évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Elektrotechnika A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Háztartási méretű kiserőművek szerepe a jövő energia ellátásában Hazai és nemzetközi hálózatfejlesztések uniós támogatással Villámvédelem új alapokon I.rész EXKLUZÍV – Jubileumi beszélgetés Hoffman Ivánnal, a HOFEKA cég tulajdonosával Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. I. félévben közzétett magyar szabványok jegyzéke A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás az MTI tudósítójának szemével

101. évfolyam

2 0 0 8 /1 0

www.mee.hu

:\nk{aaVa`do{hcV`hd`Vi :\nk{aaVa`do{hcV`hd`Vi _ZaZciVoZcZg\^Vàih\Z` _ZaZciVoZcZg\^Vàih\Z`

a_ip|cj^Wji|]W$ a_ip|cj^Wji|]W$

TBS

Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem

G{c`ho{bi]Vi# TBS G{c`ho{bi]Vi# Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem 6oBKBEVgicZgbZ\Wo]Vihgj\VabVhkâaVbdhZcZg\^V"hoda\{aiVi{hV^b{g Voyck{aaVa`do{hVho{b{gV^hZag]ZiZ`# 6oBKBEVgicZgbZ\Wo]Vihgj\VabVhkâaVbdhZcZg\^V"hoda\{aiVi{hV^b{g 6aZ\cV\ndWW]VoVîjaV_YdcZcZg\Zi^`Vî{ghVh{\!VoBKB8hdedgiiV\_V`ci! Voyck{aaVa`do{hVho{b{gV^hZag]ZiZ`# iZgb`Z^c` h hoda\{aiVi{hV^c` ]dhho i{kdc ^h `^ho{bi]Vi! \VoYVh{\dh 6aZ\cV\ndWW]VoVîjaV_YdcZcZg\Zi^`Vî{ghVh{\!VoBKB8hdedgiiV\_V`ci! kâaVbdhZcZg\^V"Zaa{i{hiWôidhiVcV`\n[ZaZ^c`ghogZ# iZgb`Z^c` h hoda\{aiVi{hV^c` ]dhho i{kdc ^h `^ho{bi]Vi! \VoYVh{\dh =Vk{aaVa`do{hV{gVb[Za]Vhoc{a{h{ihoZgZic`^ho{bi]ViVchWôidch{\dhVc kâaVbdhZcZg\^V"Zaa{i{hiWôidhiVcV`\n[ZaZ^c`ghogZ# iZgkZoc^!iVa{a]doo{eVgicZgi# =Vk{aaVa`do{hV{gVb[Za]Vhoc{a{h{ihoZgZic`^ho{bi]ViVchWôidch{\dhVc BKBEVgicZg# iZgkZoc^!iVa{a]doo{eVgicZgi# BKBEVgicZg#

VBS TBS TBS

Új MULTIBASE-rendszerű túlfeszültség-levezetők az OBO-tól Új MULTIBASE-rendszerű túlfeszültség-levezetők az OBO-tól

Univerzális

Széles alkalmazási terület a V25 és V20 típusú varisztorokkal Univerzális Széles alkalmazási terület beépítési a V25 és Optimális V20 típusú varisztorokkal

lehetőség

A dugórész az aljzatban megfordítható, Optimális beépítési lehetőség az optimális beépítési helyzet eléréséhez

Tranziens túlfeszültségés villámvédelem dugórész az aljzatban megfordítható, Összekötő és rögzítőrendszerek Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és Avillámvédelem

az optimális beépítési helyzet eléréséhez

Áttekinthetőség

újdonság

Kétirányú feliratozás biztosítja az Áttekinthetőség Az OBO túlfeszültség-védelmi jelölésteszközök: mindkét beépítési Kétirányúáttekinthető feliratozás biztosítja az helyzetben teljes körûáttekinthető védelem az alapvédelemtõl a jelölést mindkét beépítési

Új V50-B+C túlfeszültség-levezetők az OBO-tól helyzetben finomvédelemig. Helymegtakarítás

Megnövelt biztonságHelymegtakarítás A távjelzővel ellátott túlfeszültség-

Alkalmazhatók: alaperõsáramú hálózatok, adatátviteli, illetve telekommunikációs Széleskörű alkalmazhatóság Öt év termékgarancia Öt év termékgarancia hálózatok, A 3- és 4-pólusú (3+1 kapcsolású) levezetők 3 fázisú TN-C-, TN-S-, IT- és TTMinden OBO túlfeszültség-levezető hálózatok védelmére egyarántMinden alkalmasak OBO túlfeszültség-levezető szabályozástechnikai minőségét fémjelzi minőségét fémjelzi áramkörök Praktikus beépítési lehetőség védelmére. Az 1.+2. típusú (kombinált) túlfeszültség-levezető pólusonként 12,5 kA A távjelzővel ellátott túlfeszültséglevezetők szélessége egyezik az villámáram levezetésére képes, eleget téve a szabványos III.-IV. levezetők szélessége egyezik azvédelmi alap- szint kivitellel (LPL) követelményeinek kivitellel

A MULTIBASE-rendszerű aljzat lehetővé teszi a levezető optimális beépítési helyzetének megválasztását, opcionális távjelzés alkalmazását – az alapkivitelekkel azonos szélességben, illetve fésűs összekötő sínek használatát

Az OBO túlfeszültségvédelmi eszközeire 5 év garanciát vállal! Öt év termékgarancia Minden OBO túlfeszültség-levezető minőségét fémjelzi

OBO BETTERMANN Kft.

OBO H-2347 BETTERMANN Kft. Bugyi, Alsóráda 2. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. 000 • Fax +36 (29) 349 100 Tel. +36 (29) 349 OBO Kft. • Fax +36 (29) 349 100 Tel.BETTERMANN +36 (29) 349 000 • www.obo.hu E-mail: [email protected] H-2347 Bugyi, Alsóráda • 2. E-mail: [email protected] www.obo.hu

Tel. +36 (29) 349 000 • Fax +36 (29) 349 100 E-mail: [email protected] • www.obo.hu

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

GmbH · Distrelec Electro-Coord · HOFEKA Kft. Kht. · MVM Partner · OBO Bettermann Kft. · Rapas Kft. ·

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Kovács András – Beköszöntő ....................................... 3

András Kovács – Message from the Secretary General

ENERGIA

ENERGy

Dr. Dán András – Orlay Imre: Háztartási méretű kiserőművek szerepe a jövő energia ellátásában .......................................................................... 4

Dr. András Dán – Imre Orlay: The role of household-size small power plants in the energy supply of the future

ENERGETIKA

ENERGETICS

Dr. Szebeni Mária – Bocsi Ildikó: Korrozív kén vizsgálati eredményeinek összefoglalása transzformátor olajokban 2 év anyagában . ............ 8

Dr. Szebeni Mária – Ildikó Bocsi: Summary of the results of a two-year investigation of corrosiv sulphur in transformer oils

Kovács Gábor – Kiss Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás: Hazai és nemzetközi hálózatfejlesztések uniós támogatással . ................ 11

Gábor Kovács – Kiss Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás: Hungarian and international transmission network developments with the support of the EU

Dr. Bencze János: A Magyar Villamosenergiarendszer (VER)2007. évi statisztikai adatai” . ............ 13

Dr. János Bencze: The Statistical data of the Hungarian Electric Energy System in 2007

VÉDELMEK

PROTECTIONS

Dr. Rejtő Ferenc: Zavarvédelem vagy valami más? ................................ 14

Dr. Ferenc Rejtő: Disturbance protection or any other thing?

Kruppa Attila: Villámvédelem új alapokon I.rész . .............................. 16

Attila Kruppa: Lightning protection based on new standard Part.I.

PARTNEREK

PARTNERS

Tóth Éva: EXKLUZÍV – Jubileumi beszélgetés Hoffman Ivánnal, a HOFEKA cég tulajdonosával . .................................................................. 18

Éva Tóth: EXKLUZIV – Conversation with Mr. Ivan Hoffman the owner of the HOFEKA Ltd. in the Occasion of the Jubilee of the Company

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTINGTECHNICS

Horváth Gábor: Kereskedelmi létesítmények belső téri világításának tervezése ............................... 20

Gábor Horváth: “Designing methods in the area of retail lighting”

Gacs Sándor: Licht 2008 ................................................ 23

Sándor Gacs: Licht 2008

HÍREK

NEWS

Littvay Alajos: Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. I. félévben közzétett magyar szabványok jegyzéke ....................................................... 24

Alajos Littvay: Hungarian standards from the first part of 2008

Tóth Éva: A Budapesti Műszaki Főiskolán Galamb József Emlékszoba nyílt . ................................ 15

Éva Tóth: Memorial Hall of Jozsef Galamb in the Technical High-School of Budapest

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ...... 27

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENT

Erdős Vera: A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás az MTI tudósítójának szemével . ............................................................................. 30

Vera Erdős: 55th Annual Conference and Exhibition of the Hungarian Electrotechnical Association in the eyes of a Journalist from the Hungarian News Agency

Dr. Bencze János: Aranydiplomás – Tar Gy. Ferenc ................................... 33

Dr. János Bencze: Gold Diploma to Ferenc Gy. Tar

Dr. Tathy Tihamer: Maros János Nekrológhoz . ............................................ 33

Dr. Tihamér Tathy: Some words to the Obituary of János Maros

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY OF TECHNICS

Dr. Jeszenszky Sándor: PLUS LUCIS! ......................... 33

Dr. Sándor Jeszenszky: PLUS LUCIS!

LAPSZEMLE . ........................................................................ 34

REWIEW

Kedves Olvasó!

Mire az októberi Elektrotechnikát a kezében tartja a Tisztelt Olvasó, már egy hónap telt el az 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás bezárása óta. A kérdőívek kiértékelése és a személyes visszajelzések ismeretében kijelenthetem: ismét sikeres volt egyesületünk évente ismétlődő, legnagyobb rendezvénye. MEE-tagként majdnem két évtizede veszek részt a vándorgyűléseken, főtitkárként második alkalommal irányíthattam a szervezőbizottság munkáját. A különbség óriási. Talán kevesen tudják, hogy az előkészítő munka legalább egy évvel megelőzi a vándorgyűlés kezdetét, gondoljunk csak a vándorkupa átadásra. Az elhelyezési körülmények döntő fontosságúak, hiszen 500-600 fő egyidejű résztvevőt, 30-35 kiállítót azonos időben és térben elhelyezni nem egyszerű dolog, különösen, ha figyelembe vesszük a hazai – konferenciarendezésre – alkalmas helyek adottságait. A következő és az egyesület szempontjából talán a legfontosabb a konferencia tartalmi megtervezése. Elsőként megkérjük a házigazda szerepét vállaló szervezetünket adja meg javaslatát, majd a Szervezőbizottság megtárgyalja és jóváhagyja a program koncepcióját és a felkészülés munkatervét. Felhívást teszünk közzé az Elektrotechnikában előadás-javaslatok benyújtására és beindul a „gépezet”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

A vándorgyűlés a maga nemében egy különleges és összetett konferencia. Különleges, mert itt nemcsak a szakma képviselői találkoznak, hanem kollégák és régi barátok és a külföldi tulajdonoskört reprezentálók szerte az országból, sőt határainkon túlról is. Összetett, mert az elektrotechnika és energetika szinte minden részterülete képviselteti magát előadói, kiállítói, vagy éppen egyszerű érdeklődői szerepben. A konferencia programjának összeállításakor figyelembe vesszük a technika fejlődéséből és a műszaki-gazdasági környezet változásaiból adódó aktualitásokat, valamint a MEE tagságának igényeit. Minden vándorgyűlés hoz valami újdonságot és ez különösen igaz a mostanira. Kiemelt témaköröket határoztunk meg és erre építettük a plenáris ülés megnyitó szakaszát, valamint két szekció előadásait. A programot érdekesebbé, „pörgősebbé” tettük azzal, hogy nagyobb teret engedtünk a vitának, véleménynyilvánításnak, a szokásos 5 perces blokk helyett. A plenáris ülést érdekes és sikeres panelbeszélgetés zárta le a hazai energetika minden területének képviseletével (kutatás, oktatás, hatóság, termelő, rendszerirányító és elosztó, értékesítő). A kiemelt szekciók összefoglalói a záró plenáris ülésen hangzottak el. A vándorgyűlésről részletes beszámolót adunk az Elektrotechnika novemberi számában, az előadások pedig már elérhetőek a MEE honlapjáról egy rövid regisztráció után (térítésmentesen). Az 55. Vándorgyűlés jelentőségét a számok ismeretében is értékelhetjük: – 54 előadás hangzott el a plenáris, illetve szekcióüléseken, valamint a díjazott diplomaterv és szakdolgozatok összefoglalói. – A regisztrált résztvevők száma megközelítette, illetve a baráti találkozón meg is haladta a 600-at, ami abszolút csúcs. – 30 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait. A szervezőbizottság elnökeként köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik munkájukkal elősegítették a vándorgyűlés sikeres lebonyolítását: az ÉMAKO-nak – ezen belül az egri és miskolci szervezetnek, Az ELMŰ-ÉMÁSZ menedzsmentjének, az előadóknak és programvezetőknek – akik biztosították a rendezvény szakmai színvonalát, és nem utolsósorban a MEE iroda dolgozóinak, akik minden szervezési és technikai feladatot kiválóan megoldottak. 2009-ben nehéz lesz mindezt túlszárnyalni, de mindent megteszünk…

Kovács András főtitkár

Energia Energia Energia Energia

Háztartási méretű kiserőművek szerepe a jövő energiaellátásában Az energiaipar történetének egyik legnagyobb átalakulása előtt áll. Az elosztott energiatermelés térhódítása már elkezdődött, a régi hálózati struktúrába való integrálása azonban még gyerek cipőben jár, a technológiaváltást egyenlőre nem követi a szükséges szemléletváltás. A kiserőművekre hosszú távon egyértelműen szüksége van a villamosenergia rendszernek. Energy industry is about to face one of the most significant transformations of its history. Distributed energy production has already started to spread, however, its integration into the old network structure is still at the rudimentary level, and the change of technology is not yet followed by the necessary change in attitude. The electric energy system clearly needs small power plants in the long run. 1. Bevezetés A villamosenergia-piac teljes körű liberalizációja megváltoztatta a piaci, a szabályozási és a technológiai környezetet. A piaci környezet változását egyrészt a villamosenergia-piac immár a háztartásokat is elérő liberalizálása jelenti, amely a mérés, számlázás és ügyfélkezelés üzleti folyamatait teljesen átalakítja. Másrészt az egyes piaci szereplők érdekeinek szétválása miatt egyre nehezebb az energiahálózat szabályozása, a növekvő igények gazdaságos és biztonságos kielégítése. A szabályozási környezet változását az EK Irányelvei és a kormányoknak az energiaipart és a fogyasztókat érintő intézkedései jelentik. Az intézkedések központi elemei az egységes energiapiac létrehozása, az energiaellátás biztonságának javítása és az éghajlatváltozás fékezése az energiafelhasználás hatékonyságának javításával. A 2006. május 15-én hatályba lépett 2006/32/EK jelű, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló Irányelv rendelkezéseit a tagországoknak 2008. május 17-ig kellett bevezetniük. A technológiai környezet változását a többfunkciós, kétirányú adatcserére alkalmas „okos” fogyasztásmérők megjelenése, az információtechnológia fejlődése, a megújuló energiaforrásokat felhasználó és az elosztott energiatermelés elterjedése jelenti. E változásokra épít az EU „Intelligens Hálózatok” (Smart Grid) projektje, amelynek célja a versenyképes, hatékony, biztonságos és fenntartható energiapiac megteremtése új technológiák, termékek és szolgáltatások létrehozásával. [3] 1.1. Néhány fontosabb előírás az EU direktívából Az Európai Parlament 2006/32/EC irányelve előirányozta a különböző energiafelhasználás végfelhasználói hatékonyságának növelését. Ennek keretében az alábbi elvárások fogalmazódnak meg: – Az Európai Közösségben szükséges a fogyasztói hatékonyság növelése; a megújuló energiák részarányának emelése, az elosztás javítása és az ellátási biztonság növelése. – A CO2 kibocsátás csökkentése a felsorolt intézkedések hatására. – Az energiamegtakarításokban 9%-os célt tűz ki. – A végfelhasználói hatékonyság mérhetősége.


1.2. Miért fontos az energiamegtakarítás? Miért fontos az energia megtakarítása? – tehetnénk fel a kérdést. Miért lehet fontos, hogy egyre kevesebb energiát használjunk fel? Kinek állhat érdekében az egyre kisebb energiafelhasználás? Miért jó ez nekünk, miért jó az energiafelhasználóknak és miért jó az energiatermelőknek, szállítóknak? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, nézzünk meg néhány statisztikai adatot. A villamos energiafelhasználás 1980 óta 45 %-kal növekedett a földön és az eddigi trendet figyelve várhatóan további 70 %-kal fog emelkedni a következő 20 évben. A CO2 kibocsátás 33 %-kal növekedett az ipari forradalom óta és folyamatosan növekszik. Az energiaárak nem csak hazánkban, hanem a világpiacon is folyamatosan emelkednek. A CO2 kibocsátás és a velejáró hatások globális kihívást jelentenek mindannyiunk számára. A villamos energia előállítása közvetlen és számos közvetett hatással jár a környezetre és az emberre nézve is. Ha megnézzük a villamosenergia-termelés,-szállítás,-felhasználás mérlegét, azt látjuk, hogy 100 egység energia előállításából 33 egység átalakítási és 33 egység szállítási veszteség keletkezik és mindössze 33 egységnyi energia marad a végfelhasználónak. Ebből következik, hogy a felhasználói oldalon kell az energiát megtakarítani, vagy részben előállítani, hiszen egy egységnyi energia-megtakarítás 3 egységnyi energia előállítását teszi szükségtelenné. [4]. A fentieket figyelembe véve kell megtalálni azt az egyensúlyt és működési modellt, ami megteremti a megfelelő mennyiségű villamos energia előállításának feltételeit, ugyanakkor megőrzi a környezet épségét. A döntéshez a következő szempontokat kell mérlegelnünk: – A Föld népessége folyamatosan növekszik és ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a villamosenergia-igénye is – A népesség egészének joga van a villamosenergia hozzáféréséhez és biztos villamosenergia-ellátáshoz. Ennek hiányában a politikai és gazdasági instabilitás kihathat a teljes emberiségre – Meg kell oldani a klímakérdést – Biztosítani kell a megfelelő jogi környezetet egy fenntartható és környezetkímélő üzleti növekedéshez. A cikk ez utóbbi két szempontra adható egyik lehetséges válasszal az „intelligens hálózatok” kérdésével foglalkozik. 2. Smart Grid vízió, vagy intelligens hálózatok víziója 2005-2020 [3]. Az EU direktíva nem csak a méréstechnika korszerűsítését fogalmazza meg, hanem a megújuló energiafelhasználás növelését, a veszteségek csökkentését, a hálózatok jobb kihasználását, az energia elosztott termelését is. Néhány alapelvárás az „okos” hálózatokkal kapcsolatban: – Villamos energia hatékony szállítása és elosztása – Energia és kapcsolódó szolgáltatások európai piaca – Ismeretek megosztása, erőforrások összefogása – Új technológiák termékek szolgáltatások – Elosztott energiatermelés és megújuló források integrálása – Környezetvédelem Milyen ma a villamosenergia-rendszer, illetve milyen jövőképet fest a Smart Grid vízió: Ma: – Központi energiatermelés – Limitált határkeresztező forgalom – Központi rendszerirányítás – Helyi egyensúlyra optimalizált – Évszázados technológia – Eltérő szabályzás – Egyirányú energiaáramlás A jövő: – Igény szerinti minőség, üzembiztonság

– Rugalmas, optimalizált bővítés, karbantartás és üzemvitel – Rugalmas és értéknövelt szolgáltatások – Helyi rendszerirányítás, elosztott és megújuló energiatermelés – Kis termelőegységek a fogyasztóhoz közel – Egységes szabályozási környezet – Kétirányú energia- és információáramlás. A vízió szerint Európa villamos hálózata 2020-ra és utána a következők szerint változik: – Flexibilis, teljesíti a fogyasztók igényeit miközben megfelelően reagál a változásokra, kihívásokra – Elérhető: garantálja a csatlakozási hozzáférést a hálózat minden használójának, különösen a megújuló, jó hatásfokú és kis CO2 kibocsátású termelőknek – Megbízható: megvalósítja és növeli az ellátás biztonságát és minőségét, a digitális korszak igényeivel összhangban – Gazdaságos: innovációval, hatásos energiamenedzsmenttel és versennyel, szabályozással biztosítja a legjobb értékkihozatalt. A villamosenergia-rendszerben az elmúlt néhány évben végbement változások előtérbe helyezték az elosztott energiatermelést, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítását. Magyarországon ez elsősorban a szélerőművek térhódításában nyilvánult meg. 2008 közepén már több mint 112 MW teljesítmény üzemelt az országban. A hagyományos hálózati struktúrától eltérő termelőegységek azonban számos probléma forrását jelentik. Ezek közül legfontosabb az időjárástól függő termelés, aminek következtében a hálózatra adott energia mennyisége gyorsan és jelentős mértékben változhat. Ez megnehezíti a rendszerirányító feladatát. A „nagyobb” termelő egységek mellett megjelentek a kisméretű (<50 kVA) ún. háztartási méretű kiserőművek is. 3. A háztartási méretű kiserőművek helyzete Magyarországon A magyar Villamos Energia Törvény (VET) értelmében a 2008. január 1-jétől bevezetett teljes liberalizáció megteremtette többek között a háztartási fogyasztók szabad szolgáltatóválasztásának, a háztartási fogyasztók által üzembe helyezett kisteljesítményű villamosenergia-termelő berendezések (továbbiakban háztartási kiserőművek) hálózatra kapcsolásának, és a termelt villamosenergia-többlet kötelező átvételének törvényi szabályozását. A VET végrehajtását illetően egy sor megoldandó probléma vetődik fel. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület felismerve a helyzet súlyosságát, a problémák megoldásának jelentőségét, javaslatokat tett az eddig megoldatlan kérdések megválaszolására. A javaslat célja egyúttal az volt, hogy az egész országban azonos gyakorlat alakuljon ki a háztartási méretű kiserőművek csatlakozási és elszámolási kérdéseit illetően. [1]. 3.1. Mi a háztartási kiserőmű? Háztartási kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t. A háztartási kiserőművek fogalmának a bevezetése azzal a szabályozási szándékkal történt, hogy a jogszabály megkönnyítse az olyan felhasználók hálózatra csatlakoztatását, akik saját maguk által épített és üzemeltetett kiserőműben, a helyileg megtermelt villamos energia közvetlen, saját célú felhasználásával kívánják csökkenteni a közcélú hálózatból vételezett villamos energia mennyiségét, így optimalizálni a villamosenergia-felhasználás folyamatát. Nem cél, hogy ezek a felhasználók folyamatosan betápláljanak a hálózatba, azaz nem szabályozási cél, hogy a jogalkotó megalkossa a „háztáji villamosenergia-termelés”, mint háztartási jövedelemkiegészítő módszer lehetőségét. Mindezt figyelembe véve, valamint az emberi természetet ismerve, háztartási kiserőművek létesítésének alapvetően az alábbi okai lehetnek:


– Státuszszimbólum – Kiegészítő energiaellátás, különösen olyan környezetben, ahol nem kellően folyamatos az energiaellátás – A törvényi akarattal ellentétben a „háztáji villamosenergiatermelésre” való berendezkedés 3.2. Lehetséges műszaki megoldások, tisztázandó kérdések [2]. A háztartási kiserőműveknél nagyon sok technológia terjedt el, a primer energia felhasználása szempontjából azonban egyszerűbb az osztályozás: – Megújuló energiahasznosítása (víz, nap, szél, hőforrás) – Hagyományos energiahasznosítás (gáz, olaj) – Egyéb (pl. Stirling motor) A háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozására vonatkozóan számos kérdést kell tisztáznunk, amelyek részben tisztán műszaki, részben technikai, végül piaci, pénzügyi jellegűek. 3.2.1. Műszaki feltételek A műszaki feltételek alapvetően négy részre bonthatók: – Biztonságtechnikai követelmények (érintésvédelem, túlfeszültség-védelem) – Hálózati visszahatások (feszültségminőségi paraméterek) – Védelmi berendezések – Csatlakozás, méréselszámolás Fentiek közül a VET csak a mérés, elszámolás kérdésével foglalkozik, a többi feltétel kidolgozását és alkalmazását a Szolgáltatókra hárítja. 3.2.2. Biztonságtechnikai követelmények A háztartási kiserőművek kialakításának villamos biztonságtechnikai szempontjait alapvetően meghatározza a fogyasztó (kezelő) biztonsága és a közcélú villamos hálózat üzembiztonsága. A kiserőmű hálózati csatlakozása lényegében kettős betáplálású: a háztartási kiserőmű áramszolgáltatói csatlakozási pontjától a kiserőmű hálózati feszültségű betáplálási pontjáig (pl. inverter elmenő kapcsai) terjedő hálózatszakaszon mind a hálózati, mind a kiserőmű felőli feszültség jelen van, ezért ezt a hálózatszakaszt kiemelten kell kezelni, fokozott gondossággal kell kivitelezni. 3.2.3. Villámvédelem, földelés, EPH A várhatóan legnagyobb számban megjelenő két háztartási kiserőmű típus (nap, szél) villámvédelmi szempontból fokozott kockázatot jelent: a napelemmodulok az épületek tetejére települnek, a szélkerekek pedig a nagyobb szélerősség miatt jóval a környezet fölé magasodnak. Minden esetben tehát villámvédelmi berendezést kell telepíteni, függetlenül attól, hogy egyébként a szabvány előírja-e azt az épületre (objektumra). 3.2.4. Érintésvédelem Az objektum érintésvédelmi megoldásai – a fogyasztói részennem különböznek a szokványostól. A háztartási kiserőmű érintésvédelmi megoldása szükségszerűen illeszkedik a közcélú hálózat érintésvédelmi rendszeréhez. A háztartási kiserőmű villamos rendszerében ezzel kapcsolatban az alábbiakra kell felhívni a figyelmet: – Meghatározó a primer energia átalakító és az inverter kapcsolástechnikája: ez eldönti, hogy mit kell, mit lehet, és mit nem szabad földelni. Gyakori a földfüggetlen akkutelep - földelt inverter rendszer, ami egyszerűsíti a kérdést. – A kettős táplálású szakasz érintésvédelme olyan legyen, hogy mindkét rendszert kapcsolja le testzárlat esetén. – Tekintettel az inverterek szokásos felépítésére és túláramkezelési módjára az inverter kimenetére áramvédőkapcsolót (hibaáram relét) kell telepíteni.

3.2.5. Hálózati visszahatások A kiserőművek hálózati visszahatása a kiserőmű teljesítményétől, hálózati oldali egységétől, valamint a hálózattól függ. Ennek megfelelően vizsgálni és korlátozni kell a következő kölcsönhatásokat: – hálózati feszültség nagysága – negativ sorrendű feszültség aszimmetria – harmonikus és közbenső harmonikus feszültségtorzulás – villogás (flicker) Háztartási kiserőművek csatlakozási feszültségszintje 0.4kV, ezért gondolni kell arra, hogy a KÖF/KIF transzformátor névleges teljesítményével, a kisfeszültségű hálózat keresztmetszetével összhangban legyen a körzetbe telepített kiserőművek teljesítményének összege. 3.2.6. Védelmek Az „Elosztói Szabályzat melléklete” a következőket írja a 4. Védelmek című fejezetében: „A kiserőműnél az alábbi védelmekről kell minimálisan gondoskodni”: – rövidzárlat-védelem; – túlterhelésvédelem; – földzárlatvédelem; – érintésvédelem; A kiserőművek védelmi berendezéseit az érvényes MSZ szabványok szerint kell kivitelezni. A szigetüzemre alkalmas berendezéseknél ezeket a védelmeket a szigetüzemre is biztosítani kell. Az Elosztói Szabályzatban megadottakon kívül javasolt védelmek: – Fáziskimaradás – Fázissorrend, aszimmetria (forgógép esetén) – Vektorugrás-védelem A védelmekkel szemben támasztott speciális követelmények – A legfontosabb követelmény az életbiztonság, tehát minden feszültségkimaradásra ki kell kapcsolni a generátort. – A kiserőmű csatlakozása nem ronthatja a közcélú villamos hálózat biztonságos üzemét, nem veszélyeztetheti a villamosenergia-minőséget. • A kiserőmű ne tápláljon rá a zárlatra • Ne okozzon feszültségingadozást • Ne okozzon szabványtalan feszültséget • Ne okozzon zavaró mértékű aszimmetriát, harmonikus torzítást, villogást. • Testzárlatra kikapcsoljon Fentieken túlmenően a védelmek védjék meg a kiserőművet minden olyan igénybevételtől, amely tönkremenetelét okozná. 3.2.7. Csatlakoztatás, mérés, és elszámolás Csatlakozásnál biztosítani kell a hálózatról történő leválasztás lehetőségét. A leválasztást biztosító berendezést a szolgáltató által hozzáférhető helyen kell kialakítani. A mérőhely kialakítása minden esetben a fogyasztó költsége. Az elosztóhálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni. A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ahol a külön mérés nincs előírva, az ad-vesz kétirányú mérést alkalmazzuk. Az 1. ábrán az ad-vesz mérés sematikus megvalósítása látható. 3.2.8. Piaci környezet. Kötelező átvétel A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes

szolgáltató köteles átvenni. Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási mé1. ábra Ad – vesz mérés elvi sémája retű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergiakereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, a betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló kereskedő az által értékesített villamos energia szerződés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserőmű üzemeltetője, mint felhasználó által fizetendő rendszerhasználati díj összegének 85%-ával köteles átvenni. 4. Összefoglalás Az energiaipar történetének egyik legnagyobb átalakulása előtt áll. A fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének csökkenése, a káros anyagok kibocsátásának mérséklése, az energiaárak folyamatos emelkedése, a megújuló energiaforrások felé terelik a figyelmet. Az elosztott energiatermelés térhódítása már elkezdődött, a régi hálózati struktúrába való integrálása azonban még gyerekcipőben jár, a technológiaváltást egyelőre nem követi a szükséges szemléletváltás. A kiserőművekre hosszú távon egyértelműen szüksége van a villamosenergia-rendszernek, azonban az ellátás biztonságának fenntartásához, a feszültségminőség szinten tartásához vagy javításához, a hálózat szabályozhatóságának magas szinten tartásához a bennük rejlő potenciál kiaknázására van szükség. Európa (a világ) az intelligens hálózatok és intelligens fogyasztásmérők felé mozdul. A jó és megfelelő megoldás alapos előkészítést igényel és jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól. Irodalom [1]. A hazai hálózatra a közeljövőben várhatóan nagy számban csatlakozó háztartási kiserőművek által okozott problémák vizsgálata. Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2007.november. [2]. Dr. Dán András Háztartási kiserőművek hálózati csatlakozásának műszaki és gazdaságossági feltételei, Villanyász, Energetikai Kiadó Kht., VII. Évfolyam 2. szám (12-17) [3]. Orlay Imre Méréstechnikai korszerűsítés az EU direktívák tükrében, intelligens mérés, intelligens hálózatok, Villanyász, Energetikai Kiadó Kht., VII. Évfolyam 2. szám (4-9) [4]. Schneider Magazin, Scneider Elektric VIII. Évfolyam 2. szám Energiamegtakarítás, energiamenedzsment (18-19)

Dr. Dán András

Orlay Imre

egyetemi tanár BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék

műszaki szakértő Hálózat Optimalizálási Osztály

[email protected] Lektor: Dr. Varjú György, professzor emeritus


[email protected]

energetika Energetika ENERGETIKA energetika Korrozív kén vizsgálati eredményeinek összefoglalása transzformátor olajokban 2 év anyagában Nem korrozív olajok alkalmazási lehetősége Környezetvédelmi kérdések A korrozív S problémája Magyarországon is megjelent. A Tisza Pharma Vet Kft. a korrozív S tárgyában számos vizsgálatot végzett használatlan, és használt transzformátorolajokkal egyaránt. Az eredmények két év anyagát tükrözik. A Tisza Pharma Vet Kft. laboratóriuma az ezzel a problémával foglalkozó CIGRE és IEC munkabizottságaiban dolgozik. A cikkben ezen munkabizottságokra tettünk említést. Bemutattunk néhány nem korrozív transzformátorolajat. Ismertettük a világszerte alkalmazott korrozív S tisztítási technológiákat. Amennyiben környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb technológiát akarjuk választani, akkor az alternatív transzformátorolajokat helyezzük előtérbe. Az alternatív olajok használata új lehetőséget biztosít a megújuló energiaforrásra való áttérésre. The corrosiv sulphur problem appeared in Hungary, too. The laboratory of Tisza Pharma VET Ltd. made several examinations in subject of corrosiv sulphur in unused and used transformer oil. Results of two years are presented. The Laboratory of Tisza PharmaVET Ltd. is working in the working groups of CIGRE and IEC dealing with this problem. These working groups were mentioned in this article. Few non-corrosiv transformer oil are described. The worldwidely commonly used corrosiv sulphur cleaning technology was mentioned. When we want to choose the most advantageous technology for environment protection, we may choose the alternativ transformer oils. The using of alternativ oils in transformers is a possibility for the change over to refreshed source of energy.

Bevezetés Világszerte óriási érdeklődést mutatnak a villamosenergiaszolgáltatók a nagy port kavart korrozív kén téma iránt. Számos cikk jelent meg, mely igyekszik megvilágítani a kémiai hátteret, a transzformátorban lehetséges káros folyamatokat, melyeket a korrozív olaj okozhat, a vizsgálómódszereket és az aktuálisan rendelkezésre álló mentesítési eljárásokat. A CIGRE munkabizottságok folyamatosan végzik a kutatásokat, az IEC pedig az ide vonatkozó szabványok kidolgozását. Az üzemeltetők várják a korrekt, megbízható megoldásokat korrozív S ügyben. A vizsgálatok eredményei segítségével kapott szakvélemény birtokában mikor és mit tegyenek, egyáltalán szükséges-e beavatkozni? Cikkünk célja, hogy ismertessük a Tisza Pharma VET Kft. független vizsgálólaboratóriumában végzett üzemi olajok korrozív kén, DBDS antioxidáns és rézpasszivátorra vonatkozó vizsgálati eredményeit, bemutassuk a jelenleg megvásárolható, nem korrozív olajokat, valamint a témával kapcsolatos környezetvédelmi kérdéseket.


Üzemi olajok korrozív kén, DBDS antioxidáns és rézpasszivátor vizsgálati eredményei A korrozív S témával kapcsolatos kémiai hátteret már nem kívánjuk bemutatni, mivel ezt más szerzők, korábbi cikkben [1] megtették. A villamos berendezések megmintázása a CIGRE A2. 32 munkabizottság [2] javaslata alapján történt, mely szerint „meg kell vizsgálni minden olyan villamos berendezés olaját korrozív S-re és DBDS-re, ha – nem inhibitált Nynas olajokat ( Nynas Nytro 3000, 10GBN, 10BN és 11EN), melyek köztudottan korrozív S tartalmúak – amelyek más olajat (Shell, Esso, stb…) tartalmaznak és amelyeket még nem vizsgáltak a CIGRE A2.32 által javasolt módszerek szerint – ahol az olaj típusa ismeretlen és a transzformátort 1990 után töltötték fel – a túlterhelt berendezéseket (magasabb olaj hőmérséklet)”. Kizárólag 1990 óta gyártott készülékek kerültek megmintázásra. Lényeges kérdés volt a berendezésekben levő olaj típusa, adalékolása. A laboratórium a témára vonatkozó IEC szabványok kidolgozásában vesz részt, ezért lehetőségünk volt a korrozív kén vizsgálatok, az analitikai mérések a kidolgozás alatt álló, de jelenleg még nem publikus szabványok [3.] szerinti elvégzésére. A papírszigetelés vizsgálatát, a pásztázó elektronmikroszkópos és röntgenspektrometriás módszer (SEM/EDX [3.]), valamint a rézvezető felszíni változásainak mennyiségi mérését [3] a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjával együttműködve végeztük el.

1. ábra Rézszulfid a papírszigetelésen

2. ábra Rézszulfid a rézvezetőn Sajnos a rutinszerűen alkalmazott olajvizsgálati diagnosztikai eljárások nem jelzik a korrozív kénnel kapcsolatos problémákat. Bár az olaj korrozívnak bizonyul, a fizikai-kémiai paraméterei nem változnak. Az olajban oldott gázok analízise, az ún. hibagázok vizsgálata a villamos problémák kimutatására szolgálnak, de ebben az esetben itt sem számíthatunk segítségre. Nem jelzik a korróziót. Ezek a módszerek előrejelzésként, korai diagnosztizálásra sajnos nem alkalmazhatóak a rézkorrózió vizsgálata során, mert egyik paraméter sem alkalmas a korrozív sajátság jelzésére. A mérési program során különböző típusú használatlan olaj, és villamos berendezések szigetelőolaját vizsgáltuk meg rézkorrózióra, DBDS-re és réz-passzivátorra [3]. Rézpasszivátor A vizsgálati anyagokban a vegyület egyik esetben sem volt

kimutatható. Az okok: vagy nem passziválták az olajakat, vagy a passzivátor már eltűnt azokból az olajokból. DBDS A vizsgálat alá vett használatlan szigetelőolajokból DBDS-t kimutatni nem lehetett. A vizsgált transzformátorolajok 49 %-a tartalmazta a vegyületet 13-107 ppm koncentrációban. Korrozív S A transzformátorokból vett szigetelőolaj minták 28 %-a bizonyult korrozívnak a munka során. Az esetek 2 %-ban volt a papírszigetelés érintett. A szulfidkiválás a rézvezető felszínén történt. További vizsgálódás tárgyát képezik a rézlemezen talált “színelváltozások, szürkés elszíneződések”.

A nem korrozív ásványolaj alapú olajokat [6] az 1.táblázat, a nem korrozív nem ásványolaj alapú szigetelőolajokat [6] a 2. táblázat tartalmazza. A táblázat a teljességre való törekvés nélkül készült. Nytro Libra

nem inhibitált

Nytro Gemini X

inhibitált

Nytro Taurus

nem innhibitált

Nytro Lyra

inhibitált

TO 40 A

inhibitált

TO 35K

nem inhibitált

1. táblázat Ásványolaj alapú, nem korrozív olajok Biotemp

növényolaj

Midel

szintetikus észter

FR3

növényolaj

Dow-Corning

szilikonolaj

2. táblázat Nem ásványolaj alapú, nem korrozív olajok

3. ábra Színelváltozások a rézvezetőn A korrozív S hatástalanításának módszerei a szigetelőolaj rendszeres passziválása, az olaj lecserélése nem korrozív olajra, valamint a részleges depolarizáció [1],[4],[5], melyet szerzők a hivatkozott cikkben részletesen ismertettek. Nem korrozív olajok Az üzemeltető részéről a legalapvetőbb igény az, hogy az alkalmazott szigetelőolaj élettartama a lehető leghosszabb legyen. Az üzemelés során - hosszú távon - az olaj paramétereiben ne következzen be olyan változás, ami az üzemeltetést veszélyeztetné. A környezetvédelmi kérdések sem elhanyagolhatók. Az ásványolaj alapú szigetelőolajok olyan nagy mértékben szennyezték a környezetet, hogy szükségessé vált egyéb, kevésbé ártalmas olajok után kutatni. Megnőtt az igény a környezetbarát, biológiailag könnyen lebontható anyagok iránt, amelyek nem ásványolaj alapúak. Az üzemeltetőnek meg van a lehetősége, hogy a piacon található nem korrozív olajokból válasszanak új villamos berendezés vásárlása esetén. A korrozív kén hatástalanításának az egyik módszere a szigetelőolaj lecserélése. Vizsgálataink szerint, ha az ásványolaj alapú transzformátorolajat nem ásványolaj alapú szigetelőolajra cseréljük le, jól végzett technológiával, a papírszigetelésben levő maradék ásványolaj mennyisége 2-5%, ami elenyésző. Arra vonatkozóan még nincs elegendő információnk, hogy egy korrozív olaj lecserélésekor mennyi a papírszigetelésben maradt minimális kéntartalom, ami megengedhető és nem eredményez potenciálisan korróziót. A jelenleg legjobbnak tűnő módszer a nem korrozív olaj használata [6].


Környezetvédelem Napjainkban a környezet védelme végre jelentős szerephez jutott. Azoknak a cégeknek, akik veszélyes anyagokkal és készítményekkel dolgoznak, ismerniük kell, hogy mivel foglalkoznak, hogyan kell a keletkező hulladékokat kezelni. A transzformátorolajat gyártó cégek a technológia során rutinszerűen alkalmaznak olyan antioxidásonkat, melyek az olaj élettartamát növelik, megakadályozzák az olaj öregedését. Napjainkban még mindig sok vitát kiváltó kérdés, hogy a gyártónak kötelessége-e tájékoztatni a transzformátor üzemeltetőt arról a tényről, hogy a szigetelőolaj milyen vegyületeket is tartalmaz, illetve a technológia módosítása során változtatták-e pl. az antioxidáns típusát, koncentrációját? A felhasználók nagy része nemzetközileg úgy vélekedik, hogy ismerniük kell az olajhoz adott adalékok kémiai összetételét, korrekt analitikai vizsgálatát, hogy a transzformátor tartós üzemelése során ne lépjenek fel olyan nem várt kémiai átalakulások az olajban, amelyek a zavartalan és folyamatos üzemelést veszélyeztetnék. Az ásványolajok környezetvédelmi szempontból jelentős figyelmet érdemelnek egészségkárosító, illetve környezetkárosító tulajdonságaik [6], [7] révén. Használatuk során számtalan esetben okoznak környezetszennyezést amellett, hogy nagymértékű felhasználásuk a jövő generáció szükségleteinek kielégítését is veszélyezteti. Toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságaik [6], [7]: Az emberi egészségre vonatkozóan belélegezve, illetve lenyelve ártalmas, tüdőkárosodást, ismételt expozíció esetén a bőr kiszáradását, vagy megrepedezését okozhatja, emellett szerkezetéből adódóan karcinogén, teratogén, és mutagén hatása is ismert. A környezetbe kerülvén a talajrészecskéken adszorbeálódik, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat – szétterülő fázisként úszik a víz felszínén, majd a nehézségi erő hatására a talajokban olajtestet képez (1m3 elfolyt aromás szénhidrogén 3 440 000 m3 talajvizet képes elszennyezni) –, akkumulálódik az élő szervezetekben ezzel irreverzibilis károkat okozva. A szigetelőolajoknál leginkább alkalmazott adalékanyagok: A DBPC (2,6-di-terc-butil-p-kresol) és a DBDS (dibenzil-diszulfid), amely a réz-szulfid keletkezésének egyik elősegítője - biodegradációjukat tekintve nehezen bomló szerves vegyületek.

A korrozív S problémájával érintett berendezések a már előbb említett mentesítési lehetőségei közül az ásványolajba adagolt rézpasszivátorok (BTA TTA Irgamet 39) egészségre és környezetre gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak. Toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságaik [6], [7]: BTA (1H-benzotriazole), TTA (Tolytriazole) human szervezetben, és a környezetben hosszan tartó károsodást okozhatnak. A passzivátorok közül a Benzotriazol (BTA) és származékai feltételezett rákkeltők. Az Irgamet 39 veszélyes a környezetre és az emberi szervezetre irritáló hatású. Biológiai lebomlásuk nagyon lassan megy végbe. Az ásványolajat, mint veszélyes anyagot, veszélyes hulladék kategóriájának megfelelően kell tárolni, kezelni, illetve ártalmatlanítani. Felvetődik a kérdés, hogy a rézpasszivátorral inhibitált ásványolajoknál, mint a PCB esetében is, az adalékanyagok mennyiben befolyásolják az ásványolaj veszélyes anyagként történő megsemmisítését? Nem kell-e az eddigiektől eltérő kármentesítési technológiát alkalmazni? Fontos kérdés még, hogy az ásványolaj passziválása mellett a papírszigetelésben, illetve a réz felszínén már lerakódó réz-szulfid mentesítésére mi a megoldás? Tehát a rézpasszivátorok alkalmazása csak átmeneti megoldást nyújt a korrozív S problémára, amely folyamatos monitoringot, valamint rendszeres pótlást igényel. Környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb módszert a szelektív depolarizáció jelenti, ahol a kármentesítés „in situ” technológiával – tehát az élő szervezetekre veszélyes ásványolaj környezetbe való kikerülése nélkül – történik. Ennek egyetlen hátránya, hogy rendkívül nagy költségekkel jár. A környezetvédelemben, illetve az ipar minden területén a legjobb technológiára (Best Available Technology: BAT) kell törekedni, amely a piacon elérhető, megfelelő működési referenciával rendelkező, gazdaságilag is elfogadható eljárás alkalmazását jelenti. A korrozív S mentesítés lehetőségeinek területén hosszú távú megoldásként olajcsere, valamint új transzformátorok esetén a megfelelő típusú, nem korrozív olajok kiválasztása javasolt. Nem ásványolaj alapú, nem korrozív olajok: – FR3 (növényi olaj) – BIOTEMP (növényi olaj) – MIDEL (szintetikus észter) – Dow Corning (szilikon olaj) Toxikológiai sajátosságaik [6],[7],[8]: Nem akkumulálódnak az élő szervezetekben. Biológiai lebomlásuk könnyen, rendkívül gyorsan megy végbe - nagyobb, mint 99%. Lobbanáspontjuk nagyobb, mint 300 Co, ezért tűzbiztonági szempontból is jelentős előnyt élveznek az ásványi alapú szigetelőolajokkal szemben. Összefoglalás A Tisza Pharma Vet Kft. független vizsgálólaboratóriuma aktívan vesz részt mind a CIGRE, mind az IEC cikkben említett szakterületeinek (korrozív S, alternatív olajok) munkabizottságaiban. Cikkünkkel szeretnénk rávilágítani az egyre jobban előtérbe kerülő, Magyarországon is megjelenő korrozív S kérdésre, a témában végzett laboratóriumi vizsgálataink eredményeire, a nemzetközi területen sikeresen alkalmazott mentesítési eljárásokra. A jelenleg választható technológiák közül amennyiben az olajcserét választjuk, környezetvédelmi szempontból az alternatív olajok alkalmazása jelenti a legelőnyösebb technológiát. A 2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény szerint „Ha választási lehetőségünk van két anyag közül, a kevésbé veszélyeset kell választanunk”. Az alternatív olajok használata a lehetőség – a nemzetközi elvárásoknak megfelelően – a megújuló energiaforrásokra való áttérésre.


10

Felhasznált irodalom [1] Elektrotechnika 2008/07-08: ”Korrozív kén a transzformátor szigetelésben” [2] Guidlines for Power Transformers (version 2-status 2007 -01-18.: ˝Corrosive Sulfur in Insulating Oils˝ [3] ”A CIGRE és IEC munkabizottságok ide vonatkozó belső dokumentumai” (CIGRE WG A2-31, IEC TC10) [4] V. Tumiatti: ”DBDS & Corrosion free” program: corrective actions and countermeasures 2007” [5] V. Tumiatti: ”Sustainable Solutions for protection of transformer and insulating fluids 2007” [6] ”A CIGRE és IEC munkabizottságok ide vonatkozó belső dokumentumai” (CIGRE WG A2-35, IEC TC10) [7] ”44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet a vezsélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól” [8] ”2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról”

Dr. Szebeni Mária okl. kromatográfiás mérnök Igazságügyi toxikológus szakértő Laboratóriumvezető Tisza Pharma VET Kft. Vizsgálólaboratóriuma [email protected]

Bocsi Ildikó okl. környezetmérnök Tisza Pharma VET Kft. Vizsgálólaboratóriuma tpv@ pantelweb.hu

Lektor: Kalló István kenéstechikai szakmérnök

energetika Energetika ENERGETIKA energetika Hazai és nemzetközi hálózatfejlesztések uniós támogatással A MAVIR ZRt. az elmúlt években több hálózatfejlesztési projektje megvalósításához összességében eddig mintegy 4,7 M Euró Uniós támogatást nyert el a TEN-E program keretében. A hazánk villamosenergia rendszerének rendszerirányításáért és villamosenergia átviteléért felelős MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. folyamatosan fejleszti átviteli hálózatát annak érekében, hogy a növekvő lakossági és nagyfogyasztói energiaigények, valamint a szabad piac által előidézett kihívások közepette is biztosíthassa az ország villamosenergia ellátásának biztonságát, annak európai színvonalát. Ennek keretében az elmúlt négy évben a MAVIR több hálózatfejlesztési projektet valósított meg, melyek együttes értéke meghaladta a 60 millió Eurót, ezek egy részéhez Európai Uniós forrásokat is igénybe vett. A hatékony érdekérvényesítési tevékenység, valamint a professzionális szakértői támogatás bevonása révén a fejlesztésekre eddig 4,7 millió Euró (~1,13 Mrd Ft) EU-s támogatást nyert el a MAVIR – és ez az összeg várhatóan továbbiakkal fog kiegészülni. Hungarian Transmission System Operator Company Ltd. (MAVIR) has won approximately 4,7 million Euro EU funds so far for its transmission network developments in the frame of the Trans European Networks – Energy (TEN-E) program in the last few years. MAVIR Hungarian Transmission System Operator Company Ltd. is continuously developing its transmission network in order to assure the security of energy supply and the appropriate conditions for free energy market. In this aim MAVIR started several network implementation activities, the total budget of which exceeds € 60 Million. As a result of the efficient lobby actions and the involvement of a professional consulting company (AAM Consulting Ltd.) a significant part of this budget has been covered by EU funds. The so called Trans European Energy Network (TEN-E) program suits perfectly to MAVIR’s strategy, thus already allocated € 4,7 Million – and this number will probably increase in the future. A MAVIR hálózatfejlesztési politikája A MAVIR ZRt., mint Átviteli Engedélyes feladata, hogy a magyar villamosenergia rendszer részét képező átviteli hálózaton a hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelő stratégián alapuló fejlesztési, felújítási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységével biztosítsa a hálózat hosszú távú, biztonságos rendelkezésre állását és egyenlő feltételeket nyújtson a hálózathoz való hozzáférésre a villamos energia piac szereplői számára. Ezen elvek mentén a MAVIR ZRt. elkészíti és folyamatosan aktualizálja az átviteli hálózat fejlesztési stratégiáját. Az 1993-ban lefektetett hálózatfejlesztési stratégia szerint az elmúlt évtized fejlesztési tevékenysége keretében új távvezetékek és alállomások létesítésével jelentősen nőtt Békéscsaba, Pécs és Szombathely térsége villamos-energia ellátásának biztonsága, javultak a szolgáltatott energia minőségi


11

paraméterei. A következő években ugyanezen cél érdekében folytatódnak a Magyar Villamosenergia Rendszer Hálózatfejlesztési terve által meghatározott és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztések az ellátásbiztonság szinten tartása, sőt, lehetőség szerint emelése érdekében. TEN-E program a Transz Európai energia hálózatok fejlesztésére A Trans European Networks (TEN - Transz Európai Hálózatok) programot 1980-ban hívta életre az Európai Bizottság, és célja, hogy az EU által előírt szabad szolgáltatás-, munkaerő- és árumozgás infrastrukturális háttere megteremtődjön. Tekintettel arra, hogy az energiapiaci liberalizáció nyomán az energia is „áru”-nak minősül, a program „TEN Energy” nevű intézkedése az energiaátviteli hálózatok fejlesztését hivatott támogatni. Az Európai Bizottság Directorate-General Energy and Transport munkabizottsága még a program kezdetén meghatározta a fejlesztések alapjául szolgáló energiapolitikai alapelveket, melyek 3 pillér köré összpontosulnak: – Energiaellátás biztonsága: az UCTE (Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity) által előírt „n-1” előírásnak való megfelelés, melynek lényege, hogy egy villamos-energia hálózati elem kiesése nem jelentheti az energiaellátás megszakadását, hanem – a fennmaradó összeköttetések révén – annak folytonosnak kell maradnia. – Piaci liberalizáció: olyan energia-összeköttetések létesítése és fejlesztése, melyek lehetővé teszik az európai energiapiac import/export szerződéseinek megkötését és biztonságos teljesítését; – Fenntarthatóság: Olyan hálózatfejlesztések ösztönzése, melyek lehetővé teszik az alternatív energiaforrások hálózatba való bekapcsolását. A Directorate-General Energy and Transport munkacsoport ezen irányelvek mentén évről évre közzéteszi az aktuális hálózatfejlesztési pályázatát, melyen belül alapvetően kétféle tevékenység támogatható: a Tanulmány projektek keretében a hálózatfejlesztési tevékenység előkészítése (előzetes mérések, engedélyeztetés, energetikai és környezetvédelmi hatástanulmányok készítése, stb.) támogatható, a támogatási intenzitás ebben a konstrukcióban legfeljebb 50%-os. A Megvalósítási projektek esetében már a hálózatfejlesztési projektek tényleges kivitelezése (oszlopállítás, vezetékhúzás, alállomás-bővítés, stb.) támogatható, ebben az esetben legfeljebb 10%-os a támogatási intenzitás.

A MAVIR és az AAM együttműködése Az elmúlt években a MAVIR is felismerte az EU-források bevonásának egyre bővülő lehetőségét növekvő jelentőségét. A lehetőségek pontos feltárására 2005-ben az AAM Tanácsadó ZRt. került felkérésre, amely egy szervezeten belül testesíti meg az energetikai, illetve az EU-pályázati szakértelmet. A felmérés során az AAM megvizsgálta a társaság valamennyi szervezeti egységének fejlesztési terveit és felkutatta az azokhoz illeszkedő EU-pályázati lehetőségeket. A MAVIR – illetve a villamosenergia-átviteli hálózatot akkor még tulajdonló MVM Zrt. – ekkor már egy ideje fontolgatta a fent bemutatott programban való részvételt. Mivel a TEN-E célkitűzései tökéletesen illeszkedtek az átviteli hálózat fejlesztési terveihez, valamint a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező AAM is kész volt a pályázati tevékenység támogatására, a társaság menedzsmentje úgy döntött, hogy a siker érdekében közös együttműködésben megkezdik a pályázati anyag előkészítését. Ennek megfelelően az átviteli hálózat szervezetén belül megkezdődött a témával foglalkozó munkatársak kijelölésére, valamint az AAM Tanácsadó ZRt.-vel való együttműködés. Szakmai érdekképviselet A brüsszeli székhelyű Directorate-General Energy and Transport – az érintett tagországok energetikai szereplőinek bevonásával – bizonyos rendszerességgel meghatározza az energiaellátás szempontjából kiemelt jelentőségű hálózatfejlesztési igényeket (Projects of Common Interest), melyek megvalósítására irányuló pályázatok előnyben részesülnek. A MAVIR az AAM Tanácsadó ZRt-vel együttműködve folyamatos érdekképviseleti tevékenységet folytat annak érdekében, hogy az általa tervezett hálózatfejlesztések megjelenjenek a kiemelt jelentőségű projektek között. Pályázás A TEN-Energy program keretében évente jelenik meg pályázati kiírás, amelyre a társaság 2005. óta minden évben nyújtott be hálózatfejlesztési projektet a meglévő hálózatfejlesztési terve alapján. A fent bemutatott szakmai érdekképviselet, valamint az AAM Tanácsadó ZRt. professzionális pályázatírói tevékenységének köszönhetően a MAVIR eddig 100%-os nyerési eredményt produkált, az alábbiakban felsorolt hálózatfejlesztések kapcsán: Hálózati összeköttetés BékéálózatfejleszscsabaNagyvárad 400 kV-os összeköttetés

Tanulmány/ Megvalósítás Tanulmány

Szombathely-Hévíz 400 kV-os összeköttetés

Tanulmány

Szombathely-Hévíz 400 kV-os összeköttetés

Megvalósítás

Békéscsaba-Nagyvárad 400 kV-os összeköttetés

Megvalósítás

Pécs-Ernestinovo 400 kV-os összeköttetés

Megvalósítás

Elnyert támogatás € 435 000 (50%-os támogatási intenzitás) € 691 250 (50%-os támogatási intenzitás) € 2 000 000 (4,25%-os támogatási intenzitás) € 1 580 000 (7,8%-os támogatási intenzitás) Elbírálás folyamatban

Év 2005 2006 2007 2007 2008

Ahogy a táblázat mutatja, a MAVIR által benyújtott TEN pályázatok révén eddig elnyert összeg meghaladja a 4,7 millió eurót (~1,13 Mrd Ft). Pályázati adminisztráció A fent bemutatott nyertes pályázatok esetében a brüsszeli székhelyű lebonyolító szervezet igen szigorú adminisztratív


12

követelményeket támaszt, az elnyert összeg tényleges folyósítását ezek teljesüléséhez kötik. A MAVIR és az AAM Tanácsadó ZRt. Együttműködése erre a fázisra is kiterjed és a következő tevékenységeket takarja: – A Directorate-General Energy and Transport által elkészített támogatási szerződés vázlat véleményezése, módosítási javaslatok benyújtása; – Féléves, majd éves előrehaladási jelentések benyújtása; – Fizetési kérelmek benyújtása; – Folyamatos kapcsolattartás a brüsszeli lebonyolító szervezettel, információs napokon való részvétel az aktuális pályázati szabályzatok naprakész ismerete érdekében. A MAVIR és az AAM Tanácsadó ZRt. kijelölt munkatársai ezeket a tevékenységeket is együttműködve végzik. A megvalósuló projektek célja és eredménye A MAVIR által benyújtott és támogatásra ítélt pályázatok mindegyike teljes mértékben hozzájárul a fent bemutatott irányelvek teljesüléséhez. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a TEN program által finanszírozott két hálózatfejlesztési projekt célkitűzését és jelen státuszát.

Békéscsaba 400/120 kV-os alállomás

Szombathely-Hévíz 400 kV-os összeköttetés A 2006. évben üzembe helyezett Szombathely 400/120kV-os alállomás és az ennek átviteli hálózati kapcsolatát adó GyőrSzombathely 400kV-os távvezeték – egy régóta napirenden lévő terv megvalósításával – jelentősen növelte Szombathely térségének ellátásbiztonságát. Ugyanakkor ennek a távvezetéknek a kikapcsolása, vagy kikapcsolódása esetén az alállomás átviteli hálózati betáplálása megszűnik. Ennek megoldását, a másik irányú betáplálás biztosítását szolgálja a Szombathely-Hévíz 400kV-os összeköttetés projekt, ami nemcsak hazánk, hanem a régió energiaellátása szempontjából is kiemelt fontosságú. A távvezeték a fentiekben ismertetettek szerint alapvetően a Szombathely 400/120 kV-os alállomás második irányú alátámasztásán keresztül az ellátásbiztonságot szolgálja, de egyben söntutat biztosít is az észak-dél irányú tranzitra, csökkentve az elosztóhálózat tranzit általi terhelését, igénybevételét. A távvezeték építéséhez kapcsolódó előkészítő tevékenység befejeződött, ennek megfelelően az előkészítésre elnyert összeg lehívása folyamatban van. Az ez év májusában megkapott jogerős vezetékjogi engedély birtokában az alapozási munkákkal folyik a mintegy 78 km hosszú távvezeték építése. A szombathelyi és a hévizi alállomások bővítését is magába foglaló létesítési projekt a tervek szerint 2009. év végéig befejeződik. Békéscsaba-Nagyvárad 400 kV-os összeköttetés A 2003. évben üzembe helyezett Sándorfalva-Békéscsaba 400kV-os távvezeték megteremtette Békéscsaba 400/120kV-os alállomás második átviteli hálózati betáplálását. Már korábban felvetődött annak gondolata, hogy egy további távvezeték létesítésével szükséges lenne az ellátásbiztonság növelése, erre jó lehetőséget adott, hogy a román fél a határtól nem messze új távvezetéki összeköttetést tervezett, ez egyben a nemzetközi villamos energia kapcsolatok erősítését is jelen-

tené. A kölcsönös előnyök kihasználása érdekében, a román Transelectrica-val az összeköttetésre vonatkozó Létesítési szerződés került megkötésre. A MAVIR érdekképviseleti tevékenysége révén a Békéscsaba-Nagyvárad összeköttetés nevesítésre került a kiemelt jelentőségű projektek között, ennek megfelelően a támogathatóság Békéscsaba – Nagyvárad 400 kV-os lényegében nem volt kérösszeköttetés, oszlopállítás déses. Az összeköttetés fő hozadékait összefoglalóan a következőkben lehet meghatározni: – A térség fogyasztói számára az elvárt biztonságnak megfelelő ellátás megerősítése; – A létrejött UCTE II. szinkronzóna csatlakozás üzembiztonságának növelése újabb magyar-román összeköttetéssel; – A villamosenergia-rendszer együttműködés szempontjából hosszú távon korrekt megoldás megvalósítása; – A villamosenergia export-import és tranzit számára a potenciális előnyök kihasználási lehetőségének megteremtése, a piacliberalizáció elősegítése. A magyar oldalon mintegy 38,8 km hosszú összeköttetés gyakorlatilag elkészült, rajta az energiaforgalom megindulása ez év végén várható. A hálózatfejlesztés előkészítésére nyújtott EU támogatás (690.000 €) közel teljes mértékben kifizetésre került, a munkálatokhoz kapcsolódó támogatás lehívása a közeljövőben esedékes. Pécs-Ernestinovo 400 kV-os összeköttetés A 2006. évben üzembe helyezett Pécs 400/120kV-os alállomás és az ennek átviteli hálózati kapcsolatát adó Paks-Pécs I., II. 400kV-os távvezeték – egy hasonlóan régóta napirenden lévő terv megvalósításával – jelentősen növelte Pécs térségének ellátásbiztonságát. Ugyanakkor az alállomás másik irányú átviteli hálózati alátámasztása megoldatlan volt. A horvát fél már korábban jelezte készségét egy Pécs irányú távvezeték létesítésében az Eszék mellett üzemelő Ernestinovo alállomásból. A kapcsolatot felvéve, a kölcsönös előnyök kihasználása érdekében megkezdődött a projekt előkészítése, a távvezeték vezetékjogi engedélye 2007. július 16-án jogerőre emelkedett és az ezt követő napon a horvát féllel aláírásra került a Létesítési Szerződés. A projekt megvalósítása révén az alábbi célok elérését is megvalósítja: – A térség fogyasztói számára az elvárt biztonságnak megfelelő ellátás megerősítése. – A villamosenergia-rendszer együttműködés szempontjából hosszú távon korrekt megoldás megvalósítása. – A villamosenergia kereskedelmi szállítások számára a potenciális előnyök kihasználási lehetőségének megteremtése, a piacliberalizáció elősegítése. A jogerős vezetékjogi engedély birtokában 2007 őszén megkezdődtek és ez évben folytatódnak a létesítendő mintegy 42,2 km hosszú távvezeték kivitelezési munkái, a projekt befejezésére 2010-ben kerül sor. Elmondható tehát, hogy a MAVIR hálózatfejlesztési tevékenysége az ellátásbiztonság – növekvő igények melletti szinten tartásán túlmenően nagyban hozzájárul az energiapiaci verseny feltételeinek megteremtéséhez is. A fejlesztésekhez kapcsolódó


13

évek óta sikeresen működő EU-s pályázati tevékenység pedig példaként szolgálhat több nagyvállalat számára is. A megfelelő pályázati lehetőségek felkutatása során érdemes nemcsak a hazai pályázati lehetőségekre, hanem a közvetlen közösségi támogatási programokra is figyelmet fordítani, amelyek esetében jól látható, hogy a rendelkezésre álló források szétosztása sok esetben nem központi irányítással történik, hanem a potenciális kedvezményezettek bevonásával.

Kovács Gábor

Tóth Ilona

mb. átviteli igazgató MAVIR ZRt.

munkatárs MAVIR ZRt.

[email protected]

[email protected]

Császár György

Kőszegi Tamás

senior manager AAM Tanácsadó ZRt.

EU pályázati szakértő AAM Tanácsadó ZRt.

[email protected]

[email protected]

Lektor: Dr. Bencze János

Megjelent „A Magyar Villamosenergia-rendszer (VER) 2007. évi statisztikai adatai” Az MVM gondozásában és kiadásában (MAVIR társkiadó) megjelent a VER 2007. évi statisztikai adatgyűjteménye. A kiadványt hihetetlen adatgazdagság jellemzi. Ami adat csak létezik, ami elképzelhető, sőt ami nem, azok mind-mind megtalálhatók e gyűjtemény oldalain. A kötet szerkezete nagyon jól átgondolt, megszámlálhatatlan színes ábra segítségével közli a VER 2007. év adatait különféle csoportosításokban, a rendszer kapcsolódásait a környező országokhoz és az egész európai rendszerhez. Bemutatja az európai rendszer tagozódását a különböző egyesülések szerint (UCTE, NORDEL, UKTSOA, ATSOI, UPS/IPS). Ismerteti, a VER tulajdonosi szerkezetét, a hazai termelést és felhasználást, a rendszer működési modelljét, a nemzetközi forgalmat, a primer energiafelhasználást, a megújuló energiák részarányát, a hazai főbb erőművek legfontosabb műszaki adatait, az EU 27 energetikai fejlődést, a hazai hálózatok legfontosabb adatait, stb-stb. A kiadvány, – melynek már sok éve felelős szerkesztője Kerényi A. Ödön – rendkívül izgalmas és informatív. Mindenkinek bizalommal ajánlom, aki egy kicsit is érdeklődik a hazai villamosenergia-rendszer működése, paraméterei, kapcsolatai iránt. A kiadvány megtalálható/letölthető: www.mvm.hu honlapon/ról. Dr. Bencze János

védelmek

Védelmek Védelmek

Védelmek Zavarvédelem vagy valami más?

Mit kell ma tudni az EMC-ről? I.rész

Egy betűszó jelentései Az „EMC” (ElectroMagnetic Compatibility, azaz elektromágneses összeférhetőség) villamossági vonatkozásban néhány évtizede használt rövidítés, egy ún. betűszó. (A világhálón erről az derül ki, hogy a jelzett jelentés mellett még számos más jelentésében és cégnévként is szerepel…) Az elektromágneses összeférhetőség közvetlenül villamos berendezésekre illetve rendszerekre vonatkozó, sajátos képességet/állapotot jelent, közvetve pedig annak az igen időszerű tudományágnak az elnevezése, amely ennek a képességnek a létrehozásáért jött létre. Ezt itthon (kissé leegyszerűsítve a lényeget) elektromágneses zavarvédelemnek is nevezik. A következőkben az eligazodásban igyekszünk segíteni azok számára is, akik még nem igazán találkoztak az EMC-vel. Hírek és kérdések… A felfrissített és megerősített uniós EMC direktíva nyomán már 2006-ban megjelent 62/2006 (VIII.8.) jelű GKM rendelet 2007. július 20-án hatályba lépett. Aktuális lehet néhány kérdés feltétele: Újra át kell most gondolni a téma jelentését, jelentőségét? Vajon lesz-e újszerű tennivaló? Egyáltalán, miről is van itt szó? Sokakat érinthet a téma, a rendelet? Itt mindjárt igennel kell válaszolni, ha valaki elektromos/elektronikus eszközt, berendezést gyárt, forgalmaz, ha ilyet vásárol, használ, telepít, beépít. (lásd még a rendelet 1§[1]-ben). Az EMC ötvenedik „születésnapját” 2007-ben ünnepelték. A közvetlen ünnepelt, az USA jelentős villamosmérnöki szervezete, az IEEE-n (Institute of Electrical and Electronics Engineers) belül működő EMC Society (www.ewh.ieee.org/soc/ emcs). Mi lehet egy ilyen, viszonylag nagyszabású esemény történeti hátterében? Mi volt ennek előzménye? Lényegében miben lett más az EMC, mint a zavarvédelem? Hétköznapi elvárásaink Manapság nem túl ritka helyzet, hogy egy helyiségben éppen egyszerre működik például a villamos klímaberendezés, a mikrohullámú sütő, a porszívó, néhány kompakt fénycső, továbbá multimédiás eszközök a távirányítójukkal. Ugyanitt legyen még egy ún. zsinór nélküli telefon, persze a legalább egy-két „normál” mobil mellett, számítógép a perifériákkal, működő akkutöltő és még tovább is folytathatjuk a sort… Előzőekhez képest nagyságrendekkel több és sokfélébb villamos berendezés működésének esetleg fizikailag/logikailag is kapcsolódó egymásmellettisége fordul elő egy bevásárló központban, kórházban vagy éppen egy repülőtéren. Globalizált gazdaságban az is természetes, hogy az összeépített kisebb-nagyobb rendszerek valamennyi alkatrésze, berendezése számos gyártótól, a világ szinte bármelyik részéről származhat! Akárhány berendezés legyen körülöttünk, magától értetődően elvárjuk, hogy ezek egyszerre és kifogástalanul, mindig rendeltetésszerűen (ahogy „meg van írva”!) működjenek. Nem különben elvárjuk azt is, hogy berendezéseink


14

a kívülről jövő hatásokra (pl. közelben elmenő villamos, a szomszéd kávédarálója vagy éppen villámlásokkal kísért zivatar elektromágneses „megnyilvánulásai”, zavarai) minél kevésbé legyenek érzékenyek, ezeket minél kevésbé vegyék észre. Végül elvárjuk, hogy mi is, akik bármilyen módon érintettek vagyunk, kiszámíthatóan működő berendezésekkel, minden tekintetben biztonságban érezzük magunkat. Ahhoz, hogy ez mind tényleg így legyen, méghozzá nemcsak egyetlen helyiségben, de akár egy bevásárlóközpontban, akár egy üzemcsarnokban és még bárhol, szükség van a legkülönfélébb villamossággal működő eszközöknek (a felhasználó számára nem is oly nyilvánvaló) a saját környezetükkel való „együttműködő képességére” is. Ez az elektromágneses összeférhetőség, a kompatibilitás képessége, amely sajnos önműködően, magától nem jön létre. Összeférhetőségi problémákból Az elektromágneses kompatibilitás hiánya vagy csak „csorbulása” igen sok kellemetlenség okozója. Igen kellemetlen lehet(ne), ha autónkban egy nagyteljesítményű rádióadó közelében a légzsák vagy az ABS „ok nélkül” működésbe lép(ne). A vonatkozó irodalomban jelentős anyagi károk mellett sajnos súlyos baleseteket is leírnak. Nálunk a közelmúltban egy repülőmodell-verseny vált emlékezetessé, amikor a néhány kg-os repülő a helyes parancs helyett valamilyen külső zavaró jelnek engedelmeskedett és a nézők közé csapódott. Ha autónk zárjának távirányítója egy tv vagy más URH adó közelében nem működik, hatástalanná válik(!), ha a tv távirányítója „véletlenül” elindítja a gyerekjátékot, azután meg hatásos egy elektronikusan vezérelhető csillár fényére is, akkor ez bizony egy-egy vonatkozásban a kompatibilitás problémáját jelzi. Durvább, több helyen is megtörtént eset, amikor ipari védelem szenzora „megszólalt” a hozzá igen közel álló pl. karbantartó rádiótelefonos bejelentkezésének hatására és ezzel téves vészjelet adott le. Sok, utólag szinte kinyomozhatatlan működési zavar hátterében válik előbb-utóbb gyanúsítottá az elektromágneses összeférhetetlenség. A rádiósok példája A napjainkban is fejlődő, többé-kevésbé önálló, igen fontos elektromágneses zavarvédelmek (pl. a közismert túlfeszültségvédelem, a földelések, a rádiófrekvenciás zavarvédelem, az elektromágneses árnyékolások stb.) lényegében egyidősek a ma már több, mint százéves elektrotechnika gyakorlatával. Ezek fejlődésében volt némi kivétel. A múlt század első évtizedeiben a rádióadók rohamos szaporodása, egyúttal a teljesítmények növekedése is elkezdődött. Az igen jelentős távolságokra eljutó elektromágneses hullámok esetenként egymással is „ütköző”, nem mindig kívánatos vételt, zavarást eredményeztek. (A paksi nagy adó közelében pl. megtörtént, hogy a telefon üzenetrögzítőjére a Kossuth műsora került.) Újszerű szemlélet, a kölcsönös egyeztetés elvére és gyakorlatára volt szükség a biztonságos működés megteremtéséhez. Ez a vezeték nélküli híradástechnikában egyaránt kiterjedt a frekvenciára és az adóteljesítményre, üzemeltetőként a profikra és az amatőrökre, később esetenként akár az adás időzítésére vagy az antennák elhelyezésére és még polarizációjára is. A rádiós berkekben bevált kölcsönös egyeztetés taktikája a továbbiakban az általánosabb jellegű rádiófrekvenciás zavarvédelemben, majd valamennyi elektromos/elektronikus eszköz zavarásmentes együttműködése vonatkozásában, mint a berendezések zavarkibocsátásának (emisszió) és a zavarvédettségének (immunitás) egyeztetése lett alapja

egy új „védelmi filozófiának”. Még 1934-ben megalakult a CISPR (International Special Comittee for Radio Interference) világszervezete, melynek egyre bővülő emisszió-immunitás előírásait az Európai Unió már korábbi EMC direktívájában is átvette. A környezeti hatások harmonizálása Az elektromos/elektronikus eszközök zavartalan egymás mellett működéséhez, a „kompatibilitás” megteremtéséhez tehát kétféle zavarszint összeegyeztetése szükséges. Úgy is mondhatjuk: ez a feladat a környezet villamossággal működő objektumai (alkatrészektől a helyhez kötött létesítményekig) sokszor nem kívánt elektromágneses hatásainak harmonizálását, összhangba hozását jelenti saját érzékenységükkel, mégpedig mindenféle összefüggésben, kapcsolatban. Ennek a sajátos harmonizálásnak azonban (nemzetközi szinten is) igen komoly műszaki – gazdasági - jogi feltételrendszere, infrastruktúrája kellett és kell, hogy legyen. (Az 1. ábrában ezt is próbáljuk érzékeltetni.) Ez az összetett háttér napjainkban is tovább fejlődik. Az elektromos/elektronikus eszközök (sajátos jellegű) összeférhetőségét, együttműködő képességét folyamatosan összehangolt intézkedésekkel kell megteremteni. Ehhez szükségesek az elektromágneses kompatibilitás tudománya, szabványai, esetenként rendeletei. Ehhez szükségesek az éppen kapcsolódó, hagyományosan „szakosított” zavarvédelmi ismeretek és eszközök is. Nem utolsósorban szakemberek, a szükséges mélységű és áttekintő jellegű tudással is felvértezve. Mit kell ma (még) tudni az EMC-ről ? Mit jelent a rendeletben is előírt „ jó mérnöki gyakorlat” ebben a vonatkozásban? Hogy lehet EMC ismereteket elsajátítani? Melyek az elemi feladatok az érintettek körében? A kérdésekre igyekszünk majd legalább nagy vonalakban válaszolni cikkünk II. részében, az Elektrotechnika 2008/11. számában. Irodalom

1. ábra Az EMC körül kialakult infrastruktúra

Dr. Rejtő Ferenc főiskolai docens, Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék [email protected]

Lektor: Dr. Gyurkó István Phd, villamosmérnök

Rejtő: EMC ALAPOK (MEE kiadás, Bp.2006.) Rejtő: Feladatok az EMC körül (Elektrotechnika 2008/2. p 3-4.

A Budapesti Műszaki Főiskolán Galamb József Emlékszoba nyílt Éppen 100 évvel ezelőtt 1908. október 1-jén gördült ki a Ford Művek szerelőműhelyéből a Galamb József által tervezett első Ford T-modell. A XX. század autójának tervezője a mai Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjénél a Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskolában szerzett gépész végzettséget. A főiskola Galamb József tiszteletére, éppen ezért 2008. október 1-jén ünnepélyes keretek között nyitotta meg a róla elnevezett emlékszobát. A szobában kiemelt helyet kapott a legendás T-modell, amelynek restaurálásában és működőképes felújításában Dr. Legeza László igazgatóhelyettes vezetésével a diákok is részt vettek. 2008. október 20 -21-én „100 éves a T-modell” címmel nemzetközi konferenciát is szerveznek, a Közlekedési Múzeummal közösen, amelynek részletes programja a főiskola honlapján megtekinthető és ugyanott a konferenciára regisztrálással jelentkezni is lehet. A részvétel díjmentes. Erre az alkalomra a főiskola kiadásában a „XX. század autója” címmel könyvet is megjelentetnek, amely a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.


15

Fotó: T.É.

A Galamb József Emlékszoba a nagyközönség számára is rendelkezésre áll, örömmel fogadja a veteránautó szerelmeseit, a technikatörténet, a műszaki élet kiemelkedő személyiségei iránt érdeklődőket, akik között minden bizonnyal szép számban MEE tagok is lehetnek. Tóth Éva

védelmek

Védelmek Védelmek

Védelmek Villámvédelem új alapokon Jövő év februárjában visszavonásra kerül az MSZ 274 szabvány, helyét a 2006 augusztusában bevezetett MSZ EN 62305 veszi majd át, előreláthatólag számos változást indukálva a villámvédelem szakterületén. Egyelőre nem állítható, hogy a szakemberek felkészültek volna e változásokra, hiszen még a szabvány hivatalos magyar nyelvű kiadása sem készült el. Az MSZ EN 62305 áttekintő bemutatásával ezt az információhiányt szeretnénk mérsékelni. MSZ EN 62305 is the only valid standard for lightning protection from February 2009. The withdraw of the Hungarian standard MSZ 274 will cause probably numerous changes in the praxis of the technicians. The new standard is currently still lesser-known, because of the lack of Hungarian translation. This publication gives a brief overview about the MSZ EN 62305 with the purpose of moderate the information deficit.

Bevezető A szabványsorozat ismeretének hiánya csak részben magyarázható azzal, hogy hivatalos magyar fordítása még mindig nem létezik. Bizonyára többen megbirkóztak volna egy idegen nyelvű kiadással is, ha a szabvány terjedelme hasonló az MSZ 274-hez. A mintegy 450 oldalon azonban nem egyszerű átrágnia magát az embernek, különösen abban a meggyőződésben, hogy Magyarországon amúgy is jogszabály alapján kell villámvédelmet létesíteni (ami lényegében a régi szabvánnyal azonos), tehát eleve fölösleges időt fecsérelni egy „nem kötelező” szabvány megismerésére. Ez a hozzáállás érthető. Az első repedések ezen az érvelésen a 9/2008 ÖTM rendelet megjelenésével jelentkeztek, mert a május 22-étől hatályba lépő OTSZ – amely a villámvédelem létesítésének előírásait tartalmazza – egy helyen hivatkozik az MSZ EN 62305-re. Ez a meglehetősen különös hivatkozás – aminek elemzésével itt nem szükséges foglalkoznunk – jelezte, hogy a jogalkotás színfalai mögött azért zajlik valami. Nem kizárt, hogy jövő ilyenkor már az új szabvány alapján kell majd villámvédelmet létesíteni. Ha a közeljövőben születik az OTSZ-nek ilyen értelmű módosítása, azzal megoldódik ugyan a jogszabályi probléma, de helyette születik egy másik: A szakma nincs felkészülve a szabvány alkalmazására. A szabvány fordítása megkezdődött ugyan, de magyar nyelvű kiadása a legoptimistább ütemezés szerint sem lesz hozzáférhető 2009. január előtt. Úgy tűnik tehát, hogy a szabvány elsajátítására nem lesz sok idejük a szakembereknek. Nem az idő az egyetlen zavaró tényező. Az új szabvány a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető tökéletesnek. Az a koncepció, amelyen a szabvány nyugszik jónak mondható (legalábbis e cikk szerzőjének véleménye szerint). Az MSZ EN 62305 a villámvédelmet az építmények szerves részének feltételezi: Ennek megfelelően nemcsak az építmények több kialakítási és funkcionális jellemzőjét kell figyelembe venni, hanem környezetük, környezeti kapcsolatuk (például hálózati csatlakozás révén) is nagyobb súllyal esik latba, amint azt a villámvédelmi kockázatelemzés bemutatásánál látjuk majd. Sajnos ez az előny egyúttal hátrány is, hiszen rendkívül sok paraméter alapján kell tervezni és kivitelezni,


16

ami elbonyolítja a folyamatot. Ráadásul a bonyolult részletek nincsenek alaposan kidolgozva, sőt helyenként komoly hibákat, tévedéseket is találhatunk. A szabvány ezt a gordiuszi csomót végül azzal vágja át, hogy a tervező felelősségére hagyja a döntést, ami azért nem mindig elegáns megoldás… A szabvány felépítése A szabvány négy lapból áll: – MSZ EN 62305-1: Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek – MSZ EN 62305-2: Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés – MSZ EN 62305-3: Villámvédelem. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély – MSZ EN 62305-4: Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben Az első lap címének megfelelően azt a logikai struktúrát ismerteti, amely a villámvédelem vázát adja. Természetesen fogalmi meghatározások is helyet kapnak e lapban, de sajátossága az MSZ EN 62305-nek, hogy minden lapja definíciókkal kezdődik, számos ismétlődést tartalmazva. (A villámvédelmi szintet például mind a négy lap meghatározásai között megtaláljuk.) A második lap az a kockázatelemzési eljárás, amellyel meghatározható, hogy az építmények biztonsága villámvédelmi szempontból megfelelő-e, illetve amellyel meghatározható, hogy milyen védelmi intézkedésekkel növelhető a biztonság a szükséges mértékben. A kockázatelemzés funkcióját tekintve hasonlóságot mutat az MSZ 274-2-ben leírt besorolási rendszerrel, de részleteiben markánsan különbözik attól. A harmadik lap azokat a védelmi intézkedéseket ismerteti, a melyekkel a villámcsapás hatására az építményben bekövetkező fizikai károsodások, továbbá az építményben tartózkodó személyek életét veszélyeztető események ellen lehet védekezni. Ide tartozik a felfogó, a levezető, és a földelő kialakítása, a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, a másodlagos kisülések elleni védekezés, továbbá új elemként a veszélyes érintési- és lépésfeszültségek elleni védekezés. Ugyancsak itt találjuk a felsorolt védelmi intézkedések felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket is. A negyedik lap az elektromágneses villámimpulzus hatása elleni védekezést tárgyalja, az MSZ IEC 1312-1-hez hasonló formában. Ez lényegében a túlfeszültség-védelem (a túlfeszültség-levezetők alkalmazása mellett ide értve az árnyékolásokat, nyomvonal-kialakítási szempontokat, potenciálkiegyenlítési intézkedéseket is) és a vonatkozó felülvizsgálati követelmények. Minden szabványlap törzsdokumentumból és mellékletekből áll. A törzsdokumentumok és a mellékletek alkalmazási kötelezettsége eltérő: A törzsdokumentum alkalmazása – azok számára, akik a szabvány alapján létesítenek villámvédelmet – kötelező („előírás”), ám a mellékletek alkalmazása többnyire csupán ajánlás („tájékoztatás”). Ez a felépítés, amely az MSZ 2364-ből már ismerős lehet, számos alkalmazási probléma forrása lesz majd. A szabvány terjedelme Aki kézbe veszi a szabványt, annak elsőre feltűnik, hogy ez a szabvány bizony jóval vastagabb, mint az MSZ 274. Ha a különbség nem lenne akkora, amekkora, szükségtelen lenne magyarázni, miért kell régi szabványunk helyett egy csaknem tízszer olyan hosszút alkalmaznunk. A terjedelem bővüléséhez egyaránt hozzájárul, hogy szabvány egyes pontjai hosszabb-rövidebb leírások, és hogy az „előíró” törzsdokumentumok és a „tájékoztató” mellékletek számos átfedést, ismétlődést tartalmaznak. Ez a stílus alighanem zavaróan hat majd a régi szabvány feszes, rövid pontokba szedett köve-

telményrendszerével szembeállítva. Indoka mindennek talán az, hogy a szabványalkotó az „előíró” részben nem akarta túl szorosra kötni a szabványalkalmazó kezét, belátva, hogy bármennyire kívánatos is lenne, a szabvány nem tud minden esetre egyértelmű és egyszerre életszerű megoldást adni. (Például: Törekedni kell a villámvédelmi levezetőknekaz épület körítőfalai mentén történő elhelyezésére és kerülni kell az épület belső terében történő elhelyezést. Ugyanakkor nagy vízszintes kiterjedésű épületek – például nagy csarnokok – esetében megengedett a belső levezetők alkalmazása, sőt monolit vasbeton szerkezetű épületek esetében kifejezetten ajánlott a betonvasalás e célra történő alkalmazása.) Érthető a szándék, de hogy ez a laza szabályozás működik-e majd Magyarországon, csak később fog kiderülni. Az is magyarázza a terjedelem bővülését, hogy az MSZ EN 62305-öt nem önmagában az MSZ 274-gyel kell összevetni. A szabvány negyedik lapja lényegében az MSZ IEC 1312-1gyel azonos, és az MSZ EN 50164 (Villámvédelmi berendezés elemei), illetve MSZ EN 61643 (Kisfeszültségű túlfeszültséglevezető eszközök) szabványsorozatokból is visszaköszönnek részletek. Más kérdés, hogy az utóbbi szabványok széleskörű ismerete nem volt jellemző. Azonban még ha el is fogadjuk, hogy indokolt a villámvédelmet 450 oldalon át taglalni, ettől

1. ábra A villám és a veszteség közötti elméleti kapcsolat nem lesz könnyebb az anyagot megtanulni. A szabvány logikai struktúrája Az első lap természetesen a fontosabb fogalmak meghatározásával kezdődik. Sajnos nehéz lenne méltatni a fogalomtár teljességét és precizitását, mert mindkét fontos tulajdonságnak teljességgel híján van. (Mondanunk sem kell, hogy egyelőre az angol nyelvű kiadást kritizáljuk, hiszen magyar nyelvű hivatalos fordítás még nem létezik. Ennek megfelelően e cikk terminológiája a szerző fordításán alapul.) A definíciókat a szabvány logikai szerkezetének ismertetése követi, amire kissé részletesebben kitérünk, mert ez kulcsa a szabvány megértésének. A villámvédelmi intézkedések célja, hogy csökkentsük a villám közvetlen vagy közvetett hatására bekövetkező veszteségek valószínűségét, illetve mértékét. A védelmi intézkedések meghatározásához szükséges feltárni azt a hatásmechanizmust, amelyben a villámkisülés következtében előáll a veszteség. Ez a folyamat az alábbiakban vázolható (1. ábra): – A villámcsapások közvetlen hatásaként fizikai tárgyakban károsodások, személyekben és állatokban sérülések következhetnek be. – A károsodások és sérülések vezethetnek veszteségekhez közvetlenül (például épülettűz) és közvetve is (például kórházakban, betegek életfunkcióját fenntartó elektronikus rendszer villám eredetű meghibásodására visszavezethető halálozás). A részletesebb elemzéshez fogadjuk el, hogy a villámokat négy csoportba lehet sorolni a védett épülethez viszonyított helyzetük alapján: – Az épületet érő villámcsapás – szabványos jelölése S1 villám, – Az épület közelében lecsapó villám – szabványos jelölése S2 villám, – Az épülethez csatlakozó vezetőképes vonalat (energia- vagy adatátviteli hálózatok, fém csővezetékek stb.) érő villámcsa-

pás – szabványos jelölése S3 villám, – Az épülethez csatlakozó vezetőképes vonal közelében lecsapó villám – S4 villám. Nézzük, hogy a különböző villámcsapások hatására milyen közvetlen károsodások következhetnek be: – Épületben tartózkodó személyek vagy állatok sérülése – szabványos jelölése D1 károsodás, 2. ábra A különböző villámok hatására – Az épület mechanikai bekövetkező veszteségtípusok sérülése, tűz vagy robbanás – szabványos jelölése D2 károsodás, – Az épület villamos és elektronikus rendszereinek meghibásodása – szabványos jelölése D3 károsodás. A károsodás négyféle veszteségtípushoz vezethet: – Személyek vagy állatok elvesztése – szabványos jelölése L1 veszteség, – Közszolgáltatás kiesése – szabványos jelölése L2 veszteség, – Kulturális érték elvesztése – szabványos jelölése L3 veszteség, – Gazdasági érték elvesztése – szabványos jelölése L4 veszteség. A villámok és a veszteségtípusok közötti elvi kapcsolatokat a 2. ábra szemlélteti. Az ábrát értelmezve megállapítható például, hogy a szabvány felfogásában kulturális érték (L3) elvesztésével nem kell számolni az épület közelében lecsapó villám (S2) esetében, mert ennek közvetlen hatásaként csak villamos és elektronikus rendszerek olyan meghibásodása valószínűsíthető, amely nem vezet kulturális érték elvesztéséhez. Ez az elvi séma jól mutatja a villámcsapások következtében előálló lehetséges eseményeket, de nem rendel azokhoz valószínűségeket. Márpedig szerencsére nem minden villám okoz veszteséget. A befolyásoló tényezők között találjuk a védendő objektum és a villám közötti távolságot, valamint a védendő objektum olyan jellemzőit, mint például az építészeti-szerkezeti kialakítás, a rendeltetés, környezeti adottságok, és a tervezett vagy alkalmazott védelmi intézkedések. A veszteségek bekövetkezésének (P) valószínűsége e jellemzők figyelembevételével határozható meg. Társadalmi szempontból azonban nem a valószínűség, hanem a kockázat (R) mutatja a releváns veszély nagyságát, amely – egy évre vetítve – a veszteség valószínűségének (P) a veszteség súlyosságának (L), és az egy évre eső veszélyes villámcsapások számának (N) szorzata: R=N x P x L A kockázat nullára nem csökkenthető, de társadalmi elvárás, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük. (Folytatjuk)

Kruppa Attila mérnök-geofizikus, okl. bányamérnök OBO BETTERMANN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. termékfelelős [email protected]

Lektor: Dr. Fodor István, villámvédelmi szakértő


17

partnerek

Partnerek partnerek partnerek

Exkluzív

Jubileumi beszélgetés Hoffman Ivánnal, a HOFEKA cég tulajdonosával Az EKA 120 éves évfordulójának megünneplésére készül a cég. Tisztelet az alapítóknak, a munkatársaknak, a jelenlegi vezetőknek, a befektetett tudásnak, munkának, energiának, amelyek együttesen lehetővé tették, hogy a vállalat megteremtse magának az elismertséget a világítástechnikában és a nagyfeszültségű távvezeték-szerelvények gyártásában. Kevés olyan cég van ma már, amely túlélte a több mint 100 év viharát. EKA azon kevés cégek közé tartozik, amelyik „talpon maradt” és abban nem kevés része volt a jelenlegi családi vállalkozásnak. Mesélje el olvasóinknak, hogyan is lett a Radelkis tervező, fejlesztő konstruktőre a - 120 éves múlttal rendelkező - cég tulajdonosa és vezetője? Az ember életét és döntéseit sokszor a véletlenek befolyásolják. Még tervező voltam a Radelkis Kft.-nél ahol egy olyan készüléket kellett terveznem, amelynek egy speciális fényforrás is része volt. Ennek a feladatnak köszönhetően jutottam arra az elhatározásra, hogy Budapesten egy olyan fényforrás boltot kellene létrehozni, amely a kereskedés mellett, a nem igényes felhasználókat tudatos vevőkké is teszi. A megvalósított üzletben elsősorban OSRAM különleges fényforrásokat forgalmaztunk. Sokáig a mi üzletünkben szerezhették be a vevők a fényforrásokat például extra berendezésekhez, pénzvizsgálókhoz, fotoberendezésekhez. Három-öt év alatt kialakult az igényes vevőkör. Az üzleti dolgozókat Esztergomi Ferenc kolléga fénytani és világítástechnikai ismeretekre oktatta. Így a vásárlók a termékek mellé szakmai tanácsadást is kaptak. Termékkatalógus a harmincas évekből Figyelembe véve a világítástechnikai elvárásokat a beltéri lámpatestek kiválasztásánál szakmai eligazítással is ellátták a bolt dolgozói az érdeklődőket. Végül is a „leghíresebb” világítástechnikai üzletté váltunk. 1994-ben kerültem az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárához. A céget a rendszerváltás utáni időben kialakult


18

helyzet ugyanazzal a veszéllyel fenyegette mint sok más társát. A magyarországi ipar meghatározó nagy gyárait a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század elején alapították, így pl. Weiss Manfréd, a vas- és acélgyártás fellegvárát, Goldberger a meghatározó magyar textilipart, míg Engel Károly az elektromos ipar kialakulásával az EKÁ-t. Ezeket a nagyhírű üzemeket az elmúlt évtizedben bezárták, felszámolták, privatizálták, esetleg szétdarabolták. Én egyfajta szellemi örökösnek tekintve magam, úgy gondoltam, hogy ezt a céget tovább kell vinni. A 100 fős szakmai háttérre alapozva, igényes, színvonalas és tartós termékeket lehet és kell gyártani. 1996-ban több millió forintos beruházással HOFEKA Kft. név alatt kezdődött ez a családi vállalkozás, amely jogutódja lett az 1888-ban alapított EKA gyárnak. Elhatároztuk, hogy azt az ipari kultúrát szeretnénk képviselni, amilyen a 20-30as éveknek volt sajátja. Minden olyan terméket tovább fejlesztettük és gyártottunk, ami megfelelt az igényes termékek elvárásának, függetlenül a műanyagok térhódítási irányától. A lámpatestek kizárólag fémből készülnek így élettartamuk igen hosszú, 25 év garanciával. Bíztunk abban, hogy eljön az idő, amikor a mi igényes kivitelezésű, korszerű termékeinkre lesz fogadókészség és árarányosan forgalmazhatjuk őket. Kiemelt szerepet kapott a fejlesztés. Műszaki előrelépés nélkül nem lehet a piacon maradni. Szempont volt a fejlődés érdekében a határon túli kapcsolatok kiépítése. Megtaláltuk azt az Eclatec francia céget, amely Európában már 1926 óta működik. Közös fejlesztési és kereskedelemi kapcsolat alakult ki közöttünk. A fénytechnikai laboratórium vezetője volt az EKÁ-ban Károly Ferenc, akinek még a francia partner is elfogadta a tanácsait, méréseit, sőt a saját termékeibe is beépítette. A magyar energiaipar Relikviák a bemutatóterem az 1900-as évektől fotárgyalójában lyamatosan számított az EKA termékeire és fejlesztésére, hiszen a nagyfeszültségű hálózat a mai napig is 60-70%-ban az EKA szerelvényeivel épült ki. Az üzemeltetéshez szükséges szerelvényeket kiváló minőségben, rövid határidővel gyártjuk le a megrendelőknek. Minőségi beszállítói vagyunk az MVM-OVIT-nak és rajtuk keresztül a magyarországi áramszolgáltatóknak.

Standunk az 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításon, Egerben kivételes személy, aki sok szabadalommal rendelkezik, mindig az újat kereste és műszaki problémamegoldó képességet vitte be az EKA hagyományai mellé. Hogyan fogalmazná meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel való kapcsolatot? Elkötelezett vagyok az egyesület felé is. Ebben is a tradíciókat folytatjuk, hiszen a MEE megalakításában résztvevő személyek között az a dr. Holitscher Pál okl. gépészmérnök is ott volt, akinek 1905-ben Engel eladta az akkor 20 fővel dolgozó céget. Holitscher részt vett az egyesület munkájában és az Elektrotechnika című lap kiadásában. Mi is jelen vagyunk megalakulásunk óta az egyesület minden vándorgyűlésén. A 120 év méltó megünneplésében számítunk a MEE támogatására, hogy példaként szolgáljon történetünk a mai generációnak, s hogy valamennyien büszkék legyünk egy fennmaradó magyar cég múltjára és jövőjére. Ennek jegyében kívánjuk megünnepelni ezt az évfordulót a Magyar Elektrotechnikai Egyesület védnöksége alatt 2008. november 12-én 13 órakor az OMM Elektrotechnikai Múzeumában (Bp. VII. Kazinczy u. 21.). Miként tervezik a cég jövőjét? A cég bemutatóterme a belvárosban Termékpalettánkon a kültéri és nagyobb belső terek világítására szolgáló lámpatestek mellett, nagyfeszültségű szerelvények valamint ún. daruáramszedők, amelyek a Ganz és portáldaruk fő alkatrészei, ezen kívül a nehézipar megmaradt híddaruinak alkotórészei szerepelnek. Az EKA Közép-Európában is egyedülálló fénylaborral és fejlesztő gárdával rendelkezik, amelynek fiatal mérnökgárdája az EKA nagy öregjeitől tanulta a magas színvonalú, igényes munkát. A felsőfokú intézményekben végző diákok, akik a szakmát gyakorlatban is el akarják sajátítani, azoknak rendelkezésre áll a Fénylabor Károly Ferenc vezetésével. Az 1888 óta a távvezeték szerelvényekről felgyülemlett tudásanyag „birtokosa” Kiss Zoltán, aki a TVO fejlesztésvezetője, olyan


19

A hagyományt követjük ebben is. Elődeink 1900-tól 1945ig családi vállalkozásban működtették a gyárat, majd a háború után következett az államosítás, a többszöri átszervezés. 1996-ban azonban ismét családi kézbe került a vállalat, s működése azóta is töretlen, jövője biztosított. A 120 év kötelez, hogy ebben a nagyon kényes, igényes iparban tovább vigyünk egy hazai magyar céget. Kitekintünk az EU felé, de főként a magyarországi beruházások és fejlesztések szerepelnek a cég munkájának középpontjában, ezek sikerét szeretnénk a következő évtizedekben is tudásunk legjavával szolgálni. Sok sikert kívánunk az egyesület nevében az álmok megvalósításához! Tóth Éva

világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Kereskedelmi létesítmények belső téri világításának tervezése Vannak a beltéri világításnak olyan területei, ahol a világítástervezés folyamatát számos tényező befolyásolja: a mindenkori világítástechnikai követelményeket kielégítő tervezési metódusokon túl a világítástechnikusnak ismernie kell azokat a megközelítési elveket is, melyeket a témához kapcsolódó, különböző szak- sőt, tudományágak használnak. Ilyen terület az üzletvilágítás is: amellett, hogy a látási feladatokhoz megfelelő vizuális környezet szükséges, a világításnak messzemenően az üzleti érdekeket is szolgálnia kell, fel kell keltenie a vásárlók érdeklődését, és összhangban a belsőépítészeti koncepcióval egyedi légkört kell teremtenie. Egy szakdolgozat megírásának keretében kezdtem el kutatni olyan, a tervezést segítő, rendszerező módszerek után, melyek alkalmazásával egy adott típusú kereskedelmi létesítmény világítási tervezését könnyen el lehet végezni. A következőkben a tervezés egyes lépései kerülnek bemutatásra, amelyek alkalmazhatóságát egy gyakorlati példán keresztül fogjuk megismerni. This article deals with the design methods of retail lighting. In the case of retail lighting we have to provide the basic conditions for the visual perception like in any other interior spaces, but a special, exciting atmosphere must be created too, that has an influence on shopping. Starting from representing the basics of interior lighting design, there is an explanation about particular components of the design process that must be known for making the right lighting concept. Among those some originates from the field of marketing. Using some simple methods we can go through easily the lighting design process in the case of a given shop. Finally the design process is represented by showing an example of a fashion shop in Hungary.

góriába sorolhatók a vevők (1. ábra). Így az üzlet elrendezésének kialakításánál figyelembe vettük, hogy a „pragmatikus”, céltudatos vevő könnyen megtalálja azt, amire szüksége van, a „nézelődők” mindent szabadon szemügyre vehessenek, és a „felszínes” vásárlók figyelmét is megragadhassa egy-egy érdekes, új ruhadarab, az aktuális szezonhoz illeszkedő színválaszték. Azokra a vásárlókra is figyelemmel kell lenni, akik maguk szeretnek nézelődni, az eladószemélyzet segítsége nélkül: ennek biztosítására –az üzlet méretének figyelembevételével– egy-két „csendesebb” sarkot kellett kialakítani, ahol a vevő zavartalanul válogathat. A nagy bevásárlóközpontok „utcáin” gyakran látunk szinte egymás mellett üzleteket, melyek egymásnak versenytársai. Amikor egy üzlet világítását tervezzük, hasznos megnézni azt is, hogy a környező üzletek mennyiben jelentenek nehézséget vagy nyújthatnak új lehetőségeket a sikeres értékesítés elérésében. Kereskedelmi létesítmények osztályozása Miután összegyűjtöttük az üzletünkre vonatkozó jellemzőket, célszerű ezek összegzésével egy adott kategóriába besorolni üzletünket. Egyik ilyen rendszerezési elv a Philips nevéhez fűződő „Sarokpont-módszer”, melynek lényege, hogy az adott üzletet egy olyan mátrixban helyezzük el, amelyből később egyszerűen kiolvasható lesz a javasolt világítási mód, és az ahhoz tartozó fényforrások típusa. Az ábrázolás módjára mutat néhány példát a 2. ábra. A példaként hozott üzletre exkluzív jellegéből fakadóan a közepes-drága árfekvés jellemző. Az áruválaszték kifejezetten csak egy adott nemnek és egy szűkebb korosztálynak szól. A kétfős eladószemélyzet jelenléte a személyes kiszolgálást hangsúlyozza, de lehetőség van az önálló nézelődésre, választásra is. Egy másik osztályozási módszernél a napjainkban megjelenő értékesítési módokat vesszük figyelembe. Az értékesítési környezet két irányból vizsgálható: egyrészt az eladás tevékenységének az intenzitása, másrészt annak kultúrája alapján alakul ki négy fő irányzat (3. ábra). Üzletünk az értékesítési környezet szempontjából az újszerű irányzat körül helyezhető el.

A tervezés előkészítése A tervezőnek először is meg kell ismernie, mit akar a megrendelő. De ennél még fontosabb, hogy megismerje magát a megrendelőt: a cég múltját, filozófiáját, az általa képviselt aktuális értékesítési formát, az áruválasztékot. Példánkban egy vidéki városban található női, olasz divatárut forgalmazó üzletről van szó, mely többféle ismert és kevésbé ismert márkájú, de magasabb minőséget képviselő ruhákat, kiegészítőket forgalmaz. A mindösszesen 64m2-es alapterületű kis üzlet egyedi, exkluzív választékával és arculatával akar kitűnni a már elterjedt, de külső megjelenésükben egysíkú butikok világából. Az üzlettér kialakításánál a betérő vásárlók szokásait is meg kell ismerni. A vásárlási szokások alapján négy kate-

2. ábra A „Sarokpont módszer”

1. ábra Vevőtípusok a vásárlói szokások alapján


20

Fénysűrűségarányok Az üzletvilágításnak egyik kulcseleme a megfelelő fénysűrűségarányok alkalmazása. Egyúttal az egyik legszubjektívebb összetevő is, melyre csupán javaslatokat lehet adni. Azt se felejtsük el, hogy az emberi szem nem megvilágítást, hanem fénysűrűséget érzékel, tehát az agyban kialakuló érzet milyensége nagymértékben függ a fénysűrűség-különbségek harmonikus kialakításától. A javasolt fénysűrűségarányokat, a kontrasztosságot az általános és a hangsúlyvilágítás között a 6. ábra szemlélteti. A különféle

3. ábra Értékesítési környezet típusai A mesterséges világítás tervezése Miután több szempont alapján megvizsgáltuk az igényeket, feltérképeztük az adott üzlet és a környezet jellegzetességeit, elkezdhetjük a mesterséges világítás tervezését. Az általános és a hangsúlyvilágítás aránya A „Sarokpont módszer” a 4. ábra szerint közli az ajánlott értékeket. Az átlagos megvilágításra megvilágítási szinteket határoztak meg, a kiemelő világítást pedig a pontok sűrűsége jellemzi mennyiségi szempontból. Mivel a kis üzlettérben viszonylag egymáshoz közel, sűrűen kerülnek elhelyezésre az egyes termékek a polcokon, oldalfali fogasokon, a kiemelő világításnak fontos szerepe lesz az áruk egymástól való elkülönítésében. Színvisszaadás és fényszín Az általános Világítás minőségére (színvisszaadás és fényszín) a „Sarokpont módszer” által javasolt értékek az 5. ábrán láthatóak. Mivel az áruknál a színeknek elsőrendű szerepe van, ezért szinte kizárólag kiváló, Ra≥90 színvisszaadási indexű fényforrások jöhettek szóba. Az üzlet hangulatát alapvetően meghatározzák a meleg tónusú színek, így a 3000K színhőmérséklet bizonyult megfelelőnek.

6. ábra Fénysűrűségarányok árucsoportok és az egyes csoportokon belül az újdonságok megjelenítésére kiemelő világítás került betervezésre, ahol a fénysűrűségarányok jellemzően 15:1 arányban alakulnak ki. Kialakítottunk egy olyan térrészt is, ahol a vásárló megpihenhet, tv-t nézhet: itt kisebb, 5:1 fénysűrűségarányokat kellett kialakítani. Káprázás Bármely üzlettípust nézzük, mindenütt alapvető elvárás az, hogy a betérő vevő kellemesen érezze ott magát, és ne zavarja semmi a tájékozódásban, az áru szemrevételezésében, kiválasztásában. A pénztárnál UGR=19, az eladótérben pedig UGR=22 fokozat elérése szükséges. Különösen az ott dolgozó személyzet szempontjából fontos, hogy a napi nyolc órás nyitvatartási időben, az üzlettérben tartózkodva ne keletkezzen a látási teljesítményt rontó káprázás, legyen az közvetlen vagy tükröző káprázás.

4. ábra Az általános és a hangsúlyvilágítás aránya

Lámpatestek kiválasztása, elhelyezése Az üzletvilágításban különösen fontos szerepet tölt be a horizontális és a vertikális világítás megfelelő arányú megléte. Ezen belül is a vertikális világításnak van kiemelt jelentősége, mivel az üzlettérben a függőleges felületek dominálnak: a falak, oszlopok vagy a polcokon levő

5. ábra Színvisszaadás és fényszín


21

sugárzó lámpatest (L7) került, közvetlenül a pult fölé. A kirakat világítását mennyezetre szerelt MR16 / 50W / 12V / 38°-os hidegtükrös halogén fényforrással működő lámpatestekkel (L2) oldottuk meg. A bejárati ajtónál a kültéri világítást 3db PAR 16 50W /230V / GZ10 50° halogén izzós, süllyesztett, IP67 védettségű lámpatest szolgáltatja. Ellenőrzésképp a kiválasztott lámpatestek az építész alaprajz és álmennyezeti terv alapján a Relux tervezőprogramban felépített térben kerültek elhelyezésre (7. ábra). Az eredményként kapott megvilágítási értékek, azok arányai jól közelítették a tervezett értékeket. Ahol a számítások szerint túlvilágított felületek jöttek létre, azokat a gyakorlatban a sínes fényvetők megfelelő beállításával tudtuk kiküszöbölni (8-9. ábra).

7. ábra A lámpatestek elrendezése termékek fénysűrűsége által alakul ki bennünk annak érzete, hogy mennyire világos a beltéri környezet. A hosszanti falak mentén összesen 25db MR16 / 50W / 12V / 38° hidegtükrös halogénizzós, süllyesztett lámpatest (L3) került elhelyezésre az oldalfalak vertikális világítására. Egyúttal az egyes falszakaszokon levő áruk is egy lágyabb derítést kapnak. Ugyanez a típusú lámpatest szolgáltatja a próbafülkék világítását is. Az általános világítás másik részét az álmennyezeti párkányban elhelyezett T5 14W / 35W fénycsöves lámpatestek (L4 / L5) képzik. Ez a világítási mód a mennyezet derítésével az alacsony belmagasságú teret növeli, azáltal, hogy csökkenti a fénysűrűség-különbséget a többi határoló felület és a mennyezet között.

Következtetések A tervezés folyamán bebizonyosodott, hogy a „Sarokpont módszer” jól alkalmazható a gyakorlatban, nagyban megkönnyíti a döntést a megfelelő megvilágítási szintek, fénysűrűségarányok, színvisszaadás, színhőmérséklet kiválasztásában. Azonban az üzletvilágításnak vannak a belsőépítészettel, kereskedelemmel kapcsolatos olyan összetevői is, melyek megvalósításához számos háttérinformáció és az egyes szakágak képviselőivel történő folyamatos egyeztetés szükséges. Irodalomjegyzék – Anno Luce 2006: Lessons in Retail, published by Fondazione Targetti – Bernard V. Bauer: What’s in store for retail? (Lighting Design+Application, November 2006) – MSZ EN 12464-1:2002 E – http://www.lightingacademy.org/retail_lighting/english/index.html (2008. 05. 02.) – Kiss Mariann: Marketing mérnököknek (AKG Kiadó Budapest. 1996) – Majoros András: Belsőterek világítása (Műszaki Könyvkiadó, Budapest) – Microlight: Making the most of retail lighting (Mondo Arc) – Pelei Imre: Belsőtéri világítás előadás 2007. BMF-KKVFK – Poppe Kornélné, Dr. Borsányi János: Világítástechnika I. (BMF KKVFK 2024. Budapest, 2004) – Rüdiger Granslandt, Harald Hofmann: Handbook of Lighting Design

8. ábra Az üzlet kirakata A mennyezetre „U” alakzatban felszerelt háromfázisú sínrendszer került, melyen egyenletes elosztásban 8db CDM-T 70W/830 fémhalogén fényforrással működő, 30°-os optikával szerelt fényvető (L6) helyezkedik el. A fényvetők robosztus, hengeres formájukkal, professzionális megjelenésükkel erőteljesen meghatározzák az építészeti környezetet. A tér kiemelő világításának másik eleme a pénztár és az átadó pult megjelenítése. Az előbb említett sínrendszerre 3db HDITS 70W/840 fémhalogén fényforrással működő, szélesen


9. ábra A megvalósult üzlettér

22

Horváth Gábor villamosmérnök, világítástechnikai szakmérnök TARGETTI Konzultációs Iroda, Hunilux Kft. [email protected]


Világítástechnika világítástechnika


A Németország, Ausztria, Svájc és Hollandia világítástechnikai társaságai által fémjelzett Licht konferenciára 2008. szeptember 10-13. között került sor. Az idei helyszín a nagyhírű német egyetemi város, Ilmenau volt. A nagy hagyományokkal rendelkező intézmény, a Technische Universität falai között jelenleg 7600 diák tanul. A 2006-os berni konferencia után jó választásnak tűnt, hogy a Thüringer Wald északi részén meghúzódó hangulatos kisváros kapta meg a rendezés jogát A konferencia megszervezésben az LiTG (Német Világítástechnikai Társaság) mellett a világítástechnikai és a médiaszak aktív közreműködése révén az egyetem is részt vett. A konferencia hagyományosan az LiTG tagszervezetek ülésével kezdődött, melyet aznap este az egyetem központi épületében (Humboldtbau) hangulatos „Begrüssungsabend”, azaz egy hamisítatlan, zenével egybekötött türingiai fogadás követett.

Humboldtbau A konferencia programja a következő témakörökből állt: – Beltéri világítás – Fénytechnika és mérési módszerek – Kültéri világítás – Energiahatékonyság – Színhőmérséklet és színkeverés – Optikai rendszerek – Fényforrások – Komputeres világítástervezés és szimulációk – Világítás és annak élettani hatásai – Járművilágítás – Poszter-előadások. A beltéri világítás előadásaiban hallhattunk egyebek között olyan érdekes témákról, mint pl.: hogyan alakul a világosságérzet az irodai környezetben, a fénycsöves világításnál alkalmazott különböző színhőmérséklet (tw/ww) esetében, ill. a szubjektív érzet milyen összefüggésben van a megvilágítással. Több előadó is taglalta a jó (helyes) világítás minőségi kritériumait, s egyik előadás pedig konkrét eljárást (ELI-LENI Calculator) ismertetett, mellyel a világítástervezés során meghatározható az energiahatékonyság és a jó minőségű világítás helyes aránya. A fény- és méréstechnikáról szóló előadások a szabványosítás helyzetét ismertették, ill. a LED-ek folyamatosan felfelé ívelő életútjával kapcsolatos fontos kérdéseket taglalták, pl. a fehér szín-stabilitás.


23

Audiomix előadóterem A kültéri világítás témakörében elhangzott előadások a teljesség igénye nélkül: a lakóövezetek gazdaságos ill. ún. „zöld” világítása; az alagútvilágítás új szabványa (DIN 12464-2); vasúti peronok világítása (DIN 12464-2); közlekedési és járművilágítással kapcsolatos kutatási eredmények a látás mezopos tartományában; épületek homlokzati és díszvilágítása dinamikus színes fénnyel; a LED-ek első alkalmazásának tapasztalatai a kommunális világításban (Stadtbeleuchtung Salzburg) Az energiahatékonyságról szóló egyik előadásban egy új, valós idejű ellenőrző rendszerről hallhattunk, amely a hatékonyság és a minőség kapcsolatának kiértékelését képes elvégezni; Néhány „színes” előadás témája: a színvisszaadás és a spektrum kapcsolata; a világítás hatása egyes élelmiszerek megjelenésére (áruprezentáció); színkeverés és a LED. A természetes fényről/világításról szokatlanul kevés előadás hangzott el, közülük az egyik az örökzöld téma, az árnyékolástechnika újdonságait ismertette nagy vonalakban. Az optikai rendszerekkel foglakozó ugyancsak kevés előadás közül talán az volt a legérdekesebb, amely a különféle fényvezető és - kibocsátó anyagok (diffúzorok, lencsék és LCD-kijelzők) a járművilágításban történő alkalmazásáról szólt, ill. arról, hogy könnyítheti meg az autóvezetést a jó dizájn és a kellemes, komfortos belső világítás. A fényforrások témakörében szintén a LED-ek vitték a prímet, s a hallgatóság képet kaphatott egyebek között az organikus LED-ek fejlesztésének aktuális helyzetéről. Természetesen nem maradhatott ki a témák közül a számítógépes világítástervezés sem, s az egyik előadásból megtudhattuk azt is, miért alkalmazza a járműipari tervezés előszeretettel a világításszimulációt. Rendkívül érdekes voltak, és mindenképp a legnagyobb figyelmet érdemelték ki a fény és az ember kapcsolatával foglakozó előadások. Konkrét példákból kiderült, hogy a fény (természetes és mesterséges világítás) emberre gyakorolt hatásával milyen élettani folyamatokat befolyásol, s hogy az élettani sajátosságokra tervezett belsőtéri világítás milyen jótékony hatással van pl. az idős emberek szervezetére. Meglepően sok előadásban hallhattunk a járművilágításról; ezen a területen erőteljes kutatásfejlesztés tapasztalható. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a halogénlámpa színhőmérsékletének megváltoztatására, s hogy milyen előnyökkel jár az egyik neves fényforrásgyártó ún. „NightGuide” fejlesztése, továbbá az emberi szem érzékelése miért tolódik el a periférikus látásnál a kék tartomány felé.A vetítettképes előadásokat színvonalas poszterek egészítették ki. Mivel a Licht-konferenciára elsősorban a német nyelvterületről érkeznek látogatók és előadók, ezért különösen örülhetett a

A magyar előadás

Dr. Bodrogi Péter phd, egyetemi docens

St. Jakobus templom

kis létszámú magyar „delegáció”, hogy a konferenciának Bodrogi Péter személyében volt magyar előadója is. Ő a TU Darmstadt és Schanda János tanár úr együttműködésében folyó kutatásokról számolt be előadásában. A konferencia fajsúlyos témáit enyhítendő, a résztvevők számos kísérő programból válogathattak kedvükre. A rendezvény fénypontja természetesen a díszvacsora volt, melyet az erfurti Kaisersaal barokk környezetében tartottak. ott ahol hajdanán a rettegett Napóleon is megfordult. A kultúra iránt érdeklődők meghallgathattak továbbá egy szép, esti orgonakoncertet az Ilmenau belvárosában lévő St. Jakobus templomban. A koncert alatti fényjátékról a TU Ilmenau egyetemistái gondoskodtak. Az irodalomkedvelők pedig Goethe nyomába eredhettek, akinek kedvenc városa volt Ilmenau. Figyelemre méltó kezdeményezés volt a konferencia idejére rendezett a Fascination Farbe – Fascination Licht című kiállítás, melyen a Türingia és Szászország múzeumaiból összeválogatott kiállítási tárgyakat csodálhatott meg minden látogató. A jó hangulatú konferencia végén minden résztvevő magával vihetett egy apró ajándékot, amely a Licht 2010 konferenciának felvezetésére szolgált. Ha a Wiener Schokolade csomagolását

Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. I. félévben közzétett magyar szabványok jegyzéke A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (Budapest IX. Üllői út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt.hu/webaruhaz címen. Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti, mint jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett

Kaisersaal (Erfurt) eltesszük, és két év múlva magunkkal visszük annak címkéjét, akkor meglepetés vár ránk a bécsi konferencia nyitónapján, ígérik az osztrák szervezők. Úgy legyen! Auf Wiedersehen in Wien / viszontlátásra Bécsben!

nemzeti szabványok itt történő felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetséges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapján a „közérdekű információk” alatt „az európai szabványokat bevezető magyar szabványok”-ra kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket rendszeresen frissítünk. Fordításos bevezetésre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. Fordítással bevezetett szabványok: MSZ HD 60364-5-54:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 554. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva) A HD 60364-nek ez a része a földelőberendezésekkel, védővezetőkkel és a


24

Gacs Sándor MEE-VTT [email protected]

védő egyenpotenciálra hozó vezetőkkel foglalkozik a villamos berendezések biztonságának biztosítása céljából. MSZ HD 60364-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (IEC 60364-6:2006, módosítva) A HD 60364-nek ez a része a villamos berendezések első ellenőrzésére és időszakos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. A 61. fejezet a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg, hogy az megfelel-e a HD 60364 más részeiben megadott követelményeknek, továbbá megadja az első ellenőrzés eredményeiről készült jelentésre vonatkozó követelményeket is. Az első ellenőrzést az új berendezések szerelésének befejezése után vagy a meglévő berendezések bővítésének, illetve megváltoztatásának befejezése után kell elvégezni. A 62. fejezet a villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó köve-

telményeket adja meg, annak meghatározására, hogy a berendezések és az azt alkotó villamos szerkezetek a használatra megfelelő állapotban vannak-e. MSZ HD 60364-7-704:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-704. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Építési és bontási területek berendezései (IEC 60364-7-704:2005, módosítva) Ennek a résznek a különleges követelményei az építési és bontási területek ideiglenes villamos berendezéseire vonatkoznak az építési és bontási munka időtartamára. A követelmények rögzített vagy mozgatható berendezésekre érvényesek. E rész követelményei alkalmazhatók: - azokra a rögzítetten felszerelt villamos berendezésekre, amelyek a főkapcsolót és a fő védelmi eszközöket tartalmazó egységre korlátozódnak; - a fenti egységről táplált villamos berendezésekre, amelyek a mozgatható villamos berendezések részeként mobil vagy szállítható villamos szerkezetekből állnak. MSZ EN 61009-1:2005 Áram-védőkapcsolók, beépített túláramvédelemmel, háztartási és hasonló használatra (RCBO-védőkapcsolók). 1. rész: Általános előírások (IEC 61009-1:1996 + 2003. évi helyesbítés + A1:2002, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány 50 Hz-en vagy 60 Hz-en való működésre szolgáló, legfeljebb 440 V névleges váltakozó feszültségű és legfeljebb 125 A névleges áramú, rögzített szerelésre tervezett és legfeljebb 25000 A zárlati megszakítóképességű, a hálózati feszültségtől funkcionálisan független vagy attól funkcionálisan függő, beépített túláramvédelemmel rendelkező, áram-védőkapcsolókra (röviden RCBO-védőkapcsolókra) vonatkozik. Ezek a készülékek személyek közvetett érintésvédelmére szolgálnak a berendezés megérinthető fémrészeinek megfelelő földelővel való összekötése esetén, valamint az épületek vezetékhálózatában és hasonló alkalmazásokban fellépő túláramok elleni védelemre. A legfeljebb 30 mA névleges különbözeti kioldóáramú RCBO-védőkapcsolók kiegészítő védelem céljára is használhatók az áramütés elleni védőeszközök hibája esetében. A jelen szabvány alkalmazási körébe tartozó RCBO-védőkap-

csolók alkalmasak leválasztásra. E szabvány meghatározza: - az RCBO-védőkapcsolók jellemzőit; - azokat a működési feltételeket, amelyeknek az RCBO-védőkapcsolóknak meg kell felelniük; - a vizsgálatokat, és a vizsgálati módszereket; - a készülékeken feltüntetendő adatokat; - az elvégzendő vizsgálati sorozatokat; - egyéb zárlatvédelmi eszközzel (SCPDvel) való, zárlati feltételek melletti koordinációt; - minden egyes RCBO-védőkapcsolón elvégzendő gyártási darabvizsgálatokat.

MSZ EN 62053-21:2003 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 21. rész: Elektronikus fogyasztásmérők hatásos energia mérésére (1-es és 2-es pontossági osztály) (IEC 62053-21:2003) Az IEC 62053 ezen része újonnan gyártott, hatásos energiát mérő, 1-es és 2-es pontossági osztályú, elektronikus fogyasztásmérőkre vonatkozik, amelyek a váltakozó áramú hatásos villamos energiát 50 Hz-es vagy 60 Hz-es hálózatokon mérik. A szabvány az ilyen fogyasztásmérőknek csak a típusvizsgálatára vonatkozik.

MSZ EN 62052-11:2003 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Általános követelmények, vizsgálatok és vizsgálati feltételek. 11. rész: Fogyasztásmérő berendezések (IEC 62052-11:2003) A szabványsorozat ezen része újonnan gyártott, beltéri vagy kültéri alkalmazásra szánt, villamos fogyasztásmérő berendezések típusvizsgálatára vonatkozik, amelyeket a villamos energia 50 Hz-es vagy 60 Hz-es hálózatokon történő mérésére terveztek, 600 V feszültségig. A szabvány olyan elektromechanikus vagy elektronikus, beltéri és kültéri alkalmazásra szánt fogyasztásmérőkre vonatkozik, amelyek egy közös mérőházban elhelyezkedő mérőrendszerből és számlálómű(vek)ből állnak. Vonatkozik továbbá a működést jelző elem(ek)re és a vizsgálókimenet(ek)re is. Ha a fogyasztásmérő mérőrendszere több energiafajta mérésére is alkalmas vagy ha a mérőházban további funkcionális elemek, is találhatók, akkor az ilyen elemekre vonatkozó szabványokat szintén alkalmazni kell.

MSZ EN 62053-22:2003 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 22. rész: Elektronikus fogyasztásmérők hatásos energia mérésére (0,2 S és 0,5 S pontossági osztály) (IEC 62053-22:2003) Az IEC 62053 ezen része újonnan gyártott, hatásos energiát mérő, 0,2 S és 0,5 S pontossági osztályú elektronikus fogyasztásmérőkre vonatkozik, amelyek a váltakozó áramú hatásos villamos energiát 50 Hz-es vagy 60 Hz-es hálózatokon mérik. A szabvány az ilyen fogyasztásmérőknek csak a típusvizsgálatára vonatkozik. A szabvány csak az olyan mérőváltós csatlakozású, beltéri használatra szánt elektronikus fogyasztásmérőkre vonatkozik, amelyek egy közös házban elhelyezkedő mérőrendszerből és számlálómű(vek)ből állnak. Vonatkozik továbbá a működést jelző elem(ek)re és a vizsgáló kimenet(ek)re is. Mivel a fogyasztásmérők és a hozzájuk tartozó mérőváltók mérési tartományának illeszkednie kell egymáshoz és csak a 0,2 S és 0,5 S pontossági osztályú mérőváltók rendelkeznek az ezen szabvány szerinti fogyasztásmérők működtetéséhez szükséges pontossággal, a fogyasztásmérő mérési tartománya 0,01 In és 1,2 In közötti legyen.

MSZ EN 62053-11:2003 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 11. rész: Elektromechanikus fogyasztásmérők hatásos energia mérésére (0,5-ös, 1-es és 2-es pontossági osztály) (IEC 62053-11:2003) Az IEC 62053 ezen része újonnan gyártott, hatásos energiát mérő, 0,5-ös, 1-es és 2-es pontossági osztályú elektromechanikus fogyasztásmérőkre vonatkozik, amelyek a váltakozó áramú hatásos villamos energiát 50 Hz-es vagy 60 Hzes hálózatokon mérik. A szabvány az ilyen fogyasztásmérőknek csak a típusvizsgálatára vonatkozik.


25

MSZ EN 62053-23:2003 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 23. rész: Elektronikus fogyasztásmérők meddő energia mérésére (2-es és 3-as pontossági osztály) (IEC 62053-23:2003) Az IEC 62053 ezen része újonnan gyártott, meddő energiát mérő, 2-es és 3-as pontossági osztályú, elektronikus fogyasztásmérőkre vonatkozik, amelyek

a váltakozó áramú meddő villamos energiát 50 Hz-es vagy 60 Hz-es hálózatokon mérik. A szabvány az ilyen fogyasztásmérőknek csak a típusvizsgálatára vonatkozik. Gyakorlati okokból ez a szabvány a meddő energia hagyományos, a csak alapharmonikust tartalmazó, szinuszos áramot és feszültséget figyelembevevő definícióján alapszik. MSZ EN 61558-1:2006 Teljesítménytranszformátorok, tápegységek, indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok (IEC 61558-1:2005) Ez a nemzetközi szabvány a teljesítménytranszformátorok, tápegységek, indukciós tekercsek és hasonló eszközök olyan biztonsági kérdéseivel foglalkozik, mint a villamos, termikus és mechanikai szempontok. A szabvány alkalmazási területe alá a zárt vagy nyitott tekercsű száraztranszformátorok, tápegységek, (beleértve a kapcsolóüzemű tápegységeket is), valamint indukciós tekercsek következő típusai tartoznak: Helyhez kötött vagy hordozható, egyfázisú vagy többfázisú, léghűtéses, független vagy hozzárendelt szigetelőtranszformátorok és biztonsági szigetelőtranszformátorok, elválasztótranszformátorok, autotranszformátorok, szabályozható transzformátorok és kis indukciós tekercsek, valamint független vagy hozzárendelt tápegységek és kapcsolóüzemű tápegységek, amelyek nem részei az elosztóhálózatnak. E típusok műszaki jellemzőire vonatkozó határértékeket a szabvány részletesen meghatározza. Ez a szabvány vonatkozik még az elektronikus áramköröket is tartalmazó transzformátorokra, tápegységekre, kapcsolóüzemű tápegységekre és indukciós tekercsekre, azonban nem vonatkozik a ki- és bemeneti kapcsokhoz vagy csatlakozóaljzatokhoz csatlakoztatott áramkörökre és azok alkatrészeire. MSZ EN 61058-2-4:2006 Készülékkapcsolók. 2-4. rész: Független szerelésű kapcsolók egyedi követelményei (IEC 61058-2-4:1995 + A1:2003) Ez a nemzetközi szabvány háztartási vagy hasonló célú villamos készülékek és egyéb szerkezetek működtetéséhez vagy vezérléséhez kézzel, lábbal vagy

más emberi tevékenység útján működtetett, független szerelésű (mechanikus vagy elektronikus) készülékkapcsolókra vonatkozik, amelyek névleges feszültsége a 480 V-ot és névleges árama a 63 A-t nem haladja meg. Ezeket a kapcsolókat működtetőszerv útján személyek általi vagy villamos, optikai, akusztikai, illetve termikus jel átvitelét szolgáló érzékelőegység útján történő működésre tervezik. MSZ EN 60670-21:2008 Dobozok és burkolatok háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelések villamos szerelési anyagaihoz. 21. rész: Függesztőelemekhez kialakított dobozok és burkolatok követelményei (IEC 6067021:2004, módosítva) E szabvány függesztőelemekhez kialakított dobozokra és burkolatokra vonatkozik. A függesztőelemeket és az alkatrészeket a dobozzal, illetve a burkolattal együtt vagy külön szállíthatják. MSZ EN 60670-22:2007 Dobozok és burkolatok háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelések villamos szerelési anyagaihoz. 22. rész: Csatlakozódobozok és -burkolatok követelményei (IEC 60670-22:2003, módosítva) E szabvány összekötésekhez és/vagy leágazásokhoz való csatlakozódobozokra vonatkozik. A szabvány magában foglalja a szerves szorítóegységekkel és a beépített csatlakozóelemekkel rendelkező csatlakozódobozok előírásait. MSZ IEC 60884-2-2:2008 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 2-2. rész: Készülékekhez való csatlakozóaljzatok követelményei Az IEC 60884 ezen része csak olyan váltakozó áramú csatlakozóaljzatokra vonatkozik, amelyek védőérintkezősek vagy anélküliek, névleges feszültségük 250 V-nál nem nagyobb, névleges áramuk legfeljebb 16 A, és amelyek a készülékekkel vagy szerves egységet képeznek, vagy azokba való beépítésre, vagy azokhoz rögzítésre vannak tervezve. A készülékekhez való csatlakozóaljzatokat helyhez kötött szerkezetekben és készülékekben, mint például irodagépekben, számítógépekben, audiovizu-


26

ális és videoberendezésekben, konyhai elszívókban, tűzhelyekben stb., való alkalmazásra tervezik. MSZ IEC 60884-2-3:2008 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 2-3. rész: Rögzített villamos szerelésekhez való, reteszelés nélküli kapcsolós csatlakozóaljzatok követelményei Az IEC 60884 ezen része rögzített villamos szerelésekhez alkalmazott, csak váltakozó áramú, reteszelés nélküli olyan kapcsolós csatlakozóaljzatokra vonatkozik, amelyek védőérintkezősek vagy anélküliek, névleges feszültségük legfeljebb 440 V, névleges áramuk legfeljebb 32 A, és amelyek háztartási és hasonló célokra, belső téri, vagy szabadtéri használatra szolgálnak. MSZ IEC 60884-2-5:2008 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 2-5. rész: Adapterek követelményei Ez a szabvány védőzsalus és védőzsalu nélküli, biztosítós és biztosító nélküli, csak váltakozó áramú adapterekre vonatkozik. A szabvány előírásai a biztosítós, a polarizált biztosítós, a többutas, az átalakító és a közbenső adapterekre tartalmaznak előírásokat. MSZ IEC 60884-2-6:2008 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 2-6. rész: Rögzített villamos szerelésekhez való, reteszeléssel ellátott kapcsolós csatlakozóaljzatok követelményei Az IEC 60884 ezen része rögzített villamos szerelésekhez szolgáló, csak váltakozó áramú, reteszeléssel ellátott kapcsolós csatlakozóaljzatokra vonatkozik, amelyek védőérintkezősek vagy anélküliek, névleges feszültségük 50 V-nál nagyobb, de a 440 V -ot nem haladja meg, névleges áramuk legfeljebb 32 A, és amelyek háztartási és hasonló célokra, belső téri, vagy szabadtéri használatra szolgálnak. Az e szabvány szerinti, reteszeléssel ellátott kapcsolós csatlakozóaljzatok az IEC 60884-1 szerinti csatlakozóaljzatok kombinációjából állnak, az IEC 60669-1 és/vagy az IEC 60669-2-1 szerinti kapcsolóval reteszelve, és amelyeket komplett egységként szállítanak. Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján Littvay Alajos (MSZT)

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Közel-(Közép-)Kelet segíthet Európa energiaellátásában Barcelonában Európai Tudományos Fórum volt, ahol az Európai Bizottság Energetikai Intézetének vezetője Arnulf JaegerWaldau kifejtette véleményét arról, hogy Közel-Kelet elláthatná Európát villamos energiával, ha ott fotovillamos farmokat építenének. A Szaharába és az egyéb sivatagokba beeső napsugarak 0,3%-a elegendő energiát szolgáltathatna. Az Európai Bizottság energiakutató intézete – a barcelonai konferencián - közzétette a stratégiai – rövid, közép és hosszú távra szóló - energiaellátási tervét, amelyben nyolc különböző megújuló energiafajta szerepel, ezek között kiemelt helyet foglal el a napenergia fotovillamos alkalmazása. Az előzőekben említett nyolc megújuló energiafajta között szerepel továbbá a tüzelőanyagcella, az ún. „tiszta szén” technológia, a bio-tüzelőanyagok, a szélenergia-hasznosítás, a fúziós erőművek, a nukleáris erőművek, és a „smart grid” (lokális hálózatok) technológiák, illetve ezek fejlesztése. Természetesen a felsorolt eszközök a korábban kitűzött célok teljesítéséhez. Ezek a célok: az összenergia 20%-kal való csökkentése hatékonyság révén, illetve a CO2 kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ra. Hainan szigetén Kína új nukleáris erőművet épít A Kínai Nemzeti Nukleáris Intézmény – az ország legnagyobb nukleáris erőmű működtetési intézménye – Hainan sziget déli tartományában új 1300 MW-os (két egyenként 650 MW-os) nukleáris erőmű építkezését kezdi meg a jövő év végéig. A tervek szerint az erőmű (a nyomott vizes reaktor) 2014-ben kezdi meg az üzemszerű áramtermelést. Ezzel a kínai villamoserőmű-rendszerben 60 GW nukleáris erőmű-teljesítmény lesz beépítve. A Francia EdF segítségével új nukleáris erőmű épül Kínában Az EdF - Európa legnagyobb erőmű építő vállalkozása – aláírta a végső megállapodást, arra vonatkozóan, hogy közös vállalkozás keretében két reaktorból álló, nyomott vizes, ún. „Európa nukleáris erőművet” építenek Kína Guagdong (Kwantung) tartományában. A tartomány Kína dél-keleti részén van, Kína leggazdagabb tartománya. Az EdF 30% részesedést kap az erőműből. Az EdF beszállítói az AREVA és az Alstom lesznek. Tenger alatti kábel építését tervezik Norvégia és Skócia között Meg nem nevezett források szerint a norvég és a skót energiaügyi miniszterek ez év októberében találkozót terveznek, amelyen megvitatják egy a Norvégiát Skóciával összekötő tenger


27

alatti kábel építésének lehetőségét. A kábel kiépítésének becsült költsége 2 milliárd angol font (3,8 milliárd $). Az 1000 km hosszú kábelen importálna Norvégiában vízerő segítségével előállított villamos energiát Skócia. Csökkentve ezzel a nukleáris, vagy széntüzelésű erőművektől való függőségét. Az ausztráliai üvegházhatású gázkibocsátás az előírásoknak megfelelő csökkentése 28%-os villamos energia árnövekedést okoz Az ausztráliai erőművek ez év júliusában figyelmeztették a kormányt, hogy a globális felmelegedés megfékezése céljából 2020-ra kitűzött 20%-os kibocsátáscsökkentés a villamos energia költségeit 28%-kal fogja megnövelni. Ezt a növekedést egy részletes tanulmány mutatja be. Az ausztrál villamosenergia-ipar alapvetően széntüzelésre épített, tekintettel arra, hogy Ausztrália igen gazdag jó minőségű könnyen kibányászható szénben. Az erőművek figyelmeztetése kellemetlen pillanatban érkezett, mert az ausztrál infláció az elmúlt 16 esztendő legmagasabb értékére „mászott fel”, 4,5%-os lett. Az ellenzéki képviselők a program elhalasztását javasolják arra az esetre, ha a fő kibocsátók – az USA, Kína, és India – nem állapodnak meg a kibocsátások csökkentésében. Bár a júliusi tokiói G8-ak csúcstalálkozóján 2050-re 50%-os kibocsátáscsökkentésben állapodtak meg, azonban erre vonatkozó konkrét lépésekről nem volt szó. Bulgáriában is nőnek az energia árak Július 1-jével 14%-kal emelkedett a villamos energia ára Bulgáriában, és ezzel egy időben a távhőárak 13%-kal, illetve a gáz ára 5,16%-kal nőtt, jelentette a bulgáriai Szabályozó Hatóság (az ottani MEH). A Cseh Köztársaság megmutatja, hogyan lehet jelentősen csökkenteni az energiafüggőséget Oroszországtól Ez év júliusában a csehek aláírták az amerikai rakétavédelmi ernyő telepítéséről szóló egyezményt az amerikaiakkal. Nem sokkal azután, hogy Condolezza Rice külügyminiszterrel az ünnepélyes ceremónia befejeződött, a Druzsba vezetéken Oroszországból érkező olaj – „technikai okok miatt” - 40%-kal csökkent. A politikai és gazdasági rendszerváltást követően a cseh szakemberek úgy vélték, hogy az orosz energiahordozó-ágazat fejlesztése nem megfelelő, továbbá politikai okok miatt is célszerű a diverzifikációról nem csak beszélni, hanem cselekedni is. 1993-ban, a Szlovákiával történő békés szétválást követően, a köztársaság függetlenségét biztosítandó - jelentős befektetések árán - összekötötték ellátó rendszerüket a Német Szövetségi Köztársaság csővezeték-hálózatával. Ezzel a döntéssel gond nélkül tudják pótolni a most kieső energiahordozó-igényüket. Ezzel együtt megjegyzendő, hogy Európa energiafüggősége Oroszországtól nem csökken, hanem nő. Indiában tiltakoznak a háztartási hulladékokkal működő erőművek telepítése ellen Új-Delhi térségében három hulladékégető – áramtermelő erőművet akartak építeni. Azonban a térség lakói annak egészségkárosító hatására és a környezetet károsító kibocsátásokra való tekintettel tiltakoztak, építésükhöz nem járultak hozzá. Hasonló eredménnyel (kudarccal) járt több az indiai főváros közelében építendő biogáz üzem létesítése is. Indiában az áramhiány meghaladhatja a 2000 MW-ot Ez év augusztusától néhány hónapra jelentős kapacitáshiány léphet fel India egy meg nem nevezett államában, ha nem esik kellő mennyiségű csapadék, hogy a vízerőművi tározó-

kat feltöltse. Általában július és november között kapcsolják le a hőerőműveket a hálózatról karbantartás céljából. Ha azonban nem lesz elegendő mennyiségű víz, akkor a hőerőműveket karbantartás nélkül a nap 24 órájában járatni kell. Hasonló okokból - az állam határozott nyomására - már három éve üzemelnek karbantartás nélkül a hőerőművek, ez már jelentős veszélyeket hordoz magában. A fenti gondokon túl szénellátási zavarok is vannak, amelyek tovább súlyosbítják a helyzetet. Olaszország be kíván lépni az „Európai Nukleáris Klubba” Olaszországban húsz éve nem üzemel nukleáris erőmű. Jelenleg jelentős a francia villamosenergia-import, amelyet – mint tudjuk – nukleáris erőművek segítségével állítanak elő. Az EU intenciói alapján növekvő érdeklődés mutatkozik nukleáris erőművek építésére. Ez sarkallja az olasz kormányt is. Ha minden viszonylag „egyenes úton halad” akkor az első nukleáris erőművet 2013-ban kezdhetik építeni. A csernobili katasztrófát követően Olaszországban 1987ben népszavazás döntött az atomerőművek bezárásáról és az atommentes ország megteremtéséről. Ekkor négy működő atomerőművet szereltek le. Az új elképzelésnek is számos ellensége van, így az elhatározásban sok a bizonytalanság, bár azt mindenki tudja, hogy az energiahordozók ára 1987 óta több mint tízszeresére emelkedett. Atomerőművek segítségével az energiafüggőség jelentősen csökkenthető. Olaszország nincs egyedül energiastratégiája átgondolása tekintetében. Hasonló gondolatokkal foglalkoznak a hollandok is, ahol a földgázfüggőség jelentős, és Svédország, valamint Spanyolország is egyre erőteljesebben gondolkodik az „Európai Nukleáris Klubtagságon”. Az E.ON 800 MW-os erőmű építésébe kezd Oroszországban Szibériában a Surgutskaya erőmű bővítésébe kezd az E.ON, két darab 400 MW-os kombinált ciklusú gázturbinás egységgel. Ezzel a már meglévő erőmű teljes kapacitása 5 600 MW lesz. A tervek szerint 2010 decemberében kerülnek üzembe az egységek. A beruházás tervezett költsége 800 millió €. Az E.ON-nak további tervei vannak Oroszországi terjeszkedésre. A Dél-afrikai Köztársaságban az áramhiány 6,4 milliárd $ veszteséget okozott a gazdaságnak A Dél-afrikai Köztársaság szabályozó hatósága (ottani MEH) közölte, hogy Afrika legnagyobb gazdaságának 6,4 milliárd $ veszteséget okozott, hogy a szén-, arany-, platina bányáknak, különböző gyáraknak és egyéb szektoroknak nem tudták az energiaigényét kielégíteni. Új erőművek építésével a villamos energia ára a következő 2 – 3 évben legalább 20-25%-kal fog emelkedni.


28

Thaiföld Japán segítségét kéri nukleáris erőművek építéséhez Thaiföld Japán segítséget kért az első nukleáris erőműve megépítéséhez. Thaiföld délkelet Ázsia második legnagyobb ipari hatalma földgáz- és olajfüggőségét kívánja atomerőmű építésével csökkenteni. A Japán segítség kiterjed az erőműépítésre és a szakemberek képzésére egyaránt. 2000 MW-os erőmű építését határozták el 2020-ra, de az ezt követő évekre – ismerve Thaiföld gazdasági növekedésének ütemét - még további erőműveket terveznek. Japánnak 55 működő atomerőműve van. Az erőműveket fővállalkozásban építi majd a Hitachi és a General Electric. Ezen kompakt reaktorok kapacitása 600 és 900 MW között van. Japán is növelni kívánja saját nukleáris erőműparkjának kapacitását. A teljes villamosenergia-termelésben jelenleg meglévő 25%-os arányról 2030-ra 40%-ra. Oroszország nukleáris erőművet épít Kalinyingrádban A „Rosatom”, az orosz állami atomipari vállalat – több külföldi vállalkozással közösen – két reaktorból álló atomerőművet épít Kalinyingrádban. Az építés kezdete várhatóan már 2009, az első 1200 MW-os egység a tervek szerint 2015-ben kezdi meg a termelését. Ezzel Oroszország a földgáz és kőolaj európai exportja mellett, villamos energiát is kíván Európába exportálni. (Kalinyingrád az EU-tag Lengyelország és Litvánia között fekvő Oroszországtól távol eső orosz terület. Eredetét tekintve: Ottokár német király alapította 1256-ban, Königsberg néven. Ma lakosainak 78%-a orosz, a többi fehérorosz, ukrán és litván. Valahol ez is a második világháborút követő békeszerződés „torzszülöttje”). A Hydro-Quebec atomerőműve élettartamának meghosszabbítását tervezi A Hydro-Quebec Kanada állami kézben lévő legnagyobb villamos energetikai vállalkozása 1,8 milliárd $-t költ egyetlen atomerőműve 27 éves üzemidő meghosszabbítására, ezzel az erőmű 2040-ig üzemelhet. A jelzett összeg fedezetet nyújt a radioaktív hulladékok elhelyezésére is. Az erőmű 100 km-es távolságra, keletre van Montreáltól, teljesítménye 675 MW. Ez a teljesítmény mindössze 1,9%-a a cég birtokában lévő összes beépített teljesítménynek. A többi mind vízerőmű. A csehek szélerőműparkot építenek Romániában A CEZ a Cseh Köztársaság legnagyobb energetikai cége 600 MW-os szélerőműfarm építésére kötött megállapodást Romániával. A tengerpartra telepítendő szélerőműfarm beruházási költsége 1,1 milliárd €, és a befejezés 2010-re várható. Ezzel a beruházással a CEZ a romániai megújuló energiatermelés 30%-át adja majd. Végül megjegyzendő, hogy a CEZ erősen gondolkodik hazai (mármint cseh) atomerőmű építésében, illetve a meglévő bővítésében. Mitsubishi napelem gyártását jelentősen növeli A japán Mitsubishi cég bejelentette, hogy 485 millió $-t költ fotovillamos elemek gyártási kapacitásának növelésére. Termelését 2012-re a jelenlegi négyszeresére kívánja növelni, tekintettel a fotovillamos energiára vonatkozó megnövekedett igényekre. A japán miniszterelnök azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a jelenleginek tízszeresére kell növelni a fotovillamos energiatermelést. Ehhez adókedvezményeket és egyéb támogatásokat biztosítanak, tekintettel arra, hogy Japán energiahordozókban rendkívül szegény.

A finnek energiafogyasztása folyamatosan csökken Ez év első hét hónapjában a Finnország energiafogyasztása 2,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vízenergia-termelés 19,1%-kal növekedett, a nukleáris energia 0,3%-kal csökkent, és a hőerőművek termelése is 14,7%-kal csökkent. Ha a jelenlegihez hasonló időjárás várható hosszabb távon, akkor ez az energiafelhasználás további csökkenését segíti elő. Dánia 400 MW-os szélerőműpark építését határozta el Ez év augusztusában a dán parlament jóváhagyta az Északi-tengerre telepítendő a 400 MW-os szélerőműpark tervét. A projekt befejezési határideje 2012. Ez lesz a legnagyobb dán szélerőműpark, 400 ezer otthon energiaellátását fogja biztosítani. 10 000 MW erőmű kapacitás épül az USA-ban, közös vállalkozásban Az Abu Dhabi-i Nemzeti Energetikai Vállalat közös vállalkozás keretében (joint venture) 10 000 MW kapacitásnyi erőműveket kíván építeni az Egyesült Államokban az elkövetkezendő három-öt év alatt. A közös vállalkozásra nem elsősorban tőke miatt van szükség, hanem olyan partnert keresnek, aki járatos az USA energetikai „berkeiben”. Zambia jelentős energiatakarékossági intézkedéseket hozott. Számos áramkimaradás okoz gondokat Afrika déli részein. Zambiában, ahol a gazdaság elsősorban az energiaigényes feldolgozóiparra épül, a termelés az áramkimaradások miatt 30%-kal csökkent. De az áramkimaradások egyéb iparágakat is sújtanak, így például az idegenforgalmat és a mezőgazdaságot is. Ennek ellenére nem sok minden történik, pedig mind hagyományos energiahordozóból, mind megújuló energiából bőséges készletek állnak rendelkezésre. A legutóbbi időben indultak a befektetések elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésében, de nem biztos, hogy súlyos energiagondjaikat csak ezzel meg lehet oldani. Vietnámnak meg kell fékeznie az energiaárakat Amennyiben Vietnám nem tudja megfékezni az energiaárakat, számos külföldi befektető vonja ki a pénzét, vagy nem jelenik meg az országban. Amellett, hogy drága a villamos energia, jelentős szolgáltatási zavarok is vannak. A tervek szerint az idei évben 3000 MW erőmű kapacitást kellett volna üzembe állítani, de ebből csak 1500 MW valósul meg. Közben számos erőmű elöregedett, a hálózat elemei nincsenek karbantartva, cseréjükre nincs anyagi fedezet. Európának 2030-ig 185 GW erőmű-kapacitást kell kiépítenie Európának, Törökországgal és Oroszországgal együtt 2030-ra 185 000 MW erőmű kapacitást kell kiépítenie, figyelembe véve az egyes erőművek kiöregedését és az energiaigény növekedését, állapította meg egy német kutatóintézet ez év júliusában. Az előrejelzések szerint ebből 98 000 MW új erőmű-kapacitás földgáz alapú energiahordozóra épül majd, amíg a továbbiak szén és lignit alapra, illetve nukleáris tüzelőanyagra épülnek majd. A tanulmány megjegyzi, hogy várhatóan az energiaigény növekedése 2030-ra meg fog állni. Chilében épül Latin-Amerika legnagyobb szélerőmű parkja A spanyol Enhol energiacsoport és egy chilei befektető társaság július utolsó napjaiban bejelentette, hogy több mint 1 milliárd $-t fektetnek be Latin-Amerika legnagyobb szélerőműparkjának létesítésébe. Az 500 MW teljesítményű parkot


29

három lépcsőben építik ki 2011-ig. A 10 000 hektáron 243 szélturbinát helyeznek el. Az előzetes számítások szerint a szélerőműpark üzemeltetésével 2010-2024 évek között 19 millió tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el. Pakisztánnak 16 000 MW teljesítményű erőműkapacitást kell építenie az áramkrízis elkerülésére A 16 000 MW teljesítmény megépítéséhez 30 milliárd $ szükségeltetik 2015-ig, hangzott el a pakisztáni energiaügyi miniszter szájából Washingtonban, egy a Világbank által rendezett energiaügyi kerekasztal-beszélgetésen. A nemzetközi pályázatot már kiírták. Amíg az erőművek megépülnek, Kirgizisztánból és Tadzsikisztánból importálnak villamos energiát. Az E.ON és más külföldi befektetők csökkentik az áramszolgáltatói létszámot Bulgáriában Az E.ON - az egyik legnagyobb befektető Bulgáriában - 170 munkahelyet szüntet meg, mert a villamos áram ára nem fedezi az elosztás költségeit. Hasonló okból, erre az elhatározásra jutott a cseh CEZ és az osztrák EVN is. A CEZ 124 munkatársától kíván megválni, az EVN is karcsúsít, de még nem jelentette be ennek mértékét. Ez év júliusában a bolgár szabályozó hatóság 14%-kal emelte az áram nagykereskedelmi árát az energiahordozók árának és tendenciáknak megfelelően, de mindez még mindig nem fedezi – a biztonságos ellátáshoz szükséges - a karbantartásra és modernizálásra fordítandó költségeket. Hollandia 2009-től nettó energiaexportőr lesz A hatalmas szélerőműpark és a konvencionális erőmű-fejlesztéseknek köszönhetően Hollandia nettó energiaexportőr lesz már 2009-ben, nyilatkozta a holland rendszerirányító. Jelenleg Hollandia Németországból, Belgiumból és Norvégiából importál villamos energiát. A nettó exportőrség eléréséhez nem csak a növekvő termelőkapacitások segítik Hollandiát. Jelentős szerepe van ebben annak is, hogy az energiaigénynövekmény jóval kevesebb a vártnál, ez már tendenciájában is látszik, továbbá növekednek a decentralizált kapacitások is (smart grid). Az eddigiektől eltérően az új erőműveket a tengerpartra építik a biztonságos hűtővízellátás miatt. Extrém magas környezeti hőmérsékletek esetén – a megnövekedett folyóvíz-hőmérsékletek miatt – az erőművet vissza kell szabályozni. További járulékos előny lesz, hogy 2009-ben összekapcsolják (Market coupling) a holland villamosenergia-piacot a német és a luxemburgi piaccal. Forrás: Internet

Dr. Bencze János szakmai tanácsadó MAVIR Zrt. vezérigazgatóság [email protected]

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet A MEE 55. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás

az MTI tudósítójának szemével A MEE 2008. évi vándorgyűléséről rendhagyó módon egy olyan MTI tudósító mondja el tapasztalatait és benyomásait, aki már több alkalommal küldött híreket különböző rendezvényinkről. Miképpen látta egy hírügynökségi újságíró ennek a 600 fős szakmai konferenciának és a kiállításnak az eseményeit – erről olvashatunk ebben a cikkben. A vándorgyűlésről bővebb információt találnak a MEE honlapján ( [email protected] ), ahonnan az előadások anyaga regisztráció után letölthető. /Főszerkesztő/

Bakács István (ETE), Habis László (polgármester), Emmerich Endresz (ÉMÁSZ NyRt.), Dervarics Attila MEE elnök, Kovács András MEE főtitkár

Azon a szerdai napos reggelen tehát Budapestről útra keltem, de csak a véletlenen múlott, hogy nem Kecskeméten vettem észre: rossz autópályán indultam neki az egri utazásA kollégák irigykedése kísért azért a lehetőségért, hogy két nak, így aztán lekéstem a kiállítás megnyitóját. napra kiszabadulhattam a szerkesztőségből, és részt vehettem A megérkezéskor a konferenciák megkezdését megelőszeptember 10-11-én a MEE éves vándorgyűlésén Egerben. ző kellemes nyüzsgés fogadott, de a megszokottól eltérően Magam is izgalommal fogadtam el a a regisztrációnál nem volt tolongás, sorban meghívást, bár egy hírügynökségi újságírót állás. Számomra meglepő volt még az is, a szerkesztője ritkán enged el ilyen hosszú hogy a külső parkolást remekül megoldoteseményre. A meggyőző érvem az volt, ták. Ilyenkor nem az a problémája egy újhogy nagyon sok olyan háttér-információt ságírónak, hogy fizetni kell, hanem az, hogy szerezhetek, amit egy-egy hír feldolgozása két-háromóránként ki kell szaladgálni a parkapcsán jól hasznosíthatok, jobban értem a kolási idő lejárta miatt. területemen történő eseményeket, és esetAnnak ellenére, hogy már többször hallotleg személyes kapcsolatot alakíthatok ki tam Dr. Csom Gyula professzor előadását az fontos informátorokkal. új energiapolitikai koncepcióról, illetve terveNem is csalódtam, mert a vándorgyűzetéről, most mégis újdonságként fogadtam lésen valóban ott volt a szakma színe-java. a professzor kiállását a vízi energiáért. Nem csak az előadásokon hangzottak el Szörényi Gábornak, a Magyar Energia fontos dolgok, hanem a szünetekben is volt Hivatal főosztályvezetőjének prezentációja alkalmam rövid „interjúkat” készíteni. sokban hozzájárult ahhoz, hogy újságíróként Erdős Vera, MTI újságíró A hírügynökségi újságírónak egyébként jobban értsem a piaci szereplőket, amikor a rémálom konferencián részt venni, mert drasztikus áremelkedésről panaszkodnak. nehéz róla tudósítani. Mi ugyanis nem anyagot gyűjtünk egy Persze, nem csak a megértés a fontos, hanem az is, hogy jó valamikor megjelenő cikkhez, hanem hírszerűen valamilyen kérdéseket tegyen fel az újságíró, amihez ebből az előadásból újdonságról számolunk be a szélesebb közvéleménynek. Ez igazán elegendő muníciót kaptam. azt jelenti, hogy percnyi szünet nélkül koncentrálni kell, észNagyon izgalmasnak ígérkezett, és nem is okozott csalódást az első napi kerekasztal-beszélgetés: izgalmas volt látni, hogy a nagy piaci szereplők miként viszonyulnak a nyilvánosság és a szélesebb szakmai körök előtt a hatóságokhoz és az állami cégekhez. Az teljesen természetes, hogy a befektetők érdekeik mentén éles kritikával illetik a szabályozót és magát az államot, de benyomásom szerint sokszor nem elég konstruktívan. Itt valahogy békésebbnek mutatkozott a vita, de lehet, hogy csak a rövid idő miatt. Ebből az olvasó már láthatja, hogy az újságíró az árnyalatokat, a finomságokat kevéssé érti, elsősorban a felszín ragadja meg annak ellenére, hogy sok tájékoztatót és sok vitát is hallott már ezekről a témákról. Az ilyen beszélgetés megértése azért sem könnyű, mert elég egy-egy kimaradó pillanat és már kérdezhetem is a A program a kiállítás megnyitójával kezdődött mellettem ülő kollégát, mit is mondtak. Persze nála is pont re kell venni azt, ami új, amiről még nem volt szó. Ráadásul, ilyenkor áll be a szünet, ezért aztán a kávézás közben kell az szakmai kompetencia nélkül, az elhangzottakról olyan rövid előadótól vissza-visszakérdezni. Ez viszont mindig jó alkalom összefoglalót kell adni, ami közérthető legalább a gazdaság arra, hogy az ember további kérdéseket is feltegyen, amit iránt érdeklődő, de inkább egy átlagolvasó számára. egyébként nem lenne módja megtenni.


30

Nem csak a lehetséges félreértések miatt nehéz a hírügynökségi újságíró dolga. Kérdés: vajon jól fogtam-e meg a témát, az összefoglalóban ott van-e a hangsúly, ami valóban a legfontosabb. Sorolhatnám azokat a döntési szempontokat tovább, amelyek az írás során befolyásolnak, hiszen a rossz kezdet, a félreértelmezhető mondatok több kárt okoznak a szakmának, mint amennyi hasznot a nyilvánosság jelent, arról nem is beszélve, hogy esetleg feleslegesen „tematizálom” a közvéleményt, a sajtót. Ugyanakkor bennem motoszkál az is, hogy ennyi év tapasztalatával, ennyi megszerzett ismerettel nehogy butaságot írjak le. Buta kérdést feltenni egyébként nem szégyellek, még nyilvánosan sem, de az általam leírt szakszerűtlenség, vagy hiba miatt már rosszul alszom. Ezért különösen súlyosnak érzem a felelősséget, hogy mit emelek ki, mi az, ami a tudósítás „híre” lesz, mi az, amire odafigyelnek, felkapják a fejüket. A közvélemény szempontjából végül a vitában a legfontosabbnak az áramár kérdését tartottam, ezért a szerkesztőségbe beküldött cikket a következőképpen kezdtem: „Regionális viszonylatban az árampiac továbbra is keresleti marad, ez is hozzájárul ahhoz, hogy rövid és középtávon tovább emelke-

a szünetben kértem tőle némi kis kiegészítő tájékoztatást, és erről egy külön tudósítást írtam. A közgyűlésen szerzett információkat kiegészítettem az MTI adatbázisából a korábban kapott tájékoztatással, amit nem tehettem volna meg, ha nincs a közgyűlés helyszínén internetes hozzáférés. A Mátrai Erőmű prezentációját követte az a vita, amiről a fentiekben már szóltam. Hlavay Richárd újságíró kollegám által feltett kérdésekre sajnos csak rövid válaszadásra volt mód. Az MVM, a Mavir, a Magyar Energia Hivatal, az RWE, az E.ON, az EdF magyarországi leányvállalatainak képviselői és Csom Gyula professzor egyetértett abban, hogy a primer energia szerkezetében nagyobb szerepet kell kapnia a lignitnek és az atomnak. Az állami szerepvállalás szükségességét viszont a nagy külföldi befektetők képviselői elutasították, de a piac átláthatóvá tételét szorgalmazták. Bakács István világosan fogalmazott: az állami szabályozás teszi átláthatóvá a piacot, és ha az transzparens, akkor hosszú távon tervezhetőek a beruházások. Ez összefüggésben van az erőművek tüzelőanyag-választásával, mert csak tervezhető körülmények között válhat kiegyensúlyozottá az erőműi befektetők tüzelőanyag-választása. Ez után sajnos a tudósítónak kimaradt két előadás - az Asset program hatása a költségekre és az EdF stratégiája az AMM-re vonatkozóan -, mert a tudósításokat kellett írnia. A sietségnek meg volt az eredménye, mert Tari Gábor előadására még visszaértem a terembe. Az ott elhangzottak között is volt elég újdonság, hogy ebből is egy külön hír kerekedjen. Néhány téma, mint a hálózatfejlesztés részletei, még megírásra várnak, de egy újságírónál mindig kell legyen tartalék azért, hogy ha nincs elég hír, akkor „csináljon”. Panelbeszélgetés: Ludányi György (Mátrai Erőmű), Dr. Csom Gyula (BMGE), Jacques Pithois (Edf), Míg az MEE Diplomaterv és Dr. Szörényi Gábor (MEH) , Emmerich Endresz (ÉMÁSZ NyRt), Tari Gábor (MAVIR), Bally Attila Szakdolgozat Pályázatának díjait (MVM Partner), Bakács István (ETE). Moderátor: Hlavay Richárd osztották, az újságíró folytatta az dik a villamos energia ára. Az áremelkedést némileg ellensúírást, sőt, végül a vacsorát és baráti találkozót is lekéste. Én lyozhatja a hatékony energiatermelés és -felhasználás - véleaz egész napos kemény munka után nem is bántam, mert kedtek a felszólalók a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves elég fáradt voltam ahhoz, hogy a szálláson egy kicsit ússzak, vándorgyűlésén, szerdán Egerben.” és már aludjak is. Igazából csak másnap reggel vettem észA szakma szabályai szerint az MTI-s tudósító a lehető legre, milyen gyönyörű környezetben helyeztek el a szervezők: gyorsabban leadja a rövidhírt, két-három bekezdést, és lehecsend, nyugalom és gyönyörű kilátás jellemezte a Hotel tőleg 1-2 órán belül a hosszút cikket is. Szent Istvánt. Miután a rövidhírt a laptopról a telefonom segítségével A másnapi szekcióülések programját már jó előre áttanulbeadtam a szerkesztőségbe, pár perc múlva már olvasható mányoztam. Egy részüket a címük alapján túlzottan szakmavolt számos hírportálon, amit alkalmam is volt megnézni a inak találtam, de gondoltam, egyik-másikra azért benézek, konferencia helyszínén biztosított internetes elérhetőségen. Meglepődve tapasztaltam, hogy ráharaptak a hírre, sok portálon volt olvasható, nagy volt az „átvétel”. Sokszor hallgatva a piaci szakértőket az újságíró is hajlamos a szakzsargon használatára, de a szerkesztő rögtön visszatéríti a hétköznapokba azzal, ha visszakérdez: miként lehet közérthetően megfogalmazni az átviteli hálózatot, vagy az elosztói engedélyest, mi az a közüzem és a gerinchálózat. Visszatérve a konferencia menetére: figyelmesen hallgatva a Mátrai Erőműről és a lignitvagyonról szóló prezentációt, amelyben Ludányi György megemlítette az új 400MW blokk tervét, máris adódott a kérdés: mi is a helyzet ezzel a beruházással, amiről az MVM közgyűlési döntése után már tájékoztatták a közvéleményt, de igen szűkszavúan. Szerencsére az Az plenáris ülés résztvevői MVM kommunikációs vezetője is részt vett a közgyűlésen, így


31

Kiállítók és érdeklődők mert a szélesebb közvéleményt is érdeklő szekció a háztartási kiserőművekről csak délután kezdődött. Nem is volt haszontalan a szekciók munkájába betekinteni. A címek alapján például megfejthetetlen volt számomra, mi az a KÖF FAM tevékenység. Az előadást hallgatva jutott eszembe: ezer éve nem volt cédula a kapunkon, hogy ekkor és ekkor hálózatszerelés miatt áramszünet lesz. El se tudtam képzelni, hogy villamos feszültség alatt is lehet dolgozni, sőt, ennek támogatására egy egész iparág létezik. Nagyon érdekelt az intelligens fogyasztásmérés, de ebbe a témába is csak belekóstolni tudtam. Szerencsémre azután Dán András egyetemi tanárral, Vajta László egyetemi docenssel, Herbert Ferenccel és más szakértőkkel volt alkalmam erről a témáról beszélgetni egy rövid kis interjú keretében. Ezt a témát azért tartottam különösen fontosnak, mert az emberek Tari Gábor MAVIR vezérigazgatója átveszi a az energiatakarékosságon a vándorserleget Dervavics Attila MEE elnöktől kevesebb fogyasztást értik, szerintem pedig sokkal többet kellene beszélni az ésszerű felhasználás lehetőségeiről. Ahogy mondani szokták, manapság kurrens téma a háztartásban megtermelt zöldenergia. Bár egy háztartási kiserőmű beruházásának megtérülése ma még beláthatatlan, de arra bizton számíthatunk, hogy még ebben az évtizedben viszonylag gyorsan megtérülővé válik. A magamnak szabott szünetben megnéztem a kiállítást is, bár csak halvány fogalmam volt arról, hogy mit is látok. A kiállítók nagyon készségesek voltak: szemmel láthatóan szívesen válaszoltak minden laikus kérdésemre. Nagy meglepetést okozott nekem például a mászóvas megléte. Gyerekkoromban szájtátva bámultam, hogy a szerelők milyen gyorsan jutnak fel az oszlop tetejére. Emlékszem még a szorongás érzésére is, mert féltem, hogy leesnek. A kiállításon meglepve láttam, hogy a mászóvas még létezik, de korszerű biztonsági felszereléssel. Miután már több alkalommal tudósíthattam az Elektrotechnikai Egyesület szakmai rendezvényeiről, bizton állíthatom, hogy a nagy érdeklődést kiváltó események mögött az egyesület szakma iránt elkötelezett tagságának kemény munkája és tekintélye áll. Erdős Vera


Distrelec katalógusunk már magyar nyelven is elérhetŃ az interneten!

Terjedelmes minŃségi termékprogramunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhetŃ honlapunkon: www.distrelec.com Amit a Distrelec Önnek kínál: Q Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Q Mindössze 5,- EUR kiszállítási költség Q Rendelés akár 1db-tól Q Ingyenes cserelehetŃség Q Tanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847 Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

Európa legjelentŃsebb minŃségi elektronikai és számítógép - alkatrész disztribútora

32 Elektrotechnika_2-08.indd 1

30.01.2008 15:55:20 Uhr

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet

Aranydiplomás Tar Gy. Ferenc 2008. május 22-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rekrtori Tanácsa ünnepélyes keretek között Arany Dioplomával tüntette ki az 50 éve végzett és eredményes műszaki tevékenységet folytató villamos mérnököket. Tar Gy. Ferenc kollégánk, aki 1960 óta tagja Egyesületünknek egy azon mérnökök között, aki átvehette ezt a kitüntető diplomát. Az Egyesület elnöksége, a Lap Szerkesztősége és Egyesületünk minden tagja nevében GRATULÁLUNK, jó egészséget kívánunk.

Dr. Bencze János

Maros János nekrológhoz Szomorúan olvastam az Elektrotechnikában Maros János nekrológját. Mindenben egyetértve ami a cikkben leírtak, igen kedves életvidám, és mindenkor segítőkész Barátot veszítettünk el Benne. Szeretnék azonban egy kis adalékkal a nekrológot kiegészíteni: Egy évfolyamtársat a villamosmérnöki karon Hámos Istvánt, mivel édesapja Horthy kabinet irodájának magas állású tagja volt, ki akartak Pestről telepíteni. Ez abban az időben a Műegyetemről való kizárást is jelentette. Maros Jancsi értesülve a kitelepítési végzésről sógorával (Csemi Károly altábornaggyal) Pistát azonnal behívatta katonának, aki így mentesült a kitelepítéstől, es az egyetemet is be tudta fejezni. Így igen megbecsült, és elismert szakemberré válhatott. Jancsi előtt mélyen meghajolva tisztelgek, aki EMBER maradt az embertelen időkben, és bajba jutott társán segített, nem törődve, azzal hogy az akkori időkben így könnyen maga is az embertelenség áldozatává válhatott volna. Tisztelettel: Dr. Tathy Tihamer


33

PLUS LUCIS! Plus lucis – több fényt – olvasható a 150 évvel ezelőtt született Carl Auer von Welsbach emlékművén Bécsben, az egyetem kémiai épülete előtt. A világhírű osztrák vegyész, több kémiai elem felfedezője, a 19. század végén találmányaival forradalmasította a kor világítástechnikájának mindkét fő területét, a gáz- és a villanyvilágítást. 1885-ben szabadalmaztatta a gázizzófényt, a köznyelvben gázharisnyának nevezett izzótestet, amely 1/6-ára csökkentette a fajlagos gázfogyasztást. A gáz és a villany versenyében a gázvilágítás behozhatatlannak tűnő előnyhöz jutott a rossz hatásfokú szénszálas izzólámpákkal szemben. A verseny állását Auer fordította meg 1898-ban, saját találmányának konkurensével, az első fémszálas izzólámpa, az ozmium lámpa megalkotásával. 1. kép Auer-izzós gáz kandeláber A világítástechnika fejlesztését a Műegyetem bejárata előtt saját anyagi érdeke elé helyezte. Az ozmium lámpát rövidesen követte a tantál izzó, majd a fémszálas lámpa teljes sikerét Just és Hanaman volfrám izzója hozta meg. Auer életművéről közösen emlékezik meg a Gázmúzeum és az Elektrotechnikai Múzeum a Tudomány Napján, november 3-án. Délelőtt a Gázmúzeumban Auer kémiai munkásságáról és a gázvilágítás történetéről lesz szó, délután az Elektrotechnikai Múzeumban a fémszálas izzólámpa történetéről, az izzólámpát felváltó új fényforrásokról és a jövő fejlődési irányáról, az Európai Unió várható világítástechnikai előírásairól hangzanak el előadások. Az új szabályozások célja az energiatakarékosság és ezzel a környe2. kép Az első fémszálas zet védelme, energiatakarékos fényforrások izzó, Auer ozmium izzója használatának előírása. Ez azonban gyakor(Technisches Museum, latilag az izzólámpás világítás közel 130 éves Wien) korszakának végét jelenti. Az előadásokon működő bemutatók is lesznek, a résztvevők a szó szoros értelmében láthatják, hogyan lett egyre több a fény. A két múzeum szeretettel várja a világítás története iránt érdeklődő vendégeket. (Részletesebben lásd e lapunk Program és Tájékoztató mellékletben.)

Dr. Jeszenszky Sándor Technikatörténeti Bizottság elnöke [email protected]

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

A CIGRE konferencia

por, vagy villamos impulzusok hatására tévesen riasszon. Ugyanakkor a maximális biztonságot azzal érik el, hogy a készülék 10 másodpercenként egy saját teszttel önmagát állandóan ellenőrzi. Képünkön a füstjelző készülék látható egy gyerekszobában. BULLETIN 3/2008

Szepessy Sándor

Nem lesznek zajosak többé a szélerőművek

A CIGRE (Conseil International des Grands Réseaux Electriques), amely világszövetség erőművekkel és a villamosenergia-átvitel készülékeinek tervezésével, gyártásával, üzemeltetésével, szervizével és az elosztóhálózatokkal foglalkozik, jól ismert a magyar szakemberek körében. Egyik fontos bizottsága már a 2006-ban Párizsban megtartott konferenciáján foglalkozott a nagyfeszültségű készülékek modernizálási trendjeivel. Ezek a témák szerepeltek a 2007-es CIGRE konferencián is. A trendnek megfelelően az alábbi három fő kérdésre koncentrálnak. A dizájn egyszerűsítése, a kapcsolásokhoz szükséges energia csökkentése, és a működésbiztonság további növelése. A felsorolt technikai fejlődéshez további innovációk várhatók. A vita központi kérdése az ún. „Double-Motion” kapcsoló volt, amelyben mindkét ívkontaktus ellentétes irányban mozog. Ezekről matematikai modelleket is bemutattak, amelyek lehetővé tették a kapcsoláskor bekövetkező zárlat megfigyelését. (Blackbox Modelek). Egyébként is az érdeklődés középpontjába kerültek a matematikai és szimulációs módszerek, amelyekkel a drága konkrét minőségvizsgálatok számát csökkenteni lehet. Ezek a módszerek más iparágakban már régebben elterjedtek. A vita ezután olyan kapcsolókészülékekről folyt, amelyek megszakító funkcióval kombináltak. A biztonság kérdése itt erősen vitatott volt. A biztonságot egy átlátszó szigetelő bemutatásával támasztották alá, amely lehetővé teszi a szakaszoló nyitott állapotának vizuális ellenőrzését is. Az elektronika rohamosan teret kap a berendezésekben. Várható élettartamuk 20 évre tehető, míg az optikai szenzorok élettartamát 40 évre javasolta a bizottság. Ábránkon 420 kV-os megszakítók láthatók, amelyek extrém klímaviszonyokhoz készültek. Etz 1/2007.

Szepessy Sándor

A füstjelző berendezés életet ment A Hager AG füstjelző készüléke biztonságossá teszi a lakásokat és irodákat. Kétszeres biztonságot jelent, hogy a füstjelző szenzor és a riasztóberendezés egymástól függetlenül működik. Egy optimális védelemhez akár 40 füstjelző is egy közös hálózatba összekapcsolható. A berendezés kellő időben felismeri a füstkeltő égéseket. Különleges jelzéskiértékelő processzora megakadályozza, hogy a füstjelző


34

A Dresdner Fraunhofer-Institut akusztikai osztálya azzal foglalkozik, hogy csökkentse, sőt meg is szüntesse a szélerőművek okozta zajt. A rotorszárnyak mozgásának hatására zaj keletkezik, amely áttevődik a toronyra, és onnan sugárzik ki a térbe. Akusztikai szempontból vizsgálva ez úgy hat, hogy a torony bocsát ki zajt. A kutatások arra irányulnak, hogy olyan rendszert dolgozzanak ki, amelynél ez a zaj egyáltalán nem keletkezik. Ott kell „megfogni” a zajt, ahol a rotorzaj a toronyra áttevődik. Ezt úgy lehet elérni, hogy a hajtómű és a torony közé egy olyan készüléket építenek be, amely a rezgésekre egy ellenrezgéssel reagál, és ezzel megszünteti azt. Így tehát a rezgés, amely a zajt kelti, nem jut át az oszlopra. Szenzorok segítségével a készülék különböző frekvenciákra áll be, tehát különböző szélsebességre tud reagálni. Az eddig használatos hasonló készülékek, a passzív zajcsökkentők, csak egy szűk frekvenciatartományban voltak hatásosak. A találmány nyilvánosságra hozásának nagy nemzetközi visszhangja volt. Németországon kívül többek között az USA-ban, Nagy-Britanniában, Dániában haladéktalanul be kívánják vezetni az új készüléket, amelynek az az előnye is megvan, hogy már működő szélerőművekbe is beszerelhető. Például olyan helyekre, ahol az okozott zaj miatt sebességkorlátozásokat, vagy éjszakai lekapcsolást kellett bevezetni. Ábránkon az aktív zajcsökkentő készülék egy kísérleti példánya látható. Dresdner Nachrichten 2008, 08. 30.

Közös érdek

Szepessy Sándor

Az alábbi képet (hirdetést) az amerikai Newsweek magazin 2008. szeptember 8-i számában találtam. Szellemesen fogalmazta meg a grafikus a mondanivalóját. Engem nagyon megfogott. Úgy gondoltam megosztom az élményt az Elektrotechnika olvasóival. A kép a Total olajkonszern hirdetése, amelyben arról tájékoztat, hogy a cég milyen erőfeszítéseket tesz a megújuló energiák hasznosítása, és a CO2 kibocsátás jelentős csökkentése érdekében. A kép felirata: Közös érdek – Elválaszthatatlan egymástól a klímaváltozás elleni küzdelem és az energiaszükségletünk biztosítása. (érdekes a címet megfigyelni, ahol a Co más színű betűkkel van szedve) Részletek – bár ezek már nem túl izgalmasak – a www.total. com honlapon megtalálhatók. Newsweek, 2008. 09. 08.

Dr. Bencze János Helyreigazítás – Elektrotechnika 2008/9. szám 34. oldal Lapszemle rovatban “Félszélerőmű” helyesen “Felszélerőmű”

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Új könyvek a MEE-ben

Közép- és nagyfeszültségű hálózati berendezések diagnosztikai vizsgálata A könyv célja olyan mérési segédlet kidolgozása, amely lehetővé teszi a hálózaton felszerelt berendezések és készülékek időszakos diagnosztikáján keresztül az üzemzavarok vagy meghibásodások megelőzését, vagy legalább számuk csökkentését, ill. a karbantartási, felújítási tevékenység költségkímélőbb kialakítását. Rezgésdiagnosztika A könyv célja a rezgésdiagnosztikai kultúra bemutatása és összefoglalása a jelenlegi állapotnak megfelelően, kifejezetten gyakorlati szempontok alapján és a gyakorlati felhasználás céljából, az elméleti összefüggéseket olyan szinten tárgyalva, amelyek feltétlenül szükségesek a kezelhetőséghez, az ipari alkalmazáshoz és továbbfejlesztéshez. A könyvek ára: 9 900 Ft + Áfa/db (Helyszíni átvétel esetén) A MEE tagok a könyvek árából 10% kedvezményt kapnak. További részletek: http://www.mee.hu/tagoknak/tanfolyamok/jegyzetek Helter Ferencné, tel:312 0662, 353 0117

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

tanfolyamok

Öszi tanfolyamok és vizsgák a MEE-ben Megjelent az új Szakmai és Vizsgakövetelmény (SZVK) 15/2008. (2008.VIII.13.) SZMM r. Ennek megfelelően folyamatosan indítjuk képzéseinket: OKJ-s szakképesítések: Tanfolyam nélküli vizsgák: Erősáramú berendezések felülvizsgálója. OKJ sz.: 33 522 04 0001 33 02. ● Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló: OKJ sz.: 33 522 04 0001 33 01 Jelentkezési határidő: 2008. október 27. Tervezett vizsgaidőpont: 2008. december 9. ●

További, idén indítandó tanfolyamok és vizsgák: ●

Egyéb tanfolyamok:(műszaki technikusi képesítések):

●

●

Kábelszerelő: OKJ sz. 33 522 04 0001 33 04 Villamos hálózatszerelő: OKJ sz. 33 522 04 0001 33 09 ● Villamos hálózat és alállomás üzemeltető: OKJ sz. 33 522 04 0001 33 08 ● Energetikus (Létesítményi energetikus, Megújuló energiaforrás energetikus): OKJ sz.: 52 522 05 0000 00 00

Villamosenergia minőség tanfolyam (LPQIVES): A tanúsított, tíz modulos tanfolyam a villamosenergia-minőség (PQ) és az elektromágneses összeférhetőség (EMC) területekkel foglalkozik. A programot a Magyar Mérnöki Kamara is elismeri modulonként 2 kreditponttal (10 x 2 = 20 kreditpont)

További részletek: http://www.mee.hu/tagoknak/tanfolyamok Helter Ferencné: Tel.: 353-0117, Fax.: 353-4069, e-mail: [email protected]

Az energiatakarékos lámpa környezetbarát és gazdaságos.

Ha kiégett, ne dobja el,

újrahasznosítjuk!

Új fényforrás vásárlásakor adja le kiégett fénycsöveit, hogy környezetünk védelme érdekében újrahasznosíthassuk. Gyüjtâedényeinket megtalálja a kereskedâknél és a hulladékgyüjtâ vállalkozásoknál.

Electro-Coord Magyarország Kht., 1027 Budapest, Horvát utca 14-24. Telefon: 06 30 222 222 9 • [email protected]

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents