Összefoglalás Dr. Horváth Tibor, Bakó Tamás: Többlépcsős túlfeszültség-védelem összehangolt működése - II. rész A kisfeszültségű és elektronikus berendezések többlépcsős védelmének összehangolt működéséhez szükség van az egyes lépcsők közé beiktatott impedanciának vagy késleltető szakasznak. A túlfeszültség-hullámok terjedésének és visszaverődésének számítógépi modellezése lehetővé teszi az összehangolt működés feltételeinek vizsgálatát különböző változatok esetén. Az eredmények rámutatnak a kritikus pontokra. Farkas László: A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban - l.rész A számítógépek teljesítményének nagyfokú növekedésével lehetővé vált, hogy a különbőz médiumok (videó, hang, animáció) beilleszthetők legyenek a szövegbe. Az ily módon előállt rendszert nevezzük multimédiának. A jelenlegi legnagyobb multimédia rendszer az Internet. A médiumok teljes integrálásával és objektumok szerinti vezérlésével előállt rendszer a hipermédia, amely a multimédia ma ismert legmagasabb fokai. Pelei Imre: A debreceni Déri Múzeum Munkácsy Termének világításáról A Déri Múzeum Munkácsy Termében mutatják be Munkácsy Mihály 3 kolosszális méret, világhírű festményét: az fcce Homo-t, a Krisztus Pilátus e/őtt-et és a Golgota-t. A terem jelenlegi természetes, ill. mesterséges világítása nem ideális a festmények szemlélésére. A jelenlegi világítás kritikai vizsgálata után a szerző új megoldású természetes és mesterséges világítást javasol, amely a festmények megtekintésére és megóvására egyaránt optimális, karbantartása egyszerű, villamosenergia-igénye kicsi. Dr. Szandtner Károly: Villamos csatlakozások átmeneti ellenállása, vesztesége és melegedése - I. rész A cikk - a Magyar Rézpiaci Központ támogatásával - a villamos csatlakozások és érintkezések átmeneti ellenállásával, veszteségével és melegedésével foglalkozik, felsorolva azokat a főbb szempontokat, amelyeket az áramvezetők és áramköri elemek kiválasztásakor célszerű figyelembe venni. Összehasonlító jelleggel bemutatja az épületek villamos szerelésénél leggyakrabban használt áramvezetők anyagait, a rezet és az alumíniumot, röviden elemezve alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Bencze János: Nukleáris energetika a 2 1 . században (a sorozat harmadik szemléje: A nukleáris hulladék elhelyezése Új-Mexikóban és Nevadában) A sorozat előző szemléiben tájékoztattuk kedves olvasóinkat a nukleáris energetika múlt és jelenlegi helyzetéről, E szemlékben körvonalazódott, hogy nukleáris erőművek nélkül, ma-, illetve a jövő évezredben - nehezen (vagy talán egyáltalán nem) képzelhető el a biztonságos és elégséges villamosenergia-szolgáltatás. De fény derült arra is, hogy a nukleáris hulladék elhelyezése ma még nincs mindenütt megnyugtatóan megoldva. A sorozat harmadik része- az amerikai Új-Mexikóban és Nevadában született megoldásokat ismerteti - ez már megnyugtató -, de ugyancsak megnyugtatóak Dr. Szabó István - felkért szerző - Modern eljárások atomerÖművi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására c. cikkében közöltek. Szemlénket - e számunkban - Dr. Szabó István cikke egészíti ki. Dr. Szabó István: Modern eljárások atomerőmüvi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására - 1 . rész A szén-dioxid-kibocsátás további növekedésének megakadályozása és a környezet védelme egyértelműen az atomenergetikára irányítja a figyelmet. Magyarországon - ebben a nyersanyagokban szegény országban - jelentős az atomenergetika szerepe. Ebben a munkában bemutattam és számos külföldi referenciával bizonyítottam, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelem, a hosszú távú biztonság és a bioszférától történő tökéletes elszigetelés követelményeinek eleget lehet tenni. Bemutattam továbbá, hogy a hulladéktérfogatot és mennyiséget az eredeti érték töredékére (egyszázad részére) lehet gazdaságosan csökkenteni. Dr. Jermendy László: Minőségbiztosítás a VEiKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában - I. rész A hazai és a külföldi igények kielégítését szem eltt tartó nagyfeszültségű laboratóriumi tevékenység áttekintése után a saját méréstechnikai fejlesztések és kalibrálási eljárások részleteit ismerteti a cikk. A nemzetközi előírásoknak megfelelő vizsgálati módszerek elsajátítása neves nyugat-európai laboratóriumokban történt. EU- és OMFB-támogatás révén transzfer referencia mérőrendszer alkalmazásával megvalósult a lökő, kapcsolási hullámú, ipari frekvenciájú és az egyenfeszültségű mérőrendszer közvetlenül a PTB-hez visszavethet kalibrálása. A minsít vizsgálatok eurokonform végrehajtását és az eredmények megbízhatóságát az újbóli akkreditálási eljárás biztosítja.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 366
Contents
Zusammenfassung
Dr. T. Horváth, T. Bakó: Coordinated Operation of Multistage Surge Protection. Part I. For coordinated operation of the miltistage surge protection systems of the low voltage and electronic equipment is needed to insert an impedance or a delaying cable between the devkes. Modellizing the propagation and reflection of travellíng waves a computer program makes possible to study the conditions of the coordinated operation in the case of several versions of systems. The reusults turn the attention to critical points.
Dr. T. Horváth, T. Bakó: Koordinierter Betrieb des mehrstufigen Überspannungsschutzes. Teil 1. Um mit einem mehrstufigen Überspannungsschutz in energetischer oder elektronischer Anlage koordiniert zu arbeiten, sollen Impedanz oder Zeitverschiebung zwischen den Stufen eingesetzt werden. Durch Modellierung der Fortpflanzung und Reflektion der Wanderwellen werden die Bedinungen des selektiven Schutzes bei verschiedenen Varianten analysiert. Oie Ergebnisse weisen auf die kritischen Fálle hin.
L Farkas: The Present State and Future of the Hyper-Media in the Education. Parti. 8y the highest degtee growth of computer capacities it became possible the insertion of various média (videó, sound, animation) intő the text. The system thus produced is called the Multi-Media. At present the greatest multimédia is the Internet. With the totál integration of média andy by controling it according to objects the hyper-media is produced. At present the hyper-media is the known highest degree multi-media.
L Farkas: Lage und Zukunft der Hypermedien bei der Ausbildung. Teil I. Mit der hochgradigen Leistungssteigerung der Computer wurde es möglich, dass die verschiedenen Medien (Videó, Tonaufnahmen, Animation) in den Text einfügbar sind. Das auf diese Weise entstandene System nennt man Multimedien, gegenwartig ist das INTERNET das grösste Multimedien-System. Das mit der vollkommenen Integration der Medien und objektgemássen Steuerung hervorgebrachte Systeme sind die Hypermedien, die gegenwartig höchste Stufe der Multimedien.
/. Pelei: Report of the Hlumination of the Munkácsy Gallery of the Déri Museum in Debrecen. Part I. The three colossal dimension, world-famous pictures of Mihály Munkácsy: Ecce homo, Crist before Pilate, Golgota are shown in the Munkácsy Gallery of the Déri Museum in Debrecen. The peresent natural and artificial illumination of the gallery is not ideál for the viewing of the pictures. After the critical examination of the present illumination the author proposes new natural and artificial illumination solution, which is optimál for both the viewing and preservation of the pictures. Its maintenance is simple and its power demand is low.
I. Pelei: Beleuchtung des Munkácsy-Saales im Debrecener Déri Museum. Teil I. lm Munkácsy-Saal des Déri Museum wurden die drei übergrossen, weltberühmten Gemálde des ungarischen Malers Ecce Homo, Christus vor Pilátus und Golgotha ausgestellt. Die gegenwartige natürliche bzw. künstliche Beleuchtung des Saates ist für die Betractung der Gemálde nicht ideál. Nach der kritischen Überprüfung der gengenwártigen Beleuchtung schlagt der Autor eine neue Lösung der natürlichen und künstlichen Beleuchtung vor. Diese Lósung ist für die Betractung als auch für die Erhaltung der Gemálde optimál, die Instandhaltung ist einfach, der Energieverbrauch gering.
Dr. J. Bencze: Nuclear Power in the 21-st Century (The thírd survey of the series: Nuclear Waste Disposal in New-Mexico and Nevada) In the abstracts of the previous papers of the series we informed our dear readers about the pást and present state of nuclear energetics. In these papers it outlined the fact, that at present or in the next millennium the safe and required electrk power supply may not, evén is not imaginable without nuclear power plants. But in the previous papers it turnéd out that the storage of nuclear waste is not satisfactorily soived everywhere. The papers of the series dealing with the disposal of nuclear waste reviewed the solutions adopted in New-Mexico and Nevada. These soiutions may be regarded already satisfactory as well as the methods described in the paper Up to Date Processes for the Conditioning of Smail and Médium Actívity Wastes of Nuclear Power Plants wrítten by the invited author Dr. I. Szabó. Our survey is camplemented in this issue by the paper of Or. /. Szabó.
Dr. J. Bencze: Kernenergie im 2 1 . Jahrhundert (DHtte Folge der veröffentlichten Artikelserie) Entsorgung von nuklearen Abfállen in Neumexiko und Nevada In den vorherigen Artikelauszugen dieser Serié ínformierten wir unsere verehrten Leser über die Vergangenheit und gegenwartige Lage der Kernenergie. In diesen Artikeln wurde skizziert, dass ohne Kernkraftwerke die Gegenwart bzw. das künftige Jahrtausend schwer (oder vielleicht überhaupt nicht) ohne sichere und ausreichende elektrische Energiedienstleistung vorstellbar ist. Aber im Vorhergehenden wurde klar, dass die Lagerung der nuklearen Abfálie heute noch überall nicht befriedigend gelöst ist. Die Artikelserie über die Lagerung nuklearer Abfáile schildert die Lösungen im amerikanischen Neumexiko und Nevada (diese sind schon beruhigend), Ebenso beruhigend sind die Lösungen in den Artikeln von Dr. I. Szabó über Moderné Verfahren zur Entsorgung gering- und mittelaktiver Abfáile von Atomkraftwerken und - in dieser Nummer vom gleichen Autor - sein Ergánzungsartikel.
Dr. I. Szabó: Up to Date Processes for the Conditioning of Smalf and Médium Activity Wastes of .Nuciear Power Plants. Part I. (Supporting Paper to the Series: Nuclear Power in the 21-st Century.) Preventing the further growth of CO2 emission and ertvironment protection unambigously directs the attention to nuclear energetics. In Hungary, ín this country of poor raw materials the nuclear energetics has an important role. In this paper I showed and proved by numerous foretgn referencíes that according to international practice the requírement for the long term safety and for the perfect sealing off the biosphere can be met. Furthermore I showed that the volume and quantity of waste can be economically reduced to a fragment (1%) of its original value.
Dr. I. Szabó: Moderné Verfahren zur Entsorgung gering- und mittelaktiver Abfáile von Atomkraftwerken. Teil I. Eindeutig sind die Bestrebungen auf die Kernenerige gelenkt, um die weitete Steigerung des Kohlendioxid-Ausstoeses zu verhindern und die Umwelt zu schützen. In Ungarn - in diesem rohstoffarmen Land - hat die Kernenergie eine bedeutende Rolle. In diesem Artikel wurde aufgezeigt und an zahlreichen auslándischen Referenzen bewiesen, dass entsprechend der internationalen Praxis die langfristige Sicherheit und die vollkommenen lsolierungsanforderungen von der Bioatmospháre erfüllt werden können. Ferner wurde gezeigt, dass man den Abfallrauminhalt und die Menge auf cinen Bruchteil des ursprünglichen Wertes (auf ein Hunderstel Teil) wirtschaftlrch seneken kann.
Dr. L. Jermendy: Quality Assurance in the High Voltagé Laboratories of the VEIKI-VNL Large Electric Laboratories Co. Ltd. Part I. After the survey of the activities of the high voltage laboratory - meeting the home and foreign requirements - the paper deals with the details of measuring technic and calibration developments of the laboratory. The testing and scientific investigation methods meeting the international rules were acqutred in famous West-European laboratories. Thorugh the support of EU and OMFB using transfer reference measuring system, the calibration of lightning impulse, switching impulse, industrial frequency, de. voltage measuring system directly recunductable to the PTB was realized. The execution of attesting examinations meeting the EU standards and the reliability of results are assured by the anew accrediting procedure.
Dr. t. Jermendy: Qualitátsskherung im Hochspannungslabor des Elektrischen Grosslaboratoriums der VEIKI-VNL GmbH. Teil I. Der Artikel beschreibt besonders nach dem Tatigkeitsúberblick des Hochspannungslabors die Erfüllung des heimischen und auslándischen Bedarfs sowie messtechnische Entwicklungen und Details der Kalibrierverfahren. Internationaler Vorschriften gemáss erfolgt das Ériemen der Prüfungsmethoden in namhaften westeuropáischen Laboratorien. Aufgrund von EU und OMFB-Unterstützung erfolgte unter Anwendung des Transfer-Referenz-Messystems das Stoss-, Schlatwellen-, Industríefrequenz- und Gleichstrom-Messystem unmittelbar zur PT8 zurückführbaren KaÜbrierung. Die eurokonforme Durchführung der Qualitátsprüfungen und zuverlássigen Ergebnisse sichern das neue Akkreditierungsverfahren.
űr. K. Szandtner: Contact Resistance, Loss and Temperature Rise of Electric Joints. Part I. The paper deals - with the assistance of the Hungárián Copper Markét Centre - with the contract resistance, loss and temperature rise of electric joints and contacts, enumerating the main aspects practical to be observed when choosing the current conductors and circuit elements. In introduces with comparing character the current conducting materials - copper and alumínium - briefly characterizing their advantages and disadvantages when used most frequenty when fitting electric mains in buildings.
Dr. K. Szandtner: Kontaktwiderstánde, Verluste und Erwármung von elektrischen Anschlüssen. Teil I. Der Artikel bescháftigt sich - mit Unterstützung der Ungarischen KupfermarktZentrale- mit den Kontaktwiderstánden, Verlusten und Erwármung elektrischer Anschlüsse und Kontakté. Er záht die Hauptgesichtspunkte auf, die bei der Auswahl von Stromleitern und Stromkreiselementen in Betracht gezogen wetden müssen. Der Artikel stellt vergleichsweise die bei der elektrischen Montage der Gebáude am háufigsten verwendeten Strommateriatien, Kupfer und Alumínium dar. Ihre Vor- und Nachteile werden kurz analysiert.
is the Centenary of the Hungárián Ektrotechnical Association The Century of Electrification, is the Century of the Hungárián Ektrotechnical Association 1998. 91. évfolyam 10. szám
2000 feiert der Ungarísche Elcktrotcchníschc Vérein 100 jahrígen Geburtstag Jahrhundert der Elektrifizíerung - Ein Jahrhundert Ungaríscher Elektrotechnischer Vérein 367
Egyesületi élet
MEE XLV. Vándorgyűlés
Balatonszéplak 1998. augusztus 31 .-szeptember 2. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1998. évi, 45. Vándorgyűlésére a Balaton partján került sor a Hotel Ezüstpart Konferenciaközpontban. A rendezvényt igen nagy érdeklődés kisérte, mintegy 550 résztvevő volt jelen. Ha hinni lehet a rögtönzött véleményeknek, akkor ismét elmondhatjuk, hogy a szakma hagyományosan egyik legrangosabb eseménye sikeres volt, jó hangulatban és hasznosan töltöttük el ezt a két és fél napot. A Vándorgyűlés védnöki tisztét és szervezését a BUDAPESTI ELEKTROMOS MŰVEK Rt. és az ETV-ERŐTERV Rt. együtt vállalták. Mottóként a „Képek a jövőből - a mi jövőképünk" gondolatot választottuk. Ezzel azt a célt tűztük ki, hogy a szakma technikai és módszertani újdonságait évről évre bemutató szakmai előadások mellett arról is beszéljünk, milyen elképzeléseink vannak a kicsit távolabbi jövőt illetően. Ma a villamosenergia-iparág világszerte a változások korszakát éli, és - bár ezen változások például az Európai Unión belül már definiált irányelvek szerint mennek végbe - a megoldások sokfélék lehetnek. Fontosnak tartottuk, hogy a Magyarországon jelenlévő nagy berendezésgyártók is elmondják elképzeléseiket, terveiket, hiszen a műszaki fejlődés egyre gyorsuló tempóját figyelve az alkalmazásra kerülő technika kiválasztása során ma már nem nélkülözhető a hosszabb távra való kitekintés. És végül, de nem utolsó sorban azt gondoltuk, hogy a szakmai utánpótlás-képzés, az oktatás ügyét azzal tudjuk segíteni, ha azt a jövőképet, amely meggyőződésünk szerint vonzó és izgalmas, azoknak is bemutatjuk, akikre a jövőbeli céljaink megvalósítását alapozzuk. Ennek jegyében, a Vándorgyűlés támogatóinak segítségével 50 fiatalt láttunk vendégül. A Vándorgyűlés fő támogatói voltak: ABB ENERGIR Kft., ALSTOM HUNGÁRIA Kft., GANZ ANSALDO VILLAMOSSÁGI Rt., MERLIN GERIN VERTESZ VILLAMOSSÁGI Rt., MAGYAR VILLAMOS MŰVEK Rt., SIEMENS Rt. További támogatók voltak: BAKONY ERŐMŰ Rt., ÉRBE MÉRNÖKIRODA Kft., ÉDÁSZ Rt.. GANZ KAPCSOLÓ- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁRTÓ Kft. A Vándorgyűlés hagyományos módon a szakmai kiállítás megnyitójával kezdődött. Kiss Tamás, a siófoki MEE-szervezet elnöke (akinek elévülhetetlen érdemei vannak a helyi szervezésben) köszöntőjét követően Balázs Péter> a MEE főtitkára nyitotta meg a kiállítást. Az előadótermek előtti folyosókon és előterekben 34 cég mutatta be tennékeit, szolgáltatásait. Nívós standok és új termékek jelzik az erősödő versenyt. A kiállítás ismét jó alkalmat teremtett a gyártók és felhasználók közti véleménycserére, a kapcsolatok ápolására. A Vándorgyűlést - a mégnyitó után - Dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere köszöntötte. Büszkén mutatta be azt a fejlődést, amely a Balaton „fővárosában" folyik, a parkosítást, 368
a közterek díszítését, aminek révén az „Európa legvirágosabb városa" címet viselhetik, és kellemes itt tartózkodást kívánt. Ezt követően Zarándy Pál, az ETV-ERŐTERV vezérigazgatója nyitotta meg a Vándorgyűlést. Beszédében elmondta, hogy tartalmas és „izgalmas" szakmai programot igyekeztek a szervezők Összeállítani. Az „izgalmas" jelző azt fejezi ki, hogy számos területen mélyreható változások tanúi vagyunk és leszünk a jövőben. A versenyhelyzet a villamosenergia-iparágban, a verseny a fogyasztókért, a korábban integrált szervezetek részekre bomlása, illetve új érdekviszonyok szerinti összeolvadása, a tőke, a kockázatok és a technológia áramlása új és új kihívásokat jelentenek. Mindezt egy, a környezetéért aggódó, költségérzékeny társadalom, változó közgazdasági, pénzügyi és jogi környezet, valamint egy új technológiai forradalom veszi körül. A stratégia készítés során közös problémánk, hogy magát a jövőt, a rajtunk kívül álló jövőbeni világot helyesen tudjuk-e elképzelni, a jövőnek a képe reális lesz-e? Természetesen a Vándorgyűlésen a cél nem lehetett a teljességre törekvés, be kell érnünk a jövő néhány lehetséges elemének megismerésével, azzal, hogy gondolatokat ébresztünk. Ha stratégiáink sikeresek lesznek, akkor elmondhatjuk majd, hogy sikeresen járultunk hozzá egy biztonságos, az európai versenyre felkészült villamosenergia-ipar és gazdaság kialakításához. Az első napi plenáris ülés címe „A villamos energetika a jövő évszázad elején. Kihívások, irányzatok, jövőképek" volt. Elsőként Dr. Börcsök Dezső, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének elnöke, az ELMŰ Rt. vezérigazgatója beszélt a magyar áramszolgáltatók fejlődési irányairól. Értékelte az áramszolgáltatók műszaki fejlesztési és gazdasági-kereskedelmi tevékenységét az elmúlt időszakban, valamint vázolta a M.Á.E. szerepét az áramszolgáltatók jövőjében. Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója a magyar jogszabályi környezet lehetséges változásait elemezte. A kiindulópont az EU-ban is az úgynevezett „fenntartható fejlődés" biztosítása. Az energiapolitika három fő pillére a verseny, a környezet védelme és az ellátásbiztonság. A szabályozás nem altamatívája a versenynek, hanem kiegészítője, feladata a fenntartható fejlődés elvének megfelelően a piacvezérelt gazdasági- és a környezeti szabályozás optimális koordinációja. Dr. Gerse Károly, az MVM Rt. rendszertervezési és kereskedelmi igazgatója a „Termelés-szállítás-tartalékolás kérdései" címmel tartott előadásában a magyarországi piacnyitás számos érdekes kérdését fejtegette. Ilyenek voltak például a fogyasztók feljogosításának üteme, illetve a dereguláció (időleges EU-felmentés kérése), a hosszú távú energiaszállítási szerződések, a rendszerérdekü szolgáltatások, a szállító szerepe, és még sok egyéb, amelyek a villamos energia mint tennék különleges jellegéből következnek.
1998. 91. évfolyam 10. szám
Egyesületi élet
EwörfHv;
Emmerich Endresz, az ELMŰ Rt. Igazgatóság elnöke az energetikai piac liberalizációjából adódó kihívásokról beszélt. Röviden bemutatta az EU-irányelvek Németországban történő megvalósításának folyamatát és az RWE-Energie AG stratégiáját. Vázolta a jövőbeli tendenciákat (koncentrálás a keresletkínálatra, új „játékosok", nagy energiaár ingadozások, gyorsaság és tőke mint túlélési tényezők, marketing és értékesítési szakértelem mint sikertényezők), valamint értékelte a magyar piac helyzetét. „A versenypiacok és a monopolpiacok szétválasztása" volt a címe Dr. Manfréd Heiszler előadásának, aki a Bayernwerk Hungária Rt.-t képviselte. A nyitott piac, a verseny lesz a jellemző a termelés és a fogyasztás oldalán, míg a szállítás és elosztás mint természetes monopóliumok területén a szabályozás működik. Az utóbbi területen kisebb a haszon és kisebb a kockázat, ugyanakkor a versenypiacon kockázatvállalással nagyobb hasznot lehet elérni. Különbség van a vállalati célkitűzések (pl. beruházási célok), sőt az alkalmazottaktól elvárt magatartás/képességek terén is (minőség-orientáltság szemben pl. az eladási készség fontosságával). Finnországból érkezett vendégünk Tapio Kuula, az IVO Group ügyvezető vezérigazgató-helyettese „Versengés a fogyasztókért" címmel tartott előadást. (Külön aktualitást adott ennek, hogy éppen szeptember l-jétől valamennyi finn fogyasztó számára megtörtént a piacnyitás.) A jövőbeli trendek - a környezetvédelem és az alkalmazott technológia, illetve a politikai/gazdasági nyitottság különböző szintje szerint - három változatban írhatók le: „A ma holnapja" (konzervatív kép), „Közös piac" (fogyasztói nyomás, piaci ár, tőkekamat követelmények), ill. „Egy másik világ" (új vállalatok a piacon, új megoldások több értékkel a vevő számára). Délután kerekasztalvitára került sor „A magyarországi áramszolgáltatás jövőképe. Piaci szereplők, feladatok és lehetőségek" címmel. A vitát Héjj Tibor (Boston Consulting Group) vezette. (Őt kérem a rövid összefoglaló megírására.) A vita résztvevői a vállalataik által értékláncban betöltött pozícióik szerint foglaltak helyet az asztal körül. Az áramtermelőket TAPIO KUULA az IVO Group-tól, a szállítót Dr. GERSE KÁROLY az MVM-től, az áramszolgáltatókat Dr. MANFRÉD HEISZLER a Bayernwerk Hungáriától, KÜNSZLER BÉLA az ÉDÁSZ-tól, JÓZSA ISTVÁN a TITÁSZ-tól, Dr. BÖRCSÖK DEZSŐ az ELMÜ-tŐl és HERMANN LÜSCHEN az ÉMÁSZtól képviselte. A MEH színeiben HATVANI GYÖRGY főigazgató vett részt a vitában, aki hozzászólásában magára vállalta a 1998. 91. évfolyam 10. szám
kisfogyasztói érdek megjelenítését is. A vita során a résztvevők körüljárták a villamosenergia-ipar deregulációjának kérdéseit. Kiinszler úr a deregulációra való felkészülésben a merev jogszabályokat látta az egyik legfontosabb akadálynak. Lüschen úr óvatosságra intett, amikor megjegyezte, hogy fontos az átmeneti időszak, hiszen a magyarországi vállalatok nincsenek olyan felkészültségi fokon, mint nyugat-európai társaik, későbbi hozzászólásában hozzátette, hogy Magyarországon már sok minden megvalósult a villamosenergia-iparban, amire Németországban még csak most készülnek, például az unhundling vagy aprice-cap ármodell. Józsa úr fontosnak tartotta megjegyezni, hogy lényeges lenne az új deregulált piacmodell bevezetése előtt a verseny következményeinek elemzése. Mint mondta, a verseny nemcsak a torta újraszeleteléséről, de a torta méretének hosszú távú csökkenéséről is szól. Heiszler úr a deregulációban való felkészülésben a vállalatok szerepét emelte ki. Aki gyorsabban képes fel fegyverezni magát, az lesz eredményesebb a versenypiacon. Kiemelte a hosszú távú szerződések problémáját, amely szinte az átmeneti időszak kulcskérdése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú távú szerződések léteznek az erőművek és a szállító, valamint a szállító és az ÁSZ-ok között, ugyanakkor nincsenek az ÁSZ-ok és a fogyasztók között; így a legkockázatosabb helyzetben az ÁSZ-ok vannak. Gerse úr többszöri hozzászólásában a piacnyitás mellett érvelt. Ha csak az EU-csatlakozással egyidőben indul el a piacnyitási folyamat, az már túl késő. A hosszú távú szerződések léte nem teszi lehetetlenné a fokozatos piacnyitás elkezdését, hiszen a 2005 körüli összigény kb. 20%-át nem fedik le ezek a szerződések. Elképzelhetőnek tartja már a jövő évre vonatkozóan is egy, az összkereslet 5-10%-át lefedő opcionális piac létrehozását. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ma új nagyerőművek építtetése elképzelhetetlen hosszú távú szerződések nélkül. Kiemelte a piacnyitással járó előnyöket, azt, hogy a piac gondoskodik a felesleges létező többletkapacitások leépítéséről és az új, felesleges kapacitások meg nem épüléséről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a piac léte önmagában még nem garancia az árcsökkenéshez. Angliában például a piac indikálta struktúraváltás - vagyis a drága hazai szén háttérbe szorulása a gázzal szemben - eredményezte az árak csökkenését, nem a dereguláció önmagában. Magyarországon azonban még nem minden költségtényező épült be az árba, például a környezetvédelmi költségek sem. Az IVO képviselője a finnországi példákra hivatkozva kiemelte, hogy a belső piaci viszonyok kialakításában az egyik leg369
Egyesületi élet fontosabb tényező az Oktatás területén: a alaphálózatra, illetve az mérnökképzés probléelosztóhálózatra vonatmáinak reflektorfénykozó díjak szerkezete. ben tartása, katalizátorA távolságfüggő díjak %yarViiamosMú\éRt. szerep vállalása, a tanversenykorlátozó hatáfolyami képzésben réSIEMEN: " L J I V^'l I ^ERBE fej « A súak. szarányunk növelése, kapcsolat oktatási inHatvani úr az azontézményekkel minden nali dereguláció ellen szinten. érvelt. Fontosnak tartotta kiemelni a kisfogyasztók érdekeinek figyelembevételét, mert igaz, hogy az Összfogyasztásból csak Szervezeti élet területén: fiatal szakemberek beszervezése, 30%-kal részesednek, de számuk megközelíti az ötmilliót. A foglalkoztatása, nagy elődök tisztelete, emlékük ápolása, klubfőigazgató úr szerint az azonnali liberalizáció következtében élet kifejlődésének kezdeményezése, tanulmányutak és nyelv„az olcsó magyar energiát kivinnék az országból és csak a drága tanulás támogatása, vállalkozói tagozat önszerveződésének tányugati jutna a kisfogyasztóknak". Ennek alapján szükséges az mogatása, több jó és vonzó rendezvény szervezése, a 100 éves export-import monopólium fenntartása. fennállás méltó megünneplése országos rendezvényekkel. A vitákhoz hozzászólt a Gazdasági Minisztérium helyettes Együttműködések fejlesztése területén: új együttműködési államtitkára is, aki beszámolt a - Chikán Attila miniszter által lehetőségek, együttműködés a Kamarákkal, szakmai tanácskezdeményezett-jövőbeni energiapolitikát meghatározó munadás, szakértés j o g i tagság tartalommal való kitöltése. kacsoportokról. Adottak tehát a keretek, ahol a kerekasztal-vita Ezután díjak átadására került sor. Elsőként a Kandó Kálmán résztvevői (is) folytathatják az energiaipar jövőjét meghatározó Műszaki Főiskola fennállásának 100. évfordulójához kapcsolóegyeztetéseket. dóan rendezett Centenáriumi Tudományos Diákköri Konferencia legjobb pályázóinak: Gál Tamásnak, Haddad Richárdnak, Ezt követően három szakmai előadást hallhattunk a Merlin Honvéd Róbertnek, Kigyósi Tamásnak és Nagy Szabolcsnak a Gerin Vertesz Villamossági Rt., az ALSTOM T&D Svájc, ill. MEE által felajánlott különdíjakat adta át Dr. Krómer István. az ABB Energir Kft. részéről. A keddi nap délelőttjén szekcióülések zajlottak (A és B A diplomaterv/szakdolgozat-pályázat idei díjait az Elektroszekciók párhuzamosan). technikai Alapítvány Kuratóriuma nevében Dr. Kara Gábor adta át. Diplomaterv-pályázaton I. díjat kapott Kasztéi Zoltán (BME), Al/ A villamosenergia-termelés liberalizálása II. díjat kapott Günthner Richárd (BME) és Újhelyi Tímea (BME), III. díjat kapott Schottner Károly. Levezető elnök: Csató János, a TITÁSZ Rt. vezérigazgatója Szakdolgozat-pályázaton I. díjat kapott Jakó Attila (KKMF) és Sidó Péter (KKMF), II. dijat kapott Gyalus Zoltán, III. díjat ííl/ Informatikai alkalmazások kapott Jené Miklós (KKMF). A jövőképek témakör zárásaként a Magyarországon jelen Levezető elnök: Bély András, az MVM Rt. informatikai vezelévő nagy készülékgyártók közül 5 céget kértünk fel arra, hogy tője, ig.h. a saját terveiről jövőképéről beszéljen. Az előadók voltak: A2/ Az energiaszállítás / fogyasztás racionalizálása ABB Energir Kft.: Deák László ügyvezető igazgató Levezető elnök: Ujfalusi László, az ELMŰ Rt. műszaki igazgaALSTOM Hungária Kft.: Eke István értékesítési igazgató tója Ganz Ansaldo Villamossági Rt.: Balázs Péter kereskedelmi igazgatóhelyettes Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt.: Dr. Edelényi András B2/ A villamosenergia-fogyasztás mérése vezérigazgató Levezető elnök: Tamás Miklós, a DÉMÁSZ Rt. műszaki igazSiemens Rt.: Vimi János a villamosenergia-szállítás/elosztás gatója üzletág vezetője Ebéd után ismét plenáris üléssel folytatódott a program. A jövőképek sorában most a MEE jövőképe, stratégiája követkeA szekcióülések folytatásaként három párhuzamos program zett, az előadást Dr. Krómer István, a MEE elnöke tartotta. Kiközül lehetett választani: tért az erősségekre, gyengeségekre/veszélyekre, az Egyesület céljaira. Az elképzelt jövőkép elemei: A3/ Világítástechnikai alkalmazások Kommunikáció, informatika területén: információs lehetőLevezető elnök: Pollich János, a Világítástechnikai Társaság ségek átgondolása, kiterjesztése, külső-belső célzott tájékoztatás, média nyilvánosságot fokozni kell, Internet használatának elnöke fejlesztése, szakkönyvek, kiadványok készítésének támogatása. Gazdálkodás, finanszírozás területén: tudatos tervezés a B3/ Kiállítók előadásai - 1 . szervezeti egységek szintjén is, jogi tagjaink és a MEE vállalkozási lehetőségeinek összehangolása, oktatási programok inLevezető elnök: Dr. Orosz János (Kandó K. Műszaki Főiskola dítása, gazdálkodási szabályzat kialakítása. MEE Szervezet elnöke)
370
1998. 91. évfolyam 10. szám
Egyesületi élet C3/ Kiállítók előadásai-II. Levezető elnök: Sipos Miklós (Villamos Fogyasztóberendezések Szakosztály) Este került megrendezésre a hagyományos baráti találkozó, jó hangulatban, sok beszélgetéssel, később zenével-tánccal. Szerdán délelőtt újabb érdekes szakmai témák kerültek terítékre a szekcióüléseken: A4/ Hálózatok és környezet, EMC, hálózati zavarok és mérés Levezető elnök: Hajdú György, az ÉMÁSZ Rt. műszaki igazgatója B4/ Villlamosenergia-ipari gyártóvállalatok új fejlesztései Levezető elnök: Dr. Kara Gábor, a Gép- és Készülék Szakosztály elnöke A5/ A hálózatüzemeltetés fejlődése, revitalizáció, új technológiák __^_ Levezető elnök: MezŐ Csaba, az ÉDÁSZ Rt. műszaki igazgatója B5/ Középpontban a fogyasztó Levezető elnök: Hoilósy Gábor, az ÉDÁSZ Rt. kereskedelmi igazgatója A záróülés újdonsága volt, hogy a meghívott fiataloktól kértünk rövid értékelést, őszinte bírálatot (amiből előzetesen semmit sem akartunk hallani és esetleg befolyásolni). Kaptunk tehát köszönő szavakat és javító szándékú bírálatot. Példaként Haddad Richárd elmondott véleményét idézzük: »MindenekelŐtt Kandós társaim nevében is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy részt vehettünk a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlésén. Külön köszönjük a konferenciát támogató vállalatoknak, hogy finanszírozták ittlétünk költségeit. Mi, fiatal mérnökök, először vehetünk részt olyan eseményen, ahová az ország minden régiójából érkeztek iparági vállalatok. Minden előadásból, amely elhangzott, érezhető volt, hogy a magyar villamosenergia-ipar közel azonos gondokkal küszködik. Az áramszolgáltatók mellett itt voltak a nagy multinacionális cégek is. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy kevés a fejlesztés a külföldihez képest. Örültünk viszont, hogy a már ismert vállalatok vezetőit, vagy képviselőit személyesen is megismerhettük. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kiállító konkurrens multi cégek munkatársai nem voltak fölényesek egymással, sőt mondhatom, baráti légkörben folyt a beszélgetés közöt-
1998. 91. évfolyam 10. szám
tük. Ez azért jelent sokat számunkra, mert a későbbiekben nem csatamezőre lépünk bármely cég színeiben, hanem tisztességes, baráti versenyben dolgozhatunk. Külön köszönjük, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület foglalkozik a fiatal utánpótlással, és nem csak erkölcsileg támogatja, hanem pályázati dijakon keresztül anyagi támogatást is nyújt. Tudjuk, hogy a cégek tevékenységét, műszaki problémáját 25 percben nehéz bemutatni, néha szinte lehetetlen, ezért az előadók gyakran az előadás közepén felgyorsultak, és nem adtak teljes kerek képet problémáikról. Szívesen meghallgattam volna a kis- és nagyfogyasztók képviselőinek véleményeit, hiszen minden szolgáltatói újítás őket érinti. Hiányoltam az energiatermelők jövőképének bemutatását, egyedül csak a kogenerációs erőművek jövőjének témájával találkoztam. Összességében a gesztus, hogy a jövő mérnökeit az Egyesület támogatja a társadalom minden szférájának példaértékű lehet.«
A 45. Vándorgyűlés Dr. Krómer István zárszavával ért véget, aki a MEE szempontjából fontos tényezőként említette többek közt: a fiatalok aktív részvételét, készségét a szakmai kultúra fejlesztésében, a kommunikációs kultúra fejlesztését, azt, hogy a sok esetben ütköző vállalati nézőpontok és stratégiák számára éppen a Vándorgyűlés ad fórumot. »A Vándorgyűlés hagyományosan jó alkalom a kapcsolatépítésre a piacgazdaság körülményei között is, hiszen kollégák vagyunk és leszünk, a versenytársban az embert is lássuk. Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni az előadóknak, a levezető elnököknek és minden közreműködőnek. Köszönet a szervezésben és lebonyolításban részt vevőknek a sok munkáért (jó csapat volt!). Továbbá elnézést kérek azért, mert: - sok jelentkezett előadó számára nem nyílt mód arra, hogy bekerüljön a programba, amely esetenként így is túlzsúfolt volt; - a C/3 szekció programját zavaró, a büféből jövő hangzavart csak jó néhány perc után sikerült megszüntetnünk; - mert a Balaton vize sehogy sem akart fürdésre alkalmas hőfokra melegedni(!).« Az előadások jelentős részét közölni fogja az Elektrotechnika. Jövőre ismét találkozunk!
E ERŐTERV V
Gaál Gábor
2 BUDAPESTI ELEKTROMOS MÜVEK RT.
371
Villamos fogyasztóberendezések
Többlépcsős túlfeszültség-védelem összehangolt működése - II. rész Dr. Horváth Tibor, Bakó Tamás
3. A hullámok terjedésének modellezése A tényleges viszonyok ennél bonyolultabbak, mert a szikraköz megszólalása után a hullámok ott is visszaverődnek, ezért a varisztoron és a diódán megjelenő feszültség, illetve levezetett áram sorozatosan ide-oda visszaverődő hullámok eredőjeként alakul ki. Ha a szikraközön átjutott hullámok energiája elég nagy, ez akkor is tönkreteheti a finom fokozat elemeit, ha a bejövő hullámot a szikraköz levágta. A terhelést viszont enyhíti a vezeték csillapítása, ami az energia egy részét felemészti. Ezeket a bonyolult tényezőket csak a hullámok terjedésének és visszaverődésének számítógépes modellezésével lehet figyelembe venni. Az előzőkön kívül a modellnek elméleti ékhullám helyett a fizikai valóságot jobban megközelítő hullámalakokkal is működnie kell.
dekséggel indul, ezzel szemben a villámok áramhullámának a kezdeti meredeksége nulla, és csak később növekedik gyorsan. Az erre vonatkozó magyar és nemzetközi szabványok [2, 3] az ilyen hullám analitikai kifejezésére a következő függvényt ajánlják: «(*)*
U
max
k
10" „-bt 1 - 10"
(6)
ahol k, a és b jelentése az előbbiekkel azonos és a 7a. ábra szerint értelmezett homlokidő, valamint 7b. ábra szerinti félértékidő függvénye; a villám főkisülését 10/350 jelű, az ismétlődő kisüléseket 0,25/100 jelű hullámmal képezik le az előbbi értelmezés szerint. Az (5) és a (6) képletben szereplő tényezők helyett a T\~\la, illetve a T^l/b időállandókat is szokták használni.
3.1. A befutó feszültséghullámok A nagyfeszültségű laboratóriumi lökŐfeszültség-vizsgálatok szabványos 1,2/50 jelű feszültséghullámát [9], valamint a túlfeszültség-védelmi készülékek vizsgálatára használt 8/20 jelű áramhullámot és az általa létrehozott feszültséghullámot a következő kettős exponenciális függvénnyel lehet leírni: ,,
U , _„, ^max
_/,,,
u (i) = — : — (e ül-e
Ol
)
6. ábra, Kettős exponenciális hullám a T\, homlokidő és a 7'f félértékidő értelmezésével
(5) 30 ps
ahol a 6. ábra jelöléseivel k a hullám csúcsértékét meghatározó tényező; a és b a hullám 71i homlokidejétől és TÍ félértékidejétől függő állandók; a hullámok 1,2/50, illetve 8/20 jele pedig a ,MS-ben kifejezett Th/Tí időket jelenti. A kettős exponenciális hullámra jellemző, hogy / = 0 pillanatban jelentős mere-
Dr. Horváth Tibor egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke Bakó Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatója Szakmai lektor: Dr. Berta István egyetemi tanár Az I. rész az 1998/9. számunkban jelent meg.
372
»
loo
21)0
JOO
400
;ooMt
7. ábra. A villám áramhulláma a nemzetközi szabványok által ajánlott (6) képlet szerint a) a hullám megnyújtott homloka;
b) a teljes hullám
3.2. Visszaverődés a szikraköznél A számítógépi modell a vezeték tulajdonságainak megfelelően ábrázolja a hullám haladását. Ha a feszültség valamelyik védelmi lépcső helyén eléri a megszólalási értéket, a hullámot a védelem levágja vagy a növekedését korlátozza, és arról a helyről visszaverődött hullám indul el. így pl. ékhulíám esetén az 5. ábrán vonalkázással jelölt kép mutatta a szikraköz megszólalása előtti állapotot. A későbbiekben a védőkészülékek működése következtében ujabb visszaverődések keletkeznek és bonyolult hullámkép alakul ki. A 8. ábra azt a pillanatot mutatja, amikor a szikraköz az I. lépcső helyén a feszültséget levágja, és az 20 V-ra esik le. Ez a negatív feszültségugrás balfelé terjedve a bemenő szakaszon is lehúzza a feszültséget, jobbfelé pedig visszavert hullámként halad tovább, ezért a feszültség polaritást vált. ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések folyamatosan nő a levezetett áram, a feszültség pedig a levágott szinten állandósul.
v
3.4. A dióda túlterhelése
400 200 TTTTTTTmmnTTn 0
-200 8. ábra. A szikraköz átütésekor visszaverődő hullám haladása
3.3. A védőkészülékek összehangolt működése Amikor a visszavert hullám eléri a varisztorból és diódából álló II/III. lépcsőt, újabb feszültségugrások keletkeznek, és további hullámokat indítanak el mindkét irányban. Közben a csillapítás, ill. a veszteségek miatt a hullámok folyamatosan csökkennek, amíg végül a szikraköz mögött mindenütt a 20 V levágási feszültség állandósul. A II/III. lépcső védőkészülékei az odaérkező hullámot a megszólalási feszültségükre korlátozzák, és közben áramot vezetnek le, amikor viszont a feszültség ennél kisebbé válik, a levezetés megszűnik. Ha a védelem jól működik, a túlfeszültséghullám levezetését a szikraköz veszi át a többi készüléktől, és így a többi készülék mentesül a terheléstől. Egy 30 kV csúcsértékű 8/20 alakú hullám hatására az idő függvényében a 9. ábrán feltüntetett hullámkép alakul ki rajtuk. Ebből látható, hogy a varisztoron és a diódán ké9. ábra. Feszültség és áram a védőkészülékeken sőbb indul meg a feösszehangolt működés esetén szültség növekedése, amit a dióda a megszólalási értékére (a példában 100 V-ra) korlátoz. Ugyanakkor a 10. ábra szerint megindul a levezetés, ezért a dióda árama folyamatosan nő. Ennek hatására az R ellenálláson növekszik a feszültségesés, és ez hozza létre a 9. ábrán a varisztor és a dióda közötti feszültségkülönbséget. Ezután a varisztor is megszólal és 200 V-ra korlátozza a feszültség növekedését, az áram levezetését pedig átveszi a diódától. A szikraköz átütése csak késleltetve hat a II/III. lépcső készülékein megjelenő feszültség- és áramhullámokra, de a visszaverődő ICA * 5 * 3 2 1 •^•fflifflffl 0.2
O.f,
V
10. ábra, A védőkészülékeken levezetett áram a dióda túlterhelése esetén
1998. 91. évfolyam 10. szám
hullámok miatt a varisztor még egyszer, a dióda pedig többször is megszólal. A felvett adatokkal (x=6 m távolság és ií=0,1 Q ellenállás) egyik készülék sem terhelődik túl, tehát a védelem összehangoltan működik. Végül a szikraközön
A dióda előtt kis soros ellenállást (az adott esetben 0,03 Q) feltételezve nagyobb áramra van szükség a varisztor megszólalásához, és a szikraközön nagyobb késleltetéssel éri el a feszültség az átütési értéket, mint az előző esetben. Ez következik a 9. és a 10. ábrán feltüntetett áramhullámok összehasonlításából. Noha a szikraköz a belépő hullámot levágja és átveszi az áram levezetését, de túl nagy a behatolt hullámnak energiája, amely főleg a diódát terheli, mert a varisztor csak rövid időre szólal meg. A szikraköz átütése ellenére a dióda túl hosszú ideig vezeti le az áramot, és így az elnyelt energia meghaladja az általa elviselt (50 joule-ra felvett) határértéket, ezért végül tönkremegy. A védelmi lépcsők tehát nem működnek összehangoltan, ha túl kicsi a soros ellenállás.
4. A hullámok jellemzőinek hatása A (4) képlet szerint a védelmi rendszer összehangolt működése a vándorhullám meredekségétől függ. Nagy meredekség esetén a feszültség gyorsan növekszik az I. lépcső helyén, és a szikraköz átütése megvédi a II/III. lépcső készülékeit a túlterheléstől. Ezzel szemben kis meredekség esetén a feszültség a szikraköznél esetleg egyáltalán nem éri el az átütéshez szükséges értéket vagy csak olyan későn, hogy a behatoló hullám energiája a II/III. lépcső készülékeit tönkreteszi. 4.1. Kis csúcsértékű hullám által okozott sérülés A hullám homlokának meredeksége akkor is csökken, ha a hullámalak változatlan (pl. 8/20 kettős exponenciális), de a csúcsérték csökken. Ezért előfordulhat, hogy egy nagyobb csúcsértékű hullámot a védelmi rendszer összehangoltan levezet, egy kisebb csúcsértékű hullám viszont sérülést idéz elő. A 9. ábra a védelmi rendszer összehangolt működését mutatta 30 kV csúcsértékű bejövő hullám esetén. Ha azonban a csúcsérték 20 kV, de a hullám összes többi jellemző adata és a védelmi rendszer ugyanaz marad, a szikraköz már nem vágja le a hullámot, tehát nem védi meg a mögötte levő készülékeket. A 11. ábra szerint először a dióda vezeti le az áramot, majd később a varisztor veszi át a vezetést, amíg végül a túlterhelés következtében tönkremegy. Ez a példa arra hívja fel a figyelmet, hogy egy kisebb csúcsértékű hullám behatolása veszélyesebb lehet, mint a nagyobbé. 4.2. A készülékek túlterhelése villámáramhullámmal A kettős exponenciális hullám az (5) képlet szerint a hullárnhom-
0.2
0.4
0.6
ll.SMs
11. ábra. A varisztor túlterhelése kis csúcsértékü hullám hatására
373
Villamos fogyasztóberendezések lok elején növekszik a legnagyobb meredekséggel. Ezzel szemben a villám leképezése céljából (6) képletnek megfelelő 10/350 alakú hullám, amint a 7a ábrán is látható, nulla meredekséggel indul és csak 15 ^s elteltével éri el a csúcsérték 10%-át. A hullám lassan növekedő kezdeti szakasza messze behatolhat a szikraköz mögötti védendő szakaszra, miközben a feszültség meg sem közelíti az átütéshez szükséges értéket. A diódán viszont már megindul a levezetés, amíg a varisztor megszólalásával át nem veszi az áramterhelést. Amint a 12. ábra mutatja az áram levezetése teljesen a II/III lépcső készülékeire zúdul, amíg végül valamelyik (az adott esetben a varisztor) túlterhelődik és tönkremegy. A probléma gyökere az ilyen hullám lassan növekedő szakasza a meredek homlok előtt. Ez a régi hadihajók orrán kialakított sarkantyú módjára hatol be, és elpusztítja az érzékeny védőeszközöket anélkül, hogy a szikraközt megszólaltatná. Lehetséges, hogy mindez csak a (6) képlet által okozott elméleti kérdés, 12, ábra, A varisztor túlterhelése 30 kV mert a valóságos hulesúcsértékű 10/350 alakú hulláin hatására lámok sem a természetben, sem a laboratóriumban nem követik ezt a függvényt. A 10/350 hullámra vonatkozó szabványos követelmények sem foglalják magukban ezt a lassan emelkedő részt, és a vizsgáló generátorok valószínűleg nem is tudják előállítani [2, 3, 8], A nemzetközi szakirodalomban elterjedt - és a szabványokban is ajánlott - (6) képlet használhatósága ezért kétséges, és indokolt lenne a felülvizsgálata.
5. Összefoglalás A túlfeszültség-védelmi rendszerek működésének elemzése és vizsgálata szempontjából általában a nagy terhelést, azaz a legnagyobb feszültséget, áramot, energiát, meredekséget stb. tartják mértékadónak. Ez a tanulmány rámutatott arra, hogy a többlépcsős védelmi rendszer összehangolt működését megzavarhatja a bejövő hullám kis meredeksége vagy akár a kis csúcsérték is. Hasonló problémát okozhat, ha a hullám csak késleltetve kezd emelkedni. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöbölésére az alábbi következtetések vonhatók le: - A védelmi rendszer lépcsői között mindig szükség van valamilyen ellenállásra. Ez nagyon kicsi is lehet, de tiszta induktivitás vagy egy késleltetést okozó vezetékszakasz önmagá-
374
ban nem biztosít minden esetben összehangolt működést. Az összehangolt működéshez olyan feszültségre (különbségre vagy feszültségesésre) van szükség, amely a további védőeszközök által levezetett árammal arányosan növekszik. Ez egyébként lehet az induktív tekercs vagy a késleltető vezeték saját ellenállása ís [6, 11, 12]. - Ha az összehangolt működés attól az időtől függ, amíg a hullám egy vezetékszakaszon végighalad, annak a szükséges hosszát inkább a kis meredekségű, mint a legnagyobb értékekkel jellemzett hullámok határozzák meg. Lehetséges, hogy egy rendszer helyesen működik a legnagyobb csúcsérték vagy meredekség esetén, mégis megsérül kisebb feszültségű vagy meredekségű hullám hatására. A szükséges vezetékhossz függ az egyes készülékek védelmi szintjeitől is. Minél nagyobb különbség van a szintek között, annál hosszabb vezetékszakaszra van szükség a lépcsők között. - Az érzékeny készülékek (dióda vagy varisztor) abban az esetben Ís megsérülhetnek, ha a szikraköz megszólal, de az addig behatolt hullám energiája túl nagy. - A nemzetközi szabványokban [2, 3] 10/350 hullámok vizsgálatára ajánlott analitikai függvény vitatható eredményekre vezet, ha a védelmi rendszer összehangolt működésének alapja az egyes lépcsők közötti késleltetés. Az említett függvény felülvizsgálata ezért indokolt lenne. Irodalom [I] [2]
MSZ 274 Villámvédelem. Szabványkiadó, Budapest, 1990. MSZ IEC 1312-1:1997 Elektromágneses vtilámimpulzus elleni védelem. Altalános elvek. Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1997. [3] International Electrical Commissíon: Protection against lightning electromagnetic impulses (LEMP). IEC 1312-1. Geneva, 1995. [4] Birkl, J., Hasse, P., Zahlmann, P.\ Investigations of the interaction of lightning currents with low-voltage installations and their related lightning threat parameters. 23' International Conference Ml Lightning Protection, Vol 11. pp.622. Firenze, 1996. [5] Hasse, P., Fehér Z.: Az elektromágneses kompatibilitás (EMC) feltételeinek megfelelő villámvédelmi koncepció. Elektrotechnika, 84. évf. 11. sz. 419-439 old.1991. [6] Hasse, P-. Wieslnger, J., Zahlmann, P., Zischank, W,\ Principle of an advanced coordination of surge protective devices in low voltage systems. 22th International Conference on Lightning Protection, Paper 5-04. Budapest, 1994. [7] Hasse, P., Wiesinger, J.: Handbuch fiir Blitzschutz und Erdung. VDEVerlag, Berlin, 1989. [8] Heidler, F., Zischank, W,\ Compability of various combination wave generators with different circuit design. 22th International Conference on Lightning Protection, Paper 5-05. Budapest, 1994. [9] Horváth T.: Családi házak villámvédelme. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. [10] Horváth T:. Villámvédelem felülvizsgálók tankönyve. Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Budapest, 1997. [II] Richter, B.\ Lightning protection with coordinatet) surge protective devices. 22th International Conference on Lightning Protection, Paper 5-07. Budapest, 1994. [12] Standler, R.B.: Coordination of surge arresters and suppressors for useof low-voltage mains. 91 'International Zürich Symposiumon EMC. pp. 517524. Zürich, 1991.
ELEKTROTECHNIKA
Energiakereskedelmi rendszerek
Betekintés a felszabadított energiakereskedelem rejtélyeibe Bevezetés
-
Az Egyesült Királyságban új piac alakult ki 1990 után, az áramszolgáltatók privatizációját követően. Az új rendszer lehetővé tette, hogy bármely engedéllyel rendelkező - szolgáltató (például másodlagos forgalmazói engedéllyel rendelkező) energiát vásárolhasson a közös készletből, és azt közvetlenül a végfelhasználók felé értékesítheti. A közös energiakészlet árainak változékonysága és ezáltal az áramszolgáltatás - mint üzlet - kockázatossága arra késztette a szolgáltatókat, hogy beszerzési szerződést kössenek az energiatermelőkkel. Az energiatermelők a bevételek előreláthatóságát biztosítottnak látták, így elfogadták a szerződéses feltételeket.
-
Ezek a szerződések rögzítik a közös energiakészlet ára és az egyes időszakokra kialkudott szerződött ár közötti különbséget. A nyereség maximalizálása érdekében az áramszolgáltatóknak egyeztetniük kell nagybani energiabeszerzéseiket a kiskereskedelmi eladási árral vagy árakkal minden egyes időszakra vonatkozóan. Hasonlóképpen: a növekvő nyereség biztosítása érdekében az energiatermelőknek is optimalizálnia kell a termelési költségeit. A Szolgáltatók/termelők szerepének természete hasonló a világ legtöbb energiapiacán, ahol az energiapiac liberalizálása folyamatban van.
Áttekintés A7 energiaszerződés-kezelő rendszert (ECMS) úgy fejlesztették ki, hogy teljeskörűen támogassa az elektromos energia kereskedelmét mind a nagybani, mind a beszerzési piacon. Ez csak akkor működhet hatékonyan, ha az ECMS megfelelően tudja kezelni mindazon összetett problémákat, amelyek a részletes és pontos szerződésvégrehajtás, a közös energiakészlet (pool) számlarendezése, a különbségek rendezése (CfD) és a speciális energiabeszerzési szerződések (PPA) kapcsán lépnek fel.
Az ECMS főbb tulajdonsága - Több piac (Multi-Markét) támogatása lehetővé teszi a szerződések bármely piacra történő specifikálását {Multi Pool/Power Exchange Price Support). - Különböző szabványszerződések egyszerű definiálása. - Opciós lehetőség összetett szerződések kidolgozására és gyakorlására. - Lehetőség szerződések végrehajtására és rendezésére. Lehetőség a szerződések tervezésére és aláírás előtti tesztelésére különböző megoldásokra vonatkozóan. - Teljes körű ellenőrzés lehetősége a szerződések kezelésére és a felmerülő vitás kérdések rendezésére. Indexálás. - Vitás kérdések felügyelete és rendezése, ha eltérés mutatkozik az ECMS eredménye és a szerződő partner eredménye között. - Költségjelentés bármely szerződésre.
1998. 91. évfolyam 10. szám
-
Az ügyletek jogosítását követően csekk kibocsátása és a befizetés ellenőrzése. Számlakibocsátás (ahol szükséges). A szerződéses befizetés egyeztetése/módosítása a beviteli adatok múltbeli változásai tükrében (pl. átmeneti, illetve végleges piaci árak esetében, ami miatt a befizetések módosítására van szükség). Rendszerbiztonsági és -hozzáférési konfiguráció (több különböző felhasználó támogatása, akiknek különböző rálátásuk van a rendszerre).
Modulok A rendszer négy különböző modulból áll. Származtatható szerződéskezelés (DCM) Ez a főmodul, ami minden fajta szerződés kezelését lehetővé teszi. A következő fajtái használhatók az energiapiacon, mind CfD, mind kétoldalú szerződések esetében: - Árszerződések - Teljesítmény szerződések (Demand cap and collar) - Speciális fogyasztói mérésszerződések - Csoportos szerződések - Speciális energiavételezési szerződések Funkciók Több piacra alkalmas beállítás Szerződésbeállítás Szerződéselfogadás Szerződésvégrehajtás Szerződéses elszámolás (Pool) Szerződéses elszámolás (CFD) Adatok importálása: > Pool előrejelzés és tényleges adatok > Rendszerteljesítmény előrejelzések és tényleges adatok > Ügyfél fogyasztói előrejelzés és tényleges adatok indexálás Speciális napi kezelés Ad hoc jelentések Biztonsági beállítás és karbantartás Archiválás Vizsgálat Súgó Energiavételezési szerződéskészítő (PPAB) Ezzel a modullal a PPA setup és konfiguráció végezhető el. Ilyen fajta szerződéseket kötnek az egyedi energiavételezők (IPP), amelyben nyomon követhető az összetett fűtőanyagbevitel és az energiatermelés folyamata. fgy a felhasználó meghatározhatja a szerződési inputot, a várható eredményt mint szerződési outputot, és az elvégzett számításokat annak érdekében, hogy a szerződési inputból megkaphassa az outputot az összes ártényezőt fenntartva. Amikor a PPA sctup befejeződött, a szerződések a DCM modulon futnak. Funkciók - Speciális szerződés setup - Meghatározza a szerződési input-paramétereket - Meghatározza a szerződési output-paramétereket - Meghatározza a számításokat
-
A DCM használatával végrehajtjaa számításokat.
Portfoliókezelő (PM) Ezt a modult úgy tervezték, hogy a szolgáltató egy-egy szerződéscsoportot különböző piaci (pool) forgatókönyvek szerint értékelve osztályozzon annak eldöntésére, hogy milyen fajta keresletet kellene beszereznie. Funkciók - Szerződésosztályozás definíció • Teljesítmény-forgatókönyvek • Pool ár forgatókönyvek • Pool bizalmi ráták - Forgatókönyv setup, amely figyelembe veszi a csoportosztályozás permutációit - Modellezett permutációk exportálása - A specifikált permutációk szimulációinak futtatása - Szimulációs eredmények importálása Kereskedelmi könyv generátor (TBB) Szolgáltatói modul, amely létrehoz és karbantart olyan költség/kereslet portfoliót, ami a kiskereskedelmi piacon értékesíthető. Funkciók - „Keverd össze és illeszd össze" (mix and match) szerződések értékesítés céljából - Nagybani szerződéseken alapuló kiskereskedelmi értékesítési portfoliók generálása - Kiskereskedelmi értékesítés értékelése. Interfészt képez az ABB ForStar NFTS (Non-Franchised Trading Systems) rendszeréhez.
Dokumentáció A rendszerrel a következő dokumentációt biztosít az ABB: - Termékspecifikáció - Felhasználói dokumentáció - Oktató csomag és oktatási terv - On-line súgó
Műszaki adatok Ügyfél/szerver architektúra ORACLE RDBMS (7. verzió, vagy frissebb) Ügyfélnél működő: MS Windows 95 vagy Windows NT Szerveren ORACLE: NT, UNIX, VMS LAN hozzáférés felhasználás: TCP/IP, 1PX/SPX, DECNet Szoftverfejlesztés Borland Delphi-ben
ISO 9001 Az ABB ForStar rendelkezik az ISO 9001 TickíT minőségbiztosítással. (X)
ABB Energir Kft. 1138 Budapest, Váci út 152-156. Tel.: 06 1 339 9399/2445
A Ilii flIPIt 375
Oktatás
A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban - 1 . rész Farkas László
1. A hipermédia kialakulása Bár az első számítógépek már a 40-es években megjelentek, felhasználásuk területén az igazi áttörés a 80-as években, a személyi számítógépek megjelenésével történt meg. Ezen viszonylag hosszú folyamat alatt azonban számítási kapacitásuk, tároló- és megjelenítőképességük sok nagyságrenddel megnőtt, ami lehetővé tette használatukat az élet minden területén. A számítógépek elterjedésével hamar felmerült a dokumentumok elektronikus feldolgozása és tárolása iránti igény. A számítógépes dokumentumok előnye ugyanis a gyorsaság; a szövegrészek keresése összehasonlíthatatlanul gyorsabb számítógéppel, ráadásul bonyolult feltételeket adhatunk meg kiválasztásukhoz. A számítógéppel segített ismeretterjesztés az 1960-as években, az ún. hipertext elterjedésével indult gyors fejlődésnek [1]. A hipertext elvét Vannevar Bush már 1945-ben megalkotta. Az általa leírt Memex eszköz nem más, mint „egy gép, amelyben az egyén tárolja a könyveit, feljegyzéseit, és ez az automatizált rendszer gyorsaságot és rugalmasságot nyújt neki" [2]. Bush leírja, hogy a Memexben lehetőség van két egység (azaz dokumentum) összekötésére. A hipertext nevet először Theodor Nelson alkalmazta és a következőképpen definiálta: „szöveges és képi információk összessége, amelyek összetett módon kapcsolódnak egymáshoz, azaz nem jeleníthetők meg a hagyományos módon. Tartalmazhat összegzést vagy térképet a teljes tartalomról és a kapcsolódásokról, megjelenhet benne megjegyzés, kiegészítés vagy mások által hozzáírt lábjegyzet" [3], A hipertext alapját tehát a nagy dokumentumok kis, önálló részekre szabdalásával előálló szövegrészletek, az ún. csomópontok (node-ok) különböző típusú Összekapcsolásával előálló bonyolult rendszer alkotja. A legegyszerűbb kapcsolat (link) a csomópontok között a hivatkozás (reference), ennek használatával közvetlenül a megjelölt részre ugorhatunk. További kapcsolat lehet a kiegészítés, megjegyzés, részletezés, összefoglalás, revízió stb. A hipertext az emberi gondolkodást és megismerést modellezi. Gondolkodásunk ugyanis nemlineáris részekből építkezik, amelyeket az emberi agy összekapcsol egymással és fogalmak hálózatává alakít [4, 5]. Könyv olvasása közben előre és hátra lapozunk, amikor olvasott részekre látunk hivatkozást, és a tartalomjegyzéket használjuk, hogy más részekhez ugorjunk. Amikor dokumentumot írunk, először a gondolatok vázlatát alkotjuk meg. Azután leírjuk gondolatainkat a papírra, rendFarkas László doktorondusz hallgató, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék . Szakmai lektor: Dr. Vajda István egyetemi docens
376
szerezzük és átalakítjuk őket, és ezt addig folytatjuk, amíg elő nem áll az igényeinket kielégítő koherens dokumentum. A tradicionális, lineáris szöveg írására a papír használata miatt volt rákényszerítve az emberiség. A hipertext tehát adatbázis, amely direkt hozzáférést biztosít az információhoz, de egy reprezentációs elv is, amely tartalmi összefüggéseket is tartalmaz, valamint egy megjelenési eszköz is, amely a hivatkozásokat a csomópontokba ágyazva lehetővé teszi az információk közötti navigációt. A hipertext előnye, hogy az információ kis részekben áll rendelkezésre, így az ismeret elsajátításának sorrendjét a kapcsolatok használatával teljes egészében a felhasználó (olvasó) vezérli. Hátránya is ebben áll: a szerzőnek semmilyen eszköze nincs arra, hogy az olvasót a dokumentum minden részének elolvasására kényszerítse, méghozzá a legmegfelelőbb sorrendben. A legnagyobb gondot az okozhatja, hogy a felhasználó sokszor elvész a rendszerben [6], nem tudja, hol tart a dokumentumban, mit olvasott már el, merre menjen tovább. A szerző felelőssége a rendszer összeállításában így sokkal nagyobb, mint a hagyományos könyv esetében. A számítógépek teljesítményének nagyfokú növekedésével lehetővé vált, hogy a különböző médiumok (videó, hang, animáció) beilleszthetők legyenek a szövegbe. Az ily módon előállt rendszert nevezzük multimédiának. A jelenlegi legnagyobb multimédia rendszer az Internet, amely nem más, mint egy elosztott, földrajzilag szétszórt kommunikációs és információs számítógép-hálózat. A legnagyobb gondot ma a médiumok megfelelően gyors lejátszása és jó összeillesztése okozza. A médiumok teljes integrálásával és objektumok szerinti vezérlésével előállt rendszer a hipermédia, amely a multimédia ma ismert legmagasabb foka. Mivel a multi- és hipermédia jelentése nagyon közel áll egymáshoz, a szakirodalomban azonos értelemben használják. A hipermédia dokumentum felépítése tehát két lényeges újítást tartalmaz a hagyományos, nyomtatott dokumentumokhoz képest: az információ részekre szabdalásával lehetővé teszi a nemlineáris olvasást, a médiumok szövegbe illesztésével pedig egyesíti a könyvet és az audiovizuális eszközöket.
2. A hipermédia felhasználási lehetőségei az oktatásban A felsőfokú oktatás helyzete alapvetően megváltozott az utóbbi egy-két évtizedben. A hallgatók száma az egész világon növekedett, mint ahogy a nekik felkínált szakok, kurzusok is nagymértékben bővültek [7]. Az egyetemeket elkezdő hallgatók tudása, előképzettsége sem egyforma, személyre, vagy legalább ELEKTROTECHNIKA
Oktatás csoportokra szabott tantervek kellenének a megfelelő tudás átadásához. A műszaki felsőoktatásban a helyzet még bonyolultabb, mivel a tudáshalmaz hihetetlen mértékben változik [8,9]. A naprakész tudás átadása már nem mehet a hagyományos, jegyzetekre alapuló módon. Mire a nyomtatott jegyzet kiadásra kerül, a benne szereplő információk nagy része már elavulttá válik. A mérnöki képzésnek a vállalatok, kutatóintézetek igényeihez kellene igazodnia. Ezek pedig ma már nem (csak) a lexikális tudást, hanem a felmerülő műszaki problémák megoldásának készségét kívánják. Ehhez pedig a végzett mérnöknek tudnia kell, hogy honnan és hogyan érheti el a szükséges információkat. Az"egyetemi öt év nem elég arra, hogy minden, a jövőben előforduló helyzetre felkészítsen, tehát az információszerzés technikáját kell elsősorban megtanítania. A leendő feladatokra való felkészítés alapja a feladatalapú tanulás {project based learning) lehet [10]. Ennek lényege, hogy a tanulóknak a valós életből vett feladatokat kell megoldania. Az oktató ilyenkor nem ad át lexikális tudást, hanem koordinálja a tudás megszerzését. A feladat megválasztásakor ügyelni kell rá, hogy az érdekelje a tanulókat (inquiry based learning), így képesek lesznek önállóan megoldani a feladatot. A feladatalapú tanulás a következő előnyökkel jár [11]: /. A tanulóknak személyesen motivált kérdéseket kell feltenniük. A fő kérdés megoldásához olyan utat kell végigjárniuk, mely újabb kérdéseket vet fel, és a megoldás végül összetett, de teljes egészében a tanuló által összeállított választ eredményez. A sikeres megoldáshoz természetesen jól megfogalmazott, sem túl általános, sem túl konkrét kérdéseket kell találni. 2. A feladat végrehajtásához saját kutatási tervet kell összeállítani. Ez a terv kérdések összeállításából, tervek készítéséből, kísérletek felállításából, gondolatok megvitatásából, adatok gyűjtéséből és kiértékeléséből, valamint a konklúziók levonásából áll. 3. A sikeres megoldáshoz a tanulóknak együtt kell működniük, meg kell vitatniuk egymás elképzelését. 4. A folyamat végeredménye valamilyen dokumentum. Ez a dokumentum lehet írott jelentés, multimédia prezentáció vagy szóbeli előadás. Célja az, hogy a tanuló megossza tapasztalatait és megmutassa, hogy mit tanult. A dokumentum publikálásával az eredmények szélesebb rétegek számára is elérhetővé válnak. 5. A feladat megoldása során a tanulók a legkorszerűbb technikákat és a legújabb információkat használják fel és elsajátítják az információszerzés útját. Mivel a kitűzött feladat elég bonyolult, megoldása inter- és transzdiszciplináris ismereteket igényel. A feladatalapú tanítás-tanulás más struktúrát igényel, mint a hagyományos előadások esetében. Itt a hallgatók aktív szerepet j átszanak, míg az oktató feladatai megváltoznak. Viszonyuk nem annyira tanár-tanuló, mint inkább irányító-dolgozó jellegű [10], Ez a fajta oktatás természetesen nem alkalmazható az egyetem alsó éveiben, hiszen ekkor az alapvető lexikális tudás elsajátítása a cél. Összességében tehát az az ideális, ha a különböző 1998. 91. évfolyam 10. szám
oktatási fonnák megtalálják a helyüket és egymás mellett léteznek. A hagyományos és az új oktatási formák jellemzőit az Oracle az /. táblázatban foglalja össze [9]: 1. táblázat Régi oktatási forma
Új oktatási forma
Oktató-vezérelt
Tanuló igényei szerint vezérelt
Esetorientált
Hasznosság-orientált
Elszigetelt tartalom
Összefüggés-kapcsolt tartalom
A tanár a tudás átadója
A tanár navigálja a tudás megszerzését
Oktató-tervezte folyamat
Tanuló-navigálta folyamat
Akármelyik oktatási formát tekintjük is, a számítógép felhasználása új távlatokat nyit az ismeretek elsajátításában. A következő fejezetekben bemutatjuk az oktatást segítő, számítógépen alapuló új technikákat és főbb jellemzőiket. 2.1. Távoktatás A távoktatás már régóta elterjedt a felsőfokú oktatásban, a számitógépes hálózat azonban új lehetőséget kínál: az anyagok online elérését. Hálózati kommunikációval a konzultációk megtartása is egyszerűbbé, gyorsabbá válik. A számítógép alkalmazása a távoktatásban a következő előnyöket hordozza [9]: 1. A kurzus megtartása kevesebb költséggel jár. Nem kell osztálytermeket fenntartani, az oktatási anyagok létrehozása és szétosztása olcsóbb, az anyagok frissítése egyszerűbb, a tanulók utazása lényegesen csökkenthető. 2. Az oktatás anyaga széles körben elérhető, akár az egész világon is. 3. Az előzőekből adódóan a tanulás kényelmesebbé válik. A tanulók saját ütemük szerint sajátíthatják el az anyagot, bármilyen számítógépes kapcsolattal rendelkező helyről, legyen az munkahely, otthon, vagy akár hotelszoba. A témához kapcsolódó egyéb anyagok elérése is egyszerűbb. 4. A központi helyen tárolt anyagok könnyen és gyorsan karbantarthatóak. Ezzel lehetővé válik az információk naprakészen tartása, a módosított adatok azonnal elérhetőek lesznek. Mivel minden adat egy helyen található, az anyagok közötti keresés is gyorsabbá válik. 5. Az oktatás a tanuló előképzettségéhez és érdeklődéséhez igazítható. A felhasználó saját maga állíthatja össze a neki legjobban megfelelő kurzustervet. 6. A távoktatás hipermédia anyagokra épülhet, amely jobban reprezentálja az emberi tudást és hatékonyabban használható. 2.2. Digitális könyvtárak Az oktatási anyagok számítógépen tárolásával az összes információ egy helyről elérhető. Az így előállt rendszerben a keresés
377
Oktatás sokkal gyorsabb, mint a hagyományos könyvtárakban, és az anyagok közötti kapcsolatok is tárolhatók. A hallgatók hálózaton keresztül érhetik el a számukra érdekes tudományos információkat és adatokat. A digitális könyvtár a következő tulajdonságokkal rendelkezik [10]: /. A tartalmak naprakészek és első kézből származnak. Általános esetben a tanulók ugyanazokat az információforrásokat látják, mint a tudósok. 2. Az információ többféle formátumban készülhet. Videó és hang alkalmazásával bonyolult folyamatok is érthetővé tehetők. Az-anyagok egy helyen vannak, míg hagyományos esetben ezeket több forrásból (könyvtár, iskola stb.) kell összeszedni. 3. A hallgatók saját anyagaikat is publikálhatják, így lehetővé válik a megoldott feladatok közzététele. Ma még csak néhány helyen létezik digitális könyvtár, ott is inkább tanulmányozásra, mint használatra. Mivel ezen könyvtárakban a digitális dokumentumok száma kevés, a legalkalmasabb hely a digitális adatok megszerzésére az Internet, noha ez nem könyvtárnak készült, és alkalmazásánál számos probléma adódik. Ilyen például, hogy az információ túl nagy mennyiségű és nincsen rendszerezve, pedig ez a könyvtár elengedhetetlen feltétele. 2.3. Számítógépes kommunikáció Az előzőekben bemutatott két lehetőség fizikai alapja a számítógépes hálózat, de a hálózat önmaga is kínál technikai megoldásokat az oktatás segítésére. A kommunikáció és az elektronikus levelezés lehetővé teszi, hogy akár az oktatók, akár a hallgatók gondolatokat cseréljenek úgy, hogy fizikailag nincsenek egy helyen. A hálózat használatával a tanulók megoldatlan problémákra lelhetnek, tapasztalatokat gyűjthetnek [12]. A problémák közös megoldása alatt a hallgatók megismerhetik egymás szemléletét, gondolkodásmódját. A mások érvei gondolkodásra és vitára késztetik őket, ami jelentősen növeli az anyag megértését. A számítógépes hálózatok alkalmazása önmagában nem garantálja a tanulási folyamat sikerét. A sikeresség elemei ma még nem teljesen ismertek, annyi azonban megállapítható, hogy feladatorientált tanulás esetén milyen tényezőkre kell figyelni [ 13]. A legfontosabb dolog, hogy a folyamatnak egyértelmű j ó i körülhatárolható célja legyen. Ellenkező esetben a különböző értelmezések miatt a kommunikáció elveszi az időt, és a munka nem halad semerre. A folyamatban tehát részt kell vennie legalább egy koordinátornak, aki terveket, időhatárokat állít fel, kiosztja a feladatokat és egyezteti az eredményeket. Koordinátorok nélkül nehéz sikeresen végrehajtani bonyolultabb feladatot. A folyamatban résztvevőknek, különösen az újaknak, támogatást kell nyújtani. Ez a támogatás jöhet a koordinátoroktól vagy külső segítőktől, de a legjobb, ha a hálózat egyszerű és célratörő felépítésével is könnyíti a használatot.
378
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika
A debreceni Déri Múzeum Munkácsy Termének világításáról — I. rész
.
Pelei Imre
Bevezetés Debrecen egyik legjelentősebb látnivalója az 1930-ban megnyílt Déri Múzeum. Gyűjteménye, rendezvényei nagy látogatottsággal büszkélkedhetnek, különösen 1993 augusztusa óta, amikor együtt kerültek kiállításra Munkácsy Mihály Krisztustrilógiájának hatalmas méretű festményei: az Ecce homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota A gyűjtemény tartalmi értékei mellett nagyon nagy jelentősége van a bemutatás körülményeinek, a láttatás módjának. A múzeumban tett látogatásaim során és a múzeum vezetőivel, szakembereivel történt beszélgetéseim alapján fogalmazódott meg bennem, hogy a bemutatás világítástechnikai körülményei nem ideálisak. Ezért vállalkoztam feltárni a jobbítás módjait annak érdekében, hogy a bemutatott alkotások belső értékei csorbítatlanul tárulhassanak fel a látogatók előtt. Cikkemben a Munkácsy Terem jelenlegi világítási berendezésének kritikájával és egy megfelelőbbnek ítélt megoldás tanulmányterv szintű felvázolásával foglalkozom.
A múzeumvilágítás általános kérdései Elrendezés és megoldások (az [1], [2], [3] és [4] irodalomból vett idézetekkel) A képek, szobrok bemutatására a barokk kor óta galériákat építettek. A korridorszerű, hosszú galériaépületek a falaikon kialakított ablaksorokból kapták a természetes világítást. A képeket az oldalfalakon szimmetrikusan helyezték el, szorosan egymás mellé. A képek ilyen elrendezése még a 19. század kiállításain is általános volt. Az újdonságot csak a felső világítás alkalmazása hozta. Ez a világítási mód a kiállítás minden darabját a diffúz, kissé elidegenítő hatású természetes fényben egyenletes módon teszi láthatóvá. A festmények a fal egy széles sávját foglalják el, amelynek alsó vonalát a fal lábazata adja, felső vonalaként az ajtókeretek magasságához igazodnak. Ez a rendezési mód, amely nemzetközi volt, a középpontok hangsúlyozására törekszik, a falak közepére nagyobb képeket akasztanak, s a terem középpontját is gyakran szoborcsoport foglalja el. A klasszicista vagy neoreneszánsz stílusú kiállítási termeket drapériákkal, növényekkel sem díszítik, cél a termek átláthatósága és átjárhatósága.
Pelei Imre villamos üzemmérnök, világítástechnikai szakmérnök, Pelei Mérnökiroda, Debrecen, vezetőlervezŐ, az MMK és a MEE tagja Szakmai lektor: Mauser Imre okl. villamosmérnök
1998. 91. évfolyam 10. szám
A képek kiállításának módja Bécsben, 1873-ban változott meg először. A Künstlerhausban Hans Makart felső világítás nélkül mutatta be kolosszális méretű, „Cornaro Katalin megérkezése Velencébe" című festményét. A festő a kiállítás fényviszonyait radikálisan megváltoztatta: a felső világítást fekete drapériákkal takarta le. A teremben félhomály uralkodott, csupán a képre magára esett éles fény [4], Az új kiállítási módszer forrása a panorámák, illetve diorámák világítástechnikájának átvételéből eredeztethető. A panoráma-technika lényeges része ugyanis, hogy a szemlélő ernyő vagy tetőzet alól pillant ki a megvilágított festményre. A tetőzet eltakarja a néző elől a felső világítást, aki így csupán a megvilágított képet láthatja. A 19. századi festői gyakorlathoz a tájrajzolás alkalmával hozzátartozott a természetes világítást leárnyékoló ernyő, de műteremben való munkánál is sok helyen rendelkezésre állt egy ernyő, sátor, vagy baldachin, ami alól a művész megvizsgálhatta a fénybe állított képet. Munkácsy műtermének leírásai is felhívják a figyelmet egy sátorra, ami szőttesekből volt összeállítva. Munkácsy ez alól szokta képeit szemlélni, s a sátorral szemben a falon tükrök lógtak, amelyekben a festő kétszeres távolságban láthatta műveinek szín- és távlati hatását. Hans Makart talán ebből a műtermi gyakorlatból és a panorámák megvilágítási technikájából kiindulva mutatta be óriási képeit, amelyet a közönség félhomályos térből szemlélhetett. A mágikus hatást az is fokozta, hogy a festmény széleit dekorációval, növényekkel eltakarta, miáltal a kép imagináris belső, és a néző valóságos terének határai összemosódtak. Az 1879 után rendezett kiállításokon más festők is éltek e gyakorlattal. 1882-ben Munkácsy a KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT,, című képét is ilyen módon mutatta be a Künstlerhausban. (A kép mintegy 50 000 látogatót vonzott, ami nyilván nemcsak a megfelelő megvilágítás eredménye, de szerepe volt a sikerben). A célzott megvilágítást a nyolcvanas évek elejétől nemcsak az újonnan alkalmazott (elektromos- és gázüzemű) mesterséges fényforrásokkal biztosították, hanem a felsővilágítású termekben befüggesztett baldachinok segítségével irányították a természetes fényt is. Érdekes leírás maradt fent Munkácsy KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT című képének 1882-es budapesti bemutatójának előkészületeiről. A festményt a Műcsarnok felső világítású termében helyezték el. A felső világítás szabályozására kék színű drapériákat feszítettek ki, korlátot állítottak a kép elé. Mikor Munkácsynak bemutatták az elrendezést, ő pillantását azonnal a kiállítás technikai berendezésére vetette. Túl kevés volt számára a „fény", s az aranyozott képkeret zavaró hatását is konstatálta, így intézkedtek a keret alsó oldalának fekete tüllel való letakarásáról. Erősítették a gáz és „ villany "-világítást is.
379
Világítástechnika Pasteiner Gyula korabeli kritikája arra hívja fel a figyelmet, hogy a KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT azért tesz oly mély benyomást, inert az előtte tolongó látogatók és a képen ábrázolt tömeg közötti határok a szemlélés során szinte elmosódnak, Munkácsy művészi intencióinak megfelelően a valósúg és a képi látszat egymásba folyik [4]. Érthető, hogy a kolosszál-képek kiállításának megrendezése oly sok gondot és felkészülést jelentett Munkácsy számára. Sz.mrecsányiMiklósnak írt levelében kifejti „a jó elhelyezés nem adhatja meg egy képnek a kvalitásokat, amelyek hiányoznak belőle, de igenis sokat levonhat abból, ami megvan benne, ha az elhelyezés, vagy a világítás nem jó" [3], A múzeumi terekben a természetes világítás hasznosítására az idők folyamán igen változatos építészeti kialakítások születtek. Ezek közül az l. ábrán mutatok be néhányat [5].
Ebből következik, hogy a különböző hullámhosszúságú sugárzások a behatolás mértéke miatt különböző veszélyességűek. A károsító hatás növekvő sorrendjében e sugárzásokat az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat. Sugárzások a növekvő károsítás sorrendjében 10 nm és Hl nm közötti hullámhossztartományban •Sugárzás
Huífámftossz, liín
infravörös fhő) . .,,-. ......... „ •IR-C •iR-B •IR-A
3
3 *IÖ —J.4*iÖ
látható ííííny) '
• uv-c
,. •::::";::;;:;:;;;
/ vA) —- J»SHJ
ultraibolya •ÖV-A • •.-..--.:....::;::::::-:::. • Ü V - B . .-..::
3
400 — 315
:'.•-• ••<-'\{-•};•;-:....
^ ryf\
- :;:; .: :;;:::::;::;;;•
t-fifi
röntgen
f O — fO' 3
gamma
Hr' — MT
4
A tárgyak anyagukból eredően különböző érzékenységűek a sugárzásokkal szemben (2. táblázat) [6]. 2. táblázat. A különféle anyagok érzékenysége a sugárzásokkal szemben Érzékenység foka Nem érzékenyek Érzékenyek Renffc'val érzékenyek
c ) National Gaüery, London
c) Bauhuusurdiiv, Berlin
d) K i m b e
"
A r t M u s e u m
(Texas)
- FortW o r t h
jl Kunsthalle; Bréma
1. ábra. Példák múzeumi kiállítótermek természetes világítására [5]
A világítás hatásai a kiállított tárgyakra A múzeumi tárgyak bemutatásának körülményeit az eddigiekben csak a szemlélő részéről vizsgáltuk. Lényeges szempont azonban az is, hogy a kiállított tárgy hosszú ideig, lehetőleg eredeti szépségében álljon a látogatóközönség előtt. Sajnos minden, anyagokból felépülő alkotás ki van téve a környezet károsító hatásának, születésének pillanatától pusztulásra van ítélve. A környezet károsító hatásai közül kiemelkedő jelentőségűek: a nedvesség és a sugárzások. E cikkben csak a sugárzások hatását vizsgálom. A sugárzások káros hatása azáltal érvényesül, hogy a sugárzás által közvetített energia az anyagba kisebb-nagyobb mértékben behatolva megváltoztatja annak fizikai, kémiai felépítését, állapotát. 380
Anyagok K&, kerámia, fémek, díszíref icn fa cs elefántcsont Olaj-és íemperaképek, mii nyomópapír, lakkozott lárnyak, fesíetlcn bőr, díszíteflen fa és elefántcsont Újságpapír, akvaretlek. textíliák, szőríyegek, festett hat, preparátumok,
A múzeumi tárgyak maximális megengedett megvilágításának meghatározásra több helyen végeztek vizsgálatokat. Ezek eredményeként egyes szervezetek a 3. táblázat szerinti megvilágítási szinteket tartanak elfogadhatónak. 3. táblázat. Múzeumi tárgyak megengedett maximális megvilágítsa [10] Szervezetek; • A kiáÜíüM tárgyuk fényérzékenységének foka Nem énékeny Érzékeny Ktdötit>x£tt érzékeny Rendkívül érzékeny
OE'
JCOM
AFE ""
' ILE
Megvilágítási határérték E m , Is
UD*38Q 50
Í50 5 0
•••
50
'•
ISO 75 50
A károsító hatás integráló jellegű, azaz a tárgyat éro sugárzás által közvetített energiával közelítően egyenesen arányos, tehát a tárgyak védelme érdekében a világítás időtartamát minél inkább csökkenteni kell, célszerű azt a megtekintés idejére korlátozni [7], A sugárzás spektrális összetétele is befolyásolja a roncsoló hatást. A tárgyakra a legnagyobb roncsoló hatást a szűrés nélküli, közvetlen természetes világítás jelenti! A sugárzások káros hatásait kézenfekvő a sugárzások kizárásával megszüntetni. Erre a nem látható UV- és IR-tartományokban speciális szűrőkkel van meg a lehetőség. A látható tartományban ez nem alkalmazható, itt a megvilágítási szint csökkentésével lehet a kiállított tárgyakat védeni. Ezek után nézzük meg, hogy az előzőekben felvetett megfontolások hogyan érvényesülnek a Déri Múzeum Munkácsy Termében. ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések
Hozzászólás A. Mörx és Czene Gy. "Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője" c. cikkéhez Kádár Aba Alfréd Mörx és Czene György — az Elektrotechnika legutóbbi két számában folytatólagosan közölt - cikkének végkövetkeztetése - nagyon leegyszerűsítve - az, hogy a közvetett érintés elleni védelem (régebbi elnevezéssel érintésvédelem) legjobb - és a jövőben legcélszerűbben alkalmazni javasolt módszere a szabványosan, a túl áram védelem kioldására méretezett TNhálózat (nullázás) kiépítése, és ennek a hatásosság növelése érdekében, valamint tartalékvédelem céljából áram-védőkapcsolóval való kiegészítése. Önmagában ezzel a megoldással mint célkitűzéssel.én magam is egyetértek, kötelező előírását azonban-a nemzetközi szakkörök véleményével megegyezően - én magam sem javasolnám. Tekintettel arra, hogy a hazai szakmai közönség most már évtizedek (talán Szomjas Gusztáv halála) óta megszokta azt, hogy az érintésvédelem területén nem álláspontokat ismertető vitacikkek, hanem csupán a kötelező előírásokat közlő és legfeljebb ezeket megmagyarázó - de semmiképpen nem vitatható - kijelentések jelennek meg; e cikk kapcsán szükségesnek tartom annak tisztázását, hogy az ebben közöltek nem kötelező erejűek, nem is vitathatatlanok, hanem kizárólag az osztrák szakmai körök - nemzetközileg nem elfogadott - álláspontját képezik (amelynek kidolgozásába Mörx úr nyilván alapos munkát fektetett). Az IEC e kérdésben illetékes TC 64 műszaki bizottságának tagjai nem szálltak vitába ezzel a felfogással, de szavazatukkal ahhoz sem járultak hozzá, hogy ez a felfogás akár csak ajánlásként is belekerüljön az IEC szabványokba. Mi itt az álláspontok közti lényeges különbség? Az, hogy mi sokszor éppen azért alkalmazzuk az áram-védőkapcsolós kioldást, mert nem tudjuk gazdaságos megoldásokkal kielégíteni a nullázásnak a túláramvédelem kioldására való szabványos méretezését. A mi álláspontunk szerint tehát az áram-védőkapcsolás nem csupán tartalékvédelem vagy a működés hatásosságát fokozó többlet, hanem igenis ez az érintésvédelem (ennek kioldására méretezünk), erre alapítjuk az életvédelem biztonságát (annak minden előírásos követelményét kielégítően). E kérdésben tehát szemben áll a gyártók (akik közé Mörx úr is tartozik) érdeke a beruházókéval és üzemeltetőkével (akiket mi igyekszünk képviselni). Ha ugyanis az áram-védőkapcsoló alkalmazása kizárólag valamiféle többlet ("luxus"), akkor ennek esetleges működésképtelensége sem jelenthet a gyártó számára felelősséget; ha viszont csak ez jelenti az előírások teljesítését, akkor ennek működőképességén alapszik a felelősség is. Jelenleg ugyan ez a kijelentés kizárólag elméleti jelentőségűnek tűnik, hiszen sem a hazai gyakorlatból, sem a nemzetközi irodalomból nem ismerünk olyan súlyos balesetet, amely
Kádár Aha okl. gépészmérnök, a MCE tagja A címbeli cikk I. és II. része az 1998/8. és 9. számunkban jelent meg
1998. 91. évfolyam 10. szám
az áram-védőkapcsolók készülékhibájára lenne visszavezethető; de az idő múlásával ez sem zárható ki. Hazánkban ugyanis immár mintegy harmincöt, az Európai Unió jelenlegi területén pedig kb. negyven éve alkalmaznak széleskörűen áram-védőkapcsolókat, s e készülékek öregedése kétségkívül növelheti működésképtelenségük valószínűségét. (Amit persze a havonta - félévenként - végzett működési próbákkal kell lehetőség szerint kizárni.) Valóban én magam is gyakran mondom, hogy a nullázásnak a túláramvédelem kioldására történő méretezése a gyakorlatban ritkán okoz problémát. Ha ugyanis egy, kizárólag a végpontján terhelt, egyfázisú áramkört 5%-os feszültségesésre méreteznek, akkor végponti zárlat esetén ott a méretezési terhelés áramának hússzorosa (100/5=20) lép fel. Ha ugyanezt a feszültségesést nem a teljes terhelés végpontban való jelentkezése, hanem a vezeték nyomvonala mentén egyenletesen megoszló terhelés alapján számolták, akkor a zárlati áram már csak tízszeres. Ha azonban a fázisok közt egyenlően megosztott háromfázisú áramkörrel számoltak (tehát a nullavezetőn nem számoltak feszültségeséssel), akkor feltéve, hogy a nullavezető - a hazai általános gyakorlatnak megfelelően, de nem előírtan - a fázisvezetőkkel azonos keresztmetszetű, a végponton fellépő egyfázisú zárlat árama már csupán a terhelőáram ötszöröse. Ez még mindig elegendő lehet a túláramvédelemnek az érintésvédelmi előírások szerinti kioldására, de már határeset! Ha a feszültségesés számításánál alapul vett megoszló terhelés a nyomvonal mentén nem egyenletesen oszlik meg, hanem a lápponthoz közelebb van a súlypontja, vagy a túl terhelésvédelem névleges áramát a számításba vett tényleges terhelőáramnál nagyobbra választják (pl. a várható indítási áramlökések miatt, vagy azért, mert a vezeték keresztmetszetét - éppen a feszültségesés korlátozás érdekében - a terheléshez szükségesnél nagyobbra vették, s a túIáramvédelmet - a szokásoknak és a szabványos követelményeknek megfelelően - nem a várható, hanem a melegedés szempontjából megengedett terhelés - azaz a vezeték keresztmetszete - alapján választották meg), akkor a nullázási hurokellenállás már nem biztosítja a túláramvédelem előírt gyors kioldását. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a nullavezető keresztmetszete kisebb, mint a fázisvezetőké. (Ez hazánkban megengedett ugyan, de nem általános szokás, inkább csak a nagy keresztmetszetű - esetleg több párhuzamos kábelből álló - betápláló kábeleknél gyakori.) A megoldás ilyen esetekben elvben egyszerű: a vezetékbe a nyomvonalhossz középpontja táján egy kisebb névleges áramerősségü túláramvédelmet kell beiktatni. A gyakorlatban azonban ennek megvalósítása sokszor egyáltalán nem könnyű. így az áram-védőkapcsoló alkalmazása a beruházó szempontjából jelenleg gyakran éppen e megoldások nehézsége, illetve gazdaságtalansága miatt kerül előtérbe; az osztrák álláspont elfogadása esetén viszont az
(81
Villamos fogyasztóberendezések áram-védőkapcsolók alkalmazása e nehézségek áthidalására nem jelentene megoldást. A nemzetközi előírások (és ezek alapján a magyar MSZ 172-1 is) azt is megengedik, hogy áram-védőkapcsolás alkalmazása esetén az ezzel védett villamos szerkezetek testét TN-rendszer (nullázott hálózat ) esetén is nullázás helyett védőföldeléshez csatlakoztassák. A cikk ennek hátrányaként egy példát ad, amelyen keresztül bemutatja, hogy a kikapcsolás bekövetkeztéig védőföldelés esetén akár 200, nullázás esetén pedig csupán 50 V-nál kisebb érintési feszültség léphet fel. E példa száméitékeit a szerzők kissé egyoldalúan választották ki. Bár tagadhatatlan, hogy a védőföídelés céljára a cikk példája szerinti 20 Q-os földelés nem csak megengedett, de a gyakorlatban is előfordulható érték, hazai viszonylatban ennek példaként választása mégis meglehetősen pesszimistának tűnik. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a nullázásnál a kikapcsolásig érintési feszültségként - ha a nullázóvezető végpontja nincs földelve, akkor - a fázisfeszültség fele (kb. 115 V), ha földelve van, akkor egyharmada (kb. 75 V) várható. Valóban, ha a nullázással együtt megfelelő EPH is ki van építve, akkor ez az érték tetszés szerint csökkenthető; az 50 V-nál kisebb érintési feszültség feltételezése azonban - főként a példában szereplő építkezési felvonulási területen - még ilyen esetben is inkább optimista, mint reális érték. Ezen túlmenően él azonban nemzetközi szakkörökben olyan álláspont is (amelylyel én nem értek egyet /), hogy szabadtéren a nullázás alkalmazása kifejezetten veszélyes, mert itt az EPH általában nem valósítható meg, s így a nullázóvezető máshonnan ide közvetített potenciálja egy valahol másutt bekövetkező testzárlat időtartama alatt akár a fázisfeszültség felének (kb. 115 Vnak) megfelelő érintési feszültséget is jelenthet a szabadtéren érinthető hibátlan villamos szerkezetek testén. Ez álláspont (nem szabály!) szerint szabadtéren soha nem célszerű nullázni, itt mindig csak a helyi földelés alkalmazása az előnyös (természetesen ennek értéke a túláramvédelmet általában nem működtetné, ezért ennél a megoldásnál az áram-védő kapcsoló alkalmazása szükségszerű). Azt én is elismerem, hogy van olyan hely (pl. úszómedence), ahol a máshonnan odavezetett potenciál érintése komoly életveszélyt jelent; az ilyen helyeken azonban nem csupán a nullázásnak, de minden védővezetőt igénylő érintésvédelemnek alkalmazását is ki kell zárni (ezekre a helyekre valóban mindezek kizárását írja elő az IEC 364-7-702: 1983, a CENELEC HD 384.7.702 Sl:1991 és ennek nyomán a hazai - ma még nem kötelező erejű - MSZ 2364-702:1994 is). Azokon a helyeken azonban, ahol a védővezctős érintésvédelmek alkalmazása megengedett (pl. szabadtér, építkezési felvonulási terület) a nullázás ellen sem lehet kifogást emelni. Amikor annak idején az áram-védőkapcsolás érintésvédelmi módként való elismerését a nemzetközi fórumok (IEC) tárgyalni kezdték, a franciák álláspontja az volt, hogy a 30 mA-es és ennél érzékenyebb áram-védőkapcsolással védett testeknek felesleges a védővezetővel való Összekötése, hiszen testzárlat fellépése esetén majd magának az áramütésnek a hibaárama is elegendő les/ a gyors kikapcsolás elérésére. Ezt a nemzetközi bizottság igen nagy többséggel elvetette, mondván: "az érintésvédelem működése ne várja meg az áramütést, hanem mindjárt a villamos szerkezet szigetelési hibájának fellépésekor - tehát az áramütés bekövetkeztétől függetlenül - kapcsoljon ki". (Bár magának az áramütés alkalmával bekövetkező kikapcsolásnak 382
életvédelemre alkalmasságát elismerték, de ezt csak mint a közvetlen érintés elleni kiegészítő védelmet fogadták el szépséghibája ennek az elismerésnek, hogy sehova nem írták elő és sehova nem is ajánlották ennek a kiegészítő védelemnek az alkalmazását.) A inai nemzetközi álláspont szerint az áramvédőkapcsolás nem önálló érintésvédelmi mód, hanem csupán a nullázás vagy védŐtoldelés egyik választható, igen előnyös kikapcsoló szerve. Ezt az általános szemléletet változtatná meg a cikkben ismertetett osztrák álláspont elfogadása. A cikk röviden kitér arra is, hogy a 300 mA-nél nem érzéketlenebb áram-védőkapcsolók alkalmasak a villamos berendezések szigetelési hibáiból bekövetkező tüzesetek megelőzésére is. Ez valóban nemzetközileg (az IEC-ben, CENELECben) elfogadott hivatalos álláspont, amit a szakemberek csupán az üléstermek előtti folyosókon mernek megmosolyogni. A hivatalos állítás elvi helyessége az alapszigetelés (tehát a földelt részekkel szemben kialakított szigetelés) hibájának vonatkozásában ugyan vitathatatlan, csak éppen a kisfeszültségű villamos berendezések által okozott tűzesetek a legritkább esetben következnek be e berendezések szigetelési hibájából. A Mörx-Czene cikk első része a kúszóáramutakra vonatkozóan maga is kimutatja, hogy a szigetelésromlás nem egy lassú, folyamatos, hanem hirtelen zárlattá alakuló jelenség. Lényegében ugyanez igaz a szigetelések átütésére is. Kisfeszültségű berendezéseknél - ha a szigetel és romlást folyamatos benedvesedés okozza, akkor - egy bizonyos értéken (az én - kísérletekkel, tudományos elméletekkel alá nem támasztott - megfigyelésem szerint egy koncentrált helyen fellépő kb. 100-200 mA-es hibaáramon) belüli kúszóáram fellépése esetén ez az áram a benedvesedést kiszárítja, így a szigetelést megjavítja; ennél lényegesen nagyobb áramerősségnél pedig hirtelen zárlatba megy át, amit a zárlatvédelem igen gyorsan lekapcsol. Ilyen nagy áramerősség azonban csak fémrészhez tud létrejönni, így annak tüzgátló hatása a zárlatvédelmi kikapcsolás bekövetkeztéig szinte minden esetben elegendő a tűz tovaterjedésének megakadályozására (természetesen csak abban az esetben, ha a zárlatvédelem előírásosan működik). A kisfeszültségű vezetékek azonban általában szigetelő környezetben (legtöbbnyire műanyagházban, müanyagburkolatban) vannak elhelyezve, így ezeknél az esetleges benedvesedés esetén nem tud a kiszáradást előidézőnél nagyobb hibaáram fellépni. így - kisfeszültségű berendezésekben! - benedvesedés által okozott tartós szigetelési hiba leginkább csak közvetlenül földbe vagy vakolatba fektetett vezetékeknél fordul elő, ahol viszont tüzkeltő hatásuk erősen megkérdőjelezhető. (A kisfeszültségű villamos berendezések által okozott tüzek szorosan vett oka általában vagy a zárlatvédelem működésképtelensége, vagy a túlterhelésvédelem helytelen beállítása folytán lehetségessé váló tartós túlterhelés, vagy a rossz érintkezésű kötések számottevő terhelése, vagy a villamos szerkezetek hibás működése - az áram-védőkapcsolók alkalmazása azonban ezek egyike ellen sem jelent védelmet.) Végezetül: kifejezetten örülök annak, hogy ma már a villamos biztonságtechnika szakterületén is újra megjelenhetnek álláspontokat - és nem előírásokat, vagy új, eddig nem ismert eljárásokat - ismertető cikkek, amelyek gondolkodásra késztetik az olvasókat. A jelen észrevételeim közreadásának sem az eredeti cikk megállapításainak kétségbe vonása, vitatása, hanem kizárólag e megállapítások gondolatébresztő jellegének kidomborítása a célja.
ELEKTROTECHNIKA
A Vegyépszer Rt. a Paksi Atomerőműben Európai színvonalú megoldás a kiégett kazetták tárolására, egyedülálló gyakorlóközpont létesitése A Vegyépszer Rt. a Paksi Atomerőmű beruházásaiban az építkezés megkezdése óta folyamatosan vett részt. Az erőmű építésének befejezéséig, 1988-ig kijelölt vállalatként, átlagosan 2-300 fővel működtünk közre a kivitelezési munkálatokban. A cég nevéhez fűződik - többek között - a segédépületek komplett szerelése, a saját VEIKI-Steinmüller-Vegyépszer know-how alapján kivitelezett vízelőkészítő megvalósítása, a víztisztító rendszerek, a tisztacsőfolyosó szerelése, a főépületi tartályok gyártása, szerelése, az ausztenites burkolatok készítése, a SZAOZ (üzemzavari zónahütő rendszer) komplett technológiai szerelése. Az atomerőmüvekben való munkavégzéshez szükséges engedélyekkel és jogosítványokkal folyamatosan rendelkezünk, időről-időre megújítjuk azokat, így - a létesítmény üzembe helyezése óta - saját kirendeltséget tartunk fenn az üzem területén, létszámunk átlagosan 60-80 fő. Ez a részlegünk elsősorban az üzemmenethez szükséges berendezések gyártási, szerelési, illetve karbantartási feladatait látja el, az üzemelő blokkoknál kiegészítő- és átalakító munkákat végez. A rendszeresen végzett munkáink mellett az erőmű nagyobb fejlesztéseiben továbbra is részt veszünk. A közelmúlt két kiemelkedő létesítménye, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, illeh'C a Gépész Karbantartó Gyakorló Központ szerkezeti és építészeti munkái fűződnek társaságunk nevéhez. A világviszonylatban is egyedülálló Gépész Karbantartó Gyakorló Központ (GKGYK) kivitelezése 1995 októberében kezdődött, ünnepélyes átadására dr. Fazakas Szabolcs miniszter közreműködésével, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselőinek, és mintegy kétszáz külföldi vendég részvételével 1997 áprilisában került sor. Az épületbe valódi atomerőmű céljára gyártott elemeket építettek be, amelyek között a szakemberek nem maketten, hanem üzemi körülmények között gyakorolhatják be a karbantartási teendőket. A gyakorló központ beruházási költsége 1,2 Mrd Ft volt, amelynek közel harmadát a Vegyépszer Rt. teljesítette, illetve a munkák összehangolását cégünk végezte. A kiégett fűtőelemek tárolásának gondja az utóbbi években okoz egyre nagyobb problémát az erőműnek, ugyanis az orosz fél a jövőben úgy kívánja fogadni reprocesszálásra az elhasznált kazettákat, hogy a kinyert uránt és a keletkezett, különböző intenzitással sugárzó hulladékokat is visszaküldik a feladónak. Ez az eljárás szükségessé teszi, hogy a kiégett kazetták tárolására hosszú távon is alkalmazható rendszert alakítsanak ki. Az erőmű a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására alkalmas létesítmény kivitelezési munkáira tendert írt ki, amelyet 1994 novemberében Vegyépszer Rt. Építési Divíziója nyert meg. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) megépítésére szóló, közel egymilliárd forintos szerződés aláírására 1995. március 10-én került sor. A szerződés szerint Társaságunk a komplett kivitelezési, építési és szerelési munkákért felel, a projekt műszaki főtervezője az angliai székhelyű íjFLC Alsthom, a generáltervező pedig az ETV-Erőterv Rt. volt. A kivitelezésben is több minősített alvállalkozó és beszállító vett részt.
1998. 91. évfolyam 10. szám
A munkálatok elindítása után derült fény arra, hogy mi volt az az alapvető kérdés, ami a megrendelőt a Vegyépszer Rt. melletti döntésre késztette, ez pedig nem volt más, mint a betonozási technológia átgondolt, a követelményekhez teljes mértékben igazodó megoldására tett és igen átgondolt javaslat. A kiégett fűtőelemek - ugyan csökkenő sugárzási intenzitással, de - a reaktorból kikerülve is tovább dolgoznak. Az első határ alatt a hőfejlődés csak vizes tárolással vezethető el, ez történik a pihentető medencékben. Hat év után szállítják át ezeket a fűtőelemek a KKAT-ba, ahol már természetes léghűtéses úton történik a hőelvezetés. Az 50 évre szóló átmeneti tárolást követően kerülnek a kazetták a végleges tárolóba. Az átmeneti tárolót úgy kellett megépítenünk, hogy ez a létesítmény megfeleljen a következő követelményeknek: - az épület a sugárzási energiát nyelje el, tehát kellően tömör, homogén betonból kell készülnie, - a betonnak természetesen a vízzárósági követelményeket is fokozottan ki kell elégítenie, - csak olyan bedolgozási technológia jöhetett szóba, amely garantálta a repedésmentességet, - a betonozási munkák közben a kötésben lévő beton cs a friss, vibrálás alatti beton hőmérséklete közötti különbség nem lehetett 20 C°-nál nagyobb, - az adalékanyag és a felhasznált cement - alkáli-fém tartalom szempontjából - először került vizsgálat alá Magyarországon, - a beton szilárdsági követelményei a következők: 1. kötött térfogatsúly (2100 kg/m ), 2. kötött szilárdság (min. C28) és 3. kötött repedésnagyság (max. 0,20 mm). A felsorolt előírások maradéktalan kielégítése érdekében cégünk Építési Divíziója megbízta a BME Építőanyag Tanszékét a beton tervezésével, természetesen bevonva az érdekelt hatóságokat is, valamint a Divízió Minőségbiztosítási szervezetét. A Nukleáris Létesítményi Főmérnökség teljes műszaki gárdája részt vett a bedolgozási technológia kialakításában. Az egész rendszer összefogásáról és a gördülékeny lebonyolításról - amelynek során 8500 m szerkezeti beton került bedolgozásra - Dr. Kiss Jenő, a Divízió igazgatója gondoskodott. 1997 elejére sikeresen befejeződött a fogadóépület és az - egyenként 450 kiégett kazetta 50 éves tárolására alkalmas - első három kamramodul megépítése. Az Építőipari Mesterdíj Alapílvány az összefogott, szervezett betonozási munkát értékelve ítélte oda a Vegyépszer Rt. Építési Divíziójának a Mesterdíjat. Az építések folytatására, a kazettatároló bővítésére ismét a Vegyépszer Rt.-t választották ki. Az újabb négykamrás modulra idén februárban írtuk alá a közel hasonló nagyságrendű szerződést. A munkálatok befejezési határideje 1999. október 3l-e, a beruházásokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozzák. A bemutatott nagyobb létesítmények mellett további kisebb fej lesztésekben, karbantartási munkákban is részt veszünk. (X)
385
Beruházások a Paksi Atomerőműben
Fejlesztések az üzemeltetési biztonság és hatékonyság növelése érdekében A Paksi Atomerőmű az elmúlt évben 13 milliárd 968 millió kWh villamos energiát termelt, ezzel működése óta a negyedik legjobb teljesítményi érte el. Az említett menynyiség a tavaly hazánkban termelt villamos energia 40%-át jelentette. — Bár eredményeinket tekintve összességében a tavalyi évet sikercsen zártuk, 1997ben munkánkat két hátráltató esemény is nehezítette — tájékoztatott Szabó József vezérigazgató. — Az egyik, a sajtóban is meglehetősen „hangos" visszhangol keltő meghibásodás a IH-as blokkban történt. A szabályzó rúd megakadt, s a hiba megállapítása és kijavítása idején a blokkban — terven kívül — két hétig szünetelt a termelés. A másik váratlan probléma a H-es blokk karbantartása során jelentkezett. Az egyik gőzfejlesztő csövein repedéseket fedeztünk fel. Ezek ellenőrzése, valamint a csődugózás szintén többlet állásidőt jelentett. így a két esemény együtt mintegy 300 millió kWh villamosenergiatermciés-clmaradást okozott. A Ill-as blokk üzemzavarát az illetékes hatóság — velünk együtt- a nemzetközi esemcnyskála szerinti 2-es fokozatba sorolta. A tavalyi év során azonban 1 -es fokozatú rendellenesség is történt. Két szivattyú üzem képtelensége miatt az indítási műveletet félbe kellett szakítanunk. Arra törekedtünk, hogy az esemény skálához tartozó esetek számát blokkonként egynél kevesebbre csökkentsük, amit 1997-ben sikerült kicserélnünk. Tavaly az atomerőmű biztonsági mutatói megfelelően alakultak, a létesítmény működésével környezetszennyezést nem okozott. &7, erőmű szennyezőanyag-kibocsátása a levegőbe, illetve a vízbe egyaránt a megengedettnél jóval alacsonyabb szintű olt. A légnemű radioaktív kibocsátás csupán a hatóságilag engedélyezett érték 1,5%-át a vízbe történő kibocsátás pedig annak mintegy 7—8%-át érte cl. 1997-ben a karbantartásokat rendkívül hatékonyan, a tervezett minőségben és a meghatározott idő alatt végeztük. A munkák során rendkívüli esemény nem lörtént. Ugyancsak folytattuk a biztonságnövelő intézkedéseket is. Ennek fontos része a kiegészítő üzemzavari tápszivattyűk áthelyezése, amellyel a?, aktív zónaolvadás valószínűségét egy nagyságrenddel csökkenthetjük. Az akt ív zónaolvadás az atomerőmű működése során a legveszélyesebb üzemzavart jelenti. Ha az aktív zóna hűtése megszűnik, az üzemanyag burkolata széthasad, s így a környezetbe radioaktív anyagok kerülhetnek. Ez történi Csemobilban is. Tehát ez a legsúlyosabb állapot. Minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy az aktív zóna hűtőberendezései működjenek. így érthető, hogy minden üzemzavari intézkedés a hűtés fenntartása érdekében történik. Az említett üzemzavar nemzetközi viszonylatban elfogadott valószínűségi értéke 10". Ez azt jelenti, hogy az előfordulási valószínűség szerint 100 ezer évben egy alkalommal következhet be. Legutóbb a TV-es blokk üzemzavari tápszivattyúinak áthelyezésére az idei karbantartás alatl kerül sor. Szintén igen fontos előrelépést jelent számunkra, hogy az idén megkezdjük a reaktorvédclcm rekonstrukcióját is. Ennek során a kiszolgált orosz berendezéseket korszerű digitális technikával váltjuk ki. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az új technikai rendszer az atomerőmű tervezett élettartamának hosszabbítása esetén is kiszolgálja a reaktorokat. A mintegy 7 milliárd forintos nagyberuházás nemzetközi tenderét a Siemens cég nyerte el. így mind a 4 blokk reaktorvédelmi rendszerét az említett vállalat szállítja. A kivitelezéssel kapcsolatos előkészítési munkát már megkezdtük. A blokkok új reaktorvédelmi rendszerét fokozatosan épíljük ki. Egy-egy blokknál a tényleges cserét csak az 50—60 napos nagy karbantartás idején végezhetjük el. Az idén — elsőként — a 30 napos karbantartás során az í-cs blokknál csupán
1998. 91. évfolyam 10. szám
az előkészítéssel kapcsolatos feladatokkal foglalkozunk, s csak jövőre, a nagyjavítással együtt építjük be az új berendezéseket. Terveink szerint 2002-ben már mind a négy blokkban az új reaktorvédelmi rendszer működik majd. Köztudolt, hogy az utóbbi években a kiégett kazetták Oroszországba történő szállításával kapcsolatban gondokkal küzdünk. Ezért rendkívül jelentős számunkra, hogy az elmúlt év februárjában az Országos Atomenergia Bizottság a kiégeti kazetták átmeneti tárolójának üzembe helyezését engedélyezte, így a több mint 7 milliárd forint ráfordítással megvalósított létesítményben a kiégett kazettákat 50 évig tárolhatjuk. A közelmúltban hozzákezdtünk a tároló további bővítéséhez, s folyamatosan építjük az újabb cellákat, így a jövőben az atomerőmű teljes élettartamára elegendő kiégettüzemanyag-tárolóval rendelkezünk majd. A kormányközi egyezmény esetleges módosítása után orosz partnerünk feltehetően rövid ideig meg a korábbi feltételek mellett fogadja a kiégett kazettákat. A néhány héttel ezelőtt folytatott tárgyalások során azonban erre az évre csupán 180 darab kazetta visszaszállításában sikerült megállapodnunk. így az évenként keletkező 450 db kiégett kazettából 270 átmeneti tárolásáról nekünk kell gondoskodnunk. Jelenleg három 450 darabos modullal rendelkezünk, amely három évi mennyiség befogadására alkalmas. Ebből ősszel — mivel a visszaszállítással kapcsolatban gondjaink voltak — már az l-es kamrát betöltöttük, 450 kazettát elhelyeztük. A rendeletek előírásai szerint az erőmű működésének biztonsága érdekében egy évre elegendő stratégiai üzemanyagot kell tartanunk. Ennek beszerzése már megtörtént. Ugyanakkor — a jövőre gondolva — a finn Lnviisai Atomerőművel együttműködve megbíztuk az angol BNF céget, hogy fejlesszen ki olyan kazettát, amelyik reaktorainkba használható. így az angol cég az idén már 6 darab tesztkazctiát legyárt. Ezeket a finnek a Paksi Atomerőmű reaktorával azonos típusú berendezéseikben próbálják ki. A kazettákat Magyarországon csak a kiégés után vizsgálati eredmények alapján engedélyeztethetjük. Várhatóan 2000-re az angol gyártmányú kazetták használatára engedélyi megkapjuk, s így a jövőben a nukleáris fűtőanyagot illetően egyoldalú beszerzési lehetőségünk megszűnik. Az elmúlt évben az átmeneti tároló áladása mellett ugyancsak kiemelkedő eseményt jelentett számunkra — a világviszonylatban is kuriózumnak számító — karbantartó gyukorlóközpontunk átadása is, amelyben immár fél éve folyik a képzés. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség anyagi segílségével, illetve japán, USA és spanyol kormánytámogatással megközelítően 1,3 milliárd forintos költséggel megvalósított beruházás karbantatóink és a világ szakemberei számára egyedülálló gyakorlási lehetőséget jelent. A Skoda gyár által legyártott és leszállított lengyelországi Zsarnoveci Atomerőmű főberendezéseit — mivel az erőmövet nem építették meg — sikerült „kilós áron" megvásárolnunk. így a karbantartók központunkban ugyanazokon a berendezéseken gyakorolhatnak, amelyeken a blokkokban dolgoznak majd. Az új létesítmény iránt egyre szélesebb körű nemzetközi érdeklődés mutatkozik. Az utóbbi időben több kínai és dél-koreai küldöttség is felkereste a gyakorlóközpontot. Részvénytársaságunk tavaly a Magyar Villamosművek Rt. meghirdetett tenderére pályázatot adott be. A pályázati anyag az 1100 ± 300 MW teljesítményű, 2003 és 2006 között megépítendő villamosenergia-termelő kapacitás megvalósításával kapcsolatos elképzeléseket tartalmazza. Mivel az első kör feltételeit teljesítettük, várhatóan továbbjutunk a következő fordulóba. A „nagyobb vízválasztó" a második fázis végén várható, amikor a zsűrinek már a potenciálisan szóba jöhető beruházásokkal kapcsolatban kell döntenie. Bízunk
387
benne, hogy egyik változatként az atomerőműves megoldási választja. Ebben az esetben pedig cl kell kezdenünk az új atomerőmű építésével, illetve a régi bővítésével kapcsolatos előírt kötelezettségek — többek közüli a halóságok számára az előkészítő és környezeti hatástanulmányokkal, a lakossági tájékoztatással, a közmeghallgatással, a környezetvédelmi és a villamosenergia-törvénnyel kapcsolatos munkát, s a tavaly június l-jétől érvényes alomenergia törvény állal előírt feladatok teljesítését. S ha mindezeknek eleget teszünk, valamikor a jövő év nyarán az Országgyűlés dönti el, hogy épülhet-e atomerőmű. Amennyiben a pályázatot megnyerjük, a Paksi Atomerőmű bővítéseként is új létesítményt építünk, amelynek blokkjai a jelenlegitől teljesen eltérő, amerikai vagy kanadai mintára készülnek majd. A fűtőanyag beszerzése pedig nem jelent problémát, hiszen ezeket az üzemanyagokai egyrészt Amerikából, illetve Kanadából, másrészt pedig az európai gyártóktól is beszerezhetjük. Az úgynevezett nemzeti célprogrammal összhangban jelenleg is folynak a kis és közepes aktivitású hulladéktároló-telephely kijelölésével kapcsolatos kutatási munkák. Az Országos Atomenergia Bizottság a lehetséges telephelyek közül a Bátaapáti környékén kijelölt terülelet az első helyre rangsorolta. Itt egy 300 m mélységben lévő gránittömbben egy mélységi tároló épülhetne. Ha azonban a geológiai kutatások eredményei azt mutatják, hogy a terület tároló létesítésére alkalmatlan, akkor a szakemberek által a második helyre sorolt Tolna megyei Udvari közelében lévő, úgynevezett anyaglencsében egy felszíni tároló építésének lehetőségeit vizsgálnánk meg. A hulladéktároló helyszínével kapcsolatos döntésre várhatóan az idén ősszel kerül sor. A közelmúltban bezárt pécsi uránbánya infrastrukúrájának hasznosításával kutatásokat végeznek egy nagy aktivitású tároló szőbajöhető helyének kijelölésére is. Az említett létesítményre csak mintegy negyven év múlva lesz szükség, így az alkalmassági vizsgálatok elvégzésére még elegendő idő áll rendelkezésre. Jelenleg mintegy 2850 munkatársat foglalkoztató társaságunk létszáma az utóbbi évben lényegesen nem változott. A korábbi szervezeti átalakítások óta külsőkft.-k formájában működő gazdálkodószervezetek dolgozói elégedettek, hiszen a vállalkozások a tavalyi évet jó eredménnyel zárták. A jövőben további, nagyobb létszámot érintő tevékenységkihclyczcsrc cégünknél várhatóan nem kerül sor. Az elmúlt évben sikerült megőriznünk a munkabékét, szakembereink 20%-os béremelése mellett a szociális költségeket is a korábbi szinten
388
tartottuk. Az atomenergia törvény előírásainak megfelelően részvénytársaságunknál jelenleg folyik alkalmazottaink, s az erőmű területén dolgozók „átvilágítása". Köztudott, hogy az atomerőművekben a foglalkoztathatósággal kapcsolatban világszerte mindenütt igen szigorú feltételeket szabnak, így természetesen azoktól, akik cselekedeteik miatt nem alkalmasak arra, hogy az alomerőműben dolgozzanak, cl kell köszönnünk. Az átvilágítás már csak azért is aktuális, mert ma már nem működik a korábbi mechanizmus, s így, ha valaki ellen eljárás indul, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség nem értesíti a munkahelyet. Az ellenőrzések során eddig olyan jogerős halározal még nem született, amelynek következtében valakit állásából cl kellett volna küldenünk. A vizsgálatok végleges eredményét várhatóan rövidesen közzétehetjük. Szakembereink utánpótlásáról minden szinten továbbra is magunk gondoskodunk. A szakmunkásokat, a műszerészekel, a gépészekel egyaránt saját iskoláinkban képezzük. A Paksi Atomerőmű intézményében működik. A Paksi Atomerőmű intézményében működik a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett főiskolai tagoznia is. Azok a főiskolai hallgatók, akik megfelelő eredménnyel végeznek, tanulmányaikat az egyetemen automatikusan folytai halják, s később pályájukat diplomás mérnökként kezdhetik. Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a tanulmányi eredményeket tekintve az első helyen országos viszonylatban az utóbbi öl évben — míg a gimnáziumok között a Fazekas Gimnázium — a szakközépiskolák között a Paksi Atomerőmű Szakközépiskolája áli. így méltán bízhatunk abban, hogy a szakember-ulánpóllás számunkra a jövőben, az ezredfordulóra — az említett igen jelentős fejlesztések által megújult — korszerű atomerőműben, s a reményeink szerint megvalósításra kerülő új létesítményben sem jelent majd gondot, (x)
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika
„Nukleáris energetika a 21. században"
(az Elektrotechnikában közölt sorozat harmadik szemléje)
Ezzel a címmel cikksorozat jelent meg az IEEE (Institution of Electrical and Electronics Enginecrs, az „Észak-Amerikai Egyesült Államok MEE-jc") havi folyóiratában a SPECTRUM 1997. novemberi számában. (Erről a sorozatról közlünk szemlét.)
A nukleáris hulladék elhelyezése Uj-Mexikóban és Nevadában1 Annak az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítását, hogy radioaktív hulladékokat mély geológiai képződmenyekben égessünk, illetve helyezzünk el - izolálva azt ezer vagy millió évekre -, 1957-ben engedélyezte a National Research Council, az Amerikai Tudományos Akadémia egyik jelentős szakmai bizottsága. A 60-as és 70-es években e terv megvalósítására komoly erőfeszítések történtek- nem csak az USA-ban, de szerte az egész világon -, azonban sikeres, végleges megoldás nem született. A nukleáris hulladék megnyugtató hosszú távú elhelyezése bonyolultabb problémának bizonyult, mint sem várták. Idővel az ideiglenesen tárolt nukleáris hulladék mennyisége szép lassan szaporodott (részint az atomerőművekből, részint a haditechnikai ,,maradványokból". Ez utóbbiakkal - érthető okokból - sokkal több gond van, mint az előzőekkel. Éppen ezért az Egyesült Államok - mint atom szuperhatalom - hulladék-elhelyezési gondjai messze meghaladják az egyéb országok hasonló gondjait). Ez az állapot kényszerhelyzetet teremtett, és újabb lökést adott a további intenzív kutatásoknak. Ezen újabb vizsgálatok eredményeként jött létre - az ún. Waist Isolation Pilot Plánt (WIPP) [Hulladék Elhelyezési Kísérleti Üzem] - amely már elkészült - az új-mexikói Carlsbad város közelében és - a Yucca hegységbeli hulladéktároló, észak-nyugatra a Nevada állambeli Eas Vegastól. Ez utóbbi még csak a szerelés állapotában van. Mind a két projekt ellen hatalmas tiltakozás volt a környék lakossága és bizonyos tudományos körök részéről egyaránt. Ez utóbbiak feltették a kérdést, hogy a választott helyek valóban megfelelő védelmet nyújtanak-e évezredes időtávlatban is. De az új-mexikói WIPP és a nevadai Yucca hegységben lévő tároló-rendszerek - mint azt a későbbiekben olvashatjuk - ma már többszörösen igazoltan olyan tárolási lehetőségeket biztosítanak, amelyek már valóban, egészen hosszú távon megnyugtató megoldást jelentenek. De nézzük egy kicsit közelebbről.
A carlsbadi Hulladék Elhelyezési Kísérleti Üzem (WIPP) Az amerikai Energia Hivatal véleménye szerint, első látásra - a bozótosokkal fedett homokos talajú felszín, amely igen messze van lakotf területtől - megfelelőnek látszik a Hulladék Elhelyezési Kísérleti Üzem (WIPP) felépítésére. A további vizsgálatok azonban már gondokat jeleztek. Ez ugyanis az egyik legaktívabb terület, ahol az USA-ban ásványi kincseket bányásznak. A Texas Olaj és Gáz Társaság megszámlálhatatlan olajkutat üzemeltet ezen a vidéken, káliumbányák sokasága látható stb. és rengeteg kísérleti fúrást végeztek és végeznek új lelőhelyek kiaknázására. A cikk angol címe: ,,Nuclear Wasie Disposal in New-Mexico and Nevada", a cikk szerzője: Jonathan Bread tudumáiíyos szerkesztő
ELEKTROTECHNIKA
Jó példája annak, „hogyan lesz a hibából erény", mert az egyéb célú kutatófúrások eredményeit elemezve a szakemberek olyan geológiai és hidrológiai elhelyezkedést (konstellációt) észleltek, amely a majdnem kizárólag alfa-sugárzó transzuránelemekkel szemben teljes, hosszú távú, megbízható védelmet nyújt. (Erről ugyan a cikk nem szól, de nyilvánvalónak tűnik, hogy az elhelyezendő hulladékot előbb átalakítják urániumnál nehezebb transzuránelemekké. Szcrk.) A hulladékot 210 literes acél konténerekbe rakva - amelyek már a sugárzást önmaguk elnyelik - helyezik cl a fold alatti tárolóhelyen. Ez a tárolóhely a föld felszín alatt 665 méter mélyen fekszik, 225 millió éve keletkezett só (NaCl)-ágyban. A szeizmikus tevékenység a geológusok szerint szinte kizárt. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint ez a hulladék elhelyezési kísérleti üzem - figyelembe véve a rendkívül hosszú felezési időt is - megvédi a bioszférát, a következő generációkat a radioaktív sugárzástól, annak mindenféle negatív hatásától. Csak úgy zárójelben jegyzendő meg, hogy az üzem (WIPP) a környék kiemelkedően legnagyobb vállalkozása. Költségvetése évi 190 millió USD. A helybelieknek jelentős számú munkahelyet teremt. A sugárzóelemekkel telt konténereket szállítótartályokba helyezik és így szállítják a helyszínre (lásd 1. ábrát). A szállítótartályból a konténereket robotokkal szedik ki és szállítják a tárolás végleges helyszínére. A sórétegbe bányászott helyiségek mennyezete - a felette elhelyezkedő több tíz millió tonna kőzet hatására állandóan ereszkedik. Mielőtt hermetikusan - különleges beton segítségével - lezárják a „helyiséget", azt még külön feltoltik sóval és magnézium-oxiddal. Rövid idő alatt az elhelyezett hulladékkonténerek nagy nyomás alatt beágyazódnak a sóba, illetve megnézium-oxidba. A tervezők feltevése szerint a só teljesen elfedi a hulladékot, előbb utóbb clkorrodálja a konténert, feloldja a radioaktív elemeket, és végül a hermeíikus zárással elérhető, hogy a hulladék sugárzása ellen ezer, illetve akár millió évig is megvédje a föld felszínét a sugárzástól. 1980-ban hozott törvény intézkedett a WIPP létesítéséről. 1992-ben készültek el a végleges tervek. Ennek alapján 175000 ra hulladék helyezhető itt el. Amikor ez a tároló teljesen megtelik, a vízszintes és függőleges járatokat eltömik, majd hermetikusan lezárják.
Az örökkévalóságig? 1997 nyarán 9 méter átmérőjű alagút fúrását kezdték meg a Yucca hegység északi részénél. A sok szempontból ellentmondásosnak látszó megoldást - hosszú vitát követően - az érintett szakmai bizottságok javaslatára a Kongresszusban 1987-ben jóváhagyták. A hulladéktároló létesítése ezzel törvényerőre emelkedett. Ez a terület - a geológiai viszonyokra való tekintettel - kiválóan alkalmas radioaktív hulladékok tárolására, olyan hulladékok esetében is, amelyek tartósan hőt fejlesztenek, és erősen sugároznak. Ez a sivatagos terület magas hegyekkel van körülvéve. Közel, s távol lakatlan, ezen a helyen próbálták ki korábban a különböző nukleáris fegyvereket az 50-es és 60-as években. A turistatérképeken lakonikusan csak annyi van feltüntetve, hogy ,,ez az a hely, ahol a tudósok keresik a módját annak, hogyan lehetne a talaj felső rétegeiből a plutóniumot kivonni".
Nukleáris energetika
A környék egyébként nem látványos, kőzete vulkánikus eredetű, 11-15 millió éves. Maga a tároló 250 méter mélyen fekszik a föld felszíne alatt, és 300 méterrel a talaj vízszintje felett.
A hulladékok szállítása Az erősen sugárzó nukleáris hulladékot vasúton vagy nyerges vontatóvá! - a célra fejlesztett fémtárolókba helyezve - szállítják. A hulladék milyenségétől függően háromféle fémtárolót alkalmaznak. Külön van a vízforraló reaktorok fűtőrúdjainak, másik fajta a nyomott vizes reaktorok fűtőrúdjainak, amíg a harmadik féle tartályba a honvédelmi eszközökből visszamaradó erősen sugárzó hulladék kerül. Ezek a fém tárolóedények 20 mm vastag rozsdamentes acélból készülnek, amelyet körülvesz egy 100 mm vastag szénacél köpeny. Az erősen sugárzó - védelmi eszközökből származó - hulladék esetében még egy újabb 50 mm falvastagságú, réz-nikkel ötvözetű külső köpenyt alkalmaznak. Ezek a tárolóedények - számítások szerint - több ezer éves élettartamúak. A szállítókocsikon még 165 mm falvastagságú, sugárzást csökkentő acélÖtvŐzetből készült tartályok vannak, ezekbe helyezik el az előzőekben ieírt fém tárolóedényeket. A helyszínre szállított nukleáris hulladékot már robotok segítségével veszik le a szállítóeszköztől, és helyezik el a megfelelő helyre.
Erősen sugárzó anyagok elhelyezése A Yucca hegységben 250 km hosszú alagutat, és két különböző szintet kialakítottak ki. A nagyobb felső szint 324 hektár területű, míg a kisebb alsó szint területe 69 hektár. Felül 11 000 konténert, alul 2400 konténert lehet elhelyezni. Az elhelyezhető sugárzóanyag teljes mennyisége 80 000 tonna. A hulladékokat szeparálni kell, hogy a keletkezett hő - az elhelyezést követő 50 év után - se haladja meg a 160 °C-t. Természetesen ezer, vagy millió éveket követően a konténerek elkorrodálnak, és tartalmuk „szabaddá válik". A hatóságok ezért követelik meg a minimum 10 000 évet a hulladékok teljes izolálására. így a környezetben észlelhető sugárzás alatta marad annak az elfogadott értéknek, amelyet a föld mélyében lévő, kibányászatlan uránérc sugároz.
390
A tárolók hosszú távú biztonsága Miután a hulladék plutóníum felezési ideje 24 000 év, a 10 000 éves biztonság elfogadhatónak tűnik. Itt azonban érdemes egy percre megállni. Tízezer év beláthatatlan távlat. A nagy piramisok is csak 4600 évesek, ilyen távlatokban gondolkodni szokatlan dolog. Ki tudja azt - legyen az geológus vagy mérnök -, hogy mi lesz ennyi idő múltán, milyen civilizáció „uralja" majd Földünket. Éppen ezért olyan döntés született, hogy figyelem felhívásként valami jelentős, feltűnő építmény kerül a hulladéktárolók fölé a föld felszínén, amelyen a „Ne áss itt!" felirat lesz angol, orosz, spanyol, kínai és egyéb nyelveken. A leglöbb kritika a Yucca hegységbeli tárolóval kapcsolatosan a hidrológusok részéről hangzik el. Bár ez a terület az USA legszárazabb vidéke (a csapadék mennyisége 15 mm/év), az eső praktikusan évente csak egy alkalommal esik, de akkor egyszerre az éves mennyiség. Ez a hidrológusok véleménye szerint leszivároghat a tárolóig, és gyorsíthatja a konténerek korrózióját. Alapos, többoldali vizsgálatokkal igazolták, hogy a félelem nem indokolt.
A helyi és a szövetségi állam szerepe Az 1980-as években elfogadott törvényben rögzítetteknek megfelelően mind a WIPP, mind a Yucca hegységbeli tároló kész sugárzó nukleáris hulladékot fogadni. A WIPP alkalmazottai már gyakorolják a szállitókonténerck lerakását és elhelyezését. Ennek ellenére az üzembe helyezés késik. Késik, mert az üzembe helyezés feltételeit jelentő - összes engedély beszerzése lassabban megy a vártnál. Ma úgy tűnik, hogy 2002-ben kezdik meg az Egyesült Allamok különböző helyein található ideiglenesen tárolt hulladékokkal a tárolók feltöltését. Maga Bili Clinton, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy nem járul hozzá semmiféle félmegoldáshoz. Az összes érdekeltek, szakemberek, bizottságok és hivatalok egybehangzó véleménye szerint a választott és megépített megoldás kielégíti a biztonság legmagasabb fokát is, tehát 2002-ben az üzemszerű sugárzó nukleáris hulladékok tárolása elkezdődik. Ez pedig a sugárzó nukleáris hulladék tárolásában egy egészen új fejezet kezdetét jelenti. _ „ Dr. Bencze János
1998. 91. évfolyam 9. szám
Nukleáris energetika
Modern eljárások atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására — I. rész Dr. Szabó István Villamosenergia-termelés és környezet Sokat vitatkoznak azon, vajon az atomenergia felhasználása helyes vagy nem helyes, vannak ellenzői és vannak támogatói. Nehéz világosan látni egy ilyen, szűk individuális vagy csoportérdekek által átszőtt világban, mint a miénk. Egy azonban biztos: pillanatnyilag a környezetet közvetlenül az atomerőmüvek üzeme befolyásolja a legkevésbé a nagyüzemi energiatermelő technológiák közül. Az atomerőmüvek üzeme ugyanis közvetlenül szinte egyáltalán nem okoz szennyezést, amennyit mégis okoz, az elhanyagolható - még a legkorszerűbb környezetvédelmi eszközökkel felszerelt hőerőművek kibocsátásaihoz képest is. Az atomerőművek környezetében élő lakosság erőművi eredetű többletsugárterhelése kisebb, mint a természetes sugárterhelés (2,4 mS/év) ezredrésze. Ezzel szemben az előre nem látható hatásai tekintetében késhegyig menő viták folynak. Vannak, akik ezeket a hatásokat olyan jelentősnek tartják, hogy emiatt megengedhetetlennek mondják az üzemüket, vannak, akik szerint ezek a hatások már ma sem olyan jelentősek, ahogyan ezt sokan állítják, de hamarosan, a technika fejlődésével, elhanyagolhatóvá válnak. A legújabb időkben azonban kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a tüzelőanyagokkal működő erőműveknek is van egy olyan - előre pontosan fel sem becsülhető, de PRÉSENT CO; LEVÉL . 350 pom az egész földi életet befolyásoló-hatása, ami egyesek szerint már most is érezhető. Ez a hatás az úgynevezett melegházhatás, ami a föld átlaghőmérsékletének emelkedését okozza. Ez a melegedés kiszámíthatatlan zavarokra vezethet, mert a földi életet szinte meghatározó alapfolyamatokat, a víz és a levegő THOUSANDS CF TEABS AGO áramlását és melegedését-hűlését, a Föld/. ábra. Összefüggés az elmúlt 160 000 évben bolygó klímáját látszik a földfelszín közepes hőmérséklete és a légkör szén-dioxid koncentrációja között (C7) megzavarni. Dr. Szabó Islván tanácsadó mérnök Ezt a cikke! a szerző a szerkesztőség felkérésére irta
1998. 91. évfolyam 10. szám
Az /. ábrán egy diagramot mutatunk be (C7), amely az összefüggést ábrázolja a Föld-bolygó felszínének közepes hőmérséklete és a légkör szén-dioxid koncentrációja között, az elmúlt 160 000 évben. Az összefüggés szemmelátható és nem lehet véletlen, de az is nyilvánvaló, hogy más hatások is érvényesülnek. (Az adatokat óceáni üledékek vizsgálata szolgáltatta.) Mutatja a diagram azt is, hogy egy mintegy 150 000 évvel ezelőtt bekövetkezett, nyilván nem civilizációs okokra visszavezethető szén-dioxid- és hőmérsékletszint-emelkedés látszik ismétlődni az elmúlt 20 000 évben. Az is látszik, hogy ezen belül az elmúlt 70 évben olyan magasra, 350 mg/l értékre emelkedett a koncentráció, ami majd húsz százalékkal meghaladta a 120 000 ével ezelőtt elért rekordértéket is! Egy másik diagram, ugyanabból a műből (2. ábra) a tüzelések okozta kibocsátások alakulását mutatja 1860 óta, a 3. ábra
1860
1890
I92O YEAROF PROOUCTION
1950
I98O
ábra. A tüzelések okozta évi szén-dioxid-kibocsátás (gigatonna szénben számolva) 1860-tól (C7)
pedig a légkör CO2 koncentrációjának alakulását az elmúlt ezer évben. A 3. ábrából kitűnik, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció az elmúlt évezredben a 19. század elejéig a 280 és 290 ppm értékek között ingadozott, azután pedig meredeken emelkedni kezdett - összhangban azzal, amit a 2. ábra mutat - hogy tudniillik a tüzelésekből eredő szén-dioxid-kibocsátások mértéke szintén óriási mértékben megnövekedett. A bemutatott diagramokkal az az ellenvetés is magyarázható, amit egyes klíma-kutatók hangoztatnak, miszerint a Földbolygó klímáját, a jégkorszakok és az interglaciális korok váltakozását minden valószínűség szerint kozmikus események határozzák meg alapvetően.
595
Nukleáris energetika
Nem lervc/cu •uliMinilikiH, ItiLli.ok «/tüi. 7IHKI üíenií.r*nkénc
19K0
1982
1984
1986
19B8
1990
1992
1994
19%
Forrás: AlomerSmO (WmelKIJik Viligsztrvrute (W V . O |
1100
1200
1300
1100
1500
1600
I7OO
1800
1900
20O0
YEAR
4. ábra. Évente bekövetkező, nem tervezeti automatikus leállások száma atomerőműben (C8)
3. ábra. A légkör szén-dioxid koncentrációja az elmúlt ezer évben (C7)
Ezek ugyanis valószínűleg tényleg meghatározói az alapfolyamatoknak - de az emberi civilizációt ezen alapfolyamatokon belül - csillagászati, vagy akár földtörténeti szempontból, a Föld korához képest (4000 millió év) jelentéktelen, "igen rövid" ideig - néhány tíz vagy százezer év - tartó változások is alapvetően befolyásolják! Jól érzékelteti ezt, amikor egy-egy - földtörténeti szempontból elhanyagolható - hurrikán, földrengés vagy áradás következik be. Sokak szerint ez, ha igaz is, nem indokolja az atomenergia felhasználását, mert ebben még ennél is nagyobb veszélyek rejlenek. Pszichológiai szempontból érthető ezeknek az embereknek a félelme, de egyetérteni nem lehet vele. A túlzott félelem oka a nem megfelelő tájékoztatás, a nem kielégítő tájékozottság. Két dolog van ugyanis, ami az atomerőművek használatára sötét árnyékot borít, de alaposabb vizsgálat meggyőz arról, hogy ezek a veszélyek kivédhetők. Az egyik a bennük rejlő veszély, előre nem látható események bekövetkezése esetére. Ezt a veszélyt - főként a laikus közvélemény számára - még félelmetesebbé teszi az egész atomtechnika újdonsága, az azt körüllengő titokzatosság - meg annak szomorú indítása, Hirosima is. Idézem itt Csernobilt, amely mintegy ízelítőt adott abból, milyen következményekkel járhat egy "súlyos üzemzavar" egy atomerőműben. Ehhez hasonló persze a technika "klasszikus" területein is előfordul, sajnos. Gondoljunk csak például az indiai Bhopal városában felrobbant vegyiüzemre, amelynek tragikus következményei ma is érezhetők. Ezeket azonban a közvélemény lassan elfelejti - és senkinek sem jut eszébe azt követelni, hogy zárják be az összes vegyi üzemet. Csernobil - és Bhopal - nagy tanulsága az volt, hogy ilyen veszedelmes üzemekben nem szabad teret engedni az "emberi tényező' legcsekélyebb befolyásának sem - és a működtetését szigorú szabályokkal kell ellenőrizni. Könnyen belátható, hogy a biztonság szinte tetszőlegesen fokozható, a kockázat szinte korlátlanul csökkenthető. Úgy tűnik, ezt a leckét a technikusok mára meg is tanulták, amint azt például a 4. ábrán látható diagram mutatja, amelyen a nem tervezett, valamilyen hiba miatt évente (7000 üzemóra) bekövetkezett leállások száma látszik egy atomerőműben (USA átlagos érték). 396
Az USA-ban mindenestre az atomerőmű ma már egyike a legbiztonságosabb munkahelyeknek. A másik veszély az az előre nehezen becsülhető hosszú távú hatás, ami az atomerőművek által "termelt" hulladékokból származik. Hogy az ipar tisztában van ezen tényező fontosságával, azt az 5. ábrán látható diagram jelzi, amelyen a kis és közepes A szilírd, kJs ikUvilású hulladék líi fu|>• I• n«k ktztpts írlíkt rt i-ukriii H <-f > -f-nmkt ni (Dyomolivizn reaktorok)
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
Fsrriw -\BUIIH iimli íl/rmcHt lók Vil&gszcrvezete (WANO)
5. ábra. Évente keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok térfogata egységenként (C8)
aktivitású hulladékok mennyiségének változását látjuk (USA átlagos érték) az elmúlt években (C8). A csökkenés mértéke imponáló. Az atomerőmüvek üzeme közben keletkező hulladékok mennyisége ugyan egészen csekély azokhoz a mennyiségekhez képest, amit például a szén-, vagy a lignit-tüzelésű erőművek "termelnek", mégsem elhanyagolható. Viszonylag kis mennyiségük lehetővé teszi az elhelyezésüket átmeneti tárolókban, nem szükséges azonnal, a keletkezés ütemében gondoskodni róluk - és így végül is halogatni lehet a végleges megoldást. Ez kétségtelenül egyszerűbbé teszi a menedzselésüket - de veszélyt is rejt magában. Kétségtelen ugyanis, hogy ha a világ óriási és egyre növekvő villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét atomerőművek elégítik ki, akkor ez a hulladékmennyiség igencsak tetemessé válna. Két probléma van. Az egyik probléma az, hogy míg a legtöbb kémiai jellegű szennyezés mesterségesen megsemmisíthető, elbontható, sőt, többnyire viszonylag rövid idő alatt magától is elbomlik, veszélytelenné válik, addig az atomerőmüvi hulladékok speci-
ELEKTROTECHNIKA
Nukleáris energetika fíkus károsító jelensége, a radioaktív sugárzás a sugárzó izotóp természetétől függően, befolyásolhatatlan módon csökken. Jelentős mennyiségben vannak olyan izotópok, amelyeknek a felezési ideje kicsi, ezeket izolált tárolóhelyen "pihentetik", megvárják, amíg az aktivitásuk megfelelően csökken, "lecseng". Ezután ezek veszélytelenül, vagy kevesebb óvintézkedéssel kezelhetők. Vannak azonban olyan izotópok is, amelyeknek a sugárintenzitása sok ezer vagy még több év alatt csökken csak a felére - és ezen klasszikus eszközökkel nem lehet változtatni! (Pl. a plutónium felelezési ideje: 24 000 év). A másik probléma, hogy az a veszélyeztetés, amit a sugárzás jelent, nem olyan könnyen felismerhető az érzékeink számára, mint a legtöbb "hagyományos" szennyező. Nem büdös, nem éget, nem okoz fájdalmt - de esetleg megnöveli a gyógyíthatatlan megbetegedések számát, esetleg genetikai hibákat, talán mutációkat okoz - sokféle hatása valószínűleg még ma sem ismert. Hiszen maga a jelenség sem volt ismeretes kétszáz évvel ezelőtt. Curie, aki felismerte - maga is rákban halt meg... Ez a fő oka annak a - néha a szakemberek számára szinte érthetetlen (de ha így nézzük, nagyon is érthető) - ellenkezésnek, ami a társadalomban - az atomenergia alkalmazásának minden formája ellen - gyakran megnyilvánul. Az atomenergia mindenféle felhasználásának — főként a legnagyobb felhasználásnak, a villamosenergia-termelésnek — kulcskérdése ezért a keletkező radioaktív hulladékok elhelyezése. Ezek a hulladékok alapvetően különböző két részre oszthatók. Vannak nagyaktivitású, továbbá kis és közepes aktivitású hulladékok. A felosztásra és a hulladékok elhelyzésére alkalmas létesítményekre nézve lásd az 1. táblázatot. 1, Táblázat (C4) Hulladékosztályok tipikus jellemzői Hulladékosztályok
Tipikus jellemzők
Választható temetési módok
Korlát alatti hulladék (EW)
Radiológiai A C4 irodalmi hivatkozásban közölt, felmentési szinten (korláton) lévő, vagy korlátozás nélkül az alatti aktivitás, ami a lakosság egyes egyedeit érintő kisebb, mint évi 0,01 mSv dózison alapszik
Kis és közepes aktivitású hulladék (L1LW)
A C4 irodalmi hivatkozásban közölt, felmentési szint (korlát) feletti aktivitás, és a hőteljesitmény 2 kW/m alatt van
• Rövid életű hulladék (LILW-SL)
Korlátozott hosszú életű radionuklid koncentrációk (hosszú életű alfa-sugárzó radionuklidok korlátja az egyedi hulladékcsomagokban 4000 Bq/g, a hulladékcsomagok átlagában 400 Bq/g)
Felszínközeli, vagy geológiai temető
• Hosszú életű Hosszú életű radionuklidok a rövid életű Geológiai temető hulladék hulladékokra vonatkozó korlátozásokat (mély geológiai rétegekben (LILW-LL) meghaladó koncentrációkban Nagy aktivitású hulladék (HLW)
Hőteljesítmény 2 kW/m3 felett, és a hosszú életű radionuklid-koncentrációk meghaladják a rövid életű hulladékra vonatkozó korlátokat
1998. 91. évfolyam 10. szám
Geológiai temető
A nagyaktivitású hulladékok Jelentős radioaktivitású hulladék az atomerőművekben az úgynevezett fűtőelemek hulladéka, a kiégett fűtőelem, illetve az ennek kémiai feldolgozása (reprocesszálása) révén keletkező hulladék. ("Atomhatalmak" - például USA - esetében ilyen az atomfegyverekkel kapcsolatos legtöbb hulladék is.) Ezeknek az elhelyezése komoly gond, hiszen tízezer évekig rendkívül veszélyes sugárzás forrása lehet egy-egy ilyen hulladéktömeg. Korunk nagyteljesítményű atomerőművei egyre nagyobb mennyiségű kiégett nukleáris üzemanyagot szolgáltatnak, amelyek tárolása egyre fokozottabb műszaki és gazdasági problémát okoz a nukleáris programmal rendelkező országoknak. A - végső soron a nukleáris üzemanyag kiégését eredményező - magreakciók következtében ez a reaktor-üzemanyag alapvető kémiai és radiokémiai változáson megy keresztül: —az U része átalakul Pu-izotóppá; csökken az " U-tartalom; hasadási termékek és transzplutónium-elemek halmozódnak fel. Megbízható források szerint a kiégett nukleáris üzemanyagkészletek a világon 2000-re elérik a 165 0001 (évi növekedés: mintegy 10 000 t), 2005-re pedig a 210 000-240 000 t mennyiséget (nehézfémre számítva). Ezek a becslések mindenképpen hihetően jelölik meg annak a készletnek a nagyságrendjét, amelyet akár a reprocesszálás, akár a végleges elhelyezés előtt tárolni kell. A kiégett reaktor-fűtőelemek kezelésére jelenleg két irány létezik a világon: a reprocesszálás és a végleges elhelyezés ("temetés"). Abban az esetben, ha - a kiégett fűtőelemek végső sorsát illetően - a hazai döntés nem a reprocesszálás, hanem a hulladéktemetés lesz, a 10 év hűtési periódus akár 50 évre is növelhető, amely természetesen megfelelően csökkenti az aktív komponensek számát és aktivitását. Ez utóbbi esetben a kiégett fittőelemeket is úgy kell kezelnünk, mint nagyaktivitású radioaktív hulladékot. Miután jelen cikknek nem feladata ennek a problémának a megoldásáról tudósítani, itt csak két szempontot említek meg. Az egyik, hogy a végleges megoldást valószínűleg az fogja jelenteni, ha az atomerőművekhez hasonló technikai berendezésekben azokat a radioaktív izotópokat (például az úgynevezett "transzuránokat"), amelyek a veszély forrásai, átalakítják ártalmatlan, nem sugárzó elemekké. Végül is hasonlóan ahhoz, ahogyan a mérgező vegyi anyagokat elégetik és így teszik őket ártalmatlanná - a radioaktív elemeket "atommáglyán égetik el" és így teszi őket ártalmatlanná. A másik, hogy ezen hulladékok egyik fajtájának (a reprocesszálás maradékainak) az úgynevezett "kondicionálása", tehát könnyen szállítható, tömör és időtálló alakra hozása érdekében nyilvánvalóan minden lehetséges eszközt igénybe vesznek és nem elsősorban a gazdasági érdek, hanem a probléma lehetőség szerinti tökéletes megoldása a fő szempont. Ezért a jelen cikk tárgyát képező kis és közepes aktivitású hulladékok szempontjából is érdemes figyelembe venni, hogy ezeknek a nagyaktivitású hulladékoknak a kondicionálására a vitrifikálást alkalmazzák. Mindezek után érthető, hogy minden országban törvények és előírások foglalkoznak a radioaktív hulladékok kérdésével. 397
Nagyfeszültségű méréstechnika
Minőségbiztosítás a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában — I. rész Dr. Jermendy László 1. Nagyfeszültségű laboratórium paraméterei
2. Fő tevékenységi területek
A Villamosenergiaipari Kutató Intézet részét alkotó villamos laboratóriumok 1962-ben létesültek a villamos ipar feladatai mellett a gyártó ipar fejlesztési, kutatási igényeinek kielégítésére. A nagyfeszültségű laboratórium a nagyfeszültségű jelenségek, a szigetelő anyagok és a bennük kialakuló fizikai folyamatok vizsgálatát tekintette alapvető céljának 1. Nagy előrelátással a laboratórium méretei a 20x40 m-es alapterület és a 18 m-es magasság a 420 kV-os legnagyobb feszültségű villamos berendezések vizsgálatát is lehetővé tette (Lábra). Ehhez egy 2400 kV feszültségű 96 kWs energiájú lökésgerjesztő változtatható paraméterű hullámok előállítására állt rendelkezésre. Továbbá a jelenlegi kiépítés szerint egy 700 kV-os ipari frekvenciájú feszültségforrás, ami 500 kV-ig gyakorlatilag részleges kisülésmentes. E két alapvető vizsgálóberendezés mellett ködkamra 220 kV-ig, Faraday-kalicka 100 kV-ig egészíti ki a
/. áhra. 400 kV-os távvezetéki szigetelő vizsgálata
vizsgálóparkot. A 750 kV-os feszültségszint hazai megjelenésével párhuzamosan a szabadtéren bővültek a próbalehetőségek. A kitelepített 1500 kV-os kaszkádtranszformátor három 500 kV-os egységből áll, ami párhuzamos üzemet is lehetővé tett. A védőtoronnyal ellátott lökésgerjesztő 4000 kV-os (Lábra). Ugyanitt a szigetelőszerelvények próbáinak valóságos körülmények közötti elvégzését segíti a 750 kVos tartóoszlop. A sok egyéb kiegészítő berendezéssel és kis laboratóriummal felszerelt vizsgálóhely széles körű műszaki tevékenységre ad módot.
Dr. habll. Jermendy László, a miiszaki tudomány doktora, egyetemi magántanár, laboratóriumvezető, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr. Berta István egyetemi lanár
398
A nagyfeszültségű laboratórium az alábbiakban címszavakban összefoglalt kutatási és fejlesztési projektekben vett részt, illetve jelenleg is ezeken a területeken működik.
2. áhra. 800 kV-os I lacfely Trench MWB gyártmányú SFÓ-OS szabadtéri kompozit átvezetőszigetelő lökő- és kapcsolási hullámú vizsgálata
Szigetel éstech nika szigeteléskoordinálás porcelán és kompozit szigetelők fejlesztése szigetelők öregítése szigetelők szennyeződése koronaveszteség —túlfeszültség-problémák
Berendezés- és készülékfejlesztés ~ kompakt transzformátorállomás " kapcsolókészülékek dielektromos vizsgálatai " központi hangfrekvenciás körvezérlés " minősítési próbák, élettartam-vizsgálatok
Távvezetékek és alállomások ~ nagy légközök vizsgálata, távvezetékoszlop optimalizálása - kompakt távvezeték ~ kötegvezetők optimalizálása Kábelek, vezetékek ~ atomerőművi kábelek élettartama, megbízhatóságuk növelése ~ kábelek lángállósága ~ szigetelt vezetékek ~ szerelvényfejlesztés ~ koronasugárzás Körn y ezet véd el em " villamos és mágneses erőtér mérése, számítása ~ akusztikus zajmérések ELEKTROTECHNIKA
Nagyfeszültségű méréstechnika ~ rádió- és televízió-zavarás ~ nagyfrekvenciás zavarok terjedése Diagnosztika - akusztikus és vibrációs diagnosztika nagy transzformátorokon - távvezetéki szigetelők diagnosztikája
3. Minőségbiztosítás A villamos laboratóriumok eddigi fennállásának során a fent említett tématerületeket is beleértve minősítő (típus) vizsgálatokról 3500 vizsgálati jegyzőkönyvet, illetve 150 certifikátot állítottak ki, a kutatás-fejlesztésekről készített tanulmányok száma meghaladja az 1500-at. A munkavégzés minősége döntő fontosságú szerepet kapott, amit a nagyszámú külföldi és hazai paitner jelentette kontroll és versenyhelyzet követelt meg. E téren a külföldi laboratóriumokkal kialakított kapcsolatok ugyanakkor hasznos segítséget nyújtottak. A vizsgáló laboratóriumok minőségbiztosítását az európai szabvány megfelelője, az MSZ EN 45001 rendezi. A Minőségügyi Kézikönyvben az előírások szerint rendszerbe foglalt eddigi gyakorlatunkat először 1992-ben auditálva nyerték el a laboratóriumok közösen az akkreditáltságot. Az 1994-es felülvizsgálat lejárta után napjainkban adta ki a Nemzeti Akkreditáló Testület az 501/0543 számú akkreditálási okiratot az egyes vizsgálatfajtákra vonatkozóan.
lezárótagjához van csatlakoztatva és így U cs /2 értékkel arányos egyenfeszültséget juttat a Deprez műszerbe (ML-20). Abban az esetben, ha a mérendő feszültség harmonikusukat tartalmaz, a leolvasott érték különböző az effektív értéket mérő elektrodinamikus ellenőrző műszeren és a MUT-7-en.
£ 50 Hz =i= osztó
Feszültségváltó J—E
. •
Frekvencia analizátor
MUT-7 Lezárás
3. ábra
+1
4. Mérőrendszerek kalibrálása A nagyfeszültségű vizsgálati technikában három tipikus laboratóriumi tevékenység van: az ipari frekvenciás, a lökőhullámú mérés és a részleges kisülések meghatározása. E területeken eddig alkalmazott kalibrálási eljárások részleteit az alábbiakban lehet összefoglalni [2], 4.1 Az 50 Hz-es mérőrendszer kalibrálása Az 50 Hz-es nagyfeszültségű mérőrendszer adatai a következők: Mérési tartomány: 60-550-700-1500 kV Kivitel: kapacitív osztó, lezáró tagja közvetlenül a mérőműszer előtt Mérőműszer: TUR gyártmányú MUT-7 típusú csúcsvoltmérő I W 2 kijelzésével. A pontosabb leolvasás céljából kiegészíthető a mérőberendezés egyes finom skálázású Deprez típusú mérőműszerrel. A kalibrálás két lépcsőben történt. Az első lépés az áttétel-mérés, azaz egy adott feszültségszintig, a teljes mérőrendszer összehasonlítása egy feszültségváltóval vagy egy már vizsgált rendszerrel. A mérőberendezés és a kijelző egység vizsgálata a teljes mérési tartományban a második lépésben történt. Amennyiben a kalibrálást feszültségváltóval végezzük, a két mérőrendszer specifikációjának különbözőségét figyelembe kell venni. A feszültséget egy elektrodinamikus mérőműszer méri, ami a feszültségváltó szekunder oldali feszültségének effektív értékét határozza meg. A csúcsértéket a MUT-7 mérőműszerrel lehet mérni, ami a feszültségosztó 1998. 91. évfolyam 10. szám
Kalibrálás alatt az alap-, a harmadik és az ötödik harmonikust frekvenciaanalizátor mérte. A mérési elrendezést a 3. ábra mutatja. Mivel az 5. harmonikus csúcsértéke hozzáadódik az alapharmonikushoz, a 3. harmonikus hatásának vizsgálatakor ezért figyelmen kívül hagyhatjuk, ahogy ez a 4.ábrán követhető. A különböző harmonikusok amplitúdóinak 1/2-ed értékét jelölje U50, Ut5o és /U250 és arányukat az alapharmonikus amplitúdójához ajo= U150/U50 és as^^so/Uso, akkor figyelembe véve az első két harmonikust, a feszültségosztó szekunderén az effektív értéket mérő műszer a következő feszültséget mériUpf[=U5o*(ai +a 3 +a 5 ) = U 5 0 * kg, ahol az effektív faktor ^ = ( 3 ! +83 +85 ). Az 5. ábra a harmadik harmonikus által torzított csúcsfeszültség nagyságát és fázishelyzetét mutatja.
0<ö 3
03-1^9
sin&O
fcO
70 5. ábra
G0
« [ « ] 90
Nagyfeszültségű méréstechnika Ha a3
100
200
300
4.3 A részleges kisiilésmérÖ rendszer kalibrálása A részleges kisülésmérő rendszer kalibrálása a berendezés kalibrálógenerátorának ellenőrzését jelenti. A generátor kimenete a legrövidebb úton van a 250 MHz-es széles sávú oszcilloszkóp 50 ohmos lezárásának bemenetére csatlakoztatva. A különböző nagyságrendű pC-okhoz tartozó impulzusokat egy komputerhez illesztett kamera rögzítette. Ilyen módon a görbe alatti terület számítható a mátrix formában megjelenő feszültség-idő függvényéből. Ez arányos a kalibráló generátor által szolgáltatott töltéssel, figyelembevéve az 50 ohmos lezárást. így az oszcilloszkóp pontossági határán Ml belül ellenőrizhető, A 40 i»v] hogy a különböző me3 30 réshatároknál jelentke2 ző értékek milyen mérM tékben egyeznek a mért értékekkel. A ° részleges kisülésmérő •i berendezés 5 és 50 pC [lO^eoc) névleges értékű kalib^ ábra ráló jelei a 8. ábrán láthatók. Az A görbe alatti számított terület 45,68 pC> a B görbe alatti 4,41 pC, ami megfelel a megkívánt pontosságnak.
[kV]
6. ábra
[M]
400
ELEKTROTECHNIKA
Als marktführendes und innovatives (deutsch-amerikanisches) Unternehmen der Automobilzuliferindustrie arbeiten wir an verschiedenen Produktionsstandorten weltweit. Unsere Produktionsstátte für Sensoren und akustische Wandler in Ajka ist eine nach DfN EN ISO 9002 organisierte Einheit, die sich an der QS 9000 orientiert weiterentwickelt. Um unsere führende Markstellung weiter auszubauen suchen wir kurzfristig engagierte Mitarbeiter, die eigene Ideen einbringen und unsere offensive Strategie als neue Herausforderung sehen. Organisation & Finanzen
Produktion Manager Systeme
Führung der Personalverwaltung und des Finanzwesens
Führung der Produktionsbereiche
Projektleitung, Koordination und Organisation der Fertigung
Quality Manager
Technologie/Service
Logistik Manager
Planung und Durchführung qualitátssichernder Massnahmen
Produktbegleitung aus der Entwicklung Optimierung von Fertigungseinrichtungen und abláufen
Erstellen der Logistikkonzepte Überwachung der Bestánde
ru
F
Control & Sensor Technology
1998. 91. évfolyam 10. szám
I Produktions Manager Tranducer
Sie unterstehen direkt dem Werkleiter und berichten für das monatliche Reporting an die entsprechenden Bereichsleiter in Deutschland. Flexibel für Reisen ins Ausland, sowie gute Kenntnisse in Deutsch und/oder Englisch sind die Voraussetzung zur Ausübung einer der oben angeführten Tátigkeiten ebenso wie Erfahrungen in der EDV. - Wenn Sie in einer der angesprochenen Positionen Ihre Zukunft sehen, dann sollten wir uns kennenlernen. Senden Sie bitté Ihre Bewerbungsunterlagen mit Foto, Gehaltsvorstellung und möglichem Eintrittstermin an unsere Firma Ruf Electronics Kft., zu Hánden Herrn Klaus Draschdil • 8400 Ajka, Hársfa u. 9. • Für Rückfragen Tel.: 88 214 435
401
Villamos energia
Villamos csatlakozások átmeneti ellenállása, vesztesége és melegedése - 1 . rész Dr. Szancltner Károly Bevezetés A villamos áramkörök kialakításakor, két vagy több vezető, illetve a vezetők, a beépített készülékek és fogyasztók között a villamos csatlakozás vagy a villamos érintkezés biztosítja az áramvezetés lehetőségét, más megfogalmazásban a fogyasztók villamosenergia-ellátását.
1. A villamos csatlakozások és érintkezők fajtái A villamos érintkezők szerkezeti felépítésük, működtetési körülményeik, igénybevételük és elhasználódásuk jellege szerint lényegesen különböznek egymástól. A felsorolt jellemzőknek megfelelően, a következő érintkezési módokat célszerű megkülönböztetni: - Rögzített vagy merev érintkezés, amikor üzem közben a felületeket nem távolítjuk el egymástól. A kötés lehet bontható (pl. csavaros kötés, illetve rugóerővel összeszorított) vagy egyszerű módszerrel nem bontható (pl. szegecselt, forrasztott vagy hegesztett). Ide soroljuk a gyűjtősín-csatlakozásokat, a motorok tekercs-kivezetéseinek kötéseit stb. - Csúszó és görgős érintkezés esetében az érintkező felületek szabadon elmozdulhatnak egymáson anélkül, hogy közben a villamos érintkezés megszűnne közöttük. Ilyen érintkezéssel találkozunk a villamos gépek szénkeféinél, a villamos áramszedőknél, a kisfeszültségű megszakítók és toroidok csúszó vagy görgős érintkező-kialakításainál. - A kapcsoló (nyitó-záró) érintkezés során az érintkező felületek időlegesen eltávolodnak egymástól. Ezek a kapcsoló érintkezők az elektromechanikus kapcsolókészülékek legfontosabb része(Í), amelyeknek a feladata az áram biztonságos vezetésén kívül az áramkör megbízható kapcsolása is.
2. Az érintkezések és az érintkezők jellemzői A villamos áramutakban a megbízható kötések, csatlakozások és érintkezések kialakítása során az alább felsorolt jellemzők alapvető ismerete szükséges: - az érintkezési ellenállás, - az áramvezetők és az érintkezések veszteségei, - az érintkezők és az áramvezetők melegedése, Dr. Szandtner Károly okl. villamosmérnök, okl. hálózatszámító szakmérnök, egyetemi adjunktus. Budapesti Műszaki Egyetem Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Mérnöki Kamara és a MEE tagja 1997. szeptember 18-án a Magyar Rézpiaci Központ szervezte ,,Villamosipari rézkonferenciá"-n elhangzott előadás szerkesztett változata. Szakmai lektor: Dr. Madarász György, a műszaki íudomány kandidátusa
402
az áramvezetők és a csatlakozások anyagai, villamos és mechanikai szempontok a csatlakozások kialakításakor (ellenállás változás, zárlati igénybevétel, mechanikai igénybevétel, dilatáció, relaxáció, feszültségkorrózió, élettartam, környezeti hatások, tokozás stb.).
3. Az érintkezési ellenállás Végezzünk feszültségesés mérést az 1. ábra elrendezésében az azonos anyagú és keresztmetszetű vezetők között, az 1 távolságra lévő A-B pontok között, a névleges üzemi áram (le) mellett, azt tapasztaljuk, hogy a b) esetben, amikor érintkezési helyet is kialakítottunk (a vezetőt középen elvágtuk és F erővel összeszorítottuk) lényegesen nagyobb a feszültségesés, mint a folytonos vezető esetében. Mivel az áramok a kétféle elrendezésben azonosak, ezt a feszültségesés többletet a b) esetben az Ré érintkezési ellenállás okozza, amely hozzáadódik az 1 hosszúságú vezetődarab Rv ellenállásához. A kettő összege adja az ún. átmeneti ellenállást, az Rá-t: (3.1)
R^ - R v + Ré-
P
—
/
"" — D
*,==
—R
uAlt>u,t)
?,
^v.
tó
/. ábra. Az érintkezési ellenállás értelmezése
Az érintkezés minőségét az Re érintkezési ellenállás nagysága határozza meg, amely két részből tevődik össze, az R s z szűkületi ellenállásból, valamint az Rh hártya- vagy rétegellenállásból. A szűkületi ellenállást az hozza létre, hogy az áramvonalak az egyik érintkezőből a másikba való áthadásakor összesűrűsödnek. Bármilyen simára készítjük ugyanis az érintkezők felületét, mikroszkóp alatt vizsgálva mindig találunk rajtuk kiemelkedő részeket, tehát a felület rücskös. A nyomóerő növelésével a kis érintkezési pontok találkozási felületei nőnek, sőt újabb érintkezési pontok jönnek létre. BefoELEKTROTECHNIKA
Villamos energia lyásolja az érintkezési ellenállás értékét az érintkezők anyaga is, továbbá az érintkezők felületén kialakuló fém-oxidok, szulfidok és egyéb szennyező rétegek. Ez utóbbi rétegellenállás amit hártya ellenállásnak is nevezünk - attól függ, hogy mekkora az érintkezési hely hőmérséklete és mennyi idő áll rendelkezésre a réteg kialakulására. A mérési eredmények alapján az érintkezési ellenállás jól közelíthető az Ré = Rs 2 + Rh = c/(O,l.FJ"
(3.2)
összefüggéssel, ahol Ré-t Q-ban kapjuk, ha az érintkezést összeszorító F erő N; c az érintkezők anyagától függő állandó, beleértve a hártyás állapotot is {pl. oxidtól megtisztított réz-réz érintkezőnél /O,8...1,4/.1O" , oxidos ónozott réz-ónozott réz érintkezőnél 3.10" , oxidtól megtisztított alumínium-alumínium érintkezőnél /30... 67/. 10" )és az érintkezés alaktényezője, amely pontérintkezésnél 0,5, vonalérintkezésnél 0,67 és síkérintkezésnél 1,0 értékűnek vehető. Az empirikus összefüggés természetesen csak közelítő számításra alkalmas, mert a tényleges érintkező felületek nagyságát megállapítani igen nehéz, valamint a nagyobb összeszorító erők miatt maradandó alakváltozás léphet fel. Az oxidos érintkező felület pl. a réz-oxid-hártya hatását a következő számítás mutatja be. Tételezzünk fel egy a=0,l m = = 10" m átmérőjű érintkezési felületet és az érintkezők felületén v=0,01 ,«m=10" m vastag hártyát, amelynek fajlagos ellenállása pn = 100 Qm. A hártya ellenállása:
Rá. 1 0 ^ 5 4,5
4 3.5
3
2,5 2 1.5 1 0.5 0 40
60
100
120
F. N
2. ábra. Az átmeneti ellenállás változása a nyomóerő függvényében, színezüst érintkező
majd az érintkezési vagy csatlakozási hely veszteségét, az érintkezési ellenállás (3.2) empirikus összefüggéssel számított közelítő értékéből határozzuk meg: R é - c /(0,1 .Ff ® W e = I e 2 .R e .
(4.2)
A számítás az áramút szakaszokra bontásával végezhető el, amikor is figyelembe vesszük az áramúiban előforduló anyagminőség változást, a vezető keresztmetszet és a hőátadó felület változásokat, továbbá a hőátadás eltérő viszonyait (részleges burkolás vagy takarás, tokozás).
R ^ ^ P h ^ v / a ^ . - ^ l O O ^ . l O ^ / t l O " 4 ) 2 . ^ 2 5 4 , 6 Q. (3.3) A szűkületi ellenállás a levezetés mellőzésével, pr„ 55 °r = = 2.10" Qm fajlagos ellenállással számolva: Rsz = Pcu i 2(a/2)«• 2.10"8 / 2.(10"4/2) = 2.10"4 Q,
(3.4)
azaz több nagyságrenddel kisebb a hártya ellenállásnál. A meglepő eredmény ellenére áramvezetéskor a gyakorlatban a hártya mechanikus feltörését, illetve a hártya „feszültség-átütését" figyelhetjük meg. Végeredményben az érintkező hártyás állapota minden esetben ellenállásnövekedést okoz a fémtiszta érintkezéshez viszonyítva. Feladatunk az, hogy ezt az ellenállás növekedést az adott határokon belül tartsuk, figyelembe véve a megengedhető melegedést. Az átmeneti ellenállás függését az érintkezési nyomóerőtől a 2. ábra szemlélteti.
4. Az áramvezetők és az érintkezők veszteségei Az áramvezetők és az érintkezők veszteségeit az áramút megengedett árama, az áramutakban kialakuló árameloszlás és az áramvezető részek ellenállás változása, illetve az érintkezések ellenállásváltozása határozza meg. Korábban már láttuk, hogy az áramút vagy az érintkezőként felhasznált anyagok minősége meghatározó szereppel bír. Az áramút veszteségének meghatározása során először kiszámítjuk az érintkező, illetve az áramvezetőrész ellenállását az érintkezési hely nélkül: R v = p v . t / A v ® W V = V,R, 1998. 91. évfolyam 10. szám
(4.1)
5. Az érintkezők és az áramvezetők melegedése Az érintkezési ellenálláson átfolyó áram hatására az érintkezők felmelegszenek. Már kismérvű melegedés is fokozza az érintkezési felületek oxidációját. Nagyobb melegedés az érintkezők kilágyulásához, majd az érintkező felületek megolvadásához, végül az érintkezők hegedéséhez vezethet. Az érintkezési pont melegedése elméletben közel arányos az érintkezési helyen fellépő feszültségesés négyzetével: -cS2 = * ' - * o = UÍ z /8-ap
(5.1)
ahol #é és ű0 az érintkezési pont, illetve annak környezetében az áramvezető hőmérséklete, °C; Usz az érintkezési hely (szűkületi hely) feszültségesése, V; p az érintkező fajlagos ellenállása, Qm; A az érintkező anyag hővezetési tényezője W/m C. A dé meghatározásakor figyelembe kell venni az érintkezési ellenállás hőfokfüggését és ismernünk kell az érintkezés környezetének ű0 hőfokát, azaz az áram hozzávezetésének a hatását. Ez a hatás két részből áll. Az első rész az állandó keresztmetszetű áramvezető vagy érintkezőtartó állandósult melegedése: Tj=Ie-Rv/a-S,
(5.2)
míg a második rész az érintkező melegedése: xu = U s z - ( t i ) 1 / 2 / 2 . ( a p ) 1 / 2 .
(5.3)
403
Villamos energia A komponensek ismeretében már felírható az érintkezési pont hőmérséklete (3. ábra): ít' Tj+tu+fsz+i^körny. — l
= l2.R v /a-S+U S 2 -(T i ) ^2-(ap)
1/2
+u2 z /8-aro+ő k ö m y . (5.4)
A melegedés értékeléséhez az MSZ EN 60439-1 és MSZ 1600-1 szabványok alkalmazhatók. Az MSZ EN 60439-1 szerint külső szigetelt vezető számára készülő csatlakozókapocsra a megengedett melegedés 70 K, ha a környezeti hőmérséklet +10...+40 °C értékhatárok közé esik. Ugyanakkor a gyüjtősinek és a vezetők esetében korlátozást jelenthet az áramvezető anyagok szilárdsága, a felületi bevonat, az alkalmazott szigetelés, a szomszédos készülékekre és csatlakozó elemekre kifejtett hatás stb.
nyű vezeték terhelt érszámait, az együtt futó vezetékcsatornák és -kötegek számát). Az érintkezők zárlati áram okozta melegedésének számítása a tartós üzemi melegedés számításánál nehezebb feladat. A hegedési határesetben a maximális érintkezési nyomóerő az (5.5)
F = YL.\t
összefüggéssel számítható, ahol F az eredő érintkezési nyomóerő, N; les a zárlati áram csúcsértéke, kA; K anyagtól függő állandó, amely pl. réz-réz érintkezők esetében 0,61, réz-alumínium csatlakozásoknál 0,4 értékű. Az érintkezési nyomóerő meghatározásához a zárlati áram dinamikus hatását kell kiszámítani, hozzáadva az érintkező rugók erejét. Amennyiben nagy érintkezési nyomóerő adódik, amely az érintkező anyagok deformációját okozná, akkor párhuzamos áramutakat, illetve érintkező elrendezést célszerű kialakítani.
Az Országos Villamostávvezeték Rt. Vállalkozási főmérnöksége felvételre keres ERŐSÁRAMÚ VILLAMOSMÉRNÖKÖKET projekt menedzseri munkakörbe.
3. ábra. Az érintkezési pont hőmérséklete, az áramhozzávezetések melegedésének figyelembevételével
Az MSZ 1600-1 a szigetelt vezetők alapterhelhetőségi értékeit írja elő (4. ábra). A szabvány figyelembe veszi a réz és az alumínium vezetőknél a szigetelést, a keresztmetszetet és a terhelhetőségi csoportot (A =* több rétegben futó vezetékek általában, B =s> lakások alapvezetékei és C => lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei), továbbá megadja a szerelés körülményeire vonatkozó módosító tényezőket (számításba véve a 20 °C környezeti hőmérséklettől való eltérést, a többerü közös köpeTortwlö áram. I. I A 1
Feladat: • villamos ipari projektek kivitelezői oldalú komplex keze lése az ajánlatkészítéstől az üzembe helyezésig Előnyt jelent: • védelmes, irányítástechnika vagy nagyfeszültségű szakterületen szerzett jártasság • projekt irányítói gyakorlat • idegen nyelv(ek) ismerete • 40 évesnél nem idősebb kor További felvilágosítás és jelentkezés Lipniczky Lajos vállalkozási főmérnöknél, vagy Kováts János projekt menedzsernél a 417-3229 telefonszámon.
Villámvédelmi Segédprogram ÉPÜl€T€K ÍS CGVCB éPÍTM€NV€K T£RVÉZ€SCH6Z, KLÜLVlZSGálflTtiHOZ.
• Villámcsapás gyakoriságának számítása • Villámvédelmi csoportosítások meghatározása * Villámvédelmi fokozatok meghatározása • Összefüggő felfogórendszerek által védett tér meghatározása • Földelési ellenállás méretezése, ellenőrzése * Szerkezeti előírások meghatározása * Villámvédelmi terv • Felülvizsgálati jegyzőkönyv készítése • • Felfogó rendszerek kör-, védőszög- és gömbszerkesztéses ellenőrzése * Áramutak vízszintes vetületei eredőjének szerkesztése, számítása • Dokumentáció nyomtatása * Vezető keresztmetszet, A v Jmm
4. ábra. Műanyag szigetelésű réz és alumínium vezeték alapterhelhetősége az MSZ 1600-1 szerint
404
Megrendelhető: Kiss Balázs, villamosmérnök, programozó 9700 Szombathely, Szent Flórián krt. 16. Telefon: (94) 337-136 Üzenetrögzítő: (94) 316-461
2.01 verzió, DOS változat, Ára: 15.000 Ft + Áfa
ELEKTROTECHNIKA
Technikatörténet — Világítástechnika
Barlangliget — (Hableányhon) — Villamos világítási berendezés Szepes-Béla községben (: Szepes megye, Késmárktól északra 10 km :) az Egyesült Villamossági Rt. (Egger és Tsa utódja) budapesti cég a Béla-patak energiájának hasznosításával villamos világítási központot létesített a magas-tátrai Barlangliget üdülőhelyen az utcák, a nagy szálloda, a villák és a cseppkőbarlang számára. A Béla-patakon létesített fagát révén e helyen a víz szintjét kb. 1 m-rel megemelték. Egy beömlési táblás zsilipen át így a felduzzasztott víz egy fából készült nyitott felvízcsatornába jutott, amelynek belső nyílása 1 m X 60 cm, és 700 m távolságban a víz 1:1000 eséssel a turbinaházhoz jutott. Itt a víz egy víztartályból egy vasból készült csövön át a turbinára jutott. A vízszintes tengelyű Jounval-féle turbina, névleges adatai: 0,430 m/s és 11,5 m esésmagasság, 4,16 Hz (250 f/min) forgási sebességgel 0,4 m'/s vízmennyiségnél 30 kW-ot teljesített. Az üzemvizet a turbinából egy „mocsár" (az alvízcsatorna mélyedése) fogadta be és ebből a lefolyócsatorna az Erdő-patakba vezette. A turbinaház, tekintettel az áradásokra, kielégítően magasan lett telepítve úgy, hogy a magasságkülönbség kb. 13. m a zsilipnél jelentkező víztükör és az elvezető árok torkolatánál mutatkozó víztükör között. Tekintetbe véve az üzem vízcsatorna 0,7 m esését és a turbinaház kb. 1 m-rel magasabb telepítését a patak normál vízállásához, a hasznosítható esésmagasság 11,220 m értékre adódott. Ahorizontális turbinatengely szíjhajtással vitte át az energiát két — egyenként 12 kW-os, inellékáramkörű, egyenáramú — generátorra, amelyek egyenkénti 120 V-os kapocsfeszültsége a háromvezetékes rendszer szerint volt összekapcsolva. A generátorok a kapcsolótáblával szigetelt vezetékkel lettek összekötve. A háromvezetős tápvezeték csupasz elektrolitrézsodronyait porcelán kettős harangszigetelőkkcl részben telepített vezetékoszlopokra, részben élőfákra erősítették fel. Az országútszakasz nyomvonalának felezőjében létesített táppontból egyik irányba a kaszinó felé, másik irányba a közterületi vezeték felé létesült csatlakozás az üzemvitelhez szükséges szerelvényekkel és készülékekkel. Akaszinótól a vezeték — két külső sodrony vezetővel, élőfák felhasználásával, egy tűlevelű erdőn át — egy hegyre vezetett a cseppkőbarlangig. A barlang bejárata előtt telepített őrbódéban a barlangvilágílás főkapcsolóját és telefont szereltek fel: ez utóbbit a gépésszel tartandó kapcsolat céljából. A barlangvilágítás nappal működött időszakosan, a látogatóktól függően. Ezért kellett a 2 km távolságban szolgálatot teljesítő gépészt a barlangvilágítás be- és kikapcsolásáról értesíteni.
1998. 91. évfolyam 10. szám
A teljes barlang világítás be- és kikapcsolása egyszerre történt. Az izzólámpák kettesével sorba kötve csatlakoztak a két külső vezetőhöz, mivel középvezető a barlangig nem volt kiépítve. A vezetékek a cseppkőbarlangban túlnyomórészt csupasz elektrolitréz-huzalokból készültek és porcelán kettős harangszigetelőkkel erősítették fel a kőfalakra; a szűk, alacsony átjárókban gumiszigetelésű huzalokat alkalmaztak. A barlang világítására 150 db izzólámpa szolgált: 16, 25 és 50 normálgyertya (NK) fényerősséggel. A lámpákat oldalsó csatlakozású csőszegecselt foglalatok tartották; ez a szerkezet akkoriban a nedves környezetben jól bevált. A közterület világítását 38 db egyenként kikapcsolható falikaros lámpával oldották meg, egyenként 25 NK értékkel. A szállodát 150 db izzólámpa világította. A szabadtéri világításra akkor, 1897-ben, 6 ívlámpa szolgált, egyenként 1000 NK értékkel. Ezenfelül magánvillák is alkalmaztak villamos világítást. A villamos berendezés az 1897-es idényben (június 15-től szeptember 15-ig) folyamatosan működött üzemzavar nélkül, a helyi patak legkisebb vízállásánál is. Acseppkőbarlang látogatottsága 40%-kal növekedett, amióta hatásos villamos világítás lépett a gyertya- és magnéziumvilágítás helyébe. A vezetékelrendezés merészsége a mély szakadékok felett, a nedves, csúszós és kemény sziklafalakon a nem műszaki szakemberek részéről is megérdemelt elismerést nyert. Az élőfáknak vezetékoszlopként történő felhasználásához ágakat, fatetőket vágtak le, hogy a fák hajladozását vihar esetén mérsékeljék és a vezetékeket szakadástól megóvják. Vezetékoszlopok állítása a meredek, sziklás hegyoldalakon nagy költséget és fáradozást okozott volna. A vízi létesítményt szolid módon építették meg, a csatorna mély fekvésű részeit lefolyóárkokkal védték az omlástól, kavicstöltéssel a határoló hegyektől. Az itt igen gyakori felhőszakadások és áradások nem okozhattak kárt. A légköri kisülések ellen a berendezést villámvédelmi készülékek védték. Az üzemvitel ideiglenesen az Egyesült Villamossági Rt. feladata volt. A berendezés de. 11-től du. 15 óráig a barlang, és este 7-től éjjel 11 óráig az üdülőhely számára működött. így a Béla-patak addig kihasználatlan energiája olyan tényező lett, amely Barlangliget üdülőhely és híres cseppkőbarlangja kulturális színvonalát emelte. (: Z. f. Elektrotechnik, 1898. p. 381. :) Horváth K. Gy. Megjegyzés: A barlang egyik részét, kétszer háromágú kandeláberrel, egy korabeli postai képes levelezőlap szemlélteti lapunk e számának megjelenési hónapja alatt Egyesületünk Titkárságának irodájában.
405
Konferencia
SPEEDAM'98 — SORRENTO A II. Frigyes német—római császár által a XIII. században alapított és később a róla elnevezett Nápolyi Egyetemen az Elektrotechnikai Tanszék PAGANO Enrico professzor vezetésével 25 évvel ezelőtt indított el egy nemzetközi szimpóziumsorozatot a villamos hajtások és a hozzájuk kapcsolódó tudományterületeken (Electrical Drive Symposium, EDS). A magyar részvétel a Cagliari-ban, Szardínia szigetén 1987-ben rendezett szimpóziumra nyúlik vissza, ezután választották meg alulírottat a nemzetközi tudományos szervező bizottság (International Steering Committee) tagjai sorába. 1990-ben Capri szigetén Anacapri adott otthont a rendezvénynek, 1992-ben Positano, 1994-ben a szicíliai Taonnina, 1996-ban ismét Capri, de ezúttal Capri városa, míg 1998. június 3—5. között Sorrento volt a házigazda. A névváltoztatásra az 1990-es szimpózium után került sor, ettől kezdve a Symposium on Power Electronics — Electrical Drives — Advanced Machines (Teljesítményelektronika — Villamos hajtások — Korszerű gépek Szimpóziuma) szavak kezdőbetűiből alakult ki a SPEEDAM fantázianév, később ezekhez a Power Quality (Energia/Teljesítmény minősége) társult. A szimpóziumról szóló beszámolónak az ad külön aktualitást, hogy első ízben létszámában és előadásaiban egyaránt jelentős magyar részvétel gazdagította a rendezvényt, amely alkalmat adott új tudományos-szakmai és baráti kapcsolatok felvételére, a régebbiek ápolására. A szimpóziumon 19 országból (Európán kívüli résztvevők jöttek Japánból, az Egyesült Államokból, Brazíliából és Ausztráliából), az Európai Unión kívüli országokat cseh, lengyel, orosz, román, szlovák és magyar delegátusok képviselték, a regisztrált résztvevők száma 118 volt. 1. Aszinkron motor-hajtások témacsoportban 21 előadás hangzott el, amelyek a mezőorientált szabályozás, az érzékelő nélküli szabályozások, a fuzzy szabályozás, digitális jelfeldolgozás (DSP) alkalmazása a szabályozásokban, energiatakarékos motorok, modellezés és tervezés, a neurális hálózatok alkalmazási lehetőségeinek új eredményeit mutatták be. 2. Teljesítményelektronikai eszközök, topológiák és szabályozások területén 16 előadás számolt be az új kutatásokról. Ebben a szekcióban került sor Nagy /.—Korondi P.—Hamar }.: Two channel DC—DC resonant converter (Kétcsatornás cgyen-egyenáramú rezonáns konverter) című közös BMESZTAKI előadásukra, amelyet Nagy István professzor ismertetett. Az új konverter különös jelentősége, hogy szünetmentes áramforrásokhoz is alkalmazható, az akkumulátorcsere egyszerűen és könnyen megvalósítható az egyik egység eltávolításával. A szimmetrikus és aszimmetrikus változatok bemutatását a függelékben a matematikai háttér támasztotta alá, az eredményeket diagramok szemléltették. A hallgatóság az elmélet és gyakorlat szoros összekapcsolását emelte ki a vita során. Halász S.~Zaharov A.: Two-phase PWM technique with 120° dead time in inverter fed AC drives (Kétfázisú impulzusszélesség modulációs technika 120°-os holtidővel inverteres váltakozó áramú hajtásokban) című közös előadását Dr. Halász Sándor professzor (BME) ismertette. Kimutatták, hogy az új típusú kétfázisú PWM inverter kevesebb harmonikus veszteséget hoz létre, és kisebb a nyomatéklüktetés, mint az általánosan
406
használt kétfázisú inverterek esetében, amelyek 60°-os eltéréssel dolgoznak. A háromfázisú inverterekkel összehasonlítva az előnyök főleg a nagyobb alapharmonikus-értékeknél domborodnak ki. A vita a feszültség-spektrumokra, az általánosított harmonikus veszteségi tényezőre és a tranzisztor terhelésére vonatkozott, és a szerzők igazolták, hogy minden lényeges részletre kiterjedt tudományos gondolkodásmódjuk. A szekcióban a további előadások digitális szabályozás alkalmazásával, impulzus-szélesség modulációs (PWM) inverterekkel, méréstechnika és modellezés kérdéseivel, PSpice modellek alkalmazásaival, matematikai analízisekkel foglalkoztak. 3. A lineáris motor-hajtások témacsoportot hat előadás reprezentálta, amelyek a mágneses lebegés témakörével, a mesterséges szívben használható működtetővel, a veszteségek csökkentésével foglalkoztak. 4. A paraméter-meghatározást hat előadás képviselte, Összehasonlító tanulmányok, egyszerűsítő módszerek, tranziensek felhasználása, fluxus- és fordulatszám-figyelők, mérésekből megállapítható paraméterek foglalkoztatták a szerzőket. 5. A kefenélküli állandó mágnesű és reluktanica motorok és hajtások szekcióban két magyar előadás volt: Veszprémi K.—Schmidt I.—Vincze K: Optimum operaiion of permanent magnet synchronous motor drives (Állandó mágnesű szinkronmotoros hajtások optimális működése) című BME előadást Dr. Veszprémi Károly mutatta be. Az optimálás célja a működés biztosítása vagy legkisebb árammal vagy minimális összes veszteséggel. A szokásos működési régióban cél lehet a fordulatszámsáv emelése az összes villamos veszteség csökkentése. Szabályozott szinkronmotoros hajtásokra dolgozták ki a módszereket matematikai háttérrel és kimutatták, hogy a mezőgyengítési zónában a legkisebb veszteséggel való működés az optimális. Az elért optimumok mind az inverter, mind a motor számára kedvezőek. A vita során az érdeklődés főleg a mezőgyengítési zónára vonatkozott, és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit tárgyalták. Gáti A.—Durbák N.—Gair S.—Szentirmai L: Sensorless PM brushless motor drive for electric vehicles (Érzékelőnélküli állandó mágnesű kefenélküli motorhajtás villamos járművek számára) című előadást Dr. Szentimrai László mutatta be, amely az Edinburgh-i Napier Egyetemmel közös kutatás egyik eredménye: a projekt vezetője Gair S. professzor. A tanulmány a forgórész helyzetének meghatározását mutatja be közvetett módszerrel, amely a kölcsönös és az öninduktivitások forgórészhelyzetétől való függését használja fel. A felírt egyenletrendszer algoritmussal jól követhető, és a helyzetmeghatározás ± 2 szögfokhibával dolgozik. A probléma, hogyan lelhet a szabályozott hajtásnál a sebességszabályozó algoritmusnál fellépő hibát kiküszöbölni, hiszen a sebesség — mint a szöghelyzet deriváltja — sokkal finomabb pontosságot igényel, mint a helyzetmegállapítás pontossága. A módszert számos mérés igazolta. (Az egyik részfejezet az Elektrotechnika 1997. decemberi számában is megjelent.) A vita túlnőtt a tanulmány keretein, a villamos jármű jövőképe is megjelent az eszmecsere során.
ELEKTROTECHNIKA
Konferencia A szekcióban 19 előadás hangzott el, számos érdekes alkalmazási lehetőség bemutatásával (hajók hajtására, szervomotorként), továbbá numerikus számítási módszerek, hő- és mágneses analízis, szabályozási lehetőségek, a kapcsolt reluktanciamolor problémái, az állandó mágnesekben tárolt mágneses energia számítása egyaránt helyet kaptak. 6. Villamos hajtások az iparban szekcióban 9 előadás szerepelt. Bojtor L.—Paál E.: Static starter for gas turboset and pumped storages hydropower plánt (Félvezetős indító gázturbina és szivattyús tározó vízerőmű számára) című előadásban a két szerző a Ganz Ansaldo Gyárban végzett fejlesztő munkát mutatta be egy új félvezetős, mikroszámítógép-szabályozású frekvenciaátalakító-család elméleti és gyakorlati hátterével, valamint a kedvező felhasználói tapasztalatokkal együtt (a tanulmány egy részlete korábban az Elektrotechnikában is megjelent). A vita főleg a gyakorlati alkalmazásban való megfelelésre szorítkozott, tekintettel arra, hogy a résztvevők mintegy kétharmad részben egyetemi oktatók voltak. Az előadás nemes bizonyítéka, hogy a gyári eredmények jelentős tudományos súlyúak lehetnek, amint azt a két szerző együttesen igen értékesen dokumentálni tudta.
7. A különleges gépek és hajtások témacsoportban a vontatást négy, a ritkán használatos hajtásokat hat, az energiarendszerekben alkalmazott hajtásokat tíz előadás képviselte. Érdemes megemlíteni, hogy az Ansaldo Trasporti nápolyi vállalata külön bemutató-szekciót szervezett azoknak a fiatal szakembereknek a részvételével, akik az Európai Unió támogatásával 3-6 hónap időtartamra projektmunkákon dolgoztak, és eredményeikről részletesebben is beszámoltak. A szimpózium további fontos eseménye volt, hogy a fiatal doktor-jelöltek elég nagy számban jelentek meg, és professzoraik irányításával adták elő kutatómunkájuk eredményeit. 8. Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) szekcióban négy előadást tartottak. 9. Energia-teljesítmény minősége szekcióban hét előadás hangzott el. A magyar delegáció részvétele két szekcióelnöki megbízásban (Nagy István és Szentirmai László professzorok), valamint alulírott Steering Committee tagságának meghosszabbításában is további jelentőséget kapott. A következő szimpóziumra 2000. júniusban Ischia szigetén kerül sor a tervek szerint.
Szarka T.—Szentirmai L: Fault diagnosis of inverter-fed induction motors driving hot water pumps in heating plánt (Fűtőerőművekben forróvíz-szivattyúk hajtására szolgáló inverteres aszinkronmotorok hibadiagnózisa) című előadást a Miskolci Egyetem két professzora közösen mutatta be. A sztochasztikus hibák felderítésére számítógépes vizsgálóállomást fejlesztettek ki, és gyakori mintavételezést oldottak meg e gy új figyelő szoftverrel, amelyik ezerszámra értékeli az adatokat. A hibákat megjelenésük előtt 5 perccel sikerült megfigyelni, a feszültségek hullámalakjai rávilágítottak a hibák okaira és közelgő megjelenésükre. Ezzel a módszerrel a gyakori állórésztekercs-meghibásodások megszüntethetők voltak. A vitában elhangzó kérdések a más területeken való alkalmazás lehetőségeit kutatták. A további előadások mikroprocesszoros szabályozások, hajtás-dinamika, neurális hálózatok alkalmazásai, DSPalkalmazások területeit ölelték fel.
Összefoglalva: a szimpózium kedvező fórumot biztosított az új tudományos eredmények megmérettetésére a témacsoportokban az új mérnök- és egyetemi oktató-tudós generációk kapcsolatának erősítésére. Nyomon követhető e rövid összeállításban is az elektrotechnikai tudomány fejlődési iránya, a más tudományterületeken megjelenő eredmények rövid időn belüli alkalmazása (neurális hálózatok, digitális jelfeldolgozás, számítógépes szimuláció, méréstechnika, modellezés), ugyanakkor az elért eredményeket a nemzetközi tudományos közvélemény hitelesítése emelte igazán rangossá. PAGANO Enrico és a szimpózium szervezője, Andrea del PIZZO professzorok igen színvonalasan, ugyanakkor kitűnő körülményeket teremtve szervezték meg a szimpóziumot. Sikerült hosszabb ideje egy tekintélyes grémiumot a szervezők mögé állítani, az olaszokon kívül 28 tagú Steering Committee minden jelentősebb régiót felölel, elnöke YAMADA E. professzor a Nagasaki Egyetemről. Dr. Szentirmai László
Piaci versenyelőny-e az ISO 9000-es tanúsítvány? A nyár végén jelent meg Gyetvai Gábor: ISO 9000 auditor szemmel című könyve, magyar szerzőtől az első átfogó értelmező, elemző mű az ISO 9000 témakörben. A kiadvány érdeme, hogy a minőségügyi szakembereken kívül döntéshozó vezetőknek is ajánlható. „Célom a minőségügyi rendszerek hasznosságának, a hasznossá válás feltételeinek és korlátainak bemutatása, továbbá a témában keletkezett zavarok, kételyek és hiedelmek eloszlatása." - vallja a szerző az előszóban. Haszonnal forgathatják az ISO 9000-es rendszer alkalmazását mérlegelő, a bevezetés stádiumában járó és a már tanúsított cégek, vállalatok, intézmények egyaránt.
A könyv a minőségügyi auditor tapasztalatainak tükrében ismerteti az ISO 9000 szabványcsaládot, továbbá feltárja és bemutatja a szabvány 20 elemében megfogalmazott követelmények közötti összefüggéseket. Mindezt e témában ritka - a szakma kifejezéseit félreérthetetlenül, következetesen használó, mégis - olvasmányos stílusban. A gazdag illusztráció a kiadványt oktatási segédanyagként] használatra is alkalmassá teszi. A könyv a QualiConsult Bt. gondozásában jelent meg, ahol az érdeklődők és megrendelők bővebb információt is kapnak (tel/Q/fax/faxbank: [(1) 262 88 89]. (A szerző okleveles villamosmérnök, a MEE tagja)
1998. 91. évfolyam 10. szám
407
Szabványosítás
Az elektrotechnika területeit érintő, 1998. II. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította a Szabványügyi Közlöny 1998. II. negyedévi számai alapján Littvay Alajos (MSZT) Jelmagyarázat MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete MSZ IEC... IEC szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete idt (az angol identical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom teljes azonosságának a jele eqv (az angol equivatent szó rövidítése) a szerkezel és a műszaki tartalom jelentéktelen műszaki eltérések melletti megegyezőségének jele Jóváhagyó közleményes bevezetéssel... Európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának magyar címoldallal történő bevezetése MSZ IEC 296:1998 Transzformátorok és kapcsolóberendezések ásványolaj-alapú, használatlan szigelelőolajainak minőségi követelményei. — Az MSZ 153-1:1977, az MSZ 1532:1972, az MSZ 153-3:1978 és az MSZ 153-6:1973 helyett — (idt IEC 296:1982 MSZ EN 60079-10:199S Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 10. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása. (IEC 79-10:1995) (idt EN 60079-10:1996, idt IEC 79-10: 1995) Az IEC 79 sorozatnak ez a része olyan robbanásveszélyes térségek besorolására vonatkozik, amelyekben éghető gáz vagy gőz jelenlétének veszélye léphet fel, az ilyen robbanásveszélyes térségekben alkalmazott megfelelő gyártmányok kiválasztásának és telepítésének elősegítése céljából. Ott alkalmazható, ahol éghető gáz vagy gőz jelenléte levegővel keveredve normál légköri viszonyok között a gyulladás veszélyét okozhatja, de nem vonatkozik: — sújtólégveszélyes bányákra; — robbanóanyagok feldolgozására és gyártására; — olyan térségekre, ahol a veszélyt gyúlékony porok vagy szálak jelenléte okozhatja; — olyan katasztrofális meghibásodásokra, amelyek nem tartoznak az e szabványban tárgyalt rendellenességek fogalmába; — olyan térségekre, ahol éghető köd jelenléte előre nem látható veszélyt okozhat és ezért külön megfontolásokat igényel. Együtt adja meg a fogalmak meghatározását és értelmezését a robbanásveszélyes térség besorolásával kapcsolatos főbb alapelvekkel és módszerekkel. MSZ EN 60335-1:1998 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. I. rész: Altalános előírások (IEC 335-1:1991, módosítva). — Az MSZ EN 60335-1:1996 helyett —(idt EN 60335-1:994+A 1:1996+A11:1995+A12:1996) 408
E szabvány tárgya a legfeljebb 250 V névleges feszültségű egyfázisú, valamint a legfeljebb 480 V névleges feszültségű egyéb háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek biztonsága. A készülékek tartalmazhatnak motorokat, fűtőtesteket vagy ezek kombinációját. Az olyan készülékek, amelyek nem kifejezetten a szokásos háztartásokban való használatra készültek, de amelyek veszélyeztetik az embereket — például a szakképzetlen személyek által üzletekben, a kisiparban vagy a mezőgazdaságban használatos készülékek — a szabvány hatálya alá tartoznak. Acélszerűség határáig a szabvány figyelembe veszi azokat a közös veszélyeket, amelyeket a lakásban és környezetében levő személyek állal hozzáférhető készülékek e személyekre nézve jelenthetnek. A szabvány általában nem veszi figyelembe annak veszélyeit, hogy — akészüléket felügyelet nélküli kisgyerekek, beteg, vagy idős emberek használják; — a készülékkel kisgyerekek játszanak. Nem érvényes e szabvány — a kifejezetten ipari rendeltetésű készülékekre; — a különleges környezeti viszonyok között, például korrozív vagy robbanásveszélyes (poros, gőzös, gázos) környezetben használatos készülékekre; — a rádió- és tévékészülékekre, lemezjátszókra és hasonló készülékekre (IEC 65); — a gyógyászati készülékekre (IEC 601); — a motoros villamos kéziszerszámokra (IEC 745); — a személyi számítógépekre és hasonló készülékekre (IEC 950); — a villamos testmelegítőkre és hasonló hajlékony melegítőkészülékekrc (IEC 967); — a villamos karámok tápegységeire (IEC 1011); — a hordozható, motoros, villamos szerszámokra (IEC 1029). MSZ EN 60439-I:1994/Al:1998 Kisfeszültségű kapcsolóés vezérlőberendezések. 1. rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések (IEC 439-1:1992/A1:1995) — Az MSZ EN 60439-1:1995 módosítása — (idt EN 60439-1:1994/A1:1995 + Corrigendum 1997. december, idt IEC 439-1:1992/A 1:1995) MSZ EN 60439-l:1994/A2:1998 Kisfeszültségű kapcsolóés vezérlőberendezések. 1. rész. Tipizált és részlegesen tipizált berendezések (IEC 439-1:1992/A2:1996) — Az MSZ EN 60439-1:1995 módosítása — (idt EN 60439-1:1994/A2:1997 + Corrigendum 1997. december, idt IEC 439-1:1992/A2:1996) MSZ EN 60439-l:1994/All:1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész. Tipizált és részlegesen tipizált berendezések — Az MSZ EN 60439-1:1995 módosítása — (idt EN 60439-1:1994/A 11:1996 + Corrigendum 1997. december) ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás MSZ EN 60669-2-1:1998 Kapcsolók háztartási cs hasonló jellegű, rögzített villamos szerelések számára. 2. rész: Egyedi követelmények. I. főfejezet: Elektronikus kapcsolók (IEC 669-2-1; 1994 + A1:1994 + A2:1995, módosítva) — Az MSZ IEC 669-2-1:1992 helyeti — (idt EN 60669-2-1:1996 + Al 1:1997 + C l : 1087. idt IEC 669-2-1:1994 + A1:I994 + A2:1995) E szabvány a háztartási és hasonló jellegű, rögzített szerelésű villamos berendezések számára szolgáló belsőtéri vagy szabadtéri használatra tervezett elektronikus kapcsolókra, és azokkal együu alkalmazott elektronikus bővítőegysegekre vonatkozik. E szabvány a lámpaáram körök működtetésére, valamint a lámpák fényerejének szabályozására, továbbá a {pl. a ventilátorokban alkalmazott) motorok fordulatszámának szabályozására cs egyéb célokra (pl. fűtésszabályozók) szolgáló olyan elektronikus kapcsolókra is érvényes, amelyek üzemi feszültsége a 250 V váltakozó feszültséget nem haladja meg, és névleges árama max. 16 A. E működtetés és szabályozás történhet személyek által, a in üköd tetőszerv útján vagy érzékelő felület, illetve érzékelő egység kézzel való érintése útján, közelítéssel, clfordítással, optikai, akusztikus, termikus vagy bármely más hatással. E szabvány olyan elektronikus kapcsolókra is vonatkozik, ahol a működtetés vagy szabályozás fizikai úton történik pl. fénnyel, szélsebességgel, személyek jelenlétével stb. MSZ EN 60799:1988 Készülékcsatlakozó-készletek (IEC 799:1984 + Al:1993. módosítva) idt EN 60799:1987 + Al: 1994, idt IEC 799:1984 + Al:1993) E szabvány a háztartási és hasonló célokra szolgáló készülékcsat lakozó- készletekre vonatkozó követelményeket írja elő. Nem vonatkozik ipari célokra szolgáló (az IEC 309: csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra szabvány szerinti csatlakozódugókkal cs hordozható aljzatokkal ellátott) készülckcsatlakozó-készlelekre, sem vezeték hossza hbító-kcszl cl ékre. MSZ EN 60947-1998 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 1. rész. Általános előírások (IEC 947-1:1996, módosítva) — az MSZ EN 60947-1:1993 helyett — (idt EN 60947-1:1997, idt IEC 947-1:1996 + Helyesbítés: 1998. március) E szabvány, ha a vonatkozó termékszabvány megköveteli, olyan kapcsoló- és vezérlőkészülékekre, a továbbiakban „készülékek"-re vonatkozik, amelyek legfeljebb 1000 V névleges váltakozó vagy 1500 V névleges egyen feszültségű áramkörökhöz való csatlakoztatásra szolgálnak. Nem vonatkozik a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékekből összeépített berendezésekre, amelyek az IEC 439 tárgyát képezik. E szabvány tárgya azoknak az általános előírásoknak cs követelményeknek a megadása, amelyek kisfeszültségű készülékekre közösek, beleértve például — a fogalommeghatározásokat, — a jellemzőket, — a készülékekre vonatkozóan szolgáltatandó adatközlést, —a rendeltetésszerű üzemi, szerelési és szállítási feltételeket, — a szerkezeti cs működési követelményeket, — a jellemzők cs a működés ellenőrzéseit. MSZ EN 61058-2-5:1998 Készülékkapcsolók. 2-5. rész: Egyedi követelmények átváltókapcsolókra (IEC 1058-25:1994) (idt EN 61058-2-5:1994, idt IEC 1058-2-5:1994) 1998. 91. évfolyam 10. szám
Ez az IEC 1058-2-5 szabvány a kézzel, lábbal vagy más emberi tevékenység útján működtetett háztartási és hasonló készülékekben, valamint más berendezésekben, illetve azokon vagy azokkal együtt alkalmazott olyan átváltókapcsolókra vonatkozik, amelyek névleges feszültsége a 440 V-oi, névleges árama a 63 A-t nem haladja meg. Érvényes a készülékbe vagy berendezésbe beépített, azokra szerelt, illetve azokkal együttes alkalmazásra tervezett vagy azokkal szerves egységet képező átvállókapcsolókra. MSZ EN 61095:1998 Elektromechanikus kontaklorok háztartási és hasonló célokra (IEC 1095:1992) (idt EN 61095:1993 + All:1996,idtIEC 1095:1992) Ez a szabvány a háztartási és hasonló célokra szolgáló, legfeljebb 440 V névleges váltakozó feszültségű áramkörökhöz való csatlakoztatásra tervezett, olyan főcrintkczőkkcl ellátott légmegszakítású kontaktorokra vonatkozik, amelyek névleges üzemi árama AC-7a alkalmazási kategória esetén legfeljebb 63 A, Ac-7b alkalmazási kategória esetén legfeljebb 32 A, névleges feltételes zárlati árama pedig legfeljebb 6 kA. Az c szabvány alkalmazási területébe tartozó kontaktorokat rendszerint nem tervezik zárlati áramok megszakítására. Ezért a megfelelő zárlatvédelem a létesítmény részét kell, hogy képezze. Ez a szabvány nem vonatkozik: —az IEC 947-4-1-nek megfelelő kontaktorokra; — a félvezetős kontaktorokra; — a különleges alkalmazásokra tervezett kontaktorokra; —-a kontaktorok segédérintkezőire (ezeket az IEC 947-5-1 tárgyalja). MSZ 447:1998 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás — Az MSZ 447:1994 helyett — A szabvány tárgya a kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatról ellátott vagy ellátandó fogyasztási helyek (pl. lakóépület, irodaépület, üzletház, szolgáltatóház, rendelőintézet, pavilon, ipari és kereskedelmi fogyasztók, garázs, ingatlan) csatlakozó berendezéseinek és fogyasztói vezetékhálózatának az általános biztonsági előírásokon túlmenő azon műszaki feltételei, amelyek teljesítéséhez köti a Villamosenergia Törvény (a továbbiakban VET) az áramszolgáltató ellátási kötelezettségét. A közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás szabványa annyiban különleges, hogy az itt szabályozott kérdésekben nem — a szokásos módon — két, hanem három érdekeli „fél" van: az áramszolgáltató, a vele szerződős fogyasztó és az ingatlantulajdonos. A méretlen hálózat kérdéseiben elsősorban az áramszolgáltató és az ingatlantulajdonos, a mért hálózat kérdéseiben elsősorban az ingatlantulajdonos és a fogyasztó az érdekelt. A fogyasztásmérő és tartozékai kérdésében mindhárom résztvevő alapvetően érdekelt, de a méretlen és a mért fogyasztói hálózat kérdéseiben sem lehet a jelenlegi és a későbbi időben jelentkező fogyasztó érdekeltségét korlátozni. E szabvány ezért kitér arra, hogy mely kérdésekben megengedett a szabvány előírásait az áramszolgáltató és az ingatlantulajdonos vagy megbízottja (a villamos berendezést létesítő) ezektől eltérő megállapodásával helyettesíteni. Ennek a szabványnak, valamint az általános biztonsági szabványok létesítési előírásainak megfelelő villamos berendezés a VET műszaki követelményeit kielégíti, tehát ennek ellátására az áramszolgáltató törvényben előírt ellátási kötelezettsége fennáll.
409
Szabványosítás MSZ 2064-1:1998 Villamos berendezések irányelvei. 52. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek. Kábelek és vezetékek megengedett áramai (idt R064-001:1991) Ennek az irányelvnek a célja, hogy legfeljebb I kV váltakozó vagy 1,5 kV egyenfeszültségű vezetékekre és páncélzat nélküli kábelekre megadja a HD 384.5.523 követelményeinek megfelelő megengedett áram értékeit. A megadott táblázatos értékek az IEC 364-5-523 1983. évi első kiadásának értékein alapulnak. Későbbi műszaki eredmények következtében ezekhez az ériékekhez képest bizonyos módosítások és kiegészítések történtek. Minden műszaki bizottság joga, hogy a megengedett áramokra egyszerűsített táblázatokat készítsen feltéve, hogy ezekben a táblázatokban lévő értékek nem nagyobbak, mint ennek az irányelvnek a megfelelő értékei. A megengedett áramnak meghatározott értékei, a környezeti hőmérsékleti tényezők és a csoportredukciós tényezők az IEC 227 (1979), IEC 502 (1983) és IEC 702 (1981) szabványoknak megfelelő szigetelési vastagságú és általános szerkezeti felépítésű, legfeljebb 1 kV, 50—60 Hz névleges váltakozó feszültségre vagy 1,5 kV névleges egyenfeszültségre gyártott, páncélzat nélküli kábelekre és vezetékekre vonatkoznak. A többerű kábelekre és köpenyes vezetékekre vonatkozó táblázatos értékeket huzalpáncélzatú kábelekhez és vezetékekhez is lehet használni feltéve, hogy az adott kábel és vezeték bármelyik vele kapcsolatban lévő váltakozó áramú áramkör minden vezetőjét tartalmazza. A táblázatok a rögzített villamos berendezésekhez általánosan használt kábel- és vezetéktípusokra és létesítési módszerekre vonatkozó megengedett áramokat határozzák meg. MSZ 2064-2:1998 Villamos berendezések irányelvei. 52. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábeles vezetékrendszerek. A csatlakozási határfelületek melegedésének korlátozása (idt R064-002:1994) Ez a műszaki közlemény irányelvként használható a villamos berendezésekhez. A csatlakozási határfelületek hőmérséklctnövekedésének a korlátozásához alkalmazható. MSZ 2364-442:1998 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész: Biztonságtechnika. 44. kötet: Túlfeszültségvédelem. 442. fŐfejezet: A kisfeszültségű villamos berendezések védelme a nagyfeszültségű rendszerek földzárlata esetén (idt HD 384.4.442 SÍ: 1997) Ennek a főfejezetnek a szabályai a kisfeszültségű villamos berendezésnek a személyekre és villamos szerkezetekre vonatkozó biztonsági követelményeit adják meg a nagyfeszültségű rendszer és a kisfeszültségű villamos berendezést tápláló transzformátorállomás földelése között fellépő zárlat esetére. A transzformátorállomás testeinek a transzformátorállomás földelőherendezéséhez történő csatlakoztatására vonatkozó követelményeket a prEN 50179 tartalmazza. E főfejezet előírásai nem alkalmazhatók azokra a kisfeszültségű rendszerekre, amelyek közcélú villamos hálózatok részei. MSZ 2364-523:1998 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 52. kötet: Kábel- és vezetékrendszerek. 523. főfejezet: Megengedett áramok (IEC 364-5-523:1983, módosítva) — Az MSZ 14550-1:1979 helyett — (idt HD 384.5.523 SÍ: 1991) 410
Ennek a harmonizációs dokumentumnak a követelményei a megengedett legnagyobb üzemi hőmérséklet következtében fellépő üzemi hőhatásoknak kitett vezető és szigetelés kielégítő mértékű élettartamának biztosítására szolgálnak tartós üzem és normál létesítési körülmények esetén. A vezetők keresztmetszetének megválasztását más szempontok is befolyásolják, például az áramütés elleni védelem (lásd a HD 384.4.41-et), az áram hőhatása elleni védelem (lásd a HD 384.4.42-1), a túláramvédelem (lásd a HD 384.4.43-at) követelményei, a feszültségesés (kidolgozás alatt van) és a vezetőkhöz csatlakoztatott villamos szerkezet követelményei, a feszültségesés (kidolgozás alatt van) és a vezetőkhöz csatlakoztatott villamos szerkezet csatlakozókapcsának határhőmérséklete. Ez a főfejezet az 1 kV névleges váltakozó feszültségre és 1,5 kV névleges egyenfeszültségre gyártott kábelekre, köpenyes és köpeny nélküli vezetékekre vonatkozik. Nem vonatkozik földben vagy vízben fektetett kábelekre és vezetékekre. MSZ 2364-610:1998 Épületek villamos berendezések létesítése. 6. rész: Felülvizsgálat. 61. kötet: Első felülvizsgálat (IEC 364-6-61:1986, módosítva) (idt HD 384.6.6ISI: 1992) Figyelem! E szabvány — és a sorozat további szabványai — az MSZ 1600-as sorozat visszavonásának időpontjától kezdve alkalmazható(k). MSZ 2364-482:1998 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész: Biztonságtechnika. 48. kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével. 482. főfejezet: Tűzvédelem fokozott kockázat vagy veszély esetén (idtHD384.4.482Sl:1997) Ennek a főfejezetnek a követelményeit a HD 384.4.42 követelményeivel együtt kell figyelembe venni. MEGJEGYZÉS: Ez a főfejezet csak a legalapvetőbb követelményeket tartalmaz. Nemzeti jogszabályok további követelményeket is meghatározhatnak. A 482. főfejezet vonatkozik: — a feldolgozott vagy tárolt anyagok jellege miatt, pl. éghető anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása — beleértve a magtárakban, faipari vállalatokban, papírmalmokban, textilgyárakban felgyülemlett port is — következtében tűzveszélyes helyiségek villamos berendezéseinek kiválasztására és szerelésére (MEGJEGYZÉS: Az éghető anyagok fajtáit és megengedett mennyiségét, a helyiségek területét és térfogatát nemzeti hatóságok szabályozhatják); — a túlnyomórészt éghető szerkezeti anyagból készült helyiségek villamos berendezéseinek kiválasztására és szerelésére; — olyan helyiségek villamos berendezéseinek kiválasztására és szerelésére, ahol pótolhatatlan javak veszélyeztetettsége áll fenn. Figyelembe véve a külső hatásokat is, a villamos szerkezeteket úgy kell kiválasztani és szerelni, hogy a normál üzemi hőmérsékletük és zárlat esetén várható hőmérséklet-növekedésük ne okozzon tüzet. Ezt a villamos szerkezet megfelelő felépítésével vagy a szerelés időtartamára alkalmazott kiegészítő védőintézkedésekkel lehet biztosítani. A 482. főfejezet nem vonatkozik: — a robbanásveszélyes helyiségek villamos berendezéseinek kiválasztására és szerelésére (lásd prEN 50014: Villamos gyártmányok robbanásveszélyes gázközegekben); — a menekülési útvonalak villamos berendezéseinek kiválasztására és szerelésére. ELEKTROTECHNIKA
Az ETE Műszaki Tudományos Tanácsának és a MEE Egyesületi Tanácsának 1998. szeptember 8-i együttes ülése Az üiés megnyitójában Dr. Molnár Károly, az ETE Műszaki Tudományos Tanácsának elnöke ismertette a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetségének kezdeményezésére összehívott együttes ülés azon célját, hogy a két egyesület a villamosencrgia-iparágban hosszú évtizedek során gyűjtött tapasztalatokkal, felgyülemlett szellemi tőkével is támogassa a kormány energetikai stratégiájának kimunkálását. Az ülésszakot bevezető előadások: - Wiegand Győző: A villamosenergia-iparág felkészülése az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az EU követelményeket és a nemzeti érdekeket egyaránt figyelembe vevő új működési modell kialakítása. - Dr. Tombor Antal: Az MVM Rt. szerepe az energetika jövőképében. - Somosi László: A pécsi hőerőmű fejlesztésével összefüggő kérdések. - Zsigmond György: A villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőszolgáltatás szerepe, feladatai.
Az egyes előadásokat élénk vita követte. Ennek során a hozzászólók elsősorban a villamosenergia-piac liberalizációjával (Bakács L, Hatvani Gy., Kovács F., Krómer L, Zeítner T.); a hosszú távú szerződésekkel (Bakács I., Künszler B.)\ a villamosenergia-ipar fejlődésével (Kerényi A. Ö.)\ a hálózatokhoz való hozzáférés feltételeivel (Kovács F.); az MVM privatizációjával (Benkó /., Takács K.); az MVM jövőbeni szerepével (Kovács F.); a kisfogyasztók ellátásával kapcsolatos problémákkal (Hatvani Gy., Künszler B., Stróbl A.); a hőszolgáltató erőművek gazdasági nehézségeivel (Balogh E.) foglalkoztak. A hozzászólásokra az előadók válaszoltak, ÜL ezek kapcsán kiegészítettékelőadásaikat. Az ülés összegezése során Hatvani György, a MEE Egyesületi Tanács elnöke rámutatott arra, hogy az előadások, és a vita során számos - a villamosenergia-iparágra vonatkozó - stratégiai jellegű gondolat is felmerült. Ezeket a két egyesület összefoglalja és eljuttatja az illetékes helyekre. Kovács Ferenc
CITIBAN< Tisztelt MEE tagoki Engedjék meg, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület új pártolótagjaként röviden bemutatkozzunk. A Citibank Rt - (985 óta folyamatosan bővülő tevékenysége - ez év októberétől új, a kis- és középvállalatoknak történő pénzügyi szolgáltatásra szakosodott üzletággal bővül. A CitiBusiness célja ügyfelei fejlődését és növekedését elősegítő magas szintű banki szolgáltatások nyújtása, figyelembe véve az adott iparágra jellemző sajátosságokat, valamint a cég méretéből adódó egyedi igényeket Mindezt rugalmas ügyfélszolgálattal, cégenként meghatározott kapcsolattartóval, gyors hiteleibírálattal, új típusú hitelkonstrukciókkal és gyors, az iparági igényeket követő termékfejlesztéssel kívánjuk megvalósítani. A magyar elektrotechnikában tevékenykedő kis- és középvállalatok iránti hosszútávú elkötelezettségünk jeleként fontosnak tartjuk hogy a pénzügyek terén aktív részeseivé váljunk a MEE és az Önök mindennapjainak. Kérjük fogadják bizalommal munkatársainkat, akik a közeljövőben felkeresnék önöket, hogy részletesen bemutassák a CitiBusiness előnyeit.
Üdvözlettel,
CitiBusiness CitiBusiness Európai Kereskedelmi Bank Rt. a Citibank csoport tagja
1998. 91. évfolyam 10. szám
I0S6 Budapest. Váci u . 8 l . Levélcím: I46I 6udapest Pf. 58. Tel: 328-4980 Fax: 328-4989
az Ön pénzügyi partnere
411
Szemle Bulletin SEV/VSE 16/1998, 1998. aug. 7. Zürich, 89. évfolyam A Svájci Szövetségi Energiahivatal és Energia Tanács közleménye: Svájc 1997. évi Összesített energia statisztikája. Ezt a statisztikát a 94 oldalas folyóirat 45 oldalon ismerteti. Fejezetcímek: Áttekintés, Bruttó energiafelhasználás (bruttó energia alatt a svájci eredetű primer energiahordozókat + az importált és exportált energiahordozók különbségét + a raktáron tartott, onnan kivett energiahordozók összegét értik), a bruttó energia átalakítási fázisai a végső felhasználáshoz, az energiahordozók végső felhasználása, a végső energia hasznos energiává való átalakítás lépcsői, a hasznos energia fogyasztása. Az „áttekintés" fejezetből néhány érdekesség: Svájc 1997. évi összes energiafelhasználása 808 290 TJ volt, 17%-kal kevesebb, mint 1996-ban. A csökkenést a szokatlanul meleg tél miatti kisebb tüzelőolaj-felhasználásnak tulajdonítják. Az összes energia 37%-át üzemanyagként — benzin, repülő-üzemanyag, dízelolaj — használták fel, 27,7%-a tüzelőolajként, 21,7%-a villamos energiaként, 12,2%-a földgázként, 1,6%-a távhőként, 2,3%-a faként, 1,2%-a ipari hulladékként, 0,6%-a szén formájában került felhasználásra. Egy másik összeállítás szerint 1 092 630 TJ volt az összes energiatermelés; ez magában foglal egy 102,3%-os villamos energia exportot is. A fentiek szerint az összes energiatermelésből 808 290 TJ volt a felhasznált, a hasznosított energia viszont ebből csak 454 280 TJ volt, a különbség veszteség volt. Visszatérve az 109 630 TJ összes energiatermelésre: A termelt energia 5,5%-a szilárd tüzelőanyag, 10%-a földgáz, 47,6%-a nyersolaj, 24,5%-a nukleáris tüzelőanyag és 14,7%-a vízenergia volt. A 454 280 TJ hasznosított energia 0,5%-a világításként, 0,5%-a kémiai, 24,9%-a mechanikai energiaként, 74,1%-a hőként került felhasználásra. A 808 290 TJ és a 454 280 TJ különbsége veszteség, azaz az energiaátalakítás vesztesége 43,8%. Érdekes, hogy a 808 290 TJ 19,6%-a volt belföldi eredetű, 56,1%-a import és 24,3%-a nukleáris eredetű. A Svájcban termelt 59 081 TJ villamos energiából 6754 TJ-t exportáltak, saját fogyasztásuk 52 327 TJ volt. Az elosztás vesztesége 3715 TJ. A villamosenergia-felhasználás tehát a belső fogyasztás és az elosztási veszteség különbsége: 48 612 TJ volt. A szemléző javasolja e kivonatosan ismertetett statisztika teljes terjedelmű lefordítását, és az energiaipari szakemberek részére való megküldését.
ELECTRA (CIGRE hivatalos folyóirata) No. 178. 1998 Jun., Paris. Ez a szám az egyes tanulmányi bizottságok (SC) beszámolójelentéseit (Progress Reports) tartalmazza. Érdeklődésre tarthat számot a User Guide for the Application of Gas Insulated Switchgear (GIS) for Rated Voltages of 72,5 kV and Above című, angol nyelven megjelent kiadvány. Az SC 12 Transformers — Transzformátor Tanulmányi Bizottság 1999. évi ülését Budapesten fogja tartani. Dr, Kiss László
412
Az EFEN cég IN sorozatú vízszintes elrendezésű kapcsolóbiztosítói Az EFEN cég az 1998-as Hannoveri Vásáron mutatta be az IN jelű terheléskapcsolók teljes sorozatát. Ezzel a készüléksorozattal az EFEN bebizonyította, hogy a kiforrott technika és a tetszetős forma nem ellentmondásos fogalmak. A OO-tól a 3-as nagyságig terjedő típusokkal az EFEN olyan sokoldalú készülékeket kínál, amelyek különben csak pótlólagos kiegészítésekkel lennének megvalósíthatók. A mechanikailag és villamosán stabil, valamint nagy hőáüóságú műanyag, amely halogénmentes és egyben nem éghető anyag, lehetővé teszi a készülék alkalmazását a VDE 0660 T 107, illetve IEC 947-3 szerinti különleges körülmények között. A csak szerszámmal eltávolítható burkolatok biztosítják a készülék VBG 4 szerinti védettségi fokozatát. Tekintve, hogy az EFEN cég nem gyárt szekrényeket, így különösen nagy figyelmet szenteltek a készülék beépíthetőségére a jelenleg alkalmazott szekrényrendszerek bármelyikébe. Az egységes külső méretek, valamint a felerősítő furatok széles skálája az alaplapra szerelt változatnál lehetővé teszi a gyors és egyszerű beépítést a különböző szekrény rendszerekbe. A készülékek profilsínre is szerelhetők a megfelelő kiegészítő készlet alkalmazásával. Gyujlősínre szerelhető készülékek 40 mm-lől 100 mm-es síntávolságig állnak rendelkezésre. AOO-ás méretű készülék esetében az előlapon lévő tolóablakon keresztül lehet feszültséget mérni. Ezt a mérést egyértelművé teszi a biztosító késén végzett mérés különböző kivitelű biztosító betétek esetében is. A készülék előlapján található — és kívülről működtethető — retesz lényegesen leegyszerűsíti a betétek behelyezését, valamint cseréjét, tekintve, hogy mindhárom betét e retesz segítségével van rögzítve. Természetesen a készülék előlapja, valamint a tolóablak is zárópecsételhető (plombálható). A feszültségmérés az 1-3 méretű készülékek esetében is a betétek késein történik, valamint az előlapok természetesen szintén zárópecsételhetők (plombálhatók). A készülék univerzális csatlakozóprofilja szintén számos lehetőséget nyújt a felhasználó számára. A készülékekhez mellékelt csavarokkal az adott méretű kábel, illetve kábelsarú beköthető. Megfelelő kiegészítőkkel akár sínek, különböző keresztmetszetű vezetékek is beköthetők. Ezen tulajdonságok teszik alkalmassá a készüléket a legkülönbözőbb felhasználási területek igényeinek kielégítésére. A már beépített készülék használata során esetlegesen felmerülő további igények (például KI-BE kapcsolt állapot érzékelése mikrokapcsolóval, vagy kiolvadásjelzés szintén mikrokapcsolóval) kiegészítő alkatrészekkel bármikor kielégíthetők. Az ez évi Hannoveri Vásáron az EFEN cég számos más termékét is kiállította, például késes betéteket, vízszintes és függőleges elrendezésű kapcsolóbiztosítókat, HH-betéteket. Ha több információra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal. (X) EFEN Kaposvár Hungária Kft H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 38. T.: 82/417-559; Fax: 82/417-529 ELEKTROTECHNIKA
