évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Elektrotechnika A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Szélerőműparkok hatásos teljesítményének szabályozása Színhőmérséklet tartomány kiterjesztése villamos teljesítmény mérésével Smart metering-ről közérthetően FAM Bizottság pályázati felhívása Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről A szélerőművek villámvédelme A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás margójára

101. évfolyam

2 0 0 8 /1 2

www.mee.hu

A jövő kulcskérdése

Kik segítik Önt az energiaellátás Folyamatosságának fenntartásában?

Az AREVA T&D szakértői.......... A megbízható, nemzetközileg ismert és elismert gyártmányainak, rendszereinek és szolgáltatásai-nak köszönhetően az AREVA T&D támogatja Önt energetikai projektjeinek megvalósításában. A villamos energia átvitel és elosztás területén szerzett több mint 100 év tapasztalata és szak-tudása nagyban hozzájárul az ipar folyamatos fejlődéséhez és a világ minden táján milliók számára garantálja a biztonságos és megbízható energiaellátást. AREVA Hungaria Kft. – Értékesítési Iroda – Nagyszőlős u. 11-15. H-1113 Budapest Tel.: (1)-487-7220 – Fax: (1)-487-7224 www.areva.com

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

Hungária Kft. · Areva Enersys Kft. · DistrelecHungária GmbH · C+D Automatika · Rapas Kft. Kft. · OBO Bettermann Kft. ·

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Dervarics Attila: Elnöki beköszöntő . ...................... 4

Attila Dervarics: Welcome from the President

ENERGIA

ENERGY

Dr. Hunyár Mátyás – Dr. Veszprémi Károly Szélerőműparkok hatásos teljesítményének szabályozása ....................................................................... 5

Dr. Mátyás Hunyár – Dr. Károly Veszprémi Effctieve power control of wind-parks

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTINGTECHNICS

Szőnyi László: Színhőmérséklet tartomány kiterjesztése villamos teljesítmény mérésével ....... 9

László Szőnyi: Expanding the region of colour temperature based on electric power measurement

AKTUÁLIS

TIMELESS

Haddad Richárd Smart meteringről közérthetően ............................... 12

Richard Haddad Smart Metering – easy to understand

Tóth Éva: 120 év az energiaipar szolgálatában . .... 13

Éva Tóth: Serve the energy industry - during the last 120 years

Fehér György: FAM Bizottság Állásfoglalása a szigetelő karú, kosaras gépkocsi vizsgálatairól ...... 14

György Fehér: FAM (Working Under High Voltage) Committee statement about the test of the isolated arm basket car

FAM Bizottság pályázati felhívása ............................... 14

FAM Committee asking for application

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL RULES

Arató Csaba: Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről . ....................................... 15

Csaba Arató: Ministerial rules about the safety requirements of the machines

Dr. Bencze János: Kamarai konferencia a vállalati energia hatékonyságáról ............................ 17

Dr. János Bencze: Energy efficiency in the companies activity – Conference in a Chamber of Commerce

HÍREK

NEWS

Dr.Bencze János: Energetikai hírek a világból ....... 18

Dr. János Bencze News from the world of Energetics

Dr. Benkó Balázs A szélerőművek villámvédelme ................................... 21

Dr. Balázs Benkó Lightning protection of wind power stations

Dr. Krómer István: 125 éves a S.E.E. . ......................... 21

Dr. István Krómer: 125 years old the French Electrotechnical Association (S.E.E.)

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENTS

Arany László Modern díszvilágítás Szegeden ...... 22

László Arany: Modern floodlight in Szeged

Arany László: „Szeged Fő utcája – a Tisza” ............... 23

László Arany „The main street of Szeged – the river Tisza”

Ujfalusi László: A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás margójára .............................. 24

László Ujfalusi: Some words about the 55th Annual Conference and Exhibition of MEE (Hungarian Electrotechnical Association)

Molnár Károly Zsolt Beszámoló a LUMEN V4 2008 Konferenciáról ......... 25

Károly Zsolt Molnár: Some words about the „LUMEN V4 2008” Conference

Beszámoló a 7.Lux et Color Veszpremiensis Szimpóziumról ................................................................... 26

Report from the „7. Lux et Colour Veszpremiensis” Symposion

Gerse Pál: Látogatás a Cierny Vah-i szivattyús tározós vízerőműbe . ........................................................ 27

Pál Gerse: Visit in the „Pump Storage Powerplant” in Cierny Vah

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY OF TECHNICS

Sitkei Gyula – Dr. Jeszenszky Sándor Nagyszeben jártunk ......................................................... 28

Gyula Sitkei – Dr. Sándor Jeszenszky Visit in Nagyszeben

Tóth Éva: Auer emlékülés az Elektrotechnikaiés a Gázmúzeumban ....................................................... 29

Éva Tóth: Auer Memorial Conference in the Electrotechnical- and Gas Museum

Tóth Éva: MEE-VDE kapcsolat . .................................... 29

Éva Tóth: Connection between MEE and VDE

Jakabfalvy Gyula: A villamos törpemotor gyártás története Magyarországon . .......................... 30

Gyula Jakabfalvy: The history of the production of extra small electrical machines in Hungary

LAPSZEMLE . ........................................................................ 32

REWIEV

NEKROLÓG

OBITUARI

Kovács Máté ........................................................................ 34

Máté Kovács 3

Baumann Pál ...................................................................... 34

Pál Baumann

Kedves Olvasó, Kedves MEE Tagok!

Még néhány hét és a 2008-as esztendőt is magunk mögött hagyjuk. Így az év végéhez közeledve fokozatosan magával ragad bennünk az ünnepi készülődés, de működésbe lépnek más régi beidegződéseink is. Akarva-akaratlanul egyre többet foglalkoztat bennünket az éves számvetés, és fokozott erőfeszítéssel próbáljuk teljesíteni még az év hátralévő feladatait. Hozzá tartozik az ünnepi készülődéshez a visszatekintés is, hiszen nem mindegy mit hagyunk magunk mögött, a jól elvégzett munka feletti elégedettség nagyban meghatározza az ünnepi hangulatot. Én sem vagyok ezzel másként - bár a hivatalos éves beszámoló készítésének majd csak február-márciusban lesz itt az ideje -, engem is egyre többet foglalkoztat, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület milyen évet fog zárni, jó érzéssel állhat-e majd a küldöttgyűlésen az elnökség a tagság elé. A feladatok áttekintését megkönnyíti a november 28-29-én tartott Országos Elnök Titkári Értekezlet, ahol a társaságok, szakosztályok elnökei és a megújulási program munkabizottságainak vezetői számoltak be a 2008. év eseményeiről, munkatervük teljesítéséről. E helyen egy részletes beszámolóra nincs lehetőség, csak a benyomásaimat oszthatom meg Önökkel. Jó volt hallani a Világítástechnika Társaság sokszínű tevékenységéről szóló tájékoztatást, amelyben a színvonalas szakmai programok mellett helyet kaptak a világítástechnikát és az elektrotechnikát népszerűsítő események is. A Villamos Energia Társaság ebben az évben elsősorban a villanyszerelőknek nyújtandó szolgáltatásaik, továbbképző tanfolyamaik fejlesztésére és bővítésére összpontosított. A szakosztályok többsége tevékeny volt az év során, érdekes rendezvényeikkel hozzájárultak a megújulási programban

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

megfogalmazott törekvésekhez. Ők a szakmai munka letéteményesei, a szakosztályokban folyó munka kell, hogy adja az Egyesület szakmai tevékenységének gerincét. Úgy gondolom, vannak még lehetőségeink ezen a téren. A tanácskozáson az is szóba került, hogy a szakosztályok működésszabályozásával kapcsolatban is van még feladatunk, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlévők a megoldást hasonló módon képzelik. A megújulási program túllépett a félidején, a munkabizottságok vezetői beszámoltak a faladatok állásáról. Összegzés képen elmondható, az akciók többsége sikeresen befejeződött, vagy időarányosan halad és eredményeik egyértelműen megmutatkoznak: Az új tagnyilvántartó rendszer működik, a tagok regisztrálása előrehaladott állapotban van. Partnerhálózatunk bővül, jogi tagjaink száma és támogatásuk mértéke is növekszik. Megőriztük, sőt javítottuk az egyesület pénzügyi stabilitását. Aktívak voltunk a magyar energetika alakításában, az energiapolitikával és a Villamos Energia Törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásainkat eljutattuk a kormánynak, minden frakciónak, TV, rádió és különböző média kiadóknak. Az elektrotechnika népszerűsítésének szándékával több rendezvényt szerveztünk pályaválasztó fiataloknak. Sikeresek voltak központi szakmai rendezvényeink, az ElektroSalon Nemzetközi Szakkiállításon és az EdF-el közösen rendezett MEE Szakmai Napon és különösen igaz volt ez az egri vándorgyűlésre. Elkészült és működik az új honlapunk, folyamatosan emelkedik a látogatottsága, ma már az érdeklődök száma napi 6001300 között mozog. Lapunk, az Elektrotechnikai formájában és tartalmában egyaránt megújult azzal a céllal, hogy még hitelesebben közvetítse a tagok és partnerek felé a szakmai és a szervezeti eseményeket, újdonságokat. Természetesen véletlenül sem szeretném azt sugallni, mindent elvégeztünk, nyugodtan hátradőlhetünk. Erről nincs szó, még sok kihívást jelentő és szép feladat van előttünk. Folyamatos munkát igényelnek az egyesület küldetésében megfogalmazott törekvéseink, így minden nap tennünk kell szakmánk magasabb társadalmi presztízséért, pályaválasztók érdeklődésének felkeltéséért. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy az egyesületi élet mozgalmasabbá vált, eredményeink egyértelműen mutatkoznak, és ennek fenntartás nélkül örülhetünk! Köszönetet mondok mindazoknak, akik a fenti eredményeket létrehozták, akik időt és fáradságot áldoztak az egyesületi munkára. Munkájuknak köszönhetően elindult valami, és őszintén reménykedem, hogy ez egyre több tagtársunkat magával ragad, és egyre többen kapcsolódnak be, vállalnak részt a közös feladatokból! Áldott és békés karácsonyi ünnepeket, eredményekben gazdag boldog újesztendőt kívánok minden kedves tagunknak és partnerünknek! Tisztelettel és barátsággal,

Dervarics Attila elnök

Energia Energia Energia Energia

Szélerőműparkok hatásos teljesítményének szabályozása 1a. ábra Szélerőművek főáramkörei : kétoldalról táplált Az utóbbi időben a szélerőműparkok szabályozási képességei, és így azok villamosenergia-rendszerbe integrálásának lehetőségei az elsődleges kutatási célok a szélenergia területén. Jelen cikk témája csupán a változtatható szögsebességű szélerőmű hatásos teljesítményének szabályozása, amely tehát a kétoldalról táplált aszinkron generátoros és a sokpólusú állandómágneses szinkron generátoros megoldásokra terjed ki. A cikk tárgyalja a szélparkok részvételi lehetőségeit az energiarendszer primer, szekunder és tercier szabályozásában, amelyek részét képezik az új csatlakozási feltételeknek.

1b. ábra Szélerőművek főáramkörei : szinkron generátoros

Recently the control ability of wind-parks is a prime research concern for their integration into the energy system. The scope of this paper is only the active power control of both types of variable speed wind power plants, namely with doubly fed induction generator and with multipole permanent magnet synchronous generator. The paper discusses the possibilities of participation of the wind parks in primary, secondary and tertially system control to fulfill the new grid codes. The detailed explanation of wind-park control system presented here is based on the control strategy of Danish offshore wind-farm, Horns Rev.

1. Bevezetés A korábbi években az elosztó hálózatra csatlakozó szélerőművektől általában nem várták el, hogy részt vegyenek a rendszer szabályozási feladataiban. A szélerőművek többsége ma is autonóm szabályozási rendszerrel rendelkezik. Sok országban azonban rohamosan nő a szélenergia részaránya a teljes villamos energiában. Ezzel és a technikai fejlődéssel összhangban növekszik a szélerőművek egységteljesítménye és a szélerőműparkok összteljesítménye. Ez utóbbiak egyre gyakrabban közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakoznak. A kölcsönhatás révén a szélerőművek fokozott hatással bírnak az energiarendszer minőségére, stabilitására és megbízhatóságára. Nagy parkok esetén ezen erőművek lekapcsolódása a rendszerről – hálózati hibák bekövetkeztekor – a többi üzemben maradó erőmű és egyes hálózati részek túlterheléséhez és lekapcsolásához vezethet. A szélerőművek hatása különösen erős lehet kis fogyasztás és nagy szélsebességek idején. Amint említettük a hagyományos szabályozással rendelkező szélerőművek nem vesznek részt a villamos rendszer szabályozási feladataiban, ami adott teljesítmény részarány felett nem engedhető meg. Rossz összetételű erőműrendszer üzeme már kis szélerőmű részarány esetén is kritikus lehet. Magyarországon – a szélerőművek maximális együttes teljesítményére vonatkozó és 2010-ig érvényes – 330MW-os felső határt a hatóságok a felsorolt okokkal indokolták.


2. Egyedi szélerőművek szabályozási lehetőségei Jó szabályozási lehetőségeket csak változtatható fordulatszámú, azaz frekvenciaváltón keresztül hálózatra csatlakozó szélerőművek képesek biztosítani. Mára ennek két változata alakult ki: – a kétoldalról táplált frekvenciaváltós aszinkron generátoros (1.a.ábra) és a – frekvenciaváltón keresztül hálózatra csatlakozó állandómágneses vagy gerjesztett forgórészű szinkron generátoros megoldás (1.b. ábra) A frekvenciaváltó mindkét esetben feszültséggenerátoros közbenső egyenáramú körrel és IGBT-s félvezetőkből épül fel, és mindkét áramirányítója impulzusszélesség modulációs (ISZM) vezérléssel készül. 2.1. A turbina teljesítmény szabályozása Ennek szokásos megoldását legkönnyebb a szélsebesség-turbina teljesítmény síkon szemléltetni (2.a. ábra). Az I-es szélsebesség tartományban (vi≤v≤vnévl) optimális (maximális) energiakinyerésre törekednek (1) alapján: (1) Ezt optimális turbina szögsebességgel (ωTopt), ϑ≈ϑopt≈0 lapátszöggel és optimális λ gyorsjárási tényezővel lehet megvalósítani (Ib tartomány), mert ekkor az energiakinyerésre jellemző Cp viszonyszám az elérhető maximális. Sajnos a MW-os teljesítménytartományban az igénybevételek és az aerodinamikai eredetű zaj szempontjából megengedhető ωTnévl szögsebesség (2.b.ábra) már a névleges szélsebesség (vnévl) elérése előtt jelentkezik, ezért a teljesítmény növelése csak a nyomaték növelésével lehetséges az Ic tartományban (C-D pontok között), a szabályozás ωTnévl=állandóra és ϑ=ϑopt-ra történik. Kétoldalról táplált aszinkron generátor esetén – a korlátozott szögsebesség tartomány miatt (±30% a szinkron fordulatszám körül) – szükség van még egy ωT=ωTmin tartományra is, ahol az optimális energiakinyerés ϑ=ϑopt szabályozással érhető el (Ia tartomány).

2. ábra A szélerőművek szabályozási tartományai a./ v-Pτ síkon, b./ ωτ-Pτ síkon A II-es szélsebesség tartományban (vnévl≤v≤vmax≈25m/s) gazdaságossági megfontolások miatt PT=PTnévl teljesítményt kell tartani, de a szögsebesség sem növelhető tovább (ωT=ωTnévl). Ez növekvő szélsebesség esetén a Cp teljesítménytényező elrontásával lehetséges, ami elsősorban a ϑ lapátszög növelésével érhető el. Cp csökkentésében azonban fontos szerephez jut a λ gyorsjárási tényező optimális értékhez képesti növekvő eltérése. Gyors változásokra az ωTnévl érték általában 10%-kal túlléphető (ωTmax-ig). 2.2. A frekvenciaváltó hatásos teljesítmény szabályozása Mezőorientált (ill. hálózatorientált) szabályozás segítségével mindkét kapcsolás (1.a.ábra, 1.b.ábra) mindkét áramirányítója (GÁ,HÁ) váltakozóáramú oldalán levő áram vektorosan szabályozható, ami a síkvektor két derékszögű összetevőjének (id, iq) egymástól független változtatását jelenti. Ez a szabályozás a gépoldali áramirányító (GÁ) esetén az id komponenst, a pólus fluxushoz (1.b. ábra), illetve az állórész fluxushoz (1.a. ábra) rögzíti. A hálózatoldali áramirányító (HÁ) esetén az id összetevőt a hálózati feszültség integráljához, azaz egy fiktív fluxushoz csatolja. Az id összetevő a meddő teljesítmény (Q), az iq összetevő a hatásos teljesítmény (P) szabályozására használható. A gépoldali áramirányító hatásos teljesítmény szabályozását a generátor nyomatékának és ezen keresztül a szélturbina ωT szögsebességének szabályozására használjuk fel az Ib tartományban (ωGopt, ill. λopt beállításán keresztül). A generátor ezen szabályozása önvezérlés az fG frekvenciára vonatkozóan, így pl. a szinkron generátoros megoldás nem eshet ki a „szinkronizmusból”. A hálózatoldali áramirányító iq összetevőjét (hatásos teljesítmény szabályozását) a közbenső egyenáramú kör Ue feszültségének szabályozására használjuk fel. Ez két ok miatt is szükséges. –Az Ue feszültségnek minden pillanatban biztonsággal nagyobbnak kell lennie, mint a hálózat vonali feszültségének csúcsértéke. Ez az áramirányító vezérelhetőségéhez szükséges. –Az Ue feszültség állandósága a generátor és a hálózatoldali hatásos teljesítmények egyenlőségének érzékeny mutatója. Ha a két teljesítmény nem egyenlő, akkor a C kapacitás töltése és feszültsége növekedni vagy csökkenni kezd. Te-


hát az Ue-re épített fölérendelt szabályozó kör megfelelő irányban módosítja az alárendelt PH hatásos teljesítmény szabályozás alapjeleit. Belátható, hogy a teljes szélerőmű hatásos teljesítményének szabályozása komplex együttműködést igényel a lapátszög szabályozás és az áramirányítók hatásos teljesítményének szabályozása között. Ennek az együttműködésnek egy lehetséges megvalósítását ábrázoltuk a 3. ábrán, amely mind

3. ábra A szélerőmű hatásos teljesítményének autonom szabályozása a két szélerőmű típusra egyaránt vonatkozhat. A szélerőmű hatásos teljesítményének alapjelét a szögsebesség függvényében a 2.b. ábra alapján írjuk elő, úgy hogy (2) azt módosítjuk a veszteségi teljesítményekkel. Amíg a szögsebesség kisebb a névleges értékénél (ωmért<ωTnévl) addig a ∆ω hibajel (ill. integrálja) negatív és a lapátszöget a szabályozás a minimális értéken (ϑ≈0) tartja. A teljesítményszabályozás alapelve az, hogy pl. növekvő szélsebesség esetén növekszik a mért szögsebesség, amely új teljesítmény alapjelet ír elő, a nagyobb generátor nyomaték ellene hat a gyorsulásnak és így egy új egyensúlyi pont alakul ki a 2.b. jelleggörbén. Amikor a szögsebesség a névleges értéke fölé növekszik, a teljesítményszabályozás nem tudja tovább növelni a generátor fékező nyomatékát. Így a szög-

6. ábra Néhány teljesítményszabályozási stratégia felszabályozás érdekében. Ennek a szekunder szabályozásnak az elvét az 5. ábrán láthatjuk. A teljesítmény változási sebességének korlátozása azért szükséges, mert mint már említettük, a konvencionális erőművek teljesítményváltoztatási gradiense általában lényegesen kisebb a szélerőművekénél, tehát a pillanatnyi teljesítmény-egyensúly csak így tartható. Az előírt korlátot mindkét változtatási irány esetén szokás betartani – amint az az 5. ábrán is látható. A szélsebesség növekedésekor ennek nincs akadálya (lásd 6.a. ábrát), gyors szélsebesség-csökkenés azonban problémát jelenthet még akkor is, ha a teljes forgórész névleges indítási idejét is figyelembe vesszük. – A teljesítmény abszolút értékének korlátozása (6.b. ábra) – Menetrendtartás és teljesítményegyensúly-biztosítás (6.c. ábra)

4. ábra A szélerőművek automatikus frekvenciaszabályozása

5. ábra A szélerőművek delta szabályozása sebesség kicsivel a névleges érték fölé növekszik (ωmért>ωTn) és a ∆ω hibajel (ill. integrálja) pozitívvá válik, ami a ϑ>0 lapátszög segítségével csökkenti a szélből kinyert teljesítményt és a turbina nyomatékát. Végül a PI kompenzálású szabályozók a szögsebességet ωTn értéken, a hálózati teljesítményt pedig PHn értéken tartják (D-E szakasz a 2.b. ábrán).

4. Szélpark szintű hatásos teljesítmény szabályozás A farmon belüli egyedi szélerőművek hatásos teljesítményének szabályozását a továbbiakban is a 3. ábrán vázolt elv szerint valósítjuk meg. Annak érdekében azonban, hogy központi (park szintű) szabályozás lehetséges legyen, a szabályozó hurkot felvágjuk és a PHa alapjelet a központi szabályozás írja elő minden szélerőmű részére. A park szintű szabályozásnak lehetővé kell tennie a rendelkezésre álló szélteljesítmény korlátozás nélküli kinyerését is, valamint a stratégiától függően az előző 3. pontban felsorolt korlátozást biztosító szabályozási módok megvalósítását is. A szélfarm jelentős kiterjedése miatt a szélsebesség különböző lehet az egyes szélerőműveknél, így azok forgórészének szögsebessége és rendelkezésre álló teljesítménye is általában eltérő. Ezért ezt a teljesítményt minden egyes szélerőműnél meg kell állapítani, és a szélpark eredő rendelkezésre álló teljesítménye ezek összege lesz (Σ blokk a 7. ábrán).

3. Szélerőműparkok részvételének módjai a hatásos teljesítmény szabályozásban Frekvenciaszabályozásra csak korlátozott mértékben használható egy szélerőmű a szélsebesség (és teljesítmény) sztochasztikus változása miatt. Jelentős előnyt jelenthet viszont a hagyományos erőművekkel szemben a rendkívül gyors szabályozhatóság (a frekvenciaváltó néhány tized s, míg a lapátszög szabályozás néhány s-os időállandóval jellemezhető). Kétféle megvalósítás lehetséges – A hőerőművekhez hasonló P-f jelleggörbe kialakítása (lásd 4. ábrát), amely automatikus (tehát primer) szabályozást biztosít, – Ún. „delta” szabályozással, amely a rendszeroperátor igénye szerint aktuálisan előírt tartalékot biztosít a 7. ábra Szélpark szintű hatásos teljesítmény szabályozás


8. ábra Szélerőműpark szabályozó részletesebb blokkvázlata. Korlátozás nélküli esetben a névleges szélsebesség felett (v≥vn: ωmért≈ωτn) elvileg maradhatna a szögsebesség alapjel ωTn. Ezzel az alapjellel azonban a névleges szögsebesség alatt nem tudnánk korlátozni a szélerőmű (és a szélpark) kimenő teljesítményét. Ugyanis az ω≈ωTn szögsebesség miatt a teljesítményszabályozó a rendelkezésre álló teljesítményre szabályozna (lásd ωmért-P jelleggörbét). Ezért a szögsebesség alapjelet adaptív módon illeszteni kell az aktuális szélsebességhez a v
Dr. Hunyár Mátyás BME, Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport, egyetemi docens a MEE tagja [email protected]

Magyarország a Distrelec-minŃséget választja: Tel.: 06 80 015 847

Terjedelmes minŃségi termékprogramunkból termékprogramunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhetŃ honlapunkon: www.distrelec.com Amit a Distrelec Önnek kínál: Q Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Q Mindössze 5,- EUR kiszállítási költség Q Rendelés akár 1db-tól Q Ingyenes cserelehetŃség Q Tanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847 Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

Dr. Veszprémi Károly BME, Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport, egyetemi docens a MEE tagja [email protected]

Európa legjelentŃsebb minŃségi elektronikai és számítástechnikai alkatrész disztribútora

Lektor: Dr. Schmidt István professzor


világítástechnika világítástechnika világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika Színhőmérséklet-tartomány kiterjesztése villamos teljesítmény mérésével Ez a cikk a korábbi színhőmérséklet-mérési módszerek ismertetése után az izzólámpák színhőmérsékletmérésének, tartománya kiterjesztésének új lehetőségével foglalkozik. Egy vagy több színhőmérséklet-érték ismeretében a villamos teljesítmény mérésével és a Stefan-Boltzmann törvény alkalmazásával a színhőmérséklet-mérés tartománya kibővíthető. Az ajánlott módszer a fotometriai laboratóriumokban egyszerűbbé teheti a további színhőmérséklet-értékek meghatározását. This article deals with a new possibility of the measurement and the expansion of colour temperature-range of the incandescent lamps after description of the former measuring methods of the colour temperature. The colour temperature-range can be expanded when we know one or more values of colour temperature by means of the measurement of electric power and Stefan-Boltzmann law. The suggested method could make more simple the determination of the further colour temperature-values in the photometric laboratories.

A természettudományok története számtalan olyan felfedezést ismer, ahol az új eljárások megszületését pénzszűke, eszközhiány, vagy egy korábbi eljárás nem szokványos alkalmazása segítette elő. Mint az OMH optikai osztályának tudományos munkatársa, 1976-tól 2004-ig foglalkoztam többek között színhőmérséklet-méréssel. Ebben a minőségemben 1981-ben az ottani módszerek tanulmányozására Braunschweigben, a Német Mérésügy Hivatalban (a PTB=Physikalisch-Technische Bundesanstalt-ban) jártam. Ma nyugdíjasként a Szőnyi Fényerő Bt. alapítójaként magánlaboratóriumomban megvilágítás- és fénysűrűség-méréssel foglalkozom. A szűkösebb eszközállomány rákényszerített arra, hogy egyes eszközök hiányát több ismert eljárás, fizikai törvény számításba vételének a kombinációjával mégis kiváltsam. s ily módon a kalibrálásnál szükséges mérési adatokat korrekt új mérési módszerekkel helyettesítsem. Egy ilyen új eljárás bemutatása – azt gondolom – számot tarthat a tudományos közvélemény érdeklődésére is. Fotometriai laboratóriumunk egyelőre nem rendelkezik tristimulusos színmérővel, ezért fontos volt, hogy a színhőmérséklet-mérést egyszerűbbé tegyük. Kalibráló laboratóriumunk egy új mérési eljárást dolgozott ki a színhőmérséklettartomány kiterjesztésére. A cikk a korábbi színhőmérséklet-mérési módszerek ismertetése után az izzólámpák színhőmérséklet-mérésének, tartománya kiterjesztésének erről az új lehetőségéről szól, annak ellenére, hogy az eljárás egyes elemei kb. 25 éves múltra tekintenek vissza. Eljárás lényege Egy izzólámpa egy vagy több színhőmérséklet-értékének ismeretében a villamos teljesítmény mérésével és a Stefan-


Boltzmann törvény alkalmazásával a lámpa színhőmérséklettartománya kiterjeszthető. Ez a gondolat és annak gyakorlati megvalósítása fotometriai laboratóriumunkban egyszerűbbé tette a további színhőmérséklet meghatározását. Izzólámpák kisugárzott fénye, élettartama, fényhasznosítása nagy mértékben függ az izzószál hőmérsékletétől. Az izzólámpa hőmérsékleti sugárzó és relatív spektrális teljesítményeloszlása megközelíti a Planck-sugárzóét. Ennek alapján az izzólámpa kisugárzott teljesítménye, - a StefanBoltzmann törvény szerint – jó közelítéssel a hőmérséklet negyedik hatványával arányos. A Wien-féle eltolódási törvény értelmében a fényhasznosítás nagymértékben hőmérséklet-függő, hiszen a sugárzási teljesítmény maximuma egyre közelebb kerül az emberi szem láthatósági függvényének [V(λ)] maximumához. Ezért volt érdemes minél magasabb hőmérsékleten működő izzólámpákat gyártani. A hőmérséklet növekedése azonban az izzószál gyorsabb párolgásához vezetett, ami exponenciálisan csökkentette az izzólámpa élettartamát. Így az izzólámpák gyártásánál a hőmérsékletet az élettartam és a fényhasznosítás közötti kompromisszum alapján állították be. A Wien-féle eltolódási törvény miatt a hőmérséklettel jelentős mértékben változik a lámpa színe. Így optikai úton lehetőség nyílt az ún. színhőmérséklet meghatározására, mely az izzószál valódi hőmérsékletével arányos. A Tc színhőmérséklet „a Planck-sugárzó azon hőmérséklete, melynél a fényforrás színe a Planck-sugárzóéhoz legközelebb áll” [1]. A színhőmérséklet mérése sokáig a jól ismert két (λ1és λ2) interferenciaszűrős módszerrel történt. A módszernek komoly korlátai voltak. Két különböző színhőmérsékletű etalonlámpára volt szükség, s csak ebben a tartományban lehetett a Wienféle sugárzási törvény segítségével egy izzólámpa ismeretlen színhőmérsékletét meghatározni. A PTB-ben „interferenciaszűrős monokromátor”-ral mérték a színhőmérsékletet (ún. eloszlási hőmérsékletet) [2]. Két, a 686 nm-es (λ1) és a 463 nm-es (λ2) szűrőnél az ismert színhőmérsékletre beállítandó lámpa áramerősségét úgy változtatták meg, hogy ugyanazt a vörös-kék arányt érjék el, mint az etalonlámpáé. Ha viszont adott villamos paraméterekkel (áram, kapocsfeszültség) rendelkező lámpa színhőmérsékletének meghatározására volt szükség, az etalonlámpa áramát változtatták az azonos vörös-kék arány eléréséig és az etalonlámpa ismert áramerősségszínhőmérséklet függvényéből tudták a mérendő lámpa színhőmérsékletét meghatározni. A vörös-kék arány azonosra történt beállítása után a többi interferenciaszűrő-pár került a fényútba. Itt az arányok már nem egyeztek a vizsgálandó és az etalon fényforrás esetén, mert spektrális teljesítményeloszlásuk egymástól többé-kevésbé eltért. Mivel számítógépük tartalmazta az etalonlámpa és a Planck-görbe sugárzásfüggvénye arányának adatait, a mérendő lámpa és a Planck-görbe sugárzásfüggvényének arányát (azaz az eloszlásfüggvényt), a 7 db mérési pontra illesztett spline görbével rajzolták meg [3, 4, 5]. Megjegyezzük, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal színhőmérséklet etalonlámpáit a PTB 1981-ben ezzel a módszerrel határozta meg. Gázkisülő lámpák színhőmérsékletét, mivel ezek nem hőmérsékleti sugárzók, másképp kell értelmezni. Ennek már semmiféle kapcsolata sincs a valódi hőmérséklettel, csak a szín jellemzésére szolgál. Ezért volt szükség a korrelált színhőmérséklet fogalmának bevezetésére, amit tristimulusos színmérővel mértek [6, 7, 8, 9]. A CIE szótár szerint [10] a korrelált színhőmérséklet: „a Planck görbén (x, y koordináta-rendszerben) azon pont színhőmérséklete, amelynek színezete legkevésbé tér el a vizsgált fényforrás színezeté-

A

V

(U•I)1/4

Tc(K)

Tc/(U•I)1/4

2,251

18,00

2,523

2688

1065,4

2,319

19,00

2,576

2744

1065,0

2,386

20,00

2,628

2798

1064,7

2,449

21,00

2,678

2849

1063,9

2,520

22,00

2,729

2905

1064,4

2,582

23,00

2,776

2954

1064,1

2,642

24,00

2,822

3000

1063,2

2,761

26,00

2,911

3092

1062,2

1. táblázat I

U

A

V

2,251

18,00

2,477

2688

1085,3

2688

0

2,319

19,00

2,528

2744

1085,3

2744

0

2,386

20,00

2,578

2798

1085,5

2798

0

2,449

21,00

2,626

2849

1085,0

2850

-1

2,520

22,00

2,674

2905

1086,0

2903

+2

2,582

23,00

2,720

2954

1086,0

2952

+2

2,642

24,00

2,764

3000

1085,5

3000

0

2,761

26,00

2,849

3092

1085,1

3093

-1

Átlag:

1085,5

2,702

(U•I)0,245

Tc

Tc/(U•I)0,245

K

25,00

2,807

Tc mód

Tc - Tc mód

K

K

3047

2. táblázat I

U

Tc

A

V

K

Tc/(U•I)1/4

2,529

73,6

2098

568,1

2,834

90,5

2269

566,9

2,859

92,0

2286

567,7

2,905

94,6

2307

566,6

2,951

97,3

2331

566,4

3,100

106,5

2404

564,0

3,117

107,5

2410

563,4

3,343

122,1

2530

563,0

3,284

118,1

2500

563,4

3,596

139,3

2662

562,8

3,609

140,2

2669

562,8

3,676

144,9

2698

561,7

3,849

157,4

2786

561,5

4,000

168,8

2859

560,9

4,124

178,3

2919

560,6

4,149

180,2

2933

560,8

4,234

186,8

2976

561,2

3. táblázat

től egy megegyezéses egyenletes közű színdiagramon (u, v, vagy u’, v’)”. Méréskor elegendő volt egyetlen ismert színhőmérsékletű lámpát használni, amellyel elvileg bármilyen fényforrás színhőmérséklete meghatározható, amennyiben az etalon fényforrás x és y színkoordinátája pontosan ismert [11]. Itt mind az etalon, mind pedig az ismeretlen színhőmérsékletű fényforrásnál megmértük a 3 (X, Y, Z) színösszetevőt. Az etalon színkoordinátákból és a mért 6 adatból a korrelált színhőmérséklet már kiszámítható. Izzólámpák esetén még az OMH-ban dolgoztam ki azt a mérési eljárást, melynek során a háromcsatornás érzékelővel történő módszert és a korábbi kétszűrős mérési eljárást kombináltam és a vörös/kék arányokat a kiszámított korrelált színhőmérséklet-értékekkel párosítva egy 5., vagy 6. fokú polinomot határoztam meg. A polinóm (2100 ÷ 2980) K színhőmérséklet-tarto-


10

mányban a mért vörös/kék arányokból nagy pontossággal kiszámolta a hozzájuk tartozó színhőmérséklet értékeket. A módszernek az a hátránya, hogy a polinóm extrapolálásra nem alkalmas, tehát 2100 K alatt és 2980 K fölött nem lehet használni. Ezen a ponton azonban tovább lehet lépni, ha alkalmazzuk a Stefan-Boltzmann törvényt. Az izzólámpa áramának (I) és kapocsfeszültségének (U) mérésével kapott villamos teljesítménynek meg kell egyeznie a sugárzási teljesítménnyel, feltételezve, hogy az abszolút fekete sugárzó. Ebből következik, hogy az izzószál hőmérséklete (T) és az U•I szorzat 4. gyöke hányadosának minden esetben azonosnak kellene lenni, azaz T/ (U•I)1/4 = állandó Mivel a lámpaszál (v. spirál) hőmérséklete a színhőmérséklettel igen szoros kapcsolatban van, várható, hogy a Tc/ (U•I)1/4 arány is közel állandó lesz [12]. Nagyon sok típusú lámpát vizsgáltunk meg, többek között még korábban egy 24 V 70 W-os 50320-es típusú autólámpát is. A különböző színhőmérséklet-értékeket az OMH etalonokból tristimulusos módszerrel mértük meg, ill. számoltuk ki. Ezt illusztrálja az 1. táblázat. Mivel az izzólámpa nem tökéletesen Planck-sugárzó és a színhőmérsékleti skála sem azonos a valódi hőmérsékleti skálával, érthető, hogy a hányados - a színhőmérséklet 400 K-es növekedésekor - elhanyagolható módon kicsit változik, és megállapítható, hogy többé-kevésbé monoton csökken. Ha a negyedik hatvány értékén kis módosítást hajtunk végre és ha a hányadosátlagot beszorozzuk az (U•I)0,245 hatványértékekkel, akkor kis eltéréssel visszakapjuk a korábbi színhőmérséklet-adatokat, amit a 2. táblázatban mutatunk be. A táblázatban feltüntettük a Tc/(U•I)0,245 átlagából számolt „módosított” színhőmérsékleteket (Tc mód) és a Tc - Tc mód különbségeket. Látható, hogy az eltérések minimálisak. A 25,00 V kapocsfeszültségnél nem mértük meg a színhőmérsékletet. Az említett eljárással az elektromos paraméterekből 0,245 kitevő mellett ezt ki tudtuk számolni. Mivel laboratóriumunk nem rendelkezik tristimulusos színmérőfejjel, hátrányunkat előnnyé változtatva a további kísérleteinket azzal az 1000 W-os halogénizzóval végeztük, amit fotometriai mérésekhez használunk. Ezt az alábbi 3. sz. táblázat szemlélteti: Látható, hogy a hányados a színhőmérséklet 900 K-os növekedésekor itt is változik. Ebben az esetben az előbbi példától eltérő kitevővel: 0,241-vel kellett számolni. A hányadosátlagot az (U•I)0,241 hatványértékekkel szoroztuk be. Ezt a 4. sz. táblázatban mutatjuk be: Ebben a tartományban a mérési bizonytalanság a laboratórium etalonjainak ± 10 K és az itt tapasztalt ± 7 K maximális eltéréseiből számolható, azaz ± 12 K. Ez a módszer izzólámpák esetén tehát meggyőző módon szélesebb színhőmérséklet-tartományban alkalmazható. Az áram és kapocsfeszültség mérésével - mint láttuk- , már elegendő adat áll rendelkezésünkre a színhőmérséklet kiszámításához. Ezt illusztrálja az 5. sz. táblázat. Látható, hogy a tartományt lefelé 1908 K-ig, fölfelé 3068 K-ig ki tudtuk terjeszteni. A mérési bizonytalanság további növekedése az áramés feszültségmérés bizonytalanságából adódik. Más izzólámpa esetén azonban nem teljesen azonos kitevővel kell számolni. Minden esetben egy vagy több ismert lámpa-színhőmérséklethez tartozó áram és kapocsfeszültség adatából az ettől eltérő áram- ill. kapocsfeszültség méréséből a fent leírt módon jó közelítéssel kiszámolható az ezekhez tartozó színhőmérséklet-érték. Mivel az izzólámpák fényhasznosítása a korszerű, energiatakarékos fényforrásokénál lényegesen kisebb, így használa-

(U•I)0,241

Tc

Tc/(U•I)0,241

I

U

mód

A

V

(U•I)0,241

Tc/(U•I)0,241 Tc mód

U

A

V

2,201 57,1

3,205

1908

2,529

73,6

2,818

2098

595,5

2097

+1

2,349 64,3

3,351

1994

2,834

90,5

2,961

2269

596,0

2266

+3

2,402 66,9

3,401

2024

2,859

92,0

2,973

2286

596,9

2279

+7

2,905

94,6

2,994

2307

595,9

2304

+3

4,289 191,1

5,037

2998

2,951

97,3

3,014

2331

596,0

2328

+3

4,338 195,0

5,076

3021

4,444 203

5,155

3068

3,100

106,5

3,080

2404

594,3

2408

-4

3,117

107,5

3,087

2410

593,6

2417

-7

3,343

122,1

3,183

2530

594,3

2534

-4

3,284

118,1

3,158

2500

594,4

2503

-3

3,596

139,3

3,286

2662

595,2

2662

0

3,609

140,2

3,291

2669

595,2

2669

0

3,676

144,9

3,318

2698

594,3

2702

-4

3,849

157,4

3,385

2786

594,8

2788

-2

4,000

168,8

3,442

2859

594,8

2861

-2

4,124

178,3

3,488

2919

594,9

2921

-2

4,149

180,2

3,497

2933

595,2

2932

+1

4,234

186,8

3,527

2976

596,0

2972

+4

Átlag:

595,2

K

Tc mód

Tc - Tc

I

K

K

K

Átlag: 595,2 5. táblázat 11. Szőnyi, L.: Színhőmérséklet etalonok új alapokon történő megvalósítása az OMH-ban. - In:Kolorisztikai Értesítő, 1986/5-6., 203-213 p. 12. Szőnyi, L.: Fényáram és színhőmérséklet mérés továbbfejlesztése az OMH-ban. Pályázat az 1983. évi OMH nívódíjra (I. fokozat). Kézirat az OMH-ban.

Szőnyi László OMH nyugdíjas főtanácsos, Szőnyi Fényerő Bt. cégvezetője [email protected]

Lektor: Andor György, OMH

4. táblázat tuk visszaszorulóban van. Ennek ellenére, mivel az izzólámpa jelenleg is a legstabilabb fényforrás, a méréstechnikában szinte csak izzólámpát érdemes használni. Ezért megállapításaink elsősorban a laboratóriumi körülményeknél alkalmazott stabil etalon vagy tára jellegű izzólámpák színhőmérséklet-tartományának kiterjesztéséhez nyújthatnak fontos gyakorlati segítséget. Irodalomjegyzék 1. Fénytechnikai terminológia. – In: Magyar Szabvány, MSZ 9620-5:1989 Radiometria, fotometria, kolorimetria és fizikai érzékelők 2. Förste, D. – Krieger, C.: Eine Anordnung zur Bestimmung der Verteilungstemperatur, der Strahlungsfunktion und der Lichtstärke von Glühlampen. In: PTB Jahresbericht, 1975, Abteilung 4., 203 p. 3. Fillinger, L.: Beszámoló az 1979. május 3. és július 2. között az NSZK-ban tett tanulmányútról. – Kézirat az OMH-ban. 4. Szőnyi, L.: Országos fényáram és színhőmérséklet etalonok összehasonlítása a Physikalisch-Technische Bundesanstalt-ban. - In: Mérésügyi Közlemények, 24./1., 1983, 9-15 p. 5. Szőnyi, L.-Fillinger, L.: Harmadfokú interpolációs spline függvények alkalmazása a spektrofotometriában. – In: Mérésügyi Közlemények, 26./1., 1985, 13-21 p. 6. Andor, Gy.- Fillinger, L.-Dézsi Gy.-Szőnyi, L.: Parciál szűrőkkel illesztett termosztatizált Si – fényelemes tristimulusos színmérőfej alkalmazási lehetőségei az OMH-ban. Előadás: XVI. Kolorisztikai Szimpózium, Siófok, 1979. szeptember 17-20. 7. Schanda, J.-Dányi, M.: Correlated Color Temperature Calculations in the CIE 1976 UCS Diagram.- In: COLOR research and application, 2/4, Winter 1977, 161-163 p. 8. Schanda, J.-Mészáros, M.-Czibula, Gy.: Calculating Correlated Color Temperature with a Desktop Programmable Calculator.- In: COLOR research and application, 3/2, Summer 1978, 65-69 p. 9. Szőnyi, L.: Korrelált színhőmérséklet meghatározása tristimulusos színmérővel. – In: Mérés és Automatika, 29./10., 1981, 396-400 p. 10. International Electrotechnical Vocabulary - In: Bureau Central de la CIE, Genève, 1970.


11

Aktuális FEJLÉC Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS

SMART METERING-ről közérthetően Haddad Richárd – IPSOL Rendszerház Kft.

Az elmúlt évtizedre visszagondolva mindig volt olyan aktuális témakör, amelyről az energiaiparban sokan sokféleképpen beszéltek. A kilencvenes évek közepén a privatizáció, majd az unbuilding, később a liberalizáció, aztán a tevékenységkiszervezés az outsourcing következett, most pedig a Smart Metering. A MEE 55. – Egerben megrendezett - Vándorgyűlésének szüneteiben Haddad Richárddal, az ifjúsági bizottság egykori elnökével - aki jelenleg az IPSOL Rendszerház Kft. ügyvezetője - arról beszéltünk, hogy talán hasznos lenne egy olyan sorozat elindítása, amelyben e közérdeklődésre számottartó irányzatokról kicsit közérthetőbben, nyitottabban beszélgetnénk. Reméljük, hogy a sokakat érdeklő és érintő Smart Metering, vagyis az elektronikus energiakereskedelem olyan terület, amely aktualitásánál fogva fenntartja az érdeklődést. A vándorgyűlés egyik legnagyobb „vihart kavaró” témája éppen a Smart Metering volt. A számos színvonalas előadás mellett a kerekasztal beszélgetésben elhangzottak is nyilvánvalóvá tették azt, hogy ez a téma fontos és foglalkozni kell vele. A következőkben olvasható összefoglalás úgy hiszem, mindenki számára világossá teszi, hogy mit is takar a Smart Metering kifejezés. Tóth Éva The SMART METERING ‘fever’ has not skirted Hungary either. Therefore when we are discussing energy in the Central-Eastern European block, we must think about electric power and natural gas, as well as heat energy, at the same time. This is also true for SMART METERING, where as a matter of necessity a multi-utility solution must be developed. If we review the technological, economic and political aspects, we can safely say that Hungary can educate its consumers with a SMART METERING system, transforming them into conscious energy users, if it thinks in terms of a multi-utility system and tries to make use of the tools and media (Internet, WAP, text messages, DigitalTV) within such system to the extent possible, supporting the transparency of domestic energy consumption.

SMART METERING Gondolkozott már azon, hogy mennyiért tud Ön kimosni egy adag ruhát? Az emberek erre a kérdésre jórészt nem tudják a választ. Ha viszont ugyanezen személyektől megkérdezzük, hogy a mobilján mennyibe kerül, ha a barátjával 10 percet beszél, azt pontosan megmondják. A SMART METERING célja


12

nem más, mint az, hogy ez emberekkel megtanítsa, az energia szűkös “jószág” és takarékoskodjanak vele. A SMART METERING „láz” Magyarországot sem kerüli el. Számos nemzeti konferencia témája, és magyarországi szakemberek egyre nagyobb számban csatlakoznak a rangos külföldi konferenciához is. Magyarország az Európai Unió tagállamaként hajtja végre a 2006/32/EC direktívát, amely rendelkezik az egyedi mérésről, illetve a fogyasztók energiafogyasztásának transzparens visszacsatolásáról. Mégis a közép-európai blokkot, mint hasonló technikai múlttal rendelkező régiót másként kell tekintenünk, mint esetleg a páneurópai országokat. Az ezredfordulóval a számlázási és mérési veszteségek csökkentése miatt a régióban nagyméretű mérőhely-rekonstrukció indult meg a háztartásoktól a legnagyobb ipari fogyasztókig. Háztartási fogyasztóknál a méréskorszerűsítés másik eredménye (ami kihatással van a SMART METERING-re), hogy a mérési hely nagy részét áthelyezték a lakóingatlanon kívülre (telekhatár, közös folyosó, stb.), ezzel is csökkentve a mérésbefolyásolások számát. Az erős gazdasági motivációk ráhatása következtében a 3x50A feletti fogyasztókat felszerelték nagytudású mérőkkel. A mérők távleolvasó (Automatic Meter Reading - AMR) rendszereken keresztül GSM és PSTN kommunikációs vonalakon olvassák. Mára minden energiaszolgáltató rendelkezik saját mérési központtal, és a leolvasott mérők száma több tízezres nagyságrendű. A háztartási fogyasztók esetében döntően mechanikus mérők felszerelését, és éves leolvasást alakították ki a szolgáltatók. A felszerelt néhány éves mérők tervezett élettartama minimum 15 év, de újrahitelesítéssel akár 25 év is lehet. Ezek idő előtti lecserélése komoly anyagi hátrányt jelent az elosztó cégeknek, vagy komoly költségtöbbletet a fogyasztóknak. Máris szembe találjuk magunkat egy ellentmondással, miszerint a direktíva úgy irányozza elő a transzparens mérés kialakítását, hogy az költséghatékony legyen. Természetesen a politikai nyomás megvan, és Magyarország nem maradhat le a többi tagállamhoz képest. A hazai regulátor célja a magyarországi SMART METERING kialakítás lehetőségeinek felmérése, egy koncepció kialakítása valamint bevezetési módjának felmérése és annak szabályozása. Erről nyilatkozni még korai, de látva más európai példákat, a koncepcióalkotás és a bevezetés kezdete között minimum 2,53 év telik el.

Hazai energiafogyasztás összetétele A magyarországi Smart Metering kapcsán fontos látni, hogy a Kárpátmedence klímája szélsőséges. Nyáron nem ritka a 37-40°C meleg, míg télen a -20-25°C is előfordul. Télen a hazai fűtés alapja a gáz, amely a ’80-as években ugrásszerűen megnőtt. Mára már szinte 90%-nál magasabb a gázhálózati lefedettség. A nagy nyári forróságban egyre nagyobb számban használnak a háztartások légkondicionáló berendezéseket, ami hozzájárul a folyamatos villamosenergiaigénynövekedéshez. Mind a téli, mind a nyári energiaigény Egy átlagos magyar háztartás éves energiamegoszlása a következő nagyságrendű: családi házas körzetben 40% a vil-

lamos energia és 60% gázenergia a költségarány, lakótelepi környezetben ez az arány 30% villamos és 70% hőenergia (a gáz egy százalék alatti, jórészt csak főzésre átalánydíjban kerül kiszámlázásra). A közép-kelet európai blokkban tehát ha energiáról beszélünk, akkor egyszerre kell gondolnunk villamos energiára és gázra, valamint hőenergiára. Igaz ez a SMART METERING-re is ahol mindenképpen több-szolgáltatós modellben (Multi-utility) helyes gondolkodni. A SMART METERING Multi-utility elterjedésnek egyik komoly fékhatása, hogy gyakran más szolgáltatói tulajdonosi körhöz tartozik ugyanazon ingatlan gáz- és villamos mérési csatlakozási pontja. Ezzel ellentétesen mutat az a szakmai érv, hogy a mérési pont piac liberalizálása gyengébb műszaki szolgáltatást ad és magasabb szervezési képességet vár el, ami nem feltétlenül van jelen.

Információs utak Fontosnak tarjuk, hogy nem lehet egyszerűen Smart Metering-et megvalósítani tömeges kommunikációval rendelkező elektronikus mérők cseréjével, hiszen a SMART METERING egyik alap koncepciója a tudatos fogyasztó információval történő ellátása. A fogyasztók nagy része nem is tudja, vagy évekig nem néz a villamos és gázmérőjére, maximum, amikor az éves leolvasás után megjön a korrekciós számla, amely többszöröse a megszokott havi számlának. Ilyenkor a fogyasztó

nem értve a magas számlát, a mérő hibájára panaszkodik. Ez a “sokkoló” visszacsatolás csak a korrekciós számla utáni rövid időszakban okoz némi energiafelhasználási visszafogottságot, amely hónapró hónapra lassan eltűnik. Ezzel szemben az emberek információs éhsége egyre nagyobb. Egyre gyakrabban használjuk információk megszerzésére elektronikus eszközeinket (mobiltelfon-SMS, Internete-mail, stb.) Ezek olyan médiumok, amely lehetőséget adnak tömegek közvetlen adatelérésére.

Összefoglalás Ha végig megyünk a műszaki, gazdasági és politikai szemponton, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország olyan SMART METERING rendszerrel tudja tudatos energiafelhasználóvá nevelni fogyasztóit, ha multi utility rendszerben gondolkodik, és megpróbálja minél jobban felhasználni azon meglévő eszközöket, médiumokat (Internet, WAP, SMS, DigitalTV) amely támogatja az energiafogyasztás transzparenciáját. www.ipsol.hu Haddad Richárd ügyvezető IPSOL Rendszerház Kft. [email protected]

120 éve az energiaipar szolgáltában

2008. november 12-én bensőséges keretek között rendezték meg az OMM Elektrotechnikai Múzeumában az EKA alapításának 120 éves évfordulóját. Keresve sem lehetett volna méltóbb helyet találni egy ilyen megemlékezésnek. A MEE nevében Kovács András főtitkár köszöntötte a megjelenteket. Megnyitójában méltatta a jogelőd EKA széleskörű és úttörő szakmai tevékenységét, találmányait, mint pl. a ma is használt lakatfogó elődjét a Reich féle fogót. A HOFEKA munkáját mi sem reprezentálja jobban, mint az ősszel átadott északi Duna híd világítástechnikai megoldása. Dr. Bencze János – az Elektrotechnika volt főszerkesztője –


13

egy nagyon érdekes és színes összeállítással mutatta be a cég történetét. Szűcs György pedig az tulajdonosokhoz kötődő családi szálakkal ismertette meg a hallgatóságot. Végezetül pedig a jelenlegi tulajdonos Hofmann Iván a hagyományok tiszteletére alapozott elkötelezettségét hangsúlyozta, mint egy olyan családi vállalkozásét amely biztosítja az ilyen nagy hagyományú cég további működését, megőrizve hírnevét. Az ünnepség családias hangulatú vendéglátással zárult. T.É

Aktuális FEJLÉC Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS

A FAM Bizottság ÁLLÁSFOGLALÁSA a szigetelő karú, kosaras gépkocsi vizsgálatairól A balatonkenesei FAM konferencián az E.ON egyik résztvevője kérte a Bizottság állásfoglalását a szigetelő gémű kosaras FAM gépkocsi váltakozó áramú vizsgálatával kapcsolatban. A kérdés úgy fogalmazódott meg, hogy szükséges-e egy 24 kV-os névleges feszültségű hálózaton használt szigetelt gémű kosarat 138 kV próbafeszültséggel vizsgálni? Az alapprobléma az, hogy a szigetelő gém Un = 46 kV-ra méretezett. Az erre előírt 3×Un = 138 kV-os próba túlzottnak tűnhet. ÁLLÁSFOGLALÁS A FAM Bizottság – kikérve a BME, a VEIKI és a VERSALIFT véleményét is – a következő állásfoglalást alakította ki: Ha a kosaras gépkocsi szigetelő karja/gémje hibátlan szigetelési állapotú, akkor a 0-Unévl tartományban a szigetelő kar/gém szivárgási áramának az érintett feszültségtől (potenciáltól) lineárisan kell függnie úgy, hogy a fajlagos szivárgási áram a névleges feszültségtől, illetve az érintett feszültségtől függetlenül és tartósan nem lehet nagyobb, mint 1 μA/kV. Azaz pl. 24 kV-on a szivárgási áramnak tartósan nem szabad nagyobbnak lennie, mint 24 μA.



PÁLYÁZAT



PÁLYÁZAT



PÁLYÁZAT



A 2×Un feszültségű 1 perces ipari frekvenciás szigetelési próba során a fajlagos szivárgási áramnak ugyancsak nem szabad felülmúlnia az 1 μA/kV értéket, tehát pl. egy 46 kV névleges feszültségű kosaras gépkocsi szigetelő karján/gémjén mért szivárgási áramnak a 2×Un = 92 kV-os ipari frekvenciás próba során nem szabad nagyobbnak lennie, mint 92 μA. A 3xUn=138 kV feszültségű ipari frekvenciás átütési próbát ki kell állnia. Az 1×, 2×, 3×Un feszültségű ipari frekvenciás szigetelési próba alkalmával a fajlagos szivárgási áram mérésén kívül azt is vizsgálni kell, hogy a szigetelő karnál/gémnél nem fordul-e elő átütés, átívelés, szikrázás, kézzel érezhető melegedés. Az ipari frekvenciás próbák mellett a szigetelő karnak/gémnek a 3×√2Un csúcsértékű, 250/2500 μs hullámalakú kapcsolási túlfeszültséggel végzett 10 db pozitív és 10 db negatív polaritású próbát is a fenti jelenségek nélkül kell kiállnia. Ha a gyártó a szigetelő karos/gémes kosaras kocsit egy adott névleges feszültségre méretezte, akkor az 1 μA/kV fajlagos szivárgási áram nem teljesülése esetén – függetlenül attól, hogy ez az átvételi, illetve a periódikus vizsgálat szigetelési próbája során lép-e fel, vagy üzemeltetés közben észlelik – a hiba okát kell megkeresni és elhárítani, nem pedig a kocsi névleges feszültségét leminősíteni, és ezáltal a biztonsági szempontok alapján meghatározott próbafeszültségeket csökkenteni. NFGM FAM Bizottság Fehér György elnök [email protected]

PÁLYÁZAT



PÁLYÁZAT



PÁLYÁZAT



PÁLYÁZAT



A FAM Bizottság pályázati felhívása Az NFGM FAM Bizottsága 2009. évre pályázatot hirdet a közép- és kisfeszültségű FAM szerszámok átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratórium minősítés megszerzésére. A 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 2.§ (2) b) pontja a FAM Bizottság feladatává teszi a FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végző vizsgálólaboratórium minősítését. A Bizottságnak a minősítést a Szabályzat 4. pontja szerint a FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző laboratóriumokra kell elvégeznie. A Bizottság a feladatának ellátásához elkészítette a közép- és kisfeszültségű FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végezni kívánó laboratóriumok felszereltségére és tevékenységére vonatkozó Ajánlásokat,


14

amelye(ke)t a www.fambizottsag.hu honlapon történő regisztrálás után megküld a FAM Bizottság. Kérünk minden olyan gazdálkodó szervezetet, aki 2009. január 1-jétől FAM eszközök átvételi és/vagy periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratóriumot kívánnak működtetni, úgy az említett rendelet 4. pontjának megfelelően nyújtsák be pályázatukat a vizsgálni kívánt szerszám és/vagy eszközcsoport feltüntetésével és a minősítendő vizsgáló laboratórium rövid bemutatásával 2009. 01. 19-ig a FAM Bizottsághoz (MEE-FAM Bizottság 1055, Bp. Kossuth L. tér 6-8. vagy [email protected]). Ügyintéző: Helter Ferencné. A minősítést a FAM Bizottság 1 évre adhatja, ezért azt évente meg kell ismételni. A pályázat beérkezése után a minősítés elnyerését a FAM Bizottság az Elektrotechnika című folyóiratban és a GKM Közlönyben közzéteszi és erről közvetlenül írásban is tájékoztatja a minősítést elnyert laboratóriumo(ka)t. Fehér György elnök FAM Bizottság

szakmai elÔírások Szakmai előírások

Szakmai elôírások szakmai előírások Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről

A határozat (decision): egészében kötelező mindazokra, akiknek szól. A határozat szövegében adják meg, kikre (pl. melyik tagállamra vagy szervezetre) érvényes, és ezekre nézve közvetlenül kötelező. A műszaki szakemberek legtöbbször a direktívákkal találkoznak, ugyanis az EU a műszaki követelményeket általában direktívákban adja meg. Néhány direktíva és a direktívát elrendelő hazai jogszabálya látható a következő táblázatban. Ezeken kívül adtak ki direktívát vízmelegítő kazánokra, nyomástartó edényekre, személyi védőeszközökre, gázkészülékekre, felvonókra, játékokra, de postai szolgáltatásokra stb. is. A direktívák az alapvető követelményeket és az eljárási szabályokat határozzák meg, nem terjednek ki a részletes követelmények előírására. Elsősorban a biztonsági követelményeket szabályozzák, a szabványok pedig a műszaki részleteket, ezen belül számos egységesítési, minőségi, jelölési, vizsgálati és további részletes műszaki-biztonsági követel-

A Magyar Közlöny 2008. évi 127. számában tették közzé a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 16/2008. (VIII. 30.) NFGM számú rendeletét A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. A rendelet 2009. december 29-én lép hatályba, egyidejűleg hatálytalanítja a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletet, amely e témakört korábban szabályozta. A rendelet a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek A direktíva jelzete A direktíva címe Elrendelő hazai jogszabálya való megfelelést szolgálja. 73/23/EGK Kisfeszültségű berendezések (LVD) Hatálytalan! 79/1997. (XII.31.) IKIM r. Köznyelven fogalmazva: a ren2006/95/EK Kisfeszültségű berendezések (LVD) Érvényes vált. delet tulajdonképpen egy eu89/336/EGK Elektromágneses összeférhetőség (EMC) Hatálytalan! 31/1999. (VI.11.) GM-KHVM r. rópai uniós (EU) irányelv „átül2004/108/EK Elektromágneses összeférhetőség (EMC) Érvényes változat tetése” a magyar jogrendszer89/106/EGK Építési termékek (CPD) 3/2003. (I.25.)BM-GKM-KvVM r. be, az uniós irányelv magyar 98/37/EK Gépek (MD), (módosítva: 2006/42/EK) 16/2008. (VIII. 30.)NFGM r. kiadása. Mielőtt ismertetnénk 94/9/EK Robbanásbiztos készülékek (ATEX) 8/ 2002. (II.16.) GM r. a rendeletet, célszerűnek lát93/42/EGK Orvosi készülékek (MDD) 47/1999. (X.8.) EüM r. szik, hogy bemutassuk az EU 2004/22/EK Mérőműszerek (MID) 8/2006. (II. 27.) GKM r. jogrendszerét és kapcsolatát a magyar jogrendszerrel. ményt tartalmaznak. A direktívákhoz a „harmonizált” szab* * * ványok tartoznak. Ha egy termék teljesíti az adott termékre A második világháború utáni években alakult meg Nyugat-Euvonatkozó direktívához tartozó harmonizált szabványok rópában az európai államok gazdasági célú közössége, amelyből biztonsági követelményeit (egyéb követelményeit nem az elmúlt évtizedekben kialakult a már politikai célokat is szolgáfeltétlenül!), akkor ezt a terméket a rá vonatkozó direktíváló mai Európai Unió (EU). Az 1990-es évek elején lezajlott politikai kat teljesítőnek kell tekinteni. A direktívák követelményeit változások után a közép- és kelet-európai államok, így 2004-ben teljesíteni lehet a szabványtól eltérő (de azzal a gyártó nyihazánk is tagja lett az EU-nak. A teljes jogú tagság elnyerését sok latkozata szerint legalább azonos biztonságú) megoldásokelőkészítő munka előzte meg, az angolszász gondolkodásmód kal is! Az MSZT közzéteszi az egyes direktívákhoz tartozó átvételén kívül („elvben semmi sem kötelező, de a társadalmilag harmonizált szabványok listáját, valamint a Szabványügyi kialakult szokásoktól való bármilyen eltérésért egyénileg kell a Közlönyben időnként tájékoztat az egyes direktívákhoz tarteljes felelősséget vállalni”), pl. jogharmonizáció, szervezeti és tozó szabványok magyar szabványként való bevezetésének rendszerátalakítások, egyebek közt az európai szabványszerveállapotáról. (Például a kisfeszültségű direktívához 982, az zetekbe való felvétel és az európai szabványok átvétele. Az EU EMC-direktívához 186, a gépek direktívához 738 harmonia műszaki elvárásait elsősorban az Európán belüli nemzetközi zált szabvány tartozik.) kereskedelem szabadsága – „a termékek szabad áramlása” – érAz EU-val való jogharmonizáció során került a magyar dekében fogalmazza meg, így elsősorban a termékekre vonatjogrendszerbe az 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről, kozó határozatokat hoz – és nem létesítményekkel vagy magaamely kimondja, hogy a termék hibája által okozott 10 ezer tartási szabályokkal kapcsolatosakat. forintnál nagyobb összegű kárért a termék gyártója, illetve Az EU irányító szervei az Európai Parlament, az Európai az importálója és a forgalmazója felel. A termék akkor hibás, Unió Tanácsa és az Európai Bizottság. Az irányítás eszközei az ha nem nyújtja az elvárható biztonságot és ha nem alkalmas EU kiadványai: a direktívák, a rendeletek és a határozatok. a rendeltetésszerű használatra, figyelemmel a tudomány és A direktíva (/irányelv/, directive): az elérendő eredményt technika állására (leegyszerűsítve: ez utóbbit a direktívák és tekintve minden tagállamra érvényes, de az illető ország haa szabványok jelenítik meg). A termék pedig minden ingó tóságára bízzák a forma és módszerek megválasztását. Azaz dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotóréközvetlenül nem érvényes az egyénekre és a gazdasági szerszévé vált –, valamint a villamos energia. A létesítmény nem vezetekre, de minden tagállamnak a saját jogrendjébe kell dolog, nem termék, ezért sem a termékfelelősségi törvény, foglalni és ki kell adni törvényben, rendeletben vagy más sem a direktívák nem vonatkoznak rá. módon kötelezővé tenni. Ha egy termék kielégíti a rá vonatkozó direktívák (és a diA rendelet (regulation): alkalmazása általános, egészében rektívához kapcsolódó termékre vonatkozó szabványok) bizkötelező és közvetlenül alkalmazható minden tagállamban. tonsági követelményeit, ezt a gyártó (forgalmazó) a terméken Ez lényegében nemzetközi egyezménynek tekintendő, amely alkalmazott CE-jelöléssel hozza a vevő, felhasználó és a hatóminden tagállamban annak minden szervezetére és államság tudomására. (A CE betűszó jelentése: a francia Conformipolgárára is érvényes. té Européenne – azaz az Európai Megfelelőség – rövidítése.)


15

*

*

*

A 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet bevezető részében a hatályát határozza meg. A rendelet hatálya elsősorban mechanikai jellegű gépek: cserélhető berendezések, biztonsági berendezések, teherfelvevő eszközök, láncok, kötelek, hevederek, leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezetek, valamint a részben kész gépek alapvető egészségvédelmi, és biztonsági követelményeire terjed ki. A rendelet nem vonatkozik – többek közt – mutatványos berendezésekre, gépjárművekre, traktorokra, motorkerékpárokra, versenyre szánt járművekre, légi, vízi és vasúti járműre (kivéve e járművekre szerelt gépek), tengerjáró hajóra, kifejezetten katonai, illetve kutatási célú gépekre, továbbá egyes villamos termékekre: pl. kapcsoló berendezésekre, villamos motorokra, transzformátorra stb. Az értelmező rendelkezésekben a témakörhöz kapcsolódó 16 fogalmat határoz meg részletesen. A rendelet legfontosabb előírásait a Biztonsági követelmények cím alatt találjuk meg: „Gép vagy részben kész gép csak akkor hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az e rendelet szerinti biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak, és rendeltetésszerű összeszerelés, karbantartás és használat vagy az ésszerűen előre látható rendellenes használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot.” /3. § (1) bek./ Ezért a gépeket úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani és akkor lehet forgalomba hozni, ha azok megfelelnek az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, amelyeket a rendelet 1. melléklete határoz meg. A rendelet a továbbiakban ismerteti a gépekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat (ezeket a mellékletekben részletezi), a részben kész gépekre vonatkozó eljárásokat, a CE megfelelőségi jelölést és alkalmazását, a piacfelügyeleti hatóságok e rendelettel kapcsolatos jogosultságait és a megfelelőségértékelés lefolytatására jogosult ún. bejelentett szervezetekkel kapcsolatos előírásokat. A rendelet 1. melléklete részletezi az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, amelyeket a gépek tervezésénél és gyártásánál kell alkalmazni. Meghatározza az általános alapelveket, így: az alapvető biztonsági szempontokat a tervezés során, a felhasznált anyagok és termékek tekintetében, a világítás kialakításával, a kezeléssel, a gépszállítással és az ergonómiai kialakítással kapcsolatban. Előírja a vezérlőrendszer biztonsági követelményeit, a mechanikai veszélyek elleni védelmet, a védőburkolatok és védőberendezések jellemzőit, figyelmeztet az egyéb veszélyekre (pl. sztatikus elektromosság, tűz, robbanás zaj, rezgések, sugárzás stb.). Előírja, a karbantartás biztonsági szempontjait és a gépről adandó információkat. Ezután egyes gépfajtákra: élelmiszer-ipari, kozmetikai, gyógyszeripari és hordozható gépekre külön is meghatároz biztonsági követelményeket. További kiegészítő biztonsági követelményeket határoz meg a gép helyváltoztatásából eredő és az emelési műveletekkel kapcsolatos veszélyek elhárítására, a föld alatti munkára szánt gépekre, valamint a személyek emelését végző gépekre. A 2. melléklet a biztonsági berendezéseket sorolja fel. Biztonsági berendezés pl. védőburkolat, vészleállító berendezés, zaj- és rezgéscsökkentő rendszer, felborulást gátló szerkezet stb. A 3. melléklet a gép EK-megfelelőségi nyilatkozatának és a részben kész gép beépítésre vonatkozó nyilatkozatának tartalmát határozza meg. A 4. melléklet azokat a gépkategóriákat sorolja fel, amelyekre a következő megfelelőségértékelési eljárások egyikét kell alkalmazni:


16

– a gépgyártás belső ellenőrzése mint megfelelőségértékelési eljárás, vagy – EK-típusvizsgálati eljárás és belső ellenőrzés a gép gyártási fázisában, vagy – teljes minőségbiztosítási eljárás. Ilyen gépek pl. a különböző faipari gépek (fűrész-, gyalués marógépek), fröccsöntőgépek, járműemelők, felborulást gátló szerkezet stb. Az 5. melléklet a gép gyártása során végzett belső ellenőrzéseken alapuló megfelelőségértékelést ismerteti. El kell készíteni a gyártott gép műszaki dokumentációját, és intézkedni kell arról, hogy a gyártási folyamat biztosítsa azt, hogy a gép megfeleljen a műszaki dokumentációnak és e rendelet követelményeinek. A 6. melléklet az EK-típusvizsgálat eljárását ismerteti. Ennek keretében egy bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy a gépnek a 4. mellékletben hivatkozott egy jellemző példánya, azaz a „típus” eleget tesz az e rendeletben foglalt követelményeknek. A típusvizsgálathoz a gyártónak el kell készítenie a gép részletes dokumentációját (a 8. melléklet „A” részében foglaltak szerint), majd kérelmeznie kell a vizsgálatot egy bejelentett szervezetnél, egyidejűleg átadja a dokumentációt és a vizsgálathoz szükséges mintá(ka)t is. A bejelentett szervezet ellenőrzi a dokumentációt (megegyezik-e a mintával), és elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, méréseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy az alkalmazott megoldások eleget tesznek-e e rendelet alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek. A vizsgálathoz helyszíni gyártásellenőrzés is tartozik. Megfelelő eredmény esetén a bejelentett szervezet kiállítja az EK-típusvizsgálati tanúsítványt. A vizsgálattal kapcsolatos összes dokumentációt a gyártónak és a vizsgáló szervezetnek 15 évig kell megőriznie. Nem megfelelő eredmény esetén nem adható ki az EK-tanúsítvány és indokolni kell az elutasítást. A későbbiek során a kérelmezőnek értesítenie kell a bejelentett szervezetet az elfogadott típuson végrehajtott valamennyi módosításról, ezeket a bejelentett szervezet megvizsgálja és megerősíti a tanúsítvány érvényességét vagy újat ad ki. A bejelentett szervezet folyamatosan felel a tanúsítvány érvényességéért: értesíti a gyártót minden olyan nagyobb változásról, amely a tanúsítvány érvényességére hatással lehet és az érvénytelen tanúsítványokat visszavonja. A gyártó folyamatosan felel azért, hogy a gép megfeleljen a műszaki ismeretek adott fejlettségi fokának. A gyártónak ötévente kell kérnie a tanúsítvány felülvizsgálatát, megfelelő eredmény esetén a tanúsítvány érvényességét további öt évre megújítja a bejelentett szervezet. A 7. melléklet előírásait a 4. mellékletben felsorolt gépek megfelelőségértékelési eljárására kell alkalmazni az olyan gép esetében, amelyet teljes minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával gyártottak. A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a tervezésre, gyártásra, végső ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozóan. A minőségbiztosítási rendszernek szavatolnia kell az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelőséget. Minden, a gyártó által jóváhagyott elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikusan és rendszerezve kell dokumentálni, mérések, eljárások és írásos utasítások formájában. A típusvizsgálati eljárás során a bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert is. Az értékelési eljárás a gyártó telephelyén történő ellenőrzést is tartalmaz. A vizsgálat eredményéről a bejelentett szervezet határozatban értesíti (indoklással és fellebbezési lehetőséggel) a gyártót. A továbbiakban a gyártónak fenn kell tartania a jóváhagyott minőségbiztosí-

tási rendszer megfelelő és eredményes működését, erről a bejelentett szervezetnek időszakos ellenőrzések végzésével (előre be nem jelentett formában is!) kell meggyőződnie. A gyártónak az utolsó gyártástól számított 10 évig kell megőrizni a dokumentációkat. A 8. melléklet „A” része a gép műszaki dokumentációjáról rendelkezik. A dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben le kell fednie a gép tervezését, gyártását és működését – ennek megfelelően határozza meg a tartalmát. A dokumentációt az illetékes nemzeti hatóságok megindokolt kérésére be kell mutatni. A melléklet „B” része a részben kész gép műszaki dokumentációjának tartalmát határozza meg. A 9. melléklet a részben kész gépek összeszerelési utasításainak tartalmi és nyelvi előírásit tartalmazza. A 10. melléklet a már közismert CE megfelelőségi jelölést és alkalmazását mutatja be. A rendelet 11. melléklete a tagállamok által a bejelentett szervezetek kijelölése során figyelembe veendő minimumkövetelményeket határozza meg: biztosítani kell a vizsgáló és ellenőrző személyzet pártatlanságát és befolyásolhatatlanságát; alapos műszaki és szakmai képzettséggel és gyakorlattal kell rendelkezniük, a szakmai integritás és a műszaki ismeretek legmagasabb szintjén kell végezniük a munkájukat, emellett be kell tartaniuk a szakmai titoktartás követelményeit is. Végül még egy szempontra hívjuk fel a tisztelt olvasók figyelmét: a típusvizsgálatra kerülő gép (berendezés, készülék vagy szerkezet) bonyolultságától, összetett kialakításától, funkcióitól függően előfordulhat, hogy nem csak egy, hanem több direktíva is vonatkoztatható rá. Ilyen esetben figyelembe kell venni a további direktívákat is, illetve az ezeknek megfelelő magyar jogszabályokat és a hozzájuk kapcsolódó szab-

ványok biztonsági előírásait, követelményeit is! Erre példa lehet egy bonyolult vezérléssel felszerelt villamos hajtású gép, amelynek érintett részeinek ki kell elégítenie a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó direktíva (LVD) [79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet] és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó direktíva (EMC) [31/1999. (VI.11.) GM-KHVM rendelet] és az ezekhez tartozó szabványok követelményeit is. Ilyen esetben a bejelentett szervezetnek mind a három követelményrendszer figyelembevételével kell a vizsgálatot lefolytatnia, és csak akkor adhatja ki a megfelelő minősítésű tanúsítványt, ha a vizsgált gép minden szempontból kifogástalanul kielégíti a megkövetelt biztonsági, egészségvédelmi és műszaki követelményeket. *

*

*

Írásunk a figyelemfelkeltést szolgálja, részletesebb érdeklődés esetén a rendelet teljes szövegét kell tanulmányozni! A rendelet hozzáférhető a Magyar Közlöny 2008/127. számában vagy az Interneten, ahol a többi jogszabály is megtalálható.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

Lektorálta: Somorjai Lajos

„Kamarai konferencia a vállalati energia hatékonyságáról”

Az ELMŰ támogatásával „Vállalati Energiahatékonyság” témakörben rendezvényt szervezett a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara. Nagyon érdekes és elgondolkodtató témakörben hangzottak el igen színvonalas előadások a „Vállalati energiahatékonyság – Hogyan tarthatja kordában energiaköltségeit?” tárgykörben, 2008. október 29-én a Kamara székházában. A résztvevők meghallgathatták – Dr. Kövesdi Zoltán ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ IG tag előadásában az „Energiahatékonysági tanácsadás, energia audit, a vállalati energiafelhasználás racionalizálása” – Balázs Péter, az ABB Kft. key account managere előadásában a „Lehetőségek az ipari energiahatékonyság növelése terén – megoldások az ABB vállalatcsoporttól” – Gérnyi András, a METRO Group régió vezetője előadásában az „Energetikai audit a METRO Cash & Carry áruházaknál” és végül – Dr. Zsebik Albin, a FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgatóhelyettese előadásában „A FŐTÁV energiahatékonysági törekvései” című előadásokat. Tudva tudom, és mindenki tudja, hogy a „legzöldebb energia az, amit el sem fogyasztunk”. Mégis, amikor hallja az ember, hogy energetikai cégek – akik abból élnek, hogy energiát értékesítenek – arra buzdítanak, hogy takarékoskodj,


17

sőt tanácsokat adnak klienseinek az energiahatékonyság „hogyanjára”, kicsit elcsodálkozik az ember, és mit ne mondjak, örül is, hitet kap arra, hogy valóban még menthető, amit néha menthetetlennek vélünk. Az előadás sorozat nem csak elvi lehetőségeket mutatott be, hanem konkrét példákat, eredményeket is ismertetett, pl. a hatékonyságra fordított összegekről és annak kapcsán forintban keletkezett megtakarításokról. A másik dolog, amire ráébresztett ez az előadás sorozat, hogy egy új „iparág” vagy talán helyesebb így mondani „üzletág” van kialakulóban, nevezetesen az energia audit. Az energia audit - a maga technikai eszközeivel és tudás bázisával – áttekinti az adott környezet energetikai helyzetét, kimutatja a veszteségek forrását, és javaslatot tesz a lehetséges optimális megoldásokra úgy, hogy felelősséggel megbecsüli a ráfordításokat, és pontos képet mutat a megtérülésekről. Meggyőződésem, érdemes volt elmenni. A rendezvény előadásai a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara honlapján (www.duihk.hu) megtalálhatók. Dr. Bencze János

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból A szlovák kormány új atomerőmű építését tervezi A szlovák kormány új atomreaktor építését tervezi a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben. A kivitelezéssel a francia AREVA vállalatot bíznák meg, jelentette be Robert Fico miniszterelnök. Az idei év végén az uniós csatlakozási szerződés értelmében leállítják a Jaslovské Bohunice-i erőmű egyik, elavultnak tartott reaktorát, ennek következtében Szlovákia áramimportra kényszerül. Az új beruházás a leállítással kieső kapacitást pótolná. Olaszország növeli naperőműveinek számát Várhatóan – Spanyolországot követően - Olaszország lesz Európa legnagyobb napelempanel (fotovillamos) felhasználója az elkövetkezendő években. 2009-ben 1 200 MW teljesítményű napelemet építenek be, melyet zömmel Olaszországban fognak gyártani. Szakértők szerint jelentős előnye a helyi kialakítandó hálózatoknak, hogy azok nem igénylik az átviteli hálózatok megépítésével járó költséges beruházásokat és az ugyancsak költséges átviteli hálózati karbantartásokat. Továbbá nem kell számolni az átviteli hálózatok energiaveszteségeivel sem. Újabb naperőmű épül Japánban Kyusu Electric japán áramszolgáltató vállalat, bejelentette, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében 3 MW teljesítményű fotovillamos erőművet épít. A naperőművet Japán nyugati részén építik fel, egy korábban bezárt hőerőmű helyén. A beruházás 2009 áprilisában indul, tervezett befejezése 2011-ben lesz. A beruházás költsége 27 millió $, évi 1 300 tonna CO2 kibocsátás csökkenését fogja eredményezni. Tekintettel az energiahordozók árának hihetetlenül gyors emelkedésére, ezek a beruházások rövid időn belül gazdaságossá válnak/válhatnak. A lengyel Gazdasági Minisztérium közzétette 2030-ig szóló energiapolitika tervezetét A legnagyobb gond – hasonlóan más európai országhoz – hogy Lengyelországnak rövid időn belül a villamos energia hiányával kell szembenéznie. Oka ennek a lengyel gazdaság viszonylag gyors fejlődése, és a lakosság életszínvonalának emelkedése, amely a háztartásokban egyre több háztartási kisgép megjelenésében érzékelhető. A lengyel erőművek 40%-a 30 évesnél idősebb, és 70%-uk 20 évnél öregebb. Figyelembe kell vegyék az EU ajánlásait, amely szerint 2020-ra a CO2-kibocsátást 20%-kal kell csökkenteniük. A fentiek megvalósítása miatt legalább 50%-kal kell a villamos energia árát növelni. Arra az egyenes következtetésre jutottak az energiapolitika készítői, hogy az adott feltételrendszerben nincs más megoldás, mint atomerőmű építése, ehhez pedig a társadalom egyetértése is szükséges. (A mai ismeretek szerint 42%-a a lakosságnak támogatja az atomerőmű-létesítést, 47% pedig elutasítja.) Az energiamixben 15%-os nukleáris energiával számoltak. Tekintettel a jelentős barnaszén készletekre, széntüzelésű erőművek építésével is számol az energiapolitika.


18

Gazprom együttműködés a Nigériai Nemzeti Olajtársasággal Ez év szeptember elején az orosz energetikai óriás a Gazprom szándéknyilatkozatot írt alá Nigériai Nemzeti Olajtársasággal közös vállalkozások létrehozására. A dokumentumot a Gazprom elnök-vezérigazgatója és a nigériai társaság vezérigazgatója látta el kézjegyével. A Moszkvában aláírt együttműködés kiterjed szénhidrogének termelésére, közös finomító kapacitások építésére, szállításra, és egy Nigériában felépítendő villamos erőmű építésére. Hollandiában a politika támogatja az atomerőművek építését A parlamenti többségben lévő holland szocialista párt nyilatkozatban jelezte, hogy többé nem tabu téma a szocialista párton belül az atomerőmű-építés Hollandiában. Felszólították a villamos energetikai cégeket, hogy készítsék elő nukleáris erőművek tervezését. (Bár a cikk szerzője megjegyzi, hogy a politikai akarat, még nem biztos, hogy elegendő lesz.) Az ország egyetlen – Zeelandon lévő – működő atomerőművének tulajdonosai jelezték, hogy korábban már tervezték a meglévő erőmű bővítését, és remélik, hogy az, 2016-ra meg is valósulhat. (Zeeland – az igen csak furcsa alakú - Hollandia délnyugati csücskében fekvő tartomány/megye. Middelburg a fővárosa, lakóinak száma 380 ezer fő. Belgiummal határos, tengerparti tartomány) Magas rangú kanadai energetikai vezetők látogatása Dél-Afrikában A látogatás célja az energetikai kapcsolatok tovább építése. A kanadai energetikai ipar a világon a legfejlettebbek között van, nem csak a villamos energetikában, hanem a megújuló energiák hasznosítása terén is. Kanada jelenleg 107 209 MW erőmű kapacitással rendelkezik, ennek 60%-a vízenergia, 20%a fosszilis tüzelőanyag alapú, és 15%-a nukleáris. Kb. 3%-ot képviselnek a megújuló energiák. A látogatás alapvető célja a nem hagyományos (megújuló) energiatermelési kapacitások bővítése kanadai segítséggel a Dél-Afrikai Köztársaságban. Késik a kínai energiatörvény a kormány átszervezése miatt A már régen várt energiatörvény jelentős késésben van, a kínai kormány átszervezése miatt. A törvénytervezet társadalmi vitája már ez év elején befejeződött, de még ma sincs részletes „menetrend” a továbblépést illetően. A törvény hatálybalépése legkorábban 2009. évben várható. A mindent átfogó törvénytervezet foglalkozik a szénnel, az olajjal, a földgázzal, a megújuló energiákkal és a nukleáris energiákkal egyaránt. Az átfogó törvényt kiegészítik majd külön a megújuló energiákra, az energiahatékonyságra és a villamos energiára vonatkozó törvények. A tervezet szerint a törvény nem kíván beavatkozni az árakba, viszont olyan adópolitikát kíván megvalósítani, amely ösztönöz az energiahatékonyságra, a megújuló energiák használatára és a korszerű energetikai technológiák importjára, fejlesztésére. Kína 3 600 MW teljesítményű erőművet épít Belső-Mongóliában Belső-Mongólia jó minőségű szénben rendkívül gazdag vidékén 3 600 MW teljesítményű hőerőművet épít Kína. A 6 db

egyenként 600 MW-os blokkokból épülő erőmű első három blokkja 2009-re, míg a második három blokk 2010-re készül el. A beruházás teljes költsége 2,4 milliárd $. Ez az összeg magába foglal bizonyos szénbányászati támogatást is. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kedvezően értékeli az EU energiapolitikáját Az európai energiapolitika első átfogó elemzését követően az IEA helyeslően nyilatkozott annak szelleméről, mondanivalójáról. Egyúttal néhány kritikai megjegyzést is tett az energiapolitikai EU bizottság, az EU parlament és a tagállamok közötti vitáját illetően. A hírt mind Barroso az EU elnöke, mind Piebalgs az energetikáért felelős biztos megnyugvással fogadták. Az IEA bátorította az EU-t, hogy további lépésekkel segítsék elő a fenntartható fejlődést. A Greenpeace javasolja, hogy a különböző országok által az Északi-tengerre telepített szélfarmok hálózatait (mint egy határkeresztező kapacitás) kapcsolják egybe A Greenpeace egy környezeti tanulmányában javasolja, hogy a különböző országok által az Északi-tengerre telepített szélfarmok hálózatait kapcsolják egybe. Az előrejelzések szerint 2030-ra ezen a területen 68 GW kapacitás lesz kiépítve. A tanulmány bíztatja az északi-tengeri országokat – Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Németországot, Egyesült Királyságot, Hollandiát és Norvégiát – hogy működjenek együtt, építsenek ki közös hálózatot, ezzel nagyon jól lehetne kompenzálni az egyes területek közötti eltérő szélviszonyokat. Járulékos előnyt jelentene, ha mindehhez csatlakoztatnák Norvégia vízerőműrendszerét is, akkor a rendszer minden időben a csúcsigényeket is ki tudná elégíteni. Az így kiépített rendszer 40 db széntüzelésű erőmű építését helyettesíthetné. A tanulmány végezetül megállapítja, hogy a vázolt rendszer kiépítése kb. 15-20 milliárd €-ba kerülne, amely relatíve olcsó. Oroszország teljesíti Európával szembeni szerződéses kötelezettségeit Medvegyev orosz elnök kijelentette, hogy függetlenül a Grúziával kapcsolatosan kialakult konfliktushelyzettől, Oroszország teljesíteni fogja a szerződésekben vállalt gáz- és olajszállításokat. A politikai nézeteltérésekre vonatkozóan meg fogják találni a megfelelő fórumokat. Jelentős költséget jelent az Egyesült Királyságban (UK) a szélerőművek miatti erőmű tartalékolás Az EU megújuló energiákra vonatkozó követelményeit kielégítendő 13 000 szélerőművet kell telepíteni az Egyesült Királyságban. Ez a szélerőműpark Nagy-Britanniában a teljes energiaigény 7%-át fedezné. Szakértők szerint a leghidegebb téli napok alatt – ilyenkor anticiklon uralkodik a térségben szinte nincs szél, így a beépített kapacitás 92%-át kitevő tartalék erőmű üzemeltetésére, illetve beépítésére lenne szükség. A feltett (költői) kérdés, ki finanszírozza és miből ezt a kb. 100 milliárd Ł-os beruházást? A villamos rendszerek fizikai védelme Az Egyesült Államok villamos hálózata 320 000 km átviteli hálózatból áll, 800 000 MW beépített erőmű-teljesítménnyel rendelkezik, ezzel szolgálja ki több, mint 300 milliót kitevő lakosságát és ipari, valamint kommunális létesítményeit. Már régóta és sokszor hallottunk – elsősorban nemzetbiztonsági okokból - az atomerőművek fizikai védelmének problémáiról. A későbbiekben több szó esett az átviteli hálózatok védelméről, ellátás biztonsági okok miatt.


19

A legutóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy az informatika legalább olyan fontos, és legalább olyan sérülékeny része a villamos energetikai rendszernek, mint a hálózat egyéb részei. Ez az informatika irányítja az erőműveket, az átviteli- és elosztó hálózatokat, szolgáltat adatokat a fogyasztásról, az elszámolásról, stb. Az informatika védelme számos problémát vet fel, melyek megoldása jelentős szellemi erőket és hihetetlen mértékű anyagi ráfordítást igényel. A jelenlegi szabványok sem biztosítanak megfelelő védelmet. 2030-ra megduplázódhat a nukleáris erőművekben előállított villamos energia A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) becslése szerint – tekintettel az energiahordozók árának rohamos növekedésére, valamint a globális felmelegedés okozta veszélyekre – 2030-ra megduplázódhat a nukleáris energia termelése. Jelenleg a világon a beépített nukleáris erőmű teljesítményt 372 GW-ra becsülik, de az ismeretek szerint ezt a teljesítményt mindenütt növelni kívánják. Az IAEA becslése szerint ez a teljesítmény 2030-ra 473 GW és 748 GW közé fog növekedni. A becslés alsó értéke a már tervezés, illetve építés stádiumában lévő berendezésekre alapul, feltéve, hogy továbbra is megmarad egyes országokban az elutasítás. A felső érték pedig akkor érhető el, ha a ma még elutasítók rájönnek arra, hogy a klímaváltozás megakadályozásának hatékony eszköze a CO2kibocsátás-mentes atomerőművek üzembe állítása. A németországi nukleáris erőművek üzemidejének meghosszabbításával felszabaduló pénzeszközöket megújuló energiák hasznosítására fordítják a szolgáltatók Az RWE, az E.ON, az Energy Baden-Würtenberg és a Vattenfall energetikai vállalatok németországi atomerőműveinek működési engedélyei 2020-as években lejárnak. Az erőművek üzemidejének 25 éves meghosszabbításával 250 milliárd € extra jövedelem keletkezik. A cégek a német kormányhoz fordultak működési engedélyeik meghosszabbításáért. Ha megkapják a szükséges engedélyeket, akkor az így felszabaduló összeget, a német kormány által meghatározott prioritásoknak megfelelően megújuló energiák hasznosítására fogják használni, jelentette ki az RWE képviselője. Megújuló energiák tárolása Gyakran hangoztatjuk, hogy a megújuló energiák bizonyos fajtái – szélenergia, napenergia, stb. – intermittens jellegűek, ezért hasznosításuk nehezen kiszámítható/tervezhető. Erre a gondra kínál megoldást az ún. sűrített levegős tárolási technológia, melynek az a lényege, hogy energiafelesleg esetén a földalatti tározóba kompresszor segítségével sűrített levegőt nyomnak be, majd szükség esetén a sűrített

Spanyol energetikai vállalkozás kombinált ciklusú erőművet épít Németországban Iberdola – spanyol energetikai vállalkozás megkapta az engedélyt arra, hogy megépítse első kombinált ciklusú erőművét a németországi Hessen tartomány Ludwigsau városa közelében. Az erőmű teljesítménye 1100 MW körül lesz. Ez lesz az Iberdola első németországi erőműve. Terveik szerint további részesedést kívánnak az európai energetikai piacon. Hasonló erőművet kívánnak építeni Portugáliában is. Kenya a megújuló energiák felé fordul Kenya egy második állami tulajdonú áramszolgáltató céget kíván létrehozni, hogy megoldja egymillió új fogyasztó csatlakozási lehetőségét az országos hálózatra, 2012-re. Ennek érdekében 2300 km távvezetéket kell építeniük. Jelenleg 1215 MW erőmű kapacitás van Kenyában, ami alig fedezi a jelenlegi igényeket is. A szükséges energianövekmény biztosítására egy újabb társaságot hívtak életre, melynek feladata geotermikus energiával villamos áram előállítása.

levegővel hajtott motor–generátor egység áramot termel. Néhány évvel ezelőtt lapunkban már beszámoltunk erről a technológiáról., „Megawattok sűrített levegővel” címmel. Akkor elmondtuk, hogy Németországban 1971-ben egy 290 MW-os „egységet”, Alabamában (USA) 1991-ben egy 110MW-os „egységet” helyeztek üzembe. Ezeken az egységeken szerzett tapasztalatok alapján kifejlesztett technológia hatásfoka már meghaladja a 80%-ot. Amennyiben e technológia költséghatékonnyá tehető - erre ma minden esély meg van, ismerve az energiahordozók szinte exponenciálisan növekvő árait –, széles körben elterjedhet ez a megoldás. Felavatták a világ első hullámerőművét Portugáliában Portugália gazdasági minisztere jelenlétében ez év szeptemberében felavatták a világ első üzemszerűen működő, hálózatra termelő hullámerőművét Agucadoura kis város mellett. A projekt nemzetközi konzorcium vállalkozásában készült. Teljes kiépítésben 25 áramtermelő egység fog működni, és teljesítménye 21 MW lesz. A „hullám generátorokat” kb. 5 km távolságra helyezték el a parttól. 15 000 család villamosenergia-szükségletét tudja majd biztosítani, miközben a hagyományos erőművekhez viszonyítva évi 60 000 tonna CO2-kibocsátás takarítható meg.

Görögországot a szomszédai segítik ki villamos energiával Ezen a nyáron Görögország sokat szenvedett a nagy hőségek miatt, folyamatos villamosenergia-ellátása is veszélyeztetve volt. A helyzet annál is inkább kritikus volt, mert a környező országok is mind villamosenergia-hiánnyal küszködtek. Ennek ellenére – időnként - Bulgária 650, Olaszország 200, Macedónia és Albánia 100-100 MW-tal segítette ki Görögországot a kritikus időszakokban. A CEZ tendert nyert Albániában A CEZ , a Cseh Köztársaság energetikai óriáscége nyerte el egy korábbi tenderkiírás alapján az albán áramszolgáltató 76%-os többségi tulajdonát. Az áramszolgáltató közel egy millió fogyasztót lát el. Ez volt eddig Albániában a legjelentősebb privatizáció. A várható éves fogyasztási növekedést 5%-ra becsülik. Karbon kereskedelmi tárgyalások Japán és a Cseh Köztársaság között Ez év szeptember második felében, Prágában a cseh környezetvédelmi miniszter és a Prágába akkreditált japán nagykövet tárgyalásokat kezdett a Cseh Köztársaság szabad CO2 kvótájának Japán számára történő értékesítésére. Az 1990 óta, a Kyotoi Jegyzőkönyv aláírását követő megtakarítás értékesítéséről van szó. A CO2 kereskedelem hasonló minden más árú kereskedelméhez. Japánnak az előírások teljesítéséhez több mint egy milliárd „egységnyi” kibocsátás többlete van, ennek kompenzálására a Cseh Köztársaság jelenleg 150 millió „egységet” tud felajánlani. Megjegyzendő, hogy Japán 2050-re 60-80% kibocsátáscsökkentést vállalt. Forrás: Internet

Dr. Bencze János szakmai tanácsadó MAVIR Zrt. vezérigazgatóság [email protected]


20

Hírek hírek hírek Hírek

A szélerőművek villámvédelme A szélerőművek telepítésének környezeti, hálózati csatlakozási, szabályozási és engedélyezési kérdései a lapban is többször megjelentek. Az üzemi tapasztalatok alapján a CIGRE szükségesnek tartja egy új szempont, a szélerőművek turbinalapátjainak villámvédelmét munkacsoport szinten tanulmányozni. Ezért a C4 Tanulmányi Bizottság keretében erre a célra egy új munkabizottságot hoznak létre, japán vezetéssel. Az elmúlt években egyre több szélerőmű, egyre nagyobb szélturbinákkal valósult meg, ezzel együtt a villámcsapás okozta károk száma is növekedett. Különösen a szélturbinalapátokat ért károsodás jelent gondot, mivel a csere költségei meglehetősen nagyok és a javítási idő is hosszú. A világon több helyen is vizsgálják a szélerőművek kieséseit és statisztikai adatok is rendelkezésre állnak (Dánia, Németország, Spanyolország, Japán és más országok). Nagyfeszültségű generátorokkal több helyen is folytatnak kísérleti kutatást a szélturbinalapátokat érő villámcsapások vizsgálatára. A valóságos villámok hatásait, összefüggésben a villámáramok nagyságával eddig leginkább Japánban tanulmányozták. Az IEC TC88 PT 24 jelentette meg a szélturbina-generátor rendszerek villámvédelmére vonatkozó TR 610400-24-et (http:// isotc.iso.org/livelink/livelink/fetch/2000), melyet IEC szabvánnyá kívánnak fejleszteni. A dokumentumban használt villámparaméterek nyári villámokra vonatkoznak, de japán szakértők úgy

125 éves az S. E. E. A francia S. E. E.-t, teljes mai nevén az Elektrotechnika, Elektronika, és az Információs és Kommunikációs Technológiák Társaságát 1883-ban alapították az Elektromosság Nemzetközi Társasága néven. A jubileumot közel féléves rendezvénysorozattal ünneplik, amelynek nyitó eseményére 2008. november 17-én Nicolas Sárközy Köztársasági elnök védnökségével a párizsi Léna Palotában, a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács székhelyén került sor. Az üdvözlő beszédeket követően két nagy ívű kerekasztal beszélgetés tanúja lehetett a több mint 400 fős meghívott közönség. Az egyik az energiaellátás jövőjével foglalkozott az AREVA és a TOTAL kiemelkedő személyiségei és a Nemzetgyűlés néhány képviselője részvételével. A másik kerekasztal témája az innovációs társadalom jövője volt, amelyen a THALES, SIEMENS FRANCE, CAPGEMINI jeles képviselői mellett résztvett a Nemzetgyűlés szakmai bizottságának elnöke is. A rendezvénysorozat a központi rendezvények mellett 8 vidéki rendezvénnyel folytatódik. Néhány ígéretes címszó a vidéki rendezvények sorából: Montpellier (december 10-11.): „Megújuló energiaforrások, ökokoncepció a villamos energetikában”, Toulouse (január 28-29.): „A repülőgépek villamosításának továbbfejlesztése”, Lille (március 19): „A pályához kötött közlekedés jövője”, Sophia


21

ítélik meg, hogy a Japán-tenger partjának téli villámai további vizsgálatokat tesznek szükségessé. Ebben a térségben a téli időszakban gyakori szélturbinalapátok károsodása kapcsolatban van a hosszú ideig tartó villámáramok energiájával. Ha egy szigetelt turbinalapátot villámcsapás ér és a villamos töltés behatol annak belsejébe, a hosszan tartó villamos ív okozta kiöblösödés hatására a lapát anyagában olyan nagy igénybevétel jöhet létre, hogy a turbinalapát eltörhet. Egyelőre még nem készült statisztika a téli villámok energiatartalmáról és polaritásáról. A jelenleg folyó kutatások eredményeinek ellenére még nincs teljesen kialakult módszer a szélturbinalapátok villámvédelmére, mivel még nincs elegendő megfigyelési adat és nem alakult ki elfogadott kísérleti vizsgálati eljárás a különböző típusú turbinalapátokra. A szélturbinalapátok hatásosabb villámvédelmének kialakításához szükséges a rendelkezésre álló villámmegfigyelő rendszerek és azok eddig összegyűjtött adatainak kiértékelése, hogy dönteni lehessen a lapátok villámvédelmét vizsgáló megfelelő eljárásról. Az új munkabizottság ezekkel a kérdésekkel kíván részletesen foglalkozni. Magyarországon is sok új szélerőmű telepítését tervezik. Szemléző ezért is kérdezi, hogy ilyen jelenségek a mi éghajlati viszonyaink között is előfordulnak-e, illetve mennyire szükséges ezekkel foglalkozni? (Forrás: www.cigre.org)

Dr. Benkó Balázs Főmunkatárs MAVIR Zrt. [email protected]

- Antipolis (március 26.): „A jövő antennái és mikroelektronikája”. A záróeseményre 2009. április 22-én Brüsszelben nemzetközi keretek között kerül sor a szervező bizottság elnökének Andrén Merlinnek, és Alain Bravonak, az S. E. E. elnökének a meghívása alapján. Az ülés témái között a védelem és biztonság, az energiaigények és klímaváltozás, a tudásalapú gazdaság és az egészségügy új problémái szerepelnek. Érdekes kísérője a jubileumnak, hogy az S. E. E. vezetői újból be kívánják vezetni a francia tudományos egyesületet a nemzetközi közéletbe, ezért keresik a kapcsolatokat azokkal a külföldi egyesületekkel, akik speciális figyelmet tanúsítanak a francia fejlődés legújabb eredményei iránt. Ezen törekvésük keretében számítanak arra, hogy a MEE-vel ápolt hagyományos együttműködés is új lendületet fog kapni.

Prof. Dr. Krómer István okl. villamosmérnök, a VEIKI Zrt. vezérigazgatója, a BMF egyetemi tanára, az MTA Elektrotechnikai Bizottságának és az IEEE HS elnöke [email protected]

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Modern díszvilágítás Szegeden 2008. október 31-én került sor a „Modern díszvilágítás Szegeden” című szakmai előadásra és bemutatóra. Az előadás különlegességét növelte, hogy az előadó régi kedves munkatársunk dr. Gyenes József volt, aki világítástechnikai szakértőként a műszaki tudományok doktora. Nagyra becsült volt kollégánk a DÉMÁSZ-tól való távozása után kitartásával és szorgalmával az egyetem elvégzését követően kiválóan felkészült, nagy tapasztalatú szakértővé vált. Jelenleg az Axiál – 2000 Világítástechnikai Vállalkozási Kft. ügyvezető igazgatója, a bécsi egyetem docense, ahol káprázástant tanít. Természetesen ennek megfelelően a bemutatkozási rész és a hallgatósággal való kontaktus kiépítése igen gyorsan és rövid idő alatt megtörtént. Az előadó bevezetőjében tájékoztatást adott a díszvilágítások fejlődési szakaszairól, ezen szakaszok legszembetűnőbb jellemzőiről. Ismert szegedi épületek megvilágításának sokaságán keresztül – menet közben színes, látványos álló képekkel alátámasztva – mutatta be a mindenkori koncepciók változását, a szinte folyamatos módosulását. A szegedi példákon túl a repertoárjuk szerves részét képező környékbeli - közeli és távolabbi – ugyancsak látváElőadónk, dr. Gyenes József nyos és érdekes felvételeket is bemutatva, egyenkénti magyarázatokkal támasztotta alá a díszvilágítások változatosságát. Szegeden a Mátyás téri templom volt az első igazi díszvilágítás, ezt követte a Dóm „totális” kivilágítása. Kiemelt jelentőségűként említette még a szegedi Móra Múzeum, az Anna Fürdő, „Kakasos” templom, Jogi Egyetem épülete, Ítélő Tábla, Zsinagóga, valamint a jelentős számú köztéri szobor megvilágítását, de szóba került a környék városainak, kisebb – nagyobb helységeinek szépen kialakított díszvilágításai is. Így: a gyulai vár, a templom, a köztéri szobrok megvilágítása, továbbá a kalocsai templom, a szőregi Ortodox templom, a tápéi templom és még nagyon sok egyéb szemet – lelket gyönyörködtető látványosság is. Érdekességként esett szó a szegedi díszvilágítást vizsgálva annak finanszírozási hátteréről is. Bármennyire is meglepő, de a DÉMÁSZ elévülhetetlen Egyik hozzászóló, Czapáry Miklós szerepet vállalt a díszvilágítási beruházási költségek megelőlegezésében, mellyel nagymértékben hozzájárult a területén lévő kiemelkedően szép épületek, köztéri szobrok és egyéb létesítmények ilyen módon történő látványos megjelenítésében.


22

A Dóm teljes megvilágításban

A Móra Ferenc Múzeum látványos díszvilágítása Az előadás további részében gyönyörködhetett a hallgatóság Szeged és Gyula kiemelt díszvilágításáról készült lenyűgözően látványos referenciafilmjeiben. A hallgatóság téma iránti érdeklődését jól mutatta a soksok felvetett kérdés és hozzászólás. Kérdés hangzott el, többek között: – a díszvilágítások fejlesztési irányairól, a berendezések, lámpatestek fejlesztéséről, – a legközelebbi megrendelt feladatokról, a folyamatban lévő tanulmányokról és természetesen a díszvilágítások jövőjéről, – a finanszírozás további várható alakulásáról stb. Az előadó a felvetett kérdésekre átfogóan, minden részletre kiterjedően válaszolt, egyben ígéretet tett arra, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel egy későbbi időpontban újra szívesen ad tájékoztatást a legújabb feladatokról, technikákról és tervekről. A hallgatóság elismerő – hosszan tartó – tapsa már ezt az újabb, várhatóan a maihoz hasonlóan érdekes előadás lehetőségét is köszöntötte. Arany László Szeged

„Szeged Fő utcája – a Tisza” a leggyengébb láncszem… A „napfény” városának, Szegednek kapcsolata a szőke Tiszával „Szeged Fő utcája – a Tisza” címmel dr. Kozák Péter az Alsó–Tisza vidéki Igazgatóság osztályvezetője, egyben Szeged árvízvédelmi vezetője, valamint Schilsong János a Hullámtér Egyesület elnöke tartott tájékoztatót Szeged árvízvédelmi helyzetéről, illetve az azonos című projekt tanulmányáról, annak megvalósíthatóságáról a szegedi MEE szervezet szervezésében. Előadóink dr. Kozák Péter - bal Dr. Kozák Péter bevezetőoldalt - és Schilsong János jében ismertette Szeged város és környékének – mintegy 32 km szakasz – jelenlegi árvízvédelmi helyzetét. Külön bemutatta az elmúlt évek „nagy” árvizeinek, az 1879-es, az 1970-es és a 2006-os áradások kapcsán tapasztaltakat. Míg 1879-ben 806 cmes vízmagasságot ért el a folyó, 1970-ben 960 cm-ig emelkedett, 2006-ban pedig elérte az 1009 cm-t. Mivel a 2006-ot megelőző időszakban a partszakaszok csak az előző szinteknek megfelelően lettek feltöltve, így többek között a szegedi belvárosi szakasz védettsége már nem felel meg a mai viszonyoknak. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy ami 2006-ig a legmegbízhatóbb eleme volt Szeged árvízvédelmének az ma a leggyengébb láncszeme a mai és a jövőbeni árvízvédelmi védekezésének. Az 1970-es árvíz után az említett védelmi fal felújításra került. Az iparosított vasbeton fal azonban ma már nem véd meg a tudományosan kimutatott várható magasabb vízállásoktól. Ez a vízszint bizonyos körülmények között - Tisza – Maros együttállása, a Duna visszaduzzasztó hatása miatt- már lehetetlenné teszi a város biztonságos védelmét az áradt folyóval szemben. Az előadó a 2006-os árvízvédelmi emlékeket felvillantva bizony nem éppen szívmelengető perceket, órákat, napokat idézett fel. A belváros védelmében a kb. 2 km-es szakaszon elhelyezett 300 000 darab homokzsák, vagy éppen a város és a 32 km-es partszakasz védelmét ellátó közel 1500 fő - vízügyesek, önkéntes civilek, tűzoltók, katonák, diákok és bizony még megemlíthetők a mentésbe aktívan bekapcsolódó hajléktalanok is - ijesztő nagyságrendet mutatnak. A néhány nap alatt a belvárosi partszakaszon megépített, a betörő víz elleni lokalizálást jelentő ellennyomó medencék, a jelentős számú töltés alatti szivárgások - Korányi fasor, Klinikák és még nagyon sok helyen - megállítása, kivédése szinte lehetetlennek látszott azokban a felejthetetlen napokban. A tét nagy volt és a jövőben is az lesz, hiszen egy kevéssel magasabb vízállás, kicsit szerencsétlenebb körülmény együttes kialakulása esetén a belvárost 2,0–2,5 méter víz borítaná. Még rágondolni is félelmetes, annál is inkább, mivel „munkaidőben” 180–200 ezer ember tartózkodik gyönyörű városunkban. Ezt a tarthatatlan helyzetet kívánják megszüntetni a „Szeged Fő utcája – a Tisza” projekt életre hívásával. Erről adott tájékoztatást másik előadónk Schilsong János – innovációs vezető, Oskolás Intézet Kft. – a Hullámtér Egyesület elnöke. Személyében egy

A belváros védelmét szolgáló partfal egy része, háttérben a Dóm és az Árvízvédelmi emlékmű volt kedves munkatársat is köszönthettünk, hiszen néhány évig a DÉMÁSZ munkatársa volt. Elmondta, hogy tanulmányukban éppen ezt a jelenleg kialakult, kritikus helyzetet kívánják feloldani. Meghatározták azokat az elkerülhetetlen lépéseket – fejlesztéseket, beruházásokat, a jelenlegi védelmi rendszer átalakítását, fejlesztését stb.–, melyek a város és környékének hosszú távú árvízi védelmét megnyugtatóan biztosíthatnák. Természetesen valamennyi részletnek tűnő kérdést is megvalósíthatósági szintig kidolgozták. A tanulmányuk magas színvonalát, minőségét, végrehajthatóságát és alkalmasságát ismerték el a 2006. évi közép-kelet-európai projektvásáron a fődíj odaítélésével, mint a finanszírozásra leginkább alkalmas projektet. Sajnálatos tény, hogy mind a mai napig mindezek ellenére az arra illetékesek még nem látják szükségesnek a tanulmányban rögzítettek sürgős megvalósítását. Ezzel veszélyeztetve mind a városunkat, mind az érintett körzetben lévő területeket, vagyontárgyakat, eszközöket, berendezéseket és nem utolsósorban az ott élő nagyszámú lakos létbiztonságát is. Az előadó végezetül nemzetközi példák sokaságán keresztül is bemutatta, milyen kiemelten foglalkoznak Londonban, Rómában, Párizsban, Drezdában, MariA hallgatóság egy csoportja borban, Wroclawban és Zaragózában is a területükön a vízügyi, a természetvédelmi, turisztikai, vállalkozói, közlekedési és a partnerségi szempontokkal. Ezt követően tagtársaink kérdéseket tettek fel a témához kapcsolódóan, többek között: – az újszegedi védelmi berendezésekkel kapcsolatosan – az esetleges kotrásszabályozással kapcsolatosan – a szegedi tározó esetleges megépítéséről, annak jelentőségéről és a – Vásárhelyi tervhez kapcsolódó egyéb felmerülő kérdésekről. A feltett kérdéseken túlmenően a hozzászólásokban kiegészítésképpen valamennyi tagtársunk a téma fontosságát hangsúlyozta és állást foglalt a mielőbbi szükséges lépések megtétele mellett. Az előadás után még jó ideig tagtársaink egymás közötti beszélgetés formájában is tovább foglalkoztak a témával. Érthető is, hiszen valamennyien szeretik és becsülik városunk csodaszép Fő utcáját – a Tiszát, ugyanakkor az elmúlt időszak nagy árvizeit sem felejtették el. Mindannyiunknak nagyon fontos, hogy meg legyen mindkét fél maradéktalan biztonsága. Arany László Szeged

KIMARADT ÁLLÁSHIRDETES


23

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás margójára Összefoglaló a „Hálózati költségek csökkentése” c. kiemelt szekció előadásairól és az előadásokat követő vita legfontosabb megállapításairól A MEE 55. Vándorgyűlésén Egerben sikerrel valósult meg az ÉMÁSZ kezdeményezésére két súlyponti tématerület kiválasztása, azokhoz előadások szervezése, majd az elhangzottak megvitatása. Kiemelt témaként, külön szekció foglalkozott a hálózati költségcsökkentés témakörrel, ahol a felkért előadók nemcsak a téma különböző aspektusait világították meg színvonalas előadásaikban, hanem a prezentációkat követően, majd a szekcióblokk végén lehetőség nyílt az előadók jelenlétében kérdések megválaszolására, hozzászólásokra, vitára is. E rövid összefoglalóban nincs mód a teljes körű ismertetésre, de az előadók lényeges megállapításait igyekeztem tömören összefoglalni a következők szerint: Hans-Günter Hogg úr „Az Asset program hatása a költségekre és a költséghatékonyságra” című előadásában bemutatta, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ területén 2006 óta új módszert vezettek be a ráfordítások tervezésénél. Ennek lényege, hogy a beruházásokat és a karbantartásokat a hálózatra és a szolgáltatási minőségre jellemző paraméterek értékelése alapján rangsorolják és létesítik úgy, hogy az adott pénzügyi keretből a lehető legnagyobb minőségjavulás valósuljon meg. A bemutatott új ráfordítástervezési logika lehetővé teszi a műszaki paraméterek mellett az ügyféligények, a jogi környezet és az újabb szabályozások figyelembevételét is. Az új Asset management működéséhez nélkülözhetetlen az üzleti folyamatokhoz illesztett informatikai háttér és a hálózati adatbázisok fejlesztése. A módszer alkalmazása az ELMŰ-ÉMÁSZ területén megindult, de a széles körű alkalmazás és a megbízható adatállomány kiépítése még több éves fejlesztést igényel. Dr. Vizi László úr „Elosztóhálózatok stratégiai tervezése a hálózatfejlesztések költséghatékonyságának javítására” címmel tartott előadásában a hálózattervezési módszertan fejlesztésére mutatott be igen szemléletes példákat. A kifejlesztett módszertannal hatékonyan lehet optimalizálni a hálózatképet, kimutatni a hálózati kapacitások kihasználását és kidolgozni a lehetséges beavatkozási alternatívákat. Lényeges felismerés az új módszer alkalmazásánál, hogy az optimalizálás néha egyszerű hálózati átkötésekkel is megoldható, nem mindig a költséges, új hálózatlétesítések a célravezetők. Megállapította, hogy csak a hosszabb távú komplex hálózatvizsgálat eredményezi a tényleges hatékonyságot, a rövid távú elemzések gyakran drága, nem optimális megoldásokat eredményeznek. Álmos Attila és Kaleha Zsolt urak „Költséghatékonyság és az automatikus erőforrás-gazdálkodás összefüggései” című előadásukban bemutatták a Geometria által kifejlesztett rendszert és annak gyakorlati alkalmazási előnyeit. Az elvégzendő feladat és a rendelkezésre álló erőforrások alapján a módszer alkalmazásával


24

kinyerhető a különböző programfeltételek mellett optimalizált munkaprogram. Az adott helyzettől függő kritikus paraméterek beállításával a munkairányító mindig a helyzetnek megfelelő optimális munkaprogram-javaslatot kapja. A munkairányítás továbbra is a felelős diszpécser kompetenciája marad, de az új eszköz hasznos támogatást tud nyújtani a munkairányító számára. Babud Zoltán és Benke Gábor urak „MIRTUSZ Műszaki Munkairányító Rendszer bevezetése a DÉMÁSZ Zrt.-nél” címmel adtak tájékoztatást egyrészt a DÉMÁSZ Partner Hálózatüzemeltető Kft. szervezetkorszerűsítési lépéseiről, másrészt bemutatták az ÁRTEMISZ projekt céljait, kidolgozásának és bevezetésének lépéseit. Az új struktúra lényege, hogy a DÉMÁSZ, mint megrendelő által előírt tervek, feladatok, igények megvalósítását a D-Partner a megrendelések és a megvalósításhoz szükséges erőforrások optimális összerendelésével tudja elvégezni. Az áramszolgáltatói tervező, elosztó, műszaki irányító szisztéma, azaz ÁRTEMISZ egy olyan átgondolt, szisztematikusan felépített rendszer, amely lefedi a teljes hálózati tevékenységet. Ennek egyik lényeges eleme az új MIRTUSZ munkairányító rendszer, amely meglévő és még fejlesztendő hálózati adatbázisok és információk alapján optimalizálja a feladatok előkészítését, ütemezését és végrehajtását. A létrejövő információk nélkülözhetetlenek az Asset manamgement feladatok ellátásához is. Molnár József úr „A hálózati költségek csökkentésének lehetőségei” címmel mutatta be azt a kihívást, hogy a szolgáltatási minőség folyamatos javítását állandó és egyre erősödő költségcsökkentési követelmények között kell megvalósítani. Elemezte a hálózati szolgáltatások költségeinek főbb összetevőit és azt, hogy azokat hogyan lehet optimalizálni. Érdekes példán mutatta be, hogy a tevékenységek részletes elemzésével megtalálhatóak a veszteségforrások, a nem hatékony tevékenységek. Ha a területi szervezetek a benchmark alapján megismerik és átveszik az ún. legjobb gyakorlatot, azzal számottevő hatékonyságjavulást lehet elérni. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő IT-rendszerek fejlesztése, amely lehetővé teszi az adatok rögzítését és elemzését. A tevékenység szervezésének és végrehajtásának alapelve: jót és jól csinálni. Bakonyi Péter úr „Hálózati üzleti folyamatok IT támogatása” című előadásában rámutatott, hogy az informatikai rendszerek fejlesztése nem öncél, annak minden esetben a hálózati folyamatok kiszolgálására kell irányulnia. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál ezen alapelv szerint meghatározták az alapvető üzleti célokat és hálózati folyamatokat, majd feltérképezték az ezekhez tartozó adatforrásokat és adatáramlásokat. Végül az előzőek eredményeként, az ELMŰÉMÁSZ informatikai stratégiájához illeszkedve meghatározták a műszaki IT integrációs koncepciót, amelynek megvalósulása már megindult. A gyorsan változó üzleti környezet miatt ez a koncepció rendszeresen frissítésre kerül. Korponai István úr a feszültség alatti munkavégzés DÉMÁSZ-nál bevezetett működéséről tartott előadást „KÖF FAM tevékenység a hálózatszerelési gyakorlatban” címmel. A hálózati minőségi mutatók jelentőségének felértékelődése miatt keresni kell az ügyfelek zavarásának csökkentési lehetőségeit. Ennek egyik lehetősége a FAM technológia alkalmazásának kiterjesztése, amelynek alkalmazásával a tervszerű lekapcsolások egyre nagyobb hányadát el lehet kerülni. Egy megfelelő szigetelt kosaras gépjárművel felszerelt csoport létrehozása igen jelentős beruházásokat igényel. Ennél lényegesen egyszerűbben kiállíthatóak korlátozott feljogosítással és felszereléssel rendelkező munkacsoportok, amelyek pl.: a hibás középfeszültségű hálózatrészt a teljes vonal kikapcsolása nélkül, a hibás rész előtti áramkötést feszültség alatt bontva tudják manipulátoros technológiával leválasztani, majd a javítás után visszakötni. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek, jelentősen csökkent a tervezett munkák SAIDI mutatója. Az előadásokat követően lehetőség nyílt kérdések megválaszolására és hozzászólásra. A legfontosabb érintett témakörök a következők voltak: A hosszú távú szemlélet szükségessége Igen fontos, hogy az elemzésekhez megfelelően pontos visszatekintő adatállomány álljon rendelkezésre és azok alapján a vizsgálatokat a teljes élettartam költségeinek figyelembevételével, hosszabb távra kitekintve végezzük el. El kell kerülni, hogy

a beavatkozások rangsorolása miatt a szükséges, de drágább rekonstrukciók kezelhetetlen tömegűvé torlódjanak fel. Az új munkairányítási rendszer lehetőségei Az új módszer előnye, hogy a munkairányítás során lehetővé teszi a vállalati optimum elérésére irányuló döntést. Ugyanakkor ez a munkairányító számára esetenként ellentmondásos javaslatot jelent. Az automatikus erőforrás-gazdálkodás nem veszi át a munkairányítók szerepkörét, de igen hatékonyan tudja támogatni azok tevékenységét. A FAM technológia fontossága A technológia alkalmazása egyúttal a típustervváltást is szükségessé tette. Jó példa erre a FAM-mal bontható áramkötések elterjesztése, vagy a távműködtetett oszlopkapcsolók alkalmazása. A Vándorgyűlés záró plenáris ülésén került sor a hálózati költségek csökkentése szekció előadásainak és a vitában elhangzottak összefoglalására: A hálózati költségek csökkentése olyan állandó követelmény, amely valamennyi szereplő számára (az ügyfelek, a regulátor, a befektetők és a munkavállalók) fontos, és a versenyképes gazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen. A cél nem a költségek csökkentése, hanem a költséghatékonyság növelése. Ehhez szükséges az új eszközgazdálkodási módszertan fejlesztése a teljes hálózati területen (tervezés, hálózatfejlesztés, létesítés, üzemeltetés) és az ezeket támogató informatikai rendszerekben. Fejleszteni kell a hálózati adatállományokat a hálózati kockázatértékelést és a ráfordítástervezést. Nem hanyagolhatók el a következő hatékonyságnövelő lehetőségek sem, mint pl. a tipizálás, a hálózati veszteségcsökkentés, a kihasználatlan hálózati kapacitások értékesítése, vagy felszámo-

lása, a hálózati üzleti folyamatok optimalizálása, a technológiák fejlesztése, stb. A műszaki – szervezési – informatikai fejlesztések mellett hatékonyabbá kell tenni a hálózati társaságok kommunikációját az ügyfelekkel, a médiával, a gazdaság és közélet szereplőivel. Hasonlóan fontos feladat a nyílt, korrekt együttműködés és párbeszéd fejlesztése a jogalkotókkal, a gazdaságirányítással és a regulátorral. Végül egy személyes vélemény: A Vándorgyűlésen a kiemelt szekciók megvalósítása egyértelműen sikeresnek minősíthető. Szokatlanul magas részvétel és érdeklődés jellemezte ez előadásokat és az azokat követő vitákat. Biztos vagyok abban, hogy a szekcióülés résztvevői átfogó és mindennapi tevékenységükben jól hasznosítható képet kaptak a hálózati költségcsökkentés kihívásairól, lehetőségeiről.

Beszámoló a LUMEN V4 2008 Konferenciáról

rastrukturális hátterén a jövőben még tudnak javítani a rendezők, de a szakmai színvonalat tekintve már most sem érheti őket vád. A vásárt követő ebéd után elkezdődtek a konferencia előadások, amelyeket témakörönként összefogva négy szekcióra osztottak. A szerda délutáni szekcióban kaptak helyet a külső téri világítással foglalkozó előadások. Ennek keretében először megtekinthettük a krakkói Wawel díszvilágításának számítógépes szimulációját, ami a későbbi kiviteli tervek alapjául szolgál majd. Ezt követően a közvilágításban rejlő energiamegtakarítási lehetőségekről hallottunk összefoglalót, és büszkén konstatáltuk, hogy hazánk a közvilágítási energiaracionalizálás területén élen jár a Lumen V4 tagállamai között. A külső téri világítással foglalkozó szekcióban helyet kapott két magyar előadó is. A Déri Tamás – Hermesz Zsolt -Némethné dr. Vidovszky Ágnes trió a hatékony és környezetbarát vasútvilágítási megoldásokról vetített le ritkán látott fényképekkel illusztrált bemutatót, majd Schwarcz Péter tette fel a kérdést mindannyiunk felé: „Quo Vadis?” Válaszában – részben teoretikus alapokra támaszkodva – mutatott rá a LED-ek közvilágítási célú alkalmazásának várható rohamos előretörésére, amelyet néhány gyakorlati példával is alátámasztott. Az első nap délutánján összefoglalót hallhattunk még a zavaró és rontó káprázás csehországi kutatásának aktuális helyzetéről, majd a nap szakmai programjának záró akkordjaként felvezetett, látványos képekkel tarkított előadás során újfent szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a világítás irányával hogyan csapható be az ember, azaz hogyan ronthatjuk el, vagy segíthetjük elő egy objektum megfelelő láttatását. A csütörtök délelőtti szekció a belsőtéri világítással foglalkozott. Mindjárt a nap elején a világítás minőségi jellemzésének újszerű megközelítésével ismerkedhettünk meg, majd Dr. Majoros András hívta fel a figyelmünket a látáskorlátozottak vizuális környezetének kialakítási sajátosságaira. A délelőtti ülésszakon összefoglalót hallhattunk a mesterséges világítás tervezését befolyásoló követelményekről, valamint a világításnak a cirkadiális ritmust befolyásoló elméleti és gyakorlati oldaláról is. Ebéd előtt, mintegy zárszóként Kiss Zsuzsa előadásában arra hívta fel a figyelmet,

Az idén 2. alkalommal került megrendezésre a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) világítástechnikai társaságainak közös szimpóziuma a LUMEN V4 2008 Konferencia. A 2008. szeptember 17-19. közötti találkozónak idén Lengyelország adott otthont. A rendezvény helyszíneként a Beszkidek fenséges látványával ölelt Szczyrk városát, a síelők által közkedvelt üdülőtelepülést választották. A vendégeket a Górkan a Mária kegyhely szomszédságában lévő Orle Gniazdo (Sasfészek) nevű kongresszusi és rekreációs központban szállásolták el. A monumentális méretű szálloda szolgált az előadások helyszínéül is. Bár a legtávolabbról mi magyarok érkeztünk, létszámát tekintve a magyar delegáció derekasan kitett magáért, mert a házigazda lengyelek után a legtöbb résztvevővel – több mint 30 fővel – a Világítástechnikai Társaság képviseltette magát. A magyar szakemberek ilyen arányú részvételét az is elősegítette, hogy a VTT saját költségén gondoskodott a delegáció szállításáról. Sokan hónapok óta most találkoztunk először, és ilyenkor, fehér abrosz mellett alkalom nyílik a személyes élmények és szakmai kérdések megbeszélésére. A vendéglátók tapintatosan gondoltak a későn érkezőkre is, ezért a konferencia hivatalos programja szerdán reggel nem az előadásokkal, hanem a Bielsko-Biała-ban megrendezett ENERGETAB vásár megtekintésével kezdődött. Ez a villamos energetikával és világítástechnikával kapcsolatos szakvásár viszonylag újnak mondható, ennek ellenére máris meglepően nagy a látogatottsága. Szűk két óra állt rendelkezésünkre, hogy ki-ki felkeresse a számára érdekes kiállító cégek standjait. A rendezők dicséretére legyen mondva, hogy olyan kiváló eligazítást kaptunk, ami megkönnyítette a tájékozódást az igazán bőséges kínálatban. Valószínűleg a vásár inf-

Újfalusi László igazgató, ELMŰ NYrt. Műszaki Támogatás Terület [email protected]



25

hogy a világítástechnikusoknak és építészeknek milyen szorosan együtt kell működniük a belső terek vizuális komfortjának megteremtése érdekében. A csütörtök délutáni szekció vezérfonala az energiahatékonyság és a természetes világítás volt. Ennek keretében hallhattunk az épületek világítási rendszerének energetikai értékeléséről, a világítás szabályozásának kérdéseiről, a természetes világításnak a napszakokat követő modellezési eljáA lengyel népi táncosok minket is rásáról, a légkör aeroszol tartalmának megtáncoltattak az égbolt fénysűrűségére gyakorolt hatásáról, valamint a természetes világítás belsőtéri alkalmazásának jövőbeli építészeti kilátásairól. A péntek délelőtti záró ülésszak előadásai a fénytechnikai eszközök és a méréstechnika területét célozták meg. A magyar előadók által keretezett előadások során először Dr. Schanda János Csuti Péter és Némethné dr. Vidovszky Gálavacsora Ágnes ismertette a fényforrások – elsődlegesen a kompakt fénycsövek – színtani tulajdonságainak a felhasználók szemszögéből megközelített értékelését. Ezt követte egy manapság állandóan felszínen lévő témához csatlakozó bemutató a LED-ek gyakorlati alkalmazásairól, majd egy elméleti áttekintés a lámpatestek fotometriai jellemzéséről és annak gyakorlatáról. A szekcióban elhangzott még egy elméleti okfejtés a külső téri világításból eredő visszavert fény hatásának értékeléséről, majd két előadás is foglalkozott a zavaró fények – csúnya szóval a fényszennyezés – kérdésével. Ezek közül is nagy érdeklődést váltott ki Dr. Kránicz Balázs előadása, aki a „fényszennyezés” mérésének a Pannon Egyetemen kifejlesztett új módszerét mutatta be. Az ülésszak utolsó szakmai előadása ismét a LED-ekkel ill. azok elektromos és fotometriai paramétereinek hőmérsékletfüggésével foglalkozott. A II. LUMEN V4 konferencia záró beszédét – a hallgatóság kellemes meglepetésére – Franz Hengst-

berger, a CIE elnöke tartotta, aki jelenlétével és szavaival is elismerte a rendezvény szükségességét, értékeit és szakmai színvonalát. A négy, előadásokból álló szekción túl nem szabad megfeledkeznünk a poszterekről sem. Nehéz lenne felsorolni, hogy kik és milyen témában állították ki szakterületükön elért eredményeiket, de azt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden munka alapos és gondos szakmai tevékenységről tett tanúbizonyságot, függetlenül attól, hogy kivitelét milyen esztétikusan sikerült megalkotni. Hazánk a poszter-szekcióban is négy munkával képviseltette magát, amelyek közül dr. Kolláth Zoltánnak a „fényszennyezés” mérésével foglalkozó, ötletes látványelemekkel tarkított munkája különösképpen is felkeltette a nézők érdeklődését. Míg a poszterek – a nemzetközi konferenciák hagyományainak megfelelően – angol nyelven készültek, addig az előadások tekintetében a szervezők ragaszkodtak a LUMEN V4 alapításakor megfogalmazott irányelvekhez, és az előadók saját anyanyelvükön szólaltak fel. A fordításról szinkrontolmácsok gondoskodtak, akiknek köszönhetően lehetőség nyílt az előadásokat követő rövid eszmecserére is. Korábban már tapasztalhattuk, hogy a világítástechnikai szaknyelv nagy kihívást jelent a szinkrontolmácsoknak, ezért külön is köszönet illeti a vendéglátókat azért, hogy olyan fordításról gondoskodtak, ami megfelelt az előadások szakmai színvonalának. És ha már a köszönetnél tartunk, ne feledkezzünk meg a vendéglátás szívélyességéről sem! A lengyel szervező kollégák ügyeltek arra, hogy ne csak szellemileg töltekezve, hanem gasztronómiai és folklór élményekkel is gazdagodva térhessünk haza. Bármelyik napot és bármelyik programot nézzem, csak derűsen és köszönettel tudok visszagondolni a Szczyrkben eltöltött közel 68 órára, és várom a következő találkozást Brnoban, ahol két év múlva cseh kollégáink fognak vendégül látni mindenkit. Ők ígéretet tettek arra is, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzánk, ezért a III. LUMEN V4 konferencia időpontját nem őszre, hanem a kellemes nyári napokra tűzték ki. Most már csak azt kell kiesdekelnünk, hogy Medárd se szóljon bele a terveinkbe. Molnár Károly Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola [email protected]

Beszámoló a 7. Lux et Color Veszpremiensis Szimpóziumról

lámpatest bemutatása, amelyet LED-hez terveztek. A világítótest 37 db egyenként 63,5 lm-s LED-t tartalmaz, a fényáram-kibocsátás tehát nagyjából egy 28 W-s T5-ös fénycsőnek felel meg. A lámpatest hosszmérete azonban lényegesen kisebbnek tűnt az 1,0 m-nél, míg szélessége valamivel nagyobbnak, mint a megszokott fénycsöves lámpatestméret. Több előadás foglakozott a LED-ek színminőségével, azaz azzal a kérdéskörrel, hogy ha sikerül egy izzólámpának megfelelő színhőmérsékletű LED világítótestet összeállítani, akkor az színérzet szempontjából eltérő lesz. Möck úr előadásában azt fejtegette, hogy a 3000 K-s izzó fényhatását kb. 3700 K-s LED összeállítással lehet elérni. Amint azt az előadó is jelezte, a mérés nem tekinthető reprezentatívnak, mert csak 4 hölgy és egy úr vett benne részt, s a mérés másik hibája, hogy a vizsgált festett falfelület sem volt teljesen fehérnek tekinthető. A férfiak ilyen arányú részvétele egy színmegfeleltetési kísérletben jogos is lehet, mivel ahogy azt egy másik előadásban hallottuk, a férfiaknak mintegy 8 %-a színtévesztő. Erről is szólt egy előadás, hogyan lehet, ill. kell a színtévesztőket a korrekciós szemüveg használatára tanítani, ill. milyen eredmény várható színtanításukban. A konferencia érdekes volt gyakorlati világítástechnikusoknak is, mivel olyan részterületekkel foglalkozott, amelyek ismerete talán nem kötelező, de ugyancsak hasznos. Köszönet érte a szervezőknek. nvá

2008. november 6-án immár 7. alkalommal került megrendezésre az MTA Veszprémi területi Bizottsága Műszaki Szakbizottsága Alkalmazott Fény és Színtani Munkabizottsága rendezésében, a Pannon Egyetem MIK Virtuális Környezetek és Fénytani Laboratóriumának közreműködésével a Veszprémi Fény és Színtani konferencia. A konferencián 15 szóbeli előadás hangzott el és 3 poszter került bemutatásra a fénytan és világítástechnika területéről. A nemzetközi konferencián a pozsonyi egyetem, az Osram delegációja és nem utolsósorban MacGowan professzor képviselte a nemzetköziséget. A konferencia magyar és angol nyelvű volt. A főbb témakörök a LED fotometriája, a természetes világítás és a színmérés volt. Előadás és egy poszter bemutató foglalkozott a káprázáskorlátozás témakörével, hallottunk előadást a mezopos látás vizsgálati eredményeiről és a színtévesztők színgyakorlatairól is. Érdekes volt az Osram cég előadása és a mélysugárzó


26

Látogatás a Cierny Vah-i szivattyús tározós vízerőműben Az Energetikai Szakkollégium először szervezett üzemlátogatást a Szlovákiában található Cierny Vah-i szivattyús tározós erőműbe, amely a Fekete Vág folyó völgyében, Királylehota (Kráľova Lehota) község közelében, a Turková természetvédelmi területen található. Az erőmű a beépített teljesítőképességek alapján Szlovákia legnagyobb vízerőműve. A tározó és környéke A közel 3 órás látogatást az erőmű vezetője Pavol Mojzis úr vezette. A látogatók először egy rövid történeti ismertetőt követően maketten, metszeteken és térképeken tanulmányozhatták az erőmű felépítését, paramétereit, amelyet Mojzis úr számos adattal és információval kiegészített. Ezt követően a létesítmény vezetője a magyar nyelvű tolmáccsal együtt körbevezette a csoportot az alsó tározó gátjának tövében lévő gépházban is. A vezetés során megtekintettük az elzáró szelepeket, a szivattyúk tengelyét, és az átfolyó víz mennyiség hasznosítására szolgáló 768kW-os beépített teljesítményű Kaplan típusú turbina egységet.

Légifelvétel a tározóról és kőtömeg odaszállítására. A tározó kapacitása 3,7 millió köbméter, amelyet a szivattyúk 8 óra alatt tudnak feltölteni, míg a kisütés 5,5 óra alatt lehetséges. Ezalatt a szintváltozás a felső tározóban 25 méter. A turbinák így 3800 MWh óra energiát termelnek meg, míg a rendszer hatásfoka 84%-os. Az alsó tározót a folyóvölgyben helyezték el. Hossza közel 2 km, és 5,1 millió köbméter víz tárolását biztosítja. A gát hossza 375 méter, amelynek az oldalában került sor a turbinák és szivattyúk elhelyezésére. Az erőműhöz 7 turbina tartozik. Ezek közül 1db 768 kW-os Kaplan típusú turbina a folyó átfolyását biztosítja, folyamatos üzemben, annak érdekében, hogy a tározóba beérkező vízzel megegyező mennyiségű víz tovább is folyhasson. A kisütés során 6 db Francis típusú

Az erőmű rövid bemutatása Az erőmű megépítésére az ellátásbiztonság és a villamos energia minőségi A tározó és környéke követelményeinek biztosítása miatt volt szükség, hogy könnyen követhetőek legyenek a fogyasztói igények. Ez az egyetlen olyan erőműtípus, amely hatásosan képes követni a rendszerben bekövetkező hirtelen terhelésváltozásokat, akár terheléscsökkenés esetén is. A beruházásról szóló döntés még 1968-ban született meg, az első munkák pedig 1974-ben indultak meg a folyó forrásától körülbelül 8 km-re. Az erőmű volt hivatott a csehszlovák atomerőművek (Bohunice és Mochovce) szabályozását ellátni a rendelkezésre álló 660MW beépített teljesítőképességével. A fő objektumok 1976-ra készültek el, ezt követően kezdődött el az alsó tározó felduzzasztása. A felső tározóba 1980 novemberében kezdték el a szivattyúzást, és december végén került sor az első próba „kisütésre”. Az építkezés és a próbaüzemek 1983-ra fejeződtek be, az erőmű pedig 1984ben kapcsolódott be a rendszerbe. Légifelvétel a tározóról A két tározó közötti 445 méteres szintkülönbséget 3 db 3,8 méteres átmérőjű cső köti össze, amelyek összesen 6 turbinát (illetve szivattyút) látnak el. A felső tározó 1160 méterrel helyezkedik el a tengerszint felett. Egy hármas hegycsúcs között alakították ki, így nem volt szükség jelentős föld-

turbinát alkalmaznak, amelyek beépített teljesítőképessége összesen 735 MW (egyenként 122,4 MW). Maximális terhelésüket alig 80 másodperc alatt képesek elérni, ezzel igen komoly segítséget nyújtanak a hirtelen bekövetkező teljesítménynövekedés során. A szivattyúk közös tengelyen vannak a turbinával és a generátorral. A szivattyúk beépített teljesítménye 600 MW. Mivel az erőmű az Alacsony Tátra Nemzeti Park területén épült, ezért az építkezés során számos környezetvédelmi követelménynek is eleget kellett tenni. Emiatt gondosan ügyeltek a tározó halállományának védelmére, úgynevezett hallépcsők kialakításával. A csővezetékek megépítésre is a hegy oldalában került sor, hogy a felszíni élővilágot ne rombolják. Az erőmű használata igen rugalmas, a szivattyúk beindítása akár 5 percre is gazdaságos és lehetséges, ellentétben a hagyományos erőművekkel, amelyeknek elindítása akár napokat is igénybe vehet. Az erőmű beépített teljesítőképességének kihasználása éves szinten körülbelül 1200-1600 óra.



27

Gerse Pál Energetikai Szakkolégium tagja [email protected]

fenn, azonban ma is megvan és működik egy 1902-ből és egy 1905-ből származó vízszintes tengelyű Ganz vízturbinagenerátor egység, ezekkel az eredeti, függőleges tengelyű gépeket váltották fel. 1907-ben néhány kilométerrel távolabb Közép-Cód elnevezéssel ( Sadu II.) további vízerőmű épült. Valamennyi áramfejlesztő gépe eredeti, amelyeket az üzembehelyezés évében, majd 1916-ban és 1923-ban szállított a Ganz cég. Az egyfázisú gépeket mindkét erőműben ugyancsak a Ganz alakította át háromfázisúra 1926-ban.

Nagyszebenben jártunk

A Cód I. (Sadu I.) erőmű épülete Technikatörténeti Bizottságunk legutóbbi ülésén Reichardt Sándor, az észak-magyarországi vízerőművek történetének ismert kutatója hívta fel figyelmünket arra, hogy a romániai Nagyszeben (román nevén Sibiu, régi szász nevén Hermannstadt) mellett a 19. század végén illetve a 20. század elején épített vízerőművek üzemelnek. A megkezdett kutatás több mint száz éves Ganz gépekkel működő erőműveket valószínűsített. Teljes biztonságot azonban csak a helyszín megtekintése jelenthetett. Egyesületünk támogatásával októberben kerülhetett sor a látogatásra, amelyet bizottságunk nagyváradi tagja, Makai Zoltán és a Hidroelectrica Rt. Szebeni kirendeltségének vezérigazgatója, Dordea Mircea úr szervezett meg. A két erőmű berendezéseit valóban a Ganz gyártotta 1902 és 1923 között és azok a mai napig kifogástalanul működnek. Az egyik – a Sadu I - eredetileg 1896-ban kezdte meg üzemét. Építését Karl Wolf szász pénzember szorgalmazta, korán felismerve a villamosítás jelentőségét. A Cód (románul Sadu) folyó energiáját hasznosító erőműnek kezdetben gőzgéppel hajtott generátorai is voltak. Az erőmű három egyfázisú vízturbina-generátor és két dugattyús gőzgépes áramfejlesztő fogadására épült, az üzem két vízturbinával és egy gőzgéppel indult. A generátorokat Kandó Kálmán tervezte, a gőzgépeket az Első A Cód I. erőmű gépterme Brünni Gépgyár szállította. Az erőmű tervezője a kor egyik leghíresebb mérnöke, Oscar von Miller, a müncheni Deutsches Museum alapítója volt. Miller később a szász régió további erőműveinek tervezésében is közreműködött. A legelső gépek nem maradtak


28

Delegációnk két román elektrikus társaságában a Cód I. géptermében (Kovács András, Sitkei Gyula, Makai Zoltán, Dr. Jeszenszky Sándor) Román kollégáink gondosan őrzik a technikatörténeti emlékeket. Az erőművi berendezések tanulmányozása mellett megtekinthettük a Sadu I. erőműben berendezett elektrotechnikai kiállítást, amely a két erőmű emlékei mellett tájékoztatást ad Nagyszeben és környéke villamosításáról is. A szép gyűjtemény túlnő a helyi ipartörténet keretein és joggal számítható az európai elektrotechnikai múzeumok közé. Megtekintését ajánljuk a hazai és külföldi szakembereknek egyaránt. A vendéglátók előzékenységéből a fontosabb dokumentumok, fényképek másolataihoz is hozzájuthattunk. Ez első lépése annak a tudományos együttműködésnek, amelyben ismereteinket egymás dokumentumaival és a müncheni Deutsches Museum Oscar von Miller archívumának anyagaival kiegészítve kívánjuk az erőművek történetét összeállítani. Munkánkról a továbbiakban részletes tájékoztatást fogunk adni. Sitkei Gyula Dr. Jeszenszky Sándor

Múzeum a Cód I. erőműben

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet Auer emlékülés az Elektrotechnikai és a Gázmúzeumban „Plus Lucis – több fényt” címmel októberi számunkban már előzetesen hírt adtunk arról, hogy a Gázmúzeum és az Elektrotechnikai Múzeum közös előadás-sorozattal emlékezik meg a gázizzófény és az első fémszálas izzólámpa feltalálójáról, Carl Auer von Welsbachról, születésésnek 150. évfordulója alkalmából. Az egynapos rendezvényt a Tudomány Napján, november 3-án tartották.

Muzeális lámpák bemutatása az olajmécsestől az Auer-izzós gázlámpáig a Gázmúzeumban Délelőtt a Gázmúzeumban Rusvai László a „Fáklyától a gázvilágításig” című előadásában nem csak beszélt az olaj, petróleum és gázlámpák fejlődéstörténetéről, hanem működő muzeális darabokkal illusztrálta az elmondottakat. Chappon Miklós Auer élettörténetéről, Balogh András a

MEE-VDE kapcsolat Október 30-án tartotta a VDE Elektrotechnika Történeti Bizottsága éves tudományos konferenciáját Braunschweigben. A MEE Technika Történeti Bizottsága 1991 óta állandó szakmai együttműködést tart fenn a testvérszervezettel. Idén magyar részről

Borsányi János bemutatta, hogy az alacsony nyomású nátrium lámpa monokromatikus sárga fényében nem lehet a színeket megkülönböztetni, csupán árnyalatokat érzékelünk

gázfelhasználás lehetőségeiről, Próder István a kor fontos felfedezéseiről, Gulyásné Gömöri Anikó Bécs és Budapest gázgyárairól tartott előadást. Délután az Elektrotechnikai Múzeumban a villanyvilágítás jegyében folytatódott a program. Az előadások „fénypontját” itt is a működő lámpák képezték. Dr. Jeszenszky Sándor a fémszálas izzók fejlődését mutatta be az „Auer és a fémszálas izzólámpa” című előadásában, utána dr. Borsányi János vette át a stafétabotot „Fényforrások az izzólámpa évszázada után” és „A világítástechnika új útjai” című előadásával, eljutva a jelen kori gázkisülő- és LED fényforrásokig. T.É.

Jeszenszky Sándor a sugárzásmérés történetével foglalkozó előadással kapcsolódott be a közös munkába és tolmácsolta a MEE jókívánságait H. A. Wessel professzornak a bizottság Karl Joachim Euler- éremmel történt kitüntetése alkalmából.” T.É.

Egy meglepő kísérlettel egészíti ki Jeszenszky úr az előadását

Dr. Jeszenszky Sándor mint az Euler-érem előző kitüntetettje köszönti a most kitüntetett Wessel professzort


A sárgás fényű, rossz hatásfokú szénszálas izzók után Auer ozmium lámpája új utat nyitott az egyre gazdaságosabb és fehérebb fényű izzólámpák fejlesztése felé. (Jobbról balra: három szénszálas izzó, tantál-, hosszúszálas volfrám, nitrogén-argon és kripton töltésű lámpák, halogén izzó.)

29

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet A villamos törpemotor gyártás története Magyarországon A villamos kismotor gyártás hazai felfutása igen tehetséges és lelkes, fáradságot nem kímélő szakembereknek köszönhető, akik mindent megtettek azért, hogy Jedlik Ányos, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernovszky Károly, Kandó Kálmán nyomán a magyar villamos ipart világ - de legalább Európa hírűvé tegyék.

A VILLAMOS KISMOTORGYÁR (VKM) története az egykori munkatársak visszaemlékezései alapján

A gyár történetének megismeréséhez vissza kell nyúlnunk a korábbi jogelődök ismeretéhez 1932-ig. Ebben az évben kapott iparigazolványt D.280/1932 iparlajstrom számon az a Rádió és Elektronikai Kft, mely Budapesten a IV. kerület Egyetem u. 3.sz. alatti (1945 után V. kerület) telephelyen működött. 1936-ban névváltoztatással, mint TONALIT Rádió Elektroakusztikai és Vegyipari Kft, átköltözött a Budapest VII. Rottenbiler u. 32. sz. alatt található telephelyre. E helyen működött tovább 1949. december 31ig, de közben 1946-ban államosították, majd 1950. január 5-én kelt 6933/1949/ elnöki alapító határozattal a Nehézipari Minisztérium „Nemzeti Vállalattá” szervezte. Ezt követően 1950. július 4-én kelt 54/ eln. 1955.sz Nehézipari Miniszter által aláírt alapítólevél függelékben elrendeli: Serényi Jánosné, Gábor és Társa, Kábel és Autófelszerelési Üzem, valamint a Szikra Kft. budapesti cégek beolvasztását a TONALIT Nemzeti Vállalatba. Krpan János A Szikra Elektronikai vállalkozást 1938-ban Szikra Pál alapította, és kisipari üzemként működtette. Első telephelye Budapesten, a IX. kerület Mester u. 29-ben létesült. Mivel a környéken laktam, gyerekként sokszor belestem a pinceműhely ablakain, mert egyre jobban érdekelt, amit ott dolgoztak. Ez egy életre eldöntötte a sorsomat, mert amikor eljött az ideje, ide szegődtem tanulónak és tanultam ki a szakma alapjait. A cég 1940-ben alakult Kft.-vé, lényegében a továbbiakban is családi vállalakozásként működött. 1941. január 17-én a cég jogot kapott védjegy használatára, melyet ettől kezdve folyamatosan feltüntetett a termékein. A vállalkozás rövidesen a XI. kerület Sopron u. 58. sz. új telephelyre költözött, ahol az 1949-es év végi államosításáig önálló jogi személyként folytatta tevékenységét. A profiljába tartoztak: – Hajó-jelző és szellőző berendezések. – Kis teljesítményű villamos motorok. – Transzformátorok. – Különféle ventillátorok. – Gramofonmotorok. – Hajószirénák. – Ipari és háztartási varrógépmotorok. – Egyéb elektromos berendezések. A céget az 1945-től kezdődő, szovjet érdekeltségű hajógyári szállítások biztosítása miatt állami ellenőrzés alá vonták, majd 1950-ben, az NT/16-1949. sz. határozattal, beolvasztották a TONALIT Nemzeti Vállalatba. Szikra Pál az államosítás után még rövid ideig a vállalatnál maradt¸ majd a Nehézipari Minisztérium áthelyezte az Óbu-


30

dai Hajógyárba, ahol 1955-ig gyártmányfejlesztő és érintésvédelmi csoportvezető beosztásban dolgozott. 1955-től a Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezetnél, majd 1960-tól ismét a Hajógyárban dolgozott, különböző beosztásokban. Szikra Pált minden munkahelyén nagyon kiváló szakembernek és segítőkész kollégának ismerték. A TONALIT- ról leválasztott VKM egy ideig a XIII. Váci út 48-ban, majd később a VII. Dohány u 78-ban, és végül Budán a II. kerületi Ganz u.16-ban levő telephelyeken működött. 196l-ben véglegesen beolvasztották az ikladi Ipari Műszergyárba. Az áttelepítés 2 évig tartó bonyolult folyamat volt, ugyanis eközben kellett az IMI-ben, a villamosmotor-gyártást kialakítani és begyakorolni, valamint a még meglévő rendeléseket Budapesten befejezni. Id. Gemeter Jenő 1946-ban kerültem a Szikra Kft-hez, ahol 1962-ig dolgoztam, majd a Bláthy Ottó Titusz Felsőfokú Technikum műhelyvezetője lettem. Az Ő visszaemlékezéseit idézzük: ”azzal kezdeném, hogy a Szikra Elektromos Gyár eleinte csak egészen apró motorokat gyártott, továbbá jelfogókat és jeladókat, valamint kb. 40 W-os, kommutátoros motorokat, melyeket különböző műszerekbe építettek más felhasználók. Ilyen volt az Óbudai Hajógyár, a Gamma Művek a Standard (később: BHG), a Telefongyár, stb. Ez még az 1945. évi változások előtti állapot volt. A háború elvonulása után a budapesti gyárak többségében nagyon sok volt a háborús sérülés, többek között sok volt a tönkrement villamos motor, melyeket meg kellett javítani. Ezekből nagyon sokat hoztak javításra a Szikra Kft. Sopron u-i telepére. A cég a korábbi kismotor és más készülékek gyártását 8-10 szakmunkással és 3 „inassal” végezte. Én ekkor kerültem oda és elsőnek egy kétpólusú 3 fázisú ipari varrógépmotort javítottam meg, ekkor lett segítőm az akkor még „kis tanonc” Krpan János, aki nagy szorgalommal és hozzáértéssel dolgozott, nagyon tanulékony gyerek volt. Egy hónap után már önállóan, a felügyeletem mellett javította a motorokat. A háború miatti alapanyaghiány következtében, gyakran a leégett motorok huzalait bontottuk le, majd újraszigeteltük és visszaépítettük a motorba. Az igazi, nagyobb mennyiségű motorgyártás már a VKM-ben indult meg, majd onnan Ikladra telepítve indult be a nagyszériás motorgyártás. Nagyon jelentősnek tartom, hogy a VKM 10 éven át, nagyon nagy gyártmányfejlesztésekkel, nagyon jó hírű, elismert motorgyárrá vált. A nehéz körülmények között összekovácsolódott szakembergárda képes volt a legspeciálisabb villamos gépek egyedi megtervezésére és legyártására, de szükség szerint nagyobb széria gyártása is történt, ilyenek voltak pl. a nagy mennyiségű ipari varrógépmotor, vagy a háztartási varrógépmotor és a különféle villamos kézifúrógépek, SZK 40-es asztali szellőzők és más ventillátorok, stb.” Hortobágyi Géza Az összevont vállalat (már, mint TONALIT Gyár) profilját lemezjátszómotor, egyenirányítók, szirénák ventillátorok, és jelzőberendezés-motorok gyártása képezte. A profiltisztítás befejezése 1951-ben olyan időszakot zárt le, amely a gyártmányok bizonyos mértékű szakosodásával megteremtette a

továbbfejlődési lehetőséget. Szerkesztési tevékenység eddig az időpontig gyakorlatilag nem folyt. Jellemző, hogy tervezéssel csak két, a Szikra céggel átkerült, fiatal mérnök foglalkozott. Döntő változást jelentett ezen a területen az akkori villamos forgógép tervező intézet (VIFOTI) indukciós és univerzális motor tervezésére adott megbízása. A motorsorok megtervezése és a gyártásuk bevezetése teremtette meg azt a konstrukciós bázist, mely a következő időszakokban a különböző igények kielégítését lehetővé tette. Jellemző példák erre a sorokból leképzett, 1953-54-ben kifejlesztett első mosógépmotor (VOX ¾), porszívómotor (UX 2) és padlókefélő-motor (UX 3). A bevezetésük, különösen a szerszámozás tekintetében, újszerű megoldásokat jelentett. Az eleinte bérmunkában készített szerszámokat fokozottan kiszorították az akkor még szerény 10-15 fővel dolgozó szerszámműhely termékei. 1953-ban az addig három telephelyen folyó gyártás (Rottenbiller u, Dohány u, Üteg u.) központosítása érdekében, a vállalat a Budapest. XIII. Váci út. 48/a-b.) telephelyre költözött (ma ebben az épületben dolgozik a MEEI), azonban az öntöde elhelyezését itt sem lehetett megoldani. Ebben az időben kezdődött meg a háztartási gépekhez szükséges törpemotorok gyártása. Tapasztalatok hiánya miatt a szükséges, tervező, fejlesztő, üzemirányító, szerszámkészítő és szakmunkás kollektíva kialakítása igen nehezen volt megvalósítható. Ütőképes szervezet csak 1955-re alakult ki, amikorra már a Váci úti üzemépület is kicsinek bizonyult, és a vállalat a Ganz utcai telepre (Budapest. II. Ganz u. 16.) költözött. Ekkor vált lehetővé az Üteg utcai öntöde felszámolása is. Az ötvenes évek közepére a vállalati létszám 300 főre nőtt, a termelés 70-80 M Ft-ra emelkedett. Az átköltözés módot adott a gyártás bizonyos mértékű szakosítására és ezzel megkezdődött a gyártásfejlesztés időszaka.

hogy 1-2 hónap alatt, képes volt az alapsorok valamilyen változatának, illetve leképzésének kissorozatokban való gyártására felkészülni. Ennek különösen nagy jelentősége volt a magyar iparfejlesztés egésze szempontjából, amikor kis darabszámban igen sokféle igényt kellett kielégíteni. Ebben alapvető érdeme volt a vállalat igen jól képzett és nagytudású szakembergárdájának, amely vázlatok és szóbeli utasítások alapján is képes volt a feladatokat megoldani. Az így kialakított munkamódszer, amely a maga idejében eredményes volt – az egyéb behatároló körülmények (kapacitás, termelő terület, stb.) mellett – a későbbiekben a fejlődés korlátSzikra Pál (1941) jává vált. Ez különösen kiéleződött a háztartási készülékgyártás rohamosan megnövekvő igénye miatt, amikor a kis soroztok gyártása már nem volt elegendő. A politikai vezetés által meghirdetett életszínvonal-politika, a háztartási programjából következő törpemotor igények kielégítésére a VKM Ganz utcai telephely lehetőségei sem voltak elegendőek. Ezért már 1957-ben két motortípust (lemezjátszó- és mosógépmotor) gyártásának átadására került sor az ikladi Ipari Műszergyár felé, ez egyébként egybeesett a vidéki ipartelepítési célkitűzésekkel. 1961-ben a GB határozata alapján véglegesen eldöntötték a VKM és IMI összevonását és a Budapesten működő gyár megszüntetését. A Ganz utcai gyárépületben létrehozták a VBKM (Villamos Berendezés és Készülék Művek) központját, ezzel a VKM végleg megszűnt létezni. A történet az IMI-ben folytatódik, de ez már egy másik gyár története! ***

a Szikra Gyár dolgozói (1941) Az 1955-58 közötti időszakban a törpemotorgyártás speciális igényeit kielégítő, viszonylag nagy termelékenységű gépek és berendezések beszerzésére került sor, melyek nagymértékben növelték a termelékenységet és a gyártási kultúrát. Néhánynak a felsorolása képet ad a rendkívüli fejlődésről. Ekkor került sor: automata gyorsprések, másoló esztergák, nagypontosságú tengelyköszörűk, 6 orsós esztergák, fogaskerékmarók, nyomásos öntőgépek, vákumimpregnáló berendezés, stb. beállítására. A VKM közel 10-éves működése során az első évek 2 M Ft-os termelési értékét 120 M Ft-ra emelte. Legnagyobb érdeme, hogy a magyar törpemotorgyártás „hősi”, alapító időszakában áldozatos, kemény munkával, a gyártmányválasztékát folyamatosan növelve, megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Csak elismeréssel lehet szólni a VKM kollektívájának azon tevékenységéről, melynek eredményeképpen a volt kapitalista környezetben kialakult kisvállalatoknak a második világháború következtében szétzilált káoszából, az új iparosítás céljának megfelelő törpemotorgyártó, gyárszerűen előállító vállalatot teremtett. Nagyra kell értékelni a vállalatnak azt a tulajdonságát,

Arra vonatkozóan, hogy a vállalat mikor került át a NIM- től a KGM- Híradástechnikai Főosztályának alárendeltségébe, nem találtunk adatokat. a Szikra Gyár (1941) Viszont az 1952. május 2-án kelt 137769. sz. KGM Erősáramú Főosztály levele és mellékelt jegyzőkönyve, már lényeges intézkedéseket hoz, nevezetesen a rádiótechnikai gyártmányok profilját áthelyezi az ORION Rádiótechnikai Gyárhoz. Egyben elrendeli a TONALIT Nemzeti Vállalat átadását, ill. átvételét a KGM Erősáramú Főosztály alárendeltségébe. Lényegében ezzel a folyamattal egyidőben 1952. április 24-én kelt jegyzőkönyv szerint megkezdődött a Szikra Kft. által behozott termékek profiljának kiegészítése. A kialakult új profil alapját a villamosmotor-gyártás képezi. 1953. január 1-jén kelt 856090/52/JE KGM levél alapján a minisztérium a vállalat nevét megváltoztatva, létrehozta a VILLAMOS KISMOTOR GYÁRAT (VKM). A gyárat 1953. január 1-jei hatállyal jegyezték be. A TONALIT Kft és a hozzájuk csatolt kisebb cégek termékeit, melyek alapvetően rádiótechnikai termékek voltak, végül 1952-ben átadta az ORION Gyárnak, ettől kezdve már az TONALIT további sorsa nem kapcsolódik a VKM –hez. Így az előzmények alapján, a villamos motorok gyártását tekintve, a Szikra Kft, majd VKM, egyenes jogelődje lett a későbbi Ipari Műszergyár Ikladnak (IMI). Ezt bizonyítja a Népgazdasági Tanács 1949. november 3-án kelt 322/16-1949.sz. határozata alapján alapított, TONALIT Rádiótechnikai és Lemezjátszó NV- be. a Szikra Kft. beolvasztását határozta el, majd, ebből 1953. január 1-jei hatállyal létrehozta a VILLAMOS KISMOTOR GYÁR-at. Ezt később a Gazdasági Bizottság 10.126/62/III.1./SZ. határozata, helyezi át az IMI kötelékébe, úgy, hogy a VKM-et teljesen beolvasztással, Budapestről letelepíti Ikladra.

Jakabfalvy Gyula A VILLGÉP Szövetség, és a Szövetségi MEE csoport elnöke [email protected]

Lektor: Varasdy Endre okl. villamosmérnök


31

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

Új atomerőmű kell Magyarországnak Az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került a világ energiaellátása, amelyet főleg kőolaj és a földgáz révén biztosítanak. A fosszilis energiahordozók azonban évmilliók alatt képződtek, így a jövő kilátásait nem lehet a geológiai adottságok figyelembevétele nélkül megítélni. A szénhidrogén-tartalékok igazi nagyságát nehéz felbecsülni, ahogy azt is, hogy mennyi időre lesznek elegendőek – hangoztatta Bárdossy György geológus, akadémikus, a Magyar Tudomány Ünnepének „Tűz napja” nevű rendezvényén. A műszaki fejlődés jelenlegi szintjén a tényleges kőolajkészlet 30-40 százaléka, a földgáz 75-90 százaléka termelhető ki. Sok ország manipulálja a kőolajkészletekre vonatkozó adatokat, és megtiltotta, hogy külföldi szakértők felbecsüljék a tartalékok valódi nagyságát, ezért a készletek 90 százaléka gyakorlatilag nem ellenőrizhető, mert az adatok bemondásos alapon születnek. Mennyi időre elegendőek a fosszilis energiahordozók készlete? A British Petroleum becslése szerint 133 évre, míg az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA) szerint 164 évre. A lehetséges új szénhidrogén-lelőhelyek között Bárdossy György a szubpoláris és a sarkvidéki térségeket (Alaszkát, Szibériát), valamint a sekély tengereket nevezte, ám ezek kitermelése és elszállítása az eddigieknél jóval költségesebb lesz. A tengeri szénhidrogén-kutatást a viharok súlyosan veszélyeztetik. Jó példa erre a 2005-ös Katrina hurrikán, amely a Mexikói-öbölben több kutatófúró szigetet elpusztított, több milliárd dolláros kárt okozva. Bárdossy György szerint a megújuló energiaforrásokat kell felfejleszteni. Menekülési útvonalnak nevezte Oláh György Nobel-díjas kémikus felvetését, aki szerint egyre inkább a tiszta atomenergia-forrásra kell támaszkodni. A világon jelenleg 439 reaktor üzemel, 35 épül, s további 40-50 megépítését fontolgatják. Ami Magyarországot illeti, meg kell hosszabbítani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, amely jelenleg a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát adja, és egy új atomerőmű megépítése is szükséges - vélte az akadémikus. Forrás: MTI – Index 2008. november 7.

Dr. Bencze János

Hálózati villamos járművek akkumulátor kiegészítéssel

A villamos hajtású közlekedési eszközök reneszánszát éljük. A levegőtisztaság megőrzése egyre fontosabb szempont, különösen a városi, elővárosi és regionális közlekedési eszközöknél. Ez kétségtelenül nagy előnye a villamos hajtásnak. Hátrányt jelent azonban, hogy ha a villamosenergia-ellátás átmenetileg kimarad, a villamos hajtású járművek állva maradnak, és adott esetben jelentősen akadályozhatják a forgalmat, mert nem mozdíthatók el. Ilyen esetben nagyon hasznos lehet egy beépített akkumulátor. A hálózattól függetlenítésre szükség lehet a remízben való mozgatás, karbantartási munkálatok és kocsimosás esetében is. Egy svájci találmány lehetővé tette, hogy az akkumulátoros üzem kis költséggel megoldható legyen. A korszerű akkumulá-


32

torok kis súlya és terjedelme folytán minden villamos hajtású közforgalmú közlekedési eszközre felszerelhetők. A remízeken belüli mozgatáshoz a normális húzóerő 30%-a elegendő. A rendezéshez szükséges kis sebességek sem igényelnek nagy akkumulátor teljesítményeket. A „rossz” helyen, pl. kereszteződésben állva maradt villamost is tovább lehet mozgatni ilyen tempóval. A manapság szinte kizárólag használt aszinkronmotorok a megfelelő paraméterekkel és egy jól átgondolt szoftverrel minden további nélkül alkalmasak az akkumulátoros üzemre. Ha tehát a hálózat helyett az akkumulátor adja a villamos energiát az ellátó feszültség a 600 V-os nagyságrendről 24 V-ra csökken. Ennek megfelelően kell megváltoztatni a teljesítményoldal félvezetőinek feszültségesését, hogy a meghajtáshoz szükséges mágneses fluxus elérhető legyen. Ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a megengedett akkumulátor áramot ne lehessen túllépni, illetve az akkumulátort ne lehessen lemeríteni. Ábránkon a Cityrunner Linz villamos látható, amelynek teljes szériáját már akkumulátorral látták el. e&i heft 7-8. 2008

Szepessy Sándor

Szuperkönnyű villamos jármű A svájci Anyagtechnológiai és Műanyagfeldolgozási Intézet (IWK) koncepciót dolgozott ki egy szuperkönnyű villamos járműre. A cél egy kis jármű két felnőtt és két gyerek részére. A maximális sebességet 80 km/h a hatótávolság jelenleg 50 km, de több akkumulátorral 100 km is elérhető lesz. Az új gépkocsinál a főcél a kis tömeg elérése. A prototípus tömege 350 kg, tehát törtrésze egy konvencionális járműének. Ezt különleges technológiai eljárásokkal, különleges szilárdságú acél, és alumínium anyagokkal, valamint rostokkal megerősített műanyagokkal érték el. Az alapstruktúrát 1. ábrán mutatjuk be. Jól felismerhető egy könnyűépítési tevékenységi spirál. Ezen a következő értendő: Egy könnyű járműhöz kisebb motor kell, a prototípusba két mindössze 7 kW-os szinkronmotort építettek be. Ezek nemcsak önmagukban könnyűek, hanem egy kevésbé masszív tartószerkezetet igényelnek, ez tovább csökkenti a tömeget és kisebb hajtómű is megfelel. A könnyű szerkezet a villamos járműveknél azért lényeges, mert ezáltal csökkenthető a szükséges akkumulátorok száma, ami továbbra is a villamos hajtású járművek gyenge pontja. Az IWK prototípusához megfelel egy 100 Ah (48 V) lítium-ion akkumulátor. Egy ilyen könnyű járműnél, amelynek hossza mindössze 2,4 m, felvetődik a kérdés, vajon ütközésbiztos-e. A konstrukció kifejlesztésekor a fejlesztő intézet nagy súlyt helyezett a passzív biztonságos konstrukcióra. A jármű elülső részénél olyan anyagokat használtak, amelyek az ütközési energiát abszorbeálják. Az IWK be akarja bizonyítani, hogy a közlekedésben egy 350 kg-os járművel számos esetben ki lehet váltani a szokásos 1500 kg-os járműveket. 2. ábránkon a prototípus látható. BULLETIN 1/2008

Szepessy Sándor

Tájékoztató a MEH 2007. évi tevékenységéről

Biztosíték űrutazási berendezésekhez A luzerni Schurter AG elnyerte a hivatalos ESA (European Space Agency) minősítést SMD-sorozat MGA 5 típusú különleges biztosítékaihoz. Ez a biztosíték megfelel az űrutazásban előírt rendkívül szigorú feltételnek: abszolút hermetikus szigetelés és rendkívül robusztus konstrukció. Alapját egy speciális vékonyfilm konstrukció képezi. Névleges áramtartománya 140 mA-től 3,5 A-ig terjed. Fontos tulajdonsága, hogy konzisztens minimális, illetve maximális kiolvadási időket biztosít túláramok esetén függetlenül az üzemi körülményektől pl. vákuumban is. A rendkívül kis méretek (3,2 mm x 1,55 mm) ebben az űrkategóriában nagyon fontosak. Különösen a műholdak egyenáramú áramellátására rákapcsolt hasznos terheléseinek gyors és biztos leválasztása döntő jelentőségű akkor, ha egy ilyen hasznos terhelés meghibásodik. Ha a biztosíték ilyen esetben nem működik gyorsan és biztosan ez a műhold rendszeréhez kapcsolt más fontos elemeinek tönkremenéséhez vezethet, ami a műhold működésének teljes lebénulását jelentheti. Ábránkon egy, az űrben tartózkodó MGA-S típusú biztosítékokkal felszerelt műholdrendszer látható. BULLETIN 13/2008

Szepessy Sándor

A Magyar Energia Hivatal (MEH) kiemelt szerepet tölt be az energetikai szektorban. Feladata a vezetékes energiaellátás (villamos energia, gáz, hőenergia) szabályozása, a fogyasztók védelme, az energiaszektor működési környezetének törvényi és jogszabályi kialakításában való részvétel. Szoros együttműködésben dolgozik az EU vonatkozó szerveivel, nevezetesen az Európai Szabályozó Hatóságok Tanácsával (CEER), valamint az Energia Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjával (ERGEG), továbbá együttműködik az Európai Szabályozók Regionális Szövetségével (ERRA). A tájékoztató szöveges részében részletes ismertetést közöl a villamosenergia-piac szabályozásáról és működéséről (e tekintetben a liberalizáció miatt nehéz időket élünk!), részletesen említve az engedélyezés és felügyelet vonatkozásait, kitér a versenykérdésekre, az ellátás biztonságra, az árelőkészítés és árszabályozás bonyolult, és felelősségteljes rendszerére, a közszolgáltatási kötelezettségre és a fogyasztóvédelemre. Külön fejezetek foglalkoznak a földgázpiaci szabályozás kérdéseivel, a távhőtermelés szabályozása és működésével, és végül de nem utolsósorban az energiahatékonysággal és környezetvédelemmel. Bemutatja a tendenciákat, a villamosenergia-ipar részletes adatait, felépítését, tulajdonosi szerkezetét. Mellékletében a hatályos törvények és jogszabályok felsorolása található. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Dr. Bencze János

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

ai yar Mag otechnik r Elekt ület s Egye

.hu mee

A jegyzet a szabványsorozat teljes anyagát feldolgozva, és magyarázatokkal ellátva került kiadásra a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, az MSZ EN 60079 és az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványok alapján.

www.

Megjelent a 2008. évi – új kiadású – „Erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálóinak kézikönyve”.

Akciós könyvajánlat a MEE-ben

RAMÚ ERŐSÁ EZÉSEK D BEREN NYOSSÁGI K Á SZABV IZSGÁLóINA V L FELÜ NYVE ö KÉZIK

A könyv bruttó ára 5.200.-Ft, amely 4700.-Ft kedvezményes áron megvásárolható és átvehető a MEE titkárságán 2009. március 31-ig. est Budap 2008

További információk: Helter Ferencné oktatásszervező Tel.:353-0117, Fax.:353-4069, E-mail:[email protected]

nekrológ Nekrológ nekrológ

nekrológ Búcsú KOVÁCS MÁTÉtól (1926-2008) Nagy veszteség érte a miskolci szakmai közéletet. 2008. október 26-án, életének 83. évében elhunyt Kovács Máté aranydiplomás villamosmérnök, közéletünk aktív résztvevője, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja, a MEE Diósgyőri Szervezetének alapító tagja, a Diósgyőri Szervezet örökös tiszteletbeli elnöke, a diósgyőri kohászati gyárak (volt LKM) energia-gyáregységének vezetője. 1926. március 3-án, egy szorgalmas munkás család gyermekeként született. A rendkívül szorgalmas és tehetséges fiatalember, iskolai tanulmányait az egri gimnáziumban kezdte meg, majd sikeres érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. A diploma megszerzése után 1953-ban a diósgyőri kohászati üzemekben kezdte el mérnöki praxisát és ekkor lépett be a MEE tagjainak táborába is, az egyesület miskolci szervezetébe, ahol 1967-1976 között a vezetőség tagjaként végzett értékes munkát.

1976-ban, amikor a villamos energiát felhasználó üzemek MEE tagjai az LKM kezdeményezésére önálló területi szervezetet alapítottak, Kovács Mátét választották titkári tisztségbe, melyet 1986-ig töltött be. Ezt követően egészen haláláig a Diósgyőri Területi Szervezet vezetőségének tagja volt. 2006-ban, érdemeinek elismeréseként a Diósgyőri Területi Szervezet örökös tiszteletbeli elnökének választotta és Barkai-díjjal tüntette ki. Tehetségének és határtalan szorgalmának, kiváló szakmai felkészültségének köszönhetően gyorsan emelkedett a munkahelyi ranglétrán, hamarosan magas beosztású műszaki vezető lett. Számos nagy jelentőségű újítás és szabadalom tulajdonosa. Folyamatosan tanult és tanított. Képezte önmagát és számos szaktanfolyamon tartott előadásokat. Igazi közszereplő volt. Nem volt szakmai közéletünknek olyan megnyilvánulása, amelyről ne fejtette volna ki alaposságra utaló, hozzáértő, jobbító szándékú véleményét. A kitűnő, mindig rendkívül eredményes munkát végző, közéleti szakembert számos magas kitüntetés, elismerés is fémjelzi. 11 alkalommal részesült a vállalat Kiváló Dolgozó kitüntetésében, 1976-ban KGM Miniszteri Kiváló Munkáért kitüntetést kapta, 1978-ban megkapta a KGM „Kiváló Újító” arany fokozatát. A MEE tagjainak nevében szomorúan búcsúzunk, emlékedet örökre megőrizzük Dr. Szarka Tivadar egyetemi tanár, a MEE tagja Takács János MEE Diósgyőri Szervezet Elnöke

BAUMANN PÁL (1927 – 2008) Elhunyt Baumann Pál okleveles gépészmérnök, a Villanyszerelőipari Rt. egykori nagyra becsült műszaki igazgatója. 1950-ben került az ÉM Elektromos Szerelőipari Vállalathoz, amely a VIV elődje volt. Kezdetben a szabadvezeték-hálózatok tervezésével foglalkozott, de feladata volt a hálózat kivitelezésének irányítása is. Már ezekben a munkákban is megmutatkozott kiváló szakmai tudása, alapossága, igényessége és integráló szemlélete. Az egyre növekvő feladatok egyre nagyobb szakembergárda irányítását követelték meg. Ezzel a feladattal az Építésügyi Minisztérium 1959-ben a vállalat főmérnökének, majd 1963-ban műszaki igazgatónak nevezte ki. Baumann Pál nagyformátumú mérnök volt. Megalkuvás nélküli egyenessége és puritán szerénysége, megbízhatósága, szerteágazó szakmai tudása alapozta meg döntéseinek, javaslatainak elfogadását. Baumann Pál fontosnak ítélte a „naprakész” szaktudást és a hiteles műszaki tájékoztatást. Ehhez igyekezett a feltételeket

kollégáinak megteremteni. Támogatta a vállalat műszaki szakembereinek továbbképzését, elősegítette az Elektrotechnikai Egyesületben való részvételt és közreműködést. Már 1970ben megszervezte a MEE üzemi szervezetét. Vállalati szakmai folyóirat (VIV Közlemények) kiadását valósította meg, valamint szakkönyv készítésével és kiadásával (VIV – Szerelőipari Kézikönyv, 1983) is támogatta a széleskörű műszaki tájékoztatást. Munkásságát rangos kitüntetésekkel ismerték el. Eredményes szakmai és tudományos közéleti tevékenységéért többek között Elektrotechnika Nagydíjjal (1983), Bláthy-díjjal (1980), MTESZ-díjjal (1989) jutalmazták. Kiegyensúlyozott, sokoldalú ember volt. Érdekelte a képzőművészet, a zene, több nyelven beszélt. Igazi természetbarát volt, szerette a hegyeket és a vizeket, rendszeresen vitorlázott és síelt. Volt kollégái, szaktársai életútját példának tekintik, emlékét tisztelettel megőrzik. Sipos Miklós

HELYREIGAZÍTÁS Elektrotechnika 2008/10.szám 3. oldalon, a TARTALOMJEGYZÉK ENERGETIKA rovatában a szerzők „Kovács Gábor – Kiss Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás” helyesen Kovács Gábor – Tóth Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás”


34

ñ æ`;ipj[dZejal|dkda A[bb[c[iAWh|Yiedo_{dd[f[a[j Kellemes Karácsonyi Ünnepeket ii_a[h[aX[d]WpZW] és sikerekben gazdag Új Esztendôt ñ æ`;ipj[dZejal|dkda kívánunk!

˝ Köszönjük az ez évi együttmuködést és reméljük, hogy eddig kialakult a kapcsolataink ˝ ˝ a jövoben is tovább erosödnek.

˝ Köszönjük az ez évi együttmuködést és reméljük, hogy eddig kialakult a kapcsolataink ˝ ˝ a jövoben is tovább erosödnek.

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Boldog karácsonyt!

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége, a Titkárság munkatársai és az ELEKTROTECHNIKA szakfolyóirat békés, boldog meghitt Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag Új Esztendőt kívánnak minden kedves Olvasónak, MEE tagnak és családjuknak!

Multifunkciós hálózatmérõk kis- és középfeszültségre helyi kijelzéssel � Beépíthetõ, vagy sínre szerelhetõ változatokban

N-R-Gia hálózatfelügyelõ szoftver virtuális mûszerkezeléssel � Látványos áttekinthetõ grafikai felületek � Két kommunikációs hálózat mûszereinek egyidejû kezelése � Adatok tárolása, további feldolgozási lehetõségek

Szkópméterek � Feszültség és áramjelalakok megfigyelése, rögzítése és dokumentálása, akár 4 db független, leválasztott 100 MHz-es bemenettel � Regisztráló és felharmonikus analízis opció � Beépített 2 vagy 4 csatornás TRMS multiméter � Akkumulátoros táplálás

Kisfeszültségû áramváltók � Kompakt, biztonságos, hiteles, jutányos és még könnyen is szerelhetõ � On-line raktárkészlet regisztrált felhasználóknak

Infrahõmérõk, infrakamerák Labor rendszerek

Érintésvédelmi mûszerek � Kiegészítõ funkciókkal: kábelkeresés, fogyasztásmérés, felharmonikusok vizsgálata

� az oktatás, ipar és szolgáltatók részére � költséghatékony, több célú

� Felharmonikusok, vagy túlterhelés, vagy átmeneti ellenállással rendelkezõ kötések által okozott melegedés felderítése � transzformátorok melegedésének vizsgálata

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents