Összefoglalás Poliicti János: A fény forrása A
cikk
technikatörténeti
és
ipartörténeti
szemelvényeken
keresztül
bemutatja
a
magyarországi
fényforráslejlesztés és gyártás húskorát, a teljesség igénye nélkül. Egyesületünk nevezetes évfordulójának előestéjén talán nem tűnik öncélúnak ez a visszatekintés. Elfogult világitástechnikusi reményeim szerint az elektrotechnikai ipar kialakulásában jelentűs szerepet játszó, azt erűsen motiváló világítási szakmának ez a résztörténete elég tanulságos ahhoz, hogy ma is gondolatokat generáljon. Dr. Bencze János: Energiatakarékosság, energia hatékonyság A racionalitás, a környezet védelme, az Európai Unióhoz való csatakozás igénye, a kormányzat által jóváhagyott "Energetika Üzleti Modellje" mind-mind megkövetelik az energiatakarékossággal, az energiahatékonyság növelésével való intenzív foglalkozást. Dr. Hunyár Mátyás, Pomeisl energia-meglakanlásban
Imre:
Az
aszinkron
motorok
méret
változtatásának
szerepe
az
A villamos motorok túlméretezése eléggé általánosnak tekinthető több ok miatt is. A cikk célja, hogy világos és egyszerű áttekintést adjon a túlméretezés előnyeire és hátrányaira vonatkozóan, megadva azokat a tartományokat, amelyekben ezek a tulajdonságok egyértelműen jelentkeznek. A nagyobb teljesítményű gép kedvezőbb tulajdonságai csak meghatározott határnyomaték felett érvényesülnek, alatta a túlméretezés kifejezetten káros. Két különböző határnyomaték érvényes a hatásos és a meddő energia megtakarításra, amelyeket eltérd paraméterek határoznak meg. A túlméretezés gazdaságos lehet: kis feszültségen kb. 50 kW, nagyfeszültségen kb. 1000 kW névleges teljesítmény alatt, az éves kihasználástól függően. Dr. Bencze János: Amll az Európai Unidrúl tudni kel! Bár még a pontos dátum ismeretlen, nyilvánvaló egyre közelebb kerülünk ahhoz a naphoz, amikor hazánk is az Európa Unió tagja lesz. Az Európai Unió (EU) bonyolult szervezet, történelmét, működési mechanizmusát, intézményi rendszerét, pénzügyi alapjait, jogrendszerét áttekinteni nem is olyan egyszerű. Különböző egyetemeken és főiskolákon — több szemeszteren keresztül — külön tantárgyak keretében tanítják. Az alábbiakban megpróbálom nagyon röviden összefoglalni azokat a legfontosabb momentumokat, amelyek segítségünkre lehetnek — a "hétköznapi ember' számára szükséges — eligazodásban. Jani Józseíné: A világítástechnika búszúiik Hannoveriül Az évszázad utolsó hannoveri vásárát ez év április 19. és 24. kűzbtt rendezték. Ez esetben azonban az "utolsó" nemcsak a világ legnagyobb ipari vásárának megrendezésére vonatkozott, hanem "búcsúelőadást" tartott a már évtizedek óta megszokott világítástechnikai világkiállítás, a "Weltlichtschau" is. Véglegessé vált ugyanis, hogy a világítástechnikai szakág, amely mind ez ideig a Hannoveri Vásár egyik legtöbb és legfontosabb eseménye volt. a továbbiakban már nem képviselteti magát Hannoverben. Déri Tamás. Nagy József, Némethné Vidovszky Ágnes dr.. Végvári János. Budapesti Keleti pályaudvar vonatfogadó csarnok rekonstrukciója II. A Keleti pályaudvar ezredvégi rekonstrukciója kapcsán cikkünk első részében áttekintettük a pályaudvar villamos történetét a kezdetektől napjainkig. írásunk az elmúlt évek rekonstrukciójáról számol be, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jövő számára rögzítsük az adatokat. Kerényt A. Odún: Javaslat a közcélú villamosenergla-eloszlúhátozal magas veszteség %-ának további elemzéséhez A témában az áramszolgáltató vállalatok sajtóértekezletei alapján számos olyan közlemény jelent meg a médiumokban, amely hazánkra nézve félrevezető tájékoztatás és következtetés alapjául szolgálhat, mivel u áramlopást jelölte meg. mint amagas veszteség egyikfű okát. A hálózati veszteség—nemzetközileg rögzített— irányelvek szerint egyszerűsítve a következőképpen fogalmazható meg. Az értékesítésre rendelkezésre álló villamos energiából az a mennyiség, ami nem kerül a fogyasztók mérőrendszerén átvételre, illetve kifizetésre. Dr. Tóth Ferenc: Egy ajánlás a Fedorov által bevezeletl teljes komplex leljasitmány fogalmának alkalmazásához Alapjában véve kényes dolog egy olyan fogalom kérdésköréhez hozzányúlni, amely fogalmat az elektrotechnika gyakorlati és elméleti művelőinek körében kb. száz éve használják. Annak érdekében, hogy a kérdés felvetés aktualitását érzékeltessem szabad legyen hivatkoznom arra, hogy a hazai tudomány jeles képviselői is késztetve érezték magukat arra. hogy a teljesítménnyel kapcsolatos fogalmakat pontosabbá tegyék. Bertalan Zsolt, Sulyok Zoltán: Megbízhatósági mulatok számítás a TPLAN programrendszerrel A megbízhatóság a villamos hálózat azon képessége, hogy a berendezések üzemeltetési korlátjainak figyelembevételével, az ellátás folyamatossága mellett és a hibák továbbterjedése nélkül biztosítja a villamos energia átvitelt, elosztást a termelőktől a fogyasztókhoz. A hálózat, az ellátás, a szolgáltatás értékeléséhez olyan hálózat-jellemzőkre van szükség, amelyek tükrözik a megbíz hatóságot és a fogyasztókra gyakorolt hatásra koncentrálnak. A valószínűségi számításokon alapuló rendszerüzemzavar-mutatók megadják a tűlterhelödések, feszültség problémák, szükséges terhelés ledobások előfordulásának gyakoriságát és időtartamat. A terhelés korlátozási mutató a fogyasztok szempontjából adja meg az ellátás megbízhatóságára vonatkozó értékeket, mint például a nem szolgáltatott villamos energia nagyságát. Részletes valószínűség elemzéssel lehetőség nyílik rendszerállapotok összehasonlítására, kockázaton alapuló elemzések elkészítésére. A modem versenyszellemű energiapiacon csaka műszaki-gazdasági szempontokat együttesen szem előtt tartva lehet azt a piaci egyensúlyt megteremteni, amelynek eredményeként a piac minden résztvevője — termelő, szállító, elosztó, kereskedő, fogyasztó — elégedett a szolgáltatás minőségével és árával.
Hunkár András: A túlfeszültségvédelmi beruházás gazdasági elemzése Beruházások gazdasági elemzésének ismert módszere az ún. jelenérték számítás. Jelen cikk ennek a módszernek az alkalmazását vizsgálja olyan esetekben, ahol a pénzáramok Időzítése pontosan nem. csak valószínűségi változóval adható meg. A cikk megvizsgálja, hogy milyen közelítések alkalmazhatók, és hogy túHeszültségvédelmi beruházás esetében ezek körül melyik helytálló. To'h Petemé: Kábel kortörténet — A magyar kábelipar 117 éve — A magyar kábelgyártás történetét mutatja be a cikk a Magyar Kábel Művek történetébe ágyazva.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 470
Világítástechnika
A fény forrása Pollich János
Tisztelt Olvasó! A következőkben szeretném technikatörténeti és ipartörténeti szemelvényeken keresztül bemutatni a magyarországi fényforrás fejlesztés és gyártás hőskorát, a teljesség igénye nélkül. Egyesületünk nevezetes évfordulójának előestéjén talán nem tűnik öncélúnak ez a visszatekintés. Elfogult világítástechnikusi reményeim szerint az elektrotechnikai ipar kialakulásában jelentős szerepet játszó, azt erősen motiváló világítási szakmának ez a résztörténete elég tanulságos ahhoz, hogy ma is gondolatokat generáljon. Az általam kiragadott dátumok, nevek, utalások, történések néha rapszodikus egymásutániságára talán mentség az, hogy ezzel tisztelegni szeretnék a neves tudósok, iparszervezők és a névtelen szereplők előtt egyaránt, akik méltán állíthatók akár a jövő évezred elé is példaként, s akik munkájukon túl a műszaki kultúra megteremtéséért és fejlesztéséért a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben is önzetlenül tevékenykedtek.
Az ember fény iránti vágyakozása örök Az ipari forradalom elindította rohamléptű fejlődésnek néhány évtizeden belül gátjává vált a megbízhatóan működő és jó minőségű fényt adó mesterséges világítás hiánya. A XVII.— XVIII. század gyakran hiábavaló erőfeszítései a fáklya, a mécses, a gyertya fejlesztésére és alkalmazására, a lámpások kialakítására költségesnek és kétséges gyakorlati eredményűnek bizonyultak. Pacher Ignác írta II. Józsefnek 1790-ben: „.A gyertya vagy mécses imbolygó fényénél még becsületes, gyakorlóit munkás sem tud egyenletes lapot képezni. ... és ugyanakkor a rongyválogatásnál is sok a selejt, épp ezért elegendő, ha csak reggel hatkor kezdik a munkát..." E javaslat alapján csökkentették a munkaidőt napi 12 órára. (Villamosság, 38. 7. Debreczení) II. Józsefnek rendeletet kellett alkotnia a hivatalok gyertyafelhasználásáról is a költségek miatt, hogy a ,Jonökség és a könyveloség ellenőrizni tudja majd a gyertyafelhasználás szükségességét" Reménysugarat az 1700-as évek végén kezdődött gázvilágítási és az 1800-as évek első harmada után elindult elektromos világítási fejlesztések és a petróleumlámpa jelentettek. Pollich János okl. villamosmérnök, Világítótechnika Társaság elnöke, a MEE tagja
472
Az elektromosság világítási célú gyakorlati alkalmazását először az ívlámpák megalkotása tette lehetővé A. Davy (1813), Foucaults(1844), Jablowchkoff (1876) nevével fémjelzett nagy ívű fejlődést a Jedlik által kitalált és Siemens által megvalósított dinamógép tette széles körben alkalmazható eszközzé, de az elektródafogyást kiegyenlítő differenciálművek (Hefner 1879) és a 10 órás üzemidőt 120-ra növelő légüres ívlámpa (Jandus 1910) még mindig csak szűk területű alkalmazhatóságot, munkaigényt és nagy költséget jelentettek. (PÜlitz, A világítás története, 1928.) A kutatók figyelme már 1801, Thenard óta az elektromos izzítást kisérő fényjelenségekhez is elkalandozott, de csak 1840-ben, Grove platinadrótos lámpája és Moleyns platinadrótos faszénport izzító lámpája révén került annak középpontjába. A következő évtizedek lázas kutatásait és ezek eredményeit feldolgozó számtalan forrásmunka nevekben és évszámokban jelentősen eltérő adatokat tartalmaz, abban egyetértve, hogy Jobart (1838) javaslata alapján tanítványa Changy (1844)kísérletben alkalmazta a szenet izzításra, majd Starry és Lodiguine (1873) megalkotja a kísérleti szénrudas izzót. (Faragó, 100 éves az izzólámpa, 1979). Az első igazi izzólámpa megalkotásáért az angolok Swant ünneplik, aki 1878-ban mutatta be alkotását, amit 1881-ig fejlesztett tovább a gyárthatóságig, a németek Goebel bíróság által utólag kimondott elsőségérc büszkék (1854), a világ nagyobbik fele azonban Edisont ismeri el elsőnek, hiszen ő tudott először a gyakorlat számára is jelentős élettartamú és fényhasznosítású lámpát alkotni (45 óra, kb. 1,5-2 lm/W, 1879. október 21.). Edison rájött, hogy elszenesített anyagokból (papír, különféle rostok, gyapjúfonal stb.) jó és könnyen gyártható izzószálat lehet előállítani. 1879. november elején 223898 sz. alatt szabadalmaztatta a légüres, szénszálas izzólámpát, ez már 200 órás élettartamú volt. A „menlo parki varázsló" — ahogy Edisont elnevezték — rájött, hogy a tartós és hajlékony izzószál, valamint az igen jó vákuum képezi a gyakorlatilag használható izzólámpa lényegét. Edison-féle izzólámpák hamar elérték a 800 óra élettartamot. Olyan megoldásokat keresett, amelyek alkalmasak a tömeggyártásra, egyúttal törekedett az izzólámpa használatát egyszerűvé termi: megalkotta a csavarmenetes láinpafejet. Felismerte Edison rájött, hogy elszenesített anyagokból (papír, különféle rostok, gyapjúfonal stb.), hogy nem elég az izzólámpákat előállítani, hanem gondoskodni kell: a) a villamos energiát termelő és elosztó központokról, (Edison létesítette az elsőt), b) a költséges kétvezetékes hálózat helyettesítéséről, feltalálta és sikerrel alkalmazta a 3-vezetékes (2 x 110 V egyenáram) elosztó hálózatot (1883), c) a megfelelően szigetelt kábelekről és vezetékekről. 1879 előtt csak csupasz vezeték létezett és a távírókábel (Siemens),
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika de csak kisfeszültség és kis áramerősség használatát engedték meg, d) az izzólámpát befogadó foglalatról, tartószerkezetekről és szerelvényekről, a korábbiakban ilyesmire nem volt igény. Edison feltalálta a legfontosabb szerelési anyagokat (védőcső, dobozok, biztosító), e) az egyes izzólámpák külön-külön be- és kikapcsolásáról, feltalálta a kapcsolót, egyszerűen kezelhető kivitelben, f) a fogyasztott villamos teljesítmény méréséről. Már 1882ben gyártott villamos fogyasztásmérőt. Edison örök érdeme — az izzólámpa kifejlesztésén túl — hogy létrehozta a villamos ipart is, amely rövid néhány év alatt hihetetlen fejlődésen ment át és az egész világon elterjedt. Magyarországon az új elektrotechnikai találmányok hasznosítására az 1870-es évektől több hazai és külföldi vállalkozás alakult. A Ganz Gyár Mechwart András irányításával 1878-tól létesített elektrotechnikai üzemet, Neuhold János távírógyártó és javító üzeme 1876-tól működött, a Deckert és Homolka cég 1879-ben alapított gyárat Budapesten. Az Egger testvérek, a mai Tungsram Rt. alapítói 1872-től voltak jelen a magyar fővárosban. Egger Béla Bernát 1862-ben Bécsbe költözött, ahol három évvel később vállalatot alapított. Vállalata sikerén felbuzdulva 1872-ben Budapesten is távírdaszerelő műhelyt rendezett be. Cége 1882-ben közkereseti társasággá alakult „Első Osztrák—Magyar Villanyvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Tsa cég" néven. Az alapítók Egger Bernát és testvérei Jakab, Henrik és Dávid, valamint Kremenezkí János voltak. Vállalatuk 1882-ben ívlámpákkal világította meg Bécs belvárosát, 1883-ban pedig, négy évvel az Edison találmány bejelentése után, már jelentős számú szénszálas lámpát gyártottak a bécsi telephelyen. Érdekes párhuzam, hogy 1882-ben Budapesten a Ganz gyár tartott igen sikeres világítási bemutatót a Vigadóban. A bemutató a Mechwart által támogatott fiatal mérnök Zipemowsky Károly és Déri Miksa munkájának eredménye volt, akik 1881— 82-ben terjesztették ki addigi ívlámpás kísérleteiket az Edison lámpára. Az Egger cég 1885-ben a budapesti országos kiállításon a Ganz Gyárral közösen szolgáltatta az elektromos világítást, 100 izzót és 18 ívlámpát szállítva. A sikeren felbuzdulva kötelezték el magukat a magyarországi fényforrásgyártás mellett. 1887ben új ipartelepet vásároltak és új üzemet építettek, ahol elkülönülten dolgozhatott a „Mechanikai osztály" és az „Izzólámpaosztály". Az 1881. évi első iparfejlesztési törvény a hazai ipar megerősítésének érdekében védelmet és támogatást adott azoknak a gyáraknak, amelyek a „technika legújabb vívmányaival vannak berendezve", így Eggerék is jelentős állami kedvezményeket nyertek el, vállalva, hogy magyar nyersanyagokat vásárolnak és magyar honosságú dolgozókat alkalmaznak. A gyár életében jelentős szerepet játszott Pintér József műszaki igazgató, akinek vezetésével hónapok alatt megoldották a növényi rostokból való szénszálgyártást, a ballonfúvást és a ballonok vákuumszivattyúzását, a beépítést és a beforrasztást. A másik jelentős személyiség a kereskedelmi igazgatóként tevékenykedő Egger Gyula volt, aki újszerű eszközöket alkalmazó, széles látókörű vezetőként hosszú távon határozta meg a vállalat jövőjét. A szénszálas lámpák iparszerű gyártásával Eggerék megelőzték Franciaországot, Svájcot és Angliát. Közbevetés, kommentár nélkül: Elektrotechnika III. Évf. 5. Szám, 1910. március 1. Szerkesztő bizottság: Zipemowsky 1999. 92. évfolyam 12. szám
Károly, mint egyesületi elnök, Egger Gyula, Straub Sándor, mint társelnökök, tagok közül: Pintér József A gyár két év alatt kinőtte telephelyét. Jelentős fejlesztési elképzeléseik megvalósítására 1889-ben AEG lámpa gyártási szabadalmak vásárlását, külföldi tőke bevonását, új telephely kiépítését határozták el. Önálló vállalatként megalakult a Villanyos Izzólámpagyár Rt. német tőke bevonásával. A fejletlen hazai piac miatt a gyár (kezdetben kényszerből) termelése nagyobbik részét exportálta, lassan kialakítva Oroszországtól Amerikáig, Japántól Ausztráliáig terjedő képviseleti rendszert. Az 1890-ben napi 300 db-os termelés 1896-ra 4000 db-osra, a kezdeti 2/3 exportarány 5/6-ra növekedett, a költségek 80%-os csökkentése mellett. A fejlődés további feltétele a banktőke bevonása volt. 1896-ban a közkereseti társaság budapesti és bécsi telephelyéből megalakult az Egyesült Villamossági Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bevonásával, majd a Villanyos Izzólámpagyár csatlakoztatásával. A század végén két hatalmas vállalat uralta a világpiacot a német AEG és az Edison alapította amerikai General Electric, akik kutató laboratóriumaikban állandóan dolgoztak az izzólámpa tökéletesítésén. A századfordulón nagy figyelmet keltett a Nernst-lámpa, amelyben az izzótest ritkafémoxid keverékből készült. Az EVIRT és a Ganz jogot vásárolt a gyártására, kis mennyiségben forgalmazta is, de tömeggyártásra nem került. A lámpa bonyolult szerkezete, időt igénylő bekapcsolása és ára nem nyerte el a vásárlók tetszését, bár fényhasznosítása igen jónak bizonyult (5 lm/W). A Ganz megpróbálkozott a továbbfejlesztéssel, az EVIRT a gyártással, de eredménytelenül. A villanyvilágítás elterjedésével az izzólámpa iránti fokozódó keresletet - a verseny miatt csökkenő darabárak mellett - csak a tömeggyártás bevezetésével és a termékek korszerűsítésével lehetett kielégíteni. Ennek érdekében az RT 1900-ban Újpesten telket vásárolt, ahol 1901 nyarára befejezték az új gyártelep építési munkálatait. Pintér sokak által túlzónak mondott tervei beváltak: az új gyárban 1902-ben napi 16000, 1903-ban 20000 db szénszálas izzót gyártottak. Az élesedő világpiaci verseny miatt 1903-ban „Európa mértékadó izzólámpa gyárai" kartellszerződést írtak alá az értékesítésre, amelyben az Egyesült Villamossági Rt. forgalma szerint a második, kontingense szerint a harmadik helyen állt. A kartell megállapodás a kiszámítható jövőt jelentette a gyár számára, az erőket a minőségjavításra lehetett csoportosítani. A kutatók világszerte keresték a jobb hatásfokú fényforrást, amit a fémek izzószálként való alkalmazásában reméltek megtalálni. 1898-ban Auer — a gázlámpa forradalmasítója — immár a villamos világítást fejlesztve megalkotta az osmium izzószálat, amellyel 6 lm/W fényhasznosítású és 1000 óra élettartamú lámpát lehetett gyártani, de csak törpefeszültségen. A rideg osmium hátrányosan befolyásolta az égetési helyzetet és a szállítási lehetőségeket egyaránt. 1905-ben mutatta be a Siemens és Halske gyárban előállított tantállámpáját von Bolton és Feuerlein, ami fény hasznosításban nem volt jobb az osmiumnál, de szilárdabb és minden helyzetben használható volt. A lámpa belső tartószerkezete volt az igazi újdonság, hiszen a szénszálnál kétszer hosszabb drótot kellett megfelelően elhelyezni. Két bécsi tanársegéd, Just Sándor és Hanaman Ferenc a hatásfokban és élettartamban legkorszerűbb volfrámszáías izzólámpát kísérletezték ki. 1903-as szabadalmukra tanáruk, az
473
Világítástechnika EVIRT igazgatósági tagja Englander Richárd hívta fel a vállalat figyelmét. Az EVIRT a szabadalom megjelenésének napján (1904) azt megvásárolta, s bár az új fém megvolt, a tömeggyártású volfrámlámpa bevezetéséig még évek teltek el. 1906-ban a vállalat a nevét Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-re változtatta. Nem formális névváltoztatás volt, hanem deklarálása annak a szándéknak, hogy az ígéretes volfrámlámpa révén fő profilként a fényforrásgyártást jelölték meg. Még ebben az évben ismét alaptőke növelésre került sor a volfrámlámpa tömeggyártásának bevezetése érdekében, erőmű és csarnoképítéstől a kísérleti laboratórium létrehozásáig, amely végül 1907-ben valósult meg. Juszt és Hanaman a kísérleti és a nagybani gyártás megtervezésében is tevékenykedtek. 1907-től a lámpafej porcelánbetétjét vitrinüveggel helyettesítették az AEG-től vásárolt jog alapján. 1908-tól az izzólámpa drága platina árambevezetői helyett olcsóbb pótfémet sikerült alkalmazni, ugyanakkor megoldást nyert a volfrámszál tartójának krómozott fémdróttal való helyettesítése. Az Egyesült Izzó a volfrámlámpa fejlesztésével először került igazán a világ élvonalába. Szabadalmát Németországban (1906), Angliában (1907), Franciaországban (1908), végül az amerikai General Electricnek is eladta (1910). Ugyanakkor - 1907-ben - a Ganz Gyár a finanszírozó, bankjának véleménye miatt felhagyott az addig sok dicsőséget szerzett ív- és szénszálas lámpák gyártásával. 1908 és 1910 között dinamikus fejlődés jellemezte a drótlámpagyártást, ám 191 l-ben a megjelenő Coolidge technológiával gyártott volfrámdrót lámpa erős megtorpanást okozott. Az új technológia porkohászati és húzási eljárással rugalmasabb és alakítható drótot állított elő. Az Egyesült Izzó 1912 végén szerezte meg az új GE technológia alkalmazásának jogát és ismét versenyképes lett a világpiacon. A továbbfejlesztett technológia részletes ismertetését a Magyar Mérnök és ÉpítészEgylet Közlönyében adta közre Perczel Aladár 1915-ben, előző évi előadása alapján. A húzott volfrámszálas lámpák gyártása 1913-ban indult meg Újpesten, és az 1909-ben bejegyzett TUNGSRAM védjeggyel hozták forgalomba. A lámpák megjelenése a szénszálas lámpáknál kialakult formagazdagságot idézte, „körte, cső és gyertyaláng" alakban is készültek. Ezekben az években tűnt fel a kiváló szervezőképességű Aschner Lipót a vállalat életében. Az orosz piac kiépítésében jeleskedő tisztviselőből az izzólámpa osztály irodafönöke, 1908-tól kereskedelmi igazgatója lett. Harcos képviselője volt a vállalati profiltisztításnak, az erőforrások hatékony csoportosításának, a folyamatos fejlesztés biztosításának, az állandó növekedés megalapozott megteremtésének. Ezzel a modern szemlélettel vélte fenntartahatónak, sőt fokozhatónak a versenyképességet. Egy példa a gyors reagálásra: 1913-ban szabadalmaztatta gáztöltésű lámpáját Irwing Langmuir, jelentősen javította a fényhasznosítását azzal, hogy nitrogén töltéssel az élettartam megtartása mellett az izzítási hőmérsékletet növelni lehetett. Perczel Aladár vezetésével 1913-ban az Egyesült izzó is a gáztöltés kimunkálásán és a spiralizálás megvalósításán dolgozott. Helfgott Ármin alkotott először nitrogénkinyerőt, ez azonban robbanásveszélyes volt. 1914-ben Hevesi Gyula csaknem teljesen automatikus működésű, nagyteljesítményű berendezést alkotott, amellyel 1915-ben már nagymennyiségű olcsó un. „félwattos" volfrámlámpát gyártottak. A világháború alatt is folytatódott a fejlődés, növekedett az eladott lámpák száma.
474
Ehhez meg kellett oldani a saját gázgyártást, fejgyártást. 1916-tól új gyártási ág honosodott meg: az Edison által 1884-ben felfedezett, Fleming által továbbvitt, s végül Lieben által gyárthatóvá tett elektroncső gyártását hadiipari megrendelésre egy év alatt megvalósították. Az első világháború hatására az exportpiac beszűkült, átszervezésekkel, új gyártmányokkal azonban sikerült fenntartania a tennelését. A háborús években a nagyvállalat üveggyárat és papírgyárat vásárolt, 1917-ben a budapesti Kremenezky izzólámpagyárban 50%-os érdekeltséget szerzett, valamint 1918ban megszerezte a Watt bécsi izzói ampa gyárat is. 1918-ban Aschner Lipót a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. Ebben az évben döntés született saját fizikai-kémiai laboratórium létesítésére. Ugyancsak ebben az évben a magyar származású Pácz Aladár alaktartó volfrámszálat dolgozott ki az Egyesült Allamokban, amelyet már spirál alakba lehetett formálni, javítva a lámpa hőháztartását és csökkentve a fém párolgását. Jakobi szabadalma nyomán a töltőgáz szerepét ebben az évben az argon vette át. Az azonos energiafogyasztás mellett 25—30%-kal több fényt adó argontöltésű spiralizált izzójú lámpa szabadalmát az Egyesült Izzó azonnal megvásárolta. 1921-ben Aschner Lipótot vezérigazgatóvá nevezték ki, aki azonnal a vállalat teljes vertikumának kiépítésébe fogott, hogy csökkentse az ország feldarabolásából adódó beszerzési és piaci függőséget. Az IGEC-val történt megállapodásra alapozva — a legfontosabb teendőt a gyártás automatizálásának saját erőből történő megoldása jelentette. A többéves program sikeres végrehajtása során jött létre a vállalat mai napig világszínvonalon működő gépgyártása. 1921-ben felállították a kutató-laboratóriumot. Pfeifer Ignác műegyetemi tanár vezetésével megalakult közép-Európa első ipari kutatóintézete, amely alapjává vált a vállalat világhírnevének. 1921-ben a vállalat felvásárolta a Tokodi Üveggyár Rt.-t bura szükségletének kielégítésére. 1924-ben megalakult a Phoebus S.A. kartell, amely a világ lámpagyárainak több, mint 90%-át tömörítette. A kartell piaci törekvései a gazdaságosság és a műszaki fejlesztés terén jelentős eredményeket hoztak. A szerződés elsőként minőségi szabványt is megállapított, ekkor alakult ki az egységesen 1000 órás élettartam is. 1924-ben született az első világszinten is jegyzett szabadalom a Kutatónak a GK (nagykristályos) volfrám előállításáról (Thury Pál, Tarján György), majd az 1933-ig tartó továbbfejlesztés eredményeképpen az alumíniumadalékolt alaktartó volfrám, amelyből duplán spiralizált izzótestet lehetett gyártani (Thury, Millner Tivadar), s így az EIVRT vofrámgyártása világviszonylatban is az első helyre került. Aschner Lipótot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1927. évi közgyűlése választmányába jelölte és választotta. 1930-ban Bródy Imre szabadalmaztatta a kriptonlámpát, minekután vezetésével két éven keresztül kutatócsoport vizsgálta a töltőgázok lámpára gyakorolt hatását. A kriptonlámpa fejlesztése egy évtizedig folytatódott. A technológiai problémák megoldása — a vezető európai gázgyártók ellenében megvalósított saját, olcsó kriptongyártás, töltés, duplaspirál-átütés stb. — 1936-tól tette lehetővé a kriptonlámpa gyártását. A munkában részt vett Orowan Egon berlini és Potányi Mihály manchesteri egyetemi tanár, KŐrössy Ferenc, aki színképelemzéssel határozta meg a levegő kriptontartalmát és kidolgozta magát a gyártási eljárást. A vállalat megvásárolta az Ajkai ELEKTROTECHNI KA
Világítástechnika Kőszénbánya Rt.-t a kriptongyártás elektromos energiaszükségletének fedezésére, majd 1936-ban belekezdett az ajkai saját kriptongyár építésébe az alacsonyabb önköltség reményében. A gyár 1937-től termelt literenkénti 1,26 pengős költséggel (szemben a gázgyártók 2000 márkás ajánlatával). A kriptonlámpa sikerét jobb fényhasznosításának (13,7 lm/W), tetszetős megjelenésének (gombaforma) és kiváló fényszínének köszönhette. Bródy Imre kutatásainak eredményét 1937-ben az Elektrotechnika hasábjain publikálta azután, hogy tagfelvételt nyert az Egyesületbe. Az 1935-ben az Országos Világítástechnikai Bizottság előterjesztésére megjelent lumenrendelet kötelezővé tette a lámpa fényáramának jelzését, ami erős fegyverré vált a rossz minőségű lámpákat gyártó „outsider" kisvállalatok ellen. Az Egyesült Izzó az izzólámpa-kartell lehetőségeit kihasználva figyelemmel kísérte a világ fényforrás iparának kutatási irányait, fejlesztési elképzeléseit. Saját erőforrásait azonban főként a gyártás automatizálására, minőségjavításra, alkatrészgyártás fejlesztésére fordította a mindennapi megélhetést nyújtó normállámpa gyártás biztosítására, pl. gépi üveggyárat épített Újpesten Osram gépekkel és közreműködéssel, fejlesztette a gép- és szerszámszerkesztést, bővítette a gáz-, gőz-, hidrogénés energiaszolgáltatást. A hazai vertikum kiépítése 1943-ig tartott. Külföldön 1938-ig Tillburgban, Milánóban, Londonban, Párizsban, Pozsonyban, Zágrábban, Pancsován, Bukarestben vett, illetve létesített - többnyire normállámpát összeszerelő üzemeket az EIVRT. A külföldi üzemeket újpesti gépekkel szerelték fel, magyar alkatrészekkel és technológiával üzemeltették. Az Egyesült Izzó igazi multinacionális vállalattá vált, amely mindig megtartotta magyar jellegét. A konszern 15 termelő vállalatból állt, a radikálisan átszervezett külkereskedelmet közel 30 Önálló kereskedelmi képviselet és mintegy 50 bizományosi képviselet szervezte a világ legkülönbözőbb tájain. A kiszámítható működés alapját jelentő kartellszerződést lejárata után (1934) nem újították meg, de azt minden résztvevő a világháború kitöréséig változatlanul és maradéktalanul megtartotta. A General Electric, aki hallgatólagosan, külföldi vállalatai révén csatlakozott a kartellhez a hazai törvények miatt, vezető vállalata volt a kartellnek, hiszen saját gyárain kívül a Philipsnél 25%-os , az Izzónál 12%-os érdekeltséggel rendelkezett. Erdekeit a British GE csoport képviselte. A többi csoport az Osram, a Philips és a Tungsram köré szerveződött. A General Electric vállalta a Tungsram vezérképviseletét a tengerentúlon, ugyanakkor Izzó termékeket értékesített Európában, ha a szállítási költségek alakulása miatt ez kedvező volt. A Tungsram csoportnak az angol GE csoporttal is megállapodása volt a kvóta szerinti angol mennyiségek átvételére és értékesítésére. A hazainak mondott országok szerint „pool"-okra osztott kartellcsoportok szabályozták a saját fogyasztópiacok eladásait, pl. Ausztriában és Magyarországon a vezető kvótájú Tungsram képviselőjére szavazott a kartellképviselet választáson az Osram és a Philips csoport. A szabadalom- és licencvásárlásokkal, melyeket részvényátadással finanszíroztak, a világ vezető lámpagyáraiban bonyolult kereszttulajdonlások alakultak ki. A Tungsram a döntő szavazati arány megtartását a kiegyensúlyozottságra törekvő General Electric együttműködésével érte el. A gazdasági eredmények igazolták a vállalatvezetés elképzeléseit, 1939-re a gyár több mint 25 millió lámpát gyártott évente. Exporttevékenységét jól jellemezte, hogy míg 1932-ben 1999. 92. évfolyam 12. szám
az Európában vezető Philips csoport 18 millió pengős exportjával szemben az Izzó 12 milliós forgalmat tudott felmutatni, addig 1939-ben az arány megfordult a magyar gyár javára (17/ II millió). Nem mellékesen a Kutató készült a jövő megalapozására, Szigeti György fénycsőkutatásai, Gábor Dénes gázkisülés vizsgálatai, Vidor Pál munkássága, Selényi Pál tudománytörténeti jelentőségű elektrográfiai munkája, Rostás nátriumos fotocellája, Dallos György mikrohullámú távbeszélő kísérletei, Budincsevits Andor tevékenysége, Bay Zoltán —aki 1936-tól vezette az intézményt — lokátorkutatásai, elektronsokszorozója a főtevékenységetjelentő alapanyag kutatás, üvegkutatás, fényhasznosítás és fényminőségvizsgálatok mellett évtizedekre elegendő munícióval látták el az utódokat. Az Izzó és Kutató Intézetének nyíltságára jellemző, hogy Pfeifer Ignác a Magyar Kémikusok Egyesületének ügyvezető alelnökeként, Pillitz Dezső és Vidor Pál főtitkárokként fejtettek ki széleskörű tevékenységet. Pillitz a világítási alkalmazástechnika legtermékenyebb szakírójaként és oktatóként is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Aschner Lipót atomfizika tanszék szervezését kezdeményezte és finanszírozta a Műegyetemen, annak hosszú távú működését alapítványon keresztül biztosítva. Nagyvonalú vállalatvezetés, zseniális kutatók, kreatív munkatársak, szorgalmas és jól ellátott munkások, alkalmazkodóképes organizáció, kedvező gazdaságpolitikai környezet... Vajon ezen tényezők egyike-másika hatására, vagy együttes érvényesülésük következtében vált az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. prosperáló, világszerte ismert, jelentős vállalatává iparágának? Talán érdemes ma is elgondolkodni rajta. A II. Világháború teljesen szétzilálta a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, a konszern szervezetét, szinte megsemmisítette a gyártást, megtizedelte a világhíres kutató csapatot... A nyolcvanas években a fényforrás-iparban megfigyelhető tőkekoncentrálódás következtében sorra zárták be kapuikat a kis és közepes cégek, feladva a reménytelennek látszó versenyt. Félő volt, hogy a Tungsram is erre a sorsra jut. A fejlesztéshez szükséges tőkét először a Magyar Hitel Bankkal, majd röviddel azután az osztrák Girozentrale bankkonzorciummal kötött házasságtól remélték. A közel 50%-os tulajdoni részesedést a bank azonban hamar továbbadta a General Electricnek, amely ezzel a lépéssel nemcsak a két világháború közötti igen gyümölcsöző kapcsolatait újította fel a Tungsrammal, hanem ettől a lépéstől remélte joggal, hogy a Tungsram jelentős nyugat-európai piaci részesedésével együtt hamarosan meghatározó piaci tényezővé válhat Európában is. Az eltelt tíz év alatt a General Electric sok száz millió US dollárt fektetett be a Tungsram gyártástechnológiájának modernizálásába, új termékek gyártásának meghonosításába, a minőségbiztosításba, a környezetvédelembe és az oktatásba. Egymás után jelentek meg a Tungsram gyártási palettáján a legkorszerűbb fényforrások. Az amerikai tulajdonos nemcsak tőkét hozott Magyarországra, hanem korszerű vezetési, szervezési eljárásokat is. GE néhány évvel ezelőtti üzleti beszámolójából: „Olyan vállalatunk van, amely dinamikusabb és alkotókedvűbb, mint históriájában bármikor, olyan emberek vállalkozása, akik hisznek önmagukban és mindent jobbítani tudó képességeikben." Jó útravaló a következő évezredhez. 475
Villamos energia
Energiatakarékosság, energiahatékonyság Dr. Bencze János
1. Bevezetés A racionalitás, a környezet védelme, az Európai Unióhoz való csatlakozás igénye, a kormányzat által jóváhagyott „Energetika Üzleti Modellje" (lásd Elektrotechnika 1999. szeptemberi szám 321, old.), mind-mind megkövetelik az energiatakarékossággal, az energiahatékonyság növelésével való intenzív foglalkozást. Különös tekintettel arra, hogy a szakértői felmérések kimutatták, e területen lemaradásban vagyunk az EU országokhoz képest. A Kormány a közelmúltban programot fogadott el az „Energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése céljából. A vonatkozó kormányprogramot megelőzően vizsgálatot végeztek annak megállapítására, milyen ráfordításokkal, mekkora megtakarítások érhetők el. Ezek eredménye azt mutatja, hogy 200 Mrd Ft köriili ráfordítással, 2010-ig az éves energia felhasználás kb. 7%-a, illetve 560 Mrd Ft ráfordítással az éves energia felhasználás közel 15%-a takarítható meg. A megtakarítás nagyon fontos, de itt nem csak erről, ennél többről van szó. Az energiatakarékosságnak, az energiahatékonyságjavításának ugyanis a gazdasági folyamatokra gyakorolt kedvező hatása eredményeként —javul a hazai energiaellátás biztonsága, és mérséklődik az energiaimport szükséglet; —javul a környezet állapota; — n ő a magyar vállalkozások világpiaci versenyképessége; — n o a vállalkozások száma, ezáltal mobilizálódik a hazai tőke egy része, felgyorsul a külföldi működő tőke beáramlása; — mérséklődik a közköltségekből fenntartott intézmények és a lakosság energiaszámlája, csökken a fogyasztói kör kiszolgáltatottság érzése. Ehhez még addicionálisan csak annyit, hogy az ország energia-felhasználásnak 69%-a jelenleg importból származik. Ez a szám a jövőben várhatóan növekedni fog a hazai kitermelés fokozatos csökkenése miatt. A vonatkozó Kormány programot szelleméről, illetve az ebben megfogalmazott feladatokról szeretnék röviden szólni.
2. Magyarország energiafelhasználásának jelenlegi helyzete, az energiatakarékosság szükségessége (Hátér információ) 2.1. A hazai energia-felhasználás Magyarország energia-felhasználása 1998-ban 1052 PJ (25 Mt kőolaj egyenérték) volt. A hazai felhasználás 56%-a származott Dr. Bencze János, okl. villamosmérnök, a MEE tagja, az Elektrotechnika főszerkesztője, a GM főosztályvezető-helyettese
476
közvetlenül importból, de a Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelését is figyelembe véve az import arány 69%. 1998-ban az energiaforrások energiahordozó ként i összetétele: — szilárd energiahordozók 16%; — folyékony szénhidrogének 34%; — földgáz 37%; — primer villamos energia (atomerőmű, vízerőmű és import) 13%. Az energiaimport külkereskedelmi mérlegen belüli költségtétele jó közelítéssel 2 Mrd USD (460 Mrd Ft). Figyelembe véve az import és a hazai forrás arányokat, az átalakítások költségeit, valamint a végfelhasználók által kifizetett adótartalmakat és elosztási költségeket, a hazai energiaellátás teljes évenkénti költsége 1200 Mrd. 2.2. Az energiatakarékosság szükségessége 2.2.1. Az energiatakarékosság jelenleg működő támogatott konstrukciói Az Országgyűlés 1993-ban elfogadta a magyar energiapolitikáról szóló tájékoztatót. Az energiapolitika országgyűlési elfogadását követően megszülettek az energetika egyes főbb ágazatainak működését szabályozó törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok. Ezek rendelkeztek az energiatakarékossági követelmények jogi érvényre juttatásáról, az intézményi feltételek megvalósításáról. Az állami szerepvállalásra — források hiányában — akkor nem volt mód.
2.2.2. A magyar gazdaság energiahatékonysága nemzetközi összehasonlításban Egységnyi termelési érték előállításához a magyar gazdaság 2,5—3-szor több energiát használ fel, mint általában az Európai Unió országai. A magyar gazdaság energiahatékonyságának az elmaradása alapvetően gazdasági elmaradottságunkra vezethető vissza, de az európai színvonalhoz való közelítésben fontos szerepe kell legyen az energiatakarékosságnak.
2.2.3. A megújuló energiahordozók energia-felhasználáson belüli arányának növelése Az Európai Unió tagországainak az energia és környezetvédelmi politikájában kiemelt szerepe van az energiatakarékosságnak és a megújuló energiahordozók felhasználása bővítésének. A legtöbb európai országban a támogatások különböző formáit alkalmazzák. ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia A környezet védelmét segítő nemzetközi programokban Magyarország is részt vesz, kötelező erejű vállalásokat tettünk. Korábbi vállalásainkat maradéktalanul teljesítettük, de a Kén II., illetve a Kyoto-i Egyezményben az SO2 és CO 2 kibocsátások mérséklésére tett jövőbeli vállalásainkat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások hasznosítása a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kap, 2010-ig el kell érnie az 5%-ot. A csatlakozás után — alkalmazkodva az uniós követelményekhez — a megújuló energiahordozók összenergia-felhasználásukon belüli 3%-os részarányának meg kell haladnia a jelenlegi mértéket (az Unió tagállamai a tervek szerint 2010. környékén 12% körüli részarányt kívánnak elérni. Ez a hazai részaránynak három-négyszerese). Gazdaságossági szempontok miatt főként a biomassza, a kommunális hulladékok, valamint a geotermikus energia bővülésével számolhatunk. A nap-, a szél- és a vízenergia hasznosítás lehetőségei — az ország természeti adottságai következtében — mérsékeltek. 2.2.4. Az energiatakarékosságot, az energiahatékonyságjavulását akadályozó tényezők Az energiahatékonyság jelentősebb javulását a jelenlegi gazdasági környezetben még számos tényező gátolja; —Nem ösztönöz kellően a takarékosságra a földgáz és villamos energia relatív alacsony ára, az energiaárak még csak kis mértékben tartalmaznak környezetvédelmi költségeket, az energiahordozók általános forgalmi adója 12%, szemben az európai 25%-kal. —Jellemző probléma a gazdaság és a társadalom tőkehiánya; az energiafogyasztók nem képesek a szükséges beavatkozásokat megtenni. —Hiányzik az energiatakarékos és környezettudatos gondolkodás. —Az energetikai intézményrendszer széttagolt, a koordinált energiatakarékossági tevékenység hiányzik. —Az energia-megtakarító beruházások megvalósítása legalább középtávú gondolkodást igényel. A rendszerváltozást kísérő piaci, tulajdoni, szervezeti stb. változások nem tették lehetővé a túlélésen kívüli tervezést. —A helyi (települési) önkormányzatok korszerűtlen infrastruktúrát örököltek. Az energiaszektor privatizációjakor a helyi villamos- és gázelosztó hálózatokat nem az önkormányzatok kapták, csak a távhöszolgáltató infrastruktúra került a helyi önkormányzatok tulajdonába, ami közismerten a legneuralgikusabb területe a magyar energiaszektornak.
3. A Kormány célkitűzései az energiahatékonyság növelésére, az energiatakarékosság fokozására 2010-ig Az energiaellátás biztonságának a növelése, az importfüggőség mérséklése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezetvédelmi követelmények teljesítése, a korlátozottan rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis) energiaforrásokkal való takaré1999. 92. évfolyam 12. szám
kosság érdekében 2010-ig a Kormány a következő főbb célokat tűzi ki: —A gazdaság fejlődését reprezentáló hazai össztermék (GDP) hosszabb távú mintegy 5% évi átlagos növekedési ütemének a biztosításához a gazdaság összenergia-igényességének mintegy évi 3,5%-kal kell mérséklődnie. Az energia-felhasználás éves átlagos növekedési üteme ne haladja meg az 1,5%-ot; —E követelmény teljesítéseként el kell érni, hogy 2010-re mintegy 75 PJ hőértékű (1,8 Mt kőolajjal egyenértékű) energiahordozó megtakarításra, illetve hazai megújuló energiahordozókkal kiváltásra kerüljön. E megtakarítások révén a kéndioxid kibocsátás 50 kt/év, a széndioxid kibocsátás 5 Mt/év mértékben mérséklődjön; —A műszaki fejlődésnek és a szerkezeti átalakulásnak biztosítania kell, hogy a gazdaság a jelentősebb jövedelmet termelő és nagyobb feldolgozottsági fokú szakma-kultúrák és szolgáltatások irányába fejlődjön, ezáltal a verseny- és exportképesség növekedjen; —A hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás, valamint a környezeti ártalmak mérséklése érdekében a megújuló energia hordozók jelenlegi 28 PJ/év felhasználást 2020-ig legalább 50 PJ/év hőértékre kell növelni.
3.1. Az energiatakarékosság szükséges/lehetséges mértéke (a Kormány által kitűzött célállapot) Annak az érdekében, hogy az energiatakarékossági célokra mozgósítható hazai és nemzetközi támogatások minél nagyobb mértékben hasznosíthatók legyenek., egy új intenzívebb Cselekvési Programot kell kidolgozni. A 2010-ig tartó energiatakarékossági programhoz szükséges források 1998-as áron a következők: Mrd Ft % Saját forrás 77 33 Hitel 85 37 Hazai támogatás 50 21 Nemzetközi támogatás 18 9
3.2. A magyar gazdaság és társadalom egyes területein megvalósítható energia-megtakarítási lehetőségek 3.2.1. A szervezéssel megvalósítható energia-megtakarítások terén nagy a jelentősége a jogi eszközöknek, más területeken a felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységek ösztönzésének. A társadalmi együttműködéssel és szervezéssel 2010-ig összesen évenkénti 20 PJ körüli energia-megtakarítás érhető el. 3.2.2. Az ipari ágazatban az energiatakarékosság lehetőségei — a sokféle egyedi és műszaki megoldások miatt — csak nehezen számszerűsíthetők. E területen, az energiatakarékosságot célzó beruházásokkal összesen kb. 8—9 PJ/év energia és mintegy 10 Mrd Ft/év költség-megtakarítás várható. Az ehhez szükséges beruházások összköltsége 21 Mrd Ft-ra tehető.
477
Villamos energia 3.2.3. A közlekedési szektorban az eredményes energiatakarékosság érdekében célszerű a közúti áruszállítás növekedésének mérséklése, vasúti, vízi és kombinált áruszállításra terelése. A közúti áruszállítás vízi útra való terelése szükségessé teszi a dunai vízi út korszerűsítését, a kikötöhálózat és csatlakozásainak bővítését. Célszerű a magángépjármű-közlekedés növekedésének mérséklése. További energia-megtakarítás érhető el a gépjármű állomány korszerű, új típusokra történő lecserélésével. A vizsgálatok szerint szervezéssel és beruházással 9—10 PJ/év energia — és közel 11 Mrd Ft/év költség-megtakarítással lehet számolni. 3.2.4. A mezőgazdaság területén az energia-megtakarítás fő lehetősége a géppark felújítása, a megújuló energiahordozó felhasználás növelése. 2010-ig 0,5 PJ/év energiahordozó, illetve ezáltal 0,6 Mrd Ft/év energiaköltség mérséklés érhető el 1,2 Mrd Ft ráfordítással. 3.2.5. A lakossági és közületi szektorban felújításokkal — a gazdaságossági kritériumokat is tekintve — 10 PJ/év energia-megtakarítás érhető el 2010-ig. A lakossági és közületi energia-megtakarítás realizálásához 45 Mrd Ft ráfordítás szükséges. Kiemelten kezelendő: ~ épületek falazatainak, pincéinek, födéméinek, valamint a nyílászáróknak a hőszigetelése, - tüzelési rendszerek felújítása, beleértve az alternatív tüzelések alkalmazásának a növelését. 3.2.6. Az energia átalakításban és a szolgáltatásban az engedélyezési eljárás, illetve a meglévő engedélyek módosítása csak a világpiaci színvonalnak megfelelő energiahatékonysági követelmények betartásával engedhető meg. 3.2.7. A távhöellátó rendszereknél elérhető energia-megtakarítások jellemzőit a táblázat foglalja össze. Táblázat
A távhőellátásban elérhető energia-megtakarítások részben a lakosság és a közületek, másrészt az energiaipar területén jelentkeznek.
4. Az energiamegtakarítások növelésének eszközrendszere, feladatok Kiemelt prioritásként kell kezelni a távhőrendszerek rekonstrukcióját, a mérés és szabályozás megvalósítását, a távhőszolgáltatás versenyképessé tételét. A további kiemelten támogatandó célterületek a következők: — tudatformálás és ismeretterjesztés; —energiaveszteség feltáró vizsgálatok támogatása; —önkormányzati energiagazdálkodás javítása; — lakossági energia-megtakarítások; —a megújuló energiahordozók felhasználási részarányának a növelése; —a közlekedés és szállítás energiahatékonyságának a növelése. A támogatások a kiemelten preferált területeken vissza nem térítendő támogatásokkal, illetve kedvezményes hitelekkel történnek. Az egyéb területeken kedvezményes hitelekkel történik a támogatás. A célelőirányzattal és az általa mobilizált hazai tökével 2010-ig az ország energia-felhasználásának 7%-a takarítható meg. Az Enrgiatakarékossági Program rendszergazdája a Gazdasági Minisztérium, szakmai és pénzügyi működtetője az Energiatakarékossági és Energetikai Környezetvédelmi Kht. E piacidegen állami beavatkozást az EU tagországaiban folytatott ilyen irányú gyakorlat, valamint az előzőekben már bemutatott, a gazdaság, illetve a társadalom szereplőinek jelentős beruházási tőke hiánya, illetve hitelképtelensége teszi szükségessé. A célelőirányzat rendelkezésre álló forrásaiból energia-megtakarító alprogramokat kell indítani a termelőszféra, a lakosság, a helyi önkormányzatok és a költségvetési intézmények energia-felhasználásának és költségeinek mérséklésére. Minden lehetséges hazai és külföldi forrást fel kell kutatni és hasznosítani kell.
5. Zárszó gyanánt
*Megjegyzés: Ebből az energiatakarékossági program 59 Mrd Ft ráfordítással elérhető 10,5 PJ/év megtakarítást veit figyelembe.
A szolgáltatói (primer) oldalon megvalósítható főbb takarékossági lehetőségek a következők: —0,1 PJ/év-nél nagyobb hőtermelő létesítményeknél indokolt lehet a kapcsolt energiatermelés megvalósítása; —a hőszállítás, elosztás veszteségeinek a mérséklésével, valamint a hőközpontok korszerűsítésével 40 Mrd Ft ráfordítás mellett évi 6 Mrd Ft körüli energiaköltség megtakarítás érhető el. 478
Az előzőekben leírtak világosan mutatják, hogy a Kormányzat, a társadalom felismerte a hazai és az európai helyzetet, pontosan kimunkálta a tennivalókat. Most már tudjuk azt, milyen elvárások vannak ezen a területen hazánkkal szemben. Azt is tudjuk, milyen anyagi ráfordításokkal, mennyit takaríthatunk meg (a cikk ezekről számszerű kimutatásokat közöl). Azt is láttuk, hogy az energiával való ésszerű gazdálkodás, nem csak, és nem elsősorban energia kérdése, hanem ez ennél sokkal szélesebb körben érinti a gazdaságot, az emberi környezetet. A megoldás útja ki van munkálva, de a megoldáshoz vezető út — a korlátozott pénzügyi lehetőségek miatt — ma még lassan járható. Úgy néz ki, hogy két-három év múlva kerülünk abba a helyzetbe, hogy jelentősebb ütemben megkezdhetjük a felzárkózást. ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek
Az aszinkron motorok méretváltoztatásának szerepe az energiamegtakarításban Dr. Hunyár Mátyás, Pomeisl Imre 1. Bevezetés 1960 és 1975 között - elsősorban az 1-200 kW teljesítmény tartományban - a villamos motorokat a minimális előállítási költség alapján tervezték. A gépek veszteségének felső határát csak az korlátozta, hogy a tekercsek hőmérséklete ne haladja meg az adott szigetelési osztályra előírt értéket. [ 1.] A motorok kiválasztása és alkalmasságának ellenőrzése - az esetek nagy többségében - ma is azon alapul, hogy a kritikus géprészek hőmérséklete tranziensek alatt se haladja meg az állandósult üzemre megengedett értéket (egyenértékű teljesítmények, illetve veszteségek módszere). A tervező mérnökök a motorok alulméretezését igyekeznek elkerülni, a nagyobb veszteség, a rövidebb élettartam, és a meghibásodás nagyobb lehetősége miatt. A túlméretezett motorokat illetően nem egyértelmű a szakma állásfoglalása. A tisztánlátás azonban fontos ebben a kérdésben, mert a villamos motorok túlméretezése eléggé általánosnak tekinthető a következő okok miatt: —a szabványok rögzítik a villamos motorok teljesítmény-lépcsőit, —a gépészeti berendezésekre vagy nincs előírt teljesítménylépcsőzés, vagy azok nincsenek összehangolva a villamos motorokéval, — sok berendezés teljesítmény, illetve nyomatékigénye csak a megépítés után határozható meg pontosan, —a tervezők több bizonytalan tényező esetleges hatását ellensúlyozzák egy egynél nagyobb biztonsági tényezővel. Jelen cikk célja, hogy világos és egyszerű áttekintést adjon a túlméretezés előnyeire és hátrányaira és azokra a tartományokra vonatkozóan, amelyekben ezek a tulajdonságok egyértelműen jelentkeznek. Az iparban használt motorok óriási többsége aszinkron motor, ezen belül a kalickás motorok részesedése az összes motorra vetítve kb. 70%-os a fejlett országokban. A továbbiakban csak hálózatról táplált kalickás aszinkron motorokkal foglalkozunk.
R/s
/. ábra. A veszteség-számításnál használt helyettesítő kép
V
(1)
P
m+PV V ^ I
Itt a Po-val jelöltük a terheléstől független veszteségeket, amelyet az 1. ábrán látható (u.n. redukált) helyettesítő vázlat és a 2. ábrán lévő vektorábra, valamint a PSv súrlódási és ventillációs veszteség segítségével a következőképen számíthatjuk:
M
U,d>
(2)
PL a terheléstől (az M elektromágneses nyomatéktól ) függő veszteségeket jelöli (l)-ben:
p
.(Mfr^
(3) Re
Í^/HMJX 1
2. A motorok hatásfokának függése a terheléstől és a névleges teljesítménytől A motorok hatásfokának számításakor a tengelyen ténylegesen leadott Pm teljesítményt kell hasznos teljesítménynek tekinteni: Dr, Hunyár Mátyás okl. villamosmérnök; PhD; egyetemi docens, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék; a Magyar Napenergia Társaság tagja; a MEE tagja Pomeixl Imre okl. villamosmérnök; doktorandusz, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék; a MEE tagja Szakmai lektor: Németh Károly okl. villamosmérnök, a MEE tagja
1999. 92. évfolyam 12. szám
YrrIm1Lm
imiL'
2, ábra. Az aszinkrongép vektorábrája
479
Villamos gépek (Itt ,,p"-vel, kivételesen, a póluspárok számát jelöltük.) A járulékos veszteséget nem jelöltük külön taggal, az közelítőleg figyelembe vehető R, vagy Rr megnövelésével [2.]. Bevezetjük a névleges teljesítményre Pn-re vonatkoztatott veszteségeket: '0
r,
p '
e s
v
n
- Ln
p Ln
(4)
p
fi
Ha közelítőleg a tengelynyomatékkal számoljuk a hatásfokot, akkor: 1
n
p
(5)
p
3. Túlméretezéssel elérhető energiamegtakarítások Amint a bevezető részben már említettük, általános érvényű tendenciák feltárása a célunk. E célból bevezetjük a különböző teljesítményű motorok aktív részének megfelelő lineáris méretei közötti „a" viszonyszámot. Az összehasonlíthatóság érdekében azonos pólusszámú és azonos konstrukciós elv alapján tervezett sorozat egymáshoz hasonló gépeit vizsgáljuk, amelyekre minden viszonyszám, pl. az li/D hányados azonos. Sok szakkönyv tartalmazza a forgórész köbtartalmára vonatkozó (8) összefüggést:
(8)
2
D I,= A maximális hatásfok annál a terhelésnél adódik, amelynél a kétféle veszteség egyenlő, így: (U
P
(6)
t = P n ^ J
Ln
Normál tervezésű motorokra r}max kb. a névleges terhelés 75%-nál adódik, ami jól illeszkedik a szokásos túlméretezéshez is. Az (5) lehetővé teszi, különböző névleges teljesítményű motorok hatásfok jelleggörbéinek összehasonlítását P m /P n függvényében. Ehhez csupán VQ és VLD értékeit kell ismerni, (lásd a 3. ábrát [3.]) ,Pn=K00kW
'
cB
lkA\n\^\
ahol Sn ezúttal a főmező fluxus által indukált feszültséggel számított névleges látszólagos teljesítményt jelöli. Első közelítésként, ha a gép teljesítménytényezőjét és B[k-t valamint Ai-et állandónak tekintenénk, akkor a gép Pn (hasznos) teljesítménye a forgórész köbtartalmával (azaz ,,a"-nal) lenne arányos. Gazdasági és konstrukciós megfontolások miatt azonban a Bik közepes légrésindukciót, és az állórész Ai kerületi áramát nem célszerű állandó értéken tartani, hanem nagyobb teljesítményeken, nagyobb igénybevételeket kell megengedni. Szokásos méretezési eljárás [4.], hogy az Ai kerületi áramot a furatátmérő, illetve a lineáris méret négyzetgyökével (vD , illetve Vo) arányosan növelik. Ez az arány a tekercselés vasba ágyazott részének azonos túlmelegedése alapján vezethető le. Közismert az is, hogy a nagyobb gépek névleges teljesítménytényezője is jobb mint a kisebbeké. Ezért a névleges teljesítmény „a ' "-nél gyorsabban növekszik. Célszerű a 4-100 kW tartományra korlátozni a vizsgálatainkat. Az Amerikai Egyesült Államokban használt NÉMA ,,B" típusú motorok adatai alapján a következő közelítő pontosságú növekedési törvények adódtak (egy ,,ref' jelű referencia-gépre vonatkoztatva): Pn Pnref
4 —a
(9/a) (9/b)
K
m
Pnref Pvn/Pn
3. ábra. A névleges hatásfok alakulása a teljesítmény függvényében
Régóta tudott, hogy a nagyobb névleges teljesítményű motorok néveges pontbeli (P m =P n ) hatásfoka: í
?n =
1 l+v
O
+
v
Ln
(7)
jobb mint a kisebb motoroké. A 3. ábra azonban nem alkalmas a túlméretezés miatti többletveszteségek, vagy energiamegtakarítás nagyságának megállapítására, mert az egy függőleges mentén elhelyezkedő pontokhoz nagyon különböző Pm terhelések tartoznak, az összehasonlításokat pedig azonos Pm-nél kellene elvégezni.
480
VOfVLn
Pvnre/Pnref
VQref+VLnref
1 a
(9/c)
(A képletekben a>l túlméretezett, a
VLn
VQref
VUref
1
(10)
ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek Végül a referencia gép névleges teljesítményére vonatkoztatott megtakar! tás[5]:
(. /> Y
Ap v =
I
nref
n/ie/1
ö
Az eredményeket konkrét vnref és VLnref paraméterek felhasználásával vázoltuk a 4. ábrán. (11) értelmében a pozitív Apv értékek megtakarítást jelentenek a referencia géphez viszonyítva, míg a negatív értékek többletveszteséget jelentenek. a=l-re értelemszerűen Ap v -0 adódik. Fontos az a Pmh^Pm^nref terhelés, amelynél a túlméretezett aktuális gép energiamegtakarítása éppen zérus: Pmh
v
lnref
Az a
(12)
1-ű
1 határérték két részre tagolja a görbesereget:
lin^ i}_
{(p s u b
mh)} W f • ^-= 0,77 ^2SL
(13)
Az eredmények alapján a következő fontos megállapítások mondhatók ki: —Pmh felett túlméretezéssel energia takarítható meg, a megtakarítás mértéke függ „a"-tól és Pm/Pnref-től egy adott referencia gép esetén. Az 1-től lényegesen eltérő „a" értékének nincs értelme sem a gazdaságosság, sem a fokozatosan pontatlanná váló extrapoláció miatt. —pmh alatt a túlméretezés kifejezetten káros, mert az többletveszteséget okoz. Itt alulméretezett gépet célszerű választani. —pmh -nál az adott referencia motor az optimális, megjegyzendő azonban, hogy ez a pont nem esik egybe Timax helyével, hanem annak csupán 77%-a, helye 0,5- 0,7 Pm/Pnref között változik normál gépekre. —A veszteségek (9./c) és (10.) értelmében l/a szerint csökkennek Pnref növekedésekor. Vagyis a kisebb gépeknél nagyobb százalékos megtakarítás (pl. lLE-nél max. 2-4%), nagyobb gépeknél kisebb százalékos megtakarítás (pl. lOOLB-nél max 0,6-1%) érhető el. A 4. ábra egy kb. 50LE-S motorra vonatkozik. Talán a megtakarítás abszolút mérőszáma még fontosabb, amely (Pnref)3/4-szerint változik, vagyis a lineárisnál lassabban növekszik. Ap,yp„/iMi 2 1.5
—Pvs-sel összemérhető terhelések tartományában az eredmények fokozatosan pontatlanná válnak. — Konkrét összehasonlításoknál kellő körültekintéssel kell kezelni a fenti eredményeket, mert még egy adott cég adott sorozatában is 2~3 gépnagyságot azonos méretű lemezből (D) úgy alakítanak ki, hogy különbözőek a lemezcsomagok hosszai, vagyis pl. D/li viszonyuk eltérő. —Periodikusan ismétlődő terhelés esetén a teljes ciklusra kell számolni a megtakarítást, amelyben az egyes pontok megtakarításait a hozzájuk tartozó idővel súlyozni kell. A 3. ábra hatásfok görbéiből azt a következtetést is le kell vonni, hogy a névleges teljesítmény növekedésével egyre lassúbb lesz a hatásfok növekedése. Ezért az egységnyi veszteségi teljesítmény megtakarítása egyre nagyobb túlméretezést igényel vagyis egyre többe kerül. [3.]-ban elvégezték a teljes élettartamra (10 évre) vonatkozó gazdasági analízist valamenynyi költség figyelembevételével, 4 pólusú SIEMENS gyártmányú motorokra, 1980-as németországi árak mellett. Az 5. ábrát a jelzett cikkből vettük át, mert a belőle levonható tanulságok kellően általános érvényűek. Látható, hogy a kisfeszültségű motorok túlméretezése kb. 50 kW névleges teljesítményig gazdaságos közepes kihasználás esetén, ami a legnagyobb éves óraszámok feltételezésével is csak kb. 100 kW-ra növelhető. Ennél nagyobb teljesítmény határokig (kb. 200 kW-ig) csak akkor lehet gazdaságos a túlméretezett motor, ha egyúttal jobb anyagokat, jobb technológiát, és jobb konstrukciót is alkalmazunk, ami már az u.n. energiatakarékos motorok kategóriáját jelenti. Nagyfeszültségű motorok esetén a túlméretezés gazdaságos felső határa kb. 1000-1200 kW -ban adható meg.
4. A meddő teljesítményfelvétel alakulása túlméretezés esetén 1999. július 1-től kezdődően, Magyarországon a kisfeszültségű hálózaton a hatásos villamosenergia 20%-át meghaladó induktív villamos energia vételezés esetén az összes meddőenergia után a csúcsidei áramdíj értékének 15%-a fizetendő Ft/kVArhban kifejezve. A túlméretezés gazdaságossági vizsgálatakor érdemes tehát a meddő felvétel alakulását is megvizsgálni. Ha kiszámítjuk a referenciagép gép által igényelt meddő teljesítmény értékét a névleges terhelési pontban, majd azt viszonyítjuk a megváltoztatott méretű gép meddőfogyasztásához, akkor mindezt a terhelés függvényében ábrázolva képet kaphatunk a méretváltoztatás és a meddő-igény kapcsolatáról. A mechanikai teljesítmény értéke az 1. ábra alapján, ha ezúttal Ui irányába vesszük fel a valós tengelyt: P
mech = 3 | í r l | 2 R r ( i ^ s A felvett meddő teljesítmény értéke:
1 0.5
(14)
0 -0.5
izri 2
-1 -L.5 -2 -2.5
0.2
0.4
0.6
0.8
'
4. ábra. A veszteségek alakulása
1999. 92. évfolyam 12. szám
P-/P.
(15)
A növekedési törvényeket figyelembe vesszük a reaktanciákra is (a>l). Ha a szakirodalomban szereplő szórási-, és főmezőreaktancia értékekre kapott kifejezésekben felhasználjuk a gép geometriai adatait is, és belevesszük a méretváltozásra jellemző „a" számot is. a következő Összefüggésekre jutunk:
481
Villamos gépek Lehetséges haszon
A"
í 3
a ' CT
nf
Kisfeszültségű motorok
Aq =
50 100 [kW]
10
1000
(16)
a2'
A légrés ajánlott mérete egy állandó részből, és egy VD/i-vel arányos részből áll. Nagyobb gépekre (40-50 kW felett) megengedhető az l/a -nel való közelítés Xm-re, mi a továbbiakban ezzel a közelítéssel élünk. A meddő teljesítményfelvétel különbséget viszonyítjuk a referencia gép névleges terhelésre vonatkozó meddő felvételére. A meddő-megtakarítás (meddő többlet):
Nagyfeszültségű motorok
1
A:. i S * * "mref . a"
(17)
3nref
Az eredményeket adott „a" értékek mellett a 6. ábrán vázoltuk, a Apv-vel való összehasonlíthatóság érdekében'
Pn
"nv "nref függvényében, az eredmények a helyettesítő-vázlat paramétereitől is
5- ábra. A lehetséges haszon a motor névleges teljesítménye függvényében
függnek. Ezúttal is megállapítható egy-egy hatámyomaték, amelynél Aq-0.
A 6. ábrán látható görbék menetének megértését segíti elő a 7. ábrán felrajzolt három kördiagram. A 6. ábra alapján látható, hogy a nagyobb gép esetében a meddő teljesítmény igény nagyobb lesz a szokásosan használt, teljes nyomaték tartományban.
5. Következtetések
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
1.2
1.4
1.6
1.8
2
6. ábra. A meddő teljesítmények alakulása
A túlméretezés gazdaságos lehet: kis feszültségen kb. 50 kW, nagyfeszültségen kb. 1000 kW névleges teljesítmény alatt, az éves kihasználástól függően. A mellékelt ábrák alapján látható, hogy mivel a nagyobb géppel meddő megtakarítást csak jóval a névleges terhelési pont fölött érhetünk el, mérlegelni kell, hogy lesz e akkora nyereség a veszteségek csökkenése által, amely még elfogadhatóvá teszi a nagyobb geometriai méretekkel járó többletköltséget. Eltérő konstrukciós elvek alapján épült gépek esetében konkrét számítás, illetve összehasonlító mérés szükséges. Irodalomjegyzék [1]
[2]
[3]
[4] 50
100
ISO
200
250
300
350
400 [5]
7. ábra- Kördiagramok 'a' különböző ériékeire
J.C.Andreas; Energy-Efficienl Electric Motors. Marcel Dekker, Inc. New York 1992. Second Edition A.B. Piánkért, G.B. Kliman, M.J. Boyle: Digital Techniques in the Evaluation of High-Efficiency Induction Motors for Inverter Drives, IEEE Transactions onlndustry Applications vol. IA-21 No 2. 1985 pp. 456-463. H. Auinger, G. Kracke, W. Neuhaus: Improving the Efficiency of Electrical Machines Possibílities and Limit. Siemens Power Engineering 11.(1980) No. 9-10 pp. 285-290. Dr. Mándi Andor: Nagy villamosgépek. Egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest. 1968. Dr. Hunyár M., Dr. Kovács K., Németh K., Dr. Schmidt 1., Dr. Veszprémi K.: Energiatakarékos és hálózatbarát villamos hajtások; Egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó 1998. Budapest
ABB Jumet licenc alapján gyártott kisfeszültségű kondenzátorok 5... 110 kvar-ig
j/SOFARADKft. 1114 Budapest, Szabolcska Mihály u. 14. TelJfax: 466-0730, 385-6801 Mobil: 30/9502-779
482
i
FÁKOSZER Bt.
2045 Törökbálint, Pistály-telep TelJfax: 23/339-483 Mobil: 60/347-829 E-mail:
[email protected]
ELEKTROTECHNIKA
EU-Információ
Amit az Európai Unióról tudni kell Bár még a pontos dátum ismeretlen, nyilvánvaló egyre közelebb kerülünk ahhoz a naphoz, amikor hazánk is az Európai Unió tagja lesz. Az Európai Unió (EU) bonyolult szervezet, történelmét, működési mechanizmusát, intézményi rendszerét, pénzügyi alapjait, jogrendszerét áttekinteni nem is olyan egyszerű. Különböző egyetemeken és főiskolákon, - több szemeszteren keresztül - külön tantárgyak keretében tanítják. Az alábbiakban megpróbálom nagyon röviden összefoglalni azokat a legfontosabb momentumokat, amelyek segítségünkre lehetnek - a „hétköznapi ember" számára szükséges - eligazodásban. Az uniót - nem minden előzmény nélkül - az Európai Unióról szóló szerződés, elterjedtebb nevén a Maastríchti szerződés hozta létre. Három „pilléren" nyugszik. Az első pillére az Európai Gazdasági Közösség, a második a közös köles biztonságpolitika, míg a harmadik pillér a bel- és igazságügyi együttműködés. Az alapvető különbség az első és a második, illetve a harmadik pillér között az, hogy míg az első pillér az un. közösségi modellen nyugszik, az unió két másik pillére kormányközi együttműködésen alapul. Az Európai Közösségnek saját jogrendje van, a második és harmadik pillér esetében azonban a nemzetközi jog szabályai az irányadók.
1. Rövid történeti áttekintés Ahány szerző ír az Európai Unió megalakulása előzményeiről, mind-mind más kiinduló pontról beszél. Természetesen ezek mind elfogadhatóak, a „kályha" helye és ideje szabadon válaszható. Én az „alapkőnek" Sir Winston Churchill 1946. szeptember 19-i, zürichi egyetemen elhangzott beszédét tartom, amikor a formálódó szovjet blokkal szembeni, egyedüli hatásos fellépésnek azt javasolta, hogy: „ ..támasszuk fel az európai családot, legalábbis annyira, amennyire erőnkből telik, és olyan intézmény rendszert teremtsünk számára, amely biztosítja a békét, a biztonságot és a szabad fejlődést. „Szükség van az Európai Egyesült Államok valamilyen formájára". Az első jelentős mérföldkövet a „Hatok Európája" (1950-72), a Montánunió (Európai Szén- és Acél Közösség; ÉSZAK) alapítása (1951. április 18) jelentette. Ennek alapját Schuman francia külügyminiszter azon javaslata képezte, hogy - Németország és Franciaország összebékítése jegyében és zálogaként - a francia és a nyugatnémet szén- és acélipar, közös nyugat-európai ellenőrzés alá kerüljön. Ezt a megállapodást a Benelux államok, Németország, Franciaország és Olaszország írta alá. Ezt követően felgyorsultak az események. 1954. októberében aláírják a Párizsi szerződéseket (19) db. Az immár szuverén államnak elismert NSZK, valamint Olaszország és a Brüsszeli szerződést aláíró öt állam részvételével megalapították a Nyugat-európai Uniót (Western European Union). 1957-ben aláírják az un. Római szerződéseket, megalakul az Európai Gazdasági Közösség (EGK) (Közös Piac néven közismert) és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM). 1999. 92. évfolyam 12. szám
1958-ban megtartja első ülését Strasbourgban az Európa Parlament, majd még ebben az évben megalakul az Európai Közösségek Bírósága. 1967-ben Európai Közösség (EK) néven egyesül az ÉSZAK az EGK és az EURATOM. 1968-ban megvalósul a vámunió, és életbe lép a munkavállalás közös piaca. A „második mérföldkő" a kilencek Európája (1973-80) 1973. január elsejével valósul meg, Nagy-Británia, Írország és Dánia csatlakozásával. Ezzel a EK lakosainak száma maghaladra a 250 milliót, a GDP 775 milliárd dollár volt, a világkereskedelemből 40%-al részesedtek. 1974-ben megalakul az Európai Tanács, melynek elnöki posztját soros elnöki rendszerben, félévenkénti váltással töltik be. 1977-ben az Európai Parlament hatáskörét bővítik. 1978-ban megszületik a javaslat az új európai pénzügyi rendszer létrehozására. 1979-ben közvetlen választással megválasztják az Európai Parlament képviselőit. Újabb „mérföldkövek". A „tizek Európája" (1981-85). 1981ben az eredeti határidő előtt Görögország az EK 10. tagja lesz. 1983-ban, Stuttgartban az Európai Tanács ülésén az Állam- és Kormányfők aláírták az Európai Unióról szóló ünnepélyes nyilatkozatot, amely tartalmazza a gazdasági és pénzügyi unió gondolatát és célkitűzését. A „tizenkettek Európája" (1986-94) Spanyolország és Portugália felvételével valósul meg. 1986-ban Luxemburgban aláírták az Egységes európai okmányt. Ez az okmány kiterjesztette az EK hatáskörét a környezetvédelemre és a műszaki együttműködésre, megerősítette a pénzügyi unió létrehozása szándékát, és kimondták, hogy az "igazi közös piac" - más szavakkal az európai egységes piac, a belső piac - 1991. év végéig valósuljon meg. 1990-ben a német újraegyesülés kapcsán az EK jóváhagyta a volt NDK bevonását is. 1990-ben az un. „Schengeni Egyezmény" biztosítja a polgároknak a közösségen belüli szabad mozgását, és a belső határok nélküli Európa megteremtését. Az életbe lépő „Maastrichti szerződés" 1993tól hatályba lépteti az egységes belső piacot az árú, a tőke és a szolgáltatás szabad áramlását. 1994-ben az Európai Tanács Essenben, többek között dönt a közép- és kelet-európai társult országok felvételének előkészítéséről. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben az Európai Unió tagjai lesznek. Ezzel létrejön a „tizenötök Európája". 1997-ben az Európa Tanács Luxemburgban döntött arról, hogy 1998-ban hazánkkal megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat.
2. Az Európai Közösség intézményi rendszere 2.1. Az Európai Tanács a Maastrichti szerződést követően vált az EU legfelsőbb fórumává, állam- és kormányfőkből áll. Rendszeres találkozóikat évente kétszer tartják. Az Európai Tanács létrehozását az indokolta, hogy láthatóvá vált a tagálla-
483
EU-Informádó mok számára, hogy egyes, a közösségi érdekeket érintő kérdéseket, a legmagasabb szinten kell eldönteni. 2.2. A Tanács vagy miniszterek tanácsa, a tagállamok képviselőiből áll, speciális jogalkotó és végrehajtó szerepet tölt be. A tagállamok tárgy szerint érintett miniszterei a tagjai. így például működik földművelésügyi miniszterek tanácsa, a külügyminiszterek tanácsa, stb. A soros elnökséget - hat hónapra előre rögzített sorrend szerint - ellátó tagállam biztosítja. A tanácsban a tagállamok - lakosságuk arányában - eltérő számú szavazattal rendelkeznek. Azonban a kisállamok érdekeire tekintettel a szavazatok degresszív súlyozással kerülnek elosztásra. 2.3. A közösségi felügyelet alá vont szektorok irányítása technokratákból álló független szervezet, a Bizottság (Brüszszel) dolga. A bizottság jelenleg 20 tagból (biztosból) áll, akik különböző tárcákat felügyelnek. A bizottság elnökét a tagállamok konszenzus alapján jelölik, majd a parlament hallgatja meg. A bizottság főigazgatóságok (Directorates General; DG) keretében látja el feladatait. Ma 24 főigazgatóság működik (a miénk a DG XVII. Energiaügyi). Az adminisztráció kb. 16 000 főt tesz ki, 10 000 lát el vezetési irányítási funkciókat. A bizottság feladatai alapvetően: a jogalkotásban, a végrehajtásban, és a közösségi jog betartatásának felügyeletében határozható meg. 2.4. Az Európa Parlament (Strasbourgh) 626 tagját közvetlenül választják a tagállamokban. A Parlamentben ülő képviselők nem nemzeti, hanem politika hovatartozásuk szerint rendeződnek frakciókba. A szakmai munka 18 bizottságban folyik. A közösség igen bonyolult döntéshozatali rendszerében a parlament nem rendelkezik általános jogalkotó hatáskörrel, bár hatásköre az idővel egyre bővül. Szerepe van azonban a politikai ellenőrzés területén, valamint a költségvetés elkészítése és annak végrehajtása során. 2.5. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság tagjait (15) a tagállamok jelölik. A Bíróság döntéseinek alapját természetesen az alapító szerződések képezik. A Bíróság maga is az integrációs folyamat alakítója. Kreatív jogfejlesztési gyakorlatot folytat. Általános feladatát tekintve a közösségi jog érvényesítésének fóruma.
ban a tanács, a bizottság és a Parlament más-más jogosítványokkal rendelkezik. A bonyolult folyamat végeként a tanács dönt a javaslatok elfogadásáról, amely ily módon válik a közösségi jog részévé. Az elsődleges jog források az alapító szerződések, ezt követik a közösség új jogi aktusai, illetve a nem tagállamokkal kötött nemzetközi egyezmények. A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések, a jogilag kötelező erejűekkel együtt alkotják, az un. „Közösségi vívmányokat" (Aquis Communautaire). A közösségi jog elsőbbséget élvez a - mind az azt megelőző, mind az azt követően hozott - nemzeti joggal szemben. A közösségi jog autonóm jogrendé válásában meghatározó szerepe volt az alkotmányos alapok kidolgozásának, amelynek fő alakítója az Európai Bíróság volt.
3. Költségvetés
Hogyan tovább? Bennünket - magyarokat - továbbá a csatlakozásra váró országokat, de magát az egész EU-t is foglalkoztatja az a kérdés, mikor és milyen feltételekkel tudunk csatlakozni. Ez a kérdés nemcsak egyszerű döntés kérdése, itt ennél sokkal többről van szó. Meg kell teremteni a csatlakozás feltételeit. Az egyik feltétel magában az EU-ban van, nevezetesen az, hogy az intézményi hátterét kell teremteni a megnövekvő uniónak. Ez sem egyszerű. A másik feltétel a csatlakozni vágyó országok gazdasági, politikai és harmonizációs állapotától függ. Az EU megy előre, jogrendje fejlődik, a tagállamok integrációjának szintje változik. Ezt a csatlakozni vágyóknak követnie kell, illetve utol kell érniük. Ezekről a kérdésekről - a bővítéssel járó kihívásokról - szól az „Agenda 2000" dokumentum, amelyet az Európai Tanács 1996 decemberi, madridi csúcsértekezletén fogadott el Nyilván valóan rögös út vezet még az egységes egészet megvalósító Európához, de a megindult folyamat már visszafordíthatatlan. Dr. Bencze János
Mint minden költségvetés (célok és azok megvalósítására szolgáló eszközök), az Európai Unió költségvetése is tükrözi a célkitűzéseket. A költségvetés elkészítése a Tanács, a Bizottság és a Parlament közös feladata. Forrása a tagállamok GDP-ének 1,2%-a, ami a költségvetéseik 2,4%-át teszi ki. 1995-ben ez az összeg 76 milliárd ECU volt. Kiadásaiknak csaknem 90%-a a tagállamokon belül, vagy a harmadik világban beindított gazdasági, szociális, kulturális és regionális programokra jut. A mezőgazdasági szektor a közösségi kiadások kb. felét viszi el, amíg a strukturális intézkedésekre (az egyes területek kvázi azonos gazdasági szintre hozása) a költségvetés 31 %-át költik. 6,2% a közép- és kelet-európai országok segítésére, 3,7% a K + F programokra, stb.
4. A közösségi jog Az Európai Közösség saját jogrendszerrel rendelkezik. A jogalkotási folyamatokban, illetve a döntéshozatali eljárások484
5. Hazánk kormányzati rendszere az Uniós felkészülésre Az Országgyűl a Kormányt hatalmazta fel az uniós felkészülés irányítására. A Kormány létrehozta a szükséges szervezeti kereteket, és rendszeresen áttekinti az integrációs folyamat helyzetét, és kijelöli az aktuális feladatokat. A Kormány közvetlenül irányítja az Európai Integrációs Kabinetet, amelynek maga a Miniszterelnök a vezetője, tagjai különböző miniszterek. Az Integrációs Kabinet koordinálja az Integrációs Stratégiai Munkacsoport illetve a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága munkáját. Ez utóbbi irányítja az Európai Integrációs Bizottságot, amely összefogja a szaktárcák európai integrációs főosztályainak tevékenységét.
6. Végezetül A fent elmondottakból - ha nagyon vázlatosan is - de világosan látszik, hogy a teljes európai integráció megvalósítása központi eleme a nagy európai közös piac megvalósítása. Létrehozását az indokolja, hogy a kiszélesedett piacon fokozódik a verseny; a termelők már nem csak a hazai hanem a közösségi piac egészén látják el termékeikkel a fogyasztókat. így a termelés hatékonyabbá válik, s mindennek nyertese a fogyasztó.
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika
A világítástechnika búcsúzik Hannovertől Jani Józsefné
Az évszázad utolsó hannoveri vásárát ez év április 19. és 24, között rendezték. Ez esetben azonban az "utolsó" nemcsak a világ legnagyobb ipari vásárának megrendezésére vonatkozott, hanem "búcsúelöadást" tartott a már évtizedek óta megszokott világítástechnikai világkiállítás, a "Weltlichtschau" is. Véglegessé vált ugyanis, hogy a világítástechnikai szakág, amely mind ez ideig a Hannoveri Vásár egyik legfőbb és legfontosabb eseménye volt, a továbbiakban már nem képviselteti magát Hannoverben. A vásár rendezőbizottsága a világítástechnikai kiállítás által elfoglalt teriileteket a továbbiakban más célra kívánja hasznosítani és a jövőben csak ipari vonatkozású kiállítást szervez. Hosszas tárgyalások után a szakma döntött. A három nagy szakszövetség — a villamos lámpatestek, a villamos fényforrások, valamint a szerelési anyagok és rendszerek— képviselői, több mint 250 tagvállalatukkal együtt szakítva a hagyományokkal úgy határoztak, hogy a jövőben a kiállítást mint Fény és Építészet "Light & Building" — rendezik meg. Együtt kívánják működtetni a világítástechnikai és villamos szerelőipari szakvásárokat az épülettechnikai, illetve épületüzemeltetési rendszertechnikai kiállításokkal. Megválva tehát Hannovertől, a jövőbeni vásárokat Frankfurtban rendezik. Visszatérve az idei rendezvényre a változás előjele volt az is, hogy a világítástechnika "World-Light-Show" néven jelentkezett, de az információs füzetekben már nem szerepelt a fő témacsoportoknál, hanem csak mellékesen említették. Bár az utóbbi öt év alatt a világítástechnikai kiállítók részérc rendelkezésre álló teriilet a régi 52.000 m -ről 38.000 m csökkent, a kiállítók száma 508-ról 95 l-re növekedett. Emiatt több dolgot el kellett hagyni, így pl. a "Light Emotíon" különleges kiállítást, amely a fényépítészet elemeit, hangulatát, egyéni megoldásokat mutatott be jelezve hogy a fény nem csak technika, de építészet és élmény is. A csökkentett területen a kiállítók már nem a megszokott helyeiken voltak, de a világ minden tájáról jövő cégek bemutatták az ipari és lakásvilágítás korszerű lámpatesteit. Innovatív megoldásokkal jelentkeztek a fényforrásgyártók is. Részletes ismertetésük e cikk keretében lehetetlen, de a teljesség igénye nélkül megemlítünk pár érdekességet.
vakító hatása nem jelentkezik. Ez különösen előnyös a kereskedelemben valamint a múzeumok, kiállítások világítási berendezéseinél. Külső térben színes fémhalogénlámpákkal vonzó hatásokat és különleges effektusokat lehet létrehozni. Az új nagynyomású, javított felépítésű nátriumlámpák illeszkednek a fokozott kültéri igénybevételekhez. Ez megbízhatóbbá teszi működésüket, így a hosszabb karbantartási periódusnak köszönhetően csökken az üzemeltetési költség. Az energiatakarékos fényforrások változatlanul követik a megszokott tonnákhoz való közelítés trendjét és egyre jobban hasonlítanak a hagyományos izzólámpákhoz. Különböző formákban E 14es és E 27-es fejjel megkönnyítik a cserét, az átálU.ábra A világon a legkisebb h á t a i le- ^ f l J szullsegu halogeiilatnpa az OSRAM uj Ma- . , lopin fényforrása. A hossza 50 mm,
átmérője 14 mm.
Jani Józsefné okl. villamosmérnök, a MEE tagja Lektorálta: Kosztolkz István okl. villamosmérnök, MEE la^ja 486
j
l á g í t á s
t e r ü
.
Változatlanul növekvő térhódítás jellemzi a kisméretű halogén izzólámpákat. Hidegtükörrel vagy alumíniumtükrös reflektorral, törpe- és kisfeszültségű változatban e világító egységek új teret nyitnak a kiemelő- és hatásvilágításban.
2. Dinamikus világítás
1. Fényforrások Ebben a szekcióban változatlanul a méret- és energiafelhasználás csökkentése a cél a fény hasznosítás és élettartam egyidejű növelésével. A dekoratív kül- és beltéri világításnál egyre nagyobb teret hódítanak a fém halogénlámpák ragyogó fényük és kiváló színvisszaadásuk jóvoltából. A kerámiaégő testest technológia jobb színáílandóságot biztosít s a fényforrások fenyárama az élettartam vegéig állandó. A bulaüvegek UV-elnyelő réteggel készülnek, így a fény káros
a k á s v
1.2. ábra. A Sylvania cég "Ambience" energiatakarékos lámpája másodszor kapott kitüntetést az utóbbi hónapokban. Az iF Industrie Design Hannover ítélte oda az 1999. évi ökológiai díjat. Ezzel a dizájn mellett a lámpa környezetbarát voltát is méltatták. Színes változatban is kaphatók.
Az intelligens fénygazdálkodás olyan szabályozási és vezérlési rendszert képez, amely lehetővé teszi a fényforrások, lámpatestek, üzemeltető készülékek és áramkörök közötti együttműködést a vezérlő tényezők — pl. napszak, felhasználók igényei, hatáskeltés stb. — szerint. A különféle koncepciók, továbbá a mai
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika műszaki feltételek adva vannak ahhoz, hogy az ipar, a kereskedelem, iroda jellegű létesítmények, múzeumok, kiállítási terek, sőt a magánszféra differenciált igényeit kielégítsék. A már klasszikussá vált külső fényérzékelők mellett megjelentek olyan belsőtéri szenzorok, valamint mozgás- és jelenlétérzékelők, amelyek integrációja érdekes lehetőségeket kínál. A vásáron a szakemberek egy új rövidítéssel találkozhattak: DALI (Digital Addressable Interface). Ez a világítástechnikában új fogalom digitális címezhető világítási interfészt jelent. A DALI-val nem csak egyes helyiségek világításának vezérlése oldható meg, hanem mint csatlakozó egység lehetővé teszi az épületüzemeltetési rendszerhez való csatlakozást is. Ezzel növekszik a rugalmasság, a beruházási költségek pedig csökkennek. A DALI rendszer lényege a kapcsolás és a fényszabályozás kombinációja az egyes előtétek címzésének segítségével egy vezérlővezetéken át. Ily módon az azonos vezérlőkörben lévő különböző világítótestek egymástól függetlenül is egyedileg működtethetők, a világítási berendezés átalakítható anélkül, hogy a vezetékezés költséges átépítésére lenne szükség. A DALI tehát egy digitális vezérlőjelekkel működő szabályozási rendszer elektronikus előtétekhez. A DALI termékek előnyei: A korszerű és megnövelt világítótest-intelligencia, valamint ennek közvetett haszna, világítási effektusok megvalósíthatósága, ezáltal a komfort növelése, továbbá egyedi információk a világítótest állapotáról. A rendszerbe épített előtétek amellett a saját állapotukról (ki/be), a lámpateljesítményről (%), működőképességről is információt szolgáltatnak. Az egyedi címezhetőség lehetővé teszi az egyedi működtetést és állapot-visszajelzést, egyszerű vezetékezéssel energiatakarékos áramkörök kialakítását. Meg kell jegyezni, hogy a DALI nem buszrendszer, de elektronikus "port"-on keresztül csatlakoztatható a buszrendszerekhez (pl. EIB, LON). Az analóg rendszerekkel szemben igen nagy előnye, hogy a működtetéshez és a szabályozáshoz nincs szükség különféle automatika elemek beépítésére, külön hálózat kiépítésére. Ily módon költségtakarékos. A nagy európai elektronikus előtétgyártó és világításszabályzó rendszereket gyártó cégek — pl. HELVAR, OSRAM, PHILIPS, TRIDONIC — támogatják a DALI-t.
nyek a szélsőséges időjárási viszonyokra, könnyen telepíthetőek, karbantartásuk egyszerű. Erőteljesen terjedő rendszer mind belső, mind kültéri világításnál. Hirdetéseknél, információs tablóknál valamint különféle szükségvilágításoknál, biztonsági jelzéseknél is jól alkalmazhatók.
5. Lakásvilágítás E területen minden eddigieknél sokoldalúbb volt a kínálat a klasszikustól az avantgárdig. Még mindig jelentős a törpefeszültségű áramvezetösínes rendszerek alkalmazása, de terjednek a hálózati feszültségű (230 V) típusok is.
3.1. ábra. Az új fényvezelőiechnika felhasználásával készült világítótestek a SITHCO Orbitcr
3. Lámpatestek A lámpatestek innovatív megoldásai a munkahelyvilágítás feltételeinek nemcsak mennyiségi, hanem főként minőségi paramétereit tükrözik. A fényvezetés legújabb technikái új ösztönzést adnak úgy a felhasználás területén, mint a térkialakításban. Jellemzően az alkalmazás szabadságának növelése a cél, például hogy az irodajellegű helyiségekben egyre általánosabban használt monitorokon zavaró reflexiók ne keletkezzenek (lapos képernyő). Változó tevékenység esetén ideális megoldás az egyedileg szabályozható munkahely-világító. A fénycsöves, fényterelőrácsos lámpatestek választékát az új T5-ös és T8-as fénycsöves egységek bővítik. A T5-ös típust már ipari megoldásoknál is felhasználják sávos világítási rendszerekben. A süllyesztett és mennyezetre szerelhető kompakt fénycsöves vagy egyéb fenyforrásos mélysugárzók különféle díszítő elemekkel és tükrökkel kialakított változata is bővítette a választékot.
3.2. ábra. A TRILUX megoldás
4. Fényvezetős világítás A vásár további slágerei a fényvezetős világítórendszerek voltak. Alkalmazhatóságuk sokoldalú, rugalmas, nem érzéke1999. 92. évfolyam 12. szám
3.3. ábra, A SPECTAL cég iF Design Award díjas lámpatestje. Az érdekes szárnyaló megoldás a fény és az akusztikai irányítását tűzi ki colul
487
Világítástechnika A lakásvilágítás területén nemcsak fantáziadús megoldásokkal, hanem gazdag szín- és formavilággal is találkozhatott a látogató. Asztali és állólámpák, valamint kimondottan gyerekszobába illő figurális lámpatestek kínálták magukat. Bár néha "giccses", vagy annak tűnő termékek tarkították a kínálatot, de összességében maradandó élményt nyújtott ez a terület.
6. Hódítanak a LED-ek Amikor több mint 30 éve megjelent a LED (Light Emitting Diode), a világító dióda, egy kicsit mííszaki forradalomnak számított. Ekkor még kevés műszaki szakember látta előre a félvezető technika hihetetlen sebességű fejlődését, ami végül is a LEDek mai életünkben elfoglalt szerepéhez vezettek. Napjainkban a LED technikát magától értetődően alkalmazzák a gépjárműiparban, közlekedési logisztika területén, jelzőberendezésekben, információs tábláknál, biztonsági berendezésekben stb. Nagyméretű videó-kijelzők valamint számos fényreklám is LED-ekkel működik.
4. ábra. Kompiéit, szereli egység a fényvezctős7álas világítási berendezésekhez
5.2. ábra. Gömbvariációk e Muonli^ht-tól földre helyezhető egység
488
A világító diódák működése során a rájuk adod feszültség hatására létrejövő elektron-vándorlás hozza létre a fénykibocsátást. A félvezető iparban alkalmazott alapanyagok tulajdonságaitól függően különböző hullámhosszúságú fény állítható elő. Korábban az egyes LEDek által kibocsátolt fény csak monokromatikus (egyszínű) lehetett, újabban azonban sikerült a kék LED-eken alapulva lumineszkáló anyagok hozzáadásával a hullámhosszat módosítani. A fizikai elv mélyebb taglalá-
sa nélkül még csak annyit, hogy a klasszikus színkeveréshez hasonlóan (vörös, zöíd és kék komponensek fehér fényt eredményeznek) egy-egy vörös, zöld és kék LED, valamint egy speciális szóróüveg segítségével is lehet fehér fényt előállítani (6. ábra). Ez ma már egyetlen LED segítségével is megoldható! A LED-lámpák műszaki előnyei: — nagy fényhasznosítás 40 lm/W-ig a LED színétől függően, — 100 ezer órát meghaladó élettartam, — rezgés- és rázkódásállóság, — kielégítik az érintésvédelmi követelményeket (szckunderoldalon 28 V-os törpefeszültség), — nincs UV kibocsátás (szűrő nélküli üzem), — jelentéktelen hőfejlődés, — környezeti hőmérséklet +50 °Cig megengedett, — a méhsejt technológia felhasználásával a legkülönfélébb lámpatestformák alakíthatók ki, - - nincs szükség íámpafoglalatra, — nincs szükség fényvetőre (a szokásos LED-ek sugárzási szöge 60°), — korlátozott a káprázás, — egyedi fényszín (különféle színű LED-ek keverésével egyedileg vezérelhető színeffektusok), —• 40 m hosszig nincs feszültségesés. Ebből a rövid áttekintésből is érzékelhető, hogy a jövőben egyre többet fogunk LED alkalmazásokkal találkozni. A színes LED-ek információi az OSRAM és GE katalógusaiban már megjelentek! Búcsúzó Az 1999-es Hannoveri Vásár tehát búcsúzott a világítástechnikától és a "Világítástechnika" Hannovertől. Az elmúlt évtizedekben szakemberek ezrei vettek részt a kiállításon nagy várakozással tekintve a mindig újat adó és hozó rendezvényre. Azt is mondhatjuk, hogy a világítástechnika mindig "fénypontja" és leglátogatottabb területe volt a Hannoveri Vásárnak. Mindazok akik résztvevői lehettek és most nosztalgiával búcsúznak, nemcsak műszaki információkat kaptak, hanem maradandó élményt, a fantázia, a színek, a fonnák szépséges világát.
6. ábra. Színes LED-ek (OSRAM)
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika
Budapesti Keleti pályaudvar vonatfogadó csarnok rekonstrukciója II. Déri Tamás, Nagy József, Némethné Vidovszky Ágnes dr., Végvári János „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék" Vörösmarty Mihály
készítette. A munkában hely és technológia ismeretére tekintettel a MÁVTI Kft. közreműködése nem volt nélkülözhető.
1. Előszó
3. Tervvariációk
A Keleti pályaudvar ezredvégi rekonstrukciója kapcsán cikkünk első részeben áttekintettük a pályaudvar villamos történetét a kezdetektől napjainkig. írásunk az elmúlt évek rekonstrukciójáról számol be, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jövő számára rögzítsük az adatokat.
A pénz természetesen most is szűkösen állt rendelkezésre, azonban a „korszerű" igények szerint mégis több variációban készültek a tervek. Készült ún. hagyományos terv, ami a csarnok tetőszerkezetére szerelt lámpatestekkel számolt, az elvárható módon, azaz a zavaró tényezőket a lehetőség szerint kiküszöbölve. Ez a megoldás nem felel meg a legeknek legfeljebb annyiban, hogy talán ez a legolcsóbb. (Beruházói szemmel nézve minden bizonnyal.) Az új idők, új szeleit vitorlánkba fogva egy másik tervvariáció a tükrös rendszer volt. Ez azonban szintén nem jelenthetett ideális megoldást, mert a tükrös világítás nem olcsóbb. Ennél is fontosabb azonban, hogy a csarnok tetőszerkezetén nagy kiterjedésű üveg bevilágítókat (1. ábra), a tükrök kitakarnák. Ez a megoldás nappal minden bizonnyal rontaná a csarnok látványát, és este is, hiszen a szép tartó szerkezetek így láthatatlanokká válnának. Nem könnyen, nem kevés vita után salamoni döntés született. E szerint a Kővári György állal megálmodott METRÓ csatlakozás közel 40 m mélységű lejáralát kell tükrös rendszerrel megoldani, a csarnok többi részére pedig hagyományos direkt világítási rendszert kell tervezni. A kiviteli tervek készítésének jogát a MÁVTI Kft. kapta a már korábban említett
2. A rekonstrukció előkészítése A csarnok tetőszerkezete az elmúlt, több mint 100 évben meglehetősen sok vihart ért meg, hogy csak a nagyobbakat említsük: II. Világháború, 1956. Az idő, amely senkit és semmit nem kímél, megtette hatását. A szerkezeti vizsgálatok olyan rohamos romlást mutattak, hogy a 90-es évek elején megkezdődtek az előkészítő munkák a rekonstrukcióra. 1995-ben a statikus tervek elkészítésére az IPARTERV Tervező Intézet (akkor már Rt.) kapott megbízást. 1997. január 6-án éjszaka vonórúd szakadás következett be, ezért az eredetileg tervezettől eltérően a tetőszerkezet teljes cseréje vált szükségessé. Döntés született arról is, hogy az ún. hídvizsgáló kocsik és tartó szerkezeteik megmaradnak. Ez és a rekonstrukciót megelőző fénytechnikai felülvizsgálat egyértelművé tette, hogy a szerkezet rekonstrukciójához kapcsolódóan a világítási berendezések rekonstrukciójára is sort kell keríteni. A lecke fel volt adva: készüljön — a hagyományokat követő —, olyan korszerű és mutatós berendezés, amellyel közelíthető az az érdem, hogy itt létesült a világon az első váltakozó áramú izzólámpás pályaudvar világítás. Ez időtájt készült cl a Lágymányosi Duna Híd világítása, amely az első szakmai viták után az életben jelesre vizsgázott, hiszen a város lakossága, a közlekedők egyaránt jónak ítélték. Ez adta az ötletet, hogy a Keleti csarnokába hasonló rendszer készüljön. Hozzájárult ehhez nyilván kicsit a divat is, hiszen a kilencvenes évek elején, több konferencián, több külső belsőtéri tükrös rendszer is bemutatásra került. Az akkor már állami vállalatokra nézve kötelező tendereztetésre az első tervet a csarnok statikus terveit készítő IPARTERV alvállalkozója a CÉH Tervező, Beruházó és Fővállalkozó Rt. Déri Tamás főtanácsos, MÁV Rí. TEB Szakigazgatóság Nagy ./íij.vc/lölanácsos. MÁV Rl. Villamos Fenntartási Főnökség Némethné Vidovszky Ágnes dr. okl. villamosmérnök. Közlekedési Földügyeiéi, Vasúti Felügyelet, MKH tagja VégváriJános okl. villamosmérnök, MÁVTI Kft. Lektor: Dr. Lantos Tibor ók\. villamosmérnök, c. egyetemi docens, MEE tagja
1999. 92. évfolyam 12. szám
/. ábra. A csarnok üvegteteje
491
Világítástechnika hely- és technológia ismeret jogán, azzal a kikötéssel, hogy a szellemi tulajdon védelme nem sérülhet, azaz a CÉH Kft.-t a tervezésbe be kel! vonni, valamint az első tükrös világítást kivitelező Siemens Rt.-t is.
4. A tervezett berendezés Az utascsarnokba üzemi világítást kellett tervezni. Ennek a csarnoknak ún. utasforgalmi peron részeit a hagyományos direkt világítási rendszerben kellett megoldani. Ehhez a csarnok tetőszerkezetére 72 darab SiCOMPACT MIDI 400 W-os nagynyomású nátriumlámpás fényvetőt tervezett a MÁVTI Kft. A lámpatestek a főtartók osztásközébe kerültek, közönként 4—4 db. Tekintettel arra, hogy a Keleti nemzetközi pályaudvar, az ide érkező idegenben igyekezni kell jó benyomást kelteni, hiszen ez az állomás az ország előszobája. Ezért a 8,0 méter magasságban lévő függőleges bevilágítok párkányaira, a boltívek kiemelésérc 33 darab SiCOMPACT MINI 150 W-os és 12 darab SiCOMPACT MINI 70 W-os nátrium fényvetőt is terveztek. Ezek a fényvetők aszimmetrikus fényeloszlásuknak köszönhetően nemcsak a boltívet, hanem a tetőszerkezet csomópontjainak egy részér is kiemelik. A METRÓ feljárat világítása mindig izgalmas feladat volt. Indulásakor a korábban (I. részben) már említett térrács vizuálisan jól elválasztotta a két csarnokrészt, megfelelő megvilágítást biztosított a lépcsőn, de igen nagy volt a beépített teljesítménye és a fényforrások darabszáma is, így azt már korábban lebontották. A lépcső világítása problémás volt, ezért is döntött a bíráló bizottság úgy, hogy ide kell az új tükrös rendszert telepíteni. A döntés másik — ugyancsak nem elhanyagolható — oka volt, hogy itt a mennyezet faburkolatú. Harmadik, de nem utolsó szempont volt, hogy nincsenek zavaró árnyékok és az érkező utas szabadon gyönyörködhet a kovácsoltvas kapuzatban és a mögötte feltáruló városi panorámában. (2. ábra) Itt tehát a tetőszerkezetre két darab Bartenbach tükörmező került felszerelésre. Az utascsarnokban megmaradt hídvizsgáló
2. ábra. A kovácsoltvas kapu a Baross tér felé
492
szervizkocsi tartószerkezetére, a tükörrendszer alá pedig fclszerelhetŐkké váltak a tükröket megvilágító fényvetők. Oldalanként 3—3 darab SiCOMPACT MAXI 1000 W-os fémhalogénlámpás és A—A darab SiCOMPACT MIDI 400 W-s nátriumlámpás fényvető. Az 1000 W-os fényvetők szerelvényeit a kezelőjárdán helyeztük el egy elosztószekrényben. Ennek a tükörrendszernek a lépcső megvilágításán túlmenően feladata az a vizuális kapcsolat is, amiről már az I. részben írtunk. A vizuális komfort megteremtése azt is jelenti, hogy a különböző világítási berendezéseket színhőmérséklet szempontjából is össze akartuk hangolni. A ríikörmezőket megvilágító 2000 K-es nátrium és 4000 K-es fémhalogénlámpák egységteljesítménye és darabszáma alapján a lépcsőn mintegy 3200-es színhőmérsékleti ún. átmeneti zóna alakult ki. Ez valóban jól illeszkedik az aluljárórendszer 4300 K-es fénycsöves és a csarnok 2000 K-es nátriumlámpás világításához. A mottóul választott Vörösmarty idézetnek megfelelően, Zipernowskyék előtt fejet hajtva a csarnokhoz kapcsolódó keresztcsarnokok bejáratát egy-egy míves, az eredetivel formailag megegyező lámpatest került falikarra, amelyeket természetesen a kor igényeinek megfelelően 70 W-os nátriumlámpa befogadására alkalmasan készített el a Kandeláber Rt. Amint arról korábban szóltunk az ideérkező utas az első impressziókat itt kapja a városról, az országról. Nem elhanyagolhatóak azonban azok szempontjai sem, akik máshová érkeznek és városnéző sétáik során keverednek errefelé. Ezért legalább a pályaudvar homlokzatának kellett díszvilágítást adni. Annak idején úgy választották meg a pályaudvar helyét, hogy az lezárja a hajdan Kerepesinek, majd 1902 után Rákóczinak keresztelt utat. Ezt a gyönyörű panorámát ugyan eléggé elrontotta a Rottenbiller utcai felüljáró, de azért a téren nyüzsgőknek csak mutatni kell ezt az épületet is. Ezt a „díszvilágítást" a Baross téri bejárathoz a pillérek közé szerelt SiCOMPACT MINI 70 W-os nátriumlámpás fényvetők adják. (3. ábra) A kaput kiemelendő annak két oldalára visszakerült a Roch-
3. ábra A kapu díszvilágítása.
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika litz—Zipernowksy féle két — a Kandeláber Rt. által felújított — 4 lángú kandeláber. (4. ábra)
—Totál, azaz valamennyi lámpatest üzemel, —Üzemi világítás, azaz csak a tetőszerkezetre szerelt 72 db lámpatest és a tükörvilágítók üzemelnek, — Üzemi világítás kétharmad része üzemel, —Üzemi világítás egyharmada üzemel, —Üzemi világítás dimmelten üzemel, —Üzemi világítás 1/3 része dimmclten üzemel. A felsorolt üzemállapotokat a kapcsolóórák segítségével lehet beállítani. Ezek idővezérlése a frankfurti órától történik, így az órák pontatlanságával nem kell számolni. A világítás vezérlése egy fázisról történik. A biztonságos vezérlés érdekében egy átkapcsoló automatikai terveztünk. Az automatika a vezérlést mindig arra a fázisra kapcsolja át, amelyik feszültség alatt van. A világítás mindaddig üzemel, amíg egy fázis létezik.
5. A megvalósult berendezés
4. ábra. A Rodililz—Zipeniowsky féle kiinde hí berek másolatai
A tervhez tartozott még a kezelő járda helyi világításának kialakítása is, valamint a hálózattervezés az utastájékoztató táblák, takarítógép csatlakozásokkal együtt, továbbá a világítás vezérlésmódjának megoldása is. Ez utóbbiról érdemes részletcsebben szólni. Hagyományosan egy-egy pályaudvar világítását a forgalmi igényeknek megfelelően sötétedéskor a forgalmi szolgálattevő kezelte, kapcsolta be, illetve hajnalban ki. Mára a forgalmi szolgálat munkája annyira összetetté vált, hogy további feladatokkal nem terhelhető, ezért ahol lehet a világítás kapcsolását a „gépekre" bízzuk. Ennek legegyszerűbb módja az volt — amikor még a villamos energia olcsó volt —, hogy napnyugtakor fény kapcsoló bekapcsolt és napkeltekor kikapcsolt. Csakhogy mára ez már nem megengedhető, ezért a vezérlést a menetrendhez és forgalomhoz igazítottan kapcsolóórával ki kell egészíteni. A Keleti vezérlése azonban e mellett még azt is tudja, hogy a berendezés egy részét dimmclten üzemeltesse. A világítás kapcsolását tehát úgy terveztük, hogy a kézzel és automatikusan is kapcsolható legyen. Az előbbit csak meghibásodás, illetve váratlan eseményekre tekintettel alakítottuk ki. A világítási berendezést fénykapcsoló helyezi készenléti állapotba, a további kapcsolásakor SIEMENS gyártmányú 3 darab kapcsolóóra végzi cl. A kapcsolóórák három független vezérlésű csatomáva] rendelkeznek, olyan kialakításban, hogy szakaszosan is kapcsolható legyen. A szakaszos kapcsoláson kívül egy speciális készülék és kapcsolás kialakításával megoldottuk azt, hogy az üzemi világítás csökkentett fényárammal is tud üzemelni. A csarnok világítása ilyen módon az utasforgalomhoz igazodik. Lehetséges üzemállapotok: 1999. 92. évfolyam 12. szám
Az elkészült berendezés gyakorlatilag megegyezik a tervezetlel. Kivételt a szerelés alatt bejelentett állomási személyzeti igény jelent, ugyanis az első lámpatestek felszerelését követően kérelem érkezett a káprázáskorlátozás fokozottabb figyelembevételére. Ennek megfelelően az üzemi világítás fényvetőire káprázáskorlátozó rácsokat szereltek fel. Kis mértékben módosult a vezérlés is. Ezek szerint 11 függetlenül kapcsolható áramkör szolgálja ki a berendezést. Ezekből a hagyományos kézi kapcsoláson kívül 9 áramkör időprogrammal és fénykapcsolóval is vezérelhető, 2 független áramkör pedig csak fénykapcsolóval vezérelt. A megvalósult világítási berendezés legfontosabb műszaki paramétereit az 1. táblázatban foglaltuk össze. /. táblázat. Teljesítmények és fényáramok áramköri bontásban
A műszaki átadás átvétel kapcsán egy mindenre kiterjedő, a szokásost jóval meghaladó részletességű fénytechnikai felülvizsgálatot tartottunk. A műszaki átadás-átvétel megkezdésre 1998. december l-jén került sor, ezért a műszeres világítástechnikai felülvizsgálatot 1998. november 30-án 20.00 órától december l-jén 2.00 óráig végeztük A hőmérséklet a mérés megkezdésekor +5 °C volt, a mérés során kis mértékben csökkent. A mérést 8 fő végezte kétfős csoportokba osztva. A lehetőségekhez mérten igyekeztünk az emberi tényező szubjektív hibáját kiküszöbölni, ezért a mérés során a különböző üzemál493
Világítástechnika lapotokhoz tartozóan a mérőcsoportokat és mérési vonalakat válogattuk. A mérés előkészítése során a mérőpontokat felfestéssel rögzítettük. A kijelölt mértékadó vonalakon és a bejárati rész, valamint az aluljáró vizsgálandó területén felvett mérőháló mérőponljainak távolsága kielégítette a szabvány valamennyi idevágó előírását, azaz a mérőháló osztástávolsága 5—8 m között volt. A méréseknél a maximum és minimum pontokat is vizsgáltuk, azaz mértünk a lámpatestek alatt és a két lámpatest közötti távolság felezőpontjában is. A csarnok peron részein az épület építészeti ritmusát követve vettük fel a mérőpontokat, a főtartók alatt és a főtartók közötti középvonalon. A berendezés valamennyi áramkörét bekapcsolva így 295 pontban mértük a megvilágítást. Erre vonatkozóan készítettük el a szabvány szerinti mérési jegyzőkönyvet és felülvizsgálati dokumentációt. Ezt követően 6 üzemállapotban végeztünk méréseket. Továbbá a zavaró fények hatásának vizsgálatához a teljesen kikapcsolt berendezés mellett is végeztünk tájékoztató mérést. Ez utóbbit neveztük sötét üzemállapotnak. A mért értékekből további számos üzemállapothoz tartozó adat is meghatározható a szuperpozíció tétele alapján. Ezeket a számított adatokat a 2. táblázat tartalmazza.
juk a berendezés lehetőségeit és azt a hármas alapelv szerint üzemeltetjük „ott, akkor és annyit", azaz egyes részeket kikapcsolunk, másokat dimmelten üzemeltetünk, akkor ez a napi fogyasztás 195 kWh-ra csökkenését eredményezi, ami mintegy 64%-os energia megtakarítást jelent. Az üzemvitelével kapcsolatosan még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre, de ezek kedvező képet mutatnak: —A csarnokvilágítás dimmelten üzemel, a tükörvilágítás nagyteljesítményű és kisebb élettartamú fémhalogén lámpái csak külön utasításra kapcsolhatók be. —1998 novemberi beüzemelés óta mindössze 1 db 150 W-os nátriumlámpát kellett cserélni.
2. táblázat. A forgalom nagysághoz alkalmazkodó üzemmódokhoz tartozó a műszaki átadás-átvctclkor mért értékekből számított átlagos megvilágítási értékek a mértékadó vonalakon
A táblázat azt mutatja, hogy a „Csúcs" forgalomhoz tartozóan mért megvilágítás értékek is kielégítik a szabvány előírásait. Ezért energiagazdákodási szempontok miatt a „TOTÁL" üzemmódot csak idegenforgalmi szezonban, vagy külön utasítása alapján érdemes üzemeltetni, pl. nemzeti ünnepen, vasutas napon. A 2. táblázat szerint a „Kicsi" forgalom esetén a vizsgált csarnoki vágányok peronjai egy jól világított fedett peron képét mutatják. őrvilágításnál, amikor csak csekély forgalommal kell számolni, illetve amikor a metró csatlakozás zárva van, a csarnok világítása egy átlagos fedett peronénak felel meg (E a v = 20 be). Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy menetrendi időszakra a kapcsolóórákat beprogramoztuk, akkor egy-egy késői vonat miatt nem kell a vezérlésbe kézi úton beavatkozni, mert még őrvilágítás esetén is biztosított a csarnok balesetmentes elhagyása. Az év egy — természetes világítás vonatkozásában átlagosnak tekinthető napján — a csarnok teljes világítási berendezésének fogyasztása 537 kWh lenne. Ha ezzel szemben kihasznál-
5. ábra. A csarnok új fényben
— A rádiófrekvenciás szinkronizáló jelvevőt ismeretlen zavaró jelek miatt kikapcsoltuk, azonban a kvarcvczérlésű kapcsolóóránál pontatlanságot azóta sem érzékeltünk. —-Problémát okoznak a galambok, a galambriasztók rendszer nem elég hatékony. Irodalom
[14] Borsos Imre: Új fényben na Keleti Elcktro-lnstalletcur 99/8 - 9. Szám, p. 26—27. [15] Dr. Lantos Tibor—Németkné Vidovszky Ágnes dr: Tanulmány a Keleti pu. új világítási berendezésének optimális üzemeltetéséhez [16] MÁVTI Kft. 24002 tervszámú Budapest Keleti pályaudvar vágánycsarnok rekonstrukció című terve, készült 1997.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége és a folyóirat Szerkesztősége minden kedves olvasónak és hirdetőjének kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván.
494
ELEKTROTECHNIKA
Hírek Arany-, Gyémánt-, Vas- és Rubin új diplomások a Budapesti Műszaki Egyetemen 1999-ben. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége, tagsága tisztelettel köszönti, gratulál és jó egészséget kíván a több évtizedes mérnöki munkájuk megbecsüléseként díszoklevéllel kitüntetett kollégáinak: Vasdiploma: Sebestyén János, Túrán György Aranydiploma: Dr. Benkó Imre, Boros Jolán (Dr. Déri Jánosné), Cseke László, Kádár Aba, Kajtár Lajos, Dr. Kiss László, Dr. Kuczogi Endre, Rázgha Zoltán, Szita Iván, Dr. Varda György, Kovács Ferenc, Dr. Lukács József, Dr. Sibalszky Zoltán, Wcrner György, Nap Péter, Dr. Kövessi Ferenc, Dr. Gergely György Dienes Géza
AHOL A TELJES TERMÉKSKÁLÁT MEGTALÁLJA...
Emléktábla Bláthy Ottónak. A DÉDÁSZ Rt. pécsi, központi villamos napja ünnepséggel kezdődött augusztus 28-án. Felavatták a magyar elektrotechnika egyik magyar úttörőjének, Bláthy Ottónak az emléktábláját, Az emléktáblát a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezete által létrehozott "Az elektrotechnika nagyjai" elnevezésű alapítvány állíttatta a DÉDÁSZ Rt. Malomvölgyi telephelyén a részvénytársaság anyagi támogatásával. Az avató beszédet Király Árpád, a Budapesti Elektrotechnikai Múzeum nyugalmazott főigazgatója mondta. Hangsúlyozta, hogy Bláthy Ottó példát nyújthat a mai fiatat nemzedéknek. Az emléktáblát a MEE nevében Lauly Béla, MEE vezetőségi tag, cs Paluska Zoltán, a DÉDÁSZ Rt. ügyvezető igazgatója koszorúzta meg. Az emléktábla Bondor István alkotása. A VÍLLGÉP Szövetség MEE Üzemi Csoportja 19 fővel 1999.08.25—28-án szakmai tanulmányi kirándulást szervezett Bécsbe. Ennek során meglátogattuk az ISOVOLTA Villamos Szigetelőanyag gyárát és a Freudenaui vízi erőművet. A gyárban nem-hajlékony szigetelő anyagokat és különféle más szerkezeti elemeket gyártanak. Vendéglátóink nagyon készséges igyekezettel bemutatták a gyárat és betekintést nyerhettünk a gyártás technológiákba is. Partnerünk Koltay Tamás úr a cég kereskedelmi menedzsere és Várady András úr a cég magyarországi menedzsere voltak. A második partnerünk a Bécs Freudenau-i vízi erőműnél Tanja Janicsh-Brener volt, aki nagy szorgalommal és igen nagy készséggel igyekezett beavatni bennünket a vízi erőmű és hajózó zsiliprendszer titkaiba. Bevezető fogadásunkra megjelent Norbert Nichaer úr a FERBUND üzemi Tanácsának elnöke, aki az Osztrák Villamos Müvek nevébe rövid beszéddel köszönte meg látogatásunkat, illetve érdeklődésünket. Az erőmű az elmondottak szerint jelenleg Európa legkorszerűbb erőműve, ahol is a villamos energia előállításán kívül hangsúlyozottan igyekeztek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelni. Az utazásunkat oda és vissza szárnyashajóval végeztük, ezért lehetőségünk volt a zsiliprendszer személyes megtapasztalására is. Egyben összehasonlíthattuk a bősi és bécsi zsilipek látható részeit egymással (némi különbség van a kettő között). Az utazáson részt vettek a kollégák feleségei is, ez nagyon hatásosan növelte az egyébként is meglévő baráti kapcsolatok erősödését. Végül is elmondhatjuk, hogy a kirándulás eredményes és hasznos volt. Jakabfavy Gyula a Szövetség elnöke 1999.92. évfolyam 12. szám
... RAKTÁRRÓL FORGALMAZZA
Mile
1104 Budapest, Mádi utca 52. <<@sP> TelTFax: 261-5535 Fax: 431-9817 flBS"
495
Villamos energia
Javaslat a közcélú villamosenergia-elosztóhálózat magas veszteség %-ának további elemzéséhez Kerényi A. Ödön A témában az áramszolgáltató vállalatok sajtóértekezletei alapján számos olyan közlemény jelent meg a médiumokban, amely hazánkra nézve félrevezető tájékoztatás és következtetés alapjául szolgálhat, mivel az áramlopást jelölte meg, mint a magas veszteség egyik fő okát. A hálózati veszteség — nemzetközileg rögzített — irányelvek szerint egyszerűsítve a következőképpen fogalmazható meg: Az értékesítésre rendelkezésre álló villamos energiából az a mennyiség, ami nem kerül a fogyasztók mérőrendszerén átvételre, illetve kifizetésre. Ez az érték tehát mind fizikailag (kWh), mind pénzügyileg elveszik. A fizikai veszteséget természeti törvények (Ohm, Kirchoff) szabják meg, de az eredő veszteség nagysága elsősorban a hálózatok szerkezeti és fogyasztói összetételétől függ. Ez szabja meg ugyanis a feszültségszinteket, tehát a transzformációk számát, a távvezetékek hosszát a források és a végfogyasztók között. A villamos berendezések maguk az elemzésből gyakorlatilag kihagyhatok, mivel azok ma már világszerte hason jó hatásfokkal készülnek. A hálózattervezés szintén nemzetközileg azonos elvek szerint történik és a villamosenergia-szolgáltatás szabványokban is rögzített minőségi feltételeinek betartásán alapul. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztó az előírt feszültségingadozáson belül kap áramot, mégis lényegesen eltérő lehet az elosztóhálózat eredő vesztesége a más fogyasztói szerkezet miatt. Könnyű belátni, hogy egy 100 000 kW teljesítményű kohászati nagyfogyasztót közvetlenül ellátó nagyfeszültségű sínen keletkező veszteség % egy nagyságrenddel kisebb lehet, mintha 1000 kisfeszültségen vételező, 1 kW-os háztartási fogyasztót kellene ellátni. Nyilvánvalóan ugyan ez az oka annak, hogy miért olcsóbbak a nagyfogyasztók díjtételei világszerte, mint a kisfeszültségűeké, ha reális költségeken alapuló tarifa rendszerben vételeznek. Az Európai Unió országaiban átlagosan kb. 2-szer nagyobb egységárral kapják drágábban a háztartási fogyasztók a villamos energiát, mint a nagyüzemiek, ami nem más, mint a költségarányos árelv szigorú érvényesítése. Csak mellesleg említem meg, hogy egy villamosenergia-rendszerben a díjtételek árszintjét az igénybevehető erőművi források eredő költsége, illetve átlagára határozza meg. Ez országonként igen eltérő is lehet a különböző primer energiahordozót felhasználó erőmüvek összetételétől függően. Ennek tehát az elosztóhálózati veszteség nagyságára nincs kihatása. Nem foglalkozom itt az alaphálózati veszteség kérdésével sem, mivel annak évi átlagos értéke mind a hazai, mind a nemzetközi kooperációban a 220—400 kV-os hálózatokon csupán 1 és 1,5% között van. Más Kerényi A. Ödön Állami-díjas, aranydiplomás gépészmérnök, MVM Rt. ny. vezérigazgató-helyettes, a MEE tb. alelnöke
496
a helyzet természetesen egy rendszerek közötti irányszállítás (tranzit) esetében, amikor ezt tételesen kell kiszámítani és a hálózati viszonyoktól függően a 10—- 15%-ot is elérheti a konkrét példák szerint. A magyar villamosenergia-rendszer elosztó hálózatán 1998ban a KSH villamosenergia-mérleg alapján az alábbi veszteség %-okat találjuk az értékesítésre rendelkezésre álló menny iséghez képest
Ezzel szemben az EU országok statisztikáiban — az átlagos 6,5% mellett — A—10% közötti értékeket találunk 1997-re vonatkozóan. Az ENSZ, illetve OECD, valamint az EURELECTRIC—UNIPEDE statisztikákban a volt szocialista országokban hazánkéhoz hasonló magas veszteség %-ok szerepelnek, feltehetően hasonló háttérokok miatt. A nemzetközi összehasonlításokban is — attól függően, hogy azt mihez viszonyítják — eltérő %-ot kaphatunk egy-egy ország hálózati veszteségére. A fenti magyar ÁSZ %-számok szigorúan a közcélú értékesítésre rendelkezésre álló villamosenergia-mennyiségekre vonatkoznak. Ha az összes forrást veszik alapul, amiben a saját célra termelő (üzemi) erőművek is szerepelnek és ehhez hasonlítják az ország összes fogyasztását, a különbségként kimutatható veszteség relatíve kisebb lehet, amennyiben jelentős a saját erőművel rendelkező társaságok termelése. Az EU országokban általában ez a tényleges helyzet, mivel közel kétszer nagyobb a saját célra termelő üzemi erőművek részaránya, mint nálunk. Az is előfordul, hogy a VER-ban több kisebb, helyi elosztó vállalat is működik, amelyek tarifálisan nagy feszültségű fogyasztókként szerepelnek és így eltűnik a másodlagos elosztás eredményeként a belső hálózatuk vesztesége. Nagy valószínűséggel ez a magyarázata a rendkívül kicsi — kb. 4,5% — veszteség értéknek Németország statisztikai adataiban. Az objektív Összehasonlításnak tehát alapvető feltétele, hogy azonos metodika és értelmezés szerint történjék. Ez ma a — számok láttán - - kétségesnek tűnik és érdemes lenne az illetékeseknek e témakör vizsgálatára pl. az UNIPEDE—EURELECTRIC szervezetekben egy munkacsoportot is létrehozni. Ezzel a problémakörrel évtizedek óta hivatalból is foglalkoztam és több szakcikkem is megjelent a jogosnak tűnő kritikák magyarázataként. Vizsgálataim szerint a közcélú villamosenergia-szolgáltatás aránylag magas hálózati veszteség %-ának oka hazánkban elsősorban a feszültségszintenként történelmileg kialakult fogyasztói struktúrában keresendő. Ugyanis a fogyasztók lényegesen nagyobb részét látják el az ASZ-ok a kisfeszültségű hálózatról, mint ahogy az a nyugati országokban egy évszázad során a gyakorlatban megvalósult.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia Szolgáljon erre bizonyítékul az MVM Rt. Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 1997 néhány kiemelt adata (5.093—5.097 táblázatok alapján):
A kisfeszültségű fogyasztók tanfacsoportjaiba 1997-ben a háztartások, a közvilágítás, az általános fogyasztók, a közösségi fogyasztás és teljesítménydíjasok zöme (3 871 828) tartoztak. A nagyfeszültségű hálózatról pedig a T-díjasok közül 4 600, a vasúti vontatás csoportból 36 és közúti vontatásban pétiig 80 fogyasztó vételezett. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a kisfeszültségű hálózatról ellátott fogyasztók száma 1 075-ször, tehát három nagyságrenddel nagyobb, mint a nagyfeszültségű fogyasztóké és az értékesített villamos energia 60%-át innen vásárolták. Összehasonlítva pl. a franciaországival, az EdF „kék" tarifával vételezői fogyasztói közül a háztartási fogyasztók 30,3%-át használták fel az összes értékesített villamos energiának. A tercier és egyéb fogyasztókkal együtt is ez a hányad mindössze 38,7% volt 1997-ben. A hálózati veszteség a statisztika alapján 7,2-ra adódott. A 29 230 000 kisfeszültségű fogyasztó száma 86-szor, tehát nem egészen két nagyságrenddel nagyobb a 340 929 nagyfeszültségű fogyasztói számnál, ami jól tükrözi a magyar viszonyoktól való eltérést. Az EdF statisztikák tehát nem véletlenül foglalkoznak a KF/NF fogyasztók arányával és szerepeltetik a jellemző, figyelemmel kísért hálózati paraméterek között. Indokoltnak tartom a fentiek miatt, hogy a MEH kiadásában idén megjelenő 1998. évi Villamos Energia Statisztikai Évkönyv - VÉSTÉK. 1998 — már részletesebb adatokat tartalmazzon a kWh és darabszámokra vonatkozólag a tarifa csoportok feszültség szerinti bontásáról is. 1999 júliusában érvénybe lépő új tarifarendelet előkészítése ezt amúgy is szükségessé tette, mivel a fogyasztók számára felkínált választhatóság egyik kritériuma is a nagyobb feszültség szinten elérhetőbb olcsóbb átlagárak ösztönző hatása érdekében. A hálózati veszteség tehát nem „istencsapás", mivel annak műszaki részét természeti törvények szabják meg. Logikusnak tűnik, hogy a reális költségeken alapuló tarifák, díjtételek a csak nagyobb veszteséggel ellátható kisfogyasztókat drágább egységáron szolgálják ki, mint a kisebb hálózatfejlesztési igényű, nagyfeszültségen vételező fogyasztókat. Ha a társaságok költsége megtérül tariíalisíin, nem a hálózati veszteség %-os nagysága lesz a döntő tényező a kérdés megítélésében, hanem a tárgyilagos díjtételek elérése. Messzemenően egyetértek ugyanakkor azzal, hogy a hálózati veszteség kereskedelmi, elszámoltatási részéből a szabálytalan vételezést és elsősorban a lopásból eredő hányadot a törvény szigorával számolhassák fel és akadályozhassák meg az áramszolgáltató társaságok. Ehhez azonban szükség van a Kormány, illetve az illetékes hatóságoktól — jogosan igényelt — hatékony támogatásra. Egyidejűleg biztosítani kell a társadalom erkölcsi segítségét, ami az óvodáskortól kezdve a családi és az iskolai nevelésen kell, hogy alapuljon, amely az áramlopást bűnnek és nem ügyeskedésnek tekinti. 1999. 92. évfolyam 12. szám
497
Világítástechnikai hírek
A LIGHTRONIC Kft. cégbemutatója A Nyugati pályaudvar Kormányzati várójának Erzsébet-termében a Társaság elnöksége nevében Dr. Lantos Tibor üdvözölte a kb. 150 érdeklődő szakembert. Felkérte a LIGHTRONIC Világítástechnikai és Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatóját előadásának megtartására. Kocsis Ferenc az 1992-ben — három szakember által Vác városában — alakított Kft. fejlődését vázolta a mai 21 fős létszámig, a bérelt lakásból a korszerű telephelyig, s a mindig saját fejlesztésű termékeknek az ISO 9002 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerben való gyártásáig, és a nemzetközi kooperációig. A Kft. minden terméke elektronikus felépítésű. Három fő csoportjuk a következő: —• elektronikus transzformátor törpefeszültségű halogén izzólámpához; - elektronikus előtét — amelynek áramkörébe nem kell gyújtót szerelni — lineáris és kompakt fénycsőhöz, valamint nagynyomású nátriumlámpához; — elektronikus gyújtó — amelynek áramkörébe vasmagos előtétet kell szerelni — nagynyomású nátrium- és fémhalogénlámpához. Mindhárom elektronikus termékcsoportra jellemző a hosszú élettartam, a fényforráskímélő üzemeltetés, a kis veszteség. Az első termékcsoportba az elektronikus transzformátorcsalád tartozik. • Típusjel: EFL-60. Alkalmas min. 35 W, max. 60 W egyedi, illetve összes teljesítményű, 12 V-os halogén izzólámpák üzemeltetésére. A második termékcsoport az elektronikus előtétcsalád. Közös jellemzőjük, hogy a gyújtás funkcióját is ellátják, továbbá biztos gyújtást adnak a környező hőmérséklettől függetlenül. Villogásmentesen üzemeltetik a fényforrást. • Típusjel: EB-18; EB-2.18; EB-36. Alkalmas a jelölt fénycsövek működtetésére. • Típusjel: EKS-13; EKS-18. Alkalmas 10 és 13, illetve 18 W-os kompakt fénycsövek működtetésére. • Típusjel: SPS-35A; SPS-5ŰB. Alkalmas a jelölt nagynyomású nátriumlámpák működtetésére. A LIGHTRONIC Kft. kiemelt termékcsoportja a nagynyomású lámpák gyújtói, mind termelési volumenben, mind a fejlesztési ráfordítások tekintetében. Közös jellemzőjük: szuperpozíciós, soros, hárompontos rendszer. Biztos gyújtást adnak a környező hőmérséklettől függetlenül, továbbá egyes termékekbe olyan időzítőelem van beépítve, amely a hibás fényforrás gyújtását leállítja. • Típusjel: LSI-250T10; LSI-400T10; LSI-1000T10. Az időzítőelem 10 min-ra (pontosan: 655 s-ra) van beállítva. A típusjelekben a maximális névleges teljesítmény szerepel, a minimális teljesítmény nagynyomású nátriumlámpához alkalmazva 100 W, fémhalogénlámpa esetében 70 W. • Típusjel: LSI-70T1; LSI-250T1; LSI-400T1. Az időzítőelem 1 min-ra (pontosan: 82 s-ra) van beállítva. A típusjelekben
498
a max. névleges teljesítmény található. A minimális teljesítmény 35, illetve 100 W. Kizárólag nagynyomású nátriumlámpához ajánlott. • Típusjel: L-70; L-250; L-400; L-1000. Időtagot nem tartalmaz. Az L-70 típus 35—70 W-os nátriumlámpához, míg a további három előtét nátriumlámpához 100 W-tól, fémhalogénlámpához 70 W-tól ajánlott. Az elektronikus termékek gyártásához a jó minőségű alkatrészeket Japánból, Hollandiából, Svájcból, Svédországból szerzi be a Kft. A kész termékeket a TRAVILL kereskedelmi cégen keresztül értékesítik, de közvetlen kereskedelmi kapcsolatban vannak a TUNGSRAM-Schréder, a Kandeláber, az EMIKA cégekkel. Exportjuk Szlovéniába, Szlovákiába és Horvátországba irányult. Első külföldi partnerünk— akitől az elektronikus PULSESTARTER t'énycsögyújóforgalmazását elvállalták— az angol IES cég. Az első kooperációs külföldi partner a finn HELVAR, amellyel hosszú távú kapcsolat várható. Első fejlesztési megbízása a H1-400S; L-150, LSM50TI és az LSI-150T10 típusú gyújtó fejlesztésére szól. A HELVAR részére történő szállítás típusválasztékban, kivitelben és minőségben azonos a belföldi típusokkal. A cégismertető második részében Schulz Gábor ügyvezető igazgató a Kft. fejlesztési munkáit részletezte. Néhány gondolat néhány mondatban: — Termékeik alkatrészeinek kiválasztása során „nem engednek a minőségből": a kondenzátort a világ legjobb gyártójától szerzik be. — Tapasztalatuk, hogy az LSI-... típusjelű, tehát az időtagos, leálló gyújtót „keresi a piac", és nem az L-típusjelű, tehát „nem időzítős" gyújtót. — Az LST-1000TTO típusjelű gyújtó az alkalmazott transzformátor révén kiemelten kis veszteségű, a vezető külföldi típusokhoz képest is állja a versenyt. — A Kft. valamennyi terméke a MEEI által jóváhagyott. A teljes gyújtócsaládra megszerezték az ENEC nemzetközi jóváhagyást is. A rendezvényen a Kft. sok termékét kiállították, továbbá „kézben — távolról — bemutatták" egyik gyújtójuk idegen cég által kívülről „tizedmilliméterre pontosan másolt" példányát, amelynek nem látható belseje „egészében véve primitív másolat". A hozzászólók közül Gál Levente úr megfogalmazta a HELVAR cég műszaki és közgazdasági megfontolásait, amelyek alapján — két éves előkészítés után — kiválasztották partnerüknek a LIGHTRONIC-ot. Megjegyezzük, hogy a Kft. a MEE Világítástechnikai Társaság jogi tagja, a Társaság rendezésében immár másodszor mutatta be termékeit, az első rendezvényről az ELEKTROTECHNIKA az 1996/5. számában szolgáltunk híradással. Dr. Vetési Emil
ELEKTROTECHNIKA
Hírek 1999 után 2000-ben is: Támogatás a jövő munkatársainak A Siemens és a Budapesti Műszaki Egyetem között az év áprilisában aláírt hosszú távú 2004. december 31-íg szóló támogatási szerződés igen gazdag, amelyben egy fontos európai közös kutatási projekt állt a vezető helyen, az Európai Unió keretén belül zajló, ELISA program részeként. A feladat végrehajtásához, amely az előírt határidőre, ez év végére befejeződik, a Siemens biztosított nagy értékű eszközöket. Ezek a 2000. évben is az Egyetem rendelkezésére állnak, amelyhez a 2000. évi együttműködés keretében további eszközöket ad át a Siemens a irányítástechnikai oktatás és kutatás elősegítésére. Hasonlóképpen a kutatást és az oktatást egyaránt elősegíti az a támogatás, amelynek keretén belül —- egyéb támogatási fonnák mellett — aláírtak egy a Siemens-díjat megalapító okiratot: a díjat magas szintű kutatási eredményekkel, eredményes doktoranduszi munkával és sikeres diplomamunkával lehet megkapni. A mai napon kerül sor első alkalommal a Siemens-díjak odaítélésére az 1999. évi kiírás alapján, egyben a megállapodás részeként a díjak jövő évre szóló megújítására. Az idei pályázatok keretében sok értékes munkát nyújtottak be. 1999-hez hasonlóan folytatódik Harvard Business management folyóirat, a MAFC sportegyesület és a Schönherz Zoltán kollégium támogatása is: ez utóbbi infrastrukturális adottságait javítják Siemens információs, ill. kommunikációs berendezések. A 2000. évi megállapodásban új elemként, a kultúra támogatásának formájaként jelenik meg az Egyetemi Napok rendezvényeinek segítése. A Siemens — hagyományaihoz híven — Magyarországon is "elkötelezett állampolgár": sikeres vállalatként részt vesz olyan területek támogatásában, amelyre a piacgazdaság keretei között mindenütt a világon, így Magyarországon is kevesebb jut Tudatosan kialakított támogatási stratégiájában kiemelt helyet a kutatás, az oktatás, a kultúra és a sport támogatása kapnak.
Siemens díjak Kutatói díjak: a díjbizottság úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló díjalapból egy egyéni és egy kollektív kutatói Siemens-díjat adományoz Az 500 000 Ft-os egyéni díj nyertese: Dr. Do Van Tien, a Híradástechnika Tanszék kutatója. A kutatott téma: " Szolgáltatásminőség biztosítása nagysebességű hálózatokban" Ugyancsak 500 000 Ft-tal díjazta a zsűri Dr. Hunyár Mátyás és Dr. Veszprémi Károly egyetemi docensek (Villamosgépek és hajtások Tsz) kutatói tevékenységét, amelyet "Impulzusszélességmodulált váltakozó áramú szaggató" témában végeztek. Doktorandusz ösztöndíjak: Tanulmányi és kutatói eredményeikért 300-—300 000 Ft Siemensösztöndíjat kapnak PhD tanulmányaik támogatására az alábbi pályázók: Fazekas Péter ("ATM hálózatok mobil kiterjesztése" témában) Jeney Gábor ("Szélessávú kódosztásos többszörös hozzáférésű rendszerek analízise" témában) Vogel Miklós ("Integrált mikro robotikai munkaállomás kialakítása" témában) Siemens-díjak diplomatervét: 100—100 000 Ft-os Siemens-díjat kapnak magas színvonalú diplomamunkájukért: Buruzs Tamás ("Áramjeladók tranziens jelátviteli tulajdonságainak vizsgálata") Kiss Krisztián ("IP Multicast protokollok és a multicast címkiosztási mechanizmusok")
Sajtóinformáció 1999. november 10.
1999. 92. évfolyam 12. szám
499
PQALMAS VEDELEM MEZOGEP-KEZELOI PLATFORM
Állandó hardver funkció szerint választható szoftver-csomagok A REF 54x sorozatú készüléket a középfeszültségű leágazások védelmi, irányítástechnikai, mérési, állapotfigyelési igényeinek figyelembevételével tervezték. A fejlesztés filozófiájának lényege, hogy mind hardver, mind szoftver szempontból rugalmasan alkalmazható
berendezés álljon a felhasználó rendelkezésére. A legkülönfélébb leágazások ( e9Y gyűjtősínes, két gyűjtősínes stb.) kezelésére alkalmas. Csatlakoztatható hagyományos mérőváltókra éppúgy, mint az ABB legújabb áram- és feszültségszenzoraira. A helyi ember-gép kapcsolat a többfunkciós, grafikus LCD kijelző segítségével valósul meg. Megjeleníthető a leágazás sémaképe (állásjelzésekkel együtt), továbbá a mért és az azokból számított értékek (U, I, P, Q, E, f) valamint az eseménynapló vagy az egyes funkciók beállításai. Rendelhető egy, kettő vagy három BE/KI modullal, ettől függően 541, 543 vagy 545 a típusjelzés. Az egységes hardveralapra tetszőleges szoftvermodulok installálhatók, amelyek feladatukat tekintve lehetnek védelmes, irányítástechnikai, mérési, állapotfigyelési könyvtárak. A védelmes könyvtár túláramvédelmi, visszakapcsoló automatika, feszültségrelé funkciókat tartalmaz. A közeljövőben a választék motorvédelmi, távolsági védelmi, differenciálvédelmi funkciókkal fog bővülni. Az állapotfigyelési könyvtár a megszakító, kioldókörök, a leágazásról táplált motor
monitoringját, s így állapotfüggő karbantartását teszi lehetővé (pl. üzemóra, kumulált kapcsolási áram). A könyvtárban levő funkcióblokkok közötti kapcsolatok - különböző logikai kapuk felhasználásával - egy PC-n futó konfiguráló szoftver segítségével hozhatók létre, így teljes mértékben a felhasználó igényeihez igazítható a készülék. Természetesen csatlakoztatható irányítástechnikai rendszerhez is. A leágazáshoz tartozó primer készülékek működtethetők helyileg az előlapon levő kézelőgombokkal és távolról, irányítástechnikán keresztül. A szükséges leágazási reteszfeltételek logikai kapuk felhasználásával hozhatók létre. Ezen új védelemcsalád a folyamatosan bővülő szoftverválasztéknak köszönhetően speciális vevői igényeket tud kielégíteni, és kialakítása révén lehetséges az üzembe helyezést követő bővítés, átalakítás is, változatlan hardveren.
ABB Energir Kft. 1138 Budapest, Váci út 152-156. Dr. Csipke György (3399-399)
A IIII *\»IP
Automatizálás és számítástechnika
Egy ajánlás a Fedorov által bevezetett teljes komplex teljesítmény fogalmának alkalmazásához Dr. Tóth Ferenc Alapjában véve kényes dolog egy olyan fogalom kérdésköréhez hozzányúlni, amely fogalmat az elektrotechnika gyakorlati és elméleti művelőinek körében kb. száz éve használják. Annak érdekében, hogy a kérdés felvetés aktualitását érzékeltessem szabad legyen hivatkoznom arra, hogy a hazai tudomány jeles képviselői is késztetve érezték magukat arra, hogy a teljesítménnyel kapcsolatos fogalmakat pontosabbá tegyék. így például Dr. Fodor György az IEC egy munkabizottsága 1976 decemberében előterjesztett jelentésével kapcsolatban ad kritikai észrevételeket és javaslatot tesz állandósult, periodikus üzemben érvényes meddőteljesítmény fogalomra [1]. 1980-ban Dr. Tevan György a nem szinuszos periodikus áramú hálózatok teljesítmény viszonyait tárgyalja átfogóan és e célból minden előforduló fogalmat újból definiál és a megfogalmazott tételeket bizonyítékokkal is alátámasztja [2]. 1982-ben Dr. Fodor György és Dr. Tevan György ad átfogó áttekintést a periodikus hálózatok teljesítményének számításáról, illetve a meddő teljesítmény kompenzálásáról [3]. Jelen cikk megírásának célja, hogy a komplex pillanatnyi teljesítmény fogalmának bevezetésével feloldja azt a jelenlegi, és fizikai szemléletmód egyeztetése szempontjából nehezen alátámasztható teljesítmény definíciót, amely szerint egy szinuszos áramú hálózat hatásos teljesítménye az egy periódusra vonatkoztatott átlagérték, míg a meddő teljesítménye a fogyasztó és termelő között lengő teljesítmény csúcsértéke. A cikk megállapítása szerint a szinuszos áramú hálózatok meddő teljesítménye szintén átlag teljesítmény. A cikkben komplex pillanatnyi teljesítmények definiált fogalom matematikai alapja már a [4]-ban is megtalálható, az [5] irodalom — amelynek ötlete adta jelen cikk megírását — ezt a teljesítményt teljes komplex teljesítménynek nevezi.
1. A komplex pillanatnyi teljesítmény fogalmának bevezetése
(t)=u(t)xi(t)
Az Euler összefüggés szerint: „ ,-.
M+W* ,
-
7+7*
Re{u} = —j-és Re{i} - — ahol a *-gal jelölt érték a komplex szám konjugáltját jelöli. Az Euler-összefüggés alkalmazásával a pillanatnyi teljesítmény: 1 _ p(t) = -riuxi + u*xi + WXÍ* + u*xi*) A fenti kifejezésben az egyes komplex feszültség, illetve áramértékeket behelyettesítve, a lehetséges egyszerűsítéseket, összevonásokat elvégezve, a komplex effektív értékek bevezetésével az alábbi kifejezést írhatjuk fel:
p(t) = ^
2 f f l t
+ t?x7+ Vxf + Ü*xfe-j2m)
Alkalmazva a következő azonosságokat.
Tfxfe-^OJxlJ2™)*, Ü*x7= (üx?)* a pillanatnyi teljesítményre kapjuk: 2<üt
p(t) = ^Ux7J
2ű
+ (Zfc7e> V +Vxf + (üxf)*]
Az Euler összefüggés alkalmazásával:
p(t) = RQ{vx7é2tüt + Vxf}
(5)
A reális rész zárójelében szereplő mennyiséget javaslom komplex pillanatnyi teljesítmény elnevezés alatt használni, jelölése: s, 2
Uxlxé^^ + U x l x e * ^ ^
A teljesítmény tényező definíciója szerint:
(1)
A pillanatnyi feszültség, illetve áram értékeket fejezzük ki a komplex pillanatértékeikkel, u(t) = V2xC/xcos(w/+ípM) = Re{M}
(2)
i(t) = V2x/xcos(coí+(p,) = Re{7}
(3)
Ezzel a pillanatnyi teljesítmény: Dr. Tóth Ferenc műszaki tud. kandidátusa. Miskolci Egyetem, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr. Tevan György okl. villamosmérnök, a MEE tagja
1999. 92. évfolyam 12. szám
(4)
ahol ü = ^ixUx^^K 1 = <2xlxé{m^
~s(t) -
Induljunk ki a kétpólusra definiált pillanatnyi teljesítmény összefüggéséből, amely szerint: P
p(t) = Re{u}Re{i}>
f> = (pu -
(6)
Ezzel a komplex pillanatnyi teljesítmény kifejezése: ~s(t) = U l e ^ UI ei(2íút+tfu+tpi)
(7)
2. A komplex pillanatnyi teljesítmény értelmezése és additivitása A [2]-es irodalomban megfogalmazottak alapján a különböző teljesítményfogalmak gyakorlati célokra csak akkor használhatók, ha a részteljesítmények összege megegyezik az egész rendszer teljesítményével. A most bevezetett komplex pillanatnyi teljesítmény kifejezését az alábbi formában írhatjuk fel:
501
Automatizálás és számítástechnika ~s = Üxí* + Uxíe- j 2 ü J t =S + Uxle~ j 2 a t t = S + f ,
(8)
ahol S a komplex teljesítménye. A komplex pillanatnyi teljesítmény első tagja (3), a [2]-es irodalom 4. tétele és bizonyítása alapján additív. A második tag additivitást az alábbi módon igazoljuk: Legyen egy kétpólus feszültsége: u(t) ~ Uxsin(
t + (p\i) és i2(t) = - í2 sin(o>t +
p(t) = u(t)xi(í) = Im[tó«i<w]xta[&eiait] - Irnrtfxfxe"2"']. (9) A fenti kifejezés Tellegen-típusú. A [2] irodalom 1. tétele szerint minden általánosított Tellegen-típusú teljesítmény kifejezés additív. Ezzel tehát bizonyítottuk, hogy a komplex pillanatnyi teljesítmény additív.
komponense nem más, mint az eddigiekben definiált UI siny> meddő teljesítmény. A meddő teljesítmény lengő komponense 2a>-val változik a termelő és fogyasztó között. 3.4. A komplex pillanatnyi teljesítmény állandó értékeiből nyerhető kifejezés a jelenlegi terminológia szerinti komplex teljesítmény, vagyis: S=P+jQ*= Ulcosíp+jUIsirvp
(12)
3.5. A komplex pillanatnyi teljesítmény időtől függő ún. lengő része: =v}j2m
f =UIe Í(2fl*«p rf «p0
(13)
Ez a teljesítmény periodikusan leng a termelő és a fogyasztó között, a lengési körfrekvencia a hálózati körfrekvencia kétszerese. Ennek a teljesítménynek is van hatásos és meddő komponense. Amennyiben a pillanatnyi teljesítményt egy tetszőleges k-adik felharmonikusra vonatkoztatjuk azaz, p^t) = u^O'ikfOí úgy a fentebbi megállapítások most is érvényesek, csak a lengő komponens 2ka> szögsebességgel fog változni, ahol a> az alapharmonikus körfrekvenciája.
4. Energia áramlás kérdése
3. A komplex pillanatnyi teljesítmény fogalmából levonható következtetések 3.1. A komplex pillanatnyi teljesítmény az időben a hálózati körfrekvencia kétszeresével leng egy átlagérték körül, a lengés maximuma 2UI, vagy U m I m , 3.2. A komplex pillanatnyi teljesítmény reális összetevője: (lásd az 1. ábrát); p(t)=Re{s} = Uxlxco$(p+ Uxlxcos(2tot + (pu+(pi)
Vizsgáljuk meg energia áramlás szempontjából a 2. ábrán látható egyszerű hálózatot. Legyen az I-vel jelölt hálózat rész termelő, a II-vel jelölt pedig fogyasztó. Megállapodás szerint az energia a termelőtől áramlik a fogyasztó felé, esetünkben tehát I-ből a II-be.
(10)
a pillanatnyi hatásos teljesítmény, amely a jelenlegi terminológia szerint a pillanatnyi teljesítmény. Ez a teljesítmény az VIcos körfrekvenciával szinuszosan változik. A hatásos teljesítmény állandó összetevőjének megfelelő energia áramlik a termelőtől a fogyasztóig, és ott teljes mértékben átalakul. A hatásos teljesítmény lengő komponense 2co-val változik a termelő és fogyasztó között. 3.3. A komplex pillanatnyi teljesítmény imaginárius összetevője: q(t)=Im{s} =Ux!xsin
(11)
vagyis a pillanatnyi meddő teljesítmény. Ez a teljesítmény az UIs'mtp átlagérték körül, VI amplitúdóval, 2a> körfrekvenciával szinuszosan változik. A pillanatnyi meddő teljesítmény állandó lm
lm
2. ábra
Legyen: u(t) = Ux cos(íor + (pu), A .
i(r) = Ix COS((ÜT +
A pillanatnyi teljesítmény:p{r) = «(T)X/(T) - Re{s(r)}, q(l)
(14)
Í
+ ?, 4 Re
-> Re
Az I-ből a II-be áramló energia: W= J/?(T) dl . o Figyelembe véve az (14)-es Összefüggést, írható t
t
W~ \p{x) ál = j Re {\Jh&+ UI ei(2cút+tp»+(Pi)}dr . I. áhra.
502
0
0
A reális képzést elvégezve kapjuk: ELEKTROTECHNIKA
Automatizálás és számítástechnika
W=j [t/x/xcos^+ í/x/xcos(2(ot + ^ u +Vj)]dT
5.3. Háromfázisú terhelés esete Ekkor a háromfázisú komplex pillanatnyi teljesítmény felírható, mint
Az integrálás utáni alak:
s=s\f+s2f+ s 3 f = Uilje^
W=Pxl +
Uxl 2(ú
1
2m l2 O)
+ TJ2l2^ - ° + Ü 3 I 3 ^ +
sin(2cor + (p-a +
Az egyszerűbb áttekintés miatt legyen:
2
1
( 2íút+120O)
U3T3e J
Szimmetrikus terhelésnél
2m mD)
20)t+12 O)
t = MfliJ* + Ü^ e> + ^ + e^ ° ). Mivel a 2cú-val forgó tagok a 120°-os eltérés miatt kiesnek,
W energia kifejezése pedig: Uxl W = Pxt H (sin2etít cost sin^>+ sin
ezért s = 3\J^.fé^, vagyis a teljesítmény lengésmentes, amelynek lehet hatásos és meddő komponense.
2(33
= Pxt + — sin2a»t + -^-~-^-cos2ű)t 2co 2w 2co
2
+ U , ! ^ " + V2l2^ +
(15)
Tehát a (15)-ös összefüggés szerint áramlik az energia a termelőtől a fogyasztóig.
5. Néhány speciális eset vizsgálata
Köszönetnyilvánítás A cikk szerzője köszönetét fejezi ki Dr. Tevan Györgynek a cikk kéziratának bírálatáért, valamint a bírálatban tett észrevételeiért, amelyek ismeretében javítani lehetett az első kézirat hiányosságain. Irodalom
5.1. Tisztán hatásos ellenállás Ekkor, mivel ^ u = ^ ; ezért szögsebességgel, s(t) változását a komplex síkon a 3.a ábra mutatja.
[1] [2]
[3] [4] [5]
Dr. Fodor Gyögy: A meddő teljesítmény fogalmának általánosítása. Elektrotechnika 71. (1978) 4—5. szám 121—127. Dr. Tevan György: Nem szinuszos, periodikus áramú hálózatok teljesítményei. Elektrotechnika 73. (1980) 5. szám 170—180. Dr. Fodor György, Dr. Tevan György: Powers and Compensation in Networks in Periodic State, Part I. Powers, Achiv Für Elektrotechnik 65. Dr. H. Koettnitz, Dr. H- Pundt: Berechnung elektrischer Energieversorgungsnetze. Bánd 1. VEB D.V. Leipzig. 1973. Fedorov B. H.: Mosnoszty cepej szinuszoidalnovo toka. Elektricsesztvo. No 6/94. 74—75.
3. ábra
5.2. Tisztán meddő teljesítmény Ekkor
- ijvagyis
-
s(t) -
= UI e)(2o)t~Hpu±2') vagyis s(t)± jxUxI körül leng 2o> szögsebességgel.
1999. 92. évfolyam 12. szám
Forgalmazza: VILLÉRT Rt. Szerelési anyag és Kisfeszültségű készülék Üzlelág Cím: 1072 Budapest, Király u. 57. Tcl./Fas: 342-2100, 322-0877, 322-1641
503
Villamos energia
Megbízhatósági mutatók számítása 1 aTPLAN programrendszerrel Bertalan Zsolt, Sulyok Zoltán
Bevezetés A megbízhatóság a villamos hálózat azon képessége, hogy a berendezések üzemeltetési korlátjainak figyelembevételével, az ellátás folyamatossága mellett és a hibák továbbterjedése nélkül biztosítja a villamos energia átvitelt, elosztást a termelőktől a fogyasztókhoz. A hálózat használói és a fogyasztók számára a megbízhatóság azt jelenti, hogy például a lámpa világítani fog, ha fölkapcsolják a villanyt. Ezen szolgáltatás biztosítása változó körülmények között - különböző terhelés igények, berendezések kiesése, karbantartása mellett - nehéz feladat. A leggyakrabban alkalmazott módszer a megbízhatóság biztosítására az n-1 kritérium Ez azt mondja ki, hogy a rendszer megbízható, ha bármely hálózati elem nem tervezett egyszeres kiesése esetén a rendszer elfogadhatóan üzemel. A modern versenyszellemű energiapiacon részletesebb és érzékenyebb jellemzőkre van szükség, amelyek pontosabban tükrözik a megbízhatóságot és a fogyasztókra gyakorolt hatásra koncentrálnak. Részletes valószínűség elemzéssel lehetőség nyílik rendszerállapotok összehasonlítására, kockázaton alapuló elemzések elkészítésére. A valószínűségi számításokon alapuló rendszerüzemzavarmutatók megadják a túlterhelődések, feszültségproblémák, szükséges terhelés ledobások előfordulásának gyakoriságát és időtartamát. A terhelés korlátozási mutató a fogyasztók szempontjából adja meg az ellátás megbízhatóságára vonatkozó értékeket, mint például a nem szolgáltatott villamos energia nagyságát. Az alábbiakban egy mintapéldán bemutatjuk a megbízhatóság számítás folyamatát és elemezzük a számítási eredményeket. A mintapéldaként használt hálózati konfiguráció és adatok csak a cikkben foglaltak képletes megjelenítését szolgálják, a valós viszonyokra vonatkozó következtetések levonására, hivatkozásra nem használható.
Kiinduló adatok A vizsgálatok kiinduló adatait egyrészről egy normál hálózati állapotot leíró feszültségteljesítmény eloszlás számítás (loadflow) adatai és eredményei, másrészről a különböző hálózati elemek rendelkezésre nem állási gyakoriságának és időtartamának statisztikai adatai jelentik.
Bertalan Zsolt okl. villamosmérnök, MEE tagja Sulyok Zoltán okl. villamosmérnök, MEE tagja Szakmai lektor: Bertalan Attila okl. villamosmérnök, MEE tagja 1 2 3 4
504
Ezen mintapéldában a magyar alap- és főelosztóhálózat 2000—2005 közötti évekre feltételezett fejlesztési elképzeléseit figyelembe vevő modelljét tekintettük a vizsgálatok kiinduló állapotának. Az egyes hálózati elemek saját, valós statisztikai mutatói helyett, az egyszerűség kedvéért az 1989—96 évek üzemzavari adatainak feldolgozása alapján képzett, tipizált adatokat (vezetékek, transzformátorok feszültségszintenként) használtuk fel. {Lásd 1. Táblázat) Azonban a rendelkezésre álló valós adatok felhasználásával lehetőség van konkrét elemzések elvégzésére is. 1. Táblázat. Alaphálózati távvezetékek és transzformátorok (gyűjtősíntől—gyűjtősínig) nem tervezett rendelkezésre nem állási relatív gyakoriságának éves átlaga és átlagos időtartama
A számításhoz szükséges kiinduló hálózati állapot egy 6000 MW-os téli országos csúcsterhelést feltételez 177 MW import mellett. Ezen terhelési állapotban a fogyasztók ellátását (az időütemezés mellőzésével) az alábbi alaphálózat megvalósulásával feltételeztük. (Lásd I. ábra)
Az üzemzavarok generálása A megbízhatósági mutatók (üzemzavarok fellépésének gyakorisága, időtartama, ezek következményei) meghatározásához rendelkezésre nem állásokat (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban üzemzavarokat) kell generálni. Ehhez az alaphálózati távvezetékek és transzformátorok egyszeres és kétszeres hiányállapotát (n-1, n-2) feltételeztük, azaz szisztematikusan kiesett (kikapcsolásra került) minden említett elem önmagában és a többi elemmel párban. Ennek eredményeként a 97 alaphálózati elemet tartalmazó hálózat esetén 97 egyszeres és 4656 kétszeres (Összesen 4753) üzemzavar generálása történt . Egyik oldalról ezen üzemzavarok következtében előálló hálózati problémák (túlterhelődések, feszültség határérték túllépések) míg másik oldalról az üzemza-
TPLAN: Transmíssion Planning szoftver csomag — Power Technologies Inc. (PTI US) az MVM Rt. Hálózat Fejlesztési Osztályán 1995 óta üzemel ELTI Kft.: Üzemzavari és karbantartási adatok feldolgozása megbízhatóság számításhoz 1980—1996 időszakra Kétszeres hibák generálására az összehasonlíthatóság miatt van szükség, ugyanis ha csak az egyszeres üzemzavarokat vizsgálnánk, akkor az n-1 ellátás biztonsági eívet teljesítő alaphálózat esetén a számítások eredményéül 0-t, azaz 100%-os ellátás megbízhatóságot kapnánk. Sulyok Zoltán, Turóczi András: TPLAN villamosenergia-rendszer üzemzavar vizsgáló program — Elektrotechnika 1998. november 91. évfolyam 11. szám
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
/. ábra. Alaphálózat
vari statisztikai adatok képezik a megbízhatósági mutatók számításához szükséges bemenő adatokat. A részletekbe menő magyarázatoktól eltekintve a 2. táblázat az üzemzavar generálás összefoglaló eredményeit mutatja, azaz a 4753 üzemzavarból 29 esetben fordult elő a 120 kV-os hálózaton túlterhelödés, amelynek maximális értéke 116%. A rendszer megbízhatóságára vonatkozó információkat a 3.
ként fordulhat elő túlterhel ődés), amely várhatóan 26,4 óráig áll fenn. A vezeték túlterhel ődésekre vonatkozó megbízhatósági mutatók elemzése további információkat szolgáltat a rendszerről (4. táblázat). A táblázat alapján megállapítható, hogy a Dunaújvárosi 220/120 kV-os transzformátor 100 évente egyszer 46,1 órára lesz túlterhelve 116%-ra. (Az események sorrendje csak a csomópontok azonosítószámától függ.) A számítási módszer szemléletesebbé tételéhez olyan vizsgálatokat is végeztünk, amely során a Sándorfalva—Békéscsaba 400 kV-os távvezeték (délkeleti alaphálózati hurokzáró ív) és a második békéscsabai 400/120 kV-os transzformáció megvalósításának feltételezett késedelme miatt ezen új hálózati elemeket figyelmeken kívül kell hagyni. Az 5. táblázat, a 6. táblázat, a 7. táblázat eredményei nem csak arra mutatnak rá, hogy a beruházás halasztása milyen következményekkel járhat az ellátás minőség, megbízhatóság szempontjából, hanem arra is, mely elemek milyen valószínűséggel, milyen mértékben és milyen időtartamra terhelődnek túl. így
CONTINCENCÍ RESULTS SUMMÁK! TOTJU, NO. OF CONTINGENCIES TESTED I. CONVSftGSO CONTINCENCIES II. VOLTAOE COUJIPSE CONTINGEHCIES III. HOT CONVERGED COWTINGENCIES
FAILURE CRITERIA
-
4753 4753
ÍAILUSE SUt*lAR* • NO. OF Í-AILURSS
WORST INDEX
CAGE VALUE
4. táblázat. Rendszer információ
CONVERGED ( 4753 CONTIHGINCIES) : AT LEAST ( 1) BUSES PER ISIAND OVERLOAD ABOVE (1.00) PU OF RATINC (A) CKAHGE IN FLOW ABOVE (999.01) BUS VOLTACE ABOVB ( 1.10) P.U. BUS VOLTAGÉ BELOW ( .90) P.U. SUB TOTÁL II. VOLTAGE COLUVPSE: III. NOT-CONVERCEO (Ml >
( ( ( ( (
0) 1.16) 0.0) 0.00) 0.00)
TOTÁL FAILED COHTINCENCIES : (OUT OF 4753 CONI1NGENC1ES TESTEC)
2. táblázat. Üzemzavar generálás eredménye
táblázat alapján kapunk. A villamosenergia-rendszerben az alaphálózati vezetékek és transzformátorok egyszeres és kétszeres hibáinak figyelembevételével a 120 kV-os hálózaton előforduló túlterhelődések várható gyakorisága 0,0584 (» 17 éven5. láblázat
3. táblázat. Rendszer megbízhatóság 5
meghatározható, hogy mely hálózati elemek megbízhatóságának (rendelkezésre állásának) növelése lehet alternatívája a beruházásnak, vállalva a műszaki—gazdasági kockázatelemzésben alapuló döntés további következményeit. (Egyes elemek megbízhatóságának növelése nem szünteti meg a műszaki problémákat, csak csökkenti az üzemzavarok előfordulásának gyakoriságát, időtartamát és ezáltal vállalható szintre csökkenti a kockázat mértékét) Az eredmények összevetése után a következőket állapíthatjuk meg (%. táblázat).
Az alábbiakban közölt táblázatok a program által generáltak, így a bennük megjelenő feliratok angol nyelvűek, szakmai körökben Magyarországon is elfogadottak és ismertek
1999. 92. évfolyam 12. szám
505
Villamos energia
6. táblázat RELIABILITIf INDICES FOR BRANCH CVEBLQADS HATING AVf* MVA FREQ DUR 1.00*A (OC/YR) (HH)
AREA 1 I 120 KV BUSES 2226 MDUJV 22 220 2228 MDUJV MSAfA 3314 MíiAFA 4 400 3316 MSAFA 4081 MDEBR 11 120 4082 MDEBR 220 4086 KDEBR 4082 MDEBR 2 4461 MHNAN 1 120 94L1 MTLOK 6001 MGOD 11 170 6021 MVAC 6012 MZUGJ., 2 220 6016 MZUGL 6012 MZUGL 2 220 6016 MZUGL 6101 MALBF 11 120 6102 MALBF 6101 MALBF 11 120 6106 KALBF 9151 MPAKS 11 120 9154 MPAKS 9154 MPAKS 4 400 9156 MPAK3
12 4 12 2 12 11 11 12 12 21 22 4 12
1.238
26.0
.238
ICO 46.1 25.9 25.9 26.0 26.0 12.3 51.8 12.5 12.5 14.6 14.6 16.4 16.4
.oio .026 .026 .562 .562 .002 .009 009 .009 .001 .001 .012 .012
AVG LOAD. (P.U.) 1.03
MAX LOAD. (P.U.) 1.1B
7. táblázat 10. táblázat
8. táblázat
szolgáltatás korlátozásának éves gyakorisága, időtartama {Lásd 10. táblázat) és költsége is. A 11. táblázat 100 MW-os lépésenként adja meg a fogyasztói korlátozás mértékének mutatóit. A Sándorfalva—Békéscsaba projekt megvalósításának elmaradása esetén a vezeték túlterhelődések száma és ezáltal gyakorisága (17-évenként egyszeriről lecsökkent 10 havonta egyre) is jelentős mértékben megnőtt. A túlterhelődések átlagos időtartama és maximális értéke nem változott jelentős mértékben, két esetben az alsó határérték alatti feszültségek alakulnak ki 120 kV-os csomóponton, amelyek átlagos időtartam 10,1 óra (6. táblázat). Az üzemzavarok következtében előforduló vezeték túlterhelődések elkerülésének egyik módja a fogyasztói korlátozás , amely megoldás műszaki—gazdaságossági kockázat elemzéssel késleltethet vagy kiválthat egy esetlegesen szükségessé váló beruházást (jelen esetben egy új vezeték és egy új transzformátor megépítését). Az ily módon üzemirányított rendszer megbízhatósági mutatóit a 9. táblázat mutatja. Az eredmények alapján megállapítható, hogy jellemzően csökkent a túlterhelődések várható gyakorisága és időtartama a terheléskorlátozás előfordulási gyakoriságának és időtartamának a rovására. A túlterhelődések várható gyakorisága 1,2375-ről {lásd 6. táblázat) 0,03-ra változott, azaz az évi több mint egyszeres várható előfordulásról több mint 33 évente egyszer előforduló eseménnyé változott. A túlterhelődéseket eredményező hálózati állapotokat azonban fogyasztói terheléskorlátozással uraltuk, amely esemény előfordulásának éves gyakorisága 2,5948 darab/év, időtartama 18,4 óra/év. Ezen értékek alapján meghatározhatók az üzemeltetők, tervezők, fogyasztók számára egyaránt fontos mutatók, mint például a fogyasztói pontokra és az egész rendszerre is számítóható nem szolgáltatott villamos energia éves mennyisége, a 6
506
11. táblázat
Összefoglalás Jelen cikkben röviden bemutatásra került a hurkolt villamos hálózatok megbízhatósági mutatóinak számítása egy mintahálózaton. A TPLAN programrendszer számítási eredményeinek elemzésével minőségi és mennyiségi összehasonlítást végezhekorlátozási gyakorlatok között. Természetesen a mintapéldában bemutatott vizsgálatokon, elemzéseken kívül a program egyéb — most nem tárgyalt — számítások elvégzésére is alkalmas, amely további következtetések levonását, elemzések elvégzését teszi lehetővé. Az egyes beavatkozásokhoz rendelt költségekkel döntés előkészítő, alátámasztó műszaki—gazdasági háttérvizsgálataira nyílik lehetőség. A modern versenyszellemű energiapiacon csak a műszaki—gazdasági szempontokat együttesen szem előtt tartva lehet a piaci egyensúlyt megteremteni, amelynek eredményeként a piac minden résztvevője — termelő, szállító, elosztó, kereskedő, fogyasztó — elégedett a szolgáltatás minőségével és árával. Irodalomjegyzék
PTI:TPLAN 8.0 USERS'GUIDE MVM Rt. — HFO: Alaphálózati fejlesztési stratégia 1998
Fogyasztói korlátozás LP (lineáris programozás) módszerrel
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
A túlfeszültségvédelmi beruházás gazdasági elemzése Hunkár András
1. Bevezetés A túlfeszültségvédelem tervezésénél fontos kérdés, hogy mikor és milyen mértékben szükséges a másodlagos védelem kiépítése. Néhány esetben, amikor a védendő berendezés meghibásodása emberéletet veszélyeztet, a válasz egyértelmű, azonban az esetek többségében nem ilyen egyszerű a helyzet. Az alapvető kérdés, hogy mi jár kisebb költséggel, a védelem kiépítése, vagy a túlfeszültség által okozott kár helyreállítása. A káresemény teljes költségének és a védelmi beruházás összegének összehasonlításakor számolni kell azzal is, hogy a védelem kiépítésének költsége, és a kár költségei különböző időben merülnek föl. A döntésnél figyelembe kell venni a káresemény bekövetkezésének valószínűségét, és az esetleges kár helyreállítási és egyéb költségeit. Ugyancsak fontos szempont, hogy a kár költségeit széles körűen kell értelmezni. A sérült berendezés értékén felül a berendezés pótlása, a kiesett termelés bevétele további költségeket jelent.
2. Védeni vagy kockáztatni ? 1992 júniusában a frankfurti repülőtér irányítótornya két órára használhatatlanná vált, mert egy villámcsapás megrongálta az elektronikát, és mivel az automatikus tűzoltó berendezés is meghibásodott, a tornyot ki kellett üríteni. 1993 júliusában a német vasúti közlekedésben okozott súlyos zavarokat egy villámcsapás, ami a jelzőlámpák elektronikáját rongálta meg. A felsorolt példákból is látható, hogy egy nem védett berendezés kiesése igen nagy anyagi károkat okozhat, nem is beszélve a pénzben nem kifejezhető károkról, sérülésekről, halálesetekről. Egyértelmű, hogy vannak olyan berendezések, amelyek védelme nem is lehet kérdéses. Ilyenek azok az eszközök, amelyek meghibásodása emberéletet veszélyeztet pl. orvosi berendezések, vagy a példában is említett irányítótorony eszközei. Ilyen esetekben feltétlenül a műszaki-gazdasági optimum elérésére kell törekedni a védelem kialakításakor, függetlenül a védett berendezés konkrét értékének és a védelem költségeinek arányától. Az is nyilvánvaló, hogy pl. egy intenzív osztályon működő pc-t mindenképpen meg kell védeni. Ellenben egy szövegszerkesztésre használt számítógépet nem biztos, hogy Hunkár András okl. villamosmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem, Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék Szakmai lektor: Dr. Andor György egyetemi adjunktus BME Ipari Menedzsment és Vállalkozástan Tanszék
1999. 92. évfolyam 12. szám
érdemes ellátni a fenti példához hasonló védelemmel, hiszen a beruházás, a gép árához, illetve a károsodása által okozott veszteséghez képest túl sokba kerülne. 1. táblázat. A beruházás célja Beruházási döntés Gazdasági számítás eredménye alapján védendő
Mindenképpen védendő
- A meghibásodás emberi életet vagy - A károsodás emberi életet nem testi épséget veszélyeztető helyzetet veszélyeztet. idéz elő. - A működés szünetelése nagy gazdasági hátrányt okoz. - A berendezés nehezen pótolható. Célkitűzés Műszaki - gazdasági optimum
Gazdasági optimum
3. A beruházás alapkérdése Mint a beruházásoknál általában, a túlfeszültségvédelem tervezése során is a "megéri-e?" kérdésre kell választ adnunk. Többe kerül-e a védelem kiépítése, mint a túlfeszültség által okozott kár helyreállítása? A kérdés megválaszolása során két problémával kell szembenéznünk. Nem tudjuk pontosan mikor keletkezik a kár, így nem lehet pontosan tudni, hogy mikor jelentkezik a helyreállítás költsége, és bizonytalan a kár nagysága is. 3.1. A kár " összetevői" Mint a bevezetőben is említettem, a kárérték a berendezés értékén túl, egyéb kapcsolódó kiadásokból, költségekből áll össze. A termeléskiesés valamint a javítással kapcsolatos munkadíj a berendezést üzemeltető számára rendkívüli költségként jelentkezik. Az, hogy egy használhatatlanná vált berendezés esetében mit tekintünk kárértéknek, többféleképpen is megközelíthető: Legegyszerűbb esetben kárérték a megsemmisült eszköz pillanatnyi piaci értéke. A káresemény a berendezés tervezett élettartamánál korábban teszi szükségessé az új eszköz beszerzését. Az előbbiek értelmében tehát a tervezett- és a valós beszerzés jelenértékének különbségét is figyelembe kell venni (ez a korábbi beszerzés miatt, a beszerzésre fordított pénzeszköz elmaradt hozama). Itt kell megemlíteni egy nehezen becsülhető, de a műszaki berendezésekre jellemző jelenséget, az un. "erkölcsi" amortizációt. A technika gyors ütemű fejlődése miatt előállhat olyan helyzet, amikor egy berendezésnek még van könyv szerinti értéke, de piaci értéke már gyakorlatilag nulla.
507
Villamos energia
A kárérték összetevői A védelem költségei: - tervezés - anyagköltség - kivitelezés
2. táblázat.
A bekövetkezett kár összetevői - 3 berendezés pillanatnyi piaci értéke - a kiesett termelés értéke (esetleges kártérítés, kötbér) - a berendezés javításának. pótlásának költsége (csak a munka, ill. a maradékertek, és az új érték különbségének jelenértéke)
Tovább árnyalhatja a képet, hogy egyes esetekben a "nullára leírt" berendezés is tökéletesen tovább tud üzemelni. 3.2. A pénz időértéke A beruházási döntésnél nem szabad elfeledkezni arról, hogy a beruházás költségei és a kár, nem azonos időpontban keletkeznek. Ezért, ha valóban összehasonlíthatóvá akarjuk tenni a két költséget, azonos időpontra kell azokat vetíteni. Más szóval, figyelembe kell vennünk a pénz időértékét. Ha ismerjük egy jövőbeli pénzáram - esetünkben a kárérték - nagyságát és pontos idejét, ezzel a vetítéssel (diszkontálás) meg lehet határozni, mekkora összeget kell most az átlagos üzleti kockázatnak megfelelő hozammal befektetnem, hogy fedezni tudjam a jövőbeli kárt. Ez az összeg a kár ún. jelenértéke, amelynek kiszámítási módja a következő: PV= Ckár
Bizonytalan időzitésű pénzáramok diszkontálására két megoldás lehetséges. Mivel a káresemény bekövetkezésének ideje egy folytonos eloszlású valószínűségi változó, az un. folytonos kamatozást használjuk. A diszkrét pénzáramok diszkontálásakor használt kamatláb alapján, annak folyamatos megfelelője az
r=ec-l
összefüggés alapján határozható meg, ahol c a folytonos kamatláb. Ennek ismeretében, a bizonytalan időzitésű pénzáramlások jelenértékének várható értéke, a következők szerint írható fel:
E(PV) = Cyiít\f{t)e*ídt, ahol E(P(c)) a várható jelenérték, Ckár a kár nagysága, t az idő, f(t) pedig az időzítést leíró valószínűségi változó, azaz a túlfeszültségből eredő káresemények sűrűségfüggvénye. Az integrál formailag a sűrűségfüggvény Laplace transzformáltja, azaz a fenti összefüggés egyszerűbb formában
E(PV) = CfárL{f(t)},
ahol L{f(t)} a sűrűségfüggvény Laplace transzformáltja. 3. táblázat. A folytonos kamatozással számított diszkonttényező.
1 1+r
ahol: PV: jelenérték (Present Value); Ckár: a diszkontálandó összeg (kárérték); r: az éves átlagos üzleti reál hozam; n: évek száma a káreseményig. Ezt a jelenértéket kell összehasonlítani a tervezett védelem költségével, hogy el tudjuk dönteni, megéri-e a beruházás. Amennyiben igaz, hogy PV>C védelem > m e g keM építeni a védelmet. Amennyiben ez a reláció nem teljesül, gazdaságilag előnyösebb befektetni a védelem kiépítéséhez szükséges összeget, mivel annak hozadékaiból az esetlegesen bekövetkező kár fedezhető. A túlfeszültségből eredő károk bekövetkezésének idejét és gyakoriságát nem lehet megjósolni, vagyis a pénzáramlás időzítése bizonytalan, ezért a fenti összefüggés ebben a formában nem alkalmazható.
A másik lehetséges út, hogy megállapítunk egy diszkrét időpontban előálló pénzáramot. Ez az időpont, lehet pl. az átlagos időtartam, ami két káresemény közt eltelik. Ekkor a védelem kiépítése mellett kell dönteni, ha: E(PV) = Cut
L
l+r
f
m
ahol: Ckár a kárérték nagysága, amit ismertnek tételezünk fel; E(T) : a káreseményig eltelő idő várható hossza. 4. táblázat. A diszkrét kamatozással számított diszkonttényező.
jelen "Védeni vagy nem védeni?"
káresemény
tervezett
élettartam
idÖ
/. ábra. Különböző időpontban keletkező pénzáramok azonos időpontra vetítése, diszkontálása.
508
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia Az 4. táblázatban látható a diszkonttényező különböző reálkamatok és különböző kár gyakoriság esetén. 5. táblázat. A folytonos és a diszkrét kamatozással számított diszkonttényező hányadosa.
A 5. táblázat tartalmazza a diszkrét és a folytonos kamatozással számított diszkonttényezö hányadosát. A táblázatok alapján megállapítható, a túlfeszültségvédelem gazdasági tervezése során nem fogadható el az a feltevés, hogy minden T periódus végén egy káreseménnyel kell számolni. Tovább nehezíti a döntés megalapozását, hogy a fent leírt bizonytalan időzítés mellett a pénzáram nagyságát (Ckfr) se lehet pontosan ismerni. A kárérték nagysága, ahogyan azt már a bevezetőben is emiitettem, igen sok tényezőtől függ. Alapvetően a károsodott berendezés, a károsodás nagysága határozza meg a kárértéket, de a gazdasági környezet, a technikai színvonal változása is nyilvánvalóan hatással van rá. Mindezen hatások összességeként a kárérték nagyságát is mint statisztikus változót kell figyelembe vennünk. Ekkor a kár jelenértékének várható értékének a kiszámítása elvileg a következő módon történhet: ahol L{f(t)}a diszkontfaktor várható értéke, E(Ckár) a kárérték várható értéke. A kárérték nagysága elvileg ugyan nem függet-
Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelmi-fejlesztési Közhasznú Társaság 1999. október 27-én az ÍBISZ Volga Szálló Duna Termében, "Műszaki jogharmonizációs EU Konferenciá"-t rendezett. A rendezvényen az Európai Bizottság részéről a következő témákról tartottak rétékes előadásokat. Mr. Pablo Fernandez Ruiz: Az Európai Unió és belsöpiaca. A csatlakozási tárgyalások helyzete. Mr. Alejandro Ulzurrum: Hogyan működik a műszaki szabályozás az EU-ban? Az új és az általános megközelítés a közösség technikai tartalmú jogszabályok szerepe. Mr. Jean-Carlos Pelayo: Közép-európai integráció belső piaci perspektívái a gép- és villamosipar terü-
1999. 92. évfolyam 12. szám
len a kár bekövetkezésének időpontjától, gyakorlati számítások során azonban a kárérték nagyságát és a káresemény bekövetkezésének idejét függetlennek lehet tekinteni.
4. Védelem vagy biztosítás? Olyan esetekben, amikor nem a műszaki optimum elérése a cél, a védelem kiépítésének van egy másik alternatívája is: a biztosítás. Ilyenkor a biztosító, havi díj ellenében átvállalja a bekövetkezett kár kockázatát, azaz lényegében havi részletekért megvásároljuk a védelmet. Gazdasági szempontból a lényeges különbség előbb leírt "védeni vagy nem védeni" esethez képest az, hogy a "befektetés" itt időben elosztva jelenik meg. Azaz, a kár költségéhez hasonlóan, biztosítás esetén sem hagyhatjuk figyelmen kívül a pénz időértékét. Ebben az esetben nem egy időpontban esedékes költséget kell diszkontálnunk, hanem egy rendszeres időnként esedékes összeget. Ha feltételezzük, hogy a T "meghibásodás mentes" időszak végén következik be a túlfeszültség okozta kár, a biztosítási díjak jelenértéke: PVb\zt. = Cbizt
1 1+r
+
+ Cbizt
1 l+r
ahol a Cbizt a biztosítás egy időszakra eső díja, r az adott időszakra vonatkozó kamat (havi, negyedéves, éves), N pedig a időszak végéig eltelő biztosítási periódusok száma. Figyelembe véve mindhárom lehetőséget — a védelem kiépítését, a biztosítást, és a kockázat vállalását —, azt a megoldást kell választani, amelynek azonos kockázat mellett legkisebb a jelenértéke. Irodalom Dr. Andor György: Beruházási döntések számítógépes támogatása. BME IMVG, 1996. [2] Brealey-Mayers: Modern vállalati pénzügyek. Panem-McGraw-Hill, Budapest, 1998. Modern vállalati pénzügyek [3] Denkinger Géza: Valószinüségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. [1]
letén. Az európai irányelvek új fejlődési trendje a gép- és villamosipari termékeknél. Mr. Adrián Harris (ORGALINE): Az ipar szerepe az európai döntési folyamatokban az ORGALINE szervezet bemutatkozása. A gép- és villamispari termékek megfelelőségére vonatkozó hazai szabályozás átalakulóban van. Az átalakulásra hatással van az Európai Unió jogszabályozása. Az előadások a kis- és középvállalkozói rétegnek nyújtottak ismereteket, akik vállalkozni, kereskedni akarnak ezen a területen és ehhez szükséges a vonatkozó EU és magyar szabályozás ismerete. Az előadások a technikai követelményeket tartalmazó jogalkotás (műszaki szabályozás) folyamatára koncentráltak.
Kihangsúlyozták az EU technikai tartalmú jogi szabályozás jellegzetességét, szem előtt tartva azt az elvet, amely szerint a termékért a gyártó felel, továbbá a műszaki jogszabályok—- döntő többségükben irányelvek — tagországi harmonizálást igényelnek, és követelményeket fogalmaznak meg a termékre. Az új megközelítésű irányelvek modul rendszerek, alkalmazásukkal megvalósulhat az EU-ban a minőségi gyártás és minőségbiztosítás. Az előadók kiemelték, hogy a CE megfelelőségi jelölés nem minőségi jel, hanem azt jelenti, hogy a termék kielégíti a biztonságos forgalomba hozatalra vonatkozó, a technikai jogszabályokban lefektetett követelményeket. A CE jellel ellátott termékek az Európai Unióban szabadon forgalmazható. Bárki Kálmán
509
Villamos energia
Kábel kortörténet — A magyar kábelipar 117 éve Tóth Péterné
Életünket döntő módon alakítja az elektromosság. Kábelek között élünk, nagyfeszültségű távvezetékek szállítják az áramot, koaxiális kábeleken keresztül jutnak el a jelek a parabolaantennától a televízióig, műanyagszigetelésü telefonkábeleken keresztül folytatjuk beszélgetéseinket... A magyarországi kábelgyártás 1883ban kezdődött meg a Perei és Sacherer Első Magyar Távirdasodrony- és Kábelgyárban. Az alapvető "drótfonat" több ezer esztendős múltra tekinthet vissza: a pompei ásatások során három huzalból font bronzkötelet találtak. A sodronykötél újkori története 1834-ben kezdődött, amikor Albert bányafőtanácsos a clausthali Carotina-aknában felszereltette drótkötelét, amellyel sikerült a bányák növekvő mélysége és a megnövekedett igénybevétel miatt különösen veszélyessé váló szakmát biztonságossá tennie. A sodrott vezetékek ismertté váltak az elektromos iparban is, ahol a szigetelés problémája okozott komoly gondokat. Ez tette hosszú évtizedeken át lehetetlenné a távíróvezetékek föld alatti vezetését. Különféle eljárásokkal kísérleteztek, amíg megtalálták a megfelelő anyagokat. Az első, amit erre a célra alkalmasnak találtak, az a guttapercha volt, amely trópusi növények tejnedvéből nyerhető és a Maiakká félszigeten, Szumatrában és Borneon honos. Az első sikeres kísérleteket 1847-ben Werner Siemens végezte, amikor félmérfoldes földalatti kábelt fektetett az anhalti vasút mentén. A másik ilyen anyag a kaucsuk volt, amely az amerikai Goodyear és Parkes vulkanizálási eljárásainak köszönhetően vált a kábelipar számára felhasználhatóvá. A tenger alatti kábelek lefektetését az tette lehetővé, hogy a kábel külső felületét drótfonattal (páncél) védték: az első összeköttetés 1866. július 27-én realizálódott Európa és az Újvilág között, ennek a táv író vezetéknek a szigetelését a gutapercha alkotta. Az idők során számos szigetelőanyag bizonyult használhatónak: bitumen, a gyantává 1-olajjal átitatott jutaszövet és a papír. Századunkban a műanyagok hódítottak tért: a PVC, a termoplasztikus, térhálós polietilén.
szállította a budavári királyi palota villanyvilágításához szükséges földalatti kábeleket, továbbá a távírda hidak alá fektetendő vezetékeit. A "Jacottet és Társa" sikere azzal volt magyarázható, hogy az akkori kábeleket legkorszerűbb technikával gyártották. A cég kétesztendős működés után beolvadt a német "Feltén és Guilleaume" cég magyarországi leányvállalatába. Kölni székhelyű céget 1823-ban alapították, s a kontinens legnagyobb kábelgyártási tradíciójával rendelkezett. A gyár kiváló minőségű termékeket gyártott, jelentős haszonnal dolgozott, nagy beruházásokat hajtott végre, s 1902-ben a "Feltén és Guilleaume Kábel-, sodrony- és Sodronykötél Rt."-vé alakult. A cég 1907-ben vásárolta meg a Budafoki út 60. sz. alatti telket. Az általában ebben a korban nyereségesen működő
/. ábra. Céges levélpapri fej léc (1894)
A múlt század végének gazdasági fellendülése számos külföldi befektetőt csalt Magyarországra. Jacottet Ágoston bécsi mérnök 1891. október 8-án kapott engedélyt, hogy Budapest V. kerületben, a Vizafogó utcában gyárat létesítsen. Az állami kedvezményeket élvező üzem Tóth Petemé MKM Rt. PR-meiiedzser, MCE Propaganda és Kiállítási Bizottság elnöke
510
A Viza fogói-gyár udvara (1893 körül)
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
5. ábra. Budafoki úti gyár madártávlatból (rajz, 1911 körül)
kábeliparon belül is a "Feltén és Gulleaume" volt a legjövedelmezőbb. A cég termékei rendszeresen részesültek magas erkölcsi elismerésben: így 1896-ban elnyerték a Millenniumi Érmet; 1905-ben oklevelet kaptak a II. Nemzetközi Automobil Kiállítás alkalmából, 1906-ban díszoklevelet hoztak haza a Milánói Nemzetközi Kiállításról. Budafoki úti építkezést 191 l-ben kezdték meg, és a termelés már 1913-ban megindult. Jóllehet az első világháború éveiben a nyersanyagellátással komoly gondok voltak, de a cég remekül prosperált. A világháborút követően a villamosítás világszerte gyors ütemű fejlesztése kedvező helyzetet teremtett a kábel- és
4. ábra. Tábkábel-vonal építés
1999. 92. évfolyam 32. szám
5. ábra. Koncentrikus nagyfeszültségű erősáramú kábel (1930-as évekből)
vezetékgyártás számára is. A 20-as években a budapesti automata telefonközpontok, a Budapest—Bécs és a Budapest—Szeged távkábel építése igényelte a gyár termékeit. Ebben az évtizedben komoly technikai fejlesztés is fűződik a budapesti üzemhez: kikísérletezve a megfelelő ötvözést és melegkezelést, elsőként a világon létrehozta az aludur vezetéket, amelyet nagy mennyiségben, eredményesen használtak Olasz-, Spanyol- és Franciaországban is. Külpiacon a német, osztrák és csehszlovák kábelgyárak kedvező áron kínált termékei jelentettek komoly versenyt. A budapesti gyár új ágazatok létrehozásával tudott a piacon maradni. 1920—29 között a "Feltén és Guilleaume" jelentős szerepet a távkábelépítésben szerzett. Az 1923—33-as gazdasági világválság érzékenyen érintette a kábel- és sodronyipart is. Az állami beruházások radikálisan visszaestek. Jóllehet a "Feltén és Guilleaume" egyre csökkenő kapacitással dolgozott, de a cég mindvégig így is nyereséges maradt. Az 1934—44 időszakban a vállalat legfontosabb vásárlói a honvédség, a Posta, az Elektromos Müvek, a Magyar Dunántúli Villamossági Rt., a Székelyföldi Villamossági Rt., a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt., a MÁV, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt., valamint a Standard Villamossági Rt. voltak. A korszak legfontosabb beruházásából, a Budapest—Bécs vasútvonal villamosításából a "Feltén és Guilleaume" is kivette részét: a Komárom—Hegyeshalom szakasz építése 1934 októberében fejeződött be. A háború kitörése a nyersanyagforrások, elsősorban a réz beszerzésének bedugulásával járt. A problémák megoldására eredményes kísérletek történtek a nyersanyagok hazaival történő pótlására: itt az alumínium és ötvözetei játszottak szerepet. Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása — az ottani villamosítás miatt — hatalmas lehetőségeket nyitott a magyar ipar számára. Kedvezőek voltak ebből a szempontból az egyre Ml
Villamos energia
6. áhra. Sodrógép (1930-as évekből)
szaporodó — sok sodronyipari kapacitást lekötő — légvédelmi beruházások. Az 1938—44 között létesített Budapest—Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza—Munkács és a Nyíregyháza—Szerencs— Miskolc távkábelek építésében is jelentős szerepet játszott a Feltén. A székelyföldi távvezeték anyagának legyártásában a Magyar Siemens-szel működött együtt. A cég értékesítése rendkívüli mértékben megnőtt. Az export ugyanebben az időszakban a belföldi forgalom 3—4%-át tette ki. Az 1934—38 közötti kivitel legfontosabb célországai a Délafrikai Unió, Palesztina és Jugoszlávia voltak, de a gyár termékei ezen kívül eljutottak Angliába, Ausztriába, Belgiumba, Egyiptomba, Indiába, Irakba, Kínába, Lengyelországba, Libanonba, Mozambikba, Natalba, Németországba, Romániá!5S
7. áhra. Dróthúzó Imoinhúzó üzeme (1945 után)
512
ba, Szíriába, Törökországba. Ez az utóbbi kapcsolat főleg a háború éveiben vált fontossá, amikor is a Feltén az isztambuli A. Panna cég közvetítésével bonyolította üzleteit. A "Feltén és Guilleaume", mint az ágazat egyik meghatározó cége minden szakmába vágó kartellnek tagja volt, részesedése minden ágazatban a legnagyobb, vagy második legjelentősebb volt. Az utolsó háborús évben, 1944 őszén, amikor a szovjet csapatok már magyar területen harcoltak, a németek elrendelték az ipari termelés megbénítását. A harci események gyors menete következtében a termelést megbénító intézkedésekre már nem került sor és a gyár 1944. december 26-án szovjet kézre került. A Feltén gyár 1945 februárjától a világháború számára dolgozott, huzalokat és telefonkábelt gyártott. A világháborút követő első években exportra nem dolgozhatott a gyár, mivel a termelés alig fedezte az újjáépítési és jóvátételi szükségletet. A gyár kivette a részét a háborút követő újjáépítésből, itt készültek el a felrobbantott lakihegyi rádió adótorony új drótkötelei és azok a drótkötelek, amelyek az úszódarukon teljesítettek szolgálatot a budapesti hidak helyreállításánál. Négy év szívós munkájával 1948-ban megszűnt a veszteséges tevékenység. Az államközi egyezmények alapján 1952. október l-jén a Magyar Állam egy felfejlesztett, további fejlődésre képes üzemet vett át a Szovjetuniótól. A Kábel- és Sodronykötélgyár a következő években dinamikusan fejlődött, és részt vett a vidéki ipartelepítési programban is. így 1959. november l-jén a volt szegedi huszárlaktanya területén és épületében létrehozta a Szegedi üzemét. A gyár Kábel- és Sodrony-kötélgyár elnevezéssel 1962. december 3 l-ig működött. 1963. január l-jével a kábelipari tevékenységet végző üzemek, így a Siemens kábelgyártó profiljának, az Astra Kábel- és Gumigyár profiljának, valamint a Villamosgép és Kábelgyár profiljának átvételével, és az Albertfalvai Zománchuzalgyár beolvasztásával létrejött a Magyar Kábel Művek. Az új nagyvállalat a hazai piac csaknem teljes körű igényének kielégítése mellett jelentős export-tevékenységet folytatva Európa, Közép-Kelet, Ázsia piacaira is szállított. Az extenzív fejlődés során 1970-ben létrehozta a Balassagyarmati Kábelgyárat, majd 1975-ben a volt kisteleki mezőgazdasági gépállomás megvásárlásával újabb telephelyet hozott létre, amely 1983-ig a Szegedi Kábelgyár üzemeként működött. A Kisteleki Kábelgyár 1983-tól önálló gyárként kapcsolódott a Müvek szervezetébe. 1990-ben a volt központi szolgáltató üzemből, valamint a kereskedelmi igazgatóság vállalakozási részlegéből megalapításra került a Kábelgép és Vállalkozási Gyár, amelynek a kábelipari gépek és berendezések MKM részére történő gyártásán túlmenően a Magyar Kábel Művek termékeinek fővállalkozás keretében történő elhelyezése volt a feladata, és ilyen vállalkozásai a hazai piacon túlmenően megvalósíELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
A ábra. Budapesti telephely (1999)
tásra kerültek Közép-Keleten, Dél-Amerikában, Malajsiában és Európa több államában is. A hazai teletönia fejlesztési igények kielégítésére az MKM 1989-ben a Wiener Kábel und Metalwerke GmbH-val, a Magyar Postával a MATÁV jogelődjével, a Siemens Budapest Rt. jogelődjével a SICONTACT Kft.-vel és a Transelektroval 30 éves a STL Harminc évvel emelőit, 1969-ben Londonban a vezeiö európai villamos laboratóriumok és minősilő szervezetek megalapították a Short-circuit Testing Liaison-t (STL), a nagyiéIjesítinényü laboratóriumok harmonizációs szervezetét. Az STL célja a nagyfeszültségű berendezések vizsgálatait és minősítését végző szervezetek együttműködésének biztosítása a^ért, hogy a minősítés során referenciának tekinteti IEC szabványokai valamennyi tagszervezet egységesen értelmezze és a vizsgálatok során a laboratóriumok ugyanolyan vizsgálati, és mérést módszert használjanak. Az ST1. tagszervezetek megbízói köre a nagyfeszültségű villamos készülékek és berendezések gyártóiból, valamint az áramszolgáltató és villamosencrgia-fclhasználó vállalatokból áll. E megbízók az STL laboratóriumok vizsgáló és tanúsító tevékenysége segítségével fejlesztik ki és minősíttetik termékeiket, illetve gondoskodnak a villamosenergia-rendszerek, hálózatok és berendezések üzembiztos és biztonságos működtetéséről. Annak érdekében, hogy az STL tagszervezetei és laboratóriumai megfeleljenek a megbízóik elvárásainak, folyamatosan tökéletesíteniük kell tevékenységüket, a technológiai fejlődés meg kell, hogy jelenjen a laboratóriumok berendezéseiben, méréstechnikájában. Az 1969-es londoni megalakuláskor a vezetőség elvi célkitűzése az volt, hogy a vizsgáló laboratóriumok és minősítő szervezetek között létrehozzanak egy olyan együttműködést, amely biztosítja közöttük a műszaki információcseréi, valamint kidolgozzák az egységes ccnifikáci' ós és megfelelőségi alapelveket. Az 1969-es londoni megalakuláskor a vezetőség elvi célkitűzése az volt, hogy a vizsgáló laboratóriumok és minősítő szervezetek között létrehozzanak egy olyan együttműködést, amely biztosítja közöltük a műszaki információcserét, valamim kidolgozzak az egységes certifikációs és megfelelőségi alapelvüket. 1974-ben a működési területeket és elveket az alábbiakkal egészítették ki:
1999. 92. évfolyam 12. szám
létrehozta a DUNA-Kábel Kft.-t, amelynek fo feladata a magyar távközlési fejlesztés igényeinek színvonalas kielégítése a Szegedi Kábelgyárral közösen. A magyar gazdaság tulajdonosi szerkezetének átalakítása után az eredményesen működő nagyvállalatot 1993. március 12én az Állami Vagyonügynökség államigazgatási hatáskörébe vonta, és a nagyvállalatot 1993. július 3O.-ával részvénytársasággá alakította. Ezen átalakítások már a privatizációt szolgálták, amelynek befejezéseként 1993. december 17-én az MKM Rt.-nél az Österreichische Kabelwerke GmbH, a Siemens Austria AG. leányvállalata többségi tulajdont szerzett. Átszervezéssel korszerű profiltiszta telephelyek kialakítására került sor. Az országos nagyarányú távközlő hálózat kiépítéseket követően a hírközlő kábelek iránti igény drasztikusan lecsökkent, így a két gyár kapacitását már nem lehetett kitölteni. 1998-ban döntés született, hogy a Szegedi Kábelgyár bezárását követően a korszerű DUNAKÁBEL látja el a hazai és export megrendeléseket. 1998 októberében a Siemens eladta az erősáramú ágazatát a Pirellinek, így december l-jétől az MKM Rt. is a világ legnagyobb erősáramú kábelgyártó csoportjának a tagja lett. Ez a tény az MKM Rt. hosszú távú perspektívájának is a záloga.
— Olyan STL útmutatókat kel! készíteni, amelyek biztosi ij.'ik ; i / JFX-Miibvi'iiiyok vizsgálati módszerekre és követelményekre vonatkozó előírásainak egységes értelmezését. — E!ö kel! segíteni, hogy a vizsgáló laboratóriumok állal kiadóit dokumentumokban a vizsgálati eredmények és adatok egységesen jelenjenek meg. — A tagszervezetek állal kiadod cerlifikálok formai egységesítése. — A méréstechnika és vizsgálati módszerek harmonizációja. Az STL munkájában szavazati joggal rendelkező tagok, valamint tanácskozási és véleményezési joggal bíró résztvevők tevékenykednek. Jelenleg teljes jogú tagszervezetei a következők: — ÁSTA Ccrfiticalion Services (ÁSTA) - Egyesült Királyság — Ccntro Etetirotecnico Sperimenlale ltaliano S.p.A. (CESl) - Olaszország — Enscmblc des Slalions d'Essais a Grandé Puissance Francaisc (ESEF) - Franciaország — B.V. K E M A ( K E M A ) - Hollandia — Gcscllschaft für Elcktrischc Hochleistungsprüfungen ( P E H L A ) - Németország — Scandinavian Association for Testing of Electrical Power Equipmcni (SATS) - Skandinávia — Short-circuit Testing Liaison North America (STLNA) — Észak-Amerika Az STL nemzetköziségét igazolja, hogy a fenti teljes jogú tagokon kívül társult tagként, illetve résztvevőként a szervezet műszaki bizottságában tevékenykedik tnég: — VE1KI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. Magyarország — Central Power Research Inslitutc (CPRI) - India — China High Power Test Laboratory Liaison (CHPTL) Ki na — Encrgoscrt - Oroszország — Japanesc Short-círcuit Testing Committee (JSTC) Japán — National Electrical Test Faility (NETPA) - Dél-Afrika — Polish Association of Laboratories for Testing Switchgear (PALTS) - Lengyelország — Zkunsebnictvi, A.S. - Csehország
Hazánkból egyetlen szervezetként az idén ötven éves fennállását ünneplő Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) csatlakozott az STL-hez 1995-ben. Ma jogutódként a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. képviseli Magyarországot. A VEIKI-VNL Kft.-nek a nemzetközi szervezelben végzeit aktiv munkájára jellemző, hogy a transzformátorok zárlati vizsgálatai során alkalmazott mérési módszerükei, amelyei sem a vonaikozó IEC szabvány nem ír elő, sem egyéb laboratóriumok nem alkalmazták eddig, 1998-ban mim javasolt mérési módszert bevették az STL transzformátorok zárlati vizsgálataira vonatkozó útmutatójába. Az STL elmúlt 30 évének eredményei többek közölt. hogy — megnőtt a megbízói bizalom az STL-hez csatlakozott laboratóriumokkal szemben és emelkedett aze laboratóriumok állal kiadóit certifikátok piaci éneke, — erősödött az együttműködés a tagszervezetek között, — a nagyfeszültségű területen minőségileg fejlődön a vizsgálati és méréstechnika, — több mint 15 STL útmutató ad egységes értelmezési az JEC szabványoknak, — állandó kapcsolat alakult ki a nagyfeszültségű készülékek és berendezések szabványosításával foglalkozó IEC 17-es Műszaki Bizottságával. A jövőben az STL szélesedő nemzetközi együttműködés megteremtésével kíván tevékenykedni az elmúlt 30 év során a vizsgálatok és a minősítések egységesítése területén kitűzött céljai megvalósításáért. Az Európai Uniós csatlakozási törekvéseinket figyelembe véve a hazánkat képviselő VE1KI-VNL Kft.-nek továbbra is feladata az egységes vizsgálati módszerek, certifikációs tevékenység kialakításában való aktív részvétel. Ugyanakkor mint a nagyfeszültségű készülékek és berendezések vizsgálata és minősítése területén működő egyetlen hazai független és MSZ EN 45001, valamint ISO 9001 szabványok alapján akkreditált laboratóriumnak feladata az STI.-ben kialakított egységes európai vizsgálati és minősüő rendszer magyarországi bevezetése. Tóth László UibonitóiiumvvzetÖ VElKl-VNLKft.
513
Egyesületi élet
Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 1999. június 2-i üléséről A Munkabizottság ülésén először a "C + D Automatika Kft." cég mutatta be az általa forgalmazott érintésvédelmi műszereket. Ez a cég a közismert Ganz XS és az Óra-Műszer Szövetkezet ÉVÉ Univerzál műszerein kívül a Chauvin-Amoux francia gyár műszereit, valamint a szlovén Metrel Gyár SMARTEC műszercsaládját is árusítja. A szigetelési elíenállásmérők közt is megjelentek a digitális kijelzésű műszerek. Ezek vizsgáló feszültsége csaknem kivétel nélkül átkapcsolható 250 és 1000 V között, de van köztük olyan is, amely 100 vagy 250 V-ra, és van olyan, amely 5000 V-ra is átkapcsolható. A bemutatott műszerek között voltak különálló földelés- vagy hurokellenállás-mérő és áram-védőkapcsoló vizsgálatára alkalmas célműszerek, de többfunkciós, kombinált érintésvédelmi műszerek is. Ezek között a külföldi műszerek mind digitális kijelzésűek, az Óra-Műszer Szövetkezet DVE-1 kombinált érintésvédelmi műszere is ilyen. A C+D is árusítja a Chauvin Arnoux lakatfogós, szonda és vezetékmegszakítás nélküli, közelítő értéket adó földelési ellenállásmérőjét (amelyet korábban a Rapas cég mutatott be az ÉV. MUBi 1994. októberi ülésén). A műszergyártók általában a VDE szabványokra és az Iec létesítési szabványaira hivatkoznak, de az új (az ÉV, MUBi 1998. decemberi ülésén ismertetett) EN érintésvédelmi műszerszabványokra még nem. Az 1000 V-os szigetelésvizsgálók árai általában 50.000 és 140.000 (az 5000 V-osak 170.000 és 670.000), a célműszerek 70.000 és 170.000 (a lakatfogós földelési ellenállásmérő 300.000), a kombinált érintésvédelmi műszerek 100.000 és 300.000 Ft között mozognak (ÁFA nélküli árak). A Munkabizottság ez után meghallgatta Dr. Szabó D. László főorvos, sugáregészségügyi tudományos tanácsadó ismertető előadását az ipari 50—60 Hz-es frekvenciájú mágneses tér élettani hatásairól, illetve veszélyeiről. A kutatások általában közösen vizsgálták a villamos erőterek és a mágneses erőterek élettani károsító hatásait. Először szovjet tapasztalatok alapján a nagyfeszültségű villamos terekben dolgozók foglalkozási betegségeire a statisztikus feldolgozások alapján a 60-as évek végén a villamos erőterek gyomorbántalmakat okozó hatásait vizsgálták. Később a kiértékelések azt mutatták, hogy a gyomorbántalmak e dolgozóknál nem a villamos erőterek, hanem egyéb munkakörülmények hatására lépnek fel. A Denverben 1979-ben tartott konferencia a károsodást a fehérvérűség gyakoribb előfordulásában látta. Az egyértelmű, hogy a károsító hatás dózis-jellegű, tehát a behatás időtartamával egyenesen arányos. Megengedhető határértéknek a következőket fogadták el:
514
A térerősségek élettani szempontból megengedett értékei
A hatás dózisjellegű, de a CENELEC szabvány szerint 0,3 / Í T alatt minden körülmény mellett — az időtartamtól függetlenül — nem csak veszélytelen, de elhanyagolható. Az értékekből az egyértelműen látszik, hogy a kisfeszültségű berendezésekben a — feszültségtől fíiggő — villamos erőtér hatása elhanyagolható. Az áramerősségtől függő mágneses behatás azonban megfontolásra késztethet. A háztartási készülékekben lévő valamennyi tekercs, futőszál, motor és transzformátor is mágneses erőteret hoz létre maga körül, ami 1—2 cm-es távolságban ugyan számottevő, de — az oda- és visszavezetők egymás mellettisége miatt ez a hatás 30—50 cm távolságban már elenyészik. A háztartási készülékek 1—2 cm-es közelségében létrehozott mágneses erőtér
Más a helyzet azoknál az elrendezéseknél, ahol az embernek a villamos berendezésektől való távolsága megközelíti az oda- és visszavezetők egymás közti távolságát (pl. lakóépületekben lévő transzformátorállomások szekunder sínezése fölötti födémnél) vagy éppen az ember az oda- és visszavezető közötti térben helyezkedik el (az áramkör nem a fázisvezetők mellett elhelyezett visszavezetŐn át záródik). Bár a tapasztalat szerint biológiailag veszélyes mágneses térerősség itt is ritkán jön létre, a különböző monitorok és az egymással hálózatba kötött számítógépek működését ez zavarhatja (ezek sokkal érzékenyebbek, mint az élő szervezet), s ilyen zavar fellépése esetén a biológiai hatás mérlegelése sem teljesen felesleges. Kádár Aba az ÉV. MUBi vezetője
ELEKTROTECHNIKA
1999. évi tartalom 2 4 5 10 10 11
Összeállította a Szabványügyi Közlöny 1998. IV. negyedévi számai alapján Littvay Alajos (MSZT) Dr. Kara Gábor: A GANZ ANSALDO és elődvállalatainak története és gyártmány struktúrájának alakulása 115 Szilas Péter: Dinamikus Közvilágítás Mérés Korszerű eljárás a közvilágítás minőség-ellenőrzésére 124 Semperger Sándor, Városi Imre, Vajda István: Szupravezetős zárlati áramkorlátozók 131
14
Április
Január Összefoglaló Köszöntő Főtitkári jelentés A MEE Ellenőrzési Bizottságának jelentése A MEE 1998. november 27-i Közgyűlés határozatai Hónig Péter: A Kormány energiapolitikája Dr. Vetési Emil: Világításkorszerűsítések megtérülési időtartama Dr. Bencze János: Az információs technológia eszköz, a tudás, az ismeretek megszerzése (Szerkesztőségi megjegyzések egy új sorozat elé) Farkas László, Víz Zoltán: Internet alapfokon — I. rész Az 1988. évi díjazottak
21 23 31
Február Dr. Szentirmai László: Gondolatok és beköszöntő az „ELEKTROTECHNIKA" centenáriumi sorozatához 43 Farkas László, Gera Sándor, Víg Zoltán: Internet alapfokon II. rész: Indul a böngészés 47 Bertalan Zsolt, Sulyok Zoltán, Szécsényi László, Tari Gábor, Turóczi András: A liberalizált villamosenergia-piac és a villamos hálózat 51 Polgárai Zoltán: Hálózat topográfiai szimulátora 56 Bárki Kálmán: Villamosgépgyártás 100 éve az Egyesült Villamosgépgyárban 59 Dr. Németh József: Mába érő tegnapok (1948—1948, 1998) 65 Dr. Jermendy László: Az igen nagy feszültségű távvezetékek fejlesztésének eredményei Dél-Koreában 69 Schmidt István PhD, Vincze Gyuláné Dr., Seller Balázs: Négyszögmezős szinkron szervohajtás lüktetésmentes nyomatékú üzeme 74 Matijevics István, Józsa Lajos, Srete Nikolovski, Morva György: Szakértői rendszerek alkalmazása hurkolt villamos hálózatok megbízhatóság-vizsgálatában — a hibafa felállítása 78 Bertalan Zsolt: Piaci versenyen alapuló villamosenergiahálózatok 83 Az elektrotechnika területeit érintő, 1998. IV. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke — I. rész Összeállította a Szabványügyi Közlöny 1998. IV. negyedévi számai alapján Littvay Alajos (MSZT) 88
Farkas László, Gera Sándor, Víg Zoltán: Internet alapfokon IV. rész: Készítsd magad az oldalad! Gyurkó István: Nagy- és középfeszültségű készülékek, berendezések műszaki követelményei Dr. Antal Kálmán: Újgenerációs kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpák Dr. Simándi Péter: Kisfeszültségű kapcsolóeszközök, készülékek gyártása Magyarországon, a századelőtől napjainkig Vincze Vilmos: A fénycsöves lámpatestek új generációja Takács Zoltán: A Felvonó Munkabizottság 30 éves története Dr. Lukács József: Melyik fajlagosan olcsó energiahordozót, melyik jó hatásfokú technológiával alakítsuk át villamos energiává úgy, hogy ezt hosszú ideig tehessük és földünket ne szennyezzük? Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1998. IV. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke — I. rész
148 154 157 163 167
173 183
Május Farkas László, Víg Zoltán: Internet alapfokon V. rész: Az információs társadalom küszöbén Dr. Schanda János: Fotometria — 75 évvel ezelőtt és ma Czelecz Ferenc: A VERTESZ-MGV ötven éve Kassay Gábor, Vonnák István: A herendi porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének világítása Hónig Ernő: A XX. század magyar villamos iparának egyik meghatározó gazdasági egysége. Villamos berendezés és Készülék Művek Pálfy Miklós: Napelemes áramforrások I. Dr. Horváth Elek: Villamosmérnök asszisztens képzés indult a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán
Március
Június-július
Dr. Börcsök Dezső: Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének szerepe a magyar villamosenergetikában 92 Hatvani György: A magyar jogszabályi környezet lehetséges változásai 95 Farkas László, Vágó András: Internet alapfokon III. rész. Mit, mivel, hogyan? 97 Az elektrotechnika területeit érintő, 1998. IV. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke — II. rész 110
Rajnoha László: Áramköri elosztók melegedési kérései Dr. Imre László—Dr. Hunyár Mátyás: A megújuló energiaforrások villamos energia termelésre való felhasználásának realitásai és kilátásai Baji Gál János: Küszöbön az ISO 9000 szabványsorozat korszerűsítése Maróth Károly: A Villamos Állomásszerelő Vállalat helye és szerep a magyar villamosiparban
1999. 92. évfolyam 12. szám
140
188 193 198 204 212 215 221
228 231 234 242 515
Mauser Imre: Beszámoló a LICHT '98 — Ausztria, Hollandia, Németország és Svájc Közös Világítástechnikai Konferenciájáról Ötvös Pál: 40 éve üzemelő vízturbina Lazur Lajos: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe a villamossági termékek szabványossági vizsgálatában és megfelelőségük tanúsításában Dr. Kiss László: Transzformátorok rövidzárási reaktanciájának számítása
268
Vincze Vilmos: Lámpatestgyártás — Környezetszennyezés — Energiatakarékosság Kosztolicz István: EKA története Dési Albert: Házgyári lakóépületek villamos hálózatainak felújítása a biztonság és az energiahatékonyság szempontjainak figyelmbevételével Pálfy Miklós: Napelemes áramforrások III. Dr. Kovács Károly Az instabus EIB rendszer III. Logikai fizikai címzés, távirat felépítése, buszhozzáférés Az elektrotechnika területeit érintő, 1999.1. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította a Szabványügyi Közlöny 1999.1. negyedévi számai alapján Littvay Alajos (MSZT)
270
November
247 250 253 256
Augusztus Dr. Krómer István: Gondolatok a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepéről az ezredfordulón Szakmai vélemény a villamosenergia-piac nyitásáról A MEE ad hoch bizottságának közleménye Dr. Bencze János: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Gondolatok egy újabb cikksorozat elé Dr. Kovács Károly: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer I. Dr. Nagyiványi András: A Villanyszerelőipari Rt. (Vállalat) története Tamási Balázs: Villamosok korszerűsítő felújítása Kiss Ferenc: A magyar villamos háztartási készülék ipar 100 éve Darabos Zoltán: A felvonók és mozgólépcsők ellenőrzésének változásai
273 275 285 293 301 308
Szeptember Kovács Ferenc: Villamos hálózatrendszerünk kialakulásának és fejlesztésének műszaki háttere figyelemmel a nemzetközi hálózati kapcsolatokra 313 Dr. Bencze János, Vinkovits András: A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje 321 Pálfy Miklós: Napelemes áramforrások II 324 Dr. Sibalszky Zoltán: A 450. Munkabizottsági ülés elé 327 Dr. Kovács Károly: Az instabus EIB rendszer II. Topológia, fizikai címzés 334 Somorjai Lajos: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe a hazai villamossági szabványosítás területén az elmúlt közel száz év folyamán X^FORA^i PhD. Schmidt István, Vincze Gyulánédr., dr. Veszprém) '< v. s Károly, Seller Balázs: Szinkron szervohajtás hisztér/ézises w adaptív áramvektor szabályozásai : 343 Sulyok Zoltán, Bertalan Zsolt: A liberalizált villamosenergia-piaci környezet új fogalmai " 348 Lőrincze Géza: A MTESZ információs hálózata az ezredforduló küszöbén 354 Egyesületi élet 330,332,356 Hírek: 333,347
Október Kerényi A. Ödön: A magyar villamosenergia-rendszer 2000-ben dr. Ádám Tihamér, Dr. Ajtonyi István: Digitális hajtások tervezése és megvalósítása I. Dr. Boross Norbert, Hollosy Gábor: A Villamos energetika új üzleti modellje 516
364 373 378
383 388 393 396 404
408
Dr. Krómer István: 50 éves a Villamosenergiaipari Kutató Intézet Rt. 417 Pálfy Miklós: Napelemes áramforrások IV. 423 Dr. Ádám Tihamér, Dr. Ajtonyi István: Digitális hajtások tervezése és megvalósítása II. 428 Bohoczky Fernec: A megújuló energiaforrások és az energiapolitika 434 Gergely Csaba, Sipos Miklós: Szemelvények a Siemens magyarországi történetéből 438 Déri Tamás, dr. Lantos Tibor, Nagy József, Némethné Vidovszky Ágnes dr.: Budapest Keleti pályaudvar vonatfogadó csarnok rekonstrukciója I. 449 Madarász Tibor: Közcélú villamos elosztóhálózataink 111 éve 457 Fehér György, Philippovich Győző: SEE/MEE Francia—Magyar elektrotechnikai napok 460 Dr. Kovács Károly: Instabus rendszer IV. 465 Hírek 431,442
December Pollich János: A fény forrása Dr. Bencze János: Energiatakarékosság, energia hatékonyság Dr. Hunyár Mátyás, Pomeisl Imre: Az aszinkron motorok métretváltoztatásának szerepe az energia-megtakarításban Dr. Bencze János: Amit az Európai Unióról tudni kell Jani Józsefné: A világítástechnika búcsúzik Hannovertől Déri Tamás, Nagy József, Némethné Vidovszky Ágnes, Dr. Végvári János: Budapesti Keleti pályaudvar vonatfogadó csarnok rekonstrukciója II. Kerényi A. Ödön: Javaslat a közcélú villamosenergiaelosztóhálózat magas veszteség %-ának további elemzéséhez Dr. Tóth Ferenc: Egy ajánlás a Fedorov által bevezetett teljes komplex teljesítmény fogalmának alkalmazásához Bertalan Zsolt, Sulyok Zoltán: Megbízhatósági mutatók számítása a TPLAN programrendszerrel Hunkár András: A túlfeszültségvédelmi beruházás gazdasági elemzése Tóth Petemé: Kábel körtörténet — A magyar kábelipar 117 éve — Egyesületi élet Hírek
472 476 479 483 486
491 496
501 504 508 510 514 498
ELEKTROTECHNIKA
s,%$\^ v
A biztonság vizsgálati jele
1999/3
A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. Hírlevele A MEEI Kft. újabb kijelölései Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Magyar Köztársaság Gazdasági Minisztere Dr. Czlkán Attila úr 1998. december 29-1 dátummal kiadott kijelölési okirataiban a 8/1984. (Vli.L) és a 79/1997. (Xll.31.) IKIM számú rendeletek szerinti típusvizsgálati tanúsítvány kiadására a MEEI Kft-t 1999. XII. 31-lg Ismét kijelölte. Az okirat szerint a kijelölt szervezet a kijelölést képező tevékenységet mindenkor az arra vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak következetes és pontos betartásával, az Ilyen tevékenységet ellátó szervezettől elvárható pontossággal és színvonalon köteles ellátni, és a kijelölt szervezet tudomásul veszi, hogy tevékenysége felett a miniszter szakmai felügyeletet gyakorol. A kijelölésekről a GM közleményt Is megjelentetett, száma 2/1999.(IKK.2.) A MEEI kijelölést kapott a 24/1998. (IV. 29.) SZ. IK1M-NM rendelet szerint a gyermekjátékszerek biztonságosságának vizsgakatára és típusvizsgálati tanúsítvány kiadására Is. Mint Ismeretes, a kijelölések alapja a vonatkozó kormányrendelet szerinti felkészültségi kritériumok teljesítése, tehát a szakmai alkalmasság, a vonatkozó Jogszabályok és szabványok szerinti vizsgálati és tanúsítási felkészültség, gyakorlat és a szakmai tevékenységgel Járó kockázatok fedezetére megfelelő mértékű felelősségbiztosítás. E követelményeknek a korábban benyújtott Igazoló okmányok szerint a MEEI eleget tesz.
A villamos háztartási készülékek szabványossági vizsgálatainál fontos biztonsági előírás a járatási vizsgálat, amely során a termék nem hibásodhat meg olyan módon, hogy balesetet vagy tüzet okozzon. Ress Miklós villamosmér nők a MEEI háztartási készülék laboratóriumában ellenőrzést végez. A képér látható élettartam és fárasztási vizsgáló padot Kömyei László villamosmér nők folyamatosan fejleszti, a vizsgálati igényeknek megfelelően.
ELSECOM - az európai elektrotechnikai vizsgálat és tanúsítás csúcsbizottsági (2) (folytatás)
lentett) szervekkel kapcsolatban
Az ELSECOM és a -Global A p p r o a c h "
• a vásárló arra akar garanciát kapni, hogy a vásárolt termék megfelel a vonatkozó szabványok előírásainak és egy meghatározott jelet (tanúsítványt) preferál, amely bizalmat kelt benne és amely jelet a gyártó elhelyez termékein
Q Az alapvető struktúrák A termékek megfelelöségértékelésének Global Approach (Általános Megközelítés) moduláris elve az EU-ban alapvető irányelv a .New Approach" (Új Megközelítésű) direktívák által szabályozott területeken. Az ELSECOM válasza az EN ISO 9000-es és az EN 45000-e szabványok alkalmazásával kapcsolatban • támogatja a vizsgáló/tanúsító szervezetek akkreditálását a jogilag nem szabályozott területeken és bátorítja az önkéntes szektor részvételét az akkreditálási eljárásokban • az akkreditálást a piaci igények kell, hogy meghatározzák, mivel a folyamatok és az eljárások az egyes ágazatokban, országokban és piacokon jelentősen eltérnek egymástól • az ipar egyes területein a jogi szabályozás olyan Önkéntes tevékenységeken alapult és alapul, mint a vizsgáló laboratóriumok kölcsönös elismerése és a laboratóriumok közötti körvizsgálatok (round-robin testing) • aktívan segíti a kölcsönös elimerési egyezmények felállítását, követve a piaci igényeket, eseti elbírálás alapján • az EN ISO 9000-s és EN 45000-es szabványok alkalmazását költséghatékony módon kell realizálni. l-l A szabályozások Az ELSECOM válasza a CE jelöléssel, a gyártók megfelelöségértékelési modulválasztásával és a notifikált (az EU-nál és a tagországoknál beje-
MEEI tanúsítás 1999/3
• lényeges, hogy a tanúsítási/vizsgálati jel a vásárlót orientálja és a CE jelölést kiegészítve valós piaci igényt elégít ki • az EU Bizottság és az ELSECOM együttműködése rendkívül fontos abból a célból is, hogy a CE jelölés, ha alkalmazzák, ne zárja ki más jelek feltüntetését. CJ AZ európai infrastruktúra Az ELSECOM válasza a termékek szabad áramlását akadályózó önkéntes nemzeti tanúsítási rendszerek létezésével és egy európai, rugalmas, bürokráciamentes struktúra kiépítésével kapcsolatosan • az EOTC (European Organization of Testing and Certification) keretében koordinációt bitosít a Kölcsönös Elismerési Egyezmények (Mutual Recognition Agreement, MRA) keretében az elektrotechnika területén • segíti az elektrotechnika területén a különböző MRA-k EOTC elismertetését • vegyes technológiai területeken bátorítja újabb ágazati (szektoriális) bizottságok létrejöttét és azokkal kész együttműködni • elősegíti a különböző MRA-eken belül az EN 45000-es szabványok szerinti egységes, önkéntes akkreditálási (elismerési) eljárásokat a piaci igényeknek megfelelően • biztosítja az MRA-k egységes struktúráját és
függetlenségét a specifikus piaci feltételek f igye lembevételé vei • a vizsgálati/tanúsítási szolgáltatások állandó továbbfejlesztésével vonzó lehetőséget biztosítani a kormányzati szervek részére a jogilag szabályozott területeken is. • Az ELSECOM állásfoglalások háttere Az ELSECOM stratégiai állásfoglalásai némi magyarázatra szorulnak, A Global Approach kí sérletet tett a teljes piac koherenciája érdé kében, mind a jogilag szabályozott, mind a nem szabályozott területeken. Figyelembe kell azonban venni, hogy minden piaci szektornak van szabályozott és nem szabályozott aspektusa és ezek közül szinte valamennyi bizonyos mértékben a szabályozás tárgya. Mivel sok termékre több szabályozás is vonatkozik, ezért a termékre kell koncentrálni a megfelelöségértékelési eljárások során abba" a célból, hogy azok szabadon mozoghassanak az EU területén. Az önkéntes eljárások ezért egészítsék ki a kötelező eljárásokat. Bár a moduláris megközelítés segítség lehet az MRAknek struktúrájuk felépítésében, de az eltérő piaci feltételek miatt azt nem mindig lehet követni. (folytatjuk)
A páneurópai HAR Jel villamos kábelekre és vezetékekre
A páneurópai ENEC jel lámpatestekre és szerelvényekre, számítógépekre és perifériáikra, ktotranszformátordbra és más alkatrészekre.
A MEEI vizsgáló osztályai és laboratóriumai •
Erősáramú Vizsgáló Szakosztály Profil: Háztartási és hasonló Jellegű erősáramú készülékek, transzformátoros készülékek, forgógépek, akttumulátorok,elektromos szerszámok, valamint Ipari berendezések villamos részelnek szabványossági, biztonsági, csereszabatossági, minőségi és egyéb speciális vizsgálata Vizsgáló személyzet létszáma:
9 fő MEEI vizsgálati gyakorlat Ress Miklós vili. mérnök, osztályvezető 11 év Nógrádi László vili. mérnök, ov. helyettes IS év Árkos László technikus 20 év Földvári László vili. mérnök 5 év Horváth Ferenc vili. mérnök 22 év Ignácz Imre vili. mérnök 5 év Környel László vili. mérnök 18 év Ónodi Ákos vili. mérnök 12 év Rudas Ferenc vili. mérnök 21 év
Laboratóriumi alapterület nettó : • Forgógép laboratórium : - Hötechnlkal laboratórium : - Transzformátor és hegesztögéplabor: - Vizes mérések laboratóriumai: - Tartóssági vizsgálatok laboratóriumai: - Akkumulátor vizsgáló laboratórium : - Egyéb vizsgáló laboratórium :
460 m 1 43 m1 38 m3 37 m2 47 m* 48 m2 27 ma 220 m>
Eszközök, laborlétesítmények é r t é k e : kb.
60 MFt
••
Nógrádi László hőlégfúvó biztonságát ellenőrzi a hazai és nemzetközi szabványok szerint. A MEEI vizsgáló laboratóriumaiban 7-800 szabvány szerinti szabványossági típusvizsgálatot lehet elvégezni. A háztartási villamos készülékek EN IEC biztonsági alapszabványa közel 130 oldal terjedelmű és az e szabvánnyal együtt alkalmazandó termékszabványok száma száznál is több.
Vizsgált termékcsoportok Speciális mérések és vizsgálatok Fékpados motor és szerszám vizsgálatok Mechanikus és villamos igénybevételek, tartós járatások Akkumulátor és szárazelem vizsgálatok Transzformátorok műszaki jellemzőinek a vizsgálata Mikrohullámú sugárzásmérés Speciális hőmérséklet és hőeloszlás mérések Szivattyúk vizsgálata 6 bar nyomásig Speciális biztonsági és műszaki/minőségi szakértői vizsgálatok Járművek beépített kisfeszültségű berendezéseinek vizsgálata Összehasonlító árutesztek Élettartam- és tartóssági vizsgálatok Kulcs jel (KeyMark) adományozásához vizsgálatok és ellenőrzés Javító- és karbantartó szolgáltatások minőségellenőrzése
Számos villamossági termék melegedésének vizsgálatakor a névleges terheléseket be kell állítani. Forgógépeknél az amerikai MAGTROL cég fékpadjai biztosítják a vizsgálati feltételeket A névleges terhelések beállítása nélkül a vizsgálat nem a szabványok szerint történik és az eredmény értékelhetetlen.
Ruhakezelö gépek: mosógépek, centrifugák, vasalók, szárítógépek, varrógépek, kötőgépek Takarítógépek: por- és vízszívók, szőnyegtisztítók, súrológépek, padlókefélök Háztartási konyhagépek: darálók, facsarógépek, keverőgépek, vágó- és aprító gépek, hulladékörlök, mosogatógépek Főző és sütő készülékek: tűzhelyek, sütők (grill, mikro, olaj, tészta, kenyér), kenyérpirítók Folyadékmelegítök: vízmelegítők, főző készülékek, étel/ital melegítők, forróital automaták Testápolók: hajápoló készülékek, szájápoló készülékek, borotvák, kézszárítók, gőzölök HelyiségfÜtÖk: villamos kályhák, ventillátoros fűtök, radiátorok, nem villamos fűtőkészülékek villamos vezérlései Légkezelő készülékek: ventillátorok, kondicionálók, párologtatók Hűtőgépek: hűtőszekrények, fagyasztók, italhűtők, kompresszorok, aggregátok Nagykonyhai készülékek: darálók, aprítok, keverök, hütö- és fagyasztópultok, italautomaták, főző- és sütökészülékek, melegentarók, mosogatógépek Motoros és hötechnikai laboratóriumi készülékek, mosó- és mosogatógépek, keverők, kemencék, sterilizátorok Villamos fűtésű szerszámok:: forrasztópákák, fóliahegesztők, ragasztópisztolyok, hölégfúvók, tűzgyújtók Villamos hajtású kézi- és asztali szerszámok: fúrók, kalapácsok, csiszolók, fűrészek, gyaluk, marók, festékszórók Kerti/háztáji gépek: fűnyírók, komposztálok, darálók, sövénynyírók, szivattyúk, nagynyomású tisztítók Ipari berendezések villamos részei: építő- és élelmiszeripar gépei, szellőző és légkezelő gépek, légkompresszorok, növénytermesztés és állattenyésztés gépei, garázsberendezések, gépjármű diagnosztikai berendezések Transzformátorok és tápegységek, mágneses készülékek : biztonsági és játéktranszformátorok, adapterek, toroidok, gyújtótranszformátorok, csengők Hegesztőgépek: ív- és ellenálláshegesztök Villamos motorok és motoros generátorok, áramfejlesztők Ipari és háztartási akkumulátortöltök Savas akkumulátorok, szárazelemek, gombakkumulátorok MüffWBifimr' TTnirHmtntHHiBfflitTWl
MEEI tanúsítás 1999/3
1999.01.01. és 1999.01.31. között jóváhagyott villamossági termékek Tinúsüviny szinu
luiúiíiv íny szinti
Háztartási gépek Mágneses jdrögzítók
DOMINÓS.pA. • Via Valcellina -Z.lNord. 33097Spilimbergo Pezsgőfürdő kád család Pezsgőfürdő kád család Pezsgőfürdő kid család PezsgőfÜidő kád család Zuhanyfülkék, pezsgőfürdők zuhanyfülkével
ACDEX-D7PW* ACDEX-D 10PWÍ ACDEX-D 15PW# ACTP 15PW8;-10PW8*
D0023C019 D0024C019 D0O25C019 D0O26C019
VP; ST; MS; MSViK
D0027C019
EDESA, S. COOP. LTDA, Avda Cervantes, 45-Basauri. Spanyolország Hűtő-fagyasztó szekrény
275/2T*
D0004H019
FAGOR Electrodomesticos S. Coop. Uda. E-20500 Mondragon Hűtő-fagyasztó szekrény család Mosógép
DAEWOO Videomagnó
DV-K10W
D0065U019
Ipari, mezőgazdasági es irodai fdluuználású elektronikai késiüléktk ASTEC AA20031 (fA-6)
D0045C019
BA-4; BA-42
M0070E019
Tápegység Orvosi elektronikus készülékek MEDICOR Röntgen RT Budapest
TR-30Ö WM-1300/4 M
D0005H019 D0O03H019
Ul 10...; KI 19
D0O93C019
Globaltek Corporation
Bucky állvány család, MB-I, MB-6 Bucky szerkezet
OMSZÖV-MEDIC Orvostechnikai Fejleszto.Gyártó és Ker. Kft.-Bp.
Porszívó motoros kdével
IJS-Induuriecomulting GmbH. Lechwerkstr., D-86462 Langweid
MICROSCALPEL-50 nagyfrekvenciás sebészeti vágó
OE-116
M0084E019
SSI Industries. 188 rue du Caducée, F-34195 Montpellier
Villamos tűzhely-mosogató kombináció család
Paotry 1.*; - 2 *
D0044H019
Kirby Co,J920 Wesi 114 Street. Cleveland, Ohio 44102. U.SA Porszívó kárpit tiszülöval
G6E
D0094C019
SEH-5500-NHCW*í
D0076H019
PEH-5500-NHCWi*
D0077H019
LW41;LW31;LB10
D0042H019
LAING Kft. - Cegléd Elektromos fűtőkészülék család Elektromos fűtőkészülék család szivattyúval Venta Luftwáscher GmbH
Többfunkciós gyógyászati ndwer matrac rendszer
nt Ifi DUO
M0068E019
Többtimkciós gyógyászati matrac rendszer család Terápiás kórházi ágy Terápiás kóAázi ágy család
ClinÍmat;Clinimat SH Respicair AFX-STD; AFX-P*
M0069E019 M0079E019 M0080EOI9
Adatfeldolgozó készülékek, berendezések SHARP Corporation. 22-22 Nagaike-Cho, Abeno-Ku, Osaka 545 Másológép család
I^égtisziító és párásító család ZEPTERElectroSpa
Masszírozó készülék DM 8849 adapterrel
PBG-861/ScuIpturelie; PBG-864/Liftelle
DO083HO19
STTMUVIT
D0082H019
XEÓO(WIR); XE62(W2R}#
DO047C019
Lámpatestek BORDEAUXLámpastudió BT. 1037 Bp. Körtvélyes u.l Asztali lámpa család
Háztartásihoz hasonló jellegű gépek
D0022E019
Xerox Ltd. Technical Centre,Welwyn Garden City, Egyesült Kir. Digitális lézer másológép család
Kézi masszírozó család DM 8880 tápegységgel
AL-1000FEEW
9169; 5004; 5018#
DOO73UO19
TL3;TL15
D0072U019
1190
M0066V019
10004. 10007, 10008*
M0001V019
Mellért BLANCO MED GmbH. Carl-2eiu Str.S, D-07H1S Saalfeld Műtőasztal család
SATURN SX; JUPITER
Akkumulátoros lámpa család M0029E019
Dugói csatlakozók
Forgógépck
VMAR STEINELGmbH&Co.KG
D-33442 Herzebrock
Hólégíuvó
Vcdiiérintkczős többszörös elágazó
HLG 2000-LE
I)nOO9HD1!>
ESE150
D0095H019
WÜRTH
WALTHER WERKE Eisenberg Védttt kivitelű csatlakozóaljzat család
Excenter csiszoló
Jelzőlámpák, foglalat**
Rádiókészülékek RE.DEL ELEKTRONIKA Kft. • Budapest Philips
Fénycső és gyújtófoglalatpár
Audio torony Audio torony
FW 356CŰ4 FW 326/34
D0091U128 D0O46U019
HiT CSR 601D HiTCSR 1601D
DOO67U019 D0081U019
TV készülékek
Egyéni műholdvevő behéri egység Egyéni műholdvevő beltéri egység LG Elecironics Inc Színes TV család
CF-21E40X; -20E40
D0007U01'J
29PT 8403/58
D0092U019
Philips Saerc*> szmes televízió SONY színes
DOO32VO19
VIDEOTON MBKE Elektronikai Kft. • 7401 Kaposvár. Izzó u. 3 Kompakt fcnycsöfoglalst család Kompakt tóiycsölbglalat család
G 23-T1; G 23-T11\V G 24-D.-TU
D0010V019 DOOI1V019
K 80 N 95
D0071K019 D0087KU19
Ságeldó anyagok
HIRSCHMANtf
S-S.aco
Fc 6-21; Fc 7-21 #
televízió
MEEl Hírlevél 1999/3
KV-29FX
1IK
D0090U019
CERAMCAB, 951 24NovéSady Kisteszühségü kerámia tartószigetelő Kislcs/úhstgű kerámia tartószigetelő
79/1997.(XII.31.) IKIM rendelet - gyakran feltett kérdések (A válasz a MEE1 véleménye. Vita esetén a jogszabályalkotó értelmezése mérvadó.) mi eszközök, vezetékek, készülékek." Széleskörű értelmezésben tehát a direktíva (és így a R.) tárgyi hatálya felöleli a fogyasztási és tökejavakat, amelyek a meghatározott feszültségtartományban működnek, részletesebben a villamos készülékek, villamos hajtású kéziszerszámok, világítástechnikai szerkezetek, beleértve az előtéteket is, kapcsoló és szabályozó szerkezetek, villamos vezetékek, készülék csatlakozó szerelvények, szerelési anyagok stb. Az EU Bizottság megerősíti, hogy a kábel menedzsment rendszerek a direktíva hatálya alá tartoznak, mint ahogyan azt már az 1982. december 15-i közleményük is tartalmazta.
Miiven termékek tartoznak a rendelet (R.) hatálva alá? A válasz a kérdésre egyszerűnek tűnik, azok amelyek a R. 2.§. a/ szakasza szerint az 50 és 1000 V közötti névleges feszültségű váltakozó áramra, valamint a 75 és 1500 V közötti egyenáramra készültek a R. 2. számú mellékletében felsorolt termékek és területek kivételével. (A kivételekre most nem térünk ki, de tudni kell, hogy ezekre a termékekre vonatkozóan más EU direktívák, vagy más nemzetközi előírások vonatkoznak, vagy pedig európai szabvány hiányában a nemzeti előírások betartása kötelező.)
A R. tárgyi hatályának pontosítása mégsem olyan egyszerű, mivel a .kisfeszültségi direktívá- És az alkatelemek (cotnponents)? ban" (LVD) a villamossági termék pontos fogalma Általánosságban mind a beépítésre szánt, mind nincs meghatározva. A következőkben az EU Bipedig az önállóan alkalmazott alkatetemek a dizottság III. számú Főigazgatóságának rektíva hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor egyes (Directorate-General 111. Industry) 14 oldal terjealkatelemek biztonsága nagymértékben a beépídelmű útmutatóját vesszük alapul, amelyet az tés körülményeitől is függ. Ezek az elektronikus LVD alkalmazásához 1997 júliusában adtak ki, és egyéb alkatelemek. (IC-k, opto-csatolók, pasz{Guidelines on the Application of Council szív alkatelemek, mint kondenzátorok, induktiviDirective 73/23/EEC). Az Útmutatóban külön feltások, ellenállások, szűrők, elektromechanikai hívják a figyelmet arra, hogy - bár a szöveget az alkatelemek, mint csatlakozók, NYÁK jelfogók, EU Kormányzati Szakértők Munkabizottságában mikrokapcsolők stb.) Figyelembe véve az LVD megvitatták - az jogilag nem hatályos és egyedül célját, az olyan alkatelemek, amelyek biztonsága az LVD szövege a mértékadó jogi szabályozás. túlnyomó részben a beépítés körülményeitől Visszatérve a villamossági termék fogalmára az függ, nem tartoznak az LVD hatálya alá és azokat Útmutató szerint ezt a fogalmat a nemzetközileg nem szabad CE jelöléssel ellátni. Más beépítésre elismert és elfogadott módon kell értelmezni az szánt alkatelemek viszont, amelyek beépítési IEC által kiadott Nemzetközi Elektrotechnikai megfelelősége ellenőrizhető, mint például bizoSzótár szerint, vagyis .minden olyan eszköz, amenyos transzformátorok, villamos motorok, az LVD lyet a villamos energia előállítása, átalakítása, hatálya alá tartoznak és azokat a pozitív átvitele, elosztása vagy felhasználása céljából megfelelőségértékelés után CE jelöléssel kell elalkalmaznak, mint például gépek, transzforlátni. mátorok, berendezések, mérőeszközök, védelA hatály alóli kizárásokat nem szabad félreérte-
A váltakozóáramú energiaellátás részlete
.-
Az egyenáramú tápegységek A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy villamos vizsgáló laboratórium kiépítéséhez nem elégséges a helyiség ajtajára csak annyit kiírni: „Elektromos laboratórium". Biztosítani kell például a szükséges villamos energia ellátást az előírt műszaki paraméterekkel {szabályozható egyen- és váltakozófeszültségek, 1-3 fázis, 5060-400 Hz frekvencia, előírt tűréshatárok, harmonikus tartalom, zavarmentesség.) A MEE1 villamos energia ellátásának alapterülete 350 ma .
Tanúsítási statisztikák:
MEEI Kft, elérhetősége Cím:
ni és olyan alkatelemekre is kiterjeszteni, mint lámpák, starterek, biztosító betétek, készülék kapcsolók, szerelési anyagok stb. amelyek az LVD értelmében villamossági terméknek tekintendők, így a hatálya alá tartoznak.
összesen darab
1132 Budapest, Váci üt 48 a-b
Postacím: 1 3 9 5 Budapest, Pf. 4 4 1 Központi telefon: 3 502 3 1 1 (+meilék) Központi fax: Internet:
Tanúsító Okirat 1934-től, több mint Tanúsító Okirat 1984-től, több mint Jelenleg hatályos okirat
3 290 6 8 4 http://www.meei.hu
ISO 9000-es Tanúsító Okirat IEC CCB Test Certiflcate CENELEC CCA „NTR"
Igazgatóság: Lazur Lajos ügyvezető Igazgató Galamb István műszaki Igazgatóhelyettes
T.: 3 494 706
Fax:
3 495 561
Vállalkozási osztály: Zsákal Zoltán
T.: 3 4 9 4 9 2 3 e-mail: [email protected]
Tanúsítás, nemzetközi ügyek: Vincze András
83 227 64
HAR Jelhasználati engedély
10
ENEC Jelhasználati engedély „Test Certiflcate" (3 nyelvű) Megfelelőségi Nyilatkozat EMC-RFI Tanúsítvány
10 146 2 3097
EMC Tanúsítvány, egyéb
52
T.: 3 2 9 4 643 e-mail: [email protected]
UL Insoectlon Center. ISO 9000. lívártásellenörzés: Németh Árpád
T.: 3 4 9 0 5 6 8 e-mail: [email protected]
Vizsgálati laboratóriumok: Háztartási elektronlka Erősáram Elektron lka Alkatrész Kábel
Felvilágosítás, adatbázis, kigyűjtések: Vincze András T.: 3 2 9 4 643 e-mall: [email protected]
e-mail: [email protected]
Géczy Géza Ress Miklós Seres István Nádassy László Fabók Gábor
T.: 3 503 326 T.: 3 290 657 T.: 3 298 054 T.: 3 503 346 T.: 3 502 311
Kalibráló laboratórium, klímalaboratórium, fejlesztés Vazlnay József
T.: 3 2 9 5 2 0 8
A „MEEI tanúsítás" hírlevél megjelenik minden hónapban és tartalmazza a hónapot megelőző második hónap alatt kiadott megfelelőségi tanúsítványok jegyzékét Is. A Hírlevélben közölt Információk a forrás feltüntetésével szabadon közölhetők. A hírekkel, eljárásokkal, tanúsítványokkal kapcsolatosan további részletes felvilágosítást az előző oszlopban feltüntetett munkatársaink adnak. Szerkeszti: Lazur Lajos ~
4
130000 55000 10606
EEI tanúsítás 1 9 9 9 / 3
