Összefoglalás Polgárai Zoltán: Hálózatvesztség-felügyelö rendszer létesítési problémái Az áramszolgáltatásban közei 30 éve küzdünk a hálózati veszteség növekedése ellen. A kettős könyveléshez alkalmazott főkönyv továbbfejlesztéseként elkészült a hálózatirányítás topológiai szimulátora: a„há!ózati főkönyv", E kis-és középfeszültségű szimulátorprogram több mint 30 évi kutató-fejlesztő munkával elkészült: megkezdődhet a hálózatvesztescg-fclügyclő rendszer alkalmazása. Molnár József: A villamosén ergía-áremelés és a termék kapcsolata A villamosenergia-áremelkcdése a termékek és szolgáltatások árába — különböző mértékben — épül be. Aszerző mintapéldákkal szemlélteti, hogy nem indokolt a villamosenergia-áremeléssel egyenes arányban emelni a termek- és szolgáltatásárakat.
Áruló Csaba: A Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei c. szabály/üt kiadása A MEE az IKM pályázatán elnyerte a VMBKc. Szabályzat elkészítésének jogát. Acikk leírja a Szabályzat elkészítésének, valamint bevezetésének előzményeit, továbbá ismerteti a Szabályzat fejezeteit.
Dr. Bencze János: A korszerű technológia legfontosabb elemei/cs/közei: a villamos hajtások. Mi várható a 21. s/á/adlian? A villamos hajtások alkalmazása iránti mennyiségi és minőségi igény a technika, a gyártástechnológia fejlődésével egyre növekedik. Ezzel egy időben a villamos hajtásokkal szemben támasztott minőségi követelmények is ugrásszerűen nőnek. Ezeknek az elvárásoknak a korszerű hajtások eleget tudnak, eleget fognak tenni, mert a rendelkezésre álló építőelemek rohamos fejlődés—az erősáramú felvezető-technika, a konvcrtcropológia, a mikroelektronika, a szabályozástechnika, az integráció, a tüküzáslechnológia stb. — ezt lehetővé teszi. Budai Béla, Földi Károly, Vajner Barnabás: Reklámfények az égbolton A szerzők bemutatják a repülőgépek reklámcélokra történő hazai felhasználását 1909-től napjainkig. Dr. Bencze János: Nukleáris energetika a 21. században (a cikksorozat szerkesztőségi hcvc/ílfijc) Az !EEE(aMEE amerikai lestvérszervezeténckSPKCTRTUMc. havi folyóirat 1997 novemberi számában — különböző szerzők tollából — érdekes cikksorozat jelent mcy. A globális szemléleti rendkívül intörmaliv sorozat minden cikke időszerű problémát dolgoz fel. E cikkeket kívánjuk e -— lapunkban indítod — sorozatban, kivunatolí formában Olvasóinkkal megismertetni. A tisztánlátás erdekében felkértünk hazai szerzőkéi, hogy az időszerű témáról „hazai szemüvegen ál nézve" is adjanak tájékoztatást. Ezeket megelőzi egy előszó és egy bevezető cikk, ugyanis a nukleáris energia bekéscélű felhasználásának fontossága miatt felkértük i)r. Teller Ede professzort, aszükmn legavatottabb száxíifyct, és Vajda GySrgy akadémikust, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóját, hogy írásaikkal tiszteljék meg olvasóinkat, lapunkat.
Dr. Ktmmdi Péter: Gondolatok a Tokió Egyetemen folyó mérnökképzésről — II. rész A cikk második része a Tokió Egyetemen tevékenykedő Hashimoto professzor néhány — az intcligens mechatronika területéhez tartozó — kutatási témáját mutatja be, majd ismerteti a Tokió Egyetemen a professzori előmenetel legfontosabb feltételét, nevezetesen a publikációs elvárást. Dr. Koller lantiéi, Szalma Péter: Egyszerűen gyártható Rogowski-tekercs Az elektronikus védelmek és mérőműszerek általános elterjedésével egyre fokozódó mertekben alkalmazzák a Rogowski-tekcrcsckct váltakozó áramok mérésére. Az egyenes tengelyű mcrőtckcrcsck gyárthatók a legegyszerűbben és — a menetkercsztmetszet, valamint a menetsűrűseg egyenletessége szempontjából — alcgpontosabbkivitelbcn. Acikk egy ilyen szabadalmaztatott mcrőtckcrcs vizsgálatával foglalkozik. A tekercs pontossága a bevezetett hibaparameterek értékeitől függ. Mérésekkel igazolt számítási eredmények alapján bizonyítja, hogy atckcrcscknck számosolyan optimális változata van, amely anagy pontosság melleit az egyszerű gyárlhalúság követelményét is kielégíti. Ezen változatokkal a jövőben tovább növekedhet a Rogowski-tckercscs áramjeladók használat az erősáramú elektrotechnika területén. Btszt Jenő: ANemzeti Akkreditáló Testűlet (NAT) tevékenysége A szerző ismerteti a NAT létrehozásának törvényi hálterét. Felsorolja az akkreditálható intézményeket, szervezeteket, a NAT tagjait, továbbá a Szakmai Akkreditáló Bizottságokat. Ismerteti a NAT szerveit és működési szabályait.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 222
Summary
Zusammenfassung
Z Polgárai: The Establishment Prublems of the Network Losses Supervisory System In ihc powcr supply industry wc arc fighting almust sincc 30 ycars against thc incrcasc of nclwurk losses. As a further devetopmcnl of Ihc generál ledger used for accounting, thc topological simulalur uf nctwork management thc nctwork managcmcnl thc Nctwurk Ledger was compieled. This simulation programmc for thc low-and medium voltagenctworks was madc by a 30 ycars rcscarch and dcvckipmcnl activity. Thc applicalion ofthe Nctwurk Losses Supervisory Syslem may gc! slarlcd.
Z Puljtárdi: lnstallationsprobleme des Netzverlustüherwachiingssystenis Bei der Strumvcrsorgung kampfen wir fást 30 Jahre gegen dic Stcigcrung der Nclzvcrluslc. Als Wcilcrcnlwicklung dcs fiir dic duppcltc Buchführung vcrwendctcn Gcneralhauptbuchcs entstand der Nctzslcucrungs-Topologic-Simulalor: das „Nclzwcrk-Hauptbuch". Mehr als 30 Jahrc Forschungs-Entwicklungsarbeil crrrkiglichtcn das Simulatorprogramm fiir Nicdcr- und Mittelspannung mit dem Start dcs Nctzvcrlust-Übcrwachungssyslcms.
,/. Molnár: Reialionship Between the Electric Power Price Increase and the Costs of Consumer Goods The price increase of ihc cleclric powcr builds intő the pricc of goods and services in difícrcnt degrec. The aulhor illastratcs wiih numcrical cxamplcs thai the pricc increase of goods and services in proporliun witli thc price incrcasc ofthe cictíric powcr isnot juslified.
./. Molnár: Zusammenhang der Preiserhőhungtn von elektrischer Encrgie und Kosten der Konstumgüter Dic Prciscrhöhung der clckiri.schen Encrgie ifl - in unterschiedlichem Mas.sc — in den Preis der Konsumgülcr und Dienstlcisfungen cingebaut. An Musterbeispielcn demonstriert der Autor, dass cs nicht gCTCchtfcrtigt ist, dic Prcise der Pnxlukle und Dicnslleislungcn in lincarcr Proportion der clektrischcrt Encrgicprcissteigcrang m crhöhcn.
Cs. Arató: Publication of the Regulation: Technical Safety Requiremenls of the Electric Power Industry On thc compctilion announced by 1K1M thc MEE won thc rights of working out thc „Technical Safcly Rcquircmcnt ofthe Electric Powcr Industry". The paper deals with thc prcccdcnls of thc prcparaliun arai introiJuctkin of Ihc Rcgulalkin, furthermorc rcvicws its chapters.
Cs. Arató: Vorschriften-Veröffeiitlichung: Technische Sicherheitsvorschrifteti für Elektroanlagen Das Untcmchmcn VMBK gewann die gemeinsamc Ausschrcibung von MEE und 1KJM (Ministerium fiir Indusiric und 1 landcl) fúr das Erstellungsrecht von \tirschriften. Der Artikel zeigt die torschriftenerstcllung. dic \í)rgcschichtc der Einfiihrung und bcxchrcib! dic cinzclncn Kapitcl der \brschriftcn.
Dr. .1. Betett: The Most Importanl Elements/Tools ofthe Up to Date Technology: The Electric Drives. What is to be Espected in the 21-st Century? Thc quality ami quantitative rcquiremcnl for thc application of clcctric drives continuou.sly grows with thc dcvclopmcnt of engincering and manufacluring tcchnology. Simultaniously Ihc quality rcquircmcnts regarding thc clectric drives suddcnly grow. Thc up to datc clectric drives can mccl ami will mcet these requiremcnts, bceause thc spcedy dcvclopmcnt ofthe building clcmcnts. Thc speedy dcvclopmcnt of clements are realized by thc hcavy elcctrical semi-conductur tcchrtology, thc converter topology, thc micro clcctrotiics, thc contrul cingincering, thc integration, thc cladding tcchnology ctc.
A-,/. Bencze: Wichtigsle Elemente/Instrumente der zeitgemássen Technologie: elektrische Antriebe. Was bringt das 21. Jahrhundert? Dic Vcrwcndung von clcktrischcn Antricbcn stcllt durch dic furtwá'hrcndc Entwicklung der Produktiunstcchnolgic Kapazilats- und Qualilátsanspriiche an dic Tcchnik. Sprunghaíl stcigt glcichzcitig der an elcktrLschc Antriebe gcstelltc Qualitátsanspruch. Dicse Anfordcrungcn werden von den zeitgemássen Antricben crfiillt, da dic zur Vcrfügung stehenden Bauclcmcnte, die durch dic dynamischc Entwicklung der Starkstrom-Halblcitertcchnik, Konvcrtcrtopoliigic, Mikroclektronik, Rcgcllechnik, Integration, der Kapselungstcchnologie u.a. dics crmöglichcn.
fi Budai, K, Fiildi, B. Vajner: Advertisement Lights on the Sky Thc authors introducc thc advertising use of acruplancs in Hungary, frum 1909 up to now.
B. Budai, K. Fiildi, B. Vajner: Reklamelichter am Hímmel Dic Autoren stcllcn den Einsatz von Flugzcugcn in Ungara fiir Rcklamczweekc ab 1909 bis zur ücgenwarl
Dr./. fkom: „Nudear Power in the 21-st Century" (Editorial Introduction to the Series of Artides to be Pubiished in the Elektrotechnika Periodical,) Jn thc 1997 Nuvcmbcr issuc ofthe monthly pcriixiicat SPECTRUM—which is Űie official organ oflEEE, the American sisterassociatiünofMHE—anintcreslingsericsofarticles waspublishcd, writlen by various authors. (n Ms global aspccl extrecmely informatíveserics all of the articles deal with up to datc problems. We intend lu makc acquantcd our readers with tbcsc articles in abrídgod forni, in our jusl started serics. For ihe sakc of casy inielligibility wc astted naliona! authors to give informatíons about thc up to datc subject through naiionul considerations. Thcs articles arc preceded by a prefacc and by an introductory artidc. FOT writing thc preface wc asked Prof. Dr. Ede Telia Ihe most icamed scientist of nuclcar engincering. For writii^j thc introduetory artiele we asked Dr. György Vajda, member of the Academy of Sciences, Ihcchicfdircclorof rtie Hungárián Nuciear Council. Thcy both accepted our kmd invitation,
Dr.,1, Beiwze: „Keroenergie im 21. Jahrhundert" (Ltiíarí ikd) Einfiihruiifí der Rtdaktidit zu unserer Artikelreihe in der Zeitschrift Elektrotechnika IEEE (die amerikanísehe Schwesterurganisation von MEE) iiat in ihrer Monatszeitschrift SPECTRUM im November 1997 •— aus der Fcdcr meíircrcr Autoren - ciné interessanle Arlikcrrcihc veröffentlícht. Alié Ariikel der ausserordenilich infurmaíiven Reibe bdrachten unler dem Gesichtspunkt der Globalisicrung zcilgemassc Problcme. Diesc Artikel, dic in dicsér Nummer unserer Zeitschrift begimien, müchtcn wir unseren Lcscrn m Fortsetzungsauszügcn vorütcllcn. Fúr cinc bessere Übcrschaubarkeil baten wir ungarischen Autorcn dieses zeitgemasse Thema auch „thirch dic heimische Brilk gcschen", zu interpretieren. Diese Artikelreihe begtnnt mit cinem Mjrworl und einem Eirifiihrungsartikel. Iniblgc der Wichtigkeit der friedlichen Verwnidung von Kemeacrgic baten wir Prof. Dr. Ede Tcllcr. den kompetcnteslcn Fachexperlcn und Dr. űyü'rgy Vajda, Mitglied der Akademic dér Wisscnschaftcn, Generaldirelttor der Landcsatomenergiebeíiőrdc, fiirdie Leser unscrerZeitschriíl Artíkcl zu schreiben.
Dr. ?, Korondi: Rcflections About the Engineers1 Education ofthe Tokió Uiiiversity. Part II. Thc SCCQöd part of Ihc arliclc introduccs a fcw rcscarch themes dirccted by Prof Hashimulo. working on thc Tokió Univcrsity. Tlicsc rcsearch themes bclong to thc field of intclligcnt mahatronics. Thc aulhur rcvicws thc most importanl condilion ofthe professors' promotion, namely ihc publicalion activity.
Dr. P. Konmdi: Gedanken üher die In^enieurausbilduitg an der Technischen Dniversitat Tokió, 2. Teil Der zweitc Tcil des Artikcls bcschafligl sich mit cinigen — zum Gebict der intelligcnten Mechanik gchörenden — Forschungsthcmcn von Prof. Hashimoto an der Tukioer Technischen Univcrsitát. Fcrncr stcllt cr dic wichtigsten Bedingungcn der Profcssoren-Bcrurdcrung, besonders dic der Publikationspflicht
Dr. L Kűlkr, P. Szalma: Easily Manufacturable Kogowski Coü Wilh Ihc generál spreading of clcctronic protcclions and insimmcnls, thc Rogowski Coil is being used morc and morc for Ihc measurcmcnl of allcmating currents. The slraighl shall coils may be manufaclurcd must casily and mo.sl accuralcly regarding ihc tum cross section and turn densily. Thc arliclc dcals with thc cxaminalion of this kind of a patented coil. Thc accuracy of Ihc coil depends on thc inlroduccd error paramters. Thc authors prove ~ based upon computalion resulls, verificü by measurcments — Ihat the coil has scvcral optimum versions, thosc can be easily manufacturcd, simultaniously mecting thc high accurccy rcquircments. With ihcsc varianls ihc usc ofthe Rogowski Coil current signal deviccs may further increase in thc hcavy elcctrical engincering.
Dr. L Koller, R Saűma: Einfach produzierbare Kogowski-Spule Mi! deT ailgemcinen Verbrcitung des elektronischen Schulzes und der Messinstruincnic wird dic Rogowski-Spulc immer hüufigcr zum Messen von Wechschrom eingesetzt. Messpulen mit gerader Achsc können — vom GcsichLspunkl dcs Gangquerschnitts sowic der Glcichmássigkcil der Gangdichtc - - am cinlachstcn und in praziscsla AusfÜhrang produziert werden. Der Ariikéi beschá'fiigt sich mit da Pröfung cincr solchen palcnlicrlcn Messpulc. Dic Genauigkcil der Spulc hángt von den Wertcn der cingefiihrten Fchlcrparamlcr ab. Aufgrund von Bcrcchnungsergcbnisscn, die durch Messungcn bestátigl wurden, wird bcwicscn. dass dic Spulcn zahlrcichc opiimalc Varianlcn habén, dic au.sscr der grossen Gcnauigkcit auch der Fordcning fiir cinfachc Produzicrbarkeit entsprechen. Mit dicsen Variantcn kann in Zukunfi auf dem Gcbiet der Slarkslrom-Elcktroicchnik dic Verwendung von Rogowski-Spulcn weiter gestcigert werden.
J. Besze: The Activity Hungárián Acreditation Board Thc author writes aboul thc jurisdical background of cstablishing thc NAT. Enumcratcs thc accrcditablc institutions, organizalions, thc members of thc NAT. furthermorc thc Professional Accrcditation Committccs. He rcvicws ihc organs and fiinctioning rulcs uf NAT.
./. Besze: Tatigkeit der Ungarischen Akkreditations-Körperschaft (NAT) Der Auior slcllt den gesctzlichcn Hintergrund zur Gründung von NAT vor. Er fülül dic akkrcdilalicrbarcn Institulioncn, Organisationcn, NAT-Mitglioier femer dic profcssioncllcr Akkrcditations-Komitccs an. Er prisentiert dic NAT-Organisationen und ihre Tátigkcitsvorschriflcn.
2000 is the Centenary of the Hungárián Electrotechnícal Association The Century of Eleclrif icaiion, is the Century of the Hungárián Electro technical Association
2000 feiert der Ungarische Elektrotechnísche Vérein 100 jáhrigen Geburtstag Jahrhundert der Elektrifizierung - Ein Jahrhundert Ungaríscher Elektrotechnischer Vérein
1998. 91. évfolyam 6-1. szám
223
Villamos energia
Hálözatveszteség-felügyelő rendszer létesítési problémái Polgárdi Zoltán
Az áramszolgáltatásban közel harminc éve küzdünk a hálózati veszteség növekedése ellen. Ahhoz, hogy a történet menetét megfordítsuk, a probléma mélyére, a gyökerekhez kell ásnunk. A hálózati veszteséget az áramszolgáltató szervezetén belül több mint ezer, a szervezeten kívül pedig többszázezer különböző érdekű ember tevékenységbe befolyásolja. Más az érdeke az áramszolgáltatónak, más a különböző szintű vezetőknek, más a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatot tartó beosztottaknak, és természetesen más — egymás között is — a fogyasztóknak. Ezeket a gyakran szöges ellentétben álló érdekeket kell — véleményem szerint — veszteségfelügyelő rendszernek kézben tartania. Feladatát csak akkor teljesítheti, ha képes a különböző érdekeket egymással ütköztetni, és az egyetlen közös érdek elérésére a hálózati folyamatokról hiteles, torzíthatatlan információkat szolgáltatni. Ilyen információ feldolgozó rendszer ma egyetlen létezik, s ez a kettős könyvelés. így példát róla kell vennünk.
1. A kettős könyvelés ereje Dr. Szabó Katalin tollából a közelmúltban „A kettős könyvelés diadala" címmel figyelemreméltó tanulmány jelent meg [1]. Véleménye szerint a — Luca Pacioli ferences rendi barát által Ötszáz éve feltalált — kettős könyvelés: a főkönyv a „haladás, az emberi ráció, a gondos számvetés és rendszeres gazdasági gondolkodás eszköze", jelentőségében felér „Galilei és Newton felfedezéseivel". A főkönyv — amelyben a kétszerkettő mindig négy — tette lehetővé a „tőkés vállalat" létrejöttét. „A főkönyv kegyetlen", „előtte nem áll meg semmi, ami... pénzben kifejezhclctlen,... s, ha nem lehet eladni". Egyetértek Dr. Szabó Katalin gondolataival, cikkemben a témát „továbbgondolom", hogy elvi alapokra helyezzem az elképzelt hálózatvesztség-felügyelő rendszert. Három kérdést teszek fel: —Az első kérdés: milyen módon fejti ki a főkönyv e rendkívüli hatását? — Amásodik kérdés: mi a „kegyetlenség" forrása? —A harmadik kérdés: ötszáz év után remélhető-e a főkönyv további fejlődése, vagy a jelenlegi ismertekkel kell megelégednünk'.' Vegyük sorra a kérdésekel! A főkönyv hatása három tényen alapszik: — A kívülről is jól látható kettős könyvvitel — számla és ellenszámla egyidejű vezetése — biztosítja a rendszer zártságát, vagyis azt, hogy a főkönyvben nincsenek ellenőrizetlen források és nyelők, így az információk manipulálását könnyű felfedezni. — A rejtettebb, kevesek által sejtett, de a főkönyv lényegét jelentő tényből — a főkönyv és a gazdasági reálfolyamatok azonos tér-idő struktúrájából — az információk igaz volta származik. A tér-idő struktúra azonossága következtében a főkönyv hűen szimulálja a gazdasági folyamatokat. Pol^úrdi Zoltán okl. villamosmérnök, az ELMŰ Rt. ny. műszaki főtanácsosa, a MEE tagja Szakmai lektűr: Dr, Füredi Miiuíly ny. főiskolai tanár
224
— Végül az előbbi két tényre alapozva a főkönyv a reálfolyamat szereplőinek érdekeit — azáltal, hogy adatot szolgáltatnak részére — ütközteti egymással, és így vizsgálja állításaik hihetőségét. E három tény eredményeként — úgy tűnik — hiteles, torzíthatatlan információt, megingathatatlan bizonyosságot szolgáltat a főkönyv a gazdasági szervezetek működéséről. Ezzel biztosítja, hogy a nagycsaládnál nagyobb gazdasági szervezetek nem esnek szét az együttműködők egymásnak ellentmondó érdekei következtében.
2. Áramszolgáltatás tér-idő struktúrái Reálisnak látszik az, hogy a felügyelőrendszert—a korrekt működés érdekében — a főkönyv tulajdonságaival kell felruházni. Ehhez az áramszolgáltatói tevékenységek tér-idő struktúráját kell meghatározni, amihez fel kell bontanunk a rendszert elemeire, például az A ábra „Befoglal" oszlopában. Ugyanezt az elemsort a „ #eepw7 " fejlécébe is felírvaolyan lOx lOméretű „sakktáblát" kapunk, amelynek valamennyi mezejére felírhatjuk két-két elem egymás közötti kapcsolatát, struktúráját. A tábla első oszlopa és első sora a pénz (tőke) és az áramszolgáltatás elemei közötti kapcsolatokat tartalmazza. Az első oszlop a főkönyv analitikus nyilvántartásait, a különböző leltárakat gyűjti egybe, vagyis azt, hogy az elemek hogyan "válhatok át„, fejezhetők ki pénzben. Az első sor a bérköltséget, a gép-, állóeszköz-, anyagköltséget, továbbá az energiavásárlást, vagyis azt, hogy a pénz hogyan „épül be" az elemekbe. Az ábra mutatja, hogy a főkönyv az áramszolgáltatás struktúrái közül
/. ábra. Az áramszolgáltatás struktúrái
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
Villamos energia csak 17-et, azaz 17%-át képes átfogni. És ez a válasz a második kiegészítő kérdésre. A főkönyv „kegyetlensége" abból származik, hogy a szervezet működését leíró struktúrák többségét -*• mintegy négyötödét, mivel azokat nem lehet pénzre átváltani —egyszerűen nem látja. A főkönyv célmeghatározása tehát bár a maga nemében hiteles torzítatlan, de mégis „oldalaz".
3. Főkönyv „kegyetlensége" Az áramszolgáltató alapfeladat a villamos energia átvitele, elosztása és szállítása, a fogyasztók által igényel mennyiségben és minőségben. Ebből a főkönyv közvetlenül semmit sem lát, így ez célrendszerében sem szerepelhet. Például megingathatatlan bizonyossággal érzékeli, hogy a hálózatveszteség nagyobb az indokoltnál, azt is pontosan tudja, hogy mekkora, de azt, hogy a hálózaton hol, mit kell csökkentésére tenni, azt már nem tudja. Nem tudja mérni e feladat során kifejtett erőfeszítéseket sem, így ezek ez erőfeszítések is számára értéktelenek maradnak. A kettős könyvelés e fogyatékossága kedvezőtlenül befolyásolja — teszi pénzcentrikussá, anyagiassá — a társadalom értékrendjét is. Ráadásul főkönyv Géltévesztése az idők folyamán határozottan növekedett. (Pacioli ugyanis találmányát kereskedők részére ajánlotta, akik legfeljebb 4 x 4 - 16 féle struktúrával rendelkezhettek, s ebből a főkönyv 7-et fogott át. A célzás biztonsága így [7/16] x 100 = 44%-os volt.) A főkönyv célzási fogyatékossága a abból származik, hogy bár belső szerkezete bonyolult, az általa kezelt struktúrák — azáltal, hogy az elemeket pénzre váltja át —, rendkívül egyszerűek. Soros, vagy legfeljebb irányítatlan fa struktúrájúak. (A hátrány egyébként abból a zseniális Pacioli-féle megoldásból származik, hogy a főkönyv vezetése egyetlen matematikai alapművelet ismeretet igényli, s abból is a legegyszerűbbet, az összeadást.) A?, áramszolgáltatás pénzre át nem váltható struktúrái azonban ezzel nem kezelhetők.
4. A főkönyv továbbfejlesztése A 2. ábra a harmadik kérdésére is választ ad. A számítástechnika fejlődésével lehetőség adódott a főkönyv továbbfejlesztésre, a kimaradt struktúrák „főkönyvcsítésére". Az 1. ábra első 5 x 5 elem-méretű területe a hálózatépítés—munkahely, műveletterv, normák és a gyártmánycsaládfa „irányított fa" és „keresztezőén soros" — struktúrái a gyártóiparra készített számítógépes termelésirányítási rendszerrel lefedhetők, amely (a főkönyv miatt is szükséges leltározással, rovancsolással és ellenőrzéssel kiegészítve) kielégíti a leírt követelményeket. A számítógépes szimulátor teszi a multinacionális vállalatokat is működőképessé. Alkalmazása azonban elsősorban a nagyipari tömeggyártásban térül meg. Az áram szolgáltatók — mivel a hálózatokat jelenleg kisipari módszerrel, egyedileg építik — nem használják, inkább külső cégekre bízzák a hálózatépítés feladatát.
5. Hálózatszimulator A másik, de másokra át nem ruházható nagy feladat a hálózathoz kapcsolódó struktúrák: az 7. ábra utolsó 6 oszlopának és 6 sorának lefedése. Ez a terület az energiaelosztás tér- és időbeli struktúráit tartalmazza. A térbeli struktúrák közül a háromdimenziós konstrukciót a kiviteli tervek (KT), a kétdimenziós területi elhelyezkedést az alaptérképekre ültetett hálózati térképek képviselik. Az időbeli struktúrákat a fogyasztói és a hálózati energiáméra berendezések (MH, MB), valamint a hálózati üzemvitel adják. E tér-időstruktúrák egyesítésével — a hálózatok működése szempontjából legfontosabb struktúrára, a topológiára építve •— lehet létrehozni a hálózatirányítás topológiai szimulátorát, a hálózati „főkönyvet". A hálózat szimulátorral szemben nagyok a követelmények. Először is kezelnie kell a sok forráspontos és sok nyelőpontos, ELEKTROTECHNIKA
sokirányú hálózati topológiát. Továbbá kiterjedt érintkezési felülettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy fogadni tudja a környezet információit: a térképi nyilvántartás felől a hálózat térbeli és műszaki adatait, a fogyasztászszámlázástól a vásárolt és az értékesített energia időbeli lefolyását, az üzemviteltől a hálózati események helyét, módját, lefolyását, a hálózati mérések eredményeit, a fogyasztói igények alakulását, valamint a hálózatépítés adatait, a hálózati elemek típusadatait és
I Következő 25 évben|
2. ábra. Gördülő idő
azok változását stb. Nemcsak fogadnia kell a tevékenységek információit, de mintegy szellemi futószalagként egymással összekötve, segítenie is kell azokat. A szimulátornak ezért univerzálisnak kell lennie. Ki kell szolgálnia a 2. ábrán gördülő' időként bemutatott, az egy percnél hosszabb ciklusidejű, nagyon különböző működési ritmusú hálózati szereplőket. Kis helyigényűnek, gyorsnak és könnyen kezelhetőnek, erősen automatizáltnak kell lennie. A hálózat működésének számítása mellett szimulálnia kell a hálózati tevékenységet is. A pénzügyi főkönyvvel ellentétben nemcsak követnie kell az eseményeket, de tükröznie kell a hálózatok várható viselkedését. A felsorolt követelményeket teljesítő kis- és középfeszültségű szimulátorprogram több mint 30 évi kutató-fejlesztő munkával, mérnökök és matematikusok közreműködésével elkészült, és összesen mintegy 50-55 emberévnyi erőfeszítést igényelt. A hálózatszimulátor alkalmazása az integrálási folyamat első olyan lépése, amellyel már megindulhat az energiaelosztás hiteles hálózati információinak képzése, és az ezekre alapozott tevékenységszabályozási körök — a hálózatveszteség-felügyelő rendszer — kiépítése. S ez az út vezet a főkönyv követelte maximális profit és a fogyasztói igények legjobb kielégítésének együttes megközelítéséhez, valamint ahhoz, hogy tudjuk, kinek mekkora volt ebben a szerepe. Ne feledjük: „írott malaszt" marad minden utasítás és terv addig, amíg hálózati folyamataink információs kiszolgálásban nem teszünk olyan rendet, mint amilyent a kettős könyvvitel teremt a gazdasági folyamatokban, és hiábavaló lesz minden intézkedés és erőfeszítés, amíg a különböző érdekeket nem lehet egyetlen közös érdekké kovácsolni. Irodalom [I]
Dr, Szabó Katalin: A kettős könyvelés diadala. Népszabadság, 1997. április 30.
A szerző irodalmi munkássága a témával kapcsolatban
Horváth L — Polgárai Z.: Kisfeszültségű légvezetéki hálózatok tervezése digitális számítógépen. ÉDÁSZ tanulmány, 1967. Polgárai Zoltán: Villamos hálózatok üzeme, rendszerszabályozás. ÉDÁSZ tanulmány, 1972. Polgárai Zoltán: A rendszer-szemlélet alkalmazása az áramszolgáltatásban. ELMŰ tanulmány, 1976. Bertalan A., BolllikK., HahnJ., Orlayl., Polgárdi Z., Reguly Z, Tóth /., Zábó G.: Hálózatok számítógépes szimulálása. MVMT tanulmány, 1978. BudlakiÁ., dr. GálM., Kollár M„ Polgárdi Z., Schauermann H., Szilágyi A.: A villamosenergia-rendszer áramszolgáltatói műszaki-gazdasági és üzemirányító alrendszerek együttműködési lehetőségeinek vizsgálata. MEE tanulmány, 1986. Polgárai Zoltán: LOG-I-KON az erősáramú hálózatok üzemviteli programja. Villamosság, 1990/6. 164—166. oldal Polgárdi Zoltán: Hálózati veszteség és minőségbiztosítás. Elektrotechnika, 1995/12. Polgárdi Zoltán: Az energiaeloszlás vesztesége. ELMŰ tanulmány. 1995. december
225
Villamos energia
A villamosenergia-áremelés és a termékek kapcsolata Molnár József
A termékek, szolgáltatások áremelkedése minden társadalomban húsba vágó esemény. A villamos energia áremelkedése az ország valamennyi polgárát érinti, így természetes, hogy az alapvető élelmiszerárak mellett ennek alakulására reagál legérzékenyebben a hazai közvélemény. Ezt azonnal érzi saját villamosenergia-költségén, de minthogy a villamos energia nagyszámú termékbe is beépül, ezek árát sem hagyja érintetlenül. A közhiedelem — amint tapasztaltuk — hajlamos mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek, sőt a szolgáltatások árának esetenként indokolatlan mértékű emelését a villamos energia árával egyenes arányban kapcsolatba hozni. Ezért készült e cikk, hogy nagy vonalakban bemutassa, milyen mértékben szólhat bele a villamos energia áralakulása a termékek, illetve a szolgáltatások árába. Mielőtt a téma lényegére térnénk, egy-két fontos kérdést tisztázni kell. A mondanivaló lényege, hogy a villamos energia ára befolyásolja az egyes termékek kereskedelmi árát, de kérdés, miként épül be a termékek árába, azaz mi történik akkor, ha a villamos energia ára emelkedik. Azért érdemes e kérdéssel foglalkozni, mert 1997 elején, amikor 24,9 %-os (kereken 25%-os) villamosenergia-áremelést kellett a lakosságának elviselni, ezzel összefüggésben különböző vélemények láttak napvilágot. Ezek közül a legfontosabb azonosan hangzott, szinte hasonló volt a piac reagálása, és közel azonos volt egyes politikusoké is. A piacon azt lehetett hallani, hogy amennyiben a villamos energia áremelkedése 25%, akkor bármely termék'árát lehet 15—20%-kal megemelni, és akkor a termék áremelkedése még mindig a villamos áremelkedés alatt marad. Egyes politikusok megnyilatkozásaikban párhuzamot vontak a villamosenergia-áremelkedés és a nyugdíjemelés között, miszerint az áremelkedés szinte egyedül is képes a nyugdíj emelését felemészteni. Ebben partner a sajtó, a rádió, egyik-másik tv-műsor, sőt humorista is. A szinte kötelező félreértéseket elkerülendő, elöljáróban a következőket kívánatos leszögezni: — E cikk nem foglalkozik a villamos energia árával. — Az nem vitatható, hogy a háztartásokban felhasznált villamos energiáért annyival kell többet fizetni, mint ahány százalékkal azt megemelték. Csak a rutinszerű tanácsot lehet ismételni: „takarékoskodjunk a villamos energiával". Ebben partnerek a villamos készülékeket, fényforrásokat stb. gyártók. Pl. míg kezdetben a tv-készülék teljesítménye 160-180 W volt, ma csupán 40-50 W. (A több millió tv-készülék esetén ez a Molnár József ok\. gépészmérnök, az ELMÜ Rt. ny. főosztályvezetője, a MEE Nyugdíjasok Bizottságának elnöke Szakmai lektor: Rózsa Sándor okl. villamosmérnök
226
teljesítménycsökkenés egy közepes erőmű teljesítményével azonos. A fogyasztóknál e célra felhasznált villamos energia kb. 2/3-ávaI csökkent). Ilyen a jó hatásfokú fényforrások és egyéb, korszerű készülékek használatából származó előny is. A korszerűsítés azonban beruházásigényes (háztartásban is), de ez a jövő útja. Természetesen egyéb módszerekkel is lehet takarékoskodni, amelynek számos — családonként — kialakult gyakorlata van. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le azokra a rosszemlékű tanácsokra, amit az '50-es években kaptunk. Pl. az irodai villanykapcsolók alatt „szúrta" az ember szemét: „oltsd el a villanyt, takarékoskodj a villamos energiával!" — Az áremelés természetesen különböző mértékben, de beépül mindazokba a termékekbe és szolgáltatásokba, amelyekhez villamos energiát használnak. Előre kell bocsátani, hogy az a folyamat, amiről a következőkben szó lesz, bármelyik cnergiaféleségre jellemző. így a gázáremelés is beépül a termékbe, ahol gázt használnak fel, vagy a benzin esetében, ahol pl. fuvarozással foglalkoznak stb. Az „Össznépi" érdeklődést és reagálást azonban minden esetben a villamos energia árváltozása váltja ki. Ebben az esetben a lakosság közös nyelven beszél, ennek elítélésében közmegegyzés van. Az tény, hogy nem csak a háztartásban okoz többletköltséget a villamos energia áremelése, hanem azonnal beépítik valamenynyi ipari, mezőgazdasági termékbe, közlekedési költségbe. Fogadjuk el, hogy az áremelkedés feltétlenül növeli a termékek forgalmi értékét, de nem azonos mértékben, mert pl. az alumíniumgyártás költségeiben elérheti a 40%-ot, és más végeredményt kapunk a hagymatermelésnél, ahol ingyen van az eső meg a nap. Ennek ellenére olyan termékek ára is reagál a villamos energia áremelkedésére, amelyeknek villamosenergia-tartalma minimális vagy egyáltalán nincs is. E jelenség elemzése a cikk tárgya. Igyekeztem érveket gyűjteni a villamosenergia-áremelés és a termékárak közötti összefüggések reális megítéléséhez. A következőkben leegyszerűsítve szeretném bemutatni: általában hogyan alakítja a villamos energia ára az egyes termékek árát. A termékben megtestesülő villamosenergia-ár, amelyet annak előállításához, illetve különböző szolgáltatások nyújtásához felhasználnak, a termék, illetve a szolgáltatás közvetlen Önköltségében jelenik meg (közvetlen anyagköltség). A villamos energia áremelésekor a közvetlen önköltség-növekményre további, ún. közvetett költségek (értékesítési, igazgatási és egyéb általános költség) és nyereség is rakódik, amelyek együttesen határozzák meg a végtermék, illetve a szolgáltatás árát. ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia A közvetlen anyagköltségben végrehajtott 25%-os villamosenergia-áremelés a felsorolt és rárakódó költségekkel együtt — mint növekmény a termék árában — elérheti a 40...45%-ot. Az egyszerűség és áttekinthetőség érdekében a közvetett költségeket következőben a figyelmen kívül hagyjuk. Példaként válasszunk szimbolikusan egy terméket és nevezzük el A-nak, ára legyen 1000 Ft. Amennyiben hibásan értelmezzük — és sajnos ez a gyakorlat — a villamosenergia-áremelkedés hatását, úgy építjük a termék árába, hogy fogyasztói árát egyszerűen megemeljük 25%-kal, ez 250 Ft. Az áremelés után tehát a termék új ára: 1000 + 250= 1250 Ft Ebben a gondolatmenetben elkerülhetetlenül hatékony inflációgerjesztő folyamattá terebélyesedhet az energiaár emelése. A valóságban az energia-áremelkedés nem így befolyásolja a termék árát, és nem ilyen egyszerűen épül be a folyamatba. Helyesen a következőképpen: — Az A termék előállításához a felhasznált villamos energia ára (a termék villamos energia tartalmának értéke) 100 Ft. — A villamos energia árának 25%-os emelése gyakorlatilag csak a termék villamosenergia-tartalmát érinti, azaz a 100 Ft-ot, amelynek 25%-a 25 Ft. —• Tehát a termék ára a villamosenergia-áremelés után (eltekintve a közvetlen önköltségre rakodó egyéb költségektől): 1000 Ft + 25 Ft = 1025 Ft. Ebből következik, hogy a termék ára a villamosenergia-árnövekedés folytán 2,5%-kal növekszik. A figyelmet ismét fel kell hívni, hogy az árképzés azért nem ennyire egyszerű, de az áttekinthetőség érdekében további részletek elhanyagolhatók. Természetesen a valóságban a termékekbe többféle módon is beépül villamosenergia-tartalom. Nézzük az előzőnél valamivel bonyolultabb — de életszerűbb — esetet. Elemezzünk egy másik terméket, és ezt nevezzük B-nek, legyen ennek is a fogyasztói ára 1000 Ft, A B termékbe azonban három olyan alkatrészt (Bl, B2, B3) kell beépíteni, amelyek előállításához ugyancsak villamos energiát kellett felhasználni. Természetesn mindháromnak a villamosenergia-tartalma különböző. Legyen a villamosenergia-áremelés előtt: Bl ára 150 Ft; B2 ára 50 Ft; B3 ára 200 Ft. A B termékbe beépített — más cégek által előállított — alkatrészek ára összesen 400 Ft. Az 1000 Ft-os fogyasztói ár és az alkatrészárak különbözete: 1000 — 400 = 600 Ft, amely a végterméket előállító gyár költségeiből épül fel, és ennek egy része a gyárban felhasznált villamos energia is. A Táblázat mutatja, mennyi lesz az alkatrészekben a villamosenergia-tartalom értéke az áremelés előtt. Táblázat A villamos energia
Az alkatrész jele
ára, Ft
-tartalom, %
értéke, Ft
Bl B2 B3
150 50 200
10 50 15
15 25 30
A végtermék összeszerelése során felhasznált villamos energia értéke legyen 50 Ft. 1998. 91. évfolyam 6-7. szám
Tehát a termék egészében (beleértve az alkatrészek villamosenergia-tartalmának értékét és az Összeszerelő, termék-előállító gyár villamosenergia-felhasználását is) a termék árába az áremelés előtt (15 + 25 + 30 + 50), összesen 120 Ft értékű villamos energia épül be. így érthető, hogy csak ezt a 120 Ft-ot indokolt a 25% villamosenergia-áremeléssel, azaz 30 Ft-tal növelni, tehát a termék új ára Összesen 1030 Ft. Ezáltal a termék ára csupán kb. 3%-kal növekedhetne. A bemutatott példák csak a szokványos mennyiségű villamos energiát felhasználó termékekre jellemzők, azonban ettől lényegesen eltérő esetek is előfordulnak. Nézzük erre az első példát az alumíniumkohászat területéről. 1 t alumínium kohósítása során 15-18 000 kWh villamos energiát használnak fel. 1 t nyers alumínium forgalmi értéke kb. 300 000 Ft. Ha 1 t alumínium előállításához kereken 16 000 kWh szükséges, akkor 10 Ft/kWh egységár esetén annak villamosenergia-tartalma 160 000 Ft. Ez a termék közvetlen önköltségében 53%-ot reprezentál (szembetűnően igen nagy energiahányadról van szó!). Amennyiben a villamosenergia-tartalom értéke árnövekedés folytán 25%-kal növekszik, akkor a villamos energia költsége a termék közvetlen önköltségét 40 000 Fttal gyarapítja. Ez esetben a termék árának növekedése meghaladja a 13%-ot, amihez természetes egyéb növelő tényezők is tartoznak. A második példa olyan termék, amelyben villamos energia egyáltalán nem jelenik meg, mint a krumpliban, továbbá néhány szolgáltatás, amelynek villamosenergia-tartalma gyakorlatilag nulla. Vannak tehát területek, amelyeket a villamosenergia-áremelés egyáltalán nem érint, ennek ellenére az áremelésre különböző mértékben, de reagálnak. Valamennyi termék valahol e két szélsőség között helyezkedik el. Hasonlóan működik a benzin áremelése is, ez azonban már megjelenhet a krumpli árában, ha azt szállítani kell, sőt a legtöbb szolgáltatás esetén a jármű költségében is. A T. Olvasók feltehetően bizonyítva látják a mondanivaló lényegét, amely érvet ad azoknak a kezébe, akik e kérdéskörben érdekeltek. Felléphetünk tehát az olyan jellegű áremelkedéssel szemben, amelyben a villamos energia árnövekedését kívánják érvényesíteni, bár a termékben villamosenergia-tartalom nincs, vagy jelentéktelen. A háztartásban azonban ez úgy jelenik meg, hogy az ott felhasznált villamos energia annyi százalékkal emelkedik, amennyivel az illetékes hatóság az áremelkedést jóváhagyta. Minden más termékben azonban — legyen az ipar, szolgáltatás, vagy mezőgazdaság — csak olyan mértékű áremelkedést okozhat esetenként, amint azt e rövid értekezésben megkíséreltünk bemutatni. Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartom — az előbbi gondolatmenetet követve — az átlagos háztartási fogyasztó villamosenergia-felhasználását elemezni, nevezetesen, hogy milyen mértékben szól bele a villamos energia áremelkedése az átlagos háztartás költségvetésébe. A magyar háztartások évi villamosenergia-felhasználása kb. 2200 kWh. A következőkben csak átlagértékekkel számolunk, így a példa csak véletlenül hasonlít valamely háztartás valós adataihoz.
227
Villamos energia A háztartási villamos energia átlagára ÁFÁ-val kb. 12 Ft/kWh. (Ez fogyasztónként váltakozó érték lehet, miután ez függ a felhasznált villamos energia mennyiségétől, az éjszakai és nappali energiafelhasználás arányától. A nagyobb cnergiafelhasználók átlagára magasabb a progresszivitás miatt, míg a kedvezményes éjszakai áramot használók esetében alacsonyabb. Ebből is következik, hogy a példa csak átlagértékekre épülhet.) E két adattal az átlagos háztartás éves villamosenergia-költsége (2200 kWh x 12 Ft/kWh) 26 400 Ft. A 25%-os villamosenergia-áremelés az e célra fordítandó éves kiadást (25%-kal) 6600 Ft-tal növeli meg. Nézzük meg, mit jelent ez az olyan — két főből álló — háztartásban, ahol — tételezzük fel — 2 x 20 000 Ft/hó jövedelmet könyvelhetnek el. Ez évente 480 000 Ft bevételt jelent a (2 fő x 20 000 Ft/hó x 12 hó). Az áremelés előtt a villamos energiára fordított évi 26 400 Ft költség a 480 000 Ft éves jövedelemnek a 6%-a. A 25%-os áremelés — amint előbb már számoltuk — az éves kiadást 6600 Ft-ra] növeli, így a villamos energiára fordított kiadás (26 400 + 6600) 33 00 Ft. Ez az évi 480 000 Ft jövedelemnek kb. a 7%-a.
Tehát a villamosenergia-áremelés kb. 1,5%-kal (6600 Ft a 480 000 Ft-hoz viszonyítva) növeli meg egy átlagos háztartás e célra fordított éves költségét {a feltételezett jövedelem esetén). A fejtegetésből kitűnik, hogy a villamosenergia-áremelés két csatornán is érinti a fogyasztókat. Egyfelől a saját felhasználású villamos energia áremelkedésével, másfelől a termékek árnövekedésével. Ezért végkövetkeztetésként leszögezhetjük, hogy a villamos energia áremelése nem az áremelés százalékos nagyságrendjében nyúl bele a háztartási kasszába, hanem megközelítőleg az előző példákban bemutatott mértékben. Természetesen az előzőekben levezetett elv szerint szólt bele a háztartási költségvetésbe a víz, a gáz, a nyersolaj és benzin stb. áremelkedése is. Mindezek együtt képezik a háztartások többletkiadását, ezért nem korrekt sommásan mindent a villamosenergia-áremelés számlájára írni. Amikor befejeztem a cikkemet, ismertté vált, hogy 1998 elején 4,9%-os villamosenergia-áremelés volt. Ez kb. 1/5-c az egy évvel korábbi áremelésnek. Nem szükséges számokkal bizonyítani, hogy ez mind a termékek árára, mind a háztartási költségvetésre lényegesen szelídebb befolyást gyakorol, mint amivel az előzőekben számoltam.
CEPEX '98: Közép-európai Energiaipari Kiállítás és -Konferencia 1998, március 3. és 5. között a budapesti vásárváros F pavilonjának területén 38 kiállító vállalat képviselői várták az érdeklődőket. A kiállítással cgyidoben konferenciát tartottak, amelyen neves belföldi és külföldi szakemberek tartottak előadásokat. Az ülésszak elnöki tiszteit a MEE adta, Balázs Péter főtitkár és DK Kiss László személyében. A következőkben az előadásokat röviden ismertetjük. 1. Mrs. K. Kodame és Mr. Housson, Conseil Mondiai de l'Energic, World Energy Council, Energetikai Világtanács: A falusi térségek villamosításának új finanszírozási és díjszabási mechanizmusai. Ismertettek a faluvillamosítás költségeinek nyugat-európai gyakorlatát, továbbá a tarifák meghatározási módját. 2. Reguly Zoltán, Rendszerközi kooperációs vezető, és Galambos László, MVM Rt.: Az MVM Rt integrálása a CENTREL-be és UCPTE-be. Felvázolták a magyar villamosenergia-ipar 1990 előtti helyzetét, azaz szoros kapcsolatát a KGST-államok IPS-CDO rendszeréhez, és laza kapcsolatát a nyugat-európai UCPTE-rcndszerhez. Magyarország 1990-ben jelentette be szándékát, hogy tagja kíván lenni az UCPTE-nek. A csatlakozáshoz szükséges beruházások, intézkedések megtétele után 1995 októberében került sor a két hálózat összekapcsolására. Részletesen ismertették a magyar villamos hálózat elhelyezkedését az IPS-CDO-rendszerben 1993 előtt, a CENT-
228
REL rendszeres együttműködését a VEAG-gal és az ukrán szigetüzemmel 1993 és 1995 között, a CENTREL és UCPTE párhuzamos járását 1996-tól, a magyar távvezetékrendszer nemzetközi összeköttetéseit 1997-ben, végül a jugoszláv és görög rendszerek UCPTE-vel való újraszinkronozási tervét. 3. Tart Gábor, MVM Rt. Hálózattervezési és Beruházási Osztály: Az országos gerinchálózati stratégia nemzetközi összefüggései. Részletesen ismertette a környező államokkal már meglevő és a jövőben kiépítendő összeköttetésekéi, amelyek növelik a villamosenergia-ellátás biztonságát, kihasználják Magyarország földrajzi adottságát, lehetővé teszik a villamos energia tranzitját és export/importját minden irányból. 4. Dr. Dan Zlaíanovici, Doina Izsák, Raluca Bogzianu, ICEMENERG ROMÁNIA; RENEL-GSCI Kutatóközpont: Az EU 96/92 sz. Irányelvek bevezetésével kapcsolatos problémák. Románia jelenleg a szabadpiaci gazdaságba való átmenet időszakát éli. A 21000 MW beépített teljesítményű román energiaipar jelentős modernizáláson megy át. Az EU 96/92 sz. Irányelveknek megfelelően megvalósítják az energiaipar privatizációját és piacosítását. 5. Dominique Ganiage, Stratégiai, marketing és kommunikációs alelnök, EdF; A villamosenergia szektor privatizációELEKTROTECHNIKA
Villamos energia ja Közép- és Kelet-Európában. Az EdF mint nemzetközi befektető, tapasztalatokat szerzett az argentin és brazil privatizáció során. Most a közép-kelet-európai régióban szerzi a tapasztalatokat. A 6 magyar áramszolgáltató közül kettőt vásárolt meg, Lengyelországban megvette a Krakkói Erőművet. 6. Sheila Slocum, Hollis Esquire. Duane, Morris & Heckscher LLP: Pénz, áram, gáz és a törvény — a nagy konvergencia. A villamos és gázipar, valamint a pénzügyi piac konvergenciáját siettetik az elektronikus hirdetések, az információs technikák, a vállalati egyesülések, a piaci fejlődések és a törvényhozási folyamatok. Ajogi kereteket, amelyek eddig meghatározóak voltak, módosítani kell. 7. Catherine Guillet Lelong, EdF: Energiamegtakarítás villamos technikákkal és igényoldali intézkedésekkel. A villamos technikák alkalmazása jelentős energiamegtakarítást eredményez. Mechanikus gőzkompresszióval a tej, savó és gyümölcs sűrítmények előállítása során az elgőzölögte téshez használt energia csökkenthető. Az indukciós hevítés gazdaságos és pontos. Az infravörös fűtés hatásos és szabályozható. Az ívkemencék hatásfokát folyamatosan javítják. Megfelelő hajtások kifejlesztésével és használatával 20...30%-os energiamegtakarítás érhető el, szivattyúk, ventillátorok hajtása esetén. Az EdF segítséget ad energiatakarékos megoldások megvalósításában. 8. Siegfried Wanzek, Műszaki és áramellátási igazgató, Bayernwerk Hungária: A magyar villamos- és gázipar privatizációja. A Bayernwerk mint a DÉDÁSZ, ÉDÁSZ, KÖGÁZ és TITÁSZ többségi tulajdonosa a legnagyobb magyarországi befektető az energiaiparban. A vállalatok átvétele után optimalizálták a beruházásokat és a fenntartási költségeket, növelték a pénzügyi folyamatok hatásosságát, csökkentették az anyagbeszerzés és szolgáltatások költségeit, részt vettek a költség- és ártárgyalásokon, újra tárgyalták az energiaellátásra korábban kötött szerződéseket, stratégiát dolgoztak ki a veszteségek csökkentésére. Ismertetésre került a Bayernwerk elképzelése a tennivalókról, a jövőbeni feladatokról és a jövőbeni vállalati reorganizációról. 9. Philippe Claret, Gilles Ratti, EdF: A tisztaszén-technológia. Az EdF igen nagy és sikeres munkát végzett a legkülönbözőbb fajta széntüzelésű kazánok kifejlesztésében, a kazánok károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében. A káros gázkibocsátás csökkentésének klasszikus módja a szénportüzelésű — Pulverised Coal (PC) — kazánokban a szénpor jobb elégetésének biztosítása és/vagy az égéstermék tisztítása. A kéntelenítés egyik módszere a kalcium-oxid vagy mészkő (kalciumkarbonát) tűztérbe való injektálása, a másik a füstgáz alkalikus szorbenssel (Alkaline Sorbent — FGD) való tisztítása. A nitrogén-oxid-mentesítés szintén kétféle módon lehetséges. Különböző technológiák alkalmazzák a fluidágyas tüzelést, — Circulating Fluidized Bcds (ACFBC). A másik tisztaszén-technológia a szén gázosítása két lépcsőben. Első lépésként a szenet részben oxidálják, ez egy fluidágyas kazánban is lehetséges, — CO, H2 és CH4 keletkezik. A második lépésben ezt a gázt gázturbinában égetik el, természetesen gondos portalanítás és kéntelenítés után. 10. Maciej Kabata, fővegyész és környezetvédelmi igazgató, Zespol Elektrowni Patnow-Adamow-Konin SA, Krzysztof Szindler beruházási igazgató, Energotechnika Ltd., Russ Van1998. 91. évfolyam 6-7. szám
denberg elnök, Ionics RCCI: A lengyelországi Adamow erőmű szennyvizének sótalanítása és visszaforgatása. A Tureki 600 MW-os Adamow Hőerőmű szennyvizét 1974 óta egy 1,4-10 m felületű tároló tóba vezették, amely évek során feltöltődött. 1997-ben egy mechanikus elgőzölögtetŐ rendszer építését kezdték meg, amely 1999-től kezdi meg működését. Napi 2500 ITT zagyvíz tisztítását fogja elvégezni. A rendszer a víz 97%-át desztillált víz formájában adja vissza a kazánoknak és hűtőtornyoknak. 11. Marc Schmeder, SNET, Jean-Paul Rollin, CdFINGENIERIE Charbonnages de Francé Group: Szénmosásból származó üledék elégetése gázcirkulációs fluidágyas (CFB) kazánokban. A Charbonnage de Francé által kifejlesztett kazánok alkalmasak a régi erőműtavakban a szénmosásból származó leülepedett zagy elégetésére. A 33% víztartalmú őrölt üledéket jó hatásfokkal, kis légszennyezéssel égetik el. 12. Constantin loanitescu, tanácsadó, RENEL, Carmen Neagu, a hőtechnikai vizsgálatok vezetője, RENEL, Ovidiu Dumitrescu, műszaki igazgató, RENEL, Jari Ruohola, ügyvezető, Felújítási Technológia IVO Power Engineering Ltd.: Tüzelésrendszer átállás Iasiban és Suceavaban. Romániában a kombinált áram- és hőtermelést szolgáló fütŐerőművek által szolgáltatott hőenergia 180 PJ, a termeli hőenergia 50%-át a lakóépületek távfűtésére használják. A fűtőerőművek nagy részét lignittel üzemeltetik, amelynek szállítási költségei igen nagyok. E miatt határozták cl a két erőmű kőszéntüzelésre való átállítását. Az IVO Power Engineering Group-tól kulcsrakész állapotra rendelt két erőmű Rí-JET low-Nox égőket használ majd. Mindkét erőműben 50 MW-os megcsapolásos gőzturbinákat alkalmaznak. 13. Szurdoki János, igazgatóhelyettes, ETV-ERŐTERV Rt.: Korszerű műszerek a távvezetékek környezetbe illesztésére. A méretcsökkentés segíti a távvezetékek környezetbe illesztését. A porcelán szigetelők helyett üveg, vagy műanyag szigetelők, rácsos kereszttartók helyett szigetelőkaros megoldások, továbbá sokszög-keresztmetszetű oszlopok alkalmazása csökkenti a távvezetékek méretét. Több távvezeték közös tartószerkezeten való elhelyezése drasztikusan csökkenti a környezet zavarását. Ilyen pl. a 2x400 kV + 2 x 1 2 0 kV, vagy 2 x 120 kV + 2 X 20 kV-os távvezeték. A nyomvonal kiválasztása, a közműfolyosó-elv megvalósítása csökkenti a biztonsági sáv szélességét. Magyarországon a környezetbarát távvezetékek kialakításában az ERŐTERV-nck meghatározó szerepe van. 14. Kai Nieminen, kereskedelemfejlesztési ügyvezető, IVO Power Engineeering: A távvezetékoszlopok az ember által formált tájkép látható elemei. A szerző különleges, művészi kivitelű, megvalósított távvezeték oszlopokról készített képekkel bizonyította, hogy egy oszlop nem hogy rontja, hanem még javítja is a tájképet. A horganyzott acéloszlopok és színre festett acélszerkezetek, kettős távvezetékek, különleges tartószerkezetek, szigetelt vezetők alkalmazása mind szerepelt a művészi kivitelű távvezetékoszlop-konstrukciók között. 15. Gaál Gábor, műszaki igazgató, Bende Imre, osztályvezető-helyettes, ETV-ERŐTERV Rt.: A magyar hálózat 400 kVos alállomásainak felújítása. A hálózat legutolsó 400 kV-os alállomásait az 1980-as években építették. Az azóta eltelt idő és a CENTREL-elŐírások nagyobb követelményeket támasztanak a beépített készülékekkel szemben. Ezen kívül az alállomásépí-
lésben sok új rendszer jelent meg. Az ERŐTERV három 400 kV-os és egy 220 kV-os aláHomás leljes rekonstrukciós terveit készítette el. Az új irányelveknek megfelelően épül a Hévízi 400 kV-os alállomás. Marad a másfél megszakítós elrendezés. 2 db 250 MVA-es új 400/120/30 kV-os szabályozós transzformátor kerül beépítésre. A transzformátorok zajszintje 62 dB lesz. Az alállomásban SFÖ szigetelésű megszakítók, merev gyűjtősinek, pantográf szakaszolók, SFó szigetelésű kombinált áram- és feszültségváltók lesznek. Komputeres készülékműködtetés, adatfeldolgozás, digitális védelmek, optikai kábelek tartoznak az új alállomásba. A rekonstrukcióhoz kidolgozott új irányelv tartalmazza az alállomások felszereltségére és működtetésére szolgáló berendezésekkel szemben támasztott igényeket és elvárásokat. 16. Francois Taveau, Chrisíian Pouzenc, GEC Alsthom: Orosz technológiát használó nukleáris erőművek kondenzátorainak újragyártásakor szerzett tapasztalatok. 1990ben a finn VVER 440 LOVIISA 2 erőmű kondezátorainak újragyártása volt az első, orosz rendszerrel üzemelő erőműben végzett munka. Jelenleg a Paksi Atomerőmű 4 VVER 440 MWos gépegység kondenzátorainak újragyártása folyik modern konstrukció szerint, új, rozsdamentes anyagok felhasználásával, helyi munkaerők bevonásával. 17. Pierre Lucát, műszaki főtanácsadó, GEC Alsthom, Vincent Roulet, EdF: Bevált és üzemelő tisztaszén-technológia: a provánszi 250 MW-os CFB — Circulating Fluidized Bed — kazán. Az Emil Hutchet Erőmű, amelyben 125 MW-os új CFB-kazánok üzemelnek, szénmosási maradékot éget el. E kazánokkal kitűnő környezetvédelmi eredményeket értek el. Ez a 700 t/h 567 °C-os, 169 bar gőzt szolgáltató kazán 98%-os kéntelenítésű és kevés NOX kibocsátású. 18. Miké Heywort, termék-ügyvezető, European Gas Turbines (EGT): A Cyclone ipari gázturbinák fejlesztése az EGT cégnél. Beszámol a Tempest és Cyclone márkanevű gázturbinák kifejlesztéséről, és közli az elért emisszió maximumértéket. A legnagyobb egység 13 MW-os. E turbinákat kombinált ciklusú gáz-gőzturbinás erőművekben, mechanikus hajtásokhoz, csővezetékek szivattyúihoz, kompresszorok, továbbá hajók hajtására alkalmazzák. 19. Pekka Luukkanen+, Pekka Nurkkala+, Jari Puttonen+ , Ari Villanen+, +: IMATRAN VOIMA OY/IVO, ++: IVO POWER ENGINEERING LTD.: Integrált diagnosztikai eljárások az eró'mú'gépészetben. A dolgozat egy tápvízmotor-szivattyú, egy turbina-generátor gépcsoport és egy gőzturbina rezgésvizsgálatának leírását adja. A tápvízszivattyú-alap rezgésének számított és mért természetes frekvenciái igen jó egyezést mutattak. A rezgésmérések alapján lehetett felfedezni a turbinalapát törését. 20. Chrístiana Barbulescu, Stefan Diaconu, Ana Válcereanu, Alexandra Molnár, RENEL-GSCI Románia: Az eró'művi berendezések teljesítményjavításához és tervezéséhez szükséges adatok biztosítását szolgáló Egységesített Működésközbeni Megfigyelőrendszer (SUUCE). Az erőművi berendezések megbízhatósága fő követelmény mind az erőművi rendszer fejlesztésének tervezése, mind a karbantartási műveletek alkalmával. Rámutatnak a,statisztikai adatok fontosságára, amelyek a berendezések teljesítményére,megbízhatóságára vonatkoznak. A berendezések viselkedését állandóan vizsgálni kell az üzemvitel alatt, míg egyes vizsgálatokat csak időnként 230
kell elvégezni. A Román Energiafelügyelet rendelkezésére áll minden olyan objektív adat, amely a karbantartási műveletek idejének és fajtájának tervezéséhez kell. 21. Chrístiana Barbulescu, Ana Valcereanu, Alexandru Molnár, RENEL-GSCI Románia, M. Stein S. C. ISPE S. A. Románia: Az RCM analitikai módszerek alkalmazásának lehetőségei erőművi berendezésekben. A tervszerű karbantartás időpontjának meghatározására kifejlesztették az RCM — Rcliability Counter Measures — analitikai módszert, amely figyelembe veszi az egyes berendezések meghibásodási valószínűségét, meghibásodásuknak az egész rendszerre való kihatását. Ismertetik az RCM módszernek az energiaiparban — alállomási berendezéseknél — való alkalmazását, amely a javító karbantartásra is kitér, mert ezzel csökkenthető a meghibásodás utáni újraindításig eltelt idő. 22. Tullio Pellegrini, Michel Didden, BetzDearborn Europe: MgO-zagy kezelésével szerzett tízéves tapasztalatok, valamint MgO-zaggyal kombinált vegystabfl emulzió tüzelésével szerzett további kétéves tapasztalatok, ill. eredmények. A szerzők beszámoltak a Málta szigetén működő Enemalta erőműben üzemelő hét — 30..75 MW teljesítményű — kazánban a címben felsorolt anyagok alkalmazásával elért környezetszennyezés-csökkentésről. A kazánok nehézolajjal működtek, amely olaj 3% ként, 7...12% aszfaltot és 100...200 ppm vanádiumot tartalmazott. Az első lépésként a BetzDearborn a FuelSolv™ FMG 2900-as adalékot alkalmazott, amely adalék a MgO hipermikronozott szuszpenziója volt könnyűolajban. Három évvel ezelőtt a lakossági panaszok miatt a por és NO X kibocsátásának csökkentésére került sor. Mivel az erőműben nem volt hely a porleválasztó elhelyezésére, olajban szuszpendált vizet fecskendeztek be a fűtőolajjal együtt. E szuszpenzió alkalmazásával 80...90%-os porcsökkenést lehetett elérni, továbbá a kazán eldugulása is megszűnt. 23. R. A. Holliday, hűtéstechnológia vezető, BetzDearborn Europe: Nyílt párologtatása hűtőrendszerek foszformentesítése, ill. alacsonyszintű foszfortartalmává tétele. Az erőművek hulladékvizében vagy a hűtőberendezésben jelentkező foszfortartalom értéke egyes államokban nem érheti el a szigorú felső határt. A BetzDearborn által kifejlesztett AEC molekulárszűrő lehetővé teszi az alacsonyszintű, vagy akár a 0% foszfortartalom elérését. 24. Dr. Sreten Skuletic, egyetemi tanár, rektor helyettes, Montenegrói Egyetem, Podgornica, M. Kotlica, KES International Ltd., Toronto: Üzemközbeni részleges kisülés roncsolásmentes mérése erőművi generátorokon. Ismertették a generátorok állórészében elhelyezett részleges kisülésmérő detektorok használatát, a részleges kisüléseknek az állórész tekercseken keresztül való terjedését. E méréssel meg lehetett különböztetni a horonyban létrejövő kisüléseket; a horonyban elhelyezett szigetelésen keresztül az állórész lemeztestéhez való kisülést; a szigetelésben a gyártás közben keletkezett légzárványokat; a szigetelésnek a rézvezetőtől való elválását; az állórésztkercsclés üzem közben történő mozgását; továbbá a tekercsvégek nem megfelelő igénybevétele miatt létrejövő kisülést. E cikk elolvasását azoknak ajánlom, akiknek feladata a generátorok üzemközbeni detektálása, ill. az előfordulható üzemzavarok megelőzése. Dr. Kiss László ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás
A Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei c. szabályzat kiadása Arató Csaba
1. Bevezetés A 100. éve felé közeledő Magyar Elektrotechnikai Egyesület —amelynek fő célja az elektrotechnikában dolgozó szakemberek fejlődésének és szakmai problémáik megoldásának elősegítése, az elektrotechnikával foglalkozó cégek, vállalkozások tevékenységének támogatása, az elektrotechnika tudománytörténeti és szakmai kultúrájának terjesztése — mindig kereste azokat a működési területeket, ahol az egyesületi tagok magas színvonalú szakmai felkészültségüket hasznosítani tudják szakmai közösségük, illetve a társadalom javára. Különösen így van ez a rendszerváltás utáni években, amikor is az Egyesületnek lényegesen nehezebb körülmények között kell működnie, értelmes, a tagságot segítő és gazdaságilag is hasznot hozó tevékenységet kell keresnie és folytatnia. Ezért az Egyesület teljeskörűen vállalkozik az elektrotechnikával kapcsolatos szakmai feladatok megoldására, mint pl. minőségirányítási rendszerek bevezetése és auditálása, szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, szabványok, szabályzatok, törvénytervezetek előkészítése és kidolgozása, új energiatakarékos módszerek kialakítása és bevezetése stb. így jelentkezett az Egyesület arra a pályázatra is, amelyet az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (továbbiakban: IKIM) hirdetett meg, és amelynek témája a Villamosmű Műszaki-Bizottsági Követelményei c. szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) elkészítése volt. Az Egyesület a pályázatot megnyerte, és 1997. év II. negyedévében vállalkozási szerződést kötött az IKIM-mel a Szabályzat elkészítésére.
2. Szerződés A Szabályzat elkészítését törvény írja elő: az 1994. évi XLVII. törvény a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról (továbbiakban: VET) 56. §. (1) a) bekezdésében ez áll: „A miniszter rendeletben határozza meg a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeit." Ugyanezen törvény 56. §. (2) bekezdése így szól: „Az (1) bekezdésben említeti műszaki-biztonsági rendelkezések felügyeletét ellátó szervezetet a miniszter jelöli ki." Az idézett törvényi előírás alapján került sor az említett pályázat meghirdetésére. Az Egyesület a pályázat megnyerése után az IKIM Technológiapolitikai Főosztályával kötött szerződésben a következőkre vállalkozott:
Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEEI Kft., a MEE tagja Szakmai lektor: Lernyei Péter okl. villamosmérnök
I99S. 91. évfolyam 6-7. szám
a) a Szabályzat előkészítése során: — a hazai jogszabályi háttér felkutatása; — hatásvizsgálat elvégzése, amely kiterjed a hazai bevezetés által érintettek körére, a bevezetés műszaki-gazdasági hatásaira, kockázatára és költségeire; — a szabályozott terület érdekeltségi viszonyainak feltárása és bemutatása; — a készülő Szabályzat hazai jogrendbe illesztése; — az EU-országos gyakorlatának megismertetése és bemutatása; b) a Szabályzat elkészítése során: — az előzőek értékelése alapján kidolgozni a Szabályzatot, amely rendelkezik azokról az általános előírásokról, amelyek a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeit kielégítik, így a hazai együttműködő villamosenergia-rendszer minden szereplője számára egyértelmű, konkrét és világos előírásokat ad a műszaki biztonság körében, — a Szabályzatot hatályba léptető rendelettervezet elkészítése, amely egyúttal kijelöli a Szabályzatban foglalt rendelkezések végrehajtásának hatósági felügyeletét ellátó szervezetet, és meghatározza annak feladatát, hatáskörét és jogosultságait. ASzabályzat elkészítésére vállalt kötelezettségeink teljesítése érdekében a villamosmű biztonságtechnikai kérdéseiben jártas szakembereiből az Egyesület ad hoc munkabizottságot alakított. A munkabizottságban részt vettek a Magyar Villamos Müvek Rt., a területi áramszolgáltatók, a Magyar Energia Hivatal, a Paksi Atomerőmű Rt., a Vértesi Erőmű Rt., az ETV-Erőterv Rt. és a MEE Szabványosítási Bizottság munkatársai.
3. A Szabályzat bevezetésének előzményei és körülményei Magyarországon az elmúlt évtizedekben a villamosművck és a különféle üzemi villamos létesítmények műszaki-biztonsági követelményeit, az érintés védelemmel, az üzemeltetéssel és a létesítéssel összefüggő előírásait, továbbá az ilyen üzemekben az alkalmazandó magatartást az MSZ 172, az MSZ 1585 és az MSZ 1600, MSZ 1610 szabványsorozatok határozták meg. A közelmúlt társadalmi és gazdasági változásai szükségessé tették az addig alkalmazott szabványrendszerünk felülvizsgálatát. Ennek során a törvényhozás megalkotta az 1995. évi XXVIII. törvényt a nemzeti szabványosításról, amely megszüntette a szabványok jogszabályjellegét. Átmeneti időszakra — öt év időtartamra — az illetékes miniszterek miniszteri rendelettel kötelező alkalmazásúnak nyilvánították a műszaki biztonságot meghatározó, illetve előíró szabványokat. Ilyen kötelező alkalmazású lett az említett
231
négy szabványsorozat is. A szabványok kötelező alkalmazásának ideje 1999-ben jár le. 1996 decemberében megjeleni az EN 50110 európai szabvány. Ez az első nemzetközi szabvány, amely a villamos berendezések műszaki-biztonsági kérdésével foglalkozik. Az MSZ 1858 sorozat témakörét öleli fel, azonban nem olyan részletes. A jövőben a villamosművek műszaki-biztonsági követelményeit húrom előírás szabályozza együttesen: • A VET alapján miniszteri rendelettel most kiadásra kerülő Szabályzat, amely az általános előírásokat tartalmazza; • az egyes villamosművek saját belső műszaki-biztonsági szabályzatai, amelyeket a helyi körülményeik figyelembevételével, a speciális adottságaiknak megfelelően kell elkészíteniük; • az EN 50110, amelyet rövidesen közzétesz az MSZT mini magyar nemzeti szabványt, MSZ EN 50110 jelzettel. E három előírás együttesen pótolja a visszavonására kerülő MSZ 1585-Öt. A Szabályzat célja, hogy — műszaki-biztonsági kérdésekben általános előírásokat adjon; — támpontokat nyújtson, eligazítást adjon olyan részkérdésekben, amelyekre a szabvány nem tér ki, illetve nem szabályoz; — a villamosművek munkavállalói részére oktatási anyagként szolgáljon. A Szabályzat alkalmazása a villamosművekhez nem tartozó villamos jellegű üzemekben, munkahelyeken, üzemi kapcsolóállomásokon stb. nem kötelező, de célszerű az értelemszerű alkalmazása, szintén kiegészítve az adott cég, üzem belső szabályzataival. Az érintésvcdelcmmel és létesítéssel kapcsolatos, eddig hatályos, illetve közzétett szabványok (MSZ 172, MSZ 1600, MSZ 1610) is visszavonásra kerülnek, a közeljövőben ezeket a nemzetközi szabványok alapján kiadott új magyar nemzeti szabványok fogják felváltani. A VETés más jogszabályok alapján 1995 októberében került kiadásra a villamosművek Üzemi Szabályzata (t/SZ), amelyet a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) szerkesztett és a Magyar Energia Hivatal (MEH) hagyott jóvá. Az ÜSZ-X az MVM Rt., az áramszolgáltatók, az erőművek, illetve a MEH képviselőiből álló bizottság folyamatosan karbantartja. Ezen Üzemi Szabályzatnak — bár részben tartalmaz műszaki-biztonsági követelményeket is — elsősorban nem ez a tárgya, hanem a villamosművek üzemeltetésével kapcsolatos előírások (pl. az üzemeltetés folyamatosságának és zavartalanságának biztosítása, a legkisebb költségek elérése, a villamosenergia-termelők, -szállítók és -szolgáltatók egységes követelmények szerinti együttműködő rendszerben való üzemelése). Az ÜSZ az együttműködő villamosenergia-rendszert alkotó társaságok belső, illetve egymás közötti kapcsolataikra vonatkozó előírás, és így alá van rendelve a jogrendszerben felette álló miniszteri rendeletnek, tehát a jogszabállyal kiadott és hatályba léptetett Szabályzatnak. E két szabályzat között ellentmondás nem lehet, ezért ha ilyen előfordulna, akkor az ÜSZ-t karbantartó bizottságnak a szükséges módosításokat az Üzemi Szabályzaton el kell végeznie.
232
4. A Szabályzat ismertetése A Szabályzat tervezete 1998. január 30-ára készült el. A tervezet tartalmazza a hatályba léptető IKIM-rendelet szövegét, valamint a rendelet mellékleteként a Szabályzatot. 4.1. Hatályba léptető rendelet A rendelet a hatályba léptetésen kívül kijelöli a Szabályzatban foglalt rendelkezések végrehajtásának hatósági felügyeletét ellátó szerveket a következők szerint: elsőfokon: területi műszaki biztonsági felügyeletek; másodfokon: Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (továbbiakban együtt: Hatóság). A Hatóság eljárásaira az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. A Hatóság jogosult a villamosmű engedélyeseinél ellenőrzést végezni, amelynek során az engedélyesnek együtt kell működnie a Hatósággal. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre az engedélyes rávezetheti észrevételeit, esetleges ellenvéleményét. A rendelet meghatározza a Hatóságnak a Szabályzattal kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési hatáskörét, amely kiterjed: — a folyamatban lévő létesítések és üzemelő berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatára; — a fogyasztókat érintő intézkedések műszaki-biztonság szempontjából történő felülvizsgálatára; — a műszaki-biztonsági felülvizsgálatok elvégzésére és ezek dokumentumainak ellenőrzésére; — a képzési és feljogosítási előírások betartásának ellenőrzésére. A Hatóság az eljárásai során jogosult: hibajavítások elrendelésére, vészhelyzet vagy balesetveszély esetén a működés, illetve üzemeltetés ideiglenes vagy végleges leállítására, ismételt minősítő eljárás lefolytatására, balesetek kivizsgálására, a balesetmegelőző intézkedések, valamint az életveszélyt okozó hibás berendezések villamosműről való lekapcsolásának elrendelésére. 4.2. A Szabályzat • Az 1. fejezet ismerteti a Szabályzat tárgyát és hatályát: A Szabályzat tárgya: — a villamosmü műszaki-biztonsági követelményeihez kapcsolódó biztonsági szabályozások, — a biztonságos munkavégzés személyi feltételei (egészségügyi alkalmasság, szakképzettség, feljogosítások, egyszemélyi felelősség), — a villamosmű főfolyamatainak biztonságot meghatározó tevékenységei (tervezés, létesítés, üzembe helyezés, üzemeltetés, megszüntetés). A Szabályzat hatálya kiterjed a VET hatálya alá tartozó villamosenergia-termelő, -szállító és -szolgáltató villamosművekre. Előírásait alkalmazni kell a villamosmű tervezésekor, létesítésekor, üzemeltetésekor (üzemviteli műveletek, kapcsolások, karbantartások stb. végzésekor) és megszüntetésekor. Nem tartozik e Szabályzat hatálya alá a Feszültség Alatti Munkavégzés (FAM: feszültség alatt álló villamos berendezésen feszültség alatt — meghatározott feltételek között — végzett olyan különleges munka, amelyet erre a célra kifejlesztett speciális szerszámokkal, a FAM-technológiára kioktatott és felkészített szakemberek végeznek külön szabályzat előírásainak betartásával). ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás • A 2. fejezet abc-sorrendben összegyűjtve adja meg a Szabályzat alkalmazási körében érvényes fogalom meghatározásokat. • A 3. fejezet a biztonsági követelményeket meghatározó szabályozásokat ismerteti: — A Szabályzat tételes előírásaival együtt figyelembe kell venni a törvényekre épülő kormány- és miniszteri szintű rendeleteket és jogszabályokat, valamint a közzétett nemzeti szabványok biztonsági előírásait. — „A vonatkozó jogszabállyal kötelezővé tett szabványoktól eltérést csak a jogszabályt kiadó hatóság engedélyezhet. Egyéb közzétett szabványok tekintetében szabványban megadott kialakítástól eltérő megoldás is alkalmazható, amennyiben az a műszaki-biztonság szempontjából egyenértékű. A tervezés vagy a kivitelezés során előforduló szabványéi térésekre a szerződő felek egyetértő megállapodása szükséges." — A villamosmű engedélyesének saját hatáskörben főfolyamatokra (létesítés, üzemeltetés, megszüntetés) a helyi körülményeknek és sajátos adottságoknak megfelelően szabályzatokat és utasításokat kell készítenie. Ezek összeállítása során az említett jogszabályokat és a szabványokat, valamint a Szabályzat követehnénycii kell Figyelembe venni. • Fontos, hogy a villamosmű belső szabályzatai nem lehetnek ellentmondásban a Szabályzattal és indokolt esetekben a fokozott üzembiztonság, ill. az élet és vagyonbiztonság érdekében a Szabályzat előírásainál szigorúbb követelményeket is tartalmazhatnak. • A4. fejezet a biztonságos munkavégzés személyi feltételeit határozza meg: — „A biztonságos munkavégzés alapvető személyi feltétele, hogy a villamosmű kizárólag csak olyan munkavállalót alkalmazhat, aki — egészségileg alkalmas; — rendelkezik az ellátandó feladatkörhöz szükséges szakmai ismeretekkel (alap-, közép- vagy felsőfokú végzettség, villamosművi speciális képesítések, Hfelyismeret); — rendelkezik tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretekkel; — ha nem magyar anyanyelvű személy, akkor bizonyítottan érti a magyar nyelvet és magyar nyelven a szakkifejezéseket." — A Szabályzat meghatározza az egészségügyi alkalmassággal, szakképzettséggel és a feljogosításokkal kapcsolatos követelményeket, majd az egyszemélyi felelősségre ad előírást: „A villamosműben végzett különféle műszaki munkák végzése során minden esetben érvényesülnie kell az egyszemélyi felelősség elvének, azaz mindenki teljes mértékben felelős az általa elvégzett, vezetett, irányított munkáért, és a munka végzése során elmulasztott, illetve hozott döntéseiért, utasításaiért, és ezek szakszerűségéért. Az egyes folyamatok, műveletek vezetésére a biztonságos végrehajtás érdekében egyszemélyi felelős vezetőt kell kijelölni." — Végül a fejezet kitér a munkavégzési feltételekre: A felelősségkörök pontos meghatározása erdekében a villamosmű engedélyesének belső szabályzatban kell előírnia a munkavégzési feltételeket, a feljogosítási fokozatokat és a fokozatokhoz szükséges képzettséget, kioktatottságot, gyakorlatot, az egyes fokozatokban elvégezhető munkákat, a különfé1998. 91. évfolyam 6-7. szám
le feladatokhoz szükséges létszámol, dokumentációkat, felszereléseket stb. • Az5. fejezet általános előírásokat ad a villamosmű főfolyamatainak a biztonsággal kapcsolatos tevékenységeire. Az előírások kitérnek a létesítésre (amely magában foglalja a tervezés, kivételezés és üzembe helyezés műveleteit),az üzemeltetésre (üzemvitelre) és a megszüntetésre. Ezek során a villamosmű engedélyesének be kell tartania a szabályzatban részletesen előírt élet- és egészségvédelmi, tűz- és vagyonvédelmi, környezetvédelmi, balesetvédelmi és műszaki-biztonsági előírásokat (pl. túlfeszültség-védelemre, túláramvédelemre, ideiglenes berendezésekre, elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó előírások). -*• • Foglalkozik a Szabályzat a műszaki-biztonsági felülvizsgálatokkal is: üzembe helyezés előtti első, majd a rendszeresen ismétlődő felülvizsgálatok, munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék. Meghatározza a Szabályzat az üzembe helyezés feltételeit (pl. üzembe helyezési program, hatósági hozzájárulások, felülvizsgálatok, közhírré tétel, az üzembe helyezési eljárásban résztvevő személyek, üzembe helyezési határozat). • Az üzemeltetéssel kapcsolatban a Szabályzat követelményeket határoz meg a megvalósított biztonság megőrzésére, a kiegészítő védőrendszerekre, az üzemi személyzet feljogosítására, a munkahelyi felügyeletre, a munkamódszer megválasztására, az átalakításokra és cserékre, az üzemi folyamatok ellenŐrzésére és naplózására, valamint az üzemi berendezések tartós kikapcsolására. • A megszüntetéssel kapcsolatban a Szabályzat előírja a megszüntetési terv készítését, a veszélyes technológiák megszüntetésének ellenőrzését, az egyszemélyi felelős kijelölését és a megszüntetés bejelentési kötelezettségét. 4.3. Jogszabálygyűjtemény és szabványjegyzék Az előkészítő munka során összegyűjtöttük a témakörhöz kapcsolódó jogi előírásokat: törvényeket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket, és a szabványosítás jogi előírásait, valamint a Szabályzattal kapcsolatos közzétett, jelenleg érvényben lévő magyar nemzeti szabványokat. A jog szabály gyűjtemény és a szabványjegyzék nem része a Szabályzatnak, de mint kiegészítő, tájékoztató anyag segítségére van a Szabályzat használójának, ezért csatoltuk a Szabályzat tegezeiéhez.
5. Értékelés A munkabizottság többszöri megbeszélés, majd jelentős szerkesztési munka után határidőre elkészítette a rendelet és a Szabályzat tervezetét, valamint az indoklást, és átadta azokat a megbízónak, az IKIM Technológiapolitikai Főosztályának. A tárcakörözések és a szükséges korrekciók elvégzése után várhatóan 1998. évben kiadásra kerül a miniszteri rendelet és az általa hatályba léptetett Szabályzat. Úgy véljük, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a munkabizottság nagy munkát végzett, mind az előkészítés, mind a Szabályzat elkészítése során. Ez a munka is igazolja az Egyesület szakembereinek felkészültségét, teljesítőképességét és a munkabizottságok munkájának szükségességét. Utóirat A Szabályzat alapján Egyesületünk vállalkozik arra, hogy szakértőinek bevonásával cégspecifikus, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő belső szabályzatokat készít. 233
Szabványosítás
Az elektrotechnika területeit érintő, 1998.1. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította a Szabványügyi Közlöny 1998. I. negyedévi számai alapján Littvay Alajos (MSZT) Jelmagyarázat MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete MSZ IEC... IEC szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete idt (az angol identical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom teljes azonosságának a jele eqv (az angol equivalent szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom jelentéktelen műszaki eltérések melletti megegyezőségének jele Jóváhagyó közleményes bevezetéssel... Európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának magyar címoldallal történő bevezetése MSZ EN 50018:1998 Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Nyomásálló tokozás „íT — Az MSZ EN 50018:1997 jóváhagyó közleményes kiadása helyett — (idt EN 50018:1994) Ez a szabvány a robbanásveszélyes környezetben használandó, nyomásálló tokozás „d" védelmi módú villamos gyártmányoknak a védelmi módra jellemző szerkezeti és vizsgálati előírásait tartalmazza. Az EN 50014 európai szabványt egészíti ki, amelynek előírásai a nyomásálló tokozású villamos gyártmányokra is érvényesek. MSZ EN 50147-1:1998 Visszhangmentes kamrák, l. rész: Árnyékolási csillapítás mérése (idt EN 50147-1:1996) E szabvány az árnyékolt kamrák (fülkék, szobák) árnyékolási csillapításának méréseire vonatkozik a 9 kHz-től 40 GHz-ig terjedő frekvenciatartományban. Tárgya: általános mérési módszer létrehozása az árnyékolt kamra árnyékolási hatékonyságának megítélésére. MSZ EN 50147-2:1998 Visszhangmentes kamrák. 2. rész: Alternatív mérőhelyek alkalmassága, tekintettel a mérőhelyi szakaszcsillapításra (idt EN 50147-2:1996) Különböző mérőhelyek és létesítmények vannak, amelyeket a 30 MHz feletti kisugárzott zavarok CISPR 16-1 szerinti mérésének elvégzésére építettek. A legtöbbjük az időjárástól és a rádiófrekvenciás környezeti zaj kedvezőtlen hatásaitól védett. Minden olyan esetben, amikor szerkezeti anyag veszi körül a mérőhelyet, fennáll annak a lehetősége, hogy a CISPR 16-1 16.6 szakasza szerint előírt egyszerű, normalizált, mérőhelyi
234
szakaszcsillapítás-mérés eredménye az ilyen alternatív mérőhely alkalmasságának igazolására nem felel meg. E szabvány az alternatív mérőhelyekre a mérőhelyi szakaszcsillapítást figyelembe vevő követelményeket ír elő. E szabványt kell alkalmazni a mérőhelyek minősítésére addig, ainíg CISPR7A (CO) 63 kiadványt a CISPR 16 részeként nem bocsátják ki. MSZ EN 60730-1:1998 Automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékek háztartási és hasonló jellegű alkalmazásra. í. rész: Általános követelmények (IEC 730-1:1986, módosítva) — Az MSZ-05-45.3162-l:1984, az MSZ-05-45.31621:1984/1M:199O, az MSZ-05-45.3162-2:11984 és az MSZ-0545.3162-2:1984/1M: 1990 helyett — (idt EN 60730-1:1991 + Al:1991 + All:1991 + A 12:1993 + A14:1995, idt IEC 730-1:1986) E szabvány általában a háztartási- és hasonló felhasználásra szánt automatikus villamos szabályozó- és vezérlőkészülékekre vonatkozik, beleértve a fűtés-, a klímatechnika és más felhasználási területek szabályozó- és vezérlőkészülékeit is. Vonatkozik továbbá a biztonsági jellemzőkre, az üzemi értékekre, az üzemidőkre és az üzemi folyamatokra, ahol ezek a biztonsággal kapcsolatosak, valamint azoknak az SZV-készülékeknek a vizsgálatára, amelyekel háztartási készülékekben vagy hasonló berendezésekben, vagy ilyenekkel kapcsolatban alkalmaznak. E szabványban az „berendezés" kifejezésen mindenkor „berendezést és készüléket" értünk. E szabvány azokra az SZV-készülékekre érvényes, amelyeket mechanikusan vagy villamosán működtetnek, és hőmérsékletet, nyomást, időtartamot, nedvességet, fényt, elektrosztatikus hatásokat, átfolyást, áramot, feszültséget vagy gyorsulást stb.-t érzékelnek, vagy ilyeneket szabályoznak és vezérelnek. Vonatkozik azokra az indítójel fogókra is, amelyeket különleges SZV-készül ékként terveztek, motorok indítótekercsének a kapcsolására, továbbá azokra a kézi működtetésű SZV-készülékekre is, amelyek az SZV-készülékek kel villamosán és/vagy mechanikusan egy egységet képeznek. E szabvány azokra az SZV-készülékekre érvényes, amelyeknek névleges feszültsége legfeljebb 660 V és névleges árama legfeljebb 63 A, valamint azokra az SZV-készülékekre is, amelyek elektronikus építőelemeket tartalmaznak. Az erre vonatkozó követelményeket a H-melléklet tartalmazza. Ez a szabvány alkalmazható az EN 60335-1: Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. 1. rész: Altalános követelmények c. szabvány hatálya alá tartozó berendezések SZV-készülékeire is.
ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás E szabvány nem veszi figyelembe az SZV-készülék automatikus üzemének reakcióértékét, ha az ilyen reakcióérték az SZV-készüléknek a berendezésbe való beépítésének a módjától függ. MSZ EN 60947-4-1:1992/A2:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 4. rész: Kontaktorok és motorvédo kapcsolók. Első főfejezet: Elektromechanikus kontaktorok és motorvédő kapcsolók. (IEC 947-4l:1990/A2:1996) — Az MSZ EN 60947-4-1:1993 módosítása — (idt EN 60947-4-1:1992/A2:1997, idt IEC 947-4-1:1990 Amend.2:1996) MSZ EN 60947-5-1:1991/Al: 1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5. rész: Vezérlőáram köri készülékek és kapcsolóelemek. ElsŐ főfejezet: Elektromechanikus vezérlőáramköri készülékek (IEC 947-5-1:1990/A1:1994) — Az MSZ EN 60947-5-1:1994 módosítása — (idt EN 60947-5-1:1991 /A 1:1997, idt IEC 947-5-1:1990 Amend.l:l994) MSZ EN 60947-5-1:1991/A 2:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Első főfejezet: Elektromechanikus vezérlőáramköri készülékek (IEC 947-5-1:1990/A2:1996) — Az MSZ EN 60947-5-1:1994 módosítása — (idt EN 60947-5-l:1991/A2:1997, idt IEC 947-5-1:1990 Amend.2:l996) MSZ EN 60947-5-1:1991/A12:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Első főfejezet: Elektromechanikus vezérlőáramköri készülékek — Az MSZ EN 60947-5-1:1994 módosítása — (idt EN 60947-5-1:1991/AI2:1997) MSZ EN 60947-6- 1J992/AU: 1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 6. rész: Többfunkciós berendezések. Első főfejezet: Automatikus átkapcsolású kapcsolóberendezések — Az MSZ EN 60947-6-1:1995 módosítása — (idt EN 60947-6-1:1991/A11:1997) MSZ EN 60947-6-2:1993/A11:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 6. rész: Többfunkciós berendezések. Második főfejezet: Vezérlő és védelmi kapcsolókés/.ülékek (vagy berendezések) (CPS-ek) — Az MSZ EN 60947-6-2:1995 módosítása — (idt EN 60947-6-2:1993/AI1:1997) Lapunk 1998.4. számának 167. oldalán, az ABB „Közös siker" c. cégismertető cikkében a helyes mondatrész: „...több mint 2500 jól képzett és elkötelezett munkatárs ..." Tévedésünkért az ABB-től és Olvasóinktól egyaránt elnézést kérünk. Szerkesztőség
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
235
Szemle
Együtt az erősáramért
(az Impulzus 1998. IV. 30. XXV/12. számából
Újabb konferenciát tartott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) az erősáramú oktatás és ezzel Összefüggésben az ipar helyzetéről. A kétnapos összejövetelen körülbelül egyenlő arányban vettek rész oktatók, hallgatók és vállalatok képviselői. A jelenlegi helyzet közös értékelése nem hagyott igazán optimista szájízt a résztvevőkben. Az indító előadások a helyzet felvázolását célozták. Ezután három csoportban történt megbeszélés: a hallgatók, oktatók és cégek képviselői először maguk között beszélték meg a dolgokat. Az ezt követő megbeszélés célja a közös érdekek megkeresése és az egyeztetés lett volna — ennek azonban a „kormányzati hatások" című közös ellenség volt az egyetlen előremozdítója. Érdekes volt megfigyelni mindhárom csoportban a hasonlóságokat. A panaszkodással kezdődött mind. Az oktatók anyagilag nem motiváltak, a tanszékek dologi kerete 0-ra csökkent. A hallgatók alulfinanszírozása továbbra is fennáll, mindenki dolgozni kényszerül, az erősáramú cégek kezdő mérnöki fizetései nem versenyképesek. Az erősáramú vállalatok nem tudnak lépést tartani a tipikus példaként mindig előkerülő informatikai fizetésekkel, mindemellett jó szakemberre szükségük van. A kezdeti panaszkodás nehezen akart átmenni problémamegoldásba. Valami azért történik. Karunkon az erősáramú alapoktatás jó irányban van átalakulóban. Az a bizonyos Villamos Energetika is
ANSALDO
Ganz Ansaldo Villamossági Rí.
236
végre átalakult, érdekesebb lett, külső előadók és szakmai látogatások vannak. A vizsga is normálisabb lett. A cégek több esetben adnak hallgatói ösztöndíjat, és több alapítvány is létezik az erősáramú oktatás támogatására. Ami még fontos: a hangulat is kezd talán megváltozni. Egyre jobban terjed, ami sokszor igaz is: „Ma már az erősáramon is csak programozni kell." Több próbálkozás történt annak beláttatására, hogy vállalatoknak megéri befektetni az oktatásba — a jó szakemberek kinevezése közös érdek. A végén mi, hallgatók felkértük az erÖáramú cégek jelenlévő képviselőit, hogy meséljék el nekünk, hogy vajon milyen kezdő mérnöki fizetést tudnak felajánlani. Ritka volt, aki bruttó 60.000 fölé ment. Hmmm... A hallgatók képviselői azt hangoztatják, hogy ilyen versenyképtelen kezdő fizetések mellett ne várja senki, hogy népszerű legyen a szakma, és ajól képzettek tömegesen jöjjenek erre a szakterületre. A cégeknek persze sokszor az a válasza, hogy akkor sem tudnak többet fizetni. Nesze, a rendszer ebben a pontjában stabil. Mindenesetre tényleg példa értékű, hogy egy szakma több ágának a képviselői ilyen összefogással próbáljanak meg talpon maradni, ennek az összefogásnak a szükségességét mindenki belátja és tettek is történnek. Szóval minden elismerésünk a MEE-nek! Az ebéd is finom volt... Rejtő Barnabás (Felhívjuk t. Olvasóink figyelmét, hogy e témából részletes beszámolót közlünk lapunk 264. oldalán. Szerkesztőség)
Az 1998. 5. számunk 194. oldalán a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. emblémája tévesen jelent meg. A Ganz Ansaldotól és kedves olvasóinktól elnézést kérünk. Szerkesztőség
ELEKTROTECHNIKA
Teljesítményelektronika
A korszerű technológia legfontosabb elemei/eszközei: a villamos hajtások (Mi várható a 21. században?) Dr. Bencze János I. Bevezetés A korszerű technológiák alkalmazása iránt megnövekedett igények kielégítése, az új fejlesztések, a robotizáció, a gyártásautomatizálás stb. mind-mind elképzelhetetlenek korszerű villamos hajtások nélkül. Bármely kor fogalomrendszerének megfelelő „korszerű villamos hajtások" alkalmazása tehát nem divat kérdése, hanem szigorú kényszer. Ahol technikára, technológiára, gyártásra, közlekedésre, bármiféle mozgatásra szükség vaji, — tehát gyakorlatilag az élet minden területén, annak minden szektorában — ott a szabályozott villamos hajtás jelen van, legyen az néhány watt teljesítményű, vagy akár több tíz megawattos, függetlenül az alkalmazott villamos motor típusától.
II. A korszerű villamos hajtások és elemeik Mit jelent — a mai kor fogalmai szerint — a „korszerű villamos hajtás"? —környezetbarát a hálózatszennyezés és a rádió-, valamint hangfrekvenciás-zavarok szempontjából egyaránt; —energiatakarékos; —csatlakozási lehetősége van a „felső szintű" irányításhoz; — számítógépes hálózatba szervezhető valamely busz rendszer segítségével; — paraméterei egyszerű eszközökké! és gyorsan változtathatók; — alkalmas öntesztelésre és öndiagnosztikára; —ára nem szab korlátot alkalmazhatóságának. A villamos hajtások interdiszciplináris szakterület. Számos gyorsan változó tudományterület van hatással a villamos hajtások fejlődésére és fejlesztésére Ezek a szakterületek — többek között — a villamos gépek, a teljesítmény-fél vezetők, az áramirányítás-technika, az irányítástechnika, a számítógéppel támogatott tervezés, a különböző CAD rendszerek stb. De mindez megfordítva is igaz: sok új lehetőség adódik a korszerű hajtás megvalósítására, az interdiszciplináris területek egymást kölcsönösen segítő hatása révén. A legnagyobb hatást az alapvető építőelemek — mint pl. az energiaátalakítás eszközei: a teljesítmény-félvezetők, illetve a hajtások irányításához alkalmazott mikroelektronika eszközei — rohamos fejlődése jelenti. Néhány jellemző példa az egyes területekről — a teljesség igénye nélkül. A teljesítményelektronika, ill. a villamos hajtások egyik fontos eleme a teljesítmény-félvezető, az áramirányító, a konverter
Dr. Bencze János, az Elektrotechnika főszerkesztője, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr. Halász Sándor egyetemi tanár
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
(inverter) alapvető eszköze. Ezért megkülönböztetett figyelmet szentelnek fejlesztésére. Ennek köszönhetően az elmúlt esztendőkben jelentős és sikeres erőfeszítések történtek a hagyományos struktúrájú elemek — a korábbi eszközöknél előnyösebb paraméterű — fejlesztésére, és ezzel egy időben új struktúrájú elemek is jelentek meg. A mai nagyteljesítményű félvezetőeszközök már általánosan 115 mm átmérőjű szilíciumlapkára készülnek. (Gondoljunk arra, hogy húsz évvel ezelőtt ez még csak 25 mm volt!) Az új fejlesztésű elemeket azonban 150 mm-es lapkára tervezik, építik. A ma létező „csúcs" elemek 6 kV zárófeszültséggel és 6 kA-rel terhelhetők. De belátható időn belül megjelennek a 9... 12 kV-s GTO-k. Említésre méltók — a feszültségvezérelt bipoláris tranzisztorok — a MOS bemenetű IGBT-k, amelyek már 2 kV feletti zárófeszültségűek és I kA névleges árammal terhelhetők. A határadatok ilyen szintű növekedése mellett a kapcsolási határfrekvencia is jelentősen megnövekedett. Ez utóbbi nagyon figyelemreméltó, mert a kapcsolási frekvencia növekedése egyéb jelentős előnyöket biztosít. Feltétlen említeni kell az új struktúrájú teljesítmény-félvezető eszközöket is. Erre igen jó példa — a ma már közismertnek számító SIT és SITh MOS bemenetű teljesítmény-félvezetők mellett — a Fuji Electric által újonnan fejlesztett két MOS bemenetű tirisztor, az ún. DGMOS. Ennek az elemnek nagyon kicsi a vezetőirányú feszültség esése (1,3 V), feltűnően kevés a kikapcsolási vesztesége. Szó ami szó, lassan valóban ,,ideális kapcsolóelemmé" válnak a teljesítmény-félvezető eszközök. A kérdés most az, hogy mit jelentenek ezek a jelentős púraméterváltozások a villamos hajtások szempontjából? A növekvő teljesítményű és növekvő kapcsolási frekvenciájú teljesítmény-félvezető eszközök új, a jelenlegieknél lényegesen jobb hatásfokú áramirányító elrendezések megvalósítását teszik lehetővé, és ezzel egyidejűleg szinte nullára csökkenthető a „környezet" (a hálózat) szennyezése, és a különböző zavaró hatások ís zömmel kiküszöbölhetők. A hatásfok növekedése több tényezőre is visszavezethető. Egyrészről maguknak a félvezetőeszközöknek csökken a vezetőirányú feszültségesése, a záróirányú árama. Másrészről a növekvő félvezető-teljesítménnyel elmaradnak, vagy csökkennek az azok soros és/vagy párhuzamos kapcsolása megvalósításához szükséges — többletveszteséget okozó — járulékos elemek. Ezen túl azonban lényeges szempont az, hogy az új eszközök új struktúrájú áramirányító kapcsolások magvalósítását teszik lehetővé. Ilyen például a rezonáns konverter — amelyek vagy a feszültség (ZVS), vagy az áram (ZCS) nullaátmeneténél kapcsolnak. Ilyenkor elmaradhatnak, vagy lényegesen csökkenthetők az egyes félvezetöelemeket védő áramkörök, amelyek tudvalevőleg jelentős veszteségek forrásai. A nagyfrekvenciás konverterek alkalmazásával a meddő fogyasztás és a felharmonikusuk „termelése" 237
Teljesítményelektronika közel nullára csökkenthető. Legalább ilyen fontos szempont azonban az, hogy az áramirányítóknál alkalmazott nagyobb kapcsolási frekvencia gyorsabb szabályozást tesz lehetővé, ezzel a hajtások dinamikai tulajdonságai nagyságrendekkel javíthatók. A villamos hajtások irányítástechnikai eszközei — a mikroelektronika elemei — területén is legalább olyan látványos a fejlődés, mint azt a teljesítmény-félvezető eszközök esetében láttuk. Ez a fejlődés — amelyet a hétköznapi ember a számítógépek szinte követhetetlen gyorsaságú fejlődésében láthat — talán közismertebb. Tapasztaljuk, hogy a számítógépek sebessége szinte kétévente megduplázódik, a memóriakapacitásuk már a végtelen felé halad. Az irányítási feladatok megoldására szolgáló eszközök ilyen szintű fejlődése minőségileg új lehetőségeket nyújtanak a villamos hajtások számára. A hagyományostól eltérő új — magasabb rendű — szabályozási, irányítási struktúrákat tudunk megvalósítani. Példa erre afiizzy szabályozás, amelynek elméletét ugyan már a hatvanas években kidolgozták, azonban alkalmazásának technikai feltételei csak most a közelmúltban teremtődtek meg. A mikroelektronika eszközei — azon kívül, hogy a korábbiakban elképzelhetetlen bonyolultságú- és minőségű szabályozási feladatok rugalmas megoldását teszik lehetővé — alkalmasak arra is, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a rendszer működését, és ezzel öntesztelő, öndiagnosztizáló, sőt hibaprognosztizáló funkciókat valósítsanak meg. Nem szabad megfeledkeznünk arról az igen fontos addicionális előnyről sem, hogy a mikroelektronikai eszközök megbízhatósága — éppen a gyártásukhoz alkalmazott rendkívül kifinomult technológia miatt -— minden korábbi elképzelést felülmúl. A szabályozás funkcióját ma már nem csak hardver, hanem döntően szoftver eszközökkel valósítjuk meg. Ez a módszer olyan szintű „rugalmasságot" nyújt a különböző rendszereknek, amely változó környezetben is biztosítja a villamos hajtások — ma már közismert — „alkalmazkodóképességét", köszönhetően a mesterséges intelligenciának, illetve az ún. tanuló rendszereknek. Sok mindent nem említettünk, amelyek meghatározóak a villamos hajtások szempontjából. Nem említettük az új, kimondottan szabályozott hajtások céljára fejlesztett motortípusokat. Ugyancsak nem szóltunk a hagyományos villamos gépek új konstrukciós elveiről, amelyeket éppen a korszerű villamos hajtások létrejötte tett szükségessé. De nem beszéltünk a korszerű áramkörtervező módszerekről, eszközökről sem. Sok-sok minden kimaradt tehát a terjedelmi korlátok miatt. A villamos hajtásokkal kapcsolatban a korszerű technika — a már közismert okok miatt — szinte kizárólag csak a váltakozó áramú motoros hajtású megoldásokban „gondolkodik". Ezek irányítására elsősorban és alapvetően a mezőorientált szabályozás különböző módozatait használják, éspedig kétféle kiviteli módban: fordulatszám-érzékelővel vagy anékül. A fordulatszám-érzékelős megoldás segítségével — új technikai megoldással — 1:1000 fordulatszám-átfogás valósítható meg 0,001% statikus pontossággal, 150%-os indítónyomaték mellett. Fordulatszám érzékelő nélkül a fordulatszám-átfogás tartománya 1:75, amikor a statikus pontosság 0,5%. A hajtás ugyancsak 150% indítónyomatékkal képes indulni.
238
III. Mi várható a közeli jövőben, milyen lesz a 21. század villamos hajtása? A már hivatkozott tendenciák jól mutatják a fejlődés irányát, annak töretlen és gyorsuló voltát. A fejlődést az integráció és — ami ehhez szorosan kapcsolódik — a tokozástechnológia (Integration and Packaging) jellemzi elsősorban. Mit is értünk ebben a szövegkörnyezetben integráció alatt? Először az irányítás elemeit igyekeztünk az SSI, MSI, LSI majd VLSI áramkörök segítségével „Összezsugorítani", minél több áramkört egy tokba összeépíteni. Majd később megjelentek az egy tokba integrált teljesítmény-félvezető egységek is. A sort folytatandó, a következő lépés volt, amikor az egyes teljesítmény-félvezetőkbe beintegrálták a meghajtó MOS elemet, majd később az egész meghajtó áramkört, a szabályozást... stb. Ma már egy szilícium lemezkére egy komplett háromfázisú hajtást helyeznek, monolit vagy hibrid formában, beleértve a teljesítményáramkört, a védelmeket és az irányítást egyaránt. Ezeket az elemeket nevezik,, intelligens félvezetőeszközöknek". A további lépés, hogy a hajtást beépítik a motorba, ... és ez így megy tovább. Az integráció szükségszerű velejárója a megfelelő tokozástechnológia. Hiszen gondoljunk csak bele, az egyre jobban miniatürizálódó elemeket olyan tokozatba kell helyezni, amely megoldja a teljesítmény elemek kellő hűtését, amely gondoskodik a szükséges zavarvédelemről, az adott „intelligens" eszközt megvédi a környezeti hatásoktól, elősegíti annak adott helyre történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét stb. E tekintetben a gépjármű gyártó-ipar ,,húzó ágazat", mert ott jelentős darabszámok vannak, tehát ott érdemes fejleszteni. E területen az ár is rendkívül fontos. A rendszerintegrálásnak számos előnye van. Ezek az előnyök mind az alkalmazott technológiára vezethetők vissza. Nevezetesen arról van szó, hogy az integrálás során alkalmazott technológia — legyen az monolit vagy hibrid rendszerű, — mindenképpen „nagyüzemi" technológia. Ebből következően az elkészült darabok egyformák, megbízhatóságuk hihetetlenül magas szintű — hiszen nem emberi kéz állítja elő, hanem robotok, automaták —, áruk kedvező. A rendszerintegráció mellett a következő évezred villamos hajtása —kimenőparamétereiben tovább javul; —előtérbe kerül az ún. ember-gép kommunikáció; —minden várakozáson felül környezetbarát lesz.
IV. Összefoglalás Elmondható, hogy a villamos hajtások alkalmazása iránti mennyiségi és minőségi igény a technika, a gyártástechnológia fejlődésével egyre növekedik. Ezzel egy időben a villamos hajtásokkal szemben támasztott minőségi követelmények is ugrásszerűen nőnek. Ezeknek az elvárásoknak a korszerű hajtások eleget tudnak, eleget fognak tenni, mert a rendelkezésre álló építőelemek rohamos fejlődése — az erősáramú félvezető-technika, a konvertertopológia, a mikroelektronika, a szabályozástechnika, az integráció, a tokozástechnológia stb. — ezt lehetővé teszi.
ELEKTROTECHNIKA
Helyesen, jól „műszakiul" Az Elektrotechnika 1997. évi 4. számában írtam a villamos hálózatokkal kapcsolatos néhány fogalomról. Ezeket a távvezetékekkel kapcsolatos néhány kifejezéssel egészítem ki. Egy olvasó megkérdezte, hogy mi értendő tulajdonképpen távvezeték fogalom alatt, pontosabban: a kábelvonal távvezetéknek tekinthető-e? Az 1985-ben kiadott Műszaki Értelmező Szótár 54—55. Erősáramú elektrotechnika kötete szerint „a távvezeték a villamos energia nagyobb távolságú átvitelére szolgáló szabadvezeték", tehát a kábelvonal nem tekinthető távvezetéknek! Mivel azonban egyéb távvezeték (gőz, gáz, olaj stb.) is létezik, egyértelműbb a villamos távvezeték kifejezés, tehát helyes az Országos Villamostávvezeték Rt. elnevezés. Még egy megjegyzés: a szabadvezeték-hálózatokat ne nevezzük légvezeték-hálózatnak. Az Elektrotechnika 1998. évi 2. számában szó esett már a villamos vezeték és a vezető között] alapvető különbségről! Pontosítsuk tehát villamos vezeték és a szabadvezeték fogalmát az MSZIEC 50 (466): 1994 szabadvezetékekre vonatkozó nemzetközi elektrotechnikai szótára alapján: (villamos)vezeték a vezetők, szigetelők és szerelvények olyan együttese, amely a villamos energiának a hálózat két pontja közötti átvitelére szolgál; szabadvezeték pedig olyan villamos vezeték, amelynek vezetői a talaj fölött helyezkednek el, általában szigetelőkön és alkalmas tartószerkezeteken.
A szabvány-szótár megjegyzi, hogy egyes szabadvezetékek szigetelt vezetőkkel is épülhetnek. E megjegyzéssel kapcsolatban néhány fogalom tisztázására szeretném a figyelmet felhívni, ugyanis jelenleg a hazai hálózatokon háromféle — szigetelt vezetőkkel létesített — szabadvezeték-hálózat ismeretes. — 1982-ben kezdődött meg a szigetelt kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatok létesítése. Ne nevezzük ezeket légkábeleknek, mivel a vezetőnek csak szigetelése van, tehát nem kábelszerkezetű. Ugyancsak felesleges, túlhatározott a kötegelt kisfeszültségű szabadvezeték fogalom. — 1988-ban fejlesztették ki az Elektromos Művek szakemberei a 20 kV-os légkábelt, és létesítették az első kísérleti légkábelhálózatot, amelynek előnye, hogy az erdős terepeken nem kell erdőnyiladékot létesíteni. Ezt a konstrukciót helyesen nevezik légkábelnek, mivel a vezetőn nemcsak szigetelés, hanem árnyékolás és burkolat is van, tehát ténylegesen kábelszerkezetről van szó, ez esetben tehát ne használjuk a szigetelt középfeszültségű szabadvezeték fogalmat! — Ugyancsak az Elektromos Művek fejlesztésében valósult meg a burkolt szabadvezeték-sodrony, amelynek lényege, hogy a vezetőre extrudálással folyamatos műanyag réteget visznek fel, és a csupasz szabadvezetékhez hasonlóan szigetelőkön helyezik el; ez esetben kb. 6 m széles erdőnyiladékot kell vágni. Ez a konstrukció tehát nem nevezhető légkábelnek! Luspay Ödön
Észrevétel Az Elektrotechnika 1998. április számában hirdetés jelent meg „A világ első nagyfeszültségű erőművi generátora" címmel. Joggal tekinthetjük fontos újdonságnak a 45 kVos távvezetéket közvetlenül tápláló generátort, elsősorban a lehetőségként megjelölt 400 kV-ig terjedő kapocsfeszültség miatt. Meg kell azonban említeni, hogy a Ganz gyár századunk elején több helyre szállított — az akkori nagyfeszültségű távvezetékeket közvetlenül tápláló—16,5-30 kVos vízturbinás generátorokat, amelyek hosszú évtizedekig zavartalanul működtek. Ilyen volt pl. a dalmáciai Manojlovac 4 db 6 MVA-es, vagy az olaszországi Subiaco 2 db 5,2 MVA-es, 30 kV-os
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
gépe, mindegyik 1904-ből. Az egyik subiacoi gépet 81 évvel később látta el a Ganz Villamossági Művek új — akkor már csak 10 kV-os — állórész-tekercseléssel (ld. pl. ,£emplén—Pogány—Pöschl: Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai". Bp. 1927., 311—312. old. vagy „Szabadi Jenő: A Ganz Villamossági Művek hozzájárulása a villamos gépek fejlődéséhez". Villamosság, 1989. évi 12. szám, 359—360. old.) Nyilvánvaló, hogy az ABB Powerformer gépei a nagyságrendileg nagyobb feszültségeken lényegesen különböznek az általam említett közel 100 éves gépektől. Érdekes volna, ha szerkezeti részleteikről olvashatnánk az Elektrotechnikában. Székely István
239
Világítástechnikai hírek
A MEE Világítástechnikai Társaság „Az EMIKA a világítástechnikában" címmel rendezte meg soron következő cégbemutatóját 1998. április 28-án.
A MEE-VTT különbuszával és személygépkocsikkal mintegy 30 MEE-tag érkezeti Kalocsára. Az EMIKA marketing osztályának vezetője. Réz László üdvözölte a — Pollich János MEE-V'ÍT-clnök vezetésével érkezett — vendégeket. Az irodaépület előtti szabadtéren tartott tájékoztatóból megismerhettük a cég rövid történetét, a termékek legfontosabb műszaki és kereskedelmi adatait, és a gyártelep főbb részeinek funkcióit. Az EMIKA az — 1960-tól 1980-ig a VBKM-hez tartozó — EKA gyáregységeként alakult meg 1964-ben. 1986-tól Elektromechanikai Vállalat néven működölt 1993-ig, amikor is EMIKA Elektromechanikai Rt.-vé alakult át. A 34 éve belső téri lámpatesteket gyártó EMIKA 4 éve már „két lábon áll", mert új proliiként — kihasználva lemezmegmunkálásban meglévő szabad kapacitásai — a Magyar Suzuki Rt. részére gyárt karosszériaelemeket. 1977-ben félmillió lámpatest és az 58 féle gépkocsielem gyártásából számolt összforgalom 75 M Ft volt. Minden lámpatestet az Rt. szakemberei terveznek, az „európai"' MSZ EN 60598 szabvány előírásainak megfelelően, az anyagokat és alkatrészeket pedig minősített beszállítóktól vásárolják. Termékeikre 3 éves garanciát vállalnak. A kb. 250 fős céget az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerben a TÜV Rhcinland audilálta 1996-ban. Már folynak a QS minőségbiztosítási rendszer bevezetésének előkészületei, az auditálás 1999 februárjában várható. A gyártelep épületeit — és a bennük folyó munkát — megtekintő egyik csoportol a marketing osztály vezetője, a másikat Molnár Ailila osztályvezető-helyettes kalauzolta. A 2 db 400 tonnás melyhúzó présen tavaly 141 M Ft értékben készítettek termékeket a Suzuki számára. A különböző teljesítményű mechanikus préseken a lámpatestek egyes elemeit préselik. Az eddig alkalmazott — elektrosztatikus úton felvitt — lakkbevonat helyett porszórásos technológiával festik a lámpatest-alkatrészeket. A holland kormány környezetvédelmi pályázatán elnyert 280 ezer guldcn értékű új gépsoron a látogatás napján indult a próbaüzem (ezáltal az Rt. e környezetvédő technológia egyik európai referenciacége lett). A lámpatesteket a gyártás több fázisában ellenőrzik, az összeszerelés után pedig minden darabos funkcióvizsgálat, ill. szúrópróbás végellenőrzés következik. A lámpatestek álmennyezetbe süllyeszthető és ún. ráépíthető kivitelűek. Fényforrásaik: lineáris fénycső, kompakt fénycső, nagynyomású higany-, fémhalogén- és nátriumlámpa. Az EMIKA hazai forgalmának 90%-át nagykereskedőkön kercszlül ériékesíti, a fennmaradó 10% a kiskereskedők cs projektek közvetlen kiszolgálása.'Az Rt. célja a tervezőkkel és kivitelezőkkel való kapcsolal erősítése, és ezáltal a projektek arányának növelése. A lámpatcstexporl a cég megalakulása óta jelentős bevételi forrás. A Philips lengyelországi új gyárának létesítése következtében kiesett exporthányad pótlására az orosz piac igényei szerint fejlesztenék tovább egyes gyártmánycsaládjaikat, to240
vábbá romániai partnerüknek szállítanak egyre jelentősebb mennyiséget (ez utóbbi üzletből tavalyi 18 M Ft után az idén 30 M Ft forgalomra számítanak). Az új piacok új igényeinek kölcsönösen optimális kielégítése érdekében az Rt. új műszaki kereskedelmi filozófiát alakított ki. amelynek 3 alappillérét Kraitsz László elnök-vezérigazgató a következőkben fogalmazta meg: a műszaki biztonságtechnikai paramétereknek az európai szabványok szerinti maradéktalan teljesítése elsőrangú szempont, az esztétika és a világítástechnikai jellemzők — a vevő igénye szerint differenciáltan — másodlagosak. Harmadlagos, de alapvető szempont az ár, mert a kereskedelmi árversenyben csak így lehet versenyképes a lámpatest. (E sorok írója úgy gondolja, hogy az új filozófia alapján gyárion termékek iránt a hazai piacon is lenne kereslet.) Az orosz piacra kifejlesztett új lámpatest típusjele KFP 418-123. Ez 4 x 1 8 W-os lineáris fénycsöves, fényes, egyenes oldaltükrös, ráépíthető, szimmetrikus fényeloszlású lámpatest. Acsalád tagjai matt és fehérre festcll tükrös változattal is megrendelhetők. E lámpatestre ez év márciusában egy moszkvai kiállításon merült fel igény, amelyet az április budapesti CONSTRUMA kiállításon már be is mutattak, és júniusban megkezdik a szállításokat Oroszországba. Ebből a családból eddig a KFP 4IH-323 típusjelűt gyártották, amely álmennyezetbe süll\esz.ihetö kialakítású. Az orosz piac által igényelt másik lámpatestet már eddig is gyártották, ez a KFB 236-14. Ez 2 x 36 W-os, lineáris fénycsöves, hosszanti bordájú műanyag burás, ráépíthető lámpatest. A lámpatestek lüköncndszerei, illelvc a burák szerszám nélkül le- és fel szere Illetők. Az EMIKA saját piackutatása alapján megállapította, hogy az egyszerűbb kialakításokat is igénylik mind a hazai, mind a külföldi felhasználók, különösen a KFP család álmennyezetbe szerelheti), valamint ráépíthető' kialakítású tagjait. E műszaki-kereskedelmi jellegű beszámoló befejezéseként nem lehet nem megemlítenem két — „nem -ilyen jellegű'" — észrevételemet. Az egyik: a látogatók közölt volt Jancsich Imre, a VBKM 1964 és 1980közötti vezérigazgatója, és Schntír Gábor, a cég 1964 és 1996 közölii műszaki igazgatója, akikel egykori munkatársai tisztelettel és szeretettel fogadtak. A másik: a vendéglátók orgonahangversenyt és kincstárlátogatást szervezlek a főszekcsegyházban, bemutatták a 218 éves könyviárat az érseki palotában, továbbá a tájházat is megtekinthették az érdeklődők. A cégbemutató vegén az EMIKA új termékismertetőjét és árjegyzékét kapták meg a szakemberek, akiket bográcsban főzött „kalocsai stílusú" ebédre hívtak meg a vendéglátók az Rt. Szabadidőközpontjába. Itt köszönte meg a MEE-VTT elnökségi tagja. Poppe Kornélné — a cégbemutatók sorát szervező Déri Tamás távollétében — a „műszaki, kulturális, kulináris. komplex programot" az EMIKA Rt.-nek. Dr. Vetési Emil ELEKTROTECHNIKA
Bemutatkozik a HOFEKA Kft HOFEKA régi/új név a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága jogi tagjai, valamint a hazai világítástechnikai piac szereplői k*özött. Új név, mert a Kft. a közelmúltban alakult, 1996-ban. Régi név — talán a legrégibb a hazai piacon —, mert a HOFEKA Kft. minden szempontból utódja az 1888-ban Engel Károly által alapított Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának, közismert nevén az EKA-nak. Az EKA hagyományaira, tapasztalataira és gyártmányaira épülő új vállalkozás nem csak és nein elsősorban a múlt eredményeit kívánja tevékenységében kamatoztatni. Azt is! De emellett tudja, érzi, hogy folyamatos fejlesztés, technikai előrelépés nélkül a piacon maradni nem lehet. A HOFEKA Kft. gyártmánystruktúrájában követni fogja a nagy jogelőd, az EKA hagyományait, így — közvilágítási lámpatestek, — ipari lámpatestek. —fényvetők, — nagyfeszültségű szerelvények, — daru áramszedők... stb. tekintetében — de az előző időszakban megszokott gyártmányoknál korszerűbb kínálattal — áll a piac, a kedves vásárlók rendelkezésére. Mit jelent a „korszerűbb kínálat?" Mielőtt ii teljes „nyilvánosság" előtt megjelent a Kft., jelentős fejlesztésekbe kezdett, hogy ne a régi EKA, hanem az új HOFEKA-ként ismerjék meg. Ezek a fejlesztések felölelik a teljes gyártmánystruktúrát — gyártmányfejlesztést, gyártás-, illetve technológiai fejlesztést továbbá ISO szerinti minőségbiztosítási rendszert kívánunk bevezetni. (A bevezetés időpontja 2000-re várható.) Gyártmányfejlesztési tevékenységünket a — lámpatestek tekintetében — elsősorban olyan jellegű feljesztésekkel kívántuk elősegíteni, amelyek eredménye látványos — a szó szoros értelmében — de költségkímélő. E látványos fejlesztések a lámpatestek fényeloszlását elősegítő tükrök, segédtükrök, illetve tükörrendszerek kialakításában testesülnek meg. Ehhez a fejlesztéshez ad kiváló segítséget a fénytechnikai laboratóriumunk. A laboratórium legfontosabb eszköze a fényeloszlásmérő goniofotométer, amelyet évente az OMH közreműködésével hitelesítünk. E műszert a MEE segítségével „mentettük" meg az EKA Rt. felszámolása során. A „fénylabor" megléte azt a lehetőséget biztosítja, hogy vevőinknek szinte minden fényeloszlás-inérési igényét, viszonylag egyszerűen és gyorsan ki tudjuk elégíteni. A tíikörfejlesztésen túlmenően az eddigi jól bevált típusok mellett speciális igények kielégítésére is készítünk lámpatesteket. Példa erre a közvilágítási foghíjak pótlására szolgáló változat, ;i
nagyteljesítményű halogén izzólámpás fényvetősorozat, az új parkvilágítási lámpatest. Új tömítési eljárás kidolgozásával IP44-es védettségű lámpatestjeinket IP55, illetve IP65 védetségüre kivánjuk fejleszteni. A világítástechnika eszközök és berendezések fejlesztése mellett a HOFEKA Kft. elhatározott célja a villamos távvezetéki- és alállomási szerelvények további gyártása és fejlesztése. E tevékenységünk kapcsán is fel kívánjuk használni a több évtizedes hazai szerelési, fejlesztési és technológiai tapasztalatokat. Figyelembe kívánjuk venni vevőink igényeit is. Végül említenünk kell a kisfeszültségű szerelési anyagok, villámvédelmi-, földelő- és daruszerelvények fejlesztését, értékesítését. A felsorolt fejlesztések eredményeként létrejövő, a — kor követelményeit kielégítő — gyártmányok és termékek minőségét a korszerűen felszerelt és elrendezett üzemi struktúra biztosítja. Hoffman Iván 1996-ban alapította meg HOFEKA Kft.-t. Ma tulajdonosa és ügyvezető igazgatója e — nagy hagyományokat maga mögött tudó — vállalkozásnak. 1990 óta foglalkozik világítástechnikával. Ekkor nyitotta meg — OSRAM fényforrásokra alapozva — speciális kiskereskedelmi üzletét, majd ezt egy kisebb üzlethálózat kialakítása követte. 1994ben került a már átalakított és privatizált EKA Rt-be műszaki vezérigazgatónak. A nagy múltú gyár, az EKA Rt. felszámolása 1997ben megkezdődött... Ápolva a haladó hagyományokat a HOFEKA — mint a 110 éves •^ yy EKA jogutódja — Engel Károly ^^ r^^ nevéhez fűződő díjat kíván alapítani évi félmillió Ft-tal, az erősáramú mérnök- és üzemmérnök-hallgatók támogatására. A dij elnyerési feltételeinek kidolgozására és odaítélésére a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet, annak illetékes bizottságát kívánják felkérni. Gyártmányaink cégünk Ihász utcai telephelyén lévő bemutatótermünkben megtekinthetők. Ezen a telephelyen forgalmazzuk termékeinket, továbbá itt szolgálunk partnereinknek műszaki szaktanácsadással is. Reméljük, hogy ezen rövid bemutatkozásunkkal sikerült megismertetni a HOFEKA Kft.-t, annak fejlesztési, piaci filozófiáját, jövőbeni terveinket. Érdeklődő kollégáinknak szívesen állunk rendelkezésére személyesen és telefonon is. Keressen bennünket! Bízunk benne, hogy termékeink minősége, áraink versenyképessége Önt is vevőink, viszonteladóink közé sorolja. (X)
HDFE
1998. június
HOFEKA ELEKTROMOS IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. H-1105 Budapest, Ihász u. 10. Levélcím: H-1475 Budapest,Pf.: 20. Tel: 36(1) 261 6338, 262 3034, 261 6505 Fax: 36(1) 260 6455
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
/ Hoffman Iván tulajdonos
Ajs^ VíKs G "Vj\lÁ
Votf"1
241
Állítható kompakt fénycsöves íróasztallámpa. Az OSRAM Dulux Table EL 20 W típusú íróasztallámpája ezüst-antracit színkombinációjával és gracüis szerkezeti elemeivel elegáns megjelenésű, fogyasztása az azonos fényáramú 100 W-os izzólámpáénak mindössze 20%-a, élettartama pedig annak tizenkétszerese. Az ára igen borsos: Németországban 170 márkába kerül, ami kb. 19.000 Ft-nak felel meg.
Ábra. Érdekes az állítószerkezei egyszerű és funkcionális megoldása, a kétcsöves karkialakítas, a szabadon vezetett villamos vezeték a karokon, a talpba épített kapcsoló, a rugók, a fülek, a talp formálása. A funkció és a design tökéletes egységben van.
Világítástechnikai hírek Nemzetközi világítástechnikai konferenciát tartottak 1997 novemberében Koppenhágában (4. Light Right). A konferencián 29 országból Összesen 206-an vettek részt, köztük Borkovits György, a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. volt műszaki fejlesztési szakfőmérnöke, a MEE szaktanácsadója, aki poszterelőadást tartott. A kiutazás a szponzorok visszalépése miatt
1. ábra. A Nyhan kikötő világítása Koppenhágában
először veszélybe került, de a repülőjegy és a szállás költségeit átvállalta az Európai Unió, a regisztrációs díjat és a napidíjat a TRAVILL-ker Kereskedelmi és Építési Szolgáltató Kft. fizette. H.L
A CIE Commission Internationale de l'Éclairage — Nemzetközi Világítási Bizottság legújabb kiadványai: CIE 125-1997. Standard Erythema Dose, a Review (Szabványos erythema-dózis, áttekintés) CIE DS 0Q7.SE Erythema Reference Action Spectrum and Standard Erythema Dose (Erythema referencia-spektrum és szabványos erythema-dózis) CIE 126-1997. Guidelines for minimizing sky glow (A külsőtéri világítás okozta atmoszférikus fényszóródás csökkentésének irányelvei) CIE 127-1997. Measurement of LEDs (Világító diódák mérése) H.L Lübeck-ben (NSZK) a Khersones iskolahajót több mint 1000 izzólámpából kialakított fény füzérekkel díszítették. Ezek akkor kapcsolódtak be, amikor az iskolahajó áthaladt Európa legmagasabb (56 m) hídja, a lübecki Hcrrcnbrücke felnyitott hídszerkezete alatt, és az iskolahajó három 49,5 m magas árbocán álló 6 matróz 3 méteres rudakkal megérintette a felnyitott hídszerkezetre függesztett drótkötélről lelógó 2 hordót. A rendkívüli mutatványra egy tv-show keretében került sor. Egyébként az ezt követő hónapokban az iskolahajón tréning-heteket tartottak a ZVEH — Zentralverband der Deutschen Elektrohandwerke (a Német Villamos-kézműipari Szervezetek Szövetsége) megbízásából hajó-elektronikai speciális képzésre, a különlegesen jó teljesítményükért kitűnt 100 ipari tanuló részére
Világítástechnikai nagyhét volt Ottawában (Kanada) 1998. május 8—13. között A CIE 3. Divíziójának május 8-i üléséhez kapcsolódott a CIE I. Világítás Minőségi Szimpóziuma (First CIE Symposium on Lightíng Qualíty) május 9—10-én. Ezt követte a Daylighting '98. Technologies far Energy Efficiency in Buildings (Természetes világítás '98. Technológiák az energiahatékonyság növelésére épületekben) konferencia május 11. és 13. között a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács szervezésében. H.L Az 5. Nemzetközi Szín és Színmérési Szimpóziumot (5th International Symposium Colour and Colour Measurement 1998. szeptember 10. és 12. között tartják Mariborban (Szlovénia). A szlovén, angol és német nyelvű szimpóziumról részletes tájékoztatást adnak a Maribori Egyetemen (University Maribor FMB — Institut f. Textilchemie Slowenisches Zentrum für Farbe) Smetanova 17 SI-2000 Maribor, Slovenia (Tel.: + 386622207528, Fax: + 386622207990, c-maíl:
[email protected]). H.L
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
Ábra. Az iskolahajó világító fényfüzérekkel a felnyitott híd alatt (Fotó: OSRAM)
243
Világítástechnika
Reklámfények az égbolton Budai Béla, Földi Károly, Vajner Barnabás
A repülőgép felhasználása reklámcélokra a század elején Bizonyára kevesen gondolnák, hogy a repülőgép reklámcélokra való felhasználásának gondolata egyáltalán nem újkelctű, sőt szinte egyidős a motoros repüléssel. Magyarországon az első jelentős, a repülést felhasználó hirdetés a Törley pezsgőt népszerűsítette, és az Új Idők című lap 1910. március 27-i számában jelent meg (/. ábra). A lap 1909. októberi száma —akárcsak a többi magyar újság — a kor szenzációjáról, a [épülésről ín. Blériot Budapesten! Ezzel volt tele minden újság, s ez volt az a légkör, amelyben a Törley cég hirdetése megszületett. A repülőgép fejlődésével egy idő után lehetőség nyílt arra, hogy magát a repülőeszközt is felhasználják propagandacélok-
ra. Ennek legkézenfekmindent felülmú vőbb módja először a röpcédulas/.órás volt Az első világháború, és az azt követő időszak nem kedvezett a kereskedelmi reklámj«««"i» repülésnek. MagyarorA tihni szágon csak a húszas évek végén kezdődtek meg az első repülőgépes — immár kifejezetten reklámcélú — 1 öpcédulaszórások a fővárosban és vidéken. Az első magyar „reklámpilóta" vállalkozó Kaszala Károly első világháborús katonai pilóta volt, aki sportrepülőként bekapcsolódolt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület munkájába. A-MAFG jelű géppel kezdett vállalkozását az AVIATIKA című folyóirat 1931. márciusi számában így propagálta: „vállal röpcédula ledobást, rcklámrepüléseket megegyezés szerint — Mátyásföld-repülőtér." Kaszala sikeresnek induló vállalkozásához a H-MAHE jelű kiselejtezett Brandenburgot is megszerezte, ám 1932 szeptemberében az egyik Öreg géppel egy vidéki reklámrepülés során Ic/.uhanl és életét vesztette.
nnv.
Hiidai Béla. villamusinéinök. Elektion-Air Bt., a MEE tagja Földi Károly, okl. villamosmérnök. Reflex Kft. Vajner Barnabás, Elektron IMMÜ-Plus Kft. Szakmai lektor: Mauser Imre okl. villamosmérnök
I99S. 91. évfolyam 6-7. szám
1928-tól egy áj reklámvállalkozás is megkezdte működéséi Budapesten, s ez már igazi, „amerikai stílusú" repülés volt. A Schmoll és Kallós cipőpasztagyár repülőgépe esténként szállt fel, az aha szárnyfelületeken ugyanis izzólámpákból alakítónak ki a világító SCHMOLL fényreklámot. A Schmoll cég még ugyanabban az évben beszerzett egy korszerű, új német repülőgépet. Az RK-2 Pelikán (Raab-Katzenstein) alsó szárny felületére két izzólámpacsoportot szereltek, ezek váltakozva működtek, hol piros színű SCHMOLL, hol kék színű PASTA felirattal. Később még egy hasonló géppel bővült a rcklámflotta, így az egyik Budapest, a másik vidéki városok felett végzett reklámrepüléseket 1936-ig. Egy másik nevezetes légi reklám a FRANK kávét hirdette. Az SE 5 típusú, első világháborús vadászgép angol pilóta közreműködésével írtafel azégre a FRANK szót 1930 és 1932 között. A motor kipufogógázát vegyszer segítségével színezték fehérre. Az 193l-es magyar óceánrepülés propagandacélokat (is) szolgált, igaz, a gépre nem kereskedelmi, hanem „politikai reklámot" festettek (Juslice for Hungary — Igazságot Magyarországnak). Állítólag a repülésnek mégis lett egyéb vonatkozású „reklámértéke". Az anekdota szerint a két pilóta, Endresz György és Magyar Sándor földet érve, a hivatalos fogadás után hazafelé menet betért egy korsó sörre az egyik vendéglőbe. Ili Endresz György tréfásan felkiáltott: „Egész úton erre vágytam!" E kijelentés a Dréher Sörgyár tudomására jutott s rövidesen megszületett a szerződés, a gyár ugyanis megvásárolta a tréfás megjegyzést— szlogennek.
,Repüló' reklámok" napjainkban
2. ábra
Napjainkban a repülőgép reklámcélokra való felhasználása újra reneszánszátéli. Amódszerek a régiek, csak a technika változott, s a kis motoros gépek, helikopterek mellett előretörnek a léggömbök, hőlégballonok és léghajók is. Hőlégballonok a technika fejlődésével már nem csak a
245
Világítástechnika
,í. ábra
felületükön külsőleg látható reklámhordozók, mert a ballon olyan anyagból készül, hogy a gázégő lángja átvilágítja a ballon anyagát s gyönyörű látványt nyújtanak (2. és 3. ábra). 1991 októberében különös ufó jelent meg Budapest légterében az esti órákban. Színes repülő csészealj, amely egyébként sajátos, huhogó hangot bocsátott ki magából. Mint kiderült, egy különleges légi reklám próbájára került sor, a csövekből összeállított, kivilágított jámbor szerkezet félelmet keltett a lakosságban. (Ezért a reklám megrendelője vissza is lépett, miután a Hfradó műsorvezetője etikátlannak minősítette az ufó használatát.) A kétségkívül figyelemfelkeltő reklámfogást az AIR SERVICE szakemberei ötletét egy szerencsés találkozás után a VISTAR Kft. mérnökei öntötték új formába, és megalkották a renákívül könnyű, helikopterre szerelhető világító fénytáblát A számítógép-vezérlésű szerkezet a repülés előtt betáplált mozgó fényreklámot jelenítette meg, miután az MD-500 típusú helikopter (4. ábra) a magasba emelte. A kísérleti repülések után a
6. ábra
7. ábra
4. ábra
berendezés „élesben" először a KODAK cég megrendelésére augusztus 20-án, az esti tűzijáték előtt repült a Duna felett. A nagyméretű világító felület 960 db mátrix elrendezésű színes LED-csaportból állt, amely megfelelő vezérléssel mozgó reklámszöveget, és egyszerű grafikát jelenített meg az esti égbolton. A látvány igen hatásos volt, és az 1 m-nél nagyobb
246
betűméretnek köszönhetően a megjelenített szöveget 500 méterről is el tudták olvasni (5. és 6. ábra). Az első bevetés során a berendezést a helikopter függesztett teherként hordozta, később a repülés zavartalansága érdekében a reklámtáblát közvetlenül a gép hasa alá rögzítették. A szerkezet ilyen kialakítással többször tíz órát repült. 1995-től a tartószerkezet módosításával a nagyobb teljesítményű francia Ecureuil AS-350 típus lett a hordozó helikopter, és a berendezés ma is alkalmas — megfelelő időjárási viszonyok között — a napnyugta utáni reklámcélú repülések végrehajtására (7. ábra).
ELEKTROTECHNIKA
„Nukleáris energetika a 21. században"
(az Elekrotechnikában közöl! sorozat szerkesztőségi bevezetője)
Ezzel a címmel cikksorozat jelent meg az IEEE (Institution of Electrical and Electronics Engineers, az „Észak-Amerikai Egyesült Államok MEE-je") havi folyóiratában a SPECTRUM 1997. novemberi számában. (Erről a sorozatról közlünk szemlét.) A cikksorozat négy önálló, — más-más szerző által írt — cikkből áll. Az igen érdekes, az eligazodást segítő cikkek elsősorban nem szakembereknek, hanem az „utca emberének" íródtak. K.Özérthetöek, közérdeklődésre számot tartóak. Számos figyelemre méltó globális statisztika, jelleggörbe, vonalas ábra és fénykép mind-mind hozzásegíti az olvasót a tisztánlátáshoz. Úgy tervezzük, hogy a következő számainkban — megosztva Olvasóinkkal a cikkekben közölt legérdekesebb információkat — közölni fogjuk a következőkben felsorolt cikkek kivonatait. Szándékunk szerint minden témához szeretnénk megnyerni magyar szakértőt is. Felkérjük, írja meg véleményét, hogy magunkat, illetve hazánkat el tudjuk helyezni a globális atomenergetikában. A kérdéssel — az atomenergetika, és egyáltalán az energetika, az energiatermelés jövőjével — való foglalkozás soha nem volt olyan aktuális mint manapság, a 21. század küszöbén. Az első cikk (A mtclear reconnaisance) Nukleáris körültekintés, — általános helyzetismertetés, Beszámol a nukleáris erőművekkel kapcsolatban — az e század végére — kialakult komplex és ellentmondásos tendenciákról és helyzetről. Szól az USA-ban idő előtt bezárt erőművekről, a nukleáris hulladék feldolgozásával kapcsolatos európai és japán kétségekről, illetve a svéd álláspont — a nukleáris energia elutasítása - felülvizsgálatáról. A második közlemény (State ofihe nucléar ecunomy) A nukleáris gazdaság helyzete — áttekintést ad a 70-es; 80-as és 90-es évek nukleáris gazdaságáról. A 70-es években hihetetlen gyorsasággal fejlődő nukleáris gazdaság> illetve iparág, a 80-as, 90-es évekre — mindenütt a világon — jelentősen növelte a nukleáris energiával előállított energiahányadot. A szerző felveti: utolsó előtti pillanatban vagyunk, hogy elhatározzuk teendőinket a következő századra, és eldöntsük, hogy energiagondjainkat hogyan oldjuk meg. Engedjük-e, bátorítjuk-e, újraélesztjük-e korszerűbb formában a nukleáris energia termelését, ennek a nélkülözhetetlennek tűnő energiaforrásnak a használatát. A sorozat harmadik „tagja" (Nuclear waste disposal in New Mcxico andNcvada) A nukleáris hulladék elhelyezése Új-Mexikóban és Nevadában — arról tájékoztatja az Olvasót, hogy ha nem tudjuk megoldani a nukleáris hulladékok biztonságos elhelyezését, akkor nem várható a közvéleményben az atomenergia felhasználásával kapcsolatos ellenérzésének feloldása. Az új-mexikói és nevadai fold alatti atomtárolók jelentős előrelépést jelentenek az eddigi hulladéktárolási technológiákkal szemben. Ezek az eredmények már meggyőzőek mind a politika, mind a közvélemény számára. A sorozat negyedik, utolsó tagja (Advanced reactor development rebounding) Új reaktorfejlesztések — beszámol az amerikai, európai és japán erőfeszítésekről a békés célú, következő generációs villamosenergia-termelő atomreaktor fejlesztéséről. E fejlesztések közös jellemzője a reaktorok egyszerűsítése, az egységesítés és szabványosítás, az egyszerűbb gyárthatóság, és a korábbiaknál egyszerűbb, megbízhatóbb működtetés, mindez a jelentősen növelt biztonsággal egyidejűleg.
248
A békés célú, villamosenergia-termelő nukleáris erőművek épitésének kezdete DwightD. Eisenhower amerikai elnök 1954-es prograinbeszéde kapcsán indult hódító útjára. Ekkor alakult meg Amerikában az Atomenergia Bizottság (Atomic Energy Commission), amely már engedélyezte magáncégek számára is a nukleáris energia hasznosítását. Mindeddig ez szigorúan katonai monopólium volt. Az események ezt követően igen gyorsan követték egymást. A villamosenergia-termelő reaktorok fejlesztésének a következőjelentős „lökést" a 70-es évek elején az olajválság adta. Hiszen nem volt lehetőség más eszközhöz nyúlni, a lehetséges változatok közül ez látszott a legcélravezetőbbnek. Jelentős előnye a nukleáris energiaforrásoknak, hogy amíg egy átlagos magyar háztartás éves energiaigénye 8 (azaz nyolc!) gramm urán-dioxidból fedezhető, addig ugyanennyi villamos energia előállításához 900 tír földgáz, vagy 700 liter nyersolaj, vagy 4 tonna szén szükséges (megjegyzendő, hogy egy átlagos amerikai háztartás a magyar igény kb. háromszorosát fogyasztja). Ez a kérdés egyik oldala. Ezzel szemben áll a veszélyes hulladék elhelyezésének nehézsége. Ma a legnagyobb — hosszú távú — gond a nukleáris hulladék elhelyezése és tárolása. De gondoljunk csak bele: egy í 000 MW-os nukleáris erőmű 1-30 tonna hulladékot termel évenle, függően a reaktor típusától, azaz attól, hogy a hulladék reprocesszálható-e vagy sem. Egy hasonló teljesítményű szénerőmű évente körülbelül 2,3 millió tonna szenet éget el, és 210 ezer tonna lebegő pernyét bocsát ki, továbbá: — 7,4 millió tonna CO2 keletkezik (ez a szám nem elírás, ugyanis minden elégetett szénatomhoz két oxigén atom csatlakozik); — 190 000 tonna SO X (a kén és oxigén különböző módosulatai); — 25 000 tonna NO X jön létre és végül — 1000 tonna CO-t termel. Ezzel a „nem kimondottan környezetbarát" hulladékmennyiséggel is igen csak meg kell küzdeni. Ezeket az adatokat azért tartottam célszerűnek közölni, mert úgy gondolom, a tisztánlátáshoz ez is szükséges. Nem kívánok a továbbiakban a dolgok elé menni. Remélem, hogy ezzel a rövid bevezetővel sikerült felkeltenem az Olvasók érdeklődését, és Önöknek is olyan izgalmas, érdekes lesz sorozatunk a 21. század atomenergetikájáról, mint amilyen számomra volt, amikor a hivatkozott SPECTRUM-ban rátaláltam. Arra kérném a t. Olvasókat, hogy a sorozattal kapcsolatos észrevételeiket, megjegyzéseiket levélben, faxon közölni szíveskedjenek. Ha hozzászólásaik közérdeklődésre tarthatnak számot, akkor azokat is közzétesszük lapunk hasábjain. Végezetül tájékoztatom t. Olvasóinkat, hogy — nyomatékot adván cikksorozatunknak — felkértük Dr. Tallér Edét, a nukleáris technika legismertebb és legelismertebb szakértőjét, és Vajda György akadémikust, az Országos Atomenergia I livatal főigazgatóját cikk sorozatunk bevezetésére. Ők — megtisztelve lapunkat, olvasóinkat, — a felkérést örömmel elfogadták. Dr. Benczc János
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika
Előszó az „Elektrotechnikaiban megjelenő „Nukleáris energetika a 21. században" című cikksorozathoz Dr. Teller Ede A modern technológiák, és az emberi élet minősége javításának feltételei egyre inkább villamosenergia-fúggöek. Várható — az eddigi tendenciák alapján —, hogy az elkövetkezendő évtizedekben az emberiség villamosenergia-igénye erőteljesen növekedni fog. Meddig tarthat még ez a növekedés? Ezzel kapcsolatban két kérdés tehető fel. Az egyik kérdés magától értetődő, míg a másik kérdés igen népszerű napjainkban. A magától értetődő kérdés az az, hogy meddig tartanak még energiakészleteink? Az igen népszerű kérdés úgy fogalmazható meg, hogy milyen addicionális, környezeti következményekkel jár a növekvő energiafogyasztás? A megfelelő, kielégítő — mind a két kérdésre — adandó választ egyértelműen a nukleáris energia adja meg. Ugyanis egyrészről a nukleáris energia hasznosításával szinte beláthatatlan ideig tudunk villamos energiát termelni, másrészről a nukleáris energia környezetszennyező hatása — megfelelő gondossággal és körültekintéssel — elfogadható érték alatt tartható. A rádióaktivitástól való indokolatlan félelem a kellő ismeretek hiányából adódik. A valós helyzet az, hogy a szén elégetése — a melegházhatás miatt — nagyobb veszélyeket jelent az emberiség részére, mint amilyen a nukleáris erőforrások alkalmazásában rejlik. E helyen feltétlenül említeni kell, hogy Magyarország és a magyarok jelentős szerepet játszottak a villamosenergia-termelés céljára alkalmazott nukleáris reaktorok fejlesztésében. WignerJenö rakta le az alapjait a világon első, villamosenergia-termelésre alkalmas nukleáris reaktornak, amelynek teljes befejezésében az olasz származású, igen tehetséges Enrico Fenni működött közre. A második világháborút követően az Amerikai Egyesült Államokban, a Tennessee állam-beli Oakridge-ben, — Wigner JenÖ közvetlen irányításával — jelentős erőfeszítésekkel indult ez a fejlesztési munka. Az eredményes fejlesztést fellendülés, majd később megtorpanás követte, mert a rádióaktivitástól való indokolatlan félelem meghatározó tényező lett, és így — egy-két meghatározó kivételtől (Franciaország, Japán. Kína) eltekintve, — lelassította a nukleáris ipar fejlődését. Magyarország ekkor ismét ..közbeszólt". Közbeszólt azzal, hogy említésre méltó erőfeszítéseket tett a rádióaktivitás valós veszélyei felmérésére. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Tóth Eszter tanár olyan módszert dolgozott ki a rádióaktivitás mérésére, amely nagy pontossággal mutatja ki a jelenlevő radioaktivitást. A módszer alkalmazása egyszerű — és ami igen fontos — nem költséges. Ezzel a módszerrel — Tóth Eszter és diákjai —• elkészítették Magyarország radioaktív térképét. Ezt a munkát követően, — amely igen érdekes, értékes és figyelemre méltó ered-
A s/erző életrajzai — amelyei Teller professzor küldött meg számunkra — a cikket követően közöljük. A cikket és Prof. Dr. Teller Ede életrajzát Dr. Bencze, János LÍ MEE tagja, főszerkesztő fordította.
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
University of Calífornia
T»le!ai No. (610)422-2932 FTS: J32-29M CiJnI inisiiutl No. (910) 422-1171 FTS: 532-41T1
Lawrence Livermore National Laboratory DIRECTORS DaU;
AD
Df. JanOS .Bencze
TO:
OFFICE
rj I 3. 1998 From:.. _
Tmnne Smilh
Office Of Dr. Edwaid Teller
Dear Dr. Bencze: Please see the following foreword Dr. Teliét dictated for your use in "F.lektrotechnika." Lel ine know if we may be of any addüional awlstance. Best regards, Joanne Foreword to "Elektrotechnika" byDr. Edwird Tíller March 30, 1996
Modern technology and the possibilities of iiving in comfort have become greatly dependent on the availability of electric energy. It is to be expecled that in the coming decades, there will continue to be worldwidc a vigorous growth of the consumption of electiidty. How long can this growth continue? Two queslions have arisen. One is obvious. The oíher is particukrly popular. The obvious question ís how long wili (he energy supply last? The popular question is what kind of wide effects will the bi-products of the energy consumption lead 10? One obvious answer to both of these queslions would consist of the use of nuclear energy. It rould supply us with eleclricity for a greatly extended period and contaminating effects could be kept under cjntrol with reasonable amount of care. Unfortunately, fear of radioactivity due io a great exíent to lack of understan<3ing has led lo the siluation where to the public ihe use of nuclear fuel sc-ems to be more dangerous than the burning of eoal. It is remarkable thaf, in the development of energy derived from nuclear reactors, Hungary and the Hungarians played an important role. Eugenc Wignct has made basio contributions to the very firsf
ményt hozott, — tudományos körökben állandó vizsgálat tárgyát képezik a természetes rádióaktivitás, és folyamatos változása okainak vizsgálata, kutatása. Magyarország ma abban a szerencsés helyzetben van, hogy Pakson jói működő nukleáris erőműve van. Ennek eredményeként, villamosenergia igényének több mint 40%-át tudja nagy biztonsággal, nukleáris erőforrásból előállítani. Megfelelő tervezéssel ez a hányad tovább növelhető, közel 100%-ig. Erre Magyarországon a személyi feltételek adottak, a paksi szakembergárdát személyesen ismerem, tudom, hogy kiváló képességűek. Ez a cél biztonságosan és viszonylag olcsón megközelíthető, elérhető. Tudományosan igazolható, hogy ha az energiaháttér biztosított, akkor a magyar gazdaság erőteljes fejlődésnek indul, ami egyértelműen az élet színvonalának és minőségének határozott növekedését fogja majd biztosítani. 1998. március 30.
249
Nukleáris energetika
Teller Ede életrajza Dr. Teller Ede neve — a mindennapok emberei számára — elsősorban a nukleáris robbanóanyagok fejlesztése és az Amerikai Egyesült Államok védelme iránti határozott elkötelezettsége révén vált közismerté. Közismert azonban mint fizikus is, akinek több mint 100 szakcikke, számos könyve, sok szabadalma van. Mindezeken felül megszámlálhatatlan népszerű tudományos cikket is irt. Könyvei között említeni kell a Hirosima öröksége, a Vonakodó forradalmár, az Energia az égből és a földről, Az egyszerűség keresése, a Jobb egy pajzs, mint egy kard és a Beszélgetés a fizika sötét titkairól (1991) című műveit. Dr. Teller Ede 1908-ban született Budapesten. A lipcsei egyetemen — mint egyetemi hallgató — Werner Heisenberg „kezei alatt" dolgozott, és itt megszerezte a Ph. D. fokozatot fizikából, 1930-ban. 1931-től 1935-ig a göttingeni egyetemen dolgozott James Frank-kd.\. A nácizmus előretörésével elhagyta Németországot, Londonba ment, majd Koppenhágában, aNiels Bohr Intézetben dolgozott. 1935-ben egyetemi tanári meghívást és kinevezést kapott a George Washington Egyetem fizika tanszékére, Washington D.C.-ben. 1941-ben amerikai állampolgár lett. Az 1939. évet — és az atommaghasadást felfedező tudományos társaság bejelentését—megelőzően Dr. Teller Ede a kvantummechanika területén elméleti fizikával, molekuláris fizikával és nukleáris fizikával foglalkozott. Az atommaghasadás lehetőségének és a náci Németország fenyegetésének lehetősége vezette őt arra, hogy részt vegyen a jól ismert Manhattan Project kidolgozásában. A projekt indítását követően, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy nukleáris fúzió segítségével energia szabadítható fel, különösen nagy figyelmet szentelt e téma kidolgozására. A második világháború után Dr. Teller Ede a Chicago-i Egyetem fizika tanszékének vezetője lett. Ott addig maradt, amíg a szovjet fenyegetés nyilvánvalóvá nem vált. Ez az fenyegetés vezette Őt arra az elhatározásra, hogy igazgatóhelyettesként visszatérjen a Los Alamos Tudományos Laboratóriumba. 1952-ben az első hidrogén-bomba felrobbantásával egy időben Berkeley-ben, a Kaliforniai Egyetem keretében folytatja munkáját. Az új alapítású Lawrence Livermore National Laboratorynak 1953-ban igazgatóhelyettese, majd 1958-tól 1960-ig igazgatója. 1960-ban kinevezik a Kaliforniai Egyetem fizika tanszékének professzorává, de egyidejűleg a livermore-i laboratórium igazgatóhelyettesi teendőit is ellátja. 1975-ben nyugdíjba vonult, de pozícióit, egyetemi tanári címét Livermore-ban és a Hoover Intézetben egyaránt megtartja. Dr. Teller Ede sokoldalúan szolgálta az amerikai népet. Említésre érdemes, hogy tagja az Egyesült Államok Atomenergia Hivatala Tanácsadó Testületének, elnöke az Nukleáris Reaktorok Biztonságával Foglalkozó Bizottságnak, tagja az Amerikai Légierő (USAF) Tudományos Tanácsadó Testületének, elnöke a Nemzetközi Hírszerzés Tanácsadó Testületének, tagja a Védelmi Hírszerző Iskola Igazgató Tanácsának, és végül tagja a Szupravezető Nemzeti Tanács-nak. 1982-től 1989-ig a Fehér Ház Tudományos Tanácsadó Testületében dolgozott. 250
University of Califomia
T.lefaxNo. (810)422-2932 FT8; 532-3932 Contirmailon No. (510) 422-J171 FTS: 532^171
I|!B Lawrence Livermore L^=a National Laboratory DIRECTORS Date:
TO:
Aprh 6..
OFFICE
1998
János
_From:
foanne Smith Office of Dt. Edward Teller
Please see the follow bío-sketch on Dr. Teller as you requested. I will be on vacation fram April 7 to April 14. Hope your Journal is going well. Joanne
Edwurd Teller A aographical Sketch Dr. Teller is best known to Ihe public tor his work on the development ol nucleat explosives and for his advocacy of a strong defense for America He is alsó a noted physicisl wíth more than 100 techncal publications, several books, somé patents, and numeraus articles in the popular média, Born in Budapest :n 1908, Dr. Teller worked anhe University of Leipzig as a graduate stiident under Werner Heisenberg and recerved his Ph.D. in 1930 in physics. From 1931 to 1935. he workeö at the Uriversity of Goettingen wilh James Frank. With ttie rise of the Na2ls: he lett Germán/, worked in London and In Copenhagen at the Niels Bonr Instilute. In 1935, Dr. felér was appointed Professor of Physics at the George Washington University in Washington, D.C. He became acitizen ofttie United States in 1941. Prior to 1939, and the announcement lo the scientific íommunity of the discovery of fission, Dr. Teller was e.igaged as a tfreoretical physioist working in the tielűs of quantum physics, moiecuiar physics and nuclear physics. The possibilíties of fission, together with the msnace ol Nazi Germany, (ed him to work on the Manhattan Project. At an early stage, jhe possibilities of re'easing energy v% nuclear fusion became apparent and much of his altention was subsequently devoted to this development. After Worlű War II, Dr. Teller became Professor of Physics at the University of Chicago, where he remained uníil ihe threat ol Saviét technological developments motivated him to return as Assistant Directarto Los Alamos Scientific Laboratory. In 1952, at the time of the lirsi test of ihe hydrogen Domb, Dr. Tellor joined the University o* California at Berkeley anü staried work at the newiv-founded Lawrence üvermoíe Laboratory; in 1953, he was Associate Di.-ector. and from 1958 to 1960, Oirector. In 1960, he beoame University Professor ot Physics at the University of Calitorma whiie retaining the position of Associate Director at üvermore. He retireö from these positlons in 1975, and has held the positions ot Director Emeritus at Livermore and Senior Research Feflow at the Hoover Institut'on since then. Dr. Teller has sérved our nation m many capacities, soms of which are. as a member of ihe General Advisory Committee of the U. S Alomio Energy Commission, as Chairman of the First Nuclear Reactor Safeguard Committee. as a member of the USAF Scieniific Advisary Board, on the President's Foreígn Intelligence Aűvisory Board, a board member of the Defense inielligence School and a member of the National Commission on Superconductívity. From 1982 to 1989, he served as a mernber of the White House Science Councíl, Dr. Tel'er has received many honors ana medais for his work and contnbutions te scienMic developments and to the defense of western democracy. Somé ot these honors are: ihe 1 Ennco Fermi Medál (for conjributions to chemica and nuolear physics and for leadership in thermonjelear research), The Albert Einstein Award (for discoveries in Atomic, Nuclear ar.d Solid State Physics). the Joseph Priestly Award, the Harvey Prize, the National Wedal of T Science and the Presideitial Citizens Medál. His oooks include he Lggapv of H;rnshima The Reluclant Ravníunonatv Energy jfom Heaven anrl Farth Pursjjt.fll pimplicity. Set-er A Shield Than A Sworrl and Cnnyeisations nn ihe Park Seersis nj Phvsifts (1991). Addresses- Hoover [nstitution Stanford, CA 94305
Lawrence Livermore National Laboratory Livermore. CA 94550
Dr. Teller Edét tudományos tevékenységéért, és a nyugati demokráciák védelme érdekében kifejtett erőfeszítéseiért számos kitüntetésben részesítették. A nukleáris fizika és kémia területén, valamint a termonukleáris kutatásai során elért eredményeiért Enrico Fermi-díjat, az atomenergetika területén tett felfedezéseiért, valamint a nukleáris- és szilárdtestfizika területén elért eredményeiéit Albert Einstein-dijat kapott. Ezeken felül még a Joseph Priestly- és a Harvey-díj, továbbá a Nemzeti Elismerés Tudományos Munkáért és az Elnöki Kitüntetés birtokosa is. ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika
Az atomenergetika és Magyarország
(A nukleáris energetika a 21. században c. sorozat bevezető cikke)
Vajda György akadémikus . Magyarországon kiegyensúlyozott energiaellátás atomenergia nélkül nemigen képzelhető el. Jelenleg az ország energiaellátásának 2/3-át importból biztosítjuk, és egy gazdasági fellendüléshez szükséges növekményt csak az import bővítésével lehet fedezni. Ez a nagy importfüggőség az energiaellátás biztonságát sérülékennyé teszi, de az ellátás stabilizálásában jelentős szerepet játszik atomerőművünk. Egyrészt az atomerőmű érzéketlen a piaci árváltozásokkal szemben, mivel az üzemanyagköltség kis tétel az önköltségében. Másrészt hosszú időre stabilizálja a viszonyokat, mivel a fűtőelemek kiégetése 3—4 éves folyamat, és további néhány évre elengedő üzemanyag tárolása sem gond az erőműben. Ahhoz, hogy hosszú távon is építeni lehessen az atomenergetikára, alapvető feltétel a társadalom tartós bizalma. Az atomenergiával kapcsolatos kételyek főleg három problémából fakadnak: a nukleáris biztonság, a radioaktív hulladékok elhelyezése, és a fegyverkezéssel való kölcsönhatás okozta gondokból. A nukleáris biztonság garantálása és tökéletesítése mindvégig központi kérdés volt. Már az erőmű építésekor olyan minőségbiztosítási rendszert valósítottunk meg, ami kivételes volt a kelet-európai országokban, és csakolyan anyagokat, eszközöket és berendezéseket építettünk be, amelyek maradéktalanul megfeleltek az előírásoknak. Az üzembe helyezés után pedig állandó feladattá vált a biztonság növelése. Részben a saját erőművünkben felismert hiányosságok, részben más erőművekben szerzett tapasztalatok alapján készült biztonságnövelő intézkedések terve határozta meg a teendőket. Idejekorán kezdtük meg a leendő erőmű gárdájának kiválogatását és felkészítését is, több száz szakemberünket küldtük ki képzésre, főleg külföldi erőművekbe, kiképzőközpontokba és kutatóintézetekbe. Az erőmű üzembe lépése után állandó feladatnak tekintettük az erőmű dolgozóinak szakmai továbbképzését, e célból létesült az oktatóközpont, egy teljes körű szimulátor, a Karbantartó Gyakorló Központ, nem beszélve az utánpótlást szolgáló paksi középiskoláról és műegyetemi tagozatól. Világviszonylatban is kivételes lehetőséget teremtettünk meg a karbantartás gyakorlására azzal, hogy valódi atomerőművi berendezéseken lehet a technológiát és a műveleteket kipróbálni. Az OAB 1992-ben több éves programot indított annak tisztázására, hogy mennyire felel meg a Paksi Atomerőmű a korszerű biztonsági követelményeknek. A legnagyobb részt magyar intézmények által lefolytatott vizsgálat azt eredmé-
Vajda György akadémikus, c. államtitkár, az Országos Atomenergia Hivatal Főigazgatója, a MEE tiszteletbeli elnöke
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
nyezte, hogy atomerőművünk biztonsága nem rosszabb a hasonló korú külföldi erőművekénél. E nagyon igényes elemzés volt az első vizsgálat a VVER-213 típusú atomerőművek területén. A színvonalas szakmai háttér meglétét bizonyító munkát a nemzetközi szakmai közvélemény nagy elismeréssel fogadta, és eredményeit mértékadónak ismerte el. A vizsgálat részben már megvalósított javaslatai fontos részét képezik a biztonságnövelési intézkedési tervnek, és ezek realizálásával sikerült például a zónaolvadás valószínűségét egy nagyságrenddel csökkenteni. E téren a következő nagy lépés az irányítástechnikai rendszer korszerűsítése lesz, digitális eszközökkel. A biztonságnövelés érdekében jogrendünket is nagymértékben korszerűsítettük. Múlt év közepén lépett hatályba az új Atomenergia-törvény, amelyben figyelembe vettük az időközben szerzett tapasztalatokat, nemzetközi kötelezettségeinket és a rendszerváltás konzekvenciáit. A törvény alapvető rendeltetése a lakosság egészségének és biztonságának védelme. Számos lényeges, új elmét is érdemes megemlíteni, így a biztonsági hatóság függetlenségének megalapozását, az atomkárért viselt felelősség rendezését, a radioaktív hulladékok elhelyezésének és a nukleáris létesítmények leszerelésének pénzügyi fedezetét biztosító Alap létrehozatalát. A törvény végrehajtását mintegy tucat kormányrendelet és hasonló számú miniszteri rendelet szolgálja. Ezek egyike az új Nukleáris Biztonsági Szabályzat, amely korszerű módon rendezi az engedélyezés, a felügyelet és ellenőrzés módját és feltételeit. A nemzetközi kötelezettségek között első helyen említendő az a konvenció, amelynek részes államai vállalták, hogy atomerőműveik biztonsága megfelel a korszerű követelményeknek. E konvenció első felülvizsgálati értekezletére 1999 tavaszán kerül sor. Ezen nemcsak az atomerőmű biztonságának helyzetéről kell számot adnunk, hanem az atomenergia alkalmazását befolyásoló jogi és intézményi háttér működéséről, a szellemi háttér erejéről és szerepéről, valamint külkapcsolatainkról is. Említést érdemel az is, hogy a Paksi Atomerőmű első két blokkja üzemeltetési engedélyének 12 évente esedékes felülvizsgálata megtörtént, és a másik két blokk engedélyezési eljárására ez évben kerül sor. A közelmúltban megszületett a radioaktív hulladékokra vonatkozó nemzetközi konvenció is, aminek teljesülését a biztonsági konvencióhoz hasonlóan 3 évenként szervezett felülvizsgálati konferenciák ellenőrzik. A kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezése érdekében országos programot indítottunk, amely az ország teljes területét áttekintette a lehetséges telephelyek felkutatására. Többszörös szűrés és szelektálás után tízegynéhány telephely került kiválasztásra, amelyek geológiailag is alkalmasnak bizonyultak, és ahol az érintett lakosság a hulladékok befogadására készséget fejezett 251
Nukleáris energetika ki. Folyik a két legígéretesebb telephely részletes megkutatása, és ennek kedvező eredményei esetén elkezdődhet az engedélyezéshez szükséges hatástanulmányok elkészítése, S talán ez év végén már születhet döntés a szükséges engedélyek megszerzésére. Az egyik telephelyen gránitban 2—300 m-rel a felszín alatt vizsgáljuk a végső elhelyezés lehetőségét, a másikon felszíni elhelyezés a vizsgálódás tárgya. Miután a kiégett fűtőelemek Oroszországba történő visszaszállításának lehetőségei bizonytalanná váltak, a paksi telephelyen átmeneti tároló létesült mintegy 50 éves tárolás lehetőségének biztosítására. Ezzel egy időben kutatási program indulta nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló geológiai formációk felderítésére. E program célja, hogy a következő század közepére teremtődjön meg a végleges elhelyezés lehetősége. Magyarország kezdettől fogva részese az atomsorompó szerződésnek, amelynek rendeltetése, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek elterjedését. A hasadóanyagok és nukleáris
252
létesítmények felügyeletét mi is alávetettük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek. Folyamatban van annak a kiegészítő jegyzőkönyvnek a ratifikálása is, amely a NAÜ-l titkos fegyverzet fejlesztési akciók feltárására jogosítja az iraki és észak-koreai tapaszlalatok alapján. Ugyancsak részesei vagyunk a nukleáris exportot szabályozó nemzetközi megállapodásnak, amelynek célja az atomfegyverek fejlesztésére használható anyagok, eszközök, eljárások szállításának megakadályozása a békés célú felhasználást nem garantáló országokba. Ezen túlmenően jónehány más nemzetközi megállapodás is hatályos, például a nukleáris anyagok védelméről, szállításának módjáról szóló egyezmények. Mindezek csupán példázzák, hogy az atomenergia alkalmazása műszaki, gazdasági, jogi, politikai, stratégiai és egyéb feltételek bonyolult Összhangjának biztosításán múlik. Ennek érdekében meg kell teremtenünk az érintett állami szervek, tudományos és egyetemi intézmények, vállalatok működésének erder összhangját.
ELEKTROTECHNIKA
Oktatás
Gondolatok a Tokió Egyetemen folyó mérnökképzésről — II. rész Korondi Péter
Kutatási témák Egy japán professzornak erősen szerteágazó területekkel kell foglalkoznia. A következőkben néhány példát ismertetek vendéglátóm, Hashimoto professzor vezetésével az elmúlt években folytatott kutatásokból. Neurális bébi A számítógépes grafikus lerajzolta egy bébi fejét különböző érzelmi állapotokban. A bébihez mikrofonon kérésziül lehet beszélni, a beszéd hangjai egy neurális hálózat levetíti egy érzelmi síkra (Id. ]. ábra). A bébi a beszelő hangjának megfelelő arckifejezéssel reagál, ill. gügyög-gagyog, sír vagy nevet. Sztereolátás Két kamera mint két szem figyeli ugyanazt a térrészletet, ahol kijelölhetünk egy tárgyat, pl. egy emberi arcrészietet, vagy egy mikrofont. A két kamera képét összehasonlítva, a l.ábm.. A neurális bébi alapvető működése különbségekből a kiszemelt tárgy távolsága megbecsülhető. Az előző képekből a tárgy várható mozgását meg lehet jósolni. A kamerák úgy mozognak, hogy a kiszemelt tárgy a képernyő közepén maradjon. A kamerák képét számítógép dolgozza fel, de egyben ez a számítógép ad parancsot a kamerákat mozgató motoroknak. Mindkét kamerát jobbra-balra és fel-le lehet forgatni. A számítógép akkor sem esik zavarba, ha a kiszemelt tárgy eltűnik egy akadály mögött, a program megpróbálja megbecsülni, hogy kb. mikor és hol fog előbukkanni az akadály mögül. Ha velem mozog a kiszemelt tárgy, akkor azt látom, hogy a kél kamera mindig rám irányul, hiába próbálok elbújni előle. E kutatásának egy másik ága azzal foglalkozik: miként lehet megtalálni egy videoképen, hogy azon hol vannak emberek. A Köröndi Péter l'h. O., adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem Automatizálási Tanszék, a MEE lagja Szakmai loklor: Dr, Nagy István egyeiemi tanár Azl. rész az 1998/5. számunkban jelent meg.
1998.91. évfolyam 6-7. szám
kutatók elég nagy sikerrel az emberi bőr színének a felismerésével próbálkoztak. Pl. a két kamera alaphelyzetben az ajtóra irányul, a rendszer észreveszi, ha belép valaki, és követni tudja a szobán belüli mozgást. Távkézfogás Azt mondják, hogy az egyént a kézfogása is jellemzi, ezt a titkot akarta egy master hallgató a diplomatervében megfejteni, és ennek jegyében a New York-i konferencia alatt egy nagy sebességű számítógépes hálózaton keresztül megvalósult egy nagyon távoli kézfogás. Tokióban és New Yorkban egy-egy műkéz érzékelte és egyben közvetítette a kézfogás erősségét. Technikai szempontból az átviteli időből adódó időkésleltetés hatásának kiküszöbölése jelentette a legnagyobb kihívást. Az előző elemekből létrehoztak egy olyan rendszert (Id. 2. ábra), ahol a bébi a szemével követni ludja a hozzá beszélőt, mert a monitor tetejére feltették a sztcrcokamerál, továbbá a bébi gyengéd simogatását a műkéz szorításával lehet modellezni. Videosisak Ha felveszi az ember a videosisakot, akkor teljesen el van zárva a külvilágtól, és csak azt látja és hallja, amit a videomagnó vagy a számítógép a szemei ele vetít, ill. a fejhallgatóján közvetít. Ma már ezek az eszközök minden nagyobb híradástechnikai boltban kaphatók Japánban. Egy ilyen videosisakot az egyik hallgató — egyszerű diplomamunkaként — mozgásérzékelőkkel látott cl, és készített egy műtejét. A műfej pontosan úgy mozgott, mint a videosisak viselője, aki viszont a műfej kameráinak képét látta, és a mikrofónjainak a hangját hallotta. Intelligens Kisegítő Rendszer, IKR (Intelligent Assisting System) Az IKR olyan emberbarát technikai rendszer megvalósítása felé vezető útnak az egyik állomása, amely intelligens módon segíti az embert a mechanikai manipulációk végrehajtásában, vezérlési rendszerek kezelésében. Megfigyelhető, hogy az ember igen könnyen mozgatja a különböző tárgyakat anélkül, hogy tudatosan átgondolná a manipuláció folyamatát lépésről-lépésre. Mindezt a környezeti bizonytalanságok ellenére lenyűgöző adaptivitással és robusztussággal teszi. Vegyünk egy példát: Amikor egy tollért nyúlunk, aszerint, hogy mi a szándékunk továbbiakban a tollal, másként fogjuk meg, amikor írni szeretnénk vele, és megint másként, ha csak odébb akarjuk rakni. Tehát csak a célt fogalmaztuk meg tudatosan, a végrehajtás módját, a kezünk mozgatását agyunk ezen parancsok alapján általában automatikusan végzi. Az IKR segítségével elérhetővé válik számunkra, hogy azonosítsuk és analizáljuk az emberi manipulatív ügyességet. Ezt tárolni tudjuk, majd ezzel az intelligens tudással bizonyos 253
Oktatás
Kezfogórendszer 2. ábra. A neurális bébi kiegészített rendszere
koriátokon belül az IKR a feladatokat automatikusan eí tudja végezni. Az első megvalósított IKR hardverszinten magába foglal egy virtuális valóságot grafikusan animáló interfészt, egy eró'-visszacsatolást közvetíteni tudó érzékelőkesztyűt, valamint egy transputeres (párhuzamos működtetésre kifejlesztett mikroprocesszoros) rendszert. Az IKR ízq/ive/--támogatására ún. Ügyességmegszerző és -átalakító Rendszert (Skill Acquisition and Transfer System) fejlesztettek ki. Az IKR-t ún. Intelligens Együttműködő Manipulációs Rendszerbe integrálták (Id. 3. ábra), amely az IKR mellett kiegészül 4 db,
egyenként 6 szabadságfokú — kb. lm hosszú — robotujjból álló megfogóval és egy sztereokamerával. Ügyességmegszerzés (Skill Acquisition) Ahogyan az operátor mozgatja a kezét az érzékelőkesztyűben, úgy mozog egy kéz a számítógép képernyőjén megjelenő dinamikus virtuális valóságban. Az operátor megfoghat és elmozdíthat különböző virtuális tárgyakat. A dinamikus virtuális valóságban létezik gravitáció, súrlódás, és tárgyak erő hatására deformálódnak. Az operátor a képernyőn nyomon követheti, hogy a beavatkozása milyen eredménnyel jár, de legalább ennyire fontos, hogy az érzékelőkesztyű fizikailag is közvetíti számára a mozgatási feladatok során a virtuális kézre ható erőket. A manipulációs ügyesség (manipulation skill) modellje az érzékeíőkesztyű mozgatásakor a csuklópozíciókból, nyomatékokból álló adathalmaz elemzésével, a végrehajtott manipuláció lényeges paramétereinek megadásával állítható elő. Ezt a modellt az ügyesség adatbázisban (skill data base) tárolhatjuk. Ez a modell a megfogó transzformációs mátrixán alapul, és leírja azt a dinamikus transzformációt, amely a tárgyra haló általánosított erővektor és az ezt létrehozó, vagyis a megfogó robotkéz, és a tárgy érintkezési pontjaiban fellépő erőpárok között teremt kapcsolatot. A manipulációs ügyesség lényege tehát a megfogási transzformáció dinamikus viselkedésében rejlik. Ügyességátalakítás (Skill Transfer) A megszerzett ügyességet — amely most már rendelkezésre áll az ügyesség adatbázisban — felhasználhatjuk a robotkéz intelligens irányítására. Az érzékelők információi és a feladat célja alapján a megfogóvezérlő (hand controller) algoritmus formájában kiválasztja a megfelelő ügyességmodellt az adatbázisból a feladatot ténylegesen végrehajtó megfogó aktuátorok számára. Mivel csak a leglényegesebb adatokat tároljuk az adatbázisban, a robotkéz szerkezeti felépítésének nem feltétlenül kell egyeznie az ügyesség megszerzésénél alkalmazott érzékelőkesztyű felépítésével (ld. 3. ábra). A kihívást egyfelől a bonyolult algoritmusok nagyon gyors (reál time) végrehajtása, másfelől a négy ujj között az erőegyensúly megteremtése jelenti.
1
3. ábra. Az Intelligens Együttműködő Manipulációs Rendszer hardver eszközei
254
Manipulációsegítés (Assisting Manipulation) Talán ez a legösszetettebb feladat. Ez azonosítja és elébemegy az operátor által végrehajtani kívánt műveletnek, és ha a szükséges ügyesség már előzőleg szerepelt az adatbázisban, akkor azt alkalmazza. Ismeretlen műveletek esetében a kisegítő rendszer automatikusan ügyességmegszerzés módba kapcsol, és on-line módon megtanulja az adott manipulációs ügyességet. A manipulációs ügyességek adatbázisban való felhalmozásának számos előnye van a teleoperációs rendszereknél. Például adott műveletet az operátor különböző időben, helyen, és méretben tud végrehajtani. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kutatási lista messze nem teljes. Inkább néhány érdekes és látványos témát emeltem ki. Ezek közül tudományos szempontból egyedül csak ELEKTROTECHNIKA
Oktatás az IKR-rel kapcsolatos kulalás Ph. D.-szintű, de talán az is kitűnik, hogy a master hallgatók is érdekes és tőkeigényes feladatokkal foglalkozhatnak. Sokan szenvednek attól, hogy egyfelől az elvárások intuitív gondolkodású hallgatókat és professzorokat igényelnek, másfelől a hierarchi/.ált, túlhajszolt japán munkatempó nem kedvez az intuitív gondolatok megszületésének. A japánok is gyakran hangoztatják, hogy ők nem eléggé kreatívak. Tapasztalatom szerint inkább az okozhat problémát, hogy nem tudnak lazítani, munkahelyi problémáikat az alvási idő csökkentésével és a munkaidő növelésével próbálják megoldani. Nem egyszer láttam álmossággal küszködő hallgatókat a számítógép előtt szenvedni és (feltételezhetően) nagyon kis hatásfokkal dolgozni. Az kis hatásfok miatt viszont kénytelen voltak az éjszakát is munkával tölteni.
Publikációs kényszer
elején, associate professor-ként, saját gazdálkodási kerettel, saját titkárnővel, saját kisegítő személyzettel és saját laboratóriummal rendel kéznek, ahol a vezetésük alatt a posztgraduális hallgatói tudományos kutatásokat végeznek. Vendéglátóm és a hozzá hasonló ambiciózus associate professor-ok neve évente kb. 50 publikáción szerepel, többnyire társszerzőként, különböző színvonalú szakmai fórumokon, ebből kb. 4—6 cikk lektorált folyóiratban jelenik meg. Ilyen nagy mennyiségű cikket egy ember egyedül természetesen nem tud elkészíteni, főleg akkor nem, ha a cikkek többsége mérési eredményeket is közöl. Erihez sok, jó képességű, nagy teherbírású hallgató éjszakai túlórázása, valamint széles körű nemzetközi kapcsolatrendszer és együttműködés szükséges. De csak az tud sok jó hallgatót maga köré vonzani, aki képes a hallgatóit értelmes feladatokkal ellátni és menedzselni is tudja őket. A hallgatók tudják: a saját érdekük, hogy minél magasabb mércét állítsanak eléjük, mert az ipar is honorálja erőfeszítéseiket. Egy associate professor számára az elsődleges követelmény ahhoz, hogy full professorrá léphessen elő a Tokió Egyetemen az, hogy legalább 40 — IEEE Transaction-szintű (itt nem fogadnak el minden lektorált folyóiratot, csak egy egyetemi bizottság által összeállított listán szereplőket) —folyóiratcikket kell megírnia vagy megíratnia hallgatóival. Ez a követelményrendszer nagyon cikkcentrikussá teszi a japán oktatókat. Érdekes módon, a publikációs kényszer a művészeti pl. zenei szakokon is erőteljes. Változó, hogy ki milyen mértékben járul hozzá a nevéhez kapcsolódó cikkek megszületéséhez (beleértve az első ötlet kipattanásától, az elméleti háttér részletes kidolgozását, a kísérletek megtervezését és elvégzését, végül a szöveg begépelését és az ábrák megrajzolását, ami mind szükséges és időrabló tevékenység), de a témavezető oktatónak értelemszerűen meghatározó szerepe van. Az az elv is elfogadható, hogy az az oktató méltó a professzori címre, aki iskolát tud maga körül teremteni. Az iskolateremtés egy fajta ismérve lehet az oktató szakmai inspirálásával elkészüli publikációk összessége. El kell fogadnunk, hogy a számunkra irreálisnak tűnő publikációs követelmények összhangban vannak a Tokió Egyetem oktatóinak kivételes kutatási körülményeivel és mérsékelt oktatási terhelésével.
A publikációs kényszer a fiatal associate professor-okná) a legnagyobb, nekik évente legalább két IEEE Transaction-szintű folyóiratcikkben kell szerepelniük első- vagy társszerzőként. Megjegyzendő, míg a Ph. D. hallgatóknál fontos az, hogy cikkeikben az első szerzők legyenek, addig az oktatóknál ez másodlagos szempont. Ez azt sugallja, hogy egy egyetemi oktatónak iskolát kell teremtenie, és az növeli az oktató értékét, ha olyan hallgatókat tud kinevelni, akik képesek önállóan is kutatni, eredményeket elérni és cikket írni a vezetése alatt. Valószínű ezen a téren a leghiányosabb az információm, de szűk környezetemben a következőket figyeltem meg. Ma már csak Ph. D. fokozattal lehet valakiből egyetemi oktató (a reál tudományokban már régóta ez a gyakorlat, a humán tudományokban még mindig vannak fokozat nélküli aktív professzorok). Gyakorlatilag kétféle egyetemi oktatói beosztás létezik, associate professor és. full professor. Az oktatók mindig egy//i// professor szárnyai alatt kezdik meg egyetemi pályafutásukat (az első néhány évben nem oktatói munkakörben reasearch associate-ként), és az idő előrehaladtával egyre függetlenebbek lesznek. A legjobbak már a harmincas éveik
Ha valakiből már full professor lett (ezt a negyvenes éveik elején szokták elérni), akkor már egy kicsit lazíthat. A külső kényszerek helyett a belső igények dönthetik cl a publikációs lista növekedésének ütemét. Nem hiszem, hogy a Tokió Egyetemen a mérnökképzés minden elemében jobb a miénknél, és minden elemében feltétlen követendő példa számunkra. Azt sem hiszem, hogy a megjelent publikációinkat összeszámolva most tömegével „tőrt kellene ragadnunk", hiszen például aki élete során megírt egy egyetemi doktori, majd egy kandidátusi, végül egy nagydoktori disszertációt, az valószínűleg nem foglalkozott kevesebbet a tudománnyal, mint az, aki pusztán nevét és kapcsolatain szerzett pénzét adta cikkek sorához". Mindettől függetlenül erősen hiszem, hogy előbb vagy utóbb saját teljesítményünk mérésében is az egyszerű és könnyen áttekinthető óraterhelés helyett egy kevésbé objektív, ellentmondásokkal teli mérce, nevezetesen a publikációs és hivatkozási lista egyre nagyobb szerepet fog játszani, hiszen ez a mérce Amerikától Japánig. Úgy érzem, hogy messze nem használjuk ki a saját hallgatóink alkotó képességeit, és önállóan megoldandó feladatokat adva
A japánok az alkotás második szakaszában — amikor az ötlet már megvan és megvalósításra vár — sem az egyetemen, sem az iparban nem ismernek akadályt. Pénzt és a hallgatók energiáját nem kímélve, hamar elkészítik a kísérleti eszközt. A legzseniálisabb hallgató is csak verejtékcseppek és a laborban átvirrasztott éjszakák árán juthat diplomához és tudományos fokozathoz. Több olyan vendégprofesszortól hallottam, akik a saját szakmai területük legkiemelkedőbb személyiségei közé tartoznak (feltételezhetően saját hazájukban is jó lehetőséggel rendelkeznek): azért szeretnek Japánba járni, mert ott a legmerészebb szakmai álmaik megvalósításához is könnyen kapnak pénzt és fáradhatatlan munkaerőt anélkül, hogy bármi kényszer lenne a közvetlen ipari alkalmazhatóságra a közeljövőben. Ugyanakkor ez az egyetemeken uralkodó szabadság és az újat kereső görcsös kényszer nem ritkán blöff ízű, felszínes, öncélú kutatási témákat is szül. Azt is éreztem, hogy a japán szellem nem kedvez az új eredményeket egységes elméletté rendezni kívánó elméknek, és talán azoknak sem, akik egy szűk területre koncentrálva mélyen a felszín alá próbálnak tekinteni. De valószínűleg mégiscsak eredményesen működik a rendszer, és megtérülnek a kutatásba és az oktatásba „pumpált" hatalmas pénzek.
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
255
Oktatás nem vonjuk be őket a tényleges kutatómunkánkba. Ez nem csak anyagi kérdés, nemzetközi konferenciákon többször találkoztam jugoszláv és török diplomatervező hallgatókkal is, a Ph. D. hallgatók jelenléte a konferenciákon hazánkban is természetes. Természetesen a publikációs lista nem alkalmas a teljesítmény pontos mérésére, de kívülről csak ez a teljesítmény látszik, már most is ezzel a mércével méregetnek minket, ha kilépünk a nemzetközi színtérre. Kétségtelenül a folyóiratcikkeknek van igazi szakmai értéke, de a személyes jelenlét a konferenciákon elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatók lépést tudjanak tartani a szakma fejlődésével, követni tudják a nemzetközi trendeket. Esetleg tehetünk kísérletet arra, hogy elejét vegyük az öncélú cikkszaporításnak, de alapvetően „ nem lóghatunk ki a sorból", ha azt akarjuk, hogy továbbra is elismerjék szeretett egyete-
256
münket. Már eddig is érezhető az ilyen irányú elmozdulás, de inkább a követelmények szintjén, és nem annyira a lehetőségek szintjén. Heti 20 körüli óraszám mellett kevés energia marad a kutatásra, a tananyag folyamatos megújításra, az új technikákat bemutató hallgatói mérések kidolgozására, vagyis színvonalas oktatómunkára. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetet mond a Japán Oktatási Minisztériumnak (Monbushonak), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak (JAP/R-6/96) és a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának (FKFP 1092/1997) a japán—magyar tudományos együttműködés anyagi támogatásáért, végül, de nem utolsó sorban Hashimoto professzornak és hallgatóinak a baráti fogadtatásért.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek
Egyszerűen gyártható Rogowski-tekercs Dr. Koller László, Szalma Péter
A mágneses feszültségmerő [1 és 2] hosszú története arról tanúskodik, hogy azt — lineáris átviteli tulajdonsága miatt — főképp, és egyre fokozódó mértékben csak váltakozó áramok mérésére alkalmazták az erősáramú elektrotechnikában. Ez a — napjainkban jelentősen felgyorsult — folyamat az elektronikus védelmek és mérőműszerek általános elterjedésével, valamint ebben a témakörben megjelent szabadalmakkal és tudományos dolgozatokkal magyarázható (pl. [3...8]). Az Elektrotechnikában [7 és 8] is beszámoltunk egy újfajta áramjeladóról, amellyel kapcsolatban az árammérő tekercsek (Rogowski-lckcrcsek) gyárthatósági problémáit is tárgyaltuk, és bemutattuk az új megoldásokat. Láttuk, hogy az egyenes tengelyű mérőtekercsek gyárthatók a legegyszerűbben, és a mcnetkercsztmctszcl, valamint a menetsűrűség egyenletessége szempontjából a legpontosabb kivitelben. Ilyen a [4] szabadalom szerinti mérőtekercs is (/. ábra), mert egyenes tengelyű rcsztekercsckből áll. A résztekercsek tengelyei szabályos sokszögalakú gyűrűket képeznek, ezek a gyűrűk a mérőtekercs tengelyére merőlegesen, egymást érintve és egymáshoz képest szimmetrikusan elforgatva helyezkednek el. A résztekercsek és gyűrűk egymással azonosak, valamint villamos szempontból sorosan vannak kapcsolva. Báré — több gyűrűből álló, lineáris átvitelű — mérőtekeres pontossága sokkal nagyobb, mint egyetlen gyűrűé, de az — a résztekercsek közötti illesztési hézagok miatt — nem lehet ideális Rogowski-tekercs, így tökéletesen nem tehet eleget a következő pontossági kritériumoknak [7] sem:
l. ábra. Az egyenes lengelyű részlekercsekből álló újfajta mérőtekercs egyik változata
— a mérőtekercs kapcsain mérhető indukált feszültség független az általa átfogott gerjesztő vezető kölcsönös helyzetétől; — a külső gerjesztő áramvezető hatására a mérőtekercs kapcsain indukált feszültség nem mérhető. A következőkben elvégzett (és mérésekkel igazolt) számításokkal megvizsgáljuk, hogy az újfajta mérőtekercs hogyan elégíti ki ezeket a kritériumokat. Végső célunk a lehető legponto-
Dr. Koller László a műsz, tud. kandidátusa, Zipemowsky -díjas, egyetemi docens. BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a MEE tagja Szalma Péter okl. villamosmérnök, a MEE Diplomaterv-pályázat I. díjasa, DÉMÁSZ Rt., Szeged, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr. Tevan György a műsz. tud. doktora
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
sabb mérőtekercs geometriai paramétereinek meghatározása volt.
Vizsgálatok Ha a mérőtekercs gyűrűinek számát n-nel (n > 2), és az egy gyűrűben lévő résztekercsek számát m-mel jelötjük (m > 3), a gyűrűk egymáshoz képest 8 = 2%Inai szöggel vannak szimmetrikusan elforgatva. Az 1. ábrán látható mérőtekercs kél gyűrűből (« = 2) áll, ezek mindegyike négy résztekercsből (m = 4) tevődik össze, és így a gyűrűk közötti szög értéke 5 = rc/4. A gyűrűket alkotó sokszögek oldalhosszúságának felét Mel jelöltük, a résztekercsek hosszának felét I'-vel. Amennyiben a résztekercsek érintenék egymást: V = I adódna, a gyakorlatban azonban I'
Paihuzninos helyzetű, bel só 8 " J « ö ö VCMIÓ
hely/Ilii külső gtijcsBO vctttő
2. ábra. A hengeres gyűrűvé átalakított (beburkolt) mérőtekercs a különböző helyzetű gerjesztő vezetőkkel
257
Villamos gépek A mérőtekercsnek és a gerjesztő vezetőnek csak egyetlen szimmetrikus elrendezés lehetséges: egy végtelen hosszúságú, vonalszerű, egyenes vezető — amelyben adott nagyságú és frekvenciájú áram folyik — éppen a mérőtekercs tengelyében van. Ebben az ideális helyzetben a mérőtekercsben indukált feszültséget jelöljük Vjd-vel. Ha a vezetőben folyó áramot nem változtatjuk meg, de a szimmetriát megszüntetjük, azaz a vezetőt a tengelyből elmozdítjuk, megváltozik a mérőtekercsben indukált feszültség értéke, amelyet Vid-hez viszonyítva kapunk egy speciális pontossági mutatót. Gyakorlati jelentősége a mérőtekercs tengelyével párhuzamos helyzetű gerjesztő vezetőknek van, mert ilyen irányú a mérendő áram vezetője a hengeres gyűrűn belül, és ez a jellemző iránya az áramkör mérőtekercsen kívül haladó vezetőinek is. Bár a mérőtekercs tengelyére merőleges másik irány a gyakorlat szempontjából kevésbé fontos, ezen elrendezések vizsgálata is szükséges a pontosság teljesebb körű megítéléséhez. Jelöljük Vb-vel azt a feszültséget, amely a mérőtekercs belsejében, annak tengelyével párhuzamosan vezetett gerjesztő vezető hatására indukálódik, és a Hb =
Vb - Vid
számértékét tekintjük a mérőtekercs belső hibájának, amely minél kisebb, annál inkább kielégíti a mérőtekercs az első pontossági kritériumot. A második kritériumnak viszont annál inkább fog eleget tenni a mérőtekercs, minél kisebb a külső hibái, azaz a mérőtekercs tengelyével párhuzamos külső vezetőben folyó áram hatására indukált feszültségből (Vkp) számítható hiba:
A mérőtekercs tengelyére merőleges külső vezetőben folyó áram hatására indukált feszültségből (Vkm) számítható hiba: Mcm A pontosság szempontjából legkedvezőtlenebb helyzet nyilván akkor áll elő, ha a belső gerjesztő vezetővel — eltávolodva a tengelytől — minél inkább megközelítjük a 2. ábrán látható hengeres gyűrű belső palástfelületét, illetve a külső gerjesztő vezetővel minél inkább megközelítjük a gyűrű külső palástvagy homlokfelületét. Ez határesetben azt jelenti, hogy a párhuzamos vonalszerű gerjesztő vezető a belső vagy a külső hengeres felületek alkotójába esik, illetve a merőleges vonalszerű gerjesztő vezető valamelyik homlokfelület síkjában helyezkedik el. Ezen gerjesztő vezetők helyzetét változtatva a palást- vagy homlokfelületen, az indukált feszültség legnagyobb értékénél kapjuk — értelmezésünk szerint — a mérőtekercs lehetséges legnagyobb hibáit, amelyeket rendre H%, H%p és //*kirrgal jelölünk. A végtelen hosszú vonalszerű gerjesztő vezetőknek a mérőtekercs tengelyéhez viszonyított két (párhuzamos és merőleges) helyzetében kell kiszámítanunk a mérőtekercsben indukált feszültséget. Mindkét esetben először számítási összefüggést vezettünk le egy — párhuzamos vagy merőleges helyzetű — gerjesztő vezető állal a — hozzá képest általános helyzetben lévő — résztekercsben indukált feszültség meghatározására. Ezután ezeket a feszültségeket — a soros kapcsolás miatt —előjelhelyesen összegezve nyertük a mérőtekercsben indukált feszültséget. Az elvégzett számításokat és ellenőrző méréseket a [9]-ben részletesen ismertettük. 258
Eredmények Számítási eredményeink alapján bebizonyosodott, hogy a mérőtekercs lehetséges legnagyobb hibái közül a belső hibánál nagyobbak a külső hibák, amelyek a gyűrűk számának (n) és az egy gyűrűben lévő résztekercsek számának (ni) növelésével csökkennek. E geometriai paramétereket azonban — a pontossági kritériumok megfelelő kielégítése mellett — a lehető legkisebbre kell választanunk, ha az egyszerű gyárthatóság és a megfelelő méretviszonyok betartásának követelményét is teljesíteni akarjuk. Ebből a szempontból csak olyan mérőtekercsek fogadhatók el, amelyeknél e paraméterek értékére teljesül a 2 < « < 4 é s 3 < m < 12 összefüggés. Ezen túlmenően csak olyan mérőtekercseket tekintettünk megvalósíthatónak, amelynek karcsúsági paraméterére teljesül a 0,4 < h< 0,9 reláció. Ennek az az oka, hogy a túlságosan tömzsi résztekercsek (h < 0,4) esetében a teljes hosszból a csévetest peremére viszonylag sok jut, tehát k értéke kicsi, és többrétegű tekercselésnél a végeken kialakuló egyenlőtlen menetsűrűseg hatása is viszonylag nagy; a túlságosan karcsú résztekercsekben (h > 0,9) pedig a csekély menetkeresztmetszet miatt nem indukálódik elegendően nagy feszültség. Kedvező lenne, ha a résztekercsek a lehető legszorosabban illeszkednének egymáshoz, mert számítási eredményeinek alapján a k = 1 paraméter esetében adódnak a mérőtekercs legkisebb hibái a további három geometriai paraméter bármely három adott értékénél («, m, h). Ez az elméleti érték azonban a gyakorlatban csak megközelíthető, és k = 0,95 vehető figyelembe. A külső hibák közül — amint láttuk — a mérőtekercs tengelyével párhuzamos külső vezetőben folyó áram hatására indukált feszültségből számítható hibának van igazán gyakorlatijelentősége. Éppen ezért mutatjuk be számítási eredményeink közül e hiba abszolút értékeinek változását a 3. ábrán, ahol I//kp* 1-/ ábrázoltuk h függvényében a majdnem legegyszerűbbnek tekinthető elrendezésben, tehát n = 2, m = 4 és k = 95 esetén. Igen érdekes, hogy e legfontosabb hibának a h = 0,55 értékű karcsúsági paraméternél minimuma van, amely I //kp* I = 0,49%. Mivel ez az elrendezés a gyakorlati szempontoknak is megfelel, azt a mérőtekercsek egyik optimális változatának tekintjük, és jellemző geometriai paraméterei: (2; 4; 0,55; 0,95). Erről a mérőtekercsről — a méretviszonyok szemléltetése céljából — rajzot is bemutatunk a 4. ábrán. Megjegyezzük, hogy más n, m és k paraméterek esetén is hasonlóan változik h függvényében a [ //kp* I -függvény, tehát minimuma van egy bizonyos Á-nál, így az optimális változatok sokasága létezik, pl. a (3; 5; 0,75; 0,95) mérőtekercs. Még a k = 0,95 rögzített értéknél is 30 változata lehetséges a gyakorlatban megvalósítható optimális mérőtekercsnek, IF2 nr* P4d' de ezeknél nagyobb IN k=0.B5 3.25 I //kp* I mellett továb3.00 bi optimális változatok 2.75 adódnak k < 0,95 érté3.50 2.25 keknél is. Visszatérve 2.DD a 3. ábrán szereplő L7S diagramra, amely 2 IJH) gyűrűből álló újfajta 1.25 ion mérőtekercsre érvé0.75 nyes, érdemes meg0.50 vizsgálni, hogy h függ0.25 vényében hogyan alakulna I //kp* [ha — a 3. ábra. |//kp*l változása h függvényében az [4] szabadalmi megol« = 2, m = 4és k = 0,95 geomelriai dástól eltérően — csak paraméterek esetén egyetlen gyűrűből állELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek na a mérőtekercs. Ennek az 5. ábrán látható hibafüggvénynek is van minimuma, de ez olyan nagy | //kp* I = = 414,3% érték, amely a ké(gyűrűs változat mintegy 30-szorosa! Ebből az összehasonlításból jól megítélhető a szabadalomban szereplő ötlet hatásossága. Ezek után a 6. ábrán bemutatjuk, hogyan függ A-tól a mérőtekercs tengelyével 4. ábra. Egy optimális mérőtekercs-változat (2; 4; 0,55; 0,95) geometriai paraméterekkel párhuzamos belső vezetőben folyó áram hatására indukált feszültségből számítható lehetséges legnagyobb hiba, ha a mérőtekercs egyéb paraméterei: n = 2, m = 4 és k= 0,95, tehát megegyeznek a 3. ábra szerinti esettel. A 6. ábra alapján megfigyelhető, hogy h = 0,55-nél Hb* = 0,17%, tehát nagyon kicsi a (2; 4; 55; 0,95) paraméterekkel jellemzett optimális mérőtekercs lehetséges legnagyobb belső hibája. A mérőtekercs tengelyére merőleges külső vezetőben folyó áram hatására indukált feszültségből számítható lehetséges legnagyobb hibák a legnagyobbak, pl. a (2; 4; 0,55; 0,95) paraméterekkel jellemzett optio.4o o.45 0.60 065 060 0.66 070 o.Ts őse O.BS o.Bo m a l i s
tekercs
hibája
//km* = 10,03%. Ez a 5. ábra. |#kp*l változása/? függvényében az nagy hiba azonban n = 2, m = 4 és k = 0,95 paraméterek esetén nem léphet fel a gyakorlatban, mert a mérendő árammal átjárt vezető aligha teszi lehetővé egy rá merőleges külső vezető jelenlétét a mérőtekercs homlokfelületcn. Azt is figyelembe kell venni, hogy //km* erősen csökken, ha a vonalszerű gerjesztő vezetőt a felülettől távolítjuk (ugyanez vonatkozik //kp*-re is). A mérőtekercs és esetleg a vezető szigetelésének vastagsága, továbbá a vezető véges keresztmetszeti mérete miatt azzal számolhatunk a gyakorlatban, mintha a vonalszerű gerjesztő vezető a felülettől legalább 0,3 R távolságban lenne. Ebben a gyakorlati helyzetben a lehetséges legnagyobb hibákra a //km0"3 és //kpo,3 jelölést vezettük be. EseoT tünkben pl. //km " jelölést vezettük beL Esetünkben pl. //km "" = 3,78% lenne a merő6. ábra. | tfb* I változása h függvényében az leges helyzetű gerjeszn=l,m = 4ésk = 0,95 paraméterek esetén tő vezető jelenléte esetén. 1998. 91. évfolyam 6-7. szám
A Táblázatban néhány optimális mérőtekercs számított hibáinak értékeit mutatjuk be (minden esetben k = 0,95). Látható, hogy az n és m értékeinek növelésével a külső hibák erőteljesen csökkennek. A belső hiba is csökken n növelésével, m növelésével viszont kismértékben nő, amely inkább tekinthető érdekesnek, mint fontosnak, mert e hiba így is nagyon kicsi marad. A (2; 10; 0,66; 0,95) mérőtekercs hibái pl. olyan kicsik, hogy az már precíziós kivitelűnek minősíthető. Táblázat
Összefoglalás — Annak mértéke, hogy a [4] szabadalom szerinti újfajta, egyenes tengelyű résztekercsekből összeállított Rogowski-tekercs hogyan elégíti ki a pontossági kritériumokat az általunk bevezetett hb*, hkp* és //km*, illetve //kp0"3 és //km0'3 hibaparaméterektő! függ, amelyek a mérőtekercs n, m, h és k geometriai paraméterei értékeinek függvényei. — Az egyszerű gyárthatóság követelményét kielégíti — és más gyakorlati szempontból is elfogadható — ha a mérőtekercs geometriai paramétereinek értékére teljesülnek a 2 < n < 4, 3 < <m< 12 és 0,4 < h 0,9 relációk, továbbá ha k értéke közelít az egységhez, tehát pl. k = 0,95. — Mérésekkel igazolt számítási eredményeink alapján kimutattuk, hogy az újfajta mérőtekercseknek adott n, m, h és k geometriai paraméterek értékénél számos olyan optimális változata lehetséges, amely a gyakorlat szempontjából legjobban kielégíti a pontosági kritériumokat. — Mivel az optimális mérőtekercs-változatok a nagy pontosság mellett egyszerűen gyárthatók, ezek alkalmazásával a jövőben tovább növekedhet a Rogowski-tekercses áramjeladók felhasználása az erőáramú elektrotechnika területein. Irodalom [1] Chattok. A. P.: On a Magnetic Polentiometer. Phil. Mag. and I. of Science. Vol.24. No. 146. July 1887. [2] Rogowski, W„ Steinhuus, W.: Die Messung der magnetischen Spannung. Archív fiir Elektrotechnik. 1. Bánd. 4. Heft. 1912. [3]
Koppelmann. E: Magnetischer Spannungsmesser. Deutsches Bundesrepublik Patcntschrift. 26. Febr. 1959. No. 1 079 192.
[4]
Kolkr L, Lefter Z, Szandtner K., Várkonyi /.; Egyenes tengelyű tekercsekből összeállított mágneses feszültséginérö árarmnérés céljára. Magyar szabadalom. 1984. 3. 26. No. 189.074.
[5]
KollerL, Stefányil.: Lineáris átvitelű áramváltóként használható mágneses feszültségmérö jeladó. Magyar szabadalom. 1985.4. I. No. 193.321.
[6]
Koller, L, Stefányi, !.: Als Stromwandler andwendbarer linearer íibertragender Messgeber. Patentschrift. 1.4. 1985. No. 3701779.
[7]
Koller L. Siefányi: Lineáris átvitelű áramváltóként használható mágneses feszültségmérőjeladó. Elektrotechnika 86(1993)7.
[8]
Koller L: Önintegráló és áramintegráló típusú mágneses feszültségmérő jeladók alkalmazhatósága váltakozó áramok mérésére. Elektrotechnika 87(1994)9.
[9]
Koller, L. Szalma, R: Neuartige Rogowski-Spule aus geraden Teilspulen. Electrical Engineering (Archiv fiir Elektrotechnik). Vol. 80 Number 2. April 1997
259
Villamos fogyasztóberendezések
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. február 4-i ülése A Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. a saját gyártmányú kismegszakítói forgalmazásának megkezdése alkalmából meghívta az ÉV. MuBi-t, hogy tartsa náluk a Kisfeszültségű készülékek MuBi-val közösen a februári ülését. A gyári termékismertetés után az ÉV MuBi áttért az áram-védőkapcsolók és a kismegszakítók érintésvédelmi alkalmazásának időszerű— és a jelenlegi nemzetközi irányzatokon alapuló — kérdéseinek tárgyalására.
1. Az áram-védőkapcsolók érintésvédelmi alkalmazásának időszerű kérdései A hazánkban jelenleg hatályos MSZ 172-1:1986 már az IEC előírásainak ismeretében és azoknak messzemenő figyelembevételével készült, így az új — a CENELEC HD 384 átvételét jelentő — MSZ 2364 sorozatnak a jövő évben várható hatályba léptetése nem fog a műszaki követeimének tekintetében lényeges változtatást hozni. Részletkérdésekben az IEC is állandóan foglalkozik az áram-védőkapcsolás alkalmazásának előírásaival, s így ennek nyomán kisebb változtatások elképzelhetők. 1.1. Az IEC TC 64 javaslatai 1997 októbere előtt A MuBi 1997 decemberi ülésén (1. az Elektrotechnika 1998/4. számát!) tárgyalta meg az IEC TC 64 áram-védőkapcsolók kiválasztására vonatkozó akkori javaslatát, amelynek liárom lényeges újítása volt. Az egyik, hogy felhívta az alkalmazók figyelmét: a hibátlan üzemben előfordulható szívárgóáram téves kikapcsolást okozhat, ha ennek nagysága meghaladja az érzékenység 1/3-át. A másik, hogy szabályozta: milyen fogyasztókészülékek azok, amelyek szívárgóáramának egyenáramú összetevője miatt nem engedhető meg a csak tiszta változó áramra érzékeny (AC típusú) áram-védőkapcsolók alkalmazása. A harmadik, hogy azokban a TN-S és TN-C-S hálózatokban, amelyek nullavezetője biztosan földpotenciálon van, meg kívánta engedni olyan áram-védőkapcsol ók alkalmazását is, amelyek a nullavezetőt nem szakítják meg. Egyértelműen leszögezte, hogy a tűzvédelmi célú áram-védőkapcsolóknak nem kell 300 mA-nél érzékenyebbnek lenniük. Fenntartotta a tápfeszültségtől függő működésű áram-védőkapcsolók alkalmazásának szigorú korlátait. A próbagomb használatának gyakoriságát 3—6 hónapra ajánlotta, példaként megemlítve, hogy célszerű ezt a nyári és téli időszámítás áttérési időpontjaihoz kötni. Előírta viszont azt, hogy az erre való figyelemfelhívást nem csupán a kapcsolón, hanem az ezzel védett berendezéseknél is el kell helyezni. 1.2. Az IEC TC 64 javaslatai 1997 októbere után AZ IEC TC 64 1997 októberi, újdelhi tanácskozása (1. az Elektrotechnika 1998/5. számát!) az 1.1.-ben leírt javaslatokkal szemben lényeges változtatásokat már nem kívánt. Az olaszok azt javasolták, hogy az IEC írja elő minden épület betáplálásánál egy 30 mA-es érzékenységű, késleltetés nélküli áram-védő kapcsoló beépítését. Ezt a többi delegáció a felesleges kioldások veszélyére való tekintettel egyhangúlag elvetette, annak ellenére, hogy az olaszok szerint náluk már több éve nagyobb panaszok nélkül üzemben van ez a rendszer. 260
A nullavezető megszakításának elhagyhatóságánál nem fogadták el a magyar javaslatot, amely az egyfázisú áram-védőkapcsolóknál továbbra is ragaszkodott volna a nullavezető megszakításához. így a nullavezetőt (N-vezetőt) azokon a helyeken, ahol ez biztosan földpotenciálúnak tekinthető, csupán akkor kötelező megszakítani, ha az tűzvédelem céljára is szolgál Az USA megelégedett annak írásos rögzítésével, hogy náluk a tápfeszültségtől függő működtetésű áram-védőkapcsolók alkalmazására nincs korlátozás, de nem ragaszkodtak a korlátozások általános feloldásához. Apróbagomb használatának gyakoriságát a gyártó előírásához kötötték, s így csupán megjegyzésbe vették fel, hogy ilyen előírás hiányában általában fél éves gyakoriság kívánatos. A csak tiszta váltakozó áramra érzékeny (AC típusú) áramvédőkapcsolók alkalmazását csak Németországban Hollandiában és — bizonyos körülmények esetén — Svájcban tiltják. A magyar javaslatok közül csupán azt a — stilárisnak tekinthető —javaslatot fogadták el, hogy nem speciális, hanem csak kivételes esetben fogadható el az a megoldás, amelynél a PEN-vezetőt is tartalmazó tápvezetéknek az érzékelőn való átvezetésénél a PE-vezető (védővezető) ellenkező irányban való átvezetésével állítsák helyre az áram-védőkapcsoló működőképességét. Az újdelhi tanácskozás nem fogadta el azt az osztrák javaslatot sem, amely az áram-védőkapcsolást csak mint egy tártai ék védelmet javasolta szabványosítani azzal, hogy a védővezetős érintésvédelem túláramvédclmi kioldását mindenképpen az előírt időkre méretezzék, s az áram-védőkapcsolás ezzel szemben kizárólag további gyorsítást jelentsen. A MuBi az újdelhi módosításokat tartalmazó IEC 64/986/CD tervezethez való hozzájárulást javasolta az MSZT felé. Az áram-védőkapcsol ók alkalmazási előírásainak változásai ezért nem indokolnák az ezekre vonatkozó IEC termékszabványok megváltoztatását sem. (A magyar szabvány még az előző IEC alapján készült, így bizonyos mértékig elavult. Várhatóan az IEC-ből lényeges változtatás nélkül készülő CENELEC szabványt fogjuk MSZ-EN-ként átvenni. 1.3. Szelektivitási javaslatok Az osztrák gyártók javasolják, hogy a villámáram felesleges kikapcsolásainak megakadályozására az eddigi szelektív S típus mellett (amely legalább 40 ms késleltetést ad) vezessenek be egy G típust is, amelynek minimális késleltetése 15 ms lenne. A jelenlegi termékszabványok ugyanis a nem szelektív típusoknál csak néhány p.s-os késleltetéseket írnak elő a villámáram nem kívánt kikapcsolási hatásának meggátlására, ez azonban tapasztalatuk szerint nem elegendő. A különböző gyárak által alkalmazott jelek ugyanis nem szabványosak, így az ezek alkalmazásával járó követelmények sincsenek rögzítve. Ennek a G típusnak a szabványosítását azonban egyelőre még az osztrák szabványban sem sikerült elérniök (bár a Feltén cég a gyártmányain ezt a jelet már alkalmazza). Érdemes még a szelektivitással kapcsolatban megjegyezni, hogy a mai IEC termékszabványok már az áram-védőkapcsolók névleges (megadott) érzékenységének megfelelő áram esetére is az általános (nem szelektív) típusúaknál 0,3 s; a szelektíveknél
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések 0,5 s maximális időt követelnek meg (a korábbi 2, illetve 5 s helyett). További érdekesség, hogy a Feltén az áram-védőkapcsol óit „Leuchtenfest"-nek hirdeti, ami (a gyár megfogalmazásában) annyit jelent, hogy fázisonként 20 db elektronikus előtéttel működő kompakt fénycső egyidejű bekapcsolása sem okozhatja téves kioldását. A MuBi leszögezte, hogy hazánkban nincs olyan tapasztalat, ami a jelenlegi áram-védőkapcsol ók alkalmazásánál ilyen problémát felvetne. Elvben az ilyen téves kikapcsolást az okozhatná, hogy az érzékelő különbözeti áramváltóján átfűzött üzemi vezetőket nem lehet teljesen szimmetrikusan elhelyezni, így a névleges (nem az érzékenységi, hanem a terhelhetőségi!) áram többszörösénél (az IEC termékszabvány szerint hatszorosánál) nagyobb aszimmetrikus terhelés valóban okozhatna téves kioldást. A gyakorlatban azonban az elektronikus előtétek bekapcsolása sem okoz ilyen aszimmetrikus áramlökést (Korábban valóban voltak ilyen téves kikapcsolások, de csupán azoknál a nagyteljesítményű motorokat védő áram-védőkapcsol ásóknál, amelyeknél a tápvezetéknek az érzékelő különbözeti áramváltón való átfűzését nem a gyártó cég, hanem a helyszíni szerelők végezték, és nem helyeztek súlyt az átfűzött vezetők szimmetrikus elhelyezésére.) 1.4. Vezetékcsatlakozások A termékszabványoknak a vezetékek csatlakoztatására megadott keresztmetszet-követelményei a felhasználók számára nem megfelelőek. A gyakorlatban ugyanis minden, a háztartásban alkalmazott kapcsolónak — névleges áramától függetlenül — a betápláló oldalon a 10 mm , a kimenő oldalon pedig az 1,5 mm 2 keresztmetszetű vezetéket is fogadnia kell. A termékszabvány — a kapcsoló névleges áramerősségének függvényében — ennél lényegesen kisebb keresztmetszet-választék csatlakoztatási lehetőségét kívánja meg. Szerencsére azonban minden gyártó cég (a Ganz KK is!) a szabványnál sokkal nagyobb, a gyakorlati igényeket kielégítő csatlakoztatási lehetőséget nyújt. 1.5. Információk a felhasználók, felülvizsgálók részére Nyomatékosan célszerű felhívni a felhasználók (felülvizsgálok) figyelmét két — nem közismert — körülményre: A 25 A-nél nem nagyobb áram-védőkapcsolók élettartamát csupán 1000, az. ennél nagyobb áramerősségűeket 2000 be-ki kapcsolási ciklusra kell méretezni és próbálni, ezért az áramvédŐkapcsolók nem alkalmasak napi működtetésre! A próbagomb által beiktatott ellenőrző ellenállás nem az érzékenységnek megfelelő, hanem ennél nagyobb (a szabvány szerint ennek legfeljebb 2,5-szeresének megfelelő) hibaáramot kelthet.
2. A kismegszakítók alkalmazásának időszerű kérdései 2.1. A bimetall karakterisztikájának megváltoztatása A MuBi ez után áttért a kismegszakítók kérdéseinek tárgyalására. A MuBi nagyon szerencsétlen dolognak tartja, hogy a túlterhelési kioldást végző kettősfém (bimetall) karakterisztikáját a nemzetközi szabvány megváltoztatta, így az új szabvány szerint készülő (fokozatszámmal már nem megjelölt) kismegszakítók a korábbi 1,4-szeres áram helyett már l,15-szőrös 1998. 91. évfolyam 6-7. szám
áramra is megszólalhatnak. Ennek megfelelően: ha egy háztartásban a korábbi kismegszakítót egy ugyanolyan névleges áramerősségű új kismegszakítóra cserélik, akkor ez gyakran nem bírja el ugyanazokat az indítási áramlökéseket, amelyeket a régi üzembiztosán kikapcsolás nélkül elviselt. Nemzetközi változtatásról lévén szó, ezen hazailag nem tudunk segíteni. 2.2. A névleges árameró'sség színjelzése A MuBi felhívta a gyártók figyelmét: továbbra is feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a kismegszakítók névleges áramerősségét (a billentyűn vagy az adattáblán alkalmazott) színjelzéssel jelöljék. Egy régebben, szennyezett helyre felszerelt kismegszakító számértékeit gyakran még közvetlen közelből sem lehet tévedésmentesen leolvasni, pedig a kívánság az, hogy a magasan elhelyezett táblák kismegszakítóinak névleges áramerősségét a padlón állva is biztosan meg lehessen állapítani. 2.3. A zárlati gyorskioldók típusai Az új kismegszakító-szabvány azt írja elő, hogy a B típusú zárlati gyorskioldóját a névleges áramerősség 3—5, a C típusúét pedig 10—50-szeresére kell beállítani. D típusú kismegszakítót sem a hazai, sem az általunk ismert külföldi gyártók nem kívánnak szériagyártmányként kínálni. A MuBi felhívta a gyártók figyelmét arra, hogy a készülő új tarifarendelet következtében egyre gyakrabban fel fog merülni az áramszolgáltatói csatlakozásnál 10 A-nél kisebb névleges áramerősségű kismegszakító alkalmazásának igénye, ezeknél pedig szükséges lesz a D karakterisztika, mert az ilyen kis áramerősségű B és C kismegszakítók a világítási és az elektronikus terhelések bekapcsolási árain lökéseire kikapcsolhatnak! A kismegszakítókon (gyártótól függetlenül) szinte mindig megjelenik egy — négyzetbe foglalt — 3 jelölés. Ez a kismegszakító által zárlat esetén átengedett / értéke szerinti osztályozást jelenti. Ha a négyzetben 1 szám szerepelne, akkor ennek értéke nem lenne korlátozva. A 2 szám közepes korlátozást jelentene, a 3 szám jelenti a legszigorúbb korlátozást (a hazai forgalomban csak ilyen 3 osztályút ismerünk). Ha e kismegszakító zárlati határki kapcsolási értéke 6000 A, akkor ez az osztály 16 A-nél kisebb névleges áramerősségnél 35 000, 16 A és nagyobb áramerősség-értéknél 45 000 A s értékre való korlátozást jelent. (A távolabbi jövőben ez értékek alapján kell majd a vezetékek keresztmetszetét zárlatra méretezni.) 2.4. „Szelektív kismegszakító" A MuBi még megemlékezett a „szelektív kismegszakítóról", amelyet ismeretei szerint jelenleg csak az AEG gyárt. Ez tulajdonképpen nem is egy valódi kismegszakító, hanem egy gyorsvisszakapcsoló szerkezet, amely a zárlat hatására késleltetés nélkül, azonnal kikapcsol ugyan, de ekkor még teljes megszakítás helyett egy korlátozó ellenállást iktat be az áramkörbe, s csak akkor kapcsol ki véglegesen és teljesen, ha a zárlat bizonyos időn belül (egy, a szelektív kismegszakító által kapcsolt áramkörben alkalmazott, másik kismegszakító működése következtében) megszűnik..Ilyen kismegszakítókra — ha ezek elfogadható áron lesznek kaphatók — a közeljövőben számottevő igény fog felmerülni Kádár Aba az ÉV. MuBi vezetője 261
Szabványosítás
A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) tevékenysége Besze Jenő
Az akkreditálás — a jelen ismertetőben — annak hivatalos elismerését jelenti, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, ellenőrzés, tanúsítás) meghatározott feltételek szerinti végzésére. Magyarországon a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásával kapcsolatos tevékenység 1988-ban kezdődött. A 78/1988. (XI. 16.) MT rendelet a Magyar Szabványügyi Hivatalt bízta meg, hogy hozza létre a nemzeti akkreditálási és tanúsítási rendszert. 1988 és 1990 között a vizsgáló laboratóriumok akkreditálása az ISO/IEC Irányelvek alapján kidolgozott hazai műszaki irányelv (MI 18931 sorozat) szerint történt. 1990-ben az akkreditálás kérdéseit rendező EN 45000 európai szabványsorozat került magyar szabványként bevezetésre mint MSZ EN 45000 sorozat. A kalibráló laboratóriumok akkreditálásáról a mérésügyről szóló, 1990. évi XLV. törvény intézkedett. A 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet alapján, 1994-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal átszervezte az akkreditálás rendszerét, kiterjesztve azt a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálására is. Az akkreditálás 1995 szeptemberéig folyt e keretek között. Ekkor a Magyar Szabványügyi Hivatal addigi tevékenységét törvényileg két részre bontották. Az 1995. évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálására létrehozta a köztestületként működő Nemzeti Akkreditáló Testületet (továbbiakban: NAT). A törvény hatálya alá tartozóan a következők akkreditálhatok: a) vizsgáló laboratóriumok; b) kalibráló laboratóriumok; c) terméktanúsító szervezetek; d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek; e) személyzettanúsító szervezetek;/) ellenőrző szervezetek. A NAT tagjai: a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület (az 1995. évi XXVIII. törvény alapján a szabványosítás feladatainak ellátására alakult köztestület), az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák; b) az akkreditált státusz fennállásának időtartamára az akkreditált szervezetek; c) az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és műszaki egyesületek. A NAT szervei: a) a közgyűlés; b) az Akkreditálási Tanács; c) a pénzügyi ellenőrző bizottság; d) a fellebbviteli bizottság; e) a szakmai akkreditáló bizottságok; f) az ügyintéző szervezet. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek közt a NAT alapszabályának jóváhagyása, ill. módosítása. A közgyűlésen vá-
Besze Jenő, a MEE képviselője a NAT-ban, a MEE tagja
262
lasztják meg, ill. mentik fel a NAT elnökét és elnökhelyettesét, valamint az Akkreditálási Tanács választható tagjait. A NAT-ot az elnök képviseli, aki tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Az elnök az akkreditálási Tanács jóváhagyásával bízza meg, illetőleg menti fel az ügyintéző szervezetet irányító ügyvezető igazgatói. A Testület működésének elvi irányítása — két közgyűlés közötti időszakban — az Akkreditálási Tanács feladata. Az Akkreditálási Tanács mindenkori Összetételében a törvény előírása szerint 40%-ot képviselnek a hivatalból tagok (a Testület elnöke és elnökhelyettese, a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák); 30%-ot képviselnek az akkreditált szervezetek; 30%-ol pedig a NAT-tagsággal bíró érdekképviseleti szervezetek, tudományos és műszaki egyesületek, a felsőoktatási intézmények képviselői. A törvény előírta, hogy az Akkreditálási Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak száma nem haladhatja meg az ötven főt. Jelenleg az Akkreditálási Tanácsnak 44 szavazati joggal rendelkező tagja van. Megemlíthető, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja a NAT-nak és az Akkreditálási Tanácsnak — a vele azonos csoportba tartozó intézmények egyik választott képviselőjeként. A szakmai akkreditáló bizottságok feladata — a szakterületükre megállapított speciális követelmények szerint — az akkreditálási eljárások és felülvizsgálatok lefolytatása. Ehhez a tevékenységhez minősítőket (szakértőket) vesznek igénybe. Az akkreditáltság odaítéléséről, felfüggesztéséről, visszavonásáról a szakmai akkreditáló bizottság hoz határozatot. Jelenleg a következő szakmai akkreditáló bizottságok (SzAB) működnek: a) Bányászat-kohászat-gépészet; b) Elektrotechnika-távközlés-informatika; c) Építő- és építőanyagipar; d) Környezetvédelem-könyezetegészségügy-vcgyipar; e) Mezőgazdaság-élelmiszeripar; f) Munkavédelem; g) Terméktanűsítás, rendszertanúsítás, személyzet tanúsítás és ellenőrzés; h) Metrológia. A Metrológia SzAB a NAT és az Országos Mérésügyi Hivatal között aláírt megállapodás alapján tevékenykedik. Ezzel a kalibráló laboratóriumok akkreditálás rendszere is egységesen a NAT keretében működik. A NAT néhány jellemző' számadata: — Tagjainak száma 1997. december 31-én 251 szervezet. — 1997-ben 15 akkreditált szervezet tagsága lejárt, 31 akkreditált szervezet pedig belépett. — Az akkreditált szervezetek száma 202 (ebből 199 vizsgáló laboratórium, 3 tanúsító szervezet). ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás A vizsgáló laboratóriumok számának megoszlása az egyes szakterületek között érdekes képet mutat, és tükrözi a szakterületek tevékenységének jellegét. A környezet vedelem-környezetegészségügy-vegyipar területen működik az akkreditált vizsgáló laboratóriumok több mini 30%-a. A MEE szakterületén működő akkreditált vizsgáló laboratóriumok számának aránya az összes akkreditált laboratórium számához viszonyítva csupán kb. 5%-ot tesz ki. Ennek nyilvánvaló magyarázata az, hogy az elektrotechnikai és energetikai ipar területén a különleges és költséges berendezéseket igénylő vizsgálat céljára csak néhány jól felszerelt gyári, intézményi vagy önálló vizsgáló laboratórium áll rendelkezésre. A NAT működésének pénzügyi forrását — a törvény előírása szerint — elsősorban a NAT akkreditálási szolgáltatásaiért fizetendő díjak cs költségtérítések képezik. A központi költségvetésből is kap támogatást, amely legalább a jóváhagyott nemzetközi együtlműködések költségét fedezi. Az akkreditálási költségek nagyságrendjének szemléltetésre megemlíthető, hogy 1997-ben az akkreditálási eljárás díja az akkreditált terület nagyságától, összetettségétől és jellegétől függően 100 E Ft-tól kezdődően meghaladhatta az 1 M Ft-ot is. Az éves felülvizsgálati eljárás díja az akkreditálási díj 37%-a volt. A NAT felett a törvényességi felügyeletet a kormány által kijelölt miniszter: az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter gyakorolja.
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
263
AII. Erősáramú Oktatási Konferencia, 1998 A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tudományos és Oktatási Bizottságának (MEE TOB) szervezésében, a MEE Esztergomi Szervezet közreműködésével 1998. március 26—27-én Esztergomban rendezték meg — immár másodszor — az erősáramú oktatás és szakember-utánpótlás helyzetével foglalkozó konferenciát.
Támogatók A konferencia időszerűségét, fontosságát jellemzi az is, hogy Egyesületünk felkérésére rövid időn belül sorra jelentkeztek a rendezvény támogatói: Csepeli Erőmű Rt., ELMU Rt., ETVErőterv Rt., DÉDÁSZ Rt., DÉMÁSZ Rt., ÉDÁSZ Rt., ÉszakBudai Tervező, Szerelő Kft., Group Schneider MGV Rt., MVM Rt., Paksi Atomerőmű Rt., TITÁSZ Rt., TVK Rt., VÁV UNION Kft. és VEIKI Rt. Hozzájárulásukkal nagy mértékben elősegítették a konferencia megrendezését.
Oktatási intézmények Első napon Dr. Króméi- István MEE elnök megnyitóját követően a képviselt oktatási intézmények mutatkoztak be: a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Veszprémi Egyetem, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskola (Pécs), a Bláthy Ottó Szakközépiskola (Miskolc), a Verebély László Technikum (Budapest), a Szemere Bertalan Szakközépiskola (Miskolc) és a Keszthelyi Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az intézmények képviselői ismertették a náluk folyó erősáramú oktatás formáit, a képzési-, oktatási rend struktúráját, az intézményekben megszerezhető szakképesítéseket. Vázolták az erősáramú villamosmérnök- cs technikusképzés egyre jobban jelentkező problémáit, továbbá az egyes intézmények között már kialakult, vagy jövőben lehetséges együttműködéseket. Az előadások mindegyikében elhangzott az, hogy sajnos minden igyekezet, korszerűsítés ellenérc az erősáramú képzés iránti igény, érdeklődés az utóbbi evekben visszaesett, a hallgatók, a tanulók számára jelentősen csökkent.
A plenáris ülés bevezető előadása Második napon Dr. Berta István MEE TOB elnök bevezető előadásával folytatódott a konferencia. Előadása elején és végén is feltette a kérdést: kell-e erősáramú oktatás? Ezt kell a konferenciának eldönteni! Ha nem következik be rövid időn belül pozitív irányú változás, akkor az erősáramú oktatás magától megszűnik. A BME-n például 1970—1990 között felére, 102 lőre esett vissza az erősáramú szakon a hallgatói létszám. Az ezt követően bevezetett modul, illetve fő szakirány szerinti képzés során is folyamatosan csökkent a létszám, a mai 43 főre. Alacsony az egyetemi oktatók besorolás szerinti fizetése, ennek következtében az oktatói kar elöregedik, ma
264
már a Villamos és Informatikai Karon nincs tanársegéd, mert a kevés fizetésért nem akad erre vállalkozó fiatal mérnök. Az oktatási intézmények kivétel nélkül anyagi gondokkal küszködnek, és ez a gond hatványozottan jelentkezik az erősáramú oktatással foglalkozó tanszékeken a hallgatói létszám visszaesése miatt. Az oktatási intézményeknek össze kell fogniuk, egymás tevékenységét célszerű támogatni, meg kell teremteni az intézmények közötti átjárhatóságot. Az igényekhez igazodóan jó kezdeményezés és középiskolák, főiskolák, egyetemek, továbbképző intézetek régiók szerinti együttműködése. Az erősáramú oktatás megmentésének utolsó perceinél tartunk. Az oktatási intézmények anyagi gondjain, a hallgatók érdeklődésének felkeltésében elsősorban csak a „felhasználók", az ipari cégek tudnak segíteni, ha felismerik és ráébrednek arra, hogy szakember-utánpótlásuk biztosítása saját érdekük, és arra áldozniok is kell.
A Hallgatói szekció tanácskozása A Hallgatói szekcióban a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Miskolci Egyetem hallgatói és a Verebély László Technikum tanulói vettek részt. Megbeszélésükön többek között a következőket vetették fel: Már a középiskolákban népszerűsíteni kellene az erősáramú ipari szakterületeit, a mérnökök, technikusok feladatait, lehetséges munkaköreit. A felvételi tájékoztató kiadványokon túlmenően a diákok szóbeli tájékoztató előadásokat is szeretnének hallani a felsőfokú képzés lehetőségeiről, az oktatás módszereiről. Ez utóbbiban szerepet vállalhatnának az egyetemi, főiskolai hallgatók. A pályakezdés előtt álló fiatal mérnökök a lehetséges munkahelyekről az állásbörzéknél színvonalasabb, sokrétűbb tájékoztatást várnak az erősáramú szakembereket foglalkoztató munkahelyekről, munkakörülményekről, a felajánlott munkakörökben végzendő feladatokról. Nem vonzó, hogy a kezdő erősáramú mérnöknek felajánlott fizetés 2—2,5szeresét kínálják a munkáltatók más karokon végzett mérnököknek. Nagyon rossz gyakorlat az, hogy sok munkáltató a mérnököt technikusi, technikust szakmunkási munkakörben foglalkoztatja. Úgy érzik a fiatalok, hogy az erősáramú szakemberek anyagi megbecsülése nagyon rossz.
Az Oktatói szekció tanácskozása Az Oktatói szekcióban az oktatási intézmények képviselői fejtették ki véleményüket. Néhány gondolat az elhangzottakból: Az oktatási intézményeknek fel kell mérni, hogy a felhasználóknak milyen képzési igénye van, ahhoz kell az oktatást igazítani. Szükséges volna, ha az oktatási intézmények erősáramú oktatási céljaira közvetlen, és a hallgatók anyagi támogatására újabb alapítványok jönnének létre. Az együttműködést célszerű tovább fejleszteni, újabb együttműködési területeket kell kidolgozni. ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet A Cégek szekciójának tanácskozása A Cégek szekciójában a rendezvényt támogató cégek képviselői vettek részt. Az elhangzott vélemények szerint az iparnak szüksége van jelenleg is erősáramú mérnökre. Több cég most is akár 5—6 fiatal mérnököt fel tudna venni, az esetek többségében vidéki munkahelyekre. A kiváló erősáramú szaktudás mellett ma már követelmény legalább egy idegen nyelv és a számítástechnika ismerete. Az áramszolgáltatók a fiatal mérnökök részére csak a mái" meglévő, gyakorlott szakembereik jövedelmének figyelembevételével tudnak fizetést ajánlani — ez sajnos nem magas, de a későbbiekben jelentős munkaköri előlépési lehetőségek vannak, s azok jövedelemnövekedéssel is járnak. A nagyvállalatok között többen alapítványokon keresztül támogatják az oktatási intézményeket, az erősáramú képzést, a támogatás azonban — az új külföldi tulajdonosok szemlélete miatt — nem éri cl a szükséges mértéket.
A Plenáris ülés vitái, összefoglalója Az utolsó plenáris ülésen összegezték és megvitatták a résztvevők a szekcióüléseken megfogalmazott véleményeket, feladatokat. Az összefoglaló előadásban elhangzott, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek meghatározó szerepe van az erősáramú oktatás problémáinak megoldásában, mert nagy tekintélye, kiváló kapcsolatrendszere van nemcsak az oktatási intézményekben, hanem a nagyvállalatoknál és a szakhatóságoknál is. Ezt az Egyesületnek fel kell használnia az erősáramú oktatás megmentésére, az erősáramú szakma megbecsülésének fenntartására. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a MEE Tudományos és Oktatási Bizottsága az elhangzott vélemények és javaslatok alapján állítsa össze az Egyesület erőáramú oktatási cselekvési programját, és azt rövid időn belül terjessze az Elnökség elé jóváhagyásra. Balázs Szilárd a MEE Esztergomi Szervezet elnöke A MEE Senior Klub 1997. szeptember 23-án látogatást tett az ÉMÁSZ Rt. Központjában, Miskolcon. A kollégákat a MEE miskolci területi szervezet nyugdíjas klubja fogadta. Az ÉMÁSZ Rt. Központjában előadás hangzott el a magyar villamosenergia-rendszer közelmúltbéli változásairól, a CENTREL megalakulásáról és az UCPTE-hez történő csatlakozásról — az ÉMÁSZ Rt. szemszögéből. Az előadásban a kollégák tájékoztatást kaptak az ÉMÁSZ fogyasztói szerkezetének változásairól, az üzemirányítás mai feladatairól. Szóba kerültek az irányítástechnika, a hangfrekvenciás körvezérlés, a teljesítmény-, és energiagazdálkodás aktuális tennivalói, ezek megoldási lehetőségei egy magyarországi áramszolgáltatónál. Az előadást konzultáció követte, majd a program a miskolci KDSZ-ben folytatódott, ahol a gyakorlatban is bemutatták, hogyan próbál az ÉMÁSZ Rt. a mai kihívásokra választ adni.
N.N. A Villamosgép és Készülékjavító-Forgalmazó Vállalkozások Szövetsége 1998. április 23—24-én a Gerébi kúrián rendezte szakmai tanácskozását. A MEE Gép- és Készülék Szakosztály Intézó' Bizottsága ezzel az eseménnyel kapcsolta össze áprilisi programját a Szövetség és a Szakosztály
között kialakult kapcsolat elmélyítésének jegyében. Egésznapos program keretében délelőtt került sor Szegeden a GaussWickeli Villamosgépjavító Kft. telephelyének meglátogatására. Itt Szabó György cégtulajdonos és munkatársai mutatták be a — kulturált, technikailag jól felszerelt, kvalifikált dolgozókat alkalmazó — javítóműhelyt, amelynek megtekintése során értékes szakmai tapasztalatcserére is lehetőség nyílott. A délutáni helyszín Pusztaszer volt, ahol a Nemzeti park megtekintése képezte a program kulturális részét. Ezt követte az esti órákba nyúló találkozás a Szövetség képviselői és az IB tagjai között a Gerébi kúrián. Itt Jakabfalvy Gyula, a Kismotorjavító MuBi vezetője — mint az egész napos út szervezője és a Szövetség képviselője —, és Dr. Kara Gábor szakosztályelnök vázolták a Szövetség és a Szakosztály szakmai együttműködési lehetőségeit, különös tekintettel arra, hogyan tud a Szakosztály segítséget nyújtani a Szövetség számára abban a — már minőségbiztosítás terén folyamatban lévő — tevékenységben, amely az ISO 9002, illetve a TÜV Rheinland szerinti minősítés elnyerését szolgálja. Tóth Elemér „A rossz szó makacs; ha kidobod az ajtón, visszatér az ablakon" (Kolozsvári Grandpierre Emit)
A beszélt és az írott szavak A szépen beszélő, jó artikuláló bemondókat hallgatva, vagy rangos írásokat olvasva gyakran juthatunk arra a következtetésre, hogy a szöveg összeállítója nem érzékeli a beszélt és írott szöveg közötti különbséget. Az írott szövegben — megfelelő szerkesztés esetén — hivatkozhatunk a lapoldal tetejére nyomtatott részeknél a „fentiekre", vagy a lapoldal aljára kcrülteknél az „alábbiakra". Beszélt szövegben ezek az utalások értelmetlenek, a „fentiek" helyett „előbbieket", az „ alábbiak " helyett pedig „következőket" kell mondanunk. Sőt, a mai nyomdatechnika mellett az írott szövegben is kedvezőbb, ha az előzőekre, vagy a következőkre hivatkozunk, hisz sokszor a szövegszerkesztővel készre szerkesztett kéziratoknál is a , fentiek" az előző oldal alján, az „az alábbiak" a következő oldal elején fent jelennek meg. Vannak a beszélt és írott szövegben egyaránt nem ajánlott szavak. Példaként említjük a közkedvelt utalást, amely szerint: valami az ábrán, vagy képen látható. A saját gondolatvilágban élő előadó (szerző) természetesen látja mindazt, amiről beszél. Ő látja. A terem hátsó felében ülő hallgatója már nem. A témát, a mikrokörnyezetet kevésbé vagy egyáltalában nem ismerő olvasója pedig éppúgy nem látja a látnivalókat, mint saját vérképében a lymphocytákat. A helyesen fogalmazó az ábrát, vagy a diagramot „mutatja". Szöveges magyarázattal segít, hogy a mutatott képből valóban meglássuk azt a részletet, amiről éppen szó van, és amelynek felismerésén alapszik a következő részek érthetősége. A magyar, eltérően az angol vagy német nyelvtől, a „sokat" általában „nagynak" a „keveset" „kicsinek" mondja. így lesz a „high voltage" nagyfeszültség, a „Niederspannung" pedig kisfeszültség. Általában a számadatokkal jellemezhető mennyiségeknél a nagy és kicsi jelzők használata helyes. Hisz „a nagy számok törvénye" alapján jutunk el valamilyen következtetéshez, a magas és alacsony számok nem mennyiségre utalnak. (Lantos) 265
Nagy területet lefedő adatátvitel — hibrid kétutas kommunikációval A nyitott, hibrid hírközlési rendszerek lehetővé teszik, hogy az áramszolgáltató vállalatok a nagy területen elosztott technológiájuk nagy adatmennyiségeit kézben tarthassák a fogyasztói szint és az irányítási szint között. A fogyasztónál elhelyezett többfunkciós készülékek, az irányítórendszerek és a fogyasztó közötti csomóponti kontrolierek, valamint a frcquency-hopping eljárással való adatátvitel ráadásul még növeli is a kommunikáció hatékonyságát és javítja minőségét. Az áramszolgáltatók alapvető törekvése az Összes fogyasztó információtechnikai rákötése az irányítóközpontokra vagy elszámolási rendszerekre. Ennek megvalósítása attól függ, hogy rendelkezésre bocsáthatók-e műszakilag megbízható, robusztus és egyszerűen kezelhető plug & play rendszermegoldások, igazolhatóan gazdaságos kivitelben.
az ABB távközlési technikája az ún. frequency-hopping eljáráson alapul, amelyben az adatátvitelre több frekvenciát használnak fel. A Dart-Net rendszercsaládon belüli kommunikációs eszköz (DLC-L kisfeszültségű elosztóhálózati vivőfrekvenciás rendszer), és a fogyasztónál felszerelt többfunkciós modemek (Cosumer Management Units, CMU) teljesítik a távközlési megbízhatóság követelményeit. Ezek tartalmazzák a helyi folyamatirányításhoz és adatkezeléshez szükséges eszközöket és biztosítják a szükséges soros interfészeket, bináris be- és kimeneteket a villamos, a gáz, a víz és a távhő hálózatainak fogyasztásmérőihez, valamint a vezérlendő berendezésekhez, mit például a hőtárolós fűtéshez. A fogyasztónál a fogyasztásmérőre szereit modemek különböző feladatok elvégzését teszik lehetővé, pl. tarifák vagy hőtárolós fűtések vezérlése, a villamos- és a jövőben a gáz és víz fogyasztásmérők regisztereinek kiolvasása (1. ábra).
A fontosabb alkalmazások a következő területeken találhatók: —• a villamos energia fogyasztásának menedzselése; — tarifa vezérlés; — a kisfeszültségű hálózat automatizálása és felügyelete; — gáz-, víz- és távhőel látás. A jövőben további alkalmazások válnak lehetővé az ún. háztartás-automatizálással (home-automation), amely az áramszolgáltató fogyasztóinak informálását szolgálja, és különböző szolgáltatásokat biztosít számukra. WAN-ból és LAN-ból összetevődő hibridstruktúra A hibrid távközlési rendszerek két távközlési közeget használnak. Az egyik a nagyfeszültségű hálózatot használja nagymennyiségű adat nagy átviteli sebességű átvitelére az irányító (diszpécser) központból a helyi hálózati transzformátorokban található csomóponti kontrollerekig (Wide Area Network, WAN = nagyterületű hálózat). A másik közeg a kisfeszültségű hálózat, közepes átvitelt sebességgel, azonban nagy zavarvédettségű kapcsolattal a csomóponttól a fogyasztónál elhelyezett végkészülékig (Locai Area Network, LAN = helyi területi hálózat). Ezzel a struktúrával mind nagyterületű, mind pedig pontszerű átviteli feladatok hatékonyan oldhatók meg. A hibrid rendszerek egy további jellemzője a folyamatirányítás legalább három funkcionális szintre tagolása. A legalsó, harmadik szint a helyi vezérléseket és a fogyasztói berendezések adatainak előfeldolgozását végzi. A csomóponti kontrollerek a második szinten, a kisfeszültségű hálózati transzformátorok részterületein vezérlik, felügyelik és tömörítik az adatokat. Az átfogó folyamatirányításról az első szinten található irányítóközpont gondoskodik. Rugalmas és független WAN A WAN különböző eljárásokra alapozható. Az ABB a Dart-Net rendszercsalád középfeszültségű távközlési rendszeréi (DLC-M középfeszültségű elosztóhálózali vivőfrekvenciás rendszer) javasolja. Más átviteli közegek használata is lehetséges: adatrádió-hálózatok, GSM, telefonvonal optikaiszálas hálózatok. A felhasználónál rendelkezésre álló infrastruktúrától, a műszaki követelményektől, a rendelkezésre állási időtől, a rendszer költségeitől és a dijaktól függően mindig a legalkalmasabb rendszert lehet kiválasztani. A többféle hálózati lehetőség további előnye, hogy kettő vagy több különböző eljárás használható párhuzamosan. Általánosságban: a WAN-rendszer nagy rugalmasságot és függetlenséget nyújt. A fogyasztónál elhelyezett modem gyűjti az adatokat és menedzseli a fogyasztásmérő(ke)t A LAN független a WAN-tól, és a kisfeszültségű hálózatot használja átvitelre egy központi csomóponttól — amely helyileg az elosztóhálózati transzformátoroknál található — a fogyasztóig. E fogyasztók kisipari- és nagyipari üzemek vagy háztartások lehetnek, az ellátási területen hurkoltán vagy sugárirányban elosztva. Az ún. utolsó mérföld áthidalása elvileg az áramszolgáltató saját hálózatán történik, tízzel a teljes összeköttetés az irányitóközpontból (a WAN-on) a csomópontokon és az azokat követő kisfeszültségű hálózatokon (LAN-okon) keresztül a végfogyasztónál található adatpontokig ér. Mivel a kisfeszültségű átviteü területen erős zavarások és jelcsillapodások keletkeznek.
266
Fogyasztók INC: I ntell ige nt N ode Con tro II e r (intoiigens csomópont vaíérlc CMU: Consumet Management Unit Fogyasztó oldali modem
/. ábra
Intelligens csomóponti kontrollerek a decentralizált folyamatirányításhoz A két távközlési rendszer közötti kapcsolódási interfész, az ún. intelligens csomóponti kontroller (INC, Intelligent Node Controller), ameiy a WAN- és LAN-modemmel együtt, moduláris egységként építhető be a hálózati alállomásba. A WAN és LAN közötti távközlési folyamatok koordinálása mellett lényeges feladata a decentralizált folyamatirányítás, azaz az ál lapot-/állásj elek gyűjtése, valamint a kisfeszültségű hálózaton található CMU-készülékek vezérlése, lekérdezése és felügyelete. Minden csomópont alrendszert alkot a hozzárendelt modem-készülékkel, CMU-kal együtt. Ez a? alrendszer önállóan teljesíti a hozzárendelt feladatokat. Az INC-knek — lényegében a saját menetrendek és saját idővezérlés alapján — ciklikus vezérlő és lekérdező rutinokat kell végrehajtaniuk. Az egyik irányban feldolgozzák és tömörítik az adatokat például úgy, hogy letapogatják a fogyasztásmérő-állásokat, majd fogyasztás- vagy teljesítményértékek szerint osztályozva ún. adatfájlokba helyezik az így tömörített adatokat. A másik, a vezérlés irányában a kontrollerek — az utasítás típusától függően — csoportos vagy egyedi utasításokat vesznek és bonyolítanak le, a jelentésük szerint különböző prioritásokkal. Ez a minden különálló kisfeszültségű hálózatrészen végzett párhuzamos földolgozás növeli a hatékonyságot, a rendszer stabilitását és a technológia átláthatóságát. Ha az adatok csak a WAN-rendszeren kerülnek átvitelre, akkor elmarad az ezt követő LAN, és az INC ebben az esetben folyamat-interfészként szolgál. Az áramszolgáltató háztartási, valamint ipari fogyasztóinak száma nagy, és gyakorta nagy területen elosztott. Ebből óriási adatmennyiségek adódnak, amelyeket kezelni kell. A távközlés felosztása és a folyamatirányítás decentra-
ELEKTROTECHNIKA
Kétutas kommunikációs rendszer
Nagyfesz.
Kózépfesz.
a/pha-Mérő 0LL100 -al
2. ábra
Az ABB a Dart-Net-rendszercsaládon belül a DLC-középleszültségre a multi-carrier-modiilációs (MCM)-technikát, és a DLC-kisfeszültségre a spredspectrum-FSK-frequency-hopping (SFSK-FH) eljárást fejlesztette ki. A DLCWAN hálózaton vaió adatátvitel bruttó adatsebessége az MCM-eljárás következtében 36 kbit/s, és gyors adatátvitelt biztosít mindenek előtt az adatfájlok számára a csomóponti kontroller és az irányítási szint között. A frequency-hopping eljárás növeli az átfogó hatékonyságot Az adatsebesség a kisfeszültségen a DLC-LAN hálózaton keresztül I2Q0 bit/s. A frequency-hopping eljárásban a jelek átvitele redundánsán történik, pl. több jelfrekvencia egymásután. Ekkor tudatosan vállaljuk az adatsebesség csökkenését, mert ezzel egyidejűleg csökken annak valószínűsége, hogy a teljes adatblokk olvashatatlan, azaz nő az átvitel átfogó hatékonysága. Az eljárás mindenekelőtt megakadályozza a teljes csatornakiesést, ha egy zavarforrás frekvenciája éppen egy jelfrekvenciával esik egybe (ha például háromból két frekvenciát veszünk, ebből egyértelműen detektálható a leadott bit.). A 3. ábra magyarázza az elvet: A leadott jel az átvitel indítójelből és az A, B, C frekvenciák jelsorozataiból tevődik Össze, s egy bit három frekvenciát tartalmaz. Az inditójei négyszer olyan hosszú ideig tart, mint egy bit átvitele. A vevő szűri a szintetizáló egység által modulált jeleket, és egymáshoz képest kiértékeli a dekódolt frekvenciákat.
lizálása biztosítja az adatmennyiségek kézbenlarthatóságát — s mindenek elölt ehhez járulnak hozzá a csomóponti kontrolierek és csomópont-tartományok (2. ábra). Kis reakcióidők válnak lehetővé. Távparaméterezéssel lehet módosítani a folyamatokat, és ezzel pi. a lekérdezési ciklusokat úgy lehet illeszteni, hogy rövidebb vagy hosszabb intervallumokban álljanak rendelkezésre fogyasztói adatok. És megfordítva: fennáll annak lehetősége, hogy a szinkronozó utasításokat vagy állapotVállásismétlődéseket utasítás irányban változtassuk, s így hozzáigazítjuk a különböző technológiai állapotokhoz. Az alkalmazások határozzák meg az irányítórendszer kialakítását A teljes technológia irányítása a központi irányítórendszer feladata. Ide tartozik az összes hozzárendelt alrendszer, a csomópontok, a modemek, valamint az alkalmazás menedzselése. Amennyiben az egész területet lefedően egy áramszolgáltató mindüii fogyasztója be van kötve a rendszerbe, akkor a rendszernek — más irányítórendszerekkel összehasonlítva — több adatpontot és nagyobb adatmennyiségeket kell kezelnie, mivel nem az állomások, továbbá a leágazások állomásonkénti száma határozza meg az adatmennyiséget, hanem a fogyasztók száma és a fogyasztónkéul! adatmennyiségek. Ezek attól függően változhatnak, hogy hányféle különböző technológia — pl. áram, gáz, víz, háztartásautomatizálási rendszer — található fogyasztónként. Az irányítási rendszer képes a különböző alkalmazások adatait feldolgozni, például: fogyasztásmérő-távleolvasás az elszámolási rendszerekkel összhangban, terhelés vezérlés a telemechanikának megfelelően, vagy a kisfeszültségű hálózat felügyelete a hálózatirányítással összekapcsolva. Ez megköveteli, hogy az alkalmazásokból hozzá lehessen férni a központi adatkezeléshez és adatgyűjtéshez. Az irányítási rendszer kialakítását az adatátviteli rendszer által biztosított alkalmazások határozzák meg. Ha szétválasztott irányítórendszerek irányítják a technológiát (a folyamatot), akkor az összekapcsolás a hálózatokon keresztül szükséges. Befolyást gyakorol a koncepcióra a résziechnológiák száma, valamint az adatpontok darabszáina. Ettől függően van szükség megfelelő számitógép-összekapcsolásokkal, munkahelyekkel és WAN-csatolásokkal egyedi vagy duplagéppel kialakított közepes vagy nagy irányítási rendszerekre. Az áramszolgáltatói hálózatokhoz megbízható átviteltechnika szükséges Az átviteli eszközök széles választéka — mint például a vivőfrekvenciás berendezések, bérelt telefonvonalak, adatrádió rendszerek, GSM-hálózatok, üzemviteli URH-rádió — különböző teljesítményeket nyújt az átviteli sebesség, a hálózathoz való hozzáférési idő és rendelkezésre állás, valamint a protokoll struktúra és az abból adódó átviteli hatékonyság tekintetében. A modulációs eljárások a mindenkori átviteli rendszerrel vannak összehangolva, mivel az adatok átvitele nagyon különböző minőségű csatornákon történik. Míg a kevéssé zavart telefon- vagy speciális adatvezetékeken az átvitelhez egyszerű frequency-shift-keying-(FSK) modulációs eljárás kielégitő, és hosszú adatcsomagok vihetők át összefüggően, a DLC-vel való adatátvitel esetében különösen robusztus technikákat kell alkalmazni, mivel az áramszolgáltató közép- és kisfeszültségű hálózati részint igen zavartak, részint csillapító hatásuk van. Előnyösek a szélessávú átviteli eljárások, amelyek jelrendudancia esetén — a keskenysávú zavarásoktól függetlenül — megbízható átvitelt nyújtanak.
1998. 91. évfolyam 6-7. szám
Paida:
A = 5T.600 Hz B • T2.000 Hl C* 91.100 Hl
H-logikai 1. L-iog*aiO PR - indító jel
3. ábra Mivel minden egyes csomóponti kontroller csak egy adott számú — például 1000 — végkészülékkel és modemmel kommunikál a kisfeszültségű hálózaton keresztül, kielégítő az 1200 Baud-dal való megbízható adatátvitel. A tömöritett adatokat a WAN ezt követően nagyobb adatcsomagokként viszi át. A középfeszültségi készült modemek (DLC-M) speciális csatolókon keresztül induktívan a kábelárnyékotásra, vagy kapacitívan közvetlenül a fázisra vannak csatolva. A DLC-L számára készült CMU-modemek a kisfeszültségen potenciálleválasztottan a fázisra vannak csatlakoztatva. Hosszú távon minden fogyasztói pont rá lesz kapcsolva Rövid- és középtávon ezzel a rendszertechnikával olyan alkalmazások állnak majd az előtérben, mint a különleges szerződéses fogyasztók fogyasztásmérőinek távleolvasása közép- és kisfeszültségen, valamint terhelésirányítási feladatok, egészen a körvezérlés technika helyettesítéséig. A tarifális változásokkal összehangoltan és az elektronikus fogyasztásmérők növekvő mértékű alkalmazásával a háztartásokban hosszabb távon megtörténik az összes fogyasztási pont információtechnikai bekapcsolása. Ennek előfeltétele a különböző gyártók rendszereinek kompatibilitása és kölcsönös együttműködés-képessége. (X) Érdeklődés további részletek iránt: Hajagos Sándor
1138 Budapest, Váci út 152-I56. Telefon: 339-9399/2436 m.
Fax: 359-6729
.
m
_ _
.
„„
A B B E n e r g i r Kft.
267
GROUPE SCHNEIDER FESZTIVÁL A PARTNEREKNEK!
A Groupe Schneicler magyarországi vállalata, a Merlin Gerin Vcrtesz Villamossági Rt. nagysikerű fesztivált rendezett partnerei számára 1998, április 27-én. A Műcsarnok félnapos szakmai konferenciának adott helyet, ahol három szekcióban hallhattak előadásokat az érdeklődök, majd a Szépművészeti Múzeum termeiben szórakoztató délutáni és esti műsor teremtett lehetőséget a személyes kapcsolatok erősítésére. Mintegy 1000, a villamosenergia-elosztás és ipari automatizálás területén dolgozó szakember fogadta el a Groupe Schneider meghívását, töltötte hasznosan és kellemesen a napot. A Schneider Fesztivál szakmai programját a választás megkönnyítése érdekében szekciókra bontva úgy állították össze, hogy a résztvevők munkájukat segítő, hasznos információkhoz juthassanak. Az Energia szekció elsősorban a nagy- és középfeszültségű villamosenergia-elosztáshoz kapcsolódó témákkal foglalkozott. A szekció elnöki feladatait Jeránek Tamás marketing menedzser látta el. Az előadásokat három fö téma köré csoportosították. A nyitó előadás első részében, amely a ..Szolgáltatások jelene és jövője" címet viselte, SzöHösi Péter szolgáltatási igazgatóhelyettes mutatta be a Schneider szerviztevékenységét, kiemelve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a hagyományos szervizelésen kívül kínál a vállalat. így szó esett a tervezés, a műszaki tanácsadás, a karbantartási szerződések, a felújítási munkák és az oktatás fontosságáról. Az előadás második részében Jean-Pierre Vial szolgáltatásfejlesztési menedzser szólt néhány szót új ajánlatokról: az installációs auditról, amely magában foglalja a meglévő villamos berendezések szoftveres felülvizsgálatát, állapotfelmérését. Ismert vendégelőadók meghívásával igyekeztek minél szélesebb körű információt nyújtani hallgatóiknak. A magyarországi villamosenergiatermelés várható alakulásáról, és az ehhez kapcsolódó eiőművi fejlesztésekről Bakács István, az MVM Rt. fejlesztési igazgatója beszélt. Öt követte a cég vezérigazgatója, Dr. Edelényi András, aki a Schneider termékeit, szolgáltatásait és a vállalko-
268
zásait felölelő ajánlatát foglalta össze. Az előadás lezárásaként Újhelyi Géza, a DE Rt. nyugalmazott vezérigazgatója konkrét esettanulmányként ismertette ,,A Dunamenti Erőmű villamos létesítési munkái" címmel a '60as évektől kezdődött — akkor még Vertesz néven elkészült — jelentősebb közös munkákat. Majd Baranyai István projekt vezető tájékoztatott a Schneider által levezényelt Dunamenti Erőmű G2 gőzciklus megvalósításáról, kiragadva néhány szakmailag érdekes részletet. A szekció harmadik témája nagy érdeklődésre tarthatott számot, hiszen a nagyközönség előtt először került ismertetésre az új kínálat, a transzformátor. Elsőként Corinne Dupuy — a 100%-os Schneider tulajdonban lévő franciaországi gyár marketing igazgatója — mutatta be a Francé Transfo márkanév alatt forgalmazott transzformátorok általános jellemzőit, majd Gyenis László marketing menedzser ismertette a száraz technológiájú transzformátorok térhódításának okait, technológiai előnyeit, rámutatva ezzel a cég áitai gyártott száraz transzformátorok sokak által eddig nem ismert tulajdonságaira, pl. tűzál lóságára. \ Aki az Epületek szekcióit választotta, képet kaphatott az építési piac jövőjéről és az épületvillamosság terén bekövetkezett változásokról. Előadást hallhatott arról, hogyan segíti a megfelelő készülékkiválasztási technika a költségek csökkentését, és hogyan javítható a berendezések minősége. Bemutatták az új Canalis nagyáramú síncsatornát, amely rugalmasan illeszkedik egy új szemléletű villamosenergia-elosztási rendszerbe. Az Ipar szekció előadásai az ipari folyamatirányítás és automatizálás területén dolgozóknak nyújtottak hasznos információkat. A szekció kiemelt témája volt az Európai Unióba történő belépéssel hatályossá váló biztonsági követelmények, és az ezekre való felkészülés. Az AS-i busz technológiai előnyeit működés közben magyarázták el, továbbá ismertették a motorokhoz kapcsolódó komplett ajánlatot, amely kiegészült az ATV 58 frekvenciaváltó premierjével. (X)
ELEKTROTECHNIKA
