Összefoglalás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázadit - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Összefoglalás Dr. Krómer István: Gondolatok a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepéről az ezredfordulón A nagy átalakulások kíséretében a 20. század végén a mérnöki szakterületek jelentős részenek szerepe szintén lényeges változásokon megy át. Átértékelődnek az eddig szigorúan mérnöki alkotáshoz kötött rendszerek — gazdasági és műszaki — felosztásának szempontjai. Alapvető profiltisztítás történik, ami valószínűleg a mérnöki teljesítmények újabb csúcsait követeli, de már csak a döntőbe jutott szereplők részéről. Tanácstalanná vált korábban tömegek fogadására felkészült oktatás, nehezen találnak partnereket a szakmai lelkesedésüket génjeikben hordozó kutató-fejles2tő érdeklődésű emberek. Mindezen váratlan tendenciák ellenére nagy teljesítmények tanúi lehetünk és a fejlődés eddig nem ismert eredményei hozzájárulhatnak majd egy jobb minőségű élei megteremtésének fel téleleihez. Szakmai vélemény a villamosenergia-piac nyitásáról A MEE ad hoc bizottságának közleménye A villamos energia különleges áru: nem tárolható és szállítási lehetősegeit az elektrotechnika fizikai törvényei korlátozzák. A villamosenergia-piac nyitásának szervezésénél a szakmai ismeretek nem nélkülözhetők. A Magyar Elektrotechnika Egyesület 99 éve társadalmi szervezete a hazai villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás területén működő szakembereknek, ezért elnöksége úgy vélte, hogy szakértőinek véleménye az EU csatlakozás előkészítésével kapcsolatban napirenden lévő, a kormányzati és társadalmi szervezeteket foglalkoztató témában elősegítheti a döntéshozók munkáját, valamint a szakmának a szabad piacra való felkészülését. A villamosenergia-piac kialakulása nemzetközi sajátosságainak és a hazai feltételeknek rövid áttekintése után, a piac nyitásnak előkészítésére vonatkozó alapelveket foglaltuk össze. Dr. Bencze János: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Gondolatok egy újabb cikksorozat elé Az "Atomenergetika" és az "Internet" cikksorozatok után egy ujabb sorozattal kívánjuk Olvasóinkat "meglepni". Ismét olyan témát kerestünk, amelyről úgy gondoljuk közérdeklődésre tarthat számot, újszerű, új technikái, új technológiát képvisel, az eddigiektől eltérő, másik szakterületet érintő téma. Olyan téma, amelyről "általános műveltségi" szinten azért minden villamosmérnöknek tudnia kell, még ha nem ezen a szakterületen dolgozik akkor is. Dr. Kovács Károly: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer I, Az 1980-as évek második felében a villamos installációtechnikában vezető német cégek innovációs tevékenységének köszönhetően megfogalmazódott egy az épület teljes egészét lefedd épületirányitó és felügyeleti rendszer iránti igény, amely a számítástechnikában már megismert soros busz elvén, azaz a digitális technikán alapul. Az alapgondolat egy olyan buszrendszer kifejlesztése volt, amelynél minden buszrésztvevő egyenrangú, és a rendszer működése központi felügyeleti számítógép nélkül lehetséges. 1987-ben a cégek egy fejlesztő közösséget hoztak létre, amelynek feladata egy ilyen buszrendszerü épületirányitó és felügyeleti rendszer létrehozása volt. A rendszer elnevezése European Installálton 8us (EIB). Dr. Nagyiványi András: A Villanyszerelőipari Rt. (Vállalat) története A Villanyszerelőipari Vállalat gyökerei az államosítás (1948—491 előtti időkre nyúlnak vissza, és a múlt még ma is érezteti hatását egyes munkafolyamatokban, munkamegosztásban és szervezetekben. A szerző bemutatja a vállalat fejlődését napjainkig. Tamási Balázs: Villamosok korszerűsítő felújítása A három villamos rövid leírásával azt kívántuk bemutatni, hogy a használt, esetenként már élettartamuk vége felé járó villamosok korszerűsítő átalakítása kényszermegoldás, kompromisszumok sorozatát jelenti mind a megrendelő, mind a gyártó részére Azon közlekedési vállalatok azonban, amelyek számára elképzelhetetlen új járművek beszerzése, kénytelenek e közbenső megoldást választani, mert egyrészt ideiglenesen mentesíti őket az egyébként leselejtezendő járművek pótlásától, másrészt ai ilyen és hasonló, a villamos főáramú rendszerét és érintő átalakításokkal valóban a gazdaságosabb üzemeltetést, és a kulturáltabb utazást teszik lehetővé. E jármüvek élettartama legalább 15 évvel meghosszabbodik, ami ugyan nem éri el egy új villamos 25—30 éves elvárható élettartamát, de erre az időre a problémák egy részét megoldja. Kiss Ferenc: A magyar villamos háztartási készülék ipar 100 éve Magyarországon a villamos háztartási készülékek gyártásának közel 100 éves hagyománya van, de a gyártás évtizedekig kisipari módszerrel, kis volumenben folyt. A fordulat 1953-ban az akkori kormányprogram hatására következett be. A magyar háztartási készülék iparban a 60-as évek elején vált tudatossá, hogy a műszaki lemaradást, a gazdasági hátrányt nem lehet csak hazai fejlesztéssel megoldani, szükség van a nyugati, fejlett cégek bekapcsolására. Az 1960-as évek végén kezdődtek a licenc és know-how vásárlások, valamint a nemzetközi gyártási kooperációk. A hazai háztartási készülék gyárak a már korábban megszerzett hazai- és export-piacok megtartása és folyamatos bővítése érdekéhen ma is naprakészen lépést tartanak a nemzetközi követelményekkel és korszerű, energiatakarékos és árban is versenyképes készülékeket gyártanak. Darabos Zoltán: A felvonók és mozgólépcsők ellenőrzésének változásai A hatósági engedélyezési eljárások részben megváltoztak. Az ellenőrzés rendszere szabaddá vált, ennek ellensúlyozására az adatszolgáltatási és a nyilvántartási kötelezettség kibővült, továbbá szakmai felügyelet ellenőrzi e tevékenységi kört. A szakmai felügyeleti feladatkört, véleményem szerint Magyarországon, a mai helyzetben, a szinte naponta szükséges intézkedések megtétele miatt, a megfelelő hatáskör hiányában, a gazdasági érdekek figyelmen kívül hagyása mellett társadalmi szervezet jelenleg nem képes ellátni,

2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázadit - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 266

Egyesületi élet

Gondolatok a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepéről az ezredfordulón Dr. Krómer István

A huszadik század utolsó két évtizedében drámai változások kezdődtek a gazdaságban és ezen belül is kiemelkedő mértékben az energetika területén. Először fokozatosan meg kellett szoknunk, hogy a villamos energetikát hosszú évtizedeken át jellemző fejlődési törvényszerűségek (pl. a villamosenergia-fogyasztás vagy az átviteli feszültségszint növekedése tekintetében) érvényüket vesztették. A korábban túlnyomó állami tulajdonlást az ipar privatizálása váltotta fel, majd tanúi vagyunk annak, hogy a kialakult vállalat struktúrákat a kedvezőbb vállalkozói profit pozíciók elérése érdekében alapvetően eltérő elveken felépülő felosztás váltja fel és valamennyi terméket, beleértve a villamos áramot is piacon kell értékesíteni, illetve vásárolni. Még ma is folyamatban lévő jelentős változások, valamint az elektrotechnikusok társadalmi szerveződése kezdetének közelgő centenáriuma egyaránt arra Ösztönzik az Egyesülethez közel állókat, hogy megpróbálják áttekinteni és feldolgozni azokat a lehetőségeket és kockázatokat, amelyek a közvetlen jövő képének kirajzolását elősegítik. Egy szerveződést minősít történelme, de tagjai számára a jövő alakulása az igazán izgalmas kérdés. A megindított átalakulások, irányváltások várható eredményei mai ismereteink szerint még pontosan nem becsülhetők. Sokan bizonytalannak ítélik az energetika átszervezésének hatását a végső gazdasági eredmények szempontjából vagy a környezeti kockázatok hosszabb távú kihatásait. A bizonytalan jelleg kiemelése azért szükséges, mert ezekben a helyzetekben az ember általában készen áll arra, hogy korábbi értékelését, döntéseit az új ismeretek, események tükrében felülvizsgálja. Ez a körülmény természetesen a jól informált döntéshozót a közvetlenül előtte álló bizonytalan kérdésekre adandó válaszában is befolyásolja. Ha a bizonytalanság válik uralkodóvá természetesen megnő az információ éhség. Az emberek szeretnék minél jobban megismerni a dolgok lehetséges kimenetelét befolyásoló tényezőket. A számunkra bizonytalanságot okozó tényezők között szerepelnek az általános piaci verseny kényszere, a globalizálódás, nagyszámú új szereplő megjelenése és a műszaki szakmák szerepének változása. A piaci mechanizmusok érvényesülésének általánossá tétele újabb területekre is kiterjeszti a verseny által állított kényszerítő körülményeket, amelyek a ráfordítások radikális csökkentéséhez, a szervezetek, szervezési, üzemeltetési elvek újragondolásához, a berendezés állomány élettartam gazdálkodásához vagy az üzleti titoktartás szigorának növekedéséhez és a műszaki fejlesztési irányok újragondolásához vezetnek. A világgazdaságban megnyilvánuló globalizálódás nemcsak a fejlesztési projektek nemzetközivé válásában és a szakértelem koncentrálásban nyilvánul meg, de nő a külföldi befektetések Dr. Krómer István okl. villamosmérnök, VEIKI vezérigazgató, a MEE elnöke

268

jelentősége és gyakorlatilag eltűntek a különböző osztályú megméretés lehetőségei, egységes követelményszint van kialakulóban. A hazai és nemzetközi szintér jellegzetességei a szereplök változása és nagy számú új szereplő megjelenése mind a társadalmi, mind az üzleti élet területén. Az új szereplők mindig azzal a hittel, reménnyel lépnek színpadra, hogy olyan új módszereket ismernek, amelyekkel a hagyományos szereplőket háttérbe fogják szorítani. Ez részben a társadalom gazdagodását eredményezi, de részben hozzájárulhat az erők szétforgácsolódásához és bizonyos tevékenységek redundanciájához. Új társadalmi összefogások alakulhatnak ki, amely az emberek társadalmi kapcsolat fejlesztés iránti igényét jobban ki tudják elégíteni, de valószínűleg az érdemi döntéselőkészítéshez felhasználható munkaknpacitás lényegesen nem bővül. A feltörekvő vállalkozások támogatása a MEE megalakulásának pillanatától elszakíthatatlanul kötődött támogatóink jelentős részének érdekeihez. Közéleti jelenlétünk súlyának fenntartása elképzelhetetlen anélkül, hogy kapcsolatunk a jövő szereplőivel ne váljon kölcsönösen hasznossá. A nagy átalakulások kíséretében a 20. század végén a mérnöki szakterületek jelentős részének szerepe szintén lényeges változásokon megy át. Átértékelődnek az eddig szigorúan mérnöki alkotáshoz kötött rendszerek— gazdasági és műszaki — felosztásának szempontjai. Alapvető profiltisztítás történik, ami valószínűleg a mérnöki teljesítmények újabb csúcsait követeli, de már csak a döntőbe jutott szereplők részéről. Tanácstalanná vált a korábban tömegek fogadására felkészült oktatás, nehezen találnak partnereket a szakmai lelkesedésüket génjeikben hordozó kutató-fejlesztő érdeklődésű emberek. Mindezen váratlan tendenciák elleneié nagy teljesítmények tanúi lehetünk és a fejlődés eddig nem ismert eredményei hozzájárulhatnak majd egy jobb minőségű élet megteremtésének feltételeihez. Milyen eszközöket, eljárásokat és mentalitásbeli változásokat igényel, hogy a változó körülményekhez alkalmazkodni tudjunk. Az általános törvényszerűségekből következik, hogy csak fejlődő szervezetek képesek tartós alkalmazkodásra. Ezért két pillérre kell építeni jövőnket, egyrészt a tartósnak bizonyult értékek megőrzésére és továbbfejlesztésére, másrészt az előremutató kihívások vállalására és ehhez kapcsolódóan az új generációk csatasorba állítására. Ennek megfelelően jelöltük ki a MEE stratégiájának hajtóerőit. Értékeink közé olyan dolgokat sorolunk, mint az országos és széleskörű szakmai szerveződés és kialakult működési rend, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, a kialakult kommunikációs eszközök.

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet A kihívások sikeres vállalása érdekében mindenekelőtt fel kell készíteni tagságunkat a változásokkal együttjáró bizonytalanságok kezelésére. De a kihívások között számba kell venni azt is, hogy a szakma kultúra tekintélyének megőrzése csak akkor lesz lehetséges, ha a hazai teljesítmények alkalmasak a nemzetközi összehasonlításra. A konkurens szerveződésekkel a versenyt úgy állhatjuk sikeresen, ha tudatában vagyunk alapvető kompetenciánknak és arra koncentrálunk. A fejlett Európához való felzárkózás néhány kiemelt területe — energiahatékonyság, környezetvédelem, az atomenergia biztonságos hasznosítása — Egyesületünk alapkompetenciáját érinti. Látható, hogy az erősáramú elektrotechnika lehetőségei nem fognak csökkenni az elkövetkező évtizedekben, de a szakma sikere több együttműködő szakterülettel közös teljesítményként fog megjelenni. Ezért törekedni kell arra, hogy az érintkező szakmák minél nagyobb részét igyekezzünk az Egyesületbe integrálni, megelőzve ezzel a már látható súlypont áttolódás további kedvezőtlen hatását. A hagyományos szakmai megközelítést ki kell szélesíteni a fejlődés gazdálkodási, üzleti, társadalmi, politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági összefüggéseivel. De fel kell készíteni tagságunkat, a gazdaság szereplőit és nem kevésbé a társadalmat, hogy a folyamatban lévő változások új műszaki fejlesztési problémákat is fel fognak vetni. A távvezetékek szabad hozzáférésével kapcsolatban növekvő energiaszállítási feladatokkal kell számolni, amelyek új elektronikus teljesítmény áramlást szabályzó eszközöket igényelnek, hogy a stabilitási és megbízhatósági kritériumok uralhatok maradjanak, miközben az áramnak a piaci üzletkötéseknek megfelelően kell folynia. A teret nyerő decentralizált energiatermelés ener-

1999. 92. évfolyam 8. szám

giatárolási és megbízhatósági problémákat vet fel, a szolgáltatások integrációja hosszú előkészítést igényel, hogy a befagyott költségek a minimumra korlátozhatók legyenek. Új anyagok, új elveken működő érzékelő és szabályozó elemek, mikrominiatürizálás és az információ technológia fejlődése adják a szükséges "infratechnológiákat" ahhoz, hogy a termelékenység és a stratégiai versenyelőny az iparban biztosítható legyen. A tagságunknak az új körülményekhez való alkalmazkodását új szolgáltatásokkal, illetve a már meglévőknek a kor követelményeihez való alkalmazásával kell támogatnunk. Kommunikációs rendszerünk eszközeit az információs technológia térhódításának megfelelően bővíteni kell, hogy eleve ne veszítsünk el bizonyos rétegeket a közös médiumok hiánya miatt. Ez nemcsak az eszközök fejlesztését, de olyan tartalmi fejlesztést is igényel, ami a könnyű hozzáférhetőséget az információk tartalmi gazdaságával és frissességével teszi igazán vonzóvá. A tagjai önkéntes elhatározásán és vállalkozó szellemén alapuló Egyesületünk jövőjét nem alakíthatja anélkül, hogy a koncepciók kimunkálásába ne érvényesítse tagjai együttgondolkodásának a szellemét. Az itt közölt gondolatok igyekeznek tükrözni azokat a véleményeket, aggodalmakat, amelyekről a közelmúltban különböző körökben beszélgettünk. De az alkalmazkodás folyamatos tanulási és gondolkodási ténykedést igényel, amely nem szakítható félbe egy-egy dokumentum vagy program közzétételével. írásommal elsősorban ezt a folyamatot kívánom ösztönözni, bízva abban, hogy az ebbe bekapcsolódók gondolatai által jelentősen gazdagodni fognak a jövőről alkotott elképzeléseink.

269

Villamos energia

Szakmai vélemény a villamosenergia-piac nyitásáról A MEE ad hoc bizottságának közleménye

Összefoglaló

A vélemény részletezése

A villamos energia különleges áru: nem tárolható és szállítási lehetőségeit az elektrotechnika fizikai törvényei korlátozzák. A villamosenergia-piac nyitásának szervezésénél a szakmai ismeretek nem nélkülözhetők. A Magyar Elektrotechnika Egyesület 99 éve társadalmi szervezete a hazai villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás területén működő szakembereknek, ezért elnöksége úgy vélte, hogy szakértőinek véleménye az EU csatlakozás előkészítésével kapcsolatban napirenden lévő, a kormányzati és társadalmi szervezeteket foglalkoztató témában elősegítheti a döntéshozók munkáját, valamint a szakmának a szabad piacra való felkészülését. A villamosenergia-piac kialakulása nemzetközi sajátosságainak és a hazai feltételeknek rövid áttekintése után, a piac nyitásának előkészítésére vonatozó alapelveket foglaltuk össze. Ezek az alapelvek a következők: • A piacnyitást fokozatosan kell végrehajtani annak érdekében, hogy a költségek és kockázatok minimalizálhatók legyenek. • Az MVM Rt. kizárólagos jogait meg kell szüntetni a nyitott piacon és az EU irányelveknek megfelelően úgy kell átszervezni, hogy a hazai villamosenergia-iparban jelentős szerepet játszó, külföldi tulajdonú társaságokkal egyenrangú partnerként vehessen részt a piacon. A várható piaci viszonyok között az MVM Rt. többségi állami tulajdonban tartása a társadalom számára gazdaságilag előnyös. Az Országos Villamos Teherelosztónak (OVTnek) a nagyfeszültségű alaphálózattól elválasztott, független társasággá szervezése műszaki és gazdaságossági szempontból nem indokolt. A szállítótól való elválasztást az EU irányelvek sem írják elő. Az OVT-t a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására fel kell készíteni. • Az áramszolgáltatók (ÁSZ-ok) szervezetének az EU irányelveknek megfelelő átalakítása is szükségessé válik és az ÁSZ-ok üzemirányító központjait is alkalmassá kell tenni a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására. • Hatósági ellenőrzés mellett működő, független kereskedelmi központ (PX) létesítése szükséges a szabad piac szervezésére és irányítására, amely az egyenrangú és diszkriminációmentes piaci részvételt biztosítja valamennyi piaci szereplő számára. • A nyitott piaci folyamatok megfelelő törvényi és hatósági szabályozása és ellenőrzése a feltétele a piac helyes működésének, az általános energiapolitikai környezetvédelmi és ellátás biztonsági célkitűzések érvényesítésének.

A) A villamosenergia-piac kialakulásának nemzetközi sajátosságai A villamosenergia-piaci értékesítésének megvalósítását az alábbi célok és fejlesztési tendenciák indokolták: • Az ellátási monopóliummal rendelkező integrált szolgáltatók (termelőkből, szállító és elosztó hálózatokból álló) monopóliumának megtörése és ennek eredményeként a végfelhasználói ár csökkentése. Erre alapot adott az a körülmény, hogy a vezetékes gázszolgáltatás terjedésének köszönhetően ma már könnyen megvalósíthatók a gazdaságos, kombinált ciklusú gáz- és gőzturbinás, villamos és hőenergia termelésre is alkalmas erőművek, amelyek a gazdaságtalanná váló erőműveket a piacról kiszoríthatják. A gázturbinás erőművek — a jelenlegi gázárak mellett — kisebb egységekben is versenyképesek lehetnek a nagy egységteljesítményű szén- vagy olajtüzelésű erőművekkel szemben és környezetvédelmi szempontból is előnyösebbek. A környezetvédelmi szempontból még előnyösebb üzemű atomerőművek, a Csernobil szindróma és a hulladék tárolás megoldatlansága miatt, az új egységek a versenyéből kiszorulnak. Jelenleg Európában csak a már elkezdett, megvalósulás alatt álló atomerőművi egységek épülnek tovább.

270

• Az információ technológia (IT) fejlődése lehetőséget nyújt arra, hogy a villamos energiának mint olyan különleges árunak, amely gazdaságosan nem tárolható és a szállításának szabadságát a fizika törvényei (Kirchoff törvények) korlátozzák, a piaci adás-vételét megszervezzék és megvalósítsák. Meg kell jegyezni, hogy a piaci részvételhez szükséges IT ráfordítások miatt és mert az IT eredményes működtetéshez hozzáértő emberi beavatkozás is szükséges, a kisfogyasztók részvételét a piacon még ott sem érték el, ahol a piac teljesen nyitott és minden fogyasztónak megvan a lehetősége a termelő vagy ellátó szabad megválasztására (Anglia, California). • Említésre méltó tapasztalat, hogy a nyitott piacokon a termelő és szolgáltató társaságok száma csökken, a nagyok vásárlásai és a kisebbek fúziója révén. A nagy holdingok más szolgáltató ágazatokban (gáz, víz, távközlés) is érdekeltségeket vállalnak. Ez egyértelműen jelzi, hogy a piacon a kockázatok vállalására alkalmas, tőkeerős nagy vállalkozásoké a jövő. A nyitott villamosenergia-piac fejlesztésének feltétele, hogy a szükséges beruházásokra tőkeerős társaságok vállalkozzanak. A villamosenergia-piacok működésével szerzett eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy a villamosenergia-piac működtetése és a erőművek/hálózatok üzemének szabályzása, irányiELEKTROTECHNIKA

Villamos energia tása megvalósítható az ellátás biztonságának csökkenése nélkül. Itt megjegyzendő, hogy az USA rendszereiben a közelmúltban fellépett nagy kiterjedésű rendszer-üzemzavarok egyik lehetséges okaként egyesek a piacnyitást is említik. A nagyfogyasztói energia ára — egyes országokban jelentősen — csökkent; a kisfogyasztói árak észrevehetően csak ott, ahol a piac nyitás előtt rendkívül magasak voltak, tehát ahol az ellátási monopólium megszüntetését a magas ár is sietette. Az eddigi tapasztalatok tehát kedvezőek, de még viszonylag rövid idejűek és nem elégségesek ahhoz, hogy a piac távlati hatásait a környezetvédelem, az erőművek és hálózatok fejlesztése, valamint az ellátás üzembiztonsága szempontjából is értékelhessük. Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok élettartama 25— 40 év. Kérdéses, hogy az energiahordozó árak távlati változásai a mai piaci döntéseket mennyire fogják igazolni. B) A villamosenergia-piac kialakulásának magyarországi sajátosságai A piacnyitás alapvető feltétele, a nagy állami vertikálisan integrált monopólium szétbontása, az erőművek és hálózatok többségének privatizálásával megvalósult. E vonatkozásban tehát új alapvető intézkedésekre jelenleg nincs szükség. Az EU villamosenergia-piacához való csatlakozás szempontjából hazánk körülményei (geopolitikai helyzetünk, energiahordozókban való viszonylagos szegénységünk) jelentősen eltérnek a többi EU országétól. A hazai termelők, figyelembe véve a szállítási költségeket is, az EU országokban nem nagyon lehetnek versenyképesek, talán az egy atomerőmű kivételével. Az EU országok olcsón termelő kapacitásai távol vannak hazánktól és így kérdéses, hogy az EU piac előnyeit milyen mértéig fogjuk tudni kihasználni. A hazánkhoz hasonló adottságú villamosenergia-rendszerek piaci működéséről nincsenek tapasztalatok, ezért a piac nyitása az EU csatlakozáshoz szükségesnél hamarább csak kísérleti jelleggel indokolt. A piac nyitásának költség vonzatai vannak (a nem versenyképes erőművek miatt befagyott költségek, az IT beruházások stb.). A hazai — az EU átlaghoz képest viszonylag még mindig alacsony — energiaárak mellett nem valószínű, hogy a piac látványos árcsökkenést eredményezzen. Figyelembe kell venni azt is, hogy az EU csatlakozással egyidejűleg az EU környezetvédelmi előírásainak betartása érdekében a hazai hagyományos erőművek termelési árai is várhatóan emelkedni fognak. A piac bevezetésével járó költségek lehető csökkentése érdekében elsősorban az EU országok gyakorlatát kell figyelni és azok közül is a legkisebb ráfordítással a legtöbb előnyt megvalósítók tapasztalatainak hazai alkalmazására kell törekednünk. Nincs semmiféle indok az EU országokénál gyorsabb intézkedésekre, ezért várnunk kell minél több tapasztalat megismerésére. A nem feltétlenül szükséges és költséges társasági átszervezéseket halasztani kell mindaddig, ameddig gazdaságosságuk egyértelműen nem indokolható. C) A piac nyitására javasolt alapelvek Fentiek alapján a piac nyitásának szervezésével kapcsolatban néhány alapelvet foglaltunk össze, amelynek javarésze — ismereteink szerint — egyezik a GM energia stratégia tervezetének célkitűzéseivel. (1) A villamosenergia-piac fokozatos nyitása ElsŐ lépésben kísérleti jelleggel elkezdhető a piac nyitása, de csak olyan mértékig, hogy ez ne igényelje a meglévő hosszú távú szállítási szerződések jelentősebb módosítását. Az EU 1999. 92. évfolyam 8. szám

csatlakozás időpontjára az EU irányelvek szerint az összes fogyasztói terhelés mintegy 30—33%-át kitevő nagy fogyasztók részére kell megnyitni a piacot. (Az EU 2006-ra tervezi a további nyitást, az addig nyert tapasztalatok értékelése alapján.) Ez azt jelenti, hogy néhány évig kétféle, a jelenlegihez hasonló "kötött" és a "nyitott" piacot párhuzamosan kell üzemeltetni. Ennek nincs műszaki akadálya, az érdekelt társaságok részére a nyitott piac átláthatósága, az egyenrangú piaci részvétel lehetősége biztosítható. Az átmenet lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenlegi kötött piaci szereplők között fennálló hosszú távú szerződéseket ne kelljen — jelentős befagyott költségeket okozva — rövid időn belül és teljesen megszüntetni, hanem azokat a szerződő felek kölcsönös megegyezése alapján lehet az új törvényi és hatósági szabályozásnak megfelelően úgy módosítani, hogy az esetleges többletköltség minimalizálható legyen. (2) A jövendő piaci szereplők egyenrangúságának biztosítása Ennek érdekében: • A piacnyitás mértékéig meg kell szüntetni az MVM Rt.-nek a termelőktől való kizárólagos vásárlói jogát és lehetővé kell tenni az ÁSZ-oknak és a várhatóan jelentkező új ellátóknak és kereskedelmi ügynökségeknek is, hogy közvetlenül vásárolhassanak a termelőktől. • A kötött piac fennállásáig fenn kell tartani az ÁSZ-ok szolgáltatási kötelezettségét a kötött piaci fogyasztók részére. Ennek megvalósíthatósága érdekében a kötött piaci fogyasztói igényeknek megfelelő volumenre a jelenlegi szabályozási rendet kell érvényben tartani. (3) Az MVM Rt. átalakítás ügyviteli és számviteli vonatkozásban különálló társaságokból álló szervezeté Az MVM Rt. a következő társaságokból állhat a jövőben: • termelő, • szállító a rendszerirányítóval, • ellátó és kereskedő. Az MVM Rt.-nek a hazai és az EU-beli piaci szereplőkkel egyenrangú, tőkeerős partnerré való átalakítása a feltétele annak, hogy • az MVM Rt-nek többségi állami tulajdonban tartása a társadalom számára gazdaságilag egyértelműen előnyös legyen, elősegítve az energia árának lehető alacsony szinten tartását és az államnak jó üzletet is jelentve; • lehetővé váljék az MVM Rt. eladásra szánt részének sikeres privatizációja. Az EU országok gyakorlatának megfelelően a szállító nagyfeszültségű hálózatával közös társaságban működő rendszerirányító is alkalmas a piac átláthatóságának, a piaci szereplők hálózatokhoz való hozzáférésének egyenrangú, diszkriminációmentes biztosítására. Ugyanakkor ezzel a szervezettel érhető el a legkisebb költséggel a szállítók hálózata átviteli képességére vonatkozó valós idejű információk gyűjtése és ezeknek — a kereskedelmi központon keresztül — valamennyi érdekelt piaci szereplő részére való eljuttatása. A fenti feladatra alkalmasak az Országos Villamos Teherelosztó (OVIT) és az áramszolgáltatok (ÁSZ-ok), valamint a nagy erőművek üzemirányító központjai közötti tervezett és rövidesen üzembelépő adatátviteli összeköttetések. Ezért az OVT különálló társasággá szervezése műszaki és gazdaságossági szempontok alapján nem indokolható, és az EU irányelvek sem írják elő a szállítótól való elválasztását. Az OVT-t a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására fel kell készíteni. 271

Villamos energia (4) Az ASZ-ok átalakítása ügyviteli és számviteli vonatkozásban különálló társaságokból álló szervezetté Azoknál az ÁSZ-oknál is meg kell oldani a termelői, szállítói és elosztó (szolgáltató) vállalkozások ügyviteli és számviteli vonatkozásban való különválasztását, amelyeknél ezek a funkciók ma egy igazgatási egységet képeznek. Az ASZ-ok üzemirányító központjait (KDSZ-ek) is fel kell készíteni a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására. (5) A kereskedelmi központ (Power Exchange, energia tőzsde) létesítése a nyitott piac irányítására Ez az információs és irányító központ hatósági ellenőrzés mellett végzi a piac szervezését, működtetését, irányítását és ellenőrzését. A kereskedelmi központ legfontosabb feladatai: • piaci információk gyűjtése, terjesztése, • szállítási menetrendek készítése (export-import menetrendek is), • piaci árak meghatározása, • piaci kereskedelem támogatása (aukciók, szerződések, elszámolás stb.)A kereskedelmi központ létesítésének adatátviteli követelményei a piac nagyságától (piaci fogyasztók száma, rövidtávú spot piac vagy csak hosszú távú kétoldalú szerződéseken alapuló piac) függően, különösen a piacnyitás kezdeti időszakában, lényegesen enyhébbek lehetnek, mint a rendszerirányítóra vonatkozóak. Pl. az adatátvitelre a bérelt kapcsolatok is megfelelők. A kereskedelmi központ tehát viszonylag gyorsan és kis költséggel létesíthető. Az OVT különválasztása esetén elvileg az OVT-t is lehetne bővíteni a kereskedelmi feladatok ellátására, de meg kell jegyezni, hogy a példák szerint általában független, a rendszerirányítótól is különálló, kereskedelmi központot létesítenek.

272

(6) A nyitott piaci folyamtok hatósági szabályozása és ellenőrzése A nyitott piaci folyamtok megfelelő törvényi/hatósági szabályozása és ellenőrzése a feltétele a piac helyes működésének, az általános energiapolitikai, környezetvédelmi és ellátás biztonsági célkitűzések érvényesítésének. Ennek jó előkészítése — a külföldi tapasztalatok szerint is — jelentős munkát igényel, amelynek sikeres teljesítéséhez a jogi és gazdasági szakembereken kívül a műszakiak bevonása is szükséges. Hatósági feladat a monopol helyzetű szállítók és szolgáltatók árainak (szállítási tarifák, rendszerszintű szolgáltatások), valamint a szolgáltatások minőségi jellemzőinek meghatározása, ül. ellenőrizése. Hatósági feladat a termelői prioritások (pl. hazai energiaforrások) és a szállítási prioritások meghatározása, valamint a támogatások (megújuló forrásokra) alkalmazásnak ellenőrzése. Az EU piac nyitása után is fenn kell tartani a nem EU országokból az import állami ellenőrzését, illetve korlátozását. (7) A piaci szereplőktől független szakértő szervezet megbízása az erőműrendszerfejlesztési igényeinek meghatározásával, azaz távlati tervezésével Az erőművek élettartama 25—40 év, tehát a távlati tervezés a nyitott piac esetén sem nélkülözhető. A független szakértő szervezet a termelök, szállítók és szolgáltatók adatszolgáltatásainak figyelembevételével és a piaci kockázatok értékelésével kell, hogy készítése a távlati terveket az új erőmüvi kapacitások létesítésének az EU irányelvek szerinti előkészítéséhez. Az ad hoc bizottság vezetője: Dr Varjú György okl. villamosmérnök, egyetemi tanár; tagjai: Balázs Péter okl. villamosmérnök, Dr. Benkó Imre okl. villamosmérnök, Hatvani György okl. villamosmérnök, Dr. Krómer István okl. villamosmérnök, Rózsa Sándor okl. villamosmérnök, Zarándv Pál okl. villamosmérnök, a MEE tagjai.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Gondolatok egy újabb cikksorozat elé Az "Atomenergetika" és az "Internet" cikksorozatok után egy újabb sorozattal kívánjuk Olvasóinkat "meglepni". Ismét olyan témát kerestünk, amelyről úgy gondoljuk közérdeklődésre tarthat számot, újszerű, új technikát, új technológiát képvisel, az eddigiektől eltérő, másik szakterületet érintő téma. Olyan téma, amelyről "általános műveltségi" szinten azért miden villamosmérnöknek tudnia kell, még ha nem ezen a szakterületen dolgozik akkor is. Már régóta azon törtem a fejem, hogy hogyan is fogom "elövezetni" az új sorozatot. Kerestem azokat a gondolatokat, amelyekkel felkelthetem Kedves Olvasóink érdeklődését, és valami pluszt is adhatok az új sorozathoz azon belül, amelyet annak szerzője Dr. Kovács Károly cikkeiben közöl. Eszembe jutott egy érdekes dolog. Nevezetesen az, hogy valamikor a '70-es évek elején, közepén Szepessy Sándor az OMFB főosztályvezetője, volt főtitkárunk vezetésével készült egy OMFB tanulmány, amelynek címe — ha jól emlékszem — "Az elektronika behatárolása az erősáramú elektrotechnikába" volt. A tanulmány célja az volt, hogy felmérje az elektronika, a digitális technika akkori hazai és nemzetközi helyzetét, színvonalát és egyben útmutatást adjon a fejlődés lehetséges irányairól, és meghatározza a hazai fejlesztés lehetőségeit, célját. Nagyon sokan vettünk részt ennek a tanulmánynak a kidolgozásában, jó kis "brain storming"-ok voltak a bizottsági megbeszéléseken. Arra gondoltam előveszem az akkor készült tanulmányt. Milyen érdekes lesz megnézni azt, hogy húszon...egynéhány évvel ezelőtt hogyan láttuk az akkori jövőt, ami természetesen ma a jelen. Gondoltam idézek majd az akkori gondolatokból. Feltehetően lesz benne számos ma már nevetségesnek tűnő gondolat is — ezen majd jót mosolygunk —, de bizton találni fogok olyan gondolatokat, amelyek ma is helytállóak, és amelyek az akkori magyar műszaki társadalom "bölcs előrelátására" mutattak. Sajnos azonban ez nem sikerült. Bár sokan emlékeznek e tanulmányra, azok közüí akiket megkerestem, annak elkészülési körülményeire, de kézzel fogható példány abból se égen, se földön — úgy néz ki — ma mar nem található. Még magában az OMFB-ben sem. így azután — mankó nélkül — magamra maradtam. De azért egy gondolat erejéig visszatérek az "Elektronika behatolása az erősáramú elektrotechnikába" tárgyú tanulmányra. Én úgy érzem, hogy már maga ez a cím is sokatmondó. Ebben ugyanis benne van minden, ami ma van. Nevezetesen — többek között az EIB instabus is — az, hogy az élet minden területét átszövi (át fogja szőni) a digitális technika, a számítógép, mint az irányító rendszerek központi, intelligens egysége stb. Hát erről ennyit. Bár jól esik egy kicsit nosztalgiázni! Az épület villamosság tipikusan — egészen a '90-es évek eleje-, közepéig — könnyen áttekinthető, viszonylag primitív 1999. 92. évfolyam 8. szám

erősáramú villamos rendszer volt. Amikor már automatizált, több szabadságfokú robotokkal üzemelő gyártó rendszerek működtek, a Holdon voltunk, az űrben sétáltunk az épületvillamosítást még mindig a maga hagyományos formájában tervezték és vitelezték ki. De amilyen későn jött az épületüzemeltetési- és felügyeleti rendszer, az EIB instabus gondolata, olyan gyorsan fejlődött és terjedt el. A gyors fejlődést két dolgot segítette elő: — Az egyik, hogy a megvalósítás eszköze, maga a "busz rendszer", illetve az ehhez csatlakozó intelligens interfészek az instabus gondolat megszületésekor már rendelkezésre álltak, de nemcsak rendelkezésre álltak, hanem jelentős tapasztalatok halmozódtak már fel a különböző busz rendszerek üzemeltetésével. — A másik, igény az épületek automatizálására, amely elemi erővel jelentkezett, és gyors utat kívánt törni magának. Miről is van tulajdonképpen szó? Ma egy korszerű épületben a különféle funkcionális, szabályozott fogyasztók és rendszerek számos fajtája megtalálható. Ilyen fogyasztók többek között az épület fűtése, a hűtése, a szellőztetése, a világítása, a szalagfüggöny működtetése, a külön számítógépes hálózat üzemeltetése, a behatolás elleni védelem, a tűzvédelem, a reklámvilágítás, és még nagyon sok minden lehet. Ezen rendszerek működtetése ma már csak automatikusan képzelhető el. Az automatikus működtetés igényli a különböző helyeken elhelyezett érzékelöket, amelyek segítségével a szóban forgó berendezések optimális működtetése biztosítható. Ily módon lehet csak az épület energia felhasználását, az egész rendszer működését optimalizálni, így lehet elkerülni a szubjektív beavatkozásokat, a hibás üzemviteli utasításokat, a véletlenekből adódó esetleges haváriákat. Ma már egy korszerűen felszerelt épület, legyen az bank, biztosító társaság, állami hivatal, stb. jelentős, bonyolult, drága és energiaigényes "üzem". Az instabus rendszer ezt az "üzemvitelt" hivatott irányítani. Az instabus megjelenése további fejlődés lehetőségeit biztosítja. Hagyományos szerelés esetén az erősáramú vezetékek mellé külön kiépítették az adott készülék vezérléséhez szükséges ún. gyengeáramú érpárokat, illetve azok rendszerét. Ezeket a vezeték kötegeket — néha nagyon vastag volt — a vezérlés helyére gyűjtötték Össze, hogy aztán megfelelően rendezzék a kábelköteget a vezérlés részére. Ez a módszer bonyolult, drága, nem kellően rugalmas stb. Ha azonban a több száz, esetenként több ezer vezérlő kábel helyett egy busz rendszert építünk ki, és azon digitális úton biztosítjuk az adatforgalmat, ez már az előző esettel szemben minőségi változást jelent. Ez utóbbi esetben gyökeresen új helyzettel találjuk magunkat szemben. Erre a busz rendszerre "fel tudjuk fűzni" az önmagukban intelligens berendezéseket, ugyancsak ezen az úton tudjuk a legkülönböa funkcionális berendezésekhez, hogy azok a kapott jeleket

273

Villamos fogyasztóberendezések feldolgozva, azokat értelmezve, optimálisan elláthassák feladataikat. Egy ilyen rendszer gyors, rugalmas, intelligens, hasonlóan más digitális elven működő rendszerekhez, nem zavar érzékeny és hallatlanul megbízható. Egy feltételnek kell teljesülnie — mint minden más busz rendszeren keresztül csatolt rendszernek — nevezetesen annak, hogy az alkalmazott berendezések kimeno/bemenÖ portjai instabus kompatíbilisak kell legyen. Ennek biztosítására jöttek létre a különböző szervezetek — ezekről a cikksorozatban majd bőven lesz szó —, amelyek a vonatkozó egységesítést koordinálják. Az instabitf-szal kapcsolatban gondolataim egy kicsit elkalandoztak a számítástechnika és az életünk egyéb összefüggéseire. Ma már valóban szinte nagyítóval kell keresni az élet azon területeit, ahol még a számítástechnika, a digitális technika nem vetette meg a lábát. Megszoktuk a számítástechnika "jelenlétét" és már észre sem vesszük, hogy a nap 24 órájában velünk van. Nincs olyan technológiai folyamat, legyen az egy atomerőmű, egy távközlési rendszer, különböző navigációs rendszerek, a kommunikáció minden területe, egy szerszámgép, egy komplett gyártósor, egy gépkocsi, a haditechnika minden ága, háztartás

274

stb., ahol a számítástechnika ne lennejelen. Egyszerűen az élet ma számítástechnika nélkül elképzelhetetlen. A számítástechnika láthatóan "átszövi" teljes életünket. Minőségileg változik minden körülöttünk, és ezzel a mi életünk is. Jelentős iparágak jöttek létre (jó tipp a tőzsdére!), ezek növekedése beláthatatlan. Bár a számítógéppel irányított rendszerek hihetetlenül megbízhatóak, de életünk a számítástechnika által mégis csak sebezhető. Ez most nagyon jól érzékelhető az ún. "Y2K" — a kétezredik évre való fordulást követő — várhatóan előadódó problémákon. Milliárd és milliárd dollárokat költenek az előadódható problémák kiküszöbölésére, de a legoptimistább becslések szerint is a működő rendszerek 15%-a valami váratlant fog produkálni. Pesszimista becslések szerint ez a valószínűség elérheti a 60%-ot is (Forrás: Scientific American). Az összes gondjával, bajával együtt a számítógép azonban alapvetően pozitív hatásokat generált életünkben. Visszatérve az instabus-hoz. Remélem, hogy ez új sorozattal is tudunk valami érdekeset, tanulságosat nyújtani Kedves Olvasóinknak. Dr. Bencze János

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

Az instabus EIB épületüzemeltetési es felügyeleti rendszer I. dr. Kovács Károly

Egy kis történelem Az 1980-as évek második felében a villamos installációtechnikában vezető német cégek innovációs tevékenységének köszönhetően megfogalmazódott egy az épület teljes egészét lefedő épületirányító és felügyeleti rendszer iránti igény, amely a számítástechnikában már megismeri soros busz elvén, azaz a digitális technikán alapul. Az alapgondolat egy olyan buszrendszer kifejlesztése volt, amelynél minden buszrésztvevő egyenrangú, és a rendszer működése központi felügyeleti számítógép nélkül lehetséges. 1987-ben a cégek egy fejlesztő közösséget hoztak létre, amelynek feladata egy ilyen buszrendszerű épületirányító és felügyeleti rendszer létrehozása volt. A rendszer elnevezése European Installation Bus {EIB) is jelzi az európai összefogást és a közös koncepciót. 1990ben alakult meg az European Installation Bus Association (EIBA), amelynek alapító tagjai között ott van az összes erősáramú installációtechnikában mérvadó európai cég (77 alapító tag).

A rendszer Az ipari és bankszektorban, valamint irodaházakban és szállodákban az épületekkel szemben támasztott követelmények az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedtek. Ezek a nagyobb kényelem, az üzemeltetési költségek csökkentése, rövidebb szerelési és átépítési idő, nagy flexibilitás a szobák berendezésének megtervezésénél és átalakításánál, és a nagyobb biztonság. Ezen igények teljesítéséhez egyre több információ átvitelére van szükség, amely a hagyományos villamos installációs technika esetén a lefektetett villamos vezetők számának drasztikus emelkedéséhez vezet. Ennek következtében a szerelési költségek emelkednek és a hibadiagnosztika is egyre nehezebbé válik. Az ilyen rendszer jellemzője, hogy az egyes funkciókat egymástól különböző felépítésű és működésű, egymástól elszigetelt rendszerek irányítják, amelyek egymással nem vagy csak nagyon nagy ráfordítás árán tudnak kommuni-

úr. Kovács Károly okl. villamosmérnök, a MEE ta&ja

1999. 92. évfolyam 8. szám

kálni. Átépítések és bővítések a rendszer flexibilitásának hiányában csak nagy befektetéssel oldhatók meg, és az installáció átláthatatlanságához vezetnek. Az installáció busz {EIB = European Installation Bus) sokoldalú igények és követelmének esetén is átlátható, gazdaságos megoldásokat kínál korszerű és jövőbemutató technológia alkalmazásával. Az EIB esetén minden vezérlési, szabályozási, felügyeleti, visszajelző funkció egyetlen érpár segítségével megoldható. Ehhez az érpárhoz csatlakozik minden buszrésztvevő, amely lehet érzékelő, beavatkozó és rendszerkomponens. Természetesen a végkészülékek (fényforrások, reluxamozgató

/. ábra. Elszigetelt rendszerek

motorok stb.) energiaellátása továbbra is a hagyományos 230 V-os hálózatról történik. A hagyományos elektroinstallációs rendszerrel szemben, ahol minden vezérlési feladathoz külön vezérlövezeték szükséges, az installációs busz esetében az információ (a vezérlŐparancs vagy visszajelzés) digitálisan egy adattávirat fonnájában jut el minden, a buszra csatlakozó résztvevőhöz. Alapvetően minden résztvevő veszi a táviratot, de csak az dolgozza fel, amelyik a táviratban saját címét felismeri. AZ EIB rendszer definíciószerűen nem más mint buszkészülékek összekötése installációs buszon keresztül egy olyan rendszerré, amely egy adott épületben a különböző funkciókat végrehajtja. Az intelligencia a buszkészülékekben van és az információcsere közvetlenül a buszkészülékek között megy végbe.

Átviteli médiumok Ma már a busztechnikában ismert szinte összes médium felhasználható az információ-továbbításra. 275

Villamos fogyasztóberenclezések

2. ábra. Az instabus EIB rendszer

• Árnyékolt, csavart érpár A leggyakrabban használt átviteli mód. Átviteli sebesség 9600 bit/s. • Powerline Az erősáramú elosztóhálózaton történik az információtovábbítás. Átviteli sebesség 1200 bit/s. • EIBnet Lehetővé teszi oz adatátvitelt az informatikai hálózatokon is mint pl. az ethemet (10 Mbit/s) vagy internet • Rádiófrekvenciás átvitel Átviteli sebesség 38,4 kbit/s • Üvegszálas kábel A csavar érpáras rendszeméi nagyobb távolságok esetén és/vagy épületek között célszerű üvegszálas kábellel átvinni az információt. • Infravörös átvitel Infravörös kézi adókkal helyi funkciók kezelhetők. EIB táviratok átvitelére ez a médium egyenlőre még nem alkalmas.

Az EIB rendszer előnyei Az EIB a hagyományos épületinstallációs rendszerekkel szemben a következő előnyökkel rendelkezik: Jövőbe mutató, korszerű technológia: A számítástechnika alkalmazásával egy olyan épületinstallációs rendszer jön létre, amely tulajdonságaival és egyre bővülő timkcióival korszerű technikát képvisel és a XXI. századba mutat. A rendszer decentralizált, osztott intelligenciájú és hierarchikus felépítésű : Az EIB esetén nincs szükség központi vezérlőegységre, mert minden buszra kapcsolt résztvevő saját intelligenciával rendelkezik. Az EIB rendszeren belül három szint különböztethető meg: a vonal, a körzet, és a rendszer. A hierarchikus felépítésnek köszönhetően egy vonalon létrejövő zárlat vagy feszültségkiesés a többi vonal működését nem befolyásolja, így a teljes rendszer nagy megbízhatóságú. A buszrésztvevők energiaellátásán( amely a buszvezetéken történik) kívül az információcsere is hierarchikus szervezésű. Egy vonalon kiadott távirat csak akkor jut el másik vonalra, ha azon a vonalon található résztvevőt szólít meg. Ennek megfelelően a buszvonalon a

276

"csúcsforgalom" elkerülhető. Az, hogy egy távirat eljusson-e egy olyan vonalra, ahol megszólított résztvevő nincs, az a tervezőAC230V től azaz a programozástól függ. Energiatakarékos és környezetkímélő épületüzemeltetés: Az EIB alkalmazásával és energiamenedzsment funkció integrálásával az épületüzemeltetésben jelentős energia-megtakarítás érhető el, így csökkennek az üzemeltetési költségek, valamint védhető a környezet is. Gyors alkalmazkodás a felhasználói igényekhez és nagy flexibilitás: ! - A C 230 V Ha az épület funkciója megváltozik, a helyiségeket át kell alakítani, vagy az üzemeltető az üzemeltetési tapasztalatok birtokában meg akar változtatni egyes globális vagy helyi, szobákhoz kötött funkciókat, akkor ez pillanatok alatt elvégezhető a résztvevők átprogramozásával. Problémamentes bővítés: Lehetőség van arra, hogy az EIB rendszert fokozatosan több év alatt vezessük be (esetleg emeletenként) a teljes épületben. De az sem jelent problémát, ha új funkciókat akarunk a már meglévők mellé installálni. Egyszerű tervezés és installálás: Az EIB rendszer tervezése és installálása egyszerű, az átlátható, egyszerű topológia következtében. Ezzel mind a tervezés mind a szerelés alatt jelentős idő takarítható meg. A tűzveszély csökkentése: A lefektetett kábelek számának csökkenése következtében a tűzveszély jelentősen csökken. A készülékek kompatibilisek a szabványosítás következtében: Az EIBA biztosítja, hogy a különböző gyártók termékei egymással csereszabatosak legyenek. TáwezérelhetŐ: A buszra kapcsolt készülékek infravörös távvezérlővel ís irányíthatók, sőt egyes helyeken a buszvezeték helyettesíthető infravörös adatátvitellel is.

Az EIB alkalmazási területei A következőkben nézzük meg kicsit részletesebben, hogy milyen funkciók akár mindegyikének együttes ellátására is alkalmas az EIB rendszer. A világításvezérlés és felügyelet: — általános és kiemelő világítás • automatikus vezérlés [fény, idő (napi, heti, éves program), jelenlét függvényében] • kézi vezérlés • ki-, bekapcsolás, fényerőszabályozás • központi és helyi vezérlés akár egyidejűleg — biztonsági világítás • ki-, bekapcsolás • idő, feszültségfüggő vezérlése Redőnyök és reluxák vezérlése — központi vezérlés (szélsebesség, fény, idő, fagy, hó, jég függvényében) — helyi vezérlés ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések — lammellaállítás és fel, le fimkció Fűtés, klímaberendezések és a szellőzés vezérlése — szobánkénti, egyedi helyiségszabályozás hőmérséklet, páratartalom, idő függvényében — elektromos, elektrotermikus és más szabályozószelepek, mint pl. elektropneumatikus szelepek vezérlése — külső hőmérsékletfüggő szabályozás — befiívó, elszívó rendszerek vezérlése páratartalom, léghőmérséklet, légminőség függvényében — állapotfelügyelet, riasztás Felügyelet és visszajelzés, üzemállapotok kijelzése — üzemállapotok kijelzése, regisztrálása — központi, egyedi parancsok kiadása — LCD kijelzők, kijelző és nyomógombos táblák — Az üzemállapotok megjelenítése, valamint vezérlési parancsok kiadása PC számítógépen is lehetséges vizualizáló szoftver segítségével Terheíésmenedzsment — maximumfelügyelet és maximumkorlátozás Tűzjelzés — optikai, ionizációs füstérzékelés — hőmérsékletváltozás érzékelés — diszpécserközponti, vagy külső telefonos riasztás kommunikációs modullal Behatolásvédelem, vagyonvédelem — infirás mozgásérzékelés, ablak-, ajtónyitás érzékelés, üvegtörés érzékelés, telefonos riasztás Ipari üzemekben paraméterek figyelése, regisztrálása, pl. motorok hőmérséklete, sűrített levegős rendszerekben nyomás, szivárgásérzékelés, folyadékszint-kijelzés lehetséges Az EIB alkalmazása esetén a vevőt elsősorban az érdekli, hogy a beruházási költség minél alacsonyabb legyen, és ha a vevő saját magának építi az objektumot a pénze az energiamegtakarítások révén minél előbb megtérüljön. A 3. ábra alapján az EIB rendszert elsősorban ott érdemes alkalmazni, ahol több különböző funkciót használunk, például a világítás vezérlés mellett ámyékolóvezérlés és futés/hűtésszabályozás is van, valamint a helyi működtetésen kívül központi beavatkozás is szükséges és automatikus vezérlések is vannak a rendszerben. Az energiamegtakarítás révén •taMirMKM egy EIB rendszer tipikus megtérülési ideje 3. ábra. Ár-teljesítmény viszony 0,5—4 év.

Az EIBA feladatai Az EIBA a belga törvények szerint alapított egyesület brüsszeli székhellyel. Az EIB feladata többek között az egyes gyártók készülékei kompatibilitásának biztosítása, a képzések koordinálása és elismerése, a szabványosítás előkészítése, irányelvek és vizsgálati előírások készítése, a minőség felügyelete, az EIB védjegy használatának engedélyezése stb. Az EIB rendszer óriási előnye, hogy egy rendszeren belül több gyártó készüléke1999. 92. évfolyam 8. szám

it lehet installálni, amelyek teljes körű kommunikációra képesek egymással. Az EIB elnevezés mellett néhány gyártó, amelyek tagjai az Insta társaságnak jogosultak az instabus bejegyzett márkanevet is használni. 4 áhra Az ElB lo ó Az ismertebb tagok közül a teljesség - tí igénye nélkül megemlítünk néhányat: ABB Stotz-Kontakt, Ackermann, AEG, Berker, OBO Bettermann, Bosch-Siemens Háztartási Gépek GmbH., Busch-Jaeger, Dehn und Söhne, Gira, Grasslin, Jung, Kleinhuis, Kopp, Merten, Schupa, Siemens, Stiebel Eltron, Viessmann, Wago, Wieland, Zumtobel. Az EIBA dolgozik az EIB rendszer kibővítésén és továbbfejlesztésén. Az új átviteli médiák bevonása mellett egy úgynevezett "Konvergencia" program keretében tárgyalásokat folytat több más buszrendszer gyártójával egy közös, még szélesebb piaci körben terjeszthető buszrendszer kifejlesztéséről.

Az ETS: a rendszer tervezése és beüzemelése Az ETS {EIB Tool Software) az EIB rendszerek tervezéséhez, üzembe helyezéséhez és diagnosztizálásához szükséges eszköz (szerszám). Az ETS program a sok gyártó ellenére teljesen egységes és Magyarországon csak a brüsszeli EIBA központon keresztül szerezhető be. Az ETS legutolsó verziója az ETS 2.0 VI. 1, amely a korábbi verziók jelentős átdolgozásával jött létre. Az ETS főbb részei a következők: — tervezés — üzembe helyezés — diagnosztizálás — archiválás — termékadatbázis karbantartása Tervezés A tervező programrész rendelkezik egy az épület építészeti felosztását követő könyvtárstruktúrával, ahol a buszkészülékek helyiségenként helyezhetők el és egy csoportcímáttekintés ablakkal, ahol a csoportcímek vannak fő-, közép- és alcsoportok szerint rendezve. Az ETS-sel történő tervezés menete a következő: — készülékek kiválasztása és elhelyezése az épület struktúrájában — logikai címek létrehozása a csoportcímáttekintés ablakban és ezek készülékekhez rendelése — alkalmazói programok paramétereinek beállítása Üzembe helyezés Az üzembe helyezés a tervezésnél már isrriertetett vonaláttekintés és csoportcímáttekintés ablakokkal rendelkezik. Az üzembe helyező programban lehetőség van új készülékek definiálására vagy készülékek alkalmazói programjainak, paramétereinek megváltoztatására. Azonban új készülékek definiálásakor vagy készülékek törlésekor a változások az alaprajzra nem kerülnek rá. A változásokat az alaprajzra a tervező programrészben kell felvinni. A programozás, üzembe helyezés menete a következő: — fizikai cím letöltése — az alkalmazói program letöltése — vonal-/tartománycsatoló esetén a szűrőtáblázat letöltése

277

Villamos fogyasztóberendezések Diagnosztizálás Az üzembe helyező program menürendszerében találhatók meg a diagnosztizáláshoz szükséges parancsok is, mint például a: — résztvevők ellenőrzése Ezzel a paranccsal a terv és a megvalósított rendszer összehasonlítása történhet Buszvonal meg. — távirat küldése Egy kiválasztott csoportcímre a felhasz230/400 V náló által megadott tartalmú távirat küldhető el. — csoport olvasása Az egyes résztvevők kommunikációs objektumai állapotának kiolvasását tesz lehetővé. — résztvevő olvasása A résztvevő EEPROM tartalmának kiolvasását és hexadecimális formában történő megjelenítését teszi lehetővé. — hibaflag-ek visszaállítása A hibás táviratforgalom során beírt hibaflag-ek normál állapotba állítása végezhető el. — táviratforgalom rögzítése Ezzel a paranccsal megadott triggerelési feltétel teljesülése esetén minden, a busz adott pontján közlekedő távirat rögzítésre kerül. — felvett táviratok analizálása Az előbbi paranccsal felvett táviratok tartalma jeleníthető meg. Termékadatbázis karbantartása Az EIB készülékgyártók floppy-lemezen vagy az interneten kínálják a készülékeikhez előre megírt alkalmazói programokat. Egy készülékhez általában több program tartozik, a tervező/beüzemelő az adott feladathoz legjobban illeszkedő programot választja ki a tervezés során. A floppyn vagy interneten beszerzett tennékadatbázist az ETS szoftverbe importálni kell.

—

Érzékelők

Beavatkozók

J. ábra. Érzékelők és beavatkozók

Az alkalmazói program a beállított paramétereivel csak az ETS-en keresztül tölthető le a készülékbe.

Fogalmak A buszrésztvevőket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen funkciót látnak el. Vannak az ún. rendszerkomponensek, amelyek a busz működéséhez alapvetően szükségesek, ilyenek pl. a tápegység, a vonalcsatoló, a tartománycsatoló, vonalerősítő, adatsín, összekötő, buszkapocs, túlfeszültséglevezető stb. Az érzékelők azok az elemek, amelyek valamilyen fizikai mennyiséget érzékelnek, villamos jellé alakítanak, majd digitális formában a buszra küldenek. Ilyenek pl. a nyomógombos kezelőfelületek, szobatermosztát, alkonyatkapcsoló, fényérzékelő, bináris bemenetek stb. A beavatkozók az érzékelők által kiadott parancsokat leveszik a buszról, dekódolják és a bennük lévő parancsokat végrehajtják, azaz a hozzájuk kapcsolt végkészülékek működését vezérlik. Ilyenek pl. zsaluvezérlő, bináris kimenetek, terheléskapcsolók, fényerőszabályzók, elektromotoros fűtésszelepek stb.

Száz éve villanyfényben Gyulafehérvár A budapesti "Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" tulajdonában létesített "Gyulafehérvári villamostelep" 1899-ben kezdte meg az energiaszolgáltatást. A Nicholson gyártmányú két egyenként 96 kW-os függőleges dugattyúkkal kialakított gőzgép egy-egy Ganz gyártmányú 100 kVA-es generátort hajtott, amelyek 3-42 Hz, 2100 V-tal táplálták az elosztóhálózatot. A hálózat faoszlopain elhelyezett, faszekrényekben védett száraztranszformátorok 3-110 V-ot szolgáltattak a háromvezetékes fogyasztói hálózat számára. A 2 kV-os elosztóhálózat egyik leágazása a gyulafehérvári várerödöt táplálta. A megnövekedett fogyasztói igények kielégítésére 1907-ben egy harmadik gépcsoportot létesítettek, hasonló rendszerű gőzgéppel és 200 kVA-es Ganz-generátorral. 1911-ben — a város lakosságának száma 11387 — a közvilágítást 192 izzó- és 4 ívlámpa, a magánvilágítást 4300 izzó- és 12 ívlámpa látta el, az utóbbit 480 fogyasztásmérőn. 278

Ugyanebben az évben a város elöljárósága megváltotta a teljes villamos energetikai létesítményt. Ezt követően megállapította, hogy a szolgáltatandó villamos energia lényegesen olcsóbb lehet, ha Szászsebes vízerőművéhez csatlakoznak. A két város elöljárósága 1913 októberében szerződést kötött, és ennek alapján 15 km nyomvonalhosszúságban egy 3-15 kV-os távvezeték létesült, amelyről Gyulafehérvár egy transzformátorállomáson 3~5O Hz frekvencián 200 kW-ot vételezett 2 kV-os elosztóhálózatára. A hálózati frekvenciák eltérő értékeinek és az tárgyalásoknak problémái több éven át tartó munkák révén nyertek megoldást. Gyulafehérvár első hőerőművét és Szászsebes eíső vízierőmüvét szemléltető korabeli postai képes levelezőlapokat a Magyar Elektrotechnikai Múzeum Szakkönyvtára tárolja. Z. f. Elektrotechnik, 1898—1918; Elektrotechnika, 1908—1918.

Horváth K. Gvitla ELEKTROTECHNIKA

Hírek A nukleáris biztonság magyarországi helyzetének nemzetközi értékelése A nukleáris biztonság jelenlegi hazai hatósági rendszere az Európai Unió szakértőinek közreműködésével került kialakításra a kelet-közép-európai országok nukleáris biztonsági hatóságainak megerősítésére indított regionális segélyprogram keretében. A hatósági tevékenység erősítésére irányuló segélyprogram tovább folytatódik, amelynek Magyarország is kedvezményezettje. Az Európai Unióhoz való csatlakozás fontos lépése volt az elmúlt időszakban a hazai és a közösségi jogszabályok helyzetének áttekintését célzó átvilágítási (screening) eljárás. Az atomenergia alkalmazásának biztonságát érintő jogszabályok megtárgyalására két külön fejezetben, az energetikai és környezetvédelmi témák között került sor Brüsszelben 1998 novemberében, illetve 1999 februárjában. A tárgyalások eredményeként egyértelművé vált, hogy Magyarország az atomenergia alkalmazásának biztonságával Összefüggő témakörben nem kér derogációt és érdemi probléma ezen a területen nem merült fel. Az atomenergia biztonságos alkalmazása területén a jelenlegi jogharmonizációs tevékenység elsősorban a sugárvédelemmel, a radioaktív anyagok és hulladékok országhatáron való átszállításával, a nukleáris balesetek elhárításával, valamint az Európai Unió más országokkal kötött nemzetközi megállapodásaival összefüggő közösségi joganyagra vonatkozik. Ezzel kapcsolatos felülvizsgálatok és a hazai bevezetéssel összefüggő intézkedések kialakítása folyamatban van. A nukleáris biztonság területen az Unió keretében közösségi szabályozást nem alakítottak ki. A csatlakozni kívánó országokban a nukleáris biztonság helyzetének megítélésére az Európai Unió külön felülvizsgálatot szervezett, amelynek elvégzésére a tagországok nukleáris biztonsági hatóságainak vezetői kaptak megbízást. A megítélés alapja az Unió tagországaiban kialakított és követett hatósági gyakorlat volt. A felülvizsgálat a hét tagjelölt országra terjedt ki. A felülvizsgálat eredményeként a magyar hatóság és a magyar atomerőmű a legjobb minősítést kapta. A jelentés Magyarországról szóló része többek között az alábbiakat tartalmazza: "A jogszabályok és a nukleáris biztonság egyéb szabályozása aktuális szinten van és kedvezően hasonlítható össze a nyugati országokban alkalmazott elvekkel. Az Országos Atomenergia Hivatal helyzete független a nukleáris energiát támogató szervektől. " Sajtóközlemény 1999. április 12.

Schneider Electric: új arccal a XXI. század ipari kihívásai előtt a sikeres arculatváltás mögött kiemelkedő hazai és nemzetközi eredmények A korábban Groupe Schneider néven világszerte ismertté vált, a villamosenergia-szállítás és- elosztásában, az ipari folyamatirányításban és automatizálásban piacvezető, közel 130 országban tevékenykedő vállalat ambiciózus célt tűzött ki maga elé: nemcsak az üzleti eredmények alapján, hanem az iparág tevékenységét a vállalat elnevezésben is jobban reprezentáló névváltoztatás és egy dinamikusabb, nyitottabb arculattal a kommunikációs területén is az iparág három legismertebb vállalata közé szeretne kerülni. Ehhez a vállalat dinamikus fejlődése, innovatív termékei és számos országban piacvezető pozíciója biztos hátteret nyújt.

1999. 92. évfolyam 8. szám

A Schneider Electric világszerte több mint 60.000 alkalmazottat foglalkoztat és világelső több villamosenergia-ipari területen. Ezt a pozíciót a cég több mint 160 éves története során olyan technikai újítások és fejlesztések fémjelzik, mint pl. az első vízi erőmű megépítése vagy az első ipari kommunikációs hálózat kifejlesztése. A közelmúltban megvalósult cégfelvásárlások és profiltisztítás után ma a vállalat elsősorban az ipar (ipari villamos berendezések, automatizálás) az épületek (villamosítás, biztonságtechnikai és vezérlési rendszerek), energia (elosztó hálózatok vezérlése és védelme) és az infrastruktúra (közlekedési és telekommunikációs hálózatok, kommunális intézmények ellátása és működtetése, automatizálás) területén tevékenykedik, s olyan ismert márkákat tudhat magáénak mint pl. a Merlin Gerin, Square D, Modicon vagy a Telemecanique. A vállalat bevétele és eredménye évről évre dinamikusan növekszik. 1998-ban a forgalom elérte az 50 milliárd francia frankot, a nettó eredmény pedig a 2,7 milliárd frankot. Folyamatosan nő a kutatás-fejlesztése, az ipari beruházásokra és a képzésre fordítható összegek nagysága is. Ezen utóbbi tevékenységre a Schneider Electric különösen nagy hangsúlyt fektet, s nemcsak saját munkatársaival, hanem partnereivel is szervezett oktatás keretében rendszeresen megosztja tapasztalatait. Nem kevésbé sikeres a Schneider Electric 100%-os tulajdonú magyarországi vállalata a Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. is. A hazai piacra lépés (1991) óta 5 fő üzletágban (ipari folyamatirányítás, automatizálás, nagy- és középfeszültségű energiaelosztás és szállítás, kisfeszültségű végelosztás, valamint kisfeszültségű teljesítmény elosztás) folyamatosan erősíti piaci pozícióját. Tavalyi árbevétele meghaladta a 9 milliárd forintot, adózás előtti eredménye a 800 millió forintot. A vállalat az elmúlt évek során számos bevásárlóközpontnak (Mammut, Cora, Tesco, Pólus Center, az épülő Nyugat City Center) szállított kapcsoló- és elosztóberendezéseket, ipari létesítményekhez (Denso, Alcoa, TVK) transzformátor állomásokat és elosztóberendezéseket, nagy budapesti építésekhez (dél-budai egyetemi létesítmények, BME informatika, Sportcsarnok) kapcsoló- és el osztó berendezéseket. A kismegszakítók piacán egyre élesedő verseny kihívásaira a Bakony márkanév akvizíciójával válaszolt, s azzal vezető piaci pozícióra tett szert ezen piaci szegmensben is. A széles körben ismert Bakony márkanév alatt forgalmazott kínálat folyamatos bővítésével az MGV Rt. a lakossági villamos szektorban elért piaci pozícióját kívánja erősíteni. Magyarországon elsőként a Schneider Electric rendszeresen, szervezett oktatás keretében adja át tapasztalatait partnereinek és a szakembereknek. 1997 őszén nyitotta meg kapuit az a korszerű oktatási központ, ahol ez év végéig közel kétezer villamosipari szakember kap a mindennapi munkáját segítő hasznos ismereteket. A vállalat mögött álló nemzetközi szakmai és pénzügyi háttér, országos lefedettség, nemzetközi minőségi elvárásoknak (ISO) való folyamatos megfelelés, innováció, teljes körű szolgáltatás a tervezés, szerelés, üzemeltetés, karbantartás és a képzés területén, valamint a védőközpontú kereskedelempolitika jó alapot biztosít a vállalat jövőbeni dinamikus növekedéséhez és piacvezető pozíciójának további erősítéséhez. Sajtóközlemény 1999. április 26. Helyesbítés — A 92. évfolyam 4. szám 73. oldatán a szöveg helyeseti: az elektrokémiai generátorok vonalán az 50 Amp/dm2-es cink-levegő áramforrások voltak a csúcseredmények, valamint a mobil tárolók 10 kg-ban (ugyanez ólomban kb. 700 ky).

279

Hírek Megnyílt a Flextronics International második magyarországi ipari parkja A zalaegerszegi létesítmény stratégiai szerepet játszik az ügyfelek gyártási igényeinek kielégítésében Közép-Kelet-Európában A Flextronics International Ltd. (NASDAQ; FLEX), a tervezési, műszaki, gyártási és terjesztési szolgáltatások nemzetközi éllovasa 1999. április 28-án jelentette be második magyarországi ipari parkjának megnyitását Zalaegerszegen. A zalaegerszegi létesítmény hivatalos megnyitóünnepségén a magyar kormány magas rangú képviselői és amerikai vendégek vettek részt, többek között dr. Fónagy János államtitkár, Péter Tufo, az Amerikai Egyesült Allamok magyarországi nagykövete, valamint az Egyesült Allamok kereskedelmi kamarájának képviselője. A Flextronics International mostani befektetésének értéke 60 millió dollár, amelyből 30 millió dollárt az új zalaegerszegi ipari park építésére, további 30 millió dollárt pedig a szállítók idetelepítéséhez szükséges infrastruktúra és berendezések/létesítmények fejlesztésére fordítanak az elkövetkező három évben. A zalaegerszegi ipari park 30 hektáros területen épült, ezen belül a Flextronics létesítménye 20 ezer négyzetméteren helyezkedik el. Zalaegerszegen elsősorban rend szer-összeszereléssel foglalkoznak majd, továbbá nyomtatott áramköri kártyákat, PC-alaplapokat, írható CD-lemezeket, tintasugaras nyomtatókat, lézernyomtatókat, DECT rendszerű zsinór nélküli (cordless) telefonokat és egyéb kártyákat gyártanak a Flextronics OEM- (eredeti készülékgyártó) ügyfelei számára. Az új létesítmény várhatóan mintegy ezer dolgozónak teremt új munkalehetőséget a térségben. A Flextronics az ipari parkokkal kapcsolatban kidolgozott egyedülálló stratégiája keretében szállítókat telepít az olcsó munkaerővel ellátott régiókba, közel a fő piacokhoz, amely a szállítási lánc vertikális integrációját, alacsonyabb gyártási költséget és rövidebb piacra jutási időt eredményez. A Flextronics iparipark-modellje jelentős mértékben fokozza a rugalmasságot az üzemeltetés területén, növeli a reagálási képességet és csökkenti a költségeket azáltal, hogy új szolgáltatásokat jelent az ügyfelek számára a szállítási láncban. Az új zalaegerszegi létesítmény mellett a Flextronics International iparipark-háló-

282

zatán belül jelenleg Sárváron, továbbá a kínai Doumenben, és a mexikói Gudadalajarában folyik termelés. Az ötödik ipari parkot a tervek szerint még ebben az évben megnyitják a brazíliai Sao Paulóban. (Sajtóközlemény 1999. április 28.)

Sárvár — Egy ipari park sikere Magyarországon A Flextronics International 53 ezer négyzetméteres sárvári ipari parkja jelentős mértékben hozzájárult a közép-európai régióból származó magas bevételek eléréséhez, és sikere komoly szerepet játszott abban, hogy a Fiextronics kész fokozni régióbeli jelenlétét a sárvári létesítmény testvérének, az új zalaegerszegi ipari parknak a megnyitásával, amelyre holnap kerül sor. A sárvári telephelyen alkatrészeket és számítástechnikai termékeket, fogyasztói elektronikai cikkeket, gépjármű-elektronikai termékeket és orvosi berendezéseket gyártanak. A sárvári ügyfélbázist olyan jól ismert nemzetközi vállalatok alkotják, mint például az Alcatel, Grundig, HP, Kodak, Philips (audio- és videoberendezésekkel, monitorokkal és egyéb alkatrészekkel) és a VDO. A sárvári üzemben dolgozó 2200 alkalmazott gépek és rendszerek összeszerelését, műanyagfröccsöntést, gyártást és kikészítést, összeszerelést és tesztelést, valamint minőségellenőrzést végez a nemzetközi megrendelő számára. A Fiextronics ipari parkja a helyben létesített vámterületnek köszönhetően fontos elemét képezi egy jól működő szállítói láncnak, hiszen a vámterület a termékek és nyersanyagok szabályozott keretek között történő behozatalát és kivitelét teszi lehetővé. A termékeket elszállító kamionokat például helyben pecsételik le, s így nincs szükség további vám- és jövedéki eljárásra mindaddig, amíg a konténerek sértetlen pecsétekkel meg nem érkeznek a célállomásra. A sárvári ipari park a Flextronics számos különböző szállitóés logisztikai cégének ad otthont, amelyek mindannyian hozzájárulnak az ipari park zökkenőmentes működéséhez. A szállítók idetelepítése elősegíti az ügyfelek költségeinek csökkentését, továbbá racionalizálja a szállítói láncot, lerövidítve ezzel a termék piacra kerülési idejét. (Sajtóközlemény 1999. április 27.)

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

A Villanyszerelőipari Rt. (Vállalat) története Dr. Nagyiványi András

A Villanyszerelőipari Vállalat gyökerei az állomosítás (1948—49) előtti időkre nyúlnak vissza, és a múlt még ma is érezteti hatását egyes munkafolyamatokban, munkamegosztásban és szervezetekben.

A villamosítás évszázada a MEE évszázada

deltségek Önálló vállalattá szervezése, a tervezési tevékenység centralizációja a jellemző rá. Ebben az időszakban alakult erősáramú kapcsoíóberendezések gyártására a VILLESZ, erősáramú berendezések tervezésére az ÉVITERV mint önálló vállalat. Az önálló szerelőipari vállalatokat, a VILLESZ-t, 1955-ig az ÉVITERV-et az Ipari Központ "irányította". Egy szerepét érdemes kiemelni: ez határozta meg hogy egy-egy konkrét munkát melyik vállalat végezze.

1949

Ekkor alakultak az állami villanyszerelő cégek, elsőként a Villanyszerelő Nemzeti Vállalat, amelyet később Elektromos Szerelő Vállalatnak neveztek. Ebben a vállalatban egyesítik az 1948-ban államosított neves nagy építőipari részvénytársaság, a Magyar Gyárépítö Rt. villanyszerelő osztályát, az 1949-ben államosított Müller M. Jenő, Rényi Zsigmond, Alexy György, Holitschcr Zsigmond elismert szerelőcégeinek vagyonát, beleértve azt a szellemi összetevőt (know-how) is, amelyet az idekerült szakemberek örökítettek át az új vállalatba. Ugyanebben az évben alakult az Épületvilágítás-szerelő Nemzeti Vállalat, amely elsősorban három építőipari állami cég: a Kőbányai Középítési NV, a Lágymányosi Középítési NV és a Gyárépítési NV villanyszerelő részlegeiből szerveződött. A mai vállalat harmadik "alapító" cége az Ipari Villanyszerelési Vállalat. Ez Barta Károly, Dembitz László, Haraszti Gyula és néhány kisebb magánvállalkozó államosított üzeméből keletkezett. A Budapesti Villanyszerelőipari Vállalat, az 1965-ben alapított VIV negyedik jogelődje a Villanyszerelőipari Nemzeti Vállalat 1. telepéből alakított önálló vállalat. A nevezett vállahiiükba integrált elit magáncégek, gazdasági, szervezési és műszaki ismeretek, tapasztalatok tekintetében megfeleltek az akkori (háború előtti és utáni közepes vállalati) európai gyakorlatnak. Mindegyiknek volt ütőképes vállalkozói-kereskedelmi szervezete, a nagyobbaknak, például Barta Károlynak, Müíler M. Jenőnek tervezőrészlege, és majdnem valamennyinek kisebb-nagyobb összeszerelő mühelye is. Jellemzőjük a szerelő (installációtechnika) profil volt.

1949_1956 Ez az időszak a permanens szervezeti változások időszaka volt. Vállalati részlegek egyik vállalattól a másik vállalathoz való áthelyezése, vállalati mühelyek centralizációja, vidéki kirenDr. Nagiiványi András okl. villamosmérnök, a MEE cs az Egyesületi Tanács tagja

1999. 92. évfolyam 8. szám

1956—1963 1956-ban megszűnt az Ipari Központ, és az önálló állami vállalatok irányítása közvetlenül az Építésügyi Minisztérium hatáskörébe került. Nevezetesen esemény volt ebben nz időszakban egy új ipari üzeni, a VILLESZ gyártelepének felépítése a Budapest, X., Venyige utcában. Tevékenysége hasonlított a mai bicskei üzemhez, feladata elsősorban erősáramú, kisfeszültségű, mezős, szekrényes, tokozott és elosztótáblák gyártása volt. Nem sokkal üzembehelyezése után egy átszervezés kapcsán a VILLESZ-t az Építésügyi Minisztérium irányítása alól a KGM hatáskörébe utalták, s ezzel a villamos szerelőipar egy fontos bázisát vesztette el.

1963—1991 A Villanyszerelőipari Vállalat — közismert nevén VIV — 1963. július l-jén jött létre, amikor is a Budapesti Villanyszerclöipari Vállalatot (BUDAVILL), az Elektromos Szerelő Vállalatot (ELSZER, korábban W ) , az Épületvilágítási Szerelő Vállalatot (ÉVISZ) és az Ipari Villanyszerelési Vállalatot (IPVILL) egyesítették. A felsorolt cégek profilja némileg eltért a VIV tevékenységi körétől és elsősorban ipari és kommunális létesítmények villamos szerelésére, szabadvezetékek és kábelek, daruk, villámhárítók, díszvilágítás stb. szerelésére terjedt ki. 1963—1990 között kevés olyan nagy létesítmény épült hazánkban, ahol a VIV ne dolgozott volna. Vállalkozáspolitikájának alapja "Ott lenni minden kilométerkőnél, és minőségi munkával megnyerni a megbízóinkat.". 35 kV feszültségszintig szinte mindenféle villamos munkát végzett. A vaskohászattól a finomvegyszergyártásig, a kőolaj-finomítástól a lakásszerelésig, a cementgyárak építésétől különböző mikroprocesszoros irányítástechnikai rendszerek üzcmbchclyezcséig, minden munkaterületen ott találhatók voltak a VIV dolgozói. Az építőiparban részt vett a cég a Hejőcsabai, a Beremendi, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Lábatlani és a Szentendrei Betonc285

Villamos fogyasztóberendezések lemgyár építésében. A kohászati berendezések közül a M iskolci Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Székesfehérvári Könnyűfémmű szerelcsen dolgozott a vállalat, ez a cég hajtotta végre a Magyar Állami Operaház villamos berendezéseinek rekonstrukcióját is. Vegyi üzemek szerelési munkái közül kiemelkedik a Borsodi Vegyi Kombinátban folytatott tevékenység, ahol japán szakemberek mellett kellett helytállni mind minőségben, mind határidőben. Folyamatosan jelen voltak a VIV dolgozói a Százhalombattai DKV szerelési munkáinál. Húskombinátok szerelését végezték Kaposvárott, Szekszárdon, Baján. Az országban több helyütt világbankhitclböl épülő gabonatárolók berendezéseit szerelték. Olyan jelentős budapesti létesítmények Őrzik a vállalat keze nyomát, mint a metró egyes részei, az Őrs vezér téri üzletközpont, a Ferihegyi új leszállópálya és fogadóépület, a Magyar Rádió és Televízió. Osztrák idegenforgalmi hitelből épült, illetve felújított szállodák közül a Penta, a Novotel, a Fórum, az Erzsébet, a Hungária és a Taverna szálló, valamint a Lido kávéház. Számos műemlék épületben létesített a cég díszvilágítást, például a Mátyás-templomban, a Budai Várpalotában, az MTA kongreszszusi termében. Utcáinkon, tereinken is találkozhatunk a vállalat világításszerelési munkáival, mint a Hősök terén, a Jászai Mari téri és Flórián téri aluljáróban, a Lánc-hídon, az Árpád hídon. Az exporttevékenység is tekintélyes volt. Ez a terület mindig eredményes volt, a dollárkitermelési mutatók jobbak voltak az átlagnál és a megbízók mindig elismerték a cég teljesítményét. A VIV szakemberei dolgoztak az NDK-ban külszíni bányák villamosításán, Csehszlovákiában szennyvíztisztító és atomerőmű építésén. Nagyvolumenű munkák voltak az egykori Szovjetunió Fehéroroszország részében a Szövetség gázvezeték építésénél Zslobinban és Tengizben, ahol konverteres acélmű épül! osztrák fővállalkozásban. Algériában cementgyárak és takarmánykeverő üzemek építésében vettek részt, ahová villamos elosztókat is szállított a vállalat, valamint sajtgyári kapcsoló és elosztóberendezéseket a Szovjetunió számos városában épülő gyárakhoz. Iránban, Irakba, Nigériába, Algériába vágóhidak, takarmánykeverők, komplett villamos szerelését végezték. Közvetlenül a megalakulás után megkezdődött a szerelőipari üzemek gyártómühelyeinck összevonása és 1965-ben megalakult a Központi Segédüzem. 196S elején kezdődött a későbbi Előszerelő Üzem (bicske) beruházása. Folyamatosan bővítették a telepet, különösen 1978—82 között, mígnem a 38900 m kiterjedésű területen a beépítettség elérte a 15600 in -t. Legfontosabb gyártmányok az UKT típusú egy- és kétgyüjtősínes mezős elosztó-berendezés a 12 NTK nagyfeszültségű kapcsolóberendezés, a különféle leinezszckrénycsaládok (ESZ, AMS, RSZ, STE) voltak. Nagy választékban készültek vczérlŐasztalok és pultok is. Ma is közismertek a már akkor gyártott alumínium tokozású elosztók, kábeltartó rendszerek. 1972— 1978 között Óbudán a III., Ifuszti út 16. alatti területen 6500 m2 kiterjedésű raktár, illetve szállítási bázis létesült. Végül említést érdemel, hogy a Wesselényi u. 16. sz. alatti központi épület 1975-ben készült el. A kialakult nagyvállalat, mint a táblázat szemlélteti, sikeresen működött és gyarapodott a tervgazdaság, a keresleti piac, a döntően állami tulajdon és a hiánygazdaság évtizedeiben. 286

A vállalat fontosabb jellemzői Összehasonlításra alkalmas két időpontban

1990-íó'I napjainkig 1990-ben a Villanyszerclöipari Vállalat-- 2100 fővel — akkori értéken mintegy 3,2 milliárd Ft termelési értéket ért cl bel- és külföldön. Az átalakulási törvény értelmében, amely szervesen illeszkedett a gazdasági társaságokról szóló, 1988. évi VI. törvényhez, a vállalat elindította az átalakulás folyamatát és 1990. december 29-én megalakult a VIV Rt. Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) megbízása alapján a Coopers and Lybrand nemzetközi társaság végezte a cégértékelést. Akkor vagyoni és piaci értéke 1,8 milliárd Ft-ot valamivel meghaladó értéket mutatott. Ez esetben meglepő a piaci érték nagysága. A vagyonérték és piaci érték ritkán esik egybe! Állami vállalatoknál szinte mindig az előbbi a lényegesen nagyobb. A felkért angol szakértői jelentések ezt különösen megerősítették, és ez az összeg határozta meg a későbbiekben a cég eladási pozícióját. 1990—91-ben részben saját, részben az ÁVÜ kezdeményezésére, mintegy 20 nagyobb, nemzetközileg isméit társaság vizsgálta meg a cég helyzetét. Az átalakulás pillanatában a magyar állam tulajdonában 47,7 %, egy kisebb osztrák magánvállalat tulajdonában 5 % vagyoni hányad volt, a VIV Jóléti alapítványa és a VIV dolgozóinak birtokában lévő tulajdon tette ki a különbözetet. Különösen érdekes volt az akkori átalakítási folyamatban a dolgozói részvények kérdése, inert a VÍV dolgozói 1988-tól, az ide vonatkozó jogszabályok értelmében vagyonjegyekkel rendelkeztek, amelynek dolgozói részvénnyé történő átalakítása különleges jogi kérdéseket veteti fel. Az érdeklődők körében legelőször az ABB fejezte ki vásárlási szándékát, amelyről szándéklevél is, és a kölcsönös akaratnyilvánítás is megtörtént. Az ABB megtorpanása után a spanyol Cobra és a Siemens AG németországi EV ágazata mutatott egyre mélyebb érdeklődést, majd 1991 kora őszén a Siemens AG vette meg az akkor 74,7%-os állami tulajdonhányadot az ÁVÜ-tŐl. Érdekességként meg kell említeni, hogy a cég menedzsmentjének szándékában állt, (és praktikusan kidolgozásra is került) hogy a céget mielőbb tőzsdére viszi, és esetleges szakmai befektetők hiányában pénzügyi befektetőket keres. A Siemensszel történi előrehaladott tárgyalások kapcsán annak kifejezett kérésére állt cl a cég a szándékától, amelynek megtörténte után véglegesítette a Siemens AG a vásárlási szándékát. 1991 őszétől a VIV Rt. mint a Siemens vállalata dolgozott 1993. december 31-Íg. Az új tulajdonos a berendezésgyártás addig is európai színvonalú területeit továbbfejlesztette, a kapott, illetve következő években elért osztalékot e területek fejlesztésére visszaforgatta. 1993 Őszén a Siemenst AG vezetése arra az elhatározásra jutott, hogy az addig Magyarországon funkcionáló Siemens Budapest Kft.-t és a VÍV Rt.-t fuzionálja, amelynek technikai lebonyolítása a VIV Rt. nevének Siemens ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések Rt.-re történő változtatásával és az említett Kft.-nek alaptőkeemeléssel történő beléptetésével járt. A tulajdonos gondolata az volt a fúzióval, hogy a Kft. addigi kereskedelmi, valamint a VIV Rt. vállalkozási tevékenységét egyesíti és leteszi egy magyarországi Siemens nemzeti vállalat alapjait. Ez 1994. január 1-én megtörtént. E vállalat a Siemens AG országmérlegéhez konszolidálódott már a következő zárási időszakban (1994. szeptember 30.). Az anyavállalatnál történő folyamatos koncepcióváltások következtében a cég azt az elképzelését, hogy a bicskei gyártóbázison a közép-európai piacra kis- és középfeszültségű berendezéseket gyártson, fokozatosan feladta egy olyan koncepció érdekében, amely szerint az összes berendezéscsaládot nagy sorozatban, Németországban gyártja, viszont szerelés tekintetében a fővállalkozói tevékenységét kívánja szélesíteni. Ez arra vezetett, hogy kifejezetten tiltotta a hazai piacon korábban jól bevált VIV típusú, kis- és középfeszültségű berendezések gyártását. Az időközben átvett Siemens-licencek gyártásának korlátozásával, gyakorlatilag a hazai háltéripari tevékenység kiszorításával a cég a VIV által e területen hosszú éveken keresztül kivívott és sikeresen vezetett piacvezető pozícióját fokozatosan elvesztette, és e versenyben fokozatosan háttérbe szorult.

2. ábra. A fémmegmunkáló üzem részlete

Ugyanez mondható el fő vonalakban a szerelési tevékenységről is. A Siemens Rt. a hazai berendezésgyártást és az ilyen jellegű ipari tevékenységet 1996. szeptember 30-án befejezte. Körülbelül ezen időszakra tehető, hogy önálló szerelöállománynyal már nem rendelkezett, ami annak a számsornak a tükrében izgalmas, hogy a VIV Rt. többségi tulajdonának megvásárlásakor az akkori létszám 2200 főt némileg meghaladja, amelyből fizikai dolgozó közel 1900 fő volt, s ebből az 1700 főt meghaladta a szakképzett villanyszerelök száma. Kétségtelen tény, hogy 1992-ben néhány száz ember leépítése az erodálási folyamatot már megindította, alkalmazkodva a piac akkori kereslet-kínálat arányaihoz, de a felgyorsított leépítés 1996—97-98-ban történt.

A mai újjáalakított Villanyszerelő ipari Rt. néhány kisebb Kft. 1996. évi összevonásából 1996. november 26.-án jött létre 10 millió Ft-os alaptőkével. A társaság alapjában véve a hajdani jól ismert szerelővállalat hagyományait kívánta és kívánja továbbvinni azzal a szellemiséggel, amelyet korábbi munkatársai képviseltek. A tudatosan megtermelt eredmény visszaforgatásával a tulajdonosi kör szélesítésével az rt. ma 115 millió Ft-os alaptőkével tevékenykedik. A Siemenst Rt.-től a hajdani bicskei ipari termelést — az ingatlan kivételével — visszavásárolta, és ma öntött alumínium tokozása elosztók, kábeliéíra-rendszerek, {!. ábra) közép- és kisfeszültségű kapcsolótáblák gyártásával

/. áhra. Kábcllétra-rcnriszcr

3. áhra. Vezetékköteg-gyártás részlete

1999. 92. évfolyam 8. szám

287

Villamos fogyasztóberendezések

i

amelyből jelentős értéket képvisel a Bicskén 1998ban beruházott 3700 m -es ipari bázis, amelynek termelése biztos hátteret ad jelentős exportteljesítéssel együtt. (4. ábra) Ma az rt. és közreműködő érdekeltségei egymás közötti teljesítéseket kiszűrve 1998-ban 3,5 milliárd Ft-ot meghaladó termelési értéket ért el, összességében mintegy 400 fő munkavállalóval. E termelésből az ipari termelés 1 milliárd Ft-ot meghaladó volt, amelynek jelentősebb hányada exporttevékenység. A VIV Rt. fő tevékenységi köre az épületvillamosság területére koncentrálódik. Legfontosabb részterületek: • épületek és építmények közép- és kisfeszültségű energiaellátó rendszere és berendezései (5. ábra), • világítási rendszerek, • épületek és építmények hírközlési és informatikai rendszerei, • villámvédelmi berendezések, • folyamatirányítás és automatika • vagyon- és tűzvédelmi rendszerek és berendezések. Referenciáink széleskörűek az ipar, a víz- és szennyvízgazdálkodás, az igazgatási épületek, üzletházak (6. ábra) kórházak, kulturális létesítmények, stb. területén.

4. ábra. Az 1998-ban épült bicskei üzem

5. áhra. Üzletház energiaellátása — fSkapcsolóberendezés részlete

foglalkozik. A modem technológiákat alkalmazó fém-megmunkáló üzem (2. ábra) lehetővé teszi elektrolakatos-ipari gyártmányok előállítását, pl. acél, alumínium rozsdamentes acél szerkezetek előállítását is. Nevezetes terméke még az üzemnek a vezetékköteg-gyártás (3. ábra) gépkocsik és kapcsolóberendezések tő- és működtető áramkörei számára. így az rt. és az érdekeltségei körébe tartozó kft.-k — egy kivételével — az rt. többségi tulajdonában van, alaptőkéje halmozottan közel 200 millió Ft, halmozott vagyona mintegy 800 millió Ft,

288

6. ábra. Részlet a Mammtlt-Üzletházból

Zárszó Ötven év bemutatása egy viszonylag rövid írás keretében együtt jár azzal is, hogy fontos részletek nem kerülnek említésre. Elsősorban terjedelmi ok miatt elnézést kér a szerző mindazoktól, akikről méltatlanul nem esett szó írásában.

ELEKTROTECHNIKA

MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET E

BUDAPEST

=

VII., ERZSÉBET-KÖRUT 45-49 SZ. (Royal-azálloda) M. kir. postataLarékpénztári cheque-szám 11272

-

<£$ttetyuit, /£/%-** március hó 15.

SZ.

A tekint-etes Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, B u d a p e s t , A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 10 éves fennállása alkalmából tagtársainkat az önnálló felfogáson, vagy kutatáson alapuló munkálkodás terén intenzivebb tevékenységre serkenteni óhajtván, átutalok az egyesület igazgatója címére • K 5000,-, azaz Ötezer koronát, mely összegnek évi kamatja a mindenkori évi rendes közgyűlésen mint egy jubileumi díj itéltesr-ék oda annak a tagtársnak, aki a lefolyt egyesületi esztendőben hivatalos lapunkban a legértékesebbnek ítélt munkát közölte.A dij odaítélésének szabályzatát az igazgatóság állapítja meg, részleteire befolyást gyakorolni nem kívánok, csak szívesen látnám, ha ezen dij első sorban oly tagtársnak ítéltetnék oda, aki hivatalos lapunkban megjelent munkáját az egyesületben előadás alakjában élőszóval is ismertette.Tagtárs i ücLvöz lettel

féfa^^^^^vyí /zéLS^yA,

290

ELEKTROTECHNIKA

Technikatörténet Magyar elektrotechnika a Monarchiában Trieszt első villamos müve

A város 1919-ig a Habsburg Birodalom része volt, ekkor Olaszországhoz csatolták. A város tanácsa világításra és "munkaátvitelre" szolgáló elektromos központ és hálózat — beleértve a közvilágítást — létesítésére pályázatot írt ki, amelyet 1897 őszén — számos világcég előtt — a budapesti Ganz-Gyár nyert meg. A munkákat azonnal megkezdték — alvállalkozók bevonásával — és a létesítményt 1898. november l-jén üzembe helyezték. A Ganz-Gyár tervei alapján és irányítása szerint a központi telep a jól berendezett gázgyár területén épült. A gázgyár, mint alvállalkozó, létesítette az épületeket, kéményt, a kazán- és gépalapokat, a csővezetékeket és elvégezte a kábelfektetéseket. A Ganz cég szállította a teljes gépészeti berendezést, a transzformátorokat, kábeleket, lámpásokat és villamos mérőműszereket. Az első kiépítési szakaszban két, egyenként 220 kW-os, háromfázisú 2 kV-os generátor került üzembe, a dugattyús gőzgép főtengelyére szerelve a generátor forgórésze és a külső csapágyon túl meghosszabbítóit tengelyre szerelve a gerjesztőgép forgórésze. A későbbi bővítésre épített gépalapot egy olyan 350 kW-os gőzgépre alakították ki, amelynek egyik oldalára egy háromfázisú generátor az előbbiek tartalékául, a másik oldalára egy 550 V-os egyenáramú generátor csatlakozik a létesítendő közúti és helyiérdekű villamos vasút számára. A generátorok gyors és biztonságos párhuzamos kapcsolására korszerű készülékeket és műszereket építettek be. Az acélkeretre erősített márványtáblák hátfalán helyezték el a fökapcsolókat és a homlokfalán a mérőműszereket, így a Bláthy-féle fogyasztásmérőt is. A kapcsolótábla utolsó mezőjéből ólombiztosítókon át vezették a 2 kV-os földkábeleket a városba. A kábeleket a sós tengervíz ellen aszfalttal kiöntött, fából készült csatornákba helyezték. A tengerparthoz közel létesített központi villanytelepről a 2 kV-os kábelek a város központjában létesített főelosztóba vezettek, amelyből közterületen elhelyezett 2 kV/100 V-os 13 db transzformátorállomás csatlakozott a közvilágítási hálózat táplálására. Ezeket a transzformátorállomásokat a kor ízlésének megfelelően kialakított, hirdetőoszlopként szolgáló házikókban telepítették. A magánfogyasztókat épületben elhelyezett transzformátorokról látták el. A közvilágítást kezdetben túlnyomórészt 100 ívlámpa látta cl. Ezeket pásztorbot-kandeláber talapzati részében elhelyezett 100 V/35 V-os transzformátorok táplálták 16 A-rel, így minden egyes lámpát önállóan lehetett kapcsolni. Az ívlámpákal a szénrudak 12 órás égéstartamára alakították ki. A kandeláber felső részén henger alakú sapkába illeszkedett be a leereszthető lámpás és csatlakozott a rugózó áratnvezetőkhöz. A lámpást az oszlop alsó részében elhelyezett felvonókészülékkel bocsátották le és húzták fel. Az ívlámpa-transzformátor elhelyezésére szolgáló szekrény vízmentesre lett kialakítva, hogy a tenger rácsapódó hullámai ne okozhassanak kárt. A tengerparton és mólón elhelyezett lámpákat külön állomásból kapcsolták, mivel bóra esetén oda kimenni nem lehetett. A transzformátorok minimális hatásfokára előírt értékeket a Ganz gyár betartotta. Pl. a 3 kVA-es 94,3% teljes és 83,8% félterhelésen; a 30 kVA-es 96,5%, illetve 91,0%. A létesítmény az első évi működése alatt teljesen bevált. A város főterét (Piazza Grandé) esti villanyfényben Romandini festménye alapján készült korabeli képeslap szemlélteti a M. Elektrotechnikai Múzeumban. Forrás: Z. f. Eleklrotechjiik, 1897. p. 562. MMÉEK, 1900. p.l—9.

1999. 92. évfolyam 8. szám

Horváth K. Gyula

291

Villamos gépek

Villamosok korszerűsítő felújítása Tamási Balázs

A Ganz Ansaldo Villamossági Rt. 1995-ben megnyerte a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. Ganz csuklós villamosának, 1997-ben a Miskolci Városi Közlekedési Rt. 8-tengelyes TATRA villamosának, és 1998-ban a Rigai Közlekedési Vállalat 4-tengelyes TATRA villamosának átalakítására kiirt pályázatot. Cikkünk választ ad arra, hogy miért döntöttek az üzemeltetők új villamosok beszerzése helyett a régiek korszerűsítése mellett, leírja az átalakítások lényegét, és ismerteti az átalakított villamosok villamos berendezéseit.

1. A budapesti csuklós villamos

rendszer épült be. Az új villamos berendezés (új kezelőszervek, új műszerek) és a járművel szemben támasztott magasabb igények miatt teljesen megváltozott a vezetőpult. 1.3. Villamos berendezés A jármű új hajtásrendszert kapott, módosult továbbá a segédüzem, a fűtés, a világítás, az ajtómüködtetés, a hangosítás és az utastájékoztatás, illetve korszerűsödött a vezetőfülke és a jármű működéséről a vezetőt informáló rendszer is. Az autóbuszokon már megszokott rendszerhez hasonló ajtóvezérlést kapott a villamos, amely lehetővé teszi az egyedi, igény szerinti, szelektív ajtónyitást is. Az ajtólapok a régivel azonos megjelenésűek, de újak, mozgató mechanizmusuk megváltozott.

1.1. Átalakítani, vagy újat vásárolni? 1966 és 78 között a Ganz gyárak 153 db nyolctengelyes, csuklós villamost szállítottak a Budapesti Közlekedési Vállalat részére. E villamosok a forgalomba állásuk idején korszerűnek számítottak, ma azonban már nem azok. A BKV-nak nagy befogadóképességű járművekre továbbra is szüksége van, új villamosok vásárlására azonban a 90-es években nem volt anyagi lehetősége. Ezért a vállalat 1995-ben 30 db jármű- amúgy is esedékessé vált főjavításával egybekötött - korszerűsítő átalakítására adott megrendelést a Ganz Ansaldonak, mint fővállalkozónak. Az átalakítás - az új villamosok beszerzési áránál lényegesen kisebb kiadás mellett - a járművek várható élettartamát 1 5 - 2 0 évvel megnöÉL
293

Villamos gépek A főáramkor működése Az "A"- és "B"-kocsirész alaprajzi elrendezése, valamint trakciós áramköre teljesen azonos. A két szélső forgóváz hajtott, hajtásrendszerük autonóm működésre képes, ami a jármű szolgálati biztonságát nagymértékben megnöveli. A csuklók alattiak futó forgóvázak. A "C"-kocsirészen találhatók a hálózati betáplálás villamos egységei. Menetüzem

A hajtásvezérlő berendezés a kontroller menet-állásának megfelelő, legfeljebb 400 A vontatómotor árammal gyorsítja a szerelvényt, majd ha a szaggató kivezérlése eléri a maximális értéket, a szaggató a vontatómotorok folyamatos mezőgyengítésével az armatúra áramot állandó értéken tartja. 35 %-os mező elérésekor a motorkocsi gyorsítása a motorok természetes karakterisztikája szerint folytatódik. A járművezérlő berendezés 60 km/h sebesség felett megszűnteti a vontatást. Féküzem Fékezéskor a hajtott forgóvázakat a vontatómotorok, a futó forgóvázakat pedig a fékmágnes segítségével működtetett tárcsás fékek fékezik. Villamos fékezéskor a hajtásvezérlő berendezés 300 A armatúra áramot vezérel úgy, hogy a mező folyamatos szabályozásával 60 - 48 km/h sebesség között állandó vontatómotor kapocs feszültséget (475 V) tart. A hajtásvezérlő berendezés 25 km/h sebesség alatt működteti a KEF1,2 jelű kontaktort, ami az előtét fékellenállást rövidrezárja. A tárcsafék működtető mágnest a járművezérlő berendezés kontaktorok segítségével az akkumulátor hálózatból táplálja. A kívánt fékerőtől függően a járművezérlő az alábbiak szerint vezérli a tárcsafék mágneseit

A fenti vezérléssel a maximálisnál kisebb fékerőigény esetén a visszatáplálás hatásosabbá válik. Vészfékezés vagy pótvészfékezés esetén a tárcsafék mágnest működtető kontaktorok a járművezérlő berendezéstől függetlenül is kapnak parancsot, és a maximális fékerővel fékeznek. A jármű megállítását, mivel a vontatómotorokkal megvalósított dinamikus fék kb. 5 km/h sebesség alatt hatástalan, a járművezérlő berendezés a tárcsafékek és dobfékek működtetésével végzi. A járművezérlő berendezés a járművet álló helyzetben a rugóerőtárolós dobfékekkel tartja fékezve. A dobfék oldását a járművezérlő menetüzemi parancs esetén a vontatómotor áram kialakulásakor végzi. Vontatómotor A járművet 4 db egyenáramú, soros gerjesztésű, önszellőzésű vontatómotor hajtja, amelyek az eredetiek maradtak, de BKV felújította őket. Típusa: TK 44 B Teljesítmény: 61 kW Állandó árama: 230 A Legnagyobb árama: 400 A Legnagyobb üzemi fordulatszám: 3500 l/min 294

A motorok az alvázra vannak felfüggesztve, és kardántengellyel hajtják a kerékpárokat kétlépcsős, kúpkerekes tengelyhajtóművön keresztül. A páronként villamosán sorbakapcsolt vontatómotorokat az átalakítás után egy-egy egyenáramú szaggató táplálja (elmaradtak az indító ellenállások). Szaggató Az új GTO-s szaggatóberendezés mind menet, mind pedig villamosfék üzemben lehetővé teszi a vontatómotorok kapocsfeszültségének, és ezzel armatúra áramának fokozatmentes beállítását, ezáltal a vonó- és fékerő folyamatosan, ugrásmentesen változtatható, az indítás veszteségmentes, a fékezés visszatápláló. A szaggatóberendezés tartalmazza az armatúra kör átkapcsolását (megfordítását) végző tirisztorokat is. így az elektromechanikus irányváltó, menet-fék átkapcsoló elmaradt. A szaggatóberendezés alumínium lemezből készült szekrényben, a jármű tetőszerkezetén található. A szaggatóberendezés ún. párologtatós hűtési móddal rendelkezik. Hűtőfolyadék: FC 72 Fékellenállás egység Az új fékellenállás egység két részből áll, a fékellenállásból és az előtét fékellenállásból. Az egység a jármű tetőszerkezetén helyezkedik el, zajszegény kivitelű, menetszél hűtésű. A fékellenáílás korlátozás nélkül alkalmas a jármű visszatáplálás nélküli villamos fékezésére. Fékek Dinamikus fék: A hajtott forgóvázakon a generátorként működő vontatómotorok a jármű mozgási energiáját villamos energiává alakítják, és ezt a szaggató a hálózatba visszatáplálja. Ha a hálózat nem fogadóképes, ez az energia a tetőn elhelyezett fékellenállásokon hővé alakul. Tárcsás fék: A futó forgóvázak tárcsás fékeit az akkumulátor hálózatból táplált szolenoid fékmágnesek működtetik két fokozatban. Dobfék: A fékezés végén a villamos megállítását, valamint a megállított jármű állva tartását a vontatómotorokra szerelt dobfékek biztosítják. A dobféket rugóerő működteti. Menetüzemben, kifutáskor, illetve dinamikus fékezéskor a rugóerőt mágnesek hatástalanítják, melyek táplálása az akkumulátor hálózatból történik. Sínfék: Minden forgóváz két - két, egyenként 50 kN húzóerejű sínfékmágnest tartalmaz. A sínfékek az akkumulátor hálózatból kapnak táplálást. A sínfék automatikusan működésbe lép vészfékezéskor, pótvészfékezéskor, üzemi fékezés esetén a generátoros villamosfék esetleges kiesésekor, valamint csúszás esetén. Működtetheti ezenkívül a sínféket a vezető is, pedállal. A fékrendszer fent ismertetett elemeit az átalakítás nem érintette, jelentősen megújult azonban a működtetési módjuk, vezérlésük. A táblázat a fékezési üzemmódokat foglalja össze:

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek Hajtásvezérlö A hajtás kontaktóráinak, valamint a szaggató berendezésnek a vezérlését a mikroprocesszoros hajtásvezérlö berendezés végzi, mely dupla Európa - kártyákból épül fel. A berendezés az alábbi szabályozási, védelmi és vezérlési funkciókat látja el: —menetüzemi indítóáram, villamos üzemi fékáram, vontatómotor- mezőgyengítés, ellenállás - fékezés szabályozása, — GTO-s szaggatók, irány váltó tirisztorok gyújtásvezérlése, — hajtásrendszer kontaktóráinak vezérlése, — túiáram- és túlfeszültségvédelem, —szaggató túlmelegedés védelme, —vontatómotor elpörgés- és csúszásvédelem. Járművezérlés A vezető által kezelt kontroller parancsai alapján a Ganz Ansaldo gyártású mikroprocesszoros jármüvezérlő berendezés képezi a jármű impulzusszélesség modulált alapjelét és a vezérlő parancsokat. A járművezérlő működteti a sínfék kontaktorokat, üzemi fékezés esetén a tárcsafék és dobfék mágneseit, méri a jármű által felvett és visszatáplált energiát, és diagnosztikai, adatrögzítési funkciót is ellát. További működési funkciói: — hálózati alacsony- és túlfeszültség védelem, hálózati túláramvédelem, —menetüzem vezérlés, féküzem vezérlés, kontaktorok vezérlése, homokolás vezérlés, világítás vezérlés, —akkutöltés ellenőrzés, ajtóműködés ellenőrzés, —a hajtásvezérlő berendezés analóg és digitális jeleinek fogadása, regisztrálása, —sebességmérő műszer meghajtása, — hibaesetek regisztrálása, —eseménynaplózás (dátum és időpont feltüntetésével, nem felejtő memóriában, legalább 1000 esemény), — feketedoboz funkció (beállíthatóan 100 ms-os, vagy 10 msos ciklusban az utolsó 102,4 s, vagy 10,24 s adatainak megőrzésével) —menetregisztrálás (az utolsó 8000 m menetadatait tárolja 1 m-es felbontásban), — pályaszám beállítás, —öndiagnosztika, — üzemi kapcsolások és paraméterek számlálása, tárolása, — üzemviteli adatok (üzemórák, energiák) tárolása, —display-meghajtás (2 x 40 karakteres, alfanumerikus). A berendezés működés közben saját magát és a járműrendszert automatikusan ellenőrzi, és hiba esetén jelzést ad. A berendezés által működtetett alfanumerikus display a hagyományos optikai és akusztikai jelzőrendszert egészíti ki, a hibákat és az azok elhárítására szolgáló javaslatokat a vezetőasztalon jeleníti meg. Segédüzemi átalakító A villamosba új, IGBT - elemekre alapozott, tennészetes léghűtésű, zárt kivitelű segédüzemi átalakító épül be, amely a 600 V-os hálózati feszültségről galvanikus leválasztás mellett táplálja a 24 V-os fogyasztókat, és tölti a 24 V, 140 Ah-s akkumulátort. Névleges feszültség: 600 V Működési tartomány: 350 - 780 V Kimenő feszültség: 32 V Kimenő áram: 160 A Működési frekvencia: 20 kHz 1999. 92. évfolyam 8. szám

Készülékek A villamos új áramszedőt kapott, amely félollós, villamos működtetésű, és csúszósaruja szénbetétes. Az átalakítás után a főáramkör villamos berendezését egyenáramú gyorsmegszakító védi, amely a tetőn, egy különálló dobozban helyezkedik el. A föáramú és a segédüzemi kontaktorok is újak, megbízhatóbbak, mint az átalakítás előtti típusok voltak. 1.4. Értékelés Lapzártáig 26 db villamos üzembehelyezése történt meg. Az átalakítás előtti jármüvekhez képest jelentősen csökkent a kocsi energiafogyasztása, csökkent a karbantartás-igény, és növekedett az utazási komfort. Az átalakított villamosok nemcsak kevesebb energiát vesznek fel a hálózatból, hanem fékezéskor ennek egy részét - az első hónapok mérései szerint a vezetési, forgalmi, üzemeltetési körülményektől függően 16 - 22 % -át - visszatáplálják a hálózatba. Ez az érték látszólag nem sok. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy: — a visszatáplálható energia elméleti maximális értéke 60 % körül van, —a villamos négy tengelyét fékezi csak generátoros fék, a csuklók alatti forgóvázak kerékpárjait mechanikus fék (tárcsafék) fékezi, —a villamosban a régi, alacsony karakterisztikájú, nem visszatápláló üzemmódra tervezett vontatómotorok üzemelnek, —az említett értékeket nem ideális körülmények között, hanem utasforgalomban, korlátozott visszatáplálási lehetőségek mellett közlekedő villamosok teljesítették, akkor belátható, hogy a lehetőségekhez képest ezek igen jó értékek. Az utasok tetszését elnyerte az esztétikusabb utastér, az utastájékoztató berendezés, értékelik a rántásmentes indítást és fékezést, és megbarátkoztak & szelektív ajtónyitási rendszerrel is.

2. Miskolci nyolctengelyes, csuklós TATRA KT8D5 típ. villamos 2.1. Előzmények, az átalakítás lényege A Miskolc Városi Közlekedési Részvénytársaság 1992-ben tovább már nem tudta elodázni a 70-es években a BKV-tól átvett — már abban az időben is korszerűtlen, — 4-tengeíyes, három részes, csuklós villamosok leselejtezésének első ütemét. A kieső szállítási kapacitás kompenzálásaként 1992-től összesen 18 db 3-5 éves, használt, KT8D5 típusú, 8-tengelyes, csuklós TATRA villamost vásárolt Kassától cs a csehországi Most város közlekedési vállalatától - előnyös feltételekkel. Bár a villamosok kielégítő műszaki állapotban kerültek Miskolcra, 6 db felújítására, korszerűsítésére, elsősorban azonban üzemük (energiafogyasztásuk) gazdaságosabbá tételére pályázatot írtak ki, amelyet a Ganz Ansaldo nyert el. A korszerűsítés során: —javításra kerültek a járműszerkezet elhasználódott részei, — két új féküzemi szaggató és két új vezérlő berendezés épült be, —úgy módosult a főárainkon kapcsolás, hogy a jármű féküzemben a motorok által generált villamos energiát a hálózat295

Villamos gépek Nagy sebességről történő fékezésnél a sorbakapcsolt vontatómotorok feszültsége nagyobb a hálózati feszültségnél, így a stabil féküzem biztosítása érdekében a vontatómotorok armatúra körébe beiktatódik az előtét fékellenállás. Az új mikroprocesszoros vezérlő berendezés - érzékelve a jármű sebességét 30 km/h sebesség alatt az előtét fékellenállást egy kontaktorral rövidre zárja. Az új kapcsoláshoz szükséges fékellenállás és előtét fékellenállás a meglévő eredeti fékellenállás villamos bekötésének megváltoztatásával kialakítható volt. 55 km/h -nál nagyobb sebességek esetén a mikroprocesszoros berendezés működteti a mezőgyengítő kontaktorokat, és így a vontatómotorok mezőgyengítve, vagyis csökkentett feszültséggel fékeznek. 2. ábra. A TATRA KT8D5 típ. villamos átalakított főáram körének egyszerűsített elvi kapcsolási vázlata Az új fékszaggató (Miskolc). Két hajtott forgóváz áramköréhez ARSZ: áramszedő; BIA, BIB: fékkontaktor; BL: túlfeszültség levezető; CIA, C1B: kommutációs kondenzátor; C2A. C2B: segédkondenzátor (elögerjesztés); CIO: zavarszűrő kondenzátor; CT1: kondenzátor telep; tartozik egy fékszaggató. D2A, D2B: dióda; D4A, D4B: dióda; D5A, D5B: dióda; D6A, D6B: dióda; D6.3: dióda; D20. dióda; A nagyteljesítményű, egyenáraFSZ1: fékszaggató berendezés; IP1A, 1P1B: armatúraáram mérőváltó; JlA: menetkontaktor; J2A, J2B: mezőmú szaggató berendezésben a kapgyengítő kontaktor; KEFA, KEFB: előtét fékellenállás kontaktor; L3A, L3B: meredekség korlátozó fojtó; csolást végző teljesítmény fél vezető LF: hálózati szűrőfojtó; LOA, LOB: villamosfék relé áramtekercse; MR, MRH: túláramrelé; MVA: hálózati áramváltó; MVS: segédüzemi és fűtési áramváltó; OTZ: áramszedő választó és főldelőkapcsoló párhuzamosan kapcsolt IGBT elePIA, P1B: irányváltó kontaktor "előre"; P2A, P2B: irányváltó kontaktor "előre"; R6.2: ellenállás; R20: töltő elle- mekből áll, melyeket könnyű vezénállás; R2I: kisütő ellenállás; REFA, REFB: előtét fékellenállás; RFAB: fékellenállás; SHA, SHB: induktív relhetőségük, nagy kapcsolási sesönt; SL1, SL1H: főkapcsoló; SL2: vonali kontaktor; T1A, T1B: főtirisztor; T2A, T2B: oltótirisztor; TM1-4: vontabességük, áramvezető és feszültségtómotor; Zl A, ZIB: irányváltó kontaktor "hátra"; Z2A, Z2B: irányváltó kontaktor "hátra" tűrő képességük teszi alkalmassá ba táplálja vissza, ha pedig a hálózat az energiát részben vagy ezen feladat ellátására. A vezérlő impulzusokat a szaggató egészben nem képes fogadni, a fékszaggató a fölösleges berendezés a mikroprocesszoros vezérlőtől galvanikus leváenergiát a fékellenálláson hővé alakítja. lasztást biztosító fény-kábelen keresztül kapja. 2.2. A villamos berendezés Bemeneti egyenfeszültség: 600 V (400 - 720 V) A villamos főáramkörének egyszerűsített elvi kapcsolását az Maximális kapcsolási áram: 450 A 2. ábra mutatja. Működési frekvencia: 1 kHz Az alkatrészlistán kiemeléssel jelöltük az új egységeket. Hűtés: levegő,szakaszos A jármű két vezetőállásos, kétirányú, 8-tengelyes, 3-részes, kényszerszellőzés csuklós motorkocsi. Minden tengely hajtott. A villamos vontaVédettség: IP 55 tási szempontból két egyforma és önálló részre osztható. Gyártó: Ganz Ansaldo A főáramkor működése Az új vezérlő berendezés Vontatási üzemben a villamos motorkocsi működése az új A vezérlő berendezés a Ganz Ansaldo moduláris mikroszámívillamos egységek beépítésével nem változott. Továbbra is a tógép rendszere. vezető által beállított alapjelnek (menet pedál) megfelelően az A rendszer elemei egy 19"-os, lemez-oldal falas szimpla "Euróeredeti elektronikus vezérlő berendezés működteti az eredeti pa"-méretű rekeszben foglalnak helyet. egyenáramú szaggatókat. (Minden forgóvázhoz - forgóvázanA központi egység mikrokontrollerén futó program végzi az ként két sorbakötött vontatómotorhoz - külön szaggató tartozik.,) összes szabályozási és vezérlési funkciót: beolvassa a digitális Villamos, generátoros féküzemben szintén az eredeti elektés analóg bemenetek értékeit, végrehajtja az előre beprogramoronikus vezérlő berendezés a vezető által beállított alapjelnek zott logikai műveleteket, matematikai számításokat, beállítja az (fék pedál) megfelelően működteti az eredeti egyenáramú analóg és digitális kimeneteket a kívánt értékre, illetve vezérli a szaggatókat. A módosított főáramkörben azonban az új fékszaggatót és a kommunikációs vonalat. szaggatók segítségével a fékáram nem a fékellenállások, hanem A berendezés az alábbi működési funkciókat végzi el: a hálózat felé folyik, amennyiben az éppen kész a visszatáplált —alapjel értékének fogadása, menet- és fékparancs jel fogadáenergia felvételére. Ha a hálózat nem felvevőképes, akkor a sa, sebességjel fogadása, kontaktorok segédérintkező jeleifékenergia a fékellenállásokon hővé alakul. nek fogadása, 296

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek — hálózati alacsony és túlfeszültség védelem, hálózati túláram védelem, fékszaggató túlterhelés és szellőzés védelem, főmegszakító kikapcsolás, vonali kontaktor kikapcsolás, —előtétfékellenállás kontaktor vezérlés, mezőgyengítő kontaktor vezérlés féküzemben, fékszaggató vezérlés, —kondenzátortelep feszültségszabályozás, —mechanikus fék ellenőrzés, akkutöltés ellenőrzés, ajtóműködés ellenőrzés, — kontaktorok működésének számlálása, —üzemviteli adatok (energiák, üzemidő) mérése, —öndiagnosztika, —hibaesetek regisztrálása, —esemény naplózás, — feketedoboz funkció, —pályaszám beállítás, — kommunikáció a másik vezérlővel. Alapvető feladata a villamos visszatápláló fékezés vezérlése, amelynek keretén belül a meglévő villamos készülékeket módosított program szerint működteti, és védelmi feladatokat is ellát. Abban az esetben, ha a hálózat a fékezéskor keletkezett villamos energiát nem képes fogadni, a mikroprocesszoros vezérlő berendezés az IGBT-s szaggatót úgy működteti, hogy a kondenzátortelep feszültsége ne haladja meg a 720 V-ot, vagy a "fölös" energiát a fékellenállásra irányítja, ami ott disszipálódik. A berendezés mind vontatási, mind pedig fékezési üzemben folyamatosan ellenőrzi az eredeti villamos berendezés működését. A rendellenességet, esetleges hibát dátum és idő feltűntetésével nem felejtő memóriájában tárolja. A vezérlő berendezés a forgalmi és műszaki személyzet munkájának megkönnyítésére működtet egy alfanumerikus kijelzőt is, amelyen az előforduló hibákat, az azok elhárítására vonatkozó javaslatokat, az üzemi, illetve energetikai- és útadatokat megjeleníti. Ezzel jelentősen csökkenti a hibakeresési, javítási munka idejét, a tervszerű megelőző karbantartáshoz pedig adatokat szolgáltat. A berendezés a fentieken kívül egy külső számítógép csatlakoztatása után oszcilloszkópként is felhasználható, ellenőrizhető a különböző villamos jelek időbeli lefutása. A külső számítógéppel pedig ellenőrzési céllal minden működtetés megvalósítható. 2.3. Értékelés A 6 db átalakított villamos üzembehelyezése 1998. júliusában befejeződött. Az első hónapok mérési eredményei azt mutatják, hogy az átalakítás elérte fő célját, a villamosok - a vezetési, forgalmi, üzemi körülményektől függően - a felvett energia 28 — 32% -át visszatáplálják a hálózatba.

•*•

^ra.

A

TATRA

T3

típ.

villamos

villamosokban már magas karakterisztikájú, szaggatós táplálásra tervezett vontatómotorok vannak.

3. Rigai négytengelyes, TATRA. T3 típ. villamos 3.1. Előzmények, az átalakítás lényege A Rigai Városi önkormányzat 1997-ben Világbanki finanszírozású versenytárgyalást írt ki 66 db négytengelyes, TATRA T3 típ. villamos korszerűsítésére. A villamosok kb. 15 évesek. A pályázatot 1998 februárjában a Ganz Ansaldo nyerte el, a járműszerkezeti munkákat a Rigai Közlekedési Vállalat végzi, és a szerelés is Rigában történik. A korszerűsítés során: —javításra kerülnek a járműszerkezet elhasználódott részei, — megújul a korrózióvédelem és a festés, —módosul a föáramköri kapcsolás, a jármű szaggatós vezérlést kap, így az indítás veszteségmentessé válik, féküzemben az energiát a hálózatba visszatáplálja, —hatásos rádiózavar szűrő épül be a villamosba, —az új, mikroprocesszoros vezérlő berendezés a vezérlési és szabályozási feladatokon kívül üzemi adatrögzítési és diagnosztikai feladatokat is ellát, —korszerűsödik a villamos segédüzeme, —a javítás, karbantartás pedig a diagnosztikai rendszer tárolt adatai alapján egyszerűbbé, tervszerűbbé és könnyebbé válik.

átalakított

főáram

körének

egysztíriisíieu

elvi

kap-

Látható, hogy ezek nagyobb értékek, mint a budapesti AD , .. „ u „ . , , c s o ' á s i vázlata(Ri^a) 6/ v .„ \ , .,,. . ?,. . ^ . ., c„ . AR: áramszedő; CH: hálózati kondenzátor; DEG: ciögerjesztó dióda; DF: fékdióvillamos visszataplalasi ertekéi. Ennek egyik fo oka az, d f l ;DFíiZ : fékellcnállás szabadonfutó dióda; DSZ:SZal.adonfutó dióda; Pl-4:niehogy a TATRA villamos minden tengelye hajtott, mind a zőgycngitö kontaktor; FBl-4: földelő berendezés; FH: hálózati fojtó; FMi,2: moior8 tengely dinamikusan fékez (a budapesti villamosnak köri slmítófojtó; KEG: clőgcrjcsztő kontaktor; KFl: féküzemí koniaktor; KF2: előtét pedig csak 4 tengelye hajtott, tehát csak 4 tengely fékener- fckcllcnállás kontaktor; KH: hálózati kontaktor; KM 1,2: menctüzemi kontaktor; LS: fö. . / ; - , -, •• » . , , . iL . . . kapcsoló; 1M-4M: vontatómotor; Pl-4: irányváltó kontaktor "Előre"; SHM: vontatógiajat igyekszik a jarmu a hálózatba visszajuttatni, a mas.k ^ molor jflduk(iv ^ S Z B : Szag(,ató b c r c n d c z é s . T F : fck , G B T . TCZ. 4 tengelyt tárcsafék fékezi, amely által fejlesztett súrlódási iGBT; UCH: kisütő ellenállás; UEF: előtét fékcllenállás; UEG: előgerjesztö ollehő mindenképpen veszteség). A különbség másik fő oka nállás;UF: fekellenáilás; US1,2: állandó söntellcnállás; UT: töltő ellenállás; ZI-4: az, hogy szemben a budapesti villamossal, a TATRA irányváltó kontaktor "Háira"; 1999. 92. évfolyam 8. szám

297

Villamos gépek 3.2. A villamos berendezés A villamos főáramkörének egyszerűsített elvi kapcsolását az 3. ábra mutatja. Az alkatrészlistán kiemeléssel jelöltük az új egységeket. A jármű egy vezetőállásos, egyirányú forgalomra alkalmas, 4-tengelyes motorkocsi minden tengely hajtott. Működés Mind vontatási, mind féküzemben a villamos motorkocsi működése az új villamos egységek beépítésével alapvetően megváltozik. Az eredeti állapotú villamos menet- és fékvezérlése a "gyorsító" segítségével történik. A "gyorsító" egy olyan elektromechanikus szerkezet (tulajdonképpen egy óriási potenciométer), amely egymagában képviseli az indító- és fékellenállásokat, valamint az azok működtetését végző kontaktorokat. A "gyorsító" külső szellőzésű, és az alváz alatt található. Az átalakított villamosban a "gyorsító" szerepét egy ÍGBT-s szaggató berendezés és egy fékellenállás egység veszi át. Ezáltal mind menet-, mind pedig féküzemben lehetővé válik a motorok kapocsfeszültségének - ezáltal áramának -, végső soron pedig a vonó- és fékerőnek a fokozatmentes beállítása. Az indítás így veszteségmentessé válik, de ugyanígy a fékezés is, ha a felsővezeték fogadni tudja a visszatáplálandó energiát. Ha a hálózat nem fogadóképes, akkor a vontatómotorok által fékezéskor villamos energiává visszaalakított mozgási energia a fékellenállásokon disszipálódik. A szaggató, a kondenzátortelep, a hálózati és a motorköri fojtótekercsek, valamint egyes mérőváltók (mind új elemek) az alváz alá, a "gyorsító" helyére kerülnek, az új fékellenállás pedig a tetőre. A villamos négy vontatómotorja - forgóvázanként kettő állandóan sorbakapcsolva - két párhuzamos ágat alkotva csatlakozik az új szaggatóra. A motorok két sönt fokozattal rendelkeznek. Szaggató A berendezés teljesítményelektronikai elemei IGBT tranzisztorok és diódák, melyek a hütŐlevegőtÖl megfelelően el vannak választva, így azok a por és a nedvesség káros hatásaitól védettek. A hütőtönk hőmérsékletének mérésével a járművezérlő berendezés a szaggató hatásos termikus védelmét valósítja meg.

Hűtés: levegő, kényszerszellőzés Gyártó: Ganz Ansaldo Segédüzem Megváltozik a villamos segédüzeme is. Megszűnik a 600/24 V-os motorgenerátor, az akkumulátor telep töltését, a 24 V-os fogyasztók energiaellátását és a vontatómotor szellőzők aszinkron hajtómotorjainak táplálását az alvázra szerelt új, statikus segédüzemi átalakító végzi. Módosul az utastér világítás, az eddig 600 V-ról működő világítótestek helyére 24/220 V-os egyedi inverterrel ellátott fénycső lámpatestek kerülnek. 298

Fékek Dinamikusfék: Dinamikus fékezéskor a generátorként működő vontatómotorok a jármű mozgási energiáját villamos energiává alakítják, a szaggató berendezés pedig a hálózatba visszatáplálja. Ha a hálózat nem fogadóképes, ez az energia a fékellenálláson hővé alakul. Mechanikus fék: Üzemi- és vészfékezés esetén csak a generátoros fék legerjedésekor (közvetlenül megállás előtt) válnak hatásossá a mechanikus fékekre ható rugóerőtárolós fékblokkok, melyek megállásig fékezik, majd megállás után rögzítik a jármüvet. Ha vészféküzemben a dinamikus fék kiesik, az automatikusan működésbe lépő mechanikus fékek helyettesítő fékezést végeznek. Sínfék: Minden forgóvázban két sínfék található, melyek az akkumulátor hálózatból kapnak táplálást. Ha üzemi féküzemben a dinamikus fék kiesik, a járművezérlő berendezés a sínfékekkel helyettesítő fékezést vezérel. Vezérlő berendezés Az elektronikus vezérlő berendezés a Ganz Ansaldo moduláris mikroszámítógép rendszere alapján, az adott feladatnak megfelelő bővítéssel készül. A rendszer elemei egy 19"-os, lemez-oldalfalas, szimpla "Európa" méretű rack-ben foglalnak helyet. A multiprocesszoros járművezérlő berendezés hierarchikus felépítésű. A központi egység vezérli a perifériákat, irányítja az alrendszeri mikroprocesszoros egységeket, elvégzi a vezérlési funkciókat, soros adatátviteli vonalon keresztül kapcsolatot tart a csatolt jármű járművezérlő berendezésével, ellenőrzi a vezérlő rendszer és a jármű működését, illetve hibatárolási és diagnosztikai feladatokat lát el. A szabályozási funkciókat és a félvezetők gyújtásvezérlését szabályozó alrendszeri egység végzi. A járművezérlő berendezés a processzoros egységektől független hardware védelmi egységekkel is rendelkezik. A járművezérlÖ berendezés a szaggató IGBT tranzisztorának vezérlő jeleit fénykábelen továbbítja. A software négy fő részre osztható, a vezérlési, a szabályozási, az üzemi adatrögzítési és a diagnosztikai feladatoknak megfelelően. A berendezés az alábbi működési funkciókat végzi el: — lábkontroller digitális jeleinek fogadása, alapjel fogadása, hálózati mérőváltók jeleinek fogadása, —hálózati alacsony- és túlfeszültség védelem, hálózati túláramvédelem, vontatómotor túláramvédelem, szaggató túlmelegedés védelem, vontatómotor elpörgés- és csúszásvédelem, —vonali főkontaktor vezérlés, kontaktorok vezérlése, és működésük számlálása, felgerjedés vezérlés féküzemben, IGBT-s szaggató gyújtásvezérlése, váltóállítás vezérlése, akkumulátortöltő vezérlés, ellenőrzés, segédüzemi inverter vezérlés és ellenőrzés, utastér világítás és fűtés vezérlés, —menetüzemi áramszabályozás, hálózati teljesítményszabályozás, villamos fékáram szabályozás, ellenállás fékezés szabályozás, —hálózati felvett és visszatáplált, valamint a segédüzemi felvett energia képzése és tárolása, —sebesség képzés a vontatómotor feszültsége és árama alapján, —üzemidő számlálás, ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek —ajtóműködés ellenőrzés, —hibaesetek regisztrálása, — esemény naplózás, — feketedoboz funkció, —pályaszám beállítás, — Öndiagnosztika. A vonó- és fékerö nagyságát a lábkontrollerek által képzett feszültség határozza meg. A járművezérlő berendezés fogadó egysége e feszültséget átalakítja a motoráramot meghatározó alapjellé, és egy meredekségkorlátozón keresztül az elpörgésés csúszásvédelmi egységbejuttatja. Az elpörgés- és csúszásvédelmi egység a vontatómotorok áram- és feszültségdifferenciája alapján az alapjelet úgy módosítja, hogy az elpörgés, illetve a csúszás megszűnjön. Az így módosított alapjel a vezérlő berendezés mikroprocesszoros alrendszeri szabályozó egységébe kerül, ahol ennek, és a vontatómotor áramellenőrző jelének különbsége egy Pl szabályozóba kerül, melynek kimenete meghatározza a szaggató tranzisztorainak be- és kikapcsolási időarányát. Az egység a tranzisztorok gyújtásvezérlését is elvégzi. Nagyobb sebességek esetén a vezérlő berendezés a szükséges motoráramokat vagy hálózati teljesítményt a vontatómotorok kontaktoros mezőgyengítésével állítja elő. Féküzemben a szaggató a feszültséget csak a hálózati feszültség értékéig növelheti, ezért nagyobb motorfeszültségek esetén egy feszültségejtő ellenállást kell beiktatni a fékáramkörbe. Ha a szaggató kitöltési tényezője elér egy bizonyos értéket (kb. 30 km/h sebességnél), a berendezés egy kontaktor működtetésével rövidrezárja ezt az ellenállást. Féküzemben egy másik szabályozási kör is működik, amely a féktranzisztort vezérli. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a kondenzátor feszültsége ne növekedjék 780 V fölé (beállítható érték). A berendezés működés közben saját magát és a járműrendszert automatikusan ellenőrzi, és hiba esetén jelzést ad. A vezérlő berendezés a forgalmi és műszaki személyzet munkájának megkönnyítésére működtet egy alfanumerikus kijelzőt is, melyen az előforduló hibákat, az azok elhárítására vonatkozó javaslatokat, az üzemi, illetve energetikai- és útadatokat megjeleníti. Ezzel jelentősen csökkenti a hibakeresési, javítási munka idejét, a tervszerű megelőző karbantartáshoz pedig adatokat szolgáltat. Üzemen kívüli ellenőrzéskor, illetve hibakereséskor a diagnosztikai számítógép csatlakoztatása után a tesztprogrammal

1999. 92. évfolyam 8. szám

minden bemeneti jelkombináció kipróbálható, és minden parancs és jelzés kiadható. 3.3 Értékelés 1999. március elején már 8 db villamos működik utasforgalomban. Az átalakítás hatásosságának ellenőrzésére a Rigai Közlekedési Vállalat az átalakított és a régi villamosokon összehasonlító energiafelhasználási mérést végzett. A mérés eredményét az alábbi táblázat tartalmazza:

A mérés eredményei, valamint az utasforgalmi szolgálatot teljesítő villamosok üzembiztonsága és kedvező menetdinamikai tulajdonságai messzemenően igazolták a kívánt célok elérését.

4. Összefoglalás A három villamos rövid leírásával azt kívántuk bemutatni, hogy a használt, esetenként már élettartamuk végefelé járó villamosok korszerűsítő átalakítása kényszer megoldás, kompromiszszumok sorozatát jelenti mind a megrendelő, mind a gyártó részére. Azon közlekedési vállalatok azonban, amelyek számára elképzelhetetlen új járművek beszerzése, kénytelenek e közbenső megoldást választani, mert egyrészt ideiglenesen mentesíti őket az egyébként leselejtezendő járművek pótlásától, másrészt az ilyen és hasonló, a villamos fŐáramú rendszerét is érintő átalakításokkal valóban a gazdaságosabb üzemeltetést, és a kulturáltabb utazást teszik lehetővé. E járművek élettartama legalább 15 évvel meghosszabbodik, ami ugyan nem éri el egy új villamos 25 - 30 éves elvárható élettartamát, de erre az időre a problémák egy részét megoldja. Érdemes ezenkívül korszerűsítő átalakítást végrehajtani olyan, nem túl idős, jó mechanikai állapotban lévő járműveken is, amelyeken az átalakítás költsége és az általa elérhető üzemviteli megtakarítás közötti arány ezt gazdaságilag indokolja.

299

Technikatörténet Száz éve villanyvilágítás Budafok borospincéiben Az Egyesült Villamossági Rt. (Egger és Tsa cég utódja) létesítette Budafok (német nevén Promontor) községben az első közhasználatú villamosművet. A viszonylag kevés, 1898-ban 5000 főnyi lakosság ellenére, kielégítő igény állott már fenn villamos világítás és más felhasználás (hajtás, melegítés) iránt, mivel hazánk jelentős borkereskedelme itt összpontosult. A számos föld alatti kiterjedt pincészetekben a gyertyák és petróleumlámpák hiányos megvilágítást szolgáltattak, ahol naponta 10-12 órán át dolgoztak emberek primitív kézihajtású szivattyúkkal a hatalmas mennyiségű borok feldolgozásán. Gőz- vagy benzinhajtás több okból nem jöhetett figyelembe. A fogyasztás jellege — a világításon felül az akkori viszonyokhoz képest jelentős számú, kis teljesítményű, de szabályozható sebességű elektromotor— háromvezetékes egyenáramú rendszert indokolt. A villanytelepnek a község központjában történő telepítését az országút (szénszállítás) és a Duna (vízellátás) közelsége indokolta. Kezdeti kiépítésben gőzgéphajtású, két egyenként 50 kW-os egyenáramú generátor létesült, de az épületeket egy harmadik egység befogadására alakították ki. Az akkori gyakorlat szerint generátorteljesítmény nagyságrendű akkumulátortelep is létesült, egyrészt a háromvezetékes rendszer feszültség felezésére, másrészt energiaszolgáltatásra a gyenge terhelésű időszakokban, amikor nem gazdaságos a gőzgépes üzemvitel. A generátorok egy márványtáblás gyűjtő-elosztó kapcsolóberendezés révén a két külső vezetőt táplálták, a hálózati teszültségeséstől függően 300-340 V-tal és 370-480 V-tal az akkumulátortelep töltésekor. A közvilágítást kezdetben utcai falikarra erősített, zománcozott konvex bádogernyős, védőüvegburával ellátott 150 lámpatesten lévő, egyenként 16 normál gyertyafényerősségü izzólámpa szolgálta. A közvilágítás be- és kikapcsolására a két hálózati táppontban felszerelt egy-egy, a villanytelepről működtetett távkapcsoló szolgált. A bekapcsolást működtető nyomógomb megnyomása egy húzómágnes gerjesztöáramkörét zárja, az armatúra egy húzórugó ellenében a késeskapcsolót zárja és reteszeli. A kikapcsolás nyomógombjának működtetésekor egy második elektromágnes oldja a reteszelést és ezáltal a húzórugó nyitja a késeskapcsolót. A távműködtetésre szolgáló vezeték egyúttal a hálózati táppontok feszültségének méréséhez is szolgált, így a kezelő az észlelt érték szerint állíthatta be a tápfeszültséget. Az elosztó- és fogyasztóhálózat nyomvonalának hossza — az első kiépítésben — 60 kin, energiaátviteli képessége 140 kW. A villamosművet a község legfelsőbb közigazgatási személyiségeinek jelenlétében 1898. május 2-án helyezték üzembe. Már kezdetben kereken ezer villanylámpát, tíz borszivattyú villamos hajtását és számos villamos parafadugó-beégető készüléket látott el az új létesítmény. (A palackozó cég nevét égetik be a dugó oldalára.) Í9I l-re a község lakossága több mint kétszeresére növekedett, az említett harmadik generátoros gépcsoport beépítése révén a telep teljesítőképessége 210 kW, a közvilágítást 176, a magánvilágítást 4800 (egyenként 55 W-os) izzólámpa szolgálta, utóbbit 238 fogyasztásmérőn. Az elektromotorok száma 25, összesen 32 kW névleges teljesítménnyel, 4 fogyasztásmérőn. A díjszabás, a fogyasztás időszakától függően, világításra 80, 70, illetve 60 fillér, motorosra 50,40, illetve 30 fillér kWh-ként. Ekkor már Albertfalva 24 köz- és 286 magánvilágítási izzólám-

300

páit is ellátja, utóbbit 22 fogyasztásmérőn. A borospincék villamos berendezései különös gonddal készültek, tekintettel e helyiségek nedvességére. Az alkalmazott csupasz, de oxidálás ellen lakkal bevont, elektrolitréz-huzalok minimális átmérője 3 min. Ezeket a közfalakra, illetve a sziklamennyezetre erősített kettős harangszigetelők tartják. A porcelán szigetelésű Edison-foglalatokat légzáróan tömített védőüvegbura óvja és a gumitömlős csatlakozások jól beváltak. Az elektromotorok csatlakoztatására a lámpáékhoz hasonlóan Edison-foglalatokat és -dugókat alkalmaztak. Minden egyes pince bejáratánál kétsarkú feszültségmentesítő kapcsoló lett felszerelve. A meglévő kézikerekes rotációs szivattyúkat a villamos hajtásnak megfelelően fogaskerék-hajtóművel egészítették ki, megfelelő fogantyúval és járókerekekkel a szivattyúegység mobilitásra megfelelő maradt. A tartós üzemre beállítható indítóellenállás révén a szivattyú forgási sebessége a felére csökkenthető, ami szűrőn át történő szivattyúzásnál szükséges. E rotációs szivattyúk, csekély hatásfokuk ellenére, villamos hajtással óránként 60 hl-t szállítanak a szokásos 3-4 m-es szállítómagasságoknál, ezzel szemben kézihajtással két ember óránként csak 40 hl-t képes teljesíteni. Ezenfelül a mellékáramkörű motor egyenletes üzeme jó hatással van a kezelt bor minőségére, végül a villamos hajtású szivattyúk üzemeltetése olcsóbb és jobb, mint a kézihajtásúaké, sürgős esetben megszakítás és felügyelet nélkül is üzemeltethetők. A község üdülőhelyi környéke, számos nyaralóvilla jelentős fogyasztása jótékony kiegyenlítő hatású a villanytelep terhelésére. Z. f. Elektrotechnika, 1898. 505 p. Elektrotechnika, 1908—1912.

Horváth K. Gyida

Késmárk közvilágítása A Késmárki Villamosmű Rt. 1894. október végén vette át a Ganz és Tsa által létesített villanytelepet és hálózatot [1]. Ez a létesítmény különösen érdekes, mivel víz- és gőzenergiát kombináltan hasznosított. A vízenergiát Girard-féle 43 kW-os, percenként 42 fordulatú turbina hasznosította a Poprád folyó 3 m-es esésnél és 2 m /s vízmennyiséggel. Ezenfelül a budapesti Láng Gépgyár által szállított fekvőhengeres kompaund szabad kipufogós 66 kW-os, percenként 135 fordulatú gőzgép is üzemelt. A villamos energiát egyfázisú, 42 Hz 2 kV-os, egyenként 45 kW-os két generátor közvetlenül az elosztóhálózatra táplálta. A Ganz gyár által szállított két generátor közvetlenül, ellenállás beiktatása nélkül járt párhuzamosan. E szempontból ez a Ganz gyárnak első ilyen módon párhuzamosabb járatott telepe. A generátorok szíjhajtású transzmisszióra csatlakoztak, amelyet többnyire az újabban felszerelt vízturbina hajtott, de szükség esetén a fűrésztelep régebbi vízturbinája, vagy vízhiány esetén a gőzgép. A 2 kV-os elosztóhálózatot 90 kV A-ra méretezték; kezdetben 60 kVA összteljesítményű 17 db transzfonná tor vitte át az energiát a 100 V-os fogyasztói hálózatra. Ekkor 130 db, 16 gyertya fényerősségű, egyenként is kikapcsolható izzólámpa szolgált közvilágításra. 1911 -ben a közvilágítás 145 izzó- és 4 ívlámpája, a magánvilágítás 2311 db izzóés 5 ívlámpája csatlakozott a hálózatra, ezenfelül 18 db elektromotor 30 kW összteljesítménnyel [2]. A fogyasztásmérők száma: 154 db világításra és 11 db motorosra. Késmárk korabeli közvilágítás létesítményeit a M. Elektrotechnikai Múzeum néhány érdekes eredeti postai képes levelezőlapja szemlélteti. [I] Z. f. Elektort. (Wien), 1895. évf., 174. old. [2] Elektrotechnika, (Bp.) 1911. évi különkiadás.

Horváth Károly Gyula

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

A magyar villamos háztartási készülék ipar 100 éve Kiss Ferenc

A villamos háztartási készülék-gyártás története 1893-ban kezdődött Amerikában, amikor megjelent a piacon az első sorozatban gyártott háztartási készülék: a vasaló, a kenyérpirító és a kávéfőző. Ezeket követte 1907-ben a mosógép és a porszívó, 1908-ban a vasalógép, 1909-ben a villamos tűzhely, 1912-ben a hűtőszekrény és 1914-ben az edénymosogatógép. Európában, Magyarországot is beleértve, ezzel közel cgyidÖben indult meg a villamos háztartársi készülékek gyártása. 1900-ból származik az akkori Ganz Gyár prospektusa, amelyben már villamos főző- és melegítő készülékek is szerepeltek.

pában csak az 1920-as évek legelején kezdett az ipar lassan talpra állni. Az 1920-as évek Magyarország nagyon szomorú képet mutatott. Az ország egy vesztes háborúból, Trianonban megcsonkítva, kifosztva, lerombolva került ki. Az ipar kapacitása a háború előttinek 35—40%-ára csökkent. Az 1920-as évek Magyarországában egy átlagos háztartásban egy széntüzelésű tűzhely és egy faszenes vasaló jelentette a háztartási készülék ellátottságot. A villamos háztartási készülékek elterjedését az 1920-as években a nehéz gazdasági helyzet mellett, a villamos energia magas ára és a villamosítás lassú elterjedése is akadályozta. Budapesten 1920-ban mindössze 20.000 lakóépület volt és ebből is csak 58%-ában volt a villamos világítás bevezetve. Országosan a villamosítás akkor még a 25%-ot sem érte el. Az 1920-as évek végén a Pengő bevezetése után az akkori Fővárosi Elektromos Müvek évi 240 kWh-ig 35 fillérben, azon felül 54 fillérben állapította meg a villamos tarifa dijat. Ebben az időben egy átszállójegy vagy 1 kg kenyér ára 24 fillér volt. Az akkori Elektromos Művek látva a villamos háztartási készülékek terjedésének nehézségeit, kedvező tarifát állapított meg a villamos tűzhelyekre, illetve a sütő- főzőkészülékekre és az éjszakai üzemű forróvíztárolókra a kedvezményes tarifa 12 fillér/kWh volt. 1930-tól a Székesfővárosi Elektromos Művek vásárolta meg az Elekthermax, a Ganz, a Weiss Manfréd és az EKA gyártmányú villamos tűzhelyek és forróvíztárolók egy részét. Ezeket a készülékeket részben árusította, részben kikölcsönözte a fogyasztóknak. Az akció sikerére jellemző, hogy az 1000. eladott villamos tűzhely hálózatra kapcsolásakor az akkori Elektromos [•'SUAIHHU1UC ULKKTHBU.MAX A. ö. HUJIAI'KST. Vi, HiiKK-TtiH i. T.: 91-4-10

/. ábra. Villamos főzőkészülékek a Ganz prospeklusában az 1900-as évek elején

A hazai helyzet a két világháború között Az első világháború kitörése az épphogy megindult fejlődést megállította és a háború évei alatt — különösen Európában — nem történt sem az iparban, sem a kereskedelemben előrelépés. A háború után a villamos háztartási készülékek fejlesztése és gyártása Amerikában változatlan lendülettel folytatódott, Euró-

Kiss Ferenc okl. gépészmérnök, a MEE tagja

1999. 92. évfolyam 8. szám

2. ábra. Villamos tűzhely az Elekthermax prospektusában az 1920-as évek elején

301

Villamos fogyasztóberendezések Művek a Gellért-ben pezsgös fogadást adott az eladással foglalkozó dolgozói részére. 1931-ben a Székesfővárosi Elektromos Művek a Honvéd u. 22. sz. alatti Nyugdíj Intézet tulajdonában lévő bérházban 26 db lakás konyháját villamos háztartási készülékekkel szerelte fel. A mintakonyhák felszereléséhez a villamos tűzhelyeket az Elekthermax és az EKA, a forró víztárolókat az Elekthermax és a Ganz szállította. A két háború között Magyarországon a Ganz Gyár először villamos főző- és melegítő készülékeket, Használjon villamoi forróviztárolót. később — az 1920-as évek végétől — forróvíztárolókat, a Weiss Manfréd villamos tűzhelyeket, forróvíztárolókat és import Electrolux aggregátokkal abszorpciós hűtőszekrényeket gyártott. 1920-ban alakult meg a Magyar Elekthermax Rt. Az első katalógusában már villamos tűzhelyek, forróvíztárolók, vasalók, kávé- és teafőzők, kenyérpirítók és villamos fűtőkészülékek szerepeltek. Az Elekthermax gyártási programja már az 1920-as évek 3. ábra. Ganz forróvíztároló hirdetés az elején tartalmazta min1930-as évekből dazokat a villamos fűtésű háztartási és ipari készülékeket, amelyeket az akkori nemzetközi szakmai világ ismert. Ebben az időszakban több kis cég is gyártott villamos háztartási készülékeket, de ezek többsége csak külföldről behozott alkatrészek Összeszerelésével foglalkozott.

Az államosítás és az 1953-as kormányprogram A második világháború után a Ganznál megszűnt, a Weiss Manfréd jogutódjánál a Csepel Vas- és Fémmüveknél egy ideig még folytatódott a villamos háztartási készülékek gyártása. Az Elekthermax gyárat a háború alatt bombatámadás érte, a gyártás a károk helyreállítása után, 1945 közepén indult újra, de háztartási készülékeket csak 1947-től kezdtek gyártani. Az 1940-ben kiadott katalógus tartalmazza azt a gyártmánylistát, amellyel a cég átvészelte a második világháborút és az utána következő első éveket. Megjelent a választékban a vasaló, amelyből 1971-ig 2,5 millió db készült kb. 20%-ban exportra, az első kenyérpirító, amelyből 1968 végéig változtatás nélkül gyártottak 50000 db-ot belföldre és 90 000 db-ot exportra. Az 1947 januárban megindult gyártási időszakra esik a háztartási főzőlap, amelyből 1977-ig 1,6 millió db-ot gyártottak belföldre és kereken 1,0 milliót exportra. Több kisüzemben is megindult a villamos háztartási készülékek gyártása; így pl. az Agroluxnál, az Edinger és Vámos cégnél, a Magyar Elektro Müveknél, az EKA-nál, a Hajós és Szántó Rt.-nél, stb.

302

1-TÖl

4. ábra. Elekthermax háztartási készülék prospektus 1940-ből

Az 1948. márciusban történt államosítás során a Lakos és Székely cég, valamint a Magyar Elekthermax Rt. összevonásával megalakult az Elekthennax vállalat. A villamos háztartási készülékek gyártása a különböző kis cégek nagy részénél megszűnt, a megmaradt cégek pedig az államosítással beolvadtak az Elekthermax Vállalatba. A csepeli Vas- és Fémművek már az államosítás előtt beszüntette a villamos háztartási készülékek gyártását. Ezután néhány évig villamos háztartási készüléket csak az Elekthermax Vállalatnál gyártottak.

1950-ben megalakult a VIFOTI (Villamos Forgógép Tervező Iroda), amely 1952-ben a profilját villamos hőtechnikai osztállyal bővítette. A VIFOTI Hőtechnikai osztálya 1952-től még Budapesten bekapcsolódott az Elekthermax gyártmányfejlesztésébe és a két cég között a fejlesztési együttműködés megmaradt 1985-Íg, amikor az ERFI a VIFOTI jogutódja megszűnt. A vidék iparosítási programjában: 195 l-ben megalakult az Ipari Műszergyár, Iklad (a továbbiakban: IMI), 1952-ben a Hajdúsági Iparművek (a továbbiakban: HIM), a Fémnyomó- és Lemezárugyár, a későbbi Hűtőgépgyár (a továbbiakban: LEHEL) és Szarvason a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet. 1952-ben az Elekthermax Budapestről letelepült Pápára 1953-ban az ún. Nagy Imre-féle kormányprogramban hirdették meg a közszükségleti cikkek fejlesztését és gyártását. A Ganz Villamossági Gyárban padlókefélőgépet és hűtőszekrényt, a Villamos Gép- és Kábelgyárban (a továbbiakban: VK) porszívót és mosógépet fejlesztettek. Ezek az új fejlesztésű készülékek rövid idő után átkerültek az Elekthermax-hoz. Az 1950-es évek közepén, ha csak rövid ideig is, minden jelentős háztartási készüléket az Elekthermax gyártott. Itt készült — az egyéb hagyományos készülékeken kívül — a padlókefélőgép, amelyből 1970-ig 130000 db-ot gyártottak belföldre, 125000 db-ot exportra. Itt gyártottak 1957 és 1960 között 2-2 ezer db porszívót és hűtő5. ábra. Az első hazai forgótárcsás mosószekrényt, valamint 14 gép (VK 1954) ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések ezer db forgótárcsás mosógépet is. 1954-ben elkészült a szögletes, horganyzott üsttel az első forgótárcsás mosógép és az első porszívó a VK-ban. A Ganz-ban elkészült az első padlókefélőgép, a hűtőszekrényből azonban 1956-ig csak kísérleti darabokat gyártottak. Az 1954—1955-ös esztendőket a villamos háztartási készülék fejlesztés első jelentős állomásának lehet tekinteni. Ezekben az években jelent ineg hazánkban először az olyan alapvető új villamos háztartási készülékek egész sora, amilyeneket addig Magyarországon még nem gyártottak: a mosógép, a hűtőszekrény, a porszívó, a padlókefélőgép és valamivel később a centrifuga.

1955—1970 a villamos háztartási készülékek első generációja Az 1955 és 1970 között gyártott készülékeket tekinthetjük a hazai villamos háztartási készülékek első generációjának. 1955ben Magyarországon 1,57 millió villamos háztartásban mindössze 600 ezer db erősáramú háztartási készülék volt, ami annyit jelent, hogy átlag minden második háztartásban volt csak egy-egy készülék. A háztartások villamos energia fogyasztása 1955-ben 285 GWh, az egy villamos háztartásra eső évi fogyasztás pedig 181 kWhvolt. A profilrendezés során 1956-ban a Ganz-ból a hűtőszekrény gyártást, a VK-ból a porszívó gyártás ideiglenesen, a padlókefélőgép gyártás véglegesen az Elekthermax-hoz került. A forróvíztároló gyártás az Elekthermax-tól először a VK-ba, majd onnan 1960-ban a Mechanikai Művekhez, míg végül 1966-ban a HIM-hez került. A nemzetközi helyzet enyhülésének következtében az újonnan alakult és elsősorban hadi felszerelésekre berendezett gyárak — a Hajdúsági Iparművek és a Fémáru- és Lemezárugyár — fokozatosan bekapcsolódtak a villamos háztartási készülékek gyártásába. 1958-ban készült el az első hazai hűtőszekrény Jászberényben a 100 l-es "Super" és még abban az évben 500 db került a piacra. Ebből a típusból 1960 év végéig 8000 db-ot gyártottak. A porszívógép gyártása 1957-ben az Elekthermax-tól a Bajai Villamosipari Gyárba került. A VK-ban 1957-ig — a profil átadásáig — 70 ezer db forgótárcsás mosógépet gyártottak. A mosógép gyártás 1957-ben, a centrifuga gyártás 1959-ben indult a HIM-nél. Az Elekthermax-nál 1956-ban az akkori igényekhez igazodó kis tűzhely egy ún. "törpe" tűzhely gyártását kezdték meg. A háztartási kiskészülékek közül 1956-tól indult a kávéfőző gépek, 1960-tól a kávéőrlő, a hajszárító, a ventillátor, a testmelegítő és a kenyérpirító hazai gyártása. 1964-ben 8 termelő üzemből, köztük az Elekthcrmax-ból és egy fejlesztési intézetből, a korábbi ERFI-ből megalakult a VKBM nagyvállalat. A hűtőszekrény gyártásban a "Super" 100 l-est felváltotta a Lehel 100 K típus, 1962-ben indult a 70 l-es abszorpciós típus, 1963-ban a Lehel 120 K típus. Az utóbbiból már 300 ezret gyártottak 5 év alatt és jelentős volt e típusból az export is. 1967-ben a 70 l-es abszorpciós típust egy új 50 l-es változat váltotta fel. 1968-tól indult a Lehel 125, 150, 200 és 230 l-es új kompresszoros hűtőszekrény család sorozatgyártása. 1969-ben került sor a Sibir svájci cégtől egy új abszorpciós hűtőaggregát licenc és know-now vásárlására. A licenc vásárlás 1999. 92. évfolyam 8. szám

és a saját fejlesztés együttes eredményekén kezdték meg egy új abszorpciós hűtőszekrény család gyártását. A villamos főzőés sütőkészülék csoportban 1966ban került forgalomba az első grill, 1968-ban az új garzon tűzhely, 1969ben az új kétlapos ÍÖ'zŐ és az Új villa- 6. ábra. Az első hazai gyártású hűtőszekrény a Su mos tűzhely. P a r 100-as (Lehel 1058) A keverőtárcsás mosógépeknek 1960 elején készült el a hengeres változata és az 1960-as évek közepétől indult a 303-as típusú gépek sorozatgyártása, amelyből az éves gyártási darabszám már elérte a 150 ezer db-ot. 1967-től néhány ezer db hazai gyártmányú lengőlapátos mosógép is készült. 1960-ban kezdődött az 1400 fordulatú centrifuga gyártása 407 tipusjclzéssel. Az első évben mindössze 300 db került forgalomba, de az 1960-as évek végén a gyártási db szám elérte az évi 100 ezret. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet 1967-ben bekapcsolódott a vasaló gyártásba. A porszívógép gyártása Bajáról 1967-ben átkerült a HIM-hez és 1968-tól "Hajdú 1300!" tipusjelzéssel évi 100 ezres szériában gyártottak porszívógépeket. Az Elekthermax-nál az 1960 és 1970 közötti időszakban több mint 100 ezer padlókefélőgépet gyártottak belföldre és kb. ugyanennyit exportra. Ebben az időszakban évi 100 ezer db Elekthermax gyártmányú villamos hősugárzó és konvekciós fűtőkészülék került forgalomba. A forróvíztároló gyártása (966-ban átkerült a HÍM-hez és 1967-től a HIM gyártotta a forróvíztárolókat. A háztartási kiskészülékek gyártási darabszáma is jelentősen megnőtt ebben az időszakban. Az 1960-as évek végén a kávéőriöböl évi 150—170 ezret, a testmelegítőböl és a hajszárítóból évi 50—60 ezret hoztak forgalomba. 1970-ben Magyarországon 2,84 millió villamos háztartásban 14,0 millió db erősáramú háztartási készülék volt, azaz átlag kb. 5 erőáramú háztartási készülék egy-egy háztartásban. A háztartások villamos energia fogyasztása 1970-ben 1855 GWh, a villamos háztartások évi villamos energia fogyasztása 633 kWh volt.

1970—1989 a villamos háztartási készülékek második generációja A villamos háztartási készülékek második generációja 1970-től kezdve alakult ki és ez a folyamat tartott a rendszerváltásig, illetve a nagy gyárak privatizációjáig. Ezen idő alatt lezajló és ugrásszerű műszaki fejlődést eredményező folyamatban a hazai fejlesztési erőfeszítések mellett jelentős szerepük volt a gyárak licenc vásárlásainak és a kialakult nemzetközi gyártási együttműködéseknek. Ezek eredményeként készült ebben az időszakban az új abszorpciós és kompresszoros hűtő- és fagyasztókészülék sor, a villamos tűzhely több változata, az új energiataka-

303

Villamos fogyasztóberendezések rékos forróvíztároló-sor, az új forgódobos mosógép több változata és a hőtárolókályha. A Hűtőgépgyár 1973-ban a Bosch—Siemens Hausgeráte cégtől egy kompresszoros hűtőszekrény és fagyasztó-sor licencét és know-how-ját vásárolta meg. A Hűtőgépgyár 1979-ben a Canping Gaz francia céggel kötött kooperációs szerződést abszorpciós hűtőszekrények gyártására. A licenc termékek mellett, saját fejlesztés alapján 1977 és 1986 között indult a különböző hűtőszekrények, hűtő-fagyasztószekrények és fagyasztó ládák sorozatgyártása. A HIM-nél a forgódobos mosógép gyártása 1970-ben jugoszláv kooperációval indult. Ezt a típust 1976-tól az AEG-Telefunken-től vásárolt licenc alapján a felül tölthető helytakarékos forgódobos automata mosógép-család váltotta fel. 1977ben indult a MINIMAT és a MIDIMAT, 1980-tól az ENERGOMAT és 1983-tól ENERGOMAT THERMAL és ENERGOMAT KOMFORT különböző változatai. A centrifuga gyártásában a korábbi 1400 fordulatú készülékeket 1985-ben felváltotta a 2800 fordulatú, 3 kg-os centrifuga fedél retesze léssel ellátott típusa. A centrifuga forgalom az 1970-es évek közepétől folyamatosan az évi 100 ezerről, 200 ezerre emelkedett. 1983-tól indult a közvetlen hajtású keverőtárcsás mosógép-család sorozatgyártása. A villamos fonóvíztárolók fejlesztése 1970-ben a Merloni licenc alapján a 80 és 120 l-es zománcozott változatokkal kezdődött 1977-ben, 1979-ben jelent meg a kivezetett hőfokszabályozós típus. 1982-től továbbfejlesztették a forróvíztárolókat a HIM-nél, növelték a hőszigetelést, csökkentették a forróvíztároló höátadó felületét és bővítették a méretválasztékot. 1983 óta 5 és 10 l-es kivitelben gyártanak szabadkifolyású tárolókat. 1985-től bővült a választék az ipari célra készülő 250 és 300 l-es típusokkal, 1986-tól a 30 és 50 l-es forróvíztárolókkal. A porszívógyártás 1979 végén a HIM-től átkerült Kalocsára. 1971-től a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely Gyár is gyártott villamos tűzhelyeket lábonálló és beépíthető kivitelben, túlnyomó részt exportra, 1985-től belföldre is. Az SVT 1982-ben a schwelmi Boecker céggel kötött tűzhelyek gyártására kooperációs szerződést. Az Elekthermax-nál az 1960-as évek közepétől három olyan készülék-csoport gyártása kezdődött, amely a későbbiek során meghatározta a gyár továbbfejlődését, döntő hatással volt a gyártástechnológiára és a termelésre. A grill készülékek gyártása az RS 10 négycsirkés grillel és a függőleges tengelyű Unigrill típussal kezdődött. 1967—68-ban kooperációs szerződés keretében fejlesztett ki grill készüléket a Siemens céggel. 1969-ben indult a Siemens exportra készülő RS 20 típusú kétcsirkés grill gyártása. Ezeket a készülékeket a Siemens 1978-ig vásárolta. 1978-ig 170 ezer db grill készült, 83%-a exportra. 1965-ben indult a későbbi nagysikerű hőtárolókályha sorozat első változata: a HK 22/A típus. Ezt a típust 1973-ban a jugoszláv kooperációban készülő AD típusú III. rendszerű hőtárolókályhák követték. 1976-tól az AD típusok helyett, hazai fejlesztésű III. rendszerű hőtároló kályhákat gyártanak. A hőtároló kályhákból 1993-íg több mint 300 ezer db került forgalomba. A korszerű villamos tűzhely fejlesztése 1968-ban indult, az akkori NSZK-beli MBG kereskedelmi céggel kötött kooperációs szerződéssel. A villamos tűzhely volt az Elekther304

max gyártmányok közül az egyik alapkészülék, amely végigkísérte a gyárat megalakulásától napjainkig és meghatározó szerepe volt a gyártmány- és gyártásfejlesztésnek. 1969-ben a villamos tűzhely mellett megkezdődött a gáz-, a vegyes tüzelésű és az olajtüzelésű tűzhelyek gyártása is. A tűzhely export a 43 cm széles típusokkal kezdődött és 1974-től a hazai fejlesztésű 54 cm széles tűzhelyek szállításával folytatódott. 1976-tól megjelent az exportban a légkeveréses sütővel készült tűzhely és a konyhabútorba beépíthető rozsdamentes főzőfelület. 1977-től gyártja az Elekthemiax üvegkerámia főző felülettel a tűzhelyeket. 1978-tól készülnek a bútorba beépíthető tűzhelyek, 1979-től a bútorba beépíthető sütök, mindkét készülék grilles és légkeveréses kivitelben is. 1982-től módosították a termékszerkezetet és a lábon álló tűzhelyek helyett, a különböző beépíthető tűzhely-eleinek exportja került előtérbe. 1984-től indult az 50 cm-es tűzhelyek sorozatgyártása. 1980-ban kezdték gyártani magyar szabadalom alapján a Cyrkotopf fantázianévvel a légkeveréses főzőedényt. A Cyrkotopf az első légkeveréses készülék volt a világon 1970 és 1985 között 15 év alatt több mint 100 ezer db készüléket gyártottak és szállítottak, szinte kizárólag exportra. Az Elekthermax 1982. január l-jétől levált a VBKM-től és újra önálló lett. A háztartási kiskészülékek közül a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet 1972-től gyártja a hőfokszabályozós vasalókat, 1976-tól az egy- és kétlapos íozöket, valamint a kávéfőző gépeket. 1983-tól a tojásfőzőt, a kontakt grillt és a gőzös vasalót. 1984-től a fritut, a palacsintasütőt és a ventillátoros kandallót. 1985-től a kukorica pattogtatót. A háztartási kiskészülékek gyártásában az 1990-es évek elejéig részt vett még: Autófém; kávéfőző gép, Vecsési Szövetkezet; hajsütővas és hajszárító, Mechanikai Müvek; konyhai páraelszívó, Medicor; kvarc-sugárzók, Fém- és Villamosipari Vállalat (Kalocsa); forró víztárolók, hőtároló kályha, porszívó, Ipari Müszergyár; kávéőrlő, ventillátor, kézszárító, Fővárosi Műszerkészítő; kávéőrlő, mixer előállításával. A háztartási kiskészülékek jelentős hányada importból, az 1990-es évek elejéig elsősorban szocialista importból került a belföldi piacra. Magyarországon 1990-ben 4,0 millió villamosított háztartásban 35—40 millió erősáramú villamos háztartási készülék volt üzemben, azaz egy-egy háztartásban átlag 9—10 készülék. A háztartások évi villamos energia fogyasztása 1990ben 9200 GWh, az egy villamos háztartásra eső évi villamosenergia-fogyasztás 2097 kWh volt.

Rendszerváltás és privatizáció Az 1990-es évek elején Magyarországon elindult privatizációs folyamatban a Lehel egy régi kereskedelmi partnere, a svéd Electrolux — amellyel a cég évtizedek óta kereskedelmi kapcsolatban állt —jelentkezett elsőként befektetőnek. 1990. március 19-én írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a Lehel Hűtőgépgyár 100%-ban az Electrolux tulajdona lett. 1991-ben a privatizáció első évében az Electrolux 580 ezer db hűtő- és fagyasztó készüléket értékesített. Ebben az évben volt a belföldi forgalom csúcspontja, 279 ezer db eladott hűtőés fagyasztó készülékkel. 1992-ben megkezdődött egy új terELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések mék, a porszívó gyártása, még abban az évben 7100 db-ot gyártottak. 1992-ben; 530 ezer db kompresszoros hűtő- és fagyasztó készülék, 94 ezer db abszorpciós hűtőszekrény, 32 ezer db fagyasztóláda került le a gyártósorokról. 1992-ben 442752 db kompresszoros és abszorpciós hűtőszekrényt exportáltak. Az Electrolux nyugati mintára a Lehel-nél is létrehozta a marketingdivíziót, amely a belföldi piac magasabb szintű kiszolgálása mellett, import késztermékek behozatalára és értékesítésére is szakosodott. A marketingdivízió teti. ábra. A HIM gyártmányai az 1988-as BNV-n vékenysége során két jól csengő menyeit és a hagyományosan megszokott megbízhatóságot. Az márkanevet — Zanussi-Lehel-t és az Electrolux-ot — vezetett új generációs készülékek között egyaránt megtalálhatóak a be. Mindkét márkanév alatt teljes termékskálát (mosógép, HAJDÚ, illetve a HAJDÚ-ZERROWATT márkájú szárítógép, mosogatógép, gáztűzhely, mikrohullámú készülék, elöltöltős és felültöltős mosógépek, porszívó) kínál. a mosó—szárító automaták, Az Electrolux Közép-Kelet-Európa legjelentősebb gyártóbáa mosogatógépek, zisa lett. Az elmúlt időszakban 8 országból érkeztek új termévalamint a formatervezett, növelt höszigetelésű forró víztárokek a magyarországi Electrolux-hoz és az ezek gyártásához lók és vízmelegítők, a több energiás forróvíztárolók. szükséges gépek, berendezések és technológiák. PL: 1997-ben A HAJDÚ az egyre élesedő piaci versenyben is megőrizte a egy komplett fagyasztóláda gyár települt át Dániából Jászbehazai piacvezetők között a helyzetét és dinamikusan növelte rénybe, valamint egy porszívógép gyár Olaszországból. export értékesítését. A cég nem titkolt célja, hogy a HAJDÚ a 1997-ben 47,5 milliárd Ft értékben: 1160000 kompresszoros régió országaiban elismert vezető márka legyen. A társaságnak hűtő- és fagyasztó készüléket, 135000 abszorpciós hűtőkészüa hagyományos export piacain Németországban és Franciaorléket, 200000 porszívót értékesítettek. szágban saját kereskedelmi leányvállalatai vannak. Ezek évente A kompresszoros hűtő- és fagyasztókészülékek 85%-a, az közel 200 ezer db készülék pici értékesítését biztosítják. •--•-.-•• , abszorpciós hűtöszekréA HAJDÚ 1998-ban a villamos háztartási készülék gyárt| nyék 90%-a, a porszívók mány csoportban: 97%-a export volt. 100000 db motoros és 230000 db hőtechnikai készüléket A Hajdúsági Iparmüértékesítettek, 5,8 milliárd Ft értékben, amelynek 33%-a volt vek Rt. 1993. március export. 3í-én alakult részvényAz Elekthermax-nál 1989-ben a rendszerváltás után előtérbe társasággá, 1994. márcikerült a tulajdonrendezés. A Vállalati Tanács 1991. december us 22-től hazai magántu6-án határozatot hozott a vállalat zárt alapítású részvénytársalajdonba került. A privasággá történő átalakítására. tizációt követően a vezeAz Elekthermax privatizációjára 1992-ben kiírt pályázatot az tőkből és dolgozókból ATAG-Plan B.V. nyerte el 1992 novemberében. A privatizáciálló új tulajdonosi kör a ós szerződést 1993. február 5-én írták alá. Az addig két pápai motoros- és a hőtechnitelepen működő Elekthermax a régi II. telepre tette át működékai készülékek területén sét, a régi l-es telepet eladták a Haas + Sohn Kft.-nek. Az átfogó termékfejlesztést 1993—96-os években átalakították a több évtized óta működő hajtott végre. A termékfőosztály szervezetet. Az addigi egy egység helyett megalakult fejlesztéssel egyidőben a a három üzletág: technológiák, az infrastruktúra területén és a cég • háztartási üzletág, amelyek feladata a háztartási készülékek működésében is jelentős fejlesztése és gyártása volt az előrelépés. • nagykonyhai üzletág nagykonyhai készülék-csoport fejlesztésére és gyártására A HAJDÚ termékek • csőfűtőtest üzletág a csőfűtőtestek fejlesztésére és gyártáfejlesztése napjainkban sára. is folyamatos, egyesítik A legnagyobb egységet a háztartási üzletág alkotja, ez magukban a legkorsze7. ábra. Villa mos-gáz kombinált tűzhely működik a legnagyobb létszámmal. (ElekthermaxtPelgriai) rűbb technológiák ered1999. 92. évfolyam 8. szám

305

Villamos fogyasztóberendezések Az Elekthermax-nál a privatizáció után több új készülék fejlesztésére és gyártására került sor, részben a már meglévő gyártmányok, részben a hollandiai testvérgyárból Pápára áttelepített készülékek továbbfejlesztésével. Ezek között elsősorban az új tűzhelyek és gázkonvektorok gyártását lehet kiemelni. Az Elekthermax az 1993-as évhez viszonyítva az 1998-as év végére termelését megnégyszerezte, az anyavállalat a Németország9. ábra. Műtő-fagyasztó kombináció az Electban folyó tüzhelygyárrolux mintatennchen tás egy részét áttelepítette Pápára és megjelentek új készülékkel angol piacon is. 1998-ban Pápán 950 alkalmazottal 200 ezer db villamos és gázkészüléket gyártottak. A Haas + Sohn Kft. átvette az Elekthermax-tól a különböző olaj- és szilárd tüzelésű kályhák, valamint a villamos fűtőkészülékek gyártását. Az árbevétel 1993-ban 112 fővel 128 millió Ft, 1998-ban 250 fővel 480 millió Ft volt, aminek 90%-a exportból származott. A német AKO cég részére gyártott hösugárzó- és ventillátoros fűtőkészülékeket 1999-től hazai piacra is gyártják. 1992. július l-jén az SVT megszűnt és megalakult az SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt. Az SVT-Wamsler Rt. részvényeinek 30%-a a Wamsler GmbH-hoz 70%-a az AVÜ tulajdonába került. 1997-ben az ATAG Holding a Wamsler 30%-os részesedését megvásárolta. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a rendszerváltás után jelentősen beszűkült az árbevétel és a létszám is csökkent. 1996-tól a kereskedelem átszervezésével az export értékesítés újra megnőtt, elérte az 1 milliárd Ft-ot, a termelés folyamatosan nőtt és a létszám is újra emelkedett. A Szövetkezet termékösszetétele eltolódott a világítótestek felé. A háztartási készülékek belföldi forgalma csökkent és megszűnt az exportja. A Szövetkezet 1997 februárjában teljes belföldi tulajdonú Rt.-vé alakult. 1998-ban az árbevétel 1,8 milliárd Ft volt, amelyből az export-értékesítés (98%-ban lakásvilágítás) 840 millió Ft, a belföldi világítótestek értékesítése 320 millió Ft, a belföldi háztartási kisgépek forgalma (kávéfőző, vasaló) 640 millió Ft volt.

Összefoglalás Magyarországon a villamos háztartási készülékek gyártásának közel 100 éves hagyománya van, de a gyártás évtizedekig kisipari módszerrel, kis volumenben folyt. A fordulat 1953-ban az akkori kormányprogram hatására következett be. 1955—70 között, 15 év alatt a villamos háztartási készülékek száma 1,6 millióról 114 millióra, az energia felhasználásuk 285 GWh-ra, egy-egy háztartás energiafogyasztása 101 kWh-ról, 633-ra emelkedett. 106

Újabb 20 év elmúltával, 1989 végén 4,0 millió villamosított háztartásban 35—40 millió erősáramú villamos háztartási készülék volt üzemben, vagyis háztartásonként átlag 9—10 készülék. A háztartások villamos energia fogyasztása 1990-ben elérte a 9200 GWh-t, ami háztartásonként átlag 2097 kWh-t jelentett. A magyar háztartási készülék iparban a 60-as évek elején vált tudatossá, hogy a műszaki lemaradást, a gazdasági hátrányt nem lehet csak hazai fejlesztéssel megoldani, szükség van a nyugati, fejlett cégek bekapcsolására. Az 1960-as évek végén kezdődtek a licenc és know-how vásárlások, valamint a nemzetközi gyártási kooperációk. A licenc vásárlások és gyártási kooperációk eredményeként a gyárakban új termékek gyártására került sor. Új technológiákat vezettek be, korszerű gépek és berendezések kerültek a gyárakba, megnőtt a termelés volumene, bővült az export és végül, de nem utolsó sorban olyan szervezési és működési változásokat hozott, amely már megfelelt a dollár-piac követelményeinek és közelebb hozta a gyárakat a piacgazdálkodás megvalósításához. 1968—1970-re a háztartási készülék gyárak kapacitása, technológiai fejlettsége és kereskedelmi gyakorlat elérte azt a szintet, amellyel alkalmassá vált a nemzetközi piacon való fokozottabb megjelenésre. Megindulhatott a fejlett ipari országok felé az export. A villamos háztartási készülékek dollár exportja 1968-ban még csak 0,275 millió dollár, 1970-ben már 2,628 millió dollár volt, 1975-ben elérte a 9,0 millió dollárt. Ettől kezdve meredeken emelkedett 1980-ig, amikor az export értéke évi 37,5 millió dollár volt. Az 1990-es évek végére a háztartási készülék gyártók exportja — becslés szerint — az 1980-as évek értékének kb. 10-szeresére nőtt. A licenc és know-how vásárlások, a kooperációs együttműködéseknek volt köszönthető, hogy a hazai háztartási készülék gyárakat a rendszerváltást követő privatizációk és a piacváltás viszonylag felkészülten érte. Hazánkban a rendszerváltás, illetve a privatizációs folyamat megkezdéséig a háztartási készülék gyártás meglehetősen éles munkamegosztásban történt. A legjelentősebb készülékgyártó vállalataink: a Hűtőgépgyár, a Hajdúsági Iparmüvek, az Elekthennax, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, valamint a Szarvasi Vasipari Szövetkezet adták a hazai termelés 95%-át, az általuk gyártott készülékek az Összes háztartási energiafogyasztás 75%-át. A termelés maradék 5%-án több kisebb-nagyobb cég és szövetkezet osztozott. A rendszerváltás után az import liberalizáció következtében megjelent a hazai piacon a villamos háztartási készülékek úgyszólván teljes nemzetközi választéka. Ennek ellenére az ún. háztartási fehéráru, tehát a hűtő-fagyasztószekrények, a mosószárítógépek, a mosogatógépek és a forróvíztárolók hazai forgalmának kb. 2/3-a ma is a hazai háztartási készülék gyárakból kerül ki. A hazai piacon a háztartási kiskészülékek (vasaló, kenyérpirító, mikrohullámú készülék, stb.) túlnyomó többsége importból származik. A hazai háztartási készülék gyárak a már korábban megszerzett hazai- és export-piacok megtartása és folyamatos bővítése érdekében ma is naprakészen lépést tartanak a nemzetközi követelményekkel és korszerű, energiatakarékos és árban is versenyképes készülékeket gyártanak. ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Szemle (Stromthemen Nr. 1/99, Nr. 2/99.) Az új német kormány a koalíciós szerződésben elérendő célként fogalmazta meg az atomenergia-felhasználásból a kilépést. Trittin környezetvédelmi miniszter a készülő atomtörvényben radikális lépéseket vázol. Schröder kancellár pedig konszenzusra törekszik az érintettekkel. Az atomtörvény és a kapcsolatos viták az érdeklődés homlokterébe kerültek. A kérdés szakmai körökben viták és tiltakozások sorozatát indította el. Ez kézenfekvő, hiszen Németország villamos energia ellátásában az atomerőművek 1997-ben 31,1%-kal részesedtek. Érdemes a fejlődést figyelemmel kísérni, a részarány rendre: 0,7%/1967, 10,8%/1977, 31,2%/1987. A létesített atomerőművekről a táblázat tájékoztat.

íembevéve kell megállapítani. A felhasználók elfogadják az újrafeldolgozás tilalmát akkor, ha megépülnek a közbenső tárolók és az angol, illetve a francia partnerekkel a hosszú távú szerződések ügyében meg tudnak egyezni. Biztos határidőt nem lehet meghatározni. A zöldek által erőszakolt 2000. január 1-jei határidőt technikai okokból sem lehet tartani. A kancellár kifejtette, hogy nagyon szükséges lenne az energiagazdaság szerkezetátalakítása. Fontos lenne az energiaellátás új struktúráját kialakítani, mert tudni kell, hogy az atomenergia megszüntetéséhez milyen energia fonások teremthetők meg. M. Timm kifejtette, hogy a kilépés az atomenergiából igen nagy hiba. A kiégett elemekkel kapcsolatos tilalom végrehajtása pedig az atomerőművek leállását eredményezi. Az új fűtőelemek szállítása, illetve az engedélyezés halaszthatatlanul sürgős. A francia és az angol partnerekkel a szerződés felmondása külpolitikai problémát is okoz. Ezen túlmenően a franciák kijelentették, hogy a keletkezett hulladékot és a fel nem dolgozott kiégett elemeket azonnal visszaszállítják Németországba. Mindenesetre az atomerőművek üzemeltetői tiltakoznak a készülő atomtörvény ellen. Úgy látszik, hogy az atomtörvényt át kell dolgozni a tiltakozások és a felsorakoztatott érvek következtében. Bárki Kálmán

MEE szakmai nap A MEE Elnöksége az INDUSTRIA '99 Beruházási Javak Nemzetközi Vására alkalmával 1999. május 12-én szakmai napot rendezett a HUNGEXPO Kongresszusi Termében. Az érdeklődök a termet zsúfoltságig megtöltötték, akik között nyugdíjasaink nagy számban vettek részt. "A kormány energiapolitikájáról" Hónig Péter GM helyettes államtitkár, az "Új villamosenergia-fogyasztói struktúráról" Dr. Szaniszló Mihály, az "EU integráció-szabvány, direktívák, termékfelelősségről" Lazur Lajos, az "Elektromágneses kompatibilitásról" Dr. Berta István, a "MEE a 2000 év küszöbén" Dr. Krómer István taitott előadást.

Schröder kancellár 1998. december 14-én előzetes eszmecserét folytatott a VIAG, az RWE, a VEBA, és az EnBW elnökeivel, majd 1999. január 26-án M. Timm-mel, az atomerőmű üzemeltetök koordinátorával. A tárgyaló felek kifejezték, hogy az üzemeltetők elismerik politikai célként az atomenergia felhasználás szabályozott befejezését. Az atomerőművek kifutási idejét tárgyalások útján, a működési engedélyt figye1999. 92. évfolyam 8. szám

Az elhangzott előadásokat a résztvevők nagy érdeklődéssel kisérték, majd a reprezentatív MEE standon egy pohár sör mellett folytatták a baráti beszélgetést. Bárki Kálmán

307

Villamos fogyasztóberendezések

A felvonók és mozgólépcsők ellenőrzésének változásai Darabos Zoltán

Kissé megkésve, de a témakör fontossága miatt mégis beszámolok az 1998. október 15-én a XI. Felvonó-konferencián — közvetlenül Dr. Oplatka Gábor, a zürichi műszaki egyetem professzorának, a svájci felvonóéilenőrzés rendszeréről tartott előadása után — elhangzott előadásomról. Mielőtt rátérnék a hazai módosult körülmények ismertetésére, érdemesnek tartom néhány gondolattal a svájci rendszert is jellemezni, alkalmat adva ezzel a két ország felvonó ellenőrző rendszerének összehasonlítására. Svájcban a felvonók üzemeltetése és ellenőrzése több jogszabály (balesetbiztosítási, építészeti és tűzvédelmi, a vízvédelmi és munkavédelmi, illetve villamos berendezésekhez, a műszaki berendezésekhez és kötelezővé tett szabványokhoz kapcsolódó) vonatkozó előírásának alkalmazásával történik. A fővizsgálatokat 5 évente végzik, a berendezések üzembe helyezése elővizsgálatok után következik az engedélyezési eljárások kantononként (megyénként) vannak felosztva. Svájcban az EN 8 l-es jelű szabványok és a 95/16/EC európai irányelv bevezetése az 1999. évben várható. Többször sikerült Svájcban hosszabb-rövidebb időszakot eltöltenem, így megcsodálhattam az ott élő emberek hagyományos kötelességtudatát, az íratlan és előírt szabályok betartását, a rendet nem követök kiközösítését, a sok év alatt kialakult tulajdonosi szemléletet, az ésszerű és stabil, hatékony jogalkotás és végrehajtás következtében kialakult fejlett gazdasági hátteret. Ahol egy felvonó vagy mozgólépcső üzemeltetőjének magától értetődő érdeke a jó műszaki állapot fenntartása, az esetleges külső kényszer az, hogy a jó műszaki állapotú berendezésre kisebb felelősségbiztosítási díj fizetendő. így nem meglepő, hogy az ott üzemelő berendezések helyzete jelentősen eltér a magyar felvonóállományétól. Magyarországon relatív mértékben a környező országokhoz viszonyított arányosan kisebb számú (kb. 30.000) berendezés műszaki állapota és jövője — főként a felvonók esetében — meglepően rossz képet mutat, mivel az állomány 10%-a tartósan le van állítva, további legalább egyharmada 20 év feletti, a másik I/3-a 10 és 20 év közötti (20 év a felvonó tervezett minimális élettartama, meghatározott felújítási ciklusok elvégzése mellett). A magyar felvonók üzemeltetőinek gazdasági helyzete általában lényegesen eltér a svájci példától, a megfelelő műszaki állapot fenntartásának érdekében nálunk meg nem működik a sűrűbb vizsgálatokon, a szükséges javítások előírásán és számonkérésén kívül más módszer. A felújítások jelenlegi üteme mellett az állomány fokozatosan elöregszik, az üzemeltetők egy jórésze nem képes az ütemezett kis-, közép- és nagyjavításokat önkéntesen végrehajtani, ezért a balesetveszély potenciális növekedése csak sűrűbb és hatékonyabb biztonságtechnikai ellenőrzéssel valósítható meg. Az 1998-ban kivizsgált, 2 halálos és 7 súlyos baleset sajnos kellőképpen alátámasztja e tényt. A 113/1998. (VI. 10.)Kormányrendelet 1998.június I8-i hatályba lépésével 25 év után megváltozott a felvonók és mozgólépcsők (mozgójárdák) létesítésére, üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi háttér.

A fontosabb változások röviden a következők

a) Az engedélyezés területén —Az új építményre (és nagyobb átalakításokra), ahol a fenti szállítóberendezések telepítését jogszabály írja elő, az épületre és e berendezésekre építési, majd később a használatbavételi engedélyt is együtt kell kérelmezni a területileg illetékes építésügyi hatóságtól. Darabos Zoltán okl. villamosmérnök, a MEE tagja Lektor: Némcthy Zoltán okl. gépészmérnök, irányítástechnikai szakmérnök, a MEE tayja

308

— Az építési engedélyhez kötött műszaki átalakítások köre kibővült. — Az építési, illetve a használatbavételi engedély elbírálásánál az ún. kijelölt szervezet(ek) nyilatkozatát is figyelembe kell venni, a tervdokumentáció ellenőrzéséről és az üzembe helyezési vizsgálatról, b) Az ellenőrzés és üzemeltetés területén — Az üzemeltetőnek a berendezés(ek) évi 4 kötelező biztonságtechnikai felülvizsgálatára kell írásos megbízást kötnie: a fő-, illetve időszakos vizsgálatra egy kijelölt szervezettel, míg a két karbantartás megfelelősség ellenőrzésre egy ún. ellenőrrel, vagy azt alkalmazó gazdasági társasággal (tehát csökkent a kötelező ellenőrzések száma). — Az ellenőröknek az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Rt. (ÉMI Rt.) — ezen belül a Minőségügyi Igazgatósághoz tartozó NON-PROFIT egység, a Felvonó és Mozgólépcső Felügyelet (FMF) — a kötelező regisztrálás keretében, ellenőri engedélyt és arcképes igazolványt ad ki kérelmük, illetve jogosultságuk felülvizsgálata alapján. — A kijelölt szervezet(ek)et — jelenleg csak egy van, ez az EMI-TÜV Bayern Kft. —• akkreditálásuk és kérelmük alapján a földmüvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági miniszter egyetértésével jelöli ki, majd hivatalos közleményben teszi közzé. — A Kormányrendelet előírásai alapján a szakmai felügyeleti feladatkört az illetékes miniszter az ÉMI Rt. azon belül a kibővített nyilvántartási feladatokat is ellátva 1998. augusztus 25-től az FMF útján látja el. Az ÉMI Rt. az egyes helyszíni vizsgálatok végzésére vonatkozó korábbi kizárólagos jogosultságát elvesztette, ezáltal az országos nyilvántartás-vezetés költségeinek közvetlen forrása is (mivel korábban a vizsgálati díjba volt beépítve) törlődött. Ennek következtében vált szükségessé az, hogy a kijelölt szervezet(ek) a vizsgálatok után az ÉMI Rt.-nek külön nyilvántartási dijat fízessen(ek). — A nyilvántartási díjfizetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség a karbantartás felülvizsgálatokra is kiterjed, amelynek célja ezek szakmai ellenőrzésének kiterjesztése, igy színvonalának emelése. Az ellenőrzést végzőknek kell a nyilvántartás költségeit fedezni, a vizsgálatonkénti kötelezően előírt díj(ak) befizetésével. — A berendezések napi, illetve havi ellenőrző-rendszere, valamint mentési ügyeletének ellátása nem változott, csak annyiban, hogy a korábbi "kezelő", most "üzemügyeletes" oktatását a magánellenörök is elvégezhetik. — Az FMF célja a szakterületen belül a szabályozási és információs központ szerepének betöltése, ezen belül dönt a jogszabályok által nem szabályozott kérdésekben. Ehhez szükség szerint az illetékes minisztérium képviselőinek előzetes jóváhagyását, illetve esetenként a szakmai szervezetek (főként a Felvonó Munkabizottság) segítségét is kéri. Összefoglalva: A hatósági engedélyezési eljárások részben megváltoztak. Az ellenőrzés rendszere szabadabbá vált, ennek ellensúlyozásra az adatszolgáltatási és a nyilvántartási kötelezettség kibővült, továbbá szakmai felügyelet ellenőrzi e tevékenységi kört. A szakmai felügyeleti feladatkört, véleményem szerint Magyarországon, a mai helyzetben, a szinte naponta szükséges intézkedések megtétele miatt, a megfelelő hatáskör hiányában, a gazdasági érdekek figyelmen kívül hagyása mellett társadalmi szervezet jelenleg nem képes ellátni. Szeretném azt megélni, hogy a magyarországi felvonókról (ill. mozgólépcsőkről) és üzemeltetésükről a svájcihoz hasonló kedvező képet lehessen alkotni, és akkor talán az ellenőrzés rendszere hazánkban is tovább egyszerűsödhet majd.

ELEKTROTECHNIKA