J-
ELEKTROTECHNIKA
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület lapja * Alapította Zipernowsky Károly
89. ÉVFOLYAM
19
9
6.
J Ú L I U S
/ OBO-ERDEMES MEGGONDOLNI:
A DONTO KULONBSE A PADLÓCSATORNA ES AB OBO-PADLÓCSATORNA KÖZÖTT AZ OBO ELŐNYEI JELENTIK SOK MINDEN SZÓL AZ OBO MELLETT. PÉLDÁUL AZ, HOGY MINDEN CSATORNA MAGASSÁGHOZ KÜLÖNBÖZŐ CSATLAKOZÓ DOBOZT RENDEL - VAGY INKÁBB AZ OB9 MELLETT DÖNT. AZ ÖN KÍVÁNSÁGA BETTERMANN
SZERINT AJÁNLUNK KEREK ÉS SZÖGLETES SZERELVÉNYBEÉPITŐ EGYSÉGET 4-6, 7-10 VAGY 12 KÉSZÜLÉK SZÁMÁRA. A BEÉPÍTŐ EGYSÉGEK ÉS DOBOZOK IGAZODNAK MINDEN CSATORNAMAGASSÁGHOZ.
Kft. • H- 1121 Budapest • Ágnes út 28 iTel.: 18-68-677, 20-92-975 • Fax.: 26-73-016
VILLAMOS TERVEZŐK FIGYELEM! Modulrendszerű PRIZMA P típusú szekrénybe szereit;' Wieland kapcsolóberendezésekhez sorkapcsok Elektromos szereléstechnika óriási előnyökkel
AUTOMATIKUS FÁZISJAVÍTÓ BEREM>EZÉS I50...375 kvar-ig (fokozatteljesíímény 25 kvar) póíszekrénnyél 1,5 Mvár-ig bővíthető!
Komplex csatlakozás és szereléstechnikai program WK sorkapcsokkal:
s
\
Ili
• vezetékkeresztmetszet 2,5 mm2-től 70 mm2-ig • helytakarékosság: kompakt építési forma • gyors szerelhetőség: biztos kapcsolat széthúzhatóság ellen védett megoldással • gazdaságosság: univerzálláb (T32 és T35 sínhez) • vezetékkicsúszás elleni biztosítás: nagy érintkezési felület • Wieland egységes jelölőrendszer (minden típushoz) • széles tartozékválaszték • nemzetközi szabványok szerinti tanúsítvány • DIN ISO 9001 + MEEI engedély!
Részletes műszaki információvá!, magyarországi referenciává! és katalógussal állunk rendelkezésére.
TECHNIKA G.K.M. Bt. 2040 Budaörs, Csiki u. 1. Tel.: 06/23-421-628 Teí./fax: 06/60-345-95
Wieland
wieland budapest
ELEKTROMOS CSATLAKOZÁSTECHNIKA
ísmmmwmk
2049 Dlósd. Sashegyi köz 1. Tel./Paz: 06-23/381-818 Telefon: 06-60/348*849 06-30/348-849
í KONDENZÁTOR l KONTROLL BT
KONDENZÁTORTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY Organ of the Hungárián Electrotechnical Association Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereins
TARTALOM Dr. Danyek Gyula: A felfűzött hálózati kapcsolóberendezések kiválasztásának szempontjai II. rész
323
Dienes Géza: VDEW, MEE-MVM Rt. Szimpózium
329
Debreczeni Gábor: A Tungsram Világítástechnikai Állomás és tevékenysége
337
Dr. Bán Gábor: A Villamos és Elektronikus Mérnökök Intézete (IEEE)
343
Bankó János, Winkler Istvánná: Robbanásbiztos villamos gyártmányok vizsgálata és tanúsítása Európai Unió direktíva alapján
349
INHALT
CONTENTS
Dr. Gy. Danyek: Ein Beitrag zur Auswahl von
Dr. Gy. Danyek: Contribution to Selection of Ring-Main-Units Part II.
323
G. Dienes: The VDEW, MEE-MVM Rt. Symposium
329
G. Debreczeni: Lighting Engineering Station Tungsram and its Function
337
Dr. G. Bán: The Institute of Electrical and Electronical Engineers (IEEE)
343
J. Hankó, Mrs. I. Winkler: Tests and Certification of Explosion-Proof Electrical Equipment Based on European Unions direcüves
349
Ringschaltanlagen Teií II.
323
G. Dienes: VDEW, MEE-MVM Rt. Symposium
329
G. Debreczeni: Haus der Beleuchtungstechnik Tungsram und ihre Tatigkeit
337
Dr. G. Bán: Das Institut von Elektro- und Elektronische Ingenieure (IEEE)
343
J. Hankó, Mrs. I. Winkler: Prüfung und Bescheinigungexplosionsgeschützten elektrischen Betriebsmitteln entsprechend EU Richtlinien
349
• . !• ' i . •. ..•• D r . ' i / c u i u in i] L á s z l ó e l n ö k
Italázs i'i 1.1. Dr. fteiikó Imre, Bobul a András, Hatvani György, Dr. Horváth József, Horváth J. Ferenc, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Herényi A. Ödön. Kovács Ferenc, Dr. Krónier István, Dr. Lantos Tibor, Dr. Madarász György, Dr. Nagy István,' •i[n>i. Míklús, Dr. Tonibor Antal, Dr. Tuschák Róbert Szerkesztőség és kiadó/Etf torship-Schriflkihing: 1055 Budapest V. Kossuth Lajos let 6-8. Telefon: 153-0117 fis 153-11<« Telefax: I53-4OÜ9 Kiatlja és tcrjes/.ü a Magyar Elektrotechnikái Egyesület — Felclíls kiadó: Lernyei Péter Fós/urkc./.ló': Dr. Terszlyánszky Tibor — Felelős szerkeszlö: Dr. Ráczné Nagy Borbála — Olvasó s/crkcszul: Dr. Vetési Emi) — S/cikes^tíiségi titkár: Prálh Mária 1 ' . ii • i - •,,< •!. Byff Miklós (Villamos ••:;••;;.. •" i. •'. • i • • |: / •. •• — F a r k a s András • \ .r.-i .IM/ ,!..> ÉS S - ^ > hük.. — Hauser Imre (Világílislcchnika) — Dienes Géza (Villamiis energia) — Tóth Elemér (Villamos gépek) — Somorjai Lajos (S/abványusitás) ' I • / .11 szerkeszlő: Trybek Elvira — S/cdcs, liinlclcs: JUREX Bt Előfízetltető: a Magyar Elektrotechnikái Egyesülclnél. Eliífiralésj dfj ej;csi cvre: 2RW) Fi + ÁFA, egy wim a>j: 24« Fi + ÁFA. Egyes lapok korlltouut számban a kiadóban ' •• / \ .-n. !• i. 1055 Budapest V., Kossuth Lajos tírfi—X. Telefon: 153-0117 és 153-11118Tclcia*: I53-4OW Hirdetésfelvéteh a kiaűóban — Nyomda: Zalai Nyomda Rt. — Index: 25 205 — HU ISSN 11367-07011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség fen illanja az (rísok s/cllemiségét és, tartalmúi ncrn érinlii riividflesck jogát. A hirdetések és PR eikkek larlalmáért a szerkesafiség nem villái felelősséget.
1996. 89. évfolyam 7. szám
321
A HAGYOMÁNYOS, MEGSZŰNŐBEN LEVŐ DIL... SOROZAT HELYETT ÚJ, DIL-K-... TÍPUSÚ, MODULSZERŰ MAGNESKAPCSOLOINKAT AJÁNLJUK FIGYELMÉBE:: ^~~~——-—-^___^^
Típusok
Jellemzők
~—-—____^
Névleges szigetelési feszültség U^ V Kapcsolható motorteljesítmény, kW 50/60 Hz; AC2.AC-3
220...240V 330...415 V 660...690 V
Segódkapcsoló HL-K-...
DIL-K4-...
DIL-K5-...
Mágnesteípcsolók DIL-K7-...
OIL-K11-...
690
690
690
690
690
-
2,2
3
4
5,5
—
4
5,5
7,5
11
—
5.5
7,5
11
15
—
4
5,5
7,5
11
22/9
25/12
32/16
32/23
-
-
-
-
-
-10
-10
-10
-10
-
-01
-01
-01
-01
-
-32
^32
-32
-32
AC-15
!30V:6 400 V A 50OV:2 690 V: 1
Névleges üzemi áram. A AC-1(l l h )/AC-3(l a );400V
Érintkezők:
»i u a » 4j
Í*-)M-JH * 1 1 3 1 •>
O-S-W
U 1 1 t 14 *1 1 1 S i l ti
i i.« a
•1 1 J S 19 13 t i 71 »
O
"ÍSSSS Í'Í'S
U 1 1 t 14 U ö ÍJ U
Az illeszthető segédérintkezők: Hi11,Hi-02, Hi-20, Hi-22, HÍ-13.HÍ-31, Hi-O4, Hi-40l,^=10A IB=6A (230 V AC-15)
ISO 9001 szerint auditált minőségbiztosítási rendszer GANZ KAPCSOLÓ- ES KÉSZÜLÉKGYÁRTÓ KFT. Budapest X., Kőbányai út 41/C 1475 Pf.: 87. / Telefon: (36-1) 261-1115 Telefax: (36-1) 261-7670 KÉRJE INGYENES TERMÉKISMERTETŐNKET!
KONDIK^
Villomosnergio-gazdálkodósi, ^v Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. \ 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 27. j Tel./fax: 113-8404, Tel.: 114-4404 J
FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE • GYÁRTÁSA • TELEPÍTÉSE
/ S éves ^f kapcsolat
ELIN
Villamosberendezéseket Gyártó és Szerelő Kft. 1077 Budapest, Bethlen G. u. 21-23. Telefon: 322-9655, 322-9656, 432-7508 • Fax: 322-9654 1
ELAROL-Q82
Fázisjavító automatika mikroprocesszoros, OCM rendszerű (cos 9 szabályozás helyett kondenzátor-gazdáfkodáson alapuló meddőteljesEtmény-minlmalizálás)
KONDEFENZOR
czn
Kapcsoló- és elosztó berendezések gyártása, tervezése Létesítmények villamos szerelése Távközlési áramellátó berendezések gyártása és telepítése Villamos cikkek kereskedelme
Védelmi automatikák háromszög- vagy csillagkapcsolt középfeszültségű kondenzátortelepekhez
í Fázisjavítás = energiatakarékosság + költségmegtakarítás j
322
frekvenciaváltók 0,4-2500 kW teljesítményhatárokhoz
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
_ A felfűzött hálózati kapcsolóberendezések kiválasztásának szempontjai II. rész
Dr. Danyek Gyula Speciális, jórészt szabványos üzemi követelmények
3. IEC feltétel: /tr2z > /bizt (7"= 2 s) — a biztosító-transzformátor koordinációnál kielégítendő követelmény, ahol htlz a transzformátor szekunder kapocszárlati árama a primer kapcsokon, 4. IEC feltétel: 7tr2z > /trans, ahol Arans az IEC 420 szerinti transzfer, ill. az MSZ IEC 420 szerinti átváltási áram, 5. IEC feltétel: /ntrans > Itrans, ahol /ntrans a kapcsol ÓkészÜlék névleges átváltási árama,
A biztosító és a kapcsoló együttműködése az IEC 420 megfogalmazásában A biztosító és a szakaszolókapcsoló együttműködéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: 1. IEC feltétel: /nbizt » /ntrf — a (többnyire 75 W) megengedhető disszipációs követelmény és a transzformátor túlterhelhetősége függvényében, ahol /nbizt a biztosító, /ntrf a transzformátor névleges árama, 2. IEC feltétel: 12 Intrf < /bizt (T = 0,1 s) — a biztosítótranszformátor koordinációnál kielégítendő követelmény, ahol /bizt (T~ 0,1 s) a 7 kiolvadási időhöz tartozó kiolvadási áram,
Biztosítók
20 Inwa
n
0 87 6. IEC feltétel: /ntrans > /bizt (Ttrans = Tön——' = (l+2a)a-l = 0,91 • Tön), ahol /bizt (7trans). a 7trans kiolvadási időhöz tartozó kiolvadási áram, Tön pedig a szakaszolókapcsoló ún. biztosító kezdeményezte kikapcsolási ideje, továbbá a = 4 és ö = 0,065 a log-log skálán ábrázolt
Kioldószerkezet
Szakaszolókapcsoló
3F megszólalás, áramkorlátozás egy félperiódus alatt
Kapcsoló kikapcsol
Árammentes kikapcsolás
3F megszólalás és oltás
Kapcsoló kikapcsol
Árammentes kikapcsolás
5—15 Inbizi > átváltási áramtartomány
10 Inhi/l
Megszólalás — 1F OLTÁS
Kapcsoló kikapcsol
3F kikapcsolás — 2F OLTÁS
5 Intiizl
A biztosítók csak I > = I3 áramot tudják megszakítani 3 Inhizl
MEGSZÓLAL, DE NEM OLT!
KAPCSOLÓ KIOLDÓDIK
3F KIKAPCSOLÁS ÉS OLTÁS
2 Inhi/.i
A kombináció In névleges árama < Inti
In
In alatt 3F megszakítások
/. ábra, A biztosítók, a kioldószerkezet és a szakaszolókapcsoló együttműködése az MSZ IEC 420 szerint
Dr. Danyek Gyula, Budapesti Elektromos Müvek Rt. Vizsgálóállomás {H-1325 Budapest, Tutaj u. 3—5.), a MEE tagja Az 1. rész az 1996/5. számban jelent meg. biztosító,
1996. 89. évfolyam 7. szám
kiolvadási idő-áram jelleggörbe jellemzői. Az IEC feltételrendszer hátterében az 1. ábrán látható, a a kioldószerkezet és a szakaszolókapcsoló közötti
323
Villamos energia feladatmegosztásból adódó követelmények teljesítése áll. A függőleges tengelyen az /nbizt áram egészszámú többszöröseivel kifejezett terhelési — túlterhelési — zárlati igénybevételek során átfolyó áram látható, a három fő oszlopról pedig a biztosító szakaszolókapcsoló egyes komponenseire háruló feladatok olvashatók le. A 4., 5., 6. — alapjában véve összetartozó — IEC feltételek betartása okozza általában a legtöbb gondot, mert — az /., 2., 3. IEC feltételeknek megfelelő biztosító karakterisztikája megváltoztathatatlanul meghatározott, a hálózati pont változó zárlati teljesítménye egy szűk sávon belül adott; — a mechanikus kapcsolókészülék biztosító kezdeményezte kikapcsolási ideje csak nagyon nehezen változtatható (növelhető) meg, azaz a 6. IEC feltétel teljesíthetősége már egyéb körülményektől is függ; — a melegedéssel, bekapcsolással, zárlattal kapcsolatos feltételek kielégítése üzemviteli szempontból elkerülhetetlen, miközben a szekunder zárlat fellépte nagyon ritka valószínűségű esemény. A4. IEC feltétel betartása azért indokolt, mert a transzformátor szekunder kapocszárlatát a biztosítónak ajánlatos elhárítania, ui. a transzformátor önrezgéséből származó VSF visszaszökő feszültségnek elsősorban a meredeksége, de a csúcstényezője is nagyobb az átlagosnál, emiatt az ebből adódó igénybevételt a szakaszolókapcsolók általában nem tudják elviselni. A következőkben összefoglaljuk az IEC feltételrendszer teljesítéséhez Összességében szükséges adatokat és információkat (a nehezen, vagy alig beszerezhető információkat kurzív betű jelzi): a) a hálózat zárlati teljesítménye, b) a transzformátor névleges jellemzői, c) az FHK-t jellemző legnagyobb elfogadható veszteség, d) a kiválasztandó biztosító vesztesége (disszipációja) az átfolyó áram. függvény ében, c) a kiválasztandó biztosító kiolvadási jelleggörbéje, f) a kiválasztandó biztosító \\,h, I3 árama, g) a kiválasztandó biztosítót jellemző 11 (Joule integrál) érték, h) az FHK biztosítós szakaszolókapcsoló biztosító kezdeményezte kikapcsolási ideje (Tön), i) a biztosítós szakaszolókapcsoló ún. átváltási (transzfer) árama (a 7ön és a jelleggörbe alapján adódik), j) az FHK biztosítós szakaszolókapcsolójának névleges átváltási árama. Ha az információhoz mégis hozzá lehet jutni, abból még nem következik, hogy a leírt IEC feltételrendszer ki is elégíthető. Ajellcmzők nehézkes hozzáférhetőségének okai a következők: — A gyártó által generálisan vállalandó, az ISO 9000 szabvány szerinti minőségbiztosításon alapuló termékfelelősség igazolásához — a teljes adatszolgáltatási igényhez viszonyítva — viszonylag kevés vizsgálat szükséges, ezért nem áll rendelkezésére megfelelő számú adat. — A gyártók vagy a maguk által előállított, vagy az általuk szállított olyan biztosítókat ajánlják, amelyeket a gyakorlatban kipróbáltak vagy egyéb módon ellenőriztek. — Ezzel szemben hazai viszonylatban — részben a piacvédelem, részben az árkondíciók miatt — az FHK gyártótól idegen biztosítók használata (lenne) a jellemző. Ehhez az
324
MSZ-IEC 420 megköveteli ugyan az információk gyártói közlését, ez azonban a gyakorlatban — több okra visszavezethetően — nehezen valósul meg. A biztosító és a kapcsoló együttműködésének megítélhetősége a gyakorlatban Az előzőekből látható, hogy precíz megközelítés igénye esetén az üzemeltető a gyakorlati esetek többségében — megfelelő adatok hiányában — megoldhatatlan helyzetbe kerülhet. Mindezek ellenére van lehetőség a gyakorlati munkára, ha tudomásul vesszük, hogy az esetek egy kis valószínűséggel előforduló részében biztosító-meghibásodással számolunk. Ez a meggondolás a hazailag rendelkezésre álló, ismert jellemzőjű biztosítók, a szélsőséges hálózati zárlati teljesítmények, a transzformátorjellemzők figyelembevételén, és azon meggondoláson alapul, hogy a biztosító és a szakaszolókapcsoló közötti határeseti igénybevétel a gyakorlatban alig fordul elő. A biztosítós szakaszolókapcsoló jó működésének ismérvei az üzemeltető számára— a teljesített IEC fettételeket is megjelölve — a következők szerint fogalmazhatók meg: /. ismérv; Az FHK berendezés zárt biztosító tartójában túlterhelés esetén sem jön létre meg nem engedhető melegedés (1. IEC feltétel). 2. ismérv: Atranszformátor üresjárási bekapcsolási tranziense nem olvasztja ki a biztosítót (2. IEC feltétel). 3. ismérv: A transzformátor szekunder kapocszárlatakor a biztosító 2 s-on belül megszakítja a primer oldalon megjelenő áramot (3. IEC feltétel). A 2 s helyett korábban 10 s-ot írtak elő. 4. ismérv: A transzformátor szekunder kapocszárlatakor mindhárom biztosító kiolvad és a kapcsolókészülék nem szakít bele ebbe az áramba (4. IEC feltétel). 5. ismérv: Ha valamelyik biztosító kiolvadása következtében a kapcsolókészüléknek áramot kell megszakítania, akkor o készülék ezt az áramot meghibásodás nélkül tisztázza (5. IEC feltétel). Az I. és 2. ismérv maradéktalan megléte az üzem szempontjából elengedhetetlen. A transzformátor szekunder kapocszárlata, ifi. minden, az 1...2-szeres névleges biztosító áramnál nagyobb áram előfordulása nagyon ritka. A 0,4 kV-os oldalon általában nincsen főbiztosító. Annak valószínűsége, hogy a transzformátor szekunder kapcsa és a vonali biztosítók közötti — transzformátor állomáson belüli — rövid áramút-szakaszon lépjen fel hiba, nagyon kicsiny. A vonali biztosítón túl fellépő zárlatra a vonali biztosítónak kell megszakítania. A vonali biztosító meghibásodása sem gyakori esemény. A lehetőségeket végiggondolva arra a következtetésre juthatunk, hogy a 3...5. pontok alatti ismérveknél hibalehetőségekkel kell számolni, az IEC feltételeket meg kell próbálni teljesíteni, de objektív okoknál fogva a gyakorlatban 100%-osan nem lehet megfelelni ezeknek a feltételeknek. Akkor sem, ha az üzemeltető az átlagosnál precízebb és valamennyi előírást igyekszik betartani. A sorozatgyártású biztosítónál ui. ± 6,5% áramtűrés előírásszerűén is megengedett, egyes — egyébként IEC előírásnak megfelelő — biztosítóknál viszont akár ± 20% tűréssel is lehet számolni. A megengedett tűrésből adódóan a 6. IÉCfeltétel számításba veszi a szórást (lásd a a Figyelembevételét). A gyakorlatban ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia azonban a nemzetközi előírásokban alkalmazott szórásérték és a valódi szórás ritkán esik egybe. Az FHK gyártók is ezt ismerték fel, s közülük egyesek ezért ajánlanak konkrét biztosító típusokra transzformátor teljesítmény <-> biztosító névleges áram között táblázatos összefüggést. Hazai viszonylatban a 10 és 20 kV-os hálózatra az /. táblázat (1. az I. részben) nyújt tájékoztatást. Az 1. táblázat szerinti vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy elsősorban az NNGk biztosítók karakterisztikája felel meg a legjobban az IEC feltételrendszernek. Az NNGfe és a Siba biztosítók karakterisztikája más jellegű és ezért csak bizonyos hálózati esetekre használhatók. (Nincs ellentmondás abban, hogy az 1. táblázatban az NNGk biztosítók minden transzformátorra Megfelelő minősítést kaptak, fentebb pedig azt állítjuk, hogy 100%-os megfeleltetés nem lehetséges: az adott táblázatban ui. csak az átlagosnak tekinthető hálózati viszonyokat lehetett megvizsgálni; minden hálózati esetet ezek a biztosítók sem elégítenek ki.) Az 1. táblázatban (1. az I. részben) figyelembe vett szempontok és jelölések: — Legfeljebb 800 kVA-es transzformátorral számolunk a „A biztosítós és megszakítós változat közötti választás szempontjai" szerint. — A biztosítók kiválasztásánál 30%-os transzformátor túlterheléssel és a tokozásba helyezés miatt a biztosító névleges áramának 50%-os termikus leértékelésével számolunk. A termikus redukciós tényező tehát azt jelenti, hogy a kiválasztott biztosítón üzemszerűen csak a névleges áramának fele folyhat át. A leértékelés a biztosító disszipáció és a biztosítótartó tényleges kialakításának függvényé. — A transzformátor szekunder oldali kapocszárlatánál 2 s alatt megszűnik a zárlat. — Zárlati szempontból egy átlagos esetet: 70 MVA-es hálózati teljesítmény mellett 4, 5 és 6%-os rövidzárási feszültségű közép/kisfeszültségű transzformátorokat vettünk figyelembe. — A hivatkozott szabványok 12- 7ntrf transzformátor bekapcsolási áramtranzienst írnak elő. Ennek azonban a gyakorlatban nincsen értelme, mert egyrészt a I2-szeres szorzó túl nagy és kis valószínűséggel előforduló érték, másrészt az esetek jó részében a transzformátort terhelés alatt kapcsolják be, amikor ilyen nagyságú tranziens egyáltalán nem jön létre. Elfogadható kompromisszumként 8-szoros bekapcsolási szorzóval számoltunk. — NNGK és NNGfe a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. a SibalO és Siba20 a SIBA cég által gyártott biztosítók. — A biztosítóknak az 1. táblázatban használt kategorizálását lásd „A kiválasztási szempontok összefoglalásá"-ban. A harmadik kategóriás (csak tr. jelzésű) biztosítók csupán az ]., 2., 3. IEC feltételeknek felelnek meg. Ezért az átváltási áram szempontjából legfeljebb 1...2 s-os szakaszolókapcsoló kikapcsolási késleltetés mellett alkalmazhatók. Szükség esetén ezeknek a biztosítóknak a késleltetés nélküli használata is elképzelhető, amennyiben a szakaszolókapcsoló névleges átváltási árama meghaladja az alkalmazandó biztosító névleges áramának kétszeresét és tudomásul vesszük a viszonylag kis valószínűségű megszakítási meghibásodás lehetőségét. 1996. 89. évfolyam 7. szám
E mögött az a meggondolás húzódik meg, hogy az IEC 420 korábbi változata szerint a szakaszolókapcsolónak 7-/nbízt áramot kellett meghibásodás nélkül megszakítania. Ilyenkor pl. a szekunder oldali zárlat 2—3 s-ig fog fennállni, amikor is a biztosító kiolvad és nagy valószínűséggel a kapcsolókészülékkel közösen szakítja meg az áramot. Amegszakításkor fellépő VSFa transzformátor-jellemzőktől függően meredek is lehet, ami a szakaszoíókapcsoló számára problémás igénybevételt jelent. A kockázat azonban vállalható, mivel a hiba kis valószínűségű, a biztosító karakterisztikának jelentős a szórása, ami azt is eredményezheti, hogy a biztosító magára vállalja az egész megszakítási folyamatot. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy — a hálózati esetek nagyon széles skálán változnak. Ha az 1. táblázat fejrészén levő adatok bármelyikét megváltoztatjuk, a biztosítókiosztás változni fog; — az 1. táblázat egy konkrét, átlagos adatokat figyelembe vevő számítás eredménye; — mivel az eltérő esetek és meghibásodások kis valószínűséggel várhatók, az 1. táblázat adatai gyakorlati kiválasztási irányelvként is felhasználhatók.
Belső íves zárlat az IEC 298 szerint, 111. a kábeltér ívállósága Az ívállóság FHK-k esetében nem magától értetődő tulajdonság, ezért a következőkben pontokba foglaljuk az ezzel kapcsolatos ismereteket és a javasolt gyakorlatot. 1. A kis térfogat miatt az FHK önmagában nem tekinthető ívállónak. Ezért gáztéren belüli zárlat esetére ún. szakadó membránt építenek be, amelyek adott nyomáson, többnyire 2...2,5 bar-nál I...2 periódus alatt felszakadnak, s a kialakult nagynyomású forró közeget megcsapolják. 2. Az ismert cégektől nyert információ szerint belső zárlat valóságos előfordulásáról nincsen visszajelzés, amiből arra lehet következtetni, hogy a kazánon belül keletkező, fázisok közötti ívfelgyulladás rendkívül kicsiny, szinte nulla előfordulási valószínűségű esemény. 3. Az FHK beépítési helyétől függően a komplett berendezést szállítónak, vagy ilyen szerződési megállapodás hiányában a felhasználónak kell gondoskodnia a kezelőszemélyzet védelméről, ill. kell igazolnia az általa szállított, vagy üzembe helyezendő teljes berendezés ívállóságát. Ennek kritériumait korábban az ún. PEHLA előírás, manapság pedig az ennek alapján átdolgozott IEC 298-as publikáció foglalja össze. Ez előírt módon begyújtott, adott áramú és időtartamú ív mellett a kezelő oldalak nyitott ajtaja és a szellőző nyílások elé előírt távolságban elhelyezett szabványos indikátorok sértetlenségével, ill. összesen 6 pontba foglalt feltétel teljesítésével érhető el. 4. Az ismert gyártók többféle változató kapcsolóberendezésen elvégzett eredményes ívállósági vizsgálatok jegyzőkönyveivel rendelkeznek. A cégek ebben a felfogásban 20—21 kAf 1 s időtartamú ívállóság szabványos bizonyítására képesek. Mindezek ellenére a hazai ellenőrző vizsgálatok azt mutatják, hogy még 12,5 kA, 1 s igénybevételű vizsgálatok során sem viselkednek egyformán és kifogástalanul az ugyanazon típusú tokozottban (kioszkban) próbált FHK berendezések.
325
Villamos energia 5. A kábeltérben keletkező meghibásodás elkerülésére szinte valamennyi gyártó a kettő, Hl. háromfázisú ív kialakulásának megakadályozását ajánlja. A kábelszerelvényeket úgy kell megválasztani, hogy legrosszabb esetben legfeljebb 200...300 A nagyságú földzárlati ív jöhessen létre, amely ellen már az egyszerű helyi tokozás is védelmet nyújt. 6. A cégek egy része — legalább 10 kA, l s nagyságú igénybevételig — a szabadon álló FHK kábelterének ívállóságára is garanciát vállal. Az 1...6 alattiak gyakorlati értelmezésében külföldön és belföldön egyaránt megoszlanak a vélemények. A szerző a problémakör jobb megvilágításához — a rendszerszemlélet jegyében — a következőkre kívánja ráirányítani a figyelmet. — íves zárlatnál a valóságban a személyvédelemre nincsen 100%-os biztosíték. Ivállónak tekintett berendezésben is történhet baleset. — Az íválló, és az ívállóságra nem vizsgált berendezés között két különbség van: • egyrészről az ívállósági kritériumokat kielégítő berendezésben kisebb a valószínűsége a végzetes balesetnek, • másrészről az ívállóságra vizsgált berendezésben a szabvány magára vállalja a tervező, ül. az üzemeltető felelősségét. Az ívállóságra nem ellenőrzött (tervezett) berendezés ezt nem tudja. — E feltételek teljesítése azonban más oldalról is megközelíthető, pl. megfelelően kiképzett (fémárnyékolt!) kábelvégelzáróval és — gáztéren belüli ívkelétkezéstől való félelem esetén — ún. aktív belső ívvédelemi (arc suppressor) eszközzel. A kétféle megközelítést tekintve megfontolandó, hogy melyik a jobb megoldás: • az ún. „íválló" berendezés, ahol az ív minden hátrányával együtt kifejlődhet, és ez ellen a berendezés robosztusságával próbálnak védekezni; vagy • a megelőző intézkedés, a jó szigetelés, esetleg a kazánon belüli 20 ms alatti ív-rövidrezárás. Mindkét megoldásnál feltétel a gondos munka, nagy szerepet játszik a valószínűség és sok pénzre van szükség. Jő meggondolandó, hogy melyik megoldást választjuk. Egyes gyártók a piaci előnypk érdekében átmenetileg átvállalják az ívállósági vizsgálatok költségeit, de tudomásul kell venni, mindent a felhasználónak kell megfizetnie. Agyakorlati probléma is a felhasználó gondja. Ha pl. egy kioszkos vizsgálat esetén újabb FHK gyártót akar beléptetni, vagy ugyanazon gyártó a berendezését továbbfejleszti, számolnia kell az ívállósági vizsgálatok hosszadalmas és alapjában véve nem gazdaságos megismétlésével. Ezzel szemben a — valóban költséges — fémárnyékolt kábelvégelzáró minimumra csökkenti a kezelőszemélyzet veszélyeztetettségét. A megfelelő szerelői szakképzettség biztosítása ma már nem lehet akadály. Hazai viszonylatban ui. nincs akkora felhasználás, hogy erre egy-egy társaságnál ne lehetne kiképezni egy-két jól motivált szakembert. Nem véletlen, hogy az FHK-t évente akár százas nagyságrenden vásárló nyugat-európai áramszolgáltatók jó része ezt a megoldást választja, ha ugyan nem elégszik meg a vezetőréteges kábelvégelzárókkal. (Ez utóbbiak mindig földpotenciálon tartják a kábelvégelzárót és ezért a VDE 0278 szerint [6] a vezetőképes mű anyag-tokozású kábelvégelzárónál a közvetlen érintés elleni védelem megoldott.)
326
— Arról sem szabad elfeledkezni, hogy épített házas vagy pinceállomás esetén minden gyártó előírja az ívtermékek megfelelő elvezetését, aminek gyakorlati ellenőrzésére ugyanakkor nincsen mód, s így az ellenőrizhetetlen veszélyeztetettség felelőssége teljes mértékben a tervezőre, üzemeltetőre hárul. Ki tud lényegi különbséget tenni a munkatársak kioszkos és pinceállomási veszélyeztetettsége között? — Az ezen a területen mutatkozó nem kellő szabályozottságotjói mutatja a fent hivatkozott VDE 0278 Teil 7 3.15 szakasza szerinti ún. felismerhetŐségi vizsgálat. Ennek lényege annak bizonyítása: a vezetőképes műanyag tokozású kábelcsatlakozónál a külső vezetőképes rétegnek elegendő áramvezetőképességgel kell rendelkezni ahhoz, hogy a meghibásodott kábelcsatlakozóban a villamos ív újragyújtását biztosítsa és így a hiba felismerhető legyen [7]. Maga az elnevezés, a „felismerhetőség" is mutatja, hogy olyan részelőírásról van szó, amely szerint a gyártmányt egy feltételezetten kialakult ív fennmaradására kell ellenőrizni, ugyanakkor semmiféle szabvány- vagy egyéb előírás nem intézkedik az (akár évekig is eltartó szigetelésromlás okozta) ív kialakulás lehetőségének számításba vételéről. (Azaz mit kell tenni, mi történik addig, amíg ez a vizsgált és a szabvány szerint jónak minősített kábelvégelzáró olyan állapotba jut, hogy kívülről átível?). Az előírásnak megvan a belső, gyártói szemléletű logikája, de ezzel az üzemeltető nem tud mit kezdeni, ez az ő szempontjából nem kínál megoldást
A biztosítós és megszakítós változat közötti választás szempontjai A biztosítós és a megszakítós változat között két alapvető különbség lehetséges: — a megszakítós változat nem olyan gyors, mint a zárlatot hárító biztosító; — a megszakítós változat költségesebb, mint a biztosítós szakaszolókapcsoló. A gyakorlatban e két eltérés nem mindig markáns. Amióta a megszakítókhoz öntápos, azaz a hárítandó zárlati áramról táplált függő késleltetésű elektronikus védelmeket használnak, a megszakítós változat gyakorlatilag egyenértékű a biztosítós szakaszolókapcsolós változattal. Ennek okai a következők: — Amint az a 2. ábra szerinti diagramból látható, a transzformátor szekunder zárlatból származó primer oldali áram csak 11 kV-os, 1250 kVA-es transzformátor esetében közelíti meg az 1000 A-t, egyébként a néhány 100 A-es tartományban marad. Egy 40 A-es NNGk biztosító — a közepes kíolvadási jelleggörbéje szerint — 200 A-nél 5-6 periódus alatt szünteti meg a zárlatot. Ha a gyártó szerinti +20%-os szórással is számolunk, 140-160 ms-ra is elhúzódhat a zárlat hárítása. Van olyan elektronikus védelem, ami 10 A-es alapbeállítással és 20-as szorzóval 10 ms alatt ébred, és 60 ms megszakító önidőt kalkulálva 200 A-t 70-80 ms alatt lekapcsol. Adolognak az az egyszerű magyarázata, hogy egy transzformátor szekunder kapocszárlata a biztosító szempontjából nem a zárlati, hanem inkább a túláramok tartományába esik. Itt pedig a biztosító nem pillanatkioldású eszköz. — Ami az árakat illeti, a gyakorlatban — a valóságos ráfordításokkal számolva — nemcsak a szállító üzletpolitikájáELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
- o - \tfI 400/11 - o - r t „ 400/22 - f r - I t P I 1250/11 - x - l t n 630/22
20
60
100
140 P, MVA
2. ábra K/k (ranszforinátor primerre átszámolt szekunder 3F zárlati árama a hálózati zárlati teljesítmény függvényében
nak kérdése, hogy a kétféle változat hogyan aránylik egymáshoz. A felhasználónak ui. nemcsak a megszakítós változat ártöbbletét kell számításba vennie, hanem a gazdaságossági számításnál a megfelelő biztosító kiválasztásával, készletezésével, raktározásával, a helyszíni cserével kapcsolatos költségráfordításokkal is számolnia kell. Összességében a következők javasolhatók: — Megfelelő, minden szükséges jellemzővel (ld. a „Speciális, jórészt szabványos üzemi követelmények"-nél felsoroltakat!) rendelkező biztosító birtokában, a gyakorlatban korrekt üzemtartás lehetőségét feltételezve — elsősorban a transzformátorteljesítmények és a nem túl nagy megszakítandó áramok miatt — 400...630 kVA transzformátornagyságig látszik célszerűnek a biztosítós szakaszolókapcsoló használata. A döntést alapjában véve üzemeltetési és gazdaságossági szempontok alapján kell meghozni. — 630 kVA-től viszont, némi átfedéssel, ha a megajánlott megszakítós FHK mindenben megfelel a szükséges követelményeknek, és az árkondíciók is elfogadhatók, már összességében gazdaságosabbnak tekinthető a megszakítós változat alkalmazása, ui. ez utóbbi esetben elmarad a biztosítókkal együtt járó, nem jelentéktelen, tárolással, szállítással, készletgazdálkodással kapcsolatos műszaki-gazdasági ráfordítás. — Nem felejtendő, ha egy transzformátor meghibásodott, már nem a transzformátort kell megmenteni, hanem a meghibásodás okozta károkat kell csökkenteni. Erre a célra pedig gyorsműködésű védelemmel ellátott megszakító is alkalmas
Az FHK berendezések csatlakoztatása Az FHK berendezések egyerű kábellel való csatlakozásra készülnek. Ezért a háromerű kábelek egyerű kábelbe való átmenetét — megfelelő (pl. ún. kalács-) kábellel vagy más módon meg kell oldani. Az FHK eszköz gyakorlatban való megválasztásánál lényeges szempont a kábel fej-kialakítás és a csatlakoztatás padlószint feletti magassága. Az eddig kialakult gyakorlat alapján megfogalmazható (megfogalmazott) kábelfej-technológiai előírás szerint az FHK berendezés átvezetőinek legalább 700 mmes padló szint feletti magasságban kell lenniük, és az átvezetők középvonalainak fázistávolsága (12 kV-on) ne legyen kisebb 95 mm-nél. Mind a dugaszolható csatlakozós, mind a csavaros kötés lehetősége követelmény. 1996. 89. évfolyam 7. szám
A gyártók a különböző kábeltípusokhoz számos kábelvégelzáró típust ajánlanak. Ahogy azonban az 1EC szerint típusvizsgált berendezéseknél is szükséges a felhasználó szakembereinek a hálózati körülményeket adaptáló hozzáértése, ugyanez fokozottan érvényes a hazai hálózatra való kábeles csatlakoztatások esetére. A gyakorlat azt mutatja, hogy kellő gondosság, ÜL odafigyelés hiányában mindig probléma van a kábelfejek csatlakoztatásával, ÜL az üzemi igények (kábelhiba keresés stb.) megfelelő kielégíthetőségével. Ez olyan speciális terület, amelyre minden szolgáltató társaságnak (nem feltétlenül saját állományba tartozó) jól felkészült technológus szakembereket célszerű foglalkoztatnia. A transzformátorhoz csatlakozó kábelszakaszt darabvizsgálatként feszültségpróbával és részleges kisülési vizsgálattal kiegészített előre gyártással célszerűen elkészíteni.
Túlfeszültség-korlátozók alkalmazása A piacképes eszközöknél eleve számolnak a ZnO korlátozók beépíthetőségével. Minden olyan üzemi esetben ugyanis, amikor az FHK-t tápláló, esetleg néhány km-es kábel a (kábel)ív bontási helyén az FHK-ná\ nyitott marad, a kapcsolási tranziensek okozta túlfeszültség hullám visszaverődik a nyitott végén. A bejövő és a visszaverődő hullám egymásra szuperponálódik, s emiatt jelentős túlfeszültségek keletkezhetnek. Ugyanez várható a továbbmenő kábel nélküli transzformátoros lezárásnál (fejállomás), azaz, ha a végponton a transzformátor bekapcsolt állapotban van. A transzformátor nagyságrenddel nagyobb hullámimpedanciája miatt ui. ez az üzemállapot is nyitott kábelvégnek minősül. Ma már több cég kínál speciális, ZnO korlátozó csatlakoztatására is alkalmas kábelvéglezárókat. 10 kV-os kábelhálózaton azonban ez a költségesebb megoldás nem mindig szükséges, ui. az elvileg igényelt, az FHK egyik vonali becsatlakozására beépítendő egy-egy ZnO korlátozó készlet helyett a 3. ábrán látható vázlat szerinti elrendezés is alkalmazható.
120/11 kV
3. ábra. ZnO korlátozók beépítése
Az [8] szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy a rajznak megfelelően elhelyezett ZnO korlátozók elegendőek a 10 kV-os középfeszültségű hálózat kapcsolási túlfeszültségekkel szembeni megvédéséhez. 10 kV-on ui. általában olyan sűrűn vannak az alállomások, hogy a kábelív nyitott pontján a kábelhálózati VSF enyhe meredeksége miatt a kábelvég előtti utolsó állomáson beépített ZnO korlátozó is megakadályozza a túlfeszültség számottevő növekedését, a jelenlegi helyzettel ellentétben, amikor még kis meredekségű VSF mellett is kialakulhat jelentős nagyságú túlfeszültség. Előfordulhat ui. olyan hálózati
327
Villamos energia konfiguráció, amikor az enyhe meredekségű VSF hullám olyan futási hossz után verődik vissza, hogy az oda- és visszaverődő hullám egymásra szuperponálódásából már jelentős feszültségnövekedés lép fel. Szűkös anyagiak esetén meg kell határozni a lehetséges bontási hely(ek)et, és — első megközelítésben — csak oda kell beépíteni a korlátozókat. Megfelelő üzemviteli rendszer mellett csökkenteni lehet a számba jöhető végpontokat, s így a visszaverődési helyeket. A ZnO korlátozók elhelyezésénél azonban célszerű további megfontolásokat is tenni. Amint arról már volt szó, a transzformátorkapcsoló is gyárthat túlfeszültséget, ami rossz esetben a transzformátort megsértheti. Ezért olyan kompromisszumot célszerű kötni, hogy vagy •jó szigetelésű transzformátort és bekötő kábelt kell használni (1. „Az FHK berendezések csatlakoztatása"-nál előírtakat!), vagy • a ZnO korlátozókat a transzformátor sarkaira kell beépíteni. Ennek takarékos változatát mutatja a 4. ábra. Az üzemszerű bontási ponton levő, valamint az ez előtti és utáni — transzformátor sarkaira helyezett — l-l készlet ZnO korlátozó mind a vonalvégi visszaverődés okozta, mind a transzformátorok üres kikapcsolása esetén fellépő kapcsolási túlfeszültségeket korlátozza.
120/11 kV
120/11 kV
T
M megszakíts HHK T biztosifó kapcsolós HHK
ZnO korlátozó a transzformátor leágazásban
4. ábra. ZnO korlátozók beépítése megszakítós HHK és korlátozott befektetési lehetőségek esetén
A transzformátor védelmét közvetlenül megoldja a ráépített ZnO korlátozó, a bármelyik oldali kikapcsolás ellen pedig az előző FHK-ná\ bekapcsolt állapotban levő transzformátor sarkain levő eszköz a hatásos. Természetesen lehet olyan esetet találni, ahol az adott változat nem megfelelő, akkor a 3. ábra szerinti megoldást és a transzformátor sarkainak közvetlen védelmét szolgáló ZnO korlátozók együttesét vagy ezek kombinációját kell használni.
Üzemeltetési feltételek A kiválasztandó FHK berendezésnek alkalmasnak kell lennie a vonali kábelek leválasztására, a legalább 50 kV egyenfeszültséggel való vizsgálat céljára. A legtöbb berendezés ezt a követelményt a kábelvcgelzáró típusától függően képes kielégíteni. Maguk az FHK berendezések átvezető szigetelői többnyire csak a fenti 50 kV egyenfeszültség elviselésére alkalmasak. Tehát minden olyan esetben, amikor a kábelvizsgálathoz a német gyakorlathoz igazodóan ennél nagyobb próbafeszültséget kívánnak használni, az FHK kiválasztásánál vagy dugaszolható, vagy pl. a Siemens megoldású, ún. közdarabot használó, szakaszolási távolságot létrehozó kábelvégelzárók alkalmazásáról kell gondoskodni. (A német megoldás legfeljebb 95 kV
328
ipari frekvenciás próbafeszültséget jelent, amelyet korábban a nem megfelelő minőségű kábelek kiszűréséhez alkalmaztak.) A piacképes FHK berendezések egy része — néha túlzott biztonságúnak is tűnő — teljes körű, más része az üzemi feltételeket mindenféleképpen figyelembe vevőreteszelésű. A piacképes berendezések kezelhetősége nem sok kívánnivalót hagy maga után. A berendezésektől való idegenkedés, az újszerűség és szokatlanság elsősorban a látható szakaszolási távolság megszűnésének, a feszültségközelség szokatlanságából eredő új tfpusú üzemvitelhez való nehezebb alkalmazkodásnak tulajdonítható.
Összefoglalás A FHK és hasonló, olykor még összetettebb berendezések — e cikkben ismertetett — kiválasztási filozófiája azt a régóta ismert tervezési elvet erősíti meg, hogy az energiaszolgáltatás területén is mindent rendszerelemnek kell tekinteni, ennek megfelelően kell tervezni, kiválasztani, üzemeltetni. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az áramszolgáltató a hosszú távú hálózatfejlesztési és üzemeltetési rendszertervébe illeszti az alkalmazandó készülékeket és berendezéseket, s ennek megfelelően tervezi meg a beszerzési stratégiáját, (rendszerválasztó és egyedi tenderekkel) versenyeztet gyártókat, választ ki eszközöket. Az FHK-V& korlátozva, s némileg konkretizálva ezt az általános elvet, a kiválasztásnál e cikkben ismertetett készülékspecifikus és még néhány, a következőkben felsorolt szempontot célszerű számításba venni: • hálózatépítési filozófia KF távvezetéki hálózaton: kell kapcsolóállomás, nem kell kapcsolóállomás, a csillagpontkezelés és a kényszerű kábelesedés problémája; • az el osztó hálózati telemechanika (ETM) távlati kiépítése: ezen belül távmérések, távjelzések, távműködtetés, szelektív földzárlatvédelem, 31. -jelzés akár nagyimpedanciás földzárlatoknál is; • érintésvédelmi problémák: a közép- és kisfeszültségű földelések egyesítése vagy szétválasztása; • ZnO túlfeszültség korlátozók alkalmazása távvezetéki hálózaton, figyelemmel a kapcsolókészülék okozta esetleges túlfeszültség veszélyeztetés védhetőségére, a nyitott végek problémájára stb. Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton mond köszönetet dr. Mihálkovics Tibornak és Horváth Tibornak, az ELMU Rt. munkatársainak az FHK berendezések kiválasztási filozófiájának kialakításánál nyújtott konzultatív segítségért. Irodalom
MSZ-IEC 694 Nagyfeszültségű kapcsolókészülékek általános előírásai MSZ-IEC29H Váltakozó áramú fémtokozott kapcsolóberendezések... MSZ-IEC 265 Nagyfeszültségű kapcsolók MSZ-IEC 420 Nagyfeszültségű váltakozó áramú biztosítós kapcsoló-kombinációk [.*>] Danyek Gy., Gábor A.: Megszakítás kompenzált hálózat földzárlatos üzemében. Elektrotechnika 1973. 66. évf. 1—2. sz. 34. oid. [6] DIN VDE 0278 Teil 1—6 Starkstromkabel-Garnituren mit Nennspannung bis30kV [7] Vmcze Jattomé: 20 kV-os, vezetőképes műanyag-tokozású kábelcsatlakozón fellépő hiba felismerhetőségének ellenőrzése. 25/1995 sz. vizsgálati jegyzőkönyv, ELMŰ Vizsgálóállomás, 1995. április [8] Dr. MlftdlkoviCS T.: Közép-és nagyfeszültségű hálózatok túl feszültség-védelme fém-oxid túlfeszültség-korlátozókkal, ELMŰ tanulmány, 1992
[ 1] [2] [3] [4]
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet
VDEW- MEE- MVM Rt. Szimpózium Dienes Géza
A Német Villamos Művek Szövetsége, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Villamos Művek Rt. 1996. április 25—26-án, Budapesten Szimpóziumot szervezett. A Szimpózium 17 különböző tárgyú, német és magyar szakértők által megtartott előadást foglalt magában, amelyek többsége az elmúlt évben lezajlott villamosenergiaipari privatizáció szempontjait, Hl. eddigi tapsztalatait is tartalmazta. Az előadásokat nagyszámú hozzászólás egészítette ki.
Megnyitó A Szimpóziumot magyar részről Dr. Krómer István, a MEE elnöke, német részről Dr. Heinz Klinger, a VDEW elnökhelyettese nyitotta meg. Dr. Krómer hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-ipar privatizációja és az ehhez illeszkedő új működési modell, valamint szabályozási környezet bevezetése hosszú távon érvényesülő hatású folyamatot indított el hazánkban, amelyek az energetikában világszerte végbemenő változások közül is kiemelkednek. A változások végső célja a piacgazdálkodási mechanizmus kiterjesztése a villamosenergia-ellátás területére és ezzel a gazdaság fejlődéséhez és a lakosság életszínvonalának növekedéséhez szükséges korszerű, gazdaságos, megbízható és környezetbarát energiaellátás biztosítása. Az út, amelyre léptünk, eddig még ismeretlen, ilyen nagy átalakulásra — amikor egyszerre történik a privatizáció és a szabályozási rendszer megváltozása — még nincs tapasztalat. Ezért nagyon fontos a problémák széles körben történő megvitatása. Ez segíthet a jogosan felmerülő félelmek, szorongások leküzdésében, és képes biztosítani, hogy a felgyülemlett és nemzetközi elismerést szerzett hazai szakmai tapasztalat és ipari háttér aktív elemévé válhassék az átalakulásnak. Mint a tapasztalatok mutatják, az energetika problémái csak a társadalom bevonásával kezelhetők. A Szimpózium is hangsúlyozza a témakör fontosságát, a közvélemény érdeklődésének felfokozottságát. Érdemes felhívni a Figyelmet arra, hogy talán ez a rendezvény nyújtja az eddigi legteljesebb képet a problémakör összefüggéseire. Hallani fogjuk az új befektetőknek, a társaságok hazai vezetőinek, a kormányzatnak és a privatizációs szervezeteknek a helyzetértékelését és terveit a jövőt illetően. Megismerhetjük majd, hogy a különböző szakmai szövetségek milyen szerepet tudnának vállalni a feladatok megoldásában. Rendezvényünk folytatja továbbá a közös német—magyar rendezvények hagyományait Dr. Klinger arra mutatott rá, hogy a Szimpózium elhatározásakor még nem tudtak a privatizációról, ill. annak várható eredményeit sem prognosztizálhatták. Utalt a villamosenergia-iparba befektető külföldi vállalatokat is nagyon érdeklő, folyamatban lévő munkákra (hosszútávú energiavásárlási szerződések, árképzés) és hangsúlyozta, hogy a befektetők nem kívánnak dominálni a magyar villamosenergia-iparban. Ismertette, hogy a német villamosenergia-ipar sajátossága a rendkívüli tagoltság és a sok szereplő. Egyaránt vannak kis, városi közművek, csak szolgáltatással foglalkozó regionális áramszolgáltatók és vertikálisan integrált óriás villamos cégek. A német jogrend alapján a szolgáltalók az ellátási területekre kizárólagos ellátási felelősséggel Dienes Gézei okl. gépészmérnök, a MEE tagja
1996. 89. évfolyam 7. szám
rendelkeznek. Ezt a monopoljogot az energiagazdasági törvényben rögzített ellátási és csatlakozási kötelezettség alapján gyakorolja a szolgáltató. Az ellátás mintegy 900 villamos cég feladata. Ezek három csoportja: helyi társaságok, regionális társaságok, nagy villamos társaságok. A három csoport mindegyikének saját társadalmi szövetsége van: kommunális társaságok szövetsége (VKU), regionális társaságok munkacsoportja (ARE), német villamos művek (DVG). Az érdekképviseleti szervek csúcsszerve a VDEW (Német Villamos Müvek Szövetsége). A villamos társaságokból több mint 700 tagja a VDEW-nek. Érintette és értékelte az eddigi magyar—német kapcsolatok európai szintű korrektségét, az ár- és a tarifakérdések megoldásának fontosságát, a társaságok jövőbeni együttműködésének kapcsolatrendszerét. Kifejezte azt, hogy az a Szimpózium hagyományteremtő kísérlet lehet a partneri kapcsolatok terén. Ugy látják, hogy az ÁSz Rt.-k társadalmitudományos egyesületének szerepét továbbra is a MEE-nek kell vallania. A megnyitók elhangzása után a Szimpózium témacsoportokba foglalt előadásokkal kezdte meg munkáját. Az előadásokról —azok elhangzása sorrendjében — rövid Összefoglalókban számolunk be arra is tekintettel, hogy azok egy része az Elektrotechnikában is meg fog jelenni.
Feladatok, privatizáció és reguláció Elnök: Hatvani György, a Transelektro vezérigazgató-helyettese. Hatvani úr kifejezte örömét, hogy a szakma képviselői igen nagy számban jelentek meg (kb. 230 hazai, 35 külföldi szakértő), amely a felfokozott várakozást és érdeklődést is jelenti. DK Tombor Antal (MVM Rt. vezérigazgató-helyettese) előadásában áttekintette a magyar villamosenergia-rendszer főbb technikai adatait, fejlesztési stratégiáját — különös tekintettel az UCPTE-hez történő csatlakozás folyamatára, valamint az MVM Rt. jövőbeni feladataira. Szólt a CENTREL kialakulásának körülményeiről, áttekintette a privatizáció eddigi folyamatát. A VER szempontjából döntőnek ítélte meg az UCPTE-hez történő csatlakozásunkat. Felvázolta a „Massnahmenkatalog"-ba foglalt műszaki-gazdasági szervezési követelményrendszer előírásait, azok megoldásait. Értékelte az 1995 októberi CENTREL autonóm párhuzamos próbaüzem megvalósítását, üzemi eredményeit Ennek során bebizonyult, hogy a CENTREL képes az önálló szigetüzemre, megfelelő minőségű villamosenergia-szolgáltatásra. Az autonóm üzem során 300—500 MW-os termelőkapacitásokat és terheléseket kapcsoltak ki. E „zavarok" során a frekvenciaeltérések +/- 60 mHz-en belül voltak és a csereteljesítmény-eltérések 15 percen belül megszűntek. Normál üzemben a frekvencia 50 Hz +/- 20 mHz sávon belül maradt. Részletesen szólt az MVM Rt. jövőbeni tevékenységéről, amely a villamos energia „szállítói" funkciókhoz kapcsolódik. A tevékenység: — az alaphálózati rendszertervezés; — a szolgáltatói hálózatok igénybevételének lekötése (operatív üzemirányítás, létesítés kezdeményezés, hálózatfejlesztés); — üzemeltetés, karbantartás, üzemzavar-elhárítás; — telekommunikáció, tervezés, fejlesztés; — infrastruktúra üzemeltetés, karbantartás-fejlesztés.
329
Egyesületi élet Künszler Béla ÁPV Rt. igazgató, előadásában kiemelte, hogy az energetikai privatizáció hatásairól ma még korai lenne véleményt mondani. A törvényben előírt idő menetrend nem volt tartható, ezért a tapasztalatok, vélemények kialakulására sem volt mód. Az energetikai privatizáció terén az elmúlt négy évben sok minden történt. Folyamatnak vagyunk részesei, hisz a korábbi tröszti rendszer 1991 decemberében — a privatizációtól teljesen függetlenül — részvénytársaságokká alakult át. Ez az új utakra történő lépés feltétele volt. További állomások: szerződéses rendszer kialakítása, amely a piacosodás első lépcsőjének tekinthető, majd 1994 tavaszán az új VET-nek, mint kerettörvénynek a megalkotása, továbbá a Magyar Energia Hivatal kialakítása. Rendkívül fontos volt a regulációs áttekintés 1995 nyarán, amely a kapcsolódó törvényeket, szabályozásokat harmonizálta. Ezekre épült az ÁSz Rt.-k privatizációja. Ajelenlegi helyezet: — 1995 decemberében lezárult a 6 ÁSz Rt. és 2 Erőmű Rt. (Dunamenti és Mátra) privatizálásának első fázisa; — 1996 áprilisában megindult a Budapesti és a Tiszai Erőmű Rt. értékesítése; — még ez év nyarán kezdik a Pécsi, a Vértes és a Bakonyi Erőmű Rt.-k értékesítését; — majd az MVM Rt. értékesítése zárja a sort akkor, amikor az MVM Rt. privatizációs koncepciója érvényesül. Folytatni kell a társaságok rendszerén belül a piaci viszonyok továbbfejlesztését, amelynek keretében hosszútávú szerződések rögzítik a három szereplős működési modell —termelő, szállító, szolgáltató — együttműködésének folyamatát. Cél az, hogy a szerződések a fogyasztó számára hosszútávon a legkedvezőbb villamosenergia -ellátást nyújtsák olyan árviszonyok és technikai feltételek keretében, amelyek a fogyasztói érdekeltségeket is tükrözik, és a társadalom számára elfogadhatók Úgy látszik, hogy ajelenlegi privatizáció keretében olyan szakmai befektetők lettek új tulajdonosok, akik a kitűzött célokat várhatóan megvalósítják. Az új tulajdonosok az ÁPV Rt.-vel, mint tulajdonostárssal együttműködve próbálják a jövőbeli célokat megfogalmazni. Szeretnék a villamosenergia-iparág szolgáltatási színvonalát növelni, elsősorban a beruházási oldalon. A magyar szakmai színvonallal nincs gond, ezért főleg a fejlesztésekre kell koncentrálni. A jól rendszerezett együttműködés kialakítása a társaságok és a fogyasztók között elengedhetetlen. Dr. Wolfgang Strassburg igazgató (RWE Energie), „Válaszok a német villamosenergia-ipar időszerű kihívásaira" c. előadásában megállapította, hogy a magyarországi 1 Mrd DM-es RWE/EVS befektetés (ELMŰ 46,15 %, ÉMÁSZ 48,8%, Mátrai Erőmű 38,08%) mutatja az RWE növekvő nemzetközi üzletpolitikáját. Az ezt megalapozó vállalati háttértevékenység keretében bemutatta a közhasznú villamosenergia-ellátás németországi struktúráját (950 helyi és 9 szövetségi szinten működő szolgáltató vállalat, 200 000 alkalmazott, 420 Mrd kWh energiaforgalom). A német villamosenergia-árszintet európai összehasonlításban is magasnak tekinti, ezért növekszik az érdeklődés a nagyfogyasztóknál saját villamosenergia-termelő kapacitás létesítésére. Ez máris versenyhelyzetet teremt. Az európai energiapiac újrarendezése során egyenjogú versenyesélyek elérésére törekednek annál is inkább, mert a német energiapiacon egy de facto stagnálás várható (2020-ig 0,7%-os évi növekedés). Ezekkel összefüggésben tervezik az 1935-ből származó energiatörvény átdolgozását. A 90-es évek eleje óta átfogó programot indítottak a költségek csökkentésére, hogy árképzési mozgásterüket növeljék. Ez mind az erőművi kapacitások és kogenerációs lehetőségek, a megújuló energiaforrások optimális kihasználására, mind pedig a személyzeti költségekrekiterjed. Dr. Szabó Imre, a MEH főigazgatója, „A Magyar Energia Hivatal szabályozó szerepe a villamosenergia-rendszerben" címmel tartott előadást. Mint mondotta, az előadásra készülve nem tudta eldönteni, hogy kinek kell információkat adni: a német vendégeknek, vagy a
330
magyar barátainak? A középutat választotta, bizonyos ismétlődéseket vállalva, ezért elnézést kér. Nem tudja, ki ért egyet a véleményével, ki nem. Úgy érzi, hogy mindenkivel konfrontálódnia kell. Röviden áttekintve a MEH feladatait, megpróbálva Összefoglalni azokat a momentumokat, hogy vajon miért alakult ki az eléggé bonyolult helyzet? A MEH feladatai törvényadta jogosítványok a villamos-energia termelése, szállítása, szolgáltatása területén. Ezek: — A működési engedélyek kiadása; látszólag egyszerű feladat, de gyakran hangzik el a kérdés, különösen a külföldiek részéről, hogy milyen szabadságot élveznek a beruházásokat illetően a villamosenergia-ipar területén a már megvett tulajdonukon túlmenően? A hosszútávű beruházásokat illetően alternatívákban gondolkodunk. 200 MW teljesítmény alatt az erőmöberuházáshoz kormányjóváhagyás nem szükséges, kell azonban, hogy valaki helyben felhasználja a termelt villamosenergiát, vagy az MVM Rt. a termelésre befogadó nyilatkozatot adjon. Ha az új kapacitás termelési költsége az átlagos, szinten tartott költség alatt van, akkor szabad utat kell adni. — A már engedéllyel rendelkező társaságok üzletszabályzatainak és üzemi szabályzatainak jóváhagyása. Ez alacsonyabb szintű reguláció, amelyben az engedélyes szempontjai a mérvadóak. Eddig sok vita nem volt. — A villamos energia hatósági árainak és áralkalmazási feltételeinek a kidolgozása. A készülő javaslatot az ipari miniszter rendeletben hagyja jóvá és hirdeti ki. A villamos energia ára hatósági ár, amely belátható ideig az is marad. A végfelhasználói ár az egész országban egységes, de kérdéses az, hogy lehet-e regionális ár a hatósági áron belül. A kérdés jogos, mivel az ÁSz Rt.-k feltételrendszere nem azonos. A különbözőséget ajelenlegi tarifarendszeren belül feloldani nem lehet. Mivel 1997. január l-jén kell életbe léptetni a költségarányos, nyereséget is tartalmazó árakat, ezért ehhez új tarifarendszer kidolgozása is szükséges. A MEH e témában két intézkedést tett: — Szakértők széles körének bevonásával összeállított bizottságot hozott létre a tarifarendszer átalakításának az előkészítésére. Gyakorlatilag a munka befejeződött. — Az új, költségarányos és nyereséget is tartalmazó árjavaslat alapos, részletekbe menő elemzések útján alakulhat ki. A folyamat előkészítéséhez szakértői munkacsoportokat szerveztek (60 fő), pályázat alapján kiválasztott műszaki- közgazdász- könyvvizsgáló szakemberekből. A megfelelő szakmai képesítéssel és tapasztalattal rendelkező, a villamosenergia-ipar érdekszférájától független, azzal kapcsolatot pillanatnyilag nem tartó szakértői munkacsoportok dolgoznak azon, hogy az árkialakítás mérlegeléséhez, döntéshez elegendő információt gyűjtenek össze. Jelenleg két gond látható: — Az egyik, a kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés költségmegosztásának a kérdése. Úgy látszik, hogy a költségmegosztási módszer kidolgozása kombinált, összetett filozófiát igényel. A tisztán termodinamikai szemlélet nem vezet célra, mert az a piaci viszonyokat nem tartalmazza. — A másik a múltból örökölt, finanszírozási hiánnyal kapcsolatosan kamatterhek, adósságok, szerződések vonzatai. Sokváltozós rendszer, amely egyértelműleg nem oldható meg. Olyan megoldás szükséges, amely a magyar villamosenergia-ellátás fenntartását, továbbfejlesztését segíti. Hatvani György mint az ülésszak elnöke Szabó professzor úr előadásához hozzátette: az előadásban említett konfrontációs pozíció érzete valóban indokolt. Olyan regulációs rend kialakulását kell irányítani, amelyben ellentétes érdekű cégek együttműködése szükséges. Hálátlan és nehéz feiadat. Az együttműködés nélkül a modell működésképtelenné válik. Bízik azonban a reguláció eredményes véghezvitelében. Hozzászólások Kerényi A. Ödön (a hálózati veszteség arányának azonos felfogású számítására, és közvetlen konzultációra tett javaslatot). Juhos László (a Reális Zöldek Klubja a villamosenergia-igények növekedését prog-
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet nosztizálta, kielégítésükre új erőmű-kapacitások beruházása szükséges, el kell kerülni a túlságosan nagy áramdíjemeléseket). Szalayné Imrik Hanna (az áramdíjak és a tarifák kialakításánál a háztartási kisfogyasztói érdekeket kellő súllyal kell figyelembe venni). Szepessy Sándor (a törvény előírta költség-fedezeti ár kialakítása roppant nehéz, minden előzetes prognózis csak zavarokat okoz, az árkialakítás tranziens folyamatának a vége csak a fogyasztók többsége által megfizethető ár lehet, a külföldi befektetők érdeke is ezt kívánja, vigyázni kell az utolsó lépéseknél, a beruházásokat, fejlesztéseket folytatni kell). Újhelyi Géza (az árakat a helyükre keli tenni, azoknak a költségeket tartalmaznia kell). Dicnes Géza (kérdése az, hogy a villamos energia ára tartalmazza-e a fejlesztési költségeket). Dr. Szaniszló Mihály (mint a Tarifa Bizottság elnöke információt ad arról, hogy az elkészült tarifa-rendszer sok variációjú, „színes" anyag, amely figyelembe veszi valamennyi résztvevő érdekét, bizonyára sok vitát fog kelteni, mindenki megteheti a véleményét). Sípos Miklós (a szerződésekben rögzítetteket teljesítni szükséges, az esetlegesen keletkezett jogkövetkezményeket vállalni kell). Szabó professzor úr rövid válaszában kifejtette, hogy a privatizáció a MEH munkájához nem kapcsolható. A VET előírta, hogy a kapcsolódó regulációt tulajdonsemleges állapotra kell kidolgozni. Feladata az volt, hogy a vertikális monopólium — VET-ben megfogalmazott — lebontása után a horizontálisan elhelyezkedő termelő-szállító-elosztó közötti, üzleti kapcsolatok alapján kialakuló együttműködést, forgalmat kialakítsa. A MEH azonban korlátozó feltételeket állíthat: pl. a monopóliumok újbóli kialakulása, tulajdonrészek nagyságának maximálása stb.
Árképzés, költségek és finanszírozás Elnök: Prof. Dr. Joachim Grawe, a VIDEW főügy vezetője. Dr. Klaus Hubig, az 1AW igazgatója, a TITÁSZ Rt. elnöke „Árképzés és költségek" c. előadásában kifejtette, hogy Összgazdasági szempontból a piacon kialakuló árak jelentik az árképzés legcélszerűbb módját. Ahol ez nem lehetséges — mint a villamosenergia-iparban —, ott nem marad más mérték az árképzésre, mint az önköltség. Önköltségképző tényezőként figyelembe vehető költségeket Németországban egy 1963-ból származó irányelv szabályozza. Ez 52 egyedi, olyan meghatározásból áll, amelyek az összes költségfajtát figyelembe veszik és kalkulációs bázist adnak az önköltségi alapon kialakítandó árakra. A kalkuláció során a mérlegszerű ráfordításokat (mint pl. bérek, anyagfelhasználás) a kimutatott értékben veszik figyelembe, a mérlegszerű leírások és kamatok helyett viszont az ún. „egyéb" költségeket és azon kívül egy általános vállalkozási rizikót vesznek figyelembe. A befektetett tőke megóvása érdekében a leírásokat a napi új beszerzési értékek alapján számítják. A töke kamatozása pedig az üzemileg szükséges tőke kalkulációs kamatjának kiegészítésével történik. Az Önköltségi alapon képzett árak, amennyiben a kimutatott költségek kritikátlanul kerülnek be az árakba, gazdaságtalansághoz vezethetnek. Ezért a szolgáltatóknak a hatósági árjóváhagyási eljárás során igazolniuk kell, hogy a javasolt árak a gazdaságos üzemvitel során kialakuló és csak a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos költségek és bevételek alapján állnak. Az elismert költségeket feszültséglépcsők szerint osztják fel. A kWh-val összefüggő költségeket közvetlenül az egyes fogyasztói csoportokra terhelik. A teljesítménytől függő költségeket a csúcsigényekben való részvétel, a teljesítménytől függő átviteli és elosztási költségeket pedig az egyes fogyasztói csoportok által igénybe vett legnagyobb teljesítmény arányában számítják. Ebből a rendszerből következik: Németországban nincsen egységes villamosenergia-ár. Az alkalmazott árképzési módszerek a magyar villamosenergia-rendszerben is alkalmazhatók. Végül Összefoglalta a küszöbön lévő hazai villamosenergia-árrendezés alapkívánalmait a villamosenergia-ipar oldaláról: — a fogyasztói árnak fedeznie kell a mérleg szerinti ráfordításokat és a privatizáláskor befektetett tőkére ígért 8% kamatot;
1996. 89. évfolyam 7. szám
— hosszabb távon az árnak — az inflációs vásárlóerő-veszteség ellenére is — biztosítania kell a villamosenergia-rendszer állagmegőrzését és szükséges fejlesztését is. Az árakat felülvizsgáló Energiahivatal mindkét oldal felé nehéz helyzetben van. A jelentős áremelés problémái közismertek, az elégtelen áremelés viszont az áramszolgáltatókat lehetetleníti el előbb pénzügyi, majd műszaki-gazdasági téren, és kérdésessé válnék a külföldi befektetők — lényegében garantált — tőkekamatának kitermelődése is. További gondot okoz, hogy az országosan egységes árszabás nem teszi lehetővé a költségek jelentkezési hely szerinti elosztását. Ez egyes áramszolgáltatók helyzetét különösen nehezíti. Az elnöklő Prof. Grawe egyetértett a felvetett gondolatokkal és visszatért a költségek csökkentésének egyik fontos területéhez, a hálózati veszteségek témájához. Pozitívan reagált KerényiA. Ödön úr javaslatára, a magyar-német szakemberek közös munkálatára, és a kedvező német adatok statisztikai számítási módszereinek megismerésére. Dr. Manfréd Klis, a Bayemwerk AG igazgatósági tagja előadásában „A fejlesztések finanszírozása" problémáit tárgyalta. Megállapította, hogy a külföldi beruházók a jó kamat elérésének reményében fektettek be a magyarországi energetikai vállalatokba. Az ajánlatokat 1995. november 30-án US dollárban tették. Ezek megtételekor természetesen vállalniuk kellett az US dollár és a D márka kurzusainak hullámzásával kapcsolatos problémák megoldását, az ezzel összefüggő rizikót. Azt is vállalták, hogy a megvásárolt vállalatoknál a nyereség magyar forintbanjelentkezik, és ezzel együtt a pénznemmel kapcsolatos változásokra is felkészültek. A vállalatok finanszírozásánál figyelemmel kellett lenniük a költségeket nem fedező villamosenergia-árakból fakadó, és növekedő eladósodásra, a finanszírozandó létesítményekre, a rossz pénzügyi eredményekre. Az egyes nagyobb, gazdaságilag Önálló létesítmények (projektek) az erre a célra alakított társaság révén finanszírozhatók, természetesen megfelelően kiértékelt megvalósíthatósági és gazdaságossági tanulmányok alapján. Ezeknek a tőkeszolgálatát kizárólag az egyes projektek bevételeiből kell megoldani, cs nem lehet visszanyúlni az „anyavállalathoz" (korlátozott „non-recourse"). A magyarországi befektetések gazdasági eredménye a nemzetgazdasági és politikai fejlődéstől függ. A befektetők tevékenységük során az energiatörvényt tekintik alapvetőnek. Véleménye szerint az infláció veszélyeztetheti az energiatörvényben biztosított 8%-os eszközarányos nyereséget. Hozzászólás KerényiA. Ödön (javasolta az EU-országokban is használatos módon, az önköltségi árak megállapításához az erőművek és a hálózati társaságok összevont „konszolidált" mérlegének kidolgozását.)
Hálózatfejlesztés Tari Gábor az MVM Rt. osztályvezetője, és Csató János a TITÁSz Rt. vezérigazgatója „Hálózatfejlesztési stratégia (alap-, fő- és elosztóhálózat)" c, egymáshoz kapcsolt előadásában Tari Gábor összefoglalta azokat a változásokat, amelyek a korábbi központosított 400— 220— 120 kV-os rendszerek tervezési módszereiben bekövetkeztek. A változások következtében a 400—220 kV-os alaphálózatot továbbra is az MVM Rt., míg a 120—20—0,4 kV-os hálózatokat pedig az ÁSz Rt.-k tervezik. A tervezési feladatok megosztását az Rt.-k megalakítása is indokolta, a kibővült számítástechnikai eszközrendszerek pedig erre lehetőséget adtak. Az alaphálózatok tervezésében nagyfontosságú igény a tervek részletesebb, nagyszámú műszaki és gazdasági változatokkal alátámasztott kimunkálása, a döntés előkészítések nagy pontosságú kidolgozása. Az alaphálózatokra alkalmazott adaptív — gördülő — tervezési szisztéma minden évben meghatározza a különböző időtávlatok teendőit, az egyre pontosodó bázisadatok alapján. E tervezési módszer továbbfejlesztése keretében kísérletet tesznek az egyes feszültségszin-
331
Egyesületi élet tek saját optimumának meghatározása mellett az összes feszültségszint rendszer-optimumának a megállapítására. Csaló János kifejtette, hogy az ÁSz Rt.-k tulajdonában üzemeltetett 120 kV-os főelosztó-, valamint a 20 és 0,4 kV-os elosztóhálózatok (továbbiakban: elosztóhálózatok) nagy tömege miatt a fÖ gondot a 0,4 kV-os hálózatok jelentik. 1995-ben az Rt. által értékesített villamos energia, valamint a hálózatok terhelése a korábbi évekhez képes növekedést mulat és a növekedés jellegéből az várható, hogy 2000-ig a villamos energia forgalma, és a hálózatok terhelése emelkedő jellegű lehet. A 120 kV-os feszültségű hálózatok, hurkolt üzemű hálózatok jó állapotúak, az n-1 üzembiztonsági kritérium betartható. A rendszer jelentősebb mértékű távvezeték építése nélkül, néhány kisebb szakasz létesítésével további 120/20 kV-os táppontok telepítését is lehetővé teszi. A táppontok nagyobb egységteljesítményű transzformátorok üzembe állítására is alkalmasak. A 20 kV-os hálózatok ugyancsak megfelelőek a növekedő terhelésekre. A rendszerben azonban hálózatkép-egyszerűsítés: „tisztítás" szükséges. Viszonylagos gondot jelentenek a kisebb terheléssűrűségű peremterületek, határmenti területek üzembiztonsági szintjének növelése. Általános fejlesztési stratégia a távvezetéki rendszereken a gyakrabban meghibásodó elemek előre programozott cseréje, hálózatorientált, integrált nyilvántartási rendszer kialakítása (szigetelők, túlfeszültség levezetők, oszlopkapcsolók cseréje stb.). A Társaságoknál már működő „MIR" integrált rendszeríllozófia a Társaságok együttgondolkodásának az eredménye. Megoldásnak látják a távműködtetett kapcsolóberendezések, automatikák rendszerbe illesztését. További fejlesztési cél a berendezések tervezésének korszerűsítése, pl. az alaptérképek digitalizálása. Dr. Joachim—H. Stamer, EVS, az ELMÜ Rt. igazgatósági tagja „A német átviteli és elosztóhálózatok tervezésének és üzemeltetésének kérdései"-vel foglalkozott. Németországban a szövetségi, területi és a kommunális szolgáltató vállalatok részben egyéb ellátást (távhő-, gázés vízszolgáltatást) is végeznek. A nagyfeszültségű villamos hálózatok struktúrája ugyanúgy három lépcsős (380/220, 110, 20, ill. 10 kV), mint nálunk. Az átviteli és az elosztóhálózatok tervezése decentralizált. A távlati tervezés kb. 30 éves időtartamot tekint át, a berendezések élettartamának megfelelő kihasználására orientálva. Ezen az alapon készítik el az egyes területek, régiók konkrét hálózatfejlesztési terveit, általában 3—15 éves időtartamra. A fejlesztési terveket követik az egyes létesítmények konkrét kiviteli tervezései. A 380/220 kV-os átviteli hálózatot úgy tervezik, hogy egyrészt képes legyen a szükséges teljesítményeket az erőművektől a felhasználás súlypontjaiba szállítani, másrészt pedig üzemzavarok esetén a primer és szekunder szabályozásból fakadó tartalékok szállítására is alkalmas legyen. A viszonylag kis alállomás-távolságok következtében a 380/220 kV-os hálózatok terhelése a természetes teljesítmény feletti is lehet. A nagy teljesítménykoncentráció és a hálózatok erős hurkoltsága miatt a zárlati áramok nagyok, új berendezéseknél 50 kArel számolnak. A 110 kV-os hálózat túlnyomórészt kompenzált és részekre bontott. A középfeszültségű hálózat nyitott bontási hellyel üzemelő körhálózat, amelynek zavarmentes üzemében 60...70%-os terhelést engednek meg. A kisfeszültségű hálózatok sugarasak. A hálózatok jelenlegi helyzete és fejlesztési igénye különböző a régi és az új szövetségi tartományokban. A régiekben — az egyedi esetektől eltekintve —nincsen különleges szükséglet a bővítésekre azért sem, mert a villamosenergia-igény csak csekély mértékben növekszik. Az újaknál a helyzetet jelentős beruházási igény jellemzi, ugyanakkor a területeken az energiaigényekben nagy mértékű csökkenés következett be a nagy- és középfeszültségről ellátott ipari fogyasztóknál. A háztartások fogyasztása viszont lényegesen nem változott. Ajövőben az ipari energiaigényeknél újra növekedésre számítanak, de ezek nem a régi üzemek helyén várhatóak, hanem az ún. „zöld-mezős" beruházásoknál. A szükséges szanálásokon kívül ezek a hálózatbővítési igények adják az említett jelentős beruházási szükségleteket.
332
Prof. Grave a finanszírozási beruházási szükségletek, árképzés, költséggazdálkodási témacsoport lezárásaként párhuzamot vont a magyar és az NDK-s országrészek finanszírozási gondjai között. Megemlítette, hogy az új tartományok energetikai talpra állítását 85...100%-ban hitelből finanszírozták. Kerekasztalvita Vitavezető: Hatvani György, a Transelektro vezérigazgató-helyettese Az első nap délutánjának tervezett befejező eseménye a kerekasztalvita volt. Ezen német részről Dr. Richárd R. Klein, Dr. Manfréd Klis, Dr. Joachim-H. Stamer, Dr. Klaus Hubig; belga részről Kuhi Tibor vettek részt. Magyar részről a részvételi lehetőség mindenki számára adott volt, aki a szünet, ill. a hozzászólások után a teremben maradt. Ezzel a lehetőséggel nagyon sokan éltek. A beszélgetést Hatvani György vezette, akinek felkérésére a külföldi befektetők ismertették eddigi tapasztalataikat és a jövőbeni elképzeléseiket. Általában elismerően szóltak a személyzet szakképzettségéről, a hálózatok struktúrájáról, elfogadhatónak minősítették azok műszaki állapotát is. Gazdasági téren látnak nehézségeket, amelyeknek okát elsősorban a költségeket nem fedező árakban jelölték meg. Problémát látnak az MVM Rt. és az ÁSz Rt.-k közötti mérési pontok változtatása következtében, és a számlázási rendszer tekintetében is. Szükségesnek tartják a hosszútávű energiavásárlási szerződések átdolgozását. Fontosnak tekintik a szükséges beruházások megvalósítását, amelyek finanszírozásához az árak októberi, megfelelő szabályozását alapvetőnek tartják. Az elhangzott véleményekhez kapcsolódóan a beszélgetés során Hatvani György (mérés és elszámolás), Juhos László (államadósság és energiaár), Kovács Ferenc (amortizációs elvek) és Szepessy Sándor (befektetések, megtérülések) fejtették ki véleményüket, ill. tettek fel kérdéseket, amelyek szakmai részére a témában érintett előadók adtak választ. . '
Erőműfejlesztés, környezetvédelem és költségmegosztás Elnök: Prof. Dr. Joachim Grawe, a VIDEW főügyvezetője. Bakács István, ?tz MVM Rt. fejlesztési igazgatója „A közép- és hosszútávú erőmű-fejlesztési stratégia, környezetvédelem" címen tartott előadást. Az előadó megállapította, hogy a villamosenergia-rendszer új működési modellje jelentős változásokat igényel az összes résztvevő társaság kötelezettségeinek és jogainak a megállapításában. A modellben az MVM Rt-nek, mint „szállító"-nak különleges szerepe van, amelyek alapján a fő feladatait a következők szerint lehet összefoglalni: — biztosítania kell a megbízható villamosenergia-ellátást, — gondoskodnia kell a kormányzati koncepció érvényesüléséről, — meg kell valósítania a „legkisebb költség" elv alkalmazását, — meg kell felelnie a vállalt nemzetközi környezetvédelmi előírásoknak, — meg kell valósítania az általa üzemeltetett alaphálózaton az UCPTE-hez történő csatlakozás feltételeit. A villamos energetika mobil állapotban: a privatizáció folyamatában van. A piaci helyzetet a privatizált társaságok fogják kialakítani és az átmeneti helyezet után az új eröművi kapacitások, majd piaci versenyhelyzetben létesülnek. A tenderek kiírását a törvények szerint kell szabályozni. A villamosenergia-felhasználás növekedése az ezredforduló tájékán 1,8%-ra prognosztizálható. A tényleges igények valószínűleg majd sávban fognak elhelyezkedni, amelynek kialakulását nagy mértékben befolyásolja a nemzetgazdasági fejlesztési pályája, valamint az energiatakarékosság eredményei, a felhasználás hatékonyságának növekedése. Jelentős feladat a környezetvédelmi előírások betartása, annál is inkább, mivel a hazai erőműpark általában nem felel meg az európai előírásoknak. Az új levegőtisztasági előírások új emissziós értékeket fognak előírni. A fő kérdés itt az, hogy mennyi időt kap a meglévő
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet erőműpark az új normák előírásainak megvalósításához. A határidő 2004. január 1. A folyamat keretében például a kéndioxid kibocsátást a jelenlegi kb. 450 kto értékről 2000-re kb. 410 kto-ra, 200ó-ra kb. 380 kto-ra kell csökkenteni, majd a moratórium lejárta után kb. 150 kto-n marad a magyar erőműparkban ez a tényszám. A súlyos környezetvédelmi követelmények teljesítése mellett szükség van jelentős crőművi selejtezési program megvalósítására is. Ha a program valóban teljesül, akkor 2000-ig 800 MW új termelőkapacitás létesítésére van szükség. 2000 utáni időszakban kritikusnak tűnik az első 5 éves időszak, mivel a környezetvédelmi okokból kiselejtezett kapacitásokat ekkor kell visszapótolni. Általában megállapítható, hogy — a 200 MW-os egységek (Mátra, Dunamenti, Tisza), további üzemére szükség van. A technikai megújításukat el kell kezdeni és meg kell feleltetni azokat a környezetvédelmi előírásokkal; — meg kell valósítani a legkisebb költségigényű üzem kialakítását a 100—200 MW-os tartományban (két technológia jöhet számításba, a földgáz tüzelésű-kombinált ciklusú fejlesztés folytatása, valamint 100—150 MW-os fluid tüzelésű kapacitás létesítése több telephelyen); — a 2003 körüli időszakban a selejtezési csúcsok miatt nagyobb egységű telepítés is szóba jöhet. DK DieterBökenbrink, az RWE Energie AG Wcisweiler-i erőművének igazgatója, a Mátrai Erőmű Rt. elnöke „Tapasztalatok az erőműpark átalakításában, a környezetvédelmi hatások figyelembevételével" c. előadásában elmondotta, hogy az RWE erőműparkjának modernizálása az egyes egységek üzembe helyezésétől kezdve folyamatos feladat volt, amelyet jelentősen meggyorsított a környezetvédelmi előírások életbe lépése. Időben ezek után alapvető feladatként jelentkezett annak eldöntése, hogy az egyes blokkokat — megfelelő korszerűsítés után — érdemes-e tovább üzemeltetni, vagy azokat le kell-e állítani? A vizsgálatok során a műszaki peremfeltételek, mint pl. a hotel használ ás és a hatásfok optimalizálás mellett, a felhasználásra kerülő anyagok és a személyzeti politika kérdései is jelentős súllyal szerepelnek. Az élettartam meghosszabbításához szükséges intézkedéseket a gyártókkal és a hatóságokkal együtt kell vizsgálni. A környezetvédelem tekintetében az 1983-ban életbe lépett előírások (GFAVO) a következő területekre írnak elő követelményeket: porkibocsátás, SO2 kibocsátás, NO* csökkentés, CO2 stratégia. Az RWE erőműveiben az elvégzett vizsgálatok alapján 40 éves blokk élettartamot tartanak lehetségesnek. A részvizsgálatok azt mutatták, hogy egy régi berendezés felújítása akkor amortizálódik, ha annak még minimálisan további 15 éves üzemidejével lehet számolni. Az RWE rajnai barnaszenes körzetében 43 blokk közül 4 berendezést ezért nem újítottak fel. A weisweileri erőműben ez két 100 MW-os blokkot érintett. A por, az SO2 és NO* kibocsátásokról készített vizsgálatok azt jelezték, hogy az 1984—86 években tett intézkedések már 1990-től kezdve elérték a céljukat és a blokkok üzeme gazdaságossá vált. így a GFAVO határértékeket (por 80 mg/Nm3, CO 250 mg/Nm3) a füstgáz recirkuláció igénybevétele nélkül is be lehet tartani. A környezetvédelem terén a magyar energiarendszerben most azt a helyzetet találjuk, mint ami az RWE-nél volt a 80-as években. Ezért a korszerűsítés során szerzett tapasztalatok felhasználását, mint pl. a blokkonként történő döntés, az élettartam 40 évre való növelése stb. érdemes a magyar erőműveknél is megvizsgálni. DK Chrisioph Helle, a Mannhcim-i Közüzemi és Közlekedési Vállalat energiagazdálkodási részlegének vezetője előadásának témája: „Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek költség-hozzárendelése". A villamos energia és a hő kapcsolt termelésének nagy előnye a külön-külön való villamosenergia- és hőtermeléssel szemben a primer energiahordozókban és a költségekben jelentkező megtakarítás, valamint a káros anyagok kibocsátásának a csökkenése. Mint minden kapcsolt termelésnél, a kapcsolt villamosenergia- és hőtermelésnél nem lehetséges a költségeket a keletkezésük szerint elosztani a két termék között. Ezen alapvető helyzetben két módszert
1996. 89. évfolyam 7. szám
használnak a költségek megosztására. Az egyik azelosztásos módszer, a másik a kivonásos módszer. Az elosztásos módszeméi először megállapítják az egyes termékekre közvetlenül terhelhető költségeket, majd a fel nem osztható, közös költségeket műszaki-fizikai, vagy gazdasági alapon megállapított kulcsok alapján osztják meg. A kivonásos módszernél az egyik terméket annak határköltsége, vagy a piaci ár alapján értékelik, a másik termékhez pedig a fennmaradó költségeket rendelik. Aszerint tehát, hogy a kapcsolt termelés két terméke közül melyiket értékeljük a piaci ár szerint, két egymástól különböző költségmegosztás adódik. Üzemgazdaságilag az tekinthető célszerűnek, ha a főterméket értékeljük a piaci ár szerint. Főterméknek azt lehet tekinteni, amelyik a termelési feladatok fő részét igényli. A kapcsolt termelésnél jelen esetben a villamos energia előállítását lehet fő feladatnak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kapcsoltan előállított villamos energiát egy tiszta kondenzációs erőmű fiktív költségével terheljük meg, az ezután fennmaradó költségeket pedig az előállított hőre terheljük. Ilymódon a hőszolgáltatásra csak a kapcsolt termelés révén jelentkező járulékos költségek jutnak. Ugyanakkor a termelt áram nem kerül sem jobb, sem rosszabb megítélésre, mintha kondenzációs termeléssel állítottuk volna elő. A gazdasági előnyök így tehát a hőszolgáltatásnál jelentkeznek. A kivonásos eljárást évtizedek óta használják Mannheimben, de más német távhőszolgáltató vállalatoknál is. Hozzászólás Juhosz László (a magyar környezetvédelmi előírások az erőműfcjlesztési programot lényegesen nem akadályozzák; magyar körülmények között a kapcsolt villamoscnergia-hőtermclés nem jelent minden esetben költségmegtakarítást).
PR és marketing Dr. Benkó Balázs, az MVM Rt. PR irodavezetője előadásában a magyar villamosenergia-rendszer PR tevékenységével foglalkozott. Abból indult ki, hogy a villamosenergia-szolgáltatás természetes monopóliuma miatt a villamos áramnak nem lehet piaci ára. Ezért a hatósági árat és tarifát alkalmazó szolgáltató és a fogyasztó között elsősorban az ár- és a tarifakérdésekben konfrontáció alakulhal ki. A helyzetet bonyolítja többek között a privatizáció és az áremelések okozati összekapcsolása, az önkormányzatok hatósági jellegű döntéseitől való függőség, a környezetvédelmi tevékenységek aktivizálódása. Sok esetben alapvető fontosságúvá válhat a szolgáltalónak a nyilvánossággal való kapcsolattartás (PR) szintje és jellege. A hazai villamosenergia-iparban a PR tevékenység legfeljebb egy évtizedre nyúlik vissza. Az áramszolgáltatók sokat tanultak a német és osztrák partnereiktől, és a tapasztalatok alapján is alakultak ki a PR munka/őM elemei, pl. fogyasztók felé fordulás, egyenrangú fogyasztói partnerség, energiatudatos magatartás formálás, környezetvédelmi társadalmi elfogadtatás, valamint/obfc eszközei; pl. iskolai programok, bemutató termek, kapcsolatok médiákkal és intézményekkel stb. A PR munka stratégiai céljainak kijelölésére divatos fogalom a „Benchmarking" — kikötői jelzőbója — kifejezés. Az ASz-okkal megvalósult együttműködés során felmerült az a kérdés is, kell-e valamilyen közös intézmény a villamosenergia-ipar közkapcsolati területén? Valamilyen szövetség, vagy más társulás ma már elképzelhető, amelyben a szolgáltatás marketing és PR tevékenysége egybekapcsolható annak érdekében, hogy a közvéleményben pozitív kép alakulhasson ki a szolgáltatókról. Hugó Jung, az IZE ügyvezetője „PR a német áramszolgáltatóknál" címmel tartott előadásában gazdag választékot és folyamatot mulatott be a német PR tevékenységről. A nyugati országokban a közönség körében kétarcúság mutatkozik: a termékeket igénylik, de a termelési folyamatot, annak hatásait "ellenzik. Az ellenvetések a természeti források kimerítésétől az elektroszmogig, a vezetékek, készülékek káros egészségi hatásáig terjednek.
333
Egyesületi élet Az ellenkezés nem egyszer politikai szintre emelkedik, ami végső soron — a politikai váltógazdaság miatt —, megnehezíti a hosszútávú tervezését is. Nem könnyű a fejekbe a fejlődés szempontjából fontos és sürgős információkat betölteni. A VDEW felvállalta alkalmas információs központ és szervezet létrehozását. A saját eszközök mellett be kellett vonni, jó anyaggal kellett ellátni a sajtót, rádiót, televíziót. Fontos célcsoportok a fiatalok (gondolkoznak, van véleményük a dolgokról), az asszonyok (ők a legkörnyezettudatosabbak), a politikusok. Példák az eszközökre a saját, havonként 150 ezer példányban megjelenő információs bulletintől a napi 5,5 millió példányban megjelenő Bildzeitungnak adott közleményekig. Tv-filmsorozatok, iskolai oktató-demonstrációs anyagok és csomagok, vándorkiállítások. A hatásfok jelét a görög éta betűt használják fel az ésszerű tudatos, takarékos villamosenergia-ellátás szimbólumaként a sajtóban, plakátokon, de még jelvényként, ékszerként is. Újra hozzá kell nyúlni az atomenergia eléggé kritikus kérdéséhez is. A súlyponti kérdés (a nagyközönség szempontjából) a takarékos felhasználás. A német villamosenergia-ipar évente 800 millió márkát költ a szaktanácsadásra, propagandára, kb. 400 vállalatuknál 3000 tanácsadó segíti a fogyasztókat. A cél: a világot jó állapotban hagyni örökül a következő generációkra. Hozzászólás Dr. Horváth Tibor (a távvezeték villamos terének számítási, mérési módszereinek közös továbbfejlesztésére, publikációkra tett együttműködési javaslatot), Juhos László (a zöld szervezetekről adott tájékoztatást, tulajdonsemlegességről, valamint a vízi energiából termett villamos áram „tisztaságáról").
Szakmai egyesületek Balázs Péter, a MEE főtitkára „A szakmai egyesületek szerepe a privatizálás után, az EU csatlakozás előtt" c. előadásában a MEE feladatairól, szervezeteiről, általános működéséről szólt. A közel 100 éves, 1900-ban alapított Magyar Elektrotechnikai Egyesület a hazai elektrotechnikai fejlesztés elősegítését, az eredmények hazai és külföldi meg- és elismertetését, népszerűsítését tekinti egyik alapvető feladatának. További törekvése a mintegy 6500 egyéni és mintegy 100 jogi tagjának szakmai összefogása, részükre szakmai, társadalmi fórum biztosítása. Különösen fontos feladat a fiatal szakemberek számára a pálya kezdetén a szakmai segítség nyújtás és a kapcsolatok építési lehetőségeinek biztosítása. Integráló szerepet kíván betölteni a hazai szakemberek körében, szervezeti felépítése és működése átfogja az erősáramú villamos ipar teljes területét és folyamatos információáramlást biztosít az áramszolgáltató részvénytársaságok, az erőmű részvénytársaságok, ipari felhasználók, az energetikai gépgyártók, az oktatási intézmények, a kutató intézetek, a tervezők kapcsolatában. Rendezvényein klubnapok, előadások, szimpóziumok, konferenciák keretében lehetőséget nyújt a cégek szakmai bemutatkozására, fogyasztói kapcsolatok létrehozására, fejlesztésére. Szakmai kiállítások szervezésével, gyakran az egyesületi nagyrendezvényekhez történő csatlakozással (vándorgyűlések stb.), közvetlen piaci, felhasználói kapcsolati lehetőségeket hoz létre a gyártók és a felhasználók között. Tudományos szakfolyóiratában, az Elektrotechnikában publikációs lehetőséget nyújt tagjai számára, helyet adva a fiatal szakemberek tudományos tevékenységének megismertetésére is. A múlt történeti emlékeit, szellemi és fizikai alkotásait, a Magyar Elektrotechnikai Múzeummal együtt dolgozva tisztelettel ápolja és megőrzi. Törekszik a kiemelkedő magyar elektrotechnikusok életének és munkásságának széles körű megismertetésére.
334
A felsőfokú oktatási intézményeket segíti a szakember-utánpótlás igényeinek feltérképezésében. A tagság soraiból jelentős számú, nagy üzemi gyakorlattal rendelkező, felsőoktatási intézményben működő oktató kerül ki. Nemzetközi kapcsolatai széles körűek, számos európai ország hasonló jellegű egyesületével együttműködési szerződéseket létesített. Az energetikai társaságok új tulajdonosaival a kapcsolatokat felvette, számít a konstruktív, élő együttműködésre, valamint számít arra is, hogy az új tulajdonosok támogatják és megadják a tagok számára az egyesületi életben történő aktív részvétel lehetőségeit. Wolf-Rainer Heinemann, a VDEW helyettes ügyvezetője „A német nemzeti szövetségek kapcsolata a villamosenergia-szolgáltatókkal" c. előadásában kifejtelte, hogy a nemet villamosenergia-ellátás szerkezete, vállalati-társasági struktúrája több, mint 100 éves folyamatos fejlődés során alakult ki. A jelentősen nagyobb hányadot képviselő nyugati részben nem voltak törések államosítás, nemzeti kezelésbe vétel, szocializálás, majd privatizálás és liberalizálás miatt. Ma a nagy tartományi áramszolgáltatóktó! a kis kommunális, akár községi elosztóvállalatokig kb. 1000 áramszolgáltató működik, általában társasági alapon és tulajdonban. E sokféle érdekű iparági struktúra érdekeit kívánja összefogni és kifelé hatékonyan képviselni a Német Villamos Művek Szövetsége — VDEW, amely ugyancsak 100 éves múltra tekinthet vissza. Vállalati/társasági tagjai a németországi villamosenergia-termelés és -elosztás közel 98%-át képviselik. Korábban a szövetségi tevékenység súlypontja a műszaki tapasztalatcserére esett. Ez a tevékenység ma is él, sőt bővült kereskedelmi, jogi, energiagazdálkodási stb. kérdésekkel. A súlypont azonban áttevődött a politikai szinterű lobbyzásra és a közvéleményt befolyásolni törekvő PR-tevékenységre. A VDEW a közüzemi áramszolgáltatók szervezete az erőművitől az elosztó szektorig; a vállalati tagság Önkéntes. A tagsági díj az értékesített kWh-k mennyiségéhez igazodik; a Szövetség szolgáltatásai a tagvállalatok számára díjmentesek. Legfőbb irányítószerve az évenkénti Közgyűlés, folyamatosan pedig a 45 tagból álló igazgatósági tanács és a háromtagú vezetőség. Az ügyvitelt megfelelő iroda végzi. Az érdemi tevékenység bizottságokban folyik, amelyek alakításakor mindig figyelnek az egyes érdekcsoportok méltányos képviseletére. Néhány tevékenységi terület: — Tanfolyamok céljára Darmslattban 100 helyes bentlakásos továbbképző központot tartanak fenn. — Ellátják a német képviseletet az EURELECTRIC és UNIPEDE nemzetközi szervezetekben. — Szervezett, folyamatos tájékoztató tevékenységet folytatnak a sajtóban és egyéb médiákban. — Szakpublikációk kiadására kiadó kft.-t tartanak fenn. — Munkaközösség működik a távhőszolgáltatás területén. — Szervezik és segítik a tagvállalatok tanácsadó tevékenységét a racionális villamosenergia-felhasználás érdekében. — Az iparágon belüli részérdekeket képviselő különböző egyéb szervezetek általában tagjai a VDEW-nek is; az érdekegyeztetés nem mindig egyszerű, de eddig általában sikeres volt. A magyar elektrotechnikának és benne a villamosenergia-iparnak megvan a maga ugyancsak nagymúltú szakmai szervezete — a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A többszintű és bonyolult német egyesülési struktúrát ezért, és az eltérő gazdasági feltételek miatt sem látszik célszerűnek átvenni. A VDEW egyes szakmai tapasztalatai azonban bizonyára felhasználhatók lesznek Magyarországon is. A verseny bevezetése bizonyosan hatással lesz a szövetségi-egyesületi életre is — ezt elsősorban a vállalatok takarékossági törekvései érinthetik. Biztos azonban, hogy ekkor is szükség lesz olyan nemzeti szövetségre, amely a villamosenergia ellátásban versenyző cégek közös érdekeit Összefogja és megjeleníti. Dr. Börcsök Dezső, az ELMŰ vezérigazgatója, a MÁE elnöke, „Bemutatkozik a Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete" címen tartott
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet előadást. Bevezetésképpen történeti áttekintést adott a magyar villamosenergia-ellátás szervezeti-szervezési történéseiről az 1884. évi „Temesvári" kezdet óta 1995-ig, napjainkig. Bizonyította azt, hogy a több, mint 100 év alatt az áramszolgáltatók között mindig volt valamilyen formájú és mélységű együttműködés, lazább, vagy szorosabb „központi" irányítással, vagy e nélkül. Az áttekintéssel alátámasztani kívánta azt a körülményt, hogy egy részrendszerekből álló nagyobb rendszerben — adott esetben a magyar villamosenergia-rendszerben — a részrendszerek egyedi optimumai nem biztos, hogy egybe esnek az egész rendszer optimumával. A feltételezés igaz lehet pl. a 120 kV-os hálózatok újabb tervezési gyakorlatában, amelyet előadásában Tori G. is megemlített. A technikai példa is igazolhatja a „Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének" szükségességét. Bejelentette az Egyesület megalapítását. A MÁE a magyarországi áramszolgáltatók olyan, önkéntes alapon szerveződő egyesülete, amelynek feladatai:" — az áramszolgáltalük érdekeinek védelme tarifális, jogi és műszaki kérdésekben; — fejlesztések koordinálása; — véleménycsere minden egyéb kérdésben. Kidolgozottak és elfogadottak a MÁE alapdokumentumai: — alapszabály, — szervezeti és működési szabályzat, — tagozatok ügyrendje, — tisztségviselők jegyzéke, elnök: Dr. Börcsök Dezső. A MÁE alaptétele: a MÁE tevékenysége senki ellen sem irányul. A MÁE partnerei: — belföldön: MEE, tudományos és társadalmi egyesületek stb.; — külföldön: hasonló profilú nemzeti társszervezetek. Hozzászólás Dr. Szaniszló Mihály (egy konkrét, mérésügyi példával mutatta be a MÁE együttműködés hasznát és lehetősegeit).
Zárszó, összefoglalás Dr. Krómer István zárszavában megállapította, hogy az aktuális problémák feltárását a Szimpóziumon valamennyi érdekelt fél szükségesnek tartotta annak érdekében, hogy a villamos energetikában végbemenő változások élvezzék a társadalom bizalmát és az az általa elvárt eredményre vezessen. Kirajzolódtak azok a feszültségek és félelmek, amelyek a társadalmat leginkább foglalkoztatják és megfogalmazásra kerültek a veszélyekkel fenyegető döntési lehetőségek. A Szimpózium előadásai is bizonyították, hogy az új regulációs környezet és működési modell, valamint az iparág privatizációja adja
meg a lehetőséget a piacgazdasági környezet kialakulásához és a fejlődés dinamikus kibontakozásához. Ugyanakkor a piacgazdaságra történő átmenet az életszínvonal lényeges romlásával járt. Ha a költségek nem fedezik az új fejlesztésekel, ill. az ellátó rendszerek korszerűsítésére nem kerül sor, ez hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A teremben időnként felforrósodott hangulat is mutatta, hogy jó döntések meghozatalához időre és reális helyzetértékelésre van szükség. Az eredményesség, a gazdaság és társadalom teherbírókepessége közötti összhang csak így biztosítható hosszabb távon. Bár politikaközeli dolgokról van szó, és jó politikai döntések szükségesek, politikamentes egyesületünk felelőssége az, hogy ezek a döntések ne nélkülözhessék a megfelelő szakmai előkészítettséget. A Szimpóziumon elhangzott konkrét témajavaslatok (pl. hálózati veszteségek csökkentése, vagy a nagyfeszültségű távvezetékek elfogadtatása a közvéleménnyel) is mutatták: az eszmecserét folytatni kell és nem mondhatunk le a hasonló nagy átfogó, a fejlődési problémákat és a partnerek jövőbeni kapcsolatait vizsgáló szimpóziumokról sem. Nagyon lényeges, hogy az egész társadalom, de különösen a szűkebb szakmai kor kapjon megbízható hiteles információkat, hiszen csak így nyerhető meg a társadalom, ill. a szakemberek támogatása a szükséges tehervállaláshoz. Igényünk, hogy aktív, az érdekek reális értékelését biztosító véleménycsere és együttgondolkodás segítse elő a bizalom erősödését az érintett partnerek között. Megköszönte a részvételt mindazoknak, akik megtisztelték részvételükkel a Szimpóziumot, és különösen azoknak, akik tapasztalataik, véleményük kifejtésével hozzájárultak a helyzetkép teljesebbé tételéhez. Prof. Dr. Joachim Grawe befejezésül csak annyit jegyzett meg, hogy a VDEW az elmúlt években Prágában és Varsóban hasonló rendezvényeken vett részt. Budapesten a német kollégákat meglepte és mély benyomást gyakorolt rájuk az itt tapasztalt nagy érdeklődés, amelyet a Szimpóziumon résztvevők nagy száma és az előadásokat kísérő élénk vita bizonyít. Az eltelt másfél nap alatt új ismereteket kaptak Magyarországról, a magyar villamos energetikáról és azokról a nehézségekről, amelyet a magyar villamosenergia-rendszer ebben az átmeneti időben átél. Úgy látják, hogy a magyar fél nagy akarattal és szándékkal törekedik a problémák megoldására. Köszönetet mondott a Szimpózium előkészítőinek és rendezőinek áldozatkész munkájukért. Reméli a VDEW és a MEE további sikeres együttműködését és köszönetet mondott a résztvevőknek türelmükért és az élénk eszmecseréért. Dr. Krómer István ismételten köszöntet mondott a jelenlévőknek és a Szimpózium munkáját lezárta.
világítási
II
HOFFMEISTER
Biffj
E G E
LUXRAMA
GALLIS
SÍNES és KOMPLEX FÉNYRENDSZEREK • SÜLLYESZTETT LÁMPATESTEK •KOMPAKT és FÉNYCSÖVES LÁMPATESTEK • PARK- és TÉRVILÁGÍTÓK SZÉLES VÁLASZTÉKA
1NTERCON Kft. 1996. 89. évfolyam 7. szám
Iroda: 1124 Budapest, Németvölgyi út 73/b Telefon: 201-0787,201-7097 Fax: 155-3440 tervező iroda VILÁGÍTÁSTERVEZÉS, KIVITELEZÉS, TANÁCSADÁS
335
II
Programozott, hárompontos, soros gyújtók nagynyomású gázkisülési lámpákhoz A hagyományos, hárompontos, soros gyújtók továbbfejlesztése révén alakult ki ez az újabb típuscsalád, üzemviteli, lámpa és áramköri szerelvények élettartam-szempontjainak figyelembevételével. A gyújtó működési ciklusának beállítása megfelel az EN 60926 és 60927 számú szabvány feltételrendszerének. Alkalmazott új megoldások -
A programozott gyújtó működési idődiagramm alapján, a lámpa szempontjából minimálisan szükséges ideig szolgáltatja a gyújtóimpulzusokat. - A beépített nyomógomb lehetővé teszi a gyújtó helyszíni, tetszés szerinti újraindítását.
Tipus
E i Gyújtó Nátriumlámpákhoz
Fém halogénIám pákhoz
PROGNA 1
PROGNA 2
PROGNA 3
PROGHAL PROGHAL 2 3
70
100-150 250
400-1000
Paraméterek
Kapcsolás
rL c Lámpateljesítmény, W Maximális lámpaáram, A
1,5
3
12
3
12
4—5
4—5
4—5
4—5
Maximális terhelőkapacitás, pF
100
100
100
100
100
Névleges hálózati feszültség, V
220—240
220—240
220—240
220—240
220—240
Hálózati frekvencia, Hz
50—60
50—60
50—60
50—60
50—60
Működési feszültség, V
min. 198
min. 198
min. 198
min. 198
min. 198
160
160
160
160
160
5—10 180 5—10
5—10 240 5—10
5—10 400 5—10
5-10 600 5—10
5—10 800 5—10
50 55 10 40 M8
90 68 10 45 M8
100 75 10 45 M8
90 68 10 45 M8
100 75 10 45 M8
Nem működési feszültség, V
Méretek
400—1000
1,8—2,3
Impulzus csúcsfeszültség. kV
Működési idődiagramm
250
tm1 Működési ciklus, s tsz tm2
Méretek, mm
A B C D E
Előnyei - Bekapcsoláskor, sikertelen gyújtás után (pl. meleg lámpa) lámpatípustól függően, meghatározott időn belül a gyújtást megismétli. - A begyújtásra képtelen meleg lámpát csak igen rövid ideig veszi gyújtóimpulzusokkal igénybe, ezáltal elkerülhető a káros katódporlás. - Az alapkapcsolásból és a „leátlóság"-ból adódóan a rádiófrekvenciás zavarkeltes kismértékű. Minden kiegészítő elem (szűrőkondenzátorok nélkül) megfelel a postai előírásoknak. - Érintésvédelmi szempontból jelentős, hogy nagyfeszültségű impulzusok viszonylag rövid ideig jelentkeznek a lámpatest áramköri szerelvényein és vezetékein. - A PROGNA-2-nek MEEI minősítése van. - Az előtétek működésére nincs kihatással, ezek szigetelési szilárdságát nem veszi igénybe. - Az előtét és lámpa távolsága tetszőlegesen változtatható, nem befolyásolja a gyújtáskészséget. - A programozott gyújtó tényleges mőködési ideje rendkívül kicsi, ami igen kedvező a saját és az egyéb áramköri elemek (sorkapocs, foglalat, vezetékek) élettartamára. - Nem tartalmaz cserélhető alkatrészt, nem igényel karbantartást. - A gyártó 2 éves időtartamig garanciát vállal. - A megvalósított, programozott működésű gyújtócsalád fedi 1000 W-os teljesítményig a nagynyomású nátrium- és fémhalogén-lámpák teljes választékát. - A gyújtó méretezésekor figyelembe vették a 230 V-os feszültségszintre történő zokkenmentcs átállást. A megrendelt gyújtókat vállalatunk 3 napos határidővel raktárról biztosítja.
Budapesti Elektromos Művek Rt. 1132 Budapest XIII., Váci út 72-74. Telefon: 270-1401,270-0322 Fax:129-1860 Telex: 22-4991
Világítástechnika
A Tungsram Világítástechnikai Állomás és tevékenysége Debreczeni Gábor Alapítás A Világítástechnikai Állomást 1927-bcn alapították és 1932 óta működik a jelenlegi helyen, az Eötvös u. 1 l/A-ban. Az alapítás célja — a magyarországi világítási kultúra és színvonal fejlesztése, figyelem felhívás a világítás fontosságára előadások, bemutatók rendezésével;
vizsgálata, tanterem világítási program (nagynyomású nátriumlámpa, kompakt fénycső). írodalomfigye lés, információgyűjtés. (Az érdekes anyagok, információk eljuttatása a TUNGSRAM illetékeseinek és a hazai világítástechnikai iparban érdekelteknek.) A TUNGSRAMkiállítások szakmai segítése. Különleges világítási feladatok elkészítése Pl.: Parlament Munkárcv terem
Parla
/. ábra. A Tungsram Világítástechnikai Állomás épülete. Az Eötvös u. I l/a sz. alatti patinás palota 1. emeletének utcai frontján van az Állomás nagy Előadóterme
— piacszervezés a világítástechnikai ipar részére, új termékek és felhasználásuk lehetőségeinek bemutatása; — központ kialakítása a világítástechnikai művelői részére; — a szakemberek továbbképzése. Az alapítási célok szellemében a TUNGSRAM vezetősége a vállalatot közvetlenül érintő munka mellett ösztönözte és segítette a világítás területén folytatott széles körű munkát a Világítástechnikai Állomáson.
Feladatok A fényforrások bemutatása, megismertetése, előadások, cikkek és tanácsadás keretében. Alkalmazástechnikai tanácsadás. Vizsgálatok és kísérletek végzése új fényforrások bevezetése érdekében. Pl.: képernyős világítási vizsgálatok, kórházi kórterem világítási kísérletek, irányított közvetett világítási rendszer
2. ábra. Az Állomáshoz vezető lépcső fordulója^ a n e ' n e ' y c z c t t Edison-szobor és szénszálas izzólámpa
A Világítástechnikai Állomás feladatai
Közvetlen TUNGSRAM feladatok
Közvetett feladatok
Az Állomás működtetése
Fényforrások bemutatása
Közreműködés, kapcsolat
Ügyvitel
Alkalmazási tanácsadás
Világítástechnikai oktatás
Üzemeltetés
Vizsgálatok, kísérletek
Piacszervezés
Fejlesztés, szinttartás
Új fényforrások bevezetése
Kapcsolat társadalmi szervezetekkel
A szakkönyvtár működtetése
Irodalom- és információgyűjtés Kiállítások rendezésének segítése Prognosztika
Debreczeni Gábor okl. gépészmérnök, a Tungsram Világítástechnikai Állomás vezetője, a MEE tagja
1996. 89. évfolyam 7. szám
3. ábra. Az Állomás feladatai
337
Világítástechnika ment Kupola belső világítása, jelentős műemlékek világítása — Tihanyi Kőtár, Jaki Templom, Sümegi Templom, Pannonhalma Könyvtár, Sárospatak Könyvtár, Koronázási palást. Részvétel a világítástechnikával — fényforrásokkal, lámpatestekkel — és alkalmazásával kapcsolatos hazai és nemzetközi munkákban. Kapcsolattartás központi intézményekkel és azok világítástechnikai munkájának megoldásában segítségnyújtás (pl.; szabványügy, oktatás, egészségügy, építésügy, energiafelügyelet, KÖJÁL. Részvétel a magyar és a nemzetközi szabványosításban (az MSZH, CEN, ISO világítástechnika i szabványainak alkotásában).
4. és 5. ábra. Az Állomás Architektúra-terme. Az 1934-ben kialakított terem eredeti berendezését mind a mai napig megtartották, az egyetlen változás, hogy 1965-től fénycsöveket is bemutatnak
Kapcsolattartás — ami a világítástechnikai ágazatot nagyban segítette — az Országos Fejlesztési Bizottsággal. A világítástechnikai fejlesztést központi keretekből az OMFB az elmúlt évtizedekben mintegy 700 millió Ft-tal segítette. A különböző világítástechnikai célú támogatásokhoz OMFB világítástechnikai tanulmányok készültek. E tanulmányok szerkesztésében, készítésében a Világítástechnikai Állomás közreműködött. Világítástechnikai oktatás. Tájékoztató előadásokat tartott villamos tervezőknek, építészeknek, iparművészeknek, kereskedőknek. Speciális igényeknek megfelelően kialakított előadások hangzottak el orvosoknak, környezetvédelmi mérnököknek, kórházi szakembereknek, muzeológusoknak, színpadvilá338
6. ábra. Az Állomás Előadóterme 1951-ben (előadói katedra hagyományos fekete táblával, márvány kapcsolótáblával, bemutatott lámpákkal, óriás V- is A-mérővel)
gítási szakembereknek stb... Az Iparművészeti Főiskola hallgatóinak folyamatos oktatásában, továbbá a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola posztgraduális világítástechnikai oktatásában is részt vett és részt vesz az Állomás. 1990-ben a Világítástechnikai Állomáson 94 órában hangzottak cl előadások 2413 fő részére.
7. ábra. Az Előadóterem részlete (1970). Jól láthatók a mennyezeten a fénycsövekből kiképzett fénycsíkok, valamint az eredetileg 1934-ben kialakított izzólámpás világítás, amely a mennyezeti nyílásokon leereszthető, háromféle üvegburás lámpatestből állt (félig közvetett, félig közvetlen és egyenletesen sugárzó). A fénykép Jansen úr (Philips, Eindhoven) nemzetközi hírű szakíró előadása alkalmával készült.
Piacszervezés. A világítási kultúra és színvonal javítása, korszerű világítási berendezések bevezetése érdekében világítási mintarendszerek kidolgozása és ezek elterjesztésének segítése (pl.: iskolai, kórházi, bölcsődei világítások). Tervezési segédletként használható összefoglaló anyagok szerkesztése és megjelentetése egyes felhasználói területek részérc (pl.: tantermek, kórtermek, edzőtermek, előadótermek, irodák, lakások világítása). Világítási berendezéseket gyártók fejlesztési és piacszervezési tevékenységének segítése (pl.: iskolai, kórházi.
ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika az Állomás 8 fős létszámmal dolgozott. Az Állomás munkatársainak feladata a folyamatos üzem biztosítása, a bemutatott eszközök és anyagok üzemben tartása, javítások elvégzése, elvégeztetése, előadások előkészítése és lebonyolítása, évenként több ezer ember fogadása. Feladatai közé tartozik a bemutatók tervezése és kivitelezése, bemutató tárgyak (fényforrások, lámpatestek) beszerzése, beüzemelése, bemutató anyagok (fényképek, diák, fóliák, videófelvételek) készítése.
LAPOSTETO
bölcsődei lámpatestek, OMFB-Idea lámpatestek fejlesztése és szervezése). A világítástechnikához kapcsolódó társadalmi szervezetekben végzett munka. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületet a volt Tőzsde Palotából, ahol jelenleg a Televízió működik, kitelepítették. Az Egyesület Világítástechnikai Szakbizottsága a TUNGSRAM hozzájárulásával a kitelepítés óta a Világítástechnikai Állomáson működik. Ennek keretében a Világítástechnikai Szakbizottság és különböző munkabizottságok a Világítástechnikai Állomáson tartják üléseiket. A MEE munkájában a TUNGSRAM képviseletét a Világítástechnikai Állomás látja el. 1990-től a Világítástechnikai Szakbizottság titkára, 1995-től a Világítástechnikai Társaság elnöke Pollich János okl. villamosmérnök, a Világítástechnikai Állomás munkatársa. A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (ClE) Magyar Nemzeti Bizottságának Titkársága a TUNGSRAM vállalati vezetőségéneTí hozzájárulásával 1962 óta a Világítástechnikai Állomáson működik. Feladata: kapcsolattartás a CIE Központi Titkárságával, a CIE tagállamokkal és mintegy 50 magyar taggal. A CIE Magyar Nemzeti Bizottságának a felügyeleti szerve a MTA Műszaki Osztálya. A CIE magyar tagjaként részt vesz a 3. és 7. osztály munkájában. Ennek keretében közreműködésünkkel készült el a CIE Lighting Education kiadványa (Pub.No:CIE99.).
A Világítástechnikai Állomás működése Az Állomás alapterülete 260 m . Egy előadóteremből, két bemutatóteremből, laboratóriumból, két irodából és kiszolgáló helyiségekből áll. Bemutatási célokat szolgál kb. 300 db működtethető lámpatest, 500 db fényforrás, 30 bemutató egység, 4 kapcsolószekrény, 5 bemutatóeszköz (vetítők), és 15 db műszer. Az Állomás létszáma jelenleg: I vezetőmérnök, 1 világítástechnikai szakmérnök és 1 adminisztrátor-gondnok. Korábban 1996. 89. évfolyam 7. szám
ELŐADÓTEREM Fényrendszerek befnuratása
9. ábra. A Tungsram Világítástechnikai Állomás alaprajza. Jelenlegi (1996) állapot. Méretarány: 1:300. Alapterületek: Előadóterem: 98 m 2 , Architektúra-terem: 30 m , Fogadóterem: 30 m , Iroda 20 m , Műhely-laboratórium: 38 m
Az Állomáson szakkönyvtár van, amely a hazai világítástechnika legteljesebb információs bázisa. Feladatai: a nemzetközi irodalom figyelése, a TUNGSRAM Műszaki Könyvtárán keresztül folyóiratok és könyvek beszerzése, a CÍE kiadványok beszerzése, szabványok figyelése és beszerzése. 339
Világítástechnika Tervezési és szervezési tevékenység A Világítástechnikai Állomás jelentősebb munkái, amelyek a hazai világítás színvonalát kísérelték meg javítani: Iskolavilágítás: vizsgálat, helyzetfelmérés (MEE-VTÁ 258 iskola felmérése), ajánlás kidolgozása, megfelelő lámpatest kidolgozásának segítése, 18 világítási mintatanterem kialakítása (TUNGSRAM-OMFB). Az ezt követő programok során mintegy 120 millió Ft-ot fordítottak iskolai tantermek világítására, Az Oktatási, ma Művelődési Minisztérium közlése szerint a tantermek mintegy 75%-át korszerűsítették. Előadásokat is tartottunk e témában Várnában, Prágában, Drezdában. Kórtermi világítás: vizsgálat, helyzetfelmérés, kísérletek az újpesti Károlyi Kórházban, ajánlás kidolgozása, lámpatest 10. ábra. Az 1985-ben újjáalakít olt Előadóterem
//. ábra. Előadóterem: előadói asztal és szekrény a fény-árnyékhatás bemutatására
A Világítástechnikai Állomás 1975 és 1990-es évek közötti tevékenysége
Szakirodalmi tevékenység Tervezési segédletként és útmutatóként használható tanulmányokat készítettünk a következő tárgykörökben: tantermek, kórtermek, edzőtermek, előadótermek, irodák, lakások, bölcsődék, képernyős munkahelyek, templomok és könyvtárak világítása. Összefoglaló tanulmány készült a világítás vizuális tényezői és a világítás prognosztikája tárgykörben. Idegen nyelven tanulmányaink jelentek meg a Tungsram Technische Mitteilung-ban, az International Lighting Revueben, és a Lichtforschung-ban. A szakfolyóiratokban megjelent közlemények mellett a világítási kultúra fejlesztése érdekében cikkeket jelentettünk meg folyóiratokban, újságokban. Az elmúlt 15 évben közleményeink, cikkeink és tanulmányaink száma mintegy 90.
340
12. ábra. Az újjáalakított Előadóterem fényforrás-színvisszaadási bemutatója. Baloldalt izzólámpák és nagynyomású gázkisülő lámpák, jobboldalt különböző fényszínö fénycsövek színvisszaadása látható
kidolgozásának segítése, 25 mintakórterem létesítése (TUNGSRAM-OMFB), a mintakórtermek bemutatása, további korszerűsítési munkák segítése. Bölcsődei világítás: vizsgálat, helyzetfelmérés, kísérletek, ajánlás kidolgozása, a lámpatest kialakításának segítése, 8 mintaterem kialakítása (TUNGSRAM-BOMI), bölcsődei világítási segédlet elkészítése. Történelmi városrészek világítása: kísérleti világítások az Országos Műemlékfelügyelőséggel együttműködve, tanulmány és ajánlás (Műemlékvédelem c. folyóirat 1974—75). Irányított — közvetett világítás: kísérletek fémhalogénlámpák alkalmazására nyomdai korrektúra munkákban (Tungsram Technische Mitteilungcn), előadás, tanulmány (Amsterdam, 1978). Iskolai tantermek természetes világítása: Vizsgálatok, mérések, tanulmány, előadás 1980, Berlin. Képernyős munkahelyek világítása: vizsgálatok és kísérletek (VTÁ-ÉTI), tanulmány, előadás 1986, Stockholm. Gyengénlátók tantermeinek világítása: vizsgálatok, mérések, kísérletek, mintatantermek építése Debrecenben. ELEKTROTECHNIKA
Világítástechnika
13. ábra. Az Állomás a hazai világítástechnikusok találkozóhelye. Itt tartotta a MEE Világítástechnikai Szakbizottsága, majd Szakosztálya, ill. Világítástechnikai Társasága, valamint az MTA Világítástechnikai Bizottsága, a CIE Magyar Nemzeti Bizottsága üléseit, munkabizottsági üléseit, előadásait, gyártmányismertetóit, összejöveteleit. A képek Szepessy Sándor OMFB főosztályvezető, a MEE főtitkára, a hazai világítástechnika fejlesztési programok kezdeményezőjének és támogatójának búcsúztatása látható nyugdíjba vonulása alkalmából az Állomáson (1990). A háttérben: Fényforrások bemutatója, világítóeszközök történetének bemutatója.
/4. ríöra. Szepessy Sándor búcsúztatója az Állomáson (balról jobbra dr. Vida Dénes, dr. Horváth József, Jani Józsefné, Gergely Pál)
75. ábra. A világítástechnika nagy öregjei (balról jobbra Vincze Vilmos, Faragó György és dr. Gellért Emil) az Állomáson
Az 1975 óta végzett szakirodalmi tevékenységek
Könyv: Debreczeni G.—Dr. Kardos Ferenc—Dr. Sinka József: Fényforrások, Budapest 1985 Műszaki Könyvkiadó, 262 p. Fontosabb folyóiratcikkek tanulmányok: A képtárak világítása Villamosság 13. évf. 1965. 1. sz. p.: 16—23 Fényforrások ipari világítási célokra Villamosság 25. évf. 1977. 8. sz. p. 245—250 Fémhalogénlámpák belsőtéri alkalmazási lehetőségei Villamosság 25. évf. 1977. 11. sz.p: 341-346 Iskolai tantermek világítása Villamosság 26. évf. 1978. 4. sz. p:121— 124 Bölcsődék mesterséges világításának vizsgálata Villamosság 26. évf. 1978. 5. sz. p: 143—149. Kórteremvilágítás egy gyermekkórházban Villamosság 26. évf. 1978. 9. sz. p: 269—272
1996. 89. évfolyam 7. szám
Belsőterek nappali világításának számítása Villamosság 26. évf. 1978. ll.sz.p:339—341 Irányított közvetett világítás a fémhalogénlámpa belsőtéri alkalmazásának egyik lehetősége Villamosság 27. évf. 1979. I. sz. p; 16—19 Energiagazdálkodás és a világítás Villamosság 27. évf. 1979. 2. sz. p; 45-^7 Egy új lámpatest bemutatása Villamosság 27. évf. 1979. 11. sz. p: 333—339 Új iskolák világításának összehasonlítása Villamosság 28. évf. 1980. l l . s z . p : 341—343 Edzőcsarnokok és tornatermek világítása Villamosság 29. évf. 1981.2. sz.p: 43—51 Kísérlet egy nehéz látási feladat megvilágítására Villamosság 29. évf. 1981. 6. sz.p: 172—180 Kórteremvilágítási ajánlások Villamosság 29. évf. 1981 12. sz. p: 366—369 Energiagazdaságos világítási megoldások belső terekben Villamosság 30. évf. 1982. l.sz.p: 18—21 A színpadvilágítás fényforrásai Villamosság 30. évf. 1982. 2. sz. p: 44-^7 Előadótermek világítása Villamosság 31. évf. 1983.4. sz.p: 104—108 Középkori templomok világításának kérdései: a Jaki Apátsági Templom belső világítása Villamosság 31. évf. 1983. 10. sz.p: 301—310 Lakásvilágítás Villamosság 32. évf. 1984. 3, sz. p: 74—79 Világítás oktatás Villamosság 33. évf. 1985. 2. sz. p: 47—52 A koronázási palást sugárzás elleni... Villamosság 33. évf. 1985. 7. sz. p: 211—215. A világítás energiafelhasználásának ésszerűsítése Villamosság 34. évf. 1986. 2, sz. p; 4 4 - ^ 7 Űj irányzatok a belsőtéri világítás tervezésében Villamosság 34. évf. 1986.4.sz.p: 101—103 Irodák világítása Villamosság 34. évf. 1986. 6/7. sz. p; 172—179 A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság Minox-termékek világítása I. Villamosság 36. évf. 1988. 1. sz. p: 12—22 A Budapesti Távbeszélő... II. Villamosság 36, évf. 1988. 2. sz. p; 46—50, 3. sz.p: 76—81 A világítás fejlődésének legújabb irányzatai Villamosság 36. évf. 1988. 5. sz.p: 136—141 Képernyős munkahelyek világításának vizsgálata az ÉTI Mikroklíma laboratóriumában Villamosság 34. évf. 1986. 8. sz. p: 246—250 Oktatási helyiségek világítási irányelvei Villamosság 37. évf. 1989. 9. sz. p: 271—274 A magyar világítástechnika fejlődése az 1940-es évekig... Villamosság 38. évf. 7. sz. 1990. p. 217—225
341
Világítástechnika Lakó- és gyalogjáró körzetek világítása Villamosság 39. évf. 2. sz. 1991. p: 42—*8 Kompakt fénycsövek és energiatakarékos alkalmazásuk Villamosság 39. évf. 4. sz. 1991. Könyvtár világítása Villamosság 39. évf. 8. sz. 1991. Fejlődési tendenciák a belsőtéri világításban Elektrotechnika 87. évf. 10. sz. 1994. Fény és építészet Elektrotechnika 87. évf. 1—3. sz. 1994. A Széchényi Könyvtár előadótermének világítása Elektrotechnika 87. évf. 7. sz. 1994. A Pannonhalmi Főapátság könyvtártermének világítása Elektrotechnika 87. évf. 8. szám. 1994. Fejlődési tendenciák és energiatakarékosság a világításban Elektrotechnika 89. évf. 3. sz. 1996. Utca és kiemelő világítás történelmi városokban (Sopron) I. MŰEMLÉKVÉDELEM XVIII. 1974/3. sz. p; 185—188, XIX. évf. 1975/l.sz. p:39—41 Műemlék templomok világítása MŰEMLÉKVÉDELEM XXVII. évf. 1983/3. sz.p; 206—209 A képtárak világítása MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK 1964. 2. sz. p; 19—26 Könyvtári világítástechnika KÖNYVTÁROS 1967. 1. sz. p: 51—68 Az új lipcsei operaház MUZSIKA 1961. 3. sz. p: 19—22 Fények a szállodában VENDÉGLÁTÁS XXV. évf. 1981/12. p: 32-^8 Világítási vizsgálatok 258 iskolában FELSŐOKTATÁSI MUNKAVÉDELMI KÖZLÖNY 1977. 4. sz. p: 27—66 Versuch zur Beleuchtung einer schweren Sehaufgabe LICHT FORSCHUNG 4. évf. 1982. 2. sz. p: 59—68 Beleuchtete Fresken, Pfarrkirche Sümeg, UngarnI LR 1982. 1. sz. p: 19—21 Die Beleuchtung der Abteikirche zu Ják TUNGSRAM TECHNISCHE MITTEILUNGEN 1983. 50. sz. p: 1947—1968 Lighting in Auditoríums TUNGSRAM TECHNIC AL REWIEW1987. 51. sz.p: 2001—2006 Qucstions of Window sizc in Schools built up in prefabricates CLASP System CIE Proccedings of the Symposium on Daylight, July 9—10, 1980 Berlin BRD p: 333—341 Gerichtete indirekté Beleuchtung als eine Möglichkeit zur Anwendung von Halogenmetalldampflampen in lnnenraumen
A villamos Kolumbusz-tojás Nikola Tesla aszinkron motor modellje
140 éve született Nikola Tesla, a többfázisú erőátviteli rendszer és az aszinkron motor feltalálója. Az ő emlékét idézi a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban kiállított demonstrációs eszköz, amely látványosan érzékelteti a három-
342
LICHTTECHNISCHETAGUNG '78 Amsterdam 13—16. Juni 1978 p: 647—658 Zur Frage der Fensterabmessungen in im CLASP-Systcm aus Fertigteilen errichleten Schulcn TUNGSRAM TECHNISCHE MITTEILUNGEN 1980. 44. sz. p: 1787—1794 Die Beleuchtung von Schulen und die Enlwicklung der Beleuchtungskullur TUNGSRAM TECHNISCHE MITTEILUNGEN 1980. 46/47. sz. p:1331-~1842 Innenbeleuchtungsbeispiele mit TUNGSRAM Halogén Metalldampflampen verbesserter Farbwiedergabe TUNGSRAM TECHNISCHE MITTEILUNGEN 1987. 36. sz. p: 1499—1505 Die Beleuchtung der Maulbettsch-Fresken in Sümeg TUNGSRAM TECHNISCHE MITTEILUNGEN 1979. 41. sz. p: 1669—1700 Versuch zur Beleuchtung ciner schweren Sehaufgabe TUNGSRAM TECHNISCHE MITTEILUNGEN 1983. 49. sz. p: 1907—1926 Cikkek a Műszaki Életben, a Pedagógiai Szemlében, a Köznevelésben, a Lakáskultúrában, az Épületgépészetben, a Magyar Építőművészetben, a Múzeumi Közleményekben, a Híradás technikában, a Kép- és Hangtechnikában, az Energia és Atomtechnikában. A Tungsram-Schréder Rt. 1996. április 10-én, a Hotel Aquincum-ban tartotta éves vevőtalálkozóját Bemutatták folyamatos gyártmányfejlesztési eredményeiket — pl. a Sealsafe optikai rendszer széles körű alkalmazási lehetőségeit a meglévő lámpatestekben is —, valamint a közeljövőben megjelenő új típusaikat is. A bemutatót a cégtől megszokott szolid, a minőségre sokat adó megoldások jellemezték. Ez alkalommal osztották ki a Schrédcr Díjakat, amelyeket a MEE független szakértői javaslatára a köz-, dísz-, sport- és üzemi világítási kategóriákban a következő kollégák nyertek el. Fődíjat kapott: Szilágyi István, Fenyves Péter, Strenk Dániel, Nagy Fáró Tibor, Bogdán György, Kurunczi Mihály, Fenyves Péter, Koós Joachím, Gasztonyi László, Kovács Sándor, Szálai Lajos, Horváthné Seregély Jolán. Pénzjutalmat kapott: Borkővits György, Gyökeres Sándor, Gyimesi József, Turcsányi Béla, Burján Ernő, Szűcs László, Orosz Győzőné és Oláh István.
fázisú állórész által létrehozott forgó mágneses mezőt. A sárgaréz tojás az aszinkron motor rövidrezárt forgórészének felel meg. Az áram bekapcsolása után a tojás hossztengelye körül forogni kezd, a csúcsára támaszkodva pörög. Tesla 1892-ben, Amerika felfedezésének 400 évfordulójára készítette az érdekes eszközt — nyilván az ünnepségsorozat sugallta a gondolatot, hogy Kolumbusz tojásának modernizált változatát válassza a modell forgórészéül. A többfázisú rendszer érdekes magyar vonatkozása, hogy önéletrajza szerint Tesla 1882-ben Budapesten jutott el a megoldás alapgondolatáig. Akkor a Puskás-féle telefonközpont mérnöke volt, innen indult cl a világhír felé. A bemutatott másolat a belgrádi Tesla-múzeumban készült, a múzeum igazgatója személyesen hozta el 1993-ban a Magyar Elektrotechnikai Múzeum és magyarországi Szerb Demokratikus Szövetség által közösen rendezett Tesla-kiállításra. Az aszinkron motor a magyar technikatörténet szempontjából különösen fontos, mert Tesla találmánya döntötte el végérvényesen a váltakozó áram és az egyenáram versenyét Zipernowsky, Déri és Bláthy váltakozó áramú transzforrnátoros rendszere javára. Dr. Jeszenszky Sándor
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet
A Villamos és Elektronikus Mérnökök Intézete (IEEE) Dr. Bán Gábor
Az IEEE (The Institute of Electrical and Electronics Engineers) a világ legnagyobb létszámú szakai szövetsége 1884-ben alakult és hosszú ideig az amerikai mérnökök szervezete volt (AIEE — American Institute of Electrical Engineers). Jelenleg világszervezet: mintegy 150 országban létesült IEEE Section, vagyis IEEE szervezeti egység. Tagjainak száma meghaladja a 320 ezret. Székhelye az Egyesült Államokban lévő Piscataway (New-Jersey), hivatalos nyelve: angol.
1. Az IEEE legfőbb feladatai, célkitűzései — A villamosmérnöki, elektronikus, kommunikációs, ill. ezekkel összefüggő szakterületek tudományos és oktatási kérdéseivel való foglalkozás előadások, konferenciák, viták, szakcikkek és egyéb publikációk útján. — A tagok szakmai (mesterségbeli) segítése a szakterületekre vonatkozó irodalmi szemlék, reportok és egyéb anyagok létrehozásával és közlésével, a hivatalos szervekkel, hatóságokkal való együttműködés a szakterület mérnökei tevékenységének megkönnyítésére, a mérnöki minősítés és etika szabályainak kidolgozása. Nem foglalkozik a szervezet a fizetések, a profit, a munkakörülmények kérdéseivel.
2. Tagok, tagsági fokozatok Az lEEE-nek csupán személyek lehetnek tagjai, jogi tagjai nincsenek. Az IEEE tagja az IEEE szakterületeinek valamelyikén működő vagy oktató olyan szakember lehet, aki legalább BSc diplomával rendelkezik, vagy legalább három éves gyakorlatot szerzett egy BSc szintet megkövetelő pozícióban. Tag lehet az is, akinek nincs ugyan mérnöki oklevele, de legalább hatéves, szakmai kompetenciáját bizonyító gyakorlatot szerzett az IEEE valamelyik szakterületén, vagy az a vezető, akinek legalább hatéves irányító tevékenysége alatt jelentős mérnöki, ill. kutatási eredmények születtek. A tagfelvételhez egy IEEE tag ajánlása szükséges. A tagság magasabb, még megpályázható szintjét jelenti a szenior-tag (Senior Member) fokozat. Az erre jelöltnek legalább tízéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie és ezen belül legalább ötéves, megvalósításokkal, publikációkkal, szabadalmakkal stb. dokumentálható, magasszínvonalú tevékenységet kell felmutatnia. E fokozatra három, legalább Senior Member fokozatú tag ajánlásával lehet pályázni. Az IEEE tagságának 8%-a viseli a Senior Member címet. A legmagasabb fokozat a Fellow. Erre nem lehet pályázni, hanem jelölés alapján indítanak egy közel egy évig tartó Dr. Bán Gábor IEEE Fellow, a MEE tagja
1996. 89. évfolyam 7. szám
eljárást, amelynek során bebizonyulhat, hogy a szóbanforgó Fellow-jelölt szakterületén világszínvonalon kimagasló eredményeket ért el. Ennek elengedhetetlen feltétele legalább Öt, a jelölttel nem egy intézményben dolgozó, és lehetőleg más országbeli Fellow tényekkel alátámasztott ajánlása. A Fellow fokozatú tagok száma a teljes tagságnak nem több, mint 1%-a. Fentieken kívül vannak az IEEE-nek tiszteletbeli tagjai is, akiket a szervezet legfőbb vezetése annak alapján tüntet ki e címmel, hogy e személyek nagy szolgálatot tettek az IEEE által képviselt szakterületek valamelyikének, ill. akiknek elismerése megtiszteltetést jelent a szervezetnek. Az IEEE diák tagjai (Student Members) olyan graduális, vagy posztgraduális egyetemi hallgatók, akik a képzettséghez előírt feltételeknek már legalább 50%-át teljesítették. A diák tagok a szekción belül diákcsoportot (Student Branch) alkotnak.
3. Területi és szakmai tagozódás Az IEEE tagsága kétféle (geográfiai és szakmai) szempontok alapján tömörül egységekbe. Az IEEE központi irányításában a geográfiai helyzetnek megfelelő szerveződéssel a RAB (Regional Activity Board — Regionális Tevékenységi Testület), a szakmai tagozódásnak megfelelő szerveződéssel a TAB (Technical Activity Board — Műszaki Tevékenységi Testület) foglalkozik. Az IEEE alapvető geográfiai egységei a szekciók. A szekció általában egy közepes nagyságú ország, vagy annak megfelelő terület szakembereit tömöríti (Olaszországnak pl. két szekciója van: egy Eszakolasz Szekció és egy Közép- és Délolasz Szekció) A szekció létrehozásához legalább 50 tag szükséges. Nagyszámú szekció együttesen régiót alkot. Az IEEE-nek jelenleg 10 régiója és 280 szekciója van. A régiók megoszlása a következő: 1.—6. régió: Amerikai Egyesült Allamok, 7. régió: Kanada, 8. régió: Európa, Afrika, Közel-Kelet, 9. régió: Dél-Amerika, 10. régió: Ázsia, Ausztrália. A hazánkat is magában foglaló 8. régión belül 35 szekció alakult. A 35 szekció közül három alszekciókkal is rendelkezik, így a Görög Szekció alszekciót létesített Ciprusban, a Norvég Szekció Bergenben, a Szaudi Arábia Szekció pedig Jubailban és Riyadhban. Egy alszekció minimális létszáma: 20 tag. A 8. régió taglétszáma meghaladja a 25 ezret. A szekcióknak elnöke van és tisztségviselői. Nagyjából ők alkotják a szekció végrehajtó bizottságát. A régiónak igazgatója (director) és tisztségviselői, felelősei vannak. Ok általában 343
Egyesületi élet évenként két alkalommal találkoznak a régió-üléseken a régióhoz tartozó szekciók elnökeivel és a régió egyéb tisztségviselőivel. Az IEEE háromévenként Szekció Konferenciát rendez, amelyen az összes szekcióelnök résztvesz. Az IEEE elnökét, a régió igazgatókat, ill. a szekcióelnököket egy éves időtartamra választják meg. A szekcióelnökök többször (de legfeljebb kél alkalommal) újraválaszthatók, a régióelnököket egy ízben lehet újraválasztani. Az IEEE elnöke nem választható újra. Aszervezet tevékenységének folyamatossága érdekében azonban mindhárom elnök megválasztása egy évvel a hivatalba lépése előtt történik meg, és a hivatalba lépés előtti évben megválasztott elnökként {President Elect, Chairman Elect), ill. megválasztott igazgatóként (Director Elect), a hivatal betöltése utáni évben, mint előző elnök, előző igazgató. (Pást President, Pást Chairman, Pást Director) vesz részt az adott vezető szerv munkájában. Az IEEE tevékenységét alapszabály (Constitution) szabályozza, valamint az egész szervezetre, a régiókra, ill. az egyes szekciókra külön-külön kidolgozott, egymással egyeztetett és jóváhagyott működési szabályzatok (Bylaws). Ezekben az iratokban pontosan rögzítésre kerül pl. a tisztségviselők megválasztásának a rendje. Általános szabály, hogy a tisztségviselőket a tagság egyéni titkos szavazással (pl. a központi tisztségviselőket levélben) választja meg. A tagság szakmai tagozódása a Society-k (társaságok) szerint történik. Ezek hasonlók a MEE szakosztályaihoz, szakbizottságaihoz. Ha valaki az IEEE~nek nem csupán általános orientációjú tagja kíván lenni, hanem technikai érdeklődés vagy szakmai kapcsolalkeresés érdekeltté teszi az IEEE teljes szakterületének valamely szűkebb részéhez való tartozásban, akkor egy vagy több Society tagja lehet. Az IEEE keretében jelenleg működő Society-k száma 35. Ezek közül a MEE tagságának érdeklődési terüleléhcz közelállók: Circuils and Systems (áramkörök és rendszerek) Society Computer (számítógép) Society Control Systems (szabályozórendszerek) Society Dielectrics and Electrical Insulation (dielektrikumok és villamos szigetelések)) Society Education (oktatási) Society Electromagnelic Compatibility (elektromágneses kompatibilitás) Society Engineering Management (mérnöki menedzsment) Society Industrial Electronics (ipari elektronika) Society Industry Applications (ipari alkalmazások) Society Power Electronics (teljesítményelektronika) Society Power Engineering (villamos energetika) Society A Society-k nagy száma miatt, az áttekinthetőség érdekében tíz divíziót alakítottak ki. Mindegyik divízió több Society-t tartalmaz, kivéve a Villamos Energetikai Társaságot (PES), amely egyedül képezi a VII. divíziót. Az IEEE szakmai tevékenysége a Society-kben folyik. Minden IEEE tag tagja lehet bármely Society-nek, az éves tagsági díj lefizetése ellenében. A Society-k szakmai ülésein minden IEEE tag részt vehet, függetlenül attól, hogy tagja-e az adott Society-nek vagy sem. A Society-ken belül munkacsoportok működnek, a Society-k konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek és együttműködnek más, hasonló szakterületű szervezetekkel. A szimpóziumokon, konferenciákon az IEEE tagjai csökkentett részvételi díjat fizetnek. A Society-k elnökei részt
344
vesznek az IEEE legfőbb vezető testületének (Board ofDirectors) a munkájában. A Society-k tevékenysége igen szétágazó. Az egyes munkacsoportokban folyó, és az aktuális szakmai problémákkal kapcsolatos, folyamatos tevékenység és konferencia-, ill. szimpóziumszervezés mellett a Society-k folyóiratokat adnak ki, jelentős részt vesznek a szabványosításban, ellátják a folyamatos továbbképzéssel kapcsolatos anyag készítés feladatát. A Society-bő\ indulnak ki a IEEE díjaira tett javaslatok, a Senior Member, valamint a Fellow fokozat odaítélése túlnyomórészt az illetékes Society-tő\ függ. A Society-k munkájának az egyéb szervezetek tevékenységével való jó összehangolása érdekében a Society-k vezető testülete munkájában részt vesznek más szervezetek és más Society-k képviselői is. így pl. a Power Engineering Society-nél többek között a CIGRE, CIRED, EPRI, az IEEE Superconducting Committee, IEEE Szabványosítási Testület képviselteti magát. A geográfiai és a szakmai tagozódás együttesen jelentkezik a helyi munkabizottságokban (Chapter). Chapter-t alakíthat egy szekció akkor, ha abba az adott szekció tagjai közül legalább tizenkettő, ugyanazon Society-hez tartozó tag tömörül. A Chapter-nek ezenkívül természetesen lehetnek olyan tagjai is, akik nem tagjai az adott Society-nek. Az ún. Joint (közös) Chapterek több, egymáshoz közelálló szakterületű Society tagjait tömörítik. A Chapter-ek nemcsak a lakhely szerinti szekcióhoz, hanem a szakmai Society-hez való tartozást is biztosítják. Lehetővé teszik a szakmai információk áramlását, a különböző szekciók azonos Society-hez tartozó Chapter-ei közötti, szoros együttműködést stb.
4. Az IEEE egyéb tevékenységei A felsorolt fő tevékenységi területek mellett a világszervezet számos egyéb területén végez munkát. Ilyen például a technikatörténet. A technikatörténettel kapcsolatos tevékenység központja az 1766-ban alapított, Rutgers-Állami Egyetemen (NewJersey) az IEEE által létesített Elektrotechnika-Történeti Központ (Center for the History of Electrical Engineering). A Központ az ismeretterjesztés mellett nagyszámú technika történész kutatótevékenységét teszi lehetővé. A technikatörténettel kapcsolatos, speciális, Technikatörténeti Társaság nincs az IEEE-bén, azonban az egyes Society-k keretében általában tevékenykedik az illető szakterülettel kapcsolatos technikatörténeti állandó bizottság.
5. Publikációk
. ,
Az IEEE nagyszámú központi publikációt bocsát ki. • az IEEE SPECTRUM a szervezet általános műszaki tárgyú folyóirata, amelyet a szervezet minden egyes tagja megkap a tagdíjfizetés ellenében. • Ennek kiegészítését képezi a THE INSTITUTE című, napilap formátumú hírlevél, amely elsősorban szervezeti híreket tartalmaz. • Az IEEE emellett kibocsát egy PROCEEDINGS OF THE IEEE havi folyóiratot, amelyet minden tag előfizethet. • A különböző Society-k periodikusan megjelentetnek TRANSACTIONS ON... című folyóiratokat, amelyek az adott, ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet speciális szakterület technikai publikációit tartalmazza. Ezekhez előfizetés mellett lehet hozzájutni. • Egyes Society-k, vagy több Society együtt kiadhat az előző pontban említett folyóirattól eltérő, speciális műszaki tárgyú folyóiratot, előfizetés ellenében. • Ezeken túlmenően az IEEE kibocsát különböző jegyzékeket, felsorolásokat, a Society-k pedig az általuk rendezett konferenciák, szimpóziumok anyagait tartalmazó köteteket. AkÖzponli publikációk mellett a Régiók is megjelentetnek főleg szervezeti híreket tartalmazó hírleveleket. Ilyen pl. a 8. régió által kiadott Region 8 News. Hasonlóképpen a Szekciók is hírlevelekben nyújtanak tájékoztatást egyesületi ügyekben a tagoknak.
6. Tagsági díj Az IEEE tagdíj több összetevőkből áll: — IEEE alaptagdíj — Régió-díj (hozzájárulás a régió költségeinek a fedezéséhez) — Az esetleges Society tagdíj. Ennek részbeni ellenértékeként a tagok rendszeresen kapják a Society egyes folyóiratait. A szekció tagságától befolyt tagdíj egy részét a szervezet évenként visszatéríti a szekciónak. A visszatérítés alapjául a taglétszám, a Chapter-ek, a rendezvények, 111. az adott szekció által kiadott hírlevél, vagy egyéb hasonló kiadványok száma szolgál.
7. Kommunikáció (E-mail) Az IEEE igyekszik kihasználni a számítástechnika által kínált lehetőségeket a tagok tájékoztatásában. Ennek egyik eredménye az, hogy az IEEE központjának e-mail-en való felhívásával megtudható bármely, e-mail-\éi rendelkező tag e-mail címe, és így egyszerű és gyors információcsere valósítható meg az egymástól távol lakó tagok között is. Egyre gyakrabban használják fel az e-mail-t körlevelek szétküldésére. Jelenleg folyik annak a megvalósítása, hogy az IEEE folyóiratcikkeit számítógép-hálózat igénybevételével lehessen olvasni.
8. Az IEEE Hungary Section (HS) Az IEEE Magyar Tagozata 1987-ban alakult, 50 taggal. Az ezt megelőző időben igen kisszámú magyar tagja volt az lEEE-nek, kizárólag olyan szakemberek, akik meg tudták oldani a tagsági és egyéb díjak valutában való befizetését. Az IEEE HS vezető testülete (Executive Committee) a négy tisztségviselőből (elnök, elnökhelyettes, titkár és gazdasági vezető), a Chapter-ek elnökeiből és az egyes IEEE HS bizottságok (pl. jelölőbizottság, konferenciabizottság) vezetőiből áll. A tisztségviselőket egy évre választják, megválasztásuk két alkalommal megújítható. Az IEEE HS jelenlegi elnöke: Dr. Arató Péter. Az IEEE HS-nak jelenleg mintegy 200 tagja van. Ebből öt Fellow fokozatú. A körülmény, hogy a Fellow fokozatú tagok aránya az IEEE HS-ben lényegesen meghaladja a teljes IEEEre vonatkozó arányt, elsősorban a tagsági díjak — hazai viszonyok közötti — magas értékével magyarázható, ami sok hazai szakembert visszatart a IEEE-be való belépéstől. 1996. 89. évfolyam 7. szám
Az IEEE HS keretében két Student Branch működik, összesen 30 diák taggal. Egyik a BME-n, a másik a Veszprémi Egyetemen. Az IEEE az eddigi működése során több nagystílű IEEE rendezvény magyarországi szervezését bonyolította le, ill. működött közre a rendezvényekben. Jelenlegi IEEE HS feladat a MEE szakterületén az 1997. évi Budapest Power Tech konferencia előkészítése. A Power Tech konferenciákat az IEEE Power Engineering Society szervezi általában kétévenként Európa valamelyik országában. Az első az Athens Power Tech volt 1993-ban, a második a Stockholm Power Tech 1995-ben. 1997-ben ilyen konferenciát nem tartanak, mert a PES Summer Power Meeting nevű nagyrendezvényét első ízben ekkor tartja Amerikán kívül, Berlinben. Eszerint az 1999. évi Budapest Power Tech a harmadik ilyen konferencia lesz. Előkészítéséhez az IEEE HS a MEE, ill. a BME közreműködését szándékozik kérni. Részben a konferencia előkészítésének, részben a Chapter-ek működésével járó előnyök kihasználásának érdekében aktuálissá válik a közeli jövőben hivatalosan engedélyeztetni az IEEE HS PE Chapter megalakítását. Az IEEE HS keretében jelenleg az alábbi Joint Chapter-ek működnek: — Microwave Theory, Antennas and Propagation, Electron Devices (elnöke: Dr. Frigyes István) — Circuit and Systems, Computer (elnöke: Dr. Csurgay Árpád) Szerveződőben vannak az alábbi Chapter-ek: — Power Engineering Chapter (szervező: Dr. Bán Gábor) — Instrumentation and Measurements, Biomedical Engineering, Signal Processing Joint Chapter (szervező: Dr. Péceli Gábor) Az utóbbi évek során az IEEE nagy súlyt helyezett arra, hogy a világszervezet az IEEE tagok országainak nemzeti szervezeteivel {National Societies) kapcsolatot alakítson ki. Ennek egyik következménye a MEE és az IEEE között létrejött egyezmény, aminek értelmében az IEEE azon tagjai, akik a MEE-nek is tagjai, tagdíjkedvezményben részesülnek. Az IEEE HS az IEEE magyarországi szervezetével közösen irodát tart fenn a Budapest I., Fő utca 68. sz. alatti MTESZ épület fszt. 10. sz. helyiségében, ahol többek között a HS iratai, ill. egyéb dokumentumai megtalálhatók (részben számítógépen rögzítve). Az IEEE HS a fontosabb információkat az IEEE HS Newsletter c. hírlevélben teszi közzé, vagy E-mail segítségével hozza az érintett tagok tudomására.
9. Értékelés A szakmai ismeretek és kapcsolatok fejlesztésére az IEEE tagság egymagában nem elegendő, legalább egy Society tagjává is kell lenni. Mindez a mai tagdíjviszonyok mellett évi 110 $-t meghaladó összeg. Az IEEE tagságból nyilvánvalóan csak angol nyelvtudásúak profitálhatnak. Az előző körülmények eleve szűkítik a potenciális IEEE tagok körét. A MEE és az IEEE Hungary Section közötti viszony az eddigiekben is jó volt, már csak azért is, mert a MEE szakterületein dolgozó hazai IEEE tagok általában tagjai a MEE-nek is. Ez a körülmény biztosítéka a további szoros együttműködésnek, ami közös rendezvények előkészítésében, valamint a szakmai információcsere különféle formáiban jelenhet meg. 345
SB6 új generációs nagyfeszültségű megszakítócsalád 123-245 kV
Egyedülállóan korszerű, gázdinamikus működtetés Pólustestbe épített hajtás Élettartamra zárt kivitel (20 év) Azonos felépítésű egy- és háromfázisú pólusok Egyszerű telepítés Kiképzett MGV szakemberek ISO 9001 Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. telefon: 181-1920, fax: 181-0180
GROUPE SCHNEIDER • Merlin Gerin • Vertesz • Telemecanique
346
ELEKTROTECHNIKA
Világítás a környezettel összhangban
THORN
y
• - ' ' ^
THORN LIGHTING HUNGARY KFT. 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.
^
\
Telefon: 118-9022, 266-0721, 266-7770 Fax: 267-2866
Magyarországi képviselet
fílCHALJVIN SIARNOUX
RAPAS Kft.
1184 Budapest, Üiiői űt 315. Tel.: 294-2900, Fax: 294-5837
Elektronikus szigetelésvizsgálók ISOL 1000G4 és ISOL 5000G4 -
Mérésfeszültségek: 50...1000V/ISOL1000G4 500...5000V/ISOL5000G4 - Méréshatárok: 1...1000GÍÍ/ISOL 1000G4 1...3000GÍ2/ISOL5000G4 - Folytonosságmérés: Q,1...100Í1/ISOL1000G4 - Feszültségmérés: 0...600VAC/DC
1
VILLANYSZERELÉSI ANYAGOK S2AKÜZLETE
1116 Budapest, XI., Csurgói út 28. Üzlettel.: 208-3119 Iroda teh/fax: 208-3120 EMIKA • MASSIVE • SIMOVILL lámpatestek budapesti forgalmazója
Viszonteladóknak és anyagbeszerzőknek KEDVEZMÉNYI
<• * * Villanyszerelési anyagok (kábelek, vezetékek, szerelvények, fényforrások...) és lámpatestek kis- és nagytételű forgalmazása
Villamos hálózat tervezésére és kivitelezésére is vállalkozunk
Sonnenschein
Sögö Kereskedelmi Kft. 1108 Budapest, Gyömről út 140. Tel.: 264-9144, 265-1617/156 Fax:264-9167
Digitális teljesítménymérő CA 8210 Egy-, ül. háromfázisú mérések Mért paramétere: A, V, cos (f>, kW, kV A, kvar, Hz Csúcsértékmérés: 4+3 adat egyidejű megjelenése Memóriafunkció Két egymást követő mérés összehasonlítása A csatlakoztatható lakatfogó típusának automatiikus érzékelése
7 jellemző'I méréssel
Teljesen karbantartás mentes, szilárd kristályos elektrolites Sonnenschein dryfit akkumulátorok: - műszer- és berendezésakkumulátorok - helyhezkötött ipari akkumulátorok • akkumulátortöltök, állványok • szünetmentes áramforrások • tápellátás tervezése, méretezése
OTIS
OTIS FELVONÓ Kft. 1033 Budapest, Huszti út 34. Tel.: 250-4945, 250-4950 Fax: 250-4946,250-4947
Ai világ egyik legnagyobb felvonógyártó, karbantartó és szervizelő vállalata, az OTIS Elevátor Company (USA) tapasztalatait és gyakorlatát felhasználva, vállalkozunk tetszés szerinti igényekhez alkalmazkodó felvonók és mozgólépcsők • tervezésére, • gyártására, • szerelésére, valamint karbantartására és szervizelésére; átalánydíjas, teljes körű karbantartás, * csökkentett körű karbantartás, • alapkarbantartás rendszerben; a megbízói igényekhez rugalmasan alkalmazkodva, valamennyi felvonó- és mozgólépcsőtípusra, gyártótól függetlenül.
Oszcilloszkópok 20-100 MHz - digitális - tárolós
DP 25 mérőfej Bemenet: max. 1300 V Kimenet: 6,5 V DC...25MHZ
Forgalmazott egyéb műszerek: - multiméterek - lakatfogók - táblaműszerek - áramváltók - generátorok - kalibrátorok
Szabványosítás
Robbanásbiztos villamos gyártmányok vizsgálata és tanúsítása az Európai Unió direktívái alapján Hankó János, Winkler Istvánné A CENELEC ELSECOM (European Electrotechnical Sectoral Committe for Testing and Certification) Bizottsága 1995. február 20—21-én Brüsszelben tartotta konferenciáját, amelynek tárgya a robbanásbiztos villamos berendezések vizsgálata és tanúsítása az új 94/9/EC direktíva szerint. Az Európai Unió első alkalommal hívta meg az ilyen jellegű tanácskozására a társult országok képviselőit is. A téma jobb megértéséhez előzetesen szükség van a robbanásveszéllyel összefüggő alapismeretek áttekintésére.
1. Alkalmazási terület Számos iparágban hasznának fel tűz- és robbanásveszélyes folyadékokat, gázokat, gőzöket, amelyek a szabadba kerülve robbanásveszélyt okoznak. Mind az ott dolgozók védelme, mind az üzemek anyagi értékének óvása megköveteli, hogy ezek gyújtását megakadályozzuk. Azokat az iparágakat, technológiai folyamatokat, ahol ilyen anyagokat használnak vagy dolgoznak fel, robbanásveszélyeseknek nevezzük. A legtipikusabb alkalmazási területek az olaj- és gázfinomító ipar, vegyipar, bányászat, alkoholt vagy szintetikus gázokat előállító üzemek, fém-, szén- vagy egyéb porok képződésével járó munkafolyamatok. Ilyen üzemben keletkező tűz vagy robbanás általában nagy mennyiségű toxikus gáz keletkezésével is jár.
2. Alapvető ismeretek A villamos eredetű robbanások az éghető gázok, gőzök, ködök, porok, szálas anyagok intenzív oxidációja révén bekövetkező láncreakció jellegű jelenségek. Egyszerűsítve a jelenség az égési háromszöggel ábrázolható (/. ábra). Éghető anyag
Gázok, gőzök relatív sűrűsége A gázok, gőzök relatív sűrűségén a levegőhöz viszonyított sűrűségük értékét (hányadosát) értjük. A robbanásveszélyes iparágakban előforduló több, mint 300 gáz és gőz körül mindössze hat könnyebb a levegőnél (/. táblázat). I. táblázat Levegőnél könnyebb természetes gázok A gáz megnevezése Hidrogén Metán Acetilén Szén-monoxid Ammónia Etilén
Képlet H2 CH 4 CH^CH CO NH3 CH: = CH 2
Relatív sűrűség (levegő = 1) 0,07 0,55 0,91 0,97 0,59 0,967
E fizikai jellemzőnek a szellőztetésnél van alapvető jelentősége. A metánt, az ammóniát és a hidrogént kis sűrűségüknél fogva (főszabályként) természetes úton kell szellőztetni. A másik három gáz relatív sűrűsége olyan közeli a levegőéhez, hogy bármely szellőzés (természetes, ül. mesterséges) révén csak a veszélyforrás helyét változtathatjuk meg. Ezeket a gázokat vagy közvetlenül fáklyára kell vinni, vagy egyéb módon kell megsemmisíteni (katalitikus elégetés). Valamennyi egyéb gáz esetén a mesterséges, alsó elszívás a célszerű. Lobbanáspont A lobbanáspont a folyadék és annak gőze közötti fázishatárt (halmazálíapotváltozás) jelöli. A folyadékgőz kizárólag akkor képez potenciális robbanásveszélyt, ha hőmérséklete a lobbanáspont fölött van. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes folyadékok lobbanáspontja 7L<20°C(ARH<10tf%)
A robbanásbiztonságra való törekvés arra irányul, hogy a háromszög valamely szögét megszüntessük vagy csökkentsük. Ez utóbbi esetben csak a biztonság valamely szintjéről, ül. valószínűségéről beszélhetünk.
Robbanási határok Valamennyi gáz-, gőz-, levegőelegy meghatározott koncentráció értékek között robbanóképes. Ezeket a határokat alsó robbanási határnak (továbbiakban: ARH), ill. felső robbanási határnak (továbbiakban: FRH) nevezzük. Az ARH alatt az éghető gáz, az FRH fölött az oxigén hiánya következtében nem következik be a gyulladás. Néhány gáz-, gőz-, levegőelegy robbanási határait a 2. táblázat tartalmazza.
Hankó János, Ex Vizsgáló Állomás, Winkler Istvánné, IKM
Gázok, gőzök (ködök) gyűjtási jellemzői A gázokat, gőzöket gyulladási szempontból általában jellemzik:
Oxigén
Gyújtóforrás 1. ábra. Égési háromszög
1996. 89. évfolyam 7. szám
349
Szabványosítás — Meghatározott gáz-levegő elegy gyújtásához szükséges minimális gyújtási energia (szikra, ív, sztatikus kisülés). — A gáz-levegő elegy gyulladását okozó felületi hőmérséklet minimális értéke. 2. táblázat Néhány gáz-, gőz-, levegőelegy robbanási határai referenciafeltételek mellett A gáz, gőz megnevezése Hidrogén Metán Propán Acetilén Etilén Benzol
Képlet
H2 CH4
GiHs CH = CH CH 2 = CH 2 C6H6
Alsó és felső robbanási határok. tf% 4 ...75,6 5 ...15 2,1... 9,35 1.5...80 3 ...34 1,2... 8,0
Az éghető gázok csoportba és osztályba sorolása gyűjtási jellemzőik alapján a) Minimális gyújtási energia A gázok, gőzök a gyújtásukhoz szükséges minimális energia (M. I. E) alapján a következő csoportok valamelyikébe sorolhatók. Mélybányászat I. csoport: jellemző gáza a metán (sújtólég), M. I. E = 280 \ú Egyéb iparágak: HA csoport: jellemző (reprezentáns) gáza a propán, M I. E = 160 uj HB csoport: jellemző gáza az etilén, M. I. E = 40 pJ HC csoport: jellemző gázai a hidrogén és az acetilén, M. I.E = 20^iJ Megjegyzés: A gázok ettől eltérő eljárás,a kísérletileg biztos maximális résvastagság (M E. S. G.) szerint is csoportosíthatók, de az szintén az előzőkkel megegyező csoportosítást eredményez. b) Felületi hőmérséklet A gyújtást kiváltó felületi hőmérséklet értéke alapján a gázokat, gőzöket hat osztályba soroljuk, amelyek közül a TI a legnagyobb osztály. TI = 450 °C, jellemző gázok: hidrogén, propán, metán T2 = 300 °C, jellemző gázok: etilén, bután T3 = 200 °C, jellemző gázok: kőolajszármazékok T4 = 135 °C, jellemző gázok: acetaldehid, éter T5 = 100 °C, jellemző gáz: szénkéneg T 6 = 8 5 °C A táblázatból látható, hogy a gázok döntő többsége esetében a T4 osztály elegendő (a szénkéneg és az etilnitrit kivételével). Megjegyzés: A kétféle gyújtási jellemző nincs egymással semmiféle összefüggésben. Példa erre a hidrogén, amely igen kis energiával gyújtható (20 \xJ), ugyanakkor a felületi hőmérséklettel szemben relatíve érzéketlen (560 DC). Robbanásveszélyes terek osztályozása A robbanásveszélyes tereket a robbanásveszélyt okozó gázok, gőzök előfordulásának valószínűsége függvényében osztályozzuk: 0 zóna: a robbanásveszélyes gáz-levegő állandóan, vagy tartósan jelen van (1000 h/év vagy több). 1. zóna: a robbanásveszélyes gáz-levegő elegy a normál üzemvitel valószínű velejárója (10...1000 h/év között). 2. zóna: a robbanásveszélyes elegy előfordulása üzemzavar esetében lehetséges (0,1... 10 h/év közötti időtartam). 350
Robbanásbiztosság Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a villamos berendezések veszélyes körülmények között is biztonsággal alkalmazhatók legyenek, az idők folyamán nyolc különböző megoldást (védelmi módot) dolgoztak ki. Nemzeti vagy nemzetközi szabványok, ill. létesítési, üzemeltetési előírások határozzák meg, hogyan kell egy ilyen gyártmányt megtervezni, ill. alkalmazni. A robbanásbiztos védelmi módok rövid ismertetése Ex d nyomásálló tokozás. Az a védelmi mód, amelyben azok a részek, amelyek a robbanóképes környezet gyulladását ^^^^^^^^^^^^^ okozhatják, olyan tokozásban vannak elhelyezve, amely ellenáll a robbanóelegy belső robbanása esetén keletkező nyomásnak, és amely megakadályozza a gyújtás átterjedését a tokozást körülvevő robbanóképes környezetre. Ex i gyújtószikramentes áramkör. A védelmi mód elve: a robbanásveszélyes térségben lévő áramkör energiáját úgy kell korlátozni, hogy annak meghibásodása révén keletkező szikrák, ill. a melegedő felületek gyújtóképessége ne legyen elegendő a robbanás kiváltásához. Ahasznos teljesítmény 1 W körül van, amely a legtöbb mérő- és vezérlőberendezés működtetéséhez elegendő. A gyújtószikramentes áramköri védelem kimagasló biztonsági szintjét mutatja, hogy egyedüli védelemként alkalmazható a 0 zóna viszonyai között. Kategóriái: — Ex /a: az áramkör gyújtószikramentességét két egyidejű meghibásodás, és az azok által kiváltott hibák esetében is megőrzi. A gyújtószikramentes áramkör a 0 zónában is alkalmazható, a részben gyújtószikramentes pedig ahhoz kapcsolódhat. (Természetszerűleg a kevésbé veszélyes /. és 2. zónákban is alkalmazható.) — Ex ib'. az áramkör egyetlen meghibásodás, és az azt kísérő hibák egyidejű fellépése esetén őrzi meg robbanásbiztonságát. Az I. és 2. zónákban alkalmazható. Ex e: fokozott biztonság. Olyan védelmi mód, amely konstrukciós megoldásokkal kizárja veszélyes mértékű hőmérsékletek, ill. szikrák vagy ívek keletkezésének lehetőségét az olyan villamos gyártmányok belsejében vagy külső részein, amelyek ren-
ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás deltetésszerű üzemben nem hoznak létre veszélyes mértékű hőmérsékleteket, ill. szikrákat vagy íveket. Exp: túlnyomásos védettség. Olyan védelmi mód, amelyben a tokozásban lévő, a környezetnél nagyobb nyomású védőgáz megakadályozza a környezetben lévő gázelegy behatolását a tokozásba. A túlnyomás a védŐgáz folyamatos áramlása révén vagy anélkül valósul meg. Exo: olaj alatti védelem. Olyan védelmi mód, amely szerint a ^^^^^^^^^^^^^^ villamos gyártmányok vagy azok részei oly módon vannak olaj alá merítve, hogy az esetleges robbanóképes környezet nem gyulladhat meg. Exq: homokkitöltés. Olyan védelmi mód, amelynél a tokozást szemcsés anyag tölti ki oly módon, hogy a villamos berendezés tokozásában keletkező ív ne tudja a környezetben levő elegyet meggyújtani. Sem láng, sem a tokozás felületi hőmérséklete által nem következhet be gyújtás. Ex m: légmentes lezárás: Olyan védelmi mód, amelyben a robbanóképes környezetet meggyújtani képes, szikrázó vagy melegedő alkatrészeket kiöntő anyag zárja körül oly módon, hogy a robbanóképes környezet ne gyulladhasson meg. Exs: különleges védelem: Olyan védelmi mód, amely nincs szabványosítva, de biztonsági szintje valamely — előzőekben ismertetett — védelmi módéval egyenértékű.
3. A jelenleg hatályos EU direktívák
Alkalmazás Az alkalmazás során természetszerűleg két meggondolásból kell kiindulni. Egyrészről minél alacsonyabb a zóna besorolása (minél veszélyesebb), annál inkább kerülni kell villamos berendezések alkalmazását, ill. annál védettebb berendezéseket kell alkalmazni. Másrészről minthogy a különböző védelmi módok által elérhető biztonság szintjében lényeges eltérés (több nagyságrend) van, ezért ezek alkalmazása, ill. a zóna veszélyességi fokozata között összhangot kell teremteni. Az összefüggéseknek természetszerűleg a létesítési előírásokban kell megjelenni. Az egyes országok eltérő gyakorlata és a kérdés eltérő felfogása oda vezetett, hogy még az EU-n belül sem sikerült egységes létesítési előírás kidolgozása.
Felépítését tekintve a direktíva minden tartami és formai szempontból az ún. „új megközelítési direktívák" rendszerét követi. Ennek alapvető jellemzője, hogy tartalmaznia kell az alapvető biztonsági követelményeket (ABK — Essential Safety Requirement ESR).
1996. 89. évfolyam 7. szám
A robbanásveszélyes környezet az élet, vagyon és ökológiai veszélyeztetettségénél fogva a jogilag szabályozott terület egyik kiemelt fontosságú része. E területen a szabályozás a legelsők között történt meg. A kidolgozott direktívák a következők: 76/117 EEC keret direktíva; 79/196 EEC külszíni robbanásveszélyes területekre vonatkozó direktíva; 83/130 EEC sújtóléges bányákra vonatkozó direktíva. A robbanásveszélyes területekre vonatkozó direktívákat a hivatkozásokban gyakran ATEX direktíváknak is nevezik. Az eredeti ATEX direktívák szabályozása alá eső területeket a 3. táblázat, míg az ATEX 100A új megközelítési direktíva által átfogott szabályozási területeket a 4. táblázat tartalmazza. 3. táblázat Az eredeti szabályozás alá eső ATEX berendezések Bányászati berendezések/külszíni berendezések Korlátozott hatály — villamos berendezések — védelmi módok 1
Célszerű harmonizálás
• Egyértelmű hivatkozás a harmonizált CENELEC szabványokra EN 50 014 — 50 020 EN50028 EN50039
EN 50 050 EN50 05Í EN50 058
4. táblázat ATEX 100 A új megközelítési direktíva I Csoport (mélybányászat) 82/130/EEC 88/03 5/EEC 91/269/EEC 94/044/EC
II Csoport (külszín) 76/117/EEC 79/1967EEC 84/047/EEC 88/571/EEC 90/487/EEC 94/0267EC
^
Gépészeti direktíva 89/392/EEC (Alapvető Biztonsági Követelmények 1.5.7)
i
94/9/EC
Érvényes nemzeti jogi szabályozás
4. A 94/9/EC direktíva
A 94/9/EC direktíva hatálya A direktíva hatálya a következő területekre terjed ki. a) A 3. pontban megadott eredeti direktívák által érintett területekre, abból a meggondolásból, hogy a mélybányászatban alkalmazott sújtólégbiztos, ill. az egyéb robbanásveszélyes iparágakban alkalmazott robbanásbiztos villamos berendezésekre vonatkozó követelmények között nincs lényegi eltérés, ezért azok egy direktívában is össze vonhatóak. 351
Szabványosítás b) Porrobbanás-veszélyes környezetben üzemelő berendezésekre. c) Olyan berendezésekre, amelyek nem villamos jellegűek, de potenciális gyújtóforrást képezhetnek gáz, gőz, köd és porrobbanás-veszélyes környezetben (lángzár, dízelmotorok stb.). d) Védő-, ill. reteszrendszerekre, amelyek feladata a potenciális robbanásveszély kiküszöbölése. A védőrendszer részben a robbanásveszélyes térben, részben azon kívül helyezkedhet el. e) Minden biztonsági berendezésre, robbanásveszélyes téren kívül és belül. f) A robbanásbiztos berendezések — tervezésére, gyártására, — a létesítés körülményeire, — készülékek kiválasztására, — berendezések szerelésére, karbantartására, — komponensek tervezésére, gyártására, vizsgálatára. A következő területek nem tartoznak a direktíva hatálya alá: — orvosi készülékek, amelyeket egészségügyi környezetben történő felhasználásra szántak, — olyan berendezések és védelmi rendszerek, amelyek esetében a robbanásveszély kizárólag robbanó- vagy labilis vegyi anyagok jelenlétéből ered, — olyan háztartási és nem-kereskedelmi rendeltetésű berendezések, amelyek esetében potenciálisan robbanásveszélyes környezet csak ritkán jón létre, kizárólag fűtőgáz véletlen szivárgása következménye képpen, — tengerjáró hajók és mobil parti egységek, az ilyen hajók vagy egységek fedélzetén lévő berendezésekkel együtt, — szállítóeszközök, azaz: járművek és azok utánfutói, amelyek kizárólag utasok szállítására szolgálnak, légi úton, közúton, vasúton vagy vízi hálózaton és közlekedési eszközök, amennyiben azokat áruk légi úton, közúton, vasúton vagy vízi úton való szállítására tervezték (potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő használatra szánt járművek nem képeznek kivételt). A robbanásbiztos berendezés biztonsági szintje és a felhasználás területén szükséges biztonsági valószínűség összefüggése Az egyes robbanásvédelmi módok által biztosított védettség szintje, és a zónabesorolásból következő potenciális robbanásveszély között az elfogadható rizikófaktornak megfelelő összhangot kell biztosítani. Ennek rendszerét a 94/9/EC direktíva minden korábbinál pontosabban határozza meg. Mély bányászati létesítés (I. csoportú berendezés) a) Fokozottan sújtólégveszélyes, ill. metánkitörés-veszélyes térség (ÁBBSz = Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat szerint ún. „c" térség) Az MI kategória azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyeket pótlólagos speciális védelmi eszközökkel terveztek és — szükség esetén — láttak el abból a célból, hogy alkalmasak legyenek a gyártó által meghatározott üzemelési paramétereknek megfelelő működésre és magasabb szintű védelmet biztosítsanak. E kategóriába tartoznak azok a berendezések, amelyeket bányák föld alatti részében történő alkalmazásra, valamint az ilyen bányák külszíni berendezéseinek sújtólég és/vagy gyúlé352
kony por által veszélyeztetett környezetében való alkalmazásra szántak. E kategóriába tartozó berendezéseknek üzemképesnek kell maradniok — még a berendezés ritkán előforduló zavara esetén is — robbanásveszélyes környezetben és védettnek minősülnek, ha: — az egyik védelmi eszköz hibája esetén legalább egy független második eszköz biztosítja a kívánt védelmi szintet, vagy — ha a kívánt védelmi szint biztosított abban az esetben, amikor két hiba lép fel egymástól függetlenül. b) Sújtólégveszélyes térség (ÁBBSz, „b" térség) Az M2 kategória azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyeket úgy terveztek, hogy alkalmasak legyenek a gyártó által meghatározott üzemelési paramétereknek megfelelő működésre, és magas szintű védelmet biztosítanak. E kategóriába tartoznak azok a berendezések, amelyeket bányák föld alatti részében történő alkalmazásra, valamint az ilyen bányák külszíni berendezéseinek sújtólég és/vagy gyúlékony por által veszélyeztetett környezetében való alkalmazására szántak. A berendezéseket ki kell kapcsolni, ha a környezet sújtólégveszélyessé válik. E kategóriába tartozó berendezések védelmi eszközei biztosítják a kívánt védelmi szintet normál üzemelés esetén, valamint szigorúbb üzemelési feltételek mellett, különös tekintettel a durva kezelésre és a megváltozott környezeti feltételekre. Egyéb, külszíni létesítések (II. csoport) c) 0 zóna Az „ / " kategória azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyeket úgy terveztek, hogy alkalmasak legyenek a gyártó által meghatározott üzemelési paramétereknek megfelelő működésre, és magasabb szintű védelmet biztosítsanak. E kategóriába tartozó berendezéseket olyan területeken való alkalmazásra szánták, ahol a levegő és gázok, gőzök vagy ködök keverékei vagy a levegő-por keverékek által alkotott robbanásveszélyes környezet folyamatosan, hosszú ideig vagy gyakran fennáll. E kategóriába tartozó berendezéseknek biztosítaniuk kell a védelem kívánt szintjét, még a berendezés ritkán előforduló zavara esetén is, és védettnek minősülnek, ha: — az egyik védelmi eszköz hibája esetén legalább egy független második eszköz biztosítja a kívánt védelmi szintet, vagy — ha a kívánt védelmi szint biztosított abban az esetben, amikor két hiba lép fel egymástól függetlenül. d) I. zóna A „2 " kategória azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyeket úgy terveztek, hogy alkalmasak legyenek a gyártó által meghatározott üzemelési paramétereknek megfelelő működésre, és magas szintű védelmet biztosítsanak. E kategóriába tartozó berendezéseket olyan területeken való alkalmazásra szántak, amelyeken a gázok, gőzök, ködök vagy levegő-por keverékek előfordulása okozta robbanásveszélyes környezet kialakulása valószínű. E kategóriába tartozó berendezések védelmi eszközei biztosítják a védelem kívánt szintjét, még akkor is, ha gyakran fordul elő zavar vagy a berendezés hibája, amelyet normál körülmények között figyelembe kell venni. ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás e) 2. zóna A „3" kategória azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyeket úgy terveztek, hogy alkalmasak legyenek a gyártó által meghatározott üzemelési paramétereknek megfelelő működésre, és normál szintű védelmet biztosítsanak. E kategóriába tartozó berendezéseket olyan területeken való alkalmazásra szánták, amelyeken a gázok, gőzök, ködök vagy levegő-por keverékek előfordulása okozta robbanásveszélyes környezet kialakulása nem valószínű, vagy ha mégis előfordul, ez ritkán történik, és csak rövid időtartamra. E kategóriába tartozó berendezések biztosítják a védelem kívánt szintjét normál üzemelés mellett. A rendszer áttekintését adja az 5. táblázat.
5. táblázat ATEX 100 A új megközelítési direktíva, megfelelőségi értékelés Berendezés kategória 1 Ml önálló védelmi rendszer 2 (vili. berendezések, belső égésű motorok) M2 (vili. berendezések, belső égésű motorok) 2 (más berendezések) M2 (más berendezések) 3 nincs vizsg. dokumentáció Összes berendezés (alternatívaként)
Megfelelőségi értékelési eljárás (modul) típusvizsgálat (B) + gyártás minőségbiztosítása (D) termékellenőrzés (F) típusvizsgálat (B) + termék minőségbiztosítása (E) típusazonossági vizsgálat (C) belső gyártásellenőrzés + vizsgálati dokumentáció, kézhezvétel elismerése egyedi ellenőrzés
(A)
(G)
6. táblázat Megfelelőségi értékelési eljárások (modulok) a közösségi jogszabályok szerint A. (a gyártás belső ellenőrzése) A gyártó a műszaki dokumentációt készenlétben tartja a nemzeti hatóságok rendelkezésére Aa. modul a bejelentett szerv közreműködése
B. (típusvizsgálat)
G. (egyedi ellenőrzés)
A gyártó beadja a bejelentett szervhez — a műszaki dokumentációt — a típust
A gyártó — bemutatja a műszaki dokumentációt
A bejelentett szerv — meggyőződik a lényeges követelményeknek való megfelelésről — vizsgálatokat végez, ha szükséges — típusvizsgálati tanúsítványt ad ki
C. (típusazonossági vizsgálat)
D. (gyártás minőségbizlosítása) EN 29002
E. (termék minőségbiztosítása) EN 29003
F. (tennékellenőrzés)
A gyártó — vizsgálatokat és ellenőrzést tartalmazó jóváhagyott minőségügyi rendszert működtet
A gyártó
A gyártó — benyújtja a terméket
A gyártó — gyártást és vizsgálatokat tartalmazó, jóváhagyott minőségügyi rendszert működtet
— nyilatkozik a jóváhagyott típusnak vagy a lényeges követelményeknek való megfelelésről — feltünteti a CEmegjelölést
— nyilatkozik a megfelelésről
— nyilatkozik a megfelelésről
— feltünteti a CEmegjelölést
— feltünteti a CEmegjelölést
A bejelentett szerv —ellenőrzi a lényeges követelményeknek való megfelelést —megfelelőségi tanúsítványt ad ki
A bejelentett szerv —- felügyeli a minőségügyi rendszert
A gyártó
— nyilatkozik a lényeges követelményeknek való megfelelésről
— nyilatkozik a jóváhagyott típusnak való megfelelésről
A gyártó — gyártást és vizsgálatokat tartalmazójóváhagyott minőségügyi rendszert működtet a , gyártáshoz és a vizsgálatokhoz — nyilatkozik a jóváhagyott típusnak való megfelelésről
— feltünteti a CEmegjelölést
— feltünteti a CEmegjelöiést
— nyilatkozik a jóváhagyott típusnak vagy a légyeges követeiméneknek való megfelelésről — feltünteti a CEmegjelölést
A bejelentett szerv —a termék egyes tulajdonságait megvizsgálja (1)
A bejelentett szerv — jóváhagyja a minőségügyi rendszert
A bejelentett szerv — jóváhagyja a minőségügyi rendszert
A bejelentett szerv —ellenőrzi a megfelelőséget
— termék vizsgálatok szúrópróbaszerű időközökben (1)
— a rendszert felügyeli
— a rendszert felügyeli
— megfelelőségi tanúsítványt ad ki
— lennék vizsgálatok szúrópróbaszerű időközökben (1)
A gyártó — tervezést magában foglaló minőségügyi rendszert működtet A bejelentett szerv — a rendszert megvizsgálja —ellenőrzi a tervezés megfelelőségét (1) — a tervezés megfelelőségéről tanúsítványt ad ki (1)
A. modul A gyártó
— feltünteti a CEmegjelölést Aa modul A bejelentett szerv —a termék egyes tulajdonságait megvizsgálja (1)
H. (teljes minőségbiztosítás) EN 29001
(1) A specifikus direktíva szerint alkalmazandó kiegészítő követelmények
1996. 89. évfolyam 7. szám
353
Szabványosítás A minőségbiztosítás, vizsgálatok és a megfelelőségi tanúsítás moduljainak összhangja Minél magasabb biztonsági követelményeket diktálnak a létesítés körülményei (azaz a berendezések kategóriába sorolása), annál szigorúbb minőségbiztosítási eljárás, ill. megfelelőségi tanúsítási modul alkalmazandó. A rendszert az 5. és 6. táblázat mutatja. A rendszerből következik, hogy a kijelölt vizsgáló-tanúsító intézménynek teljesítenie kell a rendszerből rá háruló követelményeket. Az intézményt mindenkor a tagország kormánya jelöli ki és notifikálja, de ha az nem teljesíti megfelelően a rá háruló követelményeket, úgy visszahívható.
A vizsgálat-tanúsítás és a felügyeleti hatósági rendszer kapcsolata Egyrészről a direktíva kimondja, hogy „A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy akadályozhatják meg azt, hogy az 1. cikkely (2) bekezdésében hivatkozott berendezéseket, védelmi rendszereket vagy készülékeket, amelyek megfelelnek jelen Irányelvnek, forgalomba hozzák és területükön üzembe helyezzék. A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy akadályozhatják meg azt, hogy forgalomba hozzák a 8. cikkely (3) bekezdésében hivatkozott Megfelelőségi Tanúsítvánnyal kísért részegységeket, amelyeket a jelen Irányelv értelmezése szerinti berendezésekbe vagy védelmi rendszerekbe kívánnak beépíteni." Ez azt jelenti, hogy egy Megfelelőségi Tanúsítvánnyal rendelkező gyártmány felügyeleti, hatósági részről semmilyen további jóváhagyási, engedélyezési eljárásnak nem képezheti tárgyát (feltételezve, hogy a vizsgálati és tanúsítási eljárás előírásszerű volt). Másrészről viszont a direktíva szükségesnek ítéli, hogy a tagországok kormányzati szférájából delegált személyekből létrehozzanak egy szankcionálási jogkörrel felruházott bizottságot (Standing Committee), ez „A Bizottság elfogadhat bármely megfelelő intézkedést abból a célból, hogy biztosítsa jelen Irányelv egységes módon történő gyakorlati alkalmazását, a 3. cikkelyben lefektetett eljárás szerint. "
Hírek
Az Electrowatt svájci csoport — a Staefa és Cerberus cégek többségi tulajdonosa — megvásárolta a Landis & Gyr Rt-t, így az épületgépészeti automatizálás két vezető műszaki vállalata, a Landis & Gyr és a Staefa a közeljövőben Magyarországon is egyesül. A közös magyarországi vállalat élére ügyvezető igazgatónak a tulajdonos Gosstnann Ferencet, a Staefa magyarországi ügyvezetőjét nevezte ki. Akonszern vezetése elismerését fejezte ki Péter Adrienne, a Landis & Gyr (Magyarország) Kft. leköszönt ügyvezető igazgatójának, és a Kft. vezetésével június 8-tól, a két magyarországi szervezet jogi egyesítésének befejezéséig ügyvezetőként Kotányi Andrást bízta meg. Az integrációs folyamat alatt a Landis & Gyr és a Staefa partnereinek kiszolgálása tökéletes és folyamatos. Gossmann Ferenc Péter Adrienne Beszámoló tanulmányúiról 1 996. május 31-én a MEE ifjúsági Bizottsága tanulmányutat szervezett az ÉMÁSZ Rt.-hez. A programban a miskolci Üzemirányító Központ és Körzeti Diszpécser Szolgálati Központ látogatása, ill. a Hernád
354
Szabványosítási feladatok Természetszerű, hogy a direktíva hatályának lényeges bővülése következtében a szabványosítás feladatai is számottevően megnövekednek. Ennek keretében mintegy 31 új szabványt kell a direktívával összefüggésben kidolgozni. A robbanásbiztos villamos berendezések jelölése Az eddig elfogadott specifikus Kijelöléseken túlmenően a robbanásbiztos gyártmányokon a következő kiegészítő jelöléseket is el kell helyezni: — CE megjelölés, amely a direktívának való megfelelést jelenti, — G(gas):gáz, — D (dúst): port, — I, ill. II: csoportjele, — M l , M2, 1, 2 ill. 3: kategória jele. Az alkalmazásba vétel határidői A direktívában foglalt követelményeket legkésőbb 2003. július 1-jéig az EUminden tagállamában be kell vezetni. Arészhatáridőket az 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat Az ATEX 100 A új megközelítési direktíva alkalmazásba vételi határidói Nemzeti jogba történő átültetés: 1995.09.01. Alkalmazásba vétel (önkéntes) 1996.03.01.
Alkalmazásba vétel (átfogó): 2003.07.01.
A direktívák bevezetése hazánkban A sújtóbiztos villamos termékek területén a fent említett 76/117, a 76/1996 és a 82/130, vagyis a „régi" direktívák alapján elkészült és hatályba lépett a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos termékek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 25/1995 (IV. 17.) IKM rendelet, amely a direktívák teljes harmonizációját jelenti. Az új közelítés elvén működő 94/9/EC direktíva bevezetése még a tagországok számára is csak 2003-tól kötelező, későbbi időpontban előreláthatóan 1999-ben kerül sor. Ehhez további felkészülésre, fejlesztésre, szabványok bevezetésére, a most hatályba lépett rendelet tapasztalatainak feldolgozására van szükség. folyóra telepített felsődobszai és gibárti vízierőmű megtekintése szerepelt. A miskolci KDSZ-ben megnézhettük a funkcionálisan igen korszerűnek tekinthető adatgyűjtő rendszert (SCADA), és az arra telepített, hálózatirányítást támogató (EMS) funkciókat, mint pl. állapotbecslés, terheléseloszlás-számítás és terhelésbecslés funkció. A KDSZ-ben diszpécseri tréningszimulátort (DTS) is installáltak. A festői környezetben elhelyezkedő két vízierőmű ma már inkább technikatörténeti emlék. A néhány száz kilowattos, majd egy évszázados konstrukciójú gépek még mindig termelnek energiát. A kilenc évtizede gyakorlatilag ráfizetés nélkül üzemelő kis erőműveket ma leginkább a profitorientált privatizációs szemlélet veszélyezteti. Önálló gazdálkodó egységgé téve őket, csak a leállítás várhat rájuk. Reméljük, az új áramszolgáltató-tulajdonos nem számolja fel ezeket a szép műszaki emlékeket. A tanulmányutat a MEE Alapítványa támogatta. Az ÉMÁSZ Rt. részéről Orlay Imre szervezte, és Hrivnyák Gyula vezette szakmailag a vendégeket. Dr. Kádár Péter ELEKTROTECHNIKA
Nekrológ Téglás Imre 1943—1996 Ismét kevesebben lettünk. Téglás Imre munkatársunk, a Ganz Ansaldo Villamossági Részvénytársaság igazgatója, súlyos betegség után, 53 éves korában elhunyt. 1961-ben, a technikusi oklevél megszerzése után'került a Ganz Villamossági Művekhez, ahol különböző munkaköröket töltött be. Az ambiciózus fiatalember vállalta, hogy munkája és családja mellett a Budapesti Műszaki Egyetemen folytassa tanulmányait — 1969-ben villamosmérnöki diplomát szerzett. Különleges képességeit bizonyítja az a tény, hogy későbbi munkája folyamán mindig olyan területen tevékenykedett, amely a vállalat számára kiemelt és sok energiát igénylő volt. így került a termelés különböző területeire abban az időszakban, amikor a GVM számára a legnagyobb kihívást a magyar villamosenergiaipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása jelentette. Személyesen részt vett az új gyártmányok konstrukciós és gyártástechnológiai fejlesztésében. Ennek a korszaknak különösen nagy jelentőségű fejlesztése a vontatási rendszer korszerűsítése, ezen belül a szilícium-egyenirányítós, majd a tirisztoros villamos mozdonyoknak a sorozatgyártása. Szinte minden jármű gyártásához személyes élményei fűződtek. Az ő aktivitásának és kimeríthetetlen energiájá-
nak köszönhető, hogy a nagyarányú fejlesztések mellett a programszerű gyártás zavartalanul folyhatott. Gyakorlati munkájával párhuzamosan volt ereje ahhoz is, hogy a vállalat informatikai rendszerének korszerűsítésében részt vegyen. Az elméleti és a gyakorlati felkészültsége feljogosította őt arra, hogy koordinációs főmérnökként, ill. vezérigazgató-helyettesként a vállalat felső irányításában aktív és eredményes szerepet vállaljon. Amikor a privatizáció szele a vállalatot is elérte, felismerte annak szükségességét, hogy a továbbélés egyetlen útja a külföldi tőke bevonása, és ahogyan erre kedvező alkalom kínálkozott, tevékenyen részt vett a genovai Ansaldoval folytatott tárgyalásokon, a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. megalapításában. Vezérigazgató-helyettesi munkakörben nagy szerepet vállalt az új részvénytársaság sikereinek megalapozásában. A vállalati munkakörének ellátása mellett szívügyének tekintette a fiatalok oktatását. Elsősorban a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán igyekezett szakmai tudását a jövő generációjának átadni. Ezen kívül számos társadalmi megbízatása is volt. Elnökségi tagja volt az Energetikai Berendezésgyártók Szövetségének és a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének. Évtizedek óta aktív szerepet vállalt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület életében, az utóbbi időben az újonnan megalakult Egyesületi Tanács tagja volt. Értékes pályafutása példaként szolgálhat minden fiatal, szakmában tevékenykedő műszaki számára. Emlékét megőrizzük.
AZ ÖN IGÉNYE SZERINT
ENERGIATAKARÉKOS, SZINUSZOS KIMENETI FESZÜLTSÉGŰ ÉS EGYENÁRAMÚ KÉSZENLÉTI ÁRAMFORRÁSOK JAVASOLTTELJESÍTMÉNYHATÁROK: Egyfázisú készülékek (3, 15...15 kVA) Háromfázisú készülékek (9..45 kVA) Egyenáramú készülékek (500...1500 kVA) On line és of line üzemmódra Egyedi tervezésű, mikroprocesszoros vezérlésű töltök zselés akkumulátorok részére KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK ingyenes uzembe helyezés karbantartási szerződéssel szervizelési szolgáitatás g KÉRÉSÉRE RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST ADUNK! TEKINTSE MEG REFERENCIALISTÁNKAT! TERVEZÉS + GYÁRTÁS + MEGRENDELÉS + KIVITELEZÉS 4 SZERVIZ
P
IPARI ELEKTRONIKAI KFT. Műegyetemi Innovációs Park tagja 1119 Budapest, Andor u. 60. Telefon: 181-0597,181-0590 181-0157. 166-6512/227,261 Fax; 181-2959
Y KÖELÉOÍTJÜÍC!
HOLUX
VILÁGÍTÁSTECHNIKA
Fényrendszer Kft. • 1138 Budapest, Jakab u. 17. • Tel./fax: 120-1464, 269-8789 Fénystúdió • 1073 Budapest, Kertész u. 42-44. • Tel./lax: 121-0823, 322-5207 • TRIDONIC előtétek, gyújtók, transzformátorok • Sorozatkapcsok, foglalatok • SBP csarnokvilágítók, fényvetők • Tervezés, kivitelezés, szaktanácsadás • Fényforrások, különféle belső- és szabadtéri lámpatestek • Vezetékek, kábelek
FÉNYNAGYKERESKEDÉS 1996. 89. évfolyam 7. szám
355
Hírek
HITACHI AC hajtások, PLC-k Szivattyúk, ventilátorok, hengersorok, szállítószalagok stb. szabályozott hajtására. 380/220 V-os, változtatható frekvenciájú vektorhajtások 0,2-500 kW-os motorokhoz. Programozható, PC/PLC-hez csatlakoztatható, PID funkcióval.
TUDJA ON, hogy üzemelő akkumulátortelepei mekkora áthidalási időt biztosítanak Önnek hálózatkimaradás esetén? ••••]••••••]
-
!
zy
•
.yi- rtft
1
;
^
^
P
•
^
•;:::.•
:
' • •
•*•
">*•
Ha bizonytalan, vizsgáltassa meg őket!
Igény szerinti állapotvizsgálatok az ország egész területén PC alapú
mérőrendszerünkkel és vezérelt kisütőellenállásunkkal
max. 220 V 120 A teljesítményszintig. 108 db akkumulátorcella önálló feszültségfigyelése 0,2 percenkénti adatrögzítéssel. Szükség esetén 220 V 154 Ah póttelepet biztosítunk.
Egyéb gyártmányok: áramfejlesztő aggregátok 10-től 1500 kVA-ig Vezérképviselet: GANZ AUTOMATIKA KFT. 1087. Budapest, Kőbányai út 21. Telefon/fax: 210-1150/1165 mellék
PowerStar Rendszerfejlesztési és Fővállalkozási Kft. 1039 Budapest, Nagyvárad u. 11-17. Telefon: 2400-350 Fax:2400-349
Erőművi és áramszolgáltatói referenciák!
POLARITÁS KFT. ^(1)407-2179
TMS (TELECOM MODUL SYSTEM) RENDSZERCSALÁD
SZÜNETMENTES ENERGIAELLÁTÁS - Egyenáramú fogyasztók (24, 48, 60, 110, 220 V) 200 W-tól 40 kW egységteijesítményig - Váltakozó áramú fogyasztók (230 V, 50 Hz) 1,2, 3, 4 kW teljesítményre. Modul felépítés ADVANCE áramirányító - egységek felhasználásával (AC/DC, DC/DC, DC/AC) JELLEMZŐI: • MSZ, EN, VDE szabványoknak megfelel • szinuszos jellegű áramfelvétel • nagy megbízhatóság (min. 250.000 óra MTFB) • mikroszámítógépéé felügyeleti rendszer • beépíthető akkumulátortelep • távfelügyeleti renszerbe bekapcsolható (RS 232)
vállaljuk egyedi rendszerek fejlesztését, gyártását, helyszini beüzemelését.
t#ili
AH^rmAni
VILLAÍvKJSIPARI
Josipa Mokroviüa 10, HR 10090 ZAGREB, Horvátország l: (385 1)15 53 66; (385 1) 15 6 4 8 6 ; Fax: (385 1) 15 64 85
A KONCÁR Mérőváltógyár Kft. a KONCÁR Villamosipari Ri-n belül működik: mérő váltókat, Gtalon és vizsgálati transzformátorokat gyári. A mérőváltók három csoportba oszthatók: 1. Kisfeszültség üm = 0,72 kV: ATB-0,72 és ANB-0,72 típus 2. Középfeszültségű epoxi mérőváltók Un = 38 kV: APA, ASA, INA és UNA típusú áramváltók, valamint VPA típusú feszültségváltók. 3. Közép- és nagyfeszültségű, olajszigetelésű mérőváltók: INOX acélból készült táguló membránnal vannak felszerelve, a mérőváltók első tíz évben nem igényelnek karbantartást. - APU és AGU áramváltók: névleges feszültségük 12 kV-tól 525 kV-ig terjed, az APU 2000 A, az AGU 4000 A névleges áramig készül. - A VPU induktív feszültségváltó feszültsége Hn<420 kV. A VCU kapacitív feszültségváltó, Um<525 kV feszültségig gyártjuk, - A VAU kombinált mérőváltó feszültségszintje U-n<420 kV. A VAU kombinált mérőváltót egy közös fő szigete lő vei oldották meg (VPU és AGU mérőváltók egy szigetelőbe történő összevonásával),
VAU Kombinált mérőváltó
SZERVIZ ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS: A KONCÁR Mérőváltó gyár Kft. teljes körű helyszíni karbantartást tud végezni az üzemelő mérőváltókon. Öreg mérőváltók esetében fennáll a teljes szigetelés felújításának lehetősége, jelentős árengedménnyel, A minőségbiztosítás az ISO 9000 és 9001 szabványokon alapszik. A KONCÁR laboratóriumában elvégezhető minden típus- és darabvizsgálat.
Részletes információk felhatalmazott magyarországi képviselőnknél:
Csongrádi sgt. 77/b. 6726 Szeged vagy 6701 Pf. 373. Tel/Fax: 62-493-106
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet MEE országos elnök-titkári tanácskozás Egerben Május 2—4. között az egri Flóra Szállóban nagy érdeklődés mellett zajlott le a Magyar Elektrotechnikai Egyesület idei elnök-titkári tanácskozása, amelyen az Egyesület vezetősége mellett részt vettek a területi szervezetek elnökei és titkárai. Külön színfoltja volt a rendezvénynek a Román Elektrotechnikai Egyesület (SIER) képviselőinek részvétele, akikkel a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjai sporttalálkozó keretében mérték össze erejüket.
kozás vándorserlegét a DÉDIKO (Déldunántúli MEE Szervezetek Koordinációs Csoportosulása) képviselőinek, mivel ők lesznek a jövő évi tanácskozás házigazdái. A tanácskozás második napján szokás szerint meghívott vendégek tartottak előadásokat a villamosipar és a nemzetgazdaság aktuális kérdéseiről. A Magyar Energia Hivatal részéről Horváth J. Ferenc tartott előadást a hivatal szerepéről a privatizáció után, különös tekintettel a viHamosenergia-árképzésre, Náray László, a PM gazdaságpolitikai főosztályvezetője tájékoztatta a jelenlevőket a nemzetgazdaság helyzetéről és kilátásairól, valamint dr. Nagy Márta, a gazdasági versenyhivatal főosztályvezetője ismertette a hivatal szerepét a jelenlegi piacgazdaság építési szakaszában.
A tanácskozás első napján Karanyicz Árpád, a MEE Egri Szervezete elnökének megnyitója után dr. Krómer István elnök üdvözölte a megjelenteket. Ezt követte az Egyesület elnökségének nyilvános ülése. A szakosztályok elnökei beszámoltak az irányításuk alá tartozó területek elmúlt évi működéséről, valamint nyílt vita keretében megosztották véleményüket az Egyesületet érintő aktuális kérdésekben. Szó esett a kialakítandó szövetségi rendszer lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól; áttekintették a jelenlegi regisztrált tagságú területi szervezetek tevékenységét és megvitatták az egyesületi elnökség 1996. évi működési tervét.
Ezt követően Hans-Joachim Jung az ÉMÁSZ Rt. elnöke, az új tulajdonosok nevében beszámolt a privatizációt követő eddigi tapasztalatokról, valamint ismertette a részvénytársaság rövid és hosszú távú célkitűzéseit. Előadásában vázolta, hogy jelenleg az ÁSZ-oknál nincs meg a gazdaságos működés feltétele, az árbevételből biztosított árrés kicsi, s ha változás nem történik, 1996-ban az ÉMÁSZ-nál több milliárd forintos veszteség képződik. Legfontosabb feladat az érintettekkel lefolytatandó tárgyalásokon a jelenlegi pozíciójavítása.
A Román Elektrotechnikai Egyesület bemutatkozó előadásában áttekintették a két egyesület kapcsolatának főbb együttműködési irányvonalait. Az est folyamán, díszünnepség keretében az egri szervezet képviselői átadták az elnök-titkári tanács-
Dr. Krómer István elnök zárszavában köszönetet mondott a résztvevőknek aktivitásukért és külön elismeréssel nyilatkozott a rendezők kiemelkedő előkészítő-szervező munkájáról. K.Á.
Az MTA ez évi rendes közgyűlésén, 1996. május 6-án megosztott Akadémiai Díjat adományozott Dr. Horváth Tibor és Dr. Halász Sándor egyetemi tanárok, a műszaki tudomány doktorai számára műszaki irodalmi tevékenységük elismeréseképpen
az International Symposium of High Voltage Engineering — ISH vezető testületeinek, amelyek a villámvédelemnek, ül. a nagyfeszültségű technika minden ágának a legmagasabb szintű nemzetközi konferenciái. Dr. Horváth Tibor professzor a díjat a COMPUTATION OF LIGHTNING PROTECTION című könyvéért kapta, amelyet 1991ben adott ki a Research Studies Press Ltd. Taunton, England és a John Wiley & Sons Inc. New York, USA. Dr. Halász Sándor professzor a díjat a CONVERTER CONTROLLED ELECTRICAL DRIVES című három kötetes könyv szerkesztéséért és írásáért kapta (szerzőtársai: J. Lázár, M. Hunyár és E Csörgits). Az első kötetet 1987-ben, a második-harmadik kötetet 1990-ben adta ki az OMIKK Publisher, Budapest. A kötetek címei: — Volume 1.: Park-Vector Theory of Line-Commutated ThrecPhase Bridge Converters — Volume 2.—3.: Converter Controlled Induction Motor Drives. A Halász professzor által szerkesztett — és részben írt —három kötetes md összefoglalja azokat a kutatásokat és vizsgálati módszereket, amelyeket hazánkban elsősorban a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszéken, ill. a MTA SZTAKI Intézetében folytak az utóbbi években, és amelyek Dr. Kovács K. Pál akadémikus és Dr Rácz István egyetemi tanár vezetésével kezdődtek el több évtizeddel ezelőtt. Ennek a munkának az alapja a magyar és külföldi irodalomban meghonosított Park-vektoros tárgyalási mód, amely háromfázisú rendszerekben rendkívül szemléletes, de ugyanakkor elméletileg mégis szigorú pontosságú és célravezető módszemek bizonyult. A könyv a nemzetközi szakirodalomban is elsőként összefoglalja a Park-vektoros elmélet alkalmazását a váltakozó áramú félvezetős hajtások statikus és dinamikus, ill. stabilitási vizsgálatára, továbbá megadja néhány legismertebb váltakozó áramú félvezetős szabályozott hajtás Park-vektoros vizsgálatán alapuló részletes leírását. Jelentős segítséget ad az erősáramú területen dolgozó szakembereknek és a BME hallgatóknak. Legfontosabb előnye: a különböző félvezetős hajtásokat egységes szemlélettel és olyan módszerrel tárgyalja, amely alkalmas arra, hogy a bonyolult összefüggéseknek egyszerű és jó fizikai áttekintését adja, felkészítve az olvasót az ilyen hajtások tervezésére, ellenőrzésére és üzemeltetésére, valamint további elméleti kutatásokra és vizsgálatokra.
Horváth professzor a doktori értekezésében leírt elmélet továbbfej lesztésével olyan eljárást dolgozott ki, amely lehetővé teszi a villám fizikai tulajdonságaiból kiindulva a becsapási hely vizsgálatát. Az eljárás alkalmas arra, hogy numerikus eredményeket szolgáltasson a becsapás valószínűségére, valamint a villámhárító feífogók hatékonyságára. A tényleges számításokat a bonyolult geometriai viszonyok, valamint a villám tulajdonságainak statisztikus jellege miatt csak számítógépen lehet elvégezni, ezen az úton viszont szinte korlátlan lehetőségek nyílnak meg a villámhárítók hatékonyságának, Hl. a kockázatnak a numerikus kiértékelésére. Az elméleti háttér leírásán kívül kidolgozta a különböző villámhárítók és védendő tárgyak geometriai összefüggéseit, valamint a számítási programok blokkdiagramjait. A könyv táblázatok és diagramok útján a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható eredményeket is ad meg nagyfeszültségű szabadvezetékek, szabadtéri alállomások, valamint különböző épületek villámvédelmére. A könyvben ismertetett számítási programokat továbbfejlesztve, több konkrét probléma megoldását ismertette a külföldi konferenciák közleményeiben. Az eredmények elismerése, hogy az IEC TC 81 által kidolgozott nemzetközi villámvédelmi szabványban a felfogók hatékonyságát jellemző diagramok a szerző által kiszámított táblázatokon alapulnak, továbbá az IEEE Substations Committee megkeresése a könyv egyik diagramjának felhasználására az Egyesült Államokban készülő villámvédelmi irányelvekben (1995). A diagramokon alaputó egyszerűsített megoldások során vagy a professzor adatait veszik alapul, vagy azt tekintik normának, amihez az egyszerűsített módszernek alkalmazkodnia kell. Dr. Horváth Tibor villámvédelmi kutatómunkájának nemzetközi elismerését bizonyítja, hogy jelenleg ő az International Conference on Lightning Protection szervezetének elnöke, és korábban egyedül ő töltött be négy éven át ezt a tisztséget. Több ciklus óta tagja az ICL és
1996. 89. évfolyam 7. szám
357
Komplex szolgáltatás azELEKTRO
o
.
F
I -tói
A piaci igényeket felmérve, új szolgáltatással bővítettük tevékenységünket. Továbbá is forgalmazzuk széles választékban a hazai és külföldi partnereink gyártmányait, amelyek többségének ISO 9001 minősítése van. Ajövőben is segítenek munkatársaink Vevőinknek az adott célnak megfelelő gyártmány kiválasztásában és alkalmazásukhoz szaktanácsadással szolgálnak. Tevékenységünket számítógépes feldolgozás segíti, amely Vevőinknek naprakész információt nyújt, az árak karbantartásával. AMI ÚJDONSÁG! Az általunk forgalmazott termékek beszerzése esetén, villamosmérnök szakembereink térítésmentesen elkészítik az épület villanyszerelési tervét, és igény esetén szerelői (kivitelezői) kapacitást is biztosítunk, korszerű anyag- és energiatakarékos megoldások alkalmazásával. Megbízónknak csak az ötletet kell adni, mi a szakértelmet adjuk hozzá.
Előnyös, mert a komplex szolgáltatás igénybevételével — iddt, — költséget, — energiát takaríthat meg, általunk kivitelezett szerelés — funkcionális, — esztétikus, — szükség esetén flexibilis, továbbá a létesítmény költségtakarékos üzemeltetését teszi lehetővé. (X,) Érdeklődésére bővebb felvilágosítást adunk: ELEKTRO PROFI Villamossági üzletház: 1087 Budapest, Kerepesi út 27/A Telefon: 210-3680; Fax: 210-2804 Az Ön partnere a villanyszerelésben!
Magyar szerzők is közreműködtek az Industrial Electronics Handbook írásában és szerkesztésében 1996 szeptemberében egy viszonylag új szakma: az „ Industrial Electronics " első kiadású kézikönyve jelenik meg amerikai társegyesületünk, az IEEE és az amerikai CRC Press Inc. közös gondozásában. Az új kézikönyv hírértékét növeli, hogy 260 szerzője között magyar szakemberek is vannak. Az Industrial Electronics új szakterület. Lényegesen több, mint a szószerinti fordítása, az ipari elektronika. A megfelelő magyar terminológiák sem alakultak még ki. Az Industrial Electronics mint új szakterület magába foglalja az ún. „alaptechnológiákat" (elektronika, jelfeldolgozás, irányítás, számítógép-architektúrák), mérőrendszereket, erősáramú elektronikát, az ún. intelligens elektronikát (szakértőrendszerek, „fuzzy rendszerek", az ún. „neurális háJózatok") a „factory communication" szakterület (a különböző számítógépes rendszerek és hierarchiák közötti kommunikáció, a különböző buszrendszerek); a rendszerirányítást (bonyolult rendszerek szabályozási kérdései); a gyárautomatizálást (robotok, ún. látó-alakfelismerő rendszerek); és az új technológiákat („emerging technology")- Ezekről szól a közeljövőben megjelenő „Industrial Electronics Handbook".
358
A hazai szerzők (alfabetikus sorrendben) Bencze János, Borka József, Halász Sándor, Kárpáti Attila, Kurutz Károly, Nagy István villamosmérnökök, egyesületünk régi — erősáramú elektronikai szakterületen —jól ismert tagjai, az erősáramú elektronika (power electronics) fejezet egy-egy alfejezetét írták, külföldi társszerzőkkel közösen. Bencze János ezen túlmenően részt vett a kézikönyv nemzetközi szakértői bizottsága munkájában, és az erősáramú elektronika fejezetnek a fejezet-szerkesztőbizottságában is. Egy ilyen kézikönyv élete átdolgozásokkal együtt 15—20 év. A világ több mint 200 országa műszaki könyvtáraiba, többszázezer mémök Íróasztalára, könyvespolcára kerül. Nagy kitüntetés ez azok számára, akik megírásában, szerkesztésében részt vehettek. Keveseknek adatik meg ez a lehetőség. Azon kevesek — akik ezt a lehetőséget megkapták — nemzetközi szintű szakmai ismertségre, íll. elismertségre tarthatnak számot. De ugyanúgy kitüntetés ez a magyar mérnöktársadalomnak is, mert e térségből egyedül mi vettünk, vehettünk részt e könyv létrehozásában. Dr. Bencze János ELEKTROTECHNIKA
A VÁV UNION jelenléte Kuvaitban Mi jut eszébe az átlagembernek Kuvaitról? A legtöbben elsősorban a gazdagságra, az olajra és az utóbbi évek háborús eseményeire gondolnak. A területet ismerők, a tájékozottabbak az üzleti lehetőségekre, az igényes piaci elvárásokra, egyéni stílusra, az adott piac előnyeire és buktatóira gondolnak. Kuvait azonban értékes a villamos ipari szállítók számára is! Nehezen meghódítható, igényes piac. A Villamos Állomásszerelő Vállalat (VÁV) - a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat partnereként - hosszú éveken keresztül sikeres szállítója volt a közel-keleti piacnak, ezen belül Kuvaitnak is. Az utóbbi évek átalakulása a Villamos Állomásszerelő Vállalatot is felszámolásra ítélte és feldarabolódott. Az új helyzetben új cégek alakultak. A VÁV UNION alapító stábja öt évvel ezelőtt vált ki a VÁV-bóI. 1994-ben a VÁV felszámolása során a VÁV UNION megvásárolta a budaörsi telephelyet, a szerszámokat és a gyártási jogokat. A Felszámolóval és a Technoimpex-szel kötött szerződés keretében pedig - a Technoimpex által 1989-ben megnyert és a VÁV-val közösen elkezdett - három 33/11 kV-os transzformátorállomás (Mutlah, Abdaliyah, Um-El-Aish) megvalósítási feladatát is átvette a VÁV UNION (1. ábra). A kuvaiti munka így némi csúszással, de új felállásban és friss energiák bevonásával felgyorsult ütemben folytatódott.
Az előzmények ismeretét szükségesnek tartjuk az átvállalt feladatok értékeléséhez. A továbbiakban az Abdaliyah „M" nevű transzformátorállomás felépítéséről, berendezéseiről szeretnénk ismertetést adni. A Technoimpex fővállalkozásában folyt a kivitelezés. Az állomások villamos tervezése, a villamos beszállítók koordinálása, az üzembe helyezés irányítása a VÁV UNION feladata volt. A transzformátorállomás 50x50 m-es, téglafallal bekerített területen helyezkedik el. Vasbeton szerkezetű, földszintes, alagsori kábeltérrel ellátott, különleges igények figyelembevételével épített épület. A kábeltér zárt, de szellőző ventilátorokkal van ellátva. Az érzékenyebb elektromos berendezések helyiségei légkondicionáltak. Minden elosztóberendezést olyan funkcionálisan külön teremben helyeztek el, amelyeket a tűzhatárt is jelentő ajtók választanak el egymástól. A létesítmény építészeti munkáit helyi alvállalkozó végezte. A beépített villamos berendezések a következő fő részekből állnak: - három betáplálási kábelvonal, ami a közeli szabadvezetéki hálózathoz csatlakozik; - 1 1 mezős, 33 kV-os, SF6 szigetelésű vákuummegszakítós berendezés - kuvaiti védelmi és tűzvédelmi igényeknek megfelelően és az egyéb védelmek mellett - el van látva gyűjtősín-védelemmel; - 3 db 33/11 kV-os 10 MVA-es terhelés alatt szabályozható transzformátor. AVAV UNION gyártás fő elemei a következők:
/. ábra. Kuvaiti transzformátorállomás
1996. 89. évfolyam 7. szám
- 18 mezős, NT 10-204s típusú, kétgyűjtősínes, 12 kV-os, 2500 A-es kapcsolóberendezés. Ezt a metal-clad rendszerű berendezést kimondottan a kuvaiti piacra fejlesztették ki (2. ábra); - 10 mezős tokozott vezénylő és relétábla a 33 kVos oldal részére; 359
ben különböző elismert gyártók (svéd, angol, német, belga) szállítottak: - 3 egység automatikus akkumulátortöltő berendezés, külön-külön egység a vezérlés, a védelem és a tartalékvilágítás részére; - 3 készlet lúgos akkumulátortelep az előző töltők mellé; - 3 egység száraz földelési ellenállás; - 2 db 250 kVA teljesítményű, műgyanta szigetelésű 11/0,415 kV-os segédüzemi transzformátor, tokozott kivitelben; - 1 db 50 kVA-es dízelgenerátor-egység. 2. ábra. NT 10-204S típusú, 12 kV-os metai-clad rendszerű elosztóberendezés
14 mezős tokozott vezénylő és relétábla a 11 kVos oldal részére elektronikus védelmekkel szerelve (3. ábra);
3. ábra. 11 kV-os oldal vezénylői relétábla
- 3 mezős egyedi kivitelű, a kuvaiti igényeknek megfelelően kialakított csillagponti kapcsolóberendezés a direkt földelés és az ellenálláson keresztüli (hosszú-) földelés átkapcsolásához; - 5 mezős egyedi kivitelű, 415 V-os, rekeszes segédüzemi berendezés 2 db segédüzemi transzformátor és egy dízel generátor csatlakoztatására, motoros és kézi működtetésű, kiszakaszolható megszakítókkal; - 3 mezős egyedi kivitelű egyenáramú elosztóberendezés a vezérlés, védelem és a tartalékvilágítási egyenáramú rendszerek független ellátására. Az előzőkhöz szervesen kapcsolódóan a következő elemek tartoznak, amelyeket a fővállalkozás kereté360
Az állomás különböző XLPE, PVC erőátviteli és vezérlő kábeleit a kuvaiti Gulf Cable Co. szállította. A komplett állomási tűzvédelem teljes kiépítettségében a következőket tartalmazza: - a három főtranszformátor részére automatikus vízködoltó berendezés; - a 33 és 11 kV-os berendezések részére hőérzékelő és argongáz tűzoltó berendezés; - minden villamos berendezéshez tűz- és fustérzékelő; - az épület minden helyiségéhez tűz- és füstérzékelő, riasztó, távjelző. Az állomás a telemechanika rendszere révén alkalmas mind helyi, mind kezelő nélküli távvezérelt üzemelésre. A magyar részről igen jelentős üzlet bonyolításában, a tervezésben, a gyártás irányításában, a szerelés-vezetésben irányító szerepet játszó 10-15 fős vezető gárda - az időnként jelentkező nem kis problémák ellenére is - eredményesen tudta összefésülni a különböző beszállítók berendezéseit és tevékenységét. A három állomás sikeres üzembe helyezésével jelenlétünket Kuvaitban megszilárdítottuk. Kapcsolatainkat szélesítjük, képviseleti irodáinkon keresztül az Arab-öböl számos országában jelen vagyunk. (X) Báron Oszkár export projekt vezető Export fővállalkozásban is a VÁV UNION az Ön partnere! VÁV UNION 1112 Budapest, Kőérberki út 36. Telefon: 209-1494, 209-1486 Fax: 165-4857, 166-9424 ELEKTROTECHNIKA
AJTÓT NYITUNK A VILÁGRA...
"A jók versenye használ a versenyzőnek, s nem árt annak, akivel versenyeznek "
VÁVUMIOM
Export fővállalkozásban is a VÁV UNION a partnere!
Polylux XL háromsávos fénycső Éveken át fényárban - fényűzés nélkül A fényáram változása az üzemidő függvényében 100% 90%
80% % g 70%
is*. s. N V
60% 50%
IS 18 Üzemidő (1000 óra)
12
A Polylux XL háromsávos fénycső előnyei a hagyományos fénycsövekkel szemben:
SRAM
• gyakorlatilag állandó fényáram a teljes élettartam alatt • 50-80%-kal hosszabb élettartam • hagyományos előtéttel 15 000 óra • elektronikus előtéttel 18 000 óra • kitűnő színvisszaadás • gazdaságos, mert: • üzemeltetéséhez a hagyományos előtét alkalmazható • nagyobb fényhasznosítás (lm/W) •kevesebb világítótestre van szükség a kívánt fénymennyiség eléréséhez •alacsonyabb üzemeltetési és csereköltségek.
Kapható az alábbi szaküzletekben: Keravill 33. sí. bolt (Budapest, VII. Rákóczi u. 62.) • METRÓ áruházak (Budapest, Budaörs, Debrecen, Pécs, Szeged) • IKEA Áruház (Budapest) TUNGSRAM márkaboltok: TUNGSRAM Márkabolt (Budapest, VII., Király u 43-45.) • TUNGSRAM Raktáráruház (Budapest IV., Fóti út-Blaha L. t i . sarok) Budapest - Csövill No.1. Kft. (IV., Arany J. u. 2-6.) - Devill Kft. (XXI., Gyepsor u. 1.) - Elektronért (VII., Dohány u. 81.) - Konverta Kft. (XIII., Béke u. 21-29.) Salgóés Tsai Kft. (IV., Laborfalvy R. u. 4. VIII. Üllői út 1ó/a) - Somkúti és Tsai. Kft. (XII., Kékgolyó u. 30.) - Teíesys Bt (IV., Fóti Út113.)« Balatonboíglár - Csövill No.1. Kft. (IV. Tabán u. 59.) Csorna -Ferrokontakt Kft. (Szent István tér 27.) • Debrecen - Csővill No.1. Kft. (Szent Anna u. 66.) - Szathmári Kft. (Senyéi u. 22.) • Dorog - Ferrokontakt Kft. (Esztergomi öt 1.) Dunaújváros - Papdi József (Szórád M. u. 6.) • Eser - Szinkron '91 Kft. (Petőfi S. u. 8.J • Esztergom • Ferrokontakt Kft. (Irinyi út 4.) •Gödöllő - G-Lux Kft. (Kossuth L. u. 31-33) Győr - Ferrokontakt Kft. (Türr István út 9., Régi Veszprémi út 14-16.) - Salgó és Tsai Kft. (Apáca u. ó.) • Hajdúböszörmény - Elektromert Kft. (Balthazár u. 10-) • Hatvan - Csővill No.1. Kft. (Tabán u. 3.) Jászberény - Szóród és Szórád Kft. (Szabadság tér 6.) • Kaposvár - MBKE Kft. (Izzó u. 3.) Kecskemét - Polar Stúdió 2 Kft. (Csongrádi út 56.)- SZA-CO Bt. (Mátyás király kit. 74.) Kiskunhalas - Papdi József (Széchenyi út 108.) »Kisvárda-Csővill No.1. Kft. (Temesvári u. 17.) •Kisbér - Ferrokontakt Kft. (Széchenyi út 2 3 . ) • Miskolc - Szatfiméri Kft. (Almos u. 8.; Travill Ker. Kft. (Semmelweis u. 12.) • Nagykanizsa - Csővill No.1. Kft. (FŐ út 8.) • Nyíregyháza - Villépszer Kft. (Szent István út 29.) • Ó z d - Szekomp Bt. (Újváros tér 5.) Paks- HorényiKer. Kft. (Kereszt u. 1.)« Pécs-Bérces Kft. (Jókai tér 9.) •Salgótarján - RAER Bt. (Rákóczi út 44.) • Sátoraljaújhely - Szathméri Kft. (Rákóczi űt 15.) Siófok-Papdi József (Vak Bottyán u. 12/a.) • Sopron - Schönvill Bt. (Győri út 22.)«Szeged -Henry Ker. Kft. (Jósika u. 14.) - M o b i l Vili. Szakazíet (Rigó u. 8.) -Szekszárd- Miki Bt. (A Székesfehérvár - Mentavill (Murányi u. 19.) - Telesys Bt. (Királykút Itp. 20.) Szombathely - Ferrokontakt Kft. (Mérleg út 1.) - Schönvill Bt. (Thököly út 29.) 'Tatabánya - Devill Kft. (Erdész u. 1.) Vác-Salgó és Tsai Kft. (Pálffyu.) •Veszprém - Telesys GM (Akácfa u. 26.) •Zalaegerszeg - Elektron Kft. (Bíró Márton u. 107b.) További felvilágosítás: TUNGSRAM Fényforrás Értékesítés 'Tel.: 169-3Í
169-3179
