,9999520 ti átmeneteket az egyes 1 000 000 0,9999998 0,9999995 0,9999990 0,9999970 0,9999940 0,9999880 0,9999760 átmenetekhez tartozó meghibásodási ráták (λ) 2 000 000 0,9999999 0,9999998 0,9999995 0,9999985 0,9999970 0,9999940 0,9999880 és az átlagos javítási idők 3 000 000 0,9999999 0,9999998 0,9999997 0,9999990 0,9999980 0,9999960 0,9999920 (μ, MTTR, mean time to repair) határozzák meg. 0,99 2 9-es; 0,999 3 9-es; 0,9999 4 9-es; 0,99999 5 9-es; 0,999999 6 9-es; 0,9999999 7 9-es; − λ(t + Δt) = ΔNH/(N0-NH)/ ΔT = (ΔNH/N0)/ ΔT/(1 – (NH/N0)), azaz egy vizsgált mintából kieső elemszám relatív értékének időegységre 3. A különböző megbízhatósági kategóriák vonatkozó része, [1/h], ahol ΔNH a ΔT idő alatt kieső, N0 a és az alkalmazások összehangolása kiindulási, NH pedig a t időpontig kiesett darabszám. − ΔT  0; N0  ∞ ; esetben lim(NH/N0) = Q, ill. λ(t) = (dQ/dt)/ Jóllehet, az MTBF a leginkább használt fogalom egy berende(1 – Q(t)) = - (dR/dt)/R(t), ahol R = P(t’>t), az életben marazés megbízhatóságának jellemzésére, de a korrekt megítélésdási, Q = P(t’
Megjegyzések: T*max  Max. kiesési idő 1 év alatt


13

5. táblázat A 3.2. táblázatban megadott RÁ tényezőkhöz tartozó MTBF értékek RÁ

1 év = 8760 óra

Javasolt alkalmazási terület

μ, h

MTBF,év

μ, h

MTBF,év

0,99

Háztartás (egyszerű)

24

0,27123

12

0,13562

0,999

Háztartás (gépesített)

24

2,73698

12

1,36849

Gyárak

24

27,3945

12

13,6973

Kórház,repülőtér

24

273,970

12

136,984

Bankok

24

2739,72

12

1369,86

On-line üzletág

24

27397,3

12

13698,6

0,9999 0,99999 0,999999 0,9999999

Megjegyzések − A 3.3 táblázat adataiból megállapíthatóan 4 9-es (0,9999) RÁ értékhez már ~ 14 -27 éves MTBF érték tartozik, feltételezve a 12-24 órás javítási időt. − Ez az MTBF érték a jelenlegi technológiai szint mellett még viszonylag egyszerűen megoldható. − Az ennél nagyobb RÁ étékek megvalósításához már speciális elrendezések tartoznak. − A 6 9-es meghibásodáshoz tartozó 1350-2700 év is egyszerűen indokolható. Tételezzük fel pl., hogy a világban csak 100 atomerőmű működik. Ekkor független meghibásodásokat feltételezve 13,5-27 évenként kell egy balesettel számolni. (Itt nem vettük figyelembe, hogy ilyen meghibásodásoknál a 24 órás javítási idő nagy valószínűséggel illuzórikus.) Az [1] szabványban a rendszer megbízhatóság minősítésére 4 megbízhatósági szintet (SILSafety Integrated Level, SIL 1,2,3,4) alkalmaznak.A definíciók két esetre vonatkoznak. − Alacsony igényű üzemben adott ciklusra adják meg a megbízhatóság értékét (kiesési valószínűség átlagértéke), l. 6. táblázat. Példaképpen: feltételezve, hogy a berendezés egy évig működik és a 4. szintnek megfelelően:

Megbízhatósági szint

Alacsony igényű üzem (Átlagos valószínűsége a meghibásodásnak)

4

≥10-5 <10-4

3

≥10-4 <10-3

2

≥10-3 <10-2

1

≥10-2 <10-1

λ(av) = 10-5/év, egy évre közelítésképpen 104 órát véve 10-9/hMTBF = 109h100 000 év. A másik véglet szerint, 1. szint, λ(av) = 10-1/ht véve alapul10-5/hMTBF = 105h10 év. Ebben az esetben λ értéke a ciklusidő alatt (a példában az egyszerűség kedvéért 1 évet tételeztünk fel, de ez változó is lehet) nincs megkötve, csak az átlagérték, λ(av). − Nagy igényű, folyamatos üzemben λ [1/h] a besorolás alapja, l. 7. táblázat. Példaképpen: ha a berendezés folyamatosan működik és a megbízhatósága a 4. szintnek felel meg, akkor λmin = 10-9/hMTBF = 109h100 000 év. λmax = 10-8/h MTBF = 108h10 000 év.

Összefoglalás A cikkben irodalmi adatok alapján az UPS-ek telepítését meghatározó, megbízhatósági kédéssekkel foglalkoztunk, ezek: − Becslésszerű adatokat adtunk meg az energiaellátás zavarainak anyagi kihatásaira. − Röviden ismertettük az alkalmazott megbízhatósági számítások alapelveit, és megadtuk az alkalmazott legfontosabb jellemzőket. − Ajánlásokat adtunk a különböző feladatokat ellátó UPS-ek MTBF és RÁ tényezőinek értékeire − Végezetül röviden ismertettük a bonyolultabb rendszerek szabvány [1] szerinti megbízhatósági osztályba sorolását, (SIL) Irodalomjegyzék [1] en-61508 (2001. december): Functional safety of electrical/electronic/programmable electronic safety- related systems. Part 1: General requirements. (SIL definícó). [2] Newave UPS Systems: Availability in UPS Systems [3] Kárpáti, A., Vörös, M., Novák, M.: Szünetmentes áramellátó rendszerek, I. (Meghatározások), Elektrotechnika

Folytatjuk!

Dr. Kárpáti Attila docens Budapest Műszaki Egyetem MEE-tag [email protected]

6. táblázat A megbízhatósági szintek (SIL) értékei alacsony igényű, szakaszos üzemben

Megbízhatósági szint

Nagy megbízhatóságú, vagy folyamatos üzem (A rendszer meghibásodás valószínűsége óránként)

4

≥10-9 <10-8

3

≥10-8 <10-7

2

≥10-7 <10-6

1

≥10 <10 -6

Mosonyi Károly Interpower Kft. [email protected]

Vörös Miklós Interpower Kft. MEE-tag [email protected]

-5

7. táblázat A megbízhatósági szintek (SIL) osztályba sorolása folyamatos üzemben Lektor: Dr. Gájász Zoltán, BME


14

Villamos Berendezések és védelmek Villamos berendezések és védelmek

Dr. Gaál-Szabó Zsuzsanna

Transzformátorolajok élettartamának növelése Az oxidációgátló, vagy más néven inhibítor megvédi a transzformátorolajat oly módon, hogy az oxidatív hatásokat mintegy magára vonja, saját maga oxidálódik. Elegendő inhibítor jelenlétében az olaj nem öregszik. Az inhibítor mennyiségének csökkenésével megindul az olaj állapotromlása. Az inhibítor mennyisége tehát alapvetően meghatározza a transzformátorolaj élettartamát. Az olaj pedig (mint az olaj/papír szigetelőrendszer része) részben meghatározza a transzformátor élettartamát.

háromféle olaj jelölése, mellettük a szám az öregítésben eltelt napok számát jelenti. A kísérlet a 8. napig futott, ekkor már az olajat elfogadhatatlannak minősítettem, nem volt értelme folytatni. Nynas Nytro 10X és Gemini X olajoknál az oxidációgátló adalék négy napig éreztette hatását, ekkor jelent meg az üledék az olajakban. Eddig a pontig tehát a két adalékolt olaj mind színét,

Napok Nytro 10X Gemini X

Lybra

0

9

12

13

1

8

23

165

2

68

43

238

3

165

121

307

4

372

376

373

5

386

454

391

6

403

472

386

8

386

452

388

2. ábra A tgδ-mérés eredménye (*104)

The anti-oxidant additives protect the transformer oil in such a way that they oxidize instead of the oil. The oil doesn’t age in the presence of sufficient quantity of additives. The deterioration of condition of the oil starts when the quantity of additives decreases. So the quantity of anti-oxidant additives determines the lifetime of the transformer oil fundamentally. The lifetime of the oil (as the part of oil/paper insulating system) determines the lifetime of transformers partially. Bevezetés A Nemzeti Energiastratégia szellemében, a környezetet és a pénztárcánkat kímélendő, valamint a józan észt is segítségül hívva takarékosan kell bánni meglévő javainkkal! Ami bevált és jól működik, azt védjük, állagmegóvása, a működési idő meghosszabbítása közérdek! A szigetelőolaj élettartama jelentősen meghosszabbítható! Lássuk hogyan! Írásunk erre keres választ. Célunk a 2,6-ditercier-butil-parakrezol (DBPC) oxidációgátló adalék hatásának tanulmányozása volt. A DBPC a legáltalánosabban használt adalék, pl. a MOL TO40A is ezt tartalmazza. Az 1. kísérlet leírása

1. ábra Olajöregítés eredménye

A hatás gyorsabb megfigyeléséhez három olajat öregítettünk laboratóriumi szárítószekrényben 145 ˚C- on. Három Nynas terméket választottunk:  Nynas Nytro Libra nem inhibitált  Nynas Nytro Gemini X inhibitált (DBPC-tartalmú)  Nynas Nytro 10X inhibitált, potenciálisan korrozív (DBPC + DBDS-tartalmú) A kísérletet 145 ˚C-on 8 napig folytattuk, minden nap mintát vettünk és szín-, valamint tgδ-mérést végeztünk rajtuk. Az 1. ábrán 10X (1. sor), GX (2. sor), L (3. sor) a


15

3. ábra A tgδ-mérés eredménye (*104) ábrázolva mind tgδ-értékét tekintve sokkal jobbnak bizonyult az adalékolatlan Libránál. (1. ábra) Felhívjuk a figyelmet, hogy a Libra olaj esetében már az első napon megjelent az üledék, míg a másik két olajnál csak a negyedik naptól. A negyedik naptól, az oxidációgátló “kimerülésétől” nem volt különbség az olajak közt. Érdekesség: a DBPC és DBDS+DBPC tartalmú olajak közt nem mutatkozott különbség.

Nytro 10X-ben mért DBPC konc. (%)

DBPC % az eredetihez képest

0

0,44

100

1

0,41

93

2

0,30

68

3

0,22

50

4

0,18

41

5

0,17

39

6

0,16

36

8

0,10

23

Napok

4. ábra Oxidációgátló adalék csökkenése az idő függvényében

5. ábra Oxidációgátló adalék csökkenése

Nemcsak szemrevételezéssel vizsgálódtunk, hanem tgδ méréseket is végeztünk. (2. ábra, 3. ábra) A táblázatban fölvett tgδ-értékek 104-nel szorozva értendők. Elvégeztük Nynas Nytro 10X olajban az oxidációgátló adalék analízisét is. (4. ábra, 5. ábra) A görbén a tgδ-méréshez hasonlóan a 4. napnál van az inflexiós pont. Az adalék fogyásával az olaj színe először csak sötétedett, majd 0,18% volt az a mennyiség, amely 145 ˚C-on már nem birkózott meg az öregítő, oxidatív hatásokkal, itt jelent meg az üledék és a tgδ-érték ugrásszerűen nőtt. A 2. kísérlet leírása Olajöregítést sokkal alacsonyabb hőfokon: 20-45-90 ˚C-on is végeztünk. A felhasznált olaj:  Nynas Nytro 10XN inhibitált (DBPC-tartalmú), nem korrozív A kísérleti idő itt egy hónap volt. Mint várható volt, ennyi idő alatt semmiféle szemmel látható változás nem történt az alacsonyabb hőmérsékleteken, de még 90 ˚C-on sem. Üledék nem jelent meg, az olajak színe egymástól megkülönböztethetetlen maradt. 20 ˚C

45 ˚C

90 ˚C

2. nap

14. nap

28. nap

2. nap

14. nap

28. nap

2. nap

14. nap

28. nap

0,45

0,45

0,45

0,45

0,41

0,37

0,44

0,33

0,30

6. ábra Ox.gátló adalék csökkenése különböző hőfokon

Azonban, ha láthatatlanul is, de zajlottak az öregedési (oxidációs) folyamatok. Erre utalnak az adalékkoncentráció-mérési adatok. (6.ábra) Adalék mennyiségében 20 ˚C-on (szobahőmérsékleten) semmiféle változás nincs. (7.ábra) 40 ˚C-on enyhébb, 90 ˚C-on erőteljesebb csökkenés tapasztalható. (8. ábra , 9. ábra) Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy szemmel látható változás nem volt! A 29. napon tgδ-mérést 20 ˚C 45 ˚C 90 ˚C végeztünk a három hőfokon öregített olajon. 10. ábra 7 6 12 90 ˚C-on már, ha enyhe 10. ábra A tgδ-mérés eredménye mértékben is, de szignifiöregítés után (*104) kánsan tetten érhető a tgδemelkedés. A kísérletekből levonható következtetések 1. Az oxidációgátló inhibítor nagyon jelentős mértékben meghosszabbítja a szigetelőolaj élettartamát. A 145˚C-os öregítési kísérlet esetén konkrétan 8 napból 4 napig nagyon jó volt az inhibítált olajak állapota, és csak 4. napon egyezett meg az inhibítálatlan olaj 1. napos állapotával. Ez tehát élettartam-kétszerezést jelent! 2. Attól, hogy valahol szemmel látható öregedés nem látszik, műszerrel mérhető változások lehetnek és vannak az olajban, ami a diagnoszta számára fontos jelzés 3. Tévedés azt gondolni, hogy az inhibítor teljes kimerülése után kezdődik csak az olaj állapotromlása. Érdemes már az oxidációgátló adalék teljes kimerülése előtt pótolni a men�nyiséget! (lásd MSZ EN 60422:2006) Az olajélettartam ezzel jelentősen javul! Alkalmazott módszerek Az előbbiekben tetszőlegesen választott hőfokon és körülmények közt öregítettük az olajakat. Célunk az volt, hogy a kísérlet alatt többszöri mintavétellel nyomon kövessük a változásokat, grafikonosan is modellezve a tendenciát.

7. ábra Az oxidációgátló adalék mennyisége az eltelt idő üggvényében 20 ˚C-on

8. ábra Az oxidációgátló adalék mennyisége az eltelt idő üggvényében 45 ˚C-on

9. ábra Az oxidációgátló adalék mennyisége az eltelt idő üggvényében 90 ˚C-on Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 7 - 0 8

11. ábra Oxidációs stabilitás mérő készülék része

16

Nyomkövetőként a következő méréseket használtuk:  tgδ (MSZ EN 60247:2004)  oxidációgátló adalék(DBPC)(MSZEN 60666:2010) Végezhető azonban öregítés szabályozott paraméterek között is, erre való az MSZ EN 61125:2000 „Vizsgálati módszerek az oxidációs stabilitás becslésére” szabvány. 11. ábra Ez a következő körülményekkel dolgozik:  120 ˚C,  levegőátbuborékoltatás,  rézkatalizátor,  időtartam: 164-500 óra. Itt folyamatközi mintavétel nincs, az idő letelte után a következő méréseket végezteti:  tgδ,  savszám,  üledéktartalom. Az oxidációsstabilitás-vizsgálat előnye: A szigorúan szabályozott körülmények lehetővé teszik az összehasonlítást. Hátrány (amiért is nem ezt a módszert alkalmaztuk): Csak a végeredmény vizsgálható, a közben zajló folyamat nem. Alkalmazási terület Végezetül két fontos terület, ahol az adalékkoncentráció-mérés, vagy az oxidációsstabilitás-mérés hasznos, sőt szükségszerű:  olajminőség ellenőrzése, élettartam,  olajak keverhetősége. Összefoglalás Az olaj élettartamát döntően befolyásolja az inhibítor léte és mennyisége! Az inhibítor csökkenése már akkor megindul, amikor még erre semmi külső szemrevételezéses jel nem utal. Ezért olajunk élettartama nagymértékben meghosszabbítható az időben végzett (tehát még mikor az olaj teljesen jónak tűnik) ellenőrzés és oxidációgátló utánpótlás révén. Nem szabad megvárni az állagromlást, már előtte tenni kell ellene! Az MSZ EN 60422:2006 is hasonlóképpen tesz ajánlást! Azoknál az olajaknál, ahol a határfelületi feszültség ≥ 30 mN/m, és a savszám ≤ 0,06 mgKOH/golaj, tehát még a nagyon jó állapotú olajaknál (!) ajánlja az utóinhibítálást az eredeti koncentrációra, akkor, ha az adalék mennyisége az eredetinek 40-60%-ára csökkent. Ez a 40-60% csökkenés, egy eredetileg 0,4% adalékot tartalmazó olajnál 0,16-0,24 % inhibitor tartalomnak felel meg. Méréseink alapján azonban az új olaj nem ritkán akár 0,44% kezdeti adalékkoncentrációval kerül forgalomba (lásd 1. és 2. kísérletünkben).

Népszerű a helyben termelt energia Váci méretű város éves áramellátását lehetne biztosítani azzal az energia mennyiséggel, amely a villamos energia nagy távolságokra történő szállítása miatt évről-évre elvész a hazai hálózati rendszerben. Nem véletlen hát, hogy a fogyasztás helyén történő energia termelés mind elterjedtebb Magyarországon. A tendenciát mutatja a mintegy 500 megawattnyi helyi villamos energia termelő kapacitást adtak át. Ezzel félmilliós nagyváros éves energia igénye fedezhető,


17

Ez akár 0,26% -os beavatkozási adalékkoncentrációt is jelenthet. Nagyon fontosnak tartjuk ezért a jó olajak folyamatos állapotkövetését, mert az olaj minőségétől, a berendezés típusától, a működtetési körülményektől is függ az a pont, ahol érdemes, sőt véleményünk szerint az olaj élettartama szempontjából ajánlatos beavatkozni. Utóinhibitálni csak inhibitált olajokat kell. A beavatkozás előtt célszerű konzultálni az olaj forgalmazójával, hogy mekkora volt az eredeti adalékkoncentráció, valamint az esetleges inkompatibilitások elkerülése érdekében. Cikkemet tudományos kutatómunkának szántam. Szándékom szerint fölhívtam a figyelmet a  műszeres állapotfigyelés (inhibítor koncentrációmérés) fontosságára,  a még romlásnak nem, vagy alig indult olajak élettartamának meghosszabbítási lehetőségére. Cikkemnek ugyan nem témája, de meg kell említenem, hogy az MSZ EN 60422:2006 citált bekezdésénél rosszabb olajak esetében a szabvány két ajánlást tesz:  regeneráljuk az olajat, majd inhibítáljuk az eredeti koncentrációra, vagy  folytassuk az üzemeltetést, de ha már az adalékmennyiség <0,05%, gyakrabban ellenőrizzük. Az olajak keverhetőségéről az MSZ EN 60 296:2005 (használatlan olajak) és a MSZ EN 60422:2006 (használt olajak) rendelkezik. Bizonyos esetekben minimum követelményként van előírva az oxidációsstabilitás-vizsgálat elvégzése (is). Szabványjegyzék MSZ EN 60422:2006 Ásványolaj-alapú szigetelőolajok villamos berendezésekben. Ellenőrzési és kezelési útmutató MSZ EN 60666:2010 Megadott adalékok kimutatása és meghatározása ásványi szigetelőolajokban MSZ EN 61125:2000 MSZ EN 61125:1993/A1:2004 Felhasználás előtti, ásványolaj-bázisú szigetelőfolyadékok. Vizsgálati módszerek az oxidációs stabilitás becslésére

Dr. Gaál-Szabó Zsuzsanna

gyógyszerész, toxikológus, szakkromatográfus Energochem Kft. MEE-tag [email protected]

Lektor: Dr. Szebeni Mária, IEC TC 10 magyarországi képviselője

csak az elmúlt öt évben hazánkban, mivel a szektor teljesítménye másfélszeresére nőtt. Az így előállított energia jellemzően olcsóbb és mérsékeltebb a környezet terhelése is. Emellett a helyi termelésben számos kicsi erőmű vesz részt, ezért ez a rendszer képes megfelelni az ellátásbiztonság mind erőteljesebben jelentkező igényének. A helyi termelés egyik fontos energiai célkitűzése és így a kormányzati szakpolitikának is egyik sarkköve. Forrás: Heves megyei Hírlap és az ALTO Energiaszolgáltató Zrt.

Vass László

világítástechnika Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Tisztelt Olvasó! A Világítástechnika olyan csodálatos tudomány, amely igen sok tudományterület határán mozog, ahogy fogalmazni szoktunk, interdiszciplináris, azaz a jó világítástechnikusnak polihisztornak kellene lennie. Sajnos az utolsó világítástechnikai polihisztor - Lantos Tanár úr személyében - már eltávozott. A most közreadott cikk ezt az előző tételt bizonyítja. Hiszen - két saját szakterületén - világhírű tudósunk végezte a lektorálás nem könnyű feladatát. A cikk újszerű megközelítésével nem mindenben értettek egyet, ezért szokatlan módon a két lektor rövidített hozzászólását a cikkel folytatólag közöljük. Az észrevételeket várjuk. Némethné dr. Vidovszky Ágnes

Erbeszkorn Lajos

Világítástechnika a szemhez igazítva A szerző egyedi megfigyelése a szemmel történő észlelés egyik rejtett, dinamikus tulajdonságát fedi fel. Következtetés: Meg kell valósítani a szem dinamikus tulajdonságainak vizsgálatát külön erre a célra szerkesztett mérőműszerekkel. A fénytan magyar szakkifejezéseit célszerű felülbírálni, sőt a nemzetközi ajánlások kismérvű pontosítása is szükségessé válik. An individual observation of the author casts light on perception of the eye, one of its hidden property. Conclusion: Special equipments have to be constructed to measure certain dynamic features of the eye. It is advisable to revise the Hungarian terminology of the lighting quantities and even to recommend corrections to the international terminology.

1. Bevezetés A szemünk – egyik legfontosabb érzékszervünk – rendkívül bonyolult működésű, óriási tartományban képes alkalmazkodni a környezetünk által szolgáltatott fénysűrűséghez. Az adaptációt [1] a fényérzékeny pigmentek bomlásának és regenerálódásának dinamikus folyamatai biztosítják. A változásokat biológiai időállandók, azaz az ioncsatornák nyitottsága és a kettős lipidrétegek tulajdonságai szabják meg. A környezeti fénysűrűség csökkenésével az időállandók hosszabbodnak, és a színeket is érzékelő csapok szerepét egyre inkább a pálcikák veszik át. A szemünk – akár sok tízezer éves fejlődéssel – biológiai programozással alapvetően a nappali fényviszonyokhoz és a tűz fényéhez alkalmazkodott. A fényforrások jelenlegi gyors fejlődése és a nem kimondottan az emberi szem tulajdonságaihoz igazodó világítástechnikai megoldások olyan környezetet kezdenek kialakítani, amit a jelentősen lassúbb biológiai változás nem tud követni. A megfigyelés egyúttal kiemeli a fénymennyiség (fényenergia) szerepét a szem észlelésénél. A fénymennyiség definiálása (fényáram x idő) viszont nagyon disszonánsan hat egy villamosmérnök számára. 2. Észrevételek adott mennyiségekhez rendelt SI egységekkel kapcsolatban Az SI hét alapegysége közül a világítástechnika (azaz lényegében az emberi szem) számára a fényerősség (luminous intensity) egységét, a kandelát definiálták [2]. A fényerősség


18

jele: Iv. Az alapegységének meghatározása a technika fejlődésével változott. Az SI kandela (base unit) 540 THz frekvenciájú, sárgászöld fényérzetet keltő monokromatikus sugárzás. Jele cd. Sugárerősségére jellemző, hogy homogén módon 1/683 W/sr értékű sugárzást bocsát ki a szükséges térszögbe referencia fényforrásként összehasonlítási célokra. (A szerző megjegyzése: bár a fotonok áramlanak, de a lényeges paraméter: a teljesítményük térbeli eloszlása!!!) A világítástechnika számára meghatározott, származtatott mennyiségek (derived quantities) és egységeik (derived units): Fényáram, jele: ϕv, egysége a lumen, jele: lm. Egy tetszőleges spektrumú fényforrás akkor bocsát ki 1 lumen fényáramot egyenletesen 1 sr-ba, ha az átlagos emberi szemmel rendelkező egyén (!!!) azonos geometriában azonos fénysűrűségűnek érzékeli az alapegységből (1 kandela) származóval. Részletezve: egy összehasonlító fotométer egyik sugármenetében a kandela (cd) fénye van, a másikban egy tetszőleges spektrális eloszlású fényforrásé, amelyet az emberi szem azonos fénysűrűségűnek (világosságúnak) érzékel. Az összekötő kapocs a két sugárút teljesen különböző spektrális eloszlású fénye között az emberi átlag szemnek az adott adaptációs állapotához kötődő spektrális érzékenysége. Célszerű lenne a pontosítás kedvéért a lumen definiálásánál indexeléssel jelezni ezt a lényeges különbséget: 1 lm = 1 cdv /sr, ahol a „v” index az angol vision (látás) rövidítése. A fényáram és a megvilágítás jelénél is ez az index szerepel. A gyakorlatban az átlagos emberi szemhez tartozó spektrális érzékenységi, láthatósági függvényeket a hullámhossz függvényében határozták meg. A mérőműszerek átviteli karakterisztikáinak ehhez kell igazodnia. Megvilágítás, jele Ev, egysége a lux, értelmezése 1 lumen / m2 egyenletesen elosztva az adott felületen, de használhatjuk a szemhez igazítva azonos mérőszámmal 1 µlumen / mm2 . 3. A nappali és az éjszakai látvány kontrasztja A maximális kontraszt (továbbiakban: kontraszt) a látvány maximális és minimális fénysűrűségének arányát fogja jelenteni, azaz: Kmax = Lmax / Lmin.

(1)

Az Lmax és Lmin fénysűrűségeket a [ 3] külön-külön felsorolja. A fényképészeknél, filmeseknél a fenti arány megnevezése: a látvány fénysűrűség-terjedelme [4] (luminance scale of object, jele: LS), de egyszerűen tárgykontrasztnak is hívják. A nappali látvány kontrasztját a diafilmek valósághű átvitele céljából már régen vizsgálták. A ragyogó napsütésben a bárányfelhők fehérsége és a fák alatti sötét árnyékok fénysűrűségének az aránya, kontrasztja hétszázas értékre tehető [4]. Az átlagérték 160. Nyilván normális ember nem néz a Napba, sem az erős tükröződéseibe.

1. ábra Utcarészlet. Az ég sötétjében jól érzékelhető, hogy a reflexiócsökkentő rétegekkel ellátott optikai elemek milyen jól leképezik az utca agresszív fényeit (kerek foltok) Az 1. ábra utcarészlet éjszaka kivilágítva. Az utcai lámpák bántóan az ember szemébe világítanak, fényeloszlásuk – szerintem – az ősember fáklyájához hasonló. Az utca végén csillogó, túlégetett fehér folt fényszóró, amely alapvetően egy templom homlokzatát hivatott megvilágítani. Ezen éjszakai látvány kontrasztja nagyságrendekkel meghaladja a nappali látvány kontrasztját, határozottan bántja az ember szemét. A felvétel készítésekor a fényképezőgép dinamikus tartománya 400-as értékre volt állítva. Az expozíciót ötvened részre csökkentve (dinamikus tartomány 20 000) a lámpák felületének középső 2/3-ad része még mindig túlexponált volt. 4. Egy véletlenül észlelt jelenség Az elmúlt év augusztusában, amikor a Vega – az északi félteke egyik legfényesebb csillaga – a sötétedés után éppen az ember feje felett van, vizsgálódásokat végeztem az égbolton egy 20x60-as monokulárral. A látómezőben a Vega képe erősen táncolt (támaszkodás nélküli hanyatt-dőlt állás, szélnyomás, szívdobogás, lélegzés hatásai). A szememmel a Vega fényfoltját követtem. A képének mozgása folyamatos volt, kismértékű utókép is megjelent. Ugyanakkor megdöbbenésemre a periférikus látásommal még jól érzékelhető csillag képe a Vegához képest ugrásszerűen és jelentősen változtatta a helyzetét (2. ábra). Az ábrán szemléltetem a jelenséget. A távcső mozgásait nagyjából ellipszisekkel lehet határolni a csillagok körül. A középpontokat bejelöltem, ott lennének a csillagok képei, ha a távcső stabil állványon lenne rögzítve. A bal oldali részen vázlatosan szemléltetem a Vega mozgását a látómezőben. A jobb oldali részen viszont már csak az adott csillag Vegához képesti időben szaggatottan észlelt helyzeteit tüntettem fel. A piros vonalak jelzik a szög és távolság bizonytalanságát az észleléskor. A fényességük a magnitúdó értékekből átszámolva (Vega ~0, SAO 67143 jelű csillag ~7) közelítőleg 600-as arányú. (A fényesség a csillagászok által alkalmazott csillagosztályozás. A skála fordított. Minél nagyobb a fényességérték, annál halványabb a csillag. Egy magnitudó 2,512-szeres arányt jelent.) Ezen rész lektorának lényeges észrevétele alapján meg kell jegyeznem, hogy ugyanazzal a távcsővel, támasztott módon is végeztem megfigyelést ellenőrzésként, de az SAO 67143 csillag lassú mozgásnál nem mutatott fényességváltozást, szcintillációt. Becslésem szerint az észleléskor a szemem adaptációs szintjét a Vega pupillába jutó fényteljesítménye és az éjszakai égbolt háttérfényessége körülbelül azonos mértékben szabhatta meg, ha egyáltalában elérhette ezt a szintet. Ugyanis


19

2. ábra A Vega és az SAO 67143 jelű csillag vázlatos képe az észleléskor egy kb. 30 lux megvilágítású szobából kilépve 5 másodpercen belül már észleltem, vagy az utcai közvilágítás lámpái mellől szinte azonnal végeztem a megfigyelést. Bár később digitális fényképezőgép felvételek alapján kísérletet tettem az SAO 67143 csillagból a szemembe jutó fényáramot és egy éjszakai, megvilágított úttestfelület adott irányú reflexiós fényáramát összehasonlítani, de lektorom problémásnak tartja a pontszerű fényforrás és egy kiterjedt felület fénysűrűségének ilyen módon történő összehasonlítását. Nyilván a szem periférikus tulajdonságai kellőképpen nem tisztázottak. A jelenség a retina adott területének érzékenységével magyarázható. Adott adaptációs szinten a fényérzet kiváltásához adott fénymennyiség (lm·s) szükséges. Ha az erős mozgás következtében a retina adott területén ez a fénymennyiség nem abszorbeálódik, akkor az embernek nincs fényérzete ezen a területen (3. ábra). Ha a fénymennyiség meghalad egy küszöbszintet, akkor viszont igen. Az erősebb megvilágítású helyeken a fényérzet az erős mozgás közben is keletkezik, és így az erősebbhez viszonyított gyengébb fény virtuális, relatív helyzete a mozgás által meghatározott területen belül bárhol feltűnhet (észlelési bizonytalanság).

3. ábra A jelenség magyarázata. Egydimenziós ábrázolás. A fényérzet időintervallumai, illetve helyei piros ellipszisekkel jelölve A fovea centrálisra és a periférikus látótérbe eső fénysűrűség arányainak jelentőségére utal dr. Bárány Nándor megjegyzése [5] a periméterekkel kapcsolatban: „Az ernyő és a vetített jel fénysűrűsége közötti 1:31,6 viszonyt mérésnél be kell tartani, mert a vizsgálati személy látómezejének relatív nagysága a fénysűrűségek viszonyának változásától nagyon, az általános fénysűrűség változásától kevésbé függ.” A vázolt periméterben az ernyő megvilágítása kb. 25 lx lehetett. A villogás észlelésénél is van a szemnek egy figyelembe veendő tulajdonsága [6]. Ugyanis a fovea centralis területén kétszer nagyobb frekvenciájú periodikus jel kelt csak

folyamatos, villogásmentes fényérzetet összehasonlítva a perifériával. Tehát a periférikus látásunk mintha kissé lassúbb lenne. Azokon a közvilágítással rendelkező területeken, ahol járművek közlekednek, ahol a járművezetőnek a másodperc törtrésze alatt – lehetőleg előrelátással – döntenie kell az esetleges baleset elkerüléséről, célszerű a szem dinamikus észlelési bizonytalanságának csökkentését a megfelelő közvilágítással elősegíteni. 5. Következtetések Szükség lenne az észlelt jelenség objektív vizsgálatára szélesebb megvilágítási tartományban. Az erre legalkalmasabb készülékek – a technika jelenlegi állása mellett – az aktív periméterek (számítógéppel vezérelt LED, OLED ernyő). Tisztázni kellene, hogy a látvány kontrasztja illetve az adaptációs szintet feltételezhetően erősen befolyásoló maximális fénysűrűségű helyek elhelyezkedése a látványban milyen kihatással vannak az észlelési küszöb értékére a retina különböző területein. A szem érzékelése alapvetően a fény-anyag kölcsönhatáson, energetikai viszonyokon alapul. A világítástechnikai fogalmakat ennek megfelelően kellene átalakítani a más, régebbi szakterületek jól bevált fogalmaival összhangban. Az éjszakai autóvezetést külön oktatni kellene, mert az autóvezető nappali vezetésnél megszokott szemmozgásai rossz látási körülmények között és éjszakai vezetésnél nem bizonyulnak hatékonynak, ha az erőteljes szemmozgások miatt az érzékelés küszöbszintje romlik az adott lehetőségekhez képest. Elképzelhető, hogy a jelenleg szerelt lámpatestek erőteljes fénypamacsai a szem periférikus érzékenységének csökken-

tését eredményezik. Mindenesetre a szemek mozgásakor a fényforrások gyorsan bevésődő képei azt az érzetet keltik az autóvezetőben, hogy ez a sebesség a látvány teljes területére érvényes, holott – bár nem tud róla, mert az észlelések egybeolvadnak – akár már a megvilágított, de jelentősen kisebb fénysűrűségű úttestről is csak időben szaggatott információval rendelkezik. Köszönetnyilvánítás Köszönöm dr. Schanda János professzor úrnak (Pannon Egyetem) a munkáját, javításait, megjegyzéseit, valamint dr. Kolláth Zoltán úrnak (Magyar Csillagászati Egyesület elnöke) az észrevételeit a kézirat megfelelő szintre hozásában. Irodalomjegyzék [1] Dr. Ábrahám György (szerkesztő): Optika. Panem-McGraw-Hill. 1998. 473–476. [2] Bevezetés az általános metrológiába. Országos Mérésügyi Hivatal. 1988. [3] MSZ EN 12665:2002. Fény és világítás. A világítási követelmények előírásaihoz szükséges alapfogalmak és kritériumok. [4] Hefelle József, Gloetzer László: Megvilágításmérés – szenzitometria. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1978. 78. [5] Dr. Bárány Nándor (szerkesztő): Finommechanikai kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1974. 467. [6] S. T. Henderson, A. M. Marsden (editors, Thorn Lighting Ltd.): Lamps and Lighting. 2.2 Characteristics of vision. Edward Arnold Ltd. 1972.

Erbeszkorn Lajos okleveles villamosmérnök ny. mérésügyi főtanácsos MEE-VTT-tag [email protected]

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes

Hozzászólás Erbeszkorn Lajos „Világítástechnika a szemhez igazítva” című cikkéhez Schanda János, Pannon Egyetem

Szerző dolgozatának első részében a fotometria mennyiségeivel és az azokhoz tartozó SI egységekkel foglalkozik. Zárójelben tett felkiáltójelekkel jelzi, hogy „átlagos emberi szem” esetén lépnek fel az általa leírt jelenségek. Meg kell jegyezni, hogy valóban sok emberen végzett kísérletekkel határozták meg a világosban (és sötétben) látás spektrális fényhatások értékeit (V(λ) és V’(λ)), de ezeket egyszer rögzítve a ma használatos „fizikai fotometria” színes fények esetén már nem az észlelt világosságot jellemzi. Az egységeknél nincs vizuális és radiometriai candela, még csak fotopos (világosban látás, csaplátás) és szkotopos (sötétben, pálcika) látás esetén sem tehetünk különbséget egységek között. A szerző az 1. ábra fényképén – úgy hiszem – elsősorban azt mutatja be, hogy a fototechnika fénysűrűség-terjedelme men�nyivel kisebb, mint az emberi szemé: bár lehet, hogy a háttérben lévő fényszóró fénye kellemetlen, de szerencsére nem égeti ki a retinát. Miként a szerző is említi, nappal nem néz a megfigyelő a (természetes) fényforrásba, így mindig csak a tárgyakról vis�szavert fények közötti kontraszttal foglalkozik (kivéve, ha a Nap alacsonyan áll és szembe világít a közlekedőnek). Természetesen ez nem von le semmit abból, hogy igyekezni kell a földön (oszlopokon, homlokzatokon) elhelyezett lámpatesteket úgy árnyékolni, hogy lehetőleg ne világítsanak a járókelők szemébe. A szerzőnek tökéletesen igaza van, hogy lehetett volna a fényáram helyett a fényteljesítmény szót is bevezetni a magyar nyelvbe, de ma már minden világítástechnikus tudja, hogy a


20

fényáramra nem érvényes az Ohm-törvény, és a fizikai megfelelője a sugárzott teljesítmény. Vitatkoznom kell a szerzővel a villogás foveális és periferiális észlelésével kapcsolatban. Jól ismert tény volt a régebbi fénycsöves világításoknál, hogy a periferiálisan látott fénycsővégeken a villogást észleltük, míg ha odatekintettünk, megszűnt a villogási érzés. Ezen jelenségek bonyolultak, függenek az adaptációs állapottól, a jel fénysűrűségétől, színképétől. Pontos taglalásuk külön fejezetet érdemelne, amely nyilván nem volt az adott cikk tárgya. A dolgozat több érdekes kérdést vet fel a látórendszer dinamikus viselkedésével kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy még szélsőséges sötétben való vezetés körülményei között sem olyan adaptáció jön létre, mint amilyen körülmények között az amatőr csillagász a csillagos égbolt megfigyeléseit végzi, ezért a közúton a fénysűrűségek valószínűleg mindig meghaladják azt a néhány száz foton/másodperc értéket, amikor a szemmozgás már befolyásolhatja a szükséges fotonszám-becsapódást a retina adott területére, s így befolyásolja a fényérzet kialakulását. Ettől függetlenül a dinamikus látás jelenségeit tanulmányozni kell, s hatásukat a közvilágításban is figyelembe kell venni. Végső soron ezt teszik, amikor a forgalomsűrűség és sebesség függvényében különböző megvilágítási és fénysűrűségi szinteket írnak elő a szabványok. Kérdés persze, hogy ezen értékek összhangban vannak-e a legalapvetőbb pszichofizikai kísérletek eredményeivel, és hogyan kell ezeket módosítanunk, ha az eddig használt sárgás, nagynyomású nátriumlámpás világításról erős, rövid hullámhosszúságú sávot tartalmazó LED-világításra térünk át.

Megjegyzések a „Világítástechnika a szemhez igazítva” című cikkéhez

Kolláth Zoltán, MTA Asztrofizikai Obszervatórium

A halvány csillagok láthatóságának megértése egy meglehetősen összetett problémához vezet. A pontszerű fényforrások esetén nehezen határozható meg az a háttérhez viszonyított határ kontrasztérték, ami lehetővé teszi az objektum megpillantását. A határértékre olyan közelítő formulák léteznek, melyeket nagy mennyiségű laboratóriumi körülmények között végzett megfigyelésre illesztettek. A szerző által felvázolt megfigyelés közel sem mondható ideálisnak. Nemcsak a távcső mozgása komplikálja a helyzetet, hanem az is, hogy a légkör állandó turbulens mozgása miatt a távcső imbolygásának megfelelő időskálán a csillagok látszó fénye is jelentősen ingadozik (ez a szcintilláció jelensége). Ha a megfigyelhetőség határán vagyunk, akkor a szcintilláció is jelentősen hozzájárulhat a jelenség érzékeléséhez. (Tanulságos kép található ezen a helyen: http://apod.nasa. gov/apod/ap110428.html ) A tapasztalt jelenség lehetséges gyakorlati következményei miatt a szerző a megfigyelt csillag fényességét megkísérli az úttest fénysűrűségével összevetni. Ez több szempontból is megkérdőjelezhető. A csillagból a szembe jutó fényteljesítmény kiszámolható, de az ezzel összevethető mennyiség az úttest esetében csak a felület nagyságának, illetve a megfigyelt térszög ismeretében definiálható. Az úttest esetén a fénysűrűség jól definiált, de a pontszerű csillag esetében ennek megfelelő mennyiség nem adható meg egyértelműen. Ha feltételezzük, hogy a csillag fényét egy fél ívperc sugarú kúpszögből érkezőnek érzékeljük (a szem felbontóképességének megfelelően), akkor becsülhetjük a fényérzetet fénysűrűséggel definiálva. Természetesen mindez csak addig igaz, amíg a fotopos tartományban vagyunk, gyengébb fényviszonyok esetén a látásélesség drasztikusan csökken, és lényegesen nagyobb térszöget kell feltételeznünk. A 7 magnitúdós csillag kb. 4*10-9 lux megvilágítást okoz. Természetesen a távcsövön át a csillag fényesebbnek tűnik (az objektív és a pupilla felületének arányában). A fotopos látásnak megfelelő felbontóképesség esetén szabad szemmel az átlagos fénysűrűség 0,07 cd/m2 lenne, de ez már ellentmond a fotopos infoshow_hirdetes.pdf

1

8/9/12

látás feltételezésének – a csillag valóban nem látható szabad szemmel. (Ráadásul a láthatóságot ebben az esetben már a háttérhez képesti kontraszt határozza meg). Távcsövön át figyelve a csillagot, azonnal módosul a helyzet. A 60 mm objektívátmérő a példaként 6 mm-re nyílt pupillához képest 100-szoros fénygyűjtő felületet jelent. Ha eltekintünk a távcső optikai elemein történt veszteségtől, akkor a fényérzet már 7cd/m2-nek felel meg, veszteségekkel jó becslés lehet az 5cd/m2. A távcső a háttér fénysűrűségét csökkenti – habár itt is érvényesül az objektív nagyobb fénygyűjtőképessége, viszont a nagyítás négyzetével megnő a megfigyelt térszög, ami erősebb csökkentő tényező –, így a látómezőben még fényszennyezett ég mellett sem számíthatunk ~ezred cd/m2-nél nagyobb háttérre. Megállapítható, hogy a háttér nem befolyásolja a láthatóságot. (Az adott távcsővel kb. 20-szor halványabb csillagok még éppen láthatók városi égen is). A Vega a 600 nagyobb fényességével viszont már nehezítheti a halványabb csillag láthatóságát. Az iménti számok természetesen csak rögzített helyzetű távcső esetén igazak, s periférikus látás esetén is más adatok értendők. Ha a szem integrációs ideje alatt csupán párszor tíz ívpercnyit mozdul el a csillag képe (és ennek megfelelően ennyiszer nagyobb területre kell átlagolnunk a csillag fényét, ráadásul a periférikus tartományban), az ekvivalens fénysűrűség a fotopos szint alá esik, így a számolást is a csökkent látásélességnek megfelelően kell ismételnünk, ami újabb nagyságrendnyi csökkenést okozhat a szem által érzékelt fénysűrűségben. Nem véletlen tehát, hogy a pontszerű csillag látott képe, érzékelt fényessége jelentősen változhat a mozgó távcsőben. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a jelenség létrejöttében alapvető szerepet játszik a csillag képének elhanyagolható mérete. Ehhez járul még a szcintilláció jelensége, ami tovább komplikálja a jelenséget. Egy nagyobb felület, pl. az úttest megfigyelésénél nem számíthatunk hasonlóra. A szkotopos tartományban érvényes látásélességnek megfelelő, nagyságrendileg néhányszor 10 ívperc látószögnél nagyobb objektumok megfigyelésénél az említett erősítő hatás várhatóan már nem lép fel.

2:16 PM

ORSZÁGOS RENDEZVÉNYSOROZAT indul 2012. szeptember 25-től Energiatudatos villanyszerelés Részletes információk:

www.infoshow.hu Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 7 - 0 8

21

Háztartási méretű kiserőművek gyakorlati alkalmazásai

Az Electro Sistem bemutatja az ES-CD típusú OTR állomások részére gyártott kisfeszültségű elosztószekrényét Az ELECTRO SISTEM cégcsoport szak- és működési területe a következő: kompakt transzformátorállomások, közép- és kisfeszültségű berendezések gyártása, valamint az energia elosztó hálózatokban használatos közép- és kisfeszültségű berendezések és készülékek értékesítése. A cég által gyártott termékek száma évről évre bővült, jelenleg európai szinten gyárt előregyártott kompakt transzformátorállomásokat, oszlopra szerelt transzformátorállomásoknál és légvezetékeknél használt készülékeket és szerelvényeket, középfeszültségű kapcsolóberendezéseket és kisfeszültségű elosztókat. Ebben a cikkben szeretnénk röviden bemutatni az ELECTRO SISTEM OTR állomások részére gyártott kisfeszültségű elosztóberendezés előnyeit. Az ES-CD típusú elosztószekrények a közép/kisfeszültségű oszloptranszformátor-állomások 0,4 kV-os oldaláról érkező energia fogadására és elosztására, a transzformátor csillagpontjának földelésére és az elmenő légvezetékek vagy földkábelek bekötésére szolgálnak. Az alkalmazási területük lehet közcélú vagy ipari. A névleges feszültség 400 V, a maximális névleges áramerősség pedig 630 A. Alkalmazhatók egy vagy két oszlopra szerelt oszloptranszformátor állomások esetében, 400 kVA névleges teljesítményig és megfelelnek az MSZ EN 60439-1-es szabvány előírásainak.

Az ES-CD típusú elosztószekrények a következő funkciókat biztosítják:  a tokozat biztosítja az energia elosztáshoz szükséges kapcsoló-, védelmi- és mérőkészülékek védelmét a kültéri behatások ellen valamint a hosszú élettartamot;  a főáramkör be- és kikapcsolását, a transzformátor védelmét az automata megszakítók segítségével, valamint az elmenő áramkörök zárlatvédelmét a biztosítóbetétek segítségével;  az elmenő áramkörök fázisonkénti leválasztását látható módon az áramkörök meghibásodása esetén;  az energiafogyasztás mérését fogyasztásmérő segítségével, direkt vagy áramváltók közbeiktatásával; Felépítés szempontjából az ES-CD típusú elosztószekrény egy IP 44-es védettségi fokú fémtokozatból áll, e tokozatban találhatók a villamos készülékek. A tokozat 2 mm vastagságú melegen horganyzott acéllemezből készül, és a következő

összetevő elemekből áll: fémváz, oldalfalak, műanyag vagy fém ajtók, tető, emelőfülek, kábelátvezető tartószerelvény és földelési csatlakozópont. A tokozat három térrészre van osztva: betáplálási tér, a leágazások tere és a közvilágítási modul vagy fogyasztásmérő tér. Az ajtók kilinccsel zárhatók, de lehetőség van lakattal való zárhatóság kialakítására is. A tereken belül a készülékeknek megfelelő rögzítő szerelvények találhatók. Az oszlop transzformátor állomások részére általunk gyártott kisfeszültségű elosztószekrény legfontosabb előnye a jelenleg alkalmazott elosztókkal szemben az, hogy az elosztószekrény tetőzete nem tartalmaz kábelátvezetéseket, így gyakorlatilag meg van akadályozva az esővíz behatolása a szekrény belsejébe. Eredeti megoldásként kell megemlítenünk a szekrény alján speciálisan kialakított kábelátvezető-tartószerelvényt, amely biztosítja a csatlakozókábelek tömített be- és kivezetését. Továbbá ez a megoldás megengedi hogy az elosztószekrény bármilyen típusú oszlopra szerelhető legyen; tartozékként el van látva melegen horganyzott rögzítő elemekkel, ezért nincs szükség külön szállított tartószerelvényre. Ugyanakkor, a kábelleágazások elhelyezésétől függetlenül, az elosztószekrényen belül található készülékekre való csatlakozás mindig alulról történik és mindig az átvezetések szintje felett. Ennek a kialakításnak köszönhetően a szekrényben lévő elektromos berendezésekre víz nem kerülhet. A kábelátvezető tartószerelvény egy bevezető- és 4 vagy 6 kivezető csővel van ellátva az elmenő kábelek részére. A tömítés hőzsugor csövekkel történik. A külső földelőhálózathoz M12-es csavar segítségével lehet csatlakozni.

Az ES-CD elosztószekrény a magyarországi áramszolgáltatók előírásai szerint készült. Az ELECTRO SISTEM cégcsoportról, termékeiről további információt az alábbi honlapon találnak: http://www.electro-sistem.com. (X)

biztonságtechniKa Biztonságtechnika biztonságtechnika biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012. június 6. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 261. ülésén a Munkabizottság dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így ismét téma volt a SCHNEIDER Electric által kért állásfoglalás az előregyártott kapcsolóberendezések helyszíni vizsgálatáról, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem létesítése és felülvizsgálata. Ezután szóba került az I. év. osztályú készülékek érintésvédelmi vizsgálata, a már hatálytalan OTSZ (9/2008. ÖTM r.) további alkalmazása, a frekvenciaváltós hajtásszabályozóval vezérelt villamos motorok érintésvédelmének megoldása és a felülvizsgálati dokumentációban megadandó elnevezések és előírások. Végül a munkabizottság köszöntötte díjat kapott tagjait. 1.) Spilko József a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. ügyvezető igazgatója a MEE Villamos Gép, Készülék és Berendezés (VGKB) Szakosztályától is véleményt kért az MSZ EN 61439-1 és -2 szabványok szerint kialakított tipizált tokozott elosztóberendezésekkel kapcsolatban az új szabvány értelmezéséről. VÁLASZ: A MEE VGKB szakosztálya nevében dr. Madarász György Attila, a VGKB szakosztály elnöke a hivatkozott szabvány alapján rögzítette az eredeti berendezésgyártó tervezési és ellenőrzési, majd a további berendezésgyártó gyártási és rutinellenőrzési feladatait és felelősségét. Kiemelte: ha a további berendezésgyártó saját elrendezése eltér az eredeti gyártó tervezési ellenőrzésében foglaltaktól vagy egyéb előírásaitól, akkor a saját berendezése tekintetében eredeti berendezésgyártóvá válik, és el kell végeznie a vonatkozó tervezési ellenőrzéseket, illetve az MSZ EN 61439 szerinti vizsgálatokat 2.) A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. kérése alapján az Érintésvédelmi Munkabizottság 2012. áprilisi ülésén állásfoglalást fogalmazott meg az MSZ EN 61439 szabvány szerinti tipizált tokozott elosztóberendezések áramütés elleni védelmének vizsgálatára vonatkozóan. Ebben a munkabizottság megállapította: „Ha a kapcsolóberendezés rendelkezik a szabvány szerinti tervezési ellenőrzésekkel és a berendezésgyártó is elvégezte az összeszerelt kapcsoló berendezésen valamennyi megkövetelt rutinvizsgálati ellenőrzést, ezeket jegyzőkönyvezte, és ellátta adattáblával, akkor az összeszerelt kapcsolóberendezés terméknek minősül. Így nem vonatkozik rá az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány szerinti Villamos berendezések érintésvédelmi


23

ellenőrzése követelmény.” Az állásfoglalással kapcsolatban több kolléga, így Zauer Nándor is aggodalmát fejezte ki a helyszínen felállított kisfeszültségű kapcsolóberendezések elmaradt vizsgálatai miatt. VÁLASZ: Az elmúlt években az IEC intenzív szabványosítási munkát végzett a kisfeszültségű kapcsolóberendezésekre vonatkozó IEC 60439-es szabványsorozaton. Ennek eredménye egy lényegesen átdolgozott, átszerkesztett és jóval szigorúbb követelményeket tartalmazó szabvány lett. Az előzmény szabványtól való különbséget azzal is kihangsúlyozták, hogy új jelzőszámot is kapott: IEC 61439 lett az új sorozat száma. Ebből jelenleg Magyarországon a következők vannak érvényben (sajnos csak angol nyelven): MSZ EN 61439-1:2010, MSZ EN 61439-2:2010 és MSZ EN 61439-5:2011. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. azt vállalta, hogy a jövőben az MSZ EN 61439 sorozat szigorúbb követelményei, technológiai és vizsgálati előírásai szerint fogja gyártani a berendezéseit. Az állásfoglalást az ÉV. Munkabizottság a következő szempontok figyelembevételével adta ki: Szigorúbb gyártási és technológiai követelmények szerint készítik a berendezéseket, és a kapcsolóberendezésen valóban elvégezik a hivatkozott szabvány szerinti tervezési ellenőrzést, majd az összeszerelt kapcsolóberendezésen is elvégzik valamennyi rutinvizsgálati ellenőrzést és mindezeket az új szabvány követelményeinek megfelelően, a hatóság számára is elfogadhatóan dokumentálják (és e dokumentációt minden érdekelt félhez eljuttatják), akkor adattáblával ellátott, összeszerelt kapcsolóberendezés terméknek minősül, annak valamennyi következményével. A gyártó felelőssége fennáll minden esetben az adott kapcsolóberendezésre az adattábla és a CE-jel szerint. Így a helyszínen már nem kell ismét típusvizsgálati jellegű ellenőrzéseket végezni a berendezésen. Itt jegyezzük meg: a felülvizsgálónak minden vizsgálatban el kell fogadnia minden termék esetében az adattábla szerinti adatokat (IP-védettség, zárlati szilárdság, érintésvédelmi osztály stb.), csupán akkor vonhatja azokat kétségbe, ha szemmel láthatóan sérült az adott termék. Ugyanúgy, mint eddig, a helyszíni szerelést végző kivitelezőnek, illetve az üzembe helyezőnek kell elvégezni az üzembe helyezéshez szükséges helyszíni működési próbákat, méréseket és ezek dokumentálását. E vizsgálatok szükség szerinti elvégzése nem az érintésvédelmi szabványossági felvizsgáló feladata! Neki a szekrény belső kialakításával nem kell foglalkoznia, csak csatlakozási ponton kell hurokellenállást mérnie, ha az pl. I. év osztályú berendezés. Azonban célszerű, ha szemrevételezi a berendezést, és ha szállítás közbeni sérülést talál, vagy a helyszíni szerelés során szakszerűtlen, a tervekben nem szereplő szabványtalan megoldásokat alkalmaztak, ezeket szóvá kell tennie! Az új MSZ EN 61439 szabvány szigorúbb követelményei alapján tervezett, gyártott és ellenőrzött, valamint megfelelően dokumentált berendezések esetében az itt leírtak figyelembevételével teljes mértékben megalapozott az ÉV. Munkabizottság kiadott állásfoglalása. 3.) A 2012. áprilisi ülésén Szikora Ferenc felvetette: Az új OTSZ részletesen szabályozza az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem létesítését és felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során ellenőrizni kell – többek között – a padlóburkolatok és a falburkolatok elektrosztatikus feltöltődés szempontjából való megfelelőségét is. Gyakran okoz gondot az, hogy a falburkolatok esetében láthatólag nincs kiépítve védelem, ez esetben mi a felülvizsgáló teendője?

VÁLASZ: A kérdést továbbítunk a MEE illetékes szakmai munkabizottságához. A kérdésre még nem kaptuk teljes értékű választ. Változatlanul az a véleményünk, hogy a tervdokumentációban kell meghatározni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem szükségességét és a létesítés módját, illetve a felhasználandó anyagokat. A terv szerinti kivitelezést kell ellenőrizni, majd a vizsgálati dokumentációban kell észrevételezni a talált hiányosságokat. A mérési eljárásokat az MSZ 16041es szabványsorozat tartalmazza: – MSZ 16041-2:1975 Sztatikus feltöltődési mérések. A levezetési ellenállás vizsgálata – MSZ 16041-4:1978 Sztatikus feltöltődési mérések. A feltöltődés nagyságának mérése A kérdésre még várjuk a választ, a következő, októberi ülésen a témára visszatérünk. 4.) Szabó Lajos cége rendszeresen végez villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat egy targoncagyártó részére. Több alkalommal kérték tőlük, hogy érintésvédelmi minősítést adjanak az I. év. osztályú targonca akkumulátortöltőkre még kiszállítás előtt a cég telephelyén. Szerinte ezt csak a helyszíni telepítés és bekötés utáni szabványossági felülvizsgálatról adható. VÁLASZ: A targoncagyártó cégre mint gyártóra (más esetben: importőrre, forgalmazóra, kereskedőre) egyértelműen csak a Kisfeszültségű Direktíva (LVD) alapján kiadott egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló módosított 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet előírásai vonatkoznak. Ennek alapján a gyártónak nincs más feladata és felelőssége, csak az, hogy a rendeletben meghatározott feltételek szerint biztonságos (és jó minőségű) terméket megfelelő dokumentációval ellátva hozzon forgalomba, és ehhez mellékelje a rendeletben előírt „MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT”-ot! A gyártó ellátja a terméket gyártói minősítéssel (és CE-jellel) villamos típus és darabvizsgálatok alapján. Érintésvédelmi szempontból a targonca akkumulátortöltők ellenőrzésére sor kerülhet a berendezésre vonatkozó termékszabványban megkövetelt típus- és darabvizsgálatok során, amikor az akkumulátortöltők áramütés elleni védelmének terméken belüli kialakítását kell ellenőrizni (pl. méréssel az adott készüléken belül a védővezető folyamatosságát, ellenállását vagy a keresztmetszetét, jelölését, csatlakozásait stb.) Ezt a vizsgálatot bármelyik szakképzett és kioktatott szakember elvégezheti, aki független vizsgáló intézet vagy a gyártó alkalmazottja. A vizsgálat eredményét típusvizsgálati jegyzőkönyvben, illetve a darabvizsgálati mérőlapon kell rögzíteni. A típusvizsgálati és a végellenőrzési tanúsítvány alapján kiállított Megfelelőségi nyilatkozat a gyártmány teljes minősítésén belül annak érintésvédelmi minősítését is magába foglalja. Kiszállítás előtt nem kell más minősítés az I. év. osztályú termékről. Feltehetőleg egy nagyobb teljesítményű akkumulátortöltőről van szó, amelyet stabilan telepítettek, helyhez rögzítetten, esetleg sorkapocsba csatlakozó vezetékkel. Ilyenkor mindig az üzembe helyező kötelessége lefolytatni az üzembe helyezési eljárást, és ennek keretén belül kell elvégeznie és dokumentálnia az adott berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát. Ez a vizsgálat a helyszínen a villamos rendszerbe bekötött akkumulátortöltőnek az üzembe helyezéshez és a helyes működéséhez szükséges, a helyi villamos hálózattal való „együttműködésének” ellenőrzése,


24

tehát a teljes rendszer működését ellenőrizzük ez esetben. Ez kétféle módon történhet: – A berendezés üzemeltetője megveszi a készüléket a „boltban” és ő maga helyezi üzembe, kapcsolja rá a hálózatra, ez esetben neki kell gondoskodni az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzéséről (vagy elvégeztetéséről). – A targoncagyártó cég az általa gyártott akkumulátortöltő helyszíni szerelését és teljes üzembe helyezését szerződésben elvállalta, akkor neki kell a helyszínen elvégezni (vagy elvégeztetni) az általa hálózatra véglegesen csatlakoztatott berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát, ezt dokumentálni és átadni az üzemeltetőnek (a többi más előírt dokumentációval együtt, pl. megfelelőségi nyilatkozat, mérőlapok, gépkönyvek, kezelési útmutató stb.)! 5.) Varga Tamás a következőkre hívja fel a villámvédelmi felülvizsgálatokat végző kollégák figyelmét: A már visszavont MSZ 274 szabvány és a már hatálytalan 2/2002. BM rendelet villámvédelmi fejezete szinte betűre azonos tartalmú, de a már szintén hatálytalan 9/2008. ÖTM rendelet szövege azt több ponton (pl. besorolások, fokozatok, méretezések) módosította. Ezért véleménye szerint nem jelenthető ki az, hogy a 9/2008. ÖTM rendelet hatálya alatt létesült villámvédelmek időszakos felülvizsgálatát vagy áttervezését az MSZ 274 szabvány alapján kell elvégezni. Javaslata szerint ilyen esetekben a visszavont jogszabályra, a 9/2008. ÖTM rendeletre kell hivatkozni, illetve e rendelet előírásai szerint kell tervezni, kivitelezni és felülvizsgálni! Az ÉV. Munkabizottság egyetért Varga Tamás javaslatával. 6.) Morvai László két kérdést tett fel. Az első kérdésében egy frekvenciaváltós hajtásszabályozóval vezérelt villamos motor érintésvédelmi megoldásának tisztázását kérte. A felülvizsgálati dokumentációban megadandó elnevezésekről és előírásokról kérte ki az ÉV Munkabizottság véleményét. VÁLASZOK: A) A gépcsoport előtt 4 A-es olvadóbiztosítóval oldották meg a túláramvédelmet, amely egyúttal a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód kikapcsoló szerve is. Ez a biztosító megfelelő hurokellenállás-értékek esetén el tudja látni a gépcsoport első tagjának, a frekvenciaszabályozónak hatékony védelmét. A gépcsoport második tagjának, a motor védelmét részben magával a frekvenciaváltó segítségével, részben áram-védőkapcsoló alkalmazásával lehet megoldani. A frekvenciaváltó működéséhez programozható vezérlő szükséges, ezért e készülékeket elektronikai úton megoldott belső védelmi intézkedésekkel védik. A frekvenciaváltós hajtásba integrált védelmi intézkedések többek között: motor túlterhelésvédelem, zárlatvédelem, hőfokvédelem, feszültségcsökkenés védelem stb. Ha a motor testzárlatos lesz, vagy az inverter váltakozó feszültsége kerül ki a testre, akkor mind az egyenirányító híd diódáin, mind az inverter egyes tranzisztorain, diódáin testzárlati áram fog folyni. Ez a túláram a félvezető elemek károsodását okozhatja, megszüntetése a frekvenciaváltóba integrált zárlatvédelem (földzárlatvédelem) kialakításától függ: általában az elektronika leszabályoz, vagy kikapcsol. Miután a hurokimpedancia (vagy föld-hurokimpedancia, lásd TTrendszer) korlátozza a testzárlati áramot, ennek értéke kisebb is lehet a frekvenciaváltóba integrált védelem küszöbszintjénél. Azaz a frekvenciaváltó nem minden esetben képes hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem) feladatát ellátni,

ezért egy legfeljebb 300 mA különbözeti kioldóáramú áramvédőkapcsoló beépítése ajánlható. Az áram-védőkapcsoló alkalmazása még olyan TN rendszerben is indokolt, ahol a tápoldalon a túláramvédelmi kikapcsoló készülék látja el a hibavédelem funkcióját is, de a frekvenciaváltó után nagyon hosszú kábel halad a motorig. E témakörrel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet dr. Novothny Ferenc: Frekvenciaváltós hajtások áramütés elleni védelme (TT-, TN- és IT-rendszerben) c. cikkére, amely az Elektro Installateur c. folyóirat 2009/1. és 2009/2-3. számában jelent meg. B) Jelenleg a létesítmények villamos berendezéseinek vizsgálataival az itt felsorolt szakmai előírások foglalkoznak, amelyek a vizsgálatokra a következő kifejezéseket használják: Amint látható azonos fogalmakra eltérő kifejezéseket alkalmaznak a különböző jogszabályok, illetve a szabvány. Az ÉV. Munkabizottság ezért azt javasolja, hogy a vizsgálati doku-

8/1981. (XII. 27.) IpM r.( KLÉSZ) 14/2004. (IV. 19.) FMM r. 191/2009. (IX. 15.) Korm. r. 28/2011. (IX. 6.) BM r. (OTSZ)

MSZ HD 60364-6:2007

A berendezés vizsgálata

A vizsgálat megnevezése

mentációkban egységesen a következő táblázatban szereplő megnevezéseket alkalmazzuk és előírásokra hivatkozzunk: Természetesen további előírásokra is hivatkozhatunk a vizsgálati dokumentációkban, de mindig csak a vizsgálatnál aktuális jogszabályokra és az adott vizsgálatnál valóban figyelembe vett, illetve az ott alkalmazott szabványokra hivatkozzunk! Ajánlatos a MEE által kiadott tanfolyami jegyzetekben bemutatott dokumentációmintákat követni, ezeket a hatóság is támogatja. Célszerű, ha a felülvizsgáló előre egyezteti a kiadandó dokumentációnak az érdekelt felek (hatóság, kivitelező, beruházó stb.) által megkívánt formáját és tartalmát.

7.) A munkabizottság vezetője tájékoztatást adott a MEE 2012. május 19-én megtartott közgyűléséről. A közgyűlésen az ÉV. Munkabizottság két munkatársa is díjazásban részesült: Arató Csaba az ÉV. Munkabizottság munkájában való aktív részvételéért és szakírói tevékenységéért Straub-díjban részesült, dr. Novothny Ferenc pedig az – érintésvédelem szerelői ellenőrzése, Elektrotechnikában megjelent – érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata, „Az áramütés elleni védelem fogalmi, méretezési és kiviteli – szerelői ellenőrzés és szabványossági felülvizsgálat, változásai” című cikkéért Nívó– ellenőrző felülvizsgálat és időszakos ellenőrző felülvizsgálat, díjat kapott. A munkabizottság gratulált a díjazott kollégáknak, – a villamos berendezés első felülvizsgálata további jó munkát és sok sikert kívánva Nekik, amit Ők megkö– időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat, szöntek. – a villámvédelem első és időszakos felülvizsgálata, Ezzel véget ért az ÉV. Mun– elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata, kabizottság 2011/2012 évi te– első ellenőrzés, vékenysége. Ősszel találkozunk – időszakos ellenőrzés. ismét, október első szerdáján: 2012. 10. 3-án, addig mindenkinek jó pihenést kívánunk! Hivatkozás Jogszabályok

Szabványok

először történik

ellenőrzés, vagy első ellenőrzés

191/2009.(IX.15.)Korm.r. továbbá: 8/1981.(XII.27.) IpM r. (KLÉSZ) és a módosított 14/2004.(IV.19.) FMM r.

ismételt vizsgálat (rendszeresen ismétlődő vizsgálat)

felülvizsgálat, vagy időszakos felülvizsgálat

28/2011.(IX.6.) BM r. (OTSZ), továbbá: 8/1981.(XII.27.) IpM r. (KLÉSZ) és a módosított 14/2004.(IV.19.) FMM r.

MEE ÉV. Munkabizottság Összeállította:

MSZ HD 60364-6:2007 (61. fejezete)

Arató Csaba

Kádár Aba, lektor

MSZ HD 60364-6:2007 (62. fejezete) Dr. Novotny Ferenc ÉV. Munkabizottság vezető

Helyreigazítás

Az Elektrotechnika 2012/06 számának 35. oldalán a Díjazottak című fejezetben sajnálatos módon, Budai Béla fényképe mellett téves életrajz jelent meg. A helyes összeállítás alább olvasható. Szíves elnézésüket kérjük! Szerkesztőség MEE Életpálya-elismerés Díj

Budai Béla 1936-ban Budapesten született. 1952-ben villanyszerelő szakiskolát, majd 1961-ben a Kandó Kálmán Villamosipari Technikumot végezte el, ezt követően több szakmai tanfolyam elvégzésével bővítette szakmai tudását. 1952-1978 között a Budapesti Elektromos Művek átszervezésekkor lett a Kőbányai Kirendeltség műszaki vezetője, majd 1979-től 1994-ig a Fővárosi Távfűtő Művek Közműalagút osztályve-


25

zető helyettese.1982-től ügyvezető igazgató az Elektron Immo-Plus Kft. villamosipari szerelő vállalkozásának, jelenleg cégvezetőként dolgozik. A MEE-nek 1995-től a tagja. Az ELMŰ-nél sok hálózattal kapcsolatos újítása volt. 1982-ben a mai szabadvezeték-rendszer technológiai rendszerének megalkotásában is részt vett. A Világítás Háza létrehozásában aktív személyes és anyagi támogatója volt. A VTT rendezvényeinek dokumentálását (fotó, vidó) végzi. A VTT elmúlt 15-évét bemutató közel egyórás összefoglaló film társszerzője. Részt vállalt a 2010-es LED konferencia szervezésében. A társaival közösen a középvezetős közvilágításról cikkeket jelentettek meg az Elektrotechnikában. 2010-ben Kandó-Díjjal tüntették ki.

hírek Hírek Hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Kína: világelső a villamos energetikában is?!* 2. rész: Vízerőművek A villamos energetikán belül Kína világelső a vízerőművi beépített teljesítőképesség és az éves villamosenergia-termelés területén is. Cikksorozatunk 2. része bemutatja az ország többcélú vízerőgazdálkodását és a világ legnagyobb vízerőművét. Within the electrical energetics China is the world’s first in the hydroelectric installed capacity and the yearly production as well. In the second part of this series of articles its multipurpose hydro economy and the world’s largest hydropower plant is introduced. Dr. Kozák Miklós ny. egyetemi tanár adatai [7] szerint Kína vízerőkészletei a következők: − elméleti 5920 TWh/év, − műszaki 1920 TWh/év, − gazdaságosan kiaknázható 1270 TWh/év. Ez utóbbi a 2010. évi 4170 TWh össztermelés 30%-a, az ugyanezen évi 590 TWh vízerőművi termelésnek valamivel több mint kétszerese. Azaz gazdaságosan a 2010. évi 213 GW vízerőművi EBT-nek kb. a duplája – mintegy 400-450 GW – építhető; ez a 2010. évi 707 GW fosszilis EBT-nek kb. a 60%-a. Látszik tehát, hogy a kínai vízerő-potenciál – bár óriási – de a „tiszta energiára” törekvés jegyében csak egy részét tudná kiváltani a szénerőművi termelésnek. De Kínában nemcsak villamosenergia-termelés végett építenek folyami gátakat. Az ország évezredek óta szenvedett az árvizektől (pl. csak 1644-1911 között 214 nagyobb gátszakadást jegyeztek fel). A XX. század öt nagy árvize (1931, 1954, 1991, 1996, 1998) 20-200 millió főnyi népességet érintett, 30 000-150 000 km2 megművelt terület elöntésével járt, 2-7 millió ház sérült meg vagy dőlt össze, 3-20 milliárd USD kár keletkezett, és a halálos áldozatok száma 3000 és 150 000 között volt [8]. Árvízi szempontból a nyárvégi-koraőszi időszak a legveszélyesebb, mert ilyenkor az ország középső részén, a két legnagyobb folyó, a Jangce (kínaiul Csang Csiang – Hosszú Folyam) és a Huang-ho (Sárga-folyó) középső vízgyűjtő területén lezúduló monszunesők 10-15 m-rel megemelik a folyók szintjét. Különösen fontos az árvízvédelem és a folyamszabályozás a Jangce középső folyásának Csunking és Jicsang közötti 600 km-es szakaszán. Itt az árvíz nélküli max. átfolyási képesség 60 000 m3/s, a max. vízhozam azonban 90 000 m3/s! Ezért épült itt a Három Szoros (Szurdok) Vízerőmű (Three Gorges Power Plant-TGPP). *A cikk 1. része az Elektrotechnika 2012/06 szám 16. oldalától olvasható


26

A projekt időrendi története − Elsőként Szun Jat-szen, Kína első köztársasági elnöke vetette föl 1919-ben, hogy a Jangce folyón, a Három Szurdok környékén mintegy 30 millió lóerő (22 GW) teljesítményű vízerőművet lehetne építeni, amely árvízvédelmi szerepet is játszana. − 1932-ben a Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány megkezdte az előkészítő munkákat. − Miután 1937-ben Japán elfoglalta Kína jelentős részét, így a Három Szurdok környékét is, komplett tervet dolgozott ki a gát és az erőmű megépítésére, arra az esetre, ha Kínában tartósan berendezkedhet. − 1944-ben John L. Savage, számos amerikai gát és vízerőmű vezető mérnöke javaslatot készített a Három Szurdok projektre, azonban a megvalósítás a bonyolult belső viszonyok következtében 50 évet késett. − A kínai Országos Népi Gyűlés 1992-ben 2/3-os többséggel hozott határozata alapján 1994. december 14-én megkezdődött a kivitelezés. − Az első 700 MW-os gépet 2003. 07. 10-én helyezték üzembe, az utolsó, 32. gép 2012 májusában fog üzembe lépni. − A hajóemelő 2014-re készül el. A tározó fő adatai: hossza 660 km, térfogata 40 km3, ebből 22 km3 árvízi tározás, az áttelepített lakosok száma 2008 végéig 1,24 millió. A létesítmény műtárgyai és fő jellemzői: − Háromrészes, 2310 m hosszú, 185 m koronamagasságú, tömör vasbeton súlygát, a jobb és bal parti, összesen 1228 m hosszú erőművi gépcsarnokkal és a középső, 1082 m hosszú vízátbocsátó (árapasztó) szakasszal, amely 483 m hosszú bukóhoz csatlakozva, 22 db felső mozgatható gáton és 23 db mélyfenéki nyíláson keresztül engedi le a fölös vizet, illetve a hordalékot. − Bal parti 120×18 m-es hajóemelő. − Bal parti, ikerrendszerű, ötlépcsős, kamránként 280×34 m-es hajózsilip-rendszer, amelyen keresztül 10 000 tonnás hajók is át tudnak kelni, egyidejűleg folyásirányban és folyással ellentétes irányban („vízi autópálya”). − Az alvízi oldalon a két partot összekötő kötélhíd (a gát tetején nincs közút). A Jangce e szakaszán a korábbi 10 millió t/év áruszállítás a TGPP megépítése után 50 millió t/év-re emelkedhet; ennek tekintélyes része szén a keleti országrész hőerőműveinek.

6. ábra A gát, az erőmű és a kapcsolódó létesítmények (hajóemelő, kétutas, ötkamrás hajózsilip, alvízi híd) – madártávlatból [3]

A 700 MW-os Francis-turbina: − A hasznos esés tartománya a vízhozamtól függően 61 és 113 m között változik. − Mivel a víz lebegtetett hordaléktartalma nagy (1,2 kg/m3), a lapátozás kemény, martenzites, rozsdamentes (13% Cr, 4% Ni, 0,5% Mo) acélból készül, a lapátot öntött darabokból hegesztik össze, a varratokat rétegenként röntgenezik. − A járókerék tömege 450 t, átmérője 10 m, tengelyének átmérője 4 m, a beömlő cső Ø9,4 m, a kiömlő cső Ø16 m. − A turbina össztömege 3300 t.

7. ábra A gát (az erőmű elkészült bal parti és épülő jobb parti része, valamint a működő árapasztó), a hajóemelő, a kétutas, ötkamrás hajózsilip és az alvízi híd – műholdról [3]

9. ábra A 700 MW-os Francis-turbina járókereke [3] A 840 MVA-es generátor: − névleges feszültsége 20 kV, − fordulatszáma 75/min, − az állórész belső átmérője 18,5 m, a forgórész külső átmérője 18,436 m, azaz a légrés 32 mm, − a forgórész hossza 3,3 m, − állórésze víz-, forgórésze levegőhűtésű, − össztömege 5800 t. 8. ábra A gát az alvíz felől nézve, 2006. 05. 14-én; a bal parti erőműrész és az árapasztó már kész, a jobb parti erőműrész munkagödre még szárazon van. A gát mögött Zigui város [3] Jellemző anyag- és munkamennyiségek: − Föld- és sziklakiemelés 102 millió m3 − Föld- és sziklabeépítés 30 millió m3 − Beton 27 millió m3 − Betonacél 355 000 t − Betonozási csúcsteljesítmény 500 000 m3/hónap A gépi berendezések gyártása, szerelése: Az első 14 gépegységet a General Electric Canada Inc. által vezetett nemzetközi konzorcium (ABB, GEC Alsthom, GE, Hydro-Norway, Voith Hydro GmbH, Siemens) szállította kínai partnereik (Harbin Electric Machine Company, Dangfang Electric Machine Company) gyártási és szerelési közreműködésével. A többi 18 gépegység már kínai gyártmány. Az erőmű fő műszaki és pénzügyi jellemzői: − Elméleti beépített teljesítőképesség: 32×700 = 22 400 MW. − Van még 2 db 50 MW-os háziüzemi hidrogenerátor, azaz ∑ EBT = 22 500 MW ! − A 2010. évi villamosenergia-termelés: 84,37 TWh. − A kínai kormány által becsült beruházási költség 180 milliárd jüan (kb. 6,2 billió forint), ebből 45-45% az építési költség, illetve a duzzasztás által érintett lakosság áttelepítésének költsége és 10% a finanszírozási költség. − Számított megtérülés: 10 év teljes kapacitású üzem után.


27

10. ábra A 700 MW-os generátor forgórésze az állórészbe való beemelés előtt [3] Bár a Három Szoros (Szurdok) Vízerőmű tervezői szerint a gát és a tározó alatt nincs tektonikai törésvonal, gyakran fölmerülő kérdés: okozhat-e földrengésveszélyt, hogy a 660 km hosszú, 40 km3 térfogatú tározó 40 milliárd tonnával terheli az alatta fekvő kőzetlemezt? A Kínai Földrengéstani Hivatal (China Earthquake Administration) Szeizmológiai Intézetének öt kutatója 2010 szeptemberében tanulmányt írt a Három Szoros tározó vízszintje és a tározó környezetének földrengései közötti viszonyról (A study on the relationship between water levels and seismic activity in the Three Gorges reservoir).

A tanulmány fő megállapításai a következők

11. ábra Az erőmű bal parti része, mögötte a működő árapasztó és a még épülő jobb parti erőműrész [3]

12. ábra Az árapasztó a gát koronájáról nézve, halszemoptikán keresztül [3]

13. ábra Az épülő 2×5 kamrás hajózsilip a látogatói sétányról nézve [3]

1. A tározó töltésének kezdete, 2003 júniusa és 2009. 12. 31. között – ekkorra már többször elérték a maximális vízszintet – 3429, a Richter-skála szerinti M2,9 magnitúdójúnál gyengébb, ún. „mikrorengést” regisztráltak, időarányosan 30-szor többet, mint a feltöltés előtti időszakban, de volt egy M4,1-es rengés is, amikor a tározót egy közbülső szintről túl gyorsan, 3 m/nap szintemelkedéssel töltötték a maximumig. 2. A mikrorengések száma annál nagyobb volt, minél magasabb szintre töltötték a tározót. 3. A mikrorengések száma annál nagyobb volt, minél gyorsabban töltötték vagy ürítették a tározót. A mikrorengések feltételezett okai: − A tározó töltésekor a víz közvetlenül befolyik, vagy közvetve, a kőzet pórusain és repedésein keresztül behatol a felhagyott bányákba és a karsztos barlangokba, amelyek beomlanak, ezzel rengést keltenek. − Töltéskor a lejtős partok vízbe merülő része a felhajtóerő következtében kisebb „súlyerőt” képvisel, így kevésbé tud ellenállni a felső partrész nyomásának, ezért földcsuszamlás (suvadás) jöhet létre, amely rengést kelthet. − Ha a parti kőzet kevéssé átjárható (impermeábilis), akkor a tározó gyors szintcsökkenésekor a lassabban csökkenő talajvízszint többlet hidrosztatikai nyomása instabillá teszi a part anyagát, ami hegycsuszamláshoz vezethet, amely rengést kelthet. A gyakori mikrorengések intenzív tektonikai rengéshez vezethetnek. Irodalomjegyzék 1. US Energy Information Administration Electric Power Annual 2010 2. 2010 Report on China’s Renewable Energy (RE) Industry, 2010. március, in: www.marketavenue.cn/upload_en/ChinaMarketreports/2010-03/ REPORTS_1028.html 3. A képek (a 37. ábra kivételével) az images.google.comGoogle Imageschina − coal fired power plants − three gorges power plant − nuclear power plants − wind power plants − solar power plants webhelyekről származnak. 4. China’s electricity generation sector-Research Report 5. en.wikipedia.org/wiki/coal 6. www. guardian.co.uk world carbon dioxide emissions 7. Dr. Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás helyzete és tervei Kínában (kézirat). Kerényi A. Ödön szívességéből 8. Lovas Mariann: A Jangce folyón tervezett gátrendszer környezeti és társadalmi hatásai, ELTE szakdolgozat, Budapest, 2011. (internetletöltés) 9. Global Transmission: Focus on UHVAC: China shows the way by energising 1000 kV line, 2009. 03. 02. www.globaltransmission.info/archive; 10. Jerry Li: From Strong to Smart: the Chinese Smart Grid and its Relation with the Globe, 2009. szeptember. www.smartgridnews.com; 11. en.vikipedia.org/wiki/Wind_power_by_country (a World Wind Energy Association adatai alapján) 12. Hart, Melanie: China Goes Solar as America Stumbles, 2011. 09. 07. in: www.americanprogress.org/issues/2011/09/china_solar.html

Folytatjuk!

Kimpián Aladár

13. ábra A hajózsilipben szénszállító uszályok tartanak az alvíz felé a keleti országrész szénerőműveihez [3]


28

okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tag [email protected]

Hírek

hírek Hírek Hírek Dr. Bencze János

Újabb előrelépés az e-mobilitás elterjesztésében Konferenciabeszámoló Május 30-án a „KÖVET, Egyesület a fenntartható Gazdálkodásért” kiemelten nonprofit szervezet az ELMŰ-ÉMÁSZMÁSZ-szal közösen konferenciát szervezett „ELEKTROMOBILITÁS” tárgykörben. A KÖVET Egyesület fő célja a szervezetek segítése a fenntartható fejlődés útján. Tudatformáló intézmény, az EU és egyéb pályázatok gyakorlott megvalósítója, független és gyakorlatias zöld szervezet. Egyik jelmondata (amerikai indián eredetű): „A földet nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.” Vigyáznunk kell rá tehát. Ennek jegyében támogatják az e-mobilitást is. Lapunk hasábjain és egyesületünk egyéb fórumain már többször szóltunk az e-mobilitásról, mindig az ELMŰ-ÉMÁSZMÁSZ vonatkozó tevékenységével kapcsolatosan. (58. Vándorgyűlés, Elektrotechnika 2011. áprilisi száma). Az, hogy most ismét „beszélünk” róla, és egyre gyakrabban tesszük majd, azt jelzi, hogy egyre időszerűbb lesz a téma. Az elektromos mobilitást négy tényező befolyásolja:  Kőolajár: A folyamatosan emelkedő olajárak miatt egyre intenzívebb érdeklődés övezi az alternatív közlekedési megoldásokat.  Műszaki megvalósíthatóság: Napjaink akkumulátorai 20 kW teljesítmény mellett már elérik a 100 Wh/kg energiasűrűséget, már ma sem jelent gondot a 100-150 km-es hatótávolság, a szektor rendkívüli sebességgel fejlődik.  Hatékonysági és költségelőnyök: Az utazás költsége villamos hajtású autóval nagyjából 800 Ft/100 km (amortizáció nélkül), egy dízelmotor átlagos fogyasztása kb. 60 kWh/100 km, míg egy tisztán elektromos autóé átlagosan 20 kWh/100 km.  Politikai keretfeltételek és a CO2-kibocsátási korlátok: Az EUflottacélok 2012-től fokozatosan hazánkba is megérkeznek, 2020-tól még szigorúbb, 95 g/km-es elvárások lesznek érvényben. Az EU-flottacélok eléréséhez állami ösztönzőkre lesz szükség, OEM előírások, büntetések és CO2-adó formájában. A fejlődést világszerte segítik kormányzati eszközök is: Franciaországban 2020-ra 2 millió villamos hajtású autó (EV) üzembe kerülése a célkitűzés. Max 5000 euró adótámogatást biztosítanak autónként 2012-ig, 100 ezer autóig, 400 millió eurót a büdzséből. Spanyolországban 2020-ra 2,5 millió autó üzembe kerülése a célkitűzés. Állami kedvezmények az EV árának 25%-áig, 6000 euróig. 2011-ben 72 millió euró, 2012-ben 160 millió euró van allokálva erre a célra. Németországban 1 millió elektromos autó a célkitűzés


29

2020-ra. Tervek szerint adókedvezményt kapnak a használók, és használhatják a buszsávot, néhol ingyen is parkolhatnak, valamint 1 milliárd eurót biztosít a kormányzat K+F-re. Dánia adókedvezményt biztosít az EV vásárláskor (az autó értékének 10,5% vagy 18,0%-a) és az éves adóból (95-1900 USD) EV-re. Ezen túl 6,6 millió USD-t biztosít a kormány egy tesztprogramra. Az Egyesült Királyságban nincs hivatalos cél az üzembe kerülő EV számát illetően, de 800 ezer autóról beszélnek 2020ra, 5000 GBP vásárlási ösztönző autónként 2012 végéig. Svédországban 2020-ra 600 ezer elektromos autó üzemeltetése a célkitűzés. 20 millió eurós büdzsé a vásárlások támogatására 2014-ig. Japán úgy tervezi, hogy 2020-ra az eladott új autó vásárlásokból 15-20% lesz az EV. Egy hasonló jellemzőkkel bíró hagyományos autóhoz képest a különbözet felét az állam állja. Kínában 2020-ra 5 millió EV a célkitűzés. 9100 USD támogatás jár autónként a kiválasztott pilot városokban 2012-ig. USA 1 millió elektromos autó üzembe kerülését tervezi 2015re. 7500 USD szánnak ösztönzőnek autónként. Az első 200 ezer autóra gyártónként ~2 milliárd USD-t bizosítanak, akkumulátor és elektromos hajtás gyártásának támogatására. Ismereteink szerint a villamos hajtású autók támogatási rendszerének kidolgozása hazánkban is rövidesen sorra kerül. A villamos hajtású járművek üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele a szükséges infrastruktúra biztosítása. Mint általában minden hasonló jellegű fejlesztésnél és projektkidolgozásánál alapvető feltétel a szükséges infrastruktúra megléte. A legfontosabb infrastruktúra – jelen esetben – a villamos töltőállomás. Töltőállomásokkal már Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Svájc, Szerbia és Szlovákia rendelkezik. Felismerve jövő szükségleteit, a piacban rejlő óriási lehetőségeket, létrejött az ún. „E-mobility network”, ez olyan vállalatok közössége, akik tesztelik és előmozdítják a villanyautózást Magyarországon. A közösség 2011. június 14-én alakult meg, nagy sajtóvisszhang mellett. A tagsági viszonytól függően:  elektromos autót vesznek,  töltőinfrastruktúrát telepítenek,  ingyen áramot kapnak a töltéshez,  közös marketing kommunikációt folytatnak,  tapasztalatot cserélnek.

Az elektromobilitás kezdetben a nagyvárosokban hódít. Az EU városaiban 2015-ben várhatóan több mint 300 ezer e-jármű lesz. Kezdetben a vásárlók második autónak veszik, illetve azok keresik majd, akik minden nap autóznak. A szériában gyártott járművek 2011-től egyre inkább elérhetőek. A piacképes töltőinfrastruktúra nemzetközi kiépülése jelenleg kezdeti fázisában van – nagy volumenű elterjedése csak középtávon várható. A töltőinfrastruktúra széles körű piaci megjelenésének a teljes körű szolgáltatás az előfeltétele, be-

leértve a tervezést és az üzemeltetést is. Megjegyzendő, hogy egyelőre nem létezik egységes töltőinfrastruktúra-rendszer. Az RWE E-Mobility programja a világ legnagyobb többszereplős összefogása az elektromos közlekedés elterjesztése érdekében. A 2008-ban indított kezdeményezés legfontosabb célkitűzése a nagyvárosi közlekedés okozta légszennyezés csökkentése. Az RWE csoport 16 ország több mint 230 városában rendelkezik elektromos töltőállomással, intelligens elektromos töltőpontjaink száma meghaladja az 1500-at Európában.

A világon egyedülálló Intelligens Épület, hőtározót épít Bécs Épületautomatizálás 2012 A világon egyedülálló, magas nyomású hőtározó építését kezdte meg az osztrák főváros. Segítségével a hőenergiát akkor lehet felhasználni, amikor szükség van rá, és nem amikor megtermelték. Várhatóan 2013 végén kezdi meg működését a világ első nagynyomású hőtározója, amely 20 ezer háztartás évi szükségletét képes kielégíteni, és – a hőtermelés és tárolás optimalizálásával – évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól mentesíti a környezetet. Ráadásul az új létesítmény révén függetleníteni lehet egymástól a hő megtermelésének és felhasználásának idejét. Mivel a Wien Energie eddig nem rendelkezett tározó kapacitással, a megtermelt, de éppen fel nem használt hő kárba veszett. Az új létesítménnyel viszont függetleníteni lehet egymástól a hőtermelés és felhasználás idejét: a tározóban évi 145 ezer megawattórányi hőmennyiséget tudnak „elraktározni”, ami 20 ezer háztartás éves szükséglete. A Bécs 11. kerületében, 20 millió euróból megépülő hőtározó a simmeringi, donaustadti és leopoldaui kapcsolt erőművek, a hulladékégetők valamint a megújuló energiahordozókra építő létesítmények működését optimalizálja és integrálja, segítségével évi 11 000 tonnányi szén-dioxidtól tudják majd megkímélni a környezetet. Ez körülbelül akkora mennyiség, mintha 4200 középkategóriás autót egy évre kivonnának a forgalomból. A két tartályban 11 000 köbméternyi forró víz tárolására alkalmas rendszer különlegessége, hogy a szokásos alacsony nyomás helyett magas (10 illetve 6 bar) nyomással működik. Erre azért van szükség, mert az 1153 kilométernyi bécsi távhővezeték szintkülönbsége helyenként a 150 métert is eléri. Hogy a magasabban fekvő helyekre is el tudják juttatni a meleg vizet, azt 95 és 150 0C-os hőmérsékleten, 15 baros nyomással keringetik a rendszerben. Ehhez a sajátossághoz kellett igazodnia a most épülő hőtározónak is. Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény


30

Idén tizedik alkalommal került megrendezésre az Intelligens Épület, Épületautomatizálás konferencia az Óbudai Egyetem Kandó Villamos Kar Automatika Intézetének és az Elektroinstallateur szaklap közös szervezésében május 23-án az Óbudai Egyetemen. A rendezvény kiemelt témakörei voltak: környezettudatosság, megújuló energiák, zöld energiák, energiahatékonyság, környezetvédelem az épülettechnika tükrében, az épülettechnika komplex rendszerei. A konferenciát szokás szerint a szakterület művelőinek kiállítása kísérte (Kamleithner Kft., a WAGO Hungária Kft., a Rosenberg Hungária Kft., a Dehn&Söhne, OBO Bettermann Kft., BECKHOFF Kft., Ultima, Vill-ImpEx Kft., DUOVERZIÓ Kereskedelmi Kft., Élet és Energia, Globál-Focus Kft.). A konferencia részvevőit dr. Turmezei Péter dékán köszöntötte, majd dr. Nagy Lóránt intézetigazgató tekintette át a tízéves munka eredményeit, sikereit. A konferenciákon eddig 118 előadás hangzott el, melyek között több külföldi vendég, és hazai akadémikus is szerepelt. A konferencia megnyitó előadását dr. Kroó Norbert akadémikus tartotta „Optika a nanotechnológiában" címmel. Előadásában kiemelte a tudomány növekvő szerepét a XXI. században, a tudomány és a gazdaság szoros kapcsolatának követelményét, a tehetségek szerepének felértékelődését és a kreativitás és innováció kulcsszerepét. Ismertette a nanotechnika fejlődését és az élet minden területen történő alkalmazásának – többek között a napelemek fejlesztésében – lehetőségét. A kiállításon megtekinthető volt a Csodák Palotája Nanobusza, amelyben az előadáshoz csatlakozó kiállítást lehetett megtekinteni. Idén is szerepelt „Mennyire zöld az energiaváltás” című előadásával Peter Respondek (Bussystem) Németországból. A további előadásokat a szakmai terület nagy tapasztalatokkal rendelkező oktatói, a vállalatok illetve vállalkozások vezetői tartották a következő témákkal: „Fenntartható építészet; Okos hálózat és napelemes rendszerek; Villám- és túlfeszültségvédelem, valamint az EMC-követelmények kapcsolata; Az épülettechnika új szerelési megoldásai; Az épületfelügyeleti lehetőségek környezettudatos épületekben, illetve a szellőzéstechnikában; Hőkamerák és alkalmazásaik az épületek energiaveszteségeinek feltárásában; DALI világításvezérlő rendszerek; Vékonyréteg napelemfejlesztések; A KNX alkalmazása passzívház (ODOO) projekt keretében” voltak. Köszönet a konferencia támogatóinak, előadóinak, kiállítóinak, szervezőinek az idei sikerekért, bízva a további folytatásban. Farkas András docens, Óbudai Egyetem

Felkészülés az okos mérés Beszállítóit díjazta az ELMŰ bevezetésére és az ÉMÁSZ Összhangban az Európai Unió, a magyar kormány és a Magyar Energia Hivatal előirányzatával, a magyarországi villamosenergia-elosztók, az EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft., az ELMŰ Hálózati Kft., az ÉMÁSZ Hálózati Kft. és az E.ON Hálózat cégcsoport elkezdték az okos (smart) mérési rendszer bevezetésének előkészületeit jelentő pilot projekt megvalósítását. Ehhez kapcsolódva a főváros meghatározó közműszolgáltatói (áram, gáz, távhő és víz) is közösen elindítják az okos mérés mintaprojektjüket. Az elosztó engedélyesek közösen egy országos kísérletet indítanak el, melynek célja az okos mérés magyarországi elterjesztésének műszaki, gazdaságossági vizsgálata, a jövő intelligens elosztóhálózatának egyik alapját jelentő okos mérés technológiájának integrálása az egyéb hálózati rendszerekhez. A pilot projekt keretében – Európában is egyedülálló módon – országos lefedettségű reprezentatív felméréssel vizsgálják, hogy mely fogyasztói csoportok milyen energiahatékonysági javulást tudnak realizálni, milyen aktívan alkalmazzák az új technológiát. Országos szinten mintegy 20 ezer mérőórát szerelnek fel a fogyasztási és statisztikai adatok alapján kiválasztott fogyasztói körben. Az okos mérők a fogyasztásmérők (áram, gáz, víz, távhő) új generációja, mely támogatni tudja az energiahatékonyság növelésére irányuló programok megvalósulását. Az okos mérés egyik legfőbb előnye, hogy biztosítja az ügyfelek számára energiafelhasználásuk átláthatóságát, hiszen a folyamatosan rögzített fogyasztási adatok a kijelzőn vagy az interneten megjeleníthetők. Az ügyfelek összehasonlítást végezhetnek az egyes napok, hetek vagy akár hónapok energiafogyasztásai között, így pontosan nyomon követhetik a fogyasztásukat, és a tudatosabb energiafelhasználás révén költségmegtakarítást érhetnek el. Az okos mérők a talán nem is nagyon távoli jövőben segíthetik az „intelligens otthon” előnyeinek kihasználását. Az okos mérők vezetékes vagy mobilkommunikációs összeköttetés révén kapcsolatban vannak az elosztó mérőközpontjával, így a rögzített fogyasztási adatokat automatikusan továbbítják a szolgáltató központjába. Ennek köszönhetően a fogyasztónak már nem kell bediktálnia a mérőóra állását, és a rendszer havi szinten is lehetővé teszi a tényleges fogyasztáson alapuló számlázást, vagyis az ügyfél minden hónapban pontosan annyit fizet, mint amennyit elfogyasztott. A tudatos energiafogyasztás előmozdítására az energiakereskedők az okos mérés programba bevont ügyfeleket a jövő év elején új tarifaajánlatokkal kereshetik meg, amelyek lehetőséget nyújtanak költségeik csökkentésére. Az új rendszer ugyanakkor a szolgáltatók számára is előnyökkel jár, hiszen a távleolvasás és vezérlés révén csökkenthetik költségeiket. Az EU direktívái szerint 2020-ra a fogyasztók 80 százalékánál kell bevezetni ilyen fogyasztásmérést. A pilot projekt költsége összesen (smart mérő, telepítés, hálózati berendezések stb.) mintegy egymilliárd forintot jelentenek a cégeknek. A főváros meghatározó közműszolgáltatói, az ELMŰ Hálózati Kft., a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft., a FŐTÁV Zrt. és a Fővárosi Vízművek Zrt. közösen indítják mintaprojektjüket, amely az EU tagországaiban egyedülállóan, 4 különböző közmű mérőinek integrációját valósítja meg. A program kapcsolódik a hat magyarországi villamos elosztói engedélyes által megindított és koordinált programhoz. Mayer György Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 7 - 0 8

31

A Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ) Nyrt. és az ÉszakMagyarországi Áramszolgáltató (ÉMÁSZ) Nyrt. Beszerzési Igazgatósága ismét elvégezte a 2011. évi beszállítóik minősítését. Az elvégzett vizsgálatok alapján július közepén Hans-Günter Hogg, a társaságcsoport igazgatósági tagja és Kovács László, a cégcsoport beszerzési igazgatója elismerő oklevelekkel díjazta a legkiválóbb partnereket. Mint a díjátadási rendezvényen többek között elhangzott: a társaságcsoport számára nagyon lényeges, hogy a hálózati kulcsanyagokat beszállító, kiváló minőséget előállító partnereit elismerje. A minősítés a számviteli, a hálózatoptimalizálási, a raktár üzemeltetési, az anyaggazdálkodási és a beszerzési osztály kérdőíves megkérdezésével történt. Idén a 62 minősített vállalkozás 21 százaléka, összesen 13 cég kapott kiváló minősítést. A kiváló minősítésben kapott vállalkozások között van nagy, közepes és kisbeszállító is. A legjobb minősítést a nagybeszállítók közül a Villamosipari Acélszerkezetgyártó Kft., a közepes beszállítókból az Mikrolin Hungary Termelő és Szolgáltató, kisbeszállítók közül pedig az Origo Tech Kft. kapta.

Kovács László beszerzési igazgató és Hans-Günter Hogg, a társaságcsoport igazgatósági tagja

A díjátadás résztvevői A vizsgált beszállítók 63 százaléka, összesen 39 vállalkozás kapott jó minősítést, 16 százalékuk, azaz 10 beszállító csak megfelelő minősítést, míg nem megfelelő minősítést egy vállalkozás sem kapott az elmúlt évben. Az elismerés mellett a beszerzési igazgatóság célja a vizsgálattal az is, hogy a megfelelő minősítést kapott vállalkozásokkal a beszállítói minősítés során feltárt hiányosságokra és hibákra felhívják a figyelmet, hogy a további együttműködés érdekében azokat mielőbb kiküszöbölhessék. Mayer György Foto:Tóth Éva

Akik a nyári szünetet a MÁV dízelcsarnokában töltik A befejező munkálatokról röviden

Az Elektrotechnika mint médiatámogató, folyamatosan figyelemmel kíséri a madridi Solar Dechatlon Europe versenyre készülő szolárház fejleményeit. Így lapunk hasábjain már többször találkozhattak a BME ODOO Project innovatív technikai megoldásait ismertető szakcikkekkel és hírekkel. Hazánkból első alkalommal jutottak ki egyetemi hallgatók a rangos megmérettetésre, amelyen többek közt energiahatékonyság és fenntarthatóság szempontjából értékelik majd a pályaműveket. Hatvan diák közel két évig dolgozott a házon, amely számos innovatív megoldásának köszönhetően két-háromszor annyi energiát képes termelni, mint amennyit fogyaszt. A szolárház ünnepélyes bemutatóját 2012. augusztus 9-én tartották a MÁV Északi Járműjavítóban, az építés helyszínén. Itt a főszponzor Siemens Zrt., a BME és a projekt képviselőitől tudhattak meg részleteket a házról és a nemzetközi versenyről a nagy számban megjelent érdeklődők. A ház ünnepélyes bemutatóján dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektor-helyettese elmondta: „Egyetemünk diákjai nemcsak Magyarországról, hanem a régióból is elsőként feleltek meg a verseny szigorú feltételeinek és vívták ki az indulás jogát. Az egyetem csaknem valamennyi karát, diákot és tanárt egyaránt megmozgató kezdeményezés olyan tudományos munka, amelynek kézzelfogható gyakorlati eredménye van – és amelyet a következő hetekben szigorú mérésekkel értékel a zsűri.” Az Odoo Projekt főszponzora, a Siemens Zrt. képviseletében Dale A. Martin elnök-vezérigazgató kiemelte: „A Budapesti Műszaki Egyetem diákjai megtanulták, hogyan alkalmazhatják a jelen modern technológiáit, de nem elégedtek meg ezzel – a jövő házát tervezték meg. A napenergia felhasználására, tárolására, hétköznapi hasznosítására adnak megoldást egy olyan épülettel, amely nemcsak funkcionálisan – kényelmi szempontból is lakható.” A következőkben olvashatnak egy rövid beszámolót a szinte éjjel-nappal a projekten dolgozó hallgatók munkájáról.

Másfél éve az Odoo Projekt lehetőséget nyert a Solar Decathlon Europe nemzetközi innovációs versenyen való részvételre, azóta gőzerővel folyik a munka az egyetemen. A projekt kb. 60 tagja megfeszített tempóban dolgozik eltérő feladatkörökben: a különböző szakági tervezésektől a megvalósításhoz szükséges szponzoráción keresztül a sajtóval és a cégekkel való kommunikációig. Tehát széles az elvégzendő feladatok palettája. A kemény munkának meg is lett az eredménye. A májusi projektbeszámoló 1000 oldal szöveges magyarázóanyagból és 300 rajzból állt, nyárra pedig eljött annak az ideje, hogy ezt a sok tervet, elméletet megvalósítsuk. Júniusban jött ki a gyárból a ház rétegelt-ragasztott fa tartószerkezete, a modulok összeszerelése Székesfehérváron történt, így a különleges rakomány szállításának izgalmait már a kivitelezés legelején végigélhettük. A Kőbányai úton kaptunk kölcsön egy hajdan dízelmozdony-javítóként funkcionáló csarnokot, ide érkezett a tartószerkezet, itt építget a csapat azóta is, és innen fog elinHázépítés a csarnokban dulni az Odoo Madridba a hónap végén. A ház napról napra gyarapszik, a nyers tartószerkezet először gépészeti berendezésekkel és villamosvezetékekkel lett telecsövezve, bekerült a hatalmas légkezelő berendezés, beborítottuk párazáró fóliával, felszereltük a lécvázakat, ezeket OSB lapokkal beburkoltuk, így a palánkolás mögé könnyedén befújták a cellulóz hőszigetelést. A fekete csapadékzáró fóliába csomagolt ház ezután utazott még egy kicsit, a csarnokból kikerült az udvarra, így a határ a csillagos ég - szó szerint - mivel a szabad ég alatt korlátlanul lehet daruzgatni és a tetőn napelemeket szerelni. Most azonban már ezek is fenn vannak, sőt, felkerültek a homlokzatburkolat acél tartóprofiljai, az asztalosok a beépített bútorok helyét próbálgatják, és már mutogathatunk egy-egy mintadarabot az álmennyezetből és a majdani padlót burkoló kerámiából. Lassan berendezkedik a nyári fal is: megérkezett a víztartály, kijelöltük a villamossági és automatizációs berendezések helyét. Végül, de nem utolsósorban a házba a már beépített nyílászárókon keresztül léphetünk be, az üveget nem kínozzuk, majd csak Madridban foglalja el a végleges helyét. A napelemek szerelésének Szűkös az időnk, ugyanelőkészítése is ahhoz, hogy tartani tudjuk az ütemtervet, azaz augusztus 24-én kamionra rakhassuk a szállítmányunkat, augusztus 16-án el kell kezdeni a kész házat szétszerelni szállítható méretű modulokra. Ezt követően már Madridban szerelgetjük legközelebb!

Tóth Éva

Birtalan Orsolya

Készen áll a nemzetközi megmérettetésre a szolárház A szolárház ünnepélyes bemutatója


32

MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az energia irányítója

Kulturális Örökség Napjai

2012. szeptember 15–16.

M E G H Í V Ó A V I L L A M O S E N E R G I A I R Á N Y Í T Ó J Á N A K N Y Í L T N A PJ Á R A � � � � � �

A rendezvény keretében interaktív módon, a közönség bevonásával – ﬁ lmvetítés, rajzverseny, műfészek-készítés és túzoktalálkozó kíséretében – bemutatjuk a nagyfeszültségű hálózat mentén folyó madárvédelmi tevékenységet is.

A nyílt napokon látogatóink beléphetnek a más napokon elzárt, szigorúan védett szimulátor helyiségbe is!

A programsorozat részeként az érdeklődők – díjmentesen igénybe vehető buszos utazással – felkereshetik a MAVIR ZRt. 400/220/120 kVos Gödi alállomását, ahol megtekinthetik a főváros energiaellátásának biztonsá-

Szimulátor látogatás Filmvetítés Gyermekrajz verseny Műfészek készítés Túzoktalálkozó Interaktív előadás: madárvédelem a nagyfeszültségű hálózat mentén � Gödi alállomás meglátogatása

ga szempontjából kiemelt fontosságú, más napokon a látogatóktól elzárt létesítményt. A gödi látogatás busza mindkét nap 11 órakor indul a MAVIR ZRt. székházától. A programra a [email protected] vagy a [email protected] e-mail címeken, illetve a 06 1 304 1980-as telefonszámon lehet jelentkezni. A MAVIR ZRt. székházában megtartott programok óránként, csoportosan látogathatóak!

A helyszín szombaton és vasárnap 10-től 17 óráig várja az érdeklődőket! Cím: MAVIR ZRt., 1031 Budapest, Anikó u. 4. FIGYELEM! A belépéshez személyi igazolvány szükséges! Bővebb információ a www.oroksegnapok.hu weboldalon!

H-1031 BUDAPEST, ANIKÓ U. 4. TELEFON: (+36 1) 304 1000 FAX: (+36 1) 304 1719 WWW.MAVIR.HU

210x143_5_mavir_kon_meghivo_2012_ok.indd 1

2012.08.02. 12:32

X. JUBILEUMI

ENERGOexpo NEMZETKÖZI ENERGETIKAI SZAKKIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA Szeretettel várunk minden szakember t és minden érdeklődőt az energiaszektor legnagyobb önálló fórumán!

2012. szeptember 25-27. Kölcsey Konferencia Központ, Debrecen Várjuk kiállítók jelentkezését az alábbi tematikákban: • Energiatermelés, -szállítás • Energiakereskedelem, szolgáltatás • Energiafelhasználás, -racionalizálás • Környezetvédelem • Megújuló energiaforrások • Erőművek, erőművi berendezések • Energetikai háttéripar • Hő- és hűtéstechnikai berendezések Jelentkezési határidő: 2012. augusztus 31.

AZ ENERGETIKA JÖVŐJE

Tervezett konferencia program: Szeptember 25. • Plenáris ülés • Erőműépítés és üzemviteli tapasztalatok • Elektromos meghajtású autók • CO2 • A jövő energiája, megújuló energiák Szeptember 26. • Plenáris ülés • Hazai atomenergetika • Ipari energiahatékonyság (Alstom, Emerson, GE) • Költséghatékony önkormányzatok • Indikatív áramárverés

www.energoexpo.hu

Szeptember 27. • Villanyszerelő Fórum napelemszerelési bemutatóval • „Legyen egy jó napunk!” - Napenergia szekció • Klaszterek szakmai fóruma • Magyar - Román tudományos partnertalálkozó - HURO projektek bemutatása

A JÖVŐ ENERGETIKÁJA

Jelentkezés és bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. • Tel./fax.: 52-436-012 • [email protected]

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet Ünnepélyes Rubindiploma átadás

Kerényi A. Ödön átveszi a diplomát Dr. Péceli Gábor rektortól A. aÖdönnek a Budapesti és GazdaságtudoKerényi A. Kerényi Ödönnek Budapesti Műszaki Műszaki és Gazdaságtudományi mányi Egyetemés Villamosmérnöki Informatikai KarmérTanáEgyetem Villamosmérnöki Informatikai KarésTanácsa 70 éves csa 70 éves mérnöki tevékenységét Rubindiploma adománöki tevékenységét Rubindiploma adományozásával méltányolta, a nyozásával méltányolta. diploma átvétele után az alábbi köszönő beszédet mondta: „Tisztelt Dékán Úr! Tisztelt Vendégek! Hölgyeim és Uraim! Kedves kollégák! Mint volt bencés diák, elsőnek a Jó Istennek mondok köszönetet, hogy 93 éves koromban , ha fél szemmel és sántán is , de itt lehetek ezen a megható ünnepségen. Hálával tartozom szüleimnek, akiktől génjeimet örököltem és azért, hogy szegény család létünkre gondoskodtak taníttatásomról. Köszönöm a Budapesti Bencés Reálgimnázium tanárainak a vallásos nevelést, a magas szintű általános műveltséget adó oktatást és a hazaszeretet elmélyítését. Különös köszönettel adózom a Műegyetem neves professzorainak, akik a villamos-gépészmérnöki tudományok alapjaira tanítottak meg, amire a gyakorlatban , biztosan tudtam támaszkodni. Ki kell emelnem néhány, pályámat meghatározó professzorom nevét: Dr. Pogány Béla, a mérnöki munka alapját képező fizika tudósa, Dr. Verebély László, aki a villamos művek tantárggyal tette vonzóvá a villamosenergia-ipart. Az iparágból is emlékeznem kell néhány, példaképemnek tekintett kollégára: és barátra: Dr. Vajta Miklós, az alaphálózat fejlesztésének mestere, Dr. Ronkay Ferenc, a VER működési törvényeinek tudósa, Dr. Hajdú Elemér, a hőerőművek üzemvitelének tanára. Emlékezem egy igazi, jó barátomra dr. Csikós Béla, az OVIT műszaki vezérigazgatójára, aki egymagában dolgozta ki a 220, 400, 750 kV-os távvezetékek feszültség alatti munkái technológiáját és szabadalma nemzetközi siker lett. 1. Életem összeforrt a magyar villamosenergia-ipar történetével és fejlődésével. 93 évemből 7 telt el vegyes gépészmérnöki munkával , ami jó alap volt a villamosenergia-iparágban , további 63 évi, sikeres működéshez.. A villamosenergia-rendszer (VER) 20 éves gyakorlati fejlesztéséért, 1973-ban, kaptam meg az Állami Díj egyéni ezüst fokozata kormánykitüntetést. Legbüszkébb azonban a VER on-line, számítógépes irányításának 1978. évi üzembe helyezésére vagyok, ami első volt a KGST országokban és sok nyugati VER-t is megelőzött. A Hitachi rendszeren tanult, kiváló, magyar szakember gárdának köszönhető, hogy a MAVIR az EU illetékes szervezetében (ENTSO-E) ma is az elsők közé tartozik.


34

2. Iparági tapasztalataimat A MAGYAR VILLAMOSENERGIAIPAR TÖRTÉNETE 1888-2005 című könyvem tartalmazza. Amikor 1984-ben, 43 évi aktív szolgálat után nyugdíjba metem, a VER és azon belül az MVMT rendezett állapotban volt. Kormányszinten egyeztetett , kész távlati terveink voltak A Paksi Atomerőmű bővítéséhez, le volt kötve két, szovjet 1000 MW-os reaktor. Készen volt az 1200 MW-os Prédikálószéki Szivattyús Energia Tározó (SZET) beruházási programja. Terveink reális voltát igazolja, hogy jelenleg is ez a VER fejlesztési koncepciója! Nyugdíjasként írtam meg a villamosenergia-ipar centenáriumi filmjének szövegkönyvét, ami, CD lemezre áttéve, szerves melléklete lett a könyvemnek. 3. Az 1990. évi politikai rendszerváltás mind az MVM Tröszt, mind személyes életemben alapvető változásokat hozott. Fájdalmas emlékem maradt, hogy pártonkívüliségem és eredményes munkám ellenére négy évre megszűntették nyugdíjas megbízásomat. Az iparági változások közül a következőket minősítettem tragikus tévedésnek: – Az MVM Tröszt felbontását önálló társaságokká, – Az MVMT fele vagyonának „privatizálását”, ami külföldi kézbe juttatta stratégiai iparágunk három legnagyobb erőművét és hat áramszolgáltató vállalatát. Helyesnek tartom az MVM Zrt. vezetésének azon törekvését, hogy a holdingot tovább bővítse, és próbálja meg a privatizált iparági társaságokat folyamatosan visszavásárolni!

...Üzenet a szakmának... 4. A rendszerváltás legnagyobb energetikai tévedése azonban a Bős-Nagymaros Vízlépcső beruházás egyoldalú, magyar leállítása volt. A hágai Nemzetközi Bíróság az 1977. évi szerződést érvényesnek mondta ki, de, az ítélet végrehajtását a magyar kormányok - politikai hátterüktől függetlenül - ismeretlen indokból, megtagadták. Hiába harcolok közel 25 éve az ügy rendezéséért. A Reális Zöldek Klub honlapján könyvtárnyi dokumentum tükrözi erőfeszítéseimet a Nagymarosi Vízerőmű újraépítéséért folytatott küzdelemben. Befejezésként ismételten megköszönöm Rubindiploma ünnepélyes átadását, ami valószínűleg életem utolsó, nyilvános aktusa. A magas elismerés birtokában arra kérem tisztelt villamosmérnök kollégáimat, hogy támogassák az utolsó, szakmai kívánságomnak tekinthető javaslatomat: A Nagymarosi Vízerőmű újraépítése a kezdő lépés a Duna magyar szakasza komplex hasznosításának és az Európai Unió Duna Stratégia ésszerű megvalósításának, Ezért kérjük, hogy a Kormány illessze be az ország gazdasági terveibe.” Budapest, 2012-05.22. Köszönöm szíves figyelmüket! Kerényi A. Ödön Rubindiplomás villamos-gépészmérnök

Hírek szegedről Egyik legaktívabb területi szervezetünk a szegedi, ahol a különböző események sűrű egymásutánban követik egymást. Tudósítónk Arany László ezekről rendre beszámol, így minden érdeklődő értesülhet az érdekes, emlékezetes programokról. Ahogy T. Olvasóink megtapasztalhatták, e beszámolók rövidített változatával hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a részletes tudósításokat honlapunkon elolvashatják. A cikkek teljes terjedelmükben olvashatóak a MEE honlapján a MÉDIA menüpont alatt: "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig "Elektrotechnika/korábbi számai".

2012. május 09-én került

Előadónk: Baranyi Béla

sor az „EDF DÉMÁSZ a kiválóság útján” című előadásra. Az előadó Baranyi Béla, az EDF DÉMÁSZ Zrt. TQM irodavezetője. (TQM: Total Quality Management). A komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkező előadó a „cím” értelmezésével kezdte előadását, amelyet a hallgatóság végig nagy érdeklődéssel kísért.

2012. május 25-én került sor a kibővített vezetőségi ülésre. Ezen a vezetőség áttekintette és értékelte az elmúlt néhány hónap munkáját, és meghatározta az év hátralévő részének fontosabb feladatait. A vezetőség külön foglalkozott a MEE Szegedi Szervezetének 60 éves évfordulójára tervezett rendezvényekkel, melyek 2012. év végén esedékesek. Az évfordulóra az EDF DÉMÁSZ támogatásával, a régiós társszervezeteink – MEE Békéscsaba, Kecskemét, Baja –, valamint a Püspöki Hivatal, a Jedlik Ányos Társaság és Kalmár Ferenc városi képviselő hozzájárulásával szervezetünk kezdeményezésére kerülne felállításra Szegeden

2012. június 06án került sor az „Ener-

giafelhasználás otthonainkban és környezetünkben” című előadásra. Az előadó dr. Benkő Zsolt főiskolai tanár, SZTE JGYPK Technikai Tanszék. Az igen érdekes téma és az előadás közben A hallgatóság láthatóan „élvezte”a kísérleteket bemutatott látványos kísérlet igencsak megmozgatta a résztvevők fantáziáját. A sok feltett kérdés és az előadást követő kötetlen beszélgetés mindezt megerősítette.

2012. június 19-én üzemlátogatás zajlott a „SZILÁNK” cégcsoport új szatymazi üzemében. Bizonyára emlékezetes marad minden résztvevő számára ez az esemény, hiszen a látogatók döntő többségének még csak elképzelése sem volt arról, hogy itt Szeged közelében Szatymazon ilyen korszerű síküveggyár működik. Arany László, Szeged

F e l adván y ok j á t é ko s

s zakma i s m e r e t

3. Rejtvény Mi a célja a Kandó-féle szinkron fázisváltó forgórészét borító, vastag rézrudakból álló, rövidre zárt tekercselésnek.? MEGOLDÁS A) A légrésben keletkező, negatív sorrendű, forgó-mágneses fluxus elnyomása. A áramszedőtől kapott egyfázisú feszültséget a fázisváltó három- (esetenként négy vagy hat) fázisú feszültséggé alakítja át, amihez a légrésben forgó-mágneses fluxusra van szükség. Az egyfázisú gerjesztés azonban csak egy helyben álló, lüktető mágneses erőteret hoz létre, amely a forgórésszel együtt forgó, pozitív sorrendű, és ellentétesen forgó, negatív sorrendű összetevőkre bontható. A rövidre zárt rézrudakban a negatív sorrendű fluxus olyan áramot indukál, ami vele ellentétes irányú mágneses fluxust csaknem teljesen elnyomja. A légrésben ezért gyakorlatilag csak a forgórésszel együtt forgó (pozitív sorrendű) fluxus marad fenn, amely a szekunder tekercselésben a kapcsolásától függő, többfázisú feszültséget indukál. A helyes választ beküldő: Sajnos erre a rejtvényre csak egy helyes válasz érkezett! Brenner Kálmán, invitel [[email protected]] Gratulálunk a helyes választ beküldőnek! A Szerkesztőség 4. Rejtvény

A vezetőség, előtérben a makett

A szobor „makett”

Jedlik Ányos életnagyságú szobra, a Kossuth Lajos sugárút és a Damjanich utca. sarkán. Az illetékes városi Művészeti Bírálóbizottság ajánlása és a bemutatott „szobormakett” megtekintését követően a vezetőség döntött annak megvalósításáról.

Mi a célja a kompenzáló fojtótekercseknek az Albertirsa 750 kV-os állomásban? A) A 750 kV-os távvezeték kapacitív áramának a kiegyenlítése B) A delta kapcsolású fojtótekercsek kiegyenlítik a fázisonkénti transzformátorok aszimmetriáját. C) A földzárlati áramok korlátozása.

Beküldési határidő: 2012. augusztus 31. az [email protected] email címre


35

szemle Szemle szemle

szemle Barcza Miklós

Németország a nukleáris döntés után 1 évvel Berlinben a Bundestag 2011. június 30-án – nagy többséggel – hagyta jóvá a szövetségi kormánynak az atomerőművek fokozatos leállítására vonatkozó előterjesztését. A The Economist című hetilap 2012. június 23-i számában cikket közölt a címben szereplő témáról. 2010-ben Németország villamosenergia-termelésében a nukleáris energia részesedése 23% volt. A cikkíró felteszi a kérdést, hogy milyen módon lesz képes pótolni Németország a kieső erőműveket (valamennyi atomerőmű leállításának végső határideje: 2022)? A meghirdetett célok imponálóak (ezeket a cikk nem tartalmazza, azokat egyéb – internetes – forrásokból lehet megtudni). Németország a megújuló energia arányát a végső energiafogyasztáson belül 2020-ra 18%-ra, 2050-re 60%-ra kívánja növelni. A villamosenergia-fogyasztás 35%-át megújuló forrásból fogják biztosítani 2020-ban, 80%-át (!) 2050-ben. A megújuló alapú (vízi energia, szél, biomassza, hulladékhasznosítás, fotovoltaikus és geotermális) villamos erőművek beépített teljesítménye már eddig is meredeken nőtt, összesen 2000-ben 10 875 MW, 2005-ben 27 735 MW, 2008-ban 39 497 MW, 2009-ben 45 845 MW, 2011-ben 65 483 MW volt (erneuerbare-energien.de). Egyértelműen megállapítható, hogy a döntés legnagyobb vesztesei – írja a The Economist – a nagy németországi villamosenergia-szolgáltató cégek. Az E.ON, az EnBV, az RWE és a Vattenfall együtt a villamosenergia-ellátás 86%-át biztosították, és az elosztó hálózatok nagy részét is ellenőrzésük alatt tartották. Éveken át nagyon kedvező profitot realizáltak, a részvényárfolyamaik magasak voltak, és e cégek vezetőit szívesen látták Berlinben a kancellárián is. Ezek után fordult a szerencse, két rossz dologgal szembesült a 4 nagy: Az Európai Bizottság kikényszeríti az átviteli hálózatok teljes megújítását (erről később még lesz szó). Ugyanakkor az atomerőművek fokozatos bezárására vonatkozó döntés ellenére a cégeknek 2016-ig fizetni kell a nukleárisüzemanyag-adót (évente összesen mintegy 2,3 milliárd €). Hátrányos a nagy erőművek számára, hogy déli csúcsterhelésüket jelentősen csökkenti a naperőművek energiatermelése („prémium” energiaárat fizetnek a csúcsidőszaki energiaszolgáltatásért). Ugyanakkor a magánszemélyek és az „energiaéhes” ipari fogyasztók (joggal) várják, hogy a szolgáltatók akkor is elégítsék ki teljes energiaigényüket, amikor a szél- és naperőművek által szolgáltatott energia természeti okok miatt nagyon kevés. A lap megjegyzése: hagyományos erőművek nyereségtermelését a dotált szél- és naperőművek ezrei korlátozzák. Egyértelmű, hogy az energiaszolgáltatóknak új erőműveket kell építeni. Az offshore szélerőműparkok létesítése fajlagosan drága, energiatermelésüket nagyon nehéz tervezni. A szénerőművek költsége kedvezőbb, de a karbonkibocsátást jelentősen növelik. Majdnem lehetetlen – állítja a cikkíró – a megépítésre kerülő új erőművek megtérülését kalkulálni. Vannak olyan becslések, amelyek szerint a német nukleáris döntés 2020-ra a fogyasztói árakat – elsősorban az energiaárak növekedésén keresztül – 20-60%-kal fogja növelni Németországban. Ezenkívül lehetséges, hogy az új, hagyományos erőművek létesítésének ösztönzésére többlettámogatást kell majd biztosítani részben a bármikor igénybe vehető tartalékteljesítmény ellentételezéseként, részben az


36

újonnan létrehozni szükséges energiatároló létesítmények miatt. Az energiaigényes iparágak attól tartanak, hogy az energia ár várható jelentős emelkedése miatt versenyképességük romlani fog. A Német Iparszövetség nyomására a német Gazdasági Minisztérium egy független eljárást (monitorozást) indított el, ennek keretében vizsgálni fogják a nukleáris döntéssel kapcsolatban az esetleg szükségessé váló korrekciók lehetőségét. Az E.ON és az RWE a szövetségi alkotmánybírósághoz fordult, annak megállapítását kérték, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó váratlan döntés egyértelműen tulajdonuk kisajátítását, elvételét jelenti. A svéd állam tulajdonában lévő Vattenfall jóvátétel megítélését kérte a Washington D.C.ben lévő döntőbíróságtól. Az atomerőművek létesítésében, üzemeltetésében résztvevő cégeket és nukleáris szakembereket (ez utóbbiak tekintetében Németországban – Franciaország után – a második helyen van Európában) ez a döntés nagyon hátrányosan érinti. A leállításukig még üzemeltetni kell a még működő atomerőműveket, a leállítás, leszerelés is komoly szakmai feladat, de a jövőben a külföldön üzemelő és külföldön újonnan létesítendő atomerőművek jelentenek komolyabb piaci lehetőséget, melyek várhatóan a Németországban kieső piaci részt csak részben pótolják, és a nukleáris szakemberek karrierje jórészt ellehetetlenül Németországban. Internetes forrásokból (europeanenergyreview.eu) megtudható, hogy a meghirdetett célok elérésében fontos szerepet játszik a német Megújuló Energia Ügynökség (Agentur für Erneuerbare Energien) és a Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur). Az utóbbi szervezet a célok eléréséhez megoldandó feladatok egyikét, az átviteli hálózatok átépítését, megújítását és jelentős kibővítését felügyeli, koordinálja. Mintegy 3600 km nagyfeszültségű távvezeték létesítését irányozták elő. Elsősorban az Északi-tenger és a Balti-tenger offshore szélerőműparkjaiban előállított energiának az ország délen lévő ipari területeire alacsony veszteség mellett való eljuttatása a cél. Még kidolgozásra vár – egyebek mellett – a létesítendő új hálózatok teljesítményátvivő kapacitása, nyomvonala. Azt is meg kell majd határozni, hogy melyik új hálózatrész lesz szabadvezeték és melyik kábel? A hálózatépítésre vonatkozó javaslatokat a Szövetségi Hálózati Ügynökség vizsgálja felül és véglegesíti. A szélerőművek aránya a jövőben várhatóan jelentősen nőni fog. Kiegészítő információ: Az International Energy Agency honlapja szerint már 2009-ben Németországban a teljes villamosenergia-termelésnek – 592 464 GWh - mintegy 6,5%-át, 38 639 GWh-t teszi ki a szélerőművek termelése. 2011-ben Németországban a szélerőművek együttes beépített teljesítménye 29,075 GW, az előállított villamos energia: 46 500 GWh volt (wikipedia.org). Az utóbbi adatpárból könnyen kiszámítható, hogy a szélerőművek évente átlagosan mintegy 1600 órán át működtek. A New Scientist című folyóiratban Németország jövőbeni energiaellátásáról hirdetés formájában közzétett elemzés is kiemeli a nagy távolságra, alacsony veszteség mellett történő energiaátvitel fontosságát. Jó példaként említi a hirdetést közzétevő Siemens cég az általa Kínában megvalósított 1400 km-es nagyfeszültségű hálózatot, amelyen keresztül a Yunnan tartományban lévő vízierőművekből juttatják el az energiát az erősen iparosodott Guangdong régióba. A létrehozott egyenáramú nagyfeszültségű hálózat hatásfoka lényegesen jobb, mint a hasonló váltakozó áramú hálózatoké. A hálózat feszültsége: 800 kV (korábban nem létesítettek ilyen magas feszültségű egyenáramú hálózatot), 5000 MW átvitelére képes (wikipedia.org).

A meghirdetett célok eléréséhez feltétlenül szükséges másik megoldandó feladat az elektromos energia tárolása. A megújuló energia részarányának jelentős növelését tervezik Németországban, a szélerőművek és naperőművek energiatermelésének (nem tervezhető) időbeli ingadozása miatt nő a tárolandó energia mennyisége. A leghatékonyabb, legolcsóbb eljárás a szivattyús tározók építése. 2010-ben a Németországban üzemelő szivattyús tározók együttes beépített teljesítménye 7,6 GW volt. 2019-ig ezt 12,305 GW-ra tervezik megnövelni. A legnagyobb létesítmény a jelenleg előkészítés alatt álló atdorfi (Fekete-Erdő) szivattyús tározó lesz. Az újonnan belépő beépített teljesítmény 1400 MW, a szintkülönbség: 600 m. A beruházást 2013-ban kezdik, 2019-ben helyezik üzembe. Források: wiwi.uni-due.de., eurelectric.org. Más eljárás alkalmazása is szükséges lesz. Ezek közé tartoznak a komprimált, illetve cseppfolyósított hidrogén vagy metán segítségével történő energiatárolás, valamint speciális kondenzátorok alkalmazása.

A harmadik (nem kevésbé fontos) feladat az energiahatékonyság ugrásszerű javítása. Ma már jól kidolgozott műszaki megoldások állnak rendelkezésre, pl. épületek hőszigetelése, intelligens vezérlésű épületek, intelligens hálózatok, jó hatásfokú világítási rendszerek kialakításához. Ahhoz, hogy minél több vállalkozás és magánszemély a szükséges beruházások elvégzése mellett döntsön, megfelelő ösztönző rendszer (támogatások, adókedvezmények, ösztönző tarifarendszer és kedvező kamatozású hitelek) biztosítása szükséges. Fenti információkat olvasva valószínűnek tűnik, hogy – legalábbis átmenetileg – nem lesz elkerülhető, hogy Németország növelje villamosenergia-importját. Várható, hogy részben külföldi atomerőművekből és szénerőművekből származó energia megvásárlásával pótolják az atomerőművek leállítása miatt hiányzó energiát. A másik gondolat, hogy valószínűsíthető kínálati piac kialakulása az atomerőművek tervezése és szállítása terén, ami kedvező feltételeket biztosíthat a paksi bővítéshez.

Dr. Bencze János

hogy 2034 után nem építünk új reaktorokat, akkor újra kell gondolni az egész energiastratégiát. Hiszen jelenleg 40%-át adja a nukleáris ipar a teljes energiatermelésnek. A nukleáris erőművek bezárása számos negatív hatással jár. Növekedni fog a villamos energia ára, ami jelentős versenyhátrányt jelent a gazdaság számára, várhatóan az energiabiztonság is kárát fogja látni. Ugyancsak nehézséget okoz az európai villamosenergia-piac működésében is, tekintettel arra, hogy számos svájci duzzasztómű, mint szivattyús energiatározó működik, amelyeknek ezt a funkcióját fel kell adni a nem nukleáris szcenárió esetében. A svájci parlament várhatóan 2013-14-ben tűzi napirendre az atomerőművekkel kapcsolatos vitát, akkor amikor a „több rétegű” társadalmi vita eredménye egyértelmű és világos lesz. A parlament döntését követően, amikor már minden aspektusból láthatók az előnyök-hátrányok, 2015-ben írják ki a népszavazást.

Valóban kilép-e Svájc a „nukleáris klubból”? Az a svájci terv, amely a fukushimai katasztrófát követően látott napvilágot, hogy kilép a „nukleáris klubból” nincs kőbe vésve, írja a „Utility Week” 2012. február 5-i száma. A végleges döntés a jelenleg is – a különféle szakmai, gazdasági és társadalmi szinten - folyó vita eredményétől és az azt követő népszavazástól függ. Az ország törvényhozásának két háza – szakértői véleményekre alapozva – úgy döntött, hogy biztonsági okokból nincs szükség az erőművek azonnali bezárásra, és nem szükséges a jövőre vonatkozóan most határozott döntést hozni. Az svájci ipar üdvözölte a döntést. A végső döntés előtt részletesen kell tanulmányoznunk a fukushimai eseményeket, levonjuk a számunkra legfontosabb következtetéseket, és utána szabad csak döntenünk az esetlegesen újonnan épülő atomreaktorok sorsáról, mondta a „Svájci Nukleáris Fórum” vezetője. Amennyiben az a döntés születik,

Malajzia kombinált ciklusú erőművek építése mellett döntött Malajzia 2012 márciusában jelentette be, hogy az ország különböző pontjain több, jó hatásfokú kombinált ciklusú gáztüzelésű erőművet szándékozik építeni. Ezen erőművek 2016-ban kezdenek majd áramot termelni. Az új erőművek üzembe állításával jelentősen nő az ország villamosenergiatermelése, egy stabil 10%-os tartalék áll majd az ország rendelkezésére. Az erőmű-építési projektben való részvételre, ajánlat adására, 37 hazai vállalkozást és 10 nagy külföldi céget (DélKoreából, Japánból és Németországból) kértek fel. A tenderek elbírálásával a PricewaterhouseCoopers tanácsadó céget, a pénzügyi konstrukciók vizsgálatára a Synclair Knight Merz tanácsadó céget a technikai feltételek vizsgálatára, és végül a Christopher Lee & Co-t jogi tanácsadásra bízták meg.

Aktuális: Összekapcsolt árampiacok 2012. augusztus 6-án tesztüzemben összekapcsolták a magyar, a szlovák és a cseh árampiacot - írta a Világgazdaság a magyar áramtőzsdét üzemeltető állami HUPX Zrt.-re hivatkozva. Az összekapcsolás lényege, hogy az addig önálló, kisebb, gyakran csak egy-egy országhoz köthető árampiacok együtt egy nagyobbat alkotnak, lehetővé téve a nagyobb piacon belüli keresleti és kínálati aránytalanságok kiegyenlítődését. Mivel az összekapcsolt villamosenergia-rendszerek gazdaságosabban működnek, mint előzőleg, külön-külön, a piac jogos elvárása lehet, hogy az összekapcsolt piacon átlagosan csökkenjenek az árak - fogalmaz a gazdasági napilap. Forrás: NOL| 2012. augusztus 7.


37

NEKROLÓG nekrológ NEKROLÓG

NEKROLÓG Kerekes Béla (1961-2012)

Kerekes Béla, szeretett kollégánk és barátunk, június 30-án tragikus hirtelenséggel eltávozott közülünk. 1961-ben született. A világítástechnikát már fiatal korában édesapjától, id. Kerekes Bélától tanulta, aki a 70-es években az Egyesült Izzóban az első nátriumlámpa gyártásának vezetője volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1985-ben gépészmérnöki, 1988-ban mérnökközgazdász diplomát szerzett. Az Óbudai Egyetemen világítástechnikai szakmérnöki oklevelet kapott. Az első diploma után édesapjával közös vállalkozásban, az UNITOR Villamossági GMK.-ban gyújtókészülékeket gyártottak nagynyomású kisülőlámpákhoz. 1994-től 2008-ig a Tungsram-Schréder Zrt.-nél először műszaki marketingesként, majd világítási tervezőként dolgozott. 2004-től a Fénykerék Kft. színeiben is komoly szakmai munkát végzett. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, ezen belül a Világítástechnikai Társaságnak 1994-től tagja. Szakmai karrierje is igazán

Elhunyt kedves munkatársunk,

Kóréh István Vilmos

Aki a fenti képre rátekint, azonnal tudja ki volt ő. Olyan munkatársunk volt, akinek jelenléte a Villanyszerelő Rt. (később Zrt.) életében természetes volt: akinek villamos elosztó berendezések konstrukciójával összefüggésben problémája, kérdése volt, tudta, hogy hozzá kell fordulnia. A VIV Rt. 1970. július 1-jén alakította meg az Előszerelő Üzemét Mentler Gyula vezetésével, feladatuk új konstrukciók kialakítása volt kis és nagyfeszültségű elosztó- és kapcsolószekrények területén. Villamos felkészültségű munkatársaink tudták, hogy mit akarnak, de a kivitelezésben jártas, nagy tapasztalatokkal rendelkező, fémipari megmunkálások területén konkrét gyakorlati ismeretekkel rendelkező technológiai főmunkatársunk (akkori szóhasználattal: főkonstruktőrünk) még nem volt. Ekkor hívta meg Baumann Pál műszaki igazgató és Mentler Gyula gyártmányfejlesztési osztályvezető Kóréh István Vilmost, hogy legyen a VIV Rt. főkonstruktőre. Az igenlő válasz nyomán munkás, termékeny időszak kezdődött el a VIV Rt.-nél: acéllemez tokozású, kisfeszültségű elosztó-, kapcsoló-

In Memoriam György Dénes (1936-2012) Tudtuk, hogy nagyon beteg, mégis váratlanul ért bennünket a hír: elhunyt György Dénes, az ÉMÁSZ egykori szakszolgálati főosztályvezetője, a hálózatvédelmi és automatika berendezések iparági szinten is kiemelkedő szaktudású mérnöke. 1936-ban született Miskolcon, ahol az általános iskola elvégzése után a Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikumban folytatta tanulmányait. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen 1960-ban erősáramú villamosmérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai után pályafutását az ÉMÁSZ-nál kezdte, ahol nyudíjba vonulásáig az erősáramú hálózatok védelmi-automatika berendezéseinek tervezésével, szerelésével és üzemeltetésével foglalkozott. Ezen a területen mindvégig kiemelkedő


38

ekkor kezdődött. Számos nívós előadást tartott, több szakcikket írt. Rendszeres, aktív résztvevője volt a Közvilágítási Ankétoknak, Világítástechnikai Konferenciáknak. Tucatnyi jelentős világítási berendezés tervezése fűződik a nevéhez. Néhányat kiemelve: kalocsai székesegyház, esztergomi Vízivárosi templom és Keresztény múzeum, szekszárdi Szent László híd, több határátkelőhely, Kopaszi gát, halászi Duna-híd, szolnoki Tiszavirág híd. Az Elektrotechnikában ez utóbbi világításáról 2011-ben írt szakcikkéért idén a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Déri-díjában részesült. Az idei Közvilágítási Ankéton érdekes előadást tartott a világítástechnikai mérések pontosságának és a kiválasztott mérőműszereknek az összefüggéséről. Több volt, mint jó kolléga, sokunkhoz szoros barátság fűzte. Ahogy a munkájában, úgy emberi viszonylatokban is megbízható volt. Nemcsak munkatársai, hanem a világítási szakma is a „Schréder” csapat törzstagjának tekintette. Annyira szerény volt, hogy szinte fel kellett fedezni, de mivel felfedeztük, hiányát hosszú ideig érezni fogjuk nemcsak szakmai, munkatársi, hanem emberi, baráti értelemben is. Emlékét megőrizzük! Némethné dr. Vidovszky Ágnes

és működtető szekrény típusok, pultok, vezérlőasztalok nyertek kialakítást különböző védettségi fokozatokban (tipizált ESZ szekrénycsalád). Alapos elemző munka nyomán alakult ki a szakmában talán legnépszerűbb UKT típusú kisfeszültségű, hidegen hengerelt acél profilvázas, egy és két gyűjtősínes elosztó és kapcsolóberendezés család, szabatosabban mondva: az Univerzális Kapcsoló Tábla. A közlekedés területén jelentkező áramellátási feladatok részeként gyártottuk az UVATERV által tervezett, de Bicskén és a Bethlen G. utcai központban is gyártott pozitív kitápláló cellákat Vili bácsi technológiai vezetésével. A VIV Rt. létrehozta a saját típusú nagyfeszültségű beltéri tokozott fémtokozású berendezéseit is (egy és két gyűjtősínes NTK típ.), amelynek konstrukciójában nagy részt vállalt Vili bácsi is. Mentler Gyula korai halálát követően Vili bácsi mb. osztályvezetői státusban dolgozott tovább. A tervezett elosztók gyártása során mutatkozott meg Vili bácsi utolérhetetlen gyakorlati érzéke, amelyet ő a VIV Rt. bicskei gyártóüzemében hasznosított, ahol még nyugdíjas korában is tanácsadóként jelen volt. Vili Bácsi, Kedves Kollégánk, Legbelsőbb Munkatársunk! Néked örök nyugalmat, magunknak pedig olyan munkatársakat kívánunk, mint amilyen Te voltál! K. I.

színvonalú munkát végzett, ennek nyomán előbb csoportvezető, majd osztályvezető, végül főosztályvezető-főmérnök lett. Munkája elismeréseként többször kapott vállalati, illetve iparági kitüntetést. Aktívan részt vett a MEE munkájában: előadásokat tartott, tanulmányokat készített, szakcikkeket írt és bemutatókat szervezett. A védelmi-automatika berendezések tervezését, szerelését 1999ben történt nyugdíjba vonulását követően sem hagyta abba, ezzel foglalkozó családi vállalkozása iparági szinten is ismertté vált. Pályafutása során mindvégig kiemelkedett magas szaktudásával, munkaszeretetével, segítőkész, barátságos természetével. Betegsége az utóbbi években kerekesszékhez kötötte, és látása is jelentősen megromlott, ennek ellenére humora, vidámsága nem hagyta el, megbékélt helyzetével. Személyében egy mindenki által elismert, tisztelt, kimagasló szaktudású nyugdíjas kollégánk, jó barátunk távozott az élők sorából. Ezen a helyen is fájó szívvel veszünk Tőle búcsút. Kedves Dénes, nyugodj békében! Simon Kálmán Az ÉMÁSZ nyugalmazott főosztályvezetője

Picture: www.omicron.at/paintings

Apukám villamos készülékeket vizsgál...

és az Omicron megoldásaival mindez gyerekjáték.

Okos Hálózat vagy megújuló energiaforrás? Az Omicron eszközeivel az apukám könnyedén megbirkózik a villamosenergia rendszer legújabb kihívásaival is. Az energiatermelés, átvitel és elosztásban alkalmazott villamos készülékek üzembe helyezésére és vizsgálatok elvégzésére tudja őket használni.

Az Omicron teszt készülékei alkalmasak: - mérőkészülékek, fogyasztásmérők, távadók és hálózat minőség ellenőrző készülékek kalibrálására - védelmi készülékek és IEC 61850 protokoll tesztelésére - áramváltók, feszültségváltók, transzformátorok, generátorok, kábelek stb. diagnosztizálására - részleges kisülés megﬁgyelésére - hálózati impedancia mérésére

Legyen szó kérdésről vagy érdeklődésről, az Omicron műszaki csapata gyorsan és hatékonyan megválaszolja azt a nap bármely szakában. Továbbá kitűnő minőségű tanfolyamok állnak rendelkezésre minden felhasználói szinten. Látogassa meg honlapunkat és keressen minket a Vándorgyűlésen!

Találkozunk a Vándorgyűlésen a Siemens és az Omicron közös standjánál! www.omicron.at | [email protected]

Megoldásaink segítségével felügyelheti és irányíthatja hálózatának megújuló energia teljesítményét. Növelje hálózatának zöld energiahozamát a Schneider Electric nyílt végű smart grid (okoshálózat) megoldásaival. Stabilizálja hálózatát az időszakos energia ellenére A kormányzati előírások egyre szigorúbbá válnak, és az áramszolgáltatók világszerte jobb megoldásokat keresnek minél több megújuló energia integrálására. Mégis, ezen szél- és napenergia források időszakosan termelik az energiát, és ezáltal destabilizálhatják a hálózatot. Mivel a villanyáram tárolása még nem hatékony vagy költséghatékony, optimalizálnunk kell a megújuló energiatermelést és csökkenteni a veszteségeket. Ehhez olyan okos megoldásokat alkalmazunk, melyek jobban tudják felügyelni és az igényeknek megfelelően irányítani a termelési kapacitást.

Kulcsrakész megoldások a megújuló energia integrálásához Átfogó, kulcsrakész megoldások bevezetése, beleértve az elektromos elosztást, invertereket és hatékony hálózat csatlakozást. GT250 hálózatra tápláló napenergia inverter

Optimalizált energiahozamok kevesebb zavarral Teljes körű áramszolgálatói, valamint szél- és napenergia erőmű megoldások világszínvonalú szakértőjeként a Schneider Electric™ egyszerre tudja fokozni megújuló energiatermelését, és stabilizálni hálózatát,olyan innovatív megoldásokkal, mint például a Dinamikus vezetékterhelhetőség meghatározás (DLR). Valós időben tudja figyelemmel kísérni a vezetékeket, és akár 30%-kal több energiát exportálni. Élvonalbeli időjárás előrejelzési megoldásaink támogatják a terhelési modell integrációt és a megújuló energia előrejelzési alkalmazásokat, és segíthetnek az ütemezésben és a termelési terv meghatározásában. Az inverter-reaktív monitoringtól az energiafogyasztásig, az energiaminőség javítását, energiahozamának optimalizálását és a hálózati zavarok elsimítását célzó, testre szabott, élvonalbeli megoldást biztosítunk Önnek.

Array szekrény védelemmel, monitoringgal, és ellenőrzéssel

Sepam™ digitális védelmi relé

Tudjon meg többet napenergia megoldásainkról! Töltse le INGYENES brosúránkat még ma, lépjen be, és megnyerheti a kisorsolásra kerülő „Középfeszültségű termékek katalógusa” CD-nk egyikét! Látogassa meg www.SEreply.com oldalt. Kód 22104p ©2012 Schneider Electric. All Rights Reserved. All trademarks are owned by Schneider Electric Industries SAS or its affiliated companies. Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. 1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 3/b, T: 36 1 3822 600, [email protected] • 998-5897_HU

Távfelügyeleti rendszer

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents