Összefoglalás Tringer Ágiston: Az MVM Rt és a \nIIamosenergia-ipar a lakosság megíléléséhen 1997. volt a harmadik ÍV, hogy az MVM Rl. PR Irodája — a szakigazgatóságok igényeit is figyelembe véve — országos felmérési végeztet cl, amelynek célja: megismertessen bennünket a lakosság beállításaival a villamos energia és az iparag jelentősebb törekvései kapcsán. A felmérést a cég cs a közvélemény kapcsolatának formálásában alapvető jelentőségűnek tartjuk. Cikkünkben nem annyira a számszerű adalokra, inkább tendenciákra, a számok mögött megbúvó jelenségekre igyekszünk rámutatni.
Dr. Kiss László: Transzformátorhibák és okai. Transzformátortervezési és -gyártási hibák A szerző 40 evet a Ganz Villamossági Gyárban. 3 évet az USA-ban dolgozol! a Iranszfonnálorgyártásban, illetve -javításban. Az 199K/2. számban megjelent eísó resten a transzformátorok zárlat- cs lúlfcszültségbiztonságáért felelős három csoport közül a hálózattervező és üzemeltető hibáit ismertettük, míg c cikkben a transzformátor tervezőjének cs gyártójának felelősségét, hibáit mutatjuk be. A cikkben a magyar, európai és amerikai tapaszlalatok felváltva szerepelnek, Az olvasót ne vezesse félre a sok hiba felsorolása. A magyar transzformátorok hibastatisztikája mindig jobb volt, mint a nyugat-európai átlag. Ennek ellenére a hazai gyérszámú hibák és okok bemutatása okulásul szolgálhat a mai szakembereknek.
SipnxMikli'xr: LakásháEózatok felújításának méretezési, felépítési szempontjai A témaválasztás időszerűségét az adja, hogy a 40 év átlagcicikorú magyar lakásállomány egyharmadának telújitását nem lehet tovább halogatni. A cikk nem tcijcsköröcn tárgyalja a sokarcú témát, de fontos elemeket érintve szempontokat nyújt a korszerű lakáshálózat tervezéshez és kivitelezéséhez.
Mezei Csabai Világítási hálózatok néhány üzemviteli kérdése A kisülölámpás közvilágítási hálózatokon a kompenzálást sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem kezelik egységcsen. Kompenzálni vi induktív előtétek okozta kedvezőtlen teljesítménytényezők miatt kell. A kompenzálás1 lehet egyedi, csoportos vagy központi. A hazai gyakorlat. Meghibásodott fényforrások (ún. sutét cimek) hatása a hálózaton: tulkompenzáció, nemkívánatos kapacitiv üzem. Számítások cs hálózati mérések, A kompenzáció hatása a veszteségekre és költségei. Megtérülési idők.
Dr. Kíimndi Péter: Gondolatok a Tokió Egyetemen folyó mérnökképzésről — 1. rés/ A cikk első része a Tokió Egyetemhez tartozó Ipari Tudományok Intézetében szerzett tapasztalatok alapján bemutatja, hogy milyen a kapcsolat a japán műszaki felsőoktatás és az ipar közöli; vázolj a japán posztgraduális hallgatókkal szemben állított követelményeket a munkaidő és publikációk tekintetében.
Dr. Frilz Sclmppe, Kas Ódiin: A barnaszén környezetbarát eltüzelésének egyik lehetséges módszere Az ötvenes evek utáni időszak energiaipara, lávhőclláló rendszerei 1973-ig nem fordilottak nagy figyelmet az energiahordozókra. Lényegében kétféle energiahordozó dominál!: olaj és szén. Ebben az időszakban alakultak ki a legnagyobb távfűtő erőmüvek kapcsolt villamosenergia-termeléssel. Fordulópont az első olajválság 1973-ban, amelyet ulána még több követ. A világ minden piacgazdasággá! rendelkező országában szén felé fordulnak a fogyasztók. Megindul a szénlüzclésú rendszerek műszaki fejlesztése. A cikk egy környezetbarát és költségtakarékos széntüzelésű technikát ismertet. Czimk Zoltán: Számítógépes műszaki nyilvántartás kialakítása a TITASZ Rt.-nél A TITASZ Rt. vagyonának túlnyomó részel kitevő hálózati infrastruktúra hatékony működtetése szükségessé teszi a részletes, naprakész, gyors hozzáférésű műszaki nyilvántartás. Az új kövclclmcnyek — objektumszintü nyilvántartás, hálózati üzemállapot-modellezés, informatikai rendszerbe integrálhatóság—kizárólag informatikai eszközökkel elégíthetők ki. A kiválasztott szoftver, a MIR alkalmas az új műszaki nyilvántartásának megvalósításához. Az új rendszer teljes bcvczclcsc és adatfeltöltése mintegy fi év alatt készülhet cl.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 174
Summary
Zusammenfassung
Á. Tringer: The MVM Rl. and Ihe Elcciric Power Industry ín Ihe Judgement of the Consumers 1997 was !hc Ihird ycai, when the PR Office of MVM Rí. — considering Ihc demands of Ihc technica) managcmcnl loo — lel a national survcy lo be madc in order to makc us acquantcd wiih Ihc opinion of the public regarding Ihc significanl aspirations fo Ihc Elcciric Power Induslry. Wc consider thai this survcy has vitai imporlancc in forming Ihc connection bctwccn (he consumers and the compaiiy. In our paper wc endeavoured to poínt not such an cxlcnl ai Ihc numcrical dala bui inorcovcr at (he tcndcncics, trends and symptoms hiding behind ihc mimbcrs.
A. Tringer: MVM Rt. und die Elektrizitátsindustrie in der Beurteilung der BevöikcrunR 1997 war das driltc Jahr, in dem das PR-Biiro von MVM Rt. — unter Bcriicksichligung dcs trehnischen Managcmcnts-Bcdatf — cinc landcswcitc Umfragc durchgcfühn hat, um dic Mcinung der Bcvölkcrung betreffs Elcktrizitatscncrgic und der bcdculcndstcn Ziclc dcs Induslriczwcigcs kcnncnzulcrncn. Grundlcgcndc Bcdcutung hat dicse Umfragc fur dic tíczichungcn der öficnlüchcn Mcinung zu unserem Untcmchmcn.
Dr. L Kiss: Transformcr Failures and Their Causes. Transformer Design and -Manufacturing Mistakes and Consequences The aulhor worked for 40 yeais in the trdnsfonncr manufacturc of Ganz Electric Works Hungary and for 3 ycars in a transformer rcpair undertaking in the USA. In the I99X/2 issuc of Elcktroicchnika wc got acquantcd with the mistfllas of Ihc system planncrs and users. In this part — out of the Ihrcc groups rcsponsiblc for the shorl circuit and overvoltage withstand of transformers — wc iniroducc the rcsponsibility and mistakes of the transformer designers and manufacturcs. In the paper the Hungárián, Europcan, American apcrícnccs arc allcmatíng with cach other. The reader should not be nislcd by ihc listing of Ihc many mislakcs. The failurc statistics of the Hungárián Iransformcrs werc always better, Ihan Ihc Wcst-Europcan averagc. In spitc of this the prcscntalion of the Icw national mislakcs may serve cditication for ihc transformer iccchnicians of today.
Dr. L Kiss: Transformatorenfehlerund dercn Lrsachen Planungs- und Produktionsfehlerder Transformatorcn Der Autor hat 40 Jahrc in den GANZ Elcktrotcchnischcn Wcrkcn und drei Jahrc in den USA in der Transformatorcnproduktion bzw. — rcparatur gcarbcilct. lm Arlikcl der ELEKTROTECHNIKA Nr. 2/98 erfuhren wirdic Fchlcr der Nctzprojeklicrcr und Inbctricbhaller. In dicsem Tcil werden von den drei Gruppén über Kurzschíüssc, Übcispannungs .sicherheit der Transfonnalorcn, dic Vcranlwortlichkcil und Fchlcr bchandclt. lm Arlikcl linden wir ungarischc, curopáischc und iimcrikanischc Erfahrungcn. Der Lcscr soll durch dic Fchlcnjufzahlung niehl irrcgetiihrl werden. Dic Fehlcrstatislik der ungarischen Transformatoren war immer besser, als der wcstcuropáischc Durchschritt. Trotzdcm kann dic Darstcllung ciniger Fchlcr und Ursachcn in der heimischen Produktion denn heutigen Fachlcutcn nur von Nutzcn scin.
M. Sipox: Dimensioning and Construction Cuides for the renovation of Domestic Etcctric Networks The opporluncncss of Ihc choisc of the subject is given by the fact, Ihat Ihc renovation of !/3 of the 40 ycars old living-quarters may not be deferred any morc. The paper docs not discuss widc spreuding the many sided subject, bul touchcs upon the important elcments, providcs vicwpoints for Ihc planning and conslruction of up to datc living-quarters.
Mr. Sípos: Diemensionierungs- und Aufhaugesichtspunkte bei der Rcnovierung von elektrischenWohnungsnetzen Dic Aklualilát der Auswah! dcs Thcmas slammt daher, dass cin Drittcl dcs ungarischen Wohnungsbcstandcs cin Durchschniltsaltcr von 40 Jahrcn hat und dringend renoviert werden mass. Der Arlikcl bchandclt nicht das gesamte Spcklrum dcs Thcmas, bei der Bcriihmng wichtiger Elcrncnlc gibl cr aber Gcsichtspunklc fiir dic Projcklicnmg und Ausführung zeitgemüsser W'ohnungsnctzc.
C.v. Mezei: Somé Operating Problens of Illumination Networks The compensation of strcei lighíing nctworks, having discharge lamps is not uniformly handlcd in Hungary or in Ihc other europcan slatcs. Compensation is rcquircd bceause of the unfavourablc powcr factor caused by the serics inductivitics. The compensation may be individual, in groups-or ccntrally located The rfffcci of failcd light sourccs — the so callcd dark posls — is the overcompensation of the nctwork, This cnpacilivc opcralion is unfevourablc too. The paper providcs ealculalions, rcsulls of licld measurcments, dcals with the ctTccts of compensation upon the losses and casts. The amortizáljon time of the costs is discussed too.
Cr. Mezei: Einige Fragen der Betriebsabwicklung von Beleuehtungsnctzcn Bei den Entladungslampcn der öffcnllichcn Strasscnbclcuchtungsnclzc wirdderen Kompcnsicrung weder in Ungam nuch in anderen curopáischen Landcrn cinhcillich bchandclt. Kompcnsicrcn muss man wegen der ungünstigen Lcistungsfaktorcn, dic das índuklivc Vorschaltgcrüt hcivorricf", dics erfolgt cinzcln, gruppenweise oder zcntral.
Dr P. Karumli: Refleclions About the Engineers' Education of the Tokió Univcrsity. Part I. The firsl pari of the paper presents the naturc of connections bctwccn the Japancsc tcchnical higher cducalion and industry. bascs upon !hc cxpcricnccs obtaincd in the Inslritulc of Industrial Sciences, bclonging to Ihc Tokió Univcrsity. It tntroduccs the rcquircmcnts scl for Ihc poslgraduala sludents regarding working lime and publication activity.
Dí:Píf»mm/i;Gedankenűbtr dic Ingenicurausbildungan der Technischcnlniversitát Tokió. I.Tcil Der erste Tcil dcs Artikcls zcigl aufgrund der im Instilul der Induslricllcn Wisscnschatlen — das zur Univcrsital gchörl — gcsammcltcn Erfahrungcn, was fiir cinc Bczichung zwischen dem japanischen Hochschulwcscn und der Industrie bcstchl. Der Ariiké) zcigt dic Anfordcrungcn, dic an dic japanischen postgraduierten Slundcntcn betreffs Arbcilszcit und Publikalioncn gcslclll wwdcn.
Dr. F Schoppe, ö. üiv.v; One Possiblc Method of the Environment Friendly Firing of Brown Coal In Ihe period bclwccn 1950 and 1973 the dislricl hcattng systcms and Ihc powcr industry havc not payed considcrablc atlcntion lo Ihc energy sourccs. Esscnlially two energy sourccs dominalcd, the oil and the coal. In Ihis period werc buill the greatcst dislrict hcating planls with couplcd clcctric powcr generálion, the cogenerating planls. Turning poinl was ihc first oil ctisis in 1973, which was followcd by many others. In atl of the statcs of the world having markel cconomy ihc powcr consumers turnéd loward the usc of coal. The Icchnical dcvclopmcnt of coal firing slarted. The paper inlroduccs and cnvironmcnl friend, cost saving coal firing icchnology.
Dr. F. Sclwppt, Ö. Vass: Einc miigliche Methode der unmellfreundlichcn Verbrcnnung von Braunkohle
Z Czövek: Devcloping the Computerised Teehnical Rcgistry at TITASZ Rt. The cffcctivc operation of the network infrastruclurc —which mounts up Ihc predominant part of the propcrly of TITASZ Rl. — makcs neccssary the delailcd daily. rcadily acccssiblc tcchnical rcgislry. The mccling of new rcquircmcnts — rcgisliy according to ihc object, modelling of the opcraling condilion of the nelwork, the intcgrability of dala intothe informalion system — may be solved cxclusivciy wilh infonnalic mcans. The chosen sotl-warc the M1R is adcquatc for the rcalisalion of the new tcchnical registry. The tolat introduction of the new system and the data fill-up may be donc wilhin íi ycars.
2. Czüwk: Aufbau computeruntentűlzter techniseher Registrierung bei der TIT.ÁSZ Rt. Das effektive funktioniercn. das sich aufdic Nclz-Infrastruklur crslreckl — das den Grosstcil dcs VamÖgcns von TITASZ darstclil — mach cinc dctaillicrtc, up to dalc, Icicht mgünglichc. tcchnischc Rcgislricrung erforderlich.
2000 is the Centenary of the Hungárián Electrotechnícal Association The Century of Electrification, is the Century of the Hungárián Electrotechnica! Association
2000 feíert der Ungarísche Elektrotechnische Vérein 100 jahrigen Geburtstag Jahrhundert der Elektrifizierung - Ein Jahrhundert Ungaríscher Elektrotechníscher Vérein
1998. 9 1 . évfolyam 5. s z á m
In unserem Artikcl komincn in erster Linic nicht dic zahlcnmüssigcn Dalén, sondem dic Tcndcnzcn, dic sich hinlcr den Zahlcn verbergen, zum Ausdruck.
Dic ungarischc Praxis. Fchlcrhaflc Lichtqucllcn (sogenannten dunkle Adrcsscn) verursachen Übcrkompcnsicrung dcs Nctzcs. Dicscr kapazilivc Bctricb ist cbenfallc uncrwünscht. Der Artikcl bictet Kalkulationcn, McssungsrcsuHatc über Vcrlustc und Kostcn, dic Amorlisationszcit der Koslcn wírd cbcnfalls diskutiert.
Dic Fcmhcizungssyslcmc der Encrgicindustric schcnklcn nach den fíinfzigcr Jahrcn dic 1973 den Encrgiclrégcm keinegrosse lícdcutung. Esdominiertcn im wcscntlichcn Ztt'ci Encn^iclrdgcr: öl und Kohlé. In dicscr Pcriodc entstanden dic grösslcn Fcmhcizungs-Kraflwctkc mit gckoppcllcr clcktrischcr Encrgiccrzcuguni;. Wcndcpunkt war dic erstc Ölkrisc 1973, der noch mehrerc folgten, Dic Vcrbrauchcr wendeten sich in allén Marklwirtschaftslándcrn der Wall der Kohlé zu. Es begannj dic tcchnischc Entwicklung von Kohlcfcucrungs-Systcmcn. Dicscr Artikcl stclll cinc umwcllfrcundlichc und kostensparende Kohlefcucrungs-Technik der.
Dic neuen Anfordcrungcn — Registrierung gemáss der Objcktc, Modcllicrung der Funktionskonditioncn dcs Nctzcs, dic Intcgricrbarkcit der Datcn in dcs Informationssystcm — sind ausschlicssltch dureh Informationsmittcl crfullbar. Dic ausgcwahltc Software MIR isi fúr dic Rcalisicrung der ncucn tcchnischcn Registrierung gccignel. Dic komplcllc Einführung und Datcnauffúliung dcs ncucn Systcmc erfolgt inncrhalb von fást sechs Jahrcn.
175
Levél az Olvasóhoz Tisztelt Olvasó! Az Egyesület Elnöksége által kijelölt Bizottság a felelős szerkesztő-főszerkesztői pályázatra beérkezettek közül az én pályázatomat fogadta el. (Úgy érzem, ez jelentős kitüntetés, igen komoly megtiszteltetés, de egyben határozott felelősség is!) Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik bíznak bennem, és egy ilyen nagy múltú lap - mint az idén 90 esztendős ELEKTROTECHNIKA főszerkesztői feladatainak ellátásával bíztak meg. Tudva tudom, hogy „lapot csinálni" egyedül nem lehet. Ez csapatmunka. De nem csak, és nem elsősorban a szerkesztőség csapatmunkája. Ez a munka csak akkor lehet sikeres, eredményes, ha ebben nemcsak a közvetlen munkatársak, hanem a szakma, az Egyesület minden tagja segít, támogat gondolataival, cikkeivel, hozzászólásaival, kritikájával. Csak közösen tudunk eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az egyesületi tagság véleményét képviselő Elnökség meghatározott. Itt idézek Egyesületünk elnöke, Dt: Krómer István lapunk jubileumi számában irt bevezetőjéből egy vonatkozó gondolatot: ,,Ha ugyanazzal az optimizmussal akarunk jövönkre gondolni, mint alapító elődeink tették, a lapunk iránti változatlan megbecsülésünk mellett nemcsak őriznünk és ápolnunk kell, de az új kihívásoknak megfelelően fejlesztenünk is kell a magyar műszaki kultúra élő hagyományainak azt a kiemelkedő részét, amit az Elektrotechnika testesít meg. " Ehhez a munkához ezúton is kérem minden kedves olvasó szíves segítségét, támogatását. A lap arculata változni jog. Nem azért, mert az elmúlt időszakban a lap színvonala nem lett volna megfelelő. Változni jog két okból is. Változnia kell - először: mert mindenkinek megvan a saját stílusa, amely - függetlenül attól, hogy az előző jó volt e vagy sem - eltér az elődei stílusától; - másodszor: olyan visszajelzések érkeztek olvasóinktól, hogy nem eléggé közérthető a lapunk, nem elsősorban a „nagyérdemű"-nek szól. Nagy feladatok előtt állunk. A közérthetőség megteremtésén túl az egyik fontos, időszerű év szükségszerűen látványos tennivaló: felkészülés az Egyesület centenáriumi évére. Ebben az Elektrotechnikára - mint az Egyesület hivatalos orgánumára -jelentős tennivalók varnak. E kiemelt feladat mellett, elhatározott szándékunk továbbá, hogy . . . . . - foglalkozni fogunk - akár vitaindító formájában - az erősáramú mérnökképzés gondjaival, - kísérletei teszünk a kis~ és középvállalkozások bemutatására, munkájuk segítésére, - csökkenteni kívánjuk a cikkek megjelentetésének átfutási idejét, Az Elektrotechnika a jövőben is meg kell, hogy tartsa „háromarcúságát"! Először: terel kell biztosítania a tudományos jellegű cikkeknek, bármily kis létszámú olvasó érdeklődésére tarthatnak számol. E téren is figyelembe kell azonban venni az olvasók szélesebb körét, (hiszen neki írjuk a lapot!), s ezért a cikk mellé olyan összefoglalót kell készíteni, amely segít a szűk szakmai körön kívüli olvasónak abban, hogy a cikk mondanivalóját, újdonságtartalmát értékelni tudja. Másodszor: a lapban bő helyet kell adni olyan cikkebiek, amelyek az olvasók széles körének napi munkáját érintő információkat adnak. Gondolunk itt a szakmában eldöntésre váró kérdésekre (e területen vitaindító cikkre is várunk), valamint a nem tudományos, hanem technikai vagy előírási (szabályozási) értelemben a világban vagy hazánkban megjelenő újdonságokra. Végül - de nem utolsósorban - az eddigieknél nagyobb szerepet szánunk a „szakmai szemlének", valamint a szakmai és egyesületi élet eseményeit ismertető tudósításoknak is. Igyekezni fogunk, hogy egyrészt olvasóink közelebbről lássák: mi történik a ,,nagy\>ilágban "; másrészt, hogy rámutassunk az események újdonságaira, vagy éppen ezek hiányaira. Odafigyelünk majd, hogy ez is olvasmányos formában jelenjen meg. E három rész aránya természetesen esetleges lesz. Esetleges, mert ez a mindenkori lehetőségektől függ. A leírtakon túlmenően nagyon fontosnak tartom, hogy a lap „emberközelibb" legyen. Egy közel száz é\>es egyesület (közösség) 90 éves lapjáról van szó. Ez a közösség tagokból áll. Elengedhetetlen, hogy mi - akik e közösséget alkotjuk, — valamilyen formában ne találjuk meg magunkat a lapban akkor, ha valami érdemleges, említésre méltó, - akár személyes, akár egyesületi - esemény részesei, résztvevői vagyunk. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy lapunk mellékleteként adjuk közre a PROGRAM ÉS TÁJÉKOZTA TÓ kiadványunkat. A fenti feladatok mellett a szerkesztőség munkájának javítása, racionalizálása feltétele annak, hogy terveinket megvalósíthassuk. (Bár ez utóbbit az olvasó nem érzékeli.) Befejezésül - a lap jövőbeni terveire vonatkozóan ~ hivatkozni szeretnék Zipernowsky Károlyra. Egyesületünk akkori elnöke - lapunk elsÖ számában irt cikkében, többek között - írja: ,,... az 'Elektrotechnika'-ban olyan lapot remélünk nyújtani tagjainknak és az olvasóközönségnek, mely a nálunk immár hatalmas fejlődésben lévő elektrotechnikai ipar összérdekét szolgálja, közleményeibe felvegye nemcsak azt, ami nálunk Magyarországon történik és nemcsak azt ami egyesületünknek a működését képezi, hanem egyúttal hírt adjon arról is, ami az elektrotechnikai iparban világszerte mint közleni való érdekes tény kínálkozik. " 1998. május.
1998. 91. évfolyam 5. szám
Dr. Bencze János főszerkesztő 177
Villamos energia
Az MVM Rt. és a villamosenergia-ipar a lakosság megítélésében Tringer Ágoston •
1997. volt a harmadik év, hogy az MVM Rt. PR Irodája — a szakigazgatóságok igényeit is figyelembe véve —országos felmérést végeztet el, amelynek célja: megismertessen bennünket a lakosság beállítódásaival a villamos energia és az iparág jelentősebb törekvései kapcsán. A felmérést a cég és a közvélemény kapcsolatának formálásában alapvető jelentőségűnek tartjuk. Egy szervezet részére természetes igény informálódni arról, hogy tevékenységéről, és törekvéseiről mennyire sikerült környezetét informálni, illetve hogy milyen kép alakul ki róla. A szakszerű közvélemény-kutatások, illetve az arra alapuló elemzések nélkül tulajdonképpen minden közszereplés, médiamegjelenés, vagy lakosság előtti közvetlen megnyilvánulás csupán sötétben tapogatódzás, hiszen nincs képünk arról, hogy a közölt információk milyen célközönséghez jutnak el, és ott milyen fogadtatásra találnak. Felmérésünket harmadik éve lényegében azonos kérdőiv alapján végeztetjük, ezáltal képet nyerünk arról, hogy az egyes területeken hogyan változott a lakosság megítélése. A standard kérdőívet minden évben kiegészítettük olyan további kérdésekkel, amelyek az adott időszakban különösen fontosnak, így az 1997. évi kérdőívben nagy hangsúlyt kapott az erőműépítéssel, az egyes erömütípusokkal kapcsolatos beállítódások vizsgálata. Az 1000 fős országosan reprezentatív mintán november folyamán végzett kérdőíves felmérést a Hoffman Research International, Budapest cég végezte. A kérdőív összeállításában rendkívül hasznos segítséget kaptunk az MVM Rt. pénzügyi, stratégiai és fejlesztési, valamint OVT igazgatóságoktól. A kérdőívet harmadik éve Dr. Hoffmann Márta, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzorasszonya, a háztartás-gazdaságtan ismert szakértője dolgozta fel. Cikkünkben nem annyira a számszem adatokra, inkább tendenciákra, a számok mögött megbúvó jelenségekre igyekszünk rámutatni.
1. A villamos energia jellemzői E kérdéscsoportban elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy miként vélekedik a lakosság az energiáról mint szolgáltatásról, mennyire ismeri előállításának lépéseit, az egyes költségelemeket, illetve ezen ismeretek hogyan változtak az utóbbi években. Az első kérdésben a korábbi évekkel egyező „áram-imázsprofilt" kérdeztük meg. A kérdések öt dimenzióba (megbízhatóság, pótolhatatlanság, költségesség, gazdaságosság, árarányosság) csoportosíthatók. Az egyes eredményeket elemzve az az általános megállapítás tehető, hogy a villamos energia lakossági megítélése a tavalyi évhez képest általában véve és az egyes mutatók szerint is szignifikánsan romlott. A költségesség jelentős, 7 százalékponTriiiger Ágoston okl. villamosmérnök, az MVM Ri. PR iroda főmunkatársa, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr, Ih'nkó Balázs okl. villamosmérnök
178
tos mértékben növekedett, ezzel párhuzamosan romlott ugyanakkor az árarányosság, a pótolhatatlanság és gazdaságosság mutatója. A megbízhatóság mutatója bár még mindig magas — 86% —, de szintén romlott. Összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy az energiáról kialakult, alapvetően pozitív képet a gyakori áremelések jelentősen rontották, ellenkező irányban párhuzamosan változnak a pozitív imázselemek és az árral kapcsolatos mutatók. Nincs érdemi eltérés a szocio-demográfiai (életkor, jövedelem, lakóhely stb.) mutatók szerinti csoportok között. A válaszadók kétharmada az energiát általánosan értékénél drágábbnak minősítette. Adódik tehát a következtetés, hogy kimerülőben vannak a lélektani tartalékok, amelyekre a korábbi érvelések alapoztak. Ide tartozik az a későbbi, a költségek ismeretével kapcsolatos kérdésből nyert információ is, hogy a lakosság igen nagy aránya (81%) véli úgy: az energia árában nyereség is van. Ez a részarány évről évre emelkedett, így indokolt az a feltételezésünk, hogy az elmúlt időszak rendszeres áremeléseinek egyik következménye ez. Úgy tűnik, hogy a negyedévenkénti, rendszeres áremelés érvrendszerét nem igazán sikerült a lakosság felé hitelesen kommunikálni. A tapasztalat szerint az, hogy a sajtóban rendszeresen megjelent a „beígért nyereség" emlegetése, nem javította a társadalmi elfogadottságot. A villamosenergia-vertikum költségszerkezetének ismertségét elemezve elmondhatjuk, hogy a lakosság általában véve elsősorban azokat a költségelemeket ismeri (és ismeri el), amelyek számára a leginkább megfoghatóak, így az energia árának adótartalmát, a díjbeszedés, karbantartás költségeit, illetve a nyereséget. Figyelemreméltó a rangsor utolsó három tagja: tüzelőanyag-költség 55, környezetvédelem 52, erőműépítés 50%. Ezen adatokból leszűrhető, hogy a lakosság véleményalkotásában elsősorban saját tapasztalataira, és józan megfontolásaira támaszkodik az iparág, illetve az illetékes szervezetek (MEH, IKIM stb.) üzenetei csak másodlagosan játszanak szerepet abban. Ez persze önmagában nem baj, hiszen természetes, csupán figyelembe kell venni ezt a tényt, annak megfelelően kell kommunikálni, és a hangsúlyokat az általunk megismertetni kívánt, fontosnak tartott területekre kell helyezni. Különösen fontossá válik ez a küszöbön álló erőművi, de a folyamatban lévő alaphálózati beruházások kapcsán is. Jól látható ugyanis: az elmúlt több mint tízéves „erőműépítési apály" időszaka, a beruházások hiánya a lakosságot úgy szocializálta, hogy az ilyen jellegű beruházásokat „elfelejtették" — nem igazán tartják számon a költségek között. Rendkívül fontos lenne ezért is, hogy a beruházások beindulásával, sőt már a tendereztetés végső szakaszában is kellő teret kapjanak a szakma érvei. E kérdéscsoportban minden évben megkérdeztük, hogy a választó ismeri-e szolgáltatóját. A tanulságos eredmény az, hogy a nyugat-magyarországi régió lakosai egyértelműen jobban ismerik szolgáltatóikat, mint a keleti régió lakosai. ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia 2. A lakosság véleménye az energia áráról Elemi tapasztalat tehát; a fogyasztók véleményét az energia ára, a számla nagysága annyira meghatározza, hogy minden más mutatót ez befolyásol. Indokolt tehát, hogy e kérdést alaposabban körbejárjuk. E helyen ismét csak a fontosabb megállapításokat, következtetéseket foglaljuk össze. A kutatás kiértékelése során nemcsak a felmérés szorosan vett eredményei alapján történt a feldolgozás, hanem a KSH háztartás-statisztikai adatait is felhasználták. Az első kérdésében az áremelések okaira kérdeztünk. A legjelentősebb változás a korábbi évekhez képest: egyre kevésbé találja a lakosság az áremelések okának azt, hogy a korábbi évek árai nem tartalmazták a tényleges költségeket. Az ár meghatározásának eljárásrendje ugyanakkor a lakosság szemében változatlan súlyú, közel minden második állampolgár véli immár harmadik éve úgy, hogy azért is emelkedtek az árak, mert korábban központilag határozták meg azokat, ma pedig már nem. Jelentősen (mintegy 20%-kal) csökkent ugyanakkor azok aránya, akik úgy vélik, az energia esetében is meg kell fizetni a tényleges árat. Mindezekből azt a következtetést vonjuk le, hogy mára kimerült az áremelések kapcsán alkalmazott érvrendszer, amely a költségek növekedésével, illetve a reális költségek árba való beépítésével indokolta az emeléseket. Ez megítélésünk szerint nem azt jelenti, hogy ezek az érvek nem voltak jók, csupán azt, hogy a továbbiakban egyre kevésbé hatásosak, újabb „indokolt" költségelemeket a lakosság nem szeretne az árban viszontlátni. A múlt hibáira való hivatkozás egyébként sem szimpatikus érv, és mint látható, a lakosság egyre kevésbé akceptálja azt, hogy a rendszerváltás előtt torz volt az árrendszer. Azt is vizsgáltuk, hogy mennyire ismert a lakosság körében az árak kérdésében kompetens szervezetek szerepe. Az MVM Rt.-t 11 százalékponttal kevesebben, 21% említették. Ez örvendetes tény, és a többi szám ismeretében is arra utal, hogy növekedett a lakosság tájékozottsága az egyes szervezetek szerepéről. Hasonló arányban említették a MEH-t, úgy tűnik, a hatóság ismertsége konstans, hiszen mindhárom vizsgált évben hasonló arányban emiitették. A kormányzati szervek szerepét csökkenő mértékben ítélik meg, és minimális mértékben növekedett az új tulajdonosok említése. Önmagában pozitív tény, hogy kiegyensúlyozottá vált a mezőny, mert a jelek szerint a lakosság hisz a közös döntéshozatalai mechanizmusban, ami mindenképpen a demokrácia működésére jellemző attitűd. Valamennyi kérdés elemzéséhez segítséget ad, de önmagában is rendkívül hasznos információ nyerhető a kérdőív azon részéből, amelyben a villamosenergia-árak fedezeti tartalmára kérdeztünk rá. Összegezve azt mondhatjuk, hogy a közvélemény megítélése szerint az eltelt három év áremelései a szektort nyereség termelésére tették képessé. Míg 1995-ben 43%, 1996ban 65%, addig 1997-ben 71% ítélte az árat valamilyen mértékű nyereséget tartalmazónak. A lakosság véleménye e kérdésben egységes. Meglepően nagy azok részaránya (a fővárosban 20%), akik nem tudtak e kérdésre válaszolni. Új érvrendszert kell tehát választani, és azt egységesen kell alkalmazni, hiszen a válaszolni nem tudók magas aránya a zavarodottságra is utal.
3. A háztartások energiaköltségének alakulása, becsült nagysága A felmérés ezen részéből megállapítható, hogy a lakosság három év óta folyamatosan és következetesen mintegy 40%-os 1998. 91. évfolyam 5. szám
energiaköltség-növekedést prognosztizált saját maga számára. Általános tendencia, hogy a fogyasztók egyre pontosabban képesek megbecsülni saját villanyszámlájuk nagyságát, feltehetően ez az áremelések által kiváltott precízebb gazdálkodás, és amint az a korábbi kutatásból is kiderül, egy általános tanulási folyamat következménye, amelynek fő jellemzője a piacgazdaság viszonyai közötti egyre jobb eligazodás. Tavaly ennek jele volt az egyes készüléktípusok jellemzőinek pontosabb ismerete, idén pedig a teljes energiaköltségé. Az adatokból is lemérhető, hogy még nehezen megy az egyes kiadások közötti arányok megbecsülése. Látható tehát, hogy a tanulási folyamat az egészen konkrét dolgokkal kezdődik (pl. a főzés, világítás, tvnézés fogyasztása), és halad az általános ismeretek, az egész háztartás gazdálkodásának kézben tartásának irányába. Azt gondoljuk, hogy e folyamatban a villamos ipar tájékoztató, felvilágosító munkájának is szerepe volt, ez a korábbi évek felméréseiből is eléggé világosn látszik.
4. A lakosság véleménye az új erőművek építéséről Közvélemény-kutatásunk ezen része teljes egészében új, hiszen — az erőműépítési tender aktualitásához alkalmazkodva — idén először vált érdekessé az a kérdés, hogy hogyan vélekednek az emberek az erőművekről, milyen a meglehetős sajtóvisszhangot élvező tendereztetési folyamat tényleges ismertsége, és milyen az egyes erőműtípusok elfogadottsága. Előzetes információként rendelkezésre állt az az adat, hogy — amint az már említettük — általában az erőművek építése nem kimondottan ismert tevékenység. Tájékozottság a tenderről A felmérés szerint a lakosság 20%-a hallott már arról, hogy az MVM Rt. kapacitáslétesítési pályázatot írt ki erőmüvek építésére. Szignifikáns a tájékozottság függése az iskolai végzettségtől, a legalacsonyabb végzettségűek 11%-a, a legmagasabbak 36%-a hallott már erről. Ez tulajdonképpen jó kiinduló helyzet, figyelembe véve, hogy egyrészt még nincs szó konkrét beruházásról. Az erőműépítés elfogadottsága Továbbelemzésre ad lehetőséget, hogy a tájékozottságot összevethetjük az erőműépítés elfogadottságával. Eszerint a válaszadók 44%-a bár nem hallott az ügyről, de szükségesnek tartja azt. Ha ehhez hozzáadjuk a tájékozott és elfogadó válaszadók arányát, azt kapjuk, hogy minden második állampolgár szerint szükséges új erőműveket építeni. A lehetséges érvek közül a támogatók átlagosan hármat említettek, és ami különösen érdekes, hogy e csoportba tartozók kétharmada, tehát arányában a legtöbben vélték úgy, azért kell építeni, mert akkor kevésbé szorulnánk rá az importra. A többi érvben is inkább a racionális megfontolás, háttérismeretekre utaló információ bújik meg. A lakosság tehát viszonylag tájékozottnak tűnik az energiapolitikában is, ami igen jó jel a további érveléseknél. A legtöbb ellenző a hazai kapacitások elégségességét hozta fel érvként. Itt megfigyelhető az érvrendszer gyengébb volta, átlagosan csupán két szempontot említettek. Némiképpen szegmentálható a lakosság a támogatás tekintetében. Eszerint a nyugdíjas korú, alacsony iskolai végzettségű, délkeleti régióban elő-és kis keresetű lakosok támogatják jobban az erőműépítést, a skálák ellenkező pólusain elhelyezkedő rétegek kissé elutasítóbbak. Az erőműtípusok elfogadottsága Nagymértékben szóródik az atomerőmű támogatottsága. A fővárosi lakosság mintegy fele látna szívesen nukleáris erőművet. 170
Villamos energia Ha ezt kiegészítjük azzal, hogy a megújuló energiára alapozott termelést is ők preferálják legjobban, a vízerőműveket pedig kevésbé, logikus a következtetés, hogy leginkább a fővárosiak gondolkodását formálták át a környezetszennyezési, a hagyományos energiatermeléssel együttjáró problémák. Nyilvánvalóan a dunai vízlépcső körüli viták is — amelyek elsősorban Budapesten, és országos, azaz budapesti médiumokban zajlanak — itt csapódtak le leginkább. Ezzel együtt a vízerőművek helyzete nem rossz, és az atomerőmű kifejezetten kedvező imázsa is meglepő. Korábbi felmérésből is, de főleg jelenlegi adatainkból adódik tehát a következtetés: a magyar, elsősorban a fővárosi lakosság környezettudatossági szintje jelenleg ott tart, hogy tájékozott a hagyományos energiafelhasználás problémáiról —erre utal: a szénnek és az olajnak kifejezetten rossz megítélése —, és még nem ismerte fel, vagy nem megragadható számára a nukleáris energiatermelés kockázata. Óriási lehetőség tehát, hogy ezen a szinten megtartsuk a lakosságot, és tudatos, szakszerű érvekkel elejét vegyük a demagógia elterjedésének, az indulati érveknek, a különböző önjelölt szószólók nyilvánosság előtti térnyerésének. (A fenti következtetés részben igaz a vízenergiára is, hiszen itt is lényegesen jobb megítélést tapasztaltunk a számítottnál, Budapest kivételével minden szegmentációs ismérv szerint a vízerőművek élvezik a legnagyobb támogatást.) Elgondolkodtató, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan meglehetős illúziókban él a lakosság, komoly részarányban választanák villamos energia termelésére. E jelenség is aláhúzza a hagyományos — fosszilis tüzelésű — energiatermelésbe vetett hit megingását, és az új technológiák iránti bizalmat. E tekintetben a nukleáris és a megújuló energiák egyaránt „modern" technológiának számítanak. A lakóhely szerinti érintettség vizsgálata A társadalomlélektanban közismert NIMBY-effektus (Not in my Backyard — azaz egy ügy vagy terv támogatása, de csak akkor, ha az nem érinti közvetlenül az illetőt) az energetikai létesítményekre fokozottan érvényesül. Ezt kívántuk lemérni abban a kérdésben, ahol a lakóhely közelében történő esetleges erőműépítésről érdeklődtünk. Az eredmény nem meglepő, az erőműépítést támogatóknak csupán mintegy fele, a lakosság 28%-a fogadná el, hogy lakóhelye közelében erőmű épüljön. Érthető, hogy a délnyugati és az északkeleti régiók lakosai ennél jóval nagyobb arányban látnák szívesen a létesítményeket. Ebből az következik, hogy az elutasítás itt kifejezetten érzelmi attitűd, hiszen akik hozzászoktak a meglévő erőművekhez, azok jobban elfogadják az újakat is. A támogatók érvei szórnak, ami azt jelenti, hogy valóban „több lábon állnak", azaz megalapozottabb a véleményük. Az elutasítók ugyanakkor szinte kizárólag a „veszélyes a környe-y zetre" általános szlogenre húzták rá álláspontjukat, tehát nem valamilyen negatív tapasztalat, vagy meggyőződés, hanem egyszerű érzelmi beállítódás áll amögött. Az atomerőmüvei kapcsolatos beállítódások Az atomerőművel kapcsolatos vélemények több szempont szerint is igen fontosak számunkra, itt elsősorban a PR szakmára gondolunk, ahol azért lehet ez jelentős fokmérő, mert valahol a hagyományos és a nukleáris technológia között van az a határ, ahol a racionalitás, az észérvek működése, a tapasztalat útján való megismerés véget ér. A laikus közönség — de a szűk értelemben vett nukleáris szakma művelőit leszámítva mindenki —
180
számára a hagyományos technológia az, amit még megérthet, átláthat, ez a nukleáris technológia esetében már nincs így. Az elfogadás vagy az elutasítás folyamatában rendkívüli mértékben megnő a bizalom, a hitelesség jelentősége, tehát merőben más módon lehet elérni egy-egy adott létesítmény támogatottságát. Új atomerőmű építését jelenleg a magyar lakosság átlagosan mintegy ötöde támogatná. Itt egyértelműen a magasabb végzettségű és jövedelmű, fiatalabb réteghez tartozó fővárosi lakosság körében kell keresni az ennél nagyobb támogatottságot. Ezt támasztják alá azok az adatok is, amelyek a támogatók, illetve ellenzők érveit tartalmazzák. Eszerint a támogatók véleménye itt is szór, többféle okot jelöltek meg indokként atomerőmű építésére, elsősorban az általa termelt energia nélkülözhetetlenségét és olcsóságát említették. Úgy tűnik tehát, hogy az elfogadók tájékozottabbak is. Az elutasítók ugyanakkor lényegében kizárólag a generális „veszélyes a működése" indokot jelölték meg. A „zöld tarifa" iránti készség Az erőműépítések kapcsán megkérdeztük: hajlandók lennéneke fizetni magasabb árat a fogyasztók cserébe azért, hogy azt az energiát úgymond „környezetbarát forrásból" kapják. Ezen az elven már tényleges — önkéntes — tarifarendszer is működik egyes európai országokban, jó fokmérője lehet a környezettudatosságnak az, hogy már anyagi áldozatot is kész vállalni az állampolgár a környezetbarát energiatermelésért. Nos, bár csupán a válaszadók ötöde lenne hajlandó némileg magasabb árat fizetni, örvendetes, hogy a környezettudatosság mint szemléletmód — kimutatható mértékben — terjedőben van. A lehetséges beruházók körének vizsgálata Vizsgáltuk a lehetséges beruházókkal kapcsolatos vélekedéseket is. Altalánosságban elmondható, hogy a válaszadók súlyponti szervezeteket jelöltek meg. Zömmel az új (60%), másrészt a már jelenlévő (44%) külföldi befektetőket jelöltek meg mint lehetséges beruházókat. Az MVM Rt.-t mintegy 20% nevezte meg. Figyelemreméltó, hogy jelentős mértékben él még az a már sokszor idézett beidegződés, amely az állami szerepvállalást túlbecsüli, hiszen az államot a válaszadók negyede jelölte meg mint leendő erőműépítőt.
Összefoglalás Összegzésként talán annyit lehetne a leírtakhoz hozzátenni, hogy rendkívül szép és igényes feladat a villamos ipar társadalmi megítélésének formálása. Amint látható, a kép bonyolult, több olyan tendencia érvényesült az elmúlt időszakban, amely részben kedvezőtlen irányba terelte ezt a képet, ugyanakkor alapvetően nem rossz az iparág imázsa, számos olyan pont van, amelyre építve törekvéseinket megismertethetjük, elfogadtathatjuk. „Csupán" határozott, a tényleges információigényeket figyelembe vevő, szakszerű kommunikációra van szükség. A lakosság szimpátiájáért, de akár csak némi publicitásért sokan „szállnak ringbe", főleg az elkövetkező időszakban. Nem kellene hagyni, hogy az energetikai kérdések mezébe bújva egész másról szóló viták kísérjék az iparág —- és az ország — számára olyannyira fontos erőműépítést. Ennek legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, ha az egész folyamat a legteljesebb nyilvánosság színe előtt, hiteles és szakszerű tájékoztatással kísérve zajlik. Ehhez adhat segítséget az e cikkben ismertetett kutatás.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek
Transzformátorhibák és okai Transzformátortervezési és -gyártási hibák Dr. Kiss László •
E cikk quasi első része — A Transzformátor hibák és okai. Hálózatervczési és üzemeltetési hibák — a z 1998/2. számunkban jelent meg. Nem megfelelő méretezési határi észül tségíí vörösréz tekercselési anyag használata A rézanyagok húzófeszültségét a nyúlás függvényében az [1] 233. oldalon látható 9.30. ábra mutatja. A 0,1%-os maradandó alakváltozáshoz tartozó CToj-gyel jelölt húzófeszültséget méretezési határfeszültségnek nevezzük. Ez az érték a réz hőkezelésétől, hidegmegmunkálásának fokától más és más lehet. Altalános szabály, hogy a zárlati igénybevételek számításából kiadódó feszültségnél legalább 30%-kal nagyobb méretezési határfeszültségű anyagot kell használni. A szerző gyakorlata szerint a transzformátorgyártásban háromlajta méretezési határfeszültségű anyagot célszerű használni. A legjobban igénybe vett tekercsekhez kemény vörösrezet (ETP Work'hantened Copper). Ennek méretezési határfcszültsége: G ( U = (207± 1,4) IO 6 Nm' 2 . Normál igénybevételű tekercsekhez félkemény vörösréz ajánlatos, (ETP Soft Copper). Méretezési határfeszültsége: <7(U = (97± 1,4) 10 6 Nm" 2 Végül a legbelső, élére gombolyított tekercsekhez, vagy a legkülsó' tekercsként alkalmazott megcsapolás® tekercsekhez, amelyek igen kis dinamikus erőhatásnak vannak kitéve lágy vörösrezet (ETP Fully Annealed Copper) célszerű alkalmazni, a méretezési határfeszültség: G 0 J = (55± 1,4) l() 6 Nm" 2 Fonott vezetők elemi szálainak nem megfelelő hőállóságú lakkbevonata A fonott vezetők csak akkor töltik be szerepüket, ha az elemi vezetők szigetelése a transzformátor teljes élettartama alatt változatlanul megfelelő marad. A fonott vezetőket gyártó kábelművek igen sokfajta hőállóságú lakkbevonatot ajánlanak. A transzformátor gyártója a saját felelősségérc választja ki a neki legjobban megfelelőt. Természetesen ez nem mindig a legolcsóbb változat. Zárlat alkalmával 250 °C-ra is felmelegedhet a tekercselés, ekkor sem szabad megpuhulnia, vagy megöregednie a lakkbevonatnak. Ne tévesszen meg senkit, nem a 0,1...0,3 s zárlati időtartam alatt öregszik a szigetelés, hanem a zárlat Ickapcsolása utáni több perces lehűlési idő alatt. Dr. Kiss László okl. gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora. Állami- és Zipernowsky-díjas, a MEE lagja Szakmai lektor: Babos Sándor okl. villamosmérnök Helyreigazítás: E helyen kérünk elnézés! e cikk szerzőjétől, valamint 1998/3 számunk ,,Tendenciák az energiarendszerek automatizálásában és irányításában" c, cikkének - s/intéti Dr. Kiss László nevfí - szerzőjétől, hogy a 3. számunkban fényképesére történt. A Szerkesztőség a t. Olvasótól is elnézést kér.
m%. 9.1. évfolyam 5. szám
Hasonlóan nem szabad megpuhulnia annak a hőre kemenycdő lakkal kezelt elemi szálú vezető bevonatának, amelyből készült tekercsen hőkezelést végeznek, és így nyernek kemény, összeragasztott elemi szálú tekercset. Különösen a nagy hőállóságú, Nomex külső szigetelésű fonott vezető elemi szálait kell 220 °C hőmérsékletosztályú lakkal szigetelni. Ilyen lakk például a Dupont Pyre-ML polimide lakk. Természetesen a fonott vezető két oszlopa közötti szigetelő szalag is Nomex kell, hogy legyen. Fonott vezetők elemi szálainak tekercsen belüli összetoldása A fonott vezetők tekercsen belüli toldását el kell kerülni, mert az elemi szálak egyenként való keményforrasztásos vagy hegesztéses összetoldása és újra szigetelése többlet helyigényes, továbbá mert esetleg a hűtőcsatorna részleges cl tömődéscvel, vagy nem kívánatos helyi villamos igénybevétel-növekedéssel jár. Ha az elemi vezetőket egy tömbben forrasztjuk össze, akkor ez azonos azzal, mintha a tekercselésben egy fémtömböt helyeznénk el. Az ilyen helytelen forrasztás miatt helyi túlmelegedés keletkezik, amely a szigetelést elszenesíti — Vezetőréteg keletkezik —, ez menetzárlathoz és a transzformátor meghibásodásához vezet. Lakkszigeteit vezetőkből készült tekercs A lakkszigetelt vezetőket először a forgőgépekben kezdték használni. Logikus volt a törekvés, hogy az igen kis szigetelési vastagságú, aránylag nagy 50 Hz-es villamos szilárdságú, kis Iökőfeszültség-szilárdságú lakkszigetelt huzalból transzíormálortekereseket is készítsenek. A kis lökőfeszültség-szilárdság miatt elsősorban kis, 10... 15 kV-os, lökőfcszühscgnck nem kitett tekercsek kcszítésejött szóba. Az egyik vezető nyugat-európai gyár 600 MVA-es generátortranszformálorok kisebbfeszültségű tekercsét készítette lakkszigctelt huzalból. A transzformátorok üzembe helyezésük után fél évvel meghibásodtak — mind a hat darab — majd a kisebbfeszültségű tekercsüket papírszigetelésű huzalból újragyártották. A hiba oka az volt, hogy az előzetes vizsgálatok ellenére az alkalmazott lakk nem volt melegolajálló. A lakkszigetelés nem bírta ki lágyulás nélkül a mechanikai nyomás, hő és olaj együttes hatását. Kis radiális méretű huzallal tekercselt csó'tekercs, vagy réteges tekercs A kis radiális méretű huzallal tekercselt csőtekeresek menetei préseléskor, vagy a zárlati áram hőhatása miatt egymásra csúsznak, gerjesztési aszimmetria keletkezik, amely menet-, vagy tekercszárlatot okoz. A Ganz Gyár 2 MVA-ig terjedő teljesítménysávban gyártott zárlatbiztos elosztótranszformátorai kisfeszültségű tekercseinek minimális radiális mérete 7 mm volt. Természetesen, ha az örvényáram-veszteség nem okoz túlmelegedést, az elére gombolyított anyagból készített csőte1X1
Villamos gépek keresek stabil mechanikai tulajdonságúak. A 60-as években az NDK-ból importált 5 db 120 kV-os szabályozós transzformátor réteges gombolyítással készült. Ezeket mind át kellett gomboiyítani, mert egymás után hibásodtak meg a réteges tekercsek menetei egymásra csúszásuk miatt. Tekercsváltók egy függőleges betétközben Ha a tekercsváltókat egy függőleges betétközbe helyezzük el, akkor a tekercsoszlop teteje nem lesz párhuzamos a tekercsoszlop aljával, hanem ferde lesz, a felső sík a váltók felett kidudorodik. Mind a belső, mind a külső váltókat elosztva kell a kerületen elhelyezni, azaz az egyes váltókat a menet teljes befejezése előtti betétközbe kell tenni. Sok párhuzamos vezetőből készült tekercselés Ha nem használunk fonott vezetőt, hanem a tekercset több párhuzamos vezetőből készítjük, akkor a párhuzamos vezetők számát az korlátozza, hogy a tekercsváltók ne tömjék el a függőleges olajcsatornák nagy részét, mert ez a tekercs-átlagmelegedést megnöveli. Ha 4 db vezetőnél többet tekercselünk, akkor meg kell vizsgálni a tekercs hűtőcsatornáinak hatásosságát. Radiális betétek vékony prespánlapokból A tekercsek közötti radiális betéteket sok vékony prespánlap helyett egyetlen vastag anyagból célszerű készíteni. A pontos axiális fajlagos gerjesztést a tekercselési anyag axiális méretével kell beállítani. A stabilizált tekercsek pontos hosszbeállítását a préselés előtt, a tekercsgyártás közben berakott többletbetétek egy részének kivételével kell elvégezni. E betéteket színűk alatt — „Blaueinlagen" — kék betéteknek nevezzük. A sok vékony betét alkalmazása igen sok zárlati meghibásodás okozója volt. A tekercselés üzem közbeni rázkódása és fellazulása a betétek kihullását idézték elő. Az V és L betétek kiesésmentesek, míg a fecskefarkas betétek nem. Az U és L betétek alkalmazásának egy hátránya van: elŐpréselésükhöz — primitív — szerszám szükséges. Az egyetlen anyagból készült betétek oldalait le lehet gömbölyíteni, a sok parallelből készültekét nem. Radiális betétek oldalainak legömbölyítése A nem lekerekített betétszélek a menetszigetelést átvághatják, ezért a betétek oldalait le kell kerekíteni. Radiális betétek elhelyezése a kerület mentén Alapvető zárlatbiztossági követelmény, hogy a radiális betétek egymás alatt függőleges egyenes mentén helyezkednek el, a kerület mentén egymástól azonos távolságra. A fecskefarkas radiális betétek egyik szárának eltávolítása A tekercsek gombolyításakor a betétek a gombolyítódob végén a betétlécekre fűzve „várják", hogy a gömbölyítő behúzza őket a tekercsek közé. Sok esetben megtörtént, hogy a gömbölyítő elfelejtette felfűzni előre valamelyik betétet, ezt utólag beerőltette a helyére, de ha ez nem ment, akkor a fecskefarok egyik szárát csípőfogóval levágta. Az ilyen munkának két következménye volt. Az egyik az, hogy a gömbölyítő rövidebb idő alatt készült el a munkával, a másik az, hogy a transzformátor az üzembe helyezés után rövid időn belül meghibásodott. Túlságosan nagy axiális préselő erő alkalmazása A tekercsoszlop axiális irányú méretének beállítása során alkalmazott felületi nyomás a betét felületére számítva egy adott határértéknél nem lehet nagyobb, mert a tekercsek menetei kidőlnek. A transzformátor tervezőjének a feladata, hogy a
182
zárlati számításból kiadódó fajlagos betétnyomás ezt a határértéket ne érje el, továbbá, hogy a betéttel nem fedett felületek még jó hűtést kapjanak, azaz a tekercs-átlagmelegedés az előírt határon belül maradjon. A legbelső tekercs elégtelen megtámasztása Radiális irányban a legbelső tekercset a maglécekkel ékeljük ki a vasmaghoz. A zárlati számítások megadják a kerületen elhelyezendő maglécek számát, amelynél kevesebbet nem szabad alkalmazni. Ha valamely okból a legbelső tekercset nem sikerül ráhelyezni a vasmagra, akkor megpróbálják a magléceket megfaragni, ha ez sem segít, akkor néhányat eltávolítanak belőle. A tekercs sikeres ráhelyezése után a hiányzó magléceket beverik az üres helyekre — felülről — addig, amíg azok megakadnak, utána a kiálló léceket levágják. Természetesen ilyen esetekben a tekercsek alsó, esetleg már középső részén is hiányzik néhány alátámasztás. A transzformátort „előkészítették" a zárlati meghibásodásra. Különösen a legbelsőbb tekercsként alkalmazott kisfeszültségű oldali szabályozáshoz tartozó kapcsolótekercsek belső végkihozása miatt egyes magléceket nem lehet berakni. Ez tervezési hiba, a „végeredmény" ilyen esetben is a zárlati meghibásodás. Rétegeltfa-szorítógyűrű repedése A repedésnek több oka lehet. Az egyik ok a rossz ragasztóanyag használata. A szorítógyűrűket 10...20 mm vastag táblákból kivágott szegmensekből gyűrűvé ragasztják össze, majd méretre munkálják. Elválhat a ragasztás a táblák elemi rétegei, vagy a szegmensek között. A másik repedési ok a gyors vákuumozás miatti szétrobbanás, amit a szorítógyűrű anyagából eltávozó vízgőz okoz. Ez utóbbi hibát elkerülendő szokásos a gyűrűket szárító és olaj impregnáló lyukakkal átfúrni. A gyűrűt azokon a helyeken is át kell fúrni, ahol a szegmensek végei találkoznak, nehogy a ragasztóanyaggal bezárt legbuborék villamos átütést okozzon. A szorítógyűrűk átfúrása hasonló okokból a transfomer board-bói készülteknél is szokásos. Ha a szorító gyűrű-repedést a vákuumszárított transzformátoron a kemencéből való kivételkor észlelik, akkor nem marad más hátra, mint a felső járom kilemezelése, új szorítógyűrű legyártása, beszerelése, a felső járom belemezelése, a kötések visszaszerelése, majd az újbóli vákuumszárítás. Sörét a rétegelt fában A régvolt vadászatok emlékét őrizte az a rétegelt fa, amelyben a transzformátor meghibásodása után sörétet találtunk. Bevezettük a faanyag fémdelektoros vizsgálatát, a repülőtéri utasellenőrök tapasztalatait és berendezését felhasználva. Idegen fém anyagok a szigetefőszerkezetben A szigetelőszerkezetbe esett szerszám, ill. mérőszalag próbatermi átütést okozott egy 160 MVA-es háromfázisú takaréktranszformátornál és egy 750 kV-os egyfázisú takaréktranszformátornál. Az egyik 30 MVA-es kelenföldi transzformátor átgombolyításakor azt vettük észre, hogy egy 3/4"-os anyacsavar van a 110 kV-os végbetétben. 30 éves üzemidő alatt a végbetétben károsodás nem következett be. Vákuummegszakító membránrepedése Az USA-ban szokásos terhelés alatti átkapcsolok egyik fajtájában az átkapcsoláshoz vákuummegszakítókat használnak. A membrán repedések jelzésére az MR amerikai gyára védelmet dolgozott ki. ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek Helytelen tekercsszorítási rendszer A Ganz Gyár tekercsenkénti acél szorítógyűrűket használt a 2,5...125 MVA teljesítménysávban. A 125 MVA-es géptranszformátornál figyeltük meg először az acélgyűrűk túlmelegedése miatti szigetelőanyag-károsodást. Az acél szorítógyűrűket rétegeItfa-gyűrűkkel váltottuk ki. Az closztólranszformátoroknál — addig, amíg ez is a Ganz gyártási profiljába tartozott — 2 MVA-ig közös acél szorítógyűrűket használtunk. A nagyobb teljesítményű és feszültségű egységek gyártása magával hozta a rétegeitfa-szorítógyűrűk használatát. Tekercsenkénti rétegellfa-szorítógyűrűvel készült az összes 400 és 750 kV-os transzformátor. A tekercsként! szorílógyűrű alkalmazása nem általános európai gyakorlat, sőt amerikai sem. A közös, tehát nem tekercsenkénti szorítógyűrű alkalmazásának technológiai alapfeltétele: a tekercsoszlopok stabilizálása, tehát hosszméretűk végső beállítása olyan legyen, hogy üzem közben lazulás ne lépjen fel. A tekercsoszlopok különböző axiális előpréselő erejét — ami legalább annyi rugalmas deformációt okoz, mint amennyit a zárlati erőhatás — a tekéresszorító szerkezet (ami lehet csavaros, vagy rugós és csavaros szerkezet kombinációjú) nyomóhelyének, megválasztásával lehet beállítani. A közös szorítógyűrűk kiékeléses megtámasztása nem ad megnyugtató megoldást. A kiékelés nem tesz különbséget az egyes tekercsek más és más axiális nyomóerőigénye között, egyforma erővel szorítja a tekercseket addig, amíg meg nem lazul és ki nem esik. Az axiális szorítóerőt elosztó szorítógyűrű egyik igen jó fajtája a Zaporozsjei Transzformátorgyár által használt vasmagszalagból tekercselt, összeragasztott, felvágott vas szorítógyűrű. Ez amellett, hogy megbízható szorítóerőt ad, a tekercsoszlop felső végén axiális irányban vezeti a szórt fluxust. A nagy transzformátoroknál a szórási többletveszteség csökkentésére szolgáló fluxuscsapda kiegészítőjeként is alkalmas eszköz. A közös szorítógyűrűk egyik hátránya, hogy a végbetétek tekercsek közötti kúszóútját csökkenti. Természetesen ez a hiba gondos tervezési munkával kiküszöbölhető. A másik hátránya a meleg olaj útjának meghosszabbítása, a harmadik a szárítási művelet hatásosságának korlátozása. A szerző változatlanul a Ganz Gyár által évtizedekig használt, külön szorítógyűrű s, rugós-csavaros te keres szorítást tartja a legjobbnak. Természetesen akkor, ha a tekercsoszlop axiális méretcsökkenése — tekercsroskadás + a zárlati axiális erőhatás okozta tekercsoszlop rövidülése — nem nagyobb, mint a rugós-csavaros szorítószerkezet előfeszítési hossza. A felső tárcsák kalapácsszerű rázkódását csak így lehet elkerülni. Átkapcsolóhibák A Ganz Gyár közel-keleti szállítása alkalmával észleltük a hajtásszekrényben elhelyezett redukciós szekrény olajfolyását, amit egyértelműen a porózus öntvénynek tulajdonítottunk. Az alállomási kezelőszemélyzet hanyagságát is észleltük a hajtásszekrényben lévő relék, automaták és fémszerelvények fokozott korróziójakor, amit a nyitva hagyott hajtásszekrényajtó okozott. Magyarországon szerelési hiba is jelentkezett. A hajtás és az átkapcsolófejből kiálló hajtócsonk összekapcsolásakor az átkapcsolófcjnél látható és a hajtás szekrény ben mutatott fokoza1998. 91. évfolyam 5. szám
tállás nem volt azonos (a szerelést végző és az ellenőrző személyek alapvető feladata a helyes beállítás). Két átkapcsolórobbanás is történt a hibás összekapcsolás és az ellenőrzés elmulasztása miatt. Az átkapcsoló megszakítófejében egy kiesett csavar okozhatta az egyik 750 kV-os transzformátorátkapcsoló robbanását. Tartány- és radiátor-olaj folyás Nem egyértelműen a hegesztési munka hiányosságának fogható fel a radiátor- és a tartányolajfolyás. Sem a tartányok, sem a radiátorok nem merev szerkezetek. Külső erők hatására rugalmas alakváltozást szenvednek, amely az összehegeszlett lemezekétől eltérő — általában merevebb — hegesztési varratok repedéséhez vezet. E repedéseket elkerülhetjük, ha egyrészt meggátoljuk a szállításkor kialakulható nagy mechanikai igénybevételeket, másrészt ha az összehegeszlendő lemezekkel lehetőleg azonos nyúlású hegesztőpálcával hegesztünk, harmadrészt feszültségmentesítő hőkezelést alkalmazunk. Árazással történő feszültségmentesítés nem vált be. Az olajfolyások megszüntetése csak hegesztéssel történhet. Néha, ha az olajfolyás hozzáférhetetlen helyen van, a javítás csak a tartány kiürítése és tisztítása után végezhető el. Zárlatos pakettaszigetelés A vasmagot egymástól elszigetelt részekre osztó pakettaszigetelés zárlata esetén a vasmagzárlat esélye nő, ezért a szigeteléssérülést, azaz a pakettazárlatot meg kell akadályozni. Ha ez belemezelt vasmaggá] nem végezhető el, akkor a vasmagot szét kell szedni és újra lemezelni. Apakettaszigetelésnek különösen a lézerrel kezelt — és így a vágás után nem hőkczelt — lemezek esetén van jelentősége. A hőkezelés elhagyása azzal jár, hogy a vágás utáni sorja nem ég le a hőkezelés alkalmával, továbbá a íemezéleket sem vonja be egységes, villamos szigetelő oxidréteg. Ha egy ilyen hőkezelés nélküli lemezből készült vasmagot — a tekercsekkel együtt — vákuumszárítunk, akkor a vasmagélek erős rozsdásodását tapasztaljuk. Ez a rozsda már nem bizonyul olyan jó szigetelőnek, mint a hőkezelés oxidrétege. A lemezélek lakkozása megakadályozza a sorják zárlatát és a vákuum szárítási rozsdásodást. A pakettaszigetelés — a lemezélíakkozással együtt alkalmazva — megakadályozza a lökőfeszültség-próba utáni üresjárási veszteségnövekedést. Az ötvenes években a melegenhengerelt vasmaglemezeket papírral, később vízüveg alapú Drengenburg masszával szigeteltük. ATiszapalkonyai Hőerőmű egyik 60 MVA-es géptranszformátoránál tapasztaltuk a vasmaglemez-papírszigctelés szenesedését. Ez üzemzavart okozott, a transzformátor vasmagját újra kellett gyártani. Levegőt tartalmazó papírszigetelés A gyári próbatermi méréseket megelőző munkafolyamat az átvezetők felszerelése utáni olajfeltöltés. Ez úgy történik, hogy a fedél alatti teret vákuum alá helyezik és így szívják be a hiányzó olajmennyiségei. Ha nem alkalmaznak vákuumot, akkor két eset lehetséges. Ha a szóbanforgó térben nincs papírszigetelésű belső kötés, tehát olyan alkatrész, amely levegőt tartalmazhat, akkor ezen térben nem történhet átütés a transzformátor feszültségpróbájakor. Ha a térben van papírszigetelésű belső kötés, akkor a papírszigetelésben maradt levegő először a részleges kisülés mérésekor jelentkezik, utána a feszültségpróba alkalmazásakor bekövetkezik az átütés. 183
Villamos gépek Ez utóbbi történt a 70-cs években a görög exportra gyártott transzformátorok esetén. A nagyfeszültségű próba alkalmával a fedél alatt futó belső kötések szigetelése a levegőt art alom miatt szétrobbant. Az isinételt fcszültségpróbát a transzformátor kiálloüa csupasz, lehat szigeteletlenné vált kötésekkel. Porcelán átvezető törése A porcelánernyők, vagy az egész porcelán törése külső okok, például állatok — macska, patkány, madarak — miatt, vagy kődobálás miatt, vagy más készülék — feszültségváltó — robbanása miatt következhet be. Rilkább, de nem kizárt a porcelán helytelen hőkezelése miatti porcelántörés. A túlságosan sok, egymáshoz közel álló átvezetők különösen érzékenyek az állatok okozta meghibásodásokra. Gondolok itt a régi Ganz-Ratkovszky feszültségszabályozókra. A porcelánok törését követő olajfolyás meggátlására fejlesztette ki a Ganz Gyár a szűkített olajterű 10...45 kV-os átvezetőket. Az át vezetőtörés, az azt követő olajfolyás és a külső átívelés a leggyakoribb oka a transzformátor-tűzeseteknek. A kábeldoboz bevizesedése okozta zárlat gyakorinak mondható a kábelfejes transzformátoroknál. Atvezetó'szivárgás Olajtöltésű átvezetők egyik jellegzetes hibája a tömítéseknél jelentkező olajszivárgás. Ez a hiba nem olajálló gumitömítés miatt keletkezik. Egyes kondenzátorátvezető-gyárak már a 120 kV-os átvezetők porcelánjait sem készítik egy darabból, hanem ernyőegységekből, tömítések közbeiktatásával rakják össze. Közel-keleti szállításaink alkalmával észleltük, hogy az ilyen technológiával készült kondenzátorátvezetők a napsütés hőjének következtében megíblyósodnak. A gyártó cég szakembereinek figyelmét elkerülte az, hogy a szubtrópusi helyeken a napsütés melegítő hatására létrejövő melegedés többszöröse lehet a lerhelőáram létesítette melegedésnek, tehát a nagy hőigénybevétel meggyorsítja a tömítések öregedését. Az átvezetőszivárgás egyik jellegzetes oka a nagyáramú átvezetők — flexibilis elem nélküli — gyűjtősínhez való csatlakoztatása. Itt kér erőhatás összegeződése következtében jöhet létre szivárgás. Az egyik a szerelési pontatlanság, a másik a melegedés következtében létrejövő gyűjtősínnyúlás. Az átvezetők tömítései mentén szivárogni kezd az olaj az isméiéit mechanikus át vezetőmozgatás hatására. Szigetelőanyag-Öregedés A túlzott terhelés, vagy az igen hosszú üzemidő miatt elsősorban a tekercsek menetszigetelése öregszik, törékennyé válik. Általában mindiga tekercselés — és így a menetszigetelés — a transzformátor legmelegebb helye. Az elöregedett menetszigetelés csak akkor válik veszélyessé, ha külső zárlat tekercsmozgást idéz elő. A régi transzformátorok szigetelőanyagainak zsugorodása miatt axiális irányú tekercstazulás lép fel, amely a transzformátorhoz közeli zárlat esetén nagymérvű tekercsmozgást okoz, a menetszigetelés papirosa lemorzsolódik, és végül bekövetkezik a menetzárlat. Az olaj szigetelési ellenállása Ezt az olajjellemzőt általában nem mérik, nem tulajdonítanak neki jelentőséget. A nagyfeszültségű egyenáramú átvitelhez gyártott transzformátorokat nemcsak váltakozó-, hanem cgyenfcszültségű próba feszültségnek is alávetik. Az egyik vezető transzformátorgyárban azt tapasztalták, hogy az 1200 kV egyenfeszültségű átvitelhez gyártott transzformátoregyenáramú próbafeszültséggel vizsgálva teljes föld1K4
zárlatot mutat. A próbaberendezés és a transzformátor teljes átvizsgálását követően arra a megállapításra jutottak, hogy a hiba az olaj aránylag kicsi szigetelési ellenállásának következménye. E kis szigetelési ellenállás egyenáramú próba alkalmával úgy viselkedett, mintha igen sok kis értékű ellenállás lelt volna a transzformátor és a tartány közé kapcsolva. Ez okozla azt, hogy a próbafeszüllség nullára esett, amikor a próbaberendezés feszültségét a vizsgálandó transzformátorra kapcsolták. Megfelelő nagy szigetelési ellenállású olajat használva a transzformátor kibírta az egyenfeszültségű próbafeszültséget is. Olaj impregnál ás nem gáztalanított olajjal Egyike a súlyos technológiai hibáknak, ha az olajimpregnálást nem gáztalanított olajjal végzik. Az új transzformátorokat a gyártóműben gáztalanított olajjal töltve vetik alá a fcszültségpróbának. A gáztalanított és gázzal telített olaj részleges kisülési térerősség küszöbértékeinek viszonya 1,3 [21 50. old. E fizikai tény miatt szállította az ASEA a 70-es években a 400 kV-os transzformátorait üzem közbeni olajlégtclenítő berendezéssel. A szerzőnek nincs tudomása arról, hogy ezek a berendezések használatban vannak-e a 90-es években. Gáztalanított, azaz „gázszomjas" olajat minden gyártó használ a gyártási folyamatban nemcsak azért, mert a gáztalanított olajnak nagyobb a villamos szilárdsága, hanem azért is, mert a vákuum alatti olajbetöltés során a szigetelőanyagok gyorsabban és jobban impregnálódnak olajjal. Amint ismeretes, a vákuumszárítás nem távolítja el maradék nélkül a levegőt a szigetelőanyag belsejéből. A felülettől a szilárd szigetelőanyag belseje felé haladva — a növelt vákuumidők ellenére — mind több maradék levegőt találhatunk például a többrétegű vastag papíros, ül. a cellulóz kapilláris rendszerében. Az olajimpregnálás során az olaj elnyeli — a jó vákuumozás ellenére — a szigetelőanyagban visszamaradt levegőt. Ha nem gáztalanított olajjal impregnálunk, akkor a behatoló olaj hamar eléri a 10% körüli maximális lelítési gáztartalmat, nem hatol be kellő mélységbe a vastag szigetelőanyagba, az száraz, impregnálatlan marad. Ez azt okozza, hogy az impregnálthoz képest csökkent villamos szilárdságú szigetelőanyag lesz a transzformátorban. Ezért kell az impregnálást „gázszomjas" olajjal végezni. Egyes transzformátorgyárak nyomás alá helyezik a feszültségpróba előtt és alatt a transzformátort, kihasználva azt, hogy az olajimpregnálás így még hatásosabbá válik. Ezt a módszert a szabványok nem tiltják, de nem is írják elő. Tul gyors vákuumozás A kerozin szárítást — ismert előnyein túlmenőleg — alkalmazni vágyó beruházók elképzelését legjobban az ragadta meg, hogy a szárítási időt jelentősen rövidíteni lehet, ezzel a gyártás átfutási ideje csökken. A valóságban az ismertetőkben reklámozott szárítási idő csökkentést csak részben sikerült elérni azért, mert a szigetelőanyagok — a transformer board lemezek, rétegeltfa szorítógyűrűk — a gyors felmelegedést követő gŐzképződés miatt szétrobbannak. Minden transzformátorgyárnak magának kell meghatározni a biztonságos szárítási technológiát. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki Babos Sándornak a leírtak ellenőrzéséért, kiegészítéséért és hasznos tanácsaiért. Irodalom [1] Dr. Kiss L, Dr. Szemerey 7..: Hálózati transzformátoruk üzeme. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1984. [2] H. P. Aírtse/v Transformerboard. H. Weidniann AG. Rapperswil, 1979.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések
Lakáshálózatok felújításának méretezési, felépítési szempontjai Sipos Miklós
Bevezetés A témaválasztás időszerűségét az adja, hogy a 40 év átlagéletkorú magyar lakásállomány egyharmadának felújítását nem lehet tovább halogatni. A cikk nem teljeskörűen tárgyalja e sokarcú témát, de fontos elemeket érintve szempontokat nyújt a korszerű lakáshálózat tervezéshez és kivitelezéséhez.
A lakásállomány néhány jellegzetessége A felújítás szükségességét általában a lakás kora, a villamos hálózat elhelyezését (pl. falba, falon kívül) ezen túlmenően az építés módja határozza meg. A lakásállomány (/. táblázat) közei egyharmada (31,7%) 1944 előtt épült. Az 1961—Í986 között épült panellakások száma 508 ezer. Más, ún. nagyüzemi módon épített lakások száma eléri a 200 ezret. /. táblázat. Lakások és szobák száma (1000 db)
A házak, lukások élettartamát a fő szerkezeti elemek (tartószerkezetek) élettartama határozza meg, amely paneles házak esetén 80—100 évre tehető. A rendszerkomponenseket, így pl. a villamos hálózatot 25—30 év élettartamra méretezik. Ezt követően elkerülhetetlen a felülvizsgálat, az állagfelújítás és gyakran a teljes csere. A felújítás szem pontjából még egy fontos tényt kell kiemelni. A 90-es éveket megelőző ötven évben a lakások fogyasztói áramkörei kizárólag (pl. panellakások) vagy nagy részben alumíniumvczetőjű, szigetelt vezetékekkel készültek, kezdetben 1,5 mm , később 2,5 mm mérettel [1]. Az alumínium rézzel szembeni hátrányos mechanikai tulajdonságai különösen a kis vezetőkeresztmetszetek esetén mutatkoznak meg [4]. Köleseknél az egyenszilárdság megteremtése olyan költségekkel volna elérhető, amely jóval meghaladná a rézanyagú hálózat költségeit [5]. Ennek tulajdonítható, hogy a világban ilyen keresztmetszettel csak két-három országban alkalmaztak alumíniumvezetős szigetelt vezetéket. Felújítás alkalmával az Sipos Miklós oki. gépészmérnök, épületvillamossági szakértő, a Magyar Mérnöki Kamara és a MEE tagja A MEE XL1V. Vándorgyűlésén Debrecenben elhangzott előadás szerkesztett változata Szakmai lektor: Dési Albert okl. villamosmérnök
1998. 91. évfolyam 5. szám
aiumíniumvezetőjű szigetelt vezetéket ezért mindenképpen ki kell cserélni, új létesítményekben pedig az alumíniumvezető alkalmazását meg kell gátolni. Utóbbit az MSZ 1600-as sorozat helyére lépő MSZ 2364 végponti áramkörökben (a lakás f'Ő elosztótáblájából elmcnŐ áramkörökben) gyakorlatilag meg sem engedi.
Lakások villamos felszereltsége 1955-ben a háztartásokban még csak 1,6 millió villamos háztartási készüléket használtak, amely 1985-re 30 millióra emelkedett és a növekedés azóta is tart. A háztartások ún. nagykészülékállomnya 100 háztartásra vetítve pl. az 1994-et megelőző tíz évben a 2. táblázat szerinti mértékben növekedett. 2. táblázat. A villamos háztartási készülékek állománya (db/100 háztartás)
. A háztartási készülékek egy része (pl. a tűzhely és a forróvíztároló) fix bekötésű, más része, pl. a mosógép, hütő-és fogyasztószekrény, mikrohullámú sütő dugós csatlakozóval kapcsolódik a hálózathoz. Az alkalmazott készülékek számának ugrásszerű növekedése megsokszorozta a dugaszolóaljzatok mennyisége iránti igényt. Nem irreális igény ma pl. az, hogy a konyhában tíz védőérintkezős dugaszolóaljzat legyen. Ha visszagondolunk a régi időkre, pl. akár a 70—80-as évekre is, a konyhák többségébe egy-két dugaszolóaljnál többet nem építhettek be. Ma már szerves része a lakásoknak a telefon, a tv, a kaputelefon, gyakran a vészjelző és betörésjelző készülékek is. E hálóztok kiépítése új lakások létesítése során vagy lakásfelújítások alkalmával nem mellőzhető. A háztartásokban üzemeltetelt villamos háztartási készülékek számára és a villamosenergia-felhasználás mennyisége között szoros a korreláció, ezt támasztja alá a 3. táblázat is. 3. táblázat. Egy háztartás évi átlagfogyasztása (kWh/háztartás)
Ajánlások a méretezésre, kiválasztásra Egy-egy konkrét lakás villamos berendezésének tervezése egyedi feladat és műszaki-technikai, valamint gazdasági mérle185
Villamos fogyasztóberendezések geléssel jár együtt. A kiválasztásban szerepe van a lakás minőségének, komfortjának vele szoros összefüggésben a villamos felszereltségnek, az ellátás biztonságának, az élet- és vagyonbiztonságnak, valamint a berendezés árának. Korábban ágazati szabvány, az időközben érvénytelenített MSZ-04-105, később 105/1 tartalmazott előírásokat a lakások (minimális) villamos felszereltségére vonatkozóan, meghatározva a fogalom jelentését. E szerint „az egy lakáshoz tartozó, Ül, abba beépített (beszerelt) villamos hálózatok és berendezések összessége: a lakás villamos felszereltsége." A villamos berendezés tervezéséhez jó segítséget nyújt a HEA (Hauptberatungsstelle für Elektrizitá'tsanwendung e. V. Frankfurt am Main) által kidolgozott táblázatos (4. táblázat) értékelési rendszer. A villamosenergia-alkalmazástechnikai tanácsadó intézmény villamos „komfortfokozat" szempontjából három csoportot különböztet meg, ezeket csillaggal jelöli [2]. Az egycsillagos változat, amelyet a 4. táblázat mutat, az ajánlott „minimális felszereltség" összetételét foglalja Össze, többek közt pl. azt, hogy 20 m -es étkezővel épített lakásokban öt védőérintkezős dugaszolóaljzatot és két lámpahelyet kell létesíteni. Mint a táblázatban látható, az ajánlás az alkalmazott villamos háztartási készülékek a lakás helyiségeinek jellege alapján tartalmaz javaslatot a dugaszolóaljázatok, lámpahelyek, áramkörök stb. számára. Az ún. két- és háromcsillagos változat, amely az előadáson bemutatásra került, tekintettel arra, hogy több villamos háztartási készülék alkalmazásából indul ki, valamennyi előbb említett elem tekintetében többletet tartalmaz. Említést érdemel, hogy egy közelmúltban elhangzott német előadás szerint az ott épülő lakások 70%-ában az egycsillagos változatot alkalmazzák. Egyébként mindhárom változat 100 m alapterületű lakásra vonatkozik. 4. táblázat. Lakások ajánlott villamos felszereltsége („egycsillagos" változat)
A lakás szigetelt vezetékhálózata Kél tényező miatt érdemes a lakásokban alkalmazott szigetelt vezetékekről szót ejteni. Egyrészt azért, mert a szigetelt vezetékekre új jelölési rendszert vezettek be, másrészt, mert gyakran olyan vezetékekel is alkalmaznak, amilyenekre nincs szükség. Háromfajta vezetékből (5. táblázat) a lakások villamos hálózata általában kiépíthető. Ez nem jelenti azt, hogy mindháromra 186
egyidejűén szükség lenne, de a különféle fal- és födémszerkezetek anyagától és szerkezeti megoldásától függően a különböző szükséges kombinációk velük megvalósíthatók. 5. táblázat. Rögzített elhelyezésre való szigetelt vezetékek
A táblázat első sorában egy ún. harmonizált jelölésű vezeték szerepel (felhasználási szempontból ez a vezeték a korábbi M Cu vezetékkel egyenértékű). A szigetelt vezetékek harmonizációja, hasonlóan más termékekhez, ez EU tag-országok közös elhatározásából született. Mint általában a műszaki gyakorlatban szokásos, az azonosítójel (típusjel) a termék jellemző tulajdonságaira utal. Jelen esetben a H betű jelenti, hogy harmonizált vezetékről van sző. A 07 kéttagú számjel a névleges feszültséget (350/750 V) mutatja, a kötőjel utáni V betű pedig a vezeték alakjára és szerkezetére tartalmaz utalást (konkrétan a vezető merev, körszelvényű és tömör). A jelölési rendszer ismertetését, az MSZ 1167-5, ül. 1167-6-ban, valamint az MSZ 1166-1 l-ben lehet megtalálni. Amint a táblázatból is kitűnik, a rögzített elhelyezésre (pl. csőbe húzásra) való szigetelt vezetékek egyik fontos jellemzője a merev, kor szelvényű, tömör áramvezető. Az ilyen szerkezetű vezető közvetlenül külön kötőelem nélkül csatlakoztatható villamos készülékekhez, pl.kapcsolók, dugaszolóaljzatok, kapcsaira és sorozatkapcsokba is. Sok, a háztartásban, lakásban használt, ún installációs készülék csatlakozóeleme nem csavaros, hanem rugózólapkás, ami köznapi nyelven kifejezve szerelési szempontból azt jelenti, hogy a csupasz vezetőt a nyílásba egyszerűen be kell dugni. Rugózólapkás kötő- és leágazóelemek, sorozatkapcsok szintén léteznek, alkalmazásuk meggyorsítja a szerelést, és tartósan üzembiztos, kis átmeneti ellenállású kötéseket lehet velük létesíteni. Gyakran indokolatlanul alkalmaznak lakáshálózatokban műanyag tömlővezetéket (MT 380). Az ún. tömlővezeték áramvezetője különösen hajlékony rézsodrat, s alkalmazása ott indokolt, ahol a vezeték hajlékonyságát az elhelyezési körülmények (pl. könnyűszerkezetes falak) megkövetelik. A különösen hajlékony áramvezetők végére véghüvelyt kell sajtolni, hogy villamos fogyasztó- és vezérlőkészülékek kapcsaira megbízhatóan lehessen csatlakozni. Az anyag és a szerelési költségek is drágábbak, mint pl. MB vagy NYM jelű vezeték alkalmazása esetén. Valószínűleg a szélesebb körű alkalmazás még arra az időre nyúlik vissza, amikor a rögzített beépítésre alkalmas vezetékek esetén tiltották a rézvezető használatát, ezzel szemben a tömlővezetékek csak hajlékony rézvezetékekkel készülhettek, így aki ragaszkodott rézvezetőjű vezeték beépítéséhez, kénytelen volt azt a vezetéket választani, beépíteni vagy beépíttetni. Arézvezeték mai kínálata ezt már feleslegessé teszi.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések Megállapítások, javaslatok Amióta az MSZ 04-105, 105/1-et érvénytelenítették, nincs érvényes hazai szabályozás lakáshálózatok tervezéséhez, ill. kivitelezéséhez. Fokozza a bizonytalanságot, hogy az MSZ 1600 helyébe lépő „EU konform" MSZ 2364 sem lépett hatályba. Mindezek ellenére számos kérdés tisztázható: az egyik, hogy végponti áramkörökben csak rézvezeték alkalmazható, a másik, hogy a dugaszolóaljazatok mennyiségét nem érdemes kevesebbre tervezni, mint azt a 4. táblázat ajánlja. Az ún. háztartási nagy készül ékeket pl. a mosó- és mosogatógépet külön áramkörre kell kapcsolni, és haván, a villanytűzhelyet és a forróvíztárolót is. Az elosztótábla kialakítása során üzemviteli, üzemfolytonossági és érintésvédelmi szempontokon túl [6| a tápoldali adottságokra is tekintettel kell lenni. Szerepet játszik ebben, hogy a táplálás egy-, ill. háromfázisú-e, a fogyasztásmérő berendezés egyzónaidős vagy éjszakai méréssel kombinált-e stb. [3].
1998. 91. évfolyam 5. szám
Végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tv, telefon, csengő és kapunyitó, valamint -— külön kívánságra — a biztonsági berendezés számára legalább a csőhálózat kiépítésre kerüljön. Lakásonként legalább két antenna dugaszolóaljzatot (esetenként erősítővel) és két te le fon aljzatot kell elhelyezni. Irodalom [1] Déxi Albert: Visszatérés a rézhez. Építővilág 1997. december (2] Dieler Baumann és tsai: Eleklrolechnikai alapismeretek. B + V Világítási Lap- és Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest, 1994. [3] Orltiylmre: Korszerű mérőhely-kialakítással szemben támasztott követelmények. Elektrotechnika 1998.1. [4] Sipos Miklós: A villanyszerelés alapműveletei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. [5] Sipos Miklós: Alumínium vagy réz? Villamosság 1980.1. [6] Takács Sándor: Elosztótáblák, készülékének kiválasztása a biztonság, gyors hibaelhárítás és gazdaságosság szempontjából. XLIII. MEE Vándorgyűlés. Győr, 1996.
187
VHR 10 regisztráló mérőműszer a kisfeszültségű hálózatok ellenőrzéséhez Felhasználási terület A villamos energia árának folyamatos növekedése, a technológiai folyamatok villamos energia iránti érzékenysége, a villamos energia minőségével szemben támasztott hatósági előírások szigorodása állandó és folyamatos ellenőrzést tesznek szükségessé a kisfeszültségű elosztóhálózatokon. Ma már Magyarországon is az európai szabványharmonizációs tevékenység eredményeképpen az MSZ EN 50160, ,,A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői" előírásait kell teljesíteni a szolgáltatóknak. A VERTESZ Elektronika által kifejlesztett és gyártott korszerű VHR 10 típusú regisztráló mérőműszer kisfeszültségű (0,4 kV-os), háromfázisú rendszerekben az MSZ EN 50160 által előirt jellemzők (frekvencia, effektív érték, felharmonikusuk, szimmetrikus összetevők, feszültségletörések és -kimaradások), ül. áram, hatásos és meddő teljesítmény, cos
60%) nagyság, időpont és hossz szerint tárolja. A mérési periódus hosszát (1—21 nap) a készülék programozásakor lehet megadni. A ciklus letelte után az adatok kiolvasása egy soros porton keresztül lehetséges. A kiolvasott információk az áramszolgáltatóknál leggyakrabban használt Windows K.IHAME rendszernek megfelelőek, azzal tovább feldolgozhatok. A VHR 10 segítségével akár az energia szolgáltatója, akár fogyasztója ellenőrizheti a minőséget.
Csatlakozás és felépítés A készülék minden csatlakozója az előlapon van. A feszültségmérőkábel berendezési oldala 9 pólusú, kerek fémházas csatlakozó, a vizsgált hálózati oldal igény szerinti sorkapocsba csavarozható vagy (rugós) csípeszelhető kivitelű. Az árammérőkábel a készülékhez szintén egy 9 pólusú, kerek fémházas aljzatba dugaszolható, amelynek másik vége a megfelelő lakatfogóhoz csatlakoztatható. A készülék a felhasználás körülményeit maximálisan kielégítve rázás- és vízálló kivitelű, IP 54 védettséggel. Ütésálló műanyag háza nemcsak a szigetelési előírásoknak tesz eleget, de belső felülete mágneses árnyékoló réteggel is be van vonva. Az RS 232-es csatlakozó szabványos 9 pólusú, ún. SUB D kivitel. Üzem közben takarólemezzel védett, csak laboratóriumi körülmények között lehet hozzáférni. A bemenő áram- és feszültségjeleket olyan speciális (TIT típusú VERTESZ Elektronika gyártmányú) mérőváltók fogadják, amelyek a kisméretű vasmag használata mellett is biztosítják a kívánt pontosságot. A mért jelek a mérőváltókról kerülnek a feldolgozó egységbe, amely A/D átalakítóból és nagyteljesítményű adatfeldolgozó egységből áll. A mért jeleket a készülék feldolgozza és ciklusonként menti egy belső FLASH memóriába. Feszültségkimaradás esetén a készülék az adott mérési sorozatot befejezi, majd kikapcsol. A feszültség viszszatérésekor a készülék automatikusan újraindul, és a megszakadt mérési folyamatot folytatja. A beállított mérési időtartam letelte után a készülék automatikusan leáll.
A készülék üzemmódjai Programozási üzemmód
Ebben az állapotban lehetséges a hivatalos mérési jegyzőkönyv „értékű" programozás a következő mérésre, illetve az előző mérés adatainak a letöltésére.
188
Programozás: Beállítható, hogy az adott hálózat vizsgálatakor milyen jellemzők kerüljenek mérésre, milyen ciklusidővel, mennyi ideig és mikortól kezdődjön a mérési ciklus (dátum). Ezenkívül lehetőség van a mérés helyének a pontos beírására és a mérést indító személy azonosító kódjának megadására. A készülék beállításai a következők lehetnek: —Feszültségmérés: a berendezés a vizsgált hálózatnak csak a feszültségjellemzőit vizsgálja (frekvencia, effektív érték, feszültségletörések és -kimaradások). — Aram- és feszültségmérés: a készülék méri a vizsgált hálózat egyéb jellemzőit is (áram, hatásos és meddő teljesítmény, cos (p). A fentieken kívül paraméterezhető mindkét mérési módban, hogy mérjék-e a felharmonikus és/vagy a szimmetrikus összetevőket. Adatok kiolvasása: A készülék az összegyűjtött adatokat fájlba menti. A mentett fájl formátuma azonos a KIHAME rendszerben alkalmazottal.
Mérési üzemmód
Ezen üzemmódba a készülék a programozás utáni bekapcsoláskor lép be, és itt történik a megadott paraméterek szerint a mérésciklus végrehajtása. A ciklus befejezése után újra programozási üzemmód következik.
A tápellátás A készülék mérés közben a tápfeszültséget a 3 fázisú hálózatból veszi, de a működéshez már egy fázis megléte elegendő. Teljes feszültségkimaradás esetén egy beépített akkumulátor biztosítja a tápenergiát a feldolgozó egység számára az adott mérési sorozat befejezéséig, majd ezután a készülék automatikusan kikapcsol. Az akkumulátor állapotáról az előlapon lévő LED ad tájékoztatást. A mérési adatok kiolvasásakor, ill. programozáskor (a laboratóriumban) a készülék egyfázisú táplálásról üzemelhet.
A mért jellemzők az MSZ EN 50160 szerint 1. Fázisonként a hálózati feszültség effektív értékének nagysága (10 vagy 15 perces átlagérték), hozzájuk tartozó min. és max. értékek. 2. Gyors feszültségváltozás: 3 perióduson belüli változás, napi darabszám két kategóriában: 5-10% és 10%-nál nagyobb. 3. Hálózati feszültségletörés: hosszú- és rövididejű 4. Túlfeszültségek, U > Un* 1,15; dátum és nagyság százalékban. 5. Hálózati alapharmonikus frekvenciája. 6. Hálózati feszültségaszimmetria (a negatív fázissorrendű összetevő hány százaléka a pozitív fázissorrendűnek). 7. Felharmonikusuk értéke: a szabványban megadott 2-től 40-ig terjedő felharmonikusuk és a belőlük képzett THD érték. 8. Fázisáramok effektív értékének nagysága (10 vagy 15 perces átlagérték), hozzájuk tartozó min. és max. értékek. 9. Teljesítmény (P, Q) és a cos
Érdeklődése esetén várjuk szíves megkeresését: Schneemaier Ákos okl. villamosmérnök
VERTESZ ELEKTRONIKA KFT.
1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. Tel/Fax: 203-0380
ELEKTROTECHNIKA
VHR 10 regisztrációs mérőműszer kisfeszültségű hálózatokhoz az MSZ EN 50160 szabvány által előírt háromfázisú hálózati jellemzők mérésére.
• hálózati fázisfeszültség effektív értéke • gyors hálózati feszültségváltozás mérése • hálózati feszültség letörés mérése • hálózati túlfeszültség mérése • hálózati feszültség aszimmetria mérése • hálózati fázisáram jellemzők mérése • hálózati alapharmonikus frekvenciamérése • 2-től 40-ig terjedő felharmonikusuk mérése • THD érték mérése • teljesítmény (P, Q) és cos
Világítástechnikai hírek A MEE Világítástechnikai Társaság 1998. évi második cégbemutatóját február 24-én rendezte a MTESZ Székházban: A Sylvania a világítástechnikában címmel. A Társaság elnöksége nevében Déri Tamás Üdvözölte a Sylvania kizárólagos magyarországi forgalmazójának, a FŐSZER ELEKTROPROFIL Kft.-nek ügyvezető' igazgatóját. Lakatos Jenőt, aki bemutatta a nap két előadóját: Martin Godetz-t és Sándor Csaba Kovácsot, a Sylvania Lighting International (SLI) munkatársait. A kb. 90 érdeklődő szakember részvételével megtartott bemutatón először Martin Godetz, az SLI közép- és kelet-európai eladások vezetője néhány adattal ismertette a nemzetközi cégcsoport jellemzőit: 14 gyárban és 41 kereskedelmi cégben 5000 munkatárs dolgozik 35 országban (Európában, Távol-Keleten, Közép- és Dél-Amerikában, Ausztráliában). Az SLI műszaki, pénzügyi és személyzeti politikájának középpontjában az innováció, a minőség és a vevőszolgálat áll. Az európai központ Erlangen-ben (D) van. Az SLI gyártmánypolitikájának megfelelően Magyarországon a fényforrásokat SYLVANIA, a lámpatesteket CONCORD márkanéven forgalmazza a FŐSZER ELEKTROPROFIL Kft. Csaba Kovács, az SLI világítási-iparművészeti szakembere gyártmány bemutatóval egybekötött történeti-művészeti-műszaki előadását dia- és írásvetítővel, továbbá kézben is felmutatott lámpákkal illusztrálta. A világítás történetében a villámfénytől és Aladdin csodalámpájától kezdve — Edison 1879-es izzólámpájával folytatva — elérkezett napjaink korszerű fényforrásaihoz. A világítás műszaki eszközeit és megoldásait művészeti aspektusból tárgyalta. Az egyik gondolatsor: Az áruház kirakatában levő árucikkre irányított 9°-os sugárzási szögű halogén izzólámpás fényvető felhívja a kirakatnéző figyelmét: „Nézz rám! Nézd, hogy milyen szép vagyok!"; a 60°-os sugárzási szögű pedig azt sugallja „Vegyél meg!". Végül az áruház külső bejárati tetőzetéről a járdára vetített körgyűrű alakú fényfoltok mintegy „bevonzzák" a vevőt az áruházba, ahol a falak „fénnyel tapétázónak", a kiállítófolyosó világítását a vevő haladásának ütemében mozgásérzékelővel kapcsolják be és ki, a vevőszolgálati tárgyalóasztal fölötti világítás pedig „árnyékszőnyeget borít" az asztal alá és köré. Az előadó a továbbiakban a fényforrásokat ismertette. A törpefeszültségű halogén izzólámpák UV-STOP kivitelűek, 12 V-osak, közülük • „csupaszon" is felszerelhetok a 2000 h élettartamú, 5-20 W-os, míg • kizárólag védőüvegcs lámpatestekben használhatók a 3000 órás, 10-100 W-os „csepp alakú" típusok; • hidegtükrös reflektorral, védőüveggel gyártják a 4000 órás, 10-50 W-osakat, • alumíniumtükrös reflektorral, védőüveggcl gyártják a 2-3000 órás, 20-50 W-osakat, • zöld, kék, piros és sárga színben készítik az 50 W-os hidegtükrös, 4000 h élettartamú védőüveges reflektorlámpákat. A hálózati feszültségű — 2000-2500 h névleges élettartam ú — halogén izzólámpák választéka: • R80, R95 és R120 reflektorlámpák E27 vagy csapos fejjel, 50, 75 és 100 W teljesítménnyel, alumínium- és hidegtükrös kivitelben. 190
• Hengerhez hasonló alakú, gyertya és gömb alakú, 25... 100 W-os E27 fejű, átlátszó és opál színű üvegburás fény foirások. • Két végén fejelt, 9-12 mm átmérőjű, 78-331 mm hosszú, 60-2000 W-os „ceruzalámpák". Az általános célú izzólámpákat sokféle formában, színben és kivitelben gyártják, köztük rcflcktorlámpákat és 35-100 W-os vonalsugárzókat is. A kompakt fénycsövek hagyományos és elektronikus működtetésérc alkalmas kivitelben, Ra = 85 színvisszaadási indexszel, 8-10 000 h élettartammal készülnek. A TI 2, T8 és T5 lineáris fénycsöveket standard és háromsávos, valamint speciális (pl.: ACTIVA) fényszínekben gyártják. Készülnek különleges, pl.: rapidstart, direktstart, színes, UVAsugárzó, ákváriumvilágító, reflektorbevonatú, kor alakú fénycsövek is. A legkisebb teljesítményű 6 W-os, 7 mm átmérőjű (T2), a legnagyobb teljesítményű 195 W-os (TI 2). A kisülőlámpák közül a nagynyomású fémhalogénlámpák legkisebb teljesítményei: 70 W a két végén fejelt, 75 W az E27 és az egyoldalon fejelt, míg 100 W az E27 fejű reflektorlámpa. A legnagyobb gyártott teljesítmény: 2000 W. A legjobb színvisszaadási csoport: I A, a legnagyobb fényhasznosítás: 100 lm/W. A nagynyomású nátriumlámpák 35-1000 W teljesítmények között, max. 24 000 h élettartammal, max. 130 lm/W fényhasznosítással készülnek. Különlegesség a TWINARC típusjelű, amelyben két kisülocső van, azonnal gyújt, élettartama 40-55 000 h, teljesítménysora 50—410 W. A kisnyomású nátriumlámpa legnagyobb fényhasznosítása 183 lm/W, monokromatikus sárga színe a szem érzékenységi görbéjének maximumában van, ezért az észrevevési sebesség növekszik az ilyen fényforrással világított utakon. 37-185 W egységteljesítménnyel készülnek. A nagynyomású higanylámpákat max. R& = 60 színvisszaadási indexszel és max. 60 lm/W fényhasznosítással is gyártják. A 160-500 W egységteljesítmény-sorú, kevertfényű lámpa előnye, hogy gyújtó és előtét nélkül üzemel, megbízhatóan gyújt -18 °C-ig, élettartama 16 000 h, kellemes melegfehér fényszínű. A reflektorburás változata 160 W-os. Teljesítménytényezőjének értéke közel 1. Az előadó az SLI lámpatestei közül a következőket „mutatta fel". A süllyesztett lámpatestek közül a Sylrec ESS lámpatest T8 Luxline PIus ES8 fénycsőhöz készült, különösen egyszerű a szerelése a 600-as mennyezetmodulba. A Speclyte Vision 1/3 közvetlen, 2/3 közvetett elosztású, 1 x 55 W-os Lynx CF-LEvel és elektronikus előtéttel szerelhető. A Sylpac elemes lámpatest kis beépítési mélységű (77 mm) háromféle ráccsal, 3 x és 4 x 18 W-os kivitelben. Az Equilibro 600 x 600 mm-es modulméretű, elegáns, formatervezett lámpatest, mindössze 111 mm beépítési méretű, 2 x 36 W Lynx CF-L és 2 x 55 W Lynx CF-LE fénycsövekkel, négyféle burával. Az Insaver mélysugárzó 13, 18 és 26 W-os kompakt fénycsöves, szerelése egyszerű, gyors és nem igényel szerszámot, kis beépítési magasságú, IP 44 védettségű, elektronikus előtéttel egyenáramról js működtethető, beépített rövidzárlat-védelme van. A LED 100, LED 150, LED 300 mélysugárzók IP 44/54 védettségűek. Új gyártmány a LED 150/300-as tájékoztató-jelzőtábla, IP 23, IP 44, IP 54 védettséggel. Az Inset hálózati feszültségű
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnikai hírek Hi-Spot halogén izzólámpákhoz és fémhalogén Iám pákhoz alkalmazható, típusai: InsetMetalarc, Insetflush és lnset eyeball, ez utóbbi 355°-ban elfordítható és 30-35°-ban dönthető. A Myriad III dekoratív fcdelű, állítható parabolatükrös lámpatest. A mennyezetre szerelhető lámpatestek közül az Acrobat új, elegáns, karcsú, elemes lámpatestrendszer Hi-Spot ES50 fényforrás részére direkt és direkt-indirekt lámpatest-kombi nációkkal. Mechanikai és villamos szerelése szerszám nélkül végezhető a „click-clack" rendszernek köszönhetően. A Sylproof IP 67 védettségű, akril és polikarbonát burával készült fénycsöves lámpatest, egyszerűen szerelhető és karbantartható. Hagyományos, csökkentett veszteségű és elektronikus előtétekkel is gyártják. Az előadó bemutatta az SLS fényszabályozó rendszert is, amellyel egyenletes megvilágítási szint érthető el az év- és napszakoknak megfelelően, de egyéni szabályozási lehetőséggel, jelenlétérzékelővel, programozható távirányítóval minden egyes lámpatest akár egyedileg is kapcsolható. Az előadó a következő gondolattal fejezte be előadását: „A világításhoz bátorság is kell, a bizonytalanok sohasem fognak varázsolni." A cégbemutató levezető elnöke megköszönte a bemutatót, az előadásokat, a szakemberek figyelmet, s reflektált az idézett gondolatra: „Kovács úr tanácsaival Magyarországon (a tervező) nyuszikból (tervező) oroszlánt varázsolna". Dr. Vetési Emil
1998. 91. évfolyam 5. szám
191
Hírek Megújuló energiák felhasználása a brazíliai mezőgazdaságban Mínas Gerais állam 583 000 km2 területű, 16 millió lakossal. A villamosenergia-szolgáltatást 10 vízerőmű végzi, összesen 5 GW teljesítménnyel, A CEMIG áramszolgáló vállalat 250 000 km hosszú vezetékhálózattal ellátja az állam falusi Övezeteinek 60%-át, de a többi, mintegy 200 000 mezőgazdasági kisüzem áram nélkül marad. A CEMIG és a GTZ (Német Technikai Kooperációs Ügynökség) 1994-ben közös tervet dolgozott ki a falusi övezetek produktív és hatékony villamosenergia-ellátására. E terv részei: — A kis közösségekben működő termelőegységek számára modellek kifejlesztése a villamos működtetésű mezőgazdasági fogyasztók hatékony használatára. — Energiahatékony modellek kifejlesztése kisterületű öntözésre. — Kézikönyv készítése a mezőgazdaság racionális energiafelhasználására. — Modellek készítése megújuló energiaforrások alkalmazásra a nem villamosított térségekben. — Mozgatható egység kifejlesztése a falusi Övezetek hatékony
energiahasznosítására.
E terv megvalósításával a CEMIG megkísérli a hagyományosan villamosított területeken a költségeit csökkenteni, valamint a nem villamosított területeken lévő üzemek részére a megújuló energiaforrások alkalmazásának járható technológiáival lehetőséget kínálni, ezáltal az állam fejlesztési kötelezettségének eleget tenni. Számos esetben a megújuló energiaforrások alkalmazása kísérleti jellegű is lehel, és megváltoztatható, ha a villamosenergia-ellátás hálózata fejleszthető, iII. kiépíthető. Napelemes technológiák 1995-ben két faluban 20 helyen napcellás világítórendszert vezettek be. Az ún. házi naprendszer (SHS) egy vagy két napcellás mezőből, egy vagy két 100 Ah-s telepből, 12 V-os egyenáramú fényforrásokból, és egy — a rádió és a tv céljaira szolgáló — konverterből áll. A házi naprendszerek a CEMIG tulajdonában vannak, és havi 4 USD-t fizetnek értük a használók egymezős. és 8 USD-t kétmezős rendszer esetében. A díjak begyűjtéséért a faluközösség választott elnöke felel. Adíjakal a rendszerek fenntartására és javítására fordítják, pl. 3-4 évenként a lelepek cseréjére. Ebből fizetik a helyi technikust is, aki az üzemszerű javításokat végzi. Csak nagyobb problémák esetén hívják ki a CEMIG-et, így a vállalat fenntartási költségei igen csekélyek. A felhasználók véleménye igen jó, a megoldás egy lépés a jövő felé, és csökkenti a faluból való elvándorlási. A következő 3 évben 4700 ilyen rendszert kívánnak kihelyezni. Amikor a hálózat eléri a települést, a rendszereket le lehet szerelni, és máshol újból alkalmazni. 1996-ban 3 napcellás szivattyúrendszert szereltek fel kisterületű öntözőrendszerek működtetésének műszaki és gazdaságossági kipróbálására, nagyobb gazdasági értékű termények (mangó, papaya, banán, szőlő) termelésére. Az eredményeket Összehasonlítják a hagyományosan (dízel-aggregátorral és hálózati energiával) működtetett önlözés eredményeivel. 192
Gyümölcsök napcellás szárítása Az öntözéses rendszerekkel kombinálva két napcellás szárítót működtetnek, összehasonlítandó a hagyományos, fatüzelésű, vagy hálózati energiával működő szárítókkal. A nagyértékű gyümölcsök ára a szezonban csekély, szárítva viszont jó áron értékesíthetők a piacon. Növényi olajok dízelolaj helyettesítésére Két kísérleti telepen a CEMIG növényolajat használ dízelolaj helyett. Az egyiken 3 00%-ban növényolaj az üzemanyag, de az erre alkalmas speciális motor igen drága. A másikon közönséges dízelmotort táplálnak 85%-ban növényolajjal, 10% dízelolaj, 5% alkohol és speciális adalék hozzáadásával. A kísérletek eredményei biztatóak. A növényolajok préselése után maradó koncentrátum trágyázásra és állati táplálékul is használható. Ha a kísérletek eredményesek lesznek, a helyben rendelkezésre álló anyagokból préselt növényolajok a falusi övezetben a dízelolajat helyettesíthetik. Kis vízerőművek A kis vízerőmüvek általában nem nyújlanak kedvező segítséget a nagy áramszolgáltató vállalatoknak. Ha azonban a folyószabályozáshoz szükséges, és már megépített gátakon 700-1000 kW teljesítményű kis erőműveket létesítenek, és csak a csúcsidőben működtetik őket, alkalmasak lehetnek a gyenge helyi hálózatok stabilizálására. Ezáltal elkerülhető a hálózati keresztmetszetek drága növelése. Az 5-20 kW teljesítményű mikrovízerőművek alkalmazása — kis mezőgazdasági üzemek igényeinek ellátására — a faluvillamosítás alapja lehet. A felsoroltakon kívül más megújuló energia-technológiákat (szélenergia, biomassza) is teszteltek. De csak az ismertetett technológiák bizonyultak a körülmények között alkalmazhatónak és gazdaságosnak. Dr. Sibalszky Zoltán Transzformátorgyári látogatás Március 10-én a Siemens érdekeltségű Csepeli Transzformátorgyár Rt. Igazgatósága gyárlátogatásra hívta meg a szakújságírókat, s velük szerkesztőségünket is. Antal István, az Igazgatóság elnöke elmondta, hogy a gyár termékeinek döntő hányadát a transzformátorgyártás teszi ki: 80%-ban olaj transzformátorok, 20%-ban száraz transzfonná torok. Gyártmányaiknak 80%-a hazai piacra kerül. Az elmúlt év nagy eredménye volt az ISO 9001 minősítés megszerzése. Ez év elején új termék gyártását kezdték el a német vasutak számára: mozdonytranszformátor-lckcrcsckct készítenek. A termelés megkezdése figyelemre méltó technikai eredmény, ami jelentős szervezési munkát követelt. A gyárlátogatást követően érkezett információ: 1998. március 25-én a Siemens Rt. mint egyedüli tulajdonos szervezeti és irányítási változásokat hozott. Az 1998. március 31-i átalakulással létrejövő társaság elnevezése: Csepeli Transzformátorgyár Kft., amely a megszűnő Csepeli Transzformátorgyár Rt. általános jogutóda, működését változatlan tevékenységi körrel és székhellyel folytalja. A társaság első ügyvezetői: Harmat JenŐ és Stefan Hausberger. Sipos Miklós ELEKTROTECHNIKA
A Ganz Ansaldo Villamossági Rt. FOR típusú új aszinkronmotor sorozata 1. Bevezetés A közepes teljesítményű (200-1200 kW) aszinkronmotorok iránt egyre fokozódó hazai és nemzetközi igény arra késztette vállalatunkat, hogy egy új sorozat kifejlesztésébe kezdjen. Alapvető piaci követelmények ebben a teljesítménytartományban: — — — — —
jó hatásfok alacsony ár rövid szállítási határidő megbízhatóság kis karbantartási igény
Más vállalatok ezeket az igényeket öntött állórészházú, bordás felületi hűtésű motorokkal igyekeznek kielégíteni. Cégünk hagyományaira és gyártási tapasztalataira támaszkodva más úton indult el. 2. A hűtési rendszer kiválasztása A hűtési rendszer kiválasztásánál a jó hatásfok mellett a kis sorozat esetén is gazdaságos gyártás volt a legfőbb szempont. Lehetőség szerint megpróbáltuk elkerülni a kis darabszám (2-300 alatti) esetén drága, nagy átfutási idejű és jelentős raktárkészletet igénylő öntvények használatát. A legelterjedtebb öntöttházas, bordás felületi hűtésű motorok gyártása csak folyamatos, nagy darabszámú rendelésállomány esetén lehet gazdaságos, azonkívül nem illik a Ganz Ansaldo profiljába. Megvizsgáltuk a bordás ház hegesztett szerkezettel való helyettesítésének lehetőségét, ám úgy találtuk, hogy a ház bonyolultsága miatt gyártás nem kifizetődő. A harmadik — általunk választott — lehetőség a háznélküli kivitelű, közvetlen hűtésű állórész. Ezt a hűtési módot trakciós motorok esetében több vállalat alkalmazza. Az állórészvastest közvetlen hűtésének vizsgálatára néhány konstrukciós változatra végeselem modelleket készítettünk, és azonos feltételek mellett (légsebesség, felületi hőátadási tényező, hőfluxus) összehasonlítottuk hatásosságukat. Néhány jellemző modell hőtérképe az 1. ábrán látható. A számítási eredmények alapján a két osztókörön elhelyezett különböző átmérőjű furatsort választottuk. A hűtési rendszer fontos része még a zárt motor belső terének (forgórész, állórész tekercsfej) hűtést segítő csöves hőcserélő, ami az állórész lemeztest körül helyezkedik el. A komplett hűtési rendszert a 2. ábra segítségével követhetjük nyomon. A külső ventilátor a levegőt átfújja az állórészlemeztest külső palástja közelében elhelyezett furatokon, valamint lemeztest és a burkolat közötti résen. E résben találhatók a hűtőcsövek, amelyben a belső hűtőkör levegője kering. Az így kialakított — igen hatékony — ellenáramú hőcserélő visszahűti a belső levegőt. /. ábra. A közvetlen állórészhütcs különböző konstrukciós változatainak összehasonlítása vcgcselem modell segítségével
2. ábra. A FOR motoruk hűlési rendszere
hangot mutató számítógépes programon túl új fejlesztésű programokat is használtunk, ami a villamos számítások elvégzése mellett melegedésszámítást is végrehajt. A program nagy segítséget nyújtott az alapsorozat méretezéséhez. A hagyományos módszerek mellett különleges igények esetén (nehéz indítás, indítási áramkorlátozás) a forgórész szórását és ellenállását végeselem módszerrel számítjuk. A 3. ábrán példaként egy kétkalickás horony szórásképét láthatjuk.
.í. ábra. Példa a horonyszórás végeselem módszerrel történő számításra
A szellőzés- és melegedés számítások elvégzéséhez a már említett egyszerűsített eljáráson túl elkészült egy integrált szellőzés-melegedés számítóprogram, ami mind a nyitott (IP23), mind pedig a zárt (1P54) gépek üzemi melegedését képes kiszámolni. Üzemi melegedés számítása mellett felkészültünk tranziens melegedés számítására is, amivel különlegesen nehéz indítási viszonyok mellett — vagy esetleges beragadás esetén — keletkező kaiicka-melegedés kiszámítható. A 4. ábrán egy kalickarúd hőmérséklet-eloszlása látható az idő függvényében, a motorénál 12-szer nagyobb tehetetlenségi nyomatékú ventilátor indítása esetén. ioo_ T["C]
3. Számítási eljárások A motorok villamos paramétereinek optimalizálásához a gyárunkban már évek óta alkalmazott, és a mérési eredményekkel nagyon jó össz-
194
4. ábra- Tranziens kalickamelegedés-számílás
ELEKTROTECHNIKA
4. Az alapsorozat kialakítása
6. összehasonlítás versenytársak típusaival
Első lépésként villamos- és melegedés számító programok segítségével elkészültek egy nyitott (IP23) és egy zárt (IP54) motorsorozat számításai. Az alapsorozatba a 355-4OO-45O mm-es tengelymagasságú, 2-4-6-8 pólusú, IM-B3 építési alakú motorok kerültek. 5. Prototípus Mind a villamos-, mind a szellőzés-melegedés számítások hitelesítéséhez szükség volt egy prototípus gyártására. Prototípusok a sorozat zárt kivitelű, 400 mm-es tengclymagasságú, négypólusú leghosszabb tagját, a FOR 400} 14 típusút választottuk. Névleges, próbatermi mérésekkel alátámasztott adatai a következők: Névleges feszültség: Névleges teljesítmény: Névleges áram: Fordulatszám: Hatásfok névleges terhelésnél: Hatásfok 75%-os terhelésnél Teljesítménytényező névleges terhelésnél: Teljesítménytényező 75%-os terhelésnél: Tömeg:
6600 V 710kW 72,3 A 1490/min 96,5% 96,7% 0,89 0,89 2900 kg
A prototípus végeselem módszerrel számított hosszmetszeti hőtérképe az 5. ábrán, fényképe a 6. ábrán látható. A prototípuson a próbatermi mérések alapján számos apró módosítást végeztünk, aminek eredményeképpen: — a névleges teljesítmény 560 kW-ról 710 kW-ra nőtt; — a hatásfok 96,2%-rói 96,5%-ra változott; — a motor zaja 87 dB-röl 80 dB-re csökkent.
7. ábra. Tengely magasság a névleges teljesítmény függvényében
* \.
Ne vleitesleljesitmcny fcW] ivsrsonytírsi
*vounytá«s
D G«m Anulds FOH
X. ábra- A motorok tömege a névleges teljesítmény függvényében
A következőkben két élenjáró nyugat-európai gyártó hasonló célú, bordás hütésü négypólusú zárt motorjait hasonlítjuk össze a Ganz Ansaldo új FOR sorozatával. Az összehasonlítás alapja a versenytárs motorok katalógusadatai. A 7. ábrán a tengelymagasságot, a 5. ábrán a motorok tömegét, a 9. ábrán a hatásfokot ábrázoltuk a teljesítmény függvényében. A diagramról kiolvasható, hogy a FOR sorozat: — azonos tengelymagasság esetén kb. 20-25%-kal na• gyobb teljesítmény leadására képes; — azonos teljesítmény esetén 5-18%-kal könnyebb; —jobb hatásfokú, mint a versenytárs motorok. A hatásfokbeli különbség 0,2-0,3%, ami első látásra nem tűnik jelentősnek, de 96%-os hatásfok környékéi? ez 5-8%-os veszteségcsökkenést jelent. .7. A fejlesztés további lépései
5. ábra. A prototípus FOR 400 H4 típusú motor hőmérséklet-eloszlása végeselem módszerrel számítva
9. ábra- A motorok hatásfoka a névleges teljesítmény függvényében
8. Összefoglalás
— Vertikális sorozat fejlesztése — Kisfeszültségű, inverteres táplálásra alkalmas sorozat fejlesztése — Csúszógyűrüs sorozat fejlesztése
A FOR sorozat — háznélküli konstrukciójából és hűtési rendszeréből eredően — kisebb tömeg mellett jobb műszaki paramétereket mutatott, mint a versenytárs motorok. További előnye a Ganz Ansaldo motorjaira egyébként is jellemző flexibilitás. A sorozat tagjai kis darabszámú rendelés esetén is gazdaságosan gyárthatók, méretekben és villamos paraméterekben rugalmasan alakíthatók a vevő igényei szerint. Ezek az összehasonlítások ,,F" osztályú szigetelésre, és ,,B" osztályú melegedésre vonatkoznak, bár vállalatunk a jövőben ,,H" osztályú szigetelési rendszert kíván bevezetni. Az új rendszer bevezetése ,,F" osztályú melegedés esetén további teljesítménynövekedést, „B" osztályú melegedés esetén jelentős élettartam-növekedést jelent. (X)
6. ábra. FOR 400 H4 prototípus
A motor zaja a 87 dB értékkel is bőven alatta van az IEC 34 által előirt határértéknek (-96 dB), a 80 dB pedig kielégíti a jóval szigorúbb nyugat-európai környezetvédelmi előírásokat is.
1998. 91. évfolyam 5. szám
További információ: Gál János és Irányossy K. Miksa fejlesztőmérnökök GANZ ANSALDO Villamossági Rt. 1024 Budapest, Lövőház utca 39. Telefon: 175-3322/305 és 306 mellék Tekintse meg a prototípust az INDUSTRJA '98 kiállítás A pavilon 305/A standján.
195
Világítástechnika
Világítási hálózatok néhány üzemviteli kérdése Mezei Csaba
1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben mind a belső téri, mind a külső téri világításban általánossá vált a kisülőlámpák alkalmazása. Ezek a fényforrások negatív ellenállás-karakterisztikájuk miatt áramkorlátozó előtétet igényelnek működésükhöz. A legelterjedtebben az induktív előtétet — az ún. fojtótekercset — alkalmazzák. Az utóbbi néhány évben megjelentek az elektronikus előtétek is, de közvilágítási hálózatokon szinte kizárólag továbbra is az induktív előtétet használják. Nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban sem kezelik egységesen a kompenzálás kérdését. Cikkemben a kompenzálóssul kapcsolatban feltehető kérdésekre próbálok válaszokat, megfogalmazni.
2. Miért kell kompenzálni? Kompenzálni azért kell, mert az induktív előtéttel üzemelő kisülőcsöves fényforrások teljesítménytényezője 0,4...0,5 körüli érték. E kedvezőtlen fázistényező következményei: — az energiaátviteli rendszer teljesítőképességének csökkenése, — büntetőtarifa, — induktív teljesítménytényezővel üzemelő rendszer esetén meddőteljesítmény-fel vétel miatt rendszeren nagyobb áram folyik, ez többletveszteséget jelent.
3. Kompenzálási megoldások A világítási hálózatokon, berendezéseken kizárólag kondenzátoros fázistényező-javítás terjedt el, soros vagy párhuzamos kapcsolású kondenzátorokkal. A gyakorlatban elterjedtebb a párhuzamos kompenzálás, a soros kompenzációra példa a fénycsövek duokapcsolása. Háromféle kompenzálás valósítható meg: egyedi, csoportos vagy központi. 3.1 Egyedi kompenzálás Az egyedi kompenzálás esetén a fázisjavító kondenzátor csak egyetlen fogyasztó meddőigényét fedezi. A fázisjavító berendezés a fogyasztóval kapcsolástechnikailag közös egységet képez. Ilyen esetben kis egységteljesítményű kondenzátorokat használnak. 3.2 Csoportos kompenzálás A csoportos kompenzálás esetén egy üzemrésznek, vagy egy technológiai gépcsoportnak — több fogyasztóberendezésnek —van közös kondenzátora. Világítási hálózatokban egy kap-
Mt'zei Csaba okl. villamosmérnök, ELMŰ Rt., a MEE ta&ja Szakmai lektor Dr. Lantos Tibor c. egyetemi docens
196
csoló rendszerint egy lámpacsoportot kapcsol, ezeket a csoportokat célszerű együtt kompenzálni. 3.3 Központi kompenzálás A központi kompenzálás esetén valamennyi fogyásztóberendezésnek egy közös kompenzáló egysége van, tehát egy adott fogyasztói körnek (pl. egy iparterület, gyár) egy központi fázisjavító berendezése van. Alkalmazása korlátozott, csak ott tekinthető kedvezőnek, ahol a központi fázistényező-javítás feltételei és berendezései adottak, vagy más megfontolások alapján is reális alternatívát jelentenek. A hálózati veszteség csak a mögöttes hálózaton csökken, a belső üzemi berendezéseket, elosztóvezetékeket már a hatásos és a meddő áramok eredője veszi igénybe.
4. A hazai gyakorlat 4.1. Lakások A lakásokban, lakóházakban a kompenzálás kérdése fel sem merül. A lakó megveszi és alkalmazza a kereskedelemben kapható, számára legkedvezőbb villamos háztartási és világítási berendezéseket, és nem vizsgálja, hogy annak fáz is tényezője milyen. 4.2. Irodaházak Általánosan elterjedt a fénycsöves világítás, ezen belül a hagyományos előtéttel kialakított. A létesítmények tervezése során a fázistényező-javitás csak sokadrangú szempont, ha egyáltalán figyelembe veszik. 4.3. Ipari létesítmények és közvilágítás Az ipartelepek egy részén — tekintettel az áramszolgáltatóval kötött szerződésre — a központi kompenzálást alkalmazzák. Ehhez a teljes ipartelep fázisjavítási szükségletét meghatározzák, beleértve a világítási berendezésekét is. Az automatizált fázisjavító berendezés mindig az üzemeltető számára tariialisan legkedvezőbb értéken tartja a teljesítménytényezőt. A közvilágítási hálózatokban, világítási berendezésekben a kompenzálást a kondenzátoroknak a lámpatestbe való beépítésével megoldottnak tekintik. Kérdésként csupán az merül fel, hogy a kondenzátorok megfelelően működnek-e, és az elöregedett kondenzátorok cseréjével, a nem működő kondenzátorok pótlásával mekkora veszteségcsökkentés érhető el.
5. A közvilágítási berendezések létesítése és üzemeltetése A közvilágítási hálózatok létesítésére, üzemeltetésére jelenleg a 6/1992 és 22/1992 IKM rendeletekkel módosított 11/1985 IpM rendelet tartalmaz előírásokat, figyelembe véve az MSZ 09-00.0214-87-ben előírtakat.
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika A jogszabály szerint a közvilágítási hálózatok létesítésére, bővítésére, átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó igényeket az illetékes önkormányzat jegyzőjének be kell jelenteni. Az ezzel kapcsolatos előírások megtartásának ellenőrzési jogát a jegyző hatáskörébe utalja. Az önkormányzat jegyzőjének feladata a közvilágítási szolgáltatásának igénylése a szolgáltatótól. Az igénybejelentésre adott válaszában a szolgáltató megadja a közvilágítás létesítésével kapcsolatos álláspontját a műszaki-gazdasági feltételeket. Megállapodás esetén a tervező megtervezi, és a kivitelező elkészíti a berendezést. Ezt követően a közvilágítási berendezés megkezdi ún. normál üzemét, megindul a folyamatos öregedés, és előbb-utóbb megkezdődnek a meghibásodásokjavítások, karbantartások mindaddig, amíg teljes felújításra nem kerül, amely során minden hálózati elemet újra cserélnek. E folyamaiban azonban sehol sem szerepel a kompenzálási kérdések megoldása, szükségessége, módozatai. Ezt a tervező nem tervezi, hiszen már a gyártó elhelyezi a lámpatestben a kondenzátort, a szolgáltató is csak a lámpatest típusjelét írja elő, a teljesítménytényező, ül. a kondenzátor értékét nem vagy csak ritkán. /. táblázat.
250 W-os nátriumlámpás áramkörök fázistényezői 1—3 kiégett fényforrás (sötét cím) esetén
6. Sötét címek hatása a hálózaton Az egyedi kompenzálás hátránya, hogy a hálózaton túlkompenzáció jöhet létre. Ha egy fényforrás meghibásodik, „ szakadásként viselkedik", mert az induktív előtét kiiktatódik a körből, de a kondenzátor továbbra is az áramkörben marad. Ennek következtében fennáll a veszély, hogy az áramkör kapacitív jellegbe billen át. vagyis túlkompenzálódik. A túlkompenzáció feszültségnövekedést okoz, amelynek káros hatásai vannak. Amcddőmérővcl felszerelt fogyasztóknál a kapacitív mezőbe való átbillenést bűntctőtarifával sújtják, ennek mértéke egységesen a számla 4%-a, amely megegyezik az induktív jellegű 0,86...0,879 teljesítménytényező miatt fizetendő felárral. A kapacitív térnegyedbe való billcnést illetően Csábi Gábor — hasonló témakört tárgyaló — diplomamunkájából közlöm a 250 W-os nagynyomású nátriumlámpával foglalkozó oldalt (/. táblázat). A táblázat első oszlopa az áramkör lámpatestcinek számát mulatja. Az első oszlophármas a 32 p;F-os, a második oszlophármas a 36 |iF-os kompenzálást mulatja. Az oszlophármasokon belüli első oszlop 1, a második 2, a harmadik pedig 3 db kiégeti fényforrást — sötét címet — feltételez. A táblázat sötét tónusú része a nemkívánatos kapacilív üzemel jelenti. Példa a 36 |iF-os kondenzátorokkal szerelt lámpákra A két különböző kapacitású kondenzátort feltételező számításokra azért volt szükség, mert a gyártók c kérdésben nem egységesek. Tájékoztatásul a 2. táblázat a különböző gyártók állal javasolt, vagy beépített kondenzátorok kapacitását mutatja. 2. táblázat-
Különböző gyártók által javasolt, ill. beépített kondenzátorok kapacitása, |J.F
Ha az áramkörön 18 db lámpatest van, már egyetlen sötét cím kapacitívba billenti az áramkört. Két sötét cím már a 30 lámpahelyes hálózatot is kapacitívba billenti. Valamivel kedvezőbb a helyzet a 32 fiF-os kondenzátorokkal, mert a 18 db lámpalcst cselén a hálózatot nem egyetlen, hanem három sötét cím billenti kapacitívba.
7. Hálózati mérések
Jelmagyarázat: sötét tónus — nemkívánatos kapacilív üzem Csábi (iáhny diplomamunkájából átveti táblázat
1998.91. évfolyam 5. szám
Hálózati méréseket végeztünk kábeles és szabadvezetékes közvilágítási hálózatokon a számítások igazolására. Először megmertük a icljesílménylényező értékel hibamentes hálózaton, majd folyamatosan előidéztük a sötét címeket, cs vizsgáltuk, hogy mikor billen ál a coscp kapacilívba. A sötét címek előidézése során nem a lámpák egyedi biztosítóját csavartuk ki.
197
Világítástechnika hanem a lámpákat csavartuk ki egymás után a foglalatból, vagyis modelleztük a fényforrás kiégését. A vizsgált hálózatok jellemzői — Kábeles: 4x16 mm keresztmetszetű rezerű kábel, 9 db egészéjjeles, 1x150 W-os nagynyomású nátriumlámpa, két fázisról ellátva (egyik fázison 4 db, a másik fázison 5 db). — Szabadvezetékes: 35 mm keresztmetszetű sodrott szigetelt szabadvezeték, 16 db egészéjjeles, 1x125 W-os nagynyomású higanylámpa. Tekintettel arra, hogy nem 250 W-os nátriumlámpás hálózatszakaszon mértük, a mérések után a közölthoz hasonló számítási módszerrel kiszámítottuk az elméleti kapacitív teljesítménytényező-határt. A mérések számításainkat gyakorlatilag igazolták (csak egy lámpa meghibásodás-el térés adódott).
3. táblázat. A veszteségek alakulása 70 W-os nagynyomású nátriumlámpás kompenzált és kompenzálatlan hálózatszakaszokon
8. A kompenzálás hatása a veszteségekre
Jelölések; i — áram, A; i R — veszteség, W
8.1 A kompenzálási módok összehasonlítása A világítási hálózatok kompenzálási módjaként legelterjedtebb az egyedi kompenzálás, de előfordulhatcsoportos kompenzálás is. Egyedi kompenzálás esetén a vezeték a fogyasztókig mentesül a meddőszállítástól, vagyis a veszteségeket a kompenzált árain erősséggel kell számolni. Csoportos kompenzáció esetén a vezeték csak a kompenzálás helyéig mentesül a meddőszállílástói, vagyis a kompenzálatlan áramerősséggel kell számolni. Megállapítható, hogy a csoportos kompenzálással számított teljesítmény veszteség nagyobb, mint egyedi esetben. Azonban a csoportos kompenzáció esetén adódó veszteség mértéke is kicsi, így világítási hálózatok kompenzálására ez is alkalmazható, amennyiben a feltételei biztosítottak. 8.2. A kompenzálni kívánt veszteségek és várható eredmények Tulajdonképpen mekkorák is azok a veszteségek, amelyeket kompenzálni akarunk, és milyen eredményeket érhetünk el a jelenleg alkalmazott kondenzátorokkal? A választ egy általam kiválasztott közvilágítási hálózat vizsgálatán keresztül szeretném megadni. A hálózat jellemzői: 16 db 1x70 W-os nagynyomású nátriumlámpás lámpatest kél fázisról táplálva, oszlopköz 30 m, a vezető keresztmetszete 35 mm 2 , anyaga alumínium. Egy fázisról 8 db lámpatest kap táplálást, a beépített teljesítmény 672 W. A számítások eredményét a 3. táhláz.athan foglalom össze.
Megállapítható, hogy a veszteség kompenzálatlan esetben a kompenzált hálózaténak kb. 7,5-szerese. Ez Önmagában jelentős vesztesegnövekedést jelent, és indokolhatja a kompenzálás szükségességét. A veszteségek nagyságát a beépített teljesítményhez viszonyítva látható,hogy ez már a kompenzálatlan esetben is rendkívül kicsi, a beépített teljesítménynek kb. 1,6%-a, így önmagában elhanyagolható mértékű. A kompenzálással nagy fokú veszteségcsökkenést érthetünk el, a veszteség 10,6 W-ról 1,5 W-ra csökken. Azonban kis telj esi tmény tény Ű fényforrások esetében a veszteség aránya is kicsi, ezért talán megfogalmazhatjuk azt a renitensnek tűnő gondolatot, hogy ezeken a teljesítményeken a kompenzálás nem szükséges. Mindezt alátámasztandó kiszámítottam, hogy a 9,1 W többletveszteség egy évre vonatkoztatva mit jelent. Évi 4000 h üzemidőt vettem figyelembe, és a villamosenergia-tarifa közvilágítási díjtételeit (teljesítménydíj: 25 020 Ft/kW, áramdíj: 8,6 Ft/kWh) alkalmaztam. Ezekkel az adatokkal számolt díjak egy évben: Teljesítménydíj 228 Ft Áramdíj 313 Ft Összesen 541 Ft Egy 12 |aF-os kondenzátor ára 1996-os árszinten 362 Ft, vagyis 8 db anyagköltsége 2896 Ft. Ennek megtérülési ideje az áramdíjból 9,2 év, az áram- és teljesítménydíj összegéből pedig 5,4 év. Ha a szerelési költségeket is figyelembe vesszük, akkor a megtérülési időtartam természetesen növekedik.
198
ELEKTROTECHNIKA
Hírek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díjában részesült a Magyar Villamos Művek Rt.
— Tervezési Osztály, vezetője: Varga B. Tamás A hálózat hosszú távú stratégiai tervét készíti, kidolgozza a hálózat elemeket átfogó egységes irányelveket, feladata a Az innováció tárgya: az MVM Rt. CENTREL- UCPTE integrációja műszaki kontrolling is. A villamosenergiarendszer érvényes regulá— Kommunikációs Technikai Osztály, vezetője: Végvári László ciója szerint az MVM Rt. A szervezeti egységek számára a folyamatos, biztonságos, jó alapvető feladata az orminőségű és hatékony telekommunikációs összeköttetést biztoszágos villamosenergiasítja. rendszer működésének irányítása, valamint a vil— Erőmű Fejlesztési Osztály, vezetője: Papp László lamos energia szállítói, Jövedelmező crőművi befektetési lehetőségeket kutat és nagykereskedői funkciók ellátása. A magyar villamosenergia(gazdasági célszerűség szerint) megvalósít az ÉDASZ Rt. rendszer ötéves előkészítő folyamat eredményeként hozzákapterületén. csolódon az UCPTE (együttműködő nyugat-európai villa(EDASZ közlemény alapján) mosenergia-társaságok egyesülése) hálózatához. Ennek jelentősége messze túlmutat a villamosenergia-ipar keretein, hiszen Villamos fogyasztásmérő távleolvasása a nyugat-európai színvonalú villamosenergia-gazdálkodásunk Svájcban a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megteremtésével konkrét és fontos lépést tettek az országos kidolgozták azt a módszert, amelynek használatával az energiaeurópai integrációjának irányába. A csatlakozást lehetővé tevő szolgáltató vállalat saját központjából leolvashatja az egyes szigorú feltételek teljesítésével lerakták a biztonságos és minőfogyasztók mérőállásait a meglévő villamos hálózat felhasznáségi villamosenergia-ellátás alapjait, amelyre mint infrastruktulásával anélkül, hogy leolvasót kellene a helyszínre küldeni. E rális tényezőre a többi gazdasági ágazat is építhet. módszer akkor nem bizonyult gazdaságosnak, ezért a további kutatásokat leállították. Az UCPTE-csatlaknzás jelentős költséget igényelt, ennek pontos értéke nehezen határozható meg, de az biztos, hogy a (Forrás: Bulletin SEV/VSE 4/98) villamosenergia-ellátás megfelelő biztonságának és minőségéDr. Kiss László nek in cg Lére m léséhez szükséges beruházások nagyságrenddel nagyobb ráfordítást igényeltek volna. A csatlakozás befejezése elengedhetetlen feltétele a jó minőségű, biztonságos hazai villamosenergia-ellátás hosszú távú fenntartásának. Az európai színvonalú energiaellátás megteremtése szükséges előfeltétele volt annak, hogy a villamos energiát felhasználó ipar és más gazdasági ágazatok is európai szintűek lehessenek. (Kamarai információ alapján) Az ÉDASZ Rt. Műszaki Igazgatóságának szervezete A korábbi Üzemviteli és a Fejlesztési Igazgatóság megszűnt, helyettük megalakult a Műszaki Igazgatóság. Vezetője: Mező Csaba. Osztályai: —• Üzemirányítási Osztály, vezetője: Szurdoki Béla A Körzeti Diszpécser Szolgálat és az Üzemirányítási Központok munkáját készíti elő és irányítja. Biztosítja a folyamatos villamosenergia-ellátását az optimális hálózatképpel. Gondoskodik a normál üzemállapottól eltérő állapotok hatásának csökkentéséről. — Főelosztóhálózati Osztály, vezetője: Csáfordy Ferenc Biztosítja a 120 kV-os főelosztó-hálózaton a folyamatos, biztonságos, szabványos és hatékony villamosencrgia-elosztást. -—Elosztóhálózati Osztály, vezetője: Torda Balázs A közép- és kisfeszültségű elosztóhálózaton biztosítja a folyamatos, biztonságos, szabványos és hatékony villamos energiát a fogyasztóknak. — Alállomási Osztály, vezetője: Fábián József Feladata az alállomások folyamatos, biztonságos és hatékony üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése. 200
ELEKTROTECHNIKA
Nekrológ Barna Gábor 1931-1998 A magyar erősáramú elektrotechnika — ezen belül a villamosgépgyártóipar ismét búcsúzni kényszerül egy meghatározó egyéniségétől. 1998. március 8-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Barna Gábor, aki a Ganz Villamossági Művek Turbo- és hidrogenerátor szerkesztési osztályának vezetője, később a Paksi Atomerőmű főtechnológusa volt. Villamosmérnöki oklevelét 1955ben kapta meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Pályájának első, rövid időszaka, amelyet az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál töltött, csak egy kis lépcsőfok volt a később egész életét betöltő nagy villamosgép-tervezői, majd -üzemeltetői munkájában. Munkásságának meghatározó eseménye volt, amikor 1956-ban a Ganz gyárban helyezkedett el, ahol akkoriban nagyszabású tervek körvonalazódtak. A léghűlésű turbogeneráíorok teljesítményét a konstrukció adta határig kívánták növelni, és be akarták vezetni a hidrogénfűléses turbogenerátorok gyártását is. A Ganz gyár vezetése felismerte Barna Gábor elméleti felkészültségét, ami kitűnő gyakorlati érzékkel párosult. Ezért, hogy felkészítsék a későbbi nagy, komplex feladatokra előbb szerkesztő-, majd számítómérnöki feladatokkal bízták meg. Tehetsége, szorgalma, emberi tulajdonságai olyan kiemelkedőek voltak, hogy mindkét feladatkört kiválóan tudta ellátni egy olyan időszakban, amikor a Ganz jobbnál jobb szakemberekkel dicsekedhetett. Ezután — mondhatjuk felkészülés után — a Ganz gyár egy évre a leningrádi Elektroszila gyárba delegálta. Feladata volt a hidrogén hű tésŰ generátorok villamos és mechanikai tervezésének, gyártásának, továbbá a hidrogénellátó és tengely zár-olajellátó berendezésének tanulmányozása abbóla célból, hogy hazatérve egyik vezető mérnöke legyen az gyártmányokat honosító munkacsoportnak. Az első hidrogénhűtésű turbogenerátor gyártásában szerkesztési csoportvezetőként működött. Ez az időszak véglegesen meghatározta a pályáját, a nagy villamosgépek területéhez kötve őt. A Ganz gyár ebben az időben reneszánszát éli, és Barna Gábor részére a feladatok is egymást követték. A 100 és a 200 MWos teljesítményű — teljesen Ganz konstrukciójú — turbogenerátorok tervezésének egyik meghatározó személyisége volt. Ennek során jelentős szerep jutott neki az azóta világhíressé vált — Wallenstein Mihály nevéhez fűződő — Ganz rendszerű forgórészhűtési rendszer kifejlesztésében. E mellett a levegő- és hidrogénhűtési szinkronkompenzátorok konstrukciói is Őrzik alkotó gondolatainak jegyeit.
202
1972-től szerkesztési osztályvezető, szerteágazó feladatai között kiemelkedő a Dunamenti és a Tiszai Hőerőművek 220 MW-os generátorainak tervezése, gyártása. Különféle kiálló pólusú szinkrongenerátorok tervezését is irányítja, továbbá hidro- és dízelgenerátorokét (10-50 MW teljesítménytartományban) — nagyobb részben külföldi megrendelésre. A gyár új szellőzési rendszerű generátorokat szállított Finnországba a hetvenes évek elején, amelyek nem születhettek volna meg mindenre kiterjedő, gyakorlatias szemléletű munkája nélkül. A 70-es évek második felében a vezetése alatt álló osztály nagy feladata a Paksi Atomerőmű számára 220 MW-os generátorok megtervezése, az Elektroszila gyár generátorával csereszabatos kivitelben. 1983-ban élete új fordulatot vett, a PAV-nál helyezkedik el. Főtechnológusi beosztásban az erősáramú berendezések karbantartási, diagnosztikai, rekonstrukciós és üzemviteli problémáinak megoldásával foglalkozott. így előállt az a ritka eset, hogy a vezetésével tervezett generátorok üzemi viselkedését közelről figyelhette. Az így szerzett tapasztalatok — amiket önzetlenül megosztott a korábbi Ganz gyári kollégáival — felbecsülhetetlen értékűek voltak a generátorok továbbfejlesztésében. Sokoldalú munkája mellett 1956—1983 között részt vállalt a BME Villamos Gépek és Mérések tanszék munkájában tervezési és mérési gyakorlatok vezetésével, illetve állami vizsgabizottsági tagként. Publikációi jelentek meg a GVM közleményekben, a Transelektro News-ban, a Hungárián Heavy Industry-ban, valamint a PAV-nál. 1991-IŐ1, a nyugdíjba vonulásának évétől, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jegyzékére felvett szakértőként tevékenykedett. Barna Gábor, aki munkáját tekintve a » nagy alkotó Ganzos mérnökök « sorába tartozik, sokoldalú tudását hatékonyan alkalmazta elméleti és gyakorlati területeken, a gyártástechnológiában és az üzemvitelben egyaránt. Ennek elismeréseként megkapta a „Kiváló Újító" bronz és ezüst fokozatát, majd a Minisztertanács által alapított „Kiváló munkáért" kitüntetést. Szerénysége, közvetlensége, bölcsessége, segítőkészsége miatt Vele dolgozni, Tőle tanulni, mindig örömöt jelentett neve forgalommá lett az iparágban. Bár nincs közöttünk, jelenlétéi érezzük, ha elgondolkodunk azon, Ő mit is mondana, tanácsát kérve, milyen örömmel hallgatná sikercinket, osztozna gondjainkban. Személyében egy kedves kollégától, baráttól, a hazai mérnöktársadalom kiemelkedő tagjától búcsúzunk. Rubinek Tibor
ELEKTROTECHNIKA
Oktatás
Gondolatok a Tokió Egyetemen folyó mérnökképzésről — I. rész Dr. Korondi Péter
Bevezetés Először két évet töltöttem a Tokió Egyetemen az Ipari Tudományok Intézetében, ahol elsősorban posztgraduális képzés folyt, így erről szereztem a legtöbb ismeretet. Hozzá kell tennem, egyfelől japán szemmel a mi negyed-ötöd éves hallgatóink is már posztgraduális hallgatóknak számítanak, másfelől Japánon belül a Tokió Egyetem kivételezett helyzetben van, így ez az egyetem nem tekinthető tipikusnak. Bár felkészítettek, hogy az első időben néhány sokkoló élményben is lesz részem, mégis elbizonytalanodtam, amikor röviddel megérkezésem után vendéglátómtól, Hashimoto professzortól kaptam egy játéktőrt, azzal a megjegyzéssel, hogy azok a japán egyetemi oktatók, akik nem tudnak évente jelentős nemzetközi folyóiratokban publikálni, ilyen játék tőrök eredetijével végeznek magukon harakirit. Tudom, hogy ezt vendéglátóm félig viccnek szánta, de ez a történet talán érzékeltet valamit a japán egyetemeken uralkodó publikáció-centrikus szemléletről. Második kinnlartózkodásomkor az döbbentett meg, hogy előző látogatásom óta, alig kilenc hónap alatt a laborban szinte minden kísérleti berendezés kicserélődött vagy megújult. Amikor a MTA és az OMFB küldöttsége látogatta meg ezt az egyetemi intézetet, ahol dolgoztam, felkértek, hogy ismertessem magyar kollégáimnak a laborban folyó kutatásokat. Ekkor tudatosodott igazán, hogy sok olyan kísérleti berendezés, ami előző évben még nagy attrakciónak számított, és amiről egy magyar kutató még álmodni sem mer, ma egyszerűen a sarokban porosodik, de nem azért, mert használhatatlan, hanem azért, mert van újabb és jobb. Azóta többször visszatértem egy-egy hónapra a közös kutatásainkat folytatni, de az első napokban mindig nyomasztott a gondolat, hogy szakmai téren hozzánk képest mennyivel gyorsabban meg tudnak újulni. A japán egyetemeken alapvetően az újabbnál újabb kutatási eredményeket, ill. publikációkat szinte már görcsösen hajszoló szemléletmód uralkodik.
Az ipar és az egyetem kapcsolata Japánban az ipar saját kutatóintézeti háttérrel rendelkezik, ezért a kiemelt egyetemeken deklaráltan nem folyhat ipari kutatás. Ez tapasztalataim szerint nem érvényesül teljesen, de a jobb egyetemeken semmiképpen sem hangsúlyos. Úgy tartják, hogy az egyetemeknek 10—15 évvel a legfejlettebb technológiát képviselő ipar előtt kell járniuk, mert ha egy hallgató a jelen technológiai szintjét, a jelen iparában alkalmazható műszaki megoldásokat ismerné meg az egyetemen, akkor az iparba
Koronái Péter Ph.D., adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem, Automatizálási Tanszék, a MEE tagja
204
kikerülve azonnal visszahúzó erővé válna. Ezzel szemben, ha olyan dolgokat tanul meg, amik csak 10—15 év múlva válhatnak iparilag alkalmazhatóvá, akkor tudat alatt hosszú évekig az újdonságokat részesíti előnyben a döntéseiben és a fejlesztésekben. Mindannyian nosztalgiával szoktunk az egyetemi évekre gondolni, de ez az érzelmi kötődés kiterjed az első Önállóan megoldott feladatokra, a feladat kapcsán elsajátított és sikerrel alkalmazott műszaki megoldásokra, matematikai eszközökre is. Az új műszaki megoldások alkalmazását sokszor csak az akadályozza, hogy először nehéz megbecsülni a fejlesztéshez szükséges időt. A szűkre szabott határidők miatt mindenki azt az utat részesíti előnyben, amit egyszer már végigjárt. A japán ipar nem csak az új munkaerőt, hanem az általa hozott új ismereteket is igényli, mindezt azzal is kifejezi, hogy anyagilag is értékeli a tudományos fokozatot. A posztgraduális képzésből kikerülő magasan képzett hallgatók többsége az iparban is talál tudományos felkészültséget igénylő feladatokat. Természetesen sok problémát kell megoldani addig, amíg egy új elvből ipari termék lesz, és alapvetően más alkotói erényekkel kell rendelkeznie egy új elveket kutató tudósnak, és az elveket termékké fejlesztő ipari szakembernek. Ezért c két alkotói kör a világon mindenütt ambivalens érzésekkel tekint egymásra. A gyanakvást még erősíti, ha belckontárkodnak egymás munkájába (bár ez nem feltétlenül baj). A japánok általában igyekeznek a legkisebb konfliktust is messze elkerülni, talán ez is szerepel játszik abban, hogy az európai gyakorlattal ellentétben a mérnökképzés számára is inkább a tudományos szemléletű, és nem az ipari gyakorlattal rendelkező mérnöki szemléletű oktatókat próbálják megnyerni. Lehet azon vitatkozni, hogy ez helyes vagy sem, de valószínűleg nekünk is ebben az irányba kell elmozdulnunk, mert a Műegyetemet egykor naggyá tevő ipari megbízások (KK-munkák) csillaga leáldozóban van. Mindenesetre, számomra először kicsit furcsa volt, hogy szégyellt] való dolognak tartják, ha egy műszaki területen dolgozó egyetemi professzor közvetlen ipari kutatással foglalkozik. Aztán megtudtam, hogy állami egyetemeken költségvetési forrásból kifejezetten alapkutatásra fordítható I 000 000 USD-t néhány fős kis csapat eséllyel pályázhat meg. Ennek ellenére (vagy a feladatkörök világos szétválasztása miatt) szoros az ipar és az egyetemek közötti kapcsolat. Az ipari szakemberek között, s általában az egész japán társadalomban és kultúrában számunka elképzelhetetlenül nagy presztízse van az egyetemi professzoroknak. Az oktatás bármely szintjén, az óvodától az egyetemig relatív és abszolút értelemben sokkal nagyobb a tanárok társadalmi és anyagi elismerése, mint nálunk. Ipari nagyvállalatok, egy általam át nem látható érdek- és kapcsolatrendszer révén, jelentős kutatási pénzeket juttattak egyes professzorokhoz olyan kutatások finanszírozására, amelyekből az adott vállalatnak láthatóan nem lehet haszna a közeljövőben. Az ipar ritkán fordul az egyetemekhez konkrét problémákkal.
ELEKTROTECHNIKA
Oktatás Azt mondják, ha pontosan tudnák, hogy mit és hogyan kellene kifejleszteni, akkor maguk is megbirkóznának a feladattal. Az ipar olyan meghökkentően új ötleteket vár az egyetemekről, amelyek később extraprofitot hozhatnak, de tisztában vannak azzal, hogy az ilyen ötletekhez csak zsákutcákkal teli, kitaposallan ösvényen lehet eljutni. Mivel az alaptámogatás az egyetemen — japán mércével mérve — nem túl magas, így mindenképp szükség van részben állami, részben ipari kiegészítő pályázati pénzekre. Ezért nagyon fontosnak tartják, hogy kifelé milyen képet mutatnak. Az intézet minden évben megrendezi az un. nyitott kapu napokat, amikor minden labor folyamatosan bemutatókat rendez az éppen folyó kutatási témákból. (A labor itt szervezeti egységet takar, gyakorlatilag minden egyelemi oktatónak viszonylagosan független, önálló laborja van, amihez egy rész- vagy teljes munkaidős adminisztrátor, egy-két fős technikai személyzet, 5—10 posztgraduális hallgató, valamim néhány vendégprofesszor vagy vendégkutató tartozik.) A nyílt napokon tömegével érkeztek a látogatók, de év közben sem voltak zárva a kapuk. Szinte már zavaróan sok újságíró, minisztériumi hivatalnok, ipari küldöttség, külföldi és japán professzor látogatta meg laborunkat. Hetente legalább egy látogatónk biztosan volt, de előfordult, hogy egy nap több különböző csoportot is végig kellett kalauzolni. Mindig készeniélben volt néhány japán és angol nyelvű leírás a kutatásainkról, és ha egy kísérleti eszköz éppen nem volt bem utalóké pes, akkor videón mutattuk be a fejlesztés legutolsó működőképes állapotát. Az első kél évben én is tartottam rengeteg rövidebb és néhány hosszabb beszámoló előadási. Kezdetben komoly kétségeim voltak afelől, hogy az én előadásaim a száraz elméleti jellegük miatt szürkének hatnak a többiek színes, high-tech-et felvonultató eredményei mellett (a látványosabb témákból a cikk második részében található ízelítő). Később megértettem, hogy az én szerepem is fontos volt a vendéglátóm számára. Vendéglátóm sikerének titka az volt, hogy jó arányérzékkel teremtett egyensúlyt a „technikai show" és a „magasztos tudomány" között. Úgy érzem, hogy ezt a szemléletet kellene eltanulnunk. A kiemelten támogatott pályázatok elnyeréséhez mindkettő egyformán szükséges. A japán iparban sokkal erősebb az elméleti tudás tisztelete, mint nálunk. A laboratóriumunkban rendszeresen rendeztek néhány napos, esetenként féléves elméleti tanfolyamokat az iparban, ill. ipari kutatóintézetekben dolgozó mérnökök tudásának karbantartására. Az előadók sokszor külföldi vendégprofesszorok voltak, akiket legtöbbször ipari támogatással hívtak meg, egy hónaptól egy-két évig terjedő időtartamra, hogy ismertessék a tudomány legfrissebb eredményeit. Ezzel szemben megemlítem, hogy egyszer egy — egykor szebb napokat megélt — magyar szakmai folyóirat azzal utasította el egy cikkemet, hogy túl sok benne a képlet. A hirdetőket állítólag elriasztja, ha sok matematikát látnak egy szakmai folyóiratban. A Tokió Egyetemen az ipar számára tartott, felsőbb matematikával erősen megtűzdelt előadásokon — bár mindig akadt egy-két ember, aki a kimerültség miatt elaludt (ez Japánban természetes) —, a többség láthatóan komoly energiát fektet abba, hogy az új ismereteket magába szívja. Az előadássorozatokon mindig úgy éreztem, hogy a többség több-kevesebb sikerrel feldolgozta otthon az előző héten hallottakat. Ugyan az előadási látszólag passzívan, néma csendben hallgatták végig, de azért az előadások után néhányan előmerészkedtek az épp aktuális problémájukkal, mert azon melegében alkalmazni akarták a friss élményeiket. Vendéglátóm laboratóriumában is
1998.91. évfolyam 5. szám
mindig dolgozott egy viszonylag fiatal, masier fokozattal rendelkező ipari kolléga, akit vállalta azért fizetett, hogy fél évig élje ismét a posztgraduális hallgatók sanyarú életét, vegyen részt az éppen folyó tudományos kutatási projektek egyikében (abba nem szólt bele az iparvállalat, hogy melyikben, hisz számára az új tudományos ismeretek elsajátítása és a cégéhez átmenekítés volt a kitűzött cél). A japán egyetemeken mostanában sokaknál talán az okoz válságot: az ipar olyan gyorsasággal próbálja az új tudományos eredményeket befogadni, hogy az egyetemeken nem győznek az elvárt 10 évvel az ipar előtt loholni. Egyre nehezebb számukra az ipart messze megelőző új tudományos kutatási témát találni, és részben ezért is erőltetik az olyan közös kutatási együttműködéseket külföldi egyetemekkel, ahonnan új ötleteket tudnak meríteni. (Nem véletlen, hogy a Tokió Egyetemen mindig találkozhatunk egy-két ott vendégeskedő műegyetemi kollégával.) A jobb japán egyetemeken a kutatási témák kicsit különböznek a nálunk szokásostól. Pl. a klasszikus robotos témától egyre több professzor fordul olyan témák felé, amelyeket korábban a sci-fi kategóriába soroltunk, mint az érzelmek számítógépes átvitelét. Számtalanszor hallottam, hogy a végső célként a termelésben, gyártásban vagy Összeszerelésben alkalmazandó robotok kutatása az egyetemek számára lezárult. Vendéglátóm szerint ezek elavult, Ősrégi kutatási témák. Ez persze a felgyorsult japán életből következő túlzások egy jellemző példája (hasonló túlzások előfordulhatnak a posztgraduális képzés tananyagának viharos gyorsaságú folyamatos megújításában is). Azt viszont lényként cl kell fogadni, hogy a termelés túlzott robotosítása hibás koncepciónak bizonyult, ezért jelenleg Japánban az ipari robotok száma csökkenőben van. Vendéglátóm szerint a japán robotokat csak a tudatlan külföldiek számára gyártják. (A japán nyelvben a külföldi állandó jelzője — kimondva vagy kimondatlanul — csak tudatlan lehet, bár ez elsősorban kulturális tudatlanságot jelent, vagyis azt, hogy a külföldi nem sokat ért a sok ezer éves japán kultúrából.) Az univerzálisan használható robotok helyett egyetlen termékre »kihegyezett« automata gyártósorokat használnak, és ha jön az új termék, akkor az egész gyártósort lecserélik. Ezt a japánok megtehetik, hiszen ezeket a rövid ideig használt gyártósorokat könnyen el tudják adni más ázsiai országoknak. Ez a kompakt fényképezőgépeknél figyelhető meg legjobban. Az új modellek óriási reklámkampánnyal jelennek meg a piacon, majd egy éven belül félárnál is olcsóbban kezdik kiárusítani, de ekkor a „Made in Japán" felirat „Designcd in Japán" felirattá válik a hátoldalon. Mindez persze arra a mindenki által jól ismert tényre is figyelmeztet, hogy törékeny az a gazdaság, amely csupán a könnyen felszerelhető, de ugyanilyen könnyen leszerelhető gyártósorokra épít, miközben hagyja a sokkal nehezebben kinevelhető fejlesztői potenciáját szétszélcdni.
Egyetemi élet A Tokió Egyetemen a hallgatók először egy másfél éves, ún. alapműveltséget kiszélesítő képzésben vesznek részt, majd ezt követően dől el, hogy ki milyen karra kerül, ahol a negyedik év után kapnak Psc. diplomát, ezt mi főiskolai szintnek szoktuk fordítani. A Tokió Egyetem diplomájának Japánon belüli sajátos presztízse van. Ebből adódóan sokszoros a túljelentkezés. Egy nagyon kemény matematika, fizika, szakmai és angol nyelvi (mert idegen nyelvként a mérnökök számára kizárólag csak az angolt ismerik el) írásbeli felvételi után csak olyanok vehetnek részt a kétéves master képzésben, akik megfelelő 205
Oktatás szakmai vezetéssel kimagasló szakmai eredmények elérésére képesek. Gyakorlatilag már a master hallgatók is idejük legnagyobb részét az iskolapad helyett a laboratóriumban töltik, többé-kevésbé önálló tudományos kutatással foglalkozva. A Tokió Egyetemen a master fokozat megszerzéséhez — amit mi az egyetemi oklevélfel tartunk egyenértékűnek — legalább egy jelentős nemzetközi konferencián és öt-tíz kisebb jelentőségű, többnyire japán nyelvű konferencián kell publikálni, amelynek anyagi fedezetét a témavezető oktató teremti elő. Úgy érzem, hogy a Tokió Egyetem master fokozata tartalmilag megfelel a mi régi rendszerű egyetemi doktori fokozatunknak. Egy ilyen fokozattal már jól fizető állásokban el lehet helyezkedni, ezért a három éves Ph. D. képzés újabb megpróbáltatásaival már viszonylag kevesebben próbálkoznak, így a felvételi vizsga is talán relatívan könnyebb, mint a master képzés esetében. A külföldiek általában csak többszöri próbálkozás után jutnak túl ezen az akadályon. A Ph. D. hallgatóknak még kevesebb kötött órarendi órájuk van, a három év alatt összesen öt, egyenként féléves, heti két órás tárgyat kell igazoltan végig hallgatniuk, hiszen néhány esetben még vizsga sincs. Ezen sokan már az első félévben túlesnek. Mindez messze nem jelenti azt, hogy könnyű lenne a Ph. D. hallgatók élete. APh. D. megszerzéséhez legalább három, de általában ennél is több lektorált folyóiratcikk szükséges, amiből legalább egyet az adott szakma vezető folyóiratában (pl. villamosmérnök számára valamelyik IEEE Transaction tekinthető ilyennek) kell megjelentetni. Ehhez néhány tucat (nem feltétlen teljesen különböző) konferenciacikk megírása is illendő. (Ebbe beleértendők a master fokozat megszerzéséhez írott cikkek is, amelyek száma tíz fölött szokott lenni azoknál a hallgatóknál, akik bekerülnek a Ph. D. képzésbe, és beleértik azokat a rövid cikkeket is, amelyeket kisebb japán konferenciákon adnak elő.) Ez tudományáganként változik, ezért hozzá kell tenni, hogy a konferenciacikk alatt is teljes cikket kell érteni, nem csak kivonatot, de azért kell megkülönböztetni a folyóiratcikktől, mert a konferenciák előtt kevésbé szigorú a cikkek elbírálása, mint a folyóiratoknál. Azokra a külföldiekre, akik máshol szerezték a master fokozatot, kicsit enyhébb szabályok vonatkoznak, mert azok, akik csak Ph. IX hallgatóként kóstolnak bele először a cikkírás szépségeibe, azok nehezen hoznak össze 30 konferenciacikket három év alatt, de folyóiratcikkek esetében is van olyan engedmény, miszerint az anyaországban a kevésbé jelentős folyóiratokban anyanyelven publikált cikkeket is beleszámítják. Ezt a cikkincnnyiségct csak hatalmas munkával, csak egy előre megtervezett publikálási stratégiával lehet megírni. Japánban is illetlenség egy eredményt többször közölni, de más a megítélése a dolognak, ha a publikációk sora egy felfelé ívelő pályát fut be. Először minden új eredményt egy japán nemzeti konferencián közölnek japánul (meglehetősen sok és jó színvonalú nemzeti konferenciát rendeznek minden évben). Majd egy javított verziót szélesebb körnek előadnak angolul egy vagy két nemzetközi konferencián, jelezve a világnak, hogy épp mivel foglalkoznak. A fogadtatást figyelembe véve, mások megjegyzéseit beépítve, először megírnak egy japán nyelvű folyóiratcikket. Végül elkészítik a letisztult angol nyelvű folyóiratcikkváltozatot. Ez a folyamat éveket is igénybe vehet. Vendéglátóm laboratóriumában előfordulhatott, hogy az első közlésekben az elvek helyességét csak szimulációval támaszthatták alá, de előbb vagy utóbb minden kutatási témához egy kísérleti eszköz is társult, és a cikkekben mérési eredményeket is közöltek. Ehhez jelentős anyagi és infrastrukturális háttér szükséges és ez
206
az, ami e cikk szerzőjét mindig visszacsábítja Japánba. A posztgraduális (mind a master, mind a Ph. D.) hallgatók gyakorlatilag a laborban élnek, a hálózsák és az összecsukható ágy ugyanolyan fontos kelléke a laboratóriumnak, mint a számítógép, az oszcilloszkóp vagy a forrasztópáka. Természetesen van zuhany, hűtőszekrény és főzési lehetőség is az intézet területén. Itt jegyezném meg, a hallgatók a viszonylag magas tandíj ellenére maguk takarítják a laboratóriumot, ők intézik a megrendeléseket, karbantartják a műszer- és számítógépparkot, vagyis ellátják a takarító, tanszékimérnöki, valamint tanársegédi feladatokat. (Talán ez is az egyik oka, hogy nálunk jobb az oktató—hallgató arány.) Szombaton és vasárnap sincs zárva az egyetem. Az ún. kutatói értekezleteket kéthetente szombat délutánonként tartották, s ezt azzal indokolták, hogy a korábban végzett és az iparban dolgozó volt hallgatók csak ilyenkor tudnak visszajönni és tájékozódni a legújabb kutatásokról. Ezt gyakran meg is tették. Ezeken az értekezleteken sem a részvétel, sem a megszólalás nem volt szigorúan kötelező, inkább egy lehetőség volt arra, hogy bárki brain-storming jelleggel a többiek elé tárja azokat problémákat, amik épp nagyon foglalkoztatták vagy amiket épp sikerült megoldani. Közismert, hogy a japánokban nagyon erős a közösségi szellem, hogy az egyéni érdekeket alávetik a közösség érdekének, így ha valaki valahol elakad, vagy átcsapnak a feje felett a hullámok, akkor a többiek kötelességszerűen a segítségére sietnek. Ilyesmi máshol is megtörténik a világban, de az baráti alapon szokott működni, ezért esetleges, Japánban ennél talán többről van szó. A diplomaterv készítésének hajrájában az alsóbb évfolyamos hallgatók is együtt éjszakáznak, forrasztanak, szerelnek és mernek a végzősökkel. A közös munka során örökítik át a laborban évek során felhalmozott tudást, valamint a laborban található kísérleti eszközök használatának apró trükkjeit, mert minden diplomatervhez tartozik valamilyen kísérleti eszköz, amely esetleg több diplomaterv során bővül vagy tökéletesedik. Feltételezhetően ez a szenior rendszer is segítette őket az eredmények elérésében és sok feladatot levett az oktatók válláról. A japán társadalmat kicsit is ismerők számára nyilvánvaló, hogy a kutatói értekezletek gyakran sörözéssel végződtek, különösen akkor, ha régi hallgatók nagyszámban jelentek meg.
Munkaidő Bár az órarendi órák már nyolckor elkezdődnek, a posztgraduális hallgatók egy átlagos munkanapja délelőtt 10-től este 10-ig tart, de mindig sokan szoktak távozni az éjfél után induló utolsó metróval. Ha egy határidő közeledik,akkor napokig nem hagyják el a labort. A posztraduális hallgatók kétségtelenül sokat dolgoznak, de még ennél is többet akarnak mutatni azzal, hogy akkor is a laborban, ill. a kampuszon maradnak, amikor épp egy kicsit lazítanak, pl. tv-t néznek, sportolnak (pingpongoznak vagy teniszeznek), viszonylag sokat játszanak számítógépes játékokkal és viszonylag sokat söröznek a laborban, hogy a professzoruk bármikor megtalálhassa őket, és bármikor tudjon adni nekik új feladatokat. Számukra a vakáció is inkább egy-két hosszú hétvégéből vagy egy konferencia után néhány nappal meghosszabbított pihenésből áll. Az oktatók munkaideje már nehezebben körülhatárolható (nekik nem kell annyit adni a látszatra), mert más japánokkal ellentétben ők hazaviszik munkájuk egy részét. Vendéglátóm sokszor betelefonált a laborba akár éjfél után is, ha otthon dolgozva valamilyen ELEKTROTECHNIKA
Oktatás munkával kapcsolatos problémája volt, és nem csodálkozott, ha bent talált valakit, aki segített neki. A munkaidő megítélését az i.s nehezíti, hogy a munkaidő részének kell tekinteni a heti gyakorisággal előforduló munkavacsorákat, partikat, részben a hallgatókkal, részben vállalatvezetőkkel. Az alkohol az egyetemen sem tiltott. A japán társadalomban, így az egyetemen is, a közös italozás a munkatársakkal szinte munkaköri kötelesség. Az ilyen italozások során felváltva ülnek a hallgatók a professzor melle, mindenkinek alkalmat adva problémái kötetlen megbeszélésére. Ezeket a partykat sokszor a laboratóriumban rendezik. Vendéglátóm az egyetemtől kb. 100 m-re bérelt egy kis szobát, hogy ne kelljen hajnalban mindig hazataxiznia (akár egy elhúzódó munka, akár egy parti miatt). A kép a szabadság tekintetében sem tiszta. Többé-kevésbé az oktatókra is igaz, hogy nyáron sem mentek szabadságra, de például vendéglátóm évente összesen kb. három hónapnyi időt tölt külföldön konferenciákat, Ül. együttműködés reményében külföldi egyetemeket látogatva. Ezek az utak azért kikapcsolódásra is alkalmat adnak. Sok professzor a feleségével járja a konferenciákat, s Ph. D. hallgatóinak az előadását a háttérből figyeli. A nálunk túlhangsúlyozott óraterhelés tekintetében japán kollégáink szinte alig dolgoznak. Egy egyetemi oktató (kortól függetlenül) általában hetente egyszer vagy kétszer tart 2 x 45 perces előadást. Vagyis az órarendi elfoglaltság általában heti 90 vagy 180 perc. Egy oktató kb. 3—6 (féléves, heti 90 perces) tárgyat kezei, de a kredit rendszer rugalmasságát kihasználva,sok szaktárgyat csak kétévente hirdetnek meg. A mérésekért ugyan mindig egy oktató a felelős, de a konkrét mérésvezetői leendőket a kisegítő személyzet, néha a posztgraduális hallga-
tók látják el. Ismerek olyan oktatói is, akinek csak kétévente van egyetlen egy féléves tárgya. A magánegyetemeken lényegesebben nagyobb bérezésért cserébe nagyobb az óraszám, de ott sem éri el a műegyetemi átlagterhelést. Azt hiszem, a világ egyetlen jobb egyetemén sincs olyan magas óraterhelés, mint nálunk. A Tokió Egyetemen (ahogy a világ minden neves egyetemen) az oktatók idejének és energiájának döntő többségét a posztgraduális képzés köti le (kutatói értekezlet, konzultáció, hallgatókkal közösen írt cikkek lektorálása stb.), ami szorosan összefonódik a tudományos kutatással. Sok oktatót nehéz megtalálni az egyetemen, rendszeresen ellátogatnak iparvállalatokhoz tárgyalni, vagy előadást tartani a tudomány új eredményeiről, és persze a külföldi utak is gyakoriak. Számos oktató közben elidegenedik a tényleges tudományos kutatástól (messze nem mindenki). Ők inkább független szakértőkként állami megbízásokról és stratégiai kérdésekről döntenek különböző kormánybizottságokban, ezzel a tevékenységükkel szereznek pénzt a laboruk számára, ami lehetővé teszi vendégprofesszorok, vendégkutatók meghívását, akik gondoskodnak a laborban folyó magas színvonalú oktató-, kutatómunkáról, ill, az eredményekről. így azok a japán professzorok is, akik már személyesen nem vesznek részt az új tudományos eredmények apró részleteinek kidolgozásában, a fő szakmai trendekkel nagyon jól tisztában vannak, mert közelről szemlélik azok megszületését. Vendégeik és hallgatóik őket is bent tartják a tudományos közéletben. Minden konferencián olt vannak, nevük rendszeresen szerepel fontos publikációkon. Tagadhatatlanul ők is nélkülözhetetlenek a/, eredményeket létrehozó gépezetben.
4^
TKI_: :<\x I ln'J. MW-463U, 2ÍIS-463I, MB-ttSÜ, 2*18-4*33, 208-4634, 208-4635 PAXj 21l(i-W.«<>
1998. 91. évfolyam 5. szám
207
Az ALCOA-KÖFÉM Hengermű 6 kV-os rendszerének rekonstrukciója 1996. november 16-án az ALCOA-KÖFÉM Kft. mint megrendelő, és az ABB Energir Kft. mint vállalkozó szerződést kötött a Hengermű gyáregység 6 kV-os elosztórendszerének rekonstrukciójára. A Hengermű gyáregység az ALCOA-KÖFÉM Kft. legnagyobb villamos fogyasztója mind a 6 kV-os cellák számát, mind pedig a felvett teljesítményt tekintve. A gyáregységben négy hengersor 24 órás folyamatos üzemben termel. A nagy alapterületű üzemcsarnokban az egyes hengersorokat kiszolgáló elosztók egymástól távol helyezkednek el, a központi vezénylő kialakítása elmaradt. Az elektrikusoknak csak kevés és igen koncentrált hibajelzés adott információt az egyes berendezésekről. További problémát jelentett a termék nyomonkövetéshez a nagyszámú fogyasztásmérő megfelelő gyakoriságú leolvasása, valamint a meddőteljesítmény-kompenzáló rendszer (szinkronkompenzátor, statikus kompenzátorok, felharmonikus szűrők) megfelelő szabályozásához az információk hiánya, illetve területi szétszórtsága. A vállalkozó feladata 77 db régebbi telepítésű, 6 kV-os cella teljes rekonstrukciója, és ezek, továbbá 38 újabb cella bevonása egy egységes, az üzemegység teljes 6 kV-os villamos rendszerét felügyelő számitógépes irányítástechnikai rendszerbe, valamint egy meddőgazdálkodási tanácsadó rendszer létesítése volt. A továbbiakban a közölt blokkséma elemei alapján ismertetjük a megvalósított rendszert.
Ennek megfelelően a cellákba transzformátorok, egyenirányitós transzformátorok, valamint 6 kV-os motorok csatlakoznak. A rekonstrukció folyamán itt a teljes 6 kV-os rendszer cseréjére sor került. Az alkalmazott készülék egységesen az ABB REF 542 típusú — irányítástechnikai és védelmi célokat is szolgáló — középfeszültségű leágazási egysége. Az REF 542es egységek mezőorientáltan kerültek telepítésre, a cellánként a szekunder fülke ajtajába beszerelve. Az készülék előlapján található nagyméretű LCD kijelző így egyszerre szolgál az állásjelzések, a mérések, és a hibajelzések megjelenítésére. Az előlapi nyomógombokkal a cella helyszíni kezelése is megoldott. A megvalósított feladatok: • vezérlés: —helyben az REF 542 készülék kezelőszerveivel —távolról az elektrikusi munkahelyről —a technológiai folyamatból • állásjelzés: —helyben az REF 542 készülék LCD kijelzőjén megjelenítve — az elektrikusi munkahelyen • mérés: —helyben az REF 542 készülék LCD kijelzőjén 3 x U, 3 x
ÍP.Q,9
TCPIP 10MBitsec Köiponl RTU200
• • •
• •
—az elektrikusi munkahelyen leágazásonként /, P —az elektrikusi munkahelyen betáplálásonként U, I, P, Q —az elektrikusi munkahelyen negyedórás fogyasztásmérés szoftveres reteszelés KI és a BE kör ellenőrzése védelmi funkciók a leágazás jellegének megfelelően: —3 fokozatú túláramvédelem — földzárlatvédelem — feszültségcsökkenési/-növekedési védelem — aszimmetrikus terhelés elleni védelem — forgórész-megszorulás védelem —motorindítási védelem logikai gyűjtős ín védelem megszakító beragadás elleni védelme
A 2 x 5 mezős elosztó
A 67 mezős elosztó A 67 mezős elosztó egysínes kialakítású, hosszában osztható gyűjtősínnel, sínfelenként egy főbetáplálással és egy tartalék betáplálással. A cellák 1968-ban telepített VÁV NT 10/106 típusúak, eredetileg elektromechanikus védelműek. Normál üzemállapotban a sín — hosszában összefogva — az egyik főbetáplálásról üzemel. A segédbetáplálások csak karbantartás alkalmával vannak bekapcsolva. A 67 cella közül jelenleg 51 db van üzemben, ezek nagy része a négy hengersort szolgálja ki, a többi a gyáregység egyéb villamos fogyasztóit (világítás, szellőzőventilátorok stb.) látja el.
208
A 2 x 5 mezős elosztó az I. és II. sz. hideghenger-állvány főhajtásának táplálására szolgál. A cellák típusa és életkora megegyezik a 67 mezős elosztóéval. A gépek 8 MW-os aszinkron indítású szinkronmotorok, amelyek egy WARD-LEONARD hajtás első gépegységei. A rekonstrukció folyamán itt is a teljes 6 kV-os rendszert cserélte a vállalkozó** Az alkalmazott készülék ebben az esetben is az ABB REF 542 típusú — irányítástechnikai és védelmi célokat is szolgáló — középfeszültségű leágazási egységei, amelyek funkcionalitása megegyezik a 67 mezős elosztóéval. Eltérésként jelentkezik azonban az, hogy a kapcsolás csak a technológiából engedélyezett, valamint irányított túláramvédelem használata is szükségessé vált.
ELEKTROTECHNIKA
kába, mivel így egyetlen egységes rendszerben kezelhető a teljes energiaellátás. Ezek a berendezések részben újabb telepítésűek, részben felújítottak, védelmeik PROTECTA gyártmányú elektronikus készülékek, emiatt a megrendelő ezeknek az elosztóknak csak az irányítástechnikai rendszerbe való bevonását kérte. A helyi adottságoknak megfelelően a 15 mezős elosztónál mezőnként egy ABB SPOC 112C irányítástechnikai helyi egység, a 18 mezős elosztónál egy ABB RTU 200 telemechanikai egység került telepítésre. A szinkronkompenzátor betápláló cellái szintén az RTU 200 egységbe csatlakoznak. A megvalósított feladatok: • vezérlés távolról az elektrikusi munkahelyről • állásjelzés az elektrikusi munkahelyen • védelmi jelzések gyűjtése • egyéb jelzések gyűjtése • mérés leágazásonként /, betáplálásonként és fontosabb fogyasztónként U, I, P, Q és negyedórás fogyasztásmérés A központi elektrikusi munkahely A motor nagyságra való tekintettel a gépek alapvédelme ABB SPAD 346C digitális differenciál védelem, valamint felszerelésre került egy ABB SPAF HOC frekvenciarelé is. A 15 mezős, a 18 mezős elosztó, és a szinkronkompenzátor A megvalósított feladatok: • 6 kV-os kapcsolási állapot színkódolva, azaz a feszültség alatti részek piros, a kikapcsolt részek fehér, a földelt részek kék színnel jelennek meg • mérések kétszintű határátlépés-figyeléssel • negyedórás teljesítménymérés cellánként/technológiai folyamatonként gyűjtve • eseménylisták • riasztás listák • rendszerállapot-felügyelet • távoli kapcsolás engedélyezése cellánkénti kijelöléssel • öt kezelési szint 1. szint: betekintés, kapcsolási és rendszer müveletek nem engedélyezettek • 2. szint: kezelői szint, kapcsolási műveletek, riasztásnyugtázások 3. szint: vezető elektrikusi/mérnöki szint, távoli kapcsolás engedélyezése, rendszerprogramozás, adatbázis-kezelés 4. szint: nem használt 5. szint: rendszergazda A rekonstrukció eredményeképpen az ALCOA-KÖFÉM Kft. a középfeszültségű elosztóberendezéseinek üzemvitelét, üzembiztonságát jelentékenyen megjavította, minimális üzemszünettel, termelés közben. Ez a minőségi előrelépés a megszakítók folyamatos cseréjével, a megszakítókocsi motoros kialakításával tovább fokozható, így a jelenleg 20—30 éves berendezések a következő időszakban nagyobb beruházási, átépítési igény nélkül üzembiztosán kiszolgálják a termelést. További bővítési lehetőség a teljes víz-, gáz-, gőz- és levegőelosztás integrálása az irányítástechni1998. 91. évfolyam 5. szám
A központi munkahely biztosítja az elosztóberendezések távkezelését, az elektrikusok gyors és pontos valósidejű tájékoztatását a 6 kV-os rendszer állapotáról, valamint az esetlegesen fellépő üzemzavarokról. Az irányítástechnika képernyőin megjelenik a Hengermű teljes 6 kV-os rendszere az aktuális állapotnak megfelelően színkódolva, a berendezések villamos teljesítményadatai, az esemény- és a riasztási listák, ezáltal lehetővé téve a korszerű operatív üzemirányítást. Az adatfeldolgozás sokrétűsége (kumulált kapcsolt áramok, trendek számolása stb.) a jelenleg világszerte alkalmazott állcipotjiiggö karbantartást hatékonyan támogatja. A központi munkahely az ABB MicroSCADA irányítástechnikai rendszerén alapul. A MicroSCADA rendszer teljes grafikus megjelenítésű, UNIX operációs rendszer alatt futó változata került telepítésre egy munkahellyel. Szükség esetén további munkahelyek kiépítésére is van lehetőség. Az REF 542 és a SPA/SPOC egységek hurokba csatlakoznak kétfront-end számítógépen keresztül, az RTU 200-as egységek közvetlenül kapcsolódnak a központi gép NET kommunikációs kártyájára. Adatátvitel céljára optikai kábelek szolgálnak, mivel így kiküszöbölhető az elektromágneses zavartatás. Itt került elhelyezésre, mint a központ munkahely része, egy további ABB RTU 200 telemechanikai egység, amelynek feladata a hibajelző kürt kezelése, egyéb technológiai jelzések gyűjtése, a 0,4 kV-os impulzusadós fogyasztásmérők becsatlakoztatása. A központi munkahelyen kialakításra kerül még a továbbiakban egy meddőgazdálkodási tanácsadó rendszer, amelyet az ABB Energir Kft. alvállalkozója, az ELEKTRONÉT Kft. szállít. Ez a rendszer a szükséges adatokat részben saját maga dolgozza fel, részben MicroSCADA rendszerből kapja, telepítése jelenleg folyik. (X) Bővebb információ:
ABB Energir Kft. 1138 Budapest. Váci út 152-156. Törtik Zsolt (270-155S)
209
_.
Hírek
Az IEC 61. Közgyűlése Újdelhiben A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 1997. évi rendes Közgyűlését 1997. október 13. és 24. között tartotta Újdelhiben, az India Szabványosítási Iroda (BIS) meghívására. (Az időpontválasztás nem volt volt véletlen, mivel India 1997-ben ünnepelte függetlenségének 50. évfordulóját). A Közgyűlés alkalmával az IEC vezető testületein kívül számos szakmai és műszaki bizottság is ülésezett. A magyar delegáció tagjai és érdekeltségei köreik Kerényi István, MSZT, delegációvezető: Tanács (Council) — Akcióbizottság (Committee of Acüon; CA) — Elnöki Fórum (President's Forum). Zerényi József, MVM Rt., NEB elnökhelyettes: Tanács — Akcióbizottság — TC 94/95. Lazur Lajos, MEEI Kft.: IECEE Hankó János, EX Kft.: TC 31 (robbanásbiztos villamos készülékek bizottság). Kádár Aba, MEE, MSZT/MB 840 elnök: TC 64 (Kisfeszültségű létesítmények villamos biztonsági kérdései). Palotai Géza, MSZT/MB 840 titkár: TC 64. Merkl Gábor, Merlin Gerin Vertesz: TC 64. Hanti Jenő, MVM RtVOVRAM, MSZT/MB 808 elnök: TC 94/95 (Villamos relék). Littvay Alajos, MSZT/MB 808 titkár: TC 94/95. A következő összefoglalás az IEC fontosabb vezető testületeinek és fórumainak, továbbá az IEC TC 64 Műszaki Bizottság üléseiről ad áttekintést.
Akcióbizottsági ülés Az Akcióbizottság (CA) feladata az IEC-ben folyó szakmai/technikai munkák irányítása. 12 tagját az egyes Nemzeti Bizottságok jelöltjei közül a Tanács választja 6 éves időtartamra. A tisztségek megújítására 2 évente kerül sor a folyamatosság fenntartása érdekében. Az ülések nyilvánosak, és a nem tag delegátusok megfigyelőként vehetnek részt az üléseken. Az ülésen beszámolók hangzottak el a három csoportba sorolt Műszaki Bizottságok (TC) és Albizottságok (SC) működéséről: —A-csoport: általános területekés ipari elektronika — B-csoport; elektronika, alkatrészek, és IT alkalmazástechnika — C-csoport: biztonság, mérés és fogyasztási termékek. Négy tanácsadó bizottság is beszámolt tevékenységéről: —ACET: elektronikai és távközlés —ACOS: villamos biztonságtechnika —ACEC: elektromágneses összeférhetőség —ACEA: környezetvédelem. A következő témákban határozott az Akcióbizottság: — Az Akcióbizottság felhívja a TC/SC-k figyelmét, hogy gyorsítsák fel az IEC szakterületén előforduló PAS (közzétett szakmai/műszaki előírások = „de facto" szabványok) dokumentumok minél gyorsabb átvételét IEC/PAS Publikációkként. — A munkaközi anyagok gyorsabb és gazdaságosabb szétosztása érdekében a Nemzeti Bizottságok, aTC/SC-k és az IEC 210
Központi Iroda közötti dokumentumforgalom csak elektronikus formában, E-mail vagy diszkett útján történhet 1998. szeptember l-jétől. A tervezetekre küldött véleményeket és észrevételeket 1999. január l-jétől az IEC TC/SC-k titkárai is csak ilyen módon fogadják. Az elektronikus adathordozóra való áttérést a Központi Iroda segíteni fogja. — A CA felhívja az egyes munkacsoportokban (WG) szakértőként közreműködő TC/SC elnökök figyelmét, hogy e szerepkörben nem érvényesíthetik az elnöki tisztséggel járó jogaikat. —A CA sokkal intenzívebb szerepet kell, hogy vállaljon az ISO/IEC JTC 1 bizottság munkájában. — Szorosabb és koordináltabb együttműködés szükséges az IEC és a többi nemzetközi szervezet (ISO, ITU-R, WHO, UNIPEDE) között a szabványosítás területén. — Erősíteni kell az IEC/CENELEC egyezmény szerinti, már évek óta hatásos együttműködést, valamint a közelmúltban megkötött IEC/ETSI egyezmény érvényesülését is.
Elnöki Fórum A Nemzeti Bizottságok elnökeinek részvételével megrendezett Elnöki Fórumon a tárgyalás kötetlen formában, konkrét napirend nélkül folyik. A fórum fő témája az a nem túl régi gondolat volt, miszerint az IEC-nek fel kell készülni a piaci kihívásokra és azokra gyorsan kell reagálni, ha meg akar felelni a kor követelményeinek. Jelenleg a gyors technikai-technológiai változások korát éljük, az egyes termékek, szolgáltatások élettartama rövidül, a szabványkidolgozás folyamatát ennek megfelelően fel kell gyorsítani! Megengedhetetlen, hogy egy IEC publikáció kidolgozásának átfutási ideje összemérhető legyen magának a terméknek vagy a szolgáltatásnak az élettartamával. A Tanácsülések rendjét is át kell szervezni, korszerűsíteni kell. E folyamat elindítása Dr. Gissel (előző IEC elnök) nevéhez fűződik. A Tanácsülésnek a fő stratégiai kérdések megvitatása lenne a célja, a hagyományos, napi ügyek intézése pedig éppen az újonnan, a drezdai Közgyűlés határozata alapján megalakult Tanácsi Testület (Council Board, CB) feladata lenne.
Tanácsülés A Tanácsülés főbb napirendi pontjai és határozatai a következők voltak: —Jelölés alapján (ellenjelöltek hiányában) a Tanács jóváhagyta az elnök és a három elnökhelyettes megválasztását, ennek megfelelően 1988. januártól a tisztségviselők a következők: - elnök: Mr. Fünfshilling (CH) - alelnök: R. Denoble (F); C. Jonhson (SA), - a Megfelelőség Értékelése Testület (CAB) elnöke: R. Togei (J). — A Tanácsi Testület a GPC (General Policy Committee) helyébe lép a drezdai, 1996. évi közgyűlési határozat alapján. A Tanács egyúttal köszönetet mond a GPC-nek a 13 éves, sikeres tevékenységéért, és megbízza CB-t olyan eljárási rend kidolgozásával, amely kielégíti a gyorsan ELEKTROTECHNIKA
Hírek változó ipari technológiákkal szembeni igényeket a szabványosítás területén. — A Tanács javasolta Mr. A. Amit IEC főtitkári kinevezését a következő Houston-i Közgyűlésen Mr. T. Reaburn helyett, aki visszavonul. — Jóváhagyta az 1997. évi módosításokkal az IEC Alapszabályát. — Beszámolókat hagyott jóvá az ISO-val való együttműködésről és az IEC/ISO közös elnöki koordinációs csoport (JPCG) tevékenységéről. — Növelni kell az IEC aktivitását és jelenlétét a regionális szabványosításban, így pl. Európában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában a nemzetközi szabványokkal való harmonizáció biztosítása érdekében, mind a Nemzeti Bizottságok, mind az IEC Vezetőség szintjén. —Jóváhagyta új típusú dokumentumok „IEC-PAS" (Publicly Availablc Specification) bevezetését az IEC rendszerébe, és felkérte a Központi Irodát a szükséges módszertan kidolgozására. — Elfogadta a Conformity Assesment Board (CAB) beszámolóját, és jóváhagyta azt a kérést, hogy a vezetőségbe minden egyes tanúsítási területről jelöléssel egy-egy képviselő bekerüljön. Magyarország szempontjából jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy Lazur Lajost, aMEEI Kft. igazgatóját, az IECEE alelnökévé választották 1998-ra. — A Tanács jóváhagyta az 1998. évi költségvetést és tagdíjakat. A tagdíjak néhány százalékponttal csökkentek. — Megválasztották a CA és CB testületek tagjait és a GPC helyett újonnan megalakult Tanácsi Testület tagjait. — Új tagokat választottak az Akcióbizottságba. Az Akcióbizottság elnöke a mindenkori előző IEC elnök (Immidiate Pást Presidcnt), a Tanácsi Testület elnöke pedig az IEC választott elnöke (Elected President). — Az országcsoportonként (A, fi, C) 5—5 tagot az egyes Nemzeti Bizottságok által állított jelöltek közül kellett választani. Magyarország a C csoportba tartozik, és az MSZT itt állított jelöltet, Kerényi István személyében. Magyarország a választások során sikeresen szerepelt, és a következő két évben a Tanácsi Testületben Magyarországot az MSZT jelöltje fogja képviselni. A Tanácsi Testület előreláthatóan évi 2—3 alkalommal ülésezik, általában Genfben az IEC Központi Iroda székhelyén, ill. a közgyűlések alkalmával. Az első ülés időpontja 1988. február 27., Genf. — Határozat született a következő közgyűlések helyszíneinek, ill. az egyes Nemzeti Bizottságok meghívásainak elfogadásáról, ennek megfelelően a közgyűlések rendje: •62. Közgyűlés: 1998. október 12—23., Houston • 63. Közgyűlés: 1999. október 18—29., Kyoto • 64. Közgyűlés: 2000. szeptember 11—12., Stockholm Egyhangú döntéssel a Közgyűlést 2006-ban — az IEC fennállásának 100. évfordulóján megemlékezésül, az első, alakuló közgyűlés székhelyén — Londonban tartják. Kerényi István MSZT főosztályvezető
Az IEC TC 64 ülése Újdelhiben Az IEC 61. Közgyűlése alkalmával (1997. október 13. és 24. kö/.öll Újdelhiben) tartotta ülését a TC 64, a kisfeszültségű 1998. 91. évfolyam 5. szám
létesítmények villamos biztonsági kérdéseivel foglalkozó Műszaki Bizottság. (Ez igen nagy létszámú bizottság, ezért gyakori, hogy csak az a tagállam vállalkozik meghívásukra, aki ugyanakkor, ugyanott az IEC vezetőségének is a házigazdája.)
A TC 64 tárgyköre Ez a Műszaki Bizottság 1969 óta dolgozza ki a fogyasztói létesítmények villamos biztonságának szabályait (lényegében a hazai MSZ 1600 és MSZ 172-1 szabványoknak megfelelő nemzetközi előírásokat). Kezdetben szigorúan csak az epületek villamos berendezéseire kívánt szorítkozni, később már kiterjesztette hatásköréi a szabadtéri létesítményekre is. Bár az clmúlt 28 év még nem volt elegendő ahhoz, hogy a vállalt feladatának teljes körét felölelő szabályokat elkészítse, most foglalkozik, azzal, hogy tárgykörét kiterjessze egyrészt az áramszolgáltatói berendezésekre, másrészt a nagyfeszültségű (1000 V-nál nagyobb váltakozó-, ill. 1500 V-nál nagyobb egyenfeszültsegű) villamos berendezések egyes kérdéseire is. Ennek érdekében felmérték, hogy hogyan oszlik meg az ülésen jelenlévő 44 szakértő eredeti munkaköre. A felmérésből az derült ki, hogy 18-an szabványosítok, 9-en halóságok, 9-en készülékgyártók, 5-en áramszolgáltatók képviselői, és csupán 3-an fogyasztói létesítmények tervezői, ill. szállítói. Ennek megfelelően a Bizottság úgy látta, hogy nem lenne elvi akadálya tárgyköre kiterjesztésének. (A döntés nem a Műszaki Bizottságok ülésének a feladata.) Az IEC 364 szerkezete Tárgyalásra került az is, hogy a létesítmények villamos berendezéseinek biztonsági szabályait magukba foglaló IEC 364 publikáció-sorozatnak (amely jelenleg a CENELEC-ben a HD 384 számot viseli, de a jövőben mind az lEC-ben, mind — végleges átvétele után — a CENELEC-ben a 60364 számot fogja kapni) a szerkezete roppant bonyolult, nehezen áttekinthető (hazánkban is ez nehezíti az ezek átvételét jelentő MSZ 2364 hatályba léptetését); ezért meg kellene fontolni átszerkesztését. Bár a jelenlegi szerkezetet senki nem védte, mégis —mivel igen sok tagállam már átvette a jelenlegi előírásokat, s így a változtatás náluk feltétlenül újabb problémákat vetne fel — a teljes átszerkesztés helyett csak kisebb módosítást javasolt a Bizottság. Az ÁVK-k megválasztásának tervezete A szigorúan vett műszaki kérdések közül az áram-védőkapcsolók megválasztásának tervezete váltotta ki a legnagyobb vitát. E téren már két munkabizottsági javaslat is készült, de egyiket sem fogadták el a tagállamok Nemzeti Bizottságai. Most sem fogadták el a jelenlévők Olaszországnak azt a javaslatát, hogy minden épület betáplálási pontjánál építsenek be áram-védőkapcsolót. Az ide beépítendő ÁVK-k várható felesleges kioldásait ugyan az olasz küldöttség azzal próbálta meg cáfolni, hogy náluk sok éve ezekre a helyekre 30 m A érzékenységű, késleltetés nélküli AVK-t alkalmaznak, s ezekre a tapasztalat szerint nincs komoly panasz. E bejelentésük azonban úgyszólván egyetlen delegációt sem tudott meggyőzni. Az USA is visszavonta korábbi ellenkezését a tápfeszültségtől függő ÁVK-k alkalmazásának korlátozásai felől, s megelégedett annak leszögezésévcl, hogy az USA-ban (és a hozzá csatlakozó Japánban) továbbra sem lesz ilyen korlátozás. Ehhez hasonlóan Németország, Hollandia és Svájc is feladta a csak tiszta váltakozó áramra érzékeny (AC-típusú) ÁVK-k
211
Hírek alkalmazásával kapcsolatos tiltakozását, csupán annak feltüntetését kívánta, hogy náluk ez nem megengedett. A meglehetősen számos ellenvélemény nem volt elegendő ahhoz sem, hogy megakadályozzák azt a könnyítést, amely megengedi, hogy a biztosan földpotenciálon lévő nullavezető AVK által történő megszakításától eltekintsenek. E téren azt a magyar kompromisszumos javaslatot sem fogadták el, amely szerint ez legalább az egyfázisú AVK-knál ne legyen megengedett. (Ezt annak ellenére sem fogadták el, hogy egysarkú megszakítású ÁVK-k gyártását az IEC-tcrmékszabványok továbbra sem engedik meg.) Ezt a könnyítést a jelenlegi tervezet ez után szó szerint ugyan nem tartalmazza, de olyan más fejezetre hivatkozik, amelynek rendelkezési ezt nem tiltják. így a nullavezető megszakítása csupán a tűzvédelem céljait is szolgáló ÁVK-knál nem lesz semmilyen körülmények közt megengedett. Újdonság lesz az IEC előírásokban annak megadása, hogy milyen egyenáramú összetevőt is előállító készülékek áramkörében engedhető meg a csak tiszta váltakozó áramra érzékeny (AC-típusú) ÁVK alkalmazása, s az, hogy a próbagomb használatának gyakoriságát az ÁVK-t gyártó cég előírására bízza. (Máris van olyan cég, amely csupán az évenkénti próbát is elegendőnek minősít a saját — újabb — gyártmányaira.) Csak az erre vonatkozó gyári előírás hiányában javasolja az IEC a féléves gyakoriságot. Újdonság — mégpedig nehezen megvalósítható újdonság — az is, hogy ezt a gyakoriságot nem csupán a kapcsolón, hanem az ezzel védett villamos szerkezet közelében is jelezni kell. Újdonság annak leszögezése is, hogy az ÁVK érzékenységét — a nem kívánt kikapcsolások meggátlására — úgy kell meg-
Kábelcsatornarendszerek és kiegészítők
212
választani, hogy az legalább háromszorosa legyen a várhaló szivárgóáramnak. (Azoknál a dugós csatlakozókat is tápláló áramköröknél, amelyeket 30 mA-es érzékenységű ÁVK-val kívánnak védeni, az érzékenység csökkentése helyett az egy kapcsolón át táplált aljzatok számát kell úgy korlátozni, hogy az azokon egyidejűleg várható szivárgóáram értéke ne haladja meg a 10mA-t). Nehezen érthető újdonság, hogy az ÁVK gyártójának meg kell adnia, hogy gyártmánya milyen földelési rendszerű(TT, IT. TN-C, TN-S, TN-C-S) hálózaton alkalmazható. (A mi véleményünk szerint mindegyik ÁVK működési elvéből következően alkalmas a TT, IT és TN-S rendszere, és semmiképpen nem alkalmas a TN-C rendszerre, a TN-C-S rendszeren belül pedig csak a PEN-vezetőt nem alkalmazó hálózati részeken használható. Az így kötelezően megadandó gyári tájékoztatás tehát nem gyártmányspecifikus, hanem csupán —szerintünk felesleges — általános tájékoztatás lehet.) Munkabizottsági (WG) témák Az adatfeldolgozó rendszerek és készülékek üzemi földelésének előírásait kidolgozó munkabizottság jelentése egyelőre csak c munka folytatásáról tájékoztatott anélkül, hogy műszaki követelmények legalább javaslatszinten történő megfogalmazásáról számolhatott volna be. Az emberi testen áthaladó villamos áram élettani hatását vizsgáló munkabizottság most elsősorban a nemszinuszos áramok hatásával foglalkozik (ideértve az elektronikus készülékek által keltett áramokat, valamint a villámáramokat is). Kádár Aha az. MSZT/MB 840 elnöke BUDAKO elnök-titkári tanácskozás Az 1997. október 7-én ideiglenes működési szabályzattal megalakult Budapesti Regionális Koordináció (BUDAKO) Elnök-Titkári tanácskozást tartott 1998. március 20-án. A BUDAKO Budapest és vonzáskörzetének regisztrált MEE szervezetei munkájának koordinálására jött létre. 21 üzemi szervezet alapította, amelyhez a tanácskozáson további két szervezet csatlakozott, így az összesen 1444 egyesületi tagja van. A tanácskozáson 22 szervezet képviseltette magát, és a következő egyhangú határozatokat hozta; — elfogadta és 1998. április l-jével hatálybaléptette a BUDAKO Működési Szabályzatát; — megerősítette tisztségükben a BUDAKO tisztségviselőit, Dr. Börcsök Dezső elnököt, Dr. Edelényi András, Horváth J. Ferenc, Dr. Laczkó Mihály, Dr. Tombor Antal társelnököket, és Schachinger Tamás titkárt; — elfogadta a BUDAKO Elnökségének programnyilatkozatát. A Működési Szabályzat vitája során az egyéni egyesületi tagok szervezeti integrálásának megoldására több javaslat is megfogalmazódott a jelen lévő Lernyei Péter MEE ügyvezető igazgató részére, aki ezeket az Egyesület Elnöksége felé továbbítja. A BUDAKO támogatja az Egyesület Összesen 639, túlnyomórészt a budapesti régióban élő és/vagy dolgozó egyéni tagjának megfelelő szervezeti formában történő összefogását, és várja választott képviselőiket a koordinációs együttműködésbe. Az Elnök-Titkári tanácskozás felkérte Dr. Börcsök Dezső elnököt az OET Tanácskozáson megrendezésre kerülő, az egyesületi, szervezeti élet aktuális kérdéseit tárgyaló pódiumdiszkusszión a régió képviseletére, továbbá delegálta Schachinger Tamás titkárt a MEE Centenáriumi Ünnepség Előkészítő Bizottsága. (A BUDAKO közleménye alapján) ELEKTROTECHNIKA
A barnaszén környezetbarát eltüzelésének egyik lehetséges módszere Dr. Fritz Schoppe, Vass Ödön Előzmények Az ötvenes évek utáni időszak energiaipara, távhőellátó rendszerei 1973-ig nem fordítottak nagy figyelmet az energiahordozókra. Lényegében kétféle energiahordozó dominált: olaj és szén. Ebben az időszakban alakultak ki a legnagyobb távfűtő erőművek kapcsolt villamosenergia-termeléssel (Dunaújváros, Kelenföld, Borsodi Erőmű, Dunamenti I. Erőmű). Leegyszerűsítve: a primer energiahordozót felhasználók két nagy csoportra oszthatók: villamos erőmüvekre és egyéni maga nfogy asztókra. Fordulópont az első olajválság 1973-ban, amelyet utána még több követ. A világ minden piacgazdasággal rendelkező országában a szén felé fordulnak a fogyasztók. Megindul a széntüzelésű rendszerek műszaki fejlesztése. Eléggé aláhagy a rostélytüzelés, fejlődnek a közvetlen befúvású és közbenső tárolású szénportüzelésü rendszerek. A hazai szénbányászat is erősen fejlődik, sajnos szeneink — függetlenül fűtőértéküktől — ként is tartalmaznak. Kísérletek indulnak a 80-as években fluidtüzelésű rendszerekkel (Tatabánya, Győr). Hazánkban ma szinte minden olyan városnak van távhőellátó rendszere, ahol a lakosság lélekszáma meghaladja a tizezer főt. Ezek a fűtőmüvek szinte azonos utat jártak be: kezdetben széntüzelésű forróvizes vagy gőzkazánok •* majd átállítás tüzelőolajra -» FőO/1'30 fűtőolajra -» gázra. A piacgazdaság megteremtésével jelentősen megemelkedett a gáz ára, ezzel együtt a távfűtési díj is. E díjak jelentős emelkedése a fűtŐműveknek gazdálkodási, a fogyasztóknak esetenként likviditási problémát okozhat. Cikkünkben ezért foglalkozunk egy környezetbarát és költségtakarékos tüzeléstechnológiával, amely döntően a városi fűtőműveket érinti. (A legkisebb kazánteljesítmény 1 MW, a legnagyobb 35 MW.)
/. ábra. A rendszer elrendezése. Jelmagyarázat: 1 Szénporszállító autó 2 Szénportároló siló 3 Szénporadagoló 4 Égési levegő ventillátor 5 Levegőmennyiség-mérés 6 Levegőmennyiség-szabályozás 7 Gyújtórendszer 8 Szénporégő 9 Kazán 10 Pernyeszűrő 12 Pernyetároló
Korszerű széntüzelési rendszer kialakulása Az olajválság hatására megkezdődött a modern szénportüzelés-technika kidolgozása, megvalósítása. Ajelenlegi tüzelési rendszer első komplett és megvalósított prototípusa 1979-ben a németországi Geretsriedben épült meg (/. ábra) A tüzelés technológiája a) Szénpor-előkészítés. A magas iltótartalmú, 12 000-20 000 kJ/kg fűtőértékű barnaszenet szárítják úgy, hogy a nedvességtartalom kb. 9% legyen. A megszárított szenet lisztfinomságra őrlik. Fontos, hogy a hamu CaO-tartalma 15% felett legyen, a szén szemcsenagysága pedig 200 mikron alatti. b) A szén szállítása a tüzelés telephelyére 50 nr űrtartalmú központi tartálykocsikkal történik. A szénport a szállítótartályon lévő kompresszorral előállított sűrített levegővel nyomatják a telephelyen lévő silóba. Jelenleg háromféle silót alkalmaznak: 120m , 180m és 330m" űrtartalommal (2. ábra)
Dipl. Ing. Dr. Fritz Schoppe, D-82538 Geretsried, Gustav A. Str. 5. Vass Ödön okl. gépészmérnök, 9200 Mosonmagyaróvár, Bartók u. 7.
1998. 91. évfolyam 5. szám
2. ábra. !20m -es szénportároló siló. A tartály 10 bar nyomásra méretezett
c) A szénpor a tárolósilóból gravitációs úton a tartály aljában elhelyezett „fluid" rendszerű adagolóbajut(5. ábra). A „fluid" rendszer és a tartályban lévő réstárcsás elemek rendszere lehetővé teszi a szükséges szénmenynyiség ± 1%-os eltérésű adagolását. (A fluid tüzelési technológia esetében a szokásos adalékanyagra nincs szükség.) cl) A szénporégő működése szempont)ából jelentős, hogy kiválóan alkalmazza a dinamika törvényszerűségeit: a kúp alakú égő falán a láng leválik, majd a bővülő kúp végén visszafordul. A levegőáramban lévő szénpor a kúp belsejében visszaindul, és amikor az égési levegővel találkozik, a hőmérséklet kb. ÍOOO°C. Ez az esemény jelentős az SO2 lekötése szempontjából, ugyanis
a szén hamujában lévő CaO lekötőképessége egyenesen arányos a füstgázzal érintkező felülettel. A szénporszemcse szétrobbanása elvileg végtelen felületet hoz létre. (A magyar szenek eltüzelésekor végzett mérések eredményei — a mérési dokumentáció rendelkezésére áll — teljes mértékben megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak.) A rendszer elvi sémája a 4. ábra szerinti.
213
A láng természete (5. ábra) és az adagoló pontossága lehetővé teszi kis íégfelesleg-tényező alkalmazását, a kazánok hatásfoka 92-95%. j) A fűtőrendszer egyéb elemei hagyományosak. A kazánok tervezhetők: melegvízre, forróvízre, telített gőzre, túlhevített gőzre. A kazán percek alatt állítható át széntüzelésről olaj- vagy gáztüzelésre (6. ábra). E típusú kazánnal az NSZK 12 városában üzemelnek fűtőmüvek, most épül a berlini, düsseldorfi és duisburgi fűtőmű ezen technológiával, A tüzelés teljes mértékben kielégíti az NSZK TA-Luft környezetvédelmi előírásait. Az NSZKban végzett környezetvédelmi méréseket a Bayern TÜV hitelesítette. Az NSZK TA-Luft mennyiségi előírásai: CO < 250 mg/m3; NO X < 500 mg/m3; SO 2 < 1000 mg/n?; por < 50 mg/m3.
6. ábra. Az égő felszerelve a kazán mellső falára
házások gazdaságossági számításainál az 1998. évi árakat elfogadva a 2006. év árait következők szerint célszerű módosítani: gáz -* 2600 Ft/GJ, szén -* 1100 Ft/G J. c) Az összes nemzetközi előrejelző intézet 1999-re ismételt — a 70-es évekhez viszonyítva kissé enyhébb — olaj- és gázárnovekedést prognosztizál.
Gáz- és szénárak, Ft/GJ
I. táblázat
3. ábra. A „fluid" rendszerű szénporadagoló, amely Európa minden államában védett találmány
4. ábra. A rendszer elvi sémája.
Jelmagyarázat: 1 Kazánrendszer 2 Ellennyomásé turbina 3 Generátor 4 Fogyasztók 5 Táptartály 6 Tápszivattyú 7 Tápfej 8 Redukáló és hűtő
Gazdaságosság A szénportüzelésű technológiával épütő fűtőművi beruházás megtérülését alapvetően az eladási árak — felülről korlátos szociális szempontokat is tartalmazó elem-, illetve a tüzelőanyagárak határozzák meg. Az árképzés ** fogyasztói magatar5. ábra. A 14 MW teljesítményű szénporégö lángja tás «* kintlevőség változása problémakörével cikkünkben nem kívánunk foglalkozni. A Gazdaságkutató Intézet Rt. az Ökoplan Wien osztrák cég jelentése alapján az /. táblázat szerinti gáz- és szénárakat prognosztizálta. Megjegyzések a prognosztizált árakhoz: a) A szén ára szárítva, Őrölve, telephelyre szállítva, hamu visszaszállítva értendő. b) Nem valószínű, hogy a gáz árának ilyen nagy mértékű emelkedése bekövetkezik, mert a jelentős makrogazdálkodási problémákat okozna. Ezért a szénportüzelésű technológiával épülő fűtőművi beru-
214
Melyek azok a tényezők, amelyek a gazdaságosságot pozitívan vagy negatívan befolyásolják? A következők: — a szén ára az összes energiahordozó között a legalacsonyabb; — széntüzeléskor nincs szükség külön adalékanyagokra a környezetvédelmi előírások betartásához; — a szén árát nem terheli a (forint) leértékelés miatti importár-növekedés; — a széntüzelés beruházási költsége közel duplája a gázfűtésű fűtőművekének, de a megvalósításhoz kiváló hitellehetőség vehető igénybe (későbbiekben erről bővebben); — a széntüzelésű rendszer üzemeltetési biztonsága oly mértékű, hogy egy fűtőmű üzemeléséhez max. 6-8 főre van szükség; — a szénportüzelésű kazánok élettartama 26-28 év, míg a gáztüzelésűeké — kedvező üzemeltetési viszonyok mellett is — ennek csak a fele. Eddig öt fűtőműre készült el a gazdaságossági számítás, és az eredmények azt mutatják, hogy az ismertetett technológiával épített beruházás 4-6 ev alatt mindenképpen megtérül úgy, hogy a fűtőmüvekben megvalósul a kapcsolt villamosenergia-termelés. 1998. január hónapban Magyarországon a következő tüzelőanyag árakkal kell számolni: szén (szárított) •* 550 Ft/GJ; gáz (középfogyasztók) -» 750 Ft/GJ; villamosenergia-értékesítés fűtőműből 5,70 Ft/kWh. 1998. január hónapban az NSZK-ban a várható tüzelőanyagárak: szén (szárított) -* 7 DM/GJ; gáz (középfogyasztók) -» 10,70 DM/GJ. A fűtőmű teljesítménye függvényében a következő beruházási költséggel kell számolni (zöldmezős beruházás): 5-10 MW között -» 70 M Ft/MW; 10-20 MW között -» 60 M Ft/MW; 20-35 MW között -* 46 M Ft/MW. A hőenergia értékesítési ára 1999-ben (várhatóan): alapdíj: 2,4 M Ft/MW/év; hődíj: 650 Ft/GJ. Az alap- és hődíj emelkedése a beruházás gazdaságossági számításaiban évente — a mai makrogazdasági feltételekkel, pl. infláció — 8-10%.
ELEKTROTECHNIKA
A termelt villamos energia felhasználható saját üzemben, vagy eladható az MVM Rt-nek. Mennyisége kb. a kazán MW-ban mért teljesítményének 15%-a. 1 kWh villamos energia termelésére fordítandó tüzelöhö kb. 450CM800 U/kWh.
A szénportüzelésű kazánok beépítése esetén felmerülő kérdések és válaszok a) Lesz-e szén megfelelő minőségben és áron? Megalakult a BH Carbon Szénporgyártó Kft. tatabányai székhelylyel. A cég a megfelelő mennyiségű és minőségű szenet többségében hazai szénből biztosítani tudja. A szállításra 15 éves szerződést hajlandó kötni. b) Tud-e biztosítani financiális lehetőséget a beruházó? Különösen érdekes ez a kérdés városok önkormányzata tekintetében! A beruházás finanszírozható a Magyarországnak adott 500 millió DM „Bajor hitel"-ből a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A hitel jelenlegi feltételei: 15 év futamidő, 5 év moratórium, 4% kamat. c) Gazdaságossági számítások egyértelműen igazolják, hogy a közvetlen fogyasztó — a távfűtésbe bekapcsolt fogyasztó, vagy a nagy energiahányadossal dolgozó vállalkozás — a következő gazdasági előnyöket érheti el: — tiszta göztermelés esetén a hő ára minimum 10%-kal olcsóbb, mint a gázzal előállított hő ára;
— kapcsolt villamosenergia-termelés esetén az előállított hő- és villamos energia minimum 15%-kal olcsóbb, mint a gáztüzelésű hőerőművekben termelt. d) Megfelelnek-e a magyar barnaszenek a technológia követelményeinek, amelyek a következők: — őrölhető legyen, — fűtőértéke 12 000...20 000 kJ/kg között legyen, — illótartalma 20% fölött legyen, — fajlagos hamutartalma ne hatadja meg a 20%-ot, — a hamu CaO-, MgO-tartalma haladja meg az éghető kén tömegének háromszorosát. Ezen elvárások alapján megvizsgáltunk háromféle barnaszenet: — a dudarit, — a tatabányait (Mány), — az oroszlányit. Ezen szenek az ismertetett követelményeket teljes mértékben kielégítik, és a tatabányai szénnel végzett külföldi kísérlet is igazolta a hatásfokról és környezetvédelmi eredményekről eddig leírtakat. E technológiát ajánljuk a városi fűtőművek korszerűsítésére- Értesülésünk szerint a beruházási összeg 70%-át meghitelezi a Magyar Fejlesztési Bank a ,,Bajor hitel"-böl. • Érdeklődésre a gyártó cég szívesen küld referencialistát. Fentiek alapján döntse el a kedves olvasó, hogy van-e jövője, lesz-e jövője a fjűtőművi technológiai korszerűsítése során a széntüzelésnek. (x)
VILÁGÚJDONSÁG : RAYTEK MX 4 INFRAVÖRÖS TAVHOMÉRŐ AZ ERŐSÁRAMÚ KARBANTARTÁSHOZ, KÖTÉSEK ELLENŐRZÉSÉHEZ *
* #.* * *
*
* SOKRÉTŰ SZOLGÁLTATÁS; KEDVEZŐ ÁR !! * A mért kört lézersugár jelzi a felületen ¥ 1 méter távolságban 17 mm mért körátmérő * Háttérvilágított kijelző 0,1 C° felbontással #• A legutóbbi tíz mérés oszlopdiagramon a kijelzőn megjelenik * A leggyakrabban mért anyagok emissziós tényezői a műszerbe be vannak programozva * Beépített naptáros óra a jegyzőkönyvkészítéshez * RS 232 C csatlakozón keresztül mérési jegyzőkönyvet készít hordozható nyomtatóra (opció) * Határérték túllépése esetén hangjelzés Műszaki adatok: Méréstartomány: -30 ... + 900 C Pontosság: ±1%±1 C°, illetve 0 C° alatt ±2 Ce Optika: 60 ; 1 (táv : átmérő) 1998. 91. évfolyam 5. szám
Emissziós tényező: 0,1 ... 1-ig Működési hőmérséklet: 0 - 45 C° Táplálás: 2 db ceruzaelem Méret: 200 x 170 x 50 mm Hullámhossz: 8 -14 |xm
SPECTRIS Components Kft. tel.: 215 8929 fax: 215 8202 RENDELÉS, SZAKTANÁCSADÁS TOVÁBBI MŰSZEREK 215
MODAN 2000, a kisfeszültségű energiaelosztó kapcsolóberendezés 2500 A-es áramerősségig
V l
Az INDUSTRIA 98 nemzetközi kiállítás alkalmából megjelenő cikkben a MODAN 2000 tipusú, VÁV Union által szerelt és forgalmazott berendezésről szeretnénk rövid áttekintést adni. Előzmények Vállalatunk a németországi Klöckner-Moeller céggel alakított ki szorosabb kapcsolatot a 0,4 kV-os berendezések területén. Az ID 2000 és IVS tipusú kapcsolóberendezéseket 1992 óta gyártjuk a korszerűen felszerelt csarnokunkban, együttműködési szerződésben meghatározott feltételek és szigorú műszaki követelmények figyelembevételével. Ebben az időszakban a MODAN 6000 típusú kapcsolóberendezést teljesen készreszerelt állapotban kaptuk a gyártó cégtől, azonban a kedvező tapasztalatok eredményeképpen 1995. évtől bizonyos részszereléseket saját magunk végzünk el. Ez a szerelési hányad időről időre növekszik.
egyszerűbb szerkezeti felépítésének köszönheti, a 6000-es sorozat kedvező tulajdonságainak megtartása mellett. Most nézzük meg, mit is „tud" ez a berendezés! A szekrény vázszerkezete műhelyben előre gyártott acéllemezekből készül, a szükséges típusvizsgálatoknak megfelelően. A mezőkombinációkat mechanikusan összeépített szekrényelemekből állítjuk össze. Az egyes mezők gyűjtősín-, készülék- és kábeltér egységekből állnak. A gyűjtősínek a berendezés felső részén, közvetlenül a fedlap alatt helyezkednek el. Á leágazó sínek függőleges elrendezésűek (2. ábra).
Az új MODAN 2000 rendszer A KJöckner-Moeller legújabb — és hazánkban ez év elejétől a VÁV Union Kft. által kizárólagos joggal összeszerelt —• kapcsolóberendezése a MODAN 2000 (1. ábra).
2. ábra. MODAN 2000 gyüjtősin-rendszcr -
A kapcsolószekrények mezői
}. ábra. MODAN 2000-es rendszer
Ez a legújabb fejlesztésű kapcsolóberendezés-család a Magyarországon már ismert és széles körben elterjedt MODAN 6000 típusú elosztórendszer továbbfejlesztett és egyszerűsített változata. Mit is jelent ez? Természetesen nem a minőségi színvonal csökkenését! A 2000-es család a kedvezőbb árfekvését az 216
•
• Energiaelosztó-mezők - Beépíthetők: = fix vagy kocsizható beépítésű megszakítók, = kapcsolható biztosítólécek. - Funkciók: - betáplálások 1600 A-ig, = kuplungok 1600 A-ig, = energialeágazások 1600 A-ig. Energia- és motorleágazómezök (3. ábra) - dugaszolható kivitelű - motor indítók, = megszakítók, = biztosítók. ELEKTROTECHNIKA
/. táblázat Villamos és mechanikai jellemzők
3. ábra. Dugaszolható leágazómező szerkezeti felépítése
• Funkciók - motorinditók: = direkt indítók 90 kW-ig, = irányváltók 75 kW-ig, = csillag-delta indítók 90 kW-ig, - betáplálások 630 A-ig, - energialeágazások 630 A-ig, - vezérlőfeszültség ellátás. • Installációs elosztómezök IVS-rendszerrel. A betáplálások és a leágazások fix beépítésűek, max. 630 A névleges áramerősségüek lehetnek. • Szabadon tervezhető mezők a hagyományos vezérlési rendszerekhez MR25 típusú gyors-szerelő egységgel.
Berendezéseinket minden olyan helyre ajánljuk, ahol fontos a minőség és a megbízhatóság, valamint a gyors és egyszerű szerelés, illetve hibaelhárítás. A MODAN 2000 típusú berendezés Magyarországon eddig a MOL Rt. Tiszai Finomító, TAURUS Agrotyre Nyíregyháza és a BORSODCHEM területén üzemel. A berendezések készülékbázisát a Klöckner-Moeller gyártmányai képezik, de egyedi kialakításra is lehetőség van. A MODAN 2000 típusú berendezésnek MEEI engedélye van. Vállalatunk 1997 márciusa óta az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer előírásai alapján dolgozik. Reméljük rövid termékismertetőnk megnyerte tetszésüket és elegendő információt adott ahhoz, hogy kérdéseikkel felkeressék cégünket. Mi minden különleges feladatra találunk megoldást! M
• Fázisjavító mezők. A mezőkbe fojtás nélkül 400 kvar, míg fojtással 200 kvar teljesítmény építhető be. Műszaki adatok A MODAN 2000 típusú berendezés részletes műszaki adatait az /. táblázat tartalmazza. 1998. 91. évfolyam 5. szám
Losonci Zoltán villamos üzemmérnök 1112 Budapest, Köérberki u. 36. Telefon: 310-5150/127-es mellék 217
Villamos energia
Számítógépes műszaki nyilvántartás kialakítása a TITÁSZ Rt.-nél Czövek Zoltán
A privatizáció folyamatában világossá vált, hogy a TITÁSZ Rt. meglevő műszaki nyilvántartásából sokfele rész-adat hiányzik, amelyeket csak különböző becslésekkel helyettesíthettünk. A műszaki nyilvántartás részletes áttekintése után megállapíthattuk, hogy annak tartalma, naprakészsége, állaga és szolgáltatásai nem felelnek meg a követelményeknek. Ajelenlegi nyilvántartás decentralizált rendszerű. A hálózati nyilvántartás centrumai az üzletigazgatóságok, de például a nagyfeszültségű állomások adatai az Rt. központ alállomási osztályának kezelésében vannak. A felhasználói kör a társaság minden szintjére kiterjed. A decentralizáltság miatt egyes felhasználók kényszerűségből párhuzamos nyilvántartásokat is létrehoztak. Ezek aztán többé-kevésbé el is térnek egymástól. A nyilvántartást üzletigazgatóságonként egy-két személy végzi. A kirendeltségeken a létszám nem teszi lehetővé az önálló nyilvántartó alkalmazását. Az Rt. központjában szintén hiányoznak nyilvántartással foglalkozó szakemberek. A nyilvántartók helyiségei szűkek, a klimatikus feltételek nem biztosítottak a többségében papír alapú dokumentumok számára. A hálózati nyomvonalrajzok rendszere nehezen áttekinthető, többszörös átfedések is előfordulnak. Az aktualizálás nehézkes, a változásokat több helyen is át kell vezetni. Az alfanumerikus adatok a rajzoktól elkülönülve találhatók, részben kartotékos rendszerben, részben pedig elszigetelten működő PC-s nyilvántartásokban. A cég vagyonának túlnyomó részét kitevő hálózati infrastruktúra hatékony működtetése szükségessé teszi a pontos, naprakész, gyors hozzáférésű műszaki nyilvántartást. Ezzel kapcsolatos igények a műszaki terület mellett a gazdasági és kereskedelmi szakterületek részéről is megfogalmazódtak, amely területeken egyébként már léteznek szakmai informatikai rendszerek. Az új műszaki nyilvántartásnak a gazdálkodási rendszerünknek megfelelően centralizáltnak kell lennie. Az új követelmények — objektumszintű nyilvántartás, hálózati üzemállapot modellezés, informatikai rendszerbe integrálhatóság — kizárólag informatikai eszközökkel elégíthetők ki. Az új műszaki nyilvántartás alapját olyan szoftver jelenheti, amely a TITASZ Rt. speciális igényeinek jól megfelel. Az iparágban végzett előzetes tájékozódás alapján esett a választás a szakterület igényeire kifejlesztett „Műszaki Információs Rendszer"" (rövidítve: MIR ) szoftverre, amelyet áramszolgáltatói körben már használnak. A tényleges alkalmazásba vétel
Czffvek Znltún okl. villamosmérnök, TITÁSZ Rt., a MEE tagja A MEE 1997. augusztus 25-27-i debreceni Vándorgyűlésén tartott előadás alapján
218
előtt a TITÁSZ speciális adottságait figyelembe vevő vizsgálat történt az 1996 áprilisában indított pilot projekt keretében. Apilot munkája kiterjedt a MIR nyilvántartási technológiájának kipróbálására, a szükséges módosítások, kiegészítések specifikálására, az új rendszer telepítése és első adatfeltöltése során elvégzendő feladatok behatárolására. A vizsgálatokat a TITÁSZ hálózat kijelölt részeinek valós adataival végeztük el. A MIR adatbázisa eleget tesz a nyilvántartással szemben támasztott követelményeknek, és a szoftver ellátja azokat a feladatokat, amelyek a számítógépes nyilvántartástól elvárhatók. A villamos topológia rögzítésével létrejön a hálózati modell, amely alkalmas a rövid és hosszú idejű hálózati üzemállapotváltozások követésére. Részletes adatok állnak rendelkezésre minden egyes hálózati objektumról. Az adatok körét tetszőlegesen lehet meghatározni. Időrendben követhetők az egyes események. A készülékek, szerelvények nyilvántartásba vitele „leltározási" folyamattal végezhető cl. Lehetőség van készülékek egyedi nyilvántartására. Objektumonként, vagy nagyobb egységenként is mód van állapotjellemzők felvételére, amelyek például a karbantartás tervezését segítik. Nem létezhet műszaki nyilvántartás rajzok, térképek nélkül. Az információk jelentős része (nyomvonalrajzok, térképek, sémarajzok, fényképek stb.) csak grafikus megjelenítéssel használható fel. A MIR olyan grafikus interfésszel rendelkezik, amelyhez a grafikus felület választható. Apilot során kipróbálásra került egyfajta grafikus rendszer. Ez nem tekinthető térinformatikai alkalmazásnak, de az áramszolgáltatói gyakorlatban szükséges követelményeket messzemenően kielégíti. Megoldást nyújt az ilyen esetekben mindig felmerülő digitális vektoros térképek — remélhetőleg átmeneti — hiányára is. Lehetővé teszi, hogy azok — megjelenésük után — a rendszerbe bekerülhessenek. A pilot projekt tapasztalatai alapján megállapítottuk, hogy a MIR alkalmas a TITASZ Rt. új műszaki nyilvántartásának megvalósításához. A nyilvántartandó adatok felmérésével és a pilot projekt tapasztalatait figyelembe véve tudtuk elkészíteni az új nyilvántartási rendszer bevezetésének tervét. A rendszer bevezetése és adatfeltöltése olyan egyszeri nagy feladatot jelent, amely igen összetett, és sokféle kölcsönhatás jellemzi. Jelentősége, kihatásai és költsége is indokolják projekt keretében történő megvalósítását. A nagyságrend érzékeltetésére: a reálisan rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával a rendszer telepítése és első adatfeltöltése mintegy 6 év alatt készülhet el. A meglévő nyilvántartásokat rendezni kell, pótolni kell a hiányosságokat. Ezt a munkát akkor is el kellene végezni, ha a meglévő rendszert kívánnánk tovább működtetni. ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia Az objektumszintű nyilvántartás létrehozásához további helyszíni felméréseket kell végezni olyan adatok begyűjtése érdekében, amelyek eddig nem voltak nyilvántartva. Helyszíni pontosítást igényel a fogyasztói leágazási pontok azonosítása is. A helyszíni felméréseket össze lehet kapcsolni a rendszeres hálózati bejárásokkal, és a fogyasztásmérők, fogyasztási helyek adatainak ellenőrzésével. A meglévő alfanumerikus adatok átvételét gyakorlatilag manuálisan kell lebonyolítani, mert az adatok hagyományos kartotékokon, különféle PC-s listákon állnak rendelkezésre. A meglévő rajzos anyagok feldolgozása célszerűen központosítva végezhető el. Ehhez kapcsolódva meghatároztunk egy olyan tevékenységi sort, amelybe tartozó feladatokat kötött módszerekkel és technológiával szabad csak végezni. Ezek a munkák a nyilvántartás alapstruktúráját hozzák létre. A centralizált feldolgozás ez esetben a drága eszközök jobb kihasználását is szavatolja. Az új nyilvántartási rendszer teljes adatbázisa a központi szerveren foglal helyet, a munkaállomások alkalmasak a helyi-
leg szükséges adatok lekérdezésére, és a feljogosítás szerinti adatok karbantartására. Alapelvnek tekintjük, hogy a topológiai változásokat is jelentő módosítások centralizáltan kezelendők, míg az egyéb változások átvezetését azok keletkezési helyén módosítják. Terveink szerint az új rendszerű műszaki nyilvántartás lépcsőzetesen épül fel. Először a magasabb feszültségszintek kerülnek használatba, majd a hálózati „piramis" alsóbb régiói következnek. Mindezen munkának akkor van értelme, ha hosszú távon folyamatosan jól működő rendszer jön létre. Ennek további biztosítékát jelenti, hogy a TITÁSZ Rt. szervezetének korszerűsítése során a műszaki nyilvántartás működtetésére önálló szervezeti egységet hozunk létre. Záró gondolatként meg kell jegyezni, hogy „csodát" természetesen nem várhatunk az új rendszertől. Egy jól működő nyilvántartást az tesz igazán értékessé, ha a benne található adatok pontosak, naprakészek.
Helyesen, jól „műszakiul" Az Elektrotechnika 1998/2. számában a kábelekkel kapcsolatos fogalmak helyes alkalmazásáról írtam, ez alkalommal pedig a kábelszerelvényekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakról teszek említési, ismét a teljesség igénye és a definíciók megadása nélkül. A kábelszerelvények két fő alaptípusa a végelzáró és az összekötő; ezen kívül vannak még egyéb szerelvények is; ez utóbbiakat most nem tárgyalom. A végelzáró helyett használható a kábelvégelzáró kifejezés is, de felejtsük el a régebbi kábelfej elnevezést! A végelzáró lehet szabadtéri (nem kültéri és nem külső téri) vagy belsőtéri (nem beltéri) kivitelű. A telített papír szigetelésű kábelek hagyományos végelzárói öntöttvas és porcelán szerkezetűek, szükségmegoldásként belső téren olajban kifőzött kenderzsineget használtak a szigetelés lezárására, ezeket zsinegeit végelzáróknak nevezzük. (/Vem tekercselt végelzáróknak, mert ez a fogalom az extrudált szigetelésű kábelek egyes végel2áró-típusaihoz van fenntartva.) A zsinegeit végelzárók kiváltására szolgálnak a műanyag vagy ólom elágazóidom és zsugorcsövek kombinációjából kialakított, valamint az olajedényes végelzárók. Az extrudált szigetelésű kábelek végelzárói — technológiai megoldásoktól függően — a következők lehetnek: tekercselt, zsugorodó, kombinált (tekercselt és zsugorodó), ráhúzható (slip-on), elasztikus Öntőgyantás dugaszolható stb. A feszültségre kapcsolható kábel végének ideiglenes lezárására szolgáló szerelvény neve: végelzáró szerelvény (vagy: végkarmantyú); a feszültségmentes kábel végének lezárására a zárósapka szolgál. Az Összekötő helyett használható a kábelösszekötő kifejezés is, de ne használjuk a régies karmantyú fogalmat. (Pontosab-
1998. 91. évfolyam 5. szám
ban: a telített papír szigetelésű kábelek Összekötéséhez alkalmazott szerelvényeket nevezhetjük öntöttvas karmantyúnak és belső ólomkarmantyúnak, de az extrudált szigetelésű kábeleknél nem használható a karmantyú kifejezés!) Kerüljük a kötés kifejezést is, mivel az nem a komplett kábel összekötőt jelenti, hanem a vezetők sajtolással vagy csavarozással történő összekötésekor a kötőelem és a vezető azon együttes részét, amely a kötési művelet során egymással közvetlen kapcsolatba kerül. A kötés tehát a teljes kábel összekötőnek csak egy része! Két kábel összekötésére szolgáló szerelvényt egyenes összekötőnek, a fővonali kábelről elágazó kábelt csatlakoztató szerelvényt elágazónak (tehát nem leágazónak!) nevezik; ennek két változata van: a T-elágazó és az Y-elágazó. A telített papír és az extrudált szigetelésű kábelek közötti Összekötők neve: vegyes összekötő, a háromerű kábel és három egyerű kábelt összekötő szerelvényt pedig háromágú összekötőnek nevezik. Az összekötők technológiai megoldása is különböző lehet: tekercseléses, öntőgyantás, előregyártott, elasztikus, befecskendezett stb. Végezetül meg kell említeni a szerelvények alkatrészeivel kapcsolatos kifejezéseket. A kötőelem az a fémből készüli alkatrész, amelyet a kábel vezetőinek összekötésére, ill. csatlakoztatására használnak. Az egyenes kötőelem két egymás után következő vezető összekötésére, az elágazó kötőelem egy elágazó vezetőnek a fővonali vezetővel való összekötésére szolgál. A különböző kötési módok helyes, szabványos megnevezései: sajtolt kötés, amely lehet körkörös, hatszögletes, mélyhornyú (köldökpréses) kötés; csavaros kötés, amely lehet szigetelést átszúró kötés. Luspay Ödön
219
Technikatörténet „A balatoni mederkábel története" címmel érdekes technikalörténcti írás jelent meg tavaly a DÉDÁSZ Centenáriumi Emlékbizottsága által indított, „Fénythozó hagyományok" nevű sorozat 7. köteteként. A kiadvány megjelenésének előzménye és tartalmi alapja Lechner László 1997. július 16-án, Siófokon tartott MEE-előadása volt, amelyet az Egyesület Dél-Dunántúli Koordinációja rendezett. Az összeállítás már témáját tekintve is egyedi ritkaságnak számít, hiszen a Balaton medrét Szántód és Tihany között átszelő energiaátviteli Összeköttetés 1913-ban kiemelt műszaki teljesítménynek számító vállalkozással, az országos leghoszs/.abb víz alatti és egyedüli nagyfeszültségű tókábel-párjának létesítése útján valósult meg. A leírásból képet kapunk arról, hogy a 85 évvel ezelőtti technikai és technológiai eljárások ismeretében ennek a merész kihívásnak milyen gyártási és létesítési problémák sikeres leküzdésével felelt meg az akkori magyar ipar, amelynek a kábelgyártás nemzetközi mércével mérve is az egyik legsikeresebb ágazata volt. Ezzel összefüggésben mintegy betétként, tömör összefoglalást is olvashatunk itt a hazai kábelgyártás 100 éves történetének cs szervezeti átalakulásainak keresztmetszetéről. Számos leleményes részletet idéz fel a szerző Wukschitz Gergelynek, a Pozsonyi Kábelgyár főmérnökének felkutatott fényképes cikkéből a kábelfektetés gyakorlati mozzanatairól, amelyeknek bonyolultsága főként a Balaton-meder itteni mélységének szélsőséges eltéréseiből számlázott. Összefoglaló értelemben — a szerzőt idézve — ez az írás arra keresi a választ, hogy „...milyen érdekek, fejlesztési
220
elképzelések indokolták ennek az újszerű vállalkozásnak az elhatározását és a műszaki megoldás ezen módjának kiválasztását. Milyen lehetőségeket kínált ehhez és milyen korlátokat emelt a megoldási formák elé az elektrotechnika és az általános műszaki gyakorlat akkori, magyarországi színvonala.'" A tartalom és gondolatfűzés többoldalúságát, valamint a hitelességi vonásokat — „Forrásanyagok jegyzéke" tanúságával — erősíti a bibliográfiai archív anyagok és a történésekhez időben, érdekeltségben közelálló elődöktől {elsősorban Lechner Alajos és Sztanó Rezső) nyert személyes információk ötvözése. Kifejeződik a részletekben a témával fennálló mesterségbeli történeti kapcsolat a szerző részéről is, aki négy évtizede mint pályakezdő mérnök maga is üzemvivői feladatokat látott el a balatoni mederkábcl üzemviteli kapcsolatába tartozó ÉDÁSZ elosztóhálózaton. Dienes Gézei
Új világrekord a JET-kísérletekben A JET (Joint European Torus) angliai magfúziós kísérleti központ tudósai kísérleti berendezésükben Is időtartamra 12 MW fúziós teljesítményt értek el, amely egyben világrekordotjelent (a munkálatokban a német Max Planck Intézet is részt vesz). Ezt az eredményt tavaly ősszel érték el: a felhasznált tüzelőanyag deutérium és triiium egyenlő arányú keveréke volt. További érdekességként szolgál az összehasonlítás, miszerint a 200 millió °C feletti hőmérsékletű gázplazmában termelt fúziós teljesítmény elegendő let! volna ahhoz, hogy ls-ig egy kisvárost villamos energiával lássanak el. (Forrás; Stwmthemen 1/98) Dr. F. M.
ELEKTROTECHNIKA
A szakértelem nem ismer határokat: egyedi készülékektől a komplett berendezésekig a Klöckner-Moeller megoldásokat kínál minden feladatra. Elektromos és elektronikus készülékek, rendszerek és berendezések az automatizálás és energiaelosztás minden területén: berendezéseink a világ minden piacán - az összes jelentős szabványossági vizsgálat birtokában - biztosítják a költségtakarékos és megbízható megoldásokat a jövő elvárásainak megfelelően. • A teljes szállítási program. A működtető és jelző készülékeink, a leválasztó kapcsoló, mágneskapcsoló, és motorvédő kapcsoló-családok garantálják az Ön hálózatának biztonságát. • Kapcsoló berendezéseinkkel, sínes energiaelosztó rendszereinkkel, műanyag tokozott elosztóinkkal „kézben tartjuk az áramot". • Kompakt és moduláris programozható vezérlések, programozó szoftverek, adatbusz-rendszerek, hajtás szabályozások: automatizálási rendszerek a jövő technológiájának jegyében. • Tervezési segédletek, tanácsadás, oktatás és szolgáltatás a testre szabott megoldások érdekében. A világ 70 országában 350 képviselettel partnereink szolgálatában További részletes információkkal állunk rendelkezésére: Klöckner-MOELLER Hungária Kft. 1139 Budapest, Röppentyű utca 57. Telefon: 270-5690 Fax: 270-5691
