évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: Kiemelt téma: A napenergia

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Kiemelt téma:

A napenergia Európai hálózatfejlesztési kihívások és azok lehetséges magyarországi hatásai Napelemes villamosenergiatermelés tapasztalatai Magyarországon Napelemek hőfokfüggésének vizsgálata A napelemes rendszerek döntéstámogatott tervezése az energiatermelés becslésével a Solar Decathlon Europe 2012 verseny kapcsán A napelemes rendszerek potenciális veszélyt hordozó hibái Családi ház villamosenergiaellátása napenergiával Őszintén a napenergiáról A fotovillamos energiatermelés helyzete Európában

105. évfolyam

2 0 1 2 /05

www.mee.hu

Cégünk, a Geometria Kft. közművállalatok részére műszaki informatikai szolgáltatásokat végez. Ennek keretében hálózati vagyongazdálkodást támogató informatikai megoldásokat fejlesztünk. E munkához keresünk erősáramú villamosmérnök munkatársat

TANÁCSADÓ munkakörbe Alkalmazási feltételek: • Egyetemi diploma (okleveles villamosmérnök); • 5 éves műszaki gyakorlat áramszolgáltató vállalatnál; • Minimum középfokú angol nyelvismeret. • Programozási ismeret nem alkalmazási előfeltétel (!) SZAKMAI KIHÍVÁSOK, FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉG, BIZTOS EGZISZTENCIA EREDMÉNYES KOLLÉGÁKNAK EGY SIKERES CSAPATBAN A cég tevékenységéről információ a www. geometria.hu web oldalon található. Jelentkezés: e-mailben a pozíció megjelölésével.

E-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék 2012/05

CONTENTS 05/2012

Tóth Péterné: Főszerkesztői beköszöntő ................. 4

Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief

ENERGETIKA

ENERGETICS

Dr. Grabner Péter: Európai hálózatfejlesztési kihívások és azok lehetséges magyarországi hatásai ................................................................................... 5

Dr. Péter Grabner: European network development challenges and their possible effects in Hungary

Dr. Dán András: Műegyetem – Kutató Egyetem – Fenntartható energetika ................................................ 8

Dr. András Dán: Technical University – Researching University - Maintainable Energetic

Herbert Ferenc: Napelemes villamosenergiatermelés tapasztalatai Magyarországon . ................. 9

Ferenc Herbert: Solar powered electricity generation experiences in Hungary

Kovács Csaba – Mikolai Bence: Napelemek hőfokfüggésének vizsgálata ......................................... 12

Csaba Kovács – Bence Mikolai: Study on the temperature dependence of Photovoltaic

Ádám Gábor – Dudás Péter – Muth Gergely: A napelemes rendszerek döntéstámogatott tervezése az energiatermelés becslésével a Solar Decathlon Europe 2012 verseny kapcsán ................ 14

Gábor Ádám – Péter Dudás – Gergely Muth: Decision support for designing with the help of energy production estimating of photovoltaic systems regarding to the Solar Decathlon Europe 2012 competition

Pásztohy Tamás: A napelemes rendszerek potenciális veszélyt hordozó hibái ............................. 18

Tamás Pásztohy: Possible failure occurring of Photovoltaic systems

Liszt Zoltán: Családi ház villamosenergia-ellátása napenergiával . ................................................................... 21

Zoltán Liszt: Electric energy supply of family houses by solar energy

SZEMLE

REVIEW

Szepessy Sándor: Őszintén a napenergiáról ............................................... 24

Sándor Szepessy: Honestly speaking about the solar energy

Dr. Bencze János: A fotovillamos energiatermelés helyzete Európában ......................................................... 25

Dr. János Bencze: The situation of solar powered electricity generation in Europe

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Dr. Vetési Emil: A III. LED-konferencia üzenete . .................................... 26

Dr. Emil Vetési: Message of the Third LED Conference

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Arató Csaba – Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012. 04. 04. ............................................................. 28

Csaba Arató – Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Protection against Electric Shock Committee held on 04. 04. 2012.

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Tóth Éva: MEE rendezvények a Construma Szakkiállításon . .................................................................. 31

Éva Tóth: Programs organized by MEE on CONSTRUMA Exhibition

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Dési Albert: Villamos és Gépész Nap a Construmán . ................... 31

Albert Dési: Electrical & Mechanical day on the Construma Exhibition

Szekeres Sándor: „Ez is világítás? – Ez is világítás!” . ................................. 32

Sándor Szekeres: „Is this lighting? – This is lighting”

Dr. Antal Ildikó: Kulturális Tavaszköszöntő az Elektrotechnikai Múzeumban ...................................... 20

Dr. Ildikó Antal: Cultural greetings in the Electrotechnical Museum

Horváth Zoltán: Fókuszban a szakmaiság ................................................ 33

Zoltán Horváth: The professionalism is on the focus

HIREK

NEWS

Tóth Éva: A VI. Magyar Műszaki Értelmiség Napja .................... 33

Éva Tóth: The VI. Hungarian day of the Intellectuals

NEKROLÓG . ......................................................................... 34

OBITURY

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Hirdetőink / Advertisers

informatika zrt. · aquis ELMŰ zrt. · geometria kft · obo bettermann kft. · Techniq kft. ·

Tisztelt Olvasónk!

Ha valaki figyelemmel kíséri a tavaszi hónapok hazai és rendezvénynaptárát, szembeötlő, hogy a különböző konferenciák, kiállítások, szakmai találkozók kiemelt témája a megújuló energia. Szinte nincs is olyan kiállítás, amelynek napirendjén ne szerepelne a megújuló energia valamelyik alternatívája, a napenergia, a biogáz, a fából nyert energia, az e-mobilitás, a geotermia, vagy az okos hálózat ( smart grid) és az okos mérés (smart metering). Ezekre fókuszál az e hónapban megrendezésre kerülő RENEXPO® Central Europe is, a megújuló energia és energiahatékonyság területének vezető szakmai rendezvénye. Ezt követően zajlik majd az IndustriAutomation kiállítás, ahol ugyancsak fontos szerep jut a megújuló energiának, melynek használata összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel. Vajon miért vált napjainkban ennyire fontossá ez a kérdés? A jövőnk a tét Nehéz felfogni a mai ember számára, hogy milyen nehéz helyzetbe sodorta magát az emberiség a saját életformájának következtében és annak fenntarthatóságának érdekében. Volt idő a történelemben, amikor még nem szorult felfedezésre, hogy az ember és a természet elválaszthatatlan egységet alkot. Csupán az utóbbi kétszáz év szól a természet uralmunk alá hajtásáról – az eredmény egyre szomorúbb a mi szempontunkból. A természetet a végletekig kihasználjuk a saját kényelmünk érdekében. A növekvő népesség és gazdaság egyre nagyobb erőforrás-felhasználást igényel, mely gerjeszti a népességgyarapodást. Ebben a visszacsatolásban találjuk a lényeget. A felhasználás és a népesség is nő, de bolygónk tartaléka véges. Ugyanakkor két súlyos nehézség – talán éppen ennek következtében – most egyszerre lép fel, az éghajlatváltozás és az erőforrásválság.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Miért van szükség a megújuló energiákra? A károsanyag-kibocsátás következményeképpen bekövetkezett globális felmelegedés miatt! Ezt a problémát az Európai Unió is belátta már régen, és ezért jól haladnak a megújuló energiák felhasználásában. Sőt Koppenhágában a világ nagy vezetői is elismerték, hogy komoly problémát okoz a globális felmelegedés. A szén, a földgáz és a kőolaj fosszilis energiahordozók. A készletek kimeríthetőek és nem termelődnek újra, ennek következményeként folyamatosan drágulnak. Ezzel szemben a megújuló energiák a megtérülésüket követően még hosszú évekig tiszta energiát biztosítanak. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozamcsúcs fenyegetése miatt. Az elmúlt évben három alkalommal választottuk az Elektrotechnika kiemelt témájának a megújuló, környezetbarát energia megoldásokat. Ezúttal egy másik területére fókuszálunk. A egyik fontos megújuló energiaforrás a napenergiatechnológiák alkalmazása, amely lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energia és fűtés szükségletének egy részét, vagy akár az egészét. Szerencsére egyre több az olyan környezettudatos ember, aki tisztában van a napenergia vagy a szélenergia felhasználásának fontosságával és jövőbeli előnyeivel. Ez alkalommal lapszámunk kiemelt témájaként a napenergiát választottuk. A mi éltető Napunknak hatalmas ereje van és bőven ad is ebből, feltölti energiával az embereket, lendületet ad az élet minden területén, ha okosan használjuk, akkor energiaszámlánk költségeit is csökkenthetjük. E lapszámunkban megjelenő cikkek különböző szempontok alapján vizsgálják és elemzik a napenergia-rendszereket. A cikkek sorában a világverseny döntőjére készülő BME Solar Decatlon csapatának fiataljai számolnak be az épületükhöz tervezett egyedi megoldású napelemes rendszerükről. A Szemle rovatban pedig érdekes külföldi példákról olvashatnak kedves Olvasóink.

Tóth Péterné főszerkesztő

energetika Energetika

ENERGETIKA energetika Dr. Grabner Péter

Európai hálózatfejlesztési kihívások és azok lehetséges magyarországi hatásai Az európai energiapiacok megnyitása és a megújuló alapú villamosenergia-termelés intenzív növekedése komplex kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és az energiapolitikai döntéshozókat is. Az ellátás biztonságának fenntartása érdekében a nemzeti és európai döntéshozóknak új megoldásokat kell találni az átviteli és az elosztóhálózatok fejlesztésére. A cikk áttekinti a legfontosabb kihívásokat és azok magyarországi hatásait. Opening of the European energy markets and the intensive use of renewable-based electricity production are complex challenges for network operators and energy policy makers as well. The national and European stakeholders have to create new solutions for the development of the transmission and distribution grid in order to ensure security of supply. The article gives an overview of the most important challenges and their effects in Hungary. Bevezetés Az utóbbi években – nem utolsósorban a villamosenergia- és földgázpiacok megnyitása, valamint a gazdasági válság hatására – felgyorsult az európai energetikai koncepció- és jogalkotási folyamat. Az Európai Bizottság (Bizottság) részéről számos olyan kezdeményezés történt [1] [2], amelyeknek egyértelmű célja az energiapiacok integrációjának elmélyítése. Ezen kezdeményezések közül történelmi és gazdaságpolitikai okok miatt talán a villamosenergia-piacok integrációja került a leginkább előrehaladott állapotba. A villamos energetika változása azonban jelentős mértékben a megújuló energiaforrások mind nagyobb európai térhódításának is köszönhető. Az együttműködő energiarendszerek üzemére ugyanis már ma is súlyos kihívásokat jelentenek az Európa északi, észak-nyugati részében megépült jelentős szélerőmű-kapacitások, míg délen és egyes közép-európai országokban a gyors ütemben terjedő napelemes energiatermelés okoz korábban nem tapasztalt hálózati problémákat. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a további piaci integrációnak szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy európai szinten szabályozott csatlakozási és működési feltételek alakuljanak ki a szélerőművek és napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatásának támogatására és működésük befolyásolására. Ebben a szabályalkotási folyamatban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy olyan módszereket célszerű alkalmazni, amelyek jól illeszthetők a piaci működési logikához és a befektetők bizalmát nem rombolják. Tehát a hálózatokhoz való hozzáférés érdekében olyan harmonizált elsőbbségi szabályok szükségesek, amelyek a támogatott termelési technológiák esetében egyértelmű és kiszámítható feltételeket teremtenek, valamint hosszabb távon is jelzik azt az energiapolitikai elkötelezettséget, amely a karbonmentes termelési technológiák támogatásában nyilvánul meg. Az időjárásfüggő termelés növekedése esetenként akár már rövid távon is azt eredményezi, hogy a hálózatüzemeltetőknek át kell gondolniuk a fejlesztési stratégiájukat, és kifejezetten arra kell törekedniük, hogy megerősített, a zavartűrési képességekben is

Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 5

5

fejlesztett hálózati infrastruktúra (beleértve a mérési és adatfeldolgozási rendszereket, valamint a rugalmas hálózati eszközöket is) álljon rendelkezésre. A hálózati infrastruktúra mellett nyilvánvaló, hogy a rendszerszintű szolgáltatások biztosítása is komoly kihívást jelent, amely azt eredményezi, hogy mind fontosabb lesz a rendszerszintű szolgáltatások határon keresztül történő megosztása és esetleg azok EU-szintű optimalizálása, valamint a kényszerű újra-teherelosztások költségviselésének újragondolása. Mindezen folyamatokat tovább bonyolítja, hogy a közös szabályozást csak akkor lehet működőképes formában létrehozni, ha sikerül megtalálni a kényes egyensúlyt a nemzeti és a regionális optimalizálási érdekek közötti konfliktusokban. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a termeléstől a fogyasztásig terjedő értéklánc minden elemét érintheti a villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése. A fejlesztésekkel már okos hálózatok fognak kialakulni. A legtöbb teendő nyilvánvalóan az átviteli rendszerirányító és az elosztók feladatkörében azonosítható, amelyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: 1. Új és hatékony rendszertervezési technikákat kell kialakítani, és azokat a napi gyakorlatban is alkalmazni szükséges. Ez közös adatbázisok, közös valamint egyeztetett számítási módszertanok és üzemviteli eljárások kialakítását jelenti. 2. Pontosított terhelésbecslési eljárásokat szükséges kialakítani, és a jelenleginél jobban működő adatelőkészítési folyamatokat kell megszervezni. Ez szükségszerűen a jelenleginél szélesebb körű mérési adatgyűjtés és feldolgozás kialakítását jelenti. 3. A korábbiaknál gyorsabban változó piaci viszonyok, a napon belüli kereskedelmi lehetőségek bővülése, az energiaárakra érzékeny felhasználói (fogyasztói) magatartás terjedése azt igényli, hogy a piaci szereplők már a valós időhöz közeli időpontban is rendelkezzenek mérési adatokkal. 4. A hálózatok üzembiztonságának fenntartása azt igényelheti, hogy Magyarországon korábban nem alkalmazott, esetenként teljesen új technológiai megoldásokat kell alkalmazni a nem szándékolt tranzit áramlások eliminálására, vagy azok hatásának csökkentésére, a hálózati szűkületek kezelésére, illetve az U – Q szabályozás támogatására. Ezek lehetnek gyors szabályozó eszközök [FACTS1] illetve lassú, de a jelenlegi megoldásoknál jobb képességű, illetve összetettebb hatásmechanizmusú eszközök [PST2], valamint különböző villamos energia tárolására alkalmas eszközök is. A kihívások természetesen a villamosenergia-termelőket is érintik, mert a gyorsan változó piaci körülmények azt igénylik, hogy: 1. Bővíteni lehessen a rugalmas piaci termékek kínálatát, amely a különféle fizikai mennyiségek mérési rendszereinek fejlesztését igényli. 2. A szokásos üzemviteli és karbantartási eljárásokat módosítani kell, és a korábbiaknál gyakoribb blokkindításokra és leállításokra kell felkészülni. 3. Szofisztikált árazási technikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a szabályozásra alkalmas fizikai, vagy virtuális erőműblokkok a lehető legsikeresebben tudjanak részt venni rendszerszintű szolgáltatásokhoz szükséges kapacitások beszerzésére kiírt rendszerirányítói tendereken. A fentiek alapján szükségképpen a felhasználó (fogyasztó) szerepe is módosul, hiszen fel kell készülniük arra, hogy sikerrel tudjanak ajánlatot tenni a rendszerszintű szolgáltatások piacán (szabályozási központokba való tömörülés és ajánlatadás a fogyasz1. Flexible Alternating Current Transmission System: FACTS (rugalmas váltakozó áramú átviteli eszköz). 2. Phase Shifting Transformers: PST (keresztszabályozós transzformátor)

tás ütemezett csökkentésére, vagy villamosenergia-tároló kapacitás alkalmazására), illetve ki tudjanak alakítani új, árérzékeny fogyasztási szokásokat. Az uniós energetikai szabályozás meghatározó dokumentumai Évek óta nyilvánvaló, hogy az Európai Uniónak a versenyképességgel, a fenntarthatósággal és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos energiapolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében jelentős ráfordításokra lesz szükség az európai energetikai infrastruktúra korszerűsítéséhez és bővítéséhez. Ennek ismeretében a Bizottság az energetikai infrastruktúra-rendszerek működtetésével és fejlesztésével kapcsolatban már eddig is számos kezdeményezéssel élt. Ezek közül talán a legfontosabb kezdeményezések a 3. energiacsomaghoz köthetők [4] [5] [6] [7]. Ez ugyanis az a jogi alap, amely segítségével nagy lendületet kaptak a piacintegrációs törekvések a műszaki és kereskedelmi szakterületeken egyaránt. A 3. energiacsomag szabályai alapján a villamosenergia- és földgázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatai (ENTSO-E és ENTSOG) uniós szintű üzemi és kereskedelmi szabályzatokat (Network Codes) dolgoznak ki a határokon átnyúló átviteli hálózatokhoz való tényleges és átlátható hozzáférés biztosítása és fenntartása céljából. Ezek lényegében uniós szintű üzemi és kereskedelmi szabályzatok, amelyek a Bizottság elfogadását követően kötelező erejű uniós jogszabállyá válnak. A műszaki együttműködés keretei Az uniós szintű üzemi és kereskedelmi szabályzatok elkészítésénél a szabályzatok elkészítéséért felelős szervezeteknek olyan szövegeket kell összeállítaniuk, amelyeknek összhangban kell állnia az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) által kidolgozott és jelenleg már több kérdésben elfogadás előtt álló keretjellegű iránymutatásokkal (Framework Guidelines). A keretjellegű iránymutatások sajátos státuszban lévő dokumentumok, hiszen jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, de mivel a fentiek szerint a közösségi szintű szabályzatok alapelveit fogják képezni, ezért nyilvánvaló, hogy a hazai villamosenergia-ellátási szabályzatokat (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 67.) és gáziparban alkalmazott üzemi és kereskedelmi szabályzatokat (a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 64.) szükségképpen hozzá kell majd igazítani az európai szabályozáshoz. Természetesen a közös szabályok nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy a határokon átnyúló kereskedelmet nem befolyásoló nemzeti (üzemi és kereskedelmi) szabályokat alkossanak. A vonatkozó EU-jogszabályok [6] [7] alapján a közös szabályok megalkotása az alábbi területeket érinti: 1. Hálózatbiztonsági és megbízhatósági szabályok, beleértve az operatív hálózatbiztonságot szolgáló technikai átviteli tartalékkapacitásra vonatkozó szabályokat is; 2. A hálózatra csatlakozás szabályai; 3. A harmadik felekre vonatkozó hozzáférési szabályok; 4. Adatcsere- és elszámolási szabályok; 5. Együttműködési szabályok; 6. Szükséghelyzeti operatív eljárások; 7. A kapacitásallokáció és a szűk keresztmetszetek kezelésének szabályai; 8. Hálózat-hozzáférési szolgáltatások műszaki és operatív biztosításával és a kiegyenlítő szabályozással kapcsolatos kereskedelmi szabályok; 9. Átláthatósági szabályok; 10. A kiegyenlítés szabályai, ideértve a tartaléktartási szabályokat is; 11. Az átviteli díjak összehangolt rendszerével kapcsolatos


6

szabályok, ideértve a területi jelzéseket és az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezés szabályait is; 12. A villamosenergia-hálózatok energiahatékonyságára vonatkozó szabályok. Piacintegrációs célmodell Az európai szintű, országokat átfogó régiókra épülő piacintegrációs modell számos eredménye ellenére a Bizottság és az ERGEG a regionális kezdeményezések felülvizsgálata során megállapították [1], hogy a régióknak további koordinációra és szakmai iránymutatásra van szükségük. Ezzel a bizottsági koordinációval ugyanis elkerülhetővé válik az a nem kívánt helyzet, amelyben a korábban nemzeti szinten meglévő határok lényegében a régiók határain képezzenek újabb együttműködési korlátokat. Ennek érdekében a Bizottság és az ERGEG szükségesnek látta olyan célmodellek (villamos energia és földgáz) kialakítását, amely sorvezetőként szolgálhat a regionális piacintegrációs projektek számára. Az árampiaci célmodellt 2009 végén az ERGEG megbízására a Projekt Koordinációs Csoport (PCG3) a Firenzei Fórumon4 mutatta be, amely természetesen Magyarország regionális helyzetét is érinti. Az árampiaci célmodell a következő területből áll: 1. Kapacitásszámítás; 2. Másnapi piacok; 3. Határidős piacok; 4. Napon belüli piac; 5. Kiegyenlítő energia piaca; 6. Piacszervezési kérdések. A különböző integrált villamosenergia-részpiacok létrehozására irányuló PCG javaslatot mind az érintett piaci szereplők, mind az uniós szintű szervezetek támogatták. Ezek után az ERGEG 2010-ben megkezdte a fent bemutatott keretjellegű iránymutatások kidolgozásánál a kapacitásallokáció és a szűk keresztmetszetek kezelésének szabályait (FG-CACM5) olyan módon kialakítani, hogy az illeszkedjen a célmodellben rögzítettekhez. Felállítását követően, 2011. március 3-ától az ACER átvette a keretjellegű útmutatások kidolgozásának irányítását és – nyílt konzultációs folyamat után – 2011. július 29-én nyilvánosságra hozta az FGCACM végleges változatát. Hálózatfejlesztési terv A 3. energiacsomag egyik újítása, hogy az ENTSO-E kétévente az egész Közösségre érvényes nem kötelező érvényű hálózatfejlesztési tervet (TYNDP) fogad el [6]. A tervkészítés során figyelembe kell venni az átviteli rendszerirányítók regionális és nemzeti beruházási terveit [6]. A tervkészítés folyamatát úgy kell megszervezni, hogy az ENTSO-E széleskörűen konzultáljon a rendszerüzemeltetőkkel (beleértve az elosztókat is) és a nemzeti szabályozó hatóságokkal. A kész tervet az ACER is véleményezi. Az ENTSO-E első tízéves hálózatfejlesztési terve egy előretekintő javaslatot mutatott be a villamos energia átviteli infrastruktúra 34 európai országot felölelő beruházásaira. A 2010-ben elkészült első változat 495 beruházást indítványozott, melyek értéke 23-28 Mrd € az első öt évben. E célok teljesítéséhez közel 35 000 km új átviteli vezeték építését és 7 000 km meglévő vezeték felújítását tartották szükségesnek. Ebből az összesen 42 000 km-ből, amely a meglévő átviteli hálózat 14%-át teszi ki, az átviteli rendszerirányítók 2015-ig a munka 44%-kát tervezik elvégezni és kb. 56%-ot a rákövetkező 3. Project Coordination Group: PCG 4. http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/forum_ electricity_florence_en.htm 5. Framework Guideline on Capacity Allocation and Congestion Management: FG CACM

öt éves periódusban. A terv úgy számolt, hogy 2020-ra az európai villamosenergia-termelésben mintegy 933 TWh megújuló energiaforrásból fog származni, az évi 1,5 %-os igénynövekedéssel kalkulált 3657 TWh fogyasztói igény mellett (25,5%). Az ENTSO-E második tízéves hálózatfejlesztési tervének nyilvános konzultációja 2012. március 1-jén kezdődött és 2012. április 26-ig tartott. A bemutatott tervezet már azzal számol, hogy a megújuló energiaforrások szerepe tovább növekszik (a tervidőszak végére már a fogyasztói igények 38%-ára teszik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia mennyiségét úgy, hogy a 2010-es tervhez hasonlóan a fogyasztói igények évi 1,5 %-os bővülésével kalkulál) és a hálózati szűkületek mintegy 80%-a ennek hatására fog kialakulni. Az új hálózatfejlesztési terv tervezete szerint a szükséges hálózati beruházások 79%-a azonos a 2010ben bemutatott tervben megjelölt beruházásokkal6. A tervezet alapján a teljes tervidőszakban 104 Mrd € beruházás lesz szükséges, amelyből 23 Mrd €-t tenger alatti kábelekre kellene elkölteni. A tervezett összegből 28 150 km új átviteli vezeték építése és 8 700 km meglévő vezeték felújítása válik szükségessé. A tervezett beruházások Európában – az ENTSO-E előzetes kalkulációi alapján – átlagosan 1,5 – 2 €/MWh árnövelő hatással lesznek. Közösségi infrastruktúra-fejlesztés Az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” című, 2010. november 17-én elfogadott bizottsági közlemény alapján [9] az Európa területére kiterjedő hálózatfejlesztés összehangolása és optimalizálása érdekében nemcsak általános keretszabályokra van szükség, hanem a Bizottság deklaráltan felül kívánja vizsgálni a transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) politikai és finanszírozási kereteit is. A közlemény már tartalmazta a jelenleg még elfogadás alatt álló rendelettervezet főbb céljait, tartalmi elemeit, és megoldási javaslatait. A magyar elnökség alatt 2011. február 4-én összeülő Európai Tanács által kiadott záróközleményben, az EU tagállamainak államés kormányfői nagy erőfeszítéseket sürgettek az EU energetikai infrastruktúrájának korszerűsítésére és kibővítésére, és a tagállami hálózatok összekapcsolására. Ezek után 2011. február és október között számos európai szakmai fórumon vitatták meg az elképzeléseket. A Bizottság 2011. októberben bemutatta a transzeurópai energiainfrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos rendelet tervezetét, a tárgyalások lezárását7. A konzultációk után a Bizottság a tárgyalások lezárását, a rendelet megjelenését 2012 végére, 2013 elejére tervezi. A tervezettel kapcsolatban Magyarország – és ismereteink szerint – több más tagország is komoly kritikákkal él. A viták ellenére a tervezet számos újdonságot is tartalmaz, így többek között bevezeti a „Közös Érdekeltségű Projektek” (Projects of Common Interest) meghatározását (nemzeti jogban kötelező kiemelt prioritást adni ezeknek a projekteknek), és javaslatot tesz az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, a társadalmi részvétel regulálására, a költségmegosztási kérdések megoldására. A fentiek ellenére azonban azt is látni kell, hogy a Bizottság javaslata a pénzügyi háttérrel kapcsolatban némileg ellentmondásos. A 2011. júniusi Energiaügyi Tanácshoz intézett jelentésében [8] a Bizottság az európai jelentőségű energetikai infrastruktúrákhoz 2020-ig szükséges beruházások összértékét mintegy 6. A 2010-ben tervezett 495 db beruházásból 52 db beruházás üzembe került, 12 db már elkészült és 26 db 2012-ben kerül kereskedelmi üzembe. 7. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energia infrastruktúra prioritások megvalósítására vonatkozó útmutatásokról, valamint a1364/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (tervezet)


7

200 Mrd €-ra becsülte. Ennek ellenére a következő többéves (2014–2020) pénzügyi keretről szóló tervezet 2011. évi árakban kifejezve egyelőre csak mintegy 9,1 Mrd € összeget irányoz elő a fejlesztésekre [3]. következtetések A fentiek alapján egyértelmű, hogy az átviteli és az elosztóhálózatok fejlesztése komplex kihívások előtt áll. A jövőben nem kizárólag a hagyományos műszaki megoldások alkalmazása szükséges, hanem olyan költséghatékony hálózati üzemet célszerű kialakítani, amely legalább a regionálisan integrált európai energiapiacokon, a közösségi szabályokkal harmonizált módon továbbra is biztosítja az ellátás biztonságát. Ehhez Magyarországnak is aktívan részt kell vennie az ACER által kidolgozandó keretjellegű iránymutatások előkészítésében, valamint a piacintegrációs célmodell megvalósításában. Ugyancsak aktív magyar részvétel szükséges a közösségi infrastruktúra-fejlesztés új szabályrendszerének kidolgozásánál, mert a hazai hálózatüzemeltetőket érő legnagyobb kihívás a határokon túlról, Európa északi, észak-nyugati tengerpartjairól fog érkezni. A külső eredetű problémákat pedig célszerű lenne európai források bevonásával kezelni. A költséghatékony hálózati üzem természetesen hazai árszabályozási kérdéseket is felvet, amelyek megoldását a 2013-tól induló új szabályozási periódusban kell megtalálni. A publikáció a Magyar Elektrotechnikai Egyesület az Okos hálózatok, Okos mérés című konferenciáján 2012. március 21-én elhangzott előadás szerkesztett változata, de nem tekinthető a Magyar Energia Hivatal hivatalos álláspontjának. Irodalomjegyzék 1. A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Jelentés a belső gáz- és villamosenergia-piac létrehozása terén elért haladásról, COM(2010)84, Brüsszel, 2010.3.11. 2. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Beruházási Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: Az integrált európai infrastruktúrára vonatkozó intézkedéscsomag, COM(2011)676, Brüsszel, 2011.10.19. 3. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Beruházási Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500, Brüsszel, 2011. 6. 29. 4. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 5. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vo- natkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 6. Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 7. Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 8. Commission Staff Working Document: Energy Infrastructure Investment needs and financing requirements, SEC(2011)755, June 2011. 9. Communication From the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: Energy infrastructure priorities for 2020 and beyond - A Blueprint for an integrated European energy network, Brussels, COM(2010)677/4

Dr. Grabner Péter Elnökhelyettes Magyar Energia Hivatal [email protected]

Dr. Dán András

Műegyetem - kutatóegyetem fenntartható energetika A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2010. április 16-án elnyerte a kutatóegyetemi címet. A címpályázathoz kapcsolódóan a TÁMOP 4-2-1/B-09-11 KMR támogatás keretében kutatóegyetemi programot hirdetett meg, az alábbi kiemelt kutatási területeken: − Fenntartható energetika − Járműtechnika, közlekedés és logisztika − Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem − Intelligens környezetek és e-technológiák − Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány A továbbiakban a kutatóegyetem stratégiai alapkoncepcióját bemutató ábrát, majd a Fenntartható energetika kiemelt kutatási terület stratégiai célkitűzését, és az azt értékelő vélemények közül Gerse Károly úr hozzászólását ismertetjük.

1. ábra A kutatóegyetemi stratégiát szemléltető ábra A Fenntartható energetika kiemelt kutatási terület stratégiai célkitűzése: − információcsere előmozdítása, − technológiai programok kidolgozása, − hatékonyabb döntés-előkészítés, − kapcsolatépítés, − kutatásösztönző rendszerek kiépítése, működtetése. Egy vélemény a stratégiai anyagról: „A Műegyetem több karának oktatóiból alakult munkacsoport által kidolgozott tervezet az energetika minden fontos részterületével foglalkozik. Az egyes energetikai szempontból fontos ágazatok megközelítése, részben az eltérő lehetőségektől, adottságoktól függően különböző. A stratégia végrehajtása csak akkor lehet eredményes és a nemzetgazdaság számára hasznot eredményező, amennyiben az egyetemen belüli, egyetemek közötti kapcsolatrendszert az egyetem és a gyakorlati felhasználók (az igényeket megfogalmazók) közötti kapcsolatrendszer kiegészíti.” Gerse Károly törzskari vezérigazgató-helyettes, Magyar Villamos Művek Zrt. A Fenntartható energetika kiemelt kutatási terület programjai: FE-P1 Épületek energiaracionalizálásának műszaki eszközei, épületszerkezetek, épületenergetika, FE-P2 Tervezés és energiahatékonyság összefüggése a környezetterhelés csökkentésének építészeti lehetőségei,


8

FE-P3 Racionális energiafelhasználás, FE-P4 Nukleáris energia, FE-P5 Megújuló energiaforrások, FE-P6 Villamosenergia-hálózat és tárolás, FE-P7 Villamosenergia-technológia és környezet, FE-P8 Energetikai beruházás-értékelési módszertan, FE-P9 Energiafogyasztás-felmérés, FE-P10 Energiaforrások értékelése, A Fenntartható energetika kiemelt kutatási terület két alprogramját irányította a BME Integrált Energetikai Tudásközpont és a BME Villamos Energetika Tanszék. A két alprogram (FP6-Txés FP7-Tx jelöléssel) több kutatási programot indított, amelyeket alább sorolunk fel: FE-P6-T1 Kiserőművek integrálása a rendszerszabályozásba, Smart Grid rendszerek vizsgálata rendszerkiegyenlítés szempontjából, fogyasztói tárolókapacitások hatékony rendszerintegrációja, FE-P6-T3 A magyar szervezett villamosenergia-piac integrációjának stratégiája, FE-P6-T4 Középfeszültségű hálózatok rendelkezésre állásának javítása, FE-P6-T5 Energetikai informatikai Living Lab kísérleti rendszer, FE-P6-T6 Kísérleti smart metering rendszer kifejlesztése, FE-P6-T7 Kísérleti smart metering rendszer fejlesztése és kommunikációs technológiák vizsgálata, FE-P6-T8 Intelligens energiahálózatok teljesítményelektronikai és informatikai vonatkozásai, FE-P6-T9 Villamos energia konvertáló rendszerek optimalizálása, FE-P7-T1 Elosztóhálózati veszteségmenedzsment, FE-P7-T2 Szilárdtest-fényforrások (LED, OLED) alkalmazási lehetőségei és multi-domain modellezése, FE-P7-T3 Napelemek mérési és minősítési eljárásainak fejlesztése, FE-P7-T4 Integrált szilárdtest világítástechnikai megoldások egyes kérdéseinek vizsgálata, FE-P7-T5 Energiatakarékos akkumulátoros táplálású villamos hajtás megvalósítása zéró emissziós jármű számára, FE-P7-T6 Energiahatékony nagyteljesítményű számítások, FE-P7-T7 Megújuló energiaforrásokat hasznosító szupravezetős mikroerőmű lépcsőzetes megvalósítási terve, szupravezetős eszközök összekapcsolt működése, egyes komponenseinek továbbfejlesztése, FE-P7-T8 Nagyméretű elosztott rendszerek energiahatékonyságának vizsgálata, A Fenntartható Energetika kiemelt kutatási terület projektvezetője dr. Gróf Gyula, az FE-P6 alprojekt vezetője Prikler László, az FE-P7 alprojekt vezetője dr. Dán András, az IET részéről e két alprojekt koordinátora dr. Vámos Gábor. A két éve tartó kutatási program lassan lezárul. Fontosnak tartjuk, hogy az Elektrotechnika olvasóit tájékoztassuk azokról a főbb kutatási munkákról, amelyeket a két projektben a VET Villamos Művek és Környezet Csoport oktatói, kutatói, doktorjelöltjei és doktoranduszai végeztek. A munkák nem zárultak le, részben PhD munkaként, részben ipari megbízásként tovább folytatódnak. A továbbiakban folyamatosan jelentkezünk a fenti felsorolásban kiemelt témák összefoglalóival.

Dr. Dán András VET VM csoport vezető [email protected]

Herbert Ferenc

Napelemes villamosenergiatermelés tapasztalatai Magyarországon Új elemek a napenergia hasznosításában Hazánkban lassan növekszik a telepített napelemes kis erőművek száma. A beépített összteljesítmény 3 MW körül mozog. A várható fejlődésre való tekintettel fontos, hogy a jövőben gazdaságosan működő napelemes energiatermelő egységek kerüljenek a hazai hálózatra. Bemutatásra kerülnek az energiatermelő képességre vonatkozó mérések és az Óbudai Egyetem új napelemes rendszere. In our country increasing slowly the number of installed mini solar power plants. The total installed capacity is around 3 MW. The development is expected to regard its important to the future, economically efficient solar power generating plants will be connected to the national electrical grid. In this article presentation is present the ability to produce PV energy and the new PV system on the Óbuda University.

2003-ban kapcsolták hálózatszinkron üzembe az első jelentősebb hazai 10 kWp teljesítményű napelemes mini erőművet. Hat évvel később, 2009 tavaszán már 100 kWp teljesítményű rendszert sikerült üzembe helyezni. Napjaink hazai listavezetője a Pest megyei 420kWp teljesítményű tetőre szerelt napelemes rendszer. (1. ábra).

2. ábra Dunaszerdahely közelében Kyocera táblákkal telepített napelemes rendszer 2100 óra, a napsugárzás csúcsértéke nyáron, a déli órákban, tiszta égbolt esetén elérheti, esetenként meghaladja az 1000 W/m2 értéket. Ezek alapján belátható, hogy a magyar napenergia-potenciál (ld. 3. ábra) a napelemekkel történő villamosenergia-termeléshez megfelelő. Kihasználása jelentősen hozzájárulhatna energiafüggésünk csökkentéséhez és nem2. ábra Magyar napenergia-potenciál zeti jövedelmet tartana (MAVIR és MTA adatok alapján) itthon. Ugyanakkor a gyorsabb terjedést jelentősen gátolja a megfelelő állami támogatás hiánya, valamint az áramszolgáltatók néha bonyolult és sok esetben nehézkes engedélyezési eljárása. Értéktöbbletek

1. ábra Pest megye, 420 kWp tetőre szerelt napelemes rendszer A világban a napelemek mindennapi életben történő alkalmazása az utóbbi években növekedő tendenciát mutat. Nem ritkák a 100 MWp közeli egységteljesítmények, pl. a 2010-ben üzembe helyezett kanadai Sarnia Ontario állambeli 93MWp erőmű vagy az olaszországi Lazio tartományban szintén 2010-ben üzembe helyezett 84 MWp földre telepített napelemes rendszer. Magyarország a napelemek telepítése terén még északi szomszédunkhoz képest is elmaradottnak számít, hiszen Szlovákiában is közelednek az 1000 MW-nyi telepített napelemes teljesítményhez. A hazai fejlesztéseknek nagy létjogosultsága lenne, hisz hazánkban a napsütéses órák száma megközelítőleg évi


9

A Magyarországon hálózatszinkron üzembe került napelemes rendszerek igazolták a következő megállapításokat: – Megvalósítja a decentralizált energiatermelést annak minden előnyével. – Csúcsidőben termeli a legtöbb villamos energiát, amikor a hűtőrendszerek fokozott terhelést jelentenek az elosztó hálózat számára. – A tetőre szerelt napelemek árnyékoló hatása nyáron több °C-kal csökkenti az épület belső hőmérsékletét. – A rendszer mozgó alkatrészt nem tartalmaz, minimális a karbantartási igénye. – Ha egyszer megépült, min. 25 évig napról napra csendben, zaj nélkül villamos energiát termel nulla CO2-kibocsátás mellett. – A Nap az utóbbi néhány millió évben még soha nem emelte az energiasugárzás díját. Üzembiztonság Az elmúlt évek során a megépült hálózatszinkron napelemes rendszerek jó üzembiztonsággal teljesítették az előzetes számításoknak megfelelő villamosenergia-termelési mutatókat. Igen hasznos tapasztalatokat lehetett szerezni velük a napkövető (solar tracking) üzemmód előnyeiről, valamint igen részletes adatokat kaptunk a nagy rendszerek villamosenergia-termelésével kapcsolatban. A 2000-es évek első felében

a hazai áramszolgáltatók szigorú feltételeket támasztottak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolására. Fenntartással fogadták a felharmonikus termelést és visszakapcsolási jellemzőket. Az azóta megépült hálózatra visszatápláló rendszerek szerencsére problémamentes üzemvitelt biztosítanak.

lyásolja a villamosenergia-termelést. A 6. ábrán egy inverter csoportban észrevettük, hogy a délelőtti órákban az egyik inverter kevesebb villamos energiát termel, mint a többi. Egy újonnan felszerelt felfogó csúcs árnyéka okozta az eltérést a villamosenergia-termelésben. PV IPAR

NAPKÖVETŐS RENDSZEREK 2008-ban került üzembe Közép-Európa első 20 kWp napkövető napelemes rendszere (4. ábra). A rendszer üzemeltetése során az üzemeltető karbantartó szakembereinek köszönhetően igen jó fajlagos villamosenergia-termelési mutatókat sikerült elérni. Ugyanakkor ezúton is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy napkövető rendszerek üzemeltetése állandóan jelenlévő kezelőszemélyzet nélkül kockázatos. Egy időjárási front hatása súlyos meghibásodást, esetleg katasztrófát okozhat. Magyarország első 100 kWp hálózatszinkron napelemes rendszere 2009 márciusában került üzembe a Tesco – Megapark területén (5. ábra). Azóta problémamentesen üzemel. Ez idáig 340 MWh villamos energiát termelt meg. Az üzemetetés során jelentős üzemeltetési tapasztalatot szereztünk. Például számolni kell a váratlan árnyékolás jelenségével is, amely befo4. ábra Gyál 20 kW-os napkövető rendszer

A napelemekhez kapcsolódó ipar napjainkra a világon 60 milliárd euró bevételt biztosít a résztvevőknek. A számban természetesen benne vannak a napelemgyártók, inverterek, kábelek és egyéb tartozékok előállítói, stb. Napról napra új gyártók jelennek meg saját napelemtáblával. Jelenleg több mint 1300 napelemgyártót lehet találni az interneten.

7. ábra Különböző napelemtábla-gyártók termékeinek energiatermelő képessége Egy átlag felhasználó számára felvetődik a kérdés, hogy az olcsóbb napelemtábla ugyanazt tudja-e, mint egy drágább árfekvésű. A kérdésre csak energiatermelést összehasonlító méréssel lehet egyértelmű választ adni. Méréseink azt mutatják (7. ábra), hogy az olcsóbb napelemtábla választása hos�szabb távon nem minden esetben kifizetődő. Ez a tény egy napelemes rendszer esetében a megtérülési időt is nagymértékben befolyásolhatja. Hazánkban megvalósult villamosenergiarendszerek fajlagos villamosenergiatermelése 2011-ben a telepített napelemes erőműrendszerek legfontosabb gazdasági jellemzője a fajlagos energiatermelő képesség. A jól méretezett, jó anyagokat felhasználó rendszerek magasabb fajlagos villamosenergia-termelő képességgel rendelkeznek.

5. ábra Tesco – Megapark 100kWp napelemes rendszer

6. ábra Árnyékoló hatás megjelenése a villamosenergia-termelésben (Tesco - Megapark) Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 5

8. ábra A hazánkban telepített napelemes rendszerek villamosenergia-termelő képessége 2011-ben

10

2011 folyamán az általunk figyelemmel kísért napelemes kis erőművek fajlagos energiatermelése 940 és 1340 kWh/kWp között változott. (8. ábra). OE-KVK-VEI Napelemes energiatermelő rendszere 2011 októberében az Óbudai Egyetem - Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Óbudai telephelyén a Siemens támogatásával került telepítésre egy 3,3 kWp összteljesítményű kísérleti napelemes kiserőmű (9. ábra). A rendszer az egyetemen folyó megújuló energiakutatás lehetőségeit bővíti, segítségével kísérleti és oktatási mérések végezhetőek el. A 14 db Korax KS-235P napelemtábla a Bécsi úti épület tetején két sorban került elhelyezésre déli fekvéssel, 20º-os dőlésszöggel. A rendszer által megtermelt egyenfeszültségű villamos energiát 4x6 mm2 CU kábel szállítja a Villamosenergetikai Intézet M1-es laboratóriumában kialakított mérőhelyig. A mérőhelységben hálózatszinkron üzemmódban működő Siemens Sinvert PVM10 típusú inverter táplál rá a 0,4 kV 50 Hz –es hálózatra. A napelemes kiserőmű várhatóan évente 3500 kWh villamos energiát termel meg, és ezzel 2400kg CO2 kibocsátást takarít meg.

Új elemek a napenergia-termelésben A világban számos újítás és innovatív ötlet segíti a napelemek elterjedését. Egy ilyen a vékony alumíniumfóliába ágyazott mikrolencsék vagy mikrogömbök tömege (10. ábra). A mikrogömbök egy - egy napelemcellát tartalmaznak. A fóliaszerű cellák könnyen követik egy autó görbületeit. Így autó felszínére ragasztva ideális villamos hajtású autók energiaellátásának részleges vagy teljes fedezésére. A mikrogömbök 150 fokos beesési szögben a napelemcellára vetítik a napsugárzást. 10. ábra Fénykoncetrációs napelemcella Befejezésül A napelemes mini erőművek műszaki gond nélkül mentek üzembe, és évek óta megbízhatóan működnek a hazai villamosenergia-hálózaton. Energiatermelésükkel szolidan hozzájárulnak a nemzeti jövedelem termeléséhez és az energiaimporttól való függőségünk csökkentéséhez. A jövőben a napelemek alkalmazása a járművek energiaellátására Európában felveti a jövedéki adó újragondolásának szükségességét is, hiszen az európai adórendszer általában a jövedéki adó típusú adókra épül. A napelemek termelése és alkalmazásuk az elmúlt évtizedekben töretlenül fejlődött. A következő évtizedekben is hasonló fejlődés várható. Rajtunk múlik, hogy milyen eredménnyel tudunk részt venni ebben a környezetbarát energiatermelési folyamatban.

Herbert Ferenc Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Megújuló Energiaforrás Kutatóhely vezető [email protected]

9. ábra 3,3 kWp napelemes erőmű A projekt megvalósulásának köszönhetően a leendő villamosmérnök hallgatóknak a képzésük során lehetőségük nyílik egy üzemelő napelemes rendszeren méréseket elvégezni. Ez olyan gyakorlati tapasztalatokat biztosít a számukra, mely fontos egy napelemes rendszer tervezéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához.

Lektor: Dr. Kádár Péter docens, Óbudai Egyetem

RFID technológián alapuló helyzet meghatározás és 3D megjelenítő alkalmazás kutatása, fejlesztése (KMOP-1.1.1-08/1-2008-0036) Az AQUIS Informatika Zrt. több mint egy éves kutatás-fejlesztési tevékenységgel egy WiFi alapú beltéri pozícionáló rendszert fejlesztett ki. A rendszer alkalmas a WiFi címkék aktuális és múltbeli pozíciójának meghatározására, 3D-s ábrázolására, illetve a címkén lévő nyomógomb jelzésének központi regisztrálására. Ez a megoldás alkalmas lehet kórházakban betegkövetésre, helyszíntől független, mobil nővér hívásra vagy idős otthonokban a bentlakók mozgásának követésére és segélyjelző fogadására, illetve ennek pozícionálására. A fejlesztésben kutatással foglalkozó nonprofit szervezetek is részt vettek. Az AQUIS Informatika Zrt. 51.376.000,- Ft összegben nyert EU-s forrást az RFID technológián alapuló helyzet meghatározás és 3D megjelenítő alkalmazás kutatása, fejlesztése (KMOP-1.1.1-08/1-2008-0036) pályázat keretében.


11

Kovács Csaba, Mikolai Bence

Napelemek hőfokfüggésének vizsgálata Számtalan laboratóriumi körülmények között végzett kutatás foglalkozott már célzottan a napelemek hőfokfüggésének vizsgálatával. A félvezető alapú fotovoltaikus eszközök ezen sajátosságát kihasználva ugyanis jelentős mértékben befolyásolható a megtermelt villamos energia mértéke. A kutatásunk célja egy olyan kísérleti rendszer kiépítése volt a Fővárosi Csatornázási Művek Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepén, melynek segítségével egy jelentősebb beépített villamos teljesítményű mini erőművön, gyakorlati szempontból végezhettünk méréseket a jelenség vizsgálatára. Numerous research projects have already been concerned the testing of temperature dependence of photovoltaic cells. Namely using the photovoltaic device immanent features the quantity of generated electric power can be significantly increased. The goal of our actual investigation has been to build up such an experimental test-system at the Budapest Sewage Works Ltd. North-Pest wastewater plant which is suitable to monitor the phenomenon and make practical conclusions for the operation of a mini-solar plant A rendszer egy 3kW névleges összteljesítményű, hálózatszinkron üzemű, háromfázisú napelemes kiserőmű. Felépítését tekintve három különálló alrendszerre bontható, melyekből kettő teljesen egyforma, polikristályos gyártmányú napelemekből épül fel, amelynek a későbbiekben fontos szerepe lesz, míg a harmadik vékonyfilmes modulokból áll. Mindegyik saját, egyfázisú inverterrel táplál rá a közüzemi villamosenergia-hálózatra. A kísérlet során a két teljesen azonos kiépítésű rendszeren történtek vizsgálatok abból a célból, hogy egy jelentős mértékű hűtés esetén miként változnak meg a napelemtáblák villamos paraméterei a normál üzemi körülményekhez képest. A kutatás során az elsődleges célunk volt a különböző mérési módszerekkel meghatározni a villamosenergia-termelés hatásfokának javulását, abban az esetben, ha az egyik rendszer hőmérsékletét jelentős mértékben lecsökkentjük a másik hőmérsékletéhez képest. Bár laboratóriumi körülmények között már történtek vizsgálatok ezen tárgykörben, a gyakorlati alkalmazásban az országon belül elsőként került rá sor. A mérések kivitelezéséhez az egyik stringen, olyan hűtőrendszert (1. ábra) kellett megvalósítani, amivel megfelelő mértékű hőmérséklet-csökkentés érhető el. A hűtéshez felhasznált közeg a közüzemű hálózatból nyert 15°C-os víz. A II-es alrendszer napelemmoduljainak felső keretére vízpermetező csőrendszer került kiépítésre. Megfelelő nyomáscsökkentéssel elérhető volt, hogy egyenletesen eloszló hűtővíz áramoljon a napelemmodulok felületén, hűtve azokat.


12

1. ábra Napelemtáblák felületének hűtése Az alkalmazott mérési módszerek a napelemek által termelt villamos energia villamos úton történő mérésével valósultak meg. Az inverterek AC oldali, betáplált villamosenergia-termelésének folyamatos monitorozását, valamint az aktuális környezeti jellemzők értékeit távfelügyeleti rendszeren keresztül monitoroztuk. A megfelelő kiértékelés szempontjából ugyanis elengedhetetlen volt a napsugárzás, a környezeti hőmérséklet és a szélsebesség ismerete. Kifejezetten a hőfokfüggés vizsgálatára egy külső mérési adatgyűjtő rendszere volt szükség. Ennek segítségével kifejezetten az egyes modulok villamos paraméterei mérhetőek, rögzíthetőek a későbbi kiértékelés számára. Ez a rendszer a kísérlet során két kiválasztott modul feszültségét, áramát mérte és regisztrálta. A rögzített értékből pedig már meghatározhatóak voltak a napelempanelek által leadott villamos teljesítmények. Szükséges volt még a hűtött és nem hűtött rendszer hőmérsékletének folyamatos mérése, amit egy egyedi fejlesztésű mérőrendszer regisztrált. A kísérlet 2011 augusztus végén történt, meteorológiai szempontból optimális időjárási viszonyok (2. ábra) között. Időjárási feltételek: – Magas környezeti hőmérséklet – Zavartalan napsütés – Szélcsend A hűtött napelemtáblákat a vízhűtéssel átlagosan 18-20 °C-kal sikerült alacsonyabb hőmérsékleten tartani a normál üzemű modulokhoz képest. Ennek köszönhetően 2,9-3,2 V-tal nagyobb feszültséget állítottak elő a nem hűtöttekhez képest. A mérés adataiból készült grafikon szemléletesen mutatja be a két modul feszültségének és áramának változását (3. ábra). A környezeti hőmérséklet lényegében csak a munkaponti feszültségre van kihatással, az áramok értékei közel megegyez-

2. ábra Maximum hőmérséklet térkép 2012. 08. 25-én (forrás: met.net)

5. ábra Két napelemtábla-csoport teljesítménygörbéje 3. ábra Feszültségek és áramok alakulása nek, a feszültségszintekben azonban jelentős eltérések vannak, a változásaik jellege viszont teljesen azonos. A hűtéssel nyert magasabb feszültségszint a mérés időtartamára vonatkozóan mintegy 11-15% közötti többlet villamosenergia-termelést eredményezett a hűtött rendszeren. A következő táblázat (1. táblázat) néhány kiemelt, pillanatnyi értéket foglal össze. A legnagyobb napsugárzás értéke (13 órakor), a két modul által betáplált villamos energia mennyisége (táblázat) között közel 28,3 W különbség van.

eltér egymástól, amely már a villamosenergia-termelésben is jelentősen eltérés mutatkozik. Az alábbi táblázatban egy időpontban két napelemes rendszer teljesítményét (nem azonos teljesítményűek P1 és P2) vettük vizsgálat alá, mely ezek teljesítményértékét azonos teljesítményszintre hozva(P1k és P2k), melynek eredményeképpen 13%-os eltérést tapasztalhatunk.

2011.08.15 13:10

2011.08.25-i mérés félórás pillanatnyi értékei Idő

TI

TII

PI

PII

P1

P2

P1k

P2k

[W]

[W]

[W]

[W]

834.26

686.35

776.06

686.35

Idő

2. táblázat Teljesítménymaximumok

Szélsebesség Napsugárzás

A kialakított hűtőrendszer egyszerű felépítése lehetővé tette a költséghatékony kiépítést, mű[óra:perc] [°C] [°C] [W] [W] [m/s] [W/m ] ködése során az elvárásokat felülmúlta, a mérések 12:00 53,44 28,08 160,37 187,43 0,57 980,95 ideje alatt probléma nem adódott vele. A kutatás során alkalmazott mérési adatgyűjtő 12:30 52,56 28,80 166,42 193,88 0,63 1021,73 rendszerek jól vizsgáztak, és az általuk biztosított 13:00 53,09 29,04 166,21 194,50 0,89 1024,35 adatok alapján a vizsgált jelenség megfelelően kiértékelhetővé vált. 13:30 52,83 29,05 164,29 187,56 1,20 1004,54 Ugyanakkor lényeges végiggondolni az elképzelés gyakorlatban történő alkalmazását. 1. táblázat Pillanatnyi értékek A mérés során óránként 1 m3 vizet használtunk fel, mely A mérési adatokat elemezve elmondható, hogy a kísérletebben a formában gazdaságtalan. A környezettudatosság sorozat igazolta a napelemek hűtésének kedvező hatását a szempontjából ezért csak zárt rendszerű, cirkuláltatott hűtés megtermelt villamos energia vonatkozásában. lehet az ésszerű megoldás. A korábbi elképzelések alapján egy 10%-os hatásfokjavulás A hűtött napelemtáblák alkalmazásának fejlesztési irányvolt várható a hűtéstől, amit még pár százalékkal meg is havonalát további kutatások határozhatják meg. ladtak az eredmények (4. ábra). Érdemes megemlíteni, hogy egy azonos körülmények mellet telepített napelemtáblák esetén a villamosenergiatermelésben jelentős eltérést tapasztalhatunk (5. ábra). Az Kovács Csaba oka, hogy a két napelemtábla-típus hőfokfüggése jelentősen 2

AktívEnergia Kft. Fejlesztő mérnők [email protected]

Mikolai Bence OE - végzős villamos mérnök hallgató [email protected]

4. ábra Napelemtáblák teljesítményének alakulása


Lektor: Herbert Ferenc kutatóhely vezető, Óbudai Egyetem KVK-EKH

13

Ádám Gábor, Dudás Péter, Muth Gergely

A napelemes rendszerek döntéstámogatott tervezése az energiatermelés becslésével a Solar Decathlon Europe 2012 verseny kapcsán A napelemes rendszerek termelésének rövid és középtávú pontos előrejelzése kulcsfontosságú szerepet tölthet be mind a megújuló energia intelligens elosztásában, mind az energiatárolók vezérlésében, illetve az egyes fogyasztók működésének átütemezésében is. A fejlesztések hos�szú távú célja, hogy a modell implementálható lehessen komplexebb épületautomatizálási rendszerekbe, illetve alkalmas legyen adaptív vezérlési algoritmusok számára történő adatszolgáltatásra. A szimulációval ugyanakkor vizsgálni tudjuk egy rendszer szélsőséges üzemállapotait is, ami például a Solar Decathlon versenyen való sikeres szereplés szempontjából elengedhetetlenül fontos. The short- and long-term prediction of the energy production of PV systems plays very important role in the smart power-distribution from renewable energy sources, in the control of energy storage systems, and in the load shedding as well. The long term goal of the development is to set the model ready for implementing into more complex buildingautomation systems, btw. to make capable of dataserving for adaptive control algorithms. With the simulation we can also analyse extreme operational statuses of an electric system, which is crucial for the success on the Solar Decathlon Europe 2012 competition. Bevezetés Egy korábbi számban már bemutattuk a napelemes rendszerek termelésbecslésére vonatkozó modellünket [1]. Az algoritmus továbbfejlesztése lehetőséget biztosított számunkra, hogy életszerű kérdések felmerülése esetében a szimulációnkat döntéstámogatási célokra is fel tudjuk használni. A cikk alábbi fejezeteiben ezeket az esettanulmányokat mutatjuk be, illetve beszámolunk a legújabb eredményeinkről, a fejlesztések jelenlegi irányáról. Túlterhelésből adódó kritikus üzemállapotok előrejelzése Egy projekt kivitelezésének előkészítésekor előfordulhat, hogy tervezői munkáktól független okok miatt, - például Németországban a napelemek piaci keresletének megnövekedése - az előzetesen betervezett eszközök nem biztos, hogy leszállíthatóak a kivitelezés tervezett kezdési időpontjáig. Ilyenkor organizációs szempontból biztonságosabb, ha meglévő raktárkészletből dolgozunk. Az Odooproject esetében az inverter optimális mértékű DC oldali túlterheléséhez szükséges, 245 Wp névleges teljesítményű modulok helyett nagyobb hatásfokú, 255 Wp teljesítményű modulok álltak biztosan rendelkezésre. Ebben az esetben meg kellett vizsgálnunk, hogy a verseny időtartama alatt (és természetesen az egész évben), várható-e jelentős számú termeléscsökkenés, illetve üzemleállás az inverterek termikus túlterhelődése miatt. Abban az esetben, ha a DC oldali teljesítménynövelés kritikus üzemállapotokhoz


14

1. ábra Az SB3000HF és az SMC6000A inverterek védelmi távolságai. Előbbiből kettő, utóbbiból egy berendezés esetében vizsgáltuk a teljesítményfeltételeket (forrás:www.sma.de) vezethet, másik inverter szükséges, és az inverterek védelmi távolságának megváltozása miatt (1. ábra) a kapcsolótér méreteit is felül kell vizsgálni, szélsőséges esetben módosítani kell az alaprajzon. A két elképzelt elrendezés között a névleges AC kimeneti teljesítmény szempontjából nincs különbség, mindkét koncepció esetében maximum 6 kW teljesítményt tudunk betáplálni az elosztóhálózatba. Az első esetben 28 db modult tudnánk illeszteni két darab 3,15 kW maximális DC oldali teljesítményű inverterre, azonban ekkor a konverterek DC oldali maximális teljesítményének és a napelemek STC teljesítményének aránya (PowerRatio), 88% adódik. Ekkor kis valószínűséggel előfordulhat, hogy túlterhelés miatt az inverter termikus védelme lekapcsolja a rendszert, ami rövid idejű üzemkiesés esetén is jelentős gondokat és pontveszteséget okozhat a verseny során. A modulszámok csökkentése az inverterek névleges adataiból, illetve konstrukciójukból eredően minimálisan négy modul levételét jelenteni, ami a standard laboratóriumi körülmények között 1,02 kW teljesítménykiesést okoz. Ugyanakkor a két kisebb inverter elhelyezése előnyösebben biztosítható, a kezelői felület kialakítása ergonomikusabb (üzemzavar esetén ez nagyon megkönnyíti a gyors beavatkozást), illetve a ház utóéletének során a rendszer háromfázisú csatlakoztatása megoldható a homlokzaton elhelyezett napelemek inverterének harmadik fázisra történő csatlakoztatásával, így az aszimmetrikus visszatáplálás mértéke minimalizálható (a verseny során a megengedett hálózati csatlakozás egyfázisú, max. 63 A, és TT érintésvédelmi kialakítású).

2. ábra Tetőn elhelyezett napelemes rendszer becsült kimeneti teljesítményadatai (Madrid, szeptember 18-24, TMY alapján), illetve az inverter maximális AC kimeneti teljesítménye

Egy nagyobb inverter esetén 27 darab modul biztonságosabban illeszthető a rendszerbe (PowerRatio=92%), azonban ez az energiatermelés csökkenése mellett sok szempontból az eddigi tervek felülvizsgálatát igényelné. A feladat tehát megvizsgálni, hogy az eredetileg kiválasztott inverterek túlterhelése várhatóan előfordul-e a verseny ideje alatt, illetve mekkora termeléskiesést jelent ez éves szinten. Szimulációs eredményeket megvizsgálva, azt tapasztaltuk, hogy a verseny során nem kell aggódnunk a túlterhelés miatt, hiszen az inverterek kimeneti teljesítménye nem közelíti meg a kritikus értéket. Az órás bontású éves szimulációban hét alkalommal terhelődött túl az inverter a DC oldalon. Az inverter DC kapcsain megjelenő teljesítmény egyik esetben sem haladta meg, a névleges maximális bemeneti teljesítmény 102,5%-át. Névleges üzemi hőmérséklet hatása az energiatermelésre, illetve a napelemmodulok láncolt feszültségére A BME Solar Decathlon csapatának különlegessége, hogy a tervezési munkálatokban az egyetem csaknem összes karáról vesznek részt hallgatók. Ennek köszönhetően a koncepció kialakítása során az energiahatékonyság mellett minden lényeges körülményt (pl.: design, iparosíthatóság, fenntarthatóság, szállíthatóság) szem előtt tudtunk tartani, úgy, hogy a koncepció a lehető legnagyobb összhangban legyen a Solar Decathlon verseny szellemével, illetve széles körű pontozási rendszerével. Már a tervezés legelején alapvető kérdésnek bizonyult, hogy előreláthatólag milyen színű napelemeket tudunk telepíteni az épületre, választhatóak-e olyan modulok, amelyek karakteresebbé tudják tenni az épületet, illetve izgalmas homlokzati kialakítást tesznek lehetőévé. Az építészeti koncepcióból adódóan a ház megjelenését a napelemekkel akkor tudjuk javítani, ha a déli homlokzaton és a tetőn is egységes, homogén fekete felületeket alakítunk ki. A homlokzat esetében ezt µ:Si/a:Si tandem vékonyréteg napelemmodulok alkalmazásával oldjuk meg. A megoldástól

azt várjuk, hogy a nagyszámú rövid idejű beárnyékolásra, a magas hőmérsékletre és a rájuk eső - elsősorban szórt - fényre is kedvezőbben reagáljanak a monokristályos moduloknál. Ezek alapján a megoldás energetikailag is előnyős választás tűnik. Mivel a tető esetében a beépíthető termelői kapacitásnak a rendelkezésre álló szabad felület szab határt, ezért a nagyobb névleges (STC) hatásfokú monokristályos napelemek beépítése mellett döntöttünk. Ebben az esetben tehát a feladatunk az, hogy megvizsgáljuk a napelemek keretének és hátlapjának sötétebb színéből – és ezáltal a modul magasabb üzemi hőmérsékletéből – adódó teljesítményveszteségek mértékét, illetve a rendszer feszültségviszonyait. A szimulációs program segítségével először azt vizsgáltuk, hogy hogyan változik a napelemcellák hőmérséklete a modul normál üzemi hőmérsékletének (NOCT: Nominal Operating Cell Temperature, 800 W/m2 20°C külső hőmérséklet, 1 m/s szélsebesség és AM=1,5 mellett), illetve a külső hőmérsékle-

4. ábra Az épület tetején elhelyezett napelemek és „vak” modulok egy régebbi kiosztásának látványterve (render: Szőke Márk) tének függvényében. A külső hőmérsékletből a cellahőmérsékletet az NOCT ismeretében az alábbi összefüggéssel számítható [1],[2]:

ahol Tlevegő jelöli a külső hőmérséklet értékét, I pedig a globál besugárzát. Az 5. ábra szeptember három napjára vonatkozó eredményeket mutatja. A szimuláció a vártnak megfelelő értékeket adott, a nagyobb üzemi hőmérséklet hatására (NOCT=50°C, illetve 55°C) a cellák erős besugárzás és magas külső hőmérséklet mellett jelentősen, míg hűvösebb és kevésbé napos időjárás esetén kevésbé melegedtek jobban a alapmodellhez (NOCT=45°C) képest. A 6. ábra szemlélteti a napelemek láncolt feszültségének változását különböző üzemi hőmérsékletek esetében (a napelemmodulok üresjárási feszültségének értéke fordítottan arányos a cellahőmérséklettel). A feszültségértékek alakulása kiemelt szereppel bír, hiszen az inverter csak egy bizonyos feszültségtartományban képes az ideális munkapont beállítására.

3. ábra Az épület naphasznosítása (ábra: Szőke Márk) Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 5

15

teljesítményigényt (a verseny szempontjából ilyen mértékű teljesítményveszteség nem veszélyezteti a maximális pont megszerzésének lehetőségét). Az éves várható hozamok számításánál azt tapasztaltuk, hogy a fekete modulok körülbelül 3,4%-os termeléscsökkenést okoznak (8. ábra).

5. ábra Külső hőmérséklet és cellahőmérséklet, különböző NOCT hőmérsékletű panelek esetén (Madrid, szeptember 20-22., TMY alapján)

8. ábra Éves várható hozam különböző NOCT hőmérsékletű panelek esetén (Madrid, TMY alapján)

6. ábra Feszültségviszonyok, különböző NOCT hőmérsékletű panelek esetén (Madrid, szeptember 20-22., TMY alapján)

A fekete modulok használatának energetikai szempontból a fent említett hátrányok mellett előnyei is jelentkezhetnek. Az épület napközbeni hűtésének jelentős részét passzív módon szeretnénk megoldani. A napelemmodulok csillagos éjszakai égbolt esetén a hőmérsékleti sugárzás miatt képesek a külső levegő hőmérséklete alá hűlni. Ha ilyenkor a modulok felületén vizet folyatunk végig, és a lehűlt folyadékot egy hőszigetelt tartályba vezetjük, azt következő nap az épület belső terének kondicionálására használhatjuk. Kirchoff sugárzási törvényének értelmében arra számítunk, hogy a fekete modulok nagyobb spektrális emisszió képessége a fent leírt folyamat hatékonyságát kimutathatóan növelni tudja. A szimulációs eredmények alapján egyértelműen támogatjuk a fekete napelemmodulok használatát.

9. ábra Éjszakai passzív hűtés koncepcióvázlata 7. ábra AC oldali kimeneti teljesítmények különböző NOCT hőmérsékletű panelek esetén (Madrid, szeptember 20-22., TMY alapján) Az ideális munkapontban történő működés biztosítja az aktuálisan elérhető legnagyobb kimeneti teljesítményt. A megtervezett konstrukcióban az inverter munkaponti feszültségtartománya (UMPP) 210-560 V, amiből az eredmények alapján várhatóan egyszer sem fog kiesni a rendszer a verseny során. A modulok üzemi hőmérsékletének hatásait energetikai szempontból is megvizsgáltuk (7. ábra). A szimulációs eredmények megerősítették, hogy a verseny ideje alatt csak akkor jelentkezik számottevőnek nevezhető teljesítményveszteség a rendszerben, amikor a besugárzás értéke nagy, ekkor azonban a termelés mértéke várhatóan meghaladja az aktuális


16

Környezet fényvisszaverő képességének hatása a napelemek termelésére Az eddigiekben nem tárgyaltuk a napelemekre érkező fény spektrális összetételét, illetve a különböző napelemtípusok spektrális válaszfüggvényét. A modellünket szeretnénk úgy pontosítani, hogy különbséget tudjon tenni a direkt és diffúz besugárzás között, hiszen a különböző típusú napelemek válasza jelentősen eltérhet a direkt és diffúz sugárzásra jellemző spektrumok esetében, illetve kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyivel javítaná a déli homlokzat kihasználtságát egy előtte kialakított homogén világos felület. A szimulációnk ilyen irányú továbbfejlesztésére való törek-

vés olyan besugárzási modellt tett szükségessé, aminek segítségével elő tudjuk állítani a beeső fény spektrumát, illetve számolni tudunk a felületet körülvevő környezettel is. A következőkben bemutatott számításokat a National Renewable Energy Laboratory (NREL) által végzett kutatásra [3] alapoztuk. A direkt besugárzási érték, amely merőlegesen vetül egy felületre, és ami a beeső fény hullámhosszának függvényében változik, az alábbi összefüggés alapján számítható [3]: ahol a Földet elérő sugárzás értéke, a Nap-Föld távolságának korrekciós tényezője, a Rayleigh-szórás tényezője, az aeroszol szórás és abszorpciós tényezője, vízgőz abszorpciójának tényezője, az ózon fényáteresztő tényezője, pedig az egyenletes eloszlású gázok abszorpciós tényezője. A diffúz besugárzási értéke három részből tevődik össze vízszintes felületen: a Rayleighszórásból ( ), az aeroszol szóródás ( ) komponenséből, illetve a talaj és levegő közötti többszörös reflexió ( ) együtthatójából. A következő képlettel számoljuk (Isλ) -t [3]: A két képletben alapként a vízszintes felületet választottuk, ha azonban szeretnénk tetszőleges dőlésszögre meghatározni az értékeket, akkor egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. A totális besugárzás értéke az alábbi módon számolható tetszőleges beesési szögre [3]:

ahol t a dőlésszög, Θ a fény beesési szöge, Z ún. solar zenith szög, a környező felület albedoja (föld fényvisszaverő képessége), illetve a teljes vízszintes felületre vett besugárzási érték [3]. Mivel elsősorban a napelemmodulok környezetének fényvis�szaverő képességének hatására voltunk kíváncsiak, ezért a számítást két albedo érték (0,2 és 0,6) esetében végeztük el. A szimulációt Madridban (40,41° és 3,7°), a verseny idejére (szeptember 27-én (270. nap)), 12:00 időpontra, 90 fokos napelemdőlésszögre (déli fal) és tiszta égboltra futtattuk le. A 10. és 11. ábrákon láthatóak a modell által számított spektrumok.

11. ábra Globális besugárzás értéke a hullámhossz függvényében, albedo=0,2 és 0,6 esetén (Madrid, szept. 27., 12:00, 90 fokos dőlésszög) Az eredmények alapján egyértelműen érdemes növelni a homlokzat előtti terület fényvisszaverő képességét, hiszen a jelentős többletintenzitás a látható hullámhossz tartományban figyelhető meg, amit várhatóan a homlokzaton alkalmazott modulok jó hatásfokkal tudnak hasznosítani. Konklúzió A bemutatott esettanulmányok bizonyították, hogy egy helyesen működő termelésbecslési modell alkalmas a rendszer egyes üzemállapotainak vizsgálatára, illetve tervezői döntéstámogatásra. Jelenleg az egyes napelemtípusok spektrális válaszának modellbe történő integrálása a következő lépés, amit a csapat meg szeretne oldani. Reményeink szerint a nyár végére tervezett itthoni tesztüzem során elegendő mérési adatot tudunk majd összegyűjteni annak érdekében, hogy a szimulációt ellenőrizni, pontosítani tudjuk. Irodalomjegyzék [1] Ádám Gábor, Baksai-Szabó Kristóf, "Napelemes rendszerek termelésének szimulációja" (Elektrotechnika-2011/12) [2] Ross, R. G., "Flat-Plate Photovoltaic Array Design Optimization" (14th IEEE Photovoltaic Specialists Conference, San Diego, CA, pp. 1126-1132, 1980.) [3] R. Bird and C. Riordan, "Simple Spectral Model for Direct and Diffuse Irradiance on Horizontal and Tilted Planes at the Earth's Surface for Cloudless Atmospheres" (NREL TR-215-2436 Dec 1984.)

Ádám Gábor

Odooproject villamosmérnök, szimuláció és napelemes tervezés [email protected]

Dudás Péter Odooproject projekt villamosmérnök [email protected]

Muth Gergely Odooproject villamosmérnök, szimuláció [email protected]

10. ábra Diffúz besugárzás értéke a hullámhossz függvényében, albedo=0,2 és 0,6 esetén (Madrid, szept. 27., 12:00, 90 fokos dőlésszög) Konzulens: Dr. Kiss Péter – okleveles villamosmérnök, BME-VET adjunktus


17

Pásztohy Tamás

A napelemes rendszerek potenciális veszélyt hordozó hibái 2012-re a világon letelepített napelemes rendszerek (PV-rendszerek) összes kapacitása meghaladta a 20 GWp értéket (21,5 GWp)(3), ami 17,8%-os növekedést jelent a 2010-es értékhez képest. Ebben a fejlődésben egyértelműen Európa játssza a vezető szerepet. A 2011-es évben Magyarországon is fellendült a napelemes rendszerek terjedése. Az év végén a hálózatra vis�szatáplálós rendszerek összes kapacitása 3,75 MWp(2) volt. Ez a 2010-es 0,8 MWp(1) értékhez képest 4,7-szeres növekedést mutat. Bár még mindig jóval elmaradunk a környező országok adataihoz képest, és hazánk célkitűzései között nem is szerepel az, hogy több MWp kapacitásokat telepítsünk - 2020-ra 63 MWp(1) letelepített rendszerkapacitás elérése a kitűzött cél -, ez a növekedés is mutatja, hogy egyre több helyen találkozhatunk napelemes rendszerekkel.

A magyarországi rendszerek döntő része az ún. Háztartási Méretű Kiserőmű kategóriájába esik – a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 2008. január 1-jei módosítása szerint max. 50 kVA teljesítmény - és várhatóan az ilyen méretű rendszerek fognak sokasodni az elkövetkező években is. Ezeknek a rendszerek a telepítését sok kisebb-nagyobb vállalkozás végzi, nem úgy, mint a napelemparkok esetében, ahol két-három nagy cég kezében összpontosul a kivitelezés feladata. Mit is hordoz ez magában? Egyrészt ez örvendetes dolog, hiszen így sok vállalkozásnak jelent munkalehetőséget a napelemes rendszerek létesítése. Másrészt azonban veszélyt is jelent, hiszen előfordulhat, hogy olyanok is végeznek telepítéseket, akiknek sem a műszaki felkészültsége, sem a tapasztalata nem elégséges ahhoz, hogy megfelelő minőségben végezzék ezt a munkát. A napelemes rendszerek pedig potenciális veszélyforrásokat tartalmaznak! Mint tudjuk, a napelemmodulok a fény energiáját villamos energiává alakítják. Ez az energia egyenfeszültség formájában áll rendelkezésünkre, hiszen a napelemek egyenfeszültséget állítanak elő. Jelenleg ez a feszültség maximá1. ábra Napelemes rendszer lisan DC 1000 V, de már fejlesztés blokksémája, a napelem alatt állnak a DC 1500 V-os rendcsatlakozó doboz és az inverter szerek is. A villamos vontatásban csatlakozó doboz kiemelésével vagy vaskohászatban jártasak


18

kivételével a szakemberek nem rendelkeznek kellő tudással és gyakorlattal az ilyen feszültségszintű egyenárammal kapcsolatban. Ez az a veszélyforrás, amire elsősorban figyelemmel kell lennünk a napelemes rendszerek tervezése és kivitelezése során. A napelemes energiaellátó rendszerek és azok berendezéseinek létesítése során az MSZ HD 60 364-7-712:2006 2. szabványban találhatóak az irányadóak. Nézzük, hogy milyen követelményeket fogalmaz meg ez a szabvány a napelemes rendszerekkel kapcsolatban. Először is a DC-oldalon alkalmazásra kerülő alkotóelemekkel, kiemelten a csatlakozóberendezésekkel, azaz a Napelem Csatlakozó Dobozokkal foglalkozunk: A napelemes rendszerekben is az élet védelme, az áramütés elleni védelem biztosítása az elsődleges. Erre a DC oldalon is megoldást kell találnunk. „A napelemes rendszerek DC-oldalát akkor is feszültség alatt állónak kell tekinteni, ha a rendszer az AC hálózatról le van választva” mondja ki a létesítési szabvány 712.41-es pontja. Az AC-hálózatoknál alkalmazott érintésvédelmi megoldások, mint pl. a TT, vagy TN-rendszerek állandóan 2. ábra Inverter csatlakozó feszültség alatt álló DCdoboz 15 kVA-es rendszerhez, rendszereknél nem alkalvédelmi és kapcsolókészülékekkel mazhatóak. Akkor hogyan oldjuk meg az áramütés elleni védelem kialakításának feladatát? A létesítési szabványban rejlik a megoldás: a 712.413.2 pont a II. hibavédelmi osztály, azaz a kettős szigetelés alkalmazását javasolja a DC-oldal minden alkotóelemére, így a napelem csatlakozó dobozok áramütés elleni védelmének biztosítására is.

3. ábra Inverter csatlakozó doboz 140 kVA-es rendszerekhez, biztosítós terheléskapcsolókkal Az áramütés elleni védelem mellett kiemelt fontosságú az üzemeltetők, ellenőrzést, javítást végző személyek tájékoztatása. Az idézett szabvány 712.536.2.2.5.1 pontja előírja, hogy a napelem csatlakozó dobozokat el kell látni egy figyelmeztető felirattal vagy piktogrammal, ami jelzi, hogy a dobozban

lévő aktív vezetőket állandóan feszültség alatt állóknak kell tekinteni. A napelemes rendszerek DC-oldalán villamos kötéseket kell létesítsünk, és különböző védelmi készülékeket kell elhelyezzünk. Ezeket DC napelem csatlakozó doboz alkalmazásával tudjuk megoldani. A Napelem Csatlakozó Dobozok – a létesítési szabvány megfogalmazása szerint PV-panel, ill. PV-generátor összekötő dobozok - olyan 5. ábra Napelem csatlakozó szerelt egységek, amelyek a doboz 12 string fogadására napelemes rendszerek vezeés egyesítésére, kimenet egy tékeinek kötéspont-kialakítáinverter felé; 2-es típusú túlfesán kívül - a szabvány 712.3.5 szültség-védelemmel és 712.3.7 pontja szerint – különféle védelmi eszközök, például túlfeszültségvédők; szakaszolókapcsolók; biztosítók; viszáramdiódák elhelyezésére szolgálnak. A létesítési szabvány 712.511.1 pontja szerint a csatlakozódobozok kialakítása során be kell tartani az MSZ EN 60 439-1 szabvány előírásait. E szerint a napelemes rendszerek DC-oldalán csak tipizált (TTA) vagy részlegesen tipizált (PTTA) napelem csatlakozó dobozok alkalmazhatóak, egyedi kialakításúak NEM! A létesítési szabvány 712.512.1.1 pontja a következőket mondja ki: Az egyenáramú oldalon lévő villamos szerkezetek feleljenek meg az egyenfeszültségnek és az egyenáramnak. Ez magától értetődőnek látszik, mégis egy külön szabványpont írja ezt elő. Erre azért van szükség, mert ennek az egyszerű szabálynak a be nem tartása miatt keletkezik a legtöbb tűzeset a napelemes rendszereknél. Ez a szabványpont a csatlakozóberendezésekkel kapcsolatban azt mondja ki, hogy az ezek kialakításánál alkalmazott összes készülék, csatlakozóelem, vezeték, de maga a szerkezet is bizonyítottan feleljen meg a DC 1000 V-os feszültségnek! A vonatkozó előírások szinte valamennyi napelemes rendszer esetében túlfeszültségvédelem kialakítását írják elő, ez igaz a DC-oldalra vonatkozóan is. Ez több, összehangoltan kiválasztott túlfeszültségvédő készülék alkalmazásával biztosítható. A teljes rendszerről még a későbbiekben szó fog esni, itt csak a következőre hívjuk fel a figyelmet: napelemes rendszerek DC-oldalán 4. ábra Inverter csatlakozó csak kizárólag napelemes doboz 70 kVA-es rendszerendszerek védelmére kialarekhez, kismegszakítókkal kított készülékek alkalmazés 2-es típusú túlfeszültsághatóak! Különösen igaz ez a védelemmel leggyakrabban alkalmazott 2-es típusú készülékekre, mert ezeknél csak az ún. Y-kapcsolásúak alkalmazhatóak megfelelő biztonsággal. Ezek a DC-oldali készülékek jellemzően a napelem csatlakozó dobozokban kerülnek elhelyezésre. A telepítési szabvány 712.433.1 pontja szerint a napelemes rendszerek kábeleinek/vezetékeinek túlterhelés elleni


19

védelméről nem szükséges külön készülékkel gondoskodni, amennyiben ezeket az elemeket az Isc stc érték 1,25-szeresére méretezik. (Isc stc= rövidzárási áram, szabványos vizsgálati feltételek mellett). A kábelek/vezetékek zárlatvédelméről azonban gondoskodni kell. Ezt a védelmet leggyakrabban olvadó biztosító alkalmazásával biztosítjuk, amit mind a +, mind a – ágba be kell építeni. Mivel az alkalmazható biztosítók kiolvadási árama a névleges áram 1,5-szerese és a napelemes rendszerek névleges és zárlati árama között nagyon kicsi, mindössze 1,1szeres a különbség, ezért zárlatvédelemről csak három, vagy több string párhuzamos kapcsolása esetén kell gondoskodni. Nagyon lényeges, hogy csak és kizárólag gPV jelleggörbéjű, DC 1000 V-ra bevizsgált betétek alkalmazhatóak! Az alkalmazásra kerülő biztosító készülékek jellemzően a napelem csatlakozó dobozokban kerülnek elhelyezésre. Mit tudunk javasolni a napelemes rendszerek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével foglakozó kollégák részére a megbízható és biztonságos DC-oldali elemekkel és különösen a Napelem Csatlakozó Dobozokkal kapcsolatban? Azt, hogy tartsák be a létesítési szabvány előírásait, valamint alkalmazzanak az MSZ HD 60 364-7-712 és az MSZ IEC 60 439-1 szabvány vonatkozó előírásainak betartásával előállított, kettős szigetelésű, DC 1000 V-ra bizonylatoltan bevizsgált elemek és szerkezetek alkalmazásával kialakított, megfelelő figyelmeztető feliratokkal ellátott, CE megfelelőségi bizonylattal rendelkező előszerelt Napelem Csatlakozó Dobozokat. Bár a napelemes rendszerekben a legtöbb veszélyforrás a DC-oldalon jelentkezik, azért az AC-oldal is rejt magában veszélyeket, itt sem járhatunk el „rutinból”, kellő odafigyelés és szakmai felkészültség nélkül. A napelemes rendszerek AC-oldalán a DC/AC átalakítást végző inverterek által szolgáltatott villamos energiát egy ún. inverter csatlakozó dobozban egyesíteni kell. A létesítési szabvány 712.434.1 pontja szerint a napelemes rendszer vezetékeit és kábeleit a zárlati és túláramokkal szemben védeni szükséges. Erre a célra leggyakrabban kismegszakítókat alkalmazunk, amelyeket az inverter csatlakozódobozban helyezünk el. Ezeknek a készülékeknek a kiválasztása során egy szempontot fokozottan tartsunk szem előtt: itt nem energiaelosztás, hanem energiagyűjtés történik! Míg egy energiaelosztóban az egyidejűségi tényező értéke 0,3 – 0,6, addig ebben az esetben ezt az értéket 1-re kell válasszuk. Ha nem vesszük figyelembe ezt a méretezési alapelvet, akkor a

6. ábra Nem megfelelő olvadóbiztosító alkalmazásának következménye. A magas anyagminőségű szekrényszerkezet meggátolta a tűz tovaterjedését

termikus viszonyok miatt a hibásan kiválasztott készülékek nem megfelelően fognak működni, téves lekapcsolásokat fognak végezni. Ezt kiküszöbölhetjük speciálisan napelemes rendszerekben való alkalmazásra tervezett inverter csatlakozódobozok és ezekre hangolt készülék kiválasztási táblázatok alkalmazásával. Mint arról már volt szó, a vonatkozó előírások szinte valamennyi napelemes rendszer esetében túlfeszültség-védelem kialakítását írják elő. Ez több, összehangoltan kiválasztott túlfeszültségvédő készülék alkalmazásával biztosítható. Ez azt jelenti, hogy egy 1-es típusú (korábban B fokozat) készüléket a hálózati betáplálási pontnál; egy 2-es típusú (korábban C fokozat) az inverter AC-oldalán; valamint az MSZ EN 62 305 villámvédelmi szabvány szerinti biztonsági távolság betarthatóságától függően egy 1-es, vagy 2-es típusú készüléket a DC-hálózaton, az inverter DC-oldalán telepíteni kell. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy különös figyelemmell kell eljárni a DC-oldali készülékek kiválasztásánál. Végül, de nem utolsósorban a hálózathoz történő csatlakoztatásról ejtünk néhány szót. A létesítési szabvány 712.536.2.2.1 pontja alapján a napelemes rendszert, mint egy fogyasztói leágazást kötjük a fogyasztói hálózathoz. Zárlat-, és túlterhelés-védelméről gondoskodnunk kell (712.434.1 pont) és a hálózat táppontjánál – pl. a főelosztó gyűjtősínén - csatlakoztatjuk a hálózathoz (712.413.1.1.1.1 pont). A hálózati engedélyesekkel (áramszolgáltatók) foglalkozó kérdések túlmutatnak ennek a cikknek a témáján, azt azonban leszögezhetjük, hogy a velük történő minél korábbi kapcsolatfelvétel javasolható.

Röviden összefoglalva: A napelemes rendszerek létesítése során két alapvető kritériumot kell teljesítenünk. Az egyik a MEGBÍZHATÓSÁG kritériuma. A napelemes rendszereket több évtizedes üzemre alakítjuk ki, hiszen a célunk az, hogy hosszú időn keresztül állítsanak elő a nap energiájából villamos energiát a részünkre. A másik, fontosabb kritérium a BIZTONSÁG. Mint látjuk, a napelemes rendszerek sok potenciális hibalehetőséget hordoznak magukban, amelyek könnyen okozhatnak akár katasztrófát is. De könnyen meg is előzhetjük ezeket a hibákat. Tartsuk be a vonatkozó előírásokat, valamint megbízható és biztonságos alkotóelemekből valósítsuk meg napelemes rendszerünket. A téma iránt bővebben érdeklődők figyelmébe ajánlom a Magyar Mérnöki Kamara képzései közül a 13/2012/0029 törzsszámú, Napelemes Rendszerek Létesítése című kreditpontos képzést, amely részletesen taglalja a fenti cikk témaköreit. : Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve : ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet (3) : www.DigiTimes.com (1) (2)

Pásztohy Tamás mérnök-üzletkötő, solar-mérnök HENSEL HUNGÁRIA VILLAMOSSÁGI Kft. [email protected]

Lektor: Dr. Novothny Ferenc egyetemi docens, igazgatóhelyettes, Óbudai Egyetem

Kulturális Tavaszköszöntő az Elektrotechnikai Múzeumban Erzsébetváros Önkormányzat szervezésében 2012. április 22-én került megrendezésre a „Kulturális tavaszköszöntő”, melyet a „Kultúra Utcája-Egy utcányi kultúra” program keretében valósítottak meg. Az önkormányzat „barnaberuházásos” pályázata keretében felújított Elektrotechnikai Múzeum volt a rendezvény egyik központja. Az intézmény udvarán felállított színpadnál ismert előadók, énekesek, humoristák és megannyi produkció várta az érdeklődőket. A Múzeum erre az alkalomra rendezte meg az „Otthonunk Erzsébetváros” című időszaki kiállítást, amely régi képeslapokon keresztül ad visszatekintést a kerület társadalmi, kulturális és ipari fejlődésének évtizedeibe. A tárlatot az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány, Erzsébetváros Önkormányzat, valamint

Rendezvény a múzeum udvarán

Otthonunk, Erzsébetváros képeslapokon a Vavker Kommunikációs Kft. támogatta. Az állandó kiállítások megtekintése mellett, az érdeklődők részt vehettek egy rendkívüli fizikaórán is. A múzeumot a rendezvény ideje alatt közel 600 látogató tekintette meg. dr. Antal Ildikó

Rendkívüli fizikaóra a múzeumban Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 5

20

Liszt Zoltán

Családi ház villamosenergiaellátása napenergiával Az emberiségben az utóbbi időben kezdett el tudatosulni az a tény, hogy önmagában a kőolaj – mint kulcs energiaforrás – csupán véges lehetőséget nyújt arra, hogy fejlett bolygónk energiaéhségét kiszolgálja. A technológiák jelenlegi szintje már kecsegtető alternatív megoldásokat kínál a megújuló energiák terén: egyre kompaktabb, egyre jobb hatásfokú komponensek állnak rendelkezésre mind a szél, mint a Nap energiájának munkára fogásában. Ha a szél- és napenergiából villamos energiát termelő kompakt technológiák megléte adott, a jogalkotás és az Elosztói Engedélyesek egyértelmű, a fogyasztók által teljesíthető, valamint megfizethető bekerülési költségű beruházást igénylő követelményrendszert dolgoznak ki az ilyen jellegű erőművekkel kapcsolatban, akkor van esély arra, hogy a villamosenergia-rendszer „sejtszintjén”, a háztartások és intézményi épületek szintjén megkezdődjön egy eltávolodás a fosszilis energiák alkalmazásától.

Jogszabályi és Elosztói Engedélyesi háttér A háztartások saját villamosenergia-igényének fedezése céljából telepítendő kis teljesítményű (maximum 50 kVA névleges termelőteljesítményű) erőművek egyszerűbb engedélyeztetési és hálózatrakapcsolási eljárását elősegítendő a VET 3. § 24.-ban definiálja a háztartási méretű kiserőmű fogalmát (továbbiakban: HMKE), valamint a 13. § (2) bekezdés kimondja azt, hogy a HMKE kategóriába tartozó erőművek által termelt villamos energiát a villamosenergiakereskedőnek vagy egyetemes szolgáltatónak kötelezően át kell vennie. A 273/2011 (X.19.) Kormányrendelet – amely a VET végrehajtását részletezi – a fenti előírást megerősíti, továbbá többek között rendelkezik arról is, hogy a HMKE-k esetén felszerelendő kétirányú mérőberendezés felszerelése 3x16 A csatlakozási áramértékig az Elosztói Engedélyes, afelett a fogyasztó költségére történik. A 73/2011 NFM rendelet meghatározza azt, hogy az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó fogyasztók (tehát a háztartások szinte 100%-a) maximális csatlakozási áramértéke 3x63 A lehet, amely a HMKE szempontjából 43,5 kVA-es névleges teljesítmény maximumot jelent. A HMKE-kel kapcsolatos elosztói engedélyesi szabályozás alapja a területileg illetékes Elosztói Engedélyes Elosztói Szabályzata, amelyben rendelkeznek az igénybejelentési, létesítési folyamatról, valamint a HMKE hálózatra csatlakozásának műszaki feltételeiről, az alkalmazható inverterek típusairól. A 2012-es év első harmadában mindhárom magyarországi Elosztói Engedélyes egy legnagyobb részben azonos műszaki követelményrendszerrel állt elő, így a tervezők, kivitelezők számára szinte az egész országban azonos követelményeket 1.a ábra


21

(túlfeszültséglevezetők, DC-oldali és AC-oldali leválaszthatóság, védelmi paraméterek beállítási értékei) kell teljesíteniük egy-egy HMKE projekt tervezésekor, kivitelezésekor. Az Elosztói Engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózat szempontjából kulcsfontosságú inverterek esetében a szolgáltató meglévő nemzetközi vizsgálati szabványok alapján tanúsított invertereket enged felkapcsolódni a hálózatára, amely alapvető szabványok a következők: 1. MSZ EN 62109-1: 2011 – alap biztonsági szabvány 2. MSZ EN 61727: 1998 - az elosztóhálózati paraméterek 3. IEC 62116: 2008 – nem kívánt szigetüzem elleni védelem 4. MSZ EN 61000-6 1, 3 EMC követelmények 10 kW alatti berendezésekre 5. MSZ EN 61000-6 2, 4 EMC követelmények 10 kW feletti berendezésekre Amennyiben az Elosztói Engedélyes által közölt listán nem szereplő invertert kíván a beruházó beépíteni, úgy a fenti szabványoknak való megfelelőségi tanúsítványok Elosztói Engedélyesnek való benyújtásával kérhető az inverter hálózatra kapcsolása. Az Elosztói Engedélyesek HMKE-k létesítésével kapcsolatos információs oldalai az alábbi linkeken érhetőek el: – ELMŰ-ÉMÁSZ: http://halozat.elmu.hu/eromuvi-informaciok – E.ON: http://www.eon.hu/eon.php?id=290#alkalmazheto – EDF: https://www.edfdemaszhalozat.hu/pages/aloldal. jsp?id=29746 Mennyit termel? Hogyan termel? Egy napelemes HMKE beruházás esetén az első kérdések egyikének megválaszolásához az alábbi EU-s honlapon lévő online kalkulátor adja meg az egzakt választ: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php A honlap pontos hely- és rendszermeghatározás alapján kalkulálja a várható éves termelést. Az 1. a ábrán található

1.b ábra

példában Pécsett telepített 2,2 kWp teljesítményű, 35 fokos dőlésszögű, déli tájolású erőmű paramétereit adjuk meg, amelyre az 1. b ábra kalkulált eredményeit kapjuk. Az „Ed” oszlopban az átlagos napi termelés, az „Em” oszlopban az átlagos havi termelés kalkulált adatai találhatóak. Amennyiben általánosságban beszélünk, úgy Magyarországra közelítően az 1100 kWh/év villamosenergia-termeléssel lehet számolni egy 1 kVA-es (DC-oldalról ~1100 Wp) névleges termelőteljesítményű napelemes erőmű esetén, ha a napelemek dőlésszöge 35 fok, valamint a tájolás tisztán déli. Abban az esetben, ha a napelem elhelyezése nem az ideális dőlésszög és tájolás, az alábbi linken található módosító tényezőkkel lehet kalkulálni: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php Ebből adódóan, ha ismert egy adott épület mértékadó éves villamosenergia-fogyasztása, akkor abból már könnyen kiszámolható a szükséges teljesítményű beépítendő erőműkapacitás, amely fedezi az épület teljes éves villamosenergiaszükségletét. Az a tény mindenki előtt ismeretes, hogy a napenergiával való villamosenergia-termelés nem illeszthető menetrendhez, a napsütés sztochasztikus mivolta miatt nem tervezhető a villamos energia termelése. A HMKE tulajdonosok számára e tulajdonság nem jelent hátrányt, ugyanis a hálózatba vis�szatáplált, valamint a hálózatból vételezett villamos energia elszámolása kétirányú mérőberendezéssel, szaldóelszámolással történik, így a fogyasztó a közcélú hálózatot a teljes év folyamán „akkumulátorként” használja.

Mi a létesítés menete, hogyan épül fel? A napelemes HMKE kivitelezése általában a napelemeket tartó szerkezetek szerelésével kezdődik. A családi házak 90%-a cseréptetős kivitelű, az alkalmazott napelemek legnagyobb részben monokristályos vagy polikristályos kivitelűek, így e cikkben ez a rendszer kerül bemutatásra. Egy tipikus kiépítést tartalmaz a 2. ábra. A tetőszerkezet szarufái adják a rögzítésre alkalmas szilárdságú alapját a napelemeknek. A rögzítőrendszer fő elemei a tetőkampók és az arra felszerelendő alumíniumprofilok, melyekre rögzíthetőek a későbbiekben a napelemek. Kulcsfontosságú kötésnek számít a tetőkampó és a szarufa kapcsolata, így mindig kellő körültekintéssel, kellő alapossággal kell elvégezni ezen rögzítéseket. Ha a szarufán még egy további, a tetőfóliát leszorító ellenléc is van, akkor mindenképpen érdemes a tetőkampó teljes szarufára eső felületét az ellenléc vastagságával megegyező léccel „kipárnázni”, hogy a kapcsolat stabil, csavarodásmentes legyen. A kötésekhez ajánlott legalább 100x6 mm-es hosszúságú ácsszerkezeti csavarokat alkalmazni.

2. ábra

Mi az ügyintézés menete? A létesítés kezdetekor a fent részletezettek szerint a beruházónak meg kell választani az erőmű teljesítményét (vagyis a meglévő fogyasztási adatok, valamint az anyagi lehetőségek és szabad tetőfelületek függvényében kialakult maximális névleges AC-oldali inverter teljesítményt). A területileg illetékes Elosztói Engedélyes felé egy igénybejelentést kell tenni, amelyre a válaszlevélben (Előzetes áramszolgáltatói tájékoztató HMKE hálózatra csatlakoztatásához) megadott műszaki paraméterek és követelmények alapján a fogyasztó egy úgynevezett „Csatlakozási dokumentáció”-t készíttet, amelyet MMK által regisztrált villamos tervező, vagy regisztrált szerelő állíthat össze. A Csatlakozási dokumentációban az erőmű összes elemére vonatkozólag részletes műszaki specifikációt közöl a tervező, különös tekintettel a védelmi készülékekre, az inverterre, valamint az inverter védelmi beállításaira. A csatlakozási dokumentáció Elosztói Engedélyes általi jóváhagyása után, már a véglegesített műszaki tartalom alapján kivitelezhető a napelemes HMKE. A kivitelezés elkészülte után a fogyasztó készrejelenti az erőművet az Elosztói Engedélyes felé, aki hozzávetőlegesen 15 napon belül felszereli a kétirányú mérőberendezést, valamint megküldi a módosított


hálózathasználati szerződést és az egyetemes szolgáltató/ energiakereskedő is eljuttatja módosított villamosenergiavásárlási szerződését.

22

A tetőkampókhoz közvetlenül rögzíthető a vízszintes alumínium tartóprofil. A profiloknak természetesen meg van adva a terhelhetőségi értékük (hó pótteher, szélteher), amelyeket a profilokhoz tartozó táblázatokból kereshetünk ki. A kulcsparaméter az épület szarufatávolsága. A rendszerek konfigurálásánál mérlegelni kell, hogy a kevesebb kampó erősebb profillal, vagy a több kampó a gyengébb profillal fogja-e a kedvezőbb eredményt adni. A kampókat úgy kell felhelyezni a szarufákra, hogy a vízszintesen futó két aluprofil az alkalmazott napelem hosszának ¼-éhez és ¾-éhez essenek. A tartószerkezet szerelése után helyezhetőek fel a napelempanelek, amelyek alumíniumkeretét a profilsín hornyaiban csúszó négylapú anyákba kapaszkodó körmös szorítók rögzítik a vízszintes alumíniumprofilokhoz. Cseréptetős épület tartószerkezetének felépítését mutatja a 3. ábra. A felszerelhető napelemek típusairól, paramétereiről a cikk terjedelme nem enged hosszabban kifejtett részleteket. Gyakorlati oldalról megközelítve a kérdést, ahol korlátozott hely áll rendelkezésre, ott a nagyobb energiasűrűség miatt érdemesebb a monokristályos napelemeket választani, ahol a szórt fény jellemző, ott a vékonyfilm napelemek a legalkal-

lálja be az erőmű a fogyasztói vezetékhálózatba, amely fennálló terhelés esetén kiszolgálja a fogyasztót, terhelésmentes állapotban pedig kitáplálódik a közcélú hálózatba. Milyen megtérülési idővel lehet számolni? Jelenleg a magánszemélyek számára sajnálatos módon nincs támogatási forráslehetőség napelemes HMKE létesítéséhez, gazdasági szervezetek, önkormányzatok és egyébintézmények esetében a KEOP pályázatok a cikk írásakor zárva vannak, így a megtérülési számítások alapján a megtérülési idő – a választott erőműkomponensek minőségétől függően – hozzávetőlegesen 10-11 év, a cikk első részében már kalkulált éves termelést figyelembevéve.

3. ábra

masabbak a beépítésre, de családi házak cseréptetői esetén a legtöbb esetben a polikristályos napelemek kerülnek felhelyezésre. A HMKE tulajdonosának a paraméterek részletes ismerete helyett sokkal fontosabb a napelemek garanciája, valamint az élettertam alatti teljesítményerózió mértéke. A jelenleg piacon lévő napelemek nagy többségére jellemző már a 10 év termékgarancia és a 25 év teljesítménygarancia. A szerelés során a napelemeket egymással sorba kapcsoljuk, és az így kialakult sztringeket a védelmi készülékeken keresztül az inverter DC-oldali bemeneteire kapcsoljuk. Az idei év tavaszára ezen védelmi készülékek beépítését tekintve egységesedett a nézet: mindhárom Elosztói Engedélyes esetén a napelemek és az inverter közé leválasztókapcsolót, zárlatvédelmet, valamint DC-oldali túlfeszültségvédelmet kell telepíteni, amely készülékeket egy legalább 1000 V DC feszültségre bevizsgált kiselosztóban kell elhelyezni. A kábelezést igen körültekintően kell végezni, még mielőtt a stringeket kialakítanánk, az összes solar csatlakozót, sőt, az inverterre érkező kábelek csatlakozóit is fel kell szerelnünk a kábelvégekre, ellenkező esetben a felfűzött napelemek által kiadódó többszáz voltos feszültség áramütést okozhat. Az inverterek esetében a legfontosabb feltétel a korábban már említett szabványoknak való megfelelőség, amely tulajdonképpen uniformizálja az invertereket: a hálózati főbb paraméterek (feszültség és frekvencia) alsó és felső határértékei kerülnek meghatározásra, amelyek elérésekor az inveternek meghatározott időn belül le kell kapcsolnia. További 5. ábra két kulcsparaméter a szigetüzem megakadályozására szolgáló, hálózatkimaradás esetére meghatározott 200 ms Mit hozhat a jövő? kikapcsolási idő és a visszakapcsolásig kötelezően megadott 300 s késleltetés. Az inverterek beállításának tipikus küszöbA napenergia hasznosításával kapcsolatos általános jövőértékei és működési ideik a 4. ábrán láthatóak. kép igen pozitív. A napelem technológia fejlődése töretlen, az árak reménykeltő mértékben csökkennek, az inverterek lassan elérik a 99%-os hatásfokot, a közcélú hálózatokat üzemeltető Elosztói Engedélyesek is számolnak már a HMKE-vel. Reményeink szerint rövid időn belül a házaink tetején megjelenő napelemek beleépülnek a normális mindennapok berendezései közé, és úgyanúgy nem fognak „űrtechnológiának”, luxusterméknek számítani, mint a mobiltelefon, vagy a mikrohullámú sütő. 4. ábra A villamos hálózat kiépítését az inverter AC csatlakozójától a mérőhelyig a csatlakozási dokumentációban is fel kell tüntetni, a kötelezően megkívánt elemeket (zárlat és túlterhelésvédelem, túlfeszültséglevezető, leválasztókapcsoló) szintén definiálni, valamint a kivitelezés során beépíteni szükséges. Fizikailag a HMKE meglévő fogyasztói hálózatra való rákapcsolódása nagy általánosságban a lakáselosztónál történik, a termelt villamos energiát itt táp-

Liszt Zoltán szakmai igazgató Techniq 2000 Kft. [email protected]

Lektor: Nagy László, ügyvezető igazgató


23

szemle Szemle szemle szemle

Szepessy Sándor

Őszintén a napenergiáról Mind a szakmai, mind a laikusoknak szánt ismertetések lelkesen írnak a napenergia felhasználásáról. A ténylegesen üzembe helyezett teljesítményükről ritkábban írnak, mert azok rendszerint szerény értékek, pedig csak ezek ismeretében kaphatunk objektív képet a napelemek tényleges hasznosításáról. A Nap 170 000 TW teljesítményt sugároz a Föld felé, ebből 90 000 TW éri el a Föld felszínét. Ez az óriási teljesítmény azt jelenti, hogy 90 percenként annyi energia érkezik hozzánk, amen�nyit az emberiség egy év alatt fogyaszt el. Más kérdés, hogy hogyan lehet ebből a hatalmas energiából a Földünkön felhasználható energiát „megcsapolni”. Az emberiség aktivitásához szükséges összes teljesítmény jelenleg 15 TW (15.000 GW). Ebből mindössze 40 GW származik napenergiából. Ez alig 0,0027%. Mi lehet az oka ennek? Egyértelműen az, hogy jelenleg a napenergia lényegesen drágább, mint a fosszilis energia. A napelemekkel egyelőre nem lehet elérni az úgynevezett gridparitást. Ez akkor következik be, amikor a napelemekből származó áram annyiba kerül, mint a fosszilis energiahordókból származó energia. Németországban 18 GW teljesítményű napenergiával ezt elérték, de ehhez folyamatos állami támogatás szükséges. Ezáltal világelsők a napenergia-felhasználásban, holott a napsütéses órák száma jóval kevesebb, mint Magyarországon. A gridparitás szorosan összefügg a napsütéses órák számával, így Európában Spanyolországnak van jelentős előnye, de állami támogatások hiányában csak 3,8 GW napenergia-teljesítményig jutottak, bár ezzel is másodikak Európában. Érdekes szám, hogy bár a nap az egész Földön süt mégis a napenergia 76%-át – messze nem a napsütéses órákkal arányosan – Európában hasznosítják. A következő évben folyamatos fejlesztésekkel olcsóbbá válik a napenergia, az ezt célzó megoldásokról cikkünk második felében tudósítunk. Igazi áttörést azonban csak a 12 német nagyvállalat szövetségében, 25-30 éven belül Észak-Afrikában felállítandó szolártermikus – tehát nem fotovoltaikus – óriás naperőművek jelenthetnek. A napelemekben termelt áramot 5 helyen - Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, Görögországba és Törökországba - szállítanák át a tenger alatti kábeleken Európába. A terv szerint 2050-ben a projekttel Európa villamosenergia-ellátása legalább 15%-ban napenergiával megoldható. (Az ezzel kapcsolatos cikkünk az Elektrotechnika 2011/03 számában jelent meg, „Vízió a napenergia nagyfelületű kihasználása a sivatagban” címen.)

A fotovoltaikus napelemek továbbfejlesztése Természetesen világszerte folyik a fotovoltaikus napelemrendszerek továbbfejlesztése, hiszen ezek felhasználása bizonyos régiókban és megfelelő állami beavatkozással sikeresek lehetnek a környezetromboló fosszilis energiával működő energiaszolgáltatás kiváltására.

Vékonyréteg napelemekkel elérték a világrekord 18,7% hatásfokot A napenergia olcsóbbá tétele céljából nagy mennyiségben, könnyen előállítható jó hatásfokú napelemek gyártását fejlesztették ki a svájci Empa kutatóintézetben. A flexibilis CIGS


24

napelemek (1. ábra) megközelítik az üvegre applikált polikristályos napelemek hatásfokát. Előállatási költségük viszont lényegesen olcsóbb. A kisebb költséget egy „Roll-to-Roll” gyártósor kifejlesztésével érték el. További előnye az új terméknek a kisebb szállítási költsége és könnyű felszerelhető1. ábra sége. A flexibilitás lehetővé teszi pl. teljes épülethomlokzatok lefedését. Hordozható készülékek, sőt járművek esetén is alkalmazható.

Napenergiát tökélesítő eljárás automatikus napsugárkövető vezérlőművel Ezzel a berendezéssel pontosan kikísérletezhető az optimális napenergia-felhasználás az építéstechnikában. A németországi Waldzimmerben felépült kutató-fejlesztő, innovációs centrum forgótornyát napelemekkel fedték le. A jetter AG. Jetweb-technológiája gondoskodik arról, hogy a torony legfelső emeletén szögpontossággal kövessék a napot (2. ábra). A ferde toronylefedésen egy 200m2 –es napelem-berendezés van felszerelve. A teljesítmény optimalizálása céljából 8 összehangolt különleges hajtómotor pontosan a napra merőleges állásba fordítja a 250 tonnás tornyot. A 2. ábra teljesítmény ezáltal kereken 25%kal emelkedik. A pozicionált fotovoltaikus berendezés energiaparaméterei az alábbiak: • a berendezés teljesítménye 21,3 KW, • éves energiahozam 270⁰ körbevezérlés esetén kb. 24 000 KWh, • CO2- megtakarítás : 18,1 t évente, • fotovoltaikus felület 200m2. A meghajtás konstrukciója egy csillagvizsgálóéhoz hasonlít. Egy kör alakú vezetősínen a forgatást az említett nyolc meghajtómotor végzi. Az energia-hozzávezetést és a jelzésparancsok átvitelét a fix részhez 71 csúszógyűrűvel oldják meg. A vezérlő és meghajtó technika a berendezés forgó részén van elhelyezve. A napfelkeltét és naplementét a vezérlés jelzi. Naplemente után a forgótorony automatikusan az éjszakai pozíciójába áll be. Napfelkeltekor a napelemek az optimális pozícióba helyezkednek. Vihar esetén egy biztonsági pozícióba kerül3. ábra nek a napelemek. Szükség esetén kézi vezérlésre is átkapcsolható a berendezés. A teljes 360⁰ körülfordulás kb. 3 percig tart. A hajtás és vezérléstechnikát a 350-8 típusú jetkontroll berendezés végzi el (3. ábra). Fő feladatai: a nap útjának kiszámítása mellett a szervóhajtások pozicionálása, az internetes kommunikáció a napelemekkel az adatrögzítéshez és működtetéshez, és végül a kommunikáció a házi berendezésekkel. A jetkontroll készíti elő, hogy a mért adatok vizualizálhatók is legyenek. A pontos nappozíció megállapítása érdekében egy rádióóra folyamatosan beolvassa az időt. A vizualizáló

rendszer minden adatot, amit fotovoltaikus rendszer rögzít, áttekinthetően ábrázol. Olyan információkat is, mint napállás, szélerősség, hőmérséklet, légnedvesség. Ez a fotovoltaikus berendezés lehetővé teszi, hogy egy, a napenergiát felhasználó berendezéssel rendkívül pontosan, közvetlenül minden szükséges paramétert meg lehessen mérni, tárolni és így későbbiekben az adatokat értékelni, majd ebből minden következtetést le lehessen vonni a további fejlesztésekhez.

Szolár inverter 99%-os hatásfokkal Az inverter a második legfontosabb alkatrész egy napelemrendszerben. A napelem egyenáramot állít elő. Az inverter az egyenáramot hálózatkomform váltakozó árammá alakítja át, hogy a hálózatba lehessen kapcsolni. Az egyfázisú betápláló inverter három alapvető részből áll: 1 rész: a puffer kondenzátor, melyből a bemenetkor a szolárgenerátor egyenáramát közbetárolja, 2 rész: a váltakozó áramú híd négy félvezető kapcsolóval, amely az egyenáramot gyors ki-bekapcsolással „felaprítja”, 3 rész: egy fojtótekercs a kimenetnél, amely a váltakozó áramot szinuszossá alakítja. A legtöbb veszteség a kimeneti fojtótekercs és a bemeneti kondenzátor közt keletkezik. A kondenzátor és fojtótekercs csatolásmentesítésével elérhető, hogy megadott 4. ábra időközökben nem folyhat vissza áram, és elektromágneses zavarok sem keletkezhetnek feszültségugrások miatt a bejövetnél. Ezzel a topológiával az inverter hatásfokát sikerült a világrekord 99%-ra felemelni, és ezáltal a szolárberendezések hatásfokát is lényegesen javítani. (4. ábra) E néhány példa jelzi, hogy tág tere van még a fotovoltaikus napelemrendszerek továbbfejlesztésének. A napenergia áttörő és olcsó felhasználását viszont valószínűleg csak néhány évtized múlva, szolártermikus rendszerekkel lehet megoldani. BULLETIN 7/2011 ETZ S4/2011

Bencze János

A fotovillamos energiatermelés helyzete Európában 2011-ben Európában az új fotovillamos beruházások 20,9 GWot tettek ki, ez kb. a 75%-a a globálisan üzembe helyezett (27,7 GW) napelemes áramtermelésnek. Németország már rég óta élen jár Európában az ún. tiszta energia hasznosításában. Jelenleg 24,7 GW kapacitású napelemes erőművet működtet, ami a teljes áramtermelő kapacitásának kb. 3%-a. Mi az oka annak, hogy Németország jelentős előnyre tett szert ezen a területen? 2000-ben elsők között a világon hozták az ún. „Megújuló energia törvényt”. Ebben bevezették az ún. „feed-in tariff”-ot, ami azt jelenti, hogy meghatározott, a törvényben rögzített áron köteles a rendszerirányító 20 éven keresztül átvenni a megújulóból származó villamos energiát. Az átvételi ár csökken az idővel, ezt


25

azért határozták meg így, hogy ezzel is ösztönözzék a gyártókat az innovációra. Az átvételi rendszer stabil volta megteremti a bizalmat, ennek köszönhető, hogy igen sok német háztetőn ott találhatók a napelemek, és a beruházások száma exponenciálisan nő. Németország nincs egyedül Európában az e területen évről évre történő gyors növekedésével. Olaszország a második legnagyobb beruházó ezen a területen, és láthatóan évről évre csökken a különbség a két ország között. Olaszország 2010-ben 2009-hez képest megháromszorozta (1 GW-ról 3 GW-ra) kapacitását. Hasonló a helyzet 2011-re vonatkozóan is. Ez a kedvező „feed-in tariff”-nak és a kedvező pályázati lehetőségeknek köszönhető. Köztudott, hogy Európában az olaszoknál a legkedvezőbb a környezeti helyzet naperőművek telepítésére. Angliában egész más a helyzet. 2010 végén bejelentették a reális „feed-in tariff”-ot, a beruházások ugrásszerűen növekedni kezdtek. A fotovillamos panel árak 2010-ről 2011-re 30%-ot estek, a jelentősen megnövekedett piaci verseny miatt. Az Energia- és Klímaügyi Minisztérium (Department of Energy and Climat Change, DECC) azonban pánikolni kezdett a magas támogatási költségek miatt, és a szükséges megszorításokra hivatkozva 50%-kal csökkentette e megújuló energiaforrás támogatását, $ 0,68 centről $ 0,33 centre. A döntés következményeit az alanti ábra jól szemlélteti. További következménye volt a fotovillamos panelek iránti igények jelentős csökkenésének, hogy több ezer munkahely megszűnt. Az északkelet-európai államokban, Lettországban, Litvániában és Észtországban országonként mindösszesen 0,1 MW alatt van a beruházott fotovillamos erőmű-kapacitás. A költségvetés ezekben az országokban nem támogatja ezt az energetikai megújuló rendszert. Megjegyzendő, hogy Litvánia az elmúlt hónapokban avatta fel első napelemgyárát, de nem saját célra, hanem a környező országok számára. Európa számos országa szenved a gazdasági válságtól, így erre a célra nem tud áldozni. Ez főleg Görögország számára jelent gondot, hiszen a környezeti feltételek ott kiválóak. Bizakodásra ad viszont okot a jelenleg tervezés alatt lévő, a Szaharában elhelyezésre kerülő, ún. Desertec projekt, amely már a tervek szerint 2015-ben energiát fog termelni Európa számára. Ez lesz a világ legnagyobb fotovillamos erőműfarmja. A tervek szerint ez a napelemtelep teljes kiépítésében 2050-re, Európa villamosenergia-szükségletének 15-20%-át fogja biztosítani. Megjegyzendő, hogy az európai tervek mellett más államok is jelentős erőfeszítéseket tesznek fotovillamos áramtermelés meghonosítása tekintetében. Ezek közül is a legjelentősebbek az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India, Japán. Ezen célok elérését legjobban a német példa segíti elő, mind Európában, mind bárhol a világon. Forrás: Clean Technia / 2012. 02. 16.

világítástechnika Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Dr. Vetési Emil

A III. Led-konferencia üzenete A MEE Világítástechnikai Társaság és az Óbudai Egyetem 2012. február 7-8-án rendezte a III. LEDKONFERENCIÁT az egyetemi Auditorium Maximumban, amelyet Nagy János, a VTT elnöke „LED a világítástechnikában” mottó köré csoportosított gondolatokkal nyitott meg. Alapvető üzenete: most érkezett el a LED egy olyan fejlesztési szintre, amikor alkalmazásának lehetőségeit mind műszaki, mind gazdasági szempontból érdemes összehasonlítani a „hagyományosnak tekinthető” fényforrásokkal. A következőkben az előadások és az előadók megállapításait, tapasztalatait és üzeneteit foglaljuk csokorba. Nyitóelőadásában Schanda János a LED-terminológia nemzetközileg egységes kialakításának időszerűségét hangsúlyozta. Ismertette néhány CIE-fogalom angol és magyar meghatározását. Üzenete a világítástechnikai szakemberekhez: közös gondolkodással hazánkban is dolgozzák ki az egységes magyar szóhasználatot. Esztergomi Ferenc a LED-es közvilágítási lámpatestek fényáramának változását előidéző körülményeket részletezte: a működési hőmérsékletet és a bekapcsolástól eltelt időtartamot. A lámpatestgyártók 25 oC hőmérsékletű PN-átmenetre adják meg a fényáram értékét, amely a laboratóriumi méréseknek is alapja. Minthogy a LED „hidegkedvelő” fényforrás, javasolta (=üzente), hogy „a valóság közelítése érdekében” a 15 oC környezeti hőmérsékletre átszámított adatbázist használják a tervezőprogramokban. Lambert Miklós is a LED-es világítótestekben keletkező hőenergiáról, és ennek a hőnek az elvezetésére hivatott hűtési módokról tartott előadást. Üzenete: a természetes hűtésnek több előnye van, mint a karbantartás-igényes ventilátoros hűtésnek. Hannák Gábor a nanokristály-félvezetők elméletével és gyakorlatával foglalkozó előadásában felvázolta öt jövőbeli alkalmazás lehetőségét, ez az üzenete is: a Quantum Dots-LED (nagy színterű, réteges kijelzők), a remote phosphor (hangolható színű fényforrások tervezéséhez), a biological labeling (élő szövetben biológiai képalkotás), a micro-contact printing (kijelző gyártáshoz, kódolás technikához), a napelem-technológiához. A LED-fényforrástervezés számítógépes szimulációjának első lépése a gyártói adatbázis beolvasása. A BME egyik kutatócsoportja az adatbázisok megbízhatóságát vizsgálta goniofotométeres, spektro-radiométeres és megvilágítási mérésekkel. A csoport tagjai: Samu Krisztián, Czmerk András, Németh Zoltán, Veres Ádám, és az előadást tartó Gémesi Szabolcs. Üzenetük: a megbízhatóság azért fontos, mert a szimuláció további fázisai „magukban hordozzák” az adatbázis hibáit. Szintén a gyártói adatok megbízhatóságát vizsgálta németországi tanulmányai és világítástechnikai laboratóriumi munkája során Szegulja Márton. Üzenete: a nagyteljesítményű LED-


26

ek fénytechnikai és elektromos tulajdonságait valós működési körülmények között kell tanulmányozni. (Az előadás szerves része a kiállított poszter.) A Pannon Egyetem kutatói főkomponens-analízissel kidolgozták a LED-es fényforrások spektrális összetételének tervezési módszerét. A kutatók névsora: Hanák Barbara, Rumpler Mihály, Pfeiffer Attila és az előadó, Kránicz Balázs. Az eredmény: A PCről vezérelt, az izzólámpa helyettesítésére tervezett spektrális összetételű LED-fényforrás. (Az előadás szerves része a kiállított poszter.) G. Szabó István „nem szokványos” világítási követelményeket is kielégítő LED-es világítási megoldásokat mutatott be: az UV- és IR-sugárzó LED-ek, az extra kisszögű súrolófény, a robotkarba épített világítás, a fókuszáló hengerlencsével kialakított csíkvilágítás, a 10 mm vékonyságú, nagy felületű homogén háttérvilágítás. (Az előadás szerves része a kiállított poszter.) „Készülékek energiahatékonysága – merre halad az EU és mi történik Magyarországon?” című – Klinger Gyöggyel együtt készített – előadást Zsákai Zoltán tartotta az Energy using Product (EuP) és az Energy related Products (ErP) közötti különbségről, a régi és az új energiacímkékről, az energiacímke és az eco-design közötti kapcsolatról, a CE-jelölés és az eco-design direktíva közötti összefüggésről, és végül: a direktíva céljáról, ami az ec.europe eu/energy /lumen/index honlapon magyarul is olvasható. (Az előadás szerves részét képezte a kiállított poszter.) Az Odooproject világítási csapatának (Dudás Péter, Horváth Sándor, Lőrincz Dániel) negyedik tagja – Urbin Ágnes – tartott előadást arról a versenyről, amelynek célja a napenergiával működő lakóépületek tervezése-építése-üzemeltetése. Üzenete: LED-fényforrásokkal megvalósítható az épület globális és lokális világítása. (Az előadás szerves részét adta a kiállított poszter.) A LED-es múzeumvilágítás követelményei mások, mint az általános belső téri világításé és a közvilágításé. Ezeket a más követelményeket „egy híres európai műemlék” 2011-2015 között megvalósítandó EU-s projektjének tervezési szempontjaiként ismertette Szabó Ferenc (társszerző: Schanda János). A jelenlegi 250 W-os fémhalogénlámpák helyett LED–fényforrásokkal készül a korszerű világítás. Böröcz Sándor a „LED színpadvilágítás 2011 - nagy meglepetések nélkül” című előadása a LED alkalmazását ismertette a két alapvető színpadi fényvetőtípusban: a PC- és a profilfényvetőben. A hagyományosnak nevezhető RGB, továbbá a már használatos RGBW (W…White) 4 morzsás modul mellett megjelent az 5 színű színkeverésre alkalmas RGBCA (vörös – zöld – kék – ciánkék – borostyánsárga) modul is.

Böröcz Sándor, a LISYS Zrt. ügyvezető igazgatója

A LED-lámpatestek üzletvilágítási alkalmazásáról – Jánosi Tamással közösen – készített tanulmányt Kölkedi Attila ismertette. A szegedi SPAR-áruház teljes világítási berendezése – hazánkban elsőként – LED-es világítótestekkel készült 2011-ben. A beruházó által igényelt költség- és energiahatékony berendezést a gyártó Zumtobel tervezte, méretezte és még a gazdaságossági számítá-

sokat is elvégezte. Az eredmény: 50% energia- és sok karbantartási költség megtakarítása, így 4 éven belül megtérül a beruházás, mondta az előadó (valószínűleg egy hasonló, nem LED-es áruház meglévő világításához viszonyítva, gondolta e sorok írója). A CIE 2010-ben megalakult TC3-50 munkabizottsága a belső téri LED világítási rendszerek minőségi jellemzőivel foglalkozik. Magyar tagja – Némethné Vidovszky Ágnes – által felvázolt jellemzők: vizuális komfort és –fáradás, káprázásmentesség, fátyolreflexió, árnyékosság, villogás, sztroboszkóphatás, helyiség- és színmegjelenés, fénysűrűség- és színállandóság. Kiemelte a fej feletti káprázás témáját: a nézési síkon kívüli lámpatestek által okozott zavaró fizikai kellemetlenséget, amely hatást „fizikai káprázás”-nak javasol nevezni. Schwarcz Péter szerint a LED-et tartalmazó világítások tervezéséhez az eddig használt mennyiségeket másként kell értelmezni. Indokai: A LED-fényforrás fényárama csak a lámpatestés nem a világítástervezők részére ad használható információt. A világítástervező programok által használt fényeloszlást azért kell újraértelmezni, mert az üzemelő világítótestben a fényáram nem névleges értékű. A világítótest várható és hasznos élettartama nagy mértékben különbözik egymástól. Üzenete: csak az újraértelmezett mennyiségek alkalmazásával lehet pontosabban méretezni a világítást. „Divatszavaknak” minősíti Vetési Emil a „teljesítmény, energia és költség” jelzőkkel emlegetett „takarékosság, hatékonyság és racionalizálás” fogalmakat akkor, ha ezek használatát nem támasztják alá képletekkel végzett számítások. Üzenete: a racionalizálás kizárólag meglévő (!) berendezések korszerűsítését jelentheti, a megtérülési időtartam pedig csakis korszerűsítésekre (!) értelmezhető – különben mihez képest „gazdaságos” egy új berendezés? Fodor István előadásának üzenete: A gyártók napjainkban szembesülnek azzal, hogy igenis optikákat kell fejleszteni LEDes lámpatestekbe. A nagy „fényáramcsomagok” és a nagyszámú, kis szögben sugárzó LED-ek nehezen állnak össze komplex fényeloszlássá. Egyes gyártók prizmákat, lencséket, mások reflektorrendszereket használnak. A bemutatott közvilágítási lámpatest optikai modulja fémgőzölt tükörrendszer a LED-csoport körül. Így egyenletes megvilágítás és fénysűrűség hozható létre – káprázás és fényszennyezés nélkül. Mancz Ivette a közvilágítás korszerűsítésének változatait és követelményeit vázolta fel. Tapasztalatai és számításai alapján megfogalmazható üzenete: a 100 W-os vagy annál kisebb egységteljesítményű fényforrásokkal szerelt meglévő berendezések korszerűsítésére a LED-fényforrás gazdaságos lehet, de 100 W felett a kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpa és/vagy a nagynyomású nátriumlámpa javasolt. Gépkocsikba a LED-fényforrásokat először helyzetjelzőként és műszerfal-visszajelzőként, majd nappali menetjelzőként használták. Újabb alkalmazásuk a tompított és a távolsági fényszóró – mondta Frank Tibor. Üzenete: napjainkban elektronikával vezérelt világítótesteket fejlesztenek statikus és dinamikus kanyar- és sarokfényekhez, valamint távfényasszisztenst és kamerával vezérelt adaptív előrevilágítást terveznek. Angolul tartotta – „A legutóbbi LED-projektek Németországban: energiamegtakarítási lehetőségek, világításminőség, 10 belső és szabadtéri LED-projekt értékelése” című, egyórás – előadását Tran Quoc Khan, a darmstadti egyetem professzora.


27

A német oktatási és kulturális minisztérium 2009-ben indította a „Városok új fényben” elnevezésű projektjét, amelyre 141 város pályázott. 10 város kapott 2-2 millió eurós támogatást a LED-es energiamegtakarítási ötleteik megvalósítására. Bemutatta az iskola-, múzeum-, alagút- és közvilágítás tervezési céljait, irányelveit és mérési módszertanát. (Üzenete hazánkban minisztériumokat érintene.) Kolláth Zoltán csillagász – kutatótársaival – megvalósult szabadtéri világítási berendezések következményeit vizsgálta és minősítette a fényszennyezés szempontjából. Előadásának 3 fontos üzenete: 1. A hosszú élettartamú LEDekkel több évtizedes károkat okozhatnak rossz tervezés esetén. 2. A rossz megoldások ellen törvényi szabályozás szükséges. 3. „CSAK oda, CSAK olyan mértékű, CSAK amikor…!” Miskolcon 2011-ben helyezték üzembe „a jövő – 500 m hos�szú – közvilágítási hálózatát”. Azért jelképezi a jövőt – mondta Kovács Csaba –, mert egyrészt a megvilágítási szint növekedésével egyidejűleg energiatakarékos a régi berendezéshez viszonyítottan, másrészt távfelügyeleti rendszer működteti. A világítótestek egyedileg szabályozhatók, pl. éjjel kisebb teljesítményre. Útkereszteződéseknél és gyalogosátkelőknél nem csökkentik a megvilágítást. Üzenete: távszabályozással – az energiatakarékosság mellett – javul a közlekedésbiztonság. Mancz Ivette és Szőke Tamás közösen készítette „A közvilágítás modernizációja LED-es lámpatestekkel Hódmezővásárhelyen” című előadást. 6300 db LED-es világítótestet szereltek új tartószerkezetekkel a meglévő energiaelosztó hálózat oszlopaira. Az előadás üzenete: Arra a kérdésre, amit a korszerűsítés előtt többen feltettek: „lehet-e LED-del „közvilágítani”, a válasz igen! 100 utca meglévő és új berendezésének méréseivel bebizonyították, hogy a szabványtalan világítás helyett a korszerű berendezéssel szabványossá vált mind a megvilágítás, mind az egyenletesség, és még az energiamegtakarítás is 35% lett! Giczi Imre beszámolt a – VTT elnökségének határozata alapján – 2011-ben megalakult LED Munkabizottság feladatairól, és bemutatta a munkacsoportok vezetőit: tudomány: Poppe András, internetfórum: Nádas József, oktatás: Némethné dr. Vidovszky Ágnes, alkalmazás: Molnár Károly, stratégiai kapcsolatok: Giczi Imre. Üzenete: a konferencia résztvevői regisztráljanak a LEDfórumra, és látogassanak el a www.ledcafe.hu honlapra! Schanda János zárógondolatai: érdekes előadásokat/előadókat hallottunk, vitatkoztunk egymással, tanultunk egymástól – köszönet az együttgondolkodásért –, jövőre Isten segítségével újra találkozunk. Az előadásokat „kerekasztal-beszélgetés” követte. A poszterek öt előadás részleteit mutatták be, ezek az előadás-ismertetőkben is megjelentek. A rendezvényt kiállítás tette teljessé.

Dr. Vetési Emil c. egy. doc., a MEE-VTT és a MMK tagja [email protected]

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes

biztonságtechniKa Biztonságtechnika biztonságtechnika biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012. április 4. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 260. ülésén a munkabizottság dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között állást foglalt a PEN-vezető PE-re és N-re való szétválasztásáról, a felfűzött lámpatestek hibavédelméről, a kaputelefon transzformátorok kialakításáról, a transzformátorállomások földelési ellenállásméréséről, az előregyártott kapcsolóberendezések helyszíni vizsgálatáról, célgépek villamos működtetésének tervezéséről és a villamos létesítési előírások változásainak alkalmazásáról. 1.) Papp István (Profi Villámvédelem Kft.) a PENvezető szétválasztásával és a felfűzött lámpatestek hibavédelmével kapcsolatban kérdezte: szabványosak-e a felülvizsgálata során talált, itt ismertetett megoldások? a) Egy többszintes épületben TN-C-S hálózatot alkalmaznak. A főelosztóban kialakították az 5 vezetékes rendszert, de erről csak a pince szinti alelosztó van megtáplálva. A felette lévő szinteken az alelosztókba csak 4 vezetékes kábel csatlakozik, ahol a PEN-vezető sorkapocsba érkezik, majd tovább megy a felette lévő elosztóba. Az egyes emeleteken lévő alelosztókban választják szét a PEN-t: a sorkapocsról a fogyasztói elmenő PEvezetők sínjére kötik át a PEN-vezetőt, majd PE-sínről egy 10 mm2 vezetékkel csatlakoznak a fogyasztói elmenő N nulla sínre. b) Nehezen hozzáférhető helyen, kb. 300 db lámpatest van sorba kötve (egyszerre 60 db az egy kapcsolóval leválasztott lámpák száma). Az egyéb okok miatt leszakadt lámpáknál a húzásmentesítés sem oldja meg a védővezető esetleges megszakadását (a sorkapocs már nem bírja el a lámpa súlyát). VÁLASZ: a) A főelosztóba érkező PEN-vezető szétválasztása és az ötvezetős pincei ellátás új létesítésnek számít és helyesen van kialakítva. A négyvezetős felsőszinti alelosztói ellátás régi létesítésnek minősül, úgy tekintjük, hogy a PEN-vezetőt viszi tovább, itt csak arra kell vigyázni, hogy az EPH csomópontnak is tekinthető elágazási pont, azaz az összekötött sínek közül a PE-sínről történjen a PEN-vezető szintekre továbbvitele. Az összekötés módjára és kialakítására vonatkozólag nincs előírás, a szerszámmal bontható kötések bármelyike szóba jöhet, és úgy kell tekinteni, hogy csak szakember nyúlhat hozzá, tehát megbontása az ő felelőssége! b) Először meg kell oldani a lámpák szakszerű mechanikai felfüggesztését, hogy ne szakadjanak le. Az árambetáplálást és a védővezető-csatlakoztatást a felfüggesztéstől függetlenül kell megoldani! A védővezető soros bekötésére vonatkozóan


28

az MSZ EN 60364-5-54:2007 szabvány 543.3.5. szakaszának követelménye: „Villamos szerkezetek teste nem lehet más villamos szerkezet védővezetőjének része,…” A szabvány magyarázatos kiadásában e szakasz után magyarázat van beszúrva. E magyarázat szerint bizonyos feltételek teljesítése esetén elfogadható egyes készülékek védővezetőinek sorba fűzése, ez az engedmény, amelyet itt keretbe foglaltunk, Papp István mindkét kérdésére vonatkoztatható! „Ez a(z 543.3.5. szakaszban előbb leírt) tilalom nem zárja ki azt, hogy a védővezető az egyes készülékek sorkapcsain átvezetve legyen kialakítva, és így legyen folytonossá téve. A korábbi hazai előírások (MSZ 172-1) ezt csupán az esetekben engedték meg, ha a tápvezeték fázisvezetői is ugyanígy vannak vezetve (tehát a közbenső villamos szerkezet kiiktatása egyúttal az áramköri táplálást is megszakította). E szabvány ilyen részletekkel nem foglalkozik, de a műszaki szempontok nyilván most sem változtak meg. 2.) Fagyas Imre felülvizsgáló kollégától a következő kérdést kaptuk: A kaputelefon központok táplálását 220/12 V-os transzformátorok látják el, de döntő többségük nem biztonsági kivitelű. Szerkezetük megfelel a vonatkozó előírásoknak, de az adattáblájukon nem szerepel a biztonsági kivitelre utaló szöveg vagy ábra. Véleményem szerint kaputelefon központok érintésvédelme érintésvédelmi törpefeszültség, ezt biztonsági transzformátorral kellene előállítani. Mivel jelentős mennyiségről van szó, ezért kérem az állásfoglalásukat ez ügyben. VÁLASZ: Ha egy transzformátoron nincs feltüntetve a biztonsági transzformátor jelölése, akkor az – a tényleges műszaki kiviteltől függetlenül – nem tekinthető biztonsági transzformátornak. Ha egy ilyen transzformátor törpefeszültségű rendszert táplál, akkor ez üzemi (funkcionális) törpefeszültségnek (FELV) minősül, és az e rendszerről táplált szerkezetek hibavédelmét („érintésvédelmét”) az MSZ HD 60364-441:2007 szabvány 471.7.3. szakasza szerint kell megoldani. Röviden: a FELV-ről táplált szerkezetek testét össze kell kötni a tápforrás primer áramkörének védővezetőjével. A korábban létesített ilyen berendezésekre vonatkozóan az MSZ 2364-470:2002 szabvány 471.3.3 szakasza intézkedett, de az csupán fogalmazásban tér el a jelenlegi szabványban rögzített követelménytől. Ha a FELV rendszer valamiért nem oldható meg, akkor jelöléssel ellátott MSZ EN 61558-28:2011 szabvány szerinti, biztonsági transzformátort vagy tápegységet kell alkalmazni. 3.) Orlay Imre földelési ellenállásméréssel kapcsolatos kérdése: Az áramszolgáltatói transzformátorállomásoknál a nullavezetővel egyesített földelés és a kisfeszültségű hálózat oszlopainak földelési ellenállását erősáramú módszerrel kell ellenőrizni. Az előírt mérést sok esetben nem tudják elvégezni, mert belterületeken nem lehet független oszlopföldelést találni, illetve nem lehet segédszondát leverni. Ilyen esetekben elfogadható-e a két lakatfogós mérési módszer alkalmazása a földelési ellenállás mérésére? VÁLASZ: Az Érintésvédelmi Munkabizottságban már többször foglalkoztunk e kérdéssel, bár nem áramszolgáltatói szempontból. Állásfoglalásunk: A két lakatfogós módszerrel

való földelésiellenállás-mérés minden olyan esetben elfogadható és alkalmazható, ahol a segédföldelő (szonda), ellenföldelő elhelyezése objektív nehézségbe ütközik. 4.) Spilko József a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. ügyvezető igazgatója állásfoglalást kért az Érintésvédelmi Munkabizottságtól az IEC 61439-1 és -2 szabványok szerint kialakított tipizált tokozott elosztó berendezések áramütés elleni védelmének vizsgálatára vonatkozóan. VÁLASZ: Az Érintésvédelmi Munkabizottság megtárgyalta a kérdést, és a következő szövegű állásfoglalást egy tartózkodás mellett megszavazta: Ha a tipizált kapcsolóberendezés rendelkezik az IEC 61439-1:2010, és az IEC 61439-2:2010 szerint elvégzett ún. tervezési ellenőrzésekkel (Design Verification), és a berendezésgyártó elvégezte az ös�szeszerelt kapcsolóberendezésen az IEC 61439-1:2010 és IEC 61439-2:2010 szerinti valamennyi ún. rutinvizsgálati ellenőrzést (Routine Verification), és azt jegyzőkönyvezte, valamint ellátta adattáblával, akkor az összeszerelt kapcsolóberendezés terméknek minősül, annak valamennyi következményével. Így nem vonatkozik rá az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány szerinti „Villamos berendezések érintésvédelmi ellenőrzése” követelmény. Ez az állásfoglalás azt jelenti, hogy ha az így elkészített berendezést a helyszínre szállítják, és ott csatlakoztatják a hálózathoz, az érintésvédelmi szabványossági felvizsgálónak a szekrény belső kialakításával nem kell foglalkoznia, csak csatlakozási ponton kell hurokellenállást mérnie, ha az pl. I. év osztályú berendezés. Azonban célszerű, ha szemrevételezi a berendezést, és ha szállítás közbeni sérülést, deformációt talál, vagy a helyszíni beállítás, csatlakozás, szerelés során, szakszerűtlen, pótlólagos, a tervekben nem szereplő szabványtalan megoldásokat alkalmaztak, ezeket szóvá kell tennie! 5.) Matuszek László kérdése: Célgép gyártásánál lehet-e kapcsolási rajzot készítenem az alábbi képesítésekkel: villamosenergia-ipari technikum, villanyszerelő mestervizsga és PLC programozó? VÁLASZ: Ellentétben a villamos hálózati (épületlétesítési) tervezéssel, a készülék, célgép villamos tervezése nincs szakmai végzettséghez kötve. Tehát a felsorolt villamos szakmákkal, a meglévő szakmai gyakorlatával és az adott célgép biztonsági, műszaki és minőségi követelményeinek ismeretével elkészítheti a kapcsolási rajzot (azaz a célgép villamos tervét). Mint felelős tervező alá is írhatja azokat. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a célgép gépészeti és villamos tervezésénél, valamint a gyártásánál és ellenőrzésénél teljes mértékben figyelembe kell venni és betartani az adott célgépre vonatkozó biztonsági követelményeket rögzítő műszaki tartalmú jogszabályok (direktívák, ill. ezek honosított jogszabályai) valamint e jogszabályok által meghívott szabványok előírásait! Ezek elsősorban a következők lehetnek: 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet: Kisfeszültségű berendezések, 62/2006. (VIII.30.) GKM rendelet: Elektromágneses összeférhetőség (EMC) és 16/2008. (VIII. 30.) NFFG rendelet: Gépek biztonsága. Ezenkívül az MSZ EN 60204-1:2010 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei.


29

Általános előírások c. szabványt ajánljuk figyelmébe, valamint az adott „célgépre” vonatkozó termékszabványt. 6.) Juhász János felülvizsgáló kollégától a következő kérdéseket kaptuk: a) Az Érintésvédelmi Munkabizottság üléseiről készült emlékeztetőhöz hogy lehet hozzájutni? b) Honnan lehet értesülni az aktuális jogszabály, rendelet vagy szabványmódosításról? A hatályos jogszabály, rendelet honnan tudható meg egyértelműen? A 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet, a KLÉSZ érvényben van még? c) Az újonnan kiadott 28/2011.(IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem ismerteti olyan részletesen az EBF felülvizsgálati módszerét, mint a korábbi OTSZ, ezentúl hogyan kell végezni a felülvizsgálatokat? d) A nem norma szerinti villámvédelmi berendezés felülvizsgálatakor milyen szabványra kell hivatkozni? e) Ha egy épület kivitelezésének időpontjában érvényes jogszabályt, rendeletet alkalmazok, akkor a Minősítő Iratban feltüntethetek-e már hatályon kívül helyezett jogszabályt, rendelet számot? Hibát követek-e el azzal, ha adott épület felülvizsgálati minősítésében a már hatályát vesztett ÖTM rendeletre hivatkozom, mivel az akkor érvényes volt, amikor az épület készült. f) Mi a teendő, ha hivatalosan nem tudni, hogy mikor történt a kivitelezés, és szemmel láthatóan nem történt jelentős átépítés az épületen? VÁLASZOK: a) Az Érintésvédelmi Munkabizottság üléseiről készült emlékeztetőt a MEE honlapján, és az Elektrotechnika c. lapban is közzéteszik. Ezenkívül az ülés résztvevőinek az e-mail címükre közvetlenül is elküldik. b) Az új jogszabályokról a Magyar Közlönyből lehet tájékozódni, amelyet papíralakban adnak ki, de hozzáférhető és ingyen letölthető valamennyi száma az internetről, ugyanígy teljes szöveggel az egyes jogszabályok is! A hatályosságot a Magyarország.hu honlap Nemzeti Jogszabálytár rovatában lehet ellenőrizni. Itt látható, hogy a többször módosított 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet, a KLÉSZ érvényben van még! Az új műszaki tartalmú jogszabályokat az Elektrotechnikában is rendszeresen szokták ismertetni. A szabványokhoz és a Szabványügyi Közlönyhöz – szerzői jogvédelmi okok miatt – csak fizetés ellenében lehet hozzájutni! Az új szabványokról a Szabványügyi Közlönyben tájékozódhat elektronikus formában, ezenkívül az Elektrotechnikában is rendszeresen szokták ismertetni a villamosságot érintő új szabványok listáját. Az MSZT honlapján ingyen megtekinthető az érvényes és a visszavont szabványok címlistája, az egyes szabványok nyelve, ára és a forrásszabvány címe. c) Az új OTSZ-szel kapcsolatban (28/2011.(IX.6.) BM rendelet) a következőkre hívjuk fel a figyelmet: A 28/2011.(IX. 6.) BM rendelet 1.§-a meghatározza az OTSZ tárgyát és hatáskörét: Létesítményt, építményt létesíteni (tervezni, átalakítani, módosítani), majd használni, az e rendeletben meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények (pl. létesítési, vizsgálati előírások) betartásával lehet. A rendeletben meghatározott vonatkozó műszaki követelmények alatt a szabályzat a hazai és Európai Uniós szabványok és normák ös�szességét érti (6. §, 57. pont). Valóban, az új OTSZ nem tartalmazza részletesen az egyes követelményeket, hanem mindig a vonatkozó műszaki követelményekre hivatkozik. A kérdésre a 214.§ (1) bekezdése adja meg a választ: „A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat

időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik.” Az erősáramú berendezések felülvizsgálatának módszereit sem tartalmazza részletesen az új OTSZ, de a felülvizsgálatokra vonatkozó jelenleg érvényes műszaki követelmény kettő is van: - MSZ 10900:2009 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi) ellenőrzése. Ez korszerűsítve pontosan ugyanazokat a vizsgálati szempontokat tartalmazza, mint amiket a kérdező hiányol! - MSZ HD 60324-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés A szabvány 61. fejezete foglalkozik az első ellenőrzéssel, a 62. fejezete pedig az időszakos (ismétlődő) ellenőrzésekkel. Ezenkívül a MEE tanfolyami jegyzetét érdemes tanulmányozni, amelynek címe: ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLÓINAK KÉZIKÖNYVE. Ez utoljára 2011. december elején jelent meg, új, korszerűsített formában. Az új jegyzet részletes útmutatást ad a felülvizsgálatokra. d), e) A dokumentációban mindig csak az új OTSZ-re, illetve az itt megjelölt, valamint a vizsgálatnál aktuális szabványokra kell hivatkozni! Hatálytalan jogszabályra nem, de visszavont szabványra lehet hivatkozni, pl. a nem norma szerinti villámvédelem esetében az MSZ 274-re. f) Mint említettük, az OTSZ 214. §-a alapján: A villamos berendezések felülvizsgálatát és a berendezés minősítését a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. A felülvizsgálat része villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása. Ebből következik: a létesítés idején érvényes előírásokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha időközben a helyiség jellege, vagy zónabesorolása nem változott, a villamos berendezéseknek a létesítésük idején érvényben volt szabványnak kell megfelelnie. Ha azonban a berendezést később lényegesen felújítják vagy lényegesen megváltoztatják, ezt a felújítás idején érvényes szabvány szerint kell végezni. Ha hivatalosan nem tudni, hogy mikor történt a kivitelezés – feltehetően régebben – akkor a felülvizsgálat időpontjában érvényes szabványokat célszerű figyelembe venni és ezek alapján a teendőket meghatározni, annál is inkább, mert a régi berendezések esetében valószínűleg felújításra lesz szükség. Az erősáramú berendezések esetében támpont lehet az, hogy a 2003 év előtti berendezéseket az MSZ 1600-as szabványsorozat szerint készítették, ugyanis az MSZ 2364/MSZEN 60364 szabványsorozat 2003 februárjától érvényes. A villámvédelmi berendezéseket 2011. október 6. előtt a régi OTSZ, illetve az ott előírt MSZ 274 szerint kellett kivitelezni. (A jogszabály alkalmazása a hatályában meghatározottak szerint mindig kötelező, míg a szabvány alkalmazása önkéntes!) 7.) Egyebek: a) Szikora Ferenc felvetése: Az új OTSZ részletesen szabályozza az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem létesítését és felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során ellenőrizni kell – többek között – a padlóburkolatok és a falburkolatok elektrosztatikus feltöltődés szempontjából való megfelelőségét is. Gyakran okoz gondot az, hogy a falburkolatok esetében láthatólag nincs kiépítve védelem, ez esetben mi a felülvizsgáló teendője? Általában mindig a létesítmény tervdokumentációjából kell kiindulni, és a tervdokumentáció szerinti kivitelezést kell ellenőrizni, majd a vizsgálati dokumentációban kell észrevételezni a vélt hiányosságokat. Javasoljuk a kérdezőnek a felvetés pontos újra fogalmazását, amelyet továbbítunk a MEE illetékes szakmai munkabizottságának. b) Kiss László kollégánk választ kapott a kérdésére: az általa vásárolt Eurotest XA típusú érintésvédelmi célműszerrel lehet speciális hurokellenállás-mérést végezni N-PE között az áram-


30

védőkapcsoló lekapcsolása nélkül 7 mA mérőárammal. c) Cserpák János arról tájékoztatta a munkabizottságunkat, hogy a közeljövőben több műszaki, illetve biztonsági szabályozást tartalmazó jogszabály meg fog változni, illetve új szabályozás lép hatályba. Így várhatóan változni fog a veszélyes folyadékokkal és olvadékokkal, a nyomástartó edényekkel és a PB-tartályok sztatikus feltöltődésével foglalkozó műszaki-biztonsági szabályozás. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az MSZT közzétette a Villamos berendezések üzemeltetése című szabvány legújabb átdolgozott, korszerűsített kiadását MSZ 1585:2012 jelzettel, ugyanakkor a szabvány korábbi 2009-es kiadását pedig visszavonta. d) Dely Kornél a villamos tervek érvényességével kapcsolatban a következőkről tájékoztatott: A villamos tervek érvényességének megállapításához az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 23.§-t célszerű figyelembe venni: „23. § (1) Az építésügyi hatóság által kiadott elvi építési engedély egy évig hatályos. (2) Az építési és a bontási engedély hatályát veszti, a) ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát az (4) bekezdés b) pontja szerint nem hosszabbították meg, b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de az a) pontban meghatározott időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.” Rajkai Ferenc ezt a következőkkel egészítette ki: Ahogy az idézett rendelet kimondja, az építési engedély 2 évig érvényes, és egyszer lehet meghosszabbítani újabb két évre, azaz legfeljebb 4 évig, azaz a 4. évben a lejárat előtt meg kell kezdeni az építkezést. Ebből következik, hogy a kiviteli terv 4 évnél nem lehet régebbi! A korábbi polgári törvénykönyvben (1959. évi IV. törvény, Ptk.) szerepelt az ún. „Korszerűségi felülvizsgálat” (410.§ (2) bekezdése), ez azt jelentette, hogy ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított 3 év után kezdődik meg, a felek megállapodása vagy jogszabály alapján el kellett végezni a terv korszerűségi felülvizsgálatát. Ez a most elfogadott új Ptk.-ból kimaradt, de az érintett szakemberek (jogászok, tervezőmérnökök) el akarják érni, hogy ismét bekerüljön a jogszabályokba. Napjainkban még hatályos ez a szabályozás, ebből következik, hogy jelenleg az építési engedély érvényessége legfeljebb 2+2 év, viszont a terv érvényessége 3 év! A szakági vonatkozást tekintve a hálózati engedélyes áramszolgáltatók a benyújtott terv elfogadása esetén (ami hozzájárulás ahhoz, hogy a terv szerinti megépített villamos hálózat rácsatlakozzon a közüzemi villamos hálózatra) tapasztalatunk szerint sokszor nem 1 évet, hanem annál rövidebb határidőt (6 vagy akár 3 hónapot) határoznak meg. Az érvényesség nem a tervre szól, hanem a hozzájárulásra. Lejárat után persze a tervet kell újra beadni, ami lehet a korábbi vagy egy átdolgozott, mert közben változtak az előírások! Az emlékeztetőt összeállította:

Arató Csaba

Kádár Aba, lektor

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet MEE-rendezvények a Construma Szakkiállításon Április 22-én vasárnap zárult a Construma Szakkiállítás seregszemléje, 500 kiállító és 50 ezer látogató részvételével. A nagy számban megjelenő szakmai érdeklődők mellett az idén ugyan valamivel kevesebb volt a csak nézelődők száma, mint tavaly, de a szervezők örömmel nyugtázhatták, hogy a kiállítók több üzletet hoztak tető alá, mint egy évvel korábban. Összességében az 500 kiállítónak a vásár hatékonyabb volt a 2011. évinél.

A jövő szakemberei a MEE standon A szakmai érdeklődőket több mint 40 konferencia és számos újdonság várta a húszezer négyzetméteres vásáron. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület évek óta szakmai partnere a Constumának is, amelyen a jelenlétünk szinte „elvárt kötelességet” jelent. A hagyományt követve idén is a MEE két szakmai napjára várta az érdeklődő szakembereket. A siker ezúttal sem maradt el, melyről a beszámolókat a következőkben olvashatják. Az egyesület feladatának tartja a fiatal tehetségek gondozását és a szakember-utánpótlás támogatását, kiállítói standunk témájául idén ezt választot-

tuk. Tablón mutattuk be azokat a lehetőségeket, amelyekkel a fiatalokat kívánja a MEE elérni. A szórólapon a „Hobbim az elektrotechnika” pályázati felhívást vihették magukkal az érdeklődő fiatalok. Többen az egyesületi tagság lehetőségéről kértek információt. Standunkon a BME Decatlon csapatának tagjai mutatták be a világversenyre készülő, a kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos lakóépületüket. (E lapszámunk 14. oldalától a tervező fiatalok cikke beszámol a figyelemre méltó megoldásról.) A kiállításnak köszönhetően a fiataloknak több cég és szakember is felajánlotta a támogatását. Az idei Construma leginkább intenzitásával nyerte el a kiállítók elismerését, hiszen a látogatók többsége konkA D pavilonban is népszerűsítette a DECATLON rét vásárlási szándékkal csapat a „Hobbim az elektrotechnika” pályázatot érkezett. Az építőipar közismert nehézségei ellenére ezen a fórumon sikerült megtalálni a kínálat és kereslet közötti legrövidebb utat, a mindkét félnek előnyös megoldásokat. A Hungexpo, a Construmát legközelebb jövő áprilisban rendezi meg. Tóth Éva

Villamos és Gépész Nap a CONSTRUMÁN Idén is igen sikeres volt a 2012. április 18-án, a Construma ideje alatt és helyszínén rendezett közös Villamos – Gépész Szakmai Nap. A 207 regisztrált résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta az alábbi témájú előadásokat: – épületgépészek és épületvillamos szerelők közös munkájáról, – az OTSZ-nek a két szakmára vonatkozó előírásairól, – a korszerű, háromdimenziós épülettervezési szemléletéről, – a LED-es világítás előnyeiről és a kereskedelem szakmaellenes piacpolitikájáról, valamint – a ma már az EU által előírt kötelező épületenergetikai vizsgálatok - így ránk is vonatkozó - előírásairól szóló tájékoztató előadásokat. Ismét megerősítést nyert az a szakmai törekvés helyessége,


31

amely szerint a tervezés, a kivitelezés, sőt az üzemeltetés egymásra utaló tevékenységének mind nagyobb összefonódása miatt ezek a közös rendezvények aktuálisak, hasznosak, sőt szükségesek a jövőben is.

Dési Albert

„Ez is világítás? – Ez is világítás!” MEE Világítástechnikai Társaság Szakmai Napja a CONSTRUMÁN „Ez is világítás? – Ez is világítás!” címmel, már hagyományosnak nevezhető rendezvényre került sor a Construmán, 2012. április 19-én 10 órakor a konferenciaközpont nagytermében. A 100 fős hallgatóság négy előadást kísérhetett figyelemmel. Nádas József (500lx Világítástechnika) tartotta az első előadást Polarizált fény címmel. A köztudatban nem túlzottan ismert, de a mindennapokban jelenlévő – a fénysugárzás természetéből adódó – természetes és mesterséges módon előálló poláros fénysugár fizikai alapjait mutatta be. Kitért a poláros fény biológiában, gyógyászatban és iparban játszott szerepére. Főként a vízben élő állatok tájékozódásában fontos a szerepe, de az olajjal szennyezett felület polarizációja megtéveszti a madarakat (belerepülnek). Az iparban feszültNádas József ségek vizsgálatában alkalmazzák. A polarizált fény emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását –ugyan nem sikerült tökéletesen megmagyarázni, teóriák vannak – a gyakorlat igazolja. Márpedig, ha ennek van bármilyen kedvező hatása az emberre, a világítástechnikusoknak a témát nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A második előadó Deme László (Lisys Fényrendszer Zrt.) az Országház megújult díszvilágításáról tartott előadást. A 2011. augusztus 20-ai tűzijáték után gyulladtak ki a fények az ország házán. Beavatta a hallgatóságot a próbavilágításokkal és látványtervekkel alakított koncepciók rejtelmeibe. A helyszín és a nappali látvány különleges megoldásokat követelt. A Duna-parton korlátozott volt az oszlopelhelyezés az árvíz és a magasság meghatározó szerepe miatt. Az épületen sem

Az Országház megújult díszvilágítása lehetett bárhol lámpatestet elhelyezni, sem a nappali látvány, sem az épület állagának megóvása miatt. Végigvezetett a soha nem járt tetőlabirintuson, ahol a lámpatesteket „épületkímélő” módon kellett elhelyezni. A megvalósított világítás összhangot teremt a budapesti panorámában a Vár és a két Duna-part éjszakai látványában. A korszerűség és célszerűség jegyében főként nátrium- és LED- fényforrásokat használtak fel, így a korábbinál jóval alacsonyabb teljesítménnyel értek el magasabb megvilágítási szintet. Ellenpontként a következő előadó Barkóczi Gergely (BME VIK) „Városképalkotó fényépítészet és társai” címen mutatott rossz, néha elrettentő példákat. Kifejtette, milyen jelentősége


32

van annak, hogy legyen koncepciója a díszvilágításnak. Fontos, hogy egyáltalán „megérdemli-e?” az építmény az éjszakai kiemelést, ha amúgy építészetileg nappal sem tűnik ki. Vajon jó-e, ha kiemelünk egy-egy oszlopot kiszakítva az épületből? A világítástechnikában „demotikusnak” nevezett – alulról megvilágított – épületdíszek, elérik-e a „szép látvány” hatását, nem is beszélve az együtt járó fényszennyezésről. Láthatunk képeket a földbe süllyesztett (taposó) lámpák kápráztató, olykor balesetveBarkóczi Gergely szélyes elhelyezésére. A bemutatott képek igazolták, hogy a díszvilágítás tervezőjének rendelkeznie kell a világítástechnikai ismeretek mellett, szépérzékkel és művészi hajlammal is.

Utolsó előadónk, Zsákai Zoltán (TÜV Rheinland InterCert Kft.) a készülékek energiahatékonyságával kapcsolatos EUirányelvek, és azok magyarországi vonatkozásait mutatta be. Az előző előadásoknál kevésbé színes, de meghatározó jelentőségű, a tervezők számára fontos információkkal lettünk gazdagabbak. Ismertette az Eco desing céljaként az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését, a termékek környezeti hatásának javítását. Eszközei az EuP és ErP di-

rektívákon alapuló hazai kormányrendeletekkel szabályozott alkalmazása. Bemutatta a különböző készülékekre vonatkozó rendeletek körét és azok alkalmazásba vételének menetrendjét. Ismertette az új energiacímkét, melyről az E, F, G energiaosztályok lekerültek, és új kategóriák léptek be: az A+, A++ és az A+++ jelölt követelmények alkalmazása. Ezek jelenleg öt készülék (hűtő-, mosó-, mosogatógépekre és televíziókra) kötelezők. Az előadást egy érdekes rajzfilm zárta, melyben a háztartásvilágításban alkalmazott korszerű fényforrások célnak megfelelő alkalmazását mutatta be. Szekeres Sándor TÜV Rheinland Intercert Ltd.

Fókuszban a szakmaiság Villamos Energetikai Szakember Találkozó 2012

2012. március 13-14-én, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társasága a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ELMŰ és ÉMÁSZ Szervezetének együttműködésével országos, kiállítással egybekötött Villamos Energetikai Szakember Találkozóra került sor – az elmúlt év megújulása után újabb megújulást tartogatva - az ELMŰ Nyrt. Sporttelepén. Az esemény kiemelt szerepét jelezte, hogy azt Hans-Günter Hogg úr, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport igazgatósági tagja nyitotta meg ünnepélyesen. A rendezvény megkezdését dr. Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettesének üdvözlő szavai tették teljessé. Mindketten egyetértettek abban és kiemelték azt, hogy az ilyen rendezvények fontos szerepet kapnak a szakemberek, szakcégek mindennapjaiban, hiszen a piac szereplői egy Hans-Günter Hogg közös fórum keretében tudják megvitatni az őket érintő problémákat és kérdéseket, ismerkedhetnek meg mélyebben műszaki újdonságokkal és az aktuális trendekkel. A rendezvény fő célja a kezdetektől, hogy a hazai áramszolgáltatók szerződéses kivitelezői, tervezői, műszaki ellenőrei, a kamarai vállalkozások, valamint az érintett szakemberek, kollégák első kézből ismerhessék meg az elfogadott, használható és új dr. Grabner Péter technológiákat.

HÍREK A VI. Magyar Műszaki Értelmiségi Napja A hazai mérnöktársadalom immár hagyományosan legnagyobb rendezvénye, a Magyar Műszaki Értelmiség Napja idén hatodik alkalommal kerül megrendezésre. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a műszaki értelmiség szerepére a magyar nemzetgazdaságban. E gondolat elindítója Benkó Sándor, a Benkó Dixieland Band vezetője, aki védnöke ennek a programnak. Az elnöki feladatokat Rudas Imre, az Óbudai Egyetem rektora látja el, alelnök Kassai Ferenc, a MMK alelnöke és Veress Gábor a MTESZ elnöke, titkár Gáti József, az Óbudai Egyetem kancellárja. 2012. június 4-7. közötti rendezvénysorozat programja a teljesség igénye nélkül: A rendezvény 2012. június 4-én, hétfőn 15.00 órakor a Benkó Dixieland Band koncertjével veszi kezdetét az Óbudai Egyetem aulájában. - Másnap, június 5-én egy új kezdeményezéssel, az „Innováció Napja”– nyitott nap Budapesten, és tervek szerint további felsőoktatási városokban folytatódik. „Műszaki értelmiség – együtt a jövőért. Tudomány – oktatás – gazdaság” szlogen áthatja a 2012. évi Magyar Műszaki Értelmiség Napja egész programját. - A BME a Technológia és Tudástranszfer Pályázatának záró konferenciája


33

Látogatók Folytatódott a tavaly megkezdett hagyomány, miszerint a rendezvény országos keretek között zajlik. A konferencia sokszínűségét jelezte, hogy a kis-, közép-, és nagyfeszültségű témák mellett szó esett többek között a sokakat érdeklő smart metering rendszerről, gazdaságos világítástechnikai megoldásokról, de megújuló energiákkal kapcsolatos műszaki-gyakorlati fejlesztésekről is. Az egyre nagyobb teret nyerő „zöld beszerzés” jegyében egy „zöld sarok” is kialakításra került, ahol az érintett cégek környezetbarát, zöld megoldásokról adtak tájékoztatást. A két nap tematikája megoszlott: az első nap a kis-, közép- és nagyfeszültségű tervezőket és hálózatépítőket célozta. A második nap a regisztrált villanyszerelők ismeretfelújító képzését szolgálta, a méréstechnikai, érintésvédelmi és világítástechnikai aktualitások mellett szó esett napelemekről, hőszivattyúkról és intelligens házakról. A változatos előadások mellett a kiállítás területén 30 gyártó cég mutatta be termékeit, katalógusait, illetve állt személyes rendelkezésre. A látogatói és kiállítói visszajelzések egyaránt pozitívak, a rendezvény első napján 327 fő, második napján 743 fő regisztrálta magát. Horváth Zoltán

LAPzárta után érkezett -A Gábor Dénes Főiskolán a névadó mellszobrának ünnepélyes avatása -A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a „Magyar műszaki innováció a haditechnikában” című konferencia -A Széchenyi István Egyetem a „Szemelvények a Forma-1 fizikájából” -Óbudai Egyetemen a „Hallgatói innováció – Fenntartható fejlődés – Alternatív energiaforrások” szlogenű, ingyenesen látogatható nyitott nap. Június 6-án, szerdán 10.00-kor nyíló, az „Együtt a jövőért” című tudományos konferenciára kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében. Ennek keretében hangzik el – „METANOL, a jövő energiahordozója címmel Oláh György Nobel díjas tudós, és Aniszfeld Róbert előadása, – Bokor József akadémikus „Műszaki haladás: Bánkitól a XXII. századig”, – Gyulai József akadémikus „Gábor Dénes - A jövő feltalálója”, – Ábrahám László cégvezető „Együtt a Jövő Mérnökeiért”, – Várkonyi Péter adjunktus „Kézzelfogható matematika: a Gömböc”, valamint – Kovács Kálmán igazgató „Űrtevékenységünk az első magyar műholdig”. Az eseménysorozat zárására június 7-én, csütörtökön az Országgyűlés Felsőházi Termében kerül sor Ünnepi üléssel További információ a www.mmen.uni-obuda.hu felületen, valamint a szervezésben közreműködők honlapján olvasható Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény

N e kkrol rnekrológ oló Ne ógg

N e k ro ló g

Búcsú Szepessy Sándortól Az Egyesület Elnöksége, az Elektrotechnika Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága fájdalommal tudatja, hogy Szepessy Sándor, a MEE tiszteletbeli elnöke, 2012. április 26-án, életének 90. évében elhunyt. Az egyesület Szepessy Sándort saját halottjának tekinti. Május 21-én helyezik örök nyugalomra. Szepessy Sándor intellektuális családból származott. Édesapja mérnök volt, már gyermek korában több nyelvre tanították. A Szent István Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően 1941-46 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, gépészmérnöki (B tagozatos villamosmérnöki) oklevelét 1947-ben szerezte meg. A sors szomorú fintora, hogy „Vas diplomáját” – melynek átvételére komolyan készült - ez év őszén kapta volna meg, ez azonban már nem adatott meg számára. Mérnöki pályafutását 1947-ben a Laub Elektromotorgyár próbatermében kezdte. 1949-ben nevezték ki a LaubBalogh-Kollektor-Watt motorgyárak egyesüléséből alakult Dinamó Elektromotorgyár főmérnökévé. Főmérnöki tevékenysége alatt a négy gyár egyesítését szervezetileg és gyártmánystruktúráját tekintve - számos korszerű konstrukciós, technológiai és szervezési módszer bevezetésével - sikerre vitte. 1953-ban a Villamos Forgógép Tervező Iroda (VIFOTI) főmérnöke lett. Irányítása alatt készült el az első magyar aszinkron kismotorsorozat a 0,1 - 10 kW teljesítménytartományban. A VIFOTI tevékenysége 1955-ben bővült, a neve is változott, Erősáramú Gyártmányfejlesztési Intézet (ERFI) elnevezést kapott. 1955-65 között Szepessy Sándor műszaki vezetése alatt itt is számos korszerű, új gyártmány született. A 60-as években hatásosan segítette külkereskedelmünket. 1958-ban a Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonjának helyettes műszaki vezetőjeként több hónapon át tartott hazánkat népszerűsítő szakmai előadásokat. 1966-tól 1989-ig, nyugdíjazásáig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Villamosítás és Villamos Gépgyártás Szaktitkárság főosztályvezetőjeként dolgozott. Koordinálásban – az ágazat legkiválóbb szakembereinek bevonásával - több mint 150 tanulmány készült, melyek jelentősen hozzájárultak a hazai erősáramú gép- és készülékiparban rejlő lehetőségek kiaknázásához. Szepessy Sándor 1950 óta volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja. 1961-től ötszöri újraválasztása után 25 éven át a MEE főtitkára volt. Ez az időszak az egyesület „aranykora”, taglétszáma közel megháromszorozódott. Erre a korszakra így emlékszik vissza: „A perszonálunió adta helyzet különleges lehetőséget teremtett mind a MEE számára, mind az OMFB számára. A MEE-s szakmai kapcsolatok merítési lehetőséget jelentettek az OMFB-s munkámhoz, és kiváló szakértői bázist biztosítottak. Az OMFB-ben kidolgozott modern szakmai elvek gyakorlati elterjesztésének viszont a MEE volt nagyszerű csatornája.” 25 éves, kimondottan sikeres főtitkári tevékenységét követően az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta. Haláláig aktívan részt vett az Elektrotechnika folyóirat témafelelősi munkájában. Nagy tapasztalatával és bölcs tanácsaival segítette ezt a munkát. Nyitott volt a technika újdonságaira. Az idegen nyelvű szakmai folyóiratokból is kiemelte


34

és közreadta az érdekes információkat. A MEE Közgyűlésein a rendszeres gondolatébresztő hozzászólásai eseményszámba mentek. Szepessy Sándor igen magas szakmai és humán műveltséggel rendelkezett. Ízig-vérig mérnök volt. Közszeretetnek örvendett! Igazi, mindig segítőkész, jó humorú EMBER volt, EMBER annak legnemesebb értelmében. Humorára mi sem jellemzőbb, mint a következő – ma már klasszikusnak nevezhető – mondása: „Mi Magyarországon azért nem követünk el igazán túl nagy hibákat, mert a hibák elkövetésében is nagy hibákat ejtünk”. Búcsúzunk Tőled az Egyesület Elnöksége és minden tagja nevében. Nevedet beírtad a MEE „nagy könyvébe”, mindannyiunk lelkébe, végig nagy és arany betűkkel. Szeretettel gondolunk Rád, emlékedet megőrizzük! Dr. Bencze János

F e l adván y ok já t é ko s

s z akma i s m e r e t

1. Rejtvény Melyik erőmű használ fel a Naptól eredő energiát? Helyes megoldás: B) Folyami vízerőmű. A folyami vagy hegyi vízerőművek annak a víztömegnek a helyzeti energiát hasznosítják, ami csapadék révén, nagyobb magasságban keletkezett. A csapadékhoz szükséges vizet viszont párolgás útján a napenergia juttatta el a felhőkbe. A geotermikus erőmű a Föld belső hőjéből származik, ami a Naprendszer keletkezési folyamataként illetve radioaktív bomlás következtében keletkezett. Az árapály erőmű a tengervíznek azt a mozgási energiáját hasznosítja, ami a Föld forgásának és a Hold keringésének a mozgási energiából ered. A helyes választ beküldők: Varga Attila Konstantin/ Mátészalka Brenner Kálmán /Balatonalmádi/ Íme egy kedves válasz az egyik megfejtőnktől: Tisztelt Szerkesztőség! Az 1. Rejtvényre adható válaszok közül a “ B “ választ tartom jónak. ( A témával kapcsolatban több írást is elolvastam pld. Monoki Ákos neten megjelent “Ár-apály energia “ cikkét melyben megemlíti a Hold tömegvonzása mellett a Nap vonzásának hatását is, ami jóval kisebb dagályt okoz. Ezért gondoltam úgy, hogy a folyami vízerőművek esetén a Naptól eredő energia felhasználás a mérvadó, ill. ez a jó válasz.) Üdvözlettel: Brenner Kálmán Gratulálunk! A Szerkesztőség 2. Rejtvény A mai nagyfeszültségű laboratóriumi készülékek közül melyiknek az elődje volt Jedlik Ányos „csöves villamfeszítője”? A) A Tesla-féle transzformátoré. B) A lökésgerjesztőnek is nevezett, Marx-féle feszültségsokszorozó impulzus generátoré. C) Az atomfizikai kísérletekhez használt kaszkád egyenirányítóé.

Beküldési határidő: 2012. június 5. az [email protected] email címre

JÁTÉKOS ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ROADSHOW 2012

www.energiapersely.hu

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: Kiemelt téma: A napenergia

Recommend Documents