Összefoglalás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Összefoglalás Rajnoha László: Áramköri elosztók melegedési kérdései A korszerű áramköri kiselosztók fali-elosztók kapcsolókészülékei ma már szinte kizárólag kalapsínre pattintható, sorolható rendszerű készülékek. Ennek előnye az esztétikus megjelenésen túl a 30—50%-os helymegtakarítás, az egyszerűbb szerelhetőség és biztonságosabb kezelhetőség. A közvetlenül egymás mellé szerelt kismegszakítók, kapcsolók, mágneskapcsolók hőt termelnek, amelyre már a tervezéskor oda kell figyelni. Egy esetleges túlmelegedés megelőzése érdekében meg kell határozni a fejlődő hőmennyiséget és az elosztó által környezetnek átadott hőt. Dr. Imre László—Dr. Hunyár Mátyás: A megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésre való felhasználásának realitásai és kilátásai A cikk egy valóban Örökzöld és jelentőségében rohamosan növekvő szakterület aktuális helyzetéről ad rövid összefoglaló jellegű, globális képet. A téma rendkívül szerteágazó volta és gazdasága, valamint a rendelkezésre álló terjedelem szűkössége olyan szintű tömörítést igényelt a szerzőktől, ami az egyes hangsúlyosabb kérdéskörök esetében csupán felvillanásnyi betekintést enged. Baji Gál János: Küszöbön az ISO 9000 szabványsorozat korszerűsítése Az ISO TC176 bizottsága a tervek szerint 2000-re elkészíti az új ISO 9000 szabványcsaládot. Ebben a rövid cikkben bemutatjuk, miért vált szükségessé új szabványok megalkotása. Ezután a legfrissebb információk alapján ismertetjük az új szabványok lényegét, illetve az eltérést a jelenleg érvényes ISO 9001 szabványhoz képest. Maróth Károly: A Villamos Állomásszerelő Vállalat helye és szerepe a magyar villamosiparban A vállalat a magyar villamostpar kiemelkedő szereplője volt. A VÁV 1950. augusztus 31-én kezdte meg tevékenységét, amely kiterjedt az ország egész területére. Részt vett ipartelepek, bányák, a METRÓ, kohók villamos berendezéseinek létesítésében. Mauser Imre: Beszámolók a LICHT'98 — Ausztria, Hollandia, Németország és Svájc Közös Világítástechnikai Konferenciájáról A szerző ismerteti a konferencia programját, kiadványait és értékeli a szakmai színvonalat is. Ötvös Pál: 40 éves üzemelő vízturbina 1998. szeptember 25-én az érdeklődő műszaki szakemberek résztvételével emlékeztek vissza a Tiszalöki Vízerőmű negyven éves tevékenységére a közvetlen társ szakmai és települési vezetők. A rendezvény rangját emelte, hogy megjelentek olyan személyek is, akik annak idején személyesen részt vettek ezen vízerőmű II. számú vízturbinájának indításában. Lazur Lajos: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe a villamossági termékek szabványossági vizsgálatában és megfelelőségük tanúsításában. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 100 éves fennállásának jubileuma alkalmából a történeti visszapillantás megemlékezik a MEE egyik előremutató és fontos kezdeményezéséről, a villamossági termékek szabványoknak való megfelelőségének tanúsításáról. Dr. Kiss László: Transzformátorok rövidzárási reaktanciájának számítása A szerző bevezette a mértékadó menethossz fogalmát és bemutatta annak használatát a transzformátorok reaktancia számításában. Az ugyanazon vasmagoszlopon elhelyezett, fázisban egymástól eltérő gerjesztésű tekercsek rövidzárási reaktanciájának számítását két különböző fáziseltolású tört delta/kettős delta kapcsolású egyenirányító transzformátor példáin mutatta be.

2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 226

Villamos fogyasztóberendezések

Áramköri elosztók melegedési kérdései Rajnoha László

A korszerű áramköri kiselosztók fali-elosztók kapcsolókészülékei ma már szinte kizárólag kalapsínre pattintható, sorolható rendszem készülékek. Ennek előnye az esztétikus megjelenésen túl a 30—50%-os helymegtakarítás, az egyszerűbb szerelhetőség és biztonságosabb kezelhetőség. A közvetlenül egymás mellé szerelt kismegszakítók, kapcsolók, mágneskapcsoíók hot termetnek, amelyre már a tervezéskor oda kell figyelni. Egy esetleges túlmelegedés megelőzése érdekében meg kell határozni a fejlődő hőmennyiséget és az elosztó által környezetnek átadott hőt. •i ni »8 « « n t n * <•> »*••»• /. ábra. Kismegszakítók kioldási jelleggörbéje A kiselosztó szekrények melegedési kérdéseinek vizsgálata akkor került előtérbe, amikor meg- Kioldási ériékek: hőkioldök: I i " 1,13 In h- 1,45 I«; mágneses kioldok: "B" jelleggörbe Ii = 3 [ „ h - 5 I„;"C"jelleggörbeh-5 l l 2 = l 0 ]„; "D" jelleggörbe Ii - 10 I h - 2 0 1„. jelentek az új kalapsínes, maszkos előlappal gyárKioldás csak a 0,1 s-nál hosszabb idejű zárlali áramokra kell bekövetkezzen. tott elosztószekrények. A gyors hazai térhódítást kozó szabvány csak az igényesebb megbízók megrendelései is segítették. Tömeges két jelleggörbét, "L"megjelenésre akkor kerülhetett sor, amikor megjelentek a t és "U"-t tartalmarendszerhez illeszkedő kapcsolók, védőkapcsolók, mágneskapzott). A jelleggörbécsolók, sorkapcsok, stb. A korábbi alsó szerelőlapos elosztókből látható, hogy a ban a beépített biztosítók, kapcsolók, mágneskapcsolók között kismegszakítók hőkimindig volt akkora légtér, hogy a készülékek által fejlesztett hőt oldói egyformák, küa természetes légcirkuláció elvezette, a szekrények belső tere lönbség csak a gyorsáltalában nagyobb volt. Az új maszkos elosztókban a hőelvezekioldók működési tést kedvezőtlenül befolyásolta a soroltán egymás mellé szerelt •» .JO -Ifl -10 10 1! íű tt III J5 « IS W » Nkny*z«ihŰmtra*liM °C tartományában van. készülékek megnövekedett mennyisége és a maszkos előlap Melegedési szemáltal lezárt, ezáltal lecsökkentért belső légtér. Az olvadóbiztosípontból a hőkioldót 2. ábra. Kismegszakítók hőkioldóinak környezetókat kismegszakítók váltották ki, amelyek vesztesége (hőterti hőmérséklettől függő kioldási értékei (bimetált) kell figyemelése) nagyobb az olvadóbiztosítókénál, ezért a figyelmet lembe vennünk. Az elsősorban erre szeretnénk irányítani. Ezen cikkben nem foglalkozunk a vezetékek, bekötések átmeneti ellenállása miatt kelet/. táblázatban megadjuk a kismegszakítók veszteségét (P w ) és kező hővel, mivel a bimetálok, tekercsek, jelzőizzók nagyságbelső ellenállását (Rfc). A leggyakrabban használt 10 A...25 A renddel nagyobb ellenállásúak, és ott nagyobb a fejlődés. Mint névleges áram tartományban a veszteség 2...3 W kismegszakíismeretes a termelt hőt a Q = / Rt képlet alapján határozhatjuk tóként! Ez a veszteség már jelentős hőt képes termelni, amely meg. A nagyobb hőveszteséget termelő készülékekre fokozott megváltoztatja az elosztószekrény belső hőmérsékletét. A 2. figyelmet kell fordítani, mind a terhelési egyidejűséget, mind ábra mutatja a kismegszakítók kioldási értékének (bimetáljaiszekrényen belüli elhelyezést illetően. nak) környezeti hőmérséklettől függő megváltozását. A korrekciós tényező 20 C° környezeti hőmérsékleten k — 1, mivel a Kismegszakítók hőtermelése gyártók a kioldási jelleggörbét erre a hőmérsékletre állítják be. A jelleggörbéből látható, hogy 55 °C környezeti hőmérsékleten A jelenleg érvényes MSZ IEC 898 szabvány három fajta a terhelő áramot In 0,8-szeres értéknél nagyobbra nem tudjuk kismegszakító jelleggörbét különböztet meg (lásd 1. sz. ábra), növelni, mert a kismegszakító ki fog kapcsolni. "B jelleggörbe a vezetékvédö, a " C " jelleggörbe a motorvédő, A másik korrekciós tényező a soroltán szerel kismegszakítók a " D " jelleggörbe az áramszolgáltatói kioldás igényeinek felel egymást melegítő hatása. A 2. sz. táblázatban látható, hogy az meg. (A közelmúltban az MSZ 1579 kismegszakítókra vonategymás mellé szereit kismegszakítók névleges áramát mekkora csökkentő tényezővel kell figyelembe venni, hogy a hőkioldók Rqfnoha László villamosmérnök, SCHUPA cég magyarországi képviselője, a ugyanúgy működjenek, mintha névleges áram folyna a kismegMEE tagja szakítón keresztül. A táblázat értékeit a gyártók adják meg saját Szakmai lektor: By/f Miklós okl. villamosmérnök, a MEElagja

II 1 1E 11 Jt a«|MDlCtM

n

228

B

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberenclezések mérési eredményeik alapján. A példában felhozott értékeket a SCHUPA cég katalógusából vettük át. (Pl. 12 db 16 A névleges áramú kismegszakító hökioldója 16 A 0,75 = 12 A terhelésnél fog úgy viselkedni, mintha 16 A folyna át 1 db 20 °C-os környezetben lévő kismegszakítón.) 1. táblázat. Kismegszakítók belső ellenállása és vesztesége

tudjuk kiszámítani. Nem szükséges ugyanis a névleges áramhoz tartozó teljes veszteséget figyelembe venni, ha már eleve tudjuk, hogy a kismegszakítón csak a környezeti hőmérséklet által megengedett mértékű terhelőáram képes keresztül folyni. Ennél nagyobb áram esetén a kismegszakító le fog kapcsolni. A tényleges veszteséget a következő képlettel tudjuk meghatározni.

ahol: Pt számított tényleges veszteség (W); P„ gyártó által megadott névleges veszteség (W); 1^ várható áramköri terhelés, üzemi áram (A); In kismegszakító névleges árama (A). 2. sz. táblázat. Sorosan szerelt kismegszakítók kioldás! értékének meghatározása a beépített darabszámok függvényében

A kismegszakítók tényleges veszteségének meghatározását a korrekciós értékek és az egyidejű terhelés figyelembevételével

Amennyiben azt kívánjuk meghatározni, hogy mekkora lesz a tényleges vesztesége egy !6 A névleges áramú kismegszakítónak, 12 A üzemi áramnál, akkor a fenti képlettel számolva, és az 1. sz. táblázatban megadott adatokat figyelembe véve: • 3. sz. táblázat.

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

229

Villamos fogyasztóberendezések Pt = 2 , l í | | l -M&W, A maszkos elosztók tipizált szerelöpaneljeinek sorhossza 12 modul. Amennyiben egy sorba 12 db In = 16 A névleges áramú kismegszakítót kívánunk beépíteni, ott elegendő kismegszakítóként 1,18 W maximális hőtermeléssel számolni. Ezt a hőtermelést e - 1 egyidejűség mellett kell érteni. Ha az áramkörök nincsenek teljesen kiterhelve (jelen esetben 12 A-re), úgy a termelt hoveszteség további csökkentésére van lehetőség.

Mágnes kapcsolók, erőáramú relék, jelzőlámpák Egyes vezérlési feladatokhoz nagyon jól használhatóak a kalapsínre pattintható, kisméretű relék, mágneskapcsolók. Ezekből a készülékekből is jelentős mennyiség építhető be a kiselosztókba. A kisrelék jellemző tekercsvesztesége Pt = 0,6...0,9 W, a kismágneskapcsolóké Pi = 1,5... 7 W. Tartós üzemeltetésük során a höfejlődéshez a tekercsveszteség is hozzájárul. A gyártók általában azt is megadják, hogy ezeket a készülékeket lehetőleg az elosztók alsó térfelébe kell beépíteni. A vezérlési műveletek jelzésére, feszültség jelzésre szolgáló kisméretű jelzőlámpákban ma már kizárólag glimm fényforrásokat helyeznek el. Ezeket hőtermelés szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni.

Elosztószekrények hőleadásának számítása Az elosztószekrények melegedésének és hőleadásának számítására a VDE külön módszert dolgozott ki, és azt DIN-VDE

230

0660-507 szám alatt megjelentette. Tipizált méretű elosztószekrény alatt értendő a 250 mm széles, és 150 mm magas sortávolságú szerelőpanelekből álló mezőket befogadó szekrény. Ezen szekrényeknek meg kell felelniük az IEC 60439 (MSZ-EN 60439) szabvány előírásainak. A hoveszteség számításnál feltételezték, hogy a szekrényeket 35 °C-nál nem nagyobb környezeti hőmérsékletű helyiségekben helyezik el. Az elosztószekrények alapvetően két csoportba sorolhatóak, a minden oldalon zárt és a szellőzőnyílással ellátott típusok. A hoveszteség méretezését befolyásolja a szekrénybe beépített készülékek mennyisége, szekrény felülete a beépítés (felszerelés) módja, a belső légcirkulció korlátozása. A szekrényen belüli hőmérséklet eloszlás az A = 1,25 m -nél nagyobb felületű szekrényeknél egyenletesen emelkedik a szekrény felső pontjáig, az ennél kisebb felületű szekrényeknél a szekrény magasságának 75%-os magassági méreténél már eléri a legmagasabb hőmérséklet értéket. A számítások eredményeként két pontot kapunk, amelyet összekötve megkapjuk a szekrény 50%-os és 75%-os magassági pontjaiban mérhető külső- és belső- hömérsékletkülönbséget K°-ban. Egyes gyártók ezen számítási módszerrel meghatározták saját gyártmányaik hŐleadási képességét. A 3. sz. táblázatban egy 215 mm mély, belső vízszintes elválasztólap nélküli, maszkos elosztószekrény hőleadóképessége látható, 5 K lépcsőben megadott hőmérséklet-különbözetnél. Szeretnénk a tervezők és berendezés gyártók figyelmét felhívni erre a méretezési, ellenőrzési szempontra, mert az új maszkos elosztókba lényegesen több készülék építhető be, mint amennyi a jelenleg működő elosztószekrényekben általában található.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

A megújuló energiaforrások villamos energia termelésre való felhasználásának realitásai és kilátásai Dr. Imre László—Dr. Hunyár Mátyás Bevezetés A hagyományos hőerőművekkel történő villamosenergia-termelés hatékonyságának növelésére, és a káros emisszió csökkentésére irányuló törekvések erősödnek. A 70-es és 80-as évek olajválságai óta az alternatív energiaforrások felhasználása fokozódik. A környezetkímélő, soha ki nem merülő, megújuló energiafonások hasznosításával kapcsolatban időszerűvé váít annak vizsgálata, hogy — a villamosenergia-termelésben való szerepük mennyire perspektivikus, — e célra való felhasználásuk kellően indokolt-e, — hogyan fogadják a fogyasztók ezt az új energetikai technológiát, — melyek a várható piaci realitások, — milyen fejlődési tendencia várható a naperőművek és az energia-tárolás terén? E kérdések megválaszolására az utóbbi évben több nemzetközi tanácskozást tartottak. Különös figyelem kísérte az IEEE Power Engineering Society konferenciáját [1].

1. A megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségei az áramszolgáltatók számára A nagy áramszolgáltató vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a megújuló energetikai technológiák lehetőségeire. Az elmúlt évtizedben végbement fejlődést értékelve — Walker szerint[2] — a kb. 7 millió fogyasztót ellátó CSV vállalat részéről az az álláspont kezd kialakulni, hogy bizonyos területeken és bizonyos alkalmazások esetén a megújuló energetikai technológiák már versenyképesek, és versenyképességük a nagyobb teljesítményű energiatermelő rendszerek területén is ki fog alakulni.

2. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia piaci realitásai az Egyesült Államokban 2.1. A megújuló energetikától várható és az áramszolgáltatói érdekeket szolgáló előnyök a következők: Dr. Imre László, a MTA doktora, egyetemi tanár, BME Energetikai Tanszék, a Magyar Napenergia Társaság elnöke Dr. Hunyár Mátyás, okl. villamosmérnök, PhD, egyetemi docens, BME Villamos Gépek és Hajtásuk Tanszék, a Magyar Napenergia Társaság tagja, a MEE tagja

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

— az erőművi emisszió csökkentése, — a források diverzifikálása, — a természetes forrás készletek (fosszilis tüzelőanyagok) takarékosabb felhasználása, — az árstabilitás elősegítése, — a várható CO2 emisszió-korlátozások betartásának elősegítése. A megújuló energiaforrások hasznosításának kiterjesztéséhez olyan kezdeti támogatás szükséges, amely révén kedvező pozíciót lehet teremteni az új, gyorsan növekvő energetikai piacokon. A megújuló energetikai technológiák költségei már folyamatosan csökkennek. Ezért időszerűnek látszik a helyi természeti forrásokra alapozott energiaellátásra törekedni és ezáltal csökkenteni az energiahordozó-importot. 2.2. A piac kialakulása általában nagy mértékben íügg a fogyasztói magatartástól is. A fogyasztói közvéleménykutatások és számos fogyasztói fórum tapasztalatai alapján az a meglepő eredmény adódott, hogy a megkérdezettek 58%-a támogatná a megújuló energiaforrásokból történő fokozottabb mértékű villamosenergia-termelést, bizonyos árnövekedést is vállalva. Az Egyesült Allamokban megújuló energiaforrások részarányának növelését (a nagy vízerőművek kivételével) a Képviselőház és a Szenátus tagjainak többsége támogatja. Clinton elnök a szövetségi kormányzat következő költségvetéséből mintegy 6 milliárd dollárt különített el a klímavédeími program céljaira, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosításának fokozását [2]. A Green Mountain Energetikai Kutató Intézet ugyancsak végzett felméréseket. Ezek szerint [3] a fogyasztók mintegy 40%-a az ár alapján döntene, míg 60%-a a biztonság és a kényelem érdekében, valamint az önkifejezés szempontjai által vezérelve döntene. Az Egyesült Allamokban a felhasznált villamos energia forrása is lehet a személyiség egyfajta kifejezője, és számos egyéb szempont mellett — a választás eldöntésében — a "környezet" megóvásra is szemponttá válhat. Várható, hogy ki fog alakulni a "zöld fogyasztói piac" és az amerikai fogyasztók legalább 20%-a választaná a megújuló energiaforrásokból fejlesztett villamos energia vásárlását, elfogadható áron. Az "elfogadható" ár — magától értetődően — magasabb lesz, mint a jelenlegi fogyasztói ár. Ez a 20%-os részarány viszont már elegendő új vállalkozások alapításához. A villamosenergia-termelés környezetre és az emberiségre gyakorolt esetleges hatásairól (sőt magáról a villamos energia előállítás módjáról) a lakosság jelentős részének jelenleg még nincs kellő tájékozottsága. E tekintetben a fokozódó felvilágosító munkának és az iskolai oktatásnak is jelentős lesz 231

Villamos energia a szerepe a jelenleg várható 20%-os fogyasztói részvétel növelésében. A világ tudományos közvéleményének jelentős része már úgy ítéli meg, hogy az Ember képes globális klímaváltozást előidézni és ezért a CO2 emisszió csökkentése valóban döntő fontosságú feladat. Jelenleg a megújuló energiaforrások felhasználásával az Egyesül Államok villamos energia termelésének 12%-át állítják elő. Ennek 20%-ra való növelését kívánják elérni 2010-ig. 2.3. Az Egyesült Államokban a szélenergia ígérkezik a legolcsóbbnak, de nagyon ígéretes a biomassza energetikai célú hasznosítása is. A fotovillamos alkalmazások jelenleg elsősorban a hálózattal el nem látott területeken fizetődnek ki. A kedvező adottságú helyeken, a szélenergiából fejlesztett villamos energia egységára jelenleg a 4 cent/kWh-t közelíti. Az egyéb megújulókból fejlesztett villamos energia ára ennél magasabb is lehet. Feltehető, hogy amennyiben az áramszolgáltatók lehetővé teszik a "kevert-forrású" villamos energiák eladását — amint ez Kaliforniában már 3 árfokozaton érvényben van — akkor a fogyasztók felé motivált ajánlat tehető, amivel a lakosság egy része várhatóan élni fog.

3. A szoláris fotovillamos technológia helyzete 3.1. A szoláris fotovillamos és szoláris hidrogén technológia az űrhajózás nélkülözhetetlen technikai feltételeit teremtette meg. Truly, az USA Energiaügyi Minisztérium Megújuló Energetikai Laboratóriumának igazgatója (korábban az Enterprise, a Columbia és a Challanger űrhajósa) szerint a British Petrol új, multimegawatt kapacitású fotovillamos cellagyártó üzemének (Fairfield, Califomia) létesítése is arra mutat, hogy a napenergia a villamos csúcsigények kielégítésére a következő 10 évben versenyképes lesz [4]. Szilíciumalapú fotovillamos cellák hatásfokát sikerül fokozatosan növelni. Hagyományos cellákkal, az University of New Soth West Laboratóriumban már 24%-os hatásfokot értek el. A kereskedelemben forgalmazott termékek hatásfoka is egyre növekszik [5]. A magas ár egyik oka az, hogy az elektronikai tisztaságú szilícium mennyisége korlátozott. Ezen vékonyrétegű cellák fejlesztésével igyekeznek segíteni, amelyekhez kevesebb alapanyag kell. A többrétegű cellák ugyancsak kezdenek már a kereskedelemben megjelenni. A nagy teljesítményű fotovillamos rendszerek a cellák tömeggyártásának bevezetése áltaí, valamint a technológiai fejlesztés révén létrehozható árcsökkenés után lesznek gazdaságilag versenyképesek. 3.2. Japán, a Sunshine Project keretében jelentős fejlesztési programot hajt végre. A kristályos szilícium cellákkal a Sharp cég 23,5%, a Hitachi cég 22,25%-os hatásfokot ért el. Egyetemi és kutatóintézeti laboratóriumokban eredményesen dolgoznak a vékonyréteg technológiák fejlesztésén. Várható, hogy a működő rendszerek kapacitása a jelenlegi 3,5 MW-ról 2000-re 400 MW-ra, 20I0-re pedig 4,8 GW-ra emelkedik. 3.3. A felhasználási területek közül kiemelkedik az épületszerkezetekbe (homlokzat, tetőfelület) integrált fotovillamos rendszerek alkalmazása [5]. E technológia elterjesztésére irányuló programot az International Energy Agency fogja koordinálni.

232

Másik ígéretes alkalmazási terület a kombinált fotovillamostermikus rendszereké [10].

4. A fejlődés perspektívái 4.1. India, a 8- ötéves terve során (1992—1997) mintegy 1100 MW teljesítményű megújuló energiatennelő rendszert állított üzembe. R. Bakshi szerint [12] a következő 5 éves tervük (1997—2002) további 3000 MW teljesítményű villainosenergia-termelŐ és átviteli rendszer létesítését irányozza elő, megújuló energiaforrások hasznosításával. A terv szerint 2007-re, a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított energia 14200, India teljes igényének kb. 10%-a lesz. 4.2. Az Európai Unió stratégiai céljai között szerepel a bruttó energiatermelés 12%-ának megújuló energiaforrásokból való fedezése és 1 millió fotoviliamos rendszer létesítése 2010-ig [11]. 4.3. Terrado, a Világbank főtervezője szerint az elmúlt években két új prioritás került a Világbank energetikai programjába [6]: — az energiatermelés és -felhasználás kedvezőtlen környezeti befolyásának csökkentése, — a fejlődő országok távoli településein élő, szegény népesség energiaellátásának javítása. Kétségtelen, hogy a káros környezeti befolyást okozó emiszszió az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növelésével csökkenthető a legkisebb költségráfordítással. Ugyanakkor felerősödött az az elhatározás, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenni a környezetkímélő energia termelési technológiák gyorsított fejlesztésére, amelyek egyáltalán nem járnak káros emisszióval. A Világbank 1996-ban vette programjába a fejlődő országokban élő, mintegy 2 milliárd ember energiaellátásának támogatását, a megújuló energiaforrások (közvetlen napenergia, szélenergia, biomassza energia) alkalmazásával. E célok támogatását irányozza elő a Világbank "Szoláris Kezdeményezés" (Solar Initiative) elnevezésű programja [6].

5. A Szolár-termikus villamos erőmű már üzemelő realitás 5.1. A KJC Üzemeltető Vállalat Krainer Junctionban öt, egyenként 30 MW teljesítményű naphőerőművet működtet és felügyel. A Mojave Sivatagban a Szolár Villamosenergia Termelő Rendszer (Solar Energy Generating System, SEGS) 9 naperőműve üzemel. A naperőművi rendszer összteljesítménye 354 MW. 5.2. A naphőerőmüvek napenergia-gyűjtő rendszerét parabolikus henger felületű, koncentrátoros reflektormező képezi. A reflektorok, fókusztengelyükben vezetett csővezeték felületére koncentráltan türközik a beeső napsugárzást, amely a csőben áramló munkaközeget felmelegíti. Ezzel a munkaközeggel gőzt fejlesztenek, amely az erőmű turbináját hajtja. A csökkent sugárzású periódusok idején földgáz pótfűtést alkalmaznak, ami — 10 éves üzemi tapasztalat szerint — az éves villamosenergia-termeléshez szükséges földgáz fogyasztás 25%-át meg nem haladó mértékű. Ezt is figyelembe véve, a szoláris erőmű fajlagos CO2 emissziója 25%-a a földgáztüzelésű erőművekének, tehát jelentős hozzájárulást biztosít a környezetkímélő villamosenergia-termeléshez. A rendszer a "Dél-Kalifornia EELEKTROTECHNIKA

Villamos energia dison" hálózatra van kapcsolva. A legjobb szolár-villainos energetikai hatásfok 21,5% volt. A rendszerek energiatárolásra szupravezető mágneses tárolót, illetve szivattyús víztározót alkalmaznak. 5.3. A termelt villamos energia egységára — a szoláris erőművi rendszerek egységteljesítményétől is függően — 3—8 dollárcent/kWh volt, ami kedvező érték. A szolái-termikus erőművek gazdaságossága tehát igazolódott és a reális piaci feltételeik már kialakultak, várható, hogy a következő tíz évben — az erre alkalmas területeken — erőteljes szolár-termikus villamos erőműfejlesztés indul meg, amelyet a Világbank és a Globális Környezetvédelmi Alap — mint stratégiai fejlesztést — aktívan támogat.

6. Villamos energia-tárolás: a fejlett energiaellátó rendszerek új eszköze A villamosenergia-tárolás az energiaellátás szinte minden területén igen nagy jelentőségűvé vált és fontossága a versenyképes piacokon már erőteljesen növekszik. A cél a terhelésváltozások, valamint a fogyasztási ingadozások kiegyenlítése, a többletként termeit energia tárolása útján. Az Egyesült Államokban több cég sikerrel alkalmazott akkumulátoros tárolókat [13]. A METLAKATLA1 Power and Light cég egy 1,4 MWh kapacitású akkumulátoros tárolót létesített Ketchikanban (Alaska), kombinálva egy d izei-elektromos és hidro-elektromos energiatermelő rendszerrel. 1996 óta a dizel segédüzem igény 90%-kal csökkent, ami 100.000 $/hó megtakarítást eredményezett és a korábbi villamos energiaellátási zavarok is megszűntek. A GNB Technologies cég egy 3,5 MWh kapacitású akkumulátoros tárolót létesített Los Angeles közelében, egy újrafeldolgozó üzem számára, valamint csúcsterhelések felvételére. A National Park Service cég egy fotovillamos erőművel kiszolgált, akkumulátoros tároló rendszert létesített, a korábbi diesel-generátoros berendezés helyettesítésére (Dangling Rope, Utah). A Brockway Standard cég a litográfiái üzemében — a villamosenergia-ellátási zavarok miatti termeléskiesés csökkentésére — 1 MWh kapacitású akkumulátoros tárolót helyezett üzembe. A tapasztalatok kedvezőek. A Puerto-Rico Electric Power Authority (PREPA) egy távvezeték alállomás mellett létesített egy 20 MWh-s energia tárolót frekvenciaszabályozással. A PREPA cég 2000-re egy újabb 20 MWh-s tárolót kíván létesíteni. Az energiatárolók alkalmazása már piaci realitás és igen értékes segítséget tud biztosítani a zavartalan villamosenergiaellátás érdekében.

dés főleg a fejlődő országokban következik be. Ez egyrészt az ivóvízigény, másrészt az energiaigény növekedését eredményezi. A növekvő energiaigényeket a környezeti szennyezés fokozása nélkül kell kielégíteni, jelentős részben megújuló energiaforrások felhasználásával. Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének 82%-a nemmegújuló energiaforrásokból származik. A megújuló energiaforrások részarányát 2025-ig mintegy 60%-ra kellene növelni. A megújuló energiaforrások hasznosítására — számos esetben — olyan földrajzi helyeken kínálkozik kiemelkedően kedvező lehetőség, ahol a kitermelhető energiamennyiség igen nagy, azonban csak jelentéktelen részére van helyi igény (pl. vízenergia Afrikában; ár—apály energia körzetek Oroszország és Ausztrália egyes részein; szélenergia számos tengerparti övezetben; napenergia erÖmüvi hasznosítása sivatagokban). A SANYO Electric cég kimutatta, hogy egy 800 kmx800 kin területű sivatagi terület elegendő volna a világ teljes villamosenergia-igényének napenergiából való fedezésére. Pl. az Arabfélszigetre évente beeső napenergia mennyisége egyenértékű az ott valaha volt és még meglévő teljes kőolajkészlet energia tartalmával. 7.2. Ezeket, a távoli területeken kínálkozó, kedvező lehetőségeket kihasználni csak úgy lehet, ha egy olyan globális villamos hálózati összeköttetés (Global Energy Network Internationl) létesül, amely lehetővé teszi, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiát — az e célra legkedvezőbb helyeken létesített erőmüvekből — el lehessen juttatni a világ minden tájára, a fogyasztókhoz [9]. Irodalom [I]

[2]

[3] [4] [5J [6]

[7] [8]

"Alternatív energiatermelés és -tárolás; Koncepció vagy működőképes realitás", IEEE Power Engineering Society Winter Meeting, 1998,Tampa, Florida, U.S.A. Richárd P. Watker: Miért lehet egy áramszolgáltató társaság érdekelt a megújuló energetikában, Centra! and South Wes! Services. Inc. IEEE Power Engineering Review, May 1998. Douglas G. llydc: Akarja-e a fogyasztó a megújuló energiát választani. IEEE Power Engineering Review, May 1998. Richárd Tmly: A megújuló energia termelés perspektívái, IEEE Power Engineering Review, May 1998. ISES Napenergia Világkongresszus, 1997. Sund World 1997. Dec. Ernesto N. Tcrrado: A Szoláris kezdeményezés: a megújuló energetika koncepciójának végigvitele a piaci realitásig, IEEE Power Engineering Review, May 1998. Gilbert Cohen, Krainer Junciton Company. 1998. Imre L: A fenntartható fejlődés és az energia. Ipari Szemle, XII. 5. 43. IOO1

7. Globális stratégia a fenntartható fejlődésért 7.1. A fenntartható fejlődés megvalósításának előfeltétele a növekvő globális energia igények kielégítése [8]. Az infrastrukturális fejlődéshez elsősorban a növekvő villamosenergia-igények kielégítése szükséges. A növekedés szükséges mértéke a világ népességének alakulásától is függ. Meisen szerint [9] a Világbank, a Világkutató Intézet, az UNDP és az UNEP által jelzett globális feladatok megoldását illetően fel kell arra készülni, hogy 2025-re a világ jelenleg 5,9 milliárd főnyi lakossága mintegy 8,3 milliárdra nő. A növeke1999. 92. évfolyam 6-7. szám

233

Szabványosítás

Küszöbön az ISO 9000 szabványsorozat korszerűsítése Baji Gál János

Korszerűsítik a minőségirányítási szabványokat — a nagy revízió Az ISO 9000 szabványok fényes karriert futottak be az elmúlt években világszerte. A világon jelenleg tanúsított minőségügyi rendszerek számát a szakemberek 200.000-re teszik. A tanúsítási szabványokat (ISO 9001, 9002, 9003) utoljára 1994-ben módosították. Az ISO TC176 bizottsága már akkor jelezte, hogy néhány éven belül a 9000-es szabványcsalád alapvető megújítására, nagy revíziójára lesz szükség. Az elmúlt évek munkájának eredményét rövidesen megismerhetjük. Új koncepció alapján a tervek szerint 2000-ben adják ki az új 9000-es szabványokat.

1. Miért szükséges az ISO 9000-es szabványok korszerűsítése? A jelenlegi ISO 9000-es szabványokkal szemben az elmúlt évek tapasztalatai alapján a részletek pontos megadása nélkül a következő érveket vetik fel: — A szabvány követelményei termelésorientáltak, szolgáltatókra nehezebben alkalmazhatók. — A felbontás 20 követelménypontra (ISO 9001 szabvány 4.1.„4.20 pontja) nem folyamatorientált. — A gazdaság és társadalom különböző szféráiban az alkalmazáshoz túl sok kiegészítő szabvány, ajánlás, követelmény szükséges. — Kevés TQM (Totál Quality Management) szempontot tartalmaz. — Más szabványokhoz kevés a kompatibilitása (pl. ISO 14001).

2. Folyamatorientáltság szabványok alapelve

az új ISO 9000-es

Amikor a 80-as évek második felében kezdték bevezetni az ISO 9000-es szabványok szerinti minőségbiztosítási rendszereket, a szabvány szószólóinak, híveinek egyik fő érve az volt — különféle felmérésekre támaszkodva —, hogy a hibák akár 70—80%-a folyamatokból adódik és a szabvány ezek csökkentéséhez nagyban hozzájárulhat. Az új szabvány ennek az elvnek az érvényre jutását erősíti.

A különböző ágazatokba tartozó, különféle nagyságú és felépítésű szervezetek minőségüket a legkülönbözőbb módokon nyilvánítják ki, de a szervezet sikere alapvetően mindig a minőséggel függ össze. A vevő szemszögéből továbbra is a termék, szolgáltatás minősége az elsődleges. Az ISO TC176 bizottsága a minőséggel kapcsolatos elveket az alábbiak szerint fogalmazta meg: 1. Vevőorientált szervezet: a szervezetek a vevőiktől függnek, ezért meg kell érteniük a vevők jelenlegi és jövőbeli elvárásait, teljesíteni kell követelményeiket és törekedniük kell a vevői elvárások túlszárnyalására. 2. Vezetés: a vezetés határozza meg a szervezet egységes célját és haladásának irányát. A vezetésnek olyan belső környezetet kell létrehoznia, amelyben a munkatársak a szervezet céljainak elérésében teljesen együtt tudnak működni. 3. Munkatársak közreműködése: a munkatársak minden szinten a szervezet magját alkotják és teljes körű együttműködésük teszi lehetővé, hogy képességeik a szervezet számára hasznosíthatók legyenek. 4. Folyamatok szabályozása: a kívánt eredményt csak úgy lehet hatékonyan elérni, ha a tevékenységeket és az erőforrások felhasználását folyamatában szabályozzák. 5. Rendszerek kezelése: az összefüggő folyamatok rendszerének felismerése, megértése és menedzselése egy adott cél elérése érdekében lehetővé teszi a szervezet hatékonyságánakjavítását. 6. Állandó javítás: az állandó javításnak mindig a szervezet célkitűzései között kell szerepelni. 7. Határozathozatal tárgyszerűen: a hatékony döntések az adatok és információk elemzésén alapulnak. 8. Mindegyik érdekelt fél számára előnyös szállítási feltételek: a szervezet és szállítói egymástól függnek, az előnyös kapcsolatok mindegyikük számára növeli az értékteremtés képességét.

3. Az új ISO 9000-es szabványcsalád A jelenlegi szabványcsaláddal szemben egyik kifogás a nagyfokú széttagoltság. Egy korábbi lista szerint a szorosan vett ISO 9000-es család (9000, 9001, 9002, 9003, 9004) szabványainak száma jóval 10 fölött van. A szabványalkotók radikálisan megnyirbálták a minőségbiztosítási szabványok számát. A család a következő tagokból fog felépülni:

ISO 9000:2000 Baji GálJánox okl. mérnök közgazdász, MEE tagja, Siemens Rt. Minőségbiztosítás Lektor: Somorjaí Lajos okl. villamosmérnök, MEE tagja

234

Minőségirányítási fogalmak, meghatározások gyűjteménye (jelenlegi ISO 8402 helyett)

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás ISO 9001:2000 A minőségirányítási rendszerek követelményei — ez a szabvány a tanúsítás alapja (a jelenlegi ISO 9001,9002, 9003:1994 helyett)

ISO 9004:2000 Irányelveket, ajánlásokat tartalmaz a minőségirányítási rendszerek felépítésével, működtetésével kapcsolatban. Az új ISO 9001 és 9004 szabvány tartalmilag is teljesen megújul a fentebb bemutatott elvek alapján. Az ISO 9001:2000 teljesen folyamatorientált felépítésű lesz. A jelenlegi szabvány 4. fejezete 20 pontban mutatja be a minőségbiztosítási rendszer követelményeit. A jelenlegi szabványban a tényleges vállalati folyamatok teljesen szétszabdalva jelennek meg, nem kis gondot okozva a rendszer dokumentációját készítőknek és az alkalmazóknak. Az új szabvány teljesen szakít ezzel a koncepcióval és a vállalati reálfolyamatokat képezi le a követelmények megfogalmazásakor. Az ISO 9001:2000 szabvány a szokásos bevezető fejezetek után az alábbi fejezetekben határozza meg a követelményeket: 5. fejezet: A vezetőség felelőssége 6. fejezet: Erőforrás menedzsment 7. fejezet: Folyamat menedzsment 8. fejezet: Mérés, elemzés, javítás Annak illusztrálására, hogy az új szabvány mennyire eltér a jelenlegi szabvány gondolatmenetétől, az összehasonlító táblázat szemléletesen bemutatja a két szabvány felépítését. A táblázat a régi szabvány 4. fejezetének számozási sorrendjéhez igazítva mutatja az új szabvány követelménypontjait. Az új szabvány folyamatorientáltsága a következőkben foglalható össze: — A vevő áll a középpontban. — A vezetési folyamatok a minőségirányítási rendszer részei. — A minőségcélok összekötik a minőségpolitikát és a folyamatok megvalósítását. A minőségcélok a folyamatok minőségének mérésére szolgálnak. — A minőségtervezésnek összhangban kell lenni a vállalati tervezéssel. Figyelembe kell venni a szükséges erőforrások, felelősségek és hatáskörök rendelkezésre bocsátását. — Erősödik a vezetőségi átvizsgálás szerepe a rendszer hatékonyságának és a vevői elégedettségnek a mérésére. — Az információt mint fontos erőforrást folyamatosan gondozni és hozzáférhetővé kell tenni, hogy biztosítva legyen a rendelkezésre állás. — Súlyponti szerepet kap az infrastruktúra és megfelelő munkakörnyezet rendelkezésre állása a termék/szolgáltatás előírt minőségének eléréshez. — A folyamatok menedzselése iránt fokozott követelményeket támasztanak. — Fontos szempont a kommunikáció a vevőkkel és a kommunikációs követelmények meghatározása. — A folyamatokkal kapcsolatos rendszerteljesítmény mérése képezi az alapját a rendszer értékelésének, amelynek elsődleges mércéje a vevői elégedettség.

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

— A vevői elégedettség mérését a belső javításra alkalmas mérési mennyiségekkel kell bemutatni, amellyel megállapítható a vevői elégedettség színvonala a szállított termékkel vagy nyújtott szolgáltatással kapcsolatban. — A folyamatok mérésére a belső folyamatjavítások eredményeinek ellenőrzésére megfelelő módszereket kell alkalmazni. — Meg kell határozni és működtetni kell a minőségügyi rendszer folyamatos javításának módszereit, mérését.

4. További kilátások Az ISO 9004:2000 felépítése teljesen megegyezik a 9001 szabványéval. Tartalmában azonban még inkább eltér a régi 9000-es szabványoktól. Az új 9004 szabvány erősen TQM-orientált. A szabvány alkotói nagyobb teret kívánnak adni a vállalat minőségének, illetve a vállalati minőség meghatározásának és bemutatásának. Egyre inkább előtérbe került az élenjáró vállalatok körében az üzleti kiválóság (business excellence) elérése, aminek mérésére pl. az EFQM-modell (Európai Minőség Díj, European Foundation for Quality Managment) vagy a Magyar Minőség Díj modell alkalmazható. Az ISO berkein belül már megkezdődött a minőségirányítási rendszerekre vonatkozó ISO 9001 követelményrendszer és a környezetirányítási rendszerekre vonatkozó ISO 14001 követelményrendszer összehangolása is. Az ezredforduló után rövidesen számítani lehet egyfajta integrált irányítási követelményrendszer megfogalmazására és szabványosítására, amely a minőség, a környezet és az egészséges munkakörnyezet (munkabiztonság, egészségvédelem) követelményeit rögzíti. Táblázat: ISO 9001:1994 és ISO 9001:2000 felépítésének Összehasonlítása

235

Szabványosítás ISO 9001:1994

ISO 9001:2000 5.4.1

Minőségtervezés

7.5.1

Általános követelmények

Minőségirányítási kézikönyv

7.5.2

Jelölés és nyomon követés

7.5.3

Kezelés, csomagolás, tárolás, megőrzés és kiszállítás

7.5.4

Folyamatok validálása (értékelése)

Rendszereljárások Rendszerei járások

4.2.3

Minőségügyi tervezés

Minőségtervezés

4.3

A szerződés átvizsgálása

4.5

4.6

A dokumentumok és adatok kezelése

Beszerzés

5.4.2 7.1

Általános követelmények

7.1

Általános követelmények

7.2.1

Vevői követelmények meghatározása

7.2.2

Vevői követelmények vizsgálata

7.2.3

A képességek vizsgálata a követelmények teljesítésére

7.2.4

Kommunikáció a vevőkkel

7.2.5

Vevői tulajdon

7.1

Általános követelmények

7.3.1

Általános követelmények

7.3.2

Tervezési és fejlesztési alapadatok

7.3.3

Tervezési és fejlesztési eredmények

7.3.4

Tervezés és fejlesztés vizsgálata

8.2.3

7.3.5

Tervezés és fejlesztés verifikálása

8.2.4

Vizsgáló eszköz felügyelet

7.3.6

Tervezés és fejlesztés validálása

8.3

Adatok elemzése

8.4

Javítás

7.3.7

Tervezés és fejlesztés módosítása

6.3.1

Információ

5.5.1

Általános követelmények

4.10

Ellenőrzés és vizsgálat

7.1

Általános követelmények

75.1

Altalános követelmények

8.1

Utíilános köwtdiiR'iiyuk

8.2.3

Termékek és/vagy szolgáltatások mérése

7.5.1

Általános követelmények

8.2.4

Vizsgálóeszköz felügyelet

4.11

Ellenőrző, mérő- és vi zsgá lóberendezések felügyelet

4.12

Ellenőrzött és vizsgált állapot

7.5.1

Általános követelmények

4.13

Nem megfelelő termék kezelése

7.6

Nem megfelelőségek kezelése

4.14

Helyesbítő és megelőző tevékenység

8.1

Általános követelmények

8.2.1

A rendszer teljesítményének mérése

8.2.2

Folyamatok mérése Termékek és/vagy S A ) | . ' f l l l : ) L Í M > k MKT.-HC

4.15

Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés és kiszállítás

6.3.2

Infrastruktúra

6.3.3

Munkakörnyezet Általános követelmények

5.5.2

Felelősség és hatáskör

7.1

5.5.3

Minőségirányítási kézikönyv

7.5.1

Általános követelmények

5.5.4

Rendszerei járások

7.5.2

Jelölés és nyomon követés

7.5.3

Kezelés, csomagolás, tárolás, megőrzés és kiszállítás

7.5.4

Folyamatok validálása

5.5 5

A vezetőség megbízottja

5.5.6

A dokumentumok kezelése

5.5.7

Minőségügyi feljegyzések kezelése

7.7

Vevőszolgálat

5.5.7

Minőségügyi feljegyzések kezelése

7.1

Általános követelmények

7.4.1

Általános követelmények

7.4.2

Beszerzési információk

6.3.1

Információ

7.4.3

Beszerzett termékek és szolgáltatások vizsgálata

6.3.2

Infrastruktúra

4.7

A vevő állal beszállított tennék kezelése

7.2.5

Vevői tulajdon

4.8

A termék azonosítása és nyomonkövethetősége

7.5.2

Jelölés és nyomon követés

4.9

Folyamatszabályozás

6.3.!

információ

6.3.2

Infrastruktúra

6.3.3

Munkakörnyezet

236

Általános követelmények

5 4.2 5.5.4

A műszaki tervezés szabályozása

ISO 9001:2000 7.1

5.5.3 4.2.2 Minőségügyi rendszer eljárásai 5.5.4

4.4

ISO 9001:1994

Minőségcélok

4.16

4.17

A minőségügyi feljegyzések kezelése

Belső minőségügyi auditok

4.18

Képzés

4.19

Vevőszolgálat

4.20

Statisztikai módszerek

6.3.3

Munkakörnyezet

8.1

Általános követelmények

8.2.1.2

Belső minőségügyi audit

6.2.2

Oktatás, minősítés és kompetencia

7.!

Általános követelmények

7.7

Vevőszolgálat

8.3

Adatok elemzése

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet 3. Francia-magyar Elektrotechnikai Napok A 2000-ben fennállásának centenáriumát ünneplő Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiterjedt tevékenysége és nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően 5 éve az EUREL (Nyugat-európai Elektrotechnikai és Elektronikai Egyesületek Szövetsége) tagjaként a kétoldalú szakmai együttműködés keretében 1999. április 22—23-án az MTESZ Bp. V., Kossuth Lajos tér 6-8. I. emeleti konferencia termében harmadik alkalommal rendezte meg, ezúttal Budapesten — a 3. Francia—magyar Elektrotechnikai Napokat a SEE-vel (Francia Elektrotechnikai Egyesület) közösen "A villamos energia termeléstől a felhasználásig — a francia és a magyar gyakorlat összehasonlítása" címmel. A rendezvényen 10 francia és 10 magyar vezető szakember tartott előadást az elektrotechnika aktuális kérdéseiről, különös tekintettel Magyarország várható EU csatlakozásra. Az előadásokhoz kapcsolódóan szakmai megbeszélésekre is sor került, valamint francia érdekeltségű hazai és külföldi cégek kiállítás és előadások keretében mutatkoztak be. A rendezvényen 240 magyar és 35 francia szakember vett részt. MEE konferencia a 2000. év informatikai problémáiról Március 17-én nagyszabású szakmai konferenciát rendezett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület MVM Rt. Szervezet és Automatizálási Szakosztálya. A rendezvény fö témája a 2000. évre történő felkészülés volt. A résztvevők az üzemi szervezet tagjai, a szakosztály képviselői, ;tz iparág informatikai szakemberei, és más cégek 2000. év problémával foglalkozó illetékesei köréből kerültek ki. A napi és gazdasági sajtó is jelentős számban képviseltette magát a rendezvényen. Bevezető köszöntőjében Tringer Ágoston a MEE MVM Rt. szervezetének titkára ismertette a konferencia célját: az érdeklődő szakemberek számára áttekintés adni az MVM Rt. által választott megoldásokról a millenniumi probléma kiküszöbölése terén, egyúttal a külvilág, ezen beül is a sajtó nagyszámú képviselője előtt demonstrálni a cég felkészültségét. A tágabb kitekintés érdekében meghívtunk ugyanakkor hasonlóan nagy, országos jelentőségű szervezetek képviselőit is. Dr. Tombor Antal igazgató, az MVM Rt. Szervezet elnöke előadásában ismertette a rendszerirányítás terén teendő lépéseket a millenniumi probléma kezelésére. Előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar villamosenergia-rendszerben a dátumváltás nem okozhat jelentős zavarokat. Úgy itélte meg, hogy az esetleges problémák az üzemirányítás szintjén kezelhetőek lesznek. Az üzemzavarok kezelésére szolgáló tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a szomszédos energiarendszerek esetleges problémáit is. Bély András informatikai főmérnök előadásában áttekintette a dátumváltás problémáját az MVM Rt. számára. Szólt az informatikai rendszer auditálásáról, majd az informatikai leltárról, amelyre már a dátumváltásra történő felkészülés keretében került sor. Külön szólt a távközlési rendszerekről, amelyeket szintén fel kell mérni a 2000. év megfelelés szempontjából. Antal János az MVM Rt. 2000. év projektjének vezetője beszámolt a projekt szervezetéről, hatóköréről, feladatairól. Kiemelte annak fontosságát, hogy a ma szokásos megkeresésekre, nyilatkozat kérésekre válaszoljanak a projektek, mert ellenkező esetben — főleg a külföldi érdekeltségű vállalatok esetében, amelyek nagy fontosságot tulajdonítanak az ellátási láncból eredő kockázatoknak — még a termelés csökkentéséhez is vezethet az információ hiánya. Részletesen kitért az informatikai és kiegészítő leltárak időütemezésére és erőforrás szükségletére egy ilyen projektben. Szólt arról, hogy ez a munka végigkíséri a projektet, állandó feladat a nem megfelelő eszközök felkutatása. A triage kapcsán ismertette az MVM Rt. kiemelten fontos üzleti folyamatait, amelyek kompatibilissé tételére kell fordítani a legtöbb energiát. Ezek: Operatív üzemirányítás • folyamatirányítás (HIDIC-80, ÜRIK, FIR-A) • üzemelőkészítés (FIR-B)

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

• telefon összeköttetés (iparági, MATÁV) • on-line mérések, távjelzések az alállomásokon, erőmüvekben • on-line mérések, távjelzések az OVT-ben • (R-30 frontend, ÜRIK fejgép, analóg r. frontend) • üzembiztonsági ellenőrzések (szünetmentes táp) Üzemelőkészítés • FIR-B hálózat, load-flow program, erőművi menetrend készítő program • nemzetközi villamosenergia-forgalom elszámolása (EAIS rendszer) • telefon Elszámolási mérések • alállomásokon, erőművekben (fogyasztásmérők, adatgyűjtők, átviteli utak) • feldolgozó rendszer (C2000) Saját erőművek üzemeltetése • Inotai, Sajószögedi, Literi gázturbinák Gazdasági műveletek • hazai és nemzetközi villamos energia vásárlás és eladás (C2000, SAP) • Bankkapcsolatok (ügyviteli hálózat, SAP) • Bérkifizetések (bér és munkaügyi rendszer). Az előadásban Antal János szólt a projekt nemzetközi kapcsolatairól, ismertette az UNIPEDE hozzáállását a témához, amelyet az MVM Rt. is magáénak vall. A Miniszterelnöki Hivatal képviseletében Dr. Papp György az államigazgatási szféra Y2K felkészüléséről és az Országos Cselekvési Programról beszélt. Tájékoztatott a kormányzat a hatásköre alá tartozó területekre hozott intézkedésekről. Az előadó végezetül részletesen elemezte az energiaellátás, vízellátás, légi közlekedés, tömegközlekedés, távközlés, egészségügy és pénzügy felkészülésének állapotát. A MATÁV Rt. képviseletében Dr. Lovászi Magdolna ismertette a cég AD2000 elnevezésű projektjének felépítését, főbb mérföldköveit, megoldott és megoldásra váró feladatait. A projekt 1997 januárjában indult, immár túl van az idő 2/3-án. 1999. szeptember 30. a befejezési határidő. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. felkészülésével foglalkozó előadásában Erdősi József projektvezető beszámolt arról, hogy a magyarországi bankok részére az ÁPTE szigorú határidőket írt elő. Az előadó beszámolt a bankok megállapodásáról, hogy nem tekintik üzleti lehetőségnek a más bankoknál a millenniumi problémából eredő esetleges nehézségeket, ellenkezőleg, segítik egymást. Ennek érdekében csatlakoztak a Global 2000 nemzetközi banki kezdeményezéshez, és létrehozták a Global 2000 Magyarország csoportot. A K & H projektje az MVM-hez hasonlóan szintén az Ardes 2k módszertant alkalmazza. A projekt túl van a leltárakon, a kritikus folyamatok kijelölésén, folynak a kijavított programrendszerek tesztjei. Kritikus rendszereik: • A pénzforgalmat bonyolító rendszerek (GIRO, SWIFT) • Számlavezető és más real-time analitikus rendszerek • Ügyfél terminál rendszer • Kommunikációs rendszerek • Kötelező jelentések, statisztikák. A banknál hátra van a polcról vásárolható szoftverek upgrade-je, az üzleti folytonossági terv készítése. A konferencia összefoglalásaként megállapítható, hogy a rendezvény elérte célját. Átfogó áttekintést adott az MVM Rt. felkészüléséről és tanulságos előadásokat hallhattunk a hasonló helyzetben lévő szervezetektől is. A pozitív megítélést támasztja alá a konferenciát követően a sajtóban megjelent számos cikk, interjú is. Antal János—Tringer Ágoston

237

Hírek

Sajtótájékoztató közleménye 1999. április 12. Az Országos Atomenergia Bizottság 1999. április 12-én ülést tartott dr. Chikán Attila gazdasági miniszter, a Bizottság elnöke vezetésével. Az OAB a Gazdasági Minisztérium előterjesztése alapján megtárgyalta az atomerőművi üzemanyagciklus stratégiájára előterjesztett javaslatot. Az üzemanyagciklus magába foglalja az üzemanyag, illetve a fűtőelemek előállítását, beszerzését, a fűtőelemek felhasználását a reaktorban, végül a kiégett fűtőelemek tárolását, kezelését, újrafeldolgozását, vagy hulladékként való végleges elhelyezését. A helyesen megválasztott stratégia az alapja az atomerőművi villamos energiatermelés biztonságának, megbízhatóságának és gazdaságosságának. Ez Magyarország esetében különösen fontos, mivel az atomerőmű adja az ország villamos energia termelésének mintegy 40%-át. Az előterjesztés az 1993-ban elfogadott stratégiát az időközben történt változások figyelembe vételével fogalmazta újra. Az előterjesztés alapján a Bizottság az ország villamos energia ellátása érdekében változatlanul fontosnak tartotta az atomerőművi fűtőelemek beszerzésénél az Oroszországtól való egyoldalú függőség megszüntetését és egyetértett a VVER típusú fűtőelemek alternatív beszerzési forrásának létrehozására indult angol—finn— magyar együttműködés folytatásával. Az oroszországi visszaszállítás bizonytalansága miatt a Bizottság indokoltanak tartotta a kiégett fűtőelemek ötvenéves, átmeneti hazai tárolásának megoldására indított munkálatok folytatását és ennek keretében a Paksi Atomerőműnél létesített modul rendszerű tároló továbbépítését. Az ötvenéves átmeneti tárolás lehetővé teszi, hogy az üzemanyag ciklus lezárásáról, a kiégett fűtőelemek feldolgozásáról, vagy hulladékként való végleges elhelyezéséről később szülessen döntés. A Bizottság átfogó tájékoztatót kapott a radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap keretében folyó sokrétű tevékenységről. A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok Üveghuta térségében való esetleges elhelyezésével kapcsolatos munkálatok rövidesen olyan készültséget érnek el, hogy további folytatásukhoz a Kormány és az országgyűlés állásfoglalása lesz szükséges. A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonított a folyamatban lévő munkálatoknak és szakmai egyeztetéseknek. A hatósági (sugár- és környezetvédelmi) engedélyezést megalapozó vizsgálatok megkezdéséhez a Bizottság szükségesnek tartotta az Országgyűlés előzetes elvi egyetértésének megkérését az atomenergiáról szóló törvény előírásainak megfelelően. Az Országos Atomenergia Bizottság megtárgyalta az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolót, amely a biztonsággal kapcsolatos hatósági tevékenység felügyeletét ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervek, valamint a hazai nukleáris létesítmények bevonásával készült, A beszámolót az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben foglaltak végrehajtásaként az országos Atomenergia Bizottság alelnöke nyújtja be 238

az Országgyűléshez. A beszámolót a Bizottság jóváhagyta. A beszámoló benyújtásához szükséges kormány-előterjesztés elkészítéséről és államigazgatási egyeztetéséről az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója gondoskodik.

Károly József Irén, a tanár és tudós fizikus Nagyvárad magyar lakossága nemrég emlékezett meg KÁROLY JÓZSEF IRÉN híres fizikus-tanárról, születésének 145., halálának 70. évfordulója alkalmából. Ki is volt Károly József Irén? A tudós professzor, premontrei kanonok, az elektromosság hírneves kutatója 1854. március 6-án született Göncön, Abaúj-Torna vármegyében. Középiskoláit a jászóvári premontrei rend kassai főgimnáziumában végezte; itt érlelődött meg benne az elhatározás, hogy belép a premontrei rendbe. Teológiai és természettudományi tanulmányait a jászóvári főiskolán, majd az innsbrucki és budapesti egyetemen végezte. A szerzetesi fogadalom letétele után, 1880-ban Váradra költözött. Itt kezdte meg tevékenységét, a premontrei főgimnáziumban. Pályafutása alatt oktatott a nagyváradi Jogakadémián és a kolozsvári Tudományegyetemen is. Harminckét éves tanári pályafutása során nagyon sok tantárgyat tanított, de mindvégig a fizika és a matematika maradt a fő oktatási területe. Károly József két területen kapcsolódik be kora tudományos kutatásaiba: az elektromágneses hullámok kísérleti tanulmányozása és a röntgensugarak vizsgálata és alkalmazása terén. Először a kohéter-hatás vizsgálatával foglalkozott, és eredményeit négy dolgozatban közölte. H. Hertz nyomán kezdett foglalkozni 1888-ban az elektromágneses hullámokkal is. Kísérletei és számításai lényegesen gazdagították az elektromágneses hullámok viselkedését. Vizsgálatai G.H.L. Hagen, H. Rubens és mások vizsgálatai mellé állíthatóak. Károly további kutatásai és előadásai a röntgensugarak, a gázok ionizációja, a tórium emanációja és az indukált aktivitás felé fordultak. Egyik legjelentősebb tudományos eredménye az elektrolitok hullámátbocsátó képességeivel kapcsolatos kísérletsorozat volt, amely a Maxwell kontra Poincaré vitában az utóbbi elméletét igazolta. 1896-ban saját költségén röntgen-laboratóriumot rendezett be Nagyváradon, és megkezdte a mai értelemben vett gyakorlati alkalmazását is. Kutatásaiban tovább fejlesztette a röntgensugarak használati lehetőségeit, elsősorban a gyógyászatban. Tudománytörténeti tény, hogy Popovval és Marconival egyidejűleg végezte első kísérleteit a szikratávíróval kapcsolatban. 1895-ben, amikor a két világhírnévre szert tett feltaláló közhírré tette a drótnélküli távíróra vonatkozó felfedezéseit, Károly József Irén is bemutatta a maga szerkesztette készülék működését, amellyel jeleket továbbított laboratóriumából a 10 km-re lévő Peceszentmárton helységbe. Furcsamód semmit sem publikált e korszakos találmányáról, csak évek múlva utalt rá egyetlen mondatban egy más témájú tanulmányában. Az ő kezdeményezésére, s az általa alapított díjjal indult el Magyarországon a középiskolások fizikai tantárgyverseELEKTROTECHNIKA

Hírek nyének sorozata. A Károly József Irén-díj első nyertesei Jendrassik György, a gázturbina feltalálója, Szilárd Leó és Teller Ede világhírű atomtudósok voltak. De nemcsak a tudomány terén tevékenykedett sikeresen, hanem a város közügyeinek megoldásában is oroszlánrészt vállalt. Cikksorozatot indított a villanyvilágítás bevezetése és a villamosra^ építése érdekében. Javasolta a háromfázisú váltakozó áram bevezetését, felismerve ennek számtalan előnyét. Mint a villamosmű felügyelőbizottságának tagja, jelentős mértékben hozzájárult a GANZ-gyár által telepített villamosmű 1903. december 16-Í beindításához. 1902-ben tervet készített a Nyugati Szigethegység vízi energiájának hasznosítására, amely tervet csak napjainkban ültettek gyakorlatba.

Nagyváradon halt meg, éppen 70 éve, 1929. március 13-án. A temetési menet tiszteletére a Fő utcától az Olaszi temetőig mindenhol égtek az izzólámpák: így búcsúzott tőle a Villanytelep, amelyért annyit harcolt. Emlékét a szépirodalom is megőrizte. Dutka Ákos regényes korrajzában, A holnap városában így ír: "Tele van a város az ilyen, a kor leikéből sarjadozó regényalakokkal. Ott sétál például esténként a poros hársfasorban egy kerek, kemény fejű premontrei pap, mintha mindig a távolba nézne és keresne valamit szűrős, fekete szemével... Lehetne a második magyar Bolyai, minden váradi tudja róla...". Összeállította: Makai Zoltán elektromérnök Nagyvárad

2000. január 1-jén is lesz villany A villany a nemzetgazdaság és a társadalom normális életének ma elengedhetetlen része. A magyar Villamos Művek Rt., mint a hazai villamosenergia-ellátás rendszerirányítója, a szállítói, nagykereskedői feladatok végzője és a villany export-import üzlet felelőse tudatában van ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi felelősségének. A számítástechnika és az informatika, amelyet fenyeget a dátumváltással kapcsolatos ismert probléma a villamosenergia-szolgáltatás szerves része. Ennek ellenére a 2000. január elsejei dátum nem fog villamosenergia-ellátási gondokat okozni Magyarországon. Az MVM Rt. vezetősége stratégiai kérdésnek tekinti a dátumváltással kapcsolatos problémák megoldását ezért külön projektet hozott létre a 2000. év problémájának kezelésére. A projekt célja annak elérése, hogy az ezredév váltással kapcsolatos dátumkezelési problémából fakadó következmények ne okozzanak komolyabb fennakadást a részvénytársaság szolgáltatásaiban és üzletmenetében. Ennek a projektnek a költsége mintegy 300 millió Ft. A projekt munkája során hazai és nemzetközi partnereinkkel együttműködve határozta meg a teendőket. Ehhez felhasználta és használja az MVM Rt. ISO 9001 szabvány szerinti, auditált minőségbiztosítási rendszerét is. Hol tartunk most? Felmértük és végigelemeztük a folyamatos villamosenergiaszolgáltatáshoz alapvetően szükséges fő folyamatokat, ezek megvalósításának műszaki, gazdasági és humán feltételeit. Elvégeztük és végezzük mindazon eszközök javítását, cseréjét, esetleg selejtezését, amelyek valamilyen formában érintettek a problémában. A legfontosabb folyamatok: —a villamosenergia-rendszer operatív üzemirányítása, a folyamatos üzem biztosítása —a villamos energia mérése és elszámolása —a saját szekunder tartalék erőművek üzemeltetése —gazdasági műveletek - villamos energia kereskedelem. 1999. 92. évfolyam 6-7. szám

Különösen figyelünk a tulajdonunkban lévő Paksi Atomerőműre, amely az ország villamosenergia-szükségletének mintegy felét termeli. A nukleáris megbízhatóságot külön jelentés elemzi. Üzemzavarok a villamosenergia-rendszerben a dátumváltástól függetlenül akár időjárási, akár műszaki, vagy emberi hiba miatt is véges valószínűséggel mindig előfordulhatnak. Ezek elhárítására, hatásának a lehető legkisebb mértéken tartására az országos Villamos Teherelosztó gyakorlott személyzete éjjel-nappal készen áll. A munkájukat támogató üzemirányító rendszer megújítása — amely már Y2k kompatíbilis lesz — hamarosan befejeződik. A 2000. év problémától függetlenül az MVM Rt. felkészült a különböző okok által előidézett kritikus helyzetek kezelésére, lokalizálására, 01. felszámolására. Jelenleg zajlik ezen katasztrófa-elhárítási tervek aktualizálása a millenniumi probléma által felvetett kérdéseket is figyelembe véve. Munkánk során tekintettel voltunk a nemzetközi szervezetek ajánlásaira és előírásaira. A nyugat-európai egyesített villamosenergia-rendszernek társult tagjai vagyunk, hálózatunk összekapcsoltán üzemel azzal. A Centrel (a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar nemzeti villamos társaságok egyedülése) tagjai is külön munkabizottságot állítottak föl a közösen megvalósítandó feladatok áttekintésére. Meghatározó üzleti partnereinkkel rendszeres információs kapcsolatot tartunk a probléma kezelésének aktuális helyzetéről. Fontosnak tartjuk, hogy az elvégzett munkáról a nyilvánosságot is tájékoztassuk, információt adjunk arról, hogy igyekszünk minden lehetőségre felkészülni. Fentiek alapján, valamint a villamos energiaellátás törvényi kötelezettsége alapján is kijelenthetjük, hogy az MVM Rt. (úgy is mint szállító, ül. rendszerirányító) a probléma kezelésére felkészült. Minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy a villamos energiaellátás a már megszokott magas színvonalon, zavartalanul folytatódjon az ezredév váltás idején, ill. az azt követő időben egyaránt. További információkkal szolgál: Antal János 2000. év projektvezető, tel.: 224-6345 Tringer Ágoston 239

Uj csatlakozásmód az erősáramú szereléstechnikában Rohanó világunk fejlesztésén, jobbá tételén napról napra tevékenykedünk. Ez egyre gyorsabb és egyszerűbb kivitelezéseket, szereléseket követel tőlünk, hogy a fennálló és mindjobban élesedő piaci versenyben megőrizhessük, sőt növelhessük befolyásunkat. A Weidmüller, mint az erősáramú szereléstechnikai eszközök egyik világelső gyártója, mindig ezeket a tényezőket tartja szem előtt egy-egy új termék kifejlesztésénél.

Az I-sorozat. Sorozatkapcsok IDC (Insulation Displacement Connection) kötéstechnikával. A kötés alapja a távközlésiparban elterjedt, jól bevált, vezetékcsupaszolás nélküli csatlakozástechnika, ami a jelentős, közel kétéves fejlesztéseknek köszönhetően mostantól már az erősáramú szereléstechnika területén is alkalmazható. Ez a sorkapocs is, mini az összes Weidmüller sorozatkapocs három fő részből, alkotóelemből áll: a szigetelőtestből, a rögzítést, valamint a villamos vezetést szolgáló részből. A Weidmüller sorkapcsok egyik legfontosabb jellemzője az önkioltó műanyag szigetelőtest, az un. WEMID, amely az éghető PA 6.6-os poliamidnál nagyobb hőállóságú. A Weidmüller csavaros és rugós kötésű sorkapcsainál a vezetékek mechanikus rögzítése, valamint a villamos átvezetés egymástól teljesen elválasztott. A W-sorozat esetében a vezeték rögzítése a csavaros húzókengyellel, a Z-sorozatnál a nemesacél húzórugóval biztosított. Hasonló felépítésű az I-sorozat is, ahol elektrolit vörösréz áramvezető sín gondoskodik a lehető legjobb átvezetésről, és egy nemesacél rugó biztosítja a vezeték megfelelő érintkezését, és rögzítését. Az I-sorozat gazdaságos, mert használatával jelentősen csökkenthetők a szerelési és installációs költségek. Ez a kötéstechnika jelentős pénzmegtakarítást jelent, mivel két munkafázis kihagyható a szerelésből. Az eddig ismert és használt kötéseknél a következő munkafázisokat kell(ett) végrehajtani: 1. Vezeték méretre vágása 2. Csupaszoiás 3. Érvéghüvely rásajtolása (ha szükséges) 4. Vezeték bekötése (csavaros, rugós kötés) 240

Ezzel szemben az IDC technológia használata esetén a vezetékek méretre vágás után könnyed mozdulattal beköthetők. Az új technológia tehát a megszokott kötésekhez képest jelentős időmegtakarítást is eredményez. Ezek az előnyök a kétszeres ke resztösszeköt ési lehetőséggel tovább fokozhatok, azaz két potenciál egymás mellett elvezetése sem jelent gondot. A bontható és biztosítóbetétes sorkapcsoknál szintén van lehetőség a keresztösszekötő elhelyezésére. Hasonlóan a többi Weidmüller sorkapocshoz az I-sorozatú sorkapcsokba is bármilyen vezeték (tömör és hajlékony egyaránt) beköthető. Ezt a sorkapocscsaládot is úgy tervezték, hogy a méréseket a lehető legegyszerűbben lehessen elvégezni. A bontható sorkapcsoknál is elegendő egy általános vizsgálódugó alkalmazása, nincs szükség külön tesztadapterre. Természetesen az új termékcsaládhoz is használhatók a már régóta ismert jelölőlapok és egyéb kiegészítők (Dekafix). A felhasználó minden igénye kielégíthető az I-sorozat átmenő, bontható, biztosítóbetétes, és földelő sorkapcsaival. A sorkapcsokba a vezetékeket un. TOP csatlakozással kell bekötni. Ez egy egyszerű csatlakozási mód, amelyben a vezetéket felülről a működtetést végző hagyományos csavarhúzóval párhuzamosan kell a kapocsba bevezetni. A vezeték bekötése, rögzítése könnyedén elvégezhető, csak a csavarhúzót kell a sorkapocs közepe felé húzni. Ezzel a mozdulattal a vezetéket a műanyag kocsival egy villaszerű kontaktusba csúsztatjuk, amivel létrehoztuk a megfelelő villamos és mechanikus kötést. Ezzel a speciális sorkapoccsal az elektrotechnika minden területén - így ipari, folyamat-, épületautomatizálásban és közlekedéstechnikában - alkalmazhaló gyors kötést lehet létesíteni. Bizonyára felmerülnek Önökben is a következő kérdések: Mi biztosítja, hogy ugyanaz a sorkapocs 0,24 mnv-től egészen 1,5 mm2-ig alkalmas vezetékek fogadására? Többször is meg lehet ismételni a vezeték bekötését? Ha csatlakoztatok egy vastagabb vezetéket, akkor utána megfogja-e a vékonyabb vezetéket is? Valóban képesek ezek a sorkapcsok 17 A-t átvezetni? Ezekre a kérdésekre a Weidmüller által megfelelően kiválasztott anyagok és a professzionális kivitelezés adja meg a választ. Keressék fel irodánkat, hogy százszázalékosan meggyőződhessenek e technológia kiválóságáról. További információval rendelkezésre állunk. Takács Péter okl. villamosmérnök (e-mail: [email protected]) lil.l-XrROTl-X'HNIKA

Villamosgép és készülék

A Villamos Állomásszerelő Vállalat helye és szerepe a magyar villamos iparban Maróth Károly

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület alapításának tiszteletreméltó századik évfordulójához közeledve mindannyian visszapillantunk a megtett útra. Az Egyesület tevékenysége szorosan összefügg a villamos iparral, illetőleg az iparban tevékenykedő gazdasági egységek által megtett úttól. Ebből a közegből, vegyük szemügyre a Villamos Állomásszerelő Vállalat, az emblémájában is használt rövidített nevén a "VÁV" szerepét. Ehhez vissza kell mennünk a második világháborút követő évekre. Abban az időben a fő célkitűzés a romokban heverő ország felépítése, majd az államosításokkal egyidőben az új keretek között létrejövő tevékenység tovább erősítése és a felmerülő új igények ellátása volt. Ezen célkitűzésekhez alkalmazkodtak az átalakítások, átszervezések, vállalatalapítások. A villainosgép- és készülékgyártó vállalatok tevékenysége is ezl az irányvonalat követte. Érzékelni lehetett azonban, hogy a gyártás mellett a szerelési tevékenység nincs kellően képviselve, sőt a vállalatok profiltisztítás címén ettől a feladattól igyekeznek megszabadulni. Más vállalatok végeztek ugyan ilyen jellegű munkát, azonban a fellépő igényeket nem tudták ellátni.

/. ábra. A VÁV budaörsi területe

Az ipari kezelés ezen problémák megoldására a Nehézipari Miniszter megkeresésére a nemzeti vállalatok jegyzékébe a "Villamos Állomásszerelő Vállalat állami vállalatot villamos, erősáramú és nagyfeszültségű kapcsoló és elosztóberendezések szerelése, 30 kV feszültségsorozat határáig, beleértve a fenti berendezésekhez szükséges szorosan tartozó egyéb villamos szerelési munkát vállalati tárgykörben" bejegyezte. így jött létre a VÁV és kezdte meg a tevékenységét 1950. augusztus 31-én, egyesítve az államosított ERVILL, SZABÓ és MÁTÉFFY, valamint a SZALKAY BÉLA cég szerelőit és szerelési eszközeit. A 314 fővel induló vállalati tevékenység központja a Budapest VT. ker., Vörösmarty utca 67. szám alatti épületben, valamint a mellelte levő, műhelynek és raktárnak használt telken (jelenleg ott van az azóta felépült MABÉOSZ székház) került kialakításra. A későbbiek során, rövid időn belül az AEG-tJnion Rt., szerelő részlege, valamint 1951 őszén a FELTÉN és GUILLEAUME és a SIEMENS kábelgyárak kábelszerelő részlegei is átkerültek a VÁV-hoz. Ugyancsak az ötvenes években került a vállalat kötelékébe az AUTOMATIKATERVEZŐ és FŐVÁLLALKOZÁSI IRODA és a VILLAMOSGÉP és KÁBELGYÁR-tól a villamos kemence profil. A vállalat a tevékenységét az ország egész területén végezte mindenütt, ahol új ipartelep, bánya alakult vagy került felújításra, bővítésre, sokszor igen mostoha körülmények között. A VÁV és az ezen időszakban megalakult VERTESZ és VIV voltak azok a vállalatok, amelyek az országban tevékenykedő néhány kisebb vállalattal együtt meghatározóak voltak a villamos szerelőipar fejlődésében és működésében. Ebben a korszakban a villamos állomások elkészítése, szerelése teljes egészében a helyszínen történt. Az állomás épületét a készülékek beépítéséhez szükséges cellafalakat az építőipar elkészítette, majd elvonult. Ezután az elektromos szerelök feladata volt, hogy minden szükséges munkát (tartószerkezetek elkészítése beépítése, készülékek szerelése, színezés, huzalozás stb.) elvégezzenek, amely összességében egy rendkívül időigényes feladat volt. Abban az időben egy állomás átlagos építési ideje egy-két év volt. Gépesítés a fúrógépen, hegesztőgépen kívül nemigen volt, minden vágás kézi fű résszel, a nyílások kialakítása körülfúrással, reszeléssel, menetek vágása kézzel történt. A szerelés huzalozás részleteit egy-egy, esetenként igen kiváló föszerelő irányítása, tapasztalata és ízlése határozta meg, így egyöntetűségről nem igen lehetett beszélni. Mindezen körülmények természetesen a szakember előtt ismertek, megemlítésük mégis azért történik, mert ebből kiindulva jobban lehel érzékelni azt az óriási szervező, fejlesztő munkát, amelyet a létrejött

Maróth Károly okl. villamosmérnök, a MEF tagja

242

ELEKTROTECHNIKA

Villamosgép és készülék szerelő vállalatoknak eí kellett végezni. Magát a szerelőipart kellett létrehozni. A VÁV a megalakulás után a Lehel út 23-ban, a CSAVARÁRUGYÁR volt telepén elindította az "előregyártáY'-t. A 60-as évek közepéig főleg egyedi helyszínre készült, egyedi megoldások, központi műhelyben történő előre-legyártásáról beszélhetünk. Ezen időszak alatt történtek a kezdeti lépések az épített cellás berendezések korszerűsítésére, ffílcg azzal a céllal, hogy függetlenedni lehessen az építőipar munkájától. így jelent meg a VAV-nál az előreszerelt, fémvázú betonfalas NC típusú berendezések családja, amelyet az elvégzett mérések és kíserletek alapján az eternit válaszlapos NCE, NVE, FTE berendezések fejlesztése követett. Sor került 1954-ben a használatos nagyerejű kapcsolók cs készülékek felhasználásával az első lemezborítású 10 kV-os egység elkészítésére a Kőbányai Sörgyár részére.

2. ábra. Vezérlőiábla Mohóra (India)

Időközben néhány év tapasztalata megerősítette azt a feltevést, hogy a felmerült igények kielégítése a meglevő adottságok mellett nem lehetséges. Addigra a Vörösmarty utcai központba már oda nem férő raktárak Budapesten még nyolc helyen, a tervezési és szerkesztési főosztályok pedig a Bécsi utcai irodában kerültek elhelyezésre. Ezen helyzet javítására később a vállalat megkapta a KISGÉP és KÉSZÜLÉKGYÁR budaörsi repülőtéren levő területét. Elkezdődött a különböző területekre költözése és egy nagyraktár építése. Ebben az időben került sor a GANZ K.K. előregyártó részlegének a VÁV-hoz való áthelyezésére. A befejezett költözködéssel, a raktár felépülésével 1961-ben a vállalat kialakult helyzete lehetővé tette a szerelő, előregyártó tevékenység további fejlesztését. A nagyobb igények és a rendelkezésre álló nagyobb lehetőségek alapján létrejöttek az eddigi csírákból a vállalatnál a tervezési, szerkesztési, a technológiai, a szerszámszerkesztési főosztályok, osztályok, a daraboló, a megmunkáló, az alkatrészgyártó műhelyek, amelyek technikai bázisán a készülékek, szigetelők vállalaton belül kifejlesztett típusai, valamint a kereskedelemben megjelenő újdonságok revén lehetővé vált különböző lemeztokozott típusok kifejlesztése és a kapcsoló-berendezések egységesített kapcsolási kep alapján való előregyártása és helyszíni összeállítása. Kialakult az NT 10-100 típussal a középfeszültségű, illetve a KS, KP, K-I00 típusokkal a kisfeszültségű berendezések később egyre jobban terebélyesedő, szerteágazó családja. A 1999. 92. évfolyam 6-7. szám

3. ábra. NT 10-108 típusú tokozott berendezés

visszaemlékezés terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé az összes típus felsorolását, a pontos műszaki adatok sem szerepelnek. A vállalat egyéb akkori fejlesztési, valamint termelési, szerelés területén elvégzett munkái közül is nagyon nehéz választani. Meg kell azonban említeni a Diósgyőri Kohó rekonstrukciós munkáit, a kábelszereléseket, ahol a VÁV szerelői hazánkban először fektettek 45 kV-os kábelt, az INOTAI Alukohó rekonstrukciós munkáit, ahol a síneknél addig alkalmazott csavaros kötéseket szintén a VÁV szerelte hegesztett kötésekkel váltották fel 170 db kádnál. A hegesztett alumínium sínek keresztmetszete 650x100, illetve 500x100 mm volt. Jellemző a munka nagyságára, hogy kádanként 300 kg hegesztőpálcát, 10000 kg aluminiumsínt és 4000 kg acélt használtak fel, illetve került beepitcsre. Részt vett a vállalat az alumíniumipar, a cementipar, a papíripar nagyberuházásaiban. Kezdettől fogva dolgozott Dunaújvárosban, a bányáknál, természetesen az áramszolgállalóknál és meg sok más, abban a korszakban épített ipari létesítmény kivitelezésében. A bányák részére került kifejlesztésre az ott eddig használt betoncellás berendezések kiváltására a nagyfeszültségű idomok. A BBT, amelynek a szerelési ideje 60—75%-kal csökkent. Ennek továbbfejlesztett változata a BNT6-1021, egygyűrűsincs 6 kV-os tokozás, amelynek köbtartalmára jellemző az eredeti kivitel 46%-a, az alapterület igénye pedig kb. 50%-a, jelentősen növelt teljesítmény mellett.

4. ábra. Állomásszerelés Kuvaitban

243

Villamosgép és készülék Közben néhány év után az automatika, valamint közel egy évtizedes tevékenység után a postai és vasúti kábelszerelő rész kivált a vállalatból. 1964. január l-jével a VÁV helyzete megváltozott. Megalakult a Villamos Berendezés és Készülék Müvek a VBKM, amely tíz gyárból és egy fejlesztő intézetből állt. A VÁV a VBKM 7. számú "VÁV" gyára lett az ország legnagyobb erősáramú iparvállalatában. Ebben a nagyvállalati keretben jelentős előnyök voltak, amelyek kihatottak a VÁV további útjára. A stabil gazdasági háttér lehetővé tette több fontos fejlesztés kivitelezését és beruházás megvalósítását. Elkészült a kísérleti műhely és 1965-ben átvételre került a KISKUNHALASI VASTÖMEGCIKK IPARI VÁLLALAT kunszentmiklósi egysége, ahol a 70-es években új mühelyek a VÁV gyáregysége, illetve ennek keretében a VBKM központ vasszerkezeti üzeme felépült. Az új gazdasági keretek között a gyár tevékenysége kibővült a fővállalkozási tevékenységgel, valamint a műszaki fejlődéssel és a feszültségszintek emelkedésével lépést tartva, az eddig 36 kV-os szintről továbblépve belföldön 120 kV-os, exportnál 220 kV-os állomásoknál vállalt tervezési és szerelési munkákat. Ennek az időszaknak kiemelkedő munkái közé tartozott a budapesti Metró, amelynek eddigi összes szakaszában a VÁV a villamos fővállalkozó volt és a világítás, valamint a mozgólépcsővel kapcsolatos tevékenységeken kívül minden villamos munkát elvégzett. Ehhez nagy volumenű előkészítő, koordináló és helyszíni munkák mellett jelentős tervezés és fejlesztés is párosult. A vállalat a kábclsaruk felerősítéséhez a korábban általa itthon először használt markolópréses eljárást kiterjesztette 800 mm -es saruk szerelésére is. Kifejlesztésre kerültek az ide használt lemeztokozású berendezések is (NT 10-105Í), valamint az 1200 V-os egyenáramú elosztók (EK-100). Az akkor végrehajtott nagyberuházások közül szinte mindegyikben részt vett a vállalat az adott objektum valamilyen villamos jellegű munkájának elvégzésével. Ugyancsak ekkor növekedtek jelentősen az export munkák is, amelyek keretében a VÁV Kuvaitban több mint 50, 120/33, illetve 33/0,4 kV-os állomás tervezését, gyártását, szállítását, valamint a helyszíni szerelését végezte. Számos egyéb munka területén, mint pl. cementgyárak, erőmüvek, faluvillamosítás, szivattyútelepek, autógyárak stb. beépítésre váró berendezések és készülékek kerültek Törökország, India, Pakisztán, Irán, Egyiptom, Szovjetunió és még sok más ország területén. Később a nagyvállalat helyzete külső és belső okok miatt egyre vitatottabbá vált. Kétségtelen előnyei mellett hátrányai is jelentkeztek, így egy ugyancsak vitatott döntés alapján a VBKM felosztásra került. A korábbinál kevesebb, négy gyárból álló szervezetként megalakult a VILLAMOSBERENDEZÉS ÉS ELEKTRONIKAI VÁLLALAT, amely rövidített elnevezésként ugyancsak a VBKM betűcsoportot használta. Ebben a keretben dolgozott tovább a VÁV is. Hz az átszervezés azonban nem bizonyult tartósnak. A VBKM 1989. december 31-ével megszüntetésre került. Az eddigi résztvevő négy gyár közül az Ipari és főleg a Pénzügyi Minisztérium vizsgálati és ezen alapuló véleményei alapján nem mindegyik tudta önálló vállalatként folytatni a tevékenységét. Ebben az időben az állami és politikai szervekkel, a

244

gyárakkal újólag fellángolt viták után a VÁV az alapításkor már jelentősen megterhelve (korábbi társgyári adósságok kényszerű átvétele, kedvezményeket érintŐ kérelmek elutasítása, stb.) 1986. január l-jén, mint önálló vállalat folytatta munkáját. A hozzá csatolt, korábban szintén a VBKM-ben működő TRANSZVILL tevékenységével kibővülve, egyesítve a berendezés és

5. ábra. NT 12-100 tokozott berendezés

készülékgyártás előnyeit, három gyáregység és két telephely földrajzi elhelyezkedésen szerveződve folytatta a tevékenységét. A legfontosabb munkák ekkor is a Metró, az Ózdi rúd és dróthengermű, jelentős honvédelmi munkák, a szolnoki papírgyár voltak növekedett export tevékenység mellett. A 90-es évek elején már kezdett körvonalazódni az a felismerés, miszerint különböző műszaki szempontoknak megfelelően, egyes helyeken az eddig használt "A" típusú "BB" olajszegény megszakítók cseréje szükségessé válik. A VÁV már abban az időben kidolgozta a módszerét és vállalta saját, később más idegen gyártmányú berendezésekbe új típusú megszakítók (Vákuum SFÓ) beépítését. Ugyancsak a 90-es évek elején jelentkeztek a fenyegető gazdasági problémák, a beruházások csökkenésével a rendelésállomány csökkenése, a korábban felvett hitelek kamatainak növekedése, az előbbiekből, valamint a vevői oldal fizetési problémáiból adódó likviditási gondok, stb. Fizetőképes kereslet hiányában nem működtek a normál helyzetben megoldást jelentő egyéb lehetőségek sem, pl. ingatlan eladások. A vállalat egyes egységeinek privatizációját vélte a járható útnak. így alakult meg a kunszentmiklósi gyáregységben az AEG UNION vegyes vállalat, míg Budapesten megalapításra került a VÁV UNION Kft., a VÁV ENERGOTRANS Kft., a VÁV SZERVIZ Kft. és a VÁV TRANSZVIL Kft. (ma TRANSZVIL Rt.) A maradó vállalati központ pedig a 93-ban meginduló eljárásban felszámolásra került. Azt a cikk terjedelmi korlátai nem tették lehetővé, hogy a VÁV munkáit, műszaki gazdasági eredményeit, a tevékenysége folyamán a magyar iparhoz adott hozzájárulását ennél bővebben szemügyre vegyük. Az viszont az eddigiekből is megállapítható, hogy a magyar villamos ipar kiemelkedő szereplője volt, amelynek tevékenysége nagymértékben megalapozza a jelen elért eredményeit. A belőle kialakított vállalati egységek révén, amelyek tevékenység már egy másik történet továbbélő hagyományai, továbbfejlesztett készülékei és berendezései alapján pedig a jövő elektromos iparának a fejlődéshez járult számottevően hozzá.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

40 éve üzemelő vízturbina Ötvös Pál

1998. szeptember 25-én az érdeklődő műszaki szakemberek részvételével emlékeztek vissza a Tiszalöki Vízerőmű negyven éves tevékenységére a közvetlen társ szakmai és települési vezetők. A rendezvény rangját emelte, hogy megjelentek olyan személyek is, akik annak idején személyesen részt vettek ezen vízerőmű II. számú vízturbinájának indításában. A XIX. században határozta el a magyar Országgyűlés gróf Széchenyi István pártfogásában, Vásárhelyi Pál tervei alapján a Tisza szabályozását. A többcélú komplex vízgazdálkodási feladatterv részeként meghatározásra került, hogy a folyó magyarországi szakaszán a folyószabályozáshoz kapcsoltan öt vízlépcső megépítésére kerülhet sor. Ezek a létesítmények aktív részesei lehetnek az Alföld vízgazdálkodási gondjai enyhítésének. Elsőként a Tiszalöki Vízlépcső megépítését határozták el a rázompusztai kanyarulat átvágásában. A műtárgy Duzzasztóműből, Hajózsilipből és Vízerőműből áll. A Duzzasztómű három egyenként 37 méter széles elzáró táblával valósult meg, amelyeket a pillérek tetejébe épített hajtóművek mozgatják Gall-láncok segítségével. A Hajózsilip 17 méter széles, ezzel biztosítja, hogy a Tiszán közlekedő hajók és hajóvontatások biztonságosan átzsilipelhessenek rajla a Duzzasztómű üzemelése esetén.

víztömeg a duzzasztott felvízről a gerebmezővel védett előcsatornán, majd beton csigaházon keresztül jut a vízturbinára, végül a szintén betonból kialakított szívócsövön keresztül áramlik az alvízre. Egy-egy turbina forgórészének átmérője 4800 mm, a névleges fordulatszáma 75 ford/min, gépenkénti teljesítménye 3,8 MW. Az alacsony fordulatszám következtében 80 pólusú szinkrongenerátort kellett a GANZ-nak gyártani. Ezek a forgógépek 5,25 kV-os feszültségen termelik a megújuló energiából a villamos energiát.

!>

2. ábra. Az elkészüli vízi erőmű

Az első gépegység indítása 1956-ban történt meg. Ezt követte 1958-ban a II. számú, majd 1959-ben a harmadik. Az

/. áhra. A Tiszalöki Vízerőmű építkezése

A Tiszalöki Vízerőmű korának nagy energetikai beruházásaként három, függőleges tengelyű, GANZ gyártmányú Kaplan turbina beépítésével valósult meg. A gépenkénti 100 nr/sec Ötvös /Vi/okl. villamosmérnök, ügyvezető igazgató 3. áhra. Tiszalöki turbinák felújítása. Erőmű metszet

ELEKTROTECHNIKA

247

Villamos energia első és második indítása között eltelt két év is ] • mutatja, hogy a szaI kembereknek meg kelI lett oldani azokat a 1 műszaki problémákat, amelyek a beüzemelés I során jelentkeztek. Visszaemlékezés| ként idézzünk fel ezek közül néhányat. A vízturbina indításra készre volt szerelve, de a turbina szabályozását, azaz a vezetőlapátsor mindenkori állásához a turbina lapátok adott vízlépcsőtől függő pozícióba történő bcállítását biztosító hidrauli4. ábra. Vízturbina beemelés k u s s z a b á j v o z o beren_ dezést a GANZ nem tudta működőképesen rendelkezésre bocsátani. Tekintettel arra, hogy az első blokk indításánáhnárígy is jelentős csúszás volt, úgy döntöttek, hogy blokkolt üzemmódban párhuzamosan kapcsolják a gepegységel. Ez a megoldás azt jelentette, hogy az egyébként Kaplan rendszerű turbina fixen rögzített turbina lapátokkal, mint a legegyszerűbb szárnylapátos vízturbina került üzembe. Néhány hetes üzemelés után rendellenes zajt észleltek a csigaház felől. A zaj a gépegység újraindítása után ismét jelentkezett, ezért a gép végleges leállítása és a csigaház víztelenítése utáni hibafeltárást határozták el. Az egyébként vízzel telt térbe a víztelenítés után lemenve megállapították, hogy elmozdult az I. turbina háza az eredeti pozíciójából, és a turbina lapátjai üzein közben súrolták azt. A kivizsgálás után született az a döntés, hogy a helyreállítás során az elmozdult ház eredeti geometriai pozíciójába állítását követően a mögöttes teret majdnem teljesen betonnal ki kell önteni, a ház és a lapátok közötti résméretet meg kell növelni a járókerék átmérőjének csökkcntésével. Ugyancsak nem várt esemény volt az, amikor a turbina forgórészéről leszakadt a zárókúp és búvárok találtak rá a szívócsőben. Apróbb javítások után visszakerült a helyére úgy, hogy módosították a rögzítő csavarok biztosításának inegoldását. A kezdeti nehézségek után a Tisza vízjárásának megfelelően folyamatosan üzemelnek a tiszalöki vízturbinák. Első alkalom-

248

{

^^^g> !

5. ábra. Vczénylöterem mai 1964-ben, másodszor pedig 1988-ban kezdődött el a termelő gépegységek szétszerelésével járó felülvizsgálata. Egye g y ilyen munka blokkonként egy-egy évet vett igénybe. A Tiszalöki Vízerőműre kiadott tennelöi működési engedély 2020-ig érvényes. A II. számú vízturbina 40 évvel ezelőtti indítására emlékcztek vissza azok a szakemberek, akik megjelentek az erre az alkalomra rendezett tiszalöki rendezvényen. Korabeli jegyzőkönyvek másolatait kapták kézhez az aláírók közül egyes GANZ gyári turbina szerkesztők, az üzemeltetésért akkor felelős főmérnök, továbbá a villamos berendezések szerelését végző VERTESZ képviselője. A ma nyugdíjas Ercsey Ferenc, Selmeczi Lajos és Somody Imre mérnök urak jóleső érzéssel nyugtázták, hogy a korabeli berendezések ma is működve eredményesen hasznosítják a Tisza folyó által biztosított megújuló vízenergiát. 1996 augusztusa óta a Tiszavíz Vízerőmű Kft. tulajdonában van a magyarországi két legnagyobb vízerőmű, a Kiskörei és a Tiszalöki Vízerőmű. Ez a társaság 100%-os állami tulajdonú cég, amelynél a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja, és támogatja az ügyvezetés azon törekvését, hogy stabil szakmai háttérrel garantálja ezen két vízerőmű hosszú távú működtetésével a vízerőgépek szakszerű működtetését. A Társaság gondot fordít arra is, hogy a tiszai duzzasztóművek kezelőivel, a két vízügyi igazgatósággal, továbbá az áramszolgáltatókkal is korrckt üzleti kapcsolatot tartson fenn. így együttműködve tudjuk biztosítani azt, hogy ezek a műszaki létesítmények a környezetbe illeszkedve, a környezet által elfogadva biztonságosan üzemeljenek, legyenek szerves részei a magyar villamos energia rendszernek.

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

Szemle Szemle: STROMTHEMEN Nr. 12. 1998. December Gerhard Schröder 1998. november 10-i kormánynyilatkozatban részletesen kifejtette az új energiapolitikát. Schröder ismételten hangsúlyozta, hogy az atomenergiából való kilépés megoldásában az iparral konszenzusra törekszik, és hogy a kilépés lépésről-lépésre történhet. Kifejtette: "...Az Energiagazdasággal és a környezetvédelemmel az energiaellátás új útjára fogunk lépni. Az atomenergia társadalmilag nem elfogadott. Ennélfogva népgazdaságilag sem ésszerű. Szabályozott módon fogjuk kifuttatni. Emellett a kormányzat számára nem a kilépés áll a középpontban. Sokkal inkább a belépés egy jövőképes energiaellátásba. Az atomenergia részarányát lépésről-lépésre csökkentjük és végül kiiktatjuk. Ez egy hatalmas beruházás program, új munkahelyeket is teremteni fog." Az atomenergia felhasználás befejezése csak konszenzussal történhet, visszkereset nélkül. A kancellár említést tett az atomhulladék felhasználásáról is. Eddig a mentesítés újrafeldolgozása és közvetlen végtárolás útján történt. A koalíciós partner az újrafeldolgozást elutasítja. A német áramszolgáltatóknak több ponton más energiapolitikai felfogásuk van mint a kormányzatnak. De természetesen a szakma kész az ajánlott párbeszédre. Ezt Ottó Majewski, a Bayerwerks elnöke és jelenleg a német erőművek igazgatósági elnökkörének szóvivője fejtette ki november 10-i bonni előadásában. A kormányzat kilépési követelményéhez hozzáfűzte, hogy az áramszolgáltatók ma nem helyezik előtérbe. Ha a kormányzat az atomenergiából a kilépést "kiterjedtenk és visszafordíthatatlannak" óhajtja alakítani, úgy akkor azt lehet neki tanácsolni, hogy ne lihegjék túl. A választói szavazatok csak négy évre kötik meg őket. A német atomerőművek biztonságosak, 40 évig üzembiztosán működnek, továbbá jogilag az erőművek határidő nélküli engedéllyel rendelkeznek. A politikailag kikényszerített üzemidő megrövidítés megkárosítja a tulajdonosokat. Minél korábbi a kilépés, annál drágább lesz az adófizetőnek. A kormányzatnak

jó lenne belátni és ezért a tulajdonosokkal a tárgyalást kiterjeszteni. Az atomerőmű üzemeltetők konstruktívak és nyíltak a konszenzusos megbeszélésre. Eredményre kilátás csak akkor lenne, ha Bonn késznek mutatkozik világos peremfeltételeket meghatározni és a költséges tűhegy politikáról lemondani. A biztonsági felülvizsgálat magától értetődő, de az Önkényt nem lehet elfogadni. Garantálni kell a további üzemet, a hulladékelszállítás zavartalanságát. Hátrányosan érintené a kilépés az áramszolgáltatók versenyképességét a hatályba lépő liberalizált árampiacon. Ésszerűtlen lenne az atomenergia korlátozással a német versenyképességet rontani. Majewski szerint az atomenergia — eltekintve a politikai helyzettől — Németországban a jövőben is versenyképes lesz. Fenntartásait hangsúlyozta mindenekelőtt az atomenergiát helyettesítő gázerőművekkel szemben. A gázszállítás nagymértékben Norvégiától és Oroszországtól függ, természetesen az ár és a biztonság is. A nagyszállítók kihasználhatják helyzeti előnyüket, mint az az olajválság idején történt. A német ipar pedig elveszti világviszonylatban is vezető pozícióit. Az ipari recesszió további tízezer kvalifikált munkahelyet is veszélybe sodorna. A kiégett fűtőelemekkel kapcsolatosan is jelentkeznek nehézségek. A francia és angol újrafeldolgozási szerződéseket nem lehet felrúgni bonyodalmak nélkül. A saját megsemmisítés 1,5 Mrd DEM beruházást igényel. Továbbá az az abszurd helyzet is előállhat, hogy az atomerőművek leállásával a biztonságos energiaellátás helyett kevésbé biztonságos kelet-európai atomenergiára kellene támaszkodni. Majewski óv attól az illúziótól, hogy a kieső energiát nap-, szél- és bioenergiával pótolni lehet. A fosszilis erőmüvek újraépítése pedig az ismert környezet-terhelést okozzák. A versenyképesség és az energiaadóval kapcsolatosan Majewski kifejtette, hogy a német áramszolgáltatók már nem képeznek monopol szigetet, hanem erős versenyben vannak. A szakma az állami elhatározással szemben fenntartással van. A tervezett adó a költséget növeli, nemzetközileg is hátrányos. Bárki Kálmán

Elnök-titkári tanácskozás Keszthelyen A MEE Országos Elnök-Titkári Tanácskozását 1999. május 5—7-én rendezte Keszthelyen a Danubius Hotelben. A rendezvény fővédnöke és meghívója Demján Sándor, védnökei a Bakonyi Erőmű Rt. és a MEE Ajkai Szervezete volt. Az elhangzott előadások az érdeklődésre számot tartó kérdéseket, az egyesület életet érintő problémákat tárgyalták. A témához javaslatok és kérdések hangzottak el. Az előadások, tájékoztatások az elhangzás sorrendjében: 1. Az OET megnyitása, köszöntök — Balázs Péter főtitkár 2. Ajkai Szervezet bemutatkozása — Tróbert Attila titkár 3. A Bakonyi Erőmű helye a magyar villamosenergia-rendszerében — Németh Frigyes vezérigazgató 1999. 92. évfolyam 6-7. szám

4. A kormány energiapolitikája — Dr. Bencze János GM főosztályvezető-helyettes 5. Liberalizált energiapiac — Hatvani György ET-elnÖk 6. Elektrotechnika folyóirat és a MEE Centenáriuma — Dr. Bencze János főszerkesztő 7. Korszerű elektrosztatikus leválasztás — Dr. Berta István egyetemi tanár TOB elnöke 8. A MEE Centenáriumi Kongresszus előkészítése — Balázs Péter főtitkár 9. Az 1999. és 2000. évi közgyűlések előkészítése — Sebestyén Gyula 10. Bayerwerk Hungária Rt. — Dr. Korényi Zoltán erőművi ágazati igazgató 11. Az Egyesület Elnökség 3 éves akcióterve — Balázs Péter főtitkár

12. Az Ifjúsági Bizottság akcióterve — Juhász György 1B elnök, Haddald Richárd 13. NKB tájékoztató — Dr. Benkó Balázs 14. XLVI. Vándorgyűlés — Hajdú György ÉMAKO 15. MEE Nyugdíjas Bizottság felhívása — Kalapos János titkár 16. Aktuális gazdaságpolitikai kérdések — Demján Sándor 17. Energetikai Vállalkozások Szövetsége és a magyar energiarendszer — Székely Péter Transzelektro vezérigazgató 18. Innovációs és nemzetgazdaság — Dr. Somogyi Ferenc egyetemi tanár 19. MEE gazdálkodása — Rózsa Sándor GB elnök 20. Elektrotechnikai Alapítvány — Bárki Kálmán kuratóriumi elnök 249

Világítástechnika

Beszámoló a LICHT '98 — Ausztria, Hollandia, Németország és Svájc Közös Világítástechnikai Konferenciájáról Bevezetés A LICHT Világítástechnikai Konferenciát kétévenként rendezik meg a résztvevő országok világítástechnikai egyesületei. 1994-ben Svájc (Interlaken), 1996-ban Németország (Lipcse) volt a soros. A sorrendben 13. közös konferenciát Ausztriában (Bregenz, 1998. szeptember 16—18) szervezte meg, szakkiállítással egybekötve az Osztrák Világítástechnikai Társaság (LTG — Lichttechnische Gesellschaft /. ábra. A LICHT '98 Világi tástechni- Österreichs). kai Konferencia emblémája

Újdonság volt az eddigi LICHT konferenciákhoz képest, hogy a szakmai program keretében külön Építészeti Napot is tartottak előadásokkal és autóbusztúrával három új épület és világításuk megtekintésére.

A Konferencia ismertetése A szakmai program keretében 2 szekcióban összesen 48 húszperces előadás és 31 ötperces poszterismertetés hangzott el, 36 posztert pedig kiállítottak. A szakkiállítás 32 standján tartottak bemutatót. A Nagyteremben volt a megnyitó és a főelöadás, amely a világítás tervezésével és kialakításával foglalkozott a Bregenzi Ünnepi Játékok Víziszínpadán rendezett előadások, különösen az 1997—98 évi Gershwin: Porgy and Bess példája alapján. Itt tartották a Fényforrások és tartozékaik, a Természetes és mesterséges világítás, a Belsőtéri világítás és az Energiamenedzsment témacsoportok, valamint az Építészeti Nap (Architekturentag) előadásait. A Kisteremben (Seestudio — Tó-terem) voltak az Értékelés, mérés és számítás, illetve a Külsőtéri világítás, továbbá a

2. ábra. Kestspiel- und Kongresshaus Bregeiiz (Bregenzi Ünnepi Játék és Kongresszus Központ) a LICHT "98 Világítástechnikai Konferencia helyszíne

250

3. ábra. Szakkiállítás. Egy angol lámpa lest-fejlesztő cég bemutatója

Fiziológia, Szabványosítás, Tendenciák témacsoportok előadásai és poszterbemutatói. A LICHT '98 résztvevőinek számát (mintegy 600) tekintve az eddigi LICHT konferenciák sorában a legsikeresebb volt. A magas részvételi díjak (5450 ATS — 75000 Ft) ellenére a rendezvény rendkívül magas költségeit csak szponzorok segítségével lehetett finanszírozni. Az egyéb szakmai rendezvények sorából meg kell említeni a LICHT '98 Sajtókonferenciáját, amelyen a négy világítástechnikai egyesület elnöke mutatta be az egyesületükben folyó munkát és beszélt a szakterület jelenéről, jövő kilátásairól. Összejövetelt tartottak a világítástechnikai oktatás (egyetemek és főiskolák) képviselői. Itt rendezte meg éves közgyűlését a Német Világítástechnikai Társaság (LÍTG — Lichttechnische Gesellschaft). A Szakkiállításon nemcsak a nagy gyártók, mérőberendezésszállítók, világítástechnikai tervezési szoftver kidolgozó, hanem tervező irodák és vizsgáló intézetek is bemutatkoztak termékekkel, szolgáltatási ajánlatokkal és prospektusokkal.

4 ábra. Szakkiállítás. Goniofotométer bemutató

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika A szakmai program ismertetése 1. Fényforrások és tartozékaik témacsoport 2. Értékelés, mérés és számítás témacsoport 3. Természetes és mesterséges világítás témacsoport 4. Energiamenedzsment témacsoport 5. Belsőtéri világítás témacsoport 6. Külső téri világítás témacsoport 7. Fiziológia, szabványosítás és tendenciák témacsoport 8. Altalános témacsoport 9. Építészeti nap

5. ábra. Kunsthaus Bregenz (Többszintes kiállítási csarnok Bregenzben)

A Konferencia kiadványai A LICHT német nyelvű világítástechnikai konferenciák hagyományainak megfelelően ezúttal is kiadták a LICHT '98 előadásainak és posztereinek teljes szövegét és ábráit a 760 oldalas Tagunghand című kötetben, amelyet minden résztvevő a konferencia kezdetén kézhez kapott. A konferencia kezdete előtt 2 nappal lezárt névsort szintén kézhez kapta minden résztvevő. Ez a következőket tartalmazta:

DIPLOMATERV PÁLYÁZAT A Magyar elektrotechnikai Egyesület Elektrotechnikai Alapítványa az erősáramú elektrotechnika területén diplomatervet, szakdolgozatot készítő egyetemi és főiskolai hallgatók számára pályázatot hirdet. Ösztönözve olyan színvonalas diplomatervek, szakdolgozatok készítését, amelyek a műszaki fejlődést, a racionális energia felhasználást mozdítják elő, továbbá a megoldások az iparban, az infrastruktúrában, a gazdaság különböző területein bevezethetönek tűnnek, a gyakorlatban megvalósíthatók. A részvétel feltételei: — MEE tagság!! — 1999. évben nappali tagozaton megvédett diplomaterv, szakdolgozat, 1999. 92. évfolyam 6-7. szám

Név, ország, postaszám, város, a munkahely pontos címe. Ez segítette a kapcsolatfelvételt és információszerzést is. Minden résztvevő viselte a kapott névtáblát, így azonnal be lehetett azonosítani mindenkit.

A Konferencia értékelése A szakmai színvonal és a szervezés igen jó volt. Az egységes és egyetlen konferencia nyelv, a német résztvevő számára ismert volt. így nem volt szükség tolmácsolásra. Előnyös volt, hogy az előadások két helyen (Nagyterem és Seestudio) párhuzamosan folytak, pontos és betartott időrendben. Mindkét előadóterem, valamint a társalgó a foyerből nyílt, ahol a posztereket állították ki és a szakkiállítást is rendezték. Hátrányosnak találtuk, hogy a témacsoport jelenlegi helyzetét és várható fejlődését összefoglaló, nemzetközileg elismert, felkért előadó által tartott bevezetőkre nem került sor. A fénytechnikával foglalkozó egyetemi és főiskolai intézetek professzorai, oktatói és kutatói számos előadással és poszterreljelentkeztek. Külön ki kell emelnünk az Ilmenaui Műszaki Egyetem Fénytechnikai Szakterületének munkatársait, akik az általuk kifejlesztett fénysűrűség analizátorról és alkalmazási eredményeiről több előadásban és poszteren számoltak be. Előadásokat tartottak a karlsruhei, a berlini, a darmstadti és a drezdai Műegyetem részéről is. Külön témacsoportot szenteltek a természetes és a mesterséges világítás együttes alkalmazásának. Érdekes előadások tárgyalták az energiagazdálkodási kérdéseket, pl. milyen módszerekkel és eszközökkel lehet elérni, hogy jobb legyen a világítás az energiafelhasználás csökkentése mellett (pl.: fényáram-szabályozással, szenzoros jelenlét-ellenőrzéssel felszerelt egyedileg kapcsolt világítótestekkel, a természetes fény jobb kihasználásával). Christian Bartenbach professzor Innovatív természetes világítási megoldások munkaterek világítására c. előadásában az oldalablakok fénytechnikai követelményei mellett a káprázás elleni védelemről és a mesterséges világításról, mint kiegészítő világításról is szó volt. Több előadás foglalkozott a világítástechnika jelenével és jövőjével, a világítástechnikai oktatás helyzetével, az építészek, belsőépítészek és a világítástechnikusok együttműködésének problémáival és annak javításával. Hauser Imre —A diplomatervet, szakdolgozatot kiadó tanszék véleményezése és a tervek megküldése a MEE Elektrotechnikai Alapítvány Kuratóriumának, —A benyújtott pályamüvek a diplomatervet, szakdolgozatot készítők tulajdona. Beküldési határidő: 1999. július 26. Kiadásra kerülő díjak: Diplomaterv Szakdolgozat I. díj 30.000 Ft 20.000 Ft II. díj 25.000 Ft 15.000 Ft III. díj 20.000 Ft 10.000 Ft A beérkezett pályázatot a Kuratórium által felkért Díjbizottság értékeli. Az értékelő bizottság javaslatot tehet korlátozott számban arra érdemes pályamunka megj utal mázasra is. MEE Elektrotechnikai Alapítvány Kuratóriuma 251

Szabványosítás

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe a villamossági termékek szabványossági vizsgálatában és megfelelőségük tanúsításában Lazur Lajos Bevezetés A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 100 éves fennállásának jubileuma alkalmából a történeti visszapillantás nem volna teljes, ha nem emlékeznénk ineg a MEE egyik előremutató és fontos kezdeményezéséről, a villamossági termékek szabványoknak való megfelelőségének tanúsításáról. A villamos energia felhasználása már századunk első évtizedeiben is fontos szerepet játszott a gazdasági életben és a 20-as évektől kezdve a háztartások mindennapi életében is. A tiszta, könnyen észállítható és alkalmazható energiaforrás, a villamos energiával való világítás gyorsan kedvelt lett és számos más szolgáltatást nyújtó villamossági termék gyártásának iparát teremtette meg. A láthatatlan villamos energia — mint minden más energiafajta — azonban veszélyeket is hordozott magában. Az addig szokatlan energiafajta, a veszélyek nem kellő ismerete, a nem megfelelő tervezésű és kivitelezésű villamossági termékek gyakran okozta baleseteket, tűzeseteket. Mind a vásárlók, a felhasználók, mind a minőségi termékek gyártására tűrő gyártó vállalatok részéről felmerült az az igény, hogy előírásokat kell kidolgozni a villamos energia biztonságos elosztására és a biztonságosan használható villamossági termékekre, és meg kell szervezni az ezen előírásoknak való megfelelőség ellenőrzését, vizsgálatát és a vásárlók, felhasználók tájékoztatás érdekében a megfelelőség tanúsítását. A MEE felismerte ezt a társadalmi igényt és más fejlett villamos iparral rendelkező nyugati országok gyakorlatának megfelelően már 1924-ben megalkotta az erősáramú szigetelt vezetékek szabványait, de az ellenőrzést végző vizsgáló állomás létrehozására anyagi lehetőségek hiányában nem került sor.

A MEE Vizsgáló Állomásnak megalakítása és rövid története 1931 -ben nagyjelentőségű esemény volt az Egyesület életében a hazai kábelgyárakkal való megállapodás, amelyről az erre a célra alakított bizottság a következőképpen számolt be: "A Kereskedelemügyi Minisztériumban ankét volt ez ügyben és az eredmény az, hogy Egyesületünk a kábelgyárak anyagi támogatásával az Állomást a M. Kir. Technológiai és AnyagLazw Lajos okl. villamos és okl. gazdasági mérnök, a MEE tagja, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. ügyvezető igazgatója, az EUROLAB Hungary és az EQTC Hungary elnöke, az IECEE CCB volt elnöke

252

vizsgáló Intézetben fogja felállítani és a vizsgálatokat állami tisztviselők fogják végezni, de a bizonylatokat Egyesületünk adja ki." A Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben felállított kábelvizsgáló állomás működésének megindulását az Egyesület 1931. március 12-én tartott választmányi ülésén jelentették be. A kábel vizsga latok megindítása után az Egyesület teljes erővel folytatta a saját Vizsgáló Állomás felállítására vonatkozó erőfeszítéseit. Bár a Vizsgáló Állomás alapszabályzatát az Egyesület már 1932-ben kidolgozta, de az csak 1934. január l-jén kezdte meg működését a Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei Váci úti székházának megfelelően átalakított helyiségeiben. A Vizsgáló Állomás rendelkezésére bocsátott laboratóriumot az Elektromos Müvek minden szükséges kellékkel ellátták, ugyanakkor a műszerek és egyéb felszerelési tárgyak jelentős részét az érdekelt villamos ipari cégek szolgáltatták. 1936-ban az Állomást átköltöztették az Elektromos Művek Visegrádi utcai épületébe, ahol egészen 1955-ig működött. Az Állomás vizsgálati profilja folyamatosan bővült a villamos szerelési anyagok, villamos hőtechnikai és motoros készülékek, különféle villamos alkatrészek vizsgálatával. Az Egyesület "Elektrotechnika" c. lapjában a Vizsgáló Állomás közleményekben értesítette az érdeklődőket a kiadott jogosítványokról, a MEE ábrás védjegy, illetve kábelek esetében az ugyanezt jelentő zöld-fehér jelző fonal használatára jogosított cégekről és termékekről. A Vizsgáló Állomás által végzett vizsgálatok az 1932. november 12-én az Egyesület választmánya által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint az alábbiak voltak: a) Elővizsgálatok. Ez volt tulajdonképpen a jogosítvány kiadását megelőző típusvizsgálat. Az elővizsgálathoz hozzátartozott, hogy a Vizsgáló Állomás a kérelmező telepén gyárvizsgálatot is tartott, annak megállapítására, hogy az illető rendelkezett-e olyan gyári berendezéssel, amely a szóban forgó gyártmány szabványszerű elkészítésére biztos lehetőséget nyújtott, s emellett a gyártmánynak a Vizsgáló Állomás által előírt módon végrehajtandó állandó ellenőrzésére is alkalmas volt. A szervezeti és működési szabályzat előírta, hogy az elővizsgálatnak a gyárvizsgálattal is kapcsolatos költségeit a kérelmező köteles viselni és tartozott azokat a jelentkezéskor a Vizsgáló Állomásnak előre befizetni. b) Utóvizsgálatok. Ezeket esetleges szabvány módosítás esetén végezték a védjegyek további használatára vonatkozó jogosítvány szempontjából. Ennek az utóvizsgálatnak az eredményértől függött a védjegy további használatára vonatkozó jogosítvány megerősítése, illetve hatálytalanítása. Az utóvizsgálatokat időbelileg úgy kellett megtartani, hogy a védjegy használatának folytonossága meg ne szakadjon.

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás c) Felülvizsgálatok. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület védjegyével ellátott gyártmányok szabványosságának rendszeres ellenőrző vizsgálata. Minden jogosítvány tulajdonosa már eleve alávetette magát a védjegy használatának időtartamára a Vizsgáló Állomás rendszeres ellenőrzésének mind a gyártás tekintetében, mind pedig az előállított gyártmányok szabványossága szempontjából. A Vizsgáló Állomás tehát ellenőrizte a szóban forgó termék gyártását és a gyárak saját ellenőrző vizsgálatait, ezenkívül pedig a kereskedelmi forgalomban levő gyártmányokból időnként mintákat szerzett be és azokat az érdekelt jogosított tudtán kívül a szabványosság szempontjából felülvizsgálta. A Vizsgáló Állomás ezt a jogát úgy gyakorolta, hogy az üzletekben, mint vásárló kiválasztotta az illető villamos gyártmányt, pl. vasalót, de azt fizetés nélkül kapta meg és az eladó a vizsgálatra elvitt készülék helyett ellenértékképpen a gyártól új darabokat kapott. d) Szakvélemény adás olyan gyártmányokról, amelyeket valaki a védjegy használattól, illetőleg a szabványosságtól függetlenül küldött be vizsgálatra. Ezeket az ügyeket a Vizsgáló Állomás szigorúan bizalmasan kezelte és a szakvéleményt csakis a megbízónak szolgáltatta ki. A megbízó viszont a szakvéleményt csakis a Vizsgáló Állomás külön engedélye alapján, a szánnazás megjelölésével, csak teljes terjedelmében saját költségére és veszélyére hozhatta nyilvánosságra. Ilyen értelmű kötelező nyilatkozatot a megbízó mindenkor előzetesen volt köteles a Vizsgáló Állomásnak beszolgáltatni. Ezzel szemben a kiadott jogosítványokat az Egyesület hivatalos lapjának, az Elektrotechnikának legközelebbi számában közzé kellett tenni. A jogosítványok visszavonását ugyancsak közölték az Egyesület hivatalos lapjában és a Vizsgáló Állomásnak jogában állott azt a MEE hivatalos lapján kívül egyéb szaklapokban is közzétenni, illetve az érintett szaktestületeket is megfelelő módon értesíteni. A szervezeti és működési szabályzat előírta, hogy a jogosítványról szóló eredeti okiratot hatálytalanná válás után a Vizsgáló Állomásnak vissza kellett szolgáltatni. Ha valamely jogosítvánnyal ellátott gyártmánynál az ellenőrző vizsgálat alkalmával kisebb mérvű szabálytalanságot állapított meg a Vizsgáló Állomás, erre az érdekelt vállalatot, mint jogosított írásban figyelmeztette. Ha a figyelmeztetést követő két hónap elteltével a szóban forgó gyártmánynál a hibákat nem küszöbölték ki, illetőleg újabb vizsgálat ismét szabványellenességet állapított meg, úgy a jogosított másodszori figyelmeztetésével kapcsolatban ezt a megállapítást a MEE hivatalos lapjában is közzétették, a jogosított tartozotte külön felülvizsgálat és közzététel költségeit a Vizsgáló Állomásnak haladéktalanul megtéríteni. Néhány adminisztratív eljárástól eltekintve alapvetően ma is ezen szakmai eljárások szerint működik az Állomás jogutódja, a MEE Kft., vagyis az alapszabály műszaki tartalma időtállónak bizonyult. Az Alapszabály szakmai értékét jelzi, hogy a jelenlegi nemzetközi villamos ipari tanúsítási rendszerek is hasonló elvek alapján működnek és ez a körülmény tette és teszi lehetővé a MEEI részvételét ezen rendszerekben. A MEE Vizsgáló Állomás szabványossági vizsgálatok elvégzésére szolgáló laboratóriumának hőtechnikai mérőhelye a Budapesti Elektromos Müvek Tutaj utcai épületében. A képen villamos vasalók vizsgálata látható. 1999. 92. évfolyam 6-7. szám

1949-ben az Állomás elkerült az Egyesülettől, mivel az államosítások folyamán a MEE Vizsgáló Állomását (amely megmaradt a Visegrádi utcai régi helyén) a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetből átszervezett Ipari Minőségellenőrző Intézet (IMEI) elektromos osztályához csatolták. 1952-ben az IMEI-t feloszlatták, az egyes vizsgáló területekből megalakultak az önálló ipari minőségellenőrző intézetek, így az IMEI elektromos osztályából alakult meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium Erősáramú Berendezési Igazgatóság fennhatósága alatt a Villamosipari Vizsgáló Állomás. 1955-ben az Állomás a Bp. XIII., Váci út 48. alá költözhetett és a felügyeleti hatóság 13 millió forint beruházási keretet hagyott jóvá a műszaki fejlesztésre. Ezzel megkezdődött az Állomás korszerűsítése, a vizsgálólaboratóriumok kiépítése, beszerzésre kerülhetett számos hazai és külföldi műszer és vizsgáló berendezés. 1957-ben a kohó- és gépipari miniszter az Állomás vezetőinek javaslatára, utalva az alapítás eredetére, a Vizsgáló Állomás elnevezését Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetre (MEEI) változtatta.

A kötelező szabványok, a kötelező ellenőrzés és minősítés korszaka 1951-ben egy minisztertanácsi rendelet a magyar nemzeti országos szabványok (MNOSZ) alkalmazását kötelezővé tette, ezzel a szabványoknak kötelező jogi hatályt adott. 1959-ben — más fejlett ipari országokhoz hasonlóan — a kohó- és gépipari miniszter rendeletben szabályozta, hogy forgalomba hozatal előtt egyes villamossági termékek és szerelési anyagok kötelező szabványossági ellenőrzésre és minősítésre kerüljenek és a feladatra a MEEI-t jelölte ki. A rendelet szerint a hazai gyártású villamossági termékeken kötelező (és természetesen ingyenes) volt a MEE 30-as években kidolgozott jóváhagyási jele kissé módosított változatának, a MEEI biztonsági jelének a feltüntetése. A beruházások és a rendelet következtében a MEE alapította MEEI gyors növekedésnek és fejlődésnek indult. A 70-es évekre a MEEI az ország egyik legnagyobb vizsgáló intézetévé

253

Szabványosítás

GTEM cella a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben. Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) mérések közül az immunitásméréseket végzik a cella és a speciális, számítógép vezérelt mérőrendszer segítségével.

nőtte ki magát, épületeinek alapterülete megközelítette a 7000 m -t, évente mintegy 4—5000 termék típusvizsgálatát és tanúsítását végezte el. A műszaki—jogi szabályozás eredményeként a szabványokban rögzített biztonsági követelményeknek nem megfelelő villamossági termék nem kerülhetett hazánkban kereskedelmi forgalomba és alkalmazásra. Sok száz millió villamossági termékdarabon volt megtalálható a MEE—MEEI jóváhagyásátjelző villamos biztonsági jel. Néhány számadat a vizsgálati tevékenységről: a MEE Vizsgáló Állomása és a MEEI együttesen 1998 áprilisáig több mint 130000 vizsgálatot végzett el, az 1984-ben felállított számítógépes adatbázisban több MEEI biztonsági vizsgálati jel mint 55000 tennék vizsgálati és minősítési adatai találhatók meg. Az 1999. február végi statisztika szerint 10669 MEE tanúsítvány vagy minősítő irat volt hatályban. Meg kell említeni, hogy a MEEI adta ki hazánkban az első ISO 9000-es minőségbiztosítási tanúsítványokat is 1989-ben, mégpedig a TUNGSRAM Rt. részére. Miután a MEEI ISO 9000-es tanúsítványokat több országban is elismerték, a cég vezetése minden egyes gyáregységére és a termékfejlesztésre is megszerezte a MEEI tanúsítványait.

Nemzetközi kapcsolatok a villamossági termékek vizsgálata és tanúsítása terén A villamossági termékek nemzetközi árucseréjének bővülésével előtérbe került az iparnak és a kereskedelemnek az az igénye, hogy a nemzeti vizsgálati eredményeket és tanúsítványokat más országokban is elfogadják, lehetőleg újabb vizsgálatok elvégzése nélkül. Bár a magyar villamos ipari vizsgáló szakemberek nemzetközi kapcsolatai a 30-as évek közepére nyúlnak vissza, az első komoly nemzetközi villamos ipari terméktanúsító (és biztonságtechnikai szabványosító) szervezet csak 1961-ben alakult 254

meg Európában, a MEE részvételével. A CEE (International Commission on Rulesfor the Approval qf'ElectricalEquipment) tevékenységében a magyar szakemberek rendkívül sok munkát végeztek, különösen a feledhetetlen emlékű Rácz György, a MEEI tudományos igazgatója, aki számos CEE bizottságban volt elnök és magyar tag, sőt 1980-ban a CEE alelnökévé választották, de korai halála megakadályozta e tisztség betöltésében. 1985-ben a CEE beleolvadt az IEC (International Electrotechnical Commission) szervezetébe és az IEC égisze alatt kidolgozásra került a villamossági termékek egész világra kiterjedő, IEC szabványok szerinti vizsgálati és tanúsítási rendszere. A megalakuláskor jelen sorok íróját a CCB (Committee of Certification Bodies, Tanúsító Testületek Bizottsága) alelnökévé, majd 1995-ben elnökévé választották és 1998 végéig töltötte be tisztségeit. Ez alatt az idő alatt lett a CB rendszer az egész világra kiterjedő rendszer és lett tagja többek között Japán, Dél-Korea, Ausztrália, a Szovjetunió (később az Orosz Föderáció és Ukrajna), az Egyesült Államok, Kína, Singapur, Kanada, Jugoszlávia (később Szlovénia és Horvátország), Szlovákia. A CB rendszerben a MEEI 1999 márciusáig 225 hazai villamossági termékre adott ki nemzetközi megfelelőségi tanúsítványt (CB Test. Certicate). A MEEI számos két- és többoldalú megállapodást kötött a vizsgálati eredmények, tanúsítványok, gyártáséi lenörzési bizonylatok kölcsönös elfogadására különböző külföldi vizsgáló és tanúsító partnerintézettel, így többek között VDE-PZI, TÜV

Páneurópai ENECjel

Páneurópai HARjel

Páneurópai EMC jel

Páneurópai "Kulcsjel"

Product Service és Quelle Institut (NSZK), NEMKO (Norvégia), ÖVE (Ausztria), SEMKO (Svédország), GIC EMP (Ukrajna), EZU (Cseh Köztársaság), PCBC (Lengyelország), SIQ (Szlovénia) és más intézetek. A MEEI képviseli 1998 áprilisától az amerikai UL (Underwriters Laboratories) intézet Magyarországon (UL Inspection Center Hungary).

Villamossági termékek megfelelőség értékelése, az Európai Unióval való jogharmonizáció A villamossági termékek kötelező előzetes biztonságtechnikai vizsgálata és tanúsítása 1998 áprilisáig tartott. Az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság képviselői által 1991. december 16-án Brüsszelben aláírt ún. "Európai Megállapodás", amelyet az 3994. évi I. törvényként hirdettek ki. Ez meghatározta hazánk politikai és gazdasági orientációját és kijelölte az Európai Unióhoz való csatlakozás, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében a jogharmonizáció tennivalóit, a termékekkel és szolgáltatásokkal szemben támasztott követelmények és az azoknak való megfelelőség értékelése és igazolása terén is. A termékek és szolgáltatások ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás szabad mozgása érdekében európai jogszabályokban rögzítik a termékekkel szemben támasztott alapvető követelményeket, vagyis az ún. "új megközelítésű" európai műszaki irányelveket (direktívák), amelyek tartalmát minden tagország köteles a nemzeti jogszabályalkotásba bevezetni és alkalmazni. Nem konkrét és részletes műszaki előírásokat tartalmaznak, hanem az élet-, egészség-, és vagyonbiztonság, valamint a környezetvédelem ún. alapvető (essential) követelményeit és az ezeknek vató megfelelőség elégséges feltétel a termékeknek a Közösségen belüli piacra kerüléséhez. A szabványok szerepe ugyankkor nem csorbul, mivel — bár alkalmazásuk nem kötelező — a harmonizált európai szabványoknak való megfelelőség vizsgálatát és annak joghatályos igazolását —•, amelyet a gyártó is elvégezhet, ha erre felkészült — a nemzeti hatóságok kötelesek elfogadni és elismerni, hogy a szabványoknak megfelelő termék feltételezetten megfelel a termékre vonatkozó direktívák követelményeinek és nem akadályozhatják meg a termék piacra kerülését. Az Európai Egyezmény aláírása után alig két héttel a MEEI vezetése már 1992 januárjában felvette a kapcsolatot a CENELEC (European Committee for Electrotechnical Standardization) titkárságával és kérte felvételét a CENELEC Tanúsítási Egyezmény rendszerébe. Szigorú ellenőrzési eljárások után a MEEI lett az első CCA (CENELEC Certification Agreemcnt) tagságot nyert, nem az EU-EFTA országok közé tartozó harmadik országbeli intézet. A MEEI azóta tagja a lámpatestek és azok szerelvényei, információtechnológiai eszközök és villamos irodagépek és más elektrotechnikai alkatrészek európai szabványoknak való megfelelősége ENEC (European Norms Electrical Certification) tanúsítási rendszerének, a villamos kábelek és vezetékek HAR rendszerének, a villamos háztartási készülékek KeyMark (Kulcsjel) rendszerének, valamint a CCA-EMC egyezmények a villamossági termékek elektromágneses összeférhetőségének (EMC, ElectroMagnetic Compaübility) vizsgálatára és a megfelelőség tanúsítására. Ezen utóbbi rendszerekben a MEEI páneurópai tanúsítási jelek, így az ENEC, a HAR, a KeyMark és a CCA-EMC jelek használatának engedélyezésére is jogosult. Néhány további statisztikai adat a MEEI tanúsítási tevékenységéről (1999. február 28-Í állapot); CCA Notification of Test Results 65 tanúsítvány ENEC jelhasználati engedély 12 darab HAR jelhasználati engedély 10 darab

A Gép- és Készülék Szakosztály IB 1999. április 22-én a SIEMENS TRANSZFORMÁTOR KFT.-nél tett szakmai látogatást és tartott kihelyezett ülést. A Társaság történetéről, átalakulásáról Hannát Jenő ügyvezető igazgató úr tájékoztatta a vendégeket. A jogelőd Csepeli Transzformátorgyárat 1959-ben alapították elosztótranszformátorok gyártására. 1975-ben a Siemens cégtől licencet vásároltak száraz transzformátorok előállítására, kapcsolatuk a nagynevű céggel innen datáló1999. 92. évfolyam 6-7. szám

CCA EMC jelhasználati engedély 4 darab EMC-RFI tanúsítvány 1991-től 3127 darab EMC tanúsítvány, egyéb (pl. immunitás) 54 darab "Test Certificate" (3 nyelvű) 148 darab ISO 9000 tanúsító okirat 1989-től 83 darab UL gyártás el lenőrzés 1998 áprilisától 467 darab Gyártásellenőrzés külföldi tanúsító részére 1213 darab Gyártásellenőrzés hazai rendszerben 1141 darab Megemlékezés Végezetül a szerző kötelességének tartja megemlíteni a nevét azoknak a már elhunyt vezetőknek, akik a MEE Vizsgáló Állomása és a MEEI alapítása, szakmai működése, fejlesztése és nemzetközi elismertetése érdekében kiemelkedő érdemeket szereztek. Haidegger Ernő, az Egyesület igazgatója, a Vizsgáló Állomás vezetője 1934—1935 dr. Karády Győző igazgató, 1935—1957 Réti József, igazgató, 1957—1970 Rácz György, főmérnök, tudományos igazgató, 1958—1980 Major János, igazgató, 1970—1980 Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki az Elektrotechnikai Múzeum igazgatójának, dr. Jeszenszky Sándor úrnak, hogy lehetővé tette az Egyesület "Elektrotechnika" és "Villamosság" című lapjainak átnézését a 20-as évektől kezdve, Ács Lajosné könyvtárvezetőnek és Anisity Ágnes könyvtárosnak a nyújtott segítségért és Hauser Imre úrnak, a MEEI nyugdíjas osztályvezetőjének a többszáz folyóiratot átnéző gondos kutatási munkájáért. Irodalomjegyzék [1]

[2]

[3] [4] [5]

Bodnár György: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület rövid története, szervezete és működése. Kézirat az Egyesület fennállásának 60. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülésszak előadási anyagából. 1960. Rácz György: A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet 25 éves fejlődés és szerepe a villamos gyártmányok minőségfejlesztésében. Villamosság 8. évfolyam. 1960. 5-7. szám. Lazur Lajos: Jubilál a Magyar Elektroiechnikai Ellenőrző Intézet. Villamosság 32. évfolyam J. szám, 1984. január. Fiser József: A MEEI nemzetközi kapcsolatai. Villamosság 32. évfolyam 1. szám, 1984. január Elektrotechnika és Villamosság c. lapok évfolyamai

dik. A privatizációs folyamatban A Siemens vette meg a gyár összes részvényét és 1996. január 1-je óta a cég teljesen az ő tulajdonában van. A termelésé az utóbbi két évben 3-szorosára nőtt és a kezdő év vesztesége helyett tavaly már nyereséget könyvelhettek el. Ez idő alatt a Siemens jelentős beruházásokat és technológia-fejlesztéseket hajtott végre. Ennek nyomán alakult ki a mai gyártási profiljuk, amely mind az olajos, mind a száraz transzformátorokat magában foglalja 8000 kVA teljesít-

ménytartományig. Kapacitásukat a hazai kereslet nem tudja lefedni, ezért a külföldi vevőket és kooperációs kapcsolatokat is keresik. Terveik között az anyag- és energiamegtakarítást célzó további technológiafejlesztések szerepelnek. A Siemens AG az elosztó-transzformátorok és a teljesítmény-transzformátorok előállításának üzletágait 1999. október l-jétől összevonja és további jelentős termelésfejlesztést tervez a gyárban. Lieli György

Villamos gépek

Transzformátorok rövidzárási reaktanciájának számítása Dr. Kiss László

Vezessük be a következő jelöléseket: a,m a tekercs mértékadó sugarának és belső sugarának különbsége á feszültségáttétel f,Hz,s~ frekvencia gk, m a k-adik csatorna radiális mérete i,A a fázistekercselés egyik tekercsében folyó áram Í',A egységvektor i",A egységvektor ij,A a j-edik tekercs gerjesztésvektora írk a k-adik n^ menetszámú tekercs relatív gerjesztése I,A fázisáram lgl^m a k-adik csatorna középátmérőjével számított kerület ls,m a szórási csatorna hossza lwk,m a k-adik tekercs középátmérőjével számított kerület l'rnk^n a k-adik tekercs mértékadó menethossza uik a k-adik csatorna relatív gerjesztése n a fázistekercselés egyik tekercsének menetszáma nf fiktív menetszám N a fázistekercs hatásos menetszáma, amelyben I áram folyik r\vk,m a k-adik tekercs mértékadó sugara R Rogowsky tényező s a vasmag egy oszlopán elhelyezett tekercsek száma S,VA látszólagos teljesítmény U,V fázis feszültség UW,V menetfeszültség Wk,m a k-adik tekercs radiális mérete X,Ohm,VA" rövidzárási fázis reaktancia £s,% százalékban kifejezett rövidzárási reaktancia.

Ugyanazon vasmagoszlopon elhelyezett azonos, vagy ellentétes fázisú gerjesztésű tekercsek szórt fluxusához tartozó meddő teljesítmény számítása Legyen a vasmag egy oszlopán s számú tekercs. (Lásd az 1. ábrát.) A számítást az egyes tekercsek relatív gerjesztésének kiszámításával kezdjük. Alapul választjuk a legnagyobb névleges teljesítményű tekercselés egyik fázistekercsének gerjesztését, feltételezve, ha a tekercselésben annak névleges árama folyik és a tekercselés — ha vannak megcsapolásai — a főmegcsapolásra van kapcsolva. Legyen e tekercs gerjesztése NI. Follyék a k-aik n^ menetszámú tekercsben i^ áram. E tekercs relatív gerjesztése tehát: irk=-

(1)

NI

Felrajzoljuk a gerjesztési ábrát. (Lásd az 1. ábrát.'

A rövidzárási reaktancia kiszámításának menete A számítást a szórt fluxushoz tartozó fázisonkénti meddőteljesítmény kiszámításával kezdjük. A kapott VAr értéket hárommal szorozva, elosztva a transzformátor VA névleges látszólagos teljesítményével, szorozva 100-zal kapjuk a keresett reaktanciát százalékban. A fázisonkénti meddőteljesítmény kiszámítása abból áll, hogy összegezzük az egyik vasmagoszlopon lévő tekercsek terében keletkező meddő teljesítményt. (Az összegezést leíró módszert angol nyelven a [1] 75... 79. oldalán, magyar nyelven a [2] 99... 104. oldalán találhatjuk meg.) A módszer gyakorlati alkalmazását a következőkben foglaljuk össze.

l. ábra. Négy tekercs egy vasmagoszlopon és ezek gerjesztési ábrája

. .

nuj .

ttil-i

min

tti| ~ I; rri2 = in - ir2; 1113 = im • in - in - i \2 - irs.

Az Nl-t +l-nek választjuk. irk előjele pozitív, ha a tekercs gerjesztése fázisban van az NI gerjesztéssel, negatív, ha azzal ellentétes. Jelöljük a gerjesztési ábra csatornáihoz tartozó relatív gerjesztéseket nik-val. Az m.k értéke az x tengely feletti gerjesztések esetén pozitív, alatta negatív. Amint az ábra szerinti példából látható 4 tekercs esetén 3 csatorna van. 4TI

.-6 fiQ = -r7r\Q~ VsA" m" , Ö ) = M S ' figyelembevételével a fáDr. Kiss László okl. gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, Zipernowsky-díjas, a MEE tagja Lektor: Szita Iván oki. villamosmérnök

256

zisonkénti meddő teljesítmény:

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek *=;* IX

JO

IO

2jrf

Tr-» r 2 m

2

2 W£

~1

^ 2J kgklgk+{mk-\+nikmk-\+mk)-^-Lk\.{2) i i

A szögletes zárójelben lévő első összetevő a tekercsek közötti csatornák, a második összetevő a tekercsek gerjesztését, geometriáját tartalmazza. Amint az előzőekben mondottuk s tekercs esetén s-l csatorna van. Az m^m^i lehet pozitív, vagy negatív előjelű. Negatív a szorzat az l. ábra szerinti 3. tekercs esetén. Természetesen negatív m^ esetén is a négyzete pozitív lesz. Nézzük meg, hogy mit ad a (2) szerinti általános képlet két tekercselés esetére. (Lásd a 2. ábrát.) A g-vel jelölt méretű csatorna relatív gerjesztése 1, tehát a szögletes zárójelben az első tényező: lgl g = glg. A w r gyel jelölt méretű tekercs bal oldalsó relatív gerjesztése 0, a jobb oldalié 1. Tehát a szögletes zárójelben lévő második összetevő:

(o2+io+\2yf\wl = 2. ábra. Két tekercs egy vasmagoszlopon és ezek gerjesztési ábrája

_

Wi

A W2-vel jelölt méretű tekercs bal oldalsó relatív gerjesztése 1, a jobb oldalsóé 0. Tehát a szögletes zárójelben lévő második összetevő:

(i2+o-i+yi«2—gVA kapott értékeket behelyettesítve (2)-be, megkapjuk a kéttekercselésű transzformátor ismertnek feltételezett fázisonkénti meddőteljesítmény képletét: 2

ix

:

a (W

,«()O>-

(3)

A mértékadó menethossz A csatornák mértékadó menethossza egyenlő a csatorna középátmérőjével számított kerülettel, mert a szórási indukció (vagy gerjesztés) a csatornán belül állandó. A tekercseken belül a szórási indukció "k (vagy gerjesztés) nem m állandó, ezért a mérté"fc-1 kadó menethossz nem azonos a tekercs középátmérőjéhez tartozó menethosszal, ha figyelembe kívánjuk venni a tekercs görbületét. A 3. ábra szerinti tekercsmérethez és a hozzátartozó gerjesztési ábrához tartozó 3, ábra. Tekercsméretek, gerjesztési ábra mértékadó menethosz-

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

szat a következőképpen számítjuk ki. a) Felírjuk a relatív gerjesztést az x függvényében. (Lásd a 3. ábrát.) b) Képezzük a relatív gerjesztés négyzetét, így egy másodfokú parabolát kapunk. (Lásd a 4. ábrát az Fj függelékben.) c) Kiszámítjuk a relatív gerjesztés négyzete alatti területet. d) Kiszámítjuk a relatív gerjesztés négyzetének és a 2 ( r b k + x) dx terület szorzatát és azt integráljuk x = O-tól x = w^-ig. ,e) A d) szerint kiszámított eredményt elosztjuk a relatív gerjesztés alatti területtel (amelyet a c) szerint kiszámítottunk) és így megkapjuk a keresett mértékadó menethosszt. A mértékadó menethossz a)...e) lépésekkel történő számítását az F t függelék tartalmazza. Az F] függelékben közölt számítás szerint, az ott bevezetett a—

ml_{+2mk_imk+3m2kwk m2k_x+mk_xmk+m2k

4

(9)

mérettel a tekercs mértékadó menethossza: l'wk = 2(r bk + a)7T

(11)

Kéttekercselésű transzfonnátor esetén a W[ radiális méretű belső tekercs "a" mérete: aj = wj, a W2 radiális méretű külső tekercs "a" mérete: a2 - w 2 . (Lásd az F2föggelék 5. ábráját.) A fázisonkénti meddőteljesítmény képlete a mértékadó menethosszakkal a (3) képletbe behelyettesítve P w k (13) és Igk (14) szerinti kifejezését, rendezés után: -. k=s 2 (NI) x"1 f 2 2 2 wk 1 I X = C — — R 2J [^kSk^kH'nk-]+mkmk_]+mk)Yf'wk\ • (18) fe=1 ahol C=fiQCo2jt

(19)

f= 50 Hz esetén: C 1 =^10' 6 2^50'27rVA" l m" 1 -2,48.10^VA" l m" 1 .

(20)

f= 60 Hz esetén: C2 = ^jlO" 6 2JC60-2JT VA"' m"' = 2,98-0"3 VA" W 1 .

(21)

A rövidzárási reaktancia százalékban kifejezett értéke egyenlő a rövidzárási meddő teljesítménynek a névleges teljesítmény százalékában kifejezett értékével: £«-

3/2X 100 3UI

(22)

Takaréktranszformátorok esetén, amint ismeretes, a vonatkoztatási alap általában az átmenő teljesítmény (S a ), de estenként lehet a belső teljesítmény (S^) is: vcá

3fx 100 S„

3l2x

£sb = - öin-n1 0 0

(23) (24)

Tennészetesen a rövidzárási reaktanciát számíthatjuk a szintén ismertnek feltételezett:

257

Villamos gépek

£s= c

*=.v v-> r

S

?

2wk

2

= 2JT[ r b k (m k . | + mk_,mk + m 2 k ) + (m 2 k .j + 2mk_imk +

~\

^ ü J 7 R ^L flI *s*'s* +(m *-i +m * m *-i +m *T^' 1V *J

^

.-

képlettel, amely a {18)-ból egyszerű átalakítással nyerhető. A (25) képletben S = 3UI, a transzfonná tor névleges teljesítménye.

,wklwk

2

(7)

e) A mértékadó menethossz: 2

wk

&

2

- |

A tekercs görbületét figyelembevevő mértékadó menethossz számítása a) felírjuk a relatív gerjesztést az x függvényében: {Lásd a 3. ábrát) x

m

k~ k-\

k l

(4)

wk

b) Képezzük a relatív gerjesztés négyzetét: y=

'»k\+^k~mk-\

(5)

wk

c) Kiszámítjuk az y másodfokú parabola alatti területet. (Lásd a 4. ábrát) Jelöljük ezt a területet A-val: m^H (IV

f

\2

1

x I dx =

wk

mA

•x+

iv A .

2

2

/)iA-|+2mi-i/»A+3/»A-M'(t I

= 2n\ rbk + 2 2~A~ y m%-\+mk-\mk+irik 4 J

(8)

vagyis a 4. ábrában feltüntetett "a" méret: 2

2

a = m*. _ |-t-2fíi£_ i m^+3/H;. n>£

(9)

mt-i-Hnk-imk+mk * Tehát a ^. á6ra szerinti területhez tartozó mértékadó menethossz: l'wk = (<*bk

+ 2 a

(10)

)^ *

= 2(r b k + a>r.

(11)

+ a

r'wk = rbk bevezetésével

( 12 )

l'wk"2r\rfc*-

(13)

A tekercsek közötti csatorna "mértékadó menethossza" egyenlö a közepes sugárral számított körkerülettel:

)

2mA_1(mJt-mA-l)

2

7 W/t Wlr

mic-\+mk-iWk+mt- hr-

F) függelék

m

?

2n [thlAmt-i+Ȓjt-imk+mk)+(mt-] +2n\k-1/n*+3/ni)-j-]-74J3

(mk-mk-\\ wk

2 -\

,

dx =

w

k

= ( m k .i+m k mk.i + m k ) ~ y '

lgk = 2r gk jr.

(14)

F2 függelék Kéttekercselésű, két tekercset tartalmazó transzformátor mértékadó menethossza Számítsuk ki, hogy egy kéttekercselésű transzformátor esetén milyenek a mértékadó menethosszak. (Lásd az 5. ábrát.) A W| tekercsre: mk_] = 0; mk = 1. a

l =

0 2 +2x0xl+3xl 2 w] 0^+0x1+1-

3 "TM'l

A mértékadó menethossz tehát: lwi^2(r b l + ^w1)jc = 2r'|jr.

•

(15)

A W2 tekercsre: mk_ i = 1; mk = 0. a

2 =

l 2 +2xlx0+3x0 2 w2 '+1x0+0^

= Tiv2

A mértékadó menethossz tehát: ^. «/>ra. Jelölések a ménckadó mcnethossz kiszámításához

Amint látjuk, ez nem más, mint a (2) szögletes zárójelében lévő második összetevő közepes menethossz nélküli része. d) A relatív gerjesztés négyzetének és a 2 (rhk + x) dx terület szorzatának x = 0 és x = w^ határok közötti integrálja: f

l2n(rbk+x)Ámkri \

258

mk-mk~l wk

x dx

I\v2 = 2(r b2 + -w2)Ji - 2r' 2 n.

(16)

A csatorna mértékadó menethossza: (17) Ugyanazon vasmagoszlopon elhelyezett, fázisban egymástól eltérő gerjesztésű — árammenetű — tekercsek rövidzárási reaktanciájának számítása Fázisban egymástól eltérő gerjesztésű tekercsekből állóak az Yz, Dz kapcsolású, a Magyar féle kemencetranszformátor [3] ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek közbenső fokozatban és néhány egyenirányító transzformátor. (Az Yz kapcsolású transzformátorok rövidzárási reaktanciájának számi tását 3/4Wj_ angol nyelven az [1] 88...90 oldalán, ugyanezt magyar nyel1/4^ ven és a Magyar féle kemencetranszform -M S. ábra. Kéttekercselésű transzformátor átoréval együtt a [2] lekéréseinek ménékadó sugara a tekercsek 99... 104 oldalán tagörbületét figyelembe véve lálhatjuk.) Az Yz kapcsolás eredetileg kizárólag a kisteljesítményű elosztóiranszformátoroknál volt szokásos. Ezek rövidzárási reaktanciájának számítása a fáziseltérés figyelembevétele nélkül is kielégítő pontossággal történhet. A fáziseltéréses tekercsek figyelembevételével történő pontos számítást a több tíz MVA-es egységek megjelenése indokolta. Az [1] 89. oldalán található 41. képletet átírva ~- Xjk egységre vonatkoztatott rövidzárási reaktancia helyett £sjk jelet használva — a fázisban egymástól eltérő gerjesztésű tekercsekkel felszerelt transzformátor rövidzárási reaktanciája: j=s k=s

j=s k=s

7=1 4=1

,/=l *=1

--íss

?

ahol például az f; az íj gerjesztésvektor V egységvektor, i'j pedig az /" egységvektor irányú komponense. P és i" egységvektorok derékszöget zárnak be egymással. Mindegyik gerjesztésvektor abszolút értékét az egységként alapul választott abszolút értékű vektorhoz viszonyítva fejezzük ki. -^ a 7. és k. tekercs közötti szórási reaktancia százalékban kifejezett értéke úgy számítva, mintha e két tekercselés az alapul választott teljesítményhez tartozó árammal lenne terhelve és más tekercs terheletlen lenne. Az összegezésből ki kell hagyni a j - k eseteket, így elmaradhatnak az -r-es szorzók. Három egymástól nagyságban és fázisban eltérő gerjesztési! tekercselés alkotta fázistekercselésű transzformátor rövidzárási reaktanciája A vasmag gerjeszl" téséhez szükséges 1%-nál kisebb árammenetet elhanyagolva, a zárt háromszöget adó gerjesztés létesítette mágneses tér meddőteljesítményét és az abból számítható rövidzárási reak6. ábra- A (erjesztések elhelyezése az i' -i" tanciát az alábbi lépékoordináta rendszerben sekkel számítjuk ki: Az egységnek választott abszolút értékű gerjesztéshez viszonyítjuk a másik két gerjesztést és elhelyezzük az i'-i" koordinátarendszerbe. (Lásd a 6. ábrát.)

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

Kiszámítjuk a gerjesztési vektorok f és 1" irányú komponenseit. Kiszámítjuk az £5)2, £513, £$23 százalékos reaktanciákat például a (25) képlettel, mintha a tekercseíéspárok külön-külön az alapul választott fázisteljesítménnyel lennének terhelve. Képezzük az I*ii'2, 1*1.1*3, ^2**3 és i'V"2» i ' Y W iV*3 skalár szorzatokat. A (26) alapján a rövidzárási reaktancia az alábbi lesz: £s

V f i ' | l > 2 £si?»+.» [i'3 fi sl3+j > 2Í í 3«s23)-

(23)

- Ű'V'2 e sl2 + >"li"3£sl3 + ' ' V ' 3 £s23)

1

Amint látható, az összegezésből hiányzik az —-es szorzó, mert az azonos indexű szorzatokat csak egyszer vettük figyelembe. A következőkben egy egyenirányító transzformátor rövidzárási reaktanciájának számításán keresztül mutatjuk be az egymástól fázisban eltérő gerjesztésű tekercsek rövidzárási reaktanciájának számítását. Az egyenirányító berendezés és transzformátorai Az egyenirányító berendezés 4 darab, egyenként 6 fázisú, 580 V egyenfeszültséget adó, 20,88 MW teljesítményű kétutas szilícium egyenirányítóból áll. Az egyenirányítót 4 darab 24,235 MVA teljesítményű transzformátor táplálja. A berendezés 24 fázisú. Mindegyik transzformátorban 1 db 3f 110 kV/33,235 kV...2,975 kV között terhelés alatt szabályozható feszültségáttételű szabályozótranszformátor — ([4] 511. o. 26. ábra) — és egy 33,235 kV/475 V feszültségáttételű főtranszformátor van elhelyezve. Mindegyik főtranszformátor kisfeszültségű tekercselésének kapcsolása 6f kettős delta. Az egyes egységek fáziseltolása a nagyfeszültségű tekercselés kapcsolása a következő: 1 db + 7,5°-os tört delta, 1 db 7,5°-os tört delta, 1 db + 22,5°-os tört delta, 1 db - 22,5°-os tört delta. A feszültségszabályozó 26 R fokozatállásban a főtranszformátor 33,236 kV feszültséget kap, az egység teljesítménye 24,235 MVA. A főtranszformátor mindegyik oszlopán három tekercs van, ha a két kisfeszültségű tekercset egy tekercsnek tekintjük (egyforma a szerkezetük, egymás7. ábra. A 7,5° fáziskéséses egyenirányító transz- ba vannak gomboformátor tekercselrendezése és menetszámai lyítva, fázisáramuk nagysága és fázisa egyenlő). A tört delta/kettős delta kapcsolású — 7,5° fázis eltolású transzformátor menetszámai A tekercsek menetszámai 7,5°-os fáziskésés esetén a 7. ábrán láthatóak. Az ábrában a nagyfeszültségű tekercs két részét 2 és 3, a kisfeszültségű tekercseket (egy tekercsnek tekintve) 1 számjeggyel jelöltük. A 8. ábra a tekercselések

259

Villamos gépek háromfázisú kapcsolását mutatja. A 9. ábrán a feszültségvektorok láthatóak. A pontos áttételt és fáziseltolást trigonometrikus összefüggésekkel az F3 függelékben kiszámítottuk. E szerint — a kisfeszültségű tekercs menetszámát nj = 5-nek választva — r»2 = 320, 113 = 53 és a •l *2 fiktív menetszám: X. ábra. A 7,5° fáziskéséses egyenirányító transz- n_ = 349 527. Ez uformátor tekercseinek háromfázisú kapcsolása ( ó b b i é r t é ^ e ! a z á t t e . 120°= y

-7,5<

\

tel: á = 69,905 és a fázis eltolás: = -7,5°. Áramok és gerjesztések a 7,5° negatív fázis eltolásos egyenirányító transzformátor esetén Legyen a transzformátor teljesítménye S = 24,235 MVA, feszültségáttétele á = 33,235 kV/0,4754 kV. A kapcsolás tört delta/ kettős delta. (Lásd a 8. ábrát.) A transzformátor n^ = 53, ne = 320 és n2 = 5 menetszámait tartalmazó 3,2 és 1-gyel jelölt tekercsek elhelyezése a vasmagoszlopon a 7. ábra szerinti. A két kisfeszültségű tekercs fázisáramainak összege: l21 =

vektorábrája

j

_ l(;QQQ2 7 x 5 A =

= 84963,54 A.

A nagyfeszültségű oldali fázisáram: 24235 3X33,235 A

llf-

=

2 4 3

I3 = 243,067x53 A - 12882,553 A. Az egyik vasmagoszlop gerjesztési ábráját a 10. ábra mutatja-

F3 függelék A - 7,5° fázis eltolásos egyenirányító transzformátor pontos áttétele és pontos fázis eltolásának nagysága: A d, e, f feszültségvektorok helyett (lásd a 9. ábrát) a hozzájuk tartozó nd,ne tényleges és nf fiktív menetszámokkal számolva, az ABD háromszögre felírt cos tételből: n

f

= n

d

+ n

e ~ 2n{]necos 120°.

(28)

(28)-ból: nf.43^3 = ^nj¥n^+njne

(29)

A fáziskésés szögét -val jelölve, az ABD háromszögre felírt sin tételből:

(30)

sina = sÍnl20 — /*mun

•

^

"

d

(31)

(30)-bol: a = arcsm -=~ — 2 n, A kisfeszültségű tekercselés menetszámát n2-vel jelölve a transzformátor menetszámáttétele, a feszültségáttételnek:

(32)

«2

Legyen n<j = 53, ne = 320. Ezekkel a menetszámokkal: nf = V532+3202+53x320 = 349,527, . V3" 53 a = arcsm 2 349,527

7,546° = 7,5°.

Legyen a kisfeszültségű tekercselés menetszáma n.j - 5. A transzfonnátor áttétele: 349 527 á =

' -•• = 6 9 , 9 0 5 .

2 4 2 3 5

A = 16992,7 A. 3x0,4754 A kisfeszültségű tekercselés 9. ábra. A 7,5°-os fáziskésésCí egyenirá- gerjesztése: nyíló transzformátor feszültségeinek

A 3-mal jelölt tekercs gerjesztése:

F4 függelék A gerjesztések redukciója, elhelyezésük a koordináta rendszerben, a redukált gerjesztés komponensek skalár szorzata A kisfeszültségű tekercs redukált gerjesztése: |7|| = 1, a 2-vel jelölt tekercsé: fol = QAQ(.\ ^4

'O67A-

=

0,9155, a 3-mal jelölt

A 2-vel jelölt tekercs gerjesztése:

, _, 12882,553 . * tekercse: f c l = g 4 9 6 3 g 4 -0,1516.

I2 = 243,067x320 A = 77781,455 A.

Helyezzük el a gerjesztési ábrát az i'-i" koordináta rendszerbe. (Lásd a 11. ábrát.) Az ij, t2,13 gerjesztési vektorok alkotta háromszög hasonló a 10. ábrán látható háromszöghöz. A háromszög szögei: a = 7,546°, B = 52,454°, y= 120°. Az i| i' irányú komponense: i'| = i', i" irányú komponense: i>0. Az 12 i, irányú komponense: V2 = (- 0,9155xcos 7,546°)i' - 0,9076 i', i" irányú komponense:

I5 • 12882,553 A

10, ábra. Az egyik vasmagoszlop gerjesztési ábrája a 7,5 fáziskéséses egyenirányító transzformátor esetén

260

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek i"'.

//. áhra. A redukált gerjesztések az i'-i" koordináta rendszerben a 7,5° fáziskéséses egyenirányító transzformátor esetén.

i

154

i" 2 = (-0,9155 x xsin 7,546°)i" = = -0,1202 i". Az 13 i' irányú komponense: iT3 = (-0,1516x xcos52,454°)i' = = -0,0924 i', az i" irányú komponense: i" 3 = (O,1516x xsin 52,454°)i" = = 0,1202 i".

246

A skalár szorza-

tok: i 1 ) i 2 = í (-0,9076) = =-0,9076; i'[i';i = =1(-O,0924)=-Ö,0924; i' 2 i' 3 = (-0,9076) (-0,0924) = = 0,0839; i"ji" 2 = 0(-0,1202) = i2Q° = TT_ = 0;i" ^"3 = 0x0,1202 = 0; i» 2 i" 3 = (-0,1202) 0,1202 = = _0,0144. A gerjesztések redukciója, elrendezésük a koordináta rendszerben Miután a kisfeszültségű tekercs gerjesztésének abszolút értékét egységnyire, a többi tekercs gerjesztésének abszolút értékét a kisfeszültségű tekercs gerjesztésére redukáltuk, kiszámíthatjuk a redukált gerjesztési komponensek skalár szorzatait. A számítás 13. ábra. A 22,5"-os pozitív fáziseltolá- 4 függelékben 12. áhra. A 22,5 -os pozitív fáziséitolásos egyenirányító transzformátor tekercselrendezése és menetszámai

KOS egyenirányító transzformátor feszültségeinek vektorábrája

., , . , láthatjuk.

A - 7,5° fázis eltolásit transzformátor reaktanciája Behelyettesítve a redukált gerjesztési komponensek F^ben kiszámított skalár szorzatait (27)-be, megkapjuk a keresett reaktanciát: e, = - (-0,9076 £5,2 -0,0924 e s , 3 + 0,0839 ^ 3 ) -ÍOxe sl2 + 0xe s l 3 -0,0144 e,23) = - 0,9076^12 + 0,0924eS|3-0,0694es23.

1999. 92. évfolyam 6-7. szám

(33)

A tört delta/kettős delta kapcsolású, + 22,5° fázis eltolású transzformátor menetszámai. A tekercsek menetszámait + 22,5° fázis eltolás esetére a 12. ábra mutatja. Az ábrában a nagyfeszültségű tekercs két részét 2 és 3-mal, a két részből álló kisfeszültségű tekercseket (egy tekercsnek tekintve) 1 számjeggyel jelöltük. A feszültség vektorokat a 13. ábra mutatja. A pontos áttételt és fáziseltolást trigonometrikus összefüggésekkel az F5 függelékben számítottuk ki. E szerint — a kisfeszültségű tekercs menetszámát n| 5-nek választva -n2 = 246, n3 = 154 és a fiktív menetszám: nf= 349,45. Ez utóbbival az áttétel: á = 69,89 és a fázis eltolás = + 22,5°-nak adódott. Áramok és gerjesztések a + 22,5° pozitív fázis eltolásos egyenirányító transzformátor esetén Legyen a transzformátor teljesítménye S = 24,235 MVA, feszültségáttétele á = 33,235 kV/0,4754 kV. A kapcsolás tört delta/kettős delta. A transzformátor ng = 246, nh - 154 és n2 = 5 menetszámait tartalmazó 3,2 és 1-gyel jelölt tekercsek elhelyezése a vasmagoszlopon a 12. ábra szerinti. A két kisfeszültségű tekercs fázisáramainak összege:

A kisfeszültségű tekercs gerjesztése: 11 = 16992,7x5 A * 84963,54 A. A nagyfeszültségű oldali fázisáram:

Ilf=

^§l?A^43-067A-

A 2-vel jelölt tekercs gerjesztése: 12 = 243,067x246 A = 59794,48 A. A 3-mal jelölt tekercs gerjesztése: 13 • 243,067x154 A - 37432,32 A. Az egyik vasmagoszlop gerjesztési ábráját a 14. ábra mutatja. X = 120° I 5 = 57432,52 A

I x = 84963,54 A 14. ábra. Az egyik vasmagosziop gerjesztési ábrája a 22,5°-os pozitív fáziseltolásos egyenirányító transzformátor esetén

A gerjesztések redukciója, elrendezésük a koordináta rendszerben Miután a kisfeszültségű tekercs gerjesztésének abszolút értékét egységnyire, a többi tekercs gerjesztésének abszolút értékét a kisfeszültségű tekercs gerjesztésére redukáltuk, kiszámíthatjuk a redukált gerjesztési komponensek skalár szorzatait. A számítás menetét az F6 függelékben láthatjuk. A + 22,5° fázis eltolású transzformátor reaktanciája Behelyettesítve a redukált gerjesztési komponensek F^-ban kiszámított skalár szorzatait (27)-be, megkapjuk a keresett reaktanciát: es = - (- 0,65 le,i2 - 0 , 3 4 9 ^ + 0,2272e s23 ) - (0X£s|2 + OX£S|3 - 0,07246323) = = 0,651e sl2 + 0,349^,3-0,1548e s2 3.

261

Villamos gépek F5 függelék

-í;L220

A + 22,5° fázis eltolásos egyenirányító transzformátor pontos áttétele és pontos fázis eltolásának nagysága A g, h, f feszültségvektorok helyett {lásd a 13. ábrát) a hozzájuk tartozó n g ,n n tényleges és nf fiktív menetszámokkal számolva, az ABD háromszögre felírt cos tételből: 2

2

2

n f = n g + n h - n g n h cos 120°.

(34)

(34)-ből: n{ = ^lnl+nl+n^nh

(35)

A fázis sietés szögét íí-val jelölve; az ABD háromszögre felírt sin tételből: sinB = sinl20°—

(36)

(36)-bol: - arcsin-=-—

(37)

A kisfeszültségű tekercs menetszámát n2-vel jelölve a transzformátor menetszám áttétele, amely megfelel a feszültségáttételnek: a=

ÜL

(38)

"2

Legyen ng *= 246, rí], «= 154. Ezekkel a menetszámokkal: nf= V246 2 +154 2 +246xl54 = 349,45, B= arcsin-y-

349 345

0.7040_.

0,651 1\T

AT"

15. ábra. A redukált gerjesztések az i'-i" koordináta rendszerben a 22,5°-os pozitív fáziseltolásos egyenirányító transzformátor esetén

A skalár szorzatok: I'lT*2= l(-0,651) = - 0 , 6 5 1 ; I ' 1 Í ' 3 - 1 (-0,349) =-0,349; 6 í ' í ' 3 =(-0' 51) (-0,349) - 0,2272; ?'[?' 2 - 0(-0,269) - 0; ?',?' 3 - 0x0,269 - 0; j " 2 i " 3 = (-0,269) 0,269 = - 0,0726.

Összefoglalás A szerző bevezette a mértékadó menethossz fogalmát és bemutatta annak használatát a transzformátorok reaktancia számításában. Az ugyanazon vasmagoszlopon elhelyezett, fázisban egymástól eltérő gerjesztésű tekercsek rövidzárási reaktanciájának számítását két különböző fáziseltolású tört delta/kettős delta kapcsolású egyenirányító transzformátor példáin mutatta be.

= 22,436 =22,5 .

Legyen a kisfeszültségű tekercselés menetszáma n2 = 5. A transzformátor áttétele:

á-y

7 i 2

Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki Szita Ivánnak a kézirat gondos és szakszerű ellenőrzéséért és hasznos tanácsaiért.

=69,89. Irodalom

FÓ függelék A gerjesztések redukciója, elhelyezésük a koordináta rendszerben, a redukált gerjesztés komponensek skalár szorzata A kisfeszültségű tekercs redukált gerjesztése: lijj = 1, a 2-vel 59794,48 - 0,7038, a 3-mal jelölt jelölt tekercsé: \i-^ = 84963,54 37432 32 tekerccsé: |i 3 | = 8 4 9 6 3 ^ 4 = 0,4406

[]]

[2] [3] [4]

Blume, L.FG- —Boyajian, A.: Transformer Engineering. John Wiley Sons, New York. 1951. Kiss L: Kemencetranszformátorok. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállat, Budapest, 1953. Kiss L: A káiyhatranszformátorok feszultségfokozatainak grafikus úton való megállapítása. Elektrotechnika 43. (1950) 10. sz. 323—324. KissL.: Transzformátorok kisebb feszültésgű oldali fesziiltségszabályozása II. rész. Elektrotechnika 89. (1996) I l.s 507...512.

Helyezzük el a gerjesztési ábrát az i'-i" koordináta rendszerbe. (Lásd a 15. ábrát.) Az ij, Í2, 13 gerjesztési vektorok alkotta háromszög hasonló a 14. ábrán látható háromszöghöz. A háromszög szögei: a= 22,436°, 6 = 37,546°, y = 120°. Az i] i' irányú komponense: í'| - i', i" irányú komponense: 1 1 = 0_. _

Az Í2 í' irányú komponense: i'2 = (-O,7038xcos 22,436°)i' * = -0,6505 i\ i" irányú komponense: 1*2 • (— 0,7038x xsin 22,436°)?' = - 0,2686 i". Az Í3 i' irányú komponense: i'3 = (-0,4406xcos 37,564°)i' = —0,3492 i', az i" irányú komponense: Í" 3 = 0,4406x xsin 37,564°)?' = - 0,2686 í". 262

ELEKTROTECHNIKA

Válasz a ma kérdéseire.

A szolgáltatás az, amit mi jól megtanultunk: C.O.S. BU Retrofit & Support ABB C.O.S. A mi perspektívánk az Ön jövője.

@

C.O.S. rendsze Állapotfelmérés rendszerek

RETROFIT (korszerűsítés)

Karbantartás

Integrált tanácsadási koncepciók (műszaki és kereskedelmi tanácsok, menedzsment támogatás, FAME°) C.O.S.*: a válasz a csökkenő költségvetésre és a növekvő költségekre

—beruházási forrásainak célzott felhasználása; — ritkán használt méréstechnika beruházásának elkerülése. Hálózattervezés: segítünk a hálózat megbízhatósbb és jövedelmezőbb üzemeltetésében. A legkorszerűbb módszerek, több mint 50 év tapasztalata és egy motivált

A RETROFIT közös nevezőre hozza és kielégíti mind a gazdasági mind a környezetvédelmi követelményeket: a mi know-how-nk a megújulást szolgálja. C.O.S. A RETROFIT akár 80%-kal is csökkentheti a költségeket! RETROFIT — egy olyan koncepció, amely biztositja az alállomási rendszer jövedelmezőségét és hatékonyságát, és ezzel egyidejűleg megtakaríthatja akár költségei 80%-át. Végső soron a jövedelmezőség, a biztonság és a megbízhatóság azok a követelmények, amelyekkel a következő évezredben szembe kell néznünk.

/. ábra. A legkorszerűbb mérő és diagnosztikai berendezések és egy tapasztalt szolgáltató szakértelme együttesen garantálja a hálózat maximális hatékonyságát.

Állapotfelmérés: Megbízható alap a beruházási döntésekhez. A megbízhatóságon alapuló jövedelmezőség és a megbízhatóság mint a jövdelmezőség eredménye — ez egy olyan kölcsönös összefüggés, amelyet az Ön számára készítettünk. Szakszerűségünk és megbízhatóságunk folytán garantálni tudjuk beruházásának időállóságát — ma és a jövőben. Az Önnél jelentkező előnyök: —előre látható maradék élettartam; —a rendszer állapotának és az elhasználódás mértékének pontos ismerete; — megalapozott ajánlások karbantartásra, RETROFIT-ra vagy új rendszer beszerzésére; 1999. 92. évfolyam 6-7. szám

csapat ismeretei es gyakorlata szavatolja a sikert — akár a hálózat tervezésről, hálózati számításokról vagy a stabilitás ellenőrzésről legyen szó. Elérhető előnyök a következők: — költségek csökkentése; 2. ábra. Elég az "eldobó" szemléletből — csere helyett —-források hatékony korszerűsítse rendszereit. felhasználása; —maximalizált rendszer- és hálózat rendelkezésre álláMi segítünk vevőinknek, hogy megbirkózsának javítása; zanak ezekkel a kihívásokkal. A vevőink —garantált villamosenergia-ellátás érdekeit szem előtt tartva minden tapaszta263

latunkat felhasználva fokozatosan fejlesztettük ki a RETROFIT megoldásokat. A RETROFIT a meglévő, elavult rendszereknek a legkorszerűbb elemekkel való feljavítását jelenti, amelynek célja a rendszer műszaki, megbízhatósági és jövedelmezőségi jellemzőinek optimalizálása. A RETROFIT erőssége és az előnyei a következők: — megközelítőleg 50%-kal kisebb beszerzési ár, mint egy új rendszer esetében; — nem kell beruházni az infrastruktúrába; — nincsenek elhúzódó és drága engedélyezési eljárások; — rövid kivitelezési idő; — minimális üzemszünet Feljavítás/felújítás után a RETROFIT projekt eredményeképpen a rendszer a következő szempontok szerint összehasonlíthatóvá válik egy íij rendszerrel: — maradék élettartam; — rendszer rendelkezésre állása; —a dolgozók biztonsága; — a z üzemeltetés egyszerűsége; — karbantartás; — a garancia tartalma. Költségkímélés, előrelátás, rugalmasság: mindezek a jövedelmezőség érdekében.

Karbantartás: szakértelem és a jövedelmezőség biztosítása a rendszer számára A standardok kitűzése az idők szavának felismerését jelenti, létrehozza a költségmegtakarító kapcsolatokat a műszaki haladás, valamint a rendszer megbízhatósági és jövedelmezőségi követelmények között. Ezek azok a követelmények, amelyeket mi — előrelátó koncepciónkkal — teljesíteni tudunk.

Ezek a következők: — szervizszerződések; — karbantartás; — hibaanalízis; — tanácsadás; — tartalék alkatrészek szállítása; —megrendelőspecifikus tartalék alkatrész stratégia.

C.O.S. Minőségi követelményeink nem mindig voltak olyan nagyok, mint ma. De az biztos, hogy megtanultuk, mi a szolgáltatás. Rugalmasság, előrelátó gondolkodás és a vevő számára végzett hatékony munka teszi azzá szolgáltatásunkat, amit az üzemeltetők ma és a jövőben megkövetelnek: a helyes, piacorientált és kereskedelmileg megbízható megoldások az Ön javát szolgálják: —a költségek előre tervezhetők; — n e m kel! tökét lekötnie tartalék alkatrészekbe, speciális szerszámokba, mérőberendezésekbe stb.; — rövid reakcióidők; — kiváló minőségű szolgáltatás; —szakértők kiküldése. Műszaki és kereskedelmi tanácsadás, egy helyen — specialistákból álló csapatunktól. Egyedi igényeket kielégítő szolgáltatások, amelyek hasznot hoznak Önnek időben, pénzben és megbízhatóságban.

Az idők jele és dinamikus szerviz-filozófiánk a következetes, minőségorientált szemléletben van, valamint abban, hogy átfogó megoldásokat adjunk megbízóinknak. Egyedi igényeket kielégítő és komplett innovációs koncepciókat kap egyetlen forrásból, a specialistáink által alkalmazott ismeretekből és gyakorlatból származó előnyökkel. Ez a következőket jelenti az Ön számára: —műszaki és kereskedelmi tanácsadás; —a környezet és az ökológiai feltételek vizsgálata; —projekt menedzselés és építésveze3. ábra. A jövőért viselt felelősség — ez a jelenbe vetett hitet is jelenti tés;

264

4. ábra. Egyetlen cél: a jövedelmezőség növelése a hatékonyság maximalizálásával.

—pénzügyi tanácsadás és pénzügyi tervek kidolgozása; — képzés és kioktatás (betanítás); —programok és tervek. C.O.S. A partneri kapcsolatoknak a megbízhatóságon kell alapulniuk. Legyen biztos benne, hogy választása hozzáértő, innovatív partnerre esett, aki jobban felismeri a megrendelő előtt álló feladatokat, mint majdnem bárki más. Egy olyan partnerrel, aki a megrendelővel szoros együttműködésben és folyamatos párbeszédben dolgozza ki a problémákra a megoldásokat. Egy olyan partnerre, aki segít Önnek a pénz és az idő megtakarításában, és a helyes út kiválasztásában. Az általunk kínált extra nyereség: —a rendelkezésre álló anyagok hatékony felhasználása; —gyors, hatékony projekt lebonyolítás; —a megrendelő forrásainak maximális kihasználása; —nagyfokú rugalmasság és mobilitás; —sokéves tapasztalatszerzés az egész világon; — a szakmai hozzáértés magas színvonala; —kitűnő referenciák.

Többet szeretne tudni? Hívjon fel minket, küldjön faxot vagy írjon levelet, ha további információkra lenne szüksége. Információ: Mihály Gábor Telefon:+36-1 339 9399/2450 Telefax:+36-1 359-6729 E-mail: [email protected]

A Ilii MIPIP

ABB Energir Kft. 1138 Bp., Váci út 152—156.

ELEKTROTECHNIKA