évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai HKV-RKV és az intelligens fogyasztásmérés Intelligens LED-es beltéri világításvezérlés Nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálata Újabb távvezeték erősíti a főváros és a régió áramellátását Átadták a Gábor Dénes-díjat a Parlamentben Szakmai Nap az E-hulladék hasznosításáról Villamos közúti járművek infrastruktúrájának kifejlesztése

104. évfolyam

2 0 1 1 /01

www.mee.hu

„Alapítvány az Idôs Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért” Az Alapítvány működési támogatója a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Az Alapítvány célja: 65 éven felüli nyugdíjas - rászoruló- villamos szakemberek életkörülményeinek javítása, segélyezési formában, végzettségtől és területi hovatartozástól függetlenül. Országos hatáskörű szervezet. Az Alapítványt a Fővárosi Bíróság 1996. december 17-én jegyezte be és 1998. január 1-től „kiemelkedően közhasznú szervezet”-nek minősítette. Szűkös anyagi lehetőségünk miatt a segélyezettek körét nem tudjuk az igényeknek megfelelően bővíteni és az infáció mértékében a segélyt felemelni

Segítsen az 1% felajánlásával, hogy mi is segíteni tudjunk! Adószámunk: 18084238 – 1 – 42 Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért.

KÖSZÖNJÜK! 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. e. www.nyugdijasoktamogatasa.hu

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-val járuljon hozzá a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelten kezelt alaptevékenységeinek hatékonyabb megvalósításához. ●

Az elektrotechnika népszerűsítése kiemelten

a fiatalok körében.

●

Részvétel az energetika alakításában.

●

Az elektrotechnikával összefüggő ismeretek

közhasznú terjesztése, az Elektrotechnika szaklap és a MEE honlapjának fejlesztésével.

19815754-2-42

1%

Információ: Tel.: 353-0117, 312-0662 n www.mee.hu 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. e.

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· Congress rendezvényszervező kft. hungexpo zrt. · MVM ovit Zrt. · REECO Hungary Kft. ·

Tartalomjegyzék 2011/01

CONTENTS 01/2011

Dr. Bencze János: Beköszöntő ..................................... 4

Dr. János Bencze: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Dr. Krómer István: Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai . .................................. 5

Dr. István Krómer: Prospects of the development in the environment saving energy technologies

MÉRÉSTECHNIKA

MEASURING TECHNICS

Dán András – Raisz Dávid – Kiss Péter – Vokony István – Divényi Dávid – Hartmann Bálint: HKV-RKV és az intelligens fogyasztásmérés ............ 7

András Dán – Dávid Raisz – Péter Kiss – István Vokony – Dávid Divényi – Bálint Hartmann: Demand Side Management and Smart Metering

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Benyhe Tamás – Szabó Ferenc: Intelligens LED-es beltéri világításvezérlés . ............ 14

Tamás Benyhe – Ferenc Szabó: Intelligent interior light controlling by LEDs

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Arató Csaba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2010. 12. 01. ........................................................................ 17

Csaba Arató – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Committee on Electric Shock Protection 01. 12. 2010.

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Arató Csaba: Nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálata . ................................................................... 19

Csaba Arató: Revision of the high voltage switchgear installations

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Tóth Éva: Személyi változás a MEE titkárságán . ........................ 21

Éva Tóth: Changing in the officials on the Secretariat of MEE

Váradi Zoltán: Évzáró taggyűlés Kecskeméten ................................... 22

Zoltán Váradi: The end of the year meeting in Kecskemét

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ........................................... 22

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Mayer György: Újabb távvezeték erősíti a főváros és a régió áramellátását ............................... 23

György Mayer: The power supply of the capital and its region is strengthened by a new overhead line

Szántó Zoltán: A X. Diagnosztikai Konferencia .................................... 23

Zoltán Szántó: The 10th Conference on Diagnostics

Kádár Péter: „Városi energiafelhasználás” címmel konferencia az Óbudai Egyetemen . ........... 24

Péter Kádár: Conference on town energetic at the University of Óbuda

Kiss Árpád: Az innováció szerepe a tudományos kutatásban ............................................. 25

Árpád Kiss: The role of the innovation in the scientific researches

Jáni Katalin: Vision 2015 - stratégiai jövőkép ................................... 26

Katalin Jáni: Vision 2015 – strategic vision

Tóth Éva: Átadták a Gábor Dénes-díjat a Parlamentben . ................................................................ 26

Éva Tóth: Presenting the Dénes Gábor Award at the House of Parliament

Makai Zoltán: Emléktáblát avattak Nagyváradon ............................. 27

Zoltán Makai: Memorial Plaque initiation in Nagyvárad

Dr. Békés Sándor: Megoldások szünetmentes energiaellátásra ................................................................. 28

Dr. Sándor Békesi: Solutions for the uninterruptable power supplies.

Kiss Árpád: Egyesítette vállalatait a TÜV Rheinland Magyarországi Csoport ................ 29

Árpád Kiss: The TÜV Rheinland Hungary Group incorporated its subsidiary companies

Tóth Éva: Szakmai Nap az E-hulladék hasznosításáról ............ 29

Éva Tóth: Professional Day on the utilization of E-wast

SZEMLE

REVIEW

Szepessy Sándor: Villamos közúti járművek infrastruktúrájának kifejlesztése .................................. 30

Sándor Szepessy: Improvements of the infrastructure of electric street vehicles

NEKROLÓG . ........................................................................ 34

OBITUARY

Szakmai publikációk ’2010 ............................................ 32

Edited publications ’2010

Kedves Olvasó! Az átalakított Szerkesztőbizottság alakuló ülésén Dervarics Attila, egyesületünk elnöke is részt vett, aki köszöntötte a Szerkesztőbizottság kinevezett új elnökét, dr. Bencze Jánost, és egyben megköszönte prof. dr. Szentirmai Lászlónak a bizottság elnökeként végzett 15 éves sikeres munkáját. Az elmúlt 15 év munkájának eredményét Olvasóink tapasztalhatták.

2010. november 24-én megtartotta első ülését lapunk az Elektrotechnika újjáválasztott Szerkesztőbizottsága. Egyesületünk elnöksége 2010. szeptember 14-i ülésén megújította az elnökségi bizottságokat. Ennek keretében került sor lapunk Szerkesztőbizottságának megújítására is. Nagy megtiszteltetés ez az új bizottság számára, melyet e helyen is – a bizottság minden tagja nevében – megköszönök. Ígérem, minden erőnkkel és energiánkkal azon leszünk, hogy 104 éves lapunk a jövőben is el tudja látni a feladatát, eleget tegyen Olvasóink, Elnökségünk, és teljes tagságunk elvárásainak. Az Elektrotechnika – ma is, mint mindig – kiállta az idők próbáját. Fennállása alatt sikerült megőriznie semlegességét, és az adott körülmények között távol tartani magától a politikát. Mindezt úgy tudta tenni, hogy függetlenül az aktuális politikai irányzattól, jelentős szakmai támogatást nyújtani a mindenkori politika, gazdaság számára. Ezt a társadalom ma is elvárja tőlünk. Utalnék itt – talán a legjellemzőbb példára – az első villamossági törvény előkészítésére, amelyre 1917-ben kapott az egyesület megbízást Hermann Miksától, a későbbi kereskedelemügyi minisztertől. Ez az anyag lett az alapja a Parlament által 1934-ben elfogadott „Első Villamosságügyi Törvénynek”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

A megújított Szerkesztőbizottság az elmúlt esztendők eredményeire építkezve a lap jövőjéről tárgyalt. Ezek közül is említeném, hogy közvélemény-kutatást kívánunk folytatni annak érdekében, hogy megismerjük Olvasóink véleményét, elvárásaikat, igényüket, hiszen a lap részükre készül. Fontos kérdésként tárgyalta a bizottság az Elektrotechnika – a jelenleginél korszerűbb formában történő – interneten való megjelentetését, biztosítandó ezzel azt, hogy adott témát címszavakra kattintva keresni lehessen. A honlapon való megjelenés jelenlegi formája fontos előrelépés volt, de ma már nem elégíti ki a kor igényeit. A bizottság véleménye szerint több tudatosságot kellene vinni a lap szerkesztésébe, vissza kell hozni a korábban igen olvasott – a jelen és az utókor számára készülő – „Portré” rovatot, egy az előzőeknél tágabb körre értelmezve. A bizottság által felvetettek megvalósításában az egyesület elnöksége minden támogatást megad a megújított Szerkesztőbizottságnak. Erről Dervarics Attila elnökünk biztosította a Bizottságot, de kérjük tagságunk segítségét és támogatását is, mert az előrelépés e nélkül lehetetlen. Azon fogunk fáradozni, hogy az Elektrotechnika azon időszakát, melyet ez a Szerkesztőbizottság fémjelez, az utókor a lap egyik aranykoraként tartsa majd nyilván.

Dr. Bencze János Szerkesztőbizottság elnöke

energetika Energetika

ENERGETIKA energetika Prof. Dr. Krómer István

Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai A klímaváltozás veszélyének csökkentési lehetőségeivel kapcsolatban nagy érdeklődés nyilvánul meg a környezetbarát energia technológiák jövőbeli fejlesztési potenciálja iránt. Változatlanul a klasszikus tanulási/tapasztalati görbék mutatkoznak a legkézenfekvőbb eszközöknek a technológiák jövőben várható költségeit illetően. A tapasztalati görbék alkalmazásában mutatkozó bizonytalanságok csökkentésére mutatunk példákat.

fejlődését, a jobb szervezést és a volumen effektust, - a költségek a termékfejlesztés következtében csökkennek az innováció, újratervezés és a szabványosítás eredményeként, - a költségek csökkenését a beszállítók árainak csökkenése okozza. A technológiai fejlődést inkább költségadatokkal lehetne mérni , de a gyakorlatban általában csak áradatokkal rendelkezünk. Nagyon fontos lenne, ha a költségek és az árak kapcsolatát tisztázni lehetne. Az energetikai berendezések estében a beépített teljesítmény kumulált értékét tekintjük független változónak. Kétszer logaritmikus koordináta rendszerben a tapasztalati görbék egyenes szakaszokból állnak az egyes fejlődési szakaszokra jellemző tanulási aránynak megfelelő meredekséggel (1. ábra).

In context with climate change mitigation, there is a significant interest in analyzing the potential of environmental friendly energy technologies, which are likely to achieve most progress in terms of performance improvements and cost reduction. The classic learning/experience curves remain the most popular equation to represent the future cost improvements of technologies. The paper focuses on the mitigation of various uncertainties surrounding the use of technology experience curves.

1. Bevezetés

1. ábra Három energetikai technológia tapasztalati görbéi

Az emberiség előtt álló hosszú távú energiaellátási kihívásokra a környezetbarát energetikai technológiák fejlesztése adhat megoldást részben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, részben a folyamatosan növekvő energiaigények biztonságos, tiszta és nem utolsósorban finanszírozható kielégítésével. A globális energiarendszer lényeges átalakulása lassú folyamat eredményeként várható. A tervezési módszerek eddig szokásos időtávját lényegesen meg kell növelni, és ehhez új módszerek alkalmazására van szükség. Az elmúlt évtizedekben az energetikai prognózisok, a belőlük levont politikai ajánlások, előrejelzések jelentős része pontatlan vagy hibás volt. Jellemző módon az előrejelzések figyelmen kívül hagyták, hogy a már működő technológiák is tovább fejleszthetők. Az elmúlt ötven évben a megújuló energiaforrások szerepét is gyakran félreismerték. Évtizedünkben az energiamodellek egyre elterjedtebben alkalmazzák a technológiai fejlődés hatásának figyelembe vételére az úgynevezett tapasztalati görbéket. Az áradatokon alapuló tapasztalati görbék jó becslést adhatnak a technológiák árának várható fejlődéséről versenypiaci környezetben. A tapasztalati görbék alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése érdekében célszerű szakértői elemzéssel kiegészítve használni ezt a módszert. 2. A tapasztalati görbék heurisztikus koncepciója A korábban, a múlt század harmincas éveiben a Boeing Műveknél észlelt tendenciát, hogy a gyártási költségek a termelés minden egyes megkétszereződésével állandó arányban csökkennek, tanulási görbének nevezték, a csökkenés mértéke pedig tanulási arányként került be a szakterület irodalmába. A koncepciót a hatvanas évek elején a Boston Consulting fejlesztette tovább és tapasztalati görbének nevezte [1]. A tapasztalati görbék sok tényező együttes hatását tükrözik. Különböző elméleteket dolgoztak ki a jelenség magyarázatára, amelyekből három csoport képezhető:: - a költségek csökkennek termelési fejlesztések következtében, beleértve a gyártási innovációt, a munkások készségeinek a

Elektrotechnika 2 0 1 1 / 0 1

5

Az energetikai technológiák estében a legtöbb tapasztalati görbe 30 évnél nem hosszabb idősor adatain alapul, és ebből kellene az energia technológiák költségeit 50-100 évre előre becsülni. Azok a ritka esettanulmányok, amelyek a technológiai fejlesztés teljes életciklusára kiterjednek, rendkívül hasznosak a várható tendencia váltások előrejelzésére. A technológiai fejlesztés életciklusát négy szakaszra szokták bontani: kibontakozó, fejlődő, érett és újraéledő szakaszokra . A tapasztalati görbék felhasználhatóságát kedvezően befolyásolja, ha felismerjük a fejlődési szakaszváltás jellemzőit. Általánosan használható módszer nincs birtokunkban. Az egyik gyakorlatias megoldás az első szakaszt három, a fejlődő szakaszt öt termelésduplázódásra becsli [2]. Ez azt jelenti, hogy a termelés nyolcszori duplázódásával egy termék az érett szakaszba juthat. A technológiai fejlődés azonban nem tekinthető egyszerű egyenes vonalú folyamatnak, a különböző szakaszok között jelentős kölcsönhatás van. Minden egyes szakaszban más ösztönzőkre van szükség a technológiai fejlesztés dinamizálása érdekében. 3. Példák környezetbarát technológiák fejlődésére 3.1. Fotovillamos technológia A fotovillamos technológia költsége az ötvenes évek óta közel századára csökkent. Piaca gyorsan bővül, az utóbbi években évente több mint 40%-kal. Ennek ellenére ez a technológia gazdaságossági szempontból nem versenytársa a konvencionális energiaforrásoknak, mint a szén és földgáz, vagy éppen a vezető megújuló forrásoknak, mint a szél és a biomassza. A fotovillamos technológia fejlődő szakaszában van. Az első kereskedelmi forgalmazástól induló, 1975 és 2001 közötti 26 éves szakaszban 20-szoros modul költségcsökkenés történt, ami elsősorban a gyártás felfutásával illetve a cella hatékonyság növekedésével volt magyarázható. A szilikon költsége nem gyakorolt kiemelkedő befolyást [3]. Szakértői becslések szerint azonban a jövőben számítani kell az anyagárak szerepének növekedésére. Feltételezve, hogy a két legfontosabb költségcsökkentési forrás szerepe változatlan marad, a történelmi tanulási arány kiterjesztésével és 11% éves növekedés figyelembevételével 2030-ban

1 USD/W költségű, 2090-ben pedig 0.10 USD/W költségű modulokra számíthatunk. Vannak olyan vélemények, hogy ez a költségszint túl magas lesz, akkor amikor a fotovillamos technológia elérheti az 5-10%-ot a villamos-energia termelésben. Nehéz megmondani, hogy az innovatív fotovillamos technológiák közül melyik és mikori áttörésére számíthatunk. 3.2. Szélturbinák Az emberi tevékenység a szél energiáját már történelmi távlatokban is hasznosította. Az 1980-as évektől a szélturbinákat az üvegházhatású gázok emissziója csökkentésének eszközeként kezelik. Az utolsó évtizedben a szárazföldi és tengeri szélfarmok lettek a megújuló energiaforrások terjedésének leggyorsabban fejlődő területei. A világ teljes beépített szélerőművi kapacitása eléri a 100 GW-ot és ezzel már a második helyen áll a vízerőművek mögött a megújuló villamosenergia-források sorában. Az elmúlt két évtizedben a költségcsökkenés 60%-a a termelés felfutásának következménye volt. A maradó 40% tulajdonítható a technológiai fejlesztésnek. A költségcsökkenés mértéke jelentősen szór a különböző elemzésekben. Nagyszámú elemzésen alapul a [4] tanulmány, amely szerint a beépített teljesítmény megduplázódásával 12,7% költségcsökkenés párosul. Várhatóan mind a tengeri, mind a szárazföldi szélturbinák fejlesztése eredményeként a költségcsökkenés a továbbiakban is elérheti a 10%-ot a beépített teljesítmény megduplázódásával. 3.3. Bioenergia rendszerek A bioenergetikai tanulmányok nagy változékonyságot mutatnak a tapasztalati görbék tekintetében a biomassza tüzelésű erőművek esetében. A különbségeket a rendelkezésre álló tüzelőanyagok változatossága és az átalakítási technológiák eltérése magyarázza. Kisebb költség csökkenés várható az érettebb technológiáknál, szemben az új innovatív technológiákkal, ahol jelentősebb költségcsökkenésre számítunk. A biomassza tüzelésű kombinált hő- és villamosenergia-termelő erőművekből származó villamos energia ára az összes beépített teljesítmény minden egyes duplázódásával 8-9%-kal csökken [5]. Ellentétben más megújuló energiaforrásokat felhasználó technológiákkal lényeges az üzemeltetés és a karbantartások során szerzett tapasztalatok szerepe a költségek csökkentésében. 3.4. Földgáztüzelésű kombinált ciklusú erőművek A kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőműveket kiemelkedő hatékonyság jellemzi. Ez nem mindig volt így. A technológia a 60-as évek elejéig még nem volt kereskedelmi érettségűnek tekinthető, a költségek magasak voltak. Körülbelül 1963-tól a javulás átlagban 22% volt az összes beépített teljesítmény megduplázódásakor. Később az 1975-1993 időszakban a fejlődés lelassult 13%-os ütemre [6]. Várhatóan a fejlődési ütem tovább csökken 5%-ra. Hosszú távon azonban már a fajlagos költségek stabilizálódására is számítani kell. 3.5 CO2-befogás és -tárolás Jelenleg a teljes villamosenergia-igény mintegy 2/3-át fosszilis tüzelésű erőművekben állítják elő. A klímaváltozás veszélye ellenére a világ villamos energia fogyasztása növekedni fog és ennek jelentős részét fosszilis bázisú technológiákkal fogják megtermelni. A szén-dioxid-befogás és -tárolás (CCS) egy új technológiai osztályt képvisel, amely lehetővé teheti a fosszilis tüzelőanyagok további használatát azáltal, hogy a jelenleg a légkörbe kibocsátott széndioxid befogása és tárolása megoldhatóvá válik. A befogás, szállítás és geológiai tárolás megvalósíthatóságát ipari projektek bizonyították. A költségbecslések a jelenleg rendelkezésre álló technológiákon


6

alapulnak, és nem veszik figyelembe az óriási fejlesztési potenciált, ami lényegesen befolyásolhatja a technológia stratégiai szerepét és versenyképességét a különböző alkalmazásokban. Mindazonáltal jelentős klímapolitikai elkötelezettség nélkül széles körű elterjedésére nem számíthatunk. Előzetes modellvizsgálatok a beruházási költségek tekintetében hosszú távra 12%-os tanulási arányt feltételeztek más emissziócsökkentési technológiák fejlesztési tapasztalatai alapján [7]. Az 1. táblázatban néhány különböző fejlesztési fázisban lévő technológia tanulási arányát mutatjuk be. Látható, hogy a legkedvezőbb tanulási arányok a fejlődő szakaszban jelentkeznek. Technológia

Periódus

Porszén kazán

1942-1999 Újraéledő

Fejlődési szakasz Tanulási arány

Földgáz, kombinált ciklus 1963-1980 Fejlődő

5,6 22

Földgáz, kombinált ciklus 1975-1993 Érett

13

Szél

1991-2003 Fejlődő

12,7

Fotovillamos

1975-2001 Fejlődő

23

Biomassza együtt tüzelés 1980-1995 Fejlődő

15

Biomassza együtt tüzelés 1995-

Érett

7-10

CCS

Kibontakozó

12

2001-

1. táblázat Különböző fejlődési szakaszban lévő energetikai technológiák tanulási aránya 4. Következtetések A szén-dioxid-kibocsátás jövőbeli alakulása nagymértékben a jelenleg fejlesztés alatt álló és a jövőben fejlesztésre kerülő környezetkímélő technológiák alkalmazásának széleskörű elterjedésétől függ. A rendelkezésre álló technológiák a fejlesztési életciklusuk különböző szakaszában vannak, és ennek megfelelően eltérő mértékben várható költségeik jövőbeni csökkenése. Az új, innovatív technológiák estében várható nagyobb költségcsökkenési arány a termelés növekedésével. Ez előrevetíti, hogy versenyképességük a hagyományos technológiákkal szemben kedvezően alakulhat a jövőben. A jövőbeli technológiai változások elemzésének bizonytalansága csökkenthető, ha a tapasztalati görbék alkalmazását kiegészítjük a szakértői elemzés módszereinek alkalmazásával. Irodalomjegyzék [1] Arrow, K.: The economic implications of learning by doing. Review of Economic Studies, 28, June 1962. pp. 155-173. [2] Gumerman, E. Marnay, Ch.: Learning and cost reductions for generating technologies in the National Energy Modeling System (NEMS). 2004, Lawrence Berkeley National Laboratory, LBNL-52559. [3] Nemet, G. F.: Beyond the learning curves: factors influencing cost reductions in photovoltaics. Energy Policy, 34(17) 2006. p.3218-3232. [4] Coulomb, L. Neuhoff, K.: Learning curves and changing product attributes: the case of wind turbines. EPRG Working Paper, 2006, 07/30. [5] Junginger, M., Faaij, A., Björheden, R., Turkenburg, W. C.: Technological learning and cost reductions in woodfuel supply chains in Sweden. Biomass and Bioenergy, 2005. 29 (6) pp. 399-418. [6] Jamashb, T., Köhler, J.: Learning curves for energy technology: A critical assessment. Delivering a Low Carbon Electricity System: Technologies, Economics and Policy, Editors: Grubb, M., Jamasb, T., Pollitt M. G., Cambridge University Press. 2007. [7] Riahi, K, Rubin, E. S., Taylor M., Schrattenholzer, L. Hounshell, D.: Technological learning for carbon capture and sequestration technologies. J. Energy Economics 26 (4) (2004) p.539-564.

Prof. Dr. Krómer István okl. villamosmérnök Óbudai Egyetem [email protected]

méréstechnika Méréstechnika méréstechnika méréstechnika Dr. Dán András, Raisz Dávid, Kiss Péter, Vokony István, Divényi Dániel, Hartmann Bálint

HKV-RKV és az intelligens fogyasztásmérés A cikk a jövő és a jelen fogyasztói befolyásolásának eszközeit ismerteti röviden, majd a szolgáltatói szempontokat vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi befolyásolási eszközparkot képviselő hangfrekvenciás központi vezérlés (HKV), valamint a rádiófrekvenciás vezérlés (RKV) vevők és funkciójuk integrálhatók-e az intelligens mérőbe (továbbiakban IM), továbbá a fogyasztói befolyásolás lehetséges módjait és várható hatásukat szimulálja. This paper gives a short overview on the present and prospective Demand Side Management (DSM) methods. The possible integration of Ripple Control and Radio Ripple Control technology into Smart Meters are investigated. Finally the paper presents a new modeling framework which can be used to evaluate tariff-based DSM incentives and direct load control actions.

1. HKV-RKV Kezdve a jelennel, a hazánkban alkalmazott befolyásolási eszközparkot ismertetjük röviden. 1.1. A HKV története Magyarországon A hangfrekvenciás központi vezérlés (HKV) rendszertechnikailag olyan távparancs adó rendszer, amelynek átviteli útja maga az energiaelosztó-hálózat. Hazánkban 1975 óta alkalmazzák, elsősorban a nagy teljesítményű villamos bojlerek és hőtárolós kályhák egyidejű kapcsolásának szabályozására. A 2000-es évek elején 1500 MW körüli teljesítményt vezéreltek HKV segítségével, ami a téli csúcsterhelés mintegy negyedének felelt meg. [1] 1.1.1. A rendszer felépítése [2] A rendszer különlegessége az, hogy nem kell külön átviteli utat létesíteni, hiszen a parancsokat az elosztóhálózat továbbítja. Így akár több százezer fogyasztó vezérlése is megoldható egyetlen helyről, hisz adóberendezést nemcsak a kisfeszültségű elosztóhálózatra lehet telepíteni, hanem a közép- vagy a nagyfeszültségű hálózatra is. A vezérlés során kisebb-nagyobb csoportokat, de egyéni fogyasztókat is címezhetünk. A rendszer felépítését az 1. ábra ismerteti.

1. ábra A hangfrekvenciás központi vezérlés blokkvázlata Az egyszerű felépítés egyben hátrányokat is magában hordoz, amelyek különböző problémákat okoznak:


merestechnika_jan.indd 7

− A kommunikáció egyirányú: nem tudhatjuk biztosan, hogy a címzettek megkapják-e a táviratot, és ha igen, végrehajtották-e a kért kapcsolást. − Az elosztóhálózatot 50 Hz frekvenciájú teljesítmény átvitelére tervezték: az eltérő frekvenciájú jelek terjedése nem ideális. 1.1.2. A HKV alkalmazása[2][3] A HKV-t jelenleg a következő feladatokra alkalmazzák: − Általános vezérlési feladatok 0 Tarifaváltás (megfelelő mérő esetén) 0 Közvilágítás vezérlése − Fogyasztói berendezések vezérlése 0 Forróvíztárolók 0 Hőtárolós villanykályhák 0 Klímaberendezések − Egyéb vezérlési feladatok 0 Polgári védelmi szirénák 0 Üzemi kapcsolások 0 Díszvilágítás, reklámok világítása Maga a vezérlés az alapharmonikus feszültségre ültetett, attól eltérő frekvenciájú moduláló jelek (ún. táviratok) küldésével történik. A frekvencia és a távirat struktúrája áramszolgáltatónként eltérő lehet, a táviratok szabványos adatformátumúak. A hangfrekvenciás központi vezérlés adóberendezéseinek feladata a megfelelő nagyságú és teljesítményű hangfrekvenciás feszültség illetve áram létrehozása, amely képes az adótól villamosan legtávolabb elhelyezkedő KIF fogyasztó vevőkészülékeinek megbízható működtetésére. A létrehozott jel a csatolón keresztül kerül ki a hálózatra. Főbb paraméterei: Bemeneti feszültség

0,4 kV

Kimeneti frekvencia

216,7 Hz, 183,3 Hz

Üzemmód

szakaszos üzem

Bekapcsolási idõarány

4% (1 órára vonatkoztatva)

1. táblázat A HKV adók fő jellemzői A kimeneti frekvencia kiválasztását számos szempont befolyásolja. A legfontosabb, hogy minél távolabb kell elhelyezkednie az 50 Hz páratlan felharmonikusaitól, amelyek a fogyasztók hálózati visszahatásai következtében nagyobb mértékben megtalálhatók a hálózaton. A másik fontos szempont a minél kisebb frekvencia választása annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a jelterjedés szempontjából kritikus vezetékhossz. 1.2. Az RKV története Magyarországon [2] A jelenkor új követelményeket támasztott a központi vezérléssel szemben, amelyeknek jelenlegi formájában a HKV nem tud eleget tenni. A rádiófrekvenciás központi vezérlés (RKV) gondolata az 1990-es évek elején kezdődő villamosenergialiberalizáció kezdetén került előtérbe. Az RKV kifejlesztésében élen járó szerepe van a német EFR GmbH-nak, amely 1995-ben Németországban az E.ON AG hálózatában indította az első éles szolgáltatását. Egy 100 és egy 50 kW teljesítményű antennával Németország teljes területét képesek lefedni. 1.2.1. A rendszer felépítése A rendszer felépítését a 2. ábra ismerteti. Az információ továbbítása hosszúhullámú antennával történik, így az adattovábbítás függetlenné válik az elosztóhálózat topológiájától.

7

2011.01.10. 11:41:31

2. ábra A rádiófrekvenciás központi vezérlés blokkvázlata Az RKV fő eltérései a HKV-val szemben: − A címzési tartomány jelentősen kibővül, akár egyesével is lehetővé válik a fogyasztók indexelése. Ezáltal nincs szükség több vezérlő frekvenciára. − Egy központból a topológiától függetlenül több száz kilométerre lehet vele adatot továbbítani néhány másodpercen belül. − A kiserőművek nem zavarják az adás jelszintjét. 1.2.2. Az RKV működése Magyarországon az 1933-ban épült lakihegyi adótornyot felhasználva működik a szolgáltatás. Az adótorony emellett a solti középhullámú adó tartaléka – amelyről az MR1-Kossuth rádió középhullámú adását sugározzák. Építés éve

1933 (újjáépült 1948-ban)

Magasság

314 m

Hatékonyság

90%

RKV frekvencia

135,6 kHz

2. táblázat A lakihegyi antenna főbb jellemzői Az új feladat mellett továbbra is ellátja a tartalék adó szerepét, az RKV céljaira elegendő egy frekvenciasáv, az üzemeltető a 135,6 kHz frekvenciára kapta meg a sugárzási engedélyt. További érdekesség, hogy az adótoronyról Szlovákia teljes, valamint Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Csehország egyes részeit is le tudják fedni. 2. Intelligens mérés

mérők alkalmazását lehetővé tevő minimális szabványokat. A kezdeti kiírás villamos energia mérése mellett gázra, hőmen�nyiségre és vízre is vonatkozott, ám a végső változatba csak az első kettő került bele kötelező érvényűként, utóbbi kettőre ajánlásokat készítettek. Az elkészült anyag a készítő munkacsoport után NTA 8130 (Netherlands Technical Agreement) néven vált ismertté. A dokumentum az alábbiakban definiálja az IM rendszerektől elvárt képességeket: − Távparanccsal leolvasható rendszeres és kérésre végzett valós mérési eredményekkel járuljon hozzá az adminisztratív folyamatok fejlesztéséhez. − Tegye lehetővé a szolgáltató számára az energiatudatos, energiatakarékos fogyasztói viselkedés jutalmazását. − Legyen képes távparanccsal biztonságosan fel- és lekapcsolni villamos és gáz fogyasztásmérőket csoportosan és egyesével is. − Legyen képes korlátozni a felvehető energia mennyiségét a fogyasztásmérőkön csoportosan és egyesével is. − Tegye lehetővé egy elektromos- vagy vízszolgáltató számára, hogy differenciált tarifarendszert használjon. − Támogassa az előre fizetett szolgáltatás („feltöltő kártya”) rendszerét. − Fel lehessen használni az elosztóhálózat monitorozására. A tender kiírása természetesen részletes specifikációval is szolgál az egyes funkciókra nézve, definiálja a maximálisan megengedett hibákat, időkésleltetéseket, meghatározza az egyes folyamatok pontos menetét. A 3. ábra mutatja az NTA 8130 által leírt rendszer sematikus vázlatát. Az egyes kommunikációs portok feladatát is meghatározták, az alábbiak szerint: − P0: külső eszközökkel való kommunikációra szolgál a felszerelés és a helyszíni karbantartási feladatok során. − P1: egy kizárólag olvasásra szolgáló port, melyhez egyszerre legfeljebb 5 eszköz csatlakozhat; ide köthető például a vizuális kijelző. − P2: a mérőrendszer és legfeljebb 4 darab mérőeszköz közötti kommunikációra szolgál (az elektromos mérő nem számít ezek közé, ez közvetlenül csatlakozik a mérőrendszerhez). − P3: a mérőrendszer és a központi adattároló közti kommunikációt bonyolítja le. − P4: a központi adattároló (KA) és külső szolgáltatók közötti kapcsolatot szolgálja, az NTA 8130 nem foglalkozik vele részletesen.

Az intelligens mérési (IM, angolul: Smart Metering, SM) technológiák bemutatásakor nem könnyű egyértelmű definíciót adni arra, hogy mit is értünk IM rendszer alatt. Ennek oka elsősorban a technológia újszerűségében keresendő. A gyakorlatban még csak szűk egy évtizede ismert intelligens fogyasztásmérés fejlesztésére az igények a világ több pontján is felmerültek, ennek megfelelően több párhuzamos kutatás-fejlesztési projekt zajlott. A célokat a legtöbb esetben már ekkor is a helyi igényekhez igyekeztek igazítani, ezért egyes országok célkitűzései között igen nagy eltéréseket találhatunk. Az első tapasztalatok (elsősorban Olaszország) aztán egyértelműsítették, hogy az IM technológia bevezetése sokkal átgondoltabb, átfogóbb fejlesztést igényel, mint azt először gondolták a cégek. Az alapos tervezés egyik legjobb példája a következő években Hollandia lett, melynek komplex IM tenderét egyre több ország veszi át, a nemzetközi szakirodalom pedig kezd etalonként hivatkozni rá. Ennek megfelelően az IM technológiák általános bemutatásánál 3. ábra Az intelligens mérős rendszer sematikus vázlata a holland anyag által használt kifejezéseket, topológiát, stb. vesszük alapul. A fenti ábra is sejteti, hogy az intelligens mérős hálózatot A holland Gazdasági Minisztérium utasítására a Holland topológiai szempontból négy fő, egymástól tisztán elkülönítSzabványügyi Hivatal megalkotta az intelligens fogyasztáshető szintre oszthatjuk.



8

2011.01.10. 11:41:32

1. A topológia alsó szintjén áll maga az intelligens fogyasztásmérő, melynek fő feladata a hagyományos mérőhöz hasonlóan továbbra is a fogyasztási adatok kellő pontosságú mérése. 2. Több fogyasztásmérő adatait fogja össze egy adatkoncentrátor. Az adatkoncentrátor felel bizonyos adatok tárolásáért, az alárendelt mérőkkel való kommunikációért. 3. A rendszer felső eleme egy központi adattároló, adatkezelő rendszer, mely az IM hálózat tulajdonképpeni agya. Itt történik a beérkező adatok feldolgozása, kiértékelése, de akár a számlázási rendszer is integrálható ide. 4. A három szint közötti összeköttetést biztosító hálózati útvonalak jelentik a negyedik elemet a rendszerben. A kommunikáció az egyes szintektől, illetve a teljesítendő követelményektől függően többféle lehet, mind vezetékes, mind vezeték nélküli. 2.1. Intelligens mérési rendszerek 2.1.1. AMR – Automatic Meter Reading Az intelligens fogyasztásmérés kiindulási fokozatának tekinthető az AMR megléte. Tulajdonképpen nem másról van szó, mint egyes fogyasztásmérők (elektromos, gáz, víz) mérési adatainak automatikus leolvasásáról, és annak egy központi feldolgozó egységbe való továbbításáról. A módszer egyértelmű előnye, hogy nem szükséges a mérőhöz közvetlenül hozzáférnünk, e nélkül is ki tudjuk nyerni annak adatait. Az AMR technológiák fejlődése során a hordozható (kézi leolvasós) AMR-től eljutottunk a rádiófrekvenciás illetve PLC-s megoldásokig. Utóbbiak esetén már ténylegesen megvalósul, hogy távparanccsal, emberi munkaerő igénybevétele nélkül végezhetünk egyirányú kommunikációt a fogyasztásmérővel. A technológia fejlesztése során felmerült az igény arra, hogy a mérővel kétirányú kommunikációt legyen képes a szolgáltató kialakítani, ez vezetett el az AMM-hez. 2.1.2. AMM – Automatic vagy Advanced Meter Management Az intelligens mérő ma használt definíciójának megfelelő technológiákat jellemezhetjük az AMM betűszóval. A kiindulási alap az AMR volt, azonban a leolvasás mellett több képesség is bekerült a rendszerbe. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy a használt kommunikációs csatornákon egyrészt kellő sávszélesség áll rendelkezésre, másrészt kétirányú adatátvitel is véghezvihető. A mai AMM-hez vezető úton két fontos lépést kell megkülönböztetni. Először csak a mérő felől a központ felé továbbított, illetve a mérőben tárolt adatok sorát bővítették. Előbbiekre néhány példa az alacsony akkumulátortöltöttséget jelző riasztás, a mérő meghibásodását jelző riasztás, vagy éppen a mérő illetéktelen használatáról (ház felnyitása, áramlopási kísérlet) történő jeladás. A helyben tárolt információk között a napi terhelési görbék, a fogyasztott energia illetve annak ára, és több más adat megtalálható. Ezeknek az adatoknak a birtokában a szolgáltató képessé válik az energiarendszer igen részletes felügyeletére. A felügyelet alapján lehet ésszerűen beavatkozni a folyamatokba, amit az AMM már lehetővé tesz. A fogyasztási adatok részletes



ismerete az alapja a fogyasztás előre tervezhetőségének, illetve szükség esetén a beavatkozásnak (demand response). A központból végezhető egyes (erre szerződött) fogyasztók vagy fogyasztói részterhelések ki- és bekapcsolása, így a csúcsterhelés csökkenthető. A szerződéskötésekhez is használható a rendszer, ez esetben a mérőállást nem szükséges bejelentenie a fogyasztónak, az automatikusan leolvasható, a szerződés megkötéséről pedig adat tárolható el a mérőben is. Az esetlegesen szükséges szoftverfrissítések szintén elvégezhetők távvezérléssel, és a sort hosszan folytathatjuk. Az Iskraemeco által kínált AMM rendszer képe jól szemlélteti az ilyen rendszerek összetettségét, változatosságát. A vezérlési lehetőségeket természetesen nagymértékben befolyásolni fogja a használt kommunikációs út által biztosított sávszélesség, illetve a rendelkezésre álló eszközök, azaz az AMI. 2.1.3. AMI –Advanced Metering Infrastructure Ahhoz, hogy az AMM-ben megvalósuló szolgáltatásokat működtetni lehessen, igen jól kiépített infrastruktúra is szükséges, amit a szakirodalom AMI-nek nevez. Az AMI-nek három, egymástól jól elkülöníthető része van: a fogyasztó eszközei, a szolgáltató eszközei, illetve az informatikai háttér. A fogyasztói eszközök elsősorban a fogyasztást szabályozó, illetve annak alakulását követő berendezések. Ide tartoznak a lakásokban felszerelhető képernyős kijelzők, melyek az aktuális fogyasztást és egyéb információkat képesek megjeleníteni, ezzel sarkallva a fogyasztót a tudatosabb magatartásra. Része lehet automatikus, vagy központilag vezérelt terhelésszabályzó, mely például csúcsidőszakban leállítja a légkondicionálót, vagy átütemezi a nagyobb fogyasztású háztartási eszközök üzemét az éjszakai órákra, illetve ide tartozik bármilyen ott-

4. ábra Az Iskraemeco által kínált intelligens mérős rendszer felépítése

9

2011.01.10. 11:41:32

honi vezérelt fogyasztói eszköz. A szolgáltató eszközeinek zömét a kiépített hálózat jelenti. Az informatikai eszközök képezik a szolgáltató legfontosabb arzenálját, hiszen ezek nélkül egyik „smart” szolgáltatás sem megvalósítható. A fogyasztási adatok folyamatos monitorozása, a számlázási információk, szerződések kezelése, a demand response beavatkozásokhoz szükséges paraméterek számítása mind-mind komoly szoftveres hátteret igényel. Amennyiben ez a három terület rendelkezésre áll, az AMI gyakorlatilag kiépítettnek tekinthető. Napjainkban a legnagyobb fogyasztásmérő-gyártók már nem csak magának a mérőnek a szállítását vállalják, egyre inkább hangsúlyozzák a teljes AMI palettájukat, mint elérhető eszközt (ld. pl. a 4. ábrán látható rendszert). 2.2. Intelligens mérős rendszerek a világban Általánosságban elmondható, hogy az intelligens mérős rendszerek a legtöbb országban még csak tesztüzemben, kisebb-nagyobb pilot projekt keretében üzemelnek. Az úttörő szerepét Olaszország vállalta el, ahol lényegében minden fogyasztót elláttak intelligens mérővel. 2.3. Az intelligens fogyasztásmérés alkalmazhatósága központi vezérlésre Az IM rendszerek, mint vezérlésre használt eszközök esetében három alapvető gondolkodásmódot tudunk megkülönböztetni a fogyasztó illetve a szolgáltató szerepvállalásától függően. Mindhárom vezérlési módra vannak nemzetközi példák. Az első esetben a szolgáltató szempontjából direkt módon vezérlés nem valósul meg. A fogyasztó saját belátására bízza, hogy hogyan ütemezi egyes eszközeinek üzemeltetését, adott tarifarendszer mellett. Ugyanakkor az elterjedt, szerződésben előre rögzített tarifákhoz képest lehetőség nyílik real-time árazásra, valamint a fogyasztó tájékoztatására. Az IM eszköz valamilyen vizuális kijelzőjén ismertethető az aktuális ár, ezzel indirekt módon befolyásolható a fogyasztói viselkedés. A második esetben sincs a szolgáltató részéről direkt vezérlés. Ez a megoldás annyiban különbözik az előzőtől, hogy a fogyasztó rendelkezik valamilyen kiegészítő berendezéssel a fogyasztásmérő mellett, mellyel saját eszközeinek üzemét ütemezni tudja. Nyilvánvalóan ennek az eszköznek valamilyen kapcsolatban kell állnia az IM rendszerrel, hogy onnan aktuális árakat kérhessen le. A fogyasztó ezáltal automatizálhatja eszközeinek működését, a döntési mechanizmus bemeneteként árat használva. A harmadik esetben már a szolgáltató kezében van a döntési lehetőség. A fogyasztóval kötött szerződés alapján adott eszközök a szolgáltató által közvetlenül vezérelhetővé válnak. A szolgáltató a vezérlési parancsot az IM rendszeren keresztül továbbítja az eszköz felé. Javaslatok, megoldási lehetőségek, jövőbe mutató elképzelések A fogyasztók vezérlésének igénye többféle cél elérése érdekében merülhet fel, pl.: a) terheléskorlátozás rendszerszintű üzemzavar esetén, b) napi terhelési görbe egyenletesebbé tétele, c) mérlegköri kiegyenlítő energia csökkentése. Mindegyik (de különösen az a és a c) feladat szempontjából fontos, hogy a szolgáltató a vezérléssel valóban elő tudjon idézni teljesítményváltozást, ennek azonban akadálya lehet pl. az, ha a fogyasztó a berendezését egy automatika segítségével átkapcsolja a nem vezérelt vonalra, amint a vezérelt vonalon eltűnik a feszültség. Ilyen automatikák már régóta léteznek, alkalmazásukat a szolgáltató nem tudja teljesen kizárni, és jövőbeni nagyobb mértékű elterjedésük sem kizárható, ha a villamosenergia-árak jelentősen növekednek.



(A fordított irányú szabálytalan fogyasztói viselkedés – vagyis ha a fogyasztó a berendezéseit egy automatika segítségével rákapcsolja a vezérelt vonalra, amint azon megjelenik a feszültség – a fenti feladatok szempontjából nem zavaró, viszont bevételkiesést eredményez.) A c) feladat szempontjából az egyes vezérelt csoportok pillanatnyi teljesítményfelvételét lényegesen pontosabban kell ismerni, mint az a) és b) feladatok szempontjából. A kérdés, hogy az IM technológia által hogyan tehető pontosabbá a vezérelt csoportok pillanatnyi teljesítményfelvételének becslése. A továbbiakban olyan modelleket és egy olyan szimulációs rendszert ismertetünk, amely alkalmas különböző, fogyasztók közvetett vagy közvetlen befolyásolását célzó elképzelések hatásainak vizsgálatára. 3. Modellezés Az eszközök és lehetőségek szimulálására MATLAB környezetben alakítottunk ki egy modellt. A fogyasztók – akiket vezérlés szempontjából nagyjából azonos összteljesítményű csoportokba osztottunk – különböző berendezéseket üzemeltetnek. A berendezések teljesítményfelvételét megfelelően modellezve és összegezve megkapható a fogyasztók és a fogyasztói csoportok becsült teljesítménye. 3.1. Berendezések A berendezéseket két csoportra bontottuk. Az első csoportba azok a berendezések kerültek, amelyek gyakorlatilag folyamatosan a hálózatra vannak kötve, teljesítményfelvételüket egy szabályzó (általában termosztát) irányítja. Ilyen például a villanybojler, a légkondicionáló és a fagyasztó. Ezeket a berendezéseket – a fogyasztói elégedettség csökkenése nélkül – a szolgáltató által megfelelően vezérelt vonalra köthetjük, mivel az esetleges átmeneti lekapcsolásukat a fogyasztók valószínűleg nem érzékelik. A másik csoportba azok a berendezések kerültek, amelyek teljesítményfelvétele alapvetően a fogyasztón múlik: mosógép, mosogatógép, sütő, porszívó, vasaló… Ezek vezérelt vonalra kötése igen körülményes, teljesítményfelvételükre sokkal inkább különböző tarifákkal, a fogyasztókon keresztül lehetünk hatással. Minden egyes fogyasztóhoz több berendezést rendeltünk. A berendezések paramétereit legtöbb esetben normáleloszlás segítségével határoztuk meg, melynek várható értékét, szórását, minimális és maximális értékét korábbi kutatások eredményei alapján határoztuk meg [4][5][6]. 3.1.1. Vezérelhető berendezések A modellben három vezérelhető berendezést implementáltunk: villanybojler, fagyasztó és légkondicionáló. Név

Telj.

Előfordulás

Komfortlimit

bojler

1800W

39%

T>72°C

fagyasztó

360W

77%

T<-12°C

légkondicionáló

670W

10%

T<22°C

3. táblázat A modellezett vezérelhető berendezések paraméterei Mindhárom berendezés teljesítményfelvételét egy berendezésmodell alapján határoztuk meg. A modellek alapja egy differenciálegyenlet, mely figyelembe veszi a korábbi üzemvitelt illetve használatot is (villanybojler modell [7]). A második oszlop a háztartásokban való előfordulás valószínűségét tartalmazza. A komfortlimit értéke mutatja, hogy milyen hőmérsékletértékek esetén állíthatjuk azt, hogy a fogyasztó nem érzékeli a változást.

10

2011.01.10. 11:41:32

3.1.2. Átütemezhető berendezések Az átütemezhető berendezésekre több paramétert definiáltunk, a 4. táblázatban az ezeket generáló normáleloszlás várható értékét tüntettük fel. Név mosógép mosogatógép porszívó vízforraló sütõ

Telj.

Napi bekapcsolás

Üzemidõ

Elõford.

1000W 900W 1200W 2000W 3500W

0,35 0,60 0,20 0,16 0,15

64min 61min 21min 20min 80min

72% 14% 95% 50% 10%

4. táblázat A modellezett átütemezhető berendezések paraméterei A 4. táblázatban megadott értékek meghatározzák, hogy milyen teljesítménnyel, naponta milyen valószínűséggel és mennyi ideig működjön egy berendezés, de még nem adnak választ arra, hogy pontosan mikor kezdődjön egy adott berendezés üzeme. Minden egyes berendezésre a 4. táblázat [5] alapján egy sűrűségfüggvényt határoztunk meg, ami definiálja, hogy a nap adott órájában milyen valószínűséggel indítják el az adott berendezést. 3.1.3. Feltételezések A berendezések modellezése kapcsán feltételeztük, hogy üzemidejük alatt állandó teljesítményt vesznek fel. Ez egyegy berendezésre természetesen nem igaz, de a közelítés elfogadható, mivel az összes berendezés összesített teljesítményfelvételét vizsgáljuk. Ekkor a különböző indítási időpontok és üzemidők miatt a berendezésenként állandó teljesítményfelvétel elfogadható. 3.2. Fogyasztók A fogyasztókkal kapcsolatosan az alapvető kérdés, hogy milyen mértékben hajlandók átütemezni egy-egy berendezésük üzemét (pl. mosógép), illetve – vezérelt vonal híján – saját hatáskörben vezérelni vezérelhető berendezéseiket (pl. villanybojler). 3.2.1. Átütemezési hajlandóság elve A fogyasztók átütemezési hajlandóságát gazdasági oldalról fogalmaztuk meg. Nyilván egy berendezés szokásostól eltérő üzemeltetése a fogyasztónak kellemetlenséget okoz. Ezt egy fiktív, a normális üzemeltetési költséghez hozzáadódó költséggel jellemezhetjük. A racionálisnak feltételezett fogyasztó ezt a kiegészített költségét szeretné minimalizálni, aminek tehát két tagja van: − üzemeltetési költség: a berendezés által felvett energia ára az aktuális időszakra vonatkozó tarifa szerint. − fiktív költség: a szokásostól eltérő üzemeltetés által okozott kellemetlenséget reprezentáló költség. (A szokásos időszak alatt az előző fejezetben leírtak szerint generált időszakot értjük.) Az összeg mindkét tagja függ tehát az üzemeltetés időpontjától. Ha a fogyasztó az alacsony tarifájú időszakra való átütemezéssel nagyobb megtakarítást tud elérni, mint amennyit az ezzel járó kényelmetlenség jelent számára, akkor összességében a költségfüggvénye kisebb értéket ad, tehát az alacsony tarifájú időszakban fogja működtetni a berendezést. A kellemetlenséggel járó összeget az alábbi képlet szerint számoljuk: (1) ahol: − : Ennyivel szeretné a fogyasztó eltolni a berendezés üzemidejét.



−

:

Egy normál eloszlású tényező, mely azt fejezi ki, hogy egy órával való átütemezés esetén a fogyasztó mekkora részét akarja megtakarítani az üzemeltetési költségnek. Várható értéke a szimulációkban 0,1. − : Az egyes berendezésekre vonatkozó Név Tényezõ szorzó tényező, mellyel befolyásolható mosógép 1,2 a különböző berendezések – fogyaszmosogatógép 0,5 tótól független – átütemezhetősége. porszívó 0,5 (Pl. egy mosogatógép üzemideje a vízforraló 0,5 fogyasztó számára inkább közömbös, sütõ 0,8 mint egy sütőé.) Az egyes berendezé5. táblázat sek átütemezési tényezőjét tartalmazza Egyes berendezések a 5. táblázat. (Minél nagyobb, annál keátütemezési tényezője vésbé hajlandó a fogyasztó a szokásostól eltérő időpontban üzemeltetni.) − : Ezzel azt az emberi tulajdonságot jellemezzük, miszerint a fogyasztók hajlamosabbak egy berendezés indítását késleltetni, mint a berendezést a szokásosnál korábban indítani. 3.2.2. Leállítási hajlandóság elve A vezérelhető berendezések fogyasztói leállításának modellezésekor a kényelmi szempontok kerülnek előtérbe. A kényelmi szempontokat a 3. táblázat utolsó oszlopa alapján határoztuk meg. Vagyis például egy fagyasztó esetén komfortosnak vettük, ha a hőmérséklete nem megy –12°C fölé. Az optimális leállítást a fogyasztók az 5. ábra szerint hajtják végre. Az algoritmus során a fogyasztók fokozatosan újabb és újabb időszakokban vizsgálják meg, hogy az adott időszakban történő esetleges kikapcsolás milyen következményekkel járna. Ha a kikapcsolás veszteséggel, vagy a kényelemérzet sérülésével járna, akkor azt nem hajtják végre, ellenkező esetben igen. Az algoritmus a nap összes időszakára lefut, s végeredményben kiadja, hogy a fogyasztó mely időszakokban fogja lekapcsolni saját vezérelhető berendezését. (A vizsgálandó időszakok hossza szimulációban 30 perc, racionális viselkedést feltételezve a vizsgálat a legdrágább időszakoktól kezdődően a legolcsóbbakig halad.) Fontos megjegyezni, hogy a leállítások esetén a megtakarított energia és költség nem 5. ábra A leállítási algoritmus folyamatábrája számolható az átlagteljesítményből, mivel a vezérelhető berendezésekre létrehozott modellek teljesítményfelvétele függ a korábbi üzemviteltől is. Egy kikapcsolás tehát nem jelenti az adott időszakban szokásos energia megtakarítását, mert ezt az energiát (vagy ennek egy részét) a berendezés máskor fogja felvenni. Költségmegtakarítás ott jelentkezhet, hogy a magas tarifájú időszak helyett alacsony tarifájú időszakban veszi fel a berendezés az igényelt energia nagy részét.

11

2011.01.10. 11:41:32

Megfigyelhető, hogy messze a legnagyobb fogyasztó a forróvíztároló (bojler), és hogy a légkondicionáló ehhez képest kis fogyasztással bír. A háztartásokat jellemző átlagos napi fogyasztási görbét is jellemezhetjük reggeli és esti csúccsal, valamint éjszakai mélyvölggyel.

6. ábra „Szokásos fogyasztás” (alapeset): bojler, légkondicionáló és fagyasztó esetén

7. ábra „Szokásos fogyasztás” (alapeset) felhasználó által ütemezett berendezések esetén

4.2. Ösztönzés eltérő tarifával Ezután kidolgoztunk egy hipotetikus tarifarendszert, amelynek célja, hogy a fogyasztókat a csúcsterhelési időszakoktól eltérő időben történő fogyasztásra ösztönözze. Az árszintek úgy lettek kialakítva, hogy az alapesethez képest változatlan fogyasztással ne változzon a háztartások átlagos kiadása. Továbbra is feltételezzük, hogy az elosztói engedélyes nem alkalmaz fogyasztói vezérlést. Az eredményeket a 8. ábra és 9. ábra, valamint a 6. táblázat mutatja. A szimulációk alapján megállapítható, hogy az egyes berendezések átlagos energiafogyasztása lényegesen nem csökkent, viszont a fogyasztók jelentős megtakarításokat tudtak elérni. Továbbá eltűntek a reggeli és esti csúcsok, helyette viszont nagy teljesítményugrások figyelhetők meg. Ennek

4. EREDMÉNYEK A szimulációk eredményeit egy fogyasztóra (háztartásra) vetített átlagos teljesítményfelvételi görbék segítségével mutatjuk be. Így a görbékről egy-egy berendezés sok ezer háztartásra vett átlagos fogyasztását és költségét lehet leolvasni. (Az eredmények tartalmazzák az egyes berendezések előfordulási arányát is.) 8. ábra Tarifális ösztönzés hatása bojler, légkondicionáló és fagyasztó esetén

4.1. Alapeset Ebben az esetben egyetlen, időtől független tarifát alkalmazunk (49Ft/kWh), továbbá feltételezzük, hogy az elosztói engedélyes nem alkalmaz vezérlést. Ez tehát a szokásos fogyasztás, amit alapesetnek nevezünk. Külön ábrákon (6. ábra és 7. ábra) mutatjuk be az átütemezhető és a vezérelhető berendezésekre vonatkozó eredményeket. Az egyes ábrákon feltüntettük az adott berendezések napi energiafogyasztását és annak költségét is.



9. ábra Tarifális ösztönzés hatása felhasználó által ütemezett berendezések esetén

12

2011.01.10. 11:41:33

oka a racionális fogyasztói viselkedésben keresendő: az átütemezést a lehető legkevesebb kellemetlenséggel hajlandók elvégezni, ezért az olcsóbb tarifa kezdetével szinte egyszerre kezdik üzemeltetni készülékeiket. 4.3. Fogyasztás szimulációja vezérléssel Végül megvizsgáltuk azt az esetet, amikor az elosztói engedélyes a tarifális ösztönzés helyett fogyasztói vezérlést alkalmaz. A vezérelt tarifa 30Ft/kWh. Az eredményeket 10. ábra Fogyasztók vezérlésének hatása a 10. ábra mutatja. A napon belüli terhelésátrenTom Rigole, Bart Verbruggen - K.U.Leuven - ESAT/ELECTA Geert Deconinck, deződés még markánsabb, mint tarifális ösztönzés esetén. Studie communicatiemiddelen voor slimme meters (VREG 2006/0192). Megfelelő fogyasztói csoportok és vezérlési program kialakíHollandia, 2006. tásával a nagymértékű teljesítményváltozások elkerülhetők. [4] Central European University, Residential Monitoring to Decrease Energy A modell alapján kimutatható, hogy a fagyasztók és bojlerek Use and Carbon Emissions in Europe (REMODECE), 2006, Magyar felmérés eredményei. esetében a fogyasztók komfortérzete nem sérül. Ez abból is [5] ISR-University of Coimbra, Residential Monitoring to Decrease Energy látható, hogy a felvett energia mennyisége lényegében nem Use and Carbon Emissions in Europe (REMODECE), 2008, Végleges csökkent. Ellenben a fogyasztók megtakarítása lényegesen jelentés az európai kutatásról. nagyobb, mivel a teljes energiafelvétel igen alacsony tarifájú [6] Központi Statisztikai Hivatal, “A háztartások villamosenergia-kiadásai,” időszakban történik. Budapest, Kiadvány ISBN 963 215 981 0, 2006. [7] Raisz Dávid és Dán András, “Vezérelt fogyasztói csoportok modellezése és A légkondicionálók esetében azonban a fajlagos enerkülönböző célfüggvények szerinti vezérlési programjuk meghatározása,” gia-felhasználás igen nagy mértékben csökkent, valamint a Elektrotechnika, pp. 5-8, 2009/01 komfortérzet is jelentősen romlott. Ezért a légkondicionálók [8] László Németh, A hangfrekvenciás központi vezérlés a villamosenergia-ellátásban vezérlésére ettől eltérő program szükséges, amely garantálja és távvezérlésben. Budapest: OMIKK, 1993, Energiagazdálkodási füzetek. [9] Nederlands Normalisatie-instituut, Netherlands Technical Agreement NTA a fogyasztói komfortérzet megfelelő szinten tartását. 8130, Minimum set of functions for metering of electricity, gas and thermal energy for domestic customers. Delft, Hollandia: Nederlands Normalisatie-instituut, 2007. [10] KEMA Consulting, Main Document - Dutch Smart Meter Requirements. Hollandia, 2009. [11] Erik Nordgren. (2008) Vattenfall Eldistribution AB, Sweden, Project AMR –Automatic Meter Reading. Toveiskommunikasjoni Norge 2008. [12] (2010, február) Energiapersely: Háztartási eszközök energiafogyasztása. [Online]. http://www.energiapersely.hu/hasznos_dolgok/haztartasi_ eszkozok_energiafogyasztasa.php

5. ÖSSZEFOGLALÁS

A modellezés során megmutattuk, hogy megfelelő tarifákkal a fogyasztók ösztönözhetők berendezéseik üzemeltetésének átütemezésére, és ily módon a csúcsidőszakról a völgyidőszak felé terhelést lehet átcsoportosítani. Azonban üzemzavari esetekben esetlegesen szükségessé váló fogyasztói terheléskorlátozás hatékony és gyors megvalósítása elképzelhetetlen a fogyasztók (egy részének) közvetlen vezérléssel történő Dr. Dán András befolyásolhatósága nélkül. Ezért a egyetemi tanár fogyasztók közvetlen vezérlésében BME Villamos Energetika Tanszék rejlő lehetőségek mindenképpen Villamos Művek és Környezet Csoport indokolttá teszik, hogy a vezérlési [email protected] rendszer, mint eszköz a szolgáltató kezében megmaradjon. A bemutatott modell segítségével vizsgálhatók különböző fogyasztóolKiss Péter dali beavatkozási módszerek hatásai. tanársegéd Azt is bemutattuk, hogy a bojlerek BME Villamos Energetika Tanszék és fagyasztók közvetlen vezérlése Villamos Művek és Környezet Csoport hatékonyabb eszköz a napi terhelési [email protected] görbe befolyásolására, mint a tarifális ösztönzés. Irodalomjegyzék [1] K. Oswald, Gy. Nagy, és J. Vimi, Hangfrekvenciás központi vezérlés. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1981. [2] Máthé Balázs, A kiserőművek hatása a hangfrekvenciás központi vezérlés (HKV) jelszintjére, diplomaterv ed. BME Villamos Energetika Tanszék, 2004. [3] David Bekaert, Pieter Jacqmaer, Tom Loix,



Raisz Dávid adjunktus BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport [email protected]

Vokony István doktorjelölt BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport [email protected]

Divényi Dániel

Hartmann Bálint

doktorandusz BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport [email protected]

doktorandusz BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport [email protected]

13

2011.01.10. 11:41:34

világítástechnika Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Benyhe Tamás, Szabó Ferenc

Intelligens LED-es beltéri világításvezérlés A technikai paraméterek javulásának köszönhetően napjainkban a világító diódák felhasználása az irodai és otthoni beltéri világítás, valamint a közvilágítás területére is kiterjed. Az intelligens vezérlő rendszerek már otthonunkban is mindennapjaink részévé válnak, értelemszerűen adódik tehát az igény, hogy világítási rendszerünket is intelligens módon, a külső körülményeknek megfelelően tudjuk vezérelni. Jelen cikkben egy ilyen beltéri adaptív világítási rendszer kerül bemutatásra, amely egy kereskedelmi forgalomban kapható LED-es lámpatestre épül. A vezérlést a DMX512 protokoll valósítja meg, amely a színpadi világítás mellett a szilárdtest fényforrások rohamos terjedésével az épületvilágítás területén is teret nyert.  Thanks to the improvement of the technical parameters, LEDs have become today the part of home, office and street lighting. In addition, the number of intelligent control systems increases around us, what causes a growing demand of intelligent lighting systems. This article presents an adaptive lighting system based on a commercial LED lamp. The control is realized by the DMX512 protocol. 1. A lámpatest bemutatása A tervezés első lépése a rendelkezésre álló „LED-es fénycső” megismerése, amely eredetileg fényáram-szabályozási funkció nélkül kerül forgalomba T10-Cree-120 néven. A retrofit lámpatest 120 cm hosszú, T8-as fénycső foglalatába helyezhető. A lámpatest két végén található G13 csatlakozóknak a rögzítésen kívül más szerepük nincs, a DC 24 V-os tápellátást külön csatlakozók biztosítják. A lámpatest hátulja egy hos�szanti bordázattal ellátott alumínium hűtőfelület, ami a LEDek hőelvezetését biztosítja. Az egyenként 6 db LED-et és a működtető elektronikát tartalmazó 4 db egyforma panel egy átlátszó, félköríves műanyag bura alatt kapott helyet. A LED-ek áramgenerátoros meghajtásáról a KF22AA típusú buck-konverter [1] IC gondoskodik, amely tartalmazza a működést szabályozó elektronikát és a FET kapcsolóelemet 1. ábra A LED-es fénycső (2. ábra).

14

(1)

A gyártó a dimmelő bemenetet szabadon hagyta, így azon az IC 1,25 V körüli feszültséget állít be, ILED pedig a névleges 350 mA-re áll be. 2. A vezérlés megvalósítása A vezérlés módjának kiválasztásánál az I. LED konferencián Baktai Gábor előadásában [2] elhangzottak alapján a DMX512 (Digital MultipleX) protokoll [3] tűnt a legkézenfekvőbbnek egyszerűsége, robusztussága és széles körű elterjedtsége miatt. A protokoll az iparban használatos TIA/EIA-485-A szabványt, ismertebb nevén az RS 485-öt használja fizikai rétegként, ennek is a szimplex változatát. Ennek megfelelően a max. 1200 m hosszú vonalon egy időben egy master (vezérlő) eszköz van jelen, az összes többi slave (vezérelt) eszköz. A slave-ek maximális száma 32, jelismétlőkkel azonban számuk korlátlan lehet. A vezérlés a vonalra másodpercenként legalább egyszer kiküldött maximálisan 512 db adatbájt segítségével történik, a slave-ek ezekből egy-egy előre meghatározott bájtot használnak kimenetük beállítására. Az egy vonalon külön-külön vezérelhető eszközök maximális száma tehát 512 (a legtöbb felhasználó számára ez elegendő), arra viszont nincs megkötés, hogy egy címet (slot) hány slave használhat. A protokoll megvalósításához a PIC18F2423 típusú mikrokontrollert választottam mind master, mind slave oldalon. A master eszköz az A/D átalakítójára kötött fototranzisztor jeléből (adaptív vezérlés) vagy a potenciométerrel beállított feszültségből (manuális vezérlés) egy 0÷255 közötti számot képez (DAC érték), ezt a beállított címzési módnak megfelelő slot(ok) helyére beírja, majd adatbájtok formájában kiküldi a vonalra.

3. ábra A master egység sematikus rajza

2. ábra A LED-ek meghajtó áramköre


Tápfeszültséget kötve az áramkörre a FET bekapcsol, így az RS–LED1…LED6–L–FET áramköri elemekből álló hurkon lineárisan növekvő áram indul meg, D Schottky dióda pedig zárt állapotban van. Amint az áram elér egy felső határértéket, a FET kikapcsol, ezzel egyidejűleg D kinyit, és lineárisan csökkenő áram fog folyni az RS–LED1…LED6–L–D áramköri elemekből álló hurkon. Elérve az áram alsó határértékét a FET újra kinyit, és a folyamat kezdődik elölről. Az áram hullámossága, vagyis a LED-ek áramának a középértéktől (ILED) való eltérése ±30%. A buck-konverteres meghajtás miatt a LED-eken folytonos a vezetés, ezért az impulzusszélesség-modulációt (Pulse Width Modulation - PWM) alkalmazó tápláláshoz képest kisebb terhelésnek vannak kitéve a LED-ek. A KF22AA IC rendelkezik egy dimmelő bemenettel, melyre 0-2,5 V közötti feszültséget (VADJ) kapcsolva ILED lineárisan változtatható a 0-200%-os tartományban. A LED-ek áramának középértékét a LED-ekkel sorba (az IC ISENSE bemenetével párhuzamosan) kapcsolt RS sönt ellenállás állítja be a LED-ek névleges áramára, jelen esetben 350 mA-re. Az összefüggést az (1) egyenlet írja le.

típusú spektro-radiométerrel mértem, melynek optikai tengelye 45°-ot zárt be a világítási síkkal. A mérések 5 DAC értékenként történtek először 175-től (ILED = 350 mA) lefelé 0-ig, majd 175-től felfelé 255-ig (ILED = 500 mA). A 4. ábrán a színképi teljesítmény látható 5 különböző DAC érték esetén. Jól kivehető a kék színű LED chip 450 nm-es és a gerjesztett fénypor 560 nm-es emissziós csúcsa. A LED-ek színességi koordinátái a dimmelés során csak kismértékben változtak, erről tanúskodnak a CIE 1931 x-y színingerdiagramon ábrázolt koordináták (6. ábra). Szórásuk mind az x, mind az y tengelyen fél századon belül mozog a teljes vezérlési tartományon.

4. ábra A slave egység sematikus rajza

A slave egység fogadja az adatbájtokat, majd kiválasztja a címének megfelelő sorszámút, és ennek megfelelő kitöltési tényezőjű PWM jelet generál a mikrovezérlő kimenetén. A PWM jelet leosztva és aluláteresztő szűrővel (Low Pass Filter - LPF) megszűrve kapjuk a buck-konverter IC számára fogadható, már gyakorlatilag semmilyen váltakozófeszültségű komponenst nem tartalmazó DC feszültséget. Ha például azt szeretnénk, hogy a 255-ös DAC értékhez tartozó ILED áram 500 mA legyen, akkor VADJ maximális értékét 1,78 V-ra kell állítani, ILED ekkor a tartomány 8 bites felbontása miatt 1,96 mA-es lépésekben lesz állítható. A megépített DMX512 vevő 2 db egyforma, külön-külön vezérelhető kimenettel rendelkezik, melyek mindig két egymást követő címet használnak. A cím beállítása DIP kapcsolósor segítségével, kettesével történik, így 5. ábra Színképi teljesítményeloszlás a teljes címtartomány lefedhető. A módszer kisebb rendszereknél ideális (pl. tantermekben), mivel nem kell külön-külön fix címmel felprogramozni a vevőegységeket, azok a telepítéskor egyszerűen beállíthatók. A fejlesztés következő lépcsője lehet a kétirányú kommunikáció megvalósítása, mel�lyel lehetőség lenne többek között a címek megváltoztatására az adatvonalon keresztül az üzemeltetés során is. Ezt egy úgynevezett kétszintű memória segítségével érhetjük el, ahol az elsődleges címzés (fizikai cím) az egyes vevőegységek eléréséhez használatos, míg a másodlagos címzés (logikai cím) a lámpatestek tényleges sorrendjének megfelelően állítható be. Amennyiben 512nél több lámpatest van a rendszerünkben, akkor egy harmadik réteg (DMX-Universe) segítségével több master összehangolásával valósítható meg a vezérlés. Nagyobb rendszerekben (pl. bevásárlóközpontokban) 6. ábra A LED-ek színességi koordinátái CIE 1931 x-y diagramban, a Planck-görbével, ez a módszer rugalmasabb vezérlést tesz jobb oldalon ugyanez kinagyítva lehetővé. A DMX512 szabvánnyal kompatibilis, half-duplex kommunikációra nyújt megoldást az RDM Ebből adódóan a 6000 K körüli korrelált színhőmérsék(Remote Device Management) protokoll [4], mely konfigurálási letük is alig változik, az ingadozás a 0÷350 mA-es tartomáés monitorozási funkcióival a DALI (Digital Addressable Lighting nyon 50 K, és 0÷500 mA-es tartományon is 150 K-en belül Interface) világításvezérlés [5] versenyképes alternatívája. marad. Ehhez képest egy kompakt fénycső színhőmérséklete ±30%-os dimmelés közben több száz kelvint is változhat. A vezérlés szempontjából az alapjel és a kimeneti fényáram 3. Mérési eredmények közötti összefüggés, vagyis az átviteli karakterisztika a legfontosabb. A cél az, hogy az összefüggés a bemenet és a Az adaptív beltéri világítási rendszer átviteli karakterisztikimenet között minél lineárisabb legyen. Ezt leginkább a kájának meghatározására irányuló mérések két ütemben LED-ek árama és fénysűrűsége (LV LED) közötti összefüggés történtek. Az első mérési sorozat során a manuális fényáram-szabályozási módban tapasztalható, különböző DAC befolyásolja, hiszen a DAC alapjel és a LED-ek árama közötti értékekhez tartozó ILED értékek és a lámpatest színképi kapcsolat lineáris. A LED tulajdonságai olyanok, hogy az átviteli karakterisztika közel lineáris, így nincs szükség további teljesítménye került rögzítésre. A fehér etalon tablettára kompenzációra (7. ábra). merőlegesen érkező és onnan visszaverődő fényt PR-705


15

A teljes rendszer átviteli karakterisztikájának megismeréséhez szükségünk van az adó oldal karakterisztikájára. Ennek meghatározása úgy történt, hogy különböző fénysűrűségi szintekkel világítottam meg a fototranzisztort, és közben mértem a LED-ek áramát. A megvilágításhoz egy halogén izzóból és speciális szűrőcsomagokból álló D50 nappali sugárzáseloszlás szimulátort használtam. Az izzó fényerejét a rákötött laboratóriumi tápegység feszültségének változtatásával fokozatosan csökkentettem a vezérelt fénycső kikapcsolt állapotától a teljes kivezérlésig. A 8. ábrán láthatjuk a D50 szimulátor színképi teljesítményének alakulását.

9. ábra Az adaptív rendszer átviteli karakterisztikája 4. Konklúzió, tapasztalatok

7. ábra Vevő oldali átviteli karakterisztika

8. ábra A D50 szimulátor színképi teljesítménye A színképi jellemzőkből meghatározható a fototranzisz torra eső fénysűrűség, és ennek függvényében ábrázolható a LED-ek árama. Ha a 6. ábrán látható függvényt felírjuk analitikusan egy harmadfokú polinom segítségével

Az előbbiekben a visszacsatolás nélküli esetet mutattam be, azonban úgy is elhelyezhető a fototranzisztor, hogy a lámpatest fénye is ráessen. Ekkor a vezérlésben visszacsatolás alakul ki, és a visszacsatolás mértékétől függően állandó fénysűrűségi szint állítható be a külső és a vezérelt fényforrásból származó fénysűrűség összegeként. A vezérlés költsége a lámpatesthez és a tápegységhez képest elenyésző: ha egy DMX vevő egységgel 2 lámpatestet vezérlünk, akkor a vezérlés ára a LED-es fényforrás és a tápegység együttes árának 5%-a alatt marad. Ehhez adódik a kábelezés költsége, a fénycső kisebb átalakítása, valamint a vevőegység (17 mA @ 5V) körüli áramfelvétele. Cserébe manuálisan is szabályozható, de a külső fényviszonyokhoz alkalmazkodó, energiatakarékos, állandó színhőmérsékletű megvilágítást kapunk, melynek érzékenységét és a vezérelni kívánt lámpatesteket/csoportokat magunk állíthatjuk be. A 350 mA névleges áramszint alatti táplálás az energiamegta karításon túl a LED-ek élettartamára is jótékonyan hat. Ezenfelül lehetőség nyílik bármilyen szabványos DMX vezérlő alkalmazására, illetve USB-s interfészen keresztül számítógéphez is csatlakoztatható a rendszer. A furatszerelt alkatrészekkel, egyoldalas nyomtatott áramköri paneleken elkészített áramkörök jó kiindulási alapul szolgálhatnak további fejlesztésekhez. Irodalomjegyzék [1] Schulcz G. (2010). LED-ek tápegységei. Elektrotechnika. 103(5): 13. [2] MEE-VTT, Az I. LED konferencia előadásai. Baktai Gábor: LED-ek vezérlése. www.vilagitas.org [3] ANSI E1.11-2004, USITT DMX512-A. Asynchronous Serial Data Transmission Standard for Controlling Lighting Equipment and Accessories [4] ANSI E1.20-2006, Entertainment Technology-RDM-Remote Device Management over USITT DMX512 Networks [5] IEC 60929: Annex E, Control interface for controllable ballasts (2006)

és ezt alkalmazzuk az előbbi összefüggés áramértékeire, akkor megkapjuk a fototranzisztorra eső fénysűrűség és a fénycső A szerzők ezúton mondanak köszönetet a Hungarolux Light Kft. egy panelja által kibocsátott fénysűrűség közötti kapcsolatot, szakmai tanácsadásáért. vagyis a teljes rendszer átviteli karakterisztikáját (9. ábra). Fontos megjegyezni, hogy mind a fénycsövek maximális árama (illetve fénysűrűsége), mind a Benyhe Tamás Szabó Ferenc fototranzisztor előfeszítése (vagyVillamosmérnök BSc hallgató Pannon Egyetem is a bemenet fényérzékenysége) Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar változtatható, ami az abszolút [email protected] Virtuális Környezetek és Fénytan értékeket mindkét tengelyen Laboratórium változtatja ugyan, de az átviteli [email protected] karakterisztika kvázi-lineáris jellegét nem. Lektor: Dr. Schanda János


16

biztonságtechniKa Biztonságtechnika biztonságtechnika biztonságtechnika

Arató Csaba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2010. december 1. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 252. ülésén először a Munkabizottság vezetője dr. Novothny Ferenc az új nemzetközi szabványokban megjelent új kifejezések és értelmezések használatának szükségességére hívta fel a figyelmet. Ezután a munkabizottsághoz, illetve az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így állást foglalt a fémbetétes műanyag csövek EPH bekötéséről, a 20 kV-os berendezések felülvizsgálatáról, egyes infokommunikációs rendszerek, eszközök értékesítésével kapcsolatos érintésvédelmi megvalósítási és vizsgálati kötelezettségről. *** 1.) A közelmúltban a villamos biztonságtechnikával foglalkozó szabványok újabb változatait adta ki az MSZT. Ezek az MSZ HD 60364 sorozat tagjai, a sorozat címe: Kisfeszültségű villamos berendezések. Az érintett szabványok: MSZ HD 60364-4-41:2007 – Áramütés elleni védelem MSZ HD 60364-5-54:2007 – Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők E szabványok 2009. június 1-től kizárólagossággal felváltották az MSZ 2364-410 és az MSZ 2364-540 szabványokat! Az új szabványok átvették az MSZ EN 61140:2003 – Áramütés elleni védelem, a villamosberendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok című szabvány műszaki kifejezéseit, fogalmait. Annak ellenére, hogy a korábban kidolgozott műszaki eljárásokon alapulnak e szabványok, mégis jelentős szemlélet- és értelmezésváltozást tartalmaznak. Így a korábban évtizedeken át használt és jól ismert szabványok és jogszabályok (MSZ 172-1, MSZ 1600, KLÉSZ) elavultak, új létesítések estén nem lehet alkalmazni ezeket. A kisfeszültségű villamos berendezések létesítésével foglalkozó szakembereknek az új szabványokat meg kell tanulni helyesen értelmezni, illetve ezek új szemléletét, fogalmait és előírásait kell alkalmazni. Különösen nagy felelőssége van e téren a szakirodalmat művelő, oktatási jegyzeteket író, oktatást végző, tanfolyamot vezető kollégáknak, akiknek minden esetben az új helyes kifejezéseket kell használni, annak érdekében, hogy ezek és a megváltozott előírások minél előbb elterjedjenek a műszaki köztudatban. Ilyen kifejezések pl. a kisfeszültségű gyakorlatban az érintésvédelem helyett: az áramütés elleni védelem, amelynek „részei” az alapvédelem és a hibavédelem; a védővezetős érintésvédelmi módok helyett: a táplálás önműködő lekapcsolás védelmi mód, (itt megváltoztak a lekapcsolási idők is, és a szabvány nem tesz különbséget a hordozható, illetve a helyhez kötött szerkezetek között); a szerkezet elszigetelése helyett: kettős vagy megerősített szigetelés védelmi mód, itt nem csak szerkezetekről (pl. kéziszerszámokról) van szó, hanem olyan villamos berendezésekről is, amelyeket a helyszíni szerelés során alakítanak úgy ki, hogy


17

kielégítse a szabvány ilyen követelményeit. További változások: védőelválasztás helyett villamos elválasztás védelmi mód; érintésvédelmi törpe feszültség helyett: SELV- és PELV védelmi mód, amelynek egyik áramforrása lehet a biztonsági szigetelőtranszformátor. Az új szabvány nem tartalmazza a korlátozott zárlati teljesítményű áramkört, mint védelmi módot, igaz az MSZ EN 61140 szabványban szerepelnek a tartós érintési áram és töltés korlátozása és a korlátozott áramú tápforrás fogalmak, illetve követelménye. (Lásd a szabvány 3.27., 3.28. és 5.1.6. szakaszait. Mindkettő azt biztosítja, hogy a tartós érintési áram és töltés veszélytelen szintre legyen korlátozva normálállapot, valamint hiba esetén.) Különleges berendezések vagy helyek esetén (lásd az MSZ HD 60364 sorozat 7. részét) szükség lehet kiegészítő védelemre is, amely áram-védőkapcsoló vagy kiegészítő egyenpotenciálú összekötés lehet. A változásokból még egyet emelünk ki: a védőakadályok használata és a kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezés védelmi módokat (amelyek csak alapvédelmet biztosítanak) csak olyan berendezésekben szabad alkalmazni, ahol az csak szakképzett vagy kioktatott személyek, vagy csak szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt személyek számára hozzáférhető. Ez a képzetlen személyek felügyelet nélküli jelenlétének tilalmát jelenti, pl. elzárt terek esetében. Ugyanakkor a környezet elszigetelése, a földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés és az egynél több fogyasztó készülék táplálása villamos elválasztással védelmi módok alkalmazásakor ez nem követelmény. E védelmi módokat csak akkor szabad alkalmazni, ha berendezések szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt állnak úgy, hogy felhatalmazásuk nélkül nem lehet azokon változtatni. Az ilyen berendezésekhez a képzetlen személyek nem csak hozzáférhetnek, akár kezelhetik is azokat, de e berendezések állandó szakfelügyelete biztosítja azok jó állapotát és kizárja a gondatlan kezelést. 2.) Zsédely László kérdése: „Háromrétegű (műanyag + fém + műanyag) típusú csőből kiépített központi fűtés, illetve vízvezeték hálózatot be kell-e kötni az EPH hálózatba. (A fű- tésszerelők tájékoztatatása alapján a fémréteg fémesen nem érintkezik a fém radiátorokkal.)” A MUNKABIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE: Amennyiben a központi fűtés rendszerben keringő folyadékot elektrolitnak, tehát vezetőképesneknek lehet tekinteni a benne lévő szen�nyeződések, adalékanyagok miatt, akkor elég egy helyen, általában a kazánnál rögzíteni a rendszer potenciálját, tehát ott bekötni az védő egyenpotenciálú hálózatba. 3.) Szücs Ferenc kérdése: „Egy nagy cég középfeszültségen vételezi villamos energiát. Saját tulajdonukban és kezelésükben van a 20/0,4 kV-os transzformátorállomás és a hozzátartozó 20 kV-os kapcsolóberendezés. Kérdésem az, hogy a 20 kV-os rész felülvizsgálatát köteles-e a cég elvégeztetni? Ennek a gyakorisága ugyan olyan-e, mint a kisfeszültségű berendezések szabványossági (EBF) felülvizsgálaté (3-6-9 év)? „ A MUNKABIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE: A biztonság megőrzése (az új állapotú biztonsági szint fenntartása) érdekében feltétlen ajánlott és célszerű a középfeszültségű és a nagyfeszültségű villamos berendezések rendszeres, időszakonként ismétlődő EBF-jellegű (tűzvédelmi-jellegű) felülvizsgálata és ellenőrzése is! E felülvizsgálatokat és azok időpontját a jelenleg hatályos 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott OTSZ elő is írja! (Lásd: OTSZ. 5. rész, II. fejezet, 17. és 18. szakaszát!) Az OTSZ villamos berendezésekkel kapcsolatos előírásai ugyanis minden berendezésre vonatkoznak, azok névleges/üzemi feszültségétől függetlenül (kivétel: a 3. rész I. fejezete, ez csak kisfeszültségű berendezésekre vonatkozik). Ugyanígy a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM

rendelet is minden berendezésre vonatkozik. (Az eredeti FMM rendelet fogalommeghatározásai között szerepel az „időszakos ellenőrző felülvizsgálat” (2.§ b) bekezdés) fogalom is, majd az 5.§ foglalkozik részletesen az ellenőrző felülvizsgálatok végzésével, dokumentálásával. A rendelet 2005. évi módosítása során került be az 5/A. §, amely csak a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozik.) Az ellenőrzés alapja: a hatályos OTSZ 3. része, illetve az MSZ 10900: 2009 szabvány, (nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálatakor irányelvként használható), továbbá: MSZ 15688:2009 szabvány, az MSZ 274 és az MSZ EN 62305 szabványsorozat villám- védelmi berendezések felülvizsgálatakor; az MSZ 16040 és az MSZ EN 61340 szabvány- sorozat az elektrosztatikus védelmi berendezések felülvizsgálatakor, valamint az MSZ 1610 szabványsorozat az 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések felülvizsgálatakor (különösen: az MSZ 1610-5 szabvány). Robbanásveszélyes, illetve porrobbanásveszélyes térségek esetén az MSZ EN 60079, illetve az MSZ EN 61241 szabványsorozat. A nagyfeszültségű berendezések áramütés elleni védelmének („érintésvédelmének”) ellenőrzésére nincs jogszabályi előírás, a felülvizsgálatok részleteit, műveleteit és időközeit az MSZ 172 szabványsorozat érvényben lévő MSZ 172-2:1994, MSZ 172-3:1973 és a MSZ 172-4:1978 szabványai írják elő. A nagyfeszültségű berendezések szabványossági felülvizsgálatait végző személyek esetében is alapkövetelmény a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet szerinti szakképesítések megléte. E szakképesítések megszerzésének feltétele: az erősáramú végzettség (ez esetben célszerűen legalább középfokú ajánlott) és a legalább 3 éves igazolt erősáramú szakmai gyakorlat. A szükséges szakképzések: érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, erősáramú berendezések felülvizsgálója és villámvédelmi felülvizsgáló. Ha „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú gáz-, illetve porrobbanásveszélyes térségekben kell felülvizsgálatot végezni akkor a felülvizsgálónak rendelkeznie kell a robbanásbiztos berendezés kezelője szakképesítéssel is! A villamos berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenységek a villamos berendezések üzemeltetése tárgyú MSZ 1585:2009 jelzetű szabvány alkalmazási körébe tartozik. A szabvány csoportosítása szerint IV/e csoportba a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult személyek; a IV/f csoportba pedig a villamos berendezések kezelésére képesítő hatósági szakvizsgával (pl. önálló hálózat kezelő, villamosmű-kezelő, villamos hálózat és alállomás üzemeltető) rendelkező szakemberek tartoznak! A IV/f csoport szerinti képesítés csak azon 1000 V-nál nagyobb feszültségű villamos berendezésen végzett munkára tesz alkalmassá, amelyekre a jogszabály szerinti szakvizsga vonatkozik! A szabvány tehát megköveteli a nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálóitól a villamos hálózat és alállomás üzemeltető kiegészítő külön szakképesítés meglétét is! A szabvány alkalmazása önkéntes! A saját és munkatársaink biztonsága azonban megköveteli, hogy az ilyen munkát, a nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálatát e tárgyban felkészült, jól képzett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék! Különösen ajánlatos e berendezések felépítésében, üzemeltetésében, kezelésében és a védelmek ismeretében, védelmi rendszerek működésében, ellenőrzésében való jártasság és a vonatkozó létesítési és biztonsági szabványok alapos ismerete (MSZ 1610, MSZ 1585)! Ezenkívül természetesen mindig jelen kell lennie a helyismerettel rendelkező, szakmailag is felkészült üzemi kisérő(k)nek is! (Megjegyezzük, hogy az Elektrotechnika c. lap 2010. decemberi száma részletesebben kifejtve közli a választ!)


18

4.) Furján Lajos kérdése: A KFKI Rendszerintegrációs Zrt. info-kommunikációs rendszereket, eszközöket forgalmaz. Kész gyártmányokat, szerkezeteket vagy általuk összeállított berendezéseket adnak el vagy adnak bérbe üzemeltetéssel vagy a nélkül. Milyen áramütés elleni védelmi feladatok hárulnak ezzel kapcsolatban a cégre? Mikor, kinek milyen a felelőssége, kiemelve a megvalósítást, vizsgálatokat, felülvizsgálatokat. Az egyes megvaló- sítások mindig az ügyfelei telephelyein (bérelt vagy saját tulajdon) történnek meg, a 230 V vagy 400V-os betáplálási, csatlakozási pontot a helyszínen kapják. A MUNKABIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE: Csak megfelelő biztonságú és minőségű terméket szabad előállítani és forgalmazni, illetve villamos termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújtani, vagy terméket kölcsönözni. A KFKI Ri. Zrt. a villamos termékeit megfelelőségi nyilatkozattal forgalmazhatja, illetve adhatja bérbe. A cég e nyilatkozattal (vizsgálatokkal ellenőrizve!) igazolja, hogy az adott termék a rávonatkozó harmonizált termékszabvány minden rá alkalmazható követelményének megfelel biztonsági, áramütés elleni védelmi, műszaki, minőségi és működési szempontból. Villamos gyártmányokból és szerkezetekből összeépített villamos berendezések esetében a felhasznált alkatelemeknek külön-külön, és összeépítve is meg kell felelnie a vonatkozó jogi és szabvány előírásoknak. Az itt leírtak vonatkozásában a teljes felelősséget viseli a KFKI Ri. Zrt. A helyszíni telepítés során a 230 vagy 400 V-os hálózati betáplálási csatlakozási pontot a KFKI Ri. Zrt. ügyfelének kell előkészíteni, a létesítési szabványoknak megfelelően kivitelezni és érintésvédelemmel ellátni, az első és a további ellenőrzéseket elvégez(tet)ni és ezt dokumentálni. (Megegyezés vagy szerződéskötés alapján más megoldás is lehetséges!) Üzemeltetés során rendszeresen ellenőrizni kell a készüléket, a működését, az elhasználódását szemrevételezéssel, illetve műszeres méréssel és el kell végezni a szükséges tisztítási és karbantartási műveleteket – ez az üzemeltető feladata. Ennek során a készülék áramütés elleni védelmét is ellenőrizni kell a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet és az áramütés elleni védelemmel foglalkozó szabványok előírása szerint. A rendeletben előírt időközönként és módon szerelői ellenőrzéseket és szabványossági felülvizsgálatokat kell végezni. Az áramütés elleni védelem vizsgálatai két részből állnak: - A készüléket tápláló hálózat ellenőrzése, illetve az önműködő lekapcsolást hiba esetén pl. a TT-rendszerű hálózatnál (nullázás) hurokellenállás méréssel. A Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII.27.) IpM rendelet (KLÉSZ) hatálya alá tartozó épületekben lévő munkahelyek fogyasztói vezetékhálózatán az áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatát a Munkavédelmi Szabályzatban előírt gyakorisággal kell elvégezni. - A készülék ellenőrzése: épség, burkolatok megléte, II. év. o. készülékek szigetelésének ellenőrzése méréssel, I. év. o. készülékek esetében a védővezető folyamatosságának ellenőrzése, kölcsönzés esetén figyelembe véve a KLÉSZ 28.-31.§-ának előírásat. Végül javasoljuk, hogy minden esetben (különösen kölcsönzéskor és üzemeltetéskor, vagy ha több szereplő érdekelt) pontosan, részletesen előre tisztázni és írásban, szerződésben rögzíteni azt, hogy az adott berendezés telepítése és üzeme során felmerülő műveletek elvégzésekor kinek mi a feladata, felelőssége. 5.) Egyebek: ▪ Az MSZT tájékoztatása szerint a közeljövőben jóváhagyó közleménnyel, angol nyelven a következő szabványokat vezetik be:

s

MSZ EN 50110-2

Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek

MSZ EN 50160

A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői

MSZ HD 60364-4-444

Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-444. rész:Elektromágneses zavarok elleni védelem

▪ Az MSZT honlapja, illetve a Szabványügyi Közlöny tájékozatója szerint, új szolgáltatást indít el a Szabványügyi Testület: az Online Szabványkönyvtárat, illetve olvasótermet. Ennek „demo” változata idén novemberben és decemberben a rendszer kipróbálása és ismerkedés céljából ingyenesen működik, 2011. januárjától

szakmai szakmai elÔírások elÔírások Szakmai elôírások szakmai előírások szakmai előírások Arató Csaba

Nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálata Válasz egy felülvizsgálatokat végző szakember kérdéseire „Egy nagy cégtől megkerestek, hogy a lejárt jegyzőkönyveiket meg kellene újítani. A villamos energiát középfeszültségen vételezik. A transzformátorok az ő tulajdonuk, és nekik is kell karbantartani azokat. 3 db transzformátor van: 1 db 1600 kVA-es és 2 db 630 kVA-es, 20/0,4 kV feszültség áttétellel (3 db trafókörzet). Kérdésem az, hogy a 20 kV-os rész felülvizsgálatát köteles-e a cég elvégeztetni? Nekem nincs erre jogosultságom, ezért ezt külső céggel kellene elvégeztetni. Ennek a gyakorisága ugyanolyan, mint a kisfeszültségű berendezések szabványossági (EBF) felülvizsgálaté (3-6-9 év)? Az OTSZ nem tér ki a feszültségszintre.” A kérdés alkalmat adott arra, hogy áttekintsük a nagyfeszültségű villamos berendezések vizsgálati előírásait, amelyeket a következőkben foglaltunk össze. *** *** *** A középfeszültségű (KÖF) és a nagyfeszültségű (NAF) berendezések szabványossági (EBF) felülvizsgálati kötelezettsége nem olyan egyértelműen köztudott, mint a kisfeszültségű berendezéseké. Ennek oka az lehet, hogy a kisfeszültségű (KIF) berendezéseket általánosan mindenhol használjuk, általában nem szakemberek kezelik, hanem laikusok, felügyelet, karbantartás nélkül, esetenként nagyobb igénybevételnek kitéve. A NAF és KÖF berendezéseket szinte kizárólag szakemberek kezelik, akik oktatásban részesültek, rendszerint a felügyeletük és karbantartásuk is megoldott. Legtöbbször áramszolgáltatói Vagy OVIT tulajdonában, kezelésében vannak és a vonatkozó hatályos üzemviteli szabályzat szerint üzemeltetik, karbantartják és ellenőrzik azokat. Más a helyzet az egyes üzemek stb. „magántulajdonában”, lévő berendezések esetében, ahol sokszor hiányoznak azok a feltételek, amelyek az áramszolgáltatói berendezéseknél megvannak (ellenőrzött üzemvitel, személyzet, képzettség) vagy sokkal rosszabb körülmények között, nagyobb környezeti igénybevétel mellett üzemelnek.


19

előfizetéssel lehet elérni a szolgáltatást. A szolgáltatás lényege: megfelelő adminisztráció és díj fizetése után számítógéppel a megadott jelszóval, bárhonnan, bármikor betekintést nyerhetünk a teljes magyar nemzeti szabvány állományba, fellapozhatjuk a minket érdeklő szabványt, de nem tölthetjük le, és nem másolhatunk ki belőle. Célszerű, hogy minél többen igénybe vegyük ezt a szolgáltatást, mert annál olcsóbb lesz!

Összeállította: Arató Csaba

Dr. Novothny Ferenc Érintésvédelmi Munkabizottság vezetője

A felvázolt megfontolások alapján a biztonság megőrzése (az új állapotú biztonsági szint fenntartása) érdekében feltétlen ajánlott és célszerű a középfeszültségű és a nagyfeszültségű villamos berendezések rendszeres, időszakonként ismétlődő EBF-jellegű (tűzvédelmi-jellegű) felülvizsgálata és ellenőrzése is! E felülvizsgálatokat és azok időpontját a jelenleg hatályos 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott OTSZ elő is írja! (Lásd: OTSZ. 5. rész, II. fejezet, 17. és 18. szakaszát!) Az OTSZ villamos berendezésekkel kapcsolatos előírásai ugyanis minden berendezésre vonatkoznak, azok névleges/üzemi feszültségétől függetlenül (kivétel: a 3. rész I. fejezete, ez csak kisfeszültségű berendezésekre vonatkozik). Ugyanígy a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet is minden berendezésre vonatkozik. Az eredeti FMM rendelet fogalommeghatározásai között szerepel az „időszakos ellenőrző felülvizsgálat” (2.§ b) bekezdés) fogalom is, majd az 5.§ foglalkozik részletesen az ellenőrző felülvizsgálatok végzésével, dokumentálásával. A rendelet 2005. évi módosítása során került be az 5/A. §, amely csak a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozik. ► TŰZVÉDELMI JELLEGŰ SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK Az OTSZ jogszabály rendelkezéseit kötelező végrehajtani, ezt a hatóság ellenõrizheti és nem teljesítés esetén szankcionálhat! A jelenleg hatályos OTSZ-t a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel léptették hatályba. A szabályzat 5. rész II. fejezetének 17. és 18. szakasza elõírja a villamos berendezések és a villámvédelmi berendezések szabványos állapotának tűzvédelmi szempontból történõ rendszeres felülvizsgálatát a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függõen 3-6-9 évenként. A feszültségszintet az OTSZ nem jelöli meg, tehát az elõírás egyformán vonatkozik minden villamos berendezésre annak névleges/üzemi feszültségétõl függetlenül! (Megjegyezzük, hogy a jövõben a C, D és E osztályú berendezések esetében is 6 évenkénti vizsgálati kötelezettség várható!) A szabványok alkalmazása önkéntes, de a bennük meghatározott biztonsági szintet fenn kell tartani! A szabványtól való eltérés, illetve a szabvány nem alkalmazása esetén a megoldás megfelelõségét igazolni kell és ezért minden felelõsséget vállalni kell! Az ellenőrzés alapja: (2010 novemberében hatályos jogszabályok és érvényes szabványok figyelembevételével)

- Az OTSZ 3. rész I. fejezete, illetve az MSZ 10900: 2009 szabvány, NAF és KÖF berendezések felülvizsgálatakor irányelvként használható. - Az OTSZ 3. rész II. fejezete, illetve az MSZ 15688:2009 szabvány. - Az OTSZ 3. rész III. fejezete, illetve az MSZ 274 szabványsorozat, továbbá az MSZ EN 62305 szabvány sorozat villámvédelmi berendezések felülvizsgálatakor. - Az OTSZ 3. rész IV. fejezete, illetve az MSZ 16040 szabványsorozat, továbbá az MSZ EN 61340 szabvány sorozat az elektrosztatikus védelmi berendezések felülvizsgálatakor. - Az MSZ 1610 szabványsorozat az 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések felülvizsgálatakor. Különösen az MSZ 1610-5 szabványt ajánlom a kérdező figyelmébe! - Az MSZ EN 60079 szabványsorozat robbanásveszélyes térségekben üzemelő villamos berendezések felülvizsgálatakor. Különösen az MSZ EN 60079-17 szabványt ajánlom a kérdező figyelmébe! Egyaránt vonatkozik NAF/KÖF/KIF berendezésekre! - Az MSZ EN 61241 szabványsorozat porrobbanás-veszélyes térségekben üzemelő villamos berendezések felülvizsgálatakor. Különösen az MSZ EN 61241-17 szabványt ajánlom a kérdező figyelmébe! Egyaránt vonatkozik NAF/KÖF/KIF berendezésekre! ► ÉRINTÉSVÉDELEM A nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmének ellenőrzésére nincs jogszabályi előírás, a felülvizsgálatok részleteit, műveleteit és időközeit az MSZ 172 szabványsorozat egyes szabványai írják elő. - MSZ 172-2:1994 Érintésvédelmi szabályzat.1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések A szabvány 6. fejezete írja elő az ellenőrzést: létesítéskor, majd megszemléléssel 3 évenként, méréssel 6 évenként, kiásással végezhető ellenőrzéseket 12 évenként kell elvégezni. - MSZ 172-3:1973 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségû, közvetlenül földelt berendezések. A szabvány 6. fejezete írja elő az ellenőrzést: létesítéskor, majd megszemléléssel és méréssel 4 évenként, kiásással végezhető ellenőrzéseket (a földelõrendszer elemeinek korróziós vizsgálata) 12 évenként kell elvégezni. - MSZ 172-4:1978 Érintésvédelmi szabályzat.1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések. A szabvány 6. és 7. fejezete írja elõ az ellenőrzést: szabványossági felülvizsgálat létesítéskor, majd megszemléléssel és méréssel 3 évenként, továbbá javítás, átalakítás után, illetve rendellenesség észlelése esetén. ► KI VÉGEZHETI A NAGYFESZÜLTSÉGŰ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁT? A NAF/KÖF berendezések szabványossági felülvizsgálatait végző személyek esetében is alapkövetelmény a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet szerinti szakképesítések megléte. E szakképesítések megszerzésének feltétele: az erősáramú végzettség (ez esetben célszerűen legalább középfokú ajánlott) és a legalább 3 éves igazolt erősáramú szakmai gyakorlat. A szükséges szakképzések: - Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, OKJ száma: 557/165 sorszámon, 33 522 04 0001 33 01, - Erősáramú berendezések felülvizsgálója, OKJ száma: 558/165 sorszámon, 33 522 04 0001 33 02,


20

- Villámvédelmi felülvizsgáló, OKJ száma: 566/165 sorszámon, 33 522 04 0001 33 10. Ha „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú gáz-, illetve porrobbanás-veszélyes térségekben kell felülvizsgálatot végezni akkor a felülvizsgálónak rendelkeznie kell a - Robbanásbiztos berendezés kezelője, OKJ száma: 561/165 sorszámon, 33 522 04 0001 33 05 szakképesítéssel is! (Lásd: OTSZ 3. rész I. fejezet 1.4.2 pont.) (OKJ: Országos Képzési Jegyzék. A legutolsó változatot hatályba léptette: 133/2010.(IV.22.) Kormány r. Elfogadhatók a korábban más néven és számon nyilvántartott, a felsoroltaknak megfelelő szakképesítések is.) A villamos berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenységek a villamos berendezések üzemeltetése tárgyú MSZ 1585:2009 jelzetű szabvány alkalmazási körébe tartozik. A szabvány 4.2.101. és 4.2.102. szakaszai határozzák meg a szabvány szerinti tevékenységeket végző személyek csoportosítását és az egyes csoportokhoz rendelt munkák végzéséhez szükséges szakképesítéseket. E szerint a NAF/KÖF berendezések felülvizsgálója a IV/e, illetve a IV/f csoportba tartozik. A IV/e csoportba a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult személyek tartoznak. A IV/f csoportba a NAF/KÖF berendezések kezelésére képesítő hatósági szakvizsgával (pl. önálló hálózatkezelő, villamosmű-kezelő, villamos hálózat és alállomás üzemeltető) rendelkező szakemberek tartoznak! A IV. csoportba tartozó személy alkalmas minden olyan villamos szakmunka önálló végzésére, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. E munkákat feszültség alatt (NEM FAM munka!!) és feszültség közelében is elvégezheti. Azt, hogy szakismeretei elegendőek-e az adott munka elvégzéséhez, saját magának kell eldönteni, azzal, hogy a IV/f csoport szerinti képesítés csak azon 1000 V-nál nagyobb feszültségű villamos berendezésen végzett munkára tesz alkalmassá, amelyekre a jogszabály szerinti szakvizsga vonatkozik! A szabvány tehát megköveteli a NAF/KÖF berendezések felülvizsgálóitól a következő kiegészítő külön szakképesítés meglétét: - Villamos hálózat és alállomás üzemeltető, OKJ száma: 564/165 sorszámon, 33 522 04 0001 33 08. Mint említettük, a szabvány alkalmazása önkéntes! A saját és munkatársaink biztonsága azonban megköveteli, hogy az ilyen munkát, a NAF/KÖF berendezések felülvizsgálatát e tárgyban felkészült, jól képzett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék! Különösen ajánlatos e berendezések felépítésében, üzemeltetésében, kezelésében és a védelmek ismeretében, védelmi rendszerek működésében, ellenőrzésében való jártasság és a vonatkozó létesítési és biztonsági szabványok ismerete (MSZ 1585)! Ezenkívül természetesen mindig jelen kell lennie a helyismerettel rendelkező, szakmailag is felkészült üzemi kisérő(k)nek is!

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet Személyi változás a MEE titkárságán Lapunkban éppen egy évvel ezelőtt jelent meg ugyanezzel a címmel egy cikk, amelynek témája ugyanúgy az elköszönés és az üdvözlés volt. Most sincs ez másként, hiszen Helter Ferencné kolléganőnk, akit mindenki Rozikaként ismer, nyugdíjba ment, így új munkatársat köszönthettünk a titkárságon, aki átvette a képzeletbeli stafétabotot. A meghirdetett irodai asszisztensi és oktatásszervezési munkakörre ezúttal is rengetegen - közel kétszázan – jelentkeztek, és a jelöltek közül Szeli Viktóriára esett a választás. A következő beszélgetések közelebbről szeretnék bemutatni a két kolléganőt, az elköszönőt és a bemutatkozót.

Helter Ferencné, Rozika Ha valakinek a szakmai gyakorlatához információra volt szüksége, ha tanfolyamok vagy szakkönyvek után érdeklődött mindig Rozikát, Helter Ferencnét kereste, aki mindig készséggel válaszolt a kérdésekre. Az elhangzó kérések, kérdések sosem maradtak megválaszolatlanok, Rozika kedvesen, megnyugtató módon igyekezett minden problémára megoldást találni. Több száz hazai szakember becsüli személyét és ismeri el munkáját, mert segítőkészségére mindenki és mindig számíthatott. Mesélnél arról, hogyan indult az életed, hol dolgoztál egyesületi munkád előtt?

Szeli Viktória Mindig érdekelt, hogy egy álláshirdetésre jelentkezőben mi keltette fel e munka iránt az érdeklődést? Mindig is másokkal foglalkoztam, szeretek kapcsolatokat kialakítani, szívesen segítek különböző problémák megoldásában, szociálisan érzékeny vagyok. Egy internetes állásközvetítő oldalon találtam a MEE hirdetését, és amikor megnéztem a MEE honlapját, úgy éreztem, hogy itt szívesen dolgoznék. Mit és hol dolgoztál mielőtt elnyerted ezt a munkakört? Az életemben nincsenek különleges epizódok, én is lépegettem a szokásos lépcsőfokokon. Érettségi után recepciós voltam egy irodaházban, majd egy tajvani számítógépes céghez mentem a vezető mellé titkárnőnek. Sajnos a cég csődbe ment, és 1998-ban a Magyar


21

Az iskolák befejezése után, a nyolcvanas évek elejétől az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban adminisztrátorként, ezt követően a minisztérium szolgáltatási területének műszaki üzemvezetője mellett titkárnőként dolgoztam. 1989 őszén szólt egy ismerősöm, hogy az Elektrotechnikai Egyesületnél a tanfolyamok ügyintézője elment, és a titkárság keres valakit erre a feladatra. A titkárság ügyvezetője és a gazdasági vezető egy oktatási rendszert szerettek volna kialakítani, melynek felépítése és a szervezése is az én feladatom lett. Az oktatási munkák mellett a titkárnői teendőket is én láttam el. Nagyon szerettem ezt a munkát, mert változatos, sokszínű. Kapcsolatokat kellett kialakítanom az Ipari és Kereskedelmi Kamarával, és az éppen aktuális, oktatásért felelős minisztérium munkatársaival, utóbb a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, akikkel együttműködési megállapodást is kötöttünk. Minden tanfolyamot a szerződéskötéstől a szervezésen át (oktatók, helyszín, a résztvevők teljes adminisztrációja, a bizonyítványok kiadása) a teljes lezárásig én bonyolítottam. Mi az, amire a legszívesebben gondolsz vissza a munkáddal kapcsolatban? Amire a legbüszkébb vagyok, hogy 2000-ben január 1-jétől június 30-ig a MEE volt a vizsgaszervező központja országos szinten az elektrotechnika szakcsoportba tartozó vizsgáknak. Ezt a felelősségteljes nagy munkát egyedül kellett lebonyolítanom, amit teljes sikerrel tudtam megoldani. Hogyan tervezed a jövőt, mivel töltöd majd napjaid? Gondolom, hogy az új kolléganőnek lesznek még kérdései, rám mindig számíthat, bemegyek és segíteni fogok. Egyébként rengeteg tervem van, szeretnénk utazni itthon és külföldön amennyire az anyagi helyzetünk engedi, ezért már elkezdtem angolul tanulni. Közelünkben van a Klebelsberg Kunó Művelődési Központ ahova rendszeresen eljárunk a színházi előadásokra, koncertekre, kiállításokra és egyéb rendezvényekre. Mivel kertes házban lakunk, itt is rengeteg a teendő a kerttel, háziállatokkal. De szívesen foglalkozom az unokákkal is. Unatkozni biztos nem fogok. Mindannyian jó egészséget és sok szép élményt kívánunk a nyugdíjas éveidhez!

Postánál vállaltam munkát. Itt minden olyan pozíciót betöltöttem, amit csak egy postánál elérni lehet. 2007-ben a Wallis autókölcsönző cég üzemeltetési igazgatójának asszisztenseként dolgoztam 2010 áprilisának végéig. A cég átszervezése miatt elvesztettem állásomat, azóta a munkakeresésre koncentráltam, s 2011-ben végre egy új környezetben próbálhatom ki magam. 1997-ben elvégeztem egy számítógép-kezelői tanfolyamot, majd pedig társadalombiztosítási ügyintéző végzettséget is szereztem. Az Elektrotechnikai Egyesületnél szeretnék hasznos tagja lenni a titkársági csapatnak. Mesélj arról, hogy mi a kedvenc időtöltésed vagy hobbid? Van egy 9 éves kislányom, aki kosárlabdázik, vele meccsekre járunk. Szívesen látogatjuk a múzeumokat, fedezünk fel számunkra még ismeretlen városokat, a kirándulás és az utazás is kedvelt programunk. Az üvegfestés az a kreatív tevékenység, amivel még szeretek foglakozni szabad óráimban. Tóth Éva

Évzáró taggyűlés Kecskeméten

A MEE Kecskeméti Szervezete 2010. december 8-án tartotta évzáró taggyűlését a Kecskeméti Főiskola Műszaki karának dísztermében. Az ülésen két igen érdekes és a napi gyakorlat során is jól hasznosítható előadás hangzott el. Gabula András (MAPASZ elnökségi tag) a passzív házak építésével kapcsolatos ismereteinket gyarapította a „Passzív ház – a jövőbe vetett bizalom” című előadásával. Tóth László geológus (GEO Rt.) a „Geotermikus hőszivattyús energiahasznosítás földtani alapjai” című előadásában egy geológus szemszögéből ismerkedhettünk meg napjaink gyorsan „divatossá” vált energiamegtakarítást eredményező megoldásával, a hőszivattyús rendszerek telepítésének geológiai hatásaival és érdekességeivel. Az előadásokra a kamarai tagokat és a

hírek Hírek Hírek Hírek

Energetikai nekrológ hírek a világból Az EDF 2018-ban helyezi üzembe első atomreaktorát az Egyesült Királyságban A párizsi székhelyű EDF 4 atomreaktor telepítését tervezi az Egyesült Királyságban (UK), a dél-nyugat angliai Hinkley Pointban üzemelő meglévő atomerőmű telephelyén, illetve Sizewellben. Az első reaktort 2018-ban helyezik üzembe. Az eredetileg tervezett határidő két évet csúszik, tekintettel arra, hogy az EDF Kínában elkötelezte magát. Az építés során 5000 ember kap munkát, és a helyi gazdaság évente 100 millió angol fonttal gyarapszik. Írország szélenergia-hasznosítási célkitűzése Az Eirgrid – az írországi villamosenergia-ipari rendszerirányító – vezérigazgatója véleménye szerint lehetséges, hogy Írország villamosenergia-termelésének 75%-át szélenergia segítségével biztosítsák a nem is olyan távoli jövőben. Az ír kormány azon célkitűzése, hogy villamosenergia-termelésük 40%-át 2020-ra


22

helyi cégek szakembereit is meghívtuk, akik így képet kaptak az egyesületi életről. Bízunk abban, hogy néhányukat hamarosan tagjaink között is üdvözölhetjük. Az előadásokat követően az előadók a kérdésekre válaszoltak .  Az évértékelő vezetőségi beszámoló és a jövő évi programtervezet összeállításának egyeztetése után sor került egy rövid ünnepségre is. 2003-ban a főiskola GAMF karán kialakításra került a „Zipernowsky udvarként” elnevezett kis belső tér, amelyben - a MEE Kecskeméti Szervezete és a DÉMÁSZ Rt. támogatásával készült - Zipernowsky Károly kerámiaképe van elhelyezve. Meleg László méltató szavaival emlékeztünk az Elektrotechnika szaklap alapítójára, egyesületünk egykori elnökére, aki több szálon is kecskeméti kötődésű, valamint itt volt három évig gyógyszerész. A közcélú villamos energiaszolgáltatás Kecskeméten 1897-ben kezdődött meg. A jelenleg is fűtőműként működő – gázmotorral villamos energiát is termelő, árpádvárosi telephelyen február 13án kezdték meg az üzemi próbákat. Zipernowsky közreműködésével - javaslatára a város közösségének tulajdonában maradó -  a „Kecskemét Város Villanyfejlesztő Telep” a próbaüzem alatt sikeresen vizsgázott. 1897. február 21-én üzemképesnek nyilvánították. A megemlékezést követően jó hangulatú baráti beszélgetéssel zártuk az idei évet. Váradi Zoltán MEE Kecskeméti Szervezete [email protected]

megújuló energiából fedezzék, már túlhaladott álláspont. Ez év áprilisában mérföldkőhöz érkeztek, ugyanis ekkor a villamosenergia-termelés 50%-át a szélerőműparkok biztosították. Japán olajtüzelésű erőművet alakít át folyékony gázüzemre Chubu Electric Power Co., Japán harmadik legnagyobb energetikai vállalkozása egy régi, olajtüzelésű erőművét építi át cseppfolyósított természetes gázüzemű erőművé. A Tokiótól nyugatra fekvő Nagoya 1190 MW-os olajtüzelésű erőműve az átalakítást követően 2200 MW kapacitású lesz. A 2019-ben elkészülő erőmű beruházási költsége 2,4 milliárd $ lesz. Az átalakítással évente 1 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátást takarítanak meg elsősorban azért, mert az erőmű hatásfoka lényegesen jobb lesz. A japán energetikai cégek 2012-re 20%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki az 1990-es évhez viszonyítva. Az Arab-öböl menti országok jelentős energetikai fejlesztésekbe kezdtek A térség energiaigénye 2030-ra 85%-kal haladja majd meg a 2008-as igényt. Erre való tekintettel hatalmas – a világon talán a legjelentősebb - beruházásokba kezdenek, amelyből csak a hálózatfejlesztési projekt 3,5 milliárd $. A sikeres fejlesztés érdekében több nemzetközi konferenciát és kiállításokat szerveztek, ahová meghívták a jelentős fejlesztő és gyártó cégeket. Forrás: Internet Dr. Bencze János [email protected]

Újabb távvezeték erősíti a főváros és a régió áramellátását

Tovább növeli Budapest és a régió ellátásbiztonságát, valamint erősíti az európai villamosenergia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat az az új, Martonvásár – Bicske közötti 400 kilovoltos távvezeték, valamint az új Bicske Dél 400/120 kilovoltos alállomás, melyet december 10-én adott át a Mavir. A 8 településen átívelő 24,5 kilométer hosszú távvezeték kiépítése és a teljesen új Bicske alállomás megépítése a kor követelményeinek megfelelő készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, valamint a környezetvédelmi alapkövetelmények szem előtt Tari Gábor tartásával, a kitűzött határidőn és a jóváhagyott költségkereten belül valósult meg – mondta Tari Gábor, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirá-

A X. Diagnosztikai Konferenciáról

Minden évben más helyszínen kerül megrendezésre a nagyfeszültségű Szigetelésdiagnosztikai Konferencia, ez alkalommal Esztergomra esett a választás. Az elmúlt tizenöt évben jelentősen felgyorsult a helyszíni roncsolásmentes szigetelésdiagnosztika elterjedése, először a


23

nyító (Mavir) Zrt. vezérigazgatója. A távvezeték 168 darab, úgynevezett „Fenyő” típusú oszloppal épült, a beruházás teljes költsége mintegy 10,5 milliárd forint volt. Nehezítette a munkát és a határidő tartását, hogy az építkezés során az alállomás területén középkori épületek alapjainak maradványaira bukkantak. A régészeti feltárás segítségével megismert leletek rengeteg új információt szolgáltatnak a régió Árpád kori történelmével kapcsolatban. Az átadási rendezvényen Bencsik János, klíma és energiaügyekért felelős államtitkár többek között hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-szolgáltatás minőségét javítja ez a beruházás, amely remélhetőleg az ellátás biztonsága mellett a fogyasztói árakra is kedvező hatást fog gyakorolni. A kormányzat támogatni fogja az átlátható, költséghatékony beruházásokat, amelyek mind rövidtávon, mind hos�szútávon a magyar lakosság érdekeit szolgálják. Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő [email protected] Felvételek: Tóth Éva

Bencsik János államtitkár

nagy-/középfeszültségű transzformátorok és egyéb alállomási berendezések, majd a kábelek állapotvezérelt karbantartását elősegítendő. A vizsgálóberendezések elszaporodásával egyre több erősáramú szakembert igényelt ez a szakterület, és ezért évről évre egyre több kolléga vizsgázott le a mérésvezetői tanfolyamokon. Egyre nőtt azoknak a szakembereknek a száma is, akik a mérési eredményeket a villamos berendezések karbantartásának ütemezésére használják. Ennek következtében felmerült igények szükségessé tették egy összefoglaló szakkönyv kidolgozását és megjelentetését. Így készült el a „Közép- és nagyfeszültségű hálózati berendezések diagnosztikai vizsgálata” című könyv, melynek főszerkesztői feladataira Luspay Ödönt kértük fel, szerzői pedig az adott szakterületet legjobban ismerő kollégáink, illetve tanáraink voltak. Ez a könyv

első alkalommal 2000ben jelent meg, és nagy sikerét jelzi, hogy azóta már két újabb kiadást is megért. Jelenleg még az érdeklődők számára elegendő példány áll rendelkezésre. A könyv megjelenése után hamar kiderült, hogy a terület fejlődése a könyv lezárásával nem fejeződött be, újabb és újabb diagnosztikai módszereket fejlesztenek ki, amelyeknek nyomon követése feltétlenül szükséges a szakemberek számára. Ezért 2001-ben elindítottuk a Szigetelésdiagnosztikai Konferenciák sorát. Azóta is kifejezetten törekszünk arra, hogy ezeken a rendezvényeken az egymással versenyző valamennyi piaci szereplő bemutathassa eredményeit a nagyközönségnek. Az a döntésünk, hogy lehetőséget biztosítottunk a szakembereknek a tapasztalatcserére, jó volt, bizonyítja ezt az a tény, hogy a kezdeti 45 fős létszám igen hamar 90 körülire nőtt, de az október hónapban rendezett, X. konferenciára már 140-en regisztráltak. A rekord létszámú jelentkező mellett előadás-javaslatok is nagy számban érkeztek. Valamennyi eddigi konferencia előadásanyaga elérhető a www.diagnostics.hu címen. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület részéről idén Günthner Attila nyitotta meg a rendezvényt. A generátor-, transzformátor-, megszakító- és kábeldiagnosztikáról hallott sok hasznos előadás és a szünetekben folyó konzultáció mellett sokat be-

„Városi energiafelhasználás” címmel konferencia az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetem, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége 2010. november 25-én a Magyar Tudomány Ünnepe az Óbudai Egyetemen programsorozat keretében tartotta meg a sorban V. Energetikai konferenciáját, melynek témája a "Városi energiafelhasználás". A konferencia védnöke Olajos Péter energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár volt.


24

szélgettünk a fent már említett diagnosztikai könyvvel kapcsolatos feladatokról is, mivel épp most teljesedett ki az az igény, hogy az immár több mint tíz éves alapművet megújítsuk. A munka elkezdődött, hamarosan eredményekről is beszámolhatunk. Arról is döntöttünk, hogy a jövő évi konferenciát Dr. Németh Endre emlékének szenteljük, akitől nagyon sokat tanultunk az elmúlt évtizedekben.

Kispál István gyakorlati mérési bemutatót tart a résztvevőknek

Benkó Dixieland Band

A jubileumi alkalomból – a MAVIR Zrt támogatásával – a Benkó Dixieland Band ébresztett a jelenlévőkben nosztalgikus érzéseket, diákkorunk Dixie-kocsmáinak hangulatát idézve utolérhetetlen zenei színvonalon. Szántó Zoltán A villamos és a hőenergia jelentős részét a nagyvárosi lakossági fogyasztás teszi ki. Ennek energiahatékonysága és környezetkímélése elsődleges szempont, de a városi környezetre való tekintettel mégsem lehet minden megújuló technikát alkalmazni. Az előadások a közeljövő hazai fejlesztései szempontjából releváns műszaki kérdéseket, lehetőségeket mutatták be. A köszöntők után dr. Kádár Péter, az Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézetének igazgatója „A városi energiaellátás sajátosságai” címmel korszerű hazai energetikai alkalmazásokat mutatott be, amelyek példaértékűek lehetnek. Többek között említette a szennyvíziszapból előállított biogáz technológiát, a hulladékégetést, kogenerációt és a Faluház projektet is. Horváth Károly a Magyar Energia Hivatal Villamosenergia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály osztályának vezetője a városi energiagazdálkodás és a szabályozó hatóság kapcsolatáról tartott előadást. Dr. Krómer István a Villamosenergia Ipari Kutató Intézet igazgatója az új technológiák elterjedésének jellegzetességeiről szólt, benne az árak alakulásáról is. Tóth Nelli, az Energiaklub munkatársa a sikeres településenergetikai beruházások és a fenntartható energiatermeléshez szükséges kommunikációs és tudatformáló tevékenységeket, kampányokat elemezte. Dr. Drucker György, az Ex Libris Consulting Kft. igazgatója a világ megavárosainak különbözőségéről beszélt. Elmondta, hogy ma a világon többen élnek a városban, mint vidéken, és míg London és Sanghaj mérete közel azonos, addig az előző inkább egy lakóváros, addig az utóbbi egy iparvárost takar. Az áramszolgáltatók városi kihívásait Bessenyei Tamás, az ELMÜ Hálózati Kft. munkatársa ismertette, míg Novák Balázs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) az épületekbe telepített intelligens automatikák energiamegtakarító szerepére mutatott példákat. Kollégája, Raisz Dávid az áramkimaradások időtartamát csökkentő zárlati hibahely meghatározó módszert mutatott be. A városi villamosenergia-ellátás

hálózati aspektusairól dr. Morva György, az Óbudai Egyetem docense tartott előadást, míg kollégája Szén István a budapesti metró villamosenergia-ellátását elemezte. Színes, részben építőművészeti képekkel illusztrálta Herbert Ferenc, az Óbudai Egyetem Megújuló Energia Kutatóhely vezetője a világban hatalmas léptékben alkalmazott napelemek építészeti felhasználását. A fotovoltaikus berendezések egy kevésbé látványos, de annál fontosabb szempontjáról, a napelemek érintésvédelmi megoldásairól hallhattunk dr. Novothny Ferenctől, az Óbudai Egyetem docensétől. Nyers József, a Szabadkai Műszaki Főiskola professzora egy uszodákban, kommunális intézményekben is felhasználható hővisszanyeréses hőszivattyú alkalmazást mutatott be. Haddad Richárd, az IPSOL Kft. igazgatója rámutatott, hogy a jelenleg elérhető technológiai lehetőségek messze nincsenek kihasználva az emberi (lakossági) tényező miatt. Az energiatakarékoskodást, a környezetvédelmet mindenki saját magán, az otthonában, a környezetében kellene, hogy elkezdje. Vörös Balázs a Sourcing Kft. munkatársa arra hívta

Az innováció szerepe a tudományos kutatásban Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

fel a figyelmet, hogy míg az energiatakarékosság sajnos a fogyasztói habitusunk megváltoztatása nélkül nem lehetséges, és az energiahatékonysági beruházások csak hosszú távon térülnek meg, addig az energiapiacon ma is lehetőség van olcsóbb energiához jutni. Dr. Fábián Zsolt, Gödöllő alpolgármestere az önkormányzatoknak az energiagazdaságban betöltendő feladatait és szerepét tekintette át. Sági József az EFR Hungária Kft-től a rádiófrekvenciás körvezérlés lakossági tájékoztatásban való felhasználását ismertette. A zárszóban elhangzott, hogy számos technológia létezik ma már Magyarországon. Nem demonstrációs projektekre van elsősorban szükség, hanem ezen technológiák alkalmazásának elterjesztése a soron következő feladat a korszerűbb városi energiafelhasználásért. Az elhangzott előadásokat a http://conf.uni-obuda.hu/energia2010/ honlapon találják meg. Dr. Kádár Péter

sági Minisztérium felügyelete alatt olyan Nemzeti Kutatási Hivatallá fog átalakulni, amely innovációs ügynökségként segíti a vállalkozások innovációs tevékenységét.

Az elmúlt 18 évben innovációs díjat nyert társaságok által létrehozott Magyar Innovációs Klub nyílt találkozót, és konferenciát tartott december 14-én, a Magyar Tudományos Akadémián „Az innováció szerepe a tudományos kutatásban” címmel.

Ezt követően Pakucs János, a Magyar Innovációs SzöDr. Güntner Ottó vetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke közzé tette a MISZ és a Magyar Innovációs Alapítvány által 19. alkalommal kiírt 2010. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. A pályázaton csak azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, illetve azokra lehet javaslatot tenni, amelyek 2010-ben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológiatranszfer stb. lehet. A Magyar Innovációs Nagydíjat az a vállalkozás nyeri el, amelyik 2010-ben a legkiemelkedőbb innovációs teljesítményt érte el.  Pakucs János beszámolt arról is, hogy az elmúlt 18 évben öt nagyvállalat, 11 kis- és középvállalkozás, valamint az MTA két kutatóintézete részesült Innovációs Nagydíjban. Ezen kívül az elmúlt időszakban összesen 128 egyéb innovációs díjat adtak át 72 nagyvállalatnak, 47 mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint kilenc kutatóintézetnek. A regisztrált innovációs teljesítményekből 1.000 Mrd Ft-ot meghaladó többleteredmény származott.

A konferencia első részében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszámolt arról, hogy a tudományos kutatás szoros kapcsolatban áll az innovációval, és az MTA kutató intézeteiben – elsősorban a természettudományi intézetekben – jelentős, és díjakkal is elismert, innovációs tevékenység folyik.

A konferencia második részében a 2009-ben Innovációs Díjat kapott cégek vezetői bemutatták, hogy a díj elnyerése milyen eredmény-, ill. teljesítmény-növekedést generált cégüknél. Erről számolt be dr. Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, dr. Güntner Ottó, a FUX Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. kutatási igazgatója, dr. Hegedűs Lajos, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, Vass Attila, az Electrolux Lehel Kft. gyárigazgatója és Fejes Sándor, a Hedz Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Kiss Árpád ny. főtanácsos [email protected]

Nikodémus Antal, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Innovációs Főosztályának vezetője ismertette az NKTH átalakításával kapcsolatos terveket. Az NKTH a Nemzetgazda-


25

Vision 2015 stratégiai jövőkép November 17-én a Royal Philips Electronics a sajtó képviselőinek is bemutatta a Vision 2015 névre keresztelt stratégiai jövőképét, amely pozíciójának erősítését célozza az egészségügyi- és well-being ágazatok terén. A piaci kilátások és befektetési lehetőségek bemutatásán túl a Vision 2015 az elkövetkező években a cég megerősödését és versenyképességének fokozását szolgálja. A következő öt évet tekintve az alábbi prioritásokat jelölte meg a Philips: erősíti vezető pozícióját a globális GDP-nél gyorsabban növekvő piaci részesedés mellett, ugyanakkor vezető márka kíván lenni azokon az egészségügyi és a wellbeing iparági piacok többségében. A cég a fenntarthatóság elkötelezett híve, ezt a területet a vállalat különböző ágazatain keresztül vizsgálja, külön célokat állapít meg a részükre. Végül, de nem utolsósorban, olyan vállalatként kíván megnyilvánulni, amely pozitív változásokat hoz az emberek életébe. „A 2015-ös tervek megvalósításban a közép- és dél-keleteurópai országok, beleértve Magyarországot is, kulcsfontosságú szerepet játszanak. Egyrészt a régióban jelen lévő számottevő gyártási és beszállítói háttér, másrészt az egészségügyi és világítástechnikai modernizáció, valamint a háztartások elektronikai és kisháztartási vásárlásai révén.” – mondta Benedikt Laux a vállalat regionális és egyben magyarországi vezérigazgatója.

A világítástechnika területén a Philips bővíti a hagyományos izzólámpák kiváltására szánt LED-es megoldások kínálatát. A normálizzók uniós piacról történő fokozatos kivonásának és az alternatívaként kínált, energiatakarékos fényforrásokat érő kritikáknak köszönhetően a figyelem egyre inkább a LED-ek felé fordul. Az egyre fejlettebb technológiának köszönhetően a kisméretű, hagyományos megoldásokhoz képest 60-80% energia-megtakarítást nyújtó LED-es termékek – a kül- és beltéri színes díszvilágítás után – kezdenek teret hódítanak immár a közvilágításban, az irodai- és az üzletvilágításban is. Mindemellett nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy körültekintően kell mérlegelni az alkalmazási lehetőségeket! A nagyteljesítményű ún. power LED-ek megjelenésével az eddig legkevésbé „LED-esített” területre, az otthonokba is betört az új technológia. A késedelem oka, hogy a háztartási alkalmazásra olyan fényforrásokat kellett kifejleszteni, amelyek méretben, funkcióban a megszűnő izzólámpákat egy az egyben helyettesíteni tudják – de ugyanakkor magas fényárammal rendelkeznek. Emellett fontos az új lámpák színhőmérséklete – a fehér színű LED-ek alapvetően hideg, kékes fényét az izzólámpák meleg fényéhez kellett hasonlatossá tenni. A cég ez év elején mutatta be a mindössze 8 W-ot fogyasztó, de megjelenésében, funkcionalitásában, fényerejében és színében a 40W-os izzólámpát kiváltó LED „körtét”. Néhány hónapja azonban igazi áttörést sikerült elérni a már 60 Watt teljesítményű izzólámpákat helyettesíteni tudó fényforrás kifejlesztésével. A MasterLED Glow névre keresztelt 12W-os fényforrás 806 lumen fényáramot állít elő (egy 60W izzólámpa fényárama 710 lumen), kellemes, a normálizzóhoz hasonló meleg-fehér fénye, és 80 feletti színvisszaadási mutatója van. A várható 25.000 órás (átlagos használatban 20-25 év) átlagos élettartama alatt 80% energia-megtakarítás érhető el az alkalmazásával. A világújdonságnak számító lámpa ez év őszétől kapható a hazai boltokban is. JK.

Átadták a Gábor Dénes-díjakat a Parlamentben A NOVOFER Alapítvány 22. alkalommal hirdette meg nyilvánosan a Gábor Dénes-díjra történő felterjesztés felhívását. A díjak ünnepélyes átadására 2010. december 16-án került sor a Parlament Főrendházi termében. A Gábor Dénes-díj alapvető célja a névadó életpályájával szimbolizált innovatív magatartás elismerése. A díjat díszoklevél és pénzdíj egészíti ki. Az ünnepségen a hét hazai Gábor Dénes-díjat, a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat és az „In memoriam Gábor Dénes” elismerő okleveleket adták át. A díjátadó ünnepséget megnyitotta, és a vendégeket köszöntötte dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, majd az ünnepi beszédet dr. Pálinkás József, az MTA elnöke tartotta. A nyilvános felhívás alapján a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek terjeszthették fel azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező szakembereket, akik: ● jelentős tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,


26

● tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, ● személyes közreműködésükkel nagyon jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. A NOVOFER Alapítvány kuratóriumának döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült többek között: Dr. Gerse Károly gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Zrt. törzskari vezérigazgató-helyettese a magyar villamosenergia-iparban betöltött, több évtizedes és eredményes vezetői és szervezői tevékenységéért, az energetikai műszaki oktatásban és fejlesztésben elért iskolateremtő munkásságáért, a magyarországi villamosenergia-ipari

A díjátadók és a díjazottak

Dr. Gerse Károly a díjjal

Baji Csaba MVM vezér, Dr. Gerse Károly, Hamvas István PA ZRt. vezérigazgató, Dr. Aszódi Attila BME NTI igazgató

liberalizáció és piacnyitás megvalósulásában, valamint a hazai villamosenergia-ipar európai uniós jogszabályoknak megfelelő működésének kialakításában nyújtott kiemelkedő tevékenységéért. A díjat dr. Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár és Garay Tóth János kuratóriumi elnök adta át dr. Gerse Károlynak. A kitüntetett tudományos pályafutásának az elején speciális hőátadási jelenségekkel, lángok ütközésével foglalkozott. Később érdeklődése kazánok méretezési, üzemeltetési, konstrukciós kérdései felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a kazánok változó üzemállapotának és a tüzelőanyag minőségének a vizsgálata terén. Fontosak a magyar erőműrendszer modernizációjával, villamosenergia-piaci liberalizációval foglalkozó dolgozatai. Kereskedelmi igazgatóként 2003 előtt a kereskedelmi tevékenységért, Üzemi Szabályzatért, szabályozási kérdésekért volt felelős. Hozzájárult a villamosenergia-piac liberalizációjához,

többek között az optimális piaci struktúra, befagyott költségek, piaci erőfölény kérdését vizsgálva. A 90-es évek elején az erőművi üzemvitel vezetőjeként fontos szerepe volt a szabályozási változásokban, a villamosenergia-ipar privatizációjának előkészítésében. Fontosabb tisztségei: Címzetes egyetemi tanár (2006-tól), Európai Energia és Közlekedési Fórum (EFET) alternatív tagja (2005-2007), Eurelectric Magyar Tagozat Elnöke (2005-), MVM Közleményei főszerkesztő (1999-), a Magyar Mérnökakadémia tagja (2007-). Az Eötvös-díj, a Magyar Gazdaságért Díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetés tulajdonosa.

Emléktáblát avattak dr. Károly Irenaeus József tiszteletére Nagyváradon

Az emléktábla leleplezése és felavatása előtti ünnepségen több előadó is méltatta Károly I. József személyiségét. Bíró Rozália alpolgármesternő az ünnepelt erkölcsi nagyságát, a közösségért mindig tettrekész magatartását emelte ki. Pásztai Ottó, az Öregdiák Egyesület elnöke méltatta Károly I. J. Tudományos munkásságának eredményeit az elektrotechnika terén, amelyek az elektromágneses hullámok tanulmányozása és az első modern röntgenlaboratórium megteremtése Magyarországon. Fejes Anzelm prépost-prelátus a tudós pap tanári és pedagógiai tevékenységét méltatta. Kiemelte hogy a tudós széles körű munkássága a premontrei rend azon jelmondatában gyökerezett, miszerint az erényben kell győzedelmeskedni. Makai Zoltán a tudós pap küzdelmét méltatta, Nagyvárad villamosítása és a villamos közlekedés megteremtése terén. Népszerűsítette a villamos energia előnyeit, bebizonyítva a váltóáram fölényét az egyenárammal szemben, illetve a villamos világításét a gázvilágítással szemben. Isaac Newton, a nagy tudós mindig hangoztatta, hogy az előttünk járt nagy felfedezőkről mindig tisztelettel és megbecsüléssel beszéljünk. Amikor felfedezéseiről kérdezték, híres mondásával válaszolt: „Távolabbra láttam, mert óriások vállán álltam “ Kedves olvasók, álljunk mi is bátran nagy elődeink vállára, hogy távolabbra láthassunk! Összeállította: Makai Zoltán, Nagyvárad

A Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Várad-Hegyfoki Premontrei Prépostság szervezésében emléktábla felavatására került sor dr. Károly Irenaeus József tiszteletére Nagyváradon. A Magyar Elektrotechnika e jeles, nagy alakja emléktábláját az egykori Premontrei Főgimnázium, ma a M. Eminescu nevét viselő Főgimnáziumban helyezték el és leplezték le 2010. december 10-én. Ez az esemény folytatása annak a tiszteletadásnak, amely e jeles elektrotechnikust, tanárt és a közjót szolgáló személyiséget övezi, elsősorban Nagyváradon. Károly Irén 33 évig tanított a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban, így emléktáblája méltón került Bartók Béla, a gimnázium volt diákja és Juhász Gyula, a gimnázium volt tanára emléktáblái mellé. Az emléktábla elhelyezése és leleplezése egy széles körű ös�szefogás eredménye. Ebben részt vettek a Premontrei Öregdiák Egyesület, a Premontrei Prépostság, az önkormányzat magyar képviselőcsoportja, Bányai István vállalkozó, Kurucz Imre szobrászművész, a Bihar megyei tanfelügyelőség és nem utolsósorban a főgimnázium vezetősége, illetve tanári közössége.


27

Dr. Gerse Károly kitüntetéséhez mi is szívből gratulálunk! Kép és szöveg: Tóth Éva

”Megoldások szünetmentes energiaellátásra” Sikeresen lezajlott a MEE és a CoreCommSi Kft. közös rendezvénysorozata

Óbudai Egyetemi rendezvény

„Kell egy kis áramszünet…?” címmel, a „Megoldások szünetmentes energiaellátásra” témakörben szervezett magas szintű műszaki továbbképző szemináriumot mérnököknek a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel, a Socomec UPS-el és az Óbudai Egyetemmel közösen november 9. és 30. között a rendezvénysorozatot szponzoráló CoreComm SI Kft. Horváth Balázs, a CoreComm SI Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a hat helyszínen – Budapest, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs – megrendezett előadássorozat nem reklámrendezvény, hanem jeles hazai és külföldi előadók részvételével lebonyolított műszaki továbbképző szeminárium volt a szünetmentes energiaellátás témakörében. Ezt támasztja alá, hogy a Magyar Mérnöki Kamara két kredit ponttal jutalmazta a szakmai nap résztvevőit. A szakmai program keretében az előadók megvilágították a villamosenergia-szolgáltatás minőségi kérdéseit, kitérve a szolgáltatás folytonosságára, illetve a hálózatminőségre vonatkozó mutatók, statisztikák és szabványok alkalmazására. A TIER Osztályok fogalmának, a TIER topográfiáknak és struktúráknak az ismertetését az UPS (Uninterruptible Power System or Supply – a szünetmentes tápegység) technológia ismertetése követte. Az UPS eszközök gyártási csoportjainak és az UPS-családoknak a megismertetését a technológia alapfogalmainak tisztázása és definíciók követték. Közülük kiemelendő az energiahatékonyság fogalma az adatközpontokban, az Európai Unió adatközpontokhoz rendelt „magatartási kódexe” – az általános energetikai elvárások (TIA 942), illetve a generátorok és UPS-ek kapcsolata, a THDu és THDi fogalmainak és jelentőségének a felvázolása, valamint az akkumulátorok kezelésének, töltési módjainak és élettartamának az elemzése. Az adatközpontokról szóló prezentáció kitért az energia-rendszer méretezésére, a helyszín megtervezésére, majd röviden bemutatta a hálózati menedzsment kérdéseit is. Szintén itt járták körül a hűtés jelentősége és méretezése mellett a kiszolgáló egységek problémáját is. Az UPS rendszer hatásfokának a javításáról tartott előadás részletezte az UPS-hatásfokot, az off-line működési módot, valamint a modularitás csapdáit, a kiváló hatásfokkal (TÜV SÜD 96 %) funkcionáló on-line üzemmódban adva meg a megoldást. Külön kiemelendő Szandtner Károlynak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetikai Tanszéke professzorának az épületek nagy megbízhatóságú villamosenergia-ellátásáról tartott előadása, valamint a CoreComm SI parterének, a Socomec Csoport külföldi képviselőjének a prezentációja.

Előadás Miskolcon A győri bemutató


28

A szeminárium fénypontját jelentette, amikor a CoreComm SI Kft. bemutatta Magyarország és Közép-Európa legnagyobb adatközpontját. Horváth Balázs elmondta, hogy a CoreComm SI nyerte el az egyik hazai vezető pénzintézetben az idén megvalósított – európai viszonylatban is kiemelkedő méretű – adattároló központ UPS-berendezéseinek a szállítási és telepítési jogát. Az előadássorozat keretében bemutatták a két helyszínen – Törökbálinton és Baracskán – megvalósuló „tükör” projekt első ütemében beépített szünetmentes berendezéseket, amelyeknek az összteljesítménye 6 MVA, de a teljes kiépítés után 20 MVA teljesítményre bővül. Dr. Békés Sándor szakújságíró

Egyesítette vállalatait a TÜV Rheinland Magyarországi Csoport A TÜV Rheinland Csoport, a világ egyik vezető nemzetközi tanúsító cége – mondta bevezető előadásában Prof. Dr. Czitán Gábor a TÜV Rheinland Közép- és Kelet-Európai Regionális Központ vezérigazgatója a budapesti cégnél 2010. december 16-án tartott sajtótájékoztatón. A kölni központú, 1872-ben létrehozott vállalat ma 61 országban, 490 telephelyen, közel 14 000 főt foglalkoztat, árbevétele 2009-ben meghaladta az 1,2 milliárd eurót. A kölni központ igazgató tanácsának tagjaként bejelentette, hogy az igazgató tanács élén változás történt. A piaci poziciók megtartása, illetve növelése megköveteli a TÜV Rheinland Csoport Magyarországon működő vállalati szervezetének átalakítását. A TÜV Rheinland Magyarországi Csoport a legnagyobb a kölni központ nemzeti vállalatai között. Sokoldalú, és sok országra kiterjedő tevékenységet végez a környező országokban,

Szakmai Nap az E-hulladék hasznosításáról A feleslegessé vált mobiltelefon, fényforrás, porszívó nem csak környezetterhelő, hanem érték is. Az e-hulladékok begyűjtésének és újrahasznosításának koordinálásával foglalkozó Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft, Szakmai napot tartott 2010. december 16-án, amelyen a területet legjobban ismerő szakemberekkel tekintették át az e-hulladék szelektív gyűjtésének fontosságát. A gyűjtési rendszer ismertetésén túl az újrahasznosítás szabályozásának, fejlődési irányainak bemutatásáról is beszélt előadásában Tóth Zoltán, az Electro-Coord ügyvezető igazgatója aki elmondta, hogy évente mintegy 40 millió tonna e-hulladék keletkezik világszerte. Az elhasznált készülékek egyrészt veszélyt jelentenek a környezetre nézve, másrészt rengeteg olyan anyagot tartalmaznak, amelyek csak szűkösen állnak az emberiség rendelkezésére, így hamarosan kifogyhatunk belőlük. Egy átlagos mobiltelefonban például a periódusos rendszer több mint 40 eleme megtalálható, köztük több nemesfém is (pl. 24 mg arany). Csak a világon eddig legyártott mobiltelefonokban mintegy 300 tonna ezüst, 29 tonna arany és 11 ezer tonna réz szunnyad. Éppen ezért fontos a hulladékká vált elektronikai berendezések megfelelő gyűjtése és újrahasznosítása. A hazai vis�szagyűjtési rendszer kiépült, így bárki felelősen külön gyűjtheti a háztartási elektronikai hulladékot. Nagy Andor, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke is hangsúlyozta az e-hulladék szelektív gyűjtésének szükségességét, majd összefoglalta a terület európai és hazai szintű szabályozási kereteit. Az alelnök elmondta, Tóth Zoltán hogy a környezetvédelmi erőfeszítéseknek


29

és Ázsiában is. Ez is indokolttá tette, hogy a cég eddigi öt vállalata 2011. január elsejétől a TÜV Rheinland InterCert Kft. néven egyesüljön. Ennek vezetését Karászi Zoltán veszi át ügyvezető igazgatóként a kölni központ döntése alapján. A cégbejegyzés már megtörtént. Karászi Zoltán elmondta, hogy az eddig – a csoporton belül – önállóan Czitán Gábor és Karászi Zoltán működő TÜV Rheinland InterCert Kft., a TÜV Rheinland Akadémia Kft., a MEEI Kft. (Magyar Elektrotechnikai Ellenörző Intézet), valamint az MBVTI Kft. (Műszaki Biztonságtechnikai Vizsgáló és Tanúsító Intézet) egy vállalatként, kibővített szolgáltatással fog ezután partnerei rendelkezésére állni. Az új vállalat minden tekintetben jogutódja lesz az eddigi cégeknek. A TÜV Rheinland Csoport és a MEEI Kft. két olyan, több mint száz éves technológiai múlttal rendelkező vállalat, amelyek együttesen egyedülálló szolgáltatási portfóliót kínálnak, ezáltal megalapozva egy nemzetközi Global Technology Assessment Center létrehozását. Közép- és kelet-európai regionális szerepünket innovatív és partneri alapokon fejlesztjük, amely magyarországi ügyfeleink számára számos gazdasági és ügyfélkapcsolati előnyt biztosít – mondta Kárászi Zoltán. Kép és szöveg: Kiss Árpád köszönhetően az elektromos berendezések összetevő anyagának több mint 80%-a kerül újrafeldolgozásra. Nagy János a VTT elnöke hozzászólásában két dologra hívta fel a figyelmet, amelynek a megoldását kérik: 1./ A LED fényforrások a 264/2004 Kr. megalkotásakor még nem léteztek, így ezért nem szerepelnek begyűjtésre és hasznosításra kötelezett fényforrás termékek között. Kérik a rendelet kiegészítését e termékekkel is. 2./ Az elektromos és elektronikai beNagy Andor és Nagy János rendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX.23.) Korm. rendelet 19. § (2) 6. bekezdése 2011. február 13-át jelöli meg végső dátumként, amíg a hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek elkülönítetten megjeleníthetőek a termék számláján. Számításaink szerint, amennyiben ezt a dátumot követően a hulladékkezelési díjat a termék árába építik a gyártók, a nagy- és kiskereskedők árrésüket már erre az árra teszik rá, annak akkor jelentős árnövelő és egyben inflációgerjesztő hatása lesz. Javasolják a céldátum kitolását 2015 évre. A szervezők fontosnak tartják, hogy már gyerekkorban tudatosuljon a hulladékok helyes kezelése, ezért egy budapesti iskola összes diákja is kapott Jekko gyűjtődobozt, amely megoldást kínál arra, hogy az elhasznált izzókat, elemeket és kisméretű elektromos készülékeket az otthonokban külön gyűjthessék. Tóth Éva A képek a szerző felvételei

szemle Szemle szemle

szemle Szepessy Sándor

Villamos közúti járművek infrastruktúrájának kifejlesztése

1.ábra

A 2010. évben robbanásszerűen világszerte beindult a legkülönbözőbb villamos és hibrid közúti járművek kifejlesztése, sőt számos helyen már a sorozatgyártása is. 2010-ben először kapta meg az Év Autója díjat tisztán akkumulátorral hajtott modell. 257 ponttal lett a Nissan Leaf az első a versenyben (lásd az 1. ábrát). Egy feltöltéssel 175 kilométernyi utat tud megtenni, ami nagyjából elég az átlag autósnak. A Nissan Leaf ára áfával kereken 30 000 euró. Üzemeltetési költsége várhatóan 100 kilométerre egy euró. Sok más országhoz hasonlóan a magyar piacon sem lehet kapni. A Leafet jelenleg csak azokon a piacokon vezeti be a Nissan, ahol támogatják a villamos autózás gyors elterjedését a szükséges töltőállomás-beruházásokkal. Budapesten két töltőoszlop van, amelyeket az ELMŰ üzemelteti, igaz a tankolás ingyenes, legalábbis egyelőre. Angela Merkel német kancellár kijelentette, elvárja, hogy Németországban két év múlva kétmillió villanyautó legyen üzemben. A villanyautók fő paraméterei: teljesítménye, gyorsulása, de elsősorban akciórádiusza rendkívül változatosan alakul. Nagymértékben az akkumulátorok fejlődésétől függ. Néhány év múlva a sorozatban gyártott villanyautók típusai a követelményeknek megfelelő optimális számra fognak beállni. Infrastruktúra Nagyon fontos, hogy ezzel egy időben világszerte kialakuljon a villanyautókat optimálisan kiszolgáló infrastruktúra is. Ez nem olyan egyszerű, mint a viszonylag homogén 2.ábra benzinkutak kifejlesztése. A nagy energiatartalmú benzin tankolása csak percekig tart, de egy villamos autó akkumulátorának feltöltése hosszú órákat vesz igénybe. Most folyik a lehetőleg világszerte egységes villamos autó tankolás optimális technológiájának kialakítása. Ebben nagy szerepe van az akkumulátorgyártóknak. A városi közlekedéshez vagy a napi 30-40 kilométeres utak megtételéhez a jelenleg gyártott lítium akkumulátorok is alkalmasak. A hosszabb utak megtételéhez jelenleg kb. 200 km a határ, már egészen új típusú, könnyebb, nagykapacitású akkumulátorok szükségesek. Áramszolgáltatók - Ausztria Rendkívül érdekeltek a villanyautók kiszolgálásában az áramszolgáltatók, árameladásuk egyre nagyobb hányadát villanyautók energiaellátása fogja kitenni. Ausztriában az Energie Steiermark AG megcélozta az ingázók, bevásárlók és városi közlekedők „zöldebbé” tételét.


30

A villamos töltőállomások kiépítésével lehetővé akarják tenni a villamos autókra, villamos motor- és kerékpárokra való „átszállást”. A szükséges infrastruktúra kiépítését már megkezdték. Pl. egyedül Grazban már 20 töltőállomásuk működik (lásd 2. ábrát). A biztonságos és könnyű kezelhetőség alapkövetelmény többek között a felhasználó személy védelme azáltal, hogy a villamos hálózat rácsatlakozása csak a töltési művelet alatt váljék lehetővé, automatikus kikapcsolás áramkimaradáskor, védelem túlfeszültség esetén stb. Mindezeket komfortos, gyors kiszolgálás mellett kell biztosítani. Az elszámolás az erre a célra készített fizető kártyával történik, a töltőállomás automatájának nyugtája tartalmazza a felhasznált villamos energia mennyiségét, a fizetett összeget és a rendszámot. Az Energie Steiermark kooperál a grazi műszaki egyetemmel is, hogy egész Steiermarkra vonatkozóan biztosítsa a töltőállomások infrastruktúrájának szabványos és biztonságos fenntartását. Elektromobilitás Bécsben az Ausztria-szerte legtöbb bevásárlóközponttal rendelkező Spar indított offenzívát az elektromobilitás gyors elterjesztésére. Jelenleg tíz Spar bevásárlóközpont előtt állnak villamos töltőállomások, villamos kerékpárok egyelőre ingyenes feltöltésére. A Spar ezt a tevékenységét egész Alsó-Ausztriára ki akarja terjeszteni. Ezzel párhuzamosan a Wien Energie áramszolgáltató is megkezdte az áramtankoló oszlopok felszerelését: Felmerült a kölcsön kerékpárok és a villamos tankolás logikus kombinációja is. Készül az új építési szabályzat is, amelyben az az előírás szerepel, hogy 2013 végéig minden nyilvános parkolóban tíz autó illetve motorkerékpár parkoló helyenként kötelező egy villamos töltőoszloppal ellátott parkolóhelyet is kiépíteni. Jelenleg Ausztriában 370 000 villamos közúti jármű közlekedik. Áramszolgáltatók - Németország Németországban is az áramszolgáltatók vették kézbe a villamos járművek infrastruktúrájának gyors kiépítését. Az EnBW (Energie Baden Würtenberg AG) energiaszolgáltató 500 db ELMOTO típusú (lásd a 3. ábrát) villamos motorkerékpárjával (a villanymotor a hátsó kerék tengelyére van felszerelve) végez felmérést Stuttgart térségében, hogy ennek alapján az optimális infrastruktúrát kiépíthesse. Legelőszőr egy kísérleti területen, tehát Stuttgartban és környékén, egymástól optimális távolságra 600 villamos töltőállomást helyeztek el. Ezen a területen a kísérletben résztvevő 500 db vil3.ábra lany-motorbicikli bárhol feltölthető, tehát otthon, a garázsban és természetesen az elhelyezett töltőoszlopoknál. Más villamos közúti járművek is használhatják a töltőállomásokat. Ezekben az EnBW intelligens árammérői feljegyzik, hogy hány és milyen típusú fogyasztó vette igénybe a feltöltőt, és mennyi villamos áramot töltött fel, hány km távolságban az előző feltöltéstől stb. Ezekből az adatokból ki lehet számítani az optimális töltőállomás-elosztást. Egyébként minden felhasználó maga fizeti a villanyfogyasztást a következő villanyszámlával. Nem számít a jövőben, hogy hol tankolt a fogyasztó, ezt az áramszolgáltatók a jövőben egymás közt fogják elszámolni. Megoldják azt is, hogy a különböző gyártmányú akkumulátorok egymással felcserélhetők legyenek, ezzel a többlet tárolókapacitással tovább bővítve a szélenergia felhasználását.

4a.ábra

A töltés négy üteme

Járosi Márton

4a. ábra - Bekapcsolás: A járműből kiemelt áramkábelt a közönséges dugaszolóval bedugják a bárhol (otthon, garázsba, töltőállomáson) elhelyezett dugaszolóaljzatba.

ÉLETEM A MAGYAR ENERGETIKÁÉRT

4b. ábra - Bejelentkezés: Egy elektronikus kulccsal, amelybe rádiócsip van beépítve bejelentkezik a járművezető, és így azonosítja magát. Erre automatikusan megnyílik a dugaszolóaljzat védőfedele. 4b.ábra

4c.ábra

4d.ábra

4.c. ábra - A jármű feltöltése: Ez kb. 6 órán át tart. 4 óra múlva kb. 80%-os a feltöltés, ezzel a kísérleti villany-motorbicikli kb. 50 kilométert tud megtenni. 4d. ábra - Fizetés: Az akkumulátor fel van töltve, ekkor a járművezető kijelentkezik a kulccsal. A számláló az adatokat továbbítja az EnBW-hez. A fizetés a havi villanyszámlával történik. A leírtakból jól látható, legfőbb ideje, hogy Magyarország is megtervezze, majd kifejlessze a rövidesen nálunk is egyre gyakoribb, környezetkímélő villamos közúti járművek optimális infrastruktúráját. Forrás: e&i heft 7-8.2010, das magazin 02/10 Ausgabe Stuttgart

VILLAMOS – GÉPÉSZ Nap a Construmán A CONSTRUMA 2011’ kiállítás keretében 2011. április 7-én 11.00 órakor az E pavilon Tükörtermében, a Villamos- és Épületgépészek Napja keretében az MMK – MEE – ÉTE közös szervezésében kerül lebonyolításra a VILLAMOS-GÉPÉSZ Szakmai Nap. Az elmúlt években is nagy érdeklődést váltott ki, mind a kiállítói mind pedig a vásárlátogatói szakemberek körében ez a rendezvény. A két szakma egyre erősebb és szorosabb közelsége érdekes kérdéseket vet fel, melyekről előadás keretében tájékozódhatnak e területeken működő szakemberek. A kreditpontokat gyűjtő szakemberek itt is bővíthetik „gyűjteményüket”. Előadások: 1.) Az épületfelügyeleti rendszer szerepe és hatása az energiatudatos épület-kivitelezésben Előadó: Keszthelyi István, MMK- Darvas István, MEE-Hegedűs József 2.) Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU Irányelv újabb szakmai kiterjesztései és előírásai Előadó: Dr. Magyar Zoltán, PTE Ép. gép Tanszék vez. 3.) Megújuló energiaforrások bekapcsolási lehetőségei az épületek gépészeti és villamos hálózataiba Előadó: Virágh Zoltán, DUOPLAN Kft. ügyvez. 4.) Új, megújuló energiatermelő berendezések tetőn történő elhelyezésének villámvédelmi és érintésvédelmi megoldásai Előadó:  Dr. Novothny Ferenc, Óbudai Egyetem ig.h. 5.) 60 W-ból hány Lux? Előadók: Dr. Borsányi János, MEE – Molnár Károly, MEE

A szerző dokumentálja az utókornak az ETE reformtörekvéseit, az ETE Hőszolgáltatási Szakosztály történetét. Ismerteti a Magyar Energetikai Társaság megalakulását, az energiaprivatizáció elleni harcait 1999-ig. A könyv részletesen bemutatja a Magyar Villamos Művek átalakulását részvénytársasággá, s az energiaprivatizáció/liberalizáció történetét. Alakulásától napjainkig bemutatja az Energiapolitika 2000 Társulat életét. A szerző beszámol pártkarrierjéről is: a Kereszténydemokrata Néppártban és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben, azok Szakértői Tanácsában végzett munkájáról is, mert azok szorosan összefüggenek energiapolitikai küzdelmeivel. Ára DVD melléklettel együtt: 4000 Ft. Megvásárolható: Püski Könyvesház, Bp. I., Krisztina körút 26. Tel.: 375-7763

Moderátor: Dési Albert MMK


Részlet a könyv Beköszöntőjéből: „A közjót szolgáló energiapolitika célja a társadalmi, közösségi érdek, ez a valódi érték. Erre a szempontra figyelemmel kell kialakítani a közösségi/nemzeti érdekű egyensúlyt az energiaellátás ellentmondásai közepette. A becsületes szakértelem ezt az egyensúlyt keresi és szolgálja. A politikai rendszer megítélésének alapja is ez: hogyan szolgálja a közjót? A szakértelmiség szerepének megítélésében az a fő szempontom, hogy az adott politikai lehetőségek között hogyan tudja szolgálni a szakértelem erejével a közösség érdekeit. A rendszerváltozáshoz fűzött reményeim szerint (s ezzel nem voltam egyedül) a „piaci szabadságban” jobban kellett volna érvényesülni a közösség érdekeinek, mint a megelőző rendszerben. Ma már tudjuk, hogy nem így történt. Könyvemben megkísérlem a saját tapasztalataim alapján, az energetika példáján bemutatni ezt az újabb értékvesztő folyamatot, s talán a végére felsejlik a lehetséges valódi „harmadik út” reménye is. Az életem eseményeivel összefüggésbe hozott tárgyalásmódot azért választottam, mert én az átélt események hatása alatt ismertem fel, éltem meg azokat a folyamatokat, amelyeket a közjó érdekében minden erőmmel és a rendelkezésemre álló eszközökkel magam is formálni akartam. A könyv fő része ennek megfelelően egy, életrajzi elemeket tartalmazó leírás és elemzés, amelyből reményeim szerint kiderül, hogy egy hivatását szerető, annak lehetőségeit kezdetben túlértékelő, naiv mérnök a saját szakterületén hogyan ismerte fel az életünket meghatározó társadalompolitikai folyamatok valódi természetét, s hogyan igyekezett azokat hivatali munkájában, majd a nyilvánosságban vállalt közbeszéddel a közösség érdekében hasznosítani.” „A könyv második, terjedelmesebb része, a mellékletek, válogatás dokumentumokból, tanulmányaimból, beszédeimből, írásaimból és verseimből, amelyek mintegy hitelesítik, alátámasztják és részletesebben kifejtik az első részben elmondottakat, s talán érzékeltetik az adott időszakban, helyzetben lelki állapotomat is. A könyvet az ahhoz mellékelt DVD lemezen, elektronikus formában, ebben a teljes terjedelemben nyújtom át az olvasónak. Ezen felül a DVD még video anyagokat is tartalmaz. A nyomtatott könyv csak azokat a mellékleteket tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek a megértéshez azok számára is, akik nem akarnak a részletekben elmélyedni.”

31

Szakmai publikációk ’2010 Edited publications ’2010

Hegedűs Zoltán: Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 2. rész.................................................. 2010/04 Zoltán Hegedűs: Natural Gas Heated Power Plants and the Development of the Hungarian Power Plant System Part 2.

AKTUÁLIS / TIMELESS Dési Albert: A digitális televíziózásra történő átállási lehetőségek........... 2010/07-08 Albert Dési: Possibilities to change from analogue to digital TV system Jakabfalvy Gyula: Az értelmetlen halál (2.)............................................... 2010/07-08 Gyula Jakabfalvy: Death with no sense (2.) Megjelent az új érintésvédelmi kézikönyv . ............................................... 2010/07-08 The new Shock-protection lecture notes has been published Dr. Horváth Tibor : Bláthy Ottó mágneses körei............................................ 2010/09 Dr. Tibor Horváth: Magnetic circuits of Otto Bláthy AUTOMATIZÁLÁS / AUTOMATION Kopják József: Vezérlési feladatokat ellátó beágyazott rendszerek programtervezési modelljeinek összehasonlítása ....................................................................... 2010/12 József Kopják: Comparing real-time control program models running on embedded systems biztonságtechnika / Electrical safety technics Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2009. 12. 02. .................................... 2010/02 Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Fehér György: A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye ............................ 2010/02 György Fehér: Statement of the Under High Voltage Working Committee Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2010. 02.10. ..................................... 2010/03 Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Kádár Aba: Érintésvédelmi Munkabizottság 250. jubileumi ülése . ....... 2010/05 Aba Kádár: 250th anniversary meeting Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2010.06.02. ................................ 2010/07-08 Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Jakabfalvy Gyula: Barát vagy ellenség? ........................................................... 2010/11 Gyula Jakabfalvy: Is it a friend or an enemy? Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2010. 10.06......................................... 2010/11 Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Committee for Electric Shock Protection

Kerényi A. Ödön: A Duna komplex hasznosítása........................................... 2010/04 Ödön A. Kerényi: Complex Utilization of Danube Gölöncsér Péter: A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata ........................................................................................ 2010/05 Péter Gölöncsér: The system transient stability test of the Hungarian high voltage electric energy system Dr. Hunyár Mátyás – Dr. Veszprémi Károly: Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon? 2. rész................................................................ 2010/05 Dr. Mátyás Hunyár – Dr. Károly Veszprémi: Should be the Wind Power Utilization Supported in Hungary? Part.2 Óvári György: Erőátviteli transzformátorok fokozatállás-függő szórási reaktanciájának hatása a rendszerszintű hálózatvizsgálatokban . ........... 2010/06 György Óvári: Alternation of the leakage reactance of extreme high-voltage energetic transformers and its effect on the network calculations Dr. Tombor Antal: Hozzászólás a „Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon” című cikkhez .......................................................................... 2010/06 Dr. Antal Tombor: Comment on the article: „Should be the Wind Power Utilization Supported in Hungary? “ Dr. Gácsi Iván: Hozzászólás Hunyár Mátyás és Veszprémi Károly „Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon?” cimű cikkéhez . .......................................................................................................... 2010/06 Dr. Iván Gácsi: Comment on the article: written by M. Hunyár, K. Veszprémi: “Should be the Wind Power Utilization Supported in Hungary?” Vokony István: Leválaszható körzetek szigetüzemi vizsgálata........... 2010/07-08 István Vokony: Examination of Grids in Island Operation Dr. Fazekas András István: Kogenerációs erőműegységek ötállapotú megbízhatósági modellezése . .............................................................................. 2010/09 Dr. András István Fazekas: Five-state reliability modelling of combined heat and power generating power plant units Dr. Kádár Péter: ” Elfújta a szél…”........................................................................ 2010/09 Dr. Péter Kádár: ”Gone With the Wind...” Balogh Ernő: Az energiatárolás fontossága.................................................... 2010/10 Ernő Balogh: Importance of energy-storing Komlós Ferenc: A hőszivattyúk gazdaságos alkalmazásának helyzete....... 2010/10 Ferenc Komlós: The situation of the heat pumps application A MEE állásfoglalása az ún. okos mérés hazai bevezetéséről........................... 2010/10 The point of view of MEE about the Hungarian use of smart metering

ENERGETIKA / ENERGETICS Dr.Gács Iván: A szélenergia-termelés támogatása....................................... 2010/01 Dr. Iván Gács: Subsidy for wind energy Hegedűs Zoltán: Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 1.rész.................................................... 2010/03 Zoltán Hegedűs: Natural gas heated power plants and the development of the Hungarian power plant system Part.1. Dr. Lingvay József - Csuzi István - Lingvay Carmen- Szatmári Ilona : Kiegészítés háromfázisú villamos hálózat földeléseinek korróziós károsodása tárgyában készített tanulmányhoz . .................................................................... 2010/03 Dr. Lingvay József - Csuzi István - Lingvay Carmen- Szatmári Ilona : Contributions to the study of degradation by corrosion of ground plates in the three phased energetic system.............................................................................. 2010/03 Gerse Ágnes – Kovács Péter – Velényiné Andor Éva: A magyar villamosenergia-rendszer hosszú távú Kapacitásmérlege 2009........................................................................ 2010/04 Ágnes Gerse – Péter Kovács – Mrs. Veleményi Éva Andor: Long Term Resource Analysis of the Hungarian Power System 2009


Dr. Hunyár Mátyás – Dr. Veszprémi Károly: Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon? ................ 2010/04 Dr. Mátyás Hunyár – Dr. Károly Veszprémi: Should the Wind Power Utilization be Supported in Hungary?

32

Dr. Kovács Kornél: Egy különösen hasznos megújuló energiahordozó: A biogáz.......................................................................................................................... 2010/11 Dr. Kornél Kovács: Bio-gas is a particularly useful renewable energy carrier for Hungary Herbert Ferenc: A napenergia és más megújuló energiák lehetséges szerepe hazánk villamosenergia-ellátásában .......................... 2010/11 Ferenc Herbert: Possible role of solar energy and other renewing energy sources in the electical energy supply of Hungary Dr. Léderer András: Miért ragaszkodunk annyira gázhoz? Tudományos tanmese ............................................................................................. 2010/11 Dr. András Léderer: Why do we insist so much on gas? A scientific fable Dr. Molnár Sándor – dr. Tánczos Katalin –Molnár Márk: Hazai klímapolitikai intézkedések értékelése az energiaszektorban ..... 2010/12 Dr. Sándor Molnár – dr. Katalin Tánczos –Márk Molnár: Assessment of domestic climate change mitigation measures in the energy sector

épületvillamosság / BUILDING ELECTRICAL SYSTEM

Sitkei Gyula: Nagyszeben villamosművei 1. rész.......................................... 2010/06 Gyula Sitkei: Power Plants in Nagyszeben Part 1.

Németh Gábor – Pál Ramóna Barbara – Tamus Zoltán Ádám – Németh Bálint: Termelékenység és energiagazdálkodás ........................................................... 2010/09 Gábor Németh – Ramóna Barbara Pál – Zoltán Ádám Tamus – Bálint Németh: Productivity and energy management Dési Albert – Pettermann György: UPS - szünetmentes áramforrás....... 2010/11 Albert Dési – György Pettermann: UPS – The uninterruptable power supply

Dr. Kiss László Iván: Tisztelet Dr. Halácsy Endre professzor emléke előtt ...... 2010/06 Dr. László Iván Kiss: High respect to Prof. Dr. Endre Halácsy Dr. Jeszenszky Sándor: Hírünk a világban ............................................... 2010/07-08 Dr. Sándor Jeszenszky: Our good reputation in the world Sitkei Gyula: Nagyszeben villamosművei 2. rész .......................................... 2010/09 Gyula Sitkei: Power Plants in Nagyszeben Part 2.

EXKLUZÍV / Exclusive Dr. Kroó Norbert: Fenntartható fejlődés – Tudomány – Mérnökség ..... 2010/07- 08 Dr. Norbert Kroó: Sustainable development – Science – Engineering méréstechnika / measuring technics

Dr. Antal Ildikó: Múzeumi programok ’2010 . ................................................. 2010/09 Dr. Ildikó Antal: Events in the Electrical Engineering Museum ‘2010 Múzeumi események . .............................................................................................. 2010/10 Events in the Electrical Engineering Museum

Barcza Miklós: Intelligens hálózatok terjedése ........................................................ 2010/09 Miklós Barcza: The spread of intelligence networks szakmai előírások / PROFESSIONAL RULES Arató Csaba: Új építésügyi kormányrendeletekről ..................................... 2010/01 Csaba Arató: New Government orders about construction Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő – Újabb jogszabályok .................... 2010/01 Csaba Arató: MEE Watching the laws – New laws Kovács Levente: A 2009. II. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nyelvű szabványok jegyzéke .................................................. 2010/02 Levente Kovács: Standards concerned the electrical engineering published in Hungary during the 2nd half of year 2009 Arató Csaba: Új kormányrendelet az építőipari kivitelezésről 2. rész..... 2010/05 Csaba Arató: New Government Role about the Construction industry implementation, Part 2. Kovács Levente: A 2010 I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok . ............................................... 2010/06 Levente Kovács: The list of the Hungarian standards in the field of electrical engineering announced in the first quarter of 2010 Arató Csaba: A szakképzettséggel kapcsolatos új jogszabályok . .... 2010/07-08 Csaba Arató: New regulation of the professional qualification Kovács Levente: 2010 II. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok . ............................................. 2010/09 Levente Kovács: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the second quarter of 2010 Kovács Levente: 2010 III. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok . ............................................. 2010/12 Levente Kovács: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the third quarter of 2010 Technikatörténet / HistorY OF TECHNICS Dr. Jeszenszky Sándor: Műszaki emlékeink határainkon túl . ...................2010/01 Dr. Sándor Jeszenszky: Technical remembrance over our border Dr. Jeszenszky Sándor: Mítosz vagy valóság? ................................................2010/02 Dr. Sándor Jeszenszky: Myth or reality? Lindenberger Tamás: Bővülő elektrotechnikai gyűjtemény a TÜV Rheinlandnál ................................................................................................ 2010/02 Tamás Lindenberger: The electrotechnical collection is growing at TÜV Rheinland

Dr. Jeszenszky Sándor – Dr. Kiss László Iván – Sitkei Gyula: A transzformátor feltalálásának 125. évfordulóján, egy régi tanulmány az Egyesült Államokból…................................................ 2010/11 Dr. Sándor Jeszenszky – Dr. László Iván Kiss –Gyula Sitkei: On the 125th anniversary of the invention of the transformer (An old study from the United States) Dr. Antal Ildikó: Jedlik Ányos eredeti „villámfeszítője” az Elektrotechnikai Múzeumban .......................................................................... 2010/11 Dr. Ildikó Antal: The original “stretching instrument for lightnings” of Ányos Jedlik, in the Electrotechnical Engineering Museum Makai Zoltán – Árva Csaba: 100 éves a Dés-I. vízerőmű............................. 2010/12 Zoltán Makai – Árva Csaba: Hydro-electric power plant on Dés – 100 years old Sitkei Gyula: Hírünk a világban – Száz éve kapott lehetőséget a Ganz a török főváros villamosítására ............................................................... 2010/12 Gyula Sitkei: Hungary’s recognition in the world – 100 years ago was when Ganz made the electrification in the capital of Turkey Fodor Lászlóné: A Technikatörténeti Bizottság „földalatti” szakmai túrája ....................................................................................... 2010/12 Zsuzsanna Fodor: The Technics History Committee organised a so called „underground” professional excursion újdonságok az alkalmazástechnikában / NEWS FROM THE APPLICATION TECHNIC .................................................... 2010/06 Világítástechnika / lightning technics Budai Béla – Kulcsár Ferenc – Szilas Péter: 10 év üzemeltetés-10 év tapasztalat . ................................................................. 2010/01 Béla Budai – Ferenc Kulcsár – Péter Szilas: 10 years of operation – 10 years of experience Schmidt Gábor: Energy SmartTM - új kompakt fénycső-család a GE-től................................................................... 2010/02 Gábor Schmidt: Energy SmartTM – new compact fluorescent lamp family from GE Vas Zoltán - Szabó Ferenc: A fényforrás spektrumának hatása a látáséllességre a mezopos fénysűrűségi tartományban............................................................ 2010/03 Zoltán Vas - Ferenc Szabó: Influence of light source spectrum on the mesopic visual acuity Barkóczi Gergely: Beszámoló az I. LED Konferenciáról............................... 2010/04 Gergely Barkóczi: Report on the I. LED Conference

Dr. Antal Ildikó: „A villamosság térhódítása”- kiállítás ............................... 2010/03 Dr. Ildikó Antal: Exhibition titled: „Spreading the electricity”

Némethné, dr. Vidovszky Ágnes: Beszámoló a CIE 2010 Világításminőség és Energiahatékonyság Konferenciáról............................................................... 2010/04 Mrs. Németh dr. Ágnes Vidovszky: Report on the CIE 2010 Quality of Illumination and Energy Efficiency Conference

Dr. Antal Ildikó: Nagykanizsa villamos közvilágításának kezdetei . ...... 2010/03 Dr. Ildikó Antal: Starting the street-lights in Nagykanizsa

Schulcz Gábor: LED-ek tápegységei . ................................................................. 2010/05 Gábor Schulcz: Power supplies for LEDs

Szalai Judit: Tanulmányok a technika és design köréből ......................... 2010/04 Judit Szalai: Studies about the Techniques and Design

Arató András: XLI. Közvilágítási Ankét, Harkány . ......................................... 2010/06 András Arató: XLI. Street-lighting Workshop in Harkány

Makai Zoltán: 100 éves a temesvári vízerőmű a „Turbina” ....................... 2010/05 Zoltán Makai: 100 years old the Temesvar Hydro Power Plants

Máté Jenő: Gyalogos forgalmú utak világításának káprázás korlátozása........................................................................................... 2010/07-08 Jenő Máté: Glare protection of pedestrian roads


33

Vetési Emil: A Vasúti Világítástechnikai Kollégium – az új fényforrás – a LED alkalmazási lehetőségeit keresi....................................................................... 2010/07-08 Emil Vetési: The Working Group of Railways Lighting-technics looking for a new application possibilities by LEDs Barkóczi Gergely: Van élet a LED-ek elött… ................................................ 2010/09 Gergely Barkóczi: Life before the LEDs Jáni Katalin: „Licht 2010” konferencia ............................................................... 2010/09 Katalin Jáni: Conference “Light 2010” Dr. Takács György: A fény és az üveg csodája................................................2010/10 Dr. György Takács: The wonder of the light and glass LED a közvilágításban . ............................................................................................. 2010/10 LED in the public lighting Villamos berendezések és védelmek/ ELECTRICAL equipments and protections Dr. Koller László – Novák Balázs: Újfajta edény indukciós főzéshez . ....................................................................... 2010/02 Dr. László Koller – Balázs Novák: Improving the energy efficiency of induction cooking Szabó Ferenc – Miháczi Viktor: Digitális vezérlésű-szabályozású akkumulátortöltő berendezés................................................................................2010/02 Ferenc Szabó – Viktor Miháczi: Battery charger with digital control and regulation Szentpály W. Miklós: Megújuló energia termelésben alkalmazott hálózati inverterek és minősítésük ................................................................................. 2010/07-08 Miklós W.Szentpály: Grid-tie inverters for renewable energy and its qualification

Villamos gépek / ELECTRICAL MACHINES Jagasics Szilárd: Villamos gép tervezés végeselem módszer alkalmazásával ................................................................... 2010/01 Szilárd Jagasics: Electric machine design using FEM software Jakabfalvy Gyula: Villamosok felsővezeték nélkül ....................................... 2010/01 Gyula Jakabfalvy: City tram without overhead line Balázs Gergely György – Horváth Miklós – Dr. Schmidt István: Hálózatszennyezés csökkentése egyfázisú hálózatbarát áramirányítók alkalmazásával ............................................................................... 2010/03 Gergely György Balázs – Miklós Horváth – Dr. István Schmidt: Network pollution reduction by using single phase network friendly converters Mátraházi János: Egy új típusú városi szélturbina ....................................... 2010/04 János Mátraházi: A New Type Wind Turbine for Towns Farkas András – Peresztegi Sándor: Energiahatékonysági trendek és követelmények az újabb motorsorok fejlesztésénél . ................................................................... 2010/05 András Farkas – Sándor Peresztegi: New energy efficiency trends and requirements at the development of electrical machines Farkas András: Bosch II. Elektromobil verseny 2010 . .................................. 2010/05 András Farkas: Bosch II. Elektromobil competition 2010 Jakabfalvy Gyula – dr. Bencze János: Vasúti vontatás lineáris motorokkal .................................................................... 2010/06 Gyula Jakabfalvy – dr. János Bencze: Linear motor powered transportation

Dr. Szunyogh István: Villamos fogyasztásmérők erősmágneses befolyásolása ...................... 2010/07-08 Dr. István Szunyogh: Tampering with electricity meters using strong permanent magnets

nekrológ Nekrológ Borka József halálára Több mint ötven éves munkakapcsolat után emlékeket felidézni a kolléga, a munkatárs Borka József hihetetlenül hirtelen halála alkalmából fájdalmas és nagyon keserű dolog. A 76 évesen is fiatalos, szakmájában mindvégig tevékeny „küzdőtárs” hiányát elfogadni szinte lehetetlen. A hosszú munkakapcsolat alatt kialakult „fél szavakból is értjük egymást” feladása kelti az űrt, és hívja elő a gondolatot: kollégát, munkatársat vagy soha ki nem mondott barátságot vesztettünk el? Jóska segítőkészsége, kompromisszum keresése, az agresszivitás nyomaitól is mentes, korrekt vezetői magatartása nemcsak beosztottai, hanem vezetőtársai és külső partnerei előtt is példamutató volt. Emlékét féltve őrizzük mindannyian, kik megtapasztalták az ő emberségét. Életrajzából tűnik ki, mit is hagyott maga mögött az utókorra: Borka József 1934-ben, Budapesten született. 1958-ban a BME Erősáramú Villamosmérnöki Karán villamosmérnöki, majd 1965-ben a BME Folyamatszabályozási Szakmérnöki Szakán villamos szakmérnöki oklevelet szerzett. A műszaki tudományok kandidátusa fokozatot 1981-ben nyerte el, majd ennek alapján 1982-ben a BME doktora lett. Első munkahelyén, a BME Különleges Villamosgépek Tanszékén működő Akadémiai Kutató Csoportnál tudományos gyakornokként kezdte pályafutását, amely előbb MTA Automatizálási Kutató Laboratóriummá (1960), majd Intézetté (1964), később MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetté (1971) alakult. Itt dolgozott kezdetben tudományos segédmunkatársként majd 1962-től munkatársként, 1981-től pedig főmunkatársként. 1991-től 2006 végéig az Intézet Teljesítményelektronika Osztályának tudományos osztályvezetője volt.


34

2007-től 2010. december 4-e hajnalán bekövetkezett haláláig a SZTAKI spin-off Kft-jeként működő DiFiLTON-ARC Kft. tudományos tanácsadója volt. Haláláig mindvégig hűséges látogatója volt az elnevezésében többször is megváltozott, de számára mindig is első munkahelyének tekintett MTA-SZTAKI-nak. Szakterülete: hálózati kommutációs szabályozott villamos hajtások; villamos hajtások szabályozási problémái; mikroelektronikai alkalmazások a teljesítményelektronikában; szerszámgép és robot szervo hajtások; kapcsolt reluktancia motorok és hajtásaik; fuzzy és neurális szabályozások alkalmazása a villamos hajtásokban; a villamos ív hőhatását hasznosító technológiák és speciális röntgen berendezések teljesítményelektronikái stb. A legutóbbi időkben az energiamegtakarítást és hálózatszennyezés csökkentést eredményező villamos energiaelosztás kérdéskörével is foglalkozott. Összesen 91 – zömében idegen nyelvű – szakmai publikációnak szerzője illetve társszerzője volt, nevéhez 17 szabadalom kapcsolható. 1999-2008 között 6 legújabb találmányát tették közzé. Elnyerte a Munka Érdemrend „ezüst” fokozatát. Az Akadémia Díj II. fokozatával kétszer is kitüntették. A Kiváló Feltaláló kitüntetés mindhárom fokozatának birtokosa. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja volt, több Bizottságban dolgozott. A MEE Nívó díjasa 2001-ben, 2002-ben és 2004-ben. Az MTA Elektrotechnikai Bizottságának korábban titkára, később tagja volt. Publikációs tevékenységéért a MEE Déry-Díját, illetve Zypernowszky-Díját megosztva kapta 2005-ben, illetve 2006-ban. Kiemelkedő szakmai munkájáért és szabadalmi tevékenységéért a Szabadalmi Hivataltól Jedlik Ányos Díj-ban részesült 2006-ban. Borka József munkásságát nagyra becsüljük, emlékét híven megőrizzük! Összeállította:Horváth Miklós,DiFiLTON-ARC Kft [email protected]

A megújuló energiák szerepe egyre nő Új impulzusok a RENEXPO® Central Europe-n

A RENEXPO® Central Europe nemzetközi kiállítás és konferencia a megújuló energiákról és energiahatékonyságról jövőre ötödik alkalommal informálja a szakmát és az érdeklődőket a jövő energiahatékonysági megoldásiról és koncepcióiról. A RENEXPO® Central Europe 2011. május 5-7. között kerül megrendezésre Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont F Pavilonjában. A kiállítás a Közép-kelet európai régió vezető rendezvényévé nőtte ki magát a megújuló energia előállítása, felhasználása és elosztása tekintetében. 2010-ben a kiállításon résztvevő kiállítók 20%-a érkezett külföldről, többek között Németországból, Ausztriából, Olaszországból és Romániából. A több, mint 100 kiállító, mintegy 3500 m2-en mutatta be a megújuló technológiák területéről a legújabb technológiákat a 3100 látogatónak és közel 400 konferencia hallhatónak. A rendezvényre külön kormányzati delegáció érkezett Romániából és Kenyából, illetve diplomáciai szinten képviseltette magát Németország, Japán, Kanada, Spanyolország és Szerbia. A 2010-es év sikerei alapján 2011-ben Magyarország EU elnöksége idején a RENEXPO® kiemelt rendezvényként értékelhető, erősödik a nemzetközi jellege. Több európai szakmai szövetség tartja itt magas szintű nemzetközi

metering, valamint a decentralizált energiatermelés és elosztás - beleértve az ú.n. háztartási napelemes kiserőműveket, illetve az így előállított zöld áram akár szigetszerű közvetlen felhasználásának, akár hálózatra történő feltáplálásának új megoldásait is.

Terveink szerint a RENEXPO®-n már második alkalommal mutatkoznak be az e-mobilitás, vagyis az elektromos és energiahatékony közlekedés legújabb technológiái, azaz olyan járművek, amelyek legfőbb tulajdonsága a nulla széndioxid-emisszió és a környezetbarát működés. konferenciáit, amiről hamarosan a rendezvény honlapján – www.renexpo.hu – találhatók meg a részletek. A kiállításon várhatóan 150 kiállító képviselteti magát, az Európai Unió közeli tagállamaiból: Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Ausztriából, Szlovéniából és Németországból. Így a kiállítás és a kiállítással párhuzamosan megrendezésre kerülő szakmai konferenciák a régió találkozópontjává válnak majd májusban. A kiemelt rendezvény védnökségét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Olajos Péter helyettes államtitkár vállalta fel. 2011-ben először szerepel a kiállítás és az európai szakmai szövetség által is támogatott konferenciák témája között a smart grid és smart

A rendezvény koncepciója alapján a szervező REECO évről-évre neves hazai és európai szakmai szövetségekkel, támogatókkal és médiapartnerekkel működik együtt, a megfelelő szakmai háttér biztosítása érdekében – így a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel is. A RENEXPO® Central Europe kiállításról, kísérő programokról, szakmai konferenciákról további információkat olvashat honlapunkon: www.renexpo.hu

Amennyiben szeretnének kiállítóként részt venni Magyarország energetikai szakkiállításán, kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot a 06-1-213-4243-as telefonszámon.

Szervező: REECO Hungary Kft. - 1123, Budapest, Győri út 20. - T: 06-1-213-4240 - [email protected] - www.renexpo.hu

12/2/10

11:40 AM

Page 1

2 011

MR2011-hird.qxd

2011. március 22-25. Budapest, SYMA Csarnok A rendezvénnyel kapcsolatos további információ a szervezô CONGRESS KFT-nél: 1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 79. Tel.: 212-0056, Fax: 356-6581 [email protected] www.congress.hu

Hungexpo_Electrocom_95x280.indd 1

1/4/11 3:15 PM

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents