A MEGOLDÁS ÚTJA NOVEMBER VÁV UNION. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület lapja * Alapította Zipernowsky Károly 89. ÉVFOLYAM

ELEKTROTECHNIKA

A M a g y a r Elektrotechnikai Egyesület lapja * Alapította Zipernowsky Károly

89. ÉVFOLYAM

VÁV UNION

19

9

6.

NOVEMBER

A MEGOLDÁS ÚTJA

„A jók versenye használ a versenyzőnek, s nem árt annak, ^^^0*4 akivel versenyeznek." (Démokritosz)

wieland VILLAMOS TERVEZŐK FIGYELEM*

Szereléstechnika Komplex csatlakozás és szereléstechnikai program • vezetékkeresztmetszet 2,5 mm ! -től 70 mm 2 -ig • helytakarékosság: kompakt építési forma • gyors szerelhetőség: biztos kapcsolat széthúzhatóság ellen védett megoldással • gazdaságosság: univerzális {T32 és T35 sínhez) • vezetékkicsúszás elleni biztosítás: nagy érintkezési felület • Wieland egységes jelölőrendszer {minden típushoz) • széles tartozékválaszték • nemzetközi szabványok szerinti tanúsítvány • DIN ISO 9001 + MEEI engedély!

Modulrendszerű PRIZMA P típusú szekrénybe szerelt AüTOl^AXOClfS FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉS 150...375 kvat-ig (fokozattetjesítmény 25 lcvat) pótszekrétmyel 1,5 Mvar-ig bővíthető!

I wieland Ibudapest

Bővebb információ: TECHNIKA G.K.M. Bt.

ompon

2040 Budaörs, Csiki u. 1. Tel.: 06/23-421 -628Tel./fax: 06/60-345-953

OMRON ELECTRONICS KFT. 1131 Budapest. Rokolya u. 1-13. Tel.: 129-5492, 129-7616, 129-7699 Fax: 129-8454

Ingyenes PLC tanfolyamot indítunk! Információt ad: Rádi János

Waldmann 2049 Diúsd, Sashegyi köz 1 Tel./Fax: O6-23/381-818 Telefon: 06-60/348-849 O6-30/34S-849

mmmwmwmu

IRODAI és MUNKAHELYI VILÁGÍTÓTESTEK asztali lámpák 0 géplámpák # nagyítőlámpák rajzasztallámpák # orvosi vizsgálólámpák *** FÉNYCSÖVES rendszerek és világítótestek HALOGÉNIZZÓ S világítótestek

B3NDENZATOH KONTROIX BT. 2040 DUHA. J6ktí u. 16. Tel./Cu: 06-33/381-496 Telefon 06-60 /334-48K KONDENZATORTECHNIKA

Szaküzlet: 1132 Budapest, Visegrádi u. 58/n Telefon: 270-3075,149-5112 Telefonfax: 270-2807 Üzum és raktár: 1033 Budapest, Huszli út 58. Telefon/fax: 250-5118,250-5119

ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY Organ of the Hungárián Electrotechnical Association Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereins

TARTALOM Dr. Kiss László: Transzformátorok kisebbfeszültségü oldali feszültségszabályozása II. rész

507

Horváth J. Ferenc: A legkisebb költség elve érvényesítésének kérdésköre a villamosenergia-ipari veitikumban

513

Bankó Sándor, Elek László, Kabai István: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása

517

Török Tamás: A BVSC Szőnyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya I. rész

523

Dr. Dán András: A villamos energia minőségi követelmények hatása a kisfeszültségű rézvezeték kiválasztására

545

Dr. Kövesdi Zoltán: Kapcsolóberendezések új technikája

549

Somorjai Lajos: Az EN szabványok bevezetése a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek területén

553

CONTENTS Dr. L. Kiss: On-Load Voltage Control of Transformers on the L. V. Side. Part II.

INHALT 507

Dr. L. Kiss: Unterspannungsseitige Spannungsregelung Unter-Last von Transfonnatoren. TeiI II.

507

513

F. J. Horváth: Fragekreis der Geltendmachung des Minimalkostenprinzips Ín dem Vertikalsystem der Elektkrizitátsindustire

513

517

S. Bankó, L. Elek, í, Kabai: Zeítgemasse, stillstandslose Energieversorgung fur Eisenbahnsicherheitseinrichtungen

517

523

T. Török: Studie der rekreativen Beleuchtung des BVSC-Hallenschwimmbades auf der Szőnyi Strasse. TeiI I.

523

Dr. A. Dán: The Effect of Electric Power Quality Requirements on the Selecüon of L. V. Copper Conductors

545

Dr. A. Dán: Die Einwirkung der Qualitatsanforderungen der Elektrizitatsversorgung auf die Auswahl der Niederspannungskupferleitern

545

Dr. Z. Kövesdi: New Techníque of Switchgear

549

Dr. Z. Kövesdi: Neue Technik der Schaltanlagen

549

553

L. Somorjai: Die Einfühmng von EN Normen in das Gebiet der Niederspannungsanlagen- und Steuergeraten

553

F. J. Horváth: The Problem Rangé of the Assertíon of Minimum Costs Principle in the Verticai Organization of the Electric Power Industry S. Bankó, L. Elek, l. Kabai: The Up to Date, Interruption-Free Power Supply of Railway Safety AppHances T. Török: Study of the Recreational Lighting of the BVSC Szőnyi Street Indoor Swimming Pool. Part I.

L. Somorjai: The Introduction of EN Standards in the Fields of L. V. Switchgear and Control Apparátus

Szerkesztő bizottság: Dr. Szentirmai László elnök 1 u il !/• Péter. Dr. lluiki'i Irnri , iíulmla András, Hatvani ÍJviirgy, Dr. Horváth Józtcf, Horváth J. Ferenc, Dr. Honállt Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Kerényi A. Üiliin, Kovát* Kerenc, Dr. Krómer István, Dr. Lantos Tibor. Dr. M a d a r á n Gyürgy, Dr. Nagy litván, Sipns Miklós, Dr. Tomhur Antal, Dr. Tuschák Róbert Szerkesztőség is kiadó/Ed itorslii|)-Schrirtl«i rang: 1055 Budapest V., Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 153-0117 és 153-11 OS Telefax: 153-4069 Kiadja és terjeszti a Magyar Elektrotechnikái Egyesület - Felelős kiadó: Lernyei Péter Főszerkesztő: Dr. Terszryűnszky Tibor — Felelős szerkesztő: Dr. Ráczné Nagy Borhála — Olvasó szerkesztő: Dr. Vetési Emil — Szerkesztőségi titkár; Práth Mária Rovatszerkesztők: Byfi" Miklós {Villamos fogyasztóbeiendezésck) — Farkas András (Automatizálás és száiiiiListeclinika) — I IJIIHT Imre (Világitásteclinika) --- Dimes Géza (Villamos energiü) — Tiith Elemér (Villamos gépek) — Somorjai Lajos (Szabványositás)— Dr. Füredi Mihály (Szemle) Szeűés, tördelés: .IUREX Bt. BHtatthMfc -i Magyar Elektioteclmikai EgyesiLictnól. Előfizetési dij egész évre: 2880 Ft + ÁFA, egy szám ára: 240 Ft + ÁFA. Egyes lapok korlátozott számban a kiadóban beszerezhetők. 1055 Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8. Telefon: 153-0117 cs 153-1108 Telefax: 153-4069 Hirdetésfelvétel: a kiadóban — Nyomda: Zalai Nyomda Rt. — Indes: 25 205 — HU [SSN 0367-0708 Kéziratokat nem örzunk meg és nem kiüdimk vissza. A szerkesztőség fenntartja az Írások szellemiségét és bi (almát nem érintő rövidítések jogát.

1996. 89. évfolyam 11. szám

505

Dr. Kiss László: Transzformátorok kisebbfeszüttségű oldali fesziiiíségszabalyozása II. rész Összefoglaló E //. részben zfetezöfojtó méretezési irányelveit, továbbá a finomfokozatú megcsapolásos tekercs konstrukciós kérdéseit tárgyaljuk, tehát mindazt, amit a transzformátorgyártónak tudnia kell, ha a kisebbfeszültségü oldali feszültségszabályozást induktív zárlatkorlátozású, terhelés alatti átkapcsolóval kívánja megoldani. Bemutatjuk az induktív korlátozása terhelés alatti átkapcsolok néhány érdekes alkalmazását, végül értékeljük ezen átkapcsolok és szabályozási rendszer előnyeit és hátrányait. Horváth ./. Ferenc: A legkisebb költség elve érvényesítésének kérdésköre a villamosenergia-ipari vertikumban Összefoglaló Az energiaszektorban most és a közeljövőben is a verseny csak korlátozottan érvényesül. Az energiaipar szereplői csak részlegesen privatizáltak, a természetes monopóliumot jelentő, nagyfeszültségű hálózat és az elosztóhálózat nem ,,szabad hozzáférésű", a termelésben nincs túlkínálat stb. Mindaddig, amíg ezek a feltételek ilyenek, a fogyasztók védelme érdekében fokozottan szükséges a legkisebb költséget intézményesen és teljes körűen (termelök, szállító, szolgáltatók esetén) érvényesíteni, a Magyar Energia Hivatal minden tevékenységi területén. A fogyasztók által elvárt (ül. a Hivatal által előírt) szolgáltatási színvonalhoz tartozó minimális költségszint biztosítása érdekében a Hivatal arra törekszik, hogy a tevékenységek minél több területén teremtsen versenyhelyzetet, amely természeténél fogva a költségek csökkentésére kényszerít.

Bankó Sándor, Elek László, Kabai István: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása összefoglaló A vasúti biztosítóberendezéseket tápláló áramellátó rendszer nagy inegbízhatósága, ill. jó hatásfoka elsődleges követelmény. A cikkben ismertetünk egy új rendszerű, 336 V névleges közbensoköri egyenfeszültségü, szünetmentes egyen- és váltakozó feszültségű áramellátó rendszert, amely eleget tesz az előbbi követelményeknek. A cikkben bemutatjuk az új felépítésű áramellátó rendszerek előnyeit, ill. a Hort—Csány vasútállomás vasúti biztosítóberendezéseit tápláló áramellátó rendszert. Török Tamás: A BVSC Szó'nyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya I. rész Összefoglaló A BVSC Szőnyi úti fedett uszodájában a meglévő világítás három fokozatban kapcsolható. Az első fokozatban a rekreációs (más néven

közönség-, vagy szabadidősport) világítás, a második fokozatban az edzésvilágítás, a harmadik fokozatban a tv-közvetítésre is alkalmas versenyvilágítás kapcsolható. A jelenlegi rendszer hátránya, hogy a versenyek és azok tv-közvetítésére kiválóan megoldott fényvetös világítás egy részét rekreációs, ill. edzési célokból kapcsolják. Ezáltal e feladatokra alkalmatlan világítás (egyenlőtlen megvilágítás, a megvilágítási szinthez nem illeszkedő fényszín) jön létre, amely egyben veszélyezteti a verseny világítás üzemkészségét is. mert a különböző időtartamokra bekapcsolt fényforrásokból álló berendezés előre nem látható időben hibásodik meg. A cilcka versenyvilágítástól független, fénycsöves rekreációs világítást javasol és ten'ez. Dr. Dán András: A villamos energia minőségi követelmények hatása a kisfeszültségű rézvezeték ldvál aszta sara. Összefoglaló Az új, energiatakarékos kisfeszültségű fogyasztók nagy bekapcsolási áramlökése és felharmonikus áramtermelése rontja a villamosenergiaminőséget a fogyasztó belső hálózatán. A cikk az épületen belüli hálózat vezetékanyagának és keresztmetszetének megfelelő megválasztására ad útmutatást, hogy a villamosenergia-minőség romlása ne következzen be. A hagyományos vezeték méretezéshez képest növelt keresztmetszetű részvezetéket javasol, ameiy beruházási többlet megtérülése a terhelés- és az áramsűrűségcsökkenés függvényében 2—8 évre adódik. Dr. Kövesdi Zoltán: Kapcsolóberendezések új technikája Összefoglaló A középfeszültségű kapcsolóberendezéseket eddig a primer berendezések készülékeinek kialakítása jellemezte. Az állandó fejlesztés magas műszaki színvonalat és nagyon megbízható megoldásokat eredményezett, mind az üzemi követelmények, mind a környezeti feltételek vonatkozásában. Egy új kapcsolóberendezés egyik prototípusának következetes fejlesztése most olyan rendszerhez vezetett, amely először teszi lehetővé a teljes előregyártott kapcsolómező típusvizsgálatát, a primer és szekunder berendezésekkel együtt. Somorjai Lajos: Európai (CENELEC) szabványok bevezetése a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek területén Összefoglaló A cikk összefoglalja a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékekre vonatkozó alapszabvány és a hozzá tartozó 7 termékszabvány fontosabb részleteit. Az MSZ EN 60947 szabványsorozat jelentős szerepet tölt be az európai szabványok honosítási folyamatában. Jelentőségét növeli, hogy szorosan kapcsolódik az EU országaiban bevezetett kisfeszültségi Direktíva szerint 1997. január 1 -jétől megkövetelt és a termékeken feltüntetendő CE jelöléshez.

Fényrendszer Kft. • 1138 Budapest, Jakab u. 17. • Tel./fax: 120-1464, 269-8789 Fénystúdió • 1073 Budapest, Kertész u. 4 2 ^ 4 . • Tel./fax: 121-0823, 322-5207

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

ŐSZI PRE-PREG AKCIÓ • ATASSÉ közvilágítási lámpatest HA-L 36 A 1x36 WFDL

i

• Fénycsöves ipari lámpatest STANDARD 5 236-CR 2x36 W

^2SíJ- 4 499-

• Fénycsöves ipari lámpatest STANDARD 5 258-CR 2x58 W

" § ^ 6 ^ - 5 559,-

Az árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak.

FÉNYNAGYKERESKEDÉS 506

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

Transzformátorok kisebbfeszültségű oldali f eszü Itségsza bályozása II. rész Dr. Kiss László E //. részben a felezőfojtó méretezési irányelveit, továbbá a finomfokozatú megcsapolásos tekercs konstrukciós kérdéseit tárgyaljuk, tehát mindazt, amit a transzfonnátorgyátlónak tudnia kell, ha a kisebbfeszültségű oldali feszültségszabályozást induktív zárlatkorlátozású, terhelés alatti átkapcsolóval kívánja megoldani. Bemutatjuk az induktív korlátozásit terhelés alatti átkapcsolok néhány érdekes alkalmazását, végül értékeljük ezen átkapcsolok és szabályozási rendszer előnyeit és hátrányait.

A felező fojtótekercs Háromfázisú, légréseit vasmagos fojtótekercs, fázisonként azonos menetszámú és keresztmetszetű vezetővel tekercselt, két koncentrikus tekerccsel. Szokásos térbeli elhelyezése a transzformátor vasmagjának a tetején, a legmelegebb olajban van. Emiatt a fojtó tekercscinek menetszigetelését Nomexből készítik. Amint azt az /. részben láttuk, villamos elhelyezése általában a kisebbf eszüitscgü tekercselés csillagpontjában van. A tekercsek koncentrikus elhelyezése és a kis szigetelési távolság miatt a fojtó szórási reaktanciája elhanyagolható nagyságú. Ez előnyös, mert a szimmetrikus fokozatállásban, amelyben a kél tekercsben egymással ellentétes gerjeszlŐáram folyik, tehát amikor a vasmag nincs gerjesztve, csak kis reaktancia kapcsolódik sorba a terhelő áramkörbe. A legresek miatt a fojtónak nagy a mágnesező árama, azaz kicsi a mágnesező reaklanciája. A fojtó mágnesező áramát, tehát az áthidaló fokozatállásban létrejövő rövidzárlati áram nagyságát a vasmagba épített légrésekkel állítjuk be. A fojtó mágnesező áramát a terhelő áramhoz viszonyítjuk, szokásos értéke a terhelőáram 3()...60%-a, A szerző gyakorlatában ez a szám 40% volt, a terhelés alatti átkapcsolok gyártóival történt megállapodás alapján. Ilyen nagyságú rövidzárlati áram még nein okoz kellemetlen fcszültségcsökkcncst fokozat váltáskor. (Lásd az /. résznek a kicbbfeszültség változását tárgyaló részeit.) A mértékadó áram nagysága Amint azt az /. rész 6. ábráján hittük, az áthidaló fokozatállásban a fojtó egyik tekercsében /|, a másik tekercsében h áram folyik. [Lásd az /. rész (3)...(6) egyenleteit! | Mondottuk azt is, hogy a fokozatváltás folyamán a tekercsek szerepe megcserélődik, azaz így mindkét tekercs mértékadó árama a nagyobb

Dr. Kiss Utei.lv okl. gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora. Állami- cs Zipernowsky-díjas, a MEE lagja Az /. rész — az iradalom-ntiA együtt — lapunk 1996/6. számában jelent meg. Az egyenlet- és ábmszámozás folyamatos.

1996. 89. évfolyam II. szám

áram. A nagyobb áram az I\, amelynek abszolút értéke az /. rész (5) egyenlete szerint: /L

/L

coscp

(5)

Nézzük meg, hogy mekkorának adódik a mértékadó áram, ha /c = 0,4/L, és a terhelés teljesítménytényezője cos (p = 0,8. Ezekkel az értékekkel (és mert sin (p = 0,6): ^0,6+0,4^+^0,8 2 2

(6)

/c = 0,4/L és cos (p = 0,8 értékekkel az h árama a (6)-ba való behelyettesítés után h - 0,41 /L-nek adódik. Tehát, ha a fojtó mágnesező áramát, azaz az áthidaló fokozatállásban létrejövő zárlati áramot a terhelőáram 40%ában korlátozzuk, akkor termikus szempontból a mértékadó áram, amelyre a fojtó tekercseit méretezni kell, a lerhelőáram 80%-a. Az igaz, hogy fokozatváltáskor az aszimmetrikus közbenső állásban a teljes terhelőáram folyik az egyik tekercsben, azonban ennek időtartama csak 0,1 ...0,5 s. A mágnesező reaktancia beállítása Vezessük be az /. részben már bevezetett jelöléseken túl a következő jelöléseket: —/, Hz, s frekvencia —0) = 2JC/, S körfrekvencia , VsA" m~ a vákuum pcrmcabilitása -2

— 8max,T,Vsm"z az indukció maximális értéke a vasmagban — B max,T,Vsm"" az indukció maximális értéke a légresben — V C,A a csökkent légrésindukció miatt létrejövő mágnesező áram — /,m a vasmagoszlop légréseinek összhossza — P,m a korrigált légre shossz — F,m egy oszlop effektív vaskeresztmetszete — W az egy oszlopon található összmenetszám A felezőfojtó kapcsolását az áthidaló fokozatállásban a 13. ábra mutatja. A vasmag oszlopában lévő légrésekben tárolt re13. ábra. A felezöfojtó kapcsolása az »ktfv teljesítmény fÚZÍSáthidaló fokozatállásban önként:

507

Villamos gépek

(9) A mágnesező reaktancia:

X = \iotíi-rF

(10)

(9)-bc behelyettesítve \io és (ű értékét, rendezés után a légrés hossza: 6

71

= 7,8957- 10 fFlr— t/t

(12)

A 7,8957 10"' tényező mértékegysége: VsA" m" . A vasmagindukció: 27T/FA/

tekercsenként —.

(11)

2

1 = 0 , 8 TT- lÖ~ fFN -^-= r

— «,m egy tekercs radiális mérete — /s,m a szórási csatorna hossza — 5 ,m a szórási csatorna radiális mérete — /mk,m a szórási csatorna középátmérőjéhez tartozó kerület — R a Rogowsy tényező. A szórási reaktancia számítása azonos a két le keresel ésű transzformátoréval. A számítás azért egyszerűsödik, mert a két tekercs radiális mérete azonos, továbbá mindkettő menetszáma

4,44-fFN

(13)

• vagy

(14)

A fázisonkénti szórási reaktancia:

N

v

/ ./F/V'

ü,

7ö

s

-6 2 J

ifi 2

^5

+ m

/-/. ÍÍ/JJÍÍ. Az indukció a légiesekben fi) Ideális állapot; h) A csökkeni indukció a fluxus szóródása miatt

fi+max = 0,9B max .

.5 / c = 1,15- 10

/

fFN

r,

B

m a 3 t

H•

6

7

*»

'$

M

é 2

68

55

2

i

e o

/• /

/

n

2

'11'

/

-'é

/

/ /

i

l

H

O

n o U

1

(18) /

1

.

A szórási reaktancia Amint említettük, ez elhanyagolható nagyságú. A teljesség kedvéért közöljük a számítását. Vezessük be a következő jelöléseket: 508

(22)

"max — 1 >25 B " 2 - 0,4/z"'

(17)

Az 1,15- 10" tényező mértékegysége: AmV" s" . Ahhoz, hogy a kívánt /c gerjesztőáramot kapjuk, a légrés hosszát korrigálnunk kell. A szükséges légréshossz, figyelembe véve a fluxusszóródást: 0,9

(21)

L

IC " 2/c

Ha — amint eddig is — az /c-t az /L 40%-ának vesszük, akkor:

(16)

Ezzel a korrigált indukcióval a mágnesező áram:

(20)

A két — az /L-hez és /c-hez tartozó —- indukció hányadosa:

(15) Az 1,27 10 tényező mértékegysége: AmV" s" . Mivel a légréseknél a mágneses fluxus szóródik, a légrésekben az indukció kisebb lesz, mint a vasmagoszlopban, vagyis kisebb, mint a (14)-ből számított (14. ábra). Ezt az indukciócsökkenést 10%-osnak tételezzük fel. A légrésekben tehát az indukció

(19)

A mértékadó indukció nagysága Az aszimmetrikus közbenső állásban az egyik tekercsben /L áram folyik. (14) szerint, ha az II hatására létrejövő indukció jelölése B'max, akkor:

Az 1,77- I0" 1 tényező mértékegysége: VsA~ m" . (9)-ből a mágnesező, vagy rövidzárlati áram: 5 Ic- 1,27 10

(2 -a+8|/ m k /?

2 0

.

/

21 .

44

65

/5. áfrra. A transzfonnátorés fojtótekercs melegedé" se

Tehát, ha cl akarjuk kerülni, hogy a fojtó vasmagja az aszimmetrikus közbenső álIásban nagyon zajos legyen, vagy esetleg telítődjék, akkor az /chez tartozó indukciót a normál — 1,75 T— helyett csak ennek 80%-ára: 1,4 7"-re veszszük fel. Ez tehát a felezőfojtó mértékadó indukciója. A fojtó melegedése Mondottuk, hogy a fojtó térbeli elhelyezése a transzformátor vasmagjának tetején van, a legmelegebh olajban. Emiatt vagy Nomexből készítjük a ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek fojtó tekercseinek menelszigetelését, vagy a fojtó tekercsátlagolajátlag hőlépcsőjét a transzformátorénak felére vesszük (15. ábra). Ez esetben az ábra értékeit használva, 68 °C tekercsátlag melegedést kapunk a fojtó tekercseire, ami — bár túllépi a szabványos 65 °C-ot —a szigetelést még nem öregíti túlságosan, hiszen 50% annak a valószínűsége, hogy a fokozatkapcsoló páratlan, azaz áthidaló fokozatállásban áll, amikor az egyik tekercse /| áramot vezet. Lökó'fészül tség és zárlatbiztonság Bár a transzformátor csillagpontjára az amerikai szabvány csak teljeshullámú lökő-próbafeszültséget ír elő, a vákuummegszakító túlságosan gyors megszakító-képessége gondoskodik a vágotthullámot helyettesítő igénybevételről. Emiatt a fojtó menetszigetelése mindig vastagabb, mint amilyen a hozzácsatlakozó kisfeszültségű tekercsé. Külső zárlatkor a fojtó két tekercsében a kisebbfeszültségű zárlati áram fele-fele folyik, a fojtó szórási reaktanciája — ami igen kis érték — nem korlátozza a kialakuló zárlati áram nagyságát. A zárlati igénybevétel és zárlatállóság számítását minden esetben el kell végezni.

Megcsapolásos tekercskonstrukciók

16. ábra. Középkezdéses finomfokozatú kapcsolótekercs

,., „

„~,

A finomfokozatos megcsapolásos tekercs, vagy a durva és finomfokozatú tekercs minden esetben a kisfeszültségű menetzöm és a vasmag között helyezkedik el. Ez az elhelyezés nemcsak villamos szempontból, hanem zárlati és örvényáramveszteség szempontjából is előnyös. Villamos szempontból azért, mert a kapcsolótekercs villamosán a földpotenciálú csillagpontban helyezkedik el, zárlati szempontból azért, mert csak 10 vagy 15%-os a kapcsolótekercs gerjesztése a nagy és kisfeszültségű tekercs közötti tér 100%-os gerjesztéséhez képest. A kapcsolótekercs örvény áram-veszteségét csak a maga által gerjesztett szórási tér okozza. Amint azt a felező fojtó tekercseivel kapcsolatban elmondottuk, a villamosán a csillagpontban való elhelyezés a kapcsolótekercset is megvédi a külső meredekhomlokú túlfeszültségektől, azonban a vákuummegszakító működése olyan többlet-igénybevételt jelent, ami vágotthullámú lökőpróbafeszültségeel ér fel. Emiatt

//. ührn. Csolekercses, nagy soros •

DO

kapacitású finomfokozatú * kapcsolótekercs menetszigetekapcsolótekercs lesi vastagsága, minimum két-

1996. 89. évfolyam 11. szám

szerese a kisfeszültségű menetzömének. Nem ritka a megcsapolási pontok thyrit vagy cinkoxid tárcsás védelme sem. A kapcsolótekercs általában nagyáramú, kis menetszámú. A kis menetszám néha 1 vagy 2 menetet jelent két megcsapolás között, néha 1,5 menet lenne az ideális. Ez utóbbi esetben a megcsapolások váltakozva 1 és 2 menet után követik egymást. Ilyen kis menetszámok esetén a 16. ábra szerinti középkezdéses konstrukciót használjuk. Nagyobb menetszámok esetén már használható a 17. ábra szerinti csőtekercs konstrukció, amelynek az a jellemzője, hogy minden két megcsapolás közötti tekercs18. ábra. Csőtekercses, nagy soros rész a teljes tekercshosszon vékapacitású, váltakozva 2 és 3 gigmegy. E konstrukció ad lehemenetes finomfokozatú tőséget a nagy soros kapacitású kapcsolótekercs kapcsolótekercs készítésére. A 17. ábrán egy ilyen elrendezést mutatunk be. Ha a megcsapolások közötti ideális menetszám fél menetnyi, akkor a 18. ábra szerinti konstrukciót használhatjuk. Látjuk, hogy az ábra szerinti esetben 2,5 menetszám lenne az ideális, ezt 2, íll. 3 menet váltakozásával valósítjuk meg. A durva/finom fokozatú feszültségszabályozás kapcsolótekercseinek elhelyezését a 19. ábra mutatja. A durva- és finomfokozat mindig azonos, csakis a kisfeszültségű mcnetzöm gerjesztésével megegyező gerjesztésű lehet. A nagy áramerősség fonott vezetők, vagy élére tekercselt vezetők 19. ábra. A alkalmazását igényli. A középkezdédurva/fi no mfokozatú ses konstrukció csak a több, párhukapcsolótckcrcsek egy zamosan kapcsolt, élére tekercselt tekercsoszlopban elhelyezve vezetővel használható, a tekercs belsejéből kivezető megcsapolások miatt. A megcsapolások kivezetése mindig a tekercs és a vasmag között történik azért, hogy a kapcsolótekercset szorítógyűrűvcl rögzíteni lehessen. A csŐtekercses konstrukció, mint a 17. ábra szerinti, már alkalmas a fonott vezetőkből való készítésére. A fonott vezetőknek a terkercselési téren kívüli összeforrasztása nem okoz örvényáramveszteséget.

Az induktív korlátozású terhelés alatti átkapcsolok alkalmazási köre A tárgy szerinti átkapcsolok alkalmazása nem korlátozódik csak a kisebbfeszültség szabályozására. A továbbiakban néhány érdekes alkalmazást mutatunk be. 509

Villamos gépek O-a

O-i

bályozós transzformátor egyfázisú tekercselrendezését és elvi kapcsolását látjuk. A finomfokozatú kapcsolótekercs egy rété ges, menetkevert csőtekercs [5]. A kiegyenlítő tercier tekercs feszültsége 4.8 kV, teljesítménye 11,9 MVA. A terhelés alatti átkapcsoló gyártója és típusa: McGraw-Edison, S 210-40-13. Szigetelési szintek (BIL): A: 550 kV; a: 350 kV; N: 150 kV; T: 75.

20. ábra. Kisebbfeszültségű csillagponti reverzálásos, finomfokozatos feszültségszabáiyozás ti) Elvi kapcsolás; b) Vektorábra

A 20. ábrán egy Dy 1 kapcsolású, ONAF hűtésű, 22,4 MVA teljesítményű, 67 ± 2 x 2,5% kV/13,09 ± 16 x 0,625% kV feszültségáttételű, csillagponti Ilnomfokozatú reverzálásos kapcsolású, 32 + 1 fokozatban terhelés alatt átkapcsolható, induktív korlátozású felező fojtótekeresés szabályozós transzformátor egyfázisú tekercselrendezését és elvi kapcsolását látjuk. A finomfokozatú kapcsolótekercs középkezdéses. A terhelés alatti átkapcsoló gyártója és típusa: Maschinenfabrik Reinhausen, MR RMV-1. Az induktív korlátozású terhelés alatti átkapcsolónak ez egy klasszikus alkalmazása. Szigetelési szintek (BIL): A: 350 kV; a: 110 kV.

aQf)A

aQ

L p

a)

b)

21. ábra. TakarékkapcsolásIÍ transzformátor közös csillagpontban elhelyezett fi nőni fokozatú, reverzálásos, változó fluxusú feszültségszabályozása a) Elvi kapcsolás; b) Vektorábra

A 21. ábrán egy YyO takarékkapcsolású, kiegyenlítőtekercses, OFAF hűtésű, 100 MVA átmenő teljesítményű 140 ±2 X 2,5% kV/ 70,727 + 14 x 0,625% — 18 x 0,625% kV feszültségáttételű, változó fluxusú, közös csillagponti finom fokozatú, reverzálásos kapcsolású, 32 + 1 fokozatban terhelés alatt átkapcsolható, induktív korlátozású felező fojtótekercses sza510

a)

b)

22. ábra. Takarékkapcsolásű transzformátor kisfeszültségű oldali vonali finomfokozatú, reverzálásos kapcsolású feszültségszabályozással
A 22. ábrán egy YyO takarékkapcsolású, OFAF hűtésű, 84 MVA átmenő teljesítményű 220 ± 5% kV/l 14 ± 7,5% kV feszültségáttételű, kisfeszültségű oldali vonali finomfokozatú, reverzálásos kapcsolású, 32 + fokozatban terhelés alaít átkapcsolható, induktív korlátozású felező fojtótekercses szabályozós transzformátor egyfázisú tekercselrendezését és elvi kapcsolását látjuk. A finomfokozatos kapcsolótekercs egyréteges, menetkevert csőtekercs, megcsapolásai közé Metrosil túlfeszültség-levezető tárcsák vannak kapcsolva. A terhelés alatti átkapcsoló gyártója és típusa: General Electric, LR 500. Az Yd I kapcsolású, 16,45 MVA teljesítményű, 13,2 kV feszültségű tercier delta tekercs terhelhető, azonban a 114 kV-os és a 13,2 kV-os tekercselés terhelésének összege nem lehet töbh, mint 84 MVA. Szigetelési szintek (BIL): A: 750 kV; a: 450 kV; N: 110 kV; T: 110 kV. A 23. ábrán egy YyO kapcsolású, kiegyenlítőtekercses, ONAF hfltésű, 28 MVA teljesítményű, 112,8 ± 2 x 2,5% kV/l 3,09 ± 16 x 0,625% kV feszültségáttételű, kisfeszültségű csillagponti, 32 + I fokozatban durva/finom fokozatos kapcsolású, induktív korlátozású felező fojtótekercses, terhelés alatt átkapcsolható szabályozós transzformátor egyfázisú tekercselrendezését és elvi kapcsolását látjuk. A durva és a középkezdéses finomfokozatú kapcsolótekercs egy tekercsoszlopban helyezkedik el. A terhelés alatti átkapcsoló gyártója és típusa: Allis Chalmers, TLH 21. Szigetelési szintek (BIL): 4: 450 kV; a: 110 kV. A 24. ábrán egy YyO kapcsolású OFAF hűtésű 40 MVA teljesítményű, 132 ± 2 x 2,5% kV feszültségmentes, 132 ± 16 x0,65% kV nagyfeszültségű, csillagponti finomf'okoELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

23. ábra. Kisfeszültségű csillagponti durva/finom fokozatos feszültségszabályozás a) Elvi kapcsolás; b) Vektorábra

zatos, reverzálásos kapcsolású, 32 + 1 fokozatban terhelés alatt átkapcsolható, induktív korlátozású, felező fojtótekercses szabályozó transzformátor egyfázisú tekercselrendezését és elvi kapcsolását latjuk. A kisebbreszültség 34,5 kV. Az Ydl kapcsolású 14 MVA teljesítményű tercier delta tekercs feszültsége 13,2 kV. A tercier delta tekercselés terhelhető. A finom fokozatos kapcsolótekercs megcsapolásai köze Metrosil túlfeszültséglevezető tárcsák vannak kapcsolva. A terhelés alatti átkapcsoló gyártója: General Electric. Szigetelési szintek (BIL): A 550 kV; a: 2
O

ű

25. ábra. Finomfokozalií reverzálásos kapcsolású, kisfeszültségű csillagponti közveteti rendszerű, kétmagos feszültségszabályozás <Í) Elvi kapcsolás; b) Vektorábra

terhelés alatt átkapcsolható, induktív korlátozású felező Ibjtótekercses szabályozós transzformátor egyfázisú tekercselrendezését és elvi kapcsolásátlátjuk. Az egyik vasmagon azA#,a5|, PQ, a másikon az E1E2 és S\S2 tekercselés helyezkedik el. A finom fokozatos kapcsolótekercs egyréteges, mcnelkevert csőtekercs. A terhelés alatti átkapcsoló gyártója: Moloney Electric. Szigetelési szintek (BIL): A: 220 kV; a: 75 kV; n: 75 kV. A26. ábrán egy YyO kapcsolású, ONAFhűtésű, 24,235 MVA... 2,172 MVA teljesítményű, 110 kV/33,235 kV... 19,96 kV között

1]

a)

b)

24. ábra. Nagyfeszültségű csillagponti finomfokozatos reverzálásos fesziiltségszabályozás a) Elvi kapcsolás; b) Vektorábra

A 25. ábrán egy Dyl kapcsolású, ONAF hűtésű, 10,5 MVA teljesítményű, 34,5 + 2 x 2,5% kV/4,16 ± 16 x 0,625% kV feszültségáttételű, finomfokozatú reverzálásos kapcsolású, csillagponti közvetett rendszerű, két magos, 32 + I fokozatban 1996. 89. évfolyam 11. szám

26. ábra. Egyenirányító transzformátort tápláló, két sávban átkapcsolható, a kisebbfeszültségű csillagpontban reverzálásos finomfokozat ú feszültsegszabályozó a) Elvi kapcsolás; b) Vektorábra

511

Villamos gépek 32 + I fokozatban, 19,96...2,975 kV között ugyancsak 32 + 1 fokozatban terhelés alatt szabályozható transzformátor egyfázisú tekercseirendezését és elvi kapcsolásátlátjuk. A transzformátor egyenirányító transzformátort táplál. A két sáv feszültségmentes átkapcsolóval kapcsolható. A finomfokozatú kapcsolótekercs reverzálásos egyréteges, menetkevert csőtekercs. Az induktív korlátozású terhelés alatti átkapcsoló gyártója és típusa: General Electric, LRT 200-2. Szigetelési szintek {BIL): A: 550 kV; a: 200 kV; N: 110 kV.

Előnyök, hátrányok Amint az előzőekben láttuk, az elsősorban a kisebbfeszültség szabályozására kifejlesztett induktív korlátozású, terhelés alatti átkapcsolókkal úgyszólván minden szabályozási feladat megoldható. Az USA-ban az ellenállásos korlátozású, terhelés alatti átkapcsolókat csak különleges esetekben és csak ritkán használják. Elterjedésük konstrukciós akadálya a konzervátor nélküli kivitel, de legfőbb akadálya a kisebbfeszültségű szabályozási rendszer. Az induktív korlátozású, terhelés alatti átkapcsolok előnye, hogy elhelyezésük a transzformátor olajterétől elválasztott külön olajtérben van, az áthidaló fokozatállás lehetősége miatt a finomfokozatú kapcsolótekercsnek csak

8 vagy 9 megcsapolása van, továbbá, hogy aránylag kis szigetelési feszültségre készíthetők (1. a 3. táblázatot az /._ részben). Hátrányuk a nagy áramerősségek miatti robusztus kivitel és az, hogy működésükhöz vasmagos fojtótekercs kell. Ez minden fokozatállásban be van kapcsolva, vesztesége hozzáadódik a transzformátor veszteségéhez. Hátrány a megcsapolásos tekercs és a fokozat választó közötti nagykeresztmclszctö kábelköteg is, tovább az is, hogy fokozatváltás közben a kisebbfeszültség csökken. A vákuummegszakítós típus kivételével a kontaktusdarabok cseréjéig eltelő működtetési szám jóval alatta marad a Jansen-kapcsolók működtetési számának. Afelezőfojtót a transzformátor gyártója tervezi és gyártja, ez további hátrány. Az elmondottak szerint az induktív korlálozású, terhelés alatti átkapcsolókkal megvalósított kisebbfeszültségű feszültségszabályozás költsége kb. 30%-kaí nagyobb, mint a nagyfeszültségű oldali, Jansen-kapcsolókkal megvalósított feszültségszabályozás. Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton is köszönetet mond Szita Ivánnak a cikkben leírtak gondos ellenőrzéséért és hasznos tanácsaiért.

Josipa Mokroviőn 10, HR 10090 ZAGREB, Horvátország

VILLAMLJolrAKI KT. Tel: (385 1) 15 53 68; (385 1) 15 64 86; Fax: (385 1) 15 64 85 A KONCÁR Mérőváltógyár Kft. a KONCÁR Víllomosíparí Rt.-n belül működik: mérőváltókat, etalon és vizsgálati transzformátorokat gyárt. A mérőváltók három csoportba oszthatók: 1. Kisfeszültség Um = 0,72 kV: ATB-0,72 és ANB-0,72 típus 2. Középfeszültségű ©poxl mérőváltók Un = 38 kV: APA. ASA. INA és UNA típusú áramváltók, valamint VPA típusú feszültségváltók. 3. Közép- és nagyfeszültségű, olajszigetelésű mérőváltók: INOX acélból készült tágulómembránnal vannak felszerelve, a mérőváltók első tíz évben nem igényelnek karbantartást. - APU és AGU áramváltók: névleges feszültségük 12 kV-tói 525 kV-ig terjeá, az APU 2000 A, az AGU <1000 A névleges áramig készül - A VPU induktív feszültségváltó feszültsége UnS420kV. A VCU kapacitív feszültségváltó, Um<525 kV feszültségig gyártjuk. - A VAU kombinált mérőváltó feszültségszintje Un&420 kV. A VAU kombinált mérőváltót egy közös főszigetelővei oldották meg (VPU és AGU mérőváltók egy szigetelőbe történő összevonásával).

VAU Kombmail

SZERVIZ ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS: A KONCÁR Mérőváltógyár Kft. teljes körű helyszíni karbantartást tuá végezni az üzemelő mérőváltókon. Öreg mérőváltók esetében fennáll a teljes szigetelés felújításának lehetősége, jelentős árengedménnyel. A minőségbiztosítás az ISO 9000 és 9001 szabványokon alapszik. A KONCÁR laboratóriumában elvégezhető minden típus- és dara bvizsg ólat.

PowerStar Rendszerfejlesztési és Fővállalkozási Kft. 1039 Budapest, Nagyvárad u. 11-17. Telefon: 2400-350 Fax:2400-349

Részletes információk felhatalmazott magyarországi képviselőknél:

Csongrádi sgt. 77/b. 6726 Szeged vagy 6701 Pí. 373. Tel./Fax: 62-493-106

TMS (TELECOM MODUL SYSTEM) RENDSZERCSALÁD

SZÜNETMENTES ENERGIAELLÁTÁS - Egyenáramú fogyasztók (24, 48, 60,110, 220 V) 200 W-tól 40 kW egységteljesítményig - Váltakozó áramú fogyasztók {230 V, 50 Hz) 1,2, 3, 4 kW teljesítményre. Modul felépítés ADVANCE áramirányító - egységek felhasználásával (AC/DC, DC/DC, DC/AC) JELLEMZŐI: • MSZ. EN, VDE szabványoknak megfelel • szinuszos jellegű áramfelvétel • nagy megbízhatóság (min. 250.000 óra MTFB) « mikroszámítógépes felügyeleti rendszer • beépíthető akkumulátortelep • távfelügyeleti renszerbe bekapcsolható (RS 232)

Vállaljuk egyedi rendszerek fejlesztését, gyártását, helyszini beüzemelését. 512

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

A legkisebb költség elve érvényesítésének kérdésköre a villamosenergia-ipari vertikumban Horváth J. Ferenc Törvényi-rendeleti háttér A villamosenergia-törvény (1994. évi XLVIII. törvény) a legkisebb költséget úgy definiálja, hogy az: „a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség. ". Ugyancsak e törvény határozza meg, hogy a Magyar Energia Hivatal „érvényesíti a villamos energia termelővel, szállítóval és szolgáltatóval szemben a legkisebb költség elvét". A törvény végrehajtási utasítása (34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet) a Hivatal feladatát bővebben is rögzíti: „A Hivatal a legkisebb költség elvének érvényesítési követelményeit a teljes vertikumra kiterjedően alkalmazza, beleértve ebbe a fogyasztói igénycsökkentést, valamint az igények és a források integrált tervezését is. "

Az államigazgatás feladatai A legkisebb indokolt költség elvének érvényre juttatásában igen fontos feladatai vannak az államigazgatásnak (különösen az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak, valamint a Magyar Energia Hivatalnak), és természetesen a villamosenergia-ipari társaságoknak is. Ezt az elvet az államigazgatás több síkon érvényesíti: — a jogi és hatósági szabályozás; — a létesítési és működési engedélyezés; — továbbá az árszabályozás és árelőkészítés síkján. A legkisebb költségekre való törekvésre tartalmaznak irányadó szabályokat — a villamosenergia-törvényen túlmenően — a kormány- és a miniszteri rendeletek, a társaságok működési engedélyei, az Üzemi Szabályzat, az Üzletszabályzatok, valamint a Hivatal közérdekű határozatai és irányelvei. Az erőművi létesítési engedélyezés során hozott döntés jelentős hatással bír a jövőbeni költségekre, és ezeken keresztül az árakra: jóváhagyásra, elfogadásra kerül ugyanis az erőművi technológia, az erőmű tüzelőanyaga, a létesítmény fejlesztésszükséglete stb. Egy adotl időszakban folyó árelőkeszítő munka — többek között — a korábbi döntések nyomán kialakult költségek számításbavételé re, elemzésére és minősítésére irányul. A fogyasztók által elvárt (ill. a Hivatal által előírt) szolgáltatási színvonalhoz tartozó minimális költségszint biztosítása, a költségek folyamatos és tételes ellenőrzése kizárólag a Hivatal apparátusával és eszközeivel nem lehetséges. De nem is gyakorlat egyetlen olyan országban sem, ahol hasonló szabályozóhatóság működik, és ahol részleges versenyt lehetővé tevő

Horváth .1. Ferenc energiaszolgáltatási igazgató, Magyar Energia Hivatal, a MEE tagja

1996. 89. évfolyam 11. szám

működési modellt vezettek be. A Hivatal — más országokkal egyezően — arra törekszik, hogy a tevékenységek minél több területén teremtsen versenyhelyzetet, amely természeténél fogva biztosítja a költségek csökkentésére irányuló kényszert. Ezért a Hivatal a fogyasztók érdekében igyekszik megakadályozni minden újabb monopolhelyzet kialakulását, ill. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lehetőségél, mind a tulajdonosi, mind a szervezeti-irányítási viszonyokban egyaránt. Az energiaszektorban most és a közeljövőben a verseny csak korlátozottan érvényesül. Az energiaipar szereplői csak részlegesen privatizáltak, a természetes monopóliumot jelentő nagyfeszültségű hálózat és az elosztóhálózat nem ,.szabad hozzáférésű", a termelésben nincs túlkínálat stb. Mindaddig, amíg ezek a feltételek ilyenek, a fogyasztók védelme érdekében fokozottan szükséges a legkisebb költséget intézményesen és teljes körűen (termelők, szállító, szolgáltatók) érvényesíteni a Hivatal minden tevékenységi területén. Alegfőbb célkitűzés: a villamos energia lehető legkisebb árú hozzáférésének biztosítása a fogyasztók számára, az elvárt minőségi, biztonsági, tartaléktartási feltételek mellett. Ez a lakossági fogyasztókat egyrészt közvetlenül érinti, másrészt közvetve, hiszen az ipari-mezőgazdasági stb. felhasználáson keresztül gyakorlatilag az összes termelői-fogyasztói árra hatással van.

Villamosenergia-ipari költségek általában A villamosenergia-ipari vertikum „fogyasztói átadási pontján" (a végfelhasználóknál) jelentkező költségszintet 100%-nak véve, hozzávetőlegesen 60% költséghányad jelentkezik a közcélú erőművekben, mintegy 10% a szállító, és kb. 30% az áramszolgáltatók esetében. A legkisebb költséget — természetesen — csak akkor lehet vizsgálni, ha ismert a költségek szerkezete, azok összetevői és mértéke. A villamosenergia-ipar szereplőit (termelőket, szállítót, szolgáltatókat) a specifikumok miatt külön is elemezzük, de a közös jellemzők szempontjából a következőkre kell felhívni a figyelmet. A költségek az általános közgazdasági gyakorlat szerint kél lényeges csoportba rendezhetők, mégpedig: állandó költségek és változó költségek. Ezek elkülönítése az ipari tevékenységeknél általában teljesen egyértelmű: a termékkibocsátás mennyiségétől függő költségek a változó költségek, a kibocsátástól függetlenek az állandó költségek. A villamosenergia-iparban kialakult speciális struktúra szerint (magyarázata később) változó költségnek általában csak az energia-, ill. a tüzelőanyag költséget tekintik, az össze többi ráfordítást állandó költségként tartják számon. 513

Villamos energia A legkisebb költség érvényesítésének alapvetően két párhuzamos útja van: egyik: a legkedvezőbb fejlesztések — beruházások — kiválasztása, ami a projekt teljes élettartamára számított és diszkontált költségeket hasonlítja össze; ennek hatása a fogyasztói árra később, az új egységek üzembe lépésével jelentkezik; másik: a meglévő forrásoknak (erőműveknek) és átviteli eszközöknek (hálózatnak) a gazdaságilag legjobb kihasználása, üzemvitele; ennek hatása a következő árszabályozási évben jelentkezik a fogyasztói árszint meghatározásában („k" tényező értékének csökkentése), ill. a 12% fölötti nyereség részleges visszajuttatása során. A legkisebb költség elve érvényesítésében — ezeken túlmenően — természetesen igen jelentős szerepe van mindazon teljesítmény- és energiaigény-csökkentő fogyasztó oldali takarékossági intézkedéseknek, amelyek megvalósítása a nemzetgazdaság számára összességében kisebb költséget jelent, mint a villamosenergia-ipari vertikum fejlesztése. A villamosenergia-ipar szereplői (# jelölésűek a más iparágakban általában „változódként nyilvántartott költségek): Termelők változó költség: tüzelőanyag + fuvar, az integrált bánya üzemi költsége; állandó költség: bér + személyi költség közterhekkel #, anyagköltség #, értékcsökkenés, biztosítások, alapképzések, hulladékelhclyezés #, egyéb üzemi (adó, illeték, rekultiváció stb.), hitelkamatok, az integrált bánya állandó költsége. Szállító és szolgáltatók változó költség: vásárolt energia energiadíja (hálózati veszteség: könyvviteli szempontból nem költség); állandó költség: kapacitás le kötési díj, bér + személyi költség közterhekkel #, anyagköltség #, értékcsökkenés, biztosítások, alapképzések, egyéb üzemi (adó, illeték, rekultiváció stb.), hitelkamatok.

Árképzés Az árképzés az egyedi termelői árakból indul ki, amelynek háttercben az indokolt — elismerhető — költségek és meghatározott haszon (nyereség) áll. Az átlagos termelői árból képezhető a nagykereskedelmi ár. amely a szállító működési költségeit és a maximált hasznot tartalmazza. A szolgáltatói ár (az országosan egységes végfelhasználói tarifarendszeren keresztül) a nagykereskedelmi árból, a szolgáltató működési költségeiből és maximált tőkearányos nyereségéből épül fel.

514

Az érvényes jogszabályok szerint 1997. január l-jétől egyedi termelői árakat, valamint országosan egységes nagykereskedelmi és végfelhasználói árakat (tarifákat) kell képezni. Az 1997 januárjában .életbe lépő árakat a villamosenergia-ipari társaságok költségeinek felülvizsgálata alapján indokoltnak tartott költségeknek megfelelően, 8%-os tőkearányos nyereség figyelembevételével kell megállapítani. A továbbiakban az árak változásait jogszabályban megállapított kcplctrendszer szabályozza, amely küíön képletet ír elő a termelői, a nagykereskedelmi és a végfelhasználói átlagár megállapítására (ezeket az átlagárakat kell tarifákra lebontani). 1997 után az árszabályozás az átlagárak szabályozásán alapul — természetesen úgy, hogy az átlagárak meghatározása során az előző fázis(ok) átlagára is figyelembe veendő tényező.

A társaságok feladatai A legkisebb költség elvének konkrét megvalósítása, alkalmazása a villamosenergia-ipari társaságoknál főként — a fejlesztések, — az üzemvitel — és a pénzügyi műveletek területén megy végbe. A szükséges fejlesztések (az új erőművi, alap- és elosztóhálózati kapacitások) eldöntésénél sokoldalúan mérlegelt és egyeztetett villamoscnergia- és teljesítményigényekből kell kiindulni. Az igények előrebecslését és megalapozását célzó munkában a korábbi évekhez képest jóval jelentősebb szerep és felelősség hárul a szolgáltatókra. E tevékenység összehangolására cs segítésérc a Hivatal közös munkát indított el a szállító és a szolgáltatók, valamint külföldi szakértők bevonásával. Az éves költségeknek jelentős része — minden szereplőnél — a fejlesztési ráfordításokat reprezántáló amortizáció. — A legkisebb költség elérésének érdekében elsősorban a versenyhelyzetben lévő új erőművi kapaeitásfejesztéseke! kell szabályozni. A villamosenergia-törvény előírásai erre megfelelő alapot nyújtanak. A szükséges kapacilásfcjlesztéseket —a nagyságtól függően — az ipari és kereskedelmi miniszternek, a kormánynak, vagy az Országgyűlésnek is be kell mutatni, a szállító által kétévenként összeállított „létesítési terv" javaslat keretében. Az illetékesek által elfogadott létesítési terv bázisán a szállítónak erőműépítési versenyt kell hirdetnie. A verseny elbírálásának egyik legfontosabb szempontja a termelt villamos energia ára. (Az új crőművi kapacitások versenyeztetési eljárásrendjét szabályozó anyag tervezete elkészült, jelenleg egyeztetés alatt áll.) — Az alap- és elosztóhálózati fejlesztések esetén a legkisebb költségre vonatkozó garanciát egyrészt a működési engedély, másrészt a közbeszerzési törvény nyújtja. A működési engedélyek szerint ugyanis a jelentősebb fejlesztéseket csak versenyeztetés keretében lehet megvalósítani, és erről az évenkénti beszámolóban a Hivatal részére tájékoztatási kell adni. Az indokolatlannak minősíthető előirányzatok ügyében —a Hivatal javaslata alapján — az /A"M-nek módja van azok terhét az árakban nem elismerni. A közbeszerzési törvény pedig tételesen előírja a költségek csökkentésére irányuló beszállítói versenyeztetést. Az. üzemi szabályzat, a villamosenergia-rendszer egészét tekintve, részletekbe menően előírja az üzemviteli költségek minimumán való működést. ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia — Az erőművekben a legkisebb költséget (a kötelező átvétel körébe tartozó erőművi termelés kivételével) a szállító (az MVM Rt.) Országos Villamos Teherelosztója biztosítja, lényegében a tüzelőanyag-felhasználás növekményköltsége alapján, oly módon, hogy az igényeknek megfelelően mindig a minimális költségei jelentő erőművet, erőművi blokkot terheli. — A szállító és a szolgáltatók esetében a legkisebb költségre törekvést, — amit ezeknél elsősorban a „veszteségek" csökkentésével lehet elérni — az árszabályozás hivatott elősegíteni, de a cégek saját érdeke, nyereségszabályozása is ebbe az irányba hat. (A veszteség azért szerepel idézőjelben, mert annak jelentős része nem fizikai veszteség, hanem meg nem fizetett áramdíj, „elszámolási veszteség".) A fogyasztóknak átadott villamos energia költségszerkezetében kb. 3/4 részt képvisel a szállítótól vásárolt villamos energia költsége és kb. 1/4 részt tesznek ki a szolgáltatók „hozzáadott" költségei, amelyeken belül természetesen már igen jelentős (mintegy 30%) a hálózati veszteség részaránya. Meg kell említeni, hogy a villamosenergia-ipari vállalatoknál egyre nagyobb a pénzügyi költségek részaránya az összes költségen belül. Ebben legnagyobb szerepük a magas hitelkamatoknak van.

A működési modell továbbfejlesztése A világ országaiban számos, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő, — az országok adottságaihoz illeszkedő — ener-

N

V I L L E R T Villamossági Kereskedelmi Rt.

Új központi címünk: 1137 Budapest, Pozsonyi út 8-10 Telefon: 112-0627 Fax: 112-2088

Huzal-kábel és Szigetelőanyag Szakbolt BudapestXIÍL, KatonaJózsef u. IS. Telefon: 11V9613, 111-6048,112-6243 Fax: 111-6048 Szerelési anyag és Kisfeszültségű Készülék Szakbolt BudapestVII., Király u. 57. Telefon: 322-0877, 322-1641, 342-2100 Figyelem! Most itt különösen kedvező áron kínálunk Raychem ipari fütökábelrendszereket es elemeket amelyek robbanásveszélyes környezetben is használhatók! További felvilágosítás: Dr. Danyek Qyuláné, tel.: 342-2100 Villamossági Műszaki Áruház BudapestXIÍL, Pozsonyi u. 6. {KatonaJ. u. 26. sarok) Telefon: 131-8716 ELEKTRO ÁRUHÁZ (teljes profil) Kistarcsa(17-es kilométerkőnél) Telefon: 06-28-370-005, 06-28-370-888 Győr (Révfalu) (teljes profil) Damjanich u. 23. Telefon: 06-96-311-535

V I L L A M O S S Á G I TERMÉKEK SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK V Á S Á R L Á S A I K A T !

1996. 89. é v f o l y a m I I . s z á m

getikai rendszermodellt alakítottak ki és működtetnek. A működési modellek javítása, átalakítása sok országban ma is folyamatban van. Az átalakítások középpontjában többnyire a vertikálisan integrált, hierarchikus irányítási (alá- és fölérendeltségen alapuló) rendszerről a kooperatív — az együttműködésen, a szerződéses, szabályozott partneri kapcsolatokon alapuló — rendszerre történő áttérés áll. A legfőbb célkitűzés — a rendszerek működési sajátosságait figyelembe véve — a verseny irányába történő elmozdulás, a versenyhelyzet feltételeinek kialakítása (főként a termelés területén). Ennek érdekében — korlátok közé szorítják a horizontálisan és vertikálisan, esetenként regionálisan elérhető tulajdon mértékét; ezzel összefüggésben több szereplő (több társaság) és több tulajdonos részvételére törekszenek; — fokozatosan bevezetik a szállító- és az elosztórendszerek szabad kapacitásaihoz való — harmadik fél által történő —hozzáférést. A modell-átalakítások célrendszere összefoglalva: —az ellátás biztonságának és színvonalának javítása; — a költségminimumra irányuló fejlesztés, a hatékonyabb működés és költséggazdálkodás, valamint a verseny elősegítése; — hatékony szervezeti és működési struktúra létrehozása, a külső és belső forrásokból történő tőkebevonás elősegítése; — korszerű, a társaságok és a nemzetgazdaság szintjén egyaránt eredménycsen működő energetikai rendszer kialakítása.

Electraplan

padló alatti és mellvéd szerelési rendszer LICENC: D. E. G. Hamburg I PADLÓCSATORNÁK zári és nyílható kivilelben. bármely burkolathoz I PADLÓCSATLAKOZÓK már 5 cm aljzattól beépíthetők, 16 szerelvényig I MELLVÉDCSATORNÁK és haíai fejlesztésű komplelt I'ARAPETBURKOLATI rendszert* Egyes termékekből hazat gyártással, egyedi igényeiéi is kidcgiiűnt.

ÜJ TERMÉKEINK: Úttest és egyéb burkolatba szerelhető, süli veszthető elosztó Erősáramú cs adatátviteli rendszerszekrények: Pach-panelek RACK-szekrények Sorolható köt. ovii, ellipszis, félollips/.is és nyolcszögletű lámpateste salad ... és számos újdonság. Keresse fel bemutatótermünket!

Parapctburkoliit 2x(240x6ü mm) alumínium inellvcdcsa tornával

Gyárfás, tanácsadás, forgalmazás

Electraplan KFT.

1134 Budapest. Lehel u. 23. Tel./fax: 129-8393, 270-3775 MAIL olcttrn IW mail ihlmuLhi ISDN: 27ll-%fltt

515

Nekrológ Nasztanovics Lajos 1921—1996 A Felvonó Munkabizottság ülésein és rendezvényein az utóbbi Jdőbcn már nem ludott részt venni és panasz nélkül viselt betegsége 1996. szeptember 11én véget vetett termékeny életének. Életútja Rákospalotáról indult. A négy polgári elvégzése után — annak ellenérc, hogy jó tanuló volt — inasnak adták. Először írógép-, majd villanyszerelő szakmában dolgozott. 1939-ben vették fel a Wertheim Felvonógyárba, ahol átképezlek felvonószerelőnek. 0 szerelte fel a Baleseti Kórház és az új lakóházak számos felvonóját. 1942-ben behívták katonának, majd 1944-ben mozgósítás után Galica —Torda—-hadifogság az útja. A választásra jött haza. A gyár államosítása után főszerelővé nevezték ki. Amint lehetőség nyílt rá, elvégezte a Műszaki Főiskolát. Később külkereskedelmi közgazdász-mérnöki oklevelet is szerzett. Szaktudása és szorgalma képessé tették a gyár különböző vezető beosztásai ellátására. Pályája egyre magasabbra ívelt. Kinevezték meo-vezetőnek, üzemvezetőnek, majd szerelési főmérnöknek. Bejárta Európát, Ázsiát és Afrikát, mindenütt

képviselve a Magyar Felvonógyár érdekeit. Munkáját minden területen nagy hozzáértéssel és lelkiismeretesen végezte. Beosztottjaival mindig emberségesen bánt, példát mutatva nekik, növelte szakismeretüket. Emberségére jellemző a következő eset: amikor üzemvezető volt, az állam által a gyárnak kiutalt lakást a gyár vezetősége neki ajánlotta fel — mivel mint fiatal házas, a felesége szüleinél laktak — de 0 azt kérte, hogy inkább egy tüdőbajos asszony beosztottjának adják a lakást, aki egy nedves pincelakásban lakik. Felvonógyári munkájának utolsó három évében gazdasági tanácsadó volt. 1981-ben ment nyugdíjba, de mint nyugdíjas továbbdolgozott 1993-ig. Gazdag munkásságát számtalan kitüntetéssel és oklevéllel jutalmazták. így többször Kiváló Dolgozó, Eredményes Társadalmi Munkáért, Kiváló Ifjú Mérnök, Munka Érdemérem. 50 éves Felvonógyári Munkásság. A Felvonó Munkabizottságban is kezdettől fogva tevékenyen kivette a részét. Kimagasló szaktudása mellett írói képességgel is rendelkezett. Szakmai értekezletek, konferenciák, névnapok és búcsúztatók hangulatát tudta színessé és vidámmá tenni a témához kapcsolódó verses elbeszéléseivel. Sokunk számára talán ez marad a legkedvesebb emlék Lajos kollégánkról, barátunkról, akitől ezúton is búcsúzunk azzal az ígérettel, hogy nem felejtjük el. Pálfay Ferenc

92 éves korában távozott közülünk Faragó György Sándor okl. gépész és villamosmérnök Mindenki Gyuri bácsija, a Világítástechnika Társaság tiszteletbeli örökös elnökségi tagja, a szakma doyenje. Szomorú szívvel búcsúzunk, de hálásak is vagyunk a sorsnak, hogy ilyen szép kort engedett megérni Gyuri bácsinak, teljes szellemi frisseségben. Még halála előtt néhány héttel is fogékony volt az újra, s lelkesen érdeklődött a kompakt fénycsövek lelkivilága iránt. Faragó György Sándor 1905. március 13-án született Budapesten, 1929-ben szerzett a brünni Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet. Az egyetem elvégzése után a Philips eidhoveni munkatársa lesz. Jelen van a fénycső bölcsőjénél. 1932-ben Őszervezi meg a LAMPART (Magyar Fém- és Lámpaáru Gyár) világítástechnikai osztályát. 1939ben diplomája mellé villanyszerelői mesteri oklevelet szerez és önállósítja magát. Cége világítási berendezések tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. A háború után ismét a Philips munkatársa, magyarországi képviselője lesz. Az 1948-as államosítás után különböző tervező Intézeteknél (ÁGTI, VEGYTERV, FŐMTERV) dolgozik nyugdíjazásáig, sőt még azt követően is. 1973-ban még részt vesz Budapest egyesítésének centenáriumára készülő díszvilágítások tervezésében, 1985-ben pedig (80 évesen!) a Vajdahunyad vára díszvilágításának tervezésében tanácsadó.

csodái közül legjobban a közlekedés, a villamosság és a világítás izgatta mindig. Ennek eredményeként, megalakulását követően bekapcsolódik a világítástechnikai Állomás munkájába, ahol olyan neves előadók mellett szerepel, mind Zipernovszky Ferenc, Almási Albert, Fábry József, Gregor Aladár, Taky Ferenc, Túrán György, Somkttti Adolf, Szigeti György, Tüdős Béla, Wilheini Gusztáv. Előadásaival jelentős szerepet vállal az általános világítási kultúra kialakításában. Philipscs korában bölcsőjében látta meg a fénycsövet, így nem csoda, hogy Zipernovszky mellett oroszlán részt vállalt a hazai fénycsővilágítás kialakításában. Tervezői korszakát számos rangos példa fémjelzi, így pl.: a Szentjobb világítása a Szent István Bazilikában, a Hitelbank székháza, a Budai vár, Halászbástya, Vajdahunyad vára díszvilágítása is — legalább részben — nevéhez fűződik. Nemcsak előadásokat tart, hanem publikál is. Számos ma is használatos szakkönyv szerzője, ill. társszerzője. Legismertebb könyve a Marón Györggyel közösen írt világítástechnika. Nemzedékek nőttek tel, akik számára ez volt a szakmai biblia. A Világítástechnika állomáson tartott előadásain túl, oktatott a BME Gépészmérnöki karán is világítástechnikát. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy jó néhány CIE ülésen, ill. LUX-Európa konferencián vehetett részt. Nyugdíjba vonulását követően könyvtárát, összegyűjtött nemzetközi anyagait — Taky professzor úrhoz hasonlóan, aki a Zipernovszky hagyatékot szerezte meg a BME részére — a MEE Múzeum könyvtárának adományozta, szakembereink épülésérc. Súlyos betegségei az utóbbi időben lakásához kötötték, de kapcsolatát a szakmával nem veszítette el. Szerény, közvetlen, kedves személyisége nagyon fog hiányozni. Emlékét megőrizzük. (nva)

Kora ifjúságától izgatták a műszaki problémák, már 20 évesen sorozatgyártásra kerülő rádiókészüléket konstruál. Utolsó találkozásainak egyikén mondta, hogy a technika

516

ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás

A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása Bankó Sándor, Elek László, Kabai István 1. A vasúti biztosítóberendezések áramellátása

2. Az áramellátó rendszerek megvalósítási lehetó'ségei

A vasúti biztosítóberendezések olyan fix programú automatikák, amelyek a vonatközlekedés lebonyolításának gépesítésével együtt a közlekedés biztonságát is megvalósítják, ezért az energiaellátásukkal szemben követelmény a közel megszakításmentes táplálás [ I ]. A biztosítóberendezések energiaellátásra egységes táplálási elvek alakultak ki, amelyek a közelmúltig jelentősen nem változtak. A fogyasztók táplálásához megszakításmentes egyeníeszültségű (24 V és 48 V), továbbá különféle frekveneiájú és váltakozó feszültségű [3 x 400/230 V (3 x 380/220 V) 50 Hz; 230 V (220 V) 50 Hz; 230 V (220 V)/500 V 75 Hz; 100 V 400 Hz] szünetmentes váltakozó feszültségű energiára van szükség. A vasúti biztosítóberendezések energiaellátása alapüzemben az áramszolgáltatói hálózatról történik. Az áramszolgáltatói hálózat hiánya eseten a vasúti biztosítóberendezéseket automatikus indítású (régebben kézi indítású) áramfejlesztő berendezés (dízel) táplálja, amelyet tartaléktáplálásnak neveznek. Ahol a tartaléktáplálás céljára a feltételek adottak, a villamos vontatás 25 kV-os feszültségéből előállított 230 V (220 V) névleges feszültséget is felhasználják. A két táplálási mód közötti váltás megszakítást okoz a rendelkezésre álló váltakozó feszültség folytonosságában, ill. a közvetlenül táplált fogyasztók energiaellátásában. Az áttérés ideje dízel üzemre automatikus indítású dízel esetén kb. 30 s. A hálózatra való visszatérés üzemszerűen mindig automatikus és ideje 50...100 ms. Az egyen- és váltakozó feszültségű fogyasztók táplálására rendelkezésre áll az ún. szükségüzem is, amely 48 V névleges feszültségű akkumulátorból, akkumulátor táplálású egyenáramú motorból és a hozzá merev tengelykapesolattal illesztett háromfázisú szinkrongenerátorból, vagy közvetlenül az akkumulátorról üzemelő félvezetős váltóirányító(k)ból áll. A szükségüzem korlátozott ideig minden lényeges egyen- és váltakozó feszültségű fogyasztó táplálását lehetővé teszi. Önálló encrgiacllátásű vasúti biztosítóberendezések a MÁV hálózatán ina mintegy 300 helyen működnek. Ezek egyenkénti fogyasztása 5...80 kWh közötti. Az Összes energiafogyasztás minlegy 20 MWh, amely indokolja, hogy az elvárt működési biztonság mellett az energiaellátás hatásfokának növelése mint követelmény időről-időre újra megfogalmazódjon.

Az energiaellátás sokrétűsége, bonyolultsága és a nagy megbízhatósági követelmények jelentős kihívást jelentettek, ill. jelentenek bármely gyártó részére. APowerQuattroTeljesítménycIektronikai Kft. fejlesztőmérnökei 1994-ben kifejlesztettek egy, a korábban alkalmazott szünetmentes áramellátó rendszereknél korszerűbb felépítésű szünetmentes áramellátó rendszert, ahol az akkumulátor névleges feszültsége a régi rendszerekben alkalmazott 48 V helyett 336 V (2, 3, 4, 5). Az új névleges feszültség kiválasztásakor jelentős szerepet játszott, hogy a vasúti biztosítóberendezések teljes energiafogyasztásának csak a töredékét jelentik a 48 V-os fogyasztók. Ellenkező esetben az emelt (336 V-os) közbensőkölonságainakegy részét, hisz ebben az esetben szükségessé válna az emelt feszültségű energia visszaalakítása 48 V-ra. A feszültségszint felső értékének a meghatározásakor fontos szempont volt, hogy a kereskedelemben kapható korszerű, nagysebességű félvezetők ára 600 V-os feszültségszint felett már jelentősen megnövekszik, valamint az cgyeníeszültségű áramkörökben előnyösen alkalmazható kismegszakítók csak 440 V egyenfeszültségig garantálják az esetleg kialakuló zárlati áramok megszakítását. A 336 V-os névleges feszültségű rendszerekben az akkumulátortelep csepptöltési feszültségszintje 0 °C környezeti hőmérséklet esetén — a hőmérséklet-kompenzálást is figyelembe véve — még 400 V alatt marad, így a rendszerben biztonságosan alkalmazhatóak az előbb említett

Bankó Sándor mérnök és Kabai István mérnök, PowerQuallro Kfl. Elek László mérnök főcinácsos. MÁV

1996. 89. évfolyam 11. s z á m

alkatclemek.

/. ábra. 48 V névleges akkumul ál orfcszüllségií áramellátó rendszer

517

Automatizálás SPQ

DÍZEL

F.VBZEI KK

ÁTKAPCSOLÓ EC

HÁLÓZAT

.

SPQ

T

2. ábra. 336 V névleges akkuiiuilátorfesziillségű áramellátó rendszer

A regi és az új rendszer közötti különbségek jól láthatók az /. cí/íra és a 2. íífcra Összehasonlításakor. A betáplálások és az átkapcsoló egységek még megegyeznek a két rendszernél, az első jelentős eltérés az akkumulátortöltők esetén jelentkezik. Azonos teljesítményű áramellátó rendszert lel tételez ve a 48 V-os névleges akkumulátorfeszültségű rendszerekben kb. hétszer nagyobb kimenőáramű akkumulátortöltőkre van szükség a 336 V-os névleges akkumulátorfeszültségű rendszerekhez képest. A nagyobb áramok hatására (a félvezetők, fojtótekercsek, vezetékek, kapcsolók, csatlakozók stb. esetében) nagyobb hőveszteségekkel kell számolni, amely csökkenti a berendezések, ill. a rendszer hatásfokát. A kis hatásfok miatt a régi rendszereknél — azonos túlmelegedést feltételezve — jelentősen nagyobb hűtőbordákra volt szükség, amely árnövelő hatása mellett még nagyobb méretei és súlyt is jelentett. A régi rendszereknél tehát az akkumulátortöltők, a DC-DC átalakítók, valamint az inverterck hatásfoka a kis közbensőköri feszültség, valamint a ma már nem korszerű alkatelemek és áramköri megoldások miatt jelentősen kisebb volt, mint az új, korszerű alkatelemeket és áramköri megoldásokat alkalmazó 336 V-os névleges közbensőköri cgyenfeszültségű rendszer áramirányítóinak a hatásfoka. Az egyes berendezések hatásfokai természetesen meghatározzák a rendszerek eredő hatásfokát is. A régi 48 V-os névleges akkumulátorfcszültségű rendszerek eredő hatásfoka a 4fi...6()%-os értékkel jóval elmarad az új 336 V névleges akkumulálorfeszültsegű rendszerek hatásfokától, ahol ez az érték 80...85%. (Új tervezésű, korszerű alkatelemckből és kapcsolástechnikával felépített 48 V névleges akkumulátorfcszüllségű szünetmentes áramellátó rendszerben elérhető a 65...70%-os rendszerhatásfok is, de még ez is jelentősen elmarad a 336 V-os névleges akkumulátorfeszüllségű rendszer hatásfokától.) A hatásfokkülönbség azért is fontos tényező, mert a MÁV területein a vasúti biztosítóberendezések energiafelhasználása nagy (20 MWh), amely nagyobb hatásfokú áramellátó rendszer alkalmazásával jelentősen csökkenthető, ill. hálózatkimaradás esetén — azonos kWh kapacitású akkumulátort feltételezve M8

— az akkumulátorról működő berendezések nagyobb hatásfoka miatt hosszabb áthidalási idő érhető el. Másik szembetűnő különbség a két rendszer között a 48 V-os egyenfeszültség előállításának módja. A régi áramellátó rendszerekben — ahol a fogyasztói igények megkövetelték —feszültségejtő diódákat vagy soros konvertereket, ritkábban DC-DC átalakítókat alkalmaztak a 48 V-os kimeneti feszültség stabilizálsára. A feszültségejtő diódák alkalmazásának azonban több hátránya is van: — a diódákon viszonylag nagy a hőveszteség, amely az áramellátó rendszer hatásfokát csökkenti, ill. nagy méretű hűtőbordákra van szükség; — a kimeneti feszültség változása nagy |+ 5%; -(10...15)%]; — az akkumulátorról működő egyéb berendezések által keltett zavarok (pl. feszültségbetörések, feszültségtúllövések) közvetlenül a 48 V-os fogyasztókra kerülnek. /. táblázat A 336 V, ill. a jelenleg üzemben lévő 48 V névleges akkumulátorfeszültségű, azonos kimeneti teljesítményű, szünetmentes áramellátó rendszerek összehasonlítása Jellemzők

336 V névleges akkuinu- 48 V névleges akkumulátorfeszültségű. szünet- látorfeszültségü, szünetmentes áramellátó rend- mentes ámmellátó rendszer szer 1/7 = 0.15

1

95...97%

80...90%

85... 90%

60... 70%

85...95%

60... 70%

80... 85%

45...60%

Relatív vcszteségi teljesítmény

17...25%

8O...12O%

A4S V névleges kimeneti feszültség változása

<±1%

Áram*

Hatásfok** ™ x l O O : —Akkumulátortöltő —Inverter —DC/DC átalakító —Eredő hatásfok tipikusan***

(ír* 1 0 0 )

Az akkunuilátorfeszültség változása: <+15%...(-15%). A kimeneti feszÁiltség változása: soros konverterrel <+
* relatív értékek ** a hatás fok ad átok 0.5... 10 kW teljesítményű berendezésekre vonatkoznak *** az eredő hatásfok adatok akknmulátortöltő(k>böl. inveiiei(ek)ből, ill. DC/DC átalakító(k)ból álló rendszerre vonatkoznak

ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás Soros konverterrel ugyan csökkenthető a kimeneti feszültség változása (+15%...0%), de a 48 V-os fogyasztók tápfeszültségének nagyfokú stabilitása, ill. az akkumulátor feszültségváltozásától való teljes függetlensége csak DC-DC átalakítő(k) alkalmazásával érhető el. Ekkor azonban a régi rendszer végképp elveszti azt az egyetlen előnyét, hogy az egyik fogyasztói csoport részérc nem szükséges külön átalakílóberendezés. Az új 336 V névleges akkumulátorfcszültségű rendszerek esetén természetesen nem kerülhető el a DC-DC átalakító(k) alkalmazása a 48 V előállításához, de ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a fogyasztók is stabil (±1%), és zavaroktól mentes tápfeszültséget kapnak). A két rendszer jellemzői, s az azok közötti eltérések jól áttekinthetők az I. táblázat alapján is. A nagyobb rendszer- és berendezés-hatásfok, ill. az előzőekben részletezett további előnyök miatt a MÁV szakemberei úgy döntöttek, hogy a 336 V névleges közbensőköri egycnf'eszültségű áramellátó rendszereket a gyakorlatban is alkalmazzák.

3. Hort—Csány vasútállomás vasúti biztosítóberendezéseinek szünetmentes áramellátása A PowerQuattro Kft. munkatársai a MÁV szakembereivel együttműködve a MÁV Rt. részére 1996-ban készítették el az első, 336 V névleges közbensőköri egyenfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszert Hort—Csány vasútállomás vasúti biztosítóberendezéseinek táplálásához.

Az áramellátó rendszer felépítése a 3. ábrán látható. Abetáplálásokat tűz- és életvédelmi kapcsolók (TÉ-l.TÉ-2, TÉ-3) választják el a táplált berendezésektől. Ezek a kapcsolók választják le az áramellátó rendszert tűz vagy egyéb veszély esetén a betáplálási vonalakról. Az akkumulátort, ül. az akkumulátorra csatlakozó fogyasztókat két. egymástól jól elkülöníthető akkumulátortöltő csoport táplálja (SPQ 220/336-15/1-3, SPQ 220/336-15/4-6). Az egyik csoport táplálása a háromfázisú hálózati betáplálás (áramszolgáltatói hálózat) és a kézi indítású dízelgenerátor közül kézi kapcsolóval választható ki, míg a másik csoport a felsővezetéki egyfázisú hálózat transzformált feszültségéről működik. A betáplálások leválasztó-transzformátorokon keresztül csatlakoznak az akkumulátortöltő berendezésekhez. Az áramszolgáltatói hálózatról működő csoportban a három különböző fázisban egy-egy, egy fázisról üzemelő, SPQ 220/336-15 típusú, kapcsolóüzemű, szinuszos áramfelvételű, 400 V maximális kimeneti feszültségű, és 15 A névleges kimenő áramú akkumulátortöltő található. Ezzel elérhető, hogy láziskimaradás esetén csak a kimaradt fázishoz tartozó akkumulátortöltő kapcsoljon le, a többi akkumulátortöltő pedig zavartalanul működjön tovább. A felsővezetéki hálózatról működő akkumulátortöltők előtt —az egyes berendezésekbe beépített túlfeszültség elleni védelmen kívül — egy kiegészítő túlfeszültség elleni védelem is található, amelynek feladata, hogy a felsővezetéki hálózat nagy energiájú túlfeszültségeit az akkumulátortöltőkre veszélytelen s/inlre korlátozza.

HÁLÓZAT

FELSŐVEZETŐK

_£• Tfc-3

TÍ;-2

EGYEN FESZÜLTSÉG

TÚLFESZÜLTSÉG VÉDELEM

1 TR4

1

8

_i TR6

TR5

/

~/\ •Q;:*OÍ6-IÍ t.

HATVAN FELÉ (KP) VÁMOSGYÖRK FELÖL (KP) 3. ábra. Hort—Csány vasúti biztosítóberendezcsek áramellátási elve

1996. 89. évfolyam 11. szám

519

Automatizálás Az akkumulátortöltő csoportok úgy vannak tervezve, hogy külön-külön is képesek a rendszer tartós működéséhez szükséges egyenfeszültséget, Hl. egyenáramot biztosítani. Az akkumulátorok szintén tűz- és életvédelmi kapcsolón (TÉ-5) keresztül kapcsolódnak az akkumulátortöltőkhöz és az egycnfeszültségről működő átalakítókhoz. Az akkumulátorok is két csoportra vannak osztva, így meghibásodás esetén a hibás rész lekapcsolható, s a rendszer leállása nélkül elvégezhető a javítás. A megszakításmentes egycnfeszültségről működnek azok az átalakító egységek, amelyek előállítják a biztosítóberendezések működéséhez szükséges tápfeszültségeket. Ezek az átalakítók a háromfázisú, 3 kVA névleges teljesítményű, ill. az egyfázisú, szintén 3 kVA névleges teljesítményű, 50 Hz-es, az egyfázisú 3 kVA névleges teljesítményű, 75 Hz-es, és az egyfázisú, 0,2 kVA névleges teljesítményű, 400 Hz-es inverterek (VIPQ 336/3 x 400-3/50, IPQ 336/230-3/50, IPQ 336/230-3/785, IPQ 336/-100-0,2/400), valamint a 24 V-os és 48 V-os névleges kimeneti feszültségű DC-DC átalakítók (DPQ 336/24-10, DPQ 336/48-15). Az inverterek meghibásodása esetén az ÁTK tervjelű átkapcsoló egységek automatikusan egy másik inverter kimeneti feszültségét kapcsolják a fogyasztókra, ill.: 50 Hz esetén az átkapcsolás a hálózatra történik Az egyenfeszültscgről működő fogyasztók szünetmentes. redundáns táplálása a DC-DC átalakítók párhuzamos üzemével biztosított. Az egyik DC-DC átalakító meghibásodásakor a vele párhuzamosan működő berendezés biztosítja a rákapcsolódó fogyasztók energiaszükségletét. A Hort—Csányi energiaellátás mikroprocesszoros felügyeleti rendszere lehetővé teszi a gyors és könnyű tájékozódást a forgalmi kezelő személyzet számára az energiaellátási rendszerben, ill. naplózást is végez, amely helyben a saját billentyűzetével lekérdezhető.

4. A Hort- -Csányi áramellátó rendszer fő jellemzó'i A rendszer és az azt alkotó berendezések megfelelnek az EMC követelményeknek, amelyek szerint a berendezések működésükkel nem okozhatnak zavart más berendezések működésében, valamint a berendezés működését nem zavarhatja meg egy másik berendezés működése. A rendszert, ill. a rendszert alkotó átalakítókat úgy alakítottuk ki, hogy 0...55 °C környezeti hőmérséklet-tartományban működőképesek legyenek, és könnyen leolvasható, ill. kiértékelhető üzemállapot-jelzésekkel rendelkezzenek. Az kifejlesztett átalakítók nagy megbízhatóságúak, tervezett MTBF" énekük 1,5 • 10' h. Hiba esetén a modulrendszerű kialakítás miatt rövid (ha van tartalék modul) MTTR" ertekkel (5...10 min) kell számolni. Az átalakítók széles bemeneti feszültséghatárok (300...400 V) között működőképesek, kis bementi feszültségen EMC (Electromagnetk Compatibility) — Elektromágneses kompatibilitás MTBF (Mean Time Between Failures) — Két meghibásodás közötti átlagos

:

időtartam 1 4

MTTR (Mean Time To Repair) — Javításhoz szükséges átlagos időtartam A torzítás tényezői (ku) egyes szakirodalmukban THD„-va1 jelölik.

520

pedig lekapcsolnak, így megvédik az akkumulátorokat a mclykisütéstől, valamint önmagukat a hibás működéstől. 4.1. Az SPQ tervjelű akkumulátortöltők A rendszer SPQ típusú egyenirányító moduljainak feladata a közbensőköri 336 V névleges feszültségű akkumulátortelep feltöltésén és kondicionáló töltésen kívül az akkumulátor telepre csatlakozó fogyasztók, vagy energiaátalakító modulok táplálása. Az egyenirányítók Összteljesítményét a maximális töltőáram és az összes fogyasztó áramigénye, ill. a szükséges redundancia határozta meg. Az akkumulátortöltők teljesítik a korszerű akkumulátortöltőkkel szemen támasztott követelményeket. Statikus pontosságuk ± 1%, hatásfokuk névleges terhelésnél nagyobb mint 95%, a hálózatból felvett áramuk közel szinuszos (a teljesítménytényező: X< 0,97). A nagy teljesítménytényező szükségességét a következő okok indokolják: Ha egy — országos hálózatra csatlakozó — fogyasztó felvett árama teljesen azonos alakú (elméletileg szinuszos) és azonos fázishelyzetű hálózati feszültséggel, akkor annak teljesítménytényezője = 1, azaz a hálózatból tiszta hatásos teljesítményt fogyaszt, és működéséhez nem igényel mcddőtcljcsítményt. Ha a fogyasztó felvett árama felharmonikus összetevőket is tartalmaz (azaz nem tiszta szinuszos), vagy a felvett áram alapharmonikusának fázishelyzete nem egyezik meg a láphálózat feszültségének fázishelyzetével (costp - 1), akkor a hálózat és a fogyasztó között meddőteljesítmény-forgalom lép fel, és ezt ameddőteljesítmény-igcnyt a hálózatnak kell fedeznie. Az akkumulátortöltők a csepptöltési feszültségszintet a környezeti hőmérséklet figyelembevételével alakítják ki, így nagyobb környezeti hőmérséklet esetén nem löltődnek túl az akkumulátorok, ill. kisebb környezeti hőmérséklet esetén pedig biztosítható az akkumulátorok 100%-os töltöttsége. 4.2. Az IPQ típusú inverterek Az IPQ, ill. VIPQ típusú in vertereknek nagy a statikus és dinamikus pontossága, vezetőjelüket kvarcoszcillátorok segítségével állítják elő, ezért frekvenciastabilitásuk nagy, kimeneti feszültségük torzítási tényezője kicsi (ku < 4%). A kimeneteik a berendezés károsodása nélkül tartósan túlterhclhctők, ill. rövidre zárhatók. Az inverterekhez átkapcsoló automatika kapcsolható, amivel meghibásodás esetén a fogyasztók táplálása átkapcsol hali) egy másik inverlerre. vagy a hálózatra. Az inverterek közül a háromfázisú, 50 Hz-es inverter biziosítja a váltók állításához szükséges energiát, míg az egyfázisú. 50 Hz-es inverter táplálja a fényjelzők, a szükségvilágítás és a visszajelentések áramköreit. A szigctcltsínek, ill. a vonali táplálások számára a 75 Hz, valamint a 400 Hz kimenő frekvenciájú inverterek állítják elő a megfelelő frekvenciájú és feszültségű váltakozó feszültségeket. 4.3. A DPQ típusú DC-DC átalakítók A DPQ típusú DC-DC átalakítók ± 1% statikus, és ± 2%. (A/ = 0,25 /N, hz < 5 ms) dinamikus pontosságúak, pszofometrikus effektív zajfeszültségük kisebb, mint 2 mV; míg szélessávú effektív zajfeszültégük kisebb, mint 100 mV. ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás A 48 V-os névleges kimeneti feszültségű DC-DC átalakítók a jelfogók, a segédáramkörök és a váltóellenőrzés számára, a 24 V-os névleges kimeneti feszültségű DC-DC átalakítók a távközlés és a 13 kHz-es generátor (amit a sínfoglaltság jelzéshez használnak) tápláláshoz állítják elő a tápfeszültségeket. Az áramellátó rendszer minősítő méréseit a MÁV szakemberei elvégezték, s megállapították, hogy az áramellátó rendszer mindenben eleget tesz a kitűzött követelményeknek. A jövőben a MÁV vonalain a régi áramellátó rendszerek kiváltására, valamint az energiatakarékosság megvalósításának érdekében a PowcrQuattro Kft. szakemberei a MÁV szakembereivel együttműködve több, a Hort—Csányi áramellátó rendszerhez hasonló áramellátó rendszert fognak telepíteni.

OTIS

OTIS FELVONÓ Kft. 1033 Budapest, Huszti út 34. Tel.: 250-4945, 250-4950 Fax: 250-4946, 250-4947

A világ egyik legnagyobb fel vonógyártó, karbantartó és szervizelő vállalata, az OTIS Elevátor Company (USA) tapasztalatait és gyakorlatát felhasználva, vállalkozunk tetszés szerinti igényekhez alkalmazkodó felvonók és mozgólépcsők • tervezésére," gyártására," szerelésére, valamint karbantartására és szervizelésére; átalánydíjas, teljes körű karbantartás, • csökkentett körű karbantartás, • alapkarbantartás rendszerben; a megbízói igényekhez rugalmasan alkalmazkodva, valamennyi felvonó- és mozgólépcsőtípusra, gyártótól függetlenül.

Irodalom [1] [2] [3]

[41 [5]

Gelányi Gyula: A vasútbiztosító berendezések áramellátási rendszerei. Magyar Elektronika 1993. VI/2. Molnár Károly: A vasúti biztosítóberendezések korszerű szünetmentes egyen- és váltakozófeszíiltségíí áramellátó rendszerei című előadás, Elektronikus biztonsági rendszerek nemzetközi konferenciája. Győr 1995. Molnár Károly: A vasúti biztosítóberendezések 336 V névleges közbensőköri egyenfesziíltségű, szünetmentes egyen- és váltakozó feszültségű áramellátó rendszerei című előadás. MÁV áramellátási konferencia. Miskolc 1995. Kubai István: Hort—Csány állomás vasúti biztosítóberendezéseinek korszerű szünetmentes áramellátó rendszere című előadás. PowerQattro Kft. áramellátási szimpózium. Siófok 1996. Molnár Károly: Vasúti biztosítóberendezések korszerű sziinetmenlcs áramellátása című előadás. X. Vasúti Pályafenntartási Konferencia. Záhony—Nyíregyháza 1996.

Sonnenschein

Kereskedelmi Kft. 1108 Budapest, Gyömrői út 140. Tel.: 264-9144, 265-1617/1.56 Fax:264-9167

Teljesen karbantartásmentes, szilárd kristályos elektrotites Sonnenschein dryfit akkumulátorok: - műszer- és berendezésakkumuíátorok - helyhezkötött ipari akkumulátorok akkumulátortöltők, állványok szünetmentes áramforrások tápellátás tervezése, méretezése

DUOYEKZIO Kft

MULTILUX KFT Villanyszerelési anyagok: műanyag sorkapocs- és kötődobozok, védettség:IP 30-tól IP 67-ig, elosztók, fogyasztásmérődobozok, szerelvénydobozok beton- és szerelt falba, a

dsl spelsbe cég magyarországi képviselete 1139 Budapest, Lomb u. 15. TeL/Fax: 149-8124,149-8102,120-9424

1996. 89. évfolyam 11. szám

•

Világítás a világ élvonalából:

ZUMTOBEL, STAFF, LIMBURG, BEGA, BOOM cégek képviselete 1139 Budapest Lomb u. 15. Tel/Fax: 129-9377, 149-4941,270-0832 521

Gyáravató a Groupe Schneider Multi 9 kisfeszültségű készülék gyárában 1993 márciusában a Groupe Schneider létrehozta a világon a negyedik kismegszakító gyárát Zalaegerszegen, Mcrlin Gerin Zala Kft. néven. A mostanra teljesen felszerelt és beüzemelt gyárat 1996 szeptemberében avatták fel, a legújabb gyártósorral egyetemben. Hzzel lehetőség nyílt a gyártás végső műveleteinek elvégzésérc is Magyarországon. Ennek eredményeképpen az 1993-ban még 5 főt foglalkoztatott gyár mára 200 fősre nőtte ki magát. Létrehoztak egy új 3700 m-es gyártócsarnokot, lehetővé téve 6 millió darab kismegszakító gyártását 1998-ra, megnövelve az eddigi termelést 12-13 millió darabra. A tervek között szerepel az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszerbevezetése is. C60-as végtermék gyártáson kívül, amellyel az európai normáknak is megfelelő, tetszőleges fázismegszakítást lehet végezni egyidőben, Delta típusú kismegszakító összeszerelésével is foglalkozik a gyár. A jelenleg még elkülönített munkahelyeken végzett hegesztési műveleteket a Merlin Gerin Zala Kft. által kifejlesztett félautomata gyártósoron bonyolítják majd. A C6Ö-ás készülékek befejező gyártósorán a készülékeket lezárják, majd szabályozzák rajtuk a mágneses és a termikus kioldást, végül dátumozzák és jellel látják el. A szabályozási operációk teljesen automatizáltak, mivel a készülékek teljesen végig mennek a gépsoron, csak a minden szempontból megfelelő készülékek haladhatnak tovább. Két be- és kicsavarozó automata gép biztosítja 100 százalékosan minden csatlakozási ponton a kábeles csatlakozások működését

522

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

A BVSC Szőnyi úti fedett uszoda rekreációs világításának tanulmánya I. rész Uszodavilágítási követelmények, a meglévő háromfunkciós világítás elemzése Török Tamás Uszodák mesterséges világításának követelményei A sportlétesítmények világítási berendezéseinek számos, gyakorlatilag egymással ellentétes követelményt kell teljesíteniük. Az uszodavilágítás követelményeit a következőkben a szakirodalom alapján foglaljuk össze. Az úszás, a vízilabda, a műés toronyugrás, ezenkívül az egyre inkább teret hódító kajakpóló és vízibalett részére alkalmas medencéket mind szabadtéren, mind pedig fedett területen egyaránt létrehozzák. A különböző céloknak és elhelyezési lehetőségeknek megfelelően e létesítmények méreteinek igen széles skálája van, és ezzel együtt természetesen változik a megvilágítandó felület is. Általános követelmények A világításnak meg kell felelnie a játékosok (versenyzők), nézők, edzők, bírók és a közönség látási feladatainak. A szabályok betartását ellenőrzőknek szükségük lehet a vízszint alatti világításra is. A világítás minőségi követelményeinek teljesíthetősége szempontjából a káprázúskorlátozás megvalósításánál nehézséget okoz a többféle (játékos, néző, edző, bíró és a közönség) nézési irány. A vízfelület használat közben állandó mozgásban van, az így létrejövő hullámok a víztükröt elemi tükrökké bontják, és ez méginkább fokozza a káprázás elleni védelem nehézségét. A korszerű medencék már feszített víztükrös technikát alkalmaznak, így a vízfelület kevésbé hullámzik, mert a hullámok nem verődnek az oldalfalhoz, hanem átbuknak a medence pereme felett a túlfolyócsatornába. Ezáltal csökken a káprázás veszélye. A világítási berendezésnek nemcsak a medencét (küzdőteret) kell megvilágítani, hanem a medence partját (közlekedők) és a lelátókat is. Nemcsak a medence felületén kell a megfelelő megvilágítást létrehozni, hanem a vízszint alatt is, ezért a sportolás céljára épített medencéknél általában víz alatti világítási berendezést is kialakítanak. Optimális medencevilágítás érhető el, ha a medence alja nagyobb fénysűrűségű, mint a felszíne. Ez megoldható a megfelelő víz alatti világítással. Azért, hogy a víz alatti lámpatestek ne zavarják az úszókat, a hosszanti medencefal mentén célszerű elhelyezni a fényforrásokat. (Ha a rövidebb oldalon is lennének fényforrások, akkor a fordulásnál zavaró hatást fejthetnének ki.) Elképzelhető olyan megoldás is, amikor a medence alján helyeznek el megfelelően kis felületi fénysűrűségű fény forrás okát. Török Tamás villamosmérnök, Siemens Rt., a MEE tagja A szerző szakdolgozata alapján készült cikk

1996. 89. évfolyam 11. szám

A világítási berendezés elhelyezésénél figyelembe kell venni a világítástechnikai funkciókon kívül a karbantarthatóság, ellenőrizhetőség, valamint az esztétikai szempontjait is. A világítási berendezésekben alkalmazott anyagok kiválasztásánál tekintettel kell lenni a fokozott páratartalom miatt a korrózióveszélyre is [1]. A lámpatestek elhelyezésére több módszer ismeretes. Szabadtéri uszodákban vagy oszlopokról világítanak, vagy feszítőhuzalos szereléssel létesítenek tetővilágitást. Ebben az esetben csak az üres medence aljáról, karbantartó szerkezettel lehet hozzáférni a lámpatestekhez. TetŐvilágításnál fokozottan ügyelni kell a káprázásra. Közvetlen rálátás esetén a káprázás a fájdalomküszöbig terjedhet [2]. Magyarországon a szabadtéri medencéknél általában az oszlopos technikát alkalmazzák (pl. Hajós Alfréd Sportuszoda, Tüzér utcai Sportuszoda). Fedett uszodáknál a lámpatestek elhelyezését nagymértékben megszabja az épület (medencetér) geometriája. Ezen kívül fontos követelmény a biztonság, a íürdőzők életvédelme [1]. A lámpatestek elhelyezésénél és kiválasztásánál az érintésvédelmi előírások is szerepet játszanak. Megvilágítás Az uszodai sportokban hosszas ki serietek, nemzetközi tapasztalatok alapján kialakultak a névleges megvilágítási szintek. A sportesemény megnevezésére, a medence típusára többféle csoportosítás (1. táblázat) létezik, de mindegyik jól elkülöníti egymástól a szabadidő sport-világítást, az edzésvilágítást és a verseny világítást. /. táblázat

1/1

DIN/SEV(1975)[3] Sportesemény

£ n , IX (DIN)

£„, ix(SEV)

Fürdőüzem, íiszástanítás, tréning

200

180

Műugrás, vízibalett

400

250

Bajnokság, verseny, vízibalett

500

-

1/2

Gergely (1977) [2] Az uszoda típusa

Ajánlott átlagos megvilágítás, lx

Nézőtér nélküli testmozgásra, edzésre használt

100

Jelentős nézőszám, versenyrendezés, fekete-fehér tv-közvetítés

200

Nagy nézőszám, nemzetközi rendezvény, színes tv-közvetítés

300

523

Világítástechnika 1/3

MSZ-04-209/3(1979)[l] Ajánlott vízszimes megvilágítás, Ix

A medencék típusa Melegvizű-, lubickoló medence

100

Fürdő- és tanmedence

200

Többcélú medence

300

Úszó- és versenymedence

400 (első osztályú rendezvénynél 1000)

Ugró medence

500 (első oszlályú rendezvénynél 1000)

1/4

IES(1981)[4]

Sportesemény

Ajánlott megvilágítás, Ix

Verseny, bemutató

500

Szabadidő, kikapcsolódás

300

1/5

CIE(1984)[5] Sportesemény

Ajánlott megvilágítás, Ix

Szabadidősport

200

Oktatás, edzés (vízilabda, műugrás)

300

Verseny (vízilabda, úszás, műugrás)

500

1/6

CIBSE(!990)[6

Sportesemény

Ajánlott megvilágítás, Ix

Szabadidő, szórakozás

200

Irányított edzés

300

Nemzeti rendezvény

500

Nemzetközi rendezvény

1000

Káprázáskorlátozás Ha a szemet a környezet többi részéhez képest túl nagy ténysűrüség éri, akkor ez a látási teljesítmény romlásához vezet [7]. Megkülönböztetünk közvetlen káprázást (rossz fényforráselhelyezés, túl nagy felületi fénysűrüségű fényforrás), és közvetett káprázást (a tükröző vízfelületekről a fénysugár a szembe verődik vissza). A nagy vízfelületről visszaverődő szórt fények csökkenthetők úgy, hogy a már említett feszített víztükrös technológiát alkalmazzák (így csökken az elemi tükröző felületek száma), valamint úgy, hogy olyan lapokkal burkolják a medence partját, amelyek nem sima felületűek. (Ez nemcsak a tükrözés miatt kedvező, hanem a balesetvédelmi szempontból is előnyős, mert csökken a csúszásveszély.) A megvilágítás térbeli egyenetlensége A megfelelő látási viszonyok létrehozásához elengedhetetlen feltétel a megvilágítás egyenletessége. Ennek mérőszáma a legkisebb és átlagos megvilágítás aránya. A következőkben a szakirodalmak ajánlott egyenletesség értékeit foglaljuk össze. 524

Az [1] irodalom a vízszintes megvilágítás egyenletességét >0,5-nek, a függőleges megvilágításét pedig >0,2-nek adja meg. Az [5] a megvilágítás egyenletességél 0,66-nak ajánlja, de a vízfelület felett a 0,5-öt is elfogadhatónak ítéli. A [6] a vízfelület felett 0,8-as egyenletességet javasol. A [3] irodalomban a fürdőüzemre a német szabvány (DIN) 1:2; míg a svájci (SEV) előírás 1:1,5 egyenletességet ajánl. Sportlétesítményekben 1:1,5 az ajánlott érték mind a DIN, mind a SEV szerint. Színvisszaadás, színhőmérséklet, árnyékok Célszerű mind a sportolók, mind a közönség, valamint a nézők szempontjából a kellemes közérzetet teremtő jó (Ra>65) színvisszaadása fényforrások alkalmazása. A színhőmérsékletre a magyar szabvány [9] ad útmutatást. Ha az uszodát tv-közvetítésre is alkalmassá akarják tenni, akkor ez fokozott követelményeketjelent. Kerülni kell a teljes árnyékok keletkezését, tehát egy pontra több irányból kell világítani. Bizonyos mértékű árnyékokra viszont szükség van, mert ezek növelik a tárgyak testszerűségét, ez pedig kedvezően befolyásolja a láthatóságot [2]. Fényforrások A következőkben áttekintjük a ma használatban lévő fényforrások alkalmazhatóságát uszodavilágítás céljára. Általános célú izzólámpákat és halogén izzólámpákat a medence világítására nem célszerű alkalmazni. Számos jó világítástechnikai tulajdonságuk van (tökéletes színvisszaadás, fényük optikailag jól irányítható, a frekvenciáváltozásra kevésbé érzékenyek az izzószál hoterheltsége miatt, azonnal visszagyújtanak, a bekapcsolás után gyakorlatilag azonnal eléri fényáramuk az üzemi állapotszintjét, áruk alacsony, karbantartásuk egyszerű), de üzemeltetésük gazdaságtalan (rövid élettartam, rossz fényhasznosítás). Ennek ellenére a halogén izzólámpák speciális típusait használják az uszodavilágításban. A higanylámpák és kevertfényű lámpák működtetése már gazdaságosabb (jóval hosszabb élettartam, jobb fényhasznosítás), de a színvisszaadásuk nem megfelelő, rontja a környezet hangulatát. Ezért az uszodavilágításban ezek alkalmazása sem célszerű. A fénycsöveknek ma már rendkívül sok típusa létezik, színvisszaadásuk, színhőmérsékletük, élettartamuk, teljesítményük, fizikai méretük, alakjuk, színük igen széles skálán változik. Fényhasznosításuk jó, élettartamuk hosszú, a felületi fénysűrüségük kicsi, fejlesztésük folyamatos, egyre jobb tulajdonságú fénycsöveket gyártanak. A fénycsövek ,,népes" családjába tartoznak a kompakt fénycsövek is, de az egyenes fénycsőnél kisebb fény hasznosításuk, valamint drágaságuk miatt ma nem javasolhatók medencék világítására. A nagy- és kisnyomású nátriumlámpák fényhasznosítása kiemelkedően jó. A kisnyomású nátriumlámpáé 200 lm/W feletti is lehet, de ezt a kiváló tulajdonságot rossz színvisszaadással kell „megfizetni". A kisnyomású nátriumlámpa uszodavilágításban nem alkalmazható, mert a színek felismerhetetíenek. A javított színvisszaadású nagynyomású nátriumlámpánál ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika az i?a már 65-85 köriili, de tv-közvetítésre alkalmatlan. A színvisszaadás javítását a fényhasznosítás csökkentésével kell megfizetni. Élettartamuk hosszú: 12...28 500 óra [10]. A fémhalogénlámpák ma szinte egyeduralkodóak a sportuszodák világításában. Fényhasznosításuk, élettartamuk jó. Gyártanak olyan típust (nappali fehér fényű), amelynek színvisszaadási indexe 90 feletti, így tv-közvetitésekre tökéletesen alkalmas. Az indukciós lámpák hosszú élettartamúak és jó színvísszaadásúak (Ra >80), fényhasznosításuk is kedvező (85 lm/W), de ma még túl drágák. Távlatilag azonban valószínűsíthető — elsősorban hosszú élettartamuk miatt -— uszodavilágítási alkalmazásuk. A fényforrások fényhasznosítása, színvisszaadása és élettartama A 2. táblázatban áttekintést adunk a tárgyalt fényforrások színvisszaadásának és fényhasznosításának fordított arányú Összefüggéséről [11]. A 3. táblázatból a fényforrások élettartam-arányairól kaphatunk képet az általános izzólámpa élettartamához viszonyítva [11]. 2. táblázat

Fényforrások fényhasznosítása és színvisszaadása [11] Fényforrás Kisnyomású nátriumlámpa

Fényhasznosítás, lm/W 200

Színvisszaadási index, R3 *

Nagynyomású nátriumlámpa

80... 120

20...85

Kcmhalogén lámpa

50... 120

5O...9O

Hagyományos fénycső

40... 100

60..95

Kompakt fénycső

50...80

80...90

Higany lámpa

30.60

25...60

Kevertfényű lámpa

15..30

40... 50

Halogén izzólámpa

15...30

100

Hagyományos izzólámpa

8...15

100

hamarabb tönkreteheti a villamos szerelvényeket, vetítőfelületet, fényforrást). Akár nyitott, akár zárt lámpatestet alkalmazunk, mindenképpen jobb hatásfokú a tükrös vetítőfelületű lámpatest. Tehát a világítás hatásfokát befolyásolja: világítási mód (pl. indirekt), védettség (a lámpatesthatásfokot befolyásolja), nyitott-zárt kivitel, vetítőfelület, a helyiség geometriája, visszaverő felületek (helyiséghatásfok) [11]. 3. táblázat

Fényforrások élettartamarányai Fényforrás

Arányszám (az általános célú izzólámpa élettartamához viszonyitva)

Általános célú izzólámpa

1

230 V-os halogén izzólámpa

2

12 V-os halogén izzólámpa

2...5

Fémhalogénlámpa

2...10

Higanylámpa

8...10

Kompakt fénycső

8...10

Egyenes fénycső

8...18

Kisnyomású nátriumlámpa

6... 12

Nagynyomású nátriumlámpa

6...28,5

Indukciós (Genura R80) lámpa

10

Indukciós (QL) lámpa

60

A BVSC uszoda meglévő háromfunkciós világításának elemzése Fényforrások, lámpatestek A BVSC 50 m-es fedett uszodájának meglévő világítását fémhalogénlámpákkal és fénycsövekkel valósították meg (1., 2., és 3. ábra). A lelátó halogén izzólámpás világításának nincs gyakorlati jelentősége (nem használják).

* nem értelmezhető

Lámpatestek A sportolás céljára, versenyek rendezésére létesített uszodák világítását szinte kizárólag fényvetőkkel valósítják meg. Ezt a nagy megvilágítandó alapterületet és az első osztályú versenyekre előírt nagy megvilágítási szintek magyarázzák. A lámpatest választásánál mindenképpen kerülni kell a pazarló lámpatestválasztást. Ez azt jelenti, hogy a szabványban előírtnál nem nagyobb, és nem kisebb védettségű lámpatestet kell választanunk. Ugyanis ha nagyobb védettségűt választunk, egyrészt növeljük a beruházási költséget (feleslegesen), másrészt a lámpatestek hatásfokát csökkentjük, hiszen a védőbúra jelentősen csökkenti a lámpatestből kisugárzott fényáramot. Ha kisebb védettségű lámpatestet alkálin áznánk, akkor ez csökkentené a műszaki-biztonságtechnikai megfelelőségi szintet, ez pedig növeli az üzemeltetési, karbantartási költséget. (A nedvesség, a por, vagy az esetleges mechanikai károsodás sokkal

1996. 89. évfolyam 11. szám

/. ábra, A BVSC Szönyi úti uszodájának 50 m-es fedett medencéje, közlekedő terei és lelátója

525

Világítástechnika

2. ábra. A fedett medence lelátója felülről nézve, baloldalt a lelátó mellső korlátja, középen a háttérben az uszoda bejárata, jobboldalt a háttérben az uszoda üveg oldalfala

= Lelátó =

A hálózat kimaradása esetén önműködően bekapLelátó Üveg oldallal csolódó tartalékvilágítást (kijáratmutató irányfény) opálburás lámpatestbe szerelt, 24 V névleges feszültBejárati „Mid" ségű izzólámpákkal oldot1 B ták meg, akkumulátoros táplálással. 2 5 A. fénycsöves világítás a medence körül a közlekedést szolgálja (4. és 5. Medence ábra), tulajdonképpen „folyosóvilágításként" kezelhető. A medence körül 4 65 W-os, 38 mm átmérőjű, C A 10 000 óra névleges élettar3 _ tamú [10] fénycsöveket Hátfal használnak, védett lámpa.í. ábra. A fedett medence, a közlekedő testbe szerelve. (Megfigyelterületek és a lelátó, alaprajz és metszel hető a különböző színhőmérsékletű csövek használata — keverése —, ami világítástechnikailag helytelen.) A meglévő medencevilágítás nappali fehér fényű fémhalogén lámpákkal működik. A fémhalogénlámpákat védett fényvetőkben, vízszintes üzemi helyzetben működtetik. A fényvetőket (6. ábra) két sorban helyezték el (az egyik sor a medence felett van, a másik a lelátó és a medence közötti közlekedő felett). A medence feletti 16 és a közlekedő feletti 10 db lámpatestbe TUNGSRAM HgMI 2000 W/Dl típusú (tfa >90, 7^=6000 K, névleges élettartam 5000 h [10]), hagyományos előtéttel ellátott fémhalogénlámpákat szereltek.

4. ábra. A hátfal előtti közlekedőrész látványa a 3. ábrán bejelölt A pontból és irányban

Világítási kapcsolások A fedett uszoda világításának összes fényforrása a diszpécserirodából (7. ábra) kapcsolható. 24 V-os kapcsolók vezérlik a legfelső szinten lévő 380 V-os mágneskapcsolókat (érintésvé526

5. ábra. Az üvegoldalfal melletti közlekedő világítása a 3. ábrán bejelölt B pontból és irányban

delem!). Ugyancsak diszpécserirodából vezérlik az eredményjelzőt, a vízilabdajáték és az úszóversenyek óráit. Külön kapcsolhatók a fénycsövek, a (nem használatos) halogén izzólámpák, valamint három különböző kapcsolási fokozatban a fémhalogénlámpák. A fémhalogénlámpás világítást három fokozatban szokták üzemeltetni. A fémhalogénlámpákkal kapcsolatos fő nehézség ebből a három kapcsolási fokozatból származik. Ezek a fényforrások szolgálják a közönséget, az edzéseket, valamint a versenyeket is. A különböző kapcsolási fokozatoknak megfelelően különböző számú fémhalogénlámpa üzemel, így a fényforrások üzemideje is fokozatonként különböző. A 2. ábrán látható, hogy az uszoda oldalfalaiból kettő szinte teljesen üveg. A tetőn hat bevilágító van, így amíg a természetes világítás megfelelő, nem működtetik a világítást. Amikor a szolgálatban lévő megbízott úgy gondolja, akkor bekapcsolja a közönségvilágítást (első fokozat). Ez az összes fénycsövet jelenti a medence körül, valamint 6 db fémhalogénlámpát. A

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika vetítési igényeknek. A tv-közvetítések alkalmával a fénycsöveket kikapcsolják, az üvegfalra szerelt műanyag reluxákat pedig lehúzzák. Világítástechnikai mérések

6. ábra. A meglévő világítás részlete, a háttérben az üvcgoldalfal, a tetőtér alatt baloldalt a ,,síncs szerelőkocsi", középen a fémhalogén lámpás lámpatestek, távolban a fénycsősorok

A helyszíni mérések és a szemle alapján megállapítható, hogy a ma működő első (közönségvilágítási) kapcsolási fokozat nem elégíti ki a rekreációs világítás követelményeit. Ezenfelül a fémhalogénlámpák három kapcsolási fokozata karbantartási nehézségeket is jelent, ugyanis a különböző üzemidők miatt nem valósítható meg a csoportos csere. A mérés során a közlekedőket (a Uveg oldalfal medence szélén lévő, a közönség 2. közlekedő közlekedésére alkalmas területek) V négy részre bonN Medence 5 tottuk (8. ábra). Ezt a négy közlekedő területet 4. közlekedő külön kezeltük a megvilágítás {minimum, maximum, a számított átlagos megvilágíábra. A mérési területek tás) és az egyenletesség szempontjából. A 4. táblázatban az oszlopok száma (/, 2, 3 és 4) a közlekedőket jelentik, a sorok számozása pedig a kapcsolási fokozatokat mutatják (1 — közönségvilágítás, 2 — edzésvilágítás, 3 — versenyvilágítás). 4. táblázat A megvilágítási mérések eredményei Mérési területek (közlekedők) Világítás kapcsolási fokozat

7. ábra. A diszpécseriroda

saját méréseink azt mutatták, hogy így a megvilágítás rendkívül egyenlőtlen. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy egy fényforrás névleges teljesítményigénye 2000 W. Tehát, ha csak 6 db fémhalogénlámpa van bekapcsolva, már akkor is 12 kW a névleges telj esi Imény igény, ehhez hozzáadódik a fénycsövek névleges teljesítménye: 46 x 65 W, összesen 3 kW. A második fokozatban (edzés) több fémhalogénlámpát helyeznek üzembe, ez valamelyest növeli a megvilágítás szintjét és egyenletességét. A harmadik kapcsolási fokozatban (verseny) minden fémhalogcnlámpát bekapcsolnak. (Természetesen a tönkrement fényforrások nem üzemelnek hiszen -- mint a mérés során is tapasztaltuk — a kiesett fényforrásokat nem cserélik azonnal.) Ezt a kapcsolási fokozatot bajnoki mérkőzések, úszóversenyek, tv-közvetítések alkalmával használják. (Névleges teljesítmény1 26 x 2000 W = 52 kW). A megvilágítás és térbeli egyenletessége, a színvisszaadás és a káprázáskorlátozás megfelel a tv-köz1996. 89. évfolyam I I . szám

1

2

3

Mért és számitolt érlek

/

2

3

^minh ' x

21

20 65

20

25

34

1150

32

4

E, Ix

26

40

25

195

ej

0,8076

0,5

0.8

0.0632

Emin 2 - ' x

26

25

35

95

K , „ . l s 2 , Ix

150

65

390

1150

E,lx

98

45

180

615

ei

0,265

0.55

0,194

0,154

F-minl, IX

50

65

40

420

t-tjjsx3. ÍR

480

160

420

l.'ÜO

E,lx

195

105

205

812

0,256

0,6!')

0,105

0.517

Közlekedési területek: / a lelátónál, 2 az üvegfalnál, 3 az oldalfalnál, 4 a hátfalnál

Karbantartás Következik a nem mindennapi teljesítményű és helyzetű fényforrások karbantartásának leírása. Az egyik sor fényvetői a 527

Világítástechnika medence felett 6,5 m-es, a másik a medence és a lelátó közötti közlekedő felett mintegy 10 m-es magasságban vannak. A karbantartást két eszköz segítségével oldják meg. A közlekedő felett a lámpatesteket „zsiráfnak" nevezett hidraulikus emelőszerkezettel kezelik (9. ábra). A szerkezet villamos üzemű, a mozgatása (viszonylag) egyszerű. A medence felett a lámpatesteket kis kocsiról (10, ábra) karbantartják, a kocsi a tetőszerkezet egyik I-vas gerendáján függ sínkerekekkel. Csörlő segítségével lehet a medencetér egyik végéből a másikba áthajtani a kocsit, amelyről a lámpatesy. ábra. A „zsiráf összecsukott alapállapotban (hátulról nézve)

A lelátó és a medencetér közötti közlekedő felett elhelyezett 10 db fényvető beállítási szöge 40...45°. Ezt a felszereléskor méréssel állították be. A helyes beállítást a fényvetőn megjelölték, így a fényforráscsere után egyszerűen visszaállítható az eredeti helyzetbe. A leírtakból kitűnik, hogy a három kapcsolási fokozatot jelen esetben nem célszerű egyetlen rendszerrel (ami nem dimmelhető) megvalósítani. Ezért egy második rendszert tervezünk, amely csak a közönséget szolgálja. így a fenti nehézségeket áthidalhatjuk, a nagyteljesítményű fcmhalogénlámpákat nem kell „csökkentett üzemben", azaz szabadidősport-világításra használni. A II. rész a rekreációs világítás tervének ismertetését tartalmazza. (Folytatjuk.) Irodalomjegyzék fll [2]

t e k

elérhetők. A kocsiba az uszoda külső bejáratának hídjáról lehet feljutni (ez biztonságosabb és egyszerűbb, mint ha belülről, létráról közelítenék meg a kocsit).

MSZ-04-209/3-79 Sportlétesítmények, Uszodák, Tervezési előírások Gergely Pál (szert): Gyakorlati világítástechnika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977

[3] R. Spieser, C. H. Uerh. K. Höffler, A.O. Wuitlemin: Handbuch ffir Beleuchtung. Wcrlag W. (iirardet. Essen, 1975 14) IES Lighling handbook. Illuminating Engineeriiig Sociely, New York, 1981 [5] LiglitingfbrswimmiiigpooL CIE Publication No. 62 (1984) [6] Lighting guide sports. CIBSE, London, 1990 [7]

Poppe Kornélné: Világítástechnikai eszközök és rendszerek 1. (A fénytechnika alapjai). KKMF-H29 Budapest, 1992

[8] Kcschiíz.József, Lantos Tibor, Poppc Kornélné: Világítástechnika. Országos Munkavédelmi és Továbbképző Intézet, F01189 [9]

MSZ-6240 Belsőtéri mesterséges világítás

[10] TUNGSRAM fényforrások 1996. Katalógus [11] Vetési Emil: Fényforrások, lámpatestek, világítási kapcsolások. Kórház és orvostechnika, XXXIII. évfolyam, 5-6. szám, Budapest, [995

10. ábra. A .sínes szerelőkocsi

A három kapcsolási fokozattal megvalósított többcélú világítás fő hátránya, hogy szabadidősport-világítást nem megfelelően szolgálja, hiszen a jelenlegi világítási rendszer az élsport számára készült, vagyis alkalmasnak kell lennie tv-közvetitésekre. Ebből adódóan — a csökkentett megvilágításhoz nem szabványos a színhőmérséklet - az elérhető csökkentett megvilágítási szint is nagyobb, mint az a közönségvilágításához szükséges. További hátránya, hogy nem teszi lehetővé a fényforrások csoportos cseréjét. Az egyedi fényforráscsere során, ha a sorban az utolsó fényforrás hibásodik meg a medencetér felett, akkor ezért az egy fényforrásért végig kell menni a teljes hosszon kétszer, mivel csak az egyik oldalon lehet bemászni a kocsiba. A világítási berendezés karbantartása a lámpatestek tisztításából, valamint a fényforrások és a gyújtók cseréjéből áll. (Fényforrást és — hagyományos — gyújtót együtt cserélnek.)

528

Angliában kiemelt fontossággal foglalkoznak a kereszténység nagy évfordulójának, a 2000. év megünneplésével. Ebből a célból lottó bevételeiből különböző alapokat létesítettek, amelyek közül az egyik a templomok díszvilágításának segítésére szolgál. A templomvilágítási alap 4 millió font (kb. 1 milliárd forint). Ebből az elkövetkezendő 4 évben 400 templom díszvilágítását fogják megvalósítani oly módon, hogy egy zsűri által szakszerűnek ítélt, beadott terv szerinti megvilágítás költségeit fele részben az alap térítésmentesen rendelkezésre bocsátja. 1996. szeptember 10— 12 között, Cambridge-ben megrendezett II.E (Institution of Lighting Engineers ... Világítástechnikai Egyesület) konferencián a templomvilágítás kiemelt témaként jelent meg. Ebben a témában külföldi meghívott előadóként dr. Horváth József a Tungsram-Schréder Rt. elnök-vezérigazgatója tartott vetítettképes előadást, amelyet a konferencia résztvevői kedvezően fogadtak. A konferencia anyagában az előadás a magyarországi díszvilágítások színes fotóival illusztrálva megjelent. ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnikai hírek A Philips Magyarország Kft, Philips Világítástechnika szakemberei 1996. szeptember 24-én előadást tartottak a Bp. Nyugati pu. Kormányzati várótermében „Philips a világítástechnikában" témában. A Világítástechnikai Társaság (a MEE szervezete) elnöksége nevében Déri Tamás köszöntötte a kb. 40 fős szakmai hallgatóságot, és a Philips Világítástechnika szakembereit. Megnyitó szavaiban megemlékezett a 100 éves világcég első hazai képviselőjéről —a néhány napja, 92 éves korában elhunyt Faragó Györgyről. AII. világháború utáni első, átfogó jellegű világítástechnikai szakkönyv társszerzője nagy részben a Philips anyagainak felhasználásával alkotta meg a — mai napig is érdeklődéssel forgatott, és azóta fogalommá vált — Faragó—Maróti: Világítástechnikát. Pécsi Tivadar, a Philips Világítástechnika projekt értékesítési vezetője ismcrlcUc a Philips magyarországi szervezeti fejlődésének állomásait: — 1989: újra indítja magyarországi tevékenységét a Philips; —1991: megkezdődött a világítástechnikai termékek forgalmazása; — 1992. szeptember 1.: a Világítástechnikai üzletág megalakulása. Szabó Tibor, a Philips Világítástechnika projektmenedzsere „Philips a közvilágításban" címmel tartotta és vetítette előadását. A Philips a világítási berendezésben a fényforrást-működtető szerelvényeket-lámpatestet egyetlen komplex egységként fogja fel — mondotta. A Philips által gyártott fényforrások közül a következőkről beszélt: — a HPL-N típusjelű nagynyomású higanylámpáról; — a SON diffúz- és a SON-T csőburás nagynyomású nátriumlámpákról, amelyeknek PLUS jelű változata 15%-kal több fényáramot ad, mint a hagyományos típus; — a PL-S 11 típusjelű kompakt fénycsőről, amelyet 7 és 9 W-os teljesítménnyel is gyártanak (PL-S 7, ül. 9 jellel); — a PL-L 36 „hosszú" kompakt fénycsőről, amelynek PL-L 24 és 18 jelöléssel 24, ill. 18 W-os változata is van. A Philips közvilágítási lámpatestei közül négy alaptípust ismertetett: — Az FGS 104 családot a 36 W-os kompakt fénycsőhöz gyártják, de kisebb lámpatestházban a 24 és 18 W-osak befogadására is alkalmas. Ebben a sorozatban 36 és 55 W-os kisnyomású nátriumlámpa is alkalmazható, természetesen más szerel vény lappal és típusjellel. Védettsége: IP 65. — Az SGS 101 családot 50 és 70 W-os nagynyomású nátriumlámpák részére készítik, de 80 és 125 W-os nagynyomású higanyíámpa is használható fényforrásként (ekkor a típusjel: HGS 101). Védettsége: IP 65. — Az SGS 203 családot70, 100, 150 W teljesítményű SON és SON-T fényforráshoz gyártják. Védettsége: IP 65 . A vetítőtükör 5 fokozatban állítható. A 250 és 400 W-os SON-T-hez készített lámpatest SGS 204-T jelű, a 250 W SON-hoz pedig SGS 204 jelűt gyártanak, míg a 80, 125 W-os HPL-N-hez HGS 203, és a 250 W-os HPL-N-hez HGS 204 típusjelű a lámpatest. E lámpatestcsalád minden tagjánál a szerelvénylap szerszám nélkül bontható (a fedél felnyitásával). — Az SGS 306 Traffic Vision lámpatesteknek ez a találkozó volt az első magyarországi bemutatkozása {ábra). Az SGS 306 TV-nek 19 fokozatban állítható vetítőtükre van, a szerelvénylap szerszám nélkül kiemelhető, és a fényforrás cseréje baj o nett zárral megoldott. A bajonettzár szétnyitásá1996. 89. évfolyam 11. szám

Ábia. Az SGS 306 Traffic Vision lámpatest

val teljesül a szabványban előírt kétsarkú leválasztás. Védettsége: TP66! Az előadó hangsúlyozta, hogy díjmentes szaktanácsadással, számítógépes tervezéssel és programmal segítenek a hozzájuk forduló szakemberek világítástechnikai feladatainak megoldásában. Kecskeméti Gábor, Philips Világítástechnika tervező, ajánlatadó mérnöke a Calculux fantázianevű, szabadtéri világítási tervező programot mulatta be. A számítógéppel összekapcsolt videoprojektor nagyméretű vetítőfelületre nagyította a számítógép képernyőjét. A program magyar nyelvű, interaktív, szemléletes megjelenítésű, Farkas János, a Philips Világítástechnika tervező, ajánlatadó mérnöke ugyanezzel a programmal és szemléletes technikával alkalmazási példákat (teniszpálya-világítás több változatban) ismertetett. Az előadások befejeztével a Philips Világítástechnika szakemberei hallgatói kérdésekre válaszoltak. Ezután lehetőség nyílt a kiállított lámpatestek közelebbről való megismerésére. Dr. Vetési Emil # A pannonhalmi Szent Márton Apátság ezeréves fennállásának alkalmából, a pápalátogatás előtt átadták az Apátság felújított épületeinek dtszvilágítási berendezéseit (ábra). Az. ÉDÁSZ Rt. anyagi és műszaki segílcségével, a pápai Hálózatszerelési Kft. kivitelezésében, a LISYS Fényrendszer Stúdió

Ábra

529

Világítástechnikai hírek tervei alapján készült el a világítási berendezés. A berendezéshez nagynyomású nátriumlámpákat használtak TungsramSchrcder fényvetőkben, ill. a Kandeláber Rt. vegyes funkciójú lámpatesteiben.

# A Luxeuropa Konferencia Igazgatósága 1996. szeptember 13-án tartotta ülését. A következő, VIII. Luxeuropa Konferencia 1997. május 11—14. között kerül megrendezésre Amszterdamban. Erre 22 országból 117 előadás megtartására jelentkeztek.

Az Igazgatóság mintegy 70 előadást fogadott el, a többi poszterelőadás lesz. A nagyszámú jelentkezés miatt kél, ill. három párhuzamos szekcióban folynak majd az ülések. Egyegy szekcióban négy 15 perces előadás hangzik el, ill. lehetőséget adnak 2—2 poszter 5 perces bemutatására, valamint a vitára. A konferencia összesen 17 szekcióból fog állni. A magyar szakemberek két előadással és két poszterrel vesznek részt. Az Igazgatóság elfogadta a Luxcuropa-nak — mint szervezetnek — átdolgozott alapszabályát. Foglalkozott továbbá a következő, 2001-ben tartandó konferencia helyszínének kiválasztásával a meghívások alapján. Döntés még nem született.

ckfinif£jL oitájqJtá&i vendizetekHOFFMEISTER

Bilfi

R E G

81

LUXRAMA

GALL1S

SÍNES és KOMPLEX FÉNYRENDSZEREK • SÜLLYESZTETT LÁMPATESTEK • KOMPAKT és FÉNYCSÖVES LÁMPATESTEK • PARK- és TÉRVILÁGÍTÓK SZÉLES VÁLASZTÉKA

INTERCON Kft.

Iroda: 1124 Budapest, Németvölgyi út 73/b Telefon: 201 -6787, 201 -7097 Fax: 155-3404 iNTiKUqkr DE&lqN™ tervező iroda VILÁGÍTÁSTERVEZÉS, KIVITELEZÉS, TANÁCSADÁS

Telemecanique DésF

Mágneskapcsoló család

Mágneskapcsolö

Forgalmazza raktárról: 530

család

Mi le

XB2-B

GZ1-MK

022 Működtető- és jelzőkészülék

Komplett motorindítók

IPA RI - E L E KT R O NAGYKERESKEDÉS

1104 Budapest, Mádi u. 52. Telefon/fax: 261-5535

ELEKTROTECHNIKA

Technikatörténet

Gépek és géptermek

Egyedülálló elektrotechnika-történeti emléket mentettek meg a tiszavasvári Alkaloida gyár lelkiismeretes szakemberei: egy dugattyús gőzgéppel hajtott háromfázisú lendkerék-generátort, ún. elektronén gépcsoportot. A század elején gyártott gépcsoport a turbogenerátor előtti korszak váltakozó áramú áramfejlesztőinek képviselője. Az első hőerőművek kizárólagos hajtógepe a kis fordulatszámú dugattyús gőzgép volt. A 150—200 LE-s gőzgépek 150...200/min fordulatszáma rosszul illeszkedett az akkoriban használt kétpólusú egyenáramú dinamókhoz, mivel azok gazdaságos kihasználásához legalább 1000/min fordulatszámra volt szükség. Ezért a dinamókat nem közvetlenül, hanem 1:3-1:4 áttételű szíjhajtáson keresztül forgatták. A szíjhajtás sok gondot okozott, állandó felügyeletet igényelt, üzemzavarok forrása volt, és korlátozta a teljesítmény növelését. Új lehetőséget hozott a váltakozó áram térhódítása, Nagy pólusszámú, nagy átmérőjű póluskerékkel jó hatásfokú, lassú forgású szinkron generátor t lehel építeni. A kis fordulatszú generátort közvetlenül lehetett a dugattyús gőzgéppel hajtani. Ennek ára azonban a hatalmas lendítőtömegű forgórész volt. Csakhogy ez nem okozott többletköltséget, hiszen a gőzgép működéséhez úgyis szükség volt lendkerékre! Csupán a generátort és a lendkereket kellett egyesíteni, ennek eredménye lett az egy egységet alkotó gőzgép-generátor együttes, az elektrogén gépcsoport (J. ábra). Persze így is nagyon nagy volt a gép tömege, és ezzel együtt a fajlagos (I kW-ra eső) ára is. Érthető, hogy gyártása a tízszeres fordulatszámú és tizedakkora tömegű turbógenerátorok kifejlesztése után megszűnt.

rátorból álló gépcsoport. Használata az országos energiarendszer kiépítése után megszűnt. A generátor műszaki adatai: 280 kVA, 380/220 V, 50 Hz, 150 fordulatszám/min. Mi lesz a gépcsoporttal? Meddig kaphat még helyet az időközben privatizált gyár géptermében? Remélhetőleg egyelőre nem fenyegeti veszély, de további sorsával törődni kell. Nem kétséges, hogy a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban lenne a helye, sőt ott kifejezetten hiányt pótolna. Az ELMŰ által létrehozott gyűjtemény érthető módon zömmel az áramszolgáltatás tárgyi emlékeiből áll, viszonylag kevés az erőművekkel kapcsolatos anyag. Pedig az egykori gyűjtemény időközben országos gyűjtőkörű múzeum rangjára emelkedett, ma már az egész villamosenergia-ipar történetének múzeuma, ahonnan nem hiányozhat az erőművek fejlődéstörténete sem. A gondot az elhelyezés okozza. Egy áramfejlesztő gépcsoport nem üveges vitrinbe való emléktárgy, kiállításához jókora gépterem szükséges. Van-e erőművi gépterein a Kazinczy utcában? Van is, meg nincs is. Helyesebben: volt, most nincs, de a távoli jövőben még lehetne. 1893-ban szép gépterem épült itt, ebben volt a forgógépes áramátalakító, amely egyenárammal látta el a belvárost. Ma már csak a fényképét tudjuk megmutatni (2. ábra), mert feladata megszűnt, s a gépcsarnokot kisebb műhelyekké alakították át. Most is fontos funkciót tát el:

2. ábra. A Kazinczy utcai áramátalakító egykori gépterme

/. ábra. A tíszavasvűri Alkaloida gőzgepes szinkrongenerátora

A már meglévő elektrogén gépcsoportok kiszorultak a közcélú erőművekből, de meg jó néhány évtizedig teljesítettek szolgálatot kisebb iparvállalati erőművekben. így került a 30-as évek derekán a tiszavasvári gyárba a kéthengeres Láng ikergőzgépből és Magyar Siemens Schuckert gyártmányú gene1996. 89. évfolyam 11. szám

itt van az ELMŰ mérőosztálya, ahol a fogyasztásmérőket időszakosan hitelesítik. Talán egyszer ez az osztály fontos munkájához alkalmasabb épületet kap, hiszen a belvárosban egyre nehezebb ipari tevékenység végzése. És talán anyagi fedezete is lesz, hogy az ipari emlékként védett épület visszanyerje eredeti belső elrendezését, és erőművi gépek kiállítási csarnoka legyen. Unokáink talán látni fogják... Dr. Jeszenszky Sándor 531

THORN

Panther

A sokoldalú, energiatakarékos lámpatest. Ütésálló, vandáibiztos, IP65 védettségű.

THORN LIGHTING HUNGARY KFT. 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.

Telefon: 118-9022, 266-0721, 266-7770 Fax: 267-2866

Technikatörténet

Szolnok villamosításának centenáriuma Szolnok város villamosenergia-ellátása 1896. május 14-én kezdődött, amikor ifj. Scheftsik István gőzmalmában üzembe helyezték a 2 x 90 + 120 LE-s gépegységeket. A 2000 V-os egyfázisú hálózatról táplál 2000/105 V-os transzformátorok 200 közvilágítási „lángot" és mintegy 150 fogyasztót láttak el energiával. E nevezetes évforduló alkalmából az üzletigazgatóság és a MEE helyi szervezete emlékülést tartott, centenáriumi könyv jelent meg, és kiállítást is szerveztek a Magyar Elektrotechnikai Múzeum közreműködésével {ábra). Elevenítsük fel e 100 év eseményeit „dióhéjban"...

Ábra. Részlel a szolnoki centenáriumi kiállításról {1996. V. 31.—VI. 30.)

Érdemes idézni az első villamosmű tulajdonosának 1896 februárjában közzétett felhívásából, amely egy mai szolgáltató „hitvallása11 is lehetne: „... Városunkban a villamvilágítis május havában fog életbe lépni. Ezen összes berendezési munkálatok GANZ és Tsa országosan elismert első elektrotechnikai gyár által lesznek végrehajtva... egyedüli célom, hogy a villanyvilágításhoz fűzött várakozásnak teljesen megfeleljek, hogy ne csak felcseréljük a petróleum világítást, hanem tökéletesebb világítást adhassak, amellyel a tisztelt fogyasztó közönség minden tekintetben meg is legyen elégedve..." 1906-ra a fogyasztás elérte a 100.000 kWh-t, s a város —látva a magánvállalkozás üzleti sikerét, és még inkább a jövő lehetőségeit — megvette a villamosművct és gazdája maradt 1948-ig, az államosításig. 1908-ra a fogyasztás már 700.000 kWh-ra nőtt, ezért az elavult régi telep helyett újat építettek, összesen 1250 LE teljesítménnyel. Ekkor tértek át a 3000 V-os rendszerre, kisfeszültségen pedig a 3 x 105 V-os hálózatra. Az erőtelep és a hálózatok üzemeltetésére létrehozták az Iparvállalatok nevű céget, amely ! 934-ig működött. (Tarifális érdekesség egy részlet az 1911-ből származó havi átalányárszabásból. Az átalánydíj egy 20 gyertyafény erősségű, fémszálas izzólámpa esetén: „...templomban 0,6 korona; lakóház mellékhelyiségében (closet) 0,95 K; lakásokban 1,3 K; utczai izzólámpánál 2,0 K...") Az 1914-ben 1430 LE-s Összteljesítményűre bővült villamosmű 1925-ig kizárólag a várost látta el. Az üzleti haszon 1996. 89. évfolyam II. szám

növelése azonban újabb fogyasztói területek bekapcsolását kívánta meg. A város ezért 1926-ban koncessziós szerződést kötött a Patak-féle céggel a Tiszazug villamosítására. Ezt 3/15 kV-os transzformációval oldották meg. Ettől kezdve vált Szolnok területi villamos ellátási központtá. Az időközben 600 kW-ra nőtt csúcsterhelést, s az évenkénti kb. 10%-os fogyasztásnövekedést a telep gépei már csak nagy veszteséggel tudták ellátni, ezért teljes rekonstrukcióra lett volna szükség. A város azonban — felismerve a jövő útját — nem ezt választotta, hanem szerződést kötött a „Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény Társulat"-tal az ottani erőműből történő ellátásra. Egy év alatt megépült a 132 km hosszú 60 kV-os távvezeték, s a szolnoki 60/22 kV-os Tiszaparti állomás 5 MVA-es teljesítménnyel. Az 1928-ban üzembe helyezett létesítmény, s a hozzá kapcsolódó és rohamosan kiépülő 22 kV-os vonalak akkor az ország legnagyobb összefüggő villamos rendszerét alkották. A város újabb koncessziós, ül. viszonteladói szerződésekkel segítette a növekedést, s az ellátási terület a Nagykunságig, Mezőtúrig, Kun szentmártonig, Ceglédig és Jászladányig bővült. Ekkora terület energiaellátása már túlnőtt a városi Iparvállalatok „erején", ezért a város a céget megszüntette, és az áramszolgáltatást bérbe adta egy — erre a célra alakult —tőkeerős elosztóvállalatnak, a Hungária Villamossági Rt.-nek. A Hungária 1934—1948 között volt a szolnoki terület áramszolgáltatásának irányítója, ezalatt megteremtette annak műszaki, gazdasági és szervezeti alapját. Szolnokon üzemfőnökség alakult, s az időszak végére létrejött a 4 üzemvezetőség és 27 körzclszcrclőség. Megkezdődölt a hálózatok tervszerű fejlesztése, egymás után szűntek meg a helyi erőtelepek és tértek át a távvezetékes ellátásra. A Hungária rövidesen egyeduralkodó lett a területen, megvásárolva, ill. beolvasztva a koncessziós és viszonteladói partnereket. A fejlődésnek a II. világháború vetett véget, amelynek során a hálózatok zöme elpusztult vagy megsérült. Az áramszolgáltatást — szinte embertelen erőfeszítéssel — már 1945 májusára újraindították. Mire minden a rendes kerékvágásba került, jött az 1948-beli államosítás. A Szolnoki Üzemfőnökségből üzletigazglóság lett, előbb közvetlen központi irányítással, majd 1951-től az akkor megalapított Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat egyik igazgatóságaként. A szolnoki terület fejlődése a TITASZ-időszakban a tervutasításos rendszer hibái ellenére jóval nagyobb mértékű volt az előző évtizedekben. Mindez a fokozott iparosításnak, a mezőgazdaság villamosításának és a lakossági fogyasztás ugrásszerű növekedésének volt a következménye. 1951 —1995 között a fogyasztók száma 114 ezerrel, a hálózathossz 5700 km-rel nőtt; a csúcsterhelés 6 MW-ról 203 MW-ra, míg a fogyasztás 40-szeresére emelkedett. Ezidőben valósult meg — az országban az elsők között — minden faoszlop betongyámozása, a kis- és középfeszültségű hálózatoknál a szabványos feszültségekre való áttérés, minden fogyasztói csatlakozás átépítése szigetelt szabadvezetékesre, a hálózatok, a telephelyek és a szervezet korszerűsítése, a jármű-munkagéppark, a hírközlés-védelem fejlesztése, az 533

Technikatörténet üzemirányítás és a teljes telemechanikai kiépítése, a számítástechnika széles körű alkalmazása stb. Közben meg kellett küzdeni a túlzott központosításból fakadó bürokráciával, az állandó anyaghiánnyal, a beruházási keretek szűkösségével. A fejlett technikához, az igazán jő minőségű termékekhez többnyire csak a rendszerváltás után lehetett hozzájutni. Szolnokot és környékét 1955-ig a Tiszaparii állomás látta el energiával. Ekkor kapcsolódott be ez a terület is az országos alaphálózatba a 120 (-60-) 20 kV-os, 24 M VA-os OVIT állomás megépültével. Magát a várost 1928-ban még 22/3 kV-os, 1 MVA-es táppont táplálta, amelyet később a 20/10 kV-os, 2x 6,4 MVA-es transzformátorállomás váltott fel. Jelenleg a Déli és Északi 120/10 kV-os, 2 x 40, ill. 2 x 25 MVA-es táppontok táplálják a város 44 db 10 kV-os kábelvonalát és 165 db 10/0,4 kV-os transzformátorállomását. Az üzletigazgatóság jelenlegi 6600 km-es hálózatát, 60 ezer közvilágítási fényforrását és 210 ezer fogyasztóját az OVIT 220/120 kV-os 2 x 160 MVA-es, ill. 120/20 kV-os~40 + 25 MVA-es táppontja, valamint 2 db 120/10 kV-os, ill. további 8 db 120/20 kV-os, TITASZ tulajdonú állomás látja el. 1992-ben a TITÁSZ is részvénytársasággá alakult. A Szolnoki üzletigazgatóságba 1994-ben beolvadt a Karcagi üzletigazgatóság, és jelenleg kísérletként igazgatóság-üzemvezetős ég-kirendeltség szervezeti formában működik. 1995-ben megtörtént a privatizáció, a bajor Isar Amperwerke lett a többségi tulajdonos. A szolnoki áramszolgáltatás így indul neki az újabb 100 évnek. Madarász Tibor okl. villamosmérnök, ny. üzletigazgató

Hírek A prototípus leszállítását és sikeres üzemét követően 1996. októberében átadták a Debrecen Város önkormányzata által megrendeli, összesen 10 darabokból álló közúti villamossorozat első járművét a fővállalkozó — Ganz Hunsiet Rt. — telephelyén. A hattengelyes, közepes padlőmagasságú, csuklós villamos elektromos berendezéséi a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. szállítja. A sorozat leszállításának a befejezése 1996 végére várható. A GTO-oltású, egyenáramú szaggatóval felszerelt jármű prototípusának leírását az Elektrotechnika 1995 októberi száma tartalmazza (Tamási Balázs: A hazai prototípus közúti villamos villamos berendezése). Ez a jármű 1978 óta az e,lső— és remélhetőleg nem utolsó —olyan hazai gyártású jármű, amit — ha szerény darabszámban is — sorozatgyártás követ. Az ELEKTRO PROFI ünnepélyes keretek között nyitotta meg új üzletházát 1996. október 29-én Budapest XI., Fehérvári út 85. szám alatt (Telefon: 204-4300, Fax: 204-4301), I. emeletén oktatóbázissal, ahol meghatározott időközönként szakmai előadások keretében ismertetik a legújabb termékeket, a technikai fogásokat, azok előnyeit, és a beszerzési lehetőségeket. Hongkongi üzleti Szemináriumot tartottak 1996. szeptember 26-án a Hong Kong Trade Development Council (HKTDC) szervezésében Budapesten. 534

Hong-Kong Dél-Kelet Ázsia kapuja, mint ahogy Magyarország Közép-Európáé; egyik országnak sincs számotlevő nyersanyagbázisa. Ez teszi mindkét fél számára hasonlóvá a mindinkább szélesedő kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségek előnyös kihasználását. A múlt évi adatok szerint a kereskedelmi terén mintegy 30%-os növekedés volt. A hong-kongi dollár együtt lebeg az USA dollárral. A termelési költségek adott műszaki színvonalhoz viszonyítottan Európában Magyarországon a legkisebb, ezérl a hong-kongi tőke magyarország felé orientálódik. Ez derült ki Lőre Buscher (HKTDC igazgató), Péter Y Lo (Európai közössége delegált hong-kongi képviselő) és Szentmán Béla (IKM képviselő) összefoglaló előadásából. A szeminárium az 1996. szeptember 20—29. közötti BNV párhuzamos rendezvénye volt. Dr. F. M. * „A Landis & Gyr alapításának 100 éves évfordulója és a magyarországi leányvállalat fennállásának 5 éves évfordulója" alkalmával ez évben rendezett ünnepségsorozat 1996 októberében, az ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM-ban, 1 hétig nyitva tartó fejlődéstörténeti kiállítással zárult. A kiállítás a cég alapításától napjainkig mérőműszereken keresztül is bemutatta a méréstechnika fejlődését és napjaink számítógéppel vezérelt, korszerű gyakorlatát. A kiállítás megnyitója szakmai szimpóziummal is kiegészült. Ekkor jelentették be, hogy a LANDTS & GYR részvényeit egy multinacionális cég a svájci ELECTROWATT— a STAEFAés a CERBERUS cégek többségi tulajdonosa megvásárolta. Az épületgépészeti automatizálás két vezető műszaki vállalata Magyarországon is egyesült, a Landis & Staefa (Magyarország) Kft. Gossmann Ferenc ügyvezető igazgató irányításával folytatja tevékenységét. Az energiaágazat a korábbi gyakorlalnak megfelelően Landis & Gyr néven Dinka Lajos vezetésével működik. A váltás eredményeként a következő száz évben még erősebb piaci pozíció elérése várható. Dr. F. M. Rádióadó-programok kiterjesztése valamennyi D AB -frekvenciára 100 W-os és 200 W-os tranzisztoros adókkal fejlesztette tovább a Rohde és Schwarz cég a földi rádióadók új generációját a DAB-L sávban (1452 és 1492 Mhz közöli), és ennek révén kiegészítette DAB-adóspektrumát. Az adókat modulokból építették fel, és ugyanilyen modulokkal ezek különböző teljesítményekre alakíthatók ki. E modulrendszernek számos előnye van, többek között az egyszerű karbantartás, ill. javítás. A szélessávú, lineáris tranzisztoros erősítők, valamint az illesztett vezérlőadó biztosítják a legmagasabb szintű átviteli minőséget. Kiegészítő készülékek, mint pl. műholdvevők csekély ráfordítással beépíthetők. A vezérlőadóban található bekapcsoiásvezérlés valamennyi lényeges üzemi értéket a képernyőn jelenít meg. Valamennyi beállítás — mint pl. a be-és kikapcsolás, a kimeneti frekvencia és teljesítménym — enüformában mikroprocesszor-vezéreltek. ADAB-adók hűtési módja lehet természetes, vagy mesterséges léghűtés. A rendszer jellemzője az igen jő teljcsílmcnycgycnsúly, amely az üzemi költségeket a minimumra csökkenti. Dr. F M. ELEKTROTECHNIKA

RÉZVEZETÉKE A JELEN ES A JOYO Ml VAN A FALBAN?

alulméretezett vezetékek, laza

Megvizsgáltatta már villamos

vezetékkötések miatt,

hálózatát? Nem mindig

túlmelegedés, rövidzárlat,

az áramszolgáltató a hibás

tűzeset állhat elő. Szigetelés-

a fény vibrálásáért, a televíziókép

öregedések, védőföldelési

hibáiért.

hiányosságok áramütéses

A MEGOLDÁS:

balesetet okozhatnak.

Hibás érintkezések,

MINŐSÉGI VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS KORSZERŰEN MÉRETEZETT

RÉZVEZETÉKKEL BIZTONS

TÓSÁG A korszerűen méretezett rézvezeték csökkenti a fogyasztónál a hálózati veszteséget. Csökken az energiafelhasználás és

TAKARÉKOS

a megtakarítás a villanyszámlában jelentkezik. A rézvezeték alkalmazása nemcsak biztonságot

KÉNYELEM

és minőséget nyújt, hanem gazdaságos is.

A korszerű méretezési elveket ismertető kiadványunkat 2 0 0 Ft-os postai utánvéttel megküldjük. Megrendelhető az alábbi címen:

MAGYAR REZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon: 117-2421 Fax: 26M794

1996. 89. évfolyam 11. szám

535

OS

Ha úgy gondolja, hogy jók „. akkor szeretni fogja az új digitális kézi multimétereinket az oszcilloszkópjaink... Digitális kézi multiméterek új generációja a Tektronixtól Ötven év elteltével amióta a világ legjobb oszcilloszkópjait építjük megtanultunk egy-két dolgot a precíziós méréstechnikáról. És most mindezt a szaktudást építettük be a digitális kézi multiméterek új családjába. A Tektronix csúcstechnológiájú tervezése és konstrukciója egy új digitális kézi multiméter sorozatot kínál, amely egy generációval precízebb, sokoldalúbb és gazdaságosabb mint napjainkban bármely más kéziműszer a polcokon.

DMM830

DMM850

DMMS70

További információt az internet www.tek.com/mbd/meters címen talál, vagy hívjon minket a (1) 203-0282-es számon a legközelebbi Tektronix viszonteladó elérhetőségéért.

Nagyobb pontosság. Jobb felbontás. Olcsóbb ár.

1

o n

Képviselet:

ROHDE&SCHWARZ Budapesti Iroda 1115 Budapest, Etele út 68 Tel/Fax: (1) 203-0282

Jellemző:

DMM830

DMM850

DMM870

Maximális kijelzés AlapDC feszültség pontosság True RMS

40.000

40.000

40.000

0.2%

0.1%

0.06%

Igen

Igen

Igen

Garancia:

3 év

3 év

3 év

(1) 203-0282

Tektronix

MAR KAPHATÓK AZ ÚJ, DIL-K-... TÍPUSÚ, MODULSZERŰ MAGNESKAPCSOLOINK: "

Típusok

Jellemzők

~ ~ - — ,_

Névleges szigetelési feszültség U, V

DIL-K... mágnes kapcsoló

Kaocsolható motofteijesilnióny, kW

220...240V 380...415 V

Mágnesk kapcsoló HL-K-..-

DIL-K4-...

DIL-K5-...

DIL-K7-...

DIL-K11-...

690

690

G9Ű

690

690

—

2.2

3

4

5.5

—

4

5.5

7.5

11

5,5

7,5

11

15

4

5,5

7,5

11

£2/9

as/12

32/16

32/23

_

_

-

500 V S0*OHI:AC.2.AC-3

660...690V

— AC-15

Névleges üzemi áram, A AC-1 (l l h ) / AC-3 (IB); 400 V

HI-... segédérintkező

A! 11 n » •!

Érintkezők:

O • "v "i í \ AI

230 V 6 rtOO V: 4 500 V:S 690 V 1

-40

1 > 111

-10

-10

-10

-01

-01

-01

-01

-32

-32

-32

•32

-10

DIL-... = mágneskapcsoló -k = kompakt DIL-K = az első hazai kompakt mágneskapcsoló

o •<' •' '• AT

n

•

: i » ÍJ i ' « •• H « n M

A fenti típusokhoz illeszthető segédérintkezők: Hm, Hi-02, Hi-20, Hi-22, Hi-13, Hi-31, Hi-04, Hi-40hh=10A le=6A(230 V AC-15) Túlfeszültségvédó illetve zavarszűrő

RM-K csatoló

NP-K kis jelszint kapcsoló

YZ-K Y/Aidozilo

ZM-K

idozitö

GanzKK DIL-K... S11 vagy S20 oldalsó segédérintkező

és kiegészítő HO-K hű relé

Hi- vagy LÍhomiokoldah segedéfintkezö

PZ-a vagy PZ-r

pneumatikus időzítő

MV-B elektromechanikus ontartó retesz

GANZ KAPCSOLÓ- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁRTÓ KFT. BudapestX., Kőbányai út41-/C 1475 Pf.: 87. Telefon: (36-1) 261-1115 Telefax: (36-1) 261-7670

/Céves £&

/ -s

kapcsolat

ugyanolyan

megbízható

lenne.

de

vajon

bankszolgáltatások lennének-e?

A bankközpont villamosenergia-elosztási rendszerének védelméről és folyamatos működéséről a Schneider gondoskodik. Aggodalomra semmi ok. A HongkongBanknál a Schneider által kifejlesztett rendszerek biztosítják a nagy- és kisfeszültségű villamosenergia-elosztás védelmét. Ami természetesen az Ön bankszámlájának védelmét is jelenti. A világ 130 országában 90 000 munkatársunk fáradozik azon, hogy Merlin Gerin,

Telemecanique és Square D márkájú termékeinkkel és rendszereinkkel tökéletes megoldásokat nyújtsunk a villamosenergia-elosztás minden szintjén - elosztóhálózatok, ipari és kommunális beruházások, épületek-, valamint az ipari folyamafok irányítástechnikája ós automatizálása terén.

Ön bármely szakterületen dolgozik is, a Schneider minden olyan villamos terméket és szolgáltatást biztosít, amelyre szüksége lehet. Mert mi tesszük a legtöbbet a világon a villamosságért. Groupe Schneider Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. Tel.: 206-1410 Fax:206-1451

Mi tesszük a legtöbbet a világon a villamosságért

GROUPE SCHNHDER Merlin Gerin

538

• Vertesz

• Telemecanique

ELEKTROTECHNIKA

csuc

komp közép

Propivar Varplus Rectimat Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. telefon: 206-1410 fax:206-1451

m úiűlál

GROUPE SCHNEIDER I Merlin Gerin • Vertesz • Telemecanique

TÖBB FÉNYT, KEVESEBB ENERGIÁVAL!

BUDAPESTI ELEKTROMOS MÜVEK RT.

—A világos színű fal kevésbé nyeli a fényt. —A poros, szennyezett izzók üvegén nem szűrődik át jól a fény, ezért érdemes rendszeresen tisztítani ezeket. — Ha naponta 30 percet feleslegesen ég egy 100 W-os izzó, akkor az 1 hónapban 1500 Wh=> 13 Ft pluszkiadás. —Ahol gyakran van szükség mesterséges világításra, ott célszerű hosszú élettartamú, energiatakarékos fénycsövet használni. — A kompakt fénycsövek gazdasági paraméterei igen kedvezők. Az azonos fényáramú izzókhoz képest teljesítményfelvételük 80%-kal kisebb. A kompakt fénycsövek élettartama a villanykörték élettartamának nyolcszorosa. Alkalmazásukkal jelentős energiamegtakarítás érhető el. Az elektronikus előtéttel egybeépített kompakt fénycsövek lehetővé teszik, hogy a meglévő lámpatestek izzólámpái helyére problémamentesen becsavarhatók. ÖSSZEHASONLÍTÁS HAGYOMÁNYOS IZZÓ

KOMPAKT FÉNYCSŐ

40-60 W = 55 Ft 75 W = 65 Ft 100 W = 80 Ft

7-11 W = 1660 Ft 15-20 W-1750 Ft 23 W = 1915 Ft

100 W-os izzó

20 W-os fénycső

üzemidő: 1000 h/dti vételár: 8x8 0 Ft = 640 Ft energiafogyasztás: íÍOOkWh energiaköltség: (8,50 Ft/kWh x 800 kWh) 6800 Ft ÁFA 12%; 816 Ft 8256 Ft Összesen:

üzemidő: 8000 h/db vételár: energiafogyasztás: 160kWh energiaköltség: (8,50 Ft/kWh x 160 kWh) = ÁFA 12%: Összesen:

1750 Ft 1360 Ft 163 Ft 3273 Ft

Az energiatakarékos fénycsővel 4983 Ft a megtakarítás.

Tisztelt Fogyasztónk! Kérdéseivel, problémáival forduljon tanácsadó szolgálatunkhoz! Budapesti Elektromos Művek Rt. Bemutatóterem 1087 Budapest, Baross tér 2. Tel.: 133-0313,210-2846 Nyitva tartás: hétköznap 8—16 óráig 540

ELEKTROTECHNIKA

VAN A FÉNY. ÉS VAN AZ OSRAM. í.íí.í

VILÁGÍT, MINT A FÉNYES NAP Amikor besötétedik, akkor jön el az OSRAM DULUX EL® kompakt fénycső ideje. 80%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint az izzólámpa, és tízszer tovább tart. Vásároljon MOST OSRAM DULUX EL® kompakt fénycsövet! Ne csak azért, mert többszörösen behozza az árát, hanem azért is, mert MOST ajándékot is nyerhet. Ha ugyanis eljuttatja címünkre a kiskereskedelemben vásárolt OSRAM kompakt fénycső dobozán található akciós matricát a doboztetőveí együtt, akkor a január 15-i sorsoláson szerencsés nyertesként Öné lehet a fődíj: egyhetes, két főre szóló utazás a fény országába, Egyiptomba. ...vagy a 2500 db különleges OSRAM-gyertya közül az egyik, hogy áramszünet idején se maradjon fény, azaz OSRAM nélkül. Beküldési határidő: 1997. január 10. Cím: OSRAM-ajándék, 1922 Budapest. A nyerteseket postán értesítjük. Kereskedő partnereink:

OSRAM

Budapest és vidék: Metró Áruházak • OBI Barkács Áruházak • SIEMENS I-CENTER • Budapest: Michelfeit Lakberendezési Áruház XIIL, Lehel út 51. • Szivárvány UNO Áruház V., Rákóczi u. 50. - Viliért Rt. VII., Király u. 57. • Prolux Világítástechnikai Stúdió XIIL. Bulcsú u. 21b. • Kati-Vili Bt. XX.. Mártírok útja 62 • Duovill VIII. és Müsz. Szaküzlet XX., Nagy Sándor u. 34. • Top Trust Kft. V., Bajcsy-Zs. u. 60- • Prelüd Elektroshop XIIL, Kárpát u. 50. • Primer VIII. és Mösz. Bolt XXL, Cservenka M. u. 12. • Orion Oktogon Kft. VI., Teréz krt. 24. • Migért Rt. VI., Andrássy út 2. • Mester Bolt XIV., Fogarasi úi 10-14. • Szekundum XIIL, Váci út 136/c. • Franklin XV., Szentmihályi út 117. • Dorado XIV., Vezér úl 142. • Fényforrás Kft. XIII., Radnóti M. u. 27., Váci úl 60-62. • Balatonalmádi: Fórum Rt. Szabolcs u. 2. • Békéscsaba: Elektrolabor Osram Márkabolt Szigligeti u. 6. • Csorna: Német VIII. Erzsébet királyné u. 1. • Debrecen: Baké Licht Bt. Honvéd u. 58. • Paletta Rt. Piac u. 51. • Dorog: Motex Bt. Bécsi úl 28. • Dunakeszi: Frédlkevlll Klsáruház Széchenyi u. 44. • Dunaújváros: Orova Kft. Iparcikk Áruház Október 23. tér 9. • Eger: Osram Márkabolt Kertész út 25. • Érd: Ritmus Áruház Diósdi út 1. • Győr: Német Vili. Puskás T. u. 4. • Edison Elektric Bt. Tihanyi J. u. 60-62. • Halásztelek: Faragó Mlnl-Technlk Katona J. u. 2. • Jászberény: Ideál- DivikerKft. Lehel vezér tér 19. • Kaposmérő: Aramis Kft. Rákóczi u. 127. • Kazincbarcika: Barkács üzlet Egressy u. 7. • Kecskemét: Villamossági Szaküzlet Futár u. 42. • Mlcro-llcht Kft. Arany J. u. 10. • Keszthely: Lámpa Bt. Rákóczi út 3. • Komárom: Alfa-vili Kft. • Kőszeg: Vasi-Lux Bt. Rákóczi u. 18 • Lesencetomaj: Szakály János Kossuth L. u. 83. • Miskolc: P+P Villamossági Kft. Bajcsy-Zs. u. 21. • Quatro Lux Jókai u. 6. Nagykanizsa; KM Light Világítástechnikai Stúdió Csengeri u. 5. • Nyergesújfalu: Megawatt Kft. Kossuth L. u. 129. • Nyíregyháza: Team Vili Kft. Korányi Frigyes u. 59. • Szoll-Lux Szarvas út 5-7. • Orosháza: R.S.T. Villamossági Szaküzlet Szent István u. 27. • Amper Thököly u. 2 • Pécs: Webs Kft. Rákóczi út 61. • Polgár: Mol-Vill Piac tér 21. • Révfülöp: Szegi Barkácsüzlet Villa Filip tér • Salgótarján: B. Vili Bt. Tanács út 11/a. -Solymár: Faln Kereskedőház Terstyánszky út 128. • Sopron: Német Villamossági Ker. Vándor Sándor u. 7. • Major Electron Mátyás király út 7* Szeged: Szeged Nagyáruház Jókai u. 1. • Elektra Kontakt Brüsszeli krt. 28/a. • Csillár Bt. Kelemen u. 2. • Chemlk Bt. Lomnlci u. 30/6. • Lumen 94 Ker. Bt. Gutenberg u. 32. • Metál 5 Kft. Brüsszeli krt. 19. • Móra Gt. Szilva u. 3. • Székesfehérvár: Szuperker Széchenyi u. 92. • Szentes: Berényi Villamossági Nagykei. Szigeti u. 5/a. • Szolnok: D+D Kft. Madách út 1. • Elektrádé 2000 Kft. Nagy Imre krt. 1 1 . Szombathely: Német Vili. Pálya u. 5. • Tapolca: Elektra Müsz. Szaküzlet Véndeki út 23. - Tata: Kontakt VIII. Szaküzlet Kocsi u. 7. • Vác: Fókusz 92 Kft. Derecske dűlő 3. • Várpalota: Osram Bolt Mátyás király u. 15. • Veszprém: Komfort Rt. Házgyári út. • Gátiba Kft. Csillag u. 1. • Zalaegerszeg: Lámpa Szaküzlet Ola u. 30.

Áramváltó-hitelesítés a Ganz Műszer Rt.-nél Az áramváltók a villamosenergia-szolgáltató és -elosztó rendszerek nélkülözhetetlen tartozékai, kifogástalan működésük a villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonságának egyik alapfeltétele. Az egyre növekvő energiaárak mellett az optimális kiválasztásuk, és így pontosságuk fontos gazdasági követelmény. Körültekintő tervezők, kivitelezők és üzemeltetők tudják, hogy nagy értékű és biztonságos rendszerek hatásfokát nagymértékben ronthatják, ill. korszerű üzembiztonságát veszélyeztethetik a nem megfelelő áramváltók. A Ganz Műszer által kifejlesztett, formatervezett, MAK típusú, kisfeszültségű áramváltócsalád ennek az újrafogalmazott felhasználó igénynek kíván megfelelni. Az alkatrészek optimális megválasztásából adódó kis helyigény, a kompakt kialakítás, a gyors szerelést, valamint balesetmentes üzemeltetést lehetővé tevő konstrukció, és nem utolsó sorban a versenyképes ár a magyarázata a MAK típusú áramváltók gyors nemzetközi és hazai elterjedésének. A primer tekercses áramváltók 1...250 A-ig, a sínre húzhatók pedig 1...4000 A-ig terjedő primer áramot alakítanak át 5, ill. 1 A szekunder árammá a következő típusmegosztásban: Primer áram, A

Primer tekercses MAK62/W MAK 74/W

1...150 1...200

MAK 62/WS MAK 74AVS

Kúhel, ül sínre húzható (lipusjel'inax. sin-, ill. kábelméret} MAK 45/14

40...300

MAK 62/20

MAK 62/30

MAK. 62/40

MAK62/R

5O...8OO

MAK 74'2G

MAK 74/30

MAK 74/40

MAK 74/50

30...1000

MAI S6/50

MAK 86/60

MAK 104/60

MAK 104/80

MAK140/i00h MAK 140/lOOv

100... 1600

A Ganz Műszer Rt. területén létrehozott kalibráló laboratórium megszerezte a Hitelesítő Állomás minősítést, és így lehetővé vált 1996. október 15-től a gyártás közvetlen közelében az OMH-hitelesítés. A kisfeszültségű áramváltócsalád fejlesztési munkálatainak egy szakasza az alapválaszték kialakításával és a Hitelesítő Állomás telepítésével lezárult, de a fejlesztési és konstrukciós munka tovább folytatódik. Példa erre az elmúlt hónapokban felhasználói igényre kialakított többméréshatárú változatok, amelyek lehetővé teszik megváltozott terhelés esetén is az áramváltók optimális illesztését, azok cseréje nélkül. További újdonság a nehezen hozzáférhető helyeken az áramvezetők megbontása nélkül is könnyen befűzhető hajlékony áramváltó. Ez a viszonytag kis áramok mérésére is alkalmas eszköz digitális vagy legalább 1 kLl belső ellenállású, analóg mV-mérőhöz csatlakozva teszi lehetővé váltakozó áramok mérését. (X)

További információ:

100. ..2000 200...4000

Az áramváltók megfelelnek az MSZ 1577, IEC 185 és BS 3938 szabványoknak. Az áramváltók gyártására kialakított új műhelyben zárt ciklusú a gyártási folyamat. Ennek a jó minőségét korszerű toroid tekercselő-bandázsoló gépek és célkészülékek segítik. 542

A termékeknek a piacon való megjelenését megelőzi a minden szakaszban gondosan ellenőrzött gyártás, valamint a gyártásközi és végellenőrzési folyamat. A gazdaságos és megbízható gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges ellenőrzési folyamattal szemben támasztott követelmény a gyorsaság, a reprodukálhatóság és a pontosság. E követelmények garanciája a gyorsbefogókkal kombinált számítógépes mérö-hiteíesitő-adattároló rendszer, amelynek segítségével az összes áramváltó mérési jellemzői bármikor reprodukálhatók és visszakereshetők. A laboratóriumba telepített mérőhíd pontossága az áttételi hibában •+-/-0,0005% és a szöghibában ± crad. A rendszerhez tartozó normál áramváltók pontossága illeszkedik a mérőhíd pontossági szintjéhez. A mérőrendszert az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesítette, és Használati Etalonná nyilvánította.

Ganz Műszer Mintabolt C + D Automatika Kft. 1191 Budapest XIX., Földvári u. 2. Telefon; 282-9896, 282-9676 Telefax: 282-3125, 282-ÍJ676

ELEKTROTECHNIKA

LISYS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ USYS KERESKEDŐHÁZ

emilS kínálóitól •

CL Világítástechnikai tervezés • kiviteli tervek

kulcsra kész fővállalkozás • szakértés • szaktanácsadás fényforrások, lámpatestek, szerelvények kis- és nagykereskedelme Közpunt: 1135 Budapest, Lehel u. 48-50. Tel.: 120-9272, 269-8672, Fax: 269-8673 Üzlet, bemutatóterem: 1064 Budapest, Izabella u. 84. Tel.: 332-4716 Tel./fax: 312-6413 Nyitva: 9-16-ig

f Villamosnergia-gazdálkodási, / Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft, \ 1089 Budapest. Biáthy Ottó u. 27, V Tel./fax; 113-8404, Tel.: 114-4404

\ \ / /

FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE • GYÁRTÁSA • TELEPÍTÉSE

ELAROL-Q82

Fázisjavító automatika mikroprocesszoros, OCM rendszerű (cos tp szabályozás helyett kondenzátor-gazdálkodáson alapuló meddőteljesítmény-minimalizálás)

KONDEFENZOR

Védelmi automatikák háromszög- vagy csillagkapcsolt középfeszültségű kondenzátorteiepekhez

í Fázisjavítás = energiatakarékosság + költségmegtakarítás j

1996. 89. évfolyam 11. szám

543

72,5-765 kV szabadtéri, nagyfeszültségű megszakítók

SFÓ oltóközegű megszakítóink a földgolyó bármely pontján, minden adott környezeti feltétel mellett üzembiztosán látják el az energiaátvitel és -elosztás széles körű feladatait. Készülékminőségünk, megbízhatóságunk alapkövei:

GEC

- rugós meghajtás még 420-550 kV/50-63 kA mellett is; - több évtizedes tapasztalat; - a fejlesztéstől a szállításig minden lépésünket egy szigorú - ISO 9001 - elismert minőségbiztosító rendszer kíséri.

A L S T H O M T&D

GEC ALSTHOM T&D LTD Sprecher High Voltage Equipment, Carl-Sprecher-Strasse 3, CH-5036 Oberentfelden (Switzerland) Tel. +41 62 737 33 33 Fax +41 62 737 33 47

Villamos energia

A villamos energia minőségi követelményeinek hatása a kisfeszültségű rézvezeték kiválasztására Dr. Dán András 1. Bevezetés A napjainkban lejátszódó kisfeszültségű fogyasztói struktúra változása az építőipari vezeték-keresztmctszctrc és anyagkiválasztásra is hatással van. Az új típusú, elektronizált, energiatakarékosnak nevezett fogyasztók jó tulajdonságai kizárólag az alaphannonikusra vonatkoznak. A villamosenergia-minőségre (feszültséglehúzás, felharmonikustorzítás) gyakorolt hatásuk következménye, hogy csökkenteni kell az épületen helüli vezeték-ellenállást, a hurokimpedanciát. Példákon keresztül mutáljuk be, hogy a jelenlegi tervezési gyakorlat nem felel meg az új igényeknek. A javasolt tervezési módszer szerint növelt keresztmetszetű vezeték alkalmazásának megtérülését vizsgáljuk, és bemutatjuk, hogy a vesztcségcsökkenésnek köszönhető megtérülési idő 2...8 év, ugyanakkor a viilamosenergia-minőség a kívánt értékűre javul.

/. táblázat Szabványos vezeték-keresztmetszetek és terhelhetőségük (MSZ 14550/1-79 A és C csoport) Keresztmetszet,

mm

2. A hagyományos vezetékkiválasztás A jelenlegi gyakorlat szerint a várható egyidejű terhelésekből kiszámított, a megengedhető áram sűrűségnek megfelelő, legkisebb keresztmetszetű alumínium-, ill. rézvezeték alkalmazható. Esetleg — ez már a tervezőre van bízva — a távlatilag várható tcrhelésnovekedést is figyelembe lehet venni. Az így adódó értékeket az /. táblázatban adjuk meg. A környezeti hőmérséklet változása, az egy védőcsőbe szerelt vezetékek száma, az egymás melletti védőcsövek száma befolyásolja a terhelhetőséget, és az 1. táblázat értékeit különböző tényezőkkel módosítani kell. E hagyományosnak nevezett módszert alkalmazva bemutatjuk egy családi ház és egy áruház villamos vezetékének anyag- és szerelési költségalakulását 1995-ös árszinten, alumínium-, ill. rézvezetékek alkalmazása esetén. Családi ház (3 szinten, 210 m~) — rézvezeték-szerelés védőcsövezéssel: - alumíniumvezeték-szerelés védőcsövezéssel: Áruház (\0QOm ) - villamos installáció rézvezetékekkel:

Cu

Áram, A C csoport Cu

• \ !

Al

1,5

16

13

25

22

2,5

20

16

U

27

4,0

27

21

45

35

6,0

35

27

57

45

10,0

48

ff,

78

63

16,0

63

51

104

82

25.0

83

W

137

107

35.0

110

86

168

132

50,0

140

110

210

165

70.0

175

140

260

205

95.0

215

175

310

2 15

120,0

255

205

365

285

150,0

295

2'^

415

330

185,0

340

270

475

375

240,0

4(K)

UI0

560

440

300,0

470

375

645

510

400.0

570

450

770

605

50(1.0

660

530

880

690

Mivel ez a tervezés a hagyományos irányelveket követte, a rézvezeték keresztmetszete általában egy mérettel kisebbre adódott az azonos célú alumíniumvezetékénél. 2. táblázat Fajlagos villamosenergia-megtakarítás a családi ház esetén Terhelés

3/4

4/4

q, min"

/'l.W/m.Al

1,61

2.87

2,5

P2. W/m. Cu

1.65

2,94

1,5

122 E Ft

AP = P\-P2.W/m

-0,04

-0.07

HOEFt

3. táblázat Villamosenergia-megtakarítás az áruház esetén egy mérettel kisebb rézvezetékkel történő megvalósításkor

6 500 E Ft - villamos installáció alumínium-gerincveztékekkel és tápkábelekkel: 6 371 EFt

Dr. Dán András docens, BME Villamosmüvek Tanszék, a Magyar Rézpiaci Központ szakértője Támogatóit cikk

] 996. 89. évfolyam 11. szám

Áram. A A csoport

l.m

5300

Al

Cu

Pi.W/m

Pl, W/in

mm

3/4

4

1,74

AP = P\-P: W

W/m

4/4

?. mm"

3/4

4/4

3/4

4/4

3/4

4/-i

3,09

2.5

1.55

2.75

0,19

0,34

1007

1802

1250

6

1,91

3,40

4,0

1,76

3.13

0,15

0,27

188

338

1000

10

2.04

• Í>;

6.0

1,97

3.50

0,19

0.33

190

330

I

1385 2470

545

Villamos energia A gazdaságossági vizsgálathoz a beruházási költségek elemzésen kívül hozzá tartozik az üzemelési költségek összehasonlítása is. Erre vonatkozóan a 2—3. táblázatok nyújtanak felvilágosítást, ahol a réz- és alumíniumvezetékek fajlagos veszteségeit hasonlítjuk össze. A táblázatokból látható, hogy az alumíniumvezetéknél egy átmérő mérettel kisebb rézvezeték választása esetén a hálózati veszteség esökkenésére gyakorlatilag nem lehet számítani.

3. Javasolt tervezési módszer a vezetékek kiválasztására A hagyományos vezetékkiválasztási elvektől való eltérést alapvetően két tényező teszi indokolttá: — villamosenergia-minőség, — energiatakarékosság. 3.1 Villamosenergia-minó'ség A villamos energia is egyfajta áru, amelyet piacon értékesítenek. Az eladó és a vevő közölti szerződés, amely a csatlakozási kérelem aláírásával jön létre, mindkét félre nézve kötelezettségeket és jogokat jelent. Ez azt jelenti, hogy a villamos energia minőségét az eladónak a vevő kommunális csatlakozási pontján (ami általában a mérőhely) garantálnia kell a szolgáltatott feszültség, az aszimmetria, ffikker vonatkozásában. Ugyanakkor a vevő nem szennyezheti a kommunális hálózatot az Áramszolgáltató Rt. által az üzletszabályzatban rögzített értékeket meghaladó mertekben. A villamosenergia-minó'ség jól merhető, így a vitás esetek — hogy ki milyen mértékben hibáztatható a villamoscncrgia-minŐség romlásáért — eldönthetők. Kérdés, hogy mi köze ennek az építőipari rézvezeték kiválasztásához. Közismert, hogy az elektronika alkalmazása az utóbbi évtizedben rohamosan terjed a kommunális célú berendezésekben. A televízió, a számítógép, az energiatakarékos berendezések (kompakt fénycső, izzólámpa fényerősség-szabályozója, mosógép) cgylfíl-cgyig ún. nemlineáris terhelések, amelyek harmonikus áramot injektálnak a hálózatba, továbbá egyes fogyasztók bekapcsolási áramlökése 100...500-szorosa névleges áramfelvételének. Meggyőzésül példaképpen az /. ábrán egy 13 W-os kompakt fénycső bekapcsolási (40 A) és állandósult (0,12 A) áramának jelalakját és az állandósult áram spektrumát mutatjuk be. A bekapcsolási áram csak az egyik probléma, a másik az igen nagy áramtorzítási tényező. Az áramlorzítási tényező dcíiníciőja: k=-2

THD

ve

ahol /k a A-adik harmonikus áram; I\ az alapharmonikus áram. Ebből következik, hogy ha a vezeték ellenállása nem változik a frekvencia függvényében, az eredő veszteség: Plt = I2R = J\2(\ + THD\2)R, ami a csak alapharmonikus veszteséghez képest lenne: 2

ÍR

546

• 500 0 0 0 V-

U lámpa-

-500 000 V_ +50 000 A

I lámpa 1

•50 0 0 0 A

T, ms 0

2

. ,J 0 I lámpa

1

2

3

_ Ii=0,12 A 3,57

kHz

1. ábra. 13 W-os kompakt fénycső bekapcsolási és állandósult viszonyai

A 2. ábra a THD\ függvényében mutatja az (I + THDf) függvényt, amiből leolvasható, hogy THD] - 1 értéknél kétszerese, THD] = 1,I-nél háromszorosa a hálózati veszteség az alapharmonikus áram által okozott hálózati veszteségnek. Ugyanakkor közismert, hogy a frekvencia növekedésével a vezeték ellenállása is növekszik. A 3. ábra alapján a 3., 5., 7. rendszámokon kb. 4 mm átmérőig a rézvezeték el2 THO lenállása nem növekszik számottevően, így a 2. ábra. Az eredő veszteség változása a 2. ábra szerinti közelítés fel

harmonikust

ártalom

függvényében

„

megengedhető. A hálózati veszteség növekedése az áramszolgáltatónál és a fogyasztó belső hálózatán is jelentkezik. A fogyasztó reálisan ez ellen egyetlen módon védekezhet: belső hálózatán az ellenállás csökkentésével. Nézzük a bekapcsolási áramlökés következményeit. Kiindulva egy szokásos, 1,5 mm" rézvezetős világítási hálózatból, a bemutatott kompakt fénycső bekapcsolásakor a belső hálózaton a feszültséglehúzás 10 méterenként kb. 5 V. A feszültséglehúzás is csak egy módon csökkenthető: a vezeték ellenállásának ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

R/Ro'

V 1 • 1—•

3- ábra. A behatolási mélység hatása a váltakozó áramú ellenállásra ahol R„: a vezető egyenáramú ellenállása, Í2; R: a vezető váltakozó áramú ellenállása, fi; r„: a vezető sugara, m; 6: a behatolási mélység, in; S = \ r V \L; a vezető abszolút permeabilítása, Vs/Am; p: fajlagos ellenállás, S2m.

csökkentésével. A feszültségesés csökkentésén kívül gondolni kell egyéb (indukált) zavarok elleni védelemre is. Ilyen típusú /avarokra igen érzékenyek az információtechnológiai berendezések (számítógép stb.). Ezek az újabb generációs elektronikus fogyasztói berendezések nemcsak zavarokat keltenek, hanem érzékenyek is más berendezések által okozott hálózati zavarokra. A zavarvédelem megelőző módszere a minél kisebb hurokimpedanciával való szerelés. A véd övezető-hálózatnak egy ponton földeltnck és sugarasan felépítettnek kell lennie. Célszerű az információtechnológiai berendezéseknek külön ellátó hálózatot kiépíteni c szempontok igen szigorú figyelembevételével. A zavarvédelem következő lépcsője a zavarszűrés, amit célszerű mind a differenciál, mind a közös módusú zavarokra kiépíteni. A 4. ábrán a szokásos megoldásokat ismertetjük. A zavarszűrés a védőföldclcsen keresztül ún. szivárgó áramot hajt a hálózat felé. A zavarszűrő kondenzátor kis áramot vesz fel alapharmonikuson, viszont felharmonikus áramokra impedanciája a frekvenciával fordítottan arányosan változik, így nagy frekvenciákra egyre kisebb az impedancia. Végeredményben a

0.7

x:

OP-

1,B mH

VFO-

F.O-

VFí>

í

a)

0,7 = 15 nF

b) 4. ábra. Hálózati zavarszűrési alapkapcsolások a) szimmetrikus, b) aszimmetrikus

1996. 89. évfolyam 11. szám

védőföldelő vezetéken jelentős harmonikus áramok folynak, ez a szokásos tervezési gyakorlatnak megfelelő vedőföldelő vezeték keresztmetszet esetén jelentős feszültségesést és veszteséget jelent. Ezen túlmenően a zavarszint is megnő, ami bizony berendezéseknél rendellenes működéshez vezet. E szempontokat figyelembe véve a nullavezető (és ha ki van építve, a védővezető) keresztmetszetét a fázisvezető keresztmetszetének l,5...2-szeresére kell megválasztani. A leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a hagyományos tervezési irányelvek korszerűtlenné váltak, betartásukkal tervezett és kivitelezett épületek villamos hálózata nem felel meg napjaink fogyasztói struktúraváltozása miatt bekövetkező többlet-igénybevételeknek, valamint a közismerten zavarérzékeny információtechnológiai berendezések zavarvédelmi igényeinek sem. 3.2. Vezetékanyag megválasztása A 3.1. pontban leírtak alapján a hagyományos tervezési irányelvek alapján kiválasztott vezeték keresztmetszetét a szabványos méretsor szerinti legalább egy mérettel meg kell növelni azért, hogy a villamosenergia-minőség megfelelő legyen. Ez a keresztmetszet-növelés alumíniumvezető használata esetén olyan nagy vezeték-ke resztmetszetet jelentene, amelynek szerelése, kötése nehézségekbe ütközne. A rézvezeték választása mellett szólnak kedvező villamos, mechanikai tulajdonságai és hosszú élettartama. A lovábbiakban az új fogyasztói struktúrának megfelelően választott keresztmetszetű rézvezeték veszteségeit hasonlítjuk össze gazdaságitag egy hagyományosan kiválasztott (egy kcresztmetszetlépcsővcl kisebb) rézvezetékkel. 4. táblázat Korszerű rézvezeték-kiválasztás csökkentett áramsú'rííség alapján Keresztmetszet, mm

Megengedett áramsűrűség. A/mm

Faj tagos veszteség, W/m

1.?

8,0

1,64

0,137

2,5

6.-1

1,76

0,110

Fajlagos fesziiltscgesés, V/m

4,0

5.0

1,72

0,086

6,0

4,5

2,10

0.077

10,0

3.5

2,11

0.060

16.0

3,0

2,47

0,052

25,0

2.52

2,73

0,043

35,0

2,37

3,38

0,040

50,0

1.1

4,16

0,038

70,0

2,0

4,81

0,034

95,0

1,84

5,53

0,0316

120.0

1S

6,69

0.031

150.0

1.7

7,45

0,029

185,0

1,6

8,15

0.027

240,0

1,41

K.20

0,024

300,0

1,33

9,12

0,023

400,0

1,18

9,58

0,020

500,0

1,05

9,42

0.018

547

Villamos energia 3.3. Korszerűség = Energiatakarékosság A fentiek alapján a villamos energia minőségének javítása miatt szükségessé vált keresztmetszet-növelésnek energiatakarékossági következménye is van. A keresztmetszet növelése egyenértékű azzal, hogy a vezetékre megengedett áramsűrűséget 20...50%-kal csökkentjük. A 4. táblázatban megadjuk az egy méretlel növelt esetre a fajlagos vesztcségi adatokat. Az adatok alapján a konkrét tervezési esetekre számíthatók a veszteségcsökkenések. Példaképpen megismételjük a 2. fejezetben bemutatott kél tervezési esetre a számításokat a 4. táblázat szerinti, növelt keresztmetszetű rézvezetékkel való tervezésre vonatkozóan (5—6. táblázat). Az energiatakarékosság számításakor természetesen valamennyi fogyasztót egy átlagos kihasználási óraszámmal kell figyelembe venni. 5. táblázat A családi ház villamos hálózatának veszteségcsökkenése 1400 ni rézvezeték esetén, korszerű kiválasztási módszert alkalmazva 2

Terhe U-s

1/4

4/4

q. mm

/'i.W/m

1,65

2.94

1,5

Pl, W/m

0,99

1,76

2,5

AP=/VP2,W/m

0,66

1,18

928

1659

Ar.w

6. tábláz.at

Korszerűi len Cn

mm"

Pi, W/m 3/4

4/4

mm

Pl, W/m

W/m

3/4

4/4

3/4

4/4

0,583

1,03

4/4

2,5

1,55

2,75

4,0

0,967

1,72

1250

4.0

1,76

3.13

6,0

1.180

2,10 0.580 1.03

725

1287

1000

6,0

1,97

3.50

10

1.180

2,11

790

1390

z

3090 5459

/

.

/

\á X

1 A..,

/

A/

V —- . 2

s --—^

p=2

7/ 0

=1/2 = 2,

í.

\

• 1/2

P>1.1

d=1 p=i

i

6

8

9

10

12

t, év

7. táblázat A hagyományos és az egy mérettel növelt rézvezeték közötti különbség beruházási megtérülése az áruház (A) és a családi ház (Cs) esetére (8,50 Ft/kWh, 4<M)0 (X), ill. 2000 (Cs) h/év kihasználás) Energiamegtakarítás, kWh/év

Megtakarítás. Ft/év

Megtérülés, é\

Á

Cs

Á

Cs

1/2

8248

830

70108

7055

8

4

3/4

18420

1856

156570

15776

4

2

4/4

32544

3320

276624

28220

2

1

Á

Cs

4605 8136

3.4. A beruházás megtérülése A nagyobb keresztmetszetű vezeték beruházásának megtérülési ideje a veszteség csökkenésétől és a villamos energia árától függ, adott beruházási költségek mellett. Az összehasonlítást az elavult, ill. a korszerű vezetékkiválasztási elvek szerint kiválasztott rézvezetékes hálózat közölt a 7. táblázat mutatja a 2. fejezetben ismertetett családi ház és áruház villamos hálózataira. A megtérülési idő számítására általános esetben az 5. ábra ad útmutatást. Az ábrán a függőleges tengelyen a beruházási köllségnövckmcnyl (AK), ill. az üzemelési költségmegtakarítást (AÜ), a vízszintes tengelyen a megtérülési időt ábrázoltuk. A hagyományos méretezés szerinti és a csökkentett áramsűrűségű rézvezetékek áramsűrűségeinek hányadosát (p = Ji/Ji) az ábrán /; = 1,1,-/;= 1,5 és p = 2 értékekkel vettük fel. A vezetékek terhelését a megengedett áramsűrűseghez képest d = 4/4 és 1/2 terhelési tényezőkkel vettük figyelembe. A változó /7-hez tartozó AK értéket időben állandónak tekintve, állandó d mellett változtatva p értéket látható, hogy a megtérülési idő p = 2-ig gyorsan, azután egyre kevésbé csökken. A valóságos esetekben az 5. ábrához képest jóval bonyolultabb a helyzet, mivel több. különböző keresztmetszetű rézvezetőre kell megadni az azonos idejű terheléseket, és adott időtartamokat figyelembe véve az eredő veszteségenergia-csökkenést.

548

_

W 3/4

5300

0.790 1,39

d=i

Terhelés

AP = P\-Pi

Korszerű Cu

AU. Ft

A* Ft

5. ábra. Beruházási költscgnövekmény—megtérülési idó diagram elvi menete növelt keresztmetszetű rézvezeték alkalmazásakor

Az áruház villamos hálózatának veszteségcsökkenése a korszerű rézvezeték-kiválasztási módszert alkalmazva 1,111

p}t

4. Összefoglalás Rámutattunk, hogy az építőipari vezetékek kiválasztásakor a meglévő alumíniumvezeték rézvezetékkel történő kiváltása, ill. új tervezések esetén a rézvezeték választása a helyes döntés mind biztonságtechnikai, mind műszaki-gazdasági szempontból. Bemutattuk, hogy az új fogyasztói struktúra műszaki szempontból indokolja a korszerű tervezési irányelvek bevezetését, amely esetben az épület vezetékrendszere a jelenlegi szabványajánláshoz képest növelt keresztmetszetű rézvezetékkel épül ki, amelynek hatására nemcsak a villamosencrgia-minőség mutatói javulnak, hanem ácsokként hálózati veszteségek a vezeték terhelésétől, ésa.p = J\/J2 aránytól függően 2...8 éves beruházási megtérülést biztosítanak az elavult vezetékkiválasztási elvek szerint kiválasztott rézvezető alkalmazásához képest. Itt kell megjegyezni, hogy a növelt keresztmetszetű rézvezeték alkalmazásának tervezési-szere lesi kihatásai is vannak, amit a tervezéskor figyelembe kell venni. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetet mond a Magyar Rezpiaci Központnak a munka támogatásáért. ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek

Kapcsolóberendezések új technikája Dr. Kövesd i Zoltán

A középfeszültségű kapcsolóberendezéseket eddig a primer berendezések készülékeinek kialakítása jellemezte. Az állandó fejlesztés magas műszaki színvonalat és nagyon megbízható megoldásokat eredményezett, mind az üzemi követelmények, mind a környezeti feltételek vonatkozásában. Egy új kapcsolóberendezés egyik prototípusának következetes fejlesztése most olyan rendszerhez vezetett, amely először teszi lehetővé a teljes előregyértott kapcsolómező típusvizsgálatát, a primer és szekunder berendezésekkel együtt.

A látomástól a termékig A primer- és szekundertechnikailag típusvizsgálaton átesett rendszer esetében fémtokozású, gázszigetelésű kapcsolóberendezésekről van szó, amelyek vákuumos kapcsolótechnikával, szenzorokkal, mezőorientáló digitális irányítástechnikával, és a külső csatlakozásokhoz dugaszoló-technikával épülnek fel. Az új kapcsolóberendezés-technika látomásaként néhány éve a Hannoveri Vásáron bemutatott koncepció [1] időközben a piacon bevezetett termékké fejlődött. Az első leszállított berendezések gyártása és üzemzavarmentes üzemelése során szerzett tapasztalatok egybeesnek a várakozásokkal. így a közepes, valamint nagy, ipari és elosztóhálózati igényekre olyan kapcsolóberendezés-rendszer áll rendelkezésre sorozatban gyártott termékként, amely a tervezés, gyártás, üzembe helyezés és üzemeltetés területén új mértékeket tűz ki. A rendszer kitűnik nagy kezelési kényelmével, üzembiztonságával, élet- és balesetvédelmi tulajdonságaival. A kapcsolómező (/. ábra) fejlesztői a következő célokat tűzték ki: — egységes kapcsolómező minden leágazásra; —a három kapcsolódási pont/interfész optimálása; energia, segédenergia, kommunikáció; —a teljes kapcsolómező típusvizsgálata. E célok elérése érdekében olyan ismert, nagyon fejlett, de ebben a kombinációban még nem alkalmazott technikai megoldások lehetőségeit merítették ki, mint a: —digitális adatfeldolgozás; —szenzor; —dugaszolótechnika; —gázszigetelés és tokozás; —vákuumos kapcsolástechnika.

Dr. Kövesd i Zoltán, mérnök-közgazdász Támogatott cikk

1996. 89. évfolyam 11. szám

I

I

I

/. ábra.

Minden aktív elem minimalizált méretű, gáztömör nemesacél tokozásban van elhelyezve, védőgáz alatt. A gyűjtősínek mezőről-mezőre dugaszolós technikával vannak összekötve, ami később bármelyik, tetszőlegesen kiválasztott mezőnek az összekötött sorból való kivételét teszi lehetővé a szomszédos mezők gáztereibe való benyúlás nélkül. A vákuum-megszakítók alkalmazásával ez a terület hosszú élettartama során karbantartásmentes. Ebben a kompakt kivitelben nemcsak a jó teljesítményadatokat, hanem — a belső hiba elkerülésére — az aktív és passzív védelem minden tapasztalatát is egyesítettük. A szenzorok általános alkalmazása az áram- és feszültségmérés területén (2. ábra), valamint a gáznyomás és a mechanikus kapcsolóállás érzékelésénél, a számitógéppel vezérelt és jövőbe mutató mezőorientált irányitástechnikával együtt növeli az üzembiztonságot — és egyszerűsiti az üzemvitelt.

A kapcsolómező felépítése A fémtokozású, gázszigetelésű, ZX1 típusú kapcsolómező moduláris felépítésű (2. ábra) Az / magmodulban van elhelyezve minden aktív elem. A modul tokozása lézerrel szabott és hegesztett kivitelű. A kezelőoldal felé a 2 műszerszekrény — a beépített SCU Switchbay Control Unit ... kapcsolócella vezérlőegység) mezőirányító és

Villamos készülékek delő állásban az átkapcsoló teljesiti a szakaszolókkal szembeni követelményeket. Ezen kívül a mezőirányító és -védelmi készülék segítségével semleges középállás is választható felülvizsgálati célokra. Az átkapcsoló motoros hajtású, fázisonként egyegy szigetelőanyag orsóval. A vákuum-megszakító esetében nagymértékben kihasználtak a szinergiahatások. Felépítése sok részében azonos a jól bevált VD4 típusú, levegőszigetelésű vákuum-megszakítóéval. Pólusrészei azonban vízszintesen vannak beépítve, és fázisonként és saját gáztömör kiöntőgyanta pólusházuk van. Ez a kiépítés hozzáférési lehetőséget ad a kapcsolókamrák valamelyikéhez, míg a gyűjtősínek és a szomszédos mezők feszültség alatt maradnak. Egy leágazás-földelés -— a középfeszültségű technika gázszigetelésű berendezéseméi szokásos módon — a megszakító és az átkapcsoló együttműködésével valósul meg. Itt azonban az átkapcsolót mindig csak a megszakító kikapcsolt állapotában szabad működtetni. A reteszelési koncepció tartalmazza a készülékszekrény ajtajának zárt állapotát is.

Számítógép vezérelte mezőegység, szenzortechnikával

2. ábra. A ZX1 típusú kapcsolómező moduláris felépítése / magmodul a vákuum-megszakítóval; 2 készülékszekrény a mezőegységgel; 3 kábdcsatlakn/.ó tér; 4 nyomásieeresztű csatorna, kábelcsatlakozó tér; 5 beépített nyomásleeresztő csatorna

-védelmi készülékkel — fedi a magmodult. A magmodul alatt található a 3 kábelcsatlakozó tér. Felfelé az 5 beépített nyomásleeresztő csatorna határolja a kapcsolómezőt. A kapcsolómező hátsó lezárását a kábelcsatlakozó térből jövő 4 nyomáscsökkentő csatorna alkotja. Az egyes elemek konstrukciós részletei és működési módjai világosan követhetők a ZX1 típusú kapcsolómező metszeti rajzán (3. ábra). A magmodul színes alapon ábrázolt része mutatja be a 13 gyűjtősínek elrendezését, a 12 átkapcsoló, a // vákuum-megszakító, a 10 kapacitív érzékelős kombinált áram- és feszültségérzékelő, valamint a kábel, a túlfeszültséglevezető vagy a mérődugaszoló célját szolgáló 6 dugaszolóaljzatokat. A magmodul a 12 kV-os kivitelben nitrogén (N2) védőgáz szigetelésű, a 24 kV-os változatban kén-hexafluorid (SFc) szigetelésű. A mezőosztás 600 mm. Felfelé szerelőfedél zárja le a magmodult, amelynek közepén van elhelyezve a 14 nyomásleeresztő tárcsa. A készülékszekrényben van a kezelőoldalról hozzáférhető 5 megszakítóhajtás, az átkapcsoló 4 motoros hajtása, a 2 hőmérsékletkompenzált nyomásérzékelő, valamint a készülékszekrény ajtajában a mérőaljzatok a kapacitív feszültségkijelző rendszerhez (3), továbbá az SCU / mezőirányító és -védőkészülék. Az átkapcsoló kétállásos kapcsolóként kialakított. Két főhelyzete: „gyűjtösínérintkezö be", és „földelökapcsoló be", amelyek kézzel vészüzemben is kapcsolhatók hajtóvas segítségével, s mechanikusan rögzíthetők. Föl-

550

Az SCU (Switchbay Control Unit Kapcsolócella vezérlőegység) mezőirányító és -védelmi készülék mind autarch, mind pedig kommunikációképes működésre felépített. Kényszerűen a kapcsolómezőhöz tartozik (/. és 3. ábra), és soros interfészekkel rendelkezik, pl. fölérendelt irányítástechnikával a rendszerekbe való csatlakoztatás érdekében. A védelmi és a vezérlési funkciók a mezőegységbe vannak integrálva. Az SCU mező a mikroprocesszoros rendszer sokrétű lehetőségei alapján teljesíti a védelmi, vezérlési, reteszelési, jelzési, mérési, valamint a kommunikációs rendszerhez csatlakozó funkciókat. A vezérlési funkciók közé nemcsak a tulajdonképpeni kapcsolási műveletek tartoznak, hanem az olyan, a biztonság szempontjából fontos feladatok is, mint a reteszelések és teljes kapcsolási sorrendek lebonyolítása: — Az átkapcsoló és a megszakító villamos úton kölcsönösen reteszelve van, az átkapcsoló tehát csak kikapcsolt megszakítóállásban kapcsolható. — A megszakító csak akkor működtethető, ha az átkapcsoló egyértelműen elérte mindenkori véghelyzetét. —A megszakító nem kapcsolható ki, ha a lehívható kapcsolási sorrenden keresztül a leágazást földelték. — Leágazási földelés végrehajtása előtt a rendszer megvizsgálja a feszültségmentes állapotot. Feszültségmentesség nélkül a megszakító kikapcsolt állapota ellenére a megszakító nem hajtja végre a földelési folyamatot. Induktív érzékelők érzékelik a készülékek mechanikai kapcsolóállásait, és adnak megfelelő információt a mezőirányító és -védelmi készülékek érzékelő jelekre kialakított bemeneteire [2]. A vezérlőegység logikája dolgozza fel és értékeli a „be" és ,,ki" kapcsolóállásokat, valamint a rugós energiatároló előfeszített állapotát (a megszakító kapcsolási biztonsága). Az érzékelők funkcionalitását folyamatosan felügyeli a rendszer, plauzibilitás-ellenőrzéssel, a kapcsoló kapcsolási idejének figyelembe vételével. ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek

1

és feszültségérzékelőkkel (ohmos feszültségosztó) gyűjtik (4. ábra). A kombi szenzornak a 2 Rogowski-tekercs és a 3 ohmos osztó mellett van egy az ohmos osztót árnyékoló 4 elektródaelrendezése is, amely egyidejűleg kapacitív jelérzékelőként is működik. Az érzékelők kompakt felépítésükkel, nagy pontosságukkal, lineáris átviteli viselkedésükkel, nagy dinamikus tartományukkal és túlterhelésekkel szembeni érzéketlenségükkel tűnnek ki [3]. Az áram- és feszültségjelek a frekvencia, az áram közép- és maximumértékek, a hatásos és meddő teljesítmény, valamint az energiaértékek belső számításainak alapjai is lehetnek. Az SCU digitális mezőirányító és védelmi készülék — a szekundertechnika sokrétű feladatát a szoftverek integrálásával drasztikusan csökkenti a huzalozás mennyiségét a hagyományos kivitelhez képest. A készülék bizonyos mértékig a ZX1 típusú kapcsolóberendezés rendszer agyát alkotja.

mam

Az új kapcsolóberendezés-technika üzemi tapasztalatai

3. ábra. ZX\ gázszigetelésű kapcsolómező, egyszeres gyííjtŐsínnel / mezőirányitó és védelmi készülék (SCU); 2 nyomásérzékelő; 3 inérőhüvelyek a kapacitív feszültségkijelző rendszerhez; 4 álkapcsolóhajtás; 5 megszakítóhajtás; 6 kábel-, Hl. mérő dugaszolóaljzat; 7 kábelciugaszoló; ,V káboldugaszolóaljzat; 9 túlfeszültség-levezető (példaként); 10 kombinált áram/feszültség-érzékelő; II megszakító; 12 átkapcsoló; 13 gyüjtösin; 14 nyomáscsökkentő tárcsa; 15 nyomáscsökkentő csatorna védőüveg

A be- és kikapcsolási kioldókat, valamint a rugós energiatároló felhúzó motorját a mezőegység kimenetein keresztül vezérli a rendszer, a mindenkori kapcsolóállástól függően. Bekapcsolási parancsot például csak akkor oldódik ki, ha előzőleg egyértelmű jelzés érkezett a kikapcsolt állásról. A kimenőjeleket a mechanikus kapcsolóelemek helyett elektronikusak váltják ki. Tehát a kapcsolókészülék teljes folyamérzékelése mechanikus kontaktusok nélkül működik. A mezőirányitó és -védelmi készülék által kiadott minden vezérlő parancs időben korlátozott, és végre nem hajtás esetén a készülék a jelenséget üzemzavarként jelzi. A mezőegység be- és kikapcsoló áramköreinek öndiagnosztizáló felügyeleti rendszere van. 4. ábra. Kombinált áram-/feszül Iségcrzékelő

/ áramvezető; 2 Rogowski-tekercs; 3 precíziós. ohmos ieszultsegoszto; 4 vezérlőelektróciák és kapacitív jelleágazás

1996. 89. évfolyam 11. szám

A

•

r

Az aram- es teg j e l e k e t áramszültsé

i • (RogOWSkl-tekercs)

AzelsőZXl kapcsolóberendezés 1995 negyedik negyedévének kezdete óta zavarmentesen üzemel a Saarberwerke AG „Fenne" erőműben (5. ábra). A berendezés névleges műszaki adatai a következők: — névleges feszültség 12 kVA; —névleges zárlati kikapcsolási áram 31,5 kA; —a gyűjtősín és a leágazások névleges árama 1250 A. 16 kapcsolómezöböl áll, nyolc-nyolc mezövei egy blokkban. A két blokk hátoldalával egymásnak támaszkodik. A berendezéskonfiguráció két betápláló mezőből, (egy hosszanti sínbontó), visszavezetéssel felülvezetett hosszkuplungból (sínkapcsoló), és hat-hat leágazó mezőből áll, többek között transzformátor- és motorleágazások, valamint betáplálások egy alelosztóhoz. Normál üzemben a hosszkuplung nyitott állapotban van, így mindkét betáplálás a megfelelő leágazásokat látja el blokkszerűen. Ebben a kivitelben példában nem szükséges külön berendezés a gyűjtősín földeléshez. A hosszirányú bontás funkcióját az átkapcsolót és megszakítót tartalmazó sínbontómező és az átkapcsolós visszavezető mező látja el. A rendszer ennek a három kapcsolókészüléknek az együttműködésével teszi lehetővé a blokkonkénti gyűjtősínföldelést. Az összes földelési helyzettel való automatikus reteszelés, a megfelelő leágazások feszültségmentességének vizsgálatával együtt, az SCU mezőirányító és -vezérlő készülékkel problémamentesen lehetséges. A mezők nagymértékben egységesítettek. A nagy mgalmasság ellenére például mindössze egyetlen tokozás van az összes kapcsolómező-változatra. A mezők egységes megszakítókkal és átkapcsolókkal vannak felszerelve. Az egységesített kombiváltót használjuk a védelemhez, valamint kapacitív érzékelőként. Minden aktív elem — szabadon választhatóan — a vezérlőteremből, vagy helyileg vezérelhető. A középfeszültségen szokásos védelmi funkciókat, tehát a késleltetett és késleltetés nélküli túl áramvédelmet, az irányfüggő földzárlatvédelmet, a túlterhelési és terheléscsökkenési védelmet, a túlfeszültség- és 551

Villamos készülékek

Kitekintés

•

-

-

-

-

.

5. ábra. ZX1 közép leszülIségü kapcsolóberendezés a Fenne erőműben, Saarbergwerke AG.

A korszerű információs technikák használata, folyamatbusz alkalmazása, az egységes felszerelésként beépített, szabadon programozható mezőirányító és -védelmi készülékek, SCU és a korszerű szenzortechnikák használata a világ első, szekundertechnikailag is típusvizsgált kapcsolóberendezését, a ZX1 középfeszültségű kapcsolóberendezést eredményezte. Az ebben a kapcsolóberendezésben alkalmazott összes rendkívül fejlett elem szisztematikus optimálása, egy eddig soha el nem ért, jelentős alkalmazási előnyt nyújt az üzemeltetőnek. A ZX1 ajtói mögött messzemenően karbantartásmentes technika rejtőzik, a bevált, nagy kapcsolási élettartamot biztosító vakuummegszakitokkal. A felhasználó számára fontos rugalmasság befolyásolás nélkül nagyfokú egységesítés lerövidíti a szerelési és üzembe helyezési időket, valamint csökkenti a raktárgazdálkodás ráfordításait.

Szakirodalom feszültségcsökkenési védelmet, valamint a motor- és differenciálvédelmet beépítették. A minden kapcsolómezőben rendelkezésre álló nyomásérzékelő az SCU mezőegységhez történő logikai jelkiértékeléssel együtt rendkívül gyorsan 'érzékel, ha egyszer sor kerülne az üzemzavar miatt ív kialakulásának rendkívül valószínűtlen esetére. A betápláló mezőben a megszakító gyorskikapcsolása rövidebb, mint 100 ms ideig tart és ezzel jelentősen hozzájárul az érintett mezőben keletkező károk korlátozásához. A nyomáscsökkentő tárcsa nyomásra történő megszólalási értéke kb. egyenlő a nyomásérzékelőével. Ha nyit, akkor a túlnyomás és a forró gázok célzottan a beépített nyomásmentesítő csatornába áramlanak.

Aufermann, A.; Fink, H.; Leonhard,

[1]

G.: A jövő kapcsolóberenduzés

technikája, etz F.lektrotechnische Zeitschrift 111 (1993) H. 16, p. 100 1003. Dullni, E.; Fink, H.; Horner, G.: Korszerű megszakítók vezérlése, etz

[2]

Elektroteehnische Zeitschrift 116 (1995) H. i l . p . 8—14. Blewendi, V.; Ebbinghaus, W.: Jövőorientált koncepciók a kapcsolóberen-

[3]

dezések irányítástechnikájában, etz Elektrotechnische Zeitschrift

AZ ON IGÉNYE SZERINT

Mindent .egy hi-lyín!i

ENERGIATAKARÉKOS, SZINUSZOS KIMENETI FESZÜLTSÉGŰ ÉS EGYENÁRAMÚ KÉSZENLÉTI ÁRAMFORRÁSOK JAVASOLTTELJ ESITMENYHATAROK: Egyfázisú készülékek (3, 15.15 kVA) Háromfázisú készülékek (9. ..45 kVA) Egyenáramú készülékek (500...1500 kVA) On line és of line üzemmódra Egyedi tervezésű, mikroprocesszoros vezérlésű töltök zselés akkumulátorok részére KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK ingyenes üzembe helyezés karbantartási szerződéssel szervizelési szolgáltatás

Felhívjuk kedves Szerzőink figyelmét arra, hogy szeptembertől a cikkek rövid összefoglalóját is közöljük. Ezért kérjük, hogy a Szerkesztőségünkén lévő, még meg nem jelent cikkek és új kéziratok Összefoglalóját szíveskedjenek eljuttatni hozzánk/Továbbá kérjük, hogy a cikk címének és összefoglalójának angol és német nyelvű terminológiáját szíveskedjenek utólagosan beküldeni.

P

KÉRÉSÉRE RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST ADUNK! TEKINTSE MEG REFERENCIALISTÁNKAT! TERVEZÉS + GYÁRTÁS + MEGRENDELÉS + KIVITELEZÉS + SZERVIZ IPARI ELEKTRONIKAI KFT. Műegyetemi Innovációs Park tagja 1119 Budapest, Andor u. 60. Telefon: 181-0597,1B1-0590 181-0157, 166-6512/227,261 Fax: 181 -2959

& ,-l

8000 Székesfehérvár, Uzsoki u. 7.

116

(1995) H. 22, p. 10—13.

*

é&

e;

# •

Telefon/fax: 22-307791, 327789; Mobil: 20-350-863, 30-460-174 .

struktúrák számítógép-hálózatok optikai kábelhálózatok telefonhálózatok speciális, nagy távolságú adatátviteli rendszerek erősáramú, szünetmentes lápellátás sziinelmentes tápegységek kapcsolási lúlfesziiltség, villám- és másodlagos impulzusa elleni védelem

552

^

rí*

^

*

,

#> ^ > ' & >Ó

^

^

^

^

^ 1 ?

- •

^e

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás

Az EN szabványok bevezetése a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek területén Somorjai Lajos Az EN szabványok hazai bevezetésének folyamatában jelentős előrelépésnek tekinthető az MSZ EN 60947 szabványsorozat keretébe tartozó szabványoknak az elmúlt években történt honosítása. Ennek jelentősegét az adja, hogy a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek a kisfeszültségű villamos berendezések igen nagy részét foglalják magukba, így nemcsak a hazai gyártók szempontjából, hanem a villamos tervezők, a vizsgáló laboratóriumok és a felhasználó szerelőipar számára is fontos az EN szabványokkal azonos magyar szabványsorozat megjelenése. A szabványsorozat, amelyet a CENELEC tagjai az IEC 17 B albizottságában kidolgozott, majd kiadott IEC szabványok kisebb módosításával fogadtak el, egységes szerkezetbe foglalja össze a korábban önálló nemzetközi termékszabványokat. Az egyes termékszabványokat az MSZ EN 60947-1:1993 „Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. Általános előírások" alapszabvány fogja össze, amelynek célja e készülékekre alkalmazható általános természetű előírások és követelmények összehangolása, a követelmények és vizsgálatok egységesítése. Az egységesítés következtében elkerülhetővé vált az egyes termékszabványokban az előírások részletes megismétlése. Az új szabványsorozat bevezetésével a kapcsoló- és vezérlőkészülékek egyes fajtáira alkalmazandó előírások megállapításához két szabvány szükséges: — az alapszabvány és — a vonatkozó készülékszabvány (termékszabvány). Atermékszabványok az alapszabvány felépítését, ül. szerkezetét követik, így rövid utalás elegendő, amennyiben az alapszabvány változatlanul érvényes. Ez a szerkesztési mód lehetőséget ad egyes készülékfajták esetében sajátos többletkövetelmények bevezetésére, vagy az alapszabvány előírásainak bizonyos módosítására. Az alapszabvány tartalmából a következőkel kell kiemelni: — A szabványban szereplő 179 fogalommeghatározás, amelyek között számos új kifejezés is található, nemcsak a szabvány alkalmazásához szükséges, hanem hasznos szerepet tölt be az egységes szakmai nyelv kialakítása szempontjából. — A Jellemzők fejezet az alap szabványban és a termékszabványokban előforduló kcszülékjellemzőket foglalja össze, amelyeket az egyes készüléktípusok specifikációjának öszszeállításához használnak. A jellemzők körébe tartozó „alkalmazási kategóriák" legnagyobb része új, a korábbi szab-

Somorjai Lajos okl. villamos mérnök, a MEEI ny. osztályvezetője, MEE szakértő

1996. 89. évfolyam I I . szám

ványokban még nem fordult elő, lehetőséget adnak több új, különleges alkalmazás egyezményes megjelölésére. — A gyártmányokra vonatkozó adatközlés új szempontokkal bővül a korábbiakhoz viszonyítva. Ilyenek a dielektromos tulajdonságokkal összefüggő jellemzők, mint a névleges lökőfeszültség-állóság, a kapcsolási túlfeszültség és a szennyeződési fokozat, amelyek egyrészt a szigetelés megfelelő koordinációját, másrészt a legközök és a kúszóáramutak helyes méretezését teszik lehetővé. Nagyobb hangsúlyt kap a zárlatvédelmi eszköz adatainak meghatározása is, továbbá a leválasztásra (szakaszolásra) való alkalmasság megadása. — A szerkezeti és működési előírások ellenőrzésére szolgáló hagyományos vizsgálatok (mclcgedésvizsgálat, bekapcsolóés megszíikítóképesség vizsgálata, védettségvizsgálat) mellett áj vizsgálatok jelennek meg. Különösen figyelemreméltók a csatlakozókapcsok megfelelőségének ellenőrzésére előírt sokoldalú vizsgálatok, valamint a dielektromos szilárdság ellenőrzése lökőfeszültséggel. Ez utóbbi a kisfeszültségű készülékek területén új szemléletet jelent, és összefüggésben van a készülékeknek a villamos berendezéseken belül megjelölt túlfeszültség-kategóriának megfelelő alkalmazásával. Az alapszabványhoz (emelkedő jelzeti sorrendben) a következő termékszabványok kapcsolódnak. Az MSZ EN 60947-2:1994 a szabványsorozat 2. része, amely a megszakítókra vonatkozó készülékspecifikus előírásokat adja meg. Két alkalmazási kategóriát (A és B kategóriát) állít fel a megszakítókra aszerint, hogy azok zárlati feltételek melletti szelektív működésre vannak-e tervezve vagy sem. Az alkalmazási kategóriától és a megszakító paramétereitől függően 5 vizsgálati sorozatban, valamint két kiegészítő sorozatban meghatározott vizsgálatok szolgálnak a működési előírások teljesítésének ellenőrzésére. A kioldok működésérc a szabvány részletes többletelőírásokat tartalmaz. Az MSZ EN 60947-3:1994 a szabványsorozat 3. része, amely a kapcsolókra, szakaszolókra, szakaszoló-kapcsolókra és biztosító-kapcsolóké szülék-kombinációkra vonatkozik. A termékszabvány megadja ezekre a készülékfajtákra vonatkozó alkalmazási kategóriákhoz tartozó bekapcsolási és megszakítási feltételeket. Ellenőrzés céljából 4 vizsgálati sorozatot állít fel. amelyek az általános működési jellemzők, az üzemi működőképesség, a zárlati működőképesség és a fellételes zárlati áram igazolására szolgálnak. E termékszabványban az előbbieken kívül figyelemreméltók a kéziműködtetésű készülékek működtető szerkezetének részletes vizsgálatai a működtető erő és a szerkezeti szilárdság szempontjából. Az MSZ EN 60947-4-1:1993 a szabványsorozat 4. része, amely kontaktórákra és motor-védőkapcsolókra vonatkozik. A 553

Szabványosítás megjelent első főfejezet az elektromechanikus kontaktorokat és motor-védőkapcsolókat tárgyalja. (A 2. főfejezetet, amely a váltakozó áramú félvezetős motorvezérk'í-eszküzökkel és motor-védőkapcsolókkal foglalkozik, EN szinten még nem fogadták el.) Az alapszabvány kiegészítéseképpen a kisfeszültségű kapcsolókészülékek legszélesebb körben használt fajtáira többek közön megadja az alkalmazási kategóriákat, az azokhoz tartozó feltételeket a kapcsolóképesség és az egyezményes üzemi működés tekintetében, az áram által működtetett relék és kioldok működési határait motor-védőkapcsolók számára, továbbá a zárlatvédelmi eszközökkel való koordináció követelményeit. A követelmények teljesítésének ellenőrzését 5 vizsgálati sorozat keretében írja elő. Az MSZ EN 60947-5-1:1994 a szabványsorozat 5. része, amely vezérlődramköri készülékekkel és kapcsolóelemekkel foglalkozik. Az 5. rész két íofejezete közül az első az elektromechanikus vezerlőáramköri készülékekre, a második főfejezeJ a közelítéskapcsolóra vonatkozik. (Ez utóbbi még csak IEC szinten áll rendelkezésre.) A megjelent termékszabvány az alapszabványt számos új — e területre vonatkozó — fogalommeghatározással egészíti ki, megadja a kapcsolóelemek bekapcsoló- és megszakítóképességének ellenőrzésére szolgáló üzemszerű és rendkívüli feltételeket, továbbá 5 vizsgálati sorozatot, amelyek a követelmények teljesítésének ellenőrzésére szolgálnak. A termékszabvány három főrésze közül az első az általános követelményeket foglalja össze, a második főrész a jelzőfényekre, a harmadik pedig a határozott nyitási működésű vezcrlőkapcsolókra vonatkozó különleges követelményeket tartalmazza. A többfunkciós berendezésekre kidolgozott MSZEN 60947 -6-1:1995, valamint a-6-2:1995 termékszabványok közül a/, előbbi az automatikus átkapcsolása kapcsolóberendezésekre (rövidítve ATSE-berendezésekre), az utóbbi a vezérlő és védelmi kapcsolókészülékekre vagy berendezésekre (röviden CPS berendezésekre) vonatkozik. Az ATSE-bcmndezés olyan Önműködő berendezés, amely az átkapcsolásra szolgáló kapcsolókészülékct, valamint a hálózati áramkörök figyeléséhez szükséges készülékeket tartalmazza. Az ATSE-berendezés vezérléséhez, valamint a védelemhez szükséges készülékeknek külön meg kell felelniük a vonatkozó termékszabvány követelményeinek. E szabvány különösen az átkapcsolási műveletsorozattal összefüggő követelményeket határozza meg, amely szerint a berendezések két csoportba oszthatók. A PC osztályúak csak üzemi áramok megszakítására szolgálnak, a CB osztályúak azonban alkalmasak zárlati áramok megszakítására is. A CPS-berendezésekre vonatkozó második főfejezet a vezérlési és védelmi funkció ellátásához szükséges működési feltételeket írja elő. Az ilyen berendezésekre vonatkozó második fejezet a vezérlési és védelmi funkció ellátásához szükséges működési feltételeket írja elő. Az ilyen berendezések motorvezérlésre és védelemre is alkalmazhatók, szolgálhatnak közvetlen (teljes feszültségű) indításra, irányváltásra vagy két forgásirányra, ezenkívül kiegészítőleg alkalmasak lehetnek leválasztásra is, és elláthatók fáziskimaradásra érzékeny relékkel vagy kioldókkal. A működési jellemzők szempontjából a termékszabvány megadja a vonatkozó alkalmazási kategóriákból származó bekapcsolási és megszakítási, valamint az egyezményes üzemi feltételeket, továbbá a függő (inverz) késleltetésű túlterhelésreick vagy kioldok működési határait. A követelmé-

554

nyek teljesítésének igazolására 7 vizsgálati sorozatot (csoportot) határoz meg. Az MSZ EN 60947-7-1:1993 a szabványsorozat különféle készülékekkel foglalkozó 7. része. Első főfejezete a rézvezetékekhez szolgáló sorozatkapcsokra vonatkozik. (A további főfcjezetek közül a földelő-sorozatkapcsokra vonatkozó előírások jelentek meg, de még csak IEC szinten.) A sorozatkapcsok nem tekinthetők ugyan kapcsolókészüléknek, azonban azokkal való együttes, ilí. alkatrészként való használatuk miatt célszerűnek mutatkozott a követelményeknek e szabványsorozaton belüli megállapítása a kapcsolókészülékekkel összhangban. A kapcsok szerkezeti és mechanikai előírásain túlmenően llgyclmet érdemel a termikus (állandó üzemű és rövid idejű) tulajdonságok ellenőrzésére, valamint a öregedésre vonatkozó vizsgálatok előírása. Bízunk abban, hogy a szabványsorozat hasznos szerepet tölt be a hazai gyártók, felhasználók, vizsgáló intézetek számára és megkönnyíti a hazai gyártású termékeknek a korszerű szabványok szerinti specifikációját és tanúsítását. Minthogy a szabványsorozat az EU-ban bevezetett Kisfeszültségi Készülék Direktíva követelményrendszeréhez kapcsolódik. így jelentőségét tovább növeli az a tényező, hogy a Direktíva szerint megkövetelt tanúsítás, és a CE-jelölés az El) országaiban 1997. január l-jétől kötelező lesz. E szabványsorozat bevezetésével kapcsolatban a jövőt illetően a feladat kétirányú. Egyfelől be kell fejezni a szabványsorozat kiegészítését a hiányzó termékszabványok honosításával, másfelől figyelemmel kell kísérni az újabb változásokat a már megjelent szabványok (erén, hogy azokat folyamatosan követve lépést tarthassunk a folyamatos fejlődéssel.

Világszere egyedülálló rendszer a DAB-rádiőhálózat ellátási minőségének mérésére A Rohde és Schwarz cég a világon egyedülálló rendszert fejlesztett ki — hordozható kivitelben —, amellyel az alkalmazó a legkisebb idő- és költségráfordítással különböző minőségjelző adatokat nyerhet annak érdekében, hogy adóállomásnak jclterjedését ellenőrizni tudja. A Windows 9.5-teI működő mérési rendszer legfőbb gyakorlati alkalmazását jelenti az ellátási hiányosságok (hézagok) felfedése az azonos csatornájú hálózatban. Egy mérési ciklusban az integrált Philips-vevő által felfogott paramétereket helyre is időpontra helyesen meg lehet jelentetni: ez megvalósítható vagy közvetlenül a helyszínen, avagy később is, a mérés befejezése után. Mód van szabadon választott paramétereket térképszerűen, színes kivitelben előállítani. A mérés alatt a felhasználónak lehetősége van pillanatnyi elhelyezkedését a térképen megfigyelni. A könnyen szállítható mérési rendszer a gépkocsik 12 V-os csatlakozóján át közvetlenül táplálható. A csatlakozó antenna a gépkocsi tetején egyszerűen rögzíthető. Dr. F. M.

ELEKTROTECHNIKA

UPS 2000 az intelligens, szünetmentes áramellátó termékcsalád

AEG

RaPas

RAPAS Kft. 1184 Budapest, Üllői út 315. Tel.: 294-2900, Fax: 294-5837

Az alattomos hálózati zavarok messze kiható következményekkei járhatnak elektronikus fogyasztóinak állapotára, a hálózati kiesések veszélyeztethetik termelése biztonságát, számítógépeinek adatállományait.

Tektronix

r^'

IT ÚJDONSÁG! TDS200

Az AEG szünetmentes berendezései:

EGYENÁRAMÚ ELLÁTÁS

általános ipari célú alkalmazás, postai áramellátási alkalmazás, - Kapcsolóüzemű tápegységek 1-7 kW - Egyfázisú egyenirányítók 24 V, 40-125 A 48 V, 31,5-63 A - Háromfázisú, np-vezérlésűtirisztoros egyenirányítók 24 V, 100-3000 A 48 V, 63-1250 A 110 V, 63-1250 A 220 V, 40-1250 A

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ ELLÁTÁS

• Ipari és számítástechnikai alkalmazás - Egyfázisú kimenettel Compu Master(OFF-LINE) 0,3-0,6 kVA 1/2/3 kVA Compu Star (ON-LINE) 0.6-tól 6 kVA-ig SAVÉ MASTER 5/10/15 kVA TRANSOCOM-1 - Háromfázisú kimenettel Compu Savé 10/20/30/40/60/80/100/120 kVA TRANSOPOWER 120/160/220/360 kVA • Ipari célú alkalmazás - Egyfázisú kimenettel 5/10/20/40/50 kVA TRANSOBLOC-1 - Háromfázisú kimenettel TRANSOBLOC-3 25/50/80 kVA TRANSOKRAFT 50/80/120/170 kVA AEROPOWER 400 Hz 75/90/120 kVA Valamennyi váltakozó áramú szünetmentes típusunk rendelkezik az ellátás biztonságát jelentősen növelő elektronikus megkerülő kapcsolóval (aut. bypass), tetszőleges áthidalású akkumulátorteleppel szállítható vagy meglévőhöz csatlakoztatható. 10 kVA egységteljesítmény feletti típusaink redundancia, III. teljesítménynövelés céljából párhuzamos íthatók.

DÍZELGENERÁTOROS SZÜKSÉG-ÁRAMELLÁTÁS Szolgáltatásaink: Készülékszállítás • Mérnöki szaktanácsadás • Fővállalkozás Szervizhálózatunk az egész ország területén 12 órán belüli megjelenést biztosít, tgény esetén szerződéses, rendszeres karbantartással növeljük biztonságát. HOT-LINE szolgáitatás. Termékismertetők beszerzése, műszaki tanácsadás, ajánlat céljából keressen fel bennünket. Kérdéseikre válaszol: Metzger István, Vogronics László

AEG HUNGÁRIA KFT. 1125 Budapest, Zalatnai utca 2. Telefon: 175-4854,155-8395 Fax: 156-7247 1996. 89. évfolyam 11. szám

Digitális valósidejű oszcilloszkóp 00 vagy lOOMHz kétcsatornás méret: 305 X 151x121 min/1.5 kg kedvező ár Kérjen részletes információt!

Érintésvédelmi műszer — 0100 EXPERT - Szigetelésvizsgálat (250/500/1000 VDC) -- Hurokellenállás- és impedanciamérés - Ellenállásmérés - FI-relé-ellenőrzés - Földelési ellenállás mérés -- Feszültségmérés Frekvenciamérés - Fázissorrend-el lenőrzés - 3 !/2digitesLCD - Automatikus méréshatárváltás Beépített mátrix nyomtató (opció) - RS 232 interfész és kiértékelő szoftverek - Mérési adatok tárolási lehetősége A közvilágítás karbantartásában, gáttöltésű lámpák ellenőrzésében segít az LT277 világítótest vizsgáló! Alkalmas: higanygőz, halogén, kis- és nagynyomású nátrium-, neonlámpák, fénycsövek, gyújtók, fojtok, kondenzátorok, fotocellák gyors ellenőrzésére. A készülék a világítótesteket nagy-frekvenciájú erőtérrel gerjeszti. Fojtótekercsek és kondenzátorok folytonosságmérő egységgel tesztelhetek.

Forgalmazott egyéb műszerek: multiméterek • lakatfogók • szigetelésvizsgálók főhielésmérok • hurokellenállás-méró'k • generátorok

555

Számítógépes villamos felügyeleti rendszer A villamos kapcsolóberendezések automatikait, vezérléseit, reteszeléseit még egy évtizeddel ezelőtt is főleg relés áramkörök látták el, amelyek megbízhatósága minden újabb kontaktussal csökkent. Napjainkra a relék többségét kiszorította a PLC (Programozható Logikai Vezérlő). A PLC-kben az egyes jelek közötti logikai kapcsolatot az adott futó program határozza meg, így könnyen, rugalmasan illeszthető különböző igényekhez.

Mire jó a PLC? A VÁV UNION az elmúlt években számos helyre telepített korszerű kis-, és középfeszültségű kapcsolóberendezéseket. Ezek mérete lényegesen kisebb, kapcsolt teljesítményük, megbízhatóságuk jelentősen nagyobb a régebbi készülékekhez képest. Készülékeinkben többnyire a Klöckner-Moeller cég által gyártott PLC család tagjait alkalmazzuk a berendezés, ül. a megrendelő igényeinek megfelelően. A kábelezési munkák csökkentese erdekében minden kapcsolószekrényben elhelyezünk egy PLC-t, amely a helyben keletkező jeleket feldolgozza, megoldja a lokális feladatokat (reteszelések, vezérlések stb.), adatainak többségét továbbítja a központi, teljes rendszert átfogó PLC-be. Az összeköttetéshez csupán egyetlen árnyékolt érpár szükséges, amelyen nagy sebességű, soros (RS485) adatátvitel zajlik. A PLC-k többféle feladatot láthatnak el: • Vonali Tartalékátkapcsoló Automatikai (VTA) valósít meg a kapcsoló berendezés betápláló mezői között, azaz ha egy aktív betápláláson megszűnik a feszültség, automatikusan áttér egy másik, üzemképes betáplálásra (ami lehet hálózati, dízel vagy inverter). • Transzformátoros leágazások között eseményvezér lcsű (ETRA) és állapotvezérlésű (ÁTRAK) automatikai működtet, azaz transzformátorra ba esetén automatikusan áttér a tartalék transzformátorra. • A kapcsolóberendezés egymástól fizikailag távol eső részei között teremt kapcsolatot. Például: - egy transzformátor szekunder megszakítójának állás- és védelmi jeleit láthatóvá teszi a primer megszakító cellájában és viszont, vagy - vczénylŐpult kijelző lámpái, műszerei számára hoz információt egy távoli kapcsolótérből^ ill. továbbítja oda a pult nyomógombjaival kiadott működtető parancsot (1. ábra). Mindkét esetben jelentős kábelezési költséget lehet megtakarítani a PLC-vel. • Végezhetnek a PLC-k motor-, ill. készülékindításokat pl. időprogram, vagy külső mértjei értéke szerint (pl. 556

l. ábra. A 20kV-os kapcsolótérben elhelyezett vezénylőtábla és a transzformátorok szekunder megszakítói között PLC hálózat teremt kapcsolatot (TAURUS Mezőgazdasági Abroncsgyár, Nyíregyháza) SA: 20 kV-os elosztó, Kalander, Energia blokk, RSA, SB, SC, Főüzem: távoli transzformátorok.

fogyasztáskorlátozás cncrgiavételezési menetrend szerint) és a villamos kapcsolóberendezések felügyelete mellett elláthatnak pl. technológia szabályozási, épületfelügyeleti feladatokat is.

Mit lát mindebből a kezelő? Az ipari folyamatok, de különösen az energiaellátás terén alapvető követelmény, hogy a kezelőnek folyamatos és teljes áttekintése legyen a gondjaira bízott rendszerről. A számítástechnika mai fejlettségi szintjén természetes igény a folyamatok állapotának grafikus megjelenítése, eseménynaplók, mérési értéke archiválása, kapcsolódás a cég számítógépes rendszeréhez stb. Sajnos erre a ma forgalomban lévő PLC-k nem alkalmasak, azonban az előzőket már egy átlagos személyi számítógép is kielégíti. Természetes tehát, hogy a kritikus vezérlési és szabályozási feladatokat az igen gyors, technológiához közeli PLC-k, míg a nagy számítási kapacitást, grafikus képességeket igénylő megjelenítési feladatokat pedig a személyi számítógépek oldják meg. A VÁV UNION a PC-ktől gyűjtött adatok megjelenítésére régebben saját fejlesztésű, DOS alatt működő megjelenítő rendszert használt, ma Windows-os megjelenítőt szállít berendezései mellé. A PC és PLC RS422-es vagy RS232-es soros felületen saját fejlesztésű protokollon beszélget egymással. Ez a protokoll teszi lehetővé, hogy a villamos hálózaton bekövetkező változások kb. 10 ms-os időfelbontással kerüljenek a megjelenítő rendszeren naplózásra. A saját protokollon kívül a PLC természetesen ismeri a Klöckner-Moeller cég SUCOS protokollját, ill. az egyre elterjedtebb MODBUS-t és PROFIBUS-t is. Az adatátvitel modemek közbeiktatásával természetesen akár nyilvános telefonhálózaton keresztül is lebonyolítható. A Windows alatt futó megjelenítő program szintén alkalmas több, hazánkban elterjedt ELEKTROTECHNIKA

PLC családdal történő együttműködésre (SIEMENS, AEG, SAM85 stb.). A megjelenítő rendszer részét képezi egy grafikus rajzoló program, amellyel a felügyelt folyamatra jellemző szimbólumok, technológiai ábrák állíthatók elő. Segítségével akár működés közben új képeket állíthatunk elő, meglévőket átrajzolhatunk, törölhetünk. A képekbe beépíthetünk más programokkal készített bitmap (.BMP) és Windows metafíleokat (.WMF) is. A technológiából érkező jelek különböző állapotaihoz előírhatjuk, hogy escménynaplózásra kerüljenek, az eseménysor nyomtatódjék, hangjelzést adjanak, nyugtázandók, hibának tekintendők és ha igen, akkor a 31 lehetséges hibaszint közül milyennek stb. Analóg jel eseten megadható két-két alsó és felső határérték, hihetőségi határ, továbbá, hogy a határérték átlépések milyen riasztást váltsanak ki (cseménynapló, hangjelzés, nyugtázásig villog stb.). Külön adható meg, hogy az egyes analóg értékekből kívánunk-c grafikont (esetleg oszlopdiagramot) rajzoltatni, és ha igen, milyen gyakorisággal kívánjuk mintavételezni. A határértckmódosítás grafikusan is elvégezhető, pl. egy oszlopdiagramon (2. ábra, 3. ábra, 4. ábra). Ha a számitógépnek van hangkártyája, akkor lehetőség van arra is, hogy különböző eseményekhez különböző dallamú riasztást rendeljünk.

e

11:19:51

11:27:26

11:35:01

11:42:36

3. áhra. Idődiagram

4. dbm. Működtetés

kxllllILL .

2. ábra. Átiekintö kép

Mind digitális, mind analóg jelekből képezhetünk újabb jeleket, a képzési algoritmust szabadon adhatjuk meg. Forrásjelek változásához, adott értékéhez rendelhetünk automatikus kimenőjelet (pl. alapjelváltozást, működtető parancsot stb). Megadhatunk maximumőr funkciót, PID algoritmust stb. Üzcmnaplók esetén szabadon választható, hogy mely mérések kerüljenek naplózásra és milyen időközönként. Megadhatunk időzítetten induló naplózást, értékállítást, 19%. 89. évfolyam 11. szám

képernyőtartalom-nyomtatást, de természetesen mindez kezelői utasítással is kiválthatók. A program öt lehetséges, jelszóval védett hozzáférési szintet biztosít. Ez a hozzáférési szint határozza meg, hogy a kezelő milyen műveleteket hajthat végre. A kezelő által kiadott működtető parancsokat a rendszer automatikusan beírja az eseménynaplóba. Kihasználva a Windows előnyeit, a megjelenítő program rendelkezésére álló összes adat „átemelhető" EXCEL alá, vagy lokális hálózaton át más számítógépek felé továbbítható. Reméljük, hogy rövid ismertetőnk felkeltette érdeklődésüket és kérdéseikkel megkeresik cégünket. (X) A VÁV UNION Önökkel együttműködve minden feladatra talál megoldást! Gyülvészi László okl. villamosmérnök

Címünk: VÁV UNION 1112 Budapest, Köérberki út 36. Telefon: 310-5159, 310-5150 Fax: 310-5163, 310-5126

557

Fővárosi Szerelőipari Kivitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság

: 45 éve ugyanaz — és mégis más!

Az 1951-ben alakult fővárosi szerelőipari vállalat — fejlődése során — többször átalakult, szakmai profiljai sokasodtak, szétváltak, a vállalatot magánosították, egységei tovább fejlődtek. A villamos épületgépészeti, gépkölcsönzési, bérraktározási, fuvarozási, kis- és nagykereskedelmi, szerviz és tervezői tevékenységű vállalatból 1991ben szétválás és egyben privatizálás során megalakult cégek egyike volt a FŐSZER-V1LL Kft. Ebből alakult 1995. december 31 -én a FŐSZER Fővárosi Szerelőipari Kivitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság. A röviden FŐSZER-nck nevezett Rt. elnök-vezérigazgatója Mikecz László 1951 óta, műszaki vezérigazgatója. Molnár Béla 1962 óta dolgozik ugyanott - és mégis máshol! A FŐSZER alaptevékenysége a hagyományos villanyszerelés mind belső-, mind szabadtéren. Nevében minden szónak megalapozott tartalma van, az ezeket jelentő tevékenységeket a következőkben rendre bemutatjuk. A fővárosi meghatározás elsődlegesen budapesti tevékenységet jelentett, de ez nem zárta ki, hogy Bábolnán, Veszprémben és Székesfehérváron is szereljen BP-töltöállomásokat, miután megszerelte a BP OíL Magyarország Kft. első üzemanyagtöltő állomását a Sibrik M. és a Gyömrői út sarkán, majd további öt budapesti állomását. A MOL, a QH és az ARAL állomásait is vidéken szerelte az Rí. A szerelőipari kivitelező jelző magában foglalja a kisfeszültségű, erősáramú berendezések szerelésén kívül a középfeszültségű-, valamint a szünetmentes energiaellátást, a közvilágítást, az egészségügyi létesítmények információs-, továbbá a bankok biztonsági rendszerét is. E szerteágazó kivitelezői tevékenység néhány helyszíne, tárgya és megrendelője: - a budai Vár teljes kábelhálózatának cseréje, az ELMŰ megrendelésére; - a békásmegyeri és a kispesti lakótelep teljes közvilágítása, kábelhálózata, a FOBER megrendelésére;

- az OPNI Országos STROKE Központ erősáramú-, nővérhívó- és szünetmentes hálózata, a HÁÉV Rt. megrendelésére; - a Magyar Hitelbank Rt. számítóközpont üzemi és tartalék-energiaellátása (dízelmotor-generátorral, inverteres ON-LINE szünetmentes tápegységgel), üzemi és tartalékvilágítás (intelligens központi egységgel), külső- és belső villámvédelem, érintés- és túlfeszültség-védelem (EPH-hálózattal, Faraday-hálós zavarvédclemmel, háromlépcsős EMC-védelmi eszközökkel) a Magyar Építő Rt., ÜL MASZER Rt. megrendelésére. A FŐSZER kereskedelmi tevékenységébe tartozik - az energiatakarékos fényforrások; - a korszerű, maszkolható erősáramú HAGER szerelvények; - a műanyag vezetékcsatornák, - a fémből és a műanyagból készült elosztószekrények; - egyéb villanyszerelési anyagok forgalmazása. E villanyszerelési anyagok nagy- és kiskereskedelmére létrehozta az Electro System 94 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, amely kisáruházának kirakatai a FŐSZER telephelyének Sajó utcai homlokzatán vannak. A FŐSZER 50%-ban tulajdonosa az IGT német—magyar Kft.-nck. Ennek keretén belül végez villanyszerelési munkákat Németország területén. A FŐSZER szolgáltatása műanyag tokozású, valamint lemezből készült szekrényekből — a megrendelő kívánsága szerinti —kapcsoló- és elosztóbcrcndezcsek előszerelése, helyszíni összeállítása. A FŐSZER Rt. évtizedes szakmai tapasztalataival. folyamatosan bővülő tevékenységi köreivel, kiválóan képzett és gyakorlott szakembereinek pontos és lelkiismeretes munkájával megbízható partnere megrendelőinek négy és fél évtizede — és remélhetőleg a következő évtizedekben is. Reményei megalapozottságát alátámasztja az az örvendetes esemény is, hogy 1996-ban elnyerte az ÉPÍTŐIPARI MESTERDÍJ-at (részletes tudósítás az ELEKTROTECHNIKA 1996/8. és 9. számában olvasható), (x)

Fővárosi Szerelőipari Kivitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság

Eredeti alapítási év: 1951 Bankszámla szám: PB. Rt. 11991102 02128092 Adószám: 12100066-2-42 558

ÉPÍTŐIPARI MESTERDÍJ

Cím: 1076 Budapest, Sajó u. 4-8. Telefon: 322-4013, 322-4866 Telefax: 342-0135 ELEKTROTECHNIKA

A Magyar Energia Hivatal hírei

Az 1995. évi villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói észrevételek A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról rendelkező I994. évi XLVIII. törvény a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik feladataként jelöli meg a fogyasztói panaszok kivizsgálását. A Fogyasztóvédelmi Osztályra érkező beadványok között előfordulnak nemcsak a szolgáltatással kapcsolatos panaszok, hanem vitás kérdésekben véleménykérések, egyeztetések, amelyeket gyakran a jogi szabályozás hiánya vagy hiányossága hoz létre. Ezekben az esetekben a megoldást a két szembenálló fél közötti megegyezés adja, amelyhez gyakran nélkülözhetetlen a vitában résztvevők kompromisszumkészsége. I995. évben a Fogyasztóvédelmi Osztály 272 ügyet kezelt, ebből 212 a szolgáltatással összefüggő panaszt és 60 egyéb jellegű beadványt. Ebből következik, hogy a fogyasztói panaszok nagyobb számban fordulnak elő, mint az előzőekben említett egyéb megkeresések. A fogyasztók csak abban az esetben fordulnak hozzánk, ha panaszukat az illetékes szolgáltató nem, vagy számukra nem kielégítő módon intézte. A panaszok egy része vélt sérelmekből táplálkozik, az ilyen esetekben az a törekvésünk, hogy a fogyasztó kielégítő magyarázatot kapjon felmerült kétségeire. Az 1995. év ügyeinek statisztikai elemzése szerint az összes villamosenergi:t-szolgáltatással kapcsolatos kifogás mindössze 40%-a volt jogos. Ez főként a fogyasztók jelentős részének tájékozatlanságára utal. A benyújtott panasz gyakran nem a hatályos jogszabályok alapján megfogalmazott valós helyzetértékelést tükröz, hanem bázisa — a tárgyilagosságot szinte teljesen nélkülöző — szubjektivitás. Például egy hálózatfejlesztési hozzájárulás összegének jogosságát nem tudják megítélni, hiszen nem lehetnek naprakész ismereteik pl. az egységárakról, és a számítás módszeréről sem. Következésképpen, főként a lakossági fogyasztók, anyagi lehetőségeihez igazítva mérlegelik a hozzájárulás összegének elfogadhatóságát. Az életkörülmények romlása, az árak emelkedése, a fogyasztók tűrőképességének küszöbértékét jelentősen csökkentették. A magas árakhoz magas ellátási színvonal elvárása társul, s ennek legkisebb mértékű csorbulása is elviselhetetlenné válik. Ezzel összefüggésben a sérelmek orvoslásának fokozott igénye jelentkezik, függetlenül annak vélelmezett vagy valós voltától. A villamosenergia-szolgáltatást érintő fogyasztói kifogások statisztikai elemzéséből kiderült, hogy azoknak alig kevesebb mint a fele a Hálózatfejlesztési hozzájárulás (Hfh) kérdéskörével kapcsolatos (/. ábra). Gyakran felmerül, hogy a befizetendő összeg milyen jogokat biztosít a fogyasztónak továbbá, hogy egyáltalán reális, jogos-e? Minden esetben felvesszük a kapcsolatot az ügyben illetékes szolgáltatóval és tájékozódunk annak esetleges előzményeiről és a szolgáltató álláspontjáról. Ha valamennyi szükséges információ rendelkezésre áll, akkor a MEH kialakítja álláspontját, és arról tájékoztatja mind az érintett fogyasztót, mind pedig az illetékes szolgáltatót. A Hfh-val kapcsolatos kifogások egy másik csoportjába tartozik az az eset, amikor a rendeletben biztosított mentességet a szolgáltatók figyelmen kívül hagyják, s az indokolatlan követelést utólagosan kell visszavonni. Ide tartozott pl. aCsengeri Görög Katolikus Egyházközség panasza. A templom 10 éve épült és azóta nem tudták megoldani a villamosenergia-ellátást. A teljesítményszükséglet 3,5 kW volt, amelyre a megállapított Hfh összeget az egyházközösség nem tudta megfizetni. A MEH tájékoztatta a panaszost és a szolgáltatót, hogy a jelenleg érvényes rendelkezés szerint 3,3 kW-ig mentesülnie kell a fizetés alól. A szolgáltatói adminisztráció hibájából 27%-ban fordult elő, hogy a kiállított számla nem reális adatokat rögzített, amelyet a

1996. 89. évfolyam 11. szám

Hfh

Számla

MérÖ, mérés VIII. energia Tervfelülbekötés vizsgalat

Egyéb

/. ábra. A villamosenergia-fogyasztók jogos panaszainak témák szerinti megoszlása {%)

szolgáltató minden esetben elismert és az adott összeget visszatérítette. E témakörbe tartozott a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem megkeresése, amelynek során az áramszolgáltató több, mint két millió forintot követelt be nem fizetett számla vélelmezése miatt. Kiderült, hogy az áramszolgáltató által korábban elvégzett téves áramváltócsere miatt a mérés hibás volt, ebből adódott a valós fogyasztástól eltérő összegű számla. Az e témakörbe tartozó villamosenergia-árral és a bérlők hátralékos számlájával kapcsolatos ügyek egy része a gazdasági átalakulásából adódó tisztázatlan jogi, tulajdonosi állapot következményei. Ilyen eset volt pl. a Szarvasi Dózsa MgTSz felszámolásából adódó vitás helyzet. Az MgTSz-t felszámolták és a villamos energia közszolgáltatási szerződést is felbontották. Az MgTSz központi üzemegységét a felszámolóbiztos 12 jogi és természetes vevő részére értékesítette. A 12 új tulajdonos közül egy vállalta a többiek energiaügyeit. Kiderült, hogy az odatartozó lakások a fogyasztási helyen belül három különböző belső, a kezelő számára ismeretlen tulajdonú és kezelésű fogyasztói hálózatra csatlakoznak. Következésképpen itt már az alfogyasztók alfogyaszlóival állt szemben a tulajdonos, aki ebben a bonyolult, alig tisztázható jogi és műszaki helyzetben nem vállalta a szolgáltatást. A megoldás a következő volt: a villamosenergia-törvény az alfogyasztókról és az alfogyasztói hálózatokról nem rendelkezik. Az áramszolgáltatók a törvény hatályba lépésekor a meglevő főfogyasztóval kötött közüzemi szerződés keretében az alfogyasztókkal kötött szerződés fenntartására kötelezhetők. Az új főfogyasztó esetére — mivel a villamos hálózat a főfogyasztó, és nem az áramszolgáltató tulajdonát képezi, így a szolgáltató azon felújítási és karbantartási munkákat nem végezhet — a VET 46. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Eszerint a főfogyasztók az általuk vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre, az áramszolgáltató hozzájárulásával tovább adhatják más felhasználók (alfogyasztók) részére. Ebben az esetben a mérés és elszámolás a főfogyasztó, azaz a továbbadó feladata. A továbbadott villamos energia árára vonatkozóan pedig az árrcndelet idevonatkozó előírásait kell alkalmazni. Kisebb mértékben (7%-ban) jelentettek problémát a mérővel és annak szerelésével, valamint bekötéssel összefüggő kifogások. Az 1. ábrán az egyéb kategória is számos panasztípust foglal magába, amelyek nem sorolhatók az előzőkben említettek közé és az egy témához tartozó esetek kis száma miatt azokat elkülönítve nem tárgyaltuk. Közöttük említésre méltó pl. a gyakori áramkimaradás miatti megkeresés, szabálytalan vételezés vélelme, közvilá-

559

A Magyar Energia Hivatal hírei gítással kapcsolatos felvetés stb. Pl. közös tartószerkezetre szerelt közvilágítási berendezés alkalmazása eseten, ha az a tartószerkezet az áramszolgáltató tulajdonát képezi, a közvilágítási berendezés pedig nem az ő tulajdonuk, köteles-e az áramszolgáltató a tartószerkezet e célra történő igénybe vételéhez hozzájárulni? Kérhet-e ezért az áramszolgáltató bérleti díjat, ill. szabhat-e más pénzügyi feltételt? A válasz az, hogy a közvilágításra a 34/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletének 7. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatót egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Ennek megfelelően az üzemeltetésre, ellenőrzésre vonatkozóan a szerződésben foglalt megállapodásoknak megfelelően kell mindkét félnek eljárni. Az áramszolgáltató rt.-k tulajdonát képező tartószerkezetekre történő közvilágítási berendezések elhelyezésében, annak feltételeiben az önkormányzatok és a szolgáltatók közösen állapodhatnak meg. Az előzőekben említést tettünk arról, hogy első fokon a szolgáltatók kezelik a panaszokat. Ha a fogyasztó úgy érzi, hogy számára nem kielégítő megoldás született, akkor fordul a MEH Fogyasztóvédelmi Osztályához. Megjegyezzük, hogy ha az itt kapóit választ sem tartja kielégítőnek, akkor ügyével a bírósághoz fordulhat. Megvizsgálva, hogy a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos panaszosok milyen típusú fogyasztói kategóriába tartoznak kiderült, hogy 33%-a a lakosság, 67%-a pedig az egyéb kategóriából, nevezetesen a kommunális, a vállalkozói, a mezőgazdasági stb. fogyasztók köréből érkezett. Tekintve, hogy az utóbbi kategória igen széles körű fogyasztói réteget foglal magába, állítható, hogy a lakossági fogyasztók relatíve nagyobb számban fordulnak a MEH-hcz. Ez azt jelenti, hogy a leginkább kiszolgáltatott réteg kellően tájékozott abban, hogy a szolgáltató által meg nem oldott, vitás ügyében hol emelhet kifogást.

TRADE KERESKEDELMI KFT. 1143 BUDAPEST. ZÁSZLÓS U. 7. TELEFON: 252-6269, 252-1999 FAX: 252-8170

ELCO Mintabolt XIV., Zászlós u. 7. Telefon: 252-1999

S 171 kismegszakító-

VÁSÁR B 10-13-16 A 2 9 9 , - Ft-tÓI megvásárolható. VNO és az új NOR késes biztosító aljzatokkal is kapható. 560

ELMÜ

EDÁSZ

TITÁSZ

DEDASZ DEMÁSZ

ÉMÁSZ

2. ábra. A jogos panaszok a villamosenergia-szolgáltatók szerinti megoszlása (%)

A MEH-hez érkező beadványok egyes szolgáltatókra vonatkozó, egyszerű, súlyozás nélküli statisztikai elemzése azt mutatja, hogy a beadványok 40%-a az ELMŰ Rt., 27%-a pedig az ÉDÁSZ Rt. fogyasztóitól érkezett, míg a többi áramszolgáltatótól ennél jóval kevesebb (2. ábra). Megjegyezzük, hogy ez a két áramszolgáltató a fogyasztói létszám tekintetében is az első két helyet foglalja el. A többi szolgáltatótól érkezett kifogások azonban már nem arányosak az ellátott létszámmal. A Fogyasztóvédelmi Osztályra egy evet átfogó időintervallumban kezeli villamosenergia-fogyasztók szolgáltatással szembeni kifogásainak több, mint a fele nem volt jogos. Minden jogos panasz esetében a szolgáltató elismerte tévedését, és az ügyei ennek megfelelően rendezte. Úgy véljük, hogy a Magyar Energia Hivalal két éves fennállása óta a résztvevő felek megelégedésére teljesítette a törvényekben előírt fogyasztóvédelmi feladatai között a fogyasztói panaszok kivizsgálását. Dr. Kisbán Judit

ELIN Vi I la m osbere n dezéseket Gyártó és Szerelő Kft. 1077 Budapest, Bethlen G. u. 21 -23. Telefon: 322-9655, 322-9656,432-7508 • Fax: 322-9654 • Kapcsoló- és elosztó berendezések gyártása, tervezése • Létesítmények villamos szerelése • Távközlési áramellátó berendezések gyártása és telepítése • Villamos cikkek kereskedelme

frekvenciaváltók 0,4-2500 kW teljesítményhatárokhoz

ELEKTROTECHNIKA

VILÁGSZERTE Nr. 1. a rugós csatlakozástechnikában Kapcsolat a jó ötletekhez CAGECLAMft

- WAGO cég találmánya -

A PROFIK számára

Uj sorozatkapocs-család 2-3-4 vezeték bekötésére

Beköthető keresztmetszet-tartomány: 2-3 vezetéknél 1,5-16 mm 2 ; 4 vezetéknél 1,5-4 m m 2

Értékesítés alkalmazástechnikai tanácsadás további információk

és Szerviziroda M^IEDftnformációs

MAXIMA PLUS Kft. WAUtlPARTNER

1138 Budapest, Váci út 202. Tel./fax: 270-5613 Tel.: 270-5621, 270-2822/1251 mellék Kérdéseikre válaszol: Szilágyi István Forgalmazóink: Elektro Centrum (Székesfehérvár, Széchenyi u. 92.), ELEKTRO PROFI (Budapest VIII., Kerepesi út 27/a; Budapest III., Bécsi út 343,; Pécs, Tüzér u, 6.; Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 1 7. ELEKTRO UNO Kft. (Pécs, Tüskésréti u. 2.), ELKE Kft. (Nyíregyháza, Bocskai u. 45.), CSILLAGPONT Kft. (Győr, Gerence u. 19.), Devill Kft. (Tatabánya, Erdész u. 1.)- D-L Bt. (Budapest XIII., Forgách u. 22.), Duoverzió Kft. (Budapest XIII., Lomb u. 15.), GÁTIBA Kft. (Veszprém, Budapest út 20.), KONTROLL-TEC Bt. (Szeged, Csaba u. 43/b.), MENTAVILL Kft. (Székesfehérvár, Berényi u. 100.), Paritás Kft. (Budapest VII, István u. 35.), Patina Kft. (Dunaújváros, Gagarin tér 9. SIEMENS-i-center (Budapest IX., Ecseri út 14-16; Győr, Fehérvári út 75.; Miskolc, Besenyő út 16.), TECHNIQ 2000 Kft. (Pécs, Endresz Gy. u. 19.)

TUNGSRAM kompakt fénycső Minden más fényűzés 56701

Jövőre mennyivel és mikor emelik a villamosenergia árát. Mégsem kell számlájáért többet fizetnie, ha a Tungsram kompakt fénycsöveit használja. V Tungsram kompakt fénycsövek a hagyományos izzókhoz képest: • •

azonos fényáram mellett 80%-kal kevesebbet fogyasztanak tízszer hosszabb élettartamúak a legváltozatosabb világítási feladatokra nyújtanak energiatakarékos és esztétikus megoldást

A Tungsram december 31-ig 20%-os kedvezménnyel árusítja kompakt fénycsöveit. Most igazán jól jár: a legkedvezőbb áron vásárolhat világszínvonalú kompakt fénycsöveket, és így villanyóráját is takarékra állíthatja. KAPHATÓAK AZ ALÁBBI Á R U H Á Z A K B A N : BAUMAX, CENTRUM, IKEA, KERAVILL, METRÓ, MICHELFEIT, OBI; SIEMENS-I CENTER, SKÁLA, TITÁN ÉS A T U N G S R A M M Á R K A B O L T O K B A N : TUNGSRAM MÁRKABOLT (Budapest VII., Király u. 43-45.) • TUNGSRAM RAKTÁRÁRUHÁZ (Budapest IV, Fóti út-Blaha L u. sarok) BUDAPEST - Bécsi lámpás (III. Bécsi út 67.) - Csóvill No. I. Kft. (IV. Arany J. u. 2-6.) - Devill Kft. (XXL, Gyepsor u. I.) - Elcktromert (VII., Dohány u 81.) - Konverta Kft. (XI1L, Béke u. 21 -29.) - Óbudai Ker. Feji. Kft. (III. ker Zay u. I -3.) - Salgó és Tsai Kft.. (IV. Laborfalvy R. u. 4," VIII. Üllőt út 16/a) - Somkúti és Tsai Kft. (XII. Kékgolyó U. 30.} - Telesys Bt (IV. Fóti út 113.) • BALATONBOGLÁR • Csövill No. i Kft. (IV. Tabán u. 59.) • CSORNA - Fcrrokontakt Kft. (Szent István lér 27.) - DEBRECEN Csővill No. [..Kft. (Szent Anna u. 66.) - Szathmári Kft. (Senyéi u. 22.) • DOROG - Ferrokontakt Kft. (Esztergomi út I.) • DUNAÚJVÁROS- Papdi József (Szórád M. u, 6.) • EGER - Szinkron '91 Kft. (Petőfi S. u. 8.) • ESZTERGOM - Ferrokontakt Kft. (Irinyi út 4.) • GÖDÖLLŐ - G-Lux Kft, (Kossuth L u. Í M 3 . ) • GYŐR - Ferrokontakt Kft. " (Türr István út 9, Régi Veszprémi út ! 4-16.) - Salgó és Tsai Kft. (Apáca u. 6) • HAJDÚBÖSZÖRMÉNY - Elektromert Kft. (Balthazái- LJ. 10.) • HATVAN - Csővill No. I, Kft (Tabán u. 3.) • JÁSZBERÉNY - Szórád és Szófád -Kft. (Szabadság tér 6) • KAPOSVÁR - MBKE Kft, (Izzó u. 3.) • KECSKEMÉT Polár Stúdió 2 Kft, (Csongrádi út 56-) - Sza-CO Bt (Mátyás király krt. 74) • KISKUNHALAS- Papdi József (Széchényi út 108.) • KISBÉR- Ferrokontakt Kft. (Széchenyi út 23..) • MISKOLC - SzathmSn Kit (Álmos u.' 8.) - Travill Ker. Kft. (Semmelweis u. 12.) • NAGYKANIZSA - CsÓVill No. I. Kft (Fö út 8.) • NYÍREGYHÁZA - Villépszer Kft (Szent István út 29.) • Ó Z D Szckomp Bt. (Újváros tér 5.) • PAKS - Horányi Ker. Kft. (Kereszt u. I.) • PÉCS - Bérces Kft. (Centrum Áruház, Jókai tér 9.) • SALGÓTARJÁN - RAER Rt. (l<ákóc/i (A 44) • SÁTORALJAÚJHELY - Szathmári Kft. (Rákóczi út 15.) • SIÓFOK - Papdi József (Vak Bottyán u. 12/a) • SOPRON - Schönvill Bt. (Győri út 22) • SZEGED - Henry Ker. Kft (Jósika u. 14.) - Mobil Vili. Szaküzlet (Rigó u. 8.) • SZEKSZÁRD - Miki Bt. (Mikes u, 24.) • SZÉKESFEHÉRVÁR - Mentavill (Murányi u. 19.) - Telesys Bt. (Királyfcút Itp. 20.) • SZOMBATHELY - Ferrokontakt Kft. (Mérleg út I.) - Schönvill Bt. (Thököly út 29.) • TATABÁNYA - Devill Kft. (Árpád u. 17.) • VESZPRÉM -1 • ZALAEGERSZEG - Elektron Kft. (Bíró Márton u 10/b.) További felvilágosítás: T U N G S R A M Fényforrás Értékesítés • Tel.: 169-3636, 169-6144, 169-2179