Összefoglalás Janiga Csaba, Hunkér András, Dr. Szedenik Norbert, Dr. Fodor István: Csavart érpár a villámvédelemben Napjainkban egyre időszerűbb téma az érzékeny elektronikus rendszerek, berendezések védelemre a környezetben keletkezett túlfeszültségek ellen. Az egyik módszer a zavaró hatások elleni védelemre, hogy túlfeszültség-védelmi eszközöket használunk védendő objektumainkhoz, berendezéseinkhez. A szerzők hangsúlyozzák, hogy milyen fontos már a tervezés kezdeti stádiumában gondolnunk az esetleges zavaró hatások kivédésére, mert ilyenkor még gondos tervezéssel, csavart érpárú kábelek telepítésével és a vezetékek nyomvonalainak kiválasztásával nagymértékben csökkenthetők a majdani működő rendszere veszélyes zavaró hatások szintje, és jelentős beruházási költséget takaríthatunk meg.
Horváth Viktor, Szilágyi Ferenc: Szimmetrikus összetevők módszerének alkalmazása a 2 x 25 kV-os MÁV vontatási rendszer zárlatszámításánál A MÁV a 2 x 25 kV-os vontatási rendszerét a koncessziós vasútvillamos(tás során is alkalmazza. Az ehhez szükséges méretezési módszerek közül hivatkozik a cikk az ún. hurokáram-módszerre, majd rátér az új módszer ismertetésére. Ennek megnevezése: „szimmetrikus összetevők módszere". Ezt a módszert az ERŐTERV már korábbi években is használta az autotranszformátor-állomások zárlatszámftásaihoz és ellenőrzéséhez.
Pelei Imre: A debreceni Déri Múzeum Munkácsy Termének világításáról - II. rész A Déri Múzeum Munkácsy Termében mutatják be Munkácsy Mihály 3 kolosszális méretű, világhírű festményét: az fcce Homo-X, a Krisztus Pilátus e/ótf-et és a Oolgota-t. A terem jelenlegi természetes, ill. mesterséges világítása nem ideális a festmények szemlélésére. A jelenlegi világítás kritikai vizsgálata után a szerző új megoldású természetes és mesterséges világítást javasol, amely a festmények megtekintésére és megóvására egyaránt optimális, karbantartása egyszerű, villamosenergia-igénye kicsi.
Jani Józsefné, Kosztolicz István: Formák és színek a külsőtéri világításban A szerzők hangsúlyozzák, hogy az 1998. évi Hannoveri Vásáron egyértelművé vált: nemcsak a belső-, hanem a külsőtéri világításban is teret hódítanak a változatos formák, sőt a színek is. E tendencia érzékeltetésére néhány cég néhány szép termékét mutatják be képeken, szakszerű világítástechnikai jellemzéssel.
Dr. Szabó István: Modern eljárások atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására - II. rész A szén-dioxid-kibocsátás további növekedésének megakadályozása és a környezet védelme egyértelműen az atomenergetikára irányítja a figyelmet. Magyarországon - ebben a nyersanyagokban szegény országban - jelentős az atomenergetika szerepe. Ebben a munkában bemutattam és számos külföldi referenciával bizonyítottam, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a hosszú távú biztonság és a bioszférától történő tökéletes elszigetelés követelményeinek eleget lehet tenni. Bemutattam továbbá, hogy a hulladéktérfogatot és mennyiséget az eredeti érték töredékére (egyszázad részére) lehet gazdaságosan csökkenteni.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 462
Summary
Zusammenfassung
Cs. Janiga, A. Hunkár, Dr. N. Szebenik, I. Fodor: Twisted pair cables in the lighning protection Nowadays itis getting more and more serious problem to properly protect our sensitive electronic system and equipment against the overvoltages originated in the close environment of our device or building. One solution can be if we use overvoltage protection devices for our equipment. Authors outline the importance of carefully planning the future system or equipment using twisted pair cables and suitable cable topology. If these two methods can be taken intő consideration right at the beginning we can make a very efficent overvoltage protection and savé a part of the investment.
Cs. Janiga, A. Hunkár, Dr. N. Szedenik, I. Fodor: Gedrehte Doppeladern im Blitzschutz In unseren Tagén wird das Thema Schutz empfindlicher elektronischen Systeme und Geráte gegen die in der náheren Umgebung entstandene Überspannung immer aktueller. Eine Methode zum Schutz gegen störende Wirkungen wáre die Benutzung vom Überspannungsschutzgeráten bei unseren zu schützenden Objekten und Geráten. Die Autoren betonén, wie wichtig es sei, bereits beim Beginn der Plannungsphase an die Abwehr eventueller störende Wirkungen zu denken, weil man in dieser Phase noch durch sorgfáltíge Planung, Einsetzen gedrehter Doppeladern und die genau Auswahl der Leitungsspuren das Niveau der störenden Wirkungen auf das spáter arbeitenden System bedeutend vermindern, und so bei der Investion die Kosten bedeutend senken könne.
V. Horváth, F. Szilágyi: The Application of the Symmetrical Components Method in the Short Circuit Calculation of the 2 x 25 kV Traction System of the Hungárián State Railways The Hungárián State Railways adopts the 2 x 25 kV traction system evén in case of concession railway electrification too. From the necessary dimensioníng methods required for this system, the paper first reviews the loop-current method, then comes to the illustration of the new method. The name of this method is the Method of the Symmetrical Component. This method has been used by the ERŐTERV in the years of 1987/88, for the short circuit current calculation and control of the autotransformer substations.
V. Horváth, F. Szilágyi: Anwendungsmethode symmetrischer Komponenten bei der Kurzschlussberechnung von dem 2 x 25 kV Zugbeförderungssystem von MÁV Auch im Verlaufe der Konzessionierung bei der Eisenbahnelektrifizierung verwendet MÁV das: 2 x 25 kV Zugbeförderungssystem. Unter der dafür erforderlichen Dimensionierungs-Methoden beruft sich der Artikel auf die sog. Schleifstrom-Methode und wendet sich schliesslich an die Besprechung der neuen Methode: „Methode der symmetrischen Komponenten". Diese Methode wurde auch schon früher vom Unternehmen ERŐTERV für; die Kurzschlussberechnungen und Kontrolié der Autotransformatorenstationen verwendet.
/. Pelei: Report of the Illumination of the Munkácsy Gallery of the Déri Museum in Debrecen. Part II. The three colosai dimensíon, worid-famous pictures of Mihály Munkácsy: Ecce homo, Crist before Pilate, Golgota are shown in the Munkácsy Gallery of the Déri Museum ín Debrecen. The peresent natural and artifical illumination of the gallery is not ideál for the viewing of the pictures. After the critical examination of the present illumination the author proposes new natural and artifical illumination solution, which is optimál for both the viewing and preservation of the pictures Its maintenance is simple and its power demand is low.
/. Pelei: Beleuchtung des Munkácsy-Saales im Debrecener Déri Museum. Teil II. lm Munkácsy-Saal des Déri Museum wurden die drei übergrossen, weltberühmten Gemáldedes ungaríschen Males Ecce Homo, Christus vor Pilátus und Golgotha ausgestellt. Diegegenwártige natürliche bzw. künstliche Beleuchtung des Saales ist für die Betrachtung der Gemálde nicht ideál. Nach der kritischen Überprüfung der gegenwártigen Beleuchtung schlágt der Autor eine neue Lösung der natürlichen und künstlichen Beleuchtung vor. Diese Lösung ist für die Betrachtung als auch für die Erhaltung der Gemálde optimál, die Instandhaltung ist einfach, der Energieverbrauch gering.
Mrs. J. Jani, I. Kosztolicz: Shapes and Colours in the Outdoor Lighting The authors emphasize that on the Hannover Fair it became unanimous: Not only in the interior, but in the outdoor illumination too, the diversified shapes and evén colours gain ground. For the demonstration of this trend they introduce somé níce products of several manufacturers with pictures and with lighting technical characterization.
FrauJánr, I. Kosztolicz: Design und Farbenin der Aussenbeleuchtung Die Autoren betonén, dass es auf der Hannover Messe '98 eindeutig klar wurde, dass sich nicht nur bei der Innen- sondern auch bei der Aussenbeleuchtung mennigtaltiges Design sogar Farben verbreiteten Zur Veranschaulichung dieser Tendenz demonstrieren auf den Fotós einige Unternehmen schöne Produkte mit fachgerechter beleuchtungstechnischer Kennzeichnung.
Dr. I. Szabó: Up to Date Processes for the Condttioning of Small and Médium Activity Wastes of Nuclear Poser Plants. Part II. (Supporting Paper to the Series: Nuclear Power in the 21-st Century) Preventing the further growth of CO2 emission and environement protection unambigously directs the attention to nuclear energetics. In Hungary, in this country of poor raw materials the nuclear energetics has an important role. In this paper I showed and proved by numerous foreign referencies that according to internationat practice the requirement for the long term safety and for the perfect sealing off the biosphere can be met. Furthermore I showed that the volume and quantity of waste can be economicaliy reduced to a f ragment (1 %) of itsoriginal value.
Dr. I. Szabó: Moderné Verfahren zur Entsorgung gering- und mittelaktiver Abfálle von Atomkraftwerken. Teil II. Eindeutig sind die Bestrebungen auf die Kernenergie gelenkt, um die wettere Steigerung des Kohiendioxid-Ausstosses zu verhidern und die Umwelt zu schützen. In Ugarn - in diesem rohstoffarmen Land - hat die Kernenergie eine bedeutende Rolle. In diesem Artikel wurde aufgezeigt und an zahlreichen auslándischen Referencez bewiesen, dass entsprechend der internationalen Praxis die langfristige Sicherheit und die vollkommenen Isolierungsanforderungen von der Bioatmospháre erfüllt werden können. Ferner würde gezeigt, dass man den Abfallrau min halt und die Menge auf einen Bruchteil des ursprünglichen Wertes (auf ein Hunderstel Teil) wirtschaftlich senken kann.
is the Centenary of the Hungárián Electrotechnical Association The Century of Electrification, is the Century of the Hungárián Electrotechnical Association 1998. 91. évfolyam 12. szám
2000 feiert der Ungarische Elektrotechnische Vérein 100 jáhrígen Geburtstag Jahrhundert der Elektrífízierung - Ein Jahrhundert Ungaríscher Elektroíechnischer Vérein
463
Sínen van az elektronika Wavebox - a tartósínre szerelhető elektronika tokozat
A vezérlő elektronikai egységek miniatiirízálódásával, az ipart folyamatok közvetlen közelében lévő kapcsoló- vagy elosztódobozokba helyezésével a kisméretű, tartósínre rögzíthető elektronika fokozatok egyre nagyobb jelentőségűvé válnak. Újfajta automatizálási egységek szerves részeként gyors és áttekinthető szerelhetőségükkel is kitűnnek. A Wavebox-generációval (Wavebox - Weidmüller Active Variable Electronic tokozat) az interfészspecialista Weidmüller a felhasználó kezébe adja a megoldást: tetszőleges elektronikai megoldásokat megbízhatóan és egyszerűen tartósínre szerelhetünk az új elektronika tokozat segítségével. A fejlesztők az új tokozatcsaládot a gyakorlati igénybevételekre és feladatokra optimalizálták. Ezáltal a Weidmüller mérnökei a modern elektronikai egységek biztos „csomagolásán" túl számos beállítási, kezelési, EMC (elektromágneses kompatibilitási), valamint hőelvezetési funkciót is megvalósítottak. Jelentős szemponttá vált az új elemcsalád ergonómiája és kialakítása. Valószínűleg minden racionálisan gondolkozó szakembert meggyőz az az időmegtakarításból keletkező előny, amely a csatlakozási pontok kialakításával nyerhető, hiszen az eddig alkalmazott időigényes forrasztás helyett a két legmodernebb változat közül csavarkötésü és húzórugós - bármelyik alkalmazható. Ezen túlmenően a Wavebox-ház kialakításának köszönhetően a beszerelt nyomtatott áramköri lap és a tokozat fala közötti hely lehetővé teszi további elektronikai alkatrészek beültetését - akár a forraszoldalra is. A különböző felhasználói igényeknek megfelelően a tokozat 12,5 mm, 17,5 mm, 22,5 mm, valamint 45 mm szeles változata egyaránt beszerezhető.
integrált
keresztösszekötés
A tartósínre kifejlesztett dobozok területén újdonságként jelent meg a Wavebox-tokozatokban a beépített keresztösszekötés, amely a tokozat alsó részén található. Áramterhelhctősége 8 A, amely így lehetővé teszi a tápfeszültség áthidalását az egyes modulok között - vezetékhidak nélkül.
Szerelés A szükséges beállító- vagy kijclzőelcmckkcl ellátott nyomtatott áramköri lapot egyetlen munkafolyamattal elhelyezhetjük a műanyag tokozat fejrészében, majd erre egyszerűen felpattintjuk magát a műanyag házat. Minden szerelési folyamat szerszám használata nélkül történik. A Wavebox-dobozok átgondolt koncepciójának köszönhetően a hagyományos tokozatokhoz képest jelentősen csökken a szerelési idő. Meghatározó előnyt jelent javítás, karbantartás esetén, hogy a doboz szétszereléséhez szerszám nem szükséges. Ha pedig beállítást kell elvégezni, akkor a tokozat fejrészén elhelyezett ablakot egyszerűen felnyitjuk. Az áttekinthető jelölhetöség érdekében a fejlesztők a modulon egy WS 10 típusú jelölő elhelyezésére is biztosítottak lehetőséget. A tokozat így készen összeszerelve a TS 35 típusú tartósínre pattintható. 464
Szellőzönyílások Az elektronikai alkatrészek nagy sűrűsége miatt a modulokban keletkező hő egyre növekszik. A Wavebox-sorozat moduljainak ferdén beépített szellőzőnyílásai elősegítik a hőveszteség megbízható elvezetését. A hagyományos modulokkal szemben így a Weidmüller új fejlesztésű tokozatai 20 °C környezeti hőmérséklet mellett 3 W veszteségi teljesítményt is megbízhatóan cl tudnak vezetni.
Környezetvédelem A tokozatok jó villamos szigetelŐképcsségű. környezeti hatásoknak ellenálló, ugyanakkor újrafelhasználható, károsanyagoktól mentes hőre lágyuló műanyagból készülnek (polikarbonát, PA 6.6, PBT).
További információval rendelkezésre állunk. Tokár Péter, okl. villamosmérnök {e-mail:
[email protected])
Die Interface Partner Weidmüller Kereskedelmi Kft 1117 Budapest, Dombóvári út 13. Tel: (közp.): 464-7888, 203-4102, értékesítés: 203-4138 Fax: 203-4128, e-mail:info@weidmueíler.hu ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések
Csavart érpár a villámvédelemben Janiga Csaba, Hunkár András, Dr. Szedenik Norbert, Dr. Fodor István 1. Bevezetés Mindennapi életünkben egyre több olyan villamos készüléket, ül. berendezést használunk, amelyek érzékenyek az elektromágneses zavarokra. Ilyen készülék pl. a számitógép, amely a 230 V-os táphálózathoz csatlakozik, ugyanakkor- információs kábeleken keresztül - más számítógépekkel lehet összeköttetésben. Az elektromágneses zavarok mértékétől függően az ilyen készülékek könnyen meghibásodhatnak a keletkező túlfeszültségek miatt A vezetett és a kapacitív módon keletkező túlfeszültségek mellett az induktív csatolás révén létrejövő túlfeszültség is fontos tényező. Ebben az esetben figyelembe kell vennünk az erre érzékeny készülékhez csatlakozó fémes hálózatok topográfiáját, valamint a kábel struktúrát. A csatlakozó vezetékek nyomvonalainak kialakítására érdemes tehát odafigyelni, mert egy átgondolt topográfiával tetemes költséget takaríthatunk meg adott esetben. A nyomvonal-kialakításból adódóan létrejött hurkokban veszélyes túlfeszültségek keletkezhetnek, amelyek mértékét többek között befolyásolja az erek elrendezése a kábelen, a kábelcsatornán belül. A villámcsapást ebből a szempontból túlfeszültség-forrásnak tekinthetjük, mivel ennek során a kialakult hurkokba induktív csatolás révén nem kívánt feszültségek kerülhetnek be. A túlfeszültség amplitúdója függ az adott hurok és a villámlevezető távolságától és kölcsönös helyzetüktől, a hurok geometriájától, a villámáram meredekségétől, a hurkot alkotó kábelek struktúrájától stb. Az ilyen módon keletkezett túlfeszültségekjelentősen csökkenthetők a kábelek megfelelő struktúrájának, valamint nyomvonalának megválasztásával. Lehetőség van arra, hogy a villámok adott területre vonatkozó becsapásí gyakoriságát is figyelembe vegyük a számításoknál, azonban ez a kárbecslés szempontjából lenne fontos [1]. Ebben a cikkben tehát nem vesszük figyelembe a gyakoriságot, azt feltételezzük, hogy egy közvetlen villámcsapást egy adott levezető földel. A villámcsapás másodlagos hatásaként veszélyes túlfeszültség keletkezhet a különböző fémesen összekötött hurkokban, s ez komoly károkat is okozhat. Ebben a cikkben megvizsgáltuk a hurkok alakjának és méretének hatását, különböző hurok — levezető elrendezéseket olyan esetekre koncentJaniga Csaba okl. villamosmérnök. 1994 és 1997 közölt a BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék doklorandusz hallgatója, a MEE tagja Ihinkár András okl. villamosmérnök, 1994 és 1997 között a BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék doktorandusz hallgatója, a MEE tagja Dr. Szedenik Norbert, a BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék adjunktusa, a MEE tagja Dr. Fodor István, a a BM1' Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék adjunktusa, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr. Horváth Tibor egyetemi tanár
1998. 91. évfolyam 12. szám
ffl
rálva, amelyek gyakran előfordulhatnak pl. egy irodában. Ennek érdekében egy olyan számítógépes programot készítettünk, amely lehetővé teszi egy épületen belül kialakult mágneses erőtér, kölcsönös induktivitás és túlfeszültség meghatározását különböző struktúrájú és kölcsönös helyzetű vezetőelrendezések esetére [2].
2. Alapvető összefüggések A hurokban keletkezett túlfeszültség függ a mágneses fluxus változásától. Az indukált feszültség (Ui) a fluxus változása (dO) és az eltelt idő (dt) hányadosaként fejezhető ki. A d$/dt hányados a hurokra számítva a fluxus gradiense. A villám becsapásának hatására keletkezett túlfeszültséget a kölcsönös induktivitás kiszámításán keresztül az adott hurok és a villámlevezető csatolt mágneses terének felhasználásával határozhatjuk meg: a mágneses fluxus hurokfelületre történő integrálásával. A Maxwell-egyen letekből meghatározható a mágneses tér végtelen vezető esetére az elrendezés bármely pontjában. Ezeket az összefüggéseket véges hosszúságú vezetőszakaszra alkalmazva a következőket mondhatjuk: Ha az áramvezető egyenes és véges, a Maxwell-egyenletekből a végtelen vezetőre meghatározható alapösszefüggés a következöek szerint módosul: B=
/-|IQ
An-r
sinai-sina2] .
(I)
ahol B a mágneses indukció vektora, / a villámáram nagysága, fxo a vákuum mágneses permeabilitása, a\ és a2 az /. ábrán látható szögek. Ezek a szögek előjelesek az integrálás során: 0:2 negatív,«[ pozitív. A mágneses fluxus integrálásához definiáltunk egy felületet. Mivel integráláskor a fluxus hurokra merőleges I komponensét használjuk, térbeli hurok esetében több olyan határolóvonalat definiálhatB nánk, ami ugyanazt a — az integrálás szempontjából egyenértékű — felületet határozza meg. Ezt követően a /. ábra. Integráláskor használt geomeghatározott felületet kis hámetriai paraméterek romszögekre bontottuk, amelyek méretét úgy határoztuk meg, hogy a felületre megfelelően jó felbontást kapjunk. A kis háromszögeken belül így a fluxus változását elhanyagolhatjuk,
465
Villamos fogyasztóberendezések a fluxus sűrűségét egyenletesnek tekintjük. Ezért a számítási módszernél a háromszögek középpontjában adódó fluxussűrűséget használtuk fel. Ilyen feltételek mellett az integrál a következőképpen számítható:
s
(2)
ahol B a mágneses tér fluxussürüség-vektora a háromszög középpontjában, áS a kis háromszögdarab felületvektora, amely merőleges az infínitezhnális felületre. A kölcsönös induktivitás és a villámáram meredekségének ismeretében az indukált feszültséget az U\ = L-T- összefüggés alapján könnyen meghatározhatjuk. Például ha az áram meredeksége 100 kA/s (5%), és a kölcsönös induktivitás 10 nH, akkor az indukált feszültség 1 kV.
3. A kölcsönös induktivitás csökkentése csavart érpárok alkalmazásával A túlfeszültségek jelentős csökkentésének talán a leggyakoribb módja a csavart érpárú kábelek alkalmazása. Annak ellenére, hogy ezzel a módszerrel az indukált túlfeszültségek (zavarok) nagymértékben csökkenthetők, nem minden esetben szolgáltat a módszer tökéletes védelmet. Az indukált túlfeszültségek csökkenési arányának becslésére az előzőekben említett integrálást alkalmaztuk. Ebben az esetben az integrálandó ,-L,nH felületet a két csavart ér határolja. Ez a csa1 csavarás/m vart érpárelrendezés (térbeli) dupla spirált alkot. A számítógépes program ezt integrálja térben, és nem használ semmilyen geometriai egyszerűsítést a fluxus kiszámításakor. Először azt az elrendezést vizsgáltuk, amelyben a csavart ér2. ábra. Kölcsönös induktivitás a levezető és párú kábel párhuzamoaz avval párhuzamosan vezetet! csavart erű san fut a villáinlevezekábel közt tővel. A 2. ábrán látható az induktivitás, amikor a levezető párhuzamos csavart érpárral. Az ábrán az induktivitás értékeit a csavart érpár hosszának függvényében láthatóak, a csavarási szám pedig , nH paraméter. Látható, hogy az induktivitás és így a túlfeszültség is periodikusan változik az érpár hossza mentén Az 3. ábrán az látható, hogyan csökkenti a csavarás a kölcsönös (cBavarás/m) induktivitás mértékét. 3, áhra. Az amplitúdó csökkenése a csavarási Az ábra 5 db csavaszám függvényében a párhuzamos elrendezés rás/méter értékig muesetén tatja az eredményeket. •42
466
L, nH
Érdemes megfigyelni, hogy az 5 db csavarás/méter esetében a kölcsönös induktivitás mértéke kevesebb mint 1/10-e az 1 db csavarás/méter esetében számítottnak. Ebből is kitűnik, hogy a kábelek csavarása milyen előnyös szerepet játszik az indukált túlfeszültségek csökkentésében. 4. ábra. Kölcsönös induktivitás a levezető és A 4. ábra szintén az arra merőlegesen vezetett csavart erű kábel kölcsönös induktivitáközt si értéket mutat, de abban az esetben, amikor a levezető és a csavart érpár egymásra merőleges. Az ábrán a csavart érpárú kábel hosszának függvényében láthatóak az eredmények - és ebben az esetben is a inéterenkénti csavarási szám a paraméter. Megfigyelhető, hogy a csúcsértékek a méterenkénti csavarási szám függvényében csökkennek. Továbbá az is látható, hogy amennyiben a csavart érpárú kábel merőleges a villámlevezetőre, a kölcsönös induktivitás periodikus függvénye az érpár hosszának növekedésével csillapodik. A 4. ábrán 1, 2 és 5 méterenkénti csavarási számra (db/m) láthatóak görbék.
4. A villám levezetők elhelyezkedésének hatása Tekintsük a következő alapesetet: Vegyünk fel egy l m x l m es vezetőkeretet és ugyanabban a síkban egy villámáram-levezetőt (ld. 5. ábra). Erre az esetre a következő számításokat végeztük. A 6. ábra mutatja a keret és a villámlevezető közötti kölcsönös induktivitás relatív értékeit a távolság (d) és a levezető hosszának (/) függvényében. Ezeket a kapott értékeket összehasonlítva a végtelen levezetőre számítottakkal a 7. ábrán látható eredményre jutunk. A 7. ábra igen érdekes. Az x és 5. ábra. A villámlcvezető és a ve- y tengelyeken ugyanazok a parazető keret elrendezése méterek (távolság-í/, hossz-/) találhatóak, mint a 6. ábra esetében, azonban a z tengelyen egy százalékos érték van, amely azt fejezi ki, hogy hány százalékával járul hozzá a következő 1 m-es levezetőszakasz a végtelen vezető 1
5
^Tf^^i
esetében számított induktivitás értékéhez. (Gyakorlatilag a 6. 6. ábra. Kölcsönös induktivitás a vezető keret ábra térbeli deriváltjáés véges hosszúságú levezető között ról van szó.) A 7. ábrán d, m
,
m
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések világosan látszik, hogy minden távolságértékre (d) létezik egy olyan levezető hossz (/), amelynél nagyobb levezetőhossz már nem változtatja meg jelentősen a kölcsönös induktivitás értékét. Ez a küszöbérték fiigg a keret és a levezető távolságától. Minél na7. ábra. A vezetőkeret és a véges hosszúságú gyobb a levezető és a levezető közötti induktivitás a vezetőkeret és a keret közti távolság, ez végtelen hosszúságú levezető közötti induktivia küszöbérték annál táshoz viszonyítva nagyobb. (Id. 7. ábra). Ez a küszöbérték azért fonlos számunkra, mert ennél a hosszértéknél rövidebb levezetőszakaszok esetén sokkal kisebb kölcsönös induktivitással kell számolnunk. Megfigyelhető, hogy az induktivitás gyorsan csökken a távolság függvényében. A levezető hosszának növelésével az elrendezés induktivitása (és így a túlfeszültség is) egyre kevésbé növekszik.
5. Hurkok kialakulása egy irodahelyiségben Hurkok kialakulhatnak egy helyiségben, ha egy adott villamos készülékhez a tápkábeleket z j és az információs kábeleket y^•"•'> I /* különböző nyomvonalakon ml y vezetjük. Ez a készülék lehet pl. egy számítógép, amely modemen keresztül a telefon2m hálózathoz is csatlakozik. Tekintsünk egy egyszerű térbeli hurkot (8. ábra). További vizsgálatainkhoz .V. ábra. Egyszerű térbeli L-alakú elrendefiniáljunk egy z tengelyre dezés (azaz esetünkben az iroda függőleges falaira) merőleges síkot, amelyen l m x l m-es háíóosztásokat feltételezünk. A számitógépes program által számított kölcsönös induktivitási értékek (térbeli hurok és 1 db levezető között) a hálópontokon elhelye•• -2 . , zett, z tengellyel párhux helyzet, m
y helyzet, m
zamos levezetőkre a 9. ábrán láthatóak. Eredményképpen két szélsőéiléket kaptunk: egy maximumot és egy minimumot. Ezeket az értékeket a program akkor számította, amikor a levezető pontosan a térbeli elrendezés függőleges széleivel egybeesőén helyezkedett el. A szélsőértékek abszolút értéke az elrendezés szimmetriájából következően azonos (9. ábra). A 10. ábra egy tipikus iroda kábelezését modellezi, ahol a jel- és tápkábelek különböző nyomvonalon futnak egy adott készülékhez. V. ábra Kölcsönös induktivitás a levezető és a térbeli hurok között
1998. 91. évfolyam 12. szám
II). ábra. Valósághű térbeli hurok
y. m
A 11. ábrán e hurok és az előbbi elrendezés szerint elhelyezkedő levezető közötti induktivitás értékei láthatók az egyes rácspontokra. A hálópontok koordinátái az x és y tengelyeken vannak. Ebben az esetben is akkor kaptunk szélsőértékeket a kölcsönös induktivitás szempontjából, amikor a levezető egybeesett az elrendezés valamelyik függőleges élével. További vizsgálataink során figyelembe vettük az elrendezéseknél a földelés hatását, valamint a levezetők hoszszát. (A földelést 10 db, vízszintes síkban sugárirányban elhelyezkedő, véges hosszúságú vezetővel modelleztük.)
Az induktivitás a végtelen hosszúságú levezető esetében volt a legnagyobb. A legkisebb induktivitás értékeket véges hosszúságú levezető esetén a földelés elhanyagolásával kaptuk. A 9. és a 11. ábra összehasonlításával megállapíthatjuk, hogy a hurok és a levezető kölcsönös helyzetének meghatározó szerepe van a kölcsönös induktivitásra. Az előzőekben említett csúcsértékek mérési helyétől elmozdulva ugyanis sokkal kisebb induktivitási értéket kapunk, mint a csúcsérték. A villámlevezetőket már sok esetben a modem vasbeton házak belsejében helyezik el. Mivel nem csak egy levezetőről lehet szó, ilyen esetekben előfordul, hogy egyes levezetődarabok a vizsgálni kívánt hurkon belül, más levezetőrészek azon kívül futnak, így a villámáram egy része a hurkon átfolyik, más része 12. ábra. Lehetséges hurok-levezető pedig nem (12. ábra). elrendezés egy vasbeton épületben A 13. ábrán a levezető és földelés pontjai elheL, *iH lyezkedésének függvényében látható a kölcsönös induktivitás. A 13. ábra alapján elmondható, hogy a függvény jellegre ugyanolyan, mint az előző (egy levezetős) esetben, azonban a csúcsértékek jelentősen csökkentek a 11. ábrához képest. II. ábra. A hurok és a villámlevezető közötti kölcsönös induktivitás (valóságos irodahelyiség esetén)
467
Villamos fogyasztóberendezések Sokkal bonyolultabb eset állhat elő, ha nem egy vagy két levezetőt veszünk figyelembe. Kiszámítottuk a kölcsönös induktivitás értékeit abban az esetben is, amikor pl. 5 db párhuzamos levezető van jelen a térbeli hurokban. Ekkor a középső levezető pozíciója látható az x és y tengelyeken. Az x-z síkkal párhuzamos síkban elhelyezkedő öt levezetőt ideálisan földeltnek tételeztük fel. A 14. ábrán látható az öt levezetős esetben a kölcsönös induktivitás a középső levezető elhelyezkedésének függvényében. A függvény jellege az előző elrendezéshez viszonyítva jelentősen megváltozott. Több lokális szélsőérték adódott, azonban ezek értéke jóval kisebb, mint az előző esetekben.
L, nH
-400 10 -10 y helyzet, m
6. Összegzés A cikkben megvizsgáltuk a csavart érpárok alkalmazásának hatását a kölcsönös induktivitás értékére. Igen kis indukált feszültség adódott ennek hatására a legtöbb jellemző gyakorlati esetben, amennyiben másodlagos villámvédelemként kizárólag csak a csavarást alkalmaztuk. A számítógépes program által számított diagramok mutatják a kölcsönös induktivitás értékét a csavart erü kábel mentén különböző méterenkénti csavarási számra. További vizsgálatokat tervezünk a csavarás hatékony felhasználásával és a megfelelő árnyékolással kialakított túlfeszültség-védelem kialakítására — összehasonlítva ezen az említett módszerek hatásosságát a különböző villámvédelmi eszközök hatékonyságával. A cikk másik témája volt a villamos készülékhez különböző nyomvonalon vezetett tápkábel és kommunikációs kábel által alkotott hurok, valamint a villámáram-levezetők egymáshoz viszonyított elhelyezkedésének, továbbá a hurok alakjának a hatását a kölcsönös induktivitás és a túlfeszültség értékére. A
14. ábra. Kölcsönös induktivitás az öt levezető és a hurok között
számítógépes program által számított diagramok segítségével kaphattunk képet jellegzetes levezető elrendezések esetében a háromdimenziós kölcsönös induktivitási függvényekről. Ezek nagyon jól használhatók a másodlagos villámvédelem tervezésekor. Irodalom
[1] l- Berta, A. Schneemaier, D. Talár, G. Woynárovich: Risk Evaluation of Large Buiidings Equipped with Primary and Secondary Lightning Protcction. 23rd ICLP, Vol. II., 23-27. Sept 1996, pp. 718-723 [2] Dr. Horváth Tibor: Épületek villámvédelme. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980 [3] U. Láng, J. Wiesinger: EMC Based Lightning Protection Concept for B Large New Administration Building. 22nd ICLP, 19-23. Sept 1994, pp. R 6a-03 [4] I. Fodor N. Szedenik, A. Hunkár, Cs. Janiga: Modelling of the Effects of Structures on Induced Overvoltages 23rd Int. Conl". on Lightning Protection. Florence, 1996.
Biztosító aljzat - MO 325 V 028 \Szakaszoló - MO 324 V 028 ! NS28tírény - MO 323 V 028 S e r é n y - MO 32S V 028 (UCHSD sorozati
Kéqen bővebb inf&miációt!
Kizárólagos forgalmazó:
FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT.
6723 Szeged. Római krt. 23. Telefon: 62/421-281, 421-533 Fax: 62/421-637
Villamos energia
Szimmetrikus összetevők módszerének alkalmazása a 2x25 kV-os MÁV vontatási rendszer zárlatszámításánál Horváth Viktor, Szilágyi Ferenc Bevezetés Az 1980-as évek végén kerültek üzembe a 2x25 kV-os vontatási rendszer transzformátorállomásai. Jelen cikk aktualitását adja az a tény, hogy a KONCESSZIÓS vasútvillamosítás keretén belül az ún. "A" vonalon 1 db 120/2x25 kV-os transzformátorállomás (Kanizsavár), és 2 db 50/2x25 kV-os autotranszfonnátorállomás (Balatonszentgyörgy, Zalakomár) is létesül. A 2x25 kV-os vontatási rendszer lényege röviden összefoglalva a következő: a vontatás továbbra is 25 kV-os feszültségszinten történik a hosszlánc-sín+föld áramkörben, mivel a mozdony árama a szakaszt határoló autotranszformátorokon záródik, miközben a vonal mellett telepített 50/25 kV-os autotranszformátorok ellengerjesztését, és ezáltal a táplálását a hosszláncrendszer {contact liné) mint egyik (a) vezető, ill. a negatív-tápvezeték (power conductor) mint a másik (b) vezető biztosítja, 50 kV-on. A nagyobb feszültségnek köszönhetően megnő az energiaátvitel távolsága, azaz növekszik az egy transzformátorállomásból ellátott tápszakaszok hossza. A 2x25 kV-os vontatási rendszerről az irodalomjegyzékben felsorolt [1], [2], [3] jelű cikkekben lehet bővebb, ill. általános ismereteket szerezni. Az [ 1 ] jelű cikk többek között közli a hurokáramok módszerével végezhető zárlatszámítást. A bemutatott módszer gyakorlati alkalmazásakor az 50 kV-os és 25 kV-os hurkokra egyidejűleg felírt egyenletrendszer kezelése, megoldása, áttekintése körülményesebb, mint a későbbiekben ismertetendő szimmetrikus összetevők módszerével végzett számítás. A [3] jelű cikk a pontos számítási eljárást tartalmazza, amely szerint a vasúti tápszakasz olyan háromvezetékes rendszerrel (hosszlánc, negatív-tápvezeték, sín) képezhető le, amelynek közös visszavezetése a föld. A többpontos peremfeltételi differenciálegyenletrendszer numerikus módon oldható meg. A számítás eredményeként megkapható sínáram, és a földáram külön-külön, ill. a módszerrel jól kezelhető az ún. véghatás. Jelen cikk a szimmetrikus összetevők alkalmazását mutatja be a 2x25 kV-os rendszerben bekövetkező zárlatok egyszerű számítására. A szimmetrikus összetevők egyszerűbbé teszik a számítást, és az elvégzett zárlatszámítás eredményei elegendő pontosságú bemenő adatot szolgáltatnak az autotranszfonnátoHoiváih Viktor okl. villamosmérnök, MÁV Rt., erősáramú divízió vezető, a MEE tagja Szilágyi Ferenc okl. villamosmérnök, okl. villamosenergetikai szakmérnök, az ETV-ERŐTERV Rí. HBR1 szakértője, a MEE tagja Szakmai leklor: Dr. Varjú Qyöréy egyetemi tanár
1998. 91. évfolyam 12. szám
rállomások kapcsolóberendezésének kiválasztására, ill. ellenőrzésére, a földelőhálózat méretezésére és a védelmi készülékek működési tartományának meghatározására (előzetes beállításszámítás). A szimmetrikus összetevők módszere az egyszerűsítések miatt már nem teszi lehetővé a földzárlatok során fellépő zárlati áramok szétválasztását (kizárólag a földben, ill. a sínben folyó rész meghatározása), mivel a sín+fóld áramkört együtt kezeli. Megjegyzés: ERŐTERV a autotranszformátoráüomások zárlatszámításainál, ill. ellenőrzéseinél már 1987/88 években alkalmazta a részleteiben most ismertetésre kerülő módszert. A szimmetrikus összetevők alkalmazásának célja, hogy a kétfázisú hálózatot 2 db egyfázisú hálózattal lehessen helyettesíteni, mégpedig egy pozitív sorrendű és egy zérus sorrendű hálózattal. Tekintettel arra, hogy kétféle módtist lehet megkülönböztetni: —hosszlánc-negatív-tápvezeték hurok; —hosszlánc vagy negatív-tápvezeték és sín+föld hurok; — a szimmetrikus Összetevők száma maximum kettő lehet. 120/2x25kV TR
Hosazlőnc _ AT
120kV
Sín+föld % Neqotív tűpvezetik
í
AT
r*
i
/. ábra
A 2x25 kV-os vontatási rendszerben bekövetkező zárlatokat tekintve a következő esetek lehetségesek (/. ábra): a jelű: fázisvezetők közötti zárlat, azaz hosszlánc és negatív-tápvezeték közötti zárlat (nevezhető 2F fáziszárlatnak is) b jelű: földzárlat azaz hosszlánc vagy negatív-tápvezeték és sín+föld közötti zárlat (nevezhető FN fÖldrövidzárlatnak is) Megjegyzés: A szimmetrikus összetevők alkalmazásával természetesen nemcsak zárlatok, hanem normál üzemi viszonyok (a terhelőáram-eloszlások), a soros hibák (szakadások), ill. az ún. szimultán hibák számítása (pl. negatív-tápvezeték szakadása egyidejűleg hosszlánc zárlattal) is lehetséges. 469
Villamos energia 1. A szimmetrikus összetevők meghatározása. A pozitív, Ül. zérussorrendű hálózati elemek meghatározása A szimmetrikus összetevők módszerét a [6] jelű egyetemi tankönyv ismerteti. Az általános elveket alkalmazva kétfázisú rendszerre az alábbi összefüggések írhatók fel, figyelembe véve, hogy a szimmetrikus összetevők szögei 0o-O°, ill. 01 =+180°, így a forgatóvektorok értékei: |8 e- = l,ill.e-j °=-l;
V&0 = — - — a zérus sorrendű, t/al = — = — a pozitív sorrendű feszültség; /aO = - a zérus sorrendű, h l « —~ — a pozitív sorrendű aram, ill. felírhatok a vezetőkhöz rendelhető fázismennyiségek: U a =U a o+U a ] I a = Ia0 +I a 1 U I =I b=Ua(rUa 1 b a0~Ia 1 A következőkben a 2x25 kV-os vontatási rendszer elemeinek a mögöttes hálózat, a táptranszformátorok, az autotranszformátorok, ill. a "fázisvezetők" (azaz a hosszlánc és negatívtápvezeték) különböző sorrendű impedanciáit határozzuk meg. A 2x25 kV-os táplálás, a mögöttes impedanciák és a táptranszformátorok fázis impedanciái a 2. ábrán, a pozitív és zérus sorrendű impedanciák pedig a 3. ábrán láthatók. b 2 Z TR
Y
A mögöttes impedancia nem szerepel a zérus sorrendű áramkörben. Táptranszformátorok különböző sorrendű impedanciái A [2] jelű cikk ismerteti a 120/2x25 kV-os 16 MVA-es transzformátorok villamos adatait. Az ott leírtak ismeretében a 16 MVA-es GANZ gyártmányú EHSV 16 000/120 típ. transzformátor 55 kV-ra vonatkoztatott pozitív sorrendű impedanciája az ismert összefüggés alapján határozható meg: ZTR =
Z*U\R
100*Sra
A pozitív sorrendű impedancia fele a transzformátor szórási impedanciájának, ez értelmezhető úgy is, hogy az egyik vezetőhöz (pl. negatív-tápvezeték) csak a transzformátortekercs fele tartozik. ZTRI=
ZTR
= O,531+jlO,86 Ohm (névleges drop esetén), ill. = 0,531+j9,43 Ohm (minimális drop esetén).
A zérus sorrendű impedancia "végtelen", mivel a transzformátor 55 kV-os oldali középkivezetése nincs lefÖldelve (nem földelhető le). Autotranszformátor impedanciák Az autotranszformátor fázisimpedanciái a 4. ábra, a pozitív és zérus sorrendű impedanciái az 5. ábra alapján határozhatók meg.
X
-5*
7 -7 - ^ í-,xa.\ ~ Z.m — ^ ~ •
o
I- =I'x 2^TR
ján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy ez az impedancia kétszer szerepel a zárlati áramkörben. (Tulajdonképpen a vontatási rendszerben bekövetkező zárlatok a 120 kV-os feszültségű hálózaton 2F zárlatként jelentkeznek). A pozitív sorrendű hálózatban természetesen ennek a kétszeres impedanciának a fele, azaz az eredeti impedancia szerepel. A mögöttes impedancia számítása a jól ismert összefüggés alapján lehetséges.
h
U'
-o rii F •TRO
Zérus sorrend
3. áhra
2x25 kV-os táplálás A Thevenin-generátoros helyettesítő vázlat alapján felírhatok: U'xU'y=U50 /o=O I'x=I'y
irx-u\,
u50
u$o
A feszültséggenerátor (—— értékű) a mögöttes impedancián keresztül táplálja a pozitív sorrendű hálózatot, a zérus sorrendű hálózat pedig nyitott a 120 kV-os táplálás irányában. Mögöttes impedancia A 120 kV-os táphálózat 50 kV-ra vonatkoztatott mögöttes impedanciáját a rendelkezésre álló zárlati teljesítmények alap470
x x0
n
pozitív sorrend
E2 4. ábra
c\
X
-
ZATO
pozitív sorrend
zérus sorrend 5. ábra
Az 1 jelű cikkben leírtak alapján az autotranszformátorok impedanciája az ismert összefüggés alapján: ZTR-
**VTR
100*S r a
z
Z A T = -j- =0,68+j0,906 Ohm Az autotranszformátor impedanciája a rövidzárási feszültségek, ill. rövidzárási veszteségek alapján 55 kV-ra számítható impedancia fele. A GANZ gyártmányú 4 MVA-es átmenő ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia teljesítményű INT 2000/52 típusú autotranszformátor zérus sorrendű impedanciája ezek alapján: ZATO=ZAT=O,68+j0,906 Ohm A zérus sorrendű impedancia kétszerese a két — zérus sorrendű áramok szempontjából párhuzamosan kötött — szekunder tekercsfél impedanciájának. A pozitív sorrendű impedancia ( Z A T I ) a helyettesítő kapcsolási vázlatban csak a teljesség kedvéért van feltüntetve, mivel a pozitív sorrendű áramkörben szereplő mágnesező ág (söntág) impedanciája (Zj,) nagyságrendekkel nagyobb a zérus sorrendű impedanciánál, gyakorlatilag "végtelen", így a zárlati áramkör eredő impedanciájára nincs hatással. A hosszlánc, Ml. negatív-táp vezeték különböző sorrendű impedanciái Az [5] jelű tanulmány tartalmazza a vontatási hálózat vezetőinek belső impedanciáját, 50 Ohm*m fajlagos talajellenállás figyelembevételével. Ahhoz, hogy a szimmetrikus összetevők módszerét alkalmazni lehessen, a háromvezetős rendszert kétvezetős rendszerré kell átalakítani, azaz az önálló sínáramkört be kell redukálni (el kell "tüntetni") oly módon, hogy a negatív-tápvezeték, ill. hosszlánc-impedanciák módosítandók. (Hasonlóan a védővezető figyelembevételéhez a háromfázisú rendszerekben). Az átalakitott elvi áramkör a 6. ábrán látható. A sínrendszer figyelembevételével módosított áramköri elemek (Z'7, Z ' H , ill. Z'THX a fázisimpedan-
ciák az alábbiak: Z'T=0,2i98+j0,5556 Ohm/km Z'H=0,2174+j0,5934 Ohm/km Z' T H^0234+j0,1621 Ohm/km Ezek ismeretében, felhasználva a [6] jelű egyetemi tankönyvben rész-
H
6. ábra
pozitív sorrend
szerzők rendelkezésére. A Zy impedancia nagyon jó közelítéssel megegyezik az 50 kV-os hurokimpedancia felével, azaz pozitív sorrendű impedanciát nem befolyásolja jelentősen a sínáramkörjelenléte.
2. A pozitív, ill. zérus sorrendű hálózatok kapcsolódása Hosszlánc és negatív-tápvezeték közötti zárlat (a jelű) A szimmetrikus összetevőkre bontás módszeréből következően, definíciószerűen felírható a hibahelyre a 8. ábra alapján: Hosszlúnc
t,,
0
4f,
/í. ábra
9. ábra
u =u
In - h+L = 0 x y +U Ux-Vv U x v 2 ~u 2 A különböző sorrendű hálózatokat a 9. ábra tünteti fel. Látható, hogy a zérus sorrendű hálózat szakadt, a zárlati áram meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Hosszlánc, ill. negatív-tápvezeték és a föld+sín közötti zárlat (b jelű) A szimmetrikus összetevőkre bontás módszeréből következően felírható a hibahelyre a 10. ábra alapján U x =0 U X =U O +U! I y =0
w
Ix+L
Hosszlánc zárlata esetén: Negatív-tápvezet ék zárlata esetén: L=In-I QTl\ I b =I 0 +Il ib-lHi A különböző sorrendű hálózatokat a //. ábra tünteti fel.
-o n-j
zérus sorrend
létezett két, ill. három kivezetésű hálózatok egyfázisú helyettesítését, meghatározhatók a pozitív és zérus sorrendű impedanciák (lásd 7. ábra): Z'7+Z'II-2*ZTH
Hosszlönc
Z'7+Z'/y-2*Zr//
Az elvégzett számítások eredményeképpen az alábbi számszem értékek adódtak: Z1=0,1951+j0,4124 Ohm/km Z0=0,2420+j0,7367 Ohm/km Megjegyzés: Az itt megadott pozitív, ill. zérus sorrendű impedanciákat a BME Villamosművek Tanszék bocsátotta a
1998. 91. évfolyam 12. szám
n
Negotiv tápvezeték
o
u.l
1
x0
ju 10. ábra
Zo = 2 *
?x0
V
7. ábra
Z\ =
Negotiv tápvezeték
11. ábra
A pozitív, ill. zérus sorrendű hálózat mindkét esetben a hibahelyen sorbakapcsolódik, a zárlati áramot együttesen határozzák meg.
3. Példák, számítási eredmények A J2. ábrán látható villamos vontatási hálózatra, az utolsó tápszakaszon (5 és 6 jelű autotranszformátorok között) beköyet-
471
Villamos energia 14. ábra mutatja. A 3 és 4 jelű autotranszformátorok között, a 63. km-nél bekövetkező hosszlánc-sín+föld zárlatra a szimmetrikus összetevők módszerével elvégzett zárlatszámítás eredményeit a 75. ábrasorozat mutatja be. A 15/a ábra a táppont és a hibahely közötti impedancia alakulását mutatja a teljes vontatási hálózatra. A 15/b ábrán a pozitív és zérus sorrendű áramok, a 15/c ábrán pedig a pozitív és zérus sorrendű feszültségek alakulása látható. A hosszlánc és a negatív tápvezeték áramai, Ül. feszültségei a 15/d, ül. 15/e ábrákon láthatók. Megjegyzés: A zárlatszámítás a BME Villamosművek Tanszék számítógépes programjával készült.
120/2x25*V Ironszformólorűlloműs
120kV
4. Az impedancia alakulása két autotranszformátor között A [4] jelű cikk szerinti mérések is alátámasztották azt a tényt, hogy bizonyos esetekben a két autotranszformátor között az impedancia maximuma, ill. a földzárlati áram minimuma nem a tápszakasz végén, hanem a két autotranszformátor közötti távolság utolsó harmadában van (lásd 15/a ábrát is). A szimmetrikus összetevők módszere, ideális esetet feltételezve (egymáshoz képest nagy távolságban lévő autotranszformátorok esetén) lehetőséget ad ennek belátására. Két autotranszformátor közötti távolságot l-nek feltételezve, és /|-nél bekövetkező földzárlat esetén felírható az eredő impedancia, az alábbiak figyelembevételével. Z 0 =k*Z, (aholk=Z(>/Z]). ZATO = O (ideális esetben, amikor a vezetékek impedanciájához képest az autotranszformátorok impedanciája elhanyagolható):
Z=l\ *Z\ +
/i*Zo*(/-/i)*Zo /i*Za+(/-/i)*Zo
Átalakítások után: Z=(k+l)*l\*Z\-
k*l]*Z\
l
Keressük Z-nek 11 szerinti szélsőértékét, ezért képezzük Z'-t mint első deriváltat Z ={k+ l ) * Z i -
/
Szélsőérték-számításnál Z'=0, azaz 2*k*l{ (k+l)*l (k + 1) - — /; — = 0, ebből következik, hogy /t = 2*k 2*k Mivel a második derivált: - —— < 0 (negatív), ezért az /| -nél
15. áhra
kező hosszlánc-negatív-tápvezeték zárlat pozitív sorrendű helyettesítő kapcsolását a 13. ábra, a hosszlánc-sín+fold zárlat pozitív és zérus sorrendű helyettesítő kapcsolását pedig a
472
lévő szélsőérték maximum lesz. Tekintettel arra, hogy £=1,7 (azaz a Z(JZ\ arány), ezért /i=0,794*/, tehát a minimális földzárlati áram ideális esetben a két autotranszformátor közötti távolság kb. 80%-ánál bekövetkező zárlatnál lép fel. Annak eldöntésére, hogy a ZATo=O feltételezés milyen körülmények között érvényes, részletes számításokat végeztünk különböző / távolságok esetére, figyelembe véve azt a tényt, hogy a ZATo/Z[ arány kb. 2,48 (c tényező), azaz az autotranszformátor impedanciája kb. 2,5 km pozitív sorrendű impedanciával egyezik meg. A hibahelytől jobbra, balra egy-
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia egy autotranszformátor figyelembevételével az /|-re adódó összefüggés a következő módon változik:
Jelmagyarázat az 1.-15. ábrákhoz AT autotranszformátor Z m , Z m ] mögöttes hálózati impedancia Z-|-R, Z J R I , Z-[-Ro táptranszformátor-impedancia ZAT» ^ATO autotranszformátor-impedancia
Látható, hogy az autotranszformátorok —* tényezővel módok sílják a kialakuló impedanciaviszonyokat. A két autotranszibrmátor közötti távolságot 4 km-nek feltételezve /[= 1,0085-/ adódik; 30 km-nek feltételezve /,=0,8227*/ adódik. A részletes számítások alapján megállapítható, hogy nagyobb távolságok esetén a tényleges maximális impedancia helye közelít az elméletileg meghatározható értékhez, ül. hogyha a két autotranszformátor 4 km, ül. annál rövidebb távolságra van egymástól, az impedancia-maximum már kívül esik a két autotianszformátor közötti távolságon. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton szeretnék megköszönni Dr. Varjú György (BMB) tanszékvezető egyetemi tanárnak, professzor úrnak — a cikk szakmai lektorának — az értékes műszaki és pedagógiai tanácsait, észrevételeit, a rendelkezésünkre bocsátott adatokat, Luspay Zoltán (ANSALDO), és Nádor Tamás (ETV-ERŐTERV Rt.) villamosmérnök uraknak a szakmai tanácsait, Cle~ ment Qyörgyné (BME) villamosmérnök úrhölgynek a zárlatszámítások elvégzését, valamint Csócsiné Ballá Ibolya (ETV-ERŐTERV Rt.) úrhölgynek a rajzok minőségi elkészítését.
Zyii, Zyoi i-1—5 hosszlánc-, ül. negatív-tápvezeték impedancia z 'vi6> Z'VOÓ hosszlánc-, ül. negatív-tápvezeték impedancia hibahelytől balra Z " V i 6 ' 2"vo6 hosszlánc-, ill. negatív-tápvezeték impedancia hibahelytől jobbra Az / index a pozitív sorrendű, a 0 index a zérus sorrendet jelöli az impedanciáknál. A c jelű index a contact line-t, a p jelű pedig a power conductort jelöli. Irodalom
[]] Bakos i.-Horvátíi V.—SzatayJ.:A 2x25 kV-os nagyvasúti viHamosener^ia-ellátás hazai rendszerterve (ELEKTROTECHNIKA 1987. 7. szám) [2] Dr. Kiss L: A 120/2x25 kV-os vontatási rendszer transzformátorai (ELEKTROTECHNIKA 1987. 7. szám) [3] Clement Gr.né- Horváth V. Dr. Varjú Gy.:A 2x25 kV-os (íitiloiransz/brmátoros) villamos vasút távközlési összeköttetésekben okozott indukáló henása (ELEKTROTECHNIKA ]993.7.szám) [4] Bakos !.--- I'őka Gy.: A 2x25 kV-os nagyvasúti villamosítási rendszer ellenőrző méresd (ELEKTROTEd 1N1KA 1988. 8. szám} [5] Var/ti Gy.: Egyvágányú villamos vasútvonal soros impedanciája és sinvédiitényezője (BMH El Vülamosművek Tanszék 1(>84. november) [6] Dr. Geszti P. Olló: Villamosenergiarendszerek (Tankönyvkiadó. Budapest, 1983J
Világítástechnika
A debreceni Déri Múzeum Munkácsy Termének világításáról — II. rész Peiei Imre
A Munkácsy Terein világítása A Terem leírása A Munkácsy Terem a Múzeum központi területén helyezkedik cl. A teremnek a 2. ábrán bemutatott alaprajzi mérete 12,60 x 9,90 m, belmagassága 6,00 és 7,50 m között változik. Különlegessége, hogy eleve egy festmény: Munkácsy Mihály 1896-ban festett ECCE HOMO-jának elhelyezésére került kialakításra. A 4,03 x 6,53 m méretű (A jelű) kép a bejárattal
3—E
2. tíbrtt. A Déri Múzeum Munkácsy Termének alaprajza Lámpatestek: Ll — 500 W-os halogén izzólámpás fényvető L2 — KK) W-os Tungsraflcx izzólámpás spotlámpa Képek: A (Eccc Homo); B (Golgota); C(Krisztus Pilálus előli) Pelei Imre villamos üzemmérnök, világítástechnikai szakmérnök. Pelei Mérnökiroda, Debrecen, vezetőtervező, az MMK és a MEE tagja Szakmai lektor: Mauser Imre okl. villamosmérnök Az I. rés/, az 1998/10. számban jelent meg. Az ábraszámozás folyamatos
1998. 91. évfolyam 12. szám
szemközti falon lévő 1,80 m mély és 4,47 ni magas falifülkében látható, a fülke teljes egészét kitöltve. Jelenleg egyedülálló alkalomként— 1993. augusztus 19. óla —a teremben van Munkácsy másik két hatalmas méretű olajfestménye is: az 1884-ben készült GOLGOTA (B jelű kép) és KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT (C jelű kép). A GOLGOTA 2000-ig a Joseph T. Tanenbaum (Canada), a KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT pedig 2002-ig Bereczki Csaba Gyula (USA) és a Magyar Nemzeti Múzeum letétjeként látható Debrecenben. A bejárattól balra a C-kép (KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT), jobbra eddig a B kép (GOLGOTA) kerüli elhelyezésre. A bejárati végfalon négy kisebb méretű Munkácsy festmény: a GOLGOTA VÁZLATA (D), a BÚSULÓ BETYÁR (£), a KÉT CSALÁD A KONYHÁBAN (F) és a NŐI PORTRÉ (G) található. A mennyezet döntő részét kettős üvegtető képezi. Az alsó hengerelt síküvcglapokból, a felső húzoll síküveglapokból van összeállítva. Ez adja a terem természetes világítását. Oldalablakok nem találhatók a helyiségben. Az oldalfalak az 5,5 m magasságban körbcí'utó fehér frízig sötét (bordó) színűek, e fölött az üvegtelő széléig világos sárgára festettek. Az A képet — a rejtett világítást eltakarni hivatott — fehér színű épületszerkezet szegélyezi. A padozat szürke színű, 0,2 x 0,2 m méretű műkőlapokkal van borítva. A helyiség és a két üvegtelő közötti tér gépi szellőzéssel, hűtéssel van ellátva. A látási igény A kiállított sötét tónusú festmények a terem oldalfalain vannak elhelyezve. Az A, D, E, F, G kép függőlegesen, a B és C kép a függőlegestől 4 l'okban a terem közepe felé döntve. A látogatók a képeket a terem közepén kordonnal körülhatárolt területről — állva—, vagy az ezen területen belül elhelyezkedő négy ülőpadról — ülve — szemlélhetik (4. ábra). Az alapvető látási igény az, hogy a képeket a lehetséges nézőpontokból - az A kép esetén ülve ~ 7 m vagy ~ 11 m, szemben állva 5— 14m, - a fi és C kép esetén ülve ~ 7 m, szemben állva 3—7 m, - a D, E, F, G képek esetén kissé oldalt állva 3 m távolságból tükröződésmentesen, a részleteket is jól felismerhetően lehessen szemlélni. A meglévő világítás A meglévő világítás két részből — természetes világítás és mesterséges világítás — tevődik össze; 475
Világítástechnika A természetes világítást a mennyezet döntő részét kitevő üvegtetőn át bejutó fény adja. Az üvegtető kiemelkedik a környező tetősíkből, így a terembe a napfényes nappalok kb. 10 és 18 óra közötti időszakában (évszaktól függően) közvetlen napsugárzás is bejuthat, de ez ellen a kettős üvegtető külső szerkezetének belső oldalán elhelyezett árnyékoló (RELUXA) véd. A mesterséges világítás jelenlegi rendszerét a legutóbbi, az 1976. évi felújítás során alakították ki. A koncepció az lehetett, hogy a mesterséges világítással próbálják leképezni a termeszeles világítás hatását, ezért a két üvegtető között három csoportban, csoportonként 4 db 500 W-os, halogén izzólámpás lény vető került elhelyezésre. A fényvetők az alsó üvegtetőn át világítják a belső teret. Az ECCE HOMO-t külön világítási berendezéssel látták cl: két oldalt a szemlélő irányából takartan 4-4 darab 500 W-os halogén izzólámpás fényvető, a vízszintes szemöldök gerenda mögött — szintén takartan — 18 db 100 W-os TUNGSRAFLEX izzólámpás szabadonsugárző lámpatest került elhelyezésre. A berendezés több fokozatban kapcsolható. Az összes beépített villamos teljesítmény 11,8 kW, az összes beépített fényáram: 213 kim (20 x 9500 lm + 18 x 1300 lm). A meglévő világítási berendezés két összetevőjét külön-külön vizsgálom.
A természetes fénynél a nagyméretű üvegtető képe zavaróan tükröződik mind a három (A, B, C) nagyméretű képen, teljesen élvezhetetlenné téve a látványt (3. és 4. ábra). A látogató kénytelen egy-egy képet több helyről szemlélni, mert hol az egyik, hol a másik rész nem látható a tető visszatükröződése miatt. Különösen zavaró napsütéses időben a képekre vetődő közvetlen napsugárzás. Ez az árnyékoló (RELUXA) szerkezet ellenére azért lehetséges, mert az árnyékoló nem képez folyamatos felületet (~ 1 m széles sávokból tevődik össze), és így a függőleges réseken át bejuthat a napsugárzás. Az árnyékoló másik hibája, hogy a lamellák dőlésszöge gyakorlatilag állíthalallan, mert a beállító sodronyokhoz nem lehet hozzáférni, és a kb. 30 db sávot külön-külön állítani az éppen aktuális égbolt- és napsugárzáshoz egyébként is képtelenség. A természetes világításnál nézve a képek fátyolosak, a sötét részek részletei kivehetetlenek.
8FLS6 itaGrna
A természetes világítás értékelése A látási igényi a jelenlegi világítás nem elégíti ki.
©
5. ábra. A 3. ábrán bejelölt A—A metszet képe. Vertikális megvilágítások lx-ban az/l kép (Ecce Homo) síkjában, derüli napfényes időben (1997. június 11 -cn 10 óra körül); B (Golgota); C (Kriszius Pilátus előtt) Megvilágítás-mérések .í. ábra, A természetes világítás tükröződése az A (Ecce Homo) képen A 'B' KÉP TERMÉSZETES VILÁGÍTÁSA U 1:100
A természetes világítás által létrehozott megvilágítás vizsgálatára 1997.06.11-én HM .SIC . * » ,6M . 6 1 ! «o méréseket végeztem .MJ .510 ,*91 .129 JI> ™ (napsütéses időben .518 . ' ? ! .161 .165 . « ) ,*62 Í 16.00 és 20.30 között). Ennek során a mérés kezdetén az A képen 220 lx (5. ábra), a 4II>«» B képen 500 lx,és a C I1> 3í6 !9S képen 240 lx (6. ábra) SS) I M I76 körüli megvilágítást . m .221 . 2W mertem úgy, hogy közben a teremben — a 3. ábrán bejelölt ponto6. ábra. Vertikális megvilágítások Ix-ban derüli napfényes időben (1997. június 11 -én 16 kon — 600 lx fölött óra körül) mérve. B — (Golgota); C (Krisztus volt a megvilágítás. Pilátus előtt) •ff •OCtcorA*
••-.
*MHJ
X°ÍJ
É ' W
A
<'.•
+
+
••„
+
+
+
+
+
+
+
4. almi. A lermés/.etes világítás tükröződése a B {Golgota) képen 476
•
+
:•
•
+
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika A mérések eredményei mutálják, hogy a képeken a természetes világításból származó megvilágítás minden esetben nagyobb, mint az általában elfogadott, ajánlott 150 l.x. Ráadásul az egész nap folyamán állandóan igénybe veszi a képeket (az Időjárástól függően a mért értékektől eltérő, változó nagysággal).
Fénysfírűségmérések
A vizsgálat .során fénysűrűséget is inertem — a láthatóságot rontó lénye/ők számszerűsítésére -— tisztán természetes világításnál. 16 óra körül. (A mérőműszer a GETUNGSRAM Rt. Világítástechnikai Állomásának UNIVERSAL PHOTOMÉTER SÍ típusú készüléke volt). A mérési eredményeket a 7. ábra tartalmazza. A mérések nyilvánvalóvá tették a szubjektív érzékeléssel ..fátyolosnak" ítélt látvány okait: mindegyik nagyméretűi kép szem-
7. ábra. Fcnysííriíscgek cd/m-ben az A, B és C képen (1997. június 6-án 16 óra körül) A (Ecce Homo); lt (Golgota); C(Kriszins Pilátus elölt)
lélésekor a látómezőben a padló 4—10szeres. az üvegtetőn 40—50-szeres fénysűrűségű felületei is megjelennek! Ilyen nagy környezeti f'énysűrűségek esetén a különbségcrzckelcs nagy mértékben leromlik. ami a részletek láthatóságának zavaró csökkenését okozza (8. ábra). A jó és kellemes látáshoz a megtekintendő tárgy és környezete között 3:I-nél nagyobb arányú lenysűrüscgel nem kedvező létrehozni [7]. (E megállapítás ellenőrzésére a C jelű képnek a 3. paciról való szemlélésekor állátszatlan lapokkal kitakartam a látómezőből a padlót és az üvegtetőt. Ekkor a kép sötét részein számtalan új részlet lett láthatóvá. és az egész kép meg-
s, ábra. FőnycsGrűségkUlÖnbség-érzékenységa .. ;, ,I, Í :I ) I\
ItRiteifenysuruseg függvényében
1998. 91. évfolyam 12. szám
A mesterséges világítás A mesterséges világítási berendezés üvegtető fölötti része hasonló kellemetlenségeket okoz, mint a természetes világítás Az ECCE HOMO-t egyenetlenül világítja meg azt, részben kompenzálja ugyan az üvegtető zavaró tükröződését, de egyes nézőpontokból a lámpatestek képe jelenik meg a festményen. Zavaró, hogy a lámpatesteket elrejtő fehérre festett acélszerkezet világos keretként jelenik meg a kép körül, rontva annak láthatóságát. A mesterséges világítási berendezés „avult" állapotban van. A vizsgálat időpontjában a fényforrásoknak több mint fele nem működött, ezért a mesterséges világításnál méréseket sem volt érdemes végezni. A világítási berendezés kapcsolása a Munkácsy Terein melletti raktárhelyiségben elhelyezett elosztótábláról lehetséges, több fokozatban, a tercmor elhatározása alapján.
Az új világítási berendezés Követelmények Az új világítási berendezéssel szemben támasztott követelmények: — maradéktalanul ki kell elégíteni a látási igényeket; — fokozott védelmet kell biztosítani a képek számára a káros sugárzásokkal szemben; — a jelenleginél kisebb villamosenergia-felhasználással kell működnie; —egyszerűen karbantarlhalónak kell lennie; — kapcsolását a leremőr személyétől függetleníteni kell. A látási igények kielégítése Elsőrendű feladat a természetes vagy mesterséges világítás által okozott tükröződés megszüntetése, mert ez rontja legnagyobb mértékben a képek zavartalan szemlélését. Ezzel csökkentjük a látómezőben a képekkel együtt megjelenő felületek fénysűrűségét is. Az egész világítási rendszert „panoráma-technikával" javasoljuk megoldani: a szemlélő egy alacsonyabb megvilágítási szintű téridéiről — egy „tető" alól — pillant ki a jól megvilágított festményre. A természetes világítást — mindegyik kép esetében — irányított mesterséges világítás egészíti ki. A tükröződés megszüntetését (mint a már említett Künstlcrhaus kiállító termében) az üveglelő kitakarásával lehel elérni. A kitakaró szerkezet az üvegtető alól lefüggesztett sötét, nem
... ..,. ,..,.,. . ... .........
MM MH
9. ábra. Ki. A és lí kiíp lükrüzcsmciiies világításának feltétele ti) A (Eoce Homo); h) H (Golgota)
477
Világítástechnika tükröző drapériából állítható össze. (A megfelelő belső térélmény igényeit is figyelembe vevő geometriával és anyagokkal.) A kitakarást a teremben hossz- és keresztirányban is cl kell végezni, mert a nagyméretű képek a terem egymásra merőleges falain helyezkednek cl. A kitakarás elvi megoldását a 9. ábrán ábrázoltam. A másodlagos világító felületek kellő fénysűrűségét a felületek reflexiójának csökkentése által lehet elérni, így a műkőpadlót sötétebb színű szőnyegpadlóval célszerű lefedni. Ugyanezért az A képet körülvevő —jelenleg fehér — keret reflexióját is kisebb értekre kell módosítani. A láthatóságot zavarja a C kép (Krisztus Pilátus előtt) élesen csillogó arany színű kerete is. (Ezt 115 évvel ezelőtt a budapesti bemutatón Munkácsy is kifogásolta.) A zavaró hatást a keret reflexiójának csökkentésével lehet kiküszöbölni. A mesterséges világítás elvi kialakítása A mesterséges világítás kialakítása során nem próbáljuk másolni a természetes világítást. Az új elrendezésben üvegtető fölött
10. ábra.
nincsenek lámpalestek. A képeket megvilágító fényvetők a kitakaró szerkezet „árnyékában" helyezkednek el, olyan helyeken, hogy ne okozzanak tükröződést vagy direkt káprázást a lehetséges szcmlclcsi pozíciókból (10. ábra). A képek védelme a káros sugárzások ellen A kiállított képeket két forrásból érheti a számukra káros sugárzás: a természetes világításból és a mesterséges világításból. E sugárzások különböző hullámhosszúságú tartományaival szemben más-más módszerrel lehet a védelmet kialakítani. A látható sugárzás roncsoló hatását a megvilágítás szintjének csökkentésével és a világítás időtartamának rövidítésével lehet korlátozni. Ezért a képek megvilágítását a javasolt 150 Ix közelében kell megválasztani, s célszerű a világítás működését csak a látogatók jelenlétének időszakára korlátozni. Az időbeli ki irlálozás érdekében a terem világítását mozgás- vagy jelenlétérzékelővel lehel automatikusan működtetni. A műtárgyakra legveszélyesebb az ibolyántúli (UV)-suf>árzás: Ez szintén kél forrásból érkezhet. A jelentősebb részt a természetes világítás tartalmazza. Bár a fény két üvegrélegen ál
47*
kerül a terembe, a közönséges táblaüvcg nem elégséges az UV-sugárzás teljes kiszűrésre. (Az egyszerű üveg a nagyobb hullámhosszúságú UV-sugárzások számára egyre jobban „átlátszó". A 3 mm vastag üveg pl. a 360 nm hullámhosszúságú sugaraknak már 28%-át átengedi [7|. Vannak ugyan speciális átlátszó műanyagok, amelyek jó hatásfokkal kiszűrik a 400 nm alatti sugárzást (pl. Németországban „Acrylglas", Angliában „ICE VE Pcrspex" márkanéven) [7], de jelen feladatnál ezek kivitclczéstechnikai okokból nem alkalmazhatók. A megfelelő — és megvalósítható — védelem érdekében közvetlen természetes fény nem érheti a képet. Ez a — más indíttatásból elhelyezésre kerülő — kitakaró szerkezettel tulajdonképpen már megvalósul. A közvetett, falakról visszaverődő természetes fény már nem okoz jelentős károsodást, mivel a falfestékeknek az UV-tartományban igen kis értékű a reflexiója. (Mérések szerint az olajfestésű fal a 350 nm alatt 4%-nál kevesebb sugárzási ver vissza [7].) A kiállított képekéi a hősugárzás is komolyan veszélyezteti, mivel kiszárítja az anyagot. A hősugárzás (IR) is lehel lermészetes és mesterséges eredetű. A természetes eredetű, közvetlen sugárzással szemben a már említed kitakaró szerkezet nyújt védelmet. A mesterséges világításhoz olyan fényforrásokat kell kiválasztani, amelyek az azonos megvilágítási szint eléréséi minél kevesebb IR-larlományú sugárzással biztosítják. E szempontból a legkedvezőbb értéket a fénycsövek adják, de a halogén izzólámpákkal — megfelelő szűrők mcllctl — is elérhető kedvező IR-sugárinlcn/,Ílás/mcgvilágítá.si viszony. Az alkalmazott hőszűrőnek a 780 nm" fölötti hullámhosszúságú sugárzást kell elnyelnie, visszavernie. Jelen esetben az új világítási berendezést célszerű kompakt fénycsöves lámpatestekkel megvalósítani, mivel a megvilágítandó képek „bitumen" tartalmú alapozással készültek, és ezért különösen érzékenyek az IR-sugárzásra. A villamos teljesítmény- és energiaigény Mint már említettem, a jelenlegi világítási rendszer beépített villamos teljesítménye 11,8 kW. Az. új berendezés kompakt fénycsöves lámpatesteinek mennyisege a következő összefüggés alapján határozható meg: /V = d>/(/íXO])
ahol: /V— lámpatcstmcnnyiscg, db 4>Ö — szükséges összes fényáram, lm n — a lámpatestenként fényforrásmennyiseg, db <$>\ — egy fényforrás fényárama, lm A szükséges összfényáram bccsülhelő a kövelkcző összefüggéssel:
0o = Ex A
/TI,
ahol: E — az elérendő megvilágítás, Ix A — a megvilágítandó felület, m y\— a világítás hatásfoka Esetünkben E= 150 Ix átlagos megvilágítást akarunk elérni a képek összesen A = 95 m felületén. A világítás hatásfokát T) =0,25-re becsülöm. Fényforrásként OSRAM DL36/32 típusú 1A színvisszaadási fokozatú kompaki fénycsövet választok (Oi = 1900 lm), I x 36 W-os (n = I), keskenyen sugárzó, ernyőzhelő lámpatestben elhelyezve. ELEKTROTECHNIKA
Ezekkel az adatukkal szükséges lámpatestek mennyisége: /V»30db. Az új világítási berendezés villamos teljesítménye (előtétveszteséggel együtt számolva) 1,2 kW. Ez a jelenleg beépített teljesítmény egytizede! A felvett villamos energia szabályozható elektronikus előtélck, automatikus fényszabályozás és automatikus — a jelenléttől függő"— ki-be kapcsolás alkalmazásával csökkenthető. A világítási berendezés karbantartása Az új világítási berendezés lámpatestei a teremből alulról elérhető módon helyezhetők el, így rendszeres karbantartásuk, szükség szerinti tisztításuk, a fényforrások cseréje a jelenleginél jóval egyszerűbben végezhető el. A berendezésben alkalmazott kompakt fénycsövek élettartama 10 000 óra (a meglévő berendezés 2000 órás élettartamú halogén izzólámpáival szemben). Az éves üzemidőt 2720 órára (240 nap x 8 óra/nap) becsülve, a fényforráscsere átlagos periódusa 3,6 év. A tisztítási periódus is jelentősen megnövekszik, mivel a lámpatestek tiszta térben helyezkednek el. Összefoglalás A Munkácsy Terem jelenlegi világítási berendezése nem felel meg az ott elhelyezett festmények igényes — az alkotások nagyságához méltó — bemutatására. A világítást csak az egész világítási koncepció megváltoztatásával lehet megfelelően kialakítani úgy, hogy a képek állagmegóvási szempontjai ajclenleginél sokkal jobban érvényesüljenek. Az átalakítással a mesterséges világítási berendezés üzemeltetési költségeit a jelenlegi töredékére lehet csökkenteni. Irodalom fi] Dankó Imre: Vezető a Déri Múzeum kiállításai hoz. A Déry Múzeum kiadványa. Debrecen, 1978. [2] Morvái Imréné: A három Déri. 1 983-ban I lajdúszoboszlón az Elektrotechnikai Miízeum továbbképzésén elhangzott előadás kézirata \y\ Farkas Zoltán: Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, 1952. [4] Sinkó Kamiin: Egy új műfaj a nyolcvanas években — Munkácsy Mihály koluss/.ál-képei — A Munkácsy Mihály Nemzetközi Tudományos Emlékülés előadásai, Debrecen, \')l)4. [5] Tageslichl in Museen. ERCO Lichlbericht 1985.20/21 sz. 52. old. (6] Járó Márta—Kiss Tamás: Világítás és klimalizáció a múzeumokban. MRMK. Hudapesl, 1979. [7] Debreczcni Gábor: Optikai sugárzásra érzékeny anyagú tárgyak megóvásának cs bemutatásának kérdései. Elektrotechnika. Budapest, 1993/3. [8] R. Spiser. C.-lí. Herbsi. K. Höjler, A. O. Wiállemin: Handbuch für Hclcuchtung. 4. Autl. Verlag W. Girardet. Essen, 1975. (9) Gergely Pál szstk.: Gyakoriari világítástechnika. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1977. [ 10J Miilter IMXZJÓ—Haász Ferenc: Múzeumuk és művészeti galériák világílása. A Világítástechnikai Társaság kiadása: Világítástechnikai Évkönyv '96, Budapest, 1996.
Helyreigazítás Az 1998/10. számban a 327. oldalon a „Vasúti postakocsik villamos világítása 100 évvel ezelőtt" című technikatörténeti cikkben az Elektrotechnische Zeitschrift 1888. évi kiadású.
479
Világítástechnika
A Kandeláber Rt. cégbemutatóját 1998. október 27-én rendezte meg a MEE Világítástechnikai Társaság A Nyugati pályaudvar Kormányzati Várójában 37 fos hallgatóságot üdvözölt Déri Tamás a Társaság elnöksége nevében. Megemlékezett a céget 1982-ben alapító Wlassics Zoltánról, aki — 1995-ben bekövetkezett haláláig — az Egyesület és a Társaság vezetőségi tagja is volt, majd bemutatta az Rt. 1998 márciusától új vezérigazgatóját, Csongor Attilát. A Kandeláber Világítástechnikai és Fémipari Rt. vezérigazgatója így foglalta össze a cég specialitását: szaktudást és hagyományt ötvözve, a múlt-jelen-jövőtechnológiájával egyedi és kissorozatú termékek gyártása. A múltat jelképezi, hogy a kézműves szakmában fogalommá vált Fazola Henrik, Jungfer Gyula leszármazottai nak kézi munkáját a jelenleg legkorszerűbb számítógépes programmal tervezik, és a jövőbe mutató technológiával védik a korrózió ellen. Az Rt. váci telephelyén öntés és öntésmegmunkálás, szentendrei központjában pedig lakatos, villanyszerelő, festő, csomagoló és szállító tevékenység folyik — a gyártmány- és létesítmény tervezéssel együtt. A budai Vár alatti bemutatóteremben állandó kiállítási és — előre egyeztetett időpontban — szaktanácsadási és tárgyalási lehetőséget talál a cég termékei iránt érdeklődő' szakember, legyen az tervező, kivitelező, üzemeltető, kereskedő vagy maga a megrendelő. Végezetül bejelentette kél munkatársának előadását, akik az októberi Világítástechnikai Ankéton is közösen írt munkával — a „Világítás és nosztalgia" cíművel —jelentek meg. Németi András kereskedelmi osztályvezető a Kandeláber Rt. „hitvallására" —védeni a múlt emlékeit városképi és technikatörténeti szempontból — alapozott feladatokat a következőkben fogalmazta meg: a világítási igényeknek megfelelő korszerű berendezések gyártása a megrendelői igényeket kielégítő lámpatestekkel és tartószerkezetekkel. E feladatok teljesítésének bizonyítására a bel- és külföldön megvalósult berendezések videoképeit mutatta be. A belföldi szabadtéri berendezések közön láthatunk a budai Vár 70 W-os nagynyomású nátriumlámpás öntöttvas oszlopait, a győri Belváros háromlunkciós lámpaoszlopait (világítás-audiotechnika-virágdísz), a budapesti 2-es villamos átfeszítéseit is tartó világítási (kétfunkciós) oszlopait, a Külügyminisztérium és a váci vasútállomás epületei körüli közvilágítást. A belső téri berendezések közül a Budapest I. kerület Házasságkötő Terem és a bécsi magyar Nagykövetség világításának videoképeit vetítette. A külföldön megvalósult szabadtéri berendezésekből Túlin (Ausztria) főterének, a moszkvai Manézs térnek (és a hozzá vezető főútvonalaknak), valamint a zürichi vasúti pályaudvar előtti térnek a világítását láthatták az előadás résztvevői. A Japánban készüli képeken érdekes kettős megoldást tanul-
480
mányozhatunk: a modern környezetet barátságossá varázsoló archaizáló világítást, valamint modern környezetbe harmonikusan illeszkedő korszerű lámpatestek és tartószerkezetek együtteseit. Lámpatestújdonság a díszvilágítási fényvetőket is hordozó oszlop fej-lámpa, amelyből például a zalaegerszegi Városi Bíróság épülethomlokzatát felfelé 1 db nátriumlámpás fényvető, míg a tér díszburkolatát másik nátriumlámpa világítja egyetlen — szórt fényelosztású — közvilágítási lámpatestből. A Kandeláber Rt. világítási termékeinek jellemzőit az előadó a következő csoportokban tárgyalta: — A felhasznált optikák „rangsora": festett, illetve golyózott fényterelő lemezek — parabolaívcs, illetve lamellás tükrök. — Az alkalmazóit felületkezelések „értéksorrendje": festés — porszórás — fémszórásos technológia; míg a felhasznált szerkezeti anyagoknál: alumínium — sárgaréz — bronz. — A lámpatestburák anyaga: üveg — polimetil-metakrillát — polikarbonát. — A kisülőlámpák előtétéi — megrendelői kívánságra — vagy hagyományos (vasmagos) vagy elektronikus kivitelűek. — A lámpaoszlopokat hagyományos szerelőlapokkal vagy tokozott (GURO típusú) szekrényekkel látják el. —Az ár és a szállítási haláridő is jellemzi az Rt. termékeit, meri az egyedi megrendelésre készülő egyedi gyártmányt nem sorozatköltscgcn állítják elő, és nem raktárról szállítják. „Hogyan születik a múlt emlékeiből az új termék?" címmel a következő hét lépést ismertette Kelemen lAszló műszaki igazgató: /. Valahol megfogalmazódik az új világítás igénye. //. Az Rl. munkatársai felkutatják a múlt aktuális világítástechnikai emlékeit. ///. Tanulmánytervet és árajánlatot készítenek. IV. A helyszíni szemlén egyeztetnek az illetékesekkel. V. Elkészítik a műszaki terveket. VI. Legyártják és telepítik a világítási eszközöket. VII. Megvalósul a berendezés, s közben elkészült a cég új világítástechnikai terméke! E hét lépést a csehországi Znojmo és a schönbrunni kastély szabadtéri világításának létesítése folyamán készült videofelvételeken kísérhették figyelemmel az előadás hallgatói-nézői. A kastélykert lámpaoszlopának tömegét, méreteit, hatását, valamint az elképzelés megvalósulását 1:1 arányú modellen kísérletezték, illetve mérték fel. Befejezésül az előadó megemlítette, hogy a Kandeláber Rt. napjainkban készül a Margit-híd új világítására: a közúti villamos felsővezetékét is tartó közvilágítási oszlopok és a lámpatestek számítógépes tervezésére. Dr. Vetési Emil
ELEKTROTECHNIKA
A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ELNÖKEI
Straub Sándor 1901—1905
Zipernowsky Károly 1905—1938
Verébéi? László 1938—1941
Pétcry István 1941—1946
líay Zoltán 1946—1949
Kovács Károly Pál 1949—1956
Kiss Árpád 1956—1968
Csáki Frigyes 1968—1977
Sebestyén János 1977—1990
Hatvani György 1990—1992
Horváth Tibor 1992—1994
Krómer István 1994—
1998. évi tartalom JANUÁR Dr. Klaus Habig: A privatizált áramszolgáltatók tapasztalatai és az áramszolgáltatás egyéb modernizálási lehetőségei - a TITÁSZ Rt. példáján keresztül bemutatva Martinovich ísiván: A MÁV nagyvasúti villamos vontatás az országos energiaellátás rendszerében - 1 . rész Dr. Bojtár László, Stadier Gábor: A kelenföldi gázturbinás blokk statikus indító berendezése Hírek Debreczeni Gábor: Kórházvilágítási ajánlások - II. rész: Kórházak energiagazdaságos világítása Világítástechnika Orlay Imre: Korszerű mérőhely-kialakítással szemben támasztott követelmények Jegyzőkönyv (a MEE 72. közgyűléséről) Az 1997. évi díjazottak Egyesületi élet Szemle
Berki Lajos, Szabó Zoltán, Tóth Tibor: Száraztranszformátor üresjárási áramának megszakítása különböző ívoltó rendszerű megszakítókkal - II. rész Dr. Kurutz Károly: Hibrid villamos autók Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1997. IV. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Túrán György: Technikatörténet - Visszaemlékezés a hazai villamosenergia-gazdálkodás kezdetére Dr. Berta István: Elektrosztatika és környezetvédelem. Akadémiai doktori disszertáció ismertetése
3 5 11 16 17 20
Dr. Schmidt István. Dr. Vincze Gyuláné, Dr. Veszprémi Károly: Állandómágneses szinkronmotoros hajtások optimális üzeme Varga Szilárd, Farkas Ferenc, Dr. Halász Sándor: Egykörös fuzzy szabályozó megvalósítása Bertalan Attila, Valkai László: Zárlatkorlátozási módszerek hatása a zárlati áramok eloszlására hurkolt, nagyfeszültségű hálózaton - II. rész Hozzászólások Orlay l. Korszerű mérőhely kialakítással szemben támasztott követelmények c. cikkéhez Almási Sándor: Láthatóság a közvilágításban Schwarcz Péter: Láthatósági elmélet a közvilágításban Dr. Horváth József: Régi kövek új látványa a fényben - a baalbeki romok díszvilágítása Marinena Maierean, Péter Pál: Erdélyi díszvilágítások Sipos Miklós: Új kormányrendeletek a tervezés, szakértés, műszaki ellenőrzés szabályairól
23 27 29 37 39 40
44 48
49
1998. 91. évfolyam 12. szám
120 122
127 132 136 139 144 147 151 155 163
MÁJUS
50
Levél az Olvasóhoz Tringer Ágoston: Az MVM Rt. és a villamosenergia-ipar a lakosság megítélésében Dr. Kiss László: Transzformátorhibák és okai. Transzformátortervezési és -gyártási hibák Sipos Miklós: Lakáshálózatok felújításának méretezési, felépítési szempontjai Mezei Csaba: Világítási hálózatok néhány üzemviteli kérdése Dr. Korondi Péter: Gondolatok a Tokió Egyetemen folyó mérnökképzésről - 1 . rész Dr. Fritz Schoppe, Vass Ödön: A barnaszén környezetbarát eltüzelésének egyik lehetséges módszere Czövek Zoltán: Számítógépes műszaki nyilvántartás kialakítása a TITÁSZ Rt. -nél
52 61 65 68 72 75
MÁRCIUS KerényiA. Ödön: A villamosenergia-igény és a GDP korrelációja Magyarországon Zarándy Pál: Változások a magyar villamosenergia-iparban ahogyan egy mérnökirodában látjuk Bertalan Attila, Valkai László: Zárlatkorlátozási módszerek hatása a zárlati áramok eloszlására hurkolt, nagyfeszültségű hálózaton I. rész Dr. Kiss László: Tendenciák az energiarendszerek automatizálásában és irányításában Déri Tamás, Némethné Vidovszky Ágnes dr.: Rendezőpályaudvarokon végzett vizuális funkcióanalízis eredményei a nemzetközi előírások tükrében
117
ÁPRILIS
FEBRUÁR Dr. Schmidt István, Dr. Veszprémi Károly: Áramirányitós szinkronmotor energiatakarékos üzeme Jacques Pcyrusaubes: EdF - egy befektető a magyar energiaszektorban Dr. Manfréd Heiszler: A privatizált áramszolgáltató vállalatoknál szerzett tapasztalatok, valamint az áramszolgáltatás további korszerűsítési lehetőségei a Bayernwerk Hungária Rt. és a DÉDÁSZ Rt. szemszögéből Dr. Joachim-Heinrich Stamer: Az RWE-E/EVS magyarországi céljai Dr. Kiss László: Transzformátorhibák és okai. Hálózattervezési és üzemeltetési hibák Arató András: A nemzetközi világítástechnikai szabványosítás újdonságai Berki Lajos, Szabó Zoltán, Tóth Tibor: Száraztranszformátor üresjárási áramának megszakítása különböző ívoltó rendszerű megszakítókkal - 1 . rész Kemper Károly, Palotai Géza: Erősáramú vezetékek szabványosítása európai szabványok alapján Gywkó István: Környezetbarát 20 kV-os szabadvezeték építése Martinovich István: A MÁV nagyvasúti villamos vontatás az országos energiaellátás rendszerében - II. rész
107 113
177 178 181 185 196 204 213 218
JÚNIUS-JÚLIUS 84
Polgárai Zoltán: Hálózatveszteség-fel ügyelő rendszer létesítési problémái Molnár József: A villamosenergia-áremelés és a termékek kapcsolata Arató Csaba: A Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei c. szabályzat kiadása Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1998.1. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Dr. Bencze János: A korszerű technológia legfontosabb elemei/eszközeid villamos hajtások. Mi várható a 21. században? Budai Béla, Földi Károly, Vajner Barnabás: Reklámfények az égbolton
89 92 95 98
II
224 226 231 234 237 245
ELEKTROTECHNIKA
Dr. Bencze János: ,,Nukleáris energetika a 21. században" (a cikksorozat szerkesztői bevezetője) Dr. Teller Ede: Előszó az ,,Elektrotechnikádban megjelenő „Nukleáris energetika a 21. században" című cikksorozathoz Dr. Teller Ede életrajza Dr. Vajda György: Az atomenergetika és Magyarország. (A nukleáris energetika a 21. században c. sorozat bevezető cikke) Dr. Korondi Péter: Gondolatok a Tokió Egyetemen folyó mérnökképzésről - II. rész Dr. Koller László, Szalma Péter: Egyszerűen gyártható Rogowski-tekercs Kádár Aba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. február 4-i ülése Besze JenÖ: A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) tevékenysége
Farkas László: A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban - I . rész Pelei Imre: A debreceni Déri Múzeum Munkácsy Tennének világításáról - 1 . rész Kádár Aba: Hozzászólás M. Mörx és Czene Gy. Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője c. cikkéhez Dr. Bencze János: Nukleáris energetika a 2 í. században (a sorozat harmadik szemléje: A nukleáris hulladék elhelyezése Új-Mexikóban és Nevedában) Dr. Szabó István: Modern eljárások atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására - 1 . rész (a sorozat kísérő cikke) Dr. Jermendy László: Minőségbiztosítás a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában-I. rész Dr. Szandtner Károly: Villamos csatlakozások átmeneti ellenállása, vesztesége és melegedése - 1 . rész Dr. Szentirmai László: SPEEDAM'98 - Sorrento (Konferenciabeszámoló) Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1998. II. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke
248 249 250 252 253 257 260 262
AUGUSZTUS Dr. Bencze János: MEE szakmai nap az INDUSTRIA '98 kiállítás második napján Oravecz József: A minőségi áramszolgáltatás új kihívásainak legmegfelelőbb áramkötések - 1 . rész Alfréd Mö'rx, Czene György: Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője - 1 . rész JániJózsefné, Kosztolicz István: Fények Hannoverből Dr. Bencze János: „Nukleáris energetika a 21. században" (a sorozat első szemléje: Nukleáris körültekintés) Dr. Szatmáry Zoltán: „Nukleáris technika a 21. században" (a sorozat kísérő cikke) Nagy János: Fénykorában a fénycső. Kezdettől a T 5-ig - I. rész Kádár Aba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. április 1-jei ülése
272 277 282 289
Sulyok Zoltán, Turóczi András: TPLAN villamosenergia-rendszer üzemzavar-vizsga ló program Farkas László: A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban - I I . rész Dr. Szarka Tivadar, Dr. Szentirmai László: Modern tudományos kutatási eredmények a nemzetközi villamosgép-kongresszus (ICEM' 98) tükrében Dr. Jermendy László: Minőségbiztosítás a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. nagyfeszültségű laboratóriumában - II. rész Dr. Szandtner Károly: Villamos csatlakozások átmeneti ellenállása, vesztesége és melegedése - II. rész Arató András: A készülő új közvilágítási szabvány Dr. Bencze János: Nukleáris energetika a 21. században (a sorozat negyedik - utolsó - szemléje: Új reaktor fejlesztések) Dr. Marx György: Energia holnap Gyökös Ferenc: Dinamikus vizsgálati eljárások alkalmazása nagytömegű mozdonytranszformátor mechanikai vizsgálatához Kádár Aba: A törpefeszültség új szabályai Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 1198. II. negyedévben jóváhagyó közleményes bevezetéssel közzétett magyar szabványok jegyzéke
299 301 308 312
321 328 334 337 344 346
1998. 91. évfolyam 12. szám
381 389 395 398 402 406 408
416 419
422 426 430 439 441 443 448 451
459
DECEMBER
348
Janiga Csaba, Hunkár András, Dr. Szedenik Norbert, Dr. Fodor István: Csavart érpár a villámvédelemben Horváth Viktor, Szilágyi Ferenc: Szimmetrikus Összetevők módszerének alkalmazása a 2 x 25 kV-os MÁV vontatási rendszer zárlatszámításánál Pelei Imre: A Debreceni Déri Múzeum Munkácsy Termének világításáról - II. rész Jani Józsefné, Kosztolicz István: Formák és színek a külsőtéri világításban Kádár Aba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. október 7-i ülése Dr. Szabó Ist\'án: Modern eljárások atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására - II. rész (a Nukleáris energetika cikksorozat befejező tanulmánya)
352 356 360 363
OKTÓBER Gaál Gábor: MEE XLV. Vándorgyűlés Dr. Horváth Tibor, Bakó Tamás: Többlépcsős túlfeszültségvédelem összehangolt működése - II. rész
379
NOVEMBER
SZEPTEMBER Dr. Stróbl Alajos: A magyarországi erőműépítés időszerű gondjairól és reményeiről Gönczi Kálmán, Jaksa Gáspár, Oravecz József: Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték-rendszerek összehasonlítása Kádár Aba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. június 3-i ülése Nagy János: Fénykorában a fénycső. Kezdetektől a T 5-ig II. rész Egy nagyságrenddel nőtt a biztonság a Paksi Atomerőmű Rt.ben Dr. Bencze János: ,..Nukleáris energetika a 21. században" (A nukleáris gazdaság helyzete) (az Elektrotechnikában közölt sorozat második szemléje) Dr. Szandtner Károly: Mérnökképzés az elektrotechnikai szakterületen Dr. Horváth Tibor: Javaslat az MSZ 274-2 és az MSZ 274-3 illesztésére az MSZ IEC 1312-1:1997 szabványhoz Alfréd Mörx, Czene György: Az élő szervezeten áthaladó veszélyes áramok elleni védekezés jövője - II. rész Dr. Horváth Tibor, Bakó Tamás: Többlépcsős túlfeszültségvédelem összehangolt működése - I. rész Kádár Aba: Mit jelent a jelölés a villamos termékeken?
376
368 372
III
464 468 474 481 493 496
ELEKTROTECHNIKA
SIEMENS
A Miskolci Egyetem - az Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék és az Automatizálási Tanszék bevonásával - 1998. július 1. határidővel * Villamosmérnöki Intézet"-et létesített. Az Intézet igazgatói feladatinak ellátására Dr. Eng. Dr. he. Szarka Tivadar egyetemi tanár, az Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék vezetője kapott megbízást. Az Intézet létesítésének célja egy olyan tudományos miihely kialakítása, amely a rendelkezésre álló feltételek jobb kihasználásával képes a mérnökképzés előtt álló — az integrált mérnökképzésben az elektronika, elektrotechnika, irányítástechnika, de meghatározó mértékben a villamosmérnök - képzéshez kapcsolódó — oktatási és kutatási feladatokat felvállalni és azt teljesíteni. Az Intézet létesítését az elektrotechnikai, elektronikai, a gépek- és művek, a méréstechnikai ismeretek iránt, összességében a villamos ismeretek iránt fokozódó oktatási és kutatási-fejlesztési igények indokolják. Az Intézet szervezetileg a Gépészmérnöki Kar Intézete, amely az Automatizálási Tanszék és az Elektrotechnikai-Elektronikai Tan-
1998. 91. évfolyam 12. szám
szék meglévő helyiségeiben, a meglevő tárgyi-, anyagi- és személyi feltételek megtartásával létesült, felvállalva és teljesítve a korábbi szervezeti kötelékek között meghatározott és elvégzett oktatási és kutatási feladatokat. Az Intézet alapításában érintett Tanszékek — állományában 14 tudományos fokozattal rendelkező főállású- és részfoglalkozású oktató és kutató, köztük 3 professzor dolgozik; — korszerűnek mondható laboratóriumokkal, méréstechnikai, szabályozás-technikai, elektronikai és elektrotechnikai oktatási és kutatási feltételekkel rendelkeznek, amelyek jó átlagos nemzetközi szintnek felelnek meg; az elmúlt 6-7 év alatt, elsősorban a széles ipari támogatottság — és a nemzetközi pályázatokon nyert projektek — révén jelentős technikai és szakmai fejlesztést sikerült végrehajtani; — rendkívül széles, munkára támaszkodó, elismert nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek; — a hazai felsőoktatási intézetekkel együtt több sikeres hazai- és nemzetközi projekt részesei, amelyek nemcsak a tanszékek tech-
IV.
nikai eszköztárát gyarapították, de megalapozták a "szellemi" színvonal növekedését is; — évtizedek óta erős és kölcsönösen előnyös ipari kapcsolatokkal rendelkeznek; az északmagyarországi régió ipara azonban soha sem volt ilyen mértékben érintett a tudományos együttműködésben és a villamos orientáltságú integrált tudást adó képzésekben, mint napjainkban; — évtizedekre visszanyúló, kiemelkedő kapcsolat van a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel; számos hazai és nemzetközi rendezvényt közösen szerveztünk; az Intézet oktatói és hallgatói egyik fő bázisát képviselik a MEE-Diósgyőri Szervezetének. Az Intézetet az intézetigazgató vezeti, munkáját egy általános helyettes támogatja. Az Intézet legfőbb döntéshozó testülete az Intézeti Tanács, amelynek tagjai között az oktatók és a nem-oktatói képviselők mellett helyet kaptak a hallgatói képviselők is. Az Intézet állandó bizottságai: Oktatási Bizottság és a Tudományos Bizottság. Szarka Tivadar
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika
Formák és színek a külsőtéri világításban Jani Józsefné, Kosztolicz István Az idei Hannoveri Vásár tükrében egyértelművé vált, hogy nemcsak a belsőtéri világításban, hanem a külsőtéri világításban is teret hódítanak a változatos formák, sőt színek is. A változás oka nemcsak a műszaki fejlődésben kereshető, hanem a környezet szebbé, komfortosabbá tételének lehetőségeit, az élettér harmóniáját kereső ember törekvésében. Nehéz mindazon élményt, benyomást egy cikk keretében átadni, amelyet a vásáron kiállított termékek kínálnak, hisz a látvány szavakkai való leírása csak szegényes lehet. Ennek ellenére- a teljesség igénye nélkül -, néhány példa bemutatásával a tendencia érzékelhető.
tották. így a 250 mm-es változatnál 5 W-os, az 550 mm-es gömbnél 15 W-os, a 750 mm-es esetében 23 W-os kompakt fénycsövet alkalmaztak. A kreatív változatokhoz a színek is hozzátartoznak. A Moonlight mintegy 250 féle színt kínál, amelyeket a felhasználók kedvük szerint változtathatnak színszürők segítségével.
Moonlight A dizájn szakértők nemzetközi zsűrije idén februárban Frankfurtban a Design-Pliis kitüntetést a Moonlight külsőtéri lámpatesteknek ítélte oda. Az elismerés a termék innovatív dizájnjának szólt. A versenyre 350 terméket neveztek be, ezek közül az egyetlen lámpatestgyártó Moonlight nyerte el ezt a kitüntetést. A dél-badeni Wehrben működő, külsőtéri lámpatesteket gyártó üzem eddig ismeretlen volt a világítástechnikai piacon: mindössze két éve lépett színre, de azóta a világ minden tájáról futnak be hozzájuk megrendelések, amelyeket csak nagy igyekezettel képesek kielégíteni. Feltűnést keltettek a láb nélküli gömb lámpatestek lágy, egyenletes fényükkel, sokoldalú alkalmazhatóságukkal. A Moonlight négy méretben kínálja őket 250, 350, 550 és 750 mm átmérővel. Háromféle fejmegoldás létezik: talajba építhető, szilárd alapra felcsavarozható, és „flexibilis" megoldás teraszok, udvarok vagy akár lakószobák világítására. Az egyenként polietilénből öntött gömbök rendkívül robusztus felépítésűek, ütésállók is, ^10 °C -tói +80 °C -ig használhatók - UV-stabilitás, hosszú élettartam és vízállóság teszi teljessé a képet (!. ábra). Az energiatakarékosságot kezdettől / ábra fogva szem előtt tarJáni Józsefné okl. villamosmérnök, a MKK tagja Kosziolicz István okl. villamosmérnök, a Tungsram-Schrcdcr Rt. tanácsadója, a MEE tagja Szakmai lektor: Poppe Kornéltié okl. fizikus
482
2. ábra
3. ábra
1998. 91. évfolyam 12. szám
Világítástechnika Számos építész, kertépítő, tervező és berendező számára a Moonliglit olyan gazdagodást jelent, ami - a gömbformára való következetes visszatéréssel - mindenféle dizájntrükk nélkül óriási sikert váltott ki (2., 3. ábra). A Hannoveri Vásáron is nagy sikerrel szerepeltek.
Hellux Dekoratív megjelenésű a Hellux GmbH dizájn-díjas közvilágítási lámpateste (4. ábra). A „Design Award Winner 1998"-at elnyert lámpatestet Albrecht Ecke tervezte. Utcák, terek, lakóterületek és gyalogos zónák világításához kiválóan alkalmazható. Egy tetszetős útvilágítást mutat be az 5. ábra.
4. ábra
Thorn A Thorn Light ZEN elnevezésű külsőtéri lámpatestcsaládja kialakításában egy harmonikus kapcsolat három különböző geometriai forma, a kör, a négyszög és háromszög között (6. ábra). A gömb alakú alaptest alumíniumból készül és tartalmazza a működtető elemeket. Erre három tartókengyel támaszkodik, ez tartja a kúpalakú lámpatest-fedelet, amely vandáibiztos műanyagból készül. A ZEN mint oszloplámpatest két méretben kapható, 475 mm és 704 mm magasságban, azonban elképzelhető falikarként is. A ZEN 1 típus 3-4 m fénypontmagasságig, a ZEN 2 típus 4-5 m fénypontmagasságig 6 ébra használható. Alkalmazható fényforrások: nátrium- és higany lámpák. Védettség IP 65.
DZLICHT Kissé,, vad"-nak tűnnek a DZLICHT színesen tarka oszlop] ámpatestei, amelyek sétálóutak mellett alkalmazhatók. Izzólámpával vagy kompakt fénycsővel üzemelnek. Alumíniumöntvény házzal és biztonsági üveggel készülnek (7. ábra). Sokkal kedvezőbb, bár ugyancsak meglepő formai kialakítás jellemzi a cég Faro elnevezésű közvilágítási oszlopait és lámpatesteit (8. ábra). Alumíniumöntvény és nemesfém kialakításban kaphatók, indirekt világítási megoldással. A kúpalakú
5. ábra
Ajánlott fénypontmagasság: 5-8 méter. A ház korrózióálló alumíniuinöntvény, optikai rendszere nagyfényű eloxált tükör, szélesen sugárzó fényeloszlással. Fedele kétrészes akrilüveg, két zsanér segítségével billenthető. A villamos szerelvények komplett blokként duga szolhatók, egyszerűen cserélhetők, higany-, fémhalogén- és nátriumlámpákhoz alkalmazhatók 80-125 W, illetve 70-150 W teljesítményig. Különféle RAL-színekben gyártják. 7. ábra
1998. 91. évfolyam 12. szám
L
483
Világítástechnika
fejben helyezkedik el a fényforrás. Tükör: tiszta alumínium, 50 W- 70 W-os nagynyomású kisülő!ampákhoz alkalmas.
iGuzzini Ugyancsak indirekt világítást mutat be a 9., 10. ábrán látható berendezés. Az iGuzzini cég Nuvolíi elnevezésű indirekt közvilágítási rendszere az 1997-es Hannoveri Vásáron nyerte el az IF (Industria Forum Design Hannover) díjat. A rendszer egy üvegszállal erősített, poliészter gyantából készült, diffuzlemez9. ábra böl és az oszlopra szerelt fényárvilágító lámpatestből áll. Az öntött alumínium-háza, Lingotto elnevezésű fényvető egy speciális lencsén keresztül világítja meg a diffuzort, amely a fényt lefelé irányítja. A fényvetőt a vízszintes síkhoz viszonyított 15°-kal döntve szerelik. A működtető szerelvényeket tartalmazó doboz az oszlopfejen helyezkedik el, a difruzorlemez átellenes oldalán. A rendszer tetszetős megjelenése, kedvező illeszkedése a környezethez, kedvező, egyenletes, káprázásmentes hatása ina már széles körben követőkre talált.
«t
Helyreigazítás Az 1998/9. számban a 337. oldalon ,,Fénykorában a fénycső " c. cikk 9. és 10. ábrájának a rajzai felcserélődtek. A szerkesztőség elnézést kér a szerzőtől: Nagy Jánostól. és a T. Olvasóktól.
484
10. ábra
EVS Bericht 4/1998. Energie-Versorgung Schwaben AG Stuttgart. //? Westerheim wird die 600 kW Widkraftanlage des UmweltTarifs grün gebaut. (Westerheimben állítják fel a Zöld Környezeti Tarifából befolyt pénzből a 600 kW-os szélerőmüvet.) Amint ismeretes, Németországban minden kWh fogyasztás 8 pfenniggel többe kerül, ha valaki a normál tarifa helyett a Zöld Környezeti Tarifát vállalja. E többletpénzből finanszírozzák a környezetbarát - szél, víz vagy biomasszából nyert - energia többletköltségét, amely a jelenlegi víz-, atom- és a szénerőművek által termelt villamos energia áránál nagyobb. A 600 kW-os szélerőmű 1,5 millió DM-be kerül, amely költséget az EVS és Badenwerk azon fogyasztói fizetik, akik a Zöld Környezeti Tarifát választották. A szélerőmű összmagassága 94 m, ebből 24 m a légcsavarok hossza, azaz a rotortengely magassága a földtől mérve 70 m. Kis sebességű szél - 3 m/s - esetén a rotor fordulatszáma percenként 14, ez esetben a szolgáltatott teljesítmény 150 kW. 7 in/s szélsebesség esetén a második generátorfokozat lép be, a fordulatszám 21/perc-re nő. A generátor a második fokozatban már 600 kW-tal terhelhető. A harmadik fokozat 15 m/s szélsebességnél lép be, ekkor már az erm a 600 kW teljesítmény 1 órán át a 750 m-re lévő 20 kV-os hálózatba táplálja. A szél sebessége Westerheimben 70 m magasan évi átlagban 5,5 m/s. Ez azt jelenti, hogy évente 1600 órán át ad az erm 600 kW-ot. A szél évente csupán 100 órán át fuj 15 m/s-nál nagyobb sebességgel. 20 m/s-nál nagyobb szélsebesség esetén az ermt üzemen kívül helyezi az automatika. A szélerőmű felállítási helyét úgy határozták meg, hogy a legközelebbi lakóépületnél a zajszint a megengedettnél kisebb legyen. Dr. Kiss László 1998. 91. évfolyam 12. szám
A TUNGSRAM-Schréder Rt számos település mellett négy nagy városban végzett, illetve végez közvilágítási korszerűsítést 1998-ban. — A közbeszerzési pályázatokon elnyeri fővállalkozások közül az I. félévben befejeződött Cegléd város közvilágítás-korszerűsítése. A felszerelésre került 3262 db energiatakarékos lámpatesttel 331 kW-tal csökkent a közvilágítás beépített teljesítménye. A beruházó Cegléd város Polgármesteri Hivatal kérésének megfelelően a külterületi utcákon az AXIAL 36 W-os kompakt fénycsöves lámpatestekkel a megvilágítási szint emelkedett, és kijelölte a fejlesztési irányvonalat is, amelyre várhatóan a következő évben sor kerül. A beruhá/.ás 80 MFt-ba került, amelynek finanszírozási megoldásához a TUNGSRAM-Schréder Rt. nagyban hozzájárult. —-A III. negyedévben kezdődött el és a IV. negyedévben fejeződik be Baja város közvilágításának korszerűsítése a TUNGSRAM-Schréder Rt. fővállalkozásában. A 2174 db lámpahely korszerűsítésével 217 kW beépített teljesítménymegtakarítás várható. A korszerűsítéssel 1234 db új fejlesztésű ALTRA 36 W-os és 24 W-os kompakt fénycsöves lámpatest kerül a hálózatra. A város belső területén az IP 66 védettségű MEDIO lámpatesteket szerelnek lel az átfeszítésekre, 7()—100 W-os nátriumlámpával. A korszerűsítéssel együtt új közvilágítási berendezések is létesülnek. A Türr István sétányon augusztus 20-ra elkészült a park közvilágítása CiLOB N 70 típusú lámpatestekkel és a Türr István-emlékmű díszvilágítása. Megvalósításra kerül a belvárosban a régen várt új közvilágítás is, a Katona—Hattyú— Tóth I. utcákban. Az Oroszlán utcában egyedi kivitelezésű, a jelenleg egy darabból álló egységgel megegyező közvilágítás létesül. A fővállalkozás részeként a város egyik ékessége — a Ferences templom — díszvilágítást kap. A létesítés TUNGSRAM-Schréder Rt. felajánlása a város részére. A díszvilágítás berendezései (14 db RD3 N150) az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélye alapján kerülnek a környezetbe és az épületen elhelyezésre. — A Kazincbarcika városban felszerelendő 1200 db energiatakarékos, különböző típusú lámpatesteket is közbeszerzési pályázaton beszállítóként nyerte el TUNGSRAM-Schréder Rt. A lámpatesteket a III. nagyedévben felszerellek. — Az Érd város által kiírt és beszállítóként elnyert közbeszerzési pályázaton 6300 db energiatakarékos — ezen belül 3300 db AXIAL 36 W-os — kompakt fénycsöves lámpatest szállítása a kivitelező részére megkezdődött. Agyártó 1999. I. negyedév végéig az ütemezésnek megfelelő mennyiséget leszállítja. Fellé Ervin A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság Magyar Nemzeti Bizottsága (CIE-MNIÍ) 1998-ban újjáalakult. Az alakuló ülésen a vezetőség feladatai között első helyen jelölte meg, hogy a CIE-MNB és a hazai világítástechnikai szakemberek széles tábora közt a kapcsolatot javítani kell. A Nemzeti Bizottság két legfőbb feladata, hogy — az ország szakembereit a nemzetközi szakma haladásáról értesítse, és — az országban elért űj eredményekről a nemzetközi közvéleményt tájékoztassa. 486
E kettős cél érdekében készülnek a CIE-MNB Hírlevelek, amelyekben tájékoztatjuk a hazai érdeklődőket a központi szervektől kapott információkról. ACIE-MNB www honlapján Dr. Zana János, a honlap szerkesztője szolgáltat naprakész elektronikus információt. A honlapon nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi újdonságokról is igyekszünk beszámolni. Csatlakozási pontok elvezclnck a CIE központi honlapjához, és az egyes Osztályok saját honlapjaihoz. Számos világítástechnikus számára érdekes további kapcsolatot is tartalmaz ez a honlap. Kérem látogassa meg a CIE-MNB honlapját: http://cie.kee.hu Dr. Schanda János a CIE-MNB elnöke e-mail:
[email protected] CIE News 199S. június A CIE 1998 júniusi hírlapja beszámolót közöl az 5. Divízió: „Külsőtéri és egyéb alkalmazott világítás" munkájáról a divízió magyar elnökének, Dr. Horváth Józsefnek a tollából. A divízió feladata „Külsőtéri munkaterületek világításának tanulmányozása és ajánlások készítése e célra, beleértve a biztonsági világítást. Ezen felül idetartozik a díszvilágítás, gyalogos övezetek és egyéb gépjárműforgalomtól mentes városi területek világítása, sportlétesítmények (külső és belsőtéri), üdülőterületek világítása és bányavilágítás." E feladatok elvégzésére szervezték a divízió munkacsoportjaitAz utóbbi években megjelent legfontosabb dokumentumai: — Segédlet sportesemények színes tv- és filmfelvételeihez alkalmas világításához —-Káprázás értékelésére szolgáló rendszer külsőiéri sport- és térvilágítás számára — Segédlet külsőtéri munkahelyek világításához (CIE 129— 1998) -Külfejtéses bányák világítása (CIE 128—1998) Közvetlenül megjelenés előtt álló dokumentumok: — Gyakorlati tervezési útmuiató színes tv-hez illeszkedő sportvilágításhoz — Külsőtéri világítási berendezések karbantartása Munkában álló dokumentum, amihez, még újabb észrevételeket vámak: —Törések a világítási tervezésben —Zavaró fények (fényszennyezés) — Félcilindrikus megvilágítás fogalmának alkalmazása Poppe Komélné Új CIE szabvány: CIE Standard S 005/E-1998. CIE Standard Illuminanls for Colorimetry (Szabványos CIE-megvilágítók színmérés céljára) Két fényforrást tartalmaz és megadja mindkét fényforrás spektrális eloszlásának 1 nm-kénti értékeit 300—83Í) nm között: — „A" fényforrás: 2856 K hőmérsékletű Planck-sugárzó — „D 65*' fényforrás: 6500 K korrelált színhőmérsékletű nappali fény. Poppe Komélné Új publikációk a világítástechnika területéről 1) Múzeumok és művészeti galériák világítása. Ajánlott gyakorlat (Museum and Art Gallery Lighting: A Recommended ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnikai hírek
Practice IESNA RP-30-96 Illuminating Engineering Society of Norlh America) Az Észak-amerikai Világítástechnikai Társaság ajánlása. 2) Új ajánlott eljárás lámpák és lámparend szerek fotobiológiai biztonságáról. Általános követelmények. (New Recommended Praclices for Pholobiological Safcty of Lamps and Lamp Systems) ANSI/IESNA RP-27.2-1996. Veszélyességi osztályba sorolás. Figyelmeztető jelzések. Megadja a spektráis súlyozófüggvényt különféle veszélyes hatásokra és a megengedett expozíció hatásokat 200—3000 nm tartományban. Poppe Kornélné Cikkek a világítástechnikai szaksajtóból International Journal of Lighting Research and Technology. Vol 30 No. I (1998) M. Myojo, A. Waki: Fénycsőkatódok — feszültség függő előfűtési tulajdonságok. — P. van Cleef, J. M. G. Bex: Fénycsővilágítás. A TL 5 lámpa alkalmazása irodákban, üzletekben, középületekben. — M. Sivak, M. J. Flannagan, S. Kojima: Gépjármű hátsó világítás. Valóságos szennyezés! szintek hatása a kijutó fényre. — L. Shao, A. A. Elmualim, I. Yohannes: Tükrös fényvezetők. Természetes világítás hatékonysága valódi épületekben. Poppe Kornélné 1998. október 7-én adták át ünnepélyes keretek között Dömsöd korszerűsített világítását. Az átadáson Hosó János, a beruházást fővállalkozásban lebonyolító HOLUX Kft. igazgatója elmondta, hogy a 23 millió forintos beruházás eredmé1998. 91. évfolyam 12. szám
nyeként 102 kW-tal csökkent a település közvilágítási energiafogyasztása, ami évente — a jelenlegi árszinten — 8,3 millió forintos megtakarítást jelent az önkormányzatnak. Az örvendetesen .szaporodó közvilágításkorszerűsítések sorában Dömsöd azért érdemel különös figyelmet, mert itt elsőként az országban a közvilágítás korszerűsítését összekötötték az önkormányzati intézmények (iskolák, óvodák, művelődési központ) belső téri világításának rekonstrukciójával, és ezáltal Dömsöd az ország legkorszerűbben megvilágított településévé váll. A dömsödi gyerekek ezentúl csak olyan termekben tanulnak, ahol kiváló minőségű, elektronikus előtétekkel működtetett lámpatestek vették át a régi, zúgó-villogó fénycsövek helyét. A belső téri világítás beruházási összege 16 millió Ft volt, a megtakarítás 81 kW. Arató András A Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány által labdarúgó-edzőpályák világítására kiírt pályázatot a HOLUX Kft. nyerte el. A 95 millió forint összegű pályázattal az Alapítvány a labdarúgó-utánpótlás számára kíván jobb feltételeket teremteni. A nagyszabású munka keretében az ország minden megyéjében, legalább 36 pályán létesülnek esti edzések, mérkőzések lebonyolítására alkalmas pályavilágítások. A pályák világítására 12 db, egyenként 1 kW teljesítményű fényvetőt alkalmaznak, a fényforrás nagynyomású nátriumlámpa. Egy esetleges rövid idejű feszül Lségkimaradás esetén az újragyújtási idő alatt 300 W-os halogén izzólámpás fényvetők biztosítanak átmeneti irány fény-világítást. A pályákon R0 lx feletti megvilágítást terveztek, 1:3 felcui egyenletességgel. Arató András 487
továbbra is az élen RM6~ kapcsolóberendezés színen egyszerűen _ _ . . * . ajánlatunkat. elvégezhető Merlin Uerm Számunkra a leg- • hálózatának Tovább erő sít ve fontosabb, hogy a üzembiztonságán vezető szerpünket felhasználók igéjavíthat a 630,A-es a középfeszültségű nyeit minél magamegszakítós lekapcsolókészülékek sabb szinten ágazás telepipiacán, világszerte elégítsük ki. Ezt a tésével több, mint 350 000 szellemet képviseli • szolgáltatásának funkció üzembeaz új RM6: minőségét növeli az helyezése során • hálózatképén RM6 távfelügyeleti szerzett utólag is változrendszerbe tapasztalat tathat a bővíthető illesztésével. felhasználásával típusok alkalmazfejlesztettük tovább ásával, melyek *u\inQa\nv<##aw*w>,wm. a knrháln7ati a KornaiOioii
c7prF»lp<;p a hplv/szereiébe d nciy-
m a Budapest. Fehérvárt ÜIIOB-HE. ieiefon:206-t4io.fcu<:2oe-i«i
Szemle
50/60 Hz-es villamos és mágneses erőterek és az egészség: jelentős haladás 1997 fordulópont volt a villamos és mágneses erőterek egészségre gyakorolt hatásának kutatásában. Három jelentős tanulmányi tettek közzé, ezek: A legnagyobb epidemiológiai (közegészségügyi) tanulmány gyermekek rákja és a mágneses erőterek tárgyában, továbbá két, hosszú időtartamú állatlaboratóriumi tanulmány. Ez az első eset, hogy a várt eredmények biztatóak. Minden fejlett országban a villamosság hosszú ideje életünk része. Minden ember az otthonában és a munkahelyén ki van téve gyenge villamos és mágneses tereknek, amelyeket a villamos háztartási készülékek, ezek lakáson belüli táphálózata, a villamos távvezetékek, elosztóhálózatok — amelyek ellátják a fogyasztókat villamos árammal — létesítenek. Ezek a terek gyengék. A jellegzetes lakókörzeti mágneses tér Amerikában megközelítőleg 0,1 pT, Európában kisebb. Ezen érték lakásonként nagyon eltérő lehet és könnyen változhat 0,05 fiT-tól 0,5 JiT-ig. A regionális változások sokkal nagyobbaknak látszanak, mint az időbeliek, amit a villamos fogyasztás napi vagy szezonális változása okoz. A lakások környezeti terére a földelőre ndszerben folyó áramok — úgy látszik — meghatározó szere pűek. Egyes esetekben a villamos készülékek néhány száz (iT nagyságú mágneses teret is létesítenek, de ezeknek a rövid ideig tartó és kis hatótávolsága aligha van befolyással az átlagos értékekre. A nagy áramú távvezetékek, vagy elosztóhálózatok befolyása a háztartásokban alig érzékelhető, kivéve, ha a lakás közvetlenül az áramszolgáltatói terület közelében van. A dozimetriás adatok — amelyeket néhány száz embertől szereztek be — azt mutatták, hogy a lakosságot érintő átlagos hálás 0,15 flT, míg a legjobban kitett villamosipari dolgozóknál 1-től 2,5 |xT közötti érték. A 1979-ben közzétett első közegészségügyi tanulmány, amely azt állította, hogy Összefüggés van a gyermekek rákja és a lakóhelyi mágneses tér hatása között, nagyon kiterjedt vitát kezdeményezett. A tanulmány kimutatta, hogy nagyon terhelt erőátviteli kábeleket gyakrabban találtak rákban megbetegedett gyermekek lakásának környezetében, mint a kontrollcsoport lakásainak környezetében. Akkor a kutatások azt sugallták, hogy a kábelekben folyó áramok mágneses mezeje lehet a magyarázat. E megfigyelést csodálkozás és kétkedés fogadta. Komoly tudományos vizsgálódás kezdődött, amely kétszeresen indokolt volt. Először azért, mert nem volt toxikológiai adat, amely lehetővé tette volna a terek rákkeltő hatásának megbecsülését, de mindenek felett az, hogy ez jelentős egészségügyi problémát vetett fel: Ha már olyan kis mágneses terek, mint 0,2 flT megkettőzheti a gyerekkori rákkockázatát, akkor a mágneses térnek tulajdonítható esetek száma igen nagy lesz. Továbbá, ha a mágneses terek rákkeltőek, akkor mekkora a kockázat nagysága olyan munkások esetén, akik éveken keresztül tízszeres nagyságú tereknek vannak kitéve. Világos volt, hogy a terek látszólagos ártalmatlan természete nem adott megfelelő választ. Az első közegészségügyi tanulmány kutató és törékeny jellege Dr. M. Píantt ezt a cikket az ÉLECTRA 179- (1998. augusztus) számában R Samut Maruvuda nevében írta, aki a 36. Tanulmányi Bizoltság elnöke (Study Coinmitte 36 — Power System Electromagnetic Compatibility; Villamosenergia-rendszerek elektromágneses összeférhetősége) Fordította: Dr. Kiss László Lektorálta: Dr. Jennetidy László
1998. 91. évfolyam 12. szám
nem adott alapot a feltevés elutasítására. A felelősség kérdése is felmerült különböző szinteken, különösen a villamos társaságok esetén. E miatt el kellett kezdeni a munkát. De hogyan haladjunk? A kémiai vagy fizikai tényezők, mint például a 60 Hz-es mágneses terek rákkeltő hatásának tanulmányozása, alapvetően két egymást kiegészítő, egyformán fontos úton történik. Az első út az erőtér hatásának kitett lakosság élő környezetének közegészségügyi vizsgálata. A másik út a hosszú időtartamú laboratóriumi állatkísérletek. Az első útnak az az előnye, hogy a lakosságot közvetlenül tanulmányozhatjuk valódi környezetében úgy, hogy a meggyőző és megismételt eredmények birtokában meg tudjuk erősíteni a kérdéses tényező rákkeltő hatását az emberekre. A közegészségügyi tanulmányoknak köszönhetően elismert és megerősített rákkeltő hatása van az azbesztnek, a cigarettafüstnek és még vagy harminc egyéb anyagnak. Mégis e közelítésnek belső módszertani határai vannak. A közegészségügy nem kísérleti tudomány, az előítéletnek és az összezavaró tényezőknek nagy a hatása. A környezeti okok miatti rák közegészségügyi megközelítése nem eléggé érzékeny, vagy specifikus. Egy meglévő gyenge hatást figyelmen kívül hagyhat, mint ahogyan rákkeltő hatást tulajdoníthatunk hibásan egy olyan tényezőnek, amelynek nincs rákkeltő hatása. A hosszú időtartamú laboratóriumi állatkísérletek és tanulmányok ezzel szemben a rákkeltés tanulmányozásának fontos eszközévé váltak. Ez a megközelítés lehetővé teszi e hatásoknak kitett állatok állandó megfigyelését életük jelentős részére. Ezek a tanulmányok szabványos jegyzőkönyveken alapulnak, amelyek elősegítik az eredményekre befolyással bíró különböző változók könnyű ellenőrzését, mint például a diéta és a genetikai szempontok. Az állatokon szerzett eredmények emberekre való extrapolálását jelentősen csökkenti egynél több állatfaj mindkét nemre való kiterjesztése. Az állatokkal szerzett eredmények emberekre való alkalmazhatósága igen jó. Az emberekre rákkeltőnek bizonyuló minden hatás rákkeltőnek bizonyult a laboratóriumi állatokra is. Ez az emlősök közeli genetikai hasonlósága és a sejtek rákos megbetegedési mechanizmusának hasonlósága miau van. Az 1980-as évek elején azonnal elkezdték a közegészségügyi tanulmányokat mind a távvezetékek és elosztóvezetékek környezetében élő emberekre, mind a villamosipari dolgozókra nézve. Sajnos az állatkísérleteket nem kezdték el azonnal, csak az 1990-es évek elején. A mágneses mezőnek mint a gyerekek rákja lehetséges okozójának tanulmányozása nagy kihívás volt kezdettől fogva. Hogyan lehet egy kis kockázat befolyását felfedezni egy ritka betegség megszerzésére, ha a hatás szintjei általában alacsonyak (kisebb mint 1 p.T), és nincs olyan kontroli-lakosság, amely nincs kitéve e hatásnak. Először azt akartuk ellenőrizni, hogy valódi volt-e az összefüggés a gyermekek rákja és lakások körüli kábelek között a különböző népesség esetén. Meglepő módon az összefüggés, bár nem állandóan, de több esetben megfigyelhető volt. Valóban a lakások körüli vezetékek okozzák a megfigyelt hatást, vagy ez csak egy más környezeti hatás közvetett jele? Nagyon korán gyorsan szükségessé vált a mágneses mezőnek a lakásokban való mérése. Tisztán látszott, hogy ha az erőátviteli vezetékek sűrűsége tényleg befolyásolta az erőtereket lakáson belül, akkor a korreláció nem volt tökéletes, és csak részben magyarázta meg az egyes lakások közötti lényeges 489
Szemle különbségeket. Vajon a mai erőtérmérések jobban reprezentálják azt a valódi hatást, amelynek a gyerekek ki vannak téve, mint az, hogy mennyi kábel van a ház körül? Talán e mérések inas forrású erőterek jelenlétét is figyelembe veszik a lakáson belül? Nem szabad elfelejtkeznünk, hogy a leukémia a gyermekekben a 4. és 5. évben jelentkezik, és ez lehetővé teszi az elmúlt időszakra vonatkozó hatás megbecsülését. Az is szükséges, hogy megtelelő számú esetet csoportosítsunk össze azért, hogy egy ésszerű statisztikát kapjunk. Eddig négy széles körű vizsgálat (három amerikai, egy svéd) készült arra vonatkozólag, hogy a leukémiában szenvedő gyerekek otthonában mért mágneses tér különbözött-e a kontroll gyerekek otthonaiban mértektől. Az eredmény: Nem lehetett jelentős statisztikai összefüggést találni a mért mezők között. Az utolsó — e tárgyban megjelent — nagy közegészségügyi vizsgálat jelentését 1997-ben adták ki. Több mint 600 gyermekkori Hmfoblasztikus leukémia esetet azonosítottak kilenc amerikai államban. (Ez a fajta rákos megbetegedés a leggyakoribb a gyerekeknél 0 és 15 éves kor között.) A kutatók mágneses térerősséget mértek a lakásokban közvetlenül a betegség diagnosztizálása után. Ezenkívül megvizsgálták a vezetékeket a ház körül. Ekkor nem jelentkezett a vezetékek jelenléte és a rák közötti szoros összefüggés. A mért mágneses teret illetően a rákban szenvedő gyerekek lakásában valamivel nagyobb térerősséget mértek, mint a kontroli-lakásokban, de ez a különbség nem volt statisztikailag jelentős. Ezen túlmenőleg nagyon kevés jele volt annak, hogy a kockázat együtt nő a hatás mértékével. Ez egy régóta keresett karakterisztika arra nézve, hogy érvényesítsünk egy lehetséges okozati összefüggést. Az esetek nagy száma és a módszerek jó minősége miatt, amely különösen a mágneses tér hatására vonatkozik, ez a tanulmány a legpontosabb, amit eddig kiadtak. Az adatgyűjtés még nincs lezárva. Rövidesen két hasonló kutatási jelentés eredményei — egy kanadai és egy angol, amelyek hasonló kérdésekkel foglalkoznak —jelennek meg. Ezen időszak alatt több kutatócsoport — okkal — elkezdett foglalkozni olyan dolgozókkal, akik a villamos társaságoknál ki voltak téve mágneses hatásoknak. Arelatíve hosszú idejű, nagy intenzitású térnek kitett, és a relatíve konzisztens összetételű munkásokhoz való hozzáférés egyedülálló lehetőséget ad — ha gondosan tanulmányozzák — a lehetséges rákkeltő hatás fölfedezésére. A rákok nagy többsége esetén semmi összefüggés nem volt megállapítható. Néhány tanulmány kissé nagyobb leukémia- és agytumor-kockázatot mutatott ki, de az inkonzisztens, gyakran tényleg ellentmondó eredmények, és az alacsony kockázati szint nem teszi lehetővé a kitettség kockázatát összefüggésbe hozni a mágneses térrel. Annak ellenére, hogy a kutatók részére a legmegbízhatóbb és a legjobb kutatási feltételek állnak rendelkezésre, minden közegészségügyi áttekintés, amelyet a mai napig végeztek, kevés jelét adja annak, hogy a mágneses térnek rákkeltő hatása lenne. Az biztos, hogy a statisztikának határa van ezekben a tanulmányokban, és soha nem teszi lehetővé minden lehetséges kis kockázat teljes kizárását a hatásoknak legjobban kitett népesség esetén, de ez a valószínűség mind kisebbé válik. Most elérkeztünk a közegészségügytan észlelésének határaihoz. 1997 őszén két nagy, hosszú időtartamú állatkísérlet zárult. Mindkettő követte a szabványos előírást, amely specifikusan a rákkeltés lehetőségének vizsgálatára vonatkozik. Az első (kanadai) tanulmány arról szólt, hogy nősténypatkány-csoportokat teltek ki 4 különböző nagyságú mágneses térnek. A legerősebb
490
tér 2000 uT volt. A hatás 2 éven keresztül napi 20 órát tartott. Két év az állatok várható élettartamának számít. A másik, Japánban végzett kísérlet hasonló volt, azonban a térerősség maximuma 5000 pT volt, és a kísérletekben mind nőstény, mind hím állatok részt vettek. A hatás végén minden szövetből mintát vettek, és megvizsgálták őket rosszindulatú vagy jóindulatú tumor szempontjából. A tumor-eseteket összehasonlították a kontrollcsoport eseteivel, amely csoportot nem ért a mágneses tér hatása. Az eredmények egyértelműek voltak. Nincs lényeges differencia a tumor előfordulásban bármilyen szintű is a hatás mértéke. Ezen túlmenőleg általános mérgezési jelek nem voltak, növekedés, étel fogyasztás és az állatok klinikai állapota normális volt. Ezek nagyon fontos eredmények, a kutatómunka nagyfokú érzékenysége, a speciális összefüggései miatt. Ezekben a munkákban a közegészségügyi kutatások felismerési lehetőségeinek határáig mentek el. Hasonló kutatások folynak hím és nőstény egerekkel is. Mindezek az eredmények koherensek a mágneses és villamos terekkel kapcsolatos biológiai hatások eredményeivel? A sejtekre vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a mágneses és villamos erőterek hatása az élő sejtekre szétszórt és kis intenzitású. Semmiféle és reprodukálható sejthatás nem jelent meg néhány tízszeres |lT esetén, amely térerősség közel százszorosa annak a térerősségnek, amelynek az emberek ki vannak léve. Az észlelt hatások kis intenzilásúak és nehéz megfigyelni őket. Mintha a terek kis mértékben stimulálóak lennének, és ehhez a sejtek káros konzekvenciák nélkül alkalmazkodnának. Ezek a hatások a sejtmembránoknál jelentkeznek, ahol a sejt és a sejt környezete egymásra hat. A tereknek nincs közvetlen hatása a sejtmag átörökítési anyagára. A mutációs hatások hiánya, a szétszórt jelleg, a hatások alacsony szintje, amelyek a nagy intenzitású igénybevételhez tartoznak, hasonlóan azon hatások hiánya, amelyeket az emberek igénybevételéhez lehetne hasonlítani, mind olyan tényezők, amelyek a rákkeltő hatás hiányára mutatnak. Az állatkísérletek megerősítették a relatíve nagy és hosszú időtartamú hatások ártalmatlan voltát. Mégis, két megfigyelés további figyelmet érdemel. Néhány tanulmány felfedte az éjszakai melatonin-kiválasztás csökkenését. Ezt a hormont az agy tobozmirigye termeli, és fontos szerepe van a 24 órás biológiai ritmus szabályozásában. Néhány állatkísérlet azt feltételezi, hogy a nagy intenzitású mágneses terek (50-től 100 JJ.T) fokozzák az ismert rákkeltő anyagok hatását. Mindkét esetben az eredmények instabil volta, az eredmények ismétlése egyik laboratóriumról a másikra, az eredmények emberi esetekre való extrapolálásának bizonytalansága igen kis és korlátozott haszonnal jár a rákkeltés általános megítélésében. Összefoglalva: A környezeti tényezők rákkeltő hatásának tanulmányozása nem könnyű feladat. A konzisztens közegészségügyi eredmények, amelyek különböző népességre, földrajzilag meghatározott területekre vonatkoznak, a legjobb jelzésűek. A hosszú időtartamú állatkísérletek szinten meggyőzőek, mert az állatok és emberek rákos megbetegedései hasonlóak. Az utolsó húsz év lehetővé tette a mágneses terek rákkeltő hatásának tanulmányozását mindkét —állati és emberi — vonatkozásban. A kapott eredmények meggyőzőek. A rákkeltő hatás hipotézisének fenntartására utaló jelek clenyészőek. Bár a kockázat teljes hiányát nem lehet bizonyítani, mind több jelzés utal arra, hogy a mágneses terek nem rákkeltőek. Az a néhány tanulmány, amelynek eredményei hamarosan várhatók, talán lehetővé teszi, hogy eloszlassa azokat a félelmekel, amelyek húsz évvel ezelőtt keletkeztek.
ELEKTROTECHNIKA
INTELLIGENS MEGOLDÁSOK A VEVŐ JAVÁRA C.O.S. : a válasz a csökkenő költségvetésre és a növekvő költségekre A közmüvek és az ipar nagyobb nyomás alá kerülnek, mint valaha, különösen a világ erősen iparosodott országaiban. A növekvő költségek nyomásának hatására kötelezővé vált a költségek csökkentése, miközben növekszik az eredményesség és a hatékonyság. Ezek azok az okok, amiért - mint az Ön hozzáértő és megbízható partnere kifejlesztettünk egy olyan koncepciót, amely a jövőbe mutat a nagy- és középfeszültségű alállomási rendszerek és villamos hálózatok üzemeltetése terén:
jelentősen csökkennek. Az Ön által élvezhető előnyök: • A költségek tervezhetőek • Az állandó költségek csökkennek • A karbantartási költségek csökkennek • A készletezési szintek alacsonyabbá válnak • Csökkennek a bér és bérjellegű költségek • Megnövekszik a tervezeit élettartam • Egyszerűbbé válik az üzemeltetés.
C.O.S.® - intelligens megoldások az ABB T&D-től. C.O.S.® - A Customer Oriented Service System (=vevőorientált szervizrendszer) áttekintése. Méretreszabott szolgáltatások formájában nyújtunk Önnek támogatást, ami magában foglalja egy olyan partner tapasztalatát és know-how-ját, amely az egész világról gyűjtötte tapasztalatát. Ez segit Önnek célja megbízható és biztos megvalósításában úgy, hogy a költségek
Van még egy plusz dimenziója is a partnerrel folytatott kooperációnak: Ön aratja le annak a kivételesen nagyfokú vevőorientáltságnak a gyümölcseit, amelyet a C.O.S.® biztosít: • Gyors, hatékony projekt befejezés • Forrásai hatékony kihasználása • Maximalizált rendszer-elérhetőség, minimalizált költségek mellett • Közvetlen hozzáférés a minden területre kiterjedő tapasztalathoz • Egyedi, méretre szabott szolgáltatások. A C.O.S.' rendszer
Integrált tanácsadási koncepciók (műszak! és kereskedelmi tanácsok, menedzselési támogatás Ön viseli a felelősséget - a C.O.S.C megosztja a terhekel
Napjaink válasza
RETROFIT: Rendszerek feljavítása ahelyett, hogy eldobnánk őket C.O.S. - megoldások a jobb környezetért.
Legfontosabb szolgáltatásunk: c Költségcsökkentés a C.O.S. rendszerrel. Az energiaszolgáltatókkal és az iparral szemben támasztott igények napjainkban összetettebbek, mint korábban bármikor. Ezért szükséges mindazokat a tényezőket számításba venni, amelyek befolyásolják teljes rendszerének eredményességét, biztonságát, megbízhatóságát és hatékonyságát. A rendszerszemléletű megközelítés és a legnagyobb hozzáértés azok a lényeges előfeltételek, amelyek miatt mi - mint az Ön hozzáértő és megbízható partnere - kifejlesztettünk 1998. 91. évfolyam 12. szám
egy jövőbe tekintő koncepciót a nagy- és középfeszültségű alállomások, villamos hálózatok és nagyáramú rendszerek üzemeltetésére. Ön hasznot húz egy olyan szállító hozzáértéséből és tapasztalatából, amely tapasztalatát az egész világról gyűjtötte. Kiváló minőségű szolgáltatásokat kinálunk Önnek, hogy biztosítsa rendszere hosszútávú elérhetőségét, csökkentett költségek mellett.
RETROFIT: csökkenti a költségeket, akár max. 80%-kal! RETROFIT: a leggyorsabb, a leggazdaságosabb és megbízható megoldás rend-
szere rendelkezésre állásának biztosítására - természetesen függetlenül a rendszer gyártójától. De mi pontosan a RETROFIT? Meglévő rendszerei feljavítása a legkorszerűbb egységek felhasználásával, a műszaki és kereskedelmi jellemzők és a teljesítőképesség optimalizálása érdekében. Mindez az Ön javára, minthogy átfogó tanácsadási koncepciót kínálunk Önnek - a high-tech diagnózistól, az eredményelemzésen át, régi létesítmények környezetebarát módon való kiselejtezéséig. 491
AzÖn haszna: • a beruházási költségek kb. 50-80%-kal kisebbek, mint új rendszerek esetében • nincsenek hosszú, elhúzódó, drága engedélyezési eljárások • nem kell befektetnie az infrastruktúrába • rövid megvalósulási idők • az üzem minimális mértékű megsza-kitásai. További előny: jelentős csökkenés szervizelési és karbantartási költségeiben, valamint lény égre törőbb és gyorsabb tartalékalka trész-beszerzés. A RETROFIT intézkedések végrehajtása után rendszere összehasonlíthatóvá válik egy új rendszerrel a következők miatt: • • • • •
maradék élettartam a rendszer rendelkezésre állása a dolgozók biztonsága az üzemeltetés egyszerűsége a garancia időtartama.
Tapasztalatunk az hasznát szolgálja.
Ön
gyakorlati
Használja ki tapasztalatunkat a középfeszültség területén.
A dolgozók biztonsága és az üzemelés megbízhatósága: gazdaságosan megvalósítható a RETROFIT-tel.
• a hálózati állapotok láthatóvá tétele a vezénylőhelyiségben • valós idejű alarm és eseményfigyelés.
Épített cellák: biztonsági kockázat az Ön dolgozói és kereskedelmi kokázat az Ön számára. így miért ne hozza rendszereit a biztonsági technológia holnapi szintjére: mi felkínáljuk Önnek dolgozói biztonságának olyan növelését, amilyent a nemzetközi szabványok megkövetelnek. Ezen a módon kielégítheti alkalmazottai és a mai, valamint a jövőbeli törvények követelményeit. Innováció a funkcionalitás növelésére és az üzemeltetés megkönnyítésére.
Tegye a legtöbbet a nagyáramú RETROFIT alkalmazásával.
Kipróbált és tesztelt egyszerű üzemeltetés nagyfokú funkcionalitással: RETROFIT a szekunder rendszerekben. Az érzékelő technológia innovatív használata a kapcsolóberendezéseknél és a legkorszerűbb védelmi és folyamatirányítási technológia felszerelése cellaszinten: lehetővé teszi az Ön számára a funkcionalitás növelését és rendszere egyszerűbb üzemeltetését.
A kisolajterű és légnyoinásos levegővel feltöltött kapcsolókkal, elektromechanikus védelmi készülékekkel és hagyományos vezérléssel felépített középfeszültségű alálloinások nagy karbantartási és tartalék alkatrész költségei jelentik azt a kihívást, amelyhez felnőttünk. Most Ön profitálhat az összes RETROFIT koncepció mögött álló felhalmozott tapasztalatunkból: saját rendszereinken és más gyártók rendszerein, gyakorlati feltételek között kipróbált és tesztelt megoldások. Szolgáltatásaink: • csere - légnyomásos vagy kisolajterű megszakítók kicserélése vákuum- vagy SFf, szigetelésű megszakítókkal - szakaszolók - mérőváltók a névleges áramban bekövetkező növekedések kezelésére - az épített cellák tokozott berendezésre cserélése • a fázisszigetélések és a cellarekeszek felújítása • gyűjtésinek és leágazóstnek megújítása • védelmi készülékek beillesztése a hibaivekkel szemben. 402
RETROFIT - A legnagyobb eredményt hozó megoldása generátor sínliidcsatomája és generátor kapcsolói teljesítményének növelésére, miközben csökkenti a karbantartási költségeket.
Felajánljuk Önnek szolgálatainkat nyeresége növelése érdekében: • csere • generátor sínhidcsatorna, pl. a nyitott rendszer zártra cserélése - generátor kapcsolók: a légnyomásos SFö-ra cserélése - a hagyományos mérési és biztonsági technológia digitálisra cserélése • az áramváltók és a jlexibilis kötések cseréje, a névleges áram növekedésének kezelésére
A RETROFIT egy további gazdasági aspektusa: minimális helyei foglaló, karbantartás mentes elektronika helyettesíti a hagyományos, bonyolult mechanikus rendszereket
Szolgáltatásaink: • csere: - a hagyományos védelmi és vezérlő berendezések lecserélése digitális védelmi és folyamatirányítási technológiára • a hagyományos vezérlőkábelek lecserélése optikai vezetőkre - az analóg mérőrendszerek digitálisra cserélése
Rövid megvalósítási idők az optimális tervezés alapján.
ELEKTROTECHNIKA
• a rendszer felszerelése egy későbbi időpontban generátorkapcsolókkal • a hűtő és ventillációs rendszerek modernizálása. Az Ön haszna: • megnövelt személyi biztonság • jelentősen csökkent karbantartási költségek • a teljesítmény és teljesítőképesség növelése új létesítmények installálása nélkül • következménykárok elkerülése, ha egy későbbi időpontban szereli fel a generátort
• megnövelt rendszerbiztonság és -megbízhatóság Koncepció az Ön jövőjéért.
RETROFIT: az eredményes alternatíva nagyfeszültségű alállomásai ko-szerűsítésére. Különösen a nagy feszültség az a terület, ahol a C.O.S.® rendszer a lehető legnagyobb támogatást nyújta Önnek. Az átfogó rendkívül korszerű diagnózis információt nyújt Önnek rendszere jelenlegi állapotáról és maradék élettartamáról ez egy megbízható információ, amelyre
a legeredményesebb és átfogó rendszermodernizációt alapozhatja. Szolgáltatásaink lefedik a következők modernizálásához szükséges tervezési és átalakítási munkákat: • alapozások • acélszerkezetek • kábelezés • nagyfeszültségű berendezések • transzformátorok • középfeszültségű rendszerek • segédüzemi rendszerek • földelőre ndszerek stb.
A RETROFIT mögött álló sikertényezők - átfogó tanácsadás és szakszerű projekt támogatás Az intelligens koncepció és a partnerség keretében való együttműködés vevőinkkel - ez alkotja RETROFIT projektjeink sikerének alapját. A legkorszerűbb diagnosztikai módszerek előnyeinek kihasználásával készített szakszerű helyzetelemzés alapján dolgozzuk ki az optimalizált rendszerfelépítést az Ön számára, a következő szempontok mindegyikét figyelembe vevő megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével együtt: • műszaki szempontok • kereskedelmi szempontok • határidők • biztonság és megbízhatóság • környezetvédelem. Ez az alap az Ön számára, amelyen hatékony döntésre juthat - szakértőink közül bármelyik örömmel ad tanácsot Önnek. Ha döntött saját, egyéni RETROFIT programjáról, akkor mi garantáljuk, hogy a projekt a megállapodott feltételekkel kerül kivitelezésre, mind a költségek, mind az idő, mind a minőség tekintetében. És — természetesen — az elvégzett munka dokumentálása épp olyan fontos a mi számunkra, mint régi létesítménye megfelelő megsemmisítési módszere.
Garantált eredményesség a szervizszerződésekből. A RETROFIT végrehajtását következően ugyanazokat a garanciákat kapja, mint amelyeket egy új rendszer esetében kapna a részegységek cseréje és az általunk nyújtott szolgáltatások tekintetében. És ha hosszabb időre kívánja kiterjeszteni :t garanciát, lehetőség van szervizszerződés megkötésére is.
1998. 91. évfolyam 12. szám
ram
Dokumentálás Stratégiai és operatív projekt menedzselés Garancia mint az újra! Az Ön haszna: • jelentős költségcsökkentési potenciál megvalósítása • tervezhető költségek • egy olyan partner, akihez a rendszerre vonatkozó problémák megoldásáért fordulhat • a dokumentációs követelmények olcsó teljesítése • pontos információ a rendszer állapotára vonatkozólag • az információk és tapasztalatok folyamatos cseréje • az üzemeltetés egyszerűségének növelése • biztonság és megbízhatóság
Többet akar tudni? Hívjon fel minket, küldjön nekünk faxot vagy írjon levelet, ha további információt szeretne, vagy ha szeretné megkapni részletesebb szolgáltatási brossúránkat. I n formáció:
Mihály Gábor értékesítési vezető Telefon: +36-1 339 9399/2450 Telefax:+36 1 359 6729 E-mail:
[email protected]
ABB Energir Kft. 1138 Bp., Váci út 152-156.
493
Villamos fogyasztóberendezések
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 1998. október 7-i ülése A Magyar Szabványügyi Testület ez év júliusában közzétette, hogy a létesítmények biztonsági (köztük érintésvédelmi) vizsgálati céljára szolgáló műszerek követelményeit tartalmazó IEC 6J 557 szabványsorozatot jóváhagyó közleményes bevezetéssel (tehát magyar nyelvű szöveg készítése nélkül) át kívánja venni magyar szabványként. Tekintettel arra, hogy e szabványok előírásai nem csupán az ilyen célműszerek gyártóit, hanem az ilyen méréseket nem cél műszerekkel, hanem általános műszerek kombinációival végző felülvizsgálókat is érintik, Egyesületünk kívánságára a Testület az erre vonatkozó eljárását az Érintésvédelmi Munkabizottság állásfoglalásáig felfüggesztette. Ennek megfelelően a Munkabizottság az állásfoglalás kialakításához szükséges mélységig ezen az ülésen megtárgyalta e szabványok tartalmát, E szabványsorozat L tagja a valamennyi ilyen műszerre vonatkozó általános előírásokat; 2. tagja a szigetelési ellenállás mérésére; J, tagja a hurokimpedancia mérésére; 4. tagja a földelővezető és EPH vezető ellenállásának mérésére; 5. tagja a földelési ellenállás mérésére; 6. tagja az áram-védőkapcsolók vizsgálatára; 7. tagja a forgásirány megállapítására szolgáló műszerek; s végül 8. tagja az állandó beépítésű állandó szigetelésellenőrző készülékek előírásait adja meg. Ezek különösen a következő előírásokkal foglalkoznak: • a külső feszültségek elleni védelem; • a II. év. oszt. kivitel (kivéve az állandó szigetelés-ellenőrző készüléket); " a mérés tárgyát képező készülékek veszélyes érintési feszültség alá kerülése ellen védő mérési jellemzőket és óvintézkedéseket; • a mérési összeállítások relatív hibájának megbecslése a vizsgált berendezésben fellépő eltérésekre tekintettel; • a speciális mechanikai előírások; • mérési módszerek; • a mért értékek nagysága, az alkalmazás névleges tartománya; • a mérési körülmények közt megengedett legnagyobb mérési hiba meghatározásai; • a mérést befolyásoló mennyiségek meghatározása és a mérés hibájának számítása; • a mérőkészülékek hibájának mérlegelése a műszerre vonatkozó gyártmányszabvány előírásainak határértékei alapján; • a típus- és egyedi vizsgálatok természetének meghatározása és a különböző vizsgálatok körülményei. Maguknak a műszereknek, valamint a mérést végzőknek biztonsága érdekében — az állandó szigetelésmérő-készülékek kivételével — minden műszerre előírják, hogy ezek csak kettős vagy megerősített szigetelésűek lehetnek (azért nem II. év. osztályúak, mert feszültség alatt álló kimenő kapcsaik miatt nem sorolhatók év. osztályba); a kimenő kapcsaik csupán igen rövid időre (a kimenő feszültségtől függően 5—5000 századmásodpercre) kerülhetnek a földhöz képest 50 V-nál nagyobb feszültségre, és a mérés során előfordulható téves hálózati feszültségre kapcsolás esetén a műszerek nem mehetnek tönkre. Igen figyelemre méltó, hogy a műszerek relatív hibája a laboratóriumi ellenőrzés alatt (igaz, nagyon szélsőséges körülmények között) általában akár 40% is lehet!
494
A mérési hibát — a szabványsorozat szerint — a következő képlettel lehet kiszámítani: B = ±(
\A\+],15X^EJ),
ahol
A (intrinsic error) a műszernek a referencia-körülmények közti hibája E\ módosító tényező í a módosító tényező jelzőszáma A relatív hibát a referenciaértékhez viszonyított százalékban kell megadni:
fí [%]= + —
B
. , „ x 100%
referenciaertek A befolyásoló tényezők hatására alkalmazandó módosító tényezőkjelölése a következő: • a műszer használati helyzetének változása E\ • a műszert tápláló (segéd)feszültség változása Ei • a környezeti hőmérséklet változása £3 • a zavaró feszültségek hatása £4 • a földelőszonda ellenállása £5 • a vizsgált áramkör impedanciájának fázisszöge £5 • az elosztóhálózat frekvenciájának változása £7 • a hálózati feszültség változása £s A szigetelési ellenállásmérőkre vonatkozó legfontosabb előírások a következők: • A kimenő feszültségnek egyenfeszültségnek kell lennie és a váltakozó áramú komponens hatására — a kapcsokra kötött Í/N (1000 Q/V) ellenállás mellett mérve — a feszültség a megadott feszültséghez képest nem csökkenhet 10%-nál jobban, ha a mért szigetelési ellenállással egy 5 \\F kapacitású kondenzátort kapcsolnak párhuzamosan. • Az üresjárási feszültség nem lehet nagyobb, mint a névleges feszültség 1,5-szöröse. A névleges áram legalább 1 mA legyen. • A mérőáram csúcsértéke nem haladhatja meg a 15 mA-t. Ha váltakozó áramú komponens is van, ennek csúcsértéke legfeljebb 1,5 mA lehet. • A mérési hiba a megadott méréshatárokon belül nem lehet nagyobb, mint ± 30%. A hurokimpedancia mérésére szolgáló műszerek legérdekesebb előírása a következők: • Ha terhelő berendezésként ellenállást alkalmaznak, a vizsgált áramkör teljesítménytényezőjének legalább cos
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések • A mérési tartomány — amelyre a 4.6 szakasz szerinti mérési hibahatárok érvényesek — foglalja magába a 0,2 és 2 £2 közötti értékeket. • Az analóg műszerek megadott vagy jelölt hiteles mérési tartománya legalább a skála 50%-nyi hosszára terjedjen ki. A 0,1 Ü. értékhez tartozó skálaosztás legalább 0,5 mm legyen. A digitális kijelzésű műszereknél 1 digit legfeljebb 0,01 H értékű lehet. • A megadott vagy jelölt mérési tartományon belül a mérési hiba a referencia-körülmények között a referencia érték legfeljebb ± 30%-a lehet. A földelésmérőkre vonatkozó előírások — számunkra szokatlan módon — nem foglalkoznak a mérés áramerősségével. Nagyon részletes előírásokat ad az erre vonatkozó IEC szabvány az áram-védőkapcsolók vizsgálatára szolgáló célműszerekre. Nem csupán a kioldó áramerősség, de az ennek hatására fellépő érintési feszültség, valamint a kioldási idő mérésére is alkalmasnak kell lennie: A mérőkészüléknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy kimutassa, ha az áram-védőkapcsolót működtető áramerősség kisebb, mint ami a névleges kioldási áramerősség alapján megengedett. Az ÁVK névleges kioldó áramerősségének 50%át legalább 0,2 s-ig kell a próbánál alkalmazni. Az ÁVK-nak ez idő alatt nem szabad kioldania. Ha az ellenőrző mérőkészüléket kiegészítő védelemként alkalmazott 30 mA-es vagy ennél érzékenyebb ÁVK vizsgálatára is szánták, akkor alkalmasnak kell lennie a vizsgált ÁVK névleges kioldó áramának szolgáltatására. Ez a vizsgálat legfeljebb 40 ms-ig tarthat. Ha a mérés alatt ez a kikapcsolási idő biztosított; akkor nem szükséges ez alatt az érintési feszültséget korlátozni. A beállított vizsgálati mérőáram legfeljebb az ÁVK névleges kioldóáramának 0 és -10%-a közé eshet, ha a mérés körülményei megfelelnek a referenciaértéknek. A mérési hiba legfeljebb az ÁVK névleges kioldóáramának ±10%-a közé eshet, ha a mérés körülményei megfelelnek az 1. táblázat szerinti referenciaértékeknek. , Az ÁVK névleges áramának 50%-ával végzett vizsgálatkor a beállított áram az ÁVK névleges árama 50%-ára vonatkoztatott 0 és -10%-a közé eshet, ha a mérés körülményei megfelelnek a referenciaértékeknek. A vizsgálatokat szinuszos árammal kell végezni. A vizsgáló műszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy megállapítsa, nem haladja-e meg az érintési feszültség a megengedettet (limitfeszültség), ha a körben az ÁVK névleges kioldóárama folyik. Ez a vizsgálat végezhető szondával vagy anélkül. Ez történhetik a híbafeszültség értékének a kijelzésével vagy egy egyértelmű jelzéssel. Ha a hibafeszültség értékének kiírása vagy meghaladásának kijelzése az ÁVK-nak a működési áramainál, és nem a névleges kioldási áramánál következik be, ezt a tényt jelezni kell a
1998. 91. évfolyam 12. szám
kiírásnál vagy jelzésnél. Az IEC 364-6-61 1. módosítása szerint ebben az esetben a következő egyenletet kell kielégíteni: £/F<í/LX/A//An , ahol Ut a megengedett érintési feszültség (limítfeszültség). A hibafeszültség mérésekor a mérési hiba a megengedett érintési feszültség 0 és +20%-a között lehet, ha a mérés körülményei megfelelnek az 1. táblázat szerinti referenciaértékeknek. (A feszültségmérésnél a műszer belső ellenállása legalább 0,7 £2/V legyen a mérőműszer teljes skálájára vonatkoztatva.) Az árammérésnél figyelembe kell venni a feszültségmérés befolyását. A műszernek vagy alkalmasnak kell lennie az ÁVK névleges árama melletti kioldás időtartamának mérésére, vagy ki kell jeleznie, ha ez az idő hosszabb a megengedettnél. Ha a kikapcsolási időt mérik, a mérési hibának a megengedett legnagyobb kikapcsolási időre vonatkoztatott ± 10%-on belül kell maradnia, ha a mérés körülményei megfelelnek a referenciaértékeknek. Ha a mérőkészülék a kikapcsolási időt nem méri, hanem csak a túllépést jelzi, akkor e jelzőnek kell a referenciaértéknek megfelelően működnie, feltéve, hogy a hiba számítására nincs más megadva. A mérés alatti veszély megelőzésére a mérés alatt nem léphet fel 50 V-nál nagyobb hibafeszültség. E követelmény teljesítettnek tekintendő, ha: • az 50 V-ot meghaladó hibafeszültség felléptekor önműködő kikapcsolás következi be az IEC 1010-1 1. ábrája szerint (230 V esetén ez 50 ms-ot jelent); • a lépésenként vagy folyamatosan szabályozható Rp vizsgáló ellenállást alkalmaznak, s a vizsgálat kezdetekor ez legfeljebb 3,5 mA áramot tesz lehetővé valamennyi párhuzamosan kapcsolt áramkörön, s e mellett kétséget kizáró módon (pl. voltmérővel) ellenőrzik, hogy az ellenállás változtatásával a hibafeszültség nem kelt veszélyes érintési feszültséget. Az állandó szigetelés-ellenőrző készüléknél az erre vonatkozó IEC szabvány hangsúlyozza, hogy szigetelési ellenállás — és nem impedancia! — méréséről van szó. (Az itteni előírások általános célú szigetelés-ellenőrző készülékre vonatkoznak, ezért az egyes alkalmazásoknál — mint pl. a kiemelt gyógyászati helyiségekben alkalmazottaknál — az ebben megadott értékeknél lényegesen szigorúbb értékeket határozhatnak meg.) A szabványsorozat tartalmának megtárgyalása után a Munkabizottság fenntartotta azt az igényét, hogy a szabványsorozat magyar nyelvű kiadását tartja szükségesnek. KádárAba az ÉV MuBi vezetője Utóirat A MEE ennek az állásfoglalásnak megfelelően kérte a Magyar Szabványügyi Testületet a sorozat magyar nyelvű kiadásra, ezt a kívánságot a Testület el is fogadta, de tájékoztatása szerint ez a szabványsorozat kiadásának jelentős késedelmét fogja okozni.
495
Nukleáris energetika
Modern eljárások atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására - l-l. rész Dr. Szabó István A hulladékokkal kapcsolatos fejlesztések elvi megalapozása Az elvi megfontolások egyik alapja mindenütt a sokat emlegetett ALARA-elv (as low, as reasonably achievable - olyan kismértékű, amennyire az ésszerűen lehetséges - tudniillik legyen a környezeti hatás). A nemzetközi gyakorlat és a hazai törvényes elvárás az, hogy az atomtechnikában keletkező hulladékot kezeléssel a lehetőség szerint az ésszerűen lehetséges lehető legkisebb térfogatú és a környezettől legjobban elszigetelhető formára hozzák, kondicionálják, mert azt így lehet az ALARA-elvnek megfelelően véglegesen tárolni. Továbbá, figyelemmel arra, hogy a megoldások rohamosan javulnak, tökéletesednek, hangoztatják a „wait and see" várakozz és figyelj — elvét is. A „várakozással" eltelt idő ezidőre megmutatta, hogy a végleges elhelyezés költségei lényegesen nagyobbak (10-20 ezer dollár köbméterenként!), problematikája pedig lényegesen bonyolultabb a vártnál. Svájci közlés szerint, a már kondicionált hulladékok végleges izotóptemetőben való elhelyezésére tartalékolt pénzösszegek a kondicionálási technika függvényében így alakulnak: 1 hordó kompaktált hulladék elhelyezésére 5000 CHF, 1 hordó hagyományos technikával cementezett hulladék elhelyezésére 3000 CHF, 1 hordó plazmakezelt vitrifíkált hulladék elhelyezésére pedig 1000 CHF. .leien tanulmányban pedig azt mutatom meg, hogy a legutóbbi időkre a hulladékok kezelése (úgynevezett kondicionálása) terén olyan tökéletes megoldásokat sikerült kidolgozni, amelyek az elhelyezendő térfogatot olyan radikálisan csökkentették és a megmaradt hulladékot olyan stabil, tömör és minden kioldódásnak ellenálló formára hozták, hogy ezeknek a eljárásoknak a további tökéletesítésétől már nem remélhető jelentős javulás (6. ábra) és azok költségeinek jelentős csökkenése sem várható. Egy következő cikkben szeretném azt is megmutatni, hogy Magyarországon a megoldással nem is lehet már tovább késlekedni.
Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékai Ez a szilárd, iszap, szilárdított folyékony és sűrítmény hulladék nem tűnik nagyon veszélyesnek, de ha meggondoljuk, hogy a dekontaminálási vegyianyagokat, elhasznált ioncserélő gyantákat is idesoroljuk, amelyek önmagukban is veszélyes hulladékDr. Szabó István tanácsadó mérnök Ezl a cikkel a szerző a szerkesztőség felkérésére írta. I. rész 1998/10.
számunkban jeleni meg
A nukleáris energetika cikksorozat befejező tanulmánya
496
nak számítanak, továbbá hogy ez az aktivitás olyan radioaktív izotópokat is tartalmaz, amelyek nem bomlanak le rövid idő alatt (pl. " Cs, Sr), hanem felezési idejüktől függően háromszáz évig is aktívak maradnak, nyilvánvaló, hogy ezeknek a hulladékoknak az elhelyezését is megfelelő gonddal kell megoldani.
A kondicionálásról általában A kondicionálás egyik célja, hogy a hulladék mennyisége, tömege minél kisebbé váljon. Megfontolandó, hogy a kis és közepes aktivitású hulladéknak csak elhanyagolhatóan kicsi része az, ami radioaktív - ezért törekedni kell az ártalmatlan vagy a hosszúéletű anyagok kivonására a hulladékból, szelektív kezeléssel, pihentetéssel. A másik cél: a megmaradó hulladéktömeg az izotóptemető térfogatát minimálisra csökkentse (azért, hogy az a környezetre kis hatással legyen). A harmadik cél, hogy az olyan formába kerüljön, ami állagát tekintve stabil és hermetikusan időálló. Itt ugyan nem tízezer években mérjük az időt, mint a nagyaktivitású hulladékoknál, de itt is követelmény, hogy a környezettől néhány száz évig hermetikusan el legyen zárva. A hulladék átmeneti tárolása Követelmény: az átmenetileg tárolt hulladék olyan formában legyen, hogy azt az átmeneti tárolás után közvetlenül át lehessen szállítani a végleges tárolóhelyre. A hulladék végleges elhelyezése a környezetben Ennek a műveletnek a sikeres végrehajtása után az atomerőmű felépítéséből, üzeméből, az üzem leállításából és az erőmű leszereléséből származó minden kis és közepes aktivitású hulladék „eltűnik", ezeknek minden károsító hatása eliminálódik.
A kis és közepes aktivitású hulladékok modern kondícionálási eljárásai A Tucsonban (USA) 1997-ben megrendezett Waste Management '97 (WM'97) konferencián elhangzott egy előadás (A2). Az előadásból megtudjuk, hogy az US Department of Energy (DOE, Energia-minisztérium) 107 millió kg vegyes (kis aktivitású radioaktív és kémiai szennyezésü) hulladékot halmozott fel eddig. Beszámolnak továbbá egy tanulmányról, amely azt vizsgálja, milyen kezelési eljárással lehet ezt a hulladéktömeget húsz év alatt legolcsóbban feldolgozni és végső tárolóban elhelyezni. A tanulmányi munka 1993 és 1996 között a DOE és az Office of Science and Technology (Tudomány és Technika Hivatal) finanszírozásával készült el. Összesen 20 termikus (350 °C felett dolgozó), 5 nem termikus (350 °C alatt dolgozó) és 5 termikus eljárással javított, kombinált rendszert vizsgáltak. 1998. 91. évfolyam 12. szám
Nukleáris energetika A gazdaságosságot az úgynevezett teljes életciklus-költség kiszámításával vizsgálták, tehát azt vizsgálták meg, melyik eljárással mennyibe kerül a teljes hulladékmennyiség minden előírásnak megfelelő, végleges elhelyezése, a kitűzött 20 év alatt, jelenértékben számolva. Ez az oka annak, hogy a termikus rendszerekkel számolt életciklus költség 2200 és 2800 millió $ között, a többi, nem termikus rendszerekkel számolt költség viszont ennél 40-45%kal több! Fajlagosan számolva ez 21-26 $/kg, illetve 30-36 $/kg költséget jelent, tehát a különbség mintegy 10 $/kg. A tennikus eljárások közül a legkisebb - gyakorlatilag egyforma - életciklus költséget - 2.2 milliárd $ - a plazma-tüzelésű és vitrifikáló berendezéssel dolgozó - és a salakolvasztós (vitrifikációs), forgó kemencés, levegő betüzeléses égetös eljárás adta.
A nem korszerű eljárások
10 1 0.1 0.01 0.001
nyomószt Sr kiotd. Co kiold. Cs kiold, tény. tény. tény.
7. ábra. A vitrifikált és cementezett hulladék jellemzőinek hányadosa = H
Táblázat Környezetvédelmi szempontból legfontosabb jellemzők összehasonlítása cementezett és vitrifikált hulladékra BEPÁRLÁSl MARADÉK Nyomószilárdsáiz. MPa
Cementezett 24
Vitrifikált
I0" 4 —10" 5 IO"4—10 5 l(T 3 — KT1
10" G — 10" 7
.Sí)
Kioldódási tényező
A tanulmány gazdasági szempontból is megmutatta, amit az ALARA-elv amúgyis jelez: azokat az eljárásokat, amelyek a hulladéktömeget nem csökkentik (például préselés), vagy éppenséggel növelik, mint a cementezés, beágyazás - ma már csak kivételes esetekben indokolt alkalmazni. A 6. ábra megmutatja, hogy a modern kondícionálási eljárások milyen nagy mértékben csökkentik az elhelyezendő hulladék térfogatát, ami a rendkívül megnövekedett elhelyezési költségek miatt gazdaságilag önmagában is indokolja a korszerű eljárások alkalmazását. Kerülni kell továbbá azokat az eljárásokat, amelyeknek termékét csak körülményes utólagos csomagolással (vagy még úgysem) lehet hosszú időkre a környezettől hermetikusan elzárni. A 7. ábra összehasonlítja a térfogatcsökkentő vitrifikációt a cemetezéssel, amely a térfogatot háromszorosra növeli. Látszik, hogy a vitrifikált hulladék nyomószilárdsága állékonysága - két-háromszor nagyobb, mint a cementezett terméké.
Sr-ra, s^/cm2. nap
Co-ra, c/cm , nap Cs-ra. n/cm . nap
10"6—10"7 10-5—10" 6
IONCSERÉLŐ GYANTA Nyomószilárdsáu [MPal 15 50 Kioldódási tényező Sr-ra, R/cm2, nap icr 4 —io" 5 KT 6 —10~ 7 5 Co-ra, a/cm , nap 10""—10"7 lor*—íoCs-ra, n/cm", nap 10-5—10"6 Mind a diagramból mind a Táblázathói kitűnik, hogy a vitrifikált hulladék nyomószilárdsága 2-3-szor nagyobb, mint a cementezetté, de a kioldódási tényezője (lem felületen 1 nap alatt kioldódó tömeg) minden veszélyes anyagra kb. 2 nagyságrenddel kisebb.
Ugyanakkor a kioldási tényezői éppen az erősen sugárzó és a relatíve hosszú élettartamú kritikus izotópok (cézium, kobalt és stroncium) esetében mintegy százszor kisebbek! Ezek az általános összehasonlító számok egyértelműen jelzik a korszerű eljárások alkalmazásának elkerülhetetlenségét. A következőkben ismertetem azokat a megoldásokat, amelyekkel a kívánatos térfogatcsökkentő hulladékkezelés, kondicionálás megoldható.
Vitrifikálás és pirolízis
100.00% 90.00%
70.00% 60.00% 50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% eredeti térfogat
kompaktéit térfogat
égetési maradék
plazma maradék
6. ábra. A végső elhelyezéshez előkészített üzemelési hulladékok térfogatának csökkenése az egyre tökéletesebb kondicionálás függvényében
ELEKTROTECHNIKA
Ahol lehetséges, vitrifikációs, tehát a hulladékot üvegszerű anyaggá alakító, továbbá térfogat- és tömegcsökkentő (mind az égetés, mind a pirolízis - termikus bontás - veszélyteleníti és így kibocsáthatóvá teszi az eredetileg veszélyes anyagokat) eljárások jöhetnek csak szóba. Vitrifikált végtermék A betáplált ésfeldolgozott hulladék aktivitásának mintegy 99%-a a vitrifikált termékbe kerül. Amennyiben a folyadékkal távozó aktivitást a szekunder hulladékokkal együtt visszatáplálják, akkor az összesített mérleg szerint a hulladékkal betáplált aktivitásnak csak az a része kerül kibocsátásra, amely a tiszta gázzal távozik. A vitrifikált termék fajlagos aktivitása a feldolgozásra kerülő hulladékok fajlagos aktivitásának ismeretében számítható. Az aktivitás a legbelül elhlyezkedő, a teljes tömegnek csak mintegy 9-10%-át kitevő pirolízismaradékban koncentrálódik. Az ezt körülvevő acél kokillaanyag viszont a sugárzást elnyelő rétegként viselkedik. A felületi sugárdózis ezért a közepes aktivitású szint alsó zónájában várható. 497
Nukleáris energetika Az említett WM'97 konferencián kapott nyilvánosságot az (A3), hogy az amerikai Energetikai Minisztérium (DOE) kezdeményezte a Környezetvédelmi Hivatalnál (Environmental Protection Agency, EPA), a vitrifíkálás végtermékének mentesítését a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó EPA előírások alól (megfelelő feltételek betartása esetén). Ezt a következő hivatkozással teszik: "A vitrifikált hulladék természetéből adódó, inherens környezeti stabilitással rendelkezik és évezredekig ellenáll a bomlasztó hatásoknak. Addig viszont a radioaktív konponensek bomlása minimalizálja azok veszélyességét a környezetre és az emberi egészségre. A radioaktív bomlás időszakában a fémek és a szervetlenek az üveg-matrixba kémiailag kötődnek. Ezen jellemzők miatt a vitrifikálást a vegyes (toxikus és kis és közepes aktivitású hulladékok), továbbá nagyaktivitású hulladékok kezelésére EPA speciálisan alkalmasnak nyilvánította (FR 55 22627).11 Miután a vitrifikált termék a környezet romboló hatásának nagyságrendekkel jobban ellenáll (7. ábra), mint a többi eljárás, nyilvánvalóan kisebb költséggel kisebb temetőben lehet a végső elhelyezéskor a bioszférától megbízhatóan elszigetelni. Plazmapirolízis vitrifíkálással Az elektródák között megvalósuló plazmaív nagy hőmérséklete (5000-15000 °C) a szerves anyagokat pirolizálja, atomizálja, a sziláid szervetlen anyagokat megolvasztja és megfelelő összetétel esetén ezek megdermedve üveges, vitrifikált szilárd terméket szolgáltatnak. Az égetéssel ellentétben ez az eljárás egyáltalán nem érzékeny a hulladék összetételére, a pirolízis bekövetkezik változó körülmények mellett is, hiszen az ehhez szükséges hőmérsékletviszonyokat a patazma biztosítja. A Peat Inc. plazma berendezéseket építő cég közli, hogy általa tervezett veszélyes-hulladék kezelő berendezéseket California és Washington Államban a Hatóság „nem égető"-nek nyilvánította és mint ilyet, engedélyezte (Cl). Ezt az eljárást kívánja használni Japán és Svájc atomipara is a kis és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására és ilyennek alkalmazását tervezi a Paksi Atomerőmű is (A4, A5). Hogy az eljárás milyen hihetetlenül kis kibocsátással terheli a környezetet, azt jól szemlélteti a 8. ábra. Ez a Paksi Atomerőmű viszonyaira vonatkozik. Az erőmű hulladékainak kezelésére alkalmas plazma-pirolízis vitrifikáló berendezés kibocsátása van összehasonlítva egy motorkerékpár és az erőműben található két dízel aggregát-telep kibocsátásával. Ami a hulladékkezelő radioaktív kibocsátását illeti, az nem mérhető.
A hulladékok átmeneti és végleges elhelyezése Az átmeneti tarozás megoldását alapvetően meghatározza a végső elhelyezésre szánt tároló kialakítása, ezeket ezért együtt kell tárgyalni és értékelni a kondicionálással (Bl, B2). Ezért csak most, miután a kondicionálásnak, úgy tűnik, a kívánatosat megközelítő formái kialakultak, lesz reális a megfelelő átmeneti és végleges tárolási formákat is kialakítani tervezni.
Összefoglalás A hulladékok kondicionálásának igen kiváló, szinte hihetetlen térfogatredukciót, hallatlan időtállóságot és zártságot, kioldha498
motor kkpár
l+il Diesel
III+IV Diesel aggr
Plazma ber. kimenet
8. ábra. A Paksi Atomerőmű hulladékainak feldolgozására alkalmas plazmapirolízis vitrifikáló berendezés által okozott kibocsátás összehasonlítása egy motorkerékpár, illetve az erőmű dízel-telepeinek kibocsátásával
tatlanságot biztosító formáit sikerült mostanra kialakítani (ó. és 7. ábra), a térfogat redukciót termikus módon megvalósító és egyúttal a végtennék szilárd részét vitrifikáló eljárások alkalmazásával. Különösen érdekes az égetés buktatóit kikerülő plazma-pirolízist vitrifikációval kombináló eljárás. Úgy tűnik, a kondicionáló eljárások fejlesztése olyan magas szintre jutott, olyan mértékű térfogatredukció vált lehetővé és olyan környezetálló terméket sikerült a vitrifikáció alkalmazásával létrehozni, hogy elmondhatjuk, további jelentős fejlődés ezen a téren nem várható. Érthető az a mindenütt tapasztalható törekvés, hogy az igen nagy költséggel járó pótlólagos beavatkozás elkerülése végett már a kondicionálás során nagy biztonsággal tegyenek eleget a végsőtárolóba helyezés várható követelményeinek (B1, B2). Amint rövid összefoglaló ismertetésünkből kitűnik, erre ma már meg is van a lehetőség, sőt, ez a megoldás a hulladékelhelyezés, kondicionálás költségeit csökkenti és alapvetően megváltoztatja a hulladékelhelyezés stratégiáját. Irodalom
A) A Tticxonban (USA) 1997-hen megrendezett Waste Management '97 konferencia anyagai A1. Disposal capacity development versus waste volume generálion - is there a mismatch? J.S. Devgun, R.W.Peters A2. Comparison of costs for alternative mixed LLW treatment sysiems W.E.Schwinkendorf, L.Harvego A3. DOE Regulatory Reform Initiative Vitrified Mixed Waste Earl W.Holzscheiter-S.J. Carroil, J.E.Flaherty OK A4. Plasma arc melting Treatment process of IX Dry Active Waste. Katsuo Yamazaki. Yasuo Dougaki et al A5. A RETECH USA cég által kifejlesztett Plasma Arc Centrifugai Treatment Melling Process (PACT) technológia B) fíewirlschaftting radioakliver Betriehxabjalle aus KKW. Schweizerísche Verelntgungf. Atomenergia (SVA) • VeríieJUngskurs 1996 Bl. Dr. W. Hawickhorst: Das Deutsche Enlsorgungskonzept fiir nukleare Betriebsabfállc aus KKW B2. Zuidema, A. Della Casa. H. Maxeiner. M Schweingniber (NAGRA), Endlagcrung von radioaktiven Abfallen in der Schweiz: Ein überblick über abfallspczifischc Aspcktc C) Különfélék Cl. Low Levél Radioactive Waste. Peat's TDR System. 9. sz. melléklet, OK Internet. Peat Inc.) Home Page. C2. The conccptual design of an omnivorous and rclcase-minimizing virification facility for L1LW from NPPS. J.K. Park, M.-J. Song. The 5. Int. Topicai Mccting on N. Thcrmal Hydraulics... (NUTHOS-5 Apr. 1997. Beijing, China C3. Appalachian statcs LLRW compact. LLRW Disposed at CommercialDisposal Sites. Volume for 1986 through 1996 C4. International AtomicEnergy Agency. Safety serícs No. 11 l-ü-l.l OK C5. Mode de stockage dcs difierentcs classes de dechets radioactifs. CEA-Comissariat de rEnergic Atomique C6. M4 Environmental Home Page. Internet C7. Industrial Plasma Enginecring. J.R.Roth, Institute of Physics Publishing. Bristol & Philadelphia, 1995 C8. IEEE Spectrum. November 1997
1998. 91. évfolyam 12. szám
Egyesületi élet A Gép- és Készülék Szakosztály októberi kihelyezett IB ülését az ÉVIG Gépgyár Kft.-ban tartotta. Ennek keretében Gyökér Gyula ügyvezető igazgató ismertette a gyár helyzetét, a gyárral kapcsolatos privatizációs folyamat főbb állomásait, a jelenlegi termékszerkezetet, a hagyományos és új piacokon mutatkozó tendenciákat, kiemelve az utóbbi időszakban amerikai és német rendelések terén elért eredményeiket. Szobonya Miklós a gyárban folyó egyesületi munkáról adott rövid tájékoztatást. Idei munkájukból két sikeres területet emelt ki, így a helyi szervezet taglétszámának fiatalok bevonásával történő gyarapodását, valamint tartalmas szakmai programok segítségével a — ma már az egykori ÉVIG területén működő önálló — gyárak közötti szorosabb szakmai kapcsolattartás terén elért előrelépést. Az ülés második felében az IB tagjai gyárlátogatáson vettek részt. Tóth Elemér Egyesületünkben 1968-ban Géczi István elnökletével alakult meg a Felvonó Munkabizottság, amely október 15-én a Kossuth állóhajó fedélzetén a XI. Felvonó Konferenciával ünnepelte fennállásának 30. éves évfordulóját Az ünnepsé-
gen 81 kolléga vett részt. A visszatekintést a két legaktívabb alapító tag: Pálfay Ferenc és Takács Zoltán tartották, míg napjaink, talán legégetőbb kérdéséről, a mérnöki etikáról Dr. Sváb János professzor emeritus, a Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógép, Építőgép és Felvonó Tagozatának elnöke tartott előadást. A központi kérdéskörről: a felvonók ellenőrzéséről több előadó is szólt. A svájci tapasztalatokról prof. dr. Oplatka Gábor (Zürich), a jelenlegi hazai viszonyokról Darabos Zoltán, a hazai fejlődés várható irányairól Némethy Zoltán tartott előadást. A hivatalos program végén Lernyei Péter ügyvezető igazgató elismerő okleveleket és jutalmakat adott át Dr. Sváb Jánosnak, a MUBI alapító tagjának 30 éves aktív tevékenységéért; Takács Zoltánnak, aki a MUBI első 25 évében végezte a titkári teendőket; és utódjának, Darabos Zoltánnak, aki 5 éve látja el ugyanezt a feladatot. Ajó hangulatú együttlét tartalmas előadásaiból a következő számokban közlünk szemelvényeket. Némethy Zoltán a MUBI vezetője Pálinkás Ferenc kartársunk 1998. október 29én, életének 78. évében eltávozott közülünk Miskolcon, ahol született 1921. február 11-én. Pályafutása az ÉMÁSZ jogelődjénél, az RVKVSZ-nél kezdődött 1938-ban. Katonai szolgálatát repülős távol fel derítőként teljesítette. A II. világháború után 1948-ban a közben államosított ÁVESZ-nál, később az ÉMÁSZ Vállalatnál dolgozott különböző műszaki beosztásokban. 1951-ben a Miskolci Körzeti Energia Felügyelethez került, amelynek vezetője lett. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja 1949. évtől. Rövid időn belül 1950-ben az észak-magyarországi régióban széles körű szervező munkába kezd, amelynek révén 1951-ben megalakult a MEE Miskolci Csoportja. A Villamosság a Mezőgazdaságban Munkabizottságnak élete végéig aktív tagja volt. Az Egyesület érdekében végzett munkát töretlen lendülettel végezte, amelynek eredményeként a miskolci szervezetből önálló üzemi csoportok alakulnak, Miskolc, Eger, Salgótarján, Sárospatak, Gyöngyös és Kazincbarcika székhellyel. Ezt követen az Ózdi Kohászati Üzemek, Miskolci Műszaki Egyetem, Diósgyőri Kohászati Művek üzemi csoportjait önállósította. Nevéhez fűződik a szerencsi üzemi csoport létrehozása is. A csoporttitkári feladatait több mint 25 évig látta el kiváló szakértelemmel. Egyesületi munkáját mindvégig a fiatal műszaki szakemberekkel való segítkész törődés jellemezte. Érdemei elismeréseként 1977-ben a MEE Bláthy Ottó-díjában részesült. Embersége miatt mindenki szerette, aki ismerte Őt, mindenki Feribácsija volt. Az utolsó egyesületi kitüntetéséi a MEE Életpálya dijat már személyesen nem vehette át, mert örökre eltávozott. Emlékét megőrizzük, nyugodjék a lelke békében.
1998. 91. évfolyam 12. szám
499
