évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Feszültségletörések veszélyességének vizsgálata 2 rész: Kiértékelés a fogyasztói bekapcsoltság figyelembe vételével Átviteli hálózaton keletkező hálózati veszteség elemzése regresszióval Nagyteljesítményű, váltakozó feszültségű szünetmentes áramellátó rendszer bemutatása és annak terheléses vizsgálata Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése MEE Jogszabályfigyelő 2012/5 MEE Jogszabályfigyelő 2013/1 Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló átadási ünnepsége Átadták a Gábor Dénes-díjakat

106. évfolyam

2 0 1 3 /01

www.mee.hu

Ha relé, akkor

Relék és tartozékaik Csatoló relé modulok Felügyeleti relék, időrelék Épületinstallációs készülékek

(alkonykapcsolók, kapcsolóórák, lépcsőházi automaták, léptető relék)

Finder-Hungary Kft.

H-1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3. Telefon: (06-1) 369-30-54, (06-1) 369-34-76, Fax: (06-1) 369-34-54 E-mail: [email protected] www.findernet.com

Tartalomjegyzék 2013/01

CONTENTS 01/2013

Dervarics Attila: Beköszöntő ...................................... 4

Attila Dervarics: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Dr. Dán András – Farkas Csaba: Feszültségletörések veszélyességének vizsgálata 2 rész: Kiértékelés a fogyasztói bekapcsoltság figyelembe vételével . ...................................................... 5

Dr. András Dán – Csaba Farkas: Investigations on voltage sag severity Part 2.: Evaluation taking customer devices’ onperiod into consideration

Dr. Tajthy Tihamér: Átviteli hálózaton keletkező hálózati veszteség elemzése regresszióval .............. 9

Dr. Tihamér Tajthy: Regression analysis of network losses on transmission systems

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Szabó Ferenc – Németh Géza: Nagyteljesítményű, váltakozó feszültségű szünetmentes áramellátó rendszer bemutatása és annak terheléses vizsgálata ..................................... 13

Ferenc Szabó – Géza Németh: Presentation of a high-power AC uninterruptible power supply system and its loading test

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Dr. Vetési Emil: 2012-ben is időszerűek… az 50 és 35 éves világítástechnikai könyveink ........ 18

Dr. Emil Vetési: Books of illumination technique published 35 and 50 years ago are “up-to-date” even in 2012 too

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Novothny Ferenc – Kádár Aba – Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012.12. 05. ......................................................................... 20

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Protection against Electric Shock Committee Meeting on 05.12. 2012.

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2012/5 ......... 22

Csaba Arató: The rule observer of MEE 2012/5

Arató Csaba: Lapzárta után érkezett MEE Jogszabályfigyelő 2013/1 ..................................... 29

Csaba Arató: After deadline The rule observer of MEE 2013/1

HÍREK

NEWS

Kiss Árpád: Átadták a Gábor Dénes-díjakat .................................... 8 Meghirdették a 2012. évi, XXI. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot ..................................... 24

Árpád Kiss: Dénes Gábor Awards were distributed The 21st Hungarian Innovation Prize Application was announced

Vereczki György: EnKon Tél 2012 Az energiaszektor éves szakfóruma .......................... 24

György Vereczki: EnKon Tél 2012 Annual meeting of energy industry

Megnyitotta irodáját Budapesten a Roszatom . ..... 25

Rosatom opened them office in Budapest

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Tóth Éva: Sikeres évzárás – biztos jövő ......................................... 25

Éva Tóth: Successfully closing the year – means bright future

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Hárfás Zsolt: Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló átadási ünnepsége ........................................................... 26

Zsolt Hárfás: Celebration of starting of the National Nuclear Waste Storage Establishment

Kiss Árpád: Magyar Termék Nagydíj konferencia ......................... 27

Árpád Kiss: Conference on Hungarian Product First Prize

SZEMLE

REVIEW

Pettermann György: SMR – Kisméretű Moduláris Reaktorok ..................... 30

György Pettermann: SMR – Small size modular nuclear power reactors

Dr. Bencze János: A tórium oldhatja meg a világ energiaproblémáit . ............................................ 12

Dr. János Bencze: The thorium would be able to solve the global energy problems

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Arany László: Hirek Szegedről .................................... 32

László Arany: News from Szeged

Lieli György: Beszámoló a VGKB Szakosztály szakmai napjáról . .............................................................. 33

György Lieli: Report from the professional day of the Electrical Machines and Appliences Committee

Nemes László: Hírek Győrből ...................................... 33

László Nemes: News from Győr

NEKROLÓG .......................................................... 34

ORBITUARY

FELADVÁNY ......................................................... 33

PUZZLE

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· Finder-Hungary Kft. zrt. · MVM-OVIT expo · Pollack · power quatro kft.

Kedves Olvasó, Kedves MEE-Tagok! „Új év, új remények!” – mondja a szólás. Az egyesület 2013. évi reményeit - de az elektrotechnika szakma egészének kilátásait is - belső és külső hatások befolyásolják. Belső állapotunkat jól jellemezhetjük a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt vezetői fórumán, az Országos Elnök-Titkári Tanácskozáson elhangzottakkal. A szakosztályok, társaságok és munkabizottságok beszámolói alapján keresztmetszetet lehetett kapni az egyesületben folyó nagy volumenű és sokrétű munkáról. A szervezetek többsége a korábbi évekhez képest többet vállalt és többet teljesített, az aktív tagok köre bővült, a MEE kitűzött céljaihoz közelebb kerültünk. Mindez optimizmusra ad okot! Optimizmusra adhatnak okot - a 2011 közepén napvilágot látott - „Nemzeti Energiastratégia 2030”-ban megfogalmazott tervek is, mert azok végrehajtása biztosítja az országban a versenyképes, biztonságos és fenntartható energiaellátást, és – ami számunkra fontos – kihívást jelent a szakma számára. A dokumentum melléklete, a „Gazdasági Hatáselemzés” a reálisnak elfogadott „Közös erőfeszítés” jövőképhez tartozó forgatókönyveket veszi nagyító alá, és a legfontosabb gazdasági és környezeti jellemzőik alapján értékeli azokat. Az Energiastratégia – a vizsgált 6 forgatókönyv közül – az „Atom – Szén – Zöld” forgatókönyvet javasolja megvalósítandónak a döntéshozók számára. Ez a verzió eredményezi a legalacsonyabb nagykereskedelmi villanyárat és legkevesebb importot, a beruházási költség (6749-7773 Mrd Ft) és a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából pedig a hat verziót tekintve közepesnek mondható. Az elemzés kiindulási pontként kezeli, hogy „a szektor jelenlegi működési alapelve, azaz a döntően magántőke részvételével, szabályozott körülmények között folyó szabad piaci verseny jó rendezőelv és ebben nem várható lényeges változás 2050-ig.” Egyesületünk a stratégia kidolgozásában részt vett, és támogatja a benne lefektetett célokat és elveket. A jövő kilátásait vizsgálva nem mehetünk el a közelmúltban hozott - az energiaszektort érintő - kormányzati döntések mellett. Milyen következménnyel járhat a megemelt nyereségadó, a kivetett közműadó és a lakossági fogyasztóknak nyújtandó árcsökkentés? Probléma az is, hogy nem látszik ennek a nyilvánvalóan fenntarthatatlan folyamatnak a vége.

A szakmát, a munkavállalókat joggal foglalkoztatja az a kérdés, vajon hogyan reagálnak a cégek az ilyen mértékű elvonásra? A mozgástér ismert, erősen valószínűsíthető a beruházások és a karbantartások visszafogása, a költségek drasztikus csökkentése. A következményeknek már rövid távon drámai hatása lehet a munkavállalókra és beszállítókra, középtávon pedig az ellátás biztonságának romlására kell számítani. Sajnos számítani kell a hirtelen meghozott kormányzati döntések hosszú távú kihatására is, mert veszélyeztetik az Energiastratégia megvalósulását. Ebben a befektetőellenes légkörben ki fogja a fent említett beruházási költséget finanszírozni, akar-e valaki erőművet vagy hálózatot építeni, akar-e valaki okos hálózatba beruházni? Miközben a térség országai versenyeznek a beruházási forrásokért az energetikai fejlesztéseikhez. Kedves Kollégák, miben reménykedhetünk? Szerencsére a gazdaságban a rossz irány tartósan nem marad fenn, mert fenntarthatatlan! A korrigálásra előbb-utóbb szükségképpen sor kerül. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület független, politikamentes szakmai szervezet. A politikamentesség azonban nem jelentheti azt, hogy ne jelezzük, ha meggyőződésünk szerint rossz irányt vesznek az események. Ha nem jeleznénk, akkor függetlenségünk és szakmaiságunk szenvedne csorbát! Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy országos jelentőségű ügyek mellett szabad-e, van-e értelme az egyesület belső állapotával foglalkozni. Meggyőződésem szerint igen! Egészséges, jól működő szakmai szervezetként sokat tehetünk – hozzánk hasonló más szakmai szervezetekkel közösen – a helyzet javításáért, a mihamarabbi korrekcióért.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Dervarics Attila MEE elnöke

Energetika Dr. Dán András, Farkas Csaba

Feszültségletörések veszélyességének vizsgálata

A bekapcsoltsági görbe definiálásánál a görbék jellege a meghatározó, a fogyasztás ugyanis közvetlenül összefügg a bekapcsolt eszközök számával, tehát nagyobb fogyasztás az esetek túlnyomó részében több bekapcsolt fogyasztót jelent (természetesen ez kevés fogyasztónál nem feltétlenül igaz, főleg finom időosztás esetén. Az átlagolásnak éppen az a szerepe, hogy ezeket a nagy eltéréseket mérsékelje).

2. rész Kiértékelés a fogyasztói bekapcsoltság figyelembevételével A BME kutatóegyetemi programjának egyik kiemelt kutatási területe a fenntartható energetika témaköre. A Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoportja komoly részt vállalt a kutatási feladatokban. A projekt lezárásához közeledve cikksorozatot indítottunk, melyben bemutatjuk az elvégzett kutatások legfontosabb eredményeit. A három részből álló cikk második részében bemutatunk egy, a feszültségletörések bekapcsoltságának kiértékelésekor a fogyasztói bekapcsoltságot is figyelembe vevő módszert. Az eljárás alapja a mérési adatok alapján definiált ún. bekapcsoltsági görbe. Cikkünkben determinisztikus görbét határoztunk meg, melyet azonban megfelelő mennyiségű adat birtokában tovább lehet finomítani statisztikus módszerek felhasználásával.

1. ábra Átlagos háztartási fogyasztás negyedórás bontásban Mindkét adatsor negyedórás bontásban tartalmazza a háztartási fogyasztást, vagyis az energiaértékek 15 percre vonatkoznak.

The research of sustainable energy is one of the priority research domains of the BME Research University Program. The Power Systems and Environment Group (Department of Electric Power Engineering) took considerable part in the researches. Approaching the end of the project we have started a series of articles to present the most important results of our investigations. In the second part of a threepiece paper we present a new voltage sag evaluation method based on the so-called "on-period curve". We obtained this curve from measurement data.

2. ábra Átlagos háztartási fogyasztás negyedórás bontásban (MEH adat)

1. Bevezetés Valamennyi ismert, a feszültségletöréseket kiértékelő módszer hátránya, hogy nem veszi figyelembe, a letörési esemény során volt-e az érintett hálózaton fogyasztó bekapcsolva. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha az esemény bekövetkeztekor nincs vagy csak kevés fogyasztó van bekapcsolva (például éjjel), akkor az adott letörési esemény a fogyasztókra nézve nem számít veszélyesnek. A következőkben definiáljuk az ún. bekapcsoltsági görbét, amely segítségével a feszültségletörések kiértékelése során figyelembe lehet venni a fogyasztói bekapcsoltságot is.

2. A bekapcsoltsági görbe definiálása A vizsgálatokhoz egy általános háztartási fogyasztási görbét definiáltunk, ami az 1. ábrán látható [1]. Ezt a görbét 18 háztartás 68 napi mérési adatai felhasználásával készítettük, valamint az így nyert adatsort összevetettük további mérési adatokkal is [2]. A kapott ábra jól korrelál a Magyar Energia Hivatal honlapján található, statisztikai úton meghatározott lakossági fogyasztói profillal, ami a 2. ábrán látható [3].

5

A kiértékelés természetesen annál pontosabb, minél finomabb időosztásban állnak rendelkezésre az adatok. Az 1 perces időosztás azonban olyan részletességgel tartalmazza az adatokat, hogy különböző háztartásokra teljesen más eredményeket kapnánk - egyszóval a kis időosztás a determinisztikusságot növeli. Mivel általánosan használható modellt szeretnénk felépíteni, ezért a továbbiakban az előbbiekben bemutatott, negyedórás bontású adatokat tartalmazó görbéket fogjuk alkalmazni a bekapcsoltsági faktor meghatározására (lásd: 4. ábra). Természetesen az így definiált görbe sem fogja pontosan leírni azt, hogy milyen valószínűséggel történik az adott időpillanatban – a letörések statisztikai kiértékelése során ugyanis 1 perces időosztást alkalmazhatunk – veszélyes letörés, de egy átlagos értéket ad meg erre. Tulajdonképpen az átlagértékre úgy tekinthetünk, mintha perces bontásban definiált bekapcsoltsági faktorok átlagát számolnánk ki egy hosszabb időintervallumra, és aztán ezen intervallumon belül minden diszkrét időpillanatnak ezt a számolt átlagot adnánk értékül. A görbe definiálásakor ezt az elvet követtük. A bekapcsoltsági faktor definiálásakor fontos meghatározni, hogy milyen értékek viszonyából határozzuk meg ezt a mérőszámot. Erre két lehetőségünk van:  Viszonyíthatjuk a görbe egyes pontokban felvett értékeit a maximumhoz.

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 0 1

 Viszonyíthatunk

egy elvi maximumhoz, ami a görbétől függetlenül, az átlagos háztartási fogyasztás statisztikailag meghatározott értékéből adódik.

Mindkét lehetőségnek van létjogosultsága:  Az első módszer előnye, hogy a vizsgált háztartások viszonyait figyelembe veszi, így nem von be olyan külső tényezőt, amely ezen adatsortól független. Ugyanakkor a valóságosnál nagyobb bekapcsoltsági faktort eredményezhet, hiszen – amint azt látni fogjuk a következőkben – még a legnagyobb terhelés esetén sincs minden háztartási eszköz feltétlenül bekapcsolva, így megtörténhet (sőt, nagy valószínűséggel meg is történik), hogy a görbe maximuma nem egyezik meg az elvi maximummal, hanem annál kisebb, így a definiált bekapcsoltsági értékek a valóságosnál nagyobbak. Módszerünk azonban ezáltal worst case esetet hoz létre.  A második módszer kiküszöböli az első módszer hátrányát, mert ekkor egy determinált és verifikált adathoz lehet viszonyítani, viszont éppen az első módszernél említett előnnyel nem rendelkezik, ti. nincs biztosítva, hogy ez az érték illeszkedik a vizsgált adatsorhoz. A fenti két szempont mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes – jelentősebb – háztartási fogyasztók hogyan járulnak hozzá a fogyasztói igényekhez. Ezzel a vizsgálattal mintegy verifikálni kívánjuk az előbbiekben megállapítottakat és egyúttal rámutatni arra, hogy megfelelő mennyiségű – és minőségű! – adat esetén lehetséges az egyes fogyasztókra is meghatározni a megfelelő bekapcsoltsági faktorokat, s ezáltal fogyasztói típusonként vizsgálni a feszültségletörések hatását. (Mindez természetesen jóval pontosabb modellezést tesz lehetővé, ugyanakkor csak a jellegzetes, gyakran használt eszközökre ad megbízható leírást. Elvben lehetne monitorozni minden háztartási készüléket is, de ez költséges lenne. Ígéretes megoldást jelent az ún. NIALM technológia alkalmazása, amely betűszó a Non-Intrusive Appliance Load Monitoring rövidítése. A módszer lényege, hogy nincs minden fogyasztóra külön érzékelő telepítve, hanem a háztartás összes áramfogyasztásából határozza meg alkalmas jelfeldolgozási algoritmussal az egyes fogyasztók bekapcsoltságát.) Az egyes háztartási fogyasztók egy napra vett összteljesítménye átlagának meghatározása a következőképpen történt: az IPSOL Rendszerház Kft.-től kapott adatok 24 napra álltak rendelkezésre, több háztartás fogyasztási adatait tartalmazták 15 perces bontásban: TV-ből hétféle, mosógépből hétféle, PC-ből négyféle, hűtőből hatféle, mikrohullámú sütőből hatféle. Ezen adatokat az egyes napokon belül sorban minden negyedórára az összes típusú berendezésre típusonként összeadtuk (tehát például TV esetén az első napra 00:00 és 00:15 közötti időintervallumra 7 darab adatot összegeztünk, így egy összegzett teljesítményt kaptunk, majd ugyanezt megtettük a második napra, stb.), majd az így kapott 24 darab, összegezett teljesítményt az egyes, negyedórás időintervallumokra átlagoltuk (vagyis a végeredményben az egyes negyedórákra megkapott értékeket a 24 nap ugyanezen intervallumára átlagolással kaptuk meg). A feldolgozás eredménye látható a 3. ábrán. Az így kapott diagramot pusztán kvalitatív szemléltetésre kívánjuk felhasználni, mégpedig annak szemléltetésére, hogy az egyes fogyasztók teljesítményfelvétele, s így ezzel összefüggésben bekapcsoltsága hogyan változik egy nap során, hiszen a nagyobb teljesítményértékek a diagramon az előbb ismertetett számolási eljárásnak köszönhetően azt tükrözik,


3. ábra Több háztartás fogyasztóinak 24 nap alatti teljesítményfelvételének átlaga [4] hogy abban az időszakban valószínűsíthetően több fogyasztó volt bekapcsolva. Láthatjuk, hogy a fogyasztók egy része a nap során körülbelül egyforma teljesítményfelvétellel bír, ami azt jelenti, hogy az ilyen fogyasztóknál nem kell pontos bekapcsoltsági faktort meghatározni, mert annak értéke a nap különböző időszakaiban nem változik jelentősen. Természetesen ezen berendezések érzékenysége is döntő tényező lehet a bekapcsoltsági faktor meghatározásában. Ezen szempont figyelembevételétől jelen cikkünkben eltekintettünk, mert egy átlagos háztartást vizsgálva átlagos érzékenységeket kellene feltennünk, holott minden berendezés eltérő érzékenységi tényezővel rendelkezik. Mindenképp hangsúlyozni szeretnénk azonban egy ilyen jellegű méréssorozat elvégzésének szükségességét. Az átlagos értékek használata érdekében a bekapcsoltsági görbét a 68 háztartásra meghatározott bekapcsoltsági faktorok és a MEH adatsor alapján kapott értékek átlagaként határoztuk meg, és a korábban említett két lehetőség közül az elsőt választottuk, vagyis a fogyasztási görbe maximumához képest állapítottuk meg a bekapcsoltsági faktorokat. A bekapcsoltsági görbe a fenti meggondolások alapján a következő:

4. ábra A bekapcsoltsági görbe

3. Kiértékelés a bekapcsoltsági görbe figyelembevételével A cikksorozat I. részében bemutatott, feszültség-idő terület számításán, illetve a letörési energia meghatározásán alapuló kiértékelési eljárást megismételtük a bekapcsoltsági görbe figyelembevételével. A kiértékelés annyiban módosult a korábbiakhoz képest, hogy míg a bekapcsoltsági görbe nélkül minden feszültségletörés 1 db eseménynek számított, addig a bekapcsoltsági görbével történő kiértékelés során minden esemény a hozzá tartozó bekapcsoltsági faktorral lett

6

Bekapcsoltsági görbével

Görbe fölött van

Görbe alatt van

Feszültségnövekedés

ITIC-görbe

6168

1969

1093

Feszültség-idő terület

7234

902

1094

Területgörbeközelítés

7234

902

1093

Letörésienergiaösszehasonlítás I

7207

929

1094

Letörésienergiaösszehasonlítás II

6678

1487

1093

Letörésienergiaösszehasonlítás III

6190

1975

1093

súlyozva. Ez azt jelenti, hogy például ha egy letörés 18:21:32kor következett be (az idő formátuma óra/perc/másodperc), akkor meg kell keresni az ehhez a letörési eseményhez tartozó bekapcsoltsági faktort, ami 0,956, s ekkor ezt a letörési eseményt az összesítés során nem 1 eseményként, hanem 0,956 eseményként kell figyelembe venni. Az összesítést a bekapcsoltsági faktorral súlyozott letörési események ös�szegeként kapjuk meg, s - várhatóan - törtszámról lévén szó, ennek képezni kell az egész részét. A kapott eredményeket a táblázat tartalmazza.

1. mérés: 2010. augusztus 1.-30. ITIC-görbe

2890

1570

1261


3822

638

1261


3822

638

1261


3702

758

1261


3229

1233

1261


2912

1551

1261

A bekapcsoltsági görbe figyelembevételével kapott eredményeket összehasonlíthatjuk a görbe nélkül kapott eredményekkel, erre látható példa az 5. ábrán. Az ábra tanulsága szerint a bekapcsoltsági faktor figyelembevétele jelentős mértékben javít a letörési statisztikán. Szeretnénk ugyanakkor még egyszer hangsúlyozni, hogy a definiált görbe átlagolt értékekből adódott, vagyis a segítségével elvégzett kiértékelés nem pontos eredményt ad, hanem felső korlátot. Megfelelő mennyiségű, különálló fogyasztókra lebontott bekapcsoltsági adatok rendelkezésre állása esetén a görbe tovább pontosítható, amitől a veszélyes tartományba eső letörési események számának további csökkenése várható. Kívánatos lenne továbbá az egyes eltérő fogyasztókra külön bekapcsoltsági görbe definiálása, amely figyelembe veszi a fogyasztó letöréssel szembeni érzékenységét is.

2. mérés: 2010. szeptember 6.- október 1. ITIC-görbe

1556

493

383


1879

170

383


1879

170

383


1816

233

383


1566

484

383


1467

583

383

5. ábra A bekapcsoltsági görbe figyelembevételével és figyelembevétele nélkül kapott eredmények közötti eltérés (2010. augusztusi adatsor)

4. Összefoglalás

3. mérés: 2010. október 18.- november 14. ITIC-görbe

4631

1115

1310


5478

267

1310


5478

267

1310


5414

331

1310

LetörésienergiaösszehasonlításII

5110

636

1310


4637

1109

1310

Cikkünkben a feszültségletörések kiértékelését egy, a fogyasztók bekapcsoltságát figyelembe vevő súlyozással végeztük el. Ha a letörés bekövetkeztekor nincs fogyasztó bekapcsolva, akkor a letörési esemény, bár a kiértékelés szerint esetleg veszélyes besorolást kapott, mégsem minősül annak. Statisztikai módszerekkel lehetséges a bekapcsoltságot figyelembe vevő ún. bekapcsoltsági faktor definiálása, amely segítségével elvégezve a kiértékelést, további pontosítás érhető el az előző cikkünkben ismertetett kiértékelési módszerekhez képest.

Köszönetnyilvánítás

4. mérés: 2010. november 29.- 2011. január 5.

7

A szerzők köszönetet mondanak Orlay Imrének, az ÉMÁSZ Hálózati Kft. műszaki szakértőjének, aki szakmai tanácsokkal segítette munkájukat, Haddad Richárdnak, az IPSOL Rendszerház Kft. ügyvezető igazgatójának a rendelkezésükre bocsátott értékes adatokért, valamint dr. Raisz Dávidnak, a BME Villamos Energetika Tanszék docensének a fogyasztási adatokért. A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint


működési modell kidolgozása a Műegyetemen" c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/ KMR-2010-0002- Fenntartható Energetika kiemelt kutatási terület FE-P6-T4 alprogramja támogatja.

Dr. Dán András egyetemi tanár BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet Csoport MEE-tag [email protected]

Irodalomjegyzék [1] Dr. Dán András, Dr. Vajta László, Kálmán Viktor, Takács Tibor, Molnár Zoltán: Intelligens kommunális villamos fogyasztásmérés lehetőségének vizsgálata kutatás-fejlesztés keretében az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt-nél. In: MEE 55. Vándorgyűlés. Eger, Magyarország, 2008. 09. 10. - 2008. 09. 12. [2] Raisz Dávid: Selected extreme value problems in electric power engineering - Cost efficient operation of distribution systems Doktori dis�szertáció, 2010 http://www.vet.bme.hu/dokt/tananyag/RaiszDavid_PhD_ disszertacio_2010_11_29.pdf [3] Magyar Energia Hivatal (http://www.eh.gov.hu/) [4] Mérési adatok, IPSOL Rendszerház Kft.

Farkas Csaba

PhD-hallgató BME Villamos Energetika Tanszék MEE-tag [email protected]

A cikk 1. és 2. részének szakmai lektora: Orlay Imre

Átadták a Gábor Dénes-díjakat Hét tudós és több ifjú tudósjelölt munkáját és szakmai teljesítményét ismerték el Gábor Dénes-díjjal. Az elismeréseket a parlamentben adták át december 20-án. A NOVOFER Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményeket az 1989-ben létrehozott díjjal ismeri el évente. Megnyitó beszédében Kövér László, az országgyűlés elnöke a feltalálókat, az intuíció erejét és a tudósok, kutatók munkáját méltatta: „Az állam mindig érdekelt abban, hogy a hasznos és újító kezdeményezések mellé álljon. Ha a feltaláló elméket megbecsüljük, hamaDr. Kövér László, dr. Dán András, dr. Gyulai József rabb lábalunk ki bármiféle és Baji Csaba válságból, ami ránk vár.” Jamrik Péter, az alapítványt létrehozó NOVOFER Távközlési Innovációs Zrt. vezérigazgatója a fiatal tehetségek elismertetésének fontosságát emelte ki: „A Gábor Dénes-díjasok szellemi potenciáljának hasznosítása nemzeti össztársadalmi érdek, az ifjak nevelése Gábor Dénes példáján keresztül az ő szellemi örökségének eszközeivel". Gyulai József, a kuratórium elnöke a tudósok, feltalálók ötleteire és az innovációs gondolatokat megvalósító szakemberek munkájára, a két szakma összefonódásának fontosságára hívta fel a figyelmet. „A kiváló gondolatot csak hozzáértő szakember tudja megvalósítani, így mindkét készségre, tudásra egyaránt nagy szükség van” - mondta. Az idén első alkalommal adományozott MVM Gábor Dénes Energetikai Nemzeti Díj az alapítók szándéka szerint a villamosenergia-ipar és a kapcsolódó szakterületeken kiemelkedő teljesítményt nyújtók munkáját ismeri el. Idén több szakmabeli kollégánk kitüntetésének örülhettünk, akiknek mi is szívből gratulálunk! A NOVOFER Alapítvány és az MVM Magyar Villamos Művek a tudomány és az oktatás eredményes résztvevőit, a jelen és a jövő villamosmérnök generációját, szaktekintélyeit és az ő képzésükben kiemelkedő szerepet játszó oktatókat támogatja. A díj különlegessége, hogy az alapítvány kuratóriuma két kiváló szakembernek adományozza ezt a díjat, „egy Magyarországon élő, magyar állampolgárnak, és a határainkon túl, akár a Kárpát-medencében, akár távolabbi országban alkotó, magyar nemzetiségű, magyarul beszélő mérnöknek, tanárnak”. Most, a díj első évében mindkét kitüntetett, nem véletlenül, olyan oktató, akik a jövő villamosmérnökeit


képezi. Az első alkalommal átadott MVM Gábor Dénes Energetikai Nemzeti Díjat Dán András és Imecs Mária villamosmérnökök vehették át. Dán András villamosmérnök, az MTA doktora, a BME Villamos Energetika Tanszék egyetemi tanára, a villamos hálózatok zavartalan üzemét befolyásoló különféle jellegű elméleti, mérési és kiértékelési módszer kidolgozásáért és az alkalmazást biztosító műszer fejlesztéséért, az első magyar tervezésű kis szeles, háztartási méretű szélerőmű villamos berendezéseinek tervezésében és üzembe helyezésében nyújtott közreműködéséért és oktatói tevékenységéért, valamint a „smart grid" egyetemi kutatóhely létrehozásáért kapta a díjat. Imecs Mária villamosmérnök, egyetemi tanár, a Kolozsvári Műszaki Egyetem mérnök-professzora, a villamos hajtások, a kalickás aszinkron motoros hajtások kettős mezőorientációs, vektoriális struktúrájának továbbfejlesztéséért és implementációja terén elért eredményeiért, továbbá a felsőfokú oktatás, a doktoranduszképzés terén kifejtett eredményes tevékenységéért vehette át az idén első ízben odaítélt MVM-elismerést. Katona Tamás János mérnök-hőfizikus, az MTA doktora, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója, többek között az atomerőmű földrengésbiztonsága felülvizsgálatának és megvalósítási koncepciójának, valamint módszertanának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén nyújtott alkotó közreműködéséért részesült az elismerésben. Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjban részesült Sik Dávid villamosmérnök-hallgató, aki a tudományos munka igényességével elkészített szakszerű és igényes diákköri dolgoDr. Katona Tamás János zatában az új atipikus tanulást támogató elektronikus tanulási környezetek alkalmazhatóságát vizsgálta. A NOVOFER Alapítvány a MAVIR Zrt. támogatásával a 2011/2012 tanévben Gábor Dénes Diplomamunka Ösztöndíj Pályázatot hirdetett a BME, a Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem villamosmérnöki, A BME hallgatók díjazott csoportja valamint informatikai karának végzős hallgatói számára, további tanulmányaik ösztönzése érdekében. A mellékelt felvételen a BME hallgatók díjazott csapatát ünnepelte a közönség, akik között a MEE Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat nyerteseit is láthatjuk. Kiss Árpád ny. főtanácsos A képek a szerző felvételei

8

Energetika Dr. Tajthy Tihamér

Átviteli hálózaton keletkező hálózati veszteség elemzése regresszióval

magyarázó változókra adott válasz keresése, a görbeillesztés módszerével. Amíg az eredeti statisztikai módszernél a magyarázó változóknak egymástól statisztikai értelemben függetlennek kell lenniük, a műszaki gyakorlatban, ahol egy rendszeren belül minden mindennel összefügg, a teljes függetlenség általában nem biztosítható. Ezért itt legtöbbször csak azt vizsgálják, hogy a megválasztott magyarázó változók között közel lineáris, vagyis igen szoros kapcsolat (korreláció) ne legyen, és így az együttes változásukkal járó multikollinearitás kedvezőtlen következményei ne mutatkozzanak.

1. Az átviteli hálózatra alkalmazott modell és vizsgálati módszer

A Magyar Energia Hivatal megbízásából módszert kellett kialakítani, mellyel az átviteli hálózaton keletkező veszteség forrás szerinti megoszlását (hazai szállítások, az import országban maradó hányada, országonkénti tranzit) lehet vizsgálni, és az átviteli hálózat veszteségének rövid távú becslését is el lehet készíteni. Elvileg az alkalmazott regresszióelemzés független valószínűségi változókra szolgál, de műszaki folyamatoknál, ahol általában minden mindennel összefügg, gyakorlati tapasztalatok szerint még viszonylag magas, 0,6-0,8 korrelációs tényezők mellett sem észlelhető a multikollinearitás torzító hatása. A meghatározott összefüggés alkalmazásához kapcsolódó átlagos hiba a rendszer mérési hibájával összemérhető nagyságrendű, így a modell tovább finomítása nem tűnt indokoltnak. Természetesen, ha az átviteli hálózatban jelentős fejlesztések valósulnak meg, előfordulhat az összefüggésben szereplő együtthatók módosulása.

Feladatunknál az átviteli hálózatot az 1. ábrán bemutatott fekete dobozzal helyettesítettük, amelyre előjel helyesen felírt megmaradási egyenletet rendezve kapjuk, hogy a veszteség={hazai források+külföldi betáplálások}–{hazai felhasználások+kitáplálások} különbsége. Ez az összefüggés az átviteli hálózati rendszer veszteségének az elszámolási mérésekből való meghatározására alkalmas, de ennek alapján a veszteség nem bontható tovább, pl. forrásaira. A vizsgált modellben magyarázó változóként az átviteli hálózatba történő be- és kitáplálások adatai szerepelnek. Így a „fekete doboz” belsejében kialakuló áramlásokról semmilyen információt nem kapunk, erre az adott esetben nem is volt szükség. A regresszió, statisztikai értelemben n valószínűségi változó esetében az egyik valószínűségi változó várható értéke, amikor a többi valószínűségi változó konkrét értékeket vesz fel. Tehát a következő feltételes várható érték meghatározására törekszünk M{ ξ1/ξ2=x2; ξ3=x3;….. ξi=xi;…. ξn=xn}, amely a bemenő, magyarázó váltózóknak választott valószínűségi változóknak valamilyen y=h(x2,x3, xi, xn) függvénye, az y = ξ1 valószínűségi változónak a ξ2, ξ3, ξi, ξn valószínűségi változókra vonatkoztatott regressziója. Igazolható, hogy normális eloszlású, független magyarázó változók esetében a h függvény egy n-dimenziós hipersík1 egyenlete, vagyis az x2, x3, xi, xn változók lineáris függvénye. Regres�sziós síkról tetszőleges eloszlású és nem teljesen független valószínűségi változók esetében is beszélnek, de ez ilyenkor csak egy közelítés a feladat linearizálása.

According to the requirements of the Hungarian Energy Office a method was to be developed for the distribution of the losses originated in the transport network by its sources (internal transportations, and transits to the different neighbor countries) and for making short termforecasting for the evolution of the transport losses. In principle, the regression method utilized, is for independent statistical variables, but in technical processes, where all variables are dependent practically, the torsion effect of the multicollinearity doesn’t occur even in case of relatively high 0,6-0,8 correlation coefficients generally. The failure of the approximation is in the range of the failure caused by the measuring system, thus it seemed not to be necessary to develop the method utilized. Naturally, when significant developments will be realized in the transportation network, the coefficient of the equation developed may be modified.

Bevezetés A Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából - 2008-ban elemeztük az átviteli hálózat veszteségének alakulását. Ennek keretében a hazai szállításokból és a villamosenergia-tranzitból származó veszteségek különválasztására, illetőleg az átviteli hálózat veszteségeinek rövid távú előrebecslésére kellett egyszerű módszert keresni. A feladat elvégzésére elvileg több módszer is rendelkezésre áll, amelyek közül, az adott körülményeket figyelembe véve, a regresszióelemzést választottuk. A regresszióelemzés eredetileg statisztikai módszer, de újabban a műszaki gyakorlatban is széles körben alkalmazzák, igen összetett és bonyolult nagy rendszerek esetében is, amikor valamilyen folyamatnak több befolyásoló tényezőtől való függését kívánják számszerűsíteni. Ezen általánosabb értelmezés szerint a regresszió a függő változó és a vizsgálatba bevont magyarázó változók közötti összefüggés, a

9

1. ábra A hipersík egyenletének általános alakja ŷ = β0+ β2.x2+ β3.x3+…..+ βi.xi+ βn.xn ahol ŷ hipersíknak az x2,…..xn magyarázó változók konkrét értékei által meghatározott pontjai, és βi együtthatók az egyes 1 Háromnál magasabb dimenziójú térben lévő síkot szokás hipersíknak nevezni.


magyarázó változóknak a végső eredményhez való hozzájárulását adják. A feladat a tényadatokból álló pontfelhőt legkisebb négyzetes hibával megközelítő sík paramétereinek a meghatározása, vagyis a ∑(yi – ŷ)2 =  min ún. minimál feladat megoldása. Az adott pontfelhőhöz minimális hibával illeszkedő hipersík paramétereit a βi együtthatók többváltozós függvényének parciális deriválásával kapott és zérussal egyenlővé tett normál egyenletrendszer ∂f/∂βi = 0 megoldásából nyerjük. Ez ma már egyszerű feladat, ugyanis az újabb Excel változatok a normál egyenletrendszert megoldó (Solver) szubrutint már tartalmazzák. A vizsgált időtartam alatt az átviteli hálózat hossza lényegesen nem változott, (a 400kV-os hálózat növekedett csak, mintegy 5%-kal), és az átviteli hálózaton 2. ábra Az átviteli hálózat tényleges és számított vesztesége üzemzavarok alkalmával nem szolgáltatott villamos energia évente 0,129; 0,05; ill. 0,018 GWh volt, vagyis a teljes forgalomhoz képest elhanyagolható, ezért az átviteli hálózat veszteségének alakulásának elemzéséhez további befolyásoló tényezőket nem választottam. Általában ritkán fordul elő, hogy a magyarázó változók egymásnak lineáris függvényei, de a műszaki rendszereknél legtöbbször nagyon nehéz egymástól független magyarázó változókat találni, és szinte mindig tapasztalható közöttük valamilyen mértékű sztochasztikus kapcsolat. Az esetleg jelentkező multikollinearitás veszélyességének mértékére nincs egyértelműen elfogadott kritérium, az általam átnézett irodalmi forrásokban és a páronként magas korreláció esetében sem számolnak be kedvezőtlen hatásokról. Egyes 3. ábra A számitott átviteli hálózati veszteség felbontásai a hazai termelés, a szaldo és a tranzit szerzők legegyszerűbb kritériumként a okozta komponensekre korrelációs tényező 0,7 - 0,8 érték alatt maradását jelölik meg, de olyan szerző is van, aki azt állítja, hogy x1i az átviteli hálózatba a i-ik havi hazai erőművek betáplálása vizsgálatánál 0,9 feletti korrelációs tényező esetén mutatkox2i i-ik hónapban határkeresztmetszeteken be- és kiáramló zott csak a multikollinearitás torzító hatása. villamos energia különbsége x3i az i-ik hónapban a határokon kiáramló villamos energia (tranzit) értéke. 2. Az átviteli hálózat veszteségének (Minden változó GWh-ban helyettesítendő). alakulására kapott vizsgálati

eredmények

A vizsgálatokat a havi adatokkal végeztük, miután megállapítottuk, hogy több éves időtartam negyedórás adataival végzett vizsgálatok sem adnak szignifikánsan eltérő eredményeket. Így 42 darab (yi, x1i, x2i, x3i) koordinátájú pontokat tartalmazó „pontfelhőhöz” határoztuk meg a legkisebb négyzetek módszerével, a minimális hibával illeszkedő hipersík együtthatóit. Ha a határainkon átmenő villamosenergia-kitáplálásokat (első közelítésként a tranzit) egy tételben (nem országokra bontva) vizsgáljuk, a következő összefüggést kapjuk a hipersík együtthatóira ŷi = 0,00524642.x1i + 0,00789205.x2i + 0,0271866.x3i ahol ŷi az átviteli hálózat i-ik havi, regresszió alapján meghatározott hálózati vesztesége;


Az előzőekben bemutatott egyenletben az állandó értéke zérus. Kezdeti számításainknál az állandó tagra a fizikai valóságnak nem megfelelő, negatív értéket kaptunk (negatív veszteség azonban betáplálás, ami lehetetlen, mikor az összes betáplálás figyelembevételre került!), ezért a további futtatások során az állandóra nem negatív korlátot vettünk fel. Az átviteli hálózat tényleges, vagyis az elszámolási mérések alapján meghatározott veszteségeit és az előzőekben bemutatott lineáris regresszióval számított veszteségeket a 2. ábrán mutatjuk be. A tényleges és a számított átviteli hálózati veszteségek között a hibanégyzetek átlaga 1,09 - 1,26% között változott, vagyis az elszámolási mérések alapján meghatározott hálózati veszteségre becsülhető hibakorláttal azonos nagyságrendű,

10

annak forrásai között. Az 5. ábrán a tranzitból származó átviteli hálózati veszteségnek a célországok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az átviteli hálózati veszteség alakulásában mutatkozó jelentős ingadozások megértésének elősegítésére a 6. ábrán a modell vizsgálatához megválasztott magyarázó változóknak a vizsgálati időszakbeli alakulását mutatjuk be.

3. A kapott összefüggések további alkalmazása

4. ábra Az átviteli hálózat veszteségének éves átlagos megoszlása

Az előzőekben ismertetett regresszióegyenletekkel, amennyiben a választott magyarázó váltózók távlati adatai rendelkezésre állnak, előrebecsléseket is készíthetünk. Meg kell említeni a matematikai statisztikában használatos ökölszabályt, miszerint elfogadható előrebecslések (jelen esetben extrapolációk) csak a múltbeli tényadatok feldolgozási időtartamának legfeljebb csak a harmadára készítendők. Mivel általában éves előrebecslések állnak rendelkezésre, ezért a havi adatokra készített regresszióegyenletet át kell alakítani. A felhasznált regresszió egyenletek lineárisak, az éves adatokat tehát az év hónapjaira vonatkozó adatok szuperpozíciójával állíthatjuk elő. 5. ábra A tranzit okozta veszteség országonkénti felbontása vagyis a lineáris regresszióval meghatározott átviteli hálózati veszteség igen jó becslésnek tűnik. Megállapítható továbbá, hogy más, esetleg nem lineáris modell felvétele nem látszik indokoltnak, hiszen ilyen, a mérési bizonytalanság körüli hiba esetén már vitatható, hogy melyik adná a „jobb” közelítést. A 3. ábra a számított átviteli hálózati veszteség forrásonkénti megoszlását, míg a 4. ábra a vizsgált időszakra számított átviteli hálózati veszteség éves átlagos megoszlását mutatja

Ha a regresszióegyenlet két oldalát a hónapokra összegezzük és az átalakításokat elvégezzük (a változókat GWh-ban kell helyettesíteni!), a következő összefüggést kapjuk: ŷévi = 0,00524642.xév1i + 0,00789205.xév2i + 0,0271866.xév3i ahol ŷévi az átviteli hálózat i-ik évi, regresszióval meghatározott hálózati vesztesége; xév1i az átviteli hálózatba hazai erőművek a i-ik évi betáplálása xév2i az i-ik évben az import-export szaldó értéke xév3i az i-ik évben a határokon átmenő kitáplálás (tranzit) értéke. A 7. ábrán az éves adatokkal meghatározott mért és számított átviteli hálózati veszteségeket, míg a 8. ábrán a számított veszteség forrásonként meghatározott alakulását mutatjuk be.

6. ábra A hazai források betáplálásának, az "import-export" szaldónak és a tranzitnak az alakulása

11

Természetesen egy modell sohasem írja le tökéletes pontossággal a valóságos folyamatokat, jelen esetben a modell „hibáját” a (több mint ötszáz elektronikus mérőt tartalmazó) mérési rendszer hibájával azonosnak tekinthetjük. A kialakított modell további célkitűzésekhez szélesebb körű, nagyobb időhorizontú vizsgálatokhoz tovább fejleszthető. Felkészíthető a modell további magyarázó változókkal történő kiegészítésre, amelynek következtében az egyes nagyobb erőművek betáplálásának hatása egyedileg is értékelhetővé válhatna,


valamint további feldolgozásoknál magyarázó változóként esetleg a hálózat fejlődése is számszerűsítésre kerülhető lehetne. Amennyiben az átviteli hálózatban jelentős fejlesztések valósulnak meg, újabb adatokkal célszerű a vizsgálatot megismételni, és a magyarázó változónak az eredményhez való hozzájárulását adó, β együtthatók esetleges változásait meghatározni. Befejezésül megköszönöm a kollégák hasznos és segítő közreműködését a feldolgozás és az értékelés során, valamint a MAVIR Zrt.-nek a vizsgálatokhoz rendelkezésre bocsátott mérési adatokat.

7. ábra A mérések alapján meghatározott és a számított éves hálózati veszteség az átviteli hálózaton

Irodalomjegyzék – Energen Bt. témafelelős: dr. Tajthy Tihamér. (A téma kidolgozásánál közreműködtek a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR szakértői.): Az átviteli hálózatokon keletkező hálózati veszteség indokoltsági vizsgálata. Budapest, 2008. szeptember 15. – Kerékgyártó Gy.né – Mundruczó Gy.: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula. Kiadó – Meszéna Gy. – Ziermann M.: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Prékopa A.: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal. Műszaki Könyvkiadó – Dr. Tuschák R.: Szabályozástechnika, szabályozási rendszerek sztochasztikus analízise és szintézise. Tankönyvkiadó. Jegyzet – Statistische Modellen nach Regressionsanalyse. Freie-Universität Berlin (www.diss.fu-berlin.de/2006/385/Statistik.pdf )

Dr. Tajthy Tihamér okl. villamosmérnök MEE-tag [email protected]

8. ábra A számított átviteli hálózati veszteség komponenseinek (hazai szállításból, tranzitból, és a határon be és ki áramlások szaldójából) alakulása

A tórium oldhatja meg a világ energiaproblémáit Az indiai kormány bejelentette, hogy több kísérleti reaktor után belevágnak a világ első, tóriumot használó atomerőművének felépítésébe. Jelenleg a helyszín kiválasztása zajlik, azután még legalább másfél évet vesz igénybe az építkezés előtt a tervezés és környezetvédelmi előkészítés. Ha minden jól megy, az évtized végén kezdhet üzemelni a tóriumos erőmű, 300 MW kapacitással. Ez ugyan nem túl sok, mégis óriási áttörést hozhat az atomenergia iparágában. A tórium ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabb, mint az atomerőművekben ma alkalmazott urán. Egy tonna tóriumból annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból (vagy 3,5 millió tonna szénből), a feldolgozása után maradó melléktermékek pedig sokkal kevésbé veszélyesek, mint az uránéi. Ráadásul a tóriumreaktorok kisebbek, olcsóbbak és környezetbarátabbak is lehetnek, mint az urán alapúak.

Lektor: Topa Zsolt, MEH, Almási Kristóf, MAVIR Zrt.

A viking viharistenről Thorról elnevezett anyag már a negyvenes években felkeltette az atomtudósok figyelmét, a Manhattan-terv fizikusai is ezt ajánlották az amerikai kormánynak az urán helyett, mint a leendő erőművek fűtőanyaga. A világháború alatt, majd a hidegháború évtizedeiben azonban a hatékonyságnál erősebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elő, amiből atomfegyvereket lehet készíteni - tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani. A fegyverkezési verseny elmúltával lobbiérdekek akadályozták meg a tóriumra való átállást. Európában 1999-ben merült fel először a CERN-ben egy kísérleti reaktor megépítése, de az EU a francia atomlobbi nyomására elutasította a támogatási kérelmet. Franciaország Európa vezető atomhatalma, rengeteg pénzt fektettek urán alapú erőművekbe, így nem áll érdekükben az új technológiára való átállás, ahol elvész a helyzeti előnyük. A világ egyik legelismertebb atomfizikusa, a Nobel-díjas Carlo Rubbia tavaly nyílt levélben kérte Obama elnököt, hogy fontolja meg az amerikai atomerőművek lecserélését tóriumfűtésűre. A számítások szerint egy erőmű felépítése 3 milliárd dollárba kerülne, de a Föld készletei (ezt az urántartalék háromszorosára becsülik) több ezer évig képesek lennének fedezni az emberiség energiaigényét. Dr. Bencze János Forrás: Index


12

Villamos berendezések Szabó Ferenc, Németh Géza

Nagyteljesítményű, váltakozó feszültségű szünetmentes áramellátó rendszer bemutatása és annak terheléses vizsgálata A cikk új fejlesztésű nagyteljesítményű szünetmentes áramellátó rendszert mutat be, amellyel szemben alapvető követelmény a kimeneti feszültség statikus és dinamikus pontossága. Emellett a tervezésénél szem előtt tartották a megbízhatósági követelményeket, a felügyelet nélküli működés szempontjait. A cikk ismerteti a rendszer terheléses vizsgálati módszerét, amelyre a rendszer kimeneti teljesítményének nagysága miatt volt szükség. This abstract presents a short description of a new generation UPS system. Primary requirement against this system is the static and dynamic precision of the output voltage. Beside that, it was a main aim during the designing process to create a UPS that is reliable and doesn’t need constant monitoring by personnel. This paper desrcibes test method under nominal load condition which was difficult task due to the high power rating of the system.

Bevezetés A szünetmentes energiaellátó rendszerek igénye minden olyan helyen felmerül, ahol az üzemet külső zavaró körülményektől függetlenül, minden körülmények között fenn kell tartani. Ezzel az igénnyel együtt rögtön adódik a következő követelmény, a megbízhatóság, hiszen ezek a berendezések akkor kerülnek alkalmazásra, ha valamely fogyasztónál elengedhetetlen a folyamatos működés biztosítása, még akkor is, ha a fogyasztót tápláló hálózat feszültségében, külső energiaellátásában valamilyen zavar, pl. feszültségletörés, kimaradás történik. Továbbá az ilyen rendszereknek automatikus működésűnek, felügyeletet nem igénylő kialakításúaknak kell lenniük. Az alábbiakban egy új fejlesztésű szünetmentes áramellátó rendszert mutatunk be, amely tervezésénél szem előtt kellett tartani az előzőekben leírtakat. Mivel a bemutatott rendszer teljesítménye relatív nagy – 250 kVA (kW) –, ezért a terheléses vizsgálatoknál különleges eljárásra, illetve kiegészítő berendezésekre volt szükség. Ez a rendszer a MAVIR budapesti székházában jelenleg is üzemel, energetikai technológiai folyamatok szünetmentes energiaellátását biztosítja.

A rendszer főbb moduljai A rendszer felépítése modulszerű, amelyet megbízhatósági követelmények indokolnak, hiszen ezáltal a rendszer bizonyos részeinek esetleges meghibásodása esetén is esély van a szünetmentes energiaellátás biztosítására, legalább annyi ideig, amíg a kezelő személyzet kijavítja a hibát, vagy gondoskodik az energiaellátás más módon történő folyamatosságáról. Például az egyenirányító modul hibája esetén az akkumu-

13

látorból – annak kapacitása mértékéig – még fenntartható az inverter üzeme, vagy épp az inverter meghibásodása esetén az átkapcsoló modul is fenn tudja tartani az energiaellátást a közüzemi hálózat fogyasztókra történő kapcsolásával. A modulok vezérlése A rendszer moduljainak vezérlését több, nagy sebességű mikrokontrollert tartalmazó vezérlő áramkör látja el. A vezérlő áramkör univerzális kialakítású, abban a tekintetben, hogy analóg jelek feldolgozására alkalmas áramköröket, analóg erősítő, jelformáló és analóg digitális átalakító részegységeket tartalmaz, digitális bemenő jelek fogadására képes, alkalmas a modulokban található mágneskapcsolók, ventillátorok, és egyéb olyan részegységek működtetésére, amelyek kétállapotú, digitális vezérlőjelet igényelnek. Alkalmas továbbá a modulokban található teljesítmény-félvezetők számára szükséges, megfelelő sebességű és szintű vezérlőjelek kiadására. Mint már említettük, a vezérlés áramköri tekintetben univerzális, a modulok – ahová a vezérlő áramkör beépül – feladata pedig különböző, a különbözőképpen történő működést a mikrokontrollerekben elhelyezett programok adják. A vezérlés által ellátandó feladat több részre bontható, van szabályozástechnikai része, hiszen a modulok többsége alapvetően feszültség-, illetve áramszabályozó áramkörnek is tekinthető, gondoljunk például az inverterre, ami egy váltakozó feszültségű generátor, és a kimeneti feszültségét szabályozni kell, vagy az akkumulátortöltő, ahol a töltőfeszültség és a töltőáram is szabályozott kell legyen. Ezenkívül a vezérlésnek felügyeleti-ellenőrző funkciót is el kell látnia. A feladatok sokrétűsége miatt a vezérlés úgynevezett multikontrolleres felépítésű, több (4 db) egymással nagy sebességű adatátviteli kapcsolatban lévő mikrokontrollert tartalmaz, külön kontroller végzi a felügyeleti feladatokat és külön kontroller a szabályozási funkciókat, mivel a bemutatott rendszer háromfázisú, ezért minden fázisnak külön szabályozó kontrollere van. A vezérlés blokkvázlata az 1. ábrán látható.

1. ábra A vezérlés blokkvázlata

Egyenirányító Főáramköri elrendezés Az egyenirányító egység áramköri felépítését tekintve megegyezik egy háromfázisú inverter főáramkörével. A főáramkör egy fázisának felépítése a 2. ábrán látható. Az inverter és az egyenirányító működése közötti különbség csak a szabályozókörökben és az energia áramlásának irányában van. Az inverter működése közben mindig négynegyedes üzemmódban, az egyenirányító pedig kétnegyedes üzemmódban működik. A félhidak közvetlenül alkalmasak az UPS-


rendszer közbensőköri feszültségének előállítására, valamint emiatt alkalmas az egyenirányító a kétnegyedes üzemmódra. Ebből következik, hogy elég egyfajta félvezetőt használnunk, amely megegyezik a rendszer inverterében használt félvezetőkkel. Ez egyszerűsíti a mechanikai elrendezést, olcsóbbá teszi az alkatrészek beszerzését, és kevesebb alkatrész felhasználásával építhető fel az egyenirányító. A bemutatott UPSrendszer nem tartalmaz transzformátort, a kimenetek és a bemenetek galvanikus kapcsolatban vannak. Az egyenirányító

3. ábra Egyenirányító berendezés programjának működési vázlata A program tartalmaz egy szinusz jelalakot leíró táblázatot, e táblázat értékeivel szorozzuk az említett alapjelet, így a tényleges áramszabályozó alapjel már szinusz alakú lesz. A szinusz táblázat címzését, vagyis hogy adott pillanatban melyik elemét használjuk fel a számításnál, összhangba kell hozni a hálózati feszültség fázisával, szinkronizálni kell ehhez, hiszen a felvett áramnak nemcsak „szinuszosnak” kell lennie, hanem „egyező fázisban” is kell lennie a hálózati feszültséggel. Az áramszabályozó lényegében egy hiszterézises komparátor, az áramalapjel „követésével” valósul meg a hálózatból felvett áram segítségével a kimeneti egyenfeszültség, illetve egyenáram előállítása.

2. ábra A főáramkör egy fázisának felépítése berendezés, a bemenetére kapcsolt háromfázisú szinuszos váltakozó feszültségből állítja elő a +/-400 V egyenfeszültséget. A főáramkör kialakítása 400 A-es, 1200 V-os IGBT félhidak felhasználásával történt, amelyekből az egyes fázisokban többet – az inverternél hármat, az egyenirányítónál négyet – is párhuzamosan kellett kapcsolni. A berendezés vezérlése Mint már az előzőekben említettük, a teljes áramellátó rendszert felépítő berendezések vezérlése kivitelét tekintve teljesen azonos, működésük különbözősége a bennük tárolt programban rejlik. Az egyenirányító berendezés alapvető feladata a berendezést tápláló hálózati váltakozófeszültségből egyenfeszültség előállítása, mégpedig pozitív és negatív polaritással. Mivel nagy teljesítményű berendezésről van szó, ezért alapkövetelmény a hálózatból felvett áram szinuszos alakja. Ezt a feladatot a berendezés szabályozója látja el, ami teljesen digitális megvalósítású, vagyis lényegében egy programról beszélünk, ami a szabályozó mikrokontrollerben működik. A program működési vázlata a 3. ábrán látható. Az áttekinthetőség kedvéért nem tárgyaljuk a modul felügyeleti funkcióit, és csak egy fázis működését vizsgáljuk. A berendezés által mért és a szabályozóhoz szükséges analóg jeleket a kontrollerben lévő többcsatornás analóg digitális átalakító átalakítja digitálisan feldolgozható értékké. A berendezés alapfeladata a kimeneti feszültség megadott értéken való tartása, szabályozása terhelés nélküli és teljes terhelésű üzemben egyaránt. Ezt egy feszültségszabályozó végzi, amelynek szabályozási köre arányos és - a kimeneti feszültség pontosságának követelménye miatt - integráló tagokat tartalmaz. A szabályozó felépítése az alapkövetelményként említett szinuszos felvett áram miatt kettős, a feszültségszabályozó hibajele az áramszabályozó alapjelét képezi. Mivel a kis torzítású szinusz alakú felvett áram csak a feszültségszabályozó lassú működésével biztosítható, ezért az áramalapjel változási sebességét egy szűrő korlátozza. A berendezés kimeneti áramkorlátozása az áramalapjel amplitúdójának határolásával valósul meg.


Akkumulátortöltő és DC/DC átalakító Főáramköri elrendezés Ez a részegység elhelyezését tekintve egy szekrényben kapott helyet az egyenirányítóval. Ebben az átalakítóban is ugyanazokat a félvezetők kerültek beépítésre, mint az egyenirányítóban. Itt a pozitív és negatív oldalon is egy-egy IGBT félhíd kapcsolódik a „nulla” és a közbensőköri feszültség közé. Az áramkör felépítése a 4. ábrán látható. A félhidak középső pontjai csatlakoznak szűrő áramkörökön és biztosítókon keresztül az akkumulátortelepekhez. A DC/DC konverter kétféle üzemmódban működik. Hálózat táplálású üzemben az egyenirányító által előállított +/-400 V feszültségből, az IGBT-k vezérlésével feszültségcsökkentő módban áll elő az akkumulátortelepek töltéséhez szükséges feszültség. Az akkumulátortelepek névleges feszültsége +/-240 V.

4. ábra Akkumulátortöltő és DC-DC átalakító főáramkörének felépítése A hálózati feszültség kimaradásakor vagy az egyenirányító egység esetleges meghibásodásakor az IGBT-k megfelelő vezérlésével feszültségnövelő módban az akkumulátorok feszültségét az inverterek működtetéséhez szükséges megfelelő szintre emeli a rendszer, így biztosítva annak zavartalan üzemét.

14

A berendezés vezérlése A berendezés feladata kettős, egyfelől töltenie kell az akkumulátorokat (pozitív és negatív feszültség) az egyenirányító által előállított pozitív és negatív egyenfeszültségből, másfelől ha az egyenirányító berendezés nem működik, vagy épp nincs hálózati feszültség, akkor elő kell állítania azt az előzőekben említett egyenfeszültséget az akkumulátorok feszültségéből, ami a rendszer inverterének táplálását biztosítja. Az akkumulátorok feszültsége kisebb ennél a feszültségnél, ezért ez az átalakító feszültségnövelő DC/DC átalakító. A berendezés vezérlőprogramjának blokkvázlata az 5. ábrán látható. Az akkumulátortöltő és a feszültségnövelő átalakító üzemmód megválasztása a bemeneti egyenfeszültség nagyságától

6. ábra Inverter berendezés főáramkörének felépítése nézve összesen egy fajta IGBT modul segítségével épül fel a teljes UPS. Működése nagyban hasonlít az egyenirányító működéséhez, csak az energia az egyenfeszültségű oldalról a váltakozó feszültségű kapcsok felé áramlik.

5. ábra Akkumulátortöltő és DC-DC átalakító berendezés programjának működési vázlata

A berendezés vezérlése Az inverter berendezés egy szinuszos jelalakú feszültséggenerátor, ezért a működésének lényege egy feszültségszabályozó. Az inverter blokksémája a 7. ábrán látható. A szinuszos alapjelet egy táblázat elemeiből nyerjük, a táblázat címzése itt is, mint az egyenirányítónál a hálózat feszültségéhez van szinkronizálva azért, hogy az átkapcsoló berendezés a rendszer kimeneti feszültségében lévő szünet vagy számottevő hiba nélkül tudjon váltani az inverter és a hálózat feszültsége között. Az így

függ. Ha ez a feszültség nagyobb egy határértéknél, akkor a berendezés akkumulátortöltő módban működik. Ha ez a feszültség a határérték alá csökken, akkor e modul feladata ennek a feszültségnek a fenntartása a továbbiakban, vagyis feszültségnövelő üzemmódba kapcsol. Mind az akkumulátortöltő, mind pedig a feszültségnövelő szabályozási köre arányos és integráló tagokat tartalmaz. Ezeket követi az egyenirányító berendezésnél már megismert hiszterézises komparátorral megvalósított áramsza7. ábra Inverter berendezés programjának működési vázlata bályozó. Az áramkorlátozást itt is az áramszabályozó alapjelének határolása jelenti. A berendezés előállított feszültségalapjel és a mindenkori kimeneti feszültméri az akkumulátor hőmérsékletét, és a töltési feszültséget ség pillanatértékének különbsége adja a feszültséghibajelet. ennek megfelelően korrigálja. Ezután egy szinthatároló következik, amivel a maximális kimeneti áramot korlátozzuk. Az ezután következő hibajel sebesség határoló zavarszűrési célokat szolgál. Az áramszaInverter bályozó itt is a már jól ismert hiszterézises áram komparátor. Az inverter kimeneti feszültségével szemben követelmény a Főáramköri elrendezés nagyon kis értékű egyenfeszültségű összetevő (jellemzően Az inverter főáramköri felépítése hasonlít az egyenirányí0,1% !). Ezért az inverter egy egyenfeszültség szabályozási tóhoz azzal a különbséggel, hogy a váltakozó feszültségű kört is tartalmaz, a kimeneti feszültség egy nagy időállandójú kimeneten egy soros rezgőkör található, amelynek rezonan(több másodperc) alul áteresztő szűrőre kerül, az így képzőciafrekvenciája a főáramkör kapcsolási frekvenciája miatt redött hibajellel korrigáljuk az alapjelet. Az inverter modulban latív nagy értékűre lett megválasztva. A kimeneti feszültség is mindegyik fázisnak külön szabályozó kontrollere van. A fáa rezgőkör kondenzátorán képződik. Az inverter berendezishelyzet kötöttségét, vagyis a fázisok közötti 120 fokos fáziszés szintén ugyanazokat a félvezetőket tartalmazza, mint a különbséget a felügyeleti kontroller biztosítja. A terhelőáram pilfentebb bemutatott két részegység, így az egész rendszert

15


lanatértékének egy szorzóval beállított hányadával korrigáljuk a feszültségszabályozó alapjelét. Ezzel elérhető akár negatív értékű kimeneti ellenállás is, amivel például egy hosszabb vezetékszakaszon létrejövő feszültségesés kompenzálható.

Átkapcsoló Az áramellátó rendszer átkapcsoló berendezése a kimenetén folyamatosan fenntartja a kimeneti feszültséget a bemeneteire kapcsolt hálózati feszültségből vagy az inverter feszültségéből. Hogy mikor melyikből, azt a feszültségek folyamatos elemzéséből dönti el. Ehhez az elemzéshez a 8. ábrán látható diagramot használja fel, amelyet a program táblázat formájában tartalmaz. Amennyiben a kimeneti feszültség tranziense elhagyja a diagramban görbével határolt területrészt, akkor az átkapcsoló azt a bemeneti feszültséget kapcsolja a kimenetére a továbbiakban, amivel a kimeneti feszültség hibája megszüntethető. A kapcsolás tirisztor kapcsolókkal történik.

áram alakja nemcsak szinuszos lehet, hanem választhatóan meghatározott hosszúságú tranziens, amelynek kezdete beállítható, továbbá nemlineáris (hagyományosan dióda ellenállás és kondenzátor kombinációjával előállított terhelő áramkör) jelalak. Erre példát a 10. ábrán láthatunk, ahol a működtető programban elhelyezett áramjelalakot leíró táblázat grafikus ábrázolását láthatjuk. Az így előállított egyenfeszültséget a második DC/AC átalakító 50 Hz frekvenciájú háromfázisú feszültséggé alakítja, ami visszakerül a vizsgálandó rendszer bemenetére. Ugyancsak erre a pontra csatlakozik a hálózat. Ezzel az elrendezéssel elérhetjük, hogy a terheléses vizsgálat teljesítményigénye mindössze annyi, ami a vizsgálandó rendszer és a két méréshez felhasznált átalakító veszteségi teljesítménye. Figyelembe véve, hogy mind az átalakítók, mind pedig a vizsgált rendszer hatásfoka 95% körüli érték, ez igen kedvező.

9. ábra A vizsgáló és vizsgált berendezések összekötése

8. ábra Kimeneti feszültség hiba-tűrés diagram

A rendszer vizsgálata Az áramellátó rendszer vizsgálata során szükség van a rendszer terhelésére, ami a névleges terhelést, valamint bizonyos méréseknél a rendszer olyan mértékű túlterhelését is jelenti, amit a rendszer egy meghatározott ideig elvisel, vagyis erre történt a méretezése. Ha meggondoljuk, hogy a szóban forgó berendezés milyen névleges teljesítményű, akkor láthatjuk, hogy a terheléses vizsgálat milyen problémákat vet fel mind termikus szempontból, mind költség szempontjából. Ha a terhelést a rendszerre kapcsolt terhelő ellenállásokkal kívánnánk megvalósítani, akkor a keletkező hő elvezetése komoly problémát jelentene, nem beszélve az elhasznált villamos energia költségéről. Ezeken túlmenően az induktív, kapacitív és nemlineáris terhelés – amivel a rendszert vizsgálni kell – megvalósítása további problémát jelent. Az említett problémákból következően a vizsgálatra olyan megoldást kell keresni, ahol a villamos energiának egy része visszanyerhető, illetve nem jelentkezik veszteségként, valamint a vizsgált rendszer terhelőárama elektronikusan szabályozható mind nagyságát, mind fázishelyzetét, mind pedig hullámformáját illetően.

A vizsgáló berendezés bemutatása A felhasznált vizsgáló berendezés egy AC/DC és egy DC/AC átalakítóból ál, amelyek egymással és a vizsgáló berendezéssel a 9. ábrán látható módon vannak összekapcsolva. A vizsgálandó berendezés terhelésként az AC/DC átalakítót „látja”, amely hasonlóan működik a már korábban bemutatott Egyenirányító modulhoz. A különbség az, hogy itt a felvett


10. ábra Nemlineáris terhelés - áram jelalak A vizsgáló berendezés főáramköri elrendezése A berendezés két egységből áll, amelyek ugyanolyan párt alkotnak, mint a vizsgált UPS-rendszer egyenirányító és inverter egységei. Az egyenirányító bemenetére kapcsolódik az UPS kimenete. Az egyenirányító az UPS-rendszert a szabályozóköre által meghatározott alakú és fázishelyzetű állandósult vagy tranziens árammal terheli. Az így felvett energia megemeli az egyenirányító kimeneti feszültségét. A terhelő berendezés inverter egysége a kimenetén szinuszos áramot előállítva szintén áramgenerátoros módon táplálja vissza az energiát arra a pontra, ahol az UPS-rendszer egyenirányítója kapcsolódik a hálózatra. A visszatáplált áram értékét a közbensőköri feszültség egyensúlya határozza meg. A csomóponti törvény miatt ezen a ponton az UPS egyenirányítója által felvett és a terhelő berendezés invertere által visszatáplált áramok különbsége lesz a hálózatból felvett áram. A hálózatból felvett teljesítmény az öt részegység veszteségi teljesítményével egyező. A vizsgáló berendezés vezérlése Egyenirányító A vizsgáló berendezés egyenirányítója szintén a már bemutatott vezérlő áramkört tartalmazza, működtető programjának

16

szűrési célokat szolgál, az 50 Hz frekvenciájú szinuszos áram alapjel változási sebességét nem korlátozza, de a nagyobb frekvenciájú összetevőket kiszűri.

A terhelésként használt két egység együttműködése

11. ábra Vizsgáló berendezés főáramkörének felépítése

12. ábra Vizsgáló berendezés egyenirányító modul - program működési vázlata

A két berendezés szabályzókörének paramétereit úgy állítottuk be, hogy egyetlen kézi beavatkozó szervvel lehessen állítani a terhelés nagyságát. Ezt úgy értük el, hogy a két egység egyenfeszültség szabályzókörének alapjelét nem egyforma értékűre választottuk. Az inverter alacsonyabb bemeneti feszültség értékre szabályoz, de az áramkorlátja a névleges terhelő áram. Ilyen módon az egyenirányító egység áramkorlátjának beállításával kontrollálhatjuk a felvett energia mértékét, és eközben a rendszerben végig megmarad a teljesítményegyensúly. Ebben a működési módban az egyenirányító mindig áramkorlátozott tartományban van, a fentebb említett kézi beavatkozó szerv egy potenciométer, amivel ezt az áramkorlátot lehet állítani.

A vizsgálati módszer előnyei

13. ábra Vizsgáló berendezés inverter modul - program működési vázlata működési vázlata pedig a 12. ábrán látható. Az elve egy áramgenerátor, ami a hálózatból, illetve a vizsgált berendezésből felvett áramot határozza meg. A jelalak változtatható, illetve egy táblázatból választható, ezeket a jelalaktáblázatokat a működtető program tartalmazza. Természetesen háromfázisú berendezésről van szó, itt az egyszerűség kedvéért csak egy fázis működését mutatjuk be, a kiválasztott jelalakok fázisonként akár eltérőek is lehetnek. A jelalaktáblázat, vagyis a terhelőáram szinkronizálása a vizsgált berendezés kimeneti feszültségéhez történik. Az egyenirányító pozitív és negatív egyenfeszültséget állít elő. Ha a kimeneti feszültség túllép egy meghatározott értéket, amit egy komparátor vizsgál, akkor a teljesítmény-félvezetők (IGBT) vezérlése tiltásra kerül. Inverter A vizsgáló berendezés invertere egy szinuszos jelalakú áramgenerátor, ami egy feszültségszabályozó kör részét képezi. Mint az a 13. ábrából látható, a feszültségszabályozó az inverter bemeneti feszültségét szabályozza és az áramgenerátor áramába avatkozik be, vagyis annál nagyobb lesz az áramgenerátor kimeneti árama, minél nagyobb az inverter bemeneti feszültsége. Az inverter maximális kimenő áramát a feszültségszabályozó kör hibajelének határolásával állítjuk be. Az ezt követő hibajel változási sebesség határoló zavar-

17

A mérési elrendezés elemeinek hatásfokvizsgálatából belátható, hogy a terheléses mérés energiaigénye a töredéke annak, mintha a terhelést passzív elemekkel, terhelő ellenállásokkal valósítanánk meg, és így az energiát teljes egészében hővé alakítanánk. Ez a vizsgált rendszer hatásfokát is figyelembe véve kb. 270 kW! Ezzel szemben az energia a vizsgált rendszer bemenetére történő visszatáplálásával az összes veszteség, ami a vizsgált rendszerben és az átalakítókban képződik kb. 45 kW. További előny, hogy a terhelőáram jelalakja szinte tetszőlegesen választható, vagyis a valóságban előforduló valamennyi terhelési üzemmód modellezhető: kapacitív, induktív, nemlineáris, stb.

Szabó Ferenc vezető fejlesztőmérnök Powerquattro ZRt MEE-tag [email protected]

Németh Géza

műszaki Igazgató PowerQuattro Zrt. MEE-tag [email protected]

Szakmai lektor: Molnár Károly fejlesztési igazgató, Powerquattro Zrt.


Világítástechnika Dr. Vetési Emil

2012-ben is időszerűek voltak …az 50 és 35 éves világítástechnikai könyveink Habár a világítástechnika az interdiszciplináris tudományágak közül egyike a leggyorsabban fejlődőnek, hazai szakirodalma nagyobb részt a múltban, jól megírt és jövőbe mutató „felnőtt, imkább már középkorúnak” tekinthető könyveire támaszkodik, azok ma is nélkülözhetetlenek. A világítástechnikával foglalkozó szakemberek napjainkban is hasznosan forgatják – forgathatják, sőt tanulmányozzák-tanulmányozhatják az akár fél évszázados kiadású magyar szakkönyveket. Fél évszázada jelent meg a VILÁGÍTÁSTECHNIKA, „a Faragó—Maróti könyv”. Szerkesztette: Magyari Béla, „a szöveget ellenőrizte” és az Előszót írta: Gregor Aladár. A Bevezetés és a Világítástechnikai alapfogalmak utáni Fényforrások fejezetben fontos információt olvashatunk: „… nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Kruithof által közölt két görbét... a megvilágítás értéke és a fényforrás színhőmérséklete között. Kellemes látást csak a két görbe közé eső értékek adnak.” Az 1. ábrán bemutatom a könyvben közölt „Kruithof-féle görbék”-et.

2. ábra A GYAKORLATI VILÁGÍTÁSTECHNIKA (1977) előlapja a szerzők 1995. február-márciusi aláírásaival Szerzők: Gergely Pál (+1998), dr. Gelléri Emil (+ 1995), Gergely Pál (+1998), Poppe Kornélné, Vincze Vilmos (+ 2003), Faragó György (+1996), dr. Vetési Emil, dr. Unk Jánosné E két alapműről az ELEKTROTECHNIKA 2002/3. száma is megemlékezett a kerek megjelenési évfordulók alkalmából. (A megemlékező cikkben közölt „aláírólapot” ismét bemutatom a 2. ábrán.)

1. ábra A „Kruithof-féle görbék” a VILÁGÍTÁSTECHNIKA (1972) könyvben Ebbe a fejezetbe dr. Gelléri Emil munkájaként került be a „Higanylámpák” című alfejezet. A többi ismertetett fényforrás: izzólámpa, fénycső (az ún. reflektorfénycső is!), xenonlámpa és nátriumlámpa (kizárólag a kisnyomású, fontos információ: importcikk!). További fejezetek: Lámpatestek, Belső helyiségek világítása, Szabadtéri világítás, Különleges világítás (benne: reklám-, fényképészeti és járművilágítás, valamint a „Különleges világítási rendszerek” alfejezetben az üzemi, szükség-, biztonsági, vész-, takarék- és fokozott világítás), Világítási berendezések szerelése, Az anyagok világítástechnikai tulajdonságai, Színdinamika (ez utóbbi fejezetet Szepessy Sándor írta). A Műszaki Könyvkiadó által megjelentetett könyv pontosan 500 oldalas, ábrái és fényképei fekete-fehér színűek, ára: 68 Ft (volt). 35 éve adta ki a Műszaki Könyvkiadó az 519 oldalas, szintén fekete-fehér illusztrációkat tartalmazó (85 Ft-os) GYAKORLATI VILÁGÍTÁSTECHNIKA című könyvet, amelyet Gergely Pál szerkesztett. Lektora: dr. Schanda János.


Az alapművek közé tartozó FÉNYFORRÁSOK című (262 oldalas, fekete-fehér illusztrációjú) könyvet akkor is illendő és hasznos megemlítenem, ha a Műszaki Könyvkiadó 1985-ben jelentette meg, és így kiadásának nincs „kerek” évfordulója. Szerkesztője és egyik szerzője: dr. Sinka József, szerzőtársai: Debreczeni Gábor és dr. Kardos Ferenc. Lektora: dr. Schanda János. Időszerűségét a következő néhány mondat idézésével bizonyítom. „Lumineszcens sugárzást bizonyos szilárd testek nem termikus gerjesztés hatására bocsátanak ki…A fénykeltéshez szükséges energia lumineszcens anyagokkal…váltakozó erősségű elektromos erőtér, ill. áram (elektrolumineszcencia) útján közölhető. Gyakorlati jelentősége az elektromágneses sugárzással gerjeszthető fényporoknak (fényforrások), a korpuszkuláris sugárzással gerjeszthetőknek (tv- és oszcilloszkópképcsövek, doziméterek), valamint az elektromos erőtérrel, ill. árammal gerjeszthetőknek (elektrolumineszcens panelek, ill. világítódiódák) van.” A könyv utolsó öt fejezete (8-12.) világítástechnikai tervezéssel és –számítással is foglalkozik. Kritikusan ír Kruithof 1941. évi kísérletének körülményeiről, s – bár a görbéit nem, de – következtetéseit diagram formában közli. Szintén alapmű és szintén nem „kerek” kiadási évfordulójú a Műszaki Könyvkiadó 1980-as, fekete-fehér ábrákkal illusztrált, 291 oldalas FÉNYCSŐVILÁGÍTÁSOK című könyve. Írta: Gergely Pál, lektorálta: Poppe Kornélné. 1998-ban VILÁGÍTÁSTECHNIKA című, 98 oldalas „energiagaz-

18

dálkodási kézikönyvet állított össze” dr. Borsányi János. Szerzőtársai: Buczny Gregorz, Fodor Zoltán, dr. Majoros András, Polgár Péter, Rille Tamás, dr. Vetési Emil. Lektor: dr. Lantos Tibor. Szerkesztette az Energia Központ Kht. Mk. A következő három mű időszerűsége vitathatatlan, és a „kerek évfordulók apropóján” kihagyhatatlan rövid ismertetésük. 15 éve jelent meg dr. Majoros András egyetemi jegyzete a BME „Építészmérnöki Kar hallgatói részére”: a MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS. Fejezetcímei: Vizuális környezet és világítás – Fényforrások – A fény útja a fényforrástól a munkasíkig – A világítással szemben támasztott igények – Fogalmak. Tanulságos összehasonlítani a világítás színhatása megfelelőségének ellenőrzésére közölt két Kruithof-görbepár-t a 3. ábrán:

3. ábra A MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS (1997) két Kruithof-görbepárjával szemléltethető a színhőmérséklet és a megvilágítás összehangolása a kellemes színérzet elérése érdekében – az egyiken egy adott fényforrás-színhőmérséklet (fényszín) függvényében ábrázolja a kellemes színérzet érdekében megvalósítandó – megvilágítás-intervallumot, míg – a másikon három adott fényforrás konkrét színhőmérsékleteinek függvényében megmutatja, hogy egy adott megvilágítás szubjektív megítélése a természetellenes, a kellemes vagy a hideg színérzet tartományába kerül. A kellemes színérzet szubjektív megítéléséből következik, hogy az értékelt mennyiségeket nem a lx, ill. a K mértékegységű, pontosan meghatározott értékekkel, hanem ezek széles értéktartományokkal lehetséges jellemezni – és a Kruithofgörbepár ábráin feltüntetett három színérzet-meghatározás további jelzőkkel is bővíthető. Ezeket az intervallumokat szemlélteti a „kvázi táblázatként” is értelmezhető 4. ábra.

4. ábra A kellemes-élénkítő-semleges-természetellenes színérzetet meghatározó színhőmérséklet- és megvilágítás-intervallumok 10 éve jelentette meg a Műegyetemi Kiadó dr. Majoros András SPECIÁLIS KÖZÉPÜLETVILÁGÍTÁSOK című könyvét, amelynek lektora dr. Lantos Tibor volt. A fejezetek címei: Oktatási intézmények – Irodák – Konferenciatermek – Üzletek – Múzeumok, galériák – Sportlétesítmények – Sportuszodák. Mindegyik középületfajtát a következő tárgyalási keretben ismerteti:

19

1. Látási feladat 2. Elvárások – A belsőtér kialakítására vonatkozó elvárások – A világítással szemben támasztott igények 3. Természetes világítás – Világításmód – Bevilágításkorlátozás 4. Mesterséges világítás – Fényforrás és világításmód – A lámpatest alaprajzi elrendezése és működtetése Ugyancsak 10 éves dr. Majoros András TERMÉSZETES VILÁGÍTÁS II. című könyve (Műegyetemi Kiadó, lektor: dr. Lantos Tibor). Ebben a szerző az I. kötetben nem tárgyalt speciális kérdésekkel foglalkozik.(Részletes ismertetése az I. kötettel együtt lesz célszerű.) Dr. Majoros András tematikus világítástechnikai sorozatához tartozó további könyveknek csak a címeit sorolom fel azért, mert kiadásaiknak nem 2012-ben vannak a „kerek évfordulói”. 1995. TERMÉSZETES VILÁGÍTÁS (Ybl M. M. F. kiadása, megjegyzés: a karlsruhei egyetem német fordításban átvette a szerző által bővített anyagot) 1998. BELSŐTEREK VILÁGÍTÁSA (Műszaki Könyvkiadó. Lektor: dr. Lantos Tibor) 1998. DAYLIGHTING (University of Queensland, Australia. Lektorok: Warren Julian, dr. Ian Edmunds) 2008. BELSŐTÉRI VIZUÁLIS KOMFORT (TERC Kiadó. Lektor: dr. Lantos Tibor, szerkesztő: dr. Ráczné Nagy Borbála) Tisztelt Olvasók! A Kruithof-témát napjainkban szerzett tapasztalataim alapján hangsúlyoztam: A belsőtéri világítási komfort egyik feltétele (a „színhőmérséklet – megvilágítás – kellemes színérzet” összefüggése) kizárólag Kruithof 72 éve közölt kísérleti eredményeinek ismeretében érthető meg. Akik Önök közül nem „birtokolják”, de meg szeretnék tekinteni, vagy el szeretnék olvasni, netán meg akarják venni az ismertetett könyveket, azok részére legalább három lehetőség kínálkozik: 1. Megtekinthetik a Világítás Házában. Előzetes bejelentkezés azért szükséges, mert dr. Borsányi János és Barkóczi Gergely folyamatosan katalogizálja a hatalmas anyagot--„és még nem értek a végére”. ([email protected]). 2. A régebbieket kereshetik antikváriumokban, pl. a www.antikvárium.hu honlapon (ahol akár előjegyezhetők is). 3. Az újabbakat megvehetik a könyvesboltokban, pl. a Műegyetemi Kiadó és Könyvesboltban (www.kiadó.bme.hu). Befejező javaslat: E – könyvekről írt – megemlékezés nem szólt a Világítástechnikai Társaság gondozásában megjelent Világítástechnikai Évkönyvekről, amelyek természetesen a legújabb információkat hordozzák. Az első szám 1996-ban, a kilencedik pedig 2012ben jelent meg. Feltalálási helyük a Világítás Háza!

Dr. Vetési Emil c. egy doc. MEE-VTT tag [email protected]

Lektorálta: Némethné dr. Vidovszky Ágnes


Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2012. december 5. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 263. ülésén először dr. Novothny Ferenc a MEE Jelölőbizottság munkájáról tájékoztatott, majd a munkabizottság az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt az ÉV vizsgadokumentum érvényességére, a védelem lekapcsolási idejére, a technológiai földelés színjelölésére, a feltárt hibák javítására, és az áram-védőkapcsolók szerelési ellenőrzésére vonatkozó kérdésekre. Végül egy új áram-védőkapcsoló automatika bemutatására és részben ezzel kapcsolatban is, munkavédelmi kérdések megvitatására került sor. 1.) Napirend előtt dr. Novothny Ferenc, a MEE Jelölőbizottságának tagja elmondta, hogy a 2013. évi tisztújító közgyűlésre készülve a Jelölőbizottság felvette a kapcsolatot az egyes tisztségekre alkalmas személyekkel, és a megbeszélések eredménye alapján már csaknem teljes a jelöltek névsora. 2.) Hideg Gábor az 1983-ban kiállított érintésvédelmi felülvizsgálói bizonyítvány érvényessége felől érdeklődött. VÁLASZ: Az „Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló” szakképesítésről szóló bizonyítványt érvényességi határidő nélkül állították ki. Ennek megfelelően az változatlanul érvényes, így érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatokat végezhet és a felülvizsgálatról készült dokumentációt aláírhatja, mint felelős felülvizsgáló. Azonban várható, hogy a közeljövőben olyan új rendeletet fognak kiadni, amely e munka végzését kreditpontos továbbképzéshez köti. Feltétlen javasoljuk, hogy e nélkül is kísérje figyelemmel és tanulmányozza a tárgykör hatályos jogszabályait és érvényes szabványait, mert 1983 óta alaposan megváltoztak a vonatkozó előírások. A bizonyítványa villámvédelmi felülvizsgálatra nem jogosít, ahhoz „Villámvédelmi felülvizsgáló” OKJ-s szakképesítés megszerzése szükséges! 3.) Horváth Ervin kültéri közvilágítási hálózat érintésvédelmi lekapcsolási idejének méretezésével kapcsolatban kérte a véleményünket. Az acéloszlopokra szerelt TN-S rendszerű hálózatot Cu 4x16 mm2 keresztmetszetű kábelen keresztül táplálják és fázisonként gM 20 A-es olvadó biztosítóval védik. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány követelménye szerinti 0,4 s lekapcsolási idő elérése érdekében megfelelő-e, ha 63 A-os, 300 mA kioldási áramú áram-védőkapcsolót alkalmaznak?


VÁLASZ: Az áram-védőkapcsoló (ÁVK) alkalmazása ez esetben nem kötelező, de célszerű megoldás. Ugyanis az ÁVK legfeljebb 300 ms-on belül, tehát bőven a meghatározott 0,4 s, azaz 400 ms-on belül kikapcsol hiba esetén. Így tehát megfelelő megoldás az ÁVK alkalmazása, hiba esetén létrejön a 0,4 s-on belüli lekapcsolás. A kikapcsolási időt többcélú ÉV-műszerrel lehet ellenőrizni, a gyakorlatban általában 10-30 ms alatt létre jön a kikapcsolás. Ha 20 A-os a betáplálási áramerősség, akkor elegendő a 25, legfeljebb 40 A-os ÁVK alkalmazása is! 4.) Faith Márton a technológiai földelés színjelölése után érdeklődött. VÁLASZ: Kifejezetten ajánlás vagy javaslat nincs a technológiai földelés színjelölésére! A zöld/sárga nincs megengedve, ennek kivételével bármilyen szín alkalmazható, de javasolható a szürke, vagy világoskék (nyilván a fekete és a kék kerülendő)! 5.) Dr. Tajthy Tihamér tájékoztatása: miért villognak a kikapcsolt állapotú kompakt fénycsövek? VÁLASZ: Ha kizárható az, hogy az adott térségben zivatar volt, és a közelben nincs mobil átjátszó, mikrolánc, vagy egyéb adó, nagy valószínűséggel a lámpa kapcsolója nem a fázisban, hanem a nulla vezetőben van, és a kompakt fénycső gyújtója a szórt kapacitásokon keresztül záródva, gyújtani próbálgat. Ellenőrizni kell, hogy a kapcsoló a fázisvezetőben vagy a nullavezetőben van-e, és azt is meg kell vizsgálni, hogy ez csak egy szoba kapcsolójánál van-e így, vagy pedig ez az egész házra jellemző-e? Ugyanis lehetséges, hogy valamikor a kapcsolók a fázisvezetőben voltak, de valamilyen későbbi szerelés során, esetleg a fogyasztásmérő cseréjekor a fázisvezető és a nullavezető felcserélésre került. Ez érintésvédelmi szempontból nem felel meg, és ezért minél előbb ki kell javítani a hibát! Lehetséges, hogy a villanyszerelők által az üres foglalatokban digitális voltmérővel mért, és általuk fantom feszültségnek nevezett jelenség is erre vezethető vissza. 6.) Vass István kérdései az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvvel és az észlelt hibák kijavításával kapcsolatosak. a) Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyv hibákat tartalmazott. Létezhet-e olyan földelési, vagy bármilyen más egyéb hiba, melynek megléte mellett még érvényesnek mondható a jegyzőkönyv? VÁLASZ: A jegyzőkönyv a lejárati ideig, azaz a kiadástól számított három évig érvényes; a hibákat pedig a besorolási javaslatnak megfelelően kell kijavítani! A hibák besorolása a következő lehet: – Közvetlen életveszélyt jelentő hibák: Ezek észlelésekor üzemeltető képviselőjének a berendezéseket azonnal le kell választania a hálózatról. A hibákat ki kell javítani, csak ezután szabad a hálózatra visszakapcsolni. Ha a berendezésekre nincs azonnal szükség, akkor a berendezések vis�szakapcsolását a hibák kijavításáig hathatósan meg kell akadályozni!

20

– Súlyos hibák: Ezek sürgős, soron kívüli javítását javasoljuk. – Az érintésvédelem jelenlegi állapotában szabványtól eltérő kivitelű: Az ide sorolt hibák kijavítását legkésőbb a soron következő karbantartás során, esetleg a legközelebbi felújítás alkalmával javasoljuk elvégezni, ha ennél korábbi elhárításuk nehézségekbe ütközik. A hibák kijavíttatása, illetve az addig szükséges intézkedések (pl. az érintett berendezések használatának megtiltása, leválasztásuk a hálózatról) a létesítmény vezetőjének felelőssége. Ezekre célszerű határidőzött ütemtervet készítenie, kijelölt felelősökkel, és ellenőriznie kell a határidők betartását. b) A hibák javítása után elégséges-e a korábban hibásnak jelölt jegyzőkönyv mellé csatolni egy kivitelezői nyilatkozatot és egy adatlapot a hibák javításáról, az ezt követően mért megfelelő eredményekről, vagy minden esetben új jegyzőkönyv készítése szükséges? VÁLASZ: A hibák kijavítása után az érintett berendezéseken felülvizsgálattal kell ellenőrizni a berendezés érintésvédelmének megfelelőségét, és elegendő a hiba kijavításáról készült dokumentációt csatolni! (Részletesen lásd: az Érintésvédelmi Felülvizsgálók Kézikönyve 2012. c. jegyzet 8. fejezetét!) 7.) Váradi László és Győri Vilmos az áram-védőkapcsolók (ÁVK) jogszabályban előírt havonta elvégzendő szerelői ellenőrzésének szükségességről érdeklődött a munkabizottságunknál. VÁLASZ: Az ÁVK szerelői ellenőrzését a módosított 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A.§ (3) a) bekezdése írja elő. A rendelet szerint havonta kell végrehajtani a szerelői ellenőrzést a (már visszavont) MSZ 172-1: 1986 szabvány 5.2.1.1.1. szakaszában leírt működéspróbával, amely elvégzését munkahelyeken dokumentálni kell. A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága az elmúlt években többször is foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy ez a gyakoriság ma már nem indokolt. A munkabizottság már 1996. december 4-i ülésén ismertette az IEC 1994-ben kiadott TC 64/891 jelű titkársági anyagát. Ez a próbagombokra vonatkozóan csak azt írja elő, hogy ezeket könnyen hozzáférhetően és a rendszeres ellenőrző megnyomás kötelezettségére figyelmeztető felirattal kell felszerelni. Megjegyzésben a „rendszerességre” vonatkozóan azonban kimondja, hogy ezeket 3-6 havonként (célszerűen pl. a nyári-téli időszámítás fordulóján) kell ellenőrizni. A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága az IEC ajánlása és a szakemberek tapasztalatai alapján megismétli korábbi állásfoglalását, amely szerint a jogszabály műszakilag indokolatlan gyakoriságot ír elő, elegendő az évente legalább kétszeri szerelői ellenőrzés is. Ezért illetékes helyen kezdeményezi a jogszabály ilyen értelmű módosítását. 8.) Spilko József, a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. ügyvezető igazgatója állásfoglalást kért a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságától a Schneider Electric által gyártott REDtest típusú, automata működésű áram-védőkapcsolóval kapcsolatban. A SchEHV Zrt. két munkatársa egy bemutató panelre szerelt készüléket működtetve ismertette a különleges kialakítású ÁVK jellemzőit. A hagyományos kialakítású ÁVK-t egybeépítették egy automatikával, és ez 7 naponként önállóan

21

és önműködően ellenőrzi az ÁVK-t úgy, hogy a főáramkört a vizsgálat időtartamára egy elkerülő (bypass) áramkörrel helyettesíti. Így a vizsgálat időtartamára sem szakítja meg az áramkört, és nem okoz feszültségkimaradást. Az ilyen készülékek alkalmazásával a jövőben nem lenne szükség az ÁVK-k rendszeres kézi ellenőrzésre, és elkerülhető lenne a kézi vizsgálatok okozta kellemetlen áramszünet is, mivel a gyártó garantálja a hetenkénti önműködő ellenőrzést. VÁLASZ: A bizottság a műszaki ismertetés után a következőket állapította meg: – A készülék kialakítása, működése megfelel a kitűzött műszaki céloknak és elvárásoknak. Alkalmazása esetén célszerű és valóban elkerülhető lenne a kézi ellenőrzés, a velejáró kellemetlenségekkel együtt. Azonban javasoljuk az automatika működésének ellenőrzését legalább szemrevételezéssel évente egyszer. Üzemekben, munkahelyeken az ÁVK működési ellenőrzését dokumentálni kell, ennek megtörténtét hatóság ellenőrizheti. A bemutatott készüléknél ez nincs megoldva, ezért megfontolásra ajánljuk, hogy a készüléket egy működésszámlálóval szereljék fel, amely rögzítené az ellenőrzéseket, így azt ellenőrző hatóság is el tudná fogadni. – E készülék alkalmazása szükségessé teszi az ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó jogszabály mielőbbi módosítását, külön előírva az eljárást, illetve a teendőket automatika alkalmazása esetére. Ugyanezt az MSZ HD 60364-6 szabvány magyarázatos kiadásában is, a működési próbákról szóló szakasz után megjegyzésben célszerű rögzíteni. – ÖSSZEFOGLALVA, az itt ismertetett problémák tisztázása után megállapítható, hogy jó és előre mutató a Schneider Electric cég fejlesztése. A jövőben, hosszú távon célszerű és ajánlott az ilyen készülékek elterjesztése és alkalmazása. 9.) Végül szóba került a munkavédelmi célú kockázatértékelés is. Az utóbbi munkabizottsági üléseken többször előfordult a munkavédelmi törvény által előírt kockázatértékelés témaköre is, pl. felülvizsgálatok sűrűségének megállapításakor. Ezért erről egy részletes összefoglalást készítettünk, amely az Elektrotechnika „MEE – Jogszabályfigyelő” c. rovatában fog megjelenni 2013 első negyedévében. *** Az Érintésvédelmi Munkabizottság a következő ülését 2013. február 6-án szerdán, du. 14:00 órakor tartja.

Az emlékeztetőt összeállította: Arató Csaba

Kádár Aba, lektor


Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

Szakmai előírások Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2012/5 Néhány új, közérdeklődésre számító jogszabályváltozás A következőkben a Magyar Közlöny 2012. évi 143. számában (2012. október 29.) és 148. számában (2012. november 8.) közzétett, a műszaki szakembereket is érintő jogszabályokra hívjuk fel a figyelmet.  306/2012. (X. 29.) Korm. rendelet egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A rendelet néhány kivétellel a kihirdetést követő ötödik napon lépett hatályba. A kiadott jogszabály a következő három kormányrendeletet módosítja: 1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról (NFH) szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet. A kormányrendeletben felsorolt egyes törvényekben foglaltak tekintetében a kormány fogyasztóvédelmi hatóságként az NFH-t jelöli ki. 2. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet. A módosító rendelet 1. melléklete részletesen ismerteti az egyes tevékenységek eljárási és vizsgálati díjait, így többek között a háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek, valamint a villamos játékok biztonságosságának, audio-, video- és hasonló elektronikus készülékek, lámpatestek, gépek biztonságosságának, erősáramú háztartási dugós csatlakozók, információs berendezések és telefontöltők vizsgálati díjait. 3. A békéltető testületi tagok kijelölésének szabályairól szóló 215/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet.  307/2012. (X. 29.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott egyes bírságokról A rendelet a kihirdetést követő ötödik napon lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette a korábban e témát szabályzó 339/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet. A rendelet meghatározza, hogy a kiszabott bírságot milyen számlára kell befizetni, továbbá előírja, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a befizetésekről negyedévente tájékoztatni kell a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.  55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet módosításáról Az OTSZ-t módosító rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és 2013. január 2-án hatályát veszti; a továbbiakban a módosítással egybe szerkesztett 28/2011. (IX. 6.) BM r. hatályos! A következőkben a villamos szempontból fontos változásokat ismertetjük. Új fogalommeghatározások (az eredeti rendelet §-aira való hivatkozással): 6. § 22. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második szakasza. 7. § 25. Ponyvaszerkezetű építmény: olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja.


22

7. § 26/a. Szabadtéri rendezvény: 5000 m2-nél nagyobb, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. 9. § 3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás. 9. § 5. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg. 9. § 6. Felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. (E meghatározás tehát nem a villamos vagy villámvédelmi felülvizsgáló fogalmára vonatkozik!) 3. rész: Villamos és villámvédelmi berendezések (szintén az eredeti rendelet §-aira való hivatkozással): 220. §-ban: hatályát veszti a „katonai létesítmények” szövegrész! 225. § (2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította. 226. § (3) Az e rendelet szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s „villámvédelmi felülvizsgáló” képesítést szerzett, vagy a vonatkozó műszaki követelmények anyagából akkreditált, az OKF által elfogadott villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett. 226. § (3) bekezdés hatályát veszti! 226. § (5) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A fentieken kívül e módosítás az OTSZ 633 §-ából mintegy 53-at érint, ezen kívül sok helyen kisebb kiigazítást, szócserét végeztek, továbbá kb. 30 bekezdést, szövegrészt hatálytalanítottak, valamint módosították az OTSZ 2., 7., 10., 12., 14., 16. és 23. mellékletét is, ezeknek azonban nincsenek közvetlen villamos vonatkozásai. A jelenlegi – 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott – OTSZ lényegesen jobb az elődeinél, mégis sok kevésbé tisztázott, problematikus részt tartalmaz – ezt próbálja orvosolni a most kiadott módosítás is. Az OTSZ szerkesztésében résztvevő katasztrófavédelmi és villamos szakemberek – látva a problémákat és az időközben bekövetkezett változásokat – a teljes szabályzat újragondolását és kiadását látják célszerűnek, ezért megkezdték a munkát. Így 2012 októberében a Magyar Mérnöki Kamara Elektromos Tagozatán belül is megalakult egy munkacsoport, amely az új OTSZ kidolgozásában való közreműködésre hivatott. A munkacsoport témafelelős vezetője Rajkai Ferenc a Hungaroproject Mérnökiroda vezető tervező/ügyvezetője ([email protected]). A hagyo-

mányos tűzvédelmi, tűzoltási kérdéseken kívül újraszerkesztésre kerülnek a szabályzat gépészeti, villamos, villámvédelmi és elektrosztatikai fejezetei is. Az elmondottak alapján várható, hogy 2013-ban megjelenik az OTSZ új kiadása.  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról A rendelet – a 76. és 77.§ kivételével – 2013. január 1-jén lép hatályba; ugyanakkor hatályát veszti az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. A rendeletet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni. A rendelet hatálya nem terjed ki: a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízi munkával, a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel és a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákkal, valamint ha annak létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges, a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell. A rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult első és másodfokú eljárásban kell alkalmazni. A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén a döntést az elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított sablon alkalmazásával kell meghozni. A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást. A rendelet a következő témakörökben ad részletes szabályozást: – az építésügyi hatósági szolgáltatások, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások közös szabályai; – építési engedélyezési eljárások: összevont engedélyezési és telepítési eljárás, használatbavételi, fenn- maradási, bontási engedélyezések; – az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása; az engedély hatályának meg- hosszabbítása; – az egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárások; hatósági bizonyítvány kiállítás; – az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása; az építési folyamat felügyelete; – jogorvoslati eljárás és az építészeti-műszaki dokumentáció. A rendelet mellékletei közül a következők további nagyon részletes szabályozásokat tartalmaznak: 1. melléklet: Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2. melléklet: Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nél-

23

kül végezhető bontási tevékenységek 5. melléklet: Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez 6. melléklet: Az egyes építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok 7. melléklet: I. Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő szakhatóságokhoz benyújtandó mellékletek II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok 8. melléklet: Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma A következő mellékletek az egyes folyamatokkal kapcsolatos kitöltendő adatlapokat tartalmazzák: 3. melléklet: Statisztikai adatlap épület építési engedélyezéséhez 4. melléklet: Épület használatbavételi engedélyezéséhez és használatbavételi tudomásulvételéhez statisztikai adatlap 9. melléklet: Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez A kormányrendelet előírásai értelemszerűen a villamosipari beruházásokra és létesítésekre is vonatkoznak, így nemcsak a hatósági feladatot végzőknek, hanem az ilyen beruházások tervezőinek, és építését folytató vállalkozóknak, illetve az építtetőknek is célszerű gondosan áttanulmányozni az itt ismertetett kormányrendeletet, hogy jól tudják alkalmazni, illetve végrehajtani a rendelet utasításait a munkájuk során. További négy rendeletet csak röviden ajánlunk az érdekeltek figyelmébe:  313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról  314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről  60/2012. (XI. 8.) NFM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak árszabályozásának kereteiről  320/2012. (XI. 14.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról *** Jelen rövid ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, az ismertetett témakörökben közvetlenül érintett szakembereknek ajánlott a bemutatott jogszabályok alapos megismerése és az azokban foglalt előírások végrehajtása.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEE-tag [email protected]

Lektor: Somorjai Lajos


Hírek Meghirdették a 2012. évi, XXI. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot

Pályázat a 2012. évi legjelentősebb innováció elismerésére!

A Magyar Innovációs Alapítvány – a Magyar Innovációs Szövetséggel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával közösen – 21. alkalommal teszi közzé a MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.

Bővebb információ: www.innovacio.hu

EnKon Tél 2012 Az energiaszektor éves szakfóruma Konferenciabeszámoló A Magyar Innovációs Szövetség december 11-én tartotta a 2011-es innovációs díjat nyert cégek klubtalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémián. A találkozón Turóczy László, versenyképességért felelős helyettes államtitkár ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalati innovációs tevékenységet támogató rendszerét. Az államtitkár kiemelte, hogy a minisztérium az ország gazdasági helyzetének javulása kulcskérdésének tartja az innovációval elért kiemelkedő eredményeket. Ezt jól bizonyították az eddigi nyertes cégek is. A 2011. évi innovációs díjat nyert vállalkozások vezetőinek prezentációi jól mutatták be, hogy cégeik a nehéz körülmények között is tovább bővítették Turóczy László, helyettes államtitkár innovációs tevékenységüket. Remélik, hogy végre a kormány komolyan veszi a jól működő cégek kérését, miszerint tovább már nem lehet az elmúlt időszakhoz hasonló intézkedésekkel gyöngíteni az innovációs körülményeket. Dr. Rózsa József Balázs, a Femtonics Kft. ügyvezető igazgatója is jó eredményekről számolt be. Az utóbbi öt évben a kis cég összesen 357%-kal növelte bevételét. A 2012-es év lezárásakor minden eddigit meghaladó pozitív értékre számítanak. A világon ők készítettek először európai és amerikai exportra 3D akusztooptikus szkennelésű kétfoton mikroszkopót. Ezek a készülékek a legkorszerűbb idegtudományi kutatásokra és K+F tevékenységekre optimalizált 2D és 3D képalkotásra alkalmas mikroszkópok. Várják hasonló érdeklődésű és tevékenységű műhelyek csatlakozását. Azt remélik, hogy létrehozhatnak egy olyan innovatív közösséget, amely világszinten megállja a helyét a K+F területén. Végezetül dr. Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke meghirdette a 2012. évi, XXI. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot. A pályázatoknak 2013. február 6-án 12 óráig kell beérkezniük a Magyar Innovációs Alapítvány titkárságára. Dr. Pakucs János, a MISZ tisztelebeli elnöke

Kiss Árpád A képek a szerző felvételei


Idén 18. alkalommal került megrendezésre az IIR Magyarország szervezésében az EnKon Tél konferencia Budapesten december 4-én és 5-én. Az első nap kiemelt témája az energetikai piac eddig elért eredményei és jövőbeni kihívásai voltak. Elsőként az Európai Bizottság referensétől kaphattunk átfogó képet a jelenleg érvényben lévő különböző európai árszabályozásokról, a 2014ig létrehozandó összeurópai belső piac EU-szintű feladatairól, illetve a piac-összekapcsolástól várt előnyökről. A második előadásban betekintést nyerhettünk a CZ-SK-HU piac-összekapcsolás megvalósításába, az első negyedéves működés tapasztalataiba, valamint felvázolásra kerültek a továbbfejlődés lehetséges irányai. Ezt követően megtudhattuk a 2012-től bevezetett, megújult kiegyenlítő energia elszámolási rendszerének működését és első éves tapasztalatait, majd kereskedői szempontból áttekinthettük a hazai piacnyitás 2003 óta eltelt mérföldköveit és aktuális kérdéseit. A kereskedői panelbeszélgetésen a nagykereskedelmi versenypiac várakozásai és várható trendjei kerültek megvitatásra. A nap zárásaként a villamosenergia-rendszer tárolási lehetőségeiről és a hazai helyzetről kaphattunk tájékoztatást mind technológiai, mind gazdasági oldalról nézve, továbbá a szén-dioxid-kereskedelem és -piac várható változásairól és jövőjéről volt szó. A második napon az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások aktuális kérdései kaptak hangsúlyt. Az első előadás során az energiahatékonysági irányelvek honosításában rejlő lehetőségeket és kihívásokat ismerhettük meg, továbbá, hogy a hosszú távú versenyképesség egyik kulcstényezője lehet az energiahatékonyság mind állami és vállalati szinten. A megújuló energiákkal kapcsolatos előadások kulcskérdése volt a 20-20-20-as célok megvalósulásának kérdése összeurópai, illetve hazai szinten is. Bemutatásra kerültek megújuló energiák EU-szintű perspektívái, és megújulók részarányának növekedésére tett eddigi hazai lépések, illetve a 2020-as célok teljesíthetőségének kérdése is. Ezt követően a 2013-as évben elérhető megújuló energiaforrások támogatásának formái és keretei kerültek ismertetésre, majd a kerekasztal-beszélgetés során a hazai megújuló képviseletek számoltak be a megújuló energiaforrásokban rejlő energetikai és gazdaságfejlesztési potenciálról, illetve az iparág nehézségeiről. A hazai rendszerirányító beszámolt a KÁT mérlegkör működéséről és aktuális kérdésköréről, illetve megjegyezte, hogy rendszerirányítási szempontból nincs gátja a megújuló energiaforrások hálózati integrációjának. A konferencia záró előadása a hazai távhőpiac helyzetét mutatta be az új árszabályozást követően. Vereczki György MEE-tag

24

Megnyitotta budapesti irodáját a Roszatom A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern 2012 december közepén megnyitotta budapesti irodáját. Az ebből az alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón Ivan Dibov, az orosz állami konszern magyarországi irodáját működtető leányvállalat, a Rusatom Overseas alelnöke hangsúlyozta, hogy az atomenergiaipari konszern tevékenységében prioritást élvez a helyi cégekkel való együttműködés, így a jövőben magyar beszállítókkal is szorosabb kapcsolatot kívánnak kialakítani. A Roszatom budapesti irodájának kiemelt feladata lesz a magyar partnerekkel való együttműködés hatékonyságának növelése. Ennek érdekében hamarosan közzéteszik a helyi beszállítók keresésére irányuló szándékukat, és terveik szerint 2013 elején tárgyalnak a lehetőségekről a szóba jöhető magyar cégekkel. Ivan Dibov alelnök hangsúlyozta: nemcsak magyarországi atomenergetika beruházásban kapnának megbízást a magyar beszállítók, hanem a világ különböző részén épülő atomerőműveikben is, jelenleg Oroszországon kívül 19 blokk kivitelezésében vesznek részt. A budapesti sajtótájékoztatón Ivo Kouklik, a Rusatom Oerseas alelnöke elmondta, hogy a Roszatom stratégiájában a lokális szereplők feltárása és a velük való együttműködés kiemelt projekt. Példaként említette, hogy Csehországban az ottani atomerőmű bővítésére kiírt tenderen a beadott ajánlatukban

Sikeres évzárás – biztos jövő A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó (EEG) Kft. termelésének további bővülésére, 5 milliárd forint árbevételre, valamint nyereségre számít 2013-ban – közölte Szitár-Csanádi Attila igazgató 2012. december 19-i sajtótájékoztatón Budapesten. Az ügyvezető elmondta: a Ganz EEG Kft. 2012-ben 4,3 milliárd forint árbevételt ért el, 400 millió forint nyereséggel, szemben a 2011. évi 1,8 milliárd forint árbevétellel és 800 millió forint veszteséggel. A céggazdálkodása pozitívvá vált. A magyar–orosz vegyesvállalat rendelésállománya 2012-ben egy év leforgása alatt több mint hétszeresére nőtt, jelenleg meghaladja az 5 milliárd forintot. A megbízások túlnyomó többségét atomerőművi berendezések – keringetőszivattyúk és atomerőművi átrakók – adják. Szitár - Csanádi Attila fontosnak nevezte a Ganz-tradíciók továbbvitelét, szerinte adottak a humánerőforrásban meglévő lehetőségek a folytatásra. Az ügyvezető értékelése szerint sikereket érhetnek el a kutatás - fejlesztés - innovációban, de nehezíti a helyzetüket, hogy egyelőre saját erőből finanszírozzák ezeket. 2013-ra 300 millió forintot irányoztak elő technológiai fejlesztésekre. A cég 2012 végéig orosz megrendelésre, a rosztovi atomerőmű 4-es blokkja részére két darab BvDF 600-as szivattyút gyártott. További hét darab nagy teljesítményű MPB 2200-as keringetőszivattyút készítenek és szállítanak ugyanebbe az erőműbe 2013-ban, összesen csaknem 10 millió dollár értékben. A cég az ukrán atomerőművi piacon is aktív, a Dél-Ukrajnai atomerőműnek 6 nagy teljesítményű szivattyút szállít most januárjában a vállalat, amely további megrendeléseket eredményezhet. A Ganz EEG Kft. ellátja az elődvállalatok által korábban gyártott berendezéseket pótalkatrésszel, amelyek értéke 2012-ben 2 millió euro volt. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a szakemberutánpótlásra és az energetikai gépgyártással az 1860-as évek óta foglalkozó cégnél felhalmozott speciális tudás megőrzésére

25

A sajtótájékoztató résztvevői a cseh kivitelezők részaránya 70 százalékot tenne ki. Elsősorban tervező, építőipari, és gyártó cégekkel dolgoznak közösen. A Rusatom Overseas Zrt.-t 2011-ben alapítottak az orosz nukleáris technológiák külföldi terjesztésének elősegítésére. A társaság eddig Ukrajnában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Szingapúrban, Szlovákiában és Csehországban nyitott irodát. A magyarországi iroda egyebek mellett felel az orosz atomipari vállalatok érdekeinek képviseletéért Magyarországon, illetve a magyar cégek bevonásáért a Roszatom globális beszállítói hálózatába. A Roszatom atomenergetikai állami vállalatcsoport több mint 250 céget és tudományos szervezetet egyesít. Jelenleg a Roszatom 28 atomerőmű-blokkot épít, ebből 19 Oroszországon kívül. P.E. és gyarapitására. A vállalat együttmüködést alakitott ki a hazai egyetemi karokkal és kihivást jelentő feladatokkal várja a leg jobb fiatal mérnököket, egyebek között új típusú olajipari szivat�tyúk fejlesztése és gyártása terén, amely új piacokat nyithat a cég előtt. Az orosz tulajdonosi háttér, illetve az Oroszországban és a világ más részében zajló atomerőművi beruházások lehetőséget biztosítanak a termékfejlesztésbe és adott esetben a gyártásba történő bekapcsolódásra. Az atomerőművi átrakók fejlesztése, és ezen belül az üzemanyag-átrakási időt csökkentő, a fűtőelemek hermetikusságának ellenőrzését szolgáló diagnosztikai berendezések fejlesztése az egyik ilyen irány, miután a Ganz EEG Kft. és elődvállalatai 1980 óta gyártják ezeket az átrakó-berendezéseket. A cég rendelkezik olyan próbacsarnokkal, ahol átadás előtt a komplett átrakó-berendezés ellenőrizhető a 25 méter mély, az átrakó munkarúdjának mozgását teljes hosszon biztosító aknával. Az átrakónak, mint minden primerköri berendezésnek fokozott biztonsági követelményeknek kell megfelelnie. A Ganz EEG Kft. rendelkezik azokkal a képességekkel, szakembergárdával és jogosítványokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy e berendezések mellett akár más gépeket és részegységeket is szállíthasson az új, 2006-os típusú nyomottvizes, 3+ generációs, a legkorszerűbb aktív- és passzív biztonsági megoldásokkal rendelkező orosz atomerőművekhez. A magyar parlament és kormány döntésének köszönhetően adott esetben lehetőséget jelenthet a Ganz EEG Kft. számára a paksi atomerőmű bővítése is, világszínvonalat képviselő atomerőművi berendezéseik révén. Mindez egy olyan hosszú távú fejlődési pályát rajzol ki a vállalat előtt, amely biztosíthatja az 1844-ben alapított patinás magyar vállalat jövőjét. A Ganz EEG Kft. orosz–magyar vegyesvállalat, 51 százalékos tulajdonosa az orosz Roszatom konszernhez tartozó atomenergetikai gépgyártó holding, az Atomenergomas Nyrt., kisebbségi tulajdonosa a Ganz Holding. Tóth Éva


Nemzeti radioaktívhulladéktároló átadási ünnepsége A mélység őrzésében a paksi hordók

2012. december 5-én ünnepélyes keretek között átadták Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményét. A beruházással egy újabb mérnöki remekmű valósult meg, melynek kezdeti lépései másfél évtizeddel korábbra nyúlnak vissza. A közel 70 milliárd forintos beruházás ünnepélyes átadása keretében a nyugati lejtősakna bejáratánál Potápi Árpád, a térség országgyűlési képviselője, Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere, a TETT elnöke és dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft ügyvezető igazgatója vágta át a szalagot. Az ünnepélyes átadás a 250 méteres mélységben kialakított tárolókamránál folytatódott, ahol dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója, Ute Blohm-Hieber, az Európai Bizottság képviselője és Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója vágta át az újabb szalagot. Az átadás résztvevői ezt követően szemtanúi lehetettek annak a történelmi pillanatnak, amikor a targonca az első kilenc paksi hordót tartalmazó első betonkonténert a végleges helyére helyezte. Dr. Kereki Ferenc beszédében kiemelte, hogy ez a beruházás hatalmas kihívás volt minden szakmának, a földtani, a bányászati, valamint a technológiai munkákat végzőknek is, akik a magyar műszaki kultúra színvonalát még magasabbra emelték. Akik pedig részt vettek a beruházásban, azok méltán lehetnek büszkék arra, amit közösen alkottak. Dr. Rónaky József főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a tároló megnyitása hozzájárul a hazai atomenergia sikeréhez és biztonságosságához. Kiemelte a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fontosságát is, hiszen az Alap által valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergia haszonélvezője fizesse meg a jövőbeli feladatok elvégzéséhez szükséges forrásokat. Ute Blohm-Hieber, az Európai Bizottság képviselője a megnyitón kiemelte, hogy „Nagyra becsüljük munkájukat, ez valóban az egész nemzetközi közösség számára fontos, illetve mindazoknak, akik atomenergiával foglalkoznak, és radioaktív hulladékokról gondoskodnak. A sikerhez három tényező szükséges, a politikai akarat, a felelősségi körök megfelelő megosztása és hatékony kommunikáció a nyilvánossággal. Önök bizonyították, hogy itt mindez együtt volt, és példát mutattak, hogy létezik működő megoldás”.

Előzmények Az atomenergiáról szóló törvény értelmében a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti program kidolgozásáról, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleáris üzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről a kormány által kijelölt szerv gondoskodik. E törvény szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap elkülönített állami pénzalapként finanszírozza a feladatok végrehajtását. Az Alappal az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő – jelenleg a nemzeti fejlesztési – miniszter rendelkezik, a Hivatal az Alap kezelője. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló Korm. rendelet pedig a tervezési és beszámolási feladatok körében elrendelte az Alapból finanszírozandó tevékeny-


ségek és bevételi források közép- és hosszú távú terveinek az elkészítését és azok évenkénti felülvizsgálatát. E tervek felülvizsgálatát az indokolja, hogy az Alap a távoli jövőben esedékes kiadásokra is reális fedezetet biztosítson, ezáltal valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergia haszonélvezője fizesse meg a felhasználásból fakadó jövőbeli esedékes tevékenységek költségeit. Így mentesítve a jövő generációit az indokolatlan terhektől. A felelős döntéshozók időben felismerték, hogy a püspökszilágyi RHFT létesítmény a paksi atomerőmű teljes igényét kielégítő bővítése lehetetlen, ezért 1993-tól elindult a Tárcaközi Célprojekt, melynek célkitűzése az erőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének a megoldása lett. E projekt keretében megkezdődött a telephely-kiválasztás előkészítése.

Az átadás résztvevői jelenlétében szállítja a targonca a betonkonténert a tárolóban

A végleges helyére tett paksi hordót tartalmazó első betonkonténer 2003 végén a földtani kutatások zárójelentésének fő megállapítása szerint „A Bátaapáti (Üveghuta) telephely a rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére." A 2004-2007 közötti időszakra készült kutatási terv legfőbb célkitűzése a tárolót befogadó kőzettérfogat kijelölése volt, így a föld alatti kutatási munkák 2005 elején elkezdődtek. Bátaapáti képviselőtestülete kiemelten fontosnak tartotta a lakosság véleményét, ezért 2005-ben véleménynyilvánító népszavazást tartottak. Az eredmény szinte elsöprő volt, 75%-os részvételi arány mellett a szavazók közel 91%-a egyetértett azzal, hogy Bátaapátiban kis és közepes aktivitású hulladéktároló épüljön. Ebben az évben még egy nagyon fontos, mondhatni elengedhetetlen szavazás volt a tároló ügyében. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005-ben hozzájárult ahhoz, hogy Bátaapáti község közigazgatási területén megkezdődjenek a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló telep lé-

26

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló technológiai épületében elhelyezett kis- és közepes aktivitású paksi hordók - 2010. június 16. tesítését előkészítő tevékenységek a Paksi Atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése céljából. A 2006 májusában elfogadott beruházási javaslatot a korábban elvégzett kutatások, tervezési munkák és biztonsági elemzések eredményei alapján állították össze. E dokumentum, valamint a 2009-ben aktualizált változata képezi a tároló beruházási tevékenységeinek alapját. A felszíni telephelyi létesítmények tekintetében a munkák zöme 2007-2008-ra koncentrálódott. Ennek keretében a központi és technológiai épület 2008 közepére elkészült. A felszíni létesítmények hivatalos átadása 2008. október 6-án, az első hulladékszállítás a technológiai épületbe pedig

2008. december 2-án történt. A felszín alatti létesítmények tekintetében 2009 végére elkészültek a lejtősaknák a hozzátartozó összekötő vágatokkal és technológiai vágatokkal együtt. A tárolókamrák térségét körbevevő ún. nagy hurok vágatai 2010 elején készültek el. A bányászati tevékenységekkel együtt és azokkal párhuzamosan folytatódtak a felszín alatti kutatások és elkészültek a vonatkozó jelentések. 2011ben befejeződtek a nyugati lejtősakna nagy teherbírású útburkolatának építési munkái, továbbá elkészültek a nyugati alapvágat, a tárolói szállítóvágat és a zsompok útburkolatai is. A térkiképzési tevékenység keretében 2011. augusztusra az I-K1 jelű tárolókamra, szeptemberre pedig az I-K2 jelű tárolókamra is elkészült. 2012-ben pedig elkészültek az ellenőrzött zóna ellátó- és üzemi technológiai rendszerei, a szükséges kiszolgáló gépek és berendezések, valamint a szükséges engedélyek is rendelkezésre álltak.

Hárfás Zsolt energetikai szakmérnök, okleveles gépészmérnök MEE-tag [email protected]

A képek a szerző felvételei

Magyar Termék Nagydíj Konferencia A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) nemcsak bírságol, hanem a vállalkozások fogyasztókhoz való pozitív hozzáállását, a jogszabályok betartásán túli többletszolgáltatását is elismeri - hangsúlyozta Pintér István főigazgató a Magyar Termék Nagydíj pályázatot lezáró konferencián, november 27-én, Budapesten.

A pályázat kiírói és szakmai támogatói A Tanúsító védjegyek értékeink megőrzéséért címmel tartott rendezvényen Pintér István elmondta, hogy a 2011 márciusa óta vezetett pozitív listán több mint 1700 vállalkozás szerepel, a 2012 októberétől fogyasztóbarát emblémát adnak az arra érdemes vállalkozásoknak, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítésére pedig működtetik a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár programot, amelyben a minőségi termékeket tüntetik fel. Véleménye szerint a fogyasztói tudatosság kialakítását korán el

27

kell kezdeni, ezért bevezették az óvodásoknak és általános iskolásoknak szánt „okoskosár” honlapot, ahol interaktív módon jutnak fogyasztóvédelmi ismeretekhez a gyermekek. A konferencián Szomori Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium kereskedelmi és fogyasztóvédelmi főosztályvezetője hangsúlyozta, a kormány fogyasztóvédelmi politikája az állami intézményrendszer fejlesztésére, a békéltető testületek szerepének növelésére, a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel való együttműködés új alapokra helyezésére teszi a hangsúlyt. Az állami intézményrendszer erősítését jelenti a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény megalkotása és hatályba léptetése, illetve az NFH feladatkörének bővítése azokon a területeken, ahol ez eddig nem volt megoldott, például a vízközművek esetében - tette hozzá a főosztályvezető. Véleménye szerint a hatóság eredményes munkáját mutatja, hogy az Európai Unióban a veszélyes termékek kiszűrésére működtetett rendszerbe a legtöbb jelzést a magyar hatóság adta eddig ebben az évben. A békéltető testületek megerősítését szolgálja, hogy jogszabályi felhatalmazás alapján az együtt nem működők nevét nyilvánosságra hozzák - mondta Szomori Béla. Ezen az ülésen bemutatta cégét a 2012 nagydíjas MIRELITE Mirsa Zrt. elnök-igazgatója, Losó Viktor. Kiss Károlyné a Magyar Termék Nagydíj Iroda ügyvezetője elmondta, hogy 2013-tól a határon túli magyar kereskedelmi kamarák megalakulásával megnyílik a lehetőség az előtt, hogy onnan is pályázhassanak. Kiss Árpád, ny. főtanácsos Képek a szerző felvételei


Kiss Károlyné, ügyvezető

Hoffman Péter

Egy díjnyertes megoldás a LED-es közvilágításban A 15. alkalommal meghirdetett Magyar Termék Na gydíj pályázat díjazottai között idén csupán egy villamos pályázat kapott elismerést: a Hofeka Kft. CLAUDIA LED közvilágítási lámpatestcsaládja. A pályázat célja, hogy elismerje és díjazza a Magyarországon fejlesztett és gyártott, kiváló minőségű termékeket.

A díjnyertes CLAUDIA LED közvilágítási lámpatest

A nagydíjat Hoffman Iván, a cég tulajdonos ügyvezetője vette át Bencsik János országgyűlési képviselőtől, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága tagjától, az Energetikai Albizottság elnökétől. A Hofeka Kft. már több termékével is elnyerte a kitüntetést: 2009-ben a Florida lámpatestcsaláddal, 2010-ben a Glória LED lámpatestcsaláddal, és idén pedig a kedvelt, sok helyen bizonyított Claudia lámpatestcsalád LED-es változatával. A cég múltját tekintve Magyarország egyik legrégebbi, közvilágítási lámpatest gyártási tapasztalattal rendelkező vállalkozása. A LED-es technika terén is elsők között kezdték meg a hazai fejlesztéseket, amelynek eredménye Budapest belvárosában, a főutcában debütáló első magyar LED-es útvilágítási projekt, amely Clip LED-es lámpatestekkel valósult meg. Ezt követte a második fejlesztési hullám, és megszületett a Claudia LED, amely elsőként a Liszt Ferenc repülőtér belső úthálózatának gazdaságos világítását eredményezte. A Magyar Termék Nagydíj kitüntetés a cég négy éve megkezdett LED-es lámpatest fejlesztési munkájának, és az ennek köszönhetően megvalósított LED-es termékek műszaki színvonalának az elismerése. Az igen intenzív innováció keretében a saját termékfejlesztés mellett a cég konzorciumvezetőként részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által támogatásban részesített három éves LED-es közvilágítási lámpatest fejlesztési projektben. A három cégből és két egyetemből álló konzorcium fejlesztési, kutatási tevékenységének eredményeképpen számos LED-ekkel, LED-es világítással kapcsolatos tudományos, és a gyakorlatban, a lámpatesttervezésben alkalmazható eredmény született. A Magyar Termék Nagydíjat elnyert CLAUDIA LED lámpatestek új, harmadik generációs optikáját az idén év elején az Optimal-Optik Kft.-vel közösen


Hoffman Iván és Bencsik János

Az Elektrotechnika különdíját Tóth Péterné főszerkesztő adta át tervezett Domino fantázianevű tükörrendszer alkotja. Ezzel a fejlesztéssel reményeik szerint a már kedvelt magyar közvilágítási lámpatestcsalád műszaki tartalma és kedvező ára miatt a LED-es területen is kedvenccé válik. Az új megoldás elsőként Dánszentmiklóson a közvilágítás rekonstrukciójánál mutatkozott be az ELMIB Zrt. részére. A Hofeka már több sikeres LED-es termékcsaláddal jelen van a lámpatestpiacon. A Florida, a Glória, a Korintosz, a Clip, a Kőrös, a Nosztalgia Szeged, valamint a CLAUDIA lámpatestek LED-es típusai az ország számos településén működnek, többek között Budapest új főutcájában, a Margitszigeten, a Corvin sétányon, Körmenden, Siófokon, Fertődön, Hódmezővásárhelyen, a ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtéren. A teljes mértékben magyar fejlesztésű optika akár 20–30%kal jobb hatásfokkal rendelkezik, mint más, átlagos, lencsés optikával rendelkező LED-es elemek. További előnye, hogy fényeloszlása kilenc pozícióban változtatható, ami sokoldalú közvilágítási feladatra is alkalmassá teszi. A LED-ek élettartamát nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet, tehát a tervezés során fontos a hőelvezetés maximalizálása. Ennek érdekében az optika alumíniumlemezből épül fel, amely igen jó hővezetési tulajdonságokkal rendelkezik. Az optimális fényeloszlást magas fényű, minőségi alumíniumlemezből (Alanod) készült, igen nagy – 94–95%-os

CLAUDIA LED fényeloszlási görbe

28

ket szilikongumi profil alkotja. A lámpatest komplett védettreflexiójú – tükörelemek biztosítják. A LED-ek három azonos, sége IP 66. Burája edzett síküveg, amely biztosítja a káprázás-, univerzális nyáklemezen helyezkednek el, bontható villamos és fényszennyezés-mentességet. A termékcsalád TÜV biztoncsatlakozóval ellátva. ságtechnikai és fotobiológiai vizsgálati tanúsítvánnyal renEgy optikai modul 25, 30, 40 W teljesítményű lehet. A CLAUDIA delkezik. LED lámpatest egy és két optikai modullal, tehát ennek megfelelően 25–80 W teljesítménytartományban készülhet. A lámpatestek a Magyar TerA lámpatestek kettős túlmelegedés elleni védelemmel mék Nagydíj mellett elnyerték rendelkeznek. Az alkalmazott tápegységek saját hővédelme a TÜV Rheinland InterCert Kft. mellett a LED-modul külön védelemmel rendelkezik. és az Elektrotechnika című Az optika kedvező mérete és időtálló fémszerkezete nagy szaklap különdíját is. tervezői szabadságot enged a cég tervezőmérnökei és partnereik számára is. A lámpatestekben a LED-modul és a villamos szerelvényegység egyaránt cserélhető. Valamennyi villamos csatlakozás bontható kivitelű, a tápegység modul szerszámhasználat nélkül cserélhető. A lámpatestház nyomásos alumíniumöntéssel készül. A külső felület sima, nem „hűtőbordázott”. Ezzel a kialakítással elkerülhető a szennyeződések felhalmozódása, amelyek drasztikusan ronthatják a hűtési viszonyokat. A tömítéseLiszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – CLAUDIA LED Körmend buszpályudvar – CLAUDIA LED

lapzárta után érkezett

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2013/1 FIGYELEM! Egy jogszabály módosítás megköveteli az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végző szakemberektől is a tűzvédelmi szakvizsga letételét! Részletek:  45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól A rendeletet a Magyar Közlöny 2011. évi 146. számában, 2011. december 7-én tették közzé és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ugyanekkor hatályát vesztette a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet, amely ezt a területet korábban szabályozta. Az egy évvel ezelőtti rendeletre azért térünk most vissza, mert egy újabb rendelettel az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálóit érintő következő rendelettel módosították:  67/2012. (XII. 14.) BM rendelet a tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi szerveinek együttműködési rendjéről, valamint egyes tűzvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Magyar Közlöny, 2012. évi 169. szám 2012. december 154. Hatályba lépett: 2013. január 2-án. A rendelet 14. §-a foglalkozik a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet módosításával a következők szerint: A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1.§ (1) bekezdése nem változott: Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. A 45/2011. (XII. 7.) BM rendeletet az alábbi helyeken módosították:

29

A rendelet 6. §-a a következő e) ponttal egészül ki: Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és „e) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója vagy műszaki mérnöki végzettséggel” A rendelet 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az 1. melléklet 14. pontja szerinti foglalkozási ág, munkakör, továbbá a tűzgátló tömítések beépítése, felülvizsgálata, karbantartása, javítása 2013. május 1-jéig érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány nélkül végezhető”. A rendelet 1. melléklete az alábbi 14. ponttal egészül ki: 1. melléklet: A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök „14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők.” A rendeletmódosítás alapján egyértelmű, hogy az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végző szakembereknek 2013. május 1-jéig kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni! A villamos szakemberek szerint ez indokolatlan, hiszen a felülvizsgálat célja épp a villamos eredetű tűz okozás elkerülése. Ráadásul jogilag is bizonytalan helyzetet teremt, ugyanis ellene mond a hatályos OTSZ 215. §-ának! A jogalkotó teljesíthetetlen követelmények elé állítja a több száz különböző korú és elfoglaltságú szakembert, akinek nagyon rövid idő alatt, a munkavégzés mellett kellene felkészülnie és sikeres vizsgát tennie! A MEE hivatalból kezdeményezi e módosítás visszavonását! Budapest, 2013. január 10. Arató Csaba, a MEE tagja [email protected] Lektorálta: Novothny Ferenc


Szemle Pettermann György

SMR – Kisméretű Moduláris Reaktorok

GE Hitachi Nuclear Energy – PRISM (Power Reactor Innovative Small Module, azaz Innovatív Kisméretű Erőmű Modul) bemutatása:

Napjainkban előrehaladott állapotban vannak a 300 MWe teljesítmény alatti atomreaktorok, és sokan a jövő egyik „zöld" energiaforrásaként tekintenek e fejlesztésekre. Jelenleg a legtöbb fejlesztés az Amerikai Egyesült Államokban állami támogatással több neves kutatóvállalat és egyetem közös munkája révén valósul meg. (pl.: mPower - Babcock & Wilcox + Bechtel vagy NuScale - NuScalePower + Fluor). A következőkben a komoly és úttörő technológiák közül két eltérő és a maga módján egyedi megoldáson keresztül mutatom be a jövő atomerőműveit. The nuclear power reactors under 300 MWe are in an advanced stage in our days and many look at these developments as one of the "green" power supply of the future. Currently, most of developments are in the United States via in a joint venture among a number of renowned research companies and universities (ex: mPower Babcock & Wilcox + Bechtel or NuScale - NuScalePower + Fluor). Out of these innovative and ground-braking technologies now I am about to acquaint you with the nuclear power plants of the future via two different and on its own way unique solutions.

A kicsi moduláris és még kisebb mini erőműreaktorok utáni érdeklődés az elmúlt 2-3 évben jelentősen megnőtt. Ezek a 10-300 megawattos erőművek jóval olcsóbb és flexibilisebb energiát biztosítanak a nagy 1000-1600 MW-os standard ipari méretű reaktorokkal szemben. Építési idejük, beruházási és üzemeltetési költségük, megbízhatóságuk, karbantartásuk és bővíthetőségük mind-mind pozitívumokkal szolgál a jövő környezettudatos felhasználói számára. A mini atomreaktorok, röviden SMR-ek (Kisméretű Moduláris Reaktor) általánosságban nézve a mai átlagos erőművek teljesítményének 2,5-33%-a. A „mini atomreaktorok” fejlesztése két irányba indult el. Az egyik típus kisebb települések, városok tápellátását hivatott megoldani, a másik pedig újrahasznosítaná a hidegháborúban keletkezett nukleáris hulladékot, és teljesítménye alapján kiszolgálhatná a lakott területektől távol eső bányák és nehézipari létesítmények igényeit is. Ez utóbbi fejlesztéseket kiemelt figyelem kíséri a szakmában, melynek fejlesztője a GE Hitachi és az Oregon Állami Egyetem. A közös projekt az amerikai energiaügyi minisztérium támogatását is élvezi. Céljuk a már működőképes modelleken folytatott további kísérletek lefolytatása egy biztonságos, széles körben alkalmazható végtermék elérése érdekében. A GE-Hitachi Erőmű 300 MW-os teljesítményével szintén kicsinek mondható (kategóriameghatározás: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség). A „PRISM” az amerikai kormány 3 fő problémájára is megoldást nyújt: mit tegyenek a nukleáris fegyverekből származó plutóniummal; hogyan kezeljék a nukleáris hulladékot; és hogyan termeljenek alacsony széndioxid-kibocsátással villamos energiát. A PRISM fűtőeleme nukleáris hulladék és plutónium (a fűtőelemek kb. 1-2 évente cserélendők).


GE Hitachi Nuclear Energy (GEH) reaktor kivitel Reaktor termikus teljesítmény: 840 MWt Kimeneti villamos teljesítmény: 311 MWe Működésihőmérséklet: 500°C Hűtés: Folyékony fém (Szódium) Fűtőelemtípus: Fém alapú Fűtőelemcsere: 12-24 hónaponként Kisebb reaktorokat már évtizedek óta használnak tengeralattjárókon és hadihajókon. A Rosatom – az orosz tulajdonú társaság – úszó erőműveket gyárt. Távoli helyszíneken ezek az úszó erőművek szolgáltatják a villamos energiát és a szükséges hőenergiát is. Ezeken az orosz jégtörő hajókon általánosságban 2 darab 35 MW teljesítményű atomreaktor működik melyekben a 20%-os dúsítottságú fűtőelemeket 2-3 évente szükséges cserélni. Moduláris rendszer esetén lehetőség nyílik az egyes berendezések fűtőelemeinek cseréjére anélkül, hogy le kellene a teljes erőművet állítani, biztosítva ezzel a folyamatos villamosenergia-ellátást és az erőmű bővíthetőségét, növekedését, alkalmazkodva ezzel a változó szükségleteikhez. Egy ilyen, kisebb méretű modellt fejleszt az ugyancsak amerikai Hyperion. Állításuk szerint az ő modelljük – a HPM – 3-4 éven belül működőképes lesz. Ez az egyik legkisebb tervezés alatt lévő reaktormodell 25 MW-os teljesítményével. Támogatói azt állítják, hogy ennek a típusnak lehet a legnagyobb piaca. A méretei miatt az ára is kedvező lesz, kb. 50 millió dollár berendezésenként. Ellentétben egy 1600 MW-os, 69 hektár átlagméretű mai atomerőművel, mely teljesítményben 64-szerese és árban pedig 160-szorosa, a Hyperion reaktor alapterülete csupán 1,6x2 m, míg a teljes erőmű szükséglete közel fél hektár. Ekkor kérdésként felmerül, a társadalom hogyan fogadná azt, hogy a városukban mini atomrekator van. Itt ne bocsátkozzunk találgatásokba, ezt majd az idő úgyis megválaszolja. A HPM-ben elég lesz csupán 10 évente cserélni a fűtőelemeket, csökkentve ezzel a keletkező veszélyes hulladékot. A technológia olvadt bizmut és ólomkeveréket használ a mag hűtésére, melyet először a Los Angeles-i Nemzeti Laboratóriumban (Új Mexikó) alkalmaztak. Ezt követően 2007-ben állami támogatással a háttérben megalapították a Hyperiont. Deborah Blackwell, a Hyperion szóvivője szerint, a legfőbb piac a hadsereg lenne az USA-ban, ellátva katonai támaszpontokat, továbbá a villamosenergia-hálózattól távol eső

30

A Hyperion mini atomerőmű-modulja helyeken üzemelő bányákat és egyéb nehézipari létesítményeket. A tervek közt szerepel továbbá a felemelkedőben lévő országok közösségeinek megsegítése is. Véleményük szerint világviszonylatban tekintve körülbelül 4000 ilyen erőműegységre lenne kereslet az elkövetkező két évtizedben. A Hyperion miniatűr nukleáris moduljai egyszerűen transzportálhatók és föld alá telepíthetők lesznek, és képesek lesznek akár 20 000 otthon ellátására. A gyártó a következőkkel érvel terméke mellett:

Tervezve

Hűtés

Elhelyezés

Fűtőelem burkolás

Hőelvezetés

Méret

Fukushima

Új modell

Pozitívum

1950-60

2000-10

50 éves reaktorépítési tapasztalat

Nagyon Víz Pb-Bi Metál valószínűtlen (forrás=100°C) (forrás=1650°C az elpárolgás Felszíni

Cirkónium

Föld alatti silóban

Nem reagál a Rozsdamentes hűtőanyaggal acél és a környezettel

Aktív, villamos Passzív, több energiát mint 14 napon igényel át biztonságos

Nagy

Jobb környezeti izoláció

Kicsi

Kevésbé érzékeny baleseti eseményekre Szimpla, földrengés biztos

Míg korábban, a második generációs atomerőműveknél csak a biztonságosabbnak bizonyult típusok továbbfejlesztése és azok biztonságosabbá tétele volt a cél, addig a mai, harmadik generációs modellek már nemcsak továbbfejlesztett, de új ún. evolúciós és innovatív reaktortípusok irányába ágaztak szét a fejlesztések. Ezeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség teljesítményük szerint 3 osztályba sorolja: nagy (700+ MWe), közepes (300-700 MWe) és kisméretű (300 MWe alatti). Most már kiemelt szerepet kap a tervezésnél a

31

gazdaságosság is. Értve ezalatt az egyéb termelési technológiákkal szembeni építési és működtetési versenyképességet, a hatásfok maximalizálását, nagyobb egységteljesítményt, valamint a melléktermékek (pl.: felmelegedett hűtővíz ) újrahasznosítását, illetve környezetkárosító hatásainak leredukálását is (pl.: folyami vízhűtés esetén). Jelenleg még egyik erőműtípus sem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, követelményrendszerrel. Az elengedhetetlen követelmény, és engedélyeztetési rendszer kidolgozása hosszú időt vesz igénybe. Ezt felismerve , a GE Hitachi és más gyártók is annak újrastrukturálását kérelmezik az amerikai nukleáris hatóságnál (NRC). Hasonló teljesítményű előrehaladt fejlesztésű reaktorok léteznek Oroszországban, Argentínában, Kínában, további vállalatoknál az USA-ban, Dél-Koreában, Japánban és természetesen Franciaországban is. Az innovatív megoldást az említett oregoni egyetem plakátján a következő szlogennel próbálják népszerűsíteni: „Biztonságos. Egyszerű. Moduláris. Megbízható.” A legnagyobb feladat, hogy erről a társadalmat is meg kell majd győzni, hosszú időt vehet majd igénybe. Az Egyesült Királyság hivatalosan is megerősítette a World Nuclear News 2011. december 1-jei számában elhangzó híreket, miszerint tárgyalásokat folytat a GE-Hitachi-val. Hazánkban kormányzati körökben is ismeretes ez a technológia, melynek alkalmazásával kapcsolatban dr. Oláh Lajos országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez. A 2011. szeptember 8-i válasz értelmében miniszter álláspontja az, hogy amíg a jelenlegi tudományos eredmények igazoltan megbízható műszaki megoldásokkal nem párosulnak, továbbá a megfelelő jogi garanciák, illetve a vonatkozó hatósági követelmények nem kerülnek széles körben (elsősorban a nukleáris energia felhasználásában élenjáró országokban) elfogadásra, addig a tóriumos mikroreaktorok háztartási alkalmazása Magyarországon nem képzelhető el.” Reméljük, hogy beválnak a technológiákhoz fűzött remények és 1-2 évtizeden belül hazánkban is találkozhatunk ezekkel az újgenerációs atomerőművekkel. Forrásanyagok – World-Nuclear Assosiation – Small Nuclear Power Reactors (2012.07.) – Finantial Times – Mini nuclear: very small reactors will need huge sales effort – Ed Crooks (2011.01.04.) – Physy Organisation - Mini Nuclear Power Plants Could Power 20,000 Homes (Update) - Lisa Zyga (2008.11.12.) – Gen4 Energy Inc. – http://www.gen4energy.com/ = Hyperion – GE Energy weboldal - http://www.ge-energy.com/products_and_services/ products/nuclear_energy/prism_sodium_cooled_reactor.jsp – U.S.NRC (United States Nuclear Regulatory Commission) – PRISM nuclear reactor (2012.03.29.) – Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter levele Dr. Oláh Lajos országgyűlési képviselő Úrnak: http://www.parlament.hu/irom39/03919/039190001.pdf (2011.09.08.)

Pettermann György villamosmérnök hallgató ARH Zrt. MEE-tag [email protected]

Lektor: Hárfás Zsolt


Egyesületi élet Hírek szegedről

60 éves a MEE Szegedi Szervezete

Tóth József elnöki meg- Dervarics Attila ünnepi nyitója beszéde

2012. november 15-én délután tartotta meg 60 éves jubileumi taggyűlését a MEE Szegedi Szervezete. A taggyűlést Tóth József, a Szegedi Szervezet elnöke nyitotta meg. Ezután Dervarics Attila MEE-elnök – tagtársunk – ünnepi beszéde következett, melyben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület történetét vázolta fel, külön kitérve a 112 év küzdelmeire és sikereire.

a „Kiemelkedő egyesületi munkáért díjat” a következő tagok vették át: Budai József, Dobi László, Koncz Géza, Szolnoki Ferencné és Petri Pál. Hiezl József, az EDFDÉMÁSZ Zrt. vezérigazgató-helyettese – tagtársunk – a „Baja villamoA jubileumi taggyűlés hallgatósága sítása és a 35 kV-os Duna átfeszítés története” című film keletkezésének körülményeiről tartott bevezetője után a film bemutatása következett. Ezután a „film főszereplője”: Petri Pál, a DÉMÁSZ nyugalmazott műszaki vezérigazgató-helyettese – akinek a visszaemlékezéseit dolgozza fel a film – mondott köszönetet a film elkészítéséért és a kapott díjért. A jubileumi taggyűlés Tóth József elnök zárszavával ért véget, melyben eredményes egyesületi munkát kívánt minden tagnak, és egyben meghívott mindenkit a 2022-ben rendezendő 70 éves jubileumi taggyűlésre.

A cikkek teljes terjedelmükben a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvashatóak

Nyugdíjas évzáró találkozó

Alapítók köszöntése

Petri Pál kitüntetése

Ezt követően a még körünkben lévő Szegedi Szervezetet alapító tagok köszöntésére került sor, a „Szakmai kultúra terjesztésért oklevelet” vehetett át: Gazdag Ferenc, Győrki Antal, Gyuris Mihály, Kónya Károly, Petri Pál és Szabó Sándor. A 2012. október 24-én felavatott Jedlik Ányos szobor avatási ünnepségéről Asztalos Imre tagtársunk által összeállított hangulatos diashow osztatlan sikert aratott. A 2010-ben alapított helyi elismerést,

2012. december 19-én ezúttal is zsúfolásig megtelt a MTESZ. I. emeleti tanácskozó terme, ahova a Szegedi Szervezet Nyugdíjas Csoport tagjai évértékelő ülésére gyülekeztek. Lakatos István, a Nyugdíjas Csoport vezetője köszöntötte a tagtársakat, majd hivatalos programként áttekintették és értékelték az év történéseit.

A hallgatóság egy csoportja

Kibővített vezetőségi ülés December végén került sor a Szegedi MEE Szervezet vezetőségének kibővített ülésére. Ezen meghívottként – immár hagyományosan – jelen volt a „fiatalok” felkért képviselője Fülöp József Richard, és a szegedi MEE Múzeum üzemeltetéséért, működéséért felelős – év közben megbízott munkatársai – Kormányos Zsolt és Sándorfi Tibor is. A vezetőség értékelte a 2012. évet, majd ezt követően pedig megfogalmozták a következő időszak feladatait. Ez utóbbi során kiemelt hangsúlyt kapott – többek között – az év elejei Tisztújítás és Beszámoló Taggyűlés előkészítése és sikeres lebonyolítása, valamint a szegedi MEE Múzeum üzemeltetésének és működtetésének további faladatai is. Arany László, Szeged

Jedlik Ányos szobor avatása

A képek a szerző felvételei


32

A cikkek teljes terjedelmükben a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvashatóak

Beszámoló a VGKB Szakosztály szakmai napjáról A Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály immár hatodik szakmai napjának vendéglátója a VEIKI-VNL Nagylaboratóriumok Kft. volt. Szerteágazó tevékenységi területeink közül ismét a „Villamos kapcsolókészülékek és berendezések” témakört választottuk azzal a céllal, hogy felmérjük az e téren történt fejlődést, feszültségszinttől függetlenül. A meghirdetett előadások negyven feletti létszámú hallgatói kört vonzottak, akik minden bizonnyal megelégedéssel tértek haza az egész napos rendezvény után. Az előadásokról – elhangzásuk sorrendjében – az alábbiakban adunk rövid összefoglalót. Dr. Madarász György elnöki megnyitója után dr. Varga László, a VEIKI-VNL Nagylaboratóriumok Kft. ügyvezető igazgatójának bevezető előadását hallgattuk az intézmény alapításával (1949: Villamos Kutatási Bizottság) kezdődő eseménydús történetéről. Az következő évtizedek fejlődése és átalakulásai után az 1996ban létrejött kft. ma már korszerűen felszerelt nagyfeszültségű, nagyteljesítményű, nagyáramú és atomerőművi berendezések vizsgálatára alkalmas laboratóriumokkal rendelkezik. A szervezet akkreditált vizsgáló laboratóriumként és terméktanúsítási irodaként is működik. Megrendelői között az európaiakon kívül számos amerikai és ázsiai ország is megtalálható. Mindezt a gazdasági eredményeik is szemléletesen mutatják. Részletek a www.vnl.hu honlapon olvashatók.

A hallgatóság  Bottka László (Eaton Industries Kft.) előadásának címe: A villamos kapcsoló-szekrényben végbement evolúció új csúcsa – a SmartWire-Darwin technológia.  Dr. Novothny Ferenc egyetemi docens (Óbudai Egyetem): Szemléletváltozás a villamos biztonságtechnikában; a villamosenergia-elosztás előre gyártott tokozott elosztószekrényeit érintő szabványváltozásokat (IEC 61439-1 és –2) elemezte.  Kozma László (Schneider Electric Hungária Zrt.) Kommunikáció és mérés az energiaelosztásban – Schneider megoldások.  Dr. Morva György (Óbudai Egyetem) és Tari Attila (Elektromax Kft.) szerzők Új, innovatív technológiájú ívzárlatvédelem kiépítése villamos kapcsoló-berendezésekben tárgyú munkáját Tari Attila adta elő.  Wéber Zoltán Árpád (kolozsvári Energobit Tavrida ügyvezető igazgatója, az észt-orosz AS Tavrida Electric Export magyarországi és romániai képviselete) 22 kV-os szabadvezetéki hálózatok üzembiztonságának növelése Tavrida KTR 27 recloser alkalmazásával című, utolsóként is érdeklődéssel hallgatott előadása zárta a napot. Lieli György

Hírek Győrből A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Győri Szervezete negyven fővel ellátogatott a Bakonybéli Pannon Csillagdába, ahol nemcsak az égboltot kutatták a távcső segítségével, hanem a rendkívül érdekes kiállítótermeket is sorra látogatták. Az átlagosnál lényegesen nagyobb tájékozottságról tettek tanúbizonyságot a csapat tagjaia jövő kutatásairól, így az Apolló-programról. Elnöki megnyitó: dr. Varga László és dr. Madarász György Elhangzott előadások  Tóth Tibor, a VEIKI-VNL Kft. nagyteljesítményű laboratórium munkatársának Zárlati megszakítóképesség vizsgálata szintetikus próbaáramkörben című előadása indította a szakmai beszámolók sorát.  Varga Balázs, a VEIKI-VNL területén folyó kutatások közül a zárlati méréstechnikában folyó fejlesztésekről számolt be.  Marosán István, a JET-VILL Kft. ügyvezetője JFA CITYSMART földfelszín alatti berendezések nemzetközi kitekintéssel címmel tartott előadást.  Richter László úr (Electro Sistem s.r.l. Nagybánya, Románia) előadásának címe: Korszerű megoldások alkalmazása és tapasztalatok a középfeszültségű kapcsolóberendezések gyártása terén.  Dr. Madarász György – Márkus István – Novák Balázs (Hyunday Technologies Hungary Kft.) szerzők Középfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezések villamos szilárdsági méretezése című előadását Novák Balázs úrtól hallottuk.

33

Pannon Csillagda „A bakonybéli csillagok" címmel készült színes beszámolót teljes terjedelmében a MEE honlapján olvasható. Nemes László, MEE-Győri Szervezet


Nekrológ Péti Szilveszter 1921-2012 A magyar villamosenergia-ipar közössége jeles személyiségét veszítette el Péti Szilveszter vasdiplomás gépészmérnök távozásával. Az elektrotechnika művelőinek körében is kiemelkedőnek ismert kolléga, köztiszteletben álló ember és példás családapa 2012. november 28-án hunyt el csendesen szülővárosában, életének 92. évében. 1921. november 8-án született Veszprémben. Középiskolai tanulmányait a veszprémi Piarista Gimnáziumban végezte, ahol mindvégig eminens tanuló volt és kitüntetéssel érettségizett. Kiváló, ambiciózus és pozitív emberi tulajdonságai már diákkorában megmutatkoztak a cserkészetben, szakköri munkákban és pályázati teljesítésekben egyaránt. A szülői házból eredő segítő biztatással felnőtt korára folyékonyan megtanult németül és franciául, angolul is beszélt, aminek későbbi munkaköri beosztásaiban nagy hasznát vette. Pályafutását a Pannonia Áramszolgáltató Rt. Veszprémi Üzletigazgatóságán kezdte 1945-ben, majd későbbi jogutódainál dolgozott. Üzemirányítás, hálózattervezés és szerelés, faluvillamosítás voltak a főbb munkái. 1956-ban kinevezték az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat főmérnökévé. E munkaköre mellett irányította Miskolc város villamos hálózati rekonstrukciójának tervezését, valamint a megvalósítás első éveiben a kivitelezését. 1962-ben kezdeményezte a kisfeszültségű hálózatok országos rekonstrukcióját, továbbá az áramszolgáltató vállalatok szervezetének és munkamódszerének a korszerűsítését, amelynek megvalósításában is oroszlánrésze volt. 1963-ban a Magyar Villamos Művek megalakulásakor a Hálózati Igazgatóság Üzemviteli Főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Ebben a beosztásban dolgozott közel húsz éven át az 1982-ben történt nyugállományba vonulásáig. Kezdeményezője volt a közép- és kisfeszültségű hálózatokon a feszültség alatti munkák bevezetésének, majd részt vett több más korszerűsítési program megvalósításában. 1959-1982 között hazánkat képviselte az ENSZ EGB villamosítási szakértői csoportjának genfi ülésein. Több – hazai és európai viszonyokat tárgyaló – tanulmánya jelent meg. Az 50-es években a Veszprémi Vegyipari Egyetemen az Elektrotechnika és a Villamos gépek c. tárgyak meghívott előadójaként oktatott. Fáradhatatlan szorgalmú tagja volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. E tevékenységét elsősorban a Villamos Energia Szakosztály keretein belül fejtette ki munka- és szakbizottságok, vándorgyűlések és tudományos ülések anyagainak előkészítése terén. Kiemelkedő segítséget nyújtott nyelvismeretével a külföldi társegyesületekkel folytatott együttműködésekben, nemzetközi rendezvényeken és tárgyalásokon a szakszövegek tolmácsolásával. Utoljára Veszprém város és környéke villamosításának történetével foglalkozott, és aktív részt vállalt a „100 éves az áramszolgáltatás Veszprémben” c. kiadvány összeállításában. Gépészmérnöki oklevelét 1944-ben szerezte meg a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az Egyetem Tanácsa 1994-ben aranydiploma, 2004-ben gyémántdiploma, majd 2009-ben vasdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét. Kiváló szakmai felkészültsége és tettrekészsége mellett jellemszilárdság, becsületesség és őszinteség voltak a fő erényei. Meggyőződése szerint élt és cselekedett, sajátja volt a megértés és az önzetlen együttműködési készség. Ezáltal lett Ő köztiszteletben álló személy munkatársai és ismerősei előtt. Eltávozása sokak számára fájó veszteség, de példájának értékeit örökül hagyta az utókor számára. Lechner László


Kovács Kálmán 1933-2012 A teljesítményelektronika egyik úttörő, iránymutató szakembere, aki a Ganz Villamossági Műveknél sokféle berendezések vezető tervezője volt, befejezte földi pályafutását. Nevéhez kapcsolódik a hazai erőművek legtöbb statikus gerjesztője, a Dunaferr 7 MWos meleghengerművi egyenáramú hajtása, vagy a magyar villany és dízel-elektromos mozdonyok (köztük az 5000 lóerős tirisztoros „Gigant”). Kovács Kálmánt szerénysége, humora, éleslátása és kiemelkedő elméleti ismeretei miatt a kollégái tisztelték, szeretették. Tanúi lehettünk több alkalommal, amikor néhány külföldi (ma már itthon is gyakori) túlzott önbizalmát kiválóan orvosolta az általa csendesen elővezetett megoldás megértése. Csendes észrevételeit, szakmai érveit, ha az illető megértette, ráébredhetett arra, jobb gondolkozni, mint a tévedhetetlenség mítoszában fürödni. Igaz, ma már számosan meg sem értenék, mert egyformán „értenek” mindenhez, és az ipar sem az már, ami volt 25-50 éve évvel ezelőtt. Kálmán sok szakember szárnyra kelését segítette, feladatokat delegálva, irányt és segítséget biztosítva, de megadva az önálló alkotás lehetőségét. Amit tehetett, megtette, akik ismerték, tudják, a magyar elektrotechnika történetének meghatározó szereplője volt, Kandó Kálmán nyomdokain haladva. Szakmai érdeklődését élete végéig megtartotta, tervezett, áramköröket készített és mért, olvasott, fordított. Hivatását beteljesítette. Philippovich Győző

F elad v á n y ok já t é kos

s z akma i smere t

7. Rejtvény Hogyan oldották meg az ereklyetartón belül a Szent Jobb világítását? MEGOLDÁS C) Külső fényforrásból, optikai szálon bevezetett fénnyel Hőmérséklete miatt az izzószál elkerülhetetlenül létrehoz infravörös sugárzást is, amelynek hőhatása károsíthatja az ereklyét. A fénycsőben ibolyántúli sugárzás keletkezik, amelyet az üvegbúra belső oldalán levő fénypor alakít át látható fénnyé. Az ibolyántúli sugarak kilépését azonban nem lehet tökéletesen kizárni, aminek szintén lehetnek káros hatásai. A fényvezető optikai szál csak az anyagától függő (látható) fénysugarakat vezeti, az infravörös (hő) sugarakat és az ionozó ibolyántúli sugarakat viszont nem. A helyes választ beküldők: András Boa, Paks [[email protected]] Brenner Kálmán, Balatonalmádi, [[email protected]] Kajor Zsuzsanna, Vásárosnamény [[email protected]] Varga Attila Konstantin, Mátészalka [[email protected]] Szabó Szilárd, Százhalombatta [[email protected]] Gratulálunk a helyes választ beküldőknek! A Szerkesztőség 8. Rejtvény Milyen hajtómotorok vannak a budapesti Combinó villamosokban, és mivel szabályozzák a sebességet? A) Kommutátoros egyenáramú motorok sorba kapcsolt ellenállásokkal. B) Kommutátoros egyenáramú motorok elektronikus feszültségszabályozóval. C) Rövidre zárt forgórészű, háromfázisú indukciós motorok elektronikus frekvenciaszabályozással.

Beküldési határidő: 2013. január 31. az [email protected] email címre 34

ORSZÁGOS RENDEZVÉNYSOROZAT INDUL ŶĞƌŐŝĂƚƵĚĂƚŽƐǀŝůůĂŶǇƐǌĞƌĞůĠƐͲ,ĄǌƚĂƌƚĄƐŝŵĠƌĞƚƾŬŝƐĞƌƅŵƾǀĞŬŐǇĂŬŽƌůĂƟĂůŬĂůŵĂǌĄƐĂŝ ǌ /ŶĨŽͲ^ŚŽǁ ƌĞŶĚĞǌǀĠŶǇƐŽƌŽǌĂƚ ĂǌĠƌƚ ĞŐǇĞĚƺůĄůůſ͕ ŵĞƌƚ ŶĞŵ ĞŐǇĞƚůĞŶ ĐĠŐƌƅů͕ ĂŶŶĂŬ ƚĞƌŵĠŬĞŝƌƅů ĠƐ ƐǌŽůŐĄůƚĂƚĄƐĂŝƌſů Ɛǌſůſ ƟƉŝŬƵƐŶĂŬ ŵŽŶĚŚĂƚſƌŽĂĚͲƐŚŽǁ͘dƂďďƐǌĂŬŵĂďĞůŝĐĠŐƂƐƐǌĞĨŽŐĄƐĄǀĂůĞůƐƅƐŽƌďĂŶǀŝůůĂŶǇƐǌĞƌĞůƅŬŶĞŬ͕ŬŝǀŝƚĞůĞǌƅŬŶĞŬ͕ƚĞƌǀĞǌƅŬŶĞŬĠƐŵŝŶĚĞŶŬŝŵĄƐŶĂŬ͕ ĂŬŝĂǌĞŶĞƌŐŝĂƚƵĚĂƚŽƐŐŽŶĚŽůŬŽĚĄƐƚƉƌĞĨĞƌĄůũĂ͕ĂůƚĞƌŶĂơǀŬŽŵƉůĞǆŵĞŐŽůĚĄƐŽŬĂƚŬşŶĄů͘ŬŝĄůůşƚſŬĠƐĞůƅĂĚſŬĄůƚĂůŬşŶĄůƚƚĞƌŵĠŬĞŬĠƐŵĞŐŽůĚĄƐŽŬ ŬŝĞŐĠƐǌşƟŬĞŐǇŵĄƐƚĠƐŬŝǀĄůſĂŶĂůŬĂůŵĂǌŚĂƚſĂŬĂŵŝŶĚĞŶŶĂƉŝŐǇĂŬŽƌůĂƟŵƵŶŬĄŬƐŽƌĄŶ͘

ORSZÁGOS RENDEZVÉNYSOROZAT INDUL ŶĞƌŐŝĂƚƵĚĂƚŽƐǀŝůůĂŶǇƐǌĞƌĞůĠƐͲ,ĄǌƚĂƌƚĄƐŝŵĠƌĞƚƾŬŝƐĞƌƅŵƾǀĞŬŐǇĂŬŽƌůĂƟĂůŬĂůŵĂǌĄƐĂŝ dŽǀĄďďŝƌĠƐǌůĞƚĞŬƌƅůĠƐĂŬƌĞĚŝƚƉŽŶƚŽŬĠƌƚĠŬĠƌƅůŝŶĨŽƌŵĄůſĚũŽŶĂƌĞŶĚĞǌǀĠŶǇƐŽƌŽǌĂƚŚŽŶůĂƉũĄŶ͗

! s á ráad

ǌ /ŶĨŽͲ^ŚŽǁ ƌĞŶĚĞǌǀĠŶǇƐŽƌŽǌĂƚ ĂǌĠƌƚ ĞŐǇĞĚƺůĄůůſ͕ ŵĞƌƚ ŶĞŵ ĞŐǇĞƚůĞŶ ĐĠŐƌƅů͕ ĂŶŶĂŬ ƚĞƌŵĠŬĞŝƌƅů ĠƐ ƐǌŽůŐĄůƚĂƚĄƐĂŝƌſů Ɛǌſůſ ƟƉŝŬƵƐŶĂŬ ŵŽŶĚŚĂƚſƌŽĂĚͲƐŚŽǁ͘dƂďďƐǌĂŬŵĂďĞůŝĐĠŐƂƐƐǌĞĨŽŐĄƐĄǀĂůĞůƐƅƐŽƌďĂŶǀŝůůĂŶǇƐǌĞƌĞůƅŬŶĞŬ͕ŬŝǀŝƚĞůĞǌƅŬŶĞŬ͕ƚĞƌǀĞǌƅŬŶĞŬĠƐŵŝŶĚĞŶŬŝŵĄƐŶĂŬ͕ ĂŬŝĂǌĞŶĞƌŐŝĂƚƵĚĂƚŽƐŐŽŶĚŽůŬŽĚĄƐƚƉƌĞĨĞƌĄůũĂ͕ĂůƚĞƌŶĂơǀŬŽŵƉůĞǆŵĞŐŽůĚĄƐŽŬĂƚŬşŶĄů͘ŬŝĄůůşƚſŬĠƐĞůƅĂĚſŬĄůƚĂůŬşŶĄůƚƚĞƌŵĠŬĞŬĠƐŵĞŐŽůĚĄƐŽŬ ŬŝĞŐĠƐǌşƟŬĞŐǇŵĄƐƚĠƐŬŝǀĄůſĂŶĂůŬĂůŵĂǌŚĂƚſĂŬĂŵŝŶĚĞŶŶĂƉŝŐǇĂŬŽƌůĂƟŵƵŶŬĄŬƐŽƌĄŶ͘ PROGRAM*

WWW.INFOSHOW.HU

/ĚƅƉŽnt

Cég dŽǀĄďďŝƌĠƐǌůĞƚĞŬƌƅůĠƐĂŬƌĞĚŝƚƉŽŶƚŽŬĠƌƚĠŬĠƌƅůŝŶĨŽƌŵĄůſĚũŽŶĂƌĞŶĚĞǌǀĠŶǇƐŽƌŽǌĂƚŚŽŶůĂƉũĄŶ͗ ϵ͗Ϭ0 ϵ͗ϯ0 ϵ͗ϱ5

/ĚƅƉŽnt 10͗20 ϵ͗Ϭ0 10͗ϰ5

11͗10 ϵ͗ϯ0 11͗ϯ0 ϵ͗ϱ5 10͗20 11͗55 10͗ϰ5 11͗10 12͗20 11͗ϯ0 12͗ϰ5 11͗55 ϭϯ͗10 12͗20 ϭϯ͗ϯϱ-ϭϰ͗ϯ0 12͗ϰ5 ϭϰ͗ϯϬ-ϭϲ͗Ϭ0

ůƅĂĚĄƐ címe

ůƅĂĚó

Háztartási méreƚƾŬŝƐĞrƅŵƾvĞŬũĞůĞŶĞĠƐũövƅũĞ

Dr. Dán András WWW.INFOSHOW.HU

. 1 2 r á u br e f . 3 1 0 2

^K>/>ŶĂƉĞůĞŵĞƐŝnverterĞŬĠƐrendszerĞŬ

ϭϯ͗ϯϱ-ϭϰ͗ϯ0

PROGRAM*

SzigetüzĞŵďĞŶŵƾŬƂĚƅŬŝƐĞrƅŵƾvĞŬ &ƺůƂƉZoltán energiatárolása ůƅĂĚĄƐ címe ůƅĂĚó DĞŐƷũƵůſĞŶĞrgiaforrĄƐŽŬʹWAGO megŽůĚĄƐŽŬ Szilágyi István Háztartási méreƚƾŬŝƐĞrƅŵƾvĞŬũĞůĞŶĞĠƐũövƅũĞ Dán András EĂƉĞůĞŵĞƐrendszerĞŬďĞŵĠrése és felülvizsgálata. Dr. Oláh Csaba

n e c e r b De

^K>/>ŶĂƉĞůĞŵĞƐŝnverterĞŬĠƐrendszerĞŬ Fotovillamos berendezĠƐĞŬǀŝůůĂŵŽƐŝŶstĂůůĄĐŝſũĂ͕ SzigetüzĞŵďĞŶŵƾŬƂĚƅŬŝƐĞrƅŵƾvĞŬ tartószerŬezetei energiatárolása DĞŐƷũƵůſĞŶĞrgiaforrĄƐŽŬʹWAGO megŽůĚĄƐŽŬ EĂƉĞůĞŵĞƐrendszerĞŬǀŝůůĄmvédelmi megoldásai EĂƉĞůĞŵĞƐrendszerĞŬďĞŵĠrése és felülvizsgálata.

Cég

<ávészünet ŽĐƐŝ'ĄďŽr, Inczédy György, <ŽƐĚŝĂůĄzs; ĂƌŝĐza István &ƺůƂƉZoltán

. 1 2 s u i c r 2013. má

ŝǌtonságos elosztó berendezĠƐĞŬŶĂƉĞůĞŵĞƐ rendszerĞŬŚezberendezĠƐĞŬǀŝůůĂŵŽƐŝŶstĂůůĄĐŝſũĂ͕ Fotovillamos

tartószerŬezetei EnergiamenedzsmenƚŵĄƌĂŬŝƐŵĞŐszĂŬştſŬ szinƚũĠŶͲŝntelligens, ŬommuniŬációs moduláris ŬészüléŬĞŬ EĂƉĞůĞŵĞƐrendszerĞŬǀŝůůĄmvédelmi megoldásai Háztartási méreƚƾŬŝƐĞrƅŵƾvĞŬŚĄůózatra csatlaŬoztatása az elosztói engedélyes ŝǌtonságos elosztó berendezĠƐĞŬŶĂƉĞůĞŵĞƐ szemszögĠďƅů rendszerĞŬŚez

Szilágyi István dr.
DEHN+SÖHNE GmbH.+Co.
<ávészünet Wásztohy Tamás

Győr ĂƌŝĐza István
Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt.

dr.
DEHN+SÖHNE GmbH.+Co.
EnergiamenedzsmenƚŵĄƌĂŬŝƐŵĞŐszĂŬştſŬ Ebédszünet szinƚũĠŶͲŝntelligens, ŬommuniŬációs moduláris
Háztartási méreƚƾŬŝƐĞrƅŵƾvĞŬŚĄůózatra *A változtatás jogát fenntartjuk ϭϯ͗10

ŽĐƐŝ'ĄďŽr, Inczédy György, <ŽƐĚŝĂůĄzs;

csatlaŬoztatása az elosztói engedélyes szemszögĠďƅů

Harsányi Zoltán ƌƵůŝĐŚŬos

EON Hungária Zrt.

HELYSZÍNEK Ebédszünet

ϮϬϭϮ͘ŽŬƚſďĞƌϰ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕ĠŬĠƐĐƐĂďĂ;,ŽƚĞů&ĞŶǇǀĞƐͿ ϮϬϭϮ͘ŶŽǀĞŵďĞƌϭϱ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕^ǌĞŐĞĚ ϭϰ͗ϯϬ-ϭϲ͗Ϭ0 ůƅĂĚĄƐŽŬŚoz ŬĂƉĐƐŽůſĚſŬŝĄůůştás megtĞŬŝntése ϮϬϭϮ͘ŽŬƚſďĞƌϭϴ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕^ǌĠŬĞƐĨĞŚĠƌǀĄƌ;,ŽƚĞůDĂŐǇĂƌ<ŝƌĄůǇͿ ϮϬϭϮ͘ŶŽǀĞŵďĞƌϮϮ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕DŝƐŬŽůĐ *A változtatás jogát fenntartjuk ϮϬϭϮ͘ŶŽǀĞŵďĞƌϴ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕WĠĐƐ ϮϬϭϮ͘ĚĞĐĞŵďĞƌϰ͕͘ŬĞĚĚ͕ƵĚĂƉĞƐƚ

HELYSZÍNEK

ϮϬϭϮ͘ŶŽǀĞŵďĞƌϭϱ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕^ǌĞŐĞĚ Részletes program, jelentkezés, bővebb információ: ϮϬϭϮ͘ŶŽǀĞŵďĞƌϮϮ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕DŝƐŬŽůĐ www.infoshow.hu ϮϬϭϮ͘ĚĞĐĞŵďĞƌϰ͕͘ŬĞĚĚ͕ƵĚĂƉĞƐƚ

ϮϬϭϮ͘ŽŬƚſďĞƌϰ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕ĠŬĠƐĐƐĂďĂ;,ŽƚĞů&ĞŶǇǀĞƐͿ ϮϬϭϮ͘ŽŬƚſďĞƌϭϴ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕^ǌĠŬĞƐĨĞŚĠƌǀĄƌ;,ŽƚĞůDĂŐǇĂƌ<ŝƌĄůǇͿ ϮϬϭϮ͘ŶŽǀĞŵďĞƌϴ͕͘ĐƐƺƚƂƌƚƂŬ͕WĠĐƐ

évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908

Recommend Documents