évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

A MEE a Magyarregula 2010 kiemelt szakmai támogató partnere MEE stand E/702 2010. március 23-26. Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 1.rész Kiegészítés háromfázisú villamos hálózat földeléseinek korróziós károsodása tárgyában készített tanulmányhoz Hálózatszennyezés csökkentése egyfázisú hálózatbarát áramirányítók alkalmazásával A fényforrás spektrumának hatása a látásélességre a mezopos fénysűrűségi tartományban MEE programok a Construmán „A villamosság térhódítása” -kiállítás Idén is bálozott az egyesület

103. évfolyam

2 0 1 0 /0 3

www.mee.hu

Intelligens Épület Konferencia és Épületautomatika

2010.05.18.

Épülettechnika és környezettudatosság Tájékoztató Program A már többéves hagyományokkal rendelkező közös rendezvény összehangolt, szélesebb körű előadásai neves előadók részvételével kitekintést adnak az épülettechnika legújabb eredményeire, a rendszerszemlélet kiteljesítésére, azok gyakorlati alkalmazására. A rendezvény kiemelt témakörei: környezettudatosság, energiahatékonyság, megújuló energiák, környezetvédelem az épülettechnika tükrében.

Időpont: 2010. május 18. (kedd) Helyszín: Óbudai Egyetem 1034 Budapest, Bécsi út 96/B.

A rendezvény szervezői Elektroinstallateur szaklap Magyar Mediprint Szakkiadó Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Automatika Intézet

A konferenciát a hagyományokhoz híven kiállítás kíséri. A rendezvény kreditpontos! A részletes programot a 2010 márciusában megjelenő szaklapjainkban, illetve honlapunkon olvashatják.

Szakmai támogatóink Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Magyar Épületgépészek Szövetsége Építéstudományi Egyesület.

További információ: Farkas András email: [email protected] Jáni Józsefné e-mail: [email protected]

l

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-8520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Tartalomjegyzék 2009/12

CONTENTS 12/2009

Kovács András: Beköszöntő .......................................................................... 4

András Kovács: Greetings from the General Secretary

ENERGETIKA

ENERGETICS

Hegedűs Zoltán: Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 1.rész .......... 5

Zoltán Hegedűs: Natural gas heated power plants and the development of the Hungarian power plant system Part.1.

Dr. Lingvay József – Csuzi István-Lingvay Carmen – Szatmári Ilona: Kiegészítés háromfázisú villamos hálózat földeléseinek korróziós károsodása tárgyában készített tanulmányhoz . ........................... 7

Dr. József Lingvay – István Csuzi – Carmen Lingvay – Ilona Szatmári: Contributions to the study of degradation by corrosion of ground plates in the three phased energetic system

VILLAMOS GÉPEK

ELECTRICAL MACHINES

Balázs Gergely György – Horváth Miklós – Dr. Schmidt István: Hálózatszennyezés csökkentése egyfázisú hálózatbarát áramirányítók alkalmazásával ................................................................... 12

Gergely György Balázs – Miklós Horváth – Dr. István Schmidt: Network pollution reduction by using single phase network friendly converters

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése ...................... 15

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Committee for Electric Shock Protection

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Vas Zoltán – Szabó Ferenc: A fényforrás spektrumának hatása a látásélességre a mezopos fénysűrűségi tartományban ................... 17

Zoltán Vas – Ferenc Szabó: Influence of light source spectrum on the mesopic visual acuity

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ...... 20

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

Kiss Árpád: Magyar Termék Nagydíj 2010 Pályázat ................................................................................. 21

Árpád Kiss: Application for the Hungarian Prize for Excellent Products 2010

Farkas András: EDUCATIO X . ....................................... 21

András Farkas: EDUCATIO X

Mayer György: Épülhet a magyar – horvát távvezeték . .................... 22

György Mayer: The conditions are given to finish the Hungarian – Croatian power transmission line „Yes” to the preparation of enlargement of the Paks Atomic Power Plant

„Igen” a paksi bővítés előkészítésére . ........................ 22 Elkelt a Tatabányai Fűtőerőmű ..................................... 22

The Tatabánya Heating Plant was sold

Hitelből épül a bakonyi erőmű...................................... 23

New Power Plant in Bakony build by credit

Tóth Éva: Bosch támogatás az Óbudai Egyetemnek ............... 23

Éva Tóth: Bosch Company support the Obuda University

Új néven a Mérnökpedagógiai Központ . ................ 23

The Engineer-Pedagogy Center has a new name

Dési Albert: Pollack Expón jártunk ............................. 24

Albert Dési: Visited the Pollack Expo

Peredi Ágnes: Főenergetikusi tanácskozás Visegrádon . ................. 25

Ágnes Peredi: Energetic expert meeting in Visegrád

Tóth Éva: II. Magyarországi Klímacsúcs ................... 27

Éva Tóth: The second Hungarian Climate Summit

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Dési Albert: Villamosmérnök is lehet energetikai felülvizsgáló ........................................................................ 32

Albert Dési: Electrical engineer is possible to be an energetic supervisor

Dr. Fodor István: OTSZ tájékoztatás .......................... 32

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Dr. István Fodor: Information about the (OTSZ) National Fire Prevention Regulation

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY of TECHNOLOGY

Dr. Antal Ildikó: „A villamosság térhódítása”-kiállítás .......................... 28

Dr. Ildikó Antal: Exhibition titled: „Spreading the electricity”

Nagykanizsa villamos közvilágításának kezdetei . ..... 29

Starting the street-lights in Nagykanizsa

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

MEE programok a Construmán .................................... 11

MEE programs on Construma

Arany László: Munkánkról felelősséggel …közös nevezőn! . ............................................................ 30

László Arany: About our activity with responsibility …..from a common viewpoint

Hirdetőink / Advertisers

SI kFT. · cORECOMM hungexpo zrt. · OBO Bettermann kft. ·

Idén is bálozott az egyesület . ....................................... 31

The Association has a ball in this year as well

Kovács Gábor: A 22. Pécsi Elektro-bál . ..................... 32

Gábor Kovács: The 22th Electro-ball in Pécs

Mayer György: Elismerés a hiteles tájékoztatásért .... 19

György Mayer: Addmission for authentic guidance

NEKROLÓG . ......................................................................... 33

OBITUARY

SZEMLE ................................................................................. 34

REVIEW

Kedves Olvasó! Kedves Tagtársaim!

A 2010-es esztendő nemcsak országunk, de a MEE életében is eseményekben gazdag programot ígér. A csendes január után mozgalmas február következett. Beindultak a képző és minősítő tanfolyamok, egymást követték a szakmai rendezvények, hogy csak a jelentősebbeket említsem: LED konferencia, szigetelő olajokkal kapcsolatos vizsgálatok szemináriuma. Február a farsang vége, a bálok ideje. A budapesti és a pécsi MEE bál idén is nagy sikert aratott. A „szokásos” programtól eltérően idén kiemelt szerepet kapott a szervezeti élet is. 2010 a tisztújítás éve, a MEE szervezeti életének legfontosabb, három évenként ismétlődő szakasza. A tisztújítás a területi és üzemi szervezeteknél kezdődik, a helyi vezetőség megválasztásán túlmenően ekkor választja meg a helyi közösség a küldötteket, akik véleményükkel képviselik őket az egyesület közgyűlésén. A MEE a legszélesebb demokrácia elvei szerint működő civil szervezet, az önszerveződés és alulról építkezés egyik legfontosabb eleme a helyi képviselők megválasztása. A MEE Közgyűlés megfelelő előkészítése érdekében megkértük a területi és üzemi szervezetek vezetőit, hogy március 31-ig bonyolítsák le a tisztújítás helyi teendőit. Szakosztályaink életében is 2010 tavasza a beszámolás és megújulás időszaka. A szakosztályok működésén jelentősen változtatott alapszabályunk 2007. évi módosítása. A szakosztályok helyzetének megértéséhez szolgáljon ez a kis kitérő: A szakosztályok tagsága a szakmai érdeklődés szerint alakul ki és nem függ össze a regisztrált tagsággal, mivel az kizárólag a területi és üzemi szervezetek, valamint a VET és VTT feladatává vált. Sokan nehezen értik meg ennek a „kettős”

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

tagsági viszonynak a lényegét. A MEE szakmai tevékenységét a szakosztályok (társaságok) fogják egybe az elektrotechnika széles spektrumán belül részterületek, vagy jelentősebb ágazatok szerint. A szakosztályokba tehát bárki jelentkezhet, függetlenül attól, hogy melyik szervezetnél regisztrált tag (fizeti a tagdíját), legfontosabb a szakmai érdeklődés. Bárki lehet tagja egyszerre több szakosztálynak is. A szakosztályok megújulása – várhatóan április hó folyamán – egyet jelent a tagság megújításával, a tisztújítással és az új SZMSZ elfogadásával. Hasonló feladat vár a régiós koordinációkra is. Szerencsés lenne, ha még a májusi közgyűlés előtt a régiók is áttekintenék helyzetüket és megújítanák irányító testületüket, elnökségi képviseletüket. A tavasz kiemelt szervezeti feladata a MEE tisztújításának előkészítése. A Jelölőbizottság intenzív munkát folytat jelöltek felkutatására. Én e helyről is bíztatom a tagtársakat és a helyi közösségeket, nézzenek körül környezetükben, és ha találnak a MEE-ért tenni akaró jelölteket, bátran keressék meg javaslatukkal a Jelölőbizottságot. Az Elnökség készül a közgyűlésre. A májusi közgyűlésen az Elnökség beszámol három és fél év munkájáról és átadja helyét a Tisztújító Közgyűlésen bizalmat kapott új vezetésnek. Két jeles évforduló is színesíti a MEE életét. Egyesületünk 110 éves jubileumának megünneplésére készül, amelyről elnökünk már beszámolt a februári lapszám beköszöntőjében. 2010-ben ünnepeljük szakmánk egyik leghíresebb hazai képviselője Bláthy Ottó Titusz születésének 150. évfordulóját (1860. augusztus 11.). A megemlékezés sorozatot 2010 őszére tervezzük, a nevét viselő intézményekben, és a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretén belül. A kiemelkedő események mellett felhívom a T. Olvasó figyelmét a tavaszi kiállításokra. A MEE megjelenik, mint szakmai partner a Magyarregula, a Construma és az ElektroSalon szakkiállításokon nemcsak kiállítóként, de tartalmas szakmai napokat is tartunk. A MEE programjáról és az eseményekről havonta az Elektrotechnikából, vagy azonnal az egyesület honlapjáról értesülhetnek. Kérem minden tagtársamat, segítse elő a MEE fontos feladatainak sikeres megvalósulását.

Kovács András főtitkár

energetika Energetika ENERGETIKA Energetika

tüzelés eredetű. A széntüzelésű kapacitások 17%-ot tesznek ki, míg az erőművek csak csekély 5%-ban alapozottak megújuló energiaforrásokra (6.5%-os részesedés a villamosenergia-termelésben). Tehát megállapítható, hogy a VER energiahordozók szerinti forrásösszetétele nem kellően diverzifikált. Meghatározó szerepet tölt be a fokozott földgázfelhasználás melynek jelentős előnyei mellett, elsősorban az ellátásbiztonságot érintő aggályok merülnek fel. A magyar erőműrendszer szerkezetéről továbbá megfogalmazható, hogy az elsősorban nehezen szabályozható, elavult alaperőművekből áll. Számolni kell a ténnyel, hogy a rendszer jelenlegi egységei közül az elkövetkező években több gazdasági, műszaki és környezetvédelmi okokból leállásra kényszerül, illetve kényszerülhet. Ez elsődlegesen a nagyerőműi blokkokról fogalmazható meg.

Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 1. rész A cikk a magyar erőműrendszer villamos kapacitásszükségleteit felmérve vázolja a termelési portfólió kialakításával kapcsolatos legfontosabb műszaki és gazdasági szempontokat. A kétrészes cikk jelen számban továbbá részletezi a földgáztüzelés domináns versenyképességét a nagyerőműi technológiák vonatkozásában This paper studies the aspects of the forming of the production portfolio by the examination of the electric capacity needs of the Hungarian power plant system. In addition this section of the two part paper details the dominant competitiveness of the natural gas heated power plants.

2009

2015

2020

2025

7569

5491

4514

3856

Kiserőmű

1370

1220

1155

1122

Összesen

8939

6711

5669

4978

1. táblázat Jelenlegi kapacitások változása [MW]

1. Bevezetés A magyar energetikában az egyik legfontosabb egy versenyképes, gazdaságos és az ellátásbiztonság kockázatait minimalizálni képes villamosenergia-termelési portfólió kialakítása. Mindemellett elvárás, hogy hatékony, szabályozható és környezetbarát erőművek épüljenek. Jelen cikk alapját szolgáló tanulmányomnak fő motivációja volt függetlenül felmérni a várható kapacitásigényeket, s megvizsgálni a földgáztüzelésű nagyerőművek valós lehetőségeit az erőműi beruházások körében. 2. Szükséges erőműi beruházások Magyarországon a jelenleg üzemelő 18 darab nagyerőmű beépített bruttó névleges villamos teljesítőképessége (BT) közelítően 7570 MW, míg a kiserőművek (BT < 50 MW) több mint 1370 MW-ot képviselnek, így együttesen (2009-es adatok alapján) közel 8940 MW a magyar villamosenergia-rendszer (VER) beépített teljesítőképessége.

1. ábra Erőműi kapacitások aránya Ahogyan az 1. ábra szemlélteti, kiemelendő a földgázalapú teljesítőképességek 51%-os (70%-ban nagyerőműi kapacitás), az arányokhoz viszonyítva magas részesedése. Emellett már megelőzve az atomenergia 37%-os felhasználását, a megtermelt villamos energia közelítően 38-41%-a is földgáz-

Elektrotechnika 2 0 1 0 / 0 3

Év Nagyerőmű

5

Az 1. táblázatban összegezésre kerültek a jelenlegi kapacitások feltételezhető változásai. Az időbeli vizsgálat (a MAVIR Zrt. módszerei alapján) közép, illetve hosszú távra bontott, melynek három sarokév: 2015, 2020, illetve 2025 felel meg. Hosszú távon biztosan felmérhető, hogy mely blokkokra lehet számítani, azonban a középtávú becslések nagymértékben függnek a tulajdonosi döntésektől. A leállítások mindenesetre elsősorban a régi szén- és szénhidrogén-tüzelésű blokkokat fogják érinteni. 2025-re valószínűsíthetően a jelenlegi kapacitások jelentős, 44%-a nem áll majd a VER rendelkezésére, azaz körülbelül 3960 MW BT csökkenéssel lehet számolni. A 8940 MW BT-ből 2015-re közel 6710 MW, 2020-ra 5670 MW, s 2025-re már csak 4980 MW fog megmaradni. Míg a kiserőműveknél csak 18%-os, addig a nagyerőműveknél 49%-os csökkenés fog megmutatkozni. A földgáztüzelésű kapacitások 4534 MW-ról 1819 MW-ra csökkenhetnek 2025-ig, s e körben 74%-os csökkenés tételezhető fel a nagyerőműveknél, de összességében a megmaradó kapacitások 36%-a földgáztüzelésű egység lesz. Azt viszont, hogy mennyi új erőműi kapacitásra lesz szükség, az előírt rendszerirányítási tartalékokat és a rendszerben feltételezhetően fennálló hiányokat figyelembe véve, a prognosztizálható villamos csúcsterhelések határozzák meg. Alábbi méretezést - melynek eredményeit a 2. táblázat összegzi - a MAVIR Zrt. eljárásának megfelelően végeztem el. Tanulmányomban én is 1,5%-os évi átlagos csúcsterhelés növekedési ütemet tekintettem kiindulópontnak („A” szcenárió), de szükséges vizsgálni kisebb és nem feltétlenül lineáris növekedést feltételező változatokat is („B” szcenárió). „A” esetben a 2008. évi 6388 MW-os csúcsterhelés 2025-re 8000 MW-ra növekedhet, míg a „B” változat - közelítően évi átlagos 0,5%-os növekedésnek megfelelve - 2025-re vetítve 900 MW-tal kisebb mértékű csúcsterhelést prognosztizál. A méretezés alapján „A” esetben a 2015. évhez 9950 MW szükséges teljesítőképesség kapcsolható, míg ugyanezen értékek 2020-ra és 2025-re, 10300 MW, illetve 11050 MW lehetnek, míg „B” változat kapcsán 9550 MW, 9700 MW és 10150 MW-ra lehet számítani. A szükséges teljesítőképesség és a megmaradó teljesítőképesség különbségének, az abból export-import szaldó alapján korrigált (az évek során csökkenő import többletet feltételezve) értékeként adódik azon forrásoldali kapacitásszükséglet, melyet az adott évekig teljesíteni szükséges. A két releváns „A” és „B” szcenáriót vizsgálva megállapítható, hogy az „A” szcenárió

ma. Egy ilyen CCGT egység éves szén-dioxid-kibocsátáSzcenárió A B A B A B sa maximális kihasználtság Csúcsterhelés 6900 6500 7400 6800 8000 7100 mellett is csupán 1,2 Mt/év, s termelési egységköltségét Szükséges teljesítőképesség 9950 9550 10300 9700 11050 10150 európai viszonylatban közeMegmaradó teljesítőképesség 2009-hez viszonyítva 6710 6710 5670 5670 4980 4980 lítően csak 11 euró/MWh terExport-import szaldóból fedezhető 400 500 200 300 0 200 heli emiatt. Szükséges új kapacitás 2009-hez viszonyítva 2840 2340 4430 3730 6070 4970 Kiemelendő az állandó költségek alacsony, 10%-os 2. táblázat Szükséges új kapacitások meghatározása [MW] részaránya is, mely előbbiekben felsorolt tényezőkkel együtt biztosítani képes a kisebb befektetői kockázatot, a esetén 2010 és 2015 között körülbelül 2850 MW, 2015 és 2020 hitelszerzés kedvező és a gazdaságos üzemvitel feltételeit. A között további 1600 MW, míg 2020 és 2025 között további befektetők tehát gazdasági motivációból a földgáztüzelésű 1650 MW új kapacitást ajánlatos megépíteni. „B” esetben ezen erőművek felé fordulnak a megmutatkozó korlátok és leheértékek 2350 MW, 1400 MW és 1250 MW. Tehát a közeljövőben tőségek miatt. Más megközelítésből viszont a magas változó 2300-2900 MW, míg hosszú távon nagyságrendileg összesen költség hosszabb távú kockázatokat hordoz magában, de je5000-6100 MW új forrásoldali teljesítőképesség kapacitást lenleg nem ezek a legfontosabb befektetői szempontok. szükséges beépíteni az erőműrendszerbe. Tény, hogy egy hasonló 400 MW BT blokk beillesztése a VER-be, megfelelő kihasználtság mellett becsülten 600 millió 3. Az erőműi beruházásokat meghatározó feltételek m3/év további földgázfelhasználást és egyben földgázimporAzonban további kérdés, hogy az igények kielégítése hogyan valósulhat meg, milyen típusú és kapacitású erőművek, tot jelentve az ellátásbiztonság kockázatait helyezi előtérbe. blokkok épülhetnek meg nagymértékben Magyarországon. Azonban a CCGT technológia az erőműi földgázfelhasználás A témához kapcsolódóan kiemelendők a szén-dioxid-kibocsökkentésének hatékony alternatívája is lehet egyben, macsátás mennyiségi korlátozásira vonatkozó követelmények, gas hatásfokának, s fajlagos tüzelőanyag-megtakarításának továbbá a gazdasági környezet, melyek hatásai meghatározó köszönhetően, a régi erőművek leállítására és új erőművek tényezők a különböző típusú erőműi beruházások versenykéépítésére gondolva. Emellett CCGT egységek építése a szenpességének vizsgálatában. nyezőanyag-kibocsátás, az energiahatékonyság (és a kapMindemellett hazánk sajátossága, hogy termelési csolt energiatermelés) terén lévő előírások teljesítésnek is portfóliójának összetételét a korábbi magas állami szehatékony eszköze lehet. repvállalás háttérbe vonulásából és a privatizációkból következően nagymértékben a piaci folyamatok határozzák 5. Kitekintés meg, sokszor az ország stratégiai érdekeitől függetlenül. A megfogalmazottakat a tények igazolják: Magyarországon Az egyes potenciális beruházók pedig a kapacitásigények jelenleg 15 darab földgáztüzelésű nagyerőműi projektet lekielégítésénél mindenkor a piac számára legversenyképehet megnevezni. Ezek közel 7400 MW tervezett kapacitást sebb, s egyben hozzáférhető energiahordozó felhasználájelentenek, s mindebből csak egy nem CCGT beruházás, pár sára fognak építeni. A befektetők a leghatékonyabb, a legeset kivételével kizárólag külföldi tulajdonban lévő befektealacsonyabb fajlagos beruházási költségű, gyors kivitelezétők szerepvállalásával. De felmerül a kérdés: valóban szükség sű és gyors megtérülésű, környezetkímélő erőműi technovan ennyi azonos technológiára alapuló, s közel egy időben lógiákat, beruházásokat fogják választani: ez pedig jelenleg megvalósuló, az ellátásbiztonság kockázatait megkérdőjelenem vezet másra, mint nagyszámú földgáztüzelésű erőműi ző projektre? További vizsgálataim eredményeit a folyóirat projekt menedzselésére. soron következő számában közlöm. A cikk a BME 2009. évi TDK Energetikai Rendszerek szekció4. Földgáztüzelésű nagyerőműi technológiák jában első helyezést elért „Földgáztüzelésű nagyerőműi beruFöldgáztüzelésre többek között gyorsindítású nyíltciklusú házások Magyarországon” című tanulmány alapján készült. gázturbinákat is lehet telepíteni, kimondottan csúcsüzemi Konzulens: Dr. Bihari Péter, egyetemi adjunktus, BME Energetikai céllal, melyek fajlagos beruházási költsége a legkedvezőbb, Gépek és Rendszerek Tanszék. közel 250-400 euró/kW. Elterjedtek továbbá a kombinált Irodalomjegyzék: ciklusú (CCGT) erőművek is, melyekkel 58-60%-os bruttó vil1. MAVIR Zrt.: A villamosenergia-rendszer közép-és hosszú távú forrásoldali lamosenergia-átalakítási hatásfok is elérhető. Egy ilyen makapacitásterve 2007. gas (több mint 8000 óra/év) technikai üzemkészségű blokk 2. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.: Energiapolitikai Füzetek XVI. Szám – megfelelő kihasználtság mellett akár több mint 55%-os évi Erőműfejlesztések az EU-ban és a hazai alternatívák (2009. április) 3. MVM Zrt.: A magyar villamosenergia-rendszer 2008. évi statisztikai adatai átlagos hatásfokkal is képes üzemelni, s a körfolyamat bruttó hatásfoka tovább növelhető akár 92%-ra is, amennyiben a blokk kapcsoltan hő kiadást is végez. A CCGT blokkokat emellett kiváló szabályozhatóság jellemzi, előnye a gyors (7-9 MW/ Hegedűs Zoltán min) terhelésváltoztatási sebesség, mely rugalmas üzemvitelt Energetikai Szakkollégium alelnöke tesz lehetővé. Magyarországon azonban VER méreteihez viEnergetikai mérnök hallgató szonyítva csak kisebb teljesítőképességű blokkok kivitelezésBME Gépészmérnöki Kar ében célszerű gondolkozni, de a 400 MW-os blokk kategó[email protected] riában is alacsony fajlagos beruházási költségek a jellemzők (500-800 euró/kW). További előnyként mutatkozik meg a befektetők számára a gyors megvalósítás (3-4 év) lehetősége, továbbá a megtérülés várható kedvező (10-15 év) időtartaLektor: Dr. Gács Iván, egyetemi docens, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Év

2015


2020

6

2025

energetika Energetika ENERGETIKA Energetika

biztonságú és hosszú élettartalmú (legalább 10-szer hos�szabb, mint a hagyományos horganyzott acél szerelvények esetében) földelő rendszer valósítható meg.

Kiegészítés háromfázisú villamos hálózat földeléseinek korróziós károsodása tárgyában készített tanulmányhoz

2. Kísérletek Kolozsváron megvizsgáltuk egy kb. 1ha területen fekvő nagy/ közép feszültségű transzformátorállomás földelési rendszerének korróziós állapotát. A megvizsgált földelő rendszert 1965-ben helyezték üzembe, 2001-ben javításokat végeztek rajta, majd 2005/2006-ban teljesen felújították. A felújítás alkalmával a földelés fémszerkezetét teljesen kicserélték. Ez jó alkalom volt a régi földelés korrózió okozta károsodásainak elemzésére (szemrevételezés, fényképezés). Villamos mérésekkel meghatároztuk az összekötő acélszalagokon áthaladó áramerősségeket (UNITEST–93410 lakatfogó segítségével). Elektrokémiai mérésekkel több helyen meghatároztuk a földelés fémszerkezetének talajhoz viszonyított potenciálját (Ekor korróziós potenciál, Cu/CuSO4 elektróddal és PHILIPS–2718/02 multiméterrel, amellyel rögzíteni lehet a maximális és a minimális értékeket).

Tanulmányoztuk a háromfázisú villamos hálózat földeléseinek korrózió okozta sérüléseit. Tanulmányainkból és méréseinkből megállapítható, hogy főleg a nagyvárosokban telepített földelő rendszerek fémszerkezete a háromfázisú rendszerre jellemző kiegyenlítő áramok, valamint az egyenáramú villamos vontatású városi szállítás (villamos, metró) által gerjesztett kóboráramok következtében, gyorsított korróziós folyamatnak van kitéve. It had theoretically and experimentally studied the degradation by corrosion of ground plates in three phased energetic system. From the studies and investigations effectuate in the ground, it results that metallic structures for the ground plates, specially of those from the agglomerate urban centers, it is liable to accelerated degradation by corrosion, caused by the simultaneous action of the disequilibrium currents from the three phased electro energetic system and the d.c. stray currents, with the origin in the electrical urban transportation system (trams, metro). 1. Bevezetés A távlati fejlesztés egyik fő problémája a villamos hálózatok biztonságos és tartós működése. A háromfázisú hálózatok biztonságos üzemeltetését részben a transzformátorállomások / -alállomások földeléseinek épsége adja meg [1, 2]. A villamos berendezések villamos védelme, valamint a háromfázisú rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében ezek földelésekhez vannak fémesen kapcsolva. Ilyen körülmények között a földelési rendszerek talajba ágyazott fémszerkezetei gyorsított korróziós károsodásnak vannak kitéve. Ezekben az esetekben a korróziósebesség meghatározói főleg a talaj vegyi és biológiai agresszivitása, valamint a talaj/fémváz határfelületen áthaladó egyen- és váltakozó áramok erőssége. A villamos energetikában használatos üzemi és biztonsági földelési rendszerek élettartamát és biztonságát meghatározza azoknak a tűzi horganyzott csöveknek és hengerelt lemezeknek a korróziója, melyekből ezeket a fémszerelvényeket hagyományosan kivitelezik. Az összetevők egymáshoz illesztése hegesztéssel történik. Egyes esetekben, főleg a túlzsúfolt nagyvárosokban, a megfelelő földelési ellenállás biztosítását (tervezését és kivitelezését) számottevően megnehezíti a terephiány – főleg azokon a helyeken, ahol nagy a talaj fajlagos ellenállása. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a háromfázisú villamos hálózat földelései korróziós károsodásainak vizsgálata egy aránylag bonyolult elméleti, de ugyanakkor nagy gyakorlati fontosságú probléma. Ezekre való tekintettel, a dolgozat célja megvizsgálni és elemezni a zsúfolt nagyvárosokban telepített transzformátorállomások földeléseinek korróziós károsodásait, egy esettanulmány alapján bemutatni a földelő rendszer fémszerelvényeinek korróziós károsodásának elméleti vetületeit, valamint egy új műszaki megoldást, amely által magas


7

1. ábra A megvizsgált transzformátor állomás földelőhálójának felújítása 3. Kísérleti eredmények és értelmezésük Az 1. ábra fényképei a megvizsgált nagy/közép feszültségű transzformátorállomást mutatja be, a teljes felújítás ideje alatt, 2005 decemberében. Az 1965-ben üzembe helyezett földelés fémszerkezetének korrodált maradványai a 2. ábrán láthatóak A transzformátorállomás szekunder kábeleinek (jelző- és vezérlő) a megvizsgált földelő rendszerhez csatlakoztatott köpenyeinek korróziós állapota a 3. ábra fényképein láthatók. Az 2–3. ábrán bemutatott fényképek vizsgálata során megállapítható, hogy a megvizsgált transzformátorállomás földelésének fémszerkezete, valamint az ehhez fémesen kapcsolt kábelköpenyek előrehaladott korrodált állapotban vannak. A talajba ágyazott, tűzi horganyzott szénacél szerelvények esetében, a korróziós folyamatot meghatározó horgany és vas reakciók és ezek standard potenciáljai [3] – E0 – a következők: a) A vas korróziója (oldódása) az acélból (1): Fe → Fe2+ + 2 e– E0: Fe = –0,44 V (1) b) A horgany ( cink) korróziója (oldódása) (2): Zn → Zn2+ + 2 e– E0: Zn = –0,76 V (2) c) Az oxigén redukciója, savas talaj esetén (3): O2 + 4 H+ + 4 e– → 2 H2O E0: O = +1,23 V (3) d) Az oxigén redukciója, semleges vagy bázikus talaj esetén (4): O2 + 2 H2O + 4 e– → 4 OH– E0: O = +0,40 V (4) Az (1)÷(4) folyamatok vizsgálatából és ezek standard potenciáljaiból megállapítható, hogy az acél (a földelés fémszerkezete, valamint az ehhez kapcsolt kábelek fémköpenye) korróziója elméletileg csak akkor lehetséges, ha a

válaszol, amely nagymértékben felgyorsítja a fém korróziósebességét (laboratóriumban, kísérletileg bizonyítva [6]). A vizsgált rendszeren, a földelésre csatlakozó vezetékeken váltóáramú lakatfogóval mért áramerősségek összege nappal (9.00 és 12.00 óra között) átlag 82,4A és éjszaka (23.00 és 24.00 óra között) átlag 69,4A volt. Elfogadható megközelítéssel megállapítható, hogy ezek az értékek a rendszer aszimmetriájából erednek. Ezeket az értékeket a vizsgált földelés fémszerkezetének felületére (kb. 40m2) vonatkoztatva adódik, hogy esetünkben a horganyzott szénacél/talaj 2. ábra Az 1965-ben üzembe helyezett földelés fémszerkezetének korrodált maradványai elektrokémiai rendszer állandóan polarizálva van 1,5 ÷ 2A/m2 váltóárammal. Összehasonlítva ezt az értéket a laboratóriumban OL37 szénacélon kapott értékekkel [6], adódik, hogy a megvizsgált acél/talaj elektrokémiai rendszer, a kb. 2A/m2 váltóáramú polarizáció hatására jelentkező korróziós árama kb. 0,3A/m2 [6], aránylag magas érték, ami kb. 3kg/m2·év vasoldódásnak felel meg. Ezzel az

4. ábra A háromfázisú elosztó rendszer vázlata – a váltóáramú kóboráramok keletkezése: MFT – magas feszültségű tápvonal; MK/KF-Tr – magas/középfeszültségű transzformátor; KFT – középfeszültségű tápvonal; KF/AF-Tr – közép/alacsony feszültségű tápvonal; AFT – alacsony feszültségű tápvonal; BÜTr – belső, üzemi transzformátor; I01 és I02 – kiegyenlítő áramok; IK~1 és IK~2 – korróziót okozó, váltóáramú kóboráramok.

3. ábra A szekunder kábelek köpenyeinek korróziós állapota

horganybevonat az acélról már teljesen leoldódott. Ennek ellenére, a 2. ábra képein látható, hogy a rongálódott szénacél szerelvényeken helyenként a horganybevonat még létezik – tehát a Zn nem oldódott teljesen le. Ez a megfigyelés a Fe/ Zn rendszer oxigénes közegben jelentkező fordított polarizációjával magyarázható [4]. A háromfázisú villamos hálózatok aránylag magas értékkel magyarázföldelései között kiegyenlítő áramok ható a megvizsgált földelési rendszer haladnak. Esetenként ezek a talajba előrehaladott korróziós állapota. ágyazott fémszerkezeteken (acélcső, Az 1965-ben üzembe helyezett fölvasbeton stb.) áthaladnak, és korrózidelésen mért korróziós potenciálok – ót előidéző váltóáramú kóboráramoEkorr – értékei +0,02 és –0,31 VCu/CuSO4 kat eredményeznek (4. ábra). között voltak. A pozitívabb értékek túlA 4. ábrát elemezve megállapítnyomó része a transzformátorállomás ható, hogy a megvizsgált földelések délkeleti részén adódtak, a teleptől kb. által alkotott fém/talaj elektrokémiai 300 m-re közlekedő villamosok pályárendszer egyensúlyát, a háromfázisú jától (a sínektől). A villamosok közleke5. ábra A váltakozó áramú polarizáció hatása villamos hálózatra jellemző kiegyendésének függvényében mért potenciaz egyensúlyban levő fém/talaj rendszerre lítő áramok (I01 és I02) folyamatos álkülönbségek arra a következtetésre vezettek, hogy a váltóáramú polarizáción kívül, a tapasztalt váltakozó áramú polarizációja befolyásolja. Ez, főleg a hornagyméretű korróziós károsodásokhoz nagymértékben hozzáganyzott szénacél esetében, a korróziósebesség számottevő járultak a villamosok okozta egyenáramú kóboráramok is [7]. növekedéséhez vezet (5. ábra) [5]. Az egyen- és váltakozó áramokkal terhelt földelések vázlaAz 5. ábrán bemutatott polarizációs görbe elemzéséből kötát a 6. ábra szemlélteti. vetkezik, hogy egy egyensúlyban lévő fém/talaj elektrokémiA 6. ábrából kitűnik, hogy esetünkben, a fém (földelés)/taai rendszer, egy váltakozó áramú polarizálásra (zavarásra) túllaj elektrokémiai rendszerre egyidejűleg több terhelő tényező nyomó részben anódos jellegű torzított váltakozó árammal


8

6. ábra Az egyen- és váltakozó áramokkal terhelt földelések vázlata: MFT – magas feszültségű tápvonal; MK/KF-Tr – magas/középfeszültségű transzformátor; KFT – középfeszültségű tápvonal; KF/AF-Tr – közép/alacsony feszültségű tápvonal; AFT - alacsonyfeszültségű tápvonal; BÜTr – belső, üzemi transzformátor; I01 és I02 – kiegyenlítő áramok; IDC1 és IDC2 – a földeléseket terhelő, villamos pálya által gerjesztett egyenáramú kóboráramok; IV – a villamos szerelvény vontatóárama; ΔUs – a síneken keletkezett feszültségesés, az ezeken áthaladó IV hatására; IVKA – a villamos pálya által gerjesztett egyenáramú kóboráram. hat: a talaj korróziós agresszivitása, a váltakozó áramú polarizáció és a villamos vontatásból eredő egyenáramú polarizáció – amely helyenként anódosan polarizálja a rendszert. Ilyen körülmények között az elektrokémiai rendszer (talaj / horganyzott acél) válasza [7] a 7. ábrán került felvázolásra.

7. ábra Acél/talaj elektrokémiai rendszer válasza az egyen- (E0 → EA) és váltóáramú polarizáció hatására A 7. ábrából következik, hogy az anódosan polarizált fém/ elektrolit elektrokémiai rendszereknél, váltóáramú polarizáció esetén, a rendszer válasza egy nagyrészt anódos térben helyezkedő, anódosan torzított szinuszos váltakozó áram, ami esetünkben nagymértékben hozzájárult a földelések gyors és számottevő korróziós károsodásához. Kolozsváron a villamosokat 1986-ban helyezték üzembe, kb. 20 évvel a vizsgált földelések után. Elfogadva azt, hogy a földelések váltakozó áramú polarizációja számottevően nem változott, megállapítható, hogy 1986-ig a korrózió sebessége alacsonyabb volt, mint jelenleg. Az aktuális korróziósebesség felmérésének érdekében megvizsgáltuk a 2001-ben, a javítások alkalmával lefektetett horganyzott acélszerelvények korróziós állapotát. A szerelvény/talaj korróziós potenciál meghatározások –0,12 és –0,39 VCu/CuSO4 közötti értékeket mutattak. A 8. ábra a


9

8. ábra A 2001-ben telepített szerelvények korróziós állapota. vizsgált földelési rendszer 2001-ben telepített szerelvényeinek korróziós állapotát szemlélteti A 8. ábra fényképeiről kitűnik, hogy a 2001-ben telepített tűzi horganyzott szénacél már előrehaladott korróziós állapotban van. A nagy korróziósebesség a rendszer aszimmetriájából adódó váltakozó áramú polarizáció és a villamos vontatásból eredő egyenáramú kóboráramok, valamint a talaj korróziós agresszivitásának együttes hatásával magyarázható. Tekintettel a fentiekre, valamint a jelenlegi technológiai fejlődés helyzetére (aminek a hatására a talaj elektromágneses szennyeződése egyen- és váltóáramú kóboráramokkal számottevő), megállapítható, hogy a jelenleg használt tűzi horganyzott szénacélból készített földelési rendszerek biztonságos üzemeltetési ideje korlátozott. Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a konkrét kolozsvári körülmények között, a horganyzott szénacélból készített földelések esetében a biztonságos üzemeltetés időtartama nem több mint tíz év. A távlati fejlesztés szellemében, a hosszú és biztonságos üzemeltetés érdekében ajánlott a villamos hálózatok földeléseit új, modern, elektrokémiailag stabil – alacsony anódos oldódású anyagokból kiépíteni, amelyeknek korróziósebessége 10–20-szor kisebb, mint a hagyományosan használt horganyzott szénacélé [8, 9]. 4. Modern műszaki megoldás a hosszú élettartamú földelések kiépítésére A földelések fémhálózatának kiépítésénél a gyakorlatban szinte kimondottan horganyzott szénacél vagy réz hengerelt lemezeket/szalagokat használnak [1, 2]. A 2. és 3. fejezetből megállapítható, hogy a tűzi horganyzott szénacél termodinamikai stabilitása a talajban korlátozott, és főleg nagyvárosokban, ahol a villamos vontatású szállítás kóboráramokat gerjeszt, a földelőhálók korróziós sérülési számottevőek. Ami a réz korróziósebességét illeti egyenáramú kóboráramok jelenlétében nagyobb, mint a szénacélé (1Aóra kóboráram (töltés) kb. 1,15-ször több rezet old ki anódosan, mint vasat).

9. ábra A vas-szilícium (12-14.5%) ötvözet aktívanyagú, csavarozással összeszerelhető modulok vázlata: A) – „hosszanti”; A) – „terminális”; 1 – FeSi(12-14.5%); 2 – szénacélrúd;

10. ábra A 9. ábra moduljaiból kiépített vízszintes fekvésű földelés: 1 – „terminális” modul; 2 –„hosszanti” modul; 3 – kokszporból és bentonitból kiépített „ágy” (csökkenti a szétterjedési ellenállást); 4 – szigetelés a rostokon; 5 – kivezető kábel; 6 – csatlakozó „papucs”; 7 – talaj; 8 – szénacélrúd; 9 – FeSi(12-14.5%) ötvözet; 10 – menetes acélrúd; 11 – kontaktalátét. Ezenkívül, alkálikus talajokban a réz stabilitása sokkal kisebb, mint a szénacélé, tehát nagyobb korróziósebességre kell számítani. Tehát gyakorlatilag a rézből készített földelőhálók korróziója nagyobb, mint a szénacélé, ugyanakkor a keletkezett korróziótermék – Cu+2 sokkal károsabb a természetre (főleg a talajvízre) mint a Fe+2 illetve a Zn+2. Ezekre való tekintettel megállapítható, hogy úgy a horganyzott szénacélból, mint a rézből kiépített földelőhálók biztonságos üzemeltetési idejét ezeknek az anyagoknak az adott felhasználási körülményektől függő (a talaj nedvessége, az összes só tartalma és mikrobiológiai aktivitása, egyenáramú kóboráramok, váltóáramú polarizáció – kiegyenlítő áramok stb.) korróziósebessége adja meg. A villamos energetikában használatos üzemi és biztonsági földelési rendszerek biztonságos üzemeltetési ideje számottevően növelhető, ha ezek kiépítésénél termodinamikailag stabil és nagy elektrokémiai stabilitással rendelkező, valamint reális áron beszerezhető anyagot használnak. Ezeket a feltételeket a vas-szilícium (12-14,5%) ötvözetek nagyjából teljesítik. Előnyük a nagyon kicsi elektrolitikus oldódásuk, emellett nagy a termodinamikai stabilitásuk (kb. 10÷20-szor kevésbé


10

oldódnak a talajban és talajvizekben mint a szénacél). Hátrányuk – az öntvény nagyon törékeny és aránylag kicsi a fajlagos vezetőképessége (kb. 8-szor kisebb, mint a szénacélé). A fentiekre való tekintettel egy olyan eredeti, szabadalmaztatott [8] műszaki megoldást dolgoztak ki, amely szerint vas-szilícium (12-14,5%) ötvözet aktívanyagú, csavarozással összeszerelhető modulokat fejlesztettek ki (9. ábra). Ezekből a modulokból kiépíthető bárhol, bármilyen talajban aránylag kicsi hely és munkaigényű, földelési rendszer. A 10. ábra egy vízszintesen telepített, a 11. ábra pedig egy függőlegesen telepített, FeSi (1214.5%) modulokból készült földelés vázlatát mutatja be. 11. ábra A 9. ábra moduljaiból kiépített vízszintes fekvésű földelés: A 9. ábra moduljaiból kiépített függőleges földelés: 1 – „terminális” modul; 2 –„hosszanti” modul; 3 – kokszporból és bentonitból kiépített „ágy” (csökkenti a szétterjedési ellenállást); 4 – szigetelés a rostokon; 5 – kivezető kábel; 6 – csatlakozó „papucs”; 7 – talaj; 8 – szénacélrúd; 9 – FeSi(1214,5%) ötvözet; 10 – menetes acélrúd; 11 – kontaktalátét.

5. Következtetések Tanulmányoztuk a háromfázisú villamos hálózat földeléseinek korróziós károsodását. Tanulmányainkból és méréseinkből megállapítható, hogy főleg a nagyvárosokban telepített földelési rendszerek fémszerkezete, a háromfázisú rendszerre jellemző kiegyenlítő áramok, valamint az egyenáramú villamos vontatású városi szállítás (villamos, metró) által gerjesztett kóboráramok következtében, gyorsított korróziós folyamatnak vannak kitéve, tehát a földelések biztonságos üzemeltetési ideje korlátozott. Ez vonatkozik úgy a tűzi horganyzott szénacélból, mint a rézből kiépített földelésekre. Egy új, eredeti, szabadalmazott műszaki megoldást mutattunk be, amely alkalmazásával bárhol – bármilyen talajban, aránylag kicsi hely, munka és költségigényű földelési rendszer építhető ki, amelynek a korróziós sérülési minimálisak és biztonságos üzemeltetési idejük kb. 10÷20-szor hosszabb, mint a hagyományosan szénacélból vagy rézből készített földeléseké. Köszönetnyilvánítás: Kutatásainkat a Román Nemzeti Kutatási Ügynökség (ANCS) támogatta anyagilag a CABDIAG projekt keretében.

Irodalomjegyzék: [1] Lingvay, I., Homan, C., Lingvay, C.: Studiul coroziunii oţelului zincat de la prizele de pământare aferente sistemului electroenergetic trifazat Corrosion study of zinc covered steel of ground plates from the three-phase power system , Rev. Chim. (Bucureşti), 58, nr. 11, 2007. pp. 1051-1054 [2] Ladányi, J.: Villamos biztonsági és EMC szempontok a földelöhálók anyagának kiválasztásánál, Elektrotechnika, 102, 07- 08, 2009. pp.16-18 [3] Antelman, M.S.: The Encyclopedia of Chemical Electrode Potentials, Plenium Press. New York, 1082 [4] Szabó, S., Bakos, I..: A vas-cink korróziós cella polaritásának megváltozásáról, Korróziós Figyelő, XLV., 4. 115-121 [5] Lingvay, J.: Hozzájárulás a csőrendszerek váltakozóáram okozta korróziójának vizsgálatához és megelőzéséhez, Korróziós figyelő 44, 2, 2004 pp. 49-56. [6] Lingvay, I., Stoian, F., Rata, C.: Study of Corrosion for Some Iron Steels Given

by the Alternative Stray Currents, EUROCORR ‘97, Trondheim, Norway, 2225 Sept.1997, vol. I, pp. 635-641. [7] Lingvay, I., Coroziunea datorată curenţilor de dispersie “vagabonzi”, (A kóboráramok által okozott korrózió) Editura Electra, Bucureşti, 2005. pp. 111-113 [8] Lingvay, I., Lingvay, C., Rus, G., Laţa, I., Pavlovschi, V., Ancas.: – Montură de anod de injecţie, pentru protecţii anticorozive - Brevet (Találmányi szabadalom) RO 120717 B1 / 28.02.2003 [9] LINGVAY, I., HOMAN, C., ISOC, D,. LINGVAY C., MÉSZÁROS, S., SZILÁGYI, J., SPÂNU, A.-B., KOVÁCS J., Contributions to Some Performant Ground Plates Conception and Realisation, International World Energy System Conference, Oradea, Romania MAY 17 - 19 2004, Vol. I. pp. 110 – 115 [10] Lingvay, I., Homan, C., Isoc, D., e.a.: Contributions to Some Performant Ground Plates Conception and Realisation, International World Energy System Conference, Oradea, Romania MAY 17 - 19 2004, Vol. I. pp. 110 – 115

Lingvay Carmen

Dr. Lingvay József

kutatómérnök, doktorandus, Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézete – INCDIE ICPE-CA, Bukarest [email protected]

kutatómérnök, Tudományi főtitkár, Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézete – INCDIE ICPE-CA, Bukarest [email protected]

Szatmári Ilona

Csuzi István

biológus, a Székelykeresztúr-i “Orbán Balázs” Elméleti Líceum tanára. Doktorandus a Bukarest-i Műszaki Egyetemen (tematika: Biokorrózió) [email protected]

villamosmérnök, doktorandus, Trioda Kft, Nagyvárad [email protected]

Lektor: Kovács András, okleveles villamosmérnök (Paks),

MEE PROGRAMok A CONSTRUMÁN CONSTRUMA 2010. április 14-18. Hungexpo Vásárközpont A MEE mint szakmai támogató első alkalommal saját standdal mutatkozik be a CONSTRUMA ELECTROLIGHT szakkiállításán. A MEE szakmai tevékenységének bemutatása mellett azon pártoló tagjainak amelyek saját standdal nem rendelkeznek, lehetőséget kínál arra, hogy szórólapjaikat elhelyezzék és szakembereik információt szolgáltassanak a MEE standon. Igénybejelentés: Szelenszky Annánál. Tel.: 06 1 312 0662 vagy [email protected]

MEE Szakmai Nap programok 2010. április 15., csütörtök

A rendezvény szakmai érdekessége, hogy a két szakma mind erősebb és szorosabb közelsége, átjárhatósága miatt mindkét szakmát művelő szakembereknek egyaránt szóló előadások lesznek hallhatók. A kreditpontokat gyűjtő szakemberek itt is bővíthetik „gyűjteményüket”. - Kruppa Attila (OBO Bettermann): Kábelek és kábelnyomvonalak tűzvédelmének új követelményei - Dr. Barna Lajos (BMGE): Gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei az érvényes szabályozás tükrében - Kádár Aba ( MEE): Az MSZ 1585-ös új szabványról - Versits Tamás ( MGVE): Épületek korszerűsítésével és felújításával kapcsolatos kéményproblémák

3. MEE Bemutató Sziget programjai

1. MEE Világítástechnikai Társaság előadásai április 15-én csütörtökön 14 órától. Helyszín: „G" pavilon, Workshop - Dr. Borsányi János: Fényforrások a XXI. században - Barkóczi Gergő: Számoljunk a káprázással - Dr. Tóth Zoltán: Megdöbbentően egyszerű kísérletek fényforrásokkal - Dr. Schmidt Gábor: Smart Energy kompakt fénycsövek - Dr. Kovács Béla: Az üzemképtelen fényforrások begyűjtése és újrahasznosítása


2. MEE-ÉTE-MMK közös Villamos-Gépész Szakmai Nap előadásai április 15-én 11.00-15.00 óráig. Helyszín: „K" épület Zöld terem

11

Április 14. kedd : Gyertyától a LED-ig technikatörténeti bemutató Április 15. szerda: Gyertyától a LED-ig technikatörténeti bemutató Mit V(T)egyen a jó világítás érdekében? Április 16. péntek: General Electric bemutató Április 17. szombat: Osram bemutató Április 18. vasárnap: Philips bemutató Bemutató időpontok naponta: 11.00, 12.30, 14.00, 15.00, 16.30 órakor

Villamos gépek

Villamos gépek villamos gépek Villamos gépek

Hálózatszennyezés csökkentése egyfázisú hálózatbarát áramirányítók alkalmazásával A váltakozó áramú hálózatokhoz egyre több olyan fogyasztó kapcsolódik, amely felharmonikusokkal terheli a hálózatot. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a hálózatszennyezés csökkentésére. Ez a probléma kiküszöbölhető hálózatbarát áramirányítók alkalmazásával. Munkánk során egyfázisú négynegyedes áramirányítók vezérlésére két modulációs eljárást vizsgáltunk. Ezek használatával elérhető, hogy az áramirányító a hálózat szempontjából szinuszos vagy ohmos áramterhelésként viselkedjen. Ez hálózatbarát működést tesz lehetővé. A két stratégia vizsgálatakor a hálózatból felvett effektív áramaik összehasonlítására meghatároztunk egy olyan tényezőt (k[%]), amely csak a hálózati feszültség teljes harmonikus torzítási tényezőjétől (THDu) függ. Belátható, hogy nagy felharmonikus tartalom mellett az ohmos modulációs stratégia kisebb effektív áramot eredményez. Growing numbers of consumers distort AC networks with harmonics. Therefore suppression of the network pollution should be considered. This problem can be solved by using “network-friendly” converters. In our study we examined two modulation strategies of single phase PWM four quadrant converters. If these methods are used, converters behave like sinusoidal or resistive current loads of the network, which enables “networkfriendly” operation. By comparing the consumed RMS currents for the two strategies we defined a coefficient (k[%]), which depends only on the total harmonic distortion of the network voltage (THDu). We demonstrated that at high THDu resistive modulation results in less RMS current.

séget, hogy a fogyasztói kapcsokon a feszültségalak a szinusz helyett inkább trapéz alakú lesz. A terhelés hálózatra gyakorolt visszahatása tehát jelentős mértékben lerontja a villamosenergia-ellátás minőségi paramétereit, ami súlyos gazdaságossági és műszaki gondokat idéz elő, üzemzavarok, meghibásodások forrását képezi, kapcsolási túlfeszültségeket, túlmelegedést stb. kelt, az elektromágneses környezetzavaráson kívül [1]. A hálózatot drasztikusan szennyező elektronikus fogyasztók rohamos mértékű szaporodásával tehát a szolgáltatói és fogyasztói oldal egyaránt szembesül a hálózatszennyezés okozta veszélyes jelenségekkel, amelyek az energia- és szállítókapacitás pocsékolását, kifogásolható minőségű energiaszolgáltatást eredményeznek, s néhol már-már a biztonságos villamosenergia-ellátást is veszélyeztetik. Ez ellen egyetlen hatékony eszköz áll rendelkezésre: az elektronikus fogyasztók egyenirányítóit hálózatbarát tulajdonsággal kell felruházni, ami lehetővé teszi, hogy a váltakozó áramú hálózatból felvett áram nagysága minden időpillanatban arányos legyen a hálózati feszültség, vagy annak alapharmonikusának pillanatértékével. Ez nagy kapcsolási frekvenciával üzemelő, PWM (Pulse White Modulation = Impulzusszélesség Moduláció = ISZM) vezérelt energiaátalakítók alkalmazásával válik lehetővé. Ekkor a PWM vezérléssel elérhető, hogy a hálózatból felvett vagy oda visszatáplált áram a feszültséghullámmal vagy annak alapharmonikusával arányos legyen. 2. Tipikus hálózatbarát áramirányítók A teljesítményelektronika eszközeivel felépített energia‑átalakítók számos fajtája alkalmas hálózatbarát áramirányító célra. Az egyirányú energiaáramlást előidéző ún. egynegyedes kapcsolási elrendezések csupán néhány, míg a kétirányú energiaáramlást lehetővé tevő ún. négynegyedes elrendezések már jóval több vezérelhető félvezető eszközt tartalmaznak [1]. A kapcsolási elrendezések bonyolultsága attól is függ, hogy megengedett-e a váltakozó áramú bemenet és az egyenáramú kimenet galvanikus kapcsolata, avagy azokat egymástól galvanikusan elszigetelt módon kell kialakítani [2]. Az előbbi esetben az egyik legegyszerűbb és leggyakrabban alkalmazott egynegyedes kapcsolási elrendezés az ún. BOOST-, vagy BUCK-konverter [1], míg a leguniverzálisabban használható kapcsolás –egy- és háromfázisú alkalmazásokhoz– a négynegyedes üzemet is lehetővé tevő hídkapcsolás.

1. Bevezetés Napjainkban a villamos energia nagy részét teljesítményelektronikai berendezések közvetítésével hasznosítják. Ezek a váltakozó áramot első lépésben egyenirányítják, majd a technológiai Négynegyedes áramirányítók hálózatbarát üzeme követelményeknek megfelelően a fogyasztó számára megfeleMindegyik elrendezésben a félvezető kapcsolóeszközök lő energiaátalakítókkal „testre szabott” villamos mennyiséggé (pl. IGBT-k) PWM vezérlése által elérhető, hogy a hálózatalakítják. (Pl. szabályozott villamos hajtások, energia-átalakítók, ból felvett áram átlagértéke – a kapcsolási frekvencia okozta háztartási gépek, hegesztő berendezések, számítástechnikai felharmonikusok kiszűrése által – akár a hálózati feszültség eszközök, kompakt fénycsövek, szórakoztató készülékek stb.). szinusz alakú alapharmonikusával, vagy akár a hálózati feszültMa még a legtöbb ilyen berendezés egyszerű diódás egyenirányítót tartalmaz, amelyre az jellemző, hogy a váltakozó áramú hálózat egy-egy periódusában nem folyamatosan, hanem szakaszosan zajlik az áramfelvétel, ún. szaggatott vezetéssel. A periódusonkénti szakaszos – nemlineáris – áramterhelés nagymértékű hálózatszennyezést okoz, mert a hálózatból felvett áramnak rendkívül nagy a felharmonikus tartalma. Emiatt a leadott hatásos teljesítményhez minimálisan szükséges áramnak akár többszöröse is lehet a váltakozó áramú vezetékek effektív áramterhelése (pl. 1. ábra, 1/μ=Ieff/I1eff=1,85-szörös). Ez jelentős többletveszteséget okoz, tekintélyes mértékben lecsökkentve a kiépített hálózat energiaszállító képességét. A hálózat mögöttes impedanciáján folyó felharmonikusban gazdag áram olymér1. ábra Tipikus hálózatszennyező fogyasztó. tékben eltorzítja a szinusz alakú hálózati feszült-


12

energiát, az elrendezés hálózatbarát egyenirányítóként, fordított esetben inverterként üzemel. Az ábrán nincs feltüntetve az a szabályozórendszer [3, 4], amely gondoskodik arról, hogy a hálózati áram hullámalakja arányos legyen a hálózati feszültség alapharmonikusával, vagy éppen magával a hálózati feszültséggel. Vizsgáljuk azt a gyakorlati esetet, amikor pl. a 2a. ábra szerint felépített hálózatbarát áramirányítót a sok nemlineáris fogyasztó által eltorzított hálózati feszültség táplálja az AC11-AC12 kapcsokon. Ha egy meghatározott terhelés esetén sikerül „minden időpillanatban” az i(t) hálózati áramot az u(t)=uC(t) hálózati feszültséggel arányos mértékben szabályozni, akkor a kapcsolási frekvencia okozta hullámosságtól eltekintve u(t)/i(t)=állandó. Ez azt jelenti, hogy a hídkapcsolású áramirányító ohmos jellegű lesz. Lehetséges olyan vezérlési stratégia is, amelynél a torzított hálózati feszültség u1(t) alapharmonikusának pillanatértékével arányos szinuszos áramot kényszerít ki a PWM moduláció. A váltakozó áramú ideális terhelés állapota éppen ez volna, ha a hálózati feszültség is ideális, felharmonikusoktól mentes volna. Ezek után felmerül a kérdés, hogy eltorzult váltakozó áramú hálózati feszültség esetében az ohmos jellegű vagy a szinuszos áramot kikényszerítő vezérlést célszerűbb-e alkalmazni? A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mert számos célfüggvény lehetséges. Van azonban egy jól megfogható mennyiség –mégpedig az áramirányító hálózati áramának effektív értéke–, amelynek csökkentése érdekében különösen indokolttá vált a hálózatbarát áramirányítók alkalmazása [1]. Tehát célszerű megvizsgálni, hogy azonos egyenoldali teljesítmény esetében miként viszonylik egymáshoz a szinuszos és az ohmos jellegű vezérlés esetén kialakuló hálózati áram effektív értéke.

2a. ábra Négynegyedes egyfázisú hídkapcsolású áramirányító.

2b. ábra PWM vezérlő jelek, és jellemző hullámformák

2c. ábra Példa szinuszos modulációra ség hullámformájával arányos legyen. Terjedelmi korlátok miatt csak a 2a. ábra szerinti egyfázisú hídkapcsolást tárgyaljuk, amelynek PWM vezérlő jelei és jellemző hullámformái a 2b. ábrán láthatók. Az ábrához nem szükséges részletes magyarázatot fűzni, hisz az elrendezés és a feltüntetett alternatív vezérlési mód közismert [1, 3, 4]. Amennyiben a kapcsolási frekvencia T periódusidejéhez viszonyítva az egyes félvezetők vezérlőjeleinek δT impulzusszélessége szinusz függvényszerűen modulált, a hálózatból felvett vagy visszatáplált i áram középértéke is szinusz alakú lesz, amennyiben a moduláció a hálózati feszültséggel szinkronizált módon történik (2c. ábra). Mivel a hídkapcsolás négynegyedes üzemre alkalmas, az egyenfeszültségű P-N kapcsokra csatlakozó terhelés vagy energiaforrás, illetőleg az AC11 és AC12 kapcsokra csatlakozó hálózat között kétirányú lehet az energiaáramlás. Amikor a hálózat szolgáltatja az


13

3. A szinuszos és az ohmos jellegű áramterhelés jellemzői Ha feltételezzük, hogy az áramirányító és a szűrőkör veszteségmentes, akkor az egyenáramú oldalon képződő teljesítmény középértéke megegyezik a váltakozó áramú oldalon képződő teljesítmény középértékével. Végtelen hálózatot feltételezve az u(t) = uC(t) hálózati feszültség a harmonikus összetevőkkel következőképpen írható fel: n iωt + ϕ ) u (t ) = U sin(ωt ) u ( t ) = ∑ U i sin( (1a,b) i 1 1 i =1

Az összefüggésekben i=1,2,3,…n a feszültség harmonikus összetevők rendszáma, Ui az amplitúdója, φi a fázisszöge, ω=2πf1, f1 az alapharmonikus frekvencia. Szinuszos modulációs stratégia használatakor az áramirányító váltakozó áramú oldalán a hálózati feszültség alapharmonikusával arányos áramot kényszerít ki.

isin (t ) = i1 (t ) = ksin ⋅ u1 (t ) = ksin ⋅ U1 sin(ωt )

(2)

Csúcsértékekre is fennáll a (2) összefüggés:

I 1 _ sin = k sin ⋅ U 1 ⇒ U 1 = I 1 _ sin k sin

(3a,b)

Ohmos modulációs stratégia használatakor az áramirányító váltakozó áramú oldalán a hálózati feszültséggel arányos áramot kényszerít ki.

n

i ohm (t ) = k ohm ⋅ u (t ) = k ohm ⋅ ∑ U i sin(iωt + ϕ i )

(4)

i =1

Minden egyes harmonikus csúcsértékére is fennáll a (4) összefüggés:

I i _ ohm = k ohm ⋅ U i ⇒ U i = I i _ ohm k ohm

(5a,b)

Tegyük fel, hogy a szinuszos és az ohmos moduláció esetén a felvett teljesítmény azonos (egyenlő egyenáramú-oldali terhelés mellett), azaz Psin=Pohm. A felvett teljesítmények a csúcsértékekkel számíthatók: ! 1 1 n Psin = U 1 I 1 _ sin = Pohm = ∑ U i I i _ ohm (6)

2

2 i =1

(6)-ba helyettesítve (3a)-t és (5a)-t:

Psin =

! n 1 1 k sin U 12 = Pohm = k ohm ∑ U i2 2 2 i =1

(7)

Effektív értékek definícióját felhasználva kapjuk (7)-ből: 2 k sin U 12eff = k ohmU eff

(8)

(6)-ba helyettesítve (3b)-t és (5b)-t:

Psin =

2 1 I 1 _ sin ! 1 1 = Pohm = 2 k sin 2 k ohm

n

∑ I i2_ ohm

i =1

(9)

Effektív értékek definícióját felhasználva kapjuk (9)-ből: 2 2 k ohm I sin_ eff = k sin I ohm _ eff

(10)

(8) és (10) alapján:

k sin k ohm

=

2 I sin_ eff 2 I ohm _ eff

=

2 U eff

U 12_ eff

=

2 U 12_ eff + U harm _ eff

U 12_ eff

(11)

A (11)-es egyenlet négyzetgyökét véve, és a feszültség teljes felharmonikus torzítás definícióját felhasználva (THDu=Uharm_eff/U1_eff) maghatározunk egy k[%] tényezőt (12): I sin_ eff − I ohm _ eff k[%] = ⋅ 100 =  1 + THDu2 − 1 ⋅ 100 (12)   I ohm _ eff A hálózati vezeték áramterhelése az ohmos modulációs esethez képest szinuszos moduláció hatására k[%] mértékben lesz nagyobb (3. ábra).

4. Következtetések Mivel a hálózatbarát áramirányítók alkalmazásának elsődleges célja a fogyasztók hálózati visszahatásának minimalizálása a terhelőáram felharmonikus tartalmának csökkentése által, mindkét modulációs eljárás hatásosan alkalmazható. A hálózatszennyező fogyasztók hálózatbarát áramirányítók által történő fokozatos kiváltásával mindkét moduláció révén csökken a káros hálózati visszahatás, javul a hálózati feszültség THDu értéke –a feszültség hullámformája egyre „szinuszosabb” lesz–, ezzel egyidejűleg (változatlan hatásos teljesítmény esetén) a hálózati vezetékek felesleges áramterhelése fokozatosan csökken. Amíg a szomszédos fogyasztók hálózati visszahatása által a hálózati feszültség eltorzult alakú [6], addig az ohmos jellegű terhelést eredményező moduláció előnyösebb a szinuszosnál, mert a hálózatot terhelő áram effektív értéke ohmos moduláció esetében kisebb. Különösen nagy THDu értéknél mutatkozik feltűnő különbség (ld. 3. ábra). Az ohmos moduláció számára szolgáló szabályozó-vezérlő elektronika gyakorlati kialakítása lényegesen egyszerűbb, mint a szinuszos modulációé, mert nem szükséges művi módon előállítani a hálózati feszültség alapharmonikusát, szinkronizáló jel céljára a leképzett hálózati feszültség is alkalmas Pontos meddőáram szabályozást szinuszos moduláció alkalmazása esetén lehet megvalósítani. 5. Irodalomjegyzék [1] Horváth, M. Borka, J.: Energiamegtakarítást és hálózatszennyezés-csökkentést eredményező villamosenergia-elosztás a kommunális fogyasztók körében. Elektrotechnika, 1. rész 96. évf. 2003/10. sz. 274-276. old., 2. rész. 2003/11. sz. 302-306. old. [2] Horváth, M, Borka, J.: Nagyfrekvenciás energiaátvitel alkalmazása biztonsági energiaellátó rendszerekben. Elektrotechnika, 83. évf. 1990/11. 415-419. old. [3] Csatlós, E. Marschalko, R.: Torzított feszültséggel táplált egyfázisú ISZM egyenirányító. Műszaki Szemle, 2002/20 sz. 15-22. old. [4] Balázs, G. Gy, Schmidt, I.: Váltakozó feszültségről táplált járművek hálózatkímélő üzeme, Elektrotechnika, 102. évf. 2009/01, 9-12. old. [5] Jötten, R.: Leistungselektronik. Fried. Vieweg & Sohn Verlagsgesellschaft mbH, Braunschweig, 1977. ISBN 3 528 030623 [6] Horváth M. Borka J.: Néhány gondolat a nemlineáris fogyasztók teljesítményéről. Elektrotechnika, 99. évf., 2006/7-8. sz. 8-10. old.

Balázs Gergely György PhD hallgató BME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport. [email protected]

Horváth Miklós DiFiLTON-ARC Kft. [email protected]

Dr.Schmidt István

3. ábra A szinuszos moduláció effektív áramának ohmos áramához viszonyított többlete a feszültség THDu tényezője függvényében (néhány jellegzetes hullámalakkal)


14

egyetemi tanár BME, Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport [email protected]

Lektor: Dr. Veszprémi Károly, egyetemi docens

biztonságtechnika

Biztonságtechnika biztonságtechnika

biztonságtechnika Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2009. február 10. A munkabizottság először meghallgatta Dési Albert szakosztályi elnök ismertetését egy Eger közeli községben a nullavezetőnek a tetőtartón előfordult meglazulása következtében előállott rendellenességről. A panaszos (aki képzettségileg villamos mérnök, de szakmáját nem gyakorolja) kártérítést kért az áramszolgáltatótól, mert a nullavezető lazulása következtében a telken lévő hátsó ház egyfázisú fogyasztása időnként a kiépített TN-rendszerű érintésvédelem végponti földelésén át záródott, ennek következtében a réz gázcső és a közelében lévő betonvas között potenciálkülönbség keletkezett, amely ívképződést okozott és a gázcsövet az adott helyen átégette. A gázcső sérülésének feltárt helyén a tulajdonos a gázcső és a megközelített betonvas között 27 V feszültséget, és rövidzárás esetén 2,1 A áramot mért. Ezen túlmenően szerinte az épület padlózatában elhelyezett műanyagbélésű és -burkolatú alumíniumcsöves víz- és padlófűtés csöveinek a leágazó („T”) összekötései mellett bekövetkezett „felduzzadása” és külső műanyagburkolatának felhasadása is az áram földön keresztüli záródásának következménye lehet. Dési Albert szakértői magállapítása szerint az adott fogyasztónál az utcai közcélú szabadvezetékes hálózatot az ÉMÁSZ átépítette, és szigetelt vezetékes hálózatot épített ki (korszerűsített), ezáltal az egyes fogyasztói csatlakozóvezetékeket átkötötte erre az új hálózatra. A telken álló eredeti (mintegy 50 éves élettartamra becsült) épület tetőtartó kialakítással csatlakozik a közcélú hálózathoz. A méretlen csatlakozóvezeték egyfázisú vezetéssel csatlakozik a valamikori háromfázisú, de ma már egyfázisú fogyasztásmérőhöz. Innen a fogyasztói főelosztótól (biztosítótáblától) 25 A-es kismegszakítóval védett, falon kívül szerelt műanyag csőbe húzott, mintegy 30 m-es vezetéssel megy az egyfázisú mért fővezeték a telken található, kb. 4 éve épített hátsó családi házhoz, az épület fogyasztói alelosztó táblájához. Az alelosztóban 5 db 16 A-es kismegszakító biztosítja a kiépített belső villamos hálózatot. Itt, az alelosztóban került kialakításra az épület EPH csomópontja, ide csatlakozik az épület földelővezetője és a fém gázcső EPH-vezetője. Az épület alagsorának (pincéjének) egyik helyiségében került elhelyezésre a fűtési melegvízet előállító kazán, valamint ebben a helyiségben fut az oldalfalon, majd a helyiség fölött elhelyezkedő konyha tűzhelyének irányába függőlegesen felfelé a rézalapú gázcső. A pincéből a konyhaszintre történő „felállásnál” – az ismeretlen elven történő födémgerenda kiosztásból adódóan – a vasbetongerenda megvésésével és a födém áttörésével került a gáztűzhely becsatlakoztatásra. (A födémgerenda megvésése statikailag tilos!) Ez a megoldás szakszerűtlen, mert csővezetékek födémátvezetésénél az épületgépészeti szabvány és a kivitelezési technológiai leírások alapján védő csőcsonk beépítése


15

szükséges. A csövek átvezetése, ha azok gáz, víz, fűtés vagy más célúak, csak csőbetét alkalmazásával kivitelezhetők. A lakóhelyiségekben elkészített feltáró lyukakban látható volt a ház hidegvízhálózatának, valamint a padlófűtés csőhálózatának anyaga és annak vezetési módja. Főleg a padlófűtés, de a hidegvízhálózat csőrendszere is / műanyag borítású alumíniumcső (0,6 mm falvastagságú), belső oldala is műanyag borítású/ — valószínűleg az anyagtakarékosság miatt — számtalan „T” elágazót tartalmaz. A tulajdonos ilyen „T” idomnál tapasztalta a nedvesedést, azon a helyen, ahol azt (azokat) fém kötőelemmel cserélték ki. A panaszbejelentést követően az áramszolgáltató a csatlakozóvezeték „0” sodronya és a tetőtartó „pipáján” áthaladó, a mérő alá befutó méretlen „0” vezető kötésénél kontakthibát (lazulást) talált, amit elhárított. Ez a lazulás nagy valószínűséggel akkor következett be, amikor az utcai közcélú hálózatot az áramszolgáltató kicserélte, s az új hálózatra átkötötte az épület csatlakozó vezetékét (a vezetéken húzás, mozgatás történt), ami a több évtizedes tetőtartónál kialakított „0” vezetékkötés meglazulásához vezetett. Az áramszolgáltatás ezután is folyamatos volt, tehát szakadás nem volt. A lazulás okozhatta a panaszos által említett mintegy 20 V-os „feszültségesést”. Érdekes, hogy a világítási hálózatnál emiatti hibajelenség észleléséről senki nem tett említést! Ezt némileg indokolta, hogy mindenütt elektronikus gyújtású kompakt fénycsövek voltak felszerelve, amelyek a rövid ideig tartó feszültséglehúzásra kevésbé érzékenyek. Az alsó szintről (pincéből) a födémen átvezetett réz gázcső és az épületszerkezeti, illetve a gerenda vasszerkezete között fellépő villamos jelenség (hibajel) okozója a méretlen csatlakozóvezeték „0” vezetőjén lévő – tapasztalt, majd elhárított – lazulás (kontakthiba) volt. Ez okozta a mintegy 20 V-os mért hibafeszültséget, és ez okozhatta a szabálytalanul vezetett gázcső sérülését. (Itt nem túláram, hanem az egyfázisú fogyasztás földeléseken át záródó tartós árama okozta a sérülést. Ez a túláramvédelem működését nem válthatta ki, sőt a PEN-vezető szakadása által okozott földáramot a szabályosan szerelt – tehát áramkörileg a nullavezető földelése után beiktatott – áramvédőkapcsoló sem kapcsolta volna ki.) A kontakthiba elhárításával a hibajelenség megszűnt, és azóta nem is jelentkezett. A szerkezeti vas és a csatlakozó gázvezeték között ez a hibapont nem alakulhatott volna ki még akkor sem, ha ez a vezetékkontakthiba elő is áll, ha a fém gázcső födémen történő átvezetését a kivitelezés ide vonatkozó előírásai szerint végezte volna el a kivitelező (műanyag csőhüvely beépítése), mivel ez esetben nem alakulhatott volna ki az elektromos „kontaktusközelség”. A vízvezeték műanyag borítású csövein látható„táskásodás” oka a villamos jelenségektől független, a helytelen elágazó kötőelem alkalmazása miatt lépett fel. Mivel a kötőelem szorítógyűrűs (körmös) gyűrűje a külső műanyag bevonatot megsértette (fénykép), az – itt helytelenül alkalmazott – bontható kötőelem kötésénél a nyomás alatt lévő víz a kötésnél (a sérülésnél), az alumínium cső és a külső műanyag csőburkolat alá bejutott, s ott összegyűlve alakváltozást okozott a külső műanyag csőborításon. (Ezeken a helyeken az alumíniumcsövön alakváltozás nincs, csak a külső műanyag burkolaton!) Ezt követően a munkabizottság tárgyalta azt a levélben kért tájékoztatást, hogy a különböző villamos, de nem erősáramú képesítéseket hogyan kell az MSZ 1585 szerint értelmezni. Az MSZ 1585 (és az ennek keretéül szolgáló MSZ EN 50110) előírásai — alapelve szerint — minden olyan munkára (tevékenységre) érvényes, amelynél a munkát (tevékenységet) végző személy akár akaratlagos, akár nem szándékos,

véletlen tettével veszélyes áramütést, személyt vagy tárgyat veszélyeztető villamos ívet, illetve romboló hatású zárlatot okozhat. Ennek az alapelvnek alkalmazásával lehet határesetekben dönteni arról, hogy az adott tevékenység a szabvány 4.2.102. szakaszának melyik bekezdése alá tartozik. A gyakorlati tapasztalatok szerint a rokonszakmák (híradástechnikai, információ-átviteli, elektronikai, mechatronikai stb.) képesítésével rendelkező személyek elméleti villamos ismeretei sokszor lényegesen mélyebbek egy erősáramú villanyszerelő hasonló ismereteinél, de nem tudják felmérni az erősáramú berendezések által okozható veszélyek mértékét. (Az általuk kezelt berendezésekben gyakran a feszültség alatt álló részek közvetlen érintése sem okoz élettani veszélyességű áramütést, az ezekben a berendezésekben keletkező vagy okozott zárlatoknak nincs komoly romboló hatása stb.) Egyúttal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az MSZ 1585 is szabvány, és nem jogszabály; ennek megfelelően 2002. január 1. (az 1995. évi XXVIII. szabványtörvénynek a 2001. évi CXII. törvény által történt módosítása) óta rendelkezései helyett azokkal legalább azonos biztonságú más megoldásokat is megengedett alkalmazni. Így tehát nincs akadálya annak, hogy e szabvány helyett a helyi körülményeket jobban figyelembe vevő saját szabályzatot dolgozzanak ki, és e szerint járjanak el. Ennek feltétele csupán az, hogy az abban rögzítettek e szabvánnyal legalább azonos biztonságúak legyenek, s ezért ezek legalább azonos értékű biztonságáért a szabályzat kiadója írásban felelősséget vállaljon. Más kérdés a jogszabály [72/2003 (X.29.) GKM ] szerinti úgynevezett FAM képesítés, amely meghatározott körben (különleges szerszámokkal, megfelelően kidolgozott eljárásokkal és szervezéssel) feszültség alatti munkákra jogosít, olyan esetekben is, amelyeknél sem az MSZ 1585, sem a kidolgozott helyi szabályzat nem engedné meg a munka feszültség alatti végzését. Végezetül a Munkabizottság tárgyalta a Németországban elterjedt „E-CHECK” eljárás hazai bevezethetőségének a kérdését. Hermann Zoltán röviden ismertette ezt a Németországban elterjedt eljárást. Mi az E-CHECK? A német szakirodalomban lapozgatva mind cikkekben, mind hirdetésekben sokszor feltűnik az E-CHECK kiemelt logoja, felirata. Az e mögött rejlő tevékenység egy olyan biztonsági szolgáltatást nyújt, amely hazai viszonylatban is megszívlelendő lehetne! Mit nyújt az E-CHECK? Az E-CHECK olyan tevékenység, amely valamennyi villamos berendezés és készülék szabvány szerinti működésének vizsgálatára irányul. A szakember ellenőrzi, hogy azok a mindenkori érvényes előírásoknak, szabványoknak megfelelő rendeltetésszerű állapotban vannak-e. Amennyiben igen, úgy azt egy E-CHECK vizsgálati plakettel igazolják. A berendezések és készülékek állapotát ezen kívül részletes vizsgálati jegyzőkönyvben dokumentálják. Ebben feljegyzik a kiküszöbölendő hiányosságokat is. /„Nobody’s perfect!” – senki sem tökéletes, hangzik a közmondás szerint. Ez igaz a villamos berendezésekre és készülékekre is. Áthidalt biztosítók, áttekinthetetlen elosztók, rossz kötések és szigetelési hibák kevésbé alábecsülhető kockázatot jelentenek, amelyek felesleges károk, költségek okozói lehetnek, amelyek akár többmilliós magasságokba szökhetnek./ Mi a vizsgálat tárgya, és ki végzi? A vizsgálat tárgya általában egy adott lakás vagy épület villamos installációja, az elosztók, a kapcsolók, a kismegszakítók, az áram-védőkapcsolók, egyéb védelmi berendezések stb. Ezen felül vizsgálni kell a helyhez kötött villamos berendezéseket, gépeket, mint


16

pl. tűzhelyeket, vízmelegítőket, különféle irodagépeket. Ezek közé tartoznak az olyan eszközök, mint pl. számítógépek, nyomtatók, monitorok, kávéfőzők, TV-k, HIFI-k, videók. Az E-CHECK keretében ellenőrzik a biztonsági és ellenőrző készülékeket is, hasonlóképpen a konferencia- és prezentációs technikát is, ezen felül a munkahelyi világítást, a villámvédelmi és túlfeszültség-védelmi berendezéseket. A vizsgálatokat csak képzett szakemberek és szakvállalatok végezhetik. Ezek listáját „Az ön E-CHECK szakvállalata” e-mail címen Németországban a ZVEH szövetség közzéteszi. Az E-CHECK igazolás az elektromos berendezés hivatalos minősítő dokumentációját jelenti. Ezért az E-CHECK-es vevőknek legtöbbször prémiumelőnyöket nyújtanak, mivel a tűzkárok, villámcsapás, és túlfeszültség okozta károk kockázata minimálisra csökken. Az E-CHECK tehát biztonsági előnye mellett biztosítási előnyökben is megtérül! 1997. október 1-jétől Németországban a lakások és magánhasználatú épületek sem mentesülnek a vizsgálati kötelezettségtől. Bár ez a rendelkezés magánszemélyek részére nem ír elő kifejezett törvényes kötelezettséget, a káreseteknél azonban a bíróságok az irányelvekre hagyatkoznak, mint pl. a VDE-szabványok. Így az E-CHECK nem csak a lakásbérlőnek, hanem a házkezelőségeknek, lakásépítő társaságoknak és lakástulajdonosoknak, valamint más üzemeknek is különös jelentőségű. Az érvényes műszaki követelmények betartását feketén- fehéren igazolva megvéd a váratlan meglepetésektől. Megszegésük esetén az esetleges kártérítési igényt ennek alapján el lehet utasítani. A vizsgálatok elvégzésének igazolása, gyakorisága. A vizsgálat elvégzését jegyzőkönyvben dokumentálják. A berendezések és készülékek állapota, azok rendeltetésszerű használhatósága E-CHECK jelölést kap. A vizsgálatok elvégzésének gyakorisága attól függ, hogy helyhez kötött, vagy mozgatható készülékről van-e szó. Magánterületeken a rögzített berendezéseket négyévente kell vizsgáltatni, míg a mozgatható készülékeket általában évente. Ezen felül több speciális előírás is létezik pl. a fokozott használatú készülékekre vagy ipari létesítményekre, amelyeket a vizsgálatokat végző szakértő részletesen ismer. A vizsgálatokat az esetben is el kell végezni, ha a berendezésben nem történt változtatás. Időközben ugyanis megjelenhetnek újabb biztonsági vagy egyéb követelmények. Az E-CHECK eljárás — amely messze túlmegy a hazai jogszabályok ellenőrzési előírásain, sőt az MSZ EN 60234-6 szabvány követelményein is — hazai bevezethetőségét az EMOSZ vizsgálja, részletes szakmai ismerete még nem aktuális.

Kádár Aba, Az ÉV Mubi tiszteletbeli elnöke

Dr. Novotny Ferenc Az ÉV MuBi vezetője

világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika

világítástechnika

A retinán körülbelül 120 millió csap és mintegy 7 millió pálcika van, viszont a szemből az agy felé vezető idegszálak száma csak körülbelül 1,2 millió. Ez a tény, illetve a fotoreceptorok párhuzamos működése valamilyen posztretinális jelfeldolgozásra enged következtetni. Emiatt az emberi szem spektrális érzékenysége ebben a tartományban eltér mind a fotopos mind a szkotopos tartománybeli érzékenységtől. A CIE még nem fogadott el egyetlen modellt sem, amely képes a szem érzékenységét leírni a mezopos tartományban, de ennek ellenére számos eljárás és modell létezik. Rea és szerzőtársai[1] a V(λ) és V’(λ) görbék lineáris kombinációjából előálló érzékenységi görbét ajánlottak, míg Kurtenbach és társainak [2] eljárása a fotoreceptorok jeleiből számol. A MOVE (Mesopic Optimisation of Visual Efficiency) konzorcium[3] kétféle érzékenységi görbét javasolt: egy akromatikust, amely a Rea-féle modellhez hasonlít, illetve egy kromatikust, ami Kurtenbach elképzeléseihez áll közelebb (1.a ábra). A jelen dolgozat egyik szerzője ugyancsak közölt egy modellt (CHC modell) [5]. Az akromatikus modellek a fotopos és szkotopos fénysűrűségekből számított paraméterrel (x) súlyozzák a megfelelő spektrális érzékenységi görbéket a következő módon:

A fényforrás spektrumának hatása a látásélességre a mezopos fénysűrűségi tartományban Ez a tanulmány a fényforrás spektrumának látásélességre gyakorolt befolyásoló hatását vizsgálja, a szürkületi – azaz a mezopos – fénysűrűségi tartományban. Vizuális kísérleteket végeztünk hideg- és meleg-fehér korrelált színhőmérsékletű LED-ek segítségével, Lp=0,1 cd/m2 és Lp=1 cd/m2 fénysűrűség mellett, illetve az ezeknek megfelelő mezopos fénysűrűségi szinteken. A Kettesy-táblán található számok – mint vizuális céltárgyak – azonosítási feladata során fiatal megfigyelők (65 éves korhatár alatt) a hideg fehér LED-es fényforrás esetén szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a meleg fehér LED-ek esetén. Idős megfigyelők esetén (65 év felett) a fényforrás spektrális befolyása nem volt kimutatható.

VREA(λ)=xV(λ)+(1-x)V’(λ) M(x)VMOVE(λ)=xV(λ)+(1-x)V’(λ)

(1) (2)

Rea és a MOVE akromatikus modell között a különbség főképpen az x paraméter számításában jelentkezik.

BEVEZETÉS Három kromatikus modell a következő V(λ) függvényt A CIE (Commission Internationale de L’Éclairage, Nemzetközi definiálja: Világítástechnikai Bizottság) a mezopos fénysűrűségi tartoVKURTENBACH(λ)=fAV’(λ)+fBS+(fCM+2fCL)+fD| L−fEM | mány – amely a fotopos (világosban látás) és szkotopos (sötét(3) ben látás) között található – alsó határát Lp=0,001 cd/m2-ben VMOVE-Kromatikus(λ)=a1V(λ)+a2V’(λ)+a3|L(λ)-a4M(λ)|+a5S(λ) (4) határozta meg. Felső határáról nem lehet ilyen konkrét értéket VCHC(λ)=b1ΔV*(λ)+b2ΔV’(λ)+b3ΔS(λ)+b4|ΔL(λ)-1.4ΔM(λ)| (5) mondani, mert az nagyban függ a fény retinára való beeséséahol az L, M és S a csapok spektrális érzékenységét leíró nek helyétől. Így a felső határa a Lp=3 cd/m2 és Lp=10 cd/m2 köfüggvények, {fA-fE},{a1-a5} illetve {b1-b4} a függvényeket súlyozött van (foveális illetve para-foveális megfigyeMOVE MOVE Vas és Fotopos lés esetén). LED típusa Kurtenbach[2] Rea[1] akromatikus[3-4] kromatikus[3-4] Bodrogi[5] fénysűrűség [cd/m2] A mezopos fénysűrűségi tartományban Meleg fehér 0,0958 0,1343 0,1289 0,0952 0,1162 0.1 a szem spektrális érHideg fehér 0,1230 0,1432 0,1307 0,1005 0,1712 zékenységét a retinán Meleg fehér 0,9967 1,1456 1,1393 0,9465 1,1522 1 található két típusú Hideg fehér 1,0871 1,1521 1,1405 1,0307 1,5004 fotoreceptor (csapok és 2 pálcikák) együttes mű1. táblázat Rögzített fotopos fénysűrűségi értékekhez (Lp=0,1 és Lp=1 cd/m ) tartozó mezopos fénysűrűségi ködése határozza meg. értékek 5 különböző modell szerint

a,

b,

1. ábra a, Szabványos CIE spektrális érzékenységi görbék a fotopos és a szkotopos fénysűrűségi tartományokra illetve a MOVE projekt eredményeként kapott görbék b, Átlagos színképi érzékenység fiatal és idős megfigyelők esetén


17

zó paraméterhalmazok, az (5) egyenletben szereplő V*(λ) a Sharpe és Stockmann által 2002ben publikált fotopos spektrális érzékenységi görbe. A (3), (4) és (5) egyenletben szereplő modellek alakjukban némileg eltérnek, de a legnagyobb különbség ebben az esetben is a súlyozó paraméterek számításában van.

meleg fehér) esetén. A megfigyelésekben jó színlátással rendelkező 10 idős (60-80 év közötti) illetve 10 fiatal (22-33 év közötti) személy vett részt. A kísérletsorozatot minden megfigyelő összesen 3 alkalommal végezte el.

a,

b,

2. ábra a, A Kettesy látásélesség vizsgáló tábla b, Fénysűrűség eloszlás a vizuális kísérletek közben, hideg fehér LED 1 cd/m2 fotopos fénysűrűség esetén Az egyes modellek alapján számolt mezopos fénysűrűségi értékeket az 1. táblázat tartalmazza az általunk vizsgált két fényforrás esetén. Az 1. táblázatból látható, hogy az egyes modellek által számított mezopos fénysűrűségek eltérnek egymástól, ez az eltérő felépítésükből következik. A legnagyobb eltérést Vas és Bodrogi formulája[5] adta. A szemlencse relatív fényáteresztése a kor előrehaladtával változik. Ez a szemlencse sárgulása miatt következik be. Míg fiatal korban a szemlencsét tápanyaggal, antioxidánsokkal és vitaminokkal ellátó csarnokvíz aktívan részt vesz a szemlencse rövid hullámhosszú sugárzástól való védelmében, ez idősebb korban egyre csökken. Emiatt a kor előrehaladtával először csak a szemlencse homályosodása, majd később sárgulása is megfigyelhető [6]. Ahogy az 1.b ábrán látható, a 420 nm - 500 nm közötti hullámhossz tartományú optikai sugárzás kisebb része éri a fotoreceptorokat idős korban. A mezopos tartományban figyelhető meg a Purkinjehatás, amely az átmenetet írja le a fotopos látásból (amikor a csapok aktívak) a szkotopos látásba (amikor a vizuális észlelés a pálcikák segítségével történik). Ennek mértéke természetesen függ a fénysűrűség értékétől: a mezopos tartomány alsó régióiban a szkotoposhoz közelítve a kromatikus befolyás szinte egyáltalán nem jelentkezik, míg a felső határ közelében, amikor a fénysűrűség közelít a fotopos értékekhez, nagyban befolyásolja a vizuális észlelést [7]. A jelenséget a szerzők egy következő közleményben vizsgálják részletesebben[8]. KÍSÉRLETI MÓDSZER Vizuális kísérleteink két fő szakaszra oszthatók:1, Két fénysűrűségi szinten (Lp=0,1 cd/m2 és Lp=1 cd/m2) vizsgáltuk a látásélességet, hideg és meleg fehér korrelált színhőmérsékletű LED-es fényforrások segítségével. 2, Két további fénysűrűségi szinten vizsgáltuk a látásélességet, amelyeket Vas és Bodrogi modellje[5] szerint számítottunk ki. Ezek a mezopos Lmez=0,1 cd/m2 és Lmez=1 cd/m2 fénysűrűségek voltak. A kísérletek minden esetben egy 15 perces adaptációs fázissal kezdődtek, mind a fénysűrűségi szintek, mind a LED fényforrások váltásakor. Az adaptáció után mindkét esetben a feladat a következő volt: a megfigyelők a Kettesy-tábla decimális verzióján a számokat azonosították 5 méter megfigyelési távolságból, a négyféle megvilágítási körülmény (1cd/m2 hideg fehér, 0,1 cd/m2 hideg fehér, 1cd/m2 meleg fehér, 0,1cd/m2


18

EREDMÉNYEK A kísérletek kiértékelésekor azokat az eseteket kezeltük hibaként, melyeknél a megfigyelő a Kettesy-táblán található számok azonosításakor az adott objektumot hibásan azonosította, vagy nem tudta azonosítani. A hibák számát az egyes fényforrások esetén fénysűrűségi szintenként külön-külön átlagoltuk, majd a szórás értékekből 95%-os konfidencia intervallumokat számítottunk. A vizuális kísérletek eredményei 0,1 cd/m2 és 1 cd/m2 fotopos fénysűrűségek esetén a 3. ábrán láthatók. Mindkét ábrán feltüntettük a 10 cd/m2 izzólámpa fénysűrűségnél mért kontrol értékeket is. A 3.a. ábrán szignifikáns különbségeket láthatunk a meleg fehér illetve hideg fehér LED fényforrások alatt tapasztalt látásélesség között. Idős megfigyelők esetén (3.b. ábra) ez a különbség nem szignifikáns. Megfigyelhető a két előre definiált fénysűrűségi szint esetén mért hibaszám közötti szignifikáns különbség is.

a,

3. ábra Vizuális kísérletek eredményei fotopos 0,1 cd/m2 és 1 cd/m2 fénysűrűségi szinteken, 95% konfidencia intervallumokkal. a,b,fiatal megfigyelők eredményei, b, idős megfigyelők eredményei.

A második kísérletsorozat eredményei, Vas és Bodrogi[5] modellje szerinti 0.1 cd/m2 és 1 cd/m2 mezopos fénysűrűségek esetén a 4. ábrán láthatók.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ez a kutatás a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal támogatásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK [1] Rea MS, Bullough JD,(2007), Making the move to a unified system of photometry. Lighting Res.& Techn. 39/4, 393-408. [2] Kurtenbach A, Meierkord S, Kremers J,(1997), Spectral sensitivities in dichromats and trichromats at mesopic retinal illuminances, J. of Opt. Soc. Am. 16, 1541-1547. [3] Eloholma M, Halonen L (2007), Performance based model for mesopic photometry, MOVE Project report. [4] Eloholma M, Viikari M, Halonen L, Walkey H, Goodman T, Alferdinck J, Freiding A, Bodrogi P, Varady G,(2005), Mesopic models—from brightness matching to visual performance in night-time driving: a review, Lighting Res. & Techn. 37(2) 155-175. [5] Vas Z., Bodrogi P., Schanda J., Várady G., Commission Internationale De L’Éclairage Midterm Conference Selected Paper Proceedings: Non-additivity errors in mesopic photometry [6] Sagawa K, Takahashi Y, (2001), Spectral luminous efficiency as a function of age, J. of Opt. Soc. Am. 18A (11) 2659-2667. [7] Purkinje JE, (1825), Neue Beiträge zur Kenntniss des Sehens in Subjectiver Hinsicht, Reimer, Berlin. pp. 109–110. [8] Szabó F, Vas Z, Csuti P, Schanda J, (2010), Experimental investigation of the Purkinje effect in case of traditional and modern street lighting luminaires, Lumen V4, Brno (benyújtva)

Vas Zoltán Pannon Egyetem PhD hallgató

[email protected]

Szabó Ferenc 4. ábra Vizuális kísérletek eredményei Vas és Bodrogi[4] modellje szerinti 0,1 cd/m2 és 1 cd/m2 mezopos fénysűrűségi szinteken, 95% konfidencia intervallumokkal. a, fiatal megfigyelők eredményei, b, idős megfigyelők eredményei.

Pannon Egyetem PhD hallgató

Az első kísérletsorozathoz hasonlóan ebben az esetben is szignifikáns különbség adódik meleg fehér és hideg fehér fényforrások között fiatalok esetén, míg idős megfigyelők esetén ez ebben az esetben sem tapasztalható. A vizuális eredmények mindkét kísérletsorozat esetén kimutatták, hogy a fiatal megfigyelőcsoport detektálási, és felismerési teljesítménye szignifikánsan jobb a nagyobb korrelált színhőmérsékletű – azaz hideg fehér – LED-es megvilágítás mellett, mint meleg fehér LED-es fényforrásnál. Ez a különbség nem figyelhető meg az idős megfigyelők esetén. Ezen jelenség egyik oka a 1.b ábrán bemutatott, a kor előrehaladtával fellépő kékérzékenység csökkenés lehet. A sárgult szemlencse nagyobb mennyiségben nyeli el a rövidebb hullámhosszúságú sugárzást, ami nagyban befolyásolja a retina érzékenységét: az S-csap és a pálcikák érzékenységi görbéje átlapolódik ezzel a „megszűrt” hullámhossz tartománnyal. Így az idősebb megfigyelőcsoportnál nem jelentkezett a jobb vizuális észlelés kékesebb színű hideg fehér LED-es fényforrás mellett. Az éleslátás/tárgyfelismerés mindig foveális folyamat. Emiatt, ha a csapok befolyása az érzékelésre csökken, ami betudható a Purkinje-hatás folyamatának és a fénysűrűség szkotopos tartományhoz való közeledésének, akkor csökken az éleslátás képessége is. A tárgy megvilágítása és a fényforrás színképe is befolyásolja az érzékelést, nagyobb megvilágításnál a látásteljesítmény nő.

Lektor: Dr. Schanda János professzor


19

[email protected]

Elismerés a hiteles tájékoztatásért Tringer Ágoston, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. kommunikációs igazgatója kapta a Hiteles Tájékoztatásért Díj 2009. elismerést, melyet Orodán Sándor, a Magyar Szóvivők Egyesületének elnöke adott át február 20-án, a VI. Szóvivő Bálon. Idén immár hatodik alkalommal rendezték meg Budapesten a Szóvivők Bálját, melynek díszvendége a 20 éves Magyar PR Szövetség volt. A bálon ünnepélyes keretek között adták át az elnökség javaslata alapján a szakma elismert díjait, így többek között Tringer Ágostonnak, az MVM kommunikációs igazgatójának a Hiteles Tájékoztatásért Díj 2009 kitüntetést, melyet az egyesület elnöke, Orodán Sándor adott át. Mayer György

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Melbourne szenved a tikkasztó hőségben 1902-óta nem volt olyan kánikula Melbourne-ben, mint ez év januárjában. Az éjszakai hőmérséklet is meghaladta a 34 oC-ot. Rontotta a helyzetet, hogy az erőművek nem bírták a légkondicionálók megnövekedett energiaszükségletét, emiatt számos helyen transzformátor meghibásodása miatt áramszünet volt. Emberek százai töltötték a tengerparton az éjszakát. A nappali hőmérséklet 40 oC-ig nőtt. A helyzetet nehezítette, hogy számos helyen a vasúti közlekedés is megbénult, mert a sínek elvetemedtek. Német energetikai cégek nukleáris energia tárgyában tárgyalásokat kezdtek a kormánnyal Négy német energetikai óriáscég vezető tisztségviselői ez év januárjában tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal a meglévő atomerőművek jövőjét illetően. A küldöttséget a kancellária gazdasági és környezetvédelmi államtitkára fogadta. A megbeszélések központi témája a működő atomerőművek élettartamának meghosszabbítása volt. Szakértők véleménye szerint a hír hallatán az RWE AG részvényei a következő két évben 20-30%-kal fognak növekedni. Az új német kormány az előzetes várakozások szerint a ma 32 évre engedélyezett üzemidőt 40, vagy 45 évre fogja engedélyezni. Óriáscégek közös vállalkozása fotovillamos elemek gyártására A japán Sharp az olasz Enel és az STMicroelectronics közös vállalatot hozott létre Olaszországban fotovillamos elemek gyártására, tudván a megújuló energiaforrások iránti növekvő igényt. A közös vállalkozás Szicíliában épülő gyára 2011-ben kezdi kibocsátani első termékeit. A gyár teljes kapacitása 160 MW/év lesz, melyet a későbbiekben - 2016-ra - 480 MW-ra kívánnak bővíteni. Orosz atomerőmű vészleállítása Az Oroszország déli részén lévő volgodonszki atomerőművet annak védelmi rendszere ez év januárjában leállította. A környezetben radioaktív sugárzást nem mértek. Az erőmű szóvivője szerint a problémát a gőzturbina meghibásodása okozhatta, ez hozta működésbe a vészleállító rendszert. A szóban forgó erőmű az első üzembe helyezett az 1986-os csernobili katasztrófát követően. A gőzturbina javítása – az előzetes felmérések szerint – négy napot vesz igénybe. Libanon török villamos energiát szeretne importálni Sajtóhírek szerint Libanon 250 MW villamos energiát szeretne importálni Törökországból. Bár Törökország nem rendelkezik közvetlen villamos energia továbbításához alkalmas távvezetékkel Libanonba, az energia továbbítását a már meglévő


20

török-szíriai villamos erőátviteli távvezetéken fogja továbbítani. Ennek a vezetéknek a kapacitása 500 MW. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó vezetéken 250 MW áramlik Törökországból Szíriába, így ez a vezeték alkalmas arra, hogy a kívánt teljesítményt továbbítani lehessen. Törökország villamos energiát exportál Grúziába, Irakba, Görögországba, és Szíriába. Az atomenergia jövője A koppenhágai csúcstalálkozót követően, a globális felmelegedés elleni küzdelem során ismét előtérbe került az atomenergia hasznosításának kérdése, a villamos energia előállításával kapcsolatosan. A döntéshozók számára felvetődik a kérdés, hogyan lehet mielőbb jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Többszörösen „körbe járva a kérdést” arra a következtetésre jutottak, hogy – a világ növekvő energiaigényét ismerve – nem igen van más megoldás, mint az atomerőmű, amely képes nagy mennyiségben, a környezet károsítása nélkül, villamos energiát előállítani. Ez a megállapítás szenvedélyes vitákat váltott ki a fejlett nyugati államokban. Azonban az érintettek elgondolkodtak a lehetőségeken, és egy részük még csak fontolgatja, más részük pedig már tervezi is az atomerőművek létesítését, telepítését. Konkrét számokra fordítva az iménti megállapítást, 57 erőmű megvalósítás alatt van, további 430 pedig megfontolás tárgyát képezi. Jelenleg globálisan 436 atomerőmű van üzemben, amely a pillanatnyi villamosenergia-igények 15%-át elégítik ki. Legtöbb az atomerőművek közül Ázsiában épül. Kínában 20 már épülőfélben van, és további 32 erőmű várhatóan még 2020 előtt üzembe kerül. A közvélemény-kutatások adatai szerint Európa keleti felén az emberek nem ellenzik az atomerőműveket. 2010 júniusában a németországi Bonnban lesz az atomerőművek üzemeltetésével kapcsolatos konferencia, majd az év végén hasonló találkozó lesz Mexikóban. Várhatóan ezek a konferenciák újabb lökést adnak a további fejlesztéseknek. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya garanciát vállal atomerőmű fejlesztésekhez felvett kölcsönökre, amelyek segítségével 26 új erőmű épülhet az USA-ban 2020-ig, kielégítve ezzel az üvegházhatású gázkibocsátásra tett vállalásaikat és a növekvő energiaigényt. Japán 2030-ra az energiamix-ben 40%-ban atomenergiával kíván villamos energiát előállítani. Franciaországban a nukleáris energia aránya közel 80%. Oroszország és Dél-Korea is jelentősen növeli az atomenergia hányadát az energia-portfólióban. Természetesen számos ellenző is akad.

De nem szabad elfelejteni, hogy ma a Föld lakosainak száma 6,4 milliárd, és ez a szám - egybehangzó becslések szerint 2050-re 9,2 lesz. Ez azt jelenti, hogy a mai energiaigény kétszeresét kell előállítsuk 2050-re. Ezt az energiamennyiséget csak megbízható energiaforrással és az ún. tiszta energiával állíthatjuk elő, ha a globális felmelegedést el akarjuk kerülni. Más alternatíva mint az atomerőmű, nem igen képzelhető el.

Dr. Bencze János titkárságvezető KHEM miniszteri titkárság [email protected]

Forrás: Internet

Magyar Termék Nagydíj 2010 Az idén tizenharmadik alkalommal kiírt pályázat célja az első meghirdetés óta a minőségtudatos szemlélet elterjesztése, amely a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását is segíti – mondta a meghírdetést alkalmából tartott sajtótájékoztatón Széman György az INDUSTORG Kft. ügyvezetője. Kiírók az EXIMBANK Magyar Export-Import Bank ZRt, az INDUSTORG-VÉDJEGYIRODA Minőségügyi Kft., az ITD Hungary Nonprofit. ZRt., a MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító ZRt., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., és a TÜV SÜD KERMI Kft. A kiírók nevében felszólaló Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója is ezt hangsúlyozta. Elmondta, hogy felmérésük szerint a nagydíjat viselő termékek forgalma nem csökkent, sőt a pályázat nyertesei növelték termékeik piaci részesedését. A magyar fogyasztó fokozatosan tudatosabb fogyasztóvá kezd válni. Úgy Wittich Tamás tűnik napjainkban egyre többen jönnek rá, az olcsó a drága és a minőség az olcsóbb. A piacon maradás feltétele a jobb minőségű termék és a pontos, gyors jó szolgáltatás. A főigazgató hozzá fűzte még, hogy a nagydíjas termékek utóellenőrzése biztosítja a folyamatosan jó minőséget. A termék egy évig ingyenesen használhatja a védjegyet. Majd vizsgálat után újabb egy évre meghosszabítható. Ez is garanciája a minőség megtartásának.

EDUCATIO x Az idén tízedik alkalommal nyitotta meg kapuit az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás január 22-23-án a SYMA Rendezvényközpontban. Tízezer négyzetméteren közel kétszáz standon megjelent a magyar felsőoktatási intézmények zöme. Az egyetemek, főiskolák a továbbtanulni szándékozó diákok számára könnyítették meg a választást, hogy a február 15-én leadandó felvételi jelentkezési lapokat kitöltsék. A felsőoktatási intézményeket a hallgatói önkormányzatok szervezésével a hallgatók rendkívül ötletesen, leleményesen mutatták be, tájékoztatták az érdeklődőket. A hazai oktatási intézményeken kívül szinte minden föld-


21

A 2010. évi Magyar Termék Nagydíjra tizenhét témakörben lehet pályázni, a pályázók május 21-ig jelentkezhetnek a kiírásra a hazai és nemzetközi piacon versenyképes, kiemelkedő minőségű, környezetkímélő eljárással gyártott termékkel és szolgáltatással. Mint az már hagyománnyá vált a díjakat most is a Parlamentben adják át szeptember elején. Kiss Árpád ny. főtanácsos, [email protected] részről nagyszámú külföldi egyetem, nyelviskola kínált továbbtanulási lehetőséget, megjelenítve azt, hogy ez a terület is piac, és a verseny fokozódik a hallgatókért. Örömteli, hogy az oktatási intézményeken kívül egyre nagyobb területen szerepeltek a különböző könyvkiadók, és taneszközgyártók termékeiket például az interaktív táblákat, digitális oktató anyagokat ajánlva. A Budapesti Műszaki Főiskola már az új nevén, mint Óbudai Egyetem jelent meg és a Villamos Kar többek között a modulos hallgatók által programozott szappanbuborékokat gyártó robottal szerepelt. Farkas András, docens Óbudai Egyetem


Épülhet a magyar – horvát távvezeték Magyar-horvát energetikai miniszteri megbeszélésre került sor február közepén Budapesten, melyen Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, valamint Đuro Popijač gazdasági, munkaügyi és vállalkozásügyi miniszter a közös államhatárt keresztező villamos távvezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A megállapodás rögzíti a meglévő (magyar-horvát) határkeresztező távvezetékek pontos helyét, valamint megteremti a nemzetközi jogi lehetőséget a Pécs és Ernestinovo között épülő új 400 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódó határsávban történő munkavégzésnek. A várhatóan 2010. áprilisra megépülő új távvezeték a két ország közötti áramkereskedelem lehetőségeinek bővítése mellett javítja a régióban élők ellátásbiztonságát is. A távvezeték építésének beruházói a rendszerirányítók, magyar részről a MAVIR Zrt., horvát részről pedig a HEP-OPS. A megállapodás az új vezeték építési munkálatai mellett szabályozza a meglévő vezetékek – a Hévíz és Žerjavinec közötti 400 kV-os, valamint a Siklós és Donji Miholjac (Alsómiholjác) közötti 120 kV-os távvezeték – üzemeltetéséhez, fenntartásához, rekonstrukciójához és üzemzavar-elhárításához kapcsolódó határsávi munkavégzések feltételeit is. A találkozón a miniszterek áttekintették a kőolajszállítás, valamint a Városföld és Slobodnica között tervezett és várhatóan 2011-re megvalósuló új gázvezeték előkészületeinek aktuális kérdéseit is.

„Igen" a paksi bővítés előkészítésére A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. Igazgatósága február 26-ai ülésén elfogadták az atomerőmű bővítésének előkészítési munkálataira vonatkozó koncepciót. A paksi kihelyezett ülésre ellátogatott Bajnai Gordon miniszterelnök is, aki a döntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy a kormány a legnagyobb körültekintéssel járt el, amikor az atomerőmű bővítése mellett tette le a voksát. Hazánknak szüksége van az atomerőmű által termelt energiára, de nem mehetünk el az alternatív energiaforrások igénybevétele mellett sem – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd hozzátette: ezek azonban nem váltják ki a nukleáris energiát. A paksi atomerőmű kapacitásbővítését támogatja a kormány, ami felelős döntés. Magam is azt támogatom, hogy az ilyen, nemzetstratégiai beruházási projekt előkészítése, amely évtizedekre határozza meg az ország elérhető árú és biztonságos energiaellátását, a száz százalékos magyar tulajdonban lévő MVM csoport keretei között történjen meg. Bajnai szerint ennek tehát az, az üzenete, hogy az előkészítés, a tender kiírása és a finanszírozás magyar kontroll alatt maradjon. Mint hangsúlyozta: megtanultuk az elmúlt években, hogy az energia nem egyszerűen piaci termék, hanem nemzetbiztonsági érdekek fűződnek hozzá. Az MVM igazgatósága által elfogadott koncepció célja a paksi telephelyen létesítendő új blokkok előkészítésének, optimális rendszerbe illeszthetőségére vonatkozó vizsgálatok elvégzésének, az engedélyek teljes körű megszerzésének és a pályázati kiírás feladatainak összefoglalása. Vagyis a koncepció nem döntéseket, hanem az engedélyezés, pályázati


22

kiírás előkészítésére vonatkozó alapelveket tartalmaz, a következő időszak tevékenységét foglalja rendszerbe. A döntés alapját az a szakmai megállapítás képezte, miszerint az ország hosszú távú biztonságos villamosenergia-ellátása szempontjából szükség van az atomerőmű bővítésére. A szóba jöhető telephelyek közül itt oldható meg legolcsóbban az új blokkok felépítése, melyek várható üzemideje 60 év lesz. A projektet úgy kell megvalósítani, hogy a finanszírozást követően is többségi állami (MVM) tulajdonban maradjon. Az projekt társaságot a leendő kisebbségi társtulajdonosok mielőbbi bevonásával, az integrált MVM csoport képességeit és a paksi atomerőmű nukleáris tudását integrálva célszerű megalapítani, az atomerőmű meglévő berendezések üzembiztonságát, üzemeltetési színvonalát megőrizve. Az előzetes vizsgálatok alapján a szóba jöhető 10001600 MW-os blokkok a magyar villamosenergia-rendszerbe illeszthetőek, a szükséges hálózati többletfejlesztések megvalósíthatók, ugyanakkor további részletes vizsgálatok is szükségesek. Ezeket a hatósági engedélyezési folyamathoz illeszkedően mielőbb, 2 éven belül be kell fejezni. Reaktor típus: nyomottvizes (PWR) Blokknagyság: 1000-1600 MW gyártótól függően Szóba jöhető reaktortípusok: AES-2006 (orosz), AP-1000 (amerikai), EPR (francia-német), ATMEA (francia-német-japán) Fajlagos létesítési költség:2000-3000 Euro/MW Üzembe helyezés: 2020-at követően (I blokk), 2025 után (II. blokk) Tervezett üzemidő: 60 év

Elkelt a Tatabányai Fűtőerőmű Lezárult a Tatabányai Fűtőerőmű tulajdonosváltása azzal, hogy az ELMIB Energetikai Zrt. és Tatabánya Város Önkormányzata kifizette a társaság 3,6 milliárdos vételárát a Magyar Villamos Művek Zrt-nek. Az ELMIB és a város önkormányzata tavaly írta alá az adásvételi szerződést az állami energiacéggel, melynek értelmében a fűtőerőmű többségi, 51%-os tulajdona került a városhoz, míg az ELMIB 49%-os tulajdona mellett üzemelteti a mintegy száz főnek munkát adó társaságot. A város és az energetikai társaság az üzlet lezárását követően megkezdi a tervezett fejlesztések előkészítését, melyek egyszerre javíthatják az erőmű hatékonyságát és csökkenthetik a környezet terhelését. Tatabánya az ELMIB együttműködésével a korábban kötött megállapodás értelmében megkezdi a városi fűtési rendszer korszerűsítését. A város a fűtőerőmű nyereségének jelentős részét a távfűtési rendszer korszerűsítésére, az egyéni hődíjmérés kialakítására, az egyedileg szabályozható fűtés kiterjesztésére használja fel, ezzel megteremtve a lehetőségét annak, hogy a lakosság megtakarítást érhessen el energiaköltségein, valamint 35%-os kedvezményt kívánnak adni a hődíjból a fűtési elő- és utószezonban. Az ELMIB olyan fejlesztéseket tervez a fűtőerőműben, amelyek növelik a létesítmény hő- és villamosenergia-termelésének hatékonyságát, és ezzel a távfűtés versenyképességét. A társaság megkezdi a térség energiamérlegének elkészítését, hogy felmérje, milyen lehetőségek rejlenek a megújuló energiahordozók felhasználásában, ugyanis a fűtőerőművet 2004-ben állították át szénről gáz alapra. Az ELMIB ezzel együtt folyamatosan keresi a helyi, zöldenergiára épülő decentralizált energiaellátás kialakításának a lehetőségét is. A megújuló forrásokra épülő energiatermelés ugyanis hosszú távon mindenképpen olcsóbb az importált energiánál, a rövidebb szállítási útvonalak, a kisebb környezetterhelés mellett fontos szerepe van az energiafüggőség csökkentésében és az ellátás biztonságának növelésében is.

Hitelből épül a bakonyi erőmű A Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. (BVMT) - melynek többségi tulajdonosa a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., kisebbségi tulajdonosa pedig az Euroinvest Zrt. február 11-én 63 millió euró hitelösszegre vonatkozó hitelszerződést írt alá a bakonyi gázturbinás csúcserőmű beruházás projektfinanszírozására. A négy bankból álló konzorciumot az MKB Bank Zrt. vezeti, további tagjai a K&H Bank Zrt., az ERSTE Bank Hungary Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. A hitelkonstrukció különlegessége a magas hitelhányad (a beruházás értékének 80%-a) és a hosszú, 15 éves futamidő. Mártha Imre, a többségi tulajdonos MVM vezérigazgatója az aláírás alkalmából kiemelte, hogy a piac számára is komoly üzenete van a sikeres megállapodásnak. Az a tény ugyanis, hogy ilyen komoly volumenű és hosszú futamidejű hitelt az állami tulajdonú MVM és a magyar magántulajdonú Euroinvest közös projektje fel tud venni, egyben a beruházásnak az energetikai szempontokon is túlmutató, nemzetgazdasági jelentőségét is aláhúzza. Demján Sándor, az Euroinvest elnöke a hitelfelvétel legnagyobb jelentőségét abban jelölte meg, hogy az megerősítését is jelenti annak a magas színvonalú szakmai előkészítő munkának, melyet a bakonyi erőmű kezdett meg, és melyhez befektetőként a MVM csatlakozott.

Bosch támogatás az Óbudai Egyetemnek A Robert Bosch Kft. Biztonságtechnika üzletága egymillió forint értékben 14 kamerát adott át ünnepélyes keretek között január 28-án a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar biztonságtechnikai rendszerének kiépítéséhez. A cég az adománnyal támogatja az Óbudai Egyetem biztonságtechnikai képzését.

Az Euroinvest tulajdonában lévő Bakonyi Erőmű Zrt. ajkai telephelyén a befektetők közös beruházásaként megvalósuló új 2x58 MW-os blokk a hazai villamosenergia-rendszerben eddig hiányzó csúcserőműként fog üzemelni. A kereskedelmi üzemét 2010 végén megkezdő új erőmű magas hatásfoka és rendkívül rugalmas üzemmódja révén a környezet terhelésének jelentős csökkenését fogja eredményezni, valamint nagymértékben javítja a hazai energiarendszer szabályozhatóságát a csúcsigények kielégítésével. Az új erőmű üzembe lépésével előnyösen módosul a teljes hazai erőműpark igénybevétele, valamint a megtermelt csúcsenergia ugyanakkor a liberalizált árampiac egyik legértékesebb, exportképes terméke, melynek jelentőségét tovább fokozza a kevéssé szabályozható megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú felhasználása.

Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok [email protected]

Új néven a Mérnökpedagógiai Központ Trefort Ágoston nevét vette fel az Óbudai Egyetem Mérnökpedagógiai Központja

Az értékesítési igazgató kiemelte, hogy azért választották az Óbudai Egyetemet, mert több mint 15 éve folytat biztonságtechnikai mérnökképzést jól felszerelt laboratóriumaiban. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Bosch nyitott a további együttműködési lehetőségekre, a hatékony együttműködés érdekében folyamatos kapcsolatot kíván ápolni az egyetemmel.

Az idei év januárja a Mérnökpedagógiai Központban egyértelműen a változás jegyében zajlott: nemcsak a főiskola alakult újjá Óbudai Egyetem néven, de az újjáalakult Óbudai Egyetem Mérnökpedagógiai Központja is felvette Trefort Ágoston nevét. Az Óbudai Egyetem szenátusa ugyanis január 18-i ülésén elfogadta a Mérnökpedagógiai Központ Tanácsának és főigazgatójának a javaslatát, így január közepe óta immár a Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ oktatói képzik az alapszintű műszaki szakoktató illetve mesterszintű mérnöktanárképzésben résztvevőket, és azokat az egyetemi hallgatókat, akik a Központ által meghirdetett szabadon választható kurzusokon vesznek részt. Trefort Ágoston az eötvösi oktatásfejlesztési elképzelések gyakorlati megvalósítója volt. Miniszterként a közoktatás mellett sokat tett a tanárképzésért is. Az 1883. évi középiskolai törvényben rendelkezett többek között a tanári képesítés feltételeiről, szabályozta a pedagógiai gyakorlatokat, ösztönözte új metodikák alkalmazását a közoktatásban, így joggal tekintjük őt a korszerű tanárképzés egyik hazai megteremtőjének.

Forrás:Sajtoközlemény Tóth Éva

Forrás: Sajtóközlemény Tóth Éva

Dr. Horváth Sándor, a kar dékánja kiemelte, a most átadott biztonsági kamerák hasznos segítséget nyújtanak majd az oktatásban, hiszen az egyetem hallgatóinak lehetősége lesz tanulmányozni a zárt láncú videó rendszert és megismerkedhetnek e legkorszerűbb eszközök tervezésével, telepítésével, valamint üzemeltetésével. Dr. Varsányi Pál, a Bosch Kft. Biztonságtechnika Üzletágának regionális értékesítési igazgatója elmondta, a cég úgy döntött idén, hogy a karácsonyi ajándékozásra szánt összeget a szakmai utánpótlás támogatására fordítja. Az együttműködés az egyetemmel nem új keletű, hiszen a Bosch korábban megbízást adott az egyetem Neumann János Informatikai Karának egy intelligens kisautó kifejlesztésére.


23


POLLACK EXPÓN JÁRTUNK

MEE stand és látogatók Pécsen, a Pollack Expo Center 2010. február 2425. között várta az építőipar, az épületgépészet, a villamosság és az informatika újdonságai iránt érdeklődő szakembereket és a jövő utánpótlását képviselő PMMK hallgatóit „Pollack a siker kapuja, lépj be!” ezzel a „mottóval” indította idei beiskoláNyitóelőadás zási akcióját a pécsi PTE Pollack Mihály Műszaki Kara, s ennek a szellemében szervezte meg a már hagyományosnak mondható Pollack Expót, mely több volt, mint egy építőipari szakvásár. Ez az esemény a felsőfokú műszaki oktatásról és az ipari kapcsolatok erősítéséről szólt, ahol több mint 150 cég mutatta be gyártmányát, kereskedői kínálatát, technológiai Szolgálatban a MEE standon Kovács Gábor, titkár kivitelezői megoldását, és Orbán Zsolt villamosmérnök hallgató valamint a Pollack szakmai oktatói tevékenységét. A kiállítás mellett a 60 szakmai-alkalmazotti és tudományos előadás sok új információt adott a szakembereknek és az azokon résztvevő nagyszámú hallgatóságnak. Az előadások középpontjában az energia állt, amelynek aktuális alapot adott az expóval egyidejű Budapesti C+D Automatika Kft. standján Szijjártó Péter és Energiacsúcs Találkozó. Hermann Zoltán A kétnapos rendezvénynek szerves részét képezték az előadásokkal egybekötött épületgépész, épületvillamos, informatikai és építőanyag-ipari szakmai bemutatók is, melyek azt a stratégiát


24

A közönség erősítették, melyet a PTE Pollack Mihály Műszaki Karon dolgoztak ki annak érdekében, hogy hatékonyan tevékenykedő mérnököket indíthassanak el a pályán. Dr. Kukai Tibor általános dékánhelyettes a megnyitó ülésen hangsúlyozta, hogy fő céljuk az egyetemi szintű oktatási és kutatási tevékenység minőségi, magas színvonalú biztosítása, az akkreditált BSc mérnök, mérnöki informatikus, mérnöktanári szakon a tananyag frissítése, korszerűsítése és a működő szakokra épülő MSc/MA egyetemi kimenetek megteremtése, a tudományos kutatások körének folyamatos bővítése. A PMMK az innen kikerülő mérnökökkel a későbbiekben is aktív kapcsolatban áll, regionális műszaki központként vesz részt a régió infrastrukturális és műszaki-fejlesztési projektjeinek előkészítésében, megvalósításában. Az előadások és a szakmai kiállítás fő céljaként megfogalmazható: sikeressé akkor válhat egy fiatal, ha a képző intézmény nem csupán a klasszikus értelemben vett oktatást adja a számára, hanem olyan pályaképet, amely a munkaerőpiacon eredményessé teheti. A Pollack Expo másik célja, hogy a PMMK számára kutatási kapcsolatokat teremtsen, a hallgatóknak pedig bemutassa azt a piacot, ahol majd a sikereket elérhetik. 2007 óta kötelező a mérnöki, építész kamaráknál regisztrált tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára a továbbképzésben való részvétel és ezzel a kreditpontok gyűjtése. A Pollack Expón is lehetett ilyen pontokat szerezni, s jó volt látni, hogy naponta hosszú, kígyózó sorokban hány, az építőiparral foglalkozó szakember várt regisztrációra, azaz az expo szakmai hírneve már régen kinőtte Pécs, a régió, sőt a Dunántúl határát is. Dési Albert szakmai főtanácsadó [email protected]

Főenergetikusi tanácskozás Visegrádon Rendkívüli érdeklődés mellett, több mint száz résztvevővel zajlott a XVII. Főenergetikusi Szeminárium az ETE Esztergomi Területe Szervezésében. A Visegrádon február 25-27. között megtartott szakmai tanácskozáson az energetika hazai és nemzetközi jelenségeiről, dilemmáiról és tendenciáiról folyt az eszmecsere. Az előadások különböző nézőPeredi Ágnes, újságíró pontból közelítették meg azt az ellentmondást, amely az energiafelhasználás növekedése, ennek a környezetre gyakorolt káros hatása, a hagyományos energiahordozók végessége és az új energiaforrások elterjedésének, s magas költségeinek nehézségeiből fakad. Dr. Molnár László, az ETE főtitkára, aki Magyarországot képviseli a Nemzetközi Energia Ügynökségben és az ENSZ EGB Energia Bizottságának volt elnöke tájékoztatott arról, hogy az elemzések szerint 2007-2030 között 40 százalékkal emelkedik majd a világ energiafelhasználása, és a növekedés 93 százaléka a nem OECD országokban megy majd végbe. Előreláthatólag továbbra is a fosszilis energiahordozóké lesz a főszerep. A becslések szerint ahhoz, hogy megvalósuljon a Föld klímavédelme érdekében áhított „zöld álom”, 10 ezer milliárd dollárnyi extra költséget kellene fordítani a fejlesztésekre. Nagy kérdés, miből teremtenék elő ezt a temérdek pénzt a válságban amúgy is eladósodott államok. Az előzetes számítások szerint ahhoz, hogy 2030-ig javuljon a helyzet, a világ energiaiparában a szén szerepét 47 százalékkal, az olajét 17 százalékkal, a gázét 17 százalékkal kellene csökkenteni, miközben a nukleáris energiáét 49 százalékkal, a megújulókét, pedig 33 százalékkal kellene növelni. A hazai viszonyokat ismertetve Bakács István, az ETE elnöke, az E.ON igazgatóságának tagja azt hangsúlyozta, hogy a magyar erőművek nem versenyképesek a versenypiaci árakkal. A válság miatt 10,2 százalékkal esett vissza a termelésük.


25

Ellentmondásos a szabályozás, különösen sok hátrányt okoz a KÁT tervezhetetlensége. Ugyanakkor nagy szükség lesz az erőműpark fejlesztésére az elkövetkező 10-15 évben. Dr. Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezetője igen határozottan fejtette ki álláspontját a hazai energiaárakat torzító jelenségekről, köztük a KÁT visszásságairól. Az MVM képviseletében Bacskó Mihály ismertette Gerse Károllyal közös előadásukat, amelynek rövid sommázata: a jelenlegi villamosenergia-modell rossz. Aggasztónak tartja, hogy az új erőművek nehezen finanszírozhatók piaci alapon. Szüksége van az országnak az energiatárolás megoldására és a megújuló energiaforrások rendszerbe illesztésére. A Magyar Fejlesztési Banktól Almási Ákos ügyvezető igazgató azokat a nagy kedvezményeket is tartalmazó hitel- és Dr. Hegedűs Miklós támogatási lehetőségeket ismertette, amelyekkel a vállalkozókat és az önkormányzatokat segíti a bank fejlesztéseik megvalósításában. Mindenkit arra bíztatott, hogy ismerkedjen meg a lehetőségekkel. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kaptak az új megoldások. Dr. Tihanyi László a Miskolci Egyetem professzora a biogázok hasznosítási lehetőségeiről tartott előadást, olyan megoldásokat ismertetett, amelyek az önkormányzatok számára hozhatnak jelentős költségcsökkentést. Bobok Elemér professzor a geotermia hazai realitásairól adott képet, jelezve, hogy bár valóban hatalmas készletekkel rendelkezik az ország, és vannak ígéretes, előnyös megoldások a hasznosításra, illúzió azt képzelni, hogy geotermikus energiatermelő nagyhatalommá válhat Magyarország. Balogh Ernő a vanádium redox akkumulátor hatását ismertette az energiatárolásban. Dr. Steier József, az ETE Esztergomi Területi Szervezetének elnöke, a Közép-EuDr. Steier József rópai Gázterminál NyRt. vezérigazgatója, a program házigazdája, az energialogisztika új útjairól szólt a kockázatkezelés a költségek csökkentésének megoldásairól. Utalt arra, hogy a PB gázt is lehetne föld alatt tárolni. Az újdonságok egyike az a speciális, műanyag PB palack, amelyet a tűzoltók a hagyományos palackokkal szemben sokkal biztonságosabban tartanak. Bemutatta azt a levitációs szélkereket, amely igen alacsony költséggel, egymillió forint ráfordítással, akár 20 éves időtartammal egy kis háztartás energiaigényeit tudja kielégíteni. A szélkerék lelke egy különleges ritka földfém mágnes, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia Megújuló Energiák Pekingi Intézete a General Electriccel közösen fejlesztett ki. A tanácskozás kiemelkedően izgalmas előadását Xu Honghua professzor tartotta, a Kínai Tudományos Akadémia Megújuló Energiák Pekingi Intézetének alelnöke. A

professzor, aki 22 éve foglalkozik a megújuló energiák hasznosításának kutatásával, kifejezetten a visegrádi konferencián való részvételért utazott Magyarországra. Az érdeklődését a magyar Nobel-díjasok nagy száma keltette fel, és úgy gondolja, az itteni szellemi potenciállal való együttműködés hasznos lehet mindkét ország energetikai fejlesztései számára. Előadásában elmondta, hogy Kína nagy szerepet szán a jövőben a napenergia hasznosításának. Kutatásaik központjában állnak az új megoldások. Úgy látják, hogy a fosszilis energiaforrások – bár még sokáig az energiatermelés alapját adják majd – előbb-utóbb kimerülnek, és a környezetet is károsítják. A legnagyobb potenciált a napenergia jelenti, amely Kínában igen jó esélyeket jelent. 2007 óta vezető helyet tölt be Kína a világ szilikon-kristályok gyártásában, amelynek fontos szerepe van a PV napelemek működésében. 2009-ben több mint 80 ezer tonna szilikonlapkát gyártottak. A PV rendszerek rohamosan terjednek az országban és egyre nő a jelenlétük az ország energiapalettáján. A nagyvárosok új nagy épületeinek 20 százalékán vannak napelemek. Összesen 848 ezer négyzetmétert

fednek le a napelemek, és ezt csak a kezdetnek tekintik. Jelzésképpen utalt rá, hogy a Gobi sivatag napenergia-lehetőségeinek eddig még csak a töredékét hasznosították. A vidék energia-ellátásának fejlesztésében kulcsszerepet szánnak a napenergiának. S ehhez számos technikai újdonságot valósítanak meg. Példaként említette a Sanghaji Solar Műszaki Technológiai Központot, ahol szintén napelem rendszer működik. Az elkövetkező öt évben kulcsszerepet szánnak az iparfejlesztésben a szilícium-kristály-gyártás hatékonyságnövelésének. A megújuló energiák is egyre nagyobb szerepet kapnak az energiatermelésben, így a víz, a nap, szél és a geotermikus energiák az atomenergia mellett. Kína világ viszonylatban is a legnagyobb tudományos kutató háttérrel törekszik a megszabott kvóta elérésére, ehhez éves szinten 100 ezres nagyságrendben képeznek szakembereket. Peredi Ágnes újságíró

***

Visegrádi kerekasztal A visegrádi XVII. Főenergetikusi Szeminárium záró-tanácskozása az a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen Herczog Edit Európa Parlamenti képviselő, Xu Honghua, a Kinai Tudományos Akadémia Megújuló Energiák Pekingi Intézetének alelnöke, Dr. Stróbl Alajos, a villamosenergia-ipar, Szilágyi Zsombor, a gázipar, Cziczer János, az atomenergia és dr. Steier József, az energialogisztika és az új energiák szakértőjeként vett részt. A beszélgetést Peredi Ágnes vezette. Herczog Edit az Európai Unión belüli változásokra hívta fel a figyelmet. Többek között arra a felismerésre, hogy valamen�nyi energiaforrásra szükség van, és a tagállamok maguk határozzák meg, hogy melyiknek mi a legmegfelelőbb irány. Meg-

Cziczer János, Herczog Edit, Xu Honghua, Peredi Ágnes és Dr. Steier József születtek azok a döntések is, amelyek lehetővé teszik, hogy összekapcsolhatóak legyenek a piacok. A klíma jogszabály azt az elvet fogalmazta meg, hogy az ipar bármely technológiája kisebb széndioxid kibocsátású kell, hogy legyen, mint az ugyanabból az alapból való huszadik századi technológia. A fejlesztésekhez hatalmas beruházásokra van szükség. Tíz év alatt 4000 milliárd eurót szán az unió az energetikai fejlesztésekre. 3000 milliárdot a hálózatfejlesztésre, energiatakarékosságra, a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiák elterjesztésére, és 1000 milliárdot erőművi beruházásokra. Nagy kérdés, miként tudják beruházásra ösztönözni a befektetőket. Xu Honghua professzor, aki maga is részt vett a 2030-2050 közötti kínai energiastratégia kidolgozásában, úgy látja, hogy 2020 után már nem lesz elegendő a fosszilis energiaforrás, hogy


26

kielégítse a növekvő igényeket, és egyre nagyobb szükség lesz a megújuló energiaforrásokra, azok közül is elsősorban a napenergiára, víz, szél, geotermikus és a nukleáris energiára. Ehhez mozgósítják az ország szellemi és anyagi erőforrásait. Dr. Stróbl Alajos úgy látja, Magyarországon van lehetőség arra, hogy piaci alapon is Xu Honghua professzor épüljenek erőművek. Cziczer János üzemviteli igazgató a Paksi Atomerőmű bővítésének terveiről szólt, és arról, hogy célszerű lenne megvizsgálni a regionális tartalékok lehetőségeit, kivált, mert a paksi új, reményeik szerinti 1600 MW-os blokk ezt indokolná. Az atomerőmű teljesítménynövelési programja októberben a 3. blokkon befejeződött be. A blokkok névleges teljesítménye eléri, illetve kicsit meghaladja az 500 MW-ot, az erőmű kapacitása így 2000 MW és az élettartamot is 10 évvel megnövelték Folyamatban van az atomerőmű további bővítése. Szilágyi Zsombor áttekintést adott a világ földgázkészleteiről és a tervezett gázvezetékrendszerekről, hangsúlyozva, hogy a biztonságos ellátás érdekében mind az Északi, mind a Déli Áramlat, mind pedig a Nabucco megépítése érdekében áll Magyarországnak. Dr. Steier József a vállalkozók szemszögéből vizsgálta a fejlesztési lehetőségeket. A vitába többen bekapcsolódtak a közönség köréből is. Volt, aki felvetette: mi lesz, ha az orosz gázzal Kínát látják el, nem válik-e feleslegessé a sok tervezett európai vezetékrendszer. Szilágyi Zsombor szerint olyan hatalmas költségeket emészt fel a Kína felé haladó majdani gázvezeték, és olyan technikai nehézségekkel jár, hogy az ottani gázigényeknek legfeljebb egy kis részét tudja majd kielégíteni az orosz gáz, és továbbra is szükség lesz az európai felvevő piacra. Az ellátásbiztonságot mindenhol a gáztározók terjedése fokozhatja, nem véletlen, hogy a világ minden táján, így Oroszországban is épülnek gáztározó terminálok. Szerkesztőség Lektor: Mohácsi Miklós okl.gépészmérnök, Eur.Ing. ETE Műszaki Tudományos Tanács Tagja Felvételek: Kiss Árpád, Tóth Éva

II. Magyarországi Klímacsúcsról Február 19-én rendezte meg a Klíma Klub a II. Magyarországi Klímacsúcsot. A konferencia célja lehetőséget teremteni, a résztvevők közötti valódi párbeszéd kialakításához az álláspontok ütköztetése és tisztázása céljából. A konferencián hasonlóan a tavalyihoz politikai, gazdasági és tudományos szféra legjelentősebb képviselői fejtették ki véleményüket az éghajlatváltozásról és a fenntartható fejlődésről. A koppenhágai ENSZ klímacsúcs kudarca egyértelművé tette, hogy a környezetvédelem ügye a civilek szerepvállalása, valamint összefogása nélkül nem mozdul előre. Január közepén a szentendrei vitafórumon a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók képviselői tárgyaltak az éghajlatvédelmi kerettörvény várható következményeiről. A meghívásnak többek között olyan vállalatok tettek eleget, mint az E.ON Hungária Zrt., az MVM Trade Zrt., az MVM GTER Zrt., MOL Nyrt., a Mátrai Erőmű, a Dunamenti Erőmű, stb. Ez a munkaértekezlet fórumot teremtett a szükséges finanszírozási rendszer kidolgozásához, a fenntartható fejlődéshez szükséges stratégiai döntések meghozatalához, a 2050-es kibocsátási csökkentési célok megvitatásához. A II. Magyar Klímacsúcs célja, hogy Koppenhága után a szakma legnevesebb hazai és külföldi előadóinak részvételével ösztönözze környezettudatos gondolkodásra és cselekvésre a politikát. A levezető elnök Dr. Faragó Tibor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezet- és klímapolitikai szakállamtitkára volt. A nyitóbeszédet Dr. Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke tartotta. Szabó Imre Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az EU Magyarországra is mint tagra kötelmeket fogalmazott meg, amely alkalmazkodást, szemléletformálást kíván. Bencsik János, Országgyűlési képviselő, Tatabánya polgármestere kijelentette, hogy az éghajlatváltozás nemzetbiztonsági kérdés, és az éghajlatváltozással szemben gazdasági feltételekre, szilárd politikai konszenzusra, nemzeti éghajlat politikára van szükség

Koppenhága elé

Mozdulj az éghajlatért: maszkos Klímaparádét szervezett fiatalok hatalmas transzparensre írták fel a „Klíma Üzenetét” amelyet a Klímacsúcson bemutattak és felolvastak. Tóth Éva Képek a szerző felvételei (hidrofluorcarbon), a fekete karbon (dízel motorok kipufogó gáza), a metán, és a különböző nitrogénvegyületek. Ezen gázok összességét nevezi a Kiotói Jegyzőkönyv üvegházhatású gázoknak. Ezen gázok forrása más és más. Van olyan, amelyik egyszerűen „szűrhető”, mások szűrése sokkal drágább és bonyolultabb. A különböző nagyobb kibocsátó forrásonként vizsgálja a melléklet a szűrés lehetőségeit és az elvárható cselekvést. A cikk cselekvési javaslatokat tesz, és előre jelzi a várható koppenhágai döntéseket. A mellékelt két ábra (diagram) egyrészről az egy főre jutó kibocsátási értékeket mutatja 7 jellemző ország esetében, illetve a klímaváltozás megállításához szükséges befektetések összegét becsüli.

Bár a kedves Olvasó márciusban olvashatja a „Koppenhága elé” c. szemlét, de megírása idején ez még előtte volt. A „The Economist”, az egyik legjelentősebb angol folyóirat, 2009. december 5-11-i száma jelentős teret szentel 26 oldalas mellékletében a klímaváltozással kapcsolatos problémák tárgyalásának. A folyóirat mellékletében található cikkek különböző szempontokból elemzik a klímaváltozás okait, illetve különböző nézőpontból – mérnöki, fizikusi, közgazdasági – vizsgálják a szükséges tennivalókat. Világos képet kapunk az üvegházhatású gázokról. Nem véletlen ez az elnevezés. Hiszen a CO2 csak kb. 50%ban felelős a klímaváltozásért. A maradék 50% különböző egyéb vegyületekből származik, mint például a HCF


Dr. Fodor Gábor a volt Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem nem profitált a válságból. Környezettudatos gondolkodásra, paradigma váltásra van szükség, és szülessen meg végre a Klímatörvény. Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő többek között kiemelte, hogy tudásalapú társadalomra és fenntartható fejlődésre van szükség a globális felmelegedés korában. Tovább csökken a lehetséges energiaforrások köre és az elérhető nyersanyagoké. Új technológiák, innovációk, fejlesztések vezetnek a megoldáshoz. A harmadik ipari forradalom előtt állunk. Magyarország szellemi tőkéje képes arra, hogy ne követő, hanem kezdeményező szakpolitikát fojtasson. A konferencián Valaska József is beszámolást tartott a Mátrai Erőmű éghajlatvédelmi stratégiájáról. A nevezetteken kívül a politikai, a tudományos, továbbá a gazdasági élt számos szereplője vett részt tevékenyen a csúcson.

Forrás: The Economist 2009. december 5-11.

Bencze János

27

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet Nagykanizsa villamos közvilágításának kezdetei A hazai közvilágítás az olaj-, később a petróleum és gázlámpák alkalmazásával vette kezdetét, majd óriási áttörést jelentett a villamos világítás közterületi felhasználása. Temesvár és Mátészalka után Nagykanizsa is az elsők között szerepelt, ahol bevezették a közcélú villamos világítást. A villanyvilágítás alkalmazásának gondolata a városban elsőként Vucskics János kereskedő részéről merült fel, aki fűrészüzemét és gőzmalmát 1886-ban szerette volna fejleszteni és villanyvilágítás előállítására alkalmassá tenni. A városi villanyvilágítás bevezetésére is tett ajánlatot. Kérvényében írta: „városunk és polgártársaink dicsőségére és hasznára fog válni,… mert a vidéki városokat megelőzzük, s mert a megfelelőbb és olcsóbb világítást kezdeményezzük.” A Ganz-gyár kazán és villanygépeit kívánta felszereltetni, s kérvényében a budapesti Nemzeti Színház, a Műcsarnok, s Temesvár utcai világítását hozta fel példának. (Kunics Zs.: Gabona piacz – Főtér - Erzésbet királyné tér. A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában. Zalai Múzeum 18. kötet, megjelenés alatt) Kezdeményezése a városi hatóságok részéről ellenállásba ütközött, kérését több szakértői tárgyalást követően első és másodfokon is elutasították, annak ellenére, hogy az Arany Szarvas vendéglőt 1885-től már Vucskics „villanygépe” segítségével világították meg. (Zalai Közlöny 1885. december 26. 2.o.) A Zala tudósítója szerint az engedélyezés „kicsinyes okokból tagadtatott meg.” (Zala 1887. március 6. 3.o.)

1. kép Erzsébet tér. Az ívlámpa mellett még látható a petróleumlámpa is

2. kép Franz Lajos és fiai gőzmalom


28

3. kép Útközepes világítás Nagykanizsán A városi villanyvilágítás terve végül nem valósulhatott meg, mivel 1887-ben a „Földmívelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium” harmadfokú határozatával is csak a telep kiterjesztését engedélyezte. (ZML Nagykanizsa Városi Tanács iratai. Közigazgatási iratok 10910/1887) 1888-89-ben légszesz és villanyvilágítás bevezetésére kért ajánlatot a város. Szerencsére a bírálóbizottság felismerve a villanyvilágítás előnyeit a légszeszvilágítással szemben, a beérkezett pályázatok közül a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbank, valamint az Egger Béla és Társa által beadott ajánlatot részesítették előnyben. Még 1889-ben elrendelték az előmunkálatokra vonatkozó tárgyalások megindítását. (ZML Nagykanizsa Városi Tanács iratai. Közigazgatási iratok 3203/1888. A villany vagy légszesz világítás bevezetésének előmunkálataira kiküldött bizottság jegyzőkönyve 1889. márc. 29). Sajnos a tárgyalások elhúzódtak, s még 1892-ben is 240 nagykanizsai és 25 kiskanizsai petróleumlámpa látta el a város világítását. (Barbarits Lajos: Nagykanizsa, monográfia. Bp., Wodianer és Fiai ny. 1929. 117.o.) Végül 1892-ben újabb pályázatot írt ki a város vezetősége villanyvilágítás létesítésére. Az utcai villanyvilágítás választása egyértelmű volt, hiszen szerződéses viszonyú gázvilágítással Nagykanizsa város nem rendelkezett, így a légszeszvilágítás monopóliumának megtartására irányuló törekvések, mely Budapest mellett több más városra is jellemző volt (Pécs, Miskolc, Győr) a várost nem veszélyeztette. Két ajánlat érkezett, az egyik a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyártól, továbbá Ludwig Franz marburgi magánvállalkozótól, a nagykanizsai gőzmalom tulajdonosától, aki gőzmalmának gépeire áramfejlesztő egység kapcsolását javasolta. A cég tulajdonosai később ifj. Franz Lajos és Dr. Franz Rezső lett (Magyarország és a külföld. Franz Lajos és fiai Nagy-Kanizsa. 1898.19.o.), akiknek a nagykanizsai iparvállalat fellendítésében és Nagykanizsa város villanyvilágításának bevezetésében úttörő szerepük volt. A város a két ajánlattevő közül a Franz céggel kötött szerződést. 12 ívlámpát és 280 izzólámpát szereltek fel a városban, s az üzembe helyezett villanyvilágítást végül 1894 nyarán adták át hivatalosan.(Székely Nándor: A villamos világítás kérdése Nagykanizsán.1907) Az áramfejlesztő telep a Nagy- és Kiskanizsa városrészek között lévő régi, üzemen kívül álló malom modernizálása és villanyteleppel való összekapcsolás útján jött létre. A malom gőzgépének energiáját transzmisszió vitte át a malom gépeihez és erről csatlakozott az áramfejlesztő is, amely kezdetben 2x120 V egyenáramot termelt. Ezt követően számos magánházba is bevezették a villanyvilágítást. Az utcai világítás megkezdéséről a Zalai Közlöny is hírt adott: „Esténként óriási közönség jár kel az utczákon gyönyörködve a szép világításban” (Zalai Közlöny, 1894. június 23.)

1910-re további ívlámpákat szerel– generátorokat helyeztek üzembe. tek fel, az utcai izzólámpák száma már A társaság nevéhez fűződik az 1938elérte az 500-at. A város főútvonalain ban épített Nagyatád-Nagykanizsa útközepes világításra tértek át. közötti 35 kV-os távvezetéket is. A A váltakozó áramra való áttérés cég később szovjet tulajdonba került, 1922-ben történt. A Transdanubia majd ezt követően államosították. Egyesült Gőzmalmok Rt. háromfáziEzzel Nagykanizsa és a térség áramsú 50 Hz frekvenciájú, 10500 V priszolgáltatásában egy új fejezet vette mer feszültségű 260/150V szekunder kezdetét. feszültségű áramot szolgáltatott. 1933-től Nagykanizsa és a térség áramszolgáltatása a német tőkeérdeTovábbi felhasznált irodalom 1. Kunics Zs.: Köz- és magánépítkezések, vákeltségű Drávavölgyi Villamossági Rt. 4. kép A Transdanubia Egyesült Gőzmalmok Rt. rosfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszanevéhez fűződik. A társaság konces�kában. Zalai Múzeum 12. kötet, 231.o. sziós jogot kapott Baranya megye dél2. Egy kis történelem. Közvilágítási kézikönyv. Szerk.: Kosztolicz István. MEE Világínyugati felének, továbbá Somogy megye déli részének, majd tástechnikai Társaság, 2009. később Nagykanizsa és környékének áramszolgáltatására. 3. 75 éves a dél-dunántúli áramszolgáltatás. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Pécs. 1970. 1934-ben új áramfejlesztő telepet létesített Nagykanizsán, ahol 4. 100 éves az áramszolgáltatás a Dél-Dunántúlon. Dédász, Pécs 1994. korszerű – Jónás, Zebulon és Dömötör névre keresztelt dízel

Töltődj fel! „A villamosság térhódítása” Az Elektrotechnikai Múzeum utazó kiállítása Az Elektrotechnikai Múzeum új, utazó kiállításának első helyszíne Nagykanizsa. A Thúry György Múzeumban 2010. február 11-én megnyitott interaktív tárlat mindennapi használati eszközeink egyik mozgatórúgójára, az elektromosság csodálatos világára kívánja felhívni a figyelmet.

A tárlat a múzeum tavaly megnyílt „Electro Magica” című állandó kiállításának kicsinyített, mobilis változata, mely bemutatja a „villamosság” kialakulását, kiemelve az erősáramú elektrotechnika magyar vonatkozású vívmányait. Megtekinthető Bláthy Ottó Titusz eredeti 110 éves fogyasztásmérője, egy világraszóló magyar találmány a transzformátor, valamint Jedlik Ányos dinamójának hiteles másolata is. A látogatók működő múlt századi eszközökkel, interaktív kísérletekkel, látványos kiállítási elemekkel betekintést kaphatnak abba, hogy a felvilágosodás korának főúri szalonjaiban végzett látványos, misztikusnak tűnő kísérleteitől milyen út vezetett az emberiséget kiszolgáló villamosság gyakorlati alkalmazásán keresztül, a napjainkra jellemző tudatos környezetbarát kezdeményezésekig. Megcsodálhatják az elektron, az ionsugarak, a rönt-


29

gensugarak felfedezését szolgáló kísérletek elengedhetetlen eszközét, egy 19. századi, több ezer voltos feszültség előállítására szolgáló szikrainduktor kisülését. Működtethetnek egy, az Edison áramfejlesztőkre jellemző hosszú elektromágnesekkel ellátott telefoniduktorról táplált glimmlámpát, s látványos fényjelenségek kíséretében egy 19. századi influenciagépet is kipróbálhatnak. Helytörténeti ismeretanyaggal is szolgál a kiállítás, hiszen bemutatja a vendéglátó város, illetve környékének ipar- és technikatörténeti érdekességeit. A vándorkiállítás olyan vidéki múzeumokban kerül bemutatásra, ahol az intézmény gyűjteménye nem, vagy csak részben rendelkezik e témához kapcsolódó technikatörténeti tárgyi anyaggal. A tárlat kiemelt célja, hogy az Elektrotechnikai Múzeum gyűjteményi anyagával, eszközeivel és lehetőségeivel segítse a régióban található általános és középiskolák környezetismeret, természetismeret és fizika tananyagához illeszkedő elméleti tudás elsajátítását, kiegészítve a gyakorlati ismeretek bővítését. Az Elektrotechnikai Múzeum ehhez kapcsolódóan érdekes, játékos, de ugyanakkor tudásközpontú múzeumpedagógiai programot is kínál. „Utazó múzeum” programja keretében munkatársai egy alkalommal, szervezett csoportok részére interaktív, „rendhagyó fizikaórákat” tartanak, technikatörténeti előadással egybekötve. A kiállítás időtartamára kreatív, készségfejlesztő, az elektrotechnikai alapismeretek könnyebb elsajátítását segítő eszközt biztosítunk a helyszínen. Az építő panelekkel izgalmas, működő modelleket készíthetnek a gyerekek, de ugyanilyen szórakozást nyújt a játékot kedvelő felnőtteknek is. Bízunk benne, hogy a múzeum új kezdeményezése az „utazó”, oktató-interaktív kiállítás gyerekeknek, felnőtteknek, családoknak egyaránt feledhetetlen élményt nyújt. A kiállítás létrehozását az NKA támogatta. Dr. Antal Ildikó múzeumigazgató [email protected]

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Munkánkról felelősséggel… közös nevezőn! Beszámoló taggyűlés Szegeden A beszámoló taggyűlés meghívójában 4 napirendi pont szerepelt. Ennek megfelelően először a 2009. évi munkánk értékelésére került sor, majd jóváhagyásra került a 2010. évi munkaterv. Ezt követően a taggyűlés módosításokat fogadott el a Szervezeti és Működési Szabályzatában – továbbiakban SZMSZ -, tekintettel a közelgő tisztújításokra és a szervezeti munkánkat érintő folyamatos változásokra. Negyedik napirendi pontként került sor – ugyancsak a tisztújítás sikeres lebonyolítása érdekében – a helyi Jelölő Bizottság megbízására. A vezetőség beszámolóját a 2009. évi munkáról Dobi László elnök ismertette. Tételesen áttekintette az országos Dobi László elnök a beszámolót és a helyi szakmai, kulturális és szabadtartja idős rendezvényeket. Kiemelten szólt a – jelentős számú és saját szervezésű – szakmai előadásokról és a szakmai tanulmányutakról. 2009-ben hét szakmai jellegű előadás megtartására került sor, melyet két jelentős létszámot megmozgató további – ruzsai baráti találkozó (70 fő) és a nyugdíjas évzáró-évértékelő – rendezvény egészített ki. Ugyancsak sikeresek voltak a szakmai tanulmányutak is. Három egynapos és két többnapos tanulmányi útat szerveztek 166 fő részvételével.

helyzetéről, összetételéről, aktivitásáról és kritikusan szólt a következő időszak sürgető feladatairól: kiemelve a fiatalítás szükségességét. A beszámoló tételesen áttekintette szervezetünk pénzügyi helyzetét és teljesítéseket. Példa értékűnek ítélte a Nyugdíjas Csoport aktív közösségi munkáját. A hozzászólások csak megerősítették az elhangzottakat. Gombár Pál, SzaSzabó Sándor, egyik hozzászóló bó Sándor, Deli Ferencné, Czapáry Miklós és Asztalos Imre javaslatokat tettek a fiatalításra, a szakmai munkánk további fejlesztésére és a népszerűsítésre. Kiemelték a szervezetünkben folyó tervszerű és rendszeres közösségi életet, a jó színvonalú szakmai előadásokat és az igencsak népszerű szakmai tanulmányutakat. A taggyűlés a vezetőség beszámolóját egyhangúan elfogadta. A második napirendi pontban szereplő 2010. évi munkaprogram-tervezet is elnyerte a tagtársak támogatását. A munkaprogram véglegesítéséhez is a – javítás szándékával – többen mondták el véleményüket, és további javaslataikkal segítve annak még tartalmasabb kialakítását így többek között Ungi János, Dervarics Attila, Czapáry Miklós és Budai Norbert. A taggyűlés a munkatervet az elhangzott konkrét – új előadási témákra, szakmai tapasztalatcserékre, a fiatalok MEE munkába való bevonására vonatkozó javaslatokkal együtt – ugyancsak egyhangúan fogadta el. Harmadik napirendi pontként került sor szervezetünk Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Dobi László elnök ismertette a javaslatot, külön hangsúlyt fektetve az aktuális és szükségszerűen módosításra kerülő részletekre. Kiemelte még az SZMSZ korszerűsítésének fontosságát a szervezeti munkánkat érintő folyamatos változásokra és a közeli tisztújításokra való tekintettel is. A szabályzat módosításaihoz Czapáry Miklós és Arany László fűzött további észrevételt, illetve kiegészítést. A taggyűlés a módosításokat elfogadta. Negyedik napirendi pontként Arany László titkár terjesztette be a vezetőség javaslatait a tisztújítás megfelelő előkészítéséhez szükséges helyi Jelölőbizottság megválasztásához. Személy szerinti javaslatokat tett elnöki és bizottsági tagok személyére. A taggyűlés Ungi Jánost a Jelölőbizottság elnöki feladataival, míg Deli Ferencnét és Pallagi Jánost a bizottsági tagsággal bízta meg. Ezt követően Ungi János az újonnan megbízott Jelölőbizottság elnöke a jelölőbizottsági tagok nevében is – megköszönte a tagtársak megtisztelő bizalmát, egyben kérte a felelősségteljes feladatuk megfelelő segítését, támogatását, építő jellegű javaslatokkal és észrevételekkel.

A taggyűlés résztvevőinek egy csoportja Az előadó örömmel számolt be a szakmai tanfolyamokról is, úgy mint: a saját szervezésű KIF-FAM 3 napos továbbképző tanfolyamról, melyen 94 fő vett részt, valamint a Villamos hálózat és alállomás üzemeltető tanfolyamról, melyen 38 fő vett részt. Ezek megszervezése nagyban hozzájárult szervezetünk anyagi helyzetének stabilizálásához. Beszélt szervezeti munkánk rendszerességéről, folyamatosságáról, tagságunk


30

A 2010-es évet indító és jelentős döntéseket hozó taggyűlés baráti, kötetlen beszélgetésekkel fejeződött be azzal a jóleső érzéssel, hogy összetartozásunk záloga – továbbra is – a „közös nevező”! Képek a szerző felvételei Arany László titkár

Idén is Bálozott az egyesület A 17. Budapesti MEE Bálról Az idei báli szezon repertoárjából sem hiányozhatott a MEE Bál. A párhuzamosan megrendezett Operabál ellenére hűséges résztvevőink idén sem hagytak minket cserben. Az eseményre 2010. február 13-án, szombaton – új helyszínen - a Danubius Hotel Flamenco báltermében került sor, amelyet a hagyományoknak megfelelően Kovács András, az egyesület főtitkára nyitott meg. A kiemelkedő kulináris élményt nyújtó vacsorát követően a vendégek ezúttal is Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar által nyújtott kellemes muzsikára táncolhattak a már-már kicsinek tűnő Kovács András táncparketten. Éjfélkor a hagyományos tombola következett, amely ismét nagy sikert aratott. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az értékes ajándékokat felajánló cégeknek, jogi partnereinknek!

Zorba tánc Feltettük a kérdést néhány bálozónak, mit is jelent számukra ez az este. A következőkben néhány véleményt osztunk meg Olvasóinkkal: Amikor kb. 20 éve a MEE Intézőbizottságában úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk egy farsangi bál szervezésével az egyesületi tagok és barátaik részére, nem gondoltuk, hogy ilyen tartós siker birtokosa lesz ez az esemény. Számomra és barátaim számára azóta is minden februári MEE Bál egy hangulatos és kellemes estét jelent, ahol a hölgyek évről évre csinosabbak, a férfiak pedig egyre többet és lelkesebben táncolnak. Ez egy olyan alkalom, ahol biztosan jól érezzük magunkat, és egyúttal megtapasztaljuk a MEE családiasságát, összetartó erejét. Balázs Péter Először vettünk részt kis társaságunkkal a bálon, de úgy éreztük magunkat, mintha régi bálozók lennénk. Jólesett a sok ismerős arcot hölgytársaságban üdvözölni. Láthatóan mindenki alig várta a pompás fogások végét, hiszen már az első táncnál szűkösnek bizonyult a parkett. Korunkat meghazudtolva roptuk hajnalig, és úgy búcsúztunk: "Jövőre veletek ugyanitt!". Dr. Novothny Ferenc


31

Nekem és a páromnak ez a bál azt jelentette, hogy a sajátjaink között lehettünk - az egész élet átfutott rajtunk, hiszen mindenkihez köt valamilyen emlék! Ez egy CSALÁD volt! Dr. Morva György A MEE Bál remek alkalom arra, hogy jól érezzük magunkat, de ezentúl arra is, hogy olyan szakmabeli kollégákat, barátokat is üdvözölhessünk, akikkel nap mint nap nem vagyunk közvetlen kapcsolatban, de öröm velük találkozni. Vannak középiskolás, egyetemi oszTombola sorsolás tálytársak, akik a szakmában dolgoznak, de rendszeresen a MEE Bálon látják egymást és örülnek a találkozásnak. Az idei esemény jól szervezett volt, és az új környezetben sokkal jobban sikerült az előzőeknél. Szűcs György „Lányomat 16 évesen, élete első „nagy” bálján a MEE farsangi rendezvényén, az akkori új Hotel Hungária báltermében mutattam be a kollégáimnak. Azóta sok-sok év telt el, sokan az első bálozók közül már csak az égből szemlélhetik a vendégeket, de mi minden évben rájuk is emlékezve veszünk részt és táncolunk a „KAZI” által azóta is vezetett Canada Dry zenekar melódiáira. Az idő elröpült, lányomat elvitték, azaz férjhez ment, s két unokával ajándékozott meg, de minden évben, idén is, bár bonyolult szervezőmunka eredményeként, eljöttek velem a bálba, az új helyre a régi „banda” dallamaira táncolni, mert nagyúr a hagyomány és a szép emlék! Köszönjük MEE, köszönjük Zsuzsa és köszönet Annának! Dési Albert Szinte minden MEE bálon hagyományosan jelen vagyunk. A helyszínváltozásnak nagyon örültünk. A MEE bálok visszafogott elegáns hangulatában senki nem érezi magát feszélyezettnek, mert bensőséges és családias. Lányom nem bocsájtaná meg, ha egy alkalmat is kihagynánk. Most is nagyon jól éreztük magunkat és jövőre is ott a helyünk! Köszönjük a szervezőknek! Dr. Nagy László Ez a helyszínváltás nagyon jó ötlet volt, mert mind magasságban, mind mélységében kellő teret adott a bálnak. Különösen örültünk a nagy előtérnek, ahol lehetett beszélgetni, kicsit lehűlni, dohányozni és utána vissza a tánc parkettra, amelyet jövőre meg kell duplázni, mert táncolni szinte mindenki szeret. Összességében nagyszerű volt és az utolsók között távoztunk. Köszönet az élményért! Görgey Péter

A 22. Pécsi Elektro-bál A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezete szervezésében idén február 19-én bálozhattunk Pécsett a Hotel Palatinus Bartók termében. A 105 fős rendezvényt Gelencsér Lajos, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg, majd az ElektroSopianae díj átadása következett. 2010-ben a díjbizottság a tagok javaslatai alapján az ElektroSopianae díjat Mérai József nyugdíjas tagtársunknak ítélte. Mérai József a Mecseki Szénbányáknál és – Mérai József és Gelencsér Lajos megszűnése után - a Pécsi

Erőműnél végzett, ös�szességében közel négy évtizedes, kiemelkedően magas színvonalú villamosmérnöki szakmai munkát. Az utóbbi 5-6 évben a pécsi szervezet nyugdíjas szekciójának programját szervezte, ami évente 8-10 alkalommal nyújt érdekes szakmai és kulturális élményt tagjaink számára. A fiatal táncosok nyitó előadása után a bálvendégek is oldottan mozoghattak a parketten. Vacsora után ismét tánc következett, eközben mindenki vásárolhatott a neki legjobban megfelelő tombolajegyekből. A szponzorok ez alkalommal is kiemelkedően értékes nyereménytárgyakat ajánlottak fel, melyek éjféltájban találtak gazdára. A visszajelzések alapján remek hangulatú, családias légkörű 22-dik pécsi Elektro-bál is túllépte az eredetileg tervezett időtartamát, hajnali fél öt körül zárult. Köszönet illeti a szervezőket, és a szponzor cégek képviselőit, akik munkájukkal, adományaikkal támogatták a bált. Kovács Gábor titkár Foto: Varjas István

Villamosmérnök is lehet energetikai felülvizsgáló A 264/2008.(XI.6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondícionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról, mérnöki hatáskörbe sorolta az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosultakat az alábbiak szerint: „ 2.§ (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezések és légkondícionáló renszerek energetikai felülvizsgálatát végezheti…villamosmérnök szakon szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkező személy, aki legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik.” A kérelmet a területi mérnöki kamaránál kell kezdeményezni és oda benyújtani.

OTSZ tájékoztatás Egyesületünk 2008 júliusától intenzíven részt vett a jelenleg érvényes OTSZ módosításával foglalkozó munkacsoport munkájában. Az OKF februári tájékoztatása szerint jelenleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítás kapcsán összehívott munkacsoport által megfogalmazott koncepció szerint, 2008.


32

Azok, akik tervezői, szakértői, műszaki ellenőri vagy felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultsággal már rendelkeznek az MMK-nál , azoknak nem szükséges jogosultsági vizsgát letenni, csak az eljárási díjat kell befizetni. Jogosultsági vizsgát annak kell letenni, aki az előírt szakmai és gyakorlati alapkövetelményeknek eleget tesz, de nem rendelkezik kamarai szakmagyakorlási jogosultsággal. ( A jelentkezési lap megtalálható illetve bővebb információ kapható az MMK honlapjáról: www.mmk.hu/dokumentumok/szabályzatok) Dési Albert szakmai főtanácsadó szeptember 1-jén elkészült szövegtervezet közigazgatási egyeztetése zajlik. A tervezet megtalálható az Önkormányzati Minisztérium honlapján a „Jogszabály-tervezetek” menüpont alatt. A szövegtervezettel kapcsolatos észrevételeket - főként a hivatkozott koncepciótól való eltéréseket illetően - az adott honlapon lehet megtenni, de eljuttathatók azok a MEE OTSZ munkacsoportjához is . Dr. Fodor István MEE OTSZ munkacsoport

nekrológ Nekrológ Nekrológ

Nekrológ

In memoriam Valaska László Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy 2009. október 13-án, 79 éves korában váratlanul elhunyt Valaska László, az ÉMÁSZ Vállalat nyugalmazott vezérigazgatója. 1930-ban született Pálosvörös-marton. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Kitüntetéses villamosmérnöki diplomáját 1954-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. A diploma megszerzése után az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Miskolci Üzletigazgatóságának építési osztályán kezdte pályafutását. Felettesei hamar felismerték kimagasló műszaki felkészültségét, ezért 1957-ben az akkor megalakult vállalati műszaki fejlesztési osztályra helyezték, majd később, 1959-ben annak vezetésével bízták meg. E munkakörben úttörő munkát végzett a középfeszültségű hálózatok automatizálása terén, kifejlesztette többek között a hálózati gyors és kétlépcsős visszakapcsoló automatikát, a vonali tartalékátkapcsoló automatikát, az ívoltótekercs-szabályozó automatikát. 1966-ban az ÉMÁSZ főmérnökévé nevezték ki, majd 1972-től az 1992-ben történt nyugállományba vonulásáig a vállalat vezérigazgatója volt. Nagyon agilis, karakteres, töretlen munkabírású, a vállalat fejlesztésére, eredményeinek növelésére, célkitűzéseinek határozott megvalósítására törekvő vezető volt. Munkatársaitól következetesen megkövetelte a fegyelmezett magatartást, a takarékosságot, a kis költségigényű fejlesztési és üzemeltetési megoldásokat. Nevéhez kötődik az iparágban elsőként alkalmazott háromlépcsős szervezetfejlesztés elveinek kidolgozása és annak 1968-tól történő fokozatos bevezetése. Ezzel az addig alkalmazott és méltatlan munkakörülmények között tevékenykedő körzetszerelői rendszert váltotta fel korszerű, kirendeltségi létesítményekben elhelyezett szociális létesítményekkel, műhelyekkel, járművekkel, fogyasztói irodákkal, üzemzavari ügyelettel, stb. és megalakultak a gazdaságosabb irányítást lehetővé tevő üzemigazgatóságok, végezetül 1971-ben felépült az ÉMÁSZ központ új irodaháza. Ugyancsak vezetése alatt valósultak meg az ÉMÁSZ jelentősebb műszaki fejlesztési programjai, a középfeszültségű hálózatok automatizálása, az üzemirányítás korszerűsítése, a hangfrekvenciás körvezérlés, továbbá a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása. A különböző témakörökben írott cikkei több szaklapban is megjelentek. A Villamosság és az Elektrotechnika


33

c. folyóiratokban megjelent publikációi az automatikákkal és az energiatakarékossággal foglalkoznak. Számos újítással és találmánnyal gazdagította a középfeszültségű hálózatok modernizálási, automatizálási programját. Szakmai munkáján túlmenően közéleti tevékenysége is meghatározó volt. 1963-tól három cikluson keresztül országgyűlési képviselőként közmegelégedésre, eredményesen tevékenykedett választói körzetének és vállalatának érdekében. Képviselői és szakmai munkájának elismeréseként számos miniszteri és magas fokú állami, többek között a Munka Érdemrend Arany Fokozata kitüntetésben részesült. 1954-ben lépett be a Magyar Elektrotechnikai Egyesületbe. Itt hamar kitűnt a közéleti tevékenység iránti affinitása. 1967-től 1970-ig a Miskolci Területi Szervezet alelnöke, 1970től 1993-ig elnöke volt. 1975-ben a MTESZ Borsod-AbaújZemplén megyei Szervezetének titkárává, majd 1990-ben annak elnökévé választották. Ez utóbbi funkciót 1998-ig látta el. Hosszú, kitartó munkával megteremtette a miskolci Tudomány és Technika Háza építésének finanszírozási és kivitelezési feltételeit, amelyet 1988 végén vehettek birtokba a társegyesületek. Több ciklusban a MEE Elnökségének és Intézőbizottságának volt választott tagja. Nevéhez fűződik a MEE regionális képviseletének alapszabályba foglalt biztosítása mind az Intézőbizottságban mind az egyesület Elnökségében. Az egyesületben és a MTESZ-ben kifejtett tevékenységéért 1974-ben Bláthy-díjban, 1982-ben MTESZ-díjban, 1986-ban Elektrotechnika-díjban, 1989-ben MEE Kiváló Munkáért elismerésben részesült. 1995-ben a Magyar Erősáramú Elektrotechnikusok Nagyjai közé sorolták. Nyugállományba vonulása után sem hagyott fel szakmai aktivitásával. Korunk egyik legfontosabb problémájával, az energiatakarékossággal foglalkozott. 1989-ben létrehozta az Ecocenter International nemzetközi céget, amely az energiafelhasználás hatékonyságát segítette. Ő volt az Energex Bt. ügyvezetője, az Energiatakarékossági Revü főszerkesztője és kiadója, a Gazdálkodási Tudományos Társaság Borsod megyei szervezője és alapítója. Létrehozta Magyarország első energiatakarékossági szaktanácsadó irodáját. A linzi Kiwanis Clubbal együttműködve, Miskolcon megalapította a jótékonysági célú első közép-európai Kiwanis Clubot, amelynek haláláig volt elnöke. Ez a klub immár kontinensekre kiterjedő hálózattal rendelkezik. Később több magyarországi és határon túli klubot is alapított. A Magyarországi Kiwanis Szövetség örökös tagja. Nyugdíjas éveiben életének értelmét családján kívül az energiatakarékosság és a Kiwanis Club jelentette. Nap mint nap ez kötötte le idejét, erre szentelte erejét. Megkapta a Miskolci Egyetem Signum Aureum Universitatis kitüntetését, 1995-ben az Eötvös-díjat és 50 éves mérnöki tevékenységének elismeréseként a Budapesti Műszaki Egyetem Aranydiplomáját, továbbá birtokosa volt a kínai Konfucius Rend Arany Fokozatának. Kedves Laci, emlékedet megőrizzük, nyugodj békében. Volt munkatársaid nevébenk, Reichardt Sándor Az ÉMÁSZ nyugalmazott miskolci üzemigazgatója

szemle Szemle szemle Elektronikus higrosztát Egy a Lohmeier SchaltschrankSyteme által kifejlesztett elektronikus higrosztát folyamatosan felügyeli a relatív nedvességet kapcsolókészülék szekrényekben. Ha egy beállított értéket elér a nedvességtartalom a kapcsolószekrényben, a behelyezett higrosztát egy fűtőkészüléket kapcsol be és ezzel megakadályozza, hogy az elektronikus komponenseken kondenzvíz csapódjon le. A berendezést egy egyszerű csipesszel lehet a kapcsolószekrényben elhelyezni. Két típusban készül: az egyik fixen beállítható 65% relatív nedvességre, a másik 40% és 90% között bármilyen értékre beállítható. A higrosztátok 110 V és 230 V feszültségre készülnek. Ha a készülék üzemel, azt a beállító gombba integrált LED lámpa jelzi. A készüléket (lásd ábrát) kis méretei (64 mm x 42 mm x 38 mm) könnyen elhelyezhetővé teszik bármilyen kapcsolószekrénybe. etz 8/2009

Szepessy Sándor

Biztonsági fényfüggöny kontúrbiztosítással és állapotjelzéssel Tekercsnyomó rotációs gépeknél biztonsági fényfüggönyöket kell alkalmazni. Ezek szolgálják a balesetmentes hozzáférést derékszögű tárgyak elhelyezésekor. Például papírtekercsek behelyezése esetén a nyomda és papíriparban, lásd első ábránkat. A ferdén elhelyezett biztonsági függöny felismeri a zárt derékszögű kontúrral rendelkező papírtekercset, és mint bejutásra jogosult tárgyat beengedi a nyomdagépbe. Ha egy ember kerül a védett mezőbe, akkor a kontúrja és mozgása miatt biztosan nem bejutásra jogosultnak ítéli a berendezés, és azonnal lekapcsolja a veszélyt jelentő mozgást. Ezzel a berendezéssel megtakaríthatóak az eddig használt bonyolult és drága muting szenzorok. Korszerű jelző berendezéssel lehet ellátni a nagy teljesítményű biztonsági függönyöket. Jelzőfényekkel (lásd második ábránkat) bejelölhető a veszélyes terület két széle. A jól látható vörös és zöld LD jelzőfényekkel a biztonsági fényfüggöny működési területe folyamatosan szembe tűnik, ez eleve nagymértékben lecsökkenti a téves benyúlásokat a tilos térbe, ami mindig a munkafolyamat leállásával jár. Ez a látható fényjelzés eleve helytakarékos megoldást tesz lehetővé, csökkentve a régebbi megoldásnál elkerülhetetlen „holt zónát”. etz 12/2009

Szepessy Sándor


34

Száz %-os objektív szemvizsgálat számítógépes szoftverrel A huszonegyedik században az orvostudomány és az orvosi műszerek gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a betegségek jelentős részét orvosi műszerekkel teljes pontossággal számszerűsítve ki lehessen mutatni. Érdekes módon az ilyen pontos objektív vizsgálatok csak részben valósultak meg eddig a szemvizsgálatokban. Egy szemvizsgálat eredménye részben a páciens szubjektív értékelésén múlik, mégpedig azon, hogy látása az egyik vagy másik lencsével lesz-e jobb. Ráadásul ez a szemvizsgálat meglehetősen időigényes, pld. a páciens vis�szakér egy már elutasított lencsét, mert bizonytalan. A legújabban kifejlesztett VISIONIX szemdiagnózis berendezés a reflexeket méri és másodperceken belül objektív adatokat mér ki. A háttérbe elhelyezett diagnózismintákszoftverébe sok ezer orvos értékelése van betáplálva. Ezáltal a kiértékelésbe nagy mennyiségű tapasztalat kerül bele, sokkal több, mint amennyi egy-egy orvosnak általában rendelkezésére áll. Természetesen a végső döntést a szemorvosnak kell meghoznia a kapott adatok alapján. A készülék (lásd első ábránkat) áltámaszának és lézerének rendkívül pontos beállítása szükséges. Hogy ez elérhető legyen léptető motorokkal és kefe nélküli egyenáramú motorokkal van a vizsgáló készülék felszerelve. A hat léptetőmotor automatikus mozgatásához speciálisan összeállított elektronikus vezérlő berendezés szükséges (lásd második ábrát). A készülék szériagyártása hamarosan megkezdődik. Medizintechnik&Automation etz S5/2009

Szepessy Sándor

Szuperhűtésű motor A W22 új Siemens aszinkron motor sorozat kifejlesztésénél felhasználták a legújabb áramlástechnikai kutatások eredményeit. A motorház öntvénye teljesen újszerű. Előnyei: alacsony zajés rezgésszint, alacsony üzembentartási költségek, egyszerű karbantartás. Az eddig használatos átlagos motortípusokhoz képest veszteségei 10-40%-kal kisebbek. Ezt úgy érik el, hogy az új aerodinamikai kutatások eredményeinek alkalmazásával a motorház légellenállását csökkentve, a légáramlást megnövelik, és ezáltal csökkentik az üzemi hőmérsékletet. A jó légáramlás biztosítására még a kapcsolószekrényt is új helyre tették át. Az új hűtési rendszer nem csak a hatásfokot javítja, hanem az üzembiztonságot is növeli. etz12/2009

Szepessy Sándor

CONSTRUMA 2010 – Építőipar tele élettel Az élhető környezet, a költségtakarékos megoldások, az energia hatékony felhasználása mind napjaink fontos kérdésévé vált. ÉppenezértaCONSTRUMA2010kiállításéskapcso-lódó konferenciái középpontjában az energiatudatosság, a környezetbarát, természetes építőanyagok, az innováció és a minőség áll.

Az építőipar évenkénti nagyszabású bemutatkozása kiváló színteret ad a piaci szereplők újdonságainak felvonultatására, új üzletfelek szerzésére, a piaci igények, elvárások közvetlen felmérésére. A CONSTRUMA több mint 60.000 látogatója jó lehetőséget teremt mindezekre. Nehéz gazdasági helyzetben a kiállítások szerepe még inkább felerősödik, új lendületet ad az ágazat fejlődésének. A CONSTRUMA új betétkiállításai 2010-ben: ENEO, ELECTROLIGHT A CONSTRUMA kiállításon belül a megerősödött tematikák önálló betétkiállításként jelennek meg, kiemelve így egyegy ágazati szegmens bemutatkozását. A DECORSTONE, FRONTÁL, DACH-TECH és INTER-ISOLA mellé 2010-ben két új téma hangsúlyosabb megjelenítése kapcsolódik. Az építőipar energia hatékony, környezetkímélő technológiáinak, anyagainak, berendezéseinek összefogó bemutatását célozza a CONSTRUMA új betétkiállítása, az ENEO. A Hungexpo tudatosan – és a szakmai szervezetekkel való konzultációk eredményeit figyelembe véve – hozta meg azt a döntést, hogy a világítástechnikai és épületvillamossági szakma rendezvényét, az ELECTROLIGHT kiállítást a Construmával egy időben és egy helyen, azaz a hazai építőipar legnagyobb szakmai rendezvényének betétkiállításaként szervezi. Ez egyfelől lehetővé teszi, hogy a kiállításon felvonultatott termékkínálatot építészek, építőipari beruházók és kivitelezők is – mint e termékek potenciális felhasználói, megrendelői – nagy számban megismerjék. Másfelől a rendezvény önálló márkanéven fut, s ennek köszönhetően a szűkebb szakma is magáénak tudhatja, és az önálló kommunikációra is lehetőség nyílik. Az ELECTROLIGHT szakmai támogatóival – a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel, a Magyar Mérnöki Kamara elektrotechnikai tagozatával, a Magyar Világítástechnikai Társasággal,

a Villamos Energia Társasággal, valamint a Magyar Építész Kamarával – megállapodás született abban is, hogy a jövőben a kiállítást kétévenként szervezi meg a Hungexpo, mégpedig a páratlan években, hogy semmiképpen ne ütközzön a páros években, Frankfurtban rendezett Light+Building szakkiállítással (ahová általában magyar szakemberek is nagy számban hivatalosak). Az idei, 2010-es ELECTROLIGHT tehát ebből a szempontból rendhagyónak tekintendő: a fő célja az, hogy lerakja az alapjait a 2011-től, páratlan évenként rendezendő világítástechnikai és épületvillamossági szakkiállításnak. Az elmúlt időszak egyeztetései nyomán világossá vált az is, hogy a szakterület vezető gyártói egyértelműen támogatják ezt a koncepciót. Joggal remélhetjük tehát, hogy az ELECTROLIGHT valódi, rangos szakkiállítássá válik, a szakma központi eseményévé, ahol a neves márkanevekhez méltó kiállítási standokkal találkozhatnak a látogatók. A kiállításhoz Világítástechnikai szakmai fórum ill. Villamos és gépész konferencia is kapcsolódik, melyre a Villamos- és épületgépészek napján, azaz április 15-én kerül sor. Továbbképzési lehetőség: kreditpontos konferenciák A HUNGEXPO Zrt. szoros együttműködést alakított ki a szakmai szervezetekkel, ennek köszönhetően igen gazdag szakmai– többségében kreditpontos - konferencia program teszi lehetővé a szakmai fejlődést, az ágazatot érintő legaktuálisabb kérdések megismerését, megvitatását a kiállítás első három napján. Kamarai együttműködés A CONSTRUMA kiállítást és további betétkiállításait is széleskörű szakmai támogatottsággal szervezi a HUNGEXPO. A közel 30 támogató szakmai szervezettel kiépített együttműködés egyik kulcspontja a Magyar Építész Kamarával valamint a Magyar Mérnök Kamarával már 2009-ben is érvényes megállapodás, mely szerint a konferenciák mellett a belépésért is kapnak kredit pontot a kamarai tagok. Ezt az együttműködést 2010-ben tovább erősíti a HUNGEXPO.

A CONSTRUMA 2010 április 14-18. között naponta 10,00-18,00 óráig várja az érdeklődőket. Az első két nap a szakmáé, péntek-szombat-vasárnap pedig az építkezni, felújítani vágyó nagyközönségé.

Bővebb információ: www.construma.hu

(X)

Construma_2010_95x280_SZAK_Febr26.indd 1

2/26/10 3:52 PM

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents