évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Ferromágneses árnyékolás örvényáram-veszteségének csökkentése a felület bordázásával Földelési ellenállás mérése nagyfeszültségű távvezetéki oszlopokon Nemzetközi Konferencia a „tiszta” villamos energiáról Befejeződött a paksi teljesítménynövelési project A MEE 56. Vándorgyűlés Konferenciáról Együtt a szélsőséges időjárás okozta krízishelyzetekben „Villámvédelem 2009”: megkezdődött az oktatás! 20 éve lépett üzembe az OVIT első számítógépes alállomási helyi megjelenítője

101. évfolyam

2 0 0 9 /1 2

www.mee.hu

A JÖVŐ KULCSKÉRDÉSE A JÖVŐ KULCSKÉRDÉSE A JÖVŐ KULCSKÉRDÉSE

Komplex megoldást Komplex megoldást AREVA komplex megoldások keres? Komplex megoldást keres? keres?

Az AREVA T&D átfogó mérnöki szolgáltatásokat kínál az igény a megvalósításig. Az AREVA T&Dfelmerülésétől átfogó mérnöki szolgáltatásokat Az AREVA T&D átfogó mérnöki szolgáltatásokat kínálmérnökeink, az igény felmerülésétől megvalósításig. Kiváló közép és nagyfeszültségűatermékeink, valamint tervezői kínál az igény felmerülésétől a megvalósításig. és támogató szolgáltatásaink lehetővé teszik, hogy az Ön igazi partnerévé Kiváló mérnökeink, közép és nagyfeszültségű termékeink, valamint való tervezői váljunk alállomásának tervezése, építése, szerelése és rendszerbe Kiváló mérnökeink, közép és nagyfeszültségű termékeink, valamint tervezői és támogató szolgáltatásaink lehetővé teszik, hogy az Ön igazi partnerévé integrálása során. és támogató szolgáltatásaink lehetővé teszik, hogy az igazi partnerévé váljunk alállomásának tervezése, építése, szerelése és Ön rendszerbe való váljunk alállomásának tervezése, építése, szerelése és rendszerbe való integrálása Kulcsrakészsorán. állomás megvalósítása esetén az ön választása AREVA T&D integrálása során. AREVA Hungáriaállomás Kft. - Értékesítési Iroda Kulcsrakész megvalósítása esetén az ön választása AREVA T&D H-1113 Budapest, Nagyszőlős u. 11-15. Kulcsrakész állomás megvalósítása esetén az ön választása AREVA T&D Tel.: (1) Hungária 487-72-20Kft. – Fax.: (1) 487-72-24 AREVA - Értékesítési Iroda www.areva.com AREVABudapest, Hungária Kft. - Értékesítési Iroda H-1113 Nagyszőlős u. 11-15. H-1113 u. 11-15. Tel.: (1)Budapest, 487-72-20Nagyszőlős – Fax.: (1) 487-72-24 Tel.: (1) 487-72-20 – Fax.: (1) 487-72-24 www.areva.com www.areva.com

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 788-8520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· ABB Kft. · AREVA hungária Kft. · Distrelec Gmbh · ELMŰ Nyrt. · Enersys Hungária Kft. · Mitsubishi Electric · OBO BETTERMANN Kft.

Tartalomjegyzék 2009/12

CONTENTS 12/2009

Kovács András: Beköszöntő ......................................... 4

András Kovács: Greetings

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Dr. Koller László - Novák Balázs: ............................... 5 Ferromágneses árnyékolás örvényáramveszteségének csökkentése a felület bordázásával

Dr. László Koller – Balázs Novák: Eddy-current loss reduction in ferromagnetic shielding by ridging the surface

Béla Viktor Dénes - Ladányi József: Földelési ellenállás mérése nagyfeszültségű távvezetéki oszlopokon – Felülvizsgálat és hibafelderítés ........ 9

Dénes Viktor Béla – József Ladányi: Earthing resistance measurement on HV towers verification and fault diagnostics

ENERGETIKA

ENERGETICS

Dr. Szentirmai László – Dr. Szarka Tivadar: Nemzetközi Konferencia a „tiszta” villamos energiáról . ........................................................................... 13

Dr. László Szentirmai – Dr. Tivadar Szarka: International Conference on „Green Energy”

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ........................................... 16

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

Tóth Éva: Magyar Tudomány Ünnepe a BMF-n ..... 17

Éva Tóth: The feast of the Hungarian Knowledge in BMF

Dr. Antal Ildikó: Az Elektrotechnikai Múzeum őszi programjai ........ 17

Dr. Ildikó Antal Museum’s autumn programs

Arató Csaba: Villamosmérnökök továbbképzése ............................ 18

Csaba Arató: Post graduation for electrical engineers

Dr. Morva Görgy nyerte a VDE-AWARD 2009 díjat ........................................................................................ 19

Dr. György Morva received the “VDE-AWARD 2009”

Jáni Józsefné: VIII.Villanyszerelő Konferencia és Kiállítás . ........................................................................... 19

Valéria Jáni: VIII Conference & Exhibition on electric technicians

Mayer György: Befejeződött a paksi teljesítménynövelési project ................................................................................... 19 Elkerülhetetlen új erőművek építése ......................... 20 Szélerőmű-parkot vásárolt az MVM . .......................... 20

György Mayer: The power enlargement was ended of the four block in the Atomic power plants in Paks It is necessary to build new power plants MVM bought wind energy farm

Dr. Bencze János: Biomassza fűtőmű a főapátságban ............................ 21

Dr. János Bencze: Biomass heating plant in the Main Abbey of Pannonhalma

Fodor István: „Villámvédelem 2009”: megkezdődött az oktatás! ............................................................................ 21

István Fodor: “Lighting protection 2009”: started the education

Tóth Éva: Tudástársadalom és szellemi tulajdon ...................... 11

Éva Tóth: Society and intellectual property

Tóth Éva: Országos Elektronikai Klaszter alakult ....................... 15

Éva Tóth: Nationwide Electronics Cluster was founded

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Arató Csaba – Kádár Aba – Dr.Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése II.rész .......... 22

Csaba Arató – Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Part 2.

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITICS

Patay László – Sánta Erzsébet: A MEE 56. Vándorgyűlés Konferenciáról ................... 27

László Patay – Erzsébet Sánta: Report from the 56. Annual Conference of MEE (Hungarian Electrotechnical Association)

Lieli György: Látogatás az AREVA Hungaria Kft.-nél . 28

György Lieli: Visited the AREVA Hungary Ltd.

NEKROLÓG

OBITUARY

Dr. Kovács Ernő: Elhunyt Dr. Rejtő Ferenc ............... 26

Dr. Ernő Kovács: Dr. Ferenc Rejtő died

PARTNEREINK

OUR Partners

Görgey Péter: 20 éve lépett üzembe az OVIT első számítógépes alállomási helyi megjelenítője . ....... 29

Péter Görgey: 20 years ago started the service of the firs computer of OVIT to visualize the local power station

Kollár Mátyás: A MAVIR Elhelyezési Projekt (MEP) bemutatása ......................................................................... 30

Mátyás Kollár: Project to move the MAVIR from an old to a new site

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Dr. Kolláth Zoltán: Fényszennyezés, csillagászat és élővilág ............................................................................ 32

Dr. Zoltán Kolláth: Light pollution, astronomy and nature

SZEMLE ................................................................................. 34

REVIEW

Kedves Olvasó! Kedves Tagtársaim!

Közeledik a 2009-es év vége, már meggyújtották az adventi gyertyákat, a városok a karácsonyi díszkivilágítás fényében fürdenek. Ezek a hetek az ünnepi készülődés, vidéken - ahol még élnek a hagyományok - a disznóvágások időszakát jelentik, a cégeknél kezdődik a decemberi hajrá, vagy újabban a szabadságok tömeges kiadása. Az év vége a számvetés ideje, ha még nem is precízen az előírások szerint, de az egyesület életének kiemelkedő eseményeire – egy ilyen különleges esztendő végén – jó érzés visszaemlékezni. Azt hiszem, szerencsés helyzetben vagyunk, büszkék lehetünk nem csak az idei, hanem az elmúlt három év eredményeire, nyugodtan adhatjuk át magunkat az ünnep örömeinek. Három éve adott bizalmat a küldöttgyűlés a jelenlegi vezetőségnek és mindannyian igyekeztünk dolgunkat hitünk és a legjobb tudásunk szerint tenni. Aki a munka részese, mindig másképpen látja a saját és a vele együtt dolgozók munkáját, mint a környezete. Az éves és talán a hároméves munkánknak is első megmérettetése volt a november végén, Pakson megtartott Elnök-titkári Tanácskozás. A szakosztályok és társaságok beszámolói értékes tevékenységről tanúskodtak. Munkájuk a tagság legszélesebb körét érinti, rendezvényeik, előadásaik eljutottak a hazai műszaki-tudományos és gazdasági élet számos területére. Munkájukat ezen a helyen is szeretném megköszönni. Az Elnökség mérleget készített a Megújulási program feladatairól, rámutatva a még meglévő hiányosságainkra, illetve a nem kielégítően előrehaladó programokra. A legnagyobb probléma továbbra is a tagság mobilizálása és a fiatalok bevonása területén tapasztalható. Nem sikerült igazán hatékony megoldást találni a taglétszám csökkenésének megállítására, illetve a fiatal szakemberek bevonása az egyesület életébe

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

váltakozó eredményt hozott. A személyes érdekek és élethelyzetek a feltételezettnél erősebben befolyásolják a fiatalok MEE-hez kötődését. Természetesen jelentős a felelőssége a területi és üzemi szervezeteknek is, mivel a munkahelyek ma már kevésbé igénylik, támogatják a MEE-ben folyó szakmai munkát. Célkitűzéseink többsége teljesült, a hároméves ciklus lejártával egy stabilan működő, külsőségeiben és működésében megújult egyesületet adunk át az utánunk következőknek. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány sikerünk is: elkészült és működik az új tagnyilvántartó rendszer, megújult folyóiratunk az Elektrotechnika, színesebb és tartalmasabb lett a MEE honlapja, jelentős előrelépés történt az oktatásban (tanfolyamok és jegyzetek), átalakult és hatékonyabb lett a gazdálkodás, számos k+f munkamegbízást teljesítettünk, Megújítottuk partner rendszerünket, melynek kapcsán számos új támogatót köszönthetünk a MEE pártoló tagjaként. A 2009-es évben tovább bővítettük ismeretterjesztő, konferenciaszervező munkánkat. Januárban „az okos mérések” témában szerveztünk sikeres konferenciát, történetünkben először megjelentünk a Magyar Regula szakkiállításon, ahol a Mitsubishi európai cégével közös pályázat eredményhirdetését és egy automatizálási konferenciát is tartottunk. Az ElektroSalon Nemzetközi Szakkiállításon való részvételünk már hagyományos rendezvényünkké vált szakmai napjával és az idén megnövelt kiállítási területünkön, naponta többször bemutatott - nagy közönségsikert kiváltó - látványos kísérletekkel. A vándorgyűlést Balatonalmádiban rendeztük, előre nem látott rekord részvétellel, érdekes és aktuális előadásokkal. A recesszióról szóló hírözön mellett mindenkit meglepett a 700 főt elért regisztráció. Két nemzetközi szakkonferencia megrendezésében is szerepet vállaltunk. A CIGR konferencia szeptember elején, a CIGRE konferencia szeptember végén volt, melyekről lapunk hasábjain olvashattak. A sort a novemberben megrendezett XVIII. Villámvédelmi konferencia zárta Talán itt befejezhetném az eredmények ismertetését, de nem hagyhatom ki új irodánk megnyitását a Madách Imre utcában. Nehéz szívvel hagytuk ott a Kossuth teret, a műszaki értelmiség egykori fellegvárát, de előre kell tekintenünk. Jöjjenek el, nézzenek be hozzánk és megláthatják, a 110. évébe lépő MEE méltó körülmények között működik tovább. A három év leteltével eljött a tisztújítás ideje is. Talán ez a legnagyobb, minden szervezetet érintő feladat 2010-ben. Az egyesület tisztségviselőinek választását előkészítő Jelölő Bizottság már gőzerővel dolgozik, kérem, támogassák munkájukat. Új színfolt lesz a szakosztályok tisztújítása is először az új tagregisztrációs rendszerben, egyúttal megújítják a működésüket szabályozó SZMSZ-t is. Végezetül szeretném megköszönni minden tagtársunknak az éves munkát, pártoló tagjaink kitartó támogatását. Áldott és békés karácsonyi ünnepeket, sikeres boldog újesztendőt kívánok minden kedves tagunknak és partnerünknek!

Kovács András főtitkár

Villamos Berendezések Villamos berendezések és védelmek

és védelmek

jelentős mértékben hozzájárulnak a zárt lemezburkolatban zárt pályán folyó örvényáramok. Ezek azonban a burkolatban jelentős értékű - akár az aktív áramvezetőkben keletkezőnél is nagyobb - P hatásos teljesítményt (veszteségi teljesítményt) okoznak [2]. A cikkben végtelen féltér modelleken elvégzett végeselem-számítások eredményeit elemezzük a tökéletes árnyékolás követelményeinek szem előtt tartásával. Először a nem ferromágneses anyagú sík és hullámos felületű modellekben keletkező veszteségi teljesítményekkel foglalkozunk. Ezt követően bemutatjuk ferromágneses lemezekben az örvényáramok által keltett veszteségi teljesítmény csökkentésének egy hagyományos és néhány újfajta (hullámos vagy bordázott felület kialakításán alapuló) megoldását. A veszteségi teljesítményeket a sima felületű acélban keletkezővel a gerjesztő mágneses tér f=50 Hz frekvenciája esetén hasonlítjuk össze. Az arányokat csak némileg tompítaná, ha a hiszterézisveszteséget is figyelembe vennénk, mert ennek értéke kisebb frekvenciákon az örvényáram-veszteséghez képest kicsiny. Az itt közölt eredményeken túl, az új és hagyományos (rézbevonattal elért) veszteségcsökkentési módok összehasonlításának részletei, az [1] folyóiratcikkben szerepelnek.

Ferromágneses árnyékolás örvényáram-veszteségének csökkentése a felület bordázásával The growing electric power demand results in the development of electrical devices with increasing unit power. The high current units are placed in closed metal enclosures that provide also shielding of the electromagnetic field. A novel method to reduce Joule-heat losses in ferromagnetic shielding is described. The method is based on making the inner surface of the shielding corrugated or ridged, increasing the conductive area for the eddy currents. The results were obtained from 1D and 2D finite element models of the new and conventional type of shielding, considering also the non-linear magnetization curve of the material used. A villamosenergia-igény növekedése egyre nagyobb egységteljesítményű energiaátalakítók alkalmazását eredményezi. Ezekben és az ezeket kiszolgáló, zárt fémburkolaton belül elhelyezett, kapcsolóberendezésekben igen nagy áramok folynak, szórt mágneses térrel terhelve a környezetet. A fémburkolat egyik fontos feladata ezen mágneses tér árnyékolása, melyhez jelentős mértékben hozzájárulnak a benne folyó örvényáramok. Jelen cikkben bemutatunk egy újfajta módszert a ferromágneses burkolat örvényáram-veszteségeinek csökkentésére, melyet a belső felület bordázásával értünk el. Eredményeink egy- és kétdimenziós végeselemes számításokon alapulnak, melyek során a ferromágneses anyag nemlineáris mágnesezési görbéjét is figyelembe vettük. 1. Bevezetés A villamosenergia-igény növekedése és a gazdaságosság szempontjainak érvényesítése egyre nagyobb egységteljesítményű energiaátalakítók alkalmazását eredményezi. Ezekben és az ezeket kiszolgáló kapcsolóberendezésekben tehát igen nagy áramok folynak, nagy szórt mágneses térrel terhelve a környezetet. A korszerű, nagyáramú villamos berendezéseket azonban - egyre kisebb térfogatú - zárt fémlemez burkolaton belül helyezik el. A lemez anyagának és v vastagsági méretének megválasztásakor sokféle követelményt kell kielégíteni: így pl. hőszigetelés, hűtés, villamos szigetelő anyagok (pl. keramikus anyag, olaj, levegő, SF6-gáz) befogadása, tárolása, és teherhordás, valamint a villamosság biztonságtechnikai követelményei (ívállóság, és érintésvédelem). Ezek mellett manapság már rendkívül fontosak az elektromágneses összeférhetőség és a környezetvédelem elvárásai, tehát az arra való törekvés, hogy a lemezburkolaton kívül minél kisebb legyen a szórt mágneses tér, vagyis a burkolat árnyékoljon. Gyakorlatilag tökéletesnek tekintjük az árnyékoló hatást, ha a lemez külső felületén a mágneses tér zérus, vagy gyakorlati szempontból elhanyagolható értékű. Ez a gyakorlatban legtöbbször használt ferromágneses acéllemezek esetében általában teljesül, mert az egyéb követelményekre méretezett lemezek vastagsága elegendően nagy ahhoz, hogy abban az elektromágneses hullámok teljesen elnyelődjenek. Az árnyékoló hatáshoz

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 2

5

2. Nem ferromágneses végtelen féltér modellek Olyan sík vagy hullámos illetve bordázott felülettel lezárt végtelen vezető féltér modelleken elvégzett számításaink eredményeit mutatjuk be, amelyekben a gerjesztő mágneses tér párhuzamos a síkkal vagy a hullámokra illetve a bordákra fektetett síkkal. E vizsgálatok célja a gyakorlatban is megvalósítható optimális bordázat kialakítása. Az időben változó mágneses tér örvényáramokat indukálva kelti P veszteségi hőteljesítményt az árnyékolásra szolgáló véges vezetőképességű anyagokban. Indukciós hevítés esetén azonban a vezető a melegítendő betét, a P teljesítményt tehát energetikailag hasznosnak tekintjük. Az árnyékoló hatáshoz biztosítani kell a megfelelően zárt örvényárampályák kialakulásának lehetőségét. Ez teljesül minden végtelen féltér modell esetében, mert az örvényáramok pályája a végtelenben záródik, sőt ez egyben - a teljes hullámelnyelés miatt - tökéletes árnyékolást is jelent. Nem ferromágneses anyagokban síkkal lezárt féltér esetén analitikus, szinuszosan hullámos felület esetén pedig a végeselem-számításokból nyert eredményeket közlünk. Ezek a ferromágneses eset vizsgálatára vonatkozóan kiindulásul és összehasonlítási alapként szolgálnak. 2.1 Sík felület Tekintsük a teljes hullámelnyelés azon modelljét, amelyben ρ fajlagos ellenállású és µr=1 relatív permeabilitású (tehát nem ferromágneses) homogén és izotróp vezetőt síkkal lezárt végtelen féltérként képezzük le. A határoló síkkal párhuzamos a H mágneses tér, amelyet egy induktorban folyó ω (=2·π·f) körfrekvenciájú szinuszosan váltakozó I gerjesztő áram hozott létre (1a. ábra). Az indukált örvényáram J(x) sűrűsége a határoló síktól mérve exponenciálisan csökken, a δ=

2.ρ √ μ0. ω

behatolási mélységben a J(0) felületi értékének e-ad részére (1b. ábra). Az 1b. ábrán szereplő áramsűrűség-eloszlások réz anyagú vezetőre ( és ρ=2·10-8 Ωm) f=50 Hz frekvenciára vonatkoznak. A változó sűrűségű áram által – a féltér l·d felületű, végtelen mély vezetődarabjában – keltett hatásos teljesítmény azonos

azzal, amelyet az l·δ (ún. hatásos) keresztmetszeten egyenletes sűrűséggel átfolyó (a gerjesztő árammal azonos értékű) I összáram hozna létre, tehát : P=I2·R , ahol

R= ρ · d l· δ

a vezetődarab váltakozóáramú hatásos ellenállása. A nem ferromágneses anyagú féltér helyett használhatnánk egy v≥4·δ vastagságú végtelen lemez modellt is, mert már abban gyakorlatilag kialakul a teljes hullámelnyelés. A gyakorlatban, a nem ferromágneses anyagok közül, rézlemezzel biztosítható a legkisebb veszteség és vastagság mellett a teljes árnyékolás. Ehhez azonban f=50 Hz frekvencián legalább v=40 mm (irreális) vastagságú rézlemezt kellene használni. Nagyobb frekvencián azonban előnyös lehet a rézlemez használata, mert pl. f=20 kHz-nél v=2 mm vastagság is elegendő. Réz vagy alumínium alkalmazásakor azonban az ár kérdései is komoly megfontolást igényelnek.

1. ábra A végtelen féltér modell az áramsűrűség szintvonalaival (a) és az áramsűrűség-eloszlás diagramja réz vezető esetén (b) 2.2 Szinuszosan hullámos felület Ha a nem ferromágneses anyagú, végtelen féltér sík felületét hullámossá alakítjuk át, akkor az l·d felületű, végtelen mély vezetődarabban lényegesen nagyobb P hatásos teljesítmény keletkezik, mint a síkkal határoltban. Ezen – az indukciós hevítésben jól hasznosítható, de az árnyékolásban feltétlenül kerülendő – ötlet igazolására, fizikai magyarázatára és a hatások mennyiségi elemzésére félanalitikus számításokat végeztek és publikáltak [6, 7]. A 2. ábrán látható a h mélységű és l hosszúságú, tehát h/l hullámosságú szinuszosan hullámos felület két térbeli elrendezése. Az egyikben a H mágneses tér a hullámokra merőlegesen [6], a másodikban pedig párhuza-

2. ábra Nem ferromágneses, szinuszosan hullámos felületű féltérmodellek és az áramsűrűség-eloszlások szintvonalai a hullámokra merőleges helyzetű mágneses tér (a) és a hullámokkal párhuzamos mágneses tér (b) esetén


6

mosan [7] helyezkedik el. A közölt eredményeket végeselemszámításokkal ellenőriztük, és jó egyezést találtunk. Az áramsűrűség-eloszlások szintvonalai alapján megállapítható az R váltakozóáramú hatásos ellenállás és a P hasznos teljesítmény növekedésének fizikai oka. A hullámokra merőleges helyzetű mágneses tér esetén a hullámok csúcsán sűrűsödő áram miatt a hatásos keresztmetszet csökken (2a. ábra), a hullámokkal párhuzamos mágneses tér esetén (2b. ábra) pedig az áram útja hosszabb, mint a síkkal határolt esetben. Az is látható, hogy mindkét esetben párhuzamos a mágneses tér a hullámokra fektetett síkkal. 3. Ferromágneses anyagú végtelen féltér modellek Különböző felületű ferromágneses anyagú végtelen félterekre vonatkozó végeselem számítások során a választott acélanyag nemlineáris mágnesezési görbéjét is figyelembe vettük. A veszteségi teljesítményekre vonatkozó számítási eredményeink a gerjesztő mágneses tér H=32000 A/m értékére vonatkoznak, melynél nagyobb térerősségek a villamos berendezésekben ritkán fordulnak elő. Tapasztalatunk alapján kisebb térerősségeknél a veszteségcsökkentő hatás erőteljesebb, emiatt - a cikk terjedelmi korlátai okán - csak ezt, mint legrosszabb esetet mutatjuk be. 3.1 Sík felület Ha az 1a. ábrán bemutatott, síkkal határolt vezető féltér modell ferromágneses anyagból van, akkor – a nemlineáris mágnesezési görbe miatt – az áramsűrűség változása függ a gerjesztő mágneses térerősség nagyságától. Az [6] alapján a 3a. ábrán mutatjuk be a vizsgálataink során használt ρ=1.5·10 -7 Ωm fajlagos ellenállású acélanyag egyenáramú mágnesezési görbéjét, és a µr relatív permeabilitás változását. A mágnesezési görbe a µrmax. maximális permeabilitáshoz tartozó Hb=200 A/m. alapján két szakaszra osztható. A gyenge mágneses terek tartománya (H≤Hb) a veszteségek szempontjából nem számottevő, tehát az újfajta hullámos vagy bordázott felület kialakításánál is az erős mágneses terek tartományát (H>Hb) vesszük figyelembe. Ennek alapján, a sík felületű féltérmodellben H=1000 és H=32000 A/m térerősség értékeknél (µr=1078 és 51-nél) számítottuk ki az áramsűrűségek relatív értékeinek eloszlását az f=50 Hz frekvencia mellett, f=200 Hz-nél is. Ezeket szemléltetjük a 3b. ábrán látható diagramokkal, amelyek alapján megállapítható, hogy a változások jellege a nem ferromágneses esetre bemutatott 1b. ábra szerinti exponenciálistól lényegesen eltér; az áramsűrűség nem a végtelenben, hanem gyakorlatilag a véges értékű ξd behatolásnál válik zérussá – a hatásos teljesítménnyel együtt. Fer-

3. ábra Acél mágnesezési görbéje (a), és áramsűrűség-eloszlási diagramok sík felületű féltérben f= 50 és 200 Hz frekvenciáknál, valamint H=1000 és H=32000 A/m csúcsértékű gerjesztő térerősségeknél (b).

romágneses anyagban a ξd behatolás tehát a ténylegesen aktív réteg szélességének tekinthető (nem ferromágneses anyagban az aktív réteg δ szélessége csak „fiktív” volt). A diagramokból is leolvasható behatolások értékei f=50 Hz esetén ξd ≈3,7 és 7,4 mm, f=200 Hz-nél pedig ξd ≈1,8 és 3,6 mm. Megállapítható, hogy ferromágneses anyagú síkkal határolt féltér helyett elegendő lenne egy v=ξd vastagságú végtelen lemez modelljének használata, mert abban már kialakul a teljes hullámelnyelés. Mivel a gyakorlatban a gerjesztő mágneses térnek a síkra merőleges összetevője is van, tökéletes árnyékolás v≥ξd lemezvastagságnál jön létre, tehát f=50 Hz-en és H=32000 A/m-nél v≥ 7 mm-nél. 3.2 Hullámos felület Ha a szinuszos hullámokkal határolt vezető féltér ferromágneses anyagból van, és a mágneses indukció a hullámokra merőleges, akkor az árameloszlás szintvonalai a nem ferromágneses esethez (2a. ábra) képest lényeges eltérést mutatnak. Például a 4a. ábrán szereplő l=10 mm hosszúságú és h=10 mm mélységű hullámos felületű acélmodellben nem csak a hullámok csúcsán sűrűsödik az áram, mert a mágneses tér a hullámok felületét követve, és (erős mágneses tereknél) a mélység irányában fokozatosan csökkenve, a hullámvölgyekbe is behatol. A P veszteségi teljesítmény kisebb lesz, csak 66%-a a sík felületű esetének (Psima). A csökkenés két hatás összegeként értelmezhető. Közülük a kisebbik csak a hullámok csúcsának közelében érvényesül, mert ott a vékony csúcs két oldalán az ellentétes irányú térerősség nagy, tehát a behatolás jelentősen nagyobb a csúcs vastagságánál. Ez a csúcs egyes keresztmetszeteiben közelítőleg egyenletes árameloszlást, tehát veszteségcsökkenést eredményez, amely hatás a mélység irányában erőteljesen csökken, mert csökkenő behatolás mellett a csúcs vastagsága egyre nagyobb lesz, és egyre inkább ki tud alakulni a teljes hullámelnyelés. Ebben az esetben, a hullámvonal további szakaszán - a csökkenő térerősségnek megfelelően - a csökkenő ξd szélességű aktív keresztmetszet a hullámvonal hosszának megfelelően növekszik. Ez a másik csökkentő hatás. Ha csak ez érvényesülne, és nem csökkenne az aktív réteg vastagsága, akkor az l hullámhosszúságnak a szinuszgörbe hosszához viszonyított %-os arányában, jelen esetben 49%-ra csökkenne a veszteségi teljesítmény. Azonos hosszúság mellett nagyobb mélységű hullámoknál a hosszabb szinuszgörbe miatt P értéke tovább csökkenthető. A 4b. ábrán látható modell például a 4a. ábra szerintivel azonos hosszúságú (l=10 mm), de 3-szor nagyobb (h=30 mm) a hullám mélysége, tehát a hullámvonal hossza is. Ennek arányában a veszteségi teljesítménynek 16%-ra kellene csökkennie, de a valóságban az csak 40%-ra csökken, annak ellenére, hogy most a „csúcshatás” jobban érvényesül. E modell hatásossága tehát rosszabb az 5a. ábra szerintinél. Ez az áramsűrűség-eloszlás szintvonalainak összehasonlításából is jól látható. A behatolás ugyanis még jobban csökken

4. ábra A mágneses térre merőleges helyzetű szinuszosan hullámos felületű acél féltérmodellek és az áramsűrűség-eloszlás szintvonalai: l=10 mm és h=10 mm (a), l=10 mm és h=30 mm (b)


7

a nagyobb mélység irányában, amit nem tud kompenzálni a nagyobb „csúcshatásból” származó veszteségcsökkenés sem. Ebből következik, hogy kellő mértékű veszteségcsökkenés szinuszos felületnél csak h olyan túlságosan nagy értékénél jöhet létre, amely a gyakorlatban már nem igen alkalmazható. Ebben az esetben is megállapítható, hogy ferromágneses anyagú hullámos féltér helyett elegendő lenne egy v=h+ξd* vastagságú végtelen lemez modelljének használata, mert már abban gyakorlatilag kialakul a teljes hullámelnyelés (ξd* a behatolás értéke a hullámvölgyben). A tökéletes árnyékolás is ebben a vastagságban jön létre a gyakorlati alkalmazás során. Ennek a feltételnek pl. 2a. ábra szerinti modellnél v≈10+2,8=12,8 mm, a 2b. szerintinél v≈30+1,8=31,8 mm vastagságú acéllemezek már eleget tennének erős (H=32000 A/m csúcsértékű) mágneses tér esetén. 3.3 Bordázott felület A szinuszosan hullámos felület helyett a felületre merőleges bevágásokkal ellátott bordázás, amely a gerjesztő mágneses térre merőleges helyzetű, a gyakorlatban is megvalósítható megoldást eredményez. Ebben az esetben ugyanis alkalmasan megválasztott wc fogszélességű és ws résszélességű (l=wC+ws) bordázással a szinuszos hullámokénál kisebb h mélység esetén is nagyobb mértékű veszteségcsökkenés érhető el. Az 5. ábrán két ilyen, a mágneses térre merőleges helyzetű, bordázott felületű féltérmodellt mutatunk be példaként, az áramsűrűség-eloszlások szintvonalaival együtt. A bordamélység mindkét modellnél h=7 mm, az 5a ábrán láthatónál ws=2, wc=3 mm, a P/Psima veszteségcsökkenés 54%os, az 5b ábra szerintinél ws=0,1, wc=1 mm, a P/Psima 41%-os.

5. ábra A mágneses térre merőleges helyzetű bordázott féltérmodellek az áramsűrűség-eloszlás szintvonalaival: h=7, ws=2 és wc=3 mm (a), h=7, ws=0,1 és wc=1 mm (b). A csökkenések most is két hatás összegeként jöttek létre, azonban itt sokkal hosszabb szakaszon érvényesülhet a szinuszos felületnél említett veszteségcsökkentő „csúcshatás”, hiszen a fogszélesség állandó (az 5b. ábrán látható modell esetében pl. a teljes bordamélységben, mert a bordák egyes keresztmetszeteiben az áramsűrűség gyakorlatilag azonos). Az is kedvezőbb, hogy azonos h mélység esetén a bordák hosszabb vonalán érvényesülhet a teljes hullámelnyelés. A bordázással sem szüntethető meg azonban az a kedvezőtlen hatás, hogy az erős mágneses tér a bordák felületét követve, a mélység irányában csökkenjen, és ezzel együtt a ξd szélességű réteg is. A csökkenés mértéke azonban kisebb lehet, mert a h mélység is kisebb. Az most is megállapítható, hogy a tökéletes árnyékolás a v=h+ξd* vastagságban jön létre a gyakorlati alkalmazás során. Ennek a feltételnek pl. 6a. ábra szerinti modellnél v≈7+2,6=9,6 mm, az 5b. szerintinél v≈7+1,7=8,7 mm vastagságú acéllemezek már eleget tennének erős (H=32000 A/m csúcsértékű) mágneses tér esetén. Megjegyezzük, hogy nem ferromágneses anyagok ilyen és hasonló bordázata a [6] és [7]-ben közölt eredmények

gyakorlati alkalmazásaként szerepelt a tégelyes indukciós kemencék hatásfokának növelésére valamint egyéb paramétereinek javítására vonatkozó [8] találmányban, továbbá a [3…5] folyóiratcikkekben. A szinuszoshoz hasonlóan, ebben az esetben is akkor érhető el a legnagyobb veszteségcsökkentés, ha adott l hos�szúságon minél hosszabb a bordák vonala, tehát ha minél nagyobb h mélységet, valamint minél kisebb ws résszélességet és wc fogszélességet választunk. A h mélységet és ws résszélességet a gyakorlati alkalmazás és megvalósíthatóság alapján kell megválasztani. A mélység az alkalmazható lemezvastagságtól függ, ez általában h=7...10 mm-nél nem lehet nagyobb. Az ilyen mély és ws=1...2 mm szélességű rések még egyszerűen (pl. hengerléssel) előállíthatók, az ennél keskenyebbek azonban csak egyre költségesebben, komoly technológiai nehézségek árán. A ws=0,1 mm széles, vagy annál keskenyebb résű bordázatot csak vékony villamos szigetelő réteggel ellátott acéllemezek összerakásával esetleg összeragasztásával érdemes előállítani. Ez képezi a belső burkolatot, amelyet még ki kell egészíteni egy legalább ξd* vastagságú, teherbírásra is alkalmas külső acéllemez burkolattal. E technológiai szempontok alapján jelöltük ki a résszélesség két olyan határértékét, amelyek környezetében kereshetők a megoldások. A P/Psima %-os értékeinek változását h és wc függvényében tehát a ws=2 és 0,1 mm állandó értékeknél ábrázoltuk a 6a és 6b ábrákon. A diagramok alapján is látható, P/P tot értékei csökkennek a h mélység növelésével. Érdekes és igen fontos azt is megállapítani, hogy adott h és ws esetén P/Psima minimumát éri el a wc fogszélesség optimális értékénél. A P/Ptot minimumai és a wc optimumai a kisebb résszélességnél kisebbek. Az 5. ábrán bemutatott modellek optimálishoz közeli fogszélességét is e diagramok alapján választottuk ki.

Irodalom [1.] Koller, L – Novák, B: Ridged surface for reducing eddy-current losses in ferromagnetic shielding, Electrical Engineering (Archiv für Elektrotechnik), Springer Berlin / Heidelberg, September 2009. DOI: 10.1007/s00202-0090124-z [2.] Novák, B.-Koller, L.: Losses in busbars and enclosures of gas insulated switchgears. Proceedings of the 14th Conference on Computer Applications in Electrical Engineering, Poznan, Poland, May 2009. pp. 39-42. [3.] Koller, L.: Tégelyes indukciós kemencék optimalizálása. Elektrotechnika. 98 (2005) 2. sz. pp. 49-52 [4.] Koller, L.-Tevan, Gy.-Kiss.I.: Optimisation of electrical parameters of induction smelting furnaces with graphite crucible. Elektrowärme International. 3/2004 pp. 122-125. [5.] Koller, L.: Neuartiger Tiegel für Induktionsöfen mit gerippter Wandfläche. Elektrowärme International. 2/2003 pp. 75-79. [6.] Koller, L.-Tevan, Gy.-Kiss.I.: Investigation of induction heating of nonferromagnetic metal half-space with corrugated surface: the exciting magnetic field is parallel to the enveloping line of the corrugated profile. Periodica Polytechnica. Ser. El. Eng. Vol. 46. No 1-2. 2002. pp. 3-14. [7.] Koller, L.-Tevan, Gy.-Kiss.I.: Investigation of induction heating of nonferromagnetic metal half-space with corrugated surface: the exciting magnetic field is perpendicular to the plane of the corrugated profile. Periodica Polytechnica. Ser. El. Eng. Vol. 46. No 1-2. 2002. pp. 15-28. [8.] Koller, L. (90%)-Tevan, Gy.(7,5 %)-Kiss, I. (2,5 %): Crucible for the induction melting of metals and/or maintaining the temperature of molten metals. Magyar Szabadalmi Hivatal. Nemzetközi bejelentés napja: 2002. január 25. Ügyszám: PCT/HU 02/ 00002. [9.] Liska, J.: Villamos gépek. II. Egyenáramú gépek. Tankönyvkiadó, Budapest. 1960. pp. 1-243.

Dr. Koller László okleveles villamosmérnök, PhD, egyetemi docens, tudományos főmunkatárs [email protected]

Novák Balázs okleveles villamosmérnök tanársegéd [email protected]

Lektor: Dr. Tevan György, műszaki tudományok doktora

KÖZLEMÉNY 6. ábra Bordázott felület esetén P/Psima %-os értékeinek változása h és wc függvényében, ws=2 mm (a) valamint ws=0,1 mm résszélességnél (b) 4. Összefoglalás Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az árnyékolásra is szolgáló ferromágneses anyagokban - még erős mágneses terek esetén is - jelentősen, akár 50%-kal csökkenthető az örvényáramok okozta veszteség, ha a felületen a gerjesztő tér irányára merőlegesen réseket alakítunk ki. Egy ilyen, optimalizált méretű bordázatban folyó áram egyenletesebben oszlik el, és nagyobb keresztmetszetben tud folyni, mint sík felület esetén, emiatt csökken a burkolat ellenállása és a veszteségi teljesítmény.


8

Tisztelt Olvasóink! Az Elektrotechnika 2009/11. számának 29. oldalán megjelent Jakabfalvy Gyula: „Az értelmetlen halál” című cikke. A szerzőt a cikkel kapcsolatban több hasonló esettel, hozzászólással, információval keresték meg Olvasóink. A szerző email címe megváltozott. Kérjük, hogy a továbbiakban leveleiket küldjék a [email protected] vagy [email protected] címekre. Szerkesztőség

Villamos Berendezések Villamos berendezések és védelmek

és védelmek

B. Védővezetővel ellátott oszlop esetén nem elég a négyvezetékes mérési módszer, ugyanis a védővezető miatt párhuzamosan vannak kapcsolva a távvezeték oszlopainak szétterjedési ellenállásai. Mivel az eredő ellenállás helyett a vizsgált oszlop egyedi földelési ellenállására vagyunk kíváncsiak, más mérési módszerre van szükség.

Földelési ellenállás mérése nagyfeszültségű távvezetéki oszlopokon -

Méréstechnikailag több megoldás kínálkozik a feladatra: 1. Az előbb ismertetett négyvezetékes mérési módszer alkalmazható, ha lehetőség van a védővezetőnek az oszloptól való elszigetelésére. Ez egy nagyfeszültségű távvezeték esetén bonyolult és költséges, különösen, ha felülvizsgálatképpen a távvezeték összes oszlopát végig kell mérni. 2. A mérés alatt külön mérjük az oszlop földelésén folyó áramot, így a védővezetőn keresztül folyó áram értéke nem befolyásolja az eredményt. Az egyedi földelési ellenállás értéke ekkor az oszlop potenciáljának és az oszlop földelésén folyó áramnak (több lábú, több földelővel földelt oszlop esetén az áramok előjelhelyes összegének) hányadosaként értelmezhető. 3. Kihasználjuk a védővezető induktív jellegét. A frekvencia növelésével az induktív impedancia növekszik (XL=2.π.f.L), nagy frekvenciát választva (általában 26 kHz vagy 150 kHz) a védővezetőn folyó áramhányad elhanyagolhatóan kis értékre csökken. Így a mérőhurokban folyó áram értékéből számolt impedancia az adott frekvencián helyes eredményt ad, azonban a nagy frekvencia miatt a zavarvédettségre nagy hangsúlyt kell fektetni. 4. A mérés során folyamatosan növeljük a frekvenciát. Eredményképpen az eredő impedancia frekvenciamenetét kapjuk, melynek grafikonja „árulkodik” az esetleges hibákról (pl nem megfelelő védővezető csatlakozás). Ezzel a módszerrel kis frekvencián az eredő impedancia (egyedi oszlopföldelések eredője), míg nagyobb frekvencián a vizsgált oszlop egyedi földelési ellenállás értéke adódik egyszerűen, egyetlen mérési sorozattal.

Felülvizsgálat és hibafelderítés The earthing resistance of high voltage towers must be low enough to satisfy safety (step voltage, touch voltage). The earthing resistance value is given in Standards and must be checked periodically by site measurement. In the national practice the HV towers are connected together by earth wire(s), thus the tower earthing resistances and the earth wire(s) create a ladder network. Therefore the measurement of the tower’s earthing resistance with simple 4-pole-method is not solvable. It is necessary a solution which is simply useable however gives reliable results. Életvédelmi szempontból fontos, hogy a távvezetéki oszlopok egyedi oszlopföldelési ellenállási értéke a szabványos értéket ne haladja meg, amelyet időszakosan méréssel kell ellenőrizni. A hazai gyakorlatban a nagyfeszültségű távvezetékek oszlopai a védővezető(k) révén fémes összeköttetésben állnak egymással, így az egyedi oszlopföldelési ellenállások és a védővezető(k) véges hosszúságú létrahálózatot alkotnak. Ennek következtében az egyedi oszlopföldelési ellenállások értéke egyszerű négyvezetékes módszerrel nem határozható meg. Olyan megoldást keresünk, amely egyszerűen használható, mégis megbízható eredményt ad.

Az egyedi szétterjedési ellenállás mérésének elvi lehetőségei

1. ábra Négyvezetékes földelési ellenállásmérés elvi sémája A. Védővezető nélküli oszlop esetén a mérés egyszerűen elvégezhető. Négyvezetékes mérési módszerrel az Ohm-törvény alapján számolható az adott oszlop földelési ellenállása. Az 1. ábrán látható a módszer lényege. Egy földelő szonda (C) segítségével az áramforrás - szonda - föld - oszlop (R) hurokba áramot injektálunk, melynek értékét mérjük (I). Az oszlop potenciálja pedig megmérhető egy megfelelően távol (X-C távolság 61,8 %-nál vagy ellenkező irányba) elhelyezett referencia-szonda segítségével (P), amely ilyenkor jó közelítéssel tekinthető végtelen távoli pontnak. A referencia ponthoz képest értelmezett az oszlop potenciálja (V). Ez utóbbi és a hurokban mért áram hányadosa adja meg a földelési ellenállás értékét.


9

A kiválasztott műszerek A C.A 6472 földelésmérő műszer (2. ábra) ideális választásnak bizonyult, hiszen a gyártó kínálatában szereplő legnagyobb tudású készülékről beszélünk, amely a földelésmérő műszerek sorozatának legújabb tagja. Funkcionalitását tekintve sokoldalúság jellemzi: a kicsi ellenállásértékek pontos mérése mellett megtalálható benne az egy- illetve kétlakatfogós földelésmérési módszer, kettő-, három- és négyvezetékes ellenállásmérés, fajlagos talajellenállás mérése, földpotenciál eloszlásának mérése, valamint frekvenciafüggő viselkedés vizsgálatának lehetősége 41…5078 Hz tar2. ábra C.A 6472 univerzális tományban. A mért adatokat földelésmérő műszer belső memóriájába menti, melyek számítógéppel kiolvashatóak és kiértékelhetőek. A mérések során nagy zavarvédettség jellemzi, terepen való használatra beépített akkumulátoros táplálás és IP 53-as védettség teszi alkalmassá.

A készlet kiegészítő tagja a C.A 6474 típusjelzésű műszer, az ún. Pylon box (3. ábra). Különösen nagyfeszültségű távvezetéki oszlopok földelésmérésekor nyújt nagy segítséget, de minden olyan mérésnél hasznos, ahol több ágban folyó áram együttes mérésére és ös�szegzésére van szükség. Négy bemenet áll rendelkezésre, ezek 3. ábra C.A 6474 Pylon box és tartozékai: közül tetszőlegesen választható kiegészítő készlet nagyfeszültségű a használni kívánt bemenetek oszlopok vizsgálatához száma, valamint érzékenysége. Ennek köszönhetően alkalmazkodhatunk az éppen vizsgálni kívánt oszloptípushoz, mivel az adott oszlopnak minden „lábát” – a hozzá tartozó földelővel együtt – a mérőhurokba kell foglalni. Öt méter hosszú flexibilis áramváltók tartoznak hozzá, amelyekkel igen nagyméretű mérendő vezetők is körülfoghatóak, a pontosság növelése érdekében akár több menetben is. A kiválasztott csatornákon mért áramok előjelhelyesen összegzésre kerülnek. A mérés során a két műszer digitális kapcsolatban áll egymással, a kiegészítő kofferen alkalmazott beállításokat a földelésmérő automatikusan figyelembe veszi (6. ábra). Automatikus mérés és kézi beállítási lehetőség is rendelkezésre áll, valamint „SWEEP” módban az előre kiválasztott frekvenciákon az összes mérés egymás után elvégzésre kerül, ilyenkor a mért értékek táblázatos formában a mérési beállításokkal együtt tárolódnak. Lehetőség van minden mért érték tárolására és utólagos számítógépes feldolgozására. Helyszíni mérés – Alkalmazás terepen A kiválasztott távvezeték egy kétrendszerű, 120 kV-os távvezeték, oszlopképet tekintve egy védővezetős. A terep - jellegét tekintve szántóföld - ideális választás, mivel elég szabad hely áll rendelkezésre a 100 méteres mérővezetékek és a földelő szondák „papírforma szerinti” alkalmazására. A mérés során célul tűztük ki, hogy a szelektív mérőképesség segítségével végezzük el az oszlop (4. ábra) felülvizsgálatát, anélkül, hogy a villamos üzemet bármi módon 4. ábra A kiválasztott zavarnánk. Ha ez a lehetőség nem állna renoszlop delkezésre, az oszlop tetején lévő védővezető csatlakozást kellene megbontani, ami sem időben, sem pedig költségben nem kedvező, arról nem is beszélve, hogy a szerelés idejére a távvezetéket üzemen kívül kellene helyezni. Éppen ezért sokszor a felülvizsgálat csupán az eredő impedancia mérését majd a határértékkel való összehasonlítását jelenti. A későbbiekben ki fog derülni, hogy ez a megoldás bizony néha „eltitkolja” a hibát. A felülvizsgálat során 40 Hz és 5078 Hz közötti frekvenciatartományban 25 pontban végeztük el a mérést a frekvencia folyamatos növelése és a mért adatok automatikus mentése mellett. Minden vizsgált konfiguráció (oszlopföldelés mérése, földelő levezetők mérése külön-külön) esetén mind a négyvezetékes mind pedig a flexibilis lakatfogókkal kiegészített módszert használtuk. Az 5. ábrán látható vázlat szerint állítottuk össze a mérést. A feszültség-referencia szondát és az áram injektálására szolgáló szondát az oszloptól 100 méterre, a távvezetékre merőlegesen, annak két oldalán szúrtuk a földbe. Az oszlop lábai köré egy-egy flexibilis lakatfogót tettünk, négy menetet


10

5. ábra A mérési elrendezés vázlata

6. ábra A műszerek mérés közben kialakítva (7. ábra). Az oszlophoz csatlakoztattuk a maradék két mérővezetéket, ezzel kezdődhetett is a mérés. A „célba vett” oszlop vizsgálatának befejezése után az ös�szehasonlíthatóság kedvéért a szomszédos oszlopon is elvégeztük a méréseket, azonos körülmények között. Az eredmények számítógépre töltése és excel formátumba alakítása után már csak a kiértékelés volt hátra. Az első oszlop esetén a következőket tapasztaltuk (8. ábra): Az oszlop egyedi földelési ellenállása (az ábrán kék görbe) a frekvenciától kvázi független, értéke 2,4 Ω körüli, amely igen jónak mondható (ebben az esetben a lakatfogós módszert használtuk). Az eredő impedancia (az ábrán piros görbe) pedig induktív jelleg szerint növekedve közelíti meg az egyedi földelési ellenállás értékét, hiszen nagy frekvencián a védővezető felé már szinte nem folyik áram (négyvezetékes szelektív mérési módszert használtunk). A második oszlop meglepetést okozott! (9. ábra) Az eredő impedancia esetén nem látható az induktív jelleg, görbéje nagyjából egybeesik az egyedi földelési ellenállás görbéjével. Ebből arra lehet következtetni, hogy az oszlopon lévő védővezető csatlakozása nem megfelelő. 7. ábra Áram mérése - Ampflex az Korábban utaltunk arra, oszlop egyik lábán

hogy egy egyszerű négyvezetékes eredő szétterjedési ellenállásmérés „eltitkolhat” hibákat, ugyanis ebben az esetben az „eredőnek hitt” mért érték 4,5 Ω körüli, amely ha nem haladja meg a felülvizsgálat során kitűzött határértéket,

akkor a rossz védővezető csatlakozás nem derül ki. Említést érdemel még az előbbi oszlophoz képesti magasabb egyedi szétterjedési ellenállásérték, melynek oka az oszlop egyik lábán lévő földelő hiánya. Összefoglaló gondolatok A cikk elején megfogalmazott feladatot elvégeztük: sikerült találnunk egy egyszerűen és sokoldalúan használható, hordozható, univerzális, megbízható földelésmérő műszer-készletet, amelyet sikeresen alkalmaztunk a gyakorlatban is a távvezetéki oszlopok egyedi szétterjedési ellenállásának mérésére és a védővezető – oszlop villamos összekötésének diagnosztizálására. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Dr. Varjú Györgynek a szakmai támogatásért (BME VET Villamos Művek és Környezet Csoport).

8. ábra Impedancia a frekvencia függvényében, az első vizsgált oszlop esetén

Irodalomjegyzék [1] Béla Viktor Dénes – Ladányi József: Távvezetéki oszlopok egyedi és eredő földelési ellenállásának mérése (ppt előadás; http://www.meter.hu/ publikacio/pdf/cd_automatika_foldelesmeres_eloadas.pdf ) [2] C.A 6472-C.A 6474 adatlap (pdf, www.chauvin-arnoux.com) [3] C.A 6472 User manual (pdf, www.chauvin-arnoux.com)

Béla Viktor Dénes okleveles villamosmérnök C+D Automatika Kft. [email protected]

Ladányi József Egyetemi tanársegéd BME Villamos Energetika Tanszék [email protected]

9. ábra Impedancia a frekvencia függvényében, a második vizsgált oszlop esetén Lektor: Dr. Varjú György professor emeritus, BME

Tudástársadalom és szellemi tulajdon A Magyar Szabadalmi Hivatal a „Szellemi tulajdonvédelemről” címmel, 2009. november 27-28-án Tihanyban szemináriumot rendezett, akadémikusok, neves tudós szakemberek, elemzők részvételével. Az előadásokban és a párbeszédekben egységesen megfogalmazódott az, hogy Magyarország jövőjének záloga az értékalapú, tehetségbarát társadalom. A nemzeti oktatási rendszer teljesítménye és színvonala híven tükrözi a közállapotokat. Átfogó, felelős stratégiai megújításuk elengedhetetlen az ország és a következő nemzedékek boldogulásához. Ez a kihívás egymással szoros kapcsolódású feladatokat ró: • a tanári hivatás gyakorlóira és körülményeik alakítóira, • az oktatás egészét fenntartó társadalmi akarat végrehajtó letéteményeseire és • a mindenkori diáknemzedékek tagjaira és szerveződéseikre. A rendezvény záróeseménye a Pungor Ernő Asztaltársaság*


11

sajtótájékoztatója volt, amely kapcsán egy nyilatkozatot adtak közre „Magyarország csak sikeres tudomány- és innovációpolitikával boldogulhat!” címmel. Dinamikus gazdasági fejlődésünk, egészséges, kiegyensúlyozott nemzeti létünk alapja az Európai Unió közösségében a korszerű tudás, színvonalas oktatás, képzés és az intenzív kutatás-fejlesztés. A sikeres nemzetek példái bizonyítják, hogy egy gazdaságilag közepesen fejlett ország rövid idő alatt látványos fejlődési pályára léphet, ha a társadalma kitüntetett figyelmet fordít az oktatásra, valamint a kutatás-fejlesztésre. Elősegíti az üzleti szféra innovációs készségének kibontakozását. A tudomány annyiban kincse minden nemzet saját kultúrájának, amennyiben a nemzet gazdagítani képes az emberiség közös értékeit. A sikeres és a nemzetgazdaság érdekének alárendelt tudomány- és innovációpolitika kiemelt feladatait az Asztaltársaság 10 pontban fogalmazta meg. *Az Asztaltársaság 2009. május 27-én alakult a kiváló tudós Pungor Ernő professzor, tudományszervező, szakpolitikus szellemi örökségének érvényesítéséért, a jövőt tételező döntések megszületéséért és betartatásáért. A Pungor Ernő Asztaltársaság alapító és felkért társult tagjai: Bendzsel Miklós, Bogsch Erik, Chikán Attila, Dudits Dénes, Fodor István, Freund Tamás, Pakucs János, Patkó Gyula, Pártos Ferenc, Szendrő Péter, Tulassay Tivadar , Závodszky Péter. Tóth Péterné

ELMŰ-ÉMÁSZ: Optimalizált fogyasztást! Energiaszolgáltatás nélkül már elképzelhetetlen a modern élet, de sem a költségek, sem a környezetünk iránti felelősség szempontjából nem mindegy, hogy hogyan és mennyi energiát fogyasztunk. Az energiapiac tavaly év eleji teljes liberalizációja lehetővé tette, hogy a fogyasztók személyre szabott szolgáltatást és felelős, környezetbarát alternatívákat kínáló céget válasszanak. Bár a tradicionális, csaknem száz éve működő áramszolgáltató, az ELMŰ-ÉMÁSZ számára kihívást jelentett a 2008. január elsejével teljesen felszabadult árampiacnak való megfelelés, a versenyhelyzethez való gördülékeny alkalmazkodás, mint Nagy Zoltán, az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport operatív értékesítési igazgatója mondja, láthatóan jól vették az akadályt. Hiszen az ELMŰ-ÉMÁSZ cégcsoport a piacnyitás után is vezető cég, 2008-ban Magyarország legnagyobb energiakereskedő vállalata volt. Testreszabott szolgáltatás A lakossági ügyfelek kiszolgálása mellett az ELMŰ-ÉMÁSZ kiemelten foglalkozik az üzleti szektor kiszolgálásával is, a kis- és középvállalati szinttől a nagyvállalatokig. Szolgáltatásuk különlegessége, hogy valamennyi Nagy Zoltán üzleti ügyfelük számára testreszabott árakat alakítanak ki. Minden fogyasztóra - legyen az egy család vagy egy gyár - teljesen egyedi áramfogyasztási szokások jellemzőek, amelyeket a fogyasztási görbe ír le - magyarázza a szakember. A különböző fogyasztási szokások végletességéhez elég csak belegondolni például egy kizárólag napközben nyitva tartó áruház és egy három műszakban, leállás nélkül termelő gyár fogyasztási jellegzetességei közötti különbségbe. A vállalati fogyasztók esetében az áramszolgáltató az egyes ügyfelek fogyasztási görbéjét figyelembe véve alakítja ki a személyre - illetve cégre - szabott díjszabást, így az ügyfél a hozzá igazított árszabás szerint pontosan a fogyasztásának megfelelően fizet. Így minden ügyfél „saját lábnyomához készül a cipő”, csupán a legkisebb cégek esetében készül statisztikai profil figyelembevételével a számla. A díjszabás mellett az ügyintézés gyorsasága és egyszerűsége is fontos szempont a szolgáltató kiválasztásakor. Az ELMŰ-ÉMÁSZ az üzleti ügyfelek számára kapcsolattartót jelöl ki, aki a korábbi eseményeket, az ügyfél jellegzetességeit ismerve gyorsan és hatékonyan intézkedik, és segíti az esetleges problémák megoldását. A gyorsabb ügyintézést segíti az on-line szerződéskötés lehetősége és a kifejezetten az üzleti ügyfelekkel foglalkozó, dedikált telefonos ügyintézők rendelkezésre állása is. Mivel az ELMŰ-ÉMÁSZ vállalatcsoport kiemelten fontosnak tartja a hosszú távú üzleti kapcsolatok kiépítését, érdekelt abban, hogy ügyfelei jól járjanak, és minden szempontból

elégedettek legyenek a kapott szolgáltatással. Ennek egyik vetülete, hogy a szakemberek felhívják a partnerek figyelmét a fogyasztás racionalizálásának lehetőségeire. Nagy Zoltán szerint, bár minden ügyfél más, annyi bizonyos, hogy racionalizálni mindenkinél lehet. Tapasztalatai szerint az audit - cégmérettől függően - pár százezrestől akár a többmilliós nagyságrendig terjedő megtakarítást tesz lehetővé. A külön szolgáltatásként megrendelhető energiaaudit segítségével feltérképezhetők a fűtés, világítás, meddő energiafelhasználás kritikus területei, ami után a szakemberek segítséget nyújtanak a fogyasztás racionalizálásában. Így a számla is csökken, és a környezetterhelést is a lehető legkisebbre lehet visszaszorítani. A környezettudatos működés másik fontos területe az új, alternatív technológiák fokozott, kiemelt támogatása, amelyek lehetőségeiről igyekeznek mindenre kiterjedően tájékoztatni az ügyfeleket. Az új technológiákra való átállás megkönnyítése érdekében az ELMŰ-ÉMÁSZ együttműködik alternatív energiarendszereket és energiatakarékos készülékeket gyártó és forgalmazó cégekkel, így komplex szolgáltatással növeli a kedvet a környezettudatos döntések meghozására. Az energiahatékonyság növelésével nem csak az üzleti ügyfelek esetében foglalkozik a vállalat. A lakossági ügyfelek számára az ELMŰ-ÉMÁSZ honlapján olvasható megtakarítási tippek, illetve a fővárosi ügyfélszolgálaton elérhető, személyes, közvetlen és ingyenes Energia Pont szolgáltatás nyújt segítséget. Az új technológiák lakossági felhasználásának népszerűsítését célozza meg a Geo Tarifa, amely kedvezőbb díjszabást kínál azon ügyfelek részére, akik hőszivattyú beszerelése mellett döntenek. A kedvezőbb tarifának köszönhetően a beruházás megtérülési ideje alig három-öt év. A felelősség siker A hazai energiaszolgáltatók között egyedi az a figyelem, amit az ELMŰ-ÉMÁSZ a környezettudatosságnak és az energiahatékonyságnak szentel - hangsúlyozza Nagy Zoltán. Mivel azonban energiafogyasztás nélkül a modern élet nem tartható fent, az energiatermelés pedig mindenképpen szén-dioxid-kibocsátással jár, az egyetlen környezettudatos és felelős működési lehetőség a szakember szerint az, ha az energiafogyasztást optimalizálva csak a valóban szükséges energiamennyiséget használják fel. A megbízható és felelős szolgáltatót az ügyfelek is megbecsülik, egy tavalyi, a GfK Hungária által végzett felmérés szerint a kis- és középvállalati szektort képviselő ügyfelek kifejezetten elégedettek voltak az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. szolgáltatásaival. (X) (Megjelent a Piac és Profit 2009. novemberi számában.)

energetika Energetika ENERGETIKA Energetika Nemzetközi konferencia a „tiszta” villamos energiáról – megújuló energiaforrások hatásai A „tiszta” villamos energia nemzetközi konferencia (International Conference on Clean Electrical Power – Renewable Energy Resources Impact) második alkalommal került megrendezésre 2009. június 8-11. között az olaszországi Capri szigetén. A kongresszus elnöke Enrico Pagano, szervezője Renato Rizzo professzorok (II. Frigyes Nápolyi Egyetem Elektrotechnikai Tanszék) voltak. A nemzetközi szervezőbizottságban az olasz professzorok és iparvállalatok vezetői mellett, az Egyesült Államok 5, Japán 4, Franciaország, Lengyelország 3-3, Ausztria, az Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Spanyolország, Horvátország 2-2, valamint Belgium, Svédország, Kanada, Dánia, Ausztrália, Kína, Portugália, Svájc, Románia, Norvégia és Magyarország (Szentirmai L.) - meghívás alapján - 1-1 egyetemi, illetve iparvállalati vezetővel képviseltette magát. Feladatuk 6-10 dolgozat értékelése, elnöki feladatok ellátása, valamint a befejezés után a konferencia eredményeinek közös kiértékelése volt. A találkozó műszaki tudományos támogatását az Amerikai Elektrotechnikai Egyesület (IEEE) Ipari Elektronikai Társasága (Industrial Electronics Society) vállalta.

Az IEEE Xplore követelményei szerint az elektronikus adathordozón megjelenített kiadványt az IEEE ISBN 978-1-4244-2544-0-08 szám alatt publikálta. Előadók és előadások érkeztek még a következő országokból: Japán, Thaiföld, Egyesült Államok, Brazília, Irán, Kanada, Új-Zéland, Kína, Argentína, Mexikó, Tunézia, Törökország, Észak- és Dél-Korea. A plenáris előadásokat két videokonferencia volt hivatott helyettesíteni: a második nap délután a Massachusetts Institute of Technology (Massachusetts Állam Műegyeteme, MIT) projektvezetője, K. Brokish a MIT-en folyó energetikai kutatásokról tartott bemutató előadást (“A rapid tour of MIT energy research” címmel) jelentős szerepet szánva a nanotechnológiai kutatásoknak a megújuló energiaforrások területén is. A harmadik napon Tokióból H. Yamamoto a villamosenergia-ipari központi kutatóintézet projektvezetője “Megújuló energia mai helyzete Japánban és a jövő fejlődés költséghaszna” címmel adott átfogó képet a sokszínű Japán eredményeiről. Szekciónként átlagban 6 előadás szerepelt, szóbeli és számítógépes kivetítőkön megjelenítve a következő témákban: együttműködő energiatermelés és tüzelőanyag-megtakarítás, megújuló energiaforrások modellezése, ár-apály és vízhullám energia hálózatok karbantartása és megbízhatósága, elosztott energiatermelésben a hálózati szabályozási stratégia, elosztott energiatermelés szabályozási technikái, biomassza és bioüzemanyagok, üzemanyagcellákon alapuló energiarendszerek, fotovillamos rendszerek, energiatározós rendszerek technológiái, teljesítményelektronikai átalakítók megújuló energiaforrásokhoz, villamosenergia-minőség és környezeti szempontok, megújuló energiaforrások


13

hálózattal való integrálása, a megújuló energiaforrások rendelkezésre állásának előrejelzése (itt a 8 előadás elnöke Szentirmai L. volt), a villamosenergia-piac, szélgenerátor tervezés, megújuló energiaforrások potenciálja és fejlesztése, megújuló energiaforrások az energiapiacon. Az első napon 28, a második napon 30 és a harmadik napon 32 előadáson vehetett részt a hallgatóság.

A konferencia elnöksége (E. Yamada, E. Pagano és R. Rizzó professzorok)

Poszter szekció. A megújuló energiaforrások rendelkezésre állásának előrejelzése szekcióban öt előadás a szélerőművek számára fontos szélsebesség másnapra, esetleg a következő két napra elkészíthető előrejelzésével foglalkozott, sikeres együttműködésben a meteorológiai állomásokkal. A szélsebesség és iránya a teljes rendszer várható teljesítményére jelentős hatást gyakorol, és az előrejelzéssel komolyabb hálózati zavarok elkerülhetők (belga, török, olasz, spanyol, román). Három olasz előadás a fotovillamos energia előrejelzésével foglalkozott Trieszt és Bari térségében, különböző matematikai háttérrel. A poszter előadások két nagy csoportja különös figyelmet érdemelt. Jelentősen csökkentett részvételi díjat fizetők két délután a távpárbeszédes szekcióra (remote poster session) jelentkezhetett, ahol a megadott világháló címen tudott bekapcsolódni a dolgozatok bemutatására és párbeszéd kezdeményezésére. Így 10 és 7 előadás áttekintésére, valamint a szerzőkkel való párbeszédre nyílt lehetőség. A másik csoport a hagyományos poszter (vagy divatosabban a párbeszédszekció) szekció volt, ahol ugyancsak két délután 12 és 17 dolgozat bemutatására került sor; valamint párbeszédekre és a szakmai részletekben való elmélyülésre. További részletek a világhálón www.iccep.net oldalakon találhatók.

40 milliárd tonnára növekedett. Ha a jelenlegi műszaki és környeRégiók zeti paraméterek nem fognak megváltozni, 2030-ra a káros ki1. Észak-Amerika 1.3 0,8 1,2 0,8 4,5 bocsátás 58 milliárd tonnára nö2. OECD Európa 0,8 0,6 0,5 0,5 2,5 vekszik. Ha azonban 2030-ra 31 milliárd tonnára akarjuk vissza3. Egyéb csúcstechn. 0,7 0,8 0,4 0,5 2,5 szorítani a kibocsátást, amihez a 4. Átmeneti gazdaságok 0,3 0,7 0,1 0,4 1,6 450±50 káros részecskeszámot 5. Kína 1,7 1,5 0,3 0,7 4,5 kell elérni egymillió egységnyi levegőben, tehát 27 milliárd ton6. A világ többi országa 1,1 1,6 0,3 0,8 11,0 na káros kibocsátás csökkentést Összesen: 5,9 6,0 2,8 3,7 26,6 kell elérni 2030-ban. 1. táblázat Üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő éves potenciál milliárd (giga) tonnában A villamosenergia-termelés régiók és szektorok szerint 2030-ban a melegházhatást okozó káros kibocsátás 24%-áért felelős, az ipar 23%-kal, a közlekedés 14%-kal, az épületek 8%-kal A magyar előadás és tanulmány részesednek a káros kibocsátásból. Egy tonna szén-dioxidVáradi, A. Sz., Szentirmai, L. and Szarka, T.: Dractic need for egyenértékű károsanyag-kibocsátás megszüntetése 20-25 renewable sources in light of electrical power quality of a wind euró összeget emészt fel, az átlagos éves költség a világon power plant (A megújuló energiaforrások iránti hathatós igény 40-50 milliárd euróba kerül. A káros kibocsátás évenkénti egy szélerőmű villamos energia minőségének fényében) címcsökkentésének régiónként és szektoronkénti lehetőségét az mel, az elektronikus adathordozó 330-337. oldalain jelent meg. 1. táblázat, míg a lehetséges műszaki és gazdasági intézkedéA tanulmány főbb megállapításai és tudományos eredméseket a 2. táblázat mutatja be. A legnagyobb káros kibocsátás nyeik a következők: csökkentési lehetőségek az Egyesült Államokban és Kínában Földünk 0,76 °C-kal lett melegebb a XIX. század vége óta, vannak, egyaránt 4,5-4,5 milliárd tonna éves mennyiségben. amikor a nagyarányú iparosítás megkezdődött. A kritikus pont A táblázatok nem tartalmazzák az erdészet, mezőgazdaság akkor következik be, amikor a hőmérséklet-emelkedés túllépi és hulladékkezelés szektorait. a 2,00 °C-ot, mert ezután a természeti katasztrófák kockázata A megújuló energiaforrások 1,5 milliárd Gazdasági szektorok Éves gázkibocsátást csökkentő intézkedések CO2e gigatonna tonna, mintegy 25% károsanyag-kibocsátás 1. Villamosenergia-termelés 3,1 CO2e összegyűjtése és tárolása erőművekben elkerülését teszik lehe0,4 CO2e hatékony fosszilis tüzelőanyag tővé a villamos energia 1,5 Megújuló energiaforrások előállításában, és igen 1,1 Atomerőművek jelentős lehet az igé3,7 Igények csökkentése (járulékos) nyek csökkentése, to1,2 Változó fordulatszámú villamos hajtásrendszerek 2. Ipar vábbá a modern atom0,6 Kibocsátás gyűjtése és tárolása erőművek létesítése. 0,2 Fémolvasztás csökkentése kohászatban A Miskolci Egyetem 0,7 Cementgyárak környezetében egy 0,4 Energia-hatásfok növelése, energiamegtakarítás 2 MVA névleges telje0,3 Fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése sítményű szélerőmű egy középvállalkozást Hatékony tüzelőanyag-technológiák, hibrid járművek 1,5 3. Közlekedés lát el villamos ener0,4 Alternatív tüzelőanyagok giával és a felesleget Igények csökkentése, intelligens forgalomszervezés 0,4 az ÉMÁSZ vállalatnak 4. Épületek 0,4 Világítás adja el. A szélgenerá0,2 Hűtőgépek, mosógépek tor bekapcsolásához 0,2 Készenléti állapotok csökkentése a legkisebb szélsebes0,5 Vízmelegítés és légkondicionálás ség 3,5 m/s, a névleges 1,7 Épületek modern hőszigetelése szélsebesség 13 m/s, az aszinkron gene2. táblázat Üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő éves potenciál milliárd (giga) tonnában szektorok és csökkentő rátor 650 V névleges intézkedések szerint 2030-ban feszültségű és transzformátoron keresztül dolgozik a 35 kV-os átviteli hálózatra. A számítások azt mutatdrámai módon megnő. Ahhoz, hogy a globális hőmérsékletják, hogy ez a teljesítményű szélerőmű 8 éven belül megtérül. emelkedést 2,00 °C-kal csökkentse az emberiség, a melegházha• Az egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszékének tást okozó gázok tartalmát az atmoszférában 450±50 részecskéfeladata volt: 30 napon keresztül, villamos és egyéb parare kell korlátozni a levegő minden egymillió egységére számítva. méterek mérése 2008. október 29. és november 28. között, Itt az egymillióra vonatkoztatott részecskeszám képviseli a meamikor szélsőséges időjárási viszonyok is voltak: gyakori legházhatást okozó gázokat, amelyek fő képviselője a szén-dioszélcsend, hirtelen fellépő széllökések. Mindezek ellenére xid, illetve az arra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték. a szélerőmű 251,8 MWh villamos energiát termelt az ös�1990-ben a káros kibocsátás szén-dioxid-egyenértékben szes idő 23-25%-ában és 8,31 Mvarh meddőenergiát számolva 35 milliárd tonna (gigatonna) volt, amely 2002-re Gázkibocsátást csökkentő éves potenciál milliárd tonnában Villamos Ipar Közlekedés Épületek Összes energiatermelés


14

fogyasztott. Az ország északkeleti része kimarad az uralkodó széljárásból, mégis a mérések azt mutatják, hogy még abban a térségben is gazdaságos és műszakilag megfelelő a szélerőművek építése, évi 4000 üzemórával biztonsággal lehet számolni, és az erőmű élettartama 50 év. A termelt villamos energia átadása a 35 kV-os átviteli hálózatra a villamosenergia-rendszer biztonságát nem veszélyeztette. • A vonali feszültségek effektív értékei igen kismértékben változtak, kisebb, mint ±2% volt az eltérés. A legnagyobb eltérés akkor jelentkezett, amikor a szélerőmű fogyasztóként üzemelt szélcsendben, amikor viszont villamos energiát termelt, az eltérés kisebb volt ±1%-nál. • A vonali áramok legnagyobb értékét azon a két napon lehetett mérni, amikor a szélsebesség 15-20 m/s volt és ekkor 2,0 MW hatásos teljesítményt szolgáltatott az erőmű 32,5 A vonali árammal a 35 kV átviteli feszültségen. Amikor a megengedett kimeneti teljesítményt elérte az erőmű, a névleges teljesítményt állította be a szabályozás, és ha szükséges volt, a szélerőművet le is kapcsolta. • A teljes felharmonikus torzítás (Total Harmonic Distorion, THD) átlagos százalékos értéke 2% volt és a teljes 30 napos periódus 95%-ának időtartama alatt nem érte el a 2,5%-ot. A csúcsértéke 5% volt, amikor a szélerőmű fogyasztói üzemmódban volt. Áramfelharmonikus szűrők beépítése tehát szükségesnek mutatkozik. • Feszültségcsökkenés és gyors feszültségemelkedés rövid, mindössze 2-2,5 másodpercig állt fenn néhány esetben. Sem tranziens feszültségek, sem tranziens áramok nem keletkeztek üzemen kívüli és újraindítási szakaszokban. Tranziens jelenség akkor lépett fel, amikor a fogyasztói oldalon vezetékhiba keletkezett. • Nagyteljesítményű terhelésváltozásokat okozhattak villamos hajtások, ívkemencék, villamos mozdonyok és ez a hatás a fényforrások villogásában (flicker, villódzás jelensége) mutatkozik. A jelenség fiziológiai kellemetlenséget okoz, az emberi szem a legérzékenyebb a feszültség hirtelen változására. A rövid idejű flicker indexet 10 perces időtartamban kell mérni, a hosszú idejű flicker indexet kétórás időtartamra kell számítani (számítógéppel) 120 egymás után követ-

kező rövid idejű flicker indexből. Egy héten belül bármelyik periódusban a hosszú idejű flicker indexnek az időtartam 95%-ában kisebbnek vagy egyenlőnek kell lenni 1-gyel. Fogyasztói üzemmódban 0,4-0,5 flicker index volt mérhető, más irányokból érkező flicker index is 1,0 alatt volt. • A feszültség aszimmetria – a negatív sorrendű feszültség viszonya a pozitív sorrendűhöz és a zérus sorrendű feszültség aránya ugyancsak a pozitív sorrendűhöz – nem lépte túl a 0,2%-ot (a megengedett érték 2,0%). • A zavarok terjedési iránya azt mutatta, hogy néhány rövididejű (2-3 másodperc) tranziens feszültségtől eltekintve más zavaró hatások nem jelentkeztek. Ennek megfelelően sem a szélerőmű, sem pedig a hálózat egyéb fogyasztóinak működése és biztonsága nem volt veszélyben. A végeredmény azt igazolta, hogy a szélerőmű működése és az üzemben lévő hálózatra kapcsolása megfelel a vonatkozó európai szabványnak és együttműködése a meglévő hálózattal semmiféle veszélyforrást nem jelent. Mindezeket a szerzők számításokkal, diagramokkal és táblázatokkal is bemutatták. A tanszéken ezt a munkát azzal a szándékkal tervezte, hogy elősegítse a “tiszta energiatermelés” szélesítését, felgyorsítását.

Dr. Szentirmai László professor emeritus Miskolci Egyetem Elektrotechnikai Elektronikai Tanszék [email protected]

Dr. Szarka Tivadar professor emeritus Miskolci Egyetem Elektrotechnikai Elektronikai Tanszék [email protected]

Országos Elektronikai Klaszter alakult 9 alapító taggal megalakult november 19.-én az Országos Elektronikai Klaszter. Jó néhány szakterületen működik már ilyen szakmai egyesülés, az elektronikai iparban azonban a most megalakult klaszter hiánypótló, ez az első. A klaszter fő célkitűzései között szerepel a kutatás-fejlesztés, ezen belül a nagy hozzáadott értéket realizáló beágyazott rendszerek fejlesztése, a multinacionális gyártók és kkv-k közötti beszállítói kapcsolat feltételrendszerének kidolgozása és az elvárási-teljesíthetőségi kérdések keze-

lése, megoldási lehetőségei, valamint adatbázis kialakítása, tájékoztatni a beruházókat, külföldi és belföldi befektetőket, hogy mire képes a magyarországi ipar. További célkitűzések a működés során alakulnak ki. Az alapító tagok: Cason Mérnöki Zrt., Gábor Dénes Főiskola, Europrint Eger Kft., Hitelap Zrt, Metsystem Kft., Microconsult Kft., Milambi Bt., Sagax Kft., Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Nonprofit Kft. Forrás: Sajtóközlemény Tóth Éva

Mi is az a Klaszter? Olyan szakmai szövetség, amelyben földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő, meghatározott gazdasági területen együttműködő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást kiegészítő mivoltuk köt össze. A tagok együttműködési pontokat keresnek a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében. Röviden: fürtösödést, hálózatok létrehozását és annak elemeinek együttműködését jelenti, a meglévő szintnél magasabb minőséget létrehozó közös munkáról, rendszerszerű és hálózatos formában történő folyamatról van szó. Ami lényeges, a klaszter tagjai a közös előnyöket, az egymás részére adható és kapható értéktöbbletet, hozzáadott értéket jelent, melynek gazdasági haszna, éppen abban rejlik, ami összeköti a tagokat. A társadalmi és a gazdasági élet minden szegmensében létezik


15

klaszter. A szerveződési forma elsősorban az angolszász országokban volt honos, majd a sikeres példa alapján az Európai Unió is preferált szerveződési formájává vált. Magyarországon először a nyugat-dunántúli régióban indult el a kezdeményezés. Alapelve a hálózati elvű szerveződés. Európában a fejlődés éppen a hálózatos működésben jelentheti a jövőt. Mindenkinek ajánlom Csizmadia Zoltán könyvét: Együttműködés és újítóképesség - címmel a Napvilág Kiadó jelentette meg. A kapcsolati hálózatok és az innovációs rendszerekről szinte mindent közread, a hazai sajátosságokat, pedig a regionális (nem fővárosi) szempontból láttatja. Vagyis röviden klassz tér a klaszter, élni kell vele, tudatosan! Lindenberger Tamás

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Egy török és egy dél-koreai befektetői csoport vízerőművet épít Grúziában Rövidesen aláírják azt a konzorciális egyezményt, melynek keretében, 1 milliárd $ értékben 450 MW-os vízerőművet építenek Nyugat-Grúziában a Rioni folyón. Az erőmű várhatóan 1,65 GWó villamos energiát fog termelni évente. Grúzia jelenlegi energiatermelése nyolc GWó évente. Grúzia igen gazdag vízenergiában, ez jó lehetőséget biztosít az energiatermelés területén érdekelt befektetőknek.

elnöke jelentette be, hogy 2020-ra 70 GW atomerőmű kapacitást kívánnak létesíteni, annak ellenére, hogy az állami tervekben mindösszesen 40 GW atomerőmű kapacitás kiépítése szerepel. Jelenleg 18 GW teljesítményű erőmű építése van folyamatban. Szükség van a 70 GW kapacitásra az üvegházhatású gázkibocsátás szint alatti tartása és a megfelelő energetikai struktúra kialakítása céljából is. A szükséges mennyiségű uránium Kínának saját forrásaikból rendelkezésre áll. Svédország új atomerőmű építését fontolgatja Vattenfall svéd állami energetikai vállalkozás kiszivárogtatta azt a tervét, hogy atomerőművet épít Svédországban. A Vattenfall „összefog” az atomerőmű-építés tekintetében egy 2008-ban alapított, atomerőmű-építésre szakosodott svéd vállalattal, az Industrikraft Swedennel. Ezt a céget közvetlen azután alapítottak, hogy a svéd kormány – hosszú időt követően - hozzájárult ahhoz, hogy Svédország területén atomerőmű épüljön. A két vállalkozás összefogása segít Svédországnak a „tiszta energiai” céljai megvalósításában, klímavédelmi céljaik teljesítésében, mondta a Vattenfall elnök-vezérigazgatója.

Az USA Kínával közös villamos meghajtású autó fejlesztését tervezi A villamos meghajtású autóipar fejlesztésére keresi az Amerikai Egyesült Államok a kapcsolatot Kínával, nyilatkozta az Amerikai Energiaügyi Minisztérium egy magas rangú tisztviselője, Pekingben folyó tárgyalásai alatt. Közös amerikai-kínai érdek, hogy mielőbb nagy tömegben megjelenjenek az utcákon a károsanyagkibocsátás-mentes gépkocsik. Ez annál is időszerűbb, mert a két káros anyag kibocsátása a globális kibocsátás 40%-a. CEZ a világ egyik legnyereségesebb energetikai cége A Cseh Köztársaság energetikai cége a CEZ a világ egyik legnyereségesebb cége. Ez az eredmény annál is inkább meglepő, miután a cég még 20 éves múltra sem tekinthet vissza. A BCG (Boston Consulting Group) multinacionális tanácsadó cég múlt héten közzé tett jelentése szerint, az elmúlt öt esztendőben részvényesei számára több profitot fizetett ki, mint a világ bármelyik energetikai vállalkozása. Az 1992-ben alakult CEZ jelentősen növekedett, erősödött, különösen az elmúlt tíz esztendőben volt számottevő a növekedése, köszönhetően a megnövekedett energiaáraknak. Ezt az időszakot a hazai (mármint cseh) és külföldi stratégiai beruházások jellemezték. Kiemelkedő beruházásai a Temelin Atomerőmű, és a Romániába telepített szélerőműpark. A CEZ egyharmad részét privatizálták, amíg a kétharmad rész állami tulajdonban maradt, így a cég üzletpolitikájába a kormánynak jelentős beleszólási lehetősége van. Számos kritika is éri a vállalatot monopol helyzete miatt, de a cseh szabályozó hatóság ezeket visszautasítja, és állítja, hogy az összes EU előírást szabályosan betartják. A CEZ viszonylag olcsón tudja az energiát előállítani, de az energiát európai áron értékesíti. A jelentős haszon abból származik, hogy birtokában van a már leírt atomerőmű és több szénbánya, amelyek olcsón termelnek. A jelentős haszon terhére megújuló energia technológiák kutatására, fejlesztésére jelentős összegeket fordítanak, amel�lyel a cég hozzá kíván járulni a környezet védelméhez. Kína nukleáris kapacitása 2020-ra várhatóan eléri a 70 GW-ot Kína jelenleg 11 db atomreaktorral rendelkezik, melyek teljes teljesítménye 9,08 GW. Egy Kínában tartott nemzetközi konferencián a Kínai Tudományos és Technológiai Bizottság


16

Az USA és az EU közös Energia Tanács létrehozását határozta el Az USA és az EU legfelsőbb szintű találkozóján bejelentették az Energia Tanács létrehozását. A tanács tagjai miniszterek. Célja az együttműködés megerősítése a fenntartható fejlődés céljából, az ún. „zöld energiák” elterjesztése, az energiahordozók diverzifikálása, a folyékony gáz (LNG), a napelemek, a szélerőművek, a bioüzemanyagok, és a nukleáris energia területén egyaránt. A tanács megvitatja a legfontosabb energetikai kérdéseket, mint például az átláthatóság, globális energiabiztonság, a diszkriminációmentes globális energiapiac, és a diverzifikáció kérdését. Továbbá erőfeszítéseket tesz az energetikai hálózatok megerősítése érdekében, a megújuló energiák növekvő használata és a CO2-mentes technológiák elterjesztése ügyében. Új fejlesztések mellett tesz hitet, mint például a „smart grid” technológia, energiahatékony építészeti technológiák és az energetikában használható új anyagok kutatása terén. Végül, de nem utolsósorban a nukleáris technológiák (fúziós és fissziós egyaránt) közös fejlesztése és az ún. CCS (CO2 szűrő és tároló) technológiák nagyüzemi megvalósítása érdekében. Forrás: Internet Dr. Bencze János titkárságvezető KHEM miniszteri titkárság [email protected]

Magyar Tudomány Ünnepe a BMF-en Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően novemberben került sor a Magyar Tudomány Ünnepe országos és főiskolai rendezvénysorozatára. A hagyomány alapját a Magyar Köztársaság Kormányának 1997-es döntése jelentette, amely november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés 2003. évi XCIII. törvénnyel a megemlékezést Magyar Tudomány Ünnepévé alakította újjá. Eszerint: „Az országgyűlés november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánítja.”

A törvény indoklása a következők megfogalmazza az ünnep jelentőségét: „…Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához. Fejet hajt elődeink előtt, akik a magyar tudomány fejlődéséhez hozzájárultak.” A Magyar Tudomány Ünnepe 2009-es eseménysorozata kapcsolódik azokhoz a témakörökhöz, amelyeket az idei esztendőben a hazai és nemzetközi tudományos és kulturális szervezetek meghirdettek. Az idei esztendő mottója: „Tudomány és innovatív környezet.”

Az Elektrotechnikai Múzeum őszi programjai Az Elektrotechnikai Múzeum az idei őszön változatos programokkal várta az érdeklődőket. Az október hónap a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében zajlott. Ez évben harmadik alkalommal csatlakoztunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett országos programsorozathoz. Ennek keretében izgalmas előadásokat, programokat kínáltunk az érdeklődőknek. Volt neontörténeti nosztalgiautazás, bemutatóval egybekötött foglalkozás a digitális festészet alkalmazásainak lehetőségeiről a virtuális térben, interaktív séta az elektromos eszközök kialakításában, valamint előadás a reklámról, mint kommunikációs eszköz alkalmazásának lehetőségeiről az elektrotechnikában. Az őszi fesztivál záró eseményeként 2009-ben először, november 14-én – a nyári Múzeumok Éjszakájához hasonlóan – rendezték meg a Múzeumok Őszi Éjszakáját. Az Elektrotechnikai Múzeum ennek apropójaként, egy a múzeum profiljától kissé eltérő programmal – egy színházi előadással – várta a kedves látogatókat. Michael Frayn „Koppenhága” című kvantumlélektani két felvonásos drámáját, a Budapesti Műszaki Egyetem Múzeumok Éjszakája Természettudományi Kar hallgatóinak előadásában élvezhette a közel 100 fős közönség, a múzeum Zipernowskytermében. A diákok kiemelkedő színészi alakításukkal nagy-


17

A BMF megalakulása óta egyre bővülő rendezvények sorozatával – tudományos konferenciával, szimpóziummal, ülésszakkal, megemlékezésekkel – ünnepli a kreatív, az alkotó elme, az innováció eredményeit. Az idei főiskolai rendezvénysorozat előkészítése Dr. Pálinkás József MTA elnök gondolatiságához kapcsolódik :„A találékony emberi elme áll az idei tudományünnep középpontjában…” A főiskola minden karán és központjában magas színvonalú programmal várja az érdeklődőket. A 15 program hozzájárul az intézmény tudományos tevékenységének széleskörű bemutatásához, a hazai, valamint nemzetközi elismertség növeléséhez. Főiskolánkon 10. alkalommal lebonyolításra kerülő eseménysorozatot november 2-án Dr. Gáti József kancellár köszöntő szavait követően Dr. Rudas Imre rektor nyitotta meg, majd Dr. Fodor János rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. A plenáris előadást Dr. Galántai Aurél, a Neumann János Informatikai Kar egyetemi tanára „Problems and Results in Matrix Perturbation Theory” címmel tartotta. Az ünnepélyes megnyitót követően 21 angol nyelvű szakmai előadásra és 6 poszter előadásra került sor. Forrás: Sajtóközlemény Tóth Éva

szerűen visszaadták a darab mondanivalóját: Bohr és Heisenberg, a modern fizika emblematikus alakjai e darabban legalább annyira hétköznapi, esendő emberek, mint a világot sarkaiból kimozgató, zseniális tudósok. A drámában a szereplők egyszerre régi barátok és háborús ellenségek, amelyben ellentétbe kerül az emberiség iránt érzett felelősség és hazaszeretet. Azt, hogy a múzeum jól választott a színházi előadással kapcsolatosan, azt mi sem Vízerőművek kiállítás bizonyítja jobban, hogy az elővételben kapható jegyek már jóval a rendezvény előtt elkeltek, s a múzeum esti és éjszakai programjaira közel 750 látogató volt kíváncsi. Hagyományainkhoz híven ez évben is helyet és bemutatkozási lehetőséget adtunk a BME Gépészmérnöki Kar, ipari termék és formatervező szakos hallgatóinak egy időszaki kiállításra. A Design Héthez kapcsolódó, a „Termék-Forma 15” címet viselő tárlaton az eltelt másfél évtizedben végzettek diplomaanyagából volt látható sokszínű válogatás. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében november 9-én megtartott III. fényszennyezés konferenciára múzeumunk „Fényszennyezés, fényépítészet” címmel kamara kiállítással készült, melyet a Magyar Tudományos Akadémia aulájában mutatott be, ahol egy hétig tekinthették meg az érdeklődők. November 10-én új időszaki kiállításunk nyílt Szűcs László természetfotós munkáiból „Európa keresztben” címmel, melyet kiegészített a múzeum fotótárából, valamint Sitkei Gyula technikatörténész archív anyagából összeállított, a történelmi Magyarország egyes vízerőműveit bemutató tárlat is.

Az ETE Senior Klub és a múzeum 2009. november 12-én „Kandó Kálmán emlékülés”-t szervezett, melyen Sitkei Gyula technikatörténész méltatta a vasút villamosítás úttörőjének szakmai munkásságát. Az emléküléshez kapcsolódóan a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Kandó Kálmán életét bemutató utazó tablókiállítását is megtekinthették az érdeklődők. Az emlékülés résztvevőit Dr. Turmezei Péter dékán úr köszöntötte, s egyben átnyújtotta a múzeum igazgatójának a BMF Kandó

Villamosmérnökök továbbképzése Jogszabályi előírások alapján a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által szervezett továbbképzéseken kell részt venni a kamarai nyilvántartásban szereplő mérnök kollégáknak a szakmai tevékenységükhöz szükséges jogosultságuk fenntartásához. Így került sor a 2009. november 6-án megtartott továbbképzésre, amelyet az MMK Oktatási és Továbbképzési Irodája felkérése alapján a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakemberei tartottak az MMK Elektrotechnikai tagozat tagjai részére a Petneházi Club Hotelben. A nagy érdeklődéssel kísért előadásokon mintegy 100 mérnök kolléga vett részt.

Dr. Antal Ildikó Múzeumigazgató, MEE tag ▪ A Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat (VM-BKSZ, 8/2001. (III. 30.) GM r.) a VET hatálya alá tartozó villamos berendezések műszaki, biztonsági szabályait rögzíti, így a személyi feltételeket, a létesítésre, üzemeltetésre és megszüntetésre vonatkozó biztonsági szabályokat. Berencsi Bence a 79/1997. (XII.31.) IKIM és a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM rendeletek alapján a CE-jelölés jelentését és alkalmazási feltételeit (gyártó, forgalomba hozó) elemezte, majd a villamossági és az építési termékekkel kapcsolatban bemutatta a CE-jelölés alkalmazási folyamatát.

Az MMK részéről Fodor Imola köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette az MMK továbbképzési rendszerét, amely a következő: ▪ KÖTELEZŐ továbbképzés (nem lehet érte pontot kapni): általános modul (jogi és pénzügyi ismeretek), szakmai modul és ha van felelős műszaki vezető, akkor neki(k) munkabiztonsági modul is kötelező. ▪ SZABADON VÁLASZTOTT továbbképzés (ez a pontértékes) – a szabály az, hogy 5 év alatt 20 kreditpontot kell összegyűjteni. Mivel ez a rendszer csak 2007. január 1-je óta van, ezért ha MOST lejárna a jogosultság, 11 pontot kellene összegyűjteni a kollégáknak. (negyedévenként 1 pont). ▪ Mind a két továbbképzést (kötelező és szabadon választott) egymástól függetlenül el kell végezni ahhoz, hogy a jogosultságot az MMK névjegyzékében szereplő kollégák meghosszabbítsák. A 104/2006. (IV. 28.) Korm. r. hatálya alá tartozó tervezőknek, szakértőknek szükséges a továbbképzés, illetve a 244/2006. (XII. 05.) Korm. r. értelmében, akik felelős műszaki vezetői, vagy műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkeznek, azok számára ugyancsak szükséges ez a továbbképzés Arató Csaba műszaki témakörű jogszabályokat ismertetett: ▪ Az új VET (2007. évi LXXXVI. tv. a villamos enegiáról) kiadására a villamosenergia-ágazatban a közelmúltban bekövetkezett elsősorban gazdasági jellegű változások miatt volt szükség. A törvény az egész villamosenergia-ágazat minden tevékenységét szabályozza: benne a villamos energia termelését, átvitelét, elosztását, kereskedelmét, fogyasztását, rendszerirányítását, engedélyezéseket és hatósági felügyeletét (Magyar Energia Hivatal). ▪ Legutoljára a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel adták ki az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ), amely a katasztrófavédelem által fontosnak tartott tűzvédelmi-tűzoltósági szabványokat (pl. MSZ 10900, MSZ 274, MSZ 15688) és a korábbi OTSZ-ek bővített változatát tartalmazza. E rendelet határozza meg a tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályait és írja elő a villamos és villámvédelmi berendezések kötelező szabványossági felülvizsgálatát.


Kálmán Villamosmérnöki Kar Kandó Kálmán emlékplakettjét, melyet a múzeum a „Magyarországi vasútvillamosítás”-t bemutató állandó kiállításában helyezett el. Bízunk benne, hogy változatos programjainkkal sokak érdeklődését keltettük fel.

18

Dési Albert a 176/2008.(VI.30.) és a 264/2008.(XI.6.) Kormányrendeletek alapján az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását és felülvizsgálatát ismertette. Az EU szabályozás alapján kiadott kormányrendeletek az energiatakarékosságot, ezen keresztül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgálják. Javasolta a jelenlévő kollégáknak, hogy vegyenek részt az energetikai jellemzők felülvizsgálati munkáiban, amire rövid tanfolyam elvégzésével és vizsga letételével lehet jogosultságot szerezni. FODOR ISTVÁN az elektromágneses összeférhetőség műszaki problémát ismertette (zavarkibocsátás, zavartűrés, szabványelőírások), majd a villámvédelmi szabványokban a kö- zelmúltban bekövetkezett változásokról tájékoztatta a hallgatóságot (MSZ 274, MSZ 50164 és MSZ 62305 szabványsorozatok, OTSZ). MAROSFALVI PÉTER az IEC 60439 szabványsorozat legújabb kiadása alapján ismertette a kisfeszültségű kapcsolóberendezésekre vonatkozó új szabványkövetelményeket. Az egyik legfontosabb változás az ívállósági követelmények és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok megjelenése a kisfeszültségű berendezések körében is. Ezt a növekvő teljesítmények és az esetleg bekövetkező íves zárlatok kezelőszemélyzetre és környezetre való veszélyessége, valamint a nagymértékű romboló hatása indokolta. KÁDÁR ABA az érintésvédelemben bekövetkezett változásokat ismertette az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat és az MSZ HD 60364-4-41 szabvány alapján. Kiemelte, hogy az új szabvány változásai nem jelentenek minden esetben műszaki változást, inkább szemléleti-szerkesztési változásról van szó. Ugyanakkor két fontos változásra is felhívta a figyelmet: az egyenpotenciálú összekötés és az áram-védőkapcsolók általánosabb alkalmazását javasolja az új szabvány. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabványsorozat különleges helyiségekre vagy berendezésekre vonatkozó 7. részének minden szabványa tartalmaz érintésvédelmi előírásokat, amelyeket mindig figyelembe kell venni. A MEE vezetősége ezúton mond köszönetet a jól sikerült továbbképzés szervezőinek és a közreműködő előadóknak a színvonalas előadásaikért. Arató Csaba

Dr. Morva György nyerte az idei Münchener VDE-AWARD 2009 díjat A Münchener Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik e.V. (VDE) 2009-es díját Dr. Morva György, a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar főiskolai tanára nyerte. Dr. Morva György mintegy 15 éve szorosan együttműködik németországi cégekkel és felsőoktatási intézményekkel. A 90-es években a Baden-Würtemberg-i autóvillamossági cégekkel tartott szoros kapcsolatot, az utóbbi években villamosenergetika területén tevékenykedett, valamint a müncheni egyetemifőiskolai együttműködések fejlesztésében vett részt. Kapcsolatai révén számos hallgatót sikerült 2-3 félévre Németországba gyakornoki feladatokra kiküldeni, illetve

VIII. Villanyszerelő Konferencia és Kiállítás

néhányan mester fokozatot szereztek az Esslingen-i, illetve a München-i Egyetemeken. Kiemelkedik közülük Kalas István, aki a gyakornokoskodás után ügyvezető igazgató lett, Baranyai Bea, aki jelenleg az ELSTER Magyarország ügyvezetője, de a Németországban dolgozó Kovács Lilla (a kajakos lányok egyike) is magas beosztásban van a Reinhausen Regensburg-i cégnél. Morva György jelenleg az EFR GmbH stratégiai tanácsadója és harmadik országbeli fejlesztések aktív résztvevője. Sokat tesz a Münchener Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik e.V. és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közötti együttműködés fejlesztése érdekében. Szerkesztőség

Befejeződött a paksi teljesítménynövelési projekt A paksi atomerőmű 3-as blokkja november 13-án elérte a korábbi névleges teljesítményének 108 %-át, ezzel már az erőmű mind a 4 blokkja 500 MW-os teljesítménnyel üzemel, így az erőmű összteljesítménye elérte a 2000 MWot. A 4-es blokk 2006 szeptembere, az 1-es blokk 2007 júliusa, a 2-es blokk 2008 decembere óta a megnövelt – egyenként 500 MW-os – teljesítményen üzemel biztonságosan és megbízhatóan – tudtuk meg Mittler István kommunikációs igazgatótól.

Évenként megrendezik az EMOSZ (Elektromos Magánvállalkozók Országos Szövetsége) szervezésében a Villanyszerelő Konferenciát, amelyet általában szakmai kiállítás is kísér. Idén október 17–18. között tartották a rendezvényt, immáron nyolcadik alkalommal, a Corvin Művelődési Ház Erzsébetligeti Színházában, Mátyásföldön. A kétnapos program mind összeállítását, mind műszaki tartalmát tekintve, igen sikeresnek bizonyult. Ez lemérhető volt a látogatottságot és az érdeklődést tekintve is. Bár a szervezést az EMOSZ végezte, vezetőségében több MEEtag van, akik tapasztalatukkal segítettek a szervezésben, valamint az előadások összeállításában. Hasonlóképpen az előadók között is több MEE-tag található. Az előadások aktuális témákat öleltek fel, így ennek is köszönhető volt a nagy érdeklődés. A két nap alatt kb. 250 fő vett részt azokon, valamint a kiállítás megtekintésén. A kiállításokon a szaklapok is részt vettek, pl. az Elektrotechnika és az Elektroinstallateur. A rendezvény részvételi díjas és kreditpontos volt. Napjaink gazdasági krízishelyzetében a rendezvény igen sikeresnek volt tekinthető, jelezve azt, hogy a műszaki fejlődés, valamint az EU-s tagság igényelte előírás és szabványváltozások ismerete feltétlenül szükséges a szakemberek számára. - ja -


19

Az atomerőmű teljesítménynövelési projekte 2002-ben kezdte el annak a munkának az előkészítését, melynek célja a blokkok névleges villamos teljesítményének 500 MW-ra növelése volt a korábbi 470 MW helyett. A blokkok eredeti 440 MW-os villamos teljesítményét az 1990-es években szekunderköri hatásfok javító átalakítások révén már megnövelték, 470 MW-ra. A teljesítménynövelés minden blokkon három lépcsőben történt – 100 %, 104 % és 108% –on, melyek során a szakemberek egyenként több hétig tartó próbaüzem során vizsgálták a blokkok biztonságos működését az adott szinten. Az atomerőmű munkatársai az aktuális nagyjavítások alatt hajtották végre, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága engedélyező határozatainak és ütemtervének megfelelően a teljesítménynöveléshez szükséges átalakításokat. Ezek közül a legfontosabbak a teljesítménynövelést lehetővé tevő új üzemanyag-kazetták bevezetése, a zónán belüli ellenőrző rendszer korszerűsítése, a primer köri nyomásszabályzó rendszer rekonstrukciója, valamint a turbina és szabályzórendszerének átalakítása voltak. A tavalyi főjavítást követően a 3-as blokk először 105 %-on üzemelt, majd az idei főjavításon végrehajtott turbinaátalakítások elvégzése után a teljesítménye elérte az 500 MW-ot. A teljesítménynövelési projektnek köszönhetően már mind a négy blokk megnövelt teljesítményen üzemel, így a paksi atomerőmű névleges teljesítménye eléri a 2000 MW-ot. Mayer György

Hírek Hírek hírek Hírek

Elkerülhetetlen új erőművek építése Legalább 6200 MW új erőművi kapacitás építésére lesz szükség 2025-ig Magyarországon, hogy biztosítani lehessen a zavartalan villamosenergiaellátást – hangzott el az EnKon szakkonferencián. Ehhez nélkülözhetetlen a paksi atomerőmű bővítése is. A Mavir előrejelzésében erre az időpontra legalább egy 1000 MW-os új atomerőművi blokkal számolnak.

A villamosenergia-piac nyitásának kezdeti lépéseként elsőként 2003-ban, a legnagyobb feljogosított fogyasztók számára nyílt meg a piac. Az első időszakban dinamikusan növekedett a szabadpiac, ám 2005 júliusától stagnálás, sőt visszaesés volt tapasztalható, a fogyasztók jelentős része visszatért a kedvezőbb árú közüzembe. Ennek következtében több mint felére esett vissza a versenypiaci fogyasztás, majd ebben a helyzetben következett be a 2008-as teljes piacnyitás – ismertette Zarándy Tamás, az energiaügyi tárca főosztályvezetője. Mint mondta: nem volt igazán szerencsés a teljes villamos energiai piacnyitás 2008-as időpontja, mert a balkáni háború utóhatása és a rendkívül száraz időjárás miatt a térségben energiahiány volt, az árak magasak voltak, így a magyarországi áramárak az európai átlagszint legfelső harmadába tartoztak. A 2008-ban életbe lépett új piaci modellhez szükséges törvény 2007 közepén született meg, a végrehajtási rendeletek pedig későn, csak a piacnyitást megelőző napokban jelentek meg, ezért olyan helyzet alakult ki, hogy bár a jogszabályi környezet már piaci volt, az árak szabályozása még központilag történt és az érintettek felkészültsége sem volt minden esetben adott. Ezt követően a Magyar Energia Hivatal látva a piaci helyzetet egy JPE vizsgálatot kezdett, amely azzal az eredménnyel zárult, hogy az MVM Trade Zrt.-nek kapacitásaukciókon kellett értékesítenie a villamos energiát. Ezeken az aukciókon több mint 5 TWh energiát értékesítettek, ám meglehetősen magas áron. Szerinte mindezek ismeretében a teljes árampiaci nyitásról akár egy pesszimista képet is ki lehetne alakítani, ám már látszanak azok a jelek, hogy a piac elkezdett piacként működni. Ugyan az MVM Trade tavalyi áramaukcióin még elég magas árak alakultak ki, de idén már ebben is kedvező változás tapasztalható. A tavalyi év novemberétől a világgazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a villamosenergia-fogyasztás, a várt energiahiány helyett túlkínálat jelentkezett, ami az árakban is megjelent. A versenypiac mellett a lakosságot és a legkisebb ipari fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók is némileg eltérő árakkal jelentek meg idén júliustól, ami novembertől még inkább érzékelhető. További előrelépést jelent a piaci működéshez, vagyis a versenyhez vezető úton, hogy elindultak az erőművi beruházások is, elég akár a gázbázisú gönyüi, vagy a lignitre épülő mátrai beruházásra utalni, valamint rendkívül jelentős - igaz ez hosszabb távra mutat -, hogy a parlament elvi hozzájárulást adott az atomerőmű bővítéséhez. Zarándy Tamás a kötelező átvétel rendszeréről is beszélt, jelezve, hogy a jelenlegi villamosenergia-termelés 1/5-e származik a kötelező átvétel alá tartozó erőművekből, ám ennek nagyobbik része a kapcsolt termelést és nem a valódi megújulót jelenti. Tavaly az első félévben 33,4 milliárd forintba került a támogatás, idén pedig 42,9 milliárd forintba. Azt is jelezte, hogy dolgoznak a KÁT rendszer átalakításán, ám talán jövő év végére lehet változás. A szélerőművek bővítése kapcsán látni kell, hogy a termelésük gyakran és gyorsan változik, ezért előállhat olyan helyzet, hogy vissza kell terhelni a szélerőműveket is. Ennek rendjét ki kell alakítani, arra az esetre, ha nincs más lehetőség a rendszer egyensúlyának megteremtésére - mondta előadásában Tari Gábor, a Mavir


20

vezérigazgatója. Mint hozzátette a Mavirnak kétévente kell elkészítenie azt a kapacitástervet, amely a következő 15 éves időtávra vonatkozóan méri fel az energiaigényt és az ehhez szükséges kapacitásokat. Az áramfogyasztás csökkenése várhatóan 2010-ben megáll, majd ezt követően évi 1,5 %-os igénynövekedés prognosztizálható. 2025-ig előre tekintve az import teljes megszűnésével lehet számolni, valamint az időközben leállítandó erőművek pótlását is figyelembe véve mintegy 6200 MW új kapacitás létesítése szükséges. Ehhez a rendszerirányító addigra legalább egy új 1000 MW-os atomerőművi blokkal is számol – jelezte Tari Gábor. Stróbl Alajos, az Etv-Erőterv főmérnöke szerint jelenleg 8900 MW a hazai erőműpark teljes beépített kapacitása, ezt 18 nagyerőmű és 300 kiserőmű adja. A következő 5 évben 1000 MW új kapacitást kell üzembe helyezni, tíz év alatt pedig 3300 MW-ot. A legnagyobb gond, hogy az ismert erőmű-fejlesztési elképzelések döntő többsége gázbázisú, ami növeli az importfüggőségünket, még akkor is, ha az új erőművek hatásfoka jobb, mint a leállítandóké. A paksi atomerőmű szakemberei dolgoznak az üzemidő 20 éves meghosszabbításán - hiszen a paksi atomerőmű a 2000 MW-os összkapacitásával rendkívül fontos az erőműpark hosszú távú működése szempontjából -, valamint a Lévai projekt keretében az új blokk, vagy blokkok előkészítésén is. Terveik szerint 2014-re fejeződhetnek be az első új blokk tervezési munkái, amely 202021 körül léphet be a rendszerbe, ezt 2024-25 körül követheti egy újabb blokk – ismertette Lenkei István, a paksi atomerőmű kapacitásbővítési igazgatója. Az előkészítő munkák szerint inkább a nyomottvizes megoldású, 1000-1600 MW-os blokk jöhet szóba, de a teljesítményről még nincs döntés és arról sem, hogy a négy szóba jöhető típus közül melyikre esik majd a választás. A konferencián az is kiderült az előadásokból, hogy a paksi atomerőmű az üzemidő hosszabbítása és az esetleges új blokkok felépítésével hosszú távon is meghatározó szereplője marad a hazai árampiacnak.

Szélerőmű-parkot vásárolt az MVM A megújuló energiaforrások irányába is terjeszkedni kezdett a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. azzal, hogy a magyarországi szélerőmű-kapacitás közel 15 százaléka a nemzeti villamos társaság birtokába került, ezzel új elemként, zöld energiatermelési móddal bővült a cégcsoport erőművi portfoliója. November 25-én délelőtt Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója a cégcsoport székházából távvezérelve újságíró jelenlétében kapcsolta be azt az összességében 23 MW beépített kapacitású sopronkövesdnagylózsi szélparkot, melyet két nappal korábban vett meg a cég. Az MVM tulajdonszerzése révén osztrák tulajdonból 100 %-os magyar tulajdonba került az ország egyik legjelentősebb szélerőmű parkja, amely a hazai szélerőmű kapacitás mintegy 15 %-át jelenti. A megvásárolt 8 szélturbinából álló szélpark október végéig 38,178 GWh villamos energiát termelt, amely a teljes magyarországi szélenergia termelés 18% volt. Mártha Imre szavai szerint ez az adat egyben alátámasztja azt az üzemeltetési tapasztalatot, hogy a megvásárolt szélpark az átlagosnál jobb adottságokkal és kihasználtsággal rendelkezik. A vezérigazgató egyben jelezte azt is, hogy azért igazán jelentős ez a lépés a cégcsoport életében, mert igazán megújuló energiatermelés nem volt eddig az MVM erőművi portfoliójában, viszont ezzel a lépéssel ezen a területen is sikerült előbbre lépni, sőt további szélparkok megvásárlásáról is tárgyalnak. Az üzlet jelentőségét növeli az is, hogy ez az első olyan szélerőmű park, amelyik szerződést kötött a rendszerirányító Mavirral, hogy rendszerszintű szolgáltatásként vállalja a rendszerszabályozáshoz időnként szükséges visszaterhelhetőséget.

Az MVM belépése a hazai szélenergia-piacra jól példázza a nemzeti villamos társaság elkötelezettségét, de egyben a teljes hazai villamosenergia-ellátásért viselt felelősségét is. A szélpiacra történő belépésnek ezért előfeltétele volt, hogy fél évvel ezelőtt megkezdte a magyar energiarendszerben ezidáig hiányzó, de éppen a megújuló energiaforrások térnyerése miatt egyre égetőbben szükséges csúcserőmű létesítését. Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója ennek kapcsán hozzátette, hogy a szélerőművi energiatermelés bővülése számos nehézséget okoz a rendszerirányítás szempontjából, mert ezek az áramterme-

Biomassza fűtőmű a főapátságban – a modern kor eszközei szolgálják az ezer éves értékeket Pannonhalmán 2009. november 19-én adták át a Pannonhalmi Főapátság új biomassza fűtőművét, mellyel immáron a csúcshőigény közel 60 százalékát megújuló forrásból lesz képes fedezni a monostor. Az átadáson részt vett Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter is, aki elmondta: a fűtőmű létrejötte kézzel fogható példája a Pannonhalmi Apátságot a magyar történelem kitörölhetetlen részévé tevő, racionális, gazdaságosságra törekvő évszázados bencés hagyományoknak. A 366 millió forint értékű beruházás hosszú távú közvetlen célja, hogy megújuló energiaforrásra – erdei, és részben mezőgazdasági melléktermékek képezte biomasszára – alapozva jelentősen csökkentse az apátság hőellátásának fosszilis energiahordozó-igényét.

„Villámvédelem 2009”: megkezdődött az oktatás! Az új szabvány gördülékenyebb bevezetésének érdekében az MMK Elektrotechnikai Tagozata összefogva a MEE-vel és az MSZT-vel kidolgozta a „Villámvédelem 2009” tanfolyamrendszert, amely a villámvédelmen belüli különböző részterületek szakembereinek (a nekik szükséges módon és mértékben) nyújt segítséget, képzést az új ismeretek rövid időn belül történő befogadásához, egységes értelmezéséhez, feldolgozásához. Az első tervezői és felülvizsgálói kurzusok („A villámvédelem tervezése az MSZ EN 62305 szerint” és „A villámvédelem felülvizsgálata az MSZ EN 62305 szerint ”) tapasztalatait érdemes néhány mondatban összegezni. Az egyetlen bíráló megjegyzéssel a szervezők is egyetértenek: kissé nehézkesnek bizonyult a tanfolyami adminisztráció (ez volt az egyetlen felmerült lényegi kritika) – de hát az akkreditált felnőttoktatás dokumentációs rendszere bizony nem egyszerű, s nem kis feladat a hallgatók számára megfelelő időpontok egyeztetése sem. A résztvevők motivációja és szorgalma, kitartása egyértelműen tiszteletet érdemel: a napi 6-7 órányi előadás során aktivitásuk nem csökkent, jóllehet az anyag nagysága, esetenként jelentős újdonsága próbára teszi a hallgatói befogadókészséget. Az előadások során számos gyakorlati kérdésre kellett válaszolniuk az előadóknak, akiknek felkészültségéről a tanfolyam hallgatói elismeréssel nyilatkoztak. A legtöbb új ismeretet a tervezőknek kellett elsajátítani, mivel az új szabványsorozat szemléletében, szerkezetében, metodikájában lényegesen bonyolultabb a több évtizede használt és

lő egységek nehezebben szabályozhatóak, hiszen a szélerősség egyenetlen és előre teljes biztonsággal kiszámíthatatlan, ami miatt olykor vissza kell terhelni a rendszer egyes elemeit. Megoldást jelentene ezekre a problémákra többek között egy szivattyús tározós erőmű, hallani is ilyen törekvésekről, de egyenlőre nem áll rendelkezésre ilyen egység a hazai energiarendszerben. Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő [email protected] A beruházás növeli az apátság energetikai önellátását, javítja a kistérség gazdasági helyzetét, valamint az apátsági arborétumban és szőlészetben keletkező szerves hulladék eltüntetése révén a környezetet is tehermentesíti. Tekintve, hogy a főapátság – mely 1996 óta a Világörökség része – évente 80-90.000 látogatót fogad. A látogatóközönség számára is nyitott fűtőmű a megújuló energiaforrások megismertetésére és népszerűsítésére, a környezettudatosság növelésére is kiváló eszköz lesz. A kazánházban erre a célra „bemutató galéria” épült és a technológiai séma is követhető egy kivetítőn. A beruházást – amely során egy áramtermelő gázmotort is munkába állítottak – az Európai Unió a Környezet és Energia Operatív Programon keresztül több mint 200 millió forinttal támogatta. Forrás: www.khem.gov.hu Dr. Bencze János megszokott MSZ 274-nél, szerteágazóbb és bonyolultabb tervezői tevékenységet követel meg alkalmazása. A felülvizsgálók számára talán az árnyékolás és a koordinált túlfeszültségvédelem témaköre jelentette a „kihívást”: ezekkel bizony az eddig munkájuk során nem igen kellett foglalkozniuk. Mindegyik tanfolyam példabemutatással, illetve közös feladatmegoldással zárult. Felvetették néhányan, jó lenne még egy nappal meghos�szabbítani a tanfolyamot, hogy még több feladatot lehessen közösen megoldani. (Erre valószínűleg más megoldást kell majd találni, hiszen már így is az elviselhetőség határán van a munkából való többnapos távollét….) Felvetődött a különböző tanfolyamtípusok közötti átjárhatóság kérdése (több jogosultsággal bíró kollégák), amelyre a válasz azóta felkerült a tanfolyam információs webhelyére a www.62305.hu -ra. Úgy véljük az első tapasztalatok alapján, hogy a tanfolyamok elérik a kitűzött célt: hatékonyan támogatják a szakmát gyakorlókat az új előírások megismerésében, megértésében és alkalmazásában, legyen szó tervezésről vagy felülvizsgálatról. Nem volt hiábavaló tehát a szakmai összefogás az egyesület, a szabványügy, a kamara és az OKF között (melynek fontosságáról a 18. Villámvédelmi konferencián is szó esett), és a hosszú előkészítő munka. A képzés beindulása elhárította annak veszélyét is, hogy az új OTSZ - jelentősen megkésett - megjelenése (jövő év eleje??) lehetetlen helyzetet idézzen elő a gyakorlati szakemberek körében, hiszen már lesznek megfelelően képzett tervezők, felülvizsgálók, műszaki ellenőrök a létesítési feladatok ellátására. Dr. Fodor István , tanfolyamvezető


21

biztonságtechnika

Biztonságtechnika biztonságtechnika

biztonságtechnika Érintésvédelmi Munkabizottság ülése II.rész Tűzvédelmi jellegű megállapítások 2009. október 7. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. októberi ülésén kivitelezői és felülvizsgálói szempontokból elemezte a következő tűzmegelőzési kérdéseket is. Ezek a villamos szakemberek számára hasznos ismeretek közérdeklődésre tarthatnak számot, ezért azok számára tesszük közzé, akik nem tudtak résztvenni a MUBI munkályában. 1 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerint villamos gépet, berendezést a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Ez azt jelenti-e, hogy a tűzvédelmi főkapcsolón kívül egy ún. nappali főkapcsolónak is lennie kell, ha az állandó üzemű fogyasztók (hűtő, riasztó, fűtés) feszültség alatt maradnak (a tűzvédelmi főkapcsoló nem kapcsolható ki a nap végén)?  A kérdés megválaszolásához két előírás vonatkozó részeit kell figyelembe venni: a.) A jelenleg hatályos jogszabály: 9/2008.(II.22.)ÖTM rendelettel kiadott OTSZ. Az OTSZ-ben a következő részek tartalmazzák a leválasztás előírásait: Villamos berendezések időszakos felülvizsgálata. Az általános védőintézkedések vizsgálata • OTSZ: 3. rész, I. fejezet 2.1.2. pontja: „Megtekintéssel és esetleg szétszereléssel ellenőrizendő, hogy mindenütt kialakított-e a jogszabályban, vonatkozó követelményben előírt leválasztási lehetőség.” Villamos berendezések és világítások követelményei. Általános követelmények • OTSZ: 5. rész, I/4. fejezet 4.16.6. pontja: „Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.” Villamos berendezések és világítások követelményei. Középmagas, magas épületek • OTSZ: 5. rész, I/4. fejezet 4.16.20. pontja: „Lakások villamosenergia-ellátására lépcsőházanként egy vagy több, az összes szinten végigmenő fővezeték létesítése – a szintenkénti leágazásnál közbeiktatott – leválasztó kapcsolóval megengedett. Engedélyezett továbbá az előbbiek szerinti fővezetékeknél a szintenkénti leválasztó kapcsoló elhagyása, ha a fővezeték közvetlenül csatlakozik a fogyasztásmérő helyiséghez, szekrényhez.” • OTSZ: 5. rész, I/4. fejezet 4.16.21.3. pontja: Ha az épület energiaellátását nagyfeszültségű rendszer biztosítja, akkor:


22

„Az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók.” Építmények és szabadterek használati szabályai. Villamos berendezések • OTSZ: 5. rész, II. fejezet 17.1 pontja: „A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.” (Megjegyezzük, hogy ebben a mondatban a „berendezés” szó zavart okozhat, mert az erősáramú gyakorlatban jelentheti egy teljes épület hálózatát is. Jelen mondatban a rendelet alkotója a több gépből összerakott berendezésre, pl. gyártó gépsorra gondolt. A kikapcsolás a gép üzemi főkapcsolójának kioldása, hogy a gép ne üzemeljen. A mondat második fele igazolja az első félmondatot: leválasztani akkor kell, ha használaton kívül helyezzük a fogyasztót, tehát az huzamosan nem működik.) b.) Az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat a jelenleg érvényes létesítési szabvány: Kisfeszültségű villamos berendezések. A szabványsorozatban a következő részek tartalmazzák a leválasztás követelményeit: • Az MSZ 2364-200:2002 szabvány 826-08-01 szakasza szerint a leválasztás definíciója: „LEVÁLASZTÁS: Az a biztonsági célú kikapcsolási művelet, amely a teljes berendezést vagy annak meghatározott részét minden villamos betáplálásról elválasztja.” • MSZ 2364-460:2002 - Leválasztás és kapcsolás A szabvány magyarázata: „A leválasztás mindig az aktív vezetőt (karbantartás, javítás, átalakítás céljából) megérintő villamos szakemberek védelmét célozza, ezért alkalmazhatók olyan megoldások is, amelyek kezelése villamos szakismereteket igényel.” 461. szakasz: a leválasztás általános előírásait tartalmazza. 462.1. szakasz: „Minden áramkör legyen leválasztható minden egyes aktív tápvezetőről …(a kivételektől eltekintve). Ha az üzemi körülmények megengedik, akkor az áramkörök egy adott csoportját szabad közös eszközök segítségével leválasztani.” 462.2. szakasz: „Megfelelő eszközöket kell alkalmazni annak megakadályozására, hogy bármely villamos szerkezet véletlenszerűen feszültség alá kerüljön. Erre a célra alkalmazhatók pl.: lelakatolás, figyelmeztető felirat, elzárt helyen vagy burkolatban való elhelyezés” • MSZ 2364-537:2002 - A leválasztókapcsolás és az üzemi kapcsolás eszközei 537.2.4. szakasz: „A leválasztás eszközeként célszerű egyetlen olyan, többpólusú kapcsolót alkalmazni, amely az összes pólust lekapcsolja az adott táplálásról; nincs azonban megtiltva az egymás mellett elhelyezett egypólusú kapcsolók alkalmazása sem. Alkalmazható eszközök pl.: egy- vagy többpólusú szakaszolók (leválasztók), szakaszolókapcsolók (leválasztó kapcsolók), dugós csatlakozók, olvadóbiztosítók, vezetékbontók, bontható csatlakozókapcsok, amelyeknél nem kell a bekötött vezetőt eltávolítani.” (Megjegyezzük, hogy a gyártó által leválasztásra alkalmasnak nyilvánított kapcsolókészülékeknek ki kell elégítenie a kapcsolókészülékekre vonatkozó MSZ EN 60947 szabvány kiegészítő követelményeit a jelölés, a szerkezeti kialakítás, a méretek és lökőfeszültség-állóság vonatkozásában.)

Az ismertetett két előírás, az OTSZ és az MSZ 2364/MSZ HD 60364-es létesítési szabványsorozat, illetve az idézett szakaszok rögzítik az alaphelyzetet, a lehetséges megoldások keretét. Az előírások lehetővé teszik az egyedi, a csoportos vagy a központi megoldású leválasztás lehetőségét vagy bizonyos feltételek teljesítésekor a leválasztó kapcsoló elhagyását. c.) A továbbiakban a tervező és az üzemeltető együttes (közös) feladata és felelőssége, hogy a megjelölt előírások alapján, a helyi viszonyok figyelembevételével úgy alakítsák ki az adott létesítmény villamos hálózatát, hogy az a hivatkozott hatályos, érvényes előírásoknak megfeleljen, és kielégítse az (esetleg speciális) üzemi/üzemviteli szempontokat a biztonság és megbízható műszaki működés (minőség) terén is! Az idézett előírások értelmében az egyes létesítményeken belül a leválasztást célszerű az egyes villamos szerkezetek előtt egyedileg, esetleg az áramkörök egy adott csoportjával megoldani. Az egyes szerkezeteket a tevékenység végén kikapcsolni kell – nem leválasztani! Tehát a tűzvédelmi főkapcsolót nem kell mindennap kikapcsolni, ez után köthetők olyan áramkörök, amelyek folyamatos üzeműek (hűtő, riasztó, fűtés stb.). Leválasztani csak akkor kell, ha az adott szerkezeten munkát végeznek (javítás, karbantartás) vagy ha használaton kívül helyezik! Ezért célszerű, ha az adott szerkezet közelében van a leválasztási lehetőség. Ha látótávolságon kívül van megoldva a leválasztás, akkor annak lezárhatónak kell lennie, úgy hogy a munkát végző személyen kívül más ne tudja megszüntetni a leválasztást. 2 Az OTSZ szerint „Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmen felülvizsgálatot el kell végezni”. A vizsgálatot milyen szabvány szerint kell elvégezni, kiértékelni?  A sztatikus feltöltődésekre vonatkozó érvényes szabványsorozat alapján, amelyet a 2. táblázat tartalmaz. Jelzet

Cím

MSZ 16040-1:1973

Sztatikus feltöltődések. Fogalmak

MSZ 16040-3:1973

Sztatikus feltöltődések. Veszélyességi

1.4. Elektrosztatikai szempontból disszipatív anyag: Fajlagos térfogati ellenállása a villamosan vezető és szigetelő anyagok közé esik. 1.5. Elektrosztatikai földelés: Olyan földelés, amely biztosítja, hogy a felhalmozódó villamos töltések minél gyorsabban a földbe távozhassanak. Anyaga lehet fém, elektrosztatikai vezető vagy disszipatív anyag. 2. Felülvizsgálat A vizsgálat célja, hogy a védelem hatásos működését ellenőrizzék. 2.1. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmi megoldásokat a következő esetekben felül kell vizsgálni: a) a padlóburkolat; b) a falburkolat; c) a töltéseket semlegesítő eszközök; d) az elektrosztatikai célú földelések. 2.2. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmen felülvizsgálatot el kell végezni: a) az építmény, helyiség használatba vétele előtt; b) az építmény, helyiség átalakítása, bővítése után; c) a technológia változása után; d) ha a gyártó a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejéről, akkor legalább 3 évente. 2.3. Az elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálatát végezheti: a) a Mérnökkamarában bejegyzett villamosmérnök szakértő; b) a tűzvédelmi elektromos szakértő; c) az igazságügyi elektromos szakértő; d) az akkreditált vizsgáló intézet; e) az a) – c) pontokban meghatározott szakértőt foglalkoztató szervezet. 3. Minősítő irat Az e fejezet szerinti vizsgálat eredményéről minősítő iratot kell készíteni.

3.1. A minősítő iratnak tartalmaznia kell: a) felülvizsgálat időpontját, MSZ 16040-4:1974 Sztatikus feltöltődések. A védelem módjai b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tár2. táblázat Sztatikus feltöltődések gyának egyértelmű meghatározásával, c) a figyelembe vett szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat vagy a létesítményre, helyiségre, szabadtérre vonatkoEzenkívül: a hatályos 2008-as OTSZ 3. rész IV. fejezete is tarzó adatokat (a megrendelőtől kapott adatszolgáltatást), talmaz előírásokat, amelyeket a következőkben idézünk: d) a mérési körülményeket, e) a mért eredményeket, IV. fejezet: AZ ELEKTROSZTATIKUS SZIKRAKISÜLÉS ELLENI f) a mérési eredmények kiértékelését, VÉDELEM FELÜLVIZSGÁLATA g) minősítő véleményét – a szükséges esetekben indoklással – a „E fejezet hatálya „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt vizsgálat tárgyának megfelelősségéről, robbanásveszélyes helyiségben, szabadtéren az elektrosztatikus h) a hiányosságok felsorolását, feltöltődés elleni védelem – építészeti elemek, eszközök, – felüli) az ellenőrzést végző személy nevét, lakcímét, szakképzettsévizsgálatára terjed ki, kivéve azon védelmi megoldások, amelyek gét, szakértői bizonyítvány számát, a gazdálkodó, vagy vizsnem a tűz és robbanásveszély elleni védelmet szolgálják. gálószervezet esetén, az előzőeken felül szervezet székhelyét és cégszerű aláírást.” 1. Fogalommeghatározások 1.1. Padlóburkolat: A helyiség vagy szabadtér padozatával építé3 A fix bekötésű bojlereknek, kézszárítóknak, klímaegysészetileg egybeépített burkolat, amelyet elmozdítani nem lehet. geknek ... kell-e létesíteni a közelükben, vagy az elosztótáb1.2. Falburkolat: Falfelületre építészetileg, vagy oldható kötéssel lán, berendezésben munkavédelmi célból leválasztó kapcsorögzített burkolat, amelyet elmozdítani nem, vagy csak a kötélót, dugaljat, vagy kétsarkú túláramvédelmet? sek megbontásával lehet.  Részben lásd az 1. kérdésre adott választ! 1.3. Töltéseket semlegesítő eszközök: Berendezések, amelyek térTúláramvédelemről mindig kell gondoskodni azzal a megjegybe vagy felületre villamos töltéseket juttatnak az elektroszatikus zéssel, hogy az ohmikus jellegű fogyasztók, pl. fűtőtestek bojfeltöltődés miatt létrejött töltések semlegesítése céljából.


23

ha még annyira sem, akkor ráér a következő felújításkor. Ha az üzemeltető ragaszkodik a felülvizsgáló tanácsához, a felülvizsgáló kérésre (külön megegyezés alapján) biztonsági, műszaki és gazdaságossági, illetve kockázati elemzést készíthet, amelyben részletezi a különböző megoldási változatok előnyeit és hátrányait, de a döntés kötelezettsége és felelőssége mindig az üzemeltetőé! Megjegyzések: a) Jelenleg a 2008-as OTSZ a vonatkoÉpületek villamos berendezéseinek létesítése. zó, hatályos, kötelezően alkalmazandó MSZ 2364-430:2004 4. rész: Biztonságtechnika. 43. kötet: Túláramvédelem jogszabály, amely kis módosításokkal a (IEC 60364-4-43:1977 + A1:1997, módosítva) már visszavont MSZ 274 jelzetű villámLegfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú védelmi szabványt tartalmazza, tehát MSZ 2364-473:1994 villamos berendezések létesítése. jelenleg eszerint kell eljárni a külső vilTúláramvédelem alkalmazása lámhárító berendezések és a belső villámvédelem létesítésekor. Lásd: 20083. táblázat Túláramvédelem as OTSZ 3. rész III. fejezet 1. … 4. cím. b) Az OTSZ nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy a külső 4 A villamos berendezéseket, villámvédelmet felújításig levillámhárító és a villamos berendezésbe épített (villámvédelhet-e a létesítéskor érvényes előírások szerint felülvizsgálni? mi célokat is szolgáló) túlfeszültség-korlátozó egy rendszer A kérdésre a vonatkozó hatályos jogszabály, illetve az érvének, egy berendezésnek tekinthetők-e? Mivel a túlfeszültnyes szabvány kapcsolódó részének idézésével adjuk meg ség-korlátozó nem csak villámcsapásból származó túlfeszülta választ: ségektől védenek, azok az erősáramú elosztóhálózat részei, tehát elektromos felújítás esetén szükség szerint beépíthetők A 2008-as OTSZ 3. rész I. fejezet, 1. Általános előírások 1.6. vagy cserélhetők. pontja szerint: „A villamos berendezések felülvizsgálatát a vizsgálat időpont6 A laminált bútorlapba süllyesztetten szerelt szerelvényeket jában érvényes jogszabály, vonatkozó követelmény előírásai szerelvénydobozban kell-e elhelyezni? A bútor tetejére healapján kell elvégezni, illetőleg a berendezést minősíteni. A felyezett 12 vagy 230 V-os vezetékek ráfektethetők-e csatorna lülvizsgálat és a létesítés idején érvényes előírások közül az enynélkül laminált bútorlapra? hébb előírás a minősítés alapját képezheti, ha időközben a helyiség jellege, vagy zóna besorolása nem változott.”  Erre vonatkozólag jelenleg nincs közvetlen előírás. Mindig Ez az előírás adja meg a választ a villamos berendezések szabmérlegelni kell a helyi viszonyokat, igénybevételeket. Pl. ványossági (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatával kapcsolatha az egy bútorban van laikusok által hozzá nem férhető ban de érvényes a villámvédelem szabványossági felülvizsgáhelyen, minimális igénybevétellel, akkor nem szükséges latára is. Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatával csatornát alkalmazni, de akkor is rögzíteni kell és célszerű kapcsolatban az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány 62.3.1. legalább H07V-K, H07V-R, vagy H05RN-F jelű vezetékeket szakasza ad eligazítást: alkalmazni. Mérlegelni kell a vezetékek hozzáférhetőségét, „Az időszakos ellenőrzés tartalmazhat ajánlásokat javításokmechanikai (esetleg pára vagy vegyi jellegű) igénybevételra és tökéletesítésekre, mint például a berendezés felújítására, ét, a porlerakódás lehetőségét, a hűtési-hűlési viszonyokat, hogy amennyire lehet, megfeleljen az érvényes szabványnak.” a terhelési-túlterhelési körülményeket, a melegedés és a káros túlmelegedés lehetőségét. Eligazítást adhat a már A szabvány közeljövőben megjelenő magyarázatos kiadávisszavont MSZ 1600-as sorozat 1. és 15-ös szabványa, pl. sában Kádár Aba ehhez a következő magyarázatot fűzte: „A ha dobozt alkalmaznak a szerelvényekhez, akkor annak vizsgálati jelentés döntő része az úgynevezett minősítő irat, megfelelően hő- és tűzállónak kell lennie, így annak meg amelyben az ellenőrzést végző felelős személy kijelenti, hogy kell felelnie a 650 oC-os izzóhuzalos vizsgálaton stb. a berendezés biztonsági szempontból „megfelel” vagy „nem felel meg” a rá vonatkozó követelményeknek. Ez nem föltétMagyarázat: lenül a vizsgálat időpontjában hatályos szabvány követelméH: harmonizált szabvány alapján készült vezeték, nyeinek teljesítését jelenti, hanem a megfelelőséghez ele05: 300/500 V-os vezeték, gendő az azzal legalább egyenértékű, illetőleg a berendezés 07: 450/750 V-os vezeték, létesítésének időpontjában hatályban volt előírásoknak megV: PVC szigetelésű vezeték, felelő állapot is. Célszerű azonban, ha az ellenőrzést vezető RN: gumiszigetelésű és polychloropen köpenyű vezeték, ebben az iratban arra is kitér, hogy kívánatosnak tartja-e a -K: rögzített, hajlékony vezetőjű vezeték, létesítés óta bevezetett új követelményeknek megfelelő át-R: merev, sodrott vezetőjű vezeték, alakítást is.” Természetesen ehhez az átalakítás sürgősségét is -F: különösen hajlékony vezetőjű vezeték. célszerű meghatározni! lerek nem terhelhetők túl, tehát a túláramvédelmet nem kell túlterhelésre méretezni csak zárlatvédelemre, erre viszont mindig! Ha motor is van benne, akkor már túlterhelésre is kell méretezni! A témakörre vonatkozó részletes előírásokat és követelményeket a 3. táblázatban szereplő szabványok tartalmaznak. (Ajánlott irodalom: a már visszavont MSZ 1600-1:1977 szabvány 3.6. fejezete)

5 Elég-e a következő villamos felújításkor beépíteni túlfeszültség-korlátozó a villamos elosztókba, vagy ezeket soron kívül be kell építeni?  A túlfeszültség-korlátozó beépítésével kapcsolatban: Az üzemeltető döntse el, hogy számára milyen kockázatot jelent ezek hiánya. Ha túl nagy a kockázata, akkor építse be azonnal, ha nem, akkor ráér a következő karbantartáskor,


24

További támpontokat nyújthatnak a 4. táblázatban szereplő szabványok is. A felsorolt szabványok alkalmazási területében az említett megoldásokhoz hasonló létesítésekre vonatkozatható követelmények találhatók. 7 Egyes robbanásbiztos („Rb”) motorokon, és más 400, 230, 24 V-os, illetve fémburkolatú gyújtószikramentes készülékeken van külső földelő csatlakozó csavar. Be kell-e ezeket kötni

a (külső) védővezető/földelő hálózatba? Ha igen, vonatkozik-e azokra, melyeknek van „belső” védővezető kapcsuk, ami be van kötve a védővezető hálózatba.  Robbanásveszélyes térségekben a külső csatlakozó csavar nem védővezető részére szolgál. Az MSZ EN 60079-14:2009 szabvány 6.3.1. szakasza (az 1999-es kiadás 6.3. szakasza) ugyanis „Potenciálkiegyenlítés” cím alatt a következőket írja: „Robbanásveszélyes térségekben lévő villamos berendezések esetén potenciálkiegyenlítést kell alkalmazni. A TN-, TT- és ITrendszereknél, minden testet és idegen vezetőképes részt össze kell kötni az egyenpotenciálra hozó rendszerrel. Az összekötő hálózat részei lehetnek a védővezetők, védőcsövek, kábelek fémköpenyei, acélhuzal-páncélozás és szerkezeti fémrészek, de nem lehet a nullavezető. A csatlakozást kilazulás ellen biztosítani kell, és védeni kell a korrózió ellen, amely csökkentheti a csatlakozás hatékonyságát.” „A testeket nem szükséges akkor összekötni az EPH-rendszerrel, ha olyan szerkezeti részekhez vagy csővezetékekhez vannak szilárdan rögzítve és állnak azokkal fémes kapcsolatban, amelyek össze vannak kötve az EPH-rendszerrel.” (további információk: az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3. szakaszában) „A gyújtószikramentes gyártmány fémtokozásait csak akkor kell összekötni az EPH-rendszerrel, ha ezt a gyártmány dokumentációja megköveteli… stb.” 8 Alkalmazható-e fém kábeltálca/csatorna külső földelővezetőnek? (Nem EPH vezetőről van szó, hiszen ezek nem kötelezettek EPH bekötésre!)  A kérdésre vonatkozóan az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 543. „Védővezetők” című fejezete az irányadó. Ennek 543.2.3. szakasza kifejezetten tiltja a kábeltálcák vagy kábellétrák védővezetőként („külső földelővezetőnek”) vagy EPH- vezetőként való használatát!

10 Gyújtószikramentes vezeték alkalmazható-e, ha nem kék a köpenye? Kell-e ilyen esetben a vezetékvégeket kék színnel jelölni? Kék köpenyű vezeték alkalmazható-e nem gyújtószikramentes áramkörben?  Az MSZ EN 60079-14:2003 szabvány 12.2.2.6. szakasza foglalkozik a gyújtószikramentes kábelek és vezetékek megjelölésével. Ugyanúgy az MSZ EN 60079-14:2009 szabvány is. Minden esetben jelölni kell, ha színkóddal jelölik, az csak világoskék lehet! Kék köpenyű vezeték alkalmazható nem gyújtószikramentes áramkörben. 11 Ha egy robbanásbiztos („Rb”) kapcsolón, kötésdobozon vagy más szerkezeten nincs feltüntetve az IP védettségi fokozat, az tekinthető-e IP54-es védettségűnek?  Ha az IP védettségi fokozat elő van írva egy robbanásbiztos szerkezetre (pl. szabványban az alkalmazott védelmi módra vagy a tervdokumentációban), akkor az adott villamos szerkezetnek ki kell elégítenie az előírt védettséget. Ezt vizsgálattal igazolni kell és fel kell tüntetni a készüléken. (Pl. az „n” védelmi módú villamos gyártmányokra vonatkozó szabvány meghatározza a tokozat legkisebb védettségi fokozatát és előírja ennek feltüntetését. Lásd: MSZ EN 60179-15:2006 szabvány 6.6. szakaszát.) A helyszíni felülvizsgálat során az ellenőrzést végző személy csak e felirat megléte alapján tudja elbírálni a villamos szerkezet adott helyen való megfelelőségét! Tehát ha nincs feltüntetve a robbanásbiztos szerkezeten az IP védettségi fokozat, akkor az csupán az„Rb” kivitel miatt nem tekinthető IP54-es védettségűnek! 12 „EEx d” védettségű lámpához „EEx d” védettségű bevezetést alkalmaztak, de maga a tömszelence „EEx e” védettségű. Megfelelő-e a megoldás?  Az MSZ EN 60079-0:2007 szabvány (magyarul) 16.3. szakasza kábeltömszelencékkel foglalkozik: „A kábeltömszelencék a 30. fejezet előírásainak megfelelő felszerelésükkor ne változtassák meg azon gyártmány védelmi módjának sajátos jellemzőit, amelyre fel vannak szerelve. E követelménynek teljesülnie kell a kábelátmérők azon teljes tartományára, amelyet a gyártója az adott kábeltömszelencéhez használhatónak minősített. A kábeltömszelencék a gyártmány szerves részét is alkothatják, azaz egyes főbb eleme vagy egy része a gyártmány tokozásának elválaszthatatlan részét képezheti.

9 Milyen vezetéket lehet robbanásveszélyes térben alkalmazni? Fémköpenyű kábelt, árnyékolt tömlővezetéket, más tömlővezetéket?  A robbanásveszélyes térségekben alkalmazható kábel és vezetékrendszerekre az MSZ EN 60079-14:2003 szabvány 9. fejezete (pl. 9.3.3. szakasz) illetve a gyújtószikramentes áramkörök vezetékeire a 12. fejezete (12.2.2. … stb. szakasza) tartalmaz nagyon részletes előírásokat, illetve követelményeket. A szabvány újabb érvényes kiadása: MSZ EN 60079-14:2009 ugyanígy tartalmazza ezeket a 9., a 11.2., a 12.2.2…stb. feÉpületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-711. rész: Különleges jezetekben, csak angolul. berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. A szabványkövetelmények MSZ 2364-711:2003 Kiállítások, bemutatók és standok (IEC 60364-7-711:1998, módosítva) alapján a helyi viszonyok és FŐLEG: 711.52., 711.521. és 711.526 szakaszok! lehetőségek figyelembevételével kell kiválasztani az Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-740. rész: Különleges alkalmazható kábelt/vezetéberendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. ket vagy elbírálni, hogy a beVásártereken, vidámparkokban és cirkuszokban lévő létesítmények, épített kábel/vezeték a beMSZ HD 60364-7-740:2007 szórakoztató berendezések és pavilonok ideiglenes villamos építés helyén megfelelő-e? berendezései (IEC 60364-7-740:2000, módosítva) (Célszerű figyelembe venni FŐLEG: 740.52 és 740.53. szakaszok! az MSZ 2364-523:2002 szabványt is!) Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges Megjegyzés: a korábbi berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. „tömlővezeték” és „kábelMSZ 2364-754:2006 754. főfejezet: A lakókocsik és lakóautók villamos berendezései szerű vezeték” megnevezés (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva) megszűnt; az új vezetékFŐLEG: 754.52., 754.522. és 754.526. szakaszok! szabványokban egységesen: „köpenyes vezeték” a nevük! 4. táblázat Laminált bútorlapra szerelés


25

Ilyen esetben a tömszelencét a gyártmánnyal együtt kell vizsgálni.” Robbanásveszélyes térségben be kell tartani ezt a követelményt! A „d” nyomásálló tokozást, az „e” fokozott biztonságú védelmet jelent. A két védelmi mód egész más védekezési filozófián alapszik, valóban éles helyzetben az „e” jelű tömszelence nem biztos, hogy ugyanolyan módon „működik” mint az a „d” védelmi módú készülék, amire fel van szerelve – ez veszélyforrást jelenthet, mert megváltoztatja azon gyártmány védelmi módjának sajátos jellemzőit, amelyre fel van szerelve! Összefoglalva: nem felel meg ez a megoldás! 13 Az „Rb” szerelvényekbe érkező vezeték szabad erét, ereit - ha nincs szabad csatlakozópont - le lehet-e WAGO-val, sorkapoccsal, zsugorcsővel zárni. (Mivel a szigetelőszalag a szabvány szerint nem ajánlott.)  Az MSZ EN 60079-14:2003 szabvány 9.1.12. szakasza a használatlan erekre a következőket írja elő: „Többerű kábel és vezeték robbanásveszélyes térségben lévő használatlan végeit földelni kell, vagy megfelelően el kell szigetelni egy alkalmas végelzáró segítségével. Szigetelő szalag alkalmazása önmagában nem ajánlott.” Tehát elsősorban a földelés a célszerű megoldás, ha ez nem valósítható meg, akkor szigetelő végelzárót javasolja a szabvány, pl. zsákban végződő zsugorcsővel, amelyet a vezetékre zsugorítunk légmentesen lezárva a vezetéket. Ajánlott a maradék eret lehetőség szerint rövidre vágni, majd a leszigetelés után úgy elhelyezni (félre hajtani), hogy a kúszóáramutakat és légközöket ne csökkentsük!

nekrológ Nekrológ Nekrológ

Nekrológ

DR. REJTŐ FERENC

Zipernowsky-díjas 1940-2009

Dr. Rejtő Ferenc 1940. augusztus 14.-én született Miskolcon. A középiskola elvégzése után az akkori Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd ennek birtokában 1964. július 1-jétől került az Elektrotechnikai Tanszékre gyakornoki, később egyetemi tanársegédi beosztásba. Elektrotechnikai laboratóriumi gyakorlatokat vezetett mindhárom mérnöki kar hallgatói számára, de hamarosan előadásokat is tartott. Mélyreható ismereteket szerzett a hegesztés villamos berendezései szakterületen és az ötéves nappali és levelező, valamint évtizedeken át a hegesztő szakmérnöki képzésben is egyedül Ő oktatta a tárgyat. Számos egyetemi jegyzete és szakkönyve jelent meg. Így hamar eljutott az egyetemi doktori cím eléréséhez, előbb egyetemi adjunktusi majd főiskolai docensi beosztás elnyeréséhez. Oktató munkáját a szakmai igényesség, a hallgatók előképzettségéhez való alkalmazkodás, a vizsgákon az átadott anyag sokrétű ismeretéről való meggyőződés vezették. Jelentős része volt abban, hogy az egyetemen végzett hegesztő szakmérnökök a világ sok országában kedveltek és elismertek lettek.


26

14 Az ellenőrzési időköz lejáratát (pl. 3 év) napra pontosan vagy az adott év végéig kell-e számítani?  Az erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi jellegű szabványossági felülvizsgálatára és a villámvédelmi berendezések szabványossági ellenőrzésére a hatályos 2008-as OTSZ előírásai vonatkoznak. Az OTSZ 3. rész I. fejezet 1.2. pontja előírja a villamos berendezésekre vonatkozóan: „A tűzvédelmi felülvizsgálati kötelezettséget és a felülvizsgálat gyakoriságát e jogszabály írja elő. A gyakorisági idő szempontjából a naptári évet kell figyelembe venni. E fejezet szerinti első felülvizsgálatot, a használatbavételt követően legalább három-, hat-, vagy kilencévenként kell elvégezni.” A villámvédelmi berendezésekkel kapcsolatban csak an�nyit határoz meg, hogy a vizsgálatot lezáró minősítő iratnak tartalmaznia kell – többek között – a következő időszakos felülvizsgálat előírt határnapját. Véleményünk szerint ez nem egyértelmű, jelenthet naptári év végét, vagy meghatározott évközi dátumot is – mi ez utóbbit javasoljuk!

Arató Csaba Az emlékeztetőt összeállította

Kádár Aba, lektor

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

A ‘80-as évek közepétől egy új tudományterület, az elektromágneses összeférhetőség (EMC) felé fordult. Az új tudományterület saját fejlesztéséről számos tanulmánya jelent meg az Elektrotechnikában és más szakfolyóiratokban, beépítette azokat az oktatásba, külön laboratóriumot rendezett be, jegyzeteket írt. Az Európai Bizottság pályázatain is sikeres volt témájában és új pályázatok elnyerésével a közelmúltban is nagyszabású tervek megvalósításán dolgozott. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek több mint 30 éven át aktív tagja volt: előadásokat tartott, rendezvényeken vett részt. 2006-ban készült el az “EMC Alapok – Bevezetés az elektromágneses kompatibilitás gyakorlatába” c. kötete az egyesület kiadásában. Szakkönyve a hazai elektrotechnikai társadalom egészének figyelmét is felkeltette, így a Zipernowsky-díjat ezért a munkájáért nyerte el. Több mint két évtizeden át volt tanszékvezető-helyettes, 1991/92-ben pedig megbízott tanszékvezető. Az egyetem és az ipar közötti együttműködésben is jelentős szerepet töltött be: résztvevője volt számos közös projektnek, amelyek nagyvállalatok elektrotechnikai problémáinak megoldását irányozták elő. Szabadidejében szívesen járt komolyzenei hangversenyekre, színházi előadásokra, ő maga is kitűnően játszott zongorán. Külföldi útjai során megismerkedett Európa jelentős múzeumaival, benyomásaira szívesen emlékezett. Nyugdíjba vonulása után is ideje jelentős részét a tanszéken töltötte: terveinek megvalósításán és új nagyszabású programok előkészítésén dolgozott fáradhatatlanul. A gyilkos kórnak minden erejével igyekezett ellenállni, de 2009. október 26-án Vele együtt ez a remény is sírba szállt. Dr. Kovács Ernő tanszékvezető egyetemi docens (Miskolc)

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet A MEE 56.Vándorgyűlés, Konferenciáról

helyzetre is felhívta a figyelmet. Egyrészt nagyon ritka, hogy kettő, időben eltolódott terhelés így érje a hálózatot. Először a tapadó hó, majd 12-14 órával később jelentkező szél erőteljes igénybevétele okozott problémákat a hálózaton. Másrészt minden ilyen helyzetben kiemelt figyelmet kell szentelni a gyors és pontos kommunikációnak, nem csak a

Együtt a szélsőséges időjárás okozta krízishelyzetekben Az üzemzavar mindig problémát jelent. Nem csak az ügyfeleknek, hanem a szolgáltatóknak is. Jobb esetben az ügyfél ebből semmit vagy nem sokat vesz észre, rosszabb esetben leolvad a hűtő, leáll a gépsor. A szolgáltatóknál pedig rövid időn belül hihetetlen apparátust kell mozgósítani ahhoz, hogy a problémát minél hamarabb és szakszerűen elhárítsák. Az utóbbi évek változékony és szélsőséges időjárásának a villamos hálózatra gyakorolt hatása pedig egyre nagyobb kihívások elé állítja a szakembereket. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 56. Vándorgyűlés B1 szekciójának előadásai a szélsőséges időjárás okozta üzemzavarokkal kapcsolatos témákat ölelte fel.

Hiezl József, a DÉMÁSZ Zrt. , Igazgatóság tagja, vezérigazgató-helyettese, volt annak a szekciónak a levezető elnöke, amelynek fókuszában a szélsőséges időjárási viszonyok közötti hálózatüzemeltetés állt. A szekcióban olyan előadókat lehetett meghallgatni, mint Patay Lászlót, az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának elnökét (Rendkívüli időjárás miatti üzemzavar és elhárítás január végén Vas és Zala megyében), Hiezl József, vezérigazgató-helyettes Kátai Tamást, az E.On Hálózati Szolgáltató Kft. munkatársát (Nagy kiterjedésű üzemzavar elhárítási tapasztalatai), Szabó Zoltánt, a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. hálózatüzemeltetési osztályvezetőjét (Felkészülés nagykiterjedésű üzemzavarokra), Somogyi Istvánt, a MAVIR üzemeltetés irányítási osztályvezetőjét (Szélsőséges időjárás miatti üzemzavarok az átviteli hálózaton 2008. március 1-jén), Philippe Cros-t, az ERDF munkatársát (Hálózati krízis-menedzsment az ERDFnél), Kovács Zoltánt az ELMŰ Hálózati Kft. munkatársát (Krízishelyzetekre való felkészülés a hálózattervezés eszközeivel), dr. Güntner Ottót, a VEIKI VNL Kft műszaki főmunkatársát (Zúzmara és szélterhelés okozta nagykiterjedésű üzemzavarok megelőzési módszerei) és Podonyi Gábort az ETV ERŐTERV Zrt. villamos távvezetékek profitcenter vezetőjét (Szabadvezetékek tervezési paraméterek felülvizsgálata a klímaváltozás következtében). Patay László előadásában kiemelte, hogy a januári rendkívüli időjárásból adódó üzemzavar több említésre méltó


27

munkatársak között, hanem az önkormányzati katasztrófavédelmi és hatósági érintettek között is. A szekció ötödik prezentációjában Philippe Cros hasonló tapasztalatokról tudott beszámolni Franciaországban az ERDF területén, ahol februárban voltak olyan mértékű üzemzavarok, amelyek 700 ezer, illetve 1,2 millió ügyfelet érintettek. Ezekben az esetekben is a kommunikációnak kellett kiemelt figyelmet szentelni azon túl, hogy példaértékű szervezettséggel és erőforrás biztosításával sikerült a problémát fokozatosan elhárítani. Az érintett területi és regionális önkormányzatokkal és hatóságokkal törPatay László ténő kapcsolattartás és kommunikáció Franciaországban is nagyon fontos, az ő tapasztalataikat érdemes lenne itthon is hasznosítani ezen a területen. A szélsőséges időjárás miatt adódott üzemzavarok idén márciusban a MAVIR átviteli hálózatán ugyan nem jártak közvetlen fogyasztói kieséssel, viszont jelentős üzembiztonság csökkenéssel igen azáltal, hogy jelentős 400 kV-os oszlopsérülések történtek. Az ELMŰ és a DÉMÁSZ Hálózati Kft. előadásaiban nagy hangsúlyt kapott az eddigi tapasztalatok kiértékelése, illetve azok dr. Güntner Ottó felhasználása a hálózati munkák során. Figyelemre méltó az a nemzetközi szerződés, amelyet a DÉMÁSZ leányvállalata kötött anyacégükkel, az EDF-fel a természeti katasztrófák esetén felmerülő kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy sok, a fentebb említett hálózati probléma elkerülhető, illetve hamarabb korrigálható legyen, dr. Güntner Ottó olyan műszaki megoldásokat mutatott be, amelyek könnyen javíthatók és megóvják az oszlopokat, vezetékeket a töréstől és szakadástól a szélPodonyi Gábor sőséges időjárási viszonyok közepette is,

így a tudatos hálózattervezés nagy segítséget jelenthet az üzemzavarok megelőzése során. Podonyi Gábor rávilágított arra, hogy az MSZ 151-es szabvány, amely az erősáramú szabadvezetékekre vonatkozik, átdolgozásra szorul a klímaváltozás légköri jelenségeinek gyakoriságvizsgálata alapján. Ugyanakkor a vizsgálatok arra is rámutattak, hogy Magyarország több régióra bontható a várható igénybevétel alapján, ami a költségekre is hatással lehet. Akik nem az iparágban dolgoznak, gyakran nem értik, hogy lehet az, hogy a XXI. században hosszabb-rövidebb időre áram nélkül maradhatnak falvak, városok. A technológia nem mindenható, de a nem mindennapi időjárási viszonyokra segíthet felkészülni, hogy az így is bekövetkező kiesések mind időben, mind pedig gyakoriságban csökkenjenek azáltal, hogy új alkalmazásokat, módszereket és eszközöket vezetünk be. Természetesen, amikor hóban-fagyban világítás vagy fűtés nélkül marad az ember, nehéz bármi bíztatót

mondani, mégis, a kommunikáció – a minél intenzívebb, több csatornás, minden érintett felet bevonó kommunikáció – könnyebbé teheti a problémás helyzetek megoldását. Így ha valaki megint megkérdezi, hogyan maradhatnak lakott területek még ezekben a modern időkben is áram nélkül, akkor elmagyarázhatjuk neki, hogy sajnos a természet néha erősebbnek bizonyul nálunk, de a mindennapokban sokszor észrevétlen munkatársak légiói dolgoznak az egész világon azon, hogy csak ilyen ritkán vegyük észre. Nem mi uraljuk a természetet. Patay László, E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának elnöke Sánta Erzsébet DÉMÁSZ Zrt. kommunikációs főmunkatárs

Látogatás az AREVA Hungaria Kft.-nél Kunszentmiklóson A MEE VGKB Szakosztályának és a Nyugdíjasok Kovács Károly Pál szervezetének küldöttsége az AREVA Hungária Kft.-t látogatta meg Kunszentmiklóson október 28-án. EKE István úr értékesítési igazgató bevezetője után OLTVAI Márton ügyvezető igazgató úr részletes szakmai előadásban ismertette a cég történetét, átalakulásait, felépítését, gyártmánycsaládjait. A hajdani VBKM-VÁV, majd AEG-tulajdonú telephelyen ma a francia tulajdonban lévő AREVA T&D 2007-ben indította útjára GENEZIS névre keresztelt projektjét. A projekt keretében új, 3200 m2-es korszerű gyártócsarnok épült, átszervezték a vállalatirányítást, a gyártást és mátrixrendszerű szervezetet került kialakításra. A beruházás 5,4 M EUR értéket tett ki, a gyártás egy évvel ezelőtt indult. A projekt megvalósításánál Lengyelország és Románia is szóba jött, de az anyacég felsővezetése az összes körülményt mérlegelte, és végül a villamos berendezés gyártásában nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező magyarországi telephelyet választotta. A gyárépítéssel párhuzamosan informatikai, vállalatirányítási projekt keretében SAP szoftver és azt kiszolgáló új hardverelemek beszerzése és telepítése is megvalósult. Minősítéseik: ISO 9001, ISO 14001 és OHSAS 18001, melyek egy közös rendszerbe integrálva biztosítják a gyártás magas színvonalát és a biztonságot. Az AREVA két fő stratégiai szakterülete és divíziói a nukleáris energetika, valamint az energiaátvitel és elosztás (T&D Transmission and Distribution). A kunszentmiklósi gyár tevékenysége ez utóbbihoz kapcsolódik. 2008-ban termékei 40%-át Európában értékesítették, de az amerikai kontinensre és Távol-Keletre is történtek jelentős szállítások. Az AREVA T&D világviszonylatban 31 000 dolgozót foglalkoztat, magyarországi alkalmazottainak száma: 270 fő. Az új csarnokban kétféle villamos kapcsolóberendezés-család gyártása folyik. A PIX középfeszültségű kapcsolóberendezés-sorozat kikocsizható megszakítóval szerelt légszigetelésű berendezés, amely


28

vákuum- és SF6-os megszakítók befogadására alkalmas. Műszaki paraméterek szerint a főbb változatok: 12-17,5 és 24 kV-os feszültségszinten, 630 – 4000 A-es tartományban 40 kA zárlati szintig terjednek. A VISAX márkanevű légszigetelésű innovatív megoldásokat tartalmazó kapcsolóberendezés változatai igen széles körű felhasználásra készülnek, általában motoros szakaszolású megszakítót vagy szakaszolókapcsolókat tartalmaznak. Névleges paraméterei 12-17,5 és 24 kV-os feszültségszinten, 630-2500 A-es tartományban 25 kA zárlati szintig terjednek. A technológia a lemezmegmunkálásnál kezdődik, a szekrényösszeállítással, az elemek beszerelésével és a huzalozással folytatódik. A komplett berendezés egyedi, szigorú gyártásközi és végellenőrzési folyamaton esik át. A beszállítók fele-fele arányban külföldi és magyar vállalkozások. A „lean’ elveken alapuló gyártás igen jól szervezett, nagy súlyt fektetnek a személyi biztonságra és a környezetvédelemre. A látogatók csak védőfelszereléssel ellátva, a kijelölt útvonalon haladhatnak, természetesen szakvezető kíséretével. Az AREVA stratégiai terve 2010-re egy új PHOENIX névre keresztelt projekt útjára bocsátása, amelynek célja az, hogy a termelési struktúra még magasabb szinten elégítse ki a speciális vevői igényeket, és még komplexebb kiszolgálást tegyen lehetővé. A látottakkal és hallottakkal a látogatók szakmailag gazdagabbak lettek, s a színvonalas, részletes ismertetésért, a gyárlátogatás lehetőségéért, a vezetéséért és a vendéglátásért – további sikereket kívánva – ezúton mondanak köszönetet a résztvevők. Lieli György

partnerek

Partnerek partnerek partnerek

20 éve lépett üzembe az OVIT első számítógépes alállomási helyi megjelenítője A MEE Automatizálási és Informatikai Szakosztály, a MEE OVIT Üzemi Szervezet és a MEE MAVIR Üzemi Szervezet november 18-án, a MAVIR székházban közös szakmai rendezvényen emlékezett meg a hazai alállomási számítógépes kezelés kezdetéről a nagybátonyi helyi alállomási megjelenítő (HAM) telepítésének 20. évfordulója alkalmából. Mintegy 50 fő – köztük a létesítésben, vagy az ahhoz szükséges feltételek biztosításában is szerepet játszók – vett részt a jó hangulatú rendezvényen. A rendezvény célja a 20 évvel ezelőtti létesítés előzményeinek, kitűzött céljainak, a megvalósult rendszer fő jellemzőinek áttekintésén túl annak a szakmai evolúciós folyamatnak a bemutatása volt, melynek során az alállomási kezelés ügye a 20 évvel ezelőtti egyetlen nagybátonyi számítógéptől mára eljutott az átviteli hálózati alállomások egyetlen központi kezelőközpontból történő távkezelésének a küszöbéig. A szervezők nevében Görgey Péter köszöntötte a megjelenteket, egyben időutazásra hívta őket abba a 20 évvel ezelőtti műszaki közegbe – azaz az internet, a mobiltelefon, a mobilinternet, a digitális fényképezőgép, a Word, az Excel, a pendrive, az Google, az útvonaltervezők, stb. megjelenése előtti időszakba –, amely erősen korlátos lehetőségei mellett mégis a hazai villamos energetikai informatika hajnalának számított. A DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ hazai eszközökkel megkezdte telemechanikai rendszereik kiépítését, továbbá – a külföldi példákat is látva – megkezdődött a számítógépre alapozott helyi alállomási megjelenítés (HAM) kiépítése is. A bevezetőt követően dr. Tombor Antal adott áttekintést az alállomási kezelés és az üzemirányítás kapcsolatának a fejlődéséről, hangsúlyosan említve a ’83 szeptember 3-ai rendszerüzemzavart, amely egyebek mellett nagy lökést adott mind az alaphálózat fejlesztéséhez, mind az üzemirányító rendszer korszerűsítéséhez (az ÜRIK projekthez), mind az automatikus szinkronellenőrzés kiépítéséhez, mind az alállomási kezelést támogató eszköz, azaz a számítógépre alapozott alállomási helyi megjelenítő létrehozásához. Ezt követően Orlay Imre foglalta össze azt az utat és azokat az eredményeket, melyek a telemechanika, az áramszolgáltatói üzemirányítás fejlődését jellemezték a ’80-as években. Kiemelte, hogy a korlátos hazai lehetőségek és az adott kor technikai adottságai mellett is a létrejött rendszerek lényeges előrelépést jelentettek pl. a ma már kezdetlegesnek számító, de az adott keretek között nagyon is jól használható eseménysor-rendezés révén. Az ÉMÁSZ-nál megvalósult – és egyebek mellett a nagybátonyi alállomáson is működő – telemechanikai rendszer teremtette meg azt a lehetőséget, hogy az alállomás telemechanikai alközpontjához csatlakozva valós körülmények között legyen vizsgálható a vezénylőtábla kiváltásának a lehetősége, a számítógépre alapozott alállomási kezelés. Görgey Péter előadásában áttekintette a fejlesztést megalapozó felismeréseket, a fejlesztés céljait, a megvalósítás körülményeit, a létrehozott alállomási ember/gép kapcsolat alapvető jellemzőit. Hangsúlyosan kitért az emberi tényező, az alállomási befogadó közeg fontosságára, ami nélkül nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetett volna meghonosítani az adott időben nagy újdonságnak számító kezelési módot. Ez követően Szabó Ervin idézte fel a ’80-as évek informatikai állapotát, lehetőségeit és azt az utat, amit a ma PROLAN ZRt.-ként


29

sikeresen működő cég bejárt az MMG AM-ből való kiválástól mostanáig. Élményszerű volt az a gyakorlati bemutató, melynek során a korabeli operációs rendszert és szoftvert ismét üzembe helyezve 20 év távlatából lehetett szembesülni a kvázigrafikus környezetben megvalósított számos szolgáltatással. Ezek jelentős számban épültek a fullgrafikus Xgram megjelenítőbe, melynek újabb és újabb verziói a mai napig az alállomási kezelés alapvető eszközét jelentik. A továbbiakban Görgey Péter vázolta fel azt a műszaki, technológiai, szolgáltatási fejlődési folyamatot, amely a nagybátonyi HAM-mal indult, majd a debreceni alállomási irányítástechnikán, az ÜRIK projekten, a mezőorientált alállomási irányítástechnikán, a regionális kezelőközpontokon keresztül vezetett el a központi kezelőközpontig. Hangsúlyozta, hogy az alállomási helyi, majd távkezelés valamennyi lényegi fejlesztési lépése, terméke a hazai mérnöki tudás eredménye, melyre méltán lehetnek büszkék az érintettek. Ugyancsak hangsúlyozta a támogató vezetői és befogadó alállomási környezet fontosságát, mint bármely mélyreható technológiai változás elemi előfeltételét. A teljesség igénye nélkül személy szerint is kiemelte a fejlesztés meghatározó személyiségeit, külön is megemlékezve az eltávozottakról: Sarbó Istvánról és Kramarics Zoltánról. Dr. Kovács Attila az alállomási kezelést, az elektrikusi, diszpécseri munkát támogató szakértői funkciókat, a fejlesztések során megvalósított technológiai újdonságokat, azok fő jellemzőit foglalta össze. Az alállomási helyi, majd később távkezelés mindenkor az üzemirányítás által szabott keretek között történhet. Ugyanakkor az alállomási kezelés fejlődésével párhuzamosan az üzemirányítás is nagy utat járt be. Ennek elmúlt 20 évi lényeges lépéseiről, jellemzőiről Sztráda Gyula tartott előadást.

Végül Bencsik Tibor az üzemeltető szemszögéből tekintette át az alaphálózati helyi kezeléstől az átviteli hálózat központosított távkezeléséig megtett utat. És a fejlődés nem áll meg… Görgey Péter

A MAVIR Elhelyezési Projekt (MEP) bemutatása A MAVIR ZRt. az MVM teherelosztó egységéből (OVT) kialakulva folyamatosan bővülő létszámmal és feladatkörrel működik, így a Budai Várban található székhely már a megalakulás után szűkösnek bizonyult. Több, vállalatcsoporton belüli átszervezés miatt a MAVIR központi szervezeti egységeinek elhelyezése 2008 végéig már négy telephelyen történt Budapesten: I. kerületi Petermann bíró utca, I. kerületi Iskola utca, II. kerületi Medve utca, XV. kerületi Késmárk utca. Fenti ingatlanok egyike sem volt MAVIR tulajdon, bérleményként használta ezeket a cég. A Medve utcai ingatlan, melyben jelentős számú dolgozó volt elhelyezve, cégcsoporton kívüli tulajdonban áll, bérleti szerződése határozott időre szólt. Az ebből eredő bizonytalanságnál komolyabb problémát jelentett a központi székhely, a Petermann bíró utcai ingatlan, melynek műszaki állapotáról az elmúlt években több szakértői jelentés készült. A szakvélemények – egybehangzóan – szükségesnek tartották a mielőbbi azbesztmentesítést és a függönyfal felújítását, valamint a lépcsőház feletti üvegtető és a fűtési rendszer rekonstrukcióját. Az építészeti gondok mellett folyamatos problémát okozott, hogy a MAVIR sok belső kommunikációt igénylő feladatainak végrehajtását a személyzet területi szétszórtsága jelentősen hátráltatta. A felsorolt okok miatt a MAVIR Igazgatóság 2004-ben döntött a rendszerirányítónak hosszú távú, egységes elhelyezést biztosító telephelyre való költözéséről, a MAVIR Elhelyezési Projekt (MEP) indításáról. Az ETV-Erőterv ZRt. már az indító döntés előkészítő munkáiban is részt vett, és a MEP elindulásától támogatóként segítette a projekt munkáját. Első lépésben olyan tartalék helyszín felkutatásában és kialakításában működött közre, mely kellő biztonságot nyújt a vállalat költözése során, főként a legkritikusabb funkciót jelentő piac- és rendszerirányítás megfelelő tartalékolásával. Az új helyszínen megvalósított TOVT-ben (tartalék OVT) a legfontosabb informatikai rendszerek tartalékai, többszörös távközlési elérés és tartalék vezénylő központ biztosítják az üzletfolytonossági követelmények teljesülését. A projekt folytatásában a MAVIR elhelyezési követelmények meghatározása után helyszínt kellett keresni a teljes MAVIR-t befogadó székháznak. Ezen feladat végrehajtása közben új igényként jelentkezett, hogy a MAVIR-ral együtt a (szinte) teljes MVM-csoport elhelyezését is biztosítani kellett az új irodaházban. Hozzávetőlegesen 170 helyszín vizsgálata után a választás a III. kerületi Szentendrei úti ingatlanra esett.

ÁLLÁS

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület ”Gazdasági ügyintéző és központi tagnyilvántartó” munkakör betöltésére pályázatot hirdet.

Kollár Mátyás, ETV-Erőterv ZRt.

Amit kínálunk: - Versenyképes fizetés és juttatási rendszer - Stabil munkáltatói háttér - Esztétikus és modern munkahelyi környezet

Elvárások: - Legalább középfokú szakirányú (gazdasági) végzettség, - Felhasználói szintű informatikai ismeretek (word, power point) valamint az excel magasabb szintű kezelése (szűrés, statisztikák). - Készségek, képességek: precizitás, önállóság, jó kommunikációs készség, együttműködés Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 2

A székház tervezési és kivitelezési munkálatait az MVM irányította, a MEP feladata az adategyeztetés, a MAVIR igények összeállítása volt. A technológiai igények megfogalmazása technológiai alrendszerenként, helyiségenkénti bontásban történt, tételesen meghatározva az adott helyiségre vonatkozó MEP technológiai elvárásokat (villamos igény, szünetmentes igény, hálózati igény, födémterhelés, légtechnika, disszipáció, világítás, biztonságtechnikai igény). Nehézséget jelentett az előzetes követelmények meghatározásánál, hogy a MAVIR létszáma és szervezeti felépítése folyamatosan változott. A megnövekedett MAVIR létszám miatt a tartalék területek is felhasználásra kerültek, de még így is kompromisszumokat kellett kötni a teljes állomány elhelyezéséhez. A kivitelezési munkák 2007 elején indultak meg, hosszas tervegyeztetések után. A tervezetthez képest több, mint féléves csúszással, 2008 decemberére született meg az épület használatba vételi engedélye, így 2009 januárjában megindulhatott a szervezeti egységek költözése, mely 2009. április közepén zárult le. Az informatikai és távközlési rendszerek költözése már 2008 decemberében megkezdődött és a szervezetek áttelepülésével egyszerre fejeződött be. 2009 májusától a rendszerirányítás már az új székházból történik. Az új, A kategóriás irodaház korszerű, biztonságos körülmények között biztosítja a személyzet, az irányítási feladatokat ellátó vezénylők és az ezeket kiszolgáló informatika elhelyezését. Többszörös távközlési eléréssel rendelkezik, és a biztonság fokozására több gépteremben kerültek telepítésre a számítástechnikai eszközök. A teljes épület automata oltórendszerrel rendelkezik, a géptermi területek kiemelt, halongázas oltótechnológiával vannak felszerelve. Az irodaház egységes beléptető rendszerrel rendelkezik, mely cégenként és azon belül biztonsági szintenként zónázható. A dolgozók kényelmét szolgálják a teljes irodaházzal közös, szolgáltató funkciójú helyiségek, mint például a modern étterem és konyha, fitneszterem, rendezvényterem, stb. Az épület jó tömegközlekedési elérhetőségű, forgalmas út mellett épült. Az alkalmazottak és a külsős partnerek gépjárműveinek a kétszintes mélygarázsban kb. 250 hely, illetve a felszíni parkolóban kb. 150 hely áll rendelkezésre. A MAVIR új székháza várhatóan teljeskörűen kielégíti a jelenlegi és a hosszú távú elhelyezési követelményeket, lehetőséget adva a társaságnak feladatai még hatékonyabb ellátására. A MAVIR áttelepítési projektben résztvevő Erőterv kollégák 2009. 08. 26-án, az új MAVIR székház dísztermében tartott ünnepségen a projekt során nyújtott szakmai munkájuk elismeréseként oklevelet vehettek át Tari Gábor úrtól, a MAVIR vezérigazgatójától. Az oklevél mellé szimbolikus ajándékként mindenki megkapta a korábbi vezénylőben használt, a költözés után szétszerelt üzemirányítási sémafal egy apró alkotóelemét. Oklevélben részesültek: Kollár Mátyás, Markó Béla, Monek Ferenc.

30

Fényképes önéletrajzukat motivációs levelük kíséretében elektronikus úton 2009. december 22-ig a [email protected] e-mail címre várjuk. A részletes munkaköri leírás letölthető: http://www.mee.hu/tagoknak/hirek/vallalatihirek

/// Automation-Scholarship /// Automation-Scholarship ///

/// Automation-Scholarship /// Automation-Scholarship ///

Hasznosítsd egy PAC PLC lehet�ségeit – mutatkozz be az iQ platformmal …

Hasznosítsd egy PAC PLC lehet�ségeit – mutatkozz be az iQ platformmal … … és nyerj értékes díjakat! Emlékszel a milliónyi m�szerrel, gombbal és lámpával felszerelt hatalmas vezérl� szekrényekre a James Bond filmekb�l? Ilyennel semmisítené meg bolygónkat vagy venné át a világuralmat néhány fanatikus. Garantáljuk, hogy ez nem fog sikerülni a mi PAC vezérl�inkkel. Azonban elkészítheted álmaid alkalmazását a Mitsubishi Electric IQ platform által kínált maximális lehet�ségeknek köszönhet�en!

Megnyerhet� díjak: 3 x 2000 Euro

2 x InterRail vonatjegy

3 x Mitsubishi projektor

Azoknak, akik többet szeretnének tudni:

www.automation-scholarship.com Küldd be pályázatodat 2009. december 31-ig!

világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika Fényszennyezés, csillagászat és élővilág

Fényszennyezésről tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián November 9-én harmadik alkalommal tartottak konferenciát a fényszennyezésről, Debrecen és Pécs után most Budapesten az MTA Székházában. A rendezvény védnökei Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke voltak. A konferenciát Kling István a KvVM államtitkára nyitotta meg és köszöntőt mondott Kroó Norbert az MTA alelnöke. A Csillagászat Nemzetközi Évében fontos szerepet kapott a találkozón a zavaró fények hatása a csillagászati megfigyelésekre.

A biztonságos közlekedéshez szükség van megfelelő világításra, az esti városképhez hozzátartozik az ízlésesen megvalósított díszvilágítás és az éjszaka is működő kültéri munkahelyeken elkerülhetetlen a biztonságot adó fény. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a valóságos igényeken felül is lényeges mennyiségű fényt bocsátunk ki, amelyek elhomályosítják az égbolt látványát, akadályozva a csillagos égbolt kutatását. De nem csak a tudomány vesztese a haszontalan fénykibocsátásnak. Gyermekek nőnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, sok esetben szemünket is zavarják a káprázást okozó fények. Természeti környezetünket is jelentősen veszélyeztetjük az élőlények zavarásával és a természetes éjszakai tájkép átalakításával. Boldogh Sándor (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság) saját megfigyeléseikkel mutatta be, hogy egész denevérpopulációk eshetnek áldozatul a templomtornyok díszvilágításának. Egy templompadlás akár több száz védett repülő emlősnek nyújthat menedéket, de az erőteljes megvilágítás miatt csak lényegesen később repülnek ki éjszakai vadászatukra. A lecsökkent táplálékfelvétel miatt kicsinyeik később születnek meg és lassabban fejlődnek. Évtizedek óta meghatározott rend szerint végeznek rovarcsapdás kutatásokat hazánkban. Nowinszky László és Puskás János (Nyugat-magyarországi Egyetem) azt vizsgálták, hogy a fénycsapdával begyűjtött rovarok száma hogyan függ a holdfázisoktól. Amint az várható, a régebbi mérések alkalmával teleholdkor kevesebb rovart gyűjtöttek be, hiszen nagyobb távolságokban a Hold fénye elnyomta a csapda fényforrásának fényét. A mesterséges fényre repülő rovarok száma napjainkban már lényegesen kevésbé függ a Hold fényességétől, amit a megnövekedett fényszennyezéssel magyarázhatunk. Csörgits Gábor (KvVM Természetvédelmi Szakállamtitkárság) és Gyarmathy István, (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) általánosságban is foglalkoztak a fényszen�nyezés környezetvédelmi problémáival. Külön is tárgyalták a csillagoségbolt-park programokat, amelyek védett természeti területeken teszik lehetővé az éjszakai tájkép és környezet zavaró fényektől mentes megóvását. A program két


32

éllovasa közül a Zselici Tájvédelmi Körzet már benyújtotta a hivatalos felterjesztést a nemzetközileg is elismert címre, amit rövidesen a Hortobágyi Nemzeti Park is követ majd. A felterjesztéshez szükséges mérésekről is beszélt Kránicz Balázs (Pannon Egyetem) és Kolláth Zoltán (MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete). Tudományos értékű mérésekkel demonstrálható, hogy az ország e szigetein még van mit megőrizni, és mindent meg kell tenni azért, hogy unokáink is láthassák a csillagos égbolt csodáit. Nemcsak a denevérek és rovarok, hanem más élőlények is veszélyeztetettek, köztük az ember is. Varró Mihály János (Országos Környezet-egészségügyi Intézet) környezetepidemiológus, szakorvos előadásában hangsúlyozta: az emberi szervezet (is) éjjel termeli a melatonint, ezt a gyökfogó, immunrendszert erõsítõ és több tekintetben is ráksejtgátló hormont. Az éjjeli fényterhelés a melatonin vérszintjét csökkentheti, ezáltal megnövekedhet az emlõ-, prosztata-, bél- és májrák gyakorisága. Fontos, hogy a témával foglalkozó orvosbiológiai és epidemiológiai kutatások hazánkban is elinduljanak, valamint hogy a már rendelkezésre álló adatok alapján törvény szülessen az éjjeli világítások szabályozásáról. A zavaró fények ellen küzdő kutatókon és természetvédőkön kívül a fénykibocsátás szakértői, a világítástechnikusok is megszólaltak a konferencián. Persze az előadók két csoportja között csak látszólagos az ellentét, a lámpatestek gyártói, üzemeltetői és a világítás tervezői számára is a szalmailag kifogástalan, a lehetőség szerint minimális zavart okozó világítási megoldások jelentik a célt. Schanda János professzor úr (Pannon Egyetem) tudományos igénnyel vetette össze a csillagászati megfigyeléseket veszélyeztető fények tulajdonságait a világítástól elvárt paraméterekkel. Schwarcz Péter (Tungsram-Schréder ZRt.) modellszámítások segítségével hasonlított össze különböző világítási módszereket, és felhívta a figyelmet néhány megoldás veszélyeire. Külön is hangsúlyozta az Erzsébet híd rövidesen elkészülő díszvilágításának aránytalan fényszennyezését. Egy újabb példa, ahol megfelelően tervezett és kivitelezett díszvilágítási berendezéssel a fényszennyezés jelentősen csökkenthető lett volna. Horváth Lajos, (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) hangsúlyozta, hogy Budapest közvilágításában a minimális zavaró fényeket okozó világítási megoldásokra törekszenek, amire számos megvalósult példát is mutatott. Azonban az Erzsébet híd készülő díszvilágítását ő is negatív példaként hozta. A záró előadást, amit a „Diákok az akadémián” program keretében is meghirdettek, Kiss László (MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete) tartotta „Fényszennyezés és a csillagászati obszervatóriumok” címmel. Látványos földkörüli utazásra vitte a hallgatóságot, egészen az Antarktiszig, ahol nagyon zord körülmények között rendkívüli égminőséget élvezhetnek majd a csillagászok, ha valamikor egy tényleges obszervatórium kerül a déli kontinensre. Végezetül felhívta a figyelmet az MTA Konkoly Thege Mikós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumára leselkedő veszélyekre, pl. a közeli sípályák éjszakai világítására. A konferenciát követően “Fényszennyezés, fényépítészet” címmel kamarakiállítás nyílt meg az MTA Székház Aulájában. A kiállítást Oláh Katalin, az MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ne feledkezzünk meg a hallgatóságról sem. Az MTA székház kisterme megtelt, hetvenen írták alá a jelenléti ívet. Érdekes a részvevők összetételét is megvizsgálni! A világítástechnikai szakemberek és a nemzeti parkok dolgozói fej-fej mellett adták a legnagyobb csoportokat. A természetvédelmi

hatóságokat kevesebben képviselték, mint a csillagászokat. A föntiektől független zöldek minimális számban képviselték magukat szintúgy, mint az amatőr csillagászok. Akik pedig főként hiányoztak, azok a jogászok, akik a törvénykezésben képviseltek… Világítástechnikusok, természetvédők, csillagászok most is megegyeztek, hogy kisebb környezeti terheléssel is megvalósíthatók a kültéri világítás alapvető céljai. Hogy ez nem így történik, jelentős energiapocsékolással is jár. A felesleges fénykibocsátás visszaszorítására nem elegendő a konferencia részvevőinek jó szándéka, ehhez jogszabályi változásokra lenne szükség. Hogy erre felhívják a figyelmet a konferencia részvevői az alábbi zárónyilatkozatot hozták: A konferencia zárónyilatkozata Az égbolt megfigyelésének több ezer éves emlékei vannak Földünkön, a csillagos égbolt közös kulturális örökségünk része. Mindössze pár évtizedre volt szükség ahhoz, hogy az emberek többsége számára eltűnjön az igazi éjszakai látvány, például a Tejút megfigyelhetősége. A zavaró fények jelentős negatív hatással vannak az élővilágra – beleértve az embert is – és az éjszakai tájképre. A fényszennyezés negatív hatásainak visszaszorításáért a konferencia résztvevői az alábbi nyilatkozatot fogadták el: Magyarországon nincs olyan szabályozás, amely a zavaró fények hatását általánosan kezelné és jelen pillanatban a közvilágítás létesítéséről és üzemeltetéséről sem létezik hatályos jogi szabályozás. Ezért kérjük a közvilágítási törvény mielőbbi elkészítését és elfogadását, a zavaró fények szakmailag megfelelő figyelembevételével. Kezdődjön meg egy országos, a zavaró fényekkel foglalkozó jogszabály előkészítése. A törvényi előkészítésben szakmai kérdésekben vegyék figyelembe az MEE Világítástechnikai Társaság és a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Magyarországi Szekciójának véleményét. Tapasztalatok szerint nem a közvilágítás, hanem egyes objektumok, épületek megvilágítása és a reklámvilágítás jelenti a zavaró fények fő forrását. Például egy kaszinóváros fényei több száz kilométeres távolságban is éreztethetik negatív hatásukat. Ezért kérjük, hogy az építési engedélyeztetési eljáráskor szempontként jelöljék meg a kültéri világítás minőségét is. Különösen fontos ez az olyan nagyberuházások esetében, melyek a tapasztalatok szerint óriási veszélyt jelentenek fényszennyezésükkel. Kérjük a hatóságokat, hogy az ilyen intézmények építési engedélyét csak megfelelő, a zavaró fényeket figyelembe vevő világítási tervvel engedélyezzék. A zavaró fények nem csak éjszakai természeti környezetünket károsítják, hanem annak megfigyelését is. Az élő környezetünket és a Világegyetemet vizsgáló természettudományokat is ellehetetlenítheti a fényszennyezés, csorbítva a tudományos kutatás szabadságát is. Ezért kérjük a törvényhozókat és a különböző intézmények üzemeltetőit, hogy a tudományos kutatásban érintett területek környezetében fokozottan figyeljenek oda a kültéri világítás megfelelő, zavaró fény mentes megvalósítására és üzemeltetésére.

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Eu róp a l egj e l en tős eb b mi n ő s é gi e l ekt ro n i ka i és s z á mí t á s tec h n i ka i a l ka t ré s z di s z t r i b ú to ra

Amit a Distrelec Önnek kínál: • Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén • Mindössze 5,- EUR szállítási költség • Rendelés akár 1db-tól • Ingyenes cserelehetőség Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

A konferencia résztvevői MEE Világítástechnikai Társaság Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Magyarországi Szekciója Összeállította: Dr. Kolláth Zoltán a VTT tagja Lektor: Némethné Vidovszky Ágnes dr.

w w w.d i s t re l e c. c o m Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 2

33

szemle Szemle szemle szemle

Több időt adna a Bizottság a kozloduji atomerőmű leállítására Az Európai Bizottság október 27-én azt javasolta, hogy Bulgária továbbra is pénzügyi támogatásban részesüljön a kozloduji atomerőmű 1-es és 4-es blokkjának leállítására, illetve ez utóbbi gazdasági következményeinek mérséklésére. Az uniós támogatás 2009 decemberében járna le; az új bizottsági javaslat a 2010-13-as időszakra további 300 millió euró támogatást irányoz elő. Bulgáriát a csatlakozási szerződés kötelezi az atomerőmű bezárására; biztonsági megfontolásból már közvetlenül az ország 2007-es csatlakozása előtt le kellett zárni két kisebb blokkot. Nem a kozloduji az egyetlen atomerőmű, amelynél a Bizottság 2013 végéig kitolta a támogatást. Litvániában az ignalinai erőmű fokozatos bezárására az ország az EU-csatlakozási szerződésben határidőkkel megszabott kötelezettséget vállalt: az első blokkot a menetrendnek megfelelően 2004 végén le is állították, a második blokk bezárását pedig 2009 végére vállalták. A szlovákok szintén az EU-csatlakozási szerződésben vállalták, hogy leállítják a Jaslovské Bohunice-i (apátszentmihályi) atomerőmű két reaktorát: az elsőt 2006 végén, a másodikat pedig 2008 végén le is zárták. A januári gázválság idején felmerült, hogy újból üzembe helyezik a második reaktort, ám erre végül nem került sor. A kelet-európai szovjet típusú reaktorokat azért kellett leállítani, mert az EU nukleáris szakértőinek elemzései szerint ezeket a blokkokat a gazdaságilag még elfogadható költségek mellett sem lehetett úgy átalakítani, hogy megfeleljenek a biztonsági követelményeknek. Forrás: EU Hírek

Dr. Bencze János

Szerves félvezetők továbbfejlődése Ahhoz, hogy mobiltelefonok, digitális kamerák, MP-3 lejátszók egyáltalán működjenek, minden digitális berendezésben tranzisztorok milliói vezérlik az áramot és a feszültséget. Ezeknek az apró alkatrészeknek továbbfejlesztése alapozza meg ezen készülékek fejlődését. Ehhez fontos a jövőben a szerves elektronika bevonása. A TU Graz fontos kutatásokat végez ezen a területen. Fizikusok és vegyészek interdiszciplináris munkája eredményeként kémiai ”dopping” segítségével egy szerves félvezető vezetőképességét tudják befolyásolni egy különleges közbeiktatott réteg vegyi befolyásolásával. Egy konkrét gyakorlati példa: romló élelmiszerekből ammóniák szabadul fel, még mielőtt a jelenség láthatóvá válik. A színtelen mérgező gáz azonban jó szolgálatot tehet, ha azt kell megállapítani, hogy pl. a hús egy hűtőházban még rendben van-e. Az ammóniák megváltoztatja egy félvezető vezetőképességét, amely egy szenzorba van beépítve, és így jelzi, hogy valami elromlott. A modell készülék lehetővé teszi azt is, hogy egy kémiai reakció segítségével villamos tulajdonságokat lehessen ellenőrizni. Először sikerült szerves tranzisztorok funkcióit egy kémiailag aktív közbenső ré-


34

teggel ellenőrizni. A TU Graz kísérletében az ammóniák a tranzisztor néhány nanométer vékony rétegével reakcióba lép, és így kapcsolja az ellenállást. Ez a szerves félvezető technológiában forradalmi kísérlet igazolja a már régebben sejtett „dopping” elvet. Ezt az elvet a jövőben már célzottan lehet a gyakorlati életben felhasználni. Ez a kísérletsorozat megnyitja az utat a szerves félvezető technológia széleskörű alkalmazása előtt. Az első ábrán mérőstand látható, ezen mérik ki a szerves tranzisztorok karaktereit gázatmoszféra alatt. A második ábra sematikusan ábrázolja egy többrétegű szerves tranzisztor struktúráját, amelybe egy reaktív közbenső réteg van beépítve. e&i heft 9. 2008

Szepessy Sándor

É P Ü LE T V I LL A M O S S Á G Az „Épületvillamosság” című szakkönyv harmadik, bővített kiadása ez év végére jelenik meg az ÉTK Kiadó gondozásában. Az ismételt kiadást az a tény indokolta, hogy a szakma másfél év alatt „elfogyasztotta” a több ezer példányban megjelenő kiadványt. Remélhetőleg e bővített és az új ismereteket is feldolgozó szakkönyv továbbra is hasznos információkat ad olvasóinak, az épületvillamos tervezőknek, kivitelezőknek, beruházóknak, az áramszolgáltató területén dolgozó szakembereknek, sőt a villamos szakmát oktató szaktanároknak és az e területtel ismerkedő tanuló ifjúságnak. A könyv – bár az előző kiadáshoz képest újabb szakterületekkel bővült - se terjedelmileg, se felépítésileg nem szán dékozik az épületvillamosság teljes területét átfogni az ala poktól a jelenkor követelményéig és elvárásáig. A szerzők továbbra is azt a célt tűzték maguk elé, hogy az épületvilla mosság főbb, napjainkra jellemző ismereteit a teljesség igé nye nélkül összefoglalják, bemutassák, különös figyelemmel az EU-tagságunkból adódó rendeleti, szabványossági és más szabályozási elvárások tekintetében. Új fejezet a könyvben a bővebb és részletesebb világítástechnikával foglalkozó rész, különös tekintettel az izzólámpák „alkonyára”, az energiatakarékosabb, hosszabb élettartamú és egyben környezetbarát világítótestek alkalmazására, a kábelek, kábelvezetések tűzvédelmi megoldásaira, a túlfeszültségvédelemre, a villámvédelemre, a szünetmentes tápegységek fontosságára, napjainkban új funkciókkal és tartalommal is rendelkező épületinformatikai rendszerek alkalmazására történő figyelemfelhívó résszel. Ne várja senki a könyvtől, hogy abból az ő szakmai terü letére mindenben naprakész információk at kap, hisz ennek gátja a kötött terjedelem és a napról napra fejlődő technikai haladás, az új és újabb szabályozás, valamint az újnál is újabb technológiai, termék- és választékskála. Abban a korban élünk, amikor a szerzőknek és az olvasók nak is folyamatosan tanulniuk kell ezt a szakmát, az új szem léletet, megfogalmazást, elnevezést. Ezt az újat szeretné ismét közkinccsé, értelmezhetővé és „könnyebben emészthetővé” tenni a könyv szerzőgárdája. Dési Albert

ñ æ`;ipj[dZejal|dkda Kellemes Karácsonyi8aiAWh|Yiedo_{dd[f[a[ji Ünnepeket ñ és sikerekben gazdag Új 8ebZe]æ`;ipj[dZej Esztendôt kívánunk!

˝ Köszönjük az ez évi együttmuködést és reméljük, hogy eddig kialakult a kapcsolataink ˝ ˝ a jövoben is tovább erosödnek.

Köszönjük ezévi együttmuködését és bizalmát és ˝ reméljük, jövore ˝ is elégedett ügyfeleink, partnereink között üdvözölhetjük Önt!

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Boldog karácsonyt!

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége, a Titkárság munkatársai és az ELEKTROTECHNIKA szakfolyóirat békés, boldog meghitt Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag Új Esztendôt kívánnak minden kedves Olvasónak, MEE tagnak és családjuknak!

Kellemeskarácsonyi karácsonyiünnepeket ünnepeketésés Kellemes boldogújújévet évetkívánunk! kívánunk! boldog Energia és termelékenység Energia és termelékenység világért egyegy jobbjobb világért ™ ™

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents