elektrote FF
A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY 1908-BAN
Rower/Full Solutions
MÁSODRENDŰ RENDSZERBŐL SZÁRMAZTATOTT SOKVÁLTOZÓS, VÉLETLEN RENDSZER STABILITÁSA A HATÁRKERESZTEZŐ VILLAMOSENERGIASZÁLLÍTÁSOK TARIFAMEGHATÁROZÁSA KÉTOLDALRÓL TÁPLÁLT SZÉLGENERÁTOROK OPTIMÁLIS TERVEZÉSE
2003/12 9 6 . ÉVFOLYAM
szerfejicsztési és Fövóllolkozási Kff. 1039 Budapest, Nagyvirad ulca. 11 17. Telefon: 2400-350 Fax: 2400-349
VILLAMOS MŰSZERE
. muHimétsrtk, lakatfogók, oucilloukópok, függvény geno|i*orolcStefcvenciamérőfc, tápüységek
IJELZOK, ÁRAMVÁLTÓK MÉRŐÁTALAKÍT
: www.powerstar.hu. E-maii:
[email protected] TMS [TfciEODM »OüUtS SYSTEM] ENERGIAELLÁTÓ RENDSZEREK Rendszer jellemzők: 1 19" szekrénybe építhető • Nagy megbízhatóság • Az egységek párhuzamos üzeme • Power Management System • Hőmérséklet-kompenzáció ntelligens felügyeleti rendszer Távfelügyeleti lehetőság RS-232 és RS-422 interface
ELTETO ESZKÖZÖK 1EK KARBANTARTA KALIBRÁCIÓS CÉLO
Napelemes rendszerek
• Mikroszámítógépes rendszervezérlő egység • önálló áramforrás, energiatárolási lehetőséggé (pld- sziklás hegytetőn mikrohullámú állomás részér • Kisegítő áramforrás, hálózati visszatáplálássa
* magyar termek I * hazai gyártás
C+D Automatika Kft.
1181 Budapest, Földvári u. 2. Tel-: 282-9876, 282-9896. Fax: 282-3125 E-mail:
[email protected]'
rendszerünh
karácson
m.schneider-hungaria orOtáramu, műszaki, kereskedelmi és Siolrj. kft. 1039 Budapest, Attila u. 31-33. le:.. 210-2000 Fax: 240-2001
%eitcmeá %vuU4o«fí ttumcjkeáet édWaátap ti}
/Hindin kiioés U0tfftUitikmtk MtlUma ünnepeiket és sikerekben QAZ^AQ iizUU éoH ktoámmmk!
ERŐSÁRAM 2001 Kft. 6724 Szeged, Cserzy Mihály u. 23. E-mail:
[email protected] Telefon/fax: 62/424-310; 324-456
OBO BEITCRMANN Hungory K
2347 Bugyi, Ali&úda 2. Tel.: 29/349-000 Fax; 29/349-100 E-mail: infa.hungary©obo-bettBrmann.«*n
1138 Bp.. Váci út 152-156 Tel.: 443-2168 Fax: 443-2229 Kattintson ránk: www.abb.hu
A M A G V A R ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA QRGAN OF THE H U N G Á R I Á N ELECTROTECHNICAL A S S O C I A T 1 0 N
elektrotechnika 96. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM
!W3. DECEMBER
Szerkesztőbizottság
Tartalom
Elnök: Dr. Szentirmai László
JUHÁSZ MIHÁLY: Másodrendű rendszerből származtatott sokváltozós, véletlen rendszer stabilitása
330
BÜRGEft LÁSZLÓ. SULYOK ZOLTÁN: A hatarkeresztezo villamosenergia-szállítások tarifameghatározása
334
Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Bognár Sándor, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth József, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Kovács Ferenc, Kőmíves István, Dr. Krómer István, Dr. Lantos Tibor, Dr. Madarász György, id. Nagy Géza, Ortaylmre, Schachinger Tamás, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ásgoston Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest V., Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail:
[email protected] http://www.mee.hu
DR. HUNYÁR MÁTYÁS, DR. SCHMIDT ISTVÁN: Hátoldalról táplált szélgenerátorok optimális tervezése Világítástechnika Villamos fogyasztóberendezések Technikatörténet
Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Szabványosítás
Felelős kiadó: Lernyei Péter
Egyesületi élet
Főszerkesztő: Dr. Kádár Péter
Szemle
Főszerkesztő-helyettes: Dr. Vetési Emil Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa A Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület [MATE] képviselője a Szerkesztőségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztők: Byff Miklós Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Sitkéi Gyula Technikatörténet Haász Ferenc Világítástechnika ifj. Rieger Vilmos Egyesületi élet Dr. Mihálkovics Tibor Villamos energia Tóth Elemér Villamos gépek Somorjai Lajos Szabványosítás Hauser Imre Hírek Szepessy Sándor Szemle Dr. Szandtner Károly Oktatás Előfizethető: a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 4200 Ft+ÁFA, egy szám ára: 350 Ft+ÁFA Egyes lapok korlátozott számban a kiadóban beszerezhetők. Nyomda: Csathó és Társa Nyomdaipari Kft. Eger Felelős vezető: Csathó Emil igazgató Index: 25 205 HU ISSN 0367-0708 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések és a PR cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Adógazgatási szám: 19815754-2-41 MEE a member of
E*V*R*E*L CsnHMioft a Kallón* Socftün d BUCKK* (mmtn of Éiifoos
339
Hírek Portré: Dr. Boross Norbert 2 0 0 3 . évi tartalom
Contents M. JUHÁSZ: Stability of Multi Variable Accidental Systems Derived from Secondary Systems
330
L. BÜRGER, Z. SULYOK: The CBT Mechanism
334
DR. M. HUNYÁR, DR. I. SCHMIDT: The Optimum Design of Two Side Supplied Wind Generators
339
Lighting Technics Electric Consumer Equipment History of Technics Standardization Association's Life Review News Portrait: Dr. Norbert Boross Contents 2003
330 elektrotechnika
TUDOMÁNY ES KUTATÁS
Másodrendű rendszerből származtatott sokváltozós, véletlen rendszer stabilitása JUHÁSZ MIHÁLY oki. villamosmérnök, doktorandusz. BME Összefoglalás A cikk az egyszerű kéttárolós lengő tag egyenletének véletlen, n résztvevőt tartalmazó esetre való kiterjesztését tárgyalja. A rendszer elemei kölcsönösen hatnak egymásra és önmagukra is. Ac>0 konstans azt fejezi ki, hogy a résztvevők mennyivel erősebben hatnak önmagukra, mint a többi résztvevőre. A résztvevők viselkedéséről feltesszük, hogy nem egyforma, de mégis egy bizonyos átlag körül ingadozik. A viselkedést leíró kéttárolós lengő tagok paraméterei
a\fn, akkor a rendszer stabil, azaz amennyiben az elemek sokszínűsége egy bizonyos korlátot túllép, a rendszer instabillá válik.
helyett technikai okokból ugyanezen változók összegét szerepeltetjük a modellben. Ily módon a rendszer a & (i=l...n+l) úgynevezett strukturális változók segítségével írható le: Í,+l=A„+l+Bu,
ahol B a bemeneti mátrix. A másodfokú rendszer y, állapotváltozói és az (n+l)-Qá fokú rendszer £ állapotváltozói közötti kapcsolatot a következő, vetítéseken alapuló eljárás teremti meg. Az A=An+i=(ajj) rendszermátrix n résztvevő esetén a következő (n+1) rendű négyzetes mátrix, ahol a c>0 állandó szerepe a későbbiekben válik világossá. T]
(
Ti '
Klasszikus probléma Az utóbbi évtizedekben a dinamikus rendszerek kutatása a visszacsatolt szabályozási rendszerek, azon belül is főképpen a nemlineáris rendszerek vizsgálata felé fordult. Sok esetben bizonyos konkrét alkalmazások elemzése volt a cél. A jelen cikk témája általánosabb, megkíséreljük kiterjeszteni a klasszikus lineáris elméletet a véletlen nagyméretű rendszerek esetére. A nemlineáris problémák egyenlete - linearizálás után gyakran a másodrendű lineárisan visszacsatolt rendszer differenciálegyenletének alakját ölti, ahol Th T2 a rendszer két időállandója, y a kimenőjel, u pedig a rendszer gerjesztése:
An+I =
\
dt
T,
T,
Ti
Ti
n
n
Tj
T,
T,
Ti
Ti '
Ti
n
T,
T,
T,
n
Ti
Ti
Ti
Ti
n
n
n
0
\
n
J
Látszik, hogy az A mátrix 2X2 blokkot tartalmaz: A2í=(al
dt2
(1)
i=
Megmutatjuk, hogy a (1) egyenlet n2 darab egyenlet összegeként is előállítható. Legyen P, a következő vetítő mátrix [5]:
+y=u
A rendszer stabilitásának elégséges feltétele, hogy a két időállandó pozitív legyen. Vizsgálataink során mi is ezzel a feltételezéssel éltünk. Mint az jól ismert, ez az egyenlet a következő kétváltozós elsőrendű differenciálegyenlet-rendszerre vezet:
0
0
0
0
0
0
0
0
\
(1)
*
1
l\
0
0 T
ahol yh y2 a rendszer állapotváltozói. Az egyenlet egy tömegpont viselkedését írja le az állapottérben (helyzet, sebesség). A vizsgált rendszer Sokkal bonyolultabb helyzettel találjuk szembe magunkat akkor, ha egyetlen tömegpont helyett több résztvevőt tételezünk fel, továbbá feltesszük, hogy minden tömegpont állapota saját magán kívül az összes többi tömegpont viselkedésére is hat. A kölcsönhatások olyan egydimenziós feladatra vonatkoznak, amely több tudományágban is felmerülhet. Ökológiában fajok egy csoportjának viselkedését (pl. egyedszám) tanulmányozhatjuk ilyen módszerrel, ahol a véletlen szerepe biológiai és környezeti szempontokkal egyaránt igazolható. Sok komponensből álló elektronikai rendszer szintén mutathat hasonló tulajdonságokat. Szociológiai vizsgálatok esetén a modell felhasználható csoportok egyedei közötti kölcsönhatások, tömegjelenségek leírására. További alkalmazások képzelhetők el folyadékok turbulens viselkedésének tanulmányozására. Minthogy a rendszer másodrendű összetevőkből épül fel, az n résztvevő mozgását 2n állapotváltozó (n helyzet, n sebesség) segítségével lehet modellezni. Az n darab, helyzetet leíró változó 2003. • 96. évfolyam 12. szám
\
(n)
1 n
amelyre Z^P>=I. Tegyük fel, hogy az í'-edik résztvevő állapottérbeli viselkedését a strukturális változókból alkotott páros jellemzi. A következő egyenlet azj-edik résztvevő i'-edik résztvevőre gyakorolt hatását írja le: n
' "
+1
n '
Vegyük észre, hogy a fenti n2 darab egyenlet összege pontosan megegyezik az eredeti differenciálegyenlet-rendszerrel. Az n2 egyenlet közül n darab a résztvevőknek önmagukra való hatását írja le. Ezen egyenletekben, a főátlóban szereplő c>0 konstans azt fejezi ki, hogy a résztvevők mennyivel erősebben hatnak önmagukra, mint a többi résztvevőre.
TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS Szemléltetés Az egyenletrendszer n=4 résztvevő (tömegpont) esetén a következő alakot ölti: T,
(
Ti
p
_IL
Ti
T, C
Ti
~Tf
~ Ti
Ti
Ti
Ti'"
Tj
]]_
\
T,
~TÍ
T,
T,
i,
Ti
~TÍ
-4
.II 4
4
2
n
Ti
~T\
Ti
n
Ti
12
Hálózati teljesítmény analizátorok
~tf
Ti
n
J
Tápegységek
ahol £,... ^j a tömegpontok sebességeit írja le, míg £j a tömegpontok helyzeteinek összege. 2 A következő 16 (=n ) darab egyenlet a 4 (=n) tömegpont között lévő 16 kölcsönhatást írja le. A (2) egyenlet az első tömegpont önmagára való, a (3) egyenlet az első tömegpontnak a másodikra való hatását írja le stb... A (4) egyenlet a negyedik tömegpont önmagára való hatását írja le: r
\
0 0 0 0^
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
V
T,i
~V2"~
t) 0 0 u 0 1 0 0 0 0
1
c 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4>
1
0
0
0
0
0 T,i
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
L
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0 J
0
0
0
0^
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 1
l
0
0
0
0^
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 1
4j
4J
t
~Tl 0
l
V ti ii
t
0
TI
0
9 kHz -2,7 GHz Amplitúdó tartomány: 0 ..-50 dBrri RS232 interfész Opció: tracking generátor, , teljesítménymérő, FM/AM demodulátor, távvezérlő szoftver
Asztali multiméterek Digitális kijelzés, •f2000 pont felbontású 0,04% pontosság Frekvencia- és kapacitásmérés TRMS( adatgyűjtési funkció, beépített RS232 interfész, Opció GBIP, hálózati vagy telepes működés
Ti
Átütésvizsgálók
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0 l
0
0
0
1
hőmérsékletmérők
Fordulatszámmérők
1^
-Jf-
Infravörös
(2)
(3)
0
~4J [ÍMJ
0,1 Mohm - 1 Tohm 8 mérőfeszültség Feszültségmérés 2000 V Kézi hajtású induktor
Spektrum-analizátorok
Ti
C
Analóg nagyfeszültségű szigetelésvizsgálók
1
0
L
Árammérés 4 lakatfogóval FFT harmonikus analizátor Hálózati zavar analizátor Tranziens érzékelés
+ Bu,
n
4
4
Kellemes karácsonyi ünnepeket és síkerekben gazdag boldog űj évet kívánunk!
2
~T
.II
T}
Ti
n
331
1
~n
Funkció-generátorok
0,01 Hz...15MHz
(4) (s
p •;«. .e & s a
10mHz felbontás négyszög 0,02% ± 5 digit RS232 interfész
0
A véletlen bevezetése Feltesszük, hogy a résztvevők viselkedése nem egyforma, de mégis, egy bizonyos átlag körül ingadozik. Pontosabban, a rendszermátrix Au blokkjának elemeiről feltesszük, hogy azonos eloszlású, független valószínűségi változók. Az azonos eloszlású, független valószínűségi változókból álló véletlen mátrixot Wigner-típusú véletlen mátrixnak nevezik. Használni fogjuk a [3] dolgozat fogalmait és eredményeit annak ellenére, hogy az általunk használt mátrixok nem tisztán blokk-véletlen mátrixok, lévén az utolsó sorban és oszlopban szereplő elemek determinisztikusak. Azzal a feltételezéssel élve, hogy ezen elemek 0 szórású valószínűségi változók, a [3] dolgozat eredményeit felhasználjuk a továbbiakban.
Egyéb gyártmányok Érintésvédelmi műszerek, szigetelésvizsgálók, teljesítménymérők, lakatfogók, multiméterek, gép és készüiékvizsgáló műszerek, hurokellenállás mérők, .földelést eüenállásmérők, kábel hosszmérők, fénymérők, távadók...
RAPAS
MŰSZEREK RAPAS Kft.
1184 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 3 1 5 . Tel.: 06-1-294-2900 Fax: 294-5837 E-maíl:[email protected], Internet: www.rapas.hu
2003. W 96. évfolyam 12. szám
TUDOMÁNY ES KUTATÁS
332 elektrotechnika
Definíciók, fogalmak
Az R véletlen mátrixra:
1. definíció: Legyen A nemszinguláris négyzetes mátrix. Ekkor K(A) = IIJAII2-IIA"/II2 azv4 mátrix spektrális kondíciószáma. 2. definíció: Legyen i(A)=infHK(H) az A mátrix Jordan-féle kondíciószáma, ahol H'AH az A mátrix Jordan-féle normálalakja. A vázolt véletlen dinamikus rendszer stabilitási kritériumáról szól a cikk legfontosabb tétele.
Várhatóérték-becslés 1. tétel: Legyen ^=An+i i^+Bu a leírt véletlen, lineáris differenciálegyenlet-rendszer, ahol aij-Ea^j (i,j=l...n), azonos eloszlású, független valószínűségi változók, amelyek várható értékeire ^
Ti
>
,•
0-en
R=
0-el
0
Nyilvánvaló, hogy az R mátrix bal felső blokkja az A+cI mátrix bal felső blokkjában szereplő valószínűségi változóknak a saját várható értéküktől való eltéréseit tartalmazza. A D mátrix sajátértékeinek meghatározásánál a [3] dolgozat bizonyításának menetét követjük. A D mátrix két abszolút értékben nagy sajátértéke megegyezik a (n+l)Q mátrix sajátértékeivel, ahol a Q mátrix nem más, mint a D mátrix súlyozott sűrűségi mátrixa [3, Definíció 2]. Könnyen ellenőrizhető, hogy a Q mátrix két sajátértéke:
v
II
Ti
Tegyük fel, hogy szórásuk o\ Ezen kívül fv.
, —
í
#
^
/
f\\
,
fV
—
ff
í
f—
/
f\
I
(~V
y
—
/
J
T2
Legyen Q az A mátrix várható értékeiből és méretéből származtatott 2X2-es mátrix:
\
J± Q=
n+1
nsfn
Ha c>\(Q)u\/n, akkor a rendszer majdnem mindenütt stabil. Bizonyítás: A bizonyítás során meg kell határoznunk az A=A,l+i mátrix sajátértékeit. A továbbiakban A+ci mátrix sajátértékeit keressük, mivel a [3] dolgozat bizonyításának menetét csak olyan mátrixok esetében használhatjuk, amelyek egyes blokkjaiban a valószínűségi változók várható értéke megegyezik. Az A + cI mátrix felbontható két, egy determinisztikus és egy véletlen mátrix összegére: A+cI=D+R. A D determinisztikus mátrixra: D=
\
Tl
1E
{ Ti ) "
(
n
K
{ Tl ,
n-el
0
ahol En az nXn méretű egyesekből álló mátrix, en az n dimenziós egyesekből álló vektor. Vegyük észre, hogy a D mátrix bal felső blokkja az A+cl mátrix bal felső blokkjában szereplő valószínűségi változók várható értékeit tartalmazza!
r
AD mátrix többi n-1 sajátértéke 0. Szükségünk lesz a következő perturbációs tételre! 2. tétel [7]: Tegyük fel, hogy a B mátrix elemi osztói lineárisak (vagyis a mátrix Jordan-féle normál alakja diagonális) és H'BH-diag(Ái). Ha X a perturbált B+P mátrix egy sajátértéke, akkor van fi-nek egy olyan A, sajátértéke, amelyre IA-A,!
ahol
Bizonyítás: A [7] könyv 87. oldalán szereplő bizonyítást kell követni a komplex számtest felett. AD mátrix a komplex számtest felett diagonalizálható [6], mivel a komplex konjugált sajátértékek biztosan különbözőek, továbbá a megegyező sajátértékek mindegyikéhez létezik sajátvektor. A 2. tétel alkalmazásához szükségünk lesz a D mátrixot Jordán-alakra transzformáló HD mátrixra. A [3] dolgozat bizonyítása szerint a Ht) mátrix előállítható a Q súlyozott sűrűségi mátrixot Jordán-alakra transzformáló HQ mátrixból. Ezen kívül K(HD)
=
K(HQ).
Az [5] 404. oldalán található módszert követjük akkor, amikor a Q=
p
mátrixot Jordán-alakra transzformáló HQ mátrixot akarjuk meghatározni. A HQ' és HQ mátrix kielégítik a következő egyenlőséget, ahol a jobb oldalon a Q mátrix sajátértékei szerepelnek:
s-X
A HQ, illetve a HQ mátrixot elemi lineáris transzformációk egymásutánjaként állítjuk elő. A második oszlop x-szeresét adjuk hozzá az első oszlophoz, majd az első sor x-szeresét vonjuk ki a második sorból oly módon, hogy a második sor első eleme 0 legyen. Ebből
2003. W 96. évfolyam 12. szám
K(7/)tl//-;ll2ll//ll2.
x=
+4qr
TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS Ekkor a transzformált mátrix a fi
OVp-A
{-x
l){ r
íjíl s-ÁJ U
U ~ \
0
esetén olyan negatív valós részű, komplex konjugált gyökpár, amely n rendben tart -c°-hez mértékben, ezért a rendszer stabilitása a -c körül elhelyezkedő sajátértékektől függ.
q
0^ _ fp + ^ - A
p + qx-K
alakot ölti. Második lépésben az első oszlop y-szorosát hozzáadjuk a második oszlophoz, majd ezután a második sor y-szorosát kivonjuk az első sorból úgy, hogy a kapott mátrix első sorának második eleme eltűnjön. Ebből y--
Szimuláció A szimuláció során kiderült, hogy már kis számú résztvevő (n<20) esetén is megfigyelhetők a tétel eredményei. A következő két ábrán a korábban példaként felhasznált n-4 résztvevő esetén mutatjuk be a rendszer kétféle viselkedését (stabil, instabil).
Trajektóriák (Szórás=0,4)
Tehát a Q mátrixot Jordán-alakra transzformáló HQ mátrixra: (I
HQ' =
0
1
333
1
y
o
í
i
^
v/WXA/VW v/VWW
y Idő (s)
x 1+xy
i
y
-X
l
l+xy
Trajektóriák (Szórás=Q,1)
Idő(s)
A felhasznált paraméterek T,=l, T2 = 0,5, c=0,5 és a=0,l, illetve <j = 0,4.
y
A paraméterek helyébe a Q mátrix elemeit behelyettesítve kapjuk, hogy
x-
Hasonlóképpen:
Összefoglalás A cikk célja a kéttárolós lengő tag sokváltozós véletlen rendszerré való kiterjesztése oly módon, hogy a sokváltozós rendszer elemei közötti kapcsolatok a kéttárolós rendszerből származtathatók. A rendszer stabilitása szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyult az elemek önmagukra, illetve a többire való hatásának különbségét mérő c>0 konstans értéke. A tétel szerint - amit a szimulációk is alátámasztanak - „öntörvényű" elemek (azaz c»0) esetén nagyobb különbözőség, azaz nagyobb szórás sem vezet instabilitásra. Irodalom
2/T,
[1]
1
2
[2J [3] [4]
vagyis 2iT2 .
2
, (« -> oo).
2 J
Mint az könnyen ellenőrizhető: lim K(HQ)^- 1, amiből lim L(Q)<1, azaz korlátos.
A 2. tétel szerint az A+cI mátrix sajátértékei a D mátrix sajátértékeitől legfeljebb K(HD)\\R\\2 = K(HQ)\\R\\2 távolságra van-
nak.
Az \\R\\2 becslésére alkalmazzuk a következő tételt. 3. tétel [1, 2]: Legyen R=Rn = (r,j) egy nXn méretű Wignertípusú a szórású véletlen mátrix. Tegyük fel, hogy a valószínűségi változók negyedik momentuma létezik, ekkor lim supll/?nH2^O"\/n", (majdnem mindenütt). Tehát az A mátrix sajátértékei, (n+l)kj-c, (n+l)k:-c, és -c (n-l)-szeres multiplicitással. Mivel az első két sajátérték
[5] [6] [7]
Z. D. Bai, Y. Q. Yin: Limiting behaviour of the norm of products of random matrices and two problems of Geman-Hwang, Theory Related Fields 73:555-569 (1986) S. Germán: The spectral radius of large random matrices, Ann. Probab. 14(4):1318-1328(1986) F. Juhász: On the Structural Eingenvalues of Block Random Matrices, Linear Algebra and It's Applications, 246:225-231 (1994) F. Juhász: On The Turbulence Of Slightly Unstable Block Random Systems, Numerical Methods Ín Laminar And Turbulent Flow, Volume 9 Part 1:113-121 (1995) A. G. Kuros: Felsőbb algebra, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 E. D. Sontag: Mathematicaí Control Theory: Deterministic Finite Dimensional Systems, Springer - Verlag, New York, 1990. J. H. Wilkinson: The Algebraié Eigenvalue Problem, Clarendon, Oxford, 1965.
SZERZŐ Juhász Mihály 1995-ben kezdte tanulmányait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, villamosmérnöki szakon. „Nyílt navigációs rendszerek elemzése" című diplomadolgozatával, amelyet Regensburgban, a SIEMENS AG. fejlesztő intézetében készített, az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány „Kiváló Minősítésű Diplomamunka Díj" pályázatán első díjat nyert. Jelenleg a BME Irányítástechnika és Informatika Tanszékén harmadéves doktorandusz hallgató. A MATE tagja. Elérhetőség: [email protected] Szakmai lektor: a MATE Lektori Bizottságának két tagja 2003. V 96. évfolyam 12. szám
334
AUTOMATIZÁLÁS ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKA
A határkeresztező villamosenergia-szállítások tarifameghatározása BÜRGER LÁSZLÓ. SULYOK ZOLTÁN okl. villamosmérnökök. MAVIR Rt. Előzmények Az Európai Bizottság fő energetikai célkitűzése az egységes európai belső villamosenergia-piac (Internál Etectricity Markét - IEM) megteremtése. Ennek érdekében felkérte az európai rendszerirányítók szakmai szövetségét, az ETSO-t, hogy a nemzetközi villamosenergia-kereskedelmet hátráltató műszaki és gazdasági akadályokat - egységes szabályok megalkotásával - próbálja meg a lehető legnagyobb mértékben elhárítani. Az ETSO az IEM megteremtése és folyamatos működtetése érdekében a problémakört két részre osztotta: a normál üzemi energiakereskedelemre és a szűk keresztmetszetek kezelésére. Ez a látszólag önkényes szétválasztás a gyakorlati problémák kezelésére alkalmasnak bizonyult. A határkeresztező villamosenergia-szállítások tarifameghatározása (Cross Bordér Tarification - CBT) az első kategóriába tartozik, tehát nem foglalkozik az átviteli hálózat szűk keresztmetszeteinek kezelésével. Az Európai Bizottság 1998-ban létrehozta a villamosenergia-ügyi szabályozás Firenzei Fórumát, amelynek félévenkénti tanácskozásain nemzeti szabályozó hatóságok, rendszerirányítók (Transmission System Operator - TSO), termelők, fogyasztók, kereskedők és energiatőzsdék képviselői vesznek részt. A Fórum célja szabályozások kidolgozása - az Unió egységes belső villamosenergia-piacának létrehozásával kapcsolatosan azon témákban, amelyekről EU-direktíva nem rendelkezik. Ezen témák közt kiemelkedő jelentőségű a határokon keresztüli kereskedés díjképzési mechanizmusa. A Firenzei Fórum 2002. februárjában tartott 8. ülésén a résztvevők határozatot fogadtak el egy átmeneti tarifaképzési mechanizmusról, amely 2002. március l-jétől december 31-ig volt érvényben. Az ETSO 2002. decemberben fogadta el a CBT 2003. évre vonatkozó mechanizmusát. A korábbi mechanizmus alapelveit és gyakorlatát Simig Péter és Turóczi András cikksorozatban ismertette (MVM közlemények: 2000/1, 2000/3, 200/4. szám). Az átmeneti CBT mechanizmus A Firenzei Fórumon elfogadott alapelvek alapján 2002. március 1 -jétől került bevezetésre a határkeresztező villamosenergiaforgalom új tarifaképzési mechanizmusa, először ideiglenes jelleggel 2002. december 31-ig. A TSO-k közötti kompenzáció 2002. évi fedezetére egy 200 millió eurós alapot hoztak létre a Fórumon résztvevő nemzeti energiahivatalok együttes jóváhagyásával. Az alapba való befizetési kötelezettség két részből állt: • A bejelentett exportszállítások becsült 2002. évi mértékére vonatkoztatva 1 €/MWh befizetési kötelezettség terhelte az egyes országokat, ahol is a 2002. évre becsült bejelentett export számítása az előző év (2000. július és 2001. június közötti időszak) adatai alapján, a bejelentett és ténylegesen megvalósult (elszámolt) szállítások átlagolásával történt. Azt, hogy az egyes országok konkrétan milyen díjrendszerben és megosztásban szedték be a hálózathasználóktól e hozzájárulás fedezetét, a mechanizmus teljes egészében az adott országra bízta. (Ez az alapelvek szellemében az exportszállításokat okozó piaci szereplőket kellene, hogy terhelje.) • Az előző évi nettó csereteljesítmény tényadatok alapján került meghatározásra, hogy a teljes kompenzációs alapnak a 2003. T 96. évfolyam 12. szám
még le nem fedett hányadát az egyes országok milyen arányban fizetik be. A csereteljesítmény-arányos befizetési kötelezettséget általában az egyes nemzeti tarifarendszerek L-tarifáiban, azaz a kimeneti/fogyasztói hálózat-hozzáférési díjakban érvényesítették. A kompenzációs kifizetések elosztásának számításához minden egyes országra meghatározták az átviteli hálózatnak a határkeresztező villamosenergia-forgalom által jellemzően érintett részét, az ún. horizontális hálózatot, majd kiszámították a horizontális hálózat fenntartásának éves költségét, illetve a költségnek a határkeresztező energiaforgalom által okozott részét. Az átmeneti mechanizmus az egyes országok TSO-ira bízta a horizontális hálózat meghatározását és a költségszámítást is, emiatt a módszer meglehetősen vitatható volt, ugyanis sok ország nem kellően átlátható módon határozta meg horizontális hálózatát és annak költségét. Az országok horizontális hálózatai tranzitokban való részvételi arányának meghatározására a tranzitkulcs jellemzőt használták, amely számértékileg az országok közötti rendszerösszekötő vezetékeken óránként mért import és export áramlások minimumának (tranzit) és ezen áramlási minimum és a fogyasztás összegének hányadosa. Az ETSO által javasolt fenti mechanizmus kétségtelenül előnyös volt abból a szempontból, hogy megszüntette a határkeresztező energiaszállításhoz kapcsolódó különböző díjtételek egymásra halmozódását (ún. pancakeing), amely a kereskedést jelentősen nehezítette. A módszernek azonban jelentős hiányosságai is voltak, amelyek miatt mielőbbi korrekcióra szorult: • A kompenzációs alap főösszege meglehetősen ötletszerűen lett megállapítva. A kompenzáció országok közti megosztását előíró formula egyszerű, de hibás volt, pl. nem jól vette figyelembe a határkeresztező áramlások tényleges fizikai eloszlását, emiatt igen pontatlanul közelítette a hálózatra gyakorolt hatást és az okozott többletköltséget. • A befizetési kötelezettség meghatározási módszerei nem vették figyelembe a teljesítménycsere által más országoknak okozott többletköltség országonkénti eltéréseit. Emellett teljesen függetlenek voltak a kompenzáció elosztási mechanizmusától, holott egy „egészséges" kompenzációs rendszerben a be- és kifizetéseket egymással logikusan összefüggő elvek alapján kellene megosztani. • A nemzeti tarifákba való visszavezetés rendszerét a befizetéseket illetően önkényesen szabályozta, a kompenzációk tekintetében pedig szabályozatlanul hagyta. Nem volt logikus pl., hogy a nettó csereteljesítménnyel arányos befizetési kötelezettséget miért csak az L-tarifákban rendelte érvényesíteni. A bejelentett exporttal arányos befizetési kötelezettség gyakorlatilag egyenértékű volt a megszüntetendő exportdíjjal. • A horizontális hálózat meghatározását az egyes országok TSO-i koordinálatlanul, saját egyéni módszereikkel végezhették. A Firenzei Fórumon elfogadott alapelvek 2002 októberében az ETSO közzétette az uniós tagországok nemzeti energiahivatalainak tanácsával (Council of European Energy Regulators - CEER) és az Európai Bizottsággal együttműködésben kidolgozott javaslatát a 2003. évi CBT mechanizmusra, amelyet az ETSO tagok egyhangúlag elfogadtak.Az ETSO által 2003-tól bevezetett CBT mechanizmus a Firenzei
AUTOMATIZÁLÁS ES SZÁMÍTÁSTECHNIKA Fórumon elfogadott, az energiaszállítás díjképzésének harmonizálását célzó alapelvekre épül. Ennek lényege a következőkben összegezhető: a) Az energiaszállítással kapcsolatos rövid és hosszú távú gazdasági jelzések szétválasztása
A villamosenergia-rendszer hatékony és biztonságos üzemeltetése megköveteli a hálózati veszteséggel és a fizikai korlátokkal kapcsolatos költségtényezőknek az energiapiaci folyamatokba való beépítését. Ez rövid távú, rendszerirányítási jellegű probléma. Elméletileg ideális megoldás a rövid távú jelzések piaci szereplőkhöz való eljuttatására a csomóponti vagy zónaalapú energiaár alkalmazása lenne az EU teljes belső energiapiacán. Ez azonban a nemzeti szabályozási gyakorlatok jelentős mértékű eltérései (és az azok összehangolásához szükséges idő és munkamennyiség) miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Ezért elfogadott az energiaártól elkülönített ad hoc mechanizmusok alkalmazása a veszteségek és a hálózati kényszerek költségkihatásának megjelenítésére. Ezzel szemben a hálózat üzemeltetésének és szükséges fejlesztésének költségei hosszú távú gazdasági jelzésekként kell, hogy megjelenjenek. Ezen költségek megtérülését alapvetően a tagországok belső hálózataira vonatkozó nemzeti tarifák útján kell biztosítani. A hálózat fenntartási költségeinek más bevételekből való fedezése azért sem lehetséges, mert az átviteli hálózatot is tulajdonló rendszerirányítók (TSO-k) bevételei jogszabályi keretek által rögzítettek (reguláltak). b) A termelői és fogyasztói hálózat-hozzáférési díjak révén hozzáférés a teljes piachoz
A hálózatot használóknak pusztán azáltal, hogy a helyi hálózathozzáférési díjakat megfizetik, hozzá kell férniük az EU teljes belső energiapiacához. Ez az „egységes piac" paradigma közvetlen folyománya. A termelőkre és a fogyasztókra országonként tipikusan eltérő (ún. G-, ül. L-típusú) tarifakonstrukciók érvényesek, és ehhez járulhat még a hálózat-hozzáférési díj csatlakozási hely szerinti változása (locational signals) az említett hosszú távú jelzések vagy CBT-szempontok megjelenítésére, de ez utóbbiak az alapelv érvényesülését nem érintik.
335
e) Egységesített költségmutatók
A rendszerirányítók közötti kompenzáció sajátos természeténél fogva megkívánja, hogy egyes országok hálózatán felmerült költségek egy részét más országok fizessék meg. A nagymértékben eltérő szabályozási gyakorlat miatt a költségszámítás az egyes országokban jelentősen különböző eredményeket adhat nagyon hasonló hálózati berendezések esetében is; ez nemcsak elméleti feltételezés, hanem közelmúltbeli felmérések eredménye által alátámasztott tények. Ezért a kompenzálandó költségek számításának egyetlen elfogadható módja olyan standardizált költségmutatók használata az egyes berendezésfajták egységnyi mennyiségére (pl. 1 km-nyi egyrendszerű 220 kV-os vezetékre, vagy 1 MVA-nyi 400/120 kV-os transzformátorra), amelyeket az összes tagország szabályozó hatósága elfogadhatónak tart. (Az ETSO ez irányú felmérése az egyes CBT tagországok fajlagos mutatói között nagy eltéréseket mutatott ki.) A „hosszú távú" CBT mechanizmus Az átmeneti mechanizmus hiányosságaira való tekintettel az ETSO 2002. októberében közreadta javaslatát a 2003-tól életbe lépő mechanizmusra. Ebben már a 8. Firenzei Fórumon megtárgyalt alapelveket vette figyelembe. Az új CBT mechanizmus meghatározásához három lépést kell elvégezni: a) Meghatározni a horizontális hálózatot, b) Meghatározni a horizontális hálózatnak a tranzithoz rendelt költségeit, azaz meghatározni a CBT alap és a TSO-k közötti kompenzáció számításának mechanizmusát, c) Meghatározni az alap finanszírozását. a) A horizontális hálózat meghatározása
A horizontális hálózat meghatározása a „tranzitáramlások allokációja" („Allocation of Transit Flows", ATF) módszerrel történik, azaz egy műszakilag ellenőrizhető módszerrel meg kell határozni mindegyik átviteli hálózati elemre, hogy a horizontális hálózathoz rendelhető-e vagy nem. Az ATF módszer úgy határozza meg a horizontális hálózatot, hogy kiszámítja minden egyes hálózatelem részvételét a tranc) A határkeresztező energiaszállítások és a nem szerződött zitban, összehasonlítva egy tranzit nélküli helyzettel. Ideális tranzitok miatti költségek kompenzálása esetben ezt az összehasonlítást a komplett, 2002. évben megfiA tarifaképzési mechanizmusnak kompenzációt kell biztosítani gyelt valós hálózati állapotokon alapulva kellene elvégezni. Jó azon országok számára, amelyek hálózatán a nemzetközi áramlá- közelítés kapható a megfelelően reprezentatívnak tekinthető sok miatt többletköltségek keletkeznek, és a kompenzációnak hálózati helyzetek csökkentett számának alkalmazásával. Ebazoktól az országoktól kell származnia, amelyek felelősek a ben az esetben az ezen helyzeteket meghatározó kritériumoktöbbletköltséget okozó áramlásokért. A határkeresztező áramlá- ban az összes részt vevő TSO-nak (és a szabályozó hatóságaiksok okozta költségeket kompenzáló tarifáknak nem szabad tranz- nak) meg kell állapodniuk. akció alapúaknak lenni, mivel a fizika törvényei miatt egy önmaA gyakorlati probléma az, hogy valósidejű adatok nem állgában teljesen kiegyenlített (teljesítménycsere szempontjából nullszaldós) ország termelői és fogyasztói is használják a többi nak rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelő számú, harmonizált ország átviteli hálózatát. Ennek értelmében a tranzitdíjat meg kell hálózati állapotot rögzítsenek. Jelenleg csak két szcenárió áll szüntetni és helyette egy rendszerirányítók közötti kompenzációs rendelkezésre egy adott évre az UCTE területére (téli, nyári UCTE load-flow modell). Ezért az ETSO elhatározta, hogy elmechanizmust kell bevezetni, amelynek három fő lépése van: kezdi az órás adatok gyűjtését 2003. január l-jétől, hogy így • meg kell határozni az adott rendszerirányító kompenzációs majd egy korszerűbb CBT-módszert lehessen alkalmazni a jötartozásait más rendszerirányítók felé, vőben, amely pl. a hálózati veszteségeket is figyelembe veszi • meg kell határozni az adott rendszerirányító kompenzációs és érvényre juttatja a TSO-k közötti kompenzációs rendszerköveteléseit más rendszerirányítóktól, ben. • meg kell határozni az adott rendszerirányítót érintő eredő 2003-ban azonban az ATF módszer kerül alkalmazásra, öszkompenzációs költség érvényesítésének módját a hálózat szehasonlítva egy „üres" hálózatot a többi szomszédos orszáhasználói között (a nemzeti G- és L-tarifarendszerben). gok/TSO-k hálózataival összekötő vezetékeken fellépő tranzitok szuperpozícióival. d) Tényleges fizikai áramlások figyelembe vétele A javaslat a tényleges tranzitok helyett a „szabványos tranA tényleges teljesítmény áramlások kialakulásában az átviteli zit" koncepción alapul, annak érdekében, hogy a horizontális hálózat a fizika törvényszerűségeit követi és nem a kereskedel- hálózat minden országban (TSO hálózaton) ugyanazon elvek mi tranzakciókat. A gyakorlatban egyetlen olyan módszer sem szerint legyen definiálva. Nem érinti a horizontális hálózat vált be, amely a fizikai hálózat modellezésének bonyolultságá- meghatározását az, hogy az egyes országok kisebb vagy nara való hivatkozással próbálta a határkeresztező szállítások gyobb tranzitot bonyolítanak le, mert a tényleges tranzitok közvetlenül a tranzitkulcson keresztül kerülnek figyelembevételre. költségmegosztási mechanizmusát egyszerűsíteni. 2003. V 96. évfolyam 12. szám
AUTOMATIZÁLÁS ES SZÁMÍTÁSTECHNIKA
336
Az Európán belüli következetesség biztosítása érdekében a horizontális hálózatok meghatározásához figyelembe vett tranzitokat szabványosítani szükséges a nagyságukat és a mintájukat illetően (a mintán azt értjük, hogy egy adott nagyságú tranzit milyen úton lép be és ki egy ország/TSO különböző távvezetékein). A módszer ehhez egy 100 MW szabványos tranzitnagyságot javasolt használni. A szabványosított tranzítmintáknak tükrözniük kell a lehetséges tranzitok sokféleségét, az átviteli hálózatra gyakorolt különféle hatásokkal. Ezért javasolt figyelembe venni az összes lehetséges „egyenkénti" tranzitmintát: azokat a tranzitmintákat, amikor egy rendszerösszekötő távvezetéken befolyik 100 MW, és egy másik rendszerösszekötő távvezetéken kifolyik 100 MW, miközben a többi rendszerösszekötő távvezetéken nincs áramlás. Egy N db rendszerösszekötő távvezetékkel rendelkező országra/TSO-ra N(N-l) ilyen „egyenkénti" tranzitminta létezik. Könnyen kimutatható, hogy bármely valóságos tranzit öszszeállítható több „egyenkénti" tranzit szuperpozíciójával. Ezért az „egyenkénti" tranzitminták alkalmazása igen helytálló horizontális hálózatot eredményez.
(00 kV-os vezetékek 220 kV-os vezetékek
Az ország teljes átviteli hálózata
' Az elemi tranrit által erintett 400 és 220 kV-os vezetékek ' AÍ elemi traniit által nem érintett 400 es 220 kV-os vezetékek
A 2. elemi tranzit eloszlása
Aj elemi tranzit állal elintett 400 ás 220 kV-os vezetékek Az elemi tranziullal nem érintett 400 és 220 kV-os vezetékek
Az 1. elemi tranzit eloszlása
ii tranzit állal érintett 400 és 220 kV-os vezetékek Az elemi trannt állal nem enntetl 400 és 220 kV-os vezetékek
A 3. elemi tranzit eloszlása
Ez a módszer megadja az ATF közelítéssel meghatározott infrastruktúra összes költségének megosztását.A tranzitkulcs definíció szerint az országok közötti rend szer összekötő vezetékeken óránként mért import és export áramlások minimuma (tranzit) és ezen áramlási minimum és a fogyasztás összegének hányadosa.
ahol: T (tranzit, MWh) L (fogyasztás, GWh) k (ország) m (óra) M (ossz. óra/év). A jövőben egy bonyolultabb, részletesebb megközelítést lehet majd alkalmazni, amint megfelelő számú valós hálózati helyzet áll rendelkezésre [lásd az a) pontot). Ezt követően a tranzitköltségek arányát az egyes elemeken fellépő tényleges tranzitáramlások alapján lehet majd számítani. A horizontális hálózat költségei A horizontális hálózat költségeinek meghatározása a leírtak szerint meghatározott horizontális hálózat szabályozott költségei alapján történik. Ehhez mindegyik TSO a saját nemzeti szabályozó hatósága által elismert és nyilvánosságra hozott hálózati vagyonalapját alkalmazza. A veszteségeket illetően, az UCTE két hálózatmodelljén elvégzett számítások azt mutatták, hogy a veszteségek viszonylag állandóak maradnak tranzitokkal és tranzitok nélkül (az ATF modell alkalmazásával), ezért a 2003. évre vonatkozó CBT mechanizmus költségigényei nem tartalmazzák a tranzitok által okozott veszteségek költségigényeit. A veszteségek kezelése így az összes ország viszonylatában majdnem nulla összegű eredményt ad, azonban a különböző országok a veszteségekben különbözőképpen érintettek. Egyes országokban a veszteségek növekednek és más országokban a veszteségek csökkennek a tranzitok miatt. Az ETSO ezért létrehoz egy további rendszert, amelyben a veszteségek csökkenéséből profitáló országoknak kompenzálniuk kell azokat az országokat, amelyekben megnövekednek a veszteségek. E célból egy különálló multilaterális szerződés fog készülni a 2003. évi mechanizmusban részt vevő országok között.
Egy adott hálózati elemet c) A kompenzációs alap nagysága, finanszírozása, szerepeltetni kell egy or- elszámolás szág/TSO horizontális hálózatában, ha a két rendszer- Az ETSO kompenzációs alap nagysága összekötő távvezeték között Az ETSO kompenzációs alap nagysága műszakilag indokolhaalkalmazott szabványos tó és transzparens kritériumok eredménye kell, hogy legyen. tranzit által okozott áramlás Az ETSO által 2003. évre javasolt, továbbfejlesztett CBT meegyenlő 1 MW-tal vagy an- chanizmus ennek az elvnek megfelel. A fentiek alapján, és ha nál nagyobb. Azokat az ele- csak a 2002. évi rendszerben részt vevő országok vennének meket, amelyeken a tranzit- részt a 2003. évi mechanizmusban, akkor az alap valószínűleg áramlás kisebb mint a kü- kisebb lenne, mint 200 M €. Az alap nagysága akkor rögzíthető, ha a szükséges számításokat az Összes olyan országra elvészöbérték, nem szerepeltetik a horizontális hálózatban. gezték, amely döntött, hogy részt vesz az új rendszerben. Új orA számításokat minden országra, ill. TSO-ra és CBT aláíróra szágok (Szlovénia, Csehország) részvétele szükségszerűen nöel kell végezni. veli az alapot. A 2003. január l-jétől érvényes összeg 242,8 M €. b) Az egyes országok tranzitokban való részvételének aránya, ill. költségigényei
A tranzitkulcs A horizontális hálózatokon a tranzitokban való részvételi arányt a tranzitkulcs alkalmazásával határozzák meg, azaz ugyanúgy, mint a 2002. évi mechanizmusban. 2003. W 96. évfolyam 12. szám
Az ETSO kompenzációs alapfinanszírozása Az ETSO kompenzációs alap három részből áll: • Első rész, amelyet az alap „deklarált export" részének hívnak: Az alap felállítása érdekében mindegyik TSO 0,5 €/MWh díjat vet ki minden deklarált exportra, amely
AUTOMATIZÁLÁS ES SZÁMÍTÁSTECHNIKA CBT résztvevő országok között bonyolítódik. Lényeges, hogy a díjat egy szállításra csak egyszer lehet alkalmazni, függetlenül attól, hogy az hány országhatárt keresztez. Az egyes TSO-k díjbeszedésének pontos kialakítása az egyes TSO-k és a szabályozó hatóságuk döntésére van bízva. Mindazonáltal ez a díjbeszedés annak a szellemében kell, hogy történjék, hogy azokra a piaci résztvevőkre szabják ki a díjat, akik felelősek az exportáramlásokért. Ez azt jelenti, hogy egyes országokban a kereskedők, míg más országokban a termelők lesznek azok, akik felelősek az exportáramlásokért. • Második rész, amelyet az alap „nettó áramlás" részének hívnak: A „nettó áramlást" az ország export és import irányokban történő eredő áramlásaként definiálják (óránként mérve). Az alap ezen részének figyelembe kell vennie a „periféria" országok (a CBT rendszerben lévő országokkal szomszédos országok) hozzájárulását is. Az alap az alábbiakból áll össze: - a nemzeti tarifák „L" részéből származó hozzájárulás; - a periféria országokból származó hozzájárulás: mint a 2002. évi mechanizmusban, megmarad 1 €/MWh-nak!, és ezen országok exportőrei/kereskedői által fizetendő, a 2003. évi CBT mechanizmust aláírók villamosenergiarendszerébe betáplált deklarált exportokra kivetett díj. Periféria ország lehet pl. Marokkó, csatlakozásáig Magyarország, csatlakozásunk után Ukrajna stb. A periféria országok jogosultak díjat kivetni a kontinentális ETSO területről jövő deklarált exportok után. • Harmadik rész: Abban az esetben, ha a két előző rész összege kevesebb, mint az ETSO-alap, akkor a különbséget az exportáló országokra terhelik. Az a mód, ahogy ezt a díjat az egyes, adott országokban a hálózati tarifákra terhelik, megmarad a helyi szabályozás keretei között. Elszámolási eljárás, a különbségek elszámolása Mivel a hozzájárulás mindegyik része történeti adatokon alapuló előzetes becsléssel kerül megállapításra, és az alapba fizetett tényleges hozzájárulások a 2003. évi tényleges adatokon alapulnak, ezért szükség van elszámolásra. Minthogy 2003. év végén a tényleges bevétel eltérő lehet a várt ETSO alaptól, ezért a különbségek elszámolása a következő módon történik: • A kompenzációs alap kimerülése („alulbeszedés") esetén a továbbiakban felmerülő kompenzációs kiadások a 2003. évi órás mért áramlásokból számított tranzitkulcs szerint lesznek a résztvevő országokra ráterhelve. A különbözettel következő évi mechanizmusban az alap főösszegét megnövelik. • „Túl be szedés" esetén a maradvány átkerül a következő évi alapba, országonként a 2003. évi órás mért áramlásokból számított tranzitkulcs szerint. Az ETSO fogja kezelni a kompenzációs alapot, a legutóbbi, 8. Firenzei Fórumon megállapodott elvek alapján. Megvalósítás A 2003. évi CBT mechanizmus gyakorlati megvalósítása az egyes országokban a következőképpen történik: • Ausztria: A TSO-k 0,5 €/MWh exportdíjat vetnek ki a bejelentett export menetrendek után; ez az ETSO alap „deklarált export" részébe kerül. Mivel Ausztria egy része a német szabályozási blokkhoz tartozik, az exportdíjat a két blokk közötti (Ausztrián belüli) szállításokra is kivetik. Az alap „net-
1 A periféria országokra az 1 € / M W h változatlan marad, mivel a CBT megállapodást aláíró országok hálózatait továbbra is ugyanúgy fogják használni. Szabadon dönthetnek arról, hogy ezt a díjat hogyan kívánják beszedni. A CBT-t aláíró országokra az volt a döntés, hogy csökkenjen az exportőrökre kivetett díj 0,5 €/MWh-ra, és növekedjen az a rész, amelyet a nemzeti tarifákon keresztül a fogyasztóktól beszednek.
337
tó áramlás" részébe fizetendő összeghez az összes fogyasztónak hozzá kell járulnia, illetve további 1 €/MWh betáplálási díj is ide kerül, amelyet a periféria országokból Ausztriába exportálók fizetnek. Belgium: Az exportőrök a bejelentett export menetrendek után 0,5 €/MWh exportdíjat fizetnek, a nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséget az összes fogyasztó között osztják el. Csehország: Az exportőrök 0,5 €/MWh exportdíjat fizetnek a bejelentett export menetrendek után. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséghez az összes fogyasztó hozzájárul, továbbá ide kerül az 1 €/MWh betáplálási díj is, amelyet a periféria országokból Csehországba exportálók fizetnek. Franciaország: A 0,5 €/MWh-s exportdíjat nem az egyes exportálók bejelentett menetrendje után fizetik, hanem az ország teljes nettó exportja alapján kerül az alapba. Ezt a nemzeti energiahivatal döntése alapján a nagyfeszültségű (400 és 225 kV-os) hálózatba betápláló erőműveknek kell befizetni. Ugyancsak a termelők fizetik a „nettó áramlás" díjhányadot is, ami 0,18 €/MWh-t jelent a G-tarifában. A rendszerirányító ezen felül 1 €/MWh betáplálási díjat is beszed az Egyesült Királyságból az egyenáramú összeköttetésen át beszállítóktól, amely szintén a „nettó áramlások" részbe kerül. Németország: Az exportőrök 0,5 €YMWh exportdíjat fizetnek a bejelentett export menetrendek után. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséghez az összes fogyasztó hozzájárul, továbbá az 1 €/MWh betáplálási díj is ide kerül, amelyet a (villamos szempontból) periféria országokból Németországba exportálók fizetnek. Olaszország: Az exportőrök a bejelentett export menetrendjeik után 0,5 €/MWh exportdíjat fizetnek. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséget az összes fogyasztóra ráterhelik. Luxemburg: Luxemburg a német szabályozási blokkhoz tartozik, kivéve néhány nagyobb ipartelepet az ország nyugati részén, amelyek sugarasan Belgiumhoz csatlakoznak. Normál üzemben a két rész között nincs összeköttetés. Dánia: A TSO-k 1 €/MWh exportdíjat szednek be a Németországba irányuló export menetrendek alapján, azonban nem a kereskedőktől, hanem a hálózat-hozzáférési díj révén a termelőktől (G-tarifa). Portugália: Az energiarendszer közcélú és piaci szektorokra tagolódik, egyetlen nagykereskedővel, aki a fölösleges energiát eladhatná Spanyolországnak 0,5 €/MWh exportdíj mellett (de ez a gyakorlatban sosem fordul elő). Az ETSO alap „nettó áramlás" részébe kerülő összeget az összes fogyasztó fizeti. Szlovénia: Az exportőrök 0,5 €/MWh exportdíjat fizetnek a bejelentett export menetrendek után. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséghez az összes fogyasztó hozzájárul, továbbá ide kerül az 1 €/MWh betáplálási díj is, amelyet a periféria országokból Szlovéniába exportálók fizetnek. Spanyolország: A hálózat-hozzáférési tarifákat évente határozzák meg. A nagyfeszültségű hálózatra hat tarifaidőszak létezik. Az exportőröknek a legmagasabb terhelésű időszakban 3 €/MWh, míg a legkisebb terhelésű időszakban 0,96 €/MWh exportdíjat kell fizetniük, ami az alap „deklarált export" részébe kerül. Az EU tagországoktól viszonossági alapon nem szednek sem import-, sem tranzitdíjat. A Marokkóból váltakozó áramú összeköttetésen érkező importot í €/MWh betáplálási díj terheli, amelyet a CBT alap „nettó áramlás" részébe fizetnek be. Svájc: Az exportőrök a bejelentett export menetrendek után 0,5 €/MWh exportdíjat fizetnek, a nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséget az összes fogyasztó között osztják el. 2003. V 96. évfolyam 12. szám
338
AUTOMATIZÁLÁS ES SZÁMÍTÁSTECHNIKA
• Hollandia: Az átviteli hálózat költségének 25%-át az abba betápláló erőművek kötelesek fedezni. A nemzeti energiahivatal döntése alapján a TSO ebből az összegből fedezi az alapba való befizetés „deklarált export" hányadát. A „nettó áramlás" részbe kerülő összeget az összes fogyasztó fizeti.
Következtetés Az ETSO azt javasolta, hogy a TSO-k közötti, 2003. évre vonatkozó kompenzációs mechanizmus a 2002. évben alkalmazottból fejlődjék tovább. Nevezetesen, hogy a horizontális hálózat meghatározásának egy új eljárásán keresztül mindegyik ország ugyanazt a szabványosított módszert használja a horizontális hálózata meghatározására: az ország tényleges hálózatát reprezentáló szimulációs modell alkalmazásával minden egyes hálózatelemen ki kell számítani az áramlást, amelyet az egyenkénti, szabványosított tranzitminták okoznak. Ezután minden olyan hálózatelemet bele kell venni az ország horizontális hálózatába, amelyen (legalább) egy szabványosított tranzitminta miatt egy adott műszaki küszöbértéknél nagyobb teljesítmény áramlás lép fel (1%). Ez a módszer biztosítja a korábbinál nagyobb mértékű átláthatóságot. A költségigények számítására is javaslatot adtak egy új módszer formájában. Az ETSO alap finanszírozását és a résztvevő országokat illető kérdések is újak a 2002. évben alkalmazott rendszerhez képest. Az egyenáramú kapcsolatok kezelése ugyanúgy történik, mint a 2002. évi rendszerben. Lehetőség van a mechanizmus továbbfejlesztésére 2004-ben és utána. Az ETSO módszer továbbfejlesztése az alábbi lehet: • az ATF modell alkalmazása úgy, hogy valóságos hálózati állapotokat vesznek figyelembe a tranzitáramlásokban részt vevő hálózatelemek meghatározására; • „szabványosított költségek" alkalmazása a TSO-knál vagy országokban az ATF modellel meghatározott egyes hálózatelemekre, az ETSO alap nagyságának megállapítása céljából; • az ATF modell alkalmazása úgy, hogy valós hálózati állapotokat vesznek figyelembe a TSO-k közötti kompenzációk valós fizikai áramlásokon alapuló számítására. Ehhez az ETSO által jelenleg alkalmazott eljárásokat és szoftvereket a jövőben módosítani kell. Annak érdekében, hogy e célokat legkésőbb 2004-ig el lehessen érni, az ETSO kérésére, a regionális szervezetek megegyeztek abban, hogy 2003. január l-jétől megkezdik az órás hálózati adatok gyűjtését. A magyar villamosenergia-rendszer, a fogyasztók, a termelők haszna a CBT mechanizmushoz való csatlakozáshoz: • a tranzitdíjak megszűnése révén alacsonyabb áron lehet hozzáférni a távolabbi forrásokhoz, • az exportot nem terhelik tranzitdíjak, a piacon versenyképes árral lehet megjelenni, • a nem szándékolt tranzitok után járó bevételek kompenzálják ezen nem szándékolt tranzitok kapacitás csökkentő, hálózat használatot növelő hatásait, • valószínűsíthetően csökken a „szerződéses út" és a valós fizikai áramlás útja közötti eltérés, a szűk keresztmetszetek jobban előre jelezhetők lesznek.
Magyarország csatlakozásának kérdései Előzetes számításaink azt mutatják, hogy - mivel Magyarország alapvetően tranzitország (hét szomszédunk közül hattal van villamos kapcsolatunk), így jelentős egyeztetett tranzit és nem szándékolt tranzit, természetes söntáramlás terheli átviteli hálózatunkat - a mechanizmushoz való csatlakozásunk feltétlenül nettó bevételt jelent eredőben. Ugyanakkor az előzetes számítások azt is kimutatták, hogy az eredő bevétel igen érzéke2003. f 96. évfolyam 12. szám
nyen függ az adott ország horizontális hálózatának éves szabályozott költségétől. Emellett jelentősen befolyásolja a várható bevételt az is, hogy a szomszédos, illetve közeli országok közül melyek rendszerirányítói csatlakoznak a CBT mechanizmushoz. Jelenlegi információink szerint Lengyelország és Szlovákia kíván még ez év közepétől csatlakozni, míg Horvátország a 2004-es csatlakozást fontolgatja. A CBT mechanizmushoz 2004. január l-jével Magyarország is csatlakozni szándékozik. Esetünket bonyolítja az a körülmény is, hogy - szemben az európai rendszerirányítók túlnyomó többségével - a magyar rendszerirányító nem tulajdonosa az átviteli hálózatnak, ami a bevételek és kiadások kezelése tekintetében jelentős szabályozási többletfeladatot jelent. Összegzésképpen megállapítható, hogy a CBT mechanizmushoz való csatlakozásunk mindenképpen kívánatos; beleillik az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatába. Természetesen a közös „játékszabályok" átvétele során törekedni kell saját érdekeink megfelelő képviseletére. Irodalom A cikket nemzetközi szakirodalom alapján állították össze a szerzők. SZERZŐK Bürger László erősáramú villamosmérnöki oklevelet 1992-ben, villamosenergetikából egyetemi doktori címet 1996-ban szerzett a BME-n. 1995-től az MVM Rt. Országos Villamos Teherelosztó Számítástechnikai Szolgálatánál, 2001-től a MAVIR Rt. Folyamatirányítási Informatikai Osztályán a folyamatirányító számítógéprendszer hálózatszámítási alkalmazásainak üzemeltetését és adatbázisuk karbantartását végezte. 2002 szeptembertől a Hálózatfejlesztési Osztály főmunkatársa, szakértőként részt vesz a MAVIR piacnyitásra való felkészülési projektjében. E-mail: [email protected] Sulyok Zoltán a BME Villamosmérnöki Kar Villamos Művek ágazatán fejezte be tanulmányait 1989-ben, de már 1988. március 1jétől a Magyar Villamos Művek Tröszt tanulmányi ösztöndíjasa, 2000. december 31-ig a Hálózati Igazgatóság Hálózati Műszaki Fejlesztési Osztály dolgozója. Részt vesz a magyar alap- és főelosztóhálózat stratégiai tervezésében, tulajdonosi szerkezetváltozás műszaki előkészítésében. 2001. január l-jétől a MAVIR Hálózati Osztályának a vezetője, az európai TSO-k közötti hálózati műszaki adat- és információcsere, koordinált hálózatszámítások, számítási együttműködések magyar felelőse. Kidolgozta a Rendszerirányító által alkalmazandó hálózatátviteli kapacitásszámítás (ATC, TTF stb.), a szűk hálózati keresztmetszetek előrejelzése módszerét. 2002. november l-jétől a MAVIR Hálózat Fejlesztési Osztály vezetője. Feladata a hálózati engedélyesek által készített hálózatfejlesztési tervek, valamint a MAVIR Rt. saját hálózatfejlesztési elképzelései összehangolásával megteremteni a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztése megvalósításának feltételeit. Az UCTE, CENTREL, SÜDEL, ETSO munkacsoportok tagja. Számos műszaki szakmai publikáció szerzője, társszerzője (Elektrotechnika, MVM Közlemények). A MEE tagja. E-mail: [email protected] Szakmai lektor: Simig Péter igazgatóhelyettes, MAVIR Rt., E-mail: [email protected]
339
VILLAMOS GÉPEK
Kétoldalrol táplált szélgenerátorok optimális tervezése DR.HUNYÁR MÁTYÁS egyetemi docens. DR. SCHMIDT ISTVÁN egyetemi tanár. BME
1. Kétoldalrol táplált csűszógyűrűs aszinkron gép Kétoldalrol táplált generátorként általában háromfázisú csúszógyűrűs aszinkrongépet alkalmaznak. Ez a gép mind az állórész, mind a forgórész tekercseken át táplálható. A gyakorlatban az la. ábrának megfelelően az állórészt az fi=fH=5O Hz=const. frekvenciájú hálózat, a forgórészt az FV frekvenciaváltó táplálja. Az FV hálózati oldalán f,=const., gépi oldalán fr=Sf,=var. a frekvencia. A csúszógyűrűs aszinkrongép az állórész kapcsokon P ! =P [ s +P l e +P| teljesítményt fesz fel a táphálózatból (P„ az állórész-tekercsveszteség, Pfe az állórész-vasveszteség). A P| légrésteljesítmény fedezi a Pr forgórészköri és a Pm mechanikai teljesítményt: P,=Pr+Pm. A Pr forgórészköri teljesítmény a P lr forgórész tekercs veszteségre és az FV frekvenciaváltóba adott P2 teljesítményre fordítódik: P r =P, r +P 2 . A mechanikai (tengely), a forgórészköri és a légrés teljesítmény az M nyomatékkal és a szögsebességekkel kifejezhető:
_J 2. ábra
p m =MW = (l-S)P,, P r =MW r =SP b P i =MW„P l =P m +P r .
(la-d)
fr=Sf, változó rotorköri frekvenciával kell gyújtani. Az optimális nyomatékképzés érdekében a G1 generátoros tartományban az ÁG áramirányítót a begyújtási határra a = a m i n « 0 ° gyújtási szögre, a G2 tartományban a biztonságos kialvási határra K=Kmax~160° kialvási szögre célszerű vezérelni. Az ÁM motoroldali áramirányító gép kommutációja miatt a 3. ábrának megfelelően romlik az aszinkrongenerátor fázistényezője. Az ábrában U, az állórészfeszült1. ábra ség, I, az állórészáram, Ir, a forgóItt W a forgórész szögsebessége, Wl = ü>l/p=2'iTfl/p a mező részáram, I m l a mechanikai szögsebessége (p a póluspárszám), Wr=W|-W=SW, mágnesező áram a mező mechanikai szögsebessége a forgórészhez képest, alapharmonikus S=(W]-W)/W| a szlip. A csúszógyűrűkhöz csatlakozó FV frekvektora. Az rz jelű venciaváltón P 2 =P r -P tr teljesítmény áramlik át. Ha P 2 >0, akkor görbe a rövidrezárt FV teljesítményt vesz ki a forgórészből, ha P 2 >0, akkor FV teljeforgórészű kördisítményt ad be a forgórészbe. A rövidrezárt forgórészű W(M) agram generátoros mechanikai jelleggörbe mentén P 2 =0. Az lb. ábrából leolvashaüzemi szakasza. Az tó, hogy P 2 >0 teljesítménynél az rz rövidrezárt W(M) mechaniM=-Mn névleges kai jelleggörbe alatti Ml motoros és az rz feletti Gl generátoros nyomatékú generáüzem, P 2 >0 teljesítménynél az rz jelleggörbe alatti G2 generátotoros üzemben röros és az rz feletti M2 motoros üzem lehetséges. Az le. ábra vidrezárt forgórésznél a GRZ pontba mutat az í, áramvektor és veszteségmentes (P t =P| és P 2 =P r ) esetre mutatja a teljesítmény- cos9i«-0,82, Gl üzemnél costpi«s-0,71, G2 üzemnél áramlási viszonyokat erre a négy üzemmódra. costp!?s-0,64. Emiatt, és az ÁH hálózati áramirányító kommutációs meddő igénye következtében a kaszkád kapcsolású szélgenerátorokat helyi meddő kompenzációval kell ellátni. A ti2. Kétoldalrol táplált aszinkron-szélgenerátor risztoros ÁG és ÁH áramirányítók felharmonikus áramokat is Szélgenerátoros alkalmazásnál a Gl és G2 generátoros üzemre termelnek, ezért felharmonikus szűrésre is szükség lehet. van szükség. Ennek a megvalósítására a gyakorlatban közbülső Feszültséginverteres kapcsolásban mind az ÁG, mind az ÁH egyenáramú körös frekvenciaváltókat alkalmaznak, amikor az áramirányító IGBT, GTO vagy 1GCT kikapcsolható elemekből FV egy ÁG gépoldali és egy ÁH hálózatoldali áramirányítóból épül fel. Ekkor az ÁG feszültséginverter ^ állórész fluxusvekáll. A 2a. ábra áramgenerátoros kaszkád kapcsolást, a 2b. ábra torról orientált áramvektor szabályozásával elérhető, hogy a gefeszültséggenerátoros feszültséginverteres kapcsolást mutat. nerátor-állórész árama közelítőleg szinuszos alakú és cos(p=~l A kaszkád kapcsolásban mind az ÁG gépoldali, mind az ÁH fázistényezőjű. Ilyenkor az Irl forgórészáram kapacitív (GINV hálózatoldali áramirányító egyszerű, háromfázisú tirisztoros pont a 3. ábrában). A feszültséginverteres kapcsolású ÁH hálóhídkapcsolás. Az ÁG gépoldali áramirányító tirisztorait az zatról szinkronozott áramvektor-szabályozással közelítőleg szíw
\
2003. • 96. évfolyam 12. szám
340
VILLAMOS GÉPEK
nuszos alakú, costp=-l fázistényezőjű hálózati áramra képes. Ennek megfelelően a feszültséginverteres kétoldalról táplált aszinkrongenerátor nem igényel meddő és felharmonikus kompenzációt. Ujabban a gyakorlatban ezt a kapcsolást alkalmazzák. A kétoldalról táplált aszinkron-szélgenerátorokat kopásálló csúszógyűrűkkel és kefékkel készítik, ezáltal jelentősen csökken a karbantartási igény. Ennek ellenére intenzíven foglalkoznak kefe nélküli kétoldalról táplált generátorok fejlesztésével.
A (3) és (4) alapján célszerű WN értékét minél nagyobbra választani a többi szögsebességhez képest, mert Pn és P lip ekkor adódna minimálisra. W N =W max választással pl. a fenti példában P n =0,75 és P tip =0,25 adódna (és W,=0,75 lenne viszonylagos egységben). Ekkor azonban a 4a. ábrán látható vN és vmax közötti szélsebesség-tartományban a gépcsoportnak állandóan W N =W max szögsebességgel kellene forognia, ami a később említendő szempontok miatt nem célszerű. Ha a szélerőmű csak a v0 szélsebesség felett kezd energiát termelni, akkor az éves átlagos teljesítménye: *ma
(5)
v0 V
N
ahol p(v) az általánosan használt Weibull-eloszlás sűrűségfüggvénye. Az A és B pontok között - az analitikus integrálhatóság érdekében - fel kell tételezni a következő jól közelíthető függvényt:
mox
4. ábra
A szélgenerátorok jellegzetes teljesítmény-szélsebesség diagramját a 4a. ábra, az állandó lapátszögű tartomány nyomaték-szögsebesség jelleggörbéit a 4b. ábra mutatja. Feltételeztük, hogy áramtermelés a v>v 0 szélsebesség-tartományban van. A v o
(2)
Ekkor az A jelű szinkron alatti és a C jelű szinkron feletti pontban közelítőleg megegyező a forgórész és az FV frekvenciaváltó feszültség igénybevétele, és egyben ez a legnagyobb feszültség igénybevétel. Az aszinkrongép és a frekvenciaváltó legnagyobb áram-igénybevételét a legnagyobb M = M N nyomatékú B jelű pont szabja meg. A szélturbinához választandó, fentiek szerint kétoldalról táplált aszinkrongép névleges nyomatéka M n =M N és névleges teljesítménye Wn«W| közelítéssel: P,«MNW1=PTNtWiAVN)=(PTN/2)(Wmax+W())AVN,
(3)
P T (v)=P rN -
(6)
Itt „k" a Weibull-eloszlás alaktényezője, vs a fenti görbe meghosszabbításának „v" tengellyel való metszéspontja. A műveletek elvégzése után az éves átlagos teljesítmény:
1+
-e-
(7)
A Weibull-eloszlás „c" skálatényezője jó közelítéssel az adott helyszín átlagos szélsebességének 1,12-szerese. A szélerőmű méretezése szempontjából optimális vN „névleges" szélsebességet a normalizált (egységnyi felületre eső) átlagos éves teljesítménymaximuma alapján szokás meghatározni: (8) Itt (7) zárójeles részét, a kapacitástényezőt jelöltük KF-fel. Egy konkrét esetre az 5. ábrán láthatjuk az eredményeket. Ilyen diagramok segítségével lehetséges az adott szélviszonyokhoz való legjobb illesztés.
ahol P TN =M N W N a turbina névleges teljesítménye. Az FV frekvenciaváltó típus teljesítménye közelítőleg a legnagyobb áramú B pont nyomatékának és a legnagyobb forgórész feszültségű C, vagy A pont rotorköri szögsebességének a szorzata: PIiP«Mn(Wmax-Wo)/2=(PTN/2)(Wmax-Wo)AVN.
(4)
Például W„=0,6WN és W m a x =l,2W N feltételezéssel W1 = =0,9WN, P n =0,9P T N és Ptip=0,3PTN adódik. Ha ugyanezt a feladatot frekvenciaváltós, rövidrezárt forgórészű aszinkrongéppel oldjuk meg, akkor P n =P, i p =P T N adódik. Látható, hogy a kétoldalas táplálás elsősorban a frekvenciaváltónál eredményez jelentős megtakarítást.
3. Szélturbina és kivehető teljesítmény optimalizálásának szempontjai Előzőekben a teljesítményviszonyokat csupán az aszinkrongenerátor és a forgórészhez kapcsolódó frekvenciaváltó szempontjából vizsgáltuk. Az előző pont végén említett példában a maximális szlip ±33% volt, ami elfogadottan a kétoldalas táplálás gazdaságos alkalmazásának felső határát jelenti a szlippel növekvő feszültség-igénybevételek miatt. Ez Wmax/Wo«2 fordulatszám-tartományt tenne lehetővé. 2003. • 96. évfolyam 12. szám
5. ábra
Mind (7) és (8) vizsgálata, mind a fizikai megfontolás azt a triviális eredményt adja, hogy kívánatos v() minél kisebb értékre való leszorítása. Az önindulás képessége, ül. a minimális (P H >0) energiatermelés megszabja vö lehetséges legkisebb értékét. Ennél szigorúbb korlátozást jelent a korábban megállapított WN/W0«Wmax/W0«2 feltétel. Ez utóbbi feltétellel:
VILLAMOS GÉPEK = 0,125.
PTN
(9)
A vo-nál kisebb szélsebességeken az ismertetett gazdasági megfontolások miatt már nem lehet tartani W/v optimális arányát (\up,ot, amelyik a maximális teljesítménytényezőt biztosítja). (9) szerint azonban még vo-nál kisebb szelekből is lehet nem elhanyagolható mennyiségű energiát nyerni, de ezt csak W<|= állandó mellett tehetjük meg. A 4. ábrát ki kell egészíteni egy vo-ból induló másik parabolaszerű görbével, amely v,*-nál metszi a vízszintes tengelyt. Még a veszteségek elhanyagolásával is ez a görbe meredekebben esik az A-B görbénél, és így: VÍ*
= /pT(v)p(v)dv
(10)
Ennek normalizált értékeit a ó. ábrán vázoltuk, az 5. ábrával megegyező adatok esetére. Az összes kivehető, átlagos, normalizált teljesítmény ÍPT,átI,N = Pr,átl,N + A P T ( á t l > N
(11)
külön nincs ábrázolva. Az 5. és 6. ábrák alapján belátható, hogy a maximumok táján is megnövekszik a kivehető teljesítmény (11; 8; 6; 5; 4%-kal), és a maximum helye kissé eltolódik a nagyobb vN/c értékek irányában. Ezeknek a viszonylag nagy gyakorisággal fellépő kis sebességű szeleknek a hasznosítása a magyarországi szélviszonyok esetén különösen fontos. A v0 és vN kötött aránya (vN/vu»2) kétoldalról táplál generátorok esetében - az előzőekkel ellentétben - vN kismértékű csökkentését igényelné a kis sebességű szelek energiájának jobb hasznosítása céljából.
6. ábra
A vmax-ot 20-25 m/s-ra szokás választani, ami kb. 2-2,5 vn-et jelent. E feletti szélsebességeknek olyan kicsi a valószínűsége, hogy (7)-ben alig jelent kimutatható többletet, viszont jelentős igénybevétel növekedést és komoly szabályozástechnikai problémákat okoz. 4. Kétoldalról táplált szélgenerátor szabályozása A 7. ábra mutatja a kétoldalról táplált szélgenerátor egy lehetséges erősáramú és szabályozóköri blokkvázlatát. Ebben a gépoldali áramirányító SZG jelű szabályozója fordulat szám-szabályozás alárendelt forgórészáramvektor-szabályozással. A wa szögsebesség-alapjelet a KSZ központi szabályozó képezi a v szélsebességből és a PH~P[ hálózati hatásos teljesítményből. Ugyancsak a KSZ szolgáltatja a szélturbina lapátszög szabályozója részére a fra alapjelet. A hálózati áramirányító SZH jelű szabályozója egyenfeszültség-szabályozás alárendelt áram vektor-szabályozással. A gépoldali és a hálózatoldali áramvektor-szabályozás okkal
341
biztosítható, hogy a szélgenerátor R,S,T vezetékeken folyó árama gyakorlatilag szinuszos és cos(pHi=-l fázistényezőjű legyen. JH R
7. ábra
Láttuk, hogy a vo
W
-0,12 -0,22 fl2-5,6
(12)
Egy lehetséges példában a névleges szélsebesség v N =9 m/s és a turbina névleges szögsebessége WN = 3,5/s. Ekkor a mun2003. W 96. évfolyam 12. szám
VILLAMOS GÉPEK
342
kapont a PT-W görbe maximum pontjában helyezkedik el. v=18 m/s szélsebességig pl. W=WN = áll. szabályozás esetén a munkapont a görbe „hátoldalán" van. Ennél nagyobb szélse-
i \v
v=25m/s
/
i
ff
r -----
S= 3 30,:
31
3 3.5 4 szögsebesség [l/s]
8. ábra
bességek esetén a munkapont fokozatosan a görbe „homlokoldalára" csúszik át. Egy ilyen esetet mutat a 8. ábra „I" pontja v = 25 m/s esetén. A „II" pont 10%-os, a „111" pont 30%-os szögsebesség-változtatást tételez fel WN-hez képest. Egy „hátoldalon" levő munkapont az először beavatkozó frekvenciaváltó szabályozásától azt követeli meg, hogy a szélsebesség növekedésekor növelje meg a szögsebességet (frekvenciát), és így biztosítsa a PT teljesítmény állandóságát (miközben d=áll.). Egy „homlokoldali" munkapont ezzel ellentétes beavatkozást követelne meg (ami az energiatárolás szempontjából is rossz irány). Az egyértelmű beavatkozás kizárja, hogy mindkét oldalon lehessen munkapont. Ezen a problémán segít, ha a frekvenciaváltó minél szélesebb fordulatszám-változtatást valósíthat meg. Természetesen a lapátok geometriájának módosítása is segíthet a probléma megoldásában. A 9. ábrán bemutatjuk, hogy a KSZ egységnek milyen alapjeleket kell kiadnia a három tartományban. Irodalom [1]
(2] [3] [4]
Cadiri I., Ermis M.: Double-output induction generátor operating at subsynchronous and supersynchronous speeds: steady-state performance optimisation and wind-energy recovery. IEE Proceedings-B. Vol.139. No.5. pp. 429^42. 1992. Quang N.P., DittrichA., Thieme A.: Double-fed induclion machine as generátor: control algorithms with decoupling of torque and power factor. Springer-Verlag. Electrical Engineering. Vol.80. pp. 325-335. 1997. Mutter S., Deicke M., De Doncker R.W.: Double-fed induction generátor systems for wind turbínes. IEEE Ind. Appl. Magaziné. Vol.8. No.3. pp. 26-33. 2002. Hunyár M., Schmidt L, Veszprémi K., Vincze Gyné.: A megújuló és környezetbarát energetika villamos gépei és szabályozásuk. ISBN 9634206700. Műegyetemi kiadó, Budapest, p.338. 2001.
2003. 1F 96. évfolyam 12. szám
SZERZŐK Dr. Hunyár Mátyás Szegeden született 1938-ban. Villamosmérnöki oklevelet a BME-n 1963-ban, kandidátusi (PhD) fokozatot 1978-ban szerzett. A BME Energetika Tanszék Villamos Gépek és Hajtások Csoportjában dolgozik egyetemi docensként. 1994-98 között a Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese. Kutatási területe: energiatakarékos hajtások, és szélerőművek szabályozott hajtásai. Egyesületi tagságai: MEE, IEEE, ISES, Magyar Szélenergia Társaság. Elérhetősége: [email protected]
i\\\ \\\\ \ \ \
^ \
29,.
/
[6]
Johnson.G.L.: Wind Energy Systems. Prentice-Hall, INC. Englewood Clifs. New Jersey. 1985. PMAnderson, A.Bose: Stability simulation of wind turbine systems. IEEE Trans. on Power Appl. and Systems, Vol. PAS-102, No.12, Dec. 1983.pp.3791-95.
25°<S<31°
\ \
1
[5]
Dr. Schmidt István Budapesten született 1941-ben. Villamosmérnöki oklevelet 1964ben a BME-n, kandidátusi (PhD) fokozatot 1978-ban, MTA doktora fokozatot 2000-ben szerzett az MTA-nál. A BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Gépek és Hajtások Csoportjában dolgozik egyetemi tanárként. Kutatási területe a háromfázisú frekvenciaváltós villamos hajtások szabályozása, különös tekintettel az áramvektor-szabályozásokra. A MEE tagja. Elérhetősége: [email protected] Szakmai lektor: Farkas András főiskolai docens, BMF-KVK
Boldog karácsonyt á eredményekben gazdag új ével kíván a VILLÉRi
A VUÍÍRT segít Önnek a fagykár, fagyveszély elhárításában önszabályozó fűtőkábelek a legnagyobb hazai ipari forgalmazótól!
Tervezés - tanácsadás - rendelés
egy helyen
Információ és rendelés: Viliért Rt. Raychem Project Iroda Budapest, VII. Király u. 57. Telefon/fax: 3422-100
HÍREK
343
Energetika, elektrotechnika konferencia Kolozsváron 2003-ban negyedik alkalommal került megrendezésre Kolozsváron - október 4-én - az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) energetikai, elektrotechnikai konferenciája, az ENELKO 2003. A konferenciának kezdetek óta a Bethlen Kata Diakóniai Központ biztosítja a helyszínt. A konferencia témája évente változik, célja kölcsönösen megismerni az adott témakörben a magyarországi, romániai eredményeket, tájékoztatást adni a folyamatban lévő kutatásokról, segíteni az erdélyi magyar szakembereket, eligazodni a magyar műszaki nyelv változásaiban. A résztvevők száma évről évre nő, egyre több magyar gyakorlati szakember, egyetemi oktató, kutató vesz részt a konferencián előadóként is. Az Erdélyből résztvevők is főként egyetemi oktatók Kolozsvárról, Nagyváradról, Temesvárról, Craiováról, de Bukarestből is. Hiányolható a helyi gyakorlati szakemberek nagyobb létszámú részvétele. Magyar részről ebben az évben a Miskolci Egyetem mellett több előadással képviseltette magát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Veszprémi és a Győri Egyetem is. Állandó résztvevője a konferenciáknak az MVM Rt., a MAVIR Rt., az EGI, a Budapesti Erőmű Rt., az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is. Meg kell említeni, hogy az EMT éves programjában ez a konferencia csak egy a sok közül, hiszen az erdészektől a vegyészeken át a villamos szakemberekig, a műszaki értelmiség széles rétegeit képviseli.
tárokon átnyúló piac működését. Az 1228/2003 határozat szerint a határt keresztező villamosenergia-forgalom hálózati hozzáférése érdekében egységes hálózat-hozzáférési díjakat kell kialakítani, amelynek megvalósítója az Európai Rendszerirányítók Egyesülése. Továbbiakban az ezekhez kapcsolódó magyarországi feladatokról beszélt. Dr. Stróbl Alajos (MAVIR Rt.) „Kiserőművek helyzete és jövője" című előadásában többek között a következők hangzottak el: A kiserőművek Magyarországon, Európában és szinte az egész világon elsőbbséget élveznek az erőmű-létesítésben. Sok előnyük van a liberalizált villamosenergia-rendszerekben a nagyokkal szemben. Kisebb a kockázatuk, kevesebb engedélyezési eljárással és egyre gazdaságosabban, gyorsabban létesíthetők. Az áruk csökken, a piaci kínálat egyre nagyobb. Sok helyen támogatják fejlődésüket, mert energiamegtakarítást jelentenek. Hatásfokuk ma már nagyon jó, különösen a kapcsolt villamosenergia-termelésben. Egyre gyakrabban létesítenek ilyen berendezést nagyobb épületek energiaellátásához. A kiserőművek környezetkímélők, és a megújuló energiaforrások hasznosításában is egyre jelentősebb szerepet játszhatnak. Előadásában bemutatta a hazai tendenciákat, a lehetséges energiaforrásokat és a gondokat is a rendszerszabályozásban. Előadásának érdekes eleme volt az összehasonlítás, hogy mennyibe kerül a hagyományos (pl. atomerőmű) és a kiserőmű kW-onkénti beruházási költsége.
A konferencia témája ebben az évben „Újdonságok és tendenciák az energia termelése és felhasználása terén". A plenáris és szekció-előadásokra 38 előadó jelentkezett. Ennek megfelelően a délelőtti plenáris előadások után három szekcióban folytatódott a munka. A konferencia külön érdekessége, hogy valamennyi előadást kiadványban közzé tudják tenni.
Makai Zoltán (PROENERG Kft.) és Dr. Zétényi Zsigmond (Nagyváradi Tudományegyetem) nagyon látványos és érdekes „100 éves a villamosítás Nagyváradon" című előadását „Gyöngy és kő" címmel korabeli fényképek „életre keltése" tette színessé. Bemutatta a fejlődést az energiatermelés és -felhasználás kezdeteitől napjainkig. 1900-ban épült fel Nagyváradon az új kőszínház, és a városi tanács a gázvilágítás helyett egyöntetűen a villanyvilágítás mellett döntött. 1902. május 22-én a város tanácsa megszavazta a villamosítást, és 1903. december 17-én hivatalosan beindult a nagyváradi villany telep. Még egy érdekes dátum: 1934-ben megkezdődött az utcai világítást szolgáló ívlámpák cseréje izzólámpákra. Az út a kezdetektől folyamatos fejlődés volt, új erőművek - többek között az Esküllői Vízerőmű - építése, 110 kV-os távvezeték építésével csatlakozás az országos villamos energetikai rendszerhez.
Plenáris előadások Az összes előadásról beszámolni lehetetlen, ezért önkényesen próbálok néhányat kiemelni, és ezzel rövid ízelítőt adni a konferenciáról remélve, hogy jövőre még több érdeklődő is lehet magyar részről. A plenáris előadásokat Dr. Benkó Balázs (MVM Rt.) nyitotta meg „Az Európai Unió energiapolitikája és a magyarországi válaszok" címmel. Előadásában bemutatta az állam szerepét a villamosenergia-szolgáltatásban. Az állam szerepe a piac szabályozása, a szabályok betartatása, a piac felügyelete, és azon fogyasztók védelme, akik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak a versenypiacra kilépni. A versenytől az árak csökkenését várták. Ez a kezdeti időben be is következett, azonban ennek következménye, hogy a beruházások nyereségessége megszűnt, lecsökkentek a biztonságos ellátást szolgáló tőkebefektetések. Elfogytak a csúcsidei terhelést fedező tartalék kapacitások, egyre nagyobb multinacionális társaságok alakultak ki, és az árak ismét növekedni kezdtek. Egyes országok az ellátást csak jelentős importtal tudták fedezni. A figyelmeztető jelek először az Egyesült Államokban, majd Európában is megjelentek. Ezek indokolták, hogy az EU-n belül a tapasztalatok figyelembevételével felül kellett vizsgálni az eddig érvényben lévő szabályozásokat. A felsorolt változásokból kettőt emelnék ki. A 2003/54 EC direktíva a diszkriminációmentes és hatékony hálózati hozzáférés érdekében az átviteli és az elosztói rendszerüzemeltetés jogi szétválasztását írja elő. A regulatorok azonos kompetenciákat kell, hogy kapjanak minden tagállamban és azonos elvek szerint kell működjenek, mert csak ez garantálhatja az államha-
Energetikai szekció A délutáni három párhuzamos szekció közül az energetikai szekciót szeretném részletesebben bemutatni. Dr. Zsebik Albin (ETE) két előadással jelentkezett. ,,A hőhasznosítási mutató a fogyasztói rendszerek energetikai jellemzője" című előadásában a méretezés fontos elemének a fajlagos hőfelhasználási mutató meghatározását emelte ki. A gazdaságos üzemvitel kulcskérdése a fogyasztóhoz eljuttatott hő minél nagyobb mértékű hasznosítása. A távhőszolgáltatás üzemvitelének optimalizálását műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kell elvégezni. Bemutatta a táv-hő- és fűtési rendszerek névleges hőmérsékletekhez tartozó bázisértékeit. Második előadása „Vasmű hulladék hőjének hasznosítása táv-hőellátásra" címmel hangzott el. A fűtés és a hűtés sok technológiai folyamat fontos része. A jól szervezett folyamatokban a fűtést és a hűtést összekapcsolják, ezáltal jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg. Sok esetben az összekapcsolás nem valósítható meg, emiatt a hűtéssel elvont hő a 2003. "f 96. évfolyam 12. szám
344
HÍREK
környezetbe távozik. Az energetikusok szerte a világon nagy figyelmet fordítanak az energia gazdaságos felhasználására, a hulladékhő hasznosítására. Az előadás arra mutatott példát, hogyan lehet egy vasműben a különböző folyamatok során keletkező ipari hulladékhőt összegyűjteni, és távhőszolgáltatásra hasznosítani. Dr. Szandtner Károly (BME Villamos Energetika Tanszék) „Nagyépületek nagy megbízhatóságú villamosenergia-ellátása" címmel tartott előadást. Az épületek villamos hálózatának és a korszerű fogyasztói berendezések tervezésének célja a folyamatos és megbízható villamosenergia-ellátás biztosítása kritikus üzemviteli körülmények között is. A tervezésnél figyelembe kell venni a megbízhatóság, rugalmasság, karbantarthatóság, teljesítőképesség, alakíthatóság és a meglévő infrastruktúrához való illeszthetőség szempontjait. Bemutatta a megbízhatóság növelésének lehetséges módozatait a tápláló transzformátorok, a gyűjtősín kettőzésétől, a tartalék generátorok, szünetmentes áramforrások alkalmazásán keresztül a funkcionálisan különválasztott hálózatok kialakításáig, illetve ezek esetleges kombinációjáig. A lehetséges műszaki megoldások közötti döntést minden esetben műszaki, gazdasági optimalizáció előz* ze meg, azaz a betervezett és kivitelezett megoldás reális és megtérülő anyagi ráfordítással járjon. Ismertette a nagy megbízhatóságú villamosenergia-ellátás eszközeit, a statikus átkapcsolókat, a statikus és dinamikus váltakozó áramú szünetmentes tápegységeket. A dinamikus UPS-eknél az egygépes, lendkerékkel egybeépített motor-generátortól a komplex energiakondicionálókig széles a lehetőség. Előadása összefoglalásában felhívta a figyelmet a félvezetők és integrált áramköri elemek villám- és EMC-zavarok elleni megfelelő védelmére. Lontay Zoltán (EGI Rt.) ,,Fából villanyt" című előadásában arról beszélt, hogy Európában gomba módra szaporodnak a biomassza tüzelésű erőművek. Évente sok millió tonna fát tüzelnek el az erőművek kazánjaiban. Az így előállított „zöld" energiáért jóval többet fizetnek a fogyasztók, mint a „hagyományos"-ért. A folyamatot viták kísérik. A vitázók egyetértenek a „fenntartható fejlődés" szükségességében, a vita a folyamatok dinamikájáról és a kezelési stratégiák tartalmáról folyik. Az előadás a biomassza alapú áramtermelés hátterét és gyakorlatát tekintette át mind „makro", mind pedig „mikro" nézőpontból. Egyetértés van abban, hogy minden fenntartható stratégiának alapvető fontosságú eleme a fenntartható energiarendszer, amely döntő mértékben megújuló energiákon alapul, minimális mértékben terheli csak a környezetet, és nem járul hozzá az üvegházhatás növekedéséhez. A legtöbb európai országban ma üzletnek számít a „zöld áramtermelés", de természetesen csak ott, ahol megfelelő biomassza-potenciál áll rendelkezésre. A korlátok túlfeszítése helytelen, és ökológiai problémákat vet fel.
• a feszültségszabályozásra gyakorolt hatását, • a meglévő hangfrekvenciás rendszerek jel terjedésére gyakorolt hatást. A kiserőművek terjedésével természetesen megfogalmazódnak rendszerirányítói kérdések is: Mennyire tervezhet a rendszerirányító ezekkel a kiserőművekkel? Milyen biztonsági tartalékkal kell terveznie? Ennek a tartaléknak az árát meddig fedezi a villamos energia átvételi árában szereplő kompenzációs díj? Érdekes volt Dr. Szabó Loránd (Kolozsvári Műszaki Egyetem) „Üzemanyagcellák gépjárművek számára" című előadása. 2030-ra 2,3 milliárd autó közlekedését vetítette előre. Emiatt a félelmetes dimenziók miatt a gépkocsik bármilyen minőségi javítása nagyon nagy horderejű az egész emberiségre nézve. A következő évtizedekben az egyik legjelentősebb változást a közlekedésben valószínűsíthetően a robbanómotorok területvesztése, és az elektromos meghajtású gépjárművek térhódítása fogja okozni. Az energiatermelésbe a megújuló energiaforrások felhasználása, a gépjárműiparban az elektromos vagy hibrid gépkocsik elterjedése kiemelkedő szerepet játszhat századunk új energiarendszerének kialakulásában, életminőségünk javulásában. Az előadás az ez irányban folyó kutatások közül a gépjárművek számára alkalmazható üzemanyagcellákat mutatta be. Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítnak elő, azzal a különbséggel, hogy míg az elemeket el kell dobni, az üzemanyagcella pedig mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot (hidrogén, metanol, földgáz stb.) töltünk bele. Az előadás bemutatta az alkalmazott üzemanyagcellás megoldásokat, a világ nagy gépkocsigyártóinál folyó kísérleteket, amelyek eredményeként ma már több száz ilyen autó járja az utakat, az elért teljesítmény 85 kW, a sebesség 150 km/h, és két feltöltés között megtett út 355 km volt (HONDA FCX). Egyelőre az áruk még nem versenyképes. Sorozatgyártásuk azonban biztosan le fogja törni a magas árakat, piaci részesedésüket pedig meghatározza a primer energiaforrások kínálata, a piaci, ökológiai követelmények. Ez nem ugrásszerű, hanem még évtizedekig elhúzódó hosszú folyamat lesz. Elektrotechnikai és automatika szekció
Az elektrotechnika szekció villamos motorok, hajtások kérdéseivel, az automatika szekció szabályozási kérdésekkel, illetve oktatási témákkal foglalkozott. Néhány előadót és címet szeretnék kiemelni: Dr. Fekete Gábor (Miskolci Egyetem) „A kapcsolati energia hasznosítása az új mágneses erőgépben", Dr Borda Monica (Kolozsvári Műszaki Egyetem) „A vízjelzés elvei", Cipcigan Liana (Kolozsvári Műszaki Egyetem) .,A transzformátor remanens mágnességéhez fűződő bekapcsolási Orlay Imre (MEE) „Kiserőművek hálózati csatlakozásának túláram szimulációja", Dr. Tóth Ferenc (Miskolci Egyetem) „A műszaki kérdései" címmel tartott előadást. Bemutatta a kiserő- haladó hullám-gerjesztésű szinkron-jellegű lineáris motor művek hálózatra kapcsolásának műszaki problémáit, amit a há- konstrukcióinak összehasonlítása", Dr. Ádám Tihamér (Miskollózati engedélyeseknek vizsgálni kell, és a szükséges fejleszté- ci Egyetem) „Digitális jelprocesszorok fejlődése és alkalmaseket a tervezőknek meg kell oldani. A termelőberendezést az zás", valamint Dr. Kovács János (Miskolci Egyetem) „Távközengedélyes üzletszabályzatában rögzített műszaki és pénzügyi lés-oktatás a Miskolci Egyetemen" című előadásokat. Ez a felfeltételekkel lehet hálózatra csatlakoztatni úgy, hogy üzemével sorolás szubjektív, azonban jól mutatja a kolozsvári rendezne veszélyeztesse a hálózat és más fogyasztók üzemét. A vizs- vény sokszínűségét, és talán több magyar szakemberben felkelti az érdeklődést a jövő évi, ötödik rendezvény iránt. gálandó műszaki kérdések között kell megemlíteni: • a csatlakozás feszültségszintjének meghatározását a teljesítAz előadások mellett természetesen meg kell említeni azt a mény elszállíthatósága, a feszültség- és meddőteljesítmény- kedvességet, hangulatot is, amit a résztvevők érezhették a háziviszonyok érdekében, gazdák részéről. Ma már elmondhatjuk, hogy nagyon sokan • a zárlati teljesítmény ellenőrzését a meglévő berendezések rendszeres visszatérőként jönnek el Kolozsvárra, ismerősként, védelme érdekében, barátként üdvözlik egymást, és távozáskor így búcsúznak: re• a védelmi rendszer illesztését, hogy ne alakulhasson ki szi- méljük jövőre újból találkozunk! getüzem, ne legyenek elmaradt védelmi működések, ne történjen járulékos védelmi működés, Orlay Imre • az elszámolási mérés, és a telemechanikai, irányítástechnia MEE főtitkára [email protected] kai illesztés kérdését, 2003. "W 96. évfolyam 12. szám
EGYESÜLETI ELET
345
SZÜNETMENTES ÁRAMELLÁTÁS
Telelés
Statikus és dinamikus rendszerek:
Változó világunkban egyesületek és egyesületi lapok szűnnek meg, és eközben a MEE és az Elektrotechnika még állja a sarat. Ez nem kevéssé köszönhető Önöknek is, kedves egyesületi tagok, kik munkájukkal, lelkesedésükkel támogatnak minket. Mert mint tudjuk, a szakmai vér, a „trotechnikus" nem válik mássá, marad mindig elektrotechnikus, de legalábbis MEE-tag. Ez az év az alapító Zipernowskyra való emlékezés jegyében telt, remélem a lap kellőképpen meg tudta jeleníteni ezt a nagyszerű szakembert és szervező egyéniséget. Újonnan indult portré rovatunkban a hivatalos egyesületi élet és a komoly szakmai munka mellett a MEE emberarcát kívántuk bemutatni. Megköszönöm a munkatársaimnak - a rovatvezetőknek, a szerkesztőségnek, a tördelésnek, a nyomdának, a kiadónak - azt a folyamatos munkát, aminek eredményeképpen a lap folyamatosan meg tudott jelenni. Célunk, hogy a szakmát, az Egyesületet hitelesen képviseljük, ezért kérjük, szánjanak néhány percet a mellékelt kérdőív kitöltésére, véleményeiket, javaslataikat a jövőben igyekszünk figyelembe venni. Ezennel kívánok minden egyesületi tagnak és Elektrotechnika-olvasónak kellemes telelést, békés karácsonyt és boldog új esztendőt.
(A. A. Müne-Karinthy R: Micimackó)
• APOSTAR AR: 3 ... 100 kVA • APOSTAR AS: 60 ... 400 kVA • UNIBLOCK: 150 ... 1670 kVA
Kellemes karácsonyi ünnepehet és sikerekben gazdag boldog új évet lívánuni BALMEX KFT.
Tel.: 222-1987
„Nyáron nyaralok, télen telelek, a Trotechnikus, az mindig Elek"
Fax: 221 -7406
Dr. Kádár Péter
főszerkesztő
Tiszteit Kollégák! Az egyesületi centenárium kapcsán valószínűleg mindenki találkozott a MEE három jelvényével, amelyek Egyesületünk különböző korszakait jelképezik. A harmadik évezred új elvárásainak és kihívásainak való megfelelést tűzte ki célul Egyesületünk. Úgy gondoljuk, hogy ez a változás külsőségekben is tükröződjön. így merült fel a gondolata annak, hogy egy új, jelenkori ízlésünknek is megfelelő embléma megtervezését hirdessük meg. Emlékeztetőül röviden bemutatjuk a három emblémát.
1.
2.
3.
1. Vörös viaszpecsét 1902-ből, amely mágnespatkót ábrázol erővonalakkal, feltüntetve az Egyesület nevét és alapításának évét. 2. A centenárium alkalmából újraéledt míves emblémát először az 191 l-es közgyűlésen mutatták be. Színvilága, motívumai hűen tükrözik a kor stílusjegyeit. Az embléma közepén a - MEE - Egyesületünk nevének rövidített változata a dísz. 3. Ez az embléma 1950 óta ismert, de 1975-től használt. Ezt szintén az akkori divatot követve tervezték meg. Iparágon belül több vállalatnak a 60-as és 70-es években született emblémájában hasonló geometriai vonalakkal és a kék színnel találkozunk. A fentiek ismeretében várunk minden olyan ötletet, tervet, rajzot vagy skiccet, amely kiindulási alapja lehet az új egyesületi emblémának. Elvárás: az embléma tartalmazza a teljes megnevezést, a rövid változatot, alapítási évet. A tervjavaslatokat szíveskedjenek a MEE Titkárságára eljuttatni. Tóth Péterné a Kiállítási és Propaganda Bizottság elnöke
2003. • 96. évfolyam 12. szám
Sepam 80-as sorozat
Egyszerűség és teljesítmény, mindig helyes irányban!
A már jól ismert Sepam védelmi készülékkínálatunkat teljessé tevő 80-as sorozattal a korábbiaknál összetettebb védelmi funkciók kivitelezése is könnyen megoldható. A készülékcsalád moduláris felépítésének köszönhetően a 80assal is rendkívül rugalmasan tudja a kívánt konfigurációt összeállítani. Ebben a sorozatban olyan újdonságokat talál, mint pl. differenciál védelem, cserélhető memóriakártya, vagy a dupla Modbus kommunikációs kimenet. Az irányított védelmi funkciók tovább erősítik a berendezés biztonságos működésének feltételeit. Scttneider
•vÖszolgálat
telefon: 3Ö2-2800, fax: 382-2606 e-mail: [email protected] tillp ://www. schnejder-electrjc.hu
Schneider
Electric
márkanévj
Merlin Gerin
Egyszerűség és teljesítmény mindig helyes irányban! A Sepam készülékcsalád tagjai a villamosenergia-termelő és elosztórendszerek védelmi, automatikai és telekommunikációs feladatainak megoldására szolgáló eszközök. A már eddig is forgalmazott S20-as sorozat egyszerűbb hálózatokban kínál olcsón alapvédelmet, leginkább kereskedelmi és szolgáltatói alkalmazásokban. Az S40-es sorozat kiterjesztett (irány védelmi) funkciójának köszönhetően magasabb szintű védelmet képvisel. A kínálatra a koronát kétséget kizáróan az új S80-as család teszi fel, hiszen ez a készülék már a nagyipari létesítményekben előforduló összetett védelmi feladatok megoldására is képes. Az S80-as készülékcsalád moduláris felépítése egyszerű üzemeltetést és a tartalék modulkcszlct minimalizálását teszi lehetővé (1. ábra). Visszatekintve a Sepam család történetére megállapíthatjuk, hogy az alapkoncepció és a fejlesztés teljes koherenciában vannak. A készülckfcjlcsztés egy természetes piaci szükségletet elégít ki, amit az egyre korszerűbb üzemviteli elvárások gerjesztenek, és azt az egyre fejlettebb technológiai lehetőségek támasztják alá. Természetszerűen a mért fizikai jellemzők és az ezekre alapozott működések alapvetően nem változnak, csak az alkalmazott alkatrészbázis, szoftvertechnológia teljesítőképessége, sebessége, felbontása növekszik, bővül. És természetesen ezekre alapozva a készülékek szolgáltatási szintje is fejlődik. A Sepam 80-as család által nyújtott új funkciók: • a harmonikus tartalom mérése, analízise, • az állórész teljes földzárlati védelme ANSI 64G2/27TN alkalmazást támogató számított, mért éitékek, • az impedanciacsökkenés alapú legerjesztésvédelmi funkció (ANSI 40) alkalmazását támogató számított, mért értékek,
1. ábra: A Sepam 80 konfiguráció
• a tartalék impedancia-csökkenés védelmi funkció (ANSI 21B) alkalmazását támogató számított, mért érték, • szinkrongépek védelme legerjesztődés ellen, a gép vagy gép-transzformátor blokk esetén, a transzformátor kapocspontjain mért pozitív sorrendű impedanciamérések alapján. Természetesen a kezelői szoftver, az SFT2841 mérnöki terminálemulátor program alapjaiban nem változott, „csupán" a verziószám növekedése jelzi a fejlődést, az újabb szolgáltatások megjelenést. Ez a program kezeli a már jól ismert Sepam S20 és S40 sorozat elemeit is. A változás az első pillanatban fel sem tűnik, ha csak az nem, hogy a csatlakoztatható modulok száma, valamint a csatlakoztatható feszültség, áramváltók száma megnőtt. Az áttekinthetőségi igények figyelembevételével a védelmi beállítások ablakában megjelenítésre kerül egy általános leágazási séma, a telepített szenzorok ábrázolásával, az aktív védelmi függvények kiemelésével, a védelmi funkciók közötti kapcsolatok, valamint - az eddigiekben már jól ismert struktúrájú - a kioldómátrix vonatkozó részhalmazának megjelenítése mellett.
2. ábra: Az SFT284J konfigurációs felülete Már senkinek nem tűnik fel, hogy a kezelői felület „magyarul beszél"! De biztosan újszerűén hat, hogy a „Hardver konfiguráció G87" képen (2. ábra) a Sepam S80 sorozatú készülék két számítógépes adatgyűjtő felé kínál adatátviteli kapcsolatot. A második port lehetőséget biztosít az úgynevezett „védelmes munkahely" csatlakoztatására, és ez a védelmes munkahely közvetlenül az SFT2841 mérnöki terminálprogram is lehet. 1 Alapkészülék beépített vagy független elhelyezésű grafikus kijelzővel. 2 Cserélhető memóriakártya. 3 Max. 42 logikai bemenet és 23 kimeneti relé (az alapkészüléken 5 kimeneti relé, a lehetséges három bővítőmodulon pedig egyenkél 14 bemenet és 6 kiménél.) 4 Kél független Mudbus RS4S5 purl. 5 16 hőmérsékletérzékelő adatainak feldolgozása. 6 Alacsony jelszinlű analóg kimenet. 7 Szoftvereszközük: SFT2841 és SFT2826.
348
VILÁGÍTÁSTECHNIKA
Fényár és balkáni sötétség Hazai közvilágításunkról szólva sokszor elhangzik mindkét kalmazásában rejlő megtakarítási lehetőségekkel. Figyelemre megállapítás, bár az előbbit inkább az idelátogató külföldi érdemes, hogy az új EN szabvány az ME1-ME3 kategóriákat, szakemberek, az utóbbit a hazai sajtó és az energiamegtakarí- amelyek megfelelnek a jelenlegi M1-M3 osztályoknak, olyan tásból finanszírozott világításkorszerűsítések ellenzői szokták gyorsforgalmú utaknál ajánlja használni, ahol a megengedett seemlegetni. A 2003. évi Világítástechnikai Ankéton elhangzott besség nagyobb, mint 60 km/h. Szokásos, 50 km/h sebesség eseés e cikk alapjául szolgáló előadás a hazai és az uniós előírá- tén az ME4-ME 6 kategóriákba javasolják az utakat besorolni. sok, valamint néhány fővárosi útvonal elemzése alapján kíséKülön kategóriák vonatkoznak azon területek utcáira, ahol a relt meg látleletet adni a közvilágítás helyzetéről, és ennek jellemző sebesség nem több 30 km/h-nál. A sebességkorlátoalapján felvázolni a jövő teendőit. zást nem feltétlenül táblával jelzik, ide sorolhatók azok az utA közvilágítással foglalkozó európai szabvány a szokásos cák is, ahol sűrűn vannak „jobbkezes" kereszteződések, vagy szabvány alkotási tempónál is lassabban, heves viták, és közel „fekvőrendőrök". 10 éves előkészítő munka után jutott el odáig, hogy címében A jelenlegi világításokat egy reprezentatívnak nem tekinthemegjelentek a „végleges tervezet" szavak. A végszavazást 2003 tő, de mégis valamilyen képet adó felmérés alapján elemezve augusztusában tartották, melyben hazánk már teljes jogú tag- az állapítható meg, hogy ha a főbb útvonalainkat az MSZ szabként, igennel szavazott. Várható, hogy az új EN szabvány rövid vány alapján értékeljük, azok szinte kivétel nélkül magasabb időn belül felváltja a jelenleg érvényes előírásokat. kategóriába sorolhatók, mint ahová az EN szerinti besorolás A 2000-ben megjelent nemzeti szabvány, az MSZ 20194 az- alapján kerülnének. A világítási berendezések létesítésük idején zal a szándékkal készült, hogy kitöltse azt az űrt, amit az előző, a kategóriájuknak megfelelő, de inkább annál nagyobb megviMSZ 09.217 jelzetű ágazati szabvány visszavonása teremtett. A lágítást hoztak létre. Az elégtelen karbantartás miatt a lámpaszabvány alkotás során a közreműködő szakemberek célul tűz- testek fényárama időközben nagymertékben csökkent. Az EN ték ki azt is, hogy átmenetet teremtsenek a korábbi évek gya- alapján azonban ezek az útvonalak most alacsonyabb kategórikorlata és az akkor még csak körvonalazódó EU-előírások kö- ába sorolhatók be, és az ehhez tartozó világítási követelményezött. A két előírást (a jelenleg érvényes MSZ 20194-et és a ki- ket a jelenleg üzemelő, 15-20 éves lámpatestek sok esetben adásra váró EN 13201-et) összehasonlítva a megvilágítási, még mostani, avult állapotukban is teljesítik. Nyilvánvaló, fénysűrűségi szintek között alig van eltérés, bár az új EN szab- hogy a gazdaságos élettartamuk vége felé közeledő lámpatestevány a jelenlegi MSZ-hez képest lényegesen több kategóriát ket előbb-utóbb cserélni kell. A csere során azonban a korábbisorol fel. Ezeket a kategóriákat egy olyan választéknak kell te- nál kisebb teljesítményű, de jobb optikai rendszerrel és hatásokinteni, amely számszerű műszaki követelményeivel a tervezés sabb tömítéssel rendelkező típusokat is lehet használni anélkül, hogy a jelenleginél, illetve az új európai besorolás szerint elés az ellenőrzés kiindulópontjaként szolgálhat. Szemléletében teljesen eltérő a kritériumrendszer alapján ke- várhatónál rosszabb közvilágítást kapjunk. rül meghatározásra a két előírásban az, hogy egy adott útvonal Az elérendő világítási paraméterek a forgalomsűrűség függmelyik világítási kategóriába tartozzon. A magyar szabvány a vényében különbözőek lehetnek. Kézenfekvőnek tűnik ezért a hagyományokat követve egy adminisztratív, közigazgatási be- jövőben a szabályozható világítások egyre nagyobb mértékű elsorolást vett alapul (I. és II. rendű főútvonal, gyűjtőút, kiszol- terjedése, amelyek segítségével az utak világítása a forgalom gáló út). Az európai „műszaki jelentés" ezzel szemben forga- függvényében megváltoztatható, esetleg forgalomirányítási lomtechnikai adatokból indul ki. A meglehetősen bonyolult be- rendszerekkel összekapcsolva szabályozható. sorolási rendszer figyelembe veszi többek között a gépjárműA közvilágítási táblázatok alsó részén, a kis forgalmú melvek legnagyobb megengedett sebességét, a forgalomsűrűséget, lékutcáknál más a helyzet. Az európai előírások átvétele általáa lassú járművek, kerékpárosok, gyalogosok úthasználatát, a ban a jelenlegi megvilágítási értékek növelésével jár együtt, vezetési feladat bonyolultságát, az útkereszteződések sűrűsé- bár még a legalsó hazai kategóriában, a földutaknál jelenleg gét, a parkoló járműveket, a bűnügyi ferlőzöttséget és még szá- használt 2 lx-os átlagérték is beilleszthető az európai rendszermos egyéb tényezőt. be. A szilárd burkolat nélküli, falusi mellékutcákon látható, Az utak besorolása az érvényes hazai rendelkezések értelmé- szabadvezetékes oszlopokról működő irányfény-világítás azonben a települések jegyzőinek a feladata, akiktől nyilvánvalóan ban olyan örökség, amelyet várhatóan csak hosszú évek, évtinem várható el azonnal az új, és várhatóan először csak idegen zedek után fog felváltani az a rendezett utcakép, amely a legnyelven hozzáférhető szabvány részletes ismerete. Mivel nem több nyugat-európai kistelepülésre már ma is jellemző. kevesebb, mint 47 kategória kínál majd választási lehetőséget, Arató András nagyon megnő a tervezői felelősség. A közvilágítás korszerűsía HOLUX Kft, műszaki igazgatója, tését fontolgató döntéshozóknak ezért olyan megbízható szaka MEEVTT alelnöke cég partnert érdemes választani, aki élni tud az új előírások [email protected]
HOLUX
VILÁGÍTÁSTECHNIKA
2003. f 96. évfolyam 12. szám
1135 Bp., Békeu. 51-55. 1073 Budapest, Kertész u. 42-44.
Tel.: 450-2700, fax: 450-2710 Tel.: 321-0823
4400 Nyíregyháza, Búza u. 34-36. Tel.: 06-42-438-345 E-mail: [email protected] Internet: http//www.holux.hu
HÍREK
349
ENERGexpo 2003 I. Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia 2003. szeptember 25-27. Debrecen, Főnix Csarnok „Az energia embersége - az emberiség energiája" A V-TRADE Kiállítások Kft. a szakmai szervezetek - ETE, MEE, MET, MTESZ Hajdú-Bihar Megyei Szervezete - összefogásával és a Hazai Térségfejlesztő Rt. közreműködésével első alkalommal rendezte meg az ENERGexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítást és Konferenciát 2003. szeptember 25-27. között a Debreceni Főnix Csarnok területén. A rendezvényen 55 (ebből 10 képviselt) hazai és külföldi (angol, német, cseh, dán, olasz, osztrák) vállalat 700 m2 nettó kiáliítási területen mutatkozott be a sokfelől (elsősorban Magyarországról, emellett Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Németországból, Finnországból) érkezett 1800 fős szakmai közönségnek, illetve a konferencián részt vevő közel 250 szakembernek. A kiállítói vélemények összefoglalása, értékelése Akiállító vállalatok 20,0%-a Kelet-Magyarországról (16,4% Debrecenből), 54,5%-a a fővárosból és Pest megyéből (47,2% Budapestről), 9,1%-a a Dunántúlról, míg 16,4%-a (9 társaság) külföldről érkezett. A kiállítók részéről az ENERGexpo szakkiállításon való részvételt leginkább motiváló tényezők: a vállalati arculat, imázs erősítése, az ismertség növelése (22%); az új üzleti, szállítói, vevői kapcsolatok kiépítése (21%); illetve a meglévő piaci, üzleti kapcsolatok ápolása, fejlesztése (19%). A célkitűzések közül kiemelendő még az információcsere a piac helyzetéről (14%), a fogyasztói igények megismerése (8%), illetve a különböző szervezetekkel fennálló kapcsolatok ápolása (8%). Egyéb kiállítási célok: új termék, szolgáltatás bemutatása, értékesítés fokozása. A kiállítók döntő többségének (79%) fontos marketingeszköz az ENERGexpo kiállítás, s a túlnyomó többség (90%) elégedett vele. A kiállítás hatásai közül kiemelendő az új üzleti kapcsolatok létrejötte (27%), a vállalati arculat, imázs erősödése (24%), illetve a meglevő üzleti kapcsolatok erősödése (21%). A kiállítók elégedettségére utal, hogy 84%-uk tervezi a 2004-es ENERGexpo szakkiállításon és konferencián történő részvételt. A látogatói vélemények összefoglalása, értékelése Az ENERGexpo szakkiállítás látogatóinak összetételéről megállapítható, hogy a rendezvényt a 20 és 50 év közötti, Debrecenben, illetve környékén élő aktív dolgozók (alkalmazottak, vezetők, vállalkozók) látogatták a legnagyobb számban és gyakorisággal. A látogatók 26% -a az ismerősöktől, munkatársaktól, 23%-a a sajtóból (Hajdú-Bihari Napló), 13-13%-a pedig valamelyik kiállítótól, illetve a városban elhelyezett táblák, molinók, zászlók hirdetéseiből szerzett tudomást a rendezvényről, míg a többiek a televízióból, rádióból, és az internetről tájékozódtak a kiállításról. A megkérdezettek háromnegyede nem egyedül kereste fel a kiállítást: a többség munkatársakkal közösen jött el, míg a többiek a családdal, barátokkal, ismerősökkel együtt érkeztek. A látogatók többsége a három nap alatt egyszer kereste fel a kiállítást, átlagosan napi 3,5 órát töltve a rendezvényen. A kiállítás közönségének majdnem fele (48%-a) energetikával foglalkozó cég vezetője, alkalmazottja, vagy ilyen területen tevékenykedő vállalkozó; közel egyötöde (19%-a, illetve 18%-a) műszaki oktatási intézmény diákja, illetve az energiaiparban érdekelt cég üzleti partnere volt, s csupán a megkérdezettek 15%-ának nincs közvetlen kapcsolata az energetikával. Akilátogatók nagy hányadát a kiállítás tematikájából konkrét árucsoportok vezényelték a rendezvény megtekintésére. A leginkább keresett árucsoportok: 1. Energiafelhasználás, -racionalizálás (33%). 2. Alternatív energiaforrások hasznosítás (27%). Akiállításra érkezők valamely fontos cél által motiválva jöttek megtekinteni a rendezvényt, s 95%-uk részben vagy teljes egészében megtalálta számítását, elégedetten távozott. A legfontosabb célok: 1. Információgyűjtés a piac helyzetéről (40%). 2. Új termékek, szolgáltatások, eladók megismerése (26%). 3. Szakmai kapcsolatok építése, ápolása (21%).
A közönség érzi az ENERGexpo kiállítás fontosságát, hiszen a kilátogatók 69%-ának igen fontos a kiállítás, míg az átlagos fontossági értéke a rendezvénynek 3,9. A látogatók elégedettek a szakkiállítással, ugyanis a közönség 19%-a igen elégedett a rendezvénnyel, míg az átlagos elégedettségi értéke a kiállításnak 3,8. A látogatók elégedettségére enged utalni, hogy a megkérdezettek 95%-a tervezi a 2004-es ENERGexpo szakkiállítás és konferencia megtekintését. A konferencia összefoglalása, értékelése A konferenciát a szervezőbizottság nevében Dr. Zettner Tamás, a MTESZ elnöke és Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára - a rendezvény egyik fővédnöke - nyitotta meg, Ők köszöntötték a résztvevőket. A helyettes államtitkár „A magyar energiapolitika az Európai Unió kereteiben - aktuális kérdések liberalizáció után és előtt" címmel tartott nyitó előadást, majd Dr. Parti Ernő, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai főtanácsadója „Az energiaszektor jövője a Nemzeti Fejlesztési Terv tükrében" címmel tartott előadást. Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettese - a rendezvény másik fővédnöke - az aktuális energiagazdálkodási kérdésekkel foglalkozott, és a MEH liberalizált energiapiacon betöltött szerepét mutatta be. Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Rt. elnöke az MVM Rt. és a hazai villamosenergia-ipar helyzetét és lehetőségeit mutatta be az Európai Uniós csatlakozással összefüggésben, míg Dr. Stróbl Alajos, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító üt. osztályvezetője a MAVIR Rt.-nek a megnyílt villamosenergia-piacon szerzett tapasztalatait vázolta. A nyitó plenáris ülést követően a résztvevők két szekcióban folytatták a tanácskozást: a vállalati szakemberek általános energetikai, piacnyitási kérdéseket vázoló előadásokat hallgattak, míg az önkormányzatok képviselőinek energiahatékonysággal, -takarékossággal. közvilágítással foglalkozó előadások kerültek bemutatásra. A második nap rövid plenáris üléssel kezdődött, amelyen Dr. Szaló Péter, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának helyettes államtitkára a Regionális Operatív Programokról, míg Gonda Péter, a MEH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának osztályvezetője a Nemzeti Fejlesztési Tervről és az EU-támogatások rendszeréről tartott előadást. A plenáris ülést követően két szekcióban folytatódott a konferencia: a vállalati szakemberek erőművekkel foglalkozó előadásokat hallgattak, míg az önkormányzatok képviselőinek a területfejlesztés és az energetika kapcsolatát vázoló előadások kerültek bemutatásra. A tanácskozás záró plenáris ülésén a megújuló energiaforrások nap-, szél- és geotermikus energia, biomassza - területén szerzett tapasztalatokat, lehetőségeket bemutató előadások hangzottak el. A konferenciát a szervezőbizottság nevében Bakács István, az ETE elnöke zárta be. Az I. ENERGexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia összességében nagyon jól sikerült. A konferencia egyedi és kiemelkedően jó volt: 37 igazán színvonalas előadás hangzott el neves előadóktól az - elsősorban közép- és felsővezetők alkotta - érdeklődő hallgatóság részére. A kiállítás - annak ellenére, hogy a tradíció hiánya miatt a vártnál kisebb, de annál érdeklődőbb volt a szakmai közönség - is jól sikerült. A nagy cégek nagyon elégedetten távoztak, hiszen Ők nem számítottak túl sok régi és új üzleti partnerre, s „aki számít", az felkereste a standjukat. (A németországi kiállítók is nagyon elégedettek voltak, hiszen az első napon megtartott - a megújuló energiaforrások területén szerzett német tapasztalatokat bemutató, négy előadásból és hozzászólásokból álló - szakmai napjuk nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a közös nemzeti standon.) Az iparág szakembereinek véleménye alapján nagyon jó ötlet a kiállítás és konferencia egy térben történő megrendezése. A szakma egyöntetű véleménye, hogy nagy szükségük van egy ilyen jellegű bemutatkozási, megjelenési, eszmecserélési lehetőségre, egy önálló energetikai fórumra. Viszontlátásra 2004-ben Debrecenben a II. ENERGexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállításon és Konferencián. (x) 2003. V 96. évfolyam 12. szám
350
elektrotechnika
SZABVÁNYOSÍTÁS
Az elektrotechnika területeit érintő, 2003. II. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján LITTVAY ALAJOS (MSZT) Jelmagyarázat: MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. MSZ HD... Európai harmonizációs dokumentumot szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. MSZ IEC... IEC szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. idt: (az angol identical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom teljes azonosságának a jele Jóváhagyó közleményes bevezetés: Európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának bevezetése. Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti, mint jegyzékes jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványok itt történő felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetséges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapjáról a „Jegyzékek" linkre kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket rendszeresen frissítünk. Fordításos bevezetésre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. Fordítással bevezetett szabványok MSZ EN 50 146:2000 Kábelkötegelő bilincsek villamos berendezésekhez Ez a szabvány a legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű vagy legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű villamos berendezések kábelhálózatának fektetésekor, azok összetartására és rögzítésére használt fémes, nemfémes és összetett anyagú kábelkötegelő bilincsekre és az azokhoz tartozó rögzítőelemekre vonatkozó követelményeket írja elő. A kábelkötegelő bilincseket és az azokhoz tartozó rögzítőelemeket más célra is lehet használni, és ebben az esetben egyéb, kiegészítő követelmények figyelembevételére is szükség lehet. A szabvány nem foglalkozik a rögzítőelemnek a hordozófelülethez való rögzítésével. MSZ EN 50200:2000 Vészhelyzet idején üzemelő áramkörökben használt, védelem nélküli, kis átmérőjű kábelek tűzállóságának vizsgálati módszere Ez a szabvány olyan kábelek vizsgálati módszerét írja elő, amelyek szerkezetüknél fogva tűzállóak, és amelyeket vészhelyzet idején üzemelő áramkörökben riasztási, világítási és távközlési célra szántak. A legfeljebb 600/1000 V névleges feszültségű, vészhelyzet idején üzemelő áramkörökben lévő kábelekre vonatkozik, beleértve azokat is, amelyek névleges feszültsége 80 V-nál kisebb, valamint a vészhelyzet idején üzemelő áramkörökben lé-
2003. • 96. évfolyam 12. szám
vő fényvezető kábelekre. Nem alkalmazható a közcélú távközlési hálózatokban való alkalmazásra szánt kábelekre. A vizsgálati módszer a legfeljebb 20 mm külső átmérőjű kábelekre vonatkozik. A 842 °C állandó hőmérsékletű, propánégőből táplált láng közvetlen gyújtó hatásán alapuló vizsgálati módszer olyan kábelekre alkalmazható, amelyeket olyan vészhelyzet idején üzemelő áramkörökben használnak, amelyeknek meg kell felelniük az Építési Termékek Irányelv (89/106/EEC) „Tűzbiztonság" (94/C62/01) című 2. tényleges követelmény vonatkozó előírásának. MSZ EN 50262:1998!A 1 -2001 Metrikus kábeltömszelencék villamos berendezésekhez (Az MSZ EN 50262:2000 módosítása) MSZ EN 50281-1 -1:2003 Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok, l-l. rész: Tokozással védett villamos gyártmányok. Kialakítás és vizsgálatok Az MSZ EN 50281-1-1:2000 és az MSZ EN 50281-l-l: 19981 A1.2002 helyett (idt EN 50281-1-1:1998; idt EN 50281-l-l:1998iAl:2002; idt EN 50281-1-1:1998iC: 1999. augusztus) Ez a szabvány az olyan, tokozással és hőmérséklet-korlátozással védett villamos gyártmányokra érvényes, amelyek olyan környezetben használatosak, ahol akkora mennyiségű gyúlékony por lehet jelen, ami tűz- vagy robbanásveszélyt okozhat. A szabvány a villamos gyártmány tervezésére, kialakítására és vizsgálatára vonatkozó követelményeket tartalmazza. A gyújtás elleni védelem a tokozás legnagyobb felületi hőmérsékletének a korlátozásán és a por tokozásba való bejutásának megakadályozásán alapul „pormentesen tömített" vagy „por behatolása ellen védett" kivitelű tokozás alkalmazásával. Az e szabvány alkalmazási területébe tartozó gyártmányokra kiegészítésként más kiadványok - például az EN 50014 „Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Általános előírások" - követelményei is vonatkoznak. Villamos gyártmányok olyan környezetben való alkalmazása esetén, ahol robbanóképes gáz és gyúlékony por külön-külön vagy egyidejűleg is jelen lehet, további óvintézkedések szükségesek. MSZ EN 50281-2-1:2000 Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 2-1. rész: Vizsgálati módszerek. A legkisebb gyulladási hőmérséklet meghatározási módszerei Ez a szabvány két vizsgálati módszert ír elő a porok legkisebb gyulladási hőmérsékletének meghatározására, gyúlékony por jelenlétében
alkalmazható olyan villamos gyártmányoknak EN 50281-1-2:1998 szerinti kiválasztása céljából, amelyek kialakítása az EN 50281-1-1:1998 szerinti. E módszerek nem alkalmasak robbanóanyagok vizsgálatára. Az A módszer alkalmas egy adott, forró felület azon legkisebb hőmérsékletének meghatározására, amelynek hatására a felületre lerakódott, meghatározott vastagságú porréteg elbomlik és/vagy meggyullad. A módszer kifejezetten olyan ipari berendezéseknél alkalmazható, amelyeknél forró felületeken, vékony rétegekben porok vannak a környezet hatásának kitéve. A B módszer alkalmas egy adott, forró felület azon legkisebb hőmérsékletének a meghatározására, amelynek hatására egy adott pormintából vagy más szilárd szemcsés részecskéből álló porfelhő meggyullad. Ezt a vizsgálatot kiegészítő vizsgálatként célszerű elvégezni az A módszer szerinti meghatározás után. MSZ EN 50334:2001 Villamos kábelek és vezetékek ereinek azonosító jelölése felirattal Ez a szabvány kábelek vagy vezetékek ereinek az extrudált szigetelésen számok feliratozásával történő azonosító jelölésére vonatkozó követelményeket írja elő. A követelményeket csak akkor kell alkalmazni, ha azt a kábel vagy vezeték vonatkozó termékszabványa előírja. A számokkal való azonosítás követelményét a vonatkozó termékszabvány gyakran csak az 5nél több erű kábel- vagy vezetéktípusokra korlátozza. A szabványban előírt eljárások lehetővé teszik a többerű kábel- vagy vezeték minden egyes erének egységes azonosítását. MSZ EN 60335-2-95:2002 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 2-95. rész: Lakossági felhasználású, függőleges mozgású garázsajtók meghajtásainak egyedi előírásai (IEC 60335-2-95:1998, módosítva) E szabvány tárgya a lakossági felhasználású garázsok függőleges irányban nyitó és záró ajtajai villamos hajtásainak biztonsága; a hajtások névleges feszültsége egyfázisú készülékek esetében legfeljebb 250 V; többi készülék esetén legfeljebb 480 V. A szabvány foglalkozik azokkal a veszélyekkel is, amelyek e villamos hajtású garázsajtók mozgásával kapcsolatosak. E szabvány a hajtásokhoz alkalmazott beszorulás elleni védelmi eszközökre is érvényes, általában nem veszi figyelembe annak veszélyeit, hogy a készülékkel kisgyermekek játszhatnak, de tudatában van annak, hogy a garázsajtó közelében kisgyermekek tartózkodhatnak. MSZ EN 50338:2001 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. Gyalogvezetésű, akkumu-
SZABVÁNYOSÍTÁS látóiról működtetett, villamos fűnyírók egyedi előírásai E szabvány tárgya az olyan gyalogvezetésű, akkumulátorról működtetett, hengerkéses vagy forgókéses fűnyírók biztonsága, amelyeket elsősorban háztartási vagy hasonló célokra szántak, és akkumulátoruk névleges feszültsége legfeljebb 42 V egyenfeszültség. Nem vonatkozik a repülőszálas fűnyírókra, a fűszegélynyírókra, a gyepszélezőkre, a repülőkéses fűnyírókra, a bozótvágókra, az ollós fűnyírókra, vagy a mezőgazdasági fűnyírókra. Nem veszi figyelembe annak a veszélyét, hogy a) a készüléket felügyelet nélküli kisgyerekek, beteg vagy idős emberek használják; b) a készülékkel kisgyerekek játszanak. Az akkumulátortöltőkre - beleértve a készülékbe beépített akkumulátortöltőket is - az EN 60335-2-29 érvényes. MSZEN 60617-2:2000 Villamos rajzjelek. 2. rész: A jelek elemei, minősítő jelek és egyéb, általános rendeltetésű jelek (IEC 617-2:1996) MSZEN 60617-7:2000 Villamos rajzjelek. 7. rész: Kapcsoló-, működtető- és védőkészülékek (IEC 617-7:1996) MSZEN 60617-8:2000 Villamos rajzjelek. 8. rész: Mérőműszerek, jelzőlámpák és jelzőkészülékek (IEC 617-8:1996) A sorozat a következő részekből áll: 1. Általános előírások, általános tárgymutató. Kereszthivatkozási táblázatok. 2. A jelek elemei, minősítőjelek és egyéb általános rendeltetésű jelek. 3. Vezetők és csatlakozók. 4. Passzív alapalkatrészek. 5. Félvezetők és elektroncsövek. 6. Villamos energia termelése és átalakítása. 7. Kapcsoló-, működtetőés védőkészülékek. 8. Mérőműszerek, jelzőlámpák és jelzőkészülékek. 9. Távközlés. Kapcsolóberendezések és perifériák. 10. Távközlés. Átvitel. 11. Építészeti és topográfiai telepítési terveken alkalmazható rajzjelek 12. Bináris logikai elemek. 13. Analóg elemek. E sorozat alkalmazási területét és a rendelkező hivatkozásokat az IEC 617-1 tartalmazza. A jeleket a tervbe vett ISO 11714-1 *-ben megadott előírások szerint tervezték, az M = 2,5 mm-es modulméretet felhasználva. A jobb olvashatóság érdekében ezekben a szabványokban a kisebb jeleket kétszeres megnagyították, és a jeloszlopban „200%"-kal jelölték. A helymegtakarítás érdekében a nagyobb jeleket a fele méretűre csökkentették, és a jeloszlopban „50%"-kal jelölték. A tervbe vett ISO 11714-1 7. fejezete szerinti méretek (pl. a magasság) módosíthatók annak érdekében, hogy helyet teremtsenek több kivezetés számára vagy egyéb elrendezési követelményekhez. Minden esetben, akár növelték, akár csökkentették a méretet, illetve ha módosították a méreteket, akkor is az eredeti vonal vastagságát, arányosítás nélkül ajánlatos megtartani. Ezeknek a szabványoknak a jeleit úgy tervezték meg, hogy a csatlakozó vonalak közötti távolság egy adott modul többszöröse legyen. A2M modult választották, hogy elegendő helyet teremtsenek a szükséges kivezetések megjelöléséhez. A jeleket a megértéshez megfelelő méretben raj-
zolták meg, következetesen ugyanazt a rácsot (modulhálót) használva az összes jel ábrázolásához.
351 amelyek vagy különálló eszközökként, vagy készülékek szerves részeként merev (tömör vagy sodrott) és/vagy hajlékony (az IEC 60228-nak megfelelő) olyan villamos rézvezetők csatlakoztatására szolgálnak, amelyek keresztmetszete 0,2 mm2-től 35 mm~-ig terjed. E szabvány olyan szorítóegységekre vonatkozik, amelyek elsősorban előkészítés nélküli vezetők csatlakoztatására alkalmasak. E szabvány nem vonatkozik: a) a lapításos vagy forrasztásos csatlakoztatású szorítóegységekre; b) az adatátviteli- és jelzőáramkörök számára szolgáló szorítóegységekre; c) a lapos, gyorscsatlakoztatású kapcsok, a szigetelés átvágásával működő és a rácsavarásos csatlakozóelemek szorítóegységeire, amelyek az IEC 61210, IEC 60998-2-3, illetve az IEC 60998-2 alá tartoznak.
MSZEN 60950:2001 Információtechnikai berendezések biztonsága (IEC 60950:1999 + 2000. februári helyesbítés, módosítva) E szabvány a legfeljebb 600 V NÉVLEGES FESZÜLTSÉGŰ, hálózatról vagy telepről táplált információtechnikai berendezés és irodagép, valamint a velük együttműködő berendezések biztonságára terjed ki. Vonatkozik az olyan információtechnikai berendezésekre is, amelyeket a TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATRA való közvetlen csatlakozásra terveztek, tekintet nélkül a tápfeszültségforrásra. Vonatkozik az olyan információtechnikai berendezésekre is, amelyeket arra terveztek, MSZEN 61347-2-3:2001 hogy távközlési eszközként a VÁLTAKOZÓ Lámpamüködtető eszközök. 2-3. rész: ÁRAMÚ TÁPHÁLÓZATOT használják. Váltakozó árammal táplált elektronikus Előír még olyan követelményeket, amelyek fénycsőelőtétek egyedi követelményei arra szolgálnak, hogy csökkentsék a tűz, a (IEC 61347-2-3:2000) villamos-áramütés vagy sérülés kockázatát a Az IEC 61347 e része a legfeljebb 1000 V KEZELŐ és a berendezéssel kapcsolatba ke- feszültségű, 50 Hz vagy 60 Hz frekvenciájú rülhető nem szakember, és ha külön elő van váltakozó árammal táplált, a hálózati frekírva, a karbantartó személyzet számára. venciától eltérő üzemi frekvenciájú, olyan Példák e szabvány tárgyát képező berendezé- elektronikus előtétek egyedi biztonsági kösekre: Számlázógépek, könyvelőgépek, szá- vetelményeit határozza meg, amelyeket az mológépek, pénztárgépek, másológépek, IEC 60081 és IEC 60901 szerinti fénycsöadatáramkör végberendezései, adat-előkészí- vekkel, valamint egyéb nagyfrekvenciás műtŐ berendezések, adatfeldolgozó berendezé- ködtetésre szánt fénycsövekkel használnak sek, adat-végberendezések, diktafonok, irat- együtt. A túlmelegedés elleni védelemmel elmegsemmisítő gépek, sokszorosítógépek, látott elektronikus előtétek egyedi követelvillamos működtetésű rajzgépek, törlőfejek, ményeit a C melléklet tartalmazza. Az állantelefax berendezések, kulcsos telefonrend- dó üzemű tartalékvilágítási célokra szolgáló, szerek, mágnesszalag-kezelők, levélosztá- váltakozó/egyenárammal táplált elektronikus lyozó gépek, mikrofilmes irodai berendezé- előtétek egyedi követelményeit a J melléklei sek, modemek, pénzfeldolgozó gépek, bele- tartalmazza. A működési követelményeket az értve a bankautomatákat, motoros működte- IEC 60929 tartalmazza. tésű irattárolók, PABX-ek (automata alközpontok), papírtovábbító gépek, papírvágó MSZEN 61347-2-4:2001 gépek (lyukasztók, vágógépek, válogatók), Lámpaműködtető eszközök. 2-4: rész: Általaceruzahegyezők, személyi számítógépek, nos világításhoz használt, egyenárammal fényképnyomtató berendezések, rajzgépek, táplált elektronikus előtétek egyedi követeleladói terminálok, postaosztályozó gépek, ményei közönségtájékoztató terminálok, fűzőgépek, (IEC 61347-2-4:2000) üzenetrögzítő gépek, telefonkészülékek, szö- Az IEC 61347 e része azoknak az egyenvegfeldolgozó berendezések, írógépek, meg- áramról táplált elektronikus előtéteknek az jelenítő egységek. Megjegyzés: A lista nem egyedi biztonsági követelményeit határozza teljes. Azt a berendezést, amelyik megfelel e meg, amelyeket tranziensektől és lökőfeszabvány vonatkozó követelményeinek, úgy szültségtől mentes energiaforrásról való műtekintik, hogy megfelelően együtt tud mű- ködtetésre szánnak, és amelyek közvetlenül ködni folyamatszabályozó berendezésekkel, telepről, töltőkészülék nélkül, szabadidős beautomatikus vizsgálóberendezésekkel és ha- rendezésekben, például lakókocsikban stb. sonló rendszerű információfeldolgozó beren- működnek. A működési követelményeket az dezésekkel. E szabvány azonban nem tartal- IEC 60925 tartalmazza. maz a berendezések teljesítőképességére és működési jellemzőire vonatkozó követelmé- MSZEN 63347-2-5:2001 nyeket. Lámpamüködtető eszközök. 2-5. rész: Tömegközlekedési eszközök világításához használt, egyenárammal táplált elektronikus előMSZEN 60999-1:2001 Csatlakozóelemek. Villamos rézvezetők. Csa- tétek egyedi követelményei var típusú és csavar nélküli szorítóegységek (IEC 61347-2-5:2000) biztonsági követelményei. 1. rész: Altalános Az IEC 61347 e része azoknak az egyenáram2 követelmények és a 0,2-35 mm keresztmet- mal táplált elektronikus előtéteknek az egyedi szetű vezetőkhöz használt szorítóegységek biztonsági követelményeit határozza meg, egyedi követelményei (IEC 60999-1:1999) amelyeket feltehetően tranziensektől és feAz IEC 60999 e része a csatlakozóelemek csa- szültséglökésektől nem mentes tápforrásról vartípusú és csavar nélküli szorítóegységeire való működtetésre szánnak, például a tömegvonatkozik, amelyek névleges feszültsége leg- közlekedéshez használt közúti és vasúti járműfeljebb 1000 Hz-ig terjedő frekvenciájú válta- veken villamoskocsikon, illetve vízi járművekozó feszültség esetén legfeljebb 1000 V, ken. A működési követelményeket az egyenfeszültség esetén legfeljebb 1500 V, és IEC 60925 tartalmazza. 2003. & 96. évfolyam 12. szám
352
VILLAMOS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK
Igazságügyi felvonószakértés és tapasztalatai (A XII. Felvonó Konferenciára készített Összesített anyag)
1. Bevezető A téma aktualitását az adja, hogy nem egyszer fordul elő olyan szakmai kérdésfeltevés: „Mit is csinál tulajdonképpen az igazságügyi felvonószakértő?" Ugyanis az akkreditált szervezeteknél, a vállalkozásoknál, továbbá a magánszemélyeknél is elég szép számmal találhatunk felvonószakértőket. A kérdésre adandó válasz látszólag kézenfekvő: „... hát ugyanúgy szakért mint mások, csak más a megnevezése..." Mi tagadás, van ebben igazság, csupán azt kell ehhez még tudni, hogy melyek azok az ismérvek, eltérések, különbségek, amelyek az „igazságügyi" megkülönböztetés mögött rejlenek. 2. Feladatkör, működési terület A különbözőség a betöltött feladatkör és működési terület elemzésekor a legszembetűnőbb. Ezért elsősorban ezeket érdemes közelebbről megismerni. Felvonószakértésre - az általános gyakorlatot véve alapul új vagy felújított felvonóberendezés átadás-átvételkor, használaton kívül helyezett berendezés újbóli üzemeltetésekor vagy időszakosan végzett ellenőrzéskor kerül sor. A felvonószakértő meghatározott, előírt megfelelőségi követelményeket vizsgál és ellenőriz. Ilyenek: a létesítéshez szükséges engedélyek, dokumentációk, műbizonylatok, minősítések megléte, teljessége. A felvonóberendezésnek az adott beépítési helyen történő biztonságos üzemeltetése, amelyben a biztonsági szerkezetek, szerelési módok és működőképességek is beletartoznak. Felvonószakértői véleményre van szükség a külön jogszabályban elrendelt esetekben, illetve meglévő berendezés átalakítását, korszerűsítését megelőzően. Ez utóbbi célja a műszaki állapotfelmérés és a várható élettartam, a felújítás esedékessége, mértéke. Ritkábban fordul elő olyan szakértés, amely valamilyen műszaki jelenség ok-okozati összefüggéseit vizsgálja. Viszont egyre gyakoribb - és ez igen örvendetes - az egyes szerkezeti részek, berendezések minősítése kapcsán megfogalmazott szakvélemények nyilvántartása. Az európai irányelveknek megfelelően a felvonók biztonságos kialakítása és működtetése, valamint az egységes üzembe helyezés feltételeinek megteremtése céljából kiadott miniszteri rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról intézkedik. A rendeletben részletezett különböző típusvizsgálatok, felvonók megfelelőségének értékelési eljárásai, minőségbiztosítás, tanúsítás stb. szervesen kapcsolódnak az előzőekben felsoroltakhoz. Meghatározzák az üzembe helyezés előtti, a termékbiztosítási rendszer, a gyártmányminőség biztosítási rendszer stb. követelményeit és tételesen előírják a felvonószakértői közreműködést is. A feladatok jelentős részét - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az akkreditált szervezeteknél, míg egy kisebb részt az egyéb területen működő felvonószakértők végzik. Igazságügyi felvonószakértés az esetek elsöprő többségében valamilyen peres eljárás keretében polgári vagy büntető 2003. f 96. évfolyam 12. szám
ügyben - személyi sérüléssel, halállal végződő balesetek alkalmával - válik szükségessé. Ilyenkor elsősorban azt kell tisztázni, hogy a dokumentációk, okmányok a teljesítés stb. megfelelő volt-e? Mi, mikor, milyen módon, hogyan következett be? Milyen előírásokat, törvényeket nem tartottak be? Ki, miben, milyen mértékben vétett hibát? Hogyan lehetett volna a kárt elhárítani a balesetet elkerülni? Stb. Az igazságügyi felvonószakértőt a bíróság vagy más hatóság kirendelés útján bízza meg a szakvélemény elkészítésével. Ennek elfogadása - az összeférhetetlenség vagy egyéb nyomós indok esetéi kivéve - kötelező. Tapasztalatom, hogy akár polgári peres eljárásról, akár büntető ügyről van szó, igen ritka az az eset, hogy valamelyik fél elmarasztalásra, a vádlott megbüntetésre ne kerüljön. Ezért különös jelentősége van az igazságügyi felvonószakértő igénybevételének, hiszen a bírósági ítéleteket az általa készített szakvéleményre alapozva hozzák meg. Fontos tehát, hogy a szakértő olyan személy legyen, aki eleve megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a vonatkozó rendelkezések, jogszabályok vele szemben támasztanak. Ezért az igazságügyi szakértővé váláskor vizsgálják a büntetlen előéletet, képzettséget, szakmai hozzáértést, tudományos munkásságot és a gyakorlati időt. Újabban bevezetésre került, hogy a jelölteknek felvételi bizottsági meghallgatáson is meg kell jelenniük. A benyújtott kérelemhez csatolt írásos anyagok, okmányok melleit ugyanis lényeges a személyes megismerés is, mert az Igazságügyi Szakértői Kamara a jelölt szakmai felkészültségéről nyilatkozni köteles. (Egyébként felvétel, bejegyzés esetén az Igazságügyi Kamarai tagságon felül a Magyar Mérnöki Kamarai tagság is követelmény.) Az igazságügyi szakértő különleges kötelezettségeihez tartozik a lelkiismeretes munka, a pártatlan állásfoglalás és a hivatali titok megőrzése, amelyek betartására elhivatottságán túl hatósági személyek előtt letett esküje is kötelezi. Az igazságügyi felvonószakértő azon kívül, hogy az igazságszolgáltatás tevékenységét az adott tényállás tisztázásával segíti, más szervezet, vállalkozás vagy magánszemély számára is fontos és hasznos segítséget nyújthat. Az egyre élesedő piaci verseny, a minőségi szolgáltatás iránti igény, a szigorodó pénzügyi feltételek a vélt vagy tényleges érdekek érvényesítésének irányában hatnak. Ez nem egyszer polgári peres eljáráshoz vagy annak előkészítéséhez vezet. A már folyamatban lévő perben általában azért fordulnak az igazságügyi felvonószakértőhöz, hogy az általa készített szakvélemény elemzésével tájékozódjanak: milyen esélyük van annak kedvező kimenetelére, illetve szerencsésebb-e pl. egy peren kívüli egyezség? Hiszen ma egy peres eljárás nem olcsó mulattság, különösen annak, aki azt elveszti... Ezért gyakorta a véleményt még a per megindítása előtt szerzik be annak érdekében, hogy a műszaki kérdések tisztázásával a felesleges jogi lépéseket elkerüljék vagy ennek ellenkezőjeként a szükséges jogi lépéseket megtegyék. Az igazságügyi felvonószakértő működési területe elsősorban a bíróság, rendőrség, és csak igen kis százalékot tesz ki az egyéb hatóság részére végzett tevékenység, valamint a magánjellegű munkavégzés.
VILLAMOS FOGYASZTOBERENDEZESEK
353
3. Értékelés
Ilyenek pl.: - a vezérlés megadása mellett a használati igény, Nagyon leegyszerűsítve a bevezetőben feltett kérdésre talán - a fülke alapterülete, magassági mérete mellett a kialakítás, anyagminőség, felszereltség, úgy lehetne röviden válaszolni, hogy a felvonószakértő munkája során a felvonóberendezések műszaki állapotát, megfelelő- - a fülke- és aknaajtók mérete mellett azok típusa, anyaga, ségét a biztonságos üzemeltetés, használhatóság szempontjaiszíne stb. nak érvényre juttatásával végzi. Az igazságügyi felvonószakérRendkívül fontos meglévő épületnél a helyszín ismerete, és a tő egy konkrétan már bekövetkezett esemény, vitatott teljesítés, részleteket is magába foglaló méretfelvétel. Ezzel ugyanis kár, baleset kapcsán a személyi közrehatást, valamint a felvo- megelőzhetők a későbbi méretmódosítások, amelyek a fülke, nóberendezés meg nem felelő létesítésének, üzemeltetésének - ajtók stb. méreteire is kihathatnak. Sohasem szabad tehát csak amelybe a gyártás, szerelés, javítás, karbantartás is beletartozik az építészeti rajzokra hagyatkozni, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy azok a tényleges állapotnak meg is felelnek. - okait és annak következményeit vizsgálja. A műszaki leírást érdemes a szerződéshez mellékelni, vagy abban szerepeltetni. 4. Hasznosításra ajánlott tapasztalatok A vállalási határidő pontatlan megfogalmazása, esetleg teljes Munkám során szerzett tapasztalataim közül elsősorban azokat hiánya, a műszaki leírás elnagyolása, nem kellő mértéke rendtartom kiemelten fontosnak, amelyek a felvonólétesítés gondo- szerint következményekkel jár: többletköltséget okoz, és azt latának felmerülésekor jelentkeznek. valakinek állnia kell, ugyanis ezek egyike sem sorolható az Kiinduló adatok, előzmények. Számos esetben mind a szer- előre nem látható pótmunkák körébe. ződésből, mind a dokumentációból hiányoznak a kiinduló adaMarad tehát a vita, per esetén pedig a követelések érvényesítése. tok, az igények pontos rögzítése, vagyis az, hogy mi indokolta Engedélyezési, kiviteli tervdokumentációk. Két véglet taaz adott felvonótípus melletti döntést. pasztalható: A későbbiek során ennek bizonyítása - írásos anyag hiányában - minimális adatok, ábrázolások (vagy még az sem), - ugyancsak nehéz, nem is beszélve olyan esetről, amikor meg- - maximális részletezettség. változik közben a megrendelő elképzelése, módosul a technolóSzámomra rejtély, hogy egyes engedélyezési tervek, amegia vagy az építmény funkciója. A változások nem kis mértékben lyek jóval az elvárt színvonal alatt vannak, és a minimális előkihatnak a felvonó használhatóságára, és ilyenkor még a szaksze- írásokat sem elégítik ki, hogyan jutnak át minden fórum ellenrűen kiválasztott felvonó megfelelősége is vitathatóvá válik. őrzésén? Nagyobb odafigyelés kellene ezek kiszűrésére, már A legrosszabb esetben még az alkalmatlan szolgáltatás vádja csak a szakmai színvonal megőrzése céljából is. is felmerülhet. Mit is takar ez a kifejezés? Az alkalmatlan szolAz utóbbi időben még az alaposabb, részletesebb kidolgozágáltatás olyan jogi kategória, amelynek fennállása esetén nincs sú terveknél is bizonyos fellazulás tapasztalható. Pl.: Terhelésmód a kijavításra! Ilyenkor az egész berendezés lecserélése változatok felsorolása, és az álló, mozgó tömeg feltüntetése hi(feltéve, ha ez megoldást jelent) vagy a teljes kártérítés (beleért- ányzik, a mértékadó terheléseknél nincs odaírva, hogy azok dive az elégtelen kiszolgálás okozta veszteségeket is) igényelhető. namikus és biztonsági tényezővel növelt értékek stb. Tervezői Mindkét esetben a költségek igen jelentősek lehetnek, nem is utasításoknál, megjegyzéseknél lemaradt, hogy a méreteket a helyszínen kinek kell ellenőrizni, a gépház előírt hőmérsékletét szólva az erkölcsi kárról... Nem elegendő tehát az említett fontos paraméterek, körül- ki biztosítsa? Egyre gyakoribb, hogy a tervek sem az építészetmények rögzítésére a szóbeli megállapodás, hanem azt írásba tel, sem a statikussal nincsenek egyeztetve. kell foglalni. Erre már a rómaiak is odafigyeltek, amikor azt Részletesebb meghatározás nélkül ezek csak félmondatok, mondták: „Verba volánt, scripta manent" (a szó elrepül, az írás de arra alkalmasak, hogy további vitára adjanak okot. megmarad). Szerződések. Igen lényeges a vállalási határ, vagyis: med- 5. Számítások dig terjed a vállalakozó teljesítési kötelezettsége és melyek azok a munkák, szolgáltatások, amelyek a létesítéshez szüksé- Szerencsére ma már egyre gyakoribb a számítógépek igénybegesek ugyan, de másnak pl. a megbízónak, építéskivitelezőnek, vétele, azonban az alkalmazott programok nem egységesek és épületgépésznek stb. kell elvégezni. néhol hiányosak is. A számítások követhetősége és áttekintheKonkrétan megnevezve ilyen pl. az erőátviteli áramkör léte- tősége érdekében jó lenne a következő szempontokat érvényre sítése, gépház és előterek megvilágítása, vésési, vakolási mun- juttatni: kák, ajtótoklezárások, vészcsengő, jelző, telefon kiépítése a fel- - az összes alkalmazott jelölés és mértékegység legyen feltünügyeleti helyre stb. tetve, A megrendelőnek eszébe sem jut, hogy ezeket a felvonó ki- - a képletek jelöléssel, majd számszerű behelyettesítéssel levitelezője nem végzi el, mert úgy gondolja: ha rendelt egy felgyenek kiírva, vonót, akkor az összes munkát a kapcsolt részeivel együtt a ki- - a számszerű eredmények mellett legyen ott a mértékegység is, vitelező elkészíti. Pestiesen szólva: a teljes felvonóberendezést - a végeredményeknél pedig az is szerepeljen, hogy „megfe„tokkal, vonóval" megkapja. lel", vagy „nagyobb", ill. „kisebb" az előírt mértéknél. Nagyon nehezen védhető a kikötés elmulasztása azzal, hogy A számításoknál a legtöbb probléma a felvonó forgalmi kéazt nem „mi" szoktuk csinálni, meg hogy ez nem a felvonót ki- pességének meghatározásánál tapasztalható. Amit feltétlenül vitelező feladata. számolni kell és ami mérvadó: - az elméleti menetidő, - az 5 Műszaki leírás Tartalma ne csak az előírt, illetve a legszük- perces szállítási teljesítmény, - a várakozási idő. ségesebb paramétereket tartalmazz hanem a megbízó, üzeAz elméleti menetidővel nem szokott probléma lenni, mert a meltető szempontjából fontos adatoknál kellően részletes is le- választott felvonó menetsebessége a követelményt teljesíteni gyen. Jogos igény ugyanis, hogy a megrendelő előre tudja: a tudja. berendezést hogyan tudja majd használni, és annak formai, Az 5 perces szállítási teljesítményt már nehezebb „összehozesztétikai megjelenése, épületbe való illeszkedése milyen ni", de többnyire az is sikerül. Azt, hogy hogyan, nem akarom lesz? részletezni, mert nem akarok tippeket adni. 2003. T 96. évfolyam 12. szám
VILLAMOS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK
354 elektrotechnika
A számítások valóságtartamát sem az akkreditált szervezeAmi végleg „nem megy": a várakozási idő, mert azon adott esetben „leginkább" csak úgy lehet segíteni, hogy a fülkék szá- tek, sem az építési osztályok nem vizsgálják, nem is feladatuk. mát vagyis a felvonók darabszámát növelik, ami a megrendelő Azért van a felelősségvállaló tervezői nyilatkozat is, amit terszámára ritkán szimpatikus. Azt, hogy ilyenkor mit lehet tenni, mészetesen minden esetben szemrebbenés nélkül alá is írnak... egyes tervezők már régen kitalálták és rendszeresen alkalmazItt megint eljutottunk az - előzőekben már tárgyalt - alkalzák is. íme: matlan szolgáltatás tényéhez. Arra pedig, hogy a bíróság kinek fog igazat adni, egyet lehet találni... várakozási idő (Tv) =
fordulási idő (Tf) fülkék száma (n)
, s.
Amennyiben a kiszámolt időtartam értéke nagyobb, mint a tervezett, és az előírást sem elégíti ki, roppant egyszerű a megoldás: a nevezőbe olyan számot kell beírni (2, 3...), hogy az eredmény „megfeleljen"! Ki figyel oda, hogy ezek a kis számok mit is takarnak? Találkoztam olyan esettel, amikor a végeredmény mellett megjegyezték, hogy van még egy másik felvonó is, és ezért az értéket egyszerűen megfelezték. Valóban volt mellette még egy felvonó, csupán az volt az „apró" probléma, hogy a két felvonó lényeges műszaki paraméterei, de még a kiszolgálandó szintek száma is eltérő volt. így vezérlés szempontjából sem lehetett a két felvonót összekapcsolni. Ebben az esetben a várakozási idő megfelezése tehát alaptalan, műszakilag elfogadhatatlan volt.
Megalakult a SCENET magyarországi alhálózata
6. Összefoglalás Az igazságügyi felvonószakértő feladatainak, működési területének részletes ismertetésével és a másutt működő felvonószakértők tevékenységének párhuzamba való állításával úgy gondolom, sikerült kellően megvilágítani az érdeklődők számára azt a bevezetőben feltett kérdést, hogy mit is csinál tulajdonképpen az igazságügyi felvonószakértő. A hasznosításra ajánlott tapasztalataimat segítő szándékkal hoztam nyilvánosságra abban a reményben, hogy tanulságul szolgáljon ahhoz, hogy a magyarországi felvonósok jó felvonókkal megbízóik teljes megelégedésével teljesíthessék vállalásaikat, amelyhez ezúton is sok sikert kívánok. Takács Zoltán felvonó és emelőgép igazságügyi mérnökszakértő, a MEE Felvonó MUBI alapító tagja, tel.: 203-7261
A magyarországi alhálózat jelenlegi tagjai: • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, SuperS C E N E T A SCENET (The European Network for Sutech Laboratórium, perconductivity) hálózat az Európai Bizottság • a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, GROWTH programjának támogatásával korDebrecen (AT0MK1), mányzati kutatóhelyeket, egyetemeket és ipari • Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Fizika Tankutatóbázisokat kapcsol össze. Célja az eurószék, pai alkalmazott szupravezetős kutatások koor• S-Metalltech98Kft., dinálása és olyan termékek (pl. szupravezetős áramkorlátozók, • Veszprémi Egyetem, Szilikát- és Anyagmérnöki Tanszék. energiatárolók, mágneses vasutak) elkészítésének támogatása, A SCENET magyarországi koordinátora (csomópontja) a Buamelyek az európai ipar nemzetközi versenyképességét javítdapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos ják. A SCENET feladatai: Energetika Tanszékének Supertech Laboratóriuma. 1. az alap- és alkalmazási kutatások összekapcsolása, Folyamatosan bővített és frissített információk 2. az egyetem-ipar tudástranszfer elősegítése, a http://www.supertech.bme.hu/scenet honlapon érhetők el. 3. az ipari kutatások ösztönzése, Kapcsolatfelvétel: Dr. Vajda István 4. a jövőbeni kutatások feltérképezése. Supertech Laboratórium, Villamos Energetika Tanszék A SCENET hálózat fő tevékenységei: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1. az európai szupravezetős fejlesztések megismertetése Euró- 1111 Budapest, Egry József u. 18. pával, a tevékenységek koordinálásával és az erőforrások Tel: (36)1 463-2961, fax: (36)1 463-3600 E-mail: [email protected] jobb kihasználásával, 2. szupravezetésről szóló iskolák, továbbképzések szervezése európai fiatal kutatók számára, Napelem a futballpályán 3. konferenciák és workshopok szervezése a szupravezetés és alkalmazásai témakörében, Svájc legnagyobb fotovoltaikus napelemrendszerét a Bernben 4. hírlevelek készítése a legújabb fejlesztésekről és konferen- felépülő Wankdorf labdarúgópálya tetőzetébe tervezik beépíteciákról, ni. A napelem teljes felülete 5300 m2, és optimális besugárzás 5. kutatók tanulmány útjainak támogatása oktatási, kutatási és esetén 600 kW teljesítményt ér el. A megújuló energiaforrás ipari kutatóhelyek között. építését 2004-ben kezdik meg. Az építés költségeit a berni A SCENET magyarországi alhálózata 2003 júniusában alakult energiaszolgáltató vállalat, valamint a berni kanton közösen vimeg. Az alhálózat további tevékenységi körei: seli. A beruházási költségeket mintegy 7 millió svájci frankra • információcsere a hazai és európai szupravezetős kutatások- becsülik. Az előállított energiát elsősorban a sportpálya és a ról, körülötte épülő üzlethálózat használja majd fel. • közös pályázatok, publikációk előkészítése a szupravezetés területén, BULLETIN SEV/AES 2/03 • magyarországi ipari partnerek folyamatos informálása, • közös szemináriumok tartása. Sz. S. 2003. W 96. évfolyam 12. szám
HÍREK
355
200 MW-os felszélerőmű t ünnepeket A felszélerőművek gondolata már régebben felmerült, de erről a vízióról konkrétan a 2003-as Német Mérnöknap „Innovatív Tervezés" szekciójában tárgyaltak. ) ebet fetbán A felszél erőmű egy óriási naperőmű, ameiy számos napos minden jelenlegi és jövőbeni ügyfelének az régióban megvalósítható. A felszélerőmű nem igényel bonyolult, drága, irányítható tükörrendszereket. Lényege egy 5 km átmérőjű kör alakú üvegtető (200 MW teljesítményre), amely alatt a Nap felmelegíti a levegőt. A meleg levegő az üvegtető közepén felállított 1 km magas csövön távozik el. A felfelé áramló levegő a cso alján elhelyezett Gazdaságszervező, Oktató és Tanácsadó Kft. turbinát forgatja, amely villamos generátort hajt meg. Éjszaka 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. III. em. sem szünetel az áramtermelés, ezt az üvegtető alá elhelyezett, Tel.: 06-70-389-5407, 06-70-389-2678; Fax: 06-1-353-4069 vízzel töltött csővezetékrendszerben a nap folyamán felmelegeE-mail: [email protected] dett víz biztosítja, amely a nap folyamán tárolt meleget éjszaka leadja. Miután a napsugarakat nem kell koncentrálni, a diffúz fény is melegíti az üvegtetőt, ezért felhős ég esetén is hatásos. Beszámoló az orosz elektrotechnikai napról Az üvegtetőket, amelyek a beruházás 60%-át teszik ki, egy2003. november 13-án, a MEE Kossuth téri székházában szerű négyzet alakú ablakokból lehet összeszerelni. Egy kisebb „Orosz elektrotechnikai nap" címmel - a MEE és a Kandó Kálprototípust 200 m magas toronnyal Spanyolországban már kimán Műszaki Főiskola szervezésében - szakmai napot rendezpróbáltak. Problémát a 200 MW-os típusnál szükséges 1000 m magas speciális vasbeton kémény megépítése jelent, amelynek tek. A szakmai nap megnyitásaként Balázs Péter és Dr. Kádár falvastagsága a lábazatnál 99 cm, a csúcsnál 25 cm, az átmérőPéter köszöntötte az orosz vendégeket és a megjelent hallgatóje 170 m lenne a tervek szerint. ságot. A renBULLETIN SEV/AES 18/2003 dezvény reoZ. o. mek alkalmat adott arVillamosáram- és hőszolgáltatás biomasszából ra, hogy az Wiener Neustadt részére orosz és ma(Strom und Wárme aus Biomasse für Wiener Neustadt) gyar elektroVEÖ Journal - Österreichs Zeitschrift für Elektrizitátswirtschaft technikai 2001/11. kapcsolatoA bécsújhelyi Civitas Nova-ban, ahol már biomasszát felhaszkat újranáló távhőellátó berendezés üzemel, kísérleti áramfejlesztő beélessze és megerősítse. Az Oroszországi Föderáció Nagykövetrendezést létesít az EVN: az Alsó-ausztriai Energiaszolgáltató ségének tanácsadója mellett a megjelentek között voltak a Paksi Vállalat. A kísérleti berendezésben a biomasszából először faAtomerőmű Rt., az Erőterv Rt., MAVIR Rt., a BME és a BMF gázt, majd ebből blokkfűtőerőműben 700 kW hőteljesítményt képviselői is. és 500 kW villamos teljesítményt állítanak elő.
el
A berendezés 2002 nyarára készül el, üzembe helyezését 2002 októberére tervezik. Azáltal, hogy a biomasszát áramfejlesztésre használják, éves szinten mintegy 11000 tonna széndioxid keletkezésétől lehet megszabadítani a környezetet. A biomasszából történő kombinált villamos- és hőenergia-ellátással évente mintegy 1 millió liter olaj takarítható meg. Amennyiben a kísérleti berendezés megfelel az elvárásoknak (gazdaságos üzemeltetés és jó hatásfok), az Alsó-ausztriai Energiaszolgáltató Vállalat 25 db, jelenleg csak hőtermelésre szolgáló biomassza-berendezését áramtermelésre is alkalmassá kívánják tenni. A jelenlegi, biomasszával üzemeltett, és évente több mint 25 ezer köbméternyi faháncsot, nyesedéket és fűrésztelepi hulladékot hasznosító hőenergia-termelő berendezés termikus teljesítménye több mint 60,5 MW. A biomassza nagy jövő előtt álló energiaforrás, amely nemcsak környezetbarát, hanem - a költségszámítások szerint - a lehető legkedvezőbb áron a fogyasztókhoz jutó energia, amely Alsó-Ausztriában elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. Hiszen Alsó-Ausztriában az erdők területe mintegy 755 ezer hektár. Az erdők jó állapotának fenntartására - az erdőgondozás keretében - évente 760 ezer folyóméter maradékfát kell elszállítani. A biomassza felhasználása a környezet nagyfokú tehermentesítését szolgálja, minthogy a sok egyedi tüzelőberendezés helyettesítése - egyetlen központi, professzionista módon üzemeltetett kazánberendezéssel - a légszennyezést jelentősen csökkenti. Sz. S.
Elsőként 5. Smolovik, a Szentpétervári Műszaki Egyetem professzora tartott előadást a villamosenergia-rendszerek stabilitásáról. Szó esett az 1965-ös és 1977-es amerikai, 1987-es tokiói és a 2003. augusztusi New York-i áramkimaradásról. Az előadó a kiesések statisztikai adatai (kiesett elemek száma, érintett fogyasztói kör, anyagi kár) és tapasztalatai mellett a lehetséges megoldási módokat is bemutatta. M. Kolcun, a Kassai Műszaki Egyetem képviseletében az idei olaszországi áramkimaradás szlovákiai hatásait ismertette. Kiemelte, hogy az áram fizikai útja teljesen más, mint a kereskedési útvonal. A hasonló problémák elkerülésének egyik megoldásaként a technikai rendszer fejlesztését javasolta. Ezután A. Beljajev tartott három témában előadást. Beszélt a gerjesztés szabályozásról, a szélerőművek tranziens jelenségeiről az egységek le-, illetve kikapcsoláskor, valamint az AnyLogic nevű szimulációs programról. V. Nepomjashij, a Titán cég szakértője „Nagy villamos rendszerek megbízhatósági modellje" címmel tartotta meg prezentációját. Az előadó a megbízhatósági paraméterek ismertetése után egy példán keresztül szemléltette a villamosenergia-rendszer stabilitásszámításának főbb pontjait, jellemzőit. Az előadások után vitafórumra került sor, ahol az érdeklődők választ kaphattak kérdéseikre. Horváth Zoltán VeT titkár
2003. • 96. évfolyam 12. szám
356
2003. évi tartalom Január A MEE 77. Közgyűlése Reményi Tibor: A mérési pontosság határai az ipari folyamatműszerezésben Dr. L. Kiss László: A CIGRE-nek a villamosenergia-rendszerek operatív irányításával kapcsolatos, 1990-2002 közti tevékenységéről és annak hazai vonatkozásáról
3 21
24
Február Sulyok Zoltán: A MAVIR hálózatfejlesztés-tervezési tevékenysége Kindzierszky Emil: Áramszolgáltatók és a stressz Dr. Bausz Imre: VisualMotion, egy komplett, számítógépes mozgásvezérlő rendszer Szilas Péter, Dr. Takács György: A közvilágítás-korszerűsítés évtizedeinek tapasztalatai Fojtán István: A Valtellina-vasút villamosításának 100. évfordulójára. II. rész
36 40 45 53 59
Március Juhász Sándor: Párhuzamosság és elosztottság a klaszterek világában Marossy Kálmán, Iváncsy Renáta: Egy új számítástechnikai leírónyelv, az XML a gyakorlatban Dr. Kara Gábor: A magyar villamos forgógépgyártás helyzete Sitkéi Gyula: Hetvenéves az ötven periódusú vasútvillamosítás Dr. Schanda János, N. Vidovszky Ágnes dr.: A „fehér fény" és a közvilágítás
66 70 74 79 85
Április Dr. Mihálkovics Tibor: Középfeszültségű túlfeszültségkorlátozók jellemzői, vizsgálati előírásai, kiválasztása, l.rész Helmajer Barnabás, Iváncsy Gábor: Statisztikus mintafeüsmerés a gyakorlatban Szilas Péter, Kulcsár Ferenc, Budai Béla: Középvezető: Egy régi gondolat új köntösben Juhász Sándor: Nagy számítási teljesítményű rendszerek kialakítása személyi számítógépek összekapcsolásával Dr. Horváth Tibor: 150 éve született Zipernowsky Károly
98 105 110 117 121
Május Hornyák I. Levente: Transzformátorok vezérelt bekapcsolásának néhány kérdése. 1. rész Dr. Mihálkovics Tibor: Középfeszültségű túlfeszültségkorlátozók jellemzői, vizsgálati előírásai, kiválasztása. 2. rész Móricz József: Villamos forgógépek diagnosztikai kérdései Manfréd Wilck, Wolfgang Haverkamp: Integrált összekötő rendszer műanyag szigetelésű középfeszültségű kábelekre
130
136 150
2003. T 96. évfolyam 12. szám
175
186
Július-augusztus Gyimóthy Szabolcs, Dr. Sebestyén Imre: Adaptív, anizotrop végeselemhálók alkalmazása elektrosztatikai számításokban Dr. Kádár Péter: A tudásmenedzsment szerepe a vállalatirányításban Löcher János: Aktív felharmonikus szűrő fizikai modellvizsgálata Pap Zsigmond: Biztonságossági kritériumok betartása és ellenőrzése UML-modelleken. 1. rész Dr. Horváth Tibor: 120 éve született Verebély László
198 205 207 213 217
Szeptember Kohári Zalán, Dr. Vajda István: Szupravezetők a villamos gépekben Dr. Horváth Tibor: Műemléki épületek külső és belső villámvédelme Pap Zsigmond: Biztonságossági kritériumok betartása és ellenőrzése UML-modelleken. 2. rész Dr. Nagy István: Változó struktúrájú nemlineáris rendszerek a teljesítményelektronika területén
234 243 246 250
Október Berta István Zsolt, Dr. Berta István: Hardver- és szoftverbiztonság, l.rész Dr. Nemcsics Ákos: Villamosenergia-termelés napelem segítségével Horváth Miklós, Dr. Borka József: Energiamegtakarítást és hálózatszennyezés-csökkenést eredményező villamosenergia-elosztás a kommunális fogyasztók körében, l.rész Dr. Imre László: A decentralizált energiaellátás ígéretes új eszköze a termo-fotovillamos generátor
266 270
274 277
November Berta István Zsolt, Dr. Berta István: Hardver- és szoftverbiztonság. 2. rész Horváth Miklós, Dr. Borka József: Energiamegtakarítást és hálózatszennyezés-csökkenést eredményező villamosenergia-elosztás a kommunális fogyasztók körében. 2. rész Magyar Gábor: A Földgolyó elektromágneses modellje Luspay Ödön: A 110 éves a budapesti áramszolgáltatás első negyedszázada
158
December
166 170 172
Juhász Mihály: Másodrendű rendszerből származtatott sokváltozós, véletlen rendszer stabilitása Bürger László, Sulyok Zoltán: A határkeresztező villamosenergia-szállítások tarifameghatározása Dr. Huny ár Mátyás, Dr. Schmidt István: Kétoldalról táplált szélgenerátorok optimális tervezése
Június Hornyák I. Levente: Transzformátorok vezérelt bekapcsolásának néhány kérdése. 2. rész Ilka Alfréd: Tíz éves a Bősi Vízerőmű KerényiA. Ödön: Az EDF az európai energiapiacon
Dr. Mihálkovics Tibor: Középfeszültségű túlfeszültségkorlátozók jellemzői, vizsgálati előírásai, kiválasztása. 3. rész Reichardt Sándor: A jósvafői törpe vízerőmű szerepe a Baradla villamosenergia-ellátásában. A barlang világításának kezdeti lépései
298
302 306 322
330 334 339
TECHNIKATÖRTÉNET
357
100 éves a villamosítás Nagyváradon Villamos energia! El tudnánk ma képzelni életünket villamos energia, villanyáram nélkül? Alig! Pedig ezelőtt 100 évvel bizony sok vita és harc előzte meg az új világítási technika bevezetését, elődeink kitartó rábeszélésére volt szükség, hogy a város vezetői megértsék ennek a forradalmi tettnek a jelentőségét. Enélkül talán Nagyvárad is csak egy kis vidéki város maradt volna, hiszen a villamos energia segítségével a nagy európai városok sorába lépett, ezáltal válhatott a „Pece-parti" Párizzsá. A 19. század elejétől a város fejlődése felgyorsult, elsősorban az ipar, a kereskedelem és a kultúra, így Várad a régió központjává vált. A század második felében számos új ipari egység létesült. Elsőként az Adria Malom Komplexum, majd a László, Emília, Lederer és Kálmán, valamint a Stefánia Malom. Ezeket követték a szerszám- és a szeszgyárak. 1882-ben megalakul a Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vasút Rt., amely a közúti közlekedés alapjait tette le. Az első városi közvilágítás 1801-ben gróf Rhédey Lajos kezdeményezésére indult be, mécsesekkel, gyertyákkal. A fejlődés ugrásszerű volt. A közvilágítás korszerűsödik, így a város 1870-ben 30 évre szóló szerződést kötött egy gázgyár és a gázvilágítás kiépítésére. A kiegyezés után számos új épület, palota jelenti a város polgári fejlődését is. A 19. század közepén a korszerű elektrotechnika betör mindennapjainkba. Elkészült az energiatermelés gyakorlati eszköze: a dinamógép, majd megszületik a világhírű magyar találmány: a transzformátor. Nemsokára beindul Magyarországon a közcélú áramszolgáltatás is. Úttörő volt 1884-ben Temesvár városának az elhatározása, hogy Európában elsőként kizárólag villamos közvilágításra rendezkedik be. A hírek gyorsan terjedtek, és Várad városi tanácsában is egyre sűrűbben került szóba egy viílamosmű létesítése. A viílamosmű megalakulására azonban még várni kellett, elsősorban a gázvilágításban érdekeltek kemény ellenállása miatt. A villamosítás terén az első lépéseket az Emília Malom és a Hadapród Iskola tette meg, egyenáramú áramfejlesztőket telepítve, persze csak saját szükségletre. Ekkor lép színre Dr. Károly József Ireneus premontrei tanár és városi tanácsos, korának jelentős fizikusa, aki nagyban hozzájárult, hogy Nagyváradon is bevezessék a villamosenergiatermelést. Számtalan kísérletet végzett laboratóriumában, elsőként alkalmazta a röntgenkészüléket városunkban. A rádiózás terén is jelentős eredményeket ért el, elsőként a világon még Marconi és Popov előtt rádiójeleket tudott közvetíteni Nagyváradról a közeli Pece Szentmártonba. Csak szerénysége akadályozta meg abban, hogy felfedezéséi szabadalmaztassa. Folyamatosan „lobbyzott", mondanánk ma, és számtalan előadást tartott a villamosítás érdekében. Közben az 1900. év elején, az új kőszínház építése is befejezéséhez közeledett, és a városi tanács egyöntetűen a színház villanyvilágítása mellett döntött. A kiírt pályázatot a Ganz cég nyerte meg, és egy 20 kW, 150 V,
.
42 Hz háromfázisú váltakozó áramú generátort telepített a közeli vízműhöz, amelyet a vízmű gőzgépe hajtott meg. A megtermelt villamos energiát egy 3000 V, 2,5 km hosszú szabadvezetéken szállították a színházig. Közben a csatározás tovább folyt a villamosítást támogatók és ellenzők között, mind a városi tanácsban, mind pedig a helyi sajtóban. Nagyon fontos lépést jelentett az a tény, hogy 1899ben a városi tanács egy úgynevezett Villamosítási Bizottságot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy tanulmányozza ezt a problémát, és javaslatot tegyen ennek megoldására. Végül is a gázszolgáltatás elégtelensége, a Gőzmozdony Társaság kedvező hozzáállása, Károly József Ireneus lobbizása, és a Villamosítási Bizottság pozitív véleményezése alapján, a Városi Tanács 1902 májusában megszavazza a Gázgyárral kötött szerződés felmondását és a Villanytelep felépítését. Ugyanakkor eldöntik, hogy a létesítés helyi erőből történjék, és az üzemvitelt saját hatáskörbe helyezik. Pályázatot írnak ki a villamosítás ügyében, a következő főbb feltételekkel: - A létesítendő telep háromfázisú váltakozó áramot szolgáltasson. - A közvilágítás izzólámpáinak vezetékeit úgy kell megtervezni, hogy a központi telepről egyszerre ki- és bekapcsolható legyen. - A vezetékhálózat egy időben működő 6000 db 50 W-os, vagy 9000 db 50 W-os izzót lásson el. - A vezetékeket úgy kell méretezni, hogy a legnagyobb feszültségcsökkenés a primer hálózatban 5%-ot, a szekunderben pedig a 3%-ot ne haladja meg. A küzdelem nem volt hiábavaló, mert a közgyűlésen, az öszszehasonlító, valamint a gazdasági és a műszaki számítások alapján, a városatyák megszavazták a Ganz gyár ajánlatát. A döntést az is befolyásolta, hogy a szakértők az éjszakai fogyasztói völgyre is gondoltak, és azt javasolták, hogy a csekély éjszakai fogyasztást a Vízműnél üzemelő, a színház világítását ellátó Ganz cég által telepített áramfejlesztő lássa el. Miután eldőlt a város villamosítása, megkezdődött a küzdelem a telephely kiválasztásáért. Végül is az a tény döntött, hogy 1902 októberében a Gőzmozdony Társaság ingyen felajánlott egy telephelyet a mai Grivitei utca (volt Sánc utca) 32. szám alatt, a vár közvetlen közelében. Volt egy olyan elképzelés is, amit Rupiec és Szüts budapesti mérnökök dolgoztak ki, hogy vízerőművet építsenek a Jád-patak völgyében, 5000 LE teljesítménnyel, de a Városi Tanács el sem tudta képzelni, hogy a Villanytelep ne Váradon épüljön fel. A Telep építésének munkálatai egy évig tartottak. Incze és Társa építőcég végezte az építési, majd a Ganz cég a szerelési munkákat. Egy hónapi próbaüzem után 1903. december 17-én a Villanytelep megkezdte működését. A Ganz cég a következő berendezéseket helyezte üzembe: - 2 db 450 LE vízszintes dugattyús gőzgép, - 1 db 210 LE függőleges dugattyús gőzgép, - 4 db Simonis-Lanz gőzkazán, - 2 db háromfázisú váltakozó áramú generátor, amelynek teljesítménye egyenként 400 kW, kapocs feszültsége 3000 V, frekvenciája 42 Hz, - 1 db háromfázisú váltakozó áramú generátor, amelynek teljesítménye 300 kW, kapocsfeszültsége 3000 V, frekvenciája 42 Hz. 2003. T 96. évfolyam 12. szám
358
TECHNIKATÖRTÉNET
Valóra vált egy nagy álom: Nagyváradon beindult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás! A legnagyobb terhelés Í903 telén 315 kW volt Az igazgatói állásra 23 pályázó közül Bélányi Imre nyerte el a kinevezést. O előzőleg az innsbrucki villamosmű aligazgatója volt. A főgépészi állást Szűcs Ferenc kapta meg, aki Szegedről került a Körös-parti városba. Bár Nagyvárad kissé késve lép be a villamosított városok táborába, ennek ellenére hamar túlszárnyal több jelentős nagyvárost, mind műszakilag, mind gazdaságilag. Az a tény, hogy a Városi Tanács nem adta bérbe a villanytelepet, lehetővé tette, hogy sokkal olcsóbban tudta eladni a villamos energiát (7 fillér/kWh), míg Szegeden ugyanakkor 15 fillér volt egy kWh. A fogyasztók száma, a villamosenergia-fogyasztás folyamatosan növekedik. 1906. március 2-án beindul a villamosközlekedés, 1910 augusztusában pedig üzembe helyezik a villamos energiával működő új Vízművet. A Villanytelep is dinamikusan fejlődik: - 1909-ben gépesítik a kazánok szénellátását, - 1912 szeptemberében üzembe helyezik az első gőzturbinát, amelynek teljesítménye 2200 LE. A turbina Zoelly típusú, és a Láng gépgyár terméke - 1925-ben beszerelnek egy Curtiss Parsons típusú gőzturbinát, amelyet a Breitfeld—Danek cég gyártott. A generátor Kőiben típusú. - 1939-ben üzembe helyeznek két modern 3000 LE-s Lánggőzturbinát, és az ehhez csatlakozó váltakozó áramú Ganzgenerátort. A két turbina módosítható paraméterekkel tudott működni, így lehetővé tett fordulatszám-változtatást is. A generátorok kapcsolása is átköthető volt. Bár kezdetben csak 42 Hz-en termeltek, nemsokára megteremtődnek az 50 Hz-re való áttérés erőművi feltételei. A telepítés a tekintélyes bukaresti dr. Leonida Dimitrie és dr. Miklósi Cornel temesvári egyetemi tanár tanulmánya alapján történik.
- 1954-ben üzembe helyezik a Sebes-Körösön az Esküllői Vízi erőművet, amely a váradi Villanyteleppel összekapcsolva működik. — 1955-ben kibővül a Villanytelep egy dízelerőművel, — 1954-1958 között áttér a város a szabványos frekvencia- és feszültségszintre (a primer feszültség 6000 V) - 1960. december 30-án üzembe helyezik a Vaskoh-Nagyvárad 110 kV-os távvezetéket, ezzel csatlakozik a helyi energetikai rendszer az országos villamos energetikai rendszerhez. Ezzel új korszak kezdődik a Villanytelep életében. A Villany telepen nagyon jó szakembergárda dolgozott. A következő nevek azoknak állít emléket, akik mint igazgatók vagy főmérnökök, gondoskodtak a Villanytelep kiváló működéséről: Belányi Imre, Baziíi Mihály, Timotin Dumitru, Szűcs Ferenc, Andrássy Gyula, Gui Vasile, Ion Vasile, Bolcas Victor. „Az áramszolgáltatás a fogyasztókért van!" - elődeink ebben a szellemben kezdték és végezték hivatásukat. Ma már a piacgazdaság szigorú feltételeihez igazodik a villamos energia termelése, szállítása és elosztása, ennek ellenére az áramszolgáltatás ma is a fogyasztókért van, és ez már így is marad. 100 éves a villamosítás Nagyváradon! Tisztelettel hajtunk fejet elődeink teljesítménye előtt, amit a villamosítás hőskorában fejtettek ki. Példamutató munkásságuknak hála istennek ma is vannak szép számmal követői, városunk, közösségünk javára. Makai Zoltán villamosmérnök, a MEE tiszteletbeli tagja. Nagyvárad
Irodalom Victor Bolcas: A nagyváradi Villamosmű története. Bihari Napló 1996 nov., dec, románból fordította: Péteri. Zoltán Heinrich László: Károly József Ireneus, nagyváradi fizikus. 1985 Pasztái Ottó: Nagyvárad és Bihar megye ipara, tanulmány
Az ACTARIS GANZ MÉRŐGYÁR Kft.-t látogatta meg szeptember 24-én a MEE/SEE Klub, a VGKB Szakosztály és GANZ KK Üzemi Szervezet 26 fős küldöttsége Delegációnkat Bódi Béla, a mérési rendszerek marketing igazgatója fogadta, és érdekes előadásban mutatta be a vállalkozás történetét, működését. A tárgyalóterem vitrinjeiben - az általunk jól és kevéssé ismert, muzeális - fogyasztásmérők vettek körül bennünket, miközben az előadó a legmodernebb bemutató eszközök segítségével ismertetett mindent, amit a cégről tudni érdemes és hasznos. A GANZ Mérőgyár Kft. az ACTARIS Metering Systems nemzetközi vállalat egyik gyártási központja, Gödöllőn új telephelyen, szép, új, célszerűen létrehozott épületben működik. A fogyasztásmérő-gyártás Magyarországon több tulajdonosváltást ért meg a GANZ és TÁRSA Vasöntő és Gépgyár Részvénytársaság Elektrotechnikai Osztályának 1878-as alapítása óta. A teljes felsorolást mellőzve: szakembereink által jól ismert a Ganz Számlálógyár, GANZ Árammérő Gyár, a GANZ Műszer Művek, majd a Schlumberger, később Actaris tulajdonú GANZ Mérőgyár Kft. A múlt évben a hazai áramszolgáltatók részére gyártott fogyasztásmérők mennyisége elérte a 490 ezer darabot. A GANZ Mérőgyár Kft. fő tevékenysége a fogyasztásmérők 2003. W 96. évfolyam 12. szám
gyártása és forgalmazása. A forgalmazott termékek a következők: egy- és háromfázisú elektromechanikus, egy- és háromfázisú elektronikus fogyasztásmérők, ezek ellenőrző készülékei, amelyek a helyszíni hitelesítésre alkalmasak, összegző készülékek, ipari fogyasztásmérők, kapcsolóórák, hangfrekvenciás körvezérlési rendszerelemei, távleolvasási rendszerek, elemeik és hitelesítő padok. A szerelés és hitelesítés folyamatai, valamint a minőségbiztosítási rendszer működését Molnár István termelési igazgató igen érdekesen, sok műszaki részletkérdésre is kitérve mutatta be. Nagy érdeklődést váltott ki a korszerű gyártástechnológia, a félig vagy teljesen automatizált alkatrészgyártó rendszerek, különösen az áram- és feszültségtekercseket nagy termelékenységgel előállító automaták. A jól szervezett munka, a tiszta, rendezett környezet a látogatók elismerését vívta ki, akik ezúton is megköszönik a tartalmas bemutatást és további sikereket kívánnak. Lieli György a MEE tagja
HÍREK
359
Dél-Afrikában rendeztünk szemináriumot az „igen nagy feszültségű technológia" témában Az igen nagy feszültségű (extra high voltage) technológia szemináriumsorozat legutóbbi rendezvényére 2003. június 3—11. között Dél-Afrikában került sor. E szemináriumok gondolata a közel egy évtizedes, a Koreai Villamos Művekkel (KEPCO) fennálló intézményes kapcsolat és eredményes tudományos-technológiai együttműködés újabb állomásaként fogalmazódott meg. A kezdeti kapcsolatok az energiatakarékos és környezetkímélő igen nagy feszültségű távvezetékek fejlesztését célzó kutatások, közös projektek megvalósítására irányultak. Ezt követően kedvező alkalom kínálkozott a dél-afrikai áramszolgáltató ESKOM szakembereivel államközi szerződés keretében történő együttműködés megalapozására, ami a náluk elterjedt legújabb diagnosztikai módszerüknek a szigetelők üzem közbeni megfigyelésére való kiterjesztését célozta. A szoros szakmai kapcsolatok mindkét távoli országgal az igen nagy feszültségű energiaátvitel köré csoportosultak, és ezért szinte természetes igényként lépett fel az a törekvés, hogy e téma területen szemináriumokat rendezzünk. Jelen esetben ez a harmadik alkalom volt, amikor Korea és Magyarország után az összejövetelt egy olyan országban sikerült megrendezni, ami a nagyfeszültségű technika és a villamos energiaátvitel szempontjából a világ élenjáró országai közé tartozik. E konferenciák megrendezésében és az országonként 8-10 fős külföldi delegációk teljes költségeihez kezdettől fogva a Koreai-Magyar Műszaki Együttműködési Központ Alapítvány hathatós támogatását élveztük. A Dél-Afrikában megrendezett szemináriumhoz az Oktatási Minisztérium és a helyi megfelelő szervezet egyetértésére és segítségére is szükség volt, hiszen ez volt a két ország első közös rendezvénye, ami úttörő jellegűnek számított. A magyar és dél-koreai szakemberek jelenléte mellett hangsúlyozottan szerepelt a vendéglátók részéről az ESKOM-nál már bevezetett demográfiai egyensúly biztosítása az előadók és a résztvevők között. A szemináriumra a Johannesburg és Pretoria között fekvő midrandi ESKOM Kongresszusi Központban került sor. A szokásoknak megfelelően a minél szélesebb érdeklődés és ezáltal a további kapcsolat és együttműködés kiépítésének lehetőségét biztosítva az igen nagy feszültségű energiaátvitellel kapcsolatos tágabb téma területek is szóba kerültek, ugyanakkor néhány hangsúlyos problémakör kiemelésével. A mindhárom ország energetikusait élénken foglalkoztató, ugyanakkor a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kiépítését megalapozó kiemelt tématerület ez alkalommal a feszültség alatti munkavégzési technológia volt. Magyar részről résztvevők és előadók az MVM Rt., OVIT, ELMŰ, Erőterv, Furukawa Kompozit Szigetelő szakemberei, míg a dél-koreai partnerek az egyetem, a KEPCO, kutató intézetek, LG és távvezeték-építők magas beosztású dolgozói voltak. Felkérés alapján, különösen a szemináriumsorozathoz újólag kapcsolódott dél-afrikai hallgatóság számára a magyar szervezők részéről áttekintés hangzott el a két és többoldalú műszakitudományos együttműködés eddigi eredményeiről. A nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika területén a jövőbeni lehetséges újabb közös projektek indításáról és azokhoz az egyes országokból nyerhető reális támogatások forrásairól, módjáról.
A magyar előadások a hazai fejlesztésű feszültség alatti munkavégzési technológia különlegességeire, előnyeire, megbízhatóságára mutattak rá. Összevetve ezt az eljárást a másik két országban ismert módszerrel, sok szempontból kedvezőbbnek tűnik, a munkamódszer kiforrottabb, az alkalmazott eszközök praktikusabbak. Adaptálásuk a másik két rendszer sajátosságaihoz megoldható. A kompakt szigetelők magyar gyártástechnológiája, az igényeknek megfelelően kialakított és helyesen kiválasztott szigetelők a felhasználók szempontjából közelítette az optimális megoldás elérését. Komplex módon elemezte e termék műszaki és gazdasági előnyeit. Általános érdeklődésre, de különösen a két partner ország rohamosan növekvő villamosenergia-igényeinek tükrében visszhangra találó ismertetés hangzott el a meglévő távvezetékek átviteli igényeinek növelésére, a kompakt távvezetékek kialakításáról szóló beszámoló. Újszerűnek hatott, mert bizonyos szempontból a többiek előtt járunk az energiarendszer liberalizálását felvázoló előadás. Jó összehasonlításra nyílt mód, mert a vendéglátók különböző szempontok szerint ismertették a feszültség alatt végzett munkáikat, illetve a váltakozó feszültségű távvezetékeiken folyó vizsgálataikat e technológia új irányairól, amik a kikötött tartóoszlopon a három fázist delta vagy Y formában rögzítő szigetelő rendszernél jelentenek új követelményeket. Beszámoltak a hordozható védőeszközökkel szemben támasztott követelményekről és vizsgálati eredményekről, amik biztonságosabbá teszik a feszültség alatti tevékenységet, mert állítható szikraközt vagy a szikraközzel sorba kapcsolt túlfeszültség-levezetőt javasolnak az esetleges túlfeszültségek csökkentésére. Az egy év alatt 10000 km hosszú optikai szálas távközlési hálózat kiépítése az ESKOM meglévő vezetékein hagyományos és feszültség alatti technológiával is készült. A legkisebb költséggel a teljesen szigetelten rögzített technológiát alkalmazták. Az optikai szálas védővezető-csere természetesen időigényesebb és költségesebb. A polimer szigetelőknél alkalmazott, továbbfejlesztett, nappali fényben a koronasugárzás detektálására képes UV-berendezés lényeges előrelépést mutatott a diagnosztika területén az infravörös eljárással szemben. Az üzem közbeni alkalmazhatósága reális lehetőséget kínál a hibahely behatárolásán túlmenően az operatív beavatkozásokhoz szükséges intézkedések alátámasztásához. A koreai részről beszámoltak az egy éve 765 kV-os feszültség alá helyezett kétrendszerű távvezetéken nyert kedvező üzemi tapasztalatokról. Információt kaptunk a hosszú évekig a kísérleti távvezetéken gyűjtött, környezetet terhelő elektromágneses hatások összehasonlításáról a tényleges, újólag üzembe helyezett vezetéken regisztrálható értékekkel Összevetve. Eddig minimális panasz érkezett az üzemeltetőkhöz, ami annak tudható be, hogy a nemzetközi előírásoknál is lényegesen szigorúbb követelményeknek felel meg e vezeték. A feszültség alatti munkavégzés speciális esetét tárgyalták: amikor a kétrendszerű 765 kV-os vezeték egyik rendszerét karbantartás miatt lekapcsolják. Az elektrosztatikus indukció miatt (terheletlen vezetékkel) a kikapcsolt rendszeren 30 kV-nál nagyobb feszültség léphet fel. Az ott végzett munkához ezért külön földelő eszközt alkalmaznak. Az elektrosztatikus védőruha használata is szükséges a 8,7 kV/m nagyságú villamos erőtér miatt. Érdekes közlés volt a hálózat jövőbeni fejlesztésére vonatkozó projekt2003. ™ 96. évfolyam 12. szám
360
HÍREK
A szeminárium külföldi résztvevői az ESKOM 765 kV-os, V tartóoszlopos vezetékei közelében
ről az, hogy határozottan számolnak az északi országrész irányába építendő vezetékkel, és előtanulmányokat végeznek az orosz és a kínai rendszerhez való csatlakozásról. A Koreában egyedülálló kétrendszerű 765 kV-os rendszer miatt közvetlenül, módosítás nélkül nem tudnak külföldi technológiát átvenni a feszültség alatti munkavégzés bevezetéséhez. 2007-re kívánják eldönteni és modellkísérleteken kipróbálni a lehetséges új vagy adaptálható technológiát. Az LG bemutatta az általa kifejlesztett új módszert és eszközöket, amivel üzem közben lehet az optikai szálas védővezetőt felszerelni, még nehéz körülmények között is (szűk munkaterület, keresztező vezetékek, utak). Az előadások után lehetőség nyílt az elhangzottakról közvetlen vita és véleménycsere folytatására moderátor irányításával, amibe a helyi áramszolgáltató, kutató intézetek, egyetemek oktatói és PhD-hallgatói is bekapcsolódtak. A szeminárium céljára választott új helyszín módot adott számtalan világszínvonalú műszaki létesítmény meglátogatására. Az ESKOM-ról kapott tájékoztatás szerint ez a világ 4. legnagyobb áramszolgáltató vállalata, 41 GW kapacitással és 27000 km hosszú nagyfeszültségű hálózattal. A kutatás-fejlesztést és a műszaki szolgáltatásokat külön vállalata: a Technology Services International (TSI) végzi. Tevékenységük kiterjed a villamosenergia-előállításra, -átvitelre és -elosztásra. A közvetlenül velük történt konzultáció eredményeként a három résztvevő ország megállapodott abban, hogy azonos tartalmú kétoldalú tudományos-technológiai együttműködéseket kezdeményez a megfelelő állami szerveknél, és ezáltal gyakorlatilag egy többoldalú projektet indít a távvezetéki szigetelők üzem közbeni diagnosztizálásának továbbfejlesztésére, a távvezeték üzembiztosságát növelő intézkedések alátámasztására. Ezzel egy új technológiát kíván minél hamarabb a szigetelők karbantartása számára az operatív hálózati tevékenység elősegítésé-
Madrid-Barcelona 2,5 óra alatt A Siemens Transportation System (TS) 8800 kW teljesítményű mozdonyt mutatott be a Madrid-Barcelona szuperexpressz vonatokhoz a RENFE spanyol vasúttársaságnak. A Németországban már bevált ICE 3 típus erre a célra továbbfejlesztett változata AVE S 103 jelzéssel, 350 km/h maximális sebességet ér el, és alig két és fél óra alatt teszi meg a két város közti 625 kilométeres távolságot. BULLETIN SEV/AES 2/03
Sz. S. 2003. • 96. évfolyam 12. szám
hez biztosítani. E területen a két partner ország EPRl-vel való szoros kapcsolata és hasonló projektjei révén is számos jelentős információ birtokába lehet jutni. A NETFA nagyfeszültségű laboratóriumában tett látogatás során Afrika legnagyobb, a KEMA által felszerelt és akkreditált vizsgáló állomását mutatták be. A 30 m magas, teljesen árnyékolt csarnokában 650 kV-ig 1 pC érzékenységig végezhetők részleges kisülésmérések. Szabadtéren 2 és 4:8 MV-os lökésgerjesztők, és 1,8 MV-os kisülésmentes vizsgáló transzformátor van. A teljes komplexum, a nagyteljesítményű és nagyáramú laboratóriumokkal együtt sok tekintetben a déli földrészen egyedülálló vizsgálati lehetőségekkel rendelkezik. A világon elsőként 1975-ben üzembe helyezett Cabora Bassa - Apolló +/-533 kV-os egyenfeszültségű összeköttetés konverterállomása az 1414 km hosszú vezetéken a vízi erőműben az öt 480 MVA-es generátor által termelt energiát alakítja váltakozó feszültséggé. A rendszer biztonsági okokból épült monopolárisnak, a két vezeték 1 km távolságban van egymástól. Ily módon, ha bármilyen oknál fogva a teljesítménynek csak a fele továbbítható, használható az egyik vezeték egyedül, ekkor a teljes 1800 A-es vezetékáram a földön keresztül folyik vissza. A vezetéken kompozit szigetelőket is alkalmaznak. Az Apolló alállomás 1500 m magasan fekszik, nyolc tirisztorhídja egyenirányítóként és inverterként is működhet, ha változik az energiaáramlás iránya. Egyénként 275 kV váltakozó feszültségen az országos hálózatra táplál a vezeték. Az alállomás szűrői a magasabb felharmonikusokra vannak hangolva, hogy elkerüljék a telefonhálózaton az interferenciát. Az Alpha 765 kV-os alállomás Standertonban két vezetéken továbbítja az energiát. Újdonságnak számít a 300 m hosszú csarnokban elhelyezett 765 kV-os SF6-os kapcsolóberendezés, ami meghibásodás nélkül üzemel. A szabadtéren fellelhető néhány koronasugárzó hely behatárolására bemutatták a COROCAM IV plus UV-kamerát, ami továbbfejlesztett változata a koronát nappali fényben is láthatóvá tévő korábbi berendezésnek. Innen fognak újabb 765 kV-os vezetéket építeni Fokváros irányába. E majdani nagy energetikai gócpontot, ami terv szerint az Afrika közi összeköttetés végpontja lesz, szintén meglátogatta a magyar delegáció. A szemináriumok következő eseményét 2004 őszén Dél-Korea rendezi, ahol a súlyponti kérdések a szigeteléstechnika és a hálózat üzembiztonságnak a növeléséhez kapcsolódó témakörök lesznek. Minden résztvevő számít arra, hogy az eddigiekhez hasonlóan a villamos energetikában közel azonos fejlettségű három partnerország közötti információcsere révén az innovációs fogadó készséget növelni lehet az érintett vállalatoknál. Dr. habil. Jermendy László egyetemi magántanár, a MEE tagja e-mail: [email protected]
Villamosenergia-árak az EU-ban Az osztrák háztartások az Európai Központi Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) közlése szerint igen olcsón jutnak a villamos energiához. Míg az EU-átlag 10 cent/kWh felett van, az osztrák háztartások 2002 folyamán csak átlag 7 centet fizettek kilowattóránként. Ez tehát 25%-kal kisebb az EU-átlagnál és 40%kal a német árszintnél, ahol 1 kWh 12-14 centbe kerül a háztartásokban. A legolcsóbb a villamos energia Európában Svédországban, Finnországban, és érdekes módon Görögországban. VEÖ JOURNAL April 03
Sz. S.
VILLAMOS FOGYASZTOBERENDEZESEK
361
Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2003. június 4-i üléséről Különösen két „szóhármas" fordítása okoz gondot: A safety - security - protectiv, valamint a separation - isolation - insulation szóhármasé. A safety-t és a security-t egyaránt „biztonságidnak fordítjuk (a magyar és a német nyelvben nincs is erre megkülönböztetésre alkalmas kifejezés), de tudni kell azt, hogy a „security" csak a szándékos károkozás (rongálás, lopás, terrorcselekmény stb.) elleni védelmet jelenti, ezzel szemben a safety csak a nem szándékos rongálás (anyaghiba, anyagkifáraSzabványok visszavonása A MuBi vezetője ismertette a szabványok visszavonásával kap- dás, téves működés stb.) elleni védelmet. A gondatlan kezelés csolatos helyzetet. Az MSZ 172-1, valamint az MSZ 1600 so- és kezelési hiba még ide tartozik, a szabotázs már nem. A rozat (a 3, 11, 13, 14 és 16 szabvány kivételével) február l-jén safety kifejezést csak akkor használják, ha élet vagy személyi visszavonásra került. Az MSZT május 1-jei határidővel vissza épség (közvetlen vagy közvetett - pl. tűzokozáson át) veszékívánta vonni valamennyi ágazati, továbbá 1995 előtt kiadott lyeztetéséről (is!) van szó; ha csupán a berendezés kerül veolyan nemzeti szabványát, amelynek visszavonása ellen április szélybe, akkor nem. (Szemben a security-vel, amelyet akkor is 15-éig nem jelentettek be kifogást. E határidőket azonban a til- használnak, ha csupán a berendezés épsége kerül veszélybe, s akkor is, ha a károkozás szándéka személyek ellen irányul.) Totakozások hatására őszre halasztotta. A visszavont, illetve visszavonásra kerülő szabványokkal vábbi fordítási hibalehetőséget jelent az, hogy a francia nyelvkapcsolatban azonban az MSZT igen érdekes állásfoglalást tett ben a sécurité felel meg az angol safety-nek, s az angol secuegyrészt a Mérnökújság májusi számában, másrészt az MSZT rity-t a francia sureté-nek mondja. Mindenből arra lehetne köközgyűlésén. Ennek lényege, hogy a visszavont szabványok vetkeztetni, hogy a protectiv (védő) kifejezés azoknak a védőcsupán általános hatályukat vesztik, de továbbra is érvényesnek berendezéseknek a jelzője, amelyek elsősorban nem a szemétekintendők. Korábban a „hatály" szó a kötelező alkalmazást lyeknek, hanem a berendezés épségének veszélyeztetését hivajelentette, most azonban egyetlen szabvány sem kötelező, így tottak megakadályozni. Sajnos ez nem egészen így van, a réértelmezésük szerint minden esetben a felek közti szerződés- gebbi kifejezésekben (amelyek még a safety elterjedése előtt ben konkrétan (évszámmal is megjelölt) kikötött szabvány ha- terjedtek el) általában ma is ezt alkalmazzák, függetlenül attól, tályos; viszont ha a szerződés a szabvány konkrét megnevezés hogy mit védenek (pl. protectiv conductor = védővezető, ha nélkül csupán általánosan a szabványok vagy a hatályos szab- érintésvédelmi és nem villámvédelmi, akkor kifejezetten életványok betartását írja elő, akkor ez a szerződési kikötés az védelmi célú). Más esetben csupán két megoldás megkülönadott esetre a legutoljára közzé tett (és még vissza nem vont) böztetése céljából használják ezeket. Ilyen például az érintésszabvány hatályát jelenti. Közölték azt is, hogy a most vissza- védelmi törpefeszültség, amely ha földeletlen rendszerű, akkor vont szabványok jelenleg egyenként megkaphatok a Szabvány- safety extra-low voltage (SELV), ha földelt rendszerű, akkor boltban, de az MSZT ezek témakör szerinti gyűjteményes ki- protectiv extra-low voltage (PELV). adását is tervbe vette. Tervezik azt is, hogy a visszavont szabAngolul csak az insulation jelent szigetelést, az isolation bizványoknak az európai szabványokkal nem ellenkező, hanem tonsági célú elválasztást (isolator=szakaszoló, insulator=szigeazok hézagait kitöltő (és a hazai körülmények és kialakult ha- telő). Ennek fordításában azért van sok tévedés, mert a szigetezai szokások miatt továbbra is figyelemre méltó) szabályait új lő franciául isolateur, németül isolator. A separation-t „elkülöníkiadványokban adják közre. Ezeket az Európai Unió szabályai téssel" kívánják fordítani, van simple separation, amely egyszemiatt nem szabad szabványnak nevezni, a jelenlegi elképzelé- rű (üzemi, és nem biztonsági célú) szigetelést vagy távolságtarsek szerint Irányelv lesz a nevük. (Ilyen hézagok nem csak tástjelent, a protectiv separation biztonsági (áthatolás elleni) lémost vannak, hanem mindig is lesznek, mert azokban a részlet- nyegében a kettős vagy megerősített szigeteléssel egyenértékű kérdésekben, amelyeket a különböző államok - egymástól elté- (tehát az isoíation-nal azonos) elkülönítést (tehát elválasztást), rő körülményeik és korábban kialakult szokásaik miatt - eddig míg az electrical separation a teljes (minden előírt követelegymástól eltérően szabályoztak, többnyire nem történik meg- ményt kielégítő) komplett védőelválasztó rendszert jelenti. állapodás, s így az ezekre vonatkozó gyakorlat szabályai nem Újabb problémát jelent, hogy mind az EN 61140, mind az kerülnek bele a nemzetközi - és európai - szabványok rendeláramütés elleni védelmet a jövőben rendező (az MSZ 2364 sokezéseibe.) rozatban később átvételre kerülő) 60364- 4- 41 javaslat fejezetbeosztása nem a közvetlen és a közvetett érintés elleni védeMSZ EN 61140 lemnek, hanem a szerkezetek hibátlan és hibás állapotának A most átvételre kerülő EN 61140 közvetlenül nem a szab- alapján kívánja rendelkezéseit szétválasztani. A hibátlan állavány alkalmazók, hanem a szabványalkotók részére készült. A potban az áramütés elleni védelem nyilván a közvetlen érintés villamos biztonságtechnikával ugyanis nem csupán az elleni védelem (amit ez most „alapvédelem"-nek nevez), a hiMSZ 2364 sorozat, de számos más, létesítményre és termékre bás állapot azonban háromféle hiba gyűjtőneve: 1. hozzáférhevonatkozó szabvány is foglalkozik, s így szükség van arra, tő, nem veszélyes aktív rész veszélyessé válása (a gyakorlatban hogy ezek az egyes védelmi megoldásokat azonosan nevezzék. ez az áthatolás a törpefeszültségű részekhez); 2. hozzáférhető VBSZ AMuBi vezetője a VBSZ (Villamos Biztonsági Szabályzat) kiadásának állásáról adott tájékoztatást. E szerint a kiadás folyamatában nincs változás, a minisztérium (az ügyintéző és az államtitkár-helyettes) továbbra is igen rövid határidőre való megjelenést ígéri, de a folyamat lényegében véve áll.
2003. f 96. évfolyam 12. szám
362
VILLAMOS FOGYASZTÓBERENOEZESEK
nem aktív rész veszélyes aktívvá válása (ez a testzárlat); 3. nem hozzáférhető, veszélyes aktív rész hozzáférhetővé válása (a gyakorlatban ez a burkolat sérülése). Tovább tetézi a zavart, hogy mindezek elleni védelmet gyűjtőnévvel, nemes egyszerűséggel „fault protection" (tükörfordítással: „hibavédelem") szóval illeti. A „fault" szó fordítására értelemszerűen a „sérülés", „rendellenesség" vagy „szigetelési hiba" kifejezést használhatnánk, e szavaknak a „védelem" szóval való összetett szóként használata azonban a magyar nyelvben meglehetősen idegenszerű. Valamit pedig találni kell rá, mert a „hibavédelem" tükörfordítás kifejezetten megtévesztő. Érdekes újdonság, hogy ez a szabvány megadja a korlátozott áramú berendezések érintésvédelmi célra való elfogadásának határ áramértékeit. Ezek szerint csak a 0,5 mA-nél nem nagyobb áramot leadó váltakozó áramú, illetve a 0,2 mA-nél nem nagyobb áramerősséget leadó egyenáramú áramforrásokról táplált berendezések érintésvédelme tekinthető e táplálás által már megoldottnak. (Ez értékek megadásánál nyilván nem az élettani veszélyességre, hanem a műszaki megoldhatóságra voltak tekintettel, s ezért adták meg váltakozó áramra - ahol a kapacitív szivárgóáram elkerülhetetlen - az egyenáramnál nagyobb értéket.) Érdekes új előírás az is, hogy „a normál (hibátlan) állapotban a védővezetőben folyó áramok korlátozására" táblázatosán megad határértékeket. Más-más (2-5, illetve 3,5-10 mA) általános határértéket ad meg a dugaszolóval csatlakoztatott és a rögzített csatlakozású villamos szerkezetekre. Megenged ennél nagyobb (legfeljebb a névleges áramerősség 5%-áig terjedő) szivárgóáramokat is, ha két párhuzamos vagy egyetlen, de legalább 10 mm2 keresztmetszetű réz (16 mm2 keresztmetszetű alumínium) védővezetőt alkalmaznak. A valóságban persze ez az előírás nem csupán a normál (hibátlan) állapotban fellépő (és így az áram-védőkapcsolókat gerjesztő) hibaáramot, hanem a védővezető szakadása esetén (ami a felsorolt hibalehetőségek közül a 2. sz. alattinak felel meg) testzárlat nélkül is fellépő tehát a kezelő testén is keresztül haladható - (a készülék kapacitásán és a zavarszűrő kondenzátorokon átfolyó kapacitív áramot is magában foglaló) föld-szivárgóáramot kívánja korlátozni. Ettől a céltól függetlenül lényeges ez az előírás a 30 mA névleges
Pontos idő Európában német atomórával
A pontos idő manapság számos területen létkérdés. A pontos időért Németországban a Fizikai-technikai Szövetségi Hivatal (PTB) felelős. Egy tökéletesen leárnyékolt helyiségben 4 db cézium atomórával generálják azt az időszignált, amelyet a mellette elhelyezett 50 kW-os adóberendezés antennáján továbbítanak egész Európába. A berendezés Mainflingenben, Frankfurttól 25 km-re van elhelyezve, és 2000 km-es körben egész Európát besugározza pontos időjeleivel. A pontos idő a telefon és internethálózat, az energiaszolgáltatók tarifa-kapcsolóórái, az ipar számos területe számára ma már nélkülözhetetlen. A korszerű ébresztőórák, sőt karórák is rendelkeznek azzal a ferrit miniantennával, amelynek segítségével teljesen automatikusan beállnak a DCF77 hosszúhullámú adó által sugárzott jelre, a pontos időre. Az órákban elhelyezett mikroprocesszor megfejti az időjeleket, és egy mini léptetőmotorral precízen utánállítja az időt. Ugyanez történik a téli és nyári időszámításra való áttéréskor is. EnBW Magazin 2003 október 2003. • 96. évfolyam 12. szám
Sz. S.
érzékenységű (a CENELEC által preferált) áram-védőkapcsolók alkalmazhatósága szempontjából is, mert ezek - a rájuk vonatkozó termékszabvány értelmében - a névleges érzékenységük 50%-át (tehát 15 mA-t) elérő szivárgóáramok esetén már működhetnek. Fürdőszobák A fürdőszobák villamos berendezéseinek kérdése továbbra sem került nyugvópontra, az idén ismét új IEC-CENELEC közös javaslat (64/1281/CD) készült. Ennek főbb újdonsága az, hogy a fürdőszobák áramköreinek érintésvédelmére általánosan megkívánja a 30 mA-es vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló alkalmazását. Ez alól csupán a védőelválasztással védett (borotva dugaszolóaljzatok!), a törpefeszültséggel védett, valamint a rögzített beépítésű forró víztárolók áramkörei a kivételek. A helyi EPH változatlanul kötelező, de ez alól felmenti a műanyag borítású fémcsöveket. Fém vízcsövek műanyagra való cseréje Szabó Aladár kts. ismertette tapasztalatait, amelyeket egy győri panelház fémcsöveinek műanyagcsövekre való cserélése kapcsán szerzett. Azt tapasztalta, hogy a fémcsőhálózatba sok helyütt korábban műanyagcsőből készített csőszakaszokat iktattak, ezeket sehol se hidalták át az EPH összeköttetés helyreállítására. A vízvezeték-szerelők nem is ismerték sem az erre vonatkozó előírásokat, sem az áthidalás technológiáját. Sok helyen fémharisnyás műanyagcsövek is vannak a csövek közt, ezek villamos vezetői összekötése teljesen bizonytalan, ezek gyártói ezzel a kérdéssel nem is foglalkoznak. A kerámiabetétes csapok fogantyúi többnyire csupán a végállásokban adnak a talpazatukkal villamos összeköttetést. (Ez az EPH összeköttetés szempontból nem lényeges, mert nem a megfogott rész földelése a követelmény, hanem az, hogy messziről ne hozzon ide idegen potenciált.) Az EPH gerincvezetője céljára tulajdonképpen a szellőzőcsövek fém bélései a legmegbízhatóbbak.
Kádár Aba az ÉV MuBi vezetője
A negyedik e+e Nemzetközi Ipari Elektronikai és Elektrotechnikai Szakvásárt 2003. október 15. és 17. között rendezte a SYMA-EXPO Kft. A SYMA Rendezvénycsarnok nettó két és félezer négyzetméterén a kiállítók száma (a képviselt cégekkel együtt) meghaladta a háromszázat. A rendezvény támogatói és közreműködői a MEE és két társasága: a Világítástechnikai Társaság (VTT) és a Villamos energia Társaság (VeT), továbbá a MATE, az EMOSZ és a BME-MIR Tanszéke voltak. A kísérő rendezvények címei (és zárójelben a szervezői) a következők: - Világítástechnikai Ankét (VTT), - Hajtástechnikai Újdonság (OMRON), - Kisvállalkozások Fóruma és Beágyazott rendszerek ipari alkalmazásokban (BME-MIR-TSZ), - Méréstechnikai Fórum (MATE), - Korszerű és hatékony CAD/CAM/CAE megoldások (Magyar Műszaki Magazin), - Villamosipari Szakmai Tudnivalók (VeT).
Szerkesztőség
PORTRÉ
363
Rendhagyó beszélgetés Dr. Boross Norberttel, a Budapesti Elektromos Művek Rt. kommunikációs és vállalatfejlesztési igazgatójával Dr. Boross Norbert a fiatal mérnökgenerációhoz tartozik. 1987-ben műszaki egyetemen szerzett mérnöki diplomát, amit 1989-ben szakmérnöki oklevéllel egészített ki. Mi vonzotta erre a pályára? Úgy tudom, Ön inkább humán beállítottságú és mégis ezen a pályán érzi jól magát? Arra a kérdésére, hogy miért választottam ezt a pályát, azt tudom felelni, hogy talán maga a fény fogalma. Diákkoromban sokat nézelődtem a Duna-parton, néztem a fényfüzérek ezernyi színét, csodáltam az esti Budapest villamos közvilágításának gyönyörű fényeit. Szerettem volna többet tudni erről a jelenségről, és mivel ennek ismeretét csakis a reáltárgyakban tudtam megtalálni, beiratkoztam a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára. Döntésemet sosem bántam meg, hiszen a reálvilágon túl még mindig ott maradt számomra az irodalom, a történelem, amelyet most is nagyon kedvelek, és ha van idom, foglalkozom vele. Az egyetemi diploma megszerzése után a Budapesti Elektromos Művekhez mentem dolgozni. Ott találtam meg, amit a kerestem. Később visszajöttem az Egyetemre tanársegédnek, amikor is egyrészt oktató munkát, másrészt a kisdoktori fokozat megszerzéséhez kapcsolódó tudományos munkát végeztem. Mindig fontosnak tartottam, hogy az elméleti kutatások eredményeit az áramszolgáltatói gyakorlatba mihamarabb átültethessük. Önt és évfolyamtársait még az egyetem falai között érték azok a politikai és gazdasági változások, amelyet az 1980-as, 90-es évek hoztak el Magyarországra. Az akkori középkorúak tábora reménykedve tekintett a jövőbe és remélte azt, hogy az akkor végzős fiatalok már egy egészen új világot teremthetnek maguknak. Vajon megvalósult-e az akkori álom? Vagy észrevétlenül belecsöppentünk egy egészen új világba, amelyet úgy neveznek, hogy piacgazdaság? Akkor mi még nem tudtuk, hogy mire kikerülünk a nagybetűs életbe, valóban egy egészen más világ fogad majd bennünket, mint amire az akkori „politikai gazdaságtan" próbált felkészíteni. Ráébredtünk arra, hogy csak erős akarattal és törekvéssel jutunk el a megálmodott cél felé. Habár talán a család történelmi tapasztalatai révén én fel voltam készítve erre. Édesapám mindig arra nevelt, hogy tanuljak, mert a tudás olyan kincs, amit az embertől - legyen bármiféle harc is a világban - nem vehetnek el. Próbáltam megfogadni a szülői tanácsot. Tanultam és törekedtem, ahogyan tőlem telt. Ma a Budapesti Elektromos Művek kommunikációs és vállalatfejlesztési igazgatójaként dolgozom, de emellett két éve ismét beiratkoztam az egyetemre, immár közgazdász szakra. Furcsa volt ismét visszaülni a katedra másik oldalára. Szeretem a munkám, hiszen azt csinálom, ami érdekel és hasznosíthatom a tudásomat. Öröm számomra az is, hogy módomban áll továbbadni mindazt, amit eddig megtanulhattam. Az én életemben a 1993-as évek hozták el a privatizációt. 1995től 1997-ig indult meg az a visszafordíthatatlan folyamat, amely az addig tervgazdálkodó vállalatokat elindította a piacgazdálkodás útján. Nem volt könnyű, hiszen az évtizedeken át berögzült szokásokat kellett levetkőzni, és áttérni egy addig ismeretlen gazdálkodási rendszerre. Ez az új rendszer a tőlünk nyugatabbra élők előtt már régóta ismert volt, nekünk azonban bele kellett tanulnunk. És mint minden változásnak a világban, ennek is igen nagy ára volt. A tanulópénzt mindenhol meg kell fizetni! Előttem is és sokak előtt is kérdéses, hogy a magyar energetikai vállalatokat valóban akkor és olyan árért kellett-e eladni, amikor és amennyiért eladták? A vélemények különböznek egymástól. Egyben azonban egyet kell értenünk, mégpedig abban, hogy ezeknek a vállalatoknak nem volt más perspektívájuk, minthogy integrálódjanak a nyugat-európai cégekhez. A műszaki orientáltságú áramszolgáltató cégekből kereskedő cégek alakultak, ehhez át kellett formálni magát a céget és a veze-
tést. A piacgazdaság ismerete egyenlő a közgazdaságtan ismeretével. Ugyanakkor olyan új tudományterületek nyíltak meg, mint pl. a villamos energia határidős kereskedése, ahol a műszaki és közgazdasági ismeretek újszerű kombinációja révén érthetünk meg olyan folyamatokat, amelyek kockázata milliárd forintban mérhető. Nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a villamos energia ugyanolyan áru, mint a búza vagy mondjuk a cipő. Talán éppen ez a tévhit vezetett a kaliforniai nagy energiaválsághoz. Országszerte meglepetést okozott az a döntés, miszerint az elektromos energia árát 9%-kai emelik. Ez a piacgazdaság? A kisfogyasztók már terhelhetőségük végéhez közelednek! Mi erről Önnek a véleménye? Természetesen nem a döntés minősítését kérem, hanem annak egy elfogadható magyarázatát. Bár ezen döntés közvetlen kiváltó oka nem az áramszolgáltatói iparágban keresendő, azt hiszem, lassan tényleg mindenkinek meg kell értenie, hogy egyetlen iparág, ül. egyetlen iparági szereplő sem működhet a közgazdaságtan azon legelemibb alapelvének figyelmen kívül hagyásával, amit egyébként minden háziasszony tud, nevezetesen, hogy a bevételeknek fedezniük kell a kiadásokat. A szociálpolitika megvalósításának eszközei nem az erőművekben és a hálózatokban keresendőek. A kettő összekeverése mindkét tevékenység hatásfokát lerontja. Számos olyan támogatási módszer létezik a világban, amely a segítséget a valóban rászorulókhoz, célzottan, azaz a lehető leghatékonyabban jutatja el. De ez már egy másik tudomány és beszélgetés tárgya lehetne. Ön szerint a villamos erőművek meddig képesek kielégíteni az ipari és lakossági igényeket? A légkondicionálók egyre terjedő használata Magyarországon is okozhat-e nagyobb áramkimaradásokat? Milyen jövőbeli változtatásokon dolgoznak a szakemberek, hogy kivédjék ezeket az előre már prognosztizálható eseményeket? „Navigare necesse est". Hajózni márpedig szükséges, mondták a rómaiak. Ha élvezni kívánjuk a villamosenergia-szolgáltatás nyújtotta kényelmet, akkor bizony erőművekre is szükség van. Jóllehet manapság atomerőmű építésről beszélni szentségtörésnek számít, a fosszilis, illetve vízerőművek kapcsán környezetrombolást említenek, sőt még a szélenergia hasznosítása kapcsán is komolyan felmerül az a vád, hogy a zaj miatt elriasztott madarak révén a talaj férgei elszaporodnak. Ezt a fajta teljesen elutasító logikát megérteni nehezen tudom, következményeinek megértéshez azonban már fantáziára sincsen szükség, hiszen a kaliforniai áramkrízis, a „Nagy New York-i sötétség" mindezt már megmutatta. A magyar energiapolitika jelenlegi alapelveit 1994 körül dolgozták ki, és lényegében ezekre épült a 2001-ben született villamosenergia-törvény is. Azt hiszem, épp itt az ideje, hogy ezeket az elveket újragondoljuk, hiszen hol volt még 1994-ben a szabad villamosenergia- és gázpiac, a privatizáció, az EU-csatlakozás, hogy csak néhányat említsek az elmúlt évek mindent elsöprő változásai közül. A villamosenergia-rendszer biztonságát jelentő tartalékok rohamosan csökkennek, és nem is igazán lehet látni, hogy a jelen gazdasági viszonyok között ki is lenne az a merész befektető, aki az egyre inkább szükséges új alaperőmű(vek) építéshez szükséges százmilliárdokat rendelkezésre bocsátana. Nem látjuk pontosan az állam jövőbeni szerepét, ili. a mai napig sem ismeretes olyan hosszú távú energetikai koncepció, amelyre ebben a rendkívül tőkeigényes és igen lassú megtérülést biztosító iparágban alapozni lehetne. Úgy látom tehát, hogy a legközelebbi jövő egyik legfontosabb feladata a hazai energetikai koncepció újragondolása, és ennek egy energiatörvényben való lefektetése.
Sné Major Edit 2003. V 96. évfolyam 12. szám
364
elektratechnil
A világ legkisebb eleme Amerikai kutatók szabadalmaztatták a világ legkisebb mikroelemét. A prototípus kb. 1 nA áramot szolgáltat. Ez elegendő lesz az ugyancsak kifejlesztés alatt álló minipropellerek üzemeltetéséhez, amelyek többek között azt a célt szolgálják, hogy gyógyszereket az emberi szervezet célzott részébe szállítsanak. Az elemek nagysága egy autóakkumulátor egymilliomod része. A mikroelemek készítéséhez a kutatók villamosán vezetővé tett műanyagot használnak, amelyet egy méhsejtszerű nyílásokkal kialakított alumíniumlemezbe öntenek. A nyílások átmérője 1/60-ad része egy emberi hajszálnak. Az így elkészült elemek mindkét oldalát minielektródákkal zárják le. BULLETIN SEV/AES 19/2003
Sz. S. Mottó:
kapcsolatos néhány f a bölcs s^óra - a íeljesség igénye nél-
Ároks^erü mélyedések a gépek vájva, amelyekef régen v a l g csinálfak, h°$y a* á r a m ebben folyjon- Nem vált be, merf a.* á r a m egy rés^e »kif°lyf* és tt A^ófa vannak a S^ÓKT X : Különféle módon öss^ekapCSolf amelyeke^ a Jioronyba a^ér; Jiogy ne legyen üres.
áll, el,
TE TE in)
Bürger László, Sulyok Zoltán: A határkeresztező villamosenergiaszállítások tarifameghatározása Az Európai Unió egységes és hatékony belső villamosenergia-piacának megteremtésére irányuló erőfeszítések részeként a határkeresztező villamosenergiaforgalom tarifameghatározásának (Cross Bordér Tarification - CBT) új mechanizmusát fogadták el és vezették be az UCTE-ben résztvevő EU-tagországok. Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Schmidt István: Kétoldalról táplált szélgenerátorok optimális tervezése Kétoldalról táplált generátorként általában háromfázisú csúszógyűrűs aszinkrongépet alkalmaznak. A cikk áramgenerátoros kaszkád kapcsolást, és feszültséggenerátoros feszültséginverteres kapcsolást mutat be, továbbá tárgyalja a szabályozást is.
Ne törekedj teljességre! monda egy bölcs a tudornak. Mert, ha mindent felfedezel, mi marad az utókornak?!
inj g fogalmai - ám kül.'
Juhász Mihály: Másodrendű rendszerből származtatott sokváltozós, véletlen rendszer stabilitása A cikk az egyszerű kéttárolós lengő tag egyenletének véletlen, n résztvevői tartalmazó esetre való kiterjesztését tárgyalja. A rendszer elemei kölcsönösen hatnak egymásra és Önmagukra is. A kölcsönhatások olyan egydimenziós feladatra vonatkoznak, amely több tudományágban is felmerülhet. Sok komponensből álló elektronikai rendszer szintén mutathat hasonló tulajdonságokat.
M. Juhász: Stability of Multy Variable Accidental Systems Derived from Secondary Systems The paper deals with the extetision of the simple two floating member containing equation to the case of accidental participants containing case. The members of the system mutually react to each other and to themselves. The mutual effects relate to such one dimension cases, those may arise in several sciences. The multi component electronic system can show similar characteristics. L Bürger, Z. Sulyok: The CBT Mechanism The EU member states participating Ín the UCTE accepted the new mechanism of the Cross Bordér Tarification - CBT, as a part of the effort for creating an uniform effective internál electric power markét. Dr. M. Hunyár, Dr. I. Schmidt: The Optimum Design of Two Side Supplied Wind Generators Generally three phase slip ring asynchronous machines are used for generators supplied from two sides. The paper introduces the cascade connection of current generators. the voltage inverter connection of voltage generators and deals with their regulations too.
SÁ SÁ SÁ SÁ SÁ SÁ • A B M A T Ü R A
i a k*ilönl>sccj a szinkron és
0y - Ai egyená.ra^tiú.' Ugyanis ennél a forgórész ve;?ef°i metszik &> álló mágneses feref, míg am^íf a forgó mágneses (ér Txiztszi a^ álló ve^okeí. Márpedig a fémve^efö könnyebben íudia meisseni a .puJia* erővonalakat, mini a^ erővonalak a í f í Hamis paripadarab = Á L L Ó Ü É S 2 (ál ló-rés^)
Madarász
<SLbktr0technikai QLlnöksége, folyóiratunk Q&serkesztóbi&ttsága, a Oőzerkesztáség valatnint a titkárság munkatársai minden kedves ©hasénak, a Oií(3L(3L tagjainak f • és családtagjainak kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag tí/' esztendőt kívánnak/
Tibor
Az Alapítvány 2003. évi beszámolóját 2003 december 9-én 10 órakor kezdődő K.K. Pál Nyugdíjas Szervezet ülésén ismertetjük. (MEE Bp. Kossuth Lajos tér 6-8. 309. szoba) NYILVÁNOS! Iratokba betekintést - kérésre - utána biztosítjuk PÍTVÁNY AZ IDŐS NYUGDÍJAS VILLAMOS SZAKEMBEREK M E G S E G Í T É S É É R T " köszönetet mond DATCON Kft. • OMRON ELEKTRONICS Kft. • ZSEVILL Bt. Schváb Gábor, Vác • Szatay Csaba, Bp.
támogatóknak 2003 október 15. és november 15. között beérkezett pénzadományokért, továbbá a POSTABANK Rt-nek és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek a működési támogatásáért. 2003. V 96. évfolyam 12. szám
2002 évben adományozóink támogatásával havonta 40 rászorulón segíthettünk.
Kérjük tániogassák továbbra is alapítványunkat Számlaszám: POSTABANK 11991102-02181147 Köszönjük!
fecctoes ^a/ttnwűiifencfc
PROFESSZIONÁLIS VILÁGÍTÁS
és sffce/tee új éuet 600x600 mm-es látszóbordás álmennyezetbe. .-
„ V " TÜKKÖS LÁMPATEST
TiRMÉKI
A csatád legelső tagja... MODUL-S 418-324 4x18W
KÖZV1LLSZER KFT.
1012 Budapest, Erkel u. 18. Tel.: 455-5071 Fax: 455-5076 http://www.kozvillszer.hu
Keresse marketing osztályunkat Várjuk érdeklődését!
jJJ &zfe/t(/óf f/urttf
HOLUX V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
1135 Bp„ Békü u. 51-55. Tel. 450-2700, fax: 450-2710 1073 Budapest. Kertész u. 42-44. Tel.; 321-0823
4d0
° Nyáregyháza, Búza u. 34-36.
Tel
06-42-438-345
Internet: http//www. hol ux.hu
Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánunk
Jcfcés ^K^ócson^t és siker ékben QQzdoQ uj évet fcrvánunlc/
Occhto Fénystúdió
OCCHIO A2 Casarano Qualtrobi
|
, 0 ^ , ; ^ - % ELEKTROMECHANIKAI RT. f$f1SO \«\ ff/Jao/TSTS H-63OO KALOCSA. Mlskel ú! 21. ;-' 9001 l'j I I 16949 ) ! r i i i \ ^ ^ H ^ / \ \ ^ H / / Tel.; 78/463-031 Fai; 78/482-8JO
Megalakultunk O
Regent
1118 Budapest, Somlói út 29. Tef.:(06 1)365 1020 Fax: (06 1)365 1021 Sztanó Andris Mobil- (06 20) 444 6688 www.occhto.hu
'Köszönjük, hogy ebben az évben is Partnerünk volt!* Minden kedves Ügyfelünknek * Beszállítóinknak és Vevőinknek szerzettel]es boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánunk
Mile
Budapest Cím: Mátli u. 52. Tel.: 06/1-431-9800 Fax: 06/1-431-9817 E-mail: milekf t@ mile-kf t. hu
Dunaújváros
Északi Ipari Park 06/25-503-260 06/25-503-271 [email protected]
Győr Ipari Park (Körisfa u.) 06/96-513-220 06/96-513-239 [email protected]
Miskolc Fonoda u. 2. 06/46-506-222 06/46-506-223 [email protected]
BELVÁROSI KÖRNYEZETBE FÖLDALATTI TR ÁLLOMÁS (1000 kVA)
Kaposvári Villamossági Gyár Kft. 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 38.
Tel.: 06/82-508-205 Pdx: 06/82-512-450 • E-mail: [email protected] • WWW.kvgy.hu
A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (2003.) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve és székhelye 1.1. Az Egyesület neve: Magyar Elektrotechnikai Egyesület rövidítése: MEE Angolul: Hungárián Electrotechnical Association Franciául: Association Electrotechnique Hongroise Németül: Ungarischer Elektrotechnischer Vérein Oroszul: Vengerszkoje Elekrotyehnyicseszkoje Obscsesztvo 1.2. A MEE országos szintű szakmai, közhasznú társadalmi szervezet, amely mint önálló jogi személy nemzetközi tevékenységet is folytat. 1.3. Az Egyesület székhelye: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6-8. 1.4. Az Egyesület bélyegzője (köriratban): MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1900. 1.5. Az egyesület jelvénye: ezüst színű egyenlő oldalú háromszögre ráhelyezett, ezüst színű körgyűrű, melynek körirata MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1900, belül kék alapon ezüst színű M EE betűkkel. 1.6. Az egyesület zászlója: kék alapon, ezüst színű jelvénnyel. 1.7. Az egyesület alapítási éve: 1900. 1.8. Az egyesület - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény előírásai szerint - a Fővárosi Bíróság 390. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette a 6. PK. 60421/1. számú végzésével 1989. október 5-én. 1.9. A Fővárosi Bíróság 13.Pk.60.421/1989/11.számú végzésével a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet közhasznú szervezetté minősítette 2000. évi január hó 20. napján. 2.§ Az Egyesület célja és feladatai 2.1 Az elektrotechnika gyakorlata és fejlesztése általában, különös tekintettel a hazai viszonyokra, az elektrotechnika tudományával és gyakorlatával foglalkozók közötti kapcsolat építése, a szakmai kultúra közhasznú terjesztése, a hagyományok ápolása, az oktatási, tanácsadási, képviseleti, szakértői és véleményezési tevékenység és ennek elősegítése. 2.2. Az Egyesület mint független közhasznú, tudományos szakmai szervezet, közvetlen politikai és vallási tevékenységet nem folytat és nem támogat, szervezete pártoktól független és azoktól anyagi támogatást nem kap és nem nyújt. Országgyűlési, Önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. 2.3. Az Egyesület feladata különösen: 2.3.1. az elektrotechnika körét érintő állami, gazdasági és szakmai döntések kezdeményezése, véleményezése, közreműködés ezek végrehajtásában, 2.3.2. javaslatok kidolgozása az elektrotechnikára vonatkozó jogi rendezés fejlesztésére. Az Egyesület a szakmai területet érintő kodifikációs munkában szakmai-társadalmi bázis, 2.3.3. az elektrotechnikával összefüggő jogalkalmazás figyelemmel kísérése és értékelése, javaslatok kidolgozása a jogalkalmazás fejlesztésére, 2.3.4. közhasznú fórum biztosítása a tevékenységi körét érintő kérdések megvitatására. Ennek érdekében az Egyesület többek között előadásokat, vitaüléseket, konferenciákat, kiállításokat rendez, szakmai tanulmányutakat szervez, publikációs tevékenységet fejt ki, ezzel összefüggésben kiadói jogot gyakorol, szakkönyvtárat létesít és tart fenn, részt vesz a szakemberek tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében, 2.3.5. az elektrotechnikát, az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztést, innovációt, a műszaki alkotó tevékenységet érintő gyakorlatot figyelemmel kíséri. Ennek során vizsgálatokat szervez, fórumot biztosít a kívánatos és az ettől eltérő gyakorlat megvitatására és elemzésére. Szorgalmazza a kívánatos gyakorlat elterjesztését, 2.3.6. szakmai segítséget nyújt tagjai részére, bel- és külföldi kapcsolatok megszervezésével. Fórumot biztosít az elektrotechnika szempontjából sajátos tevékenységi körű jogi tagok (kutató intézetek, fejlesztő vagy menedzser vállalatok és vállalkozások, stb.) problémáinak feltárására és a megoldások kidolgozására, 2.3.7. szakértői tevékenységet végez. Az Egyesület - erre vonatkozó belső szabályzatának megfelelően - tagjai, illetőleg más szervezetek és személyek megbízása, továbbá hatóságok bíróságok és egyéb szervek megkeresése alapján a tevékenységével összefüggő kérdésekben szakvéleményt ad, feladatkörében szakértői tevékenységet fejt ki, 2.3.8. részt vesz az Egyesület tevékenységi körét érintő nemzetközi szervezetek hazai konferenciáinak előkészítésében és szervezésében,
2.3.9.
az elektrotechnikai és az egyesületi munka elismerésére és ösztönzésére pályázatokat ír ki. Javaslatot tesz kitüntetések és díjak alapítására, és adományozására. 2.4. Az Egyesület feladatainak teljesítése során és érdekében együttműködik az Egyesület tevékenységi körét érintő állami és társadalmi szervekkel, valamint más egyesületekkel. 2.5. Az Egyesület feladatkörében végzett közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törvény) kiemelten a következők: az elektrotechnikával kapcsolatos tudományos tevékenység és kutatás; az eredmények hasznosításának gyakorlati tanulmányozása, müvelése, az elektrotechnikai alkotások és az alkotók jogvédelme 26.§ c/3 pont, c/12. pont), az elektrotechnikai kultúra ápolása és terjesztése ( 26.§ c/4. pont), az elektrotechnikával összefüggő ismeretek közhasznú elterjesztése ( 26. § c/4. pont), az alkotó tevékenység és az alkotások hasznosításának szakmai-társadalmi eszközökkel való elősegítése. Elősegíti az eruoatlanti integrációt bekapcsolódik az európai Elektrotechnikai Egyesületek Szövetsége (EUREL) munkájába. (26.§ c.19) Közreműködik az elektrotechnikai vonatkozású nemzeti kulturális javak és más értékek védelméről szóló 1997. évi CXI.tv. valamint - az ipari műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV.tv. körében meghatározott célok érdekében. (26.§ c.6). 2.6. Az Egyesület tagságán kívülálló személyek és szervezetek részére is végzi közhasznú tevékenységét. 2.7. 2.8. 2.9.
Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, illetve a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintés módjáról szóló tájékoztatást az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként, az Egyesület hirdetőtábláján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet; Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.
II. NYILVÁNOSSÁG 3.§ Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület döntéshozó szerveinek határozatai, és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. Az egyesület irataiba, a nyilvántartásokba, a közhasznúsági jelentésbe - a titkárságon tett előzetes bejelentés alapján, a titkárság vezetőjének engedélye alapján - bárki betekinthet. Az előzőek nyilvánosságra hozatalát az Egyesület a rendszeresen kiadott Elektrotechnika című hivatalos lapjának mellékleteként, továbbá hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztése biztosítja, ugyancsak ki kell függeszteni az egyesület működési módjának, a szolgáltatásai igénybevétele módjának rendjét és beszámolóit. III. TAGSÁGI VISZONY 4.§ Az Egyesület tagjai Az Egyesület önkéntesség alapján a 2.§. pontban meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő természetes és jogi személyiségű tagokból áll. 4.1. Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú természetes személy, illetőleg gazdálkodó és egyéb szervezet (jogi személy), aki, illetve amely az Egyesület Alapszabályát és célkitűzéseit elfogadja, tagfelvételi kérelmét az Egyesület valamely tagnyilvántartási joggal rendelkező Szervezeti Egységéhez benyújtja, és azt az Egyesület tagfelvételre feljogosított szerve elfogadja. 4.2. Tagsági formák: 4.2.1. rendes tag 4.2.2. pártoló tag 4.2.3. társult tag 5.§ Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei 5.1. Az Egyesület minden tagja 5.1.1. részt vehet az Egyesület tevékenységében és nyilvános rendezvényein, 5.1.2. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározottaknak, 5.1.3. az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja, 5.1.4. igényt tarthat az Egyesület tevékenységével kapcsolatos információkra. 5.2. Az Egyesület rendes tagja 5.2.1. az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható, ha a jelölést elfogadta, 5.2.2. az Egyesület tisztségére jelölteket javasolhat és érdekükben propagandát fejthet ki, 5.2.3. küldöttet választhat és küldötté választható,
5.3. 5.4.
6.1.
6.2. 6.3.
5.2.4. A közgyűlés által megállapított tagdíjat fizet. Az Egyesület természetes vagy jogi személyiségű pártoló tagjának az 5.1. pontban megfogalmazottakon túlmenően kétoldalú szerződésben meghatározott jogai és kötelezettségei vannak és ennek, továbbá a jelen alapszabályban foglaltak alapján részt vesz az Egyesület életében. Az Egyesület társult tagja olyan jogi személy, aki kétoldalú szerződésben meghatározott célok érdekében együttműködik az Egyesülettel. 6.§ A tagsági viszony megszűnése Az Egyesületi tagság megszűnik: 6.1.1. a tag kilépésével, bármely tagnak joga van az Egyesületből - indokolás nélkül - írásbeli bejelentéssel bármikor kilépni, 6.1.2. a tag fegyelmi határozattal történő kizárásával, az Alapszabály megszegése, az Egyesület érdekeit sértő, taghoz nem méltó magatartás vagy tevékenység esetén az Etikai Bizottság előzetes állásfoglalása alapján a nyilvántartó szervezet kizáró határozatot hozhat, 6.1.3. a tagdíjfizetés egyéves elmaradását követő felszólítás után 30 napos határidő eredménytelen eltelte alapján a nyilvántartó szervezet által hozott, a tagságot megszüntető határozattal, 6.1.4. természetes személyeknél a tag halálával, a gazdálkodó és egyéb szervezet tag esetén a tag megszűnésével. A kizárást és/ vagy törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni az Egyesület Elnökéhez. A tagság megszűnésének időpontja a 6.1.1. pont esetén a kilépés bejelentésének napja, a 6.1.2. és 6.1.3. pont esetén a jogerős határozat keltének napja, a 6.1.4. pont esetén pedig a tag halálának, illetőleg a gazdálkodó és egyéb szervezet megszűnésének napja.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 7.§ Az Egyesület szervei
7.1. Közgyűlés 7.2. Egyesületi Elnökség (Képviselő szerv) 7.3. Ellenőrző Bizottság (Felügyelő szerv) 7.4. Etikai Bizottság 7.5. Egyesületi Tanács 7.6. Titkárság 7.7. Szakosztályok 7.8. Szervezeti Egységek A Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, és az Etikai Bizottság döntéseit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként közzé kell tenni, továbbá az Egyesület hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni. A döntésekről az érintetteket az Egyesületnél ismert címükre küldött postai küldeménnyel is tájékoztatni kell. 8.§ A Közgyűlés 8.1. Az Egyesület legfelső szerve. Az Egyesület közgyűlése a három éves időszakra megválasztott küldöttekből, és az Egyesület vezető tisztségviselőiből álló országos testület. A küldötteket a szervezeti egységeken belüli tagok választják, minden megkezdett 25 tag után egy személy a küldött. 8.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 8.2.1. az Alapszabály megállapítása és módosítása, 8.2.2. az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság évi beszámolójának elfogadása, 8.2.3. az egyesület elnökének és főtitkárának, az Elnökség tagjainak, vezető tisztségviselőinek, továbbá az Egyesületi Tanács elnökének megválasztása, felmentése, visszahívása, 8.2.4. az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe történő belépése, onnan történő kilépése, más egyesülettel való egyesülése, valamint az Egyesület feloszlása tárgyában hozott döntés, 8.2.5. a közhasznúsági jelentés elfogadása, 8.2.6. az Egyesület éves költségvetésének meghatározása, gazdasági beszámolójának elfogadása, 8.2.7. a regisztrált tagságú szervezeti egységek létesítésének és megszüntetésének jóváhagyása, 8.2.8. a tagdíj megállapítása. 8.3. A Közgyűlés rendes és rendkívüli közgyűlés lehet. A rendes közgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden harmadik évi közgyűlés egyben tisztújító közgyűlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenőrző Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 %-ának írásban előterjesztett - az okot és célt
8.4. 8.5. 8.6.
8.7.
8.8.
8.9.
8.10. 8.11.
9.1.
9.2. 9.3.
is megjelölő - indítványa alapján rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti. A Közgyűlést 30 napos (sürgős esetben 15 napos) határidővel az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként a napirend közlésével - továbbá a küldöttek nyilvántartott címére küldött, napirendet tartalmazó meghívóval - kell összehívni. A Közgyűlés nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet. A Közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyaihatók, ha azok tárgyalását a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elhatározta. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldötteknek legalább a fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti közgyűlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének szavazata dönt. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 %-a erre irányuló javaslatot terjeszt eíö, titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésekben a szavazás amennyiben az a 8.2.3. alá tartozik, mindenesetben titkos. 8.7.1. a Közgyűlés csak minősített többségű szavazással dönthet a 8.2.4. pontban rögzített, továbbá a minősített többségű szavazás alá tartozó tényállások bővítése kérdésében, 8.7.2. Minősített többségű szavazáshoz a jelenlévők legalább 2/3-ának egybehangzó szavazata szükséges. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás. A Közgyűlésről jegyzökönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvben szereplő határozatokról nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A döntések nyilvántartásáról a főtitkár gondoskodik (17.§ 3.) A hitelesített jegyzőkönyvből rövid összefoglalást kell készíteni, amit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként keil közzétenni. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. 9.§ Az Elnökség (Képviselő szerv) Az Elnökség 8 választott tagból, továbbá a hivatalbóli tagokból áll. Választott tagok: Elnök Főtitkár a Gazdasági Bizottság elnöke a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke Szakmai- Tudományos Bizottság elnöke Oktatási Bizottság elnöke Szervezési Bizottság elnöke Kommunikációs és Marketing Bizottság elnöke Hivatalból tagjai az Elnökségnek a szakosztályok által választott szakosztályi képviselők, és a területi, üzemi szervezetek (régiók) által választott területi képviselők. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 3 évi időtartamra választja. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: 9.3.1. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, 9.3.2. az Egyesület működtetése, 9.3.3. az előző elnökségi ülés óta eltelt idő alatt végzett egyesületi munka megvitatása és jóváhagyása, továbbá a következő időszak legfontosabb feladatainak meghatározása, 9.3.4. a munkaterv és a költségvetés, illetőleg az ezek végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyása a Közgyűlés elé terjesztése előtt, 9.3.5. az Egyesületi Tanács tagjainak megválasztása, 9.3.6. az Egyesület szabályzatainak meghatározása, 9.3.7. új szervezeti egységek (szakosztályok, körök, bizottságok, területi szervezetek) megalakulásának jóváhagyása, 9.3.8. képviselő küldése más szervezetekbe, 9.3.9. kitüntetési javaslatok elbírálása.
9.4.
9.5.
9.6. 9.7. 9.8.
10.1.
10.2. 10.3.
10.4.
10.5. 10.6. 10.7. 10.8.
10.9.
11.1. 11.2. 11.3.
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár, 8 napos határidővel, a napirend közlésével a tagokhoz intézeti levélben hívja össze. A meghívólevél egy példánya az egyesületi hirdetőtáblán kifüggesztendő. Az ülés nyilvános. Az elnökségi ülésekre tanácskozási joggal bármely egyesületi tag meghívható. Az Elnökség legalább 3 tagjának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el abban az esetben, ha az ülés nyilvánossága üzleti titkot, személyiségi jogokat, vagy adatvédelmi szabályokat sértenek. A zárt ülésen az elnökség tagjain kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon az ülés időpontjában a 9.1. pont szerinti elnökségi tagok legalább fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetére megismételt elnökségi ülés időpontját és napirendjét az eredeti meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozatait írásban rögzíteni kell és a közgyűlési határozatokkal megegyező módon (8. §. 8.9. pont) kell nyilvántartani. A 8. §. 8.8. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi szabály az Elnökség tagjaira is vonatkozik. 1O.§ Az Ellenőrző Bizottság (Felügyelő szerv) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, vagyonának és pénzügyeinek szabályszerű kezelését, és a vonatkozó előírások betartását. Ellátja az Egyesület működésével kapcsolatosan szükséges ellenőrzési feladatokat. Közvetlen intézkedési joggal rendelkezik. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére az 1997. évi CLVI. törvény 1 l.íj-ában foglaltak az irányadók. Az Ellenőrző Bizottság elnökét, öt tagját és két póttagját a Közgyűlés választja meg. Működéséért a Közgyűlésnek felelős. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai jogosultak az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni. Az éves költségvetés elfogadása és a végrehajtásáról szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Közgyűlés, illetve az Elnökség csak az Ellenőrző Bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet. Az Ellenőrző Bizottság évközben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes közgyűlés előtt azonban feltétlenül ülést kell tartania, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint a közhasznúságról szóló jelentést megvitatják és elfogadják. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jelentés, véleménye és javaslata a Közgyűlés előtti időpontig az Elnökséghez eljusson. Az Egyesület titkárságának munkatársai, valamint az Egyesület tisztségviselői kötelesek az Ellenőrző Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani. Az Ellenőrző Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni névre szóló értesítésben. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is. Az Ellenőrző Bizottság üléseinek határozatképességéhez négy tag jelenléte szükséges. Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt - személyi kérdésekben titkos - egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítására alkalmas tény merült fel. A 8. § 8.8. pontjában írt, továbbá az 1997. évi CLVI. tv. 8.§ (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabály az Ellenőrző Bizottság tagjaira is irányadó. U.§ Az Etikai Bizottság; fegyelmi eljárás Az Etikai Bizottság elnökét, Öt tagját és két póttagját a közgyűlés választja. Munkarendjét maga határozza meg. A 8.§ 8.8. pontjában írt összeférhetetlenségi szabály az Etikai Bizottság tagjaira is irányadó. Az Etikai Bizottság közreműködik az Egyesület tagjai és szervezetei között keletkezett viták megoldásában. Állást foglal etikai és fegyelmi kérdésekben. Fegyelmi vétség:
Fegyelmi vétséget követ e! az a tag, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, önként vállalt vagy tisztségéből folyó egyesületi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy az egyesületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít. 11.4. A fegyelmi eljárást a tag nyilvántartó szervezetének vezetője rendeli el, lefolytatására 3 tagú ad hoc fegyelmi bizottság köteles. A fegyelmi határozat meghozatala - az Etikai Bizottság véleményének figyelembe vételével - a nyilvántartó szervezet hatáskörébe tartozik. 11.5. Fegyelmi büntetések: 11.5.1. írásbeli figyelmeztetés; 11.5.2. a tagot megillető kedvezményekből meghatározott időre - legfeljebb két évre - történő kizárás; 11.5.3. az egyesületi tisztségből való visszahívás; 11.5.4. kizárás az Egyesületből. 11.6. A fegyelmi határozat ellen - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A fellebbezés tárgyában az egyesület elnöke dönt. 12.§ Egyesületi Tanács Országos vagy egyesületi elvi és szakmai kérdésekben véleményező, egyesületi célokra és feladatokra elemzéseket és irányelveket kidolgozó tanácsadó testület. Elnökét a Közgyűlés, tagjait az Egyesület Elnöksége választja meg. Munkarendjét és munkatervét maga határozza meg. 13.§ Titkárság Az Egyesület munkájával kapcsolatos ügyviteli-szervezési teendőket a függetlenített Titkárság látja el. A Titkárság vezetője (ügyvezető igazgató) és dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Egyesület Elnöke gyakorolja. 14.§ Szakosztályok A szakosztály a tagság önszervező tevékenységéből az Egyesület szakmai tevékenységének országos szervezése és koordinálása céljából az Egyesületi Elnökség előterjesztésére a közgyűlés által létrehozott szervezeti egység. A szakosztály saját szervezetét maga alakítja ki. 15.§ Szervezeti egységek / 15.1. Regisztrált tagságú szervezeti egységek (szakosztályok, üzemi, területi szervezetek) a Közgyűlés jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg. 15.1.1. Szabályzataikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki, 15.1.2. taglétszámuknak megfelelő számú választott küldött útján részt vesznek az Egyesület Közgyűlésén, 15.1.3. évente legalább egyszer (helyi, szakosztályi, stb.) Tagértekezletet vagy Küldöttgyűlést tartanak. Ha a létszám indokolja választott küldöttek képviselik a tagságot. 15.1.4. A Tagértekezlet vagy Küldöttgyűlés hatásköre: 15.1.4.1. küldöttek választása az egyesületi Közgyűlésbe, 15.1.4.2. a Szervezeti Egység saját Szabályzatainak kialakítása, 15.1.4.3. a tisztségviselők ismételt megválasztására vonatkozó korlátozás meghatározása, 15.1.4.4. a Szervezeti Egység tisztségviselőinek választása és felmentése. 15.1.4.5. az éves munkaterv és gazdálkodás meghatározása, 15.1.4.6. a Szervezeti Egységben tiszteletbeli címek adományozása. 15.2.
16.1.
16.2. 16.3.
Egyéb szervezeti egységek az Egyesületi Elnökség jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg, szervezetüket és működési szabályaikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki, tagságuk nincs regisztráláshoz kötve. V. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK 16.§ Az Egyesület vezető tisztségviselői Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, a főtitkár, továbbá az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, póttagai. Az Egyesület vezető tiztségviselöit a Közgyűlés választja 3 év időtartamra de legfeljebb két egymást követő ciklusra. Az Elnök az Egyesület első számú vezető tisztségviselője, aki egyszemélyben képviseli az Egyesületet. Akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti. Az elnök aláírási joga önálló, a hiteles aláírási címpéldány szerint. A főtitkár vezető szerepet tölt be - az elnök munkatársaként is - az Egyesület tevékenységének irányításában. Ennek során - a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően - dönt az olyan egyesületi kérdésekben, amelyek nem tartoznak más egyesületi szerv hatáskörébe, ideiglenes intézkedéseket tesz az érintett szervek ülései közötti időszakban.
16.4. 16.5.
16.6. 16.7. 16.8.
16.9.
17.1.
17.2. 17.3. 17.4.
A főtitkár gondoskodik az egyesületi szervek döntéseinek nyilvántartásáról. Tevékenységéről köteles a közgyűlésnek és az Elnökségnek beszámolni. A tisztségviselői funkció a Közgyűlés által történt megválasztással és a tisztség elfogadásával keletkezik. A tisztség megszűnik: 16.5.1. a tagság megszűnésével (7.§ 3.); 16.5.2. lemondással 16.5.3. felmentéssel 16.5.4. visszahívással 16.5.5. törvényben meghatározott egyéb okokból. A tisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás tárgyában a megválasztásra jogosult szerv által hozott jogerős határozat, lemondás esetén pedig a benyújtás napja. Nem lehet tisztségviselő a cselekvőképtelen személy, vagy aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll vagy az Egyesületi Törvény szerint nem lehet tisztségviselő. Nem lehet tisztségviselő az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (1) bekezdése szerint kizárt személy sem. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 17.§ Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jóváhagyott költségvetése keretei között a 2.§ 2.8. és 2.9. pontjai figyelembe vételével önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait az 1997. évi CLVI. törvény 3. fejezete, továbbá az évente felülvizsgálatra kerülő számviteli politika c. egyesületi szabályzat határozza meg. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott „befektetési Szabályzat" alapján, közhasznú feladatainak ellátását nem veszélyeztetve folytathat. Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, az egyesületi rendezvények, szakértői tevékenység, kiadványok bevételeiből, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeiből illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
VII. HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18.§
18.1. Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. 18..2. A jelen, a korábbi módosításokat is értelemszerűen tartalmazó egységes szerkezetű Alapszabályt az Egyesület 1999. november 26-án Budapesten tartott közgyűlése fogadta el. 19.2 . Az alapszabály módosítását 2001. november 24-i Közgyűlés elfogadta. 19.3. Jelen alapszabály mellékletét képező „Befektetési szabályzatot" a 2001. november 24-i Közgyűlés elfogadta. 19.4. Jelen alapszabály 9.§ 9.1.módosítását a 2003. november 22-i Közgyűlés elfogadta. Budapest. 2003. november 22.
Dr.Berta István elnök
Orlay Imre főtitkár
ALAPSZABÁLY MELLÉKLETE
A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET BEFEKTETÉSI SZABÁLYZATA 1.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tőrvény szerint befektetési tevékenységnek minősül: "A közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység."
2.
Az Egyesület bármilyen befektetést csak az Alapszabályban rögzített céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
3.
A befektetésekből származó haszon az Egyesület Alapszabályában meghatározott közhasznú céljaira fordítandó.
4.
Értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek megkötéséről a közgyűlés által megállapított éves költségvetési tervben jóváhagyott feltételek figyelembevételével az Egyesületi Elnökség 2/3-os többséggel határoz.
5.
Gazdasági társaság Az Egyesületi Elnökség 2/3-os többségi határozata szükséges az alábbi döntések meghozatalához: gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban tulajdonrész megszerzéséhez, a meghatározó döntési súlyú tulajdoni arány lecsökkentéséhez, valamint bármely az Egyesület tulajdonát képező vagyonelem apportállásához, -
gazdasági társaságban való részvétel esetén viselkedését meghatározó kérdések eldöntéséhez,
az
Egyesület
tulajdonosi
gazdasági társaságban, többségi tulajdonosként való részvétel esetén a gazdasági társaság átalakításához, más társasággal való egyesüléséhez, megszüntetéséhez, alaptöke (törzstöke) felemeléséhez illetve, leszállításához, -
gazdasági társaságban való részvéte! esetén, az Egyesületet, mint tulajdonost képviselő vezető tisztségviselő kijelöléséhez.
6.
Ingatlan és más egyéb hosszú távú (azaz egy évnél hosszabb időre szóló) befektetést szolgáló, nem értékpapír jellegű vagyontárgy megszerzéséhez az Egyesületi Elnökség 3/4-es többségi határozata és a közgyűlés jóváhagyása szükséges.
7.
Az Egyesület közgyűlése által jóváhagyandó éves közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell az Egyesület befektetési tevékenységéről készült beszámolót is.
8.
Jelen befektetési rendelkezéseivel
szabályzat összhangban
Budapest, 2001. november 24. Befektetési szabalyzat.doc
van
az
Egyesület
Alapszabályának
