Összefoglalás Dr. Stróbl Alajos: A magyarországi erőműépítés időszerű gondjairól és reményeiről Jelentősen átalakult a kilencvenes években a magyar erőműrendszer szerkezete az új jogi szabályozás következtében. Ennek megfelelően bizonyos értelemben át kell értékelni a megszokott fogalmakat. Másképpen célszerű osztályozni a villamosenergia-rendszerben az erőműveket, és más célfüggvényt kell követni a teherelosztásban is. Jelentősen mérséklődött a korábbiakhoz képest a villamosenergia-igények növekedési üteme. Új erőmüveket azonban elsősorban nem az igénynövekedés, hanem a meglévők pótlása érdekében kell építeni. Nem alaperőműre vagy csúcs erőmű re van most szükség, hanem menetrendtartó típusra, azaz közepes kihasználással működőkre. Fontos, hogy az erőmüveknél miképpen határozzák meg a költségekre támaszkodó árakai, annak két legfőbb összetevőjét a kapacitásdijat és az áramdíjat. Jelentős szerepe van az erőműépítésben a szükséges tartalékok nagyságának. Végül nagyon fontos az iparág primerenergia-felhasználásának jövője. Itt elsősorban a földgáz árának várható alakulásától függ, hogy a következő évtized végére milyen jövő alakul ki nálunk Összhangban az Európai Umo elvárásaival.
Göncz/ Kálmán, Jsksa Gáspár, Oravecz József: Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték-rendszerek összehasonlítása Kisfeszültségű elosztóhálózaton a minőségi áramszolgáltatás jelen körülmények között leggazdaságosabban szigetelt szabadvezetékkel oldható meg. Jelen cikk felvázolja az ismert szigetelt szabadvezeték-rendszer eket, azok főbb műszaki jellemzőit, valamint javaslatot tesz hazai körülmények között a mind gazdaságilag, mind műszakilag optimálisan alkalmazható rendszer típusára. Vizsgálódásaink során sokkal inkább a gyakorlati, mint a tudományos szempontokat tartottuk szem előtt. Az azonos elvek alkalmazása miatt azonban - meggyőződésünk szerint - nem történt olyan elhanyagolás, amely érdemben befolyásolta volna a végeredményt. Nagy János: Fénykorában a fénycső. II. rész A belső terek világításában az egyik leggyakrabban használt fényforrás a fénycső. A cikk áttekinti a fénycső történetét a kezdetektől a T 5-ös megjelenéséig. A mesterséges fénykeltés esetében a gazdaságosság vizsgálata bonyolult, ugyanis az objektív szempontok mellett a szubjektív szempontok is döntő fontosságúak. A T 8-as fénycső energiamérlegét elemezve kiderül, hogy még mindig nagy a keletkező hővesztesség. Az újonnan kifejlesztett T 5-ös fénycsövek fényhasznositásának növelését elsősorban is a felhasznált fénypor fizikai tulajdonságainak, a parciális nyomásviszonyok és a hidegpont helyének megváltoztatásával érték el. A T 5-ős fénycsövek felépítése, színhőmérséklete, színvisszaadása, működési körülményei, valamint előnyei a T 8-as csővel szemben azon ismeretek közé tartoznak, amelyek egy világItásteehnikus számára nélkülözhetetlenek.
Bencze János: „Nukleáris energetika a 21. században" (A nukleáris gazdaság helyzete) Hirosima és Nagaszaki tragédiáját és tanulságát követően az a nagyszerű gondolat született, hogy a felszabadított atomenergiát mag lehet és meg kell szelídíteni. A 70-es évek gyors fejlődése eredményeképpen ma már 32 ország rendelkezik nukleáris energiatermelő erőművekkel, és - elsősorban Távol-Keleten - jelentős fejlődés várható. Létrejött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amely ellenőrzi az atomenergia békés felhasználását, gondoskodik a technológia cseréjéről, és elősegíti a biztonságos energiatermelést. Új korszak nyílt a villamosenergia-termelésben. Dr. Szandtner Károly: Mérnökképzés az elektrotechnikai szakterületen A cikk foglalkozik a felsőoktatás képzési szerkezetének törvényi szabályozásával, a kredit-i endszer jellemzőivel és alkalmazási problémáival. Elemzi az egyetemi szintű, elektrotechnikai szakterületi mérnökképzést moduláris és kr ed it-rendszerű tantervi struktúrában. Összefoglalja a felsőfokú oktatás képzési szintjeit: felsőfokú, főiskolai, egyetemi és doktori szintű képzés; kitér továbbá a mérnökképzésünk főbb feladataira.
Dr. Horváth Tibor: Javaslat az MSZ 274-2 és az MSZ 274-3 illesztésére az MS2 IEC 1312-1:1997 szabványhoz A nemzetközi szabvány átvételével 1997-ben hatályba lépett MSZ IEC 1312-1 gyakorlati bevezetéséhez módosítani kell az MSZ 274 néhány pontját, amelyek az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem előírásait illesztik a magyar villámvédelmi szabványokhoz. A Mont, Czene György: Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője - II. rész Az elektropatológia pillanatnyi tudásszintje és a veszélyes érintési áramok elleni védekezés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy napjainkban a védekezéstechnikai kutatás szempontjából jelentős fordulóponthoz érkeztünk. A TN-rendszer az áram-védőberend ez esek által biztosított tartalékvédelemmel együtt ladikálisan csökkenti a kockázatot, így az elkövetkező évtizedekben a villamos energia használatában olyan mértékű biztonság várható, amelyet gazdaságossági szempontból is elfogadható szereléstechnikával aligha helyettesíthető. Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a nullázás nehézségek nélkül alkalmazható érintésvédelemként mind a háztartásokban, mind a mezőgazdaságban, az iparban és kisiparban. A vázolt koncepcióban az áram-védőberendezések a tartalékvédelmet, valamint a tűzvédelmet hivatottak szolgálni. Dr. Horváth Tibor, Bakó Tamás: Többlépcsős túl feszültség-véd elem összehangolt mükodése. I. r é n A kisfeszültségű és elektronikus berendezések többlépcsős védelmének összehangolt működéséhez szükség van az egyes lépcsők közé beiktatott impedanciának vagy késleltető szakasznak. A túlfeszültség-hullámok terjedésének és visszaverődésének számítógépi modellezése lehetővé teszi az összehangolt működés feltételeinek vizsgálatát különböző változatok esetén. Az eredmények rámutatnak a kritikus pontokra.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 318
Contents
Zusammenfassung
Or. A. Stróbl: Survey of the Up-to-Date Problems and Expectations of the Hungárián Power Plánt tnvest ments
Or. A. Stróbl: Zeitgemásse Sorgen und Auxsichten beim Bau von Kraftwerken in Ungarn Als Folge der neuen rechtlichen Regelung hat skh in den neunziger íahren die Struktur des ungarisehen Kraftwerksystem bedeutend geándert. Dementsprechend müssendiegewohnten Begriffe in gewieser Hinsicht neu bewertet wefden. Zweckmássig ist es, im Elektroenergiesystem die Kraftwerlce andere zu kategorisieren und auch bei der Lastverteilung andere Zielfunktionen iu verfolgen. Bedeutend veningert hat sich im Vergleich zu früher die Wachstumsrate des elektrischen Energibedarfe. Neue Kraftwerke müssen jedoch in etster Linie nicht wegen des gesteigerten Bedarfes. sondern als Ersati der bereits vorhandenen Kraftwerke gebaut werden. Gebraucht werden jetit weder Grund- noch Spitzenkraftweike sondern Fahrplan einhaltende Typen, d. h. solche, die mit mittlerer Ausnutzung in Betrieb gehalten werden können. Wkhtig ist es, wiedieauf de Kosten basierenden Preise kai kuliért werden. d.h. derén zwei Hauptkomponenten, der Kapaiitátepreii und der Strompreis. Bedeutende Rolle beim Bau von Kraftwerken ist die Grösse der erfordeelichen Reserven. Sehr wkhtig ist schliesslich die Zukunft der Primárenergie-Verwendung des Industriezweiges. Hier hángt es in erster Unie vom zu erwartenden Erdgas-Preisveriauf ab, was füi eine Zukunft sich ín Ungarn am Ende des folgenden Jahrhundert - in Úbereinstimmung zu den Erwartungen der EU entwickelt.
re-esieem somé cusiomary concepis. n is pratucai 10 ciassiiy amereniiy ine power pianis in the electirc pűwer system and different targets are to be folowed in the power distribution a; well. The rate of increase of power demand signifkantly diminished compared to the previous years. New power plán Is are to be constructed príma r ily not for meeting the increase of demand but for the replacement of the existing ones. Not base or peak power plants are needed, but time table keeping ones, operating with médium utilization factor. It is important with the power plants the method of establishing the prkes, based upon the costs and its two main components the installed capacity and current charges. The magnitude of required (esetve power capacity has significant role in the power plánt investments. Finally it is very important the future of primary energy consumption of the power industry. At the end of the nextdeeadethefutureof theprimary energy consumption in Hungary - haimonizing with the EU expectations - depends mainly of the prke change of the natural gas. K. •...••.-. G. Jaksé, J. Orévecx: Comparing the Low Voltage Insulated Aerial Cable Systems At present circumstances the quality powei supply on the low voltage distribution network can be accomplished most economkaily by insulated aerial cable;. The paper outlines the known insulated aeiial cable systt-nis, their main technical characteristics as well as it proposes the type of system w h k h can be applied with optimum technical and economeal results among national circumstances. During our survey we esteemed mainly more the practical than the •.( u-ntif :c points of virws Accofding to our conviction using identkal evaluating principles no such neglection was made which couid influence the end result.
K. Gönczi, G. Jéksa. J. Oravecz: Vergleich von isolierten Nidcrspanungifreileitungs-Systemen Am wirtschaftlichsten ist - unter den gegenwártigen Umstánden - die qualitative Stromversorgung im Niederspannungs-Verteilernetz durch isolierte Freileitungen zu lösen. Vorliegender Artikel beschreibt die bekannten isolierten Freileitungssysteme, derén teehnisehe Ha upt pára méter und schlagt - unter den heimischen Verháltnissen - die Anwendung des wirtschaftlkh und technisch optimál isten Systemtyps vor. lm Verlaufe unserer Prűfungen berücksichtígten wir eher die praxis be zog énen als die wissenschaftlkhen Geskhtspunkte. Aber infolge der Anwendung gleichwertiger Piinzipien erfolgte - nach unseiet Überzeugung - keíne solche Vernachiássigung, die das Ergebnis wesentlich beeinflusst hatte.
/ Nagy: Golden Age of Fluorescent Lamps. Part II. •One of the most frequently used light sources indoor light is the fluorescent lamp. The papef reviews the history of the f luorescent lighting from the beginning, up to the appearance of the T5. In case of artifkial lighting the study of economy is not easy, since because in addition to objective factors, subjective ones have to be taken intő consideration as well. Analysing the power balance of the T8 fluorescent lamp the heat loss H ; n-s to be still considerable. The improvement of the efficiency of the newly developed T5 fluorescent lamps could be reathed by the improvement of the physical charactefistks of the used luminophores. by alteration of the partial pressure conditions and by the change of the location of the cold spot. Tlie construction, correlated colour temperature, colour rendering and working conditions of the TS tubes compared to those of T8 types and the advantages of the applkation of the former bebng to the indispensable knowledge of the lighting engineer.
/. Nagy: Sternstunden der leuchstofflampen. Teil II. Eine der hiufigsten Lichtquellen in der Innenbeleuchiung ist die Leuchtstofflampe. Der Artikel gibt einen Überblkk ulicr die Geschichte der Leuchtstofflampen vom Anfang an bis zur Erscheinung der T5. Die Wirtschaftlichkeitsprüfungen der Erzeugung von künstlichem Lichf sind kompliziert, da ausser objektiven Gesichtspunkten auch subjektive von entscheidendei Wichtigkeit sind. Die Eneigiebilanz-Analyse der T8 Leuchtstofflampe zeigt, dass der Wármeverlust noch immer hoch ist. Die Verbesserungen der Lichtausbeute bei der neuentwickelten Leuchtstofflampe TS wurde hauptsáchlich durch die besseren physikalischen Eigen&chaften des angewendeten Leuchtstoffes, durch die Veránderung der partiellen Druckverhaltnisse sowiedurch dieVerlegung des Kaltpunktes erreicht. Aufbau, Farbtemperatur. Farbwiedergabe, Betriebsverhaltnisse sowie die Vorteile gegenüber der Leuchtstofflampe T8 gehören íu den Kenntnissen, die för einen Beleuchtungstechniker unerlSsslich sind.
Dr, J. Bertcze: „Nudenr Power ín the 21-stCentury" {State of the Nuclear Economy) Following the tfagedy and morál lesson of Hirosima and Nagasaki a magnificent idea was bor n: The released nuclear energy can be and must be tamed. As a result of the rapid development in the seventies already 32 courttries are having nuclear power generating plants and - mainly in the Far East - significant development can be expected. The International Atomk Energy Agency was established which controlls the peaceful employment of the nuclear energy, takes care of the replacement of the technology and promotes the safe power generation. New era opened in the electric power generation.
Dr. J. Benae: „Kernenergie im 2 1 . Jahrhundert" (Wirtschaftliche Lage der Kerntechnik) Ais Folge der Tragödien und Mahnung von Hiroshima und Nágasaki entstand der grossartige Gedanke, dass man die freigesetzte Atomcnergie zührnen kann und muss. Als Ergebnis der dynamischen Entwkklung in den siebziger Jahren verfügengegenwSrtigschon32 Landerűber Atomstrom erzeugende Kraftwerke und es ist - in erster Unie im Fernen Osten - eine bedeutende Entwkklung zu erwarten. Zustandegekommen ist die Internationale Atomenergie Aufsichtsbehörde, die die friedliche Verwendung der Atomenergie kontrolliert, für die techntjlogische Entwkklung sorgt und die skhere Energieproduktion fördert. Eine neue Epoche begann in der Produktion elektrischer Energie.
Dr. K. Szandtner Education of Engineers in the Field of Electrical Engineering The paper deals with the legal regulationof teaching construction ofhigher education. It deals with the characteristics of credit system and with its adaptation problems. Theauthor analyses the university levél education of electrical engineers in modular and credit system course programme structre. The paper summarises the teaehing levels in the higher education, the B.Se, M.ScandPh.D. leveli. It touches upon the main tasks of the education of engineers.
Dr. K. Szandtner Ingenieurausbildung in der Elektrotechnik ??? Der Artikel bescháftig sich mit den gesetzliehen Regein der Hochschul-Ausbildungsstruktur sowie den Charakteristíken und Anwendungsprobtemen des Kreditsystems. Der Artikel analysiert das moduiare- und Kreditsystem der Studienplanstruktur der Ingenieurausbildung auf dem Fachgebiet der Elektrotechnik. Er fasst die Ausbildungsebenen zusammen: Hochschul-, Uníversítáts- und Doktorandenausbildung; er stellt ferner die Hauptaufgaben der Ingenieurausbildung in Ungarn dar.
Dr. T. Horváth: Proposal to modify the Hungárián standards of lightning prot«ction (MSZ 274-2, MSZ 274-3) for introducíng the international standard IEC 1312-1 The international standard doesn't determine somé input conditions and so it is not conform with the existing Hungárián standards. Small modifications eliminate this problem and the intemational standard can be introduced in Hungary. A Mönc, Gy. Czene: The Future of the Protection Against Dangerous Currents Flowing through Living Organism. Part II. The temporary recognition levél of electtopathology and the experiences gained up till now in the protectton against dangerous schock currents, show that the research of protection technology arrived to an important turning point. The TN»system together with the reserve protection provided by the resídual-current device radicalry diminished the hazard, thus in the following decades such degree safety is to be expected in the use of electric power, which is acceptable form the point of view of economy and may be hardly substituted by mounting technology. In the preceding years it was obvious, that the N-system may be adopted without difficulty for protection against indirect contact in households. agrkullure, industry and small industiy. In the outlined conception the residual-device cuirent is ment for reserve protection and fi re protection. Dr. X Horváth. T. Bakó: Coordinated Operation of Multistage Surge Protection. Part I. For coordinated operation of the miltistage surge protection systems of the low voltage and
is the Centenary of the Hungárián Electrotechnical Assocíation The Century of Electrification, is íhe Century of the Hungárián Electrotechnícal Associalion 1998. 9 1 . évfolyam 9. szám
Dr. ! Horváth: Vorgeschlagene Erganzungen der ungarisehen Blítzschutznortnen (MSZ 274-2 und MSZ 274-3) zur Ernfuhruntj des internationalen Standard«s IEC 1312-1 Die Internationale Norm gibt einige Sedingungen nicht an und deshalb ist sie mit den bestehenden ungarisehen 8liUichutznormen nkht konform. Durch kleine Erganzungen verschwindendieseProblemeund die internationale Norm kann in Ungarn eingefühit werden. A. Mörx, G. Ciene.' Zukunft des Schutzes gegen den durchfliessenden Strom im lebenden Körp«r. Teri II. DasgegenwártigeWissensniveauder ElektropathologieunddiebisherigenErfahrungen beim Schuti gegen gefáhrlkhe Berührungsströme zeigen, dass die heutige forschung der Schutztechnik an einen bedeutenden Wendepunkt angelangt ist. Das Risiko wird TN-System anwendete Fl-Schutzschalter vermindert. Dadurch ist in den folgenden Jahrzehnten bei der Nutzung elektrischer Energie Skherheit in solchem Masse zu erwarten, die auch vom wirtschaftlichen Geskhtspunkt eine akzeptable Montagetechnik kaum ersetzen kann. In den letzten Jahren wurde es eindeutig, dass sowohl in den Haushalten als auch in der Landwirtschaft, Industrie und im Handwerk die Nullung als Berührungsschutz veiwendbar ist. In der dargestellten Konzeption dienen die Fehlerstrom-Schutzeinrkhturtgen dem Reserve- und feueischutz. Dr. T. Horváth, T. Bakó: Koordinierter Betrieb des mehrstufigen Úberspannungsschutzes. Teri I. Um mit einem mehrstufigen Überspannungsschutz in energetischer oder elektronischer Atilage koordiniert zu arbeiten, sollen Impedanz oder Zeitverschiebung zwischen den Stufen eingesetzt werden. Durch Modellietung der Fortpflanzung und Reflektion der Wanderwellen werden die Bedinungen des selektrven Schutzes bei veischiedenen Varianten analysiert. Die Ergebnísse weisen auf die kritischen Fille hin.
2000 feiert der Ungarische Elektrotechnische Vérein 100 jáhrigen Geburtstag Jahrhundert der Elektrifizierung - Ein Jahrhundert Ungarischer Elektrotechnischer Vérein 319
A mérőváltók új generációja Mérőtranszformátorok előnyösen használhatók a folyamatirányításban különféle áram-vagy feszültségjelek galvanikus leválasztásához vagy átalakításához. Ezekkel az elemekkel jelentősen megnövelhető a villamos berendezések megbízhatósága j a vítható azok kezelhetősége, és kiküszöbölhetők például a földhurkok okozta mérési hibák is. A világ talán legkisebb méretű univerzális mérőváltóival büszkélkedhet a professzionális interfész-megoldásairól is ismert vezető cég, a Weidmüller.
élettartam és nagy megbízhatóság jellemzi. A különösen kis méret egy nagyon lapos kivitelű DC/DC átalakítónak köszönhető, amely a tápfeszültség-leválasztásról és a rendkívül pontos jel kondicionálásról is gondoskodik, valamint kiküszöböli a zaj- és hibaforrásokat (I. ábra). TáplesíüHség: 9..30VDC 2 1 Q — •
Tápfeszültség; -Q51 9..30VOC
0V 22 <J>—
-O52 0V
„Ohm 3. törvénye" - avagy minden kapcsolószekrény kicsi A mindössze 12,6 mm szélességű, TS 32 vagy TS 35-ös típusú sínre pattintható UPAC (UltraSlim Pak Analogue Converter) mérőváltókkal az elektronikában mára szinte mindenki számára ismertté vált probléma - vagyis, hogy minden kapcsolószekrény kicsi - is megoldható, mivel ez a típuscsalád a tartósincn csupán feleakkora helyet igényel, mint a kereskedelemben beszerezhető hagyományos készülékek. Természetesen ez a kis méret nem mehet a funkcionalitás rovására: a fejlesztőmérnökök az ASIC - technológia (Application Specific Integrated Circuits - berendezésorientált integrált áramkör) eredményeit használták fel a UPAC-sorozat megalkotásakor. Ezek a modern mikroelektronikai alkatrészek alkotják a mérőváltómodulok lelkét, feladatuk pedig az, hogy a gyakorlatban előforduló jeleket (analóg áram- és feszültségjeleket: PT 100, 500, 1000, hőelem: J, K, T, E stb. jeleit) az iparilag szabványos (IEC 381 szerinti) jelekké alakítsák át: 0...20 mA, 4...20 mA, 0—10 V stb. jelekké. A leválasztás elve A gyakorlatban a leginkább elterjedt leválaszíási mód a transzformátoros és az optocsaiolós leválasztás. Transzformátoros csatolás esetén a mérő váltó modul először a bemenőjellel arányos váltakozó áramú jelet állít elő, amelyet egy kisméretű transzformátor juttat el a kimeneti pontra, ahol a váltakozó áramú jelből a bemeneti jelnek megfelelően ismét analógjel keletkezik. A jelenleg leggyakrabban alkalmazóit ón. háromutas leválasztás is ezt az elvet követi: a be- és kimeneti pont tápfeszültség-ellátása transzfonnátoros csatolással valósul meg. Ezzel a leválasztási móddal kedvező áron igen nagy szigetelési képességű készülék állítható elő. Hátránya ugyanakkor, hogy a kimeneti terhelés visszahat a bemenetre, ezért pl. a nyitott kimeneti pont megszakítja a bemeneti áramkört. Ezenkívül egyoldali túlvezérléskor semmiféle áramkorlátozás nem lép működésbe. Az optocsatolós leválasztok a bemeneti pontra kapcsolt jelet egy optocsatolón keresztül juttatják el a kimenetre. Működésükhöz segédfeszültségre van szükség. Az optocsatolós leválasztómodu! a bemenő jellel arányos frekvenciájú jelet állít elő és továbbítja azt a kimenet felé. Az elektronika ebből a jelből a kimeneten újra analógjelet állít elő. E módszer előnyei a transzformátoros csatolással szemben egyrészt a visszahatástnentes kimenetben, másrészt a jelek erősítésének, átalakításának lehetőségében rejlenek. Ezen túlmenően az optocsatolós leválasztás nagyfokú galvanikus védettséget biztosít a be- és kimeneti pontok között. Egy teljesen új fejlesztésű háromutas levátasztót alkottak a Weidmüller mérnökei. Az UPAC mérőváltókat a modern ASICtechológiának köszönhetően kiváló ár/teljesítmény-arány, hosszú 320
/. ábra
Az analóg ASIC-technológiából következően mindössze két integrált áramkör kombinációjával 400 különböző be- és kimenőjel rendelhető egymáshoz. Ezáltal a felhasználó rövid idő alatt hozzájuthat a megfelelő típushoz, amelyek azután a gyakorlatban előforduló legkülönbözőbb jeleket is képesek az IEC 381 szerinti jelekké átalakítani. A bemeneti oldalon érkező esetleg hibás jelek a mögöttes készülékekben nem okozhatnak kárt, mert a leválasztó ezek kiküszöböléséről is gondoskodik. Az új sorozatot az IEC 801 szerint bevizsgálták, eszerint az új eszközök az iparban előforduló sokrétű követelményeknek megfelelnek, A szigetelési feszültség 1,8 kV, a tápfeszültség a 9...30 V-os sávon belüli érték lehet. Karbantartáskor és üzembe helyezéskor nyújt segítséget az előlapra szerelt LED-kijeizŐ, amely jelzi a maximális bemeneti jel túllépését. A szintén az előlapon elhelyezett potenciométerrel tetszőlegesen beállítható a bemenet alsó és felső határértéke, így az pontosan az adott folyamatra optimalizálható (pl.: a hőmérséklet-tartományok millpontja és végértéke), (x) További információval rendelkezésre állunk. Tokár Péter okl. villamosmérnök (e-mail:
[email protected])
Weidmüller Die Interface Partner Weidmüller Kereskedelmi Kft. 1114 Budapest, Ulászló u. 24. Tel.: 372-0710 (közp.), 209-3050, 209-3051 Fax: 209-3052, e-mafl:
[email protected] ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
A magyarországi erőműépítés időszerű gondjairól és reményeiről Dr. Stróbl Alajos Magyarországon a villamosenergia-törvény (VET)1 értelmében felosztották az iparágunkat négy részre: termelőkre, szállítóra, szolgáltatókra és fogyasztókra (1. ábra). Nem tulajdonosi alapon, hanem egyszerűen a feladat, a funkció szerint. A privatizációban aztán mégis félreértették a dolgot, ennek azt a tulajdonlást tiltották meg, azt arra kötelezték, hogy adja el erőművi részvényeit. Nem az ún. termelői csoportban van ugyan a legtöbb erőmű, de itt található a legnagyobb erőművi villamos teljesítőképesség. Van erőműve a szállítónak (ma csak tartalék erőművei lehetnek), a szolgáltatónak (csak 15%-nyi lehet, az is csak igen jó hatásfokkal) és a
JLEMKLÓK,
SZÁLLÍTÓ
ip
SZOLGÁLTATÓK
^
FOCYASZTÖK
i
I
^ . KÜLFÖLD
hazai foí-yiuziA
ahiiihntt'.z.tH i-rómim-k
?
l»l« I
i = \mo 1
Í.MM.l. *??.?.. l
Dr. Stróbl Alajos okl. gépészmérnök, osztályvezető, MVM Rt. Stratégiai Osztály Szakmai lektor: Rózsa Sándor okl. villamosmérnök Az,,Időszerű kérdések a magyar erőműépítésben " c. ETE-szimpózium (1998. június 10.) előadása alapján. Az 1994- évi XLVIII. törvény Tavaly a bruttó felhasználás 37,5 TWh volt.
nem kooperáló erőmevek
tartalék crümümk
|
fogyasztónak (az ún. nem kooperáló erőművek), sőt, vannak független erőművek, ®m ^^ amelyek a szolgáltatónak adnak el energiát, végül vannak szolgáltató joggal ellátott erőművek is. Más felosztás szerint vannak közcélú és nem közcélú erőművek. Az MVM Rt. mint egyetlen hazai szállító, szerződés szerint kielégíti a szolgáltatók igényét és importál. Az ábra „A"-metszékén tehát elad, amelyhez aztán a „B"-metszéken vásárolnia kell hazai erőművektől és külföldről. Mindig gondoskodni kell az egyensúlyról. A hosszú távú szerződésekben lekötött igényeket a szállító köteles kielégíteni megfelelő vásárlásokkal, továbbá gondoskodnia kell a rendszerközi együttműködésben előírt feltételek betartásáról is. A villamosenergia-igények 1992 óta már növekednek, de nem a korábban megszokott tempóban. A tizenöt évre vonatkozó előrejelzésben 1995-ben még évi átlagban 1,5%-os növekedést tételeztünk fel, a tavalyi vizsgálatok alapján azonban vissza kellett menni 1,0%-ra (2. ábra). Érdekes, hogy míg a „Magyar Energiapolitikában" az illetékes minisztérium 2000-re 46 TWhval számolt, az újabb vizsgálataiban 39 TWh szerepel 2010-re . Pedig a minisztérium és szakértői nem változtak csak a miniszter. Európában általában 2%/év körüli növekménnyel számolnak, Délkelet-Ázsiában ennek négy-ötszörösével. Különösen az meglepő, hogy nálunk a háztartási villamosenergia-fogyasztás növekedését igen kicsinek tekintik, míg például az osztrák és svájci háztartásokban ennél 5-7-szer nagyobb növekedést jeleznek előre. Hiába, mi már telítődtünk, ők még nem.
1998. 91. évfolyam 9. szám
j|f
KOLFÖLD
1 H -foeyasaók
EE3
fíiggetlsn tíltrSmÜvek A-metsiék: MVM H i d a d
közvetlen üinlgáiíaló erőműéit B-meüaék: MVM Rt VEÖ
/. ábra.
•
AJ elörsiefiés 1%lév nrtetga- ét 0,S5%Mv tsúcsleihelés-niívekmliSssal SZÍOTSO! B ; 1897-20111 küioffi időszakra
2. ábra.
Erőművet azonban hazánkban nem elsősorban az igénynövekedés, hanem a selejtezések miatt kell építeni. Elsősorban a következő évtized közepéig kell sok erőművet leállítani, hiszen legfeljebb addig lehet bírságokkal „megúszni a környezetvédelmet". Persze vannak még 15-25% hatásfokú erőműveink is, amelyeknek lassan kimerül a tüzelőanyag-forrása, tehát gazdasági és egyéb okokból sem lehet ezeket az igen régi erőműveket még évtizedekig változatlan formában üzemeltetni. Az építési igény legalább 2/3 részben a helyettesítések következménye 321
Villamos energia
3. ábra.
(3. ábra). Jelenleg a rendszertartalék eléri a 25%-ot, és ezt az UCPTE-csatlakozáshoz el is várják tőlünk. /. táblázat
Az országos erőművi teljesítőképesség várható alakulása, BT, MW Erőmű Dunamenti G2-gáz
A korábbi növekedés szerint
A jelenlegi növekedés szerint
évi
összes
évi
összes
156
156
156
156
497
256 85
497
1.
1996
2.
1997
3.
1998
Szekundert tart. Dunamenti G2-gőz
256 85
4.
1999
Lőrinci
160
657
160
657
5.
2000
Csepel
389
1046
389
1046
6.
2001
Borsod Újpest
165 110
1321
165 110
1321
156
156
7.
2002
Inota
150
1471
150
1471
8.
2003
Inke-Liszó Debrecen Algyő
84 80 190
1825
84 80 190
1825
500
2325
9.
2004
Új „kisblokkok"
800
2625
10.
2005
Új „nagyblokk"
550
3175
11.
2006
Új „nagyblokk"
550
3725
600
2925
12.
2007
13.
2008
Kis erőművekben
100
3825
50
2975
14.
2009
15
2010
2325
Igénynövekedés miatt kel!
1500
1000
Helyettesítés miatt kell
2300
2300
±0
- 350
3800
2950
Többlet import miatt nem kell Összes teljesítőképesség
A jelen, MW-ban: Beépített bruttó teljesítőképesség Rendelkezésre álló teljesítőképesség Import + a rendelkezésre álló teljesítőképesség Számított csúcsterhelés (-15% napi átlaghőmérsékleten) Számított tartalék (25%)
322
7500 7150 7500 6000 1500
Kicsit megváltozott az 1995. évi MVM-szintű erőműépítési stratégia és annak alapján 1997-ben elfogadott Országos Erőműépítési Terv szerint elkészített teljesítőképesség-mérleg (I. táblázat). Összesen mintegy 3800 MW új teljesítőképességet kellett volna létrehozni hazánkban 1995-2010 között. Az igénycsökkenés és a kedvező áron lekötött import miatt azonban ma már elegendőnek látszik 2950 MW is. Az erőműépítés pedig elkezdődött. A szerződések alapján az ezredfordulóig mintegy 1000-1100 MW-ra, 2002 végéig pedig közel 1500 M Wra lehet számítani, sőt, ha azokat a projekteket is beszámítjuk, amelyeknek már van valamilyen létesítési engedélye, akkor 2003 végére már több mint 1800 MW új teljesítőképességgel lehetne számolni. Nem véletlen tehát, hogy a 2006 végéig szóló erőműlétesítési versenyben ma már elegendőnek látszik 1100 MW is - persze megfelelő plusz és mínusz toleranciával. Nem baj, ha új erőművek épülnek a meglévők pótlására, csak olcsóbbak legyenek a jelenlegieknél. Ezt elég nehéz elérni, és sokan az olcsóságot csak az átlagos termelési egységköltség, a Ft/kWh - régebben fíllér/kWh - alapján értelmezik. Bárhogy is változzék a termelői tarifa a jövőben, annak mindig legalább két összetevője lesz: a teljesítménydíj (Ft/kW, év) és az áramdíj (Ft/kWh). Az előbbi az állandó, az utóbbi a változó költségeket hivatott fedezni (4. ábra). Helyes ármeghatározás esetén a nyereség nem fiigg a kihasználástól. Aki erőműépítéssel vagy üzemeltetéssel jelentkezik a szállítónál, az tudja, hogy erőművével mit akar, milyen üzemi tartományban optimális a működése. Ennek megfelelően ilvúttozű kűltsög leszti -illesztetikÖltségeíhez az árait, és ennek megfelelően osztja ki az áramdíjat indítási és egyéb díjakat - a szállító. Ezt kívm«mo»:nergia-tennelé«, kWh/j vánja ugyanis a [ttwsnóiá*. rvo) törvény', nincs 4, ábra. diszkrimináció. Kis kihasználások esetén a csúcserőmű a legkedvezőbb (5. ábra), közepes kihasználásoknál a menetrendtartó típus, nagy kihasználásokhoz pedig az alaperőmű. Ez utóbbi ugyanis a legdrágábban építhető, míg a csúcserőmű a legolcsóbban. Az áramdíjban persze fordított a helyzet: elsősorban az aíaperőművet kell kiterhelni, legutolsó sorban pedig a csúcserőművet. Nem lehet csak alaperőművet építeni, ha vannak igénytől függő erős változások a villamosenergia-rendszerben. Régen az alaperőművek „csúsztak" át a közepes, majd a kis kihasználások tartományába, de működésük nem volt ott optimális, hiszen nem arra tervezték őket. Jobb az adott feladatra méretezett erö-
VET41. §(3) A szállító köteles a termelőktől a legalacsonyabb árú villamos energiát beszerezni.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
5000 Kihasználás, h/a
5. ábra.
műveket ott működtetni, ahol a legjobban illeszthetők a rendszerhez. Az érvényes termelői árakat aztán diagramban lehet ábrázolni (6. ábra). Ebből is látszik, hogy nagy kihasználásnál Paks a legkedvezőbb. A régi szenes erőműveink (Oroszlány, Ajka, Inota, Borsod, Pécs) elsősorban a bánya kapacitásának lekötése miatt igen drágák. A Dunamenti Erőmű (és az itt fel nem tüntetett Tisza II. Erőmű) közepes kihasználásnál már sokkal jobb a
lignittüzelésü erőműnél is. Feltűnő azonban a hagyományokon alapuló diszkriminálás: régi gyűjtősines erőmüvekben egészen más ára van a kapcsolt és a kondenzációs villamos energiának, holott a költségek talán nem is választhatók szét. Feltűnő, hogy a Tatabányai Erőmű Paks után szinte a „legjobb" (bár ez csak a szállítónak és a fogyasztónak a legjobb, magának az erőműnek már nem). Érdemes észrevenni azt is, hogy egy gázturbinás blokkra Kelenföldön mennyivel többet fizetünk, mint az atomerőművi egységre. Az is figyelmet érdemel - és a szokáson alapszik -, hogy a Dunamenti Erőműben más árat adnak a 150 MWos és a 215 MW-os blokkokra, de a Mátrai Erőműben a 100 MWos és a 200 MW-os blokkok között már nincs különbség (talán a költségben sem?). Megvizsgálható az is, hogy 1997-ben miként alakult az erőművi részek vagy blokkok kihasználása - a ténylegesen igénybe vehető teljesítőképességre vonatkoztatva - és a hivatalos áramdíjak összefüggése (7. ábra). Azt várnánk, hogy az áramdíj növekedésével csökWtotasA ken a kihasználás. Hát, majdnem így van. Vannak azonban jelentős eltérések is. Az integráción kívül maradt bányák állami támogatása pl. megoldható kormányrendelettel úgy, hogy a szállító a drágább villamos energiából többet átvesz. Lát4000 B000 Kihasinálíí, M t ható az un. „kényig, ábra. szermenetrendes"
1998. 91. évfolyam 9. szám
erőművek nagy kihasználása is - drágaságuk ellenére. Aztán számos olcsón termelő erőmű nem terhelhető ki, mert a bányája nem bírná. Van még min javítani a gazdálkodásban, ha jön az európai verseny, és a fogyasztó érdekében nyerni akarunk.
4000
4500
SOOD
5500
6000
6500
7000
7500
8000
8500 8760
Ml
7. ábra. Az áramdíjak és a kihasználások összefüggése az 1997. évre Jelmagyarázat: 1 - Paks; 2 - Bánhida; 3 - Tatabánya 4 - Ajka I-IV.; 5 - Borsod V-X.; 6 - Oroszlány; 7 - Ajka V-VII.; 8 - Inota; 9- Borsod I-IV.; 10 - Pécs III.; 11 - Dunamenti Gl; 12 - Pécs IV-V1.; 13 - T.palkonya V-VII.; 14 - Mátra; 15 - Kelenföld GT; 16-Dunamenti F; 77-TiszaII.; 18-Dunamenti BEAD; 19 - Tiszapalkonya 1—III.
A szokásos tartamdiagramot (8. ábra) szemlélve megállapítható, hogy a terhelésre vonatkozó görbében a csúcs és a minimum nagyon távol van egymástól. Nincs tárolós erőművünk, mindig igazodnunk kell a fogyasztókhoz. Téli hideg hétköznapi estén és nyári meleg hétvégi éjszakán is. Az erőművekre vonatkozó kihasználásban pedig figyelembe kell venni, hogy szükség van tartalékra (több erőmű kell, mint a csúcsterhelésez illeszthető) és a karbantartások, kiesések, egyéb hiányok miatt egyetlen egység sem terhelhető ki az év során teljesen. Ez utóbbi, erőművi görbéből aztán látszik, hogy alul vannak az alaperőművek, középen menetrendtartók, felül pedig csúcserőművek. Az igény - mint láttuk - nem fog sokat változni, tehát az egész görbe csak kicsit mozdul el felfelé. Helyettesíteni pedig elsősorban nem az alaperőműveket (atomerőmű, ligniterőmű stb.) kell, hanem a drágábban termelő régi egységeket. Világosan látszik tehát, hogy miért írták ki a kapacitáslétesítési tendert menetrend8. ábra. w****, h/tv tartó erőművekre.
323
Villamos energia Azt is észre kell venni (9. ábra), hogy amikor már a selejtezés nagyrészt befejeződött - a következő évtized második felében -, akkor már csak az igénynövekedés miatt kell erőműveket építeni. 9. ábra. Évente alig 65 MW-os növekedést kell tehát követni. Be kell tartani az UCPTE-követelményt a 20-25%-os tartalékokra is, de ez is csak azt jelenti, elegendőnek látszik az, hogy minden második évben beépítünk pl. egy 200 MW-os blokkot. Ez ugyanis pénzügyi szempontból kedvezőbb lehet, mint egymás után két nagy, pl. 500 MW-os blokkot üzembe helyezni. Gondolni kell ugyanis a kamatokra, tehát nem feltétlenül látszik célszerűnek 10-15 évre előre „túlépíteni" magunkat. Nagyobb blokkok csak akkor lehetnek jobbak, ha fajlagosan lényegesen olcsóbbak, mint a kisebbek. Ez pedig a gázturbinás erőműépítésben nem olyan egyértelmű. Az ábrából az is jól látszik, hogy a 20-25%-os tartalék igen jelentős többletet ad a várható csúcsterhelés felett. A gazdasági versenyben pedig célszerű lehet csökkenteni a tartalékot, például 10-15%ra. A 10%-os csökkentés már 650-700 MW megtakarítást jelent. De mi most hivatalosan csatlakoztunk az UCPTE-hez, tehát be kell tartanunk az előírásait. Más lesz a helyzet évek múlva, ha változnak a szabályok. Az erőműépítésben gondolni kell továbbá az iparág primeren ergia-mérl egére is (2. táblázat). Az iparágban ma három energetikai termék van: villamos energia, távhö és szén. Ez utóbbit hanyagoljuk el, bár mértéke ma még jelentős. A villamos energia és a távhőre felhasznált primer energia felosztása meglehetősen önkényes, de itt megtarthatjuk a hagyományos felosztást, hiszen nem árképzésről van szó. El lehet különíteni a közcélú erőműveket (ennek egy része tartozik az említett termelői csoportba), az ipari erőmüveket és a nem kooperálókat. A számítógépes erőművizsgálatok általában a termelői csoport erőmüveinek villamosenergia-termelésére vonatkozik, ettől pedig jelentősen eltér az egész iparág tüzelő- és hasadóanyag-felhasználása - kiegészítve a számított primer energiával. A táblázatból látható, hogy például az egész iparág közel kétszer annyi földgázt használt fel, mint a közcélú erőművek a villamos energia termelésére. Márpedig a földgáz - különösen Paks óta igencsak meghatározó a magyar erőműépítésben. Meg kell vizsgálni azt is, hogy miként változhat a villamosenergia-iparág primerenergia-felhasználása a jövőben (10. ábra). Mint említettem, kb. 2003-ig már nem sok variáció van, ha a szerződések teljesülnek. Két új szénerőművi egységgel és a lignit még jobb kihasználásával talán szinten tartható az iparági szénfelhasználás, de a szénhidrogén-igény - elsősorban a földgáz felhasználása - mindenképpen növekedni fog. Feltételezzük, hogy az atomerőművünk változatlan biztonságai müAz ötvenes évok közepén voltak ennél kisebb tartalékok is nálunk, igaz, akkor a csúcsidőben karhatalmi felügyelet helyettesi tett gazdasági versenyt.
324
ködni fog a vizsgált időszakban, viszont nem biztos, hogy új atomerőmű épül, tehát minden növekményt vagy szénnel (pl. lignittel) vagy földgázzal (kicsit talán olajjal is) kell fedezni. A fő kérdés az, hogy mi várható a következő évtized vége felé. 2. táblázat Villamosenergia-ipari primerenergia-mérleg 1996-ra, PJ Felhasználás Közcélú erőmüvekben hasadóanyag SZéll
olaj gáz megújuló import villamos energia egyéb
Villamos energiára 356,1 141,0 100,8 41,6 48,6 2,1 22,0 0,0
1
Távhőre
Összesen,
58,1 0,8 17,0 9,3 31,0
414,2 141,8 117,8 •
0,(1
50,9 79,6 2,1 22,0 0,0
0,0
0,0
Ipari erőmüvekben szén olaj gáz megújuló egyéb
4,9 0,0 0,6 3,8 0,4 0,1
12,3 0,7 6,1 4,9 0,0 0,6
14,2 0,8 7,0 5,7 0,0 0,7
Nem kooperáló erőmüvek szén olaj gáz megújuló egyéb
1,9 0,1 0,9 0,8 0,0 0,1
12,3 0,7 6,1 4,9 0,0 0,6
14,2 0,8 7,0 5,7 0.0 0,7
362,9 141,0 100,9 43,1 53,2 2,5 22,0 0,2
80,6 0,8 17,7 18,0 42,5 0,9 0,0 0,7
443,? 141,8 118,6 61,6 95,7 3,4 22,0 0,')
Összesen hasadóanyag szén olaj gáz megújuló import villamos energia egyéb
Ma még távoli jövőnek tekinthető a 2010. eszten«. dő, ezért világszerte erre az időpontokra festenek - különféle politikai akaratok szerint vázolható jövőképeket. Meghatározó a 10. ábra. politikai akarat: mit akarunk? Függvényeket írnak le tehát világszerte ezen akarat szerint. Alapváltozat a „ne csináljunk semmi különöset", az „úgy, mint eddig" (business as usual) szcenárió. Ehhez képest aztán vannak a legnagyobb ellátási biztonságot, a legjobb gazdaságosságot és a legkedvezőbb környezetvédelmet célzó jövőképek az energetikában. (Hogy a „közjó" szolgálatának optimumáról ne is beszéljünk.) E sokféle változat közül például 2010-re kiválasztható kettő: az alapváltozat és a gazdaságosság elsődlegességét célzó. E két szcenáriót az általános európai fejlődés tekintetében kell megvizsgálni (3. táblázat). Nézzük a két jövőképet ! Európában vagyunk és 2010-et írunk.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia 3. táblázat A jövő két szcenárió szerint (2010-et írunk, EU-tagok vagyunk) A szcenárió számozása
1. jövőkép
2. jövőkép
A szecetiárió megnevezése
„úgy, mint eddig..."
„előtérben a földgáz"
A földgáz árának alakulása
jelentősen megemelkedett
mérsékelt maradt
labilis
stabil
jelentéktelenek
jelentősek
A gazdasági helyzet Kelet-Európában A „dereguláció" hálásai A verseny intenzitása
csekély
nagy
Az Európai Unió belső piaca
részleges, korlátozott maradt
tökéletesen kialakult
A villamosenergia-ipari cégek jelszava
„élni és élni hagyni"
„fogat fogért, szemet szemért"
A villamosenergia-ipari cégek stratégiája
óvatos
agresszív
A villamosenergia-ipari cégek pénzügyi ereje
nagy maradt
mérséklődött
Az átlagos villamosenergia-árak alakulása
lényegében vál lozatlanok
csökkentek
A nagyipari villamos energia árának alakulása
csökkent
jelentősen csökkent
A fuggetlep energiatermelök aránya
nem túl sok
igen jelentős
Az ipari saját energiatermelés aránya
nem lett jelentős
igen nagy részarányú lett
A kapcsolt energiatermelés aránya
megmaradt a korábbi szinten
jelentősen megemelkedett
A nagy alaperőmii-építés
nagyobb lett
csekély maradt
A gázturbinák részaránya
korlátozott maradt
igen jelentős lett
Az új erőművek építése
„versenyre" támaszkodva
„engedélyes" megoldásokkal
A kockázatviselés jellemzője
nagy szállítói kockázat
egyedi, vállalkozói kockázat
Az ellátási biztonság kérdése
több primer energiahordozóval
„versenyre" támaszkodva
A környezetvédelmi szint
eltérések maradtak Európában
egységes EUirányelv szerint
tetemes maradt
mérséklődön
Az állami, politikai befolyásolás mértéke
1. szcenárió. Ennek a lényege, hogy nem egészen teljesültek azok az elvárások, amelyeket a XX. század végén a deregulációtól elvárak Európában. A korábbi brit és skandináv tapasztalatok alapján remélt változásokra nem került sor. A nagy áramszolgáltató cégek részesedése továbbra is nagy maradt, kicsi a versenyintenzitás, kevés új termelő jelent meg a piacon, a villamos energia átlagos ára az ezredforduló óta lényegében azonos maradt, csak a nagyfogyasztóknál csökkent. A földgáz ára - és hatására a többi tüzelőanyag ára is - megnövekedett. Kelet-Európában a gazdasági helyzet olyan maradt, hogy a hosszú távú szállítási szerződésekben jelentős többleteket kell megfizetni - stabilizáció hiányában. Az Európai Unió piacán a nagy villamosenergia-ipari - és általában már több területen mozgó energetikai cégek megtartották vezető szerepüket, stratégiájukra az „élni és élni hagyni" jelszó a meghatározó. A szolgáltatásokért ugyan van verseny, de csak az általuk megtűrt kereteken belül, mivel e nagy cégek pénzügyi ereje jelentős maradt.
1998. 91. évfolyam 9. szám
A kibővült Európai Unióban a villamosenergia-piacon azonos feltételeket teremtve lehet csak az erőművi versenyben részt venni. Kelet-Európa erőművei csak akkor szállíthatnak más országokba villamos energiát, ha betartják az EU-ban kialakult környezetvédelmi előírásokat. Nem teljesült az az elvárás, hogy a belső piac megnyitása nagyobb versenyhez vezet. Szén- és atomerőművek csak korlátozott számban épültek az elfogadhatósági gondok miatt. A földgáztüzelésű, összetett körfolyamatú egységek nem lettek annyira olcsók, hogy kiszorítsák versenytársaikat. Az ipari és a kommunális távhöellátással kapcsolt egységek nagysága nem érte el azt a határt, amelynél a fajlagos költségek már jelentősen mérséklődtek. Az ún. független áramtermelök nem tudtak mértékadó pozícióhoz jutni az „árampiacon". A nagy energetikai cégek az elmúlt tíz évben is sikeresek voltak pénzügyi tekintetben. E cégek azonban gyanakodva figyelik egymást, nehogy közölük valaki agresszív stratégiát folytatva megváltoztassa a kialakult helyzetet. A meglévő tartalékokat mindenki kihasználta, ezek általában csökkentek, de az új erőművek építésére sem kellett nyugaton sokat fordítani, mert a kereslet nem növekedett a korábban elvártak szerint éppen a drágább tüzelőanyagok miatt. Szerepe volt ebben azonban a környzetvédelem egyre nagyobb hangsúlyának is. 2. szecenárió. Feltételezhető, hogy kialakult a XXI. század elején Európában, így hazánkban is a liberalizált belső energiapiac. Tíz évvel a dereguláció után még mindig tart a verseny az EU-ban a hagyományos energetikai cégek és az újak között. Sok kis áramszolgáltató nem élte túl ezt az időszakot. A földgáz ára alacsony maradt. Oroszország a pénzigénye miatt továbbra is stabilan szállít. A kialakult belső piac következtében a nagyfogyasztók részére pedig jelentősen csökkent is a földgáz ára. A gázturbinás erőművi technika tovább fejlődött, és a kedvező gázkínálat miatt már a nagyon kis erőművi egységek is gazdaságossá váltak az erőműépítésben. Sokan építettek tehát decentralizált kis egységeket, elsősorban az iparban és a kommunális távhőellátáshoz csatlakozva. Az agresszív stratégiát folytató áramtermelők közvetlenül a gázimportőrökhöz fordulva növelték beszerzésüket, és kis termelési költségeikkel számos nagyfogyasztót magukhoz kötöttek. A piaci stratégiában a „szemetszemért, fogat-fogért" jelszó került előtérbe. A nagy energiaipari cégek részesedése csökkent a villamosenergia-iparágban, az árak pedig 20-30%-kal kisebbek lettek. Az árak természetesen elsősorban a nagyfogyasztóknál lettek kisebbek, de a szabad verseny hatására sok kis vevő összeállt a központi energiabeszerzés érdekében. Ez aztán további versenyt indukált a termelök között. A termelői oldalon előtérbe került az ún. engedély alapján való építés, azaz a termelő maga vállal kockázatot azért, hogy tőle vesznek-e vagy mástól. Ezzel elkerülhető az ún. versenyeztetéses építés azon hátránya, hogy befagyhatnak a hosszabb távú szerződésekkel lekötött egységekre vonatkozó fix költségek. Az alacsony gázárak, és a földgázra viszonylag olcsón építhető erőművek rugalmassága lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a vevők igénye szerint, tehát a vevőorientált fejlesztést. Az évtized közepére kialakult verseny következtében csak azok az energetikai cégek maradtak életben, akik jól tudtak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez: idejében szereztek piacot, megfelelő és kockáztatható tőkéjük volt a fejlesztésekhez, kellően nagyok voltak a három vezetékes energiahordozó piacára való kijutáshoz, tehát több lábra álltak úgy, hogy integrálni tudták tevékenységükkel a
325
„három piac" előnyeit. Ezek a cégek aztán kiterjesztették tevékenységüket az egész belső piacon, lenyelték a kicsiket. S mindez a fogyasztók érdekében, az ő megelégedésükre történt. A három döntési szint - európai, állami és önkormányzati olyan összehangolását sikerült kialakítani, hogy a szabályok további versenyt indukáltak. A kedvező árak miatt a kereslet növekedett, tehát mind a villamos energiából, mind a földgázból többet igényeltek, és tovább terjedt a távfűtés. A szén- és atomerőmű-építés visszaszorult, a megújuló energiaforrások terjedését sem lehetett protekcionista intézkedésekkel tovább ösztönözni. A versenyfeltételeket továbbra is meghatározta a szigorodó - és Európában általánossá váló - környezetvédelmi normarendszer. A földgáz ebből a szempontból is nagyon kedvezőnek bizonyult. Ezek a szélsőségek vázolhatok ma még a villamosenergiaipar és főleg az erőműrendszer fejlesztéséhez. Feltehetően valahol a kettő között leszünk. Talán a második szcenárióhoz kellene közelebb kerülnünk, ha azt akarjuk, hogy a fogyasztói árak a verseny következtében a lehető legnagyobb mértékben csökkenjenek. Nem biztos, hogy az állam fokozottabb szerepvállalása és nagyobb közvetlen beavatkozása vezet jó irányba. A múltból túl sok negatív példa int óvatosságra.
326
Hírek Siemens eladja az erősáramú kábelek üzleti területét a Pirellinek A Siemens AG energiaátvitel és -elosztás üzletága eladja az erősáramú kábelek üzleti terültét az olasz kábel- és gumiabroncs-előállítónak, a milánói székhelyű Pirelli SpA-nak. Előreláthatólag 1998. október l-jével veszí át a Pirelli ezt az üzleti területet. Az ágazat az 1996/97-es üzleti évben 1,7 milliárd DM forgalmat bonyolított és világszerte 6200 dolgozót foglalkoztatott. Ebben benne foglaltatik a milánói börzén jegyzett olasz Teleco Cavi SpA, amely Siemens többségű. A Siemens a kisebbségi Teleco Cavi részvényeseknek felkínálja részvényeik átvételét. Ezen kívül a Pirelli megvásárolja a török Türk Siemens Kablo ve Electrik Sanayi A.S. (TSS) erősáramú és távközlési rézkábelek üzleti területet. A TSS kisebbségi részvényeseinek a Pirelli ajánlja fel a részvényátvételt. A teljes üzlet eladási ára kereken 500 millió DM. A kartellhivataloknak még engedélyezniük kell az eladást. Von Pierer, a Siemens elnöke kijelentette: „A Pirelli világcéggel kötött egyezség az ágazatnak is és a dolgozóinak is hosszú távú perspektívát kínál. Munkatársainknak sikerült optimális megoldást és erős partnert találni". Trionchetti Provera, a Pirelli konszern főnöke elsősorban azt emelte ki, hogy a két cég milyen kedvezően egészíti ki egymást: „A Pirelli a mostani 13 ország helyett 21 országban lesz jelen, beleértve Németországot és a gyorsan növekvő kelet-európai piacokat is. Az erősáramú kábelek világpiaca mintegy 45 milliárdnyi márkát tesz ki, a szakemberek a jövőben évi 3%-os növekedést várnak. A Pirelli konszern egésze (36 ezer alkalmazott) tavalyi 11,5 millárdos DEM forgalom mellett 520 millió DEM eredményt ért el, a Siemens a vonatkozó területen a szükséges átalakítások miatt a 6,5 milliárdos DEM forgalom mellett 149 millió DEMveszteséggel zárt. A tranzakció érinti a hazai erősáramú kábelgyártást, azaz a Magyar Kábel Művek Rt. ilyen tevékenységét, amelynek színhelye az Rt. három gyára, a budapesti, balassagyarmati és kisteleki. Az MKM a magyar Siemens-csoport legnagyobb forgalmú vállalata (1997-ben több mind 23 Mrd Ft). Nem érinti viszont az átvétel az MKM negyedik, a híradástechnikai kábelekre szakosodott szegedi gyárát, valamint az MKM-től független Siemens-érdekeltséget, a Duna Kábel Kft.-t.
Az elismert és jónevü svájci BAG TURGI cég elektronikai részlegét, amely főleg gyújtókat, valamint elektronikus élőtéte-
1998. 91. évfolyam 9. szám
ket gyártott nagynyomású gázkisülö lámpákhoz, 1998. július l-jétől a német TRILUX-LENZE A.G. megvásárolta. A TRILUX belsőtéri lámpatesteket gyártó és egyik piacvezető cégnek számít. Maga is előállít kis mennyiségben elektronikus előtéteket, amelyeket kizárólag saját lámpatesteiben értékesít. A továbbiakban ezt az előtétet is a BAG TURGI-nál fogják gyártani. A világítási részleg további sorsáról egyenlőre nincs döntés! H.I.
Vasúti postakocsik villamos világítása 100 évvel ezelőtt Ez a téma akkor az elektrotechnikának még nagyon új ága volt, ennek ellenére igen nagy fontosságú lett. A postai szakemberek felismerése, hogy nem az izzólámpa hosszú élettartama, amivel nagyobb fajlagos energiafogyasztás jár, hanem az akkumulátor igényel különös figyelmet, határozta meg a fejlesztés irányát. Az akkori szénszálas izzólámpákra 200 óra élettartam mutatkozott célszerűnek, és a fényforrás gazdaságossága normál gyertyára vonatkoztatva 2,4 W-ra látszott előnyösnek. Emellett, hogy az akkori szénszálas vákuumlámpák korai feketedését késleltessék, a nagyméretű üvegburákat részesítették előnyben. Az ún. intenzív-gázégőktől eltérően, amelyek a mennyezet közepéről a postai személyzetnek hátulról adtak világítást, a villanylámpákat a személy előtt, a munkaasztal felett helyezik el. Ezenfelül egy villamos kézilámpa megkönnyítette a rekeszek előtti munkát. A nagy postakocsikban hat falikart és egy mobil kézilámpát alkalmaztak. Az ólomakkumulátorokkal, viszonylag nagy tömegük ellenére, a gázvilágítási rendszerrel szemben jelentős súlymegtakarítást értek el. A fővonali postakocsikon 32 cellás, a kombinált posta- és poggyászkocsikon 16 cellás, és a mellékvonali kocsikon 8 cellás akkumulátortelepeket alkalmaztak. A telepkapacitás egységesen 24 órás; töltésük a német vasúttársaságok 18 állomásán történt, nem kevés problémával az áramszolgáltatók 100 V-tól 200 V-ig terjedő feszültségei miatt. Mindezen körülmények között és valamennyi költség figyelembevételével (beruházás, anyag, energia, bér stb.) kereken egy pfennig per lámpaóra megtakarítás mutatkozott a villanyvilágítás javára. (Elektrotechnische Zeitschrift, 1998. p. 121-2.) Horváth Károly Gy
327
Villamos energia
Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték-rendszerek összehasonlítása Gönczi Kálmán, Jaksa Gáspár, Oravecz József Bevezetés Az utóbbi 45 évben a korábban szinte egyeduralkodó kisfeszültségű csupasz szabadvezetékeket világszerte a kisfeszültségű földkábel és szigetelt szabadvezeték váltja fel. Még 20 évvel ezelőtt a nyugat-európai hálózatokon a kisfeszültségű szigetelt elosztóhálózat aránya alig haladta meg a 20%-ot, mára ez a szám majdnem 70%. Ez a tendencia hazánkban is megfigyelhető. A szigetelt szabadvezeték-rendszerek elterjedését többek között a minimális karbantartási igény szempontja motiválja. Ezen belül a teljesen szigetelt rendszerek a lényegesen időállóbb vezeték- és villamos kötésminőség, a munkavégzés, életés üzembiztonság szempontjából előnyösebbek, ha igényesen megválasztott szerelvényeket alkalmazunk. Az európai gyakorlatban háromféle szigetelt vezetékrendszer terjedt el. Cikkünk is ezeket hasonlítja össze különféle szempontok alapján. - Az egyik a négyszálfeszitésű rendszer (továbbiakban NSZF). Itt a fázisvezetők és nullavezető keresztmetszete és anyaga azonos, a megfogó szerelvények mind a négy vezetőt rögzítik. - A második- szintén teljesen szigetelt- eltérő keresztmetszetű szigetelt nullavezetö-tartósodronyos (továbbiakban EESZF) rendszer, amelynek sajátja, hogy az ötvözött alumínium anyagú nullavezető csupán kétféle keresztmetszettel készül. Ezek úgy vannak méretezve, hogy a különféle keresztmetszetű fázisvezetők tartására megfelelő mechanikai szilárdságúak legyenek. A kétféle taitóvezeték-keresztmetszet értelemszerűen egyszerűbb, pontosabban kivitelezhető technológiát és kevesebb fajtájú tartó- és feszítőszerelvényt eredményez. - A harmadik a szigetelt nullavezető-tartósodronyos (továbbiakban ESZF) rendszer, amelyet az jellemez, hogy amíg a tartósodrony itt is ötvözött alumínium anyagú nullavezető, az a fázisvezetőkkel azonos keresztmetszetben készül. Ezen a rendszeren belül megkülönböztetjük a lényegesen jobban elterjedt csupasz nullavezetős megoldást. A világ kisfeszültségű szigetelt hálózatának Összessége százalékában jelenleg az EESZF rendszer kb. 55%-ot, az NSZF rendszer kb. 35%-ot, míg az ESZF rendszer - amely kezdetben igen népszerű volt, a korszerűbb rendszerek megjelenésével mára csak - kb. 10%-ot reprezentál. Általánosságban megfigyelhető, hogy a fejlődő országokban- ahol a viszonylag rövid Gönczi Kálmán okl. villamosmérnök, a MEE tagja, DÉMÁSZ Rt. Jaksa Gáspárok], villamosmérnök, a MEE tagja, DÉMÁSZ Prímavill Kft. Oravecz József oki. villamosmérnök, a MEE tagja, AMP Hungary Kereskedelmi Kft. Szakmai Icklor: Dr. Sági Lajos okl. villamosmérnök, a MEE tagja
328
múltra visszatekintő szigetelt szabadvezeték-rendszerekkel kapcsolatban még nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat az áramszolgáltatók egyidejűleg még több fajta rendszert is alkalmaznak, míg a helyi adottságoknak megfelelő leggazdaságosabb homogén, zömmel valamelyik teljesen szigetelt rendszer adaptációja minden fejlett ipari országban bekövetkezett. A hazai áramszolgáltatói gyakorlatban jelenleg még sókkal inkább egy-egy önkényesen kiemelt szempont határozza meg a létesítményhez specifikált rendszer fajtáját, mint részleteiben is átgondolt és .hatásaiban gondosan mérlegelt műszaki-gazdasági érv. Ezt főként a teljes körű vizsgálat hiánya, és a szóban lévő rendszerek nem azonos ismertségi foka okozza. E mellett a legjobb eredményt biztosító, helyes szerelési technológia is csak az utóbbi időszakban válik ismertté. Ez azért fontos, mert a hálózat műszaki színvonala emelésének szerves része egy kiforrott jó technológia teljes körű megismerése és alkalmazása, amely a gyakorlatban szintén csak egy homogén rendszer esetén biztosítható.
A korszerű szigetelt szabadvezetek A szigetelt szabadvezetékek kezdetben gumiszigeteléssel készültek. Ez azonban a környezeti hatásokkal szemben kevéssé volt ellenálló, így az időállóság szempontjából kedvezőbb PVC szigetelés a hatvanas évek elejétől ezt fokozatosan kiváltotta. A hetvenes évek végén megjelenő korszerű XLPE szigetelés a szabadvezetéken is teret nyert, mivel ez a szigetelésfajta teljesíti jelenleg legjobban az időtállóság követelményét (pl. UV-stabilitás), és környezetbarát technológiával előállítható. A kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték-hálózatok nagy biztonságú és minél kisebb energiaveszteséggel történő üzemeltetése érdekében csak a legkorszerűbb anyagok és szerelvények alkalmazása célszerű. Ezt mutatják a nemzetközi szabványosító szervezetek ajánlásai is, amelyek kiterjednek a javasolt rendszer teljes szigeteltségére épp úgy (beleértve a kapcsolódó elemeket is, például fogyasztói és közvilágítási csatlakozók stb.), mint az alkalmazott csatlakozó- és kötőelemek teljes vízzáróságára és az emberi tényezőtől mentes szerelési technológia követelményére. Ezen szempontok fontossága - bár külföldi és hazai tapasztalatok egyaránt mutatják lényegességüket, mind a csatlakozási pontok jó minőségének időben egyenletes megőrzése, mind a szigetelés alá beszivárgó víz korróziós és szigetelést rongáló hatásának megakadályozása szempontjából - a hazai gyakorlatban még nem általánosan felismert tény. Ha ehhez hozzá tesszük, hogy napjainkra az említett korszerű megoldások a teljes beruházási költséghez viszonyítva gyakorlatilag nem jelentenek számottevő többletköltséget, akkor nehezen érthető, hogy miért nem halad gyorsabban a korszerű ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia megoldások integrálása, amikor ennél nagyságrenddel nagyobb megtakarítási lehetőség van az alkalmazott „optimális rendszer" kijelölésében, amelynek kiválasztásához remélhetőleg jelen cikk is hozzájárul. Amikor nagy üzemeltetési biztonságú rendszerek alkalmazása mellett döntünk, akkor minden hibalehetőség megszüntetésére törekednünk kell, és egy nem megfelelő szerelvénnyel vagy technológiával nem kockáztathatjuk sem a lényegesen nagyobb értékű vezető élettartamát, sem pedig a villamosenergiaellátás biztonságát. Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni az egyes rendszerek műszaki egységének megőrzését, amely azt jelenti, hogy a különböző rendszereket az azokra speciálisan kifejlesztett technológiával és szerelvénycsaláddal együtt vizsgáltuk meg. Ennek során a hazai körülményeknek legjobban megfelelő, egyben leggazdaságosabb megoldás kiválasztására és adaptációjára törekedtünk.
A szigetelőanyag megválasztása A PVC-vel szemben az XLPE szigetelésű vezeték előnyei - minimális költségkihatás mellett - a következők: - jobb a terhelhetősége (max. üzemi hőmérséklet 90 °C); - nagyobb az átütési szilárdsága (kisebb a szigetelés vastagsága); - kisebb az egységsúlya (az XLPE fajsúlya kisebb); - kisebb a mechanikai sérülés lehetősége (az XLPE szigetelés kopásállóbb és UV-sugárzásnak ellenállóbb, ezért a várható élettartam hosszabb); - a gyártási technológia környezetbarát.
A teljesen szigetelt rendszerek előnyei Bár nehéz lenne kiemelni egyetlen olyan érvet, amely önmagában indokolni tudná a nullavezető szigetelésének szükségességét - a bevezető gondolatmenetét követve - úgy gondoljuk számos „apró" szempont mégis erre mutat. Például: - a vezetőköteg/űz;,? és nullavezető közötti szigetelése megbízhatóbb, ennek kisebb fokú szigetelési sérülések esetén és az élettartam szempontjából van jelentősége (gondoljunk csak arra, hogy a szigetelt vezetékkötegek tönkremenetelének folyamata során az egyes helyeken leromlott szigetelés egy dupla szigetelőrétegnél mennyivel később okoz majd gondokat, mint a csupasz nullavezetőjű rendszer esetén); - a feszültség alatti munkavégzés és a munkavégzés általában véve biztonságosabb, és módszereiben egyszerűbb; - az érintésvédelmi követelmények teljesítése egyszerűbb és gazdaságosabb megoldások alkalmazását teszi lehetővé; - a vezeték üzembiztonsága nő, életvédelmi szempontból is megbízhatóbb, az esetlegesen leesett vezeték nem jelent veszélyt a környezetre; - a feszitő- és tartószerelvények alkalmasak a teljes vezetőköteg ,,kiszigetelésére", amelyet a szerelvényeken elvégzett ilyen jellegű vizsgálatok is igazolnak, ezért érintésvédelmi szempontból „kettős szigetelésűnek" tekinthetjük a rendszert, - a nullavezető és az arra szerelt áramkötések korrózióállósága, és ennek megfelelően a fázisvezetőével azonos - hoszszabb - élettartama csak így biztositható. 1998. 91. évfolyam 9. szám
Az „apró" szempontokon túl a nullavezető szigetelésének kérdését alaposabban megvizsgálva érdekes megállapításokat tehetünk. A kisfeszültségű hálózatok érintésvédelmét nullázásnak (TN) tételezzük fel. Általánosságban a nullavezetőnek kettős szerepe van, a kiegyenlítetlen (aszimmetrikus) háromfázisú, vagy az egyfázisú terhelésből adódó üzemi áram, valamint az érintésvédelmet működtető zárlati áram vezetése. A kettős szerepnek megfelelően a nullavezető is kétféle módon viselkedik. Üzemszerű körülmények között a fázisfeszültség a fázisvezetőn, a fogyasztói terhelésen és a nullavezetőn oszlik meg (az utóbbira csak aszimmetrikus terhelés esetén jut). A nullavezetőnek az egyenpotenciálú ponthoz (fold) viszonyított feszültségemelkedése elenyésző, gyakorlatilag semmilyen hatást sem gyakorol a környezetére. Az érintésvédelem működése (zárlat) esetén a fogyasztói terhelés helyett a zárlati hely impedanciája jön be az áramkörbe. A fázisfeszültség továbbra is a fázisvezetőn, a zárlati helyen és a nullavezetőn oszlik meg (a nullavezetőre itt is csak aszimmetrikus zárlat esetén jut), de a nullavezetőnek az egyenpotenciálú ponthoz (föld) viszonyított feszültségemelkedése (érintési feszültség) - egy magasban történő munkavégzéskor - már balesetveszélyes lehet. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi hazai szabvány szerint ettől még a csupasz nullavezető is megengedhető lenne, amelynek érintési feszültsége a 120 V-ot még zárlat esetén sem haladja meg (kivéve a nullavezető szakadását, de ez már egy más kérdés). Ez az érintési feszültség természetesen elsősorban a hálózat ténylegesen is megérinthető pontjain (földelésbekötés) jelent veszélyt. A fából készült szabadvezetéki oszlopokon ezért burkolják el a földelésbekötést a kereszttartó alatt, és a talajszint közelében. Az azonban mindenképpen megállapítható, hogy érintésvédelmi előny származik abból, ha a nullavezetö feszültségemelkedését (különösen a földelésekkel nem rendelkező pontokon) nem tesszük megérinthetővé. A szigetelt nullavezető alkalmazását bizonyos rendszerek és egyes megoldások önként adják. A négy szál feszítésű hálózat nullavezetője szigetelésének elhagyása fokozott szereléstechnológiai, üzemeltetési gondokat jelentene. A közös feszítésű vezetéknyaláb vezetői mind villamos, mind mechanikai szempontból teljesen azonosan kell, hogy viselkedjenek a különböző terhelési, hőmérsékleti viszonyok között. Az egy szál feszítésű hálózat mechanikai viselkedése eltérő, azonban a nullavezető szigetelését itt tovább műszaki szempontok nyomatékosítják. Nevezetesen, hogy egy kompakt, szinte, .földkábel szintű " szabadvezetéki, de annál fajlagosan olcsóbb hálózatkép kialakítását teszi lehetővé. A kompakt rendszerjellemzői közé tartozik a hálózat vízzárósága is, ami különösen az áramkötések tartósságánál jelent előnyt. További jellemzői közé tartozik, hogy a fogyasztói csatlakozóvezeték is teljesen szigetelt, egészen a fogyasztó első túláramvédelmi készülékéig, azaz a kisautomatáig. A közös oszlopsoron hordott, gyengeáramú szigetelt szabadvezetékes hálózat (távközlés, kábeltelevízió) esetén pedig üzemeltetési előnyt jelent az, ha a földelésekkel nem rendelkező pontokon sem jelenik meg a valamilyen érintési feszültséget hozó, szigeteletlen nullavezetö.
A villamos jellemzők összehasonlítása A vizsgált szerkezetek alapvetően a nullavezetö keresztmetszetében, illetve anyagában térnek el egymástól. A vizsgálat oka 329
Villamos energia tehát részben a fázisvezető és a nullavezető eltérő keresztmetszete, részben a fázisvezető (ASC) és a nullavezető-tartósodrony (AASC) eltérő fajlagos ellenállása. Ezek az eltérések villamos szempontokból az érintésvédelmi méretezésnél, valamint az aszimmetrikus terhelések hatására fellépő többlet-feszültségesés és -veszteség alakulásában bírnak jelentőséggel. Kétségtelen, hogy mindkét szempontból a nagyobb keresztmetszetű és/vagy jobb vezetőképességű anyagból készült nullavezetőt tartalmazó szerkezet jelent némi előnyt, amelynek jelentősége nagymértékben függ az áramkör hosszától, illetve az aszimmetria mértékétől. Összehasonlító vizsgálatunknál ezért azt a módszert követtük, hogy meghatároztuk azt a százalékos értéket, amellyel a kedvezőtlenebb szerkezetek áramkörhosszát csökkentve a legkedvezőbb szerkezetével azonos viszonyok alakulnak ki. Ezen keresztül lényegében becsülhető az a hátrány, amit egyes esetekben az érintésvédelem és az aszimmetrikus terhelések szempontjából kedvezőtlenebb szerkezetek esetleg jelentenek (1. ábra).
I '
aszimmetria csökkentése, mint a beépített keresztmetszet (vezetéksúly) növelése. A közcélú hálózatok elkerülhetetlen jellemzője a hálózati terhelési aszimmetria, amely azt jelenti, hogy a háromfázisú hálózat nem minden pontján mérhető azonos fázisáram. A háromfázisú rendszerből következik, hogy a nullavezetőn csak terhelési aszimmetria esetén folyik áram és jön létre feszültségesés. Tisztán a feszültségesés szempontjából, szimmetrikus terhelésű hálózaton a nullavezetőt el is lehetne hagyni, vagy aszimmetrikus terhelésű hálózaton, a fázis- és nullavezető azonos áramsűrűségét feltételezve, a fázisvezető keresztmetszetéhez viszonyítva csak az aszimmetria arányának megfelelő keresztmetszetű nullavezetőt kellene alkalmazni. Persze, az érintésvédelem szempontjából más a helyzet. A terhelési aszimmetria a vezetők fajlagos impedanciájától függően a különböző rendszerekben más-más mértékű járulékos feszültségesést okoz, ezzel csökkentve az MSZ 1 -ben meghatározott, a terhelések által „elhasználható" feszültségesés mértékét. Ezt a jelenséget úgy is értékelhetjük, hogy a terhelési aszimmetria rövidíti a szabványos feszültségeséssel megoldható áramkör hosszát. A terhelési aszimmetriát az áramkör mentén jelentkező fogyasztók célszerű elosztásával lehet befolyásolni, nagyobb számú fogyasztó (az áramkör elején) kedvezőbb befolyásolási lehetőséget ad. Az üzemeltetőnek határozott érdeke fűződik a terhelési aszimmetria csökkentéséhez. A vizsgálat során 20-30% terhelési aszimmetriát tételeztünk fel, az üzemeltető azonban akár 5% terhelési aszimmetria elérését is megcélozhatja, ha nem is az áramkör teljes hosszában, de legalább az első szakaszán.
JiSO-50 •J,5O.BJ,
/, ábra. Az áramkör látszólagos hosszának csökkenése a terhelési aszimmetria függvényében
A részletes számításokból látható, hogy nagyobb mértékű látszólagos rövidülés egyedül a 3 X 95 + 70 szerkezetnél mutatkozik. Ha figyelembe vesszük azonban azt, hogy ezt a keresztmetszetet elsősorban az áramkörök induló szakaszán alkalmazzuk, ahol a terhelési aszimmetria kedvezőbb alakulása mellett az érintésvédelmi követelmények is könnyebben teljesíthetők, akkor az áramkör látszólagos rövidülése a gyakorlatban ez esetben sem jelent jelentős hátrányt. A kisfeszültségű elosztóhálózatokon valamilyen mértékű aszimmetriát mindenképpen figyelembe kell venni. Ha a feszültségesés értékét megbontanánk a fázisvezetőn és a nullavezetőn eső részre, megállapíthatnánk, hogy a kettő aránya, azonos keresztmetszet esetén, a bennük folyó áramok arányától függ. Amennyiben a nulla- és a fázisvezetőben azonos áramsűrűséget akarnánk megengedni, azt is mondhatnánk, hogy csak az aszimmetria arányának megfelelő arányban van a nullavezető keresztmetszetére szükség. Tehát, ha valami ok miatt keresztmetszet-növelést akarnánk végrehajtani, azt gazdaságosan a fázisvezetőnél kellene elvégezni, a nullavezető maradhatna kisebb. Lényegesebb tényező azonban, hogy az aszimmetria mértékének csökkentésével minden vezetékrendszer esetén lényegesen kedvezőbb helyzetet lehet elérni. Az üzemeltető célkitűzései ismertek a kisebb hálózati veszteségre, az előnyösebb ellátási helyzetre. A megoldás kulcsa tehát inkább a terhelési
330
Esettanulmány Az NSZF 4 X 95 mm 2 és az EESZF 3 x 95 + 70 mm 2 vezetékek összehasonlítására esettanulmányon mutatjuk be, hogy a megengedhető feszültségesés értéke rövidebb áramkörhosszat enged meg, mint az érintésvédelmi hurok követelménye. Az esettanulmány célja a megvalósítható áramkör hosszának megállapítása. Példánkban egy jellemző külterületi áramkört tételezünk fel. Megállapításaink belterületre fokozottan érvényesek, tekintettel arra, hogy a nagyobb fajlagos terhelés a megengedhető feszültségesés révén fokozottan korlátozza az áramkör hosszát. - Alkalmazott vezeték: az áramkörhossz első fele 95 mm -es; a második fele 50 mm -es vezetékkel számolva (mindkét vezetékrendszer esetében) - Méretezési teljesítmény: 4,4 kW/L - Egyidejűségi tényező: MSZ 447 szerint - Beépítettség: 10 L/km - Megengedhető feszültségesés: 230 V + 5,2% és -8,7% - Terhelési aszimmetria: 20% - Végponti terhelés: 5 A - A számítás eredménye az 1. táblázatban tanulmányozható. /. táblázat
Rendszer
Egyidejű Végponti Biztosító a Áramkörfázisáram a fcszültscgtáppontban lápponlban, hossz, m cscs, V VNO A
Szakaszbiztosító VNO
Vcypunli zárlati áram. A
Rövidülés %
NSZF
1250
20,15
35
100
50
169
0
EESZF
1200
20,14
33
100
50
162
4
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia Következtetés: Az azonos mértékű végponti feszültségesés eléréséhez az EESZF rendszer 4%-kal rövidebb áramkörhosszat enged meg, mint az NSZF rendszer, ami nem számottevő. Az érintésvédelem megoldásában (biztosítók értéke és elhelyezése) nincs különbség a két rendszer között. (Az esettanulmány részletes számítása a szerzőknél rendelkezésre áll.)
A szigetelt rendszerek mechanikai vizsgálata A mechanikai vizsgálat az MSZ151 szerint történt, és agyakorlati alkalmazási szempontokat figyelembe véve a határoszlopközre, szélteheire és belógásra terjedt ki. A határoszlopköz értékei messze túlhaladják a valóságosan alkalmazható oszlopközök méreteit, ami annyit jelent, hogy a vizsgált vezetékrendszerek messze megfelelnek a szabványban megfogalmazott követelményeknek. A széltehervizsgáíatokat külterületre - a csatlakozó vezetékek húzását elhanyagolva vagy kiegyenlítettnek tekintve - végeztük. Az Összehasonlított három rendszer viselkedése, szélnyomással szemben „szélárnyéka", sodrott szerkezete lényegében azonos. A kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték-rendszerek vizsgálata során a 2. táblázat szerinti vezetékeket hasonlítottuk össze. 2. táblázat A vezetek -rendszer jcic és keresztmetszete, mm"
A fázisvezető anyaga
A szerkezetre vagy tartósodronyra A nullavezető megengedett anyaga legnagyobb feszítés, N/mm2
A húzóerő legnagyobb feszítés eseten, N
A határoszlopköz, m
N S Z F 4 x 95
ASC
ASC
70
26 600
344
E S Z F 3 x 95 + 95
ASC
AASC
110
10 450
563
EESZF 3 x 95 + 70
ASC
AASC
110
7 700 '
433
Következtetés: A megengedhető „széloszlopközök" a tartóoszlopok terhelhetőségének függvényében mind a három rendszerre gyakorlatilag azonosak. A belógásra vonatkozó vizsgálatok- hasonlóan a szélteherre vonatkozó vizsgálatokhoz - elválaszthatatlanok az alkalmazott tartószerkezet és a feszítőoszlop terhelhetőségétől. Az alkalmazott feszítőoszlopok típusa - különösen a típustervek kötelező jellegű alkalmazásának megszűntével - különböző lehet. A vizsgálatokhoz a következő feszítőoszlopokat vettük figyelembe (zárójelben a N-ban mért terhelhetőség): FT7 + 2eG (4500); FB7 + 2eG (10 000); FB7 + 4eG (12 500); BT-8.5-800 (8000); BB-8.5-1350(13 500).
10
30
2. ábra. A húzó feszültség és oszlopközak összefüggései 2 m-es belógás esetén (a szerkezetek adatai a 3. táblázatban!)
1998. 91. évfolyam 9. szám
A végfeszítő oszlopok, a húzófeszültség, a szélteher és a 2,0 m legnagyobb belógáshoz tartozó oszlopközök összefüggéseit külterületen a 3. táblázatban foglaltuk Össze. 3. táblázat Vezetékrendszer, ram'
FT7+2cG
BT-8.5-800
FB7+2cG
2
:
2
N/mm
m
N/mm
m
4x50
23
3x50+50
90
3 x 50 54,6
82
62
40
63
110
62
4x95
N/mm
m
77
50
71
110
110
73
21
63
FB7+4eG 2
N/mm
tn
86
63
71
110
110
73
26
70
3 x 95+95
47
50
84
67
105
75
3 x 95+70
64
52
100
69
110
69
BB-K.5-1350 N/mm3
m
')')
67
103
71
1 10
71
110
73
110
73
33
75
36
81
110
75
110
80
110
69
110
69
Következtetés: A belógási vizsgálatok eredményét a 2. ábra szemlélteti. Amint az látható, az 50 min keresztmetszetű köteg esetében a négyszálfeszítésű rendszer csak a 8000 N (BT8.5-800) csúcshúzású végfeszítő oszlopoktól kezdve enged meg egyre nagyobb oszlopközöket a közel azonos egy szálfeszítésű rendszerekkel szemben. A 95 mm keresztmetszetű köteg estén ez a határ már 10000 N (FB7 + 2eG), ahol a három szerkezet közel azonos oszlopközöket enged meg. Ennél kisebb csúcshúzású feszítőoszlopok alkalmazásával az egyszálfeszítésű rendszerek egyértelműen kedvezőbbek, míg a nagyobb csúcshúzású végfeszítő oszlopok esetén a négy szál feszítésű, és az azonos keresztmetszetű egyszálfeszítésű rendszer előnyei domborodnak ki. Belterületen szerelt vezeték esetén a közvilágítási lámpahelyek és a fogyasztói csatlakozások miatt oszlopközök 40 m körül vannak, így a külterületre elvégzett elemzés eleve szükségtelen. A vezeték legnagyobb belógása azonban 1,5 m-re csökken, ebből adódóan négyszálfeszítésű vezetéknél a nagyobb terhelhetőségű (drágább) végfeszítő oszlopok alkalmazásának szükségessége továbbra is fennáll.
Egyéb szempontok szerinti összehasonlítás Szerelési technológia szempontjából általánosan megállapítható, hogy mind az NSZF, mind az ESZF/EESZF rendszer azonos vezetékszerelési technológia szerint szerelhető (fékezett dobhely, kábelköteg, húzóharisnya, forgóhalacska, előkötél, szerelőkerekek, gépcsörlŐ). Az egyszálfeszítésű vezetéknél külön húzóharisnyával fogják meg a tartósodronyt, majd újabb húzóharisnyával az egész köteget. A négy szál feszítésű vezetéknél természetesen csak egyetlen húzóharisnya van. A végfeszítő szerelvény esetében előnyösebb a vezetéknek kúpos feszítővel való megfogása (ESZF/EESZF), mint a csavaros párhuzamszorító (NSZF), amely az egy egységben való megfogás révén nem biztosítja, hogy minden megfogott egyedi vezetékben feltétlenül azonos feszítés ébredjen. A lengőtartónál felerősíthetjük a tartósodronyt (ESZF/EESZF), vagy a teljes köteget (NSZF/ESZF/ EESZF). Csak a tartósodrony felerősítése esetén a lengőtartó két oldalán rögzítő műanyag bilinccsel biztosítjuk a köteg együtt maradását. Amennyiben a teljes köteg a lengőtartóba kerül - különösen NSZF vezetéknél -, nehézséget okozhat a leágazó szerelvények felhelyezése. Mindegyik rendszert célszerű szakadófejjel ellátott átszúrós (vízzáró) áramkötés-szerelvényekkel ellátni. 331
Villamos energia Az egyszálfeszítésű (tartósodronyos) vezetékrendszerek - a tartószerkezeteket (feszítő- és tartóoszlopok) kisebb mértékben terhelik, mint a négyszálfeszítésű; - nem megfelelő technológia esetén a vezetékköteg hajlamos a kisodródásra (szétbomlásra), mert a tartósodrony és a fázisvezetők anyaga különbözik, és a mechanikai igénybevételt a tartósodrony viseli, a fázisvezetők csupán laza terhelésnek vannak kitéve; - egyszerűbb a vezetékköteg elhelyezése a tartó- és feszítőszerkezetekre, és könnyebb az áramkötések felszerelése is; - az ékes kialakítású feszítőszerelvény a vezető szigetelését optimális mértékű igénybevételnek teszi ki. A négyszálfeszítésű rendszerek - nagyobb mértékben terheli a tartószerkezeteket (feszítő- és tartóoszlopokat), ezzel együtt bizonyos esetben nagyobb oszlopközök alkalmazására ad lehetőséget, de ennek feltétele nagyobb csúcshúzású, drágább feszítöoszlopok beépítése; - minden vezetékszál meg van feszítve, így a vezetékkisodródás itt nem léphet fel; - a vezetékkötegen belül a vezetők azonos mértékű feszítése biztonsággal nem ellenőrizhető; [Ehhez kapcsolódik továbbá, hogy az eltérő villamos terhelés miatt a fázisvezető-megnyúlás a nullavezető terhelését tovább növeli {egyenrangú mechanikai teherviselés helyett így „pótteher" jelentkezik), annak anyaga pedig ennek elviselésére csak korlátozottan alkalmas ASC. Ez a hatás az ellenőrizhetetlen mértékben megnövekedő belógás miatt a nagyobb csúcshúzású oszlopok alkalmazásával elérhető oszlopköznövelési lehetőséget csökkenti és esetleg kérdésessé is teszi.] - amennyiben a feszítőszerelvény csavaros rögzítésű, és annak meghúzási nyomatéka nem határolt, a szerelés optimális minőségét a technológia nem biztosítja, ezért szakadófejes szerelvény használata ajánlott.
A rendszerek költségelemeinek összehasonlítása A költségek számításánál elsődleges szempont volt, hogy a valóságos helyzeteknek megfelelő, konkrét munkákat jelöljük ki az összehasonlításhoz. így kijelöltünk két megvalósításra kerülő külterületi munkát és két belterületre jellemző munkát. Ezen munkákat megterveztük és költségeltük a három szigetelt rendszer változataira. A vizsgálat eredményét befolyásoló tényezők között megemlítjük a következőket: - csak korlátozott számú munkát vizsgálhatunk;
;OHW
IUnd«—««!*—*
3. ábra. A rendszerek költségeinek összehasonlítása
332
- a munkák többségénél az oszlopkiosztást a helyi adottságok miatt nem tudtuk jelentősen változtatni; - a 95 mm keresztmetszet aránya az 50 mm -hez viszonyítva kicsi (20-30%). Mind a három tényező a vizsgált rendszerek költségei közötti különbségek csökkentése irányába hat, ezért egy modellen elvégzett számításokkal kiegészítve is elvégeztük az értékelést (3. ábra). Következtetés: Az általunk tipikusnak tekintett hálózatképeken végzett vizsgálódás - amint látható - az eltérő (csökkentett) keresztmetszetű egyszálfeszítésű rendszer esetén hozzávetőleg 10% beruházási költségcsökkenést eredményezett a négyszálfeszítésü rendszerhez, és kb. 5%-ot az egyszálfeszítésű rendszerhez képest.
A vizsgálatok alapján tett megállapítások - A korszerű szigetelt rendszerek közös jellemzői, hogy térhálós polietilén (XLPE) szigeteléssel készülnek és a nullavezető is szigetelt. - Mechanikai méretezés szempontból az egy- és négyszálfeszítésű rendszerek között a max. 60 m-es oszlopközökíg nincsen lényeges különbség. Ennél nagyobb oszlopközök a négy szál feszítésű rendszerrel valósíthatók meg nagyobb terhelhetőségű feszítőoszlopokkal, vagy az egyszálfeszítésű rendszerrel magasabb tartóoszlopokkal. - A szerelvényezés egyszerűsége és szereléstechnológia szempontjából az egyszálfeszítésű rendszer az előnyösebb. - Villamos szempontból (aszimmetrikus terhelés miatt többletveszteség, feszültségesés, érintésvédelem) a rendszerek közel egyenértékűek. A nullavezető és különböző anyagkeresztmetszet miatt jelentkező eltérések mértéke nem jelent az egyik vagy másik rendszerre szignifikáns eltéréseket. A „nullavezető-tartalék" csökkentése a funkció és ár viszonyának optimalizálásakor kerül előtérbe. Ez valósul meg a fázisvezető keresztmetszeténél kisebb nullavezetős rendszer kialakításakor. - A létesítési költségekben 5, illetve 10% körüli különbséget mutatnak a különböző rendszerek. A két egyszálfeszítésű rendszer között az eltérést a kisebb keresztmetszetű nullavezetős változat kisebb költsége indokolja, míg a négyszálfeszítésű rendszernek az egyszálfeszítésüekkel szemben nagyobb költsége a nagyobb terhelhetőségíí feszítőoszlopok alkalmazásának szükségességéből adódik. A kisfeszültségű hálózatok adottságainak - többségében belterület, ahol a telekkiosztások miatt a max. 40-50 m-es oszlopközök a jellemzőek - és fejlesztési irányainak megfelelően - cél az aszimmetria és a több kilométeres szakaszhosszak csökkentése - a leggazdaságosabb szigetelt rendszer: az eltérő keresztmetszetű egyszálfeszítésű változat. A külterületi tanyai hálózatok esetén, ahol a fogyasztói sűrűség kicsi (ez nem korlátozza a nagyobb oszlopközü kiosztást, nagyobb a mértékadó szélerő) az alkalmazandó megoldást a műszaki- és terepadottságok ismeretében kell meghatározni. Kivételes esetekben a négy szál feszítésű rendszer alkalmazása előnyös lehet ugyan, de a hálózat homogenitása szempontjából mégis egy rendszer használata kívánatos. Az általánosan javasolt megoldás tehát az XLPE szigetelésű, teljesen szigetelt, eltérő keresztmetszetű egyszáífeszítésű rendszer. ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. június 3-i ülése 1. Transzformátorok csillagponti földelése A Munkabizottság azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy jelenleg milyen előírás van érvényben a közép-/kisfeszültségű transzformátorok csillagponti földelési ellenállás-értékére. A kisfeszültségű csillagpont földelésére korábban érvényes 2 U-os földelési ellenállás előírása megszűnt. Ez valaha a 30 A-s tartós földzárlati áram 60-65 V-os feszültségemelkedésére volt méretezve. (Valamikor - a ma már évtizedek óta hatálytalanított NIMSZ 226-60 iparági szabvány szabályozta a nullavezető földelési értékét. E szerint vagy a transzformátornál, vagy az első oszlopon 5 U-os földelést kellett készíteni. Ugyanilyen értékűt kellett a sugaras hálózatok végpontján is létesíteni. A szabadvezetéki hálózatokon kb. 300 méterenként (ma legfeljebb 350 m az előirt távolság) kötelezően létesítendő közbenső földelések értékére nem kötelezően, csak ajánlottan 10 íl volt rögzítve. A kisfeszültségű hálózat eredő földelési értékére nullázás esetén 380/220 V-os szabadvezeték-hálózaton a VHSZ 1955. január 4-í 26-1319 szerinti állásfoglalása azt a-legtöbb esetben betarthatatlan - ajánlást tartalmazta, hogy az az eredő a középfeszültségű oldal - az állomásnál létesített - védÖföldelésének lehetőleg 4,5-ed része [=22,2%-a] alatt maradjon. A középfeszültségű védőföldelés megengedett értéke viszont az állandó kezel őszemély zetű állomásokon 2, másutt 4 Q. volt.) Ma már a 30 A-es földzárlati áram a múlté. Hosszú időre (1-2,5 s-ra) 13 A, rövid időre 200 A is lehet. (A kettős földzárlatokat figyelmen kívül hagyjuk.) Az MSZ 172-2:1994 azt írja elő, hogy akkor köthető össze a nagyfeszültségű hálózat védőföldelése a transzformátor kisfeszültségű nullapontjával, ha az állomásnál létesített földelés ellenállása 10 Q-nál nem nagyobb, és ugyanakkor a középfeszültségű földzárlat fellépésekor a kisfeszültségű hálózat eredő földelési ellenálásával számított hibafeszültség 1 s-nál nem hosszabb kikapcsolási idő esetén az 1000 V-ot, ennél hosszabb kikapcsolási idő esetén az 50 V-ot nem haladja meg. (Ez az előírás fügetlen attól, hogy a kisfeszültségű hálózat nullázott-e vagy nem.)
Az új (az európai előírás átvételeként bevezetendő) MSZ 2364-442 e földelési ellenállás méretezésére csak abban az esetben ad előírást, ha a nagy- és kisfeszültségű/o/Je/éi'eA- össze vannak kötve (vagy - közelségük miatt - nem függetlenek egymástól). Ekkor a méretezésnél két szempontot vesz figyelembe: I. Nullázott hálózatoknál, valamint az olyan IT-hálózatoknál, amelyekben a kisfeszültségű rendszer védőföldeléseként is a nagyfeszültségű hálózat földelését használják (ipartelepi hálózatok), azt vizsgálja, hogy a feszültségemelkedés ne okozzon az érintő személyekre életveszélyt. Kiindul az TEC 479 „Z" görbéből, 1600 fí-ot számol az emberi test és a talpponti ellenállás összegére, s ebből kihozza, hogy ilyen esetben 800 V-nál nagyobb feszültségemelkedés még egy pillanatig sem állhat fenn, viszont 80 V-os feszültségemelkedést korlátlan ideig megtűr. (A „Z" görbe meredek szakaszát az 1 és 10 s közé teszi.) II. Minden más hálózatrendszernél csak arra vigyáz, hogy a kisfeszültségű fogyasztókészülékek ne üssenek át. E célból 5 snél rövidebb időre megengedi a fázisfeszültségnél 1200 V-tal nagyobb, ennél hosszabb időre pedig a fázisfeszültségnél 250 Vtal nagyobb igénybevételi feszültséget. Szerinte (összekötés esetén) TN-hálózatnál csak a fázisfeszültség, TT-hálózatnál a földzárlati áram hatására a közös földelésen fellépő feszültségnek a fázisfeszültséggel, IT-hálózat esetén pedig a vonali feszültséggel megemelkedett értéke lép fel.
2. A törpefeszültség új szabályai A Munkabizottság tárgyalta a törpefeszültségek alkalmazásának az új (európai szabványok és harmonizált dokumentumok által előírt és nálunk is átvett vagy a közeljövőben átveendő) szabályait. Ezek jóval bonyolultabbak, mint az MSZ 172-1 jelenleg érvényes - és általunk megszokott - előírásai. Ezért erről a témáról az Elektrotechnikai következő számában cikket ír a Mubi vezetője. Kádár Aba az Év. Mubi vezetője
Világítástechnika témájú cikkek az Elektroinstallateur és az Elektrotechnika 1998/1 -7. számaiban ELEKTROINSTALLATEUR
ELEKTROTECHNIKA
l.szám Csaplár György: Elbűvölő világítás (Jné): Több mint világosság 2-3. szám (Va): A katedrális új fényei (-): Moszkva jubileumi díszvilágítása 4. szám Gáli Levente: Az elektronikus előletek (A Design & Lichí nyomán); A Siteco mint innovációs erő Vaj: Irányzatok a közvilágításban
l.szám Debreczeni Gábor: Kórházvilágítási ajánlások - II. rész. Kórházak energiagazdaságos világítása H. L: A MEE Világítástechnikai Társaság cégbemutatója 1997. okl. 28-án. MOREX Világítástechnikai Kft. (LTLicht-Technik GmbH) Dr. Vetési Emil: A MEE Világitástechnikai Társaság cégbemutatója 1997. november 25-én, Lisys Fényrendszer Stúdió 2. szám Arató András: A nemzetközi világítástechnikai szabványosítás újdonságai H. !.: Bemutatjuk a KEMA Fénytechnikai Laboratóriumát... 3. szám Déri Tamás, Némethné Vidovszky Ágnes dr.: Rendezőpályaudvarokon végzett vizuális funkcióanalízis eredményei a nemzetközi előírások tükrében Dr. Vetési Emil: A MEE Világítástechnikai Társaság cégbemutatója 1998. január 27-én. HOLUX Fényrendszer Kft.
5-6. szám
(A. C. Kovám engedélyével): Mindem a betegért Kerekes László: Kapcsolókészülékek Horváth Tibor A hazai fényforrásgyártásról (I. rész) 7. szám Jani Józsefnél Euroluce 5. L: Költségmegtakarítás Genurával Horváth Tibor: A hazai fényforrásgyártásról (IS. rész) (.!.): „Holdfény" 334
4. szám Almást Sándor; Láthatóság a közvilágításban Schwarz Péter: Láthatósági elmélet a közvilágításban Dr. Horváth József; Régi kövek új látványa a fényben - a baalbeki romok díszvilágítása Mariiinena Maiermn, Péter Pál: Erdélyi díszvilágítások N. J.: Az Országházban a Parlamenti Ülésterem világításának korszerűsítése \ szám
Mezei Csaba: Világítási hálózatok néhány üzemviteli kérdése Dr, Vetési Emil: A MEE Világitástechnikai társaság cégbemutatója 1998. február 24-én. FŐSZER ELEKTROPROFlLKft. fSylvania) 6-7. szám Budai Béla, Flildi Károly, Vajner Barnabás: Reklámfények az égbolton Hojjman Iván: Bemutatkozik a HOFEKA Kft. Dr. Vetési Emil: A MEE Világitástechnikai Társaság cégbemutatója 1998. április 28-án, EMIKA Elektromechanikai Kft. KE. ELEKTROTECHNIKA
Új típusok a GANZ kisfeszültségű áramváltócsaládjában A széles választék tovább bővült Az áramváltók villamosenergia-szolgáltató és -elosztórendszerek nélkülözhetetlen tartozékai, kifogástalan működésük a villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonságának egyik alapfeltétele. Az egyre növekvő energiaárak mellett az optimális kiválasztásuk - és így pontosságuk - fontos gazdasági követelmény. Körültekintő tervezők, kivitelezők és üzemeltetők tudják, hogy nagy értékű és biztonságos rendszerek hatásfokát nagymértékben ronthatják, illetve üzembiztonságát veszélyeztethetik a kor követelményeinek nem megfelelő áramváltók. A Ganz Műszer Rt. által kifejlesztett és gyártott, formatervezett MAK típusjelű kisfeszültségű áramváltócsalád ennek az újrafogalmazott felhasználói igénynek felel meg. Az alkatrészek optimális megválasztásából adódó kis helyigény, a kompakt kialakítás, a gyors szerelést, valamint balesetmentes üzemeltetést biztosító konstrukció, és - nem utolsó sorban - a versenyképes ár a magyarázata a MAK típusú áramváltók gyors nemzetközi és hazai elterjedésének. Az áramváltók megfelelnek az MSZ-EN 61010-1:1994, az MSZ-1577, a DIN 42600, az IEC 44-1 és a BS 3938 szabványoknak. A tekercseli áramváltók 1...250 A-ig, a sínre, illetve kábelre húzható kivitelű áramváltók pedig 40...4000 A-ig terjedő primer áramot alakítanak át 5 A, illetve 1 A szekunder árammá az /. és 2. táblázat szerinti típusmegosztásban. A táblázatok az egy méréshatárú változatok teljes skáláját tartalmazzák. Léteznek 5 VA-nél nagyobb terhelhetőségű, 0,5 osztálypontosságú változatok is, amelyek a joghatású mérések végzéséhez szükséges OMH hitelesítési engedéllyel rendelkeznek. A piaci igények alapján nagyobb pontosságú mérésekhez megkezdték a MAK 62/20, MAK 62/30, MAK 62/40, MAK 86/60 típusú, 0,2 osztálypotosságű áramváltók gyártását. A gazdaságos és megbízható gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges ellenőrzési folyamattal szemben támasztott követelmény a pontosság, a reprodukálhatóság és a gyorsaság. E követelmények biztosítása érdekében a Ganz Műszer Rt. 1996-ban létrehozta az áramváltókalibráló laboratóriumot, illetve megszerezte az Országos Mérésügyi Hivataltól a Hitelesítési Állomás minősítését. Az áramváltók villamos tervezése - a felhasznált vas váltakozó áramú görbéjének ismeretében - optimálisan határozza meg a kívánt paramétereknek megfelelő vas mennyiségét, és számolja ki a szabványban előírt mérőpontokban a hibát az áramváltó szekunder terhelésének függvényében. Ez a tervezési módszer teszi lehetővé az egyedi igények gyors kielégítését, illetve a kedvező eladási árat biztosító optimális anyagfelhasználást. A kisfeszültségű áramváltócsalád fejlesztési munkálatai az alapválaszték kialakításával nem zárultak le. Az 1998. évi Hannoveri Vásáron nagy érdeklődés mellet mutatták be a CTC 74 és CTG 104 típusú villamos távadókat, amelyeket a MAK 74/60, illetve a MAK 104-60 típusú áramváltók tokozásába építettek. Az így kialakított helytakarékos kompakt kivitelű távadók közvetlenül az áramvezető sínre szerelve, 230 V-os segédáramforrással vagy anélkül adják az áramvezető sínen keresztül folyó árammal arányos villamos egységjelet (4..20 mA, 0...20 mA és 0... 10 V). A közeljövőben kerül piaci bevezetésre a nehezen hozzáférhető helyeken is jól használható, hajlékony, illetve két részre bontható kivitelű áramváltó. További újdonság a MAK 166/125, a MAK 166/165, a MAK 166/205 típusú, sínre húzható áramváltó (maximális sínméret: 127x65, 167x65, illetve 205x65 mm), amelyekkel 8000 A primer áramig lehet mérni. Az újdonságokon túl jelentős előrelépés az áramváltók forgalmazásában is az a tény, hogy az alaptípusok és azok OMH hitelesítésű változatai folyamatosan raktárról kaphatók a - belföldi forgalmazást szervező C + D Automatika Kft. által működtetett - Ganz Műszer Mintaboltban, (x) További információk: Hermann Zoltán üzletvezető Lapos József műszaki tanácsadó 1998. 91. évfolyam 9. szám
C+D AUTOMATIKA KFT. 1191 Budapest, Földvári u. 2.
!CC
TÜV
5>
AUTOMATIKA
Tel.: 282-98%, 282-9676 Fax: 282-3125 E-mail:
[email protected] http:// www.cda ut.hu
1. táblázat Primer tekercs el ésű áramváltók Típusjel: MAK... Jel
Primer áram, A
62/W
1-25
62/WS
1-150
74/W
1-50
74/WS
1-250 2. táblázat
Sínre, ill. kábelre húzható áramváltók Típusjel: MAK... Jel
Primer áram, A
45/14
40-300
62/20
50-400
62/30
50-800
62/4
100-800
74/20
3CM00
74/30
30-800
74/40
40-1000
74/50
100-1000
86/40
50-100
86/50
100-1250
86/60
100-1600
104/60
100-1600
104/80
100-2000
140/80
200-2000
140/100h
200-4000
140/lOOv
200-4000
335
TRIHAL a környezetbarát
száraztranszformátor * Műgyantába öntött elosztótranszformátor (IP30/315) * KÖF/KÖF és KÖF/KIF alkalmazás, 15MVA/36KV • 100 éves Francé Transfo szakmai tapasztalat, referenciák • PCB mentes, újrahasznosítható m Új európai szabványmegfelelós, CENELEC-HD3581S1 szerint: C2 •+ - 25°C-ig E2 -»• Erősen szennyezett közegben F2 -f Ön ki oltó tűzállóság m A tűzbiztonság képlete: AI2O3 hővédő pajzs • Alacsony részleges kisülés: < 10 pc • Karbantartásmentes * Nagyfokú személyi és vagyoni biztonságot garantál • ISO14001
Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. telefon: 206-1410, fax: 206-1451
Világítástechnika
Fénykorában a fénycső
Kezdetektől a T 5-ig - II. rész Nagy János
IV. A T 5-ös fénycső A nemrég kifejlesztett 16 min átmérőjű fénycső közel azonos időben jelent meg az Osram - és a Philips gyárak kínálatában. Megjelenésükkel tovább bővítették a fénycsövek amúgy is szeles választékát. A fejlesztők „bátorkodtak" változtatni a bura átmérőjén, a már megszokott, mondhatni „tipizált" teljesítmény-sorokon, a fénycső hosszán, a működtetési feltételeken, a fenyhasznosításon, belső kialakításon, élettartamon stb. Ami változatlan maradt, a fénycső fejelése (tehát az eddig használt foglalatot nem kell megváltoztatni), a színhőmérsékleti besorolása és a színvisszaadási indexe. A felsorolt paraméterváltozások sok tekintetben megnehezítik az új termék alkalmazhatóságát, viszont e korszerű gyártmány - a sok előnyös tulajdonságával - fejlesztésre ösztönzi a lámpatest-gyártókat. Az új generációs fénycsövek használatát már valamennyi jelentős lámpatestgyártó lehetővé tette, így termékválasztékukban megtalálhatók azok a lámpatestek, amelyeket a T5-re készítettek. a) Felépítés
X. áhra, T5-ös fénycső
A T5-ös fénycső átmérője 16 mm (8. ábra), hosszát általában 50 mmrel csökkentették az azonos fényáramú T8ashoz képest. Az átmérő 40%-os csökkentése és a fényhasznosítás növelése következtében nőtt a fénysűrűség. Felépítése aszimmetrikus (9. ábra), mert nem azonos az elektródák elhelyezése. A záróvég és elektróda közti távol-
ság egyik végén nagyobb, mint a másikon. A hidegkamra a 2-es elektróda mögötti részen található (ezt a végét bélyegzik a fénycsőnek). A korábbi gyártmányok (10. ábra) esetében a hidegpont a vízszintesen üzemelő fénycső belső falán, középen helyezkedik el, és az élettartam folyamán szükséges higanygőznyomás fenntartásához a higanyt túladagolják. A geometriai és Nagy János okl. világítástechnikai szakmérnök, a PROI.UX Kft. ügyvezető iyazyalója, a MEE tagja Szakmai lektor: Poppe Kornélné okl. fizikus Az I. rész 199%. S. számunkban jelent meg
1998. 91. évfolyam9. szám
itt
T
1-es elektróda
Hidegpont
2-es elektróda
9. ábra. A T5-ös fénycső hiciegkamrája
A .A
k 1-es elektróda
2-es elektróda
Hidegkamra
10. ábra. A T8 és T12 fénycső hidegkamrája
műszaki paraméterek változtatása következtében a T5-ös fénycsövek a fényárammaximumot 35 °C környezeti hőmérsékleten érik el 40 °C-os hidegkamra hőmérséklet mellett (11. ábra). A T8-asok fényárammaximuma 25 °C környezeti hőmérsékleten érhető el, 40 °C-os hidegponti hőmérséklet esetén. Ennek a változtatásnak elsősorban belső téri alkalmazásoknál van jelentősége, mivel a környezeti hőmérséklet a mennyezeten és az álmennyezetben is nagyobb, mint az emberi test magasságában. Mérési eredmények bizonyítják, hogy ha egy helyiség hőmérséklete 22-25 °C, a mennyezet környezetében ez kb. 34-38 °Cra, esetenként még nagyobbra emelkedik. Amint a 11. ábrából is kiderül, a környezeti hőmérséklet emelkedésével a fénycső fényárama - a maximumpont elérését követően - csökken. A méretcsökkentésből egyértelműen következik a gyártáshoz felhasznált anyag mennyiségének mérséklődése is. A keve-
20
25
30
35
40
45
50
55
//. ábra. A T2/T5/T8/T12 fénycsövek fényáraimnak függése a környezeti hőmérséklettől. Koordinálaleiigelyek: vízszintes - Környezeti hőmérséklet, °C; függőleges - Relatív fényáram, %
337
Világítástechnika sebb higany adagolása és a kevesebb anyagfelhasználás környezetvédelmi szempontból fontos. A napjainkban gyártott teljesítményválaszték: 14 W (1350 lm); 21 W (2100 lm); 28 W (2900 lm); 35 W (3650 lm). A felsoroltakon kívül az Osram - az előbbi típusok hosszával megegyező méretben, de növelt teljesítménnyel és fényhasznositással gyártja a következő választékot: 24 W (2000 lm); 39 W (3500 lm); 54 W (5000 lm); 80 W (7000 lm). A közölt fényáramok 35 °C-os környezeti hőmérsékleten elérhető maximális értékek. b) Élettartam A fényforrás élettartama a felhasználó szempontjából az egyik legfontosabb műszaki jellemző, ugyanis az üzemeltetési költségeket közvetlenül befolyásoló tényező. A gyártók általában katalógusadatként átlagos élettartamot közölnek (50%-os kiesés). A T5-ös fénycsövek közölt átlagos élettartama 16 000 óra. A világítást tervező szempontjából nagyon fontos a fényáram tartása az élettartam során (12. ábra). E paraméter befolyásolja a választott tervezési tényező nagyságát. Ebben az esetben a fényáram csökkenése mindössze 5%-os az élettartam során. Tehát a megvilágítási szint alig csökken a berendezés működése folyamán, adott élettartamon belül. LUMILUX*PLUS LUMILUX" Standard
2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000
12. ábra. A fénycsövek fényáramtartása. Koordinátatengelyek:; vízszintes - Működési időtartam, h; függőleges - Relatív fényáram, %
c) Komfortérzet A világítási komfortérzetünk kialakításában többek között három tényező játszik szerepet: a színhőmérséklet, a színviszszaadás és a világítási rendszer működtetése. Az első kettő a fény minőségi jellemzője. A harmadik tényező hatással van a környezet világítási minőségére. A három tényező együttesen közvetlenül befolyásolja közérzetünket a helyiségben tartózkodás során. Az érzékelés szubjektív szempontjai megnehezítik a felsorolt minőségi jellemzők értékelését: van, akit zavar a fénycső „fénye és villogása", más pedig észre sem veszi, milyen világítása van az adott helyiségnek. Színhőmérséklet A fénycsövek színhőmérsékletét a gyártásnál felhasznált fényporkomponensek fajtája és minősége határozza meg. A 16 mm átmérőjű fénycsöveket jelenleg három színhőmérsékleti tartományban gyártját, hidegfehér (6000 K), semleges338
fehér (4000 K) és melegfehér (3000 K). Az első csoportba tartozó fénycsöveket grafikai üzem, textilgyártás, egyes hűtőpultok stb. megvilágítására ajánlják. A semlegesfehér fénycsövek szélesebb körben alkalmazhatók: előadótermekben, irodákban, laboratóriumokban, áruházakban, sportcsarnokokban stb. A melegfehér fénycsövek kellemessé teszik az üléstermeket, az osztálytermeket, az élelmiszer-, pékáru-, virág-, és kozmetika üzleteket, az éttermeket, a galériákat stb. Színvisszaadás Valamely fényforrás színvisszaadása alatt értjük azt a hatást, hogy a sugárzott fényével megvilágított tárgyak színe hogyan változik meg ahhoz képest, amikor ugyanezen tárgyakat referenciasugárzóval világítjuk meg. Színvisszaadás jellemzésére az általános színvisszaadási indexet (Ra) használjuk. A jelenleg gyártott T5-ös fénycsövek az 1B kategóriába (# a =80-89) sorolhatók színvisszadásuk alapján. Működtetés A villogó fénycső fogalma elfelejthető e termék esetében, ugyanis a 16 mm-es fénycsövek kizárólag elektronikus előtéttel üzemeltethetők. A fényforrásgyártók az elektronikus előtéteket a fénycsövekkel egyidőben fejlesztették ki. Minden fénycsőgyártó a saját fejlesztésű elektronikus előtétét ajánlja fénycsövéhez, ezáltal egységes rendszerként kezeli e két terméket. A rendszernek előnye a műszaki paraméterek pontos és garantált összehangolása, ezáltal biztosított az élettartam, fényáram stb. paraméterek tartása, és esetleges számonkérési lehetősége a gyártótól. Az elektronikus előtét használatának előnyei közismertek, ezek közül a legfontosabbak: azonnali begyújtás, elmarad a stroboszkóp hatás, megszűnik a villogás - ami a periferikus látásban nagyon zavaró lehet -, kisebb az áramköri energiaveszteség, hosszabbodik a fénycső élettartama, esetenkénti szabályozhatóság, kapcsolhatóság instabusz rendszerre, súly- és méretbeli csökkenés. Az elektronikus előtétek „kötelező" használata ugyan megdrágítja a rendszert, de a szolgáltatott fény mennyisége és minősége javítja komfortérzetünket. d) Lámpatestek A geometriai méretek csökkentése nem öncélú, hanem ezzel még szélesebb körben felhasználhatóvá kívánták tenni a belső terek világítására leginkább használt terméket. Korábban az áímennyezeti modulrendszer méretei, - a 60x60, illetve a 120as osztás - a lámpatestgyártókat nehéz helyzetbe hozták a fénycsövek adott hossza mellett. A hosszméret 50 min-rel történő csökkentése lehetővé teszi olyan lámpatestek kifejlesztését, amelyek megfelelnek az áímennyezeti modul rendszereknek. A bura átmérőjének csökkentése maga után vonja a nagyobb fénysűrűséget, ezért gondoskodni kell a lámpatestek megfelelő káprázásgátlásáról. A kisebb átmérő lehetővé teszi a lámpatest tükrének méretcsökkentését is. Az elektronikus előtétek kedvező mérete következtében a szerelvénytér is kisebbíthető, következésképp kecsesebb lámpatestek gyárthatók.
V. Összefoglalás Az új generációs (T5-ös) fénycsövek előnyei a T8-cal szemben (1. táblázat): ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika kisebb átmérő; a lámpahossz optimálizálhatósága; 5%-kal nagyobb fény hasznosítás; a fényáram / hőmérsékleti optimum emelkedése 25 °C-ról 35 °C-ra; a teljesítménytől független fénysűrűség; hosszabb átlagos élettartam; a hozzávaló elektronikus előtéttel történő egyidejű bevezetés; nagyobb lámpatesthatásfok elérhetősége; csökkenthető lámpatestméretek; új lámpatestdesign megvalósíthatósága; az álmennyezeti rendszerekbe való könnyebb beépíthetőség. /. táblázat Az 1200 mm-es T12/T8/T5 fénycsövek összehasonlítása TeljtÁtmérő sílmény mm W
Típus
Hossz mm
Fényáram lm1
Fényhaszn. 1WW*
Fényáram lm"
Fénvhaszn. lm/W"
Súly
í
L40/20
40
38
1200
2850
72
1995
52
290
L30/20
36
26
1200
2850
79
1905
57
185
L36/21
36
26
1200
3350
93
2850
78
185
L36/2I1IF
32
26
1200
3200
100
2700
84
185
L36/2HHF
32
26
1200
3200
100
3050
5
185
FH2 8/8401
28
16
1149
2900
104
2750
98
110
FQ54/840+
54
16
1149
5000
93
4600
85
110
• l O O h u t á n ; ' * lOOOOhután
Természetesen a fénycsőfejlesztés ebben a fázisában nem állt meg. A tökéletesítés, a műszaki paraméterek további javítása, a felhasznált anyagok mennyisége és minősége folyamatosan foglalkoztatja a fényforrásfejlesztőket és -gyártókat. Irodalom WÜlheim Gusztáv: Világítástechnikai alapfogalmak, tervezés és számítási példák. Budapest, 1941, Magyar Siemens - Schuckert-Művek. 3. kiadás Szigeti György: A féingőzlámpákról. Budapest, 1941. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiadása Pillitz Dezső: A fényforrások legújabb fejlődése. Budapest, 1942 Dr. Urbanek János: A gazdaságos fcnykeltés lehetőségei és korlátai. Budapest, 1942. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiadása Napfény-világítás. „ F " lámpák és „ F " lámpás világító berendezések. Budapest, 1944. Orion -Fény Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső. Budapest, 1951. Nehézipari Könyv és Folyóiratkiadó Vállalat. Fénycsövek. Budapest, 1956. Tungsram Hajdú Lászíó-Mikns Pál: Világítástechnika és színdinamika. Budapest, 1977. Táncsics Könyvkiadó Gergely Pál: Fénycsővilágítás. Budapest, 1980. Műszaki Könyvkiadó. Debreczeni G., Dr. Kardos F.. Dr. Sinka .).: Fényforrások. Budapest, 1985. Műszaki Könyvkiadó Dr. Chr .Meyer and ir. //. Nienhuis: Dischargc Lamps. Philips Technical Library. Antwerpen. 1988. Mark S. Rea, Ph. D. Fies : Lighting Handbook. Rcference & Aplication. New York, 1993. lltuminating Engineering Society of North America. •8* Edition. Alfréd G. Haas: Dic neue T5-Leuchlstofflampenfamilie mit nur 16 mm Durchmesser. Amsterdam, 1997. Luxeuropa. Lichtprogramm 98/99. OSRAM
^
BIZTONSÁGOS SZÜNETMENTES ÁRAMELLÁTÁS
MEGBÍZHATÓ
w
M
^
H
1039 Budapest, Nagyvárad utca. 11-17.
i P O W e r S t a r B Tel.: 2400-350 • Fax: 2400-349 WWW: http://www.powerstar.hu. E-mail: office@powerstar.
TMS'[TELECOM MODULÉ SYSTEM] ENERGIAELLÁTÓ RENDSZEREK
YUASA
AKKUMULÁTOROKKAL
ELLENŐRZÖTT BIZTONSÁG, GAZDASÁGOS ÜZEM AkkuMonitor & AkkuSoft diagnosztikai rendszerrel.
FELMÉRÉS » MÉRETEZÉS » TERVEZÉS » SZÁLLÍTÁS » KIVITELEZÉS » KARBANTARTÁS
Rendszer jellemzők:
•t .
Lx 1 I /l?
I
jjf
k i
Névleges feszültségtartomány: 24 V, 48 V, 60 V, 110 V, 230 V DC Teljesítmény tartomány:
*-
--
.mt\
.. :• m m
llr 12 •(^ •* J m BlP
Gyártó: PowerStar Kft. (Magyarország)
ISO 9001 alapján nukleáris minősítés Viszonteladóknak szakmai tanfolyam, továbbképzés
**• - ,
* CE jellel ellátva * Nagy megbízhatóság • Az egységek párhuzamos üzeme • Power Management System • Hőmérséklet-kompenzáció • Intelligens felügyeleti rendszer • Távfelügyeleti lehetőség • RS-232 és RS-422 interface
J
/ i
A
/ J
U
Beépíthető áramirányítók: AC/DC (Power Factor Cotrected): 55 W, 75 W, 140 W, 240 W. 360 W, 700W.800W, 1500W.2100W. 2800 W, 4200 W, 5800 W. DC/DC: 160 W, 240 W. 360 W, 1500W. DC/AC:750W. 1000 W.
Gyártó: ADVANCE POWER Ltd (UK) •
-
~
_
-
.
-
220 W- 40 kW/egység
W~\
4-
~M M
i S C t t&lVM.
C í m : 1097Buda
P e s t ' Gubacsi út 6.
Postafiók: 1453 Budapest. Pí 39.
M a r k e t i n g Kft.
Telefon: 215-9341
Fax:216-3842
Akkumulátorok:
Uberiy 1000 és 2000
Gyártó: C&D POWERCOM (USA)
•_
Vállaljuk egyedi rendszerek fejlesztését, gyártását, helyszíni telepítését és üzembe helyezését.
1998. 91. évfolyam 9. szám
339
Hírek Atomerőmű-teljesítmény világrekord A Chooz-B-l-ben felépült legújabb N4 típusú francia atomerőmű négy első blokkja közül az első (1455 MW nettó és 1516 MW bruttó teljesítménnyel) legújabban 1580 MW bruttó-teljesítményével világrekordot állított fel. A Chooz-B-1 - az előállító GEC Alsthoin adatai szerint - egy 1500 MW-os Arabella gőzturbinával van felszerelve, amely a világ legnagyobb teljesítményű egysége. Három további N4 típusú atomerőmű ugyancsak Arabella gőzturbinával van felszerelve. A Chooz-B-2 1997 áprilisában, a Civaux-1 1997 decemberében, végül a Cívaux-2 1998 júniusában kezdte meg az energiatermelést.
mm
Emisszió villamosenergia-termelés következtében: a legjobb értéket Svájc produkálja A Világklima-konvenció tagállamai legutóbbi, tavaly decemberi konferenciájukon Kiotóban, első alkalommal írtak alá olyan szerződést, amely nemzetközi jogilag kötelezően írja elő a melegházhatást előidéző, a világszerte kibocsátott emissziós gázok csökkentését. Rendkívül kedvező helyzetben van Svájc, miután gyakorlatilag cmissziómentesen állítja elő a villamos energiát, tekintve, hogy 98%-ban vízerőművekből és atomerőművekből származik az ország teljes energiatermelése. Az ábrán láthatók a kilowattóránként keletkező emisszióértékek egyes európai országokban. Az SO2 és NO X kibocsátásában is Svájcban vannak a legkisebb értékek. (Ábra: Dánia, Portugália, Olaszország, Németország, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Finnország, Ausztria, Franciaország, Svédország, Svájc).
Emissionen bei der Stromerzeugung
!
ÉK
Chooz-B-1 atomerőmű az Ardennekben (kép: HdF)
Mmmfc Pottug.il Halion OwrtKhUnd (W) GfOllörtlaonten HitdnUná* r
3Í,:Mfh
Bílgirn
Az egész világon 437 atomerőmű működik A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) jelentése szerint az elmúlt évben három további atomerőmű készült el Franciaországban és Dél-Koreában. Jelenleg további 36 atomerőmű épül. A legtöbb Dél-Koreában, Kínában, Indiában, Oroszországban és Szlovákiában. Az egész világ villamosenergia-termelésének 17%-a származik atomerőművekből.
Finnl.ind feicrrekh Franfcrekh Sdtweden Sdmttl
f= COj-Emissionen (g/kWh)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület XLV. Vándorgyűlése és Kiállítása 1998. augusztus 31 .-szeptember 2. Siófok, Hotel Ezüstpart A vándorgyűlés védnökei: Budapesti Elektromos Művek Rt. és ETV-Erőterv Rt. Támogatói: ABBEnergirKft.,ALSTHOM Hungária Kft., GANZ Ansaldo Villamossági Rt., Merlin Gerin Vertesz Villamosági Rt., Magyar Villamos Művek Rt., Siemens Rt., Bakonyi Erőmű Rt., ÉRBE Mérnökiroda Kft., ÉDÁSZ Rt., Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. A plenáris ülésen „A villamos energetika a jövő évszázad elején" címmel hangzanak el előadások a kihívások, irányzatok és a jövőképek tükrében (energetikai piac liberalizálása, természetes monopólium körébe tartozó és versenypiaci tevékenységek szétválasztása, termék- és szolgáltatásfeleíősség, verseny a fogyasztókért).
1998. 91. évfolyam 9. szám
A szekcióülésen hálózatfejlesztési és üzemeltetési, rendszerirányítási, elektromágneses környezetvédelmi, informatikai, gazdaságossági, valamint a villamos gépek és készülékek alkalmazásnak témái kerülnek bemutatásra és megvitatásra hazai és külföldi előadók részéről. A Vándorgyűlésen közel 600 hazai és külföldi szakember, 34 kiállító cég, a hazai felsőoktatási intézmények képviseletében pedig 50 hallgató vesz részt. Itt adják át az Elektrotechnikai Alapítvány Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat győzteseinek az elismeréseket. A rendezvényről részletes tájékoztatás kérhető a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Titkárságán, valamint Gaál Gábortól (ETV-Erőterv Rt., tel.: 455-3676, fax: 215-1874), a Szervező Bizottság elnökétől.
341
Világítástechnikai hírek
CIE News No. 45.1998. márciusi száma a 4. Divízióval kapcsolatos témákat ismerteti A 4. Divízió megnevezése.: Közlekedési világítás és jelzések. Magyar tag: Almási Sándor (Tungsram-Schreder) A Divízió munkaterülete a közlekedés és szállítás világításának és vizuális jelzéseinek tanulmányozása, így út- és jármű világítás, útvonaltervezés, jelzés és jelölések. Mindenfajta közút és mindenfajta úthasználó és jármű, valamint a nem közúton történő közlekedés vizuális igényeinek kielégítése. A gyakorlatban a tevékenység elsősorban a közúti szállítással és közlekedéssel kapcsolatos, így a közutak és alagutak világításával, gépjármű világítással, a vizuális jelzésekkel és a témához kapcsolódó alapjelenségek kutatásával. A munkabizottságok eredményeinek megvitatására 1999ben „workshop" tartását tervezik. Úgy tervezik, hogy világítási ajánlásokat dolgoznak ki a közlekedési paraméterek és biztonsági követelmények figyelembevételével. Külön ajánlások készülnek a fejlődő országok számára. Ugyan a szem tulajdonságai nem indokolják az eltérő követelményeket - az eltérések a forgalom jellemzőiben és az úlkonfigurációkban találhatók. A Divízió munkatervében szereplő további témák: - A városi területek világítási ajánlásainak felülvizsgálata. Tanulmány készítése a bűnözés, a biztonságérzet és a világítás összefüggéseiről. - ClE/ISO közös szabvány kidolgozása a 200 mm 0 forgalmi jelzőfényekről. A Brüsszeli Munkabizottsággal (GTB Group de Travail de Bruxelles) közös járművilágítási előírások kidolgozása CIR/ISG7IEC koop. Magyar résztvevő: Dr. Székács György, Tungsram. Új publikációk - Ag Gale, ID Brown, CM Haslegrave, SP Taylor; Vision in Vchicles (I.álás a járműben) Elsevier Kiadó, 1996. - A CIBSE új világítási ajánlása a Lighting Guidc 9: Communal residential buildings. Közösségi lakóépületek világítása, beleértve lakások és középületek díszítéséi és világítását, diákszállók, kórházi, személyzeti szállások, ápolóotlhonok, idősek otthonai, közös szállások, szállók, iskolák és biztonsági szállások világítását. (CIBSE Chartered Institution of Building Services Engineers) Konferenciák 7th International Conference Lamps and Lighting. 1998. május 14. Mari bor, Szlovénia
342
- CORM (optikai sugárzásmérés) éves közgyűlése, összekapcsolva a CIE 2. Divízió: Fény és sugárzás fizikai mérése ülésével. 1998. május 18-21. Boulder, Colorado, USA - Light '98. A Cseh Világítási Társaság nemzetközi konferenciája. 1998. június 1-3. Ostrava, Csehország - LS-8. 8th International Symposium on the Science et Technology of Light Sources (8. Fényforrástudomány és - technológia nemzetközi konferencia). 1998. augusztus 30.-szeptcmbcr 3. Greifswald, Németország - Measurementes of Optical Radiation Hazards (Optikai sugárzások veszélyességének mérése). 1998. szeptember I 3. Gaitersburg, Ml), USA - Balkan Light - 99. Első balkáni világítási konferencia és kiállítás. 1999. október 6 8. Várna, Bulgária - Biológia effectsof Light. 1998. november 1-3. Basel, Svájc Világítási lapok cikkeiből 1. Color Research and Application A) Vol. 22. No. 4.1997. okt. - Y. Nayatani: Az effektív adaptációs együtthaló egyszerű becslése - C. S. Kim, H. J. Kong: Gyors szilícium diodasorozatos spektrális reflexiómérő műszer. B) Vol. 22. No. 5. 1997. nov. - ./. Cabello, W, S. Stiles: Csapok és pálcák érzékenysége a fovea környezetében - Könyvreferálum - P. K. Kaiser, R. M. Boyntnn: Az emberi színlátás (Humán Color Vision 2. ed.) 2. Lighting Design + Application A)1997. december: Külső téri világítás B) 1998. január: Sportvilágitás C) 1998. február: Műtárgyak, kiállítások 3. The Lighting Journal Vol. 62. No. 6. 97. dec/98. jan. - J. Grundy: Sötét, világos és a belső óra - L. Hőse: Közvilágitási oszlopok korróziójanak monitorozása Poppe Kornélné
ELEKTROTECHNIKA
Helyesen, jól „műszakiul" Legutóbb az Elektroteőhnika 1997/9. számában a transzformátorokkal kapcsolatos helyes kifejezésekről tettünk említést, ezt most a mérőtranszformátorokkal és a fojtótekercsekkel kapcsolatos szabványos fogalmakkal egészítjük ki. A mérőtranszformátort sohase nevezzük a német MeBwandler mintájára mérőváltónak! Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a mérőtranszformátorok, tehát az áramváltók és a.feszültségváltók első hazai szabványa (MSZ 1576) 1951-ben lépett hatályba. 16 év múlva, 1967-ben jelentek meg az akkori IEC-publikációk alapján kidolgozott MSZ 1576, MSZ 1577 sorozatok, majd újabb 16 év múlva, 1983-ban a KG ST-e leírásokat átvevő szabványok az áramváltók, illetve feszültségváltók követelményeire és vizsgálataira. Végül újabb 15 év múlva, 1998-ban honositották a mérőtranszformátorokra vonatkozó, négy részből álló IEC 44 szabványsorozatot, amely azonban csak angol nyelven jelent meg. (Reméljük, hogy a nem túl távoli jövőben - ha lesz rá anyagi fedezet - megjelenik a szabvány magyar nyelvű fordítása is.) Az angol nyelvű MSZ IEC 44 megjelenésével - és ezzel egy időben az MSZ 1576, MSZ 1577 hatályon kívül helyezésével - tehát megszűnnek a mérőtranszformátorokkal kapcsolatos szabványos fogalmak! Ezért gondoljuk át a következőket. Az 1967-ben kiadott szabványok -javaslatomra - az áramváltók szekunder kapcsaira kötött, ohm-ban és teljesítménytényezővel kifejezett impedanciát tehernek, míg a feszültségváltók szekunder kapcsaira kötött, siemensben és teljesítménytényezővel kifejezett admittanciát terhelésnek nevezte. Ez a megkülönböztetés logikus volt egyrészt azért, mert más mértékegységre (impedancia-admittancia) más fogalmat (teher-terhelés) használ, másrészt a nagyobb-kisebb arányok ez esetben jobban érzékelhetők. Sajnos az !983. évi szabványban e fogalmakat - mivel azok a KGST-elŐirásokban egyezőek voltak - érveléseim ellenére nem sikerült megkülönböztetni, így e szabványok a szekunder kört mindkét esetben terhelésnek nevezik, ami tehát áramváltók esetében impedanciát, feszültségváltók esetében pedig admittanciát jelent. Mivel - mint említettem - az 1983. évi magyar szabványt hatálytalanítják, így javasolható, hogy térjünk vissza az 1967. évi fogalmakra. (Az IEC-ben az áramváltóra és a feszültségváltókra egyaránt alkalmazott burden kifejezést nyugodtan fordíthatjuk egyik esetben tehernek, másik esetben terhelésnek.) Egyre azért ügyeljünk: semmi esetre se használják a bürde kifejezést. Az 1983-ban kiadott szabványban levő fogalmak általában átmentek már a köztudatba, néhány dolgot azonban célszerű megemlíteni. Az 1983. évi szabvány az 1967. évihez képest-az említett nem szerencsés változáson kívül - helyes változásokat is hozott, így pl. a mérési célú áramváltók túláram-területének jellemzésére a korábbi biztonsági határtényező helyett a miiszerbiztonsági határtényező fogalmat vezette be, ami azért logikus, mert nem életvédelemmel összefüggő fogalomról, hanem a műszerek épségének biztosításáról van szó! Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy régebben {1967 előtt) az áramváltók túláramviszonyait a túláramszorzóval és túláramszámmal jellemezték; a túláramszorzó a mérési célú áramváltókra vonatkozott és nagyjából megfelelt a jelenlegi műszerbiztonsági határtényezönek; a túláramszám pedig a védelmi áramváltók túl áramtartományát jellemezte, de értelmezése eltért a jelenlegi pontossági határtényezőtől. Mind az áramváltók, mind a feszültségváltók, illetve azok szekunder tekercsei lehetnek mérési célúak és/vagy védelmi célúak; a feszültségváltóknak ezen kívül lehetnek foldzárlatjelzö (tehát nem földzárlatvédelmi!) tekercsei is. Végezetül néhány fogalom a különböző fojtótekercsekről. 1994ben adták ki az MSZ IEC 289 Fojtótekercsek szabványt, amely az IEC szöveghű átvétele. E szabvány az egyes fojtótekercstípusokra a következő (dőlt betűvel szedett) fogalmakat használja. (Mivel e fojtótekercsek ismertek, a definíciókat nem írjuk le, csupán zárójelben utalunk az egyéb kifejezésekre, amelyeket lehetőleg kerülni kellene!) Söntfojtótekercs (párhuzamos fojtó); áramkorlátozó fojtótekercs (soros fojtótekercs); csillagponti zárlatkorlátozó fojtótekercs (csillagponti fojtó); hangoló vagy szűrő fojtótekercs; csillagpontképzö fojtótekercs; csillagpontképző transzformátor (földelőtranszformátor), az előbbi kettő rövidítve: csillagpontképzö; ívoltó fojtótekercs (Petersentekercs, kompenzáló tekercs); simító fojtótekercs. Luspay Ödön
1998. 91. évfolyam 9. szám
343
Egy nagyságrenddel nőtt a biztonság a Paksi Atomerőmű Rt.-ben
A Paksi Atomerőmű adja az ország villamosenergia-termelésének 40%-át; ez tavaly közel 14 milliárd kWh előállítását jelentette, az átlagosnál jobb; 86,6%-os teljesítménykihasználás mellett. A folyamatosan magas szinten tartott termelés mellett hogyan érvényesíthetők a biztonsági követelmények? - erről beszélgetett a Piac'98 munkatársa Vámos Gáborral, a PA Rt. biztonsági igazgatójával. - Egy atomerőmű esetében - még inkább, mint más erőműveknél - elsődleges a biztonságos üzemeltetés, ezt semmiféle más szempont, termelési vagy gazdasági érdek nem előzheti meg mondotta bevezetőként Vámos Gábor. E kérdéskörök természetszerűleg összefüggenek egymással, hiszen egy kisebb biztonsági leállás igen jelentős termelés-, és így árbcvételkiesést okozhat. Az Európai Unióba igyekvő Magyarországgal szemben alapvető elvárás a Paksi Atomerőmű biztonságának további, meggyőző növelése. Csernobil óta érthető gyanakvás övezi az orosz tervezésű erőmüveket; ehhez képest a mienket nyugati szakértők is a legbiztonságosabbak közé sorolják. Kitűnik ez a benyújtott „országjelentés" alapján 1997 végén kialakított EU-véleményből is, amely Pakssal kapcsolatban megállapítja:,, amint a már tervezett biztonságnövelő programokat (300 millió ECU, amelynek kétharmad része kifejezetten a biztonság növelését szolgálja) végrehajtják, a négy VVER 440-213 típusú reaktor megközelíti az Európai Unióban általánosan elfogadott célokat és követelményeket". - Melyek ezek a biztonság növelő programok, és milyen ütemben valósíthatók meg? - Elsőként a biztonsági rendszerek irányítástechnikájának teljes körű rekonstrukcióját emeltem ki, amely mintegy hat milliárd forintos beruházással jár, s amelyre a Siemens céggel kötöttünk szerződést. A szakemberek körében általános nézet, hogy az ilyen típusú erőművek leggyengébb pontja az irányítástechnika. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi rendszer megbízhatatlan volna, csak éppen nehézkes, elavult a karbantartása, üzemeltetése - ezt váltjuk fel a jelenleg legkorszerűbbnek számító technikával. Idén az előkészítő munkálatok zajlanak, majd
344
1999-től 2002-ig kerül sor a konkrét rekonstrukcióra, évente egy-egy blokk reaktorvédelmét megújítva. Két éve jutott nyugvópontra az erőmű szeizmikus veszélyeztetettségének mértékéről hosszú időn át folytatott tudományos vita. Számunkra a vita megnyugtató lezárása azért is igen fontos volt, mert ezzel elhárult a paksi telephely bővítésével szemben hangoztatott legfőbb ellenérv, s aligha kell mondanom, menynyire jelentős ez például a most folyó erőműépítési tenderen való részvételünk szempontjából. A földrengés elleni védelem érdekében már korábban is voltak fejlesztések, idén pedig különösen jelentős állomásához érkezik a program: mind a négy blokkon megerősítik a reaktor hűtését, illetve a gőzfejlesztőket. Ez utóbbiak egy földrengésnél, nagy tömegüknél fogva, némileg „kilenghetnek", s töréseket okozhatnak a hozzájuk csatlakozó vezetékekben, ezért alulról is alátámasztjuk a tartályokat olyan hidraulikus amortizátorokkal, amelyek a hőtágulást kellő mértékben engedik, a szeizmikus okokból bekövetkező elmozdulásnak viszont ellenállnak. A továbbiakban sor kerül majd egyes épületek, főként a turbinacsarnokok fémszerkezetének megerősítésérc is. A Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelet tavaly bírálta el az immár tizenöt éve üzemelő I. blokk, és a valamivel fiatalabb II. blokk átfogó biztonságtechnikai felülvizsgálatáról szóló jelentést. Ennek alapján gyors beavatkozásként - 2 milliárd forint értékben - öt intézkedéssorozatból álló biztonságnövelő programcsomagot állítottunk össze, és az I—III. blokkokon végre is hajtottuk az előírt feladatokat, idén pedig a IV. blokk is sorra kerül. Az öt intézkedés - gépészeti átalakítás, fejlesztés - a következő. ELEKTROTECHNIKA
Elsőként azt a problémát kellett megoldani, hogy a primérkörben az üzemanyagelcm esetleges túlmelegedése miatt, a burkolat oxidációja következtében gázok keletkezhetnek, amelyek a fővízkör magas pontjain, elsősorban a reaktortartály felső részében jelenhetnek meg. A gázt el kell távolítani, mert akadályozhatja a természetes cirkulációt. Ennek érdekében- a már meglévő légtelenítő csővezetékek továbbfejlesztésével, a kézi armatúrák villamos meghajtásúra való cserjével - gázeltávolító rendszert építettünk ki, az új földrengésállósági követelményeket is figyelembe véve. A második feladatot a hermetikus tér vízelvezető összefolyóinak eldugulás elleni védelme adta. Csőtörések esetén ugyanis nem kizárható, hogy ezek a szűrők eldugulnak, s ezáltal csökken a reaktor hűtéséhez szükséges vízmennyiség, amely az aktív zóna károsodásával járhat. A régi szűrőket újakra cseréltük, s így az elméleti törmelékbefogási kapacitásuk csaknem megtízszereződött. Harmadik probléma volt, hogy egy esetleges hűtővizvesztéssel járó üzemzavar lokalizálása után, amikor a kisnyomású zóna üzemzavari hűtőrendszerének tartályai leürülnek, s elkezdődik a hermetikus zóna összefolyóiról származó boros víz visszakeringtetcse, miképpen akadályozzuk meg, hogy egy esetleges berendezés meghibásodás esetén ez a víz ne a kiürült tartályokba jusson vissza. Eddig ugyanis ezt csak adminisztratív kezelői beavatkozással lehetett elérni, amelynek elmaradása - bár ez, természetesen, sosem fordult elő - igen súlyos üzemzavarhoz vezethetett volna. Az átalakítás során új recirkulációs vezetékeket és automatikus működésű villamos armatúrákat építettünk be, amelyek révén gyakorlatilag kizárható ilyen kritikus helyzet bekövetkezése. Negyedik feladatként átalakítottuk és áthelyeztük a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszert. Ez korábban a gépházban kapott helyet, relatíve veszélyeztetettebb ponton, s azáltal, hogy a kiegészítő üzemzavari tápszivattyúkat a reaktorépület egyik legbiztonságosabb helyiségébe helyeztük át, jelentősen növeltük a gőzfejlesztők tápvízellátásának megbízhatóságát. Az ,,öt tételes biztonságnövelő csomag" utolsó feladataként említem a hidrogénégető berendezés telepítését a reaktort körülvevő térbe. Elvileg előfordulhat ugyanis, hogy üzemzavar következtében hidrogén kerül a légtérbe, amely robbanást okozhat. Ennek elhárítása érdekében „hirdogénégetőket" szereltünk és szerelünk be. A berendezés elnevezése félrevezető, inert valójában olyan katalizátorról van szó, amely kémiai reakció útján megköti a hidrogént, szó sincs tehát fizikai értelemben vett égésről. A vázolt intézkedésekkel egy nagyságrenddel javult a,, kisvalószinűségű eseményekre " való félkészültségünk. E kategóriába azok az üzemzavarok tartoznak, amelyek valószínűsége igen csekély, de annál súlyosabb károkkal járhatnak. Most azt mondhatjuk: annak várhaló gyakorisága, hogy a reaktor aktív
1998. 91. évfolyam 9. szám
zónájában sérülés keletkezik be, eddig 5000 év/l eset volt, jelenleg pedig 50 000 év/l eset. -Nyilván ennek is köszönhető, hogy az atomerőmű üzemeltetési engedélyét - bár néhány feltétel kikötése mellett - meghosszabbították... - Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága tavaly márciusban 2008. december 31-ig meghosszabbította az I. és a II. blokk üzemeltetési engedélyét. AIII. és a IV. blokkon az eddigieknél is alacsonyabb biztonsági felülvizsgálat van folyamatban, s az 1999. évi benyújtási határidő után kezdődhet az engedélyezési procedúra. - Egy érzékeny kérdéskörről még nem esett szó: mi történik a kiégett üzemanyag-kazettákkal és más aktiv nukleáris hulladékokkal? - E téren is döntő változásokról számolhatók be: befejeződött a kiégett kazetták átmeneti tárolójának felépítése, s 1997. szeptember 16-tól december 10-ig 450 darab kiégett fűtőelemet - nagyjából egy évi „termést" - helyeztünk el a létesítményben, feltöltve az első kamramodult. Ezzel lényegében üzembe helyeztük a tárolót. Most értékeljük a tapasztalatokat, s minden esélyünk megvan rá, hogy megkapjuk a végleges üzemeltetési engedélyt. Ennek alapján azt tervezzük, hogy a jelenleg egy központi fogadóépületből és három kamramodulból álló létesítményt a közeljövőben további négy modullal bővítjük, majd szükség szerint újabbakat csatlakoztatunk hozzá. Mindezzel megszűnt az a kényszerhelyzet, amely a kiégett kazetták oroszországi visszaszállításának ellehetetlenülése esetén az erőmű folyamatos üzemét veszélyeztethette volna. A létesítmény egyébként nem annyira „átmeneti", mint a neve mutatja: 50 éves időtartamra biztonságos a tárolás. A továbbiakban nemzeti program keretében kell megoldani a kiégett kazetták és más nukleáris hulladékok végleges elhelyezését Magyarországon. Hangsúlyozom, hogy itt nem a PA Rt. mint cég érdekeiről, hanem nemzeti programkent megjelenő országos érdekről van szó, s e program megvalósításában a geológusok szava lesz döntő. A végleges tároló helyének meghatározása még a kutatás kezdeti szakaszában van, de már most látható, hogy erre csak néhány geológiai formáció alkalmas hazánkban. A legfontosabb az, hogy a tároló környékén gyakorlatilag ne legyen talajvízmozgás. Jelenleg egy mecseki, Boda falu környéki agyagkőformáció tűnik a legmegfelelőbbnek; a laboratóriumi vizsgálatok még folynak az alkalmasság megítélésére. A kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot eddig a Püspökszilágyi körzetében lévő telepünkön helyeztük el, az azonban már szinte betelt. Előrehaladott vizsgálatok folynak a Bátaapáti környékén lévő mórahegyi rög ilyen célú hasznosításával kapcsolatban, s itt már egy új telephely kialakításának érettebb fázisába jutottunk. [A Piac '98-ban megjelent cikk lényegi átvétele (x)j
345
Nukleáris energetika
KIN
„Nukleáris energetika a 21. században"
(az Elektrotechnikában közölt sorozat második szemléje)
Ezzel a címmel cikksorozat jelent meg az IEEE (Institution of Electrical and Electronics Engineers, az „Észak-Amerikai Egyesült Államok MEE-je") havi folyóiratában a SPECTRUM 1997. novemberi számában. (Erről a sorozatról közlünk szemlét.)
A nukleáris gazdaság helyzete Hirosima és Nagaszaki tragédiáját és tanulságát követően az a nagyszerű gondolat született, hogy a felszabadított atomenergiát szelídítsük meg, azt ne rombolásra, hanem „építésre" használjuk, segítségével turbógenerátorokat, ill. más ipari technológiákat, berendezéseket hajtsunk, tápláljunk. Itt és ezzel válik valóra az a kétezer éves bibliai álom,,,hogyan lehet kardból ekevasat kovácsolni". A „történet" az 50-es évek közepén kezdődik, amikor az Egyesült Allamok elnöke, Dwight D. Eisenhower 1954 februárjában javasolta az amerikai törvényhozásnak az atomtörvény módosítását, az atomenergia békés célú alkalmazását, és - ezzel megszüntetvén az állam (hadiipari) atom-monopóliumát - lehetővé téve a magánszektornak a villamosenergia-előállítására szolgáló reaktorok fejlesztését, tervezéséi és kivitelezését. Ezt követően új korszak kezdődött, az események felgyorsultak. Az 1. ábra ezt a folyamatot igenjói szemlélteti. Ugyancsak Bi•"• A világ teljes nukleáris erőmű kapacitása senhower elnök javaslatára született i 300-t meg 1956-ban a bécsi székhelyű -g 250Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA, International Atomic Energy Agency) azzal az alapvető feladattal, hogy ellenőrizze az atomenergia felhaszná/. ábra. A világ nukleáris erőműveinek teljesítőképessége lásának valóban békés jellegét, elősegítse a biztonságos villamosenergia-termelés feltételeinek megteremtését. Az IAEA-nak napjainkban már 186 tagja van, akik folyamatosan kicserélik technológiáikat, tapasztalataikat. Az IAEA ma is nagyon fontos szerepet játszik az atomenergia békés célú felhasználása terén, az egészséges, nemzetközi,,vérkeringés" megteremtésében. Jelen cikk - és az abban nyilvánosság elé kerülő globális adatok - alapját is az IAEA által készített „Power Reactors of the World" c. kiadvány képezi. A 2. ábra a világ 32 országában a nukleáris erőművel előállított villamos teljesítményről, míg a 3. ábra a jelenleg épülő reaktoregységekről ad tájékoztatást. Az 1. táblázat a beépített teljesítmények szerinti sorrendbe állítja azt a 32 országot, amelyekben - említésre méltó - atomerőmű működik. A táblázat a beépített teljesítményeket GW-ban mutatja, a termelt energia mennyiségét 109x kWh-ban, és végül
1
Az eredeti cikk angol címe: „State of the Nuclear Economy", szerzője: Fremont Félix ny. tanácsadó mérnök
346
12CM
- — USA ——— francioorszóg Japán ^—— Németország Oroszország Konodo — — Ukrajna Egyesült Királyság — — Svédország
1965 '70
75
2 a. ábra. 1996-ban a világ 32 országában a nukleáris beépített teljesítmény 100,7 - 10,0 CiW közön
az atomerőművek által termelt energia %-át mutatja a megtermelt összes energiára vonatkoztatva. (Az adatok 1996. éviek.) A beépített teljesítmény és az előállított energia mennyiségét tekintve a listát az Egyesült Államok vezeti, amelyet Franciaország kö2b. ábra. 9,1 2,2 GW közölt vet. Franciaországnak a - nukleáris erőművek építése és üzemeltetése te2,0 7 • Of I Afrika rén mutatkozó Magyarország ,,profizmusára" India — — Cseh Köztárs. jellemző, hogy az 1,5— — Szlovák Köttórs. egyedüli ország, — — M.xiku ahol eddig még — — Argentína — Románia nem történt emlí— Silovínia tésre méltó nukle— •••— arazllio áris baleset. Holland io Ör min/ország Számos vita és Pakisztán - - - - Kazahsztán ellenérzés ellenére, a vezető ipari országok hosszú 85 '90 '95 '9E távon mégis szá2c, ábra. 1,8-0,1 (ÍW közöli molnak a nukleáris erőművek által előállított energia jelentős növekedésével. Egyéb okok mellett ehhez járul a nukleáris rendszer „tisztasága", a környezet kímélése a kibocsátott mérgező gázoktól és a szén-dioxidtól. De az sem elha— D*l Korto Spanyolo. - ™ B»lgjum — Taiwan — Bulgária Svájc Litvánia Finnorsz. Ktno
l -:
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika nyagolható szempont - sőt stratégiai -, hogy a nukleáris erőművek alkalmazása megszünteti az olaj függőséget. /. táblázat
Epités alatt álló reaktor egységek 1996 végén . Argenlma' i-Brazilia Oil Korea-i 1 i-Pakiszlon
T T J - L I— Romanio
A világ nukleáris teljesítménye 1996-ban 32 országban Ország USA Franciaország
Kapacitás, GW
Az összesen termelt energia, kWhx 10*
A összes termelt energia %-a
100,7
673,5
22.5
59,9
358,6
76,1
Japán
42,4
275,2
33,4
Németország
22,3
146,4
29.6
Oroszország
19,8
94,3
11,8
Kanada
14,9
92,3
17,3
Ukrajna
13,8
67,0
37,8
Fgyesült Királyság
12,9
76.6
24.9
Svédország
10.0
66.5
46,6
Dél-Korea
9,1
63,7
36,1
Spanyolország
7,2
52,7
34,1
Belgium
5,7
39,3
55.5
33,9
35,4
Tajvan
4,9
Bulgária
3,5
16,4
46,4
Svájc
3,1
23,7
39.9
Litvánia
2,4
10.6
85,6
Finnország
2,4
18,1
29,9
Ki Ili!
2,2
12,4
1.2
Del Afrika
1,8
11,3
6,5
Magyarország
1,7
13,3
42,3
India
1,7
7,2
1,9
Csehország
1,6
12,2
20,1
Szlovákia
1,6
10,9
44,1
Mexikó
1,6
8,0
6,0
Argentína
1,3
7,8
11,8
Románia
0,9
Szlovénia
0.7
4,5
Brazília
0,6
2,4
1,0
Hollandia
0,5
3,8
4,9
Örményország
0,4
nincs adat
nincs adat
Pakisztán
0,1
Kazahsztán Összes
nincs adat
0,5
///>V^» í//s i Ul /A. \\ 1 w^?\« 2
Ukrajna—4- í,
Cs h
£**^ :
Szlovák 1 KöztársasagX- * \
/ /
Koílársasás
vr--^_ 2 -J-lrón
\
V /.
\l / Oroszország—'
\
\ \
^N^ 2 / \Y—Japán 3 /
4 _.— h
L_ Franciaország
3. ábra. Épülő reaktoregységek 19% végén a) mennyiség, db termelt kapacitások MW-ban Pakisztán 300 Franciaorstáj
Románia: 650 Arjíntina: 692 ínűia 808 USA: 1165 Kinő: 1200 Brazília; 1245 Szlovák Köztársaság Köztársaság
Ukrajno
japán Oroszország
b) tervezett teljesítmény, MW 100-i
Az elkövetkező időszakban a legjelentősebb fejlődés Ázsiában várható. Az ABB amerikai leányvállalata a Connecticut állambeli Windsorban közzétette azt az információját, miszerint a következő negyven évben Kína pl. 150 nukleáris erőmüvet akar építeni. Végezetül érdemes összehasonlítani a nukleáris erőművek és a vízerőművek fejlődési trendjeit, azok arányait a villamosenergia-termelésben. Ezen a területen bizonyos konvergencia tapasztalható. 1985 és 1990 között a világon a nukleáris erőművek által termelt energiahányad 16,9%-ról, 19,2%-ra növeke-
• A világ többi orszoga
nincs adat (9.5
0,9
ii.1
0.1
0,1
351,0
2202,3
21,9
Az Egyesült Államokban az 1979-es „Three Mile Is!ands"-i balesetet követően az újabb nukleáris erőművek, illetve reaktoregységek épitése, üzembe helyezése stagnált, majdnem a 90-es évek elejéig, ezt követően azonban ismét fellendülés kezdődött (4. ábra). A stagnálás időszakában azonban a nukleáris teljesítőképesség állandóan növekedett. A ,,nukleáris klub" újabb tagokkal bővült, elsősorban Ázsiában és Latin-Amerikában.
85--90 -20
'90-'95
J
4. ábra. A reaktor egységek építése 1961 és 1995 közön az USA-ban és a világ többi országában
dett, amíg a vízerőmüvekkel előállított energiahányad mindössze 21,7%-ról 22,8%-ra növekedett ugyan ezen időszakban. Különösen Ázsiában okoznak gondot az óriási vízerőművek építései, ahol a természet „megzavarása" beláthatatlan következményekkel járhat az állatvilágra, a mezőgazdaságra és az egész ökológiára. Ezért ezekben az országokban is az atomerőmű lesz a valós alternatíva. Dr. Bencze János
Egyesületünk telefonszámainak első számjegye 1998. június l-jétől 1-ről 3-ra változott: 353-0117, 312-0662, 353-1108, 353-1363, 353-1240, 353-0818, 353-0340 Fax: 353-4069 1998. 91. évfolyam 9. szám
347
Oktatás
Mérnökképzés az elektrotechnikai szakterületen Dr. Szandtner Károly 1. Felsőoktatási törvény Az Országgyűlés megalkotta a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt és ennek módosítását az 1996. évi LXI. törvényt. Ebből idézek: „A magyar felsőoktatás első törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja. Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a művészet szabadságát." A törvény értelmében a felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iránt az Országgyűlés különös felelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessek. A törvény részletesen foglakozik a felsőoktatás autonóm szervezeteivel és intézményeivel. Mit ért a törvény ezek alatt? 1.1. Autonóm felsőoktatási szervezetek - Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT), ezen belül: a Képzési és Kutatási Stratégiai Bizottság, a Finanszírozási Szakbizottság, az FTT Titkárság, az Országos Kredittanács Iroda és a „Felsőoktatási Fejlesztési Alapprogramok" Irodája. - Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), ezen belül: a MAB Nemzetközi Tanácsadó Testület. 1.2. Autonóm felsoktatási intézmények Az Országgyűlés létesíthet, alakíthat át és szüntethet meg állami felsőoktatási intézményt a kővetkező szempontok mérlegelése alapján: - Oktatási intézmények felkészültsége, személyi feltételek {oktatók, kutatók, tanszékek), tárgyi feltételek (épület, eszköz) és pénzügyi feltételek (állami költségvetés, normativ finanszírozás, tandíj, intézményi bevételek, adományok, alapítványok stb.) mérlegelésével.
Dr. Szandtner Károly okl. villamosmérnök, okl. háló/átszámító szakmérnök, egyetemi adjunktus, BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Mérnöki Kamara és a Míiíi tagja. A MEE Esztergomban megrendezett „Az erősáramú oktatás jövőképe" című, 1997. 03. 18-19-i, illetve „Az erősáramú szakemberutánpótlás biztosítása" című, 1098. 03. 26-27-i konferenciájára készült előadások szerkesztett változata. Szakmai lektor: Dr. Berta István egyetemi tanár
348
- Képesítési követelmények figyelembevétele a 157/1996. (X. 22.) Korm. rend. alapján. - Képzési létszám (regionális és országos viszonylatban). Jelenleg a Magyar Köztársaság területén 30 egyetemen (25 állami és 5 egyházi) és 59 főiskolán (31 állami, 23 egyházi és 5 magán, illetve alapítványi) folyik a felsőfokú oktatás. A műszaki felsőoktatásban 6 egyetem és 7 főiskola érdekelt.
2. Az elmúlt évek fontosabb jellemzői Az elmúlt évtizedben a műszaki felsőoktatásban monoton nőtt az új alapképzési mérnöki szakok száma, amelynek következményeként egyre szűkebb területre képeztek mérnököket. Már akkor is, de a rendszerváltással párhuzamosan hangsúlyosabban megfogalmazódott az az elvárás, hogy a változó munkaerőpiací igényeket csak átfogó, konvertálható ismereteket adó alapképzés, és az erre épülő sokszínű továbbképzés, valamint önképzés elégítheti ki. Az 1988-1990 közötti időszakban elkészült a „Műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei" c. összefoglaló anyag, amely a műszaki felsőoktatás tartalmi fejlesztésének közös alapelveit tartalmazta. Az új alapelvekre támaszkodva az 1990-es évek első felében a műszaki felsőoktatás fokozatosan áttért az új szakosodási rendre. Ennek következményeként a korábbi mintegy 100 alapképzési szak helyett 1996-ban 13 olyan szak működik, amelyen főiskolai és egyetemi szintű képzés is folyik, további 66 szakon csak egyetemi vagy csak főiskolai szintű képzés van. Az új alapokon nyugvó szakosodási rend mellett korábban nem létező, teljesen új szakok jöttek létre. A legtöbb képzési intézményben beindult a műszaki informatika és a műszaki menedzser szak. Ezen kívül több intézményben folyik képzés környezetmérnöki, településmérnöki, anyagmérnöki és biztonságtechnikai szakon. Egy-egy intézményünk képez energetikai és mérnök-fizikus szakon hallgatókat.
3. A felsőoktatás képzési szerkezetének törvényi szabályozása a 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben A rendelet tartalmazza a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit, megadva a képzés főbb tanulmányi területeit és a teljesítés kívánalmait a kredit-rendszer alkalmazásával (í. táblázat). Meghatározza a záróvizsgára bocsátás feltételeit (kredit-pontok megszerzése, szakmai gyakorlat teljesítése, nyelvvizsga letétele, diplomamunka illetve szakdolgozat elkészítése), a záróvizsga lebonyolítását (diplomamunka illetve szakdolgozat megvédése, 15, illetve 10 kredit-pont értékű tárgyakból szóbeli vizsga) és a ELEKTROTECHNIKA
Oktatás záróvizsga értékelését (a végeredmény a szigorlatok, a záróvizsgatárgyak és a diplomamunka, illetve szakdolgozati érdemjegyek súlyozott átlaga). 1. táblázat A műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei a 157/1996. (X. 22.) Korín. rend. alapján Főbb tanulmányi területek
Kredit %-ban kifejezve egyetemi szint
főiskolai szint
Természettudományi al api smeretek
20-30
15-25
Gazdasági és humán ismeretek
10-15
10-15
Szakmai törzsanyag
30-40
40-60
Differenciált szakmai ismeretek
30-^0
20-30
Szakmai gyakorlat
8-12 hét
4-8 hét
Vizsga (v) és szigorlatok (sz) száma (legalább)
43v + 2sz
23v + 2sz
30 kredit-pont
18 kredit-pont
300
180
középfokú
alapfokú
Diplomamunka Összes kredit-pont ..(.'"-típusú nyelvvizsga (írásbeli+szúbeli)
4. A kredit-rendszer jellemzői Az európai kredit transzfer alapján több intézmény bevezette a kredit-rendszert, amelynek alkalmazásával könnyebbé válhat a hallgatók intézményen belüli, a hazai intézmények közötti, valamint a hazai és külföldi intézmények közötti mobilitása. A kredit-rendszer a hallgatói munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgáló pontrendszer. 4.1. Kredit-pontok és azok tárgyhoz rendelése - Kredit-pont az adott tárgyra (kötelező, kötelezően választható, szabadon választható) fordított együttes munkamennyiség relatív mérőszáma, amelynek összetevői az előadási órákon kívül a gyakorlatok, laborok, házi feladatok és vizsgára készülés. - A kredit-pont célszerűen egész szám, de indokolt esetben 1/2 kredit-pont is adható. - A tárgyhoz rendelt kredit-pont a tárgy akkreditálásával egyidőben történik. - Tartalmi azonosság esetén - az oktatás helyétől és a tárgy óraszámától függetlenül - azonos kredit-pont alkalmazandó (pl. matematika, fizika). - Nem tekinthető viszont eltérő tárgynak- és így kredit-pont sem adható azért a tárgyért, - amelynek tematikája legalább 75%-ban nem tér el egy korábban már értékelt és beszámított tárgytól. 4.2. Szemeszter és félév a kredit-rendszerben A kredit-rendszerü képzés szóhasználatában a szemeszter és a félév két különböző fogalom. A szemeszter a diploma megszerzéséhez szükséges tanulmányi munka előírt része, amelynek mértékegysége a „munka". Például az okleveles mérnökképzés hallgatója esetében 1 szemeszter = 1/10 résznyi munkamennyiség, vagy a főiskolát vég1998. 91. évfolyam 8. szám
ző mérnökhallgatónál 1 szemeszter = 1 /6 résznyi munka menynyiség. A félév szorgalmi időszakot (pl. 15 hét) és vizsgaidőszakot (pl. 6 hét) jelent, amelynek mértékegysége az ,,idő". 4.3. Szemeszter és kredit-pont összerendelése Az European Credit Transfer System (ECTS) rendszerhez való egyszerű alkalmazkodás miatt a BME tantervei szemeszterenként 30 kredit-pont megszerzését ütemezik. A kredit-pont megszerzése az adott tárgy félévközi és vizsgakövetelményeinek maradéktalan teljesítését jelenti. 4.4. Félév és hallgató kapcsolat, hallgatói jogviszony Az intézményi szabályzatban pontos leírás készül az aktív és passzív félévről, a kredit-pontok megszerzésének feltételeiről (félévente és a teljes képzési időre), a súlyozott tanulmányi átlag számításáról, az egyéb kritériumok teljesítéséről (nyelvi vizsga, szigorlatok, szakmai gyakorlat stb.), a hallgatói jogviszony megszakítási lehetőségeiről.
5. Egyetemi szintű mérnökképzés az elektrotechnikai szakterületen 5.1. A moduláris tanterv felépítésének időszaka A 2. fejezet említése szerint a „Műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei" c. anyag a műszaki felsőoktatás tartalmi fejlesztésének közös alapelveit tartalmazza. Erre támaszkodva a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar kidolgozta a moduláris felépítésű tantervét, külön a Villamosmérnöki, és külön az Informatikai szakra. A tanterv irányelvei szerint az ötéves képzés első felében természettudományi, műszaki és villamosmérnöki alapképzés folyik. A képzés második felében az oktatás az alapképzésre építve moduláris rendszerben valósul meg. Ennek megfelelően a szakirányú képzés tanterve egy főmodult - A modul - és egy mellékmodult - B modul - tartalmaz a választható tárgyakon kívül. A modulok egy-egy szakirányon belül az összetartozó tárgyak együttesét jelentik. A tanterv diplomatervezéssel zárult, amely önállóan a tanterv 10. félévére került. Az elektrotechnikai szakterületen négy tanszék (Automatizálási Tanszék, Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, Villamosművek Tanszék) kapta feladatul a szakirányoknak megfelelő A és B modulok tanterv kidolgozását. A tanszékek tudomány-területeinek megfelelően négyféle A modul tanterv készült, a következő szakterületi elnevezésekkel: Teljesítmény elektronika és villamos hajtások modul. Villamos készülékek és berendezések modul. Villamos gépek modul. Villamosenergia-rendszerek modul. A Villamosmérnöki szak tanterv összeállításakor kiderült, hogy a 16 féle A modulra 240.. .280 fő hallgató jutna, így a modulok számának csökkentését határozta el a Kar. Ez a döntés a „Villamos készülékek és berendezések modul" megszüntetését jelentette, amely modul tárgyait az arányos csökkentési elvek figyelembevételével a megmaradó három modul között osztott szét a Kar.
349
Oktatás Az A modul tanterv kidolgozásával párhuzamosan elkészült a B modul tanterve is. A Kar 23 B modul indítását tervezte, amelyből 6 jelentett elektrotechnikai differenciált szakmai modult, a következő elnevezésekkel: Áramkörök és berendezések számítógépes tervezése modul. Elektromágneses kompatibilitás (EMC) modul. Energetikai informatika modul. Integrált fogyasztói rendszerek modul. Környezetvédelem modul. Mechatronikai villamos gépes rendszerek modul. Az új moduláris tantervet 1991/92-ben vezettük be, az első A modulos képzés 1993/94-ben, míg az ezt követő B modul 1994/95-ben indult először. A Kar határozata értelmében a moduláris képzésen változtatni csak a két változatlanul lefutó év után lehetett, kiértékelve az oktatás addigi tapasztalatait. Ezzel az értékeléssel és a szükséges változtatással párhuzamosan a Kar bevezette a kredit-rendszerű oktatást. 5.2. A kredit-rendszerű oktatás időszaka A kredit-rendszerű oktatás bevezetése során a tantervi struktúrán alapvető változtatást már nem kellett végrehajtani (1. ábra). A kredit-rendszer bevezetésével és a két végzett évfolyam oktatási tapasztalatainak figyelembevételével a következő területeken történt változás: - Akkreditáltatni kellett a Karon oktatott összes tantárgyat. - Minden egyes tantárgyhoz az elsajátításához szükséges munkamennyiséget tükröző kredit-pontot kellett hozzárendelni.
- A korábbi A és B modul helyett Fö és Mellék szakirány elnevezés került a tantervbe (lásd az 1. ábrát). - Az A modulnak megfelelő Fő szakirány számokat a korábbi 13-ról 8-ra kellett csökkenteni, figyelembe véve az alacsony évfolyamlétszámokat (220...240 fő). - A Fő szakirányok általában 10... 13 tárgyat ajánlanak fel, amelyek közül 6 tárgy felvétele kötelező, míg a többi tárgy választható. - A B modulnak megfelelő Mellék szakirányban a korábbi 23 helyett ma csak 17-et hirdetünk meg és 6 tárgykettőst vezettünk be, kiegészítve ezeket választható tárgyakkal. - A Fő szakirányok évente indulnak, keresztféléves indítás nincs. - A Mellék szakirányok minimálisan 15 fővel indíthatók. A vázolt szerkezeti átalakítás az elektrotechnikai szakterületi képzést - 1996/97 tanévtől kezdve úgy befolyásolta, hogy két Fő szakirányban folyik okleveles mérnökképzés: - az Energiaátalakító-rendszerek Fő szakirányban és - a Villamosenergia-rendszerek Fö szakirányban. 2. táblázat A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki szak két Fő szakirányának tantárgyválasztéka Kötelezően választható tárgy
Kötelező tárgy
Tárgyak listája (évfolyam és félév, teljes kép/is féléve) Fö s/akirány elnevezése
BME Villamosmérnöki szak képzési vázlata ^1
Felvétet a BME Villamosmérnöki szakra
_J^
III. évf. 2. félév
5,3% 20,3% 30,4%
|l
Energiaárai
T
aki
tó
rendszerek
19,3%
Vili
unosenergia
rendszerek
I
19,3%
I
I
g
8. félév
9. félév
10. félév
Diagnosztika és monitoring
Szabályozott villamos hajtások
Teljesítményelektronikai berendezések
Mechatronika villamos gépei
6, féléi
7. félév
Elektronikus
Villamos készülékek és hálózatok
Villamos gépek Energiaátalakítórendszerek
V.évf. 2. félév
IV. évf. 2, félév
átalakítók Közös képzési rész: - Gazdasági és humán ismeretek - Természettudományi alapismeretek - Szakmai törzsanyag
v . évf. 1, félév •
IV. évf. 1. félév
Villamos
hajtások
IrányításIcehnika Laboratórium I.
Laboratórium 11.
\
njii'i/iit!
visszahatások Laboratórium III.
Laboratórium IV.
Önálló laboratórium
Ónálló laboratórium Diplomatervezés
I 1 I
V
Inlegrill fogyasztói rendszerek S''í
i
Villamosenergia-átvitel
I Energetikai mfi
Átatakitó kapcsolások és villamos
Hálózati tranziensek
Védelmek és automatikák
Hálózati áramellátás
Villamos berendezések és védelmek
h;i l;i\ok
^agyfeszüllscgű VER üzeme és irányítása technika Villamosenergiarendszerek
Villamos yepek tranziensei és védelmei
Villamos készülékek Laboratórium I.
Laboratórium II.
laboratórium III.
Laboratórium IV.
Önálló laboratórium
önálló laboratórium Diplomatervezés
/. ábra. BME Villamosmérnöki szak képzési vázlata
350
A két Fö szakirány tantárgyainak összerendelése - a szakterületi összevonások figyelembevételével - a 2. táblázatban láthaELEKTROTECHNIKA
Oktatás tó. A Mellék szakirány tárgyainál alapvető változás nem volt. Lényegesebb változás a szakirány szabadon választható tárgyainak kínálatában történt, figyelembe véve a tárgykieséseket az Összevonások miatt, valamint az új közös képzés igényeit. A választható tárgyak sora pl. a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék meghirdetésében a következők voltak: Villámvédelem. Világítástechnika és villamos fényforrások. Épületinformatika. Elektromágneses kompatibilitás. Villamos berendezések technológiája. Villamos biztonságtechnika. Környezetvédelem. Villamos melegfejlesztés. Munkavédelem (a BME Gépészmérnöki Karral közösen). Korszerű kapcsolók és melegfejlesztő készülékek. Dielektrikumok fizikája. Nagyfeszültségű szigeteléstechnika. Villamosipari anyagok megbízhatósága. Két évvel ezelőtt a Kar mindegyik kötelező tárgyat egyben választhatónak is minősítette, továbbra is előírva azt, hogy a korábban felvett tárgyakhoz képest az újonnan választott tárgy tematikai tartalmának legalább 75%-ban el kell térnie. Szakterületi képzési létszámunk az elmúlt három év szakosodási adatai alapján: 1995/96-ban 26 + 29 - 55 fő, 1996/97ben 23 + 24 = 47 fő, 1997/98-ban 20 + 23 = 43 fő volt.
6. Főiskolai szintű mérnökképzés az elektrotechnikai szakterületen Az egyetemi szintű képzés korszerűsítéséhez hasonló tendenciák figyelhetők meg a főiskolai szintű képzés területén. Ez azt jelenti, hogy a tantervek ma már moduláris felépítésűek, a tananyag 60%-a az ún. közös villamosmérnök képzés, míg 40%-a a szűkebb szakterületi képzés igényeinek felel meg, a tárgytematikákat pedig előkészítették a kredit-rendszer bevezetésére. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán az elektrotechnikai szakterületen például a főiskolai szintű villamosmérnök képzés az automatizálási és a villamosenergetikai szakirányban folyik, hasonlóan a BME-n megismertekhez. A képzési létszám évente 80... 100, illetve 50...70 fő körül mozog szakterületenként.
7. A felsőoktatás képzési szintjei A felsőoktatási törvény a következő képzési szinteket határozza meg a MAB által elismert képzési rendszerben: /. Felsőfokú szintű képzés. 2 év az érettségi után. Elérhető végzettségi fokozat: az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott bizonyítvány. 2. Főiskolai szintű képzés. Az érettségi után 3 év vagy kevesebb a nem szakirányú főiskolai végzettség után. Elérhető végzettségi fokozat: „Bíichelor" (Bsc. vagy BA.). 3. Egyetemi szintű képzés. 4-5 év az érettségi után, vagy 2,5-3 év a szakirányú főiskolai végzettség után. Elérhető végzettségi fokozat: „Master" (Mse. vagy MA.). Megjegyzés: A 2. és 3.-hoz szakosítók járulnak, amelynek célja a szakmérnöki képzés. 4. Doktori szintű képzés. 3 év az egyetemi végzettség után. Elérhető végzettségi fokozat: „Doctor of Philosophy" (PhD.).
1998. 91. évfolyam 8. szám
Néhány gondolat az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzéssel kapcsolatban, amely az egyetemi, illetve a főiskolai szintű képzés új elemeként fog megjelenni az elkövetkezendő időszakban. Mivel jellemezhetjük ezt a képzést? - Megrendelő: a munkaerőpiac (gazdaság) és a szakma felkészült képviselői, humánpolitikusai. - Illesztés: az OKJ által nyilvántartott szakmákhoz (ne a jelenlegi újraszerkesztett, „áttördelt" tantervek összességeként jelenjen meg ez a tanterv). - Képzési program: feleljen meg a korszerű szakképzés követelményeinek és a felsőoktatás követelményeinek is. - A képzési program engedélyezésének lépései: = felsőoktatási intézmény kezdeményezi (még akkor is, ha a szakközépiskola is részt vesz a képzésben) benyújtás a szakképzésért felelős minisztériumba; = a kérelemhez csatoljuk a gazdálkodó szervezetek, kamarák, munkaügyi központok, szakminisztériumok nyilatkozatát; = mellékelni kell a felsőoktatási tanulmányokba való beszámíthatóság dokumentumait; = a szakképzésért felelős miniszter az elfogadott képzési programot a MAB-hoz küldi; - a MAB elfogadást követően —> felvétel az OKJ-ba —> a szakképzésért felelős miniszter értesítése; = a szakképzési program indítási engedélyének kérése a MAB-tól; = indítási engedély a művelődési és közoktatási minisztertől.
8. Mérnökképzésünk főbb feladatai Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a felsőoktatás számára is követelményeket támaszt. Több országgal aláírtuk már a diploma ekvivalencia egyezményt, továbbá számos nyugati és magyar felsőoktatási intézmény között ma is érvényes együttműködési szerződés van. Fel kell gyorsítani az európai kredittranszferhez való csatlakozásunkat, felhasználva ehhez az Európai Rektori Konferencián való részvételünket. Néhány kiemelt feladat: oktatás és kutatás minőségének állandójavítása, gazdasági hatékonyság növelése az állami felsőoktatási intézményekben, felsőoktatási intézményhálózat fejlesztése, folyamatos felkészülés a hazai és a nemzetközi pályázatokra, iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetése, hatékonyság fokozása a felsőoktatási intézmények integrációjában, universitas típusú felsőoktatási intézmények kialakítása, ipari kapcsolatok kiépítése a kölcsönös előnyök alapján stb. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási főtanácsosának, Dr. Agg Gézának az anyag összeállításához nyújtott segitségéért, továbbá közvetlen kollégámnak, Márkus István tudományos segédmunkatársnak az ábra és a táblázatok szakszerű elkészítéséért.
351
Szabványosítás
Javaslat az MSZ 274-2 és az MSZ 274-3 illesztésére az MSZ IEC1312-1:1997 szabványhoz Dr. Horváth Tibor A villámvédelem műszaki követelményeit meghatározó MSZ 274-3:1981 foglalkozik a belső villámvédelemmel és ezen belül az épületben levő kisfeszültségű és távközlő berendezések védelmét is érinti. Az időközben bekövetkezett műszaki fejlődés azonban - különösen a félvezetős elektronika elterjedése miatt - más követelményeket támaszt, amelyeknek alapelveit az IEC 1312-1 nemzetközi szabvány foglalja össze. Ezt lényegében változatlanul átvettük és 1997'-ben,,Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. Altalános elvek" cím alatt MSZ IEC 1312-1:1997 jelzéssel jelent meg. Ez a szabvány azonban önmagában nem ad megfelelő támpontot a szükséges védelmi szint megállapítására, valamint a belső villámvédelemnek csak egy részével, mégpedig a villamos berendezések védelmével foglalkozik. Gyakorlati alkalmazását gátolja, hogy hiányzik az épületeknek a villámcsapás másodlagos hatásait figyelembe vevő csoportba sorolása, és a védelem szükséges fokozatának ettől függő meghatározása. Ennek a megoldása céljából javaslat készült az MSZ 274-2 olyan kiegészítésére, amely a már megszokott szempontok szerinti villámvédelmi csoportok mellett meghatározza az épületeknek és egyéb építményeknek a villám másodlagos hatása szerinti csoportjait is. Ez lényegében az ilyen hatásokból eredő veszély nagyságát fejezi ki. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem alapelveit és műszaki követelményeit az MSZ IEC 1312-1 tartalmazza, ezért az MSZ 274-3:1981 erre vonatkozó előírásai feleslegessé váltak, tehát elhagyhatók. Viszont az épületben levő egyéb (nem villamos) fémtárgyakra fenn kell tartani a jelenlegi követelményeket, mert azokkal az MSZ IEC 1312-1 nem foglalkozik. A problémák megoldására az MSZ 274-3:1981 7. fejezete helyett új szövegjavaslat készült, amely a belső villámvédelemre is fokozatokat határoz meg és így hasonlóvá teszi a felfogóra, a levezetőkre és a földelésre vonatkozó előírásokhoz. Ezek a fokozatok a villamos berendezésekre meghatározzák az IEC által bevezetett I- IV. védelmi szintet, kapcsolatot teremtve az MSZ IEC 1312-1 és az MSZ 274-3 megszokott szerkezete között. Az egyéb fémtárgyakra vonatkozó műszaki követelményeket a bevezetendő fokozatok leírása részletezi. Az ismertetett módosításokkal az MSZ IEC 1312-1:1997 illeszkedik a meglevő szabványokhoz és gyakorlati alkalmazásának nem lesz akadálya. Bár a módosításokat még csak javaslatnak lehet tekinteni, célszerűnek látszik a közzététele egyrészt azért, hogy a vélemények alapján tökéletesíteni lehessen, másrészt azért, hogy a bevezetése előtt az érdekeltek megismerjék Dr. Horváth Tibor, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke. Szakmai lektor: Dr. Berta István egyetemi tanár
352
és hatályba lépése után eredményesen alkalmazzák. A javaslat mindamellett meggondolást igényel. Különösen azt a (3.6. jelzésű) táblázatot kell első közelítésnek tekinteni, amely a másodlagos hatások veszélye szerinti (H1-H5) csoportok figyelembevételével meghatározza a belső villámvédelem (B0-B4) fokozatait. Ennek végleges tartalma csak később alakul ki, de azt már látni lehet, hogy nagyobb veszély esetén a védelemre vonatkozó követelmények fokozódnak. A következőkben I- alatt az MSZ 274-2, II. alatt az MSZ 274-3 módosítására vonatkozó javaslatokat ismertetjük. I. Az MSZ 274-2:1981 módosítása Új fejezet beiktatása a jelenlegi 6. fejezet után. 7. A MÁSODLAGOS HATÁSOK ÉS TÚLFESZÜLTSÉGEK KÖVETKEZMÉNYE SZERINTI CSOPORTOK, HL..H5 7.1. Az épületat és egyéb építményt a belső térben keletkező másodlagos hatások, mégpedig - a kisülések gyújtóhatása, - a túlfeszültségek által a villamos (energiaátviteli, távközlési stb.) berendezésekben okozható sérülések és azok következményei alapján a 7.2....7.6. szakaszok szerint kell besorolni. 7.2. Hl csoport. Másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület Olyan épület és egyéb építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés vagy túlfeszültség nem okoz károsodást, és ezért nem tartozik a H2...H5 csoportok valamelyikébe. Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs (pl. raktár, mezőgazdasági épület) és nem tartalmaz másodlagos kisülés veszélyét előidéző fémszerkezeteket (nyitott hurkot képező nagy kiterjedésű fémszerkezetet). Ide sorolható az összefüggő földelt fémszerkezet is, ha veszélyt okozó egyéb berendezés nincs. 7.3. H2 csoport. Belső kisülés által helyileg veszélyeztetett épület Olyan épület és egyéb építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés a közvetlen környezetében kisebb sérülést okozhat, de annak továbbterjedésével nem kell számolni, valamint nincs a keletkező túlfeszültség által veszélyeztetett villamos berendezés. Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs, az épületben levő fémszerkezetek között azonban másodlagos kisülés keletkezhet, ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás de ott nincs olyan anyag vagy légtér, amely ennek következtében meggyulladhat. 7.4. H3 csoport. Túlfeszültség miatt mérsékelten veszélyeztetett belső berendezés Olyan épület és egyéb építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező túlfeszültség a villamos berendezésben sérülést okozhat, de annak következtében csak olyan gazdasági kár keletkezik, amelynek értéke nem éri el az elhárításához szükséges védelem költségeit. Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési szintje miatt csak 1000 V-nál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést, vagy csak egyes készülékekben várható kisebb hiba keletkezése. A várható károk és a szükséges védelem költségeinek figyelembe vételével egyedileg dönthető el a besorolás. Általában ide tartoznak a belső villamosenergia-elosztás készülékei, az előfizetői telefonés a lakásokban elterjedt rádió- és televíziókészülékek. 7.5. H4 csoport. Belső kisülés vagy túlfeszültség miatt keletkező fokozott veszély Olyan épület és egyéb építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés, illetve a villamos berendezésben túlfeszültség hatására keletkező sérülés következményei az egész épületre kiterjedő veszélyt, illetve jelentős anyagi kárt okozhatnak. Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési szintje miatt csak 1000 V-nál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést, de annak következtében jelentős anyagi kárral kell számolni, mert pl. értékes készülékek sérülhetnek meg (háztartási gépek, szórakoztató elektronikus készülékek, számitógépek). A várható károk jelentősen meghaladhatják a szükséges védelem költségeit. Ide kell sorolni az olyan létesítményt is, amelyben a másodlagos hatások következtében személyek kerülhetnek veszélybe. 7.6. H5 csoport. Túlfeszültség miatt fokozottan veszélyeztetett belső berendezés Olyan épület és egyéb építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező legkisebb kisülés, illetve a villamos berendezés érzékenysége miatt kis túlfeszültség hatására keletkező súlyos sérülés következményei az egész épületre kiterjedő veszélyt, illetve jelentős anyagi kárt okozhatnak. Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben egyes villamos berendezések —, főleg elektronikus készülékek - szigetelési szintje miatt már néhány volt csúcsértékű túlfeszültség is sérülést okozhat, és annak következtében jelentős anyagi kárral kell számolni, mert pl. fontos szolgáltatások (pl. biztonsági rendszerek, vezérlések) esnek ki. Ide tartoznak a számitógép-hálózatok, a távközlési rendszerek, az üzemirányító és távérzékelő rendszerek, tehát általában a kiterjedt hálózatra csatlakozó, fontos jeladatot ellátó elektronikus berendezések. Ezeknek a készülékei többnyire különböző hálózatokhoz csatlakoznak, és ki vannak téve az azok között keletkező feszültségkülonbség hatásának is. II. Az MSZ 274-3:1981 módosítása A 2. fejezet kiegészítése új 2.7. ponttal, miközben a következő (a jelenlegi 2.7. pont) 2.8. lesz.
1998. 91. évfolyam 9. szám
2.7. A belső villámvédelem jele: B. Ezt követi a belső villámvédelmet célzó intézkedések fokozatát kifejező 0...4 fokozatjel. A 3. fejezet kiegészítése új 3.6. ponttal, miközben a következő (a jelenlegi 3.6. pont) 3.7. lesz.
3.6. A belső villámvédelem fokozatát a védendő épület, illetve egyéb építmény - rendeltetése (R1...R5), - magassága és környezete (M1...M4), - a másodlagos hatások következménye (H1...H5) szerinti besorolás alapján a 3.6. táblázat szerint kell megállapítani. 3.6. táblázat A belső villámvédelem fokozatának meghatározása Másodlagos hálás szerinti csoport Rendeltetés szerinti csoport
RÍ
R2
R3
R4
R5
III
Magasság szerinti csoport
H2
H3
H4
H5
A belső villámvédelem fokozata
Ml
BO
BO
BO
B2
B2
M2
BO
BO
BO
B2
B3
M3
no
BO
B2
B2
B3
M4
BO
Bl
B2
B2
B3
Ml
BO
Bl
150
B3
B4
M2
BO
Bl
Bl
B3
B4
M3
BO
Bl
B2
113
B4
M4
BO
Bl
B2
B3
B4
Ml
BO
Bl
B2
B3
B4
W.
BO
Bl
B2
B3
B4
M3
no
Bt
B2
B3
B4
M4
BO
ül
B2
B3
B4
Ml
BO
B3
B3
113
B4
M2
BO
B3
B3
B3
B4
M3
BO
B3
B3
B3
B4
M4
BO
B3
B3
B3
B4
Ml
BO
B3
B3
B3
B4
M2
BO
B3
B3
B3
B4
M3
BO
B3
B3
B3
B4
M4
BO
B3
B3
B3
B4
A 7. fejezet új szövege. T
"-
"••
.
-
•
—
7. BELSŐ VILLÁMVÉDELEM 7.1. Veszélyes megközelítés 7.1.1. Veszélyes megközelítésnek kell tekinteni azokat a helyeket, ahol a villámcsapás másodlagos hatásai következtében kisülés vagy túlfeszültség keletkezésével kell számolni. 353
Szabványosítás Ezeken a veszélyes megközelítési helyeken a belső villámvédelem előírt (3.6. szakasz) fokozatának megfelelően a 7.2. szakaszban meghatározott védelmi intézkedésekről kell gondoskodni a veszélyek és károk elhárítása, illetve korlátozása érdekében. 7.1.2. Indukált feszültségtől eredő másodlagos hatás keletkezésével kell számolni akkor, ha a villámhárító felfogója, levezetője vagy valamely velük összefüggő fémtárgy és egy függőleges irányban nagy kiterjedésű, földelt fémtárgy között a 6. ábra szerinti s távolság kisebb, mint a megközelítés helyétől a villáináramot vezető fémtárgy (villámhárító-vezető vagy egyéb fémszerkezet) mentén a földelésig vagy a legközelebbi ÖsszekÖtési pontig terjedő / áramúinak 1/20 része.
Az MSZ274-3-1981 6. ábrája változatlanul. Indukált feszültségből eredő másodlagos kisülés veszélye, ha S
7.1.3. Kapacitív töltéskiegyenlítésből eredő másodlagos hatás keletkezésével (kisüléssel vagy túlfeszültséggel) kell számolni akkor, ha a villámhárító felfogóját, levezetőjét vagy valamely velük összefüggő fémtárgyat egy szigetelt fémtárgy 1 m-nél kisebb távolságra közelíti meg úgy, hogy a villámhárító megközelített vezetőjétől, mint tengelytől számított 1 m sugarú henger palástján a szigetelt fémtárgynak a 7. ábra szerinti A vetülete 1 m -nél nagyobb.
Az MSZ 274-3: 1981 7. ábrája változatlanul. Kapacilív töltéskiegyenlítésből eredő másodlagos kisülés veszélye, ha A= 1 m I A villámhárító felfogója vagy levezetője 2 Fémtárgy A Vetített felület
7.2. A belső villámvédelem fokozatai 7.2.1. B0 fokozat. A belső villámvédelem semmilyen védelmi intézkedést nem tesz szükségessé.
354
7.2.2. Bl fokozat, amely megvalósul - az egymást megközelítő vezetők (fémtárgyak) olyan módon elhelyezett összekötésével, vagy - a villámhárító vezetők nyomvonalának olyan módosításával, hogy a 7.1.2. pont szerinti veszélyes megközelítés nem jön létre. Az összekötések elhelyezését és módját a 7.4. szakasz részletezi. 7.2.3. B2 fokozat, amely megvalósul - egyrészt a 7.2.2. szakasz szerinti intézkedésekkel; - másrészt a védendő létesítményben levő villamos (energiaelosztó, távközlési stb.) rendszereknek az elektromágneses villámimpulzus elleni durva védelmével. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelmet az MSZ IEC 1312-1 előírásai szerint, annak figyelembevételével kell kialakítani úgy, hogy a létesítmény védendő belső tere egy védelmi zónát (pl. LPZ 1) alkothat. A belső villámvédelem méretezése szempontjából a III.-IV. fokozatnak megfelelő villámparamétereket kell számításba venni. 7.2.4. B3 fokozat, amely két követelmény teljesítésével valósul meg. Egyrészt megvalósul - az egymást megközelítő vezetők (fémtárgyak) olyan módon elhelyezett összekötésével, vagy - a villámhárító vezetők nyomvonalának olyan módosításával, hogy sem a 7.1.2. pont, sem a 7.1.3. szerinti veszélyes megközelítés nem jön létre. A kisülésmentes összekötések elhelyezését és módját a 7.5. szakasz részletezi. Másrészt megvalósul - ha a védendő létesítményben van villamos berendezés, akkor - a villamos (energiaelosztó, távközlési stb.) rendszereknek az elektromágneses villámimpulzus elleni lépcsős védelmével. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelmet az MSZ IEC 1312-1 előírásai szerint, annak figyelembe vételével kell kialakítani úgy, hogy a létesítmény védendő belső tere több védelmi zónát alkot. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem méretezése szempontjaiból a II. fokozatnak megfelelő viltámparamétereket kell számításba venni. 7.2.4. B4 fokozat, amely egyrészt megvalósul a 7.2.3. szakasz szerinti intézkedésekkel, de az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem méretezése szempontjából az !. fokozatnak megfelelő villámparamétereket kell számításba venni. Másrészt a felfogó vagy levezető nem közelíti meg 1 m-nél kisebb távolságra (a közbeeső faltól vagy födémtől függetlenül) az adatok vagy hangfelvételek mágneses tárolására használt helyet. 7.3. Veszélyes megközelítések kiküszöbölése 7.3.1. A védendő létesítményben levő vezetőket és fémtárgyakat a 7.1.2. pont szerinti veszélyes megközelítés megszüntetése céljából össze kell kötni egymással - a megközelítés helyén, vagy - olyan helyen, ahol az áramút hossza a megközelítés távolságának 20-szorosa alá csökken. 7.3.2. A védendő létesítményben levő vezetőket és fémtárgyakat a 7.1.3. pont szerinti veszélyes megközelítés helyétől 1 m-nél nem nagyobb távolságban össze kell kötni egymással. 73.3. A védendő létesítményben levő bármilyen veszélyes megközelítés kiküszöbölhető az egymást megközelítő fémtárgyak áthelyezésével, ha ezáltal a 7.1.2. és a 7.1.3. pontban meghatározott geometriai feltételek megszűnnek. ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás 7.4. Belső, függőleges fémszerkezetek összekötése 7.4.1. Ha az épület belsejében lévő függőleges fémtárgy (pl. csővezeték) legalább 20 m hosszon 1 m-nél kisebb távolságban párhuzamosan fut a levezetővel, akkor a fémtárgyat és a levezetőt a megközelítés végén Össze kell kötni egymással. 7.4.2. A tetőtértől, illetve a legfelső szinttől kiinduló és a talajszintig vagy legalább 5 m hosszon lefelé terjedő fémszerkezeteket (pl. csőrendszert, felvonót, szellőzőt vagy szemétledobót) alul és felül össze kell kötni a villámhárítóval (földelővel, levezetővel, felfogóval vagy az ezekkel fémes összefüggésben lévő szerkezeti elemekkel). 7.4.2.1. A felső összekötő vezető a fémtárgytól a villámhárítóhoz való csatlakozási pontig lefelé vagy vízszintesen haladjon. 7.4.2.2. Az alsó összekötő vezető a fémtárgytól a villámhárítóhoz való csatlakozási pontig lefelé vagy vízszintesen haladjon. 7.4.2.3. Ha a fémtárgyhoz csatlakozó és lefelé vezető csöveket, síneket vagy hasonló fémtárgyakat használják fel összekötésre, akkor ezeket az alsó végükön, vagy a villámhárítóhoz legközelebb eső helyen kell összekötni a villámhárítóval. 7.4.3. Több elemből összeállított, szigetelő közdarabokkal fémesen összetuggő szakaszokra osztott függőleges belső fémszerkezetet (pl. szellőző-, szemétledobó-csatoma) a következők szerint kell összekötni. 7.4.3.1. A több elemből összeállított fémcsatoma, amelynek elemei nagy felületen fémesen érintkeznek egymással, az érintkezési helyeket áthidaló összekötés nélkül is fémesen összefüggőnek tekinthető. 7.4.3.2. Ha a szigetelő közdarab 1 m-nél nem hosszabb, akkor a fémes szakaszokat áthidaló vezeték útján össze kell kötni egymással. 7.4.3.3. Ha a szigetelő közdarab 1 m-nél hosszabb, akkor a csatornát több összefüggő szakaszból álló fémszerkezetnek kell tekintetni, és a következők szerint kell a villámhárítóval összekötni: - a legfelső fémesen összefüggő szakaszt, ha a 7.4.2. pont hatálya alá tartozik, akkor a 7.4.2.1. pontnak megfelelően, - a legalsó fémesen összefüggő szakaszt az alsó végén a 7.4.2.2. pontnak megfelelően, - a többi szakasz összekötése nem szükséges. 7.4.4. Ha a levezető általános elrendezésének fokozata L5, a levezetők összekötési szintjein a födémben is potenciálkiegyenlítést kell létrehozni egymással összekötött vezetők hálózatával (pl. vasbeton födém acélbetétjeinek összekötésével, vagy erre a célra kiépített egyenpotenciálra hozó hálózattal). 7.5. Belső fémtárgyak kisülésmentes összekötése 7.5.1. Az épület belsejében a 7.1.2. és a 7.1.3. pont szerint létrejövő valamennyi veszélyes megközelítést a 7.3. szakaszban leírt módon meg kell szüntetni.
1998. 91. évfolyam 9. szám
7.5.2. A belső, függőleges fémszerkezetek összekötését a 7.4. szakasznak megfelelően végre kell hajtani a következő eltéréssel, illetve kiegészítéssel. 7.5.2.1 .Ha a belső térben bárhol levő összefüggő fémszerkezet függőleges kiterjedése 3 m-nél nagyobb, akkor legalább egy helyen össze kell kötni a villámhárítóval. Megjegyzés: Ez a 7.4.2. ül. 7.4.3.3. ponthoz képest eltérő követelmény. 7.5.2.2. A több elemből álló fémszerkezet elemeit hegesztéssel, csávarozással, szegecseléssel, sajtolással vagy forrasztással kell összekötni egymással. Az elemek szorítás nélküli, nagy felületű fémes érintkezése, valamint a vékony-szigetelést (légközt) tartalmazó csatlakozás nem felel meg, ezért vezetővel át kell hidalni. Megjegyzés: Ez a 7.4.3.1. ponthoz képest eltérő követelmény. 7.5.3. A belső térben levő nagy kiterjedésű fémtárgyak öszszekötésére célszerű szintenkénti potenciálkiegyenlítést készíteni. 7.5.3.1. Erre a célra alkalmas az olyan egyenpotenciáira hozó hálózat (körvezető, földelősín stb.), amelyhez sok helyen lehet csatlakozni. 7.5.3.2. A vasbeton szerkezetű födémekben az egymással és a levezetőkkel összekötött acélbetétek szintén felhasználhatók a fémszerkezetek potenciálkiegyenlítő csatlakozására. 7.6.1. Az erősáramú vagy távközlő rendszer tetőtartóját, valamint a rádió, ill. televízió antennát a következők szerint kell összekötni a villámhárítóval. 7.6.1.1. Ha az épületen az előírt fokozatú villámhárító van, a tetőtartót és az antennát közvetlenül, vagy szikraközön (8.4. szakasz) át Össze kell kötni a villámhárítóval. 7.6.1.2. Ha az épületen a tetőtartó vagy az antenna és a közelében levő egyéb, villámvédelmi szempontból földelt fémtárgy a 7.1. szakasz szerint veszélyes megközelítést idéz elő, akkor azt a fémtárgyat közvetlenül vagy szikraközön át szintén össze kell kötni a tetőtartóval, illetve az antennával. 7.6.1.3. Ha a tetőtartó vagy az antenna a tetőgerincnél 5 m-rel magasabbra emelkedik, de az épületen nincs villámhárító, akkor villámhárító levezetőt és földelést kell készíteni, és a tetotartót vagy az antennát ezek útján közvetlenül vagy szikraközön át földelni kell. 7.6.1.4. Ha a tetőtartó vagy az antenna működési vagy érintésvédelmi szempontból közvetlenül nem földelhető, akkor a tetőtartó vagy az antenna és a villámhárító közé két, legfeljebb 3 cm elektródtávolságú szikraközt kell, egymástól legalább 2 m távolságra, sorosan beiktatni.
355
Villamos fogyasztóberendezések
Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője - II. rész Alfréd Mörx, Czene György 4. Háromlépcsős védelmi koncepció a veszélyes áramütéssel szemben Érdemes a szervezeten áthaladó veszélyes áramokkal szemben való védekezésre vonatkozó előírásokat jelentőségük szerint rendszerezni, annál is inkább, mert ez a rendszer messzemenően megfelel a technika fejlődésének [5], [6], [7]. Az alapvédelemnek, tehát a közvetlen érintés elleni védelemnek kell az első helyen állnia. Ez az alapszigetelést foglalja magában, amellyel tökéletes védelem érhető el, ha az aktív részeket teljesen szigetelik. Ezt csak erőszakosan lehet eltávolítani. Fedelek vagy burkolatok tökéletes védelmet nyújtanak, ha ezek a mindenkori előírások szerint megakadályozzák az aktív részek érintését. A védőakadályok azonban csak részleges védelmet adnak a közvetlen érintés ellen. Nem zárják ki, hogy az akadály tudatos megkerülésével lehetségessé váljon az érintés. Következetesen végiggondolva: a távolság segítségével megteremtett védelem is csak részleges védelmet nyújt a kéz által történő közvetlen érintéssel szemben. Az alapvédelem kétféleképpen vallhat kudarcot: - Ha az aktív részek fedele vagy burkolata eltörik vagy hiányzik, akkor az aktív részeket megérinthetik akár emberek, akár haszonállatok. Az ilyen típusú hiba ellen, amely egyszerű megtekintéssel felismerhető, a villamos üzemi eszközök gondos kezelésével és azonnali hibaelhárítással (helyreállításával) védekezhetünk. - Emberi érzékszervekkel azonban nem ismerhető fel, ha az alapszigetelés károsodik és a külső borítás vezetőképes részei kerülnek feszültség alá. Ebben az esetben a közvetett érintésre vonatkozó védőintézkedéseknek kell működésbe lépniük; az érintésvédelem itt a klasszikus védelmi intézkedésekből áll: nullázás, áram-védőkapcsoló, védőföldelés, kettős szigetelés vagy érintésvédelmi törpefeszültség. A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran figyelmetlenségből nem szüntetik meg a károsodásokat az alapszigetelésen. Csődöt mondhatnak azonban a közvetett érintésre vonatkozó védőintézkedések is. A védővezetők elszakadhatnak vagy Összecserélődhetnek, a védőszigeteléssel ellátott készülékeknél is léphetnek fel szigetelési hibák, esetleg emberi gondatlanság okozhat problémát (pl. a hajszárító beleeshet a fürdőkádba). Az /N<30 mA-es névleges érzékenységi! áram-védőkapcsoló által
Eurl'hys Dipl.-Ing. Alfréd MÖrx, IEEE, ÖVE, VDE, Active Member of the New York Academy of Sciences; Feltén & Guilleaume Elektrotechnikai Kft., Veszprém, műszaki igazgató Czene György okl. villamosmérnök, Felteri & Guilleaume Elektrotechnikai Kft., Veszprém, műszaki tanácsadó Szakmai lektor: Kádár Aha okl. gépészmérnök. A II. rész után válaszcikkben ismerteti a leírtaktól eltérő magyar álláspontot.
356
biztosított tartalékvédelem ilyen esetekben harmadik akadályt képez az áramütés ellen. Világszerte el kellene látni minden hordozható villamos szerkezetet (a dugaszoló-áramköröket) és a különlegesen veszélyes létesítményeket, pl. fürdőszobákat, úszómedencéket vagy az iskolai laboratóriumokat) kiegészítő védelemmel. Az előbbiekben egy háromfokozatú, egymásra épülő védelmi koncepciót vázoltunk, amelyet az 5. ábra ábrázol. A három biztonsági lépcső segítségével ALAPVÉDELEM a kisfeszültségű be(közvetlen érintés elleni védelem) rendezésekben fellépő villamos baleset legnagyobb elfogadható Érinthető akttv részek Szigetelési hiba kockázata a műszakilag lehetséges miniFelismerhető hiba Rejtett hiba mumra csökkenthető, és ezáltal a biztonság a lehetséges maximum* 'S//A
2
y
/\
(Közvetettérteiienivégiem)
[
j^/j
5. ábra. Háromlépcsős védelmi koncepció kisfeszültségű berendezésekben veszélyes érintési áramok ellen; a cél a villamos energia felhasználása során fennmaradó kockázat fokozatos minimalizálása
ra
növelhető. Ebben az
összefüggésben a következő fogalmi meghatározások adódnak. Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem): minden olyan intézkedés, amely megakadályozza, hogy emberek vagy haszonállatok villamos szerkezetek aktív részeihez közelítsenek, vagy ezeket közvetlenül m e g érintsék fitt telies , , , , V a r e s z l e e s v e d e ^ S "
lemrŐl beszélhetünk). Érintésvédelem (közvetett érintés elleni védelem): minden olyan intézkedés emberek és haszonállatok védelmére, amelyek szigetelési hiba esetén villamos szerkezetek testének, vagy idegen, vezetöképes részek érintésének veszélyéből. Kiegészítő védelem: kiegészítő intézkedések a legnagyobb elfogadható kockázat csökkentésére emberek és haszonállatok védelmében, szigetelési hiba esetén, különösen akkor, ha az alapvédelem és/vagy a hibavédelem csődöt mond.
5. Az áram-védőberendezések kialakítása Az áram-védőberendezések kialakításának nemzetközileg elismert szabályai szerint működési elvük alapján két csoportra oszthatók. ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések 5.1. A hálózati feszültségtől független áram-védőberendezések Az ilyen típusú kapcsolókészülékek a hibaáramot olyan szerkezeti egységek segítségével észlelik, amelyek működése független a hálózati feszültségtől. Ugyanígy magának a kapcsolóberendezésnek működése sem függ attól, hogy van-e hálózati feszültség vagy sem. 5.2. A hálózati feszültségtől függő áram-védőberendezések Az áram-védőberendezések ezen csoportja vagy az áramot is olyan szerkezeti egységekkel észleli, amelyek függenek a hálózati feszültségtől; vagy kapcsolószerkezetek működtetése hálózati feszültségről történik. A hálózati feszültségtől függő áram-védőberendezések használata kizárólag tartalékvédelemként engedélyezett. Nem biztos, hogy lekapcsolják a testzárlatot hálózati feszültség kimaradása esetén. A 6. ábra ezekről a működési elvekről ad vázlatos áttekintést.
Jegteidaitjozü
!Az áramUor megsaíitasa
6.1. A TŰZVÉDELEM mint komfortkritérium A korszerű technika a tartalékvédelem mellett lehetővé teszi a külső vezetékek és a védővezető, ill. a föld közötti kúszóáramok által kiváltott villamos eredetű tüzek megelőzését is. Ez olyan / A N - 300 mA névleges hibaáramú védőkapcsolók kifejlesztéséhez vezetett, amelyek a kúszóáram által gyújtott tüzeket is hatékonyan képesek megelőzni. A 7. ábra egy tűzvédelemre kifejlesztett áram-védőberendezéssel ellátott létesítményt ábrázol. 6.2. A HIBÁS KIOLDÁSOK MEGELŐZÉSE mint komfortkritérium A hagyományos áram-védőkapcsolóknak van egy, a fogyasztók számára negatív tulajdonsága. A zivatarok következtében kialakuló túlfeszültségek fellépésekor indokolatlan esetben is kioldanak, és ezáltal lényegesen csökkentik a villamos energia hozzáférhetőségét. Ez a tény vezetett egy olyan kioldási elven (ún. G-elv) alapuló védőkapcsoló kifejlesztéséhez, amely biztosítja, hogy zivatarok hatására létrejött túlfeszültség esetén se kerüljön sor az áramkör indokolatlan kiiktatására. Az újabb fejlesztésű áram-védŐkapcsolók már ezen az elven készülnek, és így megakadályozzák az olyan áramkörök indokolatlan kikapcsolását, amelyekhez pl. hűtőládák, elektronikus adatfeldolgozó berendezések, orvosi készülékek vagy a haszonállattartáshoz szükséges melegítőlámpák csatlakoznak. Az áram-védőberendezések hibás kioldásának lehetséges okai
6. áhra. Áram-védőberendezések működési elvének vázlatos ábrázolása
6. A védelem kialakításával szembeni komfortkritériumok kisfeszültségű berendezésekben A fogyasztók az elektrotechnikai szempontból fennmaradó kockázattal kapcsolatos meggondolások mellett az utóbbi években egyre magasabb komfortfokozatot igényelnek, mind a háztartásban, mind az ipari létesítményekben. A hiba-áramvédelmi technika és berendezései így intenziv elemzés tárgyaivá váltak, mégpedig a fogyasztók komfortigényeivel kapcsolatban. Korábban e berendezések js6 hiba-áramvédelmi és tartalékvédelmi célokat szolgáltak, az utóbbi időben azonban *\ \ főleg tűzvédelmi szem-2 pontok alapján kerültek előtérbe. Újabb kihívásokra kell tehát választ találnunk, ha a V - 7 PE különböző komfortkritériumoknak egyaránt megfelelő védel7. áhra. Védelem kúszóáram által gyújtott mi rendszert szerettüzek ellen 300 mA érzékenységi! áramnénk létrehozni. védökapcsolóval cs földeléssel 1998. 91. évfolyam 9. szám
A légköri kisülések következtében a kisfeszültségű szabadvezetékekben keletkező túlfeszültségek várható maximális értékével és kiterjedésük formájával kapcsolatos meggondolások és mérések azt mutatják, hogy sok esetben a túlfeszültség korlátozása a berendezésekben létrejövő átívelések, vagy a túlfeszültség-levezetők által történik (a szabadvezeték-hálózatban és a fogyasztói berendezésekben egyaránt). Az átíveléseket okozó túlfeszültség terjedése a fogyasztói berendezésekben gyakorlatilag áramvezetési idő nélkül történik. Ennek az a következménye, hogy a feszültség az egész berendezésben majdnem egyidejűleg növekszik meg, és a beérkező feszültséghullám i. Lökőfeszüitség pi. 6wi,2/50|is
Hálózati feszültség U e tf=230V
Az ív feszüíisége
„ Lókó'áram pl. 300A 8/20ns
Utánfolyö áram pl. I p -10 A
S. ábra. a) A táphálózatból származó utánfolyó áramú lökőfeszültség által kiváltott átívelés egy adott légköznél, elvi ábrázolás; b) Az utánfolyó áram kioltása a hálózati feszültség nullponton történő áthaladásakor [12]
csúcsértéke a vissza-
verődések hatására a kezdőérték kétszeresére is megnövekedhet. Ezáltal átívelések léphetnek fel ott, ahol szigetelés szempontjából gyenge pontok találhatók, pl. egy aktív rész és a védővezetővel összekötött részegység közötti légköznél. Ezek az átívelések, amint alapkutatások is kimutatták, az esetek 50%-ában a tápháló357
Villamos fogyasztóberendezések zatból származó utánfolyó áram kialakulásához vezetnek, amely a hálózati feszültség görbéjének a következő nullaponton történő áthaladásakor a túláram-levezető kiolt (8. ábra). Az ív kioltásának ezt a módját műszakilag - néhány az USA-ban még ma is használatos - védőkapcsoló-típusnál, az ún. „nullapontkioltók"-nál alkalmazzák. 1 Ezekből az alapkísérletekből a tudomány mai állása szerint a következő következtetések vonhatók le: - A lökőfeszültségek által keletkezett átívelések több mint 50%-os valószínűséggel a táphálózatból származó utánfolyó áramot váltanak ki a 230 V-os hálózati feszültségű villamos berendezésekben. Ezek az utánfolyó áramok az aktív vezető részektől a berendezés olyan vezető részei felé folynak, amelyek össze vannak kötve a védővezetővel, vagy földpotenciálon vannak. - Ezek az utánfolyó áramok kockázattechnikailag nézve kielégítő valószínűséggel a hálózati feszültség következő nullaponton történő áthaladásakor kioltódnak, vagy ha az áramerősség túlzottan nagy (> 100 A), akkor a zárlatvédelem old ki. - Az áram-védőberendezések lökőárammal szembeni ellenállósága, amit 8/20 ,MS-OS kísérleti hullámmal vagy 0,5 /ÍS/100 kHzes lökéshullámmal vizsgálnak, még akkor sem elsődleges jelentőségű az áram-védőkészülékek téves kioldásainak megakadályozására, ha a vizsgált áramok csúcsértéke 100 A. A téves kioldásokat csak olyan konstrukciókkal lehet megakadályozni, amelyeknek legkisebb kioldóidejük 10 ms (egy hálózati feszültség-félhullám átfutási ideje 50 Hz-es váltakozó áramnál). Ez a „ G " és „ S " típusú áram-védőkapcsolókra jellemző.
7. Összefoglalás és kitekintés Az elektropatológia pillanatnyi tudásszintje és a veszélyes érintési áramok elleni védekezés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy napjainkban a védekezéstechnikai kutatás szempontjából jelentős fordulóponthoz érkeztünk. A TN-rendszer az áram-védőberendezések által biztosított tartalékvédelemmel együtt radikálisan csökkenti a kockázatot, így az elkövetkező évtizedekben a villamos energia használatában olyan mértékű biztonság várható, amelyet gazdaságossági szempontból is elfogadható szereléstechnikával aligha helyettesíthető. Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a nullázás nehézségek nélkül alkalmazható érintésvédelemként mind a háztartásokban, mind a mezőgazdaságban, az iparban és kisiparban. A vázolt koncepcióban az áram-védőberendezések a tartalékvédelmet, valamint a tűvzédelmet hivatottak szolgálni. A 10. ábrán egy ilyen módon védett fogyasztói berendezés elvi ábrázolása látható, érintésvédelemként nullázással, 30 mAes névleges hibaáramú FI-védőkapcsolóval a dugaszolóaljzatokat tápláló áramkörök tartalékvédelmére, tűzvédelemhez egy S-FI-védőkapcsolóval, és három túlfeszültség-levezetővel a túlfeszültség elleni elsődleges védelemre.
PEN
6.3. AZ VILLAMOS ENERGIA RENDELKEZÉSRE ÁLLASA mint komfortkritérium A korszerű kisfeszültségű villamos rendszerek egyik komfortkritériuma az ún. szelektív védelem elve. Az irodalom részletesen beszámol erről [11]. Szelektív védelem alatt a védőrendszer azon képességét értjük, amely lehetővé teszi, hogy hiba esetén csak azokat az áramköröket iktassuk ki, amelyek ténylegesen meghibásodtak. Ez a felismerés az utóbbi években olyan áram-védőkapcsolók kifejlesztéséhez vezetett, amelyek sorba kapcsolt áramvédő-szerkezetek segítségével csak részegységeket iktatnak ki, és ezzel a villamos energia hozzáférhetőségét jelentősen növelik. Az áram-védőberendezések új generációja (S-típusú Fl-védőberendezés) természetesen kielégíti a szelektivitás kritériumát, ezért beépítésük minden olyan létesítményekben ajánlott, amelyeknek meg kell felelniük ezen elvárásnak (9. ábra).
A A A A 9. ábra. Csoportvédelem megvalósítása szelektíven kapcsoló áramvédő-kapcsoló soros kapcsolásával
358
10. ábra. Veszélyes érintési áramok elleni modem védelmi rendszer egy kisfeszültségű berendezésben. Érintés védelem: nullázás, Fl-védőberendezések a dugaszolós áramkörök tartalékvédelmére, S-FI-védőkapcsoló tűzvédelmi célból, és három túlfeszültség-levezető a túlfeszültség elleni elsődleges védelemre. / házi csatlakozószekrény; 2 fogyasztásmérő szekrény; 3 potenciálkiegyenlitő sínek; 4 védővezetéksínek; 5 túlfeszültséglevezető; 6 fogyasztásmérő; 7 lökőáramálló-szelektív ,,S" típusú Fl-védőkapcsoló, pl. 300 mA névleges hibaárammal a tűzvédelemhez; 8 lökőáramnak ellenálló „G" típusú FI-védőkapcsoló a tartalékvédelemhez
Irodalom [1] Hosemann: Sicherheitstechnisches Grundkonzept, Unterlagen zu einem Vortrag bei der VDE-Fachtagung Sicherheits- und Unfallforschung Leipzig, 1994 (Biztonságtechnikai alapelképzelés, a Biztonság- és balesetkutatás VDE-szakülésen tartott előadás dokumentációja) [2] Junge, H.-D-, Müller G.: Elektrotechnik, VCH-Verlagsgesellschaft, Weinheim, 1994 (Elektrotechnika) [3] Freiberger, H.: Der eíektrische Widerstand des menschlichen Körpers gegen technischen Gleich- und Wechselstrom. Verlag Július Springer. Berlin, 1934, Translated from Germán by Allén Translation Service, Maplewood N.Y., Item No. 9005. (Az emberi test elektromos ellenállása egyen- és váltakozó árammal szemben) [4] Biegelmeier, G., Mőrx, A.: Risikoverminderung für Elektrounfálle; Elektrie 9-11/96; Verlag Dr. Heide & Partner GmbH, Berlin, 1996. (Kockázatcsökkentés elektromos baleseteknél)
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések Biegelmeier, GroissJ., MtirxA. und Wiborny S.: Normcn furdie Anwendung der Neutralleiter-Schutzerdung (Nullung) als Fehlerschutz in Niederspannungsanlagen. (Szabványok a nullázás kisfeszültségű létesítményekben hibavédelemként történő használatához) [6] Biegelmeier. G.: Basisschutz-Fehlerschutz-Zusatzschutz - ein neues Konzept fur die Sicherheit der Elektrizitá'tsanwendung. ETZ 106 (1985) H. 18, S. 968-971. (Alapvédelem-hibavédelem-tartalékvédeietn-egy új elképzelés az elektromosság felhasználásának biztonságával kapcsolatban) [7] Krefter, K. H.: Zusatzschutz - Dritte Schutzebene gegen gefahrliche Körperströme, ETZ 108 (1987) H. 3 S. 84-86. (Tartalékvédeiem - a harmadik védelmi sík a veszélyes testáramokkal szemben) [8] lEC-Report 479-1, Effects of current on humán beings and lifestock; Third edition, 1994-09 [9] Eltxchka, R.:D\c elektrisclie lnstallationstechník in Lehre und Forschung der Elektrotechnik; e& i, November 1990. (Szereléstechnika r az elektrotechnika tanításában és kutatásában) [10] Biegelmeier. C, Marx, A.. Starker, H.: Elektroinstallation in Gebáuden Bánd II, Abschnitt 2, Österreichischer Wirtschaftsverlag, 1992. (Epületek villamos installációja, 2. kötet) [II] Biegelmeier. D.. Kiehack, K.H., Krefter undH. Eder: ÜberdteEinschránkung der Verlügbarkeit der Stromversorgung von Niederspannungsanlagen durcli den Einbau von Fehlerstrom-Schutzeinrichtungen. Elektrizitátswirtschaft 90 (1991) 8, S. 400-410. (A kisfeszültségű berendezésekbe beépített hibaáram-védőkapcsotó következtében beálló áramszünetekről) [5]
[12] Biegelmeier: Über das Löschverhaltcn von Luftstrecken bei StoBspannungsbeanspruchungen. Bull. SEV/VSE 78 (1987) 23, S. 1446-1453. (A légközök kioltó hatásáról lökőfesziiltség-igénybevételnéf) [ 13] Biegelmeier, G. und Mörx, A.: Die Klassifikation der Netzsysteme nach lEC-Publ. 364-4-41 ein fehlerhaftes Konzept; ÖZE 46
A Huzal-kábel és .Szigetelőanyag Üzletág ajánlatai:
1998. 91. évfolyamé szám
359
Villamos fogyasztóberendezések
Többlépcsős túlfeszültség-védelem összehangolt működése - I. rész Dr. Horváth Tibor, Bakó Tamás •
1. Bevezető A kisfeszültségű és az elektronikus berendezésekben az elektromágneses villámimpulzus behatolását és káros hatásait csak többlépcsős túlfeszültség-védelemmel lehet elhárítani, mert a befutó nagy energiájú hullámot csak olyan védőeszközök viselik el, amelyeknek a kimenetéről még mindig jelentős feszültség-, illetve áramhullám megy tovább. Ezeket a finom védelem eszközei korlátozzák a védendő készülékek által elviselhető szintre, de ezek a védőeszközök nem viselnek el nagyobb energiájú bemenő hullámokat. Ezért van szükség többlépcsős túlfeszültség-védelemre, de ez csak akkor működik jól, ha az egyes lépcsők összehangoltan működnek, mert különben a finom védelem túlterhelődik és robbanásszerűen tönkremegy.
2. A többlépcsős védelem elve 2.1. A védőkészülékek A többlépcsős védelem jellemző felépítését az 1. ábra mutatja, ahol a bemenethez legközelebb eső szikraköz (vagy hasonló jellegű egyéb védőkészülék) akár 50...100 kA csúcsértékű 10/350 alakú áramhullámot is képes elviselni és 600...1000 V körüli, vagy annál is nagyobb feszültségen, kb. 0,5... 1,0 fis késéssel szólal meg [5, 7], A szikraköz ezután az egymástól kis távolságra levő elektródok között égő ívkisülés 10...20 V feszültségére korlátozza a továbbhaladó feszültséghullámot. A szikraköz jellegű eszközök nem emésztik fel a befutó hullám energiáját, hanem nagy részét visszaverik a hálózatba. A megszólalás pillanatáig a hullám behatol a szikraköz mögötti védendő szakaszba és levágott hullámként a finom védelem szempontjából jelentős energiát visz magával. A második lépcsőt egy varisztor (vagy hasonló jellegű egyéb védőeszköz) alkotja, amely nem lineáris ellenállásként az uli jelleggörbe könyökpontjánál kisebb feszültségen gyakorlatilag szigetelőként viselkedik, felette viszont a levezetett áram gyors növekedésekor is alig nő a rajta eső feszültség. A könyökponthoz általában 1 mA áram és 30...500 V feszültség tartozik, amit a további védőeszközöktől illetve a védendő készülék üzemi feszültségétől függően választanak meg. A varisztorok által károsodás nélkül levezetett áramhullám többnyire 5...25 kA
lehet, a késésük 1 /ís-nél lényegesen kisebb. A varísztoron eső feszültség és a nagy áram miatt jelentős energia szabadul fel benne, ami rossz lépcsőzés esetén a robbanásszerű tönkremenésére vezethet. Ilyen veszély aránylag kis áram tartós levezetésekor is bekövetkezhet [5, 7]. A harmadik lépcső a példa szerint valamilyen félvezető eszköz, amely a jelleggörbéjének megfelelően korlátozza a feszültség növekedését, miközben nagy áramot vezet le. Ez az elem lehet egyszerű zener-dióda, vagy hasonlóan polaritásfüggő jelleggörbéjű (szuppresszor-, lavina-) dióda, de lehet több alkatrészből felépített, a polaritástól függetlenül szimmetrikus jelleggörbéjű eszköz is. Ezek a védőeszközök a könyökpont alatti feszültségen, amely 1 V-nál kisebb értéktől többnyire 20...30 Vig terjed, csak^A nagyságrendű áramot engednek át. A levezetőképességük többnyire 1 kA alatt van, a késésük pedig ns nagyságrendű [5, 7]. A továbbiakban röviden csak diódának nevezzük. 2.2.Összehangolt működés soros impedanciákkal Ha az előbb említett három elemet egyszerűen párhuzamosan kapcsolnák, akkor először a harmadik lépcsőt alkotó dióda kezdene vezetni, amikor a befutó hullám eléri a megszólalási feszültségét. Ezután viszont a feszültség már nem nőhet tovább, hanem egyre nagyobb áram folyik a diódán, amíg fel nem robban. Hiába van ott az előző lépcsőt alkotó varisztor, mert az csak akkor szólalna meg, ha a hullám haladásával növekednék a rajta megjelenő feszültség [9, 10], Ezért egy lineáris elemet kell sorba kapcsolni, amelyen az árammal növekvő feszültség lép fel. Ugyanez a követelmény érvényes a varisztor és a szikraköz Összehangolt működésére is. Az /. ábrán az előbb említett soros elemeket Z impedanciák jelölik, amelyekre a diódán, illetve a varisztoron levezetett áramtól függő feszültség esik. I. lépcső
II. lépcső
•CZr
III. lépcső
Z
Z
szikraköz
-CZr
vansztor
dióda
/. ábra, A háromlépcsős túl feszültség-védelem felépítése Dr. Horváth Tibor, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke Bakó Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatója Szakmai lektor: Dr. Berta István egyetemi tanár
360
Ha a soros impedanciákat ellenállásnak vesszük, akkor az egyes lépcsők mögötti feszültséghullámok a 2. ábrán látható képet mutatják. A feszültséghullám kezdeti szakaszán a feszültség gyakorlatilag lineárisan nő, és mivel a soros ellenállásokon ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések nem folyik áram, mindegyik védőeszközön ugyanakkora. Amikor eléri a dióda megszólalási feszültségét, a rajta fellépő feszültség állandósul és közelítőleg lineárisan növekedni kezd az általa levezetett áram. Ugyanez az áram folyik át az i?2 ellenálláson is és lineárisan nő a rajta eső feszültség. Ezt a feszültséget a 2. ábrán a dióda mögött kialakuló hullám üres része ábrázolja, a vonalkázott rész pedig a diódán fellépő feszültséget jelenti. A varisztoron a kettő összege jelenik meg, és mindaddig nő, amíg el nem éri annak a megszólalási feszültségét. Ezután a varisztoron fellépő feszültség gyakorlatilag állandósul és a diódán, valamint az 7?2 ellenálláson átfolyó áram sem növekedik tovább. A működésbe lépő varisztor tehát átveszi az áram levezetését és így korlátozza a dióda terhelését. A varisztoron átfolyó áram az R\ ellenálláson hoz létre közelítőleg lineárisan növekedő feszültségesést, amelyet a 2. ábrán a varisztor mögötti hullám üres része ábrázol A szikraközön megjelenő feszültség a varisztoron és az R \ ellenálláson levő feszültségek összege és addig nő, amíg el nem éri a szikraköz gyújtófeszültségét. Ellentétben a másik két védőeszközzel, a szikraköz nem ezt a feszültséget tartja állandóan, hanem levágja a hullámot, vagyis megszólalása után a feszültség hirtelen kis értékre csökken. Ha ez a levágott feszültség kisebb, mint a varisztor vagy a dióda megszólalási feszültsége, azokon megszűnik az áram, tehát a szikraköz teljesen átveszi az áramhullám levezetését. Ha ez nem teljesül, hanem pl. a dióda megszólalási feszültsége kisebb, mint a levágott feszültség, akkor a diódán tovább folyik áram, ami végül a túlterhelésére vezet, tehát a védelem nem működik összehangoltan. 4 kV
800 V
600
ÍO0
"dCO 10
1pt
us 0
0
^^lt R2
•
o
1MI
Az ellenállás helytelen megválasztása tehát szintén előidézheti valamelyik elem túlterhelését, és hibát okozhat az összehangolt működésben. Ha a soros impedanciákat induktivitások alkotják, akkor a rajtuk eső feszültséget ,di u = L—r dt
(2)
képlettel lehet kifejezni, vagyis a feszültség az áramhullám meredekségével arányos. Ha az áramhullám állandó meredekséggel, lineárisan növekedik, az induktivitáson fellépő feszültség az áram levezetésekor ugrásszerűen jelenik meg és azután nem változik. Ha a diódán levezetés közben keletkező feszültség és az előtte levő soros induktivitáson megjelenő feszültségugrás összege meghaladja a varisztor megszólalási feszültségét, az is azonnal működésbe lép, és korlátozza a dióda terhelését. A varisztor és a szikraköz közötti induktivitással el lehet érni, hogy lineárisan növekedő áramhullám esetén a szikraköz azonnal levágja a feszültséghullámot és átvegye az áram levezetését, mihelyt a varisztor megszólal. Ha viszont az induktivitáson keletkező feszültségugrás nem elég a megelőző lépcsőt alkotó védőeszköz megszólalásához, akkor az később sem fog megszólalni, mert az induktivitáson nem nő a feszültség. Mivel a soros induktivitáson fellépő feszültségugrás csak az áramhullám meredekségétől függ, a nagyságától viszont nem, kizárólag induktivitással nem lehet megbízhatóan összehangolt működést elérni. Ha a soros impedanciáknak ellenállása és induktivitása is van, az egyes lépcsők mögötti feszültséghullámok a 3. ábrán látható képet mutatják. Ezek abban különböznek a 2. ábrán feltüntetett hullámoktól, hogy a lineárisan növekedő összetevőhöz hozzáadódik az induktivitáson keletkező állandó feszültség. Ennek eredményeként meredeken növekedő áramhullám esetén a megelőző lépcsők gyorsan megszólalnak és átveszik a levezetést, de lassan növekedő nagy áramhullámok esetén is létrejön a soros elemeken az Összehangolt működéshez szükséges feszültségesés. 4 kV
800 V
-o
eoc
200
2. ábra. A háromlépcsős túl feszültség-védelem elemein megjelenő feszüllséghullámok soros ellenállások esetén
10
A varisztor által levezetett iv(t) és a diódán levezetett Í<J(Í) áramhullámot a 2. ábra jelöléseinek felhasználásával a következő képletekkel lehet kifejezni: 'v«
=
« (0 - uv (í) H
es
uv (/) - » d (Q
R->
(la) (lb)
Ebből látható, hogy minél kisebb a soros ellenállás, annál nagyobb a védőeszközt terhelő áramhullám, illetve fizikai szempontból pontosabban: annál nagyobb áram kell ahhoz, hogy az előző lépcsőn kialakuljon a szükséges megszólalási feszültség. 1098. 91. évfolyam 8. szám
M*
o
,(0 1ps
0
D
uA)
uM) 0
1lis
-CZH
0
1U«
-o
3. ábra. A háromlépcsős túl feszültség-védelem elemein megjelenő feszültséghullámok ellenállásból és induktivitásból álló soros impedanciák esetén
2.3.Összehangolt működés késleltetéssel A többlépcsős védelem összehangolt működését úgy is meg lehet oldani, hogy a befutó hullám később érkezik a finomabb 361
Villamos fogyasztóberendezések fokozatokhoz, amikor az előttük levő lépcsőnél a feszültség már elég nagy ahhoz, hogy megszólaljon és korlátozza az átengedett hullám további növekedését. A késleltetést legegyszerűbben a lépcsők közötti vezetékszakasz hosszával lehet elérni, mert a hullám a szigeteit vezetékeken (kábeleken) körülbelül a fénysebesség felével halad, tehát v =. c/2 =150 m/u,s A feszültséghullámnak a vezeték mentén fellépő hosszirányú meredeksége: du dx
du_}_ dt v
4
(3)
A védőszikraköz 600 V-ra felvett gyújtó feszültségének eléréséhez szükséges vezetékhossz különböző árammeredekség esetén az 1. táblázatban látható: /. táblázat diák,
kV/^s
1
3
10
30
dutdx,
V/m
6.667
20
66,67
200
Hossz,
m
90
30
9
3
Ebből is meg lehet állapítani, hogy az összehangolt működés feltételei annál kedvezőbbek, minél nagyobb a meredekség, tehát a hullám alakjának jelentős szerepe van. Ez az egyszerű számítás azonban csupán a nagyságrendeket érzékelteti, pontosabb adatokat csak a hullám terjedésének vizsgálatával lehet kapni [7]. A hullámterjedés vizsgálatára a 4. ábra szerinti háromlépcsős védelmet használjuk, ahol a szikraköz és a varisztor között x hosszúságú vezetékszakasz, a varisztor és a dióda között pedig R ellenállás hozza létre az összehangolt működés feltételeit. Ebben az esetben a hullám terjedése szempontjából a II. és III. lépcső egynek vehető, és csak az I. és a II. lépcső közötti késleltetést kell vizsgálni. Az elvi összefüggések legegyszerűbben állandó meredekségű ékhullámmal szemléltethetők, amint az 5. ábra mutatja. A balról belépő ékhullám eleje t\ időpontig messze túlhaladt a II/III. lépcsőn is, de a vonalkázással jelölt behatoló hullámot a dióda f/<j feszültségre korlátozta. Az R soros ellenálláson eső feszültség a diódán levezetett áram hatására elérte a varisztor Uv megszólalási feszültségét is, ezért ott ennél nem nőhet tovább. A varisztor működése alatt tehát állandósul az ellenálláson eső í / v - f/j feszültség.
4. ábra. Háromlépcsős túl feszültség-védelem késleltető vezetékszakasszal és soros ellenállással
n/m
T
*B
5. ábra. Ékhullám terjedése és visszaverődése az 1. és a II/III. lépcső közötti késleltető vezetékszakasz esetén.
A beérkező hullám Un feszültsége azonban változatlanul növekszik, ezért az U\\ - Uv feszültségkülönbség ellenkező előjellel visszaverődik. A behatoló és a visszavert hullám eredőjeként az ábrán vonalkázással jelölt hulláin alakja a II. lépcső előtt az eredeti meredekség kétszeresével növekedik mindaddig, amíg el nem éri a behatoló ékhullám értékét. A metszésponttól balra az eredeti ékhullám változatlan marad. Egy későbbi íj időpontban az ékhullám följebb emelkedik és az említett metszéspont balra tolódik el. Ha a védelem I. lépcsője az A helyen van, ott az UA feszültség elérheti az £/j megszólalási feszültséget, és a szikraköz a feszültséghullámot levágja. Ha az I. lépcső a B helyen lenne, az ott megjelenő feszültség nem nőhet nagyobbra UQ értéknél, és így nem érheti el az U\ megszólalási feszültséget sem, hiába növekszik folyamatosan a beérkező ékhullám. Mivel ebben az esetben az I. lépcső nem lép működésbe, a behatoló hullám egyre növekedő áramát a varisztornak kell levezetnie és tönkremegy. A többlépcsős védelem összehangolt működésének az a feltétele, hogy a II. lépcső (varisztor) előtt kétszeres meredekséggel növekedő feszültség az I. lépcső (szikraköz) helyén elérje a megszólalási'feszültséget. Ehhez a két lépcső közötti távolságnak legalább
X
U{ - Uv 2{du/dx)
(/, - Uv y du/dt 2
{
}
nagyságúnak kell lennie. Ha a szikraköz megszólalási feszültsége U\ = 600 V, a varisztoré Uv = 200 V és v = 150 m/|j.s fénysebességgel számolunk, akkor a 2. táblázat szerinti távolságok adódnak: 2. táblázat dúld!
1 kV/us
3 kV/ms
10 kV/us
30 kV/us
X
30 m
10 m
3m
1m
Ezek az adatok is kiemelik a hullám meredekségének jelentőségét, de a (4) egyenletből az is látható, hogy a késleltető vezetékszakasszal elválasztott védő készülékek megszólalási feszültségét is figyelembe kell venni a összehangolt működéshez.
Megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat Épületvillamos Tervezői Szakosztálya Kérjük mindazokat, akik a Szakosztály munkájában részt kívánnak venni, jelentkezzenek az alábbi címen levélben vagy faxon: Hungaroproject Mérnökiroda Kft. Kun Gábor, 1051 Budapest, Vörösmarty tér 3. Tel./fax: 266-5204, 266-4907
362
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések
jelent a C€ jelölés a villamos termékeken? Kádár Aba 1998. II. negyedévtől kezdődően a hazai üzletekben forgalomba hozott, továbbá a bármilyen más módon új felhasználásra kerülő kisfeszültségű (50-1000 V-os váltakozó áramú, illetve 75-1500 Vos egyenáramú) villamos gyártmányokon is meg fog jelenni az Európai Unióbeli gyártmányokon már megszokott jelölés [ennek kötelező alkalmazását írja elő az év végén megjelent 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet]. Nekünk is Tudnunk kell tehát ezentúl, mit is jelent számunkra ez a jelölés? E jelölés bevezetése hazánkban is a bizalmi elv érvényesítését jelenti. E jelölés ugyanis tulajdonképpen csupán a gyártó (és nem valamely független vizsgáló szerv!) nyilatkozata, garanciája arról, hogy az így megjelölt termék biztonsági szempontból legalább egyenértékű a nemzetközi, európai vagy ezek hiányában a gyártó ország saját nemzeti szabványai szerint készültekkel. Egyáltalán nem jelenti azonban azt, hogy más szempontból (pl. élettartam, hatásfok, cserélhetőség, illeszthetőség, méretek stb.) egyenértékű a szabványosakkal, s még a szabványok élet- és vagyonbiztonsági előírásainak teljesítését sem garantálja, hanem csupán azt, hogy az e biztonsági előírások szerinti megoldások helyett esetleg alkalmazott más megoldások azzal egyenértékű biztonságot nyújtanak. Ha tehát ezentúl olyan villamos terméket vásárolunk vagy helyezünk üzembe, amelyen kizárólag ez a jel van, és nem találjuk rajta a különböző független vizsgálóállomások (általában körbe, ellipszisbe, háromszöghöz hasonló körvonalba zárt) jeleit (I. ábra), akkor nem csak a gyártmány minősége, de az élet- és vagyonbiztonsági kialakítása szempontjából is teljesen rábíztuk magunkat a gyártó szakértelmére és megbízhatóságára! Ez a bizalmi elv, amit semmiképpen nem szabad összekeverni az „ártatlanság vélelmé"vel! Ez utóbbi csak büntetőjogi fogalom, amely szerint addig senkit nem szabad bűnösnek minősíteni, amíg bíróság jogerősen el nem ítélte. De - gondolom - senki nem adna kölcsön 100 000 Ft-ot az utcán vele szembe jövő első olyan embernek, aki igazolja büntetlen előéletét. Ezt csak olyan emberrel tesszük meg, aki már kiérdemelte bizalmunkat, s e bizalom alapján hisszük el neki, hogy a kölcsön visszafizetésének esedékességekor képessége és szándéka is meglesz a visszafizetésre. Ez a bizalom elve, s ugyanilyen szempontokat kell megfontolnunk egy villamos készülék vásárlásakor is! Ha ugyanis a megvásárolt villamos gyártmány később balesetet, tüzet okoz, akkor a termékfelelősségi törvény (1993. évi
magyar
német
osztrák
magyar svájci robbanásbiztonsági
/. ábra. Különböző vizsgáló (lanúsító) állomások vizsgálati jelei
Kádár Aha okl. gépészmérnök, a MEE tagja
1998. 9 1 . évfolyam 9. szám
X. törvény) értelmében elsősorban a gyártó vagy az importáló ellen fordulhatunk kártérítési igényünkkel, de ha ez akkor már rég megszűnt vagy fizetésképtelen kft., akkor az adott terméket nekünk eladó kereskedőn kell mindezt - a hazánkban évekig tartó peres eljárással - számon kérnünk. S, ha az sem fizetőképes, akkor legfeljebb a lakásbiztosításunk alapján a biztosítótól remélhetünk valami kártérítést. Ezért az Európai Unióban nem is igen állnak szóba olyan gyártóval, akinek nincs szavatossági biztosítása. Nálunk azonban - sajnos - ez még messze nem általános gyakorlat. A vevőnek természetesen megrendelése feladásakor vagy a vásárlás alkalmával joga van kikötnie azt, hogy csak olyan gyártmányt kíván megvásárolni, amit a MEEI (esetleg más hazai vagy külföldi vizsgálószerv) megvizsgált és ennek jelét a gyártmányon feltüntették; de ha ezt nem kötötte ki, akkor a vásárlás után ennek hiányát már nem reklamálhatja. Azoknál a termékeknél, amelyeknél a műszaki biztonság követelményein kívül más minőségi követelmények is felmerülnek, ajánljuk, hogy változatlanul kísérjék figyelemmel, van-e a terméken a C € jelölésen kívül (bel- vagy külföldi) villamos vizsgálóállomás jele is, mert ezek teljesítésére csak az ő jeleik utalnak. A gyártónak - természetesen - a megrendelője (importáló cég, nagykereskedés) részére (a jelnek a gyártmányon való feltüntetésén túlmenően) a gyártmány biztonságosságára vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot is kell adnia, s ezt alá kell támasztania részletes műszaki dokumentációval (amelyben felsorolja, mely szabványok előírásait teljesíti a gyártmány, s pontosan megjelöli, miben tért el azok biztonsági előírásaitól), mások vagy saját maga által végzett vizsgálatainak jegyzőkönyveivel, számításaival; de néhány gyártmány (pl. a robbanásbiztos gyártmányok, orvpsi készülékek, háztartási csatlakozódugók és dugaszolóaljzatok) kivételével részére nem kötelező a független vizsgálóállomás tanúsítványának megszerzése. Ez az ő részére tagadhatatlanul eljárási könnyebbséget (s esetleg némi költségmegtakarítást is) jelent, de ugyanakkor mind az ő, mind a gyártmányt forgalmazó kereskedő felelősségét nagymértékben növeli. Ha a gyártó az adott gyártmány biztonsági kérdéseiben kellően jártas, gyakorlott és lelkiismeretes, akkor ez a módszer különösebb veszélyt nem is jelent mindaddig, amíg gyártmányát mindenben a szabványok előírásai szerint készíti. Joga van azonban ezektől (a biztonsági előírásoktól is!) eltérni, s más - saját maga által kidolgozott - módszerekkel biztosítania gyártmánya kellő biztonságosságát. És itt már baj van: ugyan, ki fogja azt elbírálni, hogy ez a módszer nyújt-e olyan mértékű biztonságot, mint a szabványos? Különböző EU-tagállamokban ez különbözőképpen van rendezve. Van olyan állam, amelyben ezt az elbírálást mindig független vizsgálóállomásra, van, ahol hatóságra kell bízni; de van olyan is, amely ezen a téren is megelégszik a gyártó ítéletével. Hazánkban ez a kérdés egyelőre még nincs rendezve. Mi a teendője a gyártmányt közforgalomba hozni kívánó kiskereskedőnek? 363
Villamos fogyasztóberendezések a) Ellenőriznie kell, hogy a hazai gyártó, illetve a külföldi gyártó magyarországi megbízottja azonosítható-e és alkalmas-e anyagi felelősségvállalásra. h) Ellenőriznie kell, hogy a termék rendelkezik-e kellő mélységű magyar nyelvű - és minden vevőnek átadható - használati és kezelési útmutatóval. c) Ellenőriznie kell, hogy mind a gyártmányon, mind a használati-kezelési útmutatón fel van-e tüntetve és letörölhetetlen-e a jelölés (a jótállási jegyen feltüntetett C€ jelölés helyettesítheti a használati útmutatón való feltüntetést, de a termékjelölését nem!). d) Bizonyítania kell azt, hogy az előírt tájékoztatást (magyar nyelvű használati és kezelési útmutató átadása, megfelelő jelzések és feliratok alkalmazása, szükséges kioktatás stb.) a fogyasztónak megadta. (Ezt a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény írja elő.) e) A terméket megfelelően, minőségét nem rontó módon kell szállítania és tárolnia. Mindezeken túlmenően biztonsági szempontból további kötelezettségek (MEE1 tanúsítvány, KERMI engedély beszerzése vagy felmutatása stb.) nem terhelik a közvetlen importot nem végző kiskereskedőt, de szállító partnereinek megválasztásánál célszerű figyelembe vennie, hogy a fogyasztó (vevő) kára esetén tetszés szerint választhatja meg, hogy közvetlenül kitől követeli kártalanítását. Bár a háztartási rendszerű dugaszolók nem tartoznak a rendelet hatálya alá (így nem is láthatók el ilyen jelöléssel), ha ezek a C € jelöléssel ellátott termék részei, akkor ezek külön tanúsítására sincs szükség. Az olyan villamos termékek, amelyek elvben e rendelet hatálya alá tartoznának, de a rendelet hatályba lépése (1998. március 31.) előtt MEEI megfelelőségi tanúsítványt kaptak,
e tanúsítvány érvényének lejártáig változatlan eljárással CC jelölés nélkül is forgalomba hozhatók. Az olyan villamos termékekre viszont, amelyekre e rendelet nem vonatkozik (robbanásbiztos termék, radiológiai és gyógyászati célú termék, felvonók villamos berendezése, villamosenergia-fogyasztásmérők, háztartási dugaszoló- és csatlakozóaljzatok, villamos karámok áramellátó berendezései, rádiófrekvenciás zavarok elleni védelem, közlekedési eszközökön való alkalmazásra szánt villamos termékek), az eddigi eljárás változatlanul érvényes (a MEEI, BKI, ORKI, OMH, Távközlési Felügyelet stb. engedélyezési, illetve tanúsítási kötelezettségek). Ezeken viszont nem is tüntethető fel a CC jelölés. És ezek után a hatóságok semmit nem tehetnek a gyártmányok biztonságossága érdekében? Nem egészen Biztonsági többletkövetelményeket ugyan ném támaszthatnak, de a gyártmányra vonatkozó biztonsági követelmények teljesítésének ellenőrzésére nem csak jogosultak, de ez kötelezettségük is. Az azonban rájuk van bízva, hogy e kötelezettségük teljesítésére milyen esetben végeznek csak szúrópróbós, milyen esetben tételes vizsgálatokat, s milyen esetben szorítkoznak csupán a bejelentések, balesetek nyomán végzett ellenőrzésekre; továbbá, hogy milyen esetben elégszenek meg csupán az írásbeli dokumentumok ellenőrzésével, s milyen esetben követelik meg a gyártmány mintapéldányának műszaki vizsgálatait is. Hazánkban ez egyelőre nincs részletesen kidolgozva, de az e kérdésben is illetékes Műszaki Biztonsági Főfelügyelet a végleges - rendeleti úton történő - rendezésig is ragaszkodik a telepített berendezések eddig is megkövetelt engedélyezési eljárásához. [Erre egyébként őt a 10/1988 (ÍKK.5.)IK1M közlemény kifejezetten fel is jogosítja.]
gyújtók
nagynyomású nátrium- és fémhalogén lámpákhoz, elektronikus fénycsőelőtétek, elektronikus transzformátor
12 V-os halogén izzókhoz.
SÜLLYESZTETT LAMPAK &*&
%wm
világítástechnika
Az energiatakarékos korszerű világításért!
364
FÓRUM tÁMPABÖLT 1069 Bp., Bajcsy-Zs. út 65. T©!.: 331-7782 Nyitva tartás: f 0-18-iQ VÉSZI LÁMPA KFT, ELEKTROTECHNIKA
