Összefoglalás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Összefoglalás

xí

Farkas László, Víg Zoltán: Internet alapfokon. V. rész: Az információs társadatom küszöbén A sorozat ötödik, befejező részében röviden bemutatjuk azokat a. területeket, ahol az Internet már jelentős szerepet játszik, és ahol várhatóan fontos szerephez jut majd a közeljövőben, mint például az oktatásban, a marketingben és a mindennapi munkában. Végül áttekintjük az Internet társadalmi vonatkozásait és azokat a tényezőket, amelyek hatására kialakul az információs társadatom. Dr. Schanda János: Fotometria 75 évvel ezelőtt és ma A cikk ismeretei a 75 évvel ezelőtt a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) által elfogadott fotometriai rendszer kialakulásának történetét. Foglalkozik e fogalmak definíciójukból adódó problémáival {világosságérzetet befolyásoló körülmények; fotopos, mezopos és szkotopos tartomány, látómező mérete, különféle színképű sugárzók) és a fotometria fejlődési irányaival. Czelecz Ferenc: A VERTESZ-MGV ötven éve A cikk bemutatja a VERTESZ-MGV vállalatot az 1951. évi alapítástól az 1991-es privatizációig. Kassay Gábor, Vonnák István: A herendi porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének megvilágítása A Herendi Porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének felújítása során új világítási berendezés is készült. A világítási rendszer kialakításánál a legfontosabb szempontok a tárgyak megfelelő láthatósága, a torzításmentes színvisszaadás a káprázás-mentesség és a berendezés adekvát formai megjelenése voltak. A világítási rendszer a mennyezetre szerelt, valamint a tárlók tetején elhelyezett sínrendszerekkel, a hozzátartozó flexibilisen átrendezhető lámpatestekkel, továbbá a tárlók rejtett világítására Magyarországon először használt kisfeszültségű xenon lámpákkal készült. Hónig Ernő: A XX. század magyar villamos iparának egyik meghatározó gazdasági egysége. Villamos Berendezés és Készülék Művek A Villamos Berendezés és Készülék Művek megszűnt létezni, illetve számos kisebb egység jött létre, amelyek jelentős része nem sokkal ezután csődbe jutott. A munkatársakban azonban megmaradtak a 20 éves tevékenység kereskedelmi, műszaki és gazdasági tanulságai. Lényegében ezek tették lehetővé, hogy a '80-as évek, a '90-es évek elején Magyarországra települő multinacionális vállalatok még külső segítség nélkül is megkapják azt a szakmai, szellemi és fizikai munkát jelentő alapokat, amely jelenlegi működésüket biztosítja. Pálfy Miklós: Napelemes Áramforrások I. A fotovillamos energiaátalakítással kapcsolatos hazai kutatások a 70-es évek elején indultak az egykori Villamosipari Kutató Intézetben, a 80-as években már 15% hatásfokú napelemek készültek. Az ekkor kissorozatú gyártásban előállított napelemek nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek számítottak. A Solart-System Kft.-ben hasznosul a megszerzett hazai fejlesztési tapasztalat. Napjainkban több mint 100 MWp napelemet állítanak elő évente a világon. Bizonyosra vehető, hogy az elkövetkező időszak energiaellátásában a napenergia egyre növekvő mértékben részesül. A fotovillamos autonóm áramforrások két legfontosabb egységével a napelemek rövid ismertetésével és az energiatárolóval szemben megfogalmazott követelményekkel, majd a kisteljesítményű fotovillamos autonóm áramforrások tervezése és üzemeltetése követelmény rendszerének bevezetésével foglalkozik a cikk. Dr. Horváth Elek: Villamos mérnök-asszisztens képzés indult a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán A publikációban a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán kidolgozott és megalapított villamosmérnök-asszisztens képzés indításának körülményeiről, a képzés sajátosságairól a program jóváhagyásának menetéről — előzményeiről kapunk korrekt, szakszerű — és érdekes tájékoztatást.

2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 186

Információs technológia

Internet alapfokon. V. rész: Az információs társadalom küszöbén Farkas László, Vig Zoltán A cikksorozat rendszeres olvasói mostanra képet kaphattak a hálózat egyre bővülő világáról. Ebben a befejező részben nem programokat mutatunk be, nem a technikai rejtelmeket kívánjuk vizsgálni, hanem a fejlődési tendenciákat próbáljuk meg vázolni. Egyfajta "jövőbenézés": mit gerjeszt, mit gerjeszthet ez a világot villámgyorsan meghódító kommunikációs csatorna. Előre is elnézést kérünk azoktól az olvasóktól, akik most technikai részleteket várnak, mert ebben a részben inkább társadalmi és más, nem kifejezetten a műszaki területhez kötődő kérdésekkel foglalkozunk.

Teleházak Az Internet elterjedésének legnagyobb akadálya, hogy egyelőre kevés helyen lehet hozzáférni. Az egyetemeken az Internet használata ingyenes, de csak oktatók és hallgatók számára. Az otthoni csatlakozás pedig csak annak éri meg, aki folyamatosan és sokszor használja azt. Vidéken a helyzet még rosszabb, hiszen a modemes használathoz szükséges telefonvonal sem áll mindig rendelkezésre. Ezen a helyzeten kíván könnyíteni a teleház mozgalom. A mozgalom a skandináv országokból indult, ahol sok kis település van elszórva, távol a nagyvárosoktól. A kezdeményezés lényege, hogy olyan (a kultúrházakhoz hasonlítható) házakat hoznak létre, ahol a legújabb kommunikációs és elektronikus technológiák egy helyen megtalálhatók. Ezek a technológiák azután (bizonyos díj ellenében) bárkinek a rendelkezésére állnak, és használhatóak közösségi, önkormányzati, gazdasági vagy egyéb területeken. Magyarországon az első teleház a90-es évek elején jött létre (azóta már megszűnt), majd 1994-ben megalakult a Magyar Teleház Szövetség (www.telehaz.hu). A szövetség koordinálja a teleházak tevékenységét, és segítséget nyújt új teleházak működtetésének elindításához is. Adataik szerint ma Magyarországon 64 teleház működik, és még 40 épül. Egy teleház körülbelül 1000 embert szolgál ki. Eszközeik között mindenhol megtalálható a fax, a fénymásoló és a nyomtató. Átlagosan 5-7 számítógéppel rendelkeznek, amelyeken használható az Internet és az e-mail is. Tevékenységi körükbe tartozik a széleskörű információszolgálat és oktatás is. Farkas László okl. villamosmérnök, doktorandusz, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, a MEE tagja K/y Zoltán hallgató, BM1Z Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, a MEE taya Lektorálta; dr. Vajda István okl. villamosmérnök, egyetemi docens, a MEE tiit-ja

A IV. rész 1990, 4. számban jelent meg

188

Külföldi tapasztalatok alapján a teleház-rendszer jól felhasználható önálló tanulásra és kommunikációra, de alkalmas munkahely-teremtésre, sőt (ön)kormányzati kommunikációra is.

Oktatás az interneten keresztül Az Internetet három jellemzője teszi alkalmassá arra, hogy felhasználható legyen az oktatásban. 1. A hipertext struktúra lehetővé teszi az összefüggések beépítését a tananyagba. 2. A felhasználható média (hang, animáció, mozgókép) tartalmasabbá és szemléletesebbé teheti az oktatást. 3. A harmadik, talán legfontosabb jellemző, hogy az adatok elérése online folyik, azaz a szerver számítógépre vitt adatok azonnal megjelennek a felhasználó számára is. (Erről a témáról részletesebben az Elektrotechnika 1998. évi októberi és novemberi számában olvashat "A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban" címmel.) Felmérések alapján azonban elmondható, hogy a hagyományos képzési formában résztvevő hallgatók nem szívesen állnának át az ilyenfajta oktatásra (ennek leginkább pszichológiai okai vannak). Ugyanígy elmondható, hogy a számítógépre vitt tananyag egyelőre nem helyettesítheti a könyvet, azonban megkönnyíti az oktató és hallgató közötti kapcsolattartást. Az Internet tehát leginkább a távoktatásban használható. A mai kor embere, főként ha szakember, életpályája során rákényszerül, hogy 3-4 (Amerikában 5-6) alkalommal váltson szakterületet. Fontos eleinként jelenik meg tehát ^folyamatos tanulás, amely megköveteli a könnyen használható és naprakész tananyagokat és kurzusokat. Az Internet segítségével megvalósítható a térbeli és időbeli függetlenség, ráadásul nagyfokú interakció jöhet létre oktató és oktatott között. Fontos jellemzője lehet egy ilyen kurzusnak, hogy integrált, egységesen kezelhető rendszenei rendelkezik. A Weben keresztül történhet a tananyag továbbítása, a konzultációk tartása és a csoportos munka is. Videokonferencia, e-mail, levelezési lista használható az eddig megszokott postai levelezés és konzultációs órák helyett. Amerikai felmérések alapján elmondható, hogy egy ilyen típusú oktatás költségei jóval kisebbek hagyományos társaiénál, bár bevezetése elég tetemes beruházást igényel. Magyarországon is folytak (és folynak) kísérletek ilyen kurzusok indítására és kipróbálására (pl. www.uniworld.hu), és bár a tapasztalatok pozitívak voltak, a kommunikációs hálózat fejletlensége miatt ezek az új oktatási módszerek egyelőre nem tudnak gyökeret verni a hazai oktatási rendszerben. Amerikában azonban egyre nagyobb teret hódít magának ez a technika. Az új módszer elterjedését bizonyítja, hogy megjelentek az ún. virtuális egyetemek, amelyek kínálatában kizáróELEKTROTECHNIKA

Információs technológia lag az internetet leihasználó kurzusok szerepelnek. Ilyen egyetem például a Texasi Virtuális Egyetem (www.utexas.edu/worhl/k'cíure) vagy a Kaliforniai Virtuális Egyetem. Az általuk oktatott kurzusok felépítését érdemes egy példán keresztül bemutatni. A példa az Egyesüli Államok történetét dolgozza. A kurzus során minden hallgató önálló kutatást végez, melynek eredményét szóbeli előadáson is ismerteti. A kutatás csoportmunkában folyik, a kapcsolattartáshoz felhasználják az elektronikus levelezést. Az oktatásban használt jegyzet hagyományos könyv, de bizonyos részek, például a tartalmi összefoglaló, megtalálható a hálózaton is. Tanórák hétfőn és szerdán vannak, de ezeket hallgatók vezetik, oktatói előadások nincsenek. A kurzus hagyományos, esszészerü és teszt tipusú vizsgával zárul. Jól látható, hogy az oktatás során a hagyományos és az internetes formák ötvöződnek, mindig a cél eléréséhez alkalmasabbat felhasználva.

A hagyományos könyvtárak természetesen nem teszik ki anyagaikat a hálózatra (elképzelhetjük, ez mekkora munka lenne), de lehetővé teszik, hogy keressünk a katalógusaikban.

Könyvtárak papír nélkül Az Internet lehetővé teszi, hogy publikációkat, dokumentumokat, sőt, teljes könyveket ís megjelentessünk elektronikus formában. Ezek a dokumentumok aztán minden Internet felhasználónak vagy (ha a publikálás helyét jelszóval védjük) azok egy részének a rendelkezésére állnak majd. Az elektronikus dokumentumok jogvédelme azonban még nem teljesen megoldott, így csak korlátozott számban találunk virtuális könyvtárakat az Interneten. Az egyik ilyen, magyar nyelvű virtuális könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, www.mek.iif.hu). Ebben a könyvtárban témakörök szerinti csoportosításban találhatunk publikációkat és fordításokat (még az elektrotechnika területéről is), melyek száma folyamatosan növekszik (1. ábra). Szép példa még a virtuális könyvtárra a Magyar Szabadalmi Hivatal (www.hpo.hu) szabadalmi és védjegy adatbázisa (2. ábra). A Hunpatékában (www.hpo.hu/Magyar/db/hpat), a szaÍS Hungárián Eloctromc Libiai(i • Hotieapa £tto jíiaví &o CiniTiuiK-aia Hdp

2. ábra. A MSzH Hunpatéka keresőrendszere

Néhány helyen még elő is jegyezhetjük az általunk érdekesnek talált könyveket. Néhány példa az on-Hne katalógusokra: Budapesti Műszaki Egyetem (www.kkt.btne.hu) OMIKK (www.omikk.hu) British Library (www.bl.uk) Múlt évben jelentek meg a piacon az elektronikus könyvek. Ezek a könyvek tulajdonképpen kis hordozható számítógépek, melyek memóriájában teljes könyvek is tárolhatók. A tárolandó anyag vagy kis chipkártyák formájában kapható, vagy pedig letölthető az internetről. Az elektronikus könyv nagy jövő előtt áll, hiszen megőrzi a hagyományos könyvek előnyeit, de kibővíti azokat az elektronikus dokumentumok előnyeivel is. Ma a gondot leginkább a szabványok hiánya és a kijelzők rossz felbontása okozza. A kijelzők fejlesztésén nagy cégek (például a Xerox, az IBM) dolgoznak, a szabványok pedig elbírálás alatt vannak. Az idők folyamán természetesen több szabva nytervezetet is kidolgoztak, a legmegfelelőbb kiválasztása már az ISO feladata lesz.

Távmunka

,

- . ,.it> -s, 1

/. ábra. a MEK nyitóoldala

badalmi adatbázisban például a Magyarországon jegyzett szabadalmak között kereshetünk, és a keresés eredményeinek leírását, sőt, néhány esetben még műszaki rajzát is megtekinthetjük. 1099. 92. évfolyam 5. szám

A távmunka olyan, döntően szellemi tevékenység, amely otthon, vagy éppenséggel egy teleházban végezhető. A munkavállaló a feladatokat távközlési csatornán (például az interneten) kapja, önállóan vagy csoportmunkában megoldja, és a munka eredményét a távközlési csatornán továbbítja. Amerikában ez a munkafajta már tömeges méreteket öltött, mintegy 10-12 millió távmunkásról beszélnek. A távmunka előnye, hogy olcsó, rugalmasan időbeosztásban végezhető, nagyobb szabadságot ad és - meglepő módon termelékenyebb is. Nincs szükség többek között nagy irodaházakra és mindennapi ingázásra a lakóhely és a munkahely között. Hátránya viszont, hogy a munkaszervezés nehézkesebb, és a dolgozóknak nehéz hozzászokniuk az új munkakörnyezethez.

Információs technológia Magyarországon a távmunka koordinálását a Távmunka Kht. végzi (www.tavmunka.hu).

Az Internet és az üzlet Két alapvető módon közelíthető meg az Internet és az üzlet kapcsolata. Az első megközelítés az egyébként folyó üzleti tevékenység támogatása az Internet - elsősorban a World Wide Web - eszközrendszerével. Eleinte -mint eddig hazánkban- csak PR célnak tekintették az Internetes megjelenést. Dinamikus, "hitvallással felvértezett" cégek jelentek meg ebben a modern telefonkönyvben és a honlapokon mosolygó igazgatók névjegyén már ott tündökölt a misztikus E-mail cím. Ahogy azonban az Internet, akár otthoni elérése kezdett tömegessé válni Észak-Amerikában, a vállalatok marketing szakemberei új lehetőségeket láttak ebben a formálódó új médiumban. A marketing alapja az információs rendszer, és hol lehetne jobban információt gyűjteni, mint az Interneten. Mint minden újdonság, eleinte az Internet használata sem volt olcsó az egyéni felhasználók számára. Elsőként a tehetősebb, az újdonságra fogékony rétegek kapcsolódtak egyéni használóként a hálózathoz. Ez a csoport a marketingeseknek egy igen jó célcsoportot jelentett, mert az erre a médiumra kiadott információk jól célozhatóak voltak és bizton számítattak pozitív visszajelzésekre. Ezzel elindult az információs lavina. Minél több hasznos információ jelent meg a hálózaton annál több érdeklődő kapcsolódott be a rendszerbe, a technológia a felhasználók számának növekedésével olcsóbbá vált, ezzel lehetőséget teremtve a kapcsolat árának csökkentésére és ez pozitív visszacsatolásként még tovább gerjesztette, gerjeszti a konjunktúrát. Ez az a pont, ahol akár a hazai viszonylatot végigtekintve igeidőt kell váltani: múltról jelenre. Nehéz lenne megmondani, hányan kapcsolódnak Magyarországon az Internethez. Már csak azért is, mert ez a szám állandóan növekszik. Néha nagy lendületet kap ez a fejlődés, máskor kissé visszaesik, többnyire a szolgáltatók versengő árai és a telefontarifák változása befolyásolja a növekedés ütemét. Tény viszont, hogy az Internetet rendszeresen használók tábora hazánkban is olyan méretűre duzzadt, hogy vonzó közönséggé vált az eladni vágyók számára. Megjelentek tehát csak az Internethez kapcsolódó kereskedelmi módszerek, ezek közül néhányat az alábbiakban felsorolunk.

Elektronikus áruház Az alapötlet a csomagküldő hálózatokon alapul, ennek modernizált változata. Itt a nyomtatott katalógust WWW oldalak váltják fel. Ezzel folyamatos lehetőséget teremtenek a termékek frissítésére és a többi, az on-Hne médiák adta előnyt is kihasználják, amelyeket e cikksorozat korábbi részeiben már kifejtettünk. A?, árukészlet olyan termékekből áll össze, amelyek nem igényelnek olyan személyes kipróbálást, mint például egy pár férficipő. Ilyenek a könyvek, CD lemezek, számitógép alkatrészek és kiegészítők. Napjainkban elsősorban amerikai cégek foglalkoznak online értékesítéssel. Az ilyen áruházban való fizetéshez a hitelkártya típusát, sorszámát illetve lejárati idejét kell megadni. Ezeknek az adatoknak az Interneten való továbbítása azonban veszélyeket rejt magában: nem tudhatjuk, nem kerül-e illetéktelen kezekbe az így elküldött információ. Ennek a problémának 190

a biztonságos megoldását az elektronikus fizetőeszköz jelentheti, amely most áll szabványosítás alatt. Kissé kényelmetlenebb, de megbízható módszert jelent a Magyarországon is bevett gyakorlat, amely szerint a kiválasztott árukat postán kaphatjuk meg és utánvétellel fizethetünk érte. Ha körül szeretnénk nézni egy ilyen árukázban, az alábbi címen megtehetjük: Internetto áruház: http://www.inventra.hu/internetto/

Kereskedelem információkkal Az utóbbi évek közhelyei közül az információ és a pénz összefüggéseit taglalóbbak a legnépszerűbbek. Ez persze nem véletlen. Az információknak értéke és ehhez mérten ára is van. Talán a legfontosabb érték-meghatározó tulajdonsága az információknak az aktualitás. Naprakész, gyors és nagy mennyiségű információt eljuttatni nagyszámú érdeklődőnek jelenleg csak az Internet segítségével lehet. Klasszikus példája ennek a tőzsdei árfolyamok közlése. Ezeknek az adatoknak az aktualitása a legfontosabb, olyannyira, hogy a negyedórával késleltetett adatokat a szolgáltató cég már ingyen adja. Ezek az alábbi címen tekinthetőek meg: Fornax BÉT: http://www.fornax.hu/ceglap/ertek.html

Kereskedelem információs termékekkel (Szoftverterjesztés) A világhálót a legtöbb felhasználó személyi számítógéppel veszi igénybe. Ezek a gépek működtető programok nélkül haszontalan kacatok lennének. A programok választéka viszont egyre nő és ez éles versenyt eredményez a fejlesztő cégek között. Ez a verseny az Internet világhódítása előtt megkezdődött, amikor üzleti innovációként megjelent a shareware fogalma. A shareware olyan program, amely lehetőséget ad a leendő vásárlónak, hogy a program szolgáltatásait részben vagy egészben kipróbálja, és ha elégedett vele, megvásárolja. A visszaélések elkerülésére az ilyen programokba időkorlátot (általában 30 nap) vagy valamilyen számlálót, illetve csökkentett funkciókat építenek be, ezzel is a korlátozásoktól mentes program vásárlására ösztönözve a használót. Mostanában a fejlesztők a teljes funkciós, időkorlátos shareware programokat készítenek, igazodva a felhasználói igényekhez. Az Internet térhódítása előtt ezek a programok faxon vagy levélben történő megrendelés után postai utánvéttel jutottak el a felhasználóhoz. A hordozó média floppy vagy CD lemez volt. Az Internet segítségével a megrendelés E-mail-ben történik és a számla kiegyenlítése után, a gyártótól egy kódot kap a felhasználó (szintén E-mailben), amit a programba beírva regisztrálódik a nevére. így a gyártók tisztán csak a programmal kereskednek, nincsenek sokszorosítási és postaköltségek, és a potenciális vásárlók tábora is hatalmasra bővül a letölthető shareware változatok megjelenésével. Ennek az előnyeit a felhasználók is élvezik, mivel jobbnál jobb alkalmazásokhoz juthatnak hozzá, meglepően olcsón. Legújabb innovációként bizonyos programokat egyéni felhasználásra ingyen, üzleti használatra térítésért ajánlják.

Új formák - új eszközök Ha az Internet használatára gondolunk, általában egy otthoni vagy vállalati PC jut eszünkbe. Ennek azonban nem kell ELEKTROTECHNIKA

Információs technológia fellétlenül így lennie. Az Internet egyre inkább hasonlít a telefonok szerepéhez. Már Magyarországon is megjelentek az első nyilvános terminálok. Nem csak az Internetes kávéházak asztalain, hanem ott, ahol a nyilvános telefonok. Ezek a cél számi tógépek leginkább a bankautomatákhoz hasonlítanak. A kurzor mozgatását az egér helyett egy érintésérzékeny képernyőn végezhetjük. A billentyűzet szenzoros és nem tartalmaz mozgó alkatrész!. A terminállal böngészhetünk és intézhetjük leveleinket, ha azok Web-alapú rendszerről elérhetőek. Egyelőre a kísérleti üzem folyik három terminállal, de remélhetően ez a szám a nyilvános telefonokéhoz hasonlóan megnő. Másik jelentős újítás a mobil kommunikációhoz kötődik. Lehetőség van havi párszáz forint plusz előfizetésért a GSM rendszerű mobiltelefonokkal e-mail küldésére és fogadására. Ehhez semmi külön eszközre nincs szükség, e-mail címünk a telefonszámból alakul ki. Korlátozást jelent, hogy a címmel és a tárggyal együtt maximum 160 karaktert küldhetünk és kaphatunk, bár ezt 10 gombbal begépelni meglehetősen fáradságos feladat. Ezen könnyíthet, ha van egy palmtopunk (kézi számítógépünk), mert a mobiltelefont ezzel összekötve már teljes Internet kapcsolatot élvezhetünk. A fejlettebb rendszerek már elhagyják az összekötő kábelt, és az adatok infravörös átvitellel jutnak egyik egységből a másikba. A legújabb fejlesztéseknél a két egység összeolvad mind fizikailag, mind a működtető program tekintetében. Erre utal az is, hogy a vezető GSM készülék gyártó cégek valamint a Psion palmtopgyártó közös vállalatot alapított egy közös operációs rendszer létrehozása érdekében (http://www.symbian.com).

Az információ szerepe és értéke a mindennapi életben A fentiekben leírtak jól példázzák, hogyan integrálódott az Internet, mint kommunikációs rendszer a már előtte is működő területek eszközrendszerébe. Megjelentek azonban új, csak az Internet segítségével működtethető területek is, mint például a távmunka. Ez és az ehhez hasonló vívmányok új magatartási formákat, értékrendszert hoznak létre. A távmunka esetében például átértékelődik a hagyományos munkafogalom. Az ebben a foglalkoztatási formában résztvevők számára megszűnik a kötött munkaidő és a napi munkába járás terhe. A távoktatásban résztvevőknek nem kell rendszeresen az előadásokra járni, saját ütemükben haladva akár mélyebb tudást is szerezhetnek, mint a hagyományos módszer alkalmazásával. Ezek, az életünket manapság átszövő apró változások vezetnek át bennünket egy, a társadalomtudósok által Információs Társadalomnak nevezett új világba. Ennek a világnak az alapja a kommunikáció, alapvető eszközei a kommunikációs eszközök. Az átmenet az információs társadalomba, mint minden globális paradigmaváltás, magában hordozza a kérdéseit és új, addig nem létező problémákat vet fel. Egy történetileg korábbi, hasonló horderejű paradigmaváltáskor ilyen probléma lehetett a szerzői jogok kérdése, amely a könyvnyomtatás előtt még meg sem fogalmazódott. Számos előnyt rejt magában az Internet, de nem feledkezhetünk meg a lehetséges veszélyekről sem. Ezek a veszélyek vagy inkább eddig ismeretlen problémák két csoportra bonthatók. Egyrészt a társadalmi szerepek és normák változásából adódnak, másrészt a jog témakörét érintik.

1999. 02. évfolyam 5. szám

Társadalmi változások Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban társadalomtudósok komolyan fontolgatták, szükséges-e a diákokat írni megtanítani (tollal, papírra). Az érvrendszer azon alapult, hogy szükséges-e ez a fajta írástudás egy olyan világban, ahol kizárólag a billentyűk nyomkodásával megoldható ugyanaz a kommunikáció, amelyet eddig a papír és íróeszköz segítségével végeztek. Nos, nem tudjuk, hol tart most a vita, feltehetően az amerikai gyerekek még megtanulják a betűvetést, de ez a példa jól illusztrálja azokat a társadalmi változásokat, amelyekre számíthatunk. Persze nem csak ilyen negatív tendenciák tapasztalhatóak, hanem -és ez a többség- pozitív folyamatok is. Eddig elképzelhetetlen egyenlőség valósult meg a hálózat segítségével. Mivel itt csak az az információ látszik, amelyet a felhasználó megad, kizárólag ezek a gondolatok befolyásolják a megítélését. Nincsenek faji, nemi, életkorra vagy vallásra alapuló előítéletek. Ugyanúgy olvashatjuk egy agykutató véleményét, mint például egy középiskolásét. Többnyire nem is tudjuk, vagy nem lehetünk biztosak abban, kivel beszélgetünk. Az Internet tehát olyan mértékű szabadságot jelent, amivel lehet élni, de visszaélésekre is lehetőséget teremt. További kérdés, kiknek adatik meg ez a szabadság és egyenlőség. A világ elmaradottabb területein élők, ahol az infrastruktúra fejlettsége nem teszi lehetővé a tömeges Internet használatot, kirekednek ebből a digitális demokráciából, ezzel még jobban növelve lemaradásukat. Más szempontból a fejlett infrastruktúrájú társadalmakban is kialakul «gy kirekedő réteg, de ennek életkori sajátosságai vannak. A felnőtt, most kb. 50 éves illetve az ennél idősebb korosztály legaktívabb éveit a számítógép használata nélkül töltötte. Ennek a technikának és ezen belül az Internet használatának a felhasználói szintű kezelése nehéz feladatot jelent. Kialakulóban van egy új analfabetizmus, ami ezeknek az ismereteknek a hiányát jelenti. Biztató jelek is tapasztalhatóak azonban ezen a területen. Egyre több ebbe a korosztályba tartozó ember küzd meg a kihívással, és sajátítja el ezeket a manapság egyre nélkülözhetetlenebb ismereteket. Ezek a pozitív példák pedig újabb embereket ösztönöznek arra, hogy megküzdjenek az ezredvég kihívásával. Pár évvel ezelőtt még ez a digitális analfabetizmus jelentette a legnagyobb, kulturális és társadalmi szakadással fenyegető veszélyt, de mára nem ritka jelenség a hálózaton szörfölő nagypapa. Ezt a fejlődést segítik az egyre könnyebben használható programok, az olcsóbbá, már a háztartási gép kategóriájába sorolható számítógépek, valamint -egyelőre az óceán túlpartján- a speciálisan, csak az Internetezésre készített készülékek.

Jogi kérdések Már az Internet elterjedése előtt komoly gondot jelentett az információk tulajdonlásának és sokszorosításának kérdése, de ez a világháló térhódításával még aggasztóbbá vált. A hagyományos információk, pl. a könyvek esetében a jogtalan másolás vagy birtoklás üzletileg értelmetlen, vagy könnyen felderíthető volt. Volt tárgyi bizonyíték, felderíthetőek voltak a tettesek. Ez a rend dőlt meg az egymással kompatibilis számítógépek tömeges használatával. Az adatok másolhatóvá váltak, a programok és adatbázisok gond nélkül juthattak egyik gépről a másikra. Ennek átviteltechnikáját mind sebességben, mind 191

Információs technológia távolságban növelte, növeli meg az Internet. Persze ebből a szabadságból a programok gyártói is profitálnak a shareware programok révén. Friss eleme a világhálónak a hangfelvételek másolása, terjesztése. Ez egy közel CD minőséget elérő kb. tízszeres tömörítésű eljárásnak, az MP3 kódolásnak köszönhető. Az így rögzített anyagokból tíz-tizenkét óra hangzó anyag írható egyetlen CD-re. Ezzel a felhasználó az eredeti CD-k megvásárlását spórolja meg és a kiadók hatalmas bevételektől esnek el. A másolás töretlenül ívelő lendületét a kiadók hajtóvadászata törte meg, amikor az ilyen fájlok után kutatva megszállták az Internetet. Mára a helyzet kissé konszolidálódott. Már nem minden kiadó tartja ellenségének az MP3-at. Néhányan már azzal próbálkoznak, hogy promóciós felvételeiket a világhálón közzétéve kedvet csináljanak a vásárláshoz. Az információk szabad forgalma megteremti a legkülönbözőbb világnézetek, vallások, politikai irányzatok megjelenését, sokszor ti közgondolkodástól idegen nézeteket terjesztve. Most van alakulóban egy, a felhasználók többsége által akceptált netikett amely liberálisan, de szabályozza a közreadható információkat. Fontos és pozitív tulajdonsága a hálózati demokráciának, hogy az olyan oldalakat, amelyek így sértik a közízlést, Önszabályozó módon ellehetetleníti. Az Egyesült Államokban született egy igen kemény törvény, amely szabályozni kívánta az interneten megjelenő tartalmakat. Erre a hálózati társadalom hevesen, elutasítóan reagált. Honlapok ezrei borultak feketébe

KONDEmWXmMIM

és jelentek meg a világ minden részén a szolidaritást jelző kis kék szalagok. Ez a reakció bizonyította, az Internetes világ függetlenségi igényét a külső és a felhasználók többsége által álszentnek minősített beavatkozással szemben. Hatásosabb módszernek bizonyul az önszabályozás, amikor a felhasználók szelektálják, mire kíváncsiak és mire nem. Jogi szempontból az Internetes szerver üzemeltetője felel a fent lévő anyagokért. Ennek ellenőrzése a több ezer felhasználót regisztráló cégeknél nem megoldható, ezért ezek a cégek minden felhasználójukkal elfogadtatnak egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy másokat sértő anyagokat nem raknak fel. Ha mégis kiderül, hogy sértő anyagok kerültek a szerverre, az üzemeltető ezeket azonnal törli. Az anonim szolgáltatást nyújtó cégek is megteszik ezt, de a felhasználóval kapcsolatos adatokat nem adhatják ki (sokszor nem is tudják), így a tettesek személye homályban marad. Az ilyen cégeknek is van eszközük a sértő információk kiszűrésére. Automatikus rendszer figyeli a hirtelen nagy látogatottságra szert tett oldalakat és ezek tartalmát megnézve, ha meg nem is előzhető, de gyorsan megszüntethető az ilyen rosszindulatú információszórás. Vázlatosan áttekintve a felmerülő társadalmi és jogi kérdéseket, mérlegre téve a pozitív és negatív hatásokat, jó eredményt kapunk. A pozitívumok túlsúlyosak az Internetes világban. Optimizmusunkat csak növelheti az a belső, dominánsan tisztességes önszabályozó erő, amely jellemzi ezt a digitális demokráciát.

Figyelem!

Megjelent az új villamosenergia árszabás. A meddővételezésre vonatkozó előírások szigorodtak. 1999.09.30-ig az alábbi termékeket és szolgáltatásokat -az itt feltüntetett- kedvezményes áron veheti igénybe: BD 100 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés F 200 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés F 300 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés F 400 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés MKP 25 kvar/415 V 3 fázisú kondenzátor (IP 00), német gyártmány KRL 504 D, fázisjavító berendezést vezérlő automatika, német gyártmány KRL 5306 DM, fázisjavító berendezést vezérlő automatika, német gyártmány KRL 5312 DM, fázisjavító berendezést vezérlő automatika, német gyártmány Felharmonikus és terheléses mérés (a kiszállási díjat tartalmazza) Áraink az ÁFA-t nem tartalmazzák!

369.000,-Ft 629.000,-Ft 849.000,-Ft 1.026.000,-Ft 13.000,-Ft 40.000,-Ft 51.500,-Ft 59.000,-Ft 45.000,-Ft

MERÜNK — TERV

I92

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

Fotometria - 75 évvel ezelőtt és ma Dr.Schanda János

1. Bevezetés A világítástechnikát különösen vonzóvá teszi az a tény, hogy egyszerre mérnöki tudomány és művészeti szakma. Világítástechnikai létesítményt tervezni, a megvalósult berendezésen méréseket végezni mérnöki munka, amely azonban nem nélkülözheti a tervező intuícióját. A tervbe az alkotónak bele kell látnia, hogy miként fog az hatni a szemlélőre, s ez művészi teljesítmény. Míg a világítástechnika - s itt elsősorban a mesterséges világítás technikáját értjük alatta - kezdeti évtizedeiben a mérnöki kérdések álltak a vizsgálatok előterében, napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a művészi összetevő számszerűsítése is. Mérnöki munka elképzelhetetlen számszerű tervezés és a megvalósított berendezésen a tervezett értékek ellenőrzése nélkül. A világítástechnika számára ezt a számszerűsíthető fogalmi hátteret a fotometria nyújtja. Amióta többé kevésbé reprodukálható fényforrásokat tudott az ember előállítani, felmerült annak az igénye, hogy ezen fényforrások által nyújtott teljesítményt meghatározza, a különböző világítástechnikai helyzetekben fellépő mennyiségeket elnevezze, megmérje. A fotometria fejlődésének egy meghatározó mozzanata zajlott le 75 évvel ezelőtt, amikora Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) genfi ülésén jóváhagyta a mai napig szinte változatlanul használt fotometriai rendszert. Ez a 75 éves jubileum jó alkalom arra, hogy egyrészt megvizsgáljuk, hogyan született a világítástechnikai tervezéseink és méréseink alapját képező fotometria, milyen változásokon, kiegészítéseken ment át az elmúlt háromnegyed évszázad alatt, s milyen új gondolatokat, mérési eljárásokat várhatunk a közeljövőben. A CIE felkérésére a Magyar Nemzeti Bizottság ez év szeptember 30. és október 2. között az MTA Székházában három napos nemzetközi szimpózium keretében fogja ezen kérdéseket megvitatni. Jelen helyen a rendezvény végkövetkeztetéseit természetesen nem tudjuk megjósolni, csak a hazai világítástechnikusok figyelmét tudjuk a szakmájuk mérnöki alapjait nyújtó fotometria kérdéseire ráirányítani.

2. Történelmi áttekintés 2.1 Korai fotométerek A mesterséges fényforrások szolgáltatta fénymennyiségek öszszehasonlítása egyidős a fényforrások, mécsesek, gyertyák, olaj és gáz-égők, majd elektromos árammal működő fényforrások kidolgozásával. Ür.SchanJa János okl. fizikus, a műszaki tudományok doktora a Veszprémi Egyetem tanszékvezető tanára, a MEE tagja Lektorálta: Poppe Kornílné okl. fizikus, a MEE tagja


Bouguer [1] már 1760-ban ismertetett egy "fotométert", melyben két áttetsző papírt világított meg a két összehasonlítandó fényforrás, s a fényforrásokat közelítve - távolítva a papírmintáktól kellett a két papír megvilágításának egyenlőségét beállítani. Nagyon hasonló elven működött Rumford fotométere is (1773) [2]. Ezen műszerek, s a később kidolgozott különböző, szemmel történő összehasonlításon alapuló (ún. vizuáiis), fotométerek mind kihasználták a világítástechnikai tervezésünknek azóta is sarkalatos megállapítását: Pontszerű fényforrások esetén a megvilágítás a fényforrás és az érzékelő közötti távolság négyzetével fordítva arányos. Két fényforrás által létrehozott megvilágítás pontosabb öszszehasonlításának lehetőségét a XLX. században tett felismerés hozta meg: Ha két megvilágított felületet közvetlenül egymás mellett látunk, akkor a kettőt elválasztó határvonal élessége függ a két felület megvilágításától. Amikor a két felület megvilágítása azonos, a határvonal majdnem teljesen eltűnik Ezen elv legegyszerűbb alkalmazására találunk példát Richi (1826) [3] fotométerében, ahol két /. ábra. A Richi fotométer elvi felépítése. matt fehér felületet világít meg a két vizsgálandó fényforrás, és a két felület egy éket alkot (1. ábra). 2.2 Villogásos fotometria A különböző elven működő fényforrások színe eltérő. Még a legkifinomultabb vizuális fotométer használata esetén is bizonytalanná válik a különböző színű fényforrások összehasonlítása. Különböző színű fények intenzitásának összehasonlítására van azonban egy másik módszer [4], a villogásos fotometria: Ha két fénynyalábot felváltva vetítünk szemünkbe, és a két fénynyaláb mind intenzitásban, mind színben eltérő, úgy a váltási frekvenciát növelve azt tapasztaljuk, hogy kis frekvencia esetén (< 10 Hz) mind az intenzitásbeii lüktetést, mind a színi változást észleljük. A váltási frekvenciát növelve a szemünket érő besugárzás szintjétől függően, 15 Hz - 20 Hz tájékán, már nem érzékeljük a kétféle szín váltását, csak az intenzitás lüktetést. Még nagyobb frekvencián az intenzitás különbség okozta lüktetés érzés is megszűnik, szemünk az átlagos világosságot érzékeli. Ha a váltási frekvenciát arra a közepes értékre állítjuk, amelynél szín - lüktetést már nem érzékelünk, de intenzitás

193

lüktetést még igen, s a két megvilágító fényforrás relatív távolságát változtatjuk, lüktetési minimumot tudunk beállítani. Ekkor mondjuk, hogy a két fényforrás által létrehozott villogási megvilágítás azonos. Ez a módszer jól használható különböző színű sugárzások okozta megvilágítások összehasonlítására. A XX. század tízes éveiben részletesen vizsgálták a különböző hullámhosszúságú monokromatikus sugárzások által keltett "világosság" érzetet mind a heterochromatikus közvetlen öszszehasonlítás módszerével, mind a villogásos fotometria eljárásával [5, 6]. A különböző módszerekkel végzett vizsgálatok eredményét tekintette át a CIE 1924-ben és hozta meg korszakos döntéseit. 2.3 A modern fotometria születése 1924-ben a CIE genfi 6. kongresszusán az USA nemzeti bizottsága javaslatot terjesztett be, amely megalapozta a fotometria új, egységes rendszerét [7], A jelentés részletesen beszámolt arról, hogy mely színképtartományban, hány észlelővel végezték el a kísérletet (alig több, mint 50 észlelővel, a legtöbb esetben csak 490 nm és 680 nm közt mértek). "(4) A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság általános használatra javasolja, hogy az alábbi adatokat, mint ideiglenes adatokat használják láthatósági faktorokként." Az I. táblázatban feltüntettük az 1924-es adatokat és a CIE által jelenleg javasolt értékeket [8]. Az 199l-es adatok 360 nm és 830 nm között 1 nm-es lépésközzel rögzítik a V{X) görbét. Az I. táblázatban ebből tüntettük fel a kerek 10 nm-es lépésközhöz tartozó értékeket a manapság leginkább használt 380 nm - 780 nm közötti tartományban. Mint látható, az "ideiglenes" adatok igen jól átvészelték a háromnegyed évszázadot, eltérések csak a sokadik tizedesben vannak, azok is csak a görbék pontosabb interpolálása során keletkeztek. Az 1924-es kongresszus nem csupán a láthatósági függvényt rögzítette, de megtette az első lépéseket a világítástechnika egységes szóhasználata és egységrendszere érdekében is. Meghatározták az olyan fogalmakat, és egységes jelölésüket, mint a fényárain (F), a fényerősség (I), a megvilágítás (E) stb. A meghatározások legfőbb problémája, hogy 1924-ben a "visibilité" "láthatóság" és 1983-ban a "luminous sensation"

194

"fényérzékelés" fogalmát nem definiálták. Ezért sok esetben a világosság érzet pszichofizikai megfelelőjeként értelmezik a V(X) függvény szerint súlyozott sugárzott teljesítményt. Ez azonban színes sugárzás esetén helytelen (lásd 3. fejezet). 2.4 A fotometriai alapfogalmak fejlődése az elmúlt 75 év során

Az 1924-es határozatok után a CIE figyelme egyrészt a fotometria különböző alkalmazásai felé fordult, másrészt újabb területekre, elsősorban a színtan területére irányúit. A fotometriában a fejlődést a nagyobb fénysűrűségek esetén érvényes V(k) görbe mellett a "sötétben látás" körülményei közt használható szkotopos V'{k) görbe rögzítése jelentette. Bár a Purkinje jelenség, a láthatósági görbének a fénysűrűség csökkenésével a rövidebb hullámhosszak felé való eltolódása már az 1924-es határozatok előtt egy évszázaddal ismert volt, a szkotopos láthatósági görbét csak 195 l-ben szabványosította a CIE [9]. Ugyanezen az ülésen a színmérési bizottság felvetette a színegyeztető függvények korrigálásának szükségességét [10], mert azp(A) függvény, amely definíció szerint a V(X) függvénynyel azonos, a kék színképtartományban kisebb értékeket vesz fel, mint az a vizuális észleletek szerint helyes lenne. Ezt a javaslatot 1951-ben a CIE elvetette és csak 1988-ban szabványosított egy kiegészítő fotopos érzékelőt, amely a kék színképtartományban is helyesebben írja le a láthatósági görbét [11]. A 2. ábra ezt a V^{X) görbét szemlélteti az 1924-es szabványnak megfelelő V(X) és az 195 l-es szkotopos V'{X) görbével együtt. Ugyanitt feltüntettük a 10°-os látómezőre szabványosított színegyeztető függvényt [14] is, melyet bár nem szabványosítottak fotometriai célra, de sok közleményben használják. A fotopos és szkotopos láthatósági görbék rögzítésével természetesen felmerült az igény, hogy a közbenső fénysűrűség tartomány, az ún. mezopos tartomány számára is készüljön fotometriai rendszer. Ennek nagy lenne a jelentősége, mivel az útvilágítás látási feladatai zömmel a mezopos tartományban fekszenek. A CIE az elmúlt 50 évben több nekifutásban is próbálkozott a kérdés megoldásával, de napjainkig sikertelenül. Az 1988-ig végzett kísérleti munka összefoglalását egy technikai jelentésben találjuk meg [12], az azóta folyó kutatómunka azonban még csak a technikai bizottságok belső jelentéseiben szerepel. Az egységes szkotopos - mezopos - fotopos fotometria kidolgozása a jövő nagy kihívását jelenti.

ELEKTROTECHNIKA


0.000 -H350

400

450

500 550 600 hullámhossz,

650

700

750

800

2. ábra. A V(A), VM(A) és V'(A) és az yi"(^) ijőrbe spektrális menete

3. A láthatósági függvény: világosság és fénysűrüség A V{k) láthatósági függvény megalkotásakor, miként arra a 2.3 fejezetben rámutattunk, a fogalmazásban gondosan kerülték a "világosság" kifejezést. A későbbi, pontosabb meghatározás sem használja ezt a megnevezést. Azonban 1931-ben a CIE megalkotta színmérési rendszerét, amely éppoly sikeresnek bizonyult, mint az 1924-es fotometriai rendszer [13, 14]. A C1E-XYZ rendszerben az y(X) színösszetevő függvényt a V(X) függvénnyel azonosnak választották. Kísérletek kimutatták [15], hogy a finom részletek felismerését lehetővé tevő fiziológiai csatornának a színképi érzékenysége gyakorlatilag megegyezik a villogásos fotometriával mért láthatósági görbe színképi menetével. így azt mondhatjuk, hogy a fénysűrűség pszichofizikai ingerének megtaláltuk az érzékleti, fiziológiai - biológiai megfelelőjét. A munkavégzés során oly fontos részlet - felismerés a világítástechnika fénysürűség mennyiségével áll kapcsolatban. A világosság érzet kialakítása bonyolultabb, abban nem csupán a közepes és hosszúhullámhosszú csap - gerjesztések additív összegének a megfigyelt pont és annak környezete közti kontraszt - jele vesz részt. Kialakulásához mindhárom csap típus (rövid-, közepes- és hosszúhullámú színképtartományban érzékeny csap) hozzájárul. A színes látás világosság érzetének pszichofizikai leírására az "ekvivalens fénysűrűség" fogalmát vezették be [ 16], amely a vizsgált minta érzékelt világosságának mérőszámaként egy azonos világosságúnak érzékelt Összehasonlító minta fénysürűségét definiálja. Régebben fehér felület fénysűrűségét használták erre a célra. Újabban - mivel a teljes fotometriai rendszert az 555 nm-es monokromatikus sugárzás teljesítményének meghatározására vezetik vissza — az ekvivalens fénysűrűség definíciójában is az 555 nm-es monokromatikus világító mező fénysűrűségét tekintik összehasonlító mezőnek [17].

4. Pálcika látás szerepe a világítás megítélésében 3 A legkisebb fénysűrűségek tartományában (kb. 10~ cd/m2 alatt) a csapocskák már érzéketlenek, látásunkat teljes egészében a pálcikák közvetítik. Ez a „sötétben" (szkotopos) látás tartománya. Mivel a pálcikák "színvakok", ilyen körülmények


között a V'(X) - láthatósági görbével felépített fotometriai rendszer [18] az adott körülmények között érzékelt világosság pszichofizikai leírására alkalmas. Ez lényeges különbség az előző fejezetben tárgyalt „nappali" (fotopos) látás világosság/fénysűrűség eltéréséhez képest. 4.1 A mezopos látás fotometriája A klasszikus fotometria gondolatvilágában a pálcikáknak a nappali látás fénysűrűség tartományában (kb. 3 cd/m2 fölött) már nincsen szerepük. A 3 cd/m2 és 10"' cd/m2 között (mezopos vagy alkonyi látás) mind a csap-, mind a pálcika-mechanizmus működik, a fénysűrűség csökkenésével csökken a csapocskák közvetítésével létrejövő érzet és nő a pálcika látás szerepe. A mezopos fotometria számára ezen feltételezéssel készültek fotometriai modellek [19], melyek közül egyiket sem ismerték el nemzetközileg. Ennek egyik oka talán az is, hogy - mai ismereteink szerint - a fotopos és a szkotopos látás tartományában más-más látási feladatot modellez a psychofizikai leírás: a fotopos tartományban a fénysűrűség a finom részletek és a gyors változások (villogás, lüktetés) felismerésének inger színtű leírása, a szkotopos fénysűrűség pedig „világosság" korrelátum. Az átmeneti tartományban nemcsak a látásmechanizmus tevődik át a V{X) - görbével jellemzett fotometriáról a V'{1) görbével meghatározottra, de változik a látási kritérium is, amelyet az egyik, illetve másik rendszer leír. A fotopos fotometria a részletfel ismeréshez nyújt mérőszámot, a szkotopos fotometria a világosság leírására alkalmas. A mezopos fotometria a közlekedés-világításban játszik nagy szerepet, mivel a legjobban világított utaktól eltekintve az útvilágítás ebbe a fénysűrűség tartományba esik. Napjainkban a közvilágításban két nagy fény hasznosítású fényforráscsalád közt választhat a tervező: nagynyomású Na-lámpa és nagynyomású fémhalogén lámpa közt. A 3. ábrán a két lámpatípus egy-egy jellegzetes képviselőjének színképét láthatjuk. Rátekintve az ábrára azt a következtetést vonná le az ember, hogy ha azonos fotopos fénysűrűséget hoztak létre a Na-lámpás és a fémhalogén-lámpás rendszenei, úgy a fénysűrűséget csökkentve, azaz a V(k) - görbével jellemzett látásból a V'Q.) -val jellemzett felé haladva, a fémhalogén-lámpás rendszer szolgáltatta "látás" érzet lassabban csökken majd, mint a Na-lámpás rendszer segítségével létrehozott érzet. Kísérletek [20, 21] azt mutatták, hogy részletek felismerése, hirtelen felbukkanó apróbb tárgyak érzékelése a mezopos látás tartományában is a csapocska-látás "fénysűrűség-kontraszt" érzékelése útján jut el a tudatunkba, ezért útvüágítási tervezési feladatoknál, még ha a világítási szint a mezopos tartományba esik is, a fotopos látásra kidolgozott fotometriát célszerű használni. 4.2 Pálcika látás a fotopos fénysürűség tartományban A jelenleg használt fotometriai rendszerben a pálcika-kölcsönhatást figyelmen kívül hagyják. A hagyományos fotometria számára kihívást jelentettek Berman és munkatársai [22, 23] munkái, akik kimutatták, hogy a nappali látás körülményei között is fontos szerep jut a pálcikák közvetítette látásnak, mivel a retinán, a legélesebb látást biztosító foveától távolodva a pálcika koncentráció nő, oldalirányból érkező információk feldolgozásában a pálcikalátás szerepe nem elhanyagolható. így például a szem pupillájának összehúzódását a perifériálisán érkező inger befolyásolja. 195

Világítástechnika Az elmúlt 75 év eredményeinek összefoglalására és a nyitott kérdések áttekintésére a CIE 1999 szeptember 30. és október 2. között Budapesten szimpóziumot szervez. Ezen rendezvényen számos külföldi és hazai szakember fog kutatási eredményeiről beszámolni. Reméljük, hogy ez a rövid előzetes, mely természetesen nem tudott a fotometria összes aktuális kérdésére kitérni, felkeltette a hazai érdeklődők figyelmét és számos magyar résztvevőt is üdvözölhetünk a rendezvényen. Irodalom

350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 hullámhossz, nm

.i. ábra. Tipikus fémhalogén-iáiupa és nagynyomású Na-lámpa színképe.

Különböző színképi teljesítmény-eloszlású fényforrások segítségével végzett kísérletekből szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavégzéshez optimalizált világítás számszerű leírásához nem elegendő a fotopos fénysűrűség: a pálcika kölcsönhatást is figyelembe kell venni, ezért olyan fotometriai leírást javasoltak, mely V{X) és V\l) szerint érzékelő két jelből állít elő új fotometriai jellemzőt. 4.3 Teljes színkép / kritikus hullámhosszokon való világítás Az előzőekben tárgyalt jelenségek gyökeresen más értelmezését adják - a részben egymásnak is ellentmondó - azon közlemények, amelyek egyik oldaláról azt propagálják, hogy világításra olyan fényforrást használjunk, amely a látható színkép minden tartományában sugároz [24] (ez még kapcsolatba hozható lenne a pálcika mechanizmust is ingerlő 505 nm körüli emisszió szükségességével, noha más megfigyelések szerint ezen hullámhossztartományban való emisszió a jó látás - és színfelismerés - szempontjából káros). Másik oldalról a "tiszta látás", jó szín és részlet felismerés, optimális energiahasznosítás, számára Thornton és munkatársai (lásd pl [25,26]) azt javasolják, hogy a világítást a 450 nm, 533 nm és 611 nm -en sugárzó keskenysávú emisszióval hozzuk létre. Úgy tűnik, hogy ilyen világítás esetén optimális a szín állandóság érzékelése, azaz hogy ezen keskenysávú emissziókkal létrehozott különböző színhőmérsékletű megvilágítások esetén adott színeket azonosnak érzékeljük (pl. emberi arc színe, fűzöld stb.). Mindezen jelenségeket a mai fotometriai rendszer nem veszi figyelembe. Továbbfejlesztése során egyik lehetséges irány olyan többérzékelös rendszer kidolgozása, mely a világítás színképi összetételéből, és térbeli eloszlásából, bonyolultabb, a világítás kvalitatív jellemzőire (lásd minőségi világítás [27]) is képes következtetést levonni.

5. CIE fotometriai szimpózium Miként azt a dolgozat egyes fejezeteiben igyekeztünk bemutatni, annak ellenére, hogy 75 éve eredményesen használjuk a CIE fotometriai rendszerét, számos területen várható annak továbbfejlesztése. 196

[I] [2] [3] [4] [5]

Bouguer, lásd Waish JWT, Phoiometry, 3rd ed. Constable, London, 1958. Rumford, lásd Walsh JWT, Photomelry, 3rd ed. Constable, London, 1958. Richi, lásd Walsh JWT, Photometry, 3rd ed. Constable, London, 1958. íves, PM1. Mag. (6) 24 853 1912. Hyde EP, CIE Cinquieme Session, Paris, July 1921. Recueit desTravaux et Coinpte Rendű des Séances. pp. 160-175. [6] Gibson KS. and Tyndall, Bureau of Standards Scientific Papers, No. 475 1923. [7] Gibson KS, The relatíve visibility function, CIE Sixieme Session, Geneve, Juillet, 1924. Recueil des Travaux et Compte Rendű de Séances, Cambridge, the Univ. Press, 1926, pp. 232-238. [8] Commission Internationale de l'Eclairage, C1E/ISO, CIE standard colorimetricobservers. ISO/C1E 10527-199], [9] Yves le Grand, CIE Comité d'études sur la lumiere et la vision. Rapport du Secrétariat, CIE Douzieme Session, Stockholm, 1951, Receuil des travaux et compte rendű des séances, Vol. 1. 4.p.l-30. [10] ICI TC 7, Colorimetry and artificial daylight, Reprót of Secrétariat, CIE Douzieme Session, Stockholm, 1951, Receuil des travaux et compte rendű des séances, Vol. 1. 7.pl-60. [II] Commission Internationale de l'Éclairage, 1988 2° spectral luminous efíiciency function for photopic vision, CIE 86-1990. [12] Commission Internationale de l'Éclairage, Mesopic photometry: Ihistory. special problems and practical solutions, CIE 81-1989. [13] Commission Internationale de i'Éclairage, Proc. 8th Session, Cambridge, pp. 19-29 1931. [14] Commission Internationale de l'Éclairage, Colorimetry, CIE 15.2-1986. [15] Lennie P, Pokorny J, Smith VC, Luminance. JÓSA A 10/6 1283-93 1993. [16] Commission Internationale de l'Éclairage, lásd Hiba! A könyvjelző nem létezik. 845-01-58 equivalent luminance definició. [17] LásdCIEDI 1998-as ülésének jegyzőkönyve. [18] Commission Internationale de t'Éclairage, Vol. 3, Table II, pp. 37-39, Proc. 12th Session, Stockholm 1951. [19] Commission Internationale de l'Éclairage, Mesopic photometry: History, special problems and praclical soiutions, CIE 81-1989. [20] Rea M, He Y, Bierman T. Toward a system of mesopic photometry based upon M-channel response, Proc. NPL-CIE-UK Conference, Visual scales. Photometricandcolonmetrcaspects, pp.47-51 1997 [21] Rea M, Bierman T, McGowan T, Dickey F, Havard J, A field test comparing the effectiveness of méta! halid and high pressure sodium illuminants under mesopic conditions, Proc. NPL-CIE-LIK Conference. Visuat scales, Photometric and colorimetrc aspects, pp.60-64 1997. [22] Berman SM, Jewett DL, Bensőn BR, Law TM, Despite different wall colors, verticai scotopic illuminance predicts pupil size, J IES, 26/2, 59-68 1997. [23] Berman SM, Jewett DL, Two-dimensional photometry for intenonr surround lighting, J IES. 27 Winter 1998, 57-66 1998. [24] Brainard GC, The biological and therapeutic effects of light, in Color for Science, Art and Technology, ed.: Nassau K, Elsevier Sci. BV 1998. [25] W.A. Thornton, Toward a more accurate and extensibie colorimetry. Color Res. Appl. Part I, 17/2. 79-122 1992; Part II, 17/3. 162-186 1992; Part 111, 17/4, 240-262 1992; Part IV, 22/3. 189-198 1997; Part V, 23/2, 92-103 1998; Part VI, 23/4, 226-233 1998. [26] Brill MH, Finlayson GD, Hubel PM, Thornton WA, Prime colors and color imaging, IS&T/SID Sixth Color Imaging Conference: Color Science, Systems, and Applications SunBurst Resort, Scottsdale, AZ, 1998. [27] Commission Internationale de l'Éclairage, Proceedings of the first CIE symposium in lighling quality, Ottawa, Canada, May 1998, CIE x0151998.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek

A VERTESZ - MGV ötven éve Czelecz Ferenc

I. A megalapítás körülményei Az 1940-es évek végére az országban kibontakozott a tervgazdálkodás. A központilag irányított tervgazdálkodás, a diktált tervek rövid időn belül felhívták a figyelmet azokra az ágazatokra, amelyek nem voltak képesek a súlyponti feladatoknak eleget tenni. Ilyen ágazat, illetve üzem volt a Ganz Villamossági Gyár is. A nagyteljesítményű forgógépek, nagytranszformátorok, nagykészülékek egyre növekvő termelése mellett nem tudtak elég energiát és munkaerőt fordítani a súlypontként kezelt, országosan kiemelt létesítmények tervezésére, helyszíni munkáinak előkészítésére és annak kivitelezésére. A feszültség feloldására, azért, hogy zavartalan legyen a magyar erőművi és alálloinási program, a bányaipar, a vegyipar és az olajipar nagyfeszültségű és erősáramú villamosberendezéseinek tervezése és kivitelezése, új vállalatot kellett alapítani. Az alapító határozat szerint (KGM 850583/1951. és KGM 853673/1951.) a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalatot (VERTESZ) 1951. április 1-jei hatállyal hozta létre a kohó- és Gépipari Minisztérium. A vállalatot a Ganz Villamossági Gyár tervező, eladási és szerelési főosztályából alakították ki. Az alapító miniszter rendelkezése szerint az ugyanakkor profilját rendező Magyar Siemens Müvek erőátviteli berendezésekkel foglalkozó műszaki dolgozóit és 15 fő helyszíni szerelőjét is átvette az új vállalat. Az új vállalat létszáma az alapítás évében 674 fő munkás (kb. 500 fő helyszíni szerelő), 261 fő műszaki dolgozó, 110 fő adminisztrátor, 37 fő kiegészítő munkaerő, 12 fő ipari tanuló, összesen 1094 fő volt. A vállalat székhelye: Budapest II. Mártírok útja 85. (Az épület volt a Margit körúti fogház, amely ezidőben a (ianz Gyár tulajdonát képezte.) A vállalat feladata: erőmüvek, alállomások, bányák, ipartelepek nagyfeszültségű és nagyteljesítményű villamosberendezéseinek tervezése és szerelése. Az indulás nem volt zavartalan. Hiányzott a gyártó háttér — ami átmenetileg gyakori helyszíni "barkácsoláshoz" vezetett —, más esetben megszokásból olyan feladatokat is megoldott a Czelecz Ferenc okl. villamosmérnök, MEE tagja, MGV VERTESZ ny. vezérigazgatója

198

vállalat, amelyekre nem volt illetékes. Pl. a Mátravidéki Erőmű egyi főtranszformátora — amelyet a Ganz gyártott, de a helyszínen a VERTESZ szerelt — kigyulladt és leégett. Az elrendelt műszaki vizsgálat gyártási hibát állapított meg, de zavaró tényező volt, hogy a gyári alkatrészeket a VERTESZ emberei szerelték össze vitatható minőségben. Megoldás az lett, hogy a VERTESZ az összes gyártmányszerelőt — vezetőikkel együtt — vissza irányította a Ganz Gyárba. Az ismertetett eset a jéghegy csúcsának számított abban a szervező munkában, amit a vállalatnak induláskor, illetve a következő években kellett megoldani.

A vállalat szervezete Az alapítás első évében a vállalat szervezete a következőképpen alakult: A vállalat igazgatósága: A vállalat első igazgatója Erős József mérnök, sokévi üzemi, tervezőintézeti, tervhivatalí gyakorlattal, rendkívüli szervezőkészséggel. Füredi Pál, a vállalat főmérnöke és első igazgatóhelyettese, villamostagozatú gépészmérnök, a Ganz Villamossági Gyárnak hosszú időn át volt munkatársa, aki a Mátravidéki és Dunaújvárosi Erőművek tervezésében és felépítésében szerzett gyakorlatot. Magyari László, a váltalat főkönyvelője, az igazgató második helyettese, előzetesen a Ganz gyárakhoz tartozó Száiníálógyár főkönyvelőjeként szerzett értékes pénzügyi és ügyviteli gyakorlatot. Erős József igazgató közvetlen rendelkezései alapján működtek a következő részlegek: Titkárság, Személyzeti osztály, Munkaügyi Osztály, Titkos ügykezelés, Műszaki Ellenőrzési Osztály, Gondnokság, Terv- és Beruházási Osztály, Jogi Osztály. Füredi Pál irányításával működő műszaki részlegek a következők voltak: "LT" Létesítményi Főosztály hatáskörébe tartozó osztályok: Erőmű I. osztály, Erőmű II. osztály, Erőmű 111. osztály, Erőmű IV. osztály, Kohómű Osztály. Berendezéstervezési Főosztály hatáskörébe tartozó osztályok: BT. I. osztály, BT, II. osztály, BT. 111. osztály, BT. IV. osztály, BT. X. osztály. A Létesítménytervezési és Berendezéstervezési Főosztályok munkájának együttes vezetését, főleg pedig a tevékenységek koordinációját Schaffer Károly, a Ganz Villamossági Gyár hosszú gyakorlatú vezetője végezte, "műszaki igazgató", később "főkonstruktőr" címmel. A műszaki ágazat harmadik részlege a Szerelési Főosztály volt. ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek A műszaki ágazat következő részlege volt a Technológiai és Gyártási Főnökség. A technológiai és gyártási tevékenység legfőbb irányítója a kezdetben még műszaki osztályvezető, az alapítási folyamat végén már egyszemélyben főtechnológus és műhelyfőnök dr. Kara Antal volt. Magyar László főkönyvelő közvetlen irányításával működő gazdasági részlegek a következők voltak. Ügyviteli Főosztály. A főosztályon belül a következő osztályok működtek: Pénzügyi Osztály (+ SZTK), Könyvelési Osztály, Anyagkönyvclcs, Bérosztály. A főkönyvelő közvetve az Anyagforgalmi Főosztály vezetőjén, Voinits Jenő főosztályvezetőn keresztül irányította az anyagforgalmi részlegeket, amelyek a következők voltak: Szerszámraktár főnökség, Anyagraktárfönökség, Szállítási Osztály.

lyépület egy részére egy újabb szint felépítésének lehetőségét is figyelembe vették. Ennek kivitelezésére 1966-ban került sor és 1968 végén már ez a bővítés útján nyert épületrész is a termelés rendelkezésére állt. Közben kisebb zárt és nyitott fészerek építése révén is bővült elsősorban a raktárkapacitás. A központi telep 1970 végén 5942 m iroda alapterületet, 6923 m műhely alapterületet és 3285 m raktár alapterületet tartalmazott. 1976ban új, négyszintes raktárház építésével a raktározás, szállításelőkészítés, tervezés területigénye került bővítésre (/. ábra). Már a 60-as évek közepén világossá vált a vállalat vezetői előtt, hogy a vállalatra háruló igényeknek és főleg az új

II: A vállalat fejlődése Az új vállalat első töredék évében 20 MFt-os termelési értéket hozott létre. Mértékadó azonban a következő teljes év volt, amikor a vállalat 62 MFt-ot teljesített. A feladatok jellege és dinamikus növekedése az évek során az ágazati kapcsolatrendszer módosítását is igényelte. A gazdaságba történő jobb illeszkedés miatt a vállalat 1954-ben a KGM szervezetéből a NIM kötelékébe került át. Közvetlen felügyeletét a V1PIG (Villamos Ipari Igazgatóság) látta el, amely szervezet később M VMT-vé (Magyar Villamos Művek Tröszt) alakult. Ez a változás egyben a VERTESZ végleges helyét is jelentette a gazdaságban. Az évről-évre növekvő feladatokat a város különböző kerületeiben kialakított soktelepes bázissal csak nagyon nehezen lehetett teljesíteni. Ezért a vállalat legfontosabb célkitűzése volt egy új gyártelep létrehozása és ebben valamennyi előkészítő tevékenység összevonása. Új gyártelep létesítése céljából a vállalat a Bp. XI., Fehérvári út 108—112. sz. alatti, összesen 6010 négyszögöl területet kapta meg. Ennek a területnek nagy előnye volt, hogy a városközponthoz viszonylag közel, közlekedési főútvonal mellett, iparvágány közelében helyezkedett el. A legnagyobb hátrányt viszont az jelentette, hogy a telek nem vízszintes, hanem lejtős fekvésű volt és talaja a korábbi mocsaras terület feltöltéséből keletkezett. A telek két vége között 4 méter szintkülönbséget mértek. Ilyen körülmények között — figyelemmel a beruházásra fordítható keret korlátozott voltára — meglehetősen sok tervvariáció mérlegelése után lehetett csak a beépítésre az optimális megoldást megtalálni. Végül is 1959ben megindult a központi telep építése és menetközbeni változtatások után 1962-re be is fejeződött. 1962 végén a központi gyártelepen az összesen 5 szinten irodaépületben 5727 m iroda alapterület, 5660 m műhely alapterület és 3050 m raktár alapterület állt rendelkezésre. A központi telep alkalmas volt arra, hogy a vállalat felszámolja a város több pontján meglévő telephelyeit, és így egyetlen telepen helyezkedjen el. A vállalat felé irányuló népgazdasági igények azonban az építkezés alatt is egyre nőttek, a vállalat a telep üzembe helyezésének időpontjára már nagyjából ki is nőtte azt. A központi telep tervezők azonban számoltak későbbi bővítési igénnyel és ezért a műhel()99. 92. évfolyam 5. szám

/. ábra. Fehérvári úti központi irodaház és telephely

létesítési módokkal együttjáró feladatoknak csak akkor tud maradéktalanul megfelelni, ha előregyártó kapacitását lényegesen bővíti. Erre a központi telepen a bővítési lehetőségek korlátozottsága miatt nem volt már lehetőség, de a budapesti munkaerő helyzet sem indokolta a fejlesztést a fővárosban. Ugyanakkor a kormány ipartelepítési politikája is azt diktálta, hogy a vállalat vidéki gyártelepet létesítsen. Több lehetőség megvizsgálása után végül is megszületett a döntés, hogy a VERTESZ új gyártelepét az ország egyik iparilag legelmaradottabb városában, Zalaegerszegen hozza létre. A telep üzembe helyezésének gyorsítása érdekében a Zalaegerszegen akkor éppen felszabadult Bútoripari Vállalat gyártelepét vette át a VERTESZ. A tulajdonoscsere fokozatosan, több lépcsőben ment végbe 1967—1969 között. 1970 végére lényegében befejeződött a gyártelep beüzemelése és ennek eredményeként 3045 négyszögöl területen 3688 m -t kitevő sok kis épületből álló üzem állt a vállalat rendelkezésére. 1970 végén tehát a vállalatnak Zalaegerszeggel együtt összesen 6114 m iroda-, 9041 m2 műhely- és 4683 m2 raktár alapterülete volt. A zalaegerszegi Vöröshadsereg úti gyártelep azonban nem számított végleges megoldásnak. A város központjában elhelyezendő telephely nem volt bővíthető, pedig a 70-es évek második felében a Paksi Atomerőmű kivitelezése a vállalatra háruló korábbi évek igényét megháromszorozta. Nem volt elhanyagolható a város vezetése részéről jelentkező törekvés sem, miszerint a gyártelep helyén korszerű lakótelepet akartak létrehozni. A két nyomás együttes eredőjeként — amelyről megyei támogatással sikerült a tárca vezetőit is meggyőzni — 1976-ban 199

Villamos gépek és készülékek engedélyt kaptunk a város által ingyen adományozott telken központi (MVMT) finanszírozással egy új 18000 m -es gyártelep építésének elindítására. A gyártelep termelésbe állítása 1986-ban történt meg (2. ábra).

4. ábra Egy bányaüzemben alkalmazott 400 V-os VKRTFSZ által gyártott segédüzemű berendezés

2. ábra. Zalaegerszegi gyártelep

A vállalat gyártmányai A vállalat eredményességéhez nagyban hozzájárult az a felismerés, hogy a feladatokat csak az előgyártással, a minőség állandó javításával lehet megoldani. Az előgyártás alapjainak lerakása az új gyártelep beindításával indult meg és megkezdődött egy megállíthatatlan fejlődési folyamat. Ennek eredményeként a vállalat a 80-as évek végéig több mint 200 gyártmánycsaládot dolgozott ki. Ezek közül néhányat fontossági sorrend nélkül emelünk ki. A belsőtéri tokozott berendezések 10 kV-os feszültségszintig egy- és kétgyüjtősines kivitelben a legkülönbözőbb zárlati teljesítménnyel (megszakítókkal) készültek. Hazai és külföldi alkalmazásuk meghaladja a több tízezres darabszámot. Egyik sikeres típusa volt a 12 BRT típusú okozott berendezés, amelyet a Dunamenti Hőerőműbe is beépítettek (3. ábra.) A kisfeszültségű tokozott kapcsolóberendezések gyártása a vállalat fő tevékenységének számított. Az évek alatt készített darabszámuk meghaladja az ötvenezret. Ezek a berendezések főelosztónak és segédüzemi elosztónak egyaránt al.?. ábra. 12 BRT típusú 10 kV-os tokozott be- kalmazásra kerültek. rendezés

200

Egy bányaüzemben alkalmazott 400 V-os VERTESZ által gyártott segédüzemű berendezést mutat a 4. ábra. A szabadtéri 20 kV-os tokozott berendezések a vállalat büszkeségei közé tartoztak. Fejlesztésüket teljes egészében a VERTESZ végezte. Hazai alkalmazásuk az iparágban kizárólagos volt. Óriási előnye, hogy minimális építészeti előkészítést igényelt, és a karbantartása is az alumíniumkonstrukció miatt nagyon leegyszerűsödött (5. ábra).

5. ábra. 20 SRTO típusú szabadtéri tokozott berendezés

A gyártmánycsaládok között jelentős helyet foglaltak el az iparág részére gyártott különféle áruk, mint pl. az oltócsövek vagy az egységlakatok.

A vállalat tevékenysége A vállalat tevékenysége az elmúlt közel ötven év alatt egyértelműen sikeres volt. Ezt a sikersorozatot a folyamatosan határidőre, jó minőségben végzett munkájával érdemelte ki. Figyelemreméltó munkái a következők voltak: Erőművek: Mátravidéki Hőerőmű, November 7. Hőerőmű, Dunai Vasmű Erőmű, Borsodi Hőerőmű, Budapesti Hőerőmű, Gagarin Hőerőmű, Tiszai Hőerőmű, Ajkai Hőerőmű, Oroszlányi Hőerőmű, Pécsi Hőerőmű, Tiszalöki Vízerőmű, Dunamenti Hőerőmű, Tiszai Hőerőmű II., Paksi Atomerőmű, export erőművek. ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek Elosztó és transzformátorállomások: Albertirsai 750 kVos állomás, OVIT által üzemeltetett országos alaphálózat 400 és 220 kV-os állomásai, OVIT és áramszolgáltató vállalatokhoz tartozó 120 kV-os állomások és ipari alállomások, export állomások. Ipartelepek-hez tartozó nagyfeszültségű és erősáramú berendezések vegyiparban, olajiparban, bányaiparban, vasúti vontatásban, export munkák Közel-Keleten és Afrikában. Egyéb létesítmények-hez tartozó nagyfeszültségű és erősáramú berendezések (hazai és külföldi cukorgyárakban, hűtőházakban és egyéb berendezésekben). A vállalat tevékenységének elismeréseként 9 alkalommal kapott az Elnöki Tanács vagy a Minisztériumtanács által alapított kitüntetést.

III. A VERTESZ privatizációja 1989 végére a belső és a külső feltételek is megértek a VERTESZ privatizálására. Belső indok a nagy nyugati viílamoscégek megjelenésével egyre határozottabban jelentkező piaci verseny, illetve a vállalatnál jelentkező tőkehiány. Külső indok a minisztériumok és hatóságok azon törekvése volt, miszerint a MVMT-ral le kell választani a gyártó és háttéripari szerveze tekét. Külföldi tökebefektető partner keresése céljából 1990 júniusában az ÁVÜ és az IKM meghívásos versenypályázatot írt ki a VERTESZ kisebbségi, esetleg többségi vagy teljes tulajdonhányadára. A pályázó szakmai befektetőknek vállalniuk kellett az eszközpark, a gyártás és termékszerkezet korszerűsítését, új termékek bevezetését, exportmegrendelések szerzését, a foglalkoztatás megőrzését és emellett a jövedelmezőség javítását is. Kilenc céget hívtak meg, hatan érdeklődtek és végül két cég, a francia Merlin CSerin és az olasz VEI Electric Systems adta be pályázatát. Az MVMT, a VERTESZ, az ÁVÜ, az IKM és a Co-Nexus Rt. képviselőiből álló bizottság egyértelműen a Merlin Gerin ajánlatát értékelte jobbnak: a francia befektető komoly (lásd később) készpénztőkével, megalapozottnak tűnő üzleti tervvel (5 év aialt összesen 650 millió Ft-os beruházási szándékkal és a snjál licenceivel) ajánlkozott a vegyesvállalatba. Az értékesítési ár meghatározásához az Ernst & Young 1990-es vagyonértékelése szolgált kiindulópontként. Eszerint a VERTESZ-apport könyv szerinti értéke 1573 millió Ft. Az Ernst & Young ugyanakkor elkészítette a vállalat hozamértékelését is. Becslése szerint a cég üzleti értéke 300—500 millió Ft-ra tehető. Ennek a két adatnak az alapján folyt az eladó és a vevő közötti hosszadalmas alku, amelyben a francia befektető végül 890 millió Ft-ra értékelte a VERTESZ-apportot, és a többségi, 51 %-os tulajdonhányad megszerzése érdekében 926 millió Ft készpénzt fizetett be a vegyesvállalat kasszájába. A Merlin Gerin és az MVMT között megkötött szindikátusi szerződés részletekbe menően rögzítette a két fél kötelezettségvállalásait. A szerződés éves bontásban tartalmazta a francia tulajdonos - beruházási tervét, amely szerint 650 millió Ft összes beruházásból 5 10 milliónyi befektetésre az első öt évben kerül sor, hacsak nem alakul úgy a vegyesvállalat gazdálkodási 1999. 92. évfolyam 5. szám

környezete, hogy a megtérülés valószínűtlenné válik, a beruházás várhatóan gazdaságtalan lesz; — foglalkoztatási és munkaerő-politikai tervét, amely szerint a Merlin Gerin vállalta, hogy a VERTESZ általános jogutódjaként átveszi a VERTESZ teljes munkavállalói léíszámát, továbbá igyekszik megőrizni a foglalkoztatás akkori szintjét (1991: 3560 fő). Tartózkodik a létszám bármiféle hirtelen, drasztikus csökkentésétől, kivéve, ha azt a vállalat tevékenysége és gazdasági helyzete megköveteli; — piaci tervét, amelyben az szerepel, hogy a Merlin Gerin és Schneider termékek forgalmazása miatti kezdeti negatív deviza-szaldó három évvel a szerződés aláírása után már pozitív lesz. Addigra ugyanis a francia tulajdonos annyi exportmegrendelést biztosít, hogy az kompenzálja a kezdeti importtöbbletet; — osztalékpolitikáját, amely szerint az alapítást követő első öt évben a Merlin Gerin VERTESZ csak akkor fizet osztalékot, ha a nyereség meghaladja a 650 millió Ft-ot. A szerződés részletezte a vegyesvállalatba vitt 890 millió Ft értékű MVMT-apport tartalmát, amely dologi és eszmei vagyontárgyakból, forgóeszközökből (anyagok, feldolgozás alatt álló munkák) és a különböző átvállalt kötelezettségekből állt. A Merlin Gerin szerződésben rögzítette, hogy átvállalja a vállalat szállítóállományát, a vevői előlegeket, a beruházási kölcsönöket, a bérköltségeket és az ezzel járó szociális kiadásokat, valamint az esedékes adókat. Ezen túlmenően azonban az összes egyéb természetű kötelezettséget az MVMT vállalta.

IV. A Merlin Gerin VERTESZ Rt. eddigi tevékenységének értékelése 1991 -ben a francia befektető egy rendkívül bátor lépésre szánta el magát azzal, hogy működötökével szállt be a VERTESZ-be. A Merlin Gerin nem csupán a korai megjelenés miatt érdemli meg a bátor jelzőt (hiszen a külső megfigyelő szemével a viszonyok akkor még képlékenynek és kockázatosnak tűntek), hanem egyrészt amiatt, mert egy francia befektető számára Magyarország jóval kevésbé ismert terep, mint egy osztrák vagy német vállalat számára, másrészt amiatt, mert a Merlin Gerin korábbi befektetési stratégiájába kevéssé illeszkedett egy ilyen típusú gyártó cég felvásárlása. A kockázatot mérséklendo, a befektető a szindikátusi szerződéssel igyekezett biztos piacot teremteni magának. A koncepció a befektető kreativitását, jó üzleti stratégiáját türközi, ugyanakkor az energiaipar hazai szereplői jelentős és már a közeljövőben megvalósuló beruházásokkal számoltak, amelyeket egyrészt az orosz energiaimporttól való függőség mérséklése érdekében, másrészt a tőkeemeléses privatizáció jegyében hajtottak volna végre. Az energetikai berendezések magyarországi piaci helyzete egy-két év alatt drámai gyorsasággal változott meg és vált rendkívül kedvezőtlenné, csakúgy, mint az 1988—89-ben még ígéretesnek tűnő világpiaci helyzetkép az adott szakágazatban. Az ismeretlen terep kockázatát a befektető számos (8—10) francia szakértő delegálásával kivánta mérsékelni. A befektető francia menedzsereket delegált az Összes fontosabb vezető beosztásba, aminek következtében a vállalaton belüli kommunikáció (már csak nyelvi problémák miatt is) eleinte meglehetősen akadozott. A tulajdonos ezt viszonylag hamar felismerte, csak úgy, mint azt a tényezőt, hogy kizárólag helyi menedzserek rendelkezhetnek olyan kapcsolatokkal, szerezhetnek olyan in20]

Villamos gépek és készülékek formációkat, amelyek a cég megrendelés-állományának növelése szempontjából nélkülözhetetlenek. Ebben a tekintetben a befektető képes volt rugalmasan változtatni eredeti elképzelésén. 1994 óta a társaságot magyar vezérigazgató irányítja. A francia tulajdonos marketing- és megrendelésszerzési kvalitásai, a know-how-ja rendkívül fejlett. A tulajdonos komoly erőforrásokkal, dinamikusan látott hozzá a hazai piac megdolgozásához. A kereslet élénkülését így a maga javára tudta fordítani, a cég 1997-ben már nyereségessé vált. 1997-ben a társaság 100%-os francia tulajdonba került. Ha az MGV áltat lefedett területet vizsgáljuk, azt látjuk, hogy hagyományos tevékenységben kizárólag a hazai piacon, erős versenytársak jelenlétében dolgozik. Ugyanakkor a tulajdonos Zalaegerszegen zöldmezős beruházásként létrehozott egy gyárat, amely nagy sorozatban exportra termeli a globális Schneidcr-kínálat egyik elemét.

Ha az MGV szerepét makroszempontból mérlegeljük, a Merlin Gerin és a Schneider magyarországi megjelenése lehetővé tette egy, a piacról egyébként kiszorulásra ítélt, saját termékeivel életképtelenné váló cég túlélését. Fennmaradt a foglalkoztatás (egy része), sőt a tulajdonos áldoz arra, hogy a munkatársak intenzív képzésben részesüljenek- A magyarországi makromutatók szempontjából kedvező, hogy növekedett a termelés és az export és az is, hogy mindezt komoly volumenű beruházás tette lehetővé. Összefoglalva az elmúlt közel tíz év tevékenységét megállapíthatjuk, hogy a VERTESZ privatizációja sikeres volt. Az átalakult, új részvénytársaság a versenyhelyzetben is sikeresen végzi hagyományos szerelési tevékenységét, és kialakított egy új gyártóbázist, amely jelentős mértékben exportra termel. És ami a legfontosabb, a társaság évek óta jelentős nyereséggel zárja működését.

Összehasonlító előnyök: - kisebb kábelátmérő (speciális PVC szigetelésnek köszönhetően) - egységesített névleges feszültség (300/500 V) - FD0 változat a legkisebb görbületi sugarat adja - jobb térkihasználás a tokozott berendezések szerelésénél és még sok korszerű megoldás... Bővebb információért forduljon hozzánk!

Csúcsminőség — igényes kivitelezéshez Képviselet: lUtf*

GROUPE SCIINEIDER-Ijől SCHNEIDER ELECTRIC A Schneider magyarországi vállalata, a Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. bejelentette, hogy 1999. márciusától az egész világon új lógót használ, amelyben az eddigi Gruupe Schneider helyei! a Schneider Electric név jelenik meg. Ez egyrészt érzékelteti azt a folyamatot, amelynek során több vállalatból és márkanévből létrejött egy olyan ipari cég, amely bárhol a világon ugyanazzal a szakértelemmel, de mindig testre szabott ajánlattal áll vevői rendelkezésért:. Másrészt az Flcctric szó utal fő tevékenységükre: villamosenergia-elosztás, ipari folyamaiirányítás és automatizálás. A vállalat természetesen továbbra is használja fő márkaneveit — Merlin Gerin, Modicon, Square D,

202

Tclcmccaniquc —, az új grafikai megjelenítéssel az a cél, hogy a márkanevek Schncidcrhcz tartozása még inkább megerősítést nyerjen.

A legtöbbet tesszük a villamosságért.

ELEKTROTECHNIKA


A herendi porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének világítása Kassay Gábor, Vonnák István 1826-ban, egy kis domboldalban fekvő faluban, Herenden kezdte meg működését egy gyár, amely hagyományos kézzel lesieti porcelánokat készít mind a mai napig. Az eltelt másfél

/. kép: A nagykereskedelmi bemutatóterem világításának általános képe

szükségessé tette a nagykereskedelmi bemutatóterem teljes felújítását. Az új terem kialakítására Medveczky Kazimir belsőépítész kapott megbízást. Az új világítási rendszert az általa készített belsőtérhez igazodva alakítottuk ki. A teljesen zárt, természetes világítás nélküli nagykereskedelmi bemutatóterem jószerivel csak bútorokkal külön választott helyiségeinek, bemutatótereinek és tárgyalóinak, világításával biztosítani kell a gazdagon díszített tárgyak optimális láthatóságát (1. kép). A világítási követelményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Megfelelő erősségű vertikális és horizontális megvilágítás és egyenletesség 2. Egységes és tökéletes színvisszaadás 3. Káprázás-mentesség 4. A feladatnak megfelelő beállítás és átrendezhetőség 5. Egységes megjelenés, mely a belsőépítészeti berendezéssel is formai egyensúlyban van 6. Barátságos hangulat megteremtése

/. ábra. A mennyezeti világítási rendszer telepítési sémája

évszázad alatt a kis helyiség a világ egyik legfontosabb porcéA megvalósított világítási b e r e n d e z é s lánközpontjává vált. A fent emlitett Amióta az 185 l-es Londonban megrendezett világkiállitákövetelményeknek figyelembevételével tervezett son megkezdődött termékeinek nemzetközi sikere, a gyár berendezés két fő egységre bontható (1. ábra): fejlődése folyamatos. A mind nagyobb külföldi érdeklődés -Mennyezeti sínrendszer és lámpatestek — Tárlókba beépített világítási rendszerek Kassa)' Gábor okl. villamos üzemmérnök, LISYS Fényrendszer Stúdió Vonnák István okl. villamos üzem mérnök, létesítmény főmérnök, LISYS

Fényrendszer Stúdió l .ektoniita; !)r. Horváth József okl. villamosmérnök, a MBE tagja 204

^ mennyezeti Vllugll US1 rendszer A mennyezeti sínrendszer elhelyezését az 1. ábrán látható piros vonalak jelzik. Mint az megfigyelhető, ívesen hajlított síneket ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika szereltek a téregységek közepén található lencse alakú gipszkarton díszítő elemekre, valamint sínek jelennek meg a tárlókkal párhuzamosan is. A mennyezeti sínrendszer segítségével tehát jól megvilágíthatóak azok a felületek, terek amelyeket a tárlókbu rejtetten szerelt világítással nem lehetett megoldani (2. kép).

A sínek mennyezetre szerelhető három áramkörös kivitelűek, amelyeket távtartók segítségével szereltünk fel az ún. BARISOL feszített álmennyezetre. A kiemelő lámpatestek a sínrendszeren szinte bárhol elhelyezhetőek (egyszerűen bepattinthatóak abba) ezáltal biztosítva a rendszer szabad átrendezhetőségét, míg a három áramkörös sínnel szabadon választhatjuk ki az adott kapcsolóval felkapcsolni kívánt lámpatesteket. A berendezett étkezőasztalok, a tárgyalóasztalok és a kiállítótér egyes részeinek általános és kiemelő világítását a mennyezeti sínrendszeren elhelyezett lámpatestek adják. Erre a célra szélesen (25°-ban) illetve keskenyen (9°-ban) sugárzó transzadapteres lámpatestek kerültek kiválasztásra, amelyek adaptereibe fényerősség-szabályozó (dirnmer) van beépítve (3. kép). így a különböző távolságokban lévő de azonos megvilágítást igénylő tárgyakat tudunk azonos szinten megvilágítani (4. kép). A leválasztható tárgyalótereinben és a belépő térrészben ezeken kívül még süllyesztett kivitelű dekoratív mélysugárzók kerültek elhelyezésre. A bemutatóterem hátsó részén található a szőnyegpadlóba beledolgozott HEREND logo kontúros fénykeretbe foglalását, attraktív kiemelését 2db zoom-optikás projektor beállításával oldottuk meg. (2. kép)

2. kép A mennyezeti világítási rendszer egy résziele

A tárlók beépített világítási rendszere

3. kqi A mennyezetre szerelt lámpatestek (ERCO, Castor tip.)

5. kép. A Miniraii (ERCO. Compar tip.) "wallwasher" és hagyományos rendszerek

4. kép Tárgymegvilágítás


A tárlók világítása két fő részre osztható: a timpanonba rejtett MINIRAIL világítási rendszerre (5. kép) illetve a középső polcok alsó-elülső záró-profilja mögé rejtetten beépített LUMINARAIL rendszerre. (6. kép) Mindkét esetben a tárgyak hátterét alacsonyabb szinten egyenletesen világítjuk meg, míg a tárgyak jóval magasabb szintű kiemelő világításáról irányított fényű fényforrások, lámpatestek

gondoskodnak. A tárlók felső részének kontúrmentes alapvilágításhoz u.n. "wallwasher" adapteres lámpatesteket használtunk, amivel egy vertikális felületen lehet nagy egyenletességgel világítani. A lámpatesteket egymástól 40-50 cm-re rögzítve, a szomszédos lámpatestek egymás fényét átfedik, és egyenletes vertikális megvilágítást adnak. A polcon és a plexi-tartókon elhelyezett porcelántárgyaknak környezetükből való kiemelésére külön lámpatestek szolgálnak. A kis méretű lámpatestekkel elérhető megvilágítási tartomány másfél nagyságrendet ölel fel, 20 vagy 35W-os illetve különböző sugárzási szögű fényforrás segítségével. A lámpatestek a 21x21mm keresztmetszetű kisfeszültségű sínrendszerre kerültek, amely sínt a timpanonban kialakított 205

Világítástechnika dobozba rejtetten helyeztük el. A rendszer kisfeszültségű tápellátását biztosító transzformátorok a tárló tetején találhatóak, amelyek betáplálása, a villamos hálózat alapszerelésekor, a belsőépítészeti munkák megkezdése előtt került kialakításra (7. kép). A tárlók alsó részének szórt fénnyel történő háttérvilágítását a LUMINARAILen rögzített szoffita fejelésü izzók adják. Ezek az izzólámpák xenon töltésű fényforrások. Fényük rendkívül kellemes és barátságos sárgás-fehér, élettartamuk pedig igen kedvező. A fényforrás felhasznált változata I2V-os,5W-os. A folytonos izzósort egy-egy gömbcsuklós adapter szakítja meg, amelyekhez 35 mm átmérőjű hidegtükrös halogén izzókat illesztve gondoskodunk a tárgyak emelt szintű megvilágításáról (8. kép). A rendszer előnye az igen kis méret, s ezért könnyű elrejthetőség, egyszerű beépíthetőség és az alkalmazott fényforrások hosszú élettartama (20000h szoffita izzók itt. 2000/4000h 35mm-es hidegtükrös halogén izzók). A két különböző típusú fényforrás szinte tökéletesen illeszkedik egymáshoz és kitűnő színvisszaadást biztosít.

6. kép. A Luminarail (Ayabekov) xcnonlámpás, kisfeszültségű rendszere

m 4kiA ^^

^^HMi

^^^^r ^ ^ ^

^^^_

•

SMH

^ ^

H. kép. A tárlók alsó részének világítása, xenon töltésű, kisfeszültségű fényforrásokkal, Agabekov világítási rendszerrel

~> kép. A tárlók felső részébe szerelt kisfeszültségű világítás

A berendezés mintegy egy éve üzemel és az itt szerzett tapasztalatok alapján a most épülő herendi kereskedelmi központot is hasonló berendezésekkel látjuk el.

Tengerbe épülő szélerőmüvek Angliában konzorciumot hoztak létre tengerbe helyezett szélerőmü telep tervezésére és kivitelezésére. A projekt teljes költsége 2 millió angol font körül várható. A kb. 40—50 egyenként 2 MW teljesítményű generátorokkal felszerelt szélkerék Kelet-Anglia partjainál lesz telepítve. Az elképzelés egybeesik az angol kormány terveivel, miszerint 2010-re az

Angliában termelt villamos energia 10%-a a megújuló energia kell legyen. A jelenlegi tervek szerint ez év nyarán elkezdik építeni a szélerőmű telepet, a teljes kiépítéshez hat-nyolc hónapra van szükség. (Forrás: "ElectricalReview" 1998. nov. 24-iszáma) (Dr. Bencze János)

206

ELEKTROTECHNIKA

Hírek

A MEE Világítástechnikai Társaság 1999. február 23-án rendezte meg „A HOFEKA a világítástechnikában" című cégbemutatóját. A Társaság elnöksége nevében Déri Tamás üdvözölte a MV Nyugati pályaudvar Kormányzati várójában megjelent 80 fő szakembert és a bemutatkozó céget. Kiemelte, hogy az optikai laboratórium Magyarországon egyedülálló műszerekkel és programokkal segíti a belső- és szabadtéri világítástechnikai tervezést. Hqffman Iván, a HOFEKA Kft. és az EKA Kft. tulajdonosa elmondta, hogy az 1996-ban alapított HOFEKA Kft. 1998-ban megvásárolta az 1888-ban alapított EKA védjegyét, gyártási jogát, dokumentációit és szerszámkészletét, az EKA szakembereinek pedig lehetőséget adott arra, hogy folytathassák az EKA 111 éves tevékenységét. Név szerint megemlékezett az 1945 előtti nagy elődökről Engel Károlytól Rcich Ernőig, és 45 utániakról is Orosz Antaltól Vadas Gáborig, s a bemutatóra is meghívott Vincze Vilmosról. A 42 fős EKA jelenlegi vezetői: Bodri Vilmos kereskedelmi-, Simkó Géza termelési-, Wagenblatt Gyula műszaki igazgató, az olt működő fénytechnikai laboratórium vezetője: Károly Ferenc. A közismerten lámpatesteket gyártó EKA termelésének felét I998-Íg a távvezeték-, villamos vasúti- és daru szere Ívé nyék, valamint villamos szerelési anyagok tették ki, ma a HOFEKA termékei között csak 35% a világítástechnika. Cél; a korábbi 50% visszaállítása. Ennek elérése azért is reális, mert az országban felszerelt szabadtéri lámpatestek kb.: 60%-a EKA gyártmányú. Ezek mindegyikéhez gyártanak pótalkatrészeket, sőt a „foghíjak" pótlására „hasonló típusú" komplett lámpatesteket. Azért nem „azonos" típusúak a napjainkban gyártott „régi típusú" lámpatestekkel, mert azokat — következetes fejlesztéssel — korszerűsítették. A korszerűsítés főbb ismérvei: polikarbonát — egyes típusoknál „vandáibiztos" fóliabevonatú — burák, szilikongumiból készült — és újszerű módon megoldott — tömítések, kibillenthető — egyes lámpatestekben cserélhető — szerelvénylapok, dugaszolható csatlakozóvezetékek, porszórásos felületkezelés technológia, hűtőfelületek növelése hűtobordákkal, hűtőzász-

lókkal, egyes típusoknál a fényforrás foglalata biztosítja a megfelelő hűtést a térből kihelyezve. A fejlesztőmunka során teljesen új lámpatesteket is alkottak, amelyekben felhasználták a felsorolt korszerűsítési elvek aktuálisan alkalmazható részeit. Az előadó az új fejlesztésű termékek közül kiemelte a víz alatti használatra alkalmas tömítettségű (IP 67) forgásszimmetrikus, továbbá a két fényforrásos vályús fényvetőket, az egy- és két fényforrásos — köztük az átfeszítősodronyra szerelhető közvilágítási lámpatesteket. A felsorolást a 20 cm átmérőjű henger alakú lámpatestekkel folytatta, amelyek a velük azonos átmérőjű tartócsövekben „folytatódnak", s ezekkel együtt 60 cm-től akár 200 cm hosszúságúak is lehetnek. A MÁV igényeknek megfelelően gyártott segédtiilcrös, laposburás lámpatestek előnyeivel természetesen a nem MÁV-os megrendelői is élhetnek. (A MÁV pályázatára fejlesztett lámpatestekről bővebben olvashatnak az érdeklődök az ELEKTROTECHNIKA 1997/7. számának Világítástechnikai híreiben.) Az előadás befejezéseképpen a minőségellenőrzésről hallhattunk. Az MSZ EN ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer bevezetésének folyamatában a HOFEKA túljutott az előauditáláson és már a nemzetközi tanúsítási oklevél átvétele előtt is a szabvány előírásai szerint működteti szervezeti, dokumentálási, valamint nyersanyag-, gyártásközi- és készára-ellenőrzési rendszerét. Az előadás után a résztvevők érdeklődéssel tanulmányozták a kiállított lámpatesteket — sőt daruáramszedőket —, általános tetszést aratott, ötletes „békazármegtartó" rugós szerkezet, amely a „harmadik kezet" helyettesíti. Kézhez kapták az új és teljes 53 lapos - - 5 6 oldalas (megszámoltam!) lámpatest katalógust. Feliratkozhattak Károly Ferenc laborvezetőnél az EKALUX tervezőprogramjáért, amelyet az Ihász utcai bemutatóteremben vehetnek majd át, sőt a HOFEKA Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft. termékeiről készült videó bemutatót is megtekinthetik.

Bulletin des Schweizerischen Elektrotechnischen Vereins, Bulletin SEV/VSE 18/98 K. Bnmgardt, ./. Vierengel. K. Weissman, G. Schemel, P. Lórin: Wenn Trafos leiser werden sollen (Ha a transzformátoroknak csendesebbnek kell lenniök) A transzformátorzaj passzív csökkentése zajvédő fallal, zárt építménnyel költséges. A Quiet Power Inc. és az ABB Sécheron SA, az ABB Svájc leányvállalata egy ATQ 100 nevű, kedvező áru zajcsökkentő rendszert dolgozott ki. E rendszer abból áll, hogy a transzformátor zajával ellentétes ütemű zajt hoz létre közvetlenül a transzformátor tartályán, ezáltal csökkenti, illetve megszünteti a környezetbe kisugárzott zajt. Az ATQ rendszer a következő részekből áll: A zajszenzorok. Ezeket az alállomás egyes pontjain helyezik el. Ezek érzékelik a mindenkori zajnívót, amelyik természetesen függ a transzformátor terhelésétől, a meteorológiai viszonyoktól. Rezgésszenzorok. Ezek vezérlik digitális jeleiken keresztül a zaj- és rezgéscsillapítást. Piezoelektromos adó. Ha lehetséges,

akkor ezek rezgésével csökkentik a transzformátor rezgését, ezáltal meggátolják a zaj keletkezését. A tartályfalra helyezve ezek az adók 4 m/s gyorsulást képesek ellensúlyozni. Akusztikus adók. 100 és 400 Hz közötti rezonanciás zaj ellen fejlesztették ki őket. Kétszeres hálózati frekvencián 1100 dB-t tudnak kifejteni. Közvetlenül a transzformátor tartályára szerelik őket. Vezérlőegység. Ez végzi a mindenkori szükségletnek megfelelő zajcsökkentést azáltal, hogy aktiválja a piezó, illetve akusztikus készülékeket. Az ATQ rendszert az USA-ban részletesen kivizsgálták. E vizsgálatokról 3 EPRI kutatási jelentés számol be 1989-ből. Európábane rendszert Dél-Svédországban 1998-ban próbálták ki. Az ATQ 100-al 100 Hz esetén 23 dB zajcsökkentést sikerült elérni, zajvédő fallal csak 9-et. Egy 15 MVA-es transzformátornál próbálták ki ezt az aktív zajcsökkentést. Az USA-ban e rendszerrel 14 transzformátort szereltek fel 6 állomásban. Dr. Kiss László

208

Dr. Vetési Emil

ELEKTROTECHNIKA

Hírek Eredmény hirdetéssel zárult a kapacitás tender A Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) 1997. júliusában — a szükséges hatósági jóváhagyásokkal — két pályázatot irt ki az ország biztonságos energia ellátásához szükséges, a 2000. évet követő évtized első felében üzembe lépő új erőművi kapacitások létesítésére. Az e«yik pályázat, a 97/1 jelű 200 MW-nál kisebb egységlelje.sítő-képességü erőművi egységekre vonatkozott, mintegy 800 (+/- 200} MW összteljesítményre, amelyeket 2001. január és 2003. december között kell üzembe helyezni. Ez a pályázat megengedte, hogy nukleáris fűtőanyagtól eltekintve, bármilyen fűtésű erőművel pályázzanak. A másik pályázat, a 97/2 jelű pedig 200 MW-ot meghaladó egységteljesítményű erőművi egységekre vonatkozott, 1100 (+/- 300) MW összteljesítményre, 2004. január és 2005. december közötti üzembe helyezéssel, menetrend tartó, közcélú erőművi megvalósítására, földgáz kivételével bármilyen fűtésű erőműre. 1998 januárjában az MVM Rt. áttekintette az Országos I röiiuílétesitési Ter\ kidolgozása óla eltelt időszak változási tendenciáit, új közép- és hosszú távú kapacitás- és energia mérleget készített. Ennek alapján a tenderben kiirt kapacitásokat — hatósági jóváhagyással — módosítania kellett. A 97/1 kiírásban 800 (+/- 200) MW helyett 500 (+/- 200) MW lett, amíg a 97/2 kiírás szerinti pályázat 1100 (+/- 300) MW helyett, 600 (+/- 200) MW lett, azonos egyéb feltételek mellett. Az említett módosításokról a pályázókat 1998 februárjában tájékoztatták. Az első pályázatra (97/1) végül is 24 ajánlat érkezett 3524,3 MW összértékben. A pályázók az összes kapacitás 60,3%-ot földgáz fűtésűre, 34%-át szén fűtésűre, míg 5,7%-át egyéb (olaj, geotermikus, gőz) energiahordozó hasznosítására alapozták. A második pályázatra (97/2) 9 ajánlat érkezett 5473 MW összértékben. A megajánlott kapacitás 58,8%- szén, 23%-a lignit és 18,2%-a nukleáris energiahordozóra alapult. A pályázatok értékelésében az MVM Rt. szakértőin túl, részt vettek a Magyar Energia Hivatal, a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium szakértői is. Az üzleti terveket és a projektek pénzügyi megalapozottságát független pénzügyi tanácsadókkal is megvizsgáltatták (97/1-et Ernst & Young-gal; 97/2-t Arthur Andersen-nel). Az egyes projekteknek a villamosenergia-rendszerbe való beillesztésére végzett számítógépes szimulációkhoz alkalmazott modelleket az USA Energiaügyi Minisztériuma auditálta. A teljes pályázati eljárást is független auditor ellenőrizte és hitelesítette.

Az egyik pályázat (97/1) nyertesei: — az AES-FÖNIX (amerikai érdekeltségű cég) a tiszaújvárosi Tisza II Erőmű telephelyén megvalósítani tervezett 191 MW-os földgáztüzelésű gázturbinás kombinált ciklusú erőművel; illetve — a Budapesti Erőmű Rt. (Finn és Japán érdekeltségű) által a Kispesti Erőműben megvalósítani tervezett 110 MW-os gázturbinás kogenerációs (villamos- és hőenergiát egyaránt termelő) kombinált ciklusú erőművel. Az említett vállalkozások — 7000 órás kihasználtság esetén — rendre 6,43; illetve 6,87 Ft/kWh éves átlagos összköltséggel 210

bocsátják rendelkezésre a termelt villamos energiát (ez a költség szint kb. megfelel a mai átlagárnak!). A nyertes pályázatok hosszú távú kapacitás lekötési előszerződést kötnek az MVM Rt.-vel. A második pályázat (97/2) esetében az MVM Rt. Élve a pályázati kiírásban rögzített lehetőséggel, nem hirdetett győztest. (Forrás: Bakán István MVM Rt. Vez. lg 1999. 02. 26-i sajtótájékoztatója, illetve az MVM Rt. "Sajtóközleménye") (Dr. Bencze János) A Német Tőzsdén megjelent a villamos energia mint kereskedelmi árucikk 1999. február 19. nevezetes nap az európai villamos energia "kereskedelemben". Az Európai Unió energiapiaca közel 60%át liberalizálták — természetesen a Német piacot is—, így a frankfurti tőzsdén elkezdődött a villamos árammal való kereskedelem, illetve az ezzel kapcsolatosan a vonatkozó tőzsdei infrastruktúra kiépítése is. Ezzel február 19-én az európai villamos energia piacon megindult a verseny. A Német Tőzsde szóvivője kijelentette, hogy — a villamos energia kereskedelem tekintetében is — szívesen működik együtt a Nymex-el (New York-i Energia Tőzsde-vei), valamint az európai hasonló intézményekkel, mint például a Nord Pool-al, az északi országok energia szervezetével, az Angol Energia Szervezettel, és az Amsterdami Villamos Energia Tőzsdével (Amsterdam Power Exchange-al). Az első lépés a villamos energia kereskedelem területén szerzett tapasztalatok cseréje lesz. Ebben Európának nincs még tapasztalata. Az igazi kereskedelem akkor kezdődhet, el, ha már megfelelő számú résztvevő van, akik már felkészültek erre az újszerű tevékenységre. (Forrás: "Utility Europe" — EUhavi energetikai folyóirat — 1999. február) (Dr. Bencze János) Rádiófrekvenciás terek hatása; városi mítosz, vagy valóság A városi lakosság jelentős hányada félelemben él a körülötte egyre szaporodó rádiófrekvenciát kibocsátó készülékek — mint például a mikrohullámú sütő, a mobil telefonok, a rádióhullámmal vezérelt játékok, a különböző távirányító rendszerek, a televízió és a rádió — miatt. Olyan hiedelmek láttak napvilágot, amely szerint ezek a készülékek és berendezések keltette rádiófrekvenciás erőterek leukémiát, agyi eseményeket és/vagy egyéb bőr megbetegedéseket okoznak. A fent "hiedelmek" tisztázására, a lakosság megnyugtatására az Új-Zélandi Szabványügyi Bizottság számos vizsgálatot végeztetett el. A vizsgálatok — hasonlóan más országokban, más tudományos társaságok által végzett vizsgálatok eredményeihez — negatív eredménnyel zárultak. Megállapították, hogy nincs közvetlen, kimutatható kapcsolat a rádiófrekvenciás terek jelenléte és az előforduló megbetegedések között. A kutatások természetesen folynak tovább. Arra azonban semmiféle garancia nincs, hogy a kutatás későbbi eredményei nem találhatnak mégis valamiféle összefüggést a rádiófrekvenciás terek és egyes specifikus megbetegedések között. (Forrás: "Standards" 1999. február/március — az Új-Zélandi Szabványügyi Hivatal lapja —) (Dr. Bencze János) ELEKTROTECHNIKA

Villamosgép és készülék

A XX. század magyar villamosiparának egyik meghatározó gazdasági egysége. Villamos berendezés és Készülék Művek Hónig Ernő Igen hibás, körültekintés nélküli értékelés lenne, ha a XX. század második felében kialakított, egyik legnagyobb magyar villamosipari egységről, az elfoglalt és meghatározó helyének tárgyilagos ismertetéséről nem adnánk egy leírást közre. A vállalatot Villamos Berendezés és Készülék Műveknek nevezték és kialakításának körülményeit és szervezetét 1963 végén, rendkívül sok ellentmondás kísérte. Ezen gazdasági egység, az akkori KGM. Erősáramú Iparigazgatóság maradék gyáraiból jött létre 1964 elején, ipari nagy vállalati szervezetben (nem tröszt), abban az időszakban, amikor minden alapos gazdasági, műszaki és kereskedelmi elemzés, megfontolása nélkül, egyedül egy politikai gazdasági jelszó nyomán, minden józan érv ellenére, az ipar koncentrációjának feladatát helyezték előtérbe és egymás után, utasítással hoztak létre ilyen vállalatokat. Az ellentmondásokat tekintve úgy gondoljuk, hogy sok mindenre fény derülhet, ha a vállalatot alkotó gyáraknak és azok elődeinek bemutatása, tennék struktúrájukkal együtt ismertetésre kerülne. Termékstruktúráját is jellemzi az első gyár neve, Akkumulátor és Szárazelemgyár, Ez a gyár a II. világháború előtt "TUDOR11 néven működött. Savas és lúgos akkumulátorok, vulninint száraz elemek teljes skáláját termelte. Az ANOD gyár egy viszonylag új alapítás volt, erősáramú félvezetőkkel és az ezekből felépített berendezésekkel foglalkozott. A belsőtéri, közvilágítási lámpatestek, valamint szabadvezetéki és felsővezeték szerelvények jelentették az EKA gyárat, amely korábbiakban Engel Károly néven működött. A háztartási és nagykonyhai, valamint a fűtőkészülékek jellemeztek a pápai ELEKTHERMAX gyárat. E gyár az államosítás előtt Budapesten Lakos és Székely néven tevékenykedett. A kisfeszültségű készülékek széles választékát termelte a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára. Az államosításkor, 1949-ben lényegében 4 cég összevonásából jött létre: Szalkay Béla, Szabó és Mátéffy, ERVILL, Gröner. A háború előtti AEG lett a TRANSZVILL gyár. Termékeinek körét a középfeszültségű készülékek, berendezések, valamint jelentős számú, különböző technológiákhoz tapadó, irányítástechnikai berendezések jellemezték.

A villamosítás évszázada a MEE évszázada

Ilüniy, Erna ok|, gépészmérnök, MEE tayja

212

Vidéki gyárak sorába tartozott a Kaposvári Villamossági Gyár, amely ugyancsak két budapesti gyár leányvállalatának összevonása után alakult ki. Működési területét képezték villamos szerelési cikkek, középfeszültségű készülékek és hagyományos irányítástechnikai berendezések. A VÁV gyár képviselte a külső, helyszíni szerelési technológiát, természetesen a hozzátartozó előregyártó üzemekkel együtt. Ugyancsak a villamos szerelési cikkek gyártása jellemezte a Világítástechnikai Gyárat, jelentős vidéki leányvállalatokkal. A V1LLESZ Gyár volt a szépen fejlődő elektronika és a fénytájékoztató berendezések otthona. A termelőegységekhez csatlakozott a Fejlesztő Intézet, amely korábban VIFOTI Villamos Forgógép Tervező Intézetként tevékenykedett. Ezeknek az irányítását, összefogását volt hivatott a különálló Vezérigazgatóság megoldani, kezdetben 4, majd később 5 szakigazgatóval és egy igen szűkre szabott törzskarral. A gyárak igazgatókkal az élen, teljes körű szakirányítással rendelkeztek. Rögzíteni kell, hogy a mintegy 15000 fős ipari nagy vállalat vezetői mind olyan emberek voltak, akik korábbi tevékenységük során még nem találkoztak ilyen tennészetű feladattal, és bár igen elzárva a fejlett ipari országokban tevékenykedő ilyen iparvállalatok működési gyakorlatának megismerési lehetőségeitől, a rendelkezésre álló szakirodalmon keresztül némi elképzeléssel rendelkeztek. Egy-két évig tartó botladozás után kialakult az az irányítási rendszer, amely végeredményben a vállalatot az akkori magyar gépipar egyik legkitűnőbb vállalatává minősítette. Ezt a minősítést az alábbi, megvalósított szervezeti megoldások eredményezték: — A 60-as évek végén bekövetkezett országos gazdasági mechanizmus változása lehetővé tett egy vállalaton belüli olyan belső ösztönzési és gazdasági rendszer bevezetését, amely a gyárakat lényegében önálló gazdasági egységekké formálta és nyereség orientáltságon alapult. . Ezzel Magyarországon, minden ellenkező vélemény ellenére elsőként és induláskor egyedül, a '70-es évek elején létrejöttek a inai értelem szerinti "business unitok". Ez a rendszer olyan körülményeket teremtett, hogy a Vállalat termelésének mennyiségi növekedése évenként 12—15%-kal emelkedett, e mellett a termelékenység és a gazdasági eredmények ugyancsak 8-—• 10%-kal javultak. Ez a rendszer abban az időben a magyar tervgazdaságot képviselő iparirányításban nagy vitákat eredményezett. - A vállalat nagy mértékű fejlesztéseket hajtott végre, országos "adományok" nélkül, gyakorlatilag önerőből, kemény ELEKTROTECHNIKA

Villamosgép és készülék banki hitelek igénybevételével és pályázatokkal. Ez megkövetelte a beruházások igen megfontolt, céltudatos elosztását, amihez a korábban említett belső gazdasági rendszer adta a támpontot. Ezek a megfontolások természetesen nem minden esetben találkoztak a gyárak igényével, ami természetesen konfliktusokhoz is vezetett. — A vállalati fejlesztések említett megoldásai, a termék struktúra adottságai odairányultak, hogy a gyártmány fejlesztés területén a Vállalat áttérjen az egyedi gyártmány fejlesztésekről a rendszer szemléletű fejlesztésekhez. Ebben kapott szerepet a vállalathoz tartozó Fejlesztő Intézet is, de jelentős szerepet játszottak a vállalattal szerződéses kapcsolatban és a vállalati elképzeléseket támogató önálló Kutató és Tervező Intézetek. Ez az új szemlélet az iparirányításban tevékenykedőknél sok esetben nem talált megértésre, főleg a kérdés ismeretének a hiánya miatt. — A vállaltfejlesztés területén említésre méltó az az igen jelentős beruházási tevékenység, amelynek többek között egyik célja a Budapestre centralizált ipar vidéki telepítése volt. így alakultak ki az alábbi megnövekedett termelő egységek: Kalocsa, Kunszentmiklós, Kaposvár, Pápa, ózd vidék stb. Ezek a jelentős nagyságrendű beruházások bizonyos gyártástechnológiai koncentrációkat is eredményeztek. — Egy másik, a vállalati működést jellemző és a hatékonyságot felszínre hozó irányelv volt a belföldi piac kielégítése mellett a nem szocialista országokba irányuló, főleg a fejlett nyugati, szabad piacokkal rendelkező országokba a szállítások elnyerése. Nyugodtan állítható, hogy ebben a vállalatnak szintén hatalmas eredményei jelentkeztek és ezzel a magyar villamosipar legjelentősebb, a '60-as, '70-es években évi több tíz millió dollárt jelentő ilyen irányú exportőre lett. Ehhez természetesen segítséget nyújtottak az akkor igen aktívan működő külkereskedelmi vállalatok is. A gyártmány és gyártás fejlesztés említett körülményei, a rendszer fejlesztés, a szabad piacokra irányuló export törekvések, a fejlesztések elemzése esetében két kérdés merült fel: — A kijelölt rendszer fejlesztése esetén, mely gyártmány rendelkezik a rendszerben meghatározó szereppel. — Melyek azok a gyártási technológiák, amelyek a gyártmányok esetében biztosítják a homogén gyártási minőséget. Ezután döntő szempontot jelentett, hogy a meghatározott fejlesztés hazai kapacitásai, illetve a szellemi háttér milyen időrendiségdket tud biztosítani. Ennek vizsgálata döntötte el, hogy hazai fejlesztéssel, vagy külföldi kapcsolatokkal oldódjon meg a kijelölt kérdés. így alakultak ki a Villamos Berendezés és Készülék Müveknél az alábbi, külföldi kapcsolatokra épülő fejlesztések. — Licenc és know-how vétele és bevezetése a kisfeszültségű mágneskapcsoló sornál. A licenc a Klöckner MÖller cégtől származott. — Ugyancsak licenc és teljes gyártó sor került megvételre és bevezetésre a savas gépkocsi akkumulátorokhoz. Származása az USA-beli Globe Union volt. — Hangfrekvenciás körvezérlés licence, ami egy jelentős "high tech" eredményt hozott. A licenc adó a BBC volt. — Jelentős eredményt hozott a SIEMENS-szel kialakított együttműködés az úgynevezett "mozaik" irányítástechnikai 1999. 92. évfolyam 5. szám

rendszerben, az erősáramú félvezető technikában és a kis megszakítókban. — Együttműködés keretében fejlesztettük villamos szerelési cikkeinkből a sorozatkapocs családot a WEIDMÜLLER céggel, kismegszakítókat a svájci Weber céggel, aminek révén a gyártási eszközökben is sokat nyer a vállalat. — Gyártó eszközök és konstrukciók vétele Németországból segítette a vállalatot korszerű háztartási tűzhelyek és konyhai berendezések gyártásában stb. — A vállalat "szétszedése" sikertelen licenc vételt jelentett a középfeszültségű vákuum megszakítók bevezetésénél, amely a japán HITACHI-tól származott. Természetesen a hazai fejlesztések is hasonló jelentőséggel bírtak: — Magas színvonalon gyártották és fejlesztették mind a középfeszültségű, mind a kisfeszültségű biztosítóféleségeket. — Középfeszültségű készülékekben (kivéve a megszakítókat) a hazai fejlesztés került előtérbe. — Közép- és kisfeszültségű elosztóberendezések, tokozottak vállalaton belüli fejlesztése és gyártása is hírnevet hozott a Vállalatnak és gyárainak. — A fénytájékoztató és eredményhirdető berendezéseket folyamatosan a vállalatnál fejlesztették úgy, hogy e termékek sokáig a világ élvonalába tartoztak. — Szünetmentes áramforrások, inverterek sokáig tartották az iramot a világ fejlettebb iparával. — Hazai erősáramú félvezetős elemeink lehetőséget adtak korszerű gépek és berendezések kialakítására. — Bel- és kültéri lámpatestek megütötték az akkor elvárt színvonalat. — A Fejlesztő Intézet jelentősen hozzájárult a fűtő rendszerek sikeres forgalmazásához. — Kialakult több gyár és a Fejlesztő Intézet együttes tevékenységében a lakóépületi villamos elosztórendszer. — Mint kiszolgáló ipar saját fejlesztésekkel segítette a szerszámgép és felvonó ipart a szükséges vezérlésekkel. — Lehetne még sorolni igen széles körben azokat a hazai fejlesztésű eredményeket, amelyek fejlett ipari és piac orientált kereskedelemmel rendelkező országokba irányuló exportnak adtak lehetőségeket. Közép- és kisfeszültségű villamos energetikai export megjelent a Közel- és Közép-Kelet számos országában, Indiában, de még Dél-Amerikában is, ahol az érintett ország villamos hálózatában jelentős helyet foglalt el. Mexikótól Dzsakartáig, Franciaországtól Indiáig olimpiákon, világversenyeken az eredményhirdető, fény tájékoztató berendezések sikeresen szerepeltek. Villamos szerelési cikkek, háztartási készülékek Nyugat-Európában is megálltak helyüket. A külföldre irányuló szállítások mellett a Vállalat tevékenysége gyakorlatilag minden hazai létesítményben megjelent. Említést kell tenni azonban azokról a nagy horderejű vállalkozásokról, amelyeknek vállalására csak egy ilyen, pénzügyileg megalapozott vállalatnál alakultak ki a lehetőségek. A sok között említésre méltóak a Budapesti Metró Kelet-Nyugati és Észak-Déli vonalai, a kohászat számos új technika bevezetését szolgáló irányítástechnikai feladata, a villamosenergia-elosztás transzformátorállomásai, Ferihegyi Repülőtér, a

Villamosgép és készülék vegyipar számos nagy létesítménye és még számosat lehetne felsorolni. Mindezek eredményeképpen a Villamos Berendezés és Készülék Müvek fennállásának 20 éve alatt gyakorlatilag minden évben a magyar gépipar kiemelkedően elismert vállalata volt és partnere a fejlett iparral rendelkező országok vállalatainak. Ez a körülmény lényegében azt bizonyította, hogy a vállalt vezetői, de a gyárak irányítói is megtalálták azt a komplex és közös irányítási koncepciót, amellyel egy ilyen vállalat sikeres működése biztosítva volt. Minden pozitívumok után '80-as évek elején új iparpolitikai irányelv jelent meg Magyarországon. Ismételten, minden tárgyilagos elemezés és helyzet felmérés nélkül, szemben a 20 év előttivel, most a kis gazdasági egységeket, tehát a decentralizációt helyezte előtérbe. Ennek révén került sor a Villamos Berendezések és Készülék Művek vizsgálatára is, amikor az értékelésen résztvevő hatóságok, intézmények, pénzügyi szervezetek és a kapcsolatban lévő vállalatok, a vállat további együvé tartozásának javaslata ellenére, egyedül az akkori miniszter véleménye alapján, kimondta a vállalat szétszedésének határozatát. Megindult az újabb átszervezés. Az ebből hatalmas mértékű veszteségeket jelentő és végrehajtásra kerülő feladat gyakorlatilag 1984 végéig befejeződött. A Villamos Berendezés és Készülék Művek tehát megszűnt létezni, illetve számos kisebb egység jött létre, amelyek jelentős része nem sokkal ezután csődbe jutott. A munkatársakban azonban megmaradtak a 20 éves tevékenység kereskedelmi, műszaki és gazdasági tanulságai. Lényegében ezek tették lehetővé, hogy a '80-as évek végén, a '90-es évek elején Magyarországra települő multinacionális vállaltok még külső segítség nélkül is megkapják azt a szakmai, szellemi és fizikai munkát jelentő alapokat, amely jelenlegi működésüket biztosítja.

Norvégia hidrogén-tüzelésű erőmű létesítését tervezi Feltehetően Norvégia lesz a világon az első állam, ahol hidrogén1 fűtőanyaggal működő villamos erőmüvet létesítenek. A hivatalos közlések szerint a "Norsk Hidro" energetikai cég 1300 MW teljesítményű erőmüvet kíván telepíteni az ország nyugati vidékén fekvő, Karnoy városkában. Ha az erőmű létesítése, "zöld utat" kap, akkor évente 10—11 Twh energiát fog termelni, ami 9%-a a jelenlegi teljes Norvég energia termelésnek. Az erőmű karbon-dioxid kibocsátása csak 10%-a a korszerű, hagyományos gáztüzelésű erőmű kibocsátásának. A terv megvalósulása jelentősen csökkenti majd Norvégia fosszilis tüzelőanyag importját. A hidrogént egy új — magas hőmérsékleten dolgozó — technológiai folyamat segítségével földgázból állítják elő. Az adott helyszínt azért választották, mert oda érkezik a tengeri fóldgázlelöhelyekröl a csővezeték, illetve ott húzódik egy magasfeszültségű, nagyteljesítményű villamos távvezeték, amelyre az új erőmű — némi bővítéssel — csatlakozhat. Ha minden a tervek szerint halad, 2002-re elkészül az erőmű, és azt 2003-ban már üzembe is helyezik. (Forrás: "Elcctrical Review " 1998. november 24-i száma) (Dr. Bencze János) 214

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Napelemes áramforrások I Pálfy Miklós

1. Előzmények A fotovillamos energiaátalakítással kapcsolatos hazai kutatások a 70-es évek elején indultak az egykori Villamosipari Kutató Intézetben. [1] Az Intézet akkori vezetősége jó érzékkel ismerte tel a lehetőséget és — az első olajválság miatt az egész világon ineginditott nemzetközi programokkal egyidőben — beindította a szilícium alapú napelemek fejlesztését. Kétségtelen tény, hogy más kényszerítő erők is hatással voltak a program indítására, mint például az az adottság, hogy az intézet félvezető technológiai fejlesztési tevékenysége a KGST szakosodások miatt válságba került és így a technológiai tapasztalat és berendezés állomány hasznosítható volt napelemek fejlesztésénél. Az első fotovillamos elemek, vagy másképpen napelemek még saját gyártású szilícium egykristály alapanyag felhasználásával készültek és hatásfokuk csupán 6% volt, de a 80-as években már 15% hatásfokú elemek készültek. Az ekkor kissorozatú gyártásban előállított napelemek nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek számítottak. [2] A fejlesztés és gyártás 1989-ben a Villamosipari Kutató Intézettől — szakember és berendezés állományával együtt — a Pannonglas Ipari Rt.-hez került át, ahol azonban 1992-ben az Rt. felszámolása során ez a tevékenység megszűnt. Azóta a Solart-System Kft.-ben hasznosul a megszerzett hazai fejlesztési tapasztalat. [9—17] 1997 áprilisában a Magyar Fejlesztési Bank és az amerikai EPV megalapította a Dunasolar Részvénytársaságot, ahol amorf szilícium napelemeket fognak gyártani. A hazai fejlesztési munka eredményeit számtalan eszköz, berendezés és szabadalom, valamint publikációk, előadások sora jelzi [I —17]. A MEE — mint az elektrotechnika valamennyi ágának fontos eredményeire — mindig nyitott volt és folyóirataiban helyt adott számos publikációnak. [1—5] Az Egyesületben 1982-ben beindítottuk a "Fotovillamos Energiaátalakítók (napelemek) Munkabizottság"-ot és a szerző napelemek fejlesztése területén végzett munkáját 1987-ben a Zipernowsky-díj odaítélésével ismerte el. A fejlődés töretlen. Különböző alapanyagokból és felépítéssel, különböző technológiákkal napjainkban több mint 100 Mwp napelemet állítanak elő évente a világon, és az eddig legyártott napelemekből készült berendezések összteljesítménye elérte a 700 MWp-t. A műholdakon és űrhajókon történő alkalmazás után a napelemek földi alkalmazása nagy mértékben Pálfy Miklós, okleveles villamosmérnök, a SOLART-SYSTEM Kft. ügyvezető igazgatója, MEE Fotovillamos energiaátalakftók (napelemek) MuBi vezetője Szakmai lektof: Buhömei Ferenc, okl. gépész- és okl. villamosmérnök.


terjed. Autonóm áramforrásokon kívül egyre több kW és MW nagyságrendű napelemes villamosenergia-termelő rendszer épül és bizonyosra vehető, hogy az elkövetkező időszak energiaellátásában a napenergia egyre növekvő mértékben részesül. Nemzeti és nemzetközi programok jelölik ki a fejlesztés és alkalmazás irányát és adnak ke'retet, helyet és támogatást a napenergia hasznosításának. Ismét jelentkezünk ezen a fórumon a napenergia hasznosítás legújabb eredményeivel, amelyet a fotovillamos autonóm áramforrások két legfontosabb egységével a napelemek rövid ismertetésével és az energiatárolóval szemben megfogalmazott követelményekkel kezdenénk, majd a kisteljesítményű fotovillamos autonóm áramforrások tervezésének és üzemeltetésének követelmény rendszerét ismertetnénk.

2. Napelemek működése és szokásos felépítése [15,16] A napelem vagy fotovillamos elem a nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja villamos energiává. Az energiaátalakítást a félvezető alapanyag végzi mégpedig oly módon, hogy az elnyelt sugárzás közvetlenül villamos töltéseket hoz létre az anyagban, amelyet a kialakított villamos tér szétválaszt, és a külső áramelvezető kontaktusokon keresztül elvezethetök. A ma gyártott és a napelemes áramforrásokban tömegesen alkalmazott napelemek szinte kizárólag szilícium alapanyagból készülnek. A szilícium Földünkön második leggyakrabban előforduló elem. Közismert előfordulási formája a homok, a szilícium-dioxid, amelyet termikus-kémiai reakcióval redukálják, majd tisztítják. A jelenleg alkalmazott és a közeljövőben alkalmazásra kerülő hosszú élettartamú, nagy hatásfokú napelemek egykristályos, illetőleg polikristályos szilícium felhasználásával készülnek. A tisztított szilícium alapanyagot egykristállyá húzzák, vagy polikristályos szerkezetnél grafit, illetőleg kerámia formába öntik, majd ezt követően szeletelik. A szokásos diffúziós félvezető technológiai eljárásokkal alakítják ki a töltésszétválasztó réteget, és vákuum, illetőleg szitanyoinásos eljárással hozzák létre az áramelvezető kontaktusokat. A kedvezőbb hatásfokot optikailag illesztett reflexió csökkentő bevonat és/vagy többszöri reflexió kialakításával, felületi texturálás alkalmazásával érik el. Az így kialakított napelemek energiaátalakítási hatásfoka napjainkban már a 15—Í7%-ot eléri. Laboratóriumi körülmények között azonban 22% hatásfokú szilícium napelemek is 215

Villamos energia Reflexió csökkentő réteg beágyazva (etilvinilakrilát EV A, polivinibutirál PVB vagy speciális szilikon gyanta). A napelem modulokat általában alumíniumprofü keret zárja le, amelyben kialakított furatok vagy beépített kötőelemek teszik lehetővé a tartószerkezethez való rögzítésüket. Készülnek azonban keret nélküli vagy egyéb kialakítású, mint pl. tetőfedőelem (zsindely, cserép) modulok is. Ezek rögzítése vagy speciális rugalmas megfogást, ragasztást, illetve egyéb a gyártó által javasolt rögzítési technológia alkalmazását teszi szükségessé. A napelem modulok villamos csatlakozása általában a hátsó oldalon kialakított 2-1. ábra Eyykrisiályos illetőiéi; polikristályos szilíciumból készült napelem elvi felépítése hermetikusan zárható csatlakozó dobozban van. A villamos vezetékek saruval, vagy készültek, sőt többrétegű napelemekkel 30% fölötti hatásfokot közvetlenül csatíakoztatható csavaros szorítással. is mértek. Készülnek azonban csatlakozó doboz nélküli napelem moEgyrétegű napelemek elvileg elérhető hatásfoka 27% körül dulok is, amelyek vagy csatlakozó vezetékkel vannak ellátva, van, de többrétegű konstrukciókkal egyes kutatók a 60% fölötti vagy a modulon olyan kontaktusokat alakítanak ki, amelyekhez hatásfokot is elérhetőnek tartják. ellendarabbal, vagy közvetlenül csatlakozhatunk. A szokásos szilícium napelemek üresjárási feszültsége A korszerű napelem modulok energiaátalakítási hatásfoka 0,55—0,65 V és rövidzárási árama 20—40 mA/cm között van. 15% és élettartamuk legalább 30 év. A minőségi napelem (1000 W/m2-es AM 1,5 sugárzási feltétel mellett 25 °C-on). A modul gyártók általában 10 év garanciával szállítanak. napelemek elvi felépítése a 2.1 ábrán látható. Meg kell említenünk, hogy más anyagokból és egyéb A napelemeket általában nagyobb egységekbe, modulokba eljárásokkal is készülnek napelemek. Ezek közül ki kell emelni szerelik, amelyekben az egyes elemeket villamosán sorosan, az amorf szilícium alapanyagú napelemeket, amelyek korszerű ritkábban vegyesen kapcsolják. vékonyréteg technológiai eljárásokkal készülnek. EnergiaátalaA napelem modukítási hatásfokuk 4—6%. lok szokásos névle3,5 ges feszültsége 12 V 3 3. Villamosenergia-tárolók (15—16] (12 V-os ólomakku2.5 1*1 2 mulátor töltésére alMiután a napelemek által termelt villamos energia a legtöbb 1.5 kalmas), de készülesetben nem kerül azonnal felhasználásra, napelemes áramfor1 nek kisebb és na0.5 rásoknál a villamos energiát tárolni szükséges. A villamos D gyobb — általában a energia tárolására szolgáló elektrokémiai eszközök, az akkumuTöltés szétválasztó réteg

Megvilágítás oldali áramelvezetö kontaktus rács

0 1 2 3 4 5 6 7 6 9 10 11 12 13 H 15 16 17 18 19 20

szabvány feszültség sorhoz illeszkedő, 2.2. ábra. napelem imxlul I-V áram-feszültség vagy átkapcsolható — jelleggörbéje névleges feszültségű modulok is. Egy tipikus napelem modul I-V áram-feszültség jelleggörbéje a 2.2. ábrán látható. A napelem modulok mérete a néhány száz négyzetcentimétertől a néhány négyzetméteres tartományba esik. Névleges teljesítménye néhány Watt és néhány száz Watt között van. Az egyes gyártók egymástól általában eltérő konstrukciójú és méretű modulokat hoznak forgalomba. A napelem modulokban a napelemek hermetikusan el vannak zárva a környezettől és az alkalmazott konstrukciós anyagok megválasztásánál a komoly gyártók gondosan ügyelnek a tartósságra. Hőkezelt nagy szilárdságú és kis vastartalmú üvegei használnak az első, megvilágított oldalon és szintén üveget, alumíniumot vagy speciális műanyagokat a hátsó oldal lezárására és védelmére. A napelemek az első és hátsó oldal között speciális optikailag illesztett és időtálló műanyagba vannak

216

látorok széles alkalmazási körben elterjedtek és választékuk rendkívül nagy. A napelemes áramforrásoknál használt akkumulátorokkal szemben az alábbi igények fogalmazhatók meg: — j ó energiatárolási hatásfok — kismértékű önkisülés — mélykisütés tűrése — széles működési hőmérséklet-tartomány — karbantartás mentesség — hosszú élettartam. A gyártók igyekeznek valamennyi igény kielégítésére típusokat a piacra dobni, azonban a megfogalmazott feltételeket egyidejűleg csak nagyon kevés típus, magas áron elégíti ki. így az alkalmazástól függően a megfelelő típusok műszaki jellemzőinek és árának figyelembevételével célszerű gazdaságilag optimális kompromisszumot kötni. A napelemes áramforrásokban alkalmazott akkumulátorokat az alábbi módon csoportosíthatjuk: a) az energiatárolási elektrokémiai folyamataiban szerepet játszó főbb anyagok szerint az alkalmazott akkumulátorok ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia — nikkel-kadmium elektródú, lúgos elektrolitú akkumulátorok vagy — savas elektrolitú, ólomakkumulátorok b) a kivitelűek szerint pedig — nyitott — zárt (biztonsági szelepes) akkumulátorok. A napelemes ára mi orrá sokban alkalmazott nikkel-kadmium akkumulátorok főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: — a névleges cella feszültség 1,2 V; nagyobb feszültségigénynél a cellákat gyárilag vagy a felhasználásnál villamosán sorba kapcsolják — hosszú élettartam, akár 10—15 év és felöltési—kisülési ciklus felett (egyes gyártók 20 évet is ígérnek) — széles működési hőmérséklet-tartomány -40 °C-tól +55 °C-ig — j ó túltöltés és mélykisütés tűrés — a gyors töltést és kisütést az ólomakkumulátornál jobban tűri — viszonylag magas önkisülés kb. 30%/hónap - általában az ólomakkumulátoroknál alacsonyabb töltéskisülési energetikai hatásfok kb. 80% — az ólomakkumulátornál kedvezőtlenebb fajlagos energiatároló képesség 15—20 Wh/kg — az ólomakkumulátoroknál min. 50%-kal magasabb ár — zárt és nyitott kivitelben is gyártják. A napelemes áramforrásokban alkalmazott ólomakkumulátorok főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: — a névleges cella feszültség 2 V; nagyobb feszültség igénynél a cellákat gyárilag vagy a felhasználásnál villamosán sorba kapcsolják — mérsékelt élettartam, de jó ciklizálhatóság, típusoktól és az üzemmódtól függően 5—10 év, 500—1500 ciklus — mérséklet működési hőmérséklet-tartomány -20 °C-tól f-40 °C-ig — túltöltést és mélykisütést egyáltalán nem tűri — alacsony önkisülés kb. 3%/hónap — kedvező töltés-kisütési energetikai hatásfok, akár 90% fölött is — kedvező fajlagos energiatároló képesség, akár 40 Wh/kg fölött is — a nikkel-kadmium akkumulátornál alacsonyabb ár — zárt és nyitott kivitelben is gyártják. A napelemes áramforrásokban alkalmazott nyitott akkumulátorok főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: — műanyag, általában polipropilén ház — alacsony karbantartás igény, max. egyszer egy évben elektrolit szint és kivezetések ellenőrzése, esetleg tisztítás és utántöltés — árfekvés szempontjából kedvezőbb, mint a zárt — pozíció érzékeny, csak álló helyzetbe telepíthető — általában más berendezésektől elválasztottan, kellő szellőzés biztosítása mellett kell üzemeltetni — néhány Ah és néhány ezer Ah között széles választékban gyártják. A napelemes áramforrásokban alkalmazott zárt akkumulátorok főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: — műanyag, általában plipropilén ház (kisebb nikkel-kadmium akkumulátoroknál fém ház) 1999. 92. évfolyam 5. szám

— abszolút karbantartás mentes — drágább, mint a nyitott akkumulátor — általában tetszőleges pozícióban telepíthető általában más berendezéssel egy, akár belső térben is, korlátozás nélkül üzemeltethető . — néhány tized Ah és néhány száz Ah között széles választékban gyártják.

4. A fotovillamos rendszer részegységei és műszaki követelményei [18] A napelemes autonóm áramforrások fölépítése többnyire hasonló. A rendszer a következő elemekből áll {4.1. ábra) [11]:

Akkumulátorlak)

4.1. Az önálló napelemes rendszer felépítése

• Napelemes egység, amely egy vagy több napelem modulból áll, amelyek egymással galvanikus kapcsolatban vannak és egyenáramot termelnek. • A napelemes egységet összefogó és rögzítő tartószerkezet. • Energiatároló akkumulátor, amely általában több egyenként 2 V, vagy 1,2 V névleges feszültségű cellából áll, • Töltésszabályozó az esetleges túltöltés és mélykisütés elkerülésére. • Fogyasztók (lámpák, rádió stb.) • Áramátalakítók (lámpák, rádió stb.) • Csatlakozó dobhoz (lámpák, rádió stb.) A kis teljesítményű rendszerek ( 100 W) általában egyenáramot szolgáltatnak. Váltalkozóárain előállítására — általában nagyobb teljesítményű egységeknél (200 W) — áramátalakítókat, invertereket alkalmaznak. A villamos hálózattól független fotovillamos autonóm, vagy más néven önálló napelemes áramforrásokra vonatkozó tapasztalatok azt mutatják, hogy működésük nem mindig kielégítő. A rendellenesen működő berendezések vizsgálatából az derül ki, hogy a napelemek csak ritkán hibásodnak meg, az üzemzavarokat általában egyéb alkatrészek meghibásodása okozza. A napelemeket ugyanis nemzetközileg elfogadott szabványok és eljárások szerint minősítik. Hasonló színvonalú szabványok és eljárások azonban nem állnak rendelkezésre a szabályozás elemeire, a részegységek illesztésére és a telepítés követelményeire vonatkozóan, ezeknek igen nagy hatása van a rendszer megbízhatóságára és az üzemköltségekre. Az önálló napelemes áramforrások tervezéséhez és üzemeltetéséhez olyan követelmények fogalmazhatók meg, amelyek figyelembevétele a berendezések megbízhatóbb működését

217

Villamos energia szolgálják. A követelményeket három kategóriába soroltuk: Kötelező, Ajánlott és Javasolt követelmények. Kötelezőnek (K) minősülnek azok a követelmények, amelyek közvetlenül érintik a biztonságot és az üzembiztosságot. Ezen követelmények megszegése személyi sérülésekhez vagy a rendszer működésképtelenségéhez vezethet, ezért a követelmények alapvető minimumát képezik, amelyeket feltétlenül be kell tartam. Ajánlott (A) követelmények azok, amelyek a rendszer gazdaságos működését biztosítják normális feltételek mellett. E követelmények legtöbbje mindenütt alkalmazható és betartásuk mellőzése általában költségnövekedéssel jár. Mivel azonban a gazdaságosság helyi viszonyoktól is függhet, ezeknek a követelményeknek a figyelembe vétele minden egyes esetben külön megfontolást kíván. Javasolt (J) követelmény az, amelynek betartása a kedvező megoldáshoz célszerű lehet. Bizonyos esetben alternatív követelmények írhatók elő ugyanarra az alkatrészre vagy részrendszerre. Ez általában akkor fordul elő, ha választási lehetőség van többféle műszaki minőség és költségigény között, és a végső döntés csak a helyi lehetőségek és korlátok ismeretében hozható meg. Például az alkalmazásra kerülő energiatároló méretét az autonomitás, az önálló működőképesség napjainak számával határozhatjuk meg és kötelezőként 5-öt, ajánlottként pedig 8-at javasolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a kötelező előírás egy minimális érték, míg az ajánlott előírás egy kívánatosabb, de egyúttal költségesebb megoldást jelent. Egy napelemes rendszer minősége a megbízhatóság, a szolgáltatott teljesítmény nagysága, az üzembiztonság, és a felhasználó-barát jellege (létesítés és karbantartás tekintetében menynyire egyszerű és kényelmes a felhasználó számára) alapján értékelhető. Ezen túlmenően — különösen nagyobb mértékű napelemes alkalmazások, villamosítási programok esetén — fontos lehet, hogy a berendezés különböző (pl. különböző gyártóktól származó) és eltérő méretű alkatrészekkel is üzemeltethető legyen.

[9] M. Pálfy: Solart-System Ltd.'s Role in the Photovoltaic R & D in Hungary. ECN Meeting. Peiten 1993. [10] M. Pálfy: A Case Study of Hungárián PV Business. European Solar Business Seminar. Budapest 1993. [II] Solart-System Kft.: Napelemes Áramforrás. Megvalósíthatósági tanulmány. 1—61 oldal. 1995. június. Budapest [12] Pálfy M.: Környezetbarát villamosenergia-termelés Magyarországon napelemekkel. Magyar Energetika, 1995/2. 11 — 13. oldal. Budapest [13] M. Pálfy: Potential of the Photovoltaic Energy Conversion in Hungary. Hahn-Meinther Institut Berlin. Workshop 1995. jan. 16—10. [14] Solart-Sy.vtem Kft.: Napelemek Vizsgálati Rendszere. Elemző tanulmány. I—-73 oldal- 1995. augusztus. Budapest [15] Pálfy M.: Házilagosan szerelhető napenergia-hasznosító berendezések hazai alkalmazási és gyártási lehetőségeinek vizsgálata. Fotovillamos hasznosítás. Tanulmány. 1995. Budapest [16] Solart-System Kft.: A szabálytalan vezetékkel ellátott (tanyás) települések energiaellátásának megoldása érdekében az egyedi energiatermeiési lehetőségek vizsgálata. Elemző tanulmány. 1—Í10 oldal. 1997. június. Budapest [ 17] Pálfy M.: Fotovillamos Áramellátás. Alternatív Energiák 6. Füzet. 1—14 oldal- Fiorentini Hungary Kft. Budapest 1998 [18] "Universal technical standard for solar home systems" Thermie B SUP 995-96, EC-DGXVII, 1998.

Irodalom [1]

Pálfy M.: A VKl-ban folyó napelemfejlesztéssel kapcsolatosan elhangzott előadások, publikációk jegyzéke 1974—1986 között. Elektrotechnika 79. évf. 1986. 10. sz. 387—389 0.

[2]

Pálfy M.: Napelemek villamos jellemzői. Elektrotechnika 79. évf. 1986.

[3]

Pálfy M.. Palota G., BöhÖnyey F.: Napelemes autonóm áramforrások. Elektrotechnika 79. évf. 1986. 10. sx. 381—387 o.

[4]

Pálfy M., BÖhönyey F.: Napelemek továbbfejlesztésének lehetőségei és néhány újabb eredmény. Villamosság 34. évf. 1986. 9. sz. 257—260 o.

|5|

Pálfy M.: Napelemmel tölthető kisteljesítményű villamos áramforrás. Elektrotechnika 82. évf. J 980. 7. sz. 269—273 o.

10, sz. 381—387o.

föl A. Bitót, F. Böhönyev, L. Imre, M. Pálfy: CombinedphotovoltaicThermal Collector. ISES Solar World Conference Budapest 1993. [7] K. Tóth,./. Gyursányszky, M. Pálfy: 500 Wp PV Power Source for Rural Telephmiy System. ISES Solar World Conference Budapest 1993. [81

218

M. Pálfv: Photovoltaic Equipment in Hungary. ISES Solar World (Ymference Budapest 1993.

ELEKTROTECHNIKA

Biztonságtechnikai műszerek Az érintésvédelmi berendezések hatásosságát elkészítésük, bővítésük, valamint javítások és átalakítások után, rendellenességek észlelése esetén, továbbá érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok alkalmával ellenőrizni kell. A műszeres vizsgálatokra vonatkozó előírásokat, mérési módszereket szabványok rögzítik. Cikkünkben ezen mérések optimális elvégzésére alkalmas hazai és külföldi műszereket kívánunk bemutatni az alábbiak szerint: Szigetelésvizsgáló műszerek A hazai piacon széles körben ismert, a Ganz Műszer Rt. által gyártott XS-JOOO (100, 250, 500 és 1000 V), és XS-5000 (1000, 25000 és 5000 V) típusok mellett választékunk tovább bővült a DIN VDE 0413 szabvány szerinti szigetelésvizsgálatok elvégzésére alkalmas készülékekkel. Az ULTRA ISO készülék a szigetelési ellenállás mérésen túl (0-199,9 MQ, 250, 500 és 1000 V vizsgáló feszültséggel) rendelkezik egy 0—20 MQ tartományú ellenállásés egy 500 V AC feszültségmérési üzemmóddal is.

kiszámítására. E mikroprocesszor vezérlésű mérőműszer mechanikus és elektromos felépítése hibás működtetés esetén is biztonságot nyújt az üzemeltető számára rossz funkcióválasztás vagy fordított hálózati csatlakoztatás esetén is. A feszültségmérési üzemmódban 400 VRMS mérésére van lehetőség. Földelő szonda használata nélküli gyors földelési ellenállás mérési lehetőséget biztosítanak a C.A 6411 és C.A 6413 típusjelű lakatfogó műszerek ott, ahol a földelés hurkot alkot (távvezetékek, közepes és kisfeszültségű transzformátorok, Faraday típusú villámvédelmek stb.). A földelések megbontása nélkül, automatikus méréshatár váltással mérhető földelési ellenállás 6 tartományban 1-—1200 Q között, és mérhető szivárgó áram 3 tartományban 1 niA és 30 A között. A C.A 6413 típusú változat 99 mért érték tárolására tartalmaz memóriahelyet, valamint beállítható egy határérték, aminek elérésekor a készülék riaszt, fény és hangjelzéssel.

A SMARTEC-E földelési ellenállásmérő készülék a két- és háromvezetékes rendszerben történő A SMARTEC-I szigetelési elC. A 6] 15 univerzális érintésvédelmi műszer mérésen kívül (0—50 kQm) a fajlenállásmérő (0-J99,9 MQ; 100, lagos fóldellenállás meghatározására (0—1999 kfi), valamint 250, 500 és 1000 V vizsgáló feszültséggel) rendelkezik egy egy külső lakatfogó használatával a földelés megbontása nélkü0—20Q tartományú ellenállás-, egy 0-440 V AC feszültség-, és li ellenállásmérésre (0—2,00 kQ) alkaímas. egy 25—500 Hz frekvenciamérésí üzemmóddal is. RCD (Fl-relé) vizsgáló A terepi felhasználás igénybevételeit is kiálló TSOTEST készülék 500 GQ ellenállásig tud mérni (500, 1000, 2500 és Az ULTRASPEED típusjelű mikroprocesszoros műszer min5000 V vizsgáló feszültséggel) és 600 V AC és DC feszültségden olyan mérés elvégzésére alkalmas, ami a hibaáram védemérésre is lehetőséget biztosít. A magas vizsgálati feszültség lemmel összefüggésben van, mint pl. hurokellenállás, rövidzárellenére a készülékek könnyen kezelhető hajlékony mérőkábelati áram, földelési ellenállás. lekkel készülnek. Főbb jellemzői: —hibaáram vizsgálat kioldással és anélkül, növekvő mérőáA fentiekben bemutatott telepes táplálású elektronikus szigerammal telésvizsgálókat kínálatunkban jól kiegészíti az IMEG 500 és IMEG 1000 típusjelű megger, amelyeknél a feszültségforrás —kioldási idő, kioldási áram, érintési feszültség mérése egy induktor. A mérőáram stabilitását elektronikus szabályo—hurokellenállás mérése fázis és védővezeték között zást biztosítja. — IK rövidzárási áram kijelzése — automatikus RCD teszt Az IMEG 500 szigetelésmérő 500 V vizsgáló feszültséggel — automatikus kikapcsolás 200 M£2-ig, az IMEG 1000 készülék 250, 500 és 1000 V vizsgáló feszültséggel max. 5000 MQ-ig mér szigetelési elleA készüléket felakasztva, vagy kézre erősítve lehet használlást. Előbbi készülék rendelkezik folytonosságmérési üzemnálni. móddal, és mindkét készüléknél lehetőség van 600 V AC és DC A SMARTEC-RCD (Fl-relé) vizsgáló lehetőséget ad standfeszültség mérésére. A mérést a készülékekbe beépített két ard és szelektív Fl-relék vizsgálatára IN/2, IN, 2IN és 5IN jelzőlámpa segíti. Ezek jelzik a mérőfeszültség elérését a vizsgáló áramokkal. Meghatározható a készülékkel a kioldási méréshatár automatikus váltásait, valamint ha a mérendő objekidő, a kioldási áram és az érintési feszültség. A készülékkel mód tum feszültség alatt van. A robusztus felépítést, az IP 54-es van hálózati feszültség és frekvencia mérésére (0—440 V AC védettség szélsőséges körülmények közötti mérések elvégzéséés 25—500 Hz). re biztosít lehetőséget. Hurokellenállás-mérő Földelési ellenállásmérő műszerek A SMARTEC-L/L készülék alkalmas hurokimpedancia mérésére 0—1999 tartományban FI relé kioldása nélkül is, és a Az elektromos berendezések, gépek és készülékek földelési rövidzárási áram meghatározására (L-L között 0,2 A-40 kA; rendszereinek tervezéséhez és ellenőrzéséhez ajánljuk az ULTL-N, ill. L-PE között 0,11 A-23 kA). RAOHM típusjelű telepes táplálású földelési ellenállásmérőt. A készülék 2, 3 és 4 vezetékes rendszerben alkalmas földelési Hurokellenállás mérésre (N-PE) is lehetőség van ellenállás és fajlagos földelési ellenállás mérésére. 15 tároló (0—1999 Q). Ezzel a készülékkel is mód van hálózati feszülthelyet tartalmaz a mérési eredmények rögzítésére és későbbi ség és frekvencia mérésére (0—440 V AC, 25—500 Hz). megjelenítésére. További 10 tároló hely áll rendelkezésre a Itt kell megemlíteni, hogy valamennyi SMARTEC készülék speciális mérések eredményeinek felvételére és az átlagérték rendelkezik RS 232 interfésszel és 500 mérési csoport eltárolá1999. 92. évfolyam 5. szám

219

sara alkalmas memóriával. A Windows alatt futó szoftver segítségével az adatok kiolvasása igen egyszerű.

Többfunkciós érintésvédelmi műszerek A villamos hálózatok összetettebb vizsgálatára alkalmas berendezéseket nevezzük érintésvédelmi műszereknek, amelyek segítségével biztonságosan és gyorsan elvégezhetők a különböző szabványossági vizsgálatok. A széles körben ismert, gazdaságos megoldást nyújtó ÉVÉUNIVERZAL és annak továbbfejlesztett elektronikus változata a DVE-1 EVE műszeren kívül további, az európai követelmények szerint működő vizsgáló berendezés található kínálatunkban. Ezek között újdonságnak számítanak a METREL cég legújabb műszercsaládja és a Chauvin Arnoux C.A 6115 típusjelű műszere. Ezen műszerek közös jellemzője a megvilágítható grafikus LCD kijelző, az RS 232 soros interfész, a belső memória és a Windows alatt futó szoftver, miáltal az adatok rögzítése és a jegyzőkönyv készítése könnyen végezhető. METREL E/I műszer A készülék 20 Gohm-ig tud szigetelési ellenállást mérni (50, 100, 250, 500 és 100 V), valamint különböző módszerekkel ad lehetőséget földelési ellenállás mérésére (szelektív egy vagy két lakatfogóval, 2-3-4 vezetékes mérés), továbbá fajlagos földelési ellenállásmérés is elvégezhető. Újdonság a túlfeszültség védelem vizsgálati lehetősége varisztorhoz, 50—1000 V között. Fentieken kívül alapmérések is elvégezhetők, mint feszültségmérés (600 V), árammérés lakatfogóval (1 mA—200 A TRMS) és folytonos ságvizsgálat. Újdonság a szigetelésvizsgálathoz és a folytonosság vizsgálathoz opcióként rendelhető külső mérésindító adapter. EUROTEST 61557 és INSTALLTEST 61557 Mindkét készülék kiválóan alkalmas kisfeszültségű hálózatok vizsgálatára az EN 61557 szabvány szerint, az EUROTEST kiegészítve olyan lehetőségekkel, amelyek a mérések során feímerii lhetnek. A műszerek tulajdonságai: — szigetelési ellenállás mérése 1 Gohm-ig (50, 100,250,500 és 1000 V) — túlfeszültség védelem vizsgálata (varisztor, 50—1000 V) —-hurok- és vonalellenállás mérése — 2 PE/PN/PP (csak EUROTEST) — RP-N —- RP-PE (RCD leoldása nélkül is) — IK rövidzárási áram jelzése — érintési feszültség mérése (csak EUROTEST) — kisellenállás mérése (LOW Q—200 mA) — földelési ellenállás mérése (csak EUROTEST) — szelektív egy lakatfogóval — szelektív két lakatfogóval — 2, 3, 4 vezetékes rendszerben — fajlagos talajellenállás mérése (csak EUROTEST) — RCD vizsgálat (áramvédő kapcsoló) — fázissorrend vizsgálat — frekvencia mérés — feszültségmérés (600 V) — teljesítmény-, fogyasztás mérés (csak EUROTEST) — harmonikus analizálás (csak EUROTEST) —árammérés lakatfogóval 1 mA -200 A TRMS (csak EUROTEST) — induló áramcsúcs mérése (csak EUROTEST) —folytonosság vizsgálat — fázishelyzet jelzés PE elektródával (csak EUROTEST) —Internet upgradable

220

Mindkét készülék kiegészíthető opcionálisan kábelkereső adapterrel (feszültségmentes vagy feszültség alatti kábelekhez is alkalmazható), mérésindító gombbal ellátott Schuko csatlakozóval, valamint külső mérésindító gombbal ellátott adapterrel a szigetelés-, és folytonosságvizsgálathoz. CHAUVIN ARNOUX C.A 6115 Az érintésvédelmi felülvizsgálatot végző szakemberek munkájához kifejlesztett univerzális érintésvédelmi műszerrel elvégezhető az EN 61557 szabvány szerint az elektromos berendezésekre vonatkozó legtöbb biztonságtechnikai vizsgálat. A műszer kezelése egyszerű és biztonságos. Az akkumulátorról történő táplálás hálózattól független mérést tesz lehetővé. A mérési eredmények tárolhatók, valamint soros porton csatlakoztatott nyomtatón kinyomtathatók. A műszer főbb tulajdonságai: —szigetelési ellenállás mérés a DIN VDE 0413/IEC 1557 szabvány szerint —hurokellenállás mérés nullázott hálózatban (TN) 30 mA-es FI relé kioldása nélkül —kioldóáram, érintési feszültség, kioldási idő, hurokellenállás és rövidzárási áram mérése egy FI relével védett hálózaton —hibaáranWárammérés beépített lakatfogóval — szelektív földelési ellenállás mérése lakatfogóval —tároló és interfész közvetlen jegyzőkönyvnyomtatáshoz A/4 méretben — akkumulátoros üzemmód, beépített töltővel — egyszerű kezelés, teljesen automatikus mérések

Készülékvizsgáló műszerek A kisfeszültségű elektromos készülékek karbantartása és üzembe helyezése után, valamint az első és az ismételt ellenőrzések elvégzéséhez kötelezően előírtak a VDE 0701 és VDE 0702 szabványok szerint elvégzendő vizsgálatok. Az ULTRA 0701/0702 típusjelű készülék a védővezeték ellenállás, szigetelési ellenállás, valamint a szivárgó áram mérésen túl feszültségmentesség mérés elvégzésére alkalmas. A HKV típusjelű készülék az alapméréseken túl hálózati feszültség mérésére, áramfelvétel mérésre, kis értékű ellenállás mérésre folytonosság vizsgálattal, valamint külső érzékelővel hőmérséklet mérésére ad lehetőséget. Mindkét készülék ideális mérőműszer a kézműipar, kereskedelem és ipar számára a háztartási készülékek, az elektronikus adatfeldolgozó és másológép technika, szervizjavítás, karbantartás és üzemben tartás területén. A kisfeszültségű kisgépek, orvosi, háztartási és irodai berendezések és egyéb, az EN 60204 európai norma vizsgálati előírásainak hatálya alá eső berendezések ellenőrzésére szolgál a kínálatunkban szereplő CE TESTER asztali és a C.A 6121 hordozható vizsgáló készülék. Közös jellemzőjük a RS 232 interfész és a Windows alatt futó szoftver. Adattárolási képességük 800, illetve 999 adat. Közvetlenül soros nyomtatóval listázhatok a mért adatok. Ezen készülékek részletes ismertetésével, illetve a cikkben szereplő berendezések működés közbeni bemutatásával állunk rendelkezésükre az alábbi címen. Hermann Zoltán C+D AUTOMATIKA KFT. 1191 Budapest, Földvári u. 2. Telefon: 282-9896, 282-9697; Fax: 282-3125 e-mail: [email protected] Honlap: www.cdaut.hu

ELEKTROTECHNIKA

Oktatás

Villamosmérnök asszisztens képzés indult a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán Dr. Horváth Elek

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán az országban elsőként indult egy új képzési program - a villamos-mérnökasszisztens oktatása az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés keretén belül. A villamos-mérnökasszisztensek képzése elsősorban a villamos szakterületeken történő alkalmazást célozza meg, ezért a program keretében végzettek várható ismeretanyagát, képzettségi szintjét, alkalmazhatóságát célszerű előre megismertetni a jövendő munkaadókkal.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés jelentősége Ennek a képzésnek a jelentőségét az adja, hogy a felsőoktatás beiskolázási létszámát az Oktatási Minisztérium a jelenlegi 20%ról távlatilag mintegy 30%-ra kívánja növelni, közelítve az európai normákhoz. A növekedés jelentős részét az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók fogják képezni, - nemcsak a műszaki szakmákban -, hanem a humán, a gazdasági, továbbá az egészségügyi szolgáttatásoknál, valamint az agrárgazdaságban. Tehát a társadalmi-gazdasági élet egész területén néhány éven belül nagy létszámú, új típusú felsőfokú végzettségű szakember jelenik meg. Ezt a jövendő munkaadóknak, illetve a beiskolázást tervezőknek feltétlenül figyelembe kell venniük. Ezzel az új oktatási formával a meglévő három (doktori, egyetemi, főiskolai) mellett megjelent a negyedik felsőfokú képzési szint is a magyar felsőoktatásban.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés sajátosságai Az ilyen jellegű képzések megindítását a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX törvény és a 45/1997.(111.12.) számú Kormányrendelet megjelenése tette lehetővé, amelyek meghatározott követelményeket írnak elő erre a képzési szintre. A képzési forma főbb előírásai: —a képzésre középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal lehet jelentkezni, —a képzés időtartama minimum két év, —a képzési programhoz az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmát kell rendelni (íll. alapítani), — képzési programot csak felsőoktatási intézmény nyújthat be, — a képzéshez kreditpontok vannak rendelve, — a felsőoktatási intézmények is csak akkor folytathatnak ilyen képzést, ha a felsőfokú szakképzésben előadott ismeretanyag egyharmada kredit értékként beszámítható az egyetemi-főiskolai képzésbe.

Dr Horváth Elek okl. villamosmérnök, főiskolai tanár, a Kandó Kálmán Miiszaki Főiskola intézményfejlesztési főigazgató-helyettese, a MEE lagja Szakmai lektor: Bánhidvné ttr. Szlovák Éva tanszékvezető


—amennyiben a képzést nem felsőoktatási intézmény kívánja folytatni, akkor ezt csak abban az esetben teheti, ha egy felsőfokú oktatási intézmény befogadási nyilatkozatának birtokában van; ez rögzíti, hogy mely szakon, milyen modulokat, milyen kreditértékkel számít be a felsőfokú alapképzésbe, —szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés csak felsőoktatási intézménnyel kötött részletes megállapodás alapján szervezhető, amiben jelentős szerephez jut a minőségbiztosítás, — minden oktatási intézménynek képzés indítási kérelmet kell benyújtania, azaz akkreditáltatni kell a képzést, — a képzési program oktatásának engedélyezése sikeres akkreditáció esetén is legfeljebb 5 évre szól.

A villamos-mérnökasszisztens szakképzési program (képesítési követelmények) jóváhagyása A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1996-ban dolgozta ki és nyújtotta be a villamos-mérnökasszisztens szakalapítási kérelmét a szakképzésért felelős Munkaügyi Minisztériumba. A szak nevét a többi műszaki szakkal (gépész, építész, informatikus) összehangoltan mérnökasszisztensként definiáltuk, így alakult ki a villamos-mérnökasszisztens elnevezés. A képzés célját a következőkben fogalmaztuk meg: A villamos-mérnökasszisztensnek megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie a gazdasági élet különböző (elektronikai, kommunikációs, informatikai, villamos energetikai, műszertechnikai, automatizálási, valamint számítástechnikai) területein használt eszközök és berendezések mérnöki felkészültséget még nem igénylő gyártási, telepítési, karbantartási, üzemeltetési, szervizelési, ellenőrzési feladatainak ellátásához. Tevékenységi körébe tartozik különböző fejlesztési részfeladatok önálló elvégzése, illetve a fenti munkafolyamatok középszintű irányítása, vezetése és szervezése. A villamos-mérnökasszisztens tevékenysége során részt vesz: —a szakterülethez tartozó eszközök és berendezések adott feladatra történő kiválasztásában és beszerzésében a műszaki és gazdasági szempontok elemzése alapján, — a z eszközök és berendezések, alkatrészek tervezésében, — a z eszközök és berendezések gyártási folyamatainak megszervezésében, folyamatos működtetésében, ellenőrzésében, —a technológiai folyamatok irányításában, működtetésében, —a berendezések telepítési feltételeinek meghatározásában, a telepítés lefolytatásában, — a z eszközök és berendezések üzemszerű működtetésében, karbantartásában, —a folyamatok és rendszerek számítógépes ellenőrzésének és felügyeletének kialakításában, — a villamos energia biztonságos szolgáltatásában, —a minőségbiztosítási folyamatok és mérések kialakításában, —a szakmai szoftverek írásában és alkalmazásában, —a villamos berendezések, termékek menedzselésében, — középszinten folyamatosan vezeti, szervezi, irányítja, illetve ellenőrzi a fenti munkafolyamatokat.

221

Oktatás A villamos-mérnökasszisztens képzés tanterve az alábbiak szerint épül fel: Alapismereti - képességfejlesztő modulok: közösek a programban részt vevő valamennyi intézmény számára. Célja: az alapvető gazdasági, kommunikációs és informatikai ismeretek elsajátítása, különös tekintettel a munkaerőpiacon való elhelyezkedés megkönnyítésére. Mértéke: 15% (az összóraszám százalékában) Szakmai témakörei: Kommunikáció, Gazdasági ismeretek, Számítástechnika (Társadalmi alapismeretek, Gazdasági alapismeretek, Vállalkozói ismeretek. Munkaerőpiaci ismeretek, A viselkedés pszichológiai alapjai, Készség- és személyiségfejlesztés, Viselkedéskultúra, Munkavégzési technikák, irodaszervezés, Számítógépes alapismeretek. Felhasználói programok alkalmazása, Hálózati alapismeretek) Műszaki közös modulok: közösek a programban részt vevő műszaki intézmények számára. Célja: a műszaki szakterületeken szükséges legfontosabb alapvető műszaki tudásanyag elsajátítása, a szélesebb szakmai látókör biztosítása. Mértéke: 25%. Szakmai témakörei: Matematika, Műszaki fizika, Műszaki dokumentáció. Műszaki informatika, Gazdasági és vállalkozási ismeretek, Anyag és környezetismeret. Villamos közös modulok: közösek a villamos szakterületen képző intézmények számára. Célja: a villamos szakterületen történő munkavégzéshez szükséges általános tudás és ismeretanyag elsajátítása Mértéke: 35%. Szakmai témakörei: Matematika, Elektrotechnika, Ipari informatika, Méréstechnika, Elektronika, Digitális technika, Villamos energetika, Automatika, Híradástechnika, Minőségbiztosítás. Választható villamos modulok: a választott szakiránynak megfelelő összeállítással. Célja: egy szűkebb, de még mindig elég széles szakterületen történő konkrét munkavégzésre való felkészítés. Mértéke: 25%. Tananyaga és tantárgyai a szakiránytól függően változnak. A tervezett tantárgyi modulok négy vagy több órás terjedelműek. Kidolgozott szakirányok: Folyamatirányítási szakirány, Automatizálási szakirány, Kommunikációs szakirány, Villamosén ergetika szakirány, Műszertechnikai szakirány, Számítástechnikai szakirány, Világítástechnika szakirány. Példaként bemutatjuk a Villamosenergetika szakirány modul tárgyait: villamosenergia-ellátás, villamos kapcsolástechnika, villamos szigeteléstechnika, energetikai irányítástechnika, energiagazdálkodás, villamos fogyasztók. Szakmai gyakorlat Célja: a konkrét ipari-gazdasági körülmények között irányított munkavégzés elsajátítása. Mértéke: 160 óra. Fakultatív nyelvoktatás Célja: a szakma gyakorlásához szükséges nyelvismeret bővítése. Mértéke: a hallgatói igénytől függően. A képzés záródolgozat készítésével és szakmai (záró) vizsgával fejeződik be, amely vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. A villamos szakterületet lefedő OKJ-s szakmák és a villamosmérnökasszisztens között a képzési célokban és a képesítésekben a lényeges különbségek a következők: —a villamos-mérnökasszisztens szélesebb körű elméleti felkészültséggel rendelkezik, — képzése nagyobb szakterületet fog át, általánosabb, ezért rövid szakmai specializáció és gyakorlat megszerzése után szinte tetszőleges technikusi munkakör betöltésére válhat alkalmassá, — a munkaerőpiac változásait jobban toleráló, jobban konvertálható szaktudást nyújt.

—a megfelelő elméleti felkészítés lehetővé teszi a magasabb szintű felsőfokú (főiskolai, egyetemi) képesítés megszerzését a felsőfokú szakirányú továbbtanulás révén, — a z elmélet/gyakorlat mintegy 50-50%-os aránya biztosítja a szakma műveléséhez szükséges gyakorlati jártasságot és az általános munkaerőpiaci készségek megszerzését. A képzés metodikáját tekintve a közép- és a felsőfokú oktatás között található: nagyobb heti kontakt óraszám, folyamatos számonkérés, kevesebb vizsga, rövidebb vizsgaidőszak, továbbá a felsőfokú oktatásnak megfelelően több önálló munkavégzést és tanulást követel meg. A tényleges oktatás során ugyanakkor építeni kívánunk a középiskolai oktatásra is, illeszteni kívánjuk a közép- és felsőfokú képzést a kreditbeszámítás keretén belül. Az előterjesztést a véleményezésre kijelölt szakértők és testületek is támogatták. A Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadta a képzési programot és 1998/1/X/13. sz. határozatában javasolta a villamos-mérnökasszisztens szak OKJ-ba vételét. A szakképesítésért felelős gazdasági miniszter evvel egyetértésben a 11/1998(XI.6) sz. rendeletében megjelentette a villamos-mérnökasszisztens képzés szakmai és vizsgakövetelményeit, tehát megtörtént a szakalapítás. A képzési program elfogadtatását nagymértékben megkönnyítette, hogy bevezetését széles körben támogatták az iparvállalatok, a munkaügyi központok, illetve az illetékes kamara is. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek a gazdaság több területére történő kidolgozását jelentősen megkönynyítette, hogy "Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése" című Phare program keretében jelentős pályázati összegek segítették az egyes szakterületek képzési programjainak kidolgozását. Ennek hatására az egyes képzési szakok kialakítása során a felsőoktatásban eddig szokatlan mértékű együttműködés és egységesítés valósulhatott meg a tantervek felépítésében, közös jegyzetek írásában stb. (Többek között ennek köszönhető, hogy az oktatás jegyzetei döntően már a képzés megkezdése előtt elkészültek.)

A villamos-mérnökasszisztens szakképzési program indítása A szakképzési program oktatásának indításához a Kandó Főiskola benyújtotta az előírás szerinti előterjesztését, amely 285 oldalt tett ki. A Magyar Akkreditációs Bizottság Plénumának a program indítását támogató véleménye alapján az oktatási miniszter 1998. november 30-án engedélyezte az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú villamos-mérnökasszisztens szakképzési program indítását a Kandó Főiskolán. A képzés keresztféléves formában 1999. február 15-én indult a nappali és a levelező tagozaton állami finanszírozással, illetve egyéni költségtérítéses formában. A képzés befejezése után a végzett villamos-mérnökasszisztensek a Kandó Főiskola II. évfolyama I. félévében folytathatják tanulmányaikat. Az átlépésnél meg kell oldani a tantervek különbségéből - például a szigorlatok hiányából - adódó illesztési problémákat. A szak megalapítása lehetővé teszi más intézményeknek is a villamos-mérnökasszisztens képzési program oktatását szakindítási kérelmük elfogadása esetén. Várhatóan erre más oktatási intézményekben - nemcsak a felső, hanem a középfokú oktatásban is hamarosan sor kerül. Az így bővülő képzési kapacitások távlatilag megnövelik a végzett villamos-mérnökasszisztensek létszámát a fejlődő gazdaság igényeinek megfelelően. A legjobbak számára pedig lehetőséget biztosít - a korábbi tanulmányok beszámításával - a szakirányú főiskolai illetve egyetemi eredményes továbbtanulásra. Tekintettel arra, hogy ezen új típusú képzés kihívást jelent a magyar közép-, illetve a felsőfokú oktatás számára, szívesen fogadjuk a képzéshez kapcsolódó konkrét kérdéseket, illetve annak jobbítását szolgáló szakmai észrevételeket.

ELEKTROTECHNIKA

Pooling és rendezési rendszer

ABB ForStüf vezető szerepet játszott az Egyesült Királyság elektromos áram piacán ma működő software rendszerek fejlesztésében (NGC Settlement Systems). Az ABB dolgozói akkor kezdtek belefolyni az elektromos áram kereskedésének támogatásához szükséges rendszerek fejlesztésébe, amikor az Egyesült Királyság elektromos vállalatainak privatizációja megkezdődött. Ennek következtében alakultak ki az alapító Pool tagok, akik készen álltak arra, hogy részvényeiket eladják a tőzsdén. Ebben az időszakban álltak fel és kerültek tesztelésre azok a rendszerek és eljárások, amelyek a privatizált környezetben működnek majd és amelyek a sikeres átmenetet hivatottak biztosítani a részvénykibocsátásokat követő piaci kereskedelemben. A nagyon szoros határidők ellenére a privatizációt sikerült időben lebonyolítani és az akkor felállított rendszerek közül sok ma is használatban van.

Áttekintés A Pooling and Settlement System (P & SS) képviseli az ABB energia előállítás ütemezés és továbbítás terén szerzett szakértelmének egyesülését az ABB ForStar versenyképes elektromos energia előállító és szolgáltató képességével. A CougerPlus ütemező és továbbító rendszer integrálása az ABB ForStar pool elemező és szerződés kezelő rendszerével gazdaságos alapokat teremtett új energia poolok kialakításához világszerte. A P & SS rendszerek támogatni fogják a Power Pool-t (energia pool) az árazás, napi kereskedés és pénzügyi rendezés tekintetében. A P & SS Ex Ante és Ex Post piaci formában működik, ezáltal képes mindkettőt vagy az egyiket támogatni, így a világszerte feljövő energia piacok kívánalmainak megfelelő alapot teremt. Az ABB ForStar itt leírt Pooling and Settlement rendszer kezdetben úgy indult, hogy a Szingapúri Energia pool működését támogatja. Modern kliens/server felépítésű rendszer, könynyen lehet úgy konfigurálni, hogy a pool szabályokat támogassa és amely a világszerte felemelő elektromos áram piacokon különböznek egymástól. A rendszer skálázhatóságát a kliens/server felépítés biztosítja, valamint a számítógép platformok széles köre, amelyeken működni képes. A Pooling and Settlement Rendszer 3 modulra tagolódik: pooling settlement és a piacelemzés, amelyek leírása az alábbiakban található:

lyek ex Ante árazási mechanizmussal működnek. Az önrendelkezésre tartó poolok esetében (mint pl. Ausztráliában) a modul nem használható. A pooling modul szerepe az, hogy a pool működésének ideje alatt olyan generációs ütemtervet készítsen, amely egy meghatározott energia szükségletet kielégít. Ez az ütemterv lesz aztán az ex Ante árazási mechanizmus alapja a helyi pool szabályokkal összhangban. A pooling rendszer gondoskodik a generátor elérhetőségéről, a működési és ár adatok rendszeres szolgáltatásáról (alapértelmezésben napi rendszerességgel). Az igény visszakereshető a piacon tevékenykedő szolgáltató cégektől vagy bevihető egy távvezetéket üzemeltető cég (vagy más erre felhatalmazott cég) központi igény előrejelzéseként. A pooling rendszer tartalmaz egy 'Couger' elnevezésű fejlett, egység rendelkezésre tartó programot a generátorok ütemezésre. Couger több mint 10 éve van világszerte használatban, mint fejlett, egység rendelkezésre tartó és ütemező program és ezen a területen piacvezető. Ervray

PTS Bway ECMS P&SS

Pooling Ez az a rendszer, amely elsősorban a megelőző nap alapján működik. A pooling modult olyan piacokon használják, ame-


223

A pooliny rendszer főbb jellemzői: • Fogadja és tudomásul veszi a generátor szabad kapacitását • Fogadja és tudomásul veszi a szolgáltató igényfoglalásait • Feljegyzi az igény előrejelzést • Egység továbbítás • Működési ütemezés • Auditálás • Felhasználói hozzáférés ellenőrzés és biztonság • A fizikai és logikai generáló készletek támogatása • Csatlakozó kereskedők támogatása • Összetett költség alapú generáló készletek támogatása (pl. multi unit CCGT).

ki, amely a megfelelő felhatalmazással bíró felhasználót képessé teszi arra, hogy lekérdezéseket eszközöljön a P & SS adatbázisból. A piacelemző modul több jellemzői: grafikus, táblázatos képek és jelentések a pool adatairól, amelyek mindegyikét 1 naptól akár a P & SS adatbázisban tárolt összes napig (rendszerint 3 év) terjedő időszakra adunk meg

Settlement (rendezés) A settlement az a folyamat, amely a pool szabályokat az ex Ante ütemterve, valamint a nap végi aktuális eredményekre alkalmazza annak érdekében, hogy az elektromos áram piaci árát, valamint a pool tagok közötti egyéb összegeket kiszámolja. Settlement összegyűjti az előállító cégektől, szolgáltatóktól és a versenyben lévő ügyfelektől, akik a piacon jelen vannak az aktuális mérési adatokat. Ezen kívül olyan mechanizmust is biztosit, amellyel naplóba lehet rögzíteni a generátoroknak és a terhelésirányítóknak küldött elküldési utasításokat együtt az előállító cégek ít rendezés ideje alatt valós időben tett ismételt nyilatkozataival. A rendezési rendszer egy vagy több napos rendezési periódusonként működik, fél órás vagy annál nagyobb pontossággal. A rendező rendszer által használt és előállított minden adatsor (pl. generátor szabad kapacitás) egyedi azonosítóval van ellátva, amelynek része az a dátum, amikorra vonatkozik és az adatsor verziószáma. A kiterjedt belső ellenőrzésnek köszönhetően a rendezés lefuttatható és egyeztethető többszörös adatsávon, amelynek minden egyes sávja egy adatsort azonosít. A rendezés folyamatának jellemzői: • Mérési adatok beérkezése és érvényesítése • Mérések aggregálása • Ismételt nyilatkozatok naplóban rögzítése • F.lkiildési utasítás naplózása • Marginális árképzés • Ex-Ante fizetések kalkulációja • Ex-Ante fizetések újra kalkulációja • Ex-Post fizetések kalkulációja • Ex-Post fizetések újra kalkulációja • Jelentés a rendezésekről • Rendezés jelentés feladás • Pool alapok adminisztrációja • Vitakezelés • Elektronikus adat interfész a pool tagoknak • Mimién rendezési tranzakció ellenőrzése • Felhasználói hozzáférés ellenőrzés és biztonság

Piacelemzés

• Pool árak minden periódusra (pl. 1/2 óra) PPP, PSP, SMP, CAPACITY) • Kapacitás minden periódusra • Pool elektromos áram iránti igénye periódusonként • Teljes erőmű elérhetőség periódusonként • Generátor árak kereskedési naponként • Generátor elérhetősége kereskedési naponként • Generátor kereskedési tendenciák (Gaming vizsgálat) • Generátor teljesítmény sorrend táblák • Előállító cég adatai (ki melyik gyár tulajdonosa) • Szállítói igényfoglatás kereskedési naponként • Szolgáltató cég adatai (ki melyik szolgáltatási pont tulajdonosa)

Technológia Kliens/szerver működés ORACLE RDBMS (version7 vagy újabb) adatbázis kezelő A kliens oldal MS Windows vagy MS Window NT alatt fut A szerver NT, UNIX, vagy VMS alatt futtatja az ORACLE-t A helyi hálózati elérése TCP/IP, IPX/SPX vagy DECNet protokollal A software-t Borland Delphi-ben fejlesztettük További információk: 156.

A Pooling és a Settlement rendszerekbe beépített elemzések a tendenciák figyelésére és azok jelentésére, valamint a piaci viselkedés alaposan vizsgálatára szolgálnak. Az elemzés szokásos eszköztárát egy fejlett kérdőív és jelentős eszköztár egészíti

224

ELEKTROTECHNIKA

Összefoglalás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Recommend Documents