Összefoglaló Oravecz József: A minőségi áramszolgáltatás új kihívásainak legmegfelelőbb áramkötések - 1 . rész Az AMP cég termékei közül a belőtt ékes kölest (Fired wedge) villamos és termikus öregedés vizsgálatok során egyéb (markolópréses-, csavaros-, előformázott) kötésekkel hasonlították össze. Minden vizsgálat során a belőtt ékes csatlakozók adták a legjobb eredményt. A. Mörx, Czene György: Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője - 1 . rész Az elektropatológia pillanatnyi tudásszintje és a veszélyes érintési áramok elleni védekezés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy napjainkban a védekezéstechnikai kutatás szempontjából jelentős fordulóponthoz érkeztünk. A TN-rendszer az áram-védőberendezések által biztosított tartalékvédetemmel együtt radikálisan csökkenti a kockázatot, így az elkövetkező évtizedekben a villamos energia használatában olyan mértékű biztonság várható, amelyet gazdaságossági szempontból is elfogadható szereléstechnikával aligha helyettesíthető. Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a nullázás nehézségek nélkül alkalmazható érintésvédelemként mind a háztartásokban, mind a mezőgazdaságban, az iparban és kisiparban. A vázalt koncepcióban az áram-védőberendezések a tartalékvédelmet, valamint a tűzvédelmet hivatottak szolgálni. Jani Józsefhé. Kosztolicz István: Fények Hannoverből Mint minden évben, úgy ez évben is a Hannoveri Vásár külön érdekessége a Világitástechnikai Kiállítás - az ún. „Weltlichtschau", amely mindig tartogat meglepetéseket. A szerzők e cikkben a kiemelkedő fényforrás újdonságokat és rendszereket mutatják be. Bencze János: „Nukleáris energetika a 21. században" ( a sorozat első szemléje: Nukleáris körültekintés) Az előző számban megjelent szerkesztőségi bevezetőben tájékoztattuk kedves olvasóinkat arról, hogy milyen szándék vezette szerkesztőségünket e cikksorozat szemleszerű közlésével, illetve az ehhez csatlakozó hazai szerzők cikkeivel. A cikksorozat első cikke ,.Nukleáris körültekintés" globális helyzetismertetés. Beszámol a nukleáris erőmüvekkel kapcsolatban - az e század végére - kialakult komplex, és ellentmondásos tendenciákról. Szól az USA-ban idő előtt bezárt erőmüvekről, a nukleáris hulladék feldolgozásával kapcsolatos európai és japán kétségekről, illetve a közismerten negatív svéd álláspont felülvizsgálatáról. A szemlét Dr. Szatmáry Zoltán pmjésszor hazai nézőpontról írt cikke egészíti ki.
Dr. Szatmáry Zoltán: „Nukleáris technika a 21. században" (a sorozat kísérő cikke) A globális problémák, elsősorban az üvegházhatás megoldása igényelni fogja az atomerőmüvek újabb generációjának a megépítését. Az új típusú reaktorokra vonatkozóan azonban a súlyos balesetek valószínűségét mintegy két nagyságrenddel csökkenteni kell. Kívánatos lenne ugyanakkor, hogy megszűnjön a laikus közvélemény megfélemlítése, amelyet az antinukleáris propaganda tervszerűen folytat. Ennek legjobb példája nálunk a mohi atomerőmű körül időnként fellángoló vita. Nagy János: Fénykorában a fénycső - I. rész A belső terek világításában az egyik leggyakrabban használt fényforrás a fénycső. A cikk áttekinti a fénycső történetét a kezdetektől a T 5-ös megjelenéséig. A mesterséges fénykeltés esetében a gazdaságosság vizsgálata bonyolult, ugyanis az objektív szempontok mellett a szubjektív szempontok is döntő fontosságúak. A T 8-as fénycső energiamérlegét elemezve kiderül, hogy még mindig nagy a keletkező hŐveszteség. Az újonnan kifejlesztett T 5-ös fénycsövek fényhasznosításának növelését elsősorban is a felhasznált fénypor fizikai tulajdonságainak, a parciális nyomásviszonyok és hidegpont helyének megváltoztatásával érték el. A T 5-ös fénycsövek felépítése, színhőmérséklete, színvisszaadása, működési körülményei, valamint előnyei a T 8-as csöve! szemben azon ismeretek közé tartoznak, amelyek egy világítástechnikus számára nélkülözhetetlenek.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 270
Summary
Zusammenfassung
József Oravecz: High performance quality connectors in power dístribution-systems. Part I. AMPACT fired wedge-connectors were compared with conventional lype connectors (compression. bolted, pre-formed) in a series of aging tests under different coiiditions. In summary, fíred wedge-connectors performed best overall in all the lests.
/ Oravecz: Stromvcrbindungen entschprechend der neuen Anforderungen der Stromversorung von höchstem Niveau. Teil I. Die geschossene Keilverbindung (Fired wedge) ein Produkt von AMP ist mit anderen (Schraub-, Kompression- Pre-formed-) Verbindungen vergleicht geworden. Das Produkt von AMP hat bei allén Prüfungen die beste Leistung gewáhrleistet.
A. Mörx, Gy. Czene: The Future of the Protection Against Dangerous Currents Flowing Through Living Organism. Part I. The lemporary recognition levél of electropathology and the experiences gained iip lill now in the protection against dangerous touch currents, show that the research of protection technology arrived to an imporlant turning point. The TN system togetlier with the reserve protection provided by the current protection apparátus radically diminished the hazard, thus in the following decades such degree safety is to be expected in the use of electric power, which is acceptable form the point of viewofeconomy and may be hardly substituted by mounting technology. In the preceding years it was obvious, that the null method may be adopted without difficulty for touch protection in households, agriculture, industry and small industry. In the outlined conception the current protection apparátus is ment for reserve protection and fire protection.
A. Mörx, G. Czene: Zukunft des Schutzes gegen den durchfliessenden Strom im lebenden Körper. IVil I. Das gegenwártige Wissensniveau der Elektropathologie und die bisherigen Erfahrungen beim Schutz gegen gefahrlichc Berührungsströme zeigen, dass die heutige Forschung der Schutztechnik an einen bedeutenden Wendepunkt angelangt ist. Das Risiko wird radikal durch den im TN-Stromschutzeinrichtungs-System gesicherten Reserveschutz vermindert. Dadurch ist in den folgenden Jahrzehnten bei der Nutzung eiektrischer Energie Sicherheit in solchem Masse zu envarten, die auch vom wirischaftlichen Gesichtspunkt eine akzeptable Montagetechnik kaum ersetzen kann. In den letzten Jahren wurde es eindeutig, dass sowohl in den Haushalten als auch in der Landwirtschaft, Industrie und im Handwerk das Nullen als Beriihrungsschutz verwendbar ist. In der dargestellten Konzeption dienen die Stromschutzeinrichtungen dem Reserve- und Feuerschutz.
J. Jani, I. Kosztolicz: Lights from Hannover Liké every year, in this year alsó was organised the Light Expo the so called Weltlightschau" in the frame of Hannover Fair. Those Expo serves somé surprises. The authors deal with the newly developed lightsources and systems.
J. Jani. I. Kosztolicz: Lichter aus Hannover Wie in jedem Jahr, so ist auch heuer ein besonderer Höhepunkt der Hannover Messe, die lichttechnische Ausstellung - Welllichtschau" -, welche immer mit Überraschungen dient. Die Autoren stellen in diesem Artikel die neuesten Lichtquellen und Systeme vor.
Dr. J. Bencze: „Nuclear Power ín the 21-st Century" (A nuclear is reconnaissance) In the previous numberof our periodical we gave informáljon to our respected readers about our purpose regarding the survey-like publishing of this series of papers, resp. the publishing of articles betonging to this topic, written by nalional authors. The first paper of the series of articles is the „Nuclear Circumspection"- a global survey of thesíate of affairs. lt gives an account of the complex and contradicting tendencies evotved at the end of this century about the future of nuclear power plats. It deals with the earlier time closed down power plants in the USA, with the doubts about the reprocessing of nuclear wastes in Europe and in Japán, with the reconsideration of the. well-known negative swedish point of view. The review is supplemented by the paper written by Prof. Dr. Z. Szaímáry, who made known the national point of
Dr. J. Bencze: Kernenergie im 21. Jahrhundert" (Kerntechnische Umschau) In der vorhergehenden Nummer unserer Zeitschrift informierte die Redaktion unsere Leser was durch die Veröffentlichung der Artikelreihe - attch von ungarischen Autoren - beabsichtigt wurde. Erster Artikel dieser Reihe „Kerntechnische Umshcau" ist ein globaler Situationsbericht. Er berichtet in Beziehung der Kraftwerke über die - am Ende des Jahrhunderts - entstandenen komplexen und widersprüchlichen Tendenzen. Er registriert die vorzeitige Schliessung von Kraftwerken in den USA, die Zweifel Europas und Japans an der Auíbereitung der nuklearen Abfálle, bzw. über die Überprüfung des allgemein bSkannten negativen Standpunkts Schwedens. Die Umschau wird durch den Artikel von Prof. Dr. Zoltán Szatmáry über den ungarischen Gesichtspunkt ergánzt.
Dr. Z. Szatnnáry: Nuclear Technology in the 21-st Century The global problems, primarily the soiution of the greenhouse effect will need the building of the new generálion of nuclear power plants. Concerning thenew type reactors the probability of serious accidents must be decreased by two magnitudes. In the same time it would be desirable the termination of the intimidíition of the public, which is systematically done by the antinuclear propagandisis. The best exemplc for this in Hungary the periodícally bursting dispute over the Mohi Power Plánt.
Dr. Z. Szatmáry: Kerntechnik im 21. Jahrhundert Die globalen Probleme, in erster Liníe die Lösung des Treibhauseflektes, werden den Bau von Atomkraftwerken neuerer Generationen erfordern. Die Wahrscheinlichkeit der schwenviegenden Unfalle bei Reaktorén neuen Type müssen jedoch um etwa zwei Grössenordnungen gesenkt werden. Wünschenswert wáre es gletchzeitig, die Einschüchterung der Öffentüchen Laienmeiiiung einzustellen, die die Atomgegncr-Propagande planmássig durchführt. Besles Beispiel dafür ist tn Ungarn die zeitweise aufflammenden Diskussionen um das slowakische Atomkraftwerk in Mohi.
J. Na&>: Golden Age of Fluorescent Lamps. Part I. One of the most frequently used light sources indoor light is the fluorescent lamp. The paper reviews the history of the fluorescent lighting from the beginning, up to the appearance of the T5. In case of arlificial lighting the study of economy is not easy, since because in addition to objecüve factors, subjective ones have to be taken intoconsideration as well. Analysing the power balance of the T8 fluorescent lamp the heat loss seems to be still considerable. The improvement of the efficiency of the newly developed T5 fluorescent lamps could be reached by the improvement of the physical characteristics of the used luminophores, by alteration of the partial pressure conditions and by the change of the location of the cold spot. The construction, correlated colour temperature. colour rendering and working conditions of the T5 tubes compared to those of T8 types and the advantages of the application of the former belong to the indispensable knowledge of the lighting engineer.
J. Nagy: Sternstunden der Leuchstofflampen. Teil I. Eine der háufigsten Lichtquellen in der Innenbeleuchtung ist die Leuchtstofflampe. Der Artikel gibt einen Überblick über die Geschichte der Leuchtstofflampen vom Anfang an bis zur Erscheinung der T5. Die Wirtschaftlichkeitspriifungen der Erzeugung von künstlichem Licht sind komplizierl, da ausser objektíven Gesichtspunkten auch subjektive von entscheidender Wichtigkeit sind. Die Energiebilanz-Analyse der T8 Leuchtstofflampe zeigt, dass der Wármeverlust noch immer hoch ist. Die Verbesseruiígen der Lichtausbeute bei der neuentwickelten Leuchtstofflampe T5 wurde hauptsachlich durch die besseren physikalischen Eigenschaften des angewendeten Leuchtstoffes, durch die Veranderung der partiellen Druckverháltnisse sowie durch die Verlegung des Kaltpunktes erreicht. Aufbau, Farbtemperatur, Farbwiedergabe, Betriebsverháltnisse sowie die Vorteile gegenüber der Leuchtstofftampe T8 gehören zu den Kenntnissen, die fúr einen Beleuchtungstechniker unerlásslich sind.
is the Centenary of the Kungarían Electrotechnical Association The Century oí Electrification, is the Century of the Hungárián Electrotechnical Association 1998. 91. évfolyam 8. szám
2000 feiert der Ungarische Elektrotechnische Vérein 100 jáhrigen Geburtstag Jahrhundert der Elektrifizierung - Ein Jahrhundert Ungarischer Eiektrotechníscher Vérein 271
Egyesületi élet
MEE szakmai nap az INDUSTRIA'98 kiállítás második napján A korábbi évek gyakorlatának megfelelően 199&-ban is megrendezte konferenciáját/szakmai napját az Egyesület, az INDUSTIÖA kiállítással összekötve. Az előadások témái - a ma mindenkit érdeklő - európai csatlakozással kapcsolatos - bennünket érintő - tennivalók, és az e témában eddig elért eredményeink köré csoportosultak. A nagy érdeklődéssel kísért eseményt Balázs Péter egyesületi főtitkár - a konferencia elnöke - nyitotta meg. A Hungexpo nevében Kiss Zoltán projekt igazgató köszöntötte a résztvevőket, méltatta az eseményt, majd ezt követően kezdődtek az előadások. A nagy figyelmet keltő előadásokat a következőkben kivonatos formában ismertetjük. Dr. Krómer István - Egyesületünk elnöke - előadásában az EU-csatlakozás egyik legfontosabb problémájával - a talponmaradás kérdésével - a „Versenyképességgel" foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az ipar versenyképessége alapvetően az iparpolitika, a tudomány és a technológia kölcsönhatásának függvénye. Ezek azok a tényezők, amelyekkel a versenyképességet befolyásolni, a versenyképességre így vagy úgy hatni lehet. Az új K+ F eredmények forrása több oldalú. Fontos forrás a hazai - vagy saját vállalati - kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeként létrejövő technikai-technológiai ismeretek alkalmazása. De K + F eredmény forrása lehet technológiatranszfer is, sőt még számolni lehet a nem hivatásszerű kutatás-fejlesztési tevékenységgel foglalkozók, az ún. alkalomszerű újítók, feltalálók gyártmányai, eljárásai bevezetésével is. Felvázolta azt a kritériumrendszert, amely elengedhetetlen a K + F feladatok kiválasztásához. Ez a kritériumrendszer magába foglalja a stratégiai jellegű-, a portfolió-, a projekt- és a partnerségi kritériumokat egyaránt. A stratégiai kritériumok - nevükből is adódóan - a makrogazdasággal való kapcsolatot ölelik fel. Ezek között célszerű említeni a nemzetközi munkamegosztásban való résztvétel lehetőségét, olyan feltételekké), hogy annak munkahelyteremtő vetülete is legyen. Természetesen ez a kritérium magával kell, hogy hordozza a gazdasági versenyképességet, valamint hatással kell lennie a környezet minőségének javítására is. A portfoliókritériumok között fontos helyet foglal el a kellően változatos témaválasztás. Olyan témákat kell választani, amelyek garantálják, hogy a befektetés a társadalom számára megtérül, továbbá gondoskodni kell arról, hogy a feladatok ütemezése kiegyensúlyozott és összehangolt tegyen. A projektkritériumok ismerete igen fontos a megfelelő témaválasztáshoz. A választott K + F témának mindenek előtt stratégiai célokat kell szolgálnia úgy, hogy megfelelő műszaki érték jöjjön létre, ismert és biztosított legyen a téma teljes befejezéséhez szükséges pénzügyi forrás, illetve jól becsülhető megtérüléssel számoljunk. A partnerségi kritériumok arra utalnak, hogy kölcsönös előnyökön alapuló témákat kell választani, elkötelezett ipari háttérrel, és
272
gondoskodni kell a kidolgozott technológia terjesztéséről Ez utóbbi a növeli a megtérülési hányadot. Tudnunk kell, hogy az EU-nak jelentős kutatási és technológia fejlesztési programja van. Ennek a programnak a célja az európai ipar versenyképességének és az élet minőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és egyéb közös célkitűzések támogatása. Saját kutatási céljaink meghatározásánál az EU fejlesztési politikáját minden esetben figyelembe kell, hogy vegyük, ehhez kell csatlakoznunk. Az előadó két fontos - a jövőbeni fejlesztés szempontjából érdekes ágazatot említett az Egyesületet is érintő szakterületek között, nevezetesen az energetikát és a teljesítményelektronikát. Az időkorlátokra való tekintettel azonban csak az energetikáról szólt részletesebben. A nemzetközi problémák és a hazai helyzet ismeretében első helyen emelte ki a nukleáris biztonság növelése érdekében kifejtendő erőfeszítéseket. Hasonló fontosságú téma az energetikai hatékonyság, ahol figyelembe kell venni új szállítási technológiákat, új energetikai technológiákat, gondolkodni kell az alternatív üzemanyagok használatáról, és még számos más, ez irányban ható tényezőről. Komplex kérdés, de a K + F témák tervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni a környezeti hatások elemzését célzó kutatásokat. Végül, de nem utolsó sorban foglalkozni kell apiaci mechanizmus bevezetésének előkészítésével az energetikában. A fejlődés jellegét a következő tényezők határozzák majd meg: - a dereguláció olcsóbb technológia megvalósulását eredményezi; - az információtechnológia átszövi a gazdaságot, gyorsítja a fejlődést; - a piaci hatások leszorítják a K + F költségeket; - a korábban használatos berendezések élettartamnövelése; - versenyfutás a dereguláció és technológiai változás által indukált fejlődés között. Az előadás az ipar fejlődését meghatározó főbb tényezők felsorolásával zárult. Ezek a tényezők: a technológiai fejlődés, a felhasználók, a versenytársak és beszállítók magatartása, valamint a törvényi környezet. Dányi István, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Technológiapolitikai Főosztálya vezetője „Euroatlaníi csatlakozás, jogharmonizáció, technológiatranszfer" címmel tartotta előadását, amelyet az EU-csatlakozással kapcsolatos jelenlegi kép felvázolásával kezdett. Megállapította, hogy az EU közösségi joganyagának átvételében - az ipart érintően - komoly problémát a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés jelenti. Környezetvédelem területén jelentős lemaradások vannak, ezek felszámolása többszáz milliárd forint invesztíciót igényel. Ezt nem lehet megspórolni. A belső piaci harmonizáció keretében, a műszaki szabályozás tekintetében a problémát a szabályozáshoz szorosan kapcsolódó európai harmonizált szabványok honosításában meglévő jelentős lemaradás okozza.
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet A közel egy évtizede zajló gazdasági átalakulás és jogalkotás eredményeként létrejöttek a piacgazdaság jogi és intézményi keretei. A gazdaság teljesítménye ma már fokozatosan javul, ezen belül az ipar exportorientált fejlődése meghatározó. Versenyképességünk évről évre javul. Ennek igazolására az előadó az 1992 óta készített, 46 országra kiterjedő World Economic Forum adatait idézte. Amíg a vizsgált időszak kezdetén a 36. helyen voltunk, addig ma már a 26. helyre „jutottunk fel". A szóban forgó helyezések több vizsgált paraméter súlyozott átlagát mutatják. Levonható az az általános következtetés, hogy az 1990-ben indult átrendeződés - komoly társadalmi áldozatok árán - eredményes volt, meghozza rövidesen a gyümölcsét, Az előadás befejezéséül Dányi István ismertette azokat az iparpolitikai prioritásokat, amelyek a teljes versenyképességünk megteremtését szolgálják. Ezek: - beruházásélénkítés, 10-15%-os dinamikát kell megvalósítani; - a K + F és az innováció fokozottabb ösztönzése; - a tökevonzás feltételeinek további fenntartásasa (eddig 18 Mrd USD-t vonzottunk); - modernizáció, kis- és középvállalkozások fejlesztése, - munkaerő-kvalifikáció erőteljes növelése; - regionális fejlesztések. Kerényi István, az MSZT főosztályvezetője a „Szabványok változó szerepe" címmel adott tájékoztatót. Az előadás rövid történeti áttekintéssel indult. Első lépcsőként 1906-ban magyar részvétellel Londonban megalakult az IEC (International Electrotechnical Commission). A hazai szervezet, az MSZI (Magyar Szabványügyi Intézet) 1921 -ben jött létre. Ezt követően 1948-ban, kormányzati szervként, hatósági jogkörrel, - az előzőektől eltérő minőségben - megalakult a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH). Ettől kezdve a szabványok kötelező erejűek lettek. A szabványrendszer kétszintűvé vált. Egyrészt voltak az állami, országos szabványok, ezeket az MSZH adta ki. Másrészt megjelentek az ágazati szabványok, ezeket az ágazati szabványközpontok adták ki. 1995-ben törvény intézkedett a nemzeti szabványosítás módjáról, és létrehozta a Magyar Szabványügyi Testületet (MSZT). Erre a testületre bízta a nemzeti szabványosítási feladatok ellátását. Az MSZT az új PTK szerint „...demokratikus alapokon nyugvó köztestület", amelynek felügyeletét az 1KIMlátja el. A törvény legfontosabb „erénye", hogy biztosítja, megalkotta a hazai szabványosítás eurokonform rendszerét. A törvény nyomatékosan aláhúzza, hogy a szabványosítás önkéntes. Az MSZT pénzügyi forrásait a tagdíjak, a költségvetési támogatás, pályázatok, szabványok értékesítése és egyéb szolgáltatások adják. Az MSZT, illetve Magyarország tagja a legfontosabb európai és egyéb nemzetközi szabványosítási szervezetnek (európai: CEN, CENELEC, ETSI; nemzetközi: ISO, IEC, ITU). Az európai szabványosítás és jogalkotás hosszú utat tett meg, amíg eljutott a mai, kölcsönösen elfogadott formájához. A mai európai rendszer -jelentős mértékben támaszkodik a nemzetközi (főleg amerikai) tapasztalatokra - alapelve a direktíváknak való megfelelőség. Ezek a direktívák csak a lényeges követelményeket tartalmazzák, általánosságban hivatkoznak a harmonizált szabványokra, betartásuk önkéntes, nem kötelező. Egy adott berendezésre - annak jellegétől függően - több direktíva is vonatkozhat. A CE jelölés az EU-direktíváknak való megfelelés kizárólagos jele. Az EU-országokhoz való csatlakozásunk feltétele az európai szabványok 80%-ának bevezetése. Nemzeti szabvány ma már csak ott képzelhető el, ahol nincs sem európai, sem nemzetközi megfelelő szabvány.
1998. 91. évfolyam 8. szám
Az előadások sorát Lazur Lajosnak, a MEEI ügyvezető igazgatójának „Termékfelelősség és minőségbiztosítás" c. előadása zárta. Mindenek előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években nemkívánatos fejlemény az ISO 9000-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszertanúsítás irányába tapasztalható eltolódás, szemben a termék megfelelőségének tanúsításával, holott a szállító felelőssége alapvetően a termékhez kapcsolódik, és nem annak gyártási rendszeréhez. A szállítónak a termék megfelelőségéért való felelősségét rögzíti a szerződés, a jogilag szabályozott területen pedig a jogszabály (EU-direktíva) és a termékfelelősség. Az előadó fontosnak tartja annak a felismerését, hogy míg a minőségbiztosítási rendszertanúsítás esetében a tanúsító nem visel semmilyen felelősséget a gyártott termékért, addig a termék megfelelőségét tanúsító szervezet a polgári jog és a tanúsítási rendszer szabályai szerint felelősséggel tartozik megrendelőjének a termék reprezentatív mintapéldányán végzett vizsgálati, ellenőrzési és tanúsítási szolgáltatása minőségéért, é s - ha tanúsítási jel használatát is engedélyezi - bizonyos mértékig a tanúsított terméktípus megfelelőségéért is. Az előadás a továbbiakban egy olyan minőségbiztosítási rendszer elemeit taglalta, amely - az ISO 9000-es minőségbiztosítási rendszertől eltérően - a termék biztonságának folyamatos biztosítására és a termékfelelősségi kockázatok csökkentésére irányul. Röviden felvázolta a gyártó - szerződésen alapuló - felelősségét a Polgári Törvénykönyv megfelelő szakaszai szerint (garancia, szavatosság, felelősség a szerződésen kívül okozott károkért), majd részletesebben kitért a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény előírásaira, kiemelve a nem vétkességen alapuló új felelősségi formát, a gyártó; beszállító, importáló és forgalmazó felelősségét, a hibás termék fogalmát, a termék hibája, a kár és a kettő közötti okozati Összefüggés kérdését, a felelősség alóli mentesülés öt esetét, a biztonság elvárható mértékét, a tudományos és technikai színvonal értelmezését. Elsősorban a termékfelelősségi-perek amerikai tapasztalatait figyelembe véve az előadó részletesen kitért a biztonságos termékek tervezése és folyamatos fejlesztése, gyártása, marketingje és javító-karbantartó szolgáltatásának elemeire, a vezetői szinteken az átfogó és szervezett feladatrendszerre, a termékfelelősségre vonatkozó dokumentált vállalati politikára, szervezetre, eljárásokra, a 'biztonságra tervezett termék' tervezésének és fejlesztésének felülvizsgálatára, a vásárolt alapanyagok, alkatelemek és a végtermék vizsgálati módszereinek rögzítésére, a termék használatával, kezelésével, karbantartásával és javításával, a használati-kezelési útmutatók és egyéb dokumentációk felülvizsgálatára, a beszállítók kiválasztására és minősítésére, a harmadik fél (vizsgáló és tanúsító szervezet) szolgáltatásának igénybevételének esetleges szükségességére, az előírások, feljegyzések, gyártási dokumentációk tárolására, a változások nyomonkövethetőségére és a termékazonosíthatóság követelményeire, a feladás utáni termékfigyelésre és a biztosító társaságoknál való termékfelelősség-biztosítás fontosságára, Az előadó végezetül felhívta a figyelmet a termék folyamatos továbbfejlesztésének szükségességére, a hibák állandó elemzésére, a műszaki-tudományos fejlődés nyomon követésére, az új biztonságtechnikai eljárások, megoldások - és természetesen - a versenytársak, valamint a termékfelelősségi joggyakorlat figyelésére. Az előadásokat hozzászólások követték. A nagy érdeklődésre való tekintettel a „Termékfelelősség és minőségbiztosítás" c. előadásról Lazur Lajos részletes cikket fog lapunkban közzétenni. Dr. Bencze János
273
Egyesületi élet
Hiánypótló szakkönyv a könyvesboltok polcán Dr. Kovács Károly: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Közelmúltban jelent meg szép kiadásban a hazai működéséhez szükségesek, hanem annak ellenkönyvpiacon eddig még magyar nyelven nem őrzését könnyítik, biztonságát növelik. Dr. Kovács Károly létező, alapos és áttekintő - tankönyv céljára is A megvalósított példák ismertetése jelentős szolgáló - szakkönyv, az EIB (European InstalAz instabus f/S épületüzemeltetés! segítséget ad az olvasónak a rendszer megértéséés felügyeleti rendszer lation Bus) rendszerről. hez, előnyei megismeréséhez. A bemutatott Az instabus rendszert korszerű épületek vilászabványos kapcsolási jelek elősegíthetik, hogy gítása, fűtése, klímaberendezése, vagyonvédele felfutóban lévő technika egységes - Európában me stb. összehangolt, optimalizált irányítására elfogadott -jelölési rendszerrel honosodjon meg fejlesztették ki - felhasználva a korszerű technihazánkban is. ka adta lehetőségeket -, nyugodtan mondhatjuk, A jól áttekinthető ábrák, képek, diagrammok hogy az eddigiektől forradalmian eltérő módon. hozzájárulnak a könyvben való könnyű eligazodáshoz, megértéshez, annak egyszerű,.kezeléséA német cégek kezdeményezte rendszerhez hez". már alapítása pillanatában 77 európai cég csatlakozott. A rendszer alkalmazása felhasználóinak A könyv logikus felépítésű, benne megtalálnagyobb kényelmet, az üzemeltetési költségek ható az EIB elméleti háttere és alkalmazásának csökkentését, rövidebb szerelési időt, nagyobb technikája a-ío-ig. flexibilitást és fokozott biztonságot jelent. A könyv az „EIB Felhasználói Club Magyarország" (1087 Budapest, Kerepesi út 27/a) kiadA szerző megismerteti az olvasót az instabus ványaként jelent meg, amelyet a MEE forgaírendszer céljaival, a vele megoldható feladatokkal. Ezt követően annak - installációjával kapcsolatos - követelményeit taglalja, majd igen szemléletes összehasonlítást tesz a hagyományos és az EIB installáció ÉrdeklŐdés és megrendelés: 1055 Bp., Kossuth L. tér 6-8. MEE között (itt derül ki az EIB rendszer valóságos „zsenialitása"). Részletitkárság, Telefon: 06 (1) 353-0117 Fax: 06 (1) 353-4069 A könyv ára: tes ismertetést közöi az EIB rendszer készülékeiről, és azokról az 1500 Ft + ÁFA egyéb addicionális eszközökről, amelyek nem elsősorban a rendszer Dr. B. J.
Vajda György akadémikus tollából, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megjelent a „KOCKÁES ZAT és BIZTONSÁG" c. könyv. A könyv az energiaellátással együtt járó kockázatok reális megítéléséhez kíván hátteret adni. A valós és vélt veszélyeket különválasztva tekinti át a technika veszélyes hatásait. A társadalmi kockázat nagyságának felmérésénél az egészségi ártalmakon túlmenően a természeti, gazdasági és társadalmi következményeket is figyelembe veszi. Bemutatja a társadalom védekezési lehetőségeit, különös tekintettel az energetika speciális kérdéseire, illetve a társadalmi szerepvállalásra a döntésekben. Egyes létesítmények elszigetelt vizsgálata helyett a társadalmi szükséglet kielégítését biztosító változatok összehasonlítását tartja célravezetőnek. A reális kép kialakításához számításba veszi mindazokat a tevékenységeket és kölcsönhatásokat, amelyek a megoldást szolgáló teljes vertikum létesítéséhez, illetve működtetéséhez szükségesek. Ilyen megközelítésben vizsgálja a villamosenergia-ellátás kockázatát Magyarországon szén-, lignit-, szénhidrogén- és nukleáris energiabázison, érintve az egyéb lehetőségeket is. A vizsgált változatok környezeti kárait összehasonlítva kitér az erőforrások igénybevételére, a meteorológiai hatásokra, az élővilág károsodására, az anyagi és egyéb károkra. A nem anyagi károk között tárgyalja az energetika befolyását a foglalVAJDA GYÖRGY
KOCKÁZAT
BIZTONSÁG
274
koztatásra, a regionális fejlesztésre, a közhangulat alakulására és a média szerepére. Megrendelhető: Akadémiai Kiadó Rt. Vevőszolgálat H-1519 Budapest, Pf. 245 Tel./Fax: (36-1) 464-5500 E-mail:
[email protected] Ára: 1680-Ft áfával Budapesten tartotta ülését az Európai Atomenergetikai Társaság. A Társaságot a II. világháborút követően a Nobel-díjas angol Ckroft és a francia Greenspán kezdeményezésére hívták életre. Tagjai sorába vezető nyugat-európai szakembereket hívtak meg azzal a célkitűzéssel, hogy elősegítsék az atomenergetikai tudományos ismeretek és információk terjedését. Ebben az időben az ismert politikai helyzetben (atomfegyverkezés) e témakört a legteljesebb titoktartás övezte. Ebből a megfontolásból a Társaság kis létszámmal és zárt körben működött. A 90-es években a Társaság Kelet- és Közép-Európa felé nyitott, és a magyar szellemi potenciál elismerését jelenti, hogy hazánk képviselőjét is az elsők között hívták meg a résztvevők közé. A Társaság 1998. évi közgyűlését Magyarországon tartotta. Azon 21 európai ország nukleáris hatóságainak és nukleáris kutatással foglalkozó intézményeinek képviselői vettek részt. A résztvevők áttekintették az atomenergetika aktuális kérdéseit, megvitatták azok megoldási lehetőségeit és beszámoltak az országukban folyó ezirányú tevékenységeikről. A Közgyűlés Dr. Vajda György akadémikust, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóját választotta a Társaság elnökévé. Egyesületünk tiszteletbeli elnökének, Vajda György akadémikusnak, az Európai Atomenergia Társaság elnökévé történt megválasztása alkalmával gratulálunk. Dr. B. J.
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet A Gép- és Készülék Szakosztály májusi értekezletét Ikladon tartotta. Az IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft.-t Sisa József igazgató mutatta be. A cég az amerikai EMERSON ELECTRIC társaság tulajdonában levő LEROY SOMER francia vállalat része. A privatizációs folyamatban az Ipari Műszergyárat 1993-ban számolták fel, és a következő év januárjában az új tulajdonos úgy kezdte meg az átalakítást, hogy a termelés egy napra sem állt le. Szigorú környezetvédelmi felülvizsgálat és tisztítási folyamat előzte meg az átszervezést. Egy új épületet emeltek, a régieket felújították, a gépparkot részben kicserélték, és ma 380 ember kb. 1,7 milliárd Ft termelési értéket állít elő. A hagyományos technológiai ágak (sajtolás, öntés, forgácsolás, tekercselés, szerelést) alkalmazásával napi 1500...2000 db kettő- vagy négypólusú, ún. középmotort gyártanak szivattyúk, fűnyírók stb. céljára, továbbá az ipari felhasználású, 71...112 mm tengelymagasságú motorok napi termelése a 400...500 db-ot is eléri. A LEROY SOMER cég az INDUSTRIA '98 kiállításon teljes típusválasztékát bemutatta. Szakosztályunk meghívta a vállalkozás szakembereit a MEE munkájába történő bekapcsolódásra. (A Gép- és Készülék Szakosztály sajtóközleménye alapján.) A MEE két munkabizottsága — a Kisfeszültségű Készülék, valamint a Felvonó Munkabizottság — közös összejövetelt tartott 1998. május 14-én a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. telephelyén. A cég és termékeinek bemutatását, továbbá Lieli György előadását mindkét munkabizottság nagy érdeklődéssel figyelte, utána számos szakmai kérdést is megbeszéltek. (A Felvonó Munkabizottság közleménye alapján) MEE elnök-titkári tanácskozás A MEE 1998. április 16—18-án Tihanyban tartotta hagyományos éves elnök-titkári tanácskozását, amely egyúttal a tavalyi év folyamán alakult MEE MVM Rt. szervezet debütálásának is helyt adott. (Idén az MVM Rt. volt a rendezvény házigazdája, így jelentős részt vállalt a szervezési, előkészítési munkákban.) Az előadások nagy részét az MVM Rt. képviselői tartották, a konferenciát kiállításunk is színesítette. A tanácskozáson — a MEE vezetőin kívül — területi, üzemi szervezeteinek, valamint szakosztályainak (automatizálási, gép- és készülék, villamos fogyasztóberendezések, villamos energia, világítás technikai) elnökei és titkárai, mintegy 160 fő vett részt. A szervezők az áramszolgáltatók vezérigazgatóit is meghívták. Az első előadást Dr. Tombor Antal tartotta: átfogó képet vázolt az MVM Rt. előtt álló feladatokról, célkitűzésekről. Ezt követően Demján Sándor, az Euroinvest Rt. FB elnöke adott színes, gazdasági helyzetképet, és beszélt az Euroinvest terveiről a Bakonyi Erőmű megvásárlása kapcsán. Hatvani György a MEH jelenlegi legfontosabb feladatait, tevékenységeit ismertette. Tringer Ágoston, a házigazda szervezet titkára előadásában az új üzemi szervezetet mutatta be, az MVM Rt. és a MEE kapcsolatrendszerébe ágyazva ismertette az üzemi szervezet célkitűzéseit. Az esti folkműsorral színesített díszvacsorán került sor az elnök-titkári tanácskozások kupájának hagyományos átadására, amelyet a jövő évi szervező, a Bakonyi Erőmű Rt. vett át. A másnapi program első előadásaként Kacsó András ismertette a küszöbön álló liberalizált árampiac főbb jellemzőit, a várható hatásokat. Bakács István az erőművi kapacitástender aktuális állásáról adott tájékoztatást. A szegedi szervezet elnöke, Tamás Miklós, a DÉMÁSZ Rt. műszaki igazgatója a szervezet jövőképét, kitűzött céljait
1998. 91. évfolyam 8. szám
vázolta fel. A régiók képviselőinek felszólalásai után a tanácskozás résztvevői aktuális egyesületi témákat vitattak meg. A rendezvény szakmai része Dr. Krómer István elnök zárszavával ért véget. Az elnök-titkári tanácskozások hagyományos kísérő programjára, a sportrendezvényekre kitűnő alkalmat kínált a Club Tihany számos létesítménye. Kulturális programként a Tihanyi Apátság megtekintése és orgonahangverseny szolgált. Látogatás a Welsi Energiatakarékossági Vásárban A Magyar Elektrotechnikai Egyesület ez évében is megszervezte — immár hagyományossá vált — vásárlátogatását az ausztriai Wels-be, ahol ez év március 5-től 7-ig tartották Ausztria legnagyobb, legrangosabb és európai hírű energiatakarékossági vásárát. Wels Linztől mintegy 30 km-re fekvő, 50 000 lakosú kisváros. A vásárt 38 MEE-tag látogatta meg. A MEE miskolci területi szervezete és az ÉMÁSZ Rt. központ finanszírozásában Miskolcról hat fő részére vált lehetővé rövid kitekintés Európára. Az energiatakarékossági kiállításon és vásáron az áttekinthető, szakosított kiállító pavilonokban 1800 cég mutatta be termékeit és technológiáit. A vásár méreteiben jóval kisebb, mint a mi budapesti vásárvárosunk, de sok kiállítócsarnokával mégis nagynak tűnik. Bemutatták a legkorszerűbb építőanyagokat, előtérbe helyezve mindenütt az energiatakarékosságot. A régi épületek korszerűsítésére, felújítására, utólagos hőszigetelésére is rengeteg érdekes megoldást kínáltak, mind energetikai, mind esztétikai szempontból. Láttunk melegvizes padlófűtést, falfűtést rézcsővel, műanyagcsővel, villamos fűtőkábellel, továbbá fűtésvezérlő elektronikus készülékeket is, a fűtési rendszerek optimális szabályozásához. Igen nagy választékot mutattak be fatüzelésű kályhákból, kandallókból, cserépkályhákból. Sok gyártó állított ki napkollektorokat, amelyeket leginkább fűtéskiegészítésként és használati melegvíz előállítására használnak. Bemutatták a napelemes berendezéseket, ezek működő referenciáit, és az ezeket szabályozó korszerű készülékeket. Láthattunk hőszivattyú berendezéseket, amelyek főleg a talaj vagy a talajvíz hőjét hasznosítják fűtési- és melegvíz előállítási célból. Mindenütt hangsúlyozták, hogy a 15—20 évvel ezelőtti háztartási készülékek — hűtőgépek, automata mosógépek, mosogatógépek — a ma kapható korszerű gépek villamosenergia- és vízfogyasztásának kétszeresét használták fel. Bemutattak korszerű nyílászárókat fából és műanyagból, igen nagy választékban és igen szép, ízléses kivitelben. Megnéztük az OKA (Felső-Ausztriái Áramszolgáltató) standját is, ahol rengeteg felvilágosító és információs anyagot lehetett látni és kapni, mindezt az energiatakarékossággal kapcsolatos tanácsadás érdekében. Útközben is láttunk érdekességeket, például Bécstől Linzig legalább 8 db 30—40 m magas szélgenerátort, amelyek pár évvel ezelőtt még nem léteztek. Érdekes Linz főterének köz- és díszvilágítása, mert ez az épületek homlokzatának felső részére rögzített, az épületeket súroló fénnyel, a teret pedig szórt fénnyel megvilágító lámpatestekkel van megoldva. (A miskolci városháztér világítása hasonló hatású, csak ott a lámpatestek a földbe vannak sülylyesztve.) Végül úgy gondolom, helyes a miskolci résztvevők nevében is megköszönni a MEE központnak, és a csoport vezetőjének, Petrikovicsné Zsuzsának a rutinos szervezést, ül. a résztvevőkről való háziasszonyi gondoskodást. Kiss László Jómé rnök EMÁSZRt.
275
Hogyan tovább... változások a Landis & Gyr életében: Siemens Metering Az elmúlt évek politikai és gazdasági változásaival párhuzamosan a tulajdonviszonyok is átalakultak a magyar gazdaságban. Megjelentek a villamosenergia-iparban a külföldi befektetők, akik részvények megvásárlása útján szereztek tulajdont a különféle társaságokban. Ezzel lehetőségük nyílt tulajdonosi szemléletük érvényesítésére, kinyilvánítják akaratukat, s ennek megfelelően elvárják, hogy a menedzsment az eddigieknél hatékonyabban, eredményesebben működtesse a céget. Annál a vállalatnál sincs ez másképp, amelyet 103 évvel ezelőtt alapítottak a svájci Zwg-ban. 1996-ban a Landis & Gyr részvényeit megvásárolta az Electrowatt csoport. Az Electrowatt ipari részének megfelelő részvények 1998-ban mintegy 3 milliárd német márka összegben a Siemens tulajdonába kerültek. A megvásárolt cég egyike volt a 300 legnagyobb európai vállalkozásnak, a svájci tőzsdén jegyzett cégek között is az első 20-ban volt található. Stratégiáját és filozófiáját tekintve elmondhatjuk, hogy vezető pozícióból, két erős üzletágán (épületek és energia) keresztül, eredményorientált, kis létszámú, decentralizált menedzsmenttel, vállalatai különleges kombinációjáva! és közös alaptevékenységekkel termelt értéket fogyasztóinak, tulajdonosainak. Energia üzletágának tevékenysége kiterjedt az energia termelésére és elosztására, szolgáltató rendszerek megvalósítására, mérnöki szolgáltatásokra és szervizre, valamint a telekommunikációra. A Siemens a Landis & Gyr Utilities-t vásárolta meg, integrálta saját szervezetébe Siemens Metering néven. Az Épületek üzletág forgalmát az épületgépészet, a tűzvédelem és biztonságtechnika, a villamos és hálózati installációk területén, az ingatlanok és a szerviz révén érte el. Vállalatai közül a Landis & Staefa és a Cerberus válnak hamarosan a Siemens szervezet részévé. A vásárlás alkalmával nem titkolták el, hogy világvezető pozícióban lévő cégeket vesznek meg, azok meglévő, eredményes fejlesztéseivel, stratégiáival, amelyeken nem is kívánnak változtatni. 276
A Landis & Gyr Energia Üzletág (eredeti angol elnevezése: Utilities) az elmúlt években 3000 fő körüli alkalmazottjával évi mintegy 850mi!lió svájci frankos forgalmat ért el 3 régióban: Európában (Közel-Kelet és Afrika is ide tartozik); Amerikában és Ázsiában (a csendes-óceáni térséggel együtt). A világszerte vezető szerepet betöltő Landis & Gyr Utilities jogutódja: a Siemens Metering az energiaszolgáltatók (villamos, víz, gáz, távhő) részére kínál megoldásokat különféle szolgáltatások terén, készülékek és rendszerek szállításában. Ezek a megoldások támogatják partnereiket cégük ügyfélszerzési, -megtartási és -kiszolgálási folyamataiban, valamint eladott szolgáltatásaik ellenértékének megszerzésében. Ennek megfelelően a Siemens Metering azokra a fogyasztói folyamatokra koncentrál, amelyek a szolgáltatók számára lehetővé teszik a versenyképes ajánlatok elkészítését, az ezeken alapuló szerződések minőségi teljesítését. Támogatja a szolgáltatások automatizálását, az ellenértékek határidőre történő beszedését, ezzel is segítve az alkalmazókat maximális eredmények elérésében. Magyarországon elsősorban a villamosenergia-ipar kiszolgálásán keresztül van jelen — 1994 óta közvetlen leányvállalati formában — a Landis & Gyr. 1998. május l-jét követően a Siemens Rt. EIV üzletága alatt, az EV (Energieübertragung und Verteilung) szervezet alól a Z (Zahlergeschaft) áthelyezését követően önálló szervezet jött létre: a Siemens Metering. Hét fővel végzi tevékenységét, a kimondottan magas műszaki színvonalat képviselő Landis & Gyr és Siemens fogyasztásmérők, valamint az azokat támogató rendszerek értékesítését. Eves forgalma tavaly megközelítette, idén meghaladja az 1 milliárd forintot. A mostani változást követően is a Siemens Metering a Landis & Gyr Energia Üzletág által megkezdett úton haladva továbbra is kiszolgálja az energiaszolgáltatókat Ferraris/elektronikus rendszerű villamos fogyasztásmérőkkel, a távmérés és terheléselosztás készülékeivel, illetve rendszereivel, felügyelő rendszerekkel, műszaki információs és irányító rendszerekkel, fogyasztásmérők hitelesítésére szolgáló berendezésekkel, (x)
ELEKTROTECHNIKA
A minőségi áramszolgáltatás új kihívásainak legmegfelelőbb áramkötések - 1 . rész Oravecz József
Előszó Az AMP csatlakozók a világ legnagyobb áramszolgáltatóinál széles körben elterjedtek. Az /. részben a csatlakozók új generációját jelentő belőtt ékes kötésekről lesz szó, amelyek a legkíméletlenebb körülmények között is stabil villamos kontaktust tesznek lehetővé. A //. rész (egy későbbi számban) a szigetelést átszúró csatlakozókról (IPC), és egy— az alumínium erű kábelek kötéséhez jelenleg ismert legjobb eredményt adó - köldökpréses (DSI) technológiáról fog szólni. E termékek és technológiák közös tulajdonsága, hogy az iparág legmagasabb szintű minőségi követelményeit megfogalmazó legszigorúbb szabványelőírásokat is teljesítik vagy felülmúlják, és ezzel az AMP termékfejlesztéseinek kimagasló eredményeit demonstráljak. A világ számos országában a villamos energia iránti igény növekedése, valamint a SCADA üzemirányítási rendszerek fokozatos elterjedése a távvezetékek és elosztóhálózatok fokozott mértékű kihasználtságához, egyes esetekben túlterheléséhez vezet. Egyre gyakoribb, hogy a szabadvezetékek sodronyai csúcsidőben a 130 °C hőmérsékletet is elérik, amely meghaladja a hálózati csatlakozó elemek konstruálásakor feltételezett hőterhelést. Az Egyesült Államok egyik nagy energiaszolgáltató-vállalatának közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint túlterhelési okból bekövetkező üzemzavarok száma érzékelhetően megugrott. Bár hazánkban jelenleg a terhelési értékek visszaesése miatt e probléma valószínűleg csak lokálisan jelent gondot, - az új technológiák széles körű elterjedésének jelentős időszükségletét is szem előtt tartva - úgy gondoljuk, hogy egy előretekintő jó döntéssel már most tanácsos a felkészülést megkezdeni a néhány éven belül várhatóan bekövetkező hálózati terhelések fokozódása következtében törvényszerűen jelentkező áramkötési problémákra.
cíója csúcsteljesítményre képes, legyen szó akár csupasz vagy szigetelt elosztóhálózatok, akár földkábelek kötéseiről. Belőtt ékes kötések (lásd még Elektrotechnika 97/10. sz.) Az l/a ábrán egy tipikus ékes áramkötést láthatunk. Nevét a vezetékeket a C alakú csatlakozó elem két átellenes ágához préselő fém-ékről kapta. A csatlakozót speciális alumínium vagy réz ötvözetből gyártják, így a hagyományos csatlakozóktól eltérően alumínium és réz sodronyok egyaránt összeköthetők vele.
l/a ábra. Tipikus belőtt ékes kötés
A világ más térségeiben ugyanakkor az egyre terjedő szigetelt hálózatokon alkalmazott csatlakozási megoldások megbízhatósága tekintetében merült fel kétely. A felsorolt jogos aggodalmak, illetve a problémákra adott válaszok szükségessége Ösztönözte az AMP-t, hogy globális tapasztalatával és szakértelmével a csatlakozástechnika piacvezetőjéhez méltó alapossággal megvizsgálja a felvázolt problémát, és termékfejlesztései során jövőbe mutató választ és gazdaságos megoldásokat adjon az iparág számára. A következőkben ismertetett vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az AMP termékeinek új generá-
Oravecz József okl. villamosmérnök, AMP Hungary Kereskedelmi Kft., a MEE tagja
1998. 91. évfolyam 8. szám
l/h ábra. Az ékes köles szerelése
277
Ez a kötéstechnika abban is eltér más megoldásoktól, hogy csavarkulcs vagy présszerszám helyett szerelése és bontása csupán patron által aktivált - egyszerű és könnyű célszerszámot igényel (1/b ábra). A szerszám nyelébe helyezett patron kalapácsütéssel történő aktiválását követően 2. ábra. Mechanikai feszültségek egy dugattyús ütőszár a számítógépes elemzés alapján az éket nagy sebességgel a helyére préseli, ezzel a C elemet rugó módjára előfeszíti, egyúttal az ékre biztosító szemet képez a kimozdulás megakadályozására. Egy számítógépes elemzés eredménye szerint (2. ábra) ez a - gondosan megválasztott - kontaktusokra kifejtett optimális nyomóerő - más kötéstípusoktól eltérően- sem a csatlakozóelem, sem a vezetékek felületén nem okoz olyan nagy mértékű helyi mechanikai feszültséget, amely idővel jelentős mérvű roskadást vagy mechanikai feszültségcsökkenést válthatna ki az anyagokban. Ugyanezen tulajdonságnak köszönhetően a kötés OPGW szerelését is lehetővé teszi, és bontása során sem okoz elemi szál sérülést.
A mérőkörök összeállításának részletes leírása a szerzőnél rendelkezésre áll. A vizsgálatok a Pacific Gas & Electricity gyakorlatában leginkább szokásos 10 különféle áramkötés Összehasonlítására terjedtek ki (3. ábra) 4-4 próbatárgyon. Négyféle markolópréses (2, 3, 5 és 8 jelű), kétféle csavaros (7 és 10 jelű), két belőtt- (1 és 6 jelű) és egy csavaros ékes (4 jelű), valamint egy - az áramkötésnek csak igen korlátozott mértékben megfelelő és ezért e célból náluk ritkán használt - előformázott (9 jelű) kötést vizsgáltak. Megjegyezzük, hogy a vizsgálatok során a kereskedelemben kapható - fajtájukban legjobb minőségű - csatlakozókat használták, amelyeket a gyártók előírásainak szigorú betartásával szereltek fel.
Az ék-prés szorítása, valamint a csatlakozó érintkező felületeire gyárilag felvitt szintetikus inhibitor zsírban lévő jól vezető kemény fémrészecskéknek a vezetőfelületekre kifejtett dörzsölő hatása jelentősen megnöveli a fémes érintkezési felületet, és egyúttal nagy integritású áramhidak kialakulását is elősegíti, ellentétben egyes gyártók által a kontaktzsírban korábban alkalmazott nem vezető (közönséges) kvarc részecskékkel. Megjegyezzük, hogy a csavaros és markolópréses kötések kialakítása csak kevéssé tudja a környezeti hatásoknak és szennyező anyagoknak az érintkezési pontokra kifejtett kedvezőtlen hatását megakadályozni, és ez előbb-utóbb az átmeneti ellenállás, valamint a veszteség növekedéséhez, végső esetben - például egy esetleges zárlat hatására - a csatlakozó meghibásádásához vezet.
8 9 3. ábra. A vizsgálatba bevont kötéstípusok
Csupasz vezetőkön alkalmazott hagyományos és belőtt ékes kötéstechnológia összehasonlítása Az AMP különböző csatlakozási megoldásai minőségének értékelése szokás szerint a szabadvezetéki kötésekre vonatkozó - napjainkban legszigorúbb - ANSI Cl 19.4 szabvány szerint történik. Az utóbbi időben azonban teljes joggal felmerült az aggodalom, miszerint az értékelések a mindennapok gyakorlatától jelentősen eltérő új, illetve gyári tisztaságú vezetőkön való alkalmazásokról készültek. A gyakorlatban a csatlakozások javarészt a környezeti hatásoknak évekig kitett „öreg" sodronyokra kerülnek, s ez némileg magyarázatot ad arra, hogy a laboratóriumi értékelésektől a mindennapok tapasztalata miért tér el oly jelentős mértékben néhány kötésfajta esetén. Ezek az okok vezették az amerikai Pacific Gas & Electricity energiaszolgáltató-vállalatot arra, hogy vizsgálatsorozatba kezdjen, amelynek során három különböző mérőkört állítottak össze. Az egyiket új.
278
a másikat tisztított Öreg, míg a harmadikat - referencia céljából - tisztítatlan öreg vezetővel szerelték, hogy megvizsgálják a szokatlanul vastag szennyezőréteg hatását is a villamos vezetőképességre.
Villamos/termikus öregedésvizsgálat (500 ciklus)
/ Belőtt ékes (2 jelű) - Fited wedge; 2 Markolópréses (1 jelű) - Dieless sleeve; 3 Markolópréses (2 jelű) - Compr. sleeve; 4 Csavaros ékes - Bolted wedge; 5 Markoló préses (3 jelű) - „ H " compr.; 6 - Belőtt ékes (1 jelű) - Fired wedge; 7 Csavaros (1 jelű) - PG 2 bolts; 8 Markolópréses (4 jelű) - „6" Compr.; 9 Előformázott - Formed wire; 10 Csavaros (2 jelű) - Bolted vise
Amint már utaltunk rá, a vizsgálatok és értékelések az ANSI Cl 19.4 szabvány előírásai szerint történtek, amely a következő kritériumok valamelyikének teljesülése esetén a kötést nem megfelelőnek minősíti: 1. A csatlakozó hőmérséklete meghaladja a referenciavezető hőmérsékletét. 2. Az átlaghőmérséklethez képest 10 °C -nál nagyobb mértékű hőmérséklet-eltérés esetén (továbbiakban az angol rövidítés szerint: TDF). 3. A villamos ellenállás átlaghoz képest 5%-nál nagyobb mértékű ingadozása esetén (továbbiakban RSF). Érdekességként utalunk arra, hogy a - hazánkban sok esetben mértékadónak tekintett - IEC 1284 az ellenállás-ingadozást csak 15%-ban maximálja. Ez azért lehet problémás, mert ez az egyébként viszonylag könnyen teljesíthető követelmény - különösen robosztusabb konstrukciók esetén, ahol a kötés felületi hőmérséklete ettől még elfogadhatónak mutatkozhat - teljesen
ELEKTROTECHNIKA
elfedi azt a tényt, hogy a csatlakozási pont már veszélyes mértéket is elérhet. Célszerű lenne elgondolkodni azon, hogy vajon - a későbbiekben várhatóan bekövetkező problémák megelőzésére - a napjainkban beépítésre kerülő áramkötések jóváhagyásakor nem lenne-e célszerű a mainál szigorúbb követelményeket érvényesíteni.
200 180 160 H0 120
i
100
80
3
• íiiir .
Hőmegfutós
S
1
RSF
A TOF
4. áhra. Az áramkötések hőmérséklete 500 ciklus után új vezetőn vízszintes - kötések számozása; függőleges - átlagos hőmérséklet, °C a új referenciavezető (127,1 °C);ftúj referenciavezető (134,3 °C); c öreg referenciavezető (91,7 °C); í/öreg referenciavezető (100 DC)
Két csavaros ékes csatlakozó hőmegfutás miatt, egy pedig RSF miatt nem felelt meg. Mind a négy előformázott (pre-formed) kötés jóval az 500-adik ciklus előtt hőmegfutás miatt, két 2-csavaros párhuzamszorító RSF, a másik kettő TDF miatt esett ki. Megfigyelhető, hogy a két fajta belőtt ékes csatlakozó 4-4 próbatárgyának mindegyike lényegesen jobbnak bizonyult, mint amit a szabvány előírt, és viszonylag kis hőmérsékletet produkált, amely kivételesen jó kontaktusminőségre enged következtetni. A tisztított és a tisztítás nélküli öreg vezetővel végzett vizsgálat során néhány anomália jelentkezett (5-6. ábra). 200 180 160
140 120 100 80 60
0
S
m
140
120
80
Az említett szabvány szerinti - a környezeti hőmérsékletet 100 °C-kal meghaladó - vezetőhőmérséklet eléréséhez 630 A áramerősség volt szükséges. A 4. ábra az ötszázadik ciklus utáni csatlakozó-hőmérsékleteket mutatja új vezető esetén.
W 20 h
180
160
100
Eredmények
60 40 20 0
20C
írni JJZL TTTT,
Hömecjfutás
A TDF
M
LU
• RSF
m
5. ábra. Az áramkötések hőmérséklete 129 ciklus után régi tisztitott vezetőn vízszintes - kötések számozása; függőleges - átlagos hőmérséklet, °C
1998. 91. évfolyam 8. szám
60 40 20 06. ábra. Az áramkötések hőmérséklete 129 ciklus után régi tisztítás nélküli vezetőn vízszintes - kötések számozása; függőleges ~ átlagos hőmérséklet, °C
Először is a jobb hőleadási képesség miatt 630 A helyett 750 A-re volt szükség az öreg referenciavezető ANSI előírás szerinti felmelegedéséhez. E nagy áramerősség miatt az összes kötés hőmérséklete már az első ciklus folyamán meghaladta az öreg referenciavezető hőmérsékletét, néhány pedig a hőmegfutás jeleit mutatta. Ezt nyilvánvalóan az okozta, hogy az öreg vezető felületén lévő szennyező anyagmaradványok akadályozták a kis ellenállású csatlakozási felületek létrejöttét. Emiatt az előzőektől némileg eltérő kiértékelési módszer mellett döntöttek. Az áramerősség értékét 50 A-ről indulva folyamatosan 633 A-re emelték, majd ezt 129 cikluson át állandó értéken tartották, így a korábban említett meghibásodások nem jelentkeztek. Ennek egyik oka, hogy a lassú, lépcsőkben emelt áramerősség elősegítette egy viszonylag kis átmeneti ellenállási értékkialakulását; a másik, hogy a 633 A értelemszerűen a korábban alkalmazott 750 A-nál jelentősen kisebb hőmérsékleten valósította meg a hőegyensúlyt. így természetesen az ANSI Cl 19.4 szabvány által ajánlott környezeti hőmérséklethez viszonyított 100 °C-os öreg referenciavezető hőmérséklet- emelkedése nem teljesült. A mért hőmérséklet 91,7 °C volt, ami csak 64,1 °C hőmérséklet-emelkedésnek felelt meg. Érdekességként megjegyezzük, hogy ugyanebben a mérőkörben referenciaként „bekapcsolt" új vezető ennél az áramerősségnél már 134 °C -ra melegedett. Amint az 5. ábra is mutatja: a belőtt ékes csatlakozók mellett az ún. „H" préses csatlakozók bizonyultak jónak, bár a TDF követelménye egyiknél sem teljesült. A tisztítás nélküli öreg vezetővel végzett mérések esetében csak a belőtt ékes csatlakozók és a sajtolt hüvelykötések állták ki a próbát. Jóval a vizsgálat 129 ciklusának befejezése előtt minden más típusú csatlakozó hőmegfutás miatt tönkrement. A három ismertetett vizsgálat közül nyilvánvalóan ez az utolsó volt a legnehezebben teljesíthető, így nyugodtan kijelenthető, hogy az ezt „túlélő" áramkötések a gyakorlatban előforduló, legkíméletlenebb alkalmazási követelmények között is a legmegbízhatóbbak.
Következtetések Összefoglalva leszögezhetjük, hogy a belőtt ékes csatlakozók minden vizsgálat során a legjobb eredményt adták, tehát a vizsgált kötések mindegyikénél jobbnak bizonyultak. Míg a ,,H"
279
préses csatlakozó a tisztított öreg vezetőn jól teljesített, addig a szigorúbb - tisztítatlan öreg vezetőn végzett - vizsgálaton már elbukott. Hasonlóképpen a sajtolt hüvelykötések ugyan jó teljesítményt mutattak a tisztítatlan öreg vezetőn végzett próbán, de furcsa módon kevésbé vizsgáztak jól a tisztított öreg vezetőn. Végeredményben a minőség és megbízhatóság szempontjából egyik vizsgált csatlakozó fajta sem bizonyult összemérhetőnek a belőtt ékes csatlakozóval. Ez összhangban van a mindennapok tapasztalatával. Spanyolországban például - ahol az áramszolgáltatók többsége már több mint 15 évvel ezelőtt elkezdte az AMP ékes kötések beépítését - a csatlakozók meghibásodása miatt bekövetkező üzemzavarok száma a beépítés ütemének megfelelően rohamosan csökkent. Mára a középfeszültségű hálózatok meghatározó százalékban ezt a kötésfajtát alkalmazzák, még a készülék-kivezetésiAcsatlakozási pontokon is. Az AMP az - előírás szerint megszerelt - ékes Ampact kötéseire a sodrony élettartamával megegyező időtartamú garanciát vállal. Ennek okát a következők magyarázzák: 1, A kötés élettartama alatt a rugalmas tulajdonságú C elem közel azonos - kontaktusra ható - nyomóerőt biztosít bármilyen áramterhelési és hőmérsékleti körülmények között.
2. A viszonylag nagy felületű kontaktusra gyakorolt egyenletes, kis mértékű nyomás nem okoz jelentős vezetöanyagroskadást, így biztosítja a villamos kontaktus stabilitását. 3. A szerelvényben lévő inhibitor zsírba ágyazott fémrészecskék „dörzsölő" hatása a szigetelő oxidrétegeket eltávolítja, és egyúttal nagy mennyiségű áramvezető híd létrejöttét segíti elő, amely szintén hozzájárul a nagy megbízhatóságú érintkező felület kialakulásához, így a csatlakozón belül a melegedést minimális szinten tartja, nagyobb áramterhelhetőséget, és végső soron jobb hatásfokú energiaátvitelt tesz lehetővé.
Költséganalízis Egyszerűen kiszámítható, hogy a hagyományos csatlakozók felgyorsult tönkremeneteli folyamata miatt bekövetkező energiaveszteség költsége már néhány év alatt könnyen meghaladhatja az ékes csatlakozók - amúgy sem magas - beszerzési árát. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a kisebb megbízhatóságú kötések jelentős egyéb járulékos költséget jelentenek - például az alaposabb és gyakoribb ellenőrzés, illetve a hibás vagy rossz minőségű kötések cseréje, valamint az áramkimaradások miatt fizetendő kártérítések következtében -, akkor rögtön érthetővé válik, hogy miért olyan gyors világszerte - a jelentős szabadvezetékes elosztóhálózattal rendelkező országokban - e korszakalkotó koncepció térhódítása. (X)
POWER TECHNOLOGY DIVISION A MEE Egyéni Tagok Szervezete 1998. június 8-án megalakult a MTESZ Székházában Balázs Péter MEE főtitkár az alakuló ülésen tájékoztatást adott a MEE Egyéni Tagok Szervezetének szükségességéről és megalakításával kapcsolatosan a MEE Elnökség 1998. áprilisi 2-i ülésén hozott határozatáról. Szükségessé vált azon MEE tagok (678 fő) képviselete és bevonása a szervezeti életbe, akik nem regisztráltatták magukat egyik regisztrációs helyen sem. Az alakuló ülés megválasztotta tisztségviselőit. Elnök: Bognár Alajos (FURUKAWA FCI LTD.). Társelnökök: Baji Gál János (SIEMENS Rt.); Danis János (UT. Automotive Tech. Comp.); Dr. Kádár Péter (DYNAdata). Titkár: Papp Zoltán (Verebély László Alapítvány). Szervezőtitkár: Kónya Győző (KVGY Kft.). Küldött: 21 fő Bognár Alajos, a MEE ETSZ elnöke elmondta, hogy az ETSZ elsődleges célja az egyesületi tagok azon demokratikus jogainak biztosítása és védelme, amelyek a MEE Szabályzatában és az ETSZ SZMSZ-ében rögzítésre kerültek. Mivel az Egyéni Tagok Szervezetének taglétszáma rendkívül nagy (mintegy 678 fő), az elnökség kérdőívvel fordul a tagokhoz, hogy a szakmai specialitások és programok szervezhetők legyenek. Kérjük az egyéni tagokat, hogy a külön postázott információs adatlapot 1998. szeptember 3-ig visszaküldeni szíveskedjenek. Papp Zoltán MEE ETSZ titkár
280
VAN Ö N N E K E L É G GONDJA AZ ÁRAMKÖTÉSEK NÉL.ÜL I S ! NE ESSEN PÁNIKBA, EZT RÁNK BÍZHATJA!
KOCKÁZATOK HELYETT... AMP HUNGARY KERESKEDELMI KFT. 1139 BUDAPEST, FÁY UTCA 4. TELEFON: 344-2633; FAX: 344-2634 INTERNET: HTTP://CONNECT.AMP.COM
ELEKTROTECHNIKA
EMI-TÜV BAYERN Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. H-2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 26.
A TÜV Süddeuischland Holding AG és az ÉMI Rt. közös leányvállalata
Tevékenységi körünk: - felvonók alkatrészeinek alkalmassági vizsgálata - komplett felvonók üzembe helyezési vizsgálata - felvonók évenkénti fővizsgálata - felvonók ellenőrző vizsgálata - körülkerített emelőterű emelőberendezések MSZ 63 szerinti munkavédelmi minősítő vizsgálata - színpadtechnikai berendezések MSZ 63 szerinti munkavédelmi minősítő vizsgálata - mozgólépcsők üzembe helyezési és fővizsgálata - mozgólépcsők időszakos vizsgálata - akkreditált vizsgálati laboratórium - mutatványos berendezések vizsgálata - emelőgépek biztonságtechnikai vizsgálata
1066 Budapest, Weiner Leó u. 4. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 521 Telefon: 353-2811, telefax: 331-6359
Felvonóvizsgáló Állomás Akkreditált Laboratórium HUNAC 501/0222
1998. 91. évfolyam 8. szám
281
Villamos fogyasztóberendezések
Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője - 1 . rész Alfréd Mörx, Czene György 1. Bevezetés Alig volt olyan időszak a élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni (az „áramütés elleni") védekezés technikájának legutóbbi történelmében, mint a mostani, 1990 óta tartó, amelyben ennyire intenzív nemzeti és nemzetközi vita folyt volna a kisfeszültségű berendezésekben alkalmazott védŐmechanizmusokról, ezek műszerezettségéről és a szorosan ehhez kapcsolódó rizikóanalízis szakterületéről. Nem volt a villamos védelemtechnika történetében még olyan szakasz sem, amelyben az érintett szakterületek számára ilyen átfogó, elméletileg és kísérletekkel igazolt tudás biztosította annak a lehetőségét, hogy ne csak a védekezési lehetőségekjelenét, hanem azok várható jövőjét is elénk tárhassák.
2. A biztonság, kockázat és fennmaradó kockázat fogalmai A biztonság fogalma - mint a további fejtegetések számára nélkülözhetetlen alapfogalom - ma messzemenőleg a „a károsodás elfogadhatatlan kockázatától való mentesség" meghatározás alatt ismeretes (ami nem csak az életvédelem, hanem az anyagi biztonság kérdését is magában foglalja) [1]. 2.1. A kockázat és a veszély fogalmi elhatárolása Valamennyi, az ebben a témakörben - a „biztonság" és „veszély" fogalmak egymástól való egyértelmű slhatárolása körül - folytatott vita ismeretes a szakemberek előtt, ezért itt csak a központi gondolatokat vázoljuk. A veszély és a biztonság elhatárolása a „legnagyobb elfogadható kockázat" fogalmának bevezetésével történt; az összefüggéseket az /. ábra mutatja. A gyakorlatban megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a védőintézkedések alkalmazása után fennmaradó kockázat a lehető legkisebb legyen; de semmi esetre sem lehet nagyobb, mint a legnagyobb elfogadható kockázat. A legnagyobb elfogadható kockázat fogalmát semmiképpen nem szabad öszszekeverni a fennmaradó kockázat kifejezéssel, hiszen minden biztonságtechnikai szakembernek az a célja, hogy a - megfelelő műszaki intézkedések ellenére sem teljesen kizárható - fennmaradó kockázatot minél jobban a még elfogadható határ alá szorítsa. EurPhys Dipl.-lng. Alfréd Mörx, IEEE, ÖVE, VDE, Active Memberof theNew York Academy of Sciences; Feltén & Guilleaume Elektrotechnikai Kft., Veszprém, műszaki igazgató Czene György okl. villamosmérnök, Feltén & Guilleaume Elektrotechnikai Kft., Veszprém, műszaki tanácsadó Szakmai lektor: Kádár Aha okl. gépészmérnök, (a II. rész után válaszcikkben ismerteti a leírtaktól eltérő magyar álláspontot)
282
Biztonság A fennmaradó kockázat nem nagyobb a legnagyobb elfogadható kockázatna)
Fennmaradó kockázat
A legnagyobb elfogadható kockázat
Vwiély A kockázat nagyobb mint a legnagyobb elfogadható kockázal
Kockázai védómtézkedétek nélkül
Minimálisan szükséges kockázatcsökkentés TenyWges kockázatcsökkentés
/. ábra. A biztonságfilozófia alapjai [1]
A tapasztalat szerint a világ különböző országaiban nagyon eltérő a kisfeszültségű berendezésekben megkövetelt (és a villamos energia felhasználói által elvárt) maximális fennmaradó kockázat mértéke. Ezenkívül a legnagyobb elfogadható kockázat sem minden kisfeszültségű berendezés esetében azonos; függ az adott létesítmény vagy annak részegységeinek használati körülményeitől. (így például a mezőgazdasági és kertészeti létesítményekben különbözik a legnagyobb elfogadható kockázat mértéke az irodákban vagy a lakóépületekben megengedettől.) Az adott létesítményben alkalmazott elektronikus eszközök fajtája (pl. intelligens házi vezérléstechnika, elektronikus komponensű műszerek) közvetett módon kifejezésre jutattja a létesítmény használójának komfortigényét, amely tény kihatással van arra, hogy a villamos energia felhasználója (kimondatlanul is) milyen fennmaradó kockázatot tűr el a létesítményében. Ez is mutatja, hogy az előírások harmonizálásával kapcsolatos viták - többek között a világ egyes országaiban meglévő különböző komfortigények miatt is - természetszerűleg hosszadalmasak és a konszenzus szempontjából nehézkesek. Amennyiben ezeket a gondolatokat konzekvensen követjük, és figyelembe vesszük a szereléstechnika különböző fejlettségi fokát az egyes országokban, úgy jogosan vetődik fel a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán a harmonizálás (és van-e értelme?), abban az értelemben, hogy a világ valamennyi országában egy azonosan megfogalmazott műszaki szabályzat jöjjön létre a kisfeszültségű villamos berendezések telepítésére vonatkozóan. Szorosan ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy milyen széles egy adott technikai szabály értelmezési skálája a különböző szakemberek számára.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések 2.2. A kockázat és a károsodás következményeinek költségösszefüggései Különösen a kisiparban és/vagy az iparban használt fogyasztói berendezések esetén kell a fennmaradó kockázatot a károsodás következményeinek költségei [2] figyelembevételével átgondolni. Itt a károsodási következmények költségeit az olyan költségekhez soroljuk, amelyek többek között az energiaellátás nem kielégítő megbízhatóságából kifolyólag (pl. zivatarok esetén az áram-védőkapcsolók indokolatlan kioldása által) egy létesítmény, annak részegysége vagy egyéb üzemi eszközök a termelésből való kiesése miatt keletkeznek. A 2. ábrán a teljesség igénye nélkül a lehetséges károsodási következmények lényeges költségkomponenseit tüntettük fel. Károíwtóíi következmények költségei
LattftM
H
Düzpozioóvá rlozt*U» ko*»*gei
-i
I
H
-1
Eszköz költsége*
H -L
Sjamór/imi küia*aek
4
Kiwfl nyerwég
Kifut** kOKM-ee* Konzwvtlátl köttagak
Jinjüko* «*iW*»l kaittéfldk
Újraindításikőtttégek
Az állá* köK>«ge>
köto*»ek
Rakl*roz*«i kölHégek
J4n,i*ko» kíül-.ríirt
Diszpozícióvá Hoztalés köflségei
^
H 4
Te^esJtménjr—IcMkkentebOl adödö kóltléOE*
H
TlSZtlMSi *S szeretesi költségek
Járulékos és pótTmnkAk kOHségei
-[
Seuzemolesi kbhtségek
Rendelkeiéíre állás kéltségei
Egyéb üzemi e*ik6zflk megiiövsttecten HvftAH k6IW*g»i
írulékos szál1 IÍU lítási költségek
2. ábra. A károsodás következményeinek költségei [2]
3. Áramütéses balesetek legnagyobb elfogadható kockázata kisfeszültségű berendezésekben A következő meggondolások a legtöbb országban használt, közvetlenül földelt 3 N ^400/230 V-os kisfeszültségű hálózatokra vonatkoznak. A legnagyobb elfogadható kockázat megítéléséhez a következőket vesszük figyelembe: - az elektropatológia tudományos felismeréseinek legújabb állását, amint arról az IEC-beszámolók 1. (1994) és 2. (1997) része, valamint a tervezet formájában meglévő 3. rész a haszonállatok vonatkozásában tudósít, - a veszélyes érintési feszültségek elleni védelemről az utóbbi években nyert műszaki ismereteket. 3.1. Megengedett érintési (limit) feszültségek A veszélyes áramütés ellem védekezéssel kapcsolatos műszaki ismeretek a fennmaradó kockázat következő megítélését teszik lehetővé egy, a hiba kikapcsolására szolgáló áram-védőberendezéssel ellátott TT-rendszerben: Szigetelési hibák esetén a hibafeszültség a TT-rendszerben a gyakorlatban majdnem mindig 200 V körüli értéket mutat. A TT-rendszerben az áram-védőkapcsolók alkalmazásához előírt földelési ellenállás (RA) kiszámításához használt egyenletek: RA [O] <
IANW
1998. 91. évfolyam 8. szám
RA[O]<
25 ?AN[Á]
Az egyenleteknek a létesítési szabványokban csak akkor lenne gyakorlati értelmük, ha a hibaáram az üzemszerű szivárgóáram értékéről lassan növekedne. Nem ez a helyzet azonban a testzárlatok esetében, mert testzárlat elsősorban - az üzemszerűen feszültség alatt álló részeknek a feszültségmentes fémrészekkel történő érintkezésénél, - túlfeszültség következtében keletkező átívelésnél vagy - kúszóáramút átütésénél jön létre. Valamennyi említett esetben a hibaáram azonnal eléri a hiba hurokellenállása által behatárolt maximális értéket. Néhány szakcikkben gyakran úgy érvelnek, hogy a kúszóáram „lassan alakul ki". Ez a feltételezés sem felel meg a reális helyzetnek, ahogy az kísérletekkel egyszerűen bizonyítható. A 3. ábra egy kúA szóáram kialakulását 1,0 ábrázolja. A kúszó0,9 áram mind egyená0,8 ram, mind pedig vál|0.7 takozó áram esetében 0,6 egy kúszó szikrakisü4" 0,5 lés által lassan - részo 0,4 e szakaszokban - alakul 2 0,3 ki, mígnem az egész -< kúszóáramút vezetővé 0,2 válik, és az átívelés 0,1 20 50 s 10 30 hirtelen bekövetkezik. Idő 0 Néha az érintési fe3. ábra. Kúszóáram kialakulása hirtelen szültség 25 V-os előírt átíveléssel 300 V-nál. Az áramkorlátozás 1 A-re egy megfelelő, a kúszóáramhatárának megindokvizsgálatoknál szokásos előellenállással lásánál arra utalnak, történik hogy egy motortekercs vagy egy fűtőelem közbenső részén is felléphet testzárlat. Eltekintve attól, hogy az ilyen típusú hiba ritka, elég kis kockázatot képvisel az a helyzet, amikor a hibahurokban az ellenállás-eloszlás pontosan olyan, hogy 25 V alatti hibafeszültségek keletkeznek. Ebben mutatkozik meg a TN-rendszer további előnye, mert a közbenső testzárlatok a PEN-vezető kis látszólagos ellenállása miatt nem okozhatnak számottevő hibafeszültségef. A korszerű építészeti és épületgépészeti technikákban egyre gyakrabban felhasznált nemvezető anyagok miatt egyre nehezebb jó földelőt találni az elosztóhálózatok védőföldeléséhez. A korábban általánosan felhasznált vízvezeték-hálózat már nem alkalmas erre a célra. Védekezéstechnikai szempontból nagy hátránya a TT-rendszernek, hogy ebben a rendszerben a fogyasztóberendezések számos földelőjét, pl. az alapföldelőt nem szabad összekötni a hálózat nullavezetőjével. Ezáltal ugyanis a nullavezető is aktív vezetővé válik és következésképpen - a hálózatban is - mindig kapcsolni kell (négypólusú kismegszakító). Az üzemi földelések nagyobb eredő földelési összellenállása miatt a TT-rendszer sokkal kevésbé védett zivatarok, földzárlat és rövidzárlat okozta túlfeszültségek ellen, mint a TN-rendszer. 3.2. Példa A gyakorlatból vett példán mutatjuk be a testzárlatkor a TTrendszerben fellépő hiba- és érintési feszültségeket, és összehasonlítjuk az értékeket az azonos feltételek mellett a TN-rendszerben várhatókkal.
283
Villamos fogyasztóberendezések Példaként egy építkezés felvonulási területének dugós csatlakozókat tápláló áramkörei szolgálnak, amelyekhez villamos kéziszerszámok csatlakoznak. (Dugaszolóaljzat-áramkörökre néhány európai ország - Magyarország nem - létesítési szabványaiban a TT-rendszer alkalmazását írják elő.) Az építkezést egy elosztó látja el energiával. Érintésvédelemként egy áramvédőkapcsolóval (Residual Current Device, RCD) ellátott 3N-400/230 V-os TT-rendszert alkalmaznak. Földelésként általában egy kb. 1 m hosszú csőföldelő szolgál az elosztó közvetlen közelében (4. ábra). Eszerint a földelőtől néhány méterre feltételezhető a földpotenciál kialakulása. Ebben az esetben a fémből építési állvány földelőszondaként működik, és a balesetes testéhez közvetíti a földpotenciált. Tételezzük fel egy I. érintésvédelmi osztályú villamos kéziszerszám testzárlatát. A hibaáram a pl. 20 Q földelési ellenállású védőföldelőn keresztül záródik a hálózati transzformátorhoz, amelynél a nullavezető üzemi földelőjének eredő ellenállása pl. 2Q. Ezen értékeknél a testzárlatos villamos kéziszerszám hibafeszültsége kb. 200 V. A munkás mindkét kezével tartja a szerszámot és a fémállványon áll (az áram útja a kéztől a láb felé vezet).
Tételezzük fel, hogy legrosszabb esetben a cipők ellenállása és az állvány földelési ellenállása - a test látszólagos ellenállásához képest - elhanyagolható. Ez azt jelenti, hogy az ember testérejutó feszültség azonos a hibafeszültséggel. Jelen esetben az emberen áthaladó hibaáramot a 479. IECbeszámoló, l.rész, 3. kiadás 1994,2. fejezet, 1. táblázat alapján számíthatjuk ki. Ebben a példában feltételeztük, hogy a munkás mindkét kezével tartja a szerszámot, mialatt az áram-védőkapcsoló kikapcsolja a hibát (10...30 ms-os áramvezetési idő). Figyelemre méltó az áramütés hatása ebben a példában a TT-rendszerben: a dolgozó leeshet miatta az állványról. Ha az áram-védőkapcsoló nem szabványosan működik, közvetlen életveszély áll fenn. A 240 mA-es áramütés 1 s-on belül fibrillációt okozhat. Ezenkívül a túláramvédő-berendezések sem kapcsolnak ki, mert az áramerősség a kioldási értekük alatt marad. A TN-rendszerben (nullázás) a helyzet kevésbé kritikus. 40 mA-t néhány 10 ms alatt csak rövid, kellemetlen ütésként érzékelünk. Ha az áram-védőkapcsoló nem működik szabványosan, a túláramvédelem kikapcsol. (Az áram-védőkapcsoló a TN-rendszerben csupán a tartalékvédelem szerepét tölti be).
Kábelcsatornarendszerek és kiegészítők* TT -rendszer 3 N - 400/230 V
• Rövid szállítási határidő
PS prolii®®: Finom felületű profil Szilárdság és biztonság
4. ábra. Egy építkezés elméleti kapcsolási rajza építkezési elosztóval és külön védőföldelővel (TT-rendszer FI-védőkapcsolóval a hiba kiküszöbölésére) Jelmagyarázat: I fémáHvány; 2 I. osztályú villamos kéziszerszám szigetelési hibával; 3 építkezési elosztó; /F a védövezető árama; h az emberi testen áthaladó áram; t/p hibafeszültség; Uj az emberi testre jutó érintési feszültség; /ÍA az épitkezés védőfóldelŐjének földelési ellenállása; ZT az emberi test látszólagos ellenállása; Z\ • #SH a ruha (cipő) látszólagos ellenállása; Zi = RE helyszíni ellenállás és az épület ellenállása (a fémállvány földelési ellenállása)
284
Könnyen felszerelhető kábelcsatornák: • melegen galvanizáft acél (EN 10142 - NF A 91121). • alumíniumötvözet EN AW - 5754 [Al Mg3] NF EN 573. • rozsdamentes acélok: AISI 430 - AISI 304 L - AISI 316 Ti. • epoxi bevonat (színesben is). Magyarországi képviselet: ARTEFACT Kereskedelmi Képviselet 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 14/C CONSTOUCTIOWS ÉLECTWOUES OE LA SEINE
Telefon:+33 (0)1 46 45 70 44 Fax:+33 [0)1 47 36 43 58
Teleion: (1)3371371 Telefon/fax: (1) 317 5821
ELEKTROTECHNIKA
VHTR rekonstrukció új generációs betonházas állomásokkal Napjainkban a villamosenergia-szolgáltatás minősége, Ül. annak növelése iránt egyre nagyobb az áramszolgáltatói és fogyasztói igény. Ez pl. a közép-/kisfeszültségű transzformátorállomások területén azt jelenti, hogy az állomások műszaki és gazdasági jellemzői mellett egyre jobban előtérbe kerülnek az üzembiztonsági (megbízhatósági), környezetvédelmi és esztétikai szempontok is. Az új állomások specifikációinak kidolgozása során, a tenderkiírásokban és a beszerzést követő telepítéseknél az áramszolgáltatók, ill. egyéb felhasználók már az előbbi szempontok alapján kialakított, az új IEC 1330 szabványban is rendezett, ún. „korszerűségi" követelményrendszert veszik figyelembe, típusvizsgálatokkal is alátámasztottan. Az új követelmények tekintélyes mennyiségű meglevő, egyre jobban öregedő, és elavuló állomás-állománynál természetesen nem teljesülnek. Ez a helyzet jellemzi a vaslemezházas, gyűjtőnevükön VHTR típusú transzformátorállomásokat is, amelyekből jelenleg is még több ezer üzemel, jelentős részüknek életkora meghaladja a harminc évet is, és cseréjük néhány éven belül egyre sürgetőbbé válik.
JM 1830 típus A hazai szakmai közönség 1996 augusztusában, a MEE győri vándorgyűlésén ismerhette meg először a legkorszerűbb betonházas, egybeöntött technológiájú, levehető tetejű Marbeton transzformátorállomás-típus(oka)t. A JET-VILL Kft. szakembergárdája a Marbeton állomás széles választékból a KN 1830 típust kiválasztva, alig háromnegyed év alatt hozott létre egy minden tekintetben sikeres, új betonházas állomástípust: a hazai igényeknek megfelelő JM 1830 transzformátorállomást. Mi is lehet ennek a sikernek a titka? — Hazánkban eddig nem ismert megjelenésű betonházas technológia. — Rugalmas rendelkezésre állás, rövid szállítási határidő. — Nagyfokú üzembiztonság, bővíthetőség. — Karbantartásmentesség, gazdaságosság. — Típusvizsgálatokkal igazolt «állomás-jóság». — Személyvédelem, igazolt ívállóság. — Környezetvédelmi feltételek teljesítése. — Ipari design, harmonikus illeszkedés a környezetbe. Miért beszélhetünk sikerről? -—A kezdeti, visszafogott áramszolgáltatói véleményeket követően —- a referenciák kellő megteremtése után — napjainkra a Marbeton házak már egyre több helyen figyelemre méltó alternatívát jelentenek. — A Marbeton házak jól illeszkednek az áramszolgáltatói stratégiákhoz. — A hazai piacot jelenleg mintegy évi 80. ..110 állomás telepítése jellemzi, apotenciális kb. 15 állom ás-szállító több mint fele betonházas konstrukciót (is) kínál, ezzel igazolva a Marbeton házak „úttörő", piacindító szerepét.
1998. 91. évfolyam 8. szám
—Több esetben — megismerve a legalábbis hazánkban újszerű lehetőséget — maguk a megrendelők, ill. az önkormányzatok ragaszkodnak az állomások épületszerű megjelentéséhez. Egy sikeres fejlődési úton nem szabad megállni: a JET-VILL Kft. a betonház- technológiát — amint azt az Elektrotechnika 1997 augusztusi számában már jelezte — a VHTR típustervi alapon való cserékre is ki kívánta terjeszteni, amelyhez az indíttatást az ÉDASZ Rt. szakembereinek felvetése szolgáltatta. Erről számolunk be a következőkben.
JM 2035 típus A VHTR állomások rekonstrukciójának megoldása— az áramszolgáltatók általános véleménye szerint — a hazai áramszolgáltatás egyik legaktuálisabb problémájává vált, amelynek alapvetően három megoldása lehet: • A VHTR vaslemezházas állomás részleges vagy teljes (gyártóművi) felújítása. Ez a megoldás — bár látszólag költségtakarékos —- csak a kevésbé elöregedett állomások esetében lehet gazdaságos. A közel 30 évvel ezelőtti kifejlesztésekor ugyan korszerűnek tekinthető — felújított, már csak külsőleg — VHTR-állomás természetesen nem teljesítheti korunk megváltozott és jelentősen kibővült (eurokonform) követelményrendszerét, ami egyben az elkövetkező 25—-30 év biztonságos üzemének is biztosítéka. A VHTR felújításának kérdését már korábban a JET-VILL is megvizsgálta, és kialakított állásfoglalása szerint, — több áramszolgáltató véleményéhez hasonlóan — a felújítás a fennálló állapotok és problémák konzerválását jelentené, amely nem egyeztethető össze a hosszú távú stratégiákkal. • Csere új állomással, a VHTR-állomások teljes elbontása után, a mai követelményeket mindenben teljesítve, pl. JM 1830 betonházas transzformátorállomás telepítésével. • Csere a VHTR-állomással csereszabatos betonházas transzformátorállomás telepítésével, annak betonalapjára, a transzformátor, a kábel becsatlakozások újrahasznosításával. Ez esetben is teljesülnie kell az új telepítéseknél előírt kö vetelményrend szernek. A VHTR csereszabatos rekonstrukciójának betonházas megoldására fejlesztési együttműködés jött létre a neves betonházgyártó Marbeton GmbH, a többek között betonházas állomások tervezésével-fejlesztésével is foglalkozó JET-VILL Kft., és a több évtizede transzformátorállomás-fejlesztés profilú KABComp Mérnöki Iroda Bt. szakembergárdája között. A kutatásfejlesztési program keretében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatást nyújtott a megvalósításhoz. A kialakított — használati mintaoltalommal védett — koncepció szerint a VHTR elbontása után a betonalapban a kőzúzalék helyére egy többfunkciós beton-olajteknűt kell elhelyezni. A betonalap felső szintjén van — az azonos középfeszültségű és kisfeszültségű kábelfellépési helyekkel illeszkedő, és transzformátor nélkül villamosán készre szerelt — a VHTR-
285
méreteknél kisebb KN 2035 betonház. A hosszába elfordított transzformátort a beton-olajteknő tartja. Az ország mind a hat áramszolgáltatójának szakembereivel folytatott konzultációk megerősítették a koncepció hasznosságát. Az ÉDÁSZ Rt. két, az ELMŰ Rt. és a DÉDASZ Rt. pedig egy-egy kísérleti egység telepítésével támogatta a koncepciót. A csereállomás-koncepció megvalósításával a JM 2035 típusú betonházas transzformátorállomással valamennyi VHTR- cserefeltételt és korszerűségi követelményt magas szinten teljesíteni lehet: —-Csereszabatosság meglevő VHTR-rel, annak típustervi betonalapján. — Egyetlen műszak alatt elvégezhető csere. — A régi, max. 630 kVA-cs olaj transzformátorok újraalkalmaz hatósága. — Kábelfellépések azonossága: a kábelek visszaköthetők. — A mai (az elkövetkező húsz-harminc évre érvényes) követelményeket kielégítő korszerű műszaki paraméterek. — Korszerű, SFe szigetelésű és a felügyeleti rendszerbe is beilleszthető 3 2—24 kV-os középfeszültségű (KÖF) kapcsolóberendezés. — Korszerű, az igény szerinti kisfeszültségű (KIF) elosztóberendezés. — Esztétikus, környezetbe kedvezően illeszthető épületszerű megoldás. — Karbantartást nem, 111. alig igénylő állomás (ház és beépített berendezések). — Környezeti hatások elleni fokozott védettség. — Környezetvédelmi szempontok: transzformátor olaj összefogás. — IEC 1330 szerinti teljes körű típusvizsgálat. — Személyvédelem: az ívállóság korrekt megoldása. A JM 2035 típusú — a fejlesztési cél szerint alapvetően VHTR cserére szánt — transzformátorállomás konstrukciója, mintegy pozitív melléktermékként, lehetővé teszi korszerű 1000 kVA-es olaj transzformátor beépítését is, és egyéb bővíthetőség mellett, új előregyártott alappal új állomásként való telepítését. Ezzel elősegíti — igen széles felhasználási területen — rugalmas rendszer-elemként való alkalmazását. A JM 2035 típusú állomás konstrukcióját az /. ábrán látható hossz- és keresztmetszet mutatja. Az állomás a meglevő VHTR-alapokra biztonságosan ráhelyezhető, a betonalapok kiegészítő megerősítése a Marbeton GmbH által elvégzett statikai ellenőrzések szerint nem szükséges, ugyancsak nincs szükség kiegészítő adapterre sem. A JM 2035 külső méretei
/. ábra. JM 2035 típusú betonházas transzformátorállomás
286
JM 1830
2. ábra. A JM 2035 összehasonlító adatai
kisebbek, mint a lecserélt VHTR-állomásé: 2000 mm széles, 3500 mm hosszú (ezek a számok szerepelnek a típusjelben is). Az alaptól mért magassága 2710 mm, tehát mind alapterületi, mind megjelenési (térfogati) szempontból cseretel építése környezeti előnyökkel is jár. Paramétereinek Összehasonlítását a VHTR és a JM 1830 típusokkal a 2. ábrán mutatjuk be. A JM 2035 állomás három részre tagozódik: — a KÖF-térre, amely 12—24 kV-os, nagy megbízhatóságú SF6 szigetelésű 2 + 1, vagy 3 + 1 kiépítésű, az eddig gyártott egységeknél Siemens 8DJ10 típusú kapcsolóberendezés beépítésére szolgál; — a TR-térrc, amelyben 630 kVA-es bármilyen, vagy 1000 kVA-cs korszerű transzformátor helyezhető el, és amelyben a KÖF- és KIF-csatlakozás elő van készítve; — a KIF-térre, amelybe korszerű, JET-VILL fejlesztésű, a felhasználói igényekhez rugalmasan illeszthető kisfeszültségű closztóberendezés van beépítve. A VHTR-alapra előnyösen helyezhető, ahhoz illeszkedő, egybeöntött vasbelonház a Marbeton GmbH magasszintö terméke. Abelső betonvasalás földelése kivezetett. A levehető tető a villamos berendezések ki-be emelését teszi lehetővé. A ház külső felülete rücskös kiképzésű, és fehérre vagy tetszőleges színre festett, ebből következően utólag egyszerűen javítható, az esetleges ráfestések eltüntethetők. A beton-olajtcknő — amely a transzformátort tartja —- az íves-zárlatok nyomáskiegyenlítő szerkezetét is tartalmazza, továbbá a beépíthető transzformátorok teljes olajmennyiségét is befogadja (900 vagy 300 literes). Beszintezése az esetenként pontatlan kivitelű VHTR-alapokhoz illesztése, szintező beállítása csavaros megoldású. A betonháznak a meglevő VHTR-alaphoz, ill. annak speciális fogazott kiképzéséhez, továbbá saját előregyártott betonalapjához való illesztése, valamint a nyílások korrekt lezárása előrekészített horganyzott acéllemezekkel a helyszínen végezhető el, a beton szerkezetekben állítható (C-sínes) rögzítési lehetőségekkel. A betonház természetes szellőzése rejtett kialakítású a max. 1000 kVA-es transzformátornak megfelelő 12 000 W, ill. a KFF-berendezés veszteség-melegének korrekt elvezetése céljából. A beépített villamos berendezéseket az
ELEKTROTECHNIKA
egy- vagy kétszárnyú, horganyzott és porszórással festett acéllemez ajtókon keresztül lehet kívülről kezelni. Az ajtók többpontos —a felhasználói igényekhez rugalmasan illeszthető kulcskialakítású — biztonsági zárral zárhatók. A JM 2035 állomás emelési, szállítási, valamint VHTR-csere technológiái a az 1997-ben az ELMŰ, ÉDÁSZ és DÉDÁSZ Rt.-nél elvégzett négy kísérleti telepítés után, kismérvű korrigálással alakult ki végleges formájában. A VHTR cseréjének: a JM 2035 telepítésének főbb fázisai: — Kikapcsolás, a VHTR lebontása és elszállítása. — Alapfeltárás és a zúzalékkő kiemelése. — A VHTR-betonalap szintezése, esetleges korrigálása. — Beton-olajteknő behelyezése, beállítása, a JM-állomás ráemelése. — A transzformátortér előkészítése, a transzformátor beemelése, a tető visszahelyezése. — Kábel bekötések, JM 2035 állomás üzembe helyezése (visszakapcsolás). A gondosan kidolgozott cseretechnológia biztosítja — s ezt igazolják a kísérleti telepítések tapasztalatai, ill. a résztvevő áramszolgáltatói szakemberek véleménye is —, hogy a VHTR — JM 2035 állomáscsere max. 8 órás (a negyedik csere mindössze 6 órát igényelt!) áramszünettel megvalósítható. Ehhez az egyes telepítési folyamatokat jól kell előkészíteni és pontosan kell végrehajtani, amihez a JET-VILL szakemberei minden segítséget megadnak, igény esetén a cserét is lebonyolítják.
1998. 91. évfolyam 8. szám
A JM 2035 típusú betonházas transzformátorállomás típusvizsgálata során sikerrel teljesítette az IEC 1330 villamos szilárdsági, melegedési, zárlatbiztossági, működési, védelmi fokozat ellenőrzési és mechanikai ütővizsgálati előírásait, A ház melegedési osztályba sorolása a legkedvezőbb 10. osztály, ami azt jelenti, hogy JM 2035 állomásba beépített transzformátor 0—10 K-nel melegszik jobban, mintha szabadon lenne elhelyezve. Az állomás a kábeltérben indikált 1 s 16 kA árammal végzett íves zárlati vizsgálat során az íves zárlati hatásokat magában az állomásban levezette környezetére teljesen veszélytelenül, tehát valamennyi ívállósági kritériumot kedvezően kielégítette. A leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy azt az áramszolgáltatói igényt, amely szerint a VHTR-csere korszerű, csereszabatos, betonházas állomással is megoldhatóvá váljon, a JM 2035 típusú betonházas állomás a mai, korszerűségi követelmények maradéktalan teljesítésével lehetővé teszi, (x) Bővebb információ a forgalmazótól: J. M. Kft. 1158 Budapest, Fázis u. 3. Tel.: 416-2565, 416-2566 Fax: 416-2576 Marosán István JET-VILL Kft. ügyvezető
Kársa Botond KAB-Comp Mérnöki Iroda Bt. műszaki vezető
287
Világítástechnika
3. ábra. Metróállomás világítása kénlámpás berendezéssel
forrásból és egy fényvezetőcsőből áll. A fényforrás a kénlámpa (4. ábra). Fénye olyan erős, hogy egyetlen fényforrás a fényvezetőrendszer segítségével nagy felületet képes megvilágítani. E fényvezetörendszerhez a 3M kifejlesztette az Optical Lighting Film (OLF) rendszert, ami rendkívül hatékonyan és csaknem veszteség nélkül képes a fényt elosztani. A vékony polikarbonát filmet mikroszkopikus méretű 90°-os prizmák borítják. Ebből a filmből egy befelé forduló csövet alakítanak ki, zz^zz és az 98%-os reflexió~~~7pf^i—=s£:z *"\ val a bevezetett fényt i^J a fényvezető teljes hossza mentén eloszta) ja (5. ábra). 4. ábra. A 3M fényvezetőcsöves rendszere. Az új rendszer a a) A rendszer vázlatos felépítése következő - eléggé b) A világítótest vázlatos kialakítása nem értékelhető - előJelmagyarázat: I Lámpa; 2 Üvegszűrő; nyöket kínálja: 3 Fénykilcpcsi felület; 4 Reflektáló - Minthogy a napvégzárólap; 5 Fényvető; 6 Üveggömb kénnel; fényhez hasonló mes7 Védőháló; 8 Mikrohullámú tépegység terséges fény pozitív hatást gyakorol a dolgozókra a 3M fényvezetőcsöves-rendszer érezhetően javítja a munkakörülményeket. A fényt kiváló intenzitás, egyedülálló spektrális eloszlás, csekély IR-hányad és elhanyagolható UV-sugárzás jellemzi. A fényforrás fényszabályozó-rendszerhez csatlakoztatható, így lehetséges a fényáram változtatása is. - A „Light Pipe"-nak nevezett rendszer portól védett, karbantartást nem igényel az élettartama hosszú. Minden olyan helyiségben használható, ahol a karbantartás számára nehezen elérhető helyen van, vagy ahol a karbantartás időtartama alatt kieső munkaidő nagy költségeket okoz. Kiválóan alkalmas
J. ábra. A fényvezetőcső vázlatos felépítése. a) Egy modul vázlata; b) A felületi metszet, rétegei
tiszta helyiségek számára mind az egészségügyben, mind az élelmiszeriparban. -A világítótest és a fényvezetőcső egymástól fallal elválasztható, így alkalmas - faláttörésen keresztül vezetve - robbanásveszélyes helyiségek és hűtőcsarnokok világítására is. A jó fényhasznosítás egyharmadával csökkenti az energiaköltségeket. Mivel a rendszer elemeinek élettartama igen hoszszú és minimális karbantartást igényelnek, csekély az üzemeltetési költség. Egy kivitelezett sportvilágítást mutat be a 6. ábra.
Jelmagyarázat: I Külső védőfólia polikarbonátból; 2 Félig áteresztő tükör Tyvek "-bői; 3 3M film; 4 Extraktor
:^p=—i— V3
290
6. ábra. Fénycsővezetőcsöves világítási berendezés sportvilágítási célra
A világ első síklámpája: a xenonos fénycső Úgy néz ki, mint egy nagy fehér csempe és csak 1 cm vastag (!) A „Plánon", az Osram által kifejlesztett higanymentes síklámpa (7. ábra). Megkétszerezi az LCD-képernyők fényét, így természetes világítású helyiségekben is kedvezően használható. Az első lapos képernyőt az új fényforrással együtt a DataModul a CeBIT '98-on mutatták be (1998. március 19-25.) Bátron FlatMaster FM-17 TXXII-XB néven. Az Osram a Planon-t első ízben a 98-as Hannoveri Vásáron állította ki, és ezzel technológiai áttörést hajtott végre.
ELEKTROTECHNIKA
A hannoveri vásáron a Conta-Clip cég bemutatta űj termékeit. Ezek között legjelentősebbek az űj fejlesztésű rugós szorításű ZRK normál és a ZSL földelő sorozatkapcsok. A család jelenleg 10 tagból áll, de a fejlesztés tovább folyik. Más gyártókhoz hasonlóan 2,5 és 4 mm2 vezeték-keresztmetszethez 1x2,3,4 és 2x2 csatlakozás létesítésére van lehetőség. A szokásos tartozékok: véglapok, átkötések, jelölőrendszerek is rendelkezésre állnak. A sorkapcsok előnye a gyors szerelhetőség és az erős rázkódásnak kitett körülmények között is megbízható kötések. Kedvező árfekvésük miatt a felhasználók által már most keresettek. A biztosítós sorkapcsok újabb tagjaként az STK.2 biztosítós sorkapocs került bevezetésre. Az új sorkapcsot kisebb méret, de masszívabb felépítés jellemzi. A betétet fogadó érinkezőt a gyártó dupla villásra cserélte, ezáltal is javítva az érintkezés megbízhatóságát. Kevésbé ismert még a vevők körében, hogy az RK 6-10-es sorkapocs is kapható DS, Q átkötésekkel nem sorolható kivitelben. Műszaki paraméterei az eredeti típuséval teljesen megegyeznek, de az árfekvésük sokkal kedvezőbb. A MILE Kft. 1997-ben megújíttatta a robbanásbiztos sorozatkapcsok BKI behozatali engedélyét, amely így 2000. 03. 31-ig érvényes.
292
FELTÉN & GUILLEAUME
Az F&G ajánlata Önnek: Power Line Védelmi készülékek
Complete Line Tartozékok
F&G-védőkapcsolók • Kismegszakítók és áram védőkapcsolók, melyek fejlesztése és gyártása az európai előirások alapján történik, ezért a jövőbeni igényeket is kielégítik. • A készülékek befoglaló mérete: 60 mm • A védőkészülékek azonos csatlakozóval rendelkeznek • Nagy teljesítőképesség kis méretekben F&G-kiegészítő készülékek • Sokoldalúan fejlesztett kiegészítő készülék program • Elosztókba építhető, DIN-sinre pattintható készülékek • Mérő-, jelző-, szabályozó- és más kiegészítő készülékek 60 mm-es befoglaló mérettel.
Industrial Line F&G-kismegszakítók nagy igénybevételre ipari védö-készüiékek • Továbbfejlesztett kismegszakító program nagy névleges áramokkal • Ipari alkalmazásra különösen alkalmas, szilárd felépítésű készülékek
City Line Kiselosztók
Profi Line Elosztók
F&G-kiselosztők • Formatervezett megjelenés • Szilárd konstrukció • Kényelmes szerelés • Praktikus korrekciós rendszer • Sokoldalú termékskála • Kedvező ár F&G-elosztó szekrények • Szilárd szerkezetű süllyesztett és falonkívüli elosztók • A szerelőbetét kényelmes rögzítése az elosztóházban: behelyezni - függőleges helyzetbe állítani - bepattintani rögzíteni • Időtakarékos szerelési rendszer a jól bevált klip-technikával • Univerzális installációs, szabályozástechnikai és fogyasztásmérő elosztók 630 A-ig
FELTÉN & GUILLEAUME ELEKTROTECHNIKAI KFT Pápai u. 30. H-8200 Veszprém Tel. + Fax. 88/421-234
EKA KÖZVILÁGÍTÁSI LÁMPATESTEK FELÚJÍTÁSA A hálózatokon üzemelő lámpatestek felújításához ajánljuk a formatervezett műanyagburáinkat szilikon tömító'gumival szerelve - vagy anélkül - raktárról, rövid határidőre szállítjuk. Csereszabatosak az összes EKA típusokra. Nő az IP védettség. Felszerelhető: - egy és két fényforrásos lámpatestekre, - ostornyélre szerelt típusokra, - oszlopfejre szerelt típusokra, - útközépre szerelt típusokra.
294
Hírek Vásári NAGYDÍJAT nyert az INDUSTRIA '98 kiállításon a GANZ Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft DIL-K típusjelű mágneskapcsoló-sorozata. A hagyományos felépítésű kontaktóra kkal szemben az építőelemrendszerű mágneskapcsolók nagy választási és változtatási szabadságot nyújtanak a tervezőknek. Az ilyen mágneskapcsolókkal megvalósított vezérlési vagy hajtásrendszer igény szerint alakítható, és fontos előnye, hogy az alkalmazó csak a számára szükséges funkciókat használja fel. A DIL-K mágneskapcsoló-sorozat a 4 kW-tól 18,5 kW-ig terjedő, 6 különböző motorkapcsolási típusteljesítményt 2 építési nagyságban, azonos helytakarékos szélességi mérettel (45 mm) jeleníti meg. A rendszer rugalmassága, a funkcióbővítő és kiegészítő elemek (segédérintkezők, időzítők, segédrelék, csatoló, reteszelő, túlfeszültség védő- és zavarszűrő egységek, hőrelék), valamint a WS-CAD tervezői programba építettsége révén segíti a tervezők alkotó, és a felhasználók gyors, áttekinthető munkáját. A Nagydíj elnyerésében szerepet játszott az ISO 9001 rendszerben megvalósított, jó minőségű sorozatgyártás, a régi típusú készülékekhez viszonyított jelentősen csökkentett anyagfelhasználás, valamint a szerelőbarát, formatervezett kivitel is. (GANZ KK sajtóközlemény)
Argentína atomreaktort épít Egyiptomban. Nemzetközi tenderen amerikai, német és francia cégek ellenében nyerte el az argentin INVAP cég az egyiptomi kísérleti atomreaktor tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázatot. A 100 millió USD-s projekt keretében két argentin cég 22 MW-os — a mai értelemben vett legkorszerűbb — reaktort épít. Akészülő reaktor célja: ipari és egészségügyi célú radioaktív izotópok előállítása, neutronforrás daganatos betegségek gyógyítására. Végül, de nem utolsó sorban a reaktort tudományos kísérletekre és tanulási célokra is fel kívánják használni. A tervezési és kivitelezési munkákban egyiptomi szakemberek is részt vesznek. (Forrás: IEEE, „The Institute" 1998. május)
Dr. B. J.
Atomeró'mű-korszerú'sítés a svájci Beznau-ban. Az 1969, ill.
1972 óta üzemelő atomerőművek biztonság- és irányítástechnikai felújítására kapott megbízást a Siemens AG KWU (Energiatermelés) ágazata. Ez az a rendszer, amelyet az atomerőművek „szívének" is neveznek, mert ez irányítja a reaktor működését, és ha kell — hiba vagy veszély esetén — le is állítja azt. A svájci megrendelés már a tizenhatodik a sorban, hiszen a Siemens Teleperm XS rendszerének alkalmazása — Svédországban, Spanyolországban és Németországban, továbbá a WWER típusú reaktorok közül pld. a Mohi 1. és 2. blokkban, de hazánkban a négy paksi blokkban is — folyamatban van. (A Siemens Rt. közleménye alapján)
A TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt. harmadszor hirdette meg a Schréder Világítástechnikai Díjat három kategóriában: közvilágítás; díszvilágítás; sport-, tér- és ipari világítás. Apályázat célja, hogy ösztönözze a tervezőket, beruházókat praktikus esztétikus, energiatakarékos és környezetbarát világítási megoldások készítésére, és ez által emelje a hazai műszaki kultúra általános színvonalát. Az 1997-ben meghirdetett dijat 1998. május 12-én, a TUNGSRAMSchréder Rt. alapításának 15. évfordulójára rendezett ünnepségen Dr. Horváth József, a cég elnök-vezérigazgatója adta át a nyerteseknek. Nyertesek a közvilágítás kategóriában: Mihályi Géza, Posfay Zoltánné, Sörös Attiláné (FŐMTERV); Strenk Dániel (Dunaújváros); Kocsis Ferenc (Forráskút); KoslerZoltán (Balatonfüred); Baranyi Béla, Bara Oszkár, Farsang Péter, Boros József (PRIMAVILL); Vonyó János, Kardos Zoltán, Hábián János, Zab Róbert, SzÖllősi Tibor, Horváth Dezső(DÉDÁSZ); Kulcsár Ferenc, Szilát Péter, Hegedűs Béla (ELMŰ); Nyertesek a díszvilágítás kategóriában: Deme László, Vonnák István (Lisys); Orlay Imre, Gyökeres Sándor (EMASZ); Nyertes az ipari világítás kategóriában: Cserteg Attila (AUDI HUNGÁRIA). (TUNGSRAM-Schréder sajtóközlemény alapján)
1998. 91. évfolyam 8. szám
295
VHR 10 regisztrációs mérőműszer kisfeszültségű hálózatokhoz az MSZ EN 50160 szabvány által előírt háromfázisú hálózati jellemzők mérésére.
• hálózati fázisfeszültség effektív értéke • gyors hálózati feszültségváltozás mérése • hálózati feszültségletörés mérése • hálózati túlfeszültség mérése • hálózati feszültség aszimmetria mérése • hálózati fázisáram jellemzők mérése • hálózati alapharmonikus frekvenciamérése • 2-től 40-ig terjedő felharmonikusuk mérése • THD érték mérése • teljesítmény (P, Q) és cos (p mérése !
'i/on 121H stand
Egyesületi élet
Kihelyezett ülést tartott az Egyesület Gép- Készülék Szakosztálya 1998. június 10-én a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán „A villamos gépek oktatás helyzete a Kandó Főiskola Automatika Intézetében" címmel. Dr. Nagy Lóránt, a Villamos Gépek Szakcsoport vezetője ismertette a villamos gépek tárgycsoport tanterveit, az oktatás személyi- és tárgyi feltételeit, valamint a szakcsoport kutatási- és fejlesztési munkáit. A villamos gépek az Automatika- és a Villamos Energetika Intézetben mintegy 200 hallgató szakmai alapozó tárgya évente, az Automatika Intézetben a választható államvizsga-tárgyak egyike. A tárgy tanulását új, 1997ben íródott és szabadforgalmú kiadásban is megjelentetett jegyzet segíti. A tantárgyon belül kb, 60/40% az elméleti/gyakorlati oktatás aránya. A villamos gépek szakirányi modult választó hallgatók száma 12...14 évente. A szakcsoport dolgozói (részben ipari megbízások teljesítéseként) a következő területeken végeznek kutatófejlesztő munkát: mikroszámítógép vezérlésű mérő- és minősítő rendszerek; elektronikus kommutációjú motorok; PC-s alapú robotvezérlés PLC-vel; SRM motorok; villamos gépek teljesítmény elektronikái és azok mikroszámítógépes irányítási algoritmusai. Dr. Nagy Lóránt A Gép- és Készülék Szakosztály az 1998. márciusi Intéző Bizottsági ülését a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartotta. A Múzeum munkatársai Dr. Jeszenszky Sándor igazgató úrral az élükön egy rögtönzött bemutatóval kedveskedtek az ülés résztvevőinek. Bemutatták a Múzeum új, jelenleg részben még rendezés alatt álló, a látogatóközönség számára a közeljövőben megnyíló kiállítási anyagát. Ezek közül külön is említést érdemel a — szakmabelieket is ámulatba ejtő — Kandógyűjtemény. A Múzeum tervei között szerepel a gyűjtemény további gazdagítása, kiemelt hangsúlyt fektetve a gépes, készülé-
1998.91. évfolyam 8. szám
kes szakma még fellelhető muzeális értékeire. A jól sikerült kihelyezett ülés kapcsán elmondták, hogy szívesen adnak otthont társszakosztályok, munkabizottságok hasonló rendezvényeinek is, s várják a szakemberek, illetve a téma iránt érdeklődő minden kedves vendég látogatását. Tóth Elemér
A Villamosgép és Készülékjavító-Forgalmazó Vállalkozások Szövetsége 1998. április 23—24-én a Gerébi kúrián rendezte szakmai tanácskozását. A MEE Gép- és Készülék Szakosztály Intéző Bizottsága ezzel az eseménnyel kapcsolta össze áprilisi programját a Szövetség és a Szakosztály között kialakult kapcsolat elmélyítésének jegyében. Egésznapos program keretében délelőtt került sor Szegeden a Gauss-Wickeli Villamosgépjavító Kft. telephelyének meglátogatására. Itt Szahó György cégtulajdonos és munkatársai mutatták be a — kulturált, technikailag jól felszerelt, kvalifikált dolgozókat alkalmazó—javítóműhelyt, amelynek megtekintése során értékes szakmai tapasztalatcserére is lehetőség nyílott. A délutáni helyszín Pusztaszer volt, ahol a Nemzeti park megtekintése képezte a program kulturális részét. Ezt követte a találkozás a Szövetség képviselői és az IB tagjai között a Gerébi kúrián. Itt Jakabfalvy Gyula, a Kismotorjavító MuBi vezetője — mint az egész napos út szervezője és a Szövetség képviselője —, és Dr. Kara Gábor szakosztályelnök vázolták a Szövetség és a Szakosztály szakmai együttműködési lehetőségeit, különös tekintettel arra, hogyan tud a Szakosztály segítséget nyújtani a Szövetség számára abban a — már minőségbiztosítás terén folyamatban lévő — tevékenységben, amely az ISO 9002, illetve a TÜV Rheinland szerinti minősítés elnyerését szolgálja. Tóth Elemér
297
•
Atomerőművel a légkör védelméért! Minden embernek jogos igénye, hogy kényelemben éljen, és mindennapi szükségleteit megfelelő színvonalon ki tudja elégíteni. Az elmúlt 100 évben igen nagy utat tett meg az emberiség c téren. Eltekintve az országok közötti, illclve társadalmi sajnálatosan nagy egyenlőtlenségektől, a technikai haladás lehetővé teszi, hogy kényelmes, jól fűtött lakásokban éljünk, amelyben este villanyvilágítás áraszt fényt, tévé, hűtőszekrény, videomagnó, számítógép teszi kellemesebbé napjainkat. A távolságok összezsugorodtak, távoli földrajzi helyek is könnyen elérhetők gépkocsi, vonat, repülőgép segítségével. Ha végignézzük a találomra elsorolt néhány kényelmi eszközt, beláthatjuk hogy mindehhez energia kell. A fejlődést nagy mértékben meghatározza a kellő mennyiségű energia előállítása. Az embernek azonban jogos kívánsága az is, hogy szabadidejében kimenjen a természetbe, kiránduljon az erdőbe, melyeket szippantson a lombsátor alatt az oxigéndús levegőből, és elgyönyörködjön a lombok közt rejtőző madarak énekében, az avarban, a dúslombú bokrok alatt elsurranó kis állatok kecses mozgásában... Sajnos — amint az egyre szélesebb körben ismert — az ember egyre intenzívebb és folyamatosan terjeszkedő tevékenysége igen nagy rombolást végzett és végez a természeti környezetben: a fák és bokrok lombja már nem is olyan dús, nem is olyan zöld, mert savas csők pusztítják, senyvesztik őket. A madarak, a négylábúak száma jelentősen megcsappant az egyre visszaszoruló és szegényedő természetben, már énekelni, surranni sines úgy kedvük, mint regen, A természeti környezet rongálásának egyik jelentős tényezője a légkörszennyezés. És ennek egyik „tettese" az energiatermelés. A légkör minőségének megóvása egyre inkább elsőrendű gondja mindazoknak, akik az emberiség, a Föld jövőjéért aggódnak. Lássuk a tényeket! A hagyományos ásványi tüzelőanyaggal működő erőmüvek elképesztő mennyiségű oxigént fogyasztanak a légkörből. Cserébe nagy mennyiségű szén-dioxidot, kén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, aminek máris erősen jelentkeznek káros hatásai. Ez egyre súlyosabb helyzetet teremt: például a növekvő szén-dioxid-tartalom az ún. üvegházhatás következtében a Föld éghajlatának beláthatatlan következményekkel járó felmelegedését okozza. A fenyegető veszély láttán a fejlettebb országok máris önszántukból kötelezettséget vállaltak a káros kibocsátások csökkentésére, de az energiaigény egyre csak növekszik, elemzők szerint nem fog sikerülni a vállalások tartása. A harmadik viiág pedig nem vállalat semmit, de gyorsuló fejlődésük következtében energiaigényük 2040-re várhatólag a mainak hétszeresére (!) növekszik. Mi hát a megoldás? A zöld mozgalmak által javasolt út, a megújuló energiaforrások hasznosítása és az intenzív energiatakarékosság jó irányi jelöl ki, de a problémák megoldásához nem elegendő. Ha a megújuló forrásokból való energiatermelést maximálisan fejlesztik, akkor is az igényeknek legfeljebb csak 20%-át tudnák c módszerrel
298
fedezni 2040 körül. Mai részarányuk kevesebb mint 2%. Ebben a számban nem szerepel a vízenergia, de annak használata nem bővíthető korlátlanul: a kihasználható vízenergia-készletek mennyisége a Földön véges. Van azonban egy energiatermelési mód, amely máris kellő mennyiségben rendelkezésünkre áll, megfelelő beruházásokkal teljesítménye szükség szerint növelhető, és nagy mértékben mentes a jelenleg általánosan használt energiatcrmelési módok káros hatásaitól. Ez nem más, mint az atomenergia. Légszennyezés szempontjából igen kedvező tulajdonságokat mutat. Ha a különböző erőműveket összehasonlítjuk, a paksi atomerőművel egyező mennyiségű villamos energiát termelő erőmű a Táblázut szerinti oxigént fogyasztja a légkörből, s abból a Táblázatban megadott mennyiségű szén-dioxidot termel: Tábláiul
Ha paksi erőművet korszerű széntüzelésű erőművel helyettesítenék, akkor évente majdnem hét és fél millió tonna oxigént fogyasztana cl a légkörből, és több mint 10 millió tonna szén-dioxidot bocsátana ki! Ezt a mennyiséget nehéz elképzelni. Talán többel mond az, hogy ez majdnem annyi oxigén, amennyit az Összes magyarországi erdő termet egy év alatt. Tehát ennyit takarítunk meg azzal, hogy atomerőművet használunk. Ez nagyjából az ország lakossága által az egész év folyamán bclcgzelt oxigén mennyiséget jelenti. De az atomerőmű más legszennyezésfajtákat sem „követ el". Ha Paksot széntüzelésű erőmű helyettesítené, akkor kb. a következő szennyezőanyagokat bocsátana ki a légkörbe évente: 40 ezer tonna ©50 ezer tonna 60 ezer tonua 100 ezer tonna szén-monoxid kén-dioxid nirrogén^oxid. . por és hamu Amíg valami új, eddig nem ismert energiatcrmelési technológia nem jelenik meg, vagy amit a megújuló energiaforrások terén valami — eddig előre nem látott — fejlődés nem következi be, a növekvő energiaigények fedezésében az atomenergia semmiképp nem nélkülözhető. Használatát indokolja az is, hogy nagymértékben környezetbarát. Mivel nem nélkülözhetjük, feladatunk az, hogy a korszerű biztonsági követelmények betartásával, maximális szakértelemmel használjuk, mindannyiunk javára. Itt a Paksi Atomerőműben ezt tesszük. Nemzetközi szakértőcsoportok megállapítása szerint a paksi szakemberek felkészültsége kiváló, az atomerőmű biztonságos. Nem véletlen, hogy mind a négy blokkunk rendszeresen ott szerepel a viliág 30 legjobb atomerőművi blokkjának listáján, (x) Paksi Atomerőmű Rt.
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika
„Nukleáris energetika a 21. században"
(az Elektrotechnikában közölt sorozat első szemléje)
Ezzel a címmel cikksorozat jelent meg az IEEE (Institution of Electrical and Electronics Engineers, az „Észak-Amerikai Egyesült Államok MEE-je") havi folyóiratában a SPECTRUM 1997. novemberi számában. (Erről a sorozatról közlünk szemlét.)
Nukleáris körültekintés Látszólag csak a különböző hangos és kevésbé hangos „mozgalmak" hangja az, amely a külső szemlélő számára eseménynek tÜnik az atomenergetika békés célú felhasználása terén, ahol most „minden csendes", a színfalak előtt szinte nem történik semmi. De ez csak a látszat. Az elmúlt években - az atomenergetika minden területén jelentős fejlesztések történtek. Ezt a „csendet" - a közeli jövőben - várhatóan az események felgyorsulása fogja követni. Mindenek előtt azonban le kell szögezni, hogy a nukleáris energia hosszú távú jövőjét annak relatív ára és a hulladék végleges, megnyugtató elhelyezése fogja meghatározni. De ne fussunk a dolgok elé, nézzük meg, mi is történik ma a nagyvilágban.
Atomerőmüvek idő előtti bezárása az USA-ban Az első atomerőmű, amelyet idő előtt bezártak, New Engiand-ben volt. A bezárás alapvető oka, hogy ez az erőmű állította elő az egész országban a legdrágább energiát, miután kiugróan magasak voltak a karbantartás és felújítás költségei, hiszen ez volt a legöregebb észak-amerikai atomerőmű. Általános tapasztalat az Egyesült Államokban, hogy egyszerűbb a közvélemény meggyőzése, mint az energia-előállítás relatív költségeinek csökkentése. Ma egy kilowattóra villamos energia előállítása átlagáron számolva nukleáris erőműben 7 US dollárcent, amíg ugyan ez a költség kombinált ciklusú olaj- és gáz-tüzelésű erőműben 3 US dollárcent. Azonban hozzá kell ehhez tenni, hogy ma olcsóbb az olaj, mint a palackos ivóvíz, szemben az 1973-as állapottal - ami még előre vetíti árnyékát -, amikor a „világ" a nukleáris erőmüvek mellett döntött. Néhány atomerőművet - mint például a Main Yankee-t, valamint Millstone 3-at Connecticut államban - a közelmúltban más okokra visszavezethetően kellett bezárni. A bezárás oka a működtetési szabályok be nem tartása, az elhasznált fűtőelemek helytelen kezelése, illetve a hűtőtavak „túlterhelése" volt.
A Millstone-i erőmű bezárása sokak által félreérthető „üzenetet" közvetített A bezárás félreérthető üzenet, több okból is. Egyrészről-az utolsó tíz évben jelentős műszaki fejlődés és fejlesztés jellemzi a nukleáris erőmüveket, ezzel egy időben pontosították, szigorították és egységesítették a biztonsági előírásokat, a mérési módszereket. Ennek hatására másrészről az erőmű irányítása jelentősen fejlődött, javult. A különböző statisztikai adatok - ezekről a kedvező A cikk angol cime: „Nuclear reconnaisance" nehezen fordítható szó szerint magyarra. Jelentnél nukleáris feltérképezést, -felderítési, de talán a legtalálóbb cím a „Nukleáris (jelen) állapotfelmérés" lehelne. Az adott cím egyszerűbb, maradjunk ennél. Az eredeti cikk szerzője: WMiam Sweei vezető szerkesztő (senior editor)
1998. 91. évfolyam 8. szám
változásokról - önmagukért beszélnek. Az atomerőművi egységek rendelkezésre állása 1980-tól, 1996-ig 62%-ról 80%-ra nőtt. Ugyancsak igen kedvezően változott a nem tervezett, műszaki hiba miatti leállások száma, amely az adott időszakban 7000 óra üzemre vonatkozóan 7,2%-ról 1% alá csökkent. Az üzemanyagrudak megbízhatósága 48%-ról 78%-ra növekedett, és végül egy nagyon fontos adat, hogy a „termelt" szilárd radioaktív hulladék mértékadóan csökkent. Az elmondottakat az / a. - d, ábrák szemléletesen mutatják. A legfontosabb, hogy a nem tervezett leállások 16 év alatt a hetedrészükre csökkentek, a keletkezett hulladék 16 év alatt a tizedrészére csökkent. A számok kedvező változása tükrében jól látható a fejlődés. Kiolvasható továbbá az is, hogy tendenciájukban a költségeknek is csökkenniük kell. A szerző megállapítja, hogy mára a nukleáris ipar az Egyesült Államok egyik legbiztonságosabb iparágává vált.
A francia helyzet Franciaország követte elsőnek az Amerikai Egyesült Államokat atomerőmű fejlesztési programját tekintve. Nukleáris erőművei várhatóan az ezredfordulót követően is megbízhatóan fognak működni. Ma tehát nem égető kérdés Franciaországban ezek kiváltása, lecserélése. E tekintetben példamutató a francia politika, megmutatta a világnak, hogyan lehet ezt jól csinálni, úgy látszik ez a politika tartós. A fő probléma Franciaországban a villamos energia árával van. Ez most azért is aktuális kérdés, miután az Európai Unió megteremtésével párhuzamosan létrejön a nagy egységes európai energiarendszer, így az előállítási költségek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Megjegyzendő azonban - az európai „hangulat" hatására - már Franciaországban is számolni kell valamelyest növekvő kritikai hanggal, amely természetesen nem azonos németországi és a svédországi kritikával, ahol ez az ellenállás sokkal határozottabb. Az elmúlt év júniusában megválasztott szocialista kormány bezáratta az ún. „Superphénix" gyors tenyésztő reaktort. Ez volt az első olyan reaktortípus a világon, amelynek célja új fűtőelemek előállítása volt (plutónium formájában). Ez a reaktortípus felépítésénél és céljánál fogva csak igen költségesen tud villamos energiát előállítani. Alkalmas volt viszont a felhalmozott nukleáris hulladék feldolgozására, és a plutónium kivonásával annak újrahasznosítására, a nukleáris leszerelés „hulladékai" részleges megsemmisítésére.
Bizalmi válság Japánban Franciaországot követve Japán az egyedüli olyan ország ma a világon, amely nukleáris erőművekre alapozza energetikáját, és - közismerten rossz nyersanyaghelyzetére való tekintettel - tenyésztő reaktorokat is használ. A bizalmi válságot az idézte elő, hogy 1995 decemberében primer hűtőközegként használt - kénszivárgás volt a Monju tenyésztő reaktorban, és 1997 márciusában hasonló eset fordult elő
299
Nukleáris energetika
1980 ' 8 !
'Bí,
'66
'8B
'90
'9?
'Ȓ.
'96
/ a. ábra
8
"I Nem tervezett automatikus leállás 1-
m
6S-
5 -
'A
1ÍB9
'90
'91
'«
'93
'91.
'96
/ c. ábra
Alacsony sugárzású radioaktív szilárd hulladék RtalloHipu I Nyomott i,
19(0
'8!
Hulladékelhelyezés Európában A tenyésztő reaktorokkal kapcsolatos francia és japán gondok megnehezítik a hulladék kezelését Európában. Különböző megoldásokról folyik a vita, egyelőre a megoldás még nem kristályosodott ki, szemben az USA-val, ahol New Mexico-ban és a Nevada sivatagban olyan megoldást alkalmaznak, amely már véglegesnek, elfogadhatónak tűnik (erre még visszatérünk később, a negyedik részben).
£.-
z~
a Tokai Mura reaktorban is. A válságot nem csak és nem elsősorban a balesetek ténye, hanem az illetékesek hosszú hallgatása, a közvélemény félrevezetése okozta. Bár a közvélemény nyomásával szemben áll az, hogy Japán számára a világtól való energiafüggetlenséget csakis a nukleáris technika biztosithatja.
•»-,
'16
'«t
Forrói World »1
! cl. ábra
'K
'«
'94
196
ot Nvcltar Optrolors IWANOI
Az az angol terv, hogy az ország legészakibb részén talált rendkívül szilárd mélysziklájú talaj alkalmas lehet jelentős mennyiségű hulladék elhelyezésére, - talán egész Európa számára - meghiúsult. Meghiúsult, mert a kőzet áteresztőképessége a vártnál rosszabb. Németországban is foglalkoztak egy fűtőanyag reprocesszáló létesítésének gondolatával Hessen tartomány Hanau körzetében, de a jelenlegi politikai hely-
zet ezt most nem teszi lehetővé. így a tervet (átmenetileg) elvetették. Ez a példa is jól mutatja azt a dilemmát, hogy vajon reprocesszálni érdemes-e az elhasznált fűtőanyagokat, vagy egyszeres használatú elemeket célszerű alkalmazni nagyobb kapacitású nukleáris tárolókban.
Üvegházhatás Az ,,ex-lex" állapotot mi sem tükrözi jobban, mint a német példa. Egyrészről a német szociáldemokrácia hagyományosan lobbizik a Ruhr-vidéki szénbányászat érdekében. Másrészről azonban a német Zöld Mozgalom, - amely Európában a legerősebb, - határozottan presszionálta Németország kormányát, hogy jelentős lépéseket tegyen a globális felmelegedés megakadályozására, hathatósan intézkedjék a szén-dioxid kibocsátás számottevő csökkentése érdekében. Mi a válasz erre? Vissza a nukleáris erőművekhez! A kanadai Zöldek úgyszintén nukleáris erőmű ellenesek. Az Ontario Hydro 1998-ban 7 db Candu típusú nukleáris erőművet zárt be a működő 19-ből. Ha a tiltakozás hatására a bezárt erőműveket fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel helyettesítik, akkor a szén-dioxid kibocsátás háromszor vagy négyszer lesz nagyobb a jelenleginél. A 7 bezárt erőmű teljes kapacitása 4400 MW. Napelemekkel, szélenergia hasznosításával ennek az energiának csak néhány százaléka helyettesíthető.
A svéd helyzet Svédországban jelen pillanatban kiegyensúlyozott a helyzet. A villamos energia felét atomerőművek, a másik felét vízerőművek szolgáltatják. A globális felmelegedés szempontjából ez az állapot optimális, ennél csak rosszabb lehet. 1976-ban - hosszabb kormányzást követően - megbuktak a szociáldemokraták, és a kormányzást az ún. Centrum Párt vette kezébe, az a párt, amely határozottan ellenzi az atomerőműveket. A Centrum Párt még ma is hatalmon van. A svéd álláspont nagyban befolyásolta a világ közvéleményét. Azonban ezzel ellentétes tendenciát jelent, hogy számos, nagy befolyással rendelkező „high-tech" cég, mint például a Wallenberg csoport, hathatós ellenpropagandát fejt ki, és minden eszközzel igyekszik a közvéleményt „jó irányba" befolyásolni. Néhány egyedi erőmüvet valóban bezártak, de az a program, amely szerint 2010-re minden atomerőművet be kellene zárni, szép lassan „elaludt". Sőt a működő reaktorok várható élettartama - a fejlesztések miatt - számottevően megnövekszik ahelyett, hogy bezárnák azokat. Ha az ország tartani kivánja a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás szintet, itt is csak a nukleáris energiatermelés az egyetlen lehetőség. A közvélemény kutatások eredményei azt mutatják Svédországban, hogy amig a 80-as évek elején 2:1 arányban utasították el az atomerőműveket, addig mára ez az arány megfordult, és 2:1 arányban helyeslik alkalmazásukat. Ez a kedvező változás köszönhető az előzőekben említett mamutvállalatok PR kampányának, illetve a globális felmelegedéstől való jogos félelemnek. Ez a fordulat Svédországban azért igen figyelemre méltó, mert egy ilyen iparilag fejlett ország, egy ilyen széles látókörű, kiváló morális állapotban lévő nemzet véleménye mértékadó és példamutató. Df. Bencze János
Egyesületünk telefonszámainak első számjegye 1998. június 1-jétől 1-ről 3-ra változott. 353-0117, 312-0662, 353-1108, 353-1363, 353-1240,353-0818, 353-0340 Fax: 353-4069
300
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika
Nukleáris technika a 21. században
(A nukleáris energetika a 21. században c. sorozat kísérő cikke) Dr. Szatmáry Zoltán
Sok embernek van véleménye az atomenergiáról: „fejlesszük gyorsan", „fejlesszük lassan", „állítsuk le a fejlesztést", „szereljük le az atomerőműveket", és számos, ezekhez hasonló jelszó hangzik el. Róbert Schakne, a CBS televíziós riporterének a szavai: „Ideális világban egy ilyen széles körű vita műszaki kérdésekről szólna semleges felek között. A valóságos világban a nukleáris vita a szent háború vérrokona. Találunk benne igazhívőket, szenvedélyeket, mitológiákat, ördögöket és intoleranciát az igaz hittől való elhajlással szemben. Ebben a légkörben mindenki címkét visel: pronukleáris, antinukleáris, hitetlen és hívő. Semlegesek nincsenek megengedve." Az ellenzők leggyakrabban a környezetre hivatkoznak, és a veszélyeket hangsúlyozzák.
Mohi Régiónkban már évek óta a mochovcei atomerőmű indítása körül lángol fel időről időre a vita. A szlovákok az erőmű építésének befejezéséhez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) 1,3 milliárd márka kölcsönt kértek, amelynek kb. a felét a biztonság növelésére szándékozták fordítani. A bank a kölcsön megadásának egyik feltételéül szabta, hogy azokban a környező országokban, amelyek ezt igénylik, közmeghallgatást kell tartani. Nálunk ez 1995. február 10-én volt. Az ellenzők az össztüzet a bankkölcsönre irányították. A bank azt is előírta, hogy a kölcsön megadása esetén állítsanak le két, alacsonyabb biztonsági szintet képviselő reaktort Bohunicében. (A leállítást 2000 és 2002 között képzelték el.) A térségben tehát többlet nukleáris energiatermelő kapacitás nem keletkezett volna, viszont nőtt volna a térség atomerőműveinek átlagos biztonsága. Azóta a kérdés eldőlt: a kölcsön elmaradt - nem kis részben az ellenzők erős kampányának a hatására. 1998-ban már az erőmű indítása van napirenden, de Bohunicéről nincs többé szó. Egy szakértői bizottságot küldtek Mohiba, és az erőmű indítását sokan e bizottság jelentésétől szeretnék fiiggővé tenni. Az osztrák kormány politikai nyomást is gyakorol a szlovák kormányra, hogy az erőmű indítását a szakértői jelentés megismeréséig késleltesse. A dolog egyre inkább irrealitásba hajlik. Mindanynyian tudjuk, hogy a Buhunice I—II. reaktorokban nincs védőburkolat, egy generációval korábbi konstrukciót képviselnek, tehát azt várná az ember, hogy ezek leállításáért emel szót az, akit valóban a régió biztonsága érdekli. Nehéz megérteni, miért nem inkább erről beszél az osztrák kormány. Pontosabban szólva érthető: annak idején éppen ők harcoltak a kölcsön ellen, és
Dr. Szatmáry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Ezt a cikket a szerző a szerkesztőség felkérésére írta
1998. 91. évfolyam 8. szám
így közvetve ők akadályozták meg, hogy Mohi indításának feltétele Bohunice I—II. leállítása legyen. Nem túlzás tehát a szent háborúra vonatkozó hasonlat. Józan műszaki érvelés nem szokott ilyen csapdákhoz vezetni. Mi, akik Magyarországon a sajtóból próbáljuk követni a Mohiba küldött szakértők jelentéseit, egyre inkább zavarba jövünk. Rendszerint a „hatszöges berendezés aktiválásáról", meg hasonlókról írnak. Az ember arra gondol, hogy német, angol vagy szlovák nyelvű szövegek téves magyar fordításáról van szó. De ha tényleg szakértők nyilatkoznának, akkor a következőkre emlékeztető kifejezéseket várna az ember: melegjáratás, termohidraulikai (hő- és áramlástani) mérések, fizikai indítás, energetikai indítás, tervezési adatok ellenőrzése stb. A Mohi atomerőműben ugyanis most ezek vannak napirenden. Nehéz megérteni, hogy a Mohiba küldött szakértők miért nem ilyen értelmű nyilatkozatokat tesznek. Az első, értelmezhető nyilatkozat a reaktortartályra vonatkozik, ugyanis valóban ez az erőmű kulcseleme: törése súlyos balesetnek minősül (lásd alább). Jó lenne azonban tudni, honnan származnak a tartályra vonatkozó információk: helyszíni mérésekből, a minőségbiztosítási dokumentumokból, vagy honnan? Mindenképpen azonban a dolog beleillik az általános félelemkeltő stratégiába. A korábbiakhoz képest annyi fejlődés tapasztalható, hogy a magyar sajtó már nem a magyar történelem tatárjárásával kapcsolja össze az atomerőművet. 1995-ben ugyanis még megszokottak voltak a „tatárvész - Mohi, atomvész - Mochovce" sémára született szlogenek- Újabban ilyen elemi bakik már ritkábbak. Továbbra sem szűnt meg azonban a „csernobili típusú" balesetre való hivatkozás. Régebben napirenden voltak gázálarcos vagy csontváznak öltözött emberek utcai felvonulásai, amelyek keretében gyakran állították ki az „az ismeretlen atomhalott"-at tartalmazó koporsót. 1998-ban az antinukleáris aktivisták meteorológiai „kísérleteket" folytatnak: léggömbökkel demonstrálják, hogy a szél nem tiszteli az országhatárokat. Tulajdonképpen Örülünk, hogy a zöldek felfedezték a szelet, mégis másról van szó, ugyanis ezek a dolgok egy lélektanilag jól kidolgozott koreográfia fontos kellékei.
A nukleáris fóbia Az, hogy valós és igaz ellenérv nem hangzik el, a szakembert nem lepi meg. A sok téves kijelentést hallva, sokan csak legyintenek: bolond beszéd, nem kell vele törődni! Sajnos kell, mert van benne rendszer. Világosan felismerhető két vonulat: hitelrontás és fóbía. A hitelrontás tipikus példája a globális felmelegedésről legutóbb tartott konferenciára való reagálás volt: „ott a nukleáris lobby ülésezik, nem lehet kétséges, milyen következtetésre jut".
301
Nukleáris energetika A kijelentések hamis vagy téves voltára a nyilatkozók nem fecsérelnek energiát. Ugyanis eleve evidenciának tekintik, hogy hazudik, aki valami mellett kiáll. Miért gondolja akkor az antinukleáris aktivista, hogy neki viszont hinni fognak, hiszen ő is kiáll valami mellett (vagy inkább ellen)? Ha csak a másik felet pocskondiázó nyilatkozatháború folyna, valóban nem is hinnének neki többen, mint másoknak. Ezt Ő is tudja, és ezért van szüksége afóbiára. A fóbia eltúlzott, irreális félelem valamilyen veszélytől, amelynek keltésében profik az antinukleáris aktivisták. Tanulságos volt a közelmúltban néhány televíziósnak Maóról és Hruscsovról szóló fantasztikus, ámde realistának tűnő filmje, amelyet a legtöbb ember elhitt. Sokan meglepődtünk saját magunkon, amikor az alkotók közölték, hogy az egész csak kitalálás volt. A filmben előadott dolgok a magyar néző számára közömbösek, mégis elhitte. Hogyne hinné el, ha arról mesélnek neki, milyen veszélyek fenyegetik Őt magát, személyesen? A félelemkeltő és a megnyugtató szó aszimmetrikusan hat az emberre. Az utóbbi csak akkor talál utat a lélekhez, ha szilárd hitele van annak, aki mondja. Itt zárul a kör, itt érünk vissza az említett hitelrontáshoz. Világos tehát a recept: ijeszd meg az embereket, és rombold le a hitelét annak, aki meg akarja őket nyugtatni. DuPont amerikai pszichiáter az alábbi félelemkeltő háromszögről beszél: közös félelem, média, politika. Nézzük szerepüket külön-külön. a) Közös félelem: a félelmet nagyban fokozza, ha elhitetik, hogy - a kockázatot egyetlen, nagy esemény jelenti, - valaki mástól függ a kockázat elkerülése, - a kockázat ismeretlen (amilyen a sugárzás), - a kockázatot keltő tevékenység nélkülözhető. Napjaink vitáiban világosan felismerhetők az itt felsoroltak. Az utóbbi években ezért hangzik el egyre gyakrabban Csernobilra való hivatkozás. Már szappanoperában is lehetett hallani: „ilyen torzszülöttet csak csernobili fényképeken láttam". Csernobil lassan már kötőszóvá válik. Néhányan igyekeznek tisztességesen nyilatkozni: hangoztatják, hogy a csernobili katasztrófa az RBMK típushoz kötődik, a többi típusnál elképzelhetetlen. A laikus számára azonban akaratlanul is ugyanazt teszik, mint a többiek: a kockázatot hozzákötik egy nagy eseményhez. Ide tartozik még annak szüntelen hangoztatása, hogy az atomenergia tulajdonképpen gazdaságtalan, tehát nélkülözhető. b) Média: a félelmet nagyban fokozza, ha - a média a veszélytörténetekről úgy számol be, hogy „mi lenne, ha ...", - a média a nagy eseményekről tudósít a kis események helyett. Egy áldozatok nélküli atomerőművi üzemzavarról előszeretettel úgy tudósítanak, hogy „mi lenne, ha nem működnének a biztonság berendezések, hibásan reagálna az operátor stb." Gyakori változat a következő formula: „Most nem történt baj, de forgott a lakosság veszélyben?" Ezek mellett az évente ezer áldozatot is követelő közlekedési, háztartási meg egyéb balesetek kis események, amelyekről alig vagy egyáltalán nem történik említés. c) Politika: a félelmet nagyban fokozza, ha - nagy vállalatok és nagy kormányszervek ellenőrzik a nukleáris energiát, - a nukleáris energiát összekapcsolják a nukleáris fegyverekkel.
302
Az ilyen vállalatok és kormányszervek hitelét ugyanis könnyű megrontani, és velük együtt vesztik hitelüket mindazok, akik ezekkel egy véleményen vannak. Nem véletlen, hogy a Mururoa korallzátonynál végzett francia fegyverkísérletek ellen a Greenpeace úgy tiltakozott, hogy ezzel elsősorban Európában igyekezett félelmet kelteni. Szándékainak a hamisságát az leplezi le, hogy az indiai fegyverkísérletet szó nélkül hagyta. A különbség magyarázata egyszerű: Indiának nincs olyan atomerőmüvi programja, mint Franciaországnak, ellene tehát felesleges félelmet kelteni. A leírtak úgy tűnhetnek, mintha a félelemkeltés módszertanát akarnánk kidolgozni. Erre nincs szükség, mert az - mint láttuk - már alaposan ki van dolgozva. Célunk mindössze annak megmutatása, milyen módszeresen és felelőtlenül manipulálják egyesek az emberi lelkeket. A Föld nevű bolygónak súlyos problémái vannak: túlnépesedés, nyersanyagok fogyása, táplálék hiánya, ipari termelés hatásai, környezetszennyezés. Ha ezek bármelyikét nem oldjuk meg, a bolygó lakhatatlanná válik. A megoldást csak józan mérlegelés, átgondolt döntések és hatékony nemzetközi együttműködés révén lehet megtalálni. Célunk arra rámutatni, hogy rémült, hisztérikus emberektől ez nem várható el.
A melegház csapdája Majdnem pontosan száz éve, hogy Camille Flammarion francia csillagász 1893-ban publikálta A világ vége című regényét. Egy nap - írta - az emberek vissza fognak térni „az örök éjszakába", aminek egyik lehetséges forgatókönyve a következő volt: „a hőmérséklet jelentősen emelkedni fog", és az emberiség „belepusztul a hőségbe és a szárazságba". Azóta e víziónak több változata látott napvilágot. Nemrég mosolyra fakasztó formábanjelent meg újra: „Találmányaikkal tönkre teszik az éghajlatot." Ma azonban nagyon komoly a klimatológusok figyelmeztetése: lehetséges, hogy a szennyező iparok terjedése, a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az erdők kiirtása veszélyesen megváltoztatja a légkört. Még a mértéktartó elmék is nagyon pesszimistajóslatokkal állnak elő. 2 Hans Jonas német filozófus például a technikai civilizáció etikai kérdéseit boncolgatja, és a problémakörrel kapcsolatban határozott következtetésre jut. Szerinte az emberek valószínűleg nagyon „veszélyes játékba" fognak. A sarki jég olvadása, az óceán szintjének emelkedése katasztrófát jelentene. „Az iparosodás néhány évszázadáig tartó vidám, frivol emberi ünnepért talán egy átalakult földi világ évezredeivel kell majd fizetni." De ki fog fizetni? A nemiparosodott országok ugyanúgy fizetnek majd, mint az iparosodottak? A kérdések sorát hosszan lehetne folytatni. Hasonlóan sorjáznak a válaszok is. Megtalálhatók köztük a szokásos szélsőségek: egyesek azonnali intézkedéseket, drasztikus nemzetközi szankciókat követelnek, mások vitatják az egész jelenségkör létét. Vannak megfontoltak is, akik igyekeznek magukat a tényékhez és a klimatológia megalapozott kijelentéseihez tartani. '
Félreértés ne essék: e sorok írója szintén nem értett egyet a francia fegyverkísérletekkel. Csak a tiltakozás módjával van probléma: egy szervezet honnan veszi a báiorságot ahhoz, hogy irreális félelmet keltsen? E kérdés különösen akkor jogos, ha a szervezet nevében a „béke" szó előfordul. 2 Pierre Thullier, L'humanité saisie par t'effet de serre, Recherche No. 243, mai 1992.
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika Nem kívánunk az éghajlattan tudományának a részleteibe menni, de enélkül is leszögezhetjük, hogy olyan részrendszerek együttes viselkedéséről van szó, amelyek önmagukban is nagyon bonyolultak, és nehezen modellezhetők: óceánok, talaj, növénytakaró, állatok, légkör és felhők. A melegházhatást okozó gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok, ózon stb.) között bonyolult kölcsönhatások vannak. Ugyanúgy megtalálhatók a negatív kölcsönhatások, mint a pozitívak. Nem csoda, hogy a modellszámítások egymáshoz képest nagyon szórnak. 1988-ban a 2100-ig várható felmelegedésre adott jóslatok 0,40 és 8,33 °C közé estek. Ez a szórás néhány év alatt jelentősen szűkült: a modellek ma 2 és 5,5 °C közötti értékeket adnak. Az efféle bizonytalanságok joggal sugallják: miért az aggodalom? hátha nem is olyan nagy a vész? Valóban, ma még sok kérdés vitatott. Ez alól azonban biztosan van két kivétel: egyrészt a melegházhatást okozó gázok mennyisége évről évre növekszik, másrészt a melegházhatás létező effektus. Ha ugyanis nem létezne, a földfelszín hőmérséklete -18 °C lenne, nem pedig a mai +15 °C. Ami vitatott, az az effektus mértéke, megjelenésének időskálája és hatása. Talán van egy harmadik bizonyosság is: a melegházhatás elleni intézkedések maguk is nagyon fájdalmasak, és nagyon sokba kerülnek. Egy sor ipart le kellene állítani vagy más alapra kellene helyezni, világszinten teljesen új energiapolitikát kellene bevezetni, át kellene alakítani a mezőgazdaságot (hiszen a metán nagy részét a rizsföldek termelik), óriási területeken erdőket kellene telepíteni (vagyis szűkíteni kellene a mezőgazdaság termőterületét), és így tovább. Ki fogja mindezt megfizetni? és milyen kritériumok alapján oszlik majd el a kár? Az ezzel együtt járó politikai, társadalmi és gazdasági problémák miatt az orvosság talán több kárt okoz, mint a feltételezett baj, amit el akarunk vele hárítani. Eddig az emberiség ennél sokkal egyszerűbb problémákat sem volt képes megoldani, ennél sokkal kisebb tétekért is világháborúk törtek kí. Érdemes hát az egészbe belefogni? A filozófus Ham Jonas erre egyszerű választ ad: ha a tétek ekkorák, akkor az optimizmussal szemben a pesszimizmusnak van helye, vagyis a rossz prognózisnak kell az elsőbbséget adni. Ennek igazolására szolgáló alábbi gondolatmenetünk - első olvasásra - talán puszta agytornának tűnik, de ennél sokkal komolyabban gondoljuk.
Az öngyilkosságot fontolgatja, és csak a túlvilág esetleges léte rettenti vissza. Hasonló döntési helyzetek megoldásának megvan a matematikai elmélete, ez a magyar Neumann János által kidolgozott játékelmélet. Többek között a hamleti dilemmára is alkalmazták már, és a megoldás megegyezett Shakespeare-évél: A zseniális író biztos érzékkel találja meg a matematikailag is helyes megoldást: Hamlet nem lesz Öngyilkos. Ne legyen hát az emberiség se! Mielőtt ezt a megoldást megbeszélnénk, magyarázzuk meg a globális felmelegedés és Hamlet öngyilkossága közötti analógiát. Az emberiségnek két döntési lehetősége van: vagy tesz valamit a globális felmelegedés ellen, vagy nem tesz semmit. Az ellenfélnek, vagyis a természetnek szintén két lehetősége van: vagy lesz jelentős felmelegedés, vagy nem lesz. Ezeket a lehetőségeket egy mátrixban ábrázolhatjuk: lesz felmelegedés
Lenni vagy nem lenni: az irt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? [ ] Meghalni - elszunnyadni - és alunm! Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e bajt, Ez visszadöbbent. (Arany János fordítása) 1998. 91. évfolyam 8. szám
intézkedünk
-1
!
nem intézkedünk
_2
+1
A táblázatban szereplő számok az emberiség „nyereségét" fejezik ki: - Ha teszünk intézkedéseket a globális felmelegedés ellen (a mátrix első sora), ez mindenképpen sokba kerül, és az ár nem függ attól, reálisak-e a felmelegedésre vonatkozó jóslatok vagy sem. Ezt jelzi a mindkét oszlopba írt-1. - Ha nem teszünk intézkedéseket a globális felmelegedés ellen (a mátrix második sora), a nyereség attól függ, hogy lesz-e felmelegedés. Ha lesz, óriási a veszteség, sokkal nagyobb, mint amibe az ellenintézkedések kerülnének. Ezt jelenti az első oszlopban álló ~2. Ha viszont nem lesz felmelegedés, nem merülnek fel az ellenintézkedések költségei, vagyis annyit nyerünk, mint amennyit az első sorban vesztünk. Ezt jelenti a második oszlopban álló +1. Hamlet döntési mátrixa ugyanez: van túlvilág
Hamlet problémája Bonyolult kérdésekre a választ gyakran sokkal világosabb fejjel találják meg a művészek, mint a technikusok. Hamlet dán királyfi súlyos dilemma előtt áll:
nem lesz felmelegedés
lenni
-1
nem lenni
-2
nincs túlvilág
+1
A mátrix magyarázata: - Ha Hamlet nem lesz öngyilkos, viselnie kell balsorsát (-1) akár van túlvilág, akár nincs. - Ha öngyilkos lesz, óriási a vesztesége (-2), ha van túlvilág. Viszont nyer (+1), ha nincs túlvilág, hiszen ekkor mindössze annyi történik, hogy megszabadul „balsorsa minden nyűgétől és nyilaitól".
A játék megoldása A játékelmélet a gyakorlati élet sok területén hasznos elméleti eszköz. Segít a helyes gazdasági magatartás, az optimális kato3
Lásd például: Dr. Filep László: Játékelmélet, Tankönyvkiadó (1985). Közolt gondolatmenetünk ebből a mindeki számára jól érthető könyvből való.
303
Nukleáris energetika nai stratégia kiválasztásában és számos egyéb hasonló probléma megoldásában. Az alapelv a játékok nyelvén érthető meg a legjobban. Legegyszerűbb változatában adva van két játékos, akik néhány stratégia közül választhatnak. A játék lejátszásakor egymástól függetlenül mindketten választanak egy-egy stratégiát, aminek az eredményeképpen az egyik fizet a másiknak valamilyen, a játék szabályai által magszabott összeget. Ha a veszteséget negatív nyereségnek tekintjük, akkor az egyik játékos szempontjából a fentihez hasonló mátrix fogja megadni az egyes stratégiákhoz tartozó nyereséget. A másik játékos szempontjából felírt mátrix ennek a mátrixnak a negatívja, hiszen az 1. játékos nyeresége a 2. játékos vesztesége és viszont. Az ilyen típusú játékokat zérus összegű két személyes játékoknak nevezzük, mert mindegyik stratégia esetében a két játékos nyereményének összege zérus. (Ezért elég a nyereségmátrixot az egyik játékos szempontjából felírni.) E játékok között különleges helyet foglalnak el azok, amelyekben az egyik játékos a természet". Szerepük van a matematikai statisztikában és a fentihez hasonló dilemmák eldöntésében. Hamlet problémájának a megoldásához nem szükséges a játékelmélet teljes matematikai fegyvertárát felvonultatni, mert a megoldást anélkül is könnyen meg tudjuk találni. Hogyan „gondolkozik" a természet? Ha a „van túlvilág" stratégiát választja, Hamlet számára a „lenni" stratégia a kedvezőbb, hiszen ekkor nyeresége - 1 . A természet „nincs túlvilág" stratégiája esetében Hamletnek a „nem lenni" stratégia a kedvezőbb, hiszen ekkor nyeresége +1. A természet szempontjából az a stratégia a legkedvezőbb, amely mellett Hamlet nyeresége a legkisebb. Ezért a természet a „van túlvilág" stratégiát választja. Ekkor - mint láttuk - Hamlet döntése a „lenni" stratégia. Hogyan gondolkozik Hamlet? Ha a „lenni" stratégiát választja, számára mindegy, hogy a természet hogyan dönt, hiszen a nyereménye egyaránt - 1 . A „nem lenni" stratégia esetén számára az a kedvezőtlenebb, ha a természet a „van túlvilág" stratégiát választja, hiszen ekkor Hamlet nyereménye -2. Hamletnek tehát kedvezőbb a „lenni" stratégia, hiszen ekkor nyereménye nem lehet kevesebb, mint - 1 . Mindkétjátékos szempontjából eszerint a „lenni", illetve a „van túlvilág" stratégia választása a kedvező, hiszen mindkettőjük számára ez biztosítja a legnagyobb nyereséget. Hamlet esetében ez - 1 . A játékelméletben ezt úgy fejezzük ki, hogy a játék értéke - 1 . Hamlet számára tehát az az optimális, hogy nem lesz öngyilkos. Ugyanakkor azt kaptuk, hogy az élet mindenképpen igazságtalan Hamlettel, mert ő még optimális döntés mellett is veszít (hiszen nyereménye negatív). Az analógia alapján ezzel megoldottuk az emberiség problémáját is: az emberiség optimális stratégiája az,, intézkedés ". A döntési probléma matematikai megoldása után - befejezésül - még egy megjegyzést kell tennünk. A nyereségmátrixba felvett számértékek gyakorlatilag közömbösek. A - 1 , -2 és +1 4
304
A természetre vonatkozó gondolatmenetünk matematikailag azt jelenti, hogy először vettük a mátrix oszlopainak a maximumát, majd azt a stratégiát tekintetlük optimálisnak, amelyre ez a legkisebb. Ezért a játékelméletben ezt minimax stratégiának nevezzük. Hamlet esetében megkerestük a sorok minimumát, és azt a stratégiát tekintettük optimálisnk, amelyre ez maximális. Ezért ezt maximin stratégiának nevezzük. Nem minden játékban egyezik meg a két döntés. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a kétjátékos számára nem ugyanaz a választás jelenti a legnagyobb nyereséget. Ékkor azt mondjuk, hogy a játéknak nincs megoldása.
helyett más számokat is írhattunk volna, ha kielégítik a következő relációkat: - Hamlet csak akkor nyer, ha nincs túlvilág, és öngyilkos lesz. - Ha van túlvilág, az öngyilkossággal többet veszít, mint az életben maradással. Ez a két feltétel elégséges a fentiekben talált döntés meghozatalához. Ha a globális felmelegedés nyelvére írjuk át a dolgot, e feltételek teljesülését senki sem vitatja: - Az emberiség csak akkor nyer, ha nem lesz globális felmelegedés, és nem tesz semmit. - Ha lesz felmelegedés, az emberiség sokkal többet veszít, amikor nem tesz semmit, mint amikor tesz valamit a felmelegedés ellen.
Megtalálja-e az emberiség a megoldást? Az előzőekben megoldott játék egyértelműen a filozófus Hans Jonas véleményét támasztja alá: az emberiség helyes stratégiája a globális felmelegedés ellen való intézkedés, aminek a természet oldaláról a „lesz felmelegedés" stratégia felel meg. Persze ha a szükséges intézkedéseket megtesszük, nem fogjuk megtudni, milyen stratégiát választott a természet, vagyis hogy lett volna-e felmelegedés vagy sem, (Talán nem is olyan nagy baj, ha ez titok marad.) Viszont Hamlethez hasonlóan az emberiség is a játék biztos vesztese: a legjobb stratégia esetében is vállalnia kell a melegházhatás elleni intézkedések okozta veszteségeket. Volt-e ez valaha is másképpen? Volt-e olyan eset a történelemben, amikor az ember tartósan nyerni tudott a természettel szemben? Ideig-óráig tudott nyerni. Nagyszerű találmányai révén és óriási áldozatok árán sok problémát megoldott. Minden megoldásból azonban újabb problémák sarjadtak, amelyek leküzdése újabb találmányokat és újabb áldozatokat követelt. A fejlett világ leküzdötte a szegénységet, éhséget, betegségeket, és végül a maga számára jólétet teremtett. Az ipari forradalom kezdete óta tapasztalt fejlődés viszont magával hozta a globális felmelegedés problémáját. Semmi múltbeli tapasztalat nem utal arra, hogy az új probléma megoldása magának a fejlődésnek a megtagadása lenne. Sokkal inkább egy új fejlődési pálya kijelölésére van szükség, amelynek az irányát többé-kevésbé már ismerjük is. Csak egyetlen kérdés maradt nyitva: lesz-e erőnk az ezzel elkerülhetetlenül együtt járó áldozatokat vállalni?
Mi lehet a megoldás? A melegházhatás számos okozója közül kiemelkedik az energetika. Természetes megoldásként kínálkoznak a megújuló energiaforrások. Bennük reménykedtek, amikor Svédországban annak idején az atomerőművek ellen szavaztak. Ma már látják, hogy a dolog nem olyan egyszerű, mint korábban gondolták. Ennek megértéséhez a magyaroknak elég Bős-Nagymaros problémájára gondolni. Egyéb megoldások viszont a melegházhatás miatt vitathatók. Ez lehet az oka annak, hogy a népszavazás 2:1 arányban az atomerőműveknek kedvezne, ha ma tartanák. A svédek nemzetközi tekintélye alapján várható, hogy a világ nagy részén szintén megfordul a közvélemény. Nézzük meg ezért, mit lehet várni az atomenergiától. Jelenleg 400-nál több energetikai reaktor működik. Ha a melegházhatás problémáját világszinten atomerőművekkel oldják meg,
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika ez újabb problémákat vet fel. Gyakran hallható a következő laikus, ámde logikus kérdés: „tudják-e garantálni, hogy nem történik súlyos baleset?". Csernobili típusú baleset valóban aligha várható, hiszen - remélhetőleg - rövidesen leállítják az RBMK típusú reaktorokat, de legalábbis alaposan átalakítják őket annak érdekében, hogy hasonló baleset kizárható legyen. A hosszabb távon is üzemeltethető, többi reaktortípus vonatkozásában azonban az idézett kérdésre a válasz: nem! A technikában ugyanis semmit sem lehet garantálni. Legföljebb arról lehet szó, hogy a súlyos üzemzavar valószínűsége kicsi. Mindenek előtt tisztázzuk a súlyos üzemzavar fogalmát: az aktív zóna megolvadásával járó üzemzavar, amelynek során radioaktív szennyezés juthat ki a környezetbe. A szennyezés mennyisége messze kisebb, mint Csernobil esetében volt, hiszen tervezési norma korlátozza (meglehetősen kis értékre) a lakossági többletdózist. A súlyos üzemzavar tehát nem minősíthető katasztrófának. Mégis kerülendő, tehát hosszú távon csak olyan konstrukciók fogadhatók el, amelyekre vonatkozóan a súlyos balesetek valószínűsége kicsi. Nézzük meg ezután, mi tekinthető „kicsinek". A ma működő reaktorok esetében a súlyos baleset valószínűsége 10~ /év nagyságrendű. A svéd moratórium lejártáig hátralevő 12 évben ez azt jelenti, hogy a súlyos balesetek várható száma 400X10
5
x 12-0,048.
Tekintve, hogy csak nagyságrendi becslésből indultunk ki, a tényleges érték ennek néhányszorosa is lehet. Poisson-statisztikát feltételezve könnyű kiszámítani ebből: 1 _ e -°- 048 = o,95 « 19/20 annak az esélye, hogy 2010-ig sehol a világon ne következzen be súlyos baleset. Ez ugyan messze áll attól, amire a köznyelvi „garancia" szó ráillik, némi jóindulattal mégis elfogadható. A legtöbb atomerőműben ugyanis folyamatosan tesznek ún. biztonságnövelő intézkedéseket, amelyek célja kettős: egyrészt csökkenteni kívánják a súlyos baleset valószínűségét, másrészt enyhítik a következményeit. Ha azonban a melegházhatás mérséklésére atomerőműveket építenek, akkor jelenlegi számuknak legalább meg kell tízszereződnie. Ha tehát a fenti becslést erre és egy reaktor várható élettartamára, vagyis 30 évre vonatkoztatjuk, akkor a súlyos balesetek várható számára legalább 4000xl0'5x30=l,2 adódik, ami azt jelenti: mindössze 1 2
l - e " ' = 0,30 « 1/3 annak az esélye, hogy a világon sehol se következzen be súlyos baleset. Ez már nagyon kedvezőtlen, és aligha fogadható el. Nyilvánvaló tehát, hogy az atomerőművek olyan generációjára van szükség, amelyekre vonatkozóan a súlyos balesetek
1998. 91. évfolyam 8. szám
valószínűsége a jelenleginél nagyságrendekkel kisebb- így jutunk el az ún. inherens biztonságú reaktorok gondolatához, amelyekben a biztonságot nem aktív berendezések helyes működése révén érjük el (mint a jelenlegi típusok esetében), hanem a biztonságot a reaktor szerkezetébe építjük be. Ekkor ugyanis a biztonság a fizika általános elvein alapul. Ma már léteznek ilyen megoldások. Esetükben a súlyos baleset valószínűsége 10" /év körüli érték, vagyis két nagyságrenddel kisebb. Az inherens biztonság megvalósítására egy évtizeddel korábban elvileg új típusokat gondoltak ki, de kifejlesztésükre nyilván fizetőképes kereslet hiányában - nem került sor. A nagy gyártó cégek viszont meglevő típusaik továbbfejlesztésével és - ami a legfontosabb - egyszerűsítésével dolgoztak ki inherens biztonságúnak tekinthető reaktorokat. Közös jellemzőik: - a fajlagos teljesítmény csökkentése, aminek következtében csökken az egység teljesítmény; - a hűtőközeg összes tömegének jelentős növelése; - a vészhűtés céljára szolgáló vizet lehetőleg passzív módon is (pl. gravitációs úton) juttatják a reaktorba; - a szerkezet egyszerűsítése, a mai típusok vitatott megoldásainak kerülése; - típustervek használata. A típustervek hiánya elsősorban az Egyesült Államokban okozott eddig problémát. Ott ugyanis minden reaktort egyedileg terveztek meg, ami elnyújtotta az engedélyezési eljárást, továbbá nagyon gyakoriak voltak az utólag előírt módosítások. Mindez jelentősen növelte a kamatterheket, és ennek révén rontotta az atomerőművek versenyképességét. Ennek ellenkezője történt Franciaországban, ahol következetesen típusterveket alkalmaztak, amivel jelentősen lerövidítették az építés és engedélyezés idejét. Természetesen ennek is megvan a hátránya: minden utólag felismert hiányosság egyben típushiba is, amelynek a korrigálása nagy számú erőműben igényel utólagos változtatásokat. A tapasztalat azonban a francia megközelítést igazolta. Az amerikaiak is arra fognak a jövőben törekedni, hogy az újonnan épített erőművekben a helyi sajátosságokból származó dolgok részarányát a minimumra csökkentsék.
Záró megjegyzések Az elmúlt évtized fejleményei alapján az várható, hogy az atomerőművek új generációját fogják megépíteni. A jövő évszázad számára tehát az lenne kívánatos, hogy az antinukleáris „szent háború" minél hamarabb józan és a műszaki realitásokon alapuló vitának adja át a helyét, továbbá megszűnjön a laikus nagyközönség megfélemlítése. Végül megjegyezzük, hogy a nukleáris technika nem merül ki az atomenergia hasznosításában. A nukleáris módszerek a gyógyászatban, az izotóptechnikában, a méréstechnikában (például a kémiai analitikában), az anyagvizsgálatban és számos más területen ma már megszokottnak és nélkülözhetetlennek számítanak. Minderről egy külön cikket lehetne írni. Mégis megemlítjük, mert a mesterségesen fenntartott nukleáris fóbia ezeken a területeken is érezteti már negatív hatásait.
305
Szabadtéri elosztószekrények A villamos szerelőipar a szabadtéri elosztók számos változatát alkalmazza. Az utóbbi időben ezek választéka jelentősen bővült. Ez évben jelent meg a hazai piacon az EBG Liinen cég is szabadéri elosztószekrényeivel. A szekrények üvegszálerősítésű poliésztergyantából készülnek. A különleges keverésü és színezésű alapanyag az UV-sugárzásnak ellenáll, nem gyúlékony, önoltó, kémiai behatásokkal szemben ellenálló, továbbá kiváló mechanikai és villamos tulajdonságai vannak. Az elosztók három fő alkalmazási területe: csatlakozóoszlopok — kábelelosztók — felvonulási szekrények. A csatlakozőoszlopok olyan — cnergiaelosztási célra szolgáló — szekrények, amelyekben külön tércész szolgál a csatlakozóvezetékek fogadására, valamint az áramkörök biztosítós leágazásainak kiépítésére (/. ábra). A felső szekrényrész ajtaja forgatófogantyús, rés nélkül 160 °C-ban nyitható, tolóníd-möködtetésű, 3-pontos zárszerkezettel, ajtóérintkezős szekrényvilágítással. 1 A kábelelosztó szekrények belsőtérben is alkalmazhatók. Kaphatók üresen vagy a felhasználási célnak megfelelő kiépítettséggel, szerelvényekkel, gyűjtősínnel, áramköri leágazásokkal, dugaszolóaljzatos szcrclólapokkat (2. ábra). Az oldalra szorosan (szinte rés nélkül) kb. 160 °C-ban nyitható ajtó lehetővé teszi a szekrény falba süllyesztését, továbbá a szekrények ütköztetéssel való szoros, egymás mellé építését. A különlegesen keskeny forgópántnak köszönhetően optimális a hozzáférés a szekrényben végzett munkáknál. Az ajtózár süllyesztett forgatófogantyűs, 3 ponton záró tolórudas szerkezet, amelyet a szekrénybelső felé szigetelőburkolat takar. A forgatófogantyú az ajtólapban bezárt állapotban félig süllyesztetten ül, megakadályozva annak erőszakos működtetését. A fogantyúba szerelt lapos kulcsos félhengerzár homloklapját elölről — a zárás után rácsúszó — rozsdamentes esővédő takaró burkolja. A szellőzés céljára — mind az aljzati. mind a telő alatti térben körös-körül labirintus-szerűén — kiképzett szellőzőnyílások keresztmetszete akkora, hogy a veszteségi hőmennyiséget biztonságosan elvezeti, s közben a védettséget mechanikus tárgy, továbbá a legcsekélyebb mennyiségű por behatolása ellen is biztosítják. A szekrénytető belülről a páralecsapódásból keletkező vízcsepegés ellen poliuretán-habanyaggal van bevonva.
3. ábra
2. ábra
306
A felvonulási szekrények alkalmazási területe széles körű: az építkezéseken túlmenően piacterekre, ünnepi rendezvényekre, vidámparkokba stb. előnyösen alkalmazható (S. ábra). Az igény szerint választható paneltípusok: fogyasztásmérő panelek mérőváltóval, terheléskapcsolós egységek, biztosítós és terheléskapcsolós kombinációk, dugaszolóaljzatos egységek kisautomatákkal vagy biztosítóval stb. A panelek mellső oldalról szerelhetők és egymással tetszés szerint cserélhetők. A szekrényeket lábazatra kell szerelni, amelyet a gyártó cég szolgáltat külön rendelésre. Az EBG Liinen termékeit az Elektro *98 és az Industria "98 szakkiállításokon bemutattuk. A cég kizárólagos képviseletét a FŐSZER-ELEKTROPROF1L Kft. (6723 Szeged, Római krt. 23.) látja el, ahol részletes tájékoztatással állnak az érdeklődők rendelkezésére, (x)
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnikai hírek A lámpatestek elvi és gyakorlati fejlesztésében elért eredményeket ismertették a TUNGSRAM-Schréder Rt. előadói az MTA Országház utcai dísztermében 1998. május 12-én. Az Rt. kb. 200 meghívottal együtt ünnepelte 15 éves fennállását. A cég történetéről, kereskedelmi adatairól, műszaki eredményeiről beszélt bevezető előadásában Dr. Horváth József elnök-vezérigazgató. A minőség érdekében végzett fejlesztést, kutatást, gyártástechnológiát és minőségellenőrzést ismerte el az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítvány - mondta. Beszámolt azokról a különleges szolgáltatásokról is, amelyeket Magyarországon először a TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt. vezetett be. (Ezekről tájékoztat - sok érdekes adattal együtt - az Elektrotechnika 1998/4. számában a „szerző-eiőadó".) A lámpatestek minőségének fejlesztése című előadásának Termékfejlesztés „Schréder módra" alcímet adta SchwarczPéter műszaki vezető. A cég fejlesztési filozófiáját így fogalmazta meg: A vevők elsősorban nem lámpatestet, hanem biztonságosan üzemeltethető világítást várnak a gyártól. Ennek érdekében gyorsan, „felülről" és szerszám nélkül cserélhető a szerelvénylap, továbbá különlegesen védett az optikai tér (az ún. sealsaferendszerben IP66 a védettségi fokozata). A szerelvénytér IP54 védettségű, így érhető el a v avulási tényező következő számsora nagyfokú légtérszennyezettség esetén: IP V
0,5
54
65
66
0,6
0,85
>85
Szélsőséges időjárási viszonyok között sem csökken számottevően a kompakt fénycső fényárama a TUNGSRAM-Schréder Rt. szolgálati találmányával, a hővédő sapkával. A lámpatestek fényerősség-eloszlása a jó hatásfokú tükrökkel fokozatosan állítható, a teljes optikai rendszer a szabvány követelményeire optimalizálható. Három lámpatesttípus szemlélteti a formatervezési elveket: - &Z1 sarkos dizájnja az USA-terepjárokra emlékeztet, - az ONYX áramvonalas, - a Zafír futurisztikusan lekerekített formáival illeszthető a modern környezetbe, és „elbújik" a tradicionálisban. Előadásában megfogalmazta az útvilágítás méretezési elvének irányvonalát: tegnap a megvilágításra - ma a fénysűrűségre holnap a fénysűrűségkontrasztra méretezünk. Ezt a gondolatmenetet folytatta a Lámpatestek szerkezeti elemei című előadásával Almási Sándor műszaki és marketing igazgató.
1998. 91. évfolyam 8. szám
A főbb elemek a következők: - Az optika részeinek: a tükörnek és a burának összeragasztásával valósították meg a sealsafe-optikát. - A tükröket egyszerű felület esetében mélyhúzásos préseléssel gyártják, a bonyolult alakúakat műanyagból fröccsöntéssel és alumíniumgőzöléssel készítik. - A burák nemcsak védenek, hanem - kevés kivétellel - a fény irányításban is részt vesznek. Az üveg a legjobb fenytörésmutatójú és áteresztőképességű anyag, de törékeny, az edzett üveg nem törékeny, de drága. A műanyag bura használata kompromisszumnak tekinthető. Fontos tudni, hogy a polikarbonát-makrolon bura „vandáibiztos", drága és „szakmai dillettantizmus a nagyfokú UV-kibocsátó higanylámpához alkalmazni." A polimetil-metakrilát-plexi optimális anyag. - A lámpatestekben a fázisjavítás a korszerűséget képviselő fémgőzölt polipropilén kondenzátorokkal történik. - A lámpatestekben a fázisjavítás a korszerűséget képviselő fémgőzölt polipropilén kondenzátorokkal történik. - A porcélánfoglalatokat importálják. A fékezőrugós foglalat nem engedi kicsavarodni a fényforrást. A hosszú kompakt fénycsövet a „kirázódásbiztos" foglalatból „direkt gombnyomás" nélkül ki sem lehet venni. - A lámpatestház nem műanyagból vagy lemezből, hanem extrudált alumíniumból vagy alumíniumöntvényből készül. - Az UV-álló műanyagot lámpatestfedélként alkalmazzák (sohasem mechanikai tartószerkezetként). Az előadó így fogalmazott: a lámpatestekhez nemcsak a TUNGSRAM-Schréder Rt. ért, de - a piac bizonysága szerint jól ért, hozzáértő konkurensekkel öröm versenyezni. Végezetül felhívta a figyelmet a - jelenleg tesztelt - új világítástervező szoftverre, az oktató jellegű videofilmre, és az Elektrotechnika 1998/4 számában - az Rt. munkatársai által - írt cikkekre. Az előadások sorát Marcel Schréder úr - aki 82 éves korában kezdett magyarul tanulni - magyar nyelven mondott beszéde fejezte be. Az ünnepi ebéd előtt osztották ki - ezúttal harmadszor - a Schréder Világítástechnikai Díjat az 1996-97-ben megvalósított berendezések beruházói és tervezői között. A meghívottak az előadásokból, az új lámpatest-katalógusból, továbbá a 15. évfordulóra kiadott referenciafüzetből és a kiállított lámpatestek tanulmányozásából képet alkothattak az Rt. vállalati filozófiájának - a TUNGSRAM-Schréder minőség a világításban - megvalósulásáról. Dr. Vetési Emil
307
Világítástechnika
Fénykorában a fénycső
Kezdetektől a T 5-ig - 1 . rész Nagy János
I. Bevezető Arról a termékről, amit gyakran használunk mindennapi teendőnk, vagy éppen munkánk során, általában hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent tudunk róla, tökéletesen ismerjük. Éppen ezért az alkalmazástechnikáját is oly mértékű rutinnal kezeljük, hogy az időközben bekövetkező kisebb - nagyobb paraméterváltozásoknak nem tulajdonítunk kellő fontosságot, esetenként észre sem vesszük. Ez így van a fénycsövek - az általános célú világításra egyik leggyakrabban használt fényforrások - esetében is, ezt mi sem bizonyítja jobban, mintsem az, hogy számtalan felhasználó még ma is a T 12-es fénycsöveket alkalmazza. Pedig ma már a világítástechnikus eszköztárában óriási választékban találhatók eltérő fényhasznosítású, színvisszaadású, színhőmérsékletű, geometriai méretű és működtetésű fénycsövek.
II. Történeti áttekintés A legtöbb, ma már általunk korszerűnek nyilvánított termék fejlesztéséhez hasonlóan, a fénycsövek megalkotását is számtalan kísérlet és próbálkozás előzte meg. Az első kísérletek a múlt század közepére tehetők, amikor Geissler elkészítette a róla elnevezett csövet. Igaz ugyan, hogy az 1854-ben készített gázkisülőcső, amely már kisnyomású higanyt tartalmazott, gyenge hatásfoka miatt világításra nem volt alkalmas, de mindenképp a mai fénycső elődjének tekinthető. Újabb próbálkozásnak számít az 1896-ban Moore által alkotott gáztöltésű cső, amelyet nagyfeszültségű tranformátorról tápláltak. Érdekessége ennek a kpnstrukciónak, hogy a töltőgázokat az üvegcső működés közben elnyelte, ezért a gázutánpótlásra töltőszelepes berendezést kapcsoltak a csőhöz. A korabeli szakirodalom szerint a Moorefényt sok helyen használták. Claude 1910-ben feltalálta a nemesgázzal töltött, nagyfeszültségű hidegkatódos csövet, amely elsősorban a reklámvilágításban használatos mai „neoncső" elődjének tekinthető. Claude-nak sikerült kiküszöbölni a gázelnyelést, így utántöltés nélkül is hosszú élettartamú volt a cső. Az eddigi találmányok további tökéletesítésre szorultak, mivel a nagyfeszültségű működtetés, a színes fényük, a viszonylag kis fényhasznosításuk nagyon leszűkítette alkalmazhatóságukat. A kutatómunka a gázkisülés során nyert sugárzás láthatóvá tételét
Nagy János- okl. világítástechnikai szakmérnök, a PROLUX Kft. ügyvezető igazgatója, a MEE tagja Szakmai lektor: Poppe Kornélné okl. fizikus A Világítástechnikai Társaság 1997. évi Világítástechnikai Ankétján elhangzott Fénykorában a fénycső c. előadás alapján
308
célozta meg. így kerültek a kutatás előterébe a fluoreszkáló anyagok, a „luminoforok", amely anyagok képesek rövidebb hullámhosszúságú sugárzást látható sugárzássá alakítani. E cikk anyagának H tren6 feiWttm gyűjtése során Örömmel és egyben meglepetéssel fedeztem fel a A FENYFORR&C 4 következőket Pillitz Dezső 1942-ben kiLEGÚJABB FEJLŐDÉI adott (1. ábra) könyvében: „A luminoforok ipari előállítása csak azóta sikerült, amióta MnuunoTM PILLITZ DEZSŐ a magyar származású Nobel-díjas Lénárd professzor atomszerkezeti vizsgálatai segítségével tisztázta a lumineszcencia fizikáját. Az ő vizsgálatai alapján megállapítást 1943. nyert u. L, hogy a luminofor-tulajdonság /. ábra. A Pillitz-kÖnyv az atom szerkezetében beálló változással áll összefüggésben. Ilyenek bekövetkezhetnek akár kémiai hőhatások, akár pedig az atomszerkezetbe bevitt idegen atomok által. " Nagy előrelépésnek számított Úrban 1935-ben végzett sikeres kísérlete, amelynek során megvalósította a fehér színben világító fényporty a zöld, a kék és a rózsaszínű fényt kibocsátó fényporok megfelelő arányú összekeverésével. Több szakirodalom tulajdonképpen ettől az évtől számítja a fénycső megjelenését a világítástechnikában. 1936-ban elkezdődött a 24,5 mm átmérőjű fénycsövek gyártása. Ez a csőátmérő a fényport gerjesztő 253,7 nm rezonanciavonal önabszorpciója szempontjából kedvező, mivel csökkenti a térfogati veszteséget. Nagy eseménynek számított 1937-ben, a Párizsban megrendezett Világkiállításon a korszerű fényforrás: a fénycső bemutatása. Érdekes, hogy az izzólámpát is egy régebbi párizsi világkiállításon mutatták be először. Kétségkívül előrelépésnek számított a világítástechnikában a fénycső, mivel fényhasznosítása 15-30 lm/W volt. A gyakorlati alkalmazhatóság a fejlesztőket a termék további tökéletesítésére sarkallta. Rövid időn belül már méretmódosításra került sor, és körülbelül 1940-re tehető a 38 mm átmérőjű fénycsövek kifejlesztése és gyártása. A méretmódosításra a fényporra ható UVterhelés csökkentése érdekében volt szükség. A T 12-es (038 mm) fénycső fénysűrűsége elérte a 3500-7000 cd/m közötti értéket.
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika Hogy mennyire tulajdonítottak nagy fontosságot a fénycsőnek, azt egy 1941-ben magyar nyelven kiadott Siemens füzetből is megtudhatjuk:, ,A napfényhez hasonló színösszetételű lámpák a jelenleg elképzelhető legtökéletesebb napfényutánzó világítást nyújtják, amelynek színöszszetétele a felhős égbolt természetes fényének színösszetételéhez hasonló. Ezen fény mellett a testszínek gyakorlatilag éppen úgy hatnak, mint szórt napfénynél. Tekintettel arra, hogy ezeknek az Osram Luminofor lámpáknak, amelyek hálózati feszültségnél használhatók, fajlagos fényáram kihasználásuk jobb, mint az eddig ismert mesterséges napfényszolgáltató fényforrások kihasználása, ezeket a lámpákat ma nemcsak a legjobb, hanem a leggazdaságosabb olyan fényforrásoknak tartják, amelyek a
Névleges teljesítményfelvétel
W
IS
20
30
40
69
85
90
100
Hossz csapok nélkül (1)
max. min.
mm
437,4 439,4
589,8 5873
894,5 892,9
1199,4 1197,4
1499,4 1497,4
1480,8 1475,8
1480,8 1475^
1480,8 1475,8
Hossz csapokkal (L)
max.
mm
451,6
604
908,7
1213,6
1513.6 _1512,í_
1912,9
1912,0
mm
38
38
38
Névleges csőátmérő (D)
54
Mogul
Mogul
V
49
60
9S
105
115
65
63
68
A
0,33
0,37
0,35
0,42
0,68
1,94
1,60
1,49
1,8
M
2
2
Előfűtési áram (Je)
A
0,59
0,96
0,56
0,63
1,0
Előfütési idS (t)
sec
1
1
I
1
I
2
Átlagos kezdeti fényáram (*) F 2 F 3 F 6 F 7
lm
650 600 570 525
950 900 850 750
1550 1450 1400 1250
2300 2100 2000 1900
3320 3040 2890 2750
4400 4000 3820 3640
4790 4340 4130 3920
4490 4100 3900 3700
FénysörŰség (B) F 3-nál
sb
0,40
0,45
0,48
0,64
0,99
0,64
0,60
W
20,5
38
49
76
100
105
115
51,5 48,5 46,7 41,7 40,8 38,2 36,9 32,9
57,9 52,5 90,— 47,9 47,— 42,9 40,8 38,8
51,2 46,7 44,5 42,3 43,7 40,38,— 36,2
91.7 47,2 49,42,8 44,40,38,2 36,4
92,8 48,2 45,9 43,8 45,3 41,3 39,4 37,4
44,9 41,— 39,— 37,— 39,— 39,6 33,9 32,2
Teljesítményfelvétel fojtótekercs előtéttel együtt {N„> Fény hasznosítás (p) Nettó (előtét nélkül)
Bruttó (előtéttel együtt)
F 2 F 3 F 6 F 7 F 2 F3 F 6 F 7
lm/W
43,5 40,— 38,— 35,— 31,8 29,3 27,8 25,6
0,44 27 47,5 45,— 42,9 37,5 35,2 33,4 31,4 27,«
3. ábra. A Tungsram fénycsövek jellemző adatai (1956)
13 5 .a" (max) 15Wtip.
30W tip.
4í2mm
909 mm
436±1 mm 893-5*1 mm
2. ábra. Az ORION „F"-lámpa
1998. 91. évfolyam 8. szám
54
Űzetni áram (Jil)
135
»b«
54
Égési feszültség (Vé)
A hazai gyártmányok átmérője 25,4 -38 mm vdlt, hosszuk a 0,5-1,0 m között változott. Az „F"-lámpák fényhasznosítása elérte a 35 lm/W-ot, és 15, illetve 30 W teljesítményű típusokat
»a« MM
38
Médium Médium Médium Médium Médium Mogul
Fej
legnagyobb igénybevételekre és legelőnyösebb igényekre is megfelelnek." A hazai fényforrásipar számára is fontos volt a fénycsőgyártás, a termék (2. ábra) széles körű megismertetése és a világítástechnikába történő bevezetése. Az Orion-Fény 1944-ben a fénycsövekről egy ismeretterjesztő kiadványt szerkesztett, amely a következő mondatokkal kezdődik: „Az utolsó száz év hatalmas fejlődése a világítástechnika terén is nagymértékben éreztette hatását. A múlt egészen kezdetleges fényforrásai után az acetilén, a gázláng, a villanykörte mind egy-egy korszakát jelöli ennek a nagyarányú fejlődésnek, amely még ma sem állt meg, sőt nagyjelentőségű új állomásához érkezett. Ha régen az volt a jelszó: praktikusabb fényforrást, a mai jelszó már ez: egészségesebb fényt! A fluoreszcens fénycsövekkel köszöntött be a világítástechnikának legújabb korszaka, amely ezt a mai jelszót valósítja meg. Az Orion „F" lámpa a fluoreszcens fénycsöveknek legmodernebb s a mindennapi élet általános szükségleteihez alkalmazott alakja, amely a fénycsövek gazdaságosságát is fokozott mértékben érvényesiti. "
Méret
38
gyártottak. Érdekessége az Orion „F"- lámpáknak, hogy fejelésük lehetővé tette a ma is használatos foglalat alkalmazását. Sőt a gyújtóhoz is a maihoz hasonló foglalatot használtak. E foglalatok mindössze anyagukban (bakelit) és elnevezésükben (FO1, FO2) különböztek a mostanitól, konstrukciójuk gyakorlatilag azonos volt. A sorozatgyártásban készült fénycsövek a gyártók termékkatalógusaiba is bekerültek. Az itt közölt műszaki paraméterváltozások a fejlesztők további munkáját tükrözték. A fényhasznosítás növelése, a színvisszaadás tökéletesítése, a teljesítményválaszték szélesítése következtében folyamatosan bővült a termékskála (3. ábra). A fénypor stabilitásának növelése következtében 1978-ban elkezdődött a 26 mm átmérőjű fénycsövek gyártása. E T 8-as fénycsövek elődeikhez képest nemcsak a méretekből adódóan gazdaságosabbak, hanem 10% energiamegtakarítást is lehetővé tettek. 1980-ban kezdték el a háromsávos fénycsövek gyártását. Ezek a korrelált színhőmérsékletű - a típusjelükben megjelölt színváltozatokban kapható - fényforrások a jó színvisszaadás mellett nagyobb fényhasznosítást is eredményeztek. Az elektronikus előtéteket 1984-ben kezdték alkalmazni. Ez újabb mérföldkövet jelentett a fejlesztésben, mivel az elektronikus előtétek használata közvetlen és kedvező befolyással van az élettartamra, a sztroboszkóphatás megszűnésére, az áramköri energiafogyasztás mérséklésére, a karbantarthatóságra, valamint a méretbeli- és súlyviszonyokra is. A fénycsövek működtetési frekvenciájának növelése önmagában is javítja a fényhasznosítást. A Hannoveri Vásáron 1994-ben bemutatták a 7 mm átmérőjű fénycsövet. A kuriózumnak számító T 2-es fénycsőnek általános világítási szempontból nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Legfőképp a dekorációs- és biztonsági világítás területén alkalmazható.
310
Világítástechnika A fénycső fény hasznosítása, azaz gazdaságossága közvetlenül befolyásolja annak a lámpatestnek a hatásfokát, amelybe beszerelik. Ezért egy lámpatest energiamérlegének fontos öszszetevöje a benne felhasznált fényforrás vesztesége. Amennyiben a tervezés vagy a kivitelezés során egy adott lámpatestbe nem a gyártó által ajánlott típusú fénycsövet szerelik be, úgy a lámpatest fényeloszlási görbéje alapvetően megváltozik, tehát a lámpatest hatásfoka csökken, és egyben energiamérlege is kedvezőtlenebb. Most, hogy a fényforrásgyártók kínálatában a fénycsövek óriásinak mondható választéka áll a tervezők és felhasználók rendelkezésére, kellő gondossággal és körültekintéssel nagyon gazdaságos világítási rendszerek tervezhetők, létesíthetők. Ha viszont növelt fényhasznosítású fénycsövek helyett standard típusú, kisebb fényáramú csöveket terveznek, szerelnek, akkor nagyobb lesz a világítási rendszer fajlagos létesítési - és természetesen - üzemeltetési költsége.
Eberhard von Koerber - az ABB Európa elnöke - „A keleti bővítés: döntő fordulat Európa jövőjében" címmel, 1998. június 30-án előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klubjában. Az előadás számos politikai motívumot érintett az egységes Európa megteremtésével kapcsolatban, de emellett ismertette az ABB kelet-európai és globális működését, terveit és kitért az oktatás fontosságára is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban közlünk néhány érdekesebb információt. Az ABB jelenleg 90 társaságot működtet közép- és kelet-európai országokban, beleértve a FÁK-ot is. 30 000 személyt foglalkoztatnak ebben a térségben, ebből közel 3000-et hazánkban. Lengyelországban 11 ezret, és 7 ezret a Cseh Köztársaságban. A közeljövőben újabb tevékenységeket indítanak be Romániában, Ukrajnában, Szlovéniában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Amíg 1989-ben e régióból 20 millió USD megrendelésük volt, ma ez a szám meghaladja a 2 milliárd USD-t. A jelenlegi becslés szerint ez az összeg a század végére megduplázódhat. A kelet-európai bővítést sikeresnek ítélik, és úgy döntött az ABB, hogy összehangolja a Portugáliában, Svájcban, Németországban rendelkezésre álló erőit a lengyelországi, bulgáriai és oroszországi erőforrásaival. Az ABB globális jelenlétének köszönhetően ma már magyar mérnökök is dolgoznak ABB vállalatoknál Amerikában és Svédországban. „Aggasztónak tartom, hogy - a második ipari forradalommal párhuzamosan - nem megy végbe párhuzamos forradalom az oktatásban és a képzésben... Sokan aggodalommal tekintenek az új technológiákra mint az olyan eszközre, amely szélesíti a szakadékot az információbirtokosok és az ahhoz nem hozzáférők között. De azt hiszem, hogy az igazi szakadékot a megfelelően iskolázottak és a nem iskolázottak között kialakuló szakadék jelenti majd. Átfogó reformot igényel az oktatási rendszer. Az iskolák még mindig az ipari társadalmat szolgálják. Alapvetően gyár funkciót töltenek be, felkészítve a tanulókat a gyárszerű ipari világban a szerepvállalásra. A mai értelembe vett iskolák csődöt fognak mondani. Nem képesek felkészíteni az embereket az új, sokoldalú társadalmi életre - hangsúlyozta az előadó. Eberhard von Koerber úr magyarországi látogatásának célja volt, hogy részt vegyen a „Római Klub" budapesti ülésén mint a Klub elnökségi tagja. Az Akadémia Tudós Klubjában megtartott előadására Kapolyi László akadémikus kérte fel. Dr. B. J,
1998. 91. évfolyam 8. szám
311
Villamos fogyasztóberendezések
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. április 1-jei ülése 1. Információátviteli berendezések A MuBi megtárgyalta az információátviteli berendezések érintésvédelmi felülvizsgálatának korábban felmerült problémáját. A tapasztalatok meghallgatása során kiderült, hogy ez a kérdés ma már nem is olyan nehéz probléma, mint korábban volt. Valóban tény az, hogy bármilyen — védővezetőt igénylő — információátviteli berendezés érintésvédelmi vizsgálatánál várható: a számítógépek hálózati táplálásában üzemszünet következik be (vagy szándékos kikapcsolás vagy az érintésvédelmi kikapcsolószervek önműködő kikapcsolása következtében). Ha azonban ezt a felülvizsgálat kezdetén a kezelőkkel közlik, akkor ma már általában nem kelt különösebb ellenállást bennük az, hogy el kell menteniök a folyamatban lévő munkákat (esetleg 5 percenkénti automatikus mentést állítanak be, így bármely időpontban bekövetkező áramszünet csak kismértékű zavart okoz). A tapasztalat szerint a számítógépes berendezések csaknem mindegyike /. év. osztályú (még abban az esetben is, ha e készülékek szigetelőanyag-házúak). Legtöbbjük — még akkor is, ha nagyteljesítményű, helyhez rögzített készülékekről van szó — készülékcsatlakozóval vagy dugaszolóval csatlakozik a táphálózathoz. Az MSZ 172-1 értelmében a védővezetős érintésvédelem esetén — a kéziszerszámok kivételével — magukat a gyártmányokat nem kell vizsgálni, hanem csupán a csatlakozó védővezetőt. Ez viszont a dugónak a hálózati aljzatból vagy a készülékcsatlakozónak a készülékből való kihúzása (a kivételes esetben fixen bekötött védővezetőnek a készülék kapcsáról való lebontása) után maguknak a készülékeknek bárminemű veszélyeztetése nélkül könnyűszerrel megoldható. Némi megfontolást igényel az olyan megoldás ellenőrzése, amelynél a táphálózat közvetlenül csak egy „anyakészülék"-re csatlakozik, s a többi készülék erre az anyakészülékre épített dugaszolóaljzatokon keresztül kapja a táplálását. E közbenső vezetékek a gyakorlat szerint nem hosszúak, így ellenállásuk nem játszik szerepet az érintésvédelem méretezésében, ezért a felülvizsgálat ezeknél megelégedhet a védővezető folytonosságának ellenőrzésével. Ez viszont zseblámpás, vagy — az univerzális mérőműszerek beépített elemével működő — ellenállásméréses megoldással ugyancsak a számítógéphez tartozó készülékek (hardver) veszélyeztetése nélkül elvégezhető. Abban az egészen kivételes esetben, amikor a vizsgálandó hálózatra csatlakozó számítógépes egység — a kettős négyzettel megjelölt — kettős szigetelésű kivitelű, elegendő szemrevételezéses ellenőrzés, hiszen az MSZ 172-1 e kivitel esetén is csupán a kéziszerszámok ellenőrzését követeli meg, kéziszerszámnak minősülő eszköz viszont a számítógépes rendszerekben nem fordul elő. Mindezt az előírásokból kiindulva határozta meg a MuBi, ezt az eljárást azonban műszaki-biztonsági szempontból is mindenképpen megfelelőnek tartja. E készülékek ugyanis — szinte minden esetben a bementi kapcsaik közelében elhelyezett — hálózati transzformátort is tartalmaznak, így nem igen kell arra számítani, hogy a hálózati transzformátor előtti rész testzárlatot okozna. Ezen megfontolás alapján tulajdonképpen az 500 vagy 1000 V-os szigetelésmérés sem okozna készülék-
312
meghibásodást, működésképtelenséget okozhatna azonban azoknál a vizsgálat előtt is szigetelési hibás készülékeknél, amelyek a szigetelésmérés előtt hibátlanul működtek. Azt pedig — bármennyire igaz is — nagyon nehéz lenne az üzemeltetővel megértetni, hogy a szigetelésmérés nem oka, csupán kiváltója ennek a működési meghibásodásnak (mint ahogy a huzat sem eredendő oka a fogfájásnak, hanem csak kiváltja a beteg fog fájdalomérzetét).
2. Darupályák A MuBi megvitatta azoknak a daruknak a kérdését is, amelyek a futósínjükön keresztül csatlakoznak a védővezetőhöz. Elvben a komplett daruk is gyártmányok (amelyek villamos berendezésére nem az MSZ 172 és MSZ 1600, hanem a kifejezetten a daruk villamos berendezését tárgyaló MSZ 4850, valamint a gépcsoportokra is vonatkozó MSZ EN 60204 rendelkezései az érvényesek), ezért ezek érintésvédelmi vizsgálatát is kivehetnék az MSZ 172-1 szerinti szabványossági felülvizsgálatból, a gyakorlatban azonban az üzemeltetők ennek vizsgálatát is a többi berendezéssel együtt szokták igényelni. A korábbi daru szabványok (1975-ig) bizonyos megkötésekkel külön megemlékeztek a védővezetőnek a futósínen keresztül történő megoldásáról, az újabbakból (1983-tól) azonban ezek a megkötések elmaradtak, így ez a — korábban is csupán e megkötések kapcsán említett — megoldás sincs megemlítve (de nincs is tiltva!) bennük. A régi MSZ 172/1 (egészen 1978-ig) szintén megemlékezett erről a megoldásról (azzal az általános megkötéssel, hogy azokban az esetekben, amelyeknél a fémes érintkezés nem megbízható, védővezetőül nem használható). 1986 óta ezzel a kérdéssel — mint hatáskörébe nem tartozóval — az MSZ 172-1 sem foglalkozik. A MuBi-nak az a határozott véleménye alakult ki, hogy — mivel a futósínre egyidejűleg több kerék támaszkodik, s ezeket a daru teljes súlya a sínhez nyomja, ráadásul a daru mozgása a sínek bizonyos mértékű tisztítását is jelenti, — a kerekeken át történő érintkezés csak egészen kivételes esetekben lehet aggályos, s mindenképpen biztonságosabb, mint a munkavezetékek csúszósínjéhez kefékkel történő csatlakozáshoz hasonló megoldás. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha a táplálás úszókábelen keresztül történik, akkor abból elhagyható lenne a védőér). AMAV-nakugyan volt olyan tapasztalata, hogy téli időszakban egyes szabadtéri daruknál a sín eljegesedése okozott némi érintkezési zavarokat, a daruk mozgása azonban ezeket önműködően kiküszöbölte. Megemlítették, hogy egyes szennyvíztelepek keverőberendezéseinél is hasonló a probléma, azok teljes körbeforgása miatt a forgó szerkezetben lévő motorhoz is csak keféken keresztül csatlakozik a tápfeszültség, s itt is megbízhatóbb az érintésvédelmi védővezető céljára a keverő forgórészt tartó futósín felhasználása.
3. Pörgetett v.b. oszlopok Szóba került még a pörgetett betonoszlopok földelésének kérdése is. Ezeken az oszlopokon gyakran van a vasbetétek fémes bekötését lehetővé tévő „földelőcsavar"; kérdés, be kell-e
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések ezeket kötni az érintésvédelembe, s a felülvizsgálat során ellenőrizni kell-e ezeket a bekötéseket. Kisfeszültségen az MSZ 172-1:1986 a 2.1.2.4. szakaszában egyértelműen kimondja, hogy „az erősáramú szabadvezetékek vasbeton oszlopainál és a szabadvezetékek földről segédeszköz nélkül el nem érhető fémszerkezeteinél" nem kell érintésvédelmet alkalmazni. A középfeszültségű hálózatokban alkalmazott vasbetonoszlopokra az MSZ 172-2:1994 a 2.2.2. szakaszban azonban a következőket mondja: „A kezelőhelynek nem tekinthető... vasbeton oszlopoknál méretezés nélkül elegendő az oszloplábak által nyújtott természetes földelés a következő esetekben: — a lakott területen kívüli oszlopokon, ha azon csak tömörtestű szigetelők vannak, vagy — a szabadvezetéket földzárlat esetén önműködő védelem 1,5 s-nál nem hosszabb idő alatt kikapcsolja, s tartós földzárlati üzem nincs megengedve."
AMuBi vezetőjének véleménye szerint a pörgetett vasbetonoszlopok betonjának nedvességtartalma olyan kicsi, hogy ezek földelő hatása nem igen érvényesül, ugyanez miatt azonban az oszlop teste sem tekinthető igazán villamosán vezető anyagúnak. AMAV-nak erről eltérő véleménye és tapasztalata van; igaz, hogy a MÁV 25 kV-os tápvezetékei közvetlenül földelt hálózatúak, így rájuk az MSZ 172-3 vonatkozik, amely nem ismer ilyen könnyítést. A középfeszültségű hálózatok egyes oszlopaira az MSZ 172-2 2.2.5. szakasza is szigorít; „a nyilvános fürdők, játék- és sportpályák, kempingtáborok nagyközönség által elérhető helyein lévő" oszlopok érintésvédelmére külön földelés létesítését írja elő. Kádár Aha az ÉV. MuBi vezetője
Helyesen, jól „műszakiul" Folytassuk az Elektrotechnika hasábjain megjelent cikksorozatot a hálózat csillagpontjának földelési rendszerével kapcsolatos fogalmakkal! A csillagpont földelése szempontjából négyféle hálózat létezik: — A szigetelt vagy földeletlen csillagpontú hálózat egyfázisú földzárlata esetén hibátlan fázisok felszültsége a földhöz képest a fázisfeszültség V3~-szorosára és ívelő földzárlat következtében elvben 7,5-szeresére, gyakorlatban kb. 3,5-szeresére emelkedhet. Ilyen hálózat nálunk a megszűnőben levő 30 kV-os kábelhálózat, valamint a bányákban alkalmazott kisfeszültségű kábelhálózat. — Kompenzált hálózat esetében a hálózat csillagpontja és a föld közé beiktatott ívoltó fojtótekerccsel a földzárlati áram 10 A nagyságrendűre csökkenthető; ennek következtében az ívelő földzárlat nem tud fennmaradni. (Kerüljük a kompenzáló tekercs, a Petersen-tekercs és a földzárlatkorlátozó tekercs fogalmakat.) Ilyen hálózat nálunk a 20 kV-os és 35 kV-os hálózat. — Közvetve földelt hálózaton a hálózat csillagpontját oly értékű ellenálláson (általában rezisztencián) át földelik le, hogy a földzárlati áram értéke 100 A nagyságrendű legyen. E hálózatokon egysarkú földzárlat esetében az ép fázisok feszültsége a földhöz képest ugyancsak elérheti a vonali feszültség értékét. E hálózatok szabatos elnevezése tehát: közvetve földelt
Hozzászólás (Előzmény: Az Elektrotechnika 1998/6—7. számának 239. oldalán Székely István „ÉszrevétdT-ét közöltük az 1998/4. számban megjelent — „A világ első nagyfeszültségű erőművi generátora" — hirdetéssel kapcsolatban.) A szerző megemlíti a Ganz gyár által a dalmáciai Manojlovác-i vízerőmű részére 1904-ben szállított 30 kV-os hidrogenerátort. Nos, én 1969ben — tehát közel 30 éve —jártam Manojlovác-ban, és saját szemmel láttam az akkor még üzemben lévő, közvetlenül, transzformátor közbeiktatása nélkül a középfeszültségű hálózatra dolgozó generátort, meghajtva fejemet a Ganz gyár által 65 évvel előbb szállított, és azóta is kifogástalanul működő generátorának tervezői és kivitelezői előtt.
1998. 91. évfolyam 8. szám
csillagpontú vagy rezisztencián át földelt csillagpontú hálózat, kerüljük az általánosan elterjedt, de pongyola hosszúföldelés kifejezést! Ilyen hálózat nálunk a 10 kV-os kábelhálózat. (Csak érdekességként említem meg: a nyugati országokban általában a 10 kV-os hálózat is kompenzált, ami azt jelenti, hogy a VDE előírásait kielégítő, dugaszolós kábelcsatlakozók egyes típusai ami hálózatunkon nem vagy csak feltételekkel alkalmazhatók!) — A hatásosan földelt hálózatok csillagpontja közvetlenül, esetleg kis reaktanciájú fojtótekercsen át van leföldelve, ezért a földzárlati áram a két- és háromfázisú zárlati áramok nagyságrendjébe esik. E hálózatoknál földzárlat esetén az ép fázis feszültsége a földhöz képest a fázisfeszültség 1,4-szeresét nem lépi túl. Ilyen hálózat nálunk a kisfeszültségű, valamint a 120 és a 220 kV-os hálózat. A hatásosan földelt csillagpont tágabb értelmű, mint a közvetlenül földelt (kevésbé helyes kifejezéssel mereven földelt) csillagpont, mivel néha a földzárlati áramok csökkentése érdekében — mint említettem — kis reaktanciájú fojtótekercset iktatnak a csillagpont és föld közé olymódon, hogy a hatásos földelés feltétele megmaradjon. (Kevésbé helyes kifejezéssel — a hosszú földelés mintájára — rövid földelésnek is szokták nevezni.) Ez tehát már nem közvetlenül földelt hálózat; nevezhetjük a módszert —jobb híján — csillagpon Üazításnak. Luspay Ödön Hogy azóta mi történt, s meddig volt még üzemben ez a gép, azt nem tudom. Túrán György gyémántdiplomás mérnök (Ezen a helyen kérünk elnézést T. Olvasóinktól és Székely István szerzőnktől, hogy „Észrevételének" egyes hivatkozásai hiányosan jelentek meg. A teljes hivatkozás szövege a következő:»Ezekről ld. pl. ,JZemplén-Pogány-Pöschl: Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai" (Bp. 1927., 311312. old.); vagy „Szabadi Jenő: Gyárunk története" (Ganz Villamossági Közlemények 1. sz., 1964., 13, old.); és kissé részletesebben „Székely István: A Ganz Villamossági Művek hozzájárulása a villamos gépek fejlődéséhez" (Villamosság, 1989. évi 12. szám, 359—360. old.).«
313
Hírek A „Heathrow Express" elindult Néhány napja adták át Londonban — a brit miniszterelnök, Tony Blair jelenlétében — az új repülőtéri vonatjáratot, a Heathrow Express-t. Az új vonat (az eddigi 50 perc helyett) csupán 15 perc alatt teszi meg a nemzetközi repülőtér-— Heathrow —, és London központi pályaudvara — Paddington — közötti távolságot. A 160 km/óra utazási sebességet elérő, négy tagból álló vonatokat dinamikus „kisiklásgátló" rendszerrel látták el, ami kedvezőtlen feltételek mellett is gondoskodik a kerék és a sín közti erős kapcsolatról. A vonatok sokféle előnnyel szolgálják az utazóközönséget, mint pl. a teljes klimatizálás, nagy csomagtér, különleges felszereltség mozgássérültek számára. Ezzel a konstrukcióval egyébként a Siemens úttörő Európában, ui. a Heathrow Express az első — sorozatgyártással készülő — nagyvasúti alkalmazása az IGBT (Insulated Gate Bipolar Transistor) technikának váltakozó feszültségű vontatási célokra. A Siemens 1994-ben kapott megbízást fővállalkozóként erre a projektre, amely magában foglalja a tervezést, a gyártást és kivitelezést, valamint az üzembe helyezést. A megbízás összértéke eléri a 140 millió DM-et. (Siemens „Hírek" alapján) A villamos hálózat telekommunikációs célra való felhasználása A kanadai Nortel és a brit Norweb Communication olyan technológiát dolgozott ki, amely alkalmazásával lehetővé válik az 1 Megabit>s-nál gyorsabb adatátvitel továbbítása a háztartásokba és a háztartásokból, a meglévő villamos hálózat felhasználásával. Németországban és Svájcban is folyik kutatás a meglévő villamos hálózat telefon céljára való felhasználására. (Forrás: Bulletin SEV/VSE4/98) Dr. Kiss László Villamos fogyasztás fizetése kártyával A svájci Badenben 100 háztartásban kísérletképpen már két éve bevezették az új energiafizetési rendszert. Amint az a telefonkártyás távbeszélésnél szokásos — az ezzel megbízott üzletekben, trafikokban, újságos bódékban — energiafogyasztói kártyát („Smart Card"-ot) vásárol a fogyasztó. Ezt érvényteleníti a lakásában a villamos fogyasztásmérő mellett elhelyezett leolvasó egységben, és így fizeti — előre — a villanyszámlát. A rendszer hasonlít a Párizsban és Londonban a gázfogyasztásmérés céljára alkalmazott pénzbedobó automatás gázszolgáltató rendszerre. Az előrefizetés már akkor létrejön, amikor a fogyasztó a kártyát megvásárolja az üzletben, hasonlóan a telefonkártyához. Ezt a fizetési rendszert a Valcom-Systernnek hívják, négyfajta tarifát is figyelembe vesz, és alkalmas a Svájcban elterjedt Landis & Gyr ZMB 120 típusú villamos fogyasztásmérővel való „együttműködésre". A rendszer előnyei között a fogyasztói elégedettség növekedése is szerepel. (Forrás: Bulletin SEV/VSE4/98) Dr. Kiss László
Megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat Epületvillamos Tervezői Szakosztálya Az MMK Elektrotechnikai Tagozat 1997. május 30-án tartott alakuló ülésén 52 fő kezdeményezte írásban az Épületvillamos Tervezői Szakosztály létrehozását. A Szakosztály alakuló ülésére 1998. március 2-án került sor Budapesten, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyiségében. Az ülés levezetője Lengyel János, a MEE Tervezői Munkabizottságának vezetője volt, aki beszámolt a megalakulást előkészítő szervezési munkákról. Ezt követően a megalakuló Szakosztály tervezett ügyrendjét előterjesztették, megvitatták és elfogadták. Az alakuló ülésen megjelentek — titkos szavazás alapján — az Épületvillamos Tervezői Szakosztály elnökségébe a következő kamarai tagokat választották meg: A Szakosztály elnöke: Kun Gábor. Elnökségi tagok: Szakái István, Villányi László, Dely Kornél, Sax Dezső. Elnökségi póttagok: Rajkai Ferenc, Eitel László. A Szakosztály feladatául tűzi ki a tervezői és szakértői jogosultság elbírálásában, a névjegyzékbe vételbe történő közreműködést, módszertani útmutatók, segédletek kidolgozásának kezdeményezését, a szakmai illetékességnek megfelelő felsőoktatási képzési, ill. továbbképzési céloknak, a képesítési követelményeknek véleményezését, közreműködését a műszaki szabályozási és szabványosítási tevékenységben, a mérnöki tervezői, ill. szakértői tevékenység minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, az ajánlott mérnöki díjszabás kidolgozásában, a fiatal mérnökök szakmai, gyakorlati képzésének szervezésében. Kérjük mindazokat, akik a Szakosztály munkájában részt kívánnak venni, jelentkezzenek az alábbi címen levében vagy faxon: Hungaroproject Mérnökiroda Kft. Kun Gábor, 1051 Budapest, Vörösmarty tér 3. Tel/fax: 266-5204, 266-4907 Kun Gábor, a MEE és a MMK tagja A C.I.E. (Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) technikai riportjai sorában új publikáció jelent meg. Az 129—1998. publikáció tárgya: „Útmutató a szabadtéri munkahelyek világításához" (Guide for Lighting Exteriőr Work Areas). Az útmutató készítő munkabizottság vezetője Dr. Horváth József titkára pedig Schwarcz Péter. A tizenöt tagú nemzetközi munkabizottság tagja volt továbbá magyar részéről Déri Tamás is. Az útmutató foglalkozik a megvilágítás és fénysűrűség, az egyenletesség és káprázáskorlátozás, a szín kérdéseivel, továbbá a tervezéssel, karbantartással, méréssel és a környezeti szempontokkal. A leírásokhoz jól áttekinthető ábrák tartoznak. Az ajánlott értékek több oldalas táblázatokban találhatók. Az útmutató végén bibliográfiát közöl a kiadvány. Az útmutató megvásárolható a Magyar Nemzeti Bizottságon keresztül (VTÁ Budapest VI., Eötvös u. 1 l/A. Tel.: 322-5049) H.l
ABB Jumet licenc alapján gyártott kisfeszültségű kondenzátorok 5... 110 kvar-ig Közép- és nagyfeszültségű kondenzátorok fázisjavítási, csatolási és mérési célokra
l/SOFARADKft.
1114 Budapest, Szabolcska Mihály u. 14. Tel./fax: 1660-730, 1856-801 Mobil: 30/502-779
314
Fázisjavító berendezések gyártása, szervize
hÁKOSZER Bt.
2045 Törökbálint, Pislály-telep TelVfax: 23/339-483 Mobil: 60/347-829
ELEKTROTECHNIKA
w wieland
gesis EIB M
Épületfelügyeleti rendszer Az Elektrotechnika 1998/5. számában címlapon jelentkezett a Wieland cég az új gesis EIB| rendszerével, amelyet a következőkben ismertetünk. Az EIB — Europaischer Installations Bus — szerelési rendszerről a közelmúltban és napjainkban egyre több szó esik, lassanként hazánkban is egyre ismertebbé válik, egyes cégek, szakemberek már felkészültek fogadására. Az EIB épületüzemeltetési és -felügyeleti, -szerelési rendszer, amelynek célja valamennyi épületfunkció vezérlése és azok intelligens együttműködése. Ezért ez a komplex rendszer nemcsak mereven megadott funkciókra hivatott, de cél épületekben való rugalmas alkalmazásokat is lehetővé tesz. Ehhez járul még a buszrendszerben alkalmazható gyártmányok kompatibilitása.
csatlakoztathatók az alapmodulhoz. Ezek a bővítő modulok az alapmodulon keresztül kommunikálnak az EIBbusszal.
Dn «aszol hatos ág Az előd WIB Vjelű egységnek megfelelően az érzékelők és fogyasztók csatlakozása GST 18 jelű dugaszolókon keresztül történik (2. ábra). Ez a dugaszoíható csatlakozórendszer jelenti a gyors szerelhetőséget és flexibilis
Az EIB-hez való fokozottabb alkalmazkodás jellemzi a Wieland cég legújabb termékeit, amelyek a magyar piacon még alig ismertek. E cikkben ezekről kívánunk tájékoztatást adni. A termékek egyszerű alkalmazása, áttekinthető és egyszerű szereléstechnikája bizonyára felkelti a szakemberek érdeklődését.
Modularitás A Wieland Installations Bus Modular (WIB M) az eddigi WIB V jelű elosztóegység funkcionális bővítése, ami lehetővé teszi az épület-rendszertechnikán belül a fogyasztók rugalmas vezérlését (/. ábra). A modulok funkcionalitása és kombinációs sokfélesége széles körű felhasználást tesz lehetővé, amiben a tervezők és a kivitelezők a vevőigényeknek megfelelő kapcsolástechnikai követelményeket teljes mértékben kielégítik. A WIB M moduláris felépítése az alapmodulon felül bővítőmodulokat tartalmaz, amelyek többféle variációban
2. ábra.
1. ábra.
3. ábra.
1998. 91. évfolyam 8. szám
315
felépítést a villamos szerelőiparban. A WIB M és a GST 18 rendszerek kombinációja sokoldalú, különböző teljesítményű, gazdaságos eszköz az egységes és átfogó épület- rendszertechnikában. A rendszer dugaszolhatóságának elve a vezetékcsatlakoztatásban is alapmodullá vált. Elsősorban a buszt és energiaellátást fogták össze egyetlen kombinált vezetékbe, amit egy dugaszolóegységen keresztül csatolnak az alapmodulhoz. Az egység előtt egy elosztó van, ami egy WIB M készülék cseréjénél biztosítja valamennyi továbTovibCI űssztkÚMi hálóufbuw EIB kombinációs összekötő Dugasz: 5 póluw. 2 pólusú
BuK-OííiekOIÖ Dugasz: 2 póluiú
_HjJ3ÍCMll»kOl6
Betáplálás, hálózal'txjsi Elfl kombinációs oiszíkotö Altul: 5 pólusú 2 pótunj Eloszlás: Halózat/busz EIB kombinációs elowtóalefn S pólusú/2 pólusú Bináris klmanei Dugasz: 3 pólusú
ZMlumoigatókkn*oM üug»«í: 4 pólusú
'.
--••
P®
4. ábra.
£••
bi résztvevő egység számára a buszvonal és az energiaellátás megszakításmentes üzemét. Az elosztón ezen felül egy szabad buszcsatlakozó található további EIB-elemek csatlakoztatására.
gesis EIB M kapcsolókészülék-sorozat
A korszerű kapcsolástechnikai követelményekre támaszkodva a gesis EIB-M Ijelű kapcsolókészülék-sorozat helyiségekbe, elsősorban célépítményekbe gyorsan és könnyen beilleszthető. A szükséges alkalmazásnak megfelelően az eszközöket a bemeneti-, kimenetiés a redőny vezérlő modulok közül választják ki, és az alapmodullal együtt EIB -egységgé dugaszolj ák össze (3. ábra). Az Összedugaszolt egységek falra vagy álmennyezetbe szerelhetők. Ebbol viszonylag rövid vezetékek adódnak az érzékelőkig, illetve a fogyasztóHfd *r alkaimaioti kulsd esitlakoióveiítékafc kig. Áttekintő szerelési vázlatot mutat választásihoz be a 4., 5. ábra. A Igesis EIB Ml kapcsolókészülékek TS 35-ös tartósínre szerelhetők. Ennek egyértelmű előnyei: egyszerű és gyors felszerelés, a rendszer gyors és egyszerű bővíthetősége, bonyodalomBináris kimenti Dugatz; 3 pólusú mentes, áttekinthető karbantartás. A hálózati- és buszcsatlakozás kombinált dugaszolócsatlakozóval történik a[gesis CON | gyártmány sorozatból. A vezetékek ki- és bemenetének csatlakoztatása is kódolt csatlakozóduyj _.o„ gókkal lehetséges, ugyancsak a [g£sis CONI sorozatból. Ez gyártmány mind egyedi, mind pedig vezetékekkel előre konfekcionált csatlakozódugókat tartalmaz, ezáltal a szerelés során adódó hibaarány és a szerelési idő jelentősen csökken. Részletes információk a Wieland céget képviselő Technika G. K. M. Kft.nél szerezhetők be. (X)
r.
e
O:J
;Q . ° ^ .-o
O - Q : ^ ; ^ ; ^ ^ ^ 5. ábra.
316
2040 Budaörs, Csiki u. 1. Telefon: 06/23-421-628 06/23-425-858 Tel./fax: 06/60-345-953 06/23-425-888
• wieland V/ budapest
ELEKTROMOS C3ATLAKOZÁSTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA
n: ö
IU
Minden beruházásnál alapvető cél a vevő által meghatározott műszaki elvárások, igények leggazdaságosabb megvalósítása az elvárt határidőre. Az ERŐTERV felkészültsége, tapasztalatai, a villamosenergia ipar által kínált korszerű berendezések ismerete és a fejlett informatikai háttér alapján képes megfelelni a legmagasabb vevői követelményeknek is. A siker titka mindig a komplex rendszerben való gondolkodásban, a technika és a költségek közötti összefüggések kezelésében rejlik. Mindent megteszünk azért, hogy továbbra is megbízható partnerek legyünk.
Energetikai Tervező és Vállalkozó Részvénytársaság
