évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Fiatalokról fiataloknak Lezárult az „I. Hobbim az elektrotechnika” pályázat Kovács Józsefné - Egy elhívatott tanárnő portréja Challenge.on- Sikerrel zárult az E.ON mérnökversenye Sikeres MEE Szakmai Nap és kiállítás az ELECTROcom Szakkiállításon Mechanikus energiatárolós szünetmentes áramellátó rendszer 105 éves a Hideg-Szamoson létesített Vízerőmű 100 éves az OBO Bettermann A 87. MEE Közgyűlésről Díjazottaink

www.ovit.hu HIRDETES.A4.indd 9

104. évfolyam

2011.05.25. 11:55

2 0 1 1 /06

www.mee.hu

INTERPOWER KFT.

the blue energy

20 éves az Interpower Kft. A cég 1991-ben alakult korlátolt felelősségű társaságként. A megalakulás célja a távközlési, számítástechnikai ipar részére környezetbarát, jó minőségű áramellátó termékek bevezetése szállítása és telepítése. Cél: magas szinten kielégíteni a felhasználók igényeit.  A vásárlás előtt kérje szakembereink tanácsát!  Jó tanács a legjobb befektetés. A professzionális tervezés, telepítés, valamint üzembe helyezés és oktatás garantálja a rendszerek jövőbeni megbízható, optimális üzemelését. Termékek  Szünetmentes áramellátó rendszerek  Akkumulátorok  Fiókos DC áramellátó rendszerek

Szolgáltatás Interpower szerviz csapata vészhelyzet esetén garantálja a gyors reagálást, és rendelkezésére áll a nap 24 órájában, az év 365 napján. Főbb referenciák Interpower Kft jelentős referenciával rendelkezik. Néhány kiemelkedő munka a távközlés, egészségügy, a banki áramellátás és az IT területén.  Magyar Telekom  Taliándörögdi Űrtávközlési Központ,  Első Pesti Telefontársaság,  Paksi Atomerőmű,  Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Interpower Kft.

1026 Budapest, Branyiszkó út 22. E-mail: [email protected]  www.interpower.hu

Elektrotechnika

Tartalomjegyzék 2011/06

CONTENTS 06/2011

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Tóth Péterné: Főszerkesztői beköszöntő ................. 4

Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Dr. Kárpáti Attila – Vörös Miklós – Novák Mátyás: Mechanikus energiatárolós szünetmentes áramellátó rendszer ......................................................... 5

Dr. Attila Kárpáti – Miklós Vörös – Mátyás Novák: Uninterruptible power supply (UPS) using mechanical energy storage unit.

Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Fiatalokról – fiataloknak

young people to the young generation

Lezárult az „I. Hobbim az elektrotechnika” pályázat . ............................................................................... 8

The competition of the first “My hobby is the electrotechnic” has been closed

Kovács Józsefné – Egy elhívatott tanárnő portréja ................................................................ 8

Mrs. Józsefné Kovács – Portrait of a master of a schoolmistress

Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna

Bernscherer Antal: Tesla-tekercs ................................ 10

Antal Bernscherer: The Tesla coil

Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor

Balog Ádám: DDS függvénygenerátor ..................... 11

Ádám Balog: DDS function generator

Tóth Éva: Challenge.on - Sikerrel zárult az E.ON mérnökversenye . .............................................................. 12

Éva Tóth: “The Challenge.on” titled Engineer competition organised by E.ON had success

Sikeres MEE Szakmai Nap és kiállítás az ELECTROcom Szakkiállításon .................................. 13

The MEE had a successful professional day and exhibition on the ELECTROcom professional exhibition

Technikatörténet

HISTORY of TECHNOLOGY

Árva Csaba – Makai Zoltán: 105 éves a Hideg-Szamoson létesített Vízerőmű ........................ 14

Csaba Árva – Zoltán Makai: Hydroelectric power plant on the river Cold_Szamos is 105 years old

Megemlékezés Bánki Donát szülőfalujában .................................................................... 15

Commemoration in the native village of Donat Bánki

Dr. Antal Ildikó: Új helyszínen a „Töltődj fel!” című utazó kiállítás .................................. 16

Dr. Ildikó Antal: The mobile exhibition titled “Be charged!” is on a new site

HÍREK

NEWS

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

Kft. · Interpower OVIT zrt. · MVM bettermann kft. · obo VÁV UNION Kft. ·

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ...... 17

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Tóth Éva: A „Legjobb egyetemes szolgáltató” ........ 18

Éva Tóth: The “Best universal supplier”

Kiss Árpád: Hamvas István -„BMGE Diszpolgára” .......................... 19

Árpád Kiss: Mr. István Hamvas received the title of “Honorary citizen of the University BMGE”

Dr. Eng. Barsai János köszöntése ................................. 19

Congratulation to Dr. Eng. János Barsai

Tóth Éva: 100 éves az OBO Bettermann ....................................... 20

Éva Tóth: 100 years old the OBO Bettermann Company

Pálfi Zoltán: Nemzeti Energiastratégia vitafórum .......................... 22

Zoltán Pálfi: Debate on the National Energy Strategy

Dr. Bencze János: Ötvenéves születésnapját ünnepelte az AAIT . .......................................................... 22

Dr. János Bencze: About the 50th birthday of the AAIT of University BMGE

Farkas András: Intelligens Épület és Épületautomatika Konferencia 2011 ......................... 23

András Farkas: Conference on Intelligent Buildings and Automation of Buildings 2011

Tóth Éva: Megújult hatósági szolgáltatások ........... 23

Éva Tóth: Renewed the authority provisions

Dékány Lóránt: Megjelent Olajos Péter „Konzervatív zöldség” című könyve ........................... 36

Lóránt Dékány: Book of Péter Olajos, titled “Conservative vegetable” just published

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Lieli György: Villamos háztartási készülékek Szakmai Nap ....................................................................... 24

György Lieli: The professional day on the electrical domestic appliances

Lieli György: Látogatás a Phoenix Mecano Kft.-nél ........................ 26

György Lieli: Visit to the Phoenix Mecano Ltd.

Arany László: Az EDF DÉMÁSZ Üzemirányító Központjában jártunk . .................................................... 26

László Arany: Visited the Central managing plant of EDF DÉMÁSZ

Görgey Péter: 20 éves a debreceni alállomási irányítástechnika ............................................................... 27

Péter Görgey: The Debrecen substation control is 20 years old

Jáni Katalin: Közvilágítási ankét ................................. 29

Katalin Jáni: Conference on public light

Szelenszky Anna: A 87. MEE Közgyűlésről .................................................. 30

Anna Szelenszky: About the 87th plenary meeting of MEE

Díjazottaink ......................................................................... 30

The list of the winners of MEE prise

Ruzicska Erzsébet: Tanulmányi verseny 2011 . ...... 37

Erzsébet Ruzicska: Study competition 2011

SZEMLE ................................................................................. 38

REVIEW

Kedves Olvasó!

Aki most a kezébe veszi a júniusi lapszámot, minden bizon�nyal azonnal észreveszi, hogy eltértünk a megszokott szerkezettől. Változatlanul beszámolunk aktuális hírekről, történésekről, melyek tükrözik azt a programokkal teli időszakot, amely olyan sokszínű és mozgalmas volt, mint amikor a tavasz beköszöntével kibontakozik a természet, majd a nyár megérkezésével kicsit megpihen. Az egyesület életét érintő események tették izgalmassá, tartalmassá az elmúlt heteket, amelyekből gazdag válogatást olvashatnak a lap hasábjain. Jeles évfordulókról emlékeztek meg kollégáink, így egyegy 20, 50, 100 éves jubileumról, a határon túlról egy 105 éves ipartörténeti eseményről is kaptunk beszámolót. Az egyesület vezetése és tisztségviselői az elmúlt egy év eredményeiről adtak számot a 87. Küldöttközgyűlésünkön. Az ülés befejezéseként – hagyományosan – az egyesületi díjak átadása következett, szervezetünk így köszönte meg kiemelkedő munkát végző tagtársaink lelkiismeretes, hosszú évek, évtizedek óta magas szakmai színvonalú tevékenységét. Olvasóink az Elektrotechnika oldalain láthatják és olvashatják azon tagtársaink neveit, akikre valamennyien büszkék lehetünk. Az elmúlt időszakban indította útjára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az összeállított Nemzeti Energiastratégia vitaanyagát. Gyakori beszédtéma napjainkban – e területen érintett szakembereink körében – a régóta várt, az energetika jövőjét meghatározó kérdés megvitatása, elemzése és az ezzel kapcsolatos vélemények megfogalmazása. Ebben a témában is közlünk egy rövid hírt. Ahogy azt a bevezetőben említettem, szembeötlő az elmúlt lapszámok gyakorlatához képest, hogy most nem a szakmában jártas, elismert szakemberek cikkei töltik ki a lap elejét, hanem először kaptak kiemelt szerepet a fiatalok, akik

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

az „I. Hobbim az elektrotechnika pályázat” nyertesei, és kiemelkedő alkotást bemutató tizenéves tanulói a „Fiatalokról – fiataloknak” szóló összeállításban. Egyesületünknél évek óta cél a tagság fiatalítása, a szakma iránt érdeklődő fiatalok megnyerése és az egyesületbe való integrálása. A „I. Hobbim az elektrotechnika” pályázat meghirdetése és annak sikere után úgy tűnik, hogy ez a törekvésünk jelentős fordulatot vesz. Jól érzékelhető, hogy egyre inkább érkeznek tehetséges fiatalokról szóló hírek különböző oktatási intézményektől, cégektől, a gazdasági élet területeiről. Ez azt jelzi, hogy széles körben fontos ügy lett a fiatal tehetségek felkarolása. A tizenéves fiataloktól kezdve az egyetemi hallgatókig hihetetlenül gazdag, innovatív ötletekkel bírnak ezek a „versenyzők”. Lehetőségek nélkül a tehetség azonban nem sokat ér. Ez a lehetőség lehet egy pályázat vagy egy verseny, ahol összemérhetik tudásukat, esetleg egy folyóirat, mint az Elektrotechnika, amely közvetíteni tudja ország-világ felé a szakma iránt érdeklődő fiatalok munkáját. Ezekről a fiatalokról szól az E-ON Challange.on villamosmérnök hallgatóknak meghirdetett játéka, amely sokkal komolyabb volt, mint egy játék, vagy az Energetikai Szakkollégium által megrendezett, középiskolásoknak meghirdetett, határainkon átnyúló tanulmányi verseny. Említhetem a BME-es diákokat is, akik a Solar Decathlon Europe 2012 verseny pályamunkáján dolgoznak, és akikről már a 2011/04 számban irtunk. Sajnos helyhiány miatt nem tudtunk az Óbudai Egyetem egyik hallgatójának a sikeréről itt beszámolni, aki az „Év vállalkozója” címet nyerte el pályázatával. A gyakorló szakemberekről sem feledkeztünk meg, nekik is ajánlunk olvasni valót, lapindító cikkünket, reméljük, érdeklődéssel olvassák majd. Talán az ifjú generációról szóló beszámolónk a már évek óta praktizáló kollégáinkban felidézi azt az időt, amikor még ők voltak a szakma újoncai. Reméljük azt is, hogy a most útnak indulók később majd úgy gondolnak a Magyar Elektrotechnikai Egyesületre, hogy segítette őket pályájuk elindításában.

Tóth Péterné főszerkesztő

Villamos Berendezések és védelmek Villamos berendezések és védelmek

Dr. Kárpáti Attila - Vörös Miklós - Novák Mátyás

Mechanikus energiatárolós szünetmentes áramellátó rendszer A cikk a mechanikus energiatárolós, szünetmentes, biztonsági energiaellátó rendszer felépítésével és alkalmazásával foglalkozik. Bemutatja egy újszerű motor-generátor-lendkerék egység felépítését, ismerteti működését. Végezetül egy magyarországi alkalmazást ismertet. The paper deals with the construction and application of a UPS using mechanical energy storage unit. Presented is the construction and workings of a novel generatormotor –flywheel machine, demonstrated in a Hungarian application.

1.a ábra

1. Bevezetés A szünetmentes rendszerek alkotórésze az elektronikus átalakító (DC/AC), ami a valóságos szünetmentességet biztosítja. A DC/AC átalakító tápfeszültségét általában akkumulátor -telepek adják, amelyek 10-20 perces áthidalási időt biztosítanak. Napjainkban az akkumulátoros energiatárolók mellett a mechanikus energiatárolós megoldások is megjelennek. Ezek egyik változata elsősorban az USA-ban elterjedt megoldás, mely szerint a DC/AC átalakító tápfeszültségét motor-generátor egységgel kapcsolt mechanikus energiatároló (lendkerék) biztosítja [4]. A cikkben ismertetett megoldás újszerűsége, hogy a motor-generátor egységet és a lendkereket összevonják, így egy kis helyigényű megoldás jön létre. Mivel a lendkerék fajlagos energiatároló képessége jóval kisebb, mint az általában használt savas akkumulátoroké, a tárolt energiamennyiség viszonylag kicsi. A cikkben egy ilyen, összevont motor-generátor egység felépítését, alkalmazását mutatjuk be. Műszaki adatok: 120, 150, 250, 500, 750 kVA, 3 x 400V, 50 Hz, bővíthető, (n+1), 1 – 7MW-ig, áthidalási idő: 15 sec, üzem közben extrém rövid gyorsítási idő, működési hőmérséklet tartomány: (0-40) 0C, tervezett élettartam: 20 év, karbantartás szegény, max. 98%-os hatásfok, kis üzemeltetési költségek.

1.b ábra

2. Az összevont motor-generátor egység felépítése Az egység térbeli elrendezése az 1. a ábrán látható. Az 1. b ábrán tengelyirányú metszeti kép látható. Megjegyzések – A motor tulajdonképpen egy forgórészen kívülről gerjesztett alakos forgórészű (reluktancia) motor, a forgórészen mágnes nincs. A forgórész anyaga kovácsolt acél. – A gerjesztést az állórész alsó és felső részén elhelyezett koncentrikus tekercsek hozzák létre. – A tekercsek által létrehozott fluxusok speciális szabályozásával a forgórészt lebegtetve a csapágyakat tehermentesítik. – A főáramköri tekercsek a forgórész homlokoldalával szemben köríven elhelyezkedő tekercsek, 1. c ábra. – A forgórész vákuumban forog, az egységhez vákuumszivattyú is tartozik.

Elektrotechnika 2 0 1 1 / 0 6

5

1. c ábra 3. Néhány megjegyzés a motor-generátor egység működéséhez – A gerjesztő tekercsek hatására létrejött fluxust az 1. d ábra mutatja. A forgórész (rotor tárcsa) oldalsíkjában lép be a gerjesztő fluxus, elfordul sugárirányba, és a tárcsa homlokfalán a fogaknál lép ki az állórész irányába. (A fluxust az alsó és felső terelőgyűrűk a forgórész homlokoldala felé terelik.)

1.d ábra

– A tárcsa homlokoldalán kilépő (gerjesztő) fluxus segítségével a motor nyomatékát és a főáramköri tekercsekben indukált feszültség értékét lehet befolyásolni. A gerjesztő fluxus másik szerepe a forgórész mágneses lebegtetése, (a csapágyak tehermentesítése). – A főáramköri tekercsek által létrehozott fluxusok a rotor tárcsa síkjában, szintén sugárirányban lépnek be illetve ki, de részben a gerjesztő fluxusokra merőlegesen is haladnak, 1.e ábra.

1.e ábra

1.f ábra – Kisütés közben a lendkerék fordulatszáma csökken, a kimeneti feszültséget a gerjesztő áram növelésével stabilizálják. – Az egység működtetését szemléletesen mutatja az 1.f ábra. A hálózattal a kapcsolatot 2 db ac/dc konverter biztosítja, amelyek egymáshoz a dc oldalukon csatlakoznak. Mindkét egység kétirányú energia forgalmazásra alkalmas. – A rotorfluxust (gerjesztést) külön tápegység szabályozza. 4. Az összevont motorgenerátor egység rendszerbe illesztése és működése A fogyasztói teljesítmény a berendezés egységteljesítményének és darabszámának figyelembevételével a szünetmentes rendszer modulárisan bővíthető. Így 1-4 modulos rendszerek is megvalósíthatók (moduláris felépítés). A 2. ábrán egytárolós rendszer felépítése látható. A színezés a különböző energiaáramlási utakat jelzi. (Kki kimeneti kapcsoló, Kbe bemeneti kapcsoló, Kátk áthidaló kapcsoló, Lh hálózati induktivitás, Lh szűrőköri fojtótekercs, Pw, Pt, wattos és töltő teljesítmény, Conv,le; Conv,h lendkerék és hálózat oldali átalakító, LG lendkerekes egység, Binv inveter biztosító, Im meddő áram.)

3. ábra


6

2. ábra A működés rövid ismertetése: Indítás – A tápfeszültséget bekapcsolva a terhelést a megkerülő ág táplálja, (Kátk be). – Kbe bekapcsolása után KTh szabályozza az átalakítók dc oldali kondenzátorainak töltőáramát Conv,h visszáram diódáin keresztül. – Kb. 650 V dc elérése után Conv,h a dc feszültséget a 750 V-os üzemi feszültségre tölti. – Kátk ki- és Kki bekapcsolása után a terhelés a teljesítményfokozat kimenetére kapcsolódik. – A Th tirisztorokat csak egy félperiódusig vezérelve biztosítható, hogy a táphálózatból csak betáplálás lehetséges, (a lendkerék a hálózat felé nem táplálhat vissza). – Conv,le – t bekapcsolva megkezdődik a lendkerék gyorsítása. Az UPS 2000 ford/perc elérése után lesz működőképes. A lendkerék a teljes töltöttségi állapotot 7700 ford/perc fordulatszámon éri el. – A teljes indítási idő mindent egybevéve 5 perc. Normál üzem – Az UPS stabilizálja a kimenet feszültségét, és fedezi a terhelés alapharmonikus meddő teljesítmény és felharmonikus áram igényét. – A terhelés és a lendkerék fordulaton tartásának wattos teljesítményigényét a táphálózat biztosítja. Kisütési üzem – A megengedettnél nagyobb feszültség- vagy frekvenciaeltéréskor kikapcsol a KTh és Kbe, kevesebb, mint félperiódusnyi idő alatt.

Újratöltési üzem – A berendezés szinkronizálja a kimeneti feszültséget a helyreállított bemeneti tápfeszültséghez. – Megkezdődik a DC/AC konverterek segítségével az energiatároló újratöltése (a lendkerék gyorsítása). A teljes, a ferihegyi repülőtéren kialakított áramellátó rendszer kialakítása a 3. ábrán látható. Ahol 2,4 MVA teljesítményű dízel generátor és 1 MVA teljesítményű 4. ábra Az UPS statikus átalakítói, 4 x 250 kVA 5. ábra Az UPS dízelgenerátora, 2.5 MVA Active Power dinamikus szünetmentes áramellátó rendszer került Előnyei telepítésre. A hálózati feszültség a megszakítókon keresztül – Alternatíva a kémiai energiatároláshoz. táplálja a hálózati jogos sínről táplált fogyasztókat. A hálóza– A környezet terhelése sokkal kisebb, a mérgező anyagok ti sínre csatlakozó védett leágazáson keresztül valósul meg hiánya miatt. a dízeljogos fogyasztók ellátása a dízeljogos sínről. A hálózati – A hőmérsékletet-változásra különösebben nem érzékeny, feszültség kimaradása esetén a dízel gépcsoport 1 másodperc (0 – 40 °C), míg a statikus szünetmentes berendezés akkukésleltetéssel indul, további 7 másodperc alatt a gép felpörög, mulátorainál a környezeti hőmérséklet 10 °C növekedése és a felügyeleti rendszer döntése alapján (megvizsgálja a hálózat felezi az élettartamot. állapotát) a hálózatkimaradástól számított 9-10 másodpercen – Az akkumulátor meghibásodási valószínűsége nagyobb. belül szolgáltatja az energiát a dízeljogos fogyasztók részére. Nehezen felderíthető cellahibák miatt az akkumulátorok havi felülvizsgálata szükséges. 5. A motor-generátor egységet alkalmazó – Ugyancsak környezetvédelmi szempontokból előnyös a szünetmentes rendszer megbízhatóságával csökkentett nyersanyag-felhasználás. kapcsolatos néhány megjegyzés – Nagy teljesítménysűrűsége miatt a helyigénye kisebb. – Hatásfoka még 40%-os terhelés mellett is jó. A dízeljogos fogyasztói sínre csatlakozik védett leágazáson keresztül a dinamikus szünetmentes áramellátó rendszer, Irodalomjegyzék melynek kimenete táplálja a folyamatos ellátást igénylő szü[1] IEEE Std 493TM- 2007: IEEE Recommended Practice for the Design of Reliable Industrial and Commercial Power Systems netmentes fogyasztókat, így azok szünetmentes táplálást [2] ActivePower: Modular Power and Cooling Utility in a Box Driving Efficiencies kapnak. A dízel gépcsoport pedig a hálózat visszatérése után throug Rapidly Deployed Right-Sized Power and Cooling, White Paper 101 ( a felügyeleti rendszer figyeli) a dízeljogos sínt visszakapcsol[3] ActivePower: Reliability Assessment of Integrated Flywheel UPS versus Double- Conversion UPS with Batteries, White Paper 103 ja hálózati táplálásra egyidejűleg leválasztja a dízelgépről és [4] ActivePower: Uninterruptible Power Supply (UPS) System Operation and bizonyos késleltetéssel lekapcsolja a dízelgép csoportot és Performance of a Flywheel-Based, White Paper 108 visszaáll a normál üzem. [5] Erbe Energetikai Mérnökiroda, Converex Kft.: Atomerőművi irányítástech– A mechanikus csapágyperselyeket mágneses lebegtetésnikai berendezések, irányítástechnikai elemek, teljesítmény elektronikai berendezések megbízhatóságának, élettartamának kézikönyve reaktorbizsel tehermentesítik (a perselyeket 3 évente kell cserélni, a tonsági és nem reaktor biztonsági elemekre. Budapest, 2006. csere a normál karbantartás része). – A vákuumszivattyú olajtöltését ugyancsak a karbantartás részeként évenként kell cserélni. Dr. Kárpáti Attila A berendezés jó megbízhatósági referenciákkal rendelkezik BMGE, egyetemi docens (Σ40 millió óra futási idő a világban). [email protected] – Rövid idejű hálózatkimaradásoknál (< 10 sec) nem szükséges áttérni a dízelgenerátoros üzemre. A fejlett országokban a hálózati kimaradások kb. 96%-a rövid idejű. – Ez a megbízhatóságot nagymértékben növeli, mert a mechanikus átkapcsoló megbízhatóság szempontjából a rendszer legkritikusabb része. Vörös Miklós – A kis áthidalási idő, 15 sec miatt, a folyamatos energiaelláInterpower Kft. tást biztosító dízelgenerátort ezen időn belül kell üzemké[email protected] pes állapotba helyezni. – A generátorindítás biztonságosabbá tételére járulékos startmodult (1725 A) alkalmaznak Az indítóakkumulátorokkal párhuzamosan kapcsolva, a generátor megbízhatósága ezzel 99,967%.

Novák Mátyás

6. Összefoglalás A cikkben egy itthon viszonylag újszerű, mechanikus energiatárolóval ellátott UPS felépítését, működését és rendszerbe illesztését mutatjuk be, ami a szokásos akkumulátoros UPS-ek kiegészítője lehet.

MÁV Zrt., Szeged PVTK TEB Osztály [email protected]

Lektor: Gájász Zoltán, [email protected]


7

Lezárult az I.

Hobbiem ka i n h c t o z elektr

a

pályázat

…Mint erről már Günthner Attila az Elektrotechnika áprilisi lapszámának előszavában beszámolt, várakozáson felül nagy sikerrel. A kiértékelések után megszületett az elhatározás, hogy a „Hobbim az elektrotechnika” pályázat gondozása egyfajta tehetséggondozásként a MEE-nek hosszú távú célja kell, hogy legyen, és jövőre ismét meghirdetésre kerül. A beérkezett pályamunkák közül 7 db a Mechatronikai Szakközépiskolából érkezett. Kíváncsivá tett, hogy ki az a tanárnő, aki benevezte a tanulókat, kik azok, akik ilyen eredményesen tudnak elindítani diákokat az elkötelezett szakmaszeretet irányába. Felkerestem Kovács Józsefné tanárnőt, hogy többet megtudhassunk személyéről és arról, hogyan érnek el ilyen eredményt a diákjaik. Beszélgetésünk elején meg kellett állapítanom, hogy az élet a legnagyobb rendező és a MEE nevével való találkozása szinte „sorsszerű” volt. Miután 1971-ben elvégezte a BME Villamosmérnöki Karát, az ERŐTERV Villamos Műszaki Főosztályán hálózattervező mérnökként dolgozott 1992-ig. Kollégái olyan munkatársak voltak, akik közül sokan ma is aktív tagjai a MEE-nek. A változások úgy hozták, hogy új munkahelyet keresett. Az Elektrotechnikát lapozva meglátott egy álláshirdetést, hogy a Verebélÿ László Technikum villamosmérnök-tanárt keres. Váltott. Ott tanított addig, míg megnyílt – lakóhelye közelében – a Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium, ahova maghívást kapott és azóta itt elektotechnika-elektronika tanár. Tóth Éva

Kovács Józsefné

Egy elhivatott tanárnő portréja Hogyan mutatná be iskolájukat?

Az iskolánk partnerközpontú intézmény, legfontosabb partnereink a tanulók és a szülők. Munkánk során igyekszünk az igényeiknek megfelelni. Feladataink között az egyik legfontosabb a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A tehetséges diákjainknak az intézményen belül és intézményen kívül is igyekszünk nagyon sok lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy tudásuk, fellépésük, előadói képességük, tapasztalatuk minél jobban fejlődjön. Ebben a tevékenységben nagyon sokat tesznek a tanulókért Juhász Róbert, Kleeberg Zoltánné, Oláh Éva, Pardiné Vereb Márta és Rakoncai György kollégák. A múlt tanévben a CERN1-be is elvitték a diákokat Az iskola vezetősége, élén Szokolainé Takács Erzsébet igazgatónővel minden támogatást megad ezekhez a munkákhoz. Azonban nem szeretnék elfelejtkezni Dr. Rónai Mikósról sem, aki 20 évig volt az intézet igazgatója, és aki a közelmúltban ment nyugdíjba. Az Ő munkássága alatt formálódott az iskola szellemisége, és végig azon fáradozott, hogy az iskolánk minél eredményesebb legyen, amit itt is szeretnénk megköszönni Neki.

Hogyan motiválják a diákokat, hogy kialakuljon bennük a szakma iránti elkötelezettség? Miben mutatkozik meg a tanári munka eredménye? A 9. és 10.-es évfolyamú diákjaink az Országos Irinyi Kémia Versenyen szerepelnek igen kimagasló eredménnyel, több 1

A Conseil Européenne pour la Recherche Nucléaire (rövidítése CERN, magyarul ’Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa’) a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Large Hadron Collider (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé északra. Az alapító okiratot 1954. szeptember 29-én írták alá 12-en, jelenleg viszont már 20 tagországgal rendelkezik. Célja részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára, nemzetközi együttműködések keretében számtalan kísérletet építettek fel itt. A fő telephelyen Meyrin-ben van egy nagy számítástechnikai központ is, rendkívül hatékony adatfeldolgozó kapacitással.


8

éven át országos első, az idén országos második helyezést ért el a versenyzőnk. Az elektrotechnika-elektronika és a fizikatanárok is nagyon sokat foglalkoznak a jó képességű tanulókkal szakkörökön, illetve a különböző fakultációkon, emelt szintű órákon. Ennek következtében ebben a tanévben: - a Fővárosi Komplex Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjébe 3 tanulónk jutott, - az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Kar I. középiskolai online versenyén egy csoportunk döntős volt, - az Országos Elektronikai Konstrukciós Versenyen 3 fővel indultunk és nyertünk, - az Országos Mikrovezérlő Alkalmazói Versenyen szintén 3 fővel versenyeztünk, és érünk el dobogós helyet évek óta, - az Országos Műszaki Tanulmányi Versenyre egy fővel neveztünk, tanulónk 12. helyezett lett. Az iskolai versenyeink közül legkiemelkedőbb a Magyar Tudomány Ünnepének tiszteletére immár 3. alkalommal megrendezett Tudományos Diákfórum, ahol minden évben mintegy 25 előadás hangzik el a tanulóktól a különböző tudományok területéről rövid számítógépes prezentáció alkalmazásával. A Mechatronika Alapítvány minden versenyzőt megjutalmaz. Intézményünkben népszerűek - a házi fizikai kísérletek versenye, - az egész éjszakán át tartó mechanikai építőverseny, - az elektrotechnikai-elektronikai elméleti és gyakorlati versenyek, - a közismereti tantárgyak versenye. Ezeken a versenyeken a diákok nagyon nagy számban vesznek részt, és nemcsak a kiválóságok szerepelnek, hanem minden olyan tanuló, aki szeretné magát megmérettetni, illetve akit szeretnénk ilyen formában is motiválni.

Rengeteg időt vehet igénybe a tanárok idejéből a diákok versenyekre való felkészítése. Hogyan értékelik ezt a hozzáállást a diákok? Hogyan értesültek a MEE „Hobbim az elektrotechnika” pályázatunk meghirdetéséről? A különböző pályázati kiírásokhoz az interneten keresztül jutunk el, és az arra érdemes diákjainkat rábírjuk, hogy vegyenek részt a pályázaton. A pályázatok megírásában mind

Fiatalokról fiataloknak formailag, mind tartalmilag komoly segítséget kapnak a diákok a tanároktól. Ebben a tanévben (2010/2011) a 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre több pályázatot küldtek be a diákjaink és azok közül a bírálóbizottság két pályaművet kidolgozásra javasolt. Ezek: Mészáros Roland 13. N osztályos tanuló „Horgászati jelölőbója tervezése” c. munkája. Az eszköz az éjszakai horgászások alkalmával nyújt segítséget. A sötétedés beálltával világítani kezd, és jelöli a meghorgászott területet, segítve ezzel a sikeres horgászást. Liszkai Ádám 12. N osztályos tanuló „Egy megújítható energiaforrás: mágneses generátor” c. munkája. Ez a generátor tulajdonképpen egy fejlesztése a már megszokott villamos generátornak. Ami az innovatív ebben, az új felépítésű mágnesmag, ez az elem biztosítja – ha a rendszer üzemi fordulatszámon van -, hogy nagyon minimális energiával fent lehessen tartani a forgómozgást, míg ehhez képest a termelt energia több mint tízszerese is lehet. Azért megújítható, mert a benne lévő mágneseket időnként cserélni kell, különben lemerülnek. A fent nevezett két tanuló jelenleg a pályázatuk tartalmának megvalósításán dolgozik anyagi támogatással. Hasonló keresgéléssel jutottunk el a MEE honlapjára, ahol először került meghirdetésre a „Hobbim az elektrotechnika” elnevezésű pályázat. A pályázati feltételek nagyon kedvezően hatottak diákjainkra, ennek köszönhető, hogy sikerült 6 tanulónak 7 pályázatot benyújtania. Valamennyien az I. kategóriában indultak. Az eredményhirdetés már megtörtént, örömmel vettük tudomásul, hogy az I. kategóriában Bernscherer Antal 10. B osztályos tanulónk nyerte az első díjat a saját maga által épített Tesla tekercsével. (Jutalma: 50 000 Ft) Külön öröm számunkra, hogy a fődíjon kívül két különdíj is a Mechatronikai Szakközépiskoláé lett: Balog Ádám 12. N osztályos tanuló kapta meg a „DDS függvénygenerátor” c. pályázatával az OBO Bettermann Kft. által felajánlott díjat (30 000 Ft), amelyet Garai János ügyvezető igazgató adott át, és egyben munkájának továbbfejlesztésére buzdítva célfeladattal is megbízta Őt. Luspay Zoltán, a CG Electric Systems Hungary Zrt. vezérigazgatójától a Mechatronikai Szakközépiskola egy olyan különdíjat kapott, hogy annak megfelelően 25-30 fős létszámú, az elektrotechnika-elektronika iránt kiemelkedően érdeklődő diákok és tanárok csapata részt vehet egy egynapos buszos szakmai kiránduláson a fent nevezett vállalat tápiószelei gyárába, ahol megtekinthetik az óriástranszformátor gyártását Tanulóink a pályázati anyagokat több alkalommal kiállításokon bemutathatták, ami nagy élmény volt számukra. Ilyen volt a – Magyar Regula (2011. március 25-29.) – Construma (2011. április 5-10.) – RENEXPO (2011. május 5-7.) – ELECTROcom (2011. május 17-20.) Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2011. Luspay Zoltán május 17-én, az ELECTROcom Nemzetvezérigazgató közi elektronikai, kommunikáció- és elektrotechnikai szakkiállítás keretén belül került sor, a MEE által szervezett „Fiatal tudósok az elektrotechnikában” című szakmai napon.


9

Az „I. Hobbim az elektrotechnika" I. kategóriás pályázat résztvevői A pályázaton résztvevő tanulók fentieken kívül egyéves MEE tagságot igazoló tagkártyát is kaptak, ami lehetővé teszi számukra, hogy jártasságot, ismereteket szerezzenek a MEE keretében A szervezők elhatározása és a bíráló bizottság döntése szerint a cikk formájában is közölhető pályamunkákat a MEE szakértői lektorálása után, az Elektrotechnika következő számaiban megjelentetjük. Ez a pályázati verseny egy sikertörténet kezdetét jelenti, a sok pozitív visszajelzés erre a következtetésre utal. Talán ezekből a tanulókból válnak majd a jövő „szakma nagyjai” és jó érzés lesz visszagondolnunk, hogy pályájuk alakulásához a MEE is hozzájárult. Bízunk benne, hogy a MEE tagságukat a jövőben is fenntartják, ha megtapasztalják azt, hogy egy támogató szakmai szervezethez tartozni jó dolog. Elsőként Bernscherer Antalnak, az I. kategória győztesének munkáját mutatjuk be, és mellette Balog Ádámét az OBO különdíjasáét. Bernscherer Antal:

Tesla Tekercs Nikola Tesla 1891-ben építette meg a róla elnevezett Tesla-tekercset. A Tesla-tekercs legalább két légmagos tekercsből áll, ami magas feszültséget állít elő nagyfrekvencián. A magasfeszültség akár 10 000 – 10 000 000 V-ig terjedhet, a frekvencia pedig több MHz is lehet, általában 25 kHz és 2 MHz között mozog. A Teslatekercs abban különbözik a transzformátortól, hogy a primer és szekunder áramköre is rezonanciában van az üzemi frekvenciával, a bevezetett feszültség frekvenciáját megváltoztatja, valamint abban, hogy légmagos kialakítású. A tekercsek tápellátását célszerűen transzformátor biztosíthatja. Tesla volt az első, aki az elektromos rezonancia jelenségét a gyakorlatban is megvalósította és felhasználta. Bernscherer Antal előadás közben A pályázó saját Tesla-tekercset készített. Balog Ádám:

DDS2 függvénygenerátor Manapság a műszerek drágák, egy függvénygenerátor 60-90 ezer forint is lehet. Egy házilagos kivitelezésű generátor 10-20 ezer forintból megvalósítható. Funkcióinak kialakítása az építőtől függ. Jelen függvénygenerátor háromszög-, négyszög- és szinuszjel előállítására alkalmas, 0,1-10 MHz közötti frekvenciával.

Fiatalokról fiataloknak Lehetőség van amplitúdó állítására, ofszet kompenzálásra, PWM (Pulse Width Modulation - impulzus-szélesség moduláció) állítására, mindezt beépített potenciométerek és program segítségével (PIC vezérelt eszköz). NYÁK-ok, áramkörök tervezésénél, működtetésénél karakterisztikák felvételénél használható.

Végezetül, kíváncsi vagyok, hogyan értékelik tanári- és diákszemmel ennek a pályázatnak a sikerét?

Garai János átadja Balog Ádámnak a különdíjat

Erre nagyon röviden tudok válaszolni. Ahogy befejeződött a díjkiosztás, már arról tanácskoztak tanulóink, mit kellene kitalálni, hogy jövőre is indulni tudjanak erre a megmérettetésre.

Én pedig sok sikert és eredményes munkát kívánok Önöknek! 2

A DDS (Direct Digital Synthesized – közvetlen digitális jelszintézis) technológia egy olyan eljárás, amelynél az analóg jelek (szinusz, háromszög, négyszög) alapvető jellemzőinek (frekvencia, fázishelyzet, amplitúdó) előállítása digitális technika segítségével történik, így biztosítható a kellő pontosság. Az analóg kimenő jelet az eljárás végén alkalmazott D/A (digitál-analóg) átalakító segítségével állíthatják elő. Akkor indokolt az alkalmazása, ha igény a pontos jelforrás.

Tóth Éva Kovács Józsefné

I. kategória győztes pályamunkája

Bernscherer Antal

Tesla transzformátor

Bernscherer Antal a Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 10. évfolyamos tanulója. Hobbim az elektronika, több éve foglalkoztat ez a szakterület. Szabadidőmben szívesen készítek különféle elektronikai eszközöket. A pályázatra egy Tesla transzformátort építettem. Az általam készített készülék három fő részből áll: – Tápegység – Meghajtó elektronika – Tekercsek A tápegység és a meghajtó elektronika közös dobozban kapott helyet. A doboz méretei: hosszúság: 42 cm, szélesség: 27 cm, mélység: 20 cm.

Meghajtó elektronika

A meghajtó elektronika feladata a tápegység által előállított áram „szaggatása”. A doboz elején található 2. számú potenciométerrel tudjuk szabályozni a „szaggatókat”, a kapcsoló tranzisztorokat. Az áramkörben keletkező hő elvezetését egy 70x90 mm-es alumínium hűtőborda segítségével oldottam meg.

Tápegység

A tápegység feladata a hálózati váltakozó áramból egyenáram előállítása. Megépítéséhez transzformátort (230/24 Volt), egy

Tekercsek

egyenirányító (Graetz) hidat és kondenzátort használtam fel. A meghajtó elektronika számára szükséges 33 voltos 7,5 amperes szabályozható egyenfeszültséget négy darab teljesítmény tranzisztor biztosítja. A doboz elején helyet kapott egy potenciométer, amivel az áramerősséget 0 – 7,5 amper között lehet szabályozni. A rendszer hűtéséről egy 200x120 mm-es alumínium hűtőborda gondoskodik.


10

A Tesla transzformátornak is van primer és szekunder tekercse, de ezek vasmag nélküliek, légmagosak. Szalagkábelből készítettem a kis menetszámú primer tekercset. A nagy frekvencia miatt szükséges hogy, nagy felületű legyen a huzal, így egy megunt számítógép IDE kábelét alakítottam át a céljaimnak megfelelően. A szekunder tekercs cséve teste egy 70 cm hosszú, 125 mm átmérőjű PVC cső, melyre 50 cm hosszan 1500 menetet tekercseltem 0,4 mm vastag szigetelt rézhuzalból. A menetek rögzítését lakkozással és szigetelőszalaggal oldottam meg. Bernscherer Antal Lektor: Härtlein Károly, BME Fizikai Intézet

Fiatalokról fiataloknak Az OBO Bettermann Kft. különdíjasa A gyakorlati elektronikában gyakran szükségünk van különböző villamos jelekre (szinusz-, fűrész-, négyszögjel). Több különböző fajta függvénygenerátor létezik. A digitális korszak előtt és a kor elején a villamos jeleket analóg függvénygenerátorokkal hozták létre (diódás áramkörök). Előnyük a szép, tiszta jelalak, hátrányuk azonban az, hogy a különböző magas frekvenciákat nem lehetett finoman beállítani. Magas frekBalog Ádám venciát csak egy alap frekvencia egészszámú többszöröseként tudtak előállítani, emellett a kimenet aránylag lassan követte a beállításokat. Kialakításuk miatt magas frekvencián például a szinuszjel amplitúdója háromszögjelre hasonlított (tehát torzult).

A négyszögjelet előállító komparátor + PWM beállítás A digitális kor kezdetével több új lehetőség nyílt a villamos jelek előállítására (pl.: PLL). Az egyik legelterjedtebb lett a közvetlen digitális jelszintézis (DDS). Sok előnyt mutatnak az analóg rendszerekkel szemben. Gyorsan reagálnak a bemeneti változásokra, a kimeneti frekvencia igen finoman állítható, stb. Igen nagy előnyük, hogy könnyen közvetlen kapcsolatot lehet kialakítani egy mikroprocesszorral, így a kimeneti jel változtatása, finombeállítása még egyszerűbbé és gyorsabbá tehető. Hátránya viszont, hogy a kimeneten megjelenő jel általában „négyszögesített”. Ez azért van, mert az áramkör (digitális révén) négyszögjelekkel dolgozik, ezért a jelalak nem annyira szabályos, mint az analóg rendszerek esetén. A függvénygenerátor egy AD9833-as integrált áramkör köré épült. Ez egy olyan IC, melyet egy mikroprocesszorral kell vezérelni. Egy megfelelő bemeneti kód alapján, a kimenetén megjelenik a kívánt jelalak, melynek frekvenciája 0.1Hz-től 25MHz-ig változtatható a program segítségével. A 25 MHz eléréséhez az IC-nek szüksége van egy külső oszcillátorra és 2,3-5,5 V stabil tápfeszültségre. A relék vezérlését a PIC mikrokontroller végzi. A szükséges tápfeszültséget egy egyszerű áramkör biztosítja. A függvénygenerátor aránylag kis mennyiségű áramot vesz fel a hálózatból. Egy 2 szekundertekercses transzformátor után két puffer kondenzátor található.


11

DDS függvénygenerátor (A szekundertekercseken egyenként 12* √2 V feszültség indukálódik). A pozitív ágon egy LM7812-es stabilizátort használva 12 V, ill. LM2575-ös kapcsoló üzemű stabilizátorral 5 V tápfeszültséget állít elő. A negatív ágon (középmegcsapolásos kialakítás miatt) egy LM7912 típusú IC állítja elő a stabil -12 V-ot. A szimmetrikus 12 V feszültségre a kimeneti jel erősítőjének végfokozatánál van szükség. A kimenet beállítására és a kijelző vezérlésére egy PIC18F4620 típusú mikrokontroller került beépítésre. A könnyebb kezelhetőség, és a további bővítés lehetőségén a vezérlésen helyet kapott még egy 128*64px felbontású grafikus kijelző és egy 3*4 gombos tasztatúra. Az eddig elkészült program szerint beírt érték nélkül a „0” megnyomásával a jelalak változtatható: szinusz, háromszög, négyszög. Egy paraméter begépelése után a * gomb megnyomása a kimeneti jel frekvenciát-, a #-é pedig az amplitúdót változtatja meg. Későbbi verzióban a generátor bővítve lesz egy érintőképernyővel és egy funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy egy jelalakot berajzolva azt létrehozza a kimeneten. Maga a DDS IC azonban nem képes megfelelő amplitúdójú jelet létrehozni a kimenetén ezért szükség van egy erősítő áramkörre. Az erősítést főképp műveleti erősítők végzik: LT1357; LT1011; LM7171. Ennek a résznek a tervezésénél figyelembe kellett venni, hogy az integrált áramkör képes négyszögjelet létrehozni. Ennek megvalósítása végett egy külön részegység lett beletervezve az erősítőpanelbe. (1. ábra) Ez azért lényeges, mert az erősítőben a műveleti erősítőket úgy kellet kiválasztanom, hogy minél nagyobb feszültségváltozást legyenek képesek elviselni. (Ideális négyszögjel esetén a változás viszonyszáma közel végtelen). Beépített ofszet feszültség kompenzáló potenciométerekkel rendelkezik. Egy MCP41010 digitális potenciométer IC segítségével szabályozható az erősített jel kimenet felé továbbított nagysága. (2. ábra) Négyszögjel kivételével a megfelelő működés érdekében az LT1011-es típusú műveleti erősítő relék segítségével ki van „kötve” a kapcsolásból.

A digitális potenciométer és az ofszet beállító kapcsolás A generátor beváltotta a hozzá fűzött reményeket: olcsóbb lett, és ugyanúgy működik, mint a gyári példányok. (A cikkben leírt függvénygenerátorhoz a kapcsolási rajzok EAGLE 5.7-es verziószámú programmal készültek.)

Balog Ádám Lektor: Kruppa Attila, OBO Bettermann Kft.

Fiatalokról fiataloknak Challenge.on

Sikerrel zárult az E.ON mérnökversenye Az év elején az E.ON Facebook oldalán és plakátokon is terjedt a hír: az E.ON versenyre hívja a kihívásokra, sikerre, értékes díjakra, és nem utolsósorban – sőt elsősorban – az E.ON-os gyakornoki helyekre áhítozó fiatal mérnökhallgatókat az ország minden sarkából. A Challenge.on elnevezésű játék meg is mozgatta a műszaki egyetemistákat: 84 csapat vágott neki a négy hónapos versenynek, s közülük négy május végén mérhette össze tudását a döntőben.

„Ahhoz, hogy bármit elérj az életben, először becsvágy kell, aztán tehetség, aztán ismeret, és végül egy jó alkalom” - idézte a Challenge.on mérnökverseny döntőjét megnyitó köszöntőjében Carlos Luiz Zafón kortárs spanyol írót Mező Csaba hálózati ügyvezető igazgató, hozzátéve: az alkalmat most az E.ON igyekszik biztosítani. Tehetségben és ambícióban sem volt hiány ezen a napon: a megmérettetésre érkező fiatalok 80 csapatot maguk mögé utasítva, nehéz küzdelemben vívták ki az esélyt, hogy megmérkőzzenek a győzelemért a döntőben.

Lehetőségek küszöbén A februárban indult versenysorozat első szakasza online platformon zajlott, a felhívásra jelentkező 3-4 fős csapatoknak négyfordulós selejtezőn kellett az E.ON villamosmérnökei által összeállított feladatsorokat megoldani.. A valós helyzetekből, tapasztalatokból merített feladatoknál nemcsak a jó megoldást értékelték a bírák, hanem a gyorsaságot is: a kiírás percétől kezdve az első 36 órában helyesen és végig megoldott feladatokra maximális 100 pont volt adható, majd ezt követően naponta 2 ponttal csökkent az elérhető maximális pontszám. Kemény próbatételek után végül négy csapat, az Energy backup, a Buga Team, a Budai Betyárok és az EA69 kvalifikálta magát a döntőbe, amely „élőben”, a budapesti székházban került megrendezésre. Bár a meghirdetett versenyre az ország számos tanintézményéből jelentkeztek mérnökhallgatók, a döntősök valamennyien a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói közül kerültek ki. Ha sorsfordítónak nem is lehet nevezni ezt a napot az E.ON életében, de jelentőségteljesnek mindenképpen, hiszen a Challenge.on nem csupán a versengésben résztvevő egyetemisták számára teremt esélyt tehetségük megmutatására, hanem a vállalatnak is nagyszerű alkalom, hogy megismerje azokat a fiatal szakembereket, akikben elég ambíció és tehetség van ahhoz,


12

hogy a jövőben az E.ON-t erősítsék tudásukkal és innovatív ötleteikkel. Nem titkolt célja ugyanis ennek a versenynek a magasan képzett utánpótlás felkutatása. „Az E.ON célja, hogy az iparág legjobbja legyen. Ehhez a legjobb munkatársakra van szükségünk. A Challenge.on tehetségkutató versennyel éppen az volt a célunk, hogy megtaláljuk azokat a végzős hallgatókat, akik részt tudnak venni a pályakezdő programjainkban, és akik a későbbiekben potenciális munkatársaink lehetnek” – mondta el Mező Csaba hálózati ügyvezető igazgató.

Egy virtuális cég élén A fő versenyfeladat különös kihívásokat tartogatott a négy döntőbe került csapatnak: egy liberalizált villamosenergia-piacon versengő, elképzelt áramszolgáltató vezetését kellett átvenniük és minél eredményesebben működtetniük négy fordulón keresztül. A csapatok dolga az egyes 12 hónapot átfogó fordulókban az, hogy a piaci környezet változásait és egymás döntéseit figyelembe véve kialakítsák stratégiájukat az előttük álló egy éves időszakra. Számos döntést kellett meghozniuk az értékesítéssel, marketinggel, ügyfélszolgálattal, akárcsak a műszaki kérdésekkel, beruházásokkal, beszerzéssel, pénzügyekkel kapcsolatban. A meghozott döntések számítógépbe kerültek, amely egy gazdasági szoftver segítségével elemzéseket és statisztikákat készített belőlük, szimulálta a döntések következményeit. A fordulók végén a csapatok prezentációt tartottak stratégiájukról, majd egy utolsó mérési feladat után kialakult a végeredmény. Az a csapat nyert, amelynek vállalata négy forduló után a legtöbb hasznot tudta felmutatni, és amely a mérési feladatban a legpontosabb eredményt érte el, valamint a bemutatkozó és a stratégiát bemutató prezentációk során is jól teljesített. Nem tipikus mérnökfeladatok ezek, sokkal inkább látszanak gazdasági természetű problémának. Ám ez nem jelentett akadályt a fiatal mérnökjelöltek számára: kreativitásuk, ötletességük volt a legfontosabb eszköz, melynek segítségével a jó megoldáshoz eljuthattak. Bár valamennyi csapat olyan egyedi és figyelemreméltó megoldásokkal élt a feladatok kivitelezése során, amelyek még az E.ON vezetői számára is hordoztak tanulságokat, nem minden módszer bizonyult üdvözítőnek. A vállalatvezetésben a legjobb eredményt a Buga Team produkálta, és előnyét nem veszítette el a következő, méréses feladat során sem. Így a végső sorrendben ők állhattak az élen, és fogadhatták a zsűri gratulációit, valamint az értékes díjak mellett – prágai vakáció, erőmű látogatás, szakmai gyakorlat lehetőségek és ajándékcsomag – azt a figyelmet az E.ON vezetői részéről, amely a későbbiekben jó hatással lehet karrierjük elindításához. A végére a verseny kiírói is elérték a céljukat: „Sikeres volt a verseny, és ezt a kezdeményezést a jövőben is folytatnunk kell. A versenyzők nagyon jól teljesítettek, valamilyen formában minden csapat tagjait szívesen látnánk a cégnél. Az utánpótlásunknak ez a szelete különösen fontos számunkra” – értékelte a versenyt dr. Janka Mária, az E.ON Hungária Zrt. Szervezeti és személyzeti igazgatója. Az E.ON Challenge.on versenyén a 4. helyezést elért EA69 csapat tagjait (Czibere Béla, Csillag Gábor, Gönczi János, Kerekes Norbert) Elektrotechnika folyóirat előfizetéssel jutalmazták. Forrás: E.ON közlemény T.É.

Fiatalokról fiataloknak Sikeres MEE Szakmai Nap és kiállítás az ELECTROcom Szakkiállításon Az elmúlt hónapok eseményekkel teli időszaka kemény megpróbáltatást jelentett az egyesületi titkárság munkatársainak. Előadások, szakmai napok és kiállítások követték egymást, amelyekről a lap hasábjain rendre beszámoltunk. Amikor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület pályázatot írt ki az Elektrotechnika iránt elkötelezettek számára „Hobbim az Elektrotechnika” címmel, akkor még senki sem gondolta, hogy ez az ötlet mennyire fogja befolyásolni szervezetünk következő hónapjainak eseményeit. A sikeres pályamunkákat látva született meg a döntés, hogy az elkövetkezendő időszakban kapjanak lehetőséget a diákok munkájuk bemutatására az érdeklődő nagyközönség előtt is, így motiválva őket, hogy hozzájáruljanak szép szakmánk, az elektrotechnika népszerűsítéséhez. A rendezvények közötti ös�szekötő kapocs a közös cél, a fiatal tehetségek bemutatása volt. A középiskolás kor vízválasztó lehet a fiatalok szakmai jövőjét illetően, amelyben fontos szerepet játszik a tehetségek felkutatása és a tehetségfejlesztés. Nem elhanyagolható indok, hogy az elektrotechnika olyan szakterület, amely több évtizede és hosszú távon is stabil, kiszámítható munkaadói keresletet biztosít, ezért jó szívvel és bátran ajánljuk minden érdeklődő fiatal számára. Bár a díjátadás az ELECTROcom Nemzetközi Elektronikai, Kommunikáció- és Elektrotechnikai Szakkiállítás MEE Szakmai Napjára lett időzítve, de a pályázók már az áprilisi MagyarRegula, szakkiállításon büszkén mutathatták be munkájukat, melyet nagy érdeklődés kísért. Erről az Elektrotechnika 2011/04 számában részletes beszámolót olvashattak. Nem kevésbé volt sikeres a MEE és a MEE VET közös megjelenése a Renexpo kiállítás és konferencián, ahol a diákok szintén bemutathatták alkotásaikat. A Construmán a MEE a VTT-vel közös standon jelent meg, ahol a pályázó fiatalok is helyet kaptak. Április 6-án rendezte meg a Világítástechnikai Társaság szakmai napját „Mivel, hogyan, mennyiért világítsunk” címmel. Az érdeklődés hatalmas volt, melyről a mellékelt felvételek is tanúskodnak. Nem kevésbé volt Nagy érdeklődés a VTT szakmai napon sikeres a másnapi Villamos és gépész szakmai nap, amelyről már előző, 2011/04 lapszámunkban beszámoltunk. Bemutatkoztunk az 5. Sonepar Szakvásáron is, ahol az egyesület nyújtotta lehetőségeket népszerűsítettük. AA MEE számára az elmúlt időszak utolsó nagy bemutatkozása ELECTROcom Szakkiállítás május 17-20. között került megrendezésre. Az egyesület hosszú évek óta szakmai támogatója a Hungexpo szakkiállításainak. A MEE Szakmai Nap általában a legnagyobb érdeklődésre számot tartó programok közé tartozik. Ez alkalommal az első napon, 2011. május Virágos Tóth Veronika és 17-én került megrendezésre a "Fiatal tuTauffer Ferencné értékesítés dósok az elektrotechnikában" szakmai vezető (Sonepar) nap, amely kitűnő fórumot biztosított a díjátadó ünnepségnek. Kovács András – MEE főtitkár – megnyitó beszédét követően került sor a „Hobbim az elektrotechnika” pá-


13

lyázat nyerteseinek díjátadására. A két fődíj mellett két különdíj is kiosztásra került a cégek felajánlásainak köszönhetően. (A pályázat nyerteseiről bővebben olvashatnak e lapunkban 9. oldalon.) Az ELECTROcom MEE Szakmai Nap programjának második részében - nem kisebb sikerrel - a felsőoktatásban már sikeres „fiatal tudósok” (Vokony István, Hartmann Bálint, Szén István, Raisz Dávid és Kopják József) is bemutatkoztak, érdekes szakmai előadásokat tartottak kutatási eredményeikről. A MEE standon bemutatott „Hobbim az elektrotechnika” pályamunkákat a látogatók nagy Pályázók a Construma MEE-VTT standon érdeklődése kísérte. A kiállított tárgyakat sokan filmezték, fotózták. A standon nagy figyelem kísérte a BME-s Solar Decathlon Europe 2012 nemzetközi verseny pályamunkáját, amelyet a pályázatban résztvevő egyetemi hallgatók mutattak be. (Erről a pályázatról a 2011/04 számunk 42. oldalán olvashattak.) A bemutatkozásuk komoly sikerrel zárult. A kíváncsi Bemutató az Electrocom MEE standon magánszemélyektől kezdve a potenciális támogatókig sokan megfordultak a standon. Érdeklődtek a versenyről, elmondták véleményüket a házról, voltak olyanok is, akik a legkülönbözőbb formában ajánlották fel segítségüket a csapatnak. Így volt olyan látogató, aki építési terület megszerzésében ajánlotta fel a segítségét, de olyan is akadt, aki forgalmazóként lát fantáziát a csapat szponzorálásában. A szakmabeliek és a fejlesztési témákban jártas látogatók is A Solar Decathlon pályázat bemutatása értékes támogatást nyújthatnak az elszánt, tehetséges fiataloknak. Jómagam is szurkolok a sikerükért! Bízom abban, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a lezajlott eseményeken, rendezvényeken képes volt valódi támogatást adni a jövő szakembereinek. Célunk, hogy a fiatal generáció a jövőben is megtalálhassa szervezetünk segítő kezét. A legjobb látogatói felvétel Lengyel Zoltántól Tóth Éva

technikatörténet Technikatörténet technikatörténet technikatörténet Árva Csaba, Makai Zoltán

105 éves a Hideg-Szamoson létesített Vízerőmű A huszadik század elején, egy nagyon jó, az új irányában nyitott országban Kolozsvár város polgármesteri hivatala 1903. március 10-én már másodszor írt ki versenypályázatot egy Villanytelep létesítésére. A pályázatot a Ganz& Co. budapesti cég nyerte meg. A bemutatott terv és a kiegészítések alapján a Polgármesteri Hivatal 1904. július 5-én szerződést kötött a Ganz & Co. céggel egy vízerőmű építésére a Hideg-Szamos folyón és tartalékként egy termoegység telepítésére. Az építkezések 1905. április 12-én kezdődtek. A hidrotechnikai részt Lenarduzzi János cége, míg a gépészeti és elektromos berendezéseket a Ganz & Co. cég szerelte be. A tartalék hőerőműegységet a Nicholson cég szállította. Az erőmű üzembe helyezésére 1906. július 15-én került sor. Üzembe- helyeztek 2 db 1200 LE vízturbinát és a hozzá tartozó generátort, illetve egy 350 LE termorészleget, mint tartalék egységet.

A VÍZERŐMŰ

Kapcsolótábla műszerfal A generátorok 15 kV-on és 42 Hz frekvencián termeltek villamos energiát. A tartalék termoegység egy 350 Le függőleges gőzgépből, egy 300 kVA teljesítményű szintén 15 kV-on és 42 Hz-en termelő generátorból és egy Simonis-Lanz gőzkazánból állt. 1908-ban még egy vízturbina-generátor egységet telepítettek, amelynek a teljesítménye megegyezett az előző kettőével. Ugyanakkor egy 550 Le gőzgéppel és egy 520 kVA generátorral bővítették a tartalék részleget. A villamos energia egy 15 kV-os légvezetéken jutott el Kolozsvárra, mégpedig a Sétatér mellett telepített fogadóalállomásba. A KÖVETKEZÖ ÉVTIZEDEK FEJLESZTÉSEI

A Vízerőmű Hideg-Szamos falu közelében fekszik, a GyaluReketyés megyei úton, 28,5 km-re délnyugatra Kolozsvártól. Az erőművet működtető víz gyűjtését nagyon ötletesen, két helyen oldották meg. Az egyik a Hideg-Szamoson létesített duzzasztónál történik, amely 3,5 km-re van a folyó felsőfolyásán, a “ La talieni “ olasz lakótelep közelében. Innen a víz egy földalatti felvízcsatornán keresztül egy medencébe folyik be. A második vízgyűjtő helyett, az erőmű közelében lévő, a Hideg-Szamos mellékágán épített 45 000 köbméter vizet

1913-ban Kolozsváron egy dízel erőmű telepítésére kerül sor, a 15 kV-os alállomás mellé. Ettől kezdve a Hideg-Szamosi Vízerőmű párhuzamosan működött az új dízel erőművel. 1931-ben Egeresen, ezen a Kolozsvártól 30 km-re nyugatra fekvő településen egy 8,4 MW teljesítményű hőerőmű kezdi meg működését. Immár az 50 Hz-en megtermelt villamos

A két turbina és a generátor

Gépház a beredezésekkel befogadó gyűjtőtó képezi. Ebből a gyűjtőtóból a víz ugyanabba a fent említett medencébe folyik. A vízturbinákba a víz a gyűjtőmedencéből vascsöveken keresztül jut el. Az egész víztározó rendszer a közlekedőedények elvén működik. A gépházba 2 vízszintes tengelyű, egyenként 1200 LE Francis turbinát szereltek be. A generátorok teljesítménye 1200 kVA, fordulatszámuk pedig 420 fordulat volt percenként.


14

energia az Egeres-Kolozsvár 60 kV-os vonalon jutott el Kolozsvárra. Így okvetlen szükség volt a kolozsvári dízel erőmű és a Hideg-Szamosi vízerőmű áttérése 50 Hz-re. Hideg-Szamoson a következő munkálatokra került sor. Az 1-es és 2-es vízturbinát kicserélték újakra, amelyeknek 1200 Le lett a teljesítményük. A nullás turbinát nem cserélték le. A két új vízturbina által meghajtott generátorokat a helyszínen áttekercselték 3 kV-ra, így teljesítményük megnőtt 1450 kVA-re. Üzembe helyeztek 3 db 3/15 kV-os transzformátort. Az ún. tartalék hőerőművet mindenestül felszámolták, mert gazdaságtalanná vált. A második világháború éveiben a vízerőmű Dél-Erdélyhez tartozik, és így nem termel villamos energiát. Működését csak 1944. október 29-én kezdi el újra.

ESEMÉNYEK AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN 1973-ban a nullás gépegységet szanálták, és így az erőműben csak két gépegység maradt. A vízerőmű sorsa 1974-ben megpecsételődött, mégpedig akkor, amikor a nagy Tarnicai Vízerőműrendszer működésbe lépett. Ebben az évben a Hideg-Szamos folyót egy alagúton keresztül elterelték a Meleg-Szamosba. Ebben az évben tehát a Hideg-Szamosi vízerőmű vízhiány miatt beszüntette működését. Így automatikusan a karbantartást felszámolják, és elsősorban, a hidrotechnikai berendezések fokozatosan tönkremennek. 1995-ben egy óriási földcsuszamlás tönkretette a felvíz csatorna egy szakaszát kb. 200 méterre az erőműtől, és így még azt a kevés vizet sem lehetett összegyűjteni, ami a régi mederben folydogált. A Hideg-Szamos eltérítése természetesen a mellékágat is érintette, ezért az ott létesített vízgyűjtő is elvesztette szerepét. HOGY NÉZ KI MA A VÍZERŐMŰ? Jelenleg a vízerőmű az Észak-Erdélyi Áramszolgáltató Vállalat tulajdona. /S.C. Electrica Transilvania-Nord/. Ottjártunkkor az elmúlt év novemberében kellemes meglepetésben volt részünk. Az erőmű épülete, a benne lévő berendezések, a két turbina és a generátor tökéletes állapotban várják a látogatókat. Mindezekre egy lelkes, pár szakemberből álló csapat felügyel, akik az Electica cég állandó alkalmazottjai.

A mellékági gát mai állapotban Richard mérnök, az erőmű vezetője, aki nemcsak kiváló szakember, hanem több nyelven beszélő kiváló egyéniség volt. Természetesen különös figyelemmel nézegettük a ma is tökéletes épségben megőrzött műszaki berendezéseket. A vízturbinákon és a generátorokon gyönyörűen olvashatók a gyártási számok, a gyártás éve (az előbbieken 1930, míg az utóbbiakon 1930) és a gyártót dicsérő GANZ felirat. A villamos elosztó, márványból készült tábla, valóságos művészi munka. Itt láthatók az eredeti mérőműszerek, relék és egy Brown-Boweri automata feszültségszabályozó. A gépház falain gondosan elhelyezett, korabeli szerszámok, villáskulcsok és segédeszközök láthatók. A középfeszültségű elosztócellák, a gépház alagsora, a kábelpadlás is élvezetes látnivalót jelent. Sajnos a hidrotechnikai berendezések, a vízgyűjtő berendezések, az ülepítő medencék, a felvízcsatorna, a mellékágon épített duzzasztó siralmas állapotban vannak. Mindezeken az enyészet és az idő vasfoga nyomai láthatók. Látogatásunk végén, a házigazdákkal együtt szomorúan jegyeztük meg: ÍGY MÚLIK EL A VILÁG DICSŐSÉGE! Forrás „ Al doilea soare” O privire monografica F.R.E. CLUJ 1904-1994 (A Kolozsvári Áramszolgáltató Vállalat monográfiája)

Összeállították: Árva Csaba és Makai Zoltán A képek a szerzők felvételei

Az erőmű épülete ma A látogatót egy valóságos technikatörténeti múzeum fogadja. Mindenütt tökéletes rend és tisztaság uralkodik A falakon számtalan fénykép látható, amelyek a vízerőmű és Kolozsvár villamosításának emlékeit őrzik. A csarnokban elhelyezett asztalokon nagyon sok kiadvány és korabeli írásos emlék látható, illetve olvasható. Többek között üzemviteli adatok 1934 és 1936-ból, az erőmű vezetőségi tanácsa gyűléseinek emlékeztetői – jegyzőkönyvek – 1930 és 1940 között. Az emlékeztető olvasása külön élményt jelent, nemcsak tartalma, hanem gondozott szép írása miatt is. A szerző Filipescu

Duzzasztómű az olasz lakótelepen


15

Megemlékezés Bánki Donát szülőfalujában 1859. június 6-án a Veszprém megyei Bakonybánk községben látta meg a napvilágot Bánki Donát, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök, tudós, Dr. Löwinger Ignác, a község körorvosa és Salzer Betti negyedik gyermekként. Születésének 122. évfordulója alkalmából szülőfalujában megemlékezésre került sor. Az ünnepségen megjelenteket Kovács Kálmán polgármester, valamint a terület országgyűlési képviselője Czunyiné Dr. Bertalan Judit köszöntötte. Az ünnepi beszédet Dr. Horváth Sándor, Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánja tartotta. A műsort a bakonybánki iskolások adták, mely után a résztvevők Bánki Donát szobránál elhelyezték a megemlékezés virágait. Sajtóközlemény

technikatörténet Technikatörténet technikatörténet technikatörténet Dr. Antal Ildikó

Új helyszínen a „Töltődj fel!” című utazó kiállítás Nagyon szerencsésnek mondható ma az a múzeum, amelyik napjaink minimális fenntartói támogatása mellett szakmájába illő, tartalmilag színvonalas, technikai múltunkat látványos és közérthető módon bemutató kiállítást tud létrehozni. A lap hasábjain már többször beszámoltunk (2010/03.) az Elektrotechnikai Múzeum „Töltődj fel!”, azaz a „Villamosság térhódítása” címet viselő utazó kiállításáról, mely tavasszal újabb helyszínre, a pécsi Természettudományi Múzeumba érkezett. A 2009 őszén kivitelezett kiállítás (mely NKA pályázati keretből valósulhatott meg) 2010-től járja az országot, eddig már 4 vidéki múzeumban és egy iskolában várta az érdeklődőket, s több mint 10 000-en, kiemelten iskolás csoportok tekintették meg.

pedagógiai programot is kínál. A kiállítás időtartamára kreatív, készségfejlesztő, az elektrotechnikai alapismeretek kön�nyebb elsajátítását segítő eszközt biztosít a helyszíneken, a szervezett iskolai csoportok múzeumpedagógiai programjainak kiegészítéseként. Igény szerint az elektrotechnikai múzeum munkatársa Jarosievitz Zoltán szakvezető, fizikatanár az „Utazó múzeum” programja keretében interaktív, „rendhagyó fizikaórákat” tart, technikatörténeti előadással egybekötve.

A megjelenteket dr. Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató köszöntötte, a tárlatot Jánovszki Tamás, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg, a kiállítást dr. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum vezetője ismertette, a házigazda szerepét Kisbenedek Tibor osztályvezető, muzeológus töltötte be

Szűcs László muzeológus szakvezetése a kiállításban

A tárlat látványos, interaktív módon, működtethető 19. századi eszközökkel mutatja be az elektrotechnika kialakulásának kezdeteit, a mindennapjainkban való jelenlétét, a fenntartható életmóddal és környezetvédelemmel való kapcsolatát, a magyar tudósok és mérnökök világviszonylatban

Jarosievitz Zoltán szakvezető az „Utazó múzeum” program keretében rendhagyó fizikaórát tart gyerekeknek

is elért eredményeit. Mindezek mellett a kiállítás célja, hogy az Elektrotechnikai Múzeum gyűjteményi anyagával, eszközeivel és lehetőségeivel segítse az általános és középiskolák környezetismeret, természetismeret és fizika tananyagához illeszkedő elméleti tudás elsajátítását, kiegészítve a gyakorlati ismeretek bővítését. Ezért az Elektrotechnikai Múzeum ehhez kapcsolódóan érdekes, játékos, de ugyanakkor tudásközpontú múzeum-


16

Külön köszönet illeti meg a fogadó múzeumok munkatársait, akik további programokat szerveznek a kiállítás mellé, színesítve ezzel a tárlat, illetve saját intézményük kínálatát is. A Thury György Múzeum, valamint a Bihari Múzeum a környező iskolák fizika- és technikatanáraival együttműködve bővítették múzeumpedagógiai kínálatukat. A Szatmári Múzeum a Mátészalkai Fényes Napok háromnapos rendezvénysorozatának egyik attraktív programjaként kínálta ezt az utazó kiállítást, kiváló alkalmat biztosítva ezzel, hogy a széles látogatói kör is megtekinthesse a tárlatot. A dombóvári helyszínen pedig a MAVIR ZRt. munkatársai ún. „Iskolaprogram”-juk keretében két napig tartó előadás-sorozatot tartottak a helyi diákoknak az áram születéséről, szállításáról, irányításáról, valamint a kerecsensólymok megmentéséről. A kiállítás pécsi, 2011. április 21-ei megnyitóján dr. Antal Ildikó intézményvezető és Szűcs László muzeológus tárlatvezetésükkel, valamint Jarosievitz Zoltán szakvezető-fizikatanár rendhagyó fizikaórával hozták meg a kedvet a tárlat megtekintéséhez. Tekintettel arra, hogy a pályázat már egy éve lezárult, az érdeklődő intézményeknek a múzeum továbbra is ingyen bocsátja rendelkezésükre a kiállítást, azoknak csupán a szállítási (utazási) költségeket, valamint az igényelt „Rendhagyó fizikaóra” díját kell kifizetniük a múzeum anyaintézménye – a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számára. A kiemelten működtethető eszközöket is tartalmazó tárlat folyamatos karbantartást, eszközfejlesztést és -pótlást igényel, ezért ezek költségeinek előteremtésében az Elektrotechnikai Múlt Megőrzésért Alapítvány a jövőben segítséget kíván nyújtani a múzeum számára. A tárlat Pécsett a Természettudományi Múzeumban 2011. június 30-ig tekinthető meg. Minden érdeklődőt várnak a szervezők! Dr. Antal Ildikó, MEE-tag

hírek Hírek Hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Az Enel 20 MW-os geotermikus erőművet helyezett üzembe Az Enel, Olaszország legnagyobb energetikai vállalkozása 2010 novemberében 20 MW-tal bővítette villamosenergiamixét. A Tuscanyban lévő 40 MW-os geotermikus erőművéhez épített újabb 20 MW-os egységet, így az már 60 MW-ot termel. Az Enel mind ez ideig világszerte 742 MW geotermikus erőművet üzemeltet. A Tuscany régió rendkívül aktív geotermia szempontjából. A geotermikus energia hasznosításával üzemelő erőművek 10%-a ebben a régióban helyezkedik el. Olaszország 30%-kal több geotermikus villamos energiát termel, mint Izland. A világ 70 országa foglalkozik geotermikus energia hasznosításával. Ezek között – az USA vezet, 77 erőművel és 3 086 MW beépített kapacitással, – követi őket a Fülöp-szigetek 1 904 MW kapacitással, – Németország 150 erőműve 280 MW-ot termel, – Kenya 2012-re 490 MW-tal fog rendelkezni, de az elkövetkezendő 20 évben 4 000 MW-ra kívánja bővíteni kapacitását, – Törökország 2013-ra 550 MW-ot épít ki – Indonézia tervei között 9 500 MW geotermikus erőmű-kapacitás kiépítése szerepel. Románia az okos hálózat (smart grid) bevezetésére készül fel A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint a Gazdasági Minisztérium energetikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy akciótervet fogadtak el az ún. smart power grid (okos átviteli hálózat) bevezetésére. A közlemény hivatkozik arra, hogy az Európai Unió 4,2 milliárd € fejlesztési keretet biztosított az okos hálózat projekt kidolgozására, amely már lehetőséget biztosít a fogyasztóknak a digitális technika alkalmazására. Ezzel energia takarítható meg, a költségek csökkenthetők, javul a transzparencia és a szolgáltatás minősége, írja a Mediafax. A 2011. év első felére elkészül a 2011–2035. évekre vonatkozó energetikai stratégia tervezete, amelyet azt követően társadalmi vitára bocsátanak. Az Európai Parlament elfogadta az energiahatékonysági célkitűzéseket Az Európai Parlament (EP) elfogadta és támogatja azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az európai energiahatékonyságot 20%-kal


17

javítsák a tagállamok. Ezt a célkitűzést a gazdaság minden szektorában – a háztartásokban is természetesen – meg kell valósítani. Ennek az intézkedésnek a hatására Európa évente 800 millió tonna károsanyag-kibocsátástól szabadul meg. Az új törvény intézkedik a vonatkozó szabványok kidolgozásáról és arról, hogy a tagországoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó akciótervüket, melyeket a Bizottság ha nem talál megfelelőnek, meggyőzőnek, visszaküldhet átdolgozásra. Az energiahatékonyság javítása a leggazdaságosabb energetikai megoldás, amely egyidejűleg hozzájárul a klímaváltozás elleni védelemhez és az energiaellátás biztonságához is. A németországi energiafogyasztás 6,4%-a szélenergiából adódik A szélenergia-hányad 2009ben nem növekedett az energiamixben a „szerencsétlen” meteorológiai körülmények miatt. 2008-ban a szélenergia-hányad 6,6% volt. 2009. év végére a németországi teljes beépített szélerőmű-kapacitás meghaladta a 21 ezer szélturbinát, 25 777 MW teljesítménnyel, szemben a 2008. év végén lévő 23 902 MW beépített teljesítménnyel. Németország azt a végső célt tűzte ki 2020-ra, hogy villamosenergia-fogyasztásának 30%-át fogja megújuló energiák segítségével előállítani, amely döntő mértékben szélenergiából lesz, mégpedig az Északi-tengerre telepítve, a már próbaüzemben működő 5 MW-os egységekből. A három vezető szélturbinagyártó német cég az Enercon, a Vestas és a Repower Systems 90 ezer embert foglalkoztat. A vietnami energiahiány és a közlekedési káosz aggasztja a japán befektetőket A lényegesen leegyszerűsített vietnami beruházáspolitikát üdvözölték a japán befektetők. Azonban aggodalommal tölti el őket a jelentős villamosenergia-hiány és a közutakon található kaotikus állapotok. Illetékes vietnami vezetők tájékoztatása szerint a közeljövőben nyolc erőművet fognak üzembe helyezni, melyek teljesítménye 2 953 MW lesz. Le fogják rövidíteni a már meglévő erőművek karbantartási idejét, ezzel javítandó a villamosenergia-ellátást. Egyben tájékoztatták az ipar vezető szakembereit és a külföldi tőkével üzemelő gyárak vezetőit, hogy a jövő évtől kezdve – addig is, amíg megfelelő men�nyiségű energia nem áll rendelkezésre - előzetes tájékoztatást fognak kapni az esetleges lekapcsolásokról, hogy az üzemek energiahiány miatti leállásaiból adódó károkat minimalizálni lehessen.

Dr. Bencze János

[email protected]

Hírek

hírek Hírek Hírek A „Legjobb egyetemes szolgáltató” A Magyar Energiahivatal (MEH) évente elégedettségi vizsgálatot végez a magyarországi energiaszolgáltatók tevékenységével kapcsolatban, amikor is tudományos módszerekkel méri az ügyfelek elégedettségét. Értékelik az üzemzavarok elhárításának hatékonyságát, a mérések pontosságát, a számlázás minőségét és a tájékoztatást. Ezen vizsgálat eredményeinek alapján a MESZ minden évben a legjobb szolgáltatót díjazza a fogyasztók elismerését reprezentáló immáron hagyományos kitüntetéssel. A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ), az egyik legnagyobb múlttal rendelkező hazai fogyasztóvédelmi szervezet, kiemelt figyelmet szentel a gáz- és villamosenergia-szolgáltatás minőségének. Ezen felmérések alapján 1995 óta minden évben odaítélik az Energiafogyasztók Díját. 2010-ben az „egyetemes szolgáltató” kategóriában a FŐGÁZ és az ÉMÁSZ érte el a legjobb eredményt. A 2011. május 16-án az Energiainfo Sajtóklub háttérbeszélgetés keretében a fogyasztói szervezetek és a két szolgáltató képviselőinek részvételével azt vizsgálták, hogy az elért eredmények milyen – a többi szolgáltató számára is vélhetően – tanulságos módszerek alkalmazása révén jöhettek létre. Mi kell a biztonságos, megfizethető és jó minőségű energiaszolgáltatáshoz. Milyen további lehetőségek vannak a szolgáltatás minőségének javítására. Az ÉMÁSZ képviseletében dr. Kövesdi Zoltán igazgatósági tag beszédében kihangsúlyozta, hogy a cégcsoport munkájának további fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van a fogyasztóvédelmi szervekkel való együttműködésnek, hiszen gyakorlatilag lehetetlen az ELMŰÉMÁSZ csoport mind a kétmillió ügyfelének igényeit egyedileg felmérni. A fogyasztói elégedettség az ÉMÁSZ-nál az országos határ felett van, mondta dr. Kövesdi Zoltán. Az elmúlt időszak eredményeinek kulcsát abban látta, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport nagy erőket fordított a hagyományos szolgáltatói feladatokon túlmenő olyan tevékenységekre, melyek célja az ügyfelek energia- és környezettudatos magatartásának ösztönzése. Az olyan projektek, mint a gyermek és fiatalkorúakat megcélzó Dr. Kövesdi Zoltán, ÉMÁSZ igazgatósági tag „Energiasuli” (www.energiasuli.hu), a „Fizibusz” illetve a felnőtt korosztálynak szóló „Energiapersely” (www.energiapersely.hu ) program nem csak a környezetünk megóvását, hanem az energiaszámla csökkentését is szolgálja. Fontosnak tartotta, hogy ebben a konzervatív iparágban is sikerült olyan innovációs környezetet kialakítani, melynek révén a csoport elsőként állíthatta föl Budapesten az első, a villamos autózást szolgáló „villanytöltő állomást”, interaktív energiatanácsadók hálózatát és az országos szinten is


18

a legjobbak közé tartozó ügyfélszolgálati rendszert. Kifejtette, hogy az egyre szűkösebben rendelkezésre álló természeti erőforrások világában ezen projektek folytatása elengedhetetlen, hiszen a magyar társadalom energiatudatossága még ma is csekély, és habár szinte mindenki magasnak tartja az energiaszámlákat, kevesen tudják, hogy milyen módszerekkel lehetséges ténylegesen csökkenti a rezsiköltségeket. Végezetül röviden beszámolt arról, hogy bár a lakosság legnagyobb részét ellátó egyetemes szolgáltatás hatósági áras, jellege kevés mozgásteret biztosít a szolgáltatónak, a cégcsoport által kidolgozott, a korszerű hőszivattyús fűtést támogató „GEO” tarifa máris nagy sikert ért el. A cég a társadalmi felelősségvállalásból is kiveszi a részét, például az árvízkárosultak segítségnyújtásában vagy a kiemelt karitatív szerepet vállal a Máltai Szeretetszolgálatnál. Mészáros Péter az ELMŰ Ügyfélszolgálati Kft. ügyvezetője a két rendszeres számlázási modell kialakítását vázolta. A FŐGÁZ képviseletében Koncz László vezérigazgató vette át a díjat, melynek kapcsán elmondta, hogy a 3. alkalommal elnyert díj elismerése és egyben fontos mércéje a FŐGÁZ folyamatos megújulási készségének és erőfeszítéseinek, melyet ügyfelei magas színvonalú kiszolgálása érdekében tesz nap mint nap. Hozzátette, hogy a MEH által előírt színvonalmutatóknak való megfelelésen túl a cégcsoport számára a legfontosabb, hogy ügyfelei valós igényeinek feleljenek meg mind az ügyfélkiszolgálás, a korszerű infrastruktúra és kiegészítő szolgáltatások terén. „Egyre inkább fontossá válik az ügyfélszolgálatok és a hozzáadott értéket képviselő termékek szerepe a jelenlegi piaci környezet támasztotta új kihívások idején, amikor az azonos területen működő egyetemes szolgáltatók nem Koncz László, FŐGÁZ vezérigazgató árkülönbözet alapján versenyeznek a fogyasztókért, hiszen területileg meghatározott, egységes hatósági árak vannak érvényben. Ügyfeleink egyre tudatosabb felhasználói internet alapú szolgáltatásainknak, mint például az elektronikus díjfizetés. Biztosak vagyunk benne, hogy az igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztett kiegészítő termékeinket, melyek különböző kedvezményeket biztosítanak, mind több jelenlegi és leendő ügyfelünk veszi igénybe.” A vezérigazgató hozzátette, hogy a FŐGÁZ vidéki, új szolgáltatási területén részben az ELMŰ/ÉMÁSZ irodákra támaszkodva részben önállóan nyitott ügyfélszolgálati irodáinak háttértámogatására megerősíti telefonos ügyfélszolgálatát és a háttérfeldolgozásokat végző munkaterületeket is, valamint új, a fogyasztók számára valós értéket jelentő termékek fejlesztésén is dolgoznak. Ilyen pld. a FŐGÁZ Kártya, amely 6% kedvezményt jelent a gázszámlából. A vezérigazgató előadásának részeként beszélt arról is, hogy az Emfesz megszűnése kapcsán előtérbe került szolgáltatóváltási folyamatból milyen tanulságokat kell levonni, a kereskedőváltás jövőbeni folyamataink automatizálása, gyorsítása érdekében. A konferencián megjelent fogyasztóvédők véleményét a MESZ képviseletében Német Lajos elnök foglalta össze. Tóth Éva

Hamvas István „BME Díszpolgára” 2011. május 28-án Ünnepélyes Szenátusi Ülést tartott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), amely a magyarországi öt kutatóegyetem egyike. Az ülés első részében „A BME Díszpolgára” cím adományozására került sor, ezt követően pedig „Tiszteletbeli doktor”-okat avattak.

A BME Szenátusa

BME felvétel

A BME Szenátusa „A BME Díszpolgára” kitüntető címet Hamvas Istvánnak, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának adományozta, aki 1977-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát. Tanulmányai végeztével a Paksi Atomerőműnél fizikusként kezdte munkásságát, és jelenleg is ott dolgozik. Karrierje töretlenül ívelt felfelé. Előbb a Reaktorfizikai Osztályon volt csoportvezető, majd a Reaktortechnikai Főosztály vezetője lett. A Reaktorfizikai Osztály, majd a Nukleáris Főosztály vezetői posztja után jutott el az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettesi megbízatásáig, amelyet 2003-tól 2010 szeptemberéig töltött be. 2010 szeptemberétől ő lett a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója. Nagy szakmai tudását és a biztonságot mindenek fölé helyező magatartását több magas kitüntetéssel is honorálta már a szakmai közösség, valamint a magyar állam is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetével évtizedek óta jó Hamvas István, a Paksi Atomerőmű kapcsolatot ápol. SzámZrt. igazgatója, és dr. Péceli Gábor, a talan közös ipari kutatási BME rektora program fűződik Hamvas István nevéhez. Évtizedek óta fennálló szoros együttműködése a BME-vel, valamint az oktatást és a kutatást hatékonyan segítő tevékenysége példamutató. Hathatós segítsége nélkül az Oktatóreaktor felújítási programot sem lehetett volna megvalósítani. Hamvas István nemcsak a műegyemet, hanem általában a fizikus közösséget is támogatja. Neki köszönhető például az, hogy a Paksi Atomerőmű évente rendszeresen támogatja a fizikusok és fizikatanárok folyóiratát, a Fizikai Szemlét is. „Tiszteletbeli doktor”-rá avatták nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért Kiss László professzort, a műszaki tudományterület jeles képviselőjét, valamint Johan (Joannes) Schoukens professzort, a villamosmérnöki tudományok tudományága kimagasló szakemberét.


19

Az Ünnepélyes Szenátusi Ülésen „József Nádor Emlékérmet” négy személynek adományoztak kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkája, valamint a BME fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. A felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók és egyéb alkalmazottak kiemelkedő A BME idei három kitüntetettje munkájának elismerésére alapított „A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett”-et vehettek át, majd „Az Egyetemért” kitüntetés és a „Sztoczek József Emlékérem” átadására került sor. A Szenátus három személynek, akik a hallgatók szakmai és emberi fejlődésének elősegítésében hosszabb időn keresztül fáradoztak, „Az Egyetemi Ifjúságért” díjat adományozta. Az Egyetem Habilitációs Bizottsága kilenc fő számára ítélte oda a habilitációt, az egyetemen végzett eredményes alkotó munkájuk, tudományos tevékenységük, szakirodalmi eredményességük, valamint megtartott előadásukkal bizonyított magas szintű oktatói készségük alapján. A BME doktori iskoláiban végzett hallgatók közül 105 személy PhD, valamint két személy DLA mesteri címet vehetett át. Kiss Árpád Képek a szerző felvételei

Dr. Eng. Barsai János köszöntése A Budapesti Műszaki Egyetemen 2011. május 27-én vehette át gyémánt diplomáját dr. Barsai János mérnök kolléga, akinek személyében olyan embert köszönthetünk, aki 60 éve a MEE tagja. 1950. december 5-én lépett be az egyesület tagjainak sorába, s a szervezethez való hűségét máig megőrizte, pedig sok évet Kanadában és az USA-ban töltött, mint a Medicor cég képviselője. Számtalan röntgenberendezés üzembe helyezése kötődik a nevéhez. Gazdag szakmai életpályáját jelzi az is, hogy 2001. január elsején megkapta az IEEE (The Institute of Electrical and Electronics Engineers) Life Senior Member státuszát. Az IEEE- nek 1971-től a tagja. Szakmai elismerését jelzi az az esemény is, amelyről a mellékelt - 2009. június 21-én készült - felvétel tanúskodik. Dr. Barsai Jánost a Yorker International University (USA) európai részlege Firenzében, a Palazzo Borghesében díszdoktorrá avatta, mint a NSPE (National Society of Professionals Engineers Washington D.C.), valamint a FES (Florida Engineering Society ) tagját. Ehhez a gazdag életpályához, mi is, a MEE vezetése és tagsága nevében, szívből gratulálunk, további jó egyészséget kívánunk! T.É

Hírek

hírek Hírek Hírek 100 éves

az OBO BETTERMANN

Jubileumi ünnepség Az OBO Bettermann cégcsoport ebben az évben ünnepli megalapításának és fennállásának századik évfordulóját Ez alkalomból 2011. május 20-án Bugyi községben a magyarországi leányvállalata nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte a cég fennállásának 100 éves jubileumát. A több, mint 500 vendég színvonalas Az érkező vendégek üdvözlése programok között válogathatott. Akik a gyárlátogatáson is részt vettek, azok látványos „időutazás” részesei is voltak. A rendkívül gazdag szórakoztató programok után a hivatalos ünnepi méltatások következtek.. A tulajdonos Ulrich L. Bettermann mellett, Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter is beszédet mondott

A gyárlátogatás egyben időutazás is volt. A látogatók a csarnokokban nemcsak az OBO telephelyén működő gyártási profillal ismerkedhettek meg, hanem erre az alkalomra kialakított sátrakban vetített gyártástörténetet is láthattak, valamint a cég történetének mérföldköveit ábrázoló tablókon követhették a 100 év fejlődéstörténetét. A udvaron a múlt autócsodáiban gyönyörködhettek.

OBO sajtó fotó

Ulrich L. Bettermann

OBO sajtó fotó

Hans-Dietrich Genscher Elektrotechnika 2 0 1 1 / 0 6

20

és méltatta a családi vállalkozás elért eredményeit és sikereit. Rajtuk kívül Prőhle Gergely helyettes államtitkár és Dorothee Janetzke- Wenzel német nagykövet köszöntötte a cég fennállásának 100. évfordulóját. A tulajdonos Ulrich L. Bettermann az ünnepi beszédeket követően bejelentette, hogy egy további új 20 millió eurós beruházással bővítik a magyarországi telephelyet. A késő estébe nyúló ünnepséget látványos zenei program és díszvacsora zárta. A nagy gonddal és igényességgel megszervezett esemény, méltó megünneplése volt egy 100 éves cég történetének.

Visszatekintés a kezdetekre Az alapító, Franz Bettermann két szakmunkással 1911-ben nyitotta meg fémtömegcikk-gyártó üzemét a németországi Mendenben. Az újonnan megalapított fémfeldolgozó üzem, mivel ezekben az években már egyre több német otthonban nyílt lehetőség a villanyvilágításra, hamarosan beszállítója lett a német lámpagyáraknak. A hamburgi Szent Jakab templom tornyán levő szélkakas adhatta a vállalkozás alapítójának az ötletet, hogy a jövőben tehetségét a különböző rögzítés-technikai megoldások és a villámhárítók OBO sajtó fotó műszaki fejlesztésének szentelje. Ez volt, a most már 100 éve tartó A nagy csarnok ünnepi öltözetben „Bettermann sikertörténet” kezdete. korábban a bugyi polgárőrA három betű O B O már 1952-ben világszerte egy egész ségnek is, hogy biztonságoszakma márkajelévé vált. Az „OBO” a cég innovatív találmásabbá tegyék a környéken nyára, az új fémdűbelre vonatkozó rövidítés. Az új fémdűbel élők életét. Rendszeresen és legfőbb előnye ugyanis, hogy szerelése fúrás nélkül ("Ohne jelentős összeggel támogatja BOhren") történik. a budapesti Pető Intézetet és A fellendülés és a fejlődés töretlen volt a ’60-as és ’70-es számos régióbeli alapítványt, években is, a családi vállalkozás ekkorra több száz főnek bizóvodát, iskolát, egyesületet is. tosított megélhetést. A cég irányításába a ’80-as évek elején 2010-ben olyan üzemkapcsolódott be az alapító unokája, Ulrich L. Bettermann, akicsarnokot avattak fel a gaznek vitathatatlanul maradandó érdeme, hogy a Bettermanndasági válság ellenére, mely csoport hamarosan nemzetközileg is ismertté és versenykéazon túl, hogy ismételten pessé vált. Az első nemzetközi leányvállalat megalapítására sok környékbeli családnak 1986-ban került sor, azóta a világ hatvan országában van jejelent munkát és megéllen az OBO, ebből negyvenben saját leányvállalattal. hetést, alacsony energiafoRendszerelemek gyártójaként a rendszerszemléletű gongyasztásának köszönhetően dolkodás mindig is természetes a cég számára. Az OBO környezetterhelő hatása mikínálata több, mint 30000 termékből áll: összekötő és nimális, hiszen technológiai rögzítőrendszerek, túlfeszültség- és villámvédelem, kábelhőt használ a fűtés során. tartó rendszerek, tűzvédelmi rendszerek, vezetékcsatornák, A cég, szigorú minőségpadló alatti rendszerek. A különböző elemek, villamos szerebiztosítási rendszerek alkallési anyagok tökéletesen illeszkednek egymáshoz és hiánytamazásával gondoskodik a Termékbemutató a nagy csarnokban lanul teljes programot alkotnak. környezet, az itt dolgozók és a környéken élők biztonságának megóvásáról és az állandó Az OBO Bettermann szerepvállalása Magyarországon minőségről. A ’90-es évekre a nemzetközi színtéren is sikeressé vált cégA családi alapokon működő cég sikerének titka a vevői igécsoport hazánkban 1993-ban barnamezős beruházásként nyek magas műszaki színvonalon, szakkereskedői hálózaton hozta létre Bugyi községben a magyar leányvállalatot, olyan keresztül történő kiszolgálása: 100 év folyamatos megújuhelyszínt választva az üzem beindításához, ahol nem a termélás, 100 év a minőség szolgálatában. szettől elvett területen, hanem a korábbi évtizedek alatt jeTóth Éva lentősen leromlott ipari terület átalakításával és felújításával A képek a szerző felvételei teremtett új munkahelyeket. A kezdetben 50 főt foglalkoztató magyar leányvállalat az elmúlt 18 évben megsokszorozta a foglalkoztatottak létszámát (jelenleg közel 600 munkatársa van) és ezen idő alatt több mint 10 milliárd forint értékű beruházásokat hajtott végre. Ezzel az egyik legnagyobb munkaadóvá lépett elő a régióban. Ulrich L. Bettermann-nak Sólyom László köztársasági elnök 2010 májusában a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, Polgári Tagozat kitüntetést adományozta. Az állami kitüntetéssel a Kelet és Nyugat közötti vasfüggöny lebontásának előkészítésében és a változás utáni magyar gazdasági élet fellendítésében vállalt szerepét, valamint a sport, kultúra és a kutatás terén működő civil szervezetek támogatásában kifejtett tevékenységét ismerte el a Magyar Köztársaság. A finálé A cég autót ajándékozott Dabas város tűzoltóságának és


21

Hírek

hírek Hírek Hírek Nemzeti Energiastratégia vitafórum Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) szervezésében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) együttműködve került sor június 1-jén a Kossuth Klub patinás történelmi előadótermében az NFM szakállamtitkársága által kidolgozott „Nemzeti Energiastratégia” című vitaanyag ismertetésére. A tanulmány május 13-ától tanulmányozható a Klíma- és Energiaügyi Államtitkárság honlapján azért, hogy az ahhoz kapcsolódó stratégiai környezetvizsgálat és hatáselemzés társadalmi egyeztetésre kerüljön. (http://www.kormany.hu/ hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/ klima-es-energiaugyi-allamtitkarsag) Az első változathoz kapcsolódó észrevételeket és hozzászólásokat június 12-éig lehetett email-ben elküldeni. A bevezető előadást Bencsik János államtitkár tartotta, aki hangsúlyozta, hogy "igét hirdetni jöttünk, kinyilatkoztatás nélkül, most ezután a vita jöhet". Bencsik János

Ötvenéves születésnapját ünnepelte az AAIT 2011. június 3-án a meghívott vendégek jelenlétében emlékezett meg a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék alapításának 50. évfordulójáról. A megemlékezésre az impozáns új Q épületben – a tanszék új helyén – került sor. Az 500 fős előadóterem szinte teljesen megtelt.

Dr. Csáki Frigyes

Dr. Tuschák Róbert

Dr. Vajk István

A megnyitó, köszöntő beszédek sorát dr. Vajta László, a kar dékánja kezdte meg, majd dr. Tuschák Róbert akadémikus, a tanszék egyik alapító tagja, második tanszékvezető professzora méltatta a tanszék múltját, epizódokat ismertetett a múlt említésre méltó eseményeiből. Dr. Tuschák Róbert megemlékezett az igazságtalanul korán elhunyt dr. Csáki Frigyes akadémikusról, aki a tanszék alapítója, első vezetője volt.


22

Az NFM lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy az energetikai területen működő vállalatok és szakmai szervezetek megvitathassák az új Nemzeti Energiastratégiát. Az általa tartott nagyívű és részletes ismerhető előadást Pálvölgyi Tamás és Kaderják Péter egészítették ki a környezeti és gazdasági hatások elemzésének egyes kérdéseivel, majd Felsmann Balázs hozzászólásával, Bakács István ETE elnök és dr. Molnár László ETE főtitkár összefoglalásával fejeződött be a három és fél órás konferencia. Egyesületünk, mint az egyik leginkább érdekelt szakmaitudományos társadalmi szervezet is lehetőséget kap arra, hogy az anyag megismerése és értékelése alapján kifejthesse álláspontját az energetika jövőjét meghatározó kérdésekben. Pálfi Zoltán

Felvételek:Tóth Éva

Szólt Csáki Frigyes úttörő, iskolateremtő munkájáról. Előadásában a tanszék munkáját, fejlődését három, egymástól jól elkülöníthető, 17-17 éves periódusra osztotta, melyet a három tanszékvezető, dr. Csáki Frigyes, dr. Tuschák Róbert és dr. Vajk István – a tanszék jelenlegi vezetője – nevei fémjeleznek. Dr. Vajk István a tanszék „legújabb kori” oktatási és kutatási eredményeit ismertette, szólt a tanszék és az ipar jelentős kapcsolatairól, majd a tanszék oktatási tevékenységét ismertette, méltatva kollégái munkáját a tanszék által elért eredmények hosszú sorában. Köszöntőt mondott még dr. Nagy István professzor emeritus, ismertetvén néhány, a teljesítményelektronika területén elért jelentős tanszéki fejlesztést. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége részéről a szövetség egyik vezetője köszönte meg, hogy a tanszék az informatikai ipar vállalataival kölcsönös előnyökön alapuló, gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki. A köszöntők sorában külföldi és tanszéki előadók által a tanszék munkáját bemutató szakmai előadások hangzottak el, illetve igény szerint lehetőséget kaptak a résztvevők a tanszék laboratóriumainak megtekintésére. Színvonalas, de nem hivalkodó megemlékezés volt. A tanszék elismertségére jellemző a résztvevők igen magas száma. Kiváló volt a szervezés és elismerésre méltó a tanszék ötven éves múltja. (Jómagam is itt diplomáztam a ’60-as évek elején.) A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Elektrotechnika Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága nevében az évforduló alkalmával őszintén gratulálunk, az eddigiekhez hasonló további eredményes munkát kívánunk! Dr. Bencze János

Intelligens Épület és Épületautomatika Konferencia 2011 Május 24-én harmadik alkalommal rendezte meg az Intelligens Épület és Épületautomatika Konferenciát és Kiállítást közös összefogással az Óbudai Egyetemen a Magyar Mediprint Szakkiadó Kft., a OE Kandó Villamosmérnöki Kar Automatika Intézet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület és a Magyar Épületgépészek Koordinációs Szövetsége. A több műszaki folyóiratot megjelentető Szakkiadó Kft., az egyetemi intézet és az egyesületek

Az egyik kiállító standján

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának megújult hatósági szolgáltatásai Az elmúlt tíz év sok változást hozott a hivatal életében. Ezt a folyamatot tükrözi a 2011. január elsejétől bekövetkezett névváltozás, amelyről az Elektrotechnika 2011/02 számában már beszámoltunk. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a Magyar Állam és az Európai Unió által támogatott Elektronikus Kormányzati Operatív Program (EKOP) keretében az „Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése” keretében vállalta, hogy megújuló elektronikus szolgáltatásokat bocsát ügyfelei rendelkezésére. Az új szolgáltatások a következő területeken jelentek meg: – automatikusan előállított, rövid átfutási idővel készülő e-közlöny, – online elérésű, elektronikus közhitelű e-nyilvántartás (lajstrom), – új technológiára épülő, folyamatosan frissített kutató felület (e-kutatás), – elektronikus iratbetekintő felület, – elektronikus lajstromkivonat előállítása és küldése az ügyfelek számára, – kommunikációs felület kialakítása az ügyfelek és a hivatal között – amely lehetővé teszi az online ügyintézést (bejelentés, kérelmek előterjesztése stb.). Valamennyi fenti szolgáltatás egy újonnan kidolgozott, integ-


23

jól működő összefogásaként idén is eredményesen sikerült az előadásokat és a konferenciához kapcsolódó kiállítást megszervezni. Tizenhat előadás hangzott el, és az egyetem aulájában tizenegy kiállító cég mutatta be termékeit, újdonságait a szakterülethez kapcsolódóan. A konferenciát dr. Fodor János rektorhelyettes nyitotta meg, majd Peter Respondek úr előadását az energia intelKovács András MEE főtitkár ligens elosztásával kapcsolatban betegsége miatt dr. Kovács Károly, a Dehn+Söhne ügyvezetője tolmácsolta. A továbbiakban a szakterület cégeinek energiahatékonysággal kapcsolatos előadásait hallgathatták a részvevők (ABB, Philips, Wago, Enersys, Ultima) elismert ipari szakemberek közvetítésében. Az ebédszünet után a túlfeszültség és villámvédelemről (Dehn+ Söhne), a KNX rendszerről, az energiahatékony szellőztető (Hellios, Rosenberg), fűtési rendszerekről (Viesmann), valamint a homlokzati árnyékolás hatásairól (Somfy) és a rádiófrekvenciás rendszerekről (Eaton) hallhattunk színvonalas előadásokat. Az egyetemi oktatók a szélgenerátorok energetikai alkalmazásairól, a hő- és füstmentesítési rendszerekről, valamint a LED fényforrásokról tartottak előadást. Farkas András docens

rált adatbázisra épül, amely a hivatal XIX. század óta gyarapodó adatvagyonát tartalmazza és teszi kereshetővé. A kilencvenes években megtörtént az első száz évben kézzel vezetett lajstromok és más nyilvántartások adatbázisba rögzítése. A hivatalban közel két évtizede már elektronikusan rögzítjük az iparjogvédelmi eljárásokhoz kapcsolódó információkat, amelyekről eleddig különálló, szigetszerű adatbázisok útján tájékoztattuk a szakmai és a nagyközönséget. Az EKOP pályázat lehetőséget adott arra, hogy a hivatal teljes adatvagyonát egyetlen, a legkorszerűbb technológiát alkalmazó adatbázisba szervezzük. Az új e-publikációs adatbázis 2011. május 27-étől kezdve lehetővé teszi, hogy a felhasználók naprakész tájékoztatást kapjanak a publikus iparjogvédelmi információkról. A Magyar Szabadalmi Hivatal hosszú ideje elkötelezett híve az innovatív megoldásoknak. Kormányzati berkekben az elsők között volt, amely saját honlappal jelentkezett. A szellemi tulajdon első világnapján, 2001. április 26-án jelentette meg először a Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád (PIPACS) névre keresztelt adatbázisát, amely fennállásának tíz évében a szakemberek legfontosabb tájékoztatási forrásává vált az iparjogvédelmi tájékoztatás terén. A népszerű szolgáltatás funkcionalitását és szolgáltatásait megőrizve, 2011. május 27-étől a legkorszerűbb IT technológiára épülő, új adatbázisra épülő szellemitulajdon-védelmi elektronikus szolgáltatási portfolió váltotta fel a régi rendszereket. További információk: Mányoki Anna sajtótitkár, tel.: 474-5553, E-mail: [email protected] Forrás: Sajtótájékoztató

Tóth Éva

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet Villamos háztartási készülékek – Szakmai Nap Szakmai napot rendezett a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály, a MEE VILLGÉP Csoport, valamint a MEE ELMŰ Szervezete az ELMŰ Sporttelepén 2011. április 19-én „Villamos háztartási készülékek” címmel. Célunk az volt, hogy az utóbbi években kissé „mostohagyerekként” kezelt termékcsoportok iránt – Szepessy Sándor ösztönzésére – felkeltsük az érdeklődést. A színvonalas előadások és a megjelent szakemberek érdeklődése alapján kezdeti sikerként értékelhetjük a rendezvényt, bízva abban, hogy ez a témakör a jövőben méltó helyet fog elfoglalni egyesületünk sokrétű tevékenységei között. Az alábbiakban rövid ízelítőt adunk az előadásokról, elhangzásuk sorrendjében. Zsákai Zoltán, a TÜV Rheinland Intercert Ltd. osztályvezetője indító előadása elején bemutatta a cég működését, szakterületeit, célkitűzéseit. A jogelődjeit 1883-tól számító és 1957-ben alapított Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) 2011. január 1-jén egyesült a TÜV Rheinland Intercert vállalattal. Az előadás második része az Eco-design EU-direktíva és a CE-jelölés összefüggéseivel foglalkozott. Európa lelkiismerete „ébredezik”. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiafelhasználás csökkentésére irányuló törekvés. Csak két számadat: Európa 222 Twh villamos energiát céloz megtakarítani az EcO-design direktíva bevezetésével 2020-ig. (Összehasonlításképp Magyarország 2009-es teljes energiafogyasztása 48 Twh.) Az Eco-design direktíva célja az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése, a termékek környezeti hatásának folyamatos javítása. A vonatkozó EU-direktívákat (EuP – 2005/32/EC, ErP – 2009/125/EC) Zsákai Zoltán ,TÜV Rheinland magyar kormányrendeletek is követik: Intercert Ltd. 217/2007.(VIII.15.) Korm. r. és a legfrissebb: 65/2011.(IV.15.) Korm. rendelet. Az előadás részletesen ismertette a direktívák és a rendeletek tartalmát, külön kiemelve a megfelelőségértékelési eljárás, a CE megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat, valamint az ellenőrzés és a felügyelet követelményeit. Kitért arra is, miként tud segíteni cégük a rendeletek megismertetésében és betartatásában. Az előadó harmadszorra ismertette a háztartási készülékeken található régi és új energiacímkék jelentését, meghatározta, hogy mely termékfajtáknál kötelező a feltüntetése, rámutatva az Eco-design és az energiaosztályok kapcsolatára is. Külön elemezte a hűtőgépek, mosógépek, mosogatógépek és a televíziókészülékek kibocsátásakor kötelezően alkalmazott címkék rendszerét. Szepessy Sándor hozzászólásában kifejtette, hogy a közfelfogásban folyamatos tájékoztatással el kell mélyíteni az energiatakarékos szemléletet. Az energiaosztályok rendszere nagyon jó, de nagyon rossz a kommunikációja. Molnár Gábor, a Gorenje Budapest Kft. vevőszolgálat-vezetője „Gorenje háztartási nagygépek és kisgépek” című


24

előadását a cég 1950-től, Szlovéniából induló történetének végigtekintésével kezdte. A Gorenje csoporthoz jelenleg 75 társaság tartozik, a világ 70 országában, főként Európában vannak jelen. Létszámuk meghaladja a 12 ezer főt, árbevételük az 1,3 Md EUR-t. Nagy háztartási gépeik hűtés, fűtés, mosás és szárítás műveleteit szolgálják. Ezek, valamint az ipari készülékek, épületvillamossági berendezések és a háztartási kisgépek fedik le termelésük és értékesítésük 78%-át. Termékeik közül kiemelhetők az igen változatos és sokféle funkcióval rendelkező, szabadon álló tűzhelyek. A szintén nagy választékban megjelenő hűtőszekrények logikus típusjelrendszerének megismerése után a különböző hűtőszekrények és fagyasztók típusairól kapott áttekintést a hallgatóság. A mosógépek tárgyalása hasonló felépítésben történt. A beépíthető sütők, főzőlapok és mosogatógépek ismertetését a háztartási kisgépek (mikrohullámú sütők, porszívók, kenyérszeletelők, kávéfőzők, stb.) követte. A Gorenje termékeinél – egyebek mellett – két fő szempont érvényesül: a tetszetős megjelenés és az energiatakarékosság. Ali László úr, az Electrolux Lehel Kft. képviselője előadásában a HC hűtőközegeknek a hűtőberendezésekben való alkalmazását elemezte. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a különböző hűtőközegek (gázok) tulajdonságaiba, műszaki jellemzőik összehasonlításába. A R12 jelű hűtőközeget 1994-betiltották környezetkárosító hatása miatt. Először az R134a nevű, immár klórmentes gázzal helyettesítették, de egyre nagyobb teret hódított a teljesen környezetbarát R600a (izobután) gáz, amely kb. tíz év elteltével egyeduralkodóvá vált. Az izobután gáz tiszta szénhidrogén, környezetre gyakorolt hatása rendkívül alacsony, nincs hatása a globális felmelegedésre, az ózonrétegre, viszont gyúlékony, tehát javításkor fokozott figyelmet kell fordítani a robbanásveszélyre. Javításkor a csőkötések elkészítésére tehát a keményforrasztás a hőhatás miatt már nem ajánlott, a jóváhagyott szervizmódszer az ún. Lokring technológia, hidegen sajtolt csőkötések alkalmazása. Ezt a könnyen elsajátítható, biztonságos, ugyanakkor valamivel költségesebb módszert az előadás során az érdeklődőknek volt lehetősége kipróbálni is. „… a háztartási hűtőkészülékek hűtőközege napjainkban az izobután és előreláthatólag a jövőben is az marad” – összegezte mondandóját az előadó. Misinkó Sándor, a HAJDÚ Hajdúsági Ipari Zrt. megújuló energia üzletágvezetőjének „Az eco-design direktíva hatása a villanybojlerekre” című előadása annyiban kapcsolódott Zsákai Zoltán előadásához, hogy részletesen taglalta az energiacímkék bevezetését a villanybojlerek vonatkozásában. Kitért a fontosabb EU-dokumentumokra (pl. Minimum energiahatékonysági eljárások /MEEPS/; Épületek hatékonyságára vonatkozó direktíva /EPBD/; a CEjelölés kapcsolódása az energiahatékonysági elvárásokhoz). A hallgatók Misinkó Sándor, HAJDÚ megismerkedhettek a „specifikus Hajdúsági Ipari Zrt. hatékonyság” fogalmával, amely a különböző méretű készülékeknél a primer energiára visszavetített, átlagos éves fogyasztást veszi figyelembe, bizonyos szorzótényező alkalmazásával. Külön vizsgálat tárgya a csapolási ciklusok alakulása, amely szokásoktól, családmérettől, életviteltől függően igencsak

különböző lehet. Mindezeket szemléletes diagramok tették jól áttekinthetővé. Különösen érdekes volt a konyhai csap, a zuhanyozás, a kádfürdő és a kádfürdő+zuhanyozás eseteire érvényes specifikus hatékonysági mutatók ábrázolása. Ennek alapján valós következtetések vonhatók le a kizárásokra, korlátozásokra és ezek határértékeire. A fejlesztések iránya a szolár vízmelegítők, smart villanybojlerek és a hőszivattyús bojlerek megvalósítása felé mutat. Váradi Zsolt, az ELMŰ-ÉMÁSZ értékesítési koordinátora „Hőszivattyús rendszer és a GEO tarifa alkalmazása” címmel tartott előadást. A hőszivattyú fogalmi meghatározása után felsorolta a rendszer előnyeit (megújuló energiaforrás, környezetkímélő, alacsony üzemeltetési és karbantartási költség, hosszú élettartam), majd ábrákkal mutatta be a hőszivattyútípusokat (talajszondás, talajkollektoros, talajvizes, levegős), azok elhelyezését, működését, fontosabb jellemzőit. Szemléletes diagramok tárták elénk a rendszer általános piaci helyzetképét. 2000-ben 10 db, 2009-ben már 1000 db a becsült üzemelő rendszerek száma hazánkban. Ezt követően az ELMŰ-ÉMÁSZ által alkalmazott „B GEO” tarifarendszer részletes ismertetése következett, kitérve az üzemidőre, a jogosultságra, a tarifákra és főként a műszaki feltételekre. A villamos kialakítás és az igénylés menetének feltételrendszere, a szerződéskötés körülményei érdekelhetik leginkább a létesítést fontolgatókat. Őket segíti a GEO és a H tarifa előnyeinek, hátrányainak korrekt összehasonlítása is. Arató Csaba, a TRACON Budapest Kft. laborvezetője a villamos háztartási készülékek ellenőrzési módszereit ismertette a bevezetőben hangsúlyozta, hogy „minden villamos berendezésnél és készüléknél alapvető szempont a BIZTONSÁG, a jó MŰSZAKI MINŐSÉG és a megbízható működés”. A vonatkozó fogalmakat, műszaki követelményeket és a vizsgálati eljárásokat a termékszabványok határozzák meg. Az előadó részletesen ismertette a háztartási és Arató Csaba, a TRACON hasonló készülékekre voBudapest Kft. natkozó MSZ EN 60335 szabványsorozat tárgyát, hatályát, felépítését, fogalommeghatározásait és az ellenőrzési módszereket. Mélyrehatóan tárgyalta a MEE egy korábbi (2005/2006) kiadványát, a MEE.SZI 0401-1, -2 jelű „Szakmai irányelvek”-et, amely a „Háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek, valamint villamos forgógépek javítás és módosítás utáni vizsgálatai” címet viseli. A szakmai irányelv a kapcsolódó nemzetközi és hazai szabványok felsorolása után rögzíti az alapelveket és főként azt, hogy milyen vizsgálatokat ajánlott feltétlenül elvégezni, és a felmerülő igények, adottságok figyelembevételével milyen kiegészítő vizsgálatokat célszerű elvégezni a különböző villamos készülékek javítása után. Végül példákat mutatott be a mérési elrendezésekre, a kapcsolási rajzokra. Dr. Szandtner Károly c. egyetemi docens az épületek villamos teljesítményigényét elemezte. Előadásában részletesen összefoglalta az ellátni kívánt fogyasztói csoportokat, kitérve a háztartásban alkalmazott fogyasztókra és az épületgépészeti


25

fogyasztókra. Külön ismertette az épületek teljesítményigényének meghatározását: a kis épületek és családi házak villamos csatlakozási megoldásait a közcélú elosztóhálózathoz; a villamos energiaellátó rendszer kialakítását a nagy épületeknél a megbízhatóság szempontjai alapján. Az előadás során az egyes fogyasztói csoportokon belül részletesen tárgyalta a berendezések teljesítményigényét, s a csatlakozási módokat, figyelembe véve a hatásfokokat, az egyidejűségi tényezőket és a folyamatosan változó fogyasztói (emberi) szokásokat. Irányelveket adott a tervezésnél elengedhetetlenül szükséges eredő (mértékadó) méretezési teljesítmény meghatározására. Mottóként idézzünk itt egy nagybetűs mondatot: „FOLYAMATOS, GAZDASÁGOS ÉS MEGBÍZHATÓ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA MINDENKOR, MÉG A KRITIKUS ÜZEMVITELI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS!

Dr. Szandtner Károly, címzetes egyetemi docens

Marosvölgyi Attila, a SISTEM AIR MAGYARORSZÁG budapesti képviseletének igazgatója előadásában a központi porszívó rendszerek piaci helyzetét, felépítését, előnyeit ismerhettük meg. A cég bemutatása után (SISTEM AIR, a világ egyik legnagyobb központi porszívó gyártója immár nálunk is jelen van) a helyszínre hozott mintadarabokon keresztül közvetlenül kaptunk képet a gyártó széles termékskálájának lakossági termékeiről és az ipari alkalmazásokról egyaránt. Megtudtuk, hogy központi porszívó rendszereket nem kizárólag szerkezetkész vagy átalakítás alatt lévő házakba lehet telepíteni, hanem léteznek utólagos, akár bontás nélkül beépíthető készülékek is. Kiderült, hogy nálunk sajnos még nagyon kevés helyre (lakás, ház, szálloda, irodaház stb.) építenek be központi porszívót, pedig előnyei az egészséges, tiszta levegő biztosítása, a halk, kényelmes és biztonságos használat, a hatékony, takarékos és sokoldalú működtetés, az emberi környezet tisztelete és nem utolsósorban értéknövelő hatásának köszönhetően akár a mai modern épületek alapfelszereltségek is tekinthetjük. A sok információt, érdekességet felvonultató színvonalas előadás magára vonta a jelenlévők figyelmét. A cég a piacon egyedülálló igényes nyomtatott formátumú és elektronikus dokumentációval rendelkezik. Figyelmet fordít a szakszerű munkavégzésre. Ennek keretében ingyenes központi porszívó-telepítő tanfolyamokat szervez az érdeklődők számára, amelynek elvégzéséről diplomát állítanak ki. Végezetül dr. Bíró László (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Főhatóság) a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről tájékoztatta a hallgatóságot, válaszolva a szépszámú kérdésre is. Központ porszívó rendszer Valamennyi előadás elérhető a MEE honlapján a következő „útvonalon”: Tagoknak/Villamos háztartási készülékek szakmai nap. A hozzáféréshez regisztráció szükséges. Lieli György

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet Látogatás a PHOENIX MECANO Kft.-nél A PHOENIX MECANO Kecskemét Kft.-t látogatta meg május 4-én a VGKB Szakosztály és a VILLGÉP Szövetség kis létszámú, érdeklődő küldöttsége. Angeli Attila úr, minőség- és környezetirányítási vezető „fogta meg a kezünket” már a belépésnél és nem engedte el a 3 és fél órás látogatás során. Indításképpen egy jól előkészített, figyelemfelkeltő előadást tartott a cég történetének, működésének, fejlődési irányainak részletes ismertetésével. Történetük az 1993. évi cégalapítástól indul, amikor egy svájci cég megkezdte a zöldmezős beruházást 1,5 M EUR költséggel. A beruházás azóta is folytatódik. 2011-re 9,4 M EUR a tervük. Értékesítésük hasonló tempóban nőtt, 2010-ben elérte a 175 M EUR-t. Létszámuk az elmúlt 10 évben megkétszereződött, ma meghaladja az 1400 főt. A Phoenix Mecano svájci központú, multinacionális cégcsoport. Fő tevékenysége: gépipari, elektronikai és mechanikai komponensek gyártása. Termék-előállítási és értékesítési hálózata az egész világon jelen van. A cég a dél-alföldi régió gazdasági motorjának mondható, elsősorban azzal, hogy az országrész egyik legnagyobb munkaadója. Az épületeken, azok elrendezésén, berendezési tárgyain jól látszik a technológiát tudatosan követő átgondolás.

választéka is, amely elsősorban a többi részleg számára állít elő alkatrészeket; - a KUNDISCH profitcenter széles körű felhasználási területre gyárt frontfóliákat, fóliabillentyűzeteket; - a ROSE + KRIEGER profitcenter specialitása a kötőelem- és profilrendszerek, lineáris pozicionáló és emelőgépek gyártása; - a ROSE/DOPLA profilcenter munkájának eredményeképpen fém és műanyag vezérlőházak, tokozatok, hordozórendszerek jönnek létre, legtöbb esetben „vevőspecifikus” egyedi elképzeléseknek megfelelően; - a MOTOR/TRAFÓ/DATATEL profitcenter kis villamos motorok, hajtóművek, kis és közepes motorok hajtóművel vagy anélkül, kis-, közepes és nagyteljesítményű transzformátorok gyártására specializálódott. Említésre méltó a szolártechnika számára készülő egyenirányító egységek gyártása. E termékvonal igen dinamikus fejlődése következtében egy új gyártócsarnok került a közelmúltban átadásra. A telep teljes területén nagy rendet, tisztaságot, szervezettséget, minőségközpontú termelést; robotok alkalmazását, automatizált magasraktári kiszolgálást, korszerű technológiai folyamatokat tapasztaltunk. Csak kiemelésképpen: hosszasabban elidőztünk pl. a kis teljesítményű motorok forgórészét tekercselő vagy a toroidok tekercselését végző célgépeknél.

A termelési terület ma 81000 m2, amely 6, ún. profitcenterben folyik: - a DEWERT profitcenter egy- és kétmotoros ágy- és egyéb bútormozgató emelőket, vezérlőegységeket, kézikapcsolókat gyárt az egészségügy (kórházak), otthoni ápolás, illetve a bútoripar részére; - széles körű a műanyag fröccsöntő profitcenter termék

Érdemes felkeresni a www.phoenix-mecano.hu honlapot, ahol az érdeklődők további érdekességeket találnak.

Az EDF DÉMÁSZ Üzemirányító Központjában jártunk

dolgozókat – nagy tisztelettel fogadták az Üzemirányító Központ vezetői és „szolgálatos” munkatársai. Szabó Zoltán Hálózat Üzemeltetési osztályvezető rövid áttekintést adott a központ jelenlegi felépítéséről, munkájáról. Beszélt a régi üzemirányítói munkáról, majd az új szervezet feladatairól, személyi, technikai feltételeiről és a velük szembeni elvárásokról. Ezt követően Kovarek Tamás Elosztó Hálózati csoportvezető vette át a szót, és tájékoztatója a központ mindennapi munkájába engedett bepillantani. Nem csak szakmai hozzáértéssel, de a munkája iránti elkötelezettséggel és irigylésre méltó lendülettel mutatta be a 2007-től létrehozott szervezet tevékenységét, feladatait és technikai lehetőségeit. Számot

Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. Üzemirányító Központjának munkájával ismerkedhettek a Szegedi MEE Szervezet Nyugdíjas Klubjának tagjai 2011. április 28-án. Az elmúlt években bekövetkezett változások következtében a vidéki üzemirányító központok megszűntek, és 2007. január 1-jétől egy helyről történik a teljes terület műszaki felügyelete és irányítása. Nyugdíjas tagtársainkat – többségében volt DÉMÁSZ


26

Köszönet illeti „idegenvezetőnket”, Angeli Attila urat, aki nagy lelkiismeretességgel és hozzáértéssel mutatta be a XXI. századi létesítményt. Lieli György

a kapcsolatot volt munkatársaikkal. A feltett kérdésekre előadónk részletes, kielégítő válaszokat adott. A kapcsolattartásukra vonatkozóan ugyancsak őszinte és megnyugtató volt a válasz. Elmondta, hogy szinte valamennyi közösségi rendezvényükre hívják és szeretettel is látják volt munkatársaikat. A látogatás vége felé utolsó kérdésként egyik nyugdíjas tagtársunk még „tesztelte” a rendszert. Kérdése arra irányult, hogy a húsvéti ünnepeket megelőzően – Szeged egyik körzetében - nagypéntekre meghirdetett áramszünetre vajon emlékszik-e a rendszer? Az előadó a géppel történő rövid „párbeszéd” eredményeként erre is választ tudott adott. A gép a

Kovarek Tamás tájékoztatóját tartja

adott az elmúlt évek eredményeiről, de természetesen megemlítette azokat a problémákat, nehézségeket is, amelyek időnként megnehezítik felelősségteljes munkájukat. Öröm volt hallgatni az elmondottakat, és a konkrét gyakorlati példák sokaságán keresztül látni és megérteni azt, hogy mire használhatók a „csoda szintű” technikai berendezések. Mind az üzemzavarok elhárításában, kapcsolási műveletek végzésében vagy éppen karbantartási műveletek hatékony, szakszerű és gyors végzése során. Az óriási fejlődés még az e területről - csupán néhány évvel ezelőtt - nyugdíjba ment munkatársakat is meglepte, és nem véletlenül hangzott el néhányuk szájából az a kijelentés, mely szerint a mostani munkatársak „irigylésre méltó technikai feltételek mellett dolgozhatnak”. A résztvevők érdeklődését mutatta, hogy igen sok kérdés fogalmazódott meg a hallottakkal és a látottakkal kapcsolatosan. Így többek között a telemechanikával, az informatikai eszközökkel, a távműködtetéssel, a kiszolgáló rendszerek, programok és adatbázisok naprakészen tartásával, valamint a hibaelhárítással kapcsolatos konkrét feladatokról. A szakmai kérdéseken túlmenően az iránt is érdeklődtek tagtársaink, hogy az aktív dolgozók tartják-e – ha igen hogyan(?) –

20 éves

a debreceni alállomási irányítástechnika A debreceni alállomási irányítástechnika létesítésének 20. évfordulója alkalmából május 11-én a MEE Energetikai Informatika Szakosztály, a MEE MAVIR üzemi szervezet, a MEE OVIT üzemi szervezet és a MEE Debreceni Szervezet közös szervezésében szakmai nap idézte fel a hazai alaphálózati alállomási irányítástechnika kezdeteit. A rendezvénynek a MAVIR biztosított helyszínt. A rendezvény apropóját az adta, hogy a debreceni alállomáson 20 éve került üzembe az első olyan irányítástechnikai rendszer, amely átviteli hálózati alállomáson, üzemi körülmények között volt hivatott bemutatni az akkoriban megjelenő új informatikai hardverek és szoftverek alkalmazhatóságát, a „hagyományos” vezénylőtábla kiválthatóságát, sőt új, értéknövelt szolgáltatások nyújtásának a lehetőségét. A mintegy 60 fő részvételével zajló rendezvényen a létesítés meghatározó szereplői tartottak előadásokat. A bevezetőt követően Görgey Péter (OVIT ZRt.) a létesítés előzményeiről, céljairól, Nagy Endre (E.ON Tiszántúli


27

Szabó Zoltán a résztvevők egy csoportjával

történtekről minden részletre kiterjedően pontos adatokkal rendelkezett. Adott időben és adott területen „fogyasztói kiesés” nélkül sikerült megoldani az előre betervezett munkavégzést. A kérdés feltevője elismeréssel jelezte, hogy valóban így történt. A résztvevők végezetül elégedetten nyilatkoztak a látottakról és hallottakról, és megköszönték az érdekes és alapos tájékoztatást. Arany László, Szeged A képek a szerző felvételei

Áramhálózati Zrt.) a TITÁSZ debreceni ÜIK létesítéséről, Neukum Zoltán (OVIT ZRt.) a VERTESZ irányítástechnikai fejlesztés jellemzőiről, Szilágyi Ferenc (PÖYRY ERŐTERV ZRt.) a tervezés kihívásairól, Szabó Ervin (Prolan Irányítástechnikai Zrt.) a Prolan helyi alállomási megjelenítő (HAM) jellemzőiről, dr. Kovács Attila (Astron Informatikai Kft.) az alállomási tréning szimuláció alapjairól, Bencsik Tibor (MAVIR ZRt.) az alállomási irányítástechnika kezelési vonatkozásairól, végül Görgey Péter az alállomási irányítástechnika létesítésének folyamatáról, újdonságairól, eredményeiről, jövőre szóló hatásairól tartott érdeklődéssel fogadott előadásokat.

Előadók

Görgey Péter előadásában felidézte a debreceni létesítés előzményét, a debrecenit megelőző nagybátonyi alállomási helyi megjelenítő (HAM) létesítését, melynek tapasztalatain alapult az alállomási irányítástechnikai evolúció következő lépése, a debreceni alállomási irányítástechnika. A cél a „hagyományos” vezénylőtábla teljes kiváltása, a teljes egészében PC-re alapozott alállomási helyi kezelés kiépítése volt. Lényeges mozzanat volt az informatikai forradalom hajnalán megjelent új technikák elfogadtatása a döntéshozókkal és az elektrikusokkal. A fejlesztési célok között szerepelt egyebek mellett a kézi naplózás kiváltása, az események gépi feldolgozása, az alállomási tréningszimuláció megalapozása, új eszközök, technológiák kipróbálása, a tervezés, létesítés, üzembe helyezés, szabályozás alapelveinek a kidolgozása. A megvalósításra jó esélyt nyújtott a TISZÁSZ ÜIK akkor zajló létesítése, mely munkához csatlakozva a TITÁSZ és az OVIT példás együttműködésében az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb léptékű telemechanizációra került sor a debreceni (akkori) OVIT alállomáson. Nagy Endre ismertette a debreceni ÜIK létesítés előzményeit, melyek végül a VME rendszerű gépek szállítására vonatkozó VERTESZERŐTERV közös ajánlat elfogadásához vezettek. A VME rendszerű gépek 1992-ig embargós terméknek számítottak. A VERTESZ, az ERŐTERV és a TITÁSZ aktív együttműködésében a VERTESZ feladata volt a hardvergyártás, a helyszíni telepítés, az ERŐTERV-é a szoftverkészítés, a helyszíni installálás, míg a TITÁSZ-é a huzalozás, az építészet, a szünetmentes rendszer. Nagy Endre ismertette az ÜIK létesítés számszerű és rendszertechnikai jellemzőit. Vázolta a kor informatikai színvonalát (IBM AT 286 alapú munkahelyek, koaxiális Ethernet hálózat, 200 Baudos alállomási kommunikáció, sok esetben beszédsáv felett, illetve NTV-n keresztül, az RTUban Motorola 68000 processzor, EPROM-ban tárolt adatbázis, 10 ms-os eseményfelbontás, stb.). Végül ismertette a TITÁSZ irányítástechnikai fejlődésének a további lépéseit (1993: Szolnok ÜIK, 1995: Nyíregyháza ÜIK, az ÜRIK programhoz kapcsolódva a KDSZ és 17 RTU, majd 2000-ben a KDSZ EMS/SCADA rendszer megvalósítása). Az előadó végül bemutatta az E.ON csoport folyamatban lévő, felhő alapú üzemirányítási rendszerének az alapvető jellemzőit, céljait. Neukum Zoltán felidézte azt a folyamatot, amely a VERTESZ – mint villamostechnológiai építő-szerelő vállalat – esetében elvezetett az elektronikai profil kialakulásához. A hagyományos területek beszűkülése miatt, a villamos hálózatok automatizálása, az irányítástechnikai korszerűsítések jó kitörési pontnak számítottak a fejlesztés, a gyártás, a tervezés, a helyszíni szerelés és az üzembe helyezés területén, összetettebb szolgáltatás nyújtását téve lehetővé. A folyamatot elősegítette, hogy az MVM Hálózati Igazgatósága iparágon belül szerette volna megoldani az üzemirányító rendszer korszerűsítését. A VERTESZ elektronikai fejlesztési osztályokat hozott létre. Pétervári László vezetése mellett az „EFO 1” feladata volt a villamos folyamatcsatoló elemek fejlesztése, a számítógép és a vezérelt folyamat közötti kapcsolat megteremtése. Ladányi Gyula vezetésével az „EFO 2” feladata volt a 80-as évek végén legkorszerűbbnek tekintett, nagy megbízhatóságú,


28

16 bites, VME busz adatátviteli rendszerű számítógép (RTU) fejlesztése. Szöllősi Péter vezetésével alakult meg a VERTESZ Elektronikai Igazgatósága azzal a feladattal, hogy szolgálja ki az MVMT villamosenergia-szállító és -szolgáltató vállalatait nagyfeszültségű hálózataik irányítástechnikai korszerűsítése és automatizálása során. A TITÁSZ ÜIK-t követően a VERTESZ (és jogutódai) több mint 30 alállomás irányítástechnikáját készítették el. Szilágyi Ferenc felidézte azt a szakmai folyamatot, amely a debreceni létesítést előzte meg. A ’80-as években az ERŐTERV-ben, a MEE-ben, az MVM-ben, az OVIT-nál, stb. zajló szakmai munka csak az alállomási területen mintegy 15 tanulmányt, vizsgálatot eredményezett. Egyebek mellett ezen előzmények után a VERTESZ és az ERŐTERV 1988-ban tett ajánlatot a debreceni ÜIK-ra. Az OVIT 1989. évi bekapcsolódása főleg a speciális működtetések, reteszelések területén támasztott új igényeket (pl. motoros és kézi hajtású szakaszoló működtetések, megszakító bekapcsolás szinkron feltétellel, megszakító reteszelés járó szakaszolóhoz, transzformátor fokozatléptetés), melyek esetenként új működtető elemek kifejlesztését is szükségessé tették. Kihívás volt a reteszegyenletek, valamint az ún. szoftver FÁK kialakítása. Az ERŐTERV a dedikált tervezési feladatok mellett rendszerintegrátori feladatot töltött be. Az egyik kiemelt újdonság volt a védelmi kiértékelés (VÉDKI) funkció kifejlesztése, melyet a leendő alállomási szakértői rendszer egyik elemeként hangsúlyosan támogatott dr. Benkó Imre főosztályvezető. A VÉDKI célja volt a diszpécser tájékozódásának megkönnyítése kritikus, nagy kiterjedésű üzemzavarok esetén, ún. diszpécseri gyorsinformációval. Az ERŐTERV egyebek mellett aktív részese volt az üzembehelyezést támogató ún. állomásvizsgáló, valamint a VÉDKI funkció tesztelésével együtt járó nagyszámú készülékműködést kiváltani hivatott ún. VÉDKI szimulátor kifejlesztésének. A munka érdekessége volt, hogy a debreceni alállomási irányítástechnika üzembe helyezését követően jelentkező egyes rendellenességek vizsgálata a ma már az EMC szabványok által kezelt egyes jelenségekre hívták fel a figyelmet. Szabó Ervin előadásában sorra vette a PC alapú alállomási ember-gép kapcsolat fejlesztési, fejlődési lépcsőit. A nagybátonyi HAM konfigurációt még IBM PC/AT 286 (Intel 80286-os processzor, 1-2 Mb RAM, 20 Mb HDD), 640x350 felbontású EGA monitor, valamint Epson mátrix nyomtató alkotta. A működés alapját az akkoriban újszerű, az ipari folyamatirányítás szempontjából előnyös tulajdonságokkal rendelkező OS/2 operációs rendszer képezte. Az OS/2 alkalmas eszköz volt a párhuzamosan futó folyamatok, funkciók, azaz a SAM protokoll, a jelzés- és mérésfeldolgozás, a sémakép és ablakkezelés, az eseménynaplózás és megjelenítés, az eseménysorrend-kezelés, a nyugtázás (egyedi és rendszernyugta), az alarmrávezetés, stb. támogatására. A debreceni HAM konfiguráció már erősebb volt, hiszen 2 db IBM PC kompatibilis AT 386 (40 Mb HDD, 2 Mb RAM), 2x2 db EGA monitor, valamint Epson FX-1050-es mátrix nyomtató. Emellett speciális perifériák (beszéd szintetizátor és kézi scanner) csatlakoztak. A melegtartalékolt rendszer Etherneten, LanManagerrel támogatva 3-3 RTU irányt kezelt. A debreceni rendszerből nőttek ki az orosz gáziparnak

szállított, 8-10 munkahelyes, hálózatos SCADA központok, az ún. XGRAM, azaz a Unix, Linux alapú teljesen grafikus SCADA rendszer (több, mint 200 alkalmazás), a Barátság kőolajvezeték ukrajnai központja, valamint az ún. XGRAM ZEUS. Ezek működnek alállomási helyi megjelenítőként, ÜIK-k (a DÉMÁSZ, a DÉDÁSZ, és a MOL területén), KDSZ-ként (a DÉMÁSZ-nál), az átviteli hálózati távkezelésben, valamint vasúti alkalmazásokban (FET, KÖFE, KÖFI). A rendezvény érdekes pontja volt a Prolan bemutatója. Hosszas előkészületi munka nyomán működés közben be tudták mutatni a 20 évvel ezelőtti HAM rendszert, annak fő szolgáltatásait. Üzembe tudták helyezni a beszédszintetizátort is, így a hallgatóság a beszédszintézis elmúlt 20 éves fejlődéséről is képet tudott alkotni. Dr. Kovács Attila vázolta azokat a körülményeket, melyek révén a ’80-as évek végére alkalmas rendszertechnikai környezet körvonalazódott az alállomási kezelők (elektrikusok) gyakoroltatására. A Magyarországon is sorban hozzáférhető újszerű kezelési eszközök és módszerek megteremtették a kezelők gyakoroltatásának a lehetőségét és szükségességét. Az alállomási szintű tréning a maga idejében kifejezetten új funkció volt. A rendszerirányítás és az alállomási kezelés feladatai jelentős eltéréseket mutatnak, melyekre tekintettel a szimuláció jóval elterjedtebb rendszerszintű eszközei és módszerei alállomási körülmények között nem voltak alkalmazhatók. A megvalósított alállomási tréningszimulátor modellezte a villamos technológiát az együttműködő készülékekkel, részletes és rugalmas funkcionális készülékmodellezést és jelképzést végzett, részletes kapcsolási modellt tartalmazott (a reteszekkel együtt), a gyors lefolyású hálózati eseményekre (kapcsolások, zárlatvédelmi működések, készülékmeghibásodások) koncentrált (mára már milliszekundumos időfelbontással), valósághű tanulói kezelőfelületeken. Az előadó a tréningszimulátor elvi alapjai mellett ismertette a rendszer alapvető fontosságú elemeit (pl. a reteszrendszer modellt, a védelmi modellt, az analóg modellt), a vezérlések kezelését, valamint a tréneri felület jellemzőit. Végül tájékoztatott számos olyan alkalmazási területről, ahol az elmúlt 20 évben a szimulátorok sikerrel bizonyították létjogosultságukat és piacképességüket. Bencsik Tibor átfogó képet adott az átviteli hálózati alállomások kezelésének időközbeni töretlen fejlődéséről. Is-

mertette az alállomás üzemeltetőjének a feladatait, az átviteli hálózati távkezelés fogalmát és rendszerét. Szólt a távkezelést biztosító irányítástechnikai rendszer elemeiről és azok feladatairól, azaz az RTU-król (azok adatgyűjtési, valamint mező-, ill. fejgép szintű feldolgozási funkcióiról), a SCADA alapfunkciókról (pl. az eseménynaplózásról, a technológiai sémaképek megjelenítéséről, az alarmkezelésről, a kezelési illetékesség kezeléséről, stb.), valamint a SCADA intelligens, kezelést támogató funkcióiról (pl. a feszültségfüggő színezésről, a földelt állapot, kézi földelők megjelenítéséről, az ún. alarm redukcióról, a távvezetékek vonali készülékeinek reteszeléséről, a kapcsolási sorrend készítéséről, végrehajtásáról, SMS üzenetek küldéséről, a kamerák automatikus ráfordításáról a kapcsolás alatt álló készülékre, stb.) Végül áttekintette azt a fejlődési ívet, amely az alállomások helyi kezelésétől a regionális távkezelésen keresztül a központi távkezelésig tartott – és még jelenleg is tart. Az utolsó előadóként Görgey Péter az alállomási irányítástechnika létesítésének folyamatát, eredményeit, jövőre szóló hatásait tekintette át. Kiemelte annak fontosságát, hogy az alállomási kezelés ügye komplex, rendszertechnikai problémaként volt kezelve, a bejárt fejlődési pálya pedig nem revolúció, hanem evolúció volt. Ismertette a debreceni megvalósítási folyamat fő elemeit, azok helyi sajátosságait, valamint az emberi hozzáállás, az újdonságok iránti nyitottság fontosságát az összes szereplő – akár vezető, akár elektrikus – részéről. Néhány fényképen bemutatta a létesítés meghatározó szereplőit, valamint az akkoriban élvonalbelinek számító informatikai eszközöket. Megemlítette a debreceni létesítést követő alállomási irányítástechnikai evolúció – részben a debreceni tapasztalatokra építő – egyes lényegi fejleményeit, mai állapotát. Végül megosztotta a hallgatósággal gondolatait az alállomási irányítástechnikai evolúció várható további irányairól, azaz pl. az IEC 601850 szabvány hatásairól, a szakértői rendszerek vártható további térnyeréséről, a primer és szekunder határok várható további összemosódásáról – melyek talán majd 20 év múlva egy újabb, hasonló rendezvény témáit adhatják… A részletek iránt érdeklődők számára az előadások elérhetők a MEE honlapján, azon belül az Energetikai Informatika Szakosztály (EISZ) aloldalán. Görgey Péter

Közvilágítási Ankét

ismertetőt, majd Borbély Tamás a „Telemenedzsment rendszer alkalmazása a közvilágításban” című előadása következett. Kulcsár Attila előadásában a világítástechnikai méretező programok által kapott adatok összehasonlításával és megbízhatóságával foglalkozott. Kerekes Béla a Corvin sétány LED-es világító „kapuját”, míg Deme László a magyar várak díszvilágítását mutatta be. A nap zárásaként a VTT 15 éves történetét bemutató film szórakoztatta a résztvevőket. Másnap az első szekcióban a LED-ek kerültek terítékre: Csuti Péter, Szabó Ferenc, Esztergomi Ferenc előadásaiban. Végül Kovács Csaba és Tamás László „Már jelen vagy még a jövő? " gondolatébresztő prezentációja következett. A szünet után üzemeltetői oldalról hangzottak el előadások: Mancz Ivette, Szőke Tamás, Bobuláné Bódi Dalma, valamint Eiterer Zoltán előadóktól. Az ankét a gyártói tájékoztatások után Nagy János zárszavával fejeződött be. KJK

Idén 42. alkalommal került megrendezésre a Közvilágítási Ankét, Sárospatakon, 2011. május 19-20 között. A szervezők (MEE VTT és a MEE ÉMAKO – Sárospataki Szervezet). A hagyományokhoz híven az előadások mellett kiállítás is színesítette a programot, ahol a közvilágítás területén működő cégek mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat. Nagy János, a MEE-VTT elnökének megnyitója után Szabó Ferenc és Schanda János „Észlelt világosság vizsgálata LED-es közvilágítás esetén” című előadása fénytani szemszögből vizsgálta a kérdéskört. Ezt követően Schwarcz Péter számolt be a CIE nemzetközi szervezet által ajánlott mezopos fotometria alkalmazásáról a korszerű fényforrások esetén. Némethné Vidovszky Ágnes „Közvilágítás – látás a közúton” címmel tartott előadást. Molnár Károly Zsolt a közvilágítási lámpatestek laboratóriumi mérési tapasztalatairól számolt be. Az intelligens kültéri fényszabályzásról Szabó Tibor tartott


29

egyesületi élet Egyesületi élet egyesületi élet egyesületi élet A MEE 87. Nyilvános Küldöttközgyűléséről Sikeresen lezajlott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 87. Küldöttközgyűlése 2011. május 21-én, szombaton – a már jól bevált helyszínen – a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezen az eseményen a jó idő ellenére, sok küldött és tiszteletbeli meghívott vett részt, mely az elhivatottságról, a szakma tiszteletéről és az egyesület iránti elkötelezettségről tett tanúbizonyságot. A Küldöttközgyűlés hivatalos megnyitójáig a résztvevők a MEE elmúlt év eseményeiről láthattak fényképekből összeállított filmbemutatót. A jó hangulatú és gördülékenyen lezajló közgyűlésről részletes beszámolót olvashatnak e lapszám mellékletében. Már hagyomány, hogy a beszámolók után a MEE díjainak átadása következett.

A díjazottak egy csoportja

A jó hangulat a közös büféebéd ideje alatt is folytatódott, hiszen az ország különböző részéből érkezett tagtársak örömmel tájékoztatták egymást az elmúlt időszak történéseiről, a kitüntettek pedig a gratulációkat fogadták. Díjazottakról bővebben az alábbiakban olvashatnak. Szelenszky Anna

Díjazottak Díjazottak DÍJAZOTTAK

DÍJAZOTTAK Elektrotechnika Nagydíj Dr. Borsányi János 1933-ban született Budapesten. 1956-ban végezte el az ELTE vegyészmérnöki szakát, két évet dolgozott vegyészként, de igazi elhivatottságot a tanítás iránt érzett. 12 évet középiskolában kémia-fizika szakos tanárként, majd 1970-től a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola adjunktusaként, majd docenseként tevékenykedett, napjainkban az Óbudai Egyetem nyugdíjas oktatója. Pályájának új irányt az adott, hogy 1973-75-ben a BME-n fényforrás szakmérnöki diplomát szerzett, és fokozatosan kiépítette a főiskolán a világítástechnikus képzést. Ehhez ki kellett dolgozni a tantervet, létre

kellett hozni a világítástechnikai laboratóriumot, meg kellett írni a tankönyveket, jegyzeteket. Ezek az ő szervezőmunkája és ipari szakemberek bevonása által váltak lehetségessé. A posztgraduális világítástechnikus képzés is így megfelelő színvonalon elindulhatott, és a 80-as évek eleje óta – egy-két év kényszerű kihagyásával – napjainkban is folyik. 1987 és 1993 között intézetének oktatási igazgatóhelyettese volt. Számos cikke jelent meg különböző szakmai folyóiratokban, tanfolyamokat tart a GE fiatal mérnökei számára, valamint az Országos Munkavédelmi Továbbképzőn. Két cikluson át volt a MEE VTT oktatással megbízott alelnöke, ebben a minőségében a Mérnökkamara által akkreditált továbbképzéseket szervezett. A MEE szakirodalmi nívódíj bizottságának valamint a diplomamunkákat elbíráló díjbizottságnak évek óta tagja. Munkájáért több ízben részesült elismerésben; Kandó Aranygyűrű, Urbanek-díj, Gergely-Szirákidíj, MEE Életműdíj tulajdonosa. Nős, négy gyermeke, öt unokája van.

Bláthy-díj Dr. Fodor István 1947-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait általános gimnáziumban végezte, jóllehet a családi „hagyományhoz” híven már korán a villamos szakmát választotta. 1966-ban felvételt nyert a BME Villamosmérnöki Karának erősáramú szakára. 1969-től hallgatóként bekapcsolódott a Nagyfeszültségű Technika tanszéken dr. Csernátony Hoffer András által vezetett szigeteléstechnikai kutatásokba. 1972-ben e területen írta és védte


30

meg diplomáját, majd tudományos segédmunkatársként folytatta a megkezdett kutatómunkát a szigetelésdiagnosztika területén. Családi okok miatt 1973-ban megvált a tanszéktől: a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolára helyezték, ahol tanársegédként az oktatás mellett az ottani nagyfeszültségű laboratórium beruházásának befejezése és üzembeállítása volt a feladata. A laboratóriumot sikeresen bekapcsolta az oktatásba, és azt 1979-es távozásáig jelentős mértékben továbbfejlesztette. A főiskolán folyó betonalap-földelő kutatás révén kapcsolódott be a MEE tevékenységébe, ahol 1975-től a Villámvédelmi Munkabizottság tagjaként vett részt a munkában. 1978-ban visszatért a BME Nagyfeszültségű Technika Tanszékére. Egyetemi doktori címét 1979-ben szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen,

ahol adjunktusként folytatta oktatási munkáját. A MEE-ben pedig az Elektrosztatikai MUBI tagjaként, az akkor újdonságnak számító terület szakmai bevezetésével, megismertetésével foglalkozott. 1988-tól a MEE szaktanácsadója, majd 1989-ben a MEE által szervezett VI. Nemzetközi Elektrosztatikai Konferencia előkészítésében és munkájában vett részt. A kilencvenes években több alkalommal tartott előadásokat a MME és a MATE szervezésében, elektrosztatika és EMC témákban. A BME Nagyfeszültségű Technika Tanszék nagyfeszültségű laboratóriumának vezetőjeként a laboratórium megújításáért dolgozott – szem előtt tartva az oktatás színvonalának megőrzését. 2001-ben a tanszéken kialakult helyzet kapcsán távozik az egyetemről és saját cégében, a VILODENT 98 mérnökirodában ügyvezetőként dolgozik tovább, változatlanul a villámvédelem, EMC és szigetelésdiagnosztika területén. 2007-ben megszervezi az egyesület keretein belül a nagy forgógépek diagnosztikai kérdéseivel foglalkozó GENERÁTOR Munkacsoportot.

Ugyancsak ebben az évben kap egyesületi megbízást a villámvédelem területén zajló változások kapcsán az egyesület képviseletére az MSZTben és az OKF-ben folyó munkákban. 2008-ban megrendezi - a nagy érdeklődéssel kísért - villámvédelmi konferenciát. A MEE-t és az MMK-t képviselve a Műszaki Bizottság meghatározó résztvevőjeként segíti az új villámvédelmi szabvány magyar nyelvű változatának elkészítését. Hosszú szervezőmunkájának eredményeként létrejön az MSZT és a MEE közötti megállapodás az új villámvédelmi szabvány MMK által akkreditált oktatásáról, és 2009 végén megszervezi és beindítja a közös oktatást. Előkészíti, majd lektorálja a MEE által kiadott „Villámvédelem 2009” jegyzetet. 2008-tól a MEE képviselőjeként tevékenykedik az OKF új OTSZ-t előkészítő szakmai bizottság munkájában. 2010-től titkárként vesz részt az ÉVB szakosztály újjászervezésében, s egyesületi feladata a MMK és a MEE közötti kapcsolat és együttműködés szorosabbá tétele.

***

Schachinger Tamás Schachinger Tamás 1956-ban, több generációra visszatekintő műszaki értelmiségi családban született Sopronban. Gimnáziumi tanulmányait a soproni Széchenyi István Gimnáziumban matematika tagozaton végezte, majd 11 hónapos sorkatonai szolgálat után 1976-tól 1981-ig az Ilmenaui Műszaki Egyetem (Németország) Erősáramú Villamosmérnöki Kar hallgatója, ahol kitüntetéses diplomát szerzett. Első munkahelyén, az MKM Magyar Kábel Művekben 1981-ben fejlesztőmérnökként helyezkedett el, ahol is a kis-, majd azután a közép-, végül a nagyfeszültségű kábelek és szerelvényei termék és technológiai fejlesztésén dolgozott. 1984-85-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen kábelmérnök diplomát szerzett. Ez idő alatt részt vett a MKM Nagyfeszültségű vizsgáló-kutató laboratóriumának beruházási munkálataiban, majd a laboratórium műszaki átvétele és üzembe helyezése után a laboratórium vezetője lett. 1990-1991-ben fejlesztési osztályvezető, majd 1991-1994 között műszaki főmunkatárs. Vezetői feladata a központi fejlesztési munkák irányítása, a vállalati fejlesztési feladatok koordinációja, speciális beruházási projektek tervezése, szervezése és lebonyolítása.

1988-tól négy évig a MTA levelező aspiránsi ösztöndíjával a Drezdai Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Technika tanszékén a kábelek fázisvezetője, mint nagyfeszültségű elektróda és a polimer kábelszigetelések határfelületi jelenségeit kutathatta. Ez időszakban több tudományos publikációt jelent meg szakfolyóiratokban, konferenciákon, így az Elektrotechnikában is. A MKM Magyar Kábel Művek Rt. privatizációját követően 1994-1996-ig a MKM Budapesti Kábelgyár gyárigazgatója. A vállalat belső átszervezését követően 1996-tól 1999 márciusáig a MKM Magyar Kábel Művek Rt. központban kutatás-fejlesztési vezető. Az MKM fejlesztési tevékenységével bekapcsolódott a Siemens nemzetközi műszaki-fejlesztési rendszerébe, de jelentős projektekben vett részt hazai kutatás-fejlesztési együttműködésben is. 1999-től a GA Magyarország Kft. ügyvezetője. A cég a németországi Energie- und Kraftanlagen Gruppe magyarországi leányvállalataként meghatározó partner a cégcsoport nemzetközi együttműködéseiben, szakmai és üzleti kapcsolatrendszerében is. A MEE tagja1982 óta. 1997-1999-ig a MEE MKM Rt. Üzemi Szervezet titkára, a MEE Budapesti Regionális Koordinációnak (BUDAKO) megalakulásától, 1997-től 2003-ig titkára. 1997-től máig az Elektrotechnika Szerkesztőbizottság tagja, 2006-tól a MEE Gazdasági Bizottság Elnöke, az Egyesületi Elnökség tagja. Kitüntetései: MEE ELMŰ Rt. Szervezet Fodor István-díj 2007, Bláthy-díj 2011.

Kandó-díj Horváth Zsolt 1972-ben Budapesten született. A Verebély László technikumban villamosenergia-ipari technikusi képesítést szerzett. Ezt követően a MEDFKán mérés és műszaki diagnosztika szakirányon gépészmérnökként, majd terotechnológia szakirányon műszaki menedzserként végzett. Energetikusi képesítését Esztergomban az OKTÁV-nál folytatta. Pályafutását a GANZ KK Kft.ben kezdte, ahol több pozícióban is dolgozott. Először az üzemfenntartatási osztályon termelés irányítóként, majd főenergetikusként az elektromos karbantartási, javítási, felújítási munkálatok irányításával, üzemeltetéssel, az energetikai tevékenység irányításával foglalkozott. A karbantartásról és az árpolitikáról

***

Madarassy Pál

1954-ben született Győrteleken. Tanulmányai befejezését követően 1976-ban kezdett el dolgozni az akkori TITÁSZ Vállalat Fehérgyarmati Kirendeltségén művezetőként. 1983ban a TITÁSZ Vállalaton belül a Mátészalkai Üzemigazgatóság üzemviteli főművezetője volt, majd 2001-2004-ig a kirendeltség kiviteli


írt pályamunkái a GANZ cégek közös rendezésű tudományos, szakmai versenyén Ganz Ábrahám-díjat nyert. 2003-tól a Gép és Galvanizáló üzemek vezetését vette át, majd feladatköre az Érintkezőgyártó és Vasmaggyártó üzemek vezetésével bővült. A fémalkatrész-gyártás irányításával, szakmai felügyeletével, az üzemek és szereldék közötti kooperációval foglalkozott. A MEE GANZ KK üzemi szervezetéhez belépésekor csatlakozott. 1998-2005 között a titkári feladatokat is ellátta. Tevékenysége során az üzemi szervezet létszáma közel duplájára emelkedett, a szervezet fiatalodott, az élet felélénkült. 2005-től és jelenleg is a Ceva Phylaxiá Zrt. Üzemeltetési osztályán fenntartási vezetőként dolgozik. Munkája során üzemeltetéssel, gépek, berendezések karbantartásával, javításával, valamint az energetikai feladatok irányításával foglalkozik. Egyesületi tevékenységét a Villamos Gép, Készülék és Berendezés szakosztályban folytatta, ahol jelenleg a szakosztály gazdasági ügyeivel foglalkozik, a szakosztály GB delegáltja, valamint Elektrotechnikai Alapítvány kuratóriumi tag.

31

tervezője. 2004-től területgazda, majd projektgazda az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató/Áramhálózati ZRt-nél. 1985 óta a MEE Mátészalkai Szervezetének tagja. A Közvilágítási Munkabizottság tagjaként tevékenyen részt vett az iskolavilágítási akcióban, illetve a térség közvilágítási rekonstrukciós programjában. A MEE keretein belül szerevezett oktatásokat, számtalan tanulmányi kirándulás megszervezése, lebonyolítása fűződik a nevéhez. 1990-től 2010-ig a helyi szervezet gazdasági vezetője. Napjainkban is aktív tag, a szervezet meghatározó személyisége.

Major Gyula 1957. május 22-én született Budapesten. 1981ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán matematikus oklevelet szerzett. Munkahelyei: 1981-1991 Tungsram Rt., 1991-2000 között a Lisys Fényrendszer Stúdiónál informatikai főmérnök, 2001-től a Lisys Fényrendszer Rt. informatikai főmérnöke, majd gazdasági igazgatója 2005-ig. 2006-tól stratégiai fejlesztési igazgató.

Szakmai tevékenysége: világítástechnikai tervező programok, tükörtervező programok készítése, 1989-1993 között a Kandó Kálmán Főiskola világítási szakmérnöki posztgraduális képzésén oktató, Lisysen belül a szakmai továbbképzést irányítja. MEE VTT tagja 1983 óta, C.I.E. (Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) különböző technikai munkabizottságok magyar tagja 1989-től. 2005-től a MEE Gazdasági Bizottságának tagja, valamint a MEE VTT Ellenőrzési Bizottság elnöke 2006-tól. A VTT évkönyvben és az Elektrotechnikában publikál, hazai és nemzetközi konferenciák szervezője, előadója.

*** Tóth Miklós A Győr-Moson-Sopron megyei Babóton született 1951. október 23.-án. 1973-ban a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Kar Villamosenergia-ipari Szakán erősáramú villamos üzemmérnök diplomát szerzett. Pályáját 1973-ban kezdte az ÉDÁSZ Vállalat Kapuvári Üzemigazgatóságán szakszolgálati üzemmérnökként. 1976-tól 1990-ig a szakszolgálati csoport vezetője, majd ezt követően 1993-ig - az üzemigazgatóság megszűnéséig - az üzemviteli osztály vezetője. Szakmai munkája előbb felölelte az üzemigazgatóság területén üzemelő alállomások 20 kV-os védelmi berendezéseinek üzemeltetését és korszerűsítését, majd az üzemviteli osztály munkáját vezette. Az ÉDÁSZ Vállalat 1993-ban történt átszervezését követően 2001-ig a Győri Üzletigazgatóság Kapuvári Műszaki Centrumban üzemviteli csoportvezető, illetve műszaki vezető beosztásban a közép- és kisfeszültségű hálózatok üzemeltetését és fejlesztését irányította. 2010-ben történő nyugdíjazásáig az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató, illetve Áram-

hálózati Zrt. Győri Hálózati Régiójában szakértői, illetve területgazdai munkakört látott el. A MEE-nek 1973 óta tagja. Munkába állásával egy időben lépett be a MEE Kapuvári Szervezetébe, ahol előbb vezetőségi tag, majd 1990-től 1994-ig titkár, ezt követően most már nyugdíjasként - a szervezet elnöke. Rendszeres szervezője, előadója, vizsgabizottsági tagja a Kapuvári Szervezet által lebonyolított szakmai tanfolyamoknak. Éveken keresztül a villanyszerelő szakmunkásképzésben ÁSZB társelnöki, technikusi és felsőoktatási képzésben résztvevőknél konzulens feladatokat látott el. Az elmúlt 10 évben számos nagysikerű belföldi és külföldi szakmai tanulmányút is az ő szervezésében valósult meg. Alapító tagja a MEE Észak-dunántúli Szervezetek Regionális Koordinációjának, melyben alapításától 2010-ig az ÉDUKO Gothárd Jenő-díj díjbizottságának is tagja volt. A MEE Kapuvári Szervezet szervezeti és szakmai életében az elmúlt közel 40 év során kiemelkedő szerepet vállalt. A szervezet elnökeként elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy amíg a hasonló háttérrel rendelkező szervezetek megszűntek, a MEE egyik legkisebb létszámú szervezete jelenleg is stabil létszámmal működik.

Csáki-Díj Dr. Nagy László 1944. május 8-án született Egerben. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának erősáramú szakán, villamos gépes ágazaton szerzett diplomát 1967-ben. Első munkahelyén, a Villamosipari Kutató Intézetben gyakornokként kezdett, majd volt tudományos segédmunkatárs, munkatárs, osztályvezető, főosztályvezető, kutatási főmérnök és végül az intézet igazgatója 1990-ig. Ezt követően az EPOS PVI Rt. amerikai-magyar vegyesvállalat vezérigazgatói posztját töltötte be, majd 1993-ban lett a német VARTA konszern magyarországi leányvállalatának vezetője. Az évek folyamán a cégnek a

nemzetközi integrációs folyamatokból következő többszöri átalakulása és evvel összefüggő névváltoztatásai ellenére ezen pozíciója lényegileg változatlan maradt. Ma a világ legnagyobb, ipari akkumulátor gyártójának, az EnerSysnek magyar leányvállalatát vezeti. Emellett 2009 óta az EnerSys Advanced Systems főnökeként a lítium-ion akkumulátorok, valamint az ezeken alapuló rendszerek fejlesztését és gyártását irányítja az Európát, Afrikát, Közel-Keletet felölelő régióban. Nevéhez nagyszámú szakmai cikk, előadás és 23 Magyarországon, illetve külföldön hasznosított szabadalom fűződik. A MEE-nek 1978 óta tagja. 1985 és 1992 között a MEE VKI szervezetének, majd 1997-től 2010-ig az Automatizálási és Informatikai Szakosztálynak (korábbi nevén Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztálynak) elnöki posztját töltötte be. Jelenleg az Energetikai Informatika Szakosztály vezetőségi tagja.

Liska-díj Dr. Tarnik István 1949. április 29-én született Pécsett. 1973-ban szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán az erősáramú szakon – Csáki professzor tanítványaként –, a Gépesítési- és Automatizálási Ágazaton jeles eredménnyel. 1973-ban, a Budapesti Műszaki Egyetemen mérnök-tanári oklevelet, majd 1987-ben doktori címet is szerzett a szabályozástechnika, felvonók és felvonócsoportok mikro-számítógépes irányítása témakörben. 1973-tól egy rövid ideig a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál beosztott mérnökként dolgozott Pécsen. 1974-től 1990-ig – a műszaki felsőoktatásban – a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanársegédként,


32

illetve adjunktusként dolgozott. 1990-től a HC Automatizálási Kft. ügyvezetője. 2000-től a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar docense és a Villamos Hálózatok Tanszék vezetője. Oktatási tevékenysége az irányítástechnika, a villamosságtan, a programozható vezérlések, a felvonók vezérlése, a felvonók hajtása, az automatizált villamos hajtások és a villamosenergia-ellátás témakörökhöz kapcsolódik. 1983-tól több szabadalmi bejelentést tett a „Mikroprocesszorral vezérelt kapcsolási elrendezés, előnyösen felvonók vagy felvonócsoportok részére” témakörben. Ezen szabadalom nyitotta meg az utat, hogy a korábbi vezérlési rendszerekről át lehetett térni a mikro-számítógépes rendszerekre a felvonók irányításánál. A gyakorlatban főként a nagy megbízhatóságú és bonyolult felvonó vezérlési és hajtásszabályozási rendszerekkel foglalkozik. Nevéhez fűződik a Paksi Atomerőmű felvonóinak, a budapesti Központi Katonai Kórház robottargoncákkal együttműködő

felvonóinak vezérlése és hajtásszabályozása, melyet 2007-ben a televízió is bemutatott. Tevékenysége között szerepel a METRÓ szabályozott hajtású mozgólépcső hajtásszabályozásának tervezése és kivitelezése. 2004-től 2007-ig a Fővárosi Közlekedési Felügyelet (Nemzeti Közlekedési Hatóság) megbízott felvonó szakértője a 4. számú metróvonal engedélyezési eljárásában. Számos közéleti tevékenységet is folytat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara K+F tagozat, majd az Etikai Bizottság elnöke, később az elnökség tagja. Elnökségi tagja is volt a Magyar Mérnöki Kamara Építőgép

és Felvonó tagozatának. A Baranya megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja. PAB VI. Műszaki és Földtudományi Szakbizottság Villamos Munkabizottságának elnöke, majd tagja. Számos kiadvány, jegyzet és szakcikk szerzője. Számos alakalommal tartott szakmai előadásokat az egyesület által szervezett rendezvényeken. Kiemelt feladatnak tekinti a hallgatók és a fiatal villamosmérnökök bevonását a MEE tevékenységébe. Több minisztériumi, egyetemi és tudományos kitüntetés illetve nívódíj tulajdonosa.

Straub-Díj Szigetiné László Erika 1950-ben született Budapesten. 1972-ben végzett a Pollack Mihály Főiskolai Gépész Karon, villamos szak, épület-villamos ágazaton. Ezt követően több szakmai tanfolyam elvégzésével bővítette tudását, többek közt építőipari képesített kalkulátor, beépített tűzvédelmi berendezések szaktervező, érintésvédelmi szaktanfolyam, felsőfokú energetikusi szaktanfolyam, építési műszaki ellenőr. 1972-1975 között a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál műszaki előkészítő, majd villamos művezető volt. Feladatai közé tartozott többek közt a Fejér megyei és balatoni munkák villamos előkészítése, lakótelepi házak villanyszerelése kábelhálózattal, trafóval, kazánházzal. 1975-1978 között a Fejér megyei Beruházási Vállalatnál Műszaki

ellenőrként dolgozott, munkái közé tartoztak az épületek villamos és gépész szerelési munkái, műszaki ellenőrzései, térvilágítása. Ezt követően 1983-ig az ALUTERV-FKI villamos koordinátora, majd 14 évig a Fejér Megyei Szent György Kórház és Rendelőintézetben fő energetikusként, energia osztályvezetőként, és műszaki ellenőrként, valamint fejlesztő mérnökként tevékenykedett. A kórház akkor még magas szintű karbantartó rendszerében dolgozó műszaki állomány szakmai színvonalának fenntartására alapítványt hozott létre, mely a mai napig működik. 1997 és 1999 között az ARÉV ZRT. villamos létesítmény felelőseként feladatai közé tartozott a cég pályázataihoz a villamos pályázatainak összeállítása. Pl.: Nemzeti Színház, MOM Park, stb. 1983tól napjainkig folyamatos magántervezéssel, ill. saját Kft.-ben történő munkavégzéssel foglakozott. A MEE-nek 1975 óta tagja. Főleg a Székesfehérvár területi szervezetnél tevékenykedik, szakosztály felkérésekre előadást tartott kórház világítási rekonstrukciós munkákról, iskola villamos rekonstrukciókról, stb. A Magyar Mérnök Kamara különböző szintű szervezeteiben vállalt feladatot.

Urbanek-díj Dr. Majoros András Dr. Majoros András 1939. október 26-án született Mátészalkán. 1963-ban szerzett oklevelet a BME Villamosmérnöki Kar erősáramú szakán. Munkahelyei és beosztásai: 1963-1966 között műszaki ügyintéző az Energiagazdálkodási Intézetben (HŐTERV). 1966-tól a BME Építészmérnöki Karán tanársegéd, adjunktus majd docens. 1997-2009 között egyetemi tanár, 2005-től professzor emeritus. 1991-2005 tanszékvezető-helyettes, 1994-2005 intézeti igazgatóhelyettes. Tudományos fokozatai: egyetemi doktor (1987), műszaki tudomány kandidátusa (1987), PHD (1995), habilitáció (1996 épületfizika). Szakmai tevékenysége: Az építészmérnöki karon a mesterséges és a természetes világítás, valamint az épületvillamos berendezések tárgyak oktatása (előadások és gyakorlatok) a magyar és angol nyelvű

képzésben, közreműködés posztgraduális képzésekben. Eredményes kutatásai a természetes világításra (a természetes fényforrás hazai jellemzőinek meghatározása, méretezési eljárások, benapozás védelem problémái, stb.), a mesterséges világítás természeteshez történő illesztésére és az illesztés eredményezte energiamegtakarítás meghatározására, a dinamikus világítás hatásainak tisztázására, a látássérültek igényeit kielégítő vizuális környezet formálására irányultak. Kutatásai eredményeit mintegy 30 alkalommal publikálta hazai és nemzetközi konferencián illetve folyóiratban. Részt vett több nemzetközi program (TEMPUS, LEONARDO, AWARD, ALADIN) keretén belül folytatott kutatásban, oktatási anyag fejlesztésben. Szerzője 2 könyvnek, 9 magyar és 4 angol jegyzetnek, szerkesztője és társszerzője 2 jegyzetnek, társszerzője 6 könyvnek és 5 jegyzetnek. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan részt vett a MEE Világítástechnikai Szakosztályának, illetve a VTT a munkájában, előadott konferenciáin és ankétjain, közreműködött eseti bizottságainak munkáiban.

VerebélŸ-díj Dr. Varga László 1951-ben született Nemessándorházán. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte. A Budapesti Műszaki Egyetemen az erősáramú szakon 1974-ben szerezett villamosmérnöki diplomát és 1999-ben menedzser gazdasági mérnöki diplomát. Szakmai munkáját a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Villamos Berendezések főosztályán kezdte kutatómérnökként. A VEIKI Villamos Berendezések Divízióján tudo-


33

mányos munkatárs, majd főmunkatárs, 1993-tól laboratóriumvezető, 1995-től pedig szakigazgató. Részt vett a VEIKI Villamos Berendezések Divíziójának átalakításában, a VEIKI-VNL Kft. létrehozásában. 1996-tól a VEIKI-VNL Kft. ügyvezetőjeként irányítja a laboratórium munkáját. Szakmai és gazdasági irányítói munkája eredményeként a laboratórium az 1996. évi 22 fős létszámról indulva a piaci szegmens sikeres bővítésével jelenleg meghaladja a 40 főt. Főként az export bővítésével sikerült megszilárdítani a laboratórium gazdasági helyzetét, és ismertté tenni a VEIKI-VNL Kft. nevét külföldön is szakmai berkekben. Tudományos munkája eredményeként megszerezte 1992-ben a kandidátusi fokozatot, majd 1993-ban az egyetemi doktori és 1995-ben a PhD fokozatot.

A távvezetékekkel és szerelvényekkel kapcsolatban publikációi jelentek meg az Elektrotechnikában, a Villamosságban, a Magyar Alumíniumban és az Acta Technikában. 1993-tól tagja CIGRE 22 Tanulmányi Bizottságának, és itt a vezetékek és szerelvények villamos tulajdonságaival foglalkozó munkabizottságában tevékenykedik. Jelenleg is részt vesz a CIGRE munkájában. A munkabizottság által kidolgozott anyagok társszerzője, amelyek az Electrában, illetve CIGRE Brossuraként jelentek meg.

Szakmai és kutatási munkáinak eredményeiről rendszeresen publikált az Elektrotechnikában, illetve a MEE Vándorgyűléseinek előadója. Részt vesz a BME doktori bizottságokban bizottsági tagként, illetve opponensként. Laboratóriumi bemutató előadásokat tart a BME és az Óbudai Egyetem, valamint az Energetikai Szakkollégium hallgatói részére. A VEIKI MEE szervezetének elnöke.

MEE Életpálya-elismerés Díj Lukács Béla Lukács Béla 1938. november 3-án született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ondon. Villamosipari technikusi oklevelet szerzett a Miskolci Kandó Kálmán Villamosipari Technikumban. Ezt követően az ÉMÁSZ vállalathoz került, ahol különböző beosztásokon keresztül jutott el a Miskolc 1 kirendeltség vezetői beosztásig. A Miskolc 1 kirendeltséget, majd később az összevont Miskolc 1 és 2 kirendeltségét irányította 2000-ig, nyugdíjba vonulásáig. A munkája során nagy igyekezettel képviselte a vállalat érdekeit. Szakmailag mindig fejlődőképes volt, kritikus szemmel figyelte a változásokat, és ezekkel kapcsolatban mindig volt véleménye. Ő volt, aki elsőként vezette be a mérőhely-korszerűsítést az ÉMÁSZ vállalatnál, kezdetben sok ellenállással szemben is. Az ÉMÁSZ vállalathoz való

lojalitását később is megtartotta, amikor nyugdíjba vonulása után az SAG-nál dolgozott, irányítva az ÉMÁSZ-tól átvett karbantartási, üzemeltetési munkálatokat. Erről úgy nyilatkozott, hogy „dolgozhatok bárhol, én ott is az ÉMÁSZ érdekeit tartom szem előtt”. Ma is dolgozik, jelenleg fogyasztói berendezések üzemeltetésével, szaktanácsadással foglalkozik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületbe 1977-ben lépett be, és a mai napig aktívan vesz részt az egyesület munkájában. Jelenleg is vezetőségi tag, feladata a regisztrált vállalkozókkal való foglalkozás. Részt vett az első regisztrált vállalkozói rendszer kidolgozásában, az oktatási anyag összeállításában, illetve a mai napig szervezi a regisztrált vállalkozói tanfolyamokat Miskolcon, részt vesz az oktatásban, vizsgáztatásban, a vállalkozók szervezésében. Feladata az évenként megrendezendő miskolci Villanyszerelő konferencia megrendezése. A konferenciák színesebbé tétele érdekében, sikerrel szervezi a kiállítókat is minden évben az eseményre.

*** Szilágyi Gyula 1940-ben született Vámospércsen. Első és egyetlen munkahelye a TITÁSZ, ahol 1958-ban, a technikum elvégzése után kezdett dolgozni. Végigjárva és megismerve a munkaterületeket, amiből nyolc volt, kereskedelmi igazgatóhelyettesként vonult nyugdíjba. Közben elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát és számtalan tanfolyamot. Debrecenben a MEE üzletigazgatóság csoportot 1961-ben hozták létre, melynek tagfelvételétől kezdve 1977-ig titkára volt. 1977-ben a vállalati központba kerülésével megválasztották a Debreceni Szervezet szervező titkárának, majd 1990-ben titkárnak, mely funkciót 2000 nyaráig töltött be. Odaadó egyesületi elkötelezettségének tudható be, hogy igen

szorgalmas 50 évet tudhat maga mögött: évenként 3-4 tanfolyamot szervezett, a 60-70-es években a MEE filmbizottságának aktív tagja volt, mintegy hetven megbízásos munkát szervezett és bonyolított le eredményesen. Nemcsak a nyugdíjba vonult tagokat igyekezett megtartani és támogatni, hanem a fiatalokat is folyamatosan bevonta az egyesületi életbe. Közel 30 évig volt lelkes és tevékeny főszervezője a Tiszántúl 38 nagy iparvállalata részére évenkét megrendezésre kerülő energiagazdálkodási konferenciáink. Hagyományt teremtett az évente 3-5 napos külföldi szakmai utak szervezésével, esetenként 40 fővel. Országos Elnök-Titkári Tanácskozás és három vándorgyűlés szervezésében, előkészítésében, program összeállításában vett részt. Az egyesületben és szakmai körökben ismertségét és elismertségét azzal teremtette meg, hogy példamutató elkötelezettsége mellett a szakmai hozzáértése, az önzetlen tenni akarása határtalan empátiával párosul. Nyugdíjazását követően is szorgos és aktív résztvevője az egyesületi rendezvényeknek.

*** Pálfi Zoltán A BME Villamosmérnöki Karán végzett 1959-ben. A Különleges Víllamosgépgyárban kezdett dolgozni, majd 1961-től a Bláthy Ottó Villamosgépgyárban a kisteljesítményű villamos gépek valamennyi fajtájának tervezésével és mérésével foglalkozott. 1964-ben az Egyesült Villamosgépgyárban ( EVIG ) lett vezető tervező, majd a Különleges gép ill. Ipari elektronika Fejlesztési Osztály vezetője. Ez idő alatt 1966-ban a BME-n irányítástechnikai szakmérnöki oklevelet szerzett. 1971-1985 között fejlesztési főosztályvezető a villamos gép szabályozó, daruvezérlő, vasúti fő- és segédüzemi berendezések, szinkron gépes aggregátok területén. Részt vett az állandó mágnesű szervomotorok licenchonosításában, az első atomerőművi átrakógépek villamos berendezésének és a CNC szerszámgépek hajtásainak kifejlesztésében. 1985-1990 között fejlesztési főmérnökként dolgozott, egyidejűleg 1986-1987-ben műszaki igazgató is volt. Ebben az időszakban a cég több BNV Nagydíjat és alkotói díjat nyert. Ez időszakban Munka Érdemrend kitüntetésben részesült. 1990-től 1995-ig az EVIGTERV Kft.


34

ügyvezető igazgatója, majd 2001-ben történt nyugdíjazásáig ismét az EVIG Kft. fejlesztési főmérnöke volt. 1962-ben kapcsolódott be a műszaki felsőoktatásba. Először a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumban, majd a Felsőfokú Villamosgépipari Technikumban óraadóként, később mellékfoglalkozásban tanított. 1969-től a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán mf. adjunktusként dolgozott. Több jegyzet szerzőjeként és lektoraként, továbbá laboratóriumok kialakításában való közreműködéssel vett részt a főiskola tevékenységében. 1997-ben címzetes docens elismerést kapott. Jelenleg az Óbudai Egyetem - KKVK ny. megbízásos oktatója. 1960-tól tagja a MEE-nek. A szakmai területek felfutó időszakában – 20 éven keresztül – a „Tirisztorok és félvezetők alkalmazása”, valamint a „Villamos hajtások” munkabizottságokban dolgozott, így 1970 és 1990 között valamennyi Erősáramú Elektronika Konferencia szervezésében részt vett, és más szakmai konferenciák, vándorgyűlések előadója volt. 1991-től a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály IB tagja, jelenleg elnökségi képviselője. A szakmai díjbizottságok tevékenységében 1998 óta vesz részt. 1992-1998 között az EVIG Üzemi Szervezet vezetője. Kitüntetései: 1994-ben Liska-díj. Szakmai és társadalmi tevékenységéért 2003-ban Elektrotechnika Nagydíjban részesült.

Déri-Díj Dr. Hunyár Mátyás 1938-ban Szegeden született. Kitüntetéses villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem erősáramú szakán szerzett. A kandidátusi fokozatot 1978-ban nyerte el. 1963-tól a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszéken dolgozik (ma Villamos Energetika Tanszék). Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézetében félállásban, tudományos munkatársként dolgozott 1971-1974 között. A Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese 1994-től 1998-ig. Kutatási területe: energiatakarékos villamos hajtások, nagyteljesítményű inverteres táplálású aszinkron motorok, szélerőművek villamos rend-

szerei, különös tekintettel a szélturbina-generátor rendszer optimális tervezésére és szélerőműparkok optimális teljesítményszabályozására. Legújabban a szélerőmű-hidrogén hibrid rendszerek működésével és tervezési kérdéseivel foglalkozik. Egyesületi tagságai: MEE, IEEE, MET, a Magyar Szélenergia Társaság alelnöke. Szerzője, illetve társszerzője 11 könyvnek/tankönyvnek, számos folyóiratcikknek (közte kb. 20 Elektrotechnika cikknek) és konferencia előadásnak, továbbá több szabadalomnak. 1991-ben Invenció Díjat, 1992-ben Zipernowsky-díjat kapott. 2000-2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. 2006-ban kitüntették a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszttel. 2009-től címzetes egyetemi tanár.

*** Dr. Veszprémi Károly 1960-ban Győrött született. Kitüntetéses villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen erősáramú szakon 1984-ben, kandidátusi (PhD) fokozatot 1994-ben, MTA Doktora fokozatot 2010-ben szerzett. A doktori képzés után 1987-ben kezdett dolgozni a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszékén. Tanszékvezető helyettes volt 1996-2001 között, majd tanszékvezető 2001-2002 között. Jelenleg a Villamos Energetika Tanszék Villamos Gépek és Hajtások Csoportjának vezetője egyetemi tanárként. Oktatási és kutatási területei: Szabályozott villamos hajtások: Áramirányítós váltakozóáramú hajtások. Mikro-számítógépes irányítású villamos hajtások. Modern szabályozási elvek váltakozóáramú hajtásokban: mezőorientált szabályozású aszinkronmotoros hajtások; fordulatszám-érzékelő nélküli villamos hajtások; közvetlen szabályozások; áramvektor

szabályozások. Energiatakarékos szabályozások: Feszültségszabályozott váltakozóáramú hajtások. A megújuló energiák villamos hajtásai. Villamos hajtások szimulációja. Tisztségei: MTA Köztestületi tag 1995-től. MTA Elektrotechnika Bizottságának választott tagja 2002-től. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szakbizottságának elnöke 2008-tól. Egyesületi tagságai: MEE-tag hallgató kora óta. 2004 -től IEEE Industrial Electronics Society, Industry Application Society tag, IEEE IAS Hungarian Chapter, alapító tag. Díjak, elismerések: Siemens Kutatói Díj 1999; Az Év Környezetirányítási Szakirodalmi Díja 2001; Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 1998-2001; Széchenyi István Ösztöndíj 2001-2004; E.ON Scientific Award 2008 és 2010, MEE Nívódíj 2009. Publikációi: Közel 100 tudományos publikáció, 5 könyvfejezet, számos folyóiratcikk (jelentős számú az Elektrotechnikában), számos cikk és előadás magas színvonalú külföldi konferenciákon. Rendszeres bíráló színvonalas folyóiratoknál (az Elektrotechnikánál is).

nívóDíj Farkas András Középiskolai tanulmányait a Bláthy Ottó technikumban (1964), az egyetemet a BME Villamosmérnöki Kar erősáramú automatizálási szakán végezte (1970). BME Irányítástechnikai szakmérnök oklevelet szerzett (1977). 1970-óta a Kandó Főiskolán, illetve jelenleg az Óbudai Egyetemen a Kandó Villamos Kar Automatika Intézetében dolgozik, mint főiskolai docens és 2000-óta a Villamosgépek szakcsoport vezetője. Oktatási területe a villamosgépek szaktárgy, valamint a robotok és CNC gépek modul, ezeken a területeken előadásokat tart és labo-

***

Dr. Fazekas András István

Budapesten született 1954-ben. Okl. gépészmérnök, okl. tanár, energiagazdálkodási szakértő. Tanulmányai: Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Gépészmérnöki Kar (1978); Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Bölcsészettudományi Kar (1984); Egyetemi doktorátus: Eötvös Loránd Tudományegyetem (1988), PhD fokozat: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (2011). Szakmai továbbképzések: Integrated Energy and Electricity Planning Training Course (International Atomic Energy Agency, Argonne National Laboratory (Illinois, USA)), (1992. szeptember-december). Munkahelyek: Az államvizsgát követően tíz éven át, 1988-ig az Energia-


ratóriumi gyakorlatokat vezet. Szakmai munkája során 12 könyv és jegyzet, illetve 12 cikk írásában vett részt szerzőként vagy társszerzőként. Két könyvük elnyerte a Műszaki Könyvkiadó Nívódíját (1979, 1980), egy jegyzetük pedig Főiskolai Nívódíjas lett (1984). Társszerzőként 1985-ben az Elektrotechnikában megjelent cikkük alapján Zipernowsky-díjat kapott. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja 1970 óta, hosszabb ideig dolgozott a Villamos hajtások munkabizottságban, majd 1991-től a főiskolán illetve az egyetemen működő üzemi szervezet titkára. Részt vesz Automatizálási Szakosztály munkájában. Egy cikluson keresztül az Egyesületi Elnökség tagja volt. 2005-ben Kandó-díjat kapott. Az egyesület által szervezett oktatási konferenciákon, vándorgyűléseken rendszeresen részt vesz, előadást tart. 1992-től az Elektrotechnika folyóirat rovatszerkesztője.

35

gazdálkodási Intézetben (EGI) tervező mérnök. 1988 óta a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél (MVM Zrt.) dolgozik. Szakmai tevékenységi terület: Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű termeléstervezése, termelésoptimalizálás, erőműrendszerek bővítéstervezése, hosszú távú, legkisebb költségű erőmű-építési program kialakítása, rendszerszintű optimalizációs számítások, integrált forrástervezés, erőművi projektek komplex vizsgálata. Egyesületi tagságai: ETE, MET, MKET, MEE, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság egyik alapítója. Oktatási tevékenység: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) és a Madridi Műszaki Egyetemen (UPM) oktat 2007 óta. Publikációs tevékenység: Több könyve (Akadémiai Kiadó, MAFE, stb.) és nagyszámú szakcikke jelent meg Magyarországon és külföldön. Kitüntetései: Több pályázati első díj, Segner András János-díj (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (2006)).

Schulz Gábor 1961. március 4-én született Vácon. Matematika tagozatos általános iskolai osztály után a váci Madách Imre Gimnázium matematika tagozatán végezte középiskolai tanulmányait. 1985-ben jeles eredménnyel diplomázott a BME Villamosmérnöki Karának Automatizálási Tanszékén. Diplomáját mikroprocesszoros HWSW témából védte meg. 1985 szeptemberétől a váci HAGY elektronikai csoportjának csoportvezető-helyettese fejlesztő mérnökként. Az ipari, világítástechnikai elektronikával itt került kapcsolatba. Kapcsolóüzemű tápegységek, elektronikus előtétek, gyújtók fejlesztésével foglalkozott. Szerzőtárs egy – a tranzisztorok vezérlésére vonatkozó – 1640/88 sz. szabadalomban. A szabadalom alapján tápegységek, lámpaelőtétek tízezres szériában készültek. Vezetésével kerültek kifejlesztésre az időzítővel ellátott gyújtókészülékek. Ennek piaci sikere nagymértékben hozzájárult a hazai nátriumlámpás világítás európai színvonalra emeléséhez. 1992-ben barátaival megalapították a Lightronic Világítástechnikai és

Elektronikai Kft.-t. A Lightronic Kft.-ben a termékfejlesztést vezette és vezeti jelenleg is. 2008-tól kifejlesztett egy energiatakarékos teljesítmény-visszaszabályzós elektronikus előtétcsaládot. 2009-től a LED-es lámpatestekhez tervezett tápegységeket, melyeket azóta számos területen alkalmaznak Rendszeresen publikál az Elektrotechnika és a Világítástechnika című szakmai lapokban. Rádióamatőr hobbijával kapcsolatban több cikke, ill. cikksorozata jelent meg a Rádiótechnikában. 1999-ben egy addig még nem publikált témájú, többrészes cikkéért az „Év Szerzője” címet kapta. Rendszeresen részt vesz a szakmai oktatásban: Előadást tartott a rendkívül sikeres ELI program keretében, valamint a VTT által hálózati karbantartóknak szervezett tanfolyamokon. Az Óbudai Egyetemen folyó Világítástechnikai Szakmérnök képzés keretében többször tartott előadást, ill. megbízták a „Világításszabályozás” tantárgy előadásával. A MEE Egyesületi Tanácsában volt VTT delegált. A VTT-ben 2000-2003 között oktatási ügyekért felelős alelnöknek választották. Jelenleg a VTT Gazdasági Felügyelőbizottságának tagja. 2007-ben Kandó-díjban részesült.

*** Peresztegi Sándor 1952. április 5-én születtet Sümegen. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen 1976-ban fejezte be, az erősáramú szak Villamosgépek és Készülékek ágazaton 1976 -1991 között a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán dolgozott a Villamosgépek Tanszéken tanársegédként, majd adjunktusként. Feladata volt a villamosgépek tárgy oktatása, mérések és krétás gyakorlatok vezetése, szakdolgozatok konzultációja. Oktatói munkáján túl TDK dolgozatokat vezetett. Elnyerte a Kiváló Oktatói címet. 1991-től 2007 szeptemberéig a villamosiparban helyezkedett el.

A Delco Remy Kft.-nél az ún. DC motor család fejlesztésén dolgozott. Az A.O.Smith Kft.-nél a Villamos Labor vezetője, ahol hagyományos és energiatakarékos aszinkron motorok speciális típusméréseit is végezték. 2007 szeptemberétől a Budapesti Műszaki Főiskolán mestertanári beosztásban oktatja a Villamosgépek, CAD 3D és FEMM tárgyakat. Hallgatói csapataival 2009-ben és 2010-ben a Bosch cég országos ill. nemzetközi Elektromobil versenyein 2., 3. és 4. helyezéseket értek el. Közel egy tucat szabadalomnak társszerzője, illetve szerzője. Az El-GO márkanevű akkumulátoros jármű társszerzője. 1985-től a MEE tagja, 1991-ig a Kandó Üzemi Szervezet titkára, 1998-tól a VILLGÉP Szövetségnél, 2008-tól pedig újra a Kandó üzemi szervezetnél tag.

Minden jutalmazottnak köszönjük az odadó, lelkiismeretes munkáját, bízva abban, hogy mindig lesznek követôik. Szívbôl gratulálunk az elismeréshez! Szerkesztôség

Megjelent Olajos Péter „Konzervatív zöldség” című könyve Hogyan férhet össze a zöld- és a konzervatív politika? Ezt a kérdést feszegeti Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitkáért felelős helyettes államtitkára által írt könyv. A szakpolitikus a Konzervatív zöldség című kötet bemutatóján elmondta, „míg az ökopolitikai pártok globalizációellenes nézeteket vallanak, a konzervatív irányvonal elfogadja, hogy létezik globalizáció, és ennek adottságait próbálja kihasználni". A szerző rámutatott: bár az elmúlt 30 évben erősödött a környezetvédelem politikai vetülete, de annak alakításában a zöldpártok marginális szerepet játszanak. A nagy környezetvédelmi döntéseket a konzervatív és a szociáldemokrata erők hozták meg világszerte. Olajos Péter kifejtette, korábban EP-képviselőként, a környezetvédelmi és klímabizottság tagjaként szerzett tapasztalatait, élményeit igyekezett egyetlen könyvbe sűríteni.


36

A kötet első része inkább elméleti, enciklopédikus jellegű. Ezt követően áttekintést ad a történelmi előzményekről, amelyek az ökológia és a technológiai fejlődés közötti kölcsönhatások révén a mai napig alapvetően meghatározzák a zöldpolitikai gondolkodás és cselekvés irányait. Az első rész zárófejezete foglalkozik a „konzervatív zöldséggel”, azaz a zöldpolitika konzervatív bázison folytatott gyakorlatával, kísérletet téve az elvi alapok felvázolására, a politikai célok és feladatok megfogalmazására. A mű második része a gyakorlati feladatokat rögzíti, a végrehajtáshoz szükséges eszköz- és feltételrendszert mutatja be, a zöldpolitika európai helyzetét és jelentőségét pártpolitikai dimenziókban vizsgálja. Majd áttekinti egy zöldebb állam és egy zöld közigazgatás ismérveit, létrehozásának és működtetésének lehetőségeit. Dékány Lóránt

Energetikai Szakkollégium

Tanulmányi verseny 2011 Az Energetikai Szakkollégium Egyesület idén harmadik alkalommal szervezte meg középiskolásoknak szóló energetikai témájú tanulmányi versenyét. A versenyre az előző évektől eltérően nemcsak magyarországi, hanem határon túli, magyar tanítási nyelvű középiskolák diákjai is jelentkezhettek. A verseny a korábbi évekhez hasonlóan három fordulóból állt. Az első - kétrészes forduló során a csapatok a szakkollégium honlapján keresztül tesztkérdéseket, illetve rövidebb, egyszerű számolást igénylő feladatokat oldottak meg. A verseny első része 3 hétig tartott, ezután derült ki, melyik az a 20 csapat, amelyik továbbjutott a tanulmányi verseny következő fordulójába. A második fordulóban a háromfős csapatoknak két esszét kellett megírniuk. A maximum 10 oldal terjedelmű munkák témája a fosszilis energiahordozók szerepéhez, valamint az otthoni villamosenergiafogyasztás csökkentéséhez kapcsolódott. A beküldött dolgozatokat idén is a szakkollégium pártolói tagságából delegált zsűri bírálta el. Az esszéket több szempont alapján pontozták. A zsűri nem csak a tartalomra fordított figyelmet, fontos volt, hogy a munka külalakja és stílusa megfelelő legyen, a csapatok hiteles forrásokból dolgozzanak. A továbbjutó 10 csapat 2011. április 15-én mérte össze tudását a budapesti Elektrotechnikai Múzeum épületében. A helyszíni döntőn nemcsak a második fordulóban beküldött esszék megvédésére került sor, hanem a diákoknak sokszínű és érdekes versenyszámokban kellett megállniuk helyüket. A számolásos feladatokon kívül többek között villámkérdések megválaszolása, termoelem építése, fizikai jelenségek magyarázata és egy esettanulmány elvégzése is a feladatuk volt. A csapatok az esszéjüket egy szakmai bírálóbizottság előtt prezentálták, majd a felmerülő kérdésekre válaszoltak. Idén a zsűriben a MOL Nyrt.-t dr. Keresztényi István, a Dalkia Energia Zrt.-t Skutnik Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet pedig dr. Zsebik Albin és Kimpián Aladár képviselte. A végeredmény az első és második fordulóban, valamint a döntőn szerzett pontok alapján született meg. Az első helyet a tavalyi második helyezett csapat, az EnerGyík (csapattagok: Berghammer Tamás, Czupy Gergely, Nagy Csanád) nyerte el. A második helyezést a Watts’sons csapat (csapattagok: Balogh Mihály,


37

Fekete Zsófia, Varga Benedek) érte el, míg a dobogó harmadik fokára a Szuper csapat (csapattagok: Marton Gergely, Pethő Alex, Vági Petra) állhatott. Ezúton is szeretnénk minden lelkes csapatnak megköszönni a több hónapos kitartó munkáját! Ebben az évben sem csak a csapatok részesültek jutalmazásban, hanem a versenykiírásnak megfelelően az a három iskola is, amelyik a legtöbb csapatot delegálta az első fordulón legjobban teljesítő csapatok közé. Így az eredményhirdetésen a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, valamint a pápai Türr István Gimnázium és Kollégium képviselője is átvehette az intézményt megillető nyereményt. A döntőre ugyan nem jutott be csapata, de a harmadik helyezést az iskolák közül a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola, Sportiskola nyerte el. Ruzicska Erzsébet Energetikai Szakkollégium Egyesület

F eladv á n y ok j á t é kos

szakma i smere t

4. Rejtvény helyes megoldása Miért használnak hidrogént a szinkron generátorok hűtésére? C) Mindkét fenti előny miatt A generátorok hűtésére levegő nem célszerű, mert az oxigén táplálná az esetleg keletkező tüzet, ezért először nitrogént használtak. A ventillációs veszteséget könnyebb gázokkal lehet csökkenteni ezért a hidrogén, vagy a hélium lenne alkalmas. A hélium vagy más nemes gáz azonban túl drágák lennének erre a célra. A hidrogén ugyan közismerten tűzveszélyes gáz, de csak oxigén jelenlétében, viszont önmagában nem táplálja az esetleges tüzet a generátorban. További előny, hogy kedvező a hőátviteli képessége, tehát a hűtés szempontjából is előnyös A helyes választ beküldők: Poór István Egyéni vállalkozó 9700 Szombathely, Rumi út 23/a Brenner Kálmán [[email protected]] Balatonalmádi Gratulálunk: Szerkesztőség 5.Rejtvény A felsoroltak közül ki volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára? A) Csáki Frigyes B) Kovács Károly Pál C) Liska József

Beküldési határidő: július 20.

az [email protected] email címre

szemle Szemle szemle szemle

Még csak álom az okos mérő

Az okos mérők olyan, távolról is vezérelhető elektronikus berendezések, melyek a háztartás áram-, gáz-, távhő- vagy vízfogyasztásról telefon-, illetve rádióhálózaton keresztül adatokat továbbítanak a szolgáltató felé – tájékoztatta lapunkat a lakossági áram- és gázszolgáltatást is végző E.ON Hungária. Okos mérőóra Az ilyen mérő informálja a fogyasztót a felhasznált termék díjáról és az annak megtermelésével járó szén-dioxid-kibocsátásról. Emellett lehetőséget nyújt a majdani rugalmasabb tarifarendszerhez alkalmazkodó fogyasztásra. A cég országos szinten 200 milliárd forintra taksálja a bevezetés költségeit. Azt még nem sikerült tisztázni, hogy ezt a terhet végül ki viselje. A Tigáznál úgy fogalmaztak: a távoli jövőben, amikor már konkrétan lehet beszélni a bevezetésről, meg kell határozni a rendszerek kialakítási és tulajdonosi felelőseit. A külföldön próbaüzemben használt mérők távoli ki- és visszakapcsolást a magyar szabályozás egyelőre nem engedi – szögezik le. Az Energiahivatal és a Világbank támogatásával készült tavalyi tanulmány felveti a kérdést, hogy ez honi körülmények között egyáltalán megtérül-e. A magyar piacon gyakorlatilag nincs nagy tömegben megvásárolható eszköz. Sőt még a vele szemben támasztott műszaki, adatszolgáltatási, elszámolási követelményeket sem határozták meg. A Tigáz területén 25-30 próbamérő üzemel. Jelenleg nem ismernek olyan megoldást, amely a lakossági igények tömeges kiszolgálására gazdaságosan telepíthető és üzemeltethető. Ugyanakkor folyamatosan keresik ennek lehetőségeit. Az EU által rendkívül erőteljesen szorgalmazott okos mérőkből az E.ON adatai szerint Olaszországban jelenleg 32 millió üzemel. Ennek fő oka az országban elharapódzott energialopások megakadályozása. Mivel Svédországban kötelező a havonkénti leolvasás, ott minden háztartásban működik okos mérő, mert ez így jobban megérte a szolgáltatóknak. Ma már mindkét országban bevezették az óránkénti áramtarifát. A németek is kipróbálták Az E.ON Bayern 2008-ban indított egy projektet, melynek során 10 000 gáz- és áramfogyasztást mérő intelligens számlálót szereltek fel Németország legdélebbi tartományában. Az E.ON konszernen belül az okos méréshez kapcsolódó tapasztalatok összegyűjtése és kiértékelése, valamint az új feladatok meghatározása egyetlen társaságnál, az E.ON Metering GmbH-nál összpontosul. A 2009 nyarán megalakított társaság kínálatában a tanácsadástól, a felszerelésen át a kiegészítő szolgáltatásokig minden, az okos méréshez kapcsolódó szolgáltatás megtalálható. Forrás: Népszabadság (2011. 05. 20.)

Dr. Bencze János

Új típusú elektromos autót mutattak be Japánban

Új típusú elektromos meghajtású autót konstruált egy japán cég, a jármű minden kerekét külön motor hajtja, és több mint 300 kilométert képes megtenni egyetlen feltöltéssel. A SIM-Drive cég, amelyet az autó tervezője, Simizu Hirosi professzor alapított, 2013-ig szeretné elkészíteni a prototípus sorozatgyártásra alkalmas változatát. A sajtóbemutatón elmondták: a nagyobb teljesítmény a kerekekbe helyezett motoroknak, és az igen könnyű karosszériának köszönhető. A tesztelés során a villanyautó egyetlen feltöltéssel 333 kilométert tett meg.


38

A modell kidolgozására irányuló projektet 34 japán autóipari cég és más gazdasági szervezet támogatta, köztük szerepel a Mitsubishi, az Isuzu, a Tepco energiaszolgáltató és az IHI nehézipari cég. A jármű tervezői vállalkozót keresnek a sorozatgyártásra. A SIM-Drive megkezdte a munkát egy másik elektromos autó prototípusán is - közölte a cég egyik illetékese. Az utóbbi projekt támogatói között megtalálható a PSA Peugeot-Citroen, valamint a Dassault Systemes, ami szimulációs technikák kidolgozására specializálódott. A japán autóipar több cége is a teljesen elektromos meghajtással közlekedő járművekben keresi az autóipar jövőjét. A Nissan 2010-ben dobta piacra Leaf nevű modelljét, amely elvben 160 kilométert is megtehet egyetlen feltöltéssel. Ez lehetővé teszi a mindennapos városi használatot, de a típus elterjedését fékezi, hogy kevés akkumulátorfeltöltő állomás áll rendelkezésre, és ma még az akkumulátor is igen drága. Forrás: MTI 2011. május 19

Dr. Bencze János

Ad is, vesz is áramot a Google

A nagy áramfogyasztók egy idő után elérik azt a felhasználási szintet, hogy nemcsak fogyasztóként, hanem kereskedőként is érdemes jelen lenniük a villamosenergia-piacon. 2006ban még csak azt jelentette be a Google, hogy Mountain View-i főhadiszállását 1,6 megawatt összteljesítményű napelemmel fedi le. A terv szerint a cellák harminc százalékkal csökkentik az irodaház energiaigényét. 2010-ben a cég még jobban elkötelezte magát a megújuló, zöld energia mellett. A Google 38,3 millió dollárt fektetett be a NextEra Energy Resources nevű vállalatba, amelynek szélerőműfarmjai 170 megawatt energiát termelnek. Ez a mennyiség 55 ezer háztartás - egy nagyobb magyar város - ellátására elegendő. A Google céljai között szerepel, hogy 2012-re a felhasznált energia ötven százalékát megújuló forrásból fedezzék.

Automatikus vasútvezérlő rendszer a pekingi metróhoz

A Siemens, amely eddig is beszállítója volt a pekingi metrónak, annak bővítésre kerülő vonalához a Trainguard MT automatikus vonatbefolyásoló szállítására kapott megbízást a kínai infrastruktúra üzemeltető Beijing Mass Transit Railway Construction Administration Co-tól. A 2008-as olimpiára megépült 10es vonal, amelyeken már eddig is a Trainguard MT vonatbefolyásoló rendszer volt felszerelve, kifogástalanul működött. A tervezett bővítéssel a 10-es vonal 23 állomással, 32 km hosszú lesz és ezzel Peking délnyugati részét 2012-ig összeköti a meglévő metróhálózattal. Ez egyúttal a világ leghosszabb sínen járó járműés vágányhálózata, amelyen az automatizált vasútvezérlést rádió adó-vevő rendszerrel oldják meg. (Communication-Based Train Control CBTC), lásd ábrát. E&í heft 11. 2010.

Szepessy Sándor

20 ÉVES A VÁV UNION

A SZAKÉRTELEM FORRÁSA A VÁV UNION Kft. alapítói húsz évvel ezelőtt célul tűzték ki, hogy az 1950-ben létrehozott Villamos Állomásszerelő Vállalat (VÁV) szellemi örököseként az iparág hagyományait a korszerű vállalkozás értékrendjével ötvözve folytonosságot és kiváló minőséget képviseljenek a villamosenergia-ellátás területén. A VÁV UNION azóta is folyamatosan arra törekszik, hogy mindig jelen legyen a technikai haladás aktuális húzó ágazataiban megvalósuló villamos ipari projektekben, az adott kornak megfelelő magas műszaki színvonalú és biztonságos energiaellátás kivitelezésében. MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK A VÁV UNION üzleti stratégiáját a villamos energiaellátás – tervezés, gyártás, helyszíni kivitelezés – területén jelentkező minőségorientált és testre szabott megoldások iránti keresletre alapozza külön kiemelve az erősáramú kapcsoló berendezések tervezését és gyártását, valamint a számítógépes mérésadatgyűjtő- és felügyeleti rendszerek fejlesztését és kivitelezését, a területhez kapcsolódó karbantartási és szerviz tevékenységgel kiegészítve. MEGBÍZHATÓ, RUGALMAS PARTNER A vállalat szervezeti felépítése biztosítja, hogy ügyfelei problémáira szabott, költséghatékony megoldásokat nyújtson és hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolatokat építsen. Folyamatosan növekvő, mintegy 2 milliárd forintos forgalmával a VÁV UNION Kft. hazánkban előkelő helyen áll az erősáramú iparág világcégeivel folytatott versenyben. A VÁV UNION Kft. fennállásának húszéves jubileuma alkalmából megújítottuk arculatunkat. Kérjük, látogassa meg megjelenésében és tartalmában is megújult weboldalunkat!

www.vavunion .hu

MINŐSÉG A VILLAMOS FŐVÁLLALKOZÁSBAN

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 58. Vándorgyűlés,

ás + fe at

nnová +i

Kutatás + Fejlesztés + Innováció

esztés jl

ó ci

Mottó:

Konferencia és Kiállítás

Ku t ó ci

ás + fe at

nnová +i

esztés jl

Ku t

Időpont : 2011. szeptember 14-16.

Helyszín: Szeged, Hunguest Hotel Forrás**** H-6726 Szeged, Szent-Györgyi A. u. 16-24.

A Vándorgyűlés fő támogatója: EDF-DÉMÁSZ Zrt. A Vándorgyűlés szakmai programja és a jelentkezési lapok e lapszám melléklete További részletek a www.mee.hu/tagoknak/vandorgyules weboldalon Információ: Szelenszky Anna, Telefon: 06-1-312-0662, mobil: 06-30-490-8804 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. e. www.mee.hu

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents