ELEKTROTECHNIKA A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kapja * Alapította Zipernowsky Károly

öt*'

»'

ELEKTROTECHNIKA A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kapja * Alapította Zipernowsky Károly

89. ÉVFOLYAM i

8

1 9 9 6. DECEMBER

Widmüller 3E Die Interface Partner

Weidmüller Ker. Kft* 1114 Ulászló u. 24. • Tel: 209-3050. 209-3051, 267-5717• Fax:209-3052

wieland

^lí^d8i

Szereléstechnika Komplex csatlakozás és szereléstechnikai program • vezetékkeresztmetszet 2,5 mm2-tÖI 70 mm2-íg • helytakarékosság: kompakt építési forma • gyors szerelhetőség: biztos kapcsolat széthúzhatóság ellen védett megoldással • gazdaságosság: univerzális (T32 és T35 sinhez) • vezetékkicsúszás elleni biztosítás. nagy érintkezési felület • Wieland egységes jelölörendszer (minden típushoz)

• széles tartozékválaszték

• nemzetközi szabványok szerinti tanúsítvány • DIN ISO 9001 +MEEI engedély!

I wíeland Ibudapest

béfeés és eredményes új GANZ MŰSZER MINTABOLT C + D AUTOMATIKA RFT. 1191 Budapest (Kispest), Földvári u. 2. Telefon: 282-9896,282-^676 Fax: 282-3125, 282-9676

sitea.es új éltet feíüáwmfc. enedméwfCá éi$£et£ évet éútáwuttáf

HiHH Drósd, Jókai u. 16.

llíj Diósd JiJŰ Sashegy köz 1 . ^ /

TECHNIKA G.K.M. Bt. 2040 Budaörs, Csiki u. 1. Tel.: 06/23-421-623 Tel./fax: 06/60-345-953

Waldmann IRODAI és MUNKAHELYI VILÁGÍTÓTESTEK asztali lámpák £ géplámpák # nagyítólámpák rajzasztallámpák 0 orvosi vizsgálólámpák * ** FÉNYCSÖVES rendszerek és világítótestek HALOGÉNIZZÓS világítótestek

Szaküzlet: 1132 Budapest, Visegrádi u. 58/a Telefon: 270-3075,149-5112Telefon/fax: 270-2807 Üzem és raktár: 1033 Budapest, Huszti út 58. Telefon/fax: 250-5118,250-5119

ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY Organ of the Hungárián Electrotechnical Association Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereins

SÓ-

Dr. Szarka Tivadar, Dr. Szentirmai László: Régi hagyományok — új eredmények: A 12. Nemzetközi Viltamosgép-kongresszus (ICEM '96) Dr. Bencze János: Új irányzatok az teljesítményelektronikában a PEMC '96—Budapest konferencia tükrében Szörényi Gábor, Zakar Ish'án: A villamosenergia-ellátó rendszer (VER) társaságainak gazdasági helyzete az engedélyesek adatszolgáltatásai alapján Gyurkó István: Burkolt 20 kV-os szabadvezeték hazai alkalmazhatóságának műszaki-gazdasági feltételei Kiss László, Selmeczi Gyula: Új, nehézüzemü darumotorsor fejlesztése Török Tamás: A BVSC Szönyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya II. rész A 43. MEE Vándorgyűlés Baji Gál János: A minőségbiztosítási rendszerek elemei az ISO 9001 szabvány szerint Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1996.1.—III. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke 1996. évi tartalom

569 573 575 579 587 593

INHALT

CONTENTS Dr. T. Szarka, Dr. L. Szentirmai: Old Traditions — New Results. The 12-th International Conference on Electrical Machines (ICEM'96) Dr. J. Bencze: New Trends in Power Electronics Displayed on the PEMC'% Budapest Conference G. Szörényi, I. Zakar: The Economic Situation of the Electric Power Supply Companies (VER) Based on the Data Supply of Lícensees /. Gyurkó: The Technical-Economic Conditions of the National Applicabüity of Insulated 20 kV Outdoor Overhead Transmission Lines L. Kiss, Gy. Selmeczi: The Development of New Heavy-Duty Crane-Motor Series T. Török: Study of the Recreational Lighting of the BVSC Szőnyi Street Indoor Swimming Pool. Part II. The 43-th MEE Wandering Congress ./. Baji Gál: Elements of Quality Assurance Systems According to the Guidelines of ISO 9001 Standard A. Littvay: List of Hungárián Standards Referring to Electrical Engineering Published in the I...III. Quarter of 1996 Contents of the 1996 Publications

563 565

563 565 569

573 575 579 587 593 599 601

Dr. T. Szarka, Dr. L. Szentirmai: Alté Traditíonen-Neue Ergebnisse: Internationaler Kongress fúr Elektrische Maschinen (ICEM' 96) Dr. J. Bencze: Neue Trends in der Leistungselektronik hinsichtlich des PEMC'96 Budapest Kongresses G. Szörényi, I. Zakar: Wirtschaftslage der Elektrizitátsversorgungsgesellschaften (VER) auf Grund von Daten der Konzessionierten /. Gyurkó: Technísch-Wirtschaftliche Bedingungen der heimatlichen Anwendung der isolierten 20 kV Freileitung L. Kiss, Gy. Selmeczi: Die Entwicklung der neuen Schwerbetriebskranmoterenserie T. Török: Studie der rekreativen Beleuchtung des BVSCHallenschwimiTibades auf der Szőnyi Strasse Teil II. Die 43-sten MEE Wanderversammlung J. Baji Gál: Die Elemente der Qualitátssicherungssystemen laut der Elementen des ISO 9001 Standards A. Littvay: Verzeichnis in dem I III. Quartal veröffentlichten ungarischen Normen bezüglich Elektrotechnik Inhaltder 1996 Veröffentlichungen

563 565

569 573 575 579 587 593 599 601

Szerkesztő bizottság: Dr. Szentirmai László elnök Balá/i Péter. Dr. Benkó Imre, Bobul:] András, Hatvani György, Dr. Horváth József, Horváth J. Ferenc, Dr. Horváth Tihor, Dr. .leszenszky Sán
1996. 89. évfolyam 12. szám

561

Dr. Szarka Tivadar, Dr. Szentirmai László: Régi hagyományok — új eredmények: A 12. Nemzetközi Villamosgép-kongresszus (ICEM '96) összefoglaló A 12. Nemzetközi Villamosgép-kongresszus (TCEM '96) nyolc szekciójában 271 előadás az elmélet, a szabályozás, a géptulajdonságok, a speciális gépek, az energiatermelés és tárolás gépei, a vizsgálatok, az új anyagok és az oktatás új eredményeit ismertette. A sikeres magyar részvételt a Budapesti és Miskolci Egyetemek, valamint MTA kutatók három előadása reprezentálta, egy magyar delegátus szekcióelnöki meghívásnak is eleget tett. Az új mémökgeneráció bekapcsolódása a kutatásba, a modern matematika eredményeinek felhasználása az üzemeltetés és hiba fel ismerés területein is, valamint a számítógépes modellek és a mérési eredmények pontosságának növelése voltak az előadások általános jellemzői. Di\ Bencze János: Új irányzatok az teljesitményelektronikában a PEMC'96—Budapest konferencia tükrében Összefoglaló A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) az European Power Electronics Association-nal (EPE: a nyugat-európai országok közös ,,MEE"-je) közösen, 1996. szeptember 2—4. között rendezte a „Power Electronics and Motion Control — Budapest" Konferenciát (PEMC '96). Közel 50 ország képviseltette magát előadásokkal. A szakma számos kiváló képviselője jelenlétével megtisztelte a konferenciát. A résztvevők egybehangzóan nyilatkozták, hogy jól érezték rnagukai Budapesten. A konferencia kapcsán szerzett tapasztalatok ébresztették rá a szerzőt arra, hogy ez a mai teljesítménye lektronik a már korántsem az, ami tíz, tizenöt, ill. húsz évvel ezelőtt volt. E cikkben a szerző összefoglalót ad a PEMC '96 konferenciáról, a konferencia körüli eseményekről, ill. a teljesítmény elektronika irányés arányváltozásairól. Szörényi Gábor, Zakar István: A villamosenergia-ellátó rendszer (VER) társaságainak gazdasági helyzete az engedélyesek adatszolgáltatásai alapján összefoglaló A MEH ellenőrzési kötelezettségének feljavítása érdekében a villamosenergia rendszer engedélyeinek a Működési Engedélyeikben információ adási kötelezettséget ír elő. A cikk keretében a kapott információk felhasználásának betekintést nyújtunk az engedélyesek csoportjainak vagyoni, jövedelmezőségi és pénzügyi helyzetébe, az általában használt gazdasági munkákon keresztül. Gyurkó Ish'án: Burkolt 20 kV-os szabadvezeték hazai alkalmazhatóságának műszaki gazdasági feltételei Összefoglaló A villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatása, a gazdaságossági szempontok, a nagyobb üzembiztonság, valamint a környezetvédelmi problémák megelőzése, ill. megoldása korszerű, kis hely-

igényű hálózati rendszerek kifejlesztését és alkalmazását követeli meg. Keresni kellett tehát olyan középfeszültségű hálózati konstrukciót, amely a villamos energia szállítását — környezetkímélőén és nagy üzembiztonsággal — speciális helyzetekben is, például természetvédelmi területeken, erdőkön keresztül is gazdaságosan teszi lehetővé. Ilyen vezetékrendszer kialakítását mutatja be ez a cikk. Kiss László, Selmeczi Gyula: Új, nehézüzemű darumotorsor fejlesztése Összefoglaló Az ÉVIG Villamosgépgyár Kft. nehézüzemi kivitelben, kohászati igénybevételeket is figyelembe véve kifejlesztette és gyártásba vette új darumotor sorát. E cikk rövid összefoglalást ad a fejlesztési munka főbb célkitűzéseiről, a csúszógyűrűs — és kalickás forgórészű kivitel fontosabb jellemzőiről. A legyártott motorokat fényképpel és hosszmetszet rajzzal is szemlélteti. Végül megemlíti a felhasználói együttműködést is az alkalmazás tapasztalatait. Török Tamás: A BVSC Szőnyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya II. rész Összefoglaló A BVSC Szőnyi úti fedett uszodájában a meglévő világítás három fokozatban kapcsolható. Az első fokozatban a rekreációs (más néven közönség-, vagy szabadidősport) világítás, a második fokozatban az edzésvilágítás, a harmadik fokozatban a tv-közvetítésre is alkalmas versenyvilágítás kapcsolható. A jelenlegi rendszer hátránya, hogy a versenyek és azok tv-közvetítésére kiválóan megoldott fényvetös világítás egy részét rekreációs, ül. edzési célokból kapcsolják. Ezáltal e feladatokra alkalmatlan világítás (egyenlőtlen megvilágítás, a megvilágítási szinthez nem illeszkedő fényszín) jön létre, amely egyben veszélyezteti a versenyvilágítás üzemkészségét is, mert a különböző időtartamokra bekapcsolt fényforrásokból álló berendezés előre nem látható időben hibásodik meg. A cikk a versenyvilágitástól független, fénycsöves rekreációs világítást javasol és tervez. Baji Gál János: A minőségbiztosítási rendszerek elemei az ISO 9001 szabvány szerint Összefoglaló Az ISO 9001 szabvány 4. fejezetében megfogalmazott 20 kövteíménypont, vagy szabványelem (a minőségbiztosítási rendszerek elemei) teljeskörűen írja le a minőségbiztosítási rendszer iránti követelményeket. A szerző áttekintést kíván adni a szabvány követelményeiről, mégpedig úgy, hogy bemutatja, mi az adott rendszerelemben leírt követelmény teljesítésével az elérendő konkrét cé! és mit kell tenni a cél eléréséhez. A szabványt alkalmazók végül eljuthatnak ahhoz a felismeréshez, hogy a minőségbiztosítási rendszer működése közben folyamatosan javítja önmagát (tanuló rendszer).

PowerStar Rendszerfejlesztési és Fővállalkozási Kft. 1039 Budapest, Nagyvárad u. 11-17. Telefon: 2400-350 Fax:2400-349

TMS (TELECOM MODUL SYSTEM) RENDSZERCSALÁD

SZÜNETMENTES ENERGIAELLÁTÁS - Egyenáramú fogyasztók (24, 48, 60.110, 220 V) 200 W-ló! 40 kW egységteljesítményig - Váltakozó áramú fogyasztók (230 V, 50 Hz) 1,2, 3, 4 kW teljesítményre. Modul felépítés ADVANCE áramirányító - egységek felhasználásával (AC/DC, DC/DC, DC/AC) JELLEMZŐI: • MSZ, EN, VDE szabványoknak megfelel • szinuszos jellegű áramfelvétel • nagy megbízhatóság (min. 250.000 óra MTFB) • mikroszámítógépes felügyeleti rendszer • beépíthető akkumulátortelep • távfelügyeleti renszerbe bekapcsolható (RS 232)

Vállaljuk egyedi rendszerek fejlesztését, gyártását, helyszíni beüzemelését. ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

Régi hagyományok — új eredmények: A12. Nemzetközi Villamosgép-kongresszus (ICEM '96) Dr. Szarka Tivadar, Dr. Szentirmai László Az első Nemzetközi Villamosgép-kongresszusi (International Confrence on Electrical Machines, ICEM) 1974-ben Londonban rendezték, ezután következtek Bécs (1976), Brüsszel (1978), Athén (1980), Budapest (1982), Lausannc (1984), München (1986), Pisa (1988), Boston-MIT(1990), Manchester (1992) és Párizs (1994). A 12. Kongresszusra 1996. szeptember 10—12. között a spanyolországi Vigo város Kulturális Központjába 37 országból érkezett 285 ipari és kutatóintézeti szakember, egyetemi oktató. A Kongresszust a spanyol egyetemek professzorai szervezték, a nemzetközi tudományos bizottság tanácsai alapján. A bejelentett dolgozatok összefoglalóit előzetesen három bíráló tekintette át, ezek alapján válogatták ki a konferencia rangjához méltó programokat. A 271 dolgozat mintegy 40%-át a dialógus (poszter)-szekcióban mutatták be, a löbbiekre három szekcióban egyenként átlagosan 20 perc időtartam állt rendelkezésre. A konferencia hivatalos nyelve szokásosan az angol volt, a háromkötetes kiadvány is angol nyelven készült. A konferenciának helyet adó Vigo városa az Atlanti-óceán partján terül el, kedvező klímával, hatalmas kikötőkkel, hagyományos, lekintélyliszteletet parancsoló épületekkel. A Vigo-i Egyetem csak öt évvel ezelőlt vált külön a Galícia kormányzóságban lévő Santiago de Composlela egyetemétől, a helyi szervezőbizottságot Donsión M. Perez professzor vezette. A legtöbb résztvevő spanyol volt (44), Nagy-Britanniát 30, Franciaországot 27, Németországot és Olaszországot 17—17, Lengyelországot és Romániái 14—14, Svédországot 12, Szlovéniái 10, Finnországot 9, Japánt 21, az Egyesült Államokat 9, Kanadát 5 résztvevő képviselte, de érkezlek küldöttek Algériából, Ausztráliából, Brazíliából, Egyiptomból, Indiából, Iránból. Kínából, Oroszországból, Dél-Afrikából, Tunéziából, Törökországból, az Egyesült Arab Emirátusokból, Venezuelából is. A magyar küldöttség tagjai Bausz l. (MTA), Veszprémi K. (BME), Szarka T. és Szentirmai L. (Miskolci Egyelem) voltak. Említésre érdemes, hogy a résztvevők jegyzékéi az országok abc-rendje szerint állították össze, amely nagyban megkönnyítette a keresést és azonosítást. Személyes tapasztalataink szerint a jelenlévők közül 15 résztvevő tartott előadást a budapesti PEMC '96-on is. A résztvevők alig 10%-a képviselte az ipart és a kutatóintézeteket, a döntő többség egyetemi oktató volt. A konferencia megnyitóján rövid előadást tartott Galícia kormányzóság ipari minisztere, Vigo város polgármestere és a Vigo-i Egyetem rektora. Mindhárom napon egy-egy meghívott előadó vezette be a programokat; ezeken az előadásokon az ICEM elnöke, Tegopoulos J. professzor (Athéni Műszaki Egyetem) elnökölt.

Dr. Szarka Tivadar egyetemi (anár, tanszékvezető, Dr. Szenlinnai László egyetemi tanár Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-elektronikai Intézet


Az 1. előadást Chaímers B. J. (Manchester UMIST) tartotta „Exploitation of old phenomena and new materials in clcctrieal machines" (Régi jelenségek és új anyagok terjedése villamos gépekben) címmel. Az elektromágneses terek elméletén alapuló néhány új géptípust ismertetett, különös tekintettel az új mágneses anyagokra (lemezelés nélküli forgórcszű aszinkron motor, örvényáramú dinamometer. állandó mágnesű szinkron gép, axiális fluxusú, lemez-forgórészű gép). A 2. előadást „The Space Phasor Theory" címmel Lu'ts Serrano Iribarnegaray (Valencia) tartotta, amelyben összefoglalta az eddigi eredményeket, beleértve a vonatkozó magyar munkákat (Kron G., Kovács K. P, Rácz A, Retter Gy.) is. Előadása alapvetően az European Transaction on Eiectrical Power Engineering folyóiratban megjelent tanulmányainak összefoglalása volt. A 3. meghívott előadó Leonhard W. volt „Instantaneous Power Control, a Feature of Todays Electromechanical Energy Conversion" (Azonnali teljesítményszabályozás, napjaink elektromechanikai energiaátalakításának jellemző vonása) címmel. Figyelembe véve, hogy a nyomaíékszabályozás I —10 ezre dm ásod perc késleltetéssel megoldható, ideális csatolás vált lehetővé a villamos hajtás villamos és mechanikai rendszerei között. A hálózatoldali átalakítókra nagyobb kutatási erőket összpontosítva, a nemkívánatos hatások jelentősen csökkenthetők. Akonferencia részletes és érdemi munkája nyolc szekcióban folyt. Az egyes szekciókban elhangzott előadások és dialógus-szekciók főbb eredményei a következőkben foglalhatók össze. \.Theory andanalysis: modelling, sinmlaüon, CAD, optímisation, paraméter identificalion (Elmélet és analyzis: modellalkotás, szimuláció, számítógépes tervezés, optimalizálás, paramétermeghatározás) a legnagyobb számú, 92 előadási foglalta magába. A korábban némiképp elhanyagol! modern hibaszámítási módszerek elsősorban az élettartam növelését, a hibák gyors felismerését, és végső soron a megbízhatóságot növelik. A matematikai módszerek széles skálája közül is kiemelkednek a végeselem-módszerek a háromdimenziós változatokban is, ezek gyakorlati alkalmazását segítő modern szoftverek, a fuzzy logika alkalmazása a diagnosztikában, hibafelismerésben. A melegedési és hő-modcllek ugyancsak a pontosság irányába mutatnak. A számítási módszereket a ma létező valamennyi géptípusra bemutatták. Általában jellemző volt, hogy a dolgozatok döntő többsége a szimulációs eredményeket mérésekkel is igazolta. Az elektromágneses térszámítások legújabb eredményei ugyancsak helyet kaptak. A paraméter-számítás okra számos módszert dolgoztak ki és mutattak be a szerzők, különböző matematikai háttérre alapozva. I.Machine control: variable speed drives, posiüoning and stepping drives, servomotors, speclal applications (gépsza563

Villamos gépek bályozás: változó fordulatszámú hajtások, pozicionáló és léptető hajtások, szervomotorok, különleges alkalmazások) szakterület 45 előadással volt képviselve. Jelentős sikert aratott a BME munkacsoportjának (Huny'ár M., Schmidt /., Veszprémi K. és Molnár T.) „Inverter or Chopper? — Comperative study concerning energy-saving in induction motor drives" (Inverter vagy szaggató? — Összehasonlító tanulmány aszinkronmotoros hajtások energia-megtakarítási lehetőségeivel kapcsolatban) című előadása, különös figyelemmel az energia-megtakarítás jelentőségére, hiszen ma egy hajtás élettartama során a gyártási költség akár 50—100-szorosát is meghaladó üzemeltetési költségek jelentkeznek. A szaggatót egy területen találták felhasználásra érdemesnek, amikor állandó fordulatszámú, ritkán induló hajtásról van sző. Felhívták a figyelmet: a számítások véglegesítésénél a bemenő oldali szűrő árát is feltétlenül figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy a feszüllséginverterek aránylag jelentős 5., 7., 11., 13. rendszámú harmonikusukat termelnek. .Machine perfortnanc.es: heating and cooling, losses, vibration and audible nőise, electromagnetic compatibility, mechanical behaviour (Géptulajdonságok: melegedés és hűtés, veszteségek, rezgés és hallható zajok, elektromágneses öszszeférhetőség [EMC], mechanikai viselkedés) csoportban 39 előadás szerepelt. Hőmodellek, mágneses zajok, rotor-excenlricilás következtében előálló elektromágneses zajok, különböző szerkezeti kialakítású gépek viselkedése, kifáradási jelenségek, feszültségváltozások hatásai, nagyfeszültségű gépek, veszteségek, harmonikusuk különböző struktúrájú gépekben és hajtásokban, öregbítés gyártási eljárásokban. Számos matematikai hátteret és szimulációt felsorakoztattak. Az eredmények szintén kedvezőbb működési feltételeket teremlenek, és a környezeti káros hatások elkerülését egyaránt szolgálják. .Nőve! and special machines: ultrahigh speed motors, micromotors, piezoelectric motors, superconductivity (Új és speciális gépek: ultranagysebességű motorok, mikromotorok, piezoelektromos motorok, szupravezetés) tématerületet 25 előadás reprezentálta. Különböző felépítésű lineáris motorok, induktív teljesítmény-átvivő kefenélküli motorok, állandó mágnesű motorok, axiális fluxusú aszinkronmotorok, villamos járművekben alkalmazható motorok, reluktaneiamotorok, szupravezetős generátorok, 250.000 percenkénti fordulatszámú, állandó mágnesű mikromotor és egyéb értékes dolgozatok jelzik a mérföldköveket. Ebben a kategóriában került sor Szarka T. és Szentirmai L, közös előadására „Növel servo drive for erude oil pumps in geological research" (Uj szervohajtás geológiai kutatásokban használatos nyersolajszivattyúkhoz) címmel. A szivaltyúcsalád mechanikai részét az MTA Bányászati Kémiai Kutatóintézete, a számítógépes hajtásszabályozást a Miskolci Egyetem ElektrotechnikaiElektronikai Tanszéke készítette. A követelmények ismeretében állandó mágnesű, kefenélküli motor hajtja a nagynyomású szivattyút, sikerült a számítógépes szabályozás mellett a mérési adatgyűjtés és kiértékelés számítógépes megoldása is. .Electrical machines for energy pwduction and storage (Villamos gépek energia-előállítás és tárolás céljaira) programban 17 előadás szerepelt. Elsősorban a szélenergia hasznosítása állt az előtérben, de az energiatermelés más kapcsolati rendszerei is helyet kaptak, pl.: szélenergia-hasznosítás hatékonyságának növelése, szimulátorok bemutatása, szélgenerátorok, villamosenergia-rendszerek stabilizációja, aszinkron

564

motor megelőző karbantartásának különböző megközelítési módjai, lendkerekes energiatárolás mágneses lebegéssel, reluktanciagenerátor. (t.Testing, monitoring, diagnosticsandmaintenance (Vizsgálatok, ál lapot fi gyei és, diagnosztika és karbantartás) szakterületet 31 előadás képviselte. Ennek keretében Bausz /., Borka J. és Horváth M. által közösen készített „Macroprogrammablc Measurcmcnt data acquisition and processing system — MPDAS — for clectric motors and drives" (Makroprogramozható mérési adatgyűjtés és -feldolgozás villamos motorok és hajtások számára) című előadásukat Bausz Imre mutatta be, élénk szakmai érdeklődés mellett. A szerzők új szoftvert fejlesztettek ki, amely a korábbiak hátrányát kiküszöbölve, rendkívül rövid idő alatt állítható be a kívánt motor vagy hajtás számára. A felhasználó kreatív módon saját igényei szerint módosíthatja a szoftvert. l.Improvement of performance with new materials (Kedvező tulajdonságok növelése új anyagokkal) programban 8 előadás szerepelt. Az előadások zömmel az állandó mágnesek és a mágnesanyagok alkalmazási kérdéseivel, azok fejlesztéseivel foglalkoztak. 8. Teaching electrical machines and drives (Villamos gépek és hajtások oktatása) programban 11 előadás mutatta be az eredményeket. Laboratóriumi gyakorlatok, új kísérleti berendezések, térvektorok újabb érlelmezési módszere, az optimalizált tervezés oktatása és demonstrációja, gépek és hajtások jövője, az oktatás dilemmái, számítógépes szoftver változó fordulatszámú hajtásokhoz, és hasonló témák szerepeltek a programban. Az elnöki tisztségekre a szervezőbizottság hívta meg a szakmában ismert személyiségeket. Szentirmai L. a „Special Machines" (különleges gépek) szekcióban látta el az elnöki feladatot, ahol egy-egy dél-afrikai, német, brazil, finn és olasz előadás hangzott el. A konferencia egyik sajátossága volt, hogy a szekcióelnököknek részletes írásos beszámolót kellett készíteniük, amelyben a feltett kérdések lényege, az előadások szakmai tartalma, az érdeklődés foka, a résztvevők száma szerepelt, végül az egész szekció munkáját is értékelni kellett. Altalánosságban elmondható, hogy a konferencia munkáját az „interaktivitás'1 dominálta, a hallgatóság élénken és intenzíven kapcsolódott be a vitákba. Arendezés mintaszerű volt: abcjelentett idő után egy perccel formaruhás rendező hölgyek az ajtókat bezárták, kezelték a világítási kapcsolókat és az audiovizuális eszközöket. A poszter-szekciót a kávészünetekre rendszeresített nagy teremben a hosszú szünetek idejére tervezték, időmegtakarítás céljából. Összefoglalva: Az ICEM '96 számos területen újdonságokkal jelentkezett, az új mérnökgeneráció, elsősorban a doktoranduszok és vezető professzoraik közös erőfeszítéseik révén az új tudományos eredmények feldolgozására már most alkalmas. Igen erőteljes a matematikai apparátus térhódítása, a neurális hálózatok, a fuzzy logika, a végeselem-módszer behatolása az üzemeltetés, karbantartás, hibafelismerés területein is. A számítógépes szimuláció, a mérési eredményekkel összehasonlítva igen kedvező eredményeket ad, és lehetővé teszi, hogy a gépek megépítése nélkül az eredmények rendelkezésre álljanak. Sajnálatos, hogy az ipar és a kutatóintézetek nem vállaltak jelentősebb szerepet a résztvételben, holott az ipar és egyetemek együttműködése napjaink egyik égető kérdése, az Európai Unió egyetempolitikájának is kiemelt területe. ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás

Új irányzatok a teljesítményelektronikában a PEMC '96 — Budapest konferencia tükrében Dr. Bencze János Összefoglalás A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) az European Power Electronics Association-nal (EPE: a nyugat-európai országok közös ,,MEE"-je) közösen, 1996. szeptember 2—4. között rendezte a „Power Electronics and Motion Control — Budapest" Konferenciát (PEMC '96). Közel 50 ország képviseltette magát előadásokkal. A szakma számos kiváló képviselője jelenlétével megtisztelte a konferenciát. A résztvevők egybehangzóan nyilatkozták, hogy jól érezték magukat Budapesten. A konferencia kapcsán szerzett tapasztalatok ébresztették rá a szerzőt arra, hogy ez a mai teljesítmény elektronika már korántsem az, ami tíz, tizenöt, ill. húsz évvel ezelőtt volt. E cikkben a szerző összefoglalót ad a PEMC '96 konferenciáról, a konferencia körüli eseményekről, ill. a teljesítményelektronika irány- és arányváltozásairól (ábra).

tották a PEMC-et mint szervezetet, budapesti székhellyel, magyar elnökkel. A szervezet megalakulását az EPE tudomásul vette. A konferencia tudományos életében való részvétel kapcsán (a szervezés elhatározásának pillanatától, egészen a zárószekció végéig) számos tapaszalattal gazdagodik az ember. Ezek között talán a leginkább közérdeklődésre számottartó tapasztalatom — a konferencia tudományos értékével kapcsolatban — az az irány- és arányváltozás, amely az elmúlt időszakban a teljesítményelektronikát jellemzi. Akit a konferencia előadásai részleteiben érdekelnek, azoknak ajánlom a konferencia 3 kötetes kiadványát, amelyben minden előadás, valamint a részletes program is megtalálható (MEE könyvtár).

1. Bevezetés A teljesítményelektronkai konferenciák szervezésében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Európában élenjáró helyet foglal el. A PEMC '96 a hazai teljesítmény elektronikai konferenciák sorában a 7. volt. Az első konferencia szervezése Dr. Rácz István professzor nevéhez fűződik, 1970-ből. (Ekkor Dr. Csáki Frigyes volt az Egyesület elnöke, aki kiváló nemzetközi kapcsolatai latbavetésével jelentősen hozzájárult a konferencia sikeréhez.) Erre a konferenciára épültek a továbbiak, ápolva a hagyományokat. Már a kezdeti konferenciák is népszerűek voltak, jelentős nyugat-európai részvétellel. A PEMC mára szervezetté nőtte ki magát, amely a közép-kelet-európai országok „laza szakmai tömörülése" a teljesítményelektronika szakterületén. Szakmai konferenciákból ma bizonyos mértékű „túltermelés" van, egyre nehezebb feladat megfelelő számú résztvevővel konferenciát szervezni. A „PEMC '96 — Budapest" konferencián Algériától Venezueláig 49 ország 400 szakembere vett részt, tartottak előadást a teljesítményelektronika szinte minden részterületéről. A konferencia ebből az aspektusból tehát feltétlen sikeres volt. De sikeres volt abból a szempontból is, hogy a szakma legelismertebb művelői is eljöttek, résztvettek, előadtak, és nem csak a nevüket adták a különböző bizottságokba való részvételhez. A konferencia abból a szempontból is jelentős volt — számunkra feltétlenül —, hogy a résztvevők képviselői megalakí-

EPEA - EUROPEAN POWER ELECTRONICS & DRIVES ASSOCIATION MEE - HUNGÁRIÁN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION TUB - TECHNICAL UNIVERSITY OF BUDAPEST

PEMC'96, BUDAPEST 7th International Power Electronics & Motion Control Conference, Exhibition, Tutoríals

2-4 September, 1996, Budapest, Hungary

FHNM. JPWBG

Dr. Bencze János, a MEE és a? J HHR ta^ja, az EKA Rt. vezérigazgatója

19%. 89. évfolyam 12. szám

565

Automatizálás 2. A „PEMC '96 — Budapest" konferencia A konferenciát az EPE (European Power Electronics Association) és a MEE közösen szervezte. Ennek okai között említeném elsősorban az Európához való csatlakozás igényét. E motiváció alapján választottuk az„East-West Technology Bridge "jetszót a konferenciának. De olyan praktikus szempontok is voltak, hogy ha az EPE a nevét adja, sokak számára valami garanciát jelent a konferencia színvonalára is, egyben jogot is formál arra, hogy beleszólhasson a szervezésbe, bizonyos formai és tartalmi kikötései legyenek. A konferencia szervezőbizottsága (National Committee) 200...250 résztvevővel számolt a kezdet kezdetén. A BM Dunapalotát céloztuk meg mint a konferencia helyszínét. Ezzel szemben 485 elöadásvázlattal (!) jelentkeztek a részt venni szándékozók. Ez új helyzetet teremtett, és ekkor jelöltük ki az új helyszint, a Liget Konferencia Központot (volt Építők Székház a Dózsa Gy. úton). Végül is 64 szekcióban (ebből általában 5 szekció ülése párhuzamosan zajlott) 354 előadás hangzott el. A 49 országot képviselő szakemberek legnépesebb csoportját (az elfogadott előadások számát tekintve) a japánok adták 40 előadással. Ezt követték a hazaiak 30 előadással, majd a lengyelek 26-tal, a románok 25-tel, a németek 24-gyel, az ilaszok 18-cal, a spanyolok 13-mal, ... említésre méltó az algériaiak 9 elfogadott előadása. A konferencia nemzetközi elismerését jelezte olyan neves külföldi szakemberek e, előadása, mint például a braunschweigi Werner Leonard professzor, akit a szakma legnagyobbjai között tartanak nyilván, de folytatható még a sor a japán E. Masada professzorral, a hongkongi C. C. Chan professzorral. A konferencia mellett, azzal egyidőben és azonos helyszinen kiállítást is szerveztünk. Ezen 11 kiállító vett részt, kevesebb mint szerettük volna. Érdekes, hogy olyan „mammutok", mint a Siemens, az AEG nem kívántak megjelenni. Pedig ezeknek a nagyoknak erkölcsi kötelezettségük lenne olyan rendezvényekenjelen lenni, ezeket a rendezvényeket jelenlétükkel megtisztelni, amelyek tevékenységük fŐ vonalával egybeesnek. Divat ma ún. Tutorials-ek szervezése. Ezek lényege, hogy az adott szakterület nemzetközileg is elismert művelője, viszonylag kis létszámú hallgatóság előtt — demonstrációval egybekötött — speciális szemináriumot tart. Ezek az általában egésznapos szemináriumok a konferenciát megelőző napon vannak. A PEMC '96 melletti Tuiorial.s-ek.Qt az EPE és a PEMC közösen szervezte. Több témát hirdettek meg, azonban a jelentkezők szerény száma miatt csak egy Tutorials-et tartottak. A mérsékelt részvétel valószínű oka a Tutorials-ék. magas részvételi dijában keresendő, ugyanis a Tutorials-éket elsősorban mindig a hazai résztvevők számára szervezik. Említésre méltó még a konferencia tiszteletére rendezett kulturális program. Ennek keretében a konferencia nyitó napjára nagysikerű hangversenyt szerveztünk a Lehel téri templomban, ahol az Operaház szólistáival, valamint a Rádiókórus tagjaival kiegészített Szent József ének és zenekarral G. F. Handel Messiását hallgathatták a résztvevők. A konferencia második napján vacsorán vettünk részt, ahol színvonalas folklórprogrammal szórakoztattuk a résztvevőket. A konferencia szponzorai az MTA, az IEEE HS (Magyar Szekció), a Ganz-Ansaldo, az OMFB, az IKM, az EU, és néhány alapítvány voltak. Az ő segítségük is hozzájárult a 566

konferencia sikeres lebonyolításához. Ezúton is köszönjük segítségüket, támogatásukat.

3. A PEMC mint szervezet Egészen a budapesti konferenciáig a PEMC konferenciák helye, sora esetleges volt. Azt elsősorban kollegiális alapon döntöttük (döntötték) el, hogy a soronkövetkező konferenciák hol (ez mindig Közép-Kelet-Európa volt) és mikor legyenek. A PEMC '96 konferencia keretében rendezett ülésen — magyar javaslatra — döntöttek úgy az illetékes országok szakmai delegációinak vezetői, hogy ,,laza szövetséget" hoznak létre, és a jövőben tudatosan szervezik a PEMC konferenciákat, valamilyen módon koordinálják tevékenységüket. E szervezet vezetőjévé dr. Nagy Istvánt, a „PEMC '96 — Budapest" Konferencia elnökét (Chainnan) választották. Ezzel az „iroda", a „központ" Budapestre került, és megalakult a közép-kelet-európai országok teljesítmény elektronikai szakmai szervezete: a PEMC. A „tanács" első és legfontosabb döntése a következő konferencia színhelyének és időpontjának megválasztása volt, ez Prága lesz, 1998-ban (az előző konferencia 1994-ben Varsóban volt). A döntést követően professzionális videofilmről bemutatták Prága városát, annak nevezetességeit.

4. A konferencia tudományos értéke, szakmai tapasztalatok A konferencia számomra legizgalmasabb szakmai élménye annak az irány- és arányváltozásnak felismerése volt, amely a teljesítményelektronikát az elmúlt időszakban karakterisztikusan jellemzi. Először úgy gondoltam, hogy ezt a változást azzal lehet a legjobban érzékeltetni, ha előveszem a — számunkra szinte bibliának számító (angolul négy kiadást is megéli) — Csáki, Ganszky, Ipsits, Marti 1971-ben megjelent Teljesítményelektronika könyvet, és az abban definiált „teljesítményelektronika tárgykörét" összehasonlítom a mai meghatározással. Azonban azt tapasztaltam — a könyv szerzői dicséretére — olyan előrelátóan fogalmazták meg a tárgykört, hogy — irány- és arányváltozás ide vagy oda — az ma is helytálló. Ezek után máshonnan kell a dolgot megközelítenem. Előzetes megjegyzés; a telj esi tmcnyelektronika két alapvető szakterületet ölel fel, a villamos hajtásokat és a különböző rendeltetésű tápegységeket. A villamos hajtások teljesítményhatára a néhány tized W-tól több tíz MW-ig terjed, és igen változatos abban a tekintetben is, hogy milyen jellegű villamos motort alkalmaz. A tápegységek megszámlálhatatlan félesége is hasonló teljesítmény tartományban található. Alkalmazásuk igen széles körű, a számítógépekbe, a különböző szórakoztató elektronikai berendezésekbe, valamint műszerekbe kerülő, 25... 100 kHz kapcsolási frekvenciával működő kapcsolóüzemű tápegységektől, a hegesztő áramforrásokon keresztül a több MW teljesítményű elektrolízis-áramforrásokig tart. Ami ebben a két alapvető szakterületben közös, amitől mind a kettő „teljesítményelektronika", az az, hogy van egy erősáramú átalakító részük, amely az adott feszültségű és áramnemű hálózatból az igényeknek megfelelő feszültséget és áramnemet állít elő, és ehhez csatlakozik az irányítás.

ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás A teljesítményelektronika közismerten interdiszciplináris jellegű szakterület. Az érintett fontosabb szakágak: — a teljesítmény-félvezetők, —az irányítás félvezető eszköztára a diszkrét félvezető eszközöktől a VLSI elemeken keresztül egészen a számítástechnikai elemekig, — konvertertechnológia, — villamos gépek, — analóg- és digitális technika, —szabályozáselmélet, — számítógéppel segített tervezés stb. E szakterületek fejlődése külön-külön és együttvéve is hatással van a teljesítményelektronikára. A teljesítményelektronikában a legjelentősebb, a legmeszszebbre mutató változást, -— amely a már többször is hivatkozott irány- és arányváltozást jelenti — az integrációban, az azzal együttjáró működési sebesség növekedésében és ezek hatásaiban látom. Mit jelent ez? Gondoljunk vissza a hatvanas évek elejére, közepére. Minden áramkört, erősáramút és irányítástechnikait egyaránt — még egy elemi műveleti erősítőt is — diszkrét elemekből építettünk fel. Ez a tevékenység nagy erőket, energiát kötött le. Maradjunk egy kicsit az irányítástechnikánál. Mindenki tudja mi történt azóta. Hallatlan léptékű fejlődés történt. Először megjelentek az integrált áramkörök. Majd ezt követően az MSI, LSI, VLSI áramkörök és a mikroprocesszor. Majd ennek is egyre gyorsabb, nagyobb kapacitású változatai. Gyökeresen megváltozott a mérnöki kutató-fejlesztő munka. Az irányítás tervezése átcsúszott a hardver-tervezésből a szoftver-tervezésbe, ül. a kettő kombinációjába. Az egyre növekvő integráltsági fok jelentősen növelte a rendszerek megbízhatóságát. Ez ma már olyan fokra jutott, amit korábban — a már említett „hőskorban"— még elképzelni is lehetetlen volt. De nem csak erről van szó, ennél sokkal többről. Olyan lehetőségek is nyíltak, mint a rendszerek öndiagnosztikája, hibaprognosztikája, az interaktív kommunikáció lehetősége, ami jelentősen hozzájárult a,bonyolult berendezések megbízhatóságának növekedéséhez. További távlatok nyíltak meg. Az integráltság mai szintjén előtérbe került a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence), amelynek részét képezik az ún. szakértői rendszerek. Ezek megvalósítására, mint „eszközök" rendelkezésre állnak afüzzy logika, és a neurális hálózatok kidolgozásának elmélete, ül. gyakorlata. Ezek segítségével ma már olyan feladatok oldhatók meg — mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt —, amelyek minden eddigi elképzelést felülmúlnak, az eddigiekben elképzelhetetlenek voltak. Megjegyzendő, hogy ezeknek az új elméleteknek — amelyek nem is olyan újak, csak most jött el az idejük, mert — megteremtődtek alkalmazásaik tárgyi feltételei. Bár ezekről az új szabáfyozáselméleti és gyakorlati problémákról kötetek szólnak, megpróbálom néhány mondat segítségével lényegüket Összefoglalni. A mesterséges intelligencia az emberi gondolkodásmód számitógépes emulációja. 1956-ban — amikor ez a fogalom először napvilágot látott (Darthmouth College, Anglia) — az „olyan számítógépes folyamat/eljárás, amely az intelligens 1996. 89. évfolyam 12. szám

emberi gondolkodási folyamatot emulálja" definíciót használták. Ez a meghatározás még ma is elfogadott. Egészen a 60-as évek végéig, 70-es évek elejéig az a felfogás uralkodott, hogy a számítógépek „képessége" számos vonatkozásban korlátozott, nem képes megoldani olyan rendszerű algoritmusokat, amelyek jobban képesek követni az emberi gondolkodás mechanizmusát. Erre rácáfolandó, ezt követően születtek meg az ún. szakértői rendszerek(Expert Systems). Ezek olyan új struktúrájú szoftverek, amelyek már bizonyos vonatkozásokban követni tudják az emberi gondolkodásmódot. A fejlődés sebességére jellemző, hogy a 80-as években a szakértői rendszereket már alkalmazzák is különböző ipari folyamatok, gyógyászati, katonai célú és űrtechnikai eszközök irányítására. A számítógépek a Boole algebra, a Boole gondolkodásmódnak megfelelően „igen", „nem" alapon dolgoznak, dolgoztak. Az új koncepció a megoldandó problémák kezelésének logikai alapjait változtatja meg. E szerint a logika állításai nem bizonyosságok (igen, nem, vagy másképp: 0, 1), csak lehetőségek, viszont ezek mérésére egzakt matematikai módszereket szolgáltat. Ezek a módszerek az ún.fuzzy logika módszerei. Az új logikai koncepció megvalósítása a régi úton, módon nehézkessé vált. Az új gondolkodásmódnak megfelelő „hálózat" megalkotása vált szükségessé, az emberi agy felépítését „utánozandó" ún. neurális hálózatok-at hoztak létre. Alapvetően az emberi agy milliárd és milliárd idegcellából épül fel, ezeket neuronoknak hívják. Ezek a neuronok igen bonyolult módon egymással kapcsolatban vannak, és biológiai neurális hálózatot alkotnak. Egyes felfogások szerint ilyen vagy ehhez hasonló neurális hálózaton keresztül zajlik az emberi gondolkodás folyamata. Ezek a neurális hálózatok — az emberi agyban lévő rendszer utánozása — a mesterséges intelligencia legfontosabb eszközei. Szólni érdemes még az egy adott célra kifejlesztett, ún. speciális chipre integrált áramkörökről (ASIC) is. Ilyen elem például egy olyan integrált áramkör, amelyben egy aszinkronmotoros hajtás komplett mezőorientált hajtásirányítása van „integrálva", beleértve az optimális impulzusszélesség-modulációt is. Mi történt eközben az erősáramú félvezető-technikában, itt a konverter-topológiában? Itt sem állt meg az élet, sőt..! Az áramvezérelt háromrétegű tranzisztort és az ugyancsak áramvezérelt négyrétegű tirisztort követően megjelentek a különböző feszültségvezérelt elemek. Először a különböző kisteljesítményű MOSFET-ek kerültek piacra, jelentősen megnövekedett kapcsolási frekvenciával. Később ezeket az elemeket integrálták a teljesítmény tranzisztorokba, így jöttek létre az IGBT-k, a feszültségvezérelt teljesítmény tranzisztorok, majd a tirisztorból feszültségvezérelt és oltható elem lett az MCT (MOS Controlled Thyristor), ez utóbbi tipikusan amerikai technológia. A japánok kifejlesztették a térvezérelt tranzisztort (SIT), és a térvezérelt tirisztort (SITh). Mint átmenet, említhető még a GTO tirisztor, mint oltható elem. Ezek a teljesítmény-félvezetők több száz, esetenként több ezer amper kapcsolására alkalmasak, 1000 V nagyságrendű csúcsfeszültség esetén is. Azonban a teljesítmény fél vezetők integrációjának, az előzőekben felsorolt tendenciák és elemek csak az egyik oldalát képezik. Határozott irányzatot képvisel az integrációban az a sikeres törekvés, amely — változó technológiával — egy chip-re (vagy 567

Automatizálás egy tokba) integrál erősáramú és irányítástechnikai elemeket, így komplett teljesítmény elektronikai egységek, rendszerek (elsősorban különböző típusú váltakozó áramú hajtások) készülnek. Ezekhez a hajtásokhoz — a felhasználástól függően— esetenként néhány elemet csatolni kell. Ilyen berendezéseket elsősorban az autóipar igényei kielégítésére fejlesztettek ki, hiszen itt jelentős darabszámok vannak, azonban ma már alkalmazásuk sokkal, de sokkal szélesebb körű.' Egy gondolattal itt túllépem az integráció hatását. Említenem kell, hogy a teljesítményfélvezető elemek egyre inkább megközelítik az „ideális elemet". Ez azt jelenti, hogy nő a határfrekvenciájuk, csökken a veszteségük stb. Az új típusú teljesítményfélvezető elemek lehetővé tették új konverter típusok kifejlesztését, — az ún. rezonancia konvertereket stb. — amelyek már az előzőekkel azonos feltételek között nem, vagy csak alig szennyezik a hálózatot, jelentősen kisebb a veszteségük (lényegesen jobb a hatásfokuk). Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a kapcsolási frekvencia lényeges növelésével más, addicionális problémák jelentkeznek. A frekvencia növelésével és az inlegrációval a berendezések geometriai mérete karbantartási igénye is jelentősen csökken.

Szemle A mérnök mint kétharmad-szakértő Prof. Dr. G. Ropohl: Der Ingenieur als Zweí-Drittel-Experte STZ 6/1996, 10-13. old. A szerző a cikk alapfeladatának tekinti, hogy áttekintse — a múlt század közepétől kiindulva — a mérnökképzés egyoldalú, avagy/ill. interdiszciplináris jellegét, alapul véve e képzés tantárgyi szerkezetét. A mérnökképzés kialakulása után hamarosan megjelentek olyan törekvések, amelyek a tűispecializálódást voltak hivatva csökkenteni. Ez azt jelentette, hogy a tantervekbe esetenként bevezettek nem műszaki témájú tantárgyakat is. Németországban, a II. Világháború után, a műszaki felsőoktatásban kötelező jelleggel bevezették a szaktárgyak mellé az ún. általános képzést, amely kulturális, szociális és politikai témájú tantárgyakt foglalt magában. Ez a kiegyensúlyozottabb tantervszerkezet azonban a hatvanas évek óta a legtöbb intézményben gyakorlatilag megszűnt. Az okokat elemezve megállapítást nyert, hogy az általános képzési jelleg iránt egyrészt mind az oktatók, mind pedig a hallgatók érdeklődése lecsökkent, másrészt ezen általános képzés

5. Összegezés A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és az European Power Electronics Association (EPE) által szervezett sikeres 1 nemzetközi konferencia, a „PEMC '96 — Budapest ' értékelése kapcsán, megpróbáltam röviden összefoglalni azt az arány- és irányváltozást, amely az elmúlt dekád(ok) alatt a teljesítmény elektronikát jellemezte. Mint interdiszciplináris szakterületet a teljesítmény elektronikát számos hatás éri, amelyek mind-mind jelentősen befolyásolják fejlődését. A hatások közül alapvetően csak egy hatást, az integrációt emeltem ki — mint az egyik legjelentősebbet, — azonban ebből az egy hatásból is pregnánsan látszik az érzékeltetni kívánt változás, ül. a megbízhatóság minden eddigi elképzelést felülmúló növekedése, amely ma ezt a szakterületet jellemzi. Még egy nagyon fontos dologról nem szabad elfelejtkezni, nevezetesen arról, hogy egy tudományos konferencia egyik legnagyobb értéke a keletkező, megújuló, felfrissülő emberi kapcsolatok. Hiszen ne feledkezzünk meg róla, mindennek a gyökere emberi kapcsolatokban rejtőzik.

mint additív modell jelent meg a műszaki tantárgy-blokkok mellett. Ezen modell kétségtelen hibája volt, hogy a műszaki és nem műszaki tantárgyakat egymástól külön választva oktatták, anélkül tehát, hogy a kölcsönhatásokra, témakapcsolódásokra és ezek Összefüggéseire rámutattak volna. A műszaki felsőoktatás kiegyensúlyozott képzési szerkezete a ma igényeinek méginkább megfelel, így az interdiszciplináris jelleget célszerű a tantervekben következetesen érvényesíteni: ez a korszerű ún. integrált modell formájában kell, hogy megjelenjék. Ezen modell alapjellegét az adja, hogy adott szellemi és társadalomtudományi témákat, amelyek a technika kulturális és szociális vonatkozásaival foglalkoznak, mint a technika mélyebb megértéséhez alapvetően szükséges elemeként vezetik be a szakmai tárgyak mellé a műszaki felsőoktatásba. Az előző modellt tartalmazó tanterv természetesen továbbra is magában foglalja a szakirányú, sőt az egyes tématerületekre vonatkozó speciális képzést, azonban a leendő mérnököknek többoldalú ismereteket és így szélesebb látókört nyújt: a mérnökök ezen képzés révén ugyan kétharmad-szakértőkké, de ugyanakkor széles körűbb ismeretekkel bíró szakemberekké (generahstákká) válnak; ezáltal viszont jobban meg tudnak felelni a ma társadalma sokrétű, összetett kihívásainak. Dr. F. M.

Fényrendszer Kft. • 1138 Budapest, Jakab u. 17. • Te!./fax: 120-1464, 269-8789 Fénystúdíó • 1073 Budapest, Kertész u. 42-44. • Tel./fax: 121-0823, 322-5207

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

ŐSZI PRE-PREG AKCIÓ ATASSÉ közvilágítási lámpatest HA-L 36 A 1x36 WFDL

Í

Fénycsöves ipari lámpatest STANDARD 5 236-CR 2x36 W

^Sfití.- 4 499,

Fénycsöves ipari lámpatest STANDARD 5 258-CR 2x58 W

^ 8 6 ^ , - 5 559

Az árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak.

FÉNYNAGYKERESKEDÉS 568

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

A villamosenergia-ellátó rendszer (VER) társaságainak gazdasági helyzete az engedélyesek adatszolgáltatásai alapján Dr. Szörényi Gábor, Zakar István, Áttekintés A VET-ből következően a MEH ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a víllamosencrgia-cllátó rendszer (VER) folyamatos működésére, a fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátására, a VER optimális bővítésére, a legkisebb költség elvének betartására és a fogyasztóvédelem területére. A feladat teljesítése érdekében egyebek mellett a MEH a Működési Engedélyekben információadási kötelezettséget írt elő az engedélyeseknek, ilyen kötelezettsége minden engedélyesnek, hogy „az engedélyes köteles elkészíteni és a Hivatalnak a tárgyévet követő év június 30-ig benyújtani a Számviteli Törvény szerinti éves beszámolót, amelynek kiegészítő mellekleteiben világosan el kell különíteni az engedélyes termelői-szállítási-szolgáltatási, kapcsolódó és másodlagos tevékenységeit, köteles továbbá ugyanezen határideig a villamos energia termelés-szállítás-szolgáltatás költségeinek elemzését, előrejelzését a Hivatalnak benyújtani", Az első — az előzőekben hivatkozott —jelentést az engedélyesek az 1995. gazdasági évről készítettek el, amely a Mérleg és Eredménykimutatás tekintetében az 1994. évi adatokat is tartalmazza. Mivel a tevékenységek Működési Engedélyben előírt csoportosításáról az engedélyesek csak 1995. augusztus után intézkedhettek, a költségnemi és költséghelyi analitikus nyilvántartások csak részben, és értelmezési problémákkal terhelten állnak rendelkezésre 1995. évre, amit a jelentések is tükröznek. A jelentések ezért csak arra adnak lehetőséget, hogy az engedélyesek, mint gazdasági társaságok a tevékenységük egésze tekintetében kerüljenek értékelésre. Az értékelést tehát ennek alapján végezte és végzi a MEH, ami egyrészt két évre dinamikus, másrészt — ugyancsak két év adatainak felhasználásával — az egyes társaságcsoportok tekintetében összehasonlító elemzést jelent. A tevékenységek értelmezési problémái folyamatosan rendeződnek, és a közeljövő feladata a vitás kérdések egyértelmű megoldása annak érdekében, hogy az 1996. évről készülő jelentések még részletesebb elemző-értékelő lehetőségeket adjanak a MEH számára. A következőkben csupán felvillantjuk az engedélyesek vagyoni, jövedelmezőségi és pénzügyi helyzetéről kapott képet, az általában használt gazdasági mutatókon keresztül, ügyelve természetesen arra, hogy az engedélyesek tekintetében üzleti titkot ne sértsünk.

Dr. Szörényi Gábor, okl. gépészmérnök, MEH igazgatóhelyettes, Zakar István, okl. villamos- és gazdaságimémök, MEH szakértő, a MEE tagja


Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy itt villamosenergia-rendszeren az ún. nagy erőműveket (10 db), a szállítót és az áramszolgáltatókat (6 db) összesítve értjük. I* Vagyoni helyzet Befektetett eszközök aránya = Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 90,06 88,25

Befektetett eszközök x 100 Eszközök összesen

Erőművek átlaga 1994 1995 86,43 85,8

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 92.01 89,34

2) v . ... .., Tárgyi eszközök ,__ Iargyi eszközök aranya = „ „ , x 100 Befektetett eszközök

Villamosenergia-rendszer állaga 1994 1995 66,42 70,87

Erőművek átlaga 1994 1995 94,56 94,39

Szolgáltalók átlaga 1994 1995 96,23 96,09

,,...., . Forgóeszközök í n n Forgóeszközök aranya = _ , ° , x 100 Eszközök összesen

Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 9,6 11,3

Tőkeellátottsági mutató Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 140,34 126,22

5) Saját tőke aránya -

Erőművek átlaga 1994 1995 14.01 13,33

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 7.S2 10.57

Saját tőke x 100 Készletek+Tárgyi eszközök Erőművek átlasa 1994 1995 94,99 90,63

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 100,37 100.43

Saját tőke x 100 Összes forrás

Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 88.66 83,7

II. Jövedelmezőségi helyzet 1) Árbevételarányos nyereség Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 -3 -2.7

Erőművek átlaga 1994 1995 85,13 80,91

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 87,39 90,11

Szokásos váll, eredmény x 100 Értékesített nettó árbevétel Erőművek átlaga 1994 1995 1,51 -3,12

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 -4,64 -7.44

569

Villamos energia 2) ., hajat r

„, , toké aranyos nyereség

Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 -1.2 -1,49

, -

Szokásos váll.eredmény , ._ ——; •*- x 100

Saját toké

Erőművek átlaga 1994 1995 -0,55 -1.4

3) Eszközarányos jövedelmezőség = Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 -1,62 -7,86

Adózott eredmény x 100 összes eszközérték

Erőművek átlaga 1994 1995 -1,76 -2,14

Vagyonarányos jövedelmezőség Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 1.83 -9,39

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 -2-53 -5,32

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 -2,39 -5,15

Adózott eredmény x 100 Saját tőke

Erőművek átlaga 1994 1995 -2,07 -2,64

Szolgáltatók átlaga 1994 1995 -5,89 -2,65

III. Pénzügyi helyzet Likviditási l. mutató —

Forgóeszközök—Készletek Rövidlejáratit kötelezettségek

Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 0.91 0.77

2)

Likviditási II. mutató =

Erőmüvek átlaga 1994 1995 0,66 0,54

Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek

Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 1,39 1,15

3) Kötelezettségek aránya = Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 1995 10.48 15,4

Szolgáltalók átlaga 1994 1995 0,96 0,9

Erőművek átlaga 1994 1995 1,61 1,33

Szolgáltatók állaga 1994 1995 1.14 1,15

Köte lezettségek x 100 Összes forrás Erőművek átlaga 1 W4 1995 14,14 IS. Ifi


4) _, ,, ,, , ,, Hosszúlejáratú kötelezettség t n n Eladósodás merteke = v, .,— °- x 100 Saját toké Villamosenergia-rendszer átlaga 1994 í 995 4,06 6,6

Erőművek átlaga 1994 1995 6,91 9,41


Következtetések Mivel itt és most nem célunk az egyes gazdasági mulatókat önmagukban értékelni, szándékosan nem szűrtük ki az eszköz és forrás oldalon egyaránt meglévő halmozódásokat. Ugyancsak tudni kell, hogy bizonyos értékelési szempontból az értékesítési árbevétel is felfogható halmozott tartalmú adatként, amelyet itt nem korrigáltunk. így a villamosenergia-rendszer egészére számított egyes gazdasági mutatók önmagukban téves értékeléshez vezethetnek, ha a mögöttes tartalmat nem ismerjük.

570

E cikk keretében nincs szándékunkban a közölt gazdasági mutatók mindegyikét részletesen elemezni csupán önkényes válogatás alapján emelünk ki egyeseket, és teszünk megállapításokat. 1.7) A befektetett eszközök aránya mutató a villamosenergiarendszer átlagában két fő tényező hatásaként csökkent. — A befektetett eszközök — ezen belül is a más társaságbani részesedés — értéke a szállítónál jelentős mértékben csökkent annak következtében, hogy a privatizáció részeként az MVM Rt. és az ÁPV Rt. közötti részvénycsere az MVM Rt.-nél vagyonvesztéssel járt. — Az eszközök összesen értéke a szolgáltatóknál növekedett a be nem hajtott követelések miatt, a csaknem változatlan befektetett eszközérték mellett. Ez a magyarázata a mutató csökkenésének a szolgáltatók átlagában is. 1.4) A tőkeellátottsági mutató jelentős mértékű csökkenése abból származik a villamosenergia-rendszer állagában, hogy míg a keszletek és a tárgyi eszközök értéke (hitelből finanszírozva) növekedett, a saját toké értéke az 1.7.-nél közöltek szerint csökkent. A szolgáltatók áüagában a mutató változatlansága arra utal, hogy itt rendelkezésre áll a fogyasztók Hálózatfejlesztési hozzájárulása a beruházások egy részéhez. A mutató átlagértékei mögött jelentős szórás (1995-ben: 43,17%— 121,06%) lapasztalható, ami felhívja a figyelmet a forrásellátottság differenciáltságára. 1.5) A saját tőke aránya mutató a villamosenergia-rendszer egészének, és a társaságcsoportoknak az eladósodását szemlélteti. Látható, hogy az eladósodás mértéke lényegében egyenletes és növekvő mértékű az egyes társaságcsoportokban. A mutató átlagértékei mögött ez esetben is jelentős a szórás (1995-ben: 38,86% — 94,86%), ami nem meghatározóan az, egyes társaságok erénye, vagy hibája. II. A jövedelmezőségi helyzetet jellemző mutatók általában jelzik, hogy az engedélyesek minden csoportjában növekvően veszteséges a tevékenység. Megállapítható, hogy különösen figyelni kell az egyes társaságcsoportok közölti veszteségarányokértékelésére. Annak, hogy a szolgáltatók átlagában lényegesen nagyobb a veszteség, mint a másik kél társaságcsoportnál, egyik, talán döntő tényezője, hogy a be nem hajtolt, vagy esetleg behajthatatlan követelések terheit csupán a szolgáltatók viselik. Ennek kiküszöbölésére törekedünk már 1996. október l-jétől. Az egyes jövedelmezőségi mulatók szórására is érdemes felfigyelni, miszerint az erőművek esetében lényegesen nagyobb az eltérés, mint a szolgáltatóknál, a következők szerint: II.7) Árbevételarányos nyereség szórása 1995-ben: Erőműveknél: (-29,36% + 10,16%) Szolgáltatóknál: (-12.56% + 1,48%) 11.2) Saját tőke arányos nyereség szórása 1995-ben: Erőműveknél: (-22,71%' + 3%) Szolgáltatóknál: (-9,58% + 0,81 %) 11.3) Eszközarányos jövedelmezőség szórása 1995-ben: Erőműveknél (-14,17% + 0,8%) szolgáltatóknál: (-7,38% + 0,22%) 11.4) Árbe vétel arány os nyereség szórása 1995-ben: Erőműveknél: (-22,7% + 1%) Szolgáltatóknál: (-9,68% + 0,23%) ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia A szórások értékelésénél fel kell figyelni arra is, hogy a két szélső élték csaknem kivétel nélkül egy-egy adott engedélyesnél tapasztalható mind az erőművek, mind a szolgáltatók esetében. III. A pénzügyi helyzet értékelése során megállapítható, hogy a villamosenergia-rendszer átlagában romlik az engedélyesek likviditása, és növekszik az eladósodásuk. Megfigyelhető, hogy a két likviditási mutató lényeges eltérést mutat, és ellentétes irányú az erőművek és a szolgáltatók átlagában. Ennek magyarázata abban van, hogy az erőműveknél az összes forgóeszközökön belül lényegesen nagyobb arányt képviselnek a készletek (tüzelőanyag), míg a szolgáltatóknál a be nem hajtott követelések aránya számottevő. A pénzügyi helyzet mutatói — az általában romló tendeneia mellett — az egyes engedélyesek esetében igen jelentős eltérést mutatnak a következők szerint: III.7) Likviditási 1. mutató szórása 1995-ben: Erőmüveknél: (0,3 ... 2,22) Szolgáltatóknál: (0,5 ...2,89) III.2) Likviditási II. mutató szórása 1995-ben: Erőműveknél: (0,3 ... 3,18) Szolgáltatóknál: (0,61 ...3,11)

H U ) Kötelezettségek arányának szórása 1995-ben: Erőműveknél: (6,47 ... 56,96%) Szolgáltatóknál: 4,56... 19,64%) 111.4) Eladósodás mértékének szórása 1995-ben: Erőműveknél: (0,39 ... 46,98%) Szolgáltatóknál: (1,01 ... 5,09%) Az erőművek eladósodásának mérteke átlagában is, de az egyes engedélyesek esetében is meghaladja a szolgáltatók eladósodásának mértékét. Itt is befolyással van a mulatóra, hogy a saját tőke hiányát a szolgáltatók esetében némileg pótolja a fogyasztók által fizetett Hálózatfejlesztési hozzájárulás. Ugyancsak jelzik a pénzügyi mutatók, hogy a szélső értékek csaknem kivétel nélkül egy-egy adott engedélyesnél jelentkeznek. Az engedélyesek éves beszámoló jelentéseinek adataiból számított gazdasági mutatók, a Működési Engedélyekben előírt rendszeres és eseti információ birtokában, megfelelő alapot nyújtanak a MEH számára a további értékelési utak kijelöléséhez is. így meghatározható, hogy mely tevékenységi, ill. gazdálkodási területen szükséges minden engedélyesre kiterjedő témavizsgálatot, és mely engedélyesnél, vagy azok mely csoportjánál kell cél-, vagy átfogó vizsgálatot tartani. E további vizsgálatok eredményezhetik, hogy a MEH sikeresen eleget tud tentű a bevezetőben leírt, VET-ből következő kötelezettségének.

DUOVERZIO Kft

MULTILUXKFT Villanyszerelési anyagok: műanyag sorkapocs- és kötődobozok, védettség.lP 30-tól IP 67-ig, elosztók, fogyasztásmérödobozok, szerelvénydobozok beton- és szerelt falba,

a

els spelsberg els cég magyarországi képviselete 1139 Budapest, Lomb u. 15. Tel./Fax: 149-8124,149-8102,120-9424


Világítás a világ élvonalából:

ZUMTOBEL, STAFF, LIMBURG, BEGA, BOOM cégek képviselete

1139 Budapest Lomb u. 15. Tel/Fax: 129-9377, 149-4941,270-0832

571

Egyesületi élet Mottó:,, A jövőt nehezen építjük, ha a múltat nem ismerjük'

90 éve született dr. Urbanek János, a magyar erősáramú ipari kutatás megindítója Newton idősebb korában így értékelte életének munkáját: ,,Ha valamit elértem, az azért történt, mert azok vállára álltam, akik előttem jártak". Ez az írás az előttünk járt Urbanek Jánosról emlékezik, aki a magyar erősáramú kutatás megindítója, és 20 éven át a Villamosipari Kutató Intézet alapító igazgatója volt. Az emlékezés keretében műszaki tevékenységét és személyiségének jegyeit próbáljuk vázolni. Dr. Urbanek János az egyetem elvégzésétől számított aktivitásának 44 évéből 20 évet a VKI élén tevékenykedett. Ennek eredményeként az 1948-ban 5 fővel indult laboratóriumot 1968-ra kb. 500 fős kutatóintézetté szervezte. A magyar erősáramú ipar számára intézete számos áramköri és technológiai megoldást dolgozott ki és vezetett be a gyártásba. Emlékezésünk során szeretnénk elmondani személyiségének azokat a vonásait, amelyeket közeli munkatársai élvezhettek, és a továbbiakban azokat az egyéni és intézeti eredményeket, amelyek az általa adott bizalom, megértés és közös munka légkörében létrejöttek. Dr. Urbanek János személyét a fiatal éveiben szerzett fénytani és világítástechnikai szaktudásán túlmenően főleg a filozófia, a zene és a festészet aktív művelése vonzotta. Filozófiai ismereteit és önálló meglátásait az „Anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában" c. könyvének első fejezetében 90 oldalon rögzítette. Itt részletesen tárgyal kb. 40 témakört. Ezek közül a következőket emeljük ki: — — — — — — —

Az ismeret születése. Az objektív tükrözés forrása. Az értelem ismeretformáló szerepe. A logikai következtetések és az intuíció formáló funkciói. A tapasztalat ismeretformáló jellege. Az érvényesség progresszív approximációs és ,,hálós" kritériumai. A fizikai világkép modelljellege.

Zongorajátéka, — zenei szakértők szerint is — messze meghaladta az amatőr szintet. Kedvenc szerzőiként Beethovent, Lisztet, Chopint és Debussy-t említette. Müveik közül az Apassionata, a Maseppa voltak kedvenc darabjai. Gyerekkora óta vonzódott a festészet műveléséhez. Figyelmét a tenger, általában a víz megjelenítésére irányította. így későbbiekben a Balaton színeit, változásait ábrázolta kitűnő pasztell és akvarell képeken. Műszaki tevékenységével kapcsolatban személyes és intézetvezetési érdemeinek bemutatását ígértük. A fénytan területén a párizsi Institut d' Oplique-ban végzett tevékenységét a Sorbonne 1930-ban doktori címmel ismerte el. Azonos területen végzett munkájáért rövidesen elnyerte a „Prix d'Arthur Capel" díjat, amelyet az alapítás után ő kapott meg első alkalommal. Elektrotechnikai területen személyes témája volt a turbógenerátorok hűtőgépes hűtése. Gazdag irodalmi tevékenységéből a „Bevezetés a műszaki elméleti villamosságtanba", ,,Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában" címüeket említjük meg. Az előbbiért Kossuth-díjat kapott. Dr. Urbanek János 20 éves intézetvezetői tevékenységének bemutatása nehéz feladat. Lényegesnek kell tekintenünk, hogy a kezdeti 90 négyzetméteres laboratóriumból Pestújhelyen és az Istenhegyi úton 500 embernek elegendő kísérleti munkateret hozott létre. A nagygéppróbaterem és az egyenáramú rövidzárlati állomás európai nívójú volt. Úgy gondoljuk, hogy vezetésének általános jellemzése után az intézet 1949 utáni és Í968 előtti eredményeit mutatjuk be, amelyek az általa létrehozott tevékeny, alkotó légkörben tudtak létrejönni.

572

Intézeti vezetését higgadtság, külső és belső diplomácia jellemezte. Kitűnő empátiával tudta kiegyenlíteni az ellentéteket. A jelenleg hangoztatott kompromisszumkészséget már az 1950-es években ismerte és gyakorolta. Az 1949. év utáni eredményeket az akkori kis létszám (10—20 fő között) különösen értékessé teszi. Ezek a következők: — Diósgyőri nagykohó szkiphajtása higanygőz-egyenirányítóval, háromfázisú villamos ívkemence-szabályozók. — Vasúti járművek segédenergiájának készülékei olajalatti kivitelben. — Papírszigetelések öregedése 80°C-on, transzformátorolajban. — Mikape (esi Hám papír). — Réz-alumínium impulzushegesztés. •— Ózonvédő bevonat turbórudakra. — Kis- és nagyfeszültségű biztosítók. — Nemlineáris SiC ellenállások. Az 1968. előtti években az intézetben már kb. 500 fő dolgozott. A kb. 150 fős egyetemi végzettségű kutató jelentős szellemi és alkotó erőt képviselt. Ezen évek lényeges eredményeinek bemutatásakor dr. Urbanek János a VKI közleményeiben 1966-ban megjelent cikkének kiemeléseit vesszük át a szigeteléstechnika, villamos berendezések, félvezető technológia és villamos készülékek, valamint a távlati fejlesztés területeiről. — Szigeteléstechnika - Szilikon-sziükátos mikanit kidolgozása. - Üvegvázas epoxilemez (erősáramú célra), - ívoltó fröccskerámiák <+ ipari bevezetés). - BL 3 nyomtatott áramkörökhöz alaplemez. - Hazai, melaniumgyártás présanyag (+ ipari bevezetés). — Villamos berendezések - 300 LE-s villamos mozdony fő- és segédüzemi egyenirányító berendezései (280 db készült). - Teljes vonatvilágitási rendszer. - Kompaundált generátorsorozat (FSzG). - MAG-gépcsoport frekvencia és töltésszabályozása (gyártásbevezetés). — Félvezető-technológia - Nem doppingolt szilícium egykristályok erősáramú diódagyártás céljára. - 50 A-es SNV tirisztortípus kidolgozása, kísérleti gyártása. - 25 A-es besajtolható autódiódatípus. — Villamos készülékek - NNGF-típusú középfeszültségű biztosítók. - NOSI szilíciumdióda védőbiztosító. - Villamos érintkezők és érintkező anyagok. — Távlati fejlesztés - MHD generátor lehetséges munkaközegeinek ionizációs problémái. - Tüzelőanyag-cellarendszer kifejlesztése (teljesítmény: I kW). - Turbógenerátorok hűtőgépes hűtése (ez utóbbi személyesen vezetett téma volt). Emlékezésünk végén dr. Urbanek János személyére térünk vissza. Művelt, filozófiában jártas, humánus, széles látókörű mérnökre volt bízva az erősáram-kutatás 20 éven át. Az eredmények dicsérik Ot. Sok ilyen személy legyen hazánkban!

A VKI egykori dolgozói

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Burkolt 20 kV-os szabadvezeték hazai alkalmazhatóságának műszaki-gazdasági feltételei Gyurkó István 1. Bevezetés A magyarországi burkolt* szabadvezeték létesítése kísérleti jelleggel az 1990-es évek elején kezdődött, így nagymúltú létesítési és üzemeltetési tapasztalataink még nincsenek. Az áramszolgáltató vállalatok többsége rövidebb-hosszabb burkolt vezetékhálózatot már létesített. Az ábrák az erdős területen megépült hálózat jellegzetes ősziopfejszerkezeteit mutatják. Eddigi megépített és üzemelő hálózatokon — annak ellenére, hogy a hálózatok létesítése előzetes tapasztalatokon, terveken vagy egyéb előírásokon alapulnának — nagyon kedvezőek az üzemviteli tapasztalatok és a hibastatisztikák. A burkolt vezeték magyarországi használatának legitimizálására szakmai munkabizottság jött lére. E szakmai tömörülés a hosszú távra kitűzött célrendszerét a következőkben fogalmazta meg: A nemzetközi és az eddigi hazai tapasztalatok alapján a burkolt vezetékhez kapcsolódó fel erősítő-szerkezetek, vezetékek, új technológiák, műszaki- és gazdasági tervezési módszerek, irányelvek kialakítása, szabványok aktualizálása, röviden a meglévő és a jövőben létesülő burkolt vezetékszakaszok feltételeinek megteremtése, hazai honosítása. A kitűzött összetett célrendszert csak szakaszos és ütemezett feladatcsoportosítással lehet megoldani. 2. Középfeszültségű hálózatok létesítésének hazai helyzete A VAT-H2 és VÁT-H20 típustervek lehetőséget adnak az országosan egységes középfeszültségű hálózati rendszerek kialakítására. A jól bevált, az iparág számára megkedvelt és elfogadott tipizált szerkezeti megoldások általános érvényű, komplex megvalósítási lehetőségeket teremtenek a középfeszültségű hálózatok számára. Az uniformizált megoldások mindig rendszeroptimum elérésre törekszenek, egyedi megoldások nem képesek a többszempontú optimális eredmény elérésére. A villamos energia folyamatos, biztonságos szolgáltatása, a napjainkban egyre fontosabbá váló komplex gazdaságossági szempontok, a nagyobb üzembiztonságra való energiaszolgáltatói törekvés, az egyre fokozódó környezetvédelmi problémák megelőzése, ül. megoldása olyan egyedi, korszerűbb, kisebb létesítési- és kezelési helyigényű hálózati rendszer kifejlesztését és alkalmazását követeli meg, amely használata nem általános érdekeltségű ugyan, de bizonyos energiaellátási szituációkban,

Gyurkó István okl. villamosmérnök, az ÉMÁSZ Rt. fejlesztési főmunkatársa, a MEE tagja * A burkolt jelző azt érzékelteti, hogy a fázisvezetők nincsenek teljes értékűen elszigetelve egymástól, ill. a földelt szerkezetektől. (A Szerk.J


adott peremfeltételi viszonyok közepette optimálisnak tekinthető. Keresni kellett tehát olyan középfeszültségű hálózati konstrukciót, amely a villamos energia elosztását — környezetkímélő, kvázi üzemzavarmentes kialakításával, — speciális helyzetekben is (például természetvédelmi területeken, erdőkön keresztül) gazdaságosan teszi lehetővé. A megfogalmazott követelmények kielégítését célozta meg néhány áramszolgáltató vállalat azon úttörő kezdeményezése, amely a 20 kV-os burkolt szabadvezeték hálózat hazai fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására irányult. 3. Külföldi tapasztalatok összegzése A szabadvezetékek egyik új generációja a burkolt (BLX) vezetővel szerelt rendszer, amelyről a skandináv országok (Finnország, Svédország, Norvégia) már több éves szerkezetgyártási, hálózatlétesítési, üzemeltetési és karbantaitási tapasztalatokkal, vizsgálati eredményekkel és létesítési szabványelőírásokkal, üzemeltetési előírásokkal rendelkeznek. Skandináviában a BLX-rendszert hagyományos szigetelőkkel, faoszlopokkal, és PEX-borítású fázisvezetőkkel szerelik, 24 kV-os feszültségszinten. A minimális fázistávolság 0,5 m. A faoszlopok használta kettős indíttatású, egyrészt az északi országok természeti adottságainál fogva a fa nagy mennyiségben, gyakorlatilag korlátlanul áll a távvezetékek építőinek rendelkezésére, másrészt természetes szigetelőanyagként funkcionál a burkolt vezeték és a föld között. A BLX-rendszer előnyei: — Csökkenti a működési zavarokat. A fázisvezetők Összeérése vagy a vezetékre rádölt fa nem okoz földzárlatot. — Kis helyigényű. Csökken a fázistávolság és a szükséges szabad terület. A BLX-rendszeméi fokozott figyelmet kell szentelni a következő környezeti hatásoknak: — villámok, — korrózió, — a só és ipari szennyeződések lerakódása (kúszóáram létrejötte!). A BLX-rendszer létesítési költségei valamivel (15—20%) nagyobbak, mint a hagyományos, csupasz szabad vezeték-rendszer. Ezt a különbséget ellensúlyozza a fenntartási és működési költségek csökkenése. Jelenleg a BLX-rendszer Skandináviában elsősorban erdőkben, sűrűn beépített területeken nyújt jelentős előnyöket, ahol a többletbefektetés gyorsan megtérül a vonal kiépítési és fenntartási költségeinek jelentős csökkenésével. Tengerparti, ill. azokhoz közeli területeken a korrózió okozta problémákkal számolni kell. Az üzemzavari statisztikai adatok alapján a meghibásodások okának jelentős részét teszik ki a szél, a hó és a jég, a só és lerakódásai, a madarak és egyéb állatok, valamint a vezetékek körüli növényzet, fák és ágaik. 573

Villamos energia \ \\

a) /. áhra. Erdős területen megépített 20 kV-os burkolt szabadvezeték a) egysíkú elrendezéssel; b) háromszög-elrendezéssel

Skandináviában a BLX-rendszer bevezetésével e jelenségek által okozott meghibásodások száma jelentősen csökkent, sőt a BLX-vonal védelmi elemei járulékos módon védik a hálózat egyéb elemeit is (pl. transzformátorok). így a külső összetevőkből származó meghibásodási gyakoriság csökken a BLX-rendszer alkalmazásával. A villámok jelentős veszélyt jelentenek a BLX-rendszerre, mivel a burkolt fázisvezetőbe közvetlenül becsapó villám hatalmas túlfeszültséget okoz a becsapódás helyén. Az átívelés — a fázisok, ill. a fázisok és a föld, a kereszttartó között — burkolt vezető esetén hosszabb ideig fennmaradó ívet hoz létre. Csupasz vezetős rendszernél az ívet a létrejövő elektromágneses tér mozgatja, azonban a BLX-vezetőnél ez nem lehetséges a műanyag szigetelés miatt. Az álló ív miatt sérül a fázisvezető is, mielőtt a védelmi rendszer megszakítana. Ha a BLX-vezetöt a megfelelő módon védjük, a közvetlenül becsapódó villám nem feltétlenül károsítja a vezetéket. A csak valószínűségi alapon megközelíthető villámveszély vizsgálatához Norvégiában az egész országra kiterjedt elektronikus figyelő- és jelzőrendszert építettek ki, amely folyamatos regisztrációval és megfelelő pontossággal szolgáltat statisztikai adatokat a BLX-rendszer tervezőinek. A jelzési pontosság 300 m-en belüli. A BLX-vezetők működése szempontjából kritikus jelentőségű a fázisvezetők, ill. a fázisvezetők és a kereszttartó között fellépő túlfeszültség, ezért ezt a megfelelő határokon belül kell tartani. A napjainkban az északi országokban használt védelmi rendszerek általában a fázisvezetők és a földelt kereszttartó közé felszerelt szikraközből és ívterelővel ellátott, 24 kV-os szigetelőkből állnak. Az ívterelő feladata, hogy kiküszöbölje az álló villamos ív károsító hatását a BLX-vezetékre és a szigetelőkre. A fém-oxid túlfeszültséglevezetők mind a mai napig nem terjedtek el széles körben. A szikraköz alkalmazása, bizonyos problémákat hordoz magában, tekintetbe véve a feszültség esetleges hullámzását. A szikraközben létrejövő ívet a vonalon lévő megszakítóval el kell oltani. Ez működési problémához vezethet. Ezzel kapcsolatban példaként említhetjük a Francia Villamos Müveket, ahol elhatározták, hogy a teljes hálózaton a szikraközöket túlfeszültséglevezetőkre cserélik. Kívánatos lenne olyan védelmi rendszer létrehozása, amely kiküszöböli a villámcsapások okozta feszültséghullámzásokat a vezeték kikapcsolása nélkül. 574

Újszerű kísérletek folynak a norvégiai erősáramú kutatóintézetben (EFI), ahol a burkolt vezeték túlfeszültség-védelmi problémáit a szikraköz és a túlfeszültség-levezető kombinálásával próbálják gazdaságosan megoldani. A védelmi eszközök csatlakoztatását a fázisvezetőkre szigetelés-átszúró csatlakozókkal oldják meg. Magának a vezetéknek és az egyéb szerelvényeknek a védelme együttesen megvalósítható. Rendkívül elterjedt megoldás Skandináviában, hogy a középfeszültségű hálózatokat földelővezetékkel együtt szerelik, mivel így kívánják javítani a rossz talajellenállási értéket. Azonban ez semmiféle többlet túl feszültség-védelmet nem jelent a BLX-vonal számára. A BLX-rendszer használata feszültség alatti munkavégzés (FAM) szempontjából még nem teljesen kidolgozott. Bizonyos túlfeszültségvédelmi-eszközök működésének a rövidzárlati áram nagyságától való függése, valamint a madarak elleni védelem kérdései szintén még nem teljesen tisztázottak. Skandináviában a korrózió megelőzésére, késleltetésére a vezetők zsírozása általános eljárás. A PEX-szigetelés alá bekerülő víz — amennyiben nem tud kifolyni vagy kiszáradni — szennyeződésekkel, sóval összekeveredve korrodálja a vezetéket. Ennek elkerülésére olyan vízszigetelt BLX-vezetéket kell alkalmazni, amely konstrukciós kialakításánál fogva megakadályozza a víz beszivárgását, és hosszirányú terjedését. Ha a szennyezett BLX-vezető felszíne nedves, szivárgási áram alakul ki a szigetelés felszínén a szigetelőn keresztül. Ez a szivárgási áram — szerencsétlen körülmények között — a szennyezett vezeték száraz és nedves részei között kisüléshez vezet. Ez a jelenség csak tengerparti területeken figyelhető meg. 4. Összefoglalás A középfeszültségű energiaátvitel egyik merően új szemléletű, üzembiztosabb megoldásának a burkolt 20 kV-os szabadvezetéknek a honosítására vállalkozott a szakmai munkabizottság. Munkája egy részében a nemzetközi és hazai tapasztalatok összegzésén túl, feltárta a burkolt vezeték előnyeit és hátrányait a hazai adaptálás tekintetében. A hosszabb távú célkitűzés alapján a következő feladatokat kell elvégezni: — A burkolt 20 kV-os vezetékrendszer hálózattervezési műszaki, gazdasági módszereinek kidolgozása, tervezési segédlet szerkesztése. :—A burkolt 20 kV-os vezeték iparági bevezetésének szabványosítással kapcsolatos előkészületei, az érintett, a vonatkozó és kapcsolódó szabványelőírások összegyűjtése, kiértékelése, a biztonsági övezetről szóló rendelet kiegészítése. — A burkolt vezeték gyakorlatban használatos keresztmetszeteire a szükséges villamos és mechanikai vizsgálatok elvégzése, az eredmények kiértékelése. — A burkolt vezetékeken alkalmazandó szerelvényekhez és rögzítési megoldásokhoz szükséges villamos és mechanikai ellenőrző mérések elvégzése, az eredmények analizálása. — A VÁT-H20 típusterv-kiegészítés javaslati tervének elkészítése a burkolt vezetékre. Az elért eredményekről a későbbiek során a munkabizottság erre felkért tagjai fognak tájékoztatást adni. Irodalom

Homok László—Poihnyi Gábor—SzurJoki János: A burkol! 20 kV-os ve/eték hazai iparági alkalmazási területeinek felderítése, az alkalmazhatóság műszaki, gazdasági peremfeltételeinek tisztázása (ETV-líRÖTRRV Rt., tanulmány)

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

Új, nehézüzemű darumotorsor fejlesztése Kiss László, Selmeczi Gyula

1. Bevezetés

3. Az új motorsor általános jellemzői

A század elején rohamos fejlődésnek indult a villamosgépgyártás, és az ipari igényeknek megfelelően kialakították az acélkombinátok számára alkalmas csúszógyűrűs és a kalickás forgórészö aszinkron darumotorokat is. Akohászati és más ipari üzemekben ma is gyakran alkalmazzák az indító-ellenállással működő csúszógyűrűs aszinkronmotort és annak antiduktoros táplálású változatát. A felhasználás során jelentkező kedvező költségek miatt igény van ezeknek a motoroknak a gyártására. Az évtizedek folyamán sokat javult a motorokhoz felhasznált aktív anyagok tulajdonsága és minősége. A motorok vastestet rendkívül kedvező mágneses tulajdonságú, hidegen hengerelt elektrotechnikai acéllemezből, a tekercsszige le léseket nagy hőállóságú szigetelőanyagokból lehet tervezni és gyártani. Mindez, és a lapasztalatokra épülő tervezési módszerek lehetőséget nyújtanak a korábbiaknál megbízhatóbb darumotorsor fejlesztésére.

A motorok beépítési- és csatlakozási méretei csereszabatossági szempontból megfelelnek az IEC 72- 1-ben előírtaknak. A csúszógyűrűs forgórészű motorok (2CZN, 3CZN) 112 < H H< 355 mm, a kalickás motorok (2RZN, 3RZN) 112 < H H < 225 mm tengelymagasság-tartományban készülnek. Az S3 üzemtípusra, 40% b.i-re és 50°C környezeti hőmérsékletre vonatkozó névleges teljesítménytartomány csúszógyűrűs forgórészű motorok esetében 2,2...160 kW, kalickás forgórészű motorok esetében 2,2...37 kW. Az alapsorok 6, 8 és 10 pólusú kivitelben készülnek. A motorok mindkét forgásirányhan üzemeltethetők. A szerkezeti elemek és az aktív részek bőven méretezettek, és robusztus kialakításúak. A motorok védettsége EP 54, a híílési mód IC 411. alapkivitelben mérsékeltövi klímaviszonyok figyelembevételével . A motorok alapkivitele vízszintes talpas alak, egy vagy kél hengeres-, ill. kúpos tengelyvéggel. Ennek megfelelően az építési alakok jele: IM 1001, IM 1002, IM 1003, IM 1004, de kérésre ezektől eltérő építési alakok is gyárthatók. Az /. ábrán egy kalickás forgórészű, a 2. ábrán egy csúszógyűrűs forgórészű talpas kivitelű, nehézüzemű darumotor fényképe, ill. metszetrajza látható.

Kohászali üzemek és hengerművek piaci igénye alapján 1992-ben kezdtük cl a 2CZN típusú csúszógyűrűs és a 2RZN típusú kátickás forgórészt* nehézüzemfl darumotorok kifejlesztését. A fejlesztési munka befejeződött, és a motorsorok minden típusnagysága a sorozatgyártáson is túljutott.

2. Alkalmazási terület, követelmények A kohászati üzemek, hengerművek környezeti viszonyai (pl. fémtartalmú porok és agresszív gázok a levegőben, a viszonylag nagy környezeti hőmérséklet, sugárzó hő stb.), a durva üzemvitel (viszonylag sok egymásutáni indítás, fékezés, reverzálás, sokszor nagy tömegek gyorsítása, erős rezgések), a korróziós behatások, a karbantartás és javítás egyszerűsítése, a megbízhatóság növelése, a hosszú élettartam valószínűségének növelése mind olyan tényező, amelyet a motorsor tervezése során szem előtt kell tartani. A nehézüzemű darumotorok az előzőekben vázolt környezeti- és üzemeltetési körülmények között a helyhez kötött daruk, és a haladó mozgást végző daruk emelőművének hajtására, ill. a mozgatására, továbbá egyéb segédüzemi hajtásokhoz javasollak, de számos más területen is előnyösen alkalmazhatók, ahol hasonló üzemi körülmények között kell működniük, és az üzembiztonság kiemelt szerepet játszik. Kiss LÓS2ÍÓ okl. villamosmérnök, az ÉVIG Villamosgépgyár Kft. főkonstruktőre, a MEE tagja Selmeczi Gyula okl. villamosmérnök, az ÉVIG Villamosgépgyár Kft. nyugd. műszaki tanácsadója, a MEE tagja Támogatod cikk


/. ábra. 2RZN 2(K)L fi típusú kalickás forgórés7.ű moior

4. Az új motorsor kialakítása A motorok elektromágneses és villamos méretezése, a szerkezeti eleinek tervezése, továbbá a rajzdokumentáció kidolgozása során kihasználtuk a számítógépes tervezés adia lehetőségeket. 575

Villamos gépek A betervezett aktív anyagok (tekercselés, elektrotechnikai lemez, szigetelőanyagok) és az inaktív anyagok (öntöttvas, acél, csapágyak, kötőelemek) megválasztásakor törekedtünk a legjobb minőség alkalmazására. 4.1. Szerkezeti kialakítás A motorok teljesen zárt kivitelűek. A robusztus kialakítású motorház és csapágypajzs anyaga öntöttvas. A motorház külső bordázású, egymásra merőleges síkú bordákkal. A csapágypajzsok is bordázottak, ami egyrészt növeli a pajzs merevségét, másrészt javítja a hőleadást még álló állapotban is. A kalickás és csúszógyűrűs forgórészű kivitel motorháza és hajtásoldali csapágypajzsa azonos, a hajtással ellentétes oldali csapágypajzsok eltérő kialakításúak. A csúszógyűrűs motor hajtás-ellenoldali pajzsa öblösebb, ebben helyezkedik el a csúszógyűrű és a kefetartó szerkezet is. A kefekezelő nyílás a csapágypajzs felső részén van, amelyet fedél zár le. A csúszógyűrű terét a tekercselésektől egy — a tengelyre szerelt — szellőző tárcsa választja el, amely védi a tekercselést a kefepor káros hatásaitól. A motorház bordái közé a hűlőlevcgŐl a hajtás-ellenoldalon lévő szellőző fújja á(. A szellőző anyaga szilumin, a szellőzőburkolat Öntöttvasból készül. Azoknál a függőleges építési alakoknál, amelyeknél a szellőző felül van, a levegő-beömlŐ nyílás fölött védősapka van. A kapocsszekrény a motorház tetején van, itt találhatók az állórész tekercsvégei — és a csúszógyűrűs motorok esetében a forgórész kivezetései is. A kapocsház fedele csuklós kivitelű (az elvesztésének megelőzésére, ami a kohászatban lényeges szempont). A külső kábelek csatlakozása tömszelcncékcn ál lehetségesjobb vagy bal, vagy mindkét irányból. A tengely gördülőcsapágyakban forog, amelyek a nehézüzemnek megfelelően méretezettek. Vízszintes talpas kivitel esetén H = 200 mm tengelymagasságig mindkét oldalon mélyhornyú golyóscsapágyak vannak, utánzsírzási lehetőséggel, a nagyobb tengelymagasságok esetében mindkét oldalon hengergörgős csapágyak vannak, ezek zsírmennyiség-szabályozós utánzsírzós kivitelűek. A kalickás és csúszógyűrűs kivitelek csapágyai megegyezőek. A csapágyak a 03-as méretsorozatba tartoznak, a csapágyhézag C3-as fokozatnak megfelelő. A gyártáshoz és az utánzsírzáshoz alkalmazott csapágyzsír SHELL Alvania R3, vagy ennek megfelelő minőségű Uthium bázisú zsír.

2. ábra. 3CZN 355M 10 típusú csúszógyűrűs forgórészű motor hosszmetszete

576

4.2. Villamos kialakítás A darumotorok villamos jellemzői kielégítik az IEC 34-1 előírásait. A CZN típusok csúszógyűrűs, az RZN típusok kalickás forgórészű aszinkron motorok. Alapkivileiben 400 V, 50 Hz-es háromfázisú hálózatról üzemeltethetők a motorok, de 220...600 V közötti feszültségre, ül 60 Hz-es hálózatról táplálható tekercseléssel is készíthetők. Kalickás forgórész esetén az állórész hat vége, csúszógyűrűs forgórészű motorok esetében az állórésznek és a forgórésznek is 3—3 vége van kivezetve a csatlakozókapcsokhoz. A csúszógyűrűs forgórészű motorok 6, 8 és 10 pólusú, a kalickás forgórészű motorok 6 és 8 pólusú kivitelben készülnek, az /. és a 2. táblázatban megadott teljesítményekkel, és építési nagyságokban. A táblázatban szereplő teljesítmények 50 °C környezeti hőmérsékletre, S3 üzemtípusra és 40% bekapcsolási időre vonatkoznak, de a motorok alkalmasak 25. ..60 és 100% b.i.-re, továbbá 52 üzemmód esetén 30, 60 és 90 perces rövididejű üzemre is. Az ilyen üzemtípusok esetében azonban a megengedhető teljesítmények eltérnek a táblázatokban található értékektől. Azoknak a kalickás forgórészű motoroknak az üzemviszonyait, amelyeknek nagy a kapcsolási gyakorisága (nagy az óránkénti kapcsolási szám) már nem az S3, hanem az S4 vagy azSS üzemmód jellemzi. Ebben az esetben a motorkiválasztás alapjául a teljesítményt az indítások (ill. fékezések) gyakoriságából, a bekapcsolási időből, a felgyorsulás alatti terhelő nyomatékból, és a motor tengelyére redukált külső tehetetlenségi nyomaték nagyságából lehet meghatározni. /. táblázat

Típus

Építési nagyság

/McW(50Hz. S3-40%) pólusszám 6

10

8

2CZN 112L 112LB

1I2L

2,2 3,7

-

-

2CZN 132L 132LB

132L

5,5 7,5

4 5.5

-

2CZN I60L 160LB

16ÜL

11 15

7,5 11

-

2CZN 200L 200LB

200L

22 30

15 22

-

3CZN 225M 225L

225M 225L

37 50

30 37

-

3 CZN 280S 28OM 280L

2 SOS 280M 28OL

75 100 120

55 75 90

45 60 75

3CZN 355S 355M 355L

355S 355M 355L

-

-

132 160

11!)

Darumotorokra jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott méret—teljesítmény össze rendé lés, de egyes országokban van erre vonatkozó nemzeti szabvány, ill. kialakult gyakorlat. Ilyen pl. a DIN 42 681 német szabvány, amely szakaszos üzemű csúszógyűrűs forgórészű motorokra érvényes. Összehasonlítva a DINELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek ben szereplő öss/erendelést a CZN típusú motorokéval látható, hogy azonos építési nagyságnál az 1. táblázatban nagyobb teljesítmények vannak, mint a DIN-ben. Ez kedvező motorcsere esetén, ha a korábbi DIN szabvány szerinti motor helyére ugyanolyan méretű, de nagyobb teljesítményű motor kerül beépítésre. (A CZN motorok összerendelése gyakorlatilag az orosz darumotor-előírásoknak felel meg.) A CZN és RZN típusú motorok csereszabatossági lehetőségeit tovább javítja az, hogy az M és L építési nagyság esetében hosszirányban kétféle hátsó talpfurat van, éspedig az M építési hossz eseten az S és az M, az L építési hossz esetén pedig az M és az L hossznak megfelelő furatok. 2. táblázat Típus

Építési nagyság

5. Próbatermi vizsgálati eredmények A motorok mérési eredményei kedvezők, megfelelők a hatásfok és a teljesítménytényező értekei, a billenőnyomalck, ill. az indítónyomaték adatai. Különösen figyelemre méltó a motorok melegedésének kedvező alakulása. Próbateremben névleges teljesítmény, S3 üzemtípus, 40% bekapcsolási idő esetében a motorok állandósult melegedése lényegesen kisebb az F hőosztályra megengedett értéknél. A nagy melegedési tartalék igen kedvezően befolyásolja a motorok élettartamát.

P ( kW(50Hz,S3-40%)

6. Összefoglalás

pólusszám 6

Si

2RZN 112L 112LB

112L

2,2 3.7

-

2RZN 132L 132LB

132L

5,5 7,5

4 5.5

2RZN 16ÜM 160L

160M 160L

11 15

7,5 11

2RZN 200M 200L

200M 200L

22 30

15 22

3RZN 225M 225L

225M 225L

-

30 37

A csúszógyurűs motorok csereszabatosságát befolyásolja a forgórészfeszültség nagysága is. A CZN motorsor forgórészfeszültsége igazodik a 4MT soréhoz, de a megadott tűréshatáron belül a DIN 42 64I-ben megadott értékek általában betarthatók. Ugyancsak fontos jellemző a motor billenőnyomatékának értéke, amely szintén megfelel a DIN előírásainak. A motorok állórcsze kétréteges ovális tekercseléssel készül, H hőállósági osztályú, körkeresztmetszetű, zománcszigetelésű vörösréz huzalból. A csúszógyurűs forgórészű motorok forgórész-tekercselése H = 225 mm tengelymagasságig megegyezik az állórész tekercselési rendszerével. A nagyobb motorok forgórésze ketrudas hullámos tekercseléssel készül, szalagszigctclésű lapos vörösréz rúdból, keményforrasztású rúdösszekÖtésekkel. A forgórész tekercsfejeket üvegbandázs rögzíti. A forgórész-tekercse lés három vége bronz csúszógy urukhoz csatlakozik. A gyűrűkön a csúszókontaktust — gyűrűnként kettő —bronz tartalmú szénkefe adja. A kefék iker kivitelű szekrényes kefetartókban helyezkednek el. A tekercselt állórészek és forgórészek vákuumimpregnálásúak, a tekercsfejekre impregnálás után védő bevonólakkot visznek fel. A motorok villamos szigetelési rendszerének hőállósági osztálya: F—H, de gyártásban vannak már H szigetelési osztályú motorok is. A kalickás forgórészű motorok kalickarendszere egyrészt alumínium kiöntésű, másrészt vörösréz rudazású. 1996. 89. évfolyam 12. szám

Hatásos hővedelcm érdekében — megrendelés eseten — az állórész tekercsfejébe egy-egy PTC höérzékelő (termisztor) építhető be.

E cikkben bemutatott darumotorsort hengerművi igények alapján, a felhasználóval szoros együttműködésben fejlesztettük ki. A legtöbb építési nagyságból sorozatszerű gyártás is folyamatban van. Az üzembe helyezett motorokkal a felhasználói tapasztalatok kedvezők.

6 éve Magyarországon

PAUL JORDÁN

ELEKTROTECHNISCHE FA8RIK GMBH Németország - Berlin -

KÖZVILÁGÍTÁSI BIZTOSÍTÓSZEKRÉNY - MEEI engedéllyel Most már minden Magyarországon használatos kandelláberbe és oszlopba beszerelhető!

EKM-2072 Kizárólagos képviselet és importőr:

CURO-SYSTCM Bt

- Budapest Telefon: 06/20-439-702; 155-4253/18 mellék Tel./fax: 226-8084; 06/27-316-927 Kérjen bővebb információt! W r nf e e c f t i e s ünnepekéi éy

lx>(?dog

tíj farét

577

Technikatörténet

Jedlik villanymozdony-modellje JedlikÁnyos 1855-ben készítettmotorkocsi(mozdony)-modelljének hiteles másolatát működés közben láthatják a Magyar Elektrotechnikai Múzeum vendégei. Az eredeti darab az Országos Műszaki Múzeumban van, állandó kiállítási épület hiányában azonban megtekintésére egyelőre nincs mód.

A kiállított másolat az eredeti alapján készült, azzal teljesen megegyezik, így a látogatók nemcsak a Jedlik-motort, hanem a kis kocsi szellemes konstrukciós megoldásainak részleteit is tanulmányozhatják. Bizonyos előnnyel is jár, hogy az eredeti helyett egy másolatot mutatunk be. A magyar technikatörténet

kiemelkedő fontosságú tárgyi emlékének védelme nem engedné meg, hogy feszültséget kapcsoljunk rá, és nap mint nap működtessük, a másolatot viszont üzem közben láthatja minden látogatónk. Jedlik első motorját 25 évvel korábban készítette, ez volt a híres forgony. A forgony még nem gyakorlati célokat szolgált, fizikai kísérleti eszköz volt az elektrodinamikus forgás bizonyítására. Utólag Jedlik szemére szokták vetni, hogy nem gondolt találmányának gyakorlati hasznosítására. A mozdonymodell világosan bizonyítja, hogy ez a sommás elmarasztalás nem állja meg a helyét. A forgonyt, amelynek nyomatéka éppen csak saját forgásának fenntartására volt elegendő, hasznos mechanikai munka elvégzésére alkalmas motorrá fejlesztette Az a tény, hogy a korszak legrangosabb technikai eszközének, a gőzmozdonynak a modelljét készítette el villamos hajtással, egyértelműen arra mutat, hogy nagyon is felismerte a villanymotorjelentőségét. Talán még azt az állítást is megkockáztathatjuk, hogy előre látta, vagy legalábbis megérezte a villanymotor eljövendő győzelmét a gőzgép felett. A modellre szerelt forgony valóban megérdemli a villanymotor nevet. Kis akkumulátorral vagy néhány elemmel táplálva olyan gyorsan szalad a kis kocsi, hogy alig lehet utolérni. Ezért a múzeumban kis állványra felbakolva üzemeltetjük. A motor nagyobb méretben alkalmas lenne akár személyek szállítására is — a gondot 140 évvel ezelőtt éppúgy a könnyű, de nagy teljesítményű telep hiánya okozta, mint napjaink kísérleti villany autóinál. Dr. Jeszenszky Sándor

Mi már tudjuk, hogy Önnek mit jelent egy szakképzett, stabil partner a teljesítményelektronikában! P O W e r Q u a t t l O Teljesítményelektronikai Kft.

1161 Budapest, János u. 175. Tel.: 405-4288, Fax: 405-4008

578

Magyar tervezés, magyar gyártás, magyar tulajdon. ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

A BVSC Szőnyi üti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya II. rész A rekreációs világítás tervezése Török Tamás Célok Az/, részben megfogalmazott követelmények alapján kezdtünk hozzá a rekreációs világítás tervezéséhez. A vezérlő elv a meglévő, háromfunkciós világítás I. részben elemzett és feltárt hiányosságainak kiküszöbölése volt. Célunk, hogy a tv-közvetítésekre is alkalmas versenyvilágítás megkimélése érdekében új rekreációs világítást tervezzünk, amely szabványos (megfelelő egyenletesség, megvilágítás, színhatás és káprázáskorlátozás), és gazdaságos (takarékos üzemeltetésű). Feladatunk olyan világítás méretezése, amely két megvilágítási szintet elégít ki (ezért „orientált általános" világítást választottunk). A medence felületén a névleges megvilágítás legyen £ n =200 Ix, a közlekedő területén (medence partja) pedig .En^lOO íx. A közönségvilágítás feladata arra korlátozódik, hogy a közönség megfelelően tájékozódjék a medencében és a medence partján. A közlekedő területén az esetleges balesetek elkerülése a cél, ezért a [9] szabvány 6. pontjából, ^.Közlekedési utak, terek című fejezetből erre a területre az £ n =100 lx-os névleges megvilágítást választottunk. Az elsődleges balesetveszély a nedves kőpadozat miatti csúszásveszély, ezt meg kell akadályozni. A méretezési síkot (munkasík) ezért 0,0 m-nek választjuk. A megvilágítás térbeli egyenletességére 1:3 értéket ad meg a [9]. A választott névleges megvilágításhoz 2700...3300 K. közötti színhőmérsékletű fényforrást kell választani. (Nem kell alkalmazkodnunk a már meglévő fémhalogénlámpás rendszerhez, mert a kétféle berendezés nem fog együtt üzemelni.) A színvisszaadási fokozatnak (legalább) Ib-X választunk [9], mert így a közönség számára kellemes a közérzet. Összegezve: a megfogalmazott követelményeket kielégítő világítási módot, megfelelő teljesítményű fényforrást, hozzátartozó lámpatestet kell választanunk. Ezenkívül figyelembe kell vennünk a karbantartási, esztétikai, gazdasági (kivitelezési és üzemeltetési költségek) szempontokat is.

Végiggondolt megoldások Az első gondolat: mi lenne, ha a meglévő fémhalogénlámpákat dimmelnénk? így nem kellene új világítási berendezést létesíteni, megvalósítható a csoportos csere, minden kapcsolási fokozatban növekedne az egyenletesség (e), csak a fényáramot csökkentetnénk a három kapcsolási fokozatnak megfelelően. Ezt a megoldást mégsem lehet alkalmazni, mert így nem lehet Török Tamás villamosmérnök, Siemens Rt., a MEE tagja A szerző szakdolgozata alapján készült cikk. Az I. rész lapunk 1996/11. számában jelent meg. Az ábrák, a táblázatok és az irodalmak számozása folyamatos


létrehozni a kívánt £n=200 lx-ot. A fémhalogénlámpákat kb. 50% fényáramcsökkenésig lehet stabilan szabályozni, ennek hatására viszont negatív irányban változnak a fényforrás paraméterei [12], [13], Ezenkívül a meleg színhőmérsékletet sem lehet ezzel a (2000 W-os) fémhalogénlámpával megvalósítani, mivel a színhőmérséklete 6000 K. (Ez a világítási rendszer versenyek, tv-közvetítések lebonyolítására készült, ahol .£n=1000 lx az előírás, ehhez a szabvány hideg színhőmérsékletet ír elő, ennek a meglévő rendszer eleget tesz.) A dimmelő eszközöknek az ára is e megoldás ellen szól. A második gondolat: kisebb teljesítményű nagynyomású fémhalogén- vagy nátriumlámpával lehetne megoldani a feladatot, szélesen sugárzó fényvetőkben. Erre a megoldásra próbaszámítás is készült, ebből kitűnt, hogy fényvetőkkel, adott geometriai viszonyok között nem valósítható meg a 200 lx névleges megvilágítás megfelelő térbeli egyenletességgel (vagy a megvilágítás lesz nagyobb, mint 200 lx, vagy az egyenletesség lesz kisebb, mint a szabványban előírt 1:3). Harmadik megoldási lehetőség lehetne: a közvetett világítás mód, ami Magyarországon ma még csak egy helyen, a Lágymányosi hídon [14] alkalmazott világítási technika: a szekunder tükrös világítás. így rendkívül egyenletes, káprázásmentes világítás érhető el. Ezenkívül előny a jó irányíthatóság (a tükörrendszer a megvilágító fényforrást több fénypontra bontja, ezeket egyenletesen osztja szét a kívánt felületen), a kevés fényforrásszám, valamint a minimális teljesítményigény. Ez a megoldás a karbantartási nehézségeket is csökkentené, hiszen akár a padló magasságában is elhelyezhetnénk a lámpatesteket. Ezt az ötletet is el kellett vetnünk, mert nagy lenne a beruházási költség (drága a tükrök tervezése, gyártása, felszerelése). E három változat elvetése után fénycsöves világítási berendezés mellett döntöttünk.

A kiválasztott fényforrás jellemzői Színhőmérséklet és színvisszaadás A \9] mngyar s/abvány három színhőmérséklet! csoport szerint sorol, ezt a 5. táblázatban tüntettük fel.

5. táblázat

Korrelált színhőmérsékleti csoportok A

színhőmérsékleti csoportjele

Korrelált színhőmérséklet, K

M (meleg)

<33OO

S (semleges)

3300...5300

H (hideg)

>53OO

A magyar szabvány szerint — adott területen adott látási feladat esetén — azonos színhőmérsékleti csoportba tartozó 579

Világítástechnika fényforrásokat kell alkalmazni. A szabvány azt is rögzíti, hogy a meleg fényszínű fényforrásokkal 200...500 lx átlagos megvilágítást kedvező létrehozni, míg 1000 lx felett előnyös hideg fényszínű fényforrások használata. Mivel a tervezett rekreációs világítási rendszer önmagában — a meglévő világítási rendszer bekapcsolása nélkül — működik, nem kell alkalmazkodnunk rnás fényforrások színhőmérsékletéhez. Az £ n =200 lx miatt meleg színhőmérsékleti csoportba tartozó fényforrást választottunk. A színvisszaadási fokozatok és az Ra színvisszaadási index közötti kapcsolatot a 6. táblázat szemlélteti, a német szabvány alapján [15]. 6. táblázat

A színvisszaadási fokozatok és a színvisszaadási indexek összefüggései Szí nvisszaadási fokoza!

la

Szinvisszaadási index, Ra

lb

90... 100 80...89

2

3

4

60...79

40...59

20...39

A színhőmérséklet önmagában nem minősíti a fényforrást, mert a fényszín mindig az adott látási-világítási feladathoz rendelt tulajdonság. Ugyanakkor a fényforrás színvisszaadása már meghatározó a fényforrás minősítésében [ 11]. Lehetőség van a fényforrások színvisszaadásának javítására, de ez általában a fényhasznosítás csökkenésével jár. A kevés kivétel egyike a háromsávos fényporbevonattal ellátott fénycső, amelynek a színvisszaadással együtt javul a fényhasznosítása (7. táblázat). 7. táblázat

Különböző színhőmérsékletű 58 W-os (TUNGSRAM) fénycsövek fényhasznosításai hagyományos előtéttel, gyújtóval működtetve A fényszín jelzője A fénypor típusa

Fényhasznosítás, lm/W

F82, 83, 84

F86

F29, F33

F25, F7

3-sávos

3-sávos

standard

slandard

73

70

65

58

Fényhasznosítás és élettartam Magyarországon ma még csak a Közvilágítás [16], valamint a Vasúti szabadtéri világítás [17] szabvány írja elő az üzemi világításra alkalmazható minimumként a fényforrások fényhasznosítását és élettartamát. Ugyanakkor a fényforrásnak ez a két tulajdonsága nagymértékben meghatározza a gazdaságos üzemeltetést. Ezért úgy választottunk a fényforrást, hogy a karbantartási (élettartam) és üzemeltetési (fényhasznosítás) költségeket minél alacsonyabb szintre csökkenthessük. A névleges élettartam az az időtartam, amelyen belül 50% a valószínűsége annak, hogy egy fényforrás még üzemképes, továbbá az üzemképes fényforrás fényárama 80%-ra csökken. (A legújabb, extra hosszú élettartamú fénycsöveké 95%-ra!). A kapcsolási ciklusok katalógusokban megadott — általában 3 órás gyakoriságnál rövidebb időközönként kapcsolgatott — fényforrás élettartama rohamosan csökken, ha hagyományos (vasmagos) előtéttel és gyújtóval működtetik. Olyan fényforrást választottunk, amelynek élettartama 10 000 óra feletti, valamint fényárama és színhőmérséklete az élettartama során minél kisebb mértékben változik. A kiválasztott fénycső a PHILIPS TL-D 58 W / 830 NG, ezzel méreteztünk [18]. 580

Adatai: — fényáram: <í>= 5200 lm (hagyományos előtéttel és gyújtóval); — színhőmérséklet: T=3000 K; — színvisszaadási index ií a =85; —- élettartam: 12 000 h hagyományos előtéttel (elektronikus előtéttel a 16 000 h-t is elérheti). A választott fénycső háromsávos fényporral készült. Ennek alkalmazásával csökkenthető a fénycső higanytartama — amely környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható —, növekszik az élettartam. Az élettartam alatt minimális a fényáramcsökkenés (5 %), kiváló a színvisszaadás, jó a fényhasznosítás. Számításba vettük még a Magyarországon meghatározó szerepű másik két nagy cég termékeit is, amelyeknek hasonló jó tulajdonságai vannak (hatásfok, 5%-os fényáramcsökkenés a névleges élettartam végén, színvisszaadás, színhőmérséklet). A GE Lighting TUNGSRAM Rt. 1996-ban Hannoverben mutatta be a POLYLUX XL fénycsőtípust. Ennek a fénycsőnek az élettartama 15000 óra hagyományos, míg 18000 óra elektronikus előtéttel üzemeltetve [19]. Az OSRAM cég az extra hosszú élettartamú fénycsötipusát LUMILUX PLUS megnevezéssel gyártja. Bár a hagyományos működtetésű fénycsővel méreteztünk, a következőkben bemutatjuk az elektronikus előtét alkalmazásának előnyeit a hagyományos előtéthez viszonyítva: —könnyebb, kisebb méretű; —gyorsabb, villogásmentes gyújtást ad; —nincs stroboszkóphatás; —kisebb a rendszer vesztesége (javul a fényhasznosítás); —nem igényel fázisjavítást; —a höterhelés kisebb; —egyenfeszültségről is működik; —kevésbé érzékeny a hálózati zavarokra; * —növeli a fényforrás élettartamát( kb. 50%-kal); —élettartama hosszú (50 000 óra); —csendes működésű (nincs vasmagzúgás); —megvalósítható vele a fényforrások fényáramának fokozatmentes szabályozása (akár 1... 100% között); —alkalmazható biztonsági világításhoz (mert a fényforrások 0,1 s alatt újra gyújtanak). Az elektronikus előtét hátránya: drága [19]. A 8. táblázat az 58 W-os, háromsávos fénycső fényhasznosítását mutatja a működtetési mód függvényében.

8. táblázat

A háromsávos, 58 W-os fénycső fényhasznosítása a működtetési mód függvényében Hagyományos előtéttel és gyújtóval

Elektronikus előtéttel

Teljesítményfelvétel előtéttel, W

71

55

Fény hasznosítás, lm/W

73

95

Működtetés:

A kiválasztott lámpatest jellemzői A világítási mód megválasztásával (közvetlen világítás) gyakorlatilag a lámpatest fényeloszlását választjuk meg. ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika A PHILIPS TCW 196/258 (kétcsöves) és a TCW 196/158 RE (egycsöves), IP65 védettségű és I. érintésvédelmi osztályú lámpatesteket választottuk, ezekkel méreteztünk. A próbaméretezés a SIEMENS cég FR-100 lámpatestcsaládjának 5LS 3297-2E típusú, kétcsöves, IP65 védettségű, és I. érintésvédelmi osztályú lámpatesteivel készült. Mindkét lámpatest hasonló fényeloszlású. A PHILIPS lámpatest a //. ábrán [21], a SIEMENS lámpatest a 12. ábrán látható [22],

A lámpatestek mechanikai védelméről, valamint rázkódás elleni védelméről gondoskodni kell, hiszen egy eltévedt labda kárt okozhat a lámpatestben, fényforrásban egyaránt. A védelmet — a lámpatesttől különállóan rögzített — rács szolgálja, így esetleges találat esetén nem a lámpatestet éri a mechanikai hatás — és a vele járó rázkódás — hanem a rácsot, amely a lámpatest tartószerkezetére van rögzítve. A világítási berendezést a SIEMENS SILIWIN és a PHILIPS CALCULUX programjával méreteztük. (Mindkét program először hatásfokmódszerrel számolja az ajánlott elrendezést, majd pontmódszerrel pontosítja az eredményeket.)

A lámpatestek elhelyezése, fénypontmagassága, telj esítmény igény e

a) PACIFIC 196/258

——-

W 60*

TLD 58W

mp

180°

0-180' CLASS LUX 10IW

v

'F/A

' \

\\ T >

V

30°

—i

cd/lOOOItn

200

\

if

i

III-1V

Ml 30O0 10O0

Í«Í1?

1

ion HM

5M /

*'

'

\1

Vrf

;

''

|

•

u

í 5 8 10'

//. d6ra. A TCW 196/258 típusú PHILIPS lámpatest (PACIFIC lámpatestcsalád) a) képe, b) fényeloszlása és c) káprázáskorlátozási diagramja

\ } ed/m'

Az első sort az üvegfal és a medence közé helyeztük (a PHILIPS-féle tervezés esetén mennyezetről belógatva 4,0 m-es magasságba, a SIEMENS-féle próbatervezés esetén a mennyezetre szerelve 5,18 m-es magasságba), ügyelve arra, hogy a karbantartás a partról létrával elvégezhető legyen, de a lámpatestek a medencét világítsák. A második sort a medence fölé (a PHILIPS-féle tervezésnél 6,2 m-re, a SIEMENS-féle próbatervezés esetén 6,4 m-re, 30°-kal billentve) helyeztük úgy, hogy a karbantartást a már meglévő „sínes kocsival" elvégezhető legyen, de ne terhelje azt a szerkezetet, amin a ma működő fémhalogénlámpák vannak, valamint a lámpatestek ne kerüljenek a fényvetők sugárzási irányába. A harmadik és negyedik sort a medence és a lelátó közé helyeztük 8,0 m-es magasságban. Az elhelyezésnél itt is figyelembe vettük, hogy ne terhelje az eredeti lámpatestek tartószerkezetét. A lámpatesteket igyekeztük minél lejjebb hozni, de úgy, hogy a lámpatestek ne kerüljenek a nézők látóterébe, valamint a fémhalogénlámpák sugárzásának útjába. A 13. ábra az uszoda 50 m-es medenceterét és a lelátó alaprajzát mutatja a lámpatestsorok elhelyezésével. A 14. ábrán ennek metszete látható. Lámpatest 1 csöves 2 csöves

Lámpatestszám, db 30 75 Lelátó

TJEI

nn_r

L. sor: 2 csöves lámpatestek 3. sor. 2 csöves lámpatestek

2. sor. 2 csöves lámpatestek

Üveg oldalfal

12, ábra.Az FR-100 típusú SIEMENS lámpatest képe, a kétcsöves lámpatest fényeloszlása


1 sor: 1 csöves lámpatestek

13. ábra. Az uszoda 50 m-es medencetercnek és lelátójának alaprajza a tervezett négy fénycsősorra]

581

Világítástechnika

Torl-osi érkezet

Feszitökotél

Lelátó

Medence

14. ábra. Az uszoda 50 m-es medenceterének és lelátójának metszete a tervezett négy fénycsősorral

A tervezett lámpatestek egység- és összesített teljesítményeit, fényáramait hagyományos, csökkentett veszteségű, és elektronikus előtéttel számolva a 9. táblázatban mutatjuk be. 9. táblázat Alkalmazott előtét

58 W-os lámpatest teljesítménye, W

Teljesítmény összesen, W

Fényáram csövenként, lm

30 db egycsöves

75 db kétcsöves

Hagyományos

30x68,5= 2 055

75x137= 10 275

12 330

5 200

Csökkentett veszteségű, hagyományos

30x67= 2010

75x134= 10 050

12 060

5 200

Elektronikus

30x56= i 680

75x122= 9 150

10 830

5 000

Előtét nélkül (névleges telj.)

30x581 740

75x2x58= 8 700

10 440

—

A táblázatból látható, hogy a méretezett különálló közönségvilágítási rendszer kisebb névleges teljesítményű, mint a jelenleg rekreációs célra használt — egyenlőtlen és gazdaságtalan — világítás névleges teljesítménye, amelyet a rendezvényekre és tv-közvetítésekre méretezett világitás I. fokozatával (12 kW+3 kW=15 kW) hoznak létre.

A káprázáskorlátozás számítása^ A káprázással általánosságban már az/, részben foglalkoztunk. A káprázás mértéke függ a fényforrás fénysűrűségétől, a látótérben való megjelenésétől, a háttér fény sűrűségé tői. A [9] 45...85°-ban határozza meg a káprázás korlátozásának szögtartományát, ezt kell számolni, ellenőrizni. A [9] három káprázási fokozatot különböztet meg. Az / fokozott, a 2 mérsékelt, a 3 általános követelményű. Az adott feladathoz a 3-as fokozatot választottuk. A [9] szerint: ha a névleges megvilágítás 300 lx alatt van — mint esetünkben —, akkor a 300 Ix-ra érvényes határértékgörbét kell alkalmazni. A 13. ábrán látható a választott lámpatest káprázási görbéje. Ezzel bizonyítjuk az előírt fokozatú káprázást. A PHILIPS katalógus négy káprázási fokozatot ad meg, a magyar szabványban közölt 3. káprázási fokozat megfelel a PHILIPS 3-4-es káprázási fokozatának. A legkisebb megvilágítási szint a PHILIPS katalógusban < 250 lx, míg a magyar szabványban 300 lx. A megvalósítandó 200 lx értékhez használhatjuk a PHILIPS katalógus 3-4-es osztályának megfelelő

582

< 250 lx-os határértékgörbét. Ettől a határértékgörbétől mind a 2x258 W, mind a 1x58 W-os lámpatest fénysűrűséggörbéje „jóval balra van", tehát biztos, hogy megfelel a kiválasztott lámpatest, a kiválasztott fényforrással.

A javasolt rekreációs világítási berendezés rövid műszaki leírása Ajavasolt rekreációs világítási berendezést a meglévő világítási hálózattól független háromfázisú villamos hálózatra kell kötni, külön kapcsolhatóan, egy kapcsolási fokozattal. A PHILIPS gyártmányú lámpatestek egy és kétcsövesek, szimmetrikus fényeloszlásúak, 58 W-os fénycsövek befogadására alkalmasak, IP65 védettségűek. Egycsöves lámpatestekből 30-at, a kétcsöves lámpatestekből 75 darabot, négy sorban (a lelátó és a medence közötti közlekedő felett dupla sorban) helyeztünk el úgy, hogy a karbantartás létrával és a meglévő karbantartó eszközökkel elvégezhető legyen. A lámpatestek összes teljesítményigénye hagyományos előtéttel 12 330 W (9. táblázat). A lámpatestekbe PHILIPS TLD SUPER 80 NG 58 W-os, 830-as színmegjelölésű, háromsávos fénycsöveket terveztünk, amelyek névleges élettartama hagyományos előtéttel működtetve 12 000 óra. A vízszint felett a számított átlagos megvilágítás 204 lx, a közlekedőkben pedig mindenhol nagyobb mint 100 lx. A megvilágítás térbeli egyenletessége minden méretezett területen nagyobb, mint 0,63 (10. táblázat). A lámpatesteket és a fényforrásokat a tartószerkezetre rögzített rács védi az irányt tévesztett labdáktól. A négy sorban elhelyezett lámpatesteket (13. és 14. ábra) az első sorban létráról, a második sorban sínre rögzített kocsiról, a harmadik és negyedik sorban a már említett zsiráfról tarthatjuk karban. Mindegyik fényforrásnak azonos az üzemideje (mivel csak egy kapcsolási fokozat van), így megvalósítható a csoportos csere. A fényforrások 12 000 órás névleges élettartama a karbantartás gyakoriságát jelentősen csökkentheti.

A meglévő és javasolt rekreációs világítási berendezések összehasonlítása A már leírt méréseinkkel igazoltuk, hogy a meglévő világítási berendezés a közÖnségvílágítást nem a szabványok által előírt módon szolgálja. A 4. táblázatból (I. rész) látható, hogy a névleges megvilágítás nem 200 lx, valamint az ehhez tartozó meleg színhőmérsékletet sem érhető el a 6000 K színhőmérsékletű, nagy teljesítményű fémhalogénlámpákkal. Ezen felül a közönségvilágítás kapcsolási fokozatával sem valósítható meg a szabvány által előírt térbeli egyenletesség. Ajavasolt világítási berendezés kielégíti a rekreációs világitás követelményeit, és megfelel a magyar szabvány előírásainak, teljesíti a kitűzött célokat, továbbá megfelel a figyelembe vett esztétikai, gazdasági és karbantartási elvárásoknak is. A 10. táblázatban az oszlopok száma a megvilágítandó területet jelentik a 8. ábra (I. rész) szerint értelmezve. A közlekedőket négy részre osztottuk, az ötödik terület a medence.

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika 10. táblázat

A számítógéppel számolt megvilágítási értékek Összesítése Számított értékek

Tervezési területek •1

2

3

4

5

E,nin,lx

92

113

90

177

162

Hmiv Jx

189

211

183

207

244

E,Ix

145,3

163,8

141,9

196,3

204,5

e

0,63

0,69

0,63

0,90

0,79

Tervezési területek: 1 a lelátónál, 2 az üvegfalnál, 3 az oldalfalnál, 4 a hátfalnál, 5 a medence

F. tanulmányterv alapján elkészíthető az a kiviteli terv, amelyet megvalósítva, szabványos és kellemes rekreációs világítás létesíthető. Ez egyben megkímélné, és gazdaságosan üzemeltethetővé tenné a jelenlegi versenyvilágítási berendezést.

A MEE Világítástechnikai Társaság által rendezett cégbemutatók sorában a 22. bemutatót 1996. október 29-én tartották. Az Ipartestületek Budapesti Szövetségének dísztermében megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából a PROLUX Világítástechnikai Kft.-t köszöntötte Déri Tamás a Társaság elnöksége nevében. A kb. 130 fős hallgatóság előtt különösen nagyra értékelte a kft. tevékenységét két témában: másodszor is bevezette hazánkban az OSRAM-termékeket; továbbá viszonteladóit szakmailag folyamatosan továbbképzi, és korrekt világítástechnikai tanácsokat ad a hozzá forduló szakembereknek. Nagy János ügyvezető igazgató bevezetőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte az ország minden tájáról érkezett világítástechiykusok érdeklődését. Hangsúlyozta: a MEE Világítástechnikai Társaság cégbemutató-sorozatának sikere abban rejlik, hogy a partnerekkel és a konkurrenciával egyaránt találkozhatnak az egyes bemutatók látogatói. Bitterei Miklós, az OSRAM Kft. ügyvezető igazgatója a német világcégről, valamint Magyarországgal és a PROLUX Kft.-vel kiépített kapcsolatáról beszélt. A 80 éves múltra visszatekintő jelenleg 100%-os SIEMENS tulajdonú vállalat 1993 őszén alapította magyarországi képviseletét: az OSRAM Kft.-t. A PROLUX Kft. forgalma az OSRAM termékeiből 1992. évi 32-ről az 1995. évi közel 300 millió Ft-ra növekedett. Üveges Zoltán, a HOFFMEISTER cég magyarországi és közép-kelet-európai képviselője előadásában az 1910-ben alapított német családi vállalkozásról, valamint az OSRAM-mal évtizedek óta, a PROLUX-szal pedig négy éve fennálló kapcsolatáról beszélt. A videófilmen ismertetett lámpatestgyártó cég filozófiája: élen járni a fejlesztésben. A vállalat termékei a PROLUX ezévi forgalmának 14%-át teszik ki. Nagy János ügyvezető igazgató számadatokkal érzékeltette a Kft. forgalmának fejlődését, továbbá partneri kapcsolatainak bővülését. Először a TUNGSRAM-SCHRÉDER Rt., az OSRAM és az EMIKA termékeit forgalmazta, jelenleg HOFFMEISTER, LIVAL, MARTINI, SIMES és CASTALDI cégek 1996. 89. évfolyam 12. szám

Irodalomjegyzék (folytatás) [12] CsapodyMiklós: Piaci elvárások — Technikai válaszok a fényforcásiparban. Világítástechnikai Alikét, Budapest, 1996. október 10—11. [13] Dr. Sczigel Gábor: Nagynyomású nátriumlámpák viselkedése éleltartamuk végén. Világítástechnikai Ankét, Budapest, 1996. október 10—11. [14] Dr. Lantos Tibor: Az új lágymányosi Duna-híd világításáról. Elektrotechnika. Budapest, 1995/4. [16] MSZ-09-00.214 sorozat Közvilágítás [17] MÁVSZ 2923-1:1995; -2:1995 Vasúti szabadtéri világítás [18] Bemutatkozik a Philips TLD Super 80 új generáció. Philips-prospeklus, 1995 [19] Debreczeni Gábor: A GE Lighting TUNMGSRAM Rt. 54 újdonságot és továbbfejlesztést mutat be Hannoverben. Kletrotcchnika, Budapest, 1996/5. [20] OSRAM Lichtprogramm '96/97 [21] Die neue Feuchtraumleuchten. Gcneration PACIFIC Philips LIGHTING Product Information (22] FR-lOOLeuchten Siemens Leuchlenkatalog, 1995 (A fényképek a szerző saját felvételei.)

termékeivel bővült a kezdeti kínálat. 1994. november 7-én pontosan a Kft. alakulásának második évfordulóján nyitotta meg bemutatótermét és kiskereskedését a XIII. kerületi Bulcsú utcában. Ugyanezzel a székhellyel alapította az EMIKA-val közösen aPROMIKAKft. 1995-ben. A PROLUX Kft. néhány jelentős referencia munkájának megrendelői: LRI, BKV, ELMŰ, MTV, TVK, AUDI, Richter G., Hotel Kempinsky, PÓLUS CENTER. Az alapítás ötödik évfordulója alkalmából Bittera Miklós átnyújtotta az OSRAM oklevelét Nagy Jánosnak, aki viszont az OSRAM, a TUNGSRAM-SCHRÉDER Rt., a HOFFMEISTER, valamint a MEE Világítástechnikai Társaság képviselőinek, továbbá több partnerének a fényképen látható PROLUX EMLÉKPLAKETTET adott át.

Felhívjuk az Elektrotechnika T. Olvasóinak figyelmét az eddigi cégbemutatók többségéről folyamatosan közölt Világítástechnikai hírek-re! A cégbemutatók sorozata folytatódik! Dr. Vetési Emil 583

vajon

^^labdáznának? Olimpiai jégkorongmérkőzés '92, Méribel, Francia-Alpok. A közép- és kisfeszültségű villamosenergia-elosztásról a Schneider gondoskodott. Igen, ez kétségtelenül egy jégkorongmérkőzés. A Schneider villamosenergia-elosztó berendezéseinek köszönhetően az épület hűtő és világítási rendszerei biztonságosan működnek, így a jégpálya sohasem válhat úszómedencévé. A világ 130 országában 90 000 munkatársunk fáradozik azon, hogy

Merlin Genn, Telemecanique és Square D márkájú termékeinkkel és rendszereinkkel tökéletes megoldásokat nyújtsunk a villamosenergia-elosztás minden szintjén - elosztóhálózatok, ipari és kommunális beruházások, épületek-, valamint az ipari folyamatok irányítástechnikája és automatizálása terén.

On bármely szakterületen dolgozik is, a Schneider minden olyan villamos terméket és szolgáltatást biztosít, amelyre szüksége lehet. Mert mi tesszük a legtöbbet a világon a villamosságért. Groupe Schneider Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. Tel.: 206-1410 Fax:206-1451

Mi tesszük a legtöbbet a világon a villamosságért.

GROUPE SCHNBDER Merlin Gerin

584

• Vertesz

• Telemecanique

ELEKTROTECHNIKA

Megnövelt SM6 középfeszültségű elosztóberendezés, kiszakaszolható megszakítóval

mIEC megfelelőség • csökkentett méretek I • moduláris kialakítás m egyszerű telepíthetőség U biztonságos működtetés u karbantartás-mentesség m számos opcionális lehetőség m3-24kV-ig és 400-1250 A-ig

biztonság .

Mertin Gerln Vertesz Villamossági Rt. 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. telefon: 206-1410 fax:206-1451

GROUPE SCHNEIDER Merlin Gerin • Vertesz • Telemecanique

THORN LIGHTING HUNGARY KFT. 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.

Telefon: 118-9022, 266-0721, 266-7770 Fax: 267-2866

Egyesületi élet

A 43. MEE Vándorgyűlés 1996. augusztus 25—27-én Győrre figyelt a szakma Több mint 300 résztvevő, 36 előadás Mintegy 370 szakember jelezte részvételét a 43. MEE Vándorgyűlésre, az iparág szakembereinek legrangosabb országos találkozójára. MEE keretében szervezett vándorgyűlések kiemelkedő szerepet töltenek be az iparág műszaki fejlődésében azáltal, hogy az elért eredményeket széles körben tudatosítják, másrészt meghatározzák a további fejlesztési irányokat, ösztönzik az ezzel kapcsolatos törekvéseket. A győri találkozó kiválóan szolgálta e célokat. Az ország szakembereinek érdeklődése, a rangos szakmai előadások mind-mind jelezték a 43. Vándorgyűlés jelentőséget (L ábra).

I. ábra

Megnyitó Gondos munka előzte meg a győri rendezvényt. Ismeretes, hogy ebben a munkában oroszlánrészt vállat az ÉDÁSZ Rt., s személycsen Horváth József üzemviteli igazgató, a MEE győri szervezetének elnöke. A rendezvénynek a győri Széchenyi István Műszaki Főiskola szolgált rangos színhelyéül, ahol a Vándorgyűlés bevezetőjeként rendezett ki állítás-megnyitón Balázs Péter MEE főtitkár köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hagyománnyá vált a vándorgyűlések alkalmából rendezett termelői kiállítás, ennek sorában most is rendkívül tartalmas a bemutató, emeli a Vándorgyűlés szakmai szintjét. Ugyanakkor jó lehetőséget teremt termelők és felhasználók személyes találkozójára, véleménycseréjére, új kapcsolatok felvételére. Vápár József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója azt emelte ki a kiállítást megnyitó beszédében, hogy Győr örömmel adott helyet a Vándorgyűlésnek és a rangos termékkiállításnak, miután a Kamara maga is feladatának tartja a termelők és felhasználók kapcsolatainak építését.

Plenáris ülés A termékkiállítás megnyitója és megtekintés után kezdődött plenáris ülésen dr. Krómer István MEE elnök üdvözölte elsőként az országból Győrbe érkezett szakembereket. Mint mondolta, közel egy évi előkészítő munkával szervezték meg a Vándorgyűlést, amely mérföldkő lehet és lesz is bizonyosan a második évszázadába lépett villamos szakma történetében. 1996. 89. évfolyam 12. szám

E találkozó a privatizáció utáni első rangos rendezvénye az iparági szakembereknek. Nagy a tét is: a hosszú távú fejlődés megalapozása, amelynek érdekében a szakma legjobb képességeit kell mozgósítani mind az iparág, mind a nemzetgazdaság versenyképességének elősegítéséért. Kívánom, mondotta befejezésül, hogy a 43. Vándorgyűlés maradéktalanul elérje célját. Balogh József győri polgármester üdvözölte ezután a megjelenteket. Schmidt János, az ÉDÁSZ Rt. vezérigazgatója mondott megnyitó beszédet. Bevezetőül az Rt. igazgatósága neveben nagy tisztelettel köszöntötte a Vándorgyűlés résztvevőit. Mint mondotta, a privatizáció első üteme után találkozunk, amikor már az a kötelességünk, hogy a jövőbe tekintsünk. A mai találkozó — értékelése szerint — útjelző mindazok után, ami korábban elkezdődött a szakmában, s maradandó szellemi értékű lesz ezúttal is. Ezután arról szólt, hogy több nyugati szakmai tanácskozás tapasztalatait megismerve iparágunk szakembercinek vándorgyűléseit színvonalasnak mondhatjuk, és tudományos szintjére is büszkék lehetünk. Szólt arról is, hogy az élet az utóbbi időkben sok változást hozott, de a szakma megmaradt családias jellegűnek. Ezt a légkört ápolva Győr meleg szívvel, szeretettel fogadja a 43. Vándorgyűlés résztvevőit. Jó tanácskozást, szakmai épülést kívánt a jelenlevőknek. A plenáris ülést követően két —• A és lí — szekcióban folytatta munkáját a Vándorgyűlés. A Szekció, Ai témablokk, — elnök Horváth József, ÉDÁSZ Rt. — Villamosenergia-elosztás szerződéses kapcsolatai, mérési rendszere, villamosenergia-igények előrejelzésének kérdései. Négy előadás a következőket tárgyalta: • A szállító és szolgáltató új típusú szerződéses kapcsolatai (dr. Gerse Károly MVM Rt.); • A TITASZ Rt. belső elszámolási rendszere (Józsa István TITÁSZ Rt.); • Az Áramszolgáltató és a fogyasztó együttműködése a teljesítményszabályozásban (Tóth Vencel DÉMÁSZ Rt.); • A villamosenergia-igények előjelzési rendszere, problémák és megoldások (Hollósy Gábor ÉDÁSZ Rt.). A2 témablokk, — Teljesítmény gazdálkodás (befolyásolás) és költségminimumon való szolgáltatás. Ugyancsak négy előadás hangzottéi: • Közép- és hosszútávú terhel és-előjelzés az ÉDÁSZ Rt.-nél (Nagy László ÉDÁSZ Rt.); • A terhelésprognoszlizáció megoldása a DÉMÁSZ Rt.-nél (Csóka Gábor DÉMÁSZ Rt.); • Rövid távú on-line terhelésbecslés az ÉMÁSZ KDSZ-ben (dr. Kádár Péter ÉMÁSZ/KFKl); • A HKV és más módszerek hatása a terhelési viszonyok alakulására (Simon Kálmán ÉMÁSZ Rt.) A3 témablokk, — elnök Bán Antal ÉDÁSZ Rt. — A tarifa kialakítása, az árképzés elvei és aktuális feladatai. Ebben a blokkban is négy előadó fejtette ki véleményét: • Atarifakorszerűsítcs alapelvei, követelményrendszere (Rózsa Sándor EL/MEE); • Az árképzést alátámasztó költségtélosztás elvei (dr. Lódi István MVM Rt.); • A tarifakorszerűsítés gyakorlati módszertana, a díjtételek kialakítása (Pécsi Bélúné MVM Rt.); 587

Egyesületi élet • A tarifakorszerűsítés mérésügyi feltételei (dr. Takács György ELMŰ Rt.); B Szekció, Bi témablokk, — elnök Fábián József ÉDÁSZ Rt. — Energiatakarékos készülékek és berendezések. Az elhangzott négy előadás a következőkkel foglalkozott: • Számítógépes energiagazdálkodási rendszer (Joó István SIEMENS Rt.); • A közvilágítás helyzete Magyarországon a tulajdoni viszonyok változásainak tükrében (Radványiné N. Olga MEE Világítástechnikai Társaság); • Közvilágítási háttéripar Magyarországon. (Almási Sándor MEE Világítástechnikai Társaság); • Berendezések és készülékek a kommunális energiaellátásban {Bránát Antal VÁV UNION). B2 témablokk, — A villamos készülékek és berendezések minőségi előírásai. Az előadások a következőkkel foglalkoztak: • Villamos berendezések létesítése az EN ISO 9001 szerint {Horváth Sándor SIEMENS Rt.); • Piaci trend a kisfeszültségű kapcsolókészülékek egyes területein (dr. Simándi Péter Ganz KK); • Elosztótáblák készülékeinek kiválasztása a biztonság, a gyors hibaelhárítás és gazdaságosság szempontjából {Takács Sándor VECO Kft.); • A privatizáció hatása a működő hazai gép- és készülékiparban (dr. Edelényi András Groupe Schneidcr); B3 témablokk, — Az energiamegtakarítás ösztönzése a háztartásban és az iparban. A témablokkhoz a következő három előadás kapcsolódott: • Fogyasztói igények befolyásolása, integrált forrástervezés (Bertók Tibor Eü Központ); • INSTABUSZ EIB-komfort rendszere a háztartásban (Darvas István SIEMENS Rt.); • 400/230 V-os feszültségáttérés műszaki feladatai az áramszolgáltatóknál (Péter Gábor ÉDÁSZ Rt.); Plenáris ülés (2) — elnök Bán Antal ÉDÁSZ Rt. — A napirenden a következő előadások szerepeltek: • A fogyasztóközponti szolgáltatás és a cégfejlesztés feladatai a privatizáció után az ÉDÁSZ Rt.-nél (Alain Bonnet ÉDÁSZ Rt.); • Energiaerő forrás-menedzselés, — ösztönzésmenedzsment (Barsiné Pálmai Éva, Széchenyi István Főiskola); • A szolgáltatás szociológiai aspektusai (dr. Hqffman Istvánné BKE). A Vándorgyűlés első napi munkáját a MEE Diploma és Szakdolgozat pályázat eredményhirdetéseivel és a díjak átadásával zárta (2. ábra). A Vándorgyűlés a második napi munkáját szekciókban folytatta. A szekció, A4 témablokk, — Villamosenergia-szolgáltatás minősége — elnök Mező Csaba ÉDÁSZ Rt. A szakelőadások témái: • Minőségügyi audiíálás folyamata (Budaházy Éva ÉDÁSZ Rt.); • A szolgáltatás minőségi jellemzőinek rendszere és aktuális feladatai az ÉDÁSZ Rt.-nél (Horváth József 'ÉDÁSZ Rt.); • Középfeszültségű, kompenzált hálózatok földzárlati maradékáramának felharmonikus tartalma (dr. Dán András BME); • Vállalati kultúra, vállalati kultdraváltozás (Paluska Zoltán ÉDÁSZ Rt.). 588

2. ábra

A5 témablokk, PR, marketing, fogyasztói igény kutatásbecslés, tanácsadás. A blokkban négy előadás hangzott el: • Az ÉDÁSZ Rt. marketing stratégiája, marketing akciók meghatározása (Hollósy Gábor, Kovácsné Szabó Klára ÉDÁSZ Rt.); • ADÉDÁSZ Rt. PR és marketing tevékenysége a fogyasztói igények megismerésének tükrében (Héder Sándor, Krommer Béla DÉDÁSZ Rt.); • Bemutatótermek és látogatóközpontok a villamosenergiaiparágban (dr. Monori Pál ERŐTERV Rt.); • Fogyasztói irodák a nyitott fogyasztói kapcsolatokért (dr. Tóth Judit BME); Plenáris ülés (3) — elnök MezŐ Csaba ÉDÁSZ Rt. — Az ülésszakaszon két előadás hangzott el: • A legkisebb költség elve érvényesítésének kérdés köre a villamosenergia-ipari vertikumban (Horváth J. Ferenc MEH); • Tapasztalatok a villamosenergia-rendszer új működési modelljéről (dr. Tombor Antal MVM Rt.). Az előadásokkal gyakorlatilag a Vándorgyűlés befejezte a munkáját, Hatvani György az Egyesületi Tanács elnöke a zárszó keretében röviden összefoglalta a Vándorgyűlés eseményeit, megköszönte az előadóknak a színvonalas előadásaikat a szervezőknek és rendezőknek felelősségteljes munkájukat, és a Vándorgyűlést befejezettnek nyilvánította. A résztvevők megtekinthették az „így világítunk mi"„szakemberek" c. videofilmét, amelyetKosztolic István és Nagy János (MEE Világítástechnikai Társaság) készített. Vándorgyűléséhez kapcsolódva a Kiállítási és Propaganda Bizottság a Széchenyi István Műszaki Főiskola aulájában 28 vállalkozás részvételével szakmai kiállítást szervezett 3. ábra. A gyártók és fogalmazók elsősorban az áramszolgáltatáshoz kapcsolódó termékeiket kínálták. A második nap délelőttjén szekcióülés keretében 10 vállalkozás tartott cég-, ill. termékismertető előadást. A bemutatott termékek korszerűek, részben már használatosak, részben bevezetésre, alkalmazásra várnak az áramszolgáltatásban. A jól szervezett kiállítás és az előadások jól szolgálták a gyártók, ill. forgalmazók és felhasználók közötti szükségszerű információcserét, amelynek a MEE Vándorgyűlések már hagyományosan méltó keretet adnak. ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet 9. Uj ügyfélszolgálati rendszer fejlesztése a TITÁSZ Rt.-nél. Honi András TITÁSZ Rt. 10. Az ügyfélszolgálat ergonómiai összetevői a koncepciótól a megvalósításig. Dr. Tóth Judit BME, Pintér József DÉDÁSZ Rt. 11. Új tendenciák és módszerek a nagyfeszültségű szakaszolók fejlesztésénél. Dr. Madarász György, GANZ ANSALDO 12. A hazai közvilágítási tarifa helyzetelemzése. Szilas Péter, ELMŰ Rt. 13. Panelos lakóépületek értéknövelő felújítása. Cservények Gábor, Timpannon Kft. 14. Az elektronikus mérőórák USA-beli és nyugat-európai alkalmazási trendje. Bujdosó János, ABB 15. Az izzólámpa cseréje kompakt fénycsőre: az 1 éves megtérülés képlete. Dr Vetési Emil MTESZ/MEE szakértő. 3. ábra

A poszterkonferencián 15 szerző munkája került kihelyezésre, amelyből 12 írásban is megjelent a Vándorgyűlés mintegy 190 oldalas kiadványában. A poszterteremben mintegy 50 fő részvételével nagyon aktív beszélgető csoportok alakultak ki az érdeklődők és szerzők között.

Poszterkonferencia munkái és szerzői: 1. Villamos energia mérési rendszer fejlesztése az ÉMÁSZ Rt.-nél. Borsody Zoltán, ÉMÁSZ Rt. 2. Fogyasztói igények befolyásolása, terhelésbecslés. Csutak Ferenc, Károlyi Tivadar ÉDÁSZ Rt. 3. A villamos energia minőségi követelmények hatása a kisfeszültségű rézvezeték kiválasztására. Dr. Dán András, BME 4. Korszerű mérőhely-kialakítás. Orlay Imre, ÉMÁSZ Rt. - 5. Kogcneráció a Balatonfüredi Szívkórházban. Molnár Rudolf ÉDÁSZ Rt. 6. Blokkfűtő erőmű közcélú hálózatra csatlakozásának feltételei mérések alapján. Dobi László DÉMÁSZ Rt., Raszik János GANZ MOTOR Kft. A villamosenergia-szolgáltatás minőségének javítása a középfeszültségű hálózatokon. Acs-Sánta Ottó DÉMÁSZ Rt. 8. Az ügyfélszolgálat ergonómiai kérdései. Ügyfélszolgálat illemtana. Dörner Ferenc, DÉMÁSZ Rt.

Kiállítók Főszer Elektroprofil Kft. Furukawa Electric Kompozit Szig. Kft. Ganz Kapcsoló- és Készülék Gyártó Kft. Hensel Hungária Bt. Kondenzátor Kontroll Bt. Magyar Rézpíací Központ RST Műszaki Szolgáltató Kft. Transelektro Kereskedelmi Rt. ALUTERV Kft. Ganz Motor Kft. KAWETRA Kft. RAPAS Kft. Raychem SGB GmbH VILLÉRT Rt. Szponzorok MVM Rt. GROUPE SCHNEIDER ETV-ERŐTERV Rt. LANDIS & GYR (Magyarország) Kft. SIEMENS Rt. Fuli Sándor, Az ÉDASZ Rt. ARAM című lapjában, 1996 aug. 30-án megjelent cikke alapján

Szemle A közvetett ellenállás-melegítés előnyei (Elektrowcirme International, Jg. 52., Mai 1996.) A közvetett ellenállás-melegítés első alkalmazása után eltelt évtizedek óta sem veszítette el jelentőségét. Előnyei közül érdemes kiemelni a csekély beszerzési, építési és karbantartási költségeket, amelyek a hagyományos fűtésű kemencékhez képest kisebbek. Az olvasztásához és melegen tartásához alkalmazott tégelyek állásidői — az üzemeltető adatai szerint — háromszor 1996. 89. évfolyam 12. szám

—négyszer olyan nagyok, mint a tüzelőanyag-fűtésű kemenceberendezéseké, így az üzemi költségek kedvezőek. Az üzemvitelben használt, teljesen automatizált hőmérséklet-szabályozás révén értékes és megismételhető fűtő- vagy izzítási eredmények érhetők el, éspedig egyszerű kezelés és csekély mértékű hőterhelés mellett. Ezek további előnyöket jelentenek, főleg, ha pl. a korszerű keramikus építőelemeket vesszük figyelembe. Dr. F.M. 589

Hogyan tovább... változások a Landis & Gyr életében Az elmúlt évek politikai és gazdasági változásai magukkal vonták a tulajdoni viszonyok változását a magyar gazdaságban. Megjelentek a vülamosenergia-iparfean a külföldi befektetők, akik részt szereztek a különféle társaságokban — részvények megvásárlása útján. Ezzel lehetőségük nyílt tulajdonosi szemléletük érvényesítésére, kinyilvánítják akaratukat, s ennek megfelelően elvárják, hogy a menedzsment eredményesen működtesse a céget Annál a vállalatnál sincs ez másképp, amelyet 100 évvel ezelőtt alapítottak a svájci Zugban. Az idei év elején a Landis & Gyr részvényeinek 99,7%-át megvásárolta az Electrowatt csoport Ki is ez a szakmai befektetők, hiszen Magyarországon, széles körben nem annyira ismert a név. Svájcban alapították, Zürichben, 1895-ben. Jelen van a világ minden részén, 31 000 alkalmazottja révén forgalma eléri a 7,1 milliárd svájci frankot Ezáltal egyike a 300 legnagyobb európai vállalkozásnak, 18. a svájci tőzsdén jegyzett cégek között, s 9. ugyanott az iparvállalatok vonatkozásában. Stratégiáját és filozófiáját tekintve elmondhatjuk, hogy vezető pozícióból, két erSs üzletágán keresztül, eredményorientált, kis létszámú decentralizált menedzsmenttel, vállalatai különleges kombinációjával és közös alaptevékenységekkel termel értéket fogyasztóinak, tulajdonosainak. Az energia üzletága, a 9 500 alkalmazott révén 3,1 milliárd svájci frankos forgalmat ért el a tavalyi évben. Tevékenysége kiterjed az energia termelésére, elosztására, szolgáltatói rendszerek megvalósítására, mérnöki szolgáltatásokra és szervizre valamint a telekommunikációra. Olyan vállalatok fémjelzik ezt, mint a Landis & Gyr, az Electrowatt Engineering, a Kraftwerk Lauíenburg, az EGL (UCPTE központ), a CKWésaKWR. E négy utóbbi vállalkozás kivételével (amelyek külön is jegyezve vannak a svájci tőzsdén) alkalmazza új lógóját — mint egy védőernyőt a cégek felett —, ezzel is jelesve az együvé tartozást:

Ugyanez a logo jeknik meg a másik üzletág minden társaságánál. Az Electrowatt szimbóluma alatt minden esetben az adott üzletág alá tartozó cégek neve szerepel. Az épületek üzletág 21 500 alkalmazottja 4,05 milliárd svájci frankos forgalmat ért el az épületgépészet, a tűzvédelem és biztonságtechnika, a villamos és hálózati installációk területén, az ingatlanok és a szerviz révén. Vállalatai: Landis & Staefa, Cerberus, Kummler & Matter, Göhner Merkúr. A Landis & Gyr Energia Ágazat (eredeti angol elnevezése Utilities) tevékenységét 1896-ban kezdte meg Zugban, ma 3 20Q alkalmazottjával 827 millió svájci frankos forgalmat ér eí 3 régióban: Európában (KözelKelet és Afiika is ide tartozik), Amerikában és Ázsiában (Csendes-óceáni régió). A világszerte vezető szerepet betöltő Landis & Gyr Utilities energia szolgáltatók (villamos, víz, gáz, távhő) részére kínál megoldásokat szolgáltatások terén, készülékek és rendszerek szállításában. Ezek a megoldások támogatják partnereinket cégük ügyfélszerzési, -megtartási és kiszolgálási folyamataiban, az elnyert szolgáltatások ellenértékének megszerzésében. Ennek megfelelően a Landis & Gyr Utilities azokra a hálózatirányítási és fogyasztói folyamatokra koncentrál, melyek a szolgáltatók számára lehetővé teszik megbízható, előre jelezhető és elsőrangú minőségi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos versenyképes ajánlataik elkészítését, az ezeken alapuló szerződések teljesítését Támogatja a szolgáltatások és azok ellenértéke beszedésének automatizálását, ezzel is segítve az alkalmazókat maximális eredményeik elérésében. Az Európai Régióhoz tartozó magyarországi leányvállalatot 1991-ben hozták létre, Landis & Gyr (Magyarország) Kft néven. Az idei tulajdonos váltós hatására cégünk életében is jelentős változás következett be, 1996. október l-jétől a leányvállalat neve: Landis & Staefa (Magyarország) Kft. E névváltozásnak (mellyel egyidőben irodánk címe, elérhetősége is megváltozott) az Energia Ágazat tevékenységére lényegi hatása nincs, ugyanolyan szervezeti formában, ugyanazokkal az alkalmazottakkal áll ügyfelei rendelkezésére és üzletág szinten megtartotta a Landis & Gyr nevet. Az Landis & Gyr Energia Ágazat továbbra is kiszölgáljaaz energiaszolgáltatókat Ferraris/elektronikus rendszerű villamos fogyasztásmérőkkel, a távmérés és terheléselosztás készülékeivel, illetve rendszereivel, felügyelőrendszerekkel, műszaki információs és irányító rendszerekkel, fogyasztásmérők hitelesítésére alkalmas berendezésekkel. (X)

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván Önöknek a

v_ 590

Landis & Staefa (Magyarország) Kft, 1134 Budapest, Váci út 37. — Telefon: 270-4000 — Fax: 270-4005 ELEKTROTECHNIKA

Vil lamosbe rendezéseket Gyártó és Szerelő Kft.

1077 Budívest. Bethlen G. u. 21-23. Teteton: 322-9655, 322-9656, 432-7508 • Fax: 322-9654

Minden ^Partnerünknek keHemes ünnepeket é.t * i keres új wel kíüánunkl

FORGALMAZZA: IPARJ-ELEKTRO NAGYKERESKEDÉS

1104 Budapest. Médiu. 52 Telefon/fax: 261-5535

ISO 9002 szerint minősítve -

IMorm

MORE X

EPD 4/18-6 Álmennyezetbe építhető világítóié nagyüsz alumíni 60°-os parabolatükör rel. 9.900 F t + áf

A NAQY ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL ÚJRA INDÍTJUK AKCIÓNKAT! KERÉNYIELEKTRO ELEKTROUCHT 9200 Mosonmagyaróvár, 4431 Nyíregyháza, Sa István klr. út 17. Szlváiviny u. 67. Tel.: 06/96-211-798 Tel.: 06Í6048M62 SIEMENS hCENTEfi 9028 Gyűr, Fehérvári 0175. Tel.: 96/426-245

SIEMENS I-CÉNTER 3527 Miskolc, Besenyői út 16. Tel.:«/411-544

ELEKTRO PROFI 7623 Pécs, Tüzér u. 6. Td.: 72724+518

Bafs Elektrotechnik GmbH - Németország

IPARI HENGERES CSATLAKOZÓK Ipari dug. aljak és dug. villák Csatlakozódobozok és kombinációk teljes választéka minden feszültségre

Mi a bizalomra építünk! Áraink

a mennyiség fizetési készség kereskedelmi forgalomban szokásos tényezők függvénye Kizárólagos képviselet és importőr:

CURO-SYSTCM Bt

- Budapest Telefon: 06/20-439-702; 155-4253/18 mellék Tel./fax: 226-8084; 06/27-316-927 Kérjen bővebb információt! ítiCÍOii

1134 Budapest, Lehel út 23. • Tel.'Fax: 120-8644H 1996. 89. évfolyam 12. szám

ÍCCCÍLC.1

iyCftí ^TWlKMÍiü

«nn«pebe( és bofcíog i'cj k'tí

591

HOFFMEISTER

Biffi

LUXRAMA

R • a

QALLIS

Megköszönve az egész évi jó együttműködést, minden tisztelt Partnerünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog úf évet kívánunk!

INTERCON Kft.

I rodtt 1124 B udcpest, Némotvöl gyi út 73/b Telefon: 201-6787,201-7097 Fac 1553404 Dtsiqis™ tervezőiroda VILÁGÍTÁSTERVEZÉS, KIVITELEZÉS, TANÁCSADÁS

KORSZERŰ BELSŐ TERI EMIKA Elektromechanikai Rt. - ISO 9001 szerint minősítve 6300 Kalocsa, Miskei u. 21. Tel«fon! (78) 462-033 Fax: (78) 462-620 Képviselet, bemutatóterem! PROMIKA KFT. 1 134 Budapest, Bulcsú u. 21/b. Tel./fax: 270-4562

3

több

mint egy Üzenet - ez egy igazi kihívás

Luxexpo

*4

*j techl

3

17gii

^

K

g

J

Közte

száilíí

Világítástechnikai szakkiállítás,

Instrument

Ipari elektronikai és elektrotechnikai szakkiállítás

az INDUSTRIA '97 en

a Beruházási javak nemzetközi szakvásárán

1997. MÁJUS 27-31.

A „leg"-ek kiállításán az Ön cégének is feltétlenül ott a helye.

száif Ahonnan mindent megtudhat: Hungexpo Rt. industria project Hl Cím: Budapest, X. Albertírsai út 10. I T a r

« Bes* Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44 . 'P^r Telefon: 263-6084 •Telefax: 263-6092 |

L U X

_ • _ _ I ^z&f"fÖSf I [ 3 É 1 Í M instrument ^ P ^ B

HUNGEXPO

tika, energiagazdálkodás • Tpari nyezetvédeíem és vízgazdálko- nyozás • Targoncák • Beszállí- ezekhez a piacokhoz kapcsoelektronika és elektrotechnika • dás • Könnyűipari gépek • tóipar • Befektetések piacainak lódó bármilyen piaci szereplő.

592

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás

A minőségbiztosítási rendszerek elemei az ISO 9001 szabvány szerint Baji Gál János

Az ISO 9001, 9002 és 9003 szabvány 1994. évi új kiadásában —a szabványalkotók egységesítési törekvései nyomán — mindhárom szabvány szerkezetileg és tartalmilag azonos szempontok szerint van összeállítva. Ezért az ISO 9001 szabvány 4. fejezetében megfogalmazott 20 követelménypont, azaz minőségbiztosítási rendszer elem, teljeskörűen írja le a minőségbiztosítási rendszer iránti követelményeket. Az ISO 9002 és 9003 minőségbiztosítási rendszer ezek közül egyes elemeket egyáltalán nem, ill. kevésbé részletes formában követel meg. Az /. táblázat erről áttekintést nyújt. Az ISO 9001 elemeinek bemulalása lehat elégséges ahhoz, hogy a másik két szabvány lényeges követelményeit is megismerjük, ezért most csak az TSO 9001 elemeit ismertetjük. Az ISO 9002 vagy 9003 szerinti modell alkalmazása esetén természetesen a választott modellnek megfelelő szabványt kell elővenni, és követelményeit teljesíteni. A továbbiakban vegyük szemügyre a szabvány egyes rendszerelemeit, mégpedig úgy, hogy megkeressük, mi az adott elemben leírt követelmény teljesítésével az elérendő konkrét cél, és mit kell tenni a cél eléréséhez.

1. elem (ISO 9001 4.1 pontja) A vezetőség felelőssége Követelmények összefoglalása: a szállító (azaz a rendszert működtető cég) szolgálja ki a vele kapcsolatban álló különféle érdekcsoportok minőségi elvárásait és érdekeit. Egy vállalkozással kapcsolatban álló érdekcsoportok a következők lehetnek a szabvány értelmében: vevők (megrendelők), tulajdonosok, beszállítók (alvállalkozók), dolgozók, társadalom. A szabvány a versenytársakkal és más érdekcsoportokkal kapcsolatban nem fogalmaz meg elvárásokat a minőségbiztosítási rendszer működtetése során. A cél eléréséhez a vezetés felelősségét kell rögzíteni a minősége vonatkozóan, ami a következőkre terjed ki: — a minőségpolitika és minőségi célok mindenki számára érthető és kötelező erejű megfogalmazása; — a munkatársak elkötelezettségének rögzítése a minőség iránt; — a szervezeti felépítés meghatározása; — a felelősségek és hatáskörök rögzítése; — a megvalósításhoz szükséges eszközök rendelkezésre bocsátása a minőségbiztosítási rendszer folyamatos értékelése lelkészül! személyekkel és alkalmas eszközök segítségével (belső audit); Baji Gií! János MTESZ szakértő, MEE szaktanácsadó, TÜV Rheinland EUROQUA


— a minőségbiztosítási kézikönyv és eljárások hatályba léptetése; — a vezetés egyik tagjának megbízása és jogkörökkel felruházása a minőségbiztosítási rendszer irányítására; -— a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának rendszeres értékelése, javítása. J. táblázat. Az ISO 9000 szabványok elemeinek kapcsolódása Minőségbiztosítás Követelmények

Alkalmazási útmutató

A szakasz számozása és címe az ISO 9001-ben

Minőségirányítási Térkép útmutató ISO ISO 9004-1 9000-1

ISO ISO ISO ISO 9001 9002 9003 9000-2 A

Á

k

4.1

4.1 A vezetőség felelőssége

4

Á

Á

k

4.2

4.2 A minőségügyi rendszer

5

Á Á Á

Á

Á

43

Á

X

Á

Á Á

Á Á

Á

4.6 4.7

Á

Á

k

4.8

Á Á Á

Á Á Á

X

k Á

4.9 4.10 4.11

Á

Á

Á

4.12

Á

Á

k

4.13

Á

Á

k

4,14

Á

Á

Á

4.15

Á

Á

k

4.16

4.3 A szerződés átvizsgálása 4.4 A tervezés szabályozása 4,5 A dokumentumok és adatok kezelése 4.6 Beszerzés 4.7 A vevő által beszállított termék kezelése 4.8 A tennék azonosítása és n y o mon kö vet he t ösége 4.9 Folyamatszabályozás 4.10 Ellenőrzés és vizsgálat 4.11 Ellenőrző, mérő- és vizsgáló berendezések felügyelete 4.12 Ellenőrzött és vizsgált állapot 4.13 A nem megfelelő termék kezelése 4.14 Helyesbítő és megelőző intézkedés 4.15 Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés és kiszállítás 4.16 Minőségügyi feljegyzések

X

X

Á

Á

k

4.17

Á

Á

k

4,18 4.19 4.20

Á Á

Á Á

X

X

k

4.4 4.5

4.17 Belső minőségügyi felülvizsgálatok 4.18 Képzés 4.19 Vevőszolgálat 4.20 Statisztikai módszerek A minőség gazdaságossága Termékbiztonság Marketing

8

4.1,4.2, 4.3 4.4,4.5, 4.8 8

5.3. 11.5 9 X

11.2

5

10. í l 12 13

4.6, 4.7

11,7 14 15 10.4 16.1 16.2 5.3, 17.2, 17.3 5.4 18.1 16.4

4.9 5.4

20 6 19 7

Á = Általános követelmény k = Kevésbé általános követelmény, az ISO 9001 -hez és az ISO 9002-hez viszonyítva x = rliányzó elem

593

Szabványosítás 2. elem (ISO 9001 4.2 pontja): A minőségügyi rendszer Követelmények összefoglalása: a minőségi követelmények teljesítése hatékonyan működtetett és dokumentált minőségbiztosítási rendszerrel. E fejezet szerint a vállalatnak minőségbiztosítási rendszert kell létrehoznia, fenntartania és dokumentálnia a következő feladatok köré csoportosítva: — a minőségbiztosítási kézikönyv és eljárások, amelyek a szabvány valamennyi követelményére kiterjednek; — a követelmények teljesítésének részletes rögzítése minőségi tervben (termékre, folyamatokra, szerződésekre); — a követelmények teljesítéséhez a szükséges erőforrások (személyzet, eszközök) meghatározása és rendelkezésre bocsátása; — minden tevékenység és folyamatjellemző elfogadási kritériumának meghatározása minden fázisban; — a méréstechnikai rendszer iránti követelmények meghatározása; — olyan jellemzők elfogadási feltételeinek meghatározása, amelyek szubjektív megítélést tartalmaznak; — minden fázisban a megfelelő vizsgálati helyeken a termék elfogadása; — a minőségbiztosítási követelmények dokumentálása.

3. elem (ISO 9001 4.3 pontja). A szerződés átvizsgálása Követelmények összefoglalása: annak megvizsgálása a megrendelés elfogadása előtt, hogy a vevő követelményei leljesíthetük-e. A szerződés felülvizsgálatába tartozik az ajánlat és a megrendelés is, rögzíteni kell a szerződésmódosítás menetét. A leiadatok a következőkben foglalhatók össze: — a szerződés vizsgálatának koordinálására eljárás kialakítása és fenntartása; — a vevővel együtt az információs csatornák meghatározása; — a műszaki paraméterek egyértelmű meghatározása; — az ajánlat és a szerződés közötti eltérés egyértelmű kiküszöbölése; — a szerződés teljesíthetőségének vizsgálata, bevonva az illetékes vállalati szakterületeket is; — a szerződésmódosítás belső folyamatának szabályozása; — a szerződésvizsgálattal kapcsolatos dokumentálás, a dokumentumok megőrzése.

4. elem (ISO 9001 4.4 pontja): A tervezés szabályozása Követelmények összefoglalása: a termék fejlesztésével ki kell elégíteni a termékben a meghatározott igényeket és követelményeket. A teljesítendő feladatok a termékfejlesztés, tervezés dokumentált nyomon köve te se, minden fázisban megfelelő felülvizsgálat, majd jóváhagyás. A feladatok a következők: — a fejlesztés és tervezés eljárásainak bevezetése és alkalmazása; 594

— minden fejlesztési fázisra a tevékenység megtervezése és dokumentálása; — a munkatársak iránti követelmények meghatározása, anyagi és technikai feltételek megteremtése; — a fejlesztési folyamatban közreműködő csoportok egymáshoz kapcsolódási pontjainak meghatározása és dokumentálása; — az elérendő tervezési adatok rögzítése, a felsőbb szintű jogszabályokhoz való ellentmondások kiszűrése; — a fejlesztési eredmények dokumentálása; — a tervezés eredményének felülvizsgálata és jóváhagyása az elérendő tervezési adatokat illetően; — a fejlesztés és tervezés módosítási eljárásának szabályozása.

5. elem (ISO 9001 4.5 pontja): A dokumentumok és adatok kezelése Követelmények összefoglalása: az érvényes dokumentumok és adatok rendelkezésre bocsátása megfelelő helyen és időben, az illetékesek meghatározása. A szabályozás kiterjed minden belső és külső, a minőséggel összefüggő dokumentumra, adatra. A főbb szempontok: — a megfelelő eljárások kidolgozása és bevezetése a rendszerre, a termékre és a felsőbb szintű dokumentumokra; — a vevői (pl. rajzok) és a kívülről érkező egyéb dokumentumok (pl. szabványok, rendeletek), adatok bevonása a rendszerbe, — a dokumentumok és adatok kiadásának, jóváhagyásának kötelező erejű meghatározása; — a felülvizsgálatra és jóváhagyásra feljogosított személyek meghatározása; — az érvénytelen vagy elavult dokumentumok használatának megakadályozása; — minden illetékes terület ellátása a szükséges dokumentumokkal; — a dokumentumok, adatok kezelése, megőrzése a hatósági, ül. egyéb előírások által megkövetelt ideig.

6. elem (ISO 9001 4.6 pontja): Beszerzés Követelmények összefoglalása: a beszerzett anyagi és szellemi termékek, igénybe vett szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása. A szabványnak ez a pontja követelményeket ír elő a beszerzett terméken kívül annak előállítójára is. Követelmények: — a beszállítók minősítésére, alkalmasságuk igazolására eljárásokat kell kialakítani; — a beszállítók felügyeletének módját és terjedelmét rögzíteni kell; — a beszállítókról minőséggel kapcsolatos nyilvántartást kell vezetni; — a beszerzési dokumentációban egyértelműen kell megadni a követelményeket, megrendelés előtt ellenőrizni kell azok teljességét, csak azután lehet jóváhagyni; — gondoskodni kell arról, hogy a beszerzett termék szükség esetén a beszállítónál vizsgálható legyen; — lehetővé kell tenni, hogy a vállalat termékeinek vevője az alvállalkozónál vagy a vállalat beszállítójánál megvizsgálhassa a beszerzett anyagot. ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás 7. elem (ISO 9001 4.7 pontja): A vevő által beszállított termék kezelése

10. elem (ISO 9001 4.10 pontja): Ellenőrzés és vizsgálat

Követelmények összefoglalása: a vevő által rendelkezésre bocsátott tennék megfelelő minőségének biztosítása. Ez a szabványelem a vevő termékével kapcsolatosan a következő feladatokat jelenti: — megfelelő eljárások kidolgozása a vevő által beszállított termékek átvételére, igazolására, tárolására, minőségének megóvására; — a tennék károsodásáról, megsemmisüléséről feljegyzés készítése, a vevő tájékoztatása; — megtelelő információs csatorna kialakítása a vevővel; — a vevő által beszállított tennék beépítése, felhasználása a vonatkozó előírások szerint; — gondoskodni kell arról, hogy a vevő által beszállított lennek ne keveredhessen más termékkel; — a szükséges vizsgálatok felelősségének ellentmondásmentes meghatározása.

Követelmények összefoglalása: ellenőrzések és vizsgálatok végzése a megadott minőségi követelmények teljesítésének igazolására. Az ellenőrzés és vizsgálat során azt kell igazolni, hogy a tennék megfelel-e a meghatározott átvételi kritériumoknak vagy sem. A feladatok a következők: — átvételi eljárásokat kell kidolgozni a beérkező árura, a gyártás közbeni termékre és a késztermékre; — a vizsgálatokat és a vizsgálati bizonylatokat a minőségi tervben kell rögzíteni; — az áruátvételi vizsgálattal el kell érni, hogy csak megfelelő termék kerüljön a gyártásba; — a gyártásközi vizsgálatot a vizsgálati terv szerint kell végezni, elvégzését egyértelműen jelölni kell, a hibás terméket el kell különíteni; — a végellenőrzésen igazolni kell az összes előírt korábbi vizsgálat megtörténtét, az eredmények elfogadását, hogy csak a megfelelő minőségű tennék kerüljön kiszállításra; — a vizsgálati feljegyzéseknek hitel érdemlően tartalmazni kell a vizsgálatok megtörténtét, a felelős vizsgáló hely által történő elfogadást.

8. elem (ISO 9001 4.8 pontja): A termék azonosítása és nyomon követhetősége Követelmények összefoglalása: a termék azonosíthatóságának megteremtése az átvételtől a kibocsátásig (telepítésig). Az elcserelhetőség kiküszöbölése érdekében a következőket kell tenni: — megfelelő eljárások kidolgozása és alkalmazása minden folyamatban, munkafázisban; — a lennék egyértelmű hozzárendelése a folyamatokhoz, műszaki dokumentumokhoz és gyártási tételekhez az átvétel, a gyártás, a s/állítás, a telepítés során; — a problémák utólagos tisztázása érdekében az azonosító jelölések rögzítése és megőrzése.

9. elem (ISO 9001 4.9 pontja): Folyamatszabályozás Követelmények összefoglalása: a gyártás, telepítés és szerviz (karbantartás) során szabályozott, kézben tartott legyen minden folyamat. A fő feladatok az értékteremtő folyamatok (anyagi és szellemi termékek, szolgáltatások előállítása), a körülmények, lel tételek szabályozásához: — folyamatszabályozó eljárások kidolgozása és bevezetése, alkalmazása; — gondoskodni kell a gyártás tervezéséről, írásos utasításokról (dokumentáció, munkaleírás stb.); — gyártásindítás csak a megfelelő folyamatparaméterek teljesülése esetén (gyártóeszközök, vizsgáló eszközök, személyzet, dokumentáció, munkakörülmények); — a folyamatok irányítása és felügyelete az előírt paraméterek alapján minden fázisban (vizsgálati tervek, szabványok, jogszabályok, minőségtervek, technológiai előírások betartása); — a termék előírt paramétereinek ellenőrzése, a megfelelő tennék elfogadása, a nem megfelelő termék visszautasítása; — a folyamat paraméterek regisztrálása, dokumentálása; — a berendezések folyamatképességének felülvizsgálata, igazolása és fenntartása karbantartással. 1996. 89. évfolyam 12. szám

11. elem (ISO 9003 4.11 pontja): Ellenőrző, mérő- és vizsgáló berendezések felügyelete Követelmények összefoglalása: a megfelelő mérések arra alkalmas mérőeszközökkel való elvégzésének biztosítása. A termék/szolgáltatás ellenőrző, ill. vizsgáló eszközeinek felügyeletét a következő szempontok szerint kell ellátnia a vállalatnak: — a vizsgáló eszközök felügyeletérc megfelelő eljárásokat kell kidolgozni; — minden fázisban gondoskodni kell a minőséget igazoló mérőeszközök nyilvántartásáról; — a mérőeszközök kalibrálását meghatározott időközönként el kell végezni, és biztosítani kell a nemzeti etalonhoz való igazolt kapcsolódást; — a minőségi paraméterek vizsgálatához a vizsgálati tervben kell rögzíteni a mérőeszközöket, ill. az irántuk támasztott követelményeket; — a mérőeszközök kalibrált állapotát fenn kell tartani, gondoskodni kell megfelelő használatáról és tárolásáról; — a hibás mérőeszközzel ellenőrzött terméket újra kell vizsgálni; — gondosodni kell a beszállítóktól, ill. külső szolgáltatóktól igénybe vett vizsgáló eszközök felügyeletéről is; — a kalibráló személynek megfelelő metrológiai képzettséggel kell rendelkeznie.

12. elem (ISO 9001 4.12 pontja): Ellenőrzött és vizsgált állapot Követelmények összefoglalása: a termék vizsgált állapotának jelölése a hibás termék továbbításának megakadályozására. A vállalatnak a következők szerint gondoskodnia kell arról, hogy csak az összes előírt vizsgálaton átesett terméket lehessen kiszállítani: 595

Szabványosítás — a megfelelő eljárások kidolgozása és bevezetése; — a megfelelő jelölő eszközök kiválasztása és alkalmazása (bélyegzés, címke, kísérőlap stb.); — a rendkívüli engedélyezés folyamatának és illetékességének meghatározása; — a vizsgált állapot (vizsgálat előtt, ill. után) megjelölése a gyártás, a szerelés, ill. szerviz (karbantartás) során.

13. elem (ISO 9001 4.13 pontja): A nem megfelelő termék kezelése Követelmények összefoglalása: a hibás termékek további felhasználásának/megmunkálásának, ill. feldolgozásának megakadályozása. A szabványkövetelmény teljesítéséhez a következő feladatokat kell megoldani: — a hibás termék kiszűrése, megjelölése, elkülönítése és jelentése; — a további kezelés, ill. felhasználási lehetőség eldöntésének szabályozása; — a vizsgák) személyzet felhatalmazása megfelelő döntési jogkörrel; — a javítás utáni újravizsgálás szabályozása a minőségi tervben; — a vevő megfelelő tájékoztatása a szerződéstől való eltérésről; — a visszahívás folyamatának megtervezése.

14. elem (ISO 9001 4.14 pontja): Helyesbítő és megelőző intézkedés Követelmények összefoglalása: a hibák okainak megszüntetése, és a hiba ismétlődésének kiküszöbölése. A helyesbítő és megelőző tevékenység a következőket tartalmazza: — a hibák okainak és a hiba előfordulási kockázatának vizsgálata a gyártás, az engedélyezési eljárások, a minőségügyi dokumentálás, a vevőszolgálati jelentések és a vevői reklamációk elemzésével; — a minőségügyi feljegyzések értékelése; — a javító intézkedések meghatározása és hatékonyságuk elemzése; — az eljárások módosítása az értékelésből levezetve.

15. elem (ISO 9001 4.15 pontja): Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés és kiszállítás Követelmények összefoglalása: a termék minőségének megőrzése és károsodásának megelőzése az átadásig. A vállalatnak a gyártás előtt, a gyártás közben és a termék elkészülte után is gondoskodni kell a minőség megóvásáról megfelelő anyagok, eszközök, eljárások segítségével: — a beszerzett, a félkész- és késztermék minőségmegőrzésének megtervezése és irányítása megfelelő eljárásokkal; — speciális módszerek alkalmazása a termek védelmére és konzerválására; — alkalmas és azonosítható tároló terület kijelölése; — megfelelő azonosító, jelölő eszközök alkalmazása;

596

— a raktári betárolás, ill. kivét jogkörének (jogosultság/felelősség) rögzítése; — az állapotmegőrzés, csomagolás, mozgatás, kiszállítás szakszerű végzése és felügyelete.

16. elem (ISO 9001 4.16 pontja): Minőségügyi feljegyzések Követelmények összefoglalása: az előírt minőség és a minőségbiztosítási rendszer működésének igazolása. A minőségbiztosítási rendszer folyamatos javítása érdekében a minőséggel összefüggő minden dokumentumot (fontosabb dokumentumok: a vezetőség értékelése a minőségbiztosítási rendszerről, szerződésvizsgálati dokumentumok, fejlesztés és tervezés dokumentumai, jóváhagyott beszállítók, nyomonkövethetoség jelölése, visszahívások, minden vizsgálati dokumentum, kalibrálási dokumentumok, termékellenőrző és jóváhagyó személyek, rendkívüli jóváhagyások, belső minőségi auditok feljegyzései, oktatási és képzési dokumentumok) megfelelően kell kezelni a következő szempontok alapulvételével: — eljárások kialakítása és alkalmazása a minőségügyi feljegyzések használható minőségben való megőrzésére, visszakereshetőségük lehetővé tételére az előírt ideig, ill. a megőrzési idő lejárta után a gondos megsemmisítésére; — a minőségügyi feljegyzések teljes körű nyilvántatása és azonosítása; — a beszállítók minőségügyi feljegyzéseinek bevonása az előző tevékenységek körébe; — a minőségügyi feljegyzések hozzáférhetőségének tehetővé tétele; — a feljegyzések egyértelmű hozzárendelése a folyamatokhoz, szervezeti egységekhez és megrendelésekhez.

17. elem (ISO 9001 4.17 pontja): Belső minőségügyi felülvizsgálatok Követelmények összefoglalása: a minőségbiztosítási rendszer tervszerű, folyamatos felügyelete és javítása. Megfelelően kiképzett és a vizsgált területtől független személyekből alakított ellenőrző testületnek előre meghatározott időközönként, ill. külön elrendelt esetekben meg kell vizsgálni a vállalat egységeit, az egyes minőségbiztosítási elemek működésének hatékonyságát a következő szempontok szerint: — a belső auditok elvégzése az előírt eljárások szerint; — az audit eredményének rögzítése és a megállapítások eljuttatása a felső vezetéshez; — az audit eredményének értékelése, megfelelő javító, hibamegelőző intézkedések kidolgozása, végrehajtása; — a javító, hibamegelőző intézkedések hatékonyságának vizsgálata; — az összes minőségbiztosítási elem periodikus vizsgálata.

18. elem (ISO 9001 4.18 pontja): Képzés Követelmények összefoglalása: gondoskodni kell minden funkcióban megfelelő képzettségű dolgozó alkalmazásáról, ill. a képzettségi szint fenntartásáról, valamint a rendszeres továbbképzésről. Ennek főbb szempontjai a következők:

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás — a képzési igény meghatározására, és az igények kielégítésére eljárás kidolgozása, bevezetése; — a minőségi vizsgálatok terén a képesség és a képzettség folyamatos javítása; — a különböző szakterületekhez igazodó képzési követelmények meghatározása; — a minőségjavító technikák, vezetési és motivációs eszközök bevonása; — a bevezetett intézkedések hatékonyságának elemzése, értékelése; — az intézkedések és eredmények dokumentálása.

19. elem (ISO 9001 4.19): Vevőszolgálat Követelmények összefoglalása: a megrendelők, vevők igényeinek kielégítése a vevőszolgálatra, szervizre vonatkozóan. Amennyiben a vállalat tevékenységének jellege olyan, hogy értelmezhető a vevőszolgálat, a termék pótalkatrészekkel stb. történő hosszabb távú ellátása, és ezt a vevőkkel kötött szerződés vagy magasabb szintű jogszabály megköveteli, gondoskodni kell a vállalat termékének figyelemmel kísérésérői annak élettartama során, sőt megsemmisítése esetén is. A főbb feladatok: — megfelelő eljárások kidolgozása, alkalmazása; — a szolgáltatás nyújtására vonatkozó intézkedések végrehajtásának télügyelete; — a rendszeres értékelés, jelentés készítése az elvégzett tevékenységről — a vevő és a szolgáltató között megfelelő kommunikációs csatorna fenntartása; — alkalmas személyzet megbízása a vevőszolgálati, szerviz tevékenységgel; — a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátása a feladatok elvégzéséhez; — a biztonsági és egyéb előírások, szabványok betartása; — a felelősségek és hatáskörök egyértelmű meghatározása.

20. elem (ISO 9001 4.20 pontja): Statisztikai módszerek Követelmények összefoglalása: szabályozott, ellenőrzött folyamatok megvalósítása és az irányított állapot fenntartása statisztikai módszerekkel nyert információk segítségével. A vállalatnak olyan területein, ahol statisztikailag megragadható sokaságú adatból hasznosítható, megfelelő információ generálható, és ez a vevőkkel kötött megállapodásban igényként felmerül, alkalmazni kell a statisztikai módszereket. A fontosabb feladatok: — meg kell határozni a statisztika alkalmazásának szükségességét, majd az alkalmazandó módszereket; — az alkalmazás szükségességét minden tevékenységi területen meg kell vizsgálni; — megfelelő eljárásokat kell kidolgozni és használni; — a módszerek alkalmazásának szükséges feltételeit meg kell teremteni; — a statisztikai módszer alkalmazásával nyert eredményeket a folyamatok szabályozásában hasznosítani kell; — a módszerek alkalmazása során a szabványelőírásokat be kell tartani. 1996. 89. évfolyam 12. szám

Összefoglalás: A szabvány elemeinek az egyes iparágakban, ill. egy-egy adott vállalatnál való alkalmazása nem könnyű feladat. Az általánosan megfogalmazott előírásokat „le kell fordítani" az adott cég sajátos tevékenységére, körülményeire, amelyek ráadásul változhatnak is mind a rendszer kiépítése, mind annak működése közben. Ha a vállalatot a kibernetikai értelemben vett tanuló rendszernek fogjuk fel, akkor az ISO 9000 szabványok egyik vitathatatlan haszna, hogy a felhasználó kezébe adja azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a rendszer önerőből történőjavulását. Egyszerűbben fogalmazva ez a következőt jelenti: ha a működés során hiba keletkezik (eltérés az előírt folyamattól), a szabályozó rendszer szerint nemcsak a hiba kijavítását kell elvégezni, hanem — feltéve, hogy elvégzik feladatukat az érintettek — kötelezettség van arra is, hogy a hiba okát ki kell deríteni, a hiba ismétlődésének lehetőségét meg kell akadályozni. Tehát a rendszer működése közben folyamatosan javítja önmagát (tanul). E cikk keretében áttekintést kívántunk adni az ISO 9001 szabvány követelményeiről. Egy-egy adott vállalat esetében az egyes rendszerelemek igen eltérő súlyúak lehetnek, itt pedig minden elemet egyforma súllyal igyekeztünk bemutatni. A vállalati sajátosságokat mindig csak az adott céget jól ismerő, megfelelő hatáskörrel rendelkező munkatársak tudják igazán érvényre juttatni a rendszer felépítése során. A Magyar Szabványügyi Testület a közelmúltban tette közzé a következő ISO szabványok bevezetését: MSZEN ISO 8402:1996 Minőségirányítás és minőségbiztosítás Szakszótár MSZEN ISO 9001:1996 Minőségügyi rendszerek. A tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje MSZEN ISO 9002:1996 Minőségügyi rendszerek. A gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje MSZEN ISO 9003:1996 Minőségügyi rendszerek. A végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosítási modellje. Invex-Computer '96 1996. október 22.—október 26. Cseh Köztársaság, Brno A brnói Invex-Computer elnevezésű informatikai technológia vásár viszonylag rövid, Ötéves múltjával egyike Európa legnagyobb presztízsű rendezvényeinek, s mindenképpen meghatározó Közép- és KeletEurópában. A világ összes jelentős cégének legújabb és legatraktívabb szenzációs újdonságait mutatja be. Szakmai és üzleti találkozókat rendez nemcsak az informatikai technológia, hanem az ehhez kapcsolódó szakterületeken is. Az eredetileg regionális jellegű rendezvény öt év alatt nemzetközi méretű vásárrá nőtte ki magát. A nagy hardvare- és szoft varé-cégek cseh kirendeltségei a belső cégértékelés alapján az abszolút legjobbak köze tartoznak, s üzleteik rövid idő alatt megsokszorozódtak. Például a Microsoft Corporation, a Dell Computer Corporation, az IBM és Digital Equipment. az Intergraph, az ESCOM és a Hewlett Packard társaságok. Az Invex-Computer vásár egyidőben és egy helyen kínál egyedülálló lehelőséget arra, hogy a szakemberek Közép- és Kelet-Európa helyzetéről az információs technológiák terén komplex áttekintést nyerjenek. 597

AEG középfeszültségű vákuummegszakítók alkalmazása I 1990-ben az AEG, VAV és Transelekrro által alapított AEG UNION Kft. alapítói levélben rögzítette, hogy a hazai felhasználókat jó minőségű készülékekkel és berendezésekkel látja el. A piac igényelte a több évtizede üzemelő berendezések legkritikusabb készülékeinek, az olajszegény megszakítóknak a cseréjét. Több felhasználó berendezéseiben még ma is az 50-es és a 60-as évek elején gyártott OMa, és a későbbiekben előállított EIB licenc szerinti ,,A" típusú megszakítókat alkalmazza (kb. 22 ezer darabot). Az AEG UNION Kft.-nél adott volt az a lehetőség, hogy az AEG kiváló minőségű vákuummegszakítóit építse be. Ezt a lehetőséget a sok tízezres darabszám üzemeltetési tapasztalatai egyértelműen alátámasztják.

Az /. ábrán NT 10-204 berendezésben alkalmazott AEG gyártmányú VAA 6312/17-2 típusú megszakítós kocsiszerkezetet láthatunk. A vizsgálatok (típus- és darabvizsgálat) igazolták, hogy a berendezés megfelel a szabvány előírásainak. A 2. ábrán a VERTESZ gyártmányú szabadtéri SRTO berendezésben alkalmazott AEG VAA 4012/24-2 típusú vákuummegszakítóval szerelt változatát láthatjuk. E változat típusvizsgálata szintén igazolta az átalakítás megfelelőségét. További berendezések átalakítására vonatkozó információkat a későbbiek során fogjuk ismertetni.

/. ábra. NT 10-204 berendezés VAA 6312/17-2 típusú vákuummegszakítóval

2. ábra. VERTESZ gyártmányú SRTO berendezés VAA 4012/24-2 típusú vákuimimegszakítóvíil

Ezen tény figyelembevételével követelményként a következőket mérlegeltük: /. A berendezések műszaki színvonala javuljon. 2. Az alkalmazott minimum azonos vagy jobb paraméterű legyen, mint a régi. Ennek során felülvizsgáltuk a berendezések — melegedési, — villamos szilárdsági és — működtetési viszonyait. A csere során alkalmazott megszakítók paraméterei és a műszaki megoldás teljesiti a megfogalmazott követelményeket. 3. Feltételként rögzítettük, hogy a kocsi szerkezet mozgatási folyamata ne változzon, azaz a kocsimozgató szerkezet és a mozgatás mechanizmusa azonos maradjon az átalakítás előtti állapottal. 4. Az alkalmazott reteszelés működése biztosítsa a korábbival megegyező kezelést.

598

Kérjük keressék meg az AEG UNION Kft.-t igényeikkel, (A)

Eke htván

Anda Géza

AEG T&D AEG UNION Kft. AEG UNION Kft. Kossuth L. u. 60. H-6090 Kunszentmiklós Telefon: (36-76)351-755 Telefax: (36-76) 351-654 Telex: 26 385

Értékesítési Iroda Zalantai u. 2. H-1125 Budapest Telefon: (36-1)175-4774 (36-1) 175-4982 Telefax: (36-1)202-5842

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás

Az elektrotechnika területeit érintő, 1996, L—III. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította: Littvay Alajos (MSZT) Jelmagyarázat: MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelezte; MSZ IEC... IEC szabvány szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete; idt (az angol identical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom teljes azonosságának a jele; eqv (az angol equivaient szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom jelentéktelen műszaki eltérések melletti megegye zó'sc gének jele. Relék MSZ EN 60255-6:1996 Erősáramú relék. 6. rész: Mérőreiék és védelmi készülékek — Az MSZ IEC 255-6:1991 helyett — (idt EN 60255-6:1994, idt IEC 255-6:1988) Ez a szabvány az erősáramú relékkel és védelmi készülékekkel kapcsolatos általános követelményeket tartalmazza. Nem tárgya e szabványnak a telefontechnika, a távírólechnika, a vasúti jelzés és biztosítás, valamint az IEC 158, 292 és 337 szerinti készülékek. Azok a relék, amelyek más nemzetközi szabványosítási szervezetek követelményei alapján készültek (távközlés, vasút stb.), de az IEC hatáskörébe tartozó területen használatosak, szintén e szabvány hatáskörébe tartoznak, az említettek kivételével. A követelmények csak új állapotú relékre vonatkoznak. Különleges alkalmazások esetén (hajózás, repülés, robbanásveszélyes környezet, számítógépek stb.) többletkövetelmények lehetnek szükségesek. E szabvány a következőket tartalmazza: 1. fogalommcghatározások; 2. a bemeneti és befolyásoló mennyiségek névleges értékei; 3. a pontosságra, a termikus és mechanikus tűrőképességre vonatkozó követelmények; 4. vizsgálati jnódszerek; 5. műszaki adatok és jelölések. MSZ EN 60255-21-3:1996 Erősáramú relék. 21. rész: Rezgés-, lökés-, rázás- és föld rengés-állósági vizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Harmadik Kifejezet: Földrengés-állósági vizsgálatok (idt EN 60255-21-3:1995, idt IEC 255-21-3:1993) Ez a szabvány egy sorozat része, amelynek tagjai a kimeneti érintkezőkkel rendelkező vagy nem rendelkező, elektromechanikus vagy statikus mérőrelékre és védelmi készülékekre vonatkoző rezgés-, lökés-, rázás- és földrengés-állósági követelményeket tartalmazzák. A szabvány a földrengés-állósági vizsgálat két változatával foglalkozik: — egytengelyű, szinuszjellel pásztázó vizsgálat („A" módszer); 1996. 89. évfolyam 12. szám

— kéttengelyű, többfrekvenciás, véletlenszerű időfüggvénnyel végzett vizsgálat („B" módszer). (A szabvány előkészítése során megállapították, hogy azoknak az országoknak a száma, amelyekben az első vizsgálati módszert részesítik előnyben, nagyjából megegyezik azoknak az országoknak a számával, amelyekben inkább a második módszert használják. Emiatt mindkét módszert megtartották, és egyiket sem jelölték ki referenciamódszernek.) A szabvány követelményei csak új állapotú mérőrelékre és védelmi készülékekre vonatkoznak. A szabvány megadja: — az alkalmazott fogalmak meghatározásait; — a vizsgálati körülményeket; — a vizsgálatok szigorúsági osztályait; — a vizsgálati eljárást; — az elfogadhatóság feltételeit. Háztartási villamos készülékek MSZEN 60335-1:1996 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 1. rész: Általános előírások — Az MSZ 161:1981 és az MSZ 161:1981 1M(199O) helyett — (idt EN 60335-1:1988) E szabvány a háztartási és hasonló jellegű villamos hőkészülékekre és villamos motoros vagy mágneses hatású készülékekre érvényes. Az olyan készülékek, amelyek nem kifejezetten a szokásos háztartási használatra készültek, de amelyek veszélyeztethetik az embereket — például a szakképzetlen személyek által üzletekben, a könnyűiparban vagy a mezőgazdaságban használatos készülékek — c szabvány hatálya alá tartoznak. Példák az ilyen készülékekre a fodrászati készülékek, a forrasztópákák, az enyvmelegítők, a sterilizátorok, az infravörös-sugárzók, az ételforralók, a vízszivattyúk és a fűnyírók. E szabvány — eltekintve attól, hogy foglalkozik villamos játékokkal — nem veszi figyelembe azokat a különleges veszélyeket, amelyek óvodában vagy más olyan helyen állnak fenn. ahol kisgyerekek, idős vagy beteg emberek tartózkodnak felügyelet nélkül; ilyen esetben további előírásokara lehet szükség. Nem érvényes e szabvány — a kifejezetten ipari rendeltetésű készülékekre; — a különleges környezeti viszonyok között — például korrozív vagy robbanásveszélyes (poros, gőzös vagy gázos) környezetben használandó készülékekre; — a különálló motorokra; — a nagyfrekvenciás hevítőkészülékekre, a mikrohullámú sütők kivételével. E szabvány a biztonsággal foglalkozik, és figyelembe veszi a rádió- és tclevízió-zavarszűrés előírt fokozatának eléréséhez szükséges alkatrészeknek a biztonságra gyakorolt hatását. 599

Szabványosítás Kábelek és vezetékek MSZ 144-11:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 1. rész: Általános követelmények —Az MSZ 144-11:1995 helyett — (idt HD 22.1 S2: 1992 + All:1992, A12:1992, A13:1992, A14:1994, A15:1993, A16:1994,A17:1995, A18:1995, A19:1995, A20:1996) *MSZ 144-12-1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 2. rész: Vizsgálati módszerek (idt HD 22.2 S2:1992 + A5:1992, A6:1992, A7:1992, A8:1993, A9:1993,A10:1995,Al 1:1995) * MSZ 144-13:1996 Gumiszigetclésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 3. rész: Hőálló, szilikongumi szigetelésű vezetékek (idt HD 22.3 S3:1995) *MSZ 144-14:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 4. rész: Zsinórvezetékek és hajlékony vezetékek (idt HD 22.4 S3:1995) *MSZ 144-16:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 6. rész: ívhegesztő vezetékek (idt HD 22.6 S2:1995) *MSZ 144-17:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 7. rész: Növelt hőállóságú vezetékek belső huzalozásra, 310 C° vezetőhőmérsékletre (idt HD 22.7 S2:1995) *MSZ 144-18:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 8. rész: Polikloroprén vagy azzal egyenértékű szintetikus elasztomer köpenyű vezetékek dekorációs fény füzérekhez (idtHD 22.8 S2:1994) *MSZ 144-19:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 9. rész: Kevés füstöt és korrozív gázt kibocsátó, egyerű, köpeny nélküli vezetékek rögzített huzalozásra (idt HD 22.9 S2:1995) *MSZ 144-20:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 10. rész: EPR-szigetelésű és poliuretán köpenyű hajlékony vezetékek (idtHD 22.10 Sí: 1994) *MSZ 144-21-1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 11. rész: EVA-szigetelésű zsinórvezetékek és hajlékony vezetékek (idt HD 22.11 SI:I995) *MSZ 144-22:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 12. rész: Hőálló, EPR-szigetclcsű zsinórvezetékek és hajlékony vezetékek (idt HD 22.32 SÍ:1996) *MSZ 144-23:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 13. rész: Kevés füstöt és korrozív gázt kibocsátó, térhálósított polimerszigetelésű és köpenyű, egy- és többerű hajlékony vezetékek (idt HD 22.13 SÍ: 1996) *MSZ 144-24:1996 Gumiszigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 14. rész: Különösen hajlékony zsinórvezetékek (idt HD 22.14 S1:1995) *MSZ 1159:1996 Körszelvényű, gumiszigelelésű felvonóvezetékek normál használatra (idt HD 360 S2:1990 + Al: 1991) *MSZ 1164:1996 Lapos, PVC-köpenyű fel vonó vezetékek (idt HD 359 S2:1990) *MSZ 1165-1:1966 Ásványi anyag szigetelésű kábelek és vezetékek 750 V névleges feszültségig. 1. rész: Kábelek és vezetékek (idtHD 586.1 51:1994) Jőváhagyó-közlemcnyes bevezetés

600

*MSZ 1165-2:1996 Ásványi anyag szigetelésű kábelek és vezetékek 750 V névleges feszültségig. 2. rész: Végelzárók (idt HD 586.2 SÍ: 1994) MSZ 1166-11:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 1. rész: Általános követelmények — Az MSZ 1166-11:1994 helyett — (idt HD 21.1 S2:190 + A5:1990,A6: 1991, A7:1992, A8:1994, A9:1993, A12:1993, A13:1994, A14:1996, A15:1995, A16:1995) MSZ 1166-12:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 2. rész: Vizsgálati módszerek — Az MSZ 1166-12:1994 helyett — (idt HD 23.2 S2: 1990 + A2:1990, A3:1993, A41993, A6:1995, Al 1:1995, A13:1995) MSZ 1166-13:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 3. rész: Köpeny nélküli vezetékek rögzített huzalozásra — Az MSZ 1166-13:1994 helyeit — (idt HD 21.3 S3:1995) MSZ 1166-14:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 4. rész: Köpenyes vezetékek rögzített huzalozásra — Az MSZ 1166-14:1994 helyett — (idt

HD 21.4 82:1990)

MSZ 1166-15:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 5. rész: Hajlékony vezetékek (zsinórvezetékek) — Az MSZ 1166-15:3994 helyett — (idt HD 21.5S3:1994) MSZ 1166-17:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 7. rész: Egyerű, köpeny nélküli vezetékek belső huzalozásra, 90 °C vezeto-hŐmérsékIetre — Az MSZ 1166-17:1994 helyett — (idt HD 21.7 S2:I996) MSZ 1166-18:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 8. rész: Egyerű, köpeny nélküli vezetékek dekorációs fényfüzérekhez — Az MSZ 1166-18:1994 helyett (idtHD 21.8 SÍ: 1990+ A2:1994) MSZ 1166-19:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 9. rész: Egyerű, köpeny nélküli vezetékek kis hőmérsékleten történő huzalozásra — Az MSZ 1166-19:1994 helyett — ( i d t H D 21.9 S2:1995) MSZ 1166-20:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 10. rész: Rugózó zsinórvezetékek — Az MSZ 1166-20:1994 helyett — (idt HD 21.10 Sl:1993) MSZ 1166-21:1996 PVC szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 11. rész: Vezetékek lámpatestekhez (idt HD 21.11 SÍ: 1995) MSZ 1166-22:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 12. rész: Hőálló, hajlékony vezetékek (zsinórvezetékek) (idt HD 21.12 S1:1994) MSZ 1166-23:1996 PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig. 13. rész: Két-vagy többerű, olajálló, PVC-köpenyű vezetékek (idt HD 21.13 S1:1995) Dokumentáció MSZ EN 61082-2:1996 Elektrotechnikai dokumentációk készítése, 2. rész: Funkcióra irányuló rajzok (idt EN 610822:1994) MSZ EN 61082-3:1996 Elektrotechnikai dokumentációk készítése. 3. rész: Kapcsolási rajzok, táblázatok és jegyzékek (idt EN 61082-3:1994)

ELEKTROTECHNIKA

1996. évi tartalom AIÚCS László, Braun Ferenc: Az ELIN adatátviteli rendszer üzemi kísérlete a DÉMÁSZ Rt. hálózatán A MEE I995. évi Közgyűlése A 43. MEE Vándorgyűlés Dr. Ásványi József: Az INSTABUS-ról röviden Az I995. évi díjazottak Babos Sándor. 120 kV-os és nagyobb feszültségű mérőtranszformátorok üzem közbeni állapot-ellenőrzése Baji GálJános: Minőségügyi rendszerek. Az ISO 9000 szabványcsalád Baji GálJános: A minőségbiztosítás rendszerek elemei az ISO 90001 szabvány szerint Baló Árpád, Bartos Edit, Kocsis Csaba, Major Péter, Varga Csaba: CIRED '95 Konferencia I. rész Baló Árpád, Bartos Edit, Kocsis Csaba, Major Péter, Varga Csaba: CIRED "95 Konferencia II. rész Dr. Bán Gábor: A Villamos és Elektronikus Mérnökök Intézete (IEEE) Dr. Bán Gábor: Az Európai Mérnökegyesületek Szövetsége (FEANI) Bankó Sándor, Elek László, KabaiIstván: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása Barfos Edir, Baló Árpád, Kocsis Csaba, Major Péter, Varga Csaba: CIRED "95 Konferencia I. rész Barfos Edit, Baló Árpád, Kocsis Csaba, Major Péter, Varga Csaba: CIRED '95 Konferencia II. rész Beckcr Péter, Dr. Koller László, Dr. Tevan György, Márkus István: Indukciós főzés Dr. Bencze János: Szabálytalan gondolatok a villamoshajtású autóról Dr. Bencze János: Új irányzatok az telj esítményelektroni kában a PEMC '96—Budapest konferencia tükrében Dr. Bcnkó Balázs: Az Európai Unió, Norvégia és Svájc villamosenergia-iparának jelene és jövője Dr. Benkó Balázs: Néhány gondolat az integrált forrástervezés, fogyasztói befolyásolás témához Dr. Bcnkó Imre, Dr. Kiss László, Dr. Tersztyánszky Tibor: A teherelosztók új feladaiai a szétbontott villamosenergiarendszerekben Bénult, D.: Elektrokémiai energiatárolók Bertók Tibor: A fogyasztói igények befolyásolása — integrált forrástervezés Böszörményi Béla, Debreczeni Gábor: Fejlődési tendenciák és energiatakarékosság a világításban Braun Ferenc, Alács László: Az ELIN adatátviteli rendszer üzemi kísérlete a DÉMÁSZ Rt. hálózatán Buday László, Dr. Kádár Péter, Dr. Mergl K. Attila, Kovács György: A toleráns védelmi kiértékelés Csernáti Bálint: Tarshall Tufflex Esztétikus műanyag kábelcsatorna-rendszer Dr. Dán András: A villamos energia minőségi követelmények hatása a kisfeszültségű rézvezeték kiválasztására Dr. Danyek Gyula: A felfűzött hálózati kapcsolóberendezések kiválasztásának "szempontjai I. rész Dr. Danyek Gyula: A felfűzött hálózati kapcsolóberendezések kiválasztásának szempontjai II. rész Debreczeni Gábor: A Tungsram Világítástechnikai Állomás és tevékenysége Debreczeni Gábor: CIE Publikáció a világításoktatásról Debreczeni Gábor, Böszörményi Béla: Fejlődési tendenciák és energiatakarékosság a világításban Dienes Géza: Emlékezés Jedlik Ányosra, a Magyar Tudományos Akadémián Dienes Géza: VDEW, MEE-MVM Rt. Szimpózium Elek László, Bankó Sándor, Kabai István: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása Eperjessy Mária: Goniometriás fényárammérő fejlesztése Dr. Fazekas András: Erőművi villamosenergia-termelési technológiák főbb fejlesztési iránya


443 29 587 385 35 383 197 593 281 393 343 371 517 281 393 99 191 565 483 139 273 301 135 120 443 491 91 545 225 323 337 23 120 177 329 517 285 219

Fehér György: Vezetett zavarások koordinációja a hálózatokon Gábor András: Nagyfeszültségű készülékek minőségellenőrzése és felhasználói felelősség az ELMÜ Rt. gyakorlatában Gaillard, G.: Az áramszolgáltatói marketing folyamatának vázlata a francia villamos művek gyakorlata alapján Dr. Gerse Károly, Dr. Tombor Antal: A magyar villamosenergia-rendszer új működési modellje és a Szállító (MVM Rt.) üzemviteli stratégiája Gönczi Péter, Szentiványi László, Szilágyi Ferenc: Ipari erőművek hálózati csatlakoztatása Gyurkó István: Burkolt 20 kV-os szabadvezeték hazai alkalmazhatóságának műszaki-gazdasági feltételei Hankó János, Winkler Istvünné: Robbanásbiztos villamos gyártmányok vizsgálata és tanúsítása Európai Unió direktívái alapján Heinemann. W.-R.: A szövetségek szerepe a német villamosenergia-gazdaságban Horváth Ede: Vasútvilágitások Hollandiában Horváth J. Ferenc: A legkisebb költség elve érvényesítésének 71 kérdésköre a villamosenergia-ipari vertikumban Horváth J. Ferenc: A villamosenergia- és a gázipar társaságok új együttműködési modellje és szabályozása Hónig Ernő. Mihály Gábor: MVRBA — Középfeszültségű megszakítók cseréje Magyarországon Dr. Hubig Klaus: Árképzés és költségek Dr. Jeszenszky Sándor: Centenáriumi röntgenkiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban Józsa Lajos, Matijevics István: Kiemelt egyedi fogyasztót tápláió hurkolt hálózatkörnyezet megbízhatóságának vizsgálata — I. rész Józsa Lajos, Matijevics István: Kiemelt egyedi fogyasztót tápláló hurkolt hálózatkörnyezet megbízhatóságának vizsgálata — II. rész Kabai István, Bankó Sándor. Elek István: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása Kádár Aba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1995. évi 3. ülése Dr. Kádár Péter, Buday László, Dr. Mergl K. Attila, Kovács György: A toleráns védelmi kiértékelés Kerényi A. Ödön: A rendszerszemlélet jelentősége a villamosenergia-tarifák képzésében Kerényi A. Ödön: Az Európai Unió villamosenergia-árai Dr. Kiss László: Transzformátorok kisebbfeszültségű oldali feszültségszabályozása I. rész Dr. Kiss László: Transzformátorok kisebb feszültségű oldali feszültségszabályozása II. rész Dr. Kiss László, Dr. Benkó Imre, Dr. Tersztyánszky Tibor: A teherelosztók új feladatai a szétbontott villamosenergiarendszerekben Kiss László, Selmcczi Gyula: Új, nehézüzemű danimotorsor fejlesztése Kocsis Csaba, Baló Árpád, Bartos Edit, Major Péter, Varga Csaba: CIRED '95 Konferencia I. rész Kocsis Csaba, Baló Árpád. Bartos Edit, Major Péter, Varga Csaba: CIRED '95 Konferencia II. rész Dr. Koller László, Márkus István, Vahl Richárd, Volaries István: Újfajta, impulzusüzemű, tirisztoros inverter hatásfokának mérése Dr. Koller László, Dr. Tevan György, Becker Péter, Márkus István: Indukciós főzés Kovács György, Dr. Kádár Péter, Buday László, Dr. Mergl K. Attila: A toleráns védelmi kiértékelés Kovács Miklós: Új típusú üzemviteli automatikák alkalmazása az ÉMÁSZ Rt. alállomásaiban Dr. Kövesdi Zoltán: Kapcsolóberendezések új technikája Kőszegi János, Somogyi Ish'án, Tóth Ferenc, Tóth Ince: Optikai kábelek alkalmazása és szerelése nagyfeszültségű villamos távvezetékeken Dr. Krórner István: Mit jelent számunkra a sikeres Hold-radar kísérlet?

157 161 166 61 5 573 349 409 71 '513 51 89 367 128 403 467 517 45 49! 110 411 267 507 273 575 281 393 2! I 99 491 497 549 247 155

601

Kundráth László, Tábori József: Korszerű eseményrögzítő rendszer a Dunamenti Erőműben Dr. Lantos Tibor: Időjárás-meteorológiai adalékok szabadtéri világítási berendezések létesítéséhez és üzemeltetéséhez Lazur. Lajos: Kelet-európai kihívás UttvayAlajos: Az elektrotechnika területeit érintő 1995. negyedik negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Uttvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1996.1.—III. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Dr. Madarász György: Nagyfeszültségű megszakítók fejlődési tendenciái Major Péter, Baló Árpád, Bartos Edit, Kocsis Csaba, Varga Csaba: CIRED '95 Konferencia I. része Major Péter, Baló Árpád, Bartos Edit, Kocsis Csaba, Varga Csaba: CIRED '95 Konferencia II. része Márkus István, Dr. Kollár László, Dr. Tcvan György, Becker Péter: Indukciós főzés Márkus István. Dr. Koller László, Valii Richárd, Volarics István: Újfajta, impulzusüzemű, tirisztoros inverter hatásfokának mérése Matijevics István, Józsa Lajos: Kiemelt egyedi fogyasztót tápláló hurkolt hálózatkörnyezet megbízhatóságának vizsgálata — I. rész Matijevics István, Józsa Lajos: Kiemelt egyedi fogyasztót tápláló hurkolt hálózatkörnyezet megbízhatóságának vizsgálata — II. rész Dr. Mergl K. Attila, Dr. Kádár Péter, Buday László, Kovács György: A toleráns védelmi kiértékelés Dr. Miliálkovics Tibor, Németh János: Zárlati áramok csökkentésének lehetősége soros fojtótekercsek alkalmazásával nz ELMU Rt. 120 kV-os főelosztóhálózatán II. rész Mihály Gábor, Hónig Ernő: MVRBA — Középfeszültségű megszakítók cseréje Magyarországon Molnár Károly: DC-DC átalakítókapcsolások vezérlésének megvalósítása nagy integráltságul digitális áramkörökkel Nádor László. Zelnik István: Termelői célú fogyasztók méréskialakításának szempontjai és technikai lehetőségei Németh János, Dr. Miliálkovics Tibor: Zárlati áramok csökkentésének lehetősége soros fojtótekercsek alkalmazásával az ELMU Rt. 120 kV-os főelosztóhálózatán II. rész Németh László: A hangfrekvenciás vezérlés helyzete a DÉDÁSZ Rt.-nél. Padár Sándor, Tatár Dénes: Elosztóhálózat! konfiguráció és kialakítás vizsgálata. A UNIPEDE Study Committee DISNET munkabizottság munkájának ismertetése Pothorni Ish'án: A fényforrások élettartamát meghatározó tényezők Rózsa Sándor: Szervezet- és tevékenységfejlesztés alternatív lehetőségei a villamosenergia-ipari társaságok körében Selmeczi Gyula, Kiss László: Új, nehézüzemű darumotorsor fejlesztése Dr Sibalszky Zoltán: Hőszivattyúk használata faanyag szántására Spanyolországban Somogyi Attila, Vizi László: Elosztóhálózati transzfonnátorok túlfeszültség-védelmének vizsgálata számítógépes szimulációval Somogyi István, Kőszegi János, Tóth Ferenc. Tóth Ince: Optikai kábelek alkalmazása és szerelése nagyfeszültségű villamos távvezetékeken Somorjai Lajos: Az EN szabványok bevezetése a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek területén Dr. Strassburg, W.: A német villamosenergia-ipar válaszai az időszerű kihívásokra Szabó Zoltán: A magyar elektrotechnikai szabványosítás múltja és jelene Dr. Szarka Tivadar, Dr. Szenúrmai László: Régi hagyományok — új eredmények: A 12. Nemzetközi Villamosgép-kongresszus (ICEM '96)

602

213 69 142 86 599 106 281 393 99 211 403 467 491

10 89 381 389

10 14 278 473 417 575 47 439 247 553 363 169 563

Dr. Szentirmai László, Dr. Szarka Tivadar: Régi hagyományok — új eredmények: A 12. Nemzetközi Villamosgép-kongresszus (ICEM '96) 563 Szentiványi László, Gönczi Péter, Szilágyi Ferenc: Ipari erőművek hálózati csatlakoztatása 5 Szilágyi Ferenc, Gönczi Péter, Szentiványi László: Ipari erőművek hálózati csatlakoztatása 5 Szörényi Gábor, Zakar István: A villamosenergia-ellátó rendszer (VER) társaságainak gazdasági helyzete az engedélyek adatszolgáltatásai alapján 569 Tábori József, Kundráth László: Korszerű eseményrögzítÖ rendszer a Dunamenti Erőműben 213 Dr. Takács György: Nagynyomású nátriumlámpák alkalmazása a közvilágításban Magyarországon 233 Dr. Takács György, Talán Gábor: Kábelfektetés mikroalagúttechnológiával, burkolatbontás nélkül 19 Talán Gábor. Dr. Takács György: Kábelfektetés mikroalagúttechnológiával, burkolatbontás nélkül 19 Túri Gábor: Az alaphálózati és főelosztó-hálózati stratégiák vizsgálata 415 Tatár Dénes, Padár Sándor: Elosztóhálózati konfiguráció és kialakítás vizsgálata. A UNIPEDE Study Committee DISNET munkabizottság munkájának ismertetése 278 Dr. Tersztyánszky Tibor: Újévi gondolatok 3 Dr. Tersztyánszky Tibor, Dr. Benkó Imre, Dr. Kiss László: A teherelosztók új feladatai a szétbontott villamosenergiarendszerekben 273 Dr. Tcvan György, Dr. Koller László, Becker Péter, Márkus István: Indukciós iozés 99 Tímár Péter: Hővisszaverö rétegek alkalmazása halogén ceruzalámpákban 431 Dr. Tischner Tibor, Dr. Veisz Ottó: A fény spektrális összetételének hatása a gabonafélék fagyai lóságára I <S 1 Dr. Tombor Antal, Dr. Gerse Károly: A magyar villamosenergiarendszer új működési modellje és a Szállító (MVM Rt.) üzemviteli stratégiája 61 Dr. Tóth Ferenc: Egy ajánlat a hurokáramok és csomóponti feszültségek hálózatszámitási módszereinek alkalmazásához 459 Tóth Ferenc, Kőszegi János, Somogyi István, Tóth Ince: Optikai kábelek alkalmazása és szerelése nagyfeszültségű villamos távvezetékeken 247 Tóth Ince, Kőszegi János, Somogyi Ish'án, Tóth Ferenc: Optikai kábelek alkalmazása és szerelése nagyfeszültségű villamos távvezetékeken 247 Török Tamás: A BVSC Szőnyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya I. rész 523 Török Tamás: A BVSC Szőnyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya II. rész 579 Valii Richárd, Dr. Koller László, Volarics István: Újfajta, impulzusüzemű, tirisztoros inverter hatásfokának mérése 211 Varga Csaba, Baló Árpád, Bartos Edit, Kocsis Csaba, Major Péter: CIRED "95 Konferencia I. rész 281 Varga Csaba, Baló Árpád, Bartos Edit, Kocsis Csaba, Major Péter CIRED '95 Konferencia II. rész 393 Dr. Veisz Ottó, Dr Tischner Tibor: A fény spektrális összetételének hatása a gabonafélék fagyállóságára 181 Vízi László, Somogyi Attila: Elosztóhálózati transzformátorok túlfeszültség-védelmének vizsgálata számitógépes szimulációval 439 Volarics István, Dr. Koller László, Márkus István, Vahl Richárd: Újfajta, impulzusüzemű, tirisztoros inverter hatásfokának mérése 211 Winkler lstvánné, Hunkó János: Robbanásbiztos villamos gyártmányok vizsgálata és tanúsítása az Európai Unió direktívái alapján 349 Zakar István: A magyar villamosenergia-árszabályozás rendszere 78 Zukur István: A magyar villamosenergia-rendszer 1996. március l-jétől hatályos díjtételei 251 Zakar István, Szörényi Gábor: A villamosenergia-ellátó rendszer (VER) társaságainak gazdasági helyzete az engedélyek adatszolgáltatásai alapján 569 Zelnik István, Nádor László: Termelői célú fogyasztók méréskialakításának szempontjai és technikai lehetőségei 389

ELEKTROTECHNIKA

Villamos és elektronikai berendezések nedves tisztítása Relectronic eljárással

RELECTRONIC HUNGÁRIA Kft.

• Kármérséklés • Ipari szerviz A RELECTRONIC GmbH.-t a vagyonbiztosításban érdekelt cégek alapították, 1979-ben, Németországban. A tevékenység kezdetben alapvetően rendkívüli (lűz, víz, egyéb környezeti hálásokat) elszenvedett elektronikai berendezések helyreállítására irányult. A RELECTRONIC cég ezen a területen úttörő szerepet töltött be. A több, mint másfél évtizedes gyakorlati munka során orvosi készülékektől kezdve, erőmíívi berendezésig rendkívül sokféle feladatot teljesített a jelenleg IS országban tevékenykedő cég. A káresemények során a berendezések felületén, alkatrészein olyan szenynyező lerakódások jönnek iétre, amelyek a villamos és mechanikai tulajdonságokat rontják és korróziós folyamatokai indítanak el. A RELECTRONIC nedves tisztítási eljárásával ezen szennyeződések maradéktalanul eltávolithatők, és a berendezések működőképessége helyreállítható. A különböző károk esetében a lerakódások eltérőek: Tüzesetek: korom, égésgáz- és klorid kiválások, oltópor lerakódás; Vízkárok: az oltóvízből, valamint vízbetörésből származó iszaplerakódások; • Környezeti hálásak: a levegőből kiváló por, olaj és agresszív gázlecsapódás. • •

A szennyeződés fajtájához és a berendezés jellegéhez igazodó, kombináltan alkalmazott száraz, nedves és szelektív nedves eljárás segítségével a villamos és gépi berendezések működőképessége helyreállítható, üzembiztonsága növelhető. A RELECTRONIC tisztító eljárás tervszerű megelőző karbantartás keretében is előnyösen alkalmazható. A korróziót előidéző és kúszó áramot növelő lerakódások eltávolításával, az érintkezők felüleleinek tisztításával a meghibásodások száma csökkenthető, és javul az üzembiztonság. A liszlítás költségigényét a/ üzemkiesések csökkenő költsége bőven fedezheti, (x) A léniával kapcsolatban további felvilágosítás ad Rácz György és Cseh László. R E L E C T R O N I C H U N G Á R I A Kft. 1143 Budapest, Hungária körút 126-132. • Teiefon/Fax: 252-9158

f Villamosnergia-gazdálkodósi. % ( Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. A l 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 27. J \ Tel./fax: 313-8404. Tel.: 314-4404 /

FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE • GYÁRTÁSA • TELEPÍTÉSE

ELAROL-Q82

Fázisjavító automatika mikroprocesszofos, OCM rendszerű (cos

KONDEFENZOR

ült HE

TRADE KERESKEDELMI KFT.

1143 BUDAPEST. ZÁSZLÓS U, 7. TELEFON: 252-6269, 252-1999 FAX: 252-8170

ELCO Mintabolt XIV., Zászlós u. 7. Telefon: 252-1999

S 171 kismegszakító-

VÁSÁR B 10-13-16 A 2 9 9 , - Ft-tÓI megvásárolható.

Védelmi automatikák háromszög- vagy csillagkapcsolt középfeszültségű kondenzátortelepekhez

( Fázisjavítás = energiatakarékosság + költségmegtakarítás j

19%. 89. évfolyam 12. szám

VNO és az új NOR késes biztosító aljzatokkal is kapható. 6Ü3

PCE

IPARt KIVITELŰ DUGASZOLHATÓ CSATLAKOZÓK .16-.125 A-ig

Garantált minőség

MEEI engedéllyel

Legkedvezőbb hazai árszínvonalon! Képviselet és forgalmazás:

Mile

IPARf-ELEKTRO NAGYKERESKEDÉS

1182 Budapest, Sállal u. 42 Teí./Fax: 290-0304

- ISO 9002 szerint minősítve 1104 Budapest, Mádi út 52. Telefon/fax: 261-5535

A HAGYOMÁNYOS, MEGSZŰNŐBEN LEVŐ DIL... SOROZAT HELYETT ÚJ, DIL-K... TÍPUSÚ, MODULRENDSZERŰ MÁGNESKAPCSOLÓINKAT AJÁNLJUK FIGYELMÉBE:

Túlfeszültsegvedö illetve zavarszűré

R M - K csatoló

NP-K kis jelszint kapcsold

YZ-K YM időzítő

i'.'J

DIL-K... S 1 1 uagy S 2 0 oldalsó segédérintkező

rnágneskapcsoló

DIL-... =

Z M - K idúzltö

kompakt DIL-K = az első hazai Teljesítményhatárt bővítettük most már a kapcsolható motorteljesítmény AC-3 kategóriában 400 V mellett: 4...18,5kW ISO 9001 szerint auditált minőségbiztosítási rendszer Kérje ingyenes termékismertetőnket! GANZ KAPCSOLÓ- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁRTÓ KFT. Budapest X., Kőbányai út 41/c Telefon: (36-1) 261-1115

604

H-1475 Pf.:87. Telefax: (36-1) 261-7670

PZ-a vagy PZ-r pneumatikus időzítő

IWV-B elektrcmechamkus öntatló retesz

H i - vagy L i homlokaldali segédérintkező

ELEKTROTECHNIKA

Hírek

A 100. BNV Nagydíjas termékei Az iparágunk számára fontos, három nagydíjas terméket és azok gyárlóit ismertetjük a következőkben. 1. A KONTAVILL E14, E37 foglalatcsalád A KONTAVILL 1992-ben 607 millió Ft saját tőkével, 1 milliárd Ft árbevétellel ment át a Legrand vállalatcsoportba. A Legrand a világ egyik vezető villamosszerclcsi anyag gyártó cége, öt földrészen több mint 40 gyártó és forgalmazó vállalattal. Évi forgalma mintegy 2,5 milliárd dollár, és több mint 19.000 fő alkalmazottal dolgozik. A KONTAVILL az elmúlt, közel 4 évben figyelemre méltó fejlődésen ment át. A lő hangsúly a műszaki állapotok korszerűsítésén és a termelékenység javításán volt. 1996 végére a beruházások összege meghaladja a 6(X) millió Ft-ot. Ennek keretében felújították a teljes termelő infrastruktúrát, epületekéi, energiahálózatokat. Mintegy 50 új gépet vontak be a termelésbe, megépült egy 1100 m -es raktár, az anyagmozgató-, szállítóeszközöktől a számítógepekig, további mintegy 60 jelentős értékű egyedi eszközt, berendezést vetlek alkalmazásba. 12—13 millió db terméket állítottak elő: izzólámpa-foglalatokat, lámpákat, kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat, vezetékes és vezelék nélküli elosztókat, ipari csatlakozó dugókat és dugaszol óaljazatokat. A KONTAVILL Rt. termékválasztékának egyik kiemelkedő tagja az új fejlesztésű hó'álló E14-es és E37-es menetű műanyag foglalatcsalád, amelynek számos kiváló tulajdonsága van: • nagyobb hőállóságú, azaz nagyobb hőterhelést bír, vagy hosszabb az élettartama; elősegíti a foglalatpalást bordázott felületének hűtését; • alapanyaga hőre lágyuló, üvegszál eró'sítésű, törthetetlen poliészter; • univerzális, mert nemcsak speciális termékekbe (lámpatestekbe), hanem bármilyen csőingára felszerelhető; • esztétikus kivitelű egyedi csomagolása megfelelő megjelenést és fizikai védelmet ad; • MEEI által megadott Szabványossági Minősítőirat és külföldre érvényes CB vizsgálati bizonyítványa is van, így az 1994-ben megszerzett ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer előírásainak megfelelve garantálja a folyamatosan kiváló minőséget. 2. FZ zártrendszerű elektromos forróvíztároló család HAJDÚ Hajdúsági Iparművek Részvénytársaság A közel 30 eves forróvíztároló gyártási múltú HAJDÚ Rt. az FZ típuscsaláddal az európai piac egyik legjobb paraméterű forróvíztároló konstrukcióját valósította meg. A 30, 50, 80. 120, 150 és 200 1-cs űrtarlalmú forróvíztárolók környezetbarát technológiával készülnek. Az alkalmazott, megnövelt vastagságú hőszigetelő hab jelentősen csökkenti a forró víztárol ók hőveszteségcl, a tartályban levő melegvíz lehűlése víz elvétele nélkül gyakorlatilag nem következik be. Ezáltal az FZ forróvíztárolók cxlra energiatakarékosak, az új készülékek árkülönbözete már 3 év alatt megtérülhet. Az új konstrukciónak és az aktív anódnak köszönhetően ezek a fonóvíztárolók minden eddiginél hosszabb élcltartalmúak. Az anódkijclzős FZA típusoknál az anódi'ogyás kijelző lámpa piros színe hívja fel a figyelmet a karbantartás szükségességére. Az Európa-szerte újdonságnak 1996. 89. évfolyam 12. szám

számító, a HAJDÚ Rt. által szabadalmaztatott anódállapot kijelző alkalmazásával a vásárlók mentesülnek az anódállapot két évenkénti felülvizsgálata, ill. annak költségei alól, ugyanakkor biztos, hogy agresszív víz használata esetén sem hibásodik meg a forró víztároló zománcbevonalú tartály. Az új elektromos forró víz tároló család tovább bővül az alternatív energiákat is hasznosító ún. indirekt fűtésű csőkígyós családtagokkal, ami a gáz- és napenergia hasznosítás gazdaságos cs alternatív lehetőségét biztosítja a használati melegvíz ellátásban. Az új készülékek formai megjelenése Zalavári Józsefén Fodor Lóránt — az Iparművészeti Főiskola tanárai —munkáját dicséri. A forróvíztárolókon kívül a HAJDÚ Rt. természetesen bemutatta a 100. BNV-n a már hagyományosnak számító keverőtárcsás és automata mosógépeit, centrifugáit, mosogatógépeit is. A foiróvíztároló család fejlesztési eredményei: • Új típusú hőszigetelés, amely freonmentes és így környezetbarát. Ennek eredményeként igen kiváló, minimális a készenléti energia felhasználás. • A tűzzománc bevonatú belső tartály korrózió elleni védelmét tovább fokozza az aktív anódos védelem, amelyhez egy szolgálati szabadalommal védeti, az anód állapotát figyelő, és kritikus helyzetét jelző kijelző csatlakoztatható. • formatervezett külső megjelenés, szervizbarát szerelvénytér, előfestett külső burkolat. • kiváló garanciális fellélelek. A magas színvonalú hazai terméknek meg vannak a szükséges minősítései. 3. PHD 3-16 kilökőkaros csatlakozó aljzat PRODAX Tömegcikkgyártó Kft. Korábban a süllyesztett dugaszolóaljzatok kizárólag ún, kormös rögzítéssel kapcsolódnak a falba épített dobozokhoz. Ezek a kötések azonban nem bírták ki a 70-es években megnövelt kihúzó erőt, jobb esetben csak meglazultak, gyakran azonban nem bírták ki a húzó erőt. Jobb esetben csak meglazultak, gyakran azonban kijöttek (kiszakadtak) a dobozból. Aszabaddá vált áramvezető kapcsok permanens baleset veszélyt jelentenek, a bizonytalan aljzat és dugó (villa) kapcsolat pedig az üzembiztonságra hat ki. A Phd-16 típusjelű kilökőkaros csatlakozó aljzat megoldási kínál az előzőekben leírt hibák és veszélyek elkerülésére. A .szabadalmat kapott szellemes egyszerű kilökő mechanizmus tartósan üzembiztosnak minősíthető. R.B. Az MVM Rt. 1995—96-os tanévben immár negyedik alkalommal hirdetett Országos Energetikai pályázatot általános iskolák felsőtagozatosai, ill. középiskolások számára Energia '96 Energia a térben címen. A pályázatra több mint ezer működő makett, kisplasztika, szobor, fotó és fotómontázs érkezett. Elsőként az áramszolgáltatók értékelték és díjazták a műveket. Az országos döntőbe jutott pályaművek alkotói közül 31-et díjazott az MVM Rt. A díjakat Lengyel Gyula, az MVM Rl. vezérigazgatója adta át az ünnepélyes eredményhirdetésen, 1996. november l-jén. R.B. 605

TANÚSÍTVÁNY alpha elektronikus háromfázisú mérő

ABS

LCR 500 HFKV hangfrekvenciás vevő

OTIS

Az ABB Energir Kft. 1990 óta van jelen Magyarországon. Azóta számos beruházás, projekt és a megrendelések sora fémjelzi sikeres tevékenységünket. Budapesti gyártóüzemünk és tervezőirodánk kezdettől fogva szigorú minőségpolitikai elvek alkalmazását tűzte célul. Ennek legfontosabb ismérve számunkra a partnereink, megrendelőink megelégedettsége. Minőségpolitikánk, összes tevékenységünk elválaszthatatlan részét: a piackutatástól a rendelés teljesítéséig, a termeléstől a vevőszolgálatig. Mint az ABB vállalatok zöme, mi is kezdettől törekedtünk az ISO 9000 szabványnak következetesen megfelelni. Ennek a folyamatnak eredményeként az ABB Energir Kft. 1996-tól ISO 9001 szerint tanúsított vállalat. A felkészítésben résztvevő vállalatoknak köszönjük észrevételeiket és támogatásukat. A TÜV Bayern tanúsítvány hazai és nemzetközi elismertsége jó alap a magyar munkatársak jó munkájának öregbítésére. A jövőben is igényeljük partnereink visszajelzéseit, hogy a teljesítéseink színvonalát tovább növelni tudjuk. Az ebből szerzett tapasztalatok segíteni

OTIS FELVONÓ Kft. 1033 Budapest, Huszti út 34. Tel.: 250-4945, 250-4950 Fax: 250-4946, 250-4947

A világ egyik legnagyobb tel vonógyártó, karbantartó és szervizelő vállalata, az OTIS Elevátor Company (USA) tapasztalatait és gyakorlatát felhasználva, vállalkozunk tetszés szerinti igényekhez alkalmazkodó felvonók és mozgólépcsők • tervezésére,* gyártására,* szerelésére, valamint karbantartására és szervizelésére; átalánydíjas, teljes körű karbantartás, • csökkentett körű karbantartás, • alapkarbantartás rendszerben; a megbízói igényekhez rugalmasan alkalmazkodva, valamennyi felvonó- és mozgólépcsó'típusra, gyártótól függetlenül.

Gyártmánycsalád: Kisfeszültségű, fázisjavító kondenzátorok Középfeszültségű, fázisjavító kondenzátorok Középfeszültségű, hangfrekvenciás körvezérlésre szolgáló kondenzátorok (HKV)

Sonnenschein

Teljesen karbantartásmentes, szilárd kristályos elektrolites Sonnenschein dryfit akkumulátorok: műszer- és berendezésakkumulátorok helyhezkötött ipari akkumulátorok • akkumulátortöltök, állványok • szünetmentes áramforrások • tápellátás tervezése, méretezése

ISO 9001 szerint minősített

Iskra Semic

Capacitors Industry- Kondenzátorgyár Slovenia - Szlovén köztársaság

Elektronikában használatos kondenzátorok: poliészter, polikarbonát, polipropilén, polisztirén • Rádiózavarok elhárítására kondenzátorok és szűrők • Autókban használatos kondenzátorok • Motorindító kondenzátorok • Kondenzátorok fénycsöves lámpatestekhez • Ipari elektronikában használatos kondenzátorok • Automatikus fázisjavító berendezések • Középfrekvenciás kondenzátorok • Fázisjavító berendezéseket szabályozó automatika • Szerszámok és kondenzátorok gyártására gépsorok

606

Sogö Kereskedelmi Kft. 1108 Budapest, Gyömrői út 140. Tel.: 264-9144, 265-1617/156 Fax:264-9167

Magyarországi képviselőnk:

ERŐSÁRAM Kft. Csongrádi sgt. 77/b. 6726 Szeged, vagy 6701 Pf. 373. Tel./fox: 62-493-106 Gyártó címe: 68333 SEMIC. SLOVENIA Telefon: (+386 68) 67-709, 67-310 Telefax: (+386 68) 67-110, 67-259

ELEKTROTECHNIKA

Konferencia

Megújuló energiaforrások racionális alkalmazása a mezőgazdaságban, különös tekintettel a környezetvédelemre Nemzetközi Konferencia Budapesten

A Konferenciát 1996. június 2—-8. közt rendezte Budapesten, a Technika házában a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a CIGR (Mezőgazdasági Műszakiak Nemzetközi Bizottsága) IV. Villamos és Energia Szekciója, a Honfoglalás 1100 éves és magyar agrár-felsőoktatás 200 éves jubileumi éve alkalmából. A Konferencián 20 országból 82-en vettek részt. 63 előadást küldtek be, amiből 38 szóban is elhangzott. Az előadásokat igen élénk vita követte. Az előadások angolnyelvű összefoglalóit a résztvevők 116 oldalas kötetben megkapták. Az előadásokat és a vitákat magyar, angol és német nyelven szimultán tolmácsolták. A Konferenciát Dr. Sibalszky Zoltán, a CIGR Villamos és Energia Szekció tiszteleti elnöke nyitotta meg, majd Dr. Magassy Dániel, a földművelésügyi miniszter képviselője tartott bevezető előadást. Ezután Dr. Egil Berge norvég professzor, a CIGR elnöke, és Dr. Thomas Jungbluth professzor (Németország), a CIGR IV. Szekció elnöke üdvözölték a Konferenciát. Utánuk Dr. Kocsis Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, a CIGR Magyar Bizottság elnöke, majd Lernyei Péter, a MEE ügyvezető igazgatója, és Dr. Jeszenszky Zoltán, a MAE Gépesítési Társaság elnöke köszöntötték a Konferencia résztvevőit. A Konferencia első témaköre: A biomassza felhasználása és a környezetvédelem volt. Ehhez 27 előadás érkezett be. Több előadás szólt a biomassza energetikai felhasználásról, ahol elsősorban a mezőgazdasági túltermelés levezetésérc a direkt energiacélra termesztett gabonafélék, faapríték, repce, burgonya, cukorrépa stb. részarányáról tárgyaltak. A szalma és a faapríték megfelelő kazánokban való eltüzelése, a biodízelüzem elterjedése, és a biogáztelepek jelentették a fő témaköröket. Az így termelt energia nagyobb egységárú, mint a hagyományos energia. Ha el lehetne érni, hogy a biomassza esetében ne alkalmazzák a fosszilis energiahordozókból termelt energiára rárakódó adókat, akkor máris versenyképes lehetne, és a környezeti ártalmakat is csökkentené. A második témakör 12 előadásban a napenergia felhasználási lehetőségeivel foglalkozott. A közvetlen hőtermelésre történő napenergia-felhasználás már ma is gazdaságos lehet. A villamos energia termelésére egyelőre a napelemek nagy ára miatt nem gazdaságos ott, ahol elég sűrű a vezetékes villamos-energia hálózat. Viszont a trópusi vidékek ritka hálózatú részein egyre szaporodó alkalmazásokról szóltak előadások. A harmadik téma 3 előadásban: a hőszivattyúk mezőgazdasági alkalmazása. Különösen érdekes volt a németországi talajhő-felhasználásrói szóló előadás. 1996. 89. évfolyam 12. szám

A negyedik téma 10 előadásban: megújuló energiaforrások a farmergazdaságban. Ezek a nap-, szél-, és biomassza-energia hagyományos energiaforrásokkal kombinált felhasználási lehetőségeinek tapasztalatait ismertették. Az ötödik témakör 6 előadás keretében: a szélenergia, vízi energia és a talajvíz felhasználásának környezeti összefüggései. A szélenergia alkalmazásának szoros határai vannak, és csak időponthoz nem kötött feladatok, pl. legelők vízellátása, vízátemelés, szénalevegó'ztetés céljára lehet gazdaságosan alkalmazni. Villamos energia termelésére csak ott jöhet egyáltalán szóba, ahol az évi közepes szélsebesség nagy. A talajvíz hőtartalmának hőszivatlyús felhasználása istállók fülesére terjedőben van. A hatodik témához, a megújuló energiaforrások kertészeti felhasználásához 5 előadás érkezeti be. Ezek növényházak vezérelt mikroklímája hőszivattyú segítségével való megoldásával foglalkoztak. A záróülésen Hermán Scheer úr, a strassbourgi Európa Tanács képviselője és környezeti bizottságának elnöke tartott előadást a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos új európai politikai kezdeményezésekről, igen élénk vitával kísérve, majd Dr. Sibalszky Zoltán zárszavával véget ért a Konferencia. A következő napon a résztvevők szakmai tanulmányutat tettek a kecskeméti BACSVIZ igen korszerű szennyvíztisztítóés biogáztclepére, továbbá Opusztaszerre, a Feszty-körkép és a szabadtéri múzeum megtekintésére, és a Mezőhegycsi Ménesbirtokra, ahol Európa legkorszerűbb automata öntözőberendezését tekintették meg. A Konferencia után kétnapos tanulmányút következett Nádudvarra, a gázüzemű terményszárító és a tehenészet megtekintésére, a Hortobágyra, Debrecenbe és Egerbe. A Konferencia ülésszakai alatt a kísérők részére is igen gazdag programot állítottunk össze, a résztvevők pedig a második nap estéjén a Népi Együttes műsorát láthatták a Budai Vigadóban. A Konferencia alatt tartotta a Technika Házában a CIGR IV. Szekció vezetőségi ülését, a CIGR elnöksége ezévi ülését, és a CIGR Kézikönyv Szerkesztő Bizottsága munkaülését. A Konferencia ülésszakai, az azokon belül és kívül folytatott tapasztalatcsere általános vélemény szerint jelentősen előmozdította az eredményes nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztését, és a magyar mezőgazdaság műszaki eredményeinek elismerését. Dr. Sibalszky Zoltán, a CIGR tiszteleli alelnöke, a MEE Tanácsának tagja, Bláthy és Elektrotechnika-díjas 607

flexelec - Fűtőkábelek, fűtőpaplanok - Önszabályozós kivitel - Tartozékok, méretezési táblázatok - Ex kivitelben is

ZUCCHINI - Ipari sínrendszer 20... 4000 A-ig - csúszóérintkezős kivitel mozgószerkezetek áramellátásához - IP 40155 védettség Képviselet:

Mile

Electraplan

padló alatti és mellvéd szerelési rendszer LICENC: D. E. G. Hamburg l PADLÓCSATORNÁK zárt és nyitható kivitelben, bármely burkolathoz i PADLÓCSATLAKOZÓK már 5 cm aljzatiól beépíthetők, 16 szerelvényig I MELLVÍ-DCSATORNÁK és hazai fejlesztésű kompiéit PARAPETBÜRKOl.ATI rendszerek Egyes tvnnékekböl hasai gyártással. egyetlt Igényeket is kielégítünk.

UJ TERMEKEINK: Útiest és egyéb burkolatba szerelhető, süllyeszthető elosztó Erősáramú és ;id ni átviteli rendszerszekrények; Pacli-panelek RACK-szekrények Sorolható kör, ovál, ellipszis, félellipszis és nyolcszögletű lámpatestes a Iád ... és számos újdonság, Keresse fel bemutatótermünket!

IPARI-ELEKTRO NAGYKERESKEDÉS

- ISO 9002 szerint minősítve 1104 Budapest X., Mádi út 52. Telefon/Fax: 261-5535

Píirapetburkolai 2x(24Ox60 mm) alumínium mellvédcsatomával

Gyártás, tanácsadás, forgalmazás

Electraplan KFT.

1134 Budapest, Lehel U. 23. Tel./fax: 129-8393, 270-3775 MAIL: d x i n IS/- ninii.thwiut hu

ISDN: ÍT0-WKK1

CERTIFICATE The TÚV-ZerftizieningsgetTieinschaft eV. hereby certfies thai CHAUVIM AHNOUX INDUSTRIE

Ajánlatunkból:

- Analóg/digitális multiméterek - Analóg/digitális lakatfogók - Földelési ellenállásmérök - Szigetelési ellenállásmérők - Érintésvédelmi műszerek - Felharmonikustartalom-analizátorok - Kapcsolótábla-műszerek - Feszültségkémlelők - Áramváltók - Hálózati analizátorok - Generátorok - Oszcilloszkópok - Frekvenciamérők - Mikroohmmérök - Kábelazonositók... ...és sok egyéb műszer áramszolgáltatók, erőművek, vállalatok, intézmények, vállalkozók számára.

RAPAS Kft. 1184 Budapest, Üllői út 315. Tel.: 294-2900, Fax: 294-5837 Képviseletek: GoldStar, CHAUVIN ARNOUX; BEHA

608

ELEKTROTECHNIKA

UDK4-RELG reléfoglalatsorozatkapocs, minden potenciálkivezetve

UDK4-ILA fénydlódás áramkijelző sorozatkapocs fogyasztók ellenőrzésére és vezetékszakadás felismerésére

Iker-sorozatkapcsok a Phoenix Contact-tól Az automatizálásban soha sincsen semmi véglegesre szerelve. Előfordul, hogy gyorsítani, kiegészíteni vagy optimalizálni kell a rendszert. A következmények különösképpen a huzalozásnál jelentkeznek. Ilyen esetekben fontos lehet, hogy a sorozatkapcsok több, mint két csatlakozási hellyel és több, mint egy áthidalóval rendelkezzenek. Be lehet ugyan helyezni egy csatlakozási helyre két vezetéket is, de ezt inkább ne tegyük.

UDK4-ULA feszültségkijelző sorozatkapocs vezetékezések szelektív ellenőrzésére

UDK4-DUR sorozatkapocs áramgenerátor-körbe, feszültségkülönbségleágazással, amelyről zavarjelzés mehet a folyamatirányító számitógép részére

A Phoenix Contact UDK típusú ikersorozatkapcsaival minden jövőbeli helyzetre felkészülhetünk. Az UDK sorozatkapcsok számos új lehetőséget kínálnak a hagyományos típusokhoz képest. Aki tehát ma iker-sorozatkapcsot épít(tet) be, holnap kevesebb gondja lesz. A Phoenix Contact ezen kívül hagyományos és különleges sorozatkapcsok teljes választékát kínálja, feliratokkal, kiegészítőkkel.

UDK 4-MTK-P/P késes bontható sorozatkapocs négy csatlakozási hellyel

Szaktanácsadással és értékesítéssel készséggel állunk rendelkezésére. Kérje magyar nyelvű katalógusunkat!

UDK 4 emeletes sorozatkapocs négy csatlakozási hellyel, két áthidalóval, négy feliratozási lehetőséggel

PHOENIX CONTACT Kft. H-1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Fax: 06 (1) 203-9978 Tel.: 06 (1) 203-998

Minden kedves Partnerünknek eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk.

CONTACT V

W

W

INNOVATiON IN INTERFACE

TUNGSRAM kompakt fénycső Minden más fényűzés

:

••• /talán: • • •:

Jövőre mennyivel és mikor emelik a villamosenergia árát. Mégsem kell számlájáért többet fizetnie, ha a Tungsram kompakt, fénycsöveit használja.

A Tungsram kompakt fénycsövek a hagyományos izzókhoz képest: • • •

-20%

azonos fényáram mellett 80%-kal kevesebbet fogyasztanak tízszer hosszabb élettartamúak a legváltozatosabb világítási feladatokra nyújtanak energiatakarékos és esztétikus megoldást

A Tungsram december 31-ig 20%-os kedvezménnyel árusítja kompakt fénycsöveit.

Most igazán jól jár: a let:1 i • bb áron vásárolhat világszínvonalú kompakt fénycsöveket, és íev villanyóráját is takarékra állíthatja. KAPHATÓAK AZ ALÁBBI Á R U H Á Z A K B A N : BAUMAX, CENTRUM. IKEA, KERAVILL METRÓ, MICHELFEIT, OBI, SIEMENS-I CENTER, SKÁLA, TITÁN ÉS A T U N G S R A M M Á R K A B O L T O K B A N : TUNGSRAM MÁRKABOLT (Budapest VII, Király u. 43-45.) • TUNGSRAM RAKTÁRÁRUHÁZ (Budapest IV.. Fóti út-Blaha L BUDAPEST - Bécsi lámpás (III. Bécsi út 67.) • Csövill No. I. Kft. (IV. Arany J. u. 2-6.) - Devill Kft. (XXL. Gyepsor u. I.) - Elektromert (VII., Dohány o. 81.) - Konverta Kft. (XIII.. Bete u. 21 -29.) - óbudai Ker. Feji. Kft. (III. ker Zay u. I -3.) - Salgó és Tsai Kft. (IV. Laborialvy R. u. 4. VIII. Üllői út 16/a) - Somkút. és Tsai Kft. (XII. Kékgolyó U. 30.) - Telesys Bt (IV. Fóti út 113.) • BALATON8OGLÁR - Csővill No.l Kft. (IV. Tabán u. 59.) * CSORNA - Ferrokontakt Kft. (Szent István tér 27.) • DEBRECEN Csavill No. I. Kft. (Szent Anna u. 66.) - Szathmári Kft. (Senyéi u 22.) • D O R O G - Femjkontakt Kft. (Esztergomi út I.) • DUNAÚJVÁROS - Papdi József (Szórád M. u. 6,) EGER-Szinkron P 9I Kft. (Petőfi S. u. 8.) * ESZTERGOM - Ferrokontakt Kft. (Irinyi út 4.) • GÖDÖLLŐ - G-l.ux Kft. (Kossuth L u. 3103.) • GYŰR - Ferrokontakt Kft. CTün- István út 9. Régi Veszprémi út 14-16.)- Salgó és Tsai Kft (Apáca u. 6) • HAJDÚBÖSZÖRMÉNY - Elektromert Kft (Balthazár u. 10) • HATVAN - Csővill No I. Kft (Tabán u. 3.) • JÁSZBERÉNY - Szórad és Szórád Kft. (Szabadság tér 6) • KAPOSVÁR - MBKE Kft. (Izzó u. 3.) • KECSKEMÉT - Polár Stúdió 2 Kft (Csongrádi út 56.) -Sza-CO Bt. (Mátyás király krt 74) • KISKUNHALAS- Papdi József (Széchényi út 108.) • KISBÉR - Ferrokontakt Kft. (Széchenyi út 23.) • MISKOLC - Szatn mán Kft. (Álmos u. 8.) - Travill Ker. Kft. (Semmelweis u. 12.) • NAGYKANIZSA - Csővill No. I. Kft. (Fő üt 8.) - NYÍREGYHÁZA - Villépszer Kft. (Szent István út 29.) • Ó Z D Szekomp Bt (Újváros tér 5.) • PAKS - Horanyi Ker. Kft. (Kereszt u. I.) • PÉCS - Bérces Kft. (Centrum Áruház, Jókai tér 9.) • SALGÓTARJÁN - RAER Bt. (Hátáf/i tlt 44) • SÁTORALJAÚJHELY - Szathmari Kft {Rákóczi út 15.) • SIÖFOK - Papdi József (Vak Bottyán u. 12/a) • SOPRON - Schönvill Bt. (Gyön rtt 22.) • SZEGED - Henry Ker. Kft (Jósika u. 14.) -Mobil Vili. Szaküzlet (Rigó u. 8.) • SZEKSZÁRD- Mikj 8t. (Mikes u. 24.) • SZÉKESFEHÉRVÁR- Mentavill (Murányi u. 19.) -Telesys Bt. (Királyfcúi lip. 20.) • SZOMBATHELY - Ferrokontakt Kft. (Mérieg út I.) - Schönvill Bt. {Thököly út 29.) • TATABÁNYA - Devill Kft. (Árpád u. I 7.) - VESZPRÉM - Telesys Kft. (Akácfa u. 26.) • ZALAEGERSZEG - Elektron Kft. (Bíró Márton u. 10/b.) További felvilágosítás: T U N G S R A M Fényforrás Értékesítés • Tel.: 169-3636, 169-6144, 169-2179

ELEKTROTECHNIKA A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kapja * Alapította Zipernowsky Károly

Recommend Documents