05 KIEMELT TÉMÁK A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTVA: 1908

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

ALAPÍTVA: 1908

KIEMELT TÉMÁK Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata 2. rész Sztochasztikus load-flow számítás alkalmazása hálózattervezés adatbizonytalanságainak kezelésére A magyar villamosenergiarendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata, 2. rész

2011. I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok

A dinamó-elv magyar feltalálásának 150. évfordulójára

Hogyan tovább villámvédelem? 2. rész

Sikeres Villamos – Épületgépész Nap a Construmán

104. ÉVFOLYAM

2 0 1 1 /05

www.mee.hu

A 20 ÉVES FUX ZRT. A MAGYAR VEZETŐSODRONYÉS DRÓTKÖTÉLGYÁRTÁS HAGYOMÁNYAINAK MEGŐRZÉSÉÉRT I. Az innováció szerepe a vállalat fejlődésében A szabad- és szigeteltvezeték-gyártással, valamint emelés- és rögzítés technikai eszközök gyártásával foglalkozó, miskolci székhelyű FUX Zrt. idén húsz éves, A cég partnerei között a hazai áramszolgáltatók és hálózatépítők mellett, ma már ott vannak Európa legjelentősebb villamosenergia-szolgáltatói és hálózatépítői. A társaság jelen van a skandináv országokban, a nyugat-európai piacon, megőrizve pozícióit a volt szocialista országokban, és terveik szerint a FÁK országok piaca jelenti a következő kihívást a cég számára. A FUX Zrt. cégfilozófiájának meghatározó eleme az innováció és a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó folyamatos termékfejlesztés. A fejlesztéseik között a legjelentősebbek: r ¼KTPESPOZT[FSLF[FUFLLJGFKMFT[UÊTF ÊTPQUJNÃMJTTPESÃTJQBSBNÊUFSFL meghatározása a vezetéksodronyok és acélsodronyok gyártásában, r ¼KBMBQBOZBHÙ OBHZUFSIFMIFUǩTÊHǶBMVNÎOJVNÊTÕUWÕ[ÕUUBMVNÎOJum szabadvezetékek fejlesztése, r $TÕLLFOUFUULPSPOBTVHÃS[ÃTÙÊTOÕWFMUÃUWJUFMJLÊQFTTÊHǶTPESPOZPL gyártása, r Korszerű szigetelt vezetékek és szektorkábelek fejlesztése, gyártása, r "DÊMLÕUFMFLLPOTUSVLDJÓTGFKMFT[UÊTF II. A Környezetvédelmi Innovációs Díjban részesült termék fejlesztése A kompenzált mágneses terű energiatakarékos vezető sodronyok termék- és gyártásfejlesztésére 2008-2009-ben került sor. A FUX Zrt. a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft-vel közösen „Kompenzált mágneses terű vezetősodrony szerkezetet” fejlesztett ki. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a páratlan számú vezető réteggel rendelkező acél erősítésű sodronyok energiavesztesége csökkenthető a vezető rétegek által keltett mágneses térerősség redukálásával. A FUX Zrt. a hálózati energia veszteségek lehető legalacsonyabb szintre történő DTÕLLFOUÊTFDÊMKÃCÓMLJGFKMFT[UFUUFB["$43UÎQVTÙ.*/&-NÃSLBnevű energiatakarékos vezető sodrony ipari méretű gyártásának üzemi ÊT UFDIOPMÓHJBJ GFMUÊUFMFJU " WF[FUǩ TPESPOOZBM FOFSHJB NFHtakarítást lehet elérni úgy, hogy a vezeték egyéb fontos tulajdonságai (szakító szilárdság, rugalmassági modulus, szerelvényezhetőség, jég- és szélterhelés, belógás) nem változnak. A hazai energiatakarékossági törekvéseket támasztja alá az új vezetősodronyok 400 kV-os alaphálózaton történő alkalmazása. A fejlesztés FSFENÊOZFLÊOU LBM bővült a vállalkozás hazai piaci részesedése. MINEL 500/65-ös vezető sodronnyal létesített 2009-ben az OVIT Zrt. Hévíz – Szombathely 400 kV-os távvezeték NFHÊQÎUFUUFÊTB."7*3 ;SU Û[FNCF IFMZF[UF B LN IPTT[ÙTÃHÙ 4[PNCBUIFMZ)ÊWÎ[ L7PTLÊUSFOET[FSǶUÃWWF[FUÊLFU"GFMIBT[OÃMUWF[FUǩTPESPOZ.*/&- UÎQVTÙFOFSHJBUBLBSÊLPTWF[FUǩTPESPOZWPMU Ugyancsak 2009-ben kezdődött és 2010-ben került átadásra a Pécs országhatár (Ernestinovo) 42,3 km hosszúságú 400kV – os távvezeték, UPWÃCCÃB(ZǩS(ÕOZÛ .BSUPOWÃTÃSm#JDTLFÊT"MCFSUJSTB.BSUPOWÃTÃS ÕTT[FTFOLNIPTT[ÙTÃHÙL7PTUÃWWF[FUÊL&[[FMBÊT évi hazai felhasználás elérte a 4220 tonnát. A 400 kV-os alaphálózatba CFÊQÎUFUULPNQFO[ÃMUNÃHOFTFTUFSǶFOFSHJBUBLBSÊLPT.*/&-TPESPOZOZBMNFHUBLBSÎUIBUÓWFT[UFTÊHUFMKFTÎUNÊOZGFEF[J#VEBQFTULÕ[WJMÃHÎUÃTÃOBLUFMKFTÎUNÊOZJHÊOZÊU BNFMZ.8

A FUX Zrt. tovább folytatta a gyártástechnológia fejlesztését és 2010ben olyan felületkezelési módszert szabadalmaztatott, amely alkalmazásával tovább csökkenthető a koronasugárzás és a vezető sodronyokban keletkező energiaveszteség. Képalá: A Kompenzált mágneses terű vezető sodronyok különböző felületkezelési eljárásokkal való továbbfejlesztése az energiaátviteli veszteségek további csökkentését, az új vezetékek zavaró csillogását, valamint kedvezőtlen időjárási körülmények között a koronasugárzás csökkenését eredményezte. A továbbfejlesztett, felületkezelt sodronyok iránt jelentős osztrák és német kereslet mutatkozik. A német és osztrák piacon történő további értékesítés elősegítése céljából az ékes végfeszítővel szerelvényezett sodrony vizsgálatát a OÊNFU 3*#& T[FSFMWÊOZHZÃStó cég végezte el. A német referencia alapján 2011-ben már osztrák piacról is történt megrendelés. A cég ma már Felületkezelt csökkentett koronasugárzású neves külföldi gyártókkal áll és veszteségű vezető sodrony versenyben. III. Utánpótlás nevelés és termékfejlesztés a Miskolci Egyetem FUX Zrt-nél kihelyezett Oktató Laboratóriumában Az Oktató Laboratórium 2010-ben pályázati támogatással épült. A FUX Zrt. területén így megoldhatóvá vált az utánpótlás nevelés, valamint a kezelhető költség ráfordítású termékfejlesztés. A laboratórium átadása óta bebizonyosodott, hogy a nemzetközi szabványok szerinti vizsgálatokra alkalmas laboratórium, a FUX Zrt. által gyártott termékek iránti vevői bizalmat tovább növelte.

A Miskolci Egyetem FUX Zrt-nél kihelyezett sodrony- és elemiszál vizsgáló laboratóriuma IV. 2011. évi célkitűzések A legfontosabb célkitűzések közé tartozik a FUX Zrt. termékválasztékának további jelentős bővítése az európai és tengerentúli sodronygyártók kínálatának, valamint a villamos energia átvitellel kapcsolatos hazai és nemzetközi igények figyelembe vételével. A jövőben is kiemelt feladatként kezeljük a magyarországi sodronygyártás több évtizedes hagyományának, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos háttér magas színvonalának megőrzését és ehhez a borsodi térség villamos szakember utánpótlásának biztosítását. FUX Zrt. H-3527 Miskolc, Vásártéri út 8. Telefon: +36-46/501-850, Fax: +36-46/501-851 www.fux.hu e-mail: [email protected]

(X)

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

ZRT. · FUX BETTERMANN KFT. · OBO TUNGSRAM - SCHRÉDER KFT. · VÁV UNION KFT. ·

TARTALOMJEGYZÉK 2011/05

CONTENTS 05/2011

Dr. Dán András: Beköszöntő ....................................... 4

Dr. András Dán: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Vokony István – dr. Dán András: Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata 2. rész .................... 5

István Vokony – dr. András Dán: Examination of micro-grids in Island Operation Part 2

Bock Dávid – dr. Bürger László – Sulyok Zoltán: Sztochasztikus load-flow számítás alkalmazása hálózattervezés adatbizonytalanságainak kezelésére ............................................................................ 11

Dávid Bock – dr. László Bürger – Zoltán Sulyok: Application of stochastic load-flow assessment for handling the data incertainty of network planning

Lengyel Zsolt: A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata, 2. rész .................................................................................... 15

Zsolt Lengyel: System Transient Stability Test of the Hungarian High Voltage Electric Energy System, Part 2.

VÁV UNION – A villamos felújítás lehetőségei ................................... 20

VÁV UNION – The possibility of electric reconstruction

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Kovács Levente: 2011. I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok ........................................................ 22

Levente Kovács: The list of Hungarian national standards in the field of electrical engineering announced in the first quarter of 2011.

Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő – 2011/2 Új kormányrendeletek .................................................... 26

Csaba Arató: Law observer – January 2011 New decrees

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc – Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2011. 04. 06-i ülése .......................................................... 27

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny – Csaba Arató: Electric Shock Protection Committee meeting 06. 04. 2011.

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY of TECHNOLOGY

Dr. Kiss László Iván: A dinamó-elv magyar feltalálásának 150. évfordulójára ................................ 29

Dr. László Iván Kiss: On the 150th anniversary of the Hungarian invention of dynamo principle

OKTATÁS

EDUCATION

Dr. Fodor István: Hogyan tovább villámvédelem? 2. rész .................... 32

Dr. István Fodor: How is the future of lightning protection? Part 2.

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból .......................................... 19

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Kiss Árpád: Átadták az Innovációs díjakat a Parlamentben ................................................................. 34

Árpád Kiss: Innovation Awards were handed in the House of Parliament

Jáni Katalin: Új lendületet kap a Széchenyi Kártya ....................... 34

Katalin Jáni: “Széchenyi card” got a new momentum

Tóth Éva: A CEEDs kutatási projektben a BME kutatói is részt vesznek ..................................... 18

Éva Tóth: The researchers of the Technical University of Budapest take part on the CEEDs research project

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Dési Albert: Sikeres Villamos – Épületgépész Nap a Construmán ........................................................... 35

Albert Dési: Successful day of electrical and building engineerung at CONSTRUMA

GA Magyarország Kft. hírek .......................................... 35

GA Magyarország Kft. News

Dr. Jeszenszky Sándor – Tóth Éva: Tanulmányút a Bécsi Műszaki Múzeumban ............ 36

Dr. Sándor Jeszenszky – Éva Tóth: Our visit in the Technical Museum of Vienna

Arany László: Hírek Szegedről-Vezetőségi ülés ................................. 37

László Arany: News from Szeged – Meeting of the Managing Board

NYELVMŰVELÉS ................................................................. 10

CULTIVATION OF OUR LANGUAGE

SZEMLE ................................................................................. 38

REVIEW

Kedves Olvasó!

Az Elektrotechnika áprilisi számában Günthner Attila irodavezető felhívta a figyelmet a MEE 2007-ben meghirdetett megújulási programja egyik fontos irányának, az ifjúság körében az elektrotechnika népszerűsítése megvalósítását segítő pályázatokra, részletesen kitért a „Hobbim az elektrotechnika” pályázat sikerére. Az ifjúság egy másik igen fontos, de sajnos kis létszámú rétegéről szeretnék szólni, azokról a fiatalokról, akik már elkötelezték magukat a szakmával, a villamos energetikával, ugyanakkor elindultak egy kevesek által választott, nehéz, de nagy reményekkel kecsegtető úton, a tudományos élet szerpentinjén. Többségük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki karának volt hallgatói, akik a villamosmérnöki doktori iskola diákjai voltak, illetve jelenleg is PhD hallgatók. Van, aki már megvédte disszertációját, van, aki a hetekben véd, illetve az év folyamán kerül sor a védésére. A BME Villamos Energetika Tanszékén évtizedek óta folyik a doktorandusz hallgatók oktatása, azonban a jelenlegi évekhez hasonló védéssorozatra nem emlékszem a 40 éves oktatói pályafutásom alatt. A fiatal tudósok képzése az egyetem célja és érdeke egyúttal, hiszen csak így biztosítható az oktatás és kutatás hagyományosan magas színvonalának töretlen folytatása. A MEE megújulási programjában a szakmát népszerűsítő küldetést vállalt. A MEE felismerte, hogy a fiatal tudósok bemutatása, a szakmai közélettel való megismertetése a megújulási program egyik lehetősége, egyúttal feladata is. Az évente megrendezésre kerülő ELEKTROSALON kiállításon a MEE évek óta – immár hagyományosan – jelen van és szakmai napot tart. Idén – felismerve a fiatal tudósok nyilvános megjelenésének fontosságát – a MEE lehetőséget adott az ELEKTROcom 2011 kiállítás alkalmából rendezendő Szakmai Napon előadások tartására, hogy a hallgatóság megismerhesse kutatási területeiket, az egyes tudományos műhelyekben folyó munkákat. („Fiatal tudósok az elektrotechnikában” címmel május 17-én 11-14h Hungexpo EU központ.) Szeretnék kedvet csinálni az előadások meghallgatásához, ezért röviden összefoglalom a BME VET fiatal munkatársai, valamint jelenleg még PhD hallgatói által tartandó öt előadást. Hartmann Bálint, PhD hallgató: Szélerőművi menetrend hibájának csökkentése energiatárolás alkalmazásával Az elmúlt években a megújuló energiaforrások szerepe robbanásszerűen megnövekedett. E mögött a növekvő energiaigény és energiafüggőség, az egyre magasabb energiaárak és

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

természetesen a klímaváltozás elleni küzdelem áll. Ebben a folyamatban a szélerőművek kiemelt szerepet játszanak évek óta. 2009 sem volt kivétel, 2008 után másodszor fordult elő, hogy Európában az újonnan üzembe lépő erőművi kapacitás legnagyobb részét a szélerőművek adták. Azonban ahogy a beépített kapacitás nagysága nő, egyre több probléma merül fel az üzemeltetés során. Ezen problémák közül az egyik a széltermelés előrejelzésének pontatlansága. Az előadás e kérdést tárgyalja, ismertetve a kutató munka jelenlegi állapotát. Vokony István, PhD hallgató: Leválasztható körzetek sziget üzemének vizsgálata Az előadás tárgya a leválasztható körzetek (később körzetek vagy gridek; vagyis olyan termelői-fogyasztói csoport, amelynek átviteli teljesítménye közelítőleg nulla, összes betáplált teljesítménye nem haladja meg az 50 MVA-t, és földrajzilag közel vannak egymáshoz) és a villamosenergia-rendszer együttműködésének és kölcsönhatásának vizsgálata. A vizsgálatok célja elsősorban: megállapítani, hogy az “intelligens elosztott energiaellátó rendszereknek” folyamatosan növekvő rendszerintegrációja milyen hatást gyakorol a villamosenergia-rendszer stabilitására. Dr. Ladányi József, tanársegéd: Alállomási földelőrendszer potenciál és transzfer potenciál villamos biztonsági és EMC kérdései Az előadás földzárlatoktól származó földzárlati potenciálemelkedés (EPR) okozta azon jelenségekkel foglalkozik, amelyeket az energiarendszer egy új létesítményének a tervezésekor és analizálásakor figyelembe kell venni. Ezen túlmenően egyes esetekben az alállomási földelési rendszerből az EPR vezető úton, mint a kábelköpeny, szabadvezeték védővezetője, a kisfeszültségű hálózat nullavezetője és fémcsövek, áttevődik az alállomáson kívüli létesítményekre. Az előadás célja az, hogy információforrásként szolgáljon az EPR nagyságának, valamint a fogyasztókhoz kijutó átvitt (transzfer) potenciál értékének meghatározásához, valamint ezek hatása elleni védelem kialakításához. Dr. Raisz Dávid, adjunktus: Középfeszültségű hálózatok rendelkezésre állásának növelése a zárlati hibahely meghatározás módszerének fejlesztésével Az előadás középfeszültségű hálózatokon alkalmazható gyors, hatékony földzárlati hibahely-meghatározási eljárást ismertet, amelyet a BME Villamos Energetika Tanszékén fejlesztettünk ki. A berendezés középfeszültségű hálózatokon bekövetkező egyfázisú földzárlatok helyének meghatározására és a zárlatos vonal kiválasztására alkalmas. Az előadás ismerteti a berendezés működési elit, az üzembehelyezési méréskor és üzem közben kapott eredményeket. Balázs Gergely György PhD hallgató, Kiss Péter tanársegéd: Korszerű hálózatbarát mozdonyok hálózati visszahatásának vizsgálata szimulációs módszerekkel. Az előadás ismerteti a nagyvasúti villamos vontatásban egyre nagyobb számban alkalmazott korszerű (IGBT-s) hajtásokkal rendelkező mozdonyok, motorvonatok hajtásai által keltett harmonikus áramok számítási algoritmusát és a hálózati visszahatás számítás módszerét, valamint egy adott esetre a számítási eredményeket. Remélem, hogy e rövid ismertetés sok szakember érdeklődését felkeltette és az előadásokon való részvételre serkent. Dr. Dán András egyetemi tanár BME VET

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA ENERGETIKA ERGETIKA Vokony István , Dr. Dán András

Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata II. A cikk tárgya az Elektrotechnika 2010/07-08-as számában megjelent „Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata" című cikkben ismertetett kutatások folytatása, a leválasztható körzetek (később körzetek vagy micro-gridek) teljesítmény- és frekvenciaszabályozási kérdéseinek az elemzése. Az „intelligens elosztott energiaellátó rendszerek” számának folyamatos növekedése elkerülhetetlen. A biztonságos üzemben tartáshoz és a tartósan megbízható üzemeltetéshez a szabályozási lehetőségeket fel kell mérni. A cikkben röviden bemutatjuk a micro-gridek szimulációjára alkalmas modellt, valamint alkalmazását kooperációs és szigetüzemi vizsgálatokra. Bemutatjuk a modellhálózat segítségével végzett szimulációk eredményeit, kiértékelését, valamint az azokból levonható következtetéseket. This paper is a continuation of the paper Examination of Grids in Island Operation published in Elektrotechnika in 2010/07-08. It has presented the assessment of micro grids’ power and frequency control. The effect of the continuously increasing integration of the intelligent energy distribution networks is unavoidable. The regulatory options must be assessed to the safe and long-term reliable operation. In the paper the model developed and used for simulating the smart grids is introduced, and it is also shown, how to apply them for island operation assessment. With the help of a model network the results of the simulations are presented and the conclusions are evaluated.

– hozzáférhetőség, biztosítani kell hálózati hozzáférést minden szereplő számára, kiemelten kezelve a megújuló energiaforrásokat, illetve az alacsony CO2-kibocsátású, jó hatásfokú (kombinált ciklusú) kiserőműveket, – megbízhatóság, biztosítsa és javítsa az ellátás minőséget összhangban a XXI. sz. igényeivel, és kezelje rugalmasan a hálózati zavarokat és az egyéb bizonytalansági tényezőket, – gazdaságosság, innováció, hatékony energiamenedzsment és szabályozások segítségével nyújtsa a lehető legjobbat. A jövőkép legfontosabb elemei, sarokpontjai: – olyan, már bizonyított technológiai megoldások eszköztárát hozza létre, melyeket gyorsan, és költséghatékonyan be lehet vetni, megteremtve ezáltal a jelenlegi hálózat számára, hogy minden energiaforrást képes legyen befogadni, – szabályozási és kereskedelmi környezet harmonizáció szükséges, hogy elősegítsük a nemzetközi kereskedelmet, mind termelés, mind pedig a hálózati szolgáltatások számára, – megosztott műszaki szabványok és protokollok létrehozása szükséges, melyek biztosítják a nyílt hozzáférést, így segítve elő bármely gyártó tetszőleges berendezésének az alkalmazását, – olyan információs, számítási és telekommunikációs rendszerek létrehozása szükséges, melyek segítségével a vállalkozások hasznosítani tudják a különböző innovatív szolgáltatásokat saját hatékonyságuk és a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásaik javítása érdekében, – biztosítsuk a régi és új eszközök sikeres kapcsolódását, hogy megmaradjon az automatizálás és a szabályozás folyamatossága. Európában és a világ számos országában folynak kutatások az előző és az ehhez hasonló jövőképek megvalósításával kapcsolatban. Ezen kutatások alapján, azonban a hazai adottságokat figyelembe véve szeretnénk a magyarországi séma kialakítására javaslatokat tenni, a lehetőségeket megvizsgálni. 2. A MODELL TULAJDONSÁGAINAK BEMUTATÁSA

1. BEVEZETÉS A hagyományos villamosenergia-hálózatok évtizedeken át sikeresen kötötték össze az energiatermelőket és a fogyasztókat. Ezen hálózatok alapvető architektúrája úgy alakult ki, hogy megfeleljen a nagyteljesítményű, zömében szén alapú erőművi technológiáknak, melyek a fogyasztási pontoktól távol (a szénlelőhely közelében) helyezkedtek el. Ezt a villamos energetikai világot alakítják majd át azok a változások, melyekkel szembe kell néznünk. A kisebb szén-dioxid-kibocsátású erőművi technológiák iránti igény, valamint a felhasználói oldal hatékonyságának jelentős növekedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztók sokkal interaktívabb kapcsolatba kerüljenek a hálózattal. A jövő sokkal inkább fogyasztóbarát hálózata ma még nem elérhető. Ugyanakkor az itt említett alapvető változások meg fogják határozni a jövő hálózatának kialakítását és vezérlését. Az Európai Unió felismerve a feladatot, létrehozta a „European Technology Platform Smart Grids” munkacsoportját 2005-ben, melynek feladata, hogy a 2020 utáni európai hálózatok vízióját készítse el. A platform résztvevői az ipar, az átviteli és elosztó hálózati engedélyesek, a kutató szervezetek és a szabályozók képviselőiből áll össze. Az általuk elkészített munkaanyag az egyik első volt Európában, mely kijelölte a smart grid koncepcióját. Olyan feltételeket szabott meg, mint: – rugalmasság, a hálózatnak ki kell szolgálnia a fogyasztók szükségleteit, miközben képesnek kell lennie reagálni a különböző kihívásokra,

Elektrotechnika 2 0 1 1 / 0 5

5

Az Elektrotechnika 2010/07-08-as számában megjelent Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata c. cikkben ismertetett modellt fejlesztettük tovább (2.1. ábra). Egy új fejlesztő környezetben képeztük le a vizsgált hálózatrészt (DigSilent Power Factory 14.). Nem részleteznénk a rendszer minden paraméterét, csak az eddig vizsgált hálózathoz képest történt néhány kisebb változást ismertetjük. A következőkben összefoglaljuk a változásokat:14. fejlesztő környezetben – A K1 és MO1 gyűjtősínek között párhuzamos összeköttetés volt, aminek gyakorlati okai voltak a számítások könnyebb kezelhetősége miatt. Azáltal, hogy a DigSilent másképpen kezeli a hálózatot ért változásokat, nem volt szükség a párhuzamos leágazásra. A későbbiekben ez az aláhurkolás problémákat is okozhatott volna, a számítási eredmények átláthatóságát befolyásolta volna, így szükséges volt kikapcsolni. Most is látható még a hálózati rajzon, de nem aktív, a távvezeték két végén lévő megszakító nyitott állapotban van. – A G4 gyűjtősínre csatlakoztattunk egy G4-gen jelzésű szinkron gépet, valamint egy G4-fogy jelzésű fogyasztót. A szigetüzembe való áttérés során mindkét hálózatban kialakul egy új feszültség szög középpont. Mivel a nagyhálózatban csak egy mögöttes hálózatot szimbolizáló elem volt, így egy szinkron gépre volt még szükség. A győri (G4 sín) importot szimbolizálja ez a szinkron gép, valamint az ugyanazon a gyűjtősínen lévő fogyasztó. – Szabályozási szempontból is teljessé vált a modell: mind a turbinaszabályozást, mind a gerjesztésszabályozást illetően.

2.1 ábra A modellhálózat változásai DigSilent Power Factory Esemény

Kooperációs üzem

szétkapcsolás

összekapcsolás

összekapcsolás

Szigetüzem

összekapcsolás

összekapcsolás

összekapcsolás

Állapot

Mit figyelünk

Mit várunk

U és f érzékenység van

grid frekvencia

minimális többlet miatt a frekvencia megnõ

FTK nincs

bontási pont U szögek

beáll a két szögközéppont egyensúlya

minimális a P, Q áramlás 120kV-os sín U

U változás lesz-e?


grid frekvencia

minimális frekvencialengés

FTK nincs


minimális szöglengés

minimális a P, Q áramlás 120kV-os sín U

egyensúlyi állapot


grid frekvencia

kialakul-e stabil üzemállapot?

FTK nincs


mi a határfrekvencia különbség?

jelentõs a P, Q import

120kV-os sín U

a szög különbség hogyan befolyásolja?


grid frekvencia

FTK nem indul

FTK van


kialakul a stabil üzemállapot

minimális a P, Q áramlás 120kV-os sín U (import)

minimális U lengés


grid frekvencia

a hirtelen kiesést az FTK csillapítja

FTK van


érdemes figyelni MO1G teljesítményét

jelentõs a P, Q áramlás (import) ugrásszerû

120kV-os sín U


grid frekvencia

normális FTK mûködés

FTK van


érdemes figyelni MO1G teljesítményét

jelentõs a P, Q áramlás (import) elosztott

120kV-os sín U

3. SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOK, ÉRTÉKELÉS

3.1 táblázat A szimulációs vizsgálatok összefoglalása


Mivel a gyárilag beépített szabályozók egyike sem felelt meg az elvártaknak, egy új turbinaszabályozó modellt kellett létrehozni. A gerjesztés- szabályozásnál szerencsére könnyebb dolgunk volt. Az egyik beépített szabályozót kellett csak átparaméterezni annak megfelelően, hogy melyik géphez akarjuk rendelni. – A későbbi vizsgálatokhoz elengedhetetlen volt a frekvenciaérzékeny relék beépítése. Mivel az FTK hatását is szerettünk volna vizsgálni (frekvenciafüggő Fogyasztói Terhelés Korlátozás), így a gyakorlatban alkalmazott 6 fokozatú, 50Hz névleges frekvenciájú frekvenciarelét építettünk be mindegyik fogyasztóra. Ezeknek a reakcióideje 300 ms, lépésközük 200 mHz-enként változik a második fokozattól. Az első fokozat 49 Hz-en kapcsol, majd innen csökkenve 48,8-48,0 Hz-ig. A frekvenciacsökkenés hatására a fogyasztók teljesítményének 5%-át kapcsolják le. A modellben lévő fogyasztók feszültség- és frekvenciaérzékenyek, valamint az említett FTK fokozatok is beépítésre kerültek. Ezeket a tulajdonságokat ki/ be lehet kapcsolni, mint azt a későbbi vizsgálatoknál alkalmazni is fogjuk. – A két szélpark több szélerőművet tartalmaz (MO1S 20 db-ot, az MSZ20 5 db-ot). A termelés kiesésének hitelesebb realizációja miatt több gépre bontottuk az eddig egy gépként jelölt betáplálásokat. Az adott gép mögött több „blokként” voltak leképezve a szélerőművek, azonban most a MO1S park esetében 4X2 dbot, míg az MSZ20 esetében 1X2 db-ot „leválasztottunk”, így ezeket a szimulációk során szabadabban lehet ki/bekapcsolni.

6

A következőkben több szimulációs vizsgálati eseménysort vizsgálunk, arra keresve a választ, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik egy ilyen grid, milyen tulajdonságai vannak. Mekkora igénybevételeknek

lehet kitenni, üzemzavar esetén mennyire megbízható, stabil. Ezeket a vizsgálatokat egy táblázatba foglaltuk össze a jobb átláthatóság miatt. 3.1. Kooperációs üzem Kooperációs üzemben egyként üzemel a grid és a hálózat többi része, azaz nem történt meg a szétválás. Egyensúlyban van a rendszer, és a későbbi bontási ponton, az MT1A – VN1A távvezetéken történő áramlást vizsgáljuk részletesen. Minimális hatásos teljesítmény áramlás van a nagy hálózat irányába a grid felől (P=0,34 MW), valamint hasonló nagyságrendű meddő (Q=-0,36 MVAr) áramlik ellentétes irányba. 3.1.1. Szétkapcsolódás két önálló hálózatra Ebben az állapotban történik meg a megszakítók nyitása. A load-flow futtatása után a 10. másodpercben nyitnak a megszakítók, majd 1 percig figyeljük meg a rendszert. A következő ábrákon jól látható, hogy minimális a frekvenciaváltozás a minimális teljesítményáramlás miatt (3.1. ábra). A grid frekvenciája (a zölddel jelölt függvény) minimálisan megnő a többletteljesítmény hatására, de ez alig néhány mHz-et jelent. A sziget legfontosabb gyűjtősíne (ez a központi gyűjtősín, erre csatlakozik szinte az összes fogyasztó és betáplálás, ez a sín határozza meg a grid feszültségviszonyait) a 120 kV-os MO1 feszültségének a változását is figyelemmel kísérjük (3.3. ábra). Itt sem tapasztalható jelentős változás. A megszakító kapcsok két oldalán mért feszültségek szögeit is megfigyeltük (3.2. ábra). Az ábrán megfigyelhető átfordulás annak a következménye, hogy a vizsgálat során egy referenciagépet adtunk

3.1 ábra A két rendszer frekvenciája

Δf

Δф

Pleng.max. [MW]

P áll. [MW]

t zárás [s]

5mHz

~0°

0,103

0,113

10,68

10mHz

~0°

0,217

0,231

10,43

50mHz

~0°

4,19

1,61

28,78

100mHZ

~0°

18,96

2,354

18,789

250mHz

~0°

32,96

5,885

13,352

>5mHz

5°

13,536

0,113

12,73

>5mHz

10°

27,561

0,113

14,71

>5mHz

20°

54,361

0,113

20,338

>5mHz

30°

79,885

0,113

25,914

>5mHz

50°

124,32

0,113

37,077

>5mHz

80°

165,81

0,113

53,787

>5mHz

130°

146,83

0,113

81,602

>5mHz

150°

130,2

0,113

92,721

3.2 táblázat Újraszinkronozás különböző állapotokban a MO10fogy fogyasztó teljesítménye megnő, ennek hatására frekvenciakülönbség alakul ki, majd a megszakító zárása után kialakul a közös rendszerfrekvencia. A hálózatot 2 percig figyeljük meg. Azt vizsgáltuk, hogy menynyire befolyásolja az újraszinkronozást a frekvenciaeltérés és a feszültség szög eltérés. Először a frekvenciakülönb-

3.2 ábra A megszakító kapcsok feszültségének szögei

meg, amihez képest vizsgálja a szögpozíciókat a szimulátor. A Power Factory két megoldást ajánl fel a szögközéppontok kezelése terén. Lehet ún. „global reference system” vagy „local reference system” üzemmódot választani. Abban az esetben, ha több aszinkron járó rendszert szeretnénk kezelni, akkor a „helyi” szögközéppontok alkalmazását javasolja. Ez azt jelenti, hogy minden egyes szigetben egy gépet kiválaszt, aminek a szöghelyzete fix, és az ehhez képesti szögváltozásokat lehet értelmezni az adott rendszerben. Abban az esetben, ha több szigetet szimulálunk, amelyek valamikor a vizsgálatok során öszszekapcsolódnak, a globális, azaz egy kijelölt gép pozíciójához képesti változásokat javasolja a technikai útmutató. Ez addig, amíg külön üzemelnek a hálózatrészek, egy kis meggondolást igényel. Azáltal, hogy a rendszerek frekvenciája eltérő, így folyamatos átfordulást (slipet) lehet tapasztalni. Azonban az öszszekapcsolódás előtt meg lehet figyelni az összekapcsolni kívánt rendszerek szögpozícióit egy közös referenciához képest. 3.1.2. Összekapcsolódás különböző frekvenciaés feszültségszög viszonyok mellett A következő vizsgálatban egyensúlyi állapotban van mindkét rendszer, külön-külön üzemelnek. A 10. sec-ban


7

3.3 ábra A MO1 sín feszültsége

séget növeltük a grid fogyasztásának növelésével, mialatt a visszakapcsolás nulla átmenetben történt. Majd a frekvenciakülönbséget fix értéken tartva változtattuk a visszakapcsolás pillanatát, ami különböző szögpozíciókban történt meg. Az összekapcsolás helyén lévő VN1A – MT1A 120 kV-os távvezetéken áramló hatásos teljesítményt, annak kapcsoláskori maximális lengését vizsgáltuk. Az eredményeket a 3.2. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálatok során a frekvenciaeltérés pozitív előjele abból adódott, hogy a gridben történt betápláláskiesés, így a nagyhálózat és a grid frekvenciakülönbsége mindig pozitív értékű volt. Ugyanez érvényes volt a különböző feszültségszög pozíciókban való kapcsolásokra. A nagyhálózat gyorsabb volta miatt fordult át a gridhez képest. A nulla átmenet utáni állapotban történő növekvő szögkülönbségeket rögzítettük, és ebben az állapotban történt a kapcsolás. Megfigyelhető, hogy minimális frekvenciakülönbségnél és jelentős (50°) szögkülönbségnél sokkal nagyobb teljesítménylengéssel kapcsolódik össze a két rendszer, mint jelentős frekvencia-, de kicsi szögeltérésnél. Az 5 mHz-es és 50°-os különbséghez tartozó eredmények a 3.4, 3.5. és 3.6. ábrákon láthatóak. (Lásd a következő oldalon)


3.5 ábra A megszakító kapcsok feszültségének szögei

3.1.3. Összekapcsolódás jelentős import mellett Két részre bontható ez a vizsgálati rész. Elsőként 2 szélkerék esik ki (3,8 MW) a 10. sec-ban, majd visszakapcsolódik a sziget, és 2 percig figyeljük meg a rendszert. Különböző szögeltérések mellett kíséreljük meg az összekapcsolódást. Δф

P kiesett [MW]

Δf [mHz]

Pleng.max. [MW]

t zárás [s]

~0°

3,8

161

13,282

52,289

5°

3,8

161

15,982

52,375

10°

3,8

161

26,222

52,462

30°

3,8

161

76,689

52,807

50°

3,8

161

119,96

53,153

~0°

11,4

2379

153,23

79,759

5°

11,4

2379

153,23

79,765

10°

11,4

2379

153,34

79,771

30°

11,4

2379

153,55

79,794

50°

11,4

2379

152,7

79,818

3.3 táblázat Újraszinkronozás jelentős import mellett Majd jelentősebb igénybevételt vizsgálunk, 6 szélkerék esik ki, ami 11,4MW hiányt jelent. A 10. sec-ban esik ki a betáplálás. Ennek hatására a frekvenciatartó erőmű (MO1G) primer szabályozása működésbe lép, annak határáig. A 110%os maximális kiterheltség elérése után a frekvencia tovább csökken. A modellben leképezett fogyasztók feszültség- és frekvenciaérzékenyek. A frekvencia csökkenésének hatására a fogyasztók teljesítménye is csökken, így beáll a rendszerfrekvencia egy állandósult állapotba. Ebből az állapotból próbáltuk meg az újraszinkronozást, különböző szögpozíciókban. Ezeknek a vizsgálatoknak az összefoglaló eredményét a 3.3 táblázat tartalmazza. Az alábbi ábrákon megfigyelhető a jelentős frekvenciakülönbség, amit a 6 gépegység kiesése okozott. A 3.7. ábrán látható, hogy a grid frekvenciája egy állandósult értékre áll


be a frekvenciatartó erőmű primer szabályozásának, valamint a fogyasztók frekvenciafüggésének köszönhetően. Fontos hangsúlyozni, hogy FTK fokozatok még nincsenek üzemben. A 3.8. ábrán látható a visszakapcsolás után a VN1A – MT1A távvezetéken a teljesítményáramlás lengése. A 3.9. ábrán a micro-grid három legnagyobb fogyasztójának a teljesítményét ábrázoltuk. Leolvasható, hogy összességében 2,426 MW-tal csökkent a fogyasztásuk. 3.2. Szigetüzemi vizsgálatok A következőkben a micro-grid önállóan, szigetként üzemel. Újra megvizsgáljuk, hogyan reagál a visszakapcsolásokra, azonban a fogyasztók frekvenciaérzékenységén túl bekapcsolásra kerülnek az FTK fokozatok is. 6 fokozatú, 50 Hz névleges frekvenciájú frekvenciarelét építettünk be mindegyik fogyasztóra. Ezeknek a reakcióideje 300 ms, lépésközük 200 mHz-enként változik a második fokozattól. Az első fokozat 49 Hz-en kapcsol, majd innen csökkenve 48,8-48,0 Hz-ig. A frekvenciacsökkenés hatására egy fokozatban a relék a fogyasztók teljesítményének 5%-át kapcsolják le. (Ez az érték a szimulációk során az aktuális fogyasztás 5-%-a és nem a névleges teljesítmény 5%-a, hiszen a lecsökkent frekvencia miatt a fogyasztó teljesítménye már csökken. Így ez 5%-nál kisebb aktuális fogyasztáslekapcsolást jelent.) Összefoglalva a grid teljesítmény- és frekvenciaszabályozási lehetőségei a következők: – a MO1G gázturbina a frekvenciatartó erőmű, mint primer szabályozó egység, – szekunder szabályozás nincs a gridben a termelők korlátozott típusai miatt, – a fogyasztók feszültség- és frekvenciaérzékenyek, – 6 fokozatú frekvenciafüggő fogyasztói terheléskorlátozás került beépítésre. 3.2.1. Visszakapcsolódás szigetüzemből jelentős hiány mellett I. Elsőként 2 szélkerék esik ki (3,8 MW) – a 3.1.3. fejezethez hasonlóan, azzal a különbséggel, hogy az FTK fokozatok már működőképesek – a 10. sec-ban, majd visszakapcsolódik a szi-

3.8 ábra A VN1A – MT1A távvezetéken áramló teljesítmény


8


3.9 ábra A grid három legnagyobb fogyasztójának teljesítménye






3.12 ábra A MO1G frekvenciatartó erőmű mechanikai- és villamos teljesítmény

get, és 2 percig figyeljük meg a rendszert. Különböző szögeltérések mellett kíséreljük meg az összekapcsolódást. Ahogy az várható volt, a 3,8 MW-os kiesést a frekvenciatartó erőmű könnyedén tudta kompenzálni, így nem lépett működésbe egyetlen FTK fokozat sem. 3.2.2. Visszakapcsolódás szigetüzemből jelentős hiány mellett II. Ezek után jelentősebb igénybevételt vizsgálunk, 6 szélkerék esik ki, ami 11,4 MW hiányt jelent. A 10. sec-ban esik ki a betáplálás, akár a 3.1.3. fejezetben. Ennek hatására a frekvenciatartó erőmű (MO1G) primer szabályozása működésbe lép a gép terhelhetőségének határáig. A 110%-os maximális kiterheltség elérése után a frekvencia tovább csökkenne, azonban a terheléskorlátozás működésbe lép. Kialakul egy állandósult frekvencia, majd ebből az állapotból próbáltuk meg az újraszinkronozást, különböző szögpozíciókban. A 3.10. ábrán megfigyelhető, ahogyan a frekvencia folyamatosan esik a frekvenciatartó erőmű kapacitáskorlátja miatt. A 49Hz elérésekor (14. sec.) az első FTK fokozat működésbe lép. A 300ms-os késleltetés is nyomon követhető, majd a 14,3. sec-ban a frekvencia elkezd nőni. Ennek az oka a 3.11. ábrán ellenőrizhető. A fogyasztók teljesítményigényének a csökkenése folyamatos, ahogyan a frekvencia csökken, azonban ugrásszerű változás figyelhető meg 14,3 sec-ban, az első fokozat működésbe lépésekor. A teljesítmények 5%-ával csökkennek az igények. A 3.12. ábrán a visszakapcsolódáskor fellépő teljesítményugrás mértéke figyelhető meg. 3.2.3. Visszakapcsolódás szigetüzemből jelentős hiány mellett III. Még nagyobb kiesések esetén az FTK összes fokozata „kihasználható”, azaz működésbe lépnek, és bent tartják a rendszert a szinkronizmusban. Ezáltal az ellátás folyamatossága biztosítható, valamint a visszakapcsolódás lehetősége is megmarad. A vizsgálatok harmadik szakaszában a termelési kiesések helyett a betáplálás lassú csökkenését figyeljük meg, hogyan reagálja le a frekvenciatartó erőmű, a fogyasztók, ha csökken a szélsebesség.


9

Δф

P kiesett [MW]

FTK fokozat

Δf áll. [mHz]

Pleng.max. [MW]

P áramló [MW]

t zárás [s]

~0°

3,8

0

161

13,282

~0

52,289

5°

3,8

0

161

15,982

~0

52,375

10°

3,8

0

161

26,222

~0

52,462

30°

3,8

0

161

76,689

~0

52,807

50°

3,8

0

161

119,96

~0

53,153

~0°

11,4

1.

371

28,101

8,732

77,535

5°

11,4

1.

371

29,089

8,732

77,572

10°

11,4

1.

371

32,777

8,732

77,61

30°

11,4

1.

371

72,057

8,732

77,76

50°

11,4

1.

371

112

8,732

77,909

~0°

19

4.

347

29,909

8,282

324,43

5°

19

4.

347

31,011

8,282

324,47

10°

19

4.

347

35,181

8,282

324,51

30°

19

4.

347

79,608

8,282

324,67

50°

19

4.

347

123,23

8,282

324,829

3.4 táblázat A szigetüzemi vizsgálatok eredményeinek összefoglalása A 10. sec-tól kezdve „csökken a szélsebesség”, azaz a kijelölt szélerőművek teljesítménye 20% százalékkal csökken 10 seconként. Ez egészen 250 sec-ig tart, majd összesen a 6. percig figyelemmel kísérjük a rendszer viselkedését az összekapcsolódást követően. A 3.13. és 3.14. ábrán jól megfigyelhető az FTK működése. A teljesítményhiány hatására csökken a frekvencia, aminek következtében működésbe lép az FTK első négy fokozata. A 3.15. ábrán látható a frekvenciatartó erőmű teljesítménye. Az első fokozat működésbe lépéséig, azaz a kapacitástartalékainak határáig szabályozza a grid frekvenciáját, kompenzálja a betáplálást, azonban a kapacitása véges.

Megállapítható, hogy az FTK hatására a két rendszer frekvenciakülönbsége csökken, ezáltal az összekapcsolódás során fellépő teljesítményáramlás kezdeti amplitúdója jelentősen csökkenthető. A 3.2. fejezet vizsgálati eredményeit egy táblázatban foglaltuk össze. Így könnyebben összehasonlíthatóak a különböző állapotokban végzett szimulációs vizsgálatok. 4. KONKLÚZIÓK, TÁVOLABBI TERVEK A modellhálózatot teljesítmény- és frekvenciaszabályozási szempontból elemeztük. A ma rendelkezésre álló szabályozási módszereket implementáltuk a modellbe, és a szimulációs környezet segítségével tesztelni tudtuk különböző beállításokkal, különböző üzemállapotokban a gridet. Először az önálló szigetüzemi működés lehetőségét figyeltük meg. A korábbi vizsgálatokban ezt már teszteltük, azonban a modellben történtek olyan változások, kiegészítések, amelyek szükségessé tették ennek az ellenőrzését. A várakozásoknak megfelelően a grid képes stabilan, szigetként üzemelni. A mostani kutatás egyik fontos vizsgálati szempontja az újraszinkronozás volt. A gondolat e mögött a következő: ha valamilyen események hatására egy fogyasztói körzet sziget üzembe kényszerül, ahol a stabil üzemet képes megvalósítani, a hiba megszűnte után vissza kell csatlakoznia a nagyhálózathoz. A kérdés az volt, hogy milyen „áldozatok” árán képes a grid a szigetüzemet fenntartani, és ez hogyan befolyásolja a visszakapcsolódást. Ennek a vizsgálati szakasznak több állapotát vizsgáltuk attól függően, hogy mennyire drasztikus változások mentek végbe a szigetüzemben. Az újraszinkronozás két legfontosabb paraméterét (frekvenciakülönbség és feszültségszög-különbség) változtatva mértük fel a grid tulajdonságait, lehetőségeit. Egy másik fontos szabályozási lehetőség a frekvenciafüggő terheléskorlátozás. Mivel a szakirodalomban nem találtunk ilyen méretű gridekre információt az FTK alkalmazásáról, fontosnak tartottuk ezt is megvizsgálni. Az összefoglaló táblázatok és a diagramok jól mutatják, hogy az újraszinkronozáskor fellépő teljesítményugrást hogyan befolyásolja, mennyivel csökkenti az FTK alkalmazása. Jelentős, a grid összteljesítményének közel 40%-os kiesése esetén is meg tudta tartani a hálózat a frekvencia névlegeshez közeli értékét, ezáltal lehetővé téve az újraszinkronozást. Következtetésként azt lehet megállapítani, hogy az FTK fokozatok alkalmazása hatékonyan segíti a grid stabil állapotban tartását. Ezért azonban nagy árat kell fizetni: a fogyasztók terheléskorlátozása csak különleges esetekben lehet indokolt. Tehát az FTK azt a szerepét, hogy ne alakuljon ki nagy frekvenciaeltérés, jól ellátja. Azonban, ha van rá mód, akkor

az újraszinkronozással célszerű nem megvárni a fokozatok működésbe lépését. Egy visszakapcsoló automatika alkalmazása lehet megoldás a felvetett problémára. Amikor csökken a szélerőművek betáplálása, de az FTK fokozatok még nem léptek működésbe, egy automatikus szinkron kapcsoló (ASZK) alkalmas lehet a korlátozás megelőzésére. Szeretnénk a vizsgálatokat teljessé tenni, így további terveink közt szerepel a modell feszültség-meddő viszonyainak a részletes vizsgálata. A feszültségszabályozás lehetőségeinek feltérképezése, korlátainak felmérése, és a fogyasztókra gyakorolt hatások vizsgálata. Irodalomjegyzék [1] Faludi Andor – Szabó László: Aszinkron járó villamosenergia-rendszerek összekapcsolását kísérő folyamatok elemzése és vizsgálata, Budapest, 2007. [2] Kara Clark – Nicholas W. Miller – Juan J. Sanchez-Gasca: Modeling of GE Wind Turbine-Generators for Grid Studies, Schenectady, USA, 2009. [3] DIgSILENT PowerFactory Version 14.0 Manual’, 2008 [4] Siemens Energy Inc.: PSS/E Wind Model Library, Schenectady, USA, 2009. [5] Anca D. Hansen – Clements Jauch – Poul Sorensen – Florin Iov – Frede Blaabjerg: Dynamic wind turbine models in power system simulation tool DIgSILENT, Roskilde, Denmark, 2003 [6] Technical And Economic Feasibility of Microgrid-Based Power Systems Phil Barker, Doug Herman. Seventh EPRI Distributed Resources Conference and Exhibition Dallas, TX March 20-22, 2002 [7] Daniel Kirschen: Towards Decentralised Power Systems. ECCE meeting in Bruxels, oct. 2003 [8] Khaled A. Nigim, Wei-Jen Lee: Micro Grid Integration Opportunities and Challenges. IEEE 2007 General Meeting, Tampa, USA, 24-28 June 2007 [9] A. Faludi, L. Szabo: Power System Operation and Control (Hungarian) Lecture notes on vet.bme.hu/okt/foszak/ver/veri/index.htm, Budapest 2002.

Dr. Dán András egyetemi tanár BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport [email protected]

Vokony István doktorjelölt BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport [email protected]

NYELVMŰVELÉS Amperitás?! Egyik egyesületi rendezvényünkön az előadó rendszeresen "amperitás" szóval fejezte ki a biztosító betétek névleges áramerősségét. Hogyan került a villamos áram egységének nevéhez a latinból eredőitás képző. Az európai nyelvek ennek a képzőnek különböző változatait gyakran használják, mint pl. a latin universitas nyomán: university, Universität, université, universitet, de A.M. Ampère nevéhez nem szokták kapcsolni. Az amperitás tehát nem valamilyen elterjedt nemzetközi kifejezés, hanem magyar torzszülött.


10

Ne hagyjuk elterjedni, mert nincs rá szükség. A biztosítót inkább 6 amperes, vagy nagy áramú névvel illessük. Az -itás képző egyébként rendszerint melléknévből csinál főnevet és ha az eredeti szó idegen eredetű volt, nem is tudjuk elkerülni a használatát. Az induktivitás és a kapacitás tehát továbbra is használatos szakkifejezések maradnak. Az „amperitás" azonban nem ezek közé tartozik, mert a tőszó is főnév. Ha ugyanerre a mintára valaki „voltitást" mondana, legföljebb nevetségesnek látszanék, de műveltnek aligha. Dr. Horváth Tibor professor emeritus

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA ENERGETIKA ERGETIKA Bock Dávid, Dr. Bürger László, Sulyok Zoltán, Dr. Sebestyén Géza

Sztochasztikus load-flow számítás alkalmazása hálózattervezés adatbizonytalanságainak kezelésére

áramló teljesítményekre is valószínűségi sűrűségfüggvényeket kapunk. Ezek a sűrűségfüggvények gyakorlatilag végtelen számú üzemállapotot tükröznek, és a teljesítményáramlás egyes értékeit az előfordulásuk valószínűségeivel jellemzik. A válószínűségi változók hálózatszámításban történő alkalmazásával foglalkozik a [3] irodalom. A determinisztikus és sztochasztikus load-flow számítással kapható áramlásképeket az 1. ábra hasonlítja össze.

A MAVIR RTO-n kifejlesztett Sztochasztikus load-flow program lehetővé teszi a load-flow számítás során a bemenő adatok bizonytalanságainak kezelését. A számítás elvégzéséhez meg kell adni a csomóponti betáplálások és terhelések adatbizonytalanságait leíró sűrűségfüggvényeket. Az elvégzett sztochasztikus vizsgálatok eredményei részletesebb képet adnak a hálózaton áramló hatásos teljesítményről, és olyan túlterhelődéses esetek előfordulásának valószínűségét számszerűsítik, melyekről a determinisztikus load-flow számítás nem tájékoztat. The Stochastic load-flow program developed by the authors allows to handle the uncertainties of nodal power injections and loads. To perform the calculations, probability density functions have to be determined to describe the uncertainties of generation and loads. The study results give a more detailed picture of the flow of real power, and denote the probabilities of limit violations that were not indicated by deterministic load-flow calculations.

BEVEZETÉS A villamosenergia-rendszerek modellezése során alkalmazott legalapvetőbb vizsgálati módszer a load-flow számítás. Az eljárás a hálózatot csomópontokkal (pl. gyűjtősínek, fogyasztói leágazások) és az azokat összekötő hálózati ágakkal (távvezetékek, transzformátorok) reprezentálja. A load-flow számítás célja az ágakon áramló teljesítmény és a csomópontokban kialakuló feszültségek meghatározása a csomópontokon betáplált vagy vételezett teljesítmények függvényében. Ahhoz, hogy egy jövőbeli hálózatállapotot vizsgáló számítás megbízható eredményeket szolgáltasson, pontos csomóponti adatokra van szükség, ezek bizonytalansága viszont nem küszöbölhető ki teljes mértékben. Ennek hatására az eredményekben is bizonytalanság lép fel, melynek feltérképezése a hálózati viszonyok részletesebb megismerését teszi lehetővé. Ezzel a céllal került kifejlesztésre az ún. Sztochasztikus load-flow program (továbbiakban SZLF) a MAVIR ZRt. Rendszerszintű tervezési és elemzési osztályán, melyről egy korábbi cikkünk[1] részletesen beszámol. Jelen cikk az SZLF-fel végezhető számítási lehetőségeket, bemenő paramétereinek jelentését, meghatározásuk módját és az elvégzett vizsgálatok eredményeinek értelmezését mutatja be. LOAD-FLOW SZÁMÍTÁS VALÓSZÍNŰSÉGI ALAPON A „hagyományos”, determinisztikus load-flow számítás során a kiinduló csomóponti adatokat egy-egy skalár számérték formájában kell megadni, és eredményként a hálózati elemeken áramló teljesítményekre szintén skalár számértékek állnak elő. A számítás eredményei így a hálózat egy lehetséges állapotát tükrözik. A sztochasztikus load-flow ezzel szemben nem konkrét számértékekkel, hanem valószínűségi változókkal dolgozik: a csomóponti teljesítményeket valószínűségi sűrűségfüggvények formájában kell megadni. A sztochasztikus számítások eredményeire, a vezetékeken


11

1. ábra A determinisztikus (AC) load-flow (balra) és a sztochasztikus load-flow (jobbra) áramlásképe: hatásos teljesítményáramlások (zöld nyilak), meddőteljesítmény-áramlások (kék nyilak), gyűjtősínfeszültségek (zárójeles értékek) A sztochasztikus számítás menete a determinisztikus számítási módtól annyiban különbözik, hogy a load-flow egyenleteket valószínűségi változókra kell megoldani. A sztochasztikus eset megoldhatósága azonban a csomóponti teljesítmények és a vezetékáramlások között lineáris összefüggéseket igényel, így a számítás során az egyenáramú load-flow közelítő egyenleteit kell alkalmazni. Az SZLF a hálózati elemek veszteségeinek sztochasztikus viselkedéséről nem ad információt. A közelítő egyenletek csak a csomóponti terhelési szögek és a hatásos teljesítményáramlások meghatározását teszik lehetővé. Emiatt a sztochasztikus vizsgálatok csak a hatásos teljesítményáramlások viszonyaira terjednek ki. Az SZLF-fel az egyes fogyasztói és erőművi csomópontok adatbizonytalanságainak hatása az áramlások szórásaira külön-külön is vizsgálható. Egy-egy csomóponti sűrűségfüggvény csak az adott csomópontba betáplált vagy onnan vételezett teljesítmény alakulását írja le. Sztochasztikus vizsgálatok során azonban fontos szerepet kap a csomóponti teljesítmények közti kapcsolatrendszer, azaz a korreláció is. Legegyszerűbb esetben a csomóponti betáplálások változása egymástól független. Ennek feltételezése azonban megengedné, hogy az összes (vagy nagyon sok) csomópont egy irányban térjen el a várható értékétől, ami olyan szélsőséges üzemállapotokat eredményezne, melyek a valóságban nem fordulnak elő. A vizsgálatok során szükség van olyan csomóponti viselkedés modellezésére, amely a csomópontok teljesítmény-bizonytalanságainak összefüggését is figyelembe veszi, azaz a csomópontok teljesítménybizonytalanságai egymást kiegyenlítik. Az SZLF-ben csomópontok csoportjait kell megadni az ilyen jellegű korrelációs kapcsolatok kialakításához. Egy ilyen csomópontcsoport (ún. konstanssági csoport) által összesen betáplált vagy vételezett teljesítmény állandó. A SZTOCHASZTIKUS VIZSGÁLAT BEMENŐ PARAMÉTEREINEK MEGADÁSA A sztochasztikus vizsgálatok alapvető célja a csomóponti adatbizonytalanságok által okozott eredménybizonytalanság meghatározása. A vizsgálat kiindulópontja egy jövőbeli hálózatállapotot

leíró determinisztikus load-flow számítás. A sztochasztikus vizsgálathoz ezt a determinisztikus „esetet” kell kiegészíteni a csomóponti adatok bizonytalanságaival, gyakorlatilag sűrűségfüggvényeket kell a csomópontokhoz rendelni. Az SZLF-fel normál vagy egyenletes eloszlású sűrűségfüggvényeket rendelhetünk a csomópontokhoz (2. ábra). Ezek várható értéke a determinisztikus eset értékétől eltérőre is választható. A determiniszitkus esetre azonban úgy tekintünk, mint a jelenlegi információnk alapján legvalószínűbbnek tartott hálózatállapotra, így a várható értékeket a determinisztikus eset értékeire kell választani. Egy csomóponti terhelésnek vagy betáplálásnak a modellben – vagy sztochasztikusnak kell lennie, ekkor a viselkedését a hozzárendelt sűrűségfüggvénye és esetleges konstanssági csoportbeli tagsága határozza meg, – vagy kezelhető determinisztikusként, ekkor a csomóponti teljesítmény 100%-os valószínűséggel egy tetszőlegesen választott várható értéket vesz fel, amit vizsgálataink során a determinisztikus eset értékére választunk. A vizsgálataink során a kiindulási alapmodelleknek a 2010-es Hálózatfejlesztési Terv 2015-ös téli és nyári csúcsterhelési modelljeit vettük. Ezek a magyar átviteli hálózatot, 120 kV-os elosztóhálózatot, valamint az európai szinkronzóna teljes átviteli hálózatát tartalmazzák. A cél a magyar hálózatrész csomóponti adatai bizonytalanságának modellezése, tehát a magyar termelői és fogyasztói csomópontokat kell sztochasztikus paraméterekkel ellátni. Az adatbizonytalanságok sztochasztikus leképezésére még nincs kialakult tapasztalat, „jól bevált” módszer vagy paraméterválasztás. Ezek meghatározásánál általános feltételekből és a modellezni kívánt csomóponti viselkedésből lehet kiindulni. Ahhoz, hogy a választott sztochasztikus paraméterek hatásai vizsgálhatók legyenek, a számítást több változatra is el kell végezni. Az egyes változatok a számítás eltérő csomóponti eloszlások és konstanssági csoport kialakítások melletti elvégzését jelentik. Az erőművi csomópontok bizonytalansága az ismeretlen jövőbeli erőműjáratásból fakad. Kiindulva abból, hogy az erőművek betáplálása nem haladhatja meg az egyes gépegységek technikai maximumának összegét, az erőművi csomópontok sűrűségfüggvényei nem rendelhetnek valószínűséget a technikai maximum fölötti teljesítmény értékekhez. További feltételezésünk, hogy a várhatóan üzemben lévő erőművek legalább egy gépegysége üzemben lesz. Ekkor adott erőmű betáplált teljesítménye nem lehet kevesebb, mint egy blokkjának technikai minimuma. Feltételezve a két technikai határ közti betáplálások egyenlő valószínűségét, egyenletes eloszlás (2. ábra) rendelhető az adott erőművi csomóponthoz. Az így meghatározott egyenletes eloszlás várható értéke a tartomány középértéke, ez azonban tipikusan nem egyezik meg a determinisztikus esetbeli értékkel. Emiatt az egyes vezetékeken áramló teljesítmény, vagy például az ország export-import szaldójának legvalószínűbb értéke sem lesz a determinisztikus esetével egyenlő, pedig a cél a determinisztikus eset adatbizonytalanságainak modellezése. A probléma kiküszöböléséhez az erőművek betáplált teljesítményére olyan egyenletes eloszlást kell megadni, amelynek várható értéke a determinisztikus esetbeli betáplálás, és a lehető legszélesebb – determinisztikus értékre szimmetrikus – üzemi tartományt fedi le. A Paksi Atomerőmű blokkjaihoz csak nagyon kis ingadozási tartományt rendeltünk. A fogyasztói csomópontok jövőbeli terhelésének becslésekor bizonytalansággal kell számolni. A jövőben ténylegesen kialakuló terhelésértékeket sok független véletlen esemény hatásának eredőjeként tekintve a normál eloszlás (2. ábra) a legkézenfekvőbb eloszlástípus a fogyasztói csomópontok jellemzésére. A sűrűségfüggvények várható értékei a determinisztikus esetben is használt, historikus adatok alapján becsült értékek. A szórásaikat a várható értékeikkel arányosnak vesszük fel. A relatív szórás 10% és 20%-ra történő választásának hatását különböző változatokkal


12

2. ábra A csomóponti betáplálások és terhelések sűrűségfüggvényei, egyenletes eloszlás (fent), normál eloszlás (lent) vizsgáltuk. A változatok összeállításához a sűrűségfüggvények megadása mellett a konstanssági csoportok kialakításával is foglalkozni kell. A konstanssági csoportok segítségével a hálózat általános viselkedése befolyásolható. A csoportokat megfelelően kialakítva a rendszerterhelés, az össztermelés és az export-import szaldó közül egy vagy mindhárom érték rögzíthető. A rögzített értékek a bemutatott sűrűségfüggvény-választásnak köszönhetően a determinisztikus eset megfelelő értékei lesznek. Ez röviden annyit jelent, hogy egy ország csomópontjai adatbizonytalanságainak, „ingadozásainak” hatása pl. az export-import szaldó változatlansága mellett vizsgálható. A konstanssági csoportok kialakításával kizárhatók a vizsgálatból olyan esetek is, melyekben egy-egy fogyasztói körzetben a fogyasztók egyszerre, ugyanolyan irányban térnek el jelentősen a várható terhelésüktől. Az ilyen szélsőséges viselkedést a fogyasztói csomópontok körzetenkénti (például elosztói engedélyesenkénti) konstanssági csoportokba sorolásával lehet kizárni. Ezen megfontolások alapján az egyes változatokban többféle konstanssági csoport kialakítást is vizsgálatunk: – csomópontok függetlenek (nincsenek konstanssági csoportok) – az export-import szaldó rögzített – az export-import szaldó és rendszerterhelés rögzített – az export-import szaldó és rendszerterhelés rögzített, szélsőséges fogyasztói viselkedés kizárása mellett A SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEI A sztochasztikus load-flow számítás legfontosabb eredményei a hálózati elemeken áramló teljesítményértékek sűrűségfüggvényei. Ez a függvény írja le, hogy adott elemen áramló hatásos teljesítmény milyen értékeket és milyen valószínűséggel vehet fel a megadott csomóponti adatbizonytalanságok és konstanssági követelmények mellett. Mivel a csomópontokhoz rendelt sűrűségfüggvények szimmetrikusak a várható értékükre, a vezetékek teljesítményáramlásaira is olyan sűrűségfüggvényeket kapunk, melyek szimmetrikusak a várható értékükre. Egy ilyen függvényt mutat be a 3. ábra. A sűrűségfüggvény segítségével meghatározásra kerül egy intervallum, mely a teljesítményáramlás értékének „legvalószínűbb” tartományát, konfidencia-intervallumát adja meg a felhasználó által választott szignifikancia szintre. Az SZLF

a sűrűségfüggvény alapján kiszámolja, hogy a hálózati elemen áramló teljesítmény mekkora valószínűséggel lépi túl az adott elem tartós túlterhelődési határértékét, ez a valószínűség az ún. túlterhelődési esély. A példaként bemutatott távvezeték túlterhelődési határértéke 69 MW, a sűrűségfüggvénynek az ennél nagyobb teljesítményekhez tartozó intervalluma alatti terület nagysága adja a 22%-os túlterhelődési esélyt. A sűrűségfüggvények alatti teljes terület a valószínűségi sűrűségfüggvények definíciója miatt mindig 100%. Az eredményül kapott sűrűségfüggvényeket 95%-os szignifikancia szint mellett értékeltük ki. Ekkor a 2,5%-nál kisebb valószínűségű túlterhelődési eseteket mint kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket az SZLF elhanyagolja. Erre azért van szükség, mert normál eloszlásokat vagy azokat komponensként tartalmazó sűrűségfüggvényeket kiértékelve nagyon kicsi, de nem nulla túlterhelődési esély minden vezetéken fellépne, tehát meg kell határozni egy határértéket, melynél kisebb valószínűségek elhanyagolhatóak. A 3. ábra sűrűségfüggvénye egy tipikus példa arra, amikor a vezetéken a determinisztikus módszerrel számított áramlás még nem haladja meg a túlterhelődési határértéket, de az adatbizonytalanságokat is figyelembe véve az adott üzemállapotban mégis kialakulhatnak olyan csomóponti betáplálás- vagy terhelésérté-

gyakorlatilag az egyes túlterhelődési esetekhez hozzárendelhető, mely csomópontok bizonytalanságának csökkentésével lehetne a túlterhelődési esetről pontosabb kijelentéseket tenni. Részletes eredménylistákat a Hálózatfejlesztési Terv [2] melléklete tartalmazza, cikkünkben csak példaként mutatunk be egy vezetéket egy nyári változat eredményeivel (4. ábra, 1. táblázat).

4. ábra A Detk – Gyöngyös 120 kV-os távvezeték teljesítményáramlásának sűrűségfüggvénye kiesésmentes esetben és a Szolnok – Újszász MÁV 120 kV-os távvezeték kiesése után

3. ábra Egy távvezetéken áramló teljesítmény sűrűségfüggvénye, konfidencia-intervalluma (kék értékek, 95%-os szignifikancia szint, 17 MW és 85 MW), a determinisztikus értéke (zöld érték, 51 MW), túlterhelődési határértéke (piros érték, 69 MW) és a túlterhelődési esélye (piros terület) kek, melyek hatására a vezeték jelentős eséllyel túlterhelődik. Az alapmodell egyes változataiban kiesésmentes esetben nem léptek fel szignifikáns valószínűségű túlterhelődési esetek. Az SZLF képes a hagyományos load-flow számításoknál ismert egyszeres kiesésvizsgálat elvégzésére. A kiesésvizsgálatok célja a hálózat (N-1) elvnek történő megfelelését ellenőrizni. Az (N-1) elv értelmében a villamosenergia-rendszernek képesnek kell lennie egy tetszőleges hálózati elem kiesése után határértéksértés nélkül továbbüzemelni. A sztochasztikus kiesésvizsgálat eredménye az egy-egy hálózati elem kiesésének hatására kialakuló teljesítményáramlások sűrűségfüggvényei és a fellépő túlterhelődési esélyek. Az egyes változatokban a kiesések hatására már jelentős számú szignifikáns valószínűségű túlterhelődési eset lép fel. A túlterhelődési esélyek a 47%-nál magasabb értéket egy kiesés hatására sem haladják meg. Ez elsősorban azért fontos, mert az 50% fölötti túlterhelődési esélyek olyan vezetékeknél lépnek fel, melyeket a determinisztikus load-flow számítás is túlterhelődő vezetéknek minősít, mivel ezek determinisztikus esetbeli áramlásértéke is magasabb, mint a vezeték túlterhelődési határértéke. Azaz a kapott kiesések utáni túlterhelődési esetek mindegyike csak sztochasztikus load-flow vizsgálattal mutatható ki, amennyiben csak egyszeres kiesések vizsgálatára szorítkozunk. Szignifikáns túlterhelődési esélye csak 120 kV-os távvezetékeknek van és ezek szinte kizárólag 120 kV-os távvezetékek kiesésének hatására lépnek fel. Az egyes vezetékekre az SZLF képes a teljesítményáramlás bizonytalanságát okozó csomópontokat az általuk okozott bizonytalanság mértékével együtt kilistázni. Ezzel


13

Kiesés előtt Determinisztikus eset értéke [MW] 86,4 Sztochasztikus várható érték [MW] 86,4 Szórás [MW] 6,15 Min [MW] 74,2 Max [MW] 98,7 Max – Min [MW] 24,5 Relatív szórás 7,11% Túlterhelődési határérték [MW] 103,9 Túlterhelődési esély 0,24%

Kiesés után 97,2 97,2 6,39 84,5 109,9 25,4 6,58% 103,9 14,98%

1. táblázat Detk - Gyöngyös 120 kV-os távvezeték sűrűségfüggvényének paraméterei a Szolnok - Újszász MÁV 120 kV-os távvezeték kiesése előtt és után A fenti táblázatból látszik, hogy a sűrűségfüggvény várható értéke az adott hálózatállapothoz tartozó determinisztikus számítási eredménnyel egyezik meg. Ez a többi eredményül kapott sűrűségfüggvényre is teljesül, azaz a sztochasztikus modell várható értékeiben „tartalmazza” a determinisztikus modellt. A bemutatott kiesés nemcsak a túlterhelődő vezeték teljesítményáramlásának várható értékét, de a szórását is megnöveli, hiszen a kiesett vezetéken előzőleg áramlott teljesítményből átterhelődő teljesítményhányadnak is van szórása. A megnőtt szórás a táblázat Min és Max soraival jelölt konfidencia-intervallum szélesedésében is megmutatkozik. A fentiek alapján a túlterhelődési esélyt a teljesítményáramlás sűrűségfüggvényének eltolódása és kiszélesedése is növeli. A VÁLTOZATOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az egyes változatok eredményeinek összefoglaló, egyszerű jellemzéséhez olyan mutatók definiálására van szükség, melyek a változatok kiesésvizsgálatai során kapott túlterhelődési esélyek

értékeiről részletes képet adnak. A feladatra 4 mutató együttes vizsgálatát találtuk alkalmasnak. Ezek az alábbi kérdésekre adnak számszerű választ: – A kiesésvizsgálat során hány esetben lép fel szignifikáns túlterhelődési esély? – Mennyi a fellépő szignifikáns túlterhelődési esélyek mértani közepe? – Egy kiesés átlagosan hány százalék túlterhelődési esélyt okoz? – Mennyi a fellépő túlterhelődési esélyek maximuma? A mutatók értékelése nem helyettesíti az egyes változatok eredményeinek részletes értékelését, azonban a változatok gyors összehasonlítására, a legkockázatosabb változat azonosítására jól használható. A vizsgált változatokban túlterhelődési eseteket a fogyasztói és a termelői csomópontok teljesítménybizonytalanságai egyaránt okoznak. A csak fogyasztói vagy csak termelői bizonytalanságokat modellező változatok alapján elhatárolhatóak fogyasztók és termelők bizonytalansága által okozott túlterhelődési esetek. A két csomóponttípus bizonytalanságait egyszerre modellező változatokban olyan kieséstúlterhelődés párok is megjelennek, melyekre a korábbi változatok eredményei még nem hívják fel a figyelmet. Az eredmények alapján a fogyasztói csomópontok bizonytalanságának modellezésére a 10%-os relatív szórás nem ad elegendő információt, a 20%-os érték azonban bevált. A konstanssági csoportok hatása elsősorban a határkeresztező vezetékeken, az export-import szaldó rögzítésével figyelhető meg. A határkeresztező vezetékek teljesítményáramlásának szórása ugyanis nagymértékben csökken a szaldó rögzítésével. A relatíve kicsi megmaradt szórásértékek oka, hogy az egymást összességében kiegyenlítő csomóponti teljesítményingadozások hatására külföldi hurkokon keresztül záródó áramlásingadozások is létrejönnek. A túlterhelődési esélyeken a különböző konstanssági csoport kialakítások általában csak 1-2%-ot változtatnak, azonban néhány vezeték esetében akár 10%-os változást is előidéznek. Ez azoknál a vezetékeknél jellemző, melyek áramlásainak szórását elsősorban a Duna- menti 220 kV-os csomópontra történő betáplálás adatbizonytalansága okozza. E betáplálási pontban megadott sűrűségfüggvénynek a legnagyobb az abszolút szórása az erőművi adatbizonytalanságokat modellező változatokban, így ennek a csomópontnak a viselkedését a konstanssági csoportok nagymértékben módosítják. A különböző konstanssági csoport kialakítások közül a legalacsonyabb túlterhelődési esélyek az export-import szaldót és a rendszerterhelést is rögzítő, szélsőséges fogyasztási viselkedéseket kizáró változatban lépnek fel. A legmagasabb túlterhelődési esélyek a csak az export-import szaldót rögzítő változatban tapasztalhatóak. Ebben a rendszerterhelés nem állandó, azaz a fogyasztók ingadozásait az erőművek termelésének ingadozása is kompenzálhatja, ami a vezetékáramlások átlagosan nagyobb szórását eredményezi.

5. ábra Egy hálózati elem egyszeres kiesések utáni sűrűségfüggvényeinek összegfüggvénye talanságainak modellezésével egészíti ki. A sztochasztikus vizsgálat azon túlterhelődési esetekre hívja fel a figyelmet, melyeket adott vizsgálati modell bemenő adatainak – azok feltételezett bizonytalansági tartományain belüli – más értékeire történő megválasztásával kaphatunk. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges csomóponti adatbizonytalanságok megadásának lehetőségeit és azok eredményre gyakorolt hatását a cikk részletesen tárgyalja. Az SZLF segítségével a hosszú távú tervezés során készített hálózatmodellek a bemenő adatok becsléseinek bizonytalanságaival kiegészíthetők. Az eddigi vizsgálatok eredményei visszaigazolták, hogy mind fogyasztói, mind termelői adatbizonytalanságok okozhatnak olyan távvezeték-túlterhelődéseket, melyeket a determinisztikus load-flow számítás egyszeres kiesésvizsgálata nem mutat ki. Irodalomjegyzék [1] A hálózatfejlesztés tervezésének új eszköze; sztochasztikus load-flow kifejlesztése és használatba vétele a MAVIR RTO-n, dr. Bürger László, Sulyok Zoltán, dr. Sebestyén Géza, Elektrotechnika 2008/06 [2] A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve – 2010, Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirá-nyítási Igazgatóság Rendszerszintű Tervezési és elemzési Osztály [3] Korszerű hálózatszámítási módszerek, Dr. Szendy Károly, Akadémiai Kiadó, 1967 [4] Sztochasztikus Load-Flow Program továbbfejlesztés – technikai dokumentáció a MAVIR ZRt. részére, Proventus Consulting Bt.

Bock Dávid BME MSc hallgató, RTO munkatárs [email protected]

Dr. Bürger László RTO főmunkatárs MAVIR Zrt. [email protected]

TOVÁBBI ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEK Egy hálózati elem terhelődési viszonyainak részletesebb elemzésére egy további lehetőség az adott elem összes, egyszeres kiesés után fellépő sűrűségfüggvényeinek összegfüggvényét vagy a kiesések hatására fellépő sűrűségfüggvény-változás összegfüggvényét kiszámítani. Az 5. ábra egy hálózati ágon áramló teljesítmény egyszeres kiesés utáni sűrűségfüggvényét összegzi az összes egyszeres kiesésre. A hisztogram pirossal jelölt oszlopai túlterhelődési tartományba esnek és magasságaik összege az összes oszlop magasságaihoz képest 10,5%-ot tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy várhatóan 10,5%-os valószínűséggel terhelődik túl a bemutatott hálózati elem egy véletlenszerű egyszeres kiesés hatására. ÖSSZEFOGLALÁS

Sulyok Zoltán RTO osztályvezető MAVIR Zrt., Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztály [email protected]

Dr. Sebestyén Géza egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem, Proventus Consulting Bt. [email protected]

A MAVIR RTO-n kifejlesztett Sztochasztikus load-flow program a hagyományos load-flow számítási eljárást a bemenő adatok bizonyLektor: Szabó László adjunktus, BME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Művek és Környezet Csoport


14

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA ENERGETIKA ERGETIKA Lengyel Zsolt

A magyar villamosenergiarendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata 2. rész A 2010/05 számban megjelent „A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata” című cikk folytatásaként készült jelen cikk az előzőhöz hasonlóan a magyar villamosenergia-rendszer egészének tranziens stabilitási viszonyait elemzi, a teljes 2009-es év lefedésével, főként a karbantartási programok hatásait vizsgálva. A cikk a vizsgálat során alkalmazott módszerek, eszközök, értékelési szempontok tekintetében csak a különbségekre tér ki, az eredményeket pedig részletesen ismerteti, ezúttal is a kritikus zárlathárítási idők segítségével. The article, written as a continuation of „The System Transient Stability Test of the Hungarian High Voltage Electric Energy System” from the May 2010 issue, further examines the transient stability of the Hungarian Transmission System as a whole, covering the entire 2009 year, focusing mainly on the effects of maintenance programs. The article only addresses the differences regarding the applied methods, tools and the evaluation of the results compared to the previous article, and presents the results in detail, using maximal fault clearing times this time as well.

1. ELŐZMÉNYEK A MAVIR ZRt. Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztálya „A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitása” című, 2010. januárban készült tanulmány [1] keretében vizsgálta a magyar villamosenergia-rendszer egészének tranziens stabilitási viszonyait, amelyet a 2010. májusi számban olvasható „A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata” című cikk [2] mutatott be. A tanulmány az erőművek csatlakozása és felújítása kapcsán alkalmazott tranziens stabilitási vizsgálatoktól eltérően, a magyar villamosenergia-rendszer egészének tranziens stabilitási viszonyait vizsgálta, valós tényállapot modellek alapján. Ezen vizsgálatok a nyári csúcsterhelési nap hetének (2009. július 13-19.) eseményeit dolgozták fel, minden napról két modellt (napi csúcs- és völgyterhelés) felhasználva. A fenti tanulmány megmutatta, hogy az 1 hetes vizsgálati időtartam elegendőnek bizonyult a rendszerterhelés hatásainak megvizsgálására, de túl rövid volt a karbantartási programok és a fogyasztói viselkedés hatásainak elemzésére. Emiatt kézenfekvő igény volt hasonló vizsgálatok elvégzése hosszabb időtartam (több hónap) lefedésével. A most ismertetésre kerülő tanulmány [3] ennek megfelelően a vizsgálati időtávot a teljes 2009-es évre kiterjesztve vizsgálta a villamosenergia-rendszer tranziens stabilitási viszonyait, különös tekintettel a feszültségmentesítési, karbantartási programok hatásaira, heti egy valós tényállapot modell felhasználásával.

1

2010. december 31-ig Rendszerszintű Hálózattervezési és –elemzési Osztály.


15

2. FELHASZNÁLT ESZKÖZÖK, DINAMIKAI MODELLEZÉS Mivel a vizsgálatok jellege alapvetően megegyezett az előző tanulmány keretében elvégzettekkel, a felhasznált eszközök és dinamikai modellek is nagyrészt azonosak voltak. A load-flow modellek ezúttal is a MAVIR ZRt. folyamatirányító rendszeréből származtak. A célunk az volt, hogy 2009 minden hetéről a szerdai 10:30-as időponthoz legközelebbi modellt használjuk fel. A januári hónapra adathiány miatt nem sikerült felhasználható modelleket beszerezni, így öszszesen 48 modellel dolgoztunk. 3. A VIZSGÁLATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA, KRITIKUS ZÁRLATHÁRÍTÁSI IDŐK A 48 összeállított modellen sorozatfuttatásokat végeztünk az előző tanulmányban jellemzett, saját fejlesztésű DYNALAB keretprogram segítségével. A tranziens stabilitás erősségét ezúttal is a kritikus zárlathárítási időkkel (tzkrit) jellemeztük, amely az a leghosszabb idő, amíg a hálózat vizsgált csomópontján fennállhat egy szimmetrikus, háromfázisú rövidzárlat, amelyet egy, a csomóponthoz csatlakozó vezeték végleges háromfázisú, kétoldali kikapcsolásával hárítunk. Ezzel sín közeli háromfázisú rövidzárlatok hatását vizsgáltuk, a számítás egyszerűsítése érdekében sínzárlatokként szimulálva. A fentiekből következik, hogy minden vizsgált csomópont esetén a zárlat hárításakor kikapcsolt vezetékekre eltérő kritikus zárlathárítási időket kaphatunk. Ezek közül – a kapott eredmények nagy száma miatt – minden esetben a legkisebbet tekintettük mértékadónak. A kritikus zárlathárítási idők számítása iteratív algoritmussal történik, amely során regisztrálásra kerül az is, hogy a végül megkapott értéknél 0,01 sec-mal (vagyis egy lépéssel) nagyobb zárlatfennmaradási időnél a villamosenergia-rendszer mely generátorai esnek ki a szinkronizmusból. Az esetek túlnyomó részében annak az erőműnek valamelyik generátora esik ki először a szinkronizmusból, amelynek gyűjtősínjére vettük fel a zárlatot. Egy esetben azonban nem így történt, amire az eredmények ismertetésekor külön kitérünk. Eltérés az előző tanulmányhoz képest, hogy a számításokat az összes erőmű közeli csomópont helyett csak a négy nagyerőmű (Paksi Atomerőmű, Dunamenti Erőmű, Mátrai Erőmű, Tiszai Erőmű) 220 és 400 kV-os gyűjtősínjeire végeztük el, mivel egy kiserőmű esetleges kiesése még megengedhető. A szintén 400 kV-ra csatlakozó Gönyűi Erőmű a vizsgált időszakban még nem üzemelt. A szimulációs vizsgálatok menete a fentiektől eltekintve nem változott. Több korábbi vizsgálat is kimutatta, hogy a feszültségmentesítési, karbantartási programok hatása a tranziens stabilitási viszonyokra igen jelentős lehet. Ennek oka, hogy a kikapcsolt távvezetékek – a vizsgált csomóponttól való villamos távolságuk és a vezetékek villamos paramétereinek függvényében – az átviteli utakat gyengítik, ami az egyes generátorok szempontjából a transzfer impedancia növekedését eredményezheti. A nagyszámú valós tényállapot modellen elvégzett vizsgálatok előnye, hogy a karbantartási programok jó néhány különböző kombinációját lefedik, ellentétben az új erőművek csatlakozása kapcsán végzett számításokkal, amelyek során csak korlátozott számú üzemállapotot vizsgálunk. 4. ÉRTÉKELÉS Az eredmények értékeléséhez használt követelményrendszer az előző tanulmányban használttal megegyező volt.

(„Irányelv a 120 kV-os és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére”, Üzemi Szabályzat [4]). Mivel 120 kVos feszültségszinten bekövetkező zárlatot nem vizsgáltunk, minden esetben azt kellett ellenőrizni, hogy a kapott kritikus zárlathárítási idő értéke eléri-e legalább a 200 ms-ot, amely érték a normál védelmi működési idők, valamint az esetleges megszakító beragadás figyelembevételével lett megállapítva. Az alábbiakban ismertetjük a négy vizsgált nagyerőműre kapott értékeket, valamint külön kitérünk azokra az esetekre, amikor a kritikus zárlathárítási idő a küszöbérték 200 ms-ra vagy annál kisebbre adódott. Ezeknél az eseteknél úgy vizsgáltuk a karbantartási programok hatását, hogy a kikapcsolt 400 és 220 kV-os távvezetékeket egyenként visszakapcsolva újra meghatároztuk a kritikus zárlathárítási idő értékét. Ha a hálózatgyengítésekkel nem sikerült magyarázni a kapott alacsony értéket, az adott esetet más szempontból is megvizsgáltuk (erőműjáratások, sínfeszültségek). Az eredmények összefoglalása az alábbi táblázatban látható, a négy nagyerőműre kapott eredmények részletes ismertetésekor pedig a kapott kritikus zárlathárítási idők eloszlását hisztogramokkal adtuk meg.

a szokásos értéken (~409 kV) volt, a generátorok pedig ~10 Mvar meddő teljesítményt termeltek. Érdemes megjegyezni, hogy a Hévíz-Szombathely távvezetéket december 10-én helyezték üzembe, ezért e vezeték bekapcsolásának hatását is megvizsgáltuk a kritikus zárlathárítási időre. Azt kaptuk, hogy a kikapcsolt vezetékek közül a Pakstól távoli két Győr-Bécs vezetéken kívül bármelyiket visszakapcsolva a kritikus zárlathárítási idő az előírt küszöbérték fölé kerül (0,21 sec), beleértve a Hévíz-Szombathely vezetéket is. Az eredeti, 0,19 sec-os értéket elsősorban a karbantartási programok által előidézett kedvezőtlen topológia okozta, amit tovább ront a Paks-Sándorfalva vezeték kikapcsolása. Villamos közelsége miatt a fentiekkel azonos módon megvizsgáltuk a 2010-ben átadásra került Pécs-Ernestinovo kétrendszerű magyar-horvát határkeresztező vezeték hatását is, vagyis kiszámítottuk, hogy mennyit változik a kritikus zárlathárítási idő, ha a modellben a vezetéket bekapcsoljuk. Az eredmény 0,22 sec-ra adódott, ami az eredeti értéknél 30 ms-mal nagyobb. Ez alapján kijelenthető, hogy bizonyos esetekben az új határkeresztező vezeték javíthatja a magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitását.

Kritikus zárlathárítási idők [sec] Erőmű átlag

legkisebb

legnagyobb

Paksi Atomerőmű

0,23

0,19

0,25

Dunamenti Erőmű

0,42

0,20

0,50

Mátrai Erőmű

0,25

0,22

0,37

Tiszai Erőmű, 220 kV

0,43

0,34

0,50

Tiszai Erőmű, 400 kV

0,48

0,35

0,50

1. táblázat 4.1. PAKSI ATOMERŐMŰ Az előző tanulmánytól eltérően ezúttal a Paksi Atomerőművet mind három, mind négy blokkos üzemállapotban tudtuk vizsgálni. A zárlatot a paksi 400 kV-os gyűjtősínen vettük fel, a védelmi működés során kikapcsolt vezeték másik végpontja Litér, Martonvásár, Pécs, Sándorfalva és Toponár lehetett. Az 1. táblázatból látható, hogy a nagyerőművek közül a Paksi Atomerőmű esetében adódtak a legkisebb kritikus zárlathárítási idők. A kapott értékek átlaga (0,23 sec) az előírt 0,20 sec felett van, de egy esetben e határértékkel megegyező kritikus zárlathárítási időt kaptunk, egy másik esetben pedig ez alatti, 0,19 sec-ot. A 0,20 sec-os értéket az április 23-i modellből kaptuk meg. Az erőmű ekkor három blokkal üzemelt, karbantartásra három átviteli hálózati vezeték volt kiadva (Paks-Sándorfalva, Győr-Litér, Albertirsa-Göd második rendszere). A fenti érték a Paks-Martonvásár vezeték kikapcsolásával tisztázott zárlat esetén adódott. A karbantartásra kiadott távvezetékek közül a Paks-Sándorfalva vezeték visszakapcsolása változtatta meg a kapott kritikus zárlathárítási időt a legnagyobb mértékben, 30 ms növekedést okozva (0,23 sec). Ennek legfőbb oka, hogy a karbantartásra kiadottak közül ez a vezeték van a zárlat helyéhez villamosan legközelebb. Külön figyelmet érdemel a 0,19 sec-os kritikus zárlathárítási idő, mivel a modelleken kapott összes eredmény közül ez az egyetlen eset, amikor a 0,20 sec-os küszöbérték alatti értéket kaptunk. Ez a december 9-i modellből adódott. Ekkor mind a négy erőművi blokk üzemelt, karbantartásra pedig négy átviteli hálózati vezeték volt kiadva (Albertirsa-Martonvásár, GyőrLitér, Győr-Bécs 400 kV, Győr-Bécs 220 kV), a 0,19 sec-os értéket pedig a Paks-Sándorfalva vezeték kikapcsolásával tisztázott zárlat esetén kaptuk. A paksi 400 kV-os gyűjtősín feszültsége


16

1. ábra Kritikus zárlathárítási idők, Paksi Atomerőmű 4.2. DUNAMENTI ERŐMŰ A Dunamenti Erőmű egyes blokkjai a 220 vagy a 120 kV-os hálózatra termelnek. Jelen vizsgálat keretében csak az erőmű 220 kVos gyűjtősínjén szimuláltunk zárlatot. A védelmi működés során kieső vezetékek másik végpontja ennek megfelelően Albertfalva, Dunaújváros, Martonvásár, Ócsa és Oroszlány lehetett. A kapott eredmények összefoglalása az 1. táblázat második sorában látható. Szembetűnő, hogy az igen magas, 0,42 sec-os átlagérték ellenére a legkisebb kapott érték a küszöbértékkel megegyező 0,20 sec volt. Ilyen alacsony értéket a 48 vizsgált modellből csak egy esetben kaptunk, 44 esetben pedig legalább 0,35 sec-os érték adódott. Az alábbiakban a 0,20 sec-os esetre térünk ki. A 0,20 sec-os kritikus zárlathárítási időt az október 7-i modellből kaptuk meg. A 220 kV-ra termelő gépek közül ekkor a 12-es, 13-as és 15-ös számú járt. Az átviteli hálózati vezetékek közül öt (Paks-Toponár, Albertirsa-Göd, FelsőzsolcaSajóivánka, Győr-Oroszlány, Hévíz-Zerjavinec) volt karbantartásra kiadva. A kapott érték a Dunamenti Erőmű-Martonvásár vezeték egyik rendszerének kikapcsolásával hárított zárlat esetén adódott. Az eddigi eredményektől eltérően egyik kikapcsolt vezeték visszakapcsolása sem változtatta meg a kapott kritikus zárlathárítási időt, amiből az következik, hogy a 0,20 sec-os értéket nem a hálózatgyengítések okozták. Ezért megvizsgáltuk, hogy a Dunamenti Erőmű 220 kV-ra termelő gépeinek állapota különbözött-e a többi modelltől. Azt tapasztaltuk, hogy míg az összes többi modellben az Erőmű

220 kV-ra termelő gépei közül egy vagy kettő üzemelt, és utóbbi esetekben is csak az egyik gép villamos teljesítménye volt a maximális érték közelében, a vizsgált modellben (a fentebb leírtak szerint) három gépegység is működött, és mindegyik a lehetséges legnagyobb villamos teljesítményt adta le. Ez jelentősen rontja az erőmű gépeinek tranziens stabilitási tartalékát a zárlat fennállása alatt rendelkezésre álló fékező energia csökkenésével, ami megmagyarázza a kapott alacsony kritikus zárlathárítási időt. A viszgálatok általános leírásakor említésre került, hogy a kritikus zárlathárítási idők számítása során egy esetben nem annak az erőműnek valamelyik generátora esett ki először a szinkronizmusból, amelynek gyűjtősínjére felvettük fel a zárlatot. Ez a február 5-i esetben történt, a Dunamenti Erőmű 220 kV-os gyűjtősínjére felvett zárlat hatására ugyanis (minden, a zárlat tisztázásakor kikapcsolt vezeték esetén) a Csepeli Erőmű 3-as számú gépe esik ki először a szinkronizmusból. Ez a gép a Dunamenti Erőműhöz villamosan igen közel van (az 1-es és 2-es csepeli generátor máshova csatlakozik), de ez önmagában nem magyarázza a jelenséget. Azonban a generátorok terheltségi állapotának vizsgálata teljesen felfedi a jelenség okát: míg a Dunamenti Erőmű 220 kV-os gépei közül a modell időpontjában csak egyetlen járt (a 8-as számú), jóval a maximális teljesítménye alatt termelve, a Csepeli Erőmű 3-as gépe a lehető legnagyobb megengedhető hatásos teljesítménnyel járt. Ez a topológiai elrendezéssel együtt már elegendő a jelenség megértéséhez. A kapott kritikus zárlathárítási idő egyébként 0,31 sec volt, ami jóval a stabilitás határán belül van.

3. ábra Kritikus zárlathárítási idők, Mátrai Erőmű A vizsgálat során modellenként külön vettünk fel zárlatot a sajószögedi 220 kV-os és 400 kV-os gyűjtősínen. A zárlat tisztázásakor kikapcsolt vezeték másik vége 220 kV-on Debrecen, Detk, Kisvárda, Szolnok és Tiszalök, 400 kV-on Felsőzsolca, Göd és Munkács lehetett. A négy gépből egyszerre három vagy kettő üzemelt a vizsgált modellekben. A két különböző feszültségszintre kapott eredményeket külön adtuk meg az 1. táblázat 4. és 5. sorában. A kapott kritikus zárlathárítási idők 220 és 400 kV-on közelítőleg megegyeznek, és a négy nagyerőmű közül itt adódtak a legmagasabb értékek. Még a kapott értékek közül legalacsonyabb (0,34 sec) is jóval a küszöbérték 0,20 sec felett van. A megfelelően nagy értékek miatt ezúttal sem vizsgáltuk a karbantartásra kiadott vezetékek hatását.

2. ábra Kritikus zárlathárítási idők, Dunamenti Erőmű 4.3. MÁTRAI ERŐMŰ A Dunamenti Erőműhöz hasonlóan a Mátrai Erőmű generátorai is termelnek mind a 220, mind a 120 kV-os hálózatra. Ezúttal is csak a 220 kV-os gépekre alkalmaztunk zavarást. A zárlatot a detki 220 kV-os gyűjtősínen vettük fel, így a védelmi működés hatására kieső vezeték másik végpontja Sajószöged, Szolnok és Zugló lehetett. A vizsgált modellekben a 3-as, 4-es, 5-ös számú, 220 kV-ra termelő generátorok közül kettő vagy mind a három üzemelt. Az 1. táblázat 3. sorában található eredményekből látható, hogy nemcsak a kapott kritikus zárlathárítási idők átlaga (0,25 sec), hanem a legalacsonyabb érték (0,22 sec) is a 0,20 sec-os küszöbérték fölött van. A legtöbbször (27-szer) előforduló érték 0,24 sec. Mindez nem indokolta, hogy a karbantartási programok hatását külön vizsgáljuk, az erőmű az eredmények alapján megfelelően stabil a környéken jelentkező zavarásokra. 4.4. TISZAI ERŐMŰ A Tiszai Erőmű 4 generátora közül kettő (1-es és 2-es) a 220 kV-os hálózatra, kettő (3-as és 4-es) a 400 kV-os hálózatra termel.


17

4. ábra Kritikus zárlathárítási idők, Tiszai Erőmű 220 kV

5. ábra Kritikus zárlathárítási idők, Tiszai Erőmű 400 kV

5. ÖSSZEGZÉS Az eredmények ismertetése során látható volt, hogy a 48 modellen végzett sorozatfuttatások közül csak egy esetben kaptunk az előírt küszöbérték (0,20 sec) alatti kritikus zárlathárítási időt. Ez a Paksi Atomerőmű gyűjtősínjére felvett zárlat esetén adódott, és összességében is elmondható, hogy az előző tanulmányban kapott eredményekhez hasonlóan ezúttal is a Paksi Atomerőműre kapott eredmények vannak a legközelebb az előírt küszöbértékhez. A számítások egyértelműen igazolták az előírt 0,20 sec helyességét is. A küszöbértékhez közeli eredmények elemzésekor megmutattuk, hogy az esetek többségében a karbantartási programok által létrehozott hálózati topológia jelentősen befolyásolhatja a kritikus zárlathárítási időket, és így a villamosenergia-rendszer tranziens stabilitási viszonyait. Kijelenthető tehát, hogy az ezen esetekben előállt topológiai helyzeteket lehetőség szerint kerülni kell, a villamosenergia-rendszer gépeinek egyébként minden esetben meglévő tranziens stabilitásának megőrzése érdekében. Fontos ismét megjegyezni, hogy egy adott gyűjtősínre számított kritikus zárlathárítási időnek a zárlat tisztázása során kikapcsolt vezetékekre külön-külön kiszámított értékek közül mindig a legkisebbet tekintettük, így a közölt számadatok a modellenként kapott legrosszabb esetet mutatják.

A CEEDs kutatási projektben a BME kutatói is részt vesznek Új, futurisztikus technológiák segítik a szakértőket a tudományos adathalmazok elemzésében és megértésében Az Európai Unió által finanszírozott CEEDs kutatási projektben – amelyet a Goldsmiths, University of London koordinál – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME) kutatói is részt vesznek.

A nagyszabású CEEDs (Collective Experience of Empathic Data Systems) projekt célja olyan, a tudat alatti reakciókat és érzelmeket felismerő úgynevezett XIM (Experience Induction Machine) virtuális valóság rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó integrált technológiák kifejlesztése, amelyek segítséget nyújtanak a különösen nagy méretű tudományos adathalmazok – például az agy neurológiai térképei, csillagászati adathalmazok, régészeti leletek – többdimenziós ábrázolásában és


18

A vizsgálat tehát az egy éves lefedett időtartamnak köszönhetően új, értékes információkat adott a magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásáról, jól kiegészítve az ezt megelőző tanulmányt. Irodalomjegyzék [1] „A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitása” tanulmány, Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirányítási Igazgatóság Rendszerszintű Hálózatter-vezési és –elemzési Osztály, 2010/01 [2] „A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata” cikk, Gölöncsér Péter, Elektrotechnika 2010/05 [3] „A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitása 2.” Tanulmány, Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirányítási Igazgatóság Rendszerszintű Hálózattervezési és –elemzési Osztály, 2010/05 [4] Üzemi Szabályzat, (MEH 167/2010.) www.mavir.hu

Lengyel Zsolt RTO munkatárs MAVIR Zrt. Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztály [email protected]

Lektor:Szabó László adjunktus, BME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Művek és Környezet Csoport.

gyorsabb elemzésében. A CEEDs rendszer egyik lehetséges jövőbeni alkalmazása a nagyméretű energetikai adatbázisok valós idejű megjelenítése és fogyasztási mintázatok olyan elemzése lesz, ahol a szakértőkre kapcsolt érzékelők segítségével segít a tudásra és tapasztalatra épülő intuíciók, megérzések tudatos felismerésében. A kutatás során olyan immerzív interaktív világ kialakítása a cél, amelyben fiziológiai reakciókat mérő és rögzítő új típusú érzékelők serege teszi lehetővé, hogy a különböző szakterületeket képviselő szakemberek ne csak tudatosan, hanem az adatokban rejlő mintázatok alapján, tudat alatti reakciókkal is navigálhassanak. A BME kutatócsoportjának feladata annak a 3D grafikai technikákon alapuló vizualizációs modulnak és integrált érzékelő rendszernek a kifejlesztése, amely mindezt részben lehetővé teszi. Ehhez Dr. Takács Barnabás és kollégái egy olyan hordozható panorámikus virtuális valóság rendszeren dolgoznak, amely teljesen magába foglalja a felhasználót, miközben folyamatosan méri és rögzíti az interakció minden aspektusát. További feladatuk még vizualizációs technikák és modulok fejlesztése, amelyeket a tudósok a nagyméretű adathalmazok megjelenítésére és vizsgálatára használnak majd. A CEEDs projektet – többek között – az Európai Unió 6,5 millió eurós forrásából támogatják, az FP7 Információs és Kommunikációs Technológiák FET (Future Emerging Technologies) programjának keretében, amely éves konferenciáját ezúttal Budapesten rendezték meg 2011. május 5-7. között. A CEEDs képviselői itt mutatták be először projektjüket a publikumnak.. Projekt weboldal: ceeds-project.eu További információ: Dr. Takács Barnabás [email protected] Forrás: Sajtóközlemény

Tóth Éva

K Hí í k HÍREK REK K HÍREK

Energetikai hírek a világból Szélenergia beruházók 150 millió €-t terveznek elkölteni a balkánon 2011 októberében helyezik üzembe Szerbiában az első 5 MWos szélerőművet. Szerbia hatalmas szélpotenciával rendelkezik, azonban ennek hasznosítása igen drágának tűnik, és a beruházók panaszkodnak a nehézkes engedélyeztetési eljárás miatt, amely jelentős időveszteséget jelent. A becsült potenciál - több szélerőműpark kiépítésével - Szerbia hegyes területein 1 300 MW szélerőmű-kapacitás megvalósítására ad lehetőséget. A megvalósítási költségekre jellemző, hogy 1 MW kapacitás kiépítési költsége 1,7-2 millió €-ba kerül. Románia az okos hálózat (smart grid) bevezetésére készül fel A Román Mediafax hírügynökség jelentése szerint a Gazdasági Minisztérium energetikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy akciótervet fogadtak el az ún. smart power grid (okos átviteli hálózat) bevezetésére. A közlemény hivatkozik arra, hogy az Európai Unió 4,2 milliárd € fejlesztési keretet biztosított az okos hálózat projekt kidolgozására, amely már lehetőséget biztosít a fogyasztóknak a digitális technika alkalmazására. Ezzel energia takarítható meg, a költségek csökkenthetők, javul a transzparencia és a szolgáltatás minősége, írja a Mediafax. A 2011. év első felére elkészül a 2011–2035. évekre vonatkozó energetikai stratégia tervezete, amelyet azt követően társadalmi vitára bocsátanak. Törökország vízerőművet épít A Statkraft török energetikai cég 2013-ra vízerőművet épít Ankarától - Törökország fővárosától - északkeletre, Corum megyében az ország leghoszszabb folyóján, a Fekete-tengerbe ömlő Kizilirmakra. Az erőmű kapacitása 102 MW lesz, ami 150 ezer török család villamosenergia-igényét képes kielégíteni. A beruházás tervezett költsége 250 millió €. A térség Törökország legdinamikusabban fejlődő gazdasági régiója. A beruházás jelentős számú munkahelyet teremt, és hozzájárul a térség további fejlődéséhez. Svéd jelentés kimutatja, hogy az atomerőmű gazdaságosabb a szélerőműnél A nukleáris erőművekkel kapcsolatban a legtöbb vita annak ára körül forog. Számos szakértő egyetért abban, hogy az atomerőművek környezetbarátak, megbízható energiaforrások, csak az új erőművek építési költsége igen magas.


19

Egy svéd ipari csoport az SKGS megbízást adott a PricewaterhouseCoopersnak (PWC), hogy készítsen részletes elemzést. A multinacionális tanácsadó cég véleménye szerint a teljes élettartamot figyelembe véve az atomerőmű egységnyi energiatermelésre vonatkoztatott költsége a kétharmada a szélerőműparkokhoz viszonyítva. Ez a független jelentés megdöntötte azt a mítoszt, hogy az atomerőmű drágább akár a szélerőműveknél, akár a napenergiánál, akár más megújuló energiánál. Az SKGS ipari csoport jelentősen energiaigényes technológiákat alkalmaz (acélgyártás, szénbányászat, nehézvegyipar, stb.), és aggódnak amiatt, hogy lesz e hosszú távon elegendő energia gazdasági tevékenységük folytatásához, hogy versenyben maradjanak a svéd és a globális piacon. Ez indokolta a PWC megbízását. A tanulmány konklúziója, hogy nukleáris- vagy vízerőmű (ha a feltételek ez utóbbihoz adottak) építése célszerű a szélerőművekkel szemben. Ha a nukleáris erőmű építéséhez szükséges banki kölcsönhöz kormánygarancia is van, akkor az energia ára 4,4 eurócent/kWh, kormánygarancia nélkül ez 6,3 eurócent/kWh, amíg szélerőművek esetében 9,67 eurócent/kWh. Vízerőművek esetében ez a költség 5,8 eurócent/kWh. Az SKGS elnöke sajtótájékoztató keretében elmondta: „A PWC jelentése szerint a legolcsóbb megoldás az atomerőmű”. Mianmar, Kína és Thaiföld közös vízerőmű építését tervezi A három ország megállapodott, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttetnek, egy a Salween folyó mianmari szakaszára építendő 7 GW kapacitású vízerőműre. A három ország a közös megvalósításra vonatkozó szándéknyilatkozatot 2010. november 10-én írta alá. Az erőműnek az ad fontos jelentőséget, hogy Kína délkeleti része a térség egyik leggyorsabban fejlődő területe, az Ázsiai Fejlesztési Bank tanulmánya szerint az ipari fejlődés ezen a területen továbbra is 8%/év felett várható. A Salween folyó a tibeti fennsíkon ered, 2800 km hosszú, és Mianmaron keresztül ömlik az Andaman tengerbe. Szenegál északi partjainál 175 MW kapacitású szélerőműparkot épít Szenegál két szélerőműpark építését kezdte meg északi partjainál a tenger mellett. Az első park teljesítménye 125 MW lesz. Ezt a rendszert 2011-ben csatlakoztatják az átviteli hálózathoz, nyilatkozta a megújuló energiák alkalmazásáért felelős miniszter. A második park teljesítménye 50 MW lesz, az ország északi felén lévő tengerparton telepítve, az előzőekben említett szélerőműparktól eltérő helyen. A miniszter szintén bejelentette, hogy 2020-ra a nemzeti energiafogyasztás 15%-a bioalapú lesz, szemben a mostani 0,6%-kal.

Dr. Bencze János [email protected]

A VILLAMOS FELÚJÍTÁS LEHETŐSÉGEI A villamos ipar, a villamos energetika egyik fontos jellemzője az állandó megújulás kényszere. Villamos berendezések gyártójaként és szakkivitelezőként az elmúlt húsz év piaci igényeit elemezve igen sok tapasztalatra tehettünk szert meglévő kis- és középfeszültségű kapcsoló berendezések felújításával kapcsolatban. Ezek birtokában állítható, hogy innovatív, előremutató műszaki megoldás általában csak akkor születhet, ha a vállalkozó minden vonatkozásban magáévá teszi a reménybeli megbízó követelményeit, figyelembe veszi a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, és a lehetséges műszaki megoldásokat egy közösen kijelölt keretben együttesen dolgozzák ki. A bevezető gondolatmenet minden bizonnyal felvillantotta a kapcsoló berendezések fel-, illetve megújításának egyik alapkérdését: – komplett berendezéscsere – részleges, vagy teljes felújítás A részleges és teljes felújítás közt nyilvánvalóan számos közbülső változat határozható meg. A teljes (vagy közel teljes) felújítást szokásos “retrofit”-nak nevezni. Az alábbiakban a retrofit fogalmát szeretnénk vázlatosan körüljárni és a vonatkozó tapasztalatainkat olvasóinkkal megosztani. 1. Ha egy elavult berendezést új, korszerű berendezésre cserélünk, azaz komplett cserét hajtunk végre, akkor - azt gondolhatnánk - mindent megtettünk egy korszerű és gazdaságos megoldás érdekében. Az új berendezés az adott feladatot még egyszerű reprodukció esetén is nyilvánvalóan sokkal magasabb szinten teljesíti, hiszen ma már minden komponens lényegesen “többet tud”, mint korabeli elődje. A többlettudás elsősorban a primer készülékek távműködtethetőségében, és az erre épülő irányítástechnikai lehetőségekben valósul meg, mely előnyöket a tervezéssel, és a gondos mérlegelésen alapuló készülékválasztással alaposan kiaknázhatunk. Van azonban néhány mozzanat, amit feltétlenül végig kell gondolni: – Az új és meglévő berendezés méretkülönbsége. A korszerű fémtokozott berendezések helyigénye lényegesen kisebb. – A telepítés helyszíne: a meglévő helyére, vagy új helyszínre telepítünk-e? Ez önmagában sok, igen fontos kérdést hordoz. Ha nagyobb üzemszünet lehetséges, akkor a berendezés a meglévő helyére is kerülhet, azaz a “teljes bontás, alapkeret elhelyezés, új berendezés telepítése” fázisokon át haladunk. Ha azonban a folyamatos üzemet fenn kell tartani, akkor vagy új helyszín szükséges, vagy provizóriumot kell létrehozni, vagy alkalmas ütemezéssel a berendezést több részletben bontjuk-telepítjük. Általánosságban mondható, hogy a gyakorlatban rendre a felsorolt lehetőségek valamilyen ésszerű kombinációja adja a megoldást.


20

– Kábelezés kérdése, mely ugyancsak az előző pontok függvénye. Nyilvánvalóan azonos méretű, cella (mező) számra azonos berendezések esetén a régi erőátviteli és jelző kábelek visszaköthetők. Érezhető azonban, hogy ez a gyakorlatban szinte sohasem fordul elő. Az új berendezések esetében tehát lényeges munkarész a kábelezés illesztése, kedvező esetben a kábelek visszametszésével, minden más esetben a kábelvonalak toldásával. (Azt az üzemviteli kockázatot most ne is említsük, amit a KÖF berendezések telített papírszigetelésű kábeleinek mozgatása jelent!) 2. Kapcsoló berendezések revitalizálásánál általában középfeszültségű berendezésekre gondolunk. Kisfeszültségű berendezések retrofit jellegű felújítására valóban ritkán kerül sor, ám nagyáramú, túlnyomórészt megszakítós leágazásokkal (I>800A) bíró berendezések esetében értelmes és rentábilis megoldás lehet a megszakítócserékkel és az újra szekunderezéssel végrehajtott felújítás. Megelégedésre végeztük például villamos vontatási hálózat (BKV villamos, metro és HÉV) egyenáramú kapcsoló berendezéseinek felújítását is, melyeknél rendre korszerű kapcsoló készülékek és teljesen új szekunder technika kerültek beépítésre. A retrofit igazi terepe tehát a középfeszültségű berendezések világa. Természetesen más lehetőséget kínál és más követelményt támaszt egy épített cellás berendezés, mint bármely tokozott berendezés. Ám mielőtt a műszaki részletekbe merülnénk, a felújítás néhány alapvető kérdését tisztáznunk kell. – Ismernünk kell a berendezés műszaki állapotát. Kedvező kiindulást jelent, ha a felújítandó berendezés mechanikai alkatrészei (vázszerkezet, tám- és átvezető szigetelői, gyűjtősínek, stb.) megfelelő állapotúak. Ha tokozott berendezést újítunk fel, akkor a tokozat műszaki állapotát kell vizsgálnunk. Minden esetben azt kell mérlegre tenni, hogy a berendezés a kalkulált állagjavítási munkák után alkalmas lesz-e további 20 év biztonságos, kompromiszszummentes üzemelésre. – Vizsgálnunk kell, hogy miként változott a berendezés villamos igénybevétele. Pl. nőtt-e az üzemi és/vagy a zárlati igénybevétel? Jelentkezett-e bővítési igény? – Pontos, minden részletében konzisztens képet kell alkotnunk a felújítandó berendezés majdani üzemeltetés módjáról. Pl. áramszolgáltatói területen kezelő nélkül üzemelő berendezés standard telemechanikával, vagy: ipartelepi kapcsoló berendezés egyeztetett SCADA funkciókkal, stb. A megfogalmazott igényekből a primer kapcsoló készülékek és a szekunder kialakítás mikéntje egyformán levezethető. Az épített cellás berendezések minden primer készüléke szinte korlátok nélkül szabadon cserélhető, a primer és szekunder felújítás során szinte minden követelmény teljesíthető. Példaként említhetjük az egyik OVIT-állomást, ahol

a 35 kV-os megszakítók önműködő kocsizhatóságát (is) biztosítani kellett a telemechanikai kompatibilitás érdekében. Az épített cellás berendezéseknél igazi kihívást az jelent, ha a felújítással együtt bővítési igény is fellép. Miután e bővítések számára elegendő hely általában már nem áll rendelkezésre, így - elsősorban áramszolgáltatói területen - kialakult az ún. fürtösítés gyakorlata, melynek során egy-egy gyűjtősín-leágazáshoz több tokozott cellát rendelünk. A tokozott cellák retrofitje az épített cellás berendezésekhez viszonyítva lényegesen nagyobb konstrukciós és gyártási felkészültséget igényel. Konkrét feladatok kapcsán dolgoztuk ki a korábbi berendezésgyártók típusaihoz (VÁV-NT, VERTESZ-BOTO, BFTO, BTO, VEK, SRTO, STO) a választott új megszakító (ABB, SIEMENS, Schneider, AREVA) beépítési terveit és alakítottuk ki hozzá az új cella konstrukciókat. Természetesen a megszakítón túl minden új primer készülék (mérőváltók, földelő-kapcsoló, stb.) konstrukciós illesztése is a mindenkori feladat része. Legjelentősebb retrofit jellegű felújítási munkánk volt a Budapest Airport-nál üzemelő VÁV gyártmányú, NT 10-203 típusú kétgyűjtősínes, középpályás kapcsoló berendezés. Az átfogó rekonstrukció során az eredeti kocsiszerkezet megszüntetésre került, helyére egy korszerű, önmagában kocsizható vákuum-megszakítót (ABB, VD4) építettünk be.

,+

*$%/)#!/")'#%&*%5(/ #*/& 0%'0%"0( 2'(2*(+# )'#"#& &/#'0&(/ 1!"4&0'0$(& ( !#& "% /'/&'%3 '0"

- .+ 6, , +


21

A retrofit jellegű felújítás a meglévő kábelezést nem érinti, legfeljebb az új védelmi és irányítás-technikai rendszer igényelhet új kábelkapcsolatokat. A retrofit további előnye, hogy a munkák jól szakaszolhatók, a folyamatos üzem fenntartása lényegesen könnyebben megoldható, mint új berendezés letelepítésénél. Kedvező hálózatképi adottságok esetén, amennyiben egy-egy cellacsoport ideiglenesen kiemelhető, lehetővé válik a cellák műhely körülmények közti felújítása, illetve átalakítása. Összefoglalva a retrofittal kapcsolatos fenti (igencsak vázlatos) gondolatokat, az bizton’ megállapítható, hogy - ha azt más műszaki vagy gazdasági körülmény nem indokolja - egy jól karbantartott, jó általános műszaki állapotban lévő régi kapcsoló berendezés cseréje nem feltétlenül szükségszerű. Ma már egyre több üzemeltető ismeri fel, hogy jól átgondolt tervezéssel, a felújítási periódusra vonatkozó körültekintő organizációval a meglévő kapcsoló berendezés felújítása nemcsak gazdasági szempontból kedvező megoldás. Sztankó József Tervezési- és fejlesztési főmérnök VÁV UNION Kft. 1112 Budapest, Kőérberki út 36. Telefon: +36 1/310-5150 Fax: +36 1/310-5163

(X)

ÔÍ Á zakmai elôírások SZAKMAI ELŐÍRÁSOK SZAKMAI ELŐÍRÁSOK Kovács Levente

A 2011. I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok A megjelenő európai szabványokat az MSZT magyar nyelvű címoldallal, jóváhagyó közleménnyel, angol nyelvű változatban automatikusan bevezeti. Ezen szabványok a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számaiban szürke alapon találhatók. A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyarul jelentek meg, míg a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban történt bevezetés esetén csak a bevezetett szabványok címét tünteti fel. Az MSZT honlapján (www.mszt.hu) a „közérdekű információk” alatt az „európai szabványokat bevezető magyar szabványok”-ra kattintva, megtalálhatók az öszszes (függetlenül attól, hogy magyar vagy angol nyelvű változatban) honosított európai szabványok jegyzékei; e felsorolást rendszeresen frissítjük. A szabványok magyar nyelvű bevezetésére, sajnos, általában csak akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítani tudják. A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (Budapest, VIII. Horváth Mihály tér 1., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 4566884), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt. hu/webaruhaz címen.

1500 V egyenfeszültség, illetve 1000 V váltakozó feszültség és névleges frekvenciája legfeljebb 200 Hz. A szabvány előírásokat és ajánlásokat tartalmaz az emelőgépek villamos berendezéseire vonatkozóan a következő célkitűzések megvalósítása érdekében: – a személyek biztonsága és a vagyonbiztonság; – a vezérlés következetes érvényesülése; – a karbantartás megkönnyítése. Kiemeli, hogy a teljesítőképesség növelését nem szabad ezen lényeges szempontok rovására megvalósítani. MSZ EN 61000-4-12:2007 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 4-12. rész: Vizsgálati és mérési módszerek. Zavartűrési vizsgálat oszcilláló hullámmal (IEC 61000-4-12:2006) – Az MSZ EN 61000-4-12:1997 és az MSZ EN 61000-4-12:1995/ A1:2001 helyett – A szabvány a közcélú és a nem közcélú hálózatokról táplált villamos és elektronikus berendezéseknek a kisfeszültségű táp-, szabályozó/vezérlő- és jelvonalain üzemi körülmények között fellépő, nem ismétlődő csillapodó tranziens rezgésekkel (oszcilláló hullámokkal) szembeni zavartűrési követelményeire és vizsgálati módszereire vonatkozik. Ezen alapszabvány tárgya, hogy meghatározza az erőművekben és az alállomásokban való használatra szánt, valamint a lakóhelyi, a kereskedelmi és az ipari alkalmazásokra szánt villamos és elektronikus berendezések, berendezések zavartűrési követelményeit, és közös hivatkozási alapot adjon a teljesítőképességük laboratóriumi kiértékeléséhez. E szabvány az IEC termékbizottságai részére szánt EMCalapszabvány. E szabvány célja a következők meghatározása: – a vizsgálófeszültség és -áram hullámalakja; – a vizsgálati szintek tartományai; – a vizsgálóberendezés; – a vizsgálati elrendezés; – a vizsgálati eljárás.

MSZ EN 60079-7:2007 Robbanóképes közegek. 7. rész: Gyártmányok védelme fokozott biztonsággal, „e” (IEC 60079-7:2006) – Az MSZ EN 60079-7:2004 helyett, amely azonban 2009. 10. 01jéig még érvényes – Az IEC 60079 sorozatnak ez a része a robbanásveszélyes gázközegben használandó, „e” védelmi módú, fokozott biztonságú villamos gyártmányok tervezésére, kialakítására, vizsgálatára és megjelölésére vonatkozó követelményeket határozza meg. Ez a szabvány legfeljebb 11 kV névleges feszültségű villamos gyártmányokra vonatkozik. Kiegészítő intézkedéseket tartalmaz, amelyekre szükség van annak biztosítására, hogy a gyártmány normál üzemben vagy meghatározott rendellenes feltételek mellett ne idézzen elő villamos íveket, szikrákat vagy veszélyes hőmérsékleteket. Ez a szabvány kiegészíti és módosíthatja az IEC 60079-0 szerinti általános követelményeket.

MSZ EN 62052-21:2011 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Általános követelmények, vizsgálatok és vizsgálati feltételek. 21. rész: Tarifa- és terhelésszabályozó berendezések (IEC 62052-21:2004) – Az MSZ EN 62052-21:2005 és részben az MSZ EN 61037:2001, az MSZ EN 61037:1992/A1:2001, az MSZ EN 61037:1992/A2:2001 és az MSZ EN 61038:2001, az MSZ EN 61038:1992/A1:2001, az MSZ EN 61038/A2:2001 helyett – Ez a szabvány az újonnan gyártott beltéri tarifa- és terhelésszabályozó berendezések, mint például a hangfrekvenciás elektronikus vezérlés vevőkészülékei és a villamos terhelések szabályozására használt kapcsolóórák, a többtarifás számlálóművek és a maximumteljesítmény-mutatók típusvizsgálatának általános követelményeit írja elő, és a többfunkciós villamos fogyasztásmérőkbe épített tarifa- és terhelésszabályozó funkciókra is vonatkozik. A szabvány nem ad meg a tarifa- és terhelésszabályozó berendezések belső kialakításának részleteire vonatkozó követelményeket. Nem vonatkozik a jóváhagyási és a megfelelőségi vizsgálatokra.

MSZ EN 60204-32:2009 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos berendezései. 32. rész: Emelőgépek követelményei (IEC 60204-32: 2008) – Az MSZ EN 60204-32:2000 helyett, amely azonban még 2011. 07. 01-jéig még érvényes – E szabványt az emelőgépek és a hozzájuk tartozó berendezések villamos és elektronikus szerkezeteire, valamint rendszereire alkalmazzuk. Azokra a szerkezetekre vagy szerkezetrészekre vonatkozik, amelyek vonali feszültsége legfeljebb

MSZ CLC/TR 50555:2011 Kimaradási mutatók – Új szabvány – Ennek a magyar szabványnak a forrását képező európai műszaki jelentés az ellátás folytonossági mutatóinak kiszámításához nyújt segítséget. Ezek az ajánlott mutatók alapvetően az európai, így azon belül a magyar elosztóhálózatok teljesítésének objektív értékelését teszik lehetővé. Mivel a felhasználók az ellátás nagymértékű folyamatosságát

Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások


22

várják el ésszerű áron, a rendszerüzemeltető egyik szerepe az, hogy a villamosenergia-rendszer teljesítésének folytonosságát költséghatékony módon optimalizálja; a szabályozó hatóság szerepe pedig annak a biztosítása, hogy mindez szabályszerű módon, a felhasználók elvárásainak és fizetési hajlandóságuk figyelembevételével történjék. Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) Az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező, nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem. Ezért, a bevezetési határidők betartása érdekében és a magyar nyelvű bevezetéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt (az Európai Unió több más kisebb országa szabványosító szervezeteinek gyakorlatához hasonlóan), Magyarországon is a legtöbb esetben az ún. jóváhagyó közleményes bevezetés módszerét vagyunk kénytelenek alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az MSZT az európai szabványt jóváhagyó közleménynyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata jelenik meg magyar nemzeti szabványként. Ezek a szabványok azonban így magyar szabványként, a hazai áron szerezhetők be. Az MSZT várja a javaslatokat, amelyben az érdekeltek megnevezik azokat a szabványokat, amelyek magyar nyelvű változatának elkészítését szükségesnek tartják, és megnevezik az elkészítésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Amint igény és anyagi fedezet van, az MSZT a szabványok magyar nyelvű változatát kiadja. MSZ HD 60364-4-444:2011 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-444. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem [IEC 60364-4-44:2007 (444. fejezet), módosítva] – Új szabvány –

MSZ EN 50180:2011 1 kV feletti, legfeljebb 52 kV feszültségű és 250 A - 3,15 kA áramerősségű átvezetőszigetelők folyadéktöltésű transzformátorokhoz – Az MSZ EN 50180:1998 helyett – MSZ EN 50181:2011 1 kV feletti, legfeljebb 52 kV feszültségű és 250 A - 2,5 kA áramerősségű, dugaszolható típusú átvezetőszigetelők villamos berendezésekhez, a folyadéktöltésű transzformátorok kivételével – Az MSZ EN 50181:1998 helyett – MSZ EN 50340:2011 Hidraulikus kábelvágó eszközök. Legfeljebb 30 kV névleges váltakozó feszültségű villamos berendezéseken használható eszközök – Az MSZ EN 50340:2002 helyett, amely azonban 2013. 04. 01jéig még érvényes – MSZ EN 50495:2011 A gyártmányok biztonságos üzemeléséhez szükséges védelmi eszközök, tekintettel a robbanási kockázatokra – Új szabvány – MSZ EN 50528:2011 Szigetelőlétrák kisfeszültségű villamos berendezéseken vagy azok közelében való használatra – Új szabvány – MSZ EN 55016-1-1:2011/A1:2011 Rádiózavar- és rádiózavartűrés-mérő berendezések és módszerek előírása. 1-1. rész: Rádiózavar- és rádiózavartűrésmérő berendezések. Mérőberendezések (CISPR 16-1-1:2010/ A1:2010) – Az MSZ EN 55016-1-1:2010 módosítása –

MSZ EN 50104:2011 Villamos gyártmányok oxigén érzékelésére és mérésére. Működési követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 50104:2003 és az MSZ EN 50104:2002/A1:2004 helyett, amelyek azonban 2013. 06. 01-jéig még érvényesek –

MSZ EN 55016-2-3:2011/A1:2011 Rádiózavar- és rádiózavartűrés-mérő berendezések és módszerek előírása. 2-3. rész: A zavarok és a zavartűrés mérési módszerei. A sugárzott zavar mérései (CISPR 16-2-3:2010/ A1:2010) – Az MSZ EN 55016-2-3:2010 módosítása –

MSZ EN 50110-2:2011 Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek – Az MSZ EN 50110-2:1999 helyett, amely azonban 2013. 03. 01jéig még érvényes –

MSZ EN 60027-7:2011 Elektrotechnikában használt betűjelek. 7. rész: A villamos energia termelése, átvitele és elosztása (IEC 60027-7:2010) – Új szabvány –

MSZ EN 50160:2011 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői – Az MSZ EN 50160:2008 helyett, amely azonban 2015. 03. 01jéig még érvényes –

MSZ EN 60034-2-2:2011 Villamos forgógépek. 2-2. rész: Egyedi módszerek a nagy gépek egyes veszteségeinek vizsgálatokkal való meghatározására.. Kiegészítés az IEC 60034-2-1-hez (IEC 60034-2-2:2010) – Új szabvány –

MSZ EN 50271:2011 Villamos gyártmányok éghető gázok, mérgező gázok vagy oxigén érzékelésére és mérésére. Szoftvert és/vagy digitális technikát alkalmazó gyártmányok követelményei és vizsgálatai – Az MSZ EN 50271:2002 helyett, amely azonban 2013. 05. 01jéig még érvényes –

MSZ EN 60079-15:2011 Robbanóképes közegek. 15. rész: Gyártmányok védelme „n” típusú védelemmel (IEC 60079-15:2010) – Az MSZ EN 60079-15:2006 helyett, amely azonban 2013. 05. 01-jéig még érvényes –

MSZ EN 50522:2011 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések földelése – Új szabvány – MSZ EN 50540:2011 Szabadvezetékek vezetői. Acélhuzal tartású alumíniumvezetők (ACSS) – Új szabvány –


23

MSZ EN 60079-20-1:2011 Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők gáz és gőz osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (IEC 60079-20-1:2010) MSZ EN 60079-25:2011 Robbanóképes közegek. 25. rész: Gyújtószikramentes villamos rendszerek (IEC 60079-25:2010) – Az MSZ EN 60079-25:2004 helyett, amely azonban 2013. 10. 01-jéig még érvényes –

MSZ EN 60079-29-4:2011 Robbanóképes közegek. 29-4. rész: Gázérzékelők. Éghető gázok nyílt optikai mérőutas érzékelőinek működési követelményei (IEC 60079-29-4:2009) – Az MSZ EN 50241-1:2000, az MSZ EN 50241-1:1999/A1:2004 és az MSZ EN 50241-2:2000 helyett, amelyek azonban 2013. 04. 01-jéig még érvényesek – MSZ EN 60401-2:2011 Fogalmak és megnevezések mágnesesen lágy ferritekből készült magokhoz. 2. rész: Jellemző méretek (IEC 60401-2:2009) – Az MSZ EN 60401-2:2003 helyett – MSZ EN 60512-8-1:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 8-1. rész: Statikus terhelési vizsgálatok (helyhez kötött csatlakozókon). 8a jelű vizsgálat: Keresztirányú statikus terhelés (IEC 60512-8-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-17-1:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 17-1. rész: A vezetékrögzítés vizsgálatai. 17a jelű vizsgálat: A vezetékrögzítő kapocs szilárdsága (IEC 60512-17-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-17-3:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 17-3. rész: A vezetékrögzítés vizsgálatai. 17c jelű vizsgálat: A vezetékrögzítő kapocs ellenállása a vezeték húzásával szemben (IEC 60512-17-3:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-17-4:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 17-4. rész: A vezetékrögzítés vizsgálatai. 17d jelű vizsgálat: A vezetékrögzítő kapocs ellenállása a vezeték forgatásával szemben (IEC 60512-17-4:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-20-1:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 20-1. rész: Tűzveszélyességi vizsgálatok. 20a jelű vizsgálat: Lángállóság, tűláng (IEC 60512-20-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-20-3:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 20-3. rész: Tűzveszélyességi vizsgálatok. 20c jelű vizsgálat: Lángállóság, izzóhuzal (IEC 60512-20-3:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-21-1:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 21-1. rész: A rádiófrekvenciás ellenállás vizsgálatai. 21a jelű vizsgálat: Rádiófrekvenciás söntellenállás (IEC 60512-21-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-22-1:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 22-1. rész: Kapacitásvizsgálatok. 22a jelű vizsgálat: Kapacitás (IEC 60512-22-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 60512-23-2:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és mérések. 23-2. rész: Árnyékolási és szűrési vizsgálatok. 23b jelű vizsgálat: Integrált szűrők csillapítási jellemzői (IEC 60512-23-2:2010) – Új szabvány –


24

MSZ EN 60539-2:2004/A1:2011 Közvetlen fűtésű, negatív hőmérsékleti tényezőjű termisztorok. 2. rész: Termékcsoport-előírás. Felületre szerelt, negatív hőmérsékleti tényezőjű termisztorok (IEC 60539-2:2003/ A1:2010) – Az MSZ EN 60539-2:2004 módosítása – MSZ EN 60598-1:2011 Lámpatestek. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok (IEC 60598-1:2008, módosítva) – Az MSZ EN 60598-1:2009 és az MSZ EN 60598-1:2008/A11:2010 helyett – MSZ EN 60603-7-4:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. 7-4. rész: 8 sarkú, árnyékolatlan, legfeljebb 250 MHz frekvenciájú, adatátviteli, helyhez kötött és függőcsatlakozók termékelőírása (IEC 60603-7-4:2010) – Az MSZ EN 60603-7-4:2005 helyett – MSZ EN 60603-7-7:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. 7-7. rész: 8 sarkú, árnyékolt, legfeljebb 600 MHz frekvenciájú, adatátviteli, helyhez kötött és függőcsatlakozók termékelőírása (IEC 60603-7-7:2010) – Az MSZ EN 60603-7-7:2006 helyett – MSZ EN 60664-3:2003/A1:2011 Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 3. rész: Szennyeződés elleni védelem bevonat, beágyazás vagy kiöntés alkalmazásával (IEC 60664-3:2003/A1:2010) – Az MSZ EN 60664-3:2003 módosítása – MSZ EN 60728-11:2011 Televíziójelek, hangjelek és interaktív szolgáltatások kábelhálózatai. 11. rész: Biztonság (IEC 60728-11:2010) – Az MSZ EN 60728-11:2005 helyett, amely azonban 2013. 10. 01jéig még érvényes – MSZ EN 60749-19:2003/A1:2011 Félvezető eszközök. Mechanikai és klimatikus vizsgálati módszerek. 19. rész: A csiptokozás nyírószilárdsága (IEC 6074919:2003/A1:2010) – Az MSZ EN 60749-19:2003 módosítása – MSZ EN 60749-32:2003/A1:2011 Félvezető eszközök. Mechanikai és klimatikus vizsgálati módszerek. 32. rész: Műanyag tokozású alkatrészek gyúlékonysága (külső ok miatti meggyulladás) (IEC 60749-32:2002/A1:2010) – Az MSZ EN 60749-32:2003 módosítása – MSZ EN 60832-1:2011 Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelőrudak és csatlakoztatható szerelvényeik. 1. rész: Szigetelőrudak (IEC 60832-1:2010) – Részben az MSZ EN 60832:2000 helyett, amely azonban 2013. 03. 01-jéig még érvényes – MSZ EN 60832-2:2011 Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelőrudak és csatlakoztatható szerelvényeik. 2. rész: Csatlakoztatható szerelvények (IEC 60832-2:2010) – Részben az MSZ EN 60832:2000 helyett, amely azonban 2013. 03. 01-jéig még érvényes – MSZ EN 60947-4-1:2011 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 4-1. rész: Kontaktorok és motorvédő kapcsolók. Elektromechanikus kontaktorok és motorvédő kapcsolók (IEC 60947-4-1:2009) – Az MSZ EN 60947-4-1:2002, az MSZ EN 60947-4-1:2001/ A1:2003 és az MSZ EN 60947-4-1:2001/A2:2006 helyett – MSZ EN 61000-4-20:2011 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 4-20. rész: Vizsgálati és mérési módszerek. Zavarkibocsátási és –tűrési vizsgálat transzverzális módusú elektromágneses (TEM) hullámveze-

tőkben (IEC 61000-4-20:2010) – Az MSZ EN 61000-4-20:2003 és az MSZ EN 61000-4-20:2003/ A1:2008 helyett – MSZ EN 61076-2-107:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetelmények. 2-107. rész: Csavaros rögzítésű, villamos és fényvezetős csatlakozású, M12-es kerek hibrid csatlakozók termékelőírása (IEC 61076-2-107:2010) MSZ EN 61076-3-115:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetelmények. 3-115. rész: Négyszögletes csatlakozók. 8 sarkú, árnyékolt és árnyékolatlan, legfeljebb 600 MHz frekvenciájú, ipari környezetben használatos csatlakozók IEC 60603-7 sorozat szerinti interfészt tartalmazó védőtokozásának termékelőírása. Az IEC 61076-3-106-ra vonatkozó 12. változat. Push-pull típus (IEC 61076-3-115:2009) MSZ EN 61076-3-118:2011 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Termékkövetelmények. 3-118. rész: Négyszögletes csatlakozók. 4 sarkú + PE, push-pull típusú tápcsatlakozók termékelőírása (IEC 61076-3-118:2010) – Új szabvány – MSZ EN 61099:2011 Szigetelőfolyadékok. Villamos ipari célú, használatlan, szintetikus, szerves észterek minőségi előírásai (IEC 61099:2010) – Az MSZ EN 61099:2000 helyett – MSZ EN 61190-1-3:2007/A1:2011 Kötőanyagok elektronikai szerelvényekhez. 1-3. rész: Elektronikai termékek forrasztásához használatos elektronikai minőségű forraszötvözetek és folyasztószeres vagy anélküli kemény forraszanyagok követelményei (IEC 61190-1-3:2007/A1:2010) – Az MSZ EN 61190-1-3:2007 módosítása – MSZ EN 61243-1:2005/A1:2011 Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 1. rész: Kapacitív feszültségkémlelő 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségre (IEC 61243-1:2003/A1:2009) – Az MSZ EN 61243-1:2005 módosítása– MSZ EN 61243-3:2011 Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 3. rész: Kétpólusú, kisfeszültségű típus (IEC 61243-3:2009) – Az MSZ EN 61243-3:2000 helyett, amely azonban 2013. 05. 01jéig még érvényes – MSZ EN 61400-24:2011 Szélerőművek. 24. rész: Villámvédelem (IEC 61400-24:2010) – Új szabvány – MSZ EN 61788-14:2011 Szupravezetés. 14. rész: Szupravezetéses. Szupravezetéses erősáramú berendezések. Általános követelmények erősáramú szupravezetéses berendezések áramvezetőinek jellemző vizsgálataihoz (IEC 61788-14:2010) – Új szabvány – MSZ EN 62109-1:2011 Fotovillamos (PV) energetikai rendszerek teljesítményátalakítóinak biztonsága. 1. rész: Általános követelmények (IEC 62109-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 62271-101:2006/A1:2011 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 101. rész: Összegző vizsgálat (IEC 62271-101:2006/A1:2010) – Az MSZ EN 62271-101:2007 módosítása –


25

MSZ EN 62317-2:2011 Ferritmagok. Méretek. 14. rész: Fazékmagok távközlési, tápegységi és zavarszűrési használatra (IEC 62317-2:2010) – Az MSZ EN 60133:2001 helyett – MSZ EN 62418:2011 Félvezető eszközök. A fémezési igénybevétel okozta üregképződés vizsgálata (IEC 62418:2010) – Új szabvány – MSZ EN 62490-1:2011 Egyenértékű soros induktivitás (ESL) mérési módszere. 1. rész: Elektronikus berendezésekben használt kivezetéses kondenzátorok (IEC 62490-1:2010) – Új szabvány – MSZ EN 62490-2:2011 Egyenértékű soros induktivitás (ESL) mérési módszere. 2. rész: Elektronikus berendezésekben használt, felületre szerelt kondenzátorok (IEC 62490-2:2010) – Új szabvány – MSZ EN 61340-5-3:2011 Elektrosztatika. 5-3. rész: Elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme. Az elektrosztatikus kisülésre érzékeny eszközök csomagolására vonatkozó tulajdonságok és követelmények osztályozása (IEC 61340-5-3:2010) MSZ CLC/TR 61340-5-2:2011 Elektrosztatika. 5-2. rész: Elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme. Használati útmutató (IEC/TR 61340-5-2:2007) – Az MSZ EN 61340-5-2:2001 helyett – MSZ IEC 60231:2011 Atomreaktorok műszerezettségi alapelvei – Új szabvány – MSZ IEC 60231D:2011 Az IEC 60231 (1967) negyedik kiegészítése: Atomreaktorok műszerezettségi alapelvei. Nyomottvizes reaktorok műszerezettségi alapelvei – Új szabvány – MSZ EN 60709:2011 Atomerőművek. Biztonsági szempontból fontos műszerezettség és irányítástechnikai rendszerek. Szétválasztás (IEC 60709:2004) – Új szabvány – MSZ IEC 60960:2011 Atomerőművek biztonsági paramétermegjelenítő rendszerének funkcionális tervezési követelményei – Új szabvány – MSZ EN 60964:2011 Atomerőművek. Vezénylőtermek. Tervezés (IEC 60964:2009) – Új szabvány – MSZ IEC 60965:2011 Atomerőművek. Vezénylőtermek. A reaktorleállítás helyettesítő vezénylőpontjai a blokkvezénylő-hozzáférés hiányában – Új szabvány – MSZ IEC 60988:2011 Atomerőművek. Biztonsági szempontból fontos műszerezettség. Elszabadult részek jelzésének akusztikus mérőrendszerei: jellemzők, tervezési követelmények és kezelési utasítások – Új szabvány –

MSZ IEC 61250:2011 Atomreaktorok. Biztonsági szempontból fontos irányítástechnikai rendszerek. A hűtőrendszerek szivárgásának érzékelése – Új szabvány – MSZ IEC 61501:2011 Atomreaktorok műszerezettsége. Széles tartományú neutronfluxus mérése. A négyzetes középfeszültség módszere – Új szabvány – MSZ IEC 61504:2011 Atomerőművek. Biztonsági szempontból fontos irányítástechnikai rendszerek. Erőműszintű dozimetria – Új szabvány – MSZ IEC 61772:2011 Atomerőművek. Vezénylőtermek. Képernyők (VDUs) alkalmazása – Új szabvány – MSZ IEC 61888:2011 Atomerőművek. Biztonsági szempontból fontos műszerezettség. A gyors leállítás határértékeinek meghatározása és fenntartása – Új szabvány – MSZ IEC 62241:2011 Atomerőművek. Blokkvezénylőterem. Riasztófunkciók és megjelenítések – Új szabvány – MSZ EN 1175-1:1998+A1:2011 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 1. rész: Akkumulátorhajtású targoncák általános követelményei – Az MSZ EN 1175-1:2001 helyett – MSZ EN 1175-2:1998+A1:2011 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 2. rész: Belső égésű motoros targoncák általános követelményei – Az MSZ EN 1175-2:1999 helyett – MSZ EN 1175-3:1998+A1:2011 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 3. rész: Belső égésű motoros targoncák villamos erőátviteli rendszerének különleges követelményei – Az MSZ EN 1175-3:2001 helyett –

Helyesbítések: 1.) A CENELEC a következő, magyar nyelven közzétett nemzeti szabvány forrásdokumentumához adott ki helyesbítést, amelynek szövege a Szabványügyi Közlönyben teljes terjedelmében, magyarul megtalálható. MSZ EN 60204-11:2001 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 11. rész: Az 1000 V-nál nagyobb váltakozó feszültségű vagy 1500 V-nál nagyobb egyenfeszültségű és legfeljebb 36 kV-os nagyfeszültségű szerkezetek követelményei (IEC 60204-11:2000) (A szabványt „Az EK-irányelvek alapvető követelményeinek való megfelelés”–re vonatkozó tájékoztató melléklettel egészítették ki.) 2.) A CENELEC a következő, angol nyelven közzétett nemzeti szabványkiadványok forrásdokumentumához adott ki (angol nyelven) helyesbítést, amelyek beszerezhetők az MSZT Szabványboltban: MSZ EN 50160:2011 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői MSZ HD 60364-4-444:2011 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-444. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem [IEC 60364-4-44:2007 (444. fejezet), módosítva] MSZ HD 60364-5-551:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-55. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. 551. fejezet: Kisfeszültségű áramfejlesztők (IEC 60364-5-55:2001/A2:2008 (551. fejezet) MSZ HD 60364-7-721:2010 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-721. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Lakókocsik és lakóautók villamos berendezései (IEC 60364-7-721:2009, módosítva)

Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján Kovács Levente (MSZT)

1) Ismét módosították a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt (VET). A Magyar Közlöny 2011. évi 32. száma, amely március 25-én jelent meg, első helyen hozza az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, amely a bányászatról, a földgázellátásról, az atomenergiáról és a távhőszolgáltatásról szóló törvényeken kívül a villamos energiáról szóló törvényt is módosítja. A VET módosítása jelentős: mintegy 52 oldal terjedelmű. Az érintett szakembereknek ajánlatos figyelmesen áttanulmányozni a változásokat.

és módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. Ebből következően az Mvt. nem írja elő kötelező feladatként a munkáltatók számára a munkavédelmi szabályzat készítését. Ez azt jelenti, hogy valóban nem kötelező a hagyományos értelemben vett MVSZ készítése, de minden munkát végző gazdasági társaságnak, intézménynek, cégnek valamilyen formában a munkavédelemre vonatkozó írásos szabályozásának kell lennie! Ez lehet pl. igazgatói utasítás, szabályzatok stb., de MVSZ is! A munkavédelemre vonatkozó, a munkáltatók által készített belső szabályozás tartalmi követelményeit és azok teljesítését ellenőrizheti a munkavédelmi hatóság és szükség esetén e körben adhat szakmai tanácsot is a szabályozás tekintetében.

2) A közelmúltban egy tanácsadó Kft. arra hívta fel a figyelmünket, hogy semmiféle jogszabály nem írja elő a Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ) készítését. Kérdésünkre az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől (OMMF) a következő választ adta: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (3) bekezdése értelmében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítását, a jogszabályban előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítésének az eszközeit, formáját

Megjegyezzük, hogy a munkavédelmi szabályozáson kívül az adott munkahelyre vonatkozó, az ott jelentkező veszélyeket számba vevő munkavédelmi kockázat elemzést is kell készíteni az üzemorvos bevonásával! Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy egyes minisztériumok (pl. a belügyminisztérium vagy a környezetvédelmi minisztérium) az irányításuk alá tartozó intézményeknél és gazdasági társaságoknál az MVSZ készítését kötelezővé tették, meghatározva annak tartalmi és szerkezeti felépítését is.

Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2011/2


26

BIZTONSÁGTECHNIKA Biztonságtechnika BIZTONSÁGTECHNIKA BIZTONSÁGTECHNIKA Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2011. 04. 06. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 254. ülésén a munkabizottság vezetője, dr. Novothny Ferenc visszatért egy korábbi témára az új érintésvédelmi fogalmakkal, elnevezésekkel kapcsolatban. Ezután a munkabizottsághoz, illetve az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így állást foglalt a közúti villamos vasút egyes érintésvédelmi kérdéseiről, lakóházak érintésvédelmi felülvizsgálatáról, világítási áramkörök tápegységeiről, a felülvizsgálatok dokumentálásáról és a védő egyenpotenciálra hozó vezetők létesítéséről.

1.) Tájékoztatás: Az új nemzetközi szabványokban megjelent új kifejezés az áramütés elleni védelem, amely magában foglalja az alapvédelemre és a hibavédelemre (érintésvédelem) vonatkozó előírásokat. A műszaki köznyelv azonban a megszokott „érintésvédelem” kifejezést használja általában a szabványos „hibavédelem” kifejezés helyett. Az érintésvédelem kifejezés szerepel a korábbi jogszabályokban és szabványokban is. 2.) Petró János (TETK Zrt.) a városi villamos vasút szembemenet kizáró jelző berendezés érintésvédelmével kapcsolatban tett fel kérdéseket. a) Milyen érintésvédelmet kell kialakítani a kisfeszültségű kábeleket tartó oszlopokkal fémes kapcsolatban lévő acél tartóhuzaloknak? Azoknak a tartótartóoszlopoknak érintésvédelmét, amelyeken nincs villamos készülék, a Villamos üzemű, helyi tömegközlekedés áramellátási rendszereinek érintésvédelme című MSZ-07-5017:1983 szabvány 2.2.2. szakasza szerint elszigeteléssel (mai szóhasználattal: kettős vagy megerősített szigeteléssel) kell megoldani. Ha több oszlop egymással fémsodronnyal van összekötve, akkor célszerű (nem előírás) e sodronyokat legalább az egyik végükön az oszloptól elszigetelni. b) Milyen érintésvédelemmel kell ellátni azokat a felsővezetéket tartó oszlopokat, amelyekre jelölés nélküli jelzőlámpák kerülnek? Ha az oszlopra szerelt jelzőlámpa testén nincs sem kettős szigetelés jel, sem védővezető bekötésére szolgáló kapocs, akkor ez vagy 0 érintésvédelmi osztályú, vagy (az IP 2x védettség híján) érintésvédelmi osztályba nem sorolható gyártmány. Ebben az esetben az oszlopok


27

védelmére a lámpatesteket el kell szigetelni, a lámpák védelmére azokat a kézzel elérhető tartományon kívül kell felszerelni (MSZ HD 60364-4-41:2007 B melléklet). c) Milyen megoldású legyen az egyes jelzőlámpákat tartó, a tápláló hálózattól távoli alumínium oszlopok érintésvédelme? Ezek érintésvédelmére a TT-rendszerű áram-védőkapcsoló (ÁVK) alkalmazása megfelelő. A nullázott hálózat hatásterületén kívül álló ÁVK-val védett szerkezetek nullavezetővel való összekötése az MSZ 2364-410:1999 szabvány 413.1.3.9 szakasza szerint kifejezetten tilos volt, de sajnos ez a szakasz az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványból kimaradt, de az ÁVK javasolt módon való alkalmazását nem tiltja. d) A fém utastájékoztató szerkezetre szerelt nyomógombok érintésvédelme hogyan legyen megoldva? Célszerű a kettős szigetelésű nyomógomb alkalmazása. Ha a nyomógomb nem ilyen kivitelű, akkor a fém tartószerkezetet kell védővezetős érintésvédelemmel érintésvédelemmel kell ellátni (MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411. fejezet). 3.) Kiszely Csaba, a pécsi Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet műszaki ügyintézője a lakások érintésvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatban érdeklődött az elvégzendő felülvizsgálatokról és azok gyakoriságáról. A jelenleg még hatályos a 8/1981.(XII.27.) IpM rendelettel kiadott Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata (KLÉSZ) alapján, ha egy szabványossági felülvizsgálat minősítő irata rendelkezésre áll, akkor időszakos felülvizsgálatok során nem kell ezt a szabványossági felülvizsgálatot megismételni. Az első szabványossági felülvizsgálatot az épületek létesítésének befejezéskor kell elvégezni, de lényeges bővítés esetén ezt meg kell ismételni. Azt, hogy mi tekintendő lényeges bővítésének, azt a már hatályon kívül helyezett 172-1:1986 szabvány 5.1.2.2 szakasza alapján célszerű eldönteni. Ha azonban a lakóházban munkahely is van, akkor a KLÉSZ 26. § (4) bekezdése szerint a fogyasztó (tehát nem az ingatlankezelő, hanem a munkahely működtetésére illetékes munkaadó!) a munkahely Munkavédelmi Szabályzatában (MVSZ) előírt gyakorisággal köteles a szabványossági vizsgálatokat is elvégeztetni. Ma már a Munkavédelmi Szabályzat készítése nem általános előírás, s nem is általános gyakorlat, de ez nem mentesíti a munkaadókat attól, hogy valamilyen belső szabályozással (pl. kockázatértékelés alapján) e vizsgálatok időszakos megismétlésének szükségességét és gyakoriságát meghatározza. A tapasztalatok szerint a felülvizsgálóknak gyakran okoz problémát, hogy az általuk vizsgált létesítmény a KLÉSZ hatálya alá tartozik-e, és milyen tartalmú és gyakoriságú időszakos felülvizsgálatokat javasoljanak a megbízójuknak. A KLÉSZ 2.§ (2) bekezdése egyértelműen meghatározza azokat a lakóépületeket, kommunális épületeket és egyéb épületeket, amelyekre a KLÉSZ előírásai vonatkoznak – a felülvizsgálóknak e szerint kell eljárni. Ha a felülvizsgáló a helyszínen tapasztaltak alapján (pl. a villamos berendezés korábban figyelembe nem vett környezeti igénybevétele, leromlott állapota stb.) az előírt biztonsági szint fenntarthatósága érdekében javasolhatja a felülvizsgálatok szigorítását, de ez nem kötelezi erre a megbízóját.

4.) Sümegi István az elektronikus fénycsőelőtétek érintésvédelmével kapcsolatban tett fel kérdéseket. A különféle lámpaműködtető eszközökre az MSZ EN 61347 jelzetű termékszabvány-sorozat vonatkozik, ennek az általános és biztonsági követelményeket meghatározó 1. része foglalkozik ezen eszközökön feltüntetendő jelölésekkel. Létesítés szempontjából Az MSZ HD 60364-5-559 szabvány ZA melléklete ad magyarázatot a lámpatestek villamos berendezésein használt jelképekre. A kivitelezőnek és a felülvizsgálónak el kell fogadni a gyártó által a készüléken feltüntetett műszaki adatokat és az alkalmazott jelölések jelentését, és csak ezeknek megfelelő módon alkalmazhatja azokat. Sümegi István kérdéseire a következőkben foglaljuk öszsze a válaszokat: – Csak akkor alkalmazható egy ilyen készülék a lámpaburkolaton kívül (esetleg több lámpa táplálására) ha fel van tüntetve a készüléken – az itt látható – független előtét jele:

– Ha a lámpaműködtető eszközt a lámpától függetlenül alkalmazzák, mindig gondoskodni kell a készülék saját érintésvédelméről (hibavédelméről). – Ha törpefeszültségű világítási berendezések táplálására alkalmazzák, akkor az MSZ HD 60364-7-715 szabvány 715.411.1 szakasza értemében csak SELV áramkört szabad alkalmazni. – Ha kisfeszültségű (230 V-os) világítási berendezések táplálására alkalmazzák, akkor azok érintésvédelmét (hibavédelmét) az MSZ HD 60364-4-41 szabvány szerint kell kivitelezni. 5.) Morvai László a szabványossági felülvizsgálatok dokumentálásával kapcsolatban kérte a fogalmak tisztázását, illetve az elnevezés pontosítását. A) Érintésvédelem (Hibavédelem) A módosított 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet 5A.§-a alapján érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végezni: új berendezéseken az üzemeltetés megkezdését megelőzően, majd az üzemelő berendezéseken időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni 3 évenként. A felülvizsgálatok során az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat szabványai (-4-41 és a 7. rész), az MSZ EN 61140, és a KLÉSZ alapján az adott létesítményre vonatkozó érintésvédelmi követelményeket kell ellenőrizni. A szabványossági felülvizsgálatokról dokumentációt kell készíteni. A dokumentáció célszerű felépítése: Fejlap vagy címoldal, „Minősítő Irat”, tájékoztató adatok a vizsgálat körülményeiről és a vizsgált berendezésről, végül: a mérési igényeknek megfelelően részletes mérési jegyzőkönyvek. A vizsgálati dokumentáció (egyik lehetséges) formájára a 2010-ben kiadott Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyv 8. fejeztében találhatunk mintát és részletes magyarázatot. B) EBF Szabványossági tűzvédelmi jellegű felülvizsgálatok Első felülvizsgálatot és ennek eredményéről „Minősítő Iratot” kell készíteni a módosított 191/2009.(IX.15.) Korm. r. alapján [33.§ (3) ce) bekezdés]. Majd a tűzveszélyességi osztálytól függően 3-6-9 évenként tűzvédelmi szempontból kell


28

felülvizsgálni a villamos berendezéseket az OTSZ [9/2008. (II.22.) ÖTM r.] alapján (5. rész, II. fejezet 17. alfejezet.) A felülvizsgálatok során az MSZ 2364/MSZ HD 60364 és robbanásveszélyes helyek esetén az MSZ EN 60079 sorozatok szabványai alapján az adott létesítményre vonatkozó követelményeket kell ellenőrizni. A felülvizsgálatokról „Minősítő Iratot” kell készíteni az OTSZ 3. rész I. fejezet 8. alfejezetében előírt módon és tartalommal. A dokumentáció célszerű felépítése: hasonló, mint az érintésvédelmi felülvizsgálatoknál, de itt csak szigetelés ellenállás mérési jegyzőkönyvet kell csatolni a vizsgálati eredményeket részletező és kiértékelő fejezetek után. A vizsgálati dokumentáció (egyik lehetséges) formájára a 2008-ban kiadott Erősáramú Berendezések Szabványossági felülvizsgálóinak kézikönyv 9. fejezetében találhatunk mintát és részletes magyarázatot. A Minősítő Irat a dokumentáció hatóságoknak bemutatandó része – de az csak a végeredményt, a minősítést ismerteti. Ezen kívül a vizsgálat fontos adatait a dokumentáció fejlapja (címlap), valamint további oldalai és a csatolt jegyzőkönyvek tartalmazzák pl. a vizsgálat helye, ideje, határai, résztvevő személyek, a berendezés adatai, előírások, szabványok stb. Nem kell „Minősítő Iratot” készíteni, ha kisebb javításról, átalakításról van szó, ekkor csak megváltozott részt érintő változásokról kell Nyilatkozat-ot adni, amelyben a kivitelező, vagy az általa megbízott szakember kijelenti, hogy a megváltozott rész, az elvégzett vizsgálatai alapján a vonatkozó műszaki előírásoknak, szabványoknak megfelel. 6.) Dunai Károly a Makói Fürdő elektromos berendezéseinek létesítése során a védő egyenpotenciálra hozó hálózat szabványos kialakításával kapcsolatban tett fel kérdést. Az uszodák villamos berendezéseinek létesítésére az MSZ 2364-702 szabvány vonatkozik. Ez az egyenpotenciálra hozó hálózattal kapcsolatban nem tartalmaz szigorítást, tehát az általános követelmények érvényesek itt is. Az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 544.1.1. szakasza a védő egyenpotenciálra hozó vezetők legkisebb keresztmetszetét a következőkben határozza meg: rézvezetők: legalább 6 mm2, alumíniumvezetők: legalább 16 mm2, acélvezetők: legalább 50 mm2 értékekben. A szabvány magyarázata hangsúlyozza: általában tartósan nem vezetnek áramot, így főleg mechanikai szempontok alapján célszerű a méretezés. Ennek alapján a mechanikai, esetleg korróziós igénybevétel (fürdő!) és a költségek figyelembevételével kell kiválasztani és méretezni az egyenpotenciálra hozó vezetékeket. A fürdő teljes védő egyenpotenciálra hozó hálózatának megvalósítását az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 411.3.1.2. szakasza alapján és kivitelezését az MSZ HD 603645-54:2007l szerint kell végezni. Az emlékeztetőt összeállította:

Arató Csaba

Kádár Aba, lektor

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

technikatörténet Technikatörténet tEcHnIKAtörténEt t EcHnIKAtörténEt technikatörténet dr. Kiss László Iván

A dinamó-elv magyar feltalálásának 150. évfordulójára Dr. Halácsy Endre Jedlik Ányosról írt cikke, amely az Egyesült Államokban 1971-ben jelent meg Dr. Halácsy Endrének, a Nevadai Egyetem (Reno, Nev. 89507, USA) volt professzorának életpályáját az Elektrotechnika 2010. júniusi számában ismertettük [9]. Jelentős szerepe volt a transzformátor magyar feltalálásának elismertetésében, a transzformátor feltalálásáról az Egyesült Államokban megjelent cikkét korábban már közöltük [8]. Most Jedlik Ányosról, mint a dinamó-elv egyik feltalálójáról írt cikkének fordítását tesszük közzé [Prof.Andrew A. Halacsy, Ph. D., Dipl. Eng. (Mech. Eng), Fel. I. E. E. E., C. Eng., M. I. E. E.: „Anyos Jedlik, on inventor of the dynamoelectric principle”, Electronics & Power 1971.Sept.] Az újabb kutatási eredmények figyelembevételével a fordítást magyarázatokkal láttuk el. Megjegyezzük, hogy egyes kifejezéseknél a mai magyar műszaki szóhasználatot követtük (pl. dinamó-elv a dinamó-villamos elv helyett, vagy unipoláris a homopoláris helyett), másrészt a szerző által fordított idézeteknél lehetőleg a minél eredetibb és teljesebb magyar szöveget használtuk. (Pld. Eötvös Lóránd és Verebélÿ László idézetek.) A bevezetővel és kiemelésekkel ellátott cikk bővített fordítása: „Független kutatók szimultán felfedezései nem szokatlanok, de Jedlik Ányos munkássága nem olyan elterjedten ismert, mint Wheatstoné és Siemensé, annak a bizonyítható ténynek ellenére, hogy az ő dinamó-elv felfedezése megelőzte illusztris kartársaiét.”

Jedlik Ányos, a dinamó-elv egyik feltalálója Az Electronics & Power 1970. júliusi száma cikket közölt Wheatstone-ról, a dinamó-elv egyik feltalálójáról. Az elv a mai villamosenergia-termelésnek és -felhasználásnak az alapja. Wheatstone találmányát 1867. február 14-én Londonban a Royal Society hallgatósága előtt hozta nyilvánosságra. A dinamó-elv egy másik feltalálója Siemens volt, aki Berlinben az Academy of Sciences hallgatóságának 1867. január 17-én ismertette azt. Mindkét találmány eredetinek minősül. Egészen kevés szimultán felfedezés – olyan, mint az indukció felfedezése (Faraday és Henry), a telefon (Bell és Green), valamint az izzólámpa (Edison és Swan) - ismert a villamos technikatörténetből. Bár ezek a szimultán találmányok alapvetően azonosak, mégis formájukban kissé különbözők. Pl. Faraday felfedezte a kölcsönös indukciót és Henry az önindukciót. Ez történt meg a dinamó-elv esetében is. Wheatstone bemutatta a párhuzamos kapcsolású gépet és Siemens a soros kapcsolású gépet. A szimultán jelleg itt tovább bonyolódik a harmadik felfedezővel, Jedlik Ányos professzorral (1. ábra), aki szintén felfedezte a dinamó-elvet, és azt egy unipoláris gépen (2. ábra) mutatta be a Budapesti Egyetemen¹, Magyarországon 1861-ben vagy még előbb.


Technikatort2.indd 29

Az öngerjesztés felfedezése Hosszú út vezetett Faraday tárcsájától és Barlow kerekétől (1822) a dinamó-elvnek vagy más néven az öngerjesztés elvének felfedezéséig. Az első lépést Salvatore Dal Negro a Páduai Egyetemen (Olaszország) és Joseph Henry (Albany, NY, USA) tette meg 1831-ben. Az utóbbi ingára erősített permanens mágnest használt azért, hogy villamos áramot indukáljon a mozdulatlan tekercsekben. Azonos elven működő forgó gépet először Hippolyt Pixii mutatott be a Francia Akadémián 1832. szeptember 3-án. A következő évben Ampère tanácsára 1. ábra Jedlik Ányos, 1800-1895 ezt kommutátorral egészítette ki. William Ritchie 1833-ban megfordította Pixii elrendezését, mozdulatlan permanens mágnest és forgó tekercset használt. Saxton (1833), Clarke (1834), Wheatstone (1841) és Stöhrer (1844) gépei csak a két alapvető komponens (a permanens mágnes és a tekercs) elrendezésében mutattak változatosságot, míg Wheatstone és Cooke áttörést hoztak azzal, hogy 1845-ben bevezették a permanens mágnes helyett a függetlenül gerjesztett elektromágnest. Jacob Brett munkálkodott az öngerjesztés irányában azzal, hogy a gép által termelt áramot permanens mágnes köré tekert tekercseken keresztülvezette, és ezzel megerősítette a permanens mágnest. Egy dán, Soren Hjorth 1855-ben elválasztotta a permanens mágneseket az elektromágnesektől, mindkettőt ugyanabban a gépben használta fel. Wilde a Royal Society előtt Londonban 1866. április 13-án demonstrálta a permanens mágnes és az elektromágnes két gépbe történő szétválasztását, az egyik gép csupán a permanens mágnesekkel fejlesztett áramot, és a másikat pedig csak az első gép árama gerjesztette. Az öngerjesztés elvének, vagy más néven a dinamó-elvnek a bemutatása 1867-ben Wheatstone párhuzamos gépével és Siemens soros gépével valósult meg, valamint Jedlik unipoláris gépével 1861-ben. Ma az unipoláris gépek iránt nagy az érdeklődés, és ezért is érdekes Jedlik művének tanulmányozása. Jedlik unipoláris gépe Jedlik a kutatás sajátosan egyéni útját követte. Miközben más kutatók felhasználták a kommutátort, ő kommutátor

2. ábra Unipoláris induktor, 1861

29

2011.05.10. 15:05:35

3. ábra Jedlik1861-es unipoláris induktorának oldalnézete és keresztmetszete. A méretek mm-ben vannak feltüntetve nélküli gépet fejlesztett. Ez unipoláris gép volt, és mint ilyen tökéletesen egyenletes egyenáramot állított elő. Ő „unipoláris induktor”1 –nak nevezte el, a 2. és 3. ábra mutatja ezt. „A Jedlik-féle egysarki villanyindító2 forgó része két, henger alakú üreges tengelyre fölcsavart, négyküllőjű mágneskerékből áll. A küllők mindegyikére kétszer 16 (17) menetű, szigetelt rézhuzalból álló tekercs van felhúzva, és e tekercsek oly módon vannak sorba kapcsolva, hogy gerjesztésük esetén az egyik keréken mind 4. ábra Az unipoláris induktor a négy vasküllő külső mágneses tere vége északi mágnességű, a másik keréken viszont déli mágnességű lesz. A kerekek vaskarimájából tehát sugár irányú mágnesmező lép ki, amely a levegőn keresztül egyik keréktől a másikhoz vezet, és a küllők belső végeinél az üreges tengely falán keresztül záródik, amelynek a két mágneskerék közé eső középső része, erre való tekintettel vascsőből készült.”3 (4. ábra) „Miközben más kutatók kommutátort használtak, Jedlik kommutátor nélküli gépet fejlesztett” A mágneses erőtér útvonalának egy része - keresztezve a 3 mm átmérőjű szigetelt rézvezetékből készült hat darab állórész vezetőt – a levegőn keresztül záródik. A vezetők egymás mellett a fakeret vályújában helyezkednek el. (5. ábra) Az áram útjának nem szabad záródnia az indukált mágneses erőtéren belül, ezért a vezetők meghajlított vége abban a higannyal töltött horonyban van, amelybe réztárcsák merülnek, és az üreges tengely belsejében rézvezetékeken keresztül vannak összekötve. Az egymástól szigetelten rögzített réztárcsák csúszógyűrűként működnek. A hornyokban levő higanynak amelyet vékony falemezek választanak szét és a tengely alatt helyezkedik el a kefékével azonos a funkciója. Ezen a módon az összesen hat, egy mágneskerékhez tartozó aktív vezető és a két egység a B és D végpontok között soros kötésben van. Hasonlóan a mágneskerekek gerjesztő tekercsei is sorosan kapcsolódnak. Ezek végei az A és C végponthoz kötődnek, amelyek a gép alaplapján helyezkednek el. (5. ábra) „Jedlik nem kereste sem a nyilvános elismerést, sem az ipari megoldást” A tengely rövid végei olyan kis nyeregben forognak, amelyet két nagy forgó sárgaréztárcsa pereme formál ki, ezek keskenyek, különböző tengelyen vannak rögzítve. Az elrendezés


30

5. ábra Az unipoláris induktor kapcsolási rajza: A, B, C és D végponti csatlakozók primitív görgős csapágynak felel meg és nagyon kis súrlódást biztosít. A rotor kézzel, fogaskerék áttételen keresztül hajtható meg. A kimenő végponti csatlakozók az 5. ábrán B-vel és C-vel jelöltek. A váltókapcsoló pozíciója mutatja, hogy az áram B-ből a bal oldali félben levő állórész vezetőkön keresztül, majd a jobb oldali félben levő állórész vezetőkön keresztül a D-be, azután a váltókapcsolón keresztül az A-ba folyik. Ezután az áram a jobb oldali mágneskeréken keresztül a bal oldali mágneskerékbe jut és innen a C-n keresztül lép ki. Ha az áramkör zárt és a rotor forog, akkor a mágneskerekek remanens mágnessége a zárt áramkörön belül áramot indukál. Ez a B és C csatlakozó közé kapcsolt milliampermérőn mutatható ki. Ahogyan Jedliknek a készülék alaplapjához erősített kézírása és ahogyan ennek a 6. ábrán levő reprodukciója megjeleníti: „....a delej4 forgatása folytán a sokszorozó huzalban villamfolyam indíttatik, mely a forgatott delej tekercsén átmenvén a delejt erősebbé teszi, az pedig ismét erősebb villamfolyamot indít stb. „ Ezzel az idézett részlettel Jedlik az öngerjesztési elvet, vagy más néven a dinamó-elvet határozta meg. A használati utasítás leírja a gépnek Bunsen cellákkal táplált motorként, valamint a gépnek külső gerjesztésű generá6. ábra Az unipoláris induktor torként való használatát is. üzemeltetési instrukciója Ez szintén mutatja azt, hogy Jedlik világosan látta ugyanannak a gépnek a különböző működtetési módjait. A gép készítésének időpontja A Budapesti Egyetem1 Első Fizikai Intézetének 1859-től elkezdett leltárában a 24. tételként listázva – közelítő vázlattal együtt – szerepel Jedlik gépe (7. ábra), amelynek a leltározó kézírásával készített jellemzése: „Unipolar inductor, melynek vastag rézhuzalokból készült és csak 12 tekerintésű sokszorozójában megszakadás nélküli villamfolyam indul meg, ha fekmentes helyzetű és ezen alakú hengere, miután egy vagy több Bunsen-féle elem hatása által villanydelejjé változtatott, a hozzá alkalmazott fogaskerék segítségével forgásba hozatik. Ha egy pár, vagy több Bunsen-féle elem villanyfolyama

sokszorozóján is kellően átvezettetik, az említett forgékony henger magától sebes forgásba jön, melynek iránya a készülék alapdeszkáján létező fordító (Commutator) által ellenkezőjévé változtathatik. Célszerű használhatás végett az eszköz rövid leírása és kezelési módja az alapdeszka alá csatolt írásban olvasható. Kigondolva lőn Jedlik Ányos által elkészítve pedig Nuss pesti gépész műhelyében. Beszerzés ideje 1861.”5 7. ábra Jedlik gépe a leltározó Bár a gépet 1861-ben leltákéziratával rozták, prof. Eötvös Lóránd, a geofizikai inga feltalálója és prof. Klupáthy Jenő - mindketten Jedlik személyes barátai rögzítették, hogy a gép az 1850-es években készült. Jedlik, mint szerzetes nem kereste a nyilvános tetszésnyilvánítást. Ő kutatott és élvezte kutatásának eredményeit. Követői a gépét eredeti formájában őrizték meg a Budapesti Egyetem1 Első Fizikai Intézetében. Prof. Verebélÿ László 1930-ban három másolatot készíttetett. Az elsőt a Budapesti Műszaki Egyetem Verebélÿ tanszékének felügyeletében őrizték, a második a Magyar Állami Vasút Székházába került, ahol prof. Verebélÿ vezette a vasút-villamosítási osztályt, és a harmadikat Münchenbe a Deutsches Museumnak küldték el. Mint prof. Verebélÿ tanszéke fiatal tanársegédjének előjogom volt az 1930-as évek elején a gépet működtetni, és én emlékszem arra, hogy az bámulatosan simán és viszonylag erőteljesen működött6 . Amennyire én tudom, az eredeti és az első másolat még Budapesten van, a második másolat feltehetően Brazíliában, Sao Pauloban, a harmadik másolat valószínűleg elpusztult a második világháborúban7 . Jedlik, a feltaláló Jedlik Ányos 1800. január 11-én Szémőn8 született, Magyarország Komárom megyéjében, egyszerű és szegény9 paraszti családból. Keresztneve eredetileg István volt, amelyet szerzetessé válásakor Ányosra változtatott. Középiskolai nevelése Nagyszombatban kezdődött, ami Pozsony iskolájában folytatódott, és 17 éves korában belépett a Szent Benedek rendbe. A doktori minősítést 1822-ben kapta, és 1825-ben szentelték pappá. Ezután rögtön megkezdődött fizikatanári pályafutása, először Pannonhalmán, majd Győrött és 1830-tól a Pozsonyi Akadémián. 1840-ben a Budapesti Egyetem1 fizika profeszszorává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává 1858-ban választották meg. Bár Jedlik 78 éves korában, 1878-ban nyugalomba vonult, mégis megőrizte mentális frissességét, ismeretszerzési törekvését és munkáját végső napjáig folytatta. Az 1895. december 15-i10 halála előtt pár nappal mondta egyik barátjának: „Kedves rendtárs úr, életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott, hová kellene lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tőlünk.”11 Prof. Eötvös olvasta fel a Jedlik halála utáni megemlékezést, a Magyar Tudományos Akadémia 1897. május 9-i emlékülésén. Azt mondta: „Jedlik is így magára hagyatva járt öncsinálta útján és mégis nem egyszer azon nagy felfedezések nyomán haladt, melyek e századnak dicsőségét teszik. Ő sokat keresett és sokat talált, de mert maga nem hirdette, honfitársai nem


31

vették észre, a külföld nem látta az ő találmányait, azért a világ tudományos irodalmában a neve alig fordul elő a XIX –ik század felfedezőinek sorában.”12 Prof. Verebélÿ a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1928. május 3-i emlékülésére készített életrajzban a következőket jegyezte meg: „…Minden boldogsága a természet titokzatos erőinek egy-egy, maga kigondolta kis készülékkel való megszólaltatása volt … „ Egyszer, amikor… egyik fiatalabb rendtársa azt kérdezte tőle: „Miért választotta tanulmányai tárgyául éppen a fizikát és miért nem például a teológiát, amely a legmagasztosabb dolgokkal foglalkozik ?” Ő válaszolta: „Kedves Öcsém jobban megismertem Istent a fizikából, mint maga a teológiából.” Irodalomjegyzék [1] Verebélÿ László: Jedlik Ányos két úttörő találmánya. Magyar Elektrotechnikai Egyesület Budapest, Magyarország 1930. [2] Verebélÿ László: Anyos Jedlik, a Hungarian pioneer of electricity. Hungarian Electrotechnical Society, Budapest, Hungary, 1931. Fordító irodalomjegyzéke [3] Verebélÿ László: Jedlik Ányos két úttörő tanulmányáról. Jedlik Ányos Társaság, Budapest, 1994.14 [4] Báró Eötvös Lóránd: Jedlik Ányos emlékezete. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1897. évi 336. füzetéből. [5] Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete, XIX. század. A Természet Világa 2001. évi 1. különszáma [6] Dr. Jeszenszky Sándor: Jedlik Ányos az első magyar elektrotechnikus. Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Budapest, 2000. [7] Mayer Farkas: Epizódok Jedlik Ányos életéből. Jedlik Ányos Társaság, Budapest, 2010. [8] Dr. Jeszenszky S. – Dr. Kiss L.I. – Sitkei Gy. : A transzformátor feltalálásának 125. évfordulóján egy régi tanulmány az Egyesült Államokból. Elektrotechnika 103.évf., 2010 /11. [9] Dr. Kiss László Iván: Tisztelet Dr. Halácsy Endre emléke előtt. Elektrotechnika, 103.évf. 2010 / 6. Magyarázatok 1 Jelenleg Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest 2 Jedlik az unipoláris induktort magyarul egysarki villamindítónak, vagy egysarki villanyindítónak nevezte el. 3 Az [5]-ben is használt idézet az [3]-ból, melynek dr. Halácsy E. angol változatát használta. 4 Jedlik itt a mágneskereket ill. annak erőterét nevezi delejnek. Máshol az elektromágnest, ill. annak hatását villanydelejnek nevezi. 5 Fordító az idézetet – az eredeti olvashatatlansága miatt – [3]-ból másolta ki. 6 Az [6] indokoltan feltételezi, hogy a gépet külső gerjesztéssel lehetett működtetni. 7 Jelenleg a második másolatról nem tudunk, a harmadik másolat a Deutsches Museumban van, de nincs kiállítva 8 Szlovákiában van, szlovákul Zemnének hívják, jelenlegi magyar neve Szímő 9 A legújabb kutatás, [7] szerint ,családja módosabb, középparaszti jellegű volt. 10 A legújabb kutatás, [7] szerint halálának időpontja dec. 13. 11 Az idézet az [3]-ból, mely szerint Jedlik azt Acsay igazgató rendtársának mondta. 12 Idézet az [4] – ből 13 Dr. Halácsy Endre cikke végén angol címmel felsorolja Jedlik Ányos több, más témában megjelent írását is, azért, hogy Jedlik Ányosra felhívja az egyéb témák szakértőinek figyelmét, és egyúttal tovább növelje Jedlik Ányos hírnevét. 14 Ez a dr. Halácsy E. által használt [1], némileg módosított, újraszerkesztett kiadása Fordította és megjegyzésekkel ellátta: dr. Kiss László Iván.

Dr. Kiss László Iván MEE Technikatörténeti Bizottságának titkára, Jedlik Ányos Társaság tagja, MEE Energetikai Informatika Szakosztály alelnöke

Lektorálta: dr. Jeszenszky Sándor, a MEE Technikatörténeti Bizottságának elnöke, a Jedlik Ányos Társaság tagja

OKTATÁS OKTATÁS O OKTATÁS KTATÁS TATÁS S OKTATÁS

Dr. Fodor István – Tóth Éva

Hogyan tovább villámvédelem? 2006 – 2009 – 2011(?) 2. rész Az elmúlt néhány évben több ízben is nagy vihart kavart a 2006-tól érvényes - de még ma is „új”-nak nevezett - MSZ EN 62305 jelzetű villámvédelmi szabvány: megoszlottak a vélemények a szabvány tartalmát, metodikáját illetően, és nem volt egységes a szakmai közvélemény a szabvány alkalmazását megkönnyítendő szervezett oktatás kérdésében sem. Hol tart ma a szabvány bevezetése, alkalmazása, oktatása? Ezt a kérdést tette fel nekem a szerkesztőség néhány héttel ezelőtt, részben, mint a Villámvédelem 2009 tanfolyamrendszer egyik fő szervezőjének, részben, pedig mint a villámvédelmet is érintő új OTSZ-t kidolgozó bizottság MEE megbízottjának. Akkor a pontosabb tájékoztatás érdekében (az új OTSZ sorsa – úgy tűnt – rövidesen eldől) azt javasoltam, hogy keressünk meg a kérdésekkel néhány - a tervezői tanfolyamot különböző időpontokban elvégzett - tervező kollégát. A kérdésekre adott válaszok a lap 2011/04 számában jelentek meg. Azóta eltelt négy hét, s a kérdés változatlan: Hol tart ma a szabvány bevezetése, alkalmazása, oktatása? Mielőtt azonban megkísérelnék választ adni a kérdésre, engedtessék meg nekem, hogy egy - a múlt havi számból terjedelmi okok miatt kimaradt – alaposan kimunkált, néha kissé szarkasztikus, néha filozofikus hangvételű – de sok tekintetben további gondolkodásra serkentő választ még közzétegyek. (Nota bene: a válaszoló kolléga – Kovács Gábor – írta az eddigi legjobb vizsgadolgozatot...) „Az MSZ EN 62305 szabvány meglehetősen terjedelmes, majd félezer oldal. Megkönnyítette-e a tanfolyam a szabvány megismerését, megtanulását? K.G.: Mindenképpen. Vannak bizonyos írásművek, melyek nem nélkülözhetik egy „beavatott” személy magyarázatát. Például lehet olvasgatni a Bibliát, de azért nem árt, ha az ember eljár hittanórára. Megfelelő retorikai képesség birtokában az előadó – témakörtől függetlenül – képes azt az érzetet kelteni a hallgatóságban, hogy állításai megkérdőjelezhetetlenül igazak, senkiben szemernyi kétely se merüljön föl, hogy ez a helyes út. Nos, az MSZ EN 62305-tel kapcsolatban szükség is van e vakbuzgó hitre, ellenkező esetben néhány eretnek gondolat fészkeli be magát az egyén tudatába: Szükség volt erre, és ha igen akkor pont ilyen formában?! A kérdés merőben teoretikus. Igen, a változás elindult. És ehhez mindenképpen szükség van egy kalauzra, aki elkísér, mint Dantét Vergilius a pokol bugyrain át. Adott-e plusz ismereteket, új szempontokat a szabvány szövegének tartalmán túlmenően az öt napos tanfolyam? K.G.: Igen, nagyon hasznos volt, hiszen a tanfolyamon résztvevő tervező kollégák más-más területen dolgoznak, így mindenki saját szemüvegén keresztül nézte az új szabványt. Ebből kifolyólag az előadókhoz intézett kérdések is sokrétűek, változatosak voltak, a kapott válaszok pedig a hallgatóság többi részének is okulását szolgálták. Nem utolsósorban említeném meg az előadások közötti kávészüneteket és az együtt elköltött ebédeket, melyek jó hangulatú szakmai eszmecserékre adtak lehetőséget. A tanfolyam záróvizsgáját Ön eredményesen letette. Mi a véleménye a szabvány szerkezetéről, alkalmazhatóságáról? K.G.: Az eredményes záróvizsga önmagában semmit sem jelent, csupán megfelelő lexikális tudás kis szerencsével párosítva. Más dolog, hogy a definíciókat és képleteket hogyan tudja az ember a gyakorlatba átültetni. Az úrvezetői engedély megszerzésére is szinte bárki képes, de igazán jól vezetni csak az tud, aki a gépkocsi felépítésével és működésével tisztában van. Eszerint én csak egy bátor kamasz vagyok, akinek épp’ hogy


32

megszáradt a tinta a jogosítványán, és hiszi, hogy tud vezetni. Komolyra fordítva a szót, némi nosztalgiával gondolok az MSZ 274-re, ami logikus, áttekinthető és könyörtelenül következetes volt, olyan, amilyennek egy szabványnak vagy bármely műszaki dokumentációnak lennie kell. Az MSZ EN 62305 más. Szerkezetét tekintve: Mérd mikróval, jelöld krétával, vágd baltával! Alkalmazhatóságát tekintve olyan, mint bármely művészi alkotás: Minden befogadónak mást jelent. Az pedig, hogy kinek mi tetszik, nem vitatéma. Így egy műszaki problémára „n” darab megoldás adható beállítottságtól és vérmérséklettől függően. Ez olyan nagyfokú mozgástér, mely már a költői szabadsággal vetekszik. Csak akkor van baj, ha meg kell magyarázni: „Mire gondolt a költő, amikor…?” Bár szívesen meghallgatnám, hogy mire gondolt a szabványalkotó az „építményekhez nem kapcsolódó csővezetékek” kapcsán, ami már annyira szürreális látomás, hogy akár egy Salvador Dalí kép címe is lehetne. Mi a véleménye a tanfolyam egészéről? Sok az öt nap, vagy kevés? K.G.: A tanfolyam átgondolt, jó felépítésű, csak rövid. Ilyen bonyolultságú témakör tárgyalásához én a tíz napot sem tartanám soknak. Az ötnapos előadás-sorozat – bár lebilincselő volt – sokszor oly feszített üteműre sikeredett, hogy képtelenség volt jegyzetelni. De megjegyezni is! A magam negyvenkét évével a fiatalabb korosztályt képviseltem. Szerintem a többi kolléga egyetértene velem abban, hogy egy kisebb léptékekkel haladó oktatás maradandóbban rögzül – hiszen nem vagyunk már egyetemisták. Több esetben is találkoztunk olyan véleményekkel (a szabványt nem ismerő kollégák részéről), hogy tanfolyam nélkül is elsajátítható és alkalmazható az új szabvány tervezési módszere. Ön hogy látja? K.G.: Kizártnak tartom! Még tanfolyammal együtt is nehéz. Aki ilyet állít, az tényleg nem ismeri a szabványt. Ha olvasta és akkor is ilyet állít, akkor vagy géniusz, vagy megrögzött nagyotmondó. Az ilyen háryjánosok nem keltik éppen jó hírét a tervezői társadalomnak! Lát-e jelentős különbséget az új, ill. a régi szabvány szerinti villámvédelmi tervezés között a munka mennyiségét, bonyolultságát tekintve? K.G.: Természetesen. Teljesen más. Míg a régi szabvány alapján egy adott épületre a számítások néhány lapon elfértek, addig az új szabvány esetében e néhány lap a független változók felsorolására is kevés. De nem ez a baj. Még az is csak bosszantó apróság, hogy ha az ember még a nyugdíjkorhatár elérése előtt végezni akar a számításokkal, akkor nem árt, ha beszerzi az erre a célra kifejlesztett szoftverek valamelyikét, mert ilyen terjedelmű képleteket utoljára Szilárd Leó alkalmazott a magfúzió kutatásakor. A baj az, hogy a tervező olyan paramétereket vár a megbízótól az adott épülettel kapcsolatban, melyeket még az sem tud. Bemenő paraméterek hiányában pedig a számítás nem elvégezhető. Mi a véleménye: hozzájárul-e a villámvédelemmel foglalkozók szakmai színvonalának emeléséhez az a jogszabály (tervezet), amely feltételhez köti az új szabvány szerinti szakmai tevékenységet (tervezés, felülvizsgálat stb.)? K.G.: Szeretném remélni, de nem vagyok biztos benne. A tanfolyamon hallottam egy kollégától, hogy az MSZ 274 alapján végzett tervezés egyáltalán nem volt mérnöki munka, csupán mechanikus behelyettesítés, melyet egy átlagosnál jobban képzett villanyszerelő is el tudott végezni. Igaz. De legalább érthető volt és mindenkinek ugyanaz az eredmény jött ki. Az a benyomásom, hogy az új szabvány kellően bonyolult, már-már misztikus, így csak egy szűk réteg számára „érthető”, akik kényük-kedvük szerint magyarázzák a dolgot. Ahol pedig világosnak tűnik a szabvány, ott kiderül, hogy elnagyolt, már-már sértően igénytelen (pl. földelők egymásra hatása). Elképzelhető, hogy ezzel a nézetemmel a tervező szakma egy része nem ért egyet, vélhetően az a része, mely ugyan nem tudja kiszámolni vagy értelmezni e jelenségeket, ám szeret egy ködös jól hangzó cím mögé rejtőzni és rámutatni a falon lógó oklevélre: Villámvédelmi szaktervező.

Megismerve a tanfolyam néhány végzett hallgatójának – természetesen nem mindenben egybecsengő – véleményét most jöjjön akkor az „érem másik oldala”. Először talán a helyzet fonákságáról: Öt éve „élünk ” egy fedél alatt, de „külön háztartásban” a még ma is „az új szabvány”-ként emlegetett MSZ EN 62305 nemzeti villámvédelmi szabvánnyal, de legyünk őszinték: nem csak hogy nem használjuk (ennek persze több oka is van), de a szakma csak nagyon felületesen ismeri érdemben a terjedelmes anyag tartalmát. (Jó példa erre a 2009-ben tartott Villámvédelmi Konferencia, ahol a résztvevők döntő többsége nem olvasta, nem ismerte a szabványt, s így a műszaki tartalom izgalmas és több helyen ingoványos részletei helyett inkább az általa nem ismert anyag oktatásának kérdéseiről polemizált. ) Hogy miért alakult ez így? A számos ok közül hármat emelnék ki: A villámvédelem létesítéséről rendelkező, ma is hatályos, tehát KÖTELEZŐEN alkalmazandó 9/2008 ÖTM rendelet (a „régi” OTSZ) lényegében az MSZ 274 kicsit módosított szövegét tartalmazza, s ebből adódóan - finoman fogalmazva - nincs összhangban az MSZ EN 62305-tel. A második ok, hogy nehéz lemondani az évtizedes megszokásról, a jól ismert, egyszerű műszaki normatíva használatáról, kiváltképpen, ha az új előírás kínálta lehetőség és eljárás jóval bonyolultabb…. A harmadik ok sem elhanyagolható. 20-30 évvel ezelőtt a szakmabeliek jóval több időt tudtak fordítani a műszaki újdonságok megismerésére, az új előírások, ismeretek elsajátítására, egyfelől, mert a fejlődés üteme lényegesen lassúbb volt, másfelől a munkakörülmények lényegesen több időt engedtek a továbbképzésre fordítani - bár nem volt kötelező továbbképzés….. Az elmúlt öt év alatt persze azért lassan javult a helyzet, a szakmában egyre többen kezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy előbbutóbb a villámvédelmi szakembereknek az MSZ EN 62305 szerint kell tevékenykedni, s a rövid fél- vagy egynapos előadásokon némi rálátást szerezve az új szabványra, egyre többen látják be, hogy itt bizony komolyan kell venni a „tanulást”. Tanfolyamra vonatkozó kérdésekre is válaszolva – most már jó néhány tervezői, illetve felülvizsgálói tanfolyam oktatási tapasztalatával gazdagodva – elmondhatom, hogy alapjában véve beigazolódtak előzetes elképzeléseink a szabvány megismerésének és alkalmazásának nehézségeiről. A megszokottól idegen szemléletmód, a szokatlan szerkezet, az új metódus és az új műszaki ismeretek bizony próbára teszik a résztvevőket. Különösen a felülvizsgálók számára jelent komoly akadályt az új ismeretanyag, pl. az árnyékolás területe vagy a kockázatszámítás. Ebben a helyzetben úgy látjuk, indokolt és könnyebbséget jelent a tanfolyamon nyújtott segítség, hiszen az oktató azonnal meg tudja magyarázni a nehezen érthető vagy homályosan megfogalmazott szövegeket, és a többi résztvevő által felvetett kérdések, s az azokra adott válasz is megkönnyíti a megértést. Különösen igaz ez a szabványban nyitva hagyott kérdésekre, ahol a választ az oktatók tudják megadni, mivel ők a szabvány fordításában, műszaki lektorálásában is részt vettek, s így már évek óta foglalkoznak a szabvány anyagával. Természetesen nem állíthatjuk, hogy a tanfolyam elvégzése után mindenki azonnal rutinos villámvédelmi szakértővé válik (de ez nem is lehet józan elvárás). Egy új terület, módszer megismerésének három jellegzetes szintjéből (ismeret – jártasság – készség) mi reálisan csak az első kettőig tudjuk eljuttatni a hallgatókat. Tudjuk, hogy ha egy-két nappal több állna rendelkezésre, még eredményesebb lehetne a tanfolyam, de a 3-5 napos tanfolyam már így is komoly kieséssel jár a munkából, különösen akkor, ha a jóval hatékonyabb, egyetlen hétre koncentrált képzési formát választjuk, s ne becsüljük le a vállalt anyagi terhet sem, amely bizony nem csekély, jóllehet nem haladja meg a szokásos mérnök-továbbképzési díjakat. A fentiek tükrében kissé csodálkozva látjuk az egynapos tanfolyamokat, melyek a szabvány egészét kívánják feldolgozni, és bizony – úgy vélem alapos indokkal – kételkedünk komolyságukban, hatékonyságukban, különösen, ha még vizsgával is járnak, hiszen látjuk, hogy a tanfolyamot elvégzett kollégák szerint (s szerintem is) a megfelelő szint eléréséhez az 5 nap sem elegendő (bár ez megfelel egy féléves fakultatív tárgy terjedelmének)!


33

(Tudjuk, hogy az ötnapos tanfolyam még nagyobb terhet jelent vidéki kollégáinknak, hiszen az utazás mellett még szállásgondjaik vannak: ezen csak úgy tudunk érdemben segíteni, ha sikerül egy-egy vidéki helyszínre (pl. megyeszékhely) összeszervezni a 15-20 főnyi csoportot.) Időről időre felmerülnek téves információk, félreértések a szabvány és az OTSZ körül: talán a két leggyakoribb ilyen a jogosultság kérdése és a számítógépi program mindenhatósága. A jogosultság kérdésében a felülvizsgálók körében járja az a (rém)hír, hogy aki nem végzi el a tanfolyamot, az nem folytathatja felülvizsgálói munkáját! EZ NEM IGAZ! A felülvizsgáló a korábban szerzett jogosultsággal minden olyan objektum felülvizsgálatát elvégezheti, amit eddig is elvégezhetett, CSAK az új szabvány szerint létesített villámvédelmi rendszer felülvizsgálatához szükséges a tanfolyami képzést záró eredményes vizsga! (A tervezők esetében is hasonló a helyzet: az új OTSZ csak az új szabvány szerinti létesítésnél köti ki a képzést záró eredményes vizsgát.) A másik tévhit: sokan úgy vélik, felesleges megtanulni az új szabványt., hiszen léteznek s beszerezhetők olyan programok, amelyek elvégzik helyettünk a tervezést. Hát ez bizony tévedés! Ha megfelelő programot használunk és értjük, tudjuk a szükséges fizikai és villamosságtani alapokat, valamint ismerjük a szabvány adta hátteret, a program az egyes részfeladatok (kockázatszámítás) számítási lépéseiben - az időt rabló „apró munkában” - jelenthet segítséget. Ne feledjük: a felelősség azonban ilyenkor is a tervezőé: egyetlen program fejlesztője sem vállalja azt át. Elgondolkodtató tény, hogy a szabványt kidolgozó IEC is arra a belátásra jutott, hogy visszavonja az eredetileg a szabvány mellé „járó”, kockázatszámítást végző szoftvert. Ami a kérdésekre adott „hallgatói” válaszokat illeti, bár sokszínűek, számunkra feltétlenül tanulságosak: megítélésem szerint azt mutatják, hogy jól működik a tanfolyamrendszer, s csak néhány apró korrekciót kell végrehajtanunk az észrevételeket, jobbító javaslatokat figyelembe véve. Ennek ellenére persze nem élhetünk a Ferenc Józsefnek tulajdonított „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve” kijelentéssel: elsősorban aggasztónak tartom (s nem is értem), hogy a műszaki ellenőrök köréből alig akadnak jelentkezők! Nem jutott el a szabványváltozás híre hozzájuk, vagy a tanfolyam hírverése nem megfelelő? Jó lenne tudni. Komoly problémának tartom azt is , hogy a szabvány második kiadásának beszerzése ismét anyagi terhet fog jelenteni a villámvédelmi szakemberek számára. S végezetül: mi lesz a címben szereplő kérdőjel sorsa? A cikk íráskor már szinte biztosak vagyunk benne, hogy felkiáltójellé válik! A legfrissebb információk szerint az új OTSZ „vesszőfutása ” véget ért: tudomásunk szerint mire a lap megjelenik, a szövegtervezet már Brüsszelben lesz. Feltételezve a változtatás nélküli jóváhagyást, leghamarabb júliusban jelenhet meg az OTSZ, de tapasztalataink alapján a szeptemberi megjelentetés látszik reálisabbnak. A jó hír mellett – mint mindig – itt is van egy rossz hír: körülbelül ugyanebben az időben várható, hogy a plasztikai műtéten átesett módosított szabvány, az átdolgozott MSZ EN 62305 második kiadására is sor kerül, sajnos csak angol nyelven!! További nehezítő körülmény, hogy a módosítások nem külön lapokon, hanem a szövegbe bedolgozva, azaz nehezen fellelhető formában találhatók. Itt reményeink szerint annyit tudunk segíteni, hogy a korábbi tanfolyamokon részt vett kollégáknak rendelkezésére bocsátjuk a változások listáját. Az elmúlt időszakot történéseit mérlegelve tehát elmondhatjuk, hogy a MEE és az MMK által az OKF támogatásával megszervezett képzési rendszer, melybe partnerként az MSZT-t és az EMOSZT is bevontuk, teljesíti a kitűzött célt: A villámvédelmi szakemberek minden rétegének színvonalas, ellenőrzött képzést biztosít, emelve ezzel a villámvédelmi szakma presztízsét, s mindezt a MMK továbbképzési rendszerébe integrált módon. Itt tartunk 2011 tavaszán, a villámvédelem területén.

K Hí í k HÍREK REK K HÍREK

Átadták a 2010. évi innovációs díjakat Március 28-án adták át a Parlamentben a 2010-es magyar innovációs díjakat. „Az idén 37 pályázat érkezett be a Magyar Innovációs Alapítvány felhívására. Ebből 36 felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek” – mondta a pályázatot értékelő beszédében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Alapos elemzés után kilencet választottak a legjobbak közé, majd titkos szavazással a 2010. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a MEDISO Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. termékének ítélték oda. A miniszter – többek között – elmondta, hogy új innovációs stratégiára van szükség, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium a szakma széles bevonásával, ez év második felében terjeszt majd a kormány elé. Rámutatott a teremben ülő Mészáros Györgyre, akit elnökként a napokban nevezett ki a Nemzeti Innovációs Hivatal vezetésére. Feladatuk az innovációs, kutatás-fejlesztési stratégia elkészítése a kormány számára. Bejelentette, hogy az Új Széchenyi Terv az idén 79 milliárd forintot fordít innovációs pályázatokra, amit belátható időn belül nagyságrendekkel meg kell meg kell növelni.

Ábrahám László a díjazott termékkel Závodszky Péter akadémikus, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke szerint logikailag nehezen magyarázható a kormány kutatás-fejlesztési rendteremtése miatti egy éve tartó bizonytalanság. Ez a kutatókat létbizonytalaságba sodorta. Az ügyek korrekt intézése, a változásokról időben való tájé-

Új lendületet kap a Széchenyi Kártya Sajtótájékozató keretében adtak hírt április 21-én a Széchenyi Kártya program új állomásáról, amely lehetőséget kínál a kkv-k exporttevékenységének támogatásához. A rendezvényen részt vett Dr. Molnár Ágnes – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és Szatmáry Kristóf – a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai, Demján Sándor – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, Dr. Parragh László – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Auth Henrik – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója, és Krisán László – a KA-VOSZ Zrt. Vezérigazgatója. Felszólalásaikban, valamennyien hangsúlyozták a Széchenyi Kártya fontos szerepét a magyar gazdaság, s ezen belül különösen a kkv-szektor lendületének felpörgetésében, hiszen ez az a szaktor, amely a munkahelyteremtésben a legnagyobb kapacitást jelenheti. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2002-ben közösen indította a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kialakított állami kamattámogatású, a


34

koztatás nem pénz kérdése. Szabó Gábor rektor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke összefoglalásként megjegyezte, egy kutatócsoport felépítése több évig tart, tönkretételéhez azonban elég egy hónap. A nagydíjat Schmitt Pál köztársasági elnök és Matolcsy György adta át. Schmitt Pál az átadáskor értékelve a magyar tulajdonú, diagnosztikai eszközöket gyártó céget kiemelte, hogy annak munkatársai a folytonos megújulásra építik piacvezető szerepüket. Az államfő hangsúlyozta a nagydíj nyertesének példaadó hozzáállását, azt, ahogyan saját fejlesztéseikre alapozva, évek óta folyamatosan állják a versenyt a nemzetközi cégekkel. Egyéb innovációs díjakat is átadott a miniszter és a díjakat felajánló intézmények képviselői, amelyek közül következzék itt néhány. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Ipari Innovációs Díját kapta a Műszer Automatika Kft. a vasúti útátjáró-fedező elektronikus berendezés komplex rendszerének megvalósításáért. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díját, valamint az Iparfejlesztési Közalapítvány Szervezeti Innovációs Díját kapta az NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. a hordozható egyszemélyes laboratórium fejlesztésért. A kis készülék a legtöbb villamosmérnöki tevékenységben minden mérésre alkalmas. Azonban ez a mérő, adatgyűjtő, vezérlőeszköz minden egyetemi hallgató számára hasznos. Az áramkör tervezéstől, kísérletek lefuttatásáig számtalan feladatra alkalmas, olcsó. A mobiltelefon méretű eszközből tavaly négyezer darabot adtak el. A Debrencből származó kis eszközt Ábrahám László, a cég vezetője fel is mutatta a díjak átvételekor. A Magyar Innovációs Szövetség 2010. évi, a legeredményesebb, újonnan alapított innovatív kisvállalkozásának járó Innovációs Különdíját az AsiaNet Hungary Kft. képviselője vehette át az „AS-T70 2 tengelyes mozgatású Solar Tracker” kifejlesztéséért és gyártásáért. A bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette a biogáz távhő célú hasznosítását Miskolcon, melyet a Miskolci Hőszolgáltató (MIHŐ) Kft. valósított meg. Végül, mint minden évben, a tavalyi nagydíjas Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója, Hamvas Hamvas István István üdvözölte az idei díjazottakat, és beszávezérigazgató molt az atomerőműben jelenleg folyó innovációs munkákról. Kiss Árpád A képek a szerző felvételei

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-én keresztül állami viszontgaranciával bíró hitelkonstrukciót, a Széchenyi Kártya programot. A cél az volt, hogy a legalább már egy éve működő cégek egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, a likviditási problémáikat kezelő hitelhez jussanak. Mint azt Demján Sándor elmondta, nagy szükség volt erre, hiszen a rendszerváltás utáni kiforratlan időszakot kihasználva tisztességtelen cégek hatalmas hitelek felvéve, majd csődöt jelentve, kockázatos üzletté tették a bankok számára a vállalkozások finanszírozását. Ezzel a tisztességes vállalkozások kerültek hátrányba. A Széchenyi Kártya lényegében egy bankkártya és egy folyószámlahitelkeret kombinációja, amelyhez az állam kamattámogatást nyújt. A felhasználása rugalmas, a vállalkozás arra használhatja, amire szüksége van, beleértve a forgóeszközök hitelezését is. Az UniCredit Bank csatlakozásával jelentősen bővültek a Széchenyi Kártya használatának lehetőségei, mert nem csak átfogó számlavezetési szolgáltatásokat, hanem a nemzetközi kapcsolatokban költséghatékony, időtakarékos és kényelmes bankolást kínál. KJK

EGYESÜLETI ÉLET ÉLE Eg EGYESÜLETI ÉLET EGYESÜLETI Ü ÉLET ÉLE É Sikeres Villamos - Épületgépész Nap a Construmán 2011. április 7-én a Construma 2011 kiállítás idején és helyszínén ismét nagy érdeklődésre számított a közös Villamos – Épületgépész Nap.

– az új, megújuló energiatermelő berendezések tetőn történő elhelyezésének villámvédelmi és érintésvédelmi megoldásairól, – a hagyományos, izzós világítást felváltó kompakt fénycsöves, illetve a LED-es világítótestek elterjedésének szükségességéről, azok alkalmazható területeiről a jelenlévők neves szakemberek tájékoztató előadásait hallgathatták meg úgy, hogy a rendelkezésre álló terem sajnos ismét szűknek bizonyult, az „állóhelyek” is az előadások teljes ideje alatt „teltházasok” volt.

A rendezvény érdekessége és egyben tanulsága volt, hogy a két szakma napjainkban mind erősebb és szorosabb közelségbe, sőt átjárhatóságba kerül nemcsak a kivitelezésnél, hanem már a tervezés időszakában is. A szakmailag aktuális előadásokon – az energiatudatos épületfelügyeleti rendszerek szerepéről és alkalmazhatóságáról az épületgépészetben és a villamos kivitelezésben, – az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv követelményeiről és az eddigi rendelkezések további szakmai kiterjesztéséről, – a megújuló energiaforrások bekapcsolásainak lehetőségéről az épületek gépészeti és villamos hálózataiba, A mind szélesebb szakmai körökhöz történő információátadást segíti az ÉTK Kft.-nek az erre az alkalomra megjelentetett villamos különkiadványa, melyben cikk formájában megtalálhatók az elhangzott előadások. A kiadvány ingyenes, s az év folyamán rendezendő szakmai napokon, konferenciákon az érdeklődők rendelkezésére fog állni. A Construma rendezvényei évről évre tartalmasabbak, a szakmai társadalom részvétele az ilyen eseményeken növekszik, a megjelenő szakembereket egyre szélesebb, sokoldalúbb és egyben hiteles információkkal szükséges ellátni. A szakmai nap szervezőinek, előadóinak is ez volt a céljuk, s ez lesz jövőre is. A résztvevők nevében köszönet érte! Dési Albert Dr. Novothny Ferenc előadása

Szervezeti és személyi változások a GA Magyarország Kft. életében A GA Magyarország Kft, mint a magyarországi villamos berendezés és hálózat szerelőipari piac egyik jelentős szereplője több mint 15 éves története során a folyamatosan változó megbízói elvárásokra és állandóan erősödő versenypiaci kihívásokra válaszul folyamatosan fejlesztette szervezetét, működési folyamatait. Ennek a szervezetfejlesztési folyamatnak az eredményeként ért el a vállalt egy újabb mérföldkőhöz. A változások eredményeként a vállalat további töretlen fejlődést, piaci eredményességet remél. A múltban megkezdett eredményes fejlesztések sikeres folytatásaként, a Társaság számos új elemet illesztett a


35

működésébe, vezetői irányítási rendszerébe, és több új, fiatal kollégának eseti megmérettetést és bizonyítási lehetőséget biztosított. Az új szervezet vezérlőelve a GA Magyarország Kft. térségbeli komplex tevékenysége irányításának, szervezésének központosítása Törökbálinton, a piac egyre komplexebb elvárásainak teljesítése érdekében, ezáltal a belső kooperációs kapcsolatok és a kommunikáció operatívabb, napi szintű irányítása és egyszemélyi felelőssége, a végrehajtó szervezetek továbbra is fennmaradó vevőközelsége és rugalmassága mellett. A szervezeti változás több személyi változással is egybeesett, melyek alapvetően az elmúlt években egyedi feladatok sikeres végrehajtásával bizonyított, fiatal kolléga hierarchikus szervezeti vezetői kinevezését jelenti. A cég új szervezeti felépítése és a szervezeti egységek régi/ új vezetői a Társaság honlapján aktualizálva megtalálhatók (lásd: www.ga.hu).

Tanulmányút a Bécsi Műszaki Múzeumban Szakmai tanulmányutat szervezett a Technisches Museum Wienbe Egyesületünk Technikatörténeti Bizottsága. A látogatásra április 16-án került sor. A Bizottságnak sokéves hagyománya szakmai utak rendezése, erőművek, gyárak, egyéb villamosipari létesítmények megtekintésére. Évente egy-egy távolabbi helyszín is sorra kerül, ezévben kihasználva a nyitott határok adta lehetőséget, első alkalommal külföldön. A tanulmányút célja a Bécsi Műszaki Múzeum lenyűgözően gazdag „Energia” kiállításának megtekintése volt. A Múzeum vendégei voltunk, a hatalmas, 22 000 m2-es kiállító térben az eligazodást pedig Dr. Jeszenszky Sándor magyarnyelvű tárlatvezetése segítette.

Csapatunk a fizikai teremben – elöl középen az osztrák hölgy a műszer gyűjtemény szolgálatkész őre Az „energia kerékpár” megmutatja, hogy egy ember tartósan csupán 80-100 W körüli villamos teljesítményt tud létrehozni – aki kipróbálja, megtanulja hogy mennyi is 1 kilowatt!

A múzeum központi csarnoka A tárlatvezetés már az autóbuszban elkezdődött, ahol tagtársunk a múzeum történetéről, kiállításairól, tudományos és ismeretterjesztő munkájáról tartott rendhagyó előadást, kihasználva a busz videorendszerét, képekkel illusztrálva. Ezt egyik utitársunk, Szász Zsuzsanna Bécset bemutató idegenvezetése követte, előbb egy DVD-vel, majd a városba érve élőszóval a Schönbrunnban levő múzeumhoz vezető út mentén. Így gyorsan eltelt a 3 órás utazás. Az „Energia” kiállításban együtt szerepelnek a muzeális darabok az azok működését bemutató modelTaposókerekes teherfelvonó – nem lekkel és kísérletekkel, mintegy életre játék, hanem ismeretterjesztő eszköz keltve a holt tárgyakat. A bemutató történeti sorrendben az emberi izomerővel hajtott gépektől a legkorszerűbb energiaforrásokig terjed. A gyerekek kedvence a taposókerékkel hajtott teheremelő, amely azonban nem játék, hanem jól érzékelteti, hogy viszonylag kis teheremeléshez is jelentős munkát kell végezni. A taposókerékkel az ókori Róma építkezésein emelődarukat, vidéken malmokat hajtottak, rabszolgákkal. A lélekölően monoton és nehéz munkahelyeket ma is taposómalomnak nevezik.


36

Szunyogh professzor a vízerőmű turbógenerátorának szerkezetét vizsgálja

Üzemképes Watt gőzgép

A résztvevők egy csoportja A fejlődés következő lépcsőfokát a vízkerekek képviselik. Ezek kezdetben a malmokat hajtották, de az ipari forradalom első évtizedeinek hajtógépe is a vízkerék volt. Ezt jelzi, hogy az angol nyelvben a különböző gyárak nevében ott van a „mill”, azaz a malom, például az acélhengermű steel-mill, a papírgyár papermill. Amikor a vízerő már nem volt elég, akkor vette át a vezető szerepet Watt gőzgépe.

Hány ember tesz ki egy kilowattot? (Körülbelül egy tucat!)

Gépészeti remekművek a kiállított dugattyús gőzgépek, amelyeket időnként működtetnek is. Ezeket követik a belsőégésű motorok, majd szakmánkhoz érve a villanymotorok. Örömmel fedeztünk fel a Ganz motorokat. Eleinte egyetlen villanymotor a gőzgépekhez hasonlóan transzmisszióval több szerszámgépet hajtott. Dr. Jeszenszky Sándor tart tárlatvezetést csoportunk tagjainak. Élményt jelent a vízturbinás turbógenerátor. Keskeny lépcsőn a gépalapba lemenve láthatjuk a felmetszett turbína és generátor belső felépítését, sőt hanghatásokkal kiegészítve egy valódi vízerőmű látogatás érzését kelti. A mai kort a megújuló energiaforrásokkal működő áramtermelés idézi.

Hírek Szegedről Vezetőségi ülés Szervezetünk március 30-án tartotta soros ülését. Első ízben - egy korábbi döntés alapján - részt vett ifjúsági képviselőnk Fülöp Richárd, hogy egyik legfontosabb feladatunk eredményes végrehajtását segítse. Ez pedig nem más, mint a fiatalok bevonása a MEE szervezeti munkájába. Fülöp Richárd a fiatalok véleményét figyelembe véve javaslatot tett az előrelépéshez. Ezek többek között: – iskolákkal, szakmai tanintézetekkel új kapcsolatok felvétele és kiépítése, kapcsolattartó személyek felkérése, illetve megbízása, – „szakmai délután” - tagtoborzó - szervezése, a MEE munkájának népszerűsítése, a fiatalok és a tagjelöltek tájékoztatása, valamint bevonása ez irányú munkánkba, – szakmai jellegű pályázatok kiírása, azok megfelelő ösztönzésének megteremtése, – szakmai tanulmányi utak szervezése fiatalok, diákok lehetőség szerinti bevonásával, – a DÉMÁSZ Elektrotechnikai Múzeum szélesebb körű népszerűsítése, adottságainak további kihasználása, – a szakmai rendezvények előkészítésének és lebonyolításának, valamint meghirdetésének körültekintőbb, alaposabb előkészítése, figyelemfelhívó SMS, – a MEE által szervezett rendezvényeken kérdőíves felmérések készítése. A vezetőség az ifjúsági képviselő által beterjesztett javaslatokat kiegészítésekkel és további pontosításokkal alkalmasnak ítélte. A fentieken túl megfogalmazásra kerültek a legfontosabb elvárások is. Így a szakmai jellegű és közösségi rendezvényeken való aktív megjelenés és részvétel, aktív szervező munka és feladatvállalás. A vezetőség továbbra is várja a fiatalok építő jellegű javaslatait, véleményét és észrevételeit a szervezeti munka színvonalának emelése és a közösségi élet tartalmasabbá tétele érdekében. A vezetőség a továbbiakban aktuális témákat beszélt meg, illetve hagyott jóvá. Így: – a MEE központi akciójának keretében várhatóan Szegeden kerül sor egy szakmai napra, melyen régiónként 2-2 szervezet számol be munkájáról és tapasztalatairól, – a MEE Szegedi Vándorgyűlés szervezetünkre váró feladatainak megbeszélése, konkrét személyre szabott feladatok meghatározása – a 2011. évi szakmai tanulmányi utak előkészítésének helyzete, azok támogatásának, – mértéke és további feladatok, – villamos hálózat és alállomás üzemeltető tanfolyam indul Szegeden 2011. április 15-én,


37

A látottak megértését sok-sok úgynevezett nyomógomb-kísérlet segíti, amelyet a látogatók maguk működtethetnek. A fizikai alapfogalmak megismertetésére önálló részleget építettek a science-centerek mintájára, ebben sok szórakoztató, látványos elem van, de mindig a tudományos ismeretterjesztést szolgálva. Önmagában a szórakoztatás nem lehet egy múzeum célkitűzése. A tárlatvezetés után többen a múzeumban maradtak, hogy további kiállításokat is megnézzenek. Láthatták a legrégebbi mechanikus televíziós készüléket Okolicsányi Ferenc tükörcsavaros képbontójával, a Ganz 1891-ben gyártott bányamozdonyát, Ferdinand Porsche 1899-es villanyautóját, a mindennapok technikai eszközeit, de gyönyörködhettek a hangszerek és zenegépek kiállításán is. Utána még maradt idő a szép tavaszi időben egy sétára Bécs belvárosában. A tanulmányút szervezéséért köszönet illeti Dr. Helmut Lacknert, a TMW gyűjteményi igazgatóját, Dr. Kiss László Ivánt, a Technikatörténeti Bizottság titkárát és az Egyesület Titkárságáról Szeli Viktóriát. Dr. Jeszenszky Sándor - Tóth Éva

– az ezzel kapcsolatos feladatok pontosítása. A vezetőség a fentieken túlmenően áttekintette az elmúlt időszakban végzett munkát, melyet megfelelőnek és időarányosnak értékelt.

Nyugdíjas Klub 2011. március 31-én rendhagyó rendezvény helyszíne volt a MTESZ Székháza. A nagy előadótermet a Szegedi Szervezet nyugdíjasai vették birtokukba az előző rendezvényen tett javaslatuk megvalósulásaként, hiszen akkor vetették fel a gondolatot, hogy a jövőben havi egy alkalommal nyugdíjas klubot szerveznének. A vezetőség látva a javaslat komolyságát, támogatta a kezdeményezést, így első alkalommal március utolsó napján került sor erre. Lakatos István, a Nyugdíjas Csoport vezetője – a Szegedi Szervezet vezetőségi tagja – köszöntötte a nagy számban megjelent nyugdíjas tagtársakat, tájékoztatást adott szervezetünk aktuális feladatairól és a következő időszak legfontosabb eseményeiről, rendezvényeiről. Beszámolt – többek között – a nyugdíjas klub tervezett munkájával kapcsolatos vezetőségi álláspontról és annak támogatottságáról. Kitért a májusra tervezett „Baráti Találkozó” szervezésének előkészítéséről, majd Konc Géza tagtársunk – a szakmai tanulmányi út főszervezője - adott tájékoztatást a nyári szakmai kiránLakatos István köszönti dulás általános érdeklődésre számot tartó részleteiről. a megjelenteket A hivatalosnak számító tájékoztatásokat követően Petri Pál tagtársunk - a DÉMÁSZ korábbi műszaki igazgatója - kötetlen formában, de igencsak érdekfeszítő módon beszélt a dél-magyarországi terület faluvillamosításáról. Ezen belül Baja város és környéke erőfeszítéseit emelte ki. A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták a számukra egyáltalán nem történelmi távúnak számító úttörő tevékenység felelevenítését. A jelenlévők többségének fiatalságát idézte az „önkéntes” vállalkozó szellemű előadó. Regénybe illő, sok érdekes részinformációt hallhattak a rendezvény résztvevői a faluvillamosításokkal kapcsolatosan. Ennek tudható be, hogy az elmondottakat követően a jelenlevők kifejezték tetszésüket és azon kívánságukat, hogy a következő klubfoglalkozásonhasonlóan érdekes témák, illetve információk hangozzanak el. Petri Pál előadása a

faluvillamosításról Úgy legyen! Érdeklődéssel várjuk a „nyugdíjas klub” újabb, hasonlóan sikeres és érdekes rendezvényét.

Arany László Képek a szerző felvételei

SZEMLE Sz zemle SZEMLE SZEML ZEML EML LE SZEMLE

Szepessy Sándor Lángálló vezetékek az AIDA klubhajó biztonsága érdekében Különleges, halogénmentes vezetékeket olyan létesítményekben alkalmaznak, ahol személyeket és tárgyakat a tűztől különösen óvni kell. Jó példa erre egy luxushajó, amelyen több ezer ember utazik, és tűz esetén tragikus helyzet alakulhat ki. Az 1. ábránkon látható a Meyer Werft által 2009-ben vízre bocsátott AIDA klubhajó. A hajónak 13 fedélzete, 1025 utaskabinja, 7 étterme, 11 bárja, 1 színháza, 1 mozija, 1 fitneszterme és még számos létesítménye van. Négy dieselmotorjának összteljesítménye kb. 50 000 PS. Átlagos sebessége 22 csomó. A hajó építői úgy döntöttek, hogy a hajó összes táp- és vezérlési vezetékeit a stuttgarti Lapp Kabel Ölflex FD típusú, a DIN EN 60332-1-2 szabványnak megfelelő halogénmentes lángálló vezetékeivel építik ki. Lásd a 2. ábrát. Ennek a megoldásnak további előnye az volt, hogy a kitűnő szigetelőanyaggal bevont vezetékek átmérői kisebbek a hagyományos vezetékekénél. Ezért a hajógyártásban szokásos csöveknél és csatornáknál kisebb átmérőjüket lehetett alkalmazni, ami helytakarékosságot eredményezett. Ezt a vezetéktípust számos más, különleges igénybevételnek kitett gépben és létesítményben célszerű alkalmazni. Jentős torzió és hajlító igénybevételt is elvisel, ezért jól felhasználható a robottechnikában is. Átütési szilárdsága is rendkívül magas. Kis adhéziójú szigetelési felületük folytán különösen alkalmasak nedves helyiségben való felhasználásra. Ez is igazolja a hajóépítésbeni alkalmazásukat. Az Ölflex FD-nek több variánsa is van. Pl. az Ölflex-Solar a napenergia elemgyártásban különösen alkalmas. Az Ölflex Robust olyan körülmények között optimális, ahol a vezeték olajjal, vegyi anyagokkal, hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal kerülhet kapcsolatba, pl. biogáz létesítményekben. Az üzembiztonság érdekében mindig érdemes mérlegelni, hogy szükséges-e különlegesen védett vezetékeket alkalmazni. etz 8/2010

Áll vagy forog - szélerőművek áramtermelésének előrejelzése Az előrejelzési módszerek egyre fontosabbak a szélerőművek működésével kapcsolatban, miután részarányuk egyre növekszik az áramtermelésben. A természetes energiaforrások ingadozóak. A vízenergiánál a probléma még viszonylag áttekinthető, de a nap- és szélenergiánál az időjárási viszonyok az áramtermelést erősen befolyásolják. Az energiaszol-


38

gáltatóknak a korlátlan és folyamatos energiaszállítást ezen bizonytalanságok ellenére garantálniuk kell. Ezért szükségük van pontos előrejelzési módszerekre. Az innsbrucki egyetem megkezdte az ezzel kapcsolatos kutatásokat az osztrák szélerőműparkok részére. Az Institut für Meteorologie und Geophysik azokat a módszereket vizsgálja, hogy hogyan lehet két adathalmazt egymással logikus kapcsolatba hozni. Elsőként az időjárás-előrejelzések adatait használják inputnak, másodikként több ausztriai szélerőmű-park adatait veszik figyelembe, azok tényleges áramtermelését különböző időjárási viszonyok esetében. Az adatok összevetése során alakítják ki azt a módszert, amellyel a tényleges áramtermelést a legpontosabban lehet előre jelezni a jövőben. Ábrákon egy szélerőműpark tényleges áramtermelési görbéje látható. A számítás során óriási adathalmazt kell feldolgozni. A ráfordítás mégis megéri, ha figyelembe vesszük, hogy 2000 és 2007 között Ausztriában a szélenergia részesedése 500%-kal! emelkedett. Egyúttal az energiapiacot egyre jobban liberalizálják, és az árak a keresletnek és kínálatnak megfelelően fognak alakulni. E&i heft 11. 2010

F E L A D VÁ N YO K J ÁT ÉKO S

SZAKMAISMERET

3. Rejtvény helyes megoldása Melyik vasútvonalon indult meg Magyarországon először a villamos vontatás? A) 1911-ben Újpest - Rákospalota és Vác, valamint Gödöllő között A Újpest – Rákospalota állomásról Veresegyházon át Vácra vezető vasútvonal ma is működik, és néhány éve villamosították. Ennek volt egy Veresegyházról Gödöllőre vezető ága, amelyet a háború után megszüntettek. Ezt a vonalat 1911-ben Siemens- Schuckert berendezésekkel villamosították. Az Újpesti Erőmű a vonalat először 15,75 Hz frekvenciájú 10 kV-os egyfázisú feszültséggel táplálta, amit később a generátorok fordulatszámának növelésével 18,75 Hz-re és 12 kV-ra növeltek. A 10 motorkocsi és 4 villamos mozdony egyfázisú kommutátoros motorral működött. A háború után ezeket selejtezték. A helyes választ beküldők: Poór István [[email protected]]egyéni vállalkozó, Brenner Kálmán [[email protected]] Balatonalmádi Hulmány Péter [[email protected]] 4.Rejtvény Miért használnak hidrogént a szinkron generátorok hűtésére? A) Mert könnyebb és ezért kisebb ventillációs veszteséget okoz B) Mert a hidrogénnek nagyobb a tömeghez viszonyított fajhője C) Mindkét fenti előny miatt

Beküldési határidő: május 30. az [email protected] email címre

VILÁGÍTÁSI CSÚCSTALÁLKOZÓ

ÉSSZERŰSÉG, CÉLSZERŰSÉG, SZAKSZERŰSÉG A Tungsram Schréder cég a Construma Építőipari szakkiállítás ideje alatt, – Világítási Csúcstalálkozó - címen kerekasztal beszélgetés rendezett. E rendezvény lehetőséget biztosított az iparág szereplőinek, önkormányzati képviselőknek, építészeknek, áramszolgáltató-vállalatoknak, világítástechnikai szakembereknek, valamint a befektetőknek, hogy a szaksajtó képviselőinek jelenlétében, őszintén, kampányszövegek nélkül beszéljenek a világítástechnika, és ezen belül a LED-ek alkalmazási lehetőségeiről. A két egymást követő szekcióban a 3–3 meghívott vendéggel Pistyur Veronika, a TV2 riportere beszélgetett. A csúcstalálkozó házigazdája Bjorn Brandt, a Tungsram-Schréder Zrt. vezérigazgatója volt, aki rövid megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy nem kereskedelmi eseménynek, hanem valós szakmai fórumnak szánták a rendezvényt. A gondolatébresztő felvezetést Molnár Károly, az Óbudai Egyetem tanára tartotta. A vitaindító előadásában, szellemes megfogalmazva azt, hogy manapság egy „részfogalom” fedi le, a világítástechnika fogalmát: ez a LED. A szakmának fontos, hogy a „Sohasemvolt Kft.”-k ne rontsák el idejekorán egy olyan új technológia renoméját, mint pl. a LED. Ehhez viszont első körben a szakembereknek kell őszintén beszélniük a lehetőségekről, a korlátokról, a problémákról. A komoly cégek felmérik a hosszú távú érdekeiket, ezért számba veszik, hogy kinek, mire, milyen terméket ajánlanak és adnak el. Azonban sokan bárkinek, bármit, bármilyen módon értékesítenek, hiszen ma a LED-ben „biznisz” van! Az első szekció beszélgetőpartnereit – Finta Sándort (Kortárs Építészeti Központ), Erdei Bálintot (EOS Innovatív Zrt.) és Nagy Jánost (Világítástechnikai Társaság) – arról kérdezték, hogy mi a legfontosabb ma a világítástechnikában: az image, a korszerűség, vagy a költséghatékonyság. A három meghívott vendég más-más szemszögből nézte a kérdést, mégis véleményük megegyezett a fontossági sorrendet illetőleg, bár indokaik némileg különböztek. Mindhárman a korszerűséget tekintették a legfontosabbnak, majd a költséghatékonyságot, és csak ezt követte az image. Finta Sándor elmondta, hogy az építészek nem nagyon jutnak információkhoz a világítástechnikával kapcsolatban és, hogy a villamos tervező mellett szükség volna világítástechnikai szakmérnökre is.

A LED-ek új lehetőséget nyitottak az építészek előtt, de a sikeres alkalmazáshoz a technológiát is ismerni kell. Nagy János megerősítette, hogy a LED tudásalapú technológia! Tudni kell használni! Éppen ezért a világítástechnikai szakma attól tart, hogy sokan csalódni fognak a LED-ekben, mire valóban kiforrottá válik az alkalmazástechnika. Nem szabad túlzott elvárásokat állítani e fényforrással szemben, mert sokoldalú ugyan, de nem „csodalámpa”. Nagy János tömören így fogalmazott az alkalmazhatóságáról: ésszerűség, célszerűség, szakszerűség. A második részben Csizmadia Péter (EH-SZER Kft.), Újfalusi László (Elmű-Émász), és Schachinger Tamás (GA Magyaqrország Kft.) részvételével, leginkább a közvilágításról és az önkormányzatok dilemmájáról esett szó: Mi a fontosabb? Az hogy egy beruházás olcsón valósuljon meg, vagy a befektetett többletköltségek az üzemeltetés során megtérüljenek? Schachinger Tamás a kivitelezői, vállalkozói oldalt képviselve az anyagi lehetőségekre helyezte a hangsúlyt. Véleménye szerint minden projekt más, mindenhol

az optimális megoldásra kell törekedni, pl. egy önkormányzat esetében az adott anyagi források mellett, a lehető legjobb technikai színvonalú megoldást válasszák. Ehhez természetesen szükség van korrekt, szakszerű információkra, ami alapján a döntéshozó (beruházó, megbízó) dönthet. Újfalusi László a közvilágítási hálózat üzemeltetőjének szemszögéből vizsgálta a dolgot, és egyetértett abban, hogy a piac érintett szereplőinek komoly feladata és küldetése: eljuttatni az információkat a lehetséges megrendelőkhöz. Csizmadia Péter a közvilágítás tervezése kapcsán a gondolkodásmód megváltoztatására hívta fel a figyelmet. A LED-es pilot projektekről elmondta , hogy ezekre rendkvül nagy szükség van, még akkor is, ha nem felelnek meg teljesen az elvárásoknak. Schachinger Tamás véleménye szerint 10–15 év alatt eljut a piac oda, hogy valóban ott alkalmazzák ezt az új technológiát, ahol az a legoptimálisabb. Zárszóként Bjorn Brandt örömét fejezte ki, hogy a közel három órás találkozó elérte célját, és a résztvevők interaktív módon, a hallgatóságot bevonva őszintén beszéltek erről a kényes témáról. Ígéretet tett, hogy a találkozónak lesz folytatása, hiszen – mint az többszörösen is elhangzott a rendezvény során – nagy szükség lenne az ilyen információcserére a piac különböző szereplői között. (X)

$ "%& #

!

05 KIEMELT TÉMÁK A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTVA: 1908

Recommend Documents